+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o Rozhlase a televízii Slovenska
Zákon o Rozhlase a televízii Slovenska a o zmene a doplnení niektorých zákonov (547/2011)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 01.12.2011
Platnosť od: 31.12.2011
Účinnosť od: 01.01.2014
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Účinnosť od Novela Zákon
01.01.2011   532/2010
Hatályos 2014. január 1-től 2018. december 31-ig

A Tt. 532/2010.

Törvény
SZLOVÁKIA RÁDIÓJÁRÓL ÉS TELEVÍZIÓJÁRÓL, 
valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről


Kelt: 2010. december 15.


Módosítva:
Tt. 397/2011., hatályos 2011. december 31-től
Tt. 340/2012., hatályos 2012. december 31-től
Tt. 340/2012., hatályos 2013. január 1-től
Tt. 397/2011., hatályos 2013. január 1-től
Tt. 547/2011., hatályos 2014. január 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt hozta meg:


I. cikkely

1. §
A törvény tárgya
A jelen törvény szabályozza Szlovákia Rádiójának és Televíziójának jogállását, küldetését, feladatait és tevékenységét, Szlovákia Rádiójának és Televíziójának szerveit és gazdálkodását, valamint finanszírozását.

2. §
Szlovákia Rádiójának és Televíziójának jogállása
(1) Szlovákia Rádiója és Televíziója nemzeti, független, tájékoztató, kulturális és közművelődési közszolgálati intézményként kerül megalapításra, mely a nyilvánosságnak nyújt szolgáltatásokat rádióadás és televízióadás (a továbbiakban csak „adás”) területén. 
(2) Szlovákia Rádiója és Televíziója jogi személy, székhelye Pozsony, be van jegyezve a cégjegyzékben, tevékenységét főként szervezési egységein keresztül végzi, melyek a következők:
a) Szlovák Rádió, melynek közvetítésével a nyilvánosságnak nyújt szolgáltatásokat a rádiós műsorszórás területén,
b) Szlovák Televízió, melynek közvetítésével a nyilvánosságnak nyújt szolgáltatásokat a televíziós műsorszórás területén.
(3) A (2) bekezdésben taglalt szervezési egységek önállóan gazdálkodó belső szervezési egységek jogi személyiség nélkül.

3. §
Szlovákia Rádiójának és Televíziójának küldetése
(1) Szlovákia Rádiója és Televíziója olyan műsorszóró,1) melynek küldetése közszolgáltatás nyújtása a nyilvánosságnak a műsorszórás területén.
(2) A közszolgálat a műsorszórás területén programszolgáltatás,2) mely univerzális (egyetemes) földrajzi elérhetősége vonatkozásában, műsoraiban sokrétű, a szerkesztőségi függetlenség elve alapján készül szakképzett munkaerő közreműködésével és társadalmi felelősségtudattal, és amely fejleszti a hallgatók és nézők kulturális színvonalát, teret biztosít a jelenkori kulturális és művészeti tevékenységeknek, közvetíti más nemzetek kulturális értékeit, és elsősorban közpénzből történik a finanszírozása.
(3) Szlovákia Rádiója és Televíziója programszolgáltatását a hírműsorok, a publicisztikai, a dokumentumműsorok, a drámaművészeti, zenei, sport- , szórakoztató és ismeretterjesztő műsorok, a gyermek- és ifjúsági műsorok, valamint egyéb műsorok alkotják, melyek:
a) a demokrácia és humanizmus elvein alapulnak, és hozzájárulnak a nyilvánosság jogtudatának, etikai öntudatának és ökológiai felelősségtudatának gyarapításához,
b) pártatlan, hiteles, manipulációmentes, időszerű, érthető és egészét tekintve kiegyensúlyozott és plurális tájokoztatást nyújtanak a Szlovák Köztársaság és a külföld történéseiről a szabad véleményalkotáshoz,
c) fejlesztik a Szlovák Köztársaság lakosai nemzeti tudatának és kulturális önazonosságának fejlesztését tekintet nélkül a nemükre, fajukra, bőrszínükre, nyelvükre, életkorukra, vallási és felekezeti hovatartozásukra, politikai vagy egyéb meggyőződésükre, nemzeti vagy szociális származásukra, nemzetiségi vagy etnikai hovatartozásukra, vagyoni helyzetükre, nemi vagy egyéb státusukra úgy, hogy ezek a programok tükrözzék a vélemények, politikai, felekezeti, filozófiai és művészeti irányzatok sokféleségét, és hogy támogassák a polgári és tudásalapú társadalom fejlődését,
d) feltételeket teremtenek a társadalmi megegyezésre a közügyekben a célból, hogy erősödjön a kölcsönös megértés, a tolerancia és támogatást nyerjen a sokszínű társadalom összetartozása.

4. §
Szlovákia Rádiójának és Televíziójának feladatai
(1) Szlovákia Rádiója és Televíziója tevékenységét a saját nevében végzi, saját számlájára és saját felelősségére, és rádiós, valamint televíziós programszolgáltatói jogait és kötelességeit sem szerződéssel, sem más jogi aktussal nem ruházhatja át más jogi személyre vagy természetes személyre.
(2) Szlovákia Rádiója és Televíziója védi és tiszteletben tartja műsorkészítő alkalmazottainak és munkatársainak a függetlenségét, összhangban Szlovákia Rádiója és Televíziója műsorkészítői alkalmazottainak és munkatársainak statútumával (8. § (1) bek. f) pont).
(3) Szlovákia Rádiója és Televíziója a műsorszórás területéről rendelkezésre bocsátja az 1991. július 1-e előtt keletkezett archívumi dokumentumokat a műsorsugárzás területéről más jogi személyeknek sugárzási célokra vagy új művek alkotásához külön jogszabály3) szerint. Az archívumi dokumentumok rendelkezésre bocsátásának feltételeit Szlovákia Rádiója és Televíziója főigazgatójának javaslatára (a továbbiakban csak „főigazgató”) Szlovákia Rádiójának és Televíziójának Tanácsa ( a továbbiakban csak „tanács”) hagyja jóvá. 
(4) Szlovákia Rádiója és Televíziója törvényből kifolyólag értéktárként is működik külön jogszabályi feltételek mellett.4)

5. §
Szlovákia Rádiójának és Televíziójának tevékenysége
(1) Szlovákia Rádiójának és Televíziójának fő tevékenysége
a) legalább két televíziós programszolgáltatás országos lefedettségű terresztriális (földfelszíni) analóg adás sugárzásával5) egészen az analóg televíziós sugárzás megszűnéséig a Szlovák Köztársaság területén,
b) legalább négy rádiós programszolgáltatás sugárzása, melyekből egy a Szlovák Köztársaságban élő nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok nyelvén készült, tartalmilag és regionálisan kiegyensúlyozott műsorok sugárzására szolgál; ha Szlovákia Rádiója és Televíziója több mint négy rádiós programszolgáltatást sugároz, legalább négy közülük országos lefedettséggel valósul meg,6) és ha csak négy rádiós programszolgáltatást nyújt, legalább három közülük országos lefedettségű sugárzásban valósul meg,6) 
c) a közszolgálati terresztriális multiplexen nyújtott tartalomszolgáltatás,7) melyből legalább kettő televíziós programszolgáltatás,
d) a műsorok elkészítésének, legyártásának és megvételének, valamint terjesztésének (sugárzásának) biztosítása,
e) a sugárzott műsorok többségének közérdekűsége8) minden egyes sugárzott programszolgáltatásban,
f) a regionális adások biztosítása rádió- és televízióstúdiók segítségével; az egyes stúdiók regionális adásainak kiegyensúlyozottan kell tartalmazniuk anyagokat a hatáskörükbe tartozó egész területről,
g) a Szlovák Köztársaságban élő nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok nyelvén készült tartalmilag és regionálisan kiegyensúlyozott műsorok időtartamának meg kell felelnie a Szlovák Köztársaság lakossága nemzetiségi és etnikai összetételének; a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok számára készülő műsorok gyártására és sugárzásának biztosítására Szlovákia Rádiója és Televíziója önálló szervezeti egységeket hoz létre Szlovákia Rádióján és Televízióján belül,
h) szem előtt tartani a siketek és egyéb szociális kisebbségek szükségleteit a sugárzás során,9)
i) teret biztosítani a regisztrált egyházaknak és vallási közösségeknek10) az adásban,
j) élő adásokat és felvételeket megvalósítani a jeles társadalmi eseményekről a politikai, a kulturális, a felekezeti, a művészi és sportélet területéről,
k) adásidő biztosítása politikai reklámok sugárzására külön jogszabályok szerint,11)
l) a szükséges adásidő biztosítása az állami szerveknek válsághelyzeti felhívásaik sugárzására és más, a nyilvánosságnak szánt tájékoztatások közzétételére,12)
m) kulturális és tájékoztató rádióműsorok sugárzása külföldre,
n) biztosítani Szlovákia Rádiója és Televíziója archiváló tevékenységét,3)
o) biztosítani az alkotások és művészi teljesítmények védelmét külön jogszabályi előírások szerint,13)
p) részt venni a sugárzás területén működő nemzetközi szervezetek tevékenységében,
q) művészeti csoportok és együttesek alapítása és működtetése,
r) állandó tudósítói és különleges tudósítói hálózat létrehozása a Szlovák Köztársaságban és külföldön.
(2) Szlovákia Rádiója és Televíziója minden nap besorolja adásába 23.30 óra és 00.30 óra között a Szlovák Köztársaság állami himnuszát úgy, hogy a Szlovák Köztársaság állami himnuszának lejátszása a programszolgáltatás elemei közti elválasztójel legyen és ne váljon az üzleti mediális kommunikáció részévé, s ilyen műsorelem se közvetlenül előtte vagy utána ne következzen.
(3) Szlovákia Rádiója és Televíziója külön jogszabályi előírás szerint sugároz üzleti (kereskedelmi) médiakommunikációt.14)
(4) Szlovákia Rádiója és Televíziója átveszi Szlovákia Rádiójának és Televíziójának archívumába a sugárzás azon területeiről, amelyeknek a létrehozója, védi és elérhetővé teszi azokat, és lehetőséget ad a használatukra. Szlovákia Rádiója és Televíziója térítés fejében másolatokat ad ki a sugárzás területén keletkezett archívumi dokumentumokból.

6. §
Szlovákia Rádiójának és Televíziójának vállalkozói tevékenysége
(1) Szlovákia Rádiója és Televíziója csak olyan vállalkozói tevékenységet végezhet, amely összefügg fő tevékenységével és amely nem veszélyezteti 3. § szerinti küldetésének és 5. § (1) bek. szerinti fő tevékenységeinek teljesítését. A vállalkozói tevékenységgel szerzett bevételeket Szlovákia Rádiója és Televíziója saját fő tevékenységének végzésére használja fel.
(2) Szlovákia Rádiója és Televíziója – a (3) bekezdésben felsorolt kivételek mellett – jogosult kereskedelmi társaság létrehozásában részt venni vagy egyedül kereskedelmi társaságot alapítani, részt venni kereskedelmi társaság vállalkozásában, vagy egyedüli tagként vagy részvényesként kereskedelmi társaságban, ha e kereskedelmi társaság vállalkozásának tárgya kapcsolódik Szlovákia Rádiója és Televíziója küldetéséhez és tevékenységéhez, és ha Szlovákia Rádiója és Televíziója ezzel a vagyoni részesedéssel hatékonyabban hasznosítja vagyonát feladatainak teljesítése érdekében.
(3) Szlovákia Rádiója és Televíziója nem köthet csendestársi szerződést,15) nem vehet részt kereskedelmi társaság üzleti tevékenységében sem korlátlan felelősségű üzlettársként,16) s ilyen társaságot nem is alapíthat.

Szlovákia Rádiójának és Televíziójának szervei

7. §
Szlovákia Rádiójának és Televíziójának szervei az alábbiak:
a) a tanács,
b) a főigazgató.

A tanács

8. §
A tanács hatásköre
(1) A tanács felügyeleti szerv, mely
a) felügyeli a jelen törvény betartását és azon feladatok teljesítését, melyek Szlovákia Rádiójára és Televíziójára külön jogszabályi előírások szerint17) hárulnak,
b) felügyeli Szlovákia Rádiója és Televíziója közforrásai felhasználásának gazdaságosságát, hatékonyságát és célszerűségét, és ellátja a kollektív szerv feladatait Szlovákia Rádiója és Televíziója közforrásai felhasználása során külön jogszabályi előírás szerint,18)
c) meghatározza a főigazgató jutalmazását a 16. § (7) bekezdése szerint, a jutalom kifizetésének feltételeit és módját a tanács statútuma tartalmazza,
d) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban csak „nemzeti tanács”) illetékes bizottsága elé terjeszti indítványát a főigazgató visszahívási javaslatának benyújtására a 18. § (4) bek. szerint,
e) meghatározza a főigazgató helyetteseinek jutalmát a főigazgatói tisztség ellátásáért a 15. § (2) bek. szerint, 
f) jóváhagyja Szlovákia Rádiója és Televíziója statútumát, Szlovákia Rádiója és Televíziója szervezési rendjét, Szlovákia Rádiója és Televíziója műsorkészítő alkalmazottainak és munkatársainak statútumát a 4. § (2) bek. szerint, valamint az archívumi dokumentumok kölcsönzésének feltételeit a 4. § (3) bek. szerint,
g) megvitatja a főigazgató által a 15. § (3) bek. a) pontja értelmében beterjesztett Szlovákia Rádiója és Televíziója, valamint programszolgáltatása igazgatási és fejlesztési koncepcióját, különös tekintettel a közérdekre, és állásfoglalást fogad el hozzá,
h) megvitatja és jóváhagyja Szlovákia Rádiója és Televíziója költségvetési javaslatát19) az adott költségvetési évre, beleértve annak kötelező érvényű mutatóit, a könyvelési zárást, valamint a tartalékalap-képzés és –felhasználás javaslatát is,
i) megvitatja közszolgálati rádió- és televízióadás biztosításáról szóló szerződés javaslatát (a továbbiakban csak „a szerződés az állammal”) és az állammal kötött szerződés illetékes naptári évre szóló záradékát, mely a költségvetési évvel azonos időszak, és állásfoglalást fogad el hozzá,
j) megvitatja a főigazgató által a 15. § (3) bek. f) pontja értelmében beterjesztett évzáró jelentést Szlovákia Rádiója és Televíziója tevékenységéről, a főigazgató jelentését a 15. § (3) bek. g) pontja, valamint a főigazgató tájékoztatóját szerződéses viszony kialakításáról a 15. § (3) bek. h) pontja szerint, és állásfoglalást fogad el hozzá,
k) megvitatja a Műsorterjesztési és Műsorszórási Tanács jogerős határozatait a külön jogszabály szerinti kötelezettségek megsértése miatt kirótt jogerős bírságokról,17)
l) jóváhagyja a 6. § (1) és (2) bek. szerinti vállalkozói szándékokról szóló javaslatokat, beleértve az ezek változásaira vagy megszűntetésére vonatkozó javaslatokat, valamint a 19. § (9) bek. szerinti eszközösszevonásokra vonatkozó javaslatokat, beleértve a változtatási, megszüntetési javaslatokat,
m) a főigazgató javaslatára jóváhagyja a felesleges ingatlan vagy ingó vagyon átruházást, ha annak beszerzési ára nagyobb volt 20 000 eurónál és a külön jogszabály szerinti20) maradék könyvelési értéke több mint 10 000 euró, az egy évnél hosszabb időre vagy meghatározatlan időre szóló ingatlanbérleti szerződést, valamint a kötelezettség jelzáloggal való biztosítását,21) vagy a kötelezettség ingatlan-jelzálogjog átruházással22) történő biztosítását,
n) javaslatot tesz a 6. § (2) bek. szerinti kereskedelmi társaság felügyelő szervének tagjaira, amennyiben ilyen felügyelő szervet létrehoznak, 
o) megvitatja és intézi a Szlovákia Rádiója és Televíziója tevékenységével és annak szerveivel kapcsolatban a tanácsnak címzett panaszokat és más észrevételeket a jelen törvény vonatkozásában,
p) dönt a főigazgató külön jogszabály szerint meghozott döntései ellen benyújtott fellebbezésekről.24)
(2) A tanács köteles évente a nemzeti tanács illetékes bizottságának május 31-éig jelentést benyújtani tevékenységéről, együtt a Szlovákia Rádiója és Televíziója előző naptári évi tevékenységéről szóló évzáró jelentéshez fűzött állásfoglalásával.
(3) A tanács tagjainak tevékenységük során joguk van betekinteni Szlovákia Rádiója és Televíziója minden könyvelési, gazdasági, pénzügyi és egyéb iratába és a Szlovákia Rádiója és Televíziója gazdálkodásával kapcsolatos jogi dokumentumába, valamint a Szlovákia Rádiója és Televíziója vagyonának és pénzeszközeinek felhasználásával kapcsolatos dokumentumába.
(4) A tanács tagjai titoktartásra kötelezett olyan tények esetében, melyekről a (3) bekezdés szerinti tevékenysége során szerzett tudomást. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a tanács tényfeltárásaira, melyek okot szolgáltatnak a nemzeti tanács illetékes bizottságának, hogy javaslatot tegyen a főigazgató visszahívására az (1) bekezdés d) pontja szerint.

9. §
A tanács összetétele
(1) A tanácsnak kilenc tagja van. A tanács tagjait a nemzeti tanács a jelenlevő képviselők többségének szavazatával választja meg és hívja vissza; a tanács tagjait a tanácstag-jelöltek közül választja meg, akiket a nemzeti tanács illetékes bizottsága terjeszt elő úgy, hogy a tanácsban képviselve legyen
a) három szakember a rádiós sugárzás területéről,
b) három szakember a televíziós sugárzás területéről,
c) két szakember a gazdaság területéről és
d) egy jogi szakember.
(2) Szakembernek az a természetes személy tekintendő, akinek másodfokú felső szintű végzettsége, legalább ötéves szakmai gyakorlata és hároméves igazgatási gyakorlata van a megkövetelt területen. Az első mondat szerinti igazgatási gyakorlat nem követelmény a jogi szakértő esetében.
(3) A tanácstag-jelölteket a nemzeti tanács illetékes bizottságának külön jogszabály szerinti25) jogi személyek terjesztik be, melyek az audiovizuális iparban, a médiában, a kultúra, a gazdaság, a jog, az ökonómia, a tudomány, a közművelődés, a szellemi értékek fejlesztése és védelme, az emberi jogok és környezetvédelem, az egészségvédelem terén működnek, a nemzeti kisebbségek vagy etnikai csoportok, egyéb kisebbségek vagy bejegyzett egyházak és vallási közösségek érdekeit jelenítik meg vagy képviselik.26) A felhívást a tanácstag-jelölti javaslatok beterjesztésére a nemzeti tanács illetékes szakbizottsága Szlovákia Rádiója ás Televíziója adásának közvetítésével, a Szlovákia Rádiója ás Televíziója honlapján, a nemzeti tanács honlapján teszi közzé, valamint az időszaki országos megjelenésű sajtó legalább egy napilapjában.

10. §
A tanácsi tagság
(1) A tanács tagjává a Szlovák Köztársaság olyan polgára választható meg, aki teljeskörű jogi cselekvőképességgel bír és feddhetetlen.
(2) A jelen törvény céljaira feddhetetlen az a személy, akit jogerősen nem ítéltek el szándékos bűncselekményért vagy bűncselekményért, mely esetben a szabadságvesztés-büntetést feltételesen nem halasztották el; a feddhetetlenséget a büntetés-nyilvántartó kivonatával igazolják, mely nem lehet régebbi három hónapnál.
(3) A tanácsi tagság nem egyeztethető össze az alábbi tisztségekkel:
a) a Szlovák Köztársaság elnöke,
b) a nemzeti tanács képviselője,
c) a Szlovák Köztársaság Kormányának tagja,
d) államtitkár,
e) minisztérium hivatalvezetője,
f) más központi államigazgatási szerv (hatóság) elnöke, vezetője vagy igazgatója,
g) a Műsorszórási és Műsorterjesztési Tanács tagja,27)
h) az Audiovizuális Alap tagja,28)
i) államigazgatási tisztviselő,
j) területi önkormányzati szervben betöltött tisztség,
k) ügyész,
l) bíró,
m) a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának bírája.
(4) A tanácsi tagság összeegyeztethetetlen a Szlovákia Rádiójával és Televíziójával fennálló munkajogi vagy egyéb jogviszonnyal. Ez a korlátozás arra a tanácstagra is vonatkozik, akinek közeli hozzátartozója29) vezetői beosztást tölt be Szlovákia Rádiójában és Televíziójában.
(5) A tanács tagja nem viselhet tisztséget politikai pártban vagy mozgalomban, nem állhat munkajogi viszonyban politikai párttal vagy politikai mozgalommal, nem léphet fel azok nevében vagy nem tevékenykedhet azok érdekében.
(6) A tanács tagja nem lehet programszolgáltatás sugárzója vagy műsorterjesztés (retranszmisszió) üzemeltetője,30) ilyen szervezet statutáris szerve vagy statutáris szervének tagja, igazgatótanácsának, ellenőrző szervének tagja vagy ezen személyek alkalmazottja, nem vállalkozhat e területen; ez a korlátozás vonatkozik a tanácstag közeli hozzátartozóra is, kivéve az ezen személyek alkalmazottait. A tanács tagja nem lehet időszaki sajtótermék kiadója,31) hírügynökség üzemeltetője, ilyen jogalanyok statutáris szerve vagy statutáris szervének tagja, igazgatótanácsának, ellenőrző szervének tagja, nem lehet tulajdonosa, társtulajdonosa, sem statutáris szerve vagy statutáris szervének tagja, igazgatótanácsának, ellenőrző szervének tagja olyan jogalanynak, amely műsorgyártási, kereskedelmi médiakommunikációs szolgáltatásokat nyújt, programszolgáltatás sugárzásának műszaki biztosításával és retranszmisszió üzemeltetésével, audiovizuális művek gyártásával vagy forgalmazásával, hangfelvételek vagy hangképes felvételek készítésével vagy forgalmazásával foglalkozik.
(7) A tanács tagja köteles haladéktalanul írásban jelenteni a tanács elnökének minden, az (1) – (6) bekezdés szerinti tény megváltozását. A tanács elnöke köteles az előző mondat szerinti megváltozott tényeket haladéktalanul jelenteni a nemzeti tanács elnökének.
(8) Tisztsége végzése során a tanács tagja köteles pártatlanul eljárni és tartózkodni olyan cselekményektől, melyekkel egyéni érdeket részesítene előnyben a közérdekkel szemben. A tanácsi tagság helyettessel nem látható el.

11. §
A tanácstag megbízatási ideje
(1) A tanács tagjának megbízatási ideje hat év. A tanács tagja ismételten is megválasztható, legfeljebb azonban két egymást követő megbízatási időszakra.
(2) Kétévente a tanács tagjainak egyharmadát lecserélik.
(3) Ha az összes tanácstag megbízatási ideje lejár, a tanács minden tagjának megválasztását követően a tanács új tagjai az első ülésen sorsolással meghatározzák a tanács azon három tagját, akinek a megbízatási ideje két év lesz, és azon három tagját, akinek a megbízatási ideje négy év lesz.
(4) Ha a tanácsi tagság a megbízatási időszak lejárta előtt véget ér a 12. § (1) bek. b), c) és e) pontja értelmében, a tanács új tagját annak a tanácstagnak a maradék megbízatási időszakára választják meg, akit a tisztségben helyettesít.
(5) A tanács tagjának megbízatási ideje az azt követő naptól kezd telni, amely napon befejezi tisztségét az a tanácstag, akinek a helyére megválasztották, legkorábban azonban a megválasztása napjától.

12. §
A tanácstag tisztséggyakorlásának befejeződése
(1) A tanácstag tisztséggyakorlása befejeződik
a) a tanácstag megbízatási idejének lejártával a 11. § (1), (3) és (4) bek. értelmében,
b) a tanácstag tisztségről való lemondásával; a tagság a tisztségről való lemondás tanács elnökének történő kézbesítése napját szűnik meg; a tanács elnökének tagsága a tisztségéről való lemondás nemzeti tanács elnökének történő kézbesítése napján szűnik meg,
c) a tanács tagjának tisztségből történő visszahívásával,
d) a tanács összes tagjának visszahívásával, vagy
e) a tanács tagjának halálával.
(2) A nemzeti tanács visszahívja a tanács tagját, ha
a) olyan tisztséget visel vagy tevékenységet végez, mely összeegyeztethetetlen a tanácsi tagsági tisztséggel a 10. § (3) – (6) bek. szerint,
b) jogerősen elítélik szándékos bűncselekmény elkövetéséért, vagy olyan bűncselekményért, mely esetében a szabadságvesztés-büntetés végrehajtása nem kerül feltételesen elhalasztásra,
c) jogerősen megfosztják jogi cselekvőképességétől vagy jogerősen korlátozzák a jogi cselekvőképességét, vagy
d) legalább három egymást követő naptári hónapon keresztül nem teljesíti tanácstagi tisztségét.
(3) Ha bekövetkezett az (1) bek. b) és e) pontja szerinti, vagy a (2) bekezdés szerinti tényállás, a tanács elnöke köteles haladéktalanul jelenteni e tényállást a nemzeti tanács elnökének.
(4) Ha a tanácstag megbízatási ideje lejár az (1) bekezdés a) pontja értelmében, a nemzeti tanács köteles megtenni minden intézkedést, hogy 15 nappal a megbízatási idő lejárta előtt megválasztásra kerüljön az új tanácstag.
(5) Ha bekövetkezik az (1) bek. b) és e) pontja szerinti tényállás, a nemzeti tanács elnöke az új tanácstag megválasztását a nemzeti tanács az értesítés (3) bekezdése szerinti kézbesítését követő legközelebbi ülésének a napirendjére tűzi, amennyiben ez lehetetlen, az új tanácstag megválasztását a nemzeti tanács legközelebbi ülését követő nemzeti tanácsi ülés napirendjére tűzi.
(6) A nemzeti tanács elnöke a tanácstag (2) bekezdés szerinti leváltásáról szóló vitát a nemzeti tanács legközelebbi ülésére sorolja be. Ha a nemzeti tanács dönt a tanácstag leváltásáról, a nemzeti tanács elnöke az új tanácstag megválasztását a nemzeti tanács visszahívásról szóló döntését követő legközelebbi nemzeti tanácsi ülésre sorolja be, és ha ez nem lehetséges, az új tanácstag megválasztását a nemzeti tanács legközelebbi ülését követő nemzeti tanácsi ülés napirendjére tűzi.
(7) A nemzeti tanács visszahívja a tanács összes tagját, ha
a) határozatában hat hónap lefolyása alatt kétszer megállapítja, hogy a tanács teljesíti a jelen törvény által megszabott kötelességeit, vagy
b) szavazással nem döntött a főigazgató visszahívásáról a 18. § (4) bek. f) pontja szerinti indokkal.
(8) Ha a tanács minden tagja visszahívásra került a (7) bekezdés szerint, a tanács új tagjainak megválasztására arányos mértékben vonatkozik a (6) bekezdés második mondata.

13. §
A tanácsi tagsághoz kapcsolódó járandóságok
(1) A tanácsi tagság tisztségének gyakorlása egyéb közérdekű tevékenység.32)
(2) A tanács tagja jogosult az ezen tisztségével kapcsolatos kiadásai megtérítésére külön jogszabályi rendelkezések szerint.33)
(3) A tanács tagjának az ezen tisztség ellátásáért havi jutalom jár a Szlovák Köztársaság gazdaságában alkalmazott személy Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala által közzétett előző naptári évi átlagos havi munkabérének összegében.
(4) A tanács elnöki tisztségének ellátásáért vezetői pótlék jár a (3) bekezdés szerinti jutalom egyharmadának összegében.
(5) A tanács szervezési, személyi, hivatali ügyviteli és műszaki bebiztosításával kapcsolatos feladatokat a tanács titkára végzi.

14. §
A tanács ülése
(1) A tanács összes tagja tisztségviselésének lejártával az új tanácstagok első ülését a nemzeti tanács elnöke hívja össze, aki egyidejűleg kijelöli azt a tanácstagot is, aki az ülést vezetni fogja egészen a tanács elnökének a megválasztásáig. A nemzeti tanács elnöke a tanács első ülését legkésőbb 30 nappal a tanács legalább hat új tagjának megválasztása napjától számított napra hívja össze. A tanács összes tagjának megválasztását követő első ülésen a tanács megválasztja az elnökét és alelnökét.
(2) A tanács határozatképes, ha az ülésen jelen van az összes tag több mint a fele.
(3) A tanács határozata elfogadott, ha azt az összes tag több mint a fele megszavazta, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik.
(4) A tanács titkos szavazással, az összes tanácstag kétharmados többségével 
a) választja meg a tanács elnökét és a tanács alelnökét kétéves megbízatási időre,
b) hívja vissza a tanács elnökét és a tanács alelnökét,
c) dönt a nemzeti tanács illetékes bizottságának benyújtandó indítványról, melyben a főigazgató visszahívási javaslatának benyújtását kezdeményezi a 18. § (4) bek. szerint.
(5) A tanács ülését a tanács elnöke naptári évenként legalább 12 alkalommal hívja össze az előre jóváhagyott tanácskozási terv szerint. A tanács elnökét távollétében teljes jogköreivel és kötelezettségeivel a tanács alelnöke helyettesíti. A tanács ülését a tanács elnöke vagy a tanács alelnöke irányítja. A tanács elnöke mindig rendkívüli ülést hív össze három munkanapon belül, ha erre a tanács legalább három tagja írásban felkéri.
(6) A tanács ülései nyilvánosak. Ha a tanács olyan tényekről tárgyal, amelyek külön jogszabály34) értelmében adatvédelem alá esnek, a tanács köteles intézkedéseket hozni ezen adatok védelme érdekében.
(7) A tanács minden üléséről feljegyzés készül. Az elfogadott határozatokat a tanács ülésének végétől számított 24 órán belül közzé kell tenni Szlovákia Rádiója és Televíziója honlapján, a feljegyzést pedig, mely tartalmazza a tanács által elfoglalt álláspontokat, legkésőbb a tanács ülésének végétől számított öt munkanapon belül közzé kell tenni Szlovákia Rádiója és Televíziója honlapján. Az tanács előző mondat szerinti állásfoglalásait nem hozzák nyilvánosságra, ha azok olyan tényeket tartalmaznának, melyek külön jogszabály értelmében adatvédelem alá esnek és a tanács köteles intézkedéseket hozni ezen adatok védelmének biztosítása érdekében.
(8) A tanács tevékenységét részletesen a tanács alapszabálya szabályozza, melynek része a tanács tanácskozási szabályzata is. A tanács alapszabályát a nemzeti tanács elnöke hagyja jóvá az illetékes nemzeti tanácsi szakbizottság tanács által benyújtott javaslathoz kapcsolódó állásfoglalásának ismeretében.

A főigazgató

15. §
A főigazgató jogállása
(1) A főigazgató Szlovákia Rádiójának és Televíziójának statutáris szerve, aki irányítja annak tevékenységét és eljár annak a nevében. A főigazgató dönt minden, a Szlovákia Rádióját és Televízióját érintő kérdésben, melyet a jelen törvény nem rendel a tanács kizárólagos hatáskörébe.
(2) A főigazgató kinevezi két helyettesét, egyet a Szlovák Rádió és egyet a Szlovák Televízió részére. A főigazgató megbízatásának lejártát és a főigazgató megválasztását felölelő időszakban a főigazgatói feladatokat a helyettesek látják el, mégpedig úgy, hogy az összes jogi aktust Szlovákia Rádiója és Televíziója nevében közösen hajtják végre, és minden, Szlovákia Rádióját és Televízióját kötelező ügyletet közösen mindketten aláírásukkal látnak el. Ha a főigazgatói tisztség helyettesekkel történő ellátása idején a helyettesek egyikének megbízatása lejár, a főigazgatói tisztséget a másik helyettes látja el, mégpedig egészen a főigazgató megválasztásáig. A főigazgatói tisztség ellátásáért a tanács havi jutalmat állapíthat meg a helyettesnek
a) legfeljebb a főigazgató havi bérének fele összegében, ha a főigazgatói tisztséget a főigazgató megválasztásáig két helyettes látja el,
b) legfeljebb a főigazgató havi bérének összegében, ha a főigazgatói tisztséget a főigazgató megválasztásáig egy helyettes látja el, mert közben a másik helyettes megbízatása lejárt.
(3) A főigazgató
a) megvitatásra a tanács elé terjeszti Szlovákia Rádiója és Televíziója igazgatásának és fejlesztésének tervezetét, valamint programszolgáltatási tervét különös tekintettel a közérdekre, mely Szlovákia Rádiója és Televíziója igazgatásának és fejlesztésének tervezetéből indul ki a 16. § (2) bek. a) pontja értelmében, mely alapján a nemzeti tanács őt megválasztotta,
b) a tanács elé terjeszti állásfoglalás elfogadása végett az állammal megkötendő szerződést és az állammal megkötött szerződés záradékát az adott naptári évre,
c) a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma elé terjeszti a tanács állásfoglalásával együtt az állammal megkötendő szerződés javaslatát és az állammal megkötött szerződés záradékának javaslatát az adott naptári évre,
d) megköti a szerződést az állammal és az állammal megkötött szerződés adott naptári évi záradékáról szóló szerződést,
e) a tanács elé terjeszti Szlovákia Rádiója és Televíziója költségvetési tervezetét az adott költségvetési évre, beleértve a kötelező mutatókat, melyeknek része a tanács működését biztosító költségvetés javaslata, valamint Szlovákia Rádiója és Televíziója sugárzási programtervezete az adott költségvetési évre; a programtervezet elsősorban tartalmazza
1. az egyes programszolgáltatások teljes időtartamának javaslatát,
2. az egyes programszolgáltatások sugárzási időtartama heti felosztásának javaslatát,
3. a sugárzott egyes programszolgáltatásokon belül az egyes programtípusok arányának javaslatát,
4. a javaslatot Szlovákia Rádiója és Televíziója saját gyártású és sugárzású műsorai arányának meghatározására az egyes programtípusokon belül,
5. a javaslatot a szlovák audiovizuális művek bemutatására (premier)35) meghatározott minimális adásidőről az egyes televíziós programszolgáltatások teljes adásidején belül és a tervezett bemutató (premier) televíziós műsorok teljes adásidején belöl,
6. a javaslatot a független alkotásoknak36) fenntartott minimális adásidőről az egyes televíziós programszolgáltatásokon belül,
7. a javaslatot a Szlovák Köztársaságban székelő független alkotók37) által, vagy ezek és a Szlovákia Rádiója és Televíziója koprodukciójában gyártott és sugárzott audiovizuális művek minimális arányáról,
8. a javaslatot a szlovák művek bemutatására (premier) meghatározott minimális adásidőről az egyes rádiós programszolgáltatások teljes adásidején belül,
9. a javaslatot a Szlovák Köztársaság területén élő nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok nyelvén sugárzott műsoroknak fenntartott minimális adásidőről az egyes televíziós és rádiós programszolgáltatások teljes adásidején belül az 5. § (1) bek. g) pontja értelmében,
10. a hazai zenei művek arányát az egyes rádiós programszolgáltatások tervezett teljes adásidején belül az adott időszakra vonatkozóan,
f) április 30-áig a tanács elé terjeszti az évzáró jelentést Szlovákia Rádiója és Televíziója előző naptári évi tevékenységéről a 19. 0 (13) bek. értelmében,
g) jelentést terjeszt a tanács elé Szlovákia Rádiója és Televíziója gazdálkodásáról és költségvetése kötelező érvényű mutatóinak teljesítéséről 14 nappal azt követően, hogy erre a tanács írásban felkéri, leggyakrabban azonban negyedévente egyszer,
h) írásban tájékoztatja a tanácsot szerződéses viszonyból való kilépés szándékáról olyan esetben, amikor a szerződés tárgyának teljesítése meghaladja a 100 000 euró értéket,
i) a tanács elé terjeszti vállalkozói terveinek javaslatát a 6. § (1) és (2) bek. szerint, beleértve az ezek módosítására vagy megszüntetésére vonatkozókat, és a 19. § (9) bek. szerinti eszköztársításra vonatkozó javaslatokat, beleértve az ezek módosítására vagy megszüntetésére vonatkozókat, ugyanígy a 8. § (1) bek. f) és m) pontja szerinti javaslatokat.
(4) Távollétében a főigazgatót az általa megbízott helyettese helyettesíti a (2) bekezdés szerint, vagy Szlovákia Rádiójának és Televíziójának más, írásban megbízott alkalmazottja, ha a helyettesítése nem lehetséges a (2) bekezdés szerint kinevezett helyettesek egyike által sem.
(5) A főigazgató jogosult részt venni a tanács minden ülésén.

16. §
A főigazgató tisztséggyakorlásának feltételei
(1) Főigazgatónak az a természetes személy választható meg, aki
a) a nemzeti tanács illetékes bizottságának felhívását követően benyújtotta főigazgató-jelölti jelentkezését (a továbbiakban csak „jelölt”); a jelölt nem lehet a tanács tagja,
b) teljeskörű jogi cselekvőképességgel bír és feddhetetlen,
c) másodfokú felsőszintű végzettséggel rendelkezik,
d) legalább ötéves igazgatási szakmai gyakorlattal bír és
e) teljesíti a 10. § (2) – (6) bekezdése szerinti feltételeket.
(2) Jelentkezéséhez a jelölt csatolja
a) Szlovákia Rádiója és Televíziója irányítási és fejlesztési tervezetét,
b) a büntetés-nyilvántartási hatóság által kiállított, három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát; ha a jelölt nem a Szlovák Köztársaság állampolgára, az erkölcsi bizonyítványát az állandó tartózkodási helye szerinti ország, vagy azon ország illetékes hatósága állítja ki, ahol rendesen tartózkodni szokott,
c) szakmai életrajzát,
d) az okmányt, mely másodfokú felsőszintű végzettségét igazolja,
e) becsületbeli nyilatkozatát, hogy teljeskörű jogi cselekvőképességgel bír,
f) becsületbeli nyilatkozatát az igazgatási szakmai gyakorlat feltételének teljesítéséről, feltüntetve a jogalanyt, ahol ezt a gyakorlatot szerezte,
g) becsületbeli nyilatkozatát a 10. § (3) – (6) bek. szerinti feltételek teljesítéséről, vagy becsületbeli nyilatkozatot, hogy ezeknek a feltételeknek a megválasztásától számított 30 napon belül eleget tesz.
(3) A (2) bekezdés a), c), e) – g) pontja szerinti mellékleteket a jelölt államnyelven nyújtja be. A (2) bekezdés b) és d) pontja szerinti mellékleteket a jelölt eredeti formában vagy hatóságilag hitelesített fénymásolatban nyújtja be; ha a (2) bekezdés a), c), e) – g) pontja szerinti mellékletek nem államnyelvűek, a jelölt hatóságilag hitelesített államnyelvű fordítással együtt nyújtja be azokat.
(4) A főigazgató megbízatási ideje azt a napot követő naptól kezd telni, amikor befejeződik annak a főigazgatónak a megbízatási ideje, akinek a helyére megválasztották, legkorábban azonban a nemzeti tanács általi megválasztásának napjától, és öt évig tart. A főigazgató újraválasztható, legfeljebb azonban csak két egymást követő megbízatási időszakra.
(5) A főigazgató köteles haladéktalanul írásban jelenteni a nemzeti tanács illetékes bizottságának minden, az (1) bekezdés b) és e) pontja szerinti tény megváltozását.
(6) A főigazgatónak havi bér jár a Szlovák Köztársaság gazdaságában a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala által az előző naptári évre vonatkozóan közzétett nominális átlagbér négyszeresének összegében. A főigazgató megbízatás befejeződésekor a 18. § (1) bek. a) pontja értelmében a főigazgatónak végkielégítés jár a havi átlagbére38) háromszorosának megfelelő összegben. Végkielégítés nem jár neki, ha a főigazgatói tisztségre ismételten megválasztják.
(7) A főigazgatónak arányos mértékű jutalom adható, melynek nagyságát a tanács határozza meg, miközben az éves jutalmak összege nem haladhatja meg az éves munkabérének összegét; jutalom a főigazgatónak nem adható, ha folyamatosan nem tartja be Szlovákia Rádiója és Televíziója jóváhagyott költségvetésének kötelező érvényű mutatóit az adott naptári évben.

17. §
A főigazgató megválasztása
(1) A főigazgatót a nemzeti tanács választja meg a nemzeti tanács illetékes bizottságának javaslatára, a jelöltek nyilvános meghallgatását követően. A jelölt meghallgatását a nemzeti tanács illetékes bizottsága biztosítja be, a meghallgatás része Szlovákia Rádiója és Televíziója igazgatási és fejlesztési tervezetének bemutatása a 16. § (2) bek. a) pontja értelmében. A nyilvános meghallgatás egyenes adásban közvetítik a nemzeti tanács honlapján.
(2) A nemzeti tanács illetékes bizottsága legkésőbb 90 nappal a főigazgató megbízatásának lejárt előtt felhívást tesz közzé jelöltek jelentkezésére, mégpedig Szlovákia Rádiója és Televíziója adásainak közvetítésével, Szlovákia Rádiója és Televíziója honlapján, a nemzeti tanács honlapján és az időszaki sajtó legalább egy országos terjesztésű napilapjában.
(3) Ha a főigazgató megbízatása a megbízatási ideje lejárta előtt befejeződik, a nemzeti tanács illetékes bizottsága a főigazgató megbízatásának befejeződésétől számított 15 napon belül felhívást tesz közzé jelöltek jelentkezésére a (2) bekezdés értelmében.
(4) A jelöltet, aki teljesíti a 16. § (1) bek. szerinti feltételeket és akinek a jelentkezése tartalmazza a 16. § (2) bek. szerinti mellékleteket, a nemzeti tanács illetékes bizottsága nyilvános meghallgatásra hívja meg legalább hét nappal ennek megkezdése előtt, a nyilvános meghallgatás dátumának, helyszínének és órájának meghatározásával.
(5) Az összes jelölt közmeghallgatását követően a nemzeti tanács illetékes bizottsága állásfoglalást fogad el és ezt követően, legkésőbb a felhívás közzétételétől számított 120 napos határidőben a nemzeti tanácsnak előterjeszti a teljes javaslatot a főigazgató megválasztására a saját állásfoglalása kíséretében.
(6) A szavazást a főigazgató megválasztásáról a nemzeti tanács elnöke a nemzeti tanács legközelebbi ülésének napirendjére tűzi.
(7) Az a jelölt lesz megválasztva, aki a szavazáson megszerzi a nemzeti tanács jelenlévő képviselői több mint a felének a szavazatát.
(8) Ha a (7) bekezdés szerint egyetlen jelölt sem került megválasztásra, ismételt szavazást tartanak. A megismételt szavazáson az a két jelölt vesz részt, aki a legtöbb szavazatot szerezte meg. Szavazategyenlőség esetén a megismételt szavazáson részt vesz minden jelölt, aki ezt a szavazatszámot elérte.
(9) Megismételt szavazásra nem kerül sor, ha csak egyetlen jelöltről szavaztak, aki azon okból, hogy nem szerezte meg a szavazatok többségét, nem került megválasztásra.
(10) Ha a főigazgató nem került megválasztásra, új választást írnak ki.
(11) Az új főigazgató-választás jelöltállítási felhívását a nemzeti tanács illetékes bizottsága a sikertelen megismételt választást követő öt napon belül teszi közzé, mégpedig a (2) bekezdésben taglalt módon.

18. §
A főigazgató megbízatásának vége
(1) A főigazgató megbízatása befejeződik
a) a főigazgató megbízatási idejének leteltével a 16. § (4) bek. szerint,
b) a főigazgatói tisztségről való lemondással,
c) a főigazgatói tisztségből történő visszahívással, vagy
d) a főigazgató elhalálozásával.
(2) A főigazgató lemondhat tisztségéről a nemzeti tanács elnökének benyújtott írásos értesítésben; a tisztsége a lemondó értesítés nemzeti tanács elnökének történő kézbesítése napján jár le.
(3) A nemzeti tanács a nemzeti tanács illetékes bizottságának javaslatára visszahívja tisztségéből a főigazgatót, ha
a) jogerősen elítélték szándékos bűncselekményért vagy olyan bűncselekményért, mely esetében a szabadságvesztés-büntetés végrehajtását feltételesen nem függesztették fel,
b) jogerősen megfosztották jogi cselekvőképességétől vagy jogi cselekvőképességét jogerősen korlátozták, vagy
c) a megválasztását követő 30 napon túl is olyan tisztséget visel vagy tevékenységet végez, mely a főigazgatói tisztséggel nem egyeztethető össze a 10. § (3) – (6) bek. értelmében.
(4) A nemzeti tanács a nemzeti tanács illetékes bizottságának javaslatára visszahívhatja a főigazgatót, ha
a) tisztségét nem végzi legalább három egymást követő naptári hónapon keresztül,
b) a tanács hat egymást követő naptári hónapon keresztül ismételten határozatban állapítja meg, hogy Szlovákia Rádiója és Televíziója nem teljesíti a jelen törvényben megfogalmazott feladatait és kötelességeit vagy külön jogszabályi előírásokban17) meghatározott kötelességeit, amire a Műsorterjesztési és Műsorszórási Tanács ismételten figyelmeztette, de a főigazgató a tanácsi határozatok ellenére sem tett lépéseket a hibák kijavítása érdekében,
c) nem teljesítette a 15. § (3) bek. e) pontja szerinti kötelességeit, a 15. § (3) bek. h) pontja szerinti kötelességeit vagy a 15. § (3) bek. i) pontja szerinti kötelességeit azt megelőzően, hogy azokban az ügyekben, melyek a javaslat tárgyát képezik, ezen szabályok szerint megkezdte az eljárást,
d) nem teljesítette a 15. § (3) bek. f) pontja szerinti kötelességeit,
e) nem tartotta be Szlovákia Rádiója és Televíziója adott költségvetési évre jóváhagyott költségvetésének a kötelező érvényű mutatót,
f) a tanács egymást követően legalább háromszor nem hagyta jóvá a 15. § (3) bek. e) pontja szerinti javaslatát és a nemzeti tanács illetékes bizottságánál kezdeményezte a főigazgató visszahívásáról szóló javaslat benyújtását a 8. § (1) bek. d) pontja szerint.
(5) A főigazgató visszahívásáról szóló javaslat illetékes nemzeti tanácsi bizottság általi benyújtásáról a nemzeti tanács illetékes bizottsága külön jogszabály szerint meghozott40) határozattal dönt.
(6) A nemzeti tanács a főigazgató visszahívásáról a jelenlévő képviselők többségének szavazatával dönt.

19. §
Szlovákia Rádiójának és Televíziójának gazdálkodása
(1) Szlovákia Rádiója és Televíziója bevételei és kiadásai költségvetését a naptári évre állítja össze és ennek alapján gazdálkodik.
(2) Szlovákia Rádiója és Televíziója a vagyonával a jelen törvény és külön jogszabályi előírás41) szerint gazdálkodik.
(3) Szlovákia Rádiója és Televíziója vagyonát a vagyonértékek összessége képezi, mégpedig az ingatlan és ingóvagyon, a követelések és egyéb vagyoni jogok.
(4) Szlovákia Rádiója és Televíziója a közpénzeket és közvagyont a jelen törvény és külön jogszabályi előírás szerint kezeli.19)
(5) A pénzeszközöket, melyeket Szlovákia Rádiója és Televíziója kezel, csak a jelen törvényben meghatározott célokra és az elengedhetetlenül szükséges mértékben használhatja.
(6) Szlovákia Rádiója és Televíziója a 20. § (1) bek. a) és b) pontja szerinti közösségi forrásokat nem használhatja fel a 6. § szerinti vállalkozói tevékenységre. Szlovákia Rádiója és Televíziója a vállalkozói tevékenység költségeit és a vállalkozói tevékenység hasznát nem foglalja bele a költségvetésébe. A vállalkozói tevékenység kiadásait a belőle származó haszonnak kell fedeznie. Ha ez a követelmény nem teljesül, a vállalkozói tevékenységet meg kell szüntetni és a belőle keletkezett veszteséget a tartalékalapból lehet fedezni. A vállalkozói tevékenységről elkülönített analitikus nyilvántartást kell vezetni a könyvelésben és a belőle származó eszközöket a bankban vagy külföldi bank fiókjában42) önálló bankszámlán kell kezelni, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik. 
(7) Szlovákia Rádiója és Televíziója térítés fejében nyújt teljesítéseket.43)
(8) Szlovákia Rádiójának és Televíziójának pénzeszközei és vagyona nem használhatók fel politikai párt, politikai mozgalom vagy választott tisztségért induló jelölt érdekében.
(9) Szlovákia Rádiója és Televíziója csak akkor használhatja fel ingatlan és ingó vagyonát vagy pénzeszközeit társulási szerződés44) céljaira, ha a társulás egyezményes célja kapcsolódik Szlovákia Rádiója és Televíziója fő tevékenységéhez.
(10) Szlovákia Rádiója és Televíziója köteles (3) bek. szerinti vagyonát a jelen törvényben meghatározott kötelességek teljesítésére felhasználni, ezt a vagyont rendes állapotban fenntartani, minden jogi eszközt felhasználni a védelmére, és törődni azzal, hogy ne károsodjon, ne vesszen el, vagy hogy vele vissza ne éljenek.
(11) Végrehajtási határozat alól külön jogszabály szerint45) mentesülnek
a) a pénzeszközök Szlovákia Rádiója és Televíziója számláin, melyek a 20. § (1) bek. a) pontja szerinti bevételekből származnak és a követelések, melyeknek tárgya az ilyen pénzeszközök igénylése,
b) Szlovákia Rádiójának és Televíziójának a vagyona, mely a Szlovák Köztársaság vagyona volt a Szlovák Rádió kezelésében és amely 2004. január 1-jével a Szlovák Rádió tulajdonába került,
c) Szlovákia Rádiójának és Televíziójának a vagyona, mely a Szlovák Köztársaság vagyona volt a Szlovák Televízió kezelésében és amely 2004. február 1-jével a Szlovák Televízió tulajdonába került.
(12) Szlovákia Rádiója és Televíziója külön jogszabály szerinti könyvelést és könyvelési eljárást vezet gazdasági egységeiben, melyek nem vállalkozási céllal lettek létrehozva vagy megalakítva.46) A könyvelési zárást könyvvizsgálónak kell hitelesítenie, és tanács jóváhagyását követően el kell helyezni azt a könyvelési zárások regiszterének nyilvánosan hozzáférhető részében,47) legkésőbb a következő gazdasági év negyedik hónapjának végéig.
(13) A Szlovákia Rádiója és Televíziója tevékenységéről szóló évzáró jelentésnek a kötelező tartozékokon kívül20) tartalmaznia kell
a) Szlovákia Rádiója és Televíziója küldetése, valamint Szlovákia Rádiója és Televíziója jelen törvényben és külön jogszabályokban17) meghatározott kötelességei teljesítésének áttekintését és értékelését,
b) televíziós és rádiós műsorszolgáltatásai sugárzásának tanács általi értékelését,
c) a tanács állásfoglalását Szlovákia Rádiója és Televíziója gazdálkodásáról, különös figyelmet fordítva a Szlovákia Rádiója és Televíziója állammal megkötött szerződéséből származó pénzeszközökkel való gazdálkodására, 
d) az állammal megkötött szerződésből fakadó kötelezettségek teljesítésének értékelését,
e) a Szlovákia Rádiója és Televíziója szerveinek összetételében évközben bekövetkezett változásokat,
f) további lényeges információkat Szlovákia Rádiója és Televíziója tevékenységéről.
(14) Szlovákia Rádiója és Televíziója a tevékenységéről szóló évzáró jelentést a nemzeti tanácsba történt beterjesztését követően tíz munkanapon belül nyilvánosságra hozza a saját honlapján.
(15) Szlovákia Rádiója és Televíziója gazdálkodásának ellenőrzését külön jogszabályi előírások szerint hajtják végre.48)

20. §
Szlovákia Rádiójának és Televíziójának finanszírozása
(1) Szlovákia Rádiójának és Televíziójának bevételei a következők:
a) a közszolgáltatások külön jogszabály szerinti49) térítési díja a Szlovákia Rádiója és Televíziója adásaiban megvalósított sugárzásokért, 
b) az adott költségvetési év állami költségvetéséből folyósított juttatás az állammal megkötött szerződésben meghatározott közérdekű műsorok megvalósításáért, a célirányos beruházási projektekért vagy az 5. § 1) bek. m) pontja szerinti külföldi adások költségei megtérítésének biztosítására,
c) bevételek üzleti médiakommunikáció sugárzásából,14)
d) szponzori teljesítések külön jogszabály szerint50) műsorok közvetlen vagy közvetett finanszírozása céljából,
e) bevételek Szlovákia Rádiója és Televíziója vagyonának bérbeadásából vagy eladásából,
f) a bankbetétek vagy külföldi bankfiókokban elhelyezett betétek hozamai42) és pénzügyi befektetések hozamai; a b) pont szerinti betétek hozamai az állami költségvetés bevételei,
g) ajándékok természetes személyektől és jogi személyektől, melyek nem szponzori teljesítések a d) pont szerint,
h) hagyatékok Szlovákia Rádiója és Televíziója javára,
i) célirányos támogatások természetes és jogi személyektől közérdekű feladatok teljesítése érdekében, melyek nem szponzori teljesítések a d) pont szerint,
j) más, az a) – i) pontban fel nem tüntetett bevételek.
(2) Szlovákia Rádiója és Televíziója pénzeszközeit bankokban vagy külföldi bankfiókokban nyitott számlákon vezetik.42) Ha Szlovákia Rádiója és Televíziója az Államkincstár ügyfelévé válik, Szlovákia Rádiója és Televíziója pénzeszközeire külön jogszabály vonatkozik.51)
(3) Szlovákia Rádiója és Televíziója pénzeszközeit és Szlovákia Rádiója és Televíziója vagyonát csak a jelen törvényben meghatározott tevékenységekre lehet felhasználni.
(4) Szlovákia Rádiója és Televíziója a tanács tevékenységével kapcsolatos kiadásokat a saját költségvetéséből fedezi.
(5) Szlovákia Rádiója és Televíziója külön jogszabály szerint52) hozzájárulást fizet az Audiovizuális Alapba.

21. §
Szerződés az állammal
(1) A szerződést az állammal Szlovákia Rádiója és Televíziója és a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma által képviselt Szlovák Köztársaság között köttetik meg ötéves időtartamra. A szerződés az állammal írásban köttetik meg és tartalmazza
a) Szlovákia Rádiója és Televíziója kötelezettségét a meghatározott terjedelmű közérdekű műsorok, és célirányos beruházási projektek vagy az 5. § (1) bek. m) pontja szerinti külföldre sugárzott adások megvalósítására, valamint
b) a Szlovák Köztársaság kötelezettségét meghatározott nagyságú támogatás folyósítására az állami költségvetésből az adott költségvetési év költségvetéséről szóló törvénye értelmében meghatározott terjedelmű közérdekű műsorok, és célirányos beruházási projektek vagy az 5. § (1) bek. m) pontja szerinti külföldre sugárzott adások megvalósítására.
(2) Az állammal megkötött szerződésből fakadó kölcsönös kötelezettségek pontos és kötelező érvényű mértéke és jellege az állammal megkötött szerződés záradékában kerül meghatározásra az adott évre vonatkozóan. Az állammal megkötött szerződés záradéka írásban köttetik meg egy naptári évre.

22. §
Tartalékalap
(1) Szlovákia Rádiója és Televíziója tartalékalapot hoz létre.
(2) A tartalékalapot az alábbi nyereségekből képezik:
a) Szlovákia Rádiója és Televíziója 5. §-a szerinti tevékenységéből az adózást követően,
b) Szlovákia Rádiója és Televíziója vállalkozói tevékenységéből az adózást követően.
(3) A tartalékalap az alábbi sorrendben felhasználható
a) az 5. § szerinti tevékenységek veszteségeinek fedezetére,
b) a vállalkozói tevékenység veszteségeinek fedezetére,
c) a költségvetési évben a bevételek és kiadások között fellépő időeltolódás áthidalására.

Átmeneti rendelkezések

23. §
(1) Az eddigi jogszabályok szerint létrehozott Szlovák Rádió és Szlovák Televízió 2011. január 11-ével megszűnik. Szlovákia Rádiója és Televíziója 2011. január 1-jével a Szlovák Rádió és Szlovák Televízió jogutódjává válik, és átveszi ezek minden jogát és kötelességét, mely 2011. január 1-jén érvényben volt.
(2) A Szlovák Rádió és Szlovák Televízió tulajdonában lévő pénzeszközök és vagyon 2011. január 1-jével Szlovákia Rádiója és Televíziója pénzeszközévé és vagyonává válik.
(3) A Szlovák Rádió azon vagyona és a Szlovák Televízió azon vagyona, mely a Szlovák Rádió és Szlovák Televízió tulajdonába a Szlovák Köztársaság tulajdonából került, 2011. január 1-jétől Szlovákia Rádiója és Televíziója tulajdonának tekintendő, mely a Szlovák Rádió és Szlovák Televízió tulajdonába a Szlovák Köztársaság tulajdonából került.
(4) A Szlovák Rádió és a Szlovák Televízió bevételei, beleértve a Szlovák Rádió és Szlovák Televízió külön jogszabály szerinti térítésekből48) származó bevételeit, 2011. január 1-jétől Szlovákia Rádiója és Televíziója bevételeinek tekintendők, azonban ezeket a bevételeket Szlovákia Rádiója és Televíziója a 2011. év végéig tartó időszakban csak a jóváhagyott költségvetéssel összhangban használhatja fel, mégpedig úgy, hogy a 2.§ (2) bek. szerinti szervezeti egységek önálló gazdálkodása fennmaradjon.
(5) A Szlovák Rádió és Szlovák Televízió alkalmazottaival fennálló munkajogi kapcsolatokból, valamint más jogviszonyokból fakadó jogok és kötelességek 2011. január 1-jével Szlovákia Rádiójára és Televíziójára szállnak át.
(6) A Rádiótanács és a Szlovák Televízió Tanácsa megszűnik, összes tagjának a megbízatási ideje 2011. január 1-jével lejár.
(7) A Szlovák Rádió Felügyelő Bizottsága és a Szlovák Televízió Felügyelő Bizottsága megszűnik és az összes tagjának a megbízatási ideje 2011. január 1-jével lejár.
(8) A Szlovák Rádió főigazgatójának és a Szlovák Televízió főigazgatójának tisztsége 2011. január 1-jével megszűnik.
(9) Szlovákia Rádiója és Televíziója főigazgatójának tisztségét a jelen törvény értelmében 2011. január 1-jétől a statutáris szerv képviselője tölti be, akit a nemzeti tanács elnöke kinevez; a statutáris szerv képviselőjévé az a személy nevezhető ki, aki 2010. december 31-én a Szlovák Rádió főigazgatói tisztségét vagy 2010. december 31-én a Szlovák Televízió főigazgatói tisztségét látja el. Ha az első mondat szerinti mindkét személy visszautasítja kinevezését a statutáris szerv képviselője tisztségére, a nemzeti tanács elnöke a statutáris szerv képviselőjét Szlovákia Rádiója és Televíziója alkalmazottai közül nevezi ki.
(10) A statutáris szerv képviselője a 15. § (2) bek. összhangban kinevezi két helyettesét és egyidejűleg az egyiket közülük írásban megbízza a főigazgatói tisztség ellátásával arra az esetre, ha a főigazgatói tisztség statutáris szerv képviselője általi ellátása idején a statutáris szerv képviselői tisztségére kapott megbízatási ideje lejár. 
(11) A statutáris szerv képviselőjének megbízatási ideje legkésőbb azon a napon jár le, amikor a jelen törvény értelmében létrejön az első főigazgató tisztsége. Ha a főigazgatói tisztség statutáris szerv képviselője általi ellátása idején a statutáris szerv képviselőjének megbízatási ideje lejár, a statutáris szerv képviselőjének tisztségét a (10) bekezdés szerint írásban megbízott helyettes látja el. Ha ezt követően megszűnik a tisztségviselői megbízatása a helyettesnek is, aki a főigazgatói tisztséget a lejárt megbízatási idejű statutáris szerv képviselője helyett ellátta, a nemzeti tanács elnöke haladéktalanul kinevezi Szlovákia Rádiója és Televíziója statutáris szervének képviselőjét Szlovákia Rádiója és Televíziója alkalmazottai közül, akinek a megbízatási ideje a napon jár le, amikor a jelen törvény értelmében létrejön az első főigazgató tisztsége. 
(12) A főigazgatói tisztséget a (9) és (11) bekezdés értelmében ellátó személynek a tisztség betöltéséért havi jutalom jár az alábbi összegben:
a) a Szlovák Rádió főigazgatójának havi bére az eddigi előírások szerint, ha a személy az eddigi előírások szerint a Szlovák Rádió főigazgató tisztségét töltötte be,
b) a Szlovák Televízió főigazgatójának havi bére az eddigi előírások szerint, ha a személy az eddigi előírások szerint a Szlovák Televízió főigazgató tisztségét töltötte be.
(13) A Szlovák Rádiónak analóg földi sugárzásra megítélt hullámsávok (frekvenciák) 2011. január 1-jétől Szlovákia Rádiója és Televíziója hullámsávjainak tekintendők.
(14) Szlovákia Rádiója és Televíziója 2011. február 28-áig kérvényezi a licencfeltételek módosítását a digitális sugárzásra kiadott engedélyekben, melyek 2011. január 1-jével a Szlovák Rádióról és a Szlovák Televízióról Szlovákia Rádiójára és Televíziójára szálltak át úgy, hogy összhangban legyenek a jelen törvény előírásaival.
(15) 2011. január 1-jétől Szlovákia Rádiója és Televíziója 2011-es költségvetési javaslatának tanács általi jóváhagyásáig Szlovákia Rádiója és Televíziója költségvetési gazdálkodása költségvetési provizóriummal történik. A költségvetési provizórium időszaka a 2011. január 1-je és a 2011-es év új költségvetése jelen törvény szerinti jóváhagyása közti időszak, melynek idején a kiadások az egyes naptári hónapokban nem haladhatják meg a Szlovák Rádió és a Szlovák Televízió 2010-ben ténylegesen elért bevételeinek egy tizenkettedét. A költségvetési provizórium idején megvalósított költségvetési bevételeket és kiadásokat a 2011-es költségvetés tanács általi jóváhagyását követően a 2011-es költségvetésben számolják el. 
(16) A (15) bekezdés szerinti költségvetési provizórium idején az egyes naptári hónapokban a kiadásokat a biztosítási díjakkal és az alkalmazottak biztosítási járulékaival lehet túllépni.
(17) Szlovákia Rádiója és Televíziója 2011. évi költségvetési javaslatát a főigazgató állítja össze külön Szlovákia Rádiójára és Televíziójára mint egészre, és külön-külön a Szlovák Rádióra és a Szlovák televízióra, összhangban a közigazgatási szféra 2011. évre jóváhagyott költségvetésével.
(18) Ha az eddigi jogszabályokban a „Szlovák Televízió” és „Szlovák Rádió” fogalmat használják bármilyen toldalékot változatban, vagy a ’Szlovák Rádió és Szlovák Televízió” szókapcsolatot bármilyen toldalékolt változatban, ez alatt a „Szlovákia Rádiója és Televíziója” fogalmat kell érteni a megfelelő alakváltozatban.
(19) Azon televíziós műsorokhoz fűződő jogokat, melyeket a Szlovákiai Cseh-szlovák Televízió gyártott le, és amely jogok gyakorlása az eddigi jogszabályok szerint a Szlovák Televíziót illette meg, Szlovákia Rádiójára és Televíziójára szállnak át. Azon televíziós műsorok felhasználásához fűződő jogok, melyeket a Cseh-szlovák Televízió gyártott le 1991. július 1-jéig, és amely gyakorlása az eddigi jogszabályok szerint a Szlovák Televíziót illette meg, Szlovákia Rádiójára és Televíziójára szállnak át. Azon televíziós műsorok felhasználásához fűződő jogok, melyeket a Csehszlovák Televízió gyártott le 1991. július 1-je után a Cseh-szlovák Televízió és a Cseh Televízió között megkötött szerződés szerinti terjedelemben, és amely jogok gyakorlása az eddigi jogszabályok szerint a Szlovák Televíziót illette meg, Szlovákia Rádiójára és Televíziójára szállnak át. Az eddigi előírásokból fakadó szerzői jogok, a művészi teljesítményekhez kapcsolódó jogok, valamint a velük összefüggő vagyoni jogok úgy, ahogy az Cseh-szlovák Televízió és a Cseh Televízió között megkötött szerződésekből ered, e szerint a szerződés szerint kezelendő; ha ezen szerződések másként nem rendelkeznek, azon programok felhasználásának joga, melyekhez a felhasználási jogot a Cseh-szlovák Televízió szerezte meg külföldi jogalanyoktól és amely jogok a Szlovák Televízióra szálltak át az eddigi jogszabályok szerint, Szlovákia Rádióját és Televízióját illetik meg.
(20) Azon rádiós műsorokhoz fűződő jogokat, melyeket a Szlovákiai Cseh-szlovák Rádió gyártott le, és amely jogok gyakorlása az eddigi jogszabályok szerint a Szlovák Rádiót illette meg, Szlovákia Rádiójára és Televíziójára szállnak át. Azon rádiós műsorok felhasználásához fűződő jogok, melyeket a Cseh-szlovák Rádió gyártott le 1991. július 1-jéig, és amely gyakorlása az eddigi jogszabályok szerint a Szlovák Rádiót illette meg, Szlovákia Rádiójára és Televíziójára szállnak át. Azon rádiós műsorok felhasználásához fűződő jogok, melyeket a Csehszlovák Rádió gyártott le 1991. július 1-je után a Cseh-szlovák Rádió és a Cseh Rádió között megkötött szerződés szerinti terjedelemben, és amely jogok gyakorlása az eddigi jogszabályok szerint a Szlovák Rádiót illette meg, Szlovákia Rádiójára és Televíziójára szállnak át. Az eddigi előírásokból fakadó szerzői jogok, a művészi teljesítményekhez kapcsolódó jogok, valamint a velük összefüggő vagyoni jogok úgy, ahogy az Cseh-szlovák Rádió és a Cseh Rádió között megkötött szerződésekből ered, e szerint a szerződés szerint kezelendő; ha ezen szerződések másként nem rendelkeznek, azon programok felhasználásának joga, melyekhez a felhasználási jogot a Cseh-szlovák Rádió szerezte meg külföldi jogalanyoktól és amely jogok a Szlovák Rádióra szálltak át az eddigi jogszabályok szerint, Szlovákia Rádióját és Televízióját illetik meg.

24. §
Az első főigazgató megválasztása
(1) A nemzeti tanács illetékes bizottsága 2011. január 10-éig közzéteszi a felhívást a jelöltek bejelentésére, mégpedig Szlovákia Rádiója és Televíziója adásainak és a nemzeti tanács honlapjának a közvetítésével.
(2) A felhívásban a nemzeti tanács illetékes bizottsága tizenöt napos határidőt szab meg a jelöltek jelentkezési lapjainak benyújtására, miközben a határidő betartottnak tekintendő, ha a jelentkezést a nemzeti tanács illetékes bizottságának a határidő utolsó napján kézbesítik.
(3) A nemzeti tanács illetékes bizottsága megvizsgálja, hogy a jelölt teljesíti-e a 16. § (1) bek. szerinti feltételeknek és hogy a jelentkezési lap tartalmazza-e a 16. § (2) bek. szerinti mellékleteket. A jelöltet, aki nem teljesíti a 16. § (1) bek. szerinti feltételeket, vagy akinek a jelentkezési lapja nem tartalmazza a 16. § (2) bek. szerinti mellékleteket, vagy akinek a jelentkezése a megadott határidő után érkezett be, nem sorolja be a választékba.
(4) A nemzeti tanács illetékes bizottsága a választékba besorolt jelöltek nyilvános meghallgatásra (közmeghallgatásra) hívja meg. A meghívót a közmeghallgatás dátumának, helyszínének és órájának feltüntetésével a jelentkezések benyújtási határidejétől számított öt munkanapon belül postázza úgy, hogy az legalább öt nappal a közmeghallgatás előtt kézbesítésre kerüljön.
(5) A közmeghallgatást egyenes adásban közvetítik a nemzeti tanács honlapján.
(6) Az összes jelölt meghallgatását követően a nemzeti tanács illetékes bizottsága állásfoglalást fogad el és ezt követően – az utolsó jelölt közmeghallgatását követő két munkanapon belül – teljes javaslatot terjeszt a nemzeti tanács elé a főigazgató megválasztására, a saját állásfoglalásával együtt.
(7) A szavazást a főigazgató megválasztásáról a nemzeti tanács elnöke a folyó nemzeti tanácsi ülés vagy a nemzeti tanács legközelebbi ülésének napirendjére tűzi.
(8) Az első főigazgató megválasztására arányos mértékben vonatkoznak a 17. § (7) – (10) bek. rendelkezései.

25. §
A tanács első öt tagjának megválasztása
(1) A nemzeti tanács illetékes bizottsága 2011. január 10-éig közzéteszi a felhívást a tanácstag-jelöltek bejelentésére, mégpedig Szlovákia Rádiója és Televíziója adásainak és a nemzeti tanács honlapjának a közvetítésével.
(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslatokat jogi személyek nyújtják be a 9. § (3) bek. szerint, a felhívás megjelenésétől számított tizenöt napos határidőn belül. A határidő betartottnak tekintendő, ha a jelölt javaslatát a nemzeti tanács illetékes bizottságának a határidő utolsó napján kézbesítik.
(3) A nemzeti tanács illetékes bizottsága megvizsgálja, hogy a javaslat minden kelléket tartalmaz-e, miközben a nem teljes vagy a megadott határidőn túl benyújtott javaslatot nem sorolja be a választásba.
(4) A nemzeti tanács illetékes bizottsága meghívhatja ülésére azt, aki a javaslatot benyújtotta, vagy azt a személyt, akire a javaslat vonatkozik, és felkérheti az adatok és iratok magyarázatára, pontosítására vagy kiegészítésére. A meghívót az ülésre a nemzeti tanács illetékes bizottsága a jelentkezések benyújtási határidejétől számított öt munkanapon belül postázza úgy, hogy az legalább öt nappal az ülés megtartása előtt kézbesítésre kerüljön.
(5) A nemzeti tanács illetékes bizottsága a jelöltállító javaslatok megvitatása után állásfoglalást fogad el és ezt követően két munkanapon belül teljes javaslatot terjeszt a nemzeti tanács elé a tanácstagok megválasztására, a saját állásfoglalásával együtt.
(6) A szavazást a tanácstagok megválasztásáról a nemzeti tanács elnöke a folyó nemzeti tanácsi ülés vagy a nemzeti tanács legközelebbi ülésének napirendjére tűzi.
(7) A tanács első tagjainak megválasztására arányos mértékben vonatkoznak a 9. és 10. § rendelkezései.

26. §
A tanács első ülése
A tanács első ülését a tanácstagok jelen törvény szerinti megválasztását követően a nemzeti tanács elnöke hívja össze, aki egyben meghatározza azt a tagot, aki a tanácskozást irányítani fogja a tanács elnökének megválasztásáig. A tanács első ülését a nemzeti tanács elnöke legkésőbb 30 nappal a legalább hat tanácstag megválasztását követően hívja össze. Az összes tanácstag megválasztását követő első ülésen a tanács megválasztja elnökét és alelnökét, és a tanács tagjai sorsolással meghatározzák azt a három tanácstagot, akinek a megbízatási ideje két év, és azt a három tanácstagot, akinek a megbízatási ideje négy év.

27. §
(1) A jelen törvény hatályba lépését követően megválasztott első főigazgató köteles a megválasztása napjától számított 60 napon belül jóváhagyásra a tanács elé terjeszteni
a) Szlovákia Rádiója és Televíziója költségvetésének javaslatát a 2011-es évre,
b) Szlovákia Rádiója és Televíziója statútumát,
c) Szlovákia Rádiója és Televíziója szervezési rendjét,
d) Szlovákia Rádiója és Televíziója műsorszolgálata alkalmazottainak és munkatársainak statútumát,
e) az archívum dokumentumainak közreadási rendjét.
(2) A jelen törvény hatályba lépését követően megválasztott első főigazgató köteles a megválasztása napjától számított 60 napon belül tanácskozást kezdeményezni az alkalmazottak képviselőivel a megkötött kollektív szerződések tartalmának felülvizsgálata céljából.
(3) Az (1) bek. b) – e) pontja szerinti belső előírások, melyeket a korábban érvényes előírások értelmében fogadtak el, hatályban maradnak a jelen törvény szerinti új belső előírások tanács általi jóváhagyásának napjáig.
(4) A tanács, melynek tagjait először választották meg a jelen törvény hatályba lépését követően, köteles az első ülésének napjától számított 30 napon belül a nemzeti tanács elnöke elé terjeszteni jóváhagyás céljából a tanács statútumát, melynek része a tanács ülésezési rendje is.

28. §
Megszüntető rendelkezések
Megszűnik 
1. a Tt. 619/2003. sz., a Szlovák Rádióról szóló törvénye a Tt. 587/2006. sz., Tt. 220/2007. sz , Tt. 343/2007. sz., Tt. 68/2008. sz., Tt. 70/2008. sz., Tt. 312/2009. sz., Tt. 200/2010. sz. törvényei megfogalmazásában,
2. a Tt. 16/2004. sz., a Szlovák Televízióról szóló törvénye a Tt. 588/2006. sz., Tt. 220/2008. sz., Tt. 343/2007. sz., Tt. 68/2008. sz., Tt. 70/2008. sz., Tt. 516/2008. sz., Tt. 312/2009. sz., Tt. 200/2010. sz. törvényei megfogalmazásában.


VII. cikkely
A jelen törvény 2011. január 1-jén lép hatályba.


Richard Sulík s. k.
Iveta Radičová s. k.


1) A Tt. 220/2007. sz., a műsorszolgáltatások digitális sugárzásáról és más digitális átvitelű tartalomszolgáltatásokról szóló törvénye, valamint egyes más törvények módosítása és kiegészítése (a digitális sugárzásról szóló törvény) 3. §-ának (7) bek.
2) A Tt. 220/2007. sz. törvénye 3. § (1) – (4) bek. a Tt. 498/2009. sz. törvénye értelmében
3) A Tt. 395/2002. sz. törvénye az irattárakról és levéltárakról, valamint egyes törvények kiegészítéséről, a későbbi módosítások szerint
4) A Tt. 343/2007. sz., az audiovizuális művek, multimediális művek és művészi alkotások hangfelvételei nyilvántartásának, terjesztésének és megőrzésének feltételiről szóló törvénye, valamint más törvények módosításáról szóló törvénye (audiovizuális törvény) 33. §-a
5) A Tt. 308/2000. sz., a műsorterjesztésről és műsorszórásról szóló törvényének 69. §-a és a 195/2000. sz., a távközlésről szóló törvénye módosításáról a Tt. 220/2007. sz. törvénye értelmében
6) A Tt. 308/2007. sz. törvényének 3. §-a p) pontja a Tt. 498/2009. sz. törvénye értelmében
7) A Tt. 220/2007. sz. törvényének 41. §-a
8) A Tt. 308/2007. sz. törvényének 3. §-a k) pontja a Tt. 498/2009. sz. törvénye értelmében
9) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 149/1995. sz. törvénye a siketek jelnyelvéről, a Tt. 308/2000. sz. törvényének 18. §-a (2) és (3) bek. a Tt. 220/2000. sz. törvénye értelmében
10) Szerződés a Szlovák Köztársaság és a bejegyzett egyházak és vallási közösségek között (Tt. 250/2002. sz.)
11) Például a Szlovák Nemzeti Tanács Tgy. 346/1990. sz. törvénye a községi önkormányzatok megválasztásáról a későbbi előírások szerint, a Szlovák Köztársaság nemzeti Tanácsának Tt. 564/1992. sz. törvénye a népszavazás lebonyolításáról a későbbi előírások szerint, a Tt. 46/1999. sz. törvénye a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökének megválasztásáról, népszavazás annak leváltásáról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről a későbbi előírások szerint, a Tt. 308/2000. sz. törvénye 32. §-ának (10) bek. a későbbi előírások szerint, a Tt. 303/2001. sz. törvénye az önkormányzati kerületek szerveinek megválasztásáról és a Polgári Perrendtartás kiegészítéséről a Tt. 335/2007. sz. törvénye szerint, a Tt. 331/2003. sz. törvénye az európai parlamenti választásokról a későbbi előírások szerint, a Tt. 333/2004. sz., a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának megválasztásáról szóló törvénye a későbbi előírások szerint.
12) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 42/1994. sz. törvénye a lakosság polgári védelméről a későbbi előírások szerint, a Tt. 170/2001. sz., a kőolaj-tartalékok és kőolajszármazék-tartalékok vésztartalékairól, valamint a kőolajhiány megoldásáról a Tt. 240/2006. sz. törvénye értelmében, a Tt. 319/2002. sz., a Szlovák Köztársaság védelméről szóló törvénye a Tt. 570/2005. sz. törvénye értelmében, a Tt. 414/2002. sz., a gazdasági mozgósításról és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 274/1993. sz., az államigazgatási szervek fogyasztóvédelmi hatáskörének meghatározásáról szóló törvénye a későbbi előírások szerint. 
13) A Tt. 618/2003. sz., a szerzői jogról és a szerzői joggal összefüggő jogokról szóló törvény (szerzői jogvédelmi törvény) a későbbi előírások szerint
14) A Tt. 308/2000. sz. törvénye 32. – 39.a §-a a későbbi előírások szerint
15) A Kereskedelmi Törvénykönyv 673. – 681. §-a
16) Például a Kereskedelmi Törvénykönyv 86. §-a
17) Például a Tgy. 346/1990. sz. törvénye a későbbi előírások szerint, a Tgy. 564/1992. sz. törvénye a későbbi előírások szerint, a Tt. 46/1999. sz. törvénye a későbbi előírások szerint, a Tt. 308/2000. sz. törvénye a későbbi előírások szerint, a Tt. 303/2001. sz. törvénye a későbbi előírások szerint, a Tt. 331/2003. sz. törvénye a későbbi előírások szerint, a Tt. 333/2004. sz. törvénye a későbbi előírások szerint.
18) A Tt. 176/2004. sz., a közintézmények vagyonkezeléséről szóló törvénye 13. §-ának (1) bek. és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 259/1993. sz. törvénye az erdészeti Kamaráról a Tt. 464/2002. sz. törvénye értelmében
19) A Tt. 523/2002. sz., a közigazgatás költségvetési szabályairól szóló törvénye és más más törvényi módosítások, a későbbi előírások szerint
20) A Tt. 431/2002. sz. törvénye a könyvvitelről, a későbbi előírások szerint
21) A Polgári Törvénykönyv 151.a – 151.g §-a
22) A Polgári Törvénykönyv 553. §-a
24) A Tt. 211/2000. sz., az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvénye és más törvényi változások (törvény az információszabadságról) a későbbi előírások szerint
25) A Polgári Törvénykönyv 20.f – 21. §-a.
A Tt. 147/1997. sz. a nem befektetési célú pénzügyi alapokról szóló és a Szlovák Köztársaság Tt. 207/1996. sz. törvényének kiegészítése, a későbbi előírások szerint.
A Tt. 213/1997. sz., a közhasznú szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetekről szóló törvénye a későbbi előírások szerint.
A Tt. 34/2002. sz., az alapítványokról szóló törvénye és a Polgári Törvénykönyv módosítása, a későbbi előírások szerint.
26) A Tt. 308/1991. sz., a vallásszabadságról és az egyházak, valamint vallási közösségek jogállásáról szóló törvénye, a későbbi előírások szerint.
27) A Tt. 308/2000. sz. törvényének 7. §-a a Tt. 498/2009. sz. törvénye értelmében
28) A Tt. 516/2008. sz., az Audiovizuális Alapról szóló törvényének 5. §-a és egyes törvények kiegészítése
29) A Polgári Törvénykönyv 116. §-a
30) A Tt. 308/2000. sz. törvénye 3. §-ának e) pontja a későbbi előírások szerint
31) A Tt. 167/2008. sz., az időszaki sajtóról és hírügynökségekről szóló törvénye és egyes más törvényi változások (sajtótörvény), 2. § (3) bek.
32) A Munka Törvénykönyvének 136. és 137. §-a
33) A Tt. 283/2002. sz. törvénye az útiköltség-térítésekről, a későbbi előírások szerint
34) Például a Kereskedelmi Törvénykönyv 17 – 20. §, a Tt. 428/2002. sz., a személyi adatok védelméről szóló törvénye a későbbi előírások szerint, a Tt. 215/2004. sz., a titkos adatok védelméről szóló törvénye és egyes más törvények módosításai a későbbi előírások szerint.
35) A Tt. 343/2007. sz. törvénye 2. §-ának (1) bek.
36) A Tt. 308/2000. sz. törvénye 24. és 25. §-a a későbbi előírások szerint.
37) A Tt. 343/2007. sz. törvényének 37. §-a
38) A Munka Törvénykönyvének 134. és 135. §-a
39) A Tt. 552/2003. sz., a közérdekű munkavégzést szabályozó törvénye 10. §-a, a Tt. 490/2008. sz. törvénye értelmében.
40) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 350/1996. sz., a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának házszabályáról szóló törvénye 52. §-a a Tt. 86/2000. sz. törvénye értelmében.
41) A Tt. 176/2004. sz. törvénye a Tt. 581/2004. sz. törvénye értelmében.
42) A Tt. 483/2001. sz. banktörvénye és egyes más törvények módosítása 2. §-ának (1), (5) és (8) bek. , a későbbi előírások szerint.
43) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 18/1996. sz., az árképzésről szóló törvénye a későbbi előírások szerint.
44) A Polgári Törvénykönyv 829 – 841. §-a
45) Például a Tt. 233/1995. sz., a bírósági végrehajtókról és a végrehajtásról szóló törvénye (végrehajtási rendtartás) 57. §-a (1). bekezdésének d) pontja a későbbi előírások szerint.
46) A Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának MF/24342/2007-74. sz., 2007. november 14-én kelt intézkedése, mely meghatározza a számlázási eljárások és számlázási tengelyek részleteit a számlázási egységek részére, melyek nem vállalkozási céllal lettek megalapítva vagy létrehozva, a későbbi előírások szerint (a Tt. 601/2007. sz. hirdetménye).
47) A Tt. 431/2002. sz. törvényének 23. §-a a Tt. 547/2011. sz. törvénye értelmében.
48) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 39/1993. sz., a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Ellenőrző Hivataláról szóló törvénye a későbbi előírások szerint.
A Tt. 502/2001. sz., a pénzügyi ellenőrzésről és belső könyvvizsgálatról szóló törvénye és egyes más törvényi változások a későbbi előírások szerint.
A Tt. 523/2004. sz. törvénye a későbbi előírások szerint.
49) A Tt. 340/2012. sz., a Szlovákia Rádiója és Televíziója közszolgáltatásaiért nyújtott általános díjtérítésről szóló törvénye és egyes más törvényi változások.
50) A Tt. 308/2000. sz. törvénye 38. §-ának (1) bek. a későbbi előírások szerint.
51) A Tt. 291/2002. sz., az Államkincstárról szóló törvénye és egyes más törvényi változások a későbbi előírások szerint.
52) A Tt. 519/2008. sz. törvényének 24. §-a.
Časová verzia účinná od 1. januára 2014 do 31. decembra 2018

532/2010 Z. z.

Zákon
O ROZHLASE A TELEVÍZII SLOVENSKA
a o zmene a doplnení niektorých zákonov


z 15. decembra 2010


Zmena:
397/2011 Z. z. s účinnosťou od 31. decembra 2011
340/2012 Z. z. s účinnosťou od 31. decembra 2012
340/2012 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2013
397/2011 Z. z., s účinnosťou od 1. januára 2013
547/2011 Z. z., s účinnosťou od 1. januára 2014


Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:


Čl. I

§ 1
Predmet úpravy
Tento zákon upravuje postavenie, poslanie, úlohy a činnosť Rozhlasu a televízie Slovenska, jej orgánov a hospodárenie a financovanie Rozhlasu a televízie Slovenska.

§ 2
Postavenie Rozhlasu a televízie Slovenska
(1) Zriaďuje sa Rozhlas a televízia Slovenska ako verejnoprávna, národná, nezávislá, informačná, kultúrna a vzdelávacia inštitúcia, ktorá poskytuje službu verejnosti v oblasti rozhlasového vysielania a televízneho vysielania (ďalej len „vysielanie“).
(2) Rozhlas a televízia Slovenska je právnická osoba so sídlom v Bratislave zapísaná v obchodnom registri, ktorá vykonáva svoju činnosť najmä prostredníctvom organizačných zložiek, ktorými sú
a) Slovenský rozhlas, prostredníctvom ktorého sa poskytuje služba verejnosti v oblasti rozhlasového vysielania,
b) Slovenská televízia, prostredníctvom ktorej sa poskytuje služba verejnosti v oblasti televízneho vysielania.
(3) Organizačné zložky podľa odseku 2 sú samostatne hospodáriacimi vnútornými organizačnými jednotkami bez právnej subjektivity.

§ 3
Poslanie Rozhlasu a televízie Slovenska
(1) Rozhlas a televízia Slovenska je vysielateľom,1) ktorého poslaním je poskytovať službu verejnosti v oblasti vysielania.
(2) Služba verejnosti v oblasti vysielania je poskytovanie programovej služby,2) ktorá je univerzálna z hľadiska svojho geografického dosahu, programovo rozmanitá, pripravovaná na zásade redakčnej nezávislosti prostredníctvom kvalifikovanej pracovnej sily a s pocitom spoločenskej zodpovednosti a ktorá rozvíja kultúrnu úroveň poslucháčov a divákov, poskytuje priestor súčasným kultúrnym a umeleckým aktivitám, sprostredkúva kultúrne hodnoty iných národov a je financovaná najmä z verejných prostriedkov.
(3) Programovú službu Rozhlasu a televízie Slovenska tvoria spravodajské, publicistické, dokumentárne, dramatické, hudobné, športové, zábavné a vzdelávacie programy, programy pre deti a mládež a iné programy, ktoré
a) sú založené na zásadách demokracie a humanizmu a prispievajú k právnemu vedomiu, etickému vedomiu a k environmentálnej zodpovednosti verejnosti,
b) poskytujú nestranné, overené, neskreslené, aktuálne, zrozumiteľné a vo svojom celku vyvážené a pluralitné informácie o dianí v Slovenskej republike i v zahraničí na slobodné utváranie názorov,
c) rozvíjajú národné povedomie a kultúrnu identitu obyvateľov Slovenskej republiky bez ohľadu na pohlavie, rasu, farbu pleti, jazyk, vek, vieru a náboženstvo, politické či iné zmýšľanie, národný alebo sociálny pôvod, príslušnosť k národnosti alebo etnickej skupine, majetok, rod alebo iné postavenie tak, aby tieto programy odrážali rozmanitosť názorov, politických, náboženských, filozofických a umeleckých smerov a aby podporovali rozvoj občianskej a vedomostnej spoločnosti,
d) utvárajú podmienky na spoločenskú dohodu vo veciach verejných s cieľom posilniť vzájomné porozumenie, toleranciu a podporovať súdržnosť rozmanitej spoločnosti.

§ 4
Úlohy Rozhlasu a televízie Slovenska
(1) Rozhlas a televízia Slovenska vykonáva svoju činnosť vo vlastnom mene, na vlastný účet a na vlastnú zodpovednosť a nemôže svoje práva a povinnosti vysielateľa rozhlasovej a televíznej programovej služby previesť zmluvou ani iným právnym úkonom na inú právnickú osobu alebo fyzickú osobu.
(2) Rozhlas a televízia Slovenska chráni a rešpektuje nezávislosť svojich programových pracovníkov a spolupracovníkov v súlade so štatútom programových pracovníkov a spolupracovníkov Rozhlasu a televízie Slovenska [§ 8 ods. 1 písm. f)].
(3) Rozhlas a televízia Slovenska poskytuje archívne dokumenty z oblasti vysielania, vrátane tých, ktoré vznikli pred 1. júlom 1991, iným právnickým osobám na vysielanie alebo na vznik nových diel za úhradu podľa osobitného predpisu.3) Podmienky poskytovania archívnych dokumentov schvaľuje na návrh generálneho riaditeľa Rozhlasu a televízie Slovenska (ďalej len „generálny riaditeľ“) rada Rozhlasu a televízie Slovenska (ďalej len „rada“).
(4) Rozhlas a televízia Slovenska plní úlohy zákonného depozitára podľa osobitného predpisu.4)

§ 5
Činnosť Rozhlasu a televízie Slovenska
(1) Hlavná činnosť Rozhlasu a televízie Slovenska je
a) vysielanie najmenej dvoch televíznych programových služieb na dvoch celoplošných terestriálnych analógových okruhoch5) až do ukončenia svojho analógového televízneho vysielania na území Slovenskej republiky,
b) vysielanie najmenej štyroch rozhlasových programových služieb, z ktorých jedna je určená na vysielanie obsahovo a regionálne vyvážených programov v jazykoch národnostných menšín a etnických skupín žijúcich na území Slovenskej republiky; ak Rozhlas a televízia Slovenska vysiela viac ako štyri rozhlasové programové služby, aspoň štyri z nich sa realizujú celoplošným vysielaním6) a ak vysiela len štyri rozhlasové programové služby, aspoň tri z nich sa realizujú celoplošným vysielaním,6)
c) poskytovanie obsahových služieb prostredníctvom verejnoprávneho terestriálneho multiplexu,7) z ktorých sú najmenej dve televízne programové služby,
d) zabezpečovanie tvorby, výroby a nákupu programov a ich šírenia,
e) vysielanie väčšinového podielu programov vo verejnom záujme8) vo vysielaní každej programovej služby,
f) zabezpečovanie regionálneho vysielania prostredníctvom rozhlasových a televíznych štúdií; regionálne vysielanie každého štúdia musí vyvážene obsahovať príspevky z celého územia jeho pôsobnosti,
g) vysielanie obsahovo a regionálne vyvážených programov v jazykoch národnostných menšín a etnických skupín žijúcich na území Slovenskej republiky v časovom rozsahu zodpovedajúcom národnostnému a etnickému zloženiu obyvateľstva Slovenskej republiky; na zabezpečenie výroby a vysielania programov pre národnostné menšiny a etnické skupiny zriaďuje Rozhlas a televízia Slovenska samostatné organizačné útvary Slovenského rozhlasu a Slovenskej televízie,
h) zohľadňovanie potrieb nepočujúcich a iných sociálnych menšín vo vysielaní,9)
i) poskytovanie priestoru činnosti registrovaných cirkví a náboženských spoločností10) vo vysielaní,
j) uskutočňovanie prenosov a záznamov z vybraných spoločensky významných udalostí politického, kultúrneho, náboženského, umeleckého a športového zamerania,
k) poskytovanie vysielacieho času na vysielanie politickej reklamy podľa osobitných predpisov,11)
l) poskytovanie potrebného vysielacieho času štátnym orgánom na výzvy v krízových situáciách a na iné dôležité oznámenia určené verejnosti,12)
m) rozhlasové vysielanie kultúrnych a informačných programov do zahraničia,
n) zabezpečovanie činnosti archívu Rozhlasu a televízie Slovenska,3)
o) zabezpečovanie ochrany diel a umeleckých výkonov podľa osobitného predpisu,13)
p) zúčastňovanie sa na činnosti medzinárodných organizácií pôsobiacich v oblasti vysielania,
q) zriaďovanie a riadenie umeleckých telies a súborov,
r) utváranie siete stálych spravodajcov a osobitných spravodajcov v Slovenskej republike a v zahraničí.
(2) Rozhlas a televízia Slovenska zaradí každý deň do vysielania v čase od 23:30 hodiny do 00:30 hodiny štátnu hymnu Slovenskej republiky tak, aby hranie štátnej hymny Slovenskej republiky bolo predelom medzi zložkami programovej služby a nebolo súčasťou mediálnej komerčnej komunikácie a ani nenasledovalo bezprostredne pred ňou alebo po nej.
(3) Rozhlas a televízia Slovenska vysiela mediálnu komerčnú komunikáciu podľa osobitného predpisu.14)
(4) Rozhlas a televízia Slovenska preberá do archívu Rozhlasu a televízie Slovenska archívne dokumenty z oblasti vysielania, ktorých je pôvodcom, ochraňuje a sprístupňuje ich a umožňuje k nim prístup. Rozhlas a televízia Slovenska poskytuje kópie archívnych dokumentov z oblasti vysielania za úhradu.

§ 6
Podnikanie Rozhlasu a televízie Slovenska
(1) Rozhlas a televízia Slovenska je oprávnená vykonávať len takú podnikateľskú činnosť, ktorá súvisí s predmetom jej hlavnej činnosti a ktorá nesmie ohroziť plnenie jej poslania podľa § 3 a jej hlavnej činnosti podľa § 5 ods. 1. Prostriedky získané z podnikateľskej činnosti používa Rozhlas a televízia Slovenska na vykonávanie svojej hlavnej činnosti.
(2) Rozhlas a televízia Slovenska je s výnimkou uvedenou v odseku 3 oprávnená podieľať sa na založení obchodnej spoločnosti alebo sama založiť obchodnú spoločnosť, zúčastňovať sa na podnikaní obchodnej spoločnosti alebo stať sa jediným spoločníkom alebo akcionárom obchodnej spoločnosti, ak predmet podnikania tejto obchodnej spoločnosti súvisí s poslaním a činnosťou Rozhlasu a televízie Slovenska a ak Rozhlas a televízia Slovenska touto majetkovou účasťou účinnejšie využije svoj majetok na plnenie svojich úloh.
(3) Rozhlas a televízia Slovenska nie je oprávnená uzatvárať zmluvy o tichom spoločenstve15) ani zúčastňovať sa na obchodovaní obchodnej spoločnosti ako spoločník s neobmedzeným ručením,16) ani takéto spoločnosti zakladať.

Orgány Rozhlasu a televízie Slovenska

§ 7
Orgány Rozhlasu a televízie Slovenska sú:
a) rada,
b) generálny riaditeľ.

Rada

§ 8
Pôsobnosť rady
(1) Rada je orgánom dohľadu, ktorý
a) dohliada na dodržiavanie tohto zákona a plnenie úloh, ktoré Rozhlasu a televízii Slovenska vyplývajú z osobitných predpisov,17)
b) dohliada na hospodárnosť, efektívnosť a účelnosť nakladania s verejnými prostriedkami Rozhlasu a televízie Slovenska a plní úlohy kolektívneho orgánu pri nakladaní s majetkom Rozhlasu a televízie Slovenska podľa osobitného predpisu,18)
c) určuje odmenu generálnemu riaditeľovi podľa § 16 ods. 7, podmienky a spôsob vyplatenia odmeny upravuje štatút rady,
d) predkladá príslušnému výboru Národnej rady Slovenskej republiky (ďalej len „národná rada“) podnet na podanie návrhu na odvolanie generálneho riaditeľa podľa § 18 ods. 4,
e) určuje odmenu zástupcom generálneho riaditeľa za výkon funkcie generálneho riaditeľa podľa § 15 ods. 2,
f) schvaľuje štatút Rozhlasu a televízie Slovenska, organizačný poriadok Rozhlasu a televízie Slovenska, štatút programových pracovníkov a spolupracovníkov Rozhlasu a televízie Slovenska podľa § 4 ods. 2 a podmienky poskytovania archívnych dokumentov podľa § 4 ods. 3,
g) prerokúva Koncepciu riadenia a rozvoja Rozhlasu a televízie Slovenska a jej programovej služby s dôrazom na verejný záujem predloženú generálnym riaditeľom podľa § 15 ods. 3 písm. a) a zaujíma k nej stanovisko,
h) prerokúva a schvaľuje návrh rozpočtu Rozhlasu a televízie Slovenska19) na príslušný rozpočtový rok, vrátane jeho záväzných ukazovateľov, účtovnú závierku, ako aj návrh na tvorbu a použitie rezervného fondu,
i) prerokúva návrh zmluvy o zabezpečení služieb verejnosti v oblasti rozhlasového vysielania a televízneho vysielania (ďalej len „zmluva so štátom“) a návrh dodatku k zmluve so štátom na príslušný kalendárny rok, ktorý je totožný s rozpočtovým rokom, a zaujíma k nim stanovisko,
j) prerokúva výročnú správu o činnosti Rozhlasu a televízie Slovenska predloženú generálnym riaditeľom podľa § 15 ods. 3 písm. f), správu generálneho riaditeľa podľa § 15 ods. 3 písm. g) a informáciu generálneho riaditeľa o zámere vstúpiť do zmluvného záväzku podľa § 15 ods. 3 písm. h) a zaujíma k nim stanovisko,
k) prerokúva právoplatné rozhodnutia Rady pre vysielanie a retransmisiu o uložení sankcie za porušenie povinností uložených osobitnými predpismi,17)
l) schvaľuje návrhy na podnikateľské zámery podľa § 6 ods.1 a 2 vrátane návrhov týkajúcich sa ich zmien alebo ukončenia a návrhy na združovanie prostriedkov podľa § 19 ods. 9 vrátane návrhov týkajúcich sa ich zmien alebo ukončenia,
m) schvaľuje návrh generálneho riaditeľa na prevod vlastníctva prebytočnej nehnuteľnosti alebo hnuteľného majetku, ktorého obstarávacia cena bola vyššia ako 20 000 eur a zostatková hodnota vedená v účtovníctve podľa osobitného predpisu20) je vyššia ako 10 000 eur, nájom nehnuteľnosti na čas dlhší ako jeden rok alebo na neurčitý čas a zabezpečenie záväzku zriadením záložného práva21) alebo zabezpečením záväzku prevodom zabezpečovacieho práva22) k nehnuteľnosti,
n) navrhuje kandidátov na členov dozorného orgánu obchodnej spoločnosti podľa § 6 ods. 2, ak sa v nich dozorný orgán zriaďuje,
o) prerokúva a vybavuje rade adresované sťažnosti a iné podnety na činnosť Rozhlasu a televízie Slovenska a jej orgánov vo vzťahu k tomuto zákonu,
p) rozhoduje o odvolaní proti rozhodnutiu generálneho riaditeľa podľa osobitného predpisu.24)
(2) Rada je povinná predložiť príslušnému výboru národnej rady každoročne do 31. mája správu o jej činnosti a spolu so svojím stanoviskom aj výročnú správu o činnosti Rozhlasu a televízie Slovenska v predchádzajúcom kalendárnom roku.
(3) Členovia rady sú pri svojej činnosti oprávnení nahliadať do všetkých účtovných, ekonomických, finančných a iných dokladov a právnych dokumentov súvisiacich s hospodárením Rozhlasu a televízie Slovenska a s nakladaním s majetkom a finančnými prostriedkami Rozhlasu a televízie Slovenska.
(4) Členovia rady sú povinní zachovávať mlčanlivosť o skutočnostiach, o ktorých sa dozvedeli pri svojej činnosti podľa odseku 3. Mlčanlivosť sa nevzťahuje na zistenia rady, ktoré sú dôvodom na podanie podnetu príslušnému výboru národnej rady na podanie návrhu na odvolanie generálneho riaditeľa podľa odseku 1 písm. d).

§ 9
Zloženie rady
(1) Rada má deväť členov. Členov rady volí a odvoláva národná rada nadpolovičnou väčšinou prítomných poslancov; členov rady volí z kandidátov na členov rady, ktorých jej navrhuje príslušný výbor národnej rady tak, aby v rade boli zastúpení:
a) traja odborníci v oblasti rozhlasového vysielania,
b) traja odborníci v oblasti televízneho vysielania,
c) dvaja odborníci v oblasti ekonómie a
d) jeden odborník v oblasti práva.
(2) Za odborníka sa považuje fyzická osoba, ktorá má vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa, najmenej päť rokov odbornej praxe a tri roky riadiacej praxe v požadovanej oblasti. Riadiaca prax podľa prvej vety sa nevyžaduje u odborníka v oblasti práva.
(3) Návrhy kandidátov na členov rady predkladajú príslušnému výboru národnej rady právnické osoby podľa osobitného predpisu25) pôsobiace v oblasti audiovízie, médií, kultúry, ekonómie, práva, hospodárstva, vedy, vzdelávania, rozvoja a ochrany duchovných hodnôt, ľudských práv a životného prostredia, ochrany zdravia, reprezentujúce alebo zastupujúce záujmy národnostných menšín alebo etnických skupín, iných menšín alebo registrované cirkvi a náboženské spoločnosti.26) Výzvu na predkladanie návrhov kandidátov na členov rady zverejňuje príslušný výbor národnej rady prostredníctvom vysielania Rozhlasu a televízie Slovenska, na webovom sídle Rozhlasu a televízie Slovenska, na webovom sídle národnej rady a najmenej v jednom denníku celoštátnej periodickej tlače.

§ 10
Členstvo v rade
(1) Za člena rady možno zvoliť občana Slovenskej republiky, ktorý má spôsobilosť na právne úkony v plnom rozsahu a je bezúhonný.
(2) Za bezúhonného sa na účely tohto zákona považuje ten, kto nebol právoplatne odsúdený za úmyselný trestný čin alebo za trestný čin, pri ktorom výkon trestu odňatia slobody nebol podmienečne odložený; bezúhonnosť sa preukazuje výpisom z registra trestov nie starším ako tri mesiace.
(3) Funkcia člena rady je nezlučiteľná s funkciou
a) prezidenta Slovenskej republiky,
b) poslanca národnej rady,
c) člena vlády Slovenskej republiky,
d) štátneho tajomníka,
e) vedúceho služobného úradu ministerstva,
f) predsedu, vedúceho alebo riaditeľa ostatného ústredného orgánu štátnej správy,
g) člena Rady pre vysielanie a retransmisiu,27)
h) člena rady Audiovizuálneho fondu,28)
i) v orgánoch štátnej správy,
j) v orgánoch územnej samosprávy,
k) prokurátora,
l) sudcu,
m) sudcu Ústavného súdu Slovenskej republiky.
(4) Funkcia člena rady je nezlučiteľná s pracovnoprávnym vzťahom alebo iným právnym vzťahom k Rozhlasu a televízii Slovenska. Toto obmedzenie sa vzťahuje aj na člena rady, ktorého blízka osoba29) je v riadiacej funkcii Rozhlasu a televízie Slovenska.
(5) Člen rady nesmie vykonávať funkciu v politickej strane alebo politickom hnutí, nesmie byť v pracovnoprávnom vzťahu s politickou stranou alebo politickým hnutím, vystupovať v ich mene alebo pôsobiť v ich prospech.
(6) Člen rady nesmie byť vysielateľom programovej služby alebo prevádzkovateľom retransmisie,30) štatutárnym orgánom alebo členom štatutárneho orgánu, riadiaceho orgánu, kontrolného orgánu, dozorného orgánu alebo zamestnancom týchto osôb, ani v tejto oblasti podnikať; toto obmedzenie sa vzťahuje aj na osoby blízke členovi rady s výnimkou zamestnancov týchto osôb. Člen rady nesmie byť vydavateľom periodickej tlače,31) prevádzkovateľom tlačovej agentúry, štatutárnym orgánom alebo členom štatutárneho orgánu, riadiaceho orgánu, kontrolného orgánu alebo dozorného orgánu takých osôb, byť majiteľom, spolumajiteľom ani štatutárnym orgánom alebo členom štatutárneho orgánu, riadiaceho orgánu, kontrolného orgánu alebo dozorného orgánu osoby, ktorá poskytuje služby súvisiace s výrobou programov, s mediálnou komerčnou komunikáciou, technickým zabezpečením vysielania programovej služby a prevádzkovania retransmisie, s výrobou alebo distribúciou audiovizuálnych diel, zvukových záznamov alebo zvukovo-obrazových záznamov.
(7) Člen rady je povinný bezodkladne písomne oznámiť predsedovi rady každú zmenu skutočností podľa odsekov 1 až 6. Predseda rady je povinný zmenu skutočností podľa predchádzajúcej vety bezodkladne oznámiť predsedovi národnej rady.
(8) Pri výkone svojej funkcie je člen rady povinný konať nestranne a zdržať sa konania, ktorým by sa uprednostnil osobný záujem pred verejným záujmom. Členstvo v rade je nezastupiteľné.

§ 11
Funkčné obdobie člena rady
(1) Funkčné obdobie člena rady je šesť rokov. Člena rady možno zvoliť opätovne, najviac však na dve po sebe nasledujúce funkčné obdobia.
(2) Každé dva roky sa obmieňa jedna tretina členov rady.
(3) Ak sa skončí výkon funkcie všetkých členov rady, noví členovia rady si na prvom zasadnutí, po zvolení všetkých členov rady, žrebom určia troch členov rady, ktorých funkčné obdobie je dva roky, a troch členov rady, ktorých funkčné obdobie je štyri roky.
(4) Ak sa členstvo v rade skončí pred uplynutím funkčného obdobia z dôvodov podľa § 12 ods. 1 písm. b), c) a e), nový člen rady je zvolený na zvyšok funkčného obdobia toho člena rady, ktorého vo funkcii nahradil.
(5) Funkčné obdobie člena rady začína plynúť odo dňa nasledujúceho po skončení výkonu funkcie člena rady, na miesto ktorého bol zvolený, najskôr však odo dňa jeho zvolenia.

§ 12
Skončenie výkonu funkcie člena rady 
(1) Výkon funkcie člena rady sa skončí
a) uplynutím funkčného obdobia člena rady podľa § 11 ods. 1, 3 a 4,
b) vzdaním sa funkcie člena rady; členstvo zaniká dňom doručenia oznámenia o vzdaní sa funkcie predsedovi rady; členstvo predsedu rady zaniká dňom doručenia oznámenia o vzdaní sa funkcie predsedovi národnej rady,
c) odvolaním člena rady z funkcie,
d) odvolaním všetkých členov rady alebo
e) smrťou člena rady.
(2) Národná rada člena rady odvolá, ak
a) vykonáva funkciu alebo činnosť nezlučiteľnú s funkciou člena rady podľa § 10 ods. 3 až 6,
b) bol právoplatne odsúdený za úmyselný trestný čin alebo za trestný čin, pri ktorom výkon trestu odňatia slobody nebol podmienečne odložený,
c) bol právoplatne pozbavený spôsobilosti na právne úkony alebo jeho spôsobilosť na právne úkony bola právoplatne obmedzená, alebo
d) nevykonáva funkciu člena rady najmenej tri po sebe nasledujúce kalendárne mesiace.
(3) Ak nastali skutočnosti podľa odseku 1 písm. b) a e) alebo skutočnosti podľa odseku 2, predseda rady je povinný bezodkladne túto skutočnosť oznámiť predsedovi národnej rady.
(4) Ak sa členovi rady skončí funkčné obdobie podľa odseku 1 písm. a), národná rada je povinná vykonať všetky potrebné opatrenia na to, aby 15 dní pred skončením funkčného obdobia bol zvolený nový člen rady.
(5) Ak nastanú skutočnosti podľa odseku 1 písm. b) a e), predseda národnej rady zaradí voľbu nového člena rady na najbližšiu schôdzu národnej rady odo dňa doručenia oznámenia podľa odseku 3, a ak to nie je možné, zaradí voľbu nového člena rady na schôdzu nasledujúcu po najbližšej schôdzi národnej rady.
(6) Predseda národnej rady zaradí rokovanie o odvolaní člena rady podľa odseku 2 na najbližšiu schôdzu národnej rady. Ak národná rada rozhodne o odvolaní člena rady, predseda národnej rady zaradí voľbu nového člena rady na najbližšiu schôdzu národnej rady od rozhodnutia o odvolaní, a ak to nie je možné, zaradí voľbu nového člena rady na schôdzu nasledujúcu po najbližšej schôdzi národnej rady.
(7) Národná rada odvolá všetkých členov rady, ak
a) svojím uznesením dvakrát v priebehu šiestich mesiacov konštatuje, že rada neplní povinnosti ustanovené týmto zákonom, alebo
b) svojím hlasovaním nerozhodla o odvolaní generálneho riaditeľa z dôvodu podľa § 18 ods. 4 písm. f).
(8) Ak boli odvolaní všetci členovia rady podľa odseku 7, na voľbu nových členov rady sa primerane vzťahuje druhá veta odseku 6.

§ 13
Náležitosti spojené s členstvom v rade
(1) Výkon funkcie člena rady sa považuje za iný úkon vo všeobecnom záujme.32)
(2) Člen rady má nárok na úhradu výdavkov spojených s výkonom tejto funkcie podľa osobitného predpisu.33)
(3) Členovi rady patrí za výkon tejto funkcie mesačná odmena vo výške priemernej mesačnej nominálnej mzdy zamestnanca v hospodárstve Slovenskej republiky zverejnenej Štatistickým úradom Slovenskej republiky za predchádzajúci kalendárny rok.
(4) Za výkon funkcie predsedu rady patrí funkčný príplatok v sume jednej polovice odmeny podľa odseku 3.
(5) Za výkon funkcie podpredsedu rady patrí funkčný príplatok v sume jednej tretiny odmeny podľa odseku 3.
(6) Úlohy spojené s organizačným, personálnym, administratívnym a technickým zabezpečením činnosti rady vykonáva tajomník rady.

§ 14
Rokovanie rady
(1) Po skončení výkonu funkcie všetkých členov rady zvoláva prvé zasadnutie nových členov rady predseda národnej rady, ktorý zároveň určí člena rady, ktorý bude rokovania riadiť až do zvolenia predsedu rady. Predseda národnej rady zvolá prvé zasadnutie rady najneskôr do 30 dní od zvolenia najmenej šiestich nových členov rady. Na prvom zasadnutí po zvolení všetkých členov rady si rada zvolí svojho predsedu a podpredsedu.
(2) Rada je schopná uznášať sa, ak je na rokovaní prítomná nadpolovičná väčšina všetkých jej členov.
(3) Uznesenie rady je prijaté, ak zaň hlasuje nadpolovičná väčšina všetkých členov rady, ak tento zákon neustanovuje inak.
(4) Rada v tajnom hlasovaní dvojtretinovou väčšinou všetkých členov rady
a) volí predsedu rady a podpredsedu rady na funkčné obdobie dvoch rokov,
b) odvoláva predsedu rady a podpredsedu rady,
c) rozhoduje o predložení podnetu príslušnému výboru národnej rady na podanie návrhu na odvolanie generálneho riaditeľa v súlade s § 18 ods. 4.
(5) Rokovanie rady zvoláva predseda rady najmenej 12-krát za kalendárny rok podľa vopred schváleného plánu zasadnutí. Predsedu rady v čase jeho neprítomnosti zastupuje v rozsahu jeho práv a povinností podpredseda rady. Rokovanie rady riadi predseda rady alebo podpredseda rady. Predseda rady zvolá mimoriadne rokovanie rady do troch pracovných dní vždy, ak o to písomne požiadajú najmenej traja členovia rady.
(6) Rokovania rady sú verejné. Ak rada rokuje o skutočnostiach, ktoré podliehajú ochrane údajov podľa osobitných predpisov,34) rada je povinná zabezpečiť opatrenia na ochranu týchto údajov.
(7) Z každého rokovania rady sa vyhotovuje zápis. Prijaté uznesenia musia byť zverejnené do 24 hodín odo dňa skončenia rokovania rady na webovom sídle Rozhlasu a televízie Slovenska a zápis z rokovania rady, obsahujúci aj radou zaujaté stanoviská, musí byť zverejnený na webovom sídle Rozhlasu a televízie Slovenska najneskôr do piatich pracovných dní od skončenia rokovania rady. Stanoviská rady podľa predchádzajúcej vety sa nezverejnia, ak by obsahovali skutočnosti, ktoré podliehajú ochrane údajov podľa osobitných predpisov a rada je povinná zabezpečiť opatrenia na ochranu týchto údajov.
(8) Podrobnosti o činnosti rady upravuje štatút rady, ktorého súčasťou je aj rokovací poriadok rady. Štatút rady schvaľuje predseda národnej rady po oboznámení sa so stanoviskom príslušného výboru národnej rady k návrhu predloženému radou.

Generálny riaditeľ

§ 15
Postavenie generálneho riaditeľa
(1) Generálny riaditeľ je štatutárnym orgánom Rozhlasu a televízie Slovenska, ktorý riadi jej činnosť a koná v jej mene. Generálny riaditeľ rozhoduje o všetkých otázkach týkajúcich sa Rozhlasu a televízie Slovenska, ktoré nie sú podľa tohto zákona vyhradené do výlučnej pôsobnosti rady.
(2) Generálny riaditeľ vymenúva dvoch svojich zástupcov, jedného pre Slovenský rozhlas a jedného pre Slovenskú televíziu. V čase od skončenia výkonu funkcie generálneho riaditeľa do zvolenia generálneho riaditeľa vykonávajú funkciu generálneho riaditeľa jeho zástupcovia, a to tak, že všetky právne úkony za Rozhlas a televíziu Slovenska vykonávajú spoločne a vo všetkých veciach zaväzujúcich Rozhlas a televíziu Slovenska podpisujú obaja spoločne. Ak sa počas výkonu funkcie generálneho riaditeľa zástupcami skončí výkon funkcie jednému z týchto zástupcov, vykonáva funkciu generálneho riaditeľa druhý jeho zástupca, a to až do zvolenia generálneho riaditeľa. Za výkon funkcie generálneho riaditeľa môže rada určiť zástupcovi mesačnú odmenu
a) najviac v sume jednej polovice mesačnej mzdy generálneho riaditeľa, ak funkciu generálneho riaditeľa do zvolenia generálneho riaditeľa vykonávajú dvaja zástupcovia,
b) najviac v sume mesačnej mzdy generálneho riaditeľa, ak funkciu generálneho riaditeľa do zvolenia generálneho riaditeľa vykonáva jeden zástupca z dôvodu skončenia výkonu funkcie druhého zástupcu.
(3) Generálny riaditeľ
a) predkladá rade na prerokovanie Koncepciu riadenia a rozvoja Rozhlasu a televízie Slovenska a jej programovej služby s dôrazom na verejný záujem, ktorá vychádza z projektu riadenia a rozvoja Rozhlasu a televízie Slovenska podľa § 16 ods. 2 písm. a), na základe ktorého bol zvolený národnou radou,
b) predkladá rade na zaujatie stanoviska návrh zmluvy so štátom a návrh dodatku k zmluve so štátom na príslušný kalendárny rok,
c) predkladá Ministerstvu kultúry Slovenskej republiky spolu so stanoviskom rady návrh zmluvy so štátom a návrh dodatku k zmluve so štátom na príslušný kalendárny rok,
d) uzatvára zmluvu so štátom a dodatok k zmluve so štátom na príslušný kalendárny rok,
e) predkladá rade návrh rozpočtu Rozhlasu a televízie Slovenska na príslušný rozpočtový rok, vrátane jeho záväzných ukazovateľov, ktorého súčasťou je návrh rozpočtu na zabezpečenie činnosti rady a programový koncept vysielania Rozhlasu a televízie Slovenska na príslušný rozpočtový rok; programový koncept obsahuje najmä
1. návrh celkového časového rozsahu vysielania jednotlivých programových služieb,
2. návrh týždenného rozdelenia vysielacieho času jednotlivých programových služieb,
3. návrh podielu programových typov vo vysielaní jednotlivých programových služieb,
4. návrh na určenie podielu výroby a vysielania vlastnej produkcie programov Rozhlasu a televízie Slovenska podľa jednotlivých programových typov,
5. návrh minimálneho podielu vysielacieho času vyhradeného premiéram slovenských audiovizuálnych diel35) na celkovom vysielacom čase jednotlivých televíznych programových služieb a na plánovanom celkovom vysielacom čase premiérových televíznych programov,
6. návrh minimálneho podielu vysielacieho času vyhradeného pre nezávislú produkciu36) na jednotlivých televíznych programových službách,
7. návrh minimálneho podielu výroby a vysielania audiovizuálnych diel vyrobených nezávislými producentmi37) so sídlom v Slovenskej republike alebo v spolupráci Rozhlasu a televízie Slovenska s týmito subjektmi,
8. návrh minimálneho podielu vysielacieho času vyhradeného premiéram slovenských diel na celkovom vysielacom čase jednotlivých rozhlasových programových služieb,
9. návrh podielu vysielacieho času vyhradeného programom v jazykoch národnostných menšín a etnických skupín žijúcich na území Slovenskej republiky na celkovom vysielacom čase jednotlivých rozhlasových programových služieb a televíznych programových služieb podľa § 5 ods. 1 písm. g),
10. návrh podielu domácej hudobnej produkcie na plánovanom celkovom vysielacom čase jednotlivých rozhlasových programových služieb na príslušné obdobie,
f) predkladá rade do 30. apríla výročnú správu o činnosti Rozhlasu a televízie Slovenska v predchádzajúcom kalendárnom roku podľa § 19 ods. 13,
g) predkladá rade správu o hospodárení a plnení záväzných ukazovateľov rozpočtu Rozhlasu a televízie Slovenska vždy do 14 dní, odkedy ho o to rada písomne požiadala, najviac raz za štvrťrok,
h) písomne informuje radu o zámere vstúpiť do zmluvného záväzku, predmetom ktorého je plnenie, ktoré presahuje sumu 100 000 eur,
i) predkladá rade návrhy na podnikateľské zámery podľa § 6 ods. 1 a 2 vrátane návrhov týkajúcich sa ich zmien alebo ukončenia a návrhy na združovanie prostriedkov podľa § 19 ods. 9 vrátane návrhov týkajúcich sa ich zmien alebo ukončenia, ako aj návrhy podľa § 8 ods. 1 písm. f) a m).
(4) Generálneho riaditeľa v čase jeho neprítomnosti zastupuje ním poverený zástupca podľa odseku 2 alebo iný písomne poverený zamestnanec Rozhlasu a televízie Slovenska, ak nie je možné zastupovanie ani jedným zo zástupcov vymenovaných podľa odseku 2.
(5) Generálny riaditeľ má právo zúčastňovať sa na všetkých rokovaniach rady.

§ 16
Podmienky na výkon funkcie generálneho riaditeľa
(1) Za generálneho riaditeľa možno zvoliť fyzickú osobu, ktorá
a) sa prihlásila za kandidáta na funkciu generálneho riaditeľa (ďalej len „kandidát“) na výzvu príslušného výboru národnej rady; kandidát nesmie byť členom rady,
b) má spôsobilosť na právne úkony v plnom rozsahu a je bezúhonný,
c) má vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa,
d) má najmenej päťročnú odbornú prax v oblasti riadenia a
e) spĺňa predpoklady podľa § 10 ods. 2 až 6.
(2) K prihláške kandidát prikladá
a) projekt riadenia a rozvoja Rozhlasu a televízie Slovenska,
b) výpis z registra trestov nie starší ako tri mesiace; ak kandidát nie je občanom Slovenskej republiky, predloží potvrdenie o bezúhonnosti obdobné výpisu z registra trestov vydané príslušným orgánom štátu jeho trvalého pobytu alebo orgánom štátu, kde sa obvykle zdržiava, nie staršie ako tri mesiace,
c) štruktúrovaný životopis,
d) doklad preukazujúci ukončenie vysokoškolského vzdelania druhého stupňa,
e) čestné vyhlásenie o spôsobilosti na právne úkony v plnom rozsahu,
f) čestné vyhlásenie o splnení podmienky odbornej praxe v oblasti riadenia s uvedením osoby, u ktorej túto prax vykonával,
g) čestné vyhlásenie o splnení predpokladov podľa § 10 ods. 3 až 6 alebo čestné vyhlásenie, že tieto predpoklady splní do 30 dní od zvolenia.
(3) Prílohy podľa odseku 2 písm. a), c), e) až g) kandidát predkladá v štátnom jazyku. Prílohy podľa odseku 2 písm. b) a d) kandidát predkladá v origináli alebo v úradne osvedčenej fotokópii; ak prílohy podľa odseku 2 písm. b) a d) nie sú v štátnom jazyku, kandidát ich predkladá spolu s úradne osvedčeným prekladom do štátneho jazyka.
(4) Funkčné obdobie generálneho riaditeľa začína plynúť odo dňa nasledujúceho po skončení výkonu funkcie generálneho riaditeľa, na miesto ktorého bol zvolený, najskôr však dňom jeho zvolenia národnou radou, a trvá päť rokov. Generálneho riaditeľa možno zvoliť opätovne, najviac však na dve po sebe nasledujúce funkčné obdobia.
(5) Generálny riaditeľ je povinný bezodkladne písomne oznámiť príslušnému výboru národnej rady každú zmenu skutočností podľa odseku 1 písm. b) a e).
(6) Generálnemu riaditeľovi patrí mesačná mzda rovnajúca sa štvornásobku priemernej mesačnej nominálnej mzdy zamestnanca v hospodárstve Slovenskej republiky zverejnenej Štatistickým úradom Slovenskej republiky za predchádzajúci kalendárny rok. Pri skončení výkonu funkcie generálneho riaditeľa podľa § 18 ods. 1 písm. a) patrí generálnemu riaditeľovi odstupné v sume trojnásobku jeho priemernej mesačnej mzdy.38) Odstupné mu nepatrí, ak je do funkcie generálneho riaditeľa opätovne zvolený.
(7) Generálnemu riaditeľovi možno priznať primeranú odmenu, ktorej výšku určí rada pričom súhrn ročných odmien nesmie presiahnuť sumu rovnajúcu sa jeho ročnej mzde; odmena nemôže byť generálnemu riaditeľovi priznaná, ak priebežne nedodržiava záväzné ukazovatele schváleného rozpočtu Rozhlasu a televízie Slovenska na príslušný kalendárny rok.

§ 17
Voľba generálneho riaditeľa
(1) Generálneho riaditeľa volí národná rada na návrh príslušného výboru národnej rady na základe verejného vypočutia prihlásených kandidátov. Verejné vypočutie kandidáta zabezpečuje príslušný výbor národnej rady a jeho súčasťou je prezentácia projektu riadenia a rozvoja Rozhlasu a televízie Slovenska podľa § 16 ods. 2 písm. a). Verejné vypočutie je vysielané naživo na webovom sídle národnej rady.
(2) Príslušný výbor národnej rady zverejní najneskôr 90 dní pred uplynutím funkčného obdobia generálneho riaditeľa výzvu na prihlásenie kandidátov, a to prostredníctvom vysielania Rozhlasu a televízie Slovenska, na webovom sídle Rozhlasu a televízie Slovenska, na webovom sídle národnej rady a najmenej v jednom denníku celoštátnej periodickej tlače.
(3) Ak sa výkon funkcie generálneho riaditeľa skončí pred uplynutím jeho funkčného obdobia, príslušný výbor národnej rady zverejní do 15 dní od skončenia výkonu funkcie generálneho riaditeľa výzvu na prihlásenie kandidátov podľa odseku 2.
(4) Kandidáta, ktorý spĺňa podmienky podľa § 16 ods. 1 a ktorého prihláška obsahuje prílohy podľa § 16 ods. 2, príslušný výbor národnej rady pozve na verejné vypočutie najmenej sedem dní pred jeho začatím s uvedením dátumu, miesta a hodiny verejného vypočutia.
(5) Po verejnom vypočutí všetkých kandidátov zaujme príslušný výbor národnej rady stanovisko a následne predloží v lehote najviac 120 dní od zverejnenia výzvy skompletizovaný návrh na voľbu generálneho riaditeľa spolu so svojím stanoviskom národnej rade.
(6) Hlasovanie o voľbe generálneho riaditeľa zaradí predseda národnej rady do programu najbližšej schôdze národnej rady.
(7) Zvolený je kandidát, ktorý získal vo voľbe nadpolovičnú väčšinu hlasov prítomných poslancov národnej rady.
(8) Ak žiaden z kandidátov nebol podľa odseku 7 zvolený, vykoná sa opakovaná voľba. Na opakovanej voľbe sa zúčastnia dvaja kandidáti, ktorí získali najvyšší počet hlasov. V prípade rovnosti počtu hlasov sa na opakovanej voľbe zúčastnia všetci kandidáti, ktorí tento počet získali.
(9) Opakovaná voľba sa nevykoná, ak sa hlasovalo len o jedinom kandidátovi, ktorý z dôvodu, že nezískal potrebnú väčšinu hlasov, nebol zvolený.
(10) Ak generálny riaditeľ nebol zvolený, vykoná sa nová voľba.
(11) Výzvu na prihlasovanie kandidátov do novej voľby generálneho riaditeľa zverejní príslušný výbor národnej rady do piatich dní od neúspešnej opakovanej voľby, a to spôsobom podľa odseku 2.

§ 18
Skončenie výkonu funkcie generálneho riaditeľa
(1) Výkon funkcie generálneho riaditeľa sa skončí
a) uplynutím funkčného obdobia generálneho riaditeľa podľa § 16 ods. 4,
b) vzdaním sa funkcie generálneho riaditeľa,
c) odvolaním generálneho riaditeľa z funkcie alebo
d) smrťou generálneho riaditeľa.
(2) Generálny riaditeľ sa môže vzdať svojej funkcie písomným oznámením predsedovi národnej rady; výkon funkcie sa skončí dňom doručenia oznámenia o vzdaní sa funkcie predsedovi národnej rady.
(3) Národná rada na návrh príslušného výboru národnej rady odvolá generálneho riaditeľa, ak
a) bol právoplatne odsúdený za úmyselný trestný čin alebo za trestný čin, pri ktorom výkon trestu odňatia slobody nebol podmienečne odložený,
b) bol právoplatne pozbavený spôsobilosti na právne úkony alebo jeho spôsobilosť na právne úkony bola právoplatne obmedzená, alebo
c) vykonáva funkciu alebo činnosť nezlučiteľnú s funkciou generálneho riaditeľa podľa § 10 ods. 3 až 6 aj po uplynutí 30 dní od jeho zvolenia.
(4) Národná rada môže na návrh príslušného výboru národnej rady odvolať generálneho riaditeľa, ak
a) nevykonáva svoju funkciu najmenej tri po sebe nasledujúce kalendárne mesiace,
b) rada počas šiestich po sebe nasledujúcich kalendárnych mesiacov svojím uznesením opakovane konštatuje, že Rozhlas a televízia Slovenska si neplní úlohy a povinnosti ustanovené týmto zákonom alebo povinnosti ustanovené osobitnými predpismi,17) na čo bola opakovane upozornená Radou pre vysielanie a retransmisiu, a generálny riaditeľ napriek uzneseniu rady nevykonal žiadne úkony smerujúce k náprave,
c) nesplnil povinnosť podľa § 15 ods. 3 písm. e), povinnosť podľa § 15 ods. 3 písm. h) alebo povinnosť podľa § 15 ods. 3 písm. i) predtým, ako začal vo veciach, ktoré majú byť predmetom návrhov, podľa týchto ustanovení konať,
d) nesplnil povinnosť podľa § 15 ods. 3 písm. f),
e) nedodržal záväzné ukazovatele schváleného rozpočtu Rozhlasu a televízie Slovenska na príslušný rozpočtový rok,
f) rada najmenej trikrát za sebou neschválila jeho návrh podľa § 15 ods. 3 písm. e) a predložila príslušnému výboru národnej rady podnet na podanie návrhu na odvolanie generálneho riaditeľa podľa § 8 ods. 1 písm. d).
(5) O predložení návrhu na odvolanie generálneho riaditeľa príslušným výborom národnej rady rozhoduje príslušný výbor národnej rady uznesením podľa osobitného predpisu.40)
(6) Národná rada rozhoduje o odvolaní generálneho riaditeľa nadpolovičnou väčšinou prítomných poslancov.

§ 19
Hospodárenie Rozhlasu a televízie Slovenska
(1) Rozhlas a televízia Slovenska zostavuje rozpočet príjmov a výdavkov na kalendárny rok a hospodári na jeho základe.
(2) Rozhlas a televízia Slovenska nakladá so svojím majetkom podľa tohto zákona a osobitného predpisu.41)
(3) Majetok Rozhlasu a televízie Slovenska tvorí súhrn majetkových hodnôt, a to nehnuteľností, hnuteľného majetku, pohľadávok a iných majetkových práv.
(4) Rozhlas a televízia Slovenska nakladá s verejnými prostriedkami podľa tohto zákona a osobitného predpisu.19)
(5) Finančné prostriedky, s ktorými Rozhlas a televízia Slovenska nakladá, môže používať len na účely podľa tohto zákona a v nevyhnutnom rozsahu.
(6) Rozhlas a televízia Slovenska nemôže verejné prostriedky podľa § 20 ods. 1 písm. a) a b) používať na podnikateľskú činnosť podľa § 6. Náklady na podnikateľskú činnosť a výnosy z podnikateľskej činnosti Rozhlasu a televízie Slovenska sa nerozpočtujú. Náklady na podnikateľskú činnosť musia byť pokryté výnosmi z nej. Ak táto podmienka nie je splnená, musí sa podnikateľská činnosť ukončiť a strata z nej vzniknutá sa môže uhradiť z rezervného fondu. O podnikateľskej činnosti sa vedie oddelená analytická evidencia v účtovníctve a prostriedky z nej sa vedú na samostatnom účte v banke alebo v pobočke zahraničnej banky,42) ak tento zákon neustanovuje inak.
(7) Rozhlas a televízia Slovenska poskytuje svoje výkony odplatne.43)
(8) Finančné prostriedky a majetok Rozhlasu a televízie Slovenska nemožno použiť na financovanie politickej strany, politického hnutia ani v prospech kandidáta na volenú funkciu.
(9) Rozhlas a televízia Slovenska môže použiť nehnuteľnosti, hnuteľný majetok alebo finančné prostriedky na účely zmluvy o združení,44) len ak dohodnutý účel združenia súvisí s hlavnou činnosťou Rozhlasu a televízie Slovenska.
(10) Rozhlas a televízia Slovenska je povinná svoj majetok podľa odseku 3 užívať na plnenie povinností ustanovených týmto zákonom, udržiavať tento majetok v riadnom stave, využívať všetky právne prostriedky na jeho ochranu a dbať, aby nedošlo k jeho poškodeniu, strate alebo zneužitiu.
(11) Výkonom rozhodnutia podľa osobitných predpisov45) nepodliehajú
a) finančné prostriedky na účtoch Rozhlasu a televízie Slovenska, ktoré pochádzajú z príjmov podľa § 20 ods. 1 písm. a), a tiež pohľadávky, ktorých predmetom je nárok na takéto prostriedky,
b) majetok Rozhlasu a televízie Slovenska, ktorý bol majetkom Slovenskej republiky v správe Slovenského rozhlasu a ktorý k 1. januáru 2004 prešiel do vlastníctva Slovenského rozhlasu,
c) majetok Rozhlasu a televízie Slovenska, ktorý bol majetkom Slovenskej republiky v správe Slovenskej televízie a ktorý k 1. februáru 2004 prešiel do vlastníctva Slovenskej televízie.
(12) Rozhlas a televízia Slovenska vedie účtovníctvo podľa osobitného predpisu a postupov účtovania pre účtovné jednotky, ktoré nie sú založené alebo zriadené na účel podnikania.46) Účtovnú závierku musí overiť audítor a po schválení radou sa musí uložiť vo verejnej časti registra účtovných závierok47) najneskôr do konca štvrtého mesiaca nasledujúceho účtovného obdobia.
(13) Výročná správa o činnosti Rozhlasu a televízie Slovenska musí okrem povinných náležitostí20) obsahovať
a) prehľad a vyhodnotenie plnenia poslania Rozhlasu a televízie Slovenska a povinností Rozhlasu a televízie Slovenska ustanovených týmto zákonom a osobitnými predpismi,17)
b) vyhodnotenie vysielania jej televíznych a rozhlasových programových služieb radou,
c) stanovisko rady k výsledku hospodárenia Rozhlasu a televízie Slovenska s osobitnou pozornosťou venovanou hospodáreniu Rozhlasu a televízie Slovenska s finančnými prostriedkami poskytnutými na základe zmluvy so štátom,
d) vyhodnotenie plnenia záväzku vyplývajúceho zo zmluvy so štátom,
e) zmeny v zložení orgánov Rozhlasu a televízie Slovenska, ktoré nastali v priebehu roka,
f) ďalšie podstatné informácie o činnosti Rozhlasu a televízie Slovenska.
(14) Rozhlas a televízia Slovenska zverejňuje výročnú správu o svojej činnosti do desiatich pracovných dní od jej predloženia národnej rade na svojom webovom sídle.
(15) Kontrola hospodárenia Rozhlasu a televízie Slovenska sa vykonáva podľa osobitných predpisov.48)

§ 20
Financovanie Rozhlasu a televízie Slovenska
(1) Príjmy Rozhlasu a televízie Slovenska sú:
a) úhrada za služby verejnosti v oblasti vysielania poskytované Rozhlasom a televíziou Slovenska podľa osobitného predpisu,49)
b) príspevok zo štátneho rozpočtu podľa zákona o štátnom rozpočte na príslušný rozpočtový rok poskytnutý na základe zmluvy so štátom určený na uskutočnenie programov vo verejnom záujme, na uskutočnenie účelových investičných projektov alebo na úhradu výdavkov na zabezpečenie vysielania do zahraničia podľa § 5 ods. 1 písm. m),
c) príjmy z vysielania mediálnej komerčnej komunikácie,14)
d) sponzorské plnenia podľa osobitného predpisu50) určené na priame alebo nepriame financovanie programov,
e) príjmy z prenájmu a predaja majetku Rozhlasu a televízie Slovenska,
f) výnosy z vkladov v banke alebo pobočke zahraničnej banky42) a z finančných investícií; výnosy z vkladov príjmov podľa písmena b) sú príjmom štátneho rozpočtu,
g) dary od fyzických osôb a právnických osôb, ktoré nie sú sponzorským plnením podľa písmena d),
h) dedičstvo v prospech Rozhlasu a televízie Slovenska,
i) granty od fyzických osôb a právnických osôb na plnenie úloh vo verejnom záujme, ktoré nie sú sponzorským plnením podľa písmena d),
j) iné príjmy neuvedené v písmenách a) až i).
(2) Finančné prostriedky Rozhlasu a televízie Slovenska sa vedú na účtoch v banke alebo pobočke zahraničnej banky.42) Ak sa Rozhlas a televízia Slovenska stane klientom Štátnej pokladnice, na finančné prostriedky Rozhlasu a televízie Slovenska sa vzťahuje osobitný predpis.51)
(3) Finančné prostriedky Rozhlasu a televízie Slovenska a majetok Rozhlasu a televízie Slovenska sa môžu použiť len na činnosti vymedzené týmto zákonom.
(4) Rozhlas a televízia Slovenska uhrádza výdavky spojené s činnosťou rady zo svojho rozpočtu.
(5) Rozhlas a televízia Slovenska uhrádza príspevok do Audiovizuálneho fondu podľa osobitného predpisu.52)

§ 21
Zmluva so štátom
(1) Zmluva so štátom sa uzatvára medzi Rozhlasom a televíziou Slovenska a Slovenskou republikou zastúpenou Ministerstvom kultúry Slovenskej republiky na päť rokov. Zmluva so štátom sa uzatvára v písomnej forme a obsahuje
a) záväzok Rozhlasu a televízie Slovenska v určenom rozsahu uskutočniť programy vo verejnom záujme a účelové investičné projekty alebo zabezpečiť vysielanie do zahraničia podľa § 5 ods. 1 písm. m) a
b) záväzok Slovenskej republiky poskytnúť v určenej výške príspevok zo štátneho rozpočtu podľa zákona o štátnom rozpočte na príslušný rozpočtový rok určený na uskutočnenie programov vo verejnom záujme, na uskutočnenie účelových investičných projektov alebo určený na úhradu výdavkov na zabezpečenie vysielania do zahraničia podľa § 5 ods. 1 písm. m).
(2) Presný a záväzný rozsah a povaha vzájomných záväzkov vyplývajúcich zo zmluvy so štátom na príslušný rok sa upravujú v dodatku k zmluve so štátom. Dodatok k zmluve so štátom sa uzatvára v písomnej forme na jeden kalendárny rok.

§ 22
Rezervný fond
(1) Rozhlas a televízia Slovenska tvorí rezervný fond.
(2) Rezervný fond sa tvorí zo zisku
a) z činnosti Rozhlasu a televízie Slovenska podľa § 5 po zdanení,
b) z podnikateľskej činnosti Rozhlasu a televízie Slovenska po zdanení.
(3) Rezervný fond možno použiť v tomto poradí na
a) úhradu straty z činnosti podľa § 5,
b) úhradu straty z podnikateľskej činnosti,
c) preklenutie časového nesúladu medzi príjmami a výdavkami počas rozpočtového roka.

Prechodné ustanovenia

§ 23
(1) Slovenský rozhlas a Slovenská televízia zriadené podľa doterajších predpisov sa k 1. januáru 2011 zrušujú. Rozhlas a televízia Slovenska sa k 1. januáru 2011 stáva právnym nástupcom Slovenského rozhlasu a Slovenskej televízie a preberá všetky ich práva a povinnosti, ktoré k 1. januáru 2011 zostali v platnosti.
(2) Finančné prostriedky a majetok vo vlastníctve Slovenského rozhlasu a finančné prostriedky a majetok vo vlastníctve Slovenskej televízie sa k 1. januáru 2011 stávajú finančnými prostriedkami a majetkom Rozhlasu a televízie Slovenska.
(3) Majetok Slovenského rozhlasu a majetok Slovenskej televízie, ktorý do majetku Slovenského rozhlasu a Slovenskej televízie prešiel z vlastníctva Slovenskej republiky, sa od 1. januára 2011 považuje za majetok Rozhlasu a televízie Slovenska, ktorý prešiel do vlastníctva Rozhlasu a televízie Slovenska z vlastníctva Slovenskej republiky.
(4) Príjmy Slovenského rozhlasu a Slovenskej televízie vrátane príjmov Slovenského rozhlasu a Slovenskej televízie z úhrad podľa osobitného predpisu48) sa k 1. januáru 2011 považujú za príjmy Rozhlasu a televízie Slovenska, pričom tieto môže Rozhlas a televízia Slovenska v období do konca roka 2011 použiť len v súlade so schváleným rozpočtom, a to tak, aby bolo zachované samostatné hospodárenie organizačných zložiek podľa § 2 ods. 2.
(5) Práva a povinnosti vyplývajúce z pracovnoprávnych vzťahov a z iných právnych vzťahov k zamestnancom Slovenskej televízie a Slovenského rozhlasu prechádzajú k 1. januáru 2011 na Rozhlas a televíziu Slovenska.
(6) Rozhlasová rada a Rada Slovenskej televízie sa zrušujú a funkčné obdobie všetkých jej členov zaniká k 1. januáru 2011.
(7) Dozorná komisia Slovenského rozhlasu a Dozorná komisia Slovenskej televízie sa zrušujú a funkčné obdobie všetkých jej členov zaniká k 1. januáru 2011.
(8) Funkcia generálneho riaditeľa Slovenského rozhlasu a funkcia generálneho riaditeľa Slovenskej televízie zaniká k 1. januáru 2011.
(9) Funkciu generálneho riaditeľa Rozhlasu a televízie Slovenska podľa tohto zákona vykonáva od 1. januára 2011 zástupca štatutárneho orgánu, ktorého vymenuje predseda národnej rady; za zástupcu štatutárneho orgánu možno vymenovať osobu, ktorá vykonáva funkciu generálneho riaditeľa Slovenského rozhlasu k 31. decembru 2010 alebo funkciu generálneho riaditeľa Slovenskej televízie k 31. decembru 2010. Ak obe osoby podľa prvej vety odmietnu vymenovanie do funkcie zástupcu štatutárneho orgánu, predseda národnej rady vymenuje zástupcu štatutárneho orgánu zo zamestnancov Rozhlasu a televízie Slovenska.
(10) Zástupca štatutárneho orgánu vymenuje v súlade s § 15 ods. 2 dvoch svojich zástupcov a zároveň jedného z nich písomne poverí vykonávaním funkcie generálneho riaditeľa v prípade, ak sa počas výkonu funkcie generálneho riaditeľa zástupcom štatutárneho orgánu skončí výkon funkcie zástupcovi štatutárneho orgánu.
(11) Funkčné obdobie zástupcu štatutárneho orgánu zaniká najneskôr ku dňu vzniku funkcie prvého generálneho riaditeľa podľa tohto zákona. Ak sa počas výkonu funkcie generálneho riaditeľa zástupcom štatutárneho orgánu skončí výkon funkcie zástupcovi štatutárneho orgánu, funkciu zástupcu štatutárneho orgánu vykonáva písomne poverený zástupca podľa odseku 10. Ak sa následne skončí výkon funkcie aj zástupcovi, ktorý vykonával funkciu generálneho riaditeľa namiesto zástupcu štatutárneho orgánu, ktorého funkcia zanikla, predseda národnej rady bezodkladne vymenuje zástupcu štatutárneho orgánu zo zamestnancov Rozhlasu a televízie Slovenska, ktorého funkčné obdobie zaniká ku dňu vzniku funkcie generálneho riaditeľa podľa tohto zákona.
(12) Osobe vykonávajúcej funkciu generálneho riaditeľa podľa odseku 9 a 11 prináleží za výkon funkcie mesačná odmena v sume
a) mesačnej mzdy generálneho riaditeľa Slovenského rozhlasu podľa doterajších predpisov, ak ide o osobu, ktorá podľa doterajších predpisov vykonávala funkciu generálneho riaditeľa Slovenského rozhlasu,
b) mesačnej mzdy generálneho riaditeľa Slovenskej televízie podľa doterajších predpisov, ak ide o osobu, ktorá podľa doterajších predpisov vykonávala funkciu generálneho riaditeľa Slovenskej televízie.
(13) Frekvencie pridelené Slovenskému rozhlasu na analógové terestriálne vysielanie sa k 1. januáru 2011 považujú za frekvencie pridelené Rozhlasu a televízii Slovenska.
(14) Rozhlas a televízia Slovenska požiada do 28. februára 2011 o zmenu licenčných podmienok v licenciách na digitálne vysielanie, ktoré prešli k 1. januáru 2011 zo Slovenského rozhlasu a Slovenskej televízie na Rozhlas a televíziu Slovenska, tak aby boli v súlade s ustanoveniami tohto zákona.
(15) Od 1. januára 2011 do dňa schválenia návrhu rozpočtu Rozhlasu a televízie Slovenska na rok 2011 radou sa rozpočtové hospodárenie Rozhlasu a televízie Slovenska spravuje rozpočtovým provizóriom. Rozpočtové provizórium je obdobie od 1. januára 2011 do schválenia nového rozpočtu na rok 2011 podľa tohto zákona, počas ktorého výdavky v každom kalendárnom mesiaci nesmú prekročiť jednu dvanástinu skutočne dosiahnutých príjmov Slovenského rozhlasu a Slovenskej televízie za rok 2010. Rozpočtové príjmy a výdavky uskutočnené počas rozpočtového provizória sa zúčtujú s rozpočtom na rok 2011 po jeho schválení radou.
(16) Výdavky v každom kalendárnom mesiaci rozpočtového provizória podľa odseku 15 možno prekročiť o poistné a príspevky do poisťovní za zamestnancov.
(17) Návrh rozpočtu Rozhlasu a televízie Slovenska na rok 2011 zostaví generálny riaditeľ osobitne pre Rozhlas a televíziu Slovenska ako celok a osobitne pre Slovenský rozhlas a Slovenskú televíziu, ktorý bude v súlade so schváleným rozpočtom verejnej správy na rok 2011.
(18) Ak sa v doterajších právnych predpisoch používa pojem „Slovenská televízia“ vo všetkých tvaroch alebo pojem „Slovenský rozhlas“ vo všetkých tvaroch alebo slovné spojenie „Slovenský rozhlas a Slovenská televízia“ vo všetkých tvaroch alebo slovné spojenie „Slovenský rozhlas alebo Slovenská televízia“, rozumie sa tým „Rozhlas a televízia Slovenska“ v príslušnom tvare.
(19) Výkon práv k televíznym programom, ktoré vyrobila Česko-slovenská televízia na Slovensku a ktoré podľa doterajších predpisov patrili Slovenskej televízii, patrí Rozhlasu a televízii Slovenska. Právo využívať televízne programy vyrobené Česko-slovenskou televíziou k 1. júlu 1991, ktoré mala podľa doterajších predpisov Slovenská televízia, má Rozhlas a televízia Slovenska. Právo využívať televízne programy vyrobené Československou televíziou po 1. júli 1991 v rozsahu určenom na základe zmlúv uzavretých s Česko-slovenskou televíziou a Českou televíziou, ktoré mala podľa doterajších predpisov Slovenská televízia, má Rozhlas a televízia Slovenska. Autorské práva, práva výkonných umelcov a s nimi súvisiace majetkové práva usporiadané podľa doterajších predpisov tak, ako to vyplýva zo zmlúv s Česko-slovenskou televíziou a Českou televíziou, sa spravujú týmto usporiadaním; ak z týchto zmlúv nevyplýva iné, prechádza právo využívať televízne programy, ku ktorým právo využívania nadobudla Česko-slovenská televízia od zahraničných subjektov a ktoré podľa doterajších predpisov prešlo na Slovenskú televíziu, na Rozhlas a televíziu Slovenska.
(20) Výkon práv k rozhlasovým programom, ktoré vyrobil Česko-slovenský rozhlas na Slovensku a ktoré podľa doterajších predpisov patrili Slovenskému rozhlasu, patrí Rozhlasu a televízii Slovenska. Právo využívať rozhlasové programy vyrobené Československým rozhlasom k 1. júlu 1991, ktoré mal podľa doterajších predpisov Slovenský rozhlas, má Rozhlas a televízia Slovenska. Právo využívať rozhlasové programy vyrobené Česko-slovenským rozhlasom po 1. júli 1991 v rozsahu určenom na základe zmlúv uzavretých s Česko-slovenským rozhlasom a Českým rozhlasom, ktoré mal podľa doterajších predpisov Slovenský rozhlas, má Rozhlas a televízia Slovenska. Autorské práva, práva výkonných umelcov a s nimi súvisiace majetkové práva usporiadané podľa doterajších predpisov tak, ako to vyplýva zo zmlúv s Česko-slovenským rozhlasom a Českým rozhlasom, sa spravujú týmto usporiadaním; ak z týchto zmlúv nevyplýva iné, prechádza právo využívať rozhlasové programy, ku ktorým právo využívania nadobudol Česko-slovenský rozhlas od zahraničných subjektov a ktoré podľa doterajších predpisov prešlo na Slovenský rozhlas, na Rozhlas a televíziu Slovenska.

§ 24
Voľba prvého generálneho riaditeľa
(1) Príslušný výbor národnej rady zverejní výzvu na prihlasovanie kandidátov do 10. januára 2011, a to prostredníctvom vysielania Rozhlasu a televízie Slovenska a na webovom sídle národnej rady.
(2) Vo výzve príslušný výbor národnej rady určí pätnásťdňovú lehotu na doručenie prihlášok kandidátov, pričom lehota sa považuje za dodržanú, ak je prihláška príslušnému výboru národnej rady doručená v posledný deň lehoty.
(3) Príslušný výbor národnej rady overí, či kandidát spĺňa podmienky podľa § 16 ods. 1 a či prihláška obsahuje prílohy podľa § 16 ods. 2. Kandidáta, ktorý nespĺňa podmienky podľa § 16 ods. 1 alebo ktorého prihláška neobsahuje prílohy podľa § 16 ods. 2, alebo ktorého prihláška bola doručená po určenej lehote, do výberu nezaradí.
(4) Kandidátov zaradených do výberu pozve príslušný výbor národnej rady na verejné vypočutie. Pozvánka s uvedením dátumu, miesta a hodiny verejného vypočutia sa zasiela do piatich pracovných dní od uplynutia lehoty na doručenie prihlášok tak, aby bola doručená najmenej päť dní pred verejným vypočutím.
(5) Verejné vypočutie je vysielané naživo na webovom sídle národnej rady.
(6) Po verejnom vypočutí všetkých kandidátov zaujme príslušný výbor národnej rady stanovisko a následne v lehote dvoch pracovných dní od verejného vypočutia posledného kandidáta predloží skompletizovaný návrh na voľbu generálneho riaditeľa spolu so svojím stanoviskom národnej rade.
(7) Hlasovanie o voľbe generálneho riaditeľa zaradí predseda národnej rady do programu prebiehajúcej schôdze národnej rady alebo najbližšej schôdze národnej rady.
(8) Na voľbu prvého generálneho riaditeľa sa primerane vzťahujú ustanovenia § 17 ods. 7 až 10.

§ 25
Voľba prvých členov rady
(1) Príslušný výbor národnej rady zverejní výzvu na podávanie návrhov kandidátov na členov rady do 10. januára 2011, a to prostredníctvom vysielania Rozhlasu a televízie Slovenska a na webovom sídle národnej rady.
(2) Návrhy podľa odseku 1 predkladajú právnické osoby podľa § 9 ods. 3 v lehote pätnástich dní od zverejnenia výzvy. Lehota sa považuje za dodržanú, ak bol návrh kandidáta doručený príslušnému výboru národnej rady v posledný deň lehoty.
(3) Príslušný výbor národnej rady overí, či návrh obsahuje všetky náležitosti, pričom neúplný alebo po určenej lehote doručený návrh do voľby nezaradí.
(4) Príslušný výbor národnej rady môže na svoju schôdzu pozvať toho, kto podal návrh, alebo osobu, na ktorú sa návrh vzťahuje, a žiadať ich o objasnenie, spresnenie alebo doplnenie údajov a dokladov. Pozvánku na schôdzu zasiela príslušný výbor národnej rady do piatich pracovných dní od uplynutia lehoty na podávanie návrhov tak, aby bola doručená najmenej päť dní pred dňom konania schôdze.
(5) Príslušný výbor národnej rady po prerokovaní návrhov kandidátov prijme stanovisko a následne v lehote dvoch pracovných dní od prerokovania návrhov predloží skompletizovaný návrh na voľbu členov rady spolu so svojím stanoviskom národnej rade.
(6) Hlasovanie o voľbe členov rady zaradí predseda národnej rady do programu prebiehajúcej schôdze národnej rady alebo najbližšej schôdze národnej rady.
(7) Na voľbu prvých členov rady sa primerane vzťahujú ustanovenia § 9 a 10.

§ 26
Prvé zasadnutie rady
Prvé zasadnutie rady po prvom zvolení členov rady podľa tohto zákona zvoláva predseda národnej rady, ktorý zároveň určí člena rady, ktorý bude rokovania riadiť až do zvolenia predsedu rady. Predseda národnej rady zvolá prvé zasadnutie rady najneskôr do 30 dní od zvolenia najmenej šiestich členov rady. Na prvom zasadnutí po zvolení všetkých členov rady si rada zvolí svojho predsedu a podpredsedu a členovia rady si žrebom určia troch členov rady, ktorých funkčné obdobie je dva roky, a troch členov rady, ktorých funkčné obdobie je štyri roky.

§ 27
(1) Prvý generálny riaditeľ zvolený po nadobudnutí účinnosti tohto zákona je povinný do 60 dní odo dňa zvolenia do funkcie predložiť rade na schválenie
a) návrh rozpočtu Rozhlasu a televízie Slovenska na rok 2011,
b) štatút Rozhlasu a televízie Slovenska,
c) organizačný poriadok Rozhlasu a televízie Slovenska,
d) štatút programových pracovníkov a spolupracovníkov Rozhlasu a televízie Slovenska,
e) podmienky poskytovania archívnych dokumentov.
(2) Prvý generálny riaditeľ zvolený po nadobudnutí účinnosti tohto zákona je povinný do 60 dní odo dňa zvolenia do funkcie iniciovať rokovania so zástupcami zamestnancov na účel prehodnotenia obsahu uzavretých kolektívnych zmlúv.
(3) Interné predpisy podľa odseku 1 písm. b) až e) prijaté podľa doterajších predpisov sa uplatňujú až do dňa schválenia nových interných predpisov radou podľa tohto zákona.
(4) Rada, ktorej členovia boli zvolení ako prví po nadobudnutí účinnosti tohto zákona, je povinná do 30 dní odo dňa konania jej prvého rokovania predložiť predsedovi národnej rady na schválenie štatút rady, ktorého súčasťou je aj rokovací poriadok rady.

§ 28
Zrušovacie ustanovenie
Zrušujú sa:
1. zákon č. 619/2003 Z. z. o Slovenskom rozhlase v znení zákona č. 587/2006 Z. z., zákona č. 220/2007 Z. z., zákona č. 343/2007 Z. z., zákona č. 68/2008 Z. z., zákona č. 70/2008 Z. z., zákona č. 312/2009 Z. z., zákona č. 200/2010 Z. z.
2. zákon č. 16/2004 Z. z. o Slovenskej televízii v znení zákona č. 588/2006 Z. z., zákona č. 220/2007 Z. z., zákona č. 343/2007 Z. z., zákona č. 68/2008 Z. z., zákona č. 70/2008 Z. z., zákona č. 516/2008 Z. z., zákona č. 312/2009 Z. z., zákona č. 200/2010 Z. z.


Čl. VII
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. januára 2011.


Richard Sulík v. r.
Iveta Radičová v. r.


1) § 3 ods. 7 zákona č. 220/2007 Z. z. o digitálnom vysielaní programových služieb a poskytovaní iných obsahových služieb prostredníctvom digitálneho prenosu a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o digitálnom vysielaní).
2) § 3 ods. 1 až 4 zákona č. 220/2007 Z. z. v znení zákona č. 498/2009 Z. z.
3) Zákon č. 395/2002 Z. z. o archívoch a registratúrach a o doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
4) § 33 zákona č. 343/2007 Z. z. o podmienkach evidencie, verejného šírenia a uchovávania audiovizuálnych diel, multimediálnych diel a zvukových záznamov umeleckých výkonov a o zmene a doplnení niektorých zákonov (audiovizuálny zákon).
5) § 69 zákona č. 308/2000 Z. z. o vysielaní a retransmisii a o zmene zákona č. 195/2000 Z. z. o telekomunikáciách v znení zákona č. 220/2007 Z. z.
6) § 3 písm. p) zákona č. 308/2000 Z. z. v znení zákona č. 498/2009 Z. z.
7) § 41 zákona č. 220/2007 Z. z.
8) § 3 písm. k) zákona č. 308/2000 Z. z. v znení zákona č. 498/2009 Z. z.
9) Napríklad § 4 písm. c) zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 149/1995 Z. z. o posunkovej reči nepočujúcich osôb, § 18 ods. 2 a 3 zákona č. 308/2000 Z. z. v znení zákona č. 220/2007 Z. z.
10) Zmluva medzi Slovenskou republikou a registrovanými cirkvami a náboženskými spoločnosťami (č. 250/2002 Z. z.).
11) Napríklad zákon Slovenskej národnej rady č. 346/1990 Zb. o voľbách do orgánov samosprávy obcí v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 564/1992 Zb. o spôsobe vykonania referenda v znení neskorších predpisov, zákon č. 46/1999 Z. z. o spôsobe voľby prezidenta Slovenskej republiky, o ľudovom hlasovaní o jeho odvolaní a o doplnení niektorých ďalších zákonov v znení neskorších predpisov, § 32 ods.10 zákona č. 308/2000 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 303/2001 Z. z. o voľbách do orgánov samosprávnych krajov a o doplnení Občianskeho súdneho poriadku v znení zákona č. 335/2007 Z. z., zákon č. 331/2003 Z. z. o voľbách do Európskeho parlamentu v znení neskorších predpisov, zákon č. 333/2004 Z. z. o voľbách do Národnej rady Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov.
12) Napríklad § 16 ods. 5 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 42/1994 Z. z. o civilnej ochrane obyvateľstva v znení neskorších predpisov, § 5 zákona č. 170/2001 Z. z. o núdzových zásobách ropy a ropných výrobkov a o riešení stavu ropnej núdze v znení zákona č. 240/2006 Z. z., § 3 zákona č. 319/2002 Z. z. o obrane Slovenskej republiky v znení zákona č. 570/2005 Z. z., § 4 zákona č. 414/2002 Z. z. o hospodárskej mobilizácii a o zmene zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 274/1993 Z. z. o vymedzení pôsobnosti orgánov vo veciach ochrany spotrebiteľa v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov.
13) Zákon č. 618/2003 Z. z. o autorskom práve a právach súvisiacich s autorským právom (autorský zákon) v znení neskorších predpisov.
14) § 32 až 39a zákona č. 308/2000 Z. z. v znení neskorších predpisov.
15) § 673 až 681 Obchodného zákonníka.
16) Napríklad § 86 Obchodného zákonníka.
17) Napríklad zákon č. 346/1990 Zb. v znení neskorších predpisov, zákon č. 564/1992 Zb. v znení neskorších predpisov, zákon č. 46/1999 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 308/2000 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 303/2001 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 331/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 333/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
18) § 13 ods. 1 zákona č. 176/2004 Z. z. o nakladaní s majetkom verejnoprávnych inštitúcií a o zmene zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 259/1993 Z. z. o Slovenskej lesníckej komore v znení zákona č. 464/2002 Z. z.
19) Zákon č. 523/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
20) Zákon č. 431/2002 Z. z. o účtovníctve v znení neskorších predpisov.
21) § 151a až 151g Občianskeho zákonníka.
22) § 553 Občianskeho zákonníka.
24) Zákon č. 211/2000 Z. z. o slobodnom prístupe k informáciám a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o slobode informácií) v znení neskorších predpisov.
25) § 20f až 21 Občianskeho zákonníka.
Zákon č. 83/1990 Zb. o združovaní občanov v znení neskorších predpisov. 
Zákon č. 147/1997 Z. z. o neinvestičných fondoch a o doplnení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 207/1996 Z. z. v znení neskorších predpisov. 
Zákon č. 213/1997 Z. z. o neziskových organizáciách poskytujúcich všeobecne prospešné služby v znení neskorších predpisov. 
Zákon č. 34/2002 Z. z. o nadáciách a o zmene Občianskeho zákonníka v znení neskorších predpisov.
26) Zákon č. 308/1991 Zb. o slobode náboženskej viery a postavení cirkví a náboženských spoločností v znení neskorších predpisov.
27) § 7 zákona č. 308/2000 Z. z. v znení zákona č. 498/2009 Z. z.
28) § 5 zákona č. 516/2008 Z. z. o Audiovizuálnom fonde a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
29) § 116 Občianskeho zákonníka.
30) § 3 písm. e) zákona č. 308/2000 Z. z. v znení neskorších predpisov.
31) § 2 ods. 3 zákona č. 167/2008 Z. z. o periodickej tlači a agentúrnom spravodajstve a o zmene a doplnení niektorých zákonov (tlačový zákon).
32) § 136 a § 137 ods. 1 Zákonníka práce.
33) Zákon č. 283/2002 Z. z. o cestovných náhradách v znení neskorších predpisov.
34) Napríklad § 17 až 20 Obchodného zákonníka, zákon č. 428/2002 Z. z. o ochrane osobných údajov v znení neskorších predpisov, zákon č. 215/2004 Z. z. o ochrane utajovaných skutočností a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
35) § 2 ods. 1 zákona č. 343/2007 Z. z.
36) § 24 a § 25 zákona č. 308/2000 Z. z. v znení neskorších predpisov.
37) § 37 zákona č. 343/2007 Z. z.
38) § 134 a 135 Zákonníka práce.
39) § 10 zákona č. 552/2003 Z. z. o výkone práce vo verejnom záujme v znení zákona č. 490/2008 Z. z.
40) § 52 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 350/1996 Z. z. o rokovacom poriadku Národnej rady Slovenskej republiky v znení zákona č. 86/2000 Z. z.
41) Zákon č. 176/2004 Z. z. v znení zákona č. 581/2004 Z. z.
42) § 2 ods. 1, 5 a 8 zákona č. 483/2001 Z. z. o bankách a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
43) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 18/1996 Z. z. o cenách v znení neskorších predpisov.
44) § 829 až 841 Občianskeho zákonníka.
45) Napríklad § 57 ods. 1 písm. d) a § 114 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 233/1995 Z. z. o súdnych exekútoroch a exekučnej činnosti (Exekučný poriadok) a o zmene a doplnení ďalších zákonov v znení neskorších predpisov.
46) Opatrenie Ministerstva financií Slovenskej republiky zo 14. novembra 2007 č. MF/24342/2007-74, ktorým sa ustanovujú podrobnosti o postupoch účtovania a účtovej osnove pre účtovné jednotky, ktoré nie sú založené alebo zriadené na účel podnikania v znení neskorších predpisov (oznámenie č. 601/2007 Z. z.).
47) § 23 zákona č. 431/2002 Z. z. v znení zákona č. 547/2011 Z. z.
48) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 39/1993 Z. z. o Najvyššom kontrolnom úrade Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 502/2001 Z. z. o finančnej kontrole a vnútornom audite a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 523/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
49) Zákon č. 340/2012 Z. z. o úhrade za služby verejnosti poskytované Rozhlasom a televíziou Slovenska a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
50) § 38 ods. 1 zákona č. 308/2000 Z. z. v znení neskorších predpisov.
51) Zákon č. 291/2002 Z. z. o Štátnej pokladnici a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
52) § 24 zákona č. 516/2008 Z. z.