Módosítva:

Tt. 523/2004., hatályos 2005. január 1-től

Tt. 564/2004., hatályos 2005. január 1-től

Tt. 689/2006., hatályos 2007. január 1-től

Tt. 245/2008., hatályos 2008. szeptember 1-től

Tt. 245/2008., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 462/2008., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 179/2009., hatályos 2009. szeptember 1-től

Tt. 179/2009., hatályos 2010. január 1-től

Tt. 184/2009., hatályos 2010. január 1-től

Tt. 38/2011., hatályos 2011. március 1-től

Tt. 390/2011., hatályos 2012. január 1-től

Tt. 325/2012., hatályos 2012. október 23-tól

Tt. 325/2012., hatályos 2013. január 1-től

Tt. 345/2012., hatályos 2013. január 1-től

Tt. 81/2013., hatályos 2013. május 1-től

Tt. 464/2013., hatályos 2014. január 1-től

Tt. 377/2014., hatályos 2014. december 20-tól

Tt. 307/2014., hatályos 2015. január 1-től

Tt. 61/2015., hatályos 2015. szeptember 1-től

Tt. 188/2015., hatályos 2015. szeptember 1-től

Tt. 188/2015., hatályos 2016. január 1-től

Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től

Tt. 182/2017., hatályos 2017. szeptember 1-től

Tt. 182/2017., hatályos 2018. január 1-től

Tt. 182/2017., hatályos 2018. szeptember 1-től

Tt. 209/2018., hatályos 2018. szeptember 1-től

Tt. 367/2018., hatályos 2018. december 30-tól

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt alkotta meg:

Jelen törvény szabályozza

a) az iskolarendszerű képzésnek minősülő oktatást végző iskolák,¹⁾ a sajátos oktatási és nevelési igényű gyermekek számára fenntartott óvodák,^2a) valamint a kerületi székhely járási hivatalainak fenntartásában működő, a közoktatási intézményhálózatba külön jogszabály⁴⁾ szerint besorolt oktatási létesítmények⁵⁾ (a továbbiakban együtt: „regionális szervezettségű oktatás”) finanszírozását,

b)

1. a közoktatási intézményhálózatba külön jogszabály⁵⁾ szerint besorolt óvodába^2b) a tankötelezettség^5a) kezdete előtt egy évvel felvett gyermekek vagy olyan háztartás tagjának minősülő gyermekek oktatási-nevelési költségeihez történő hozzájárulását (a továbbiakban: „oktatási-nevelési hozzájárulás”), amelynek tagja anyagi szükséghelyzetben nyújtott ellátásban részesül,^5c) és a tanuló törvényes képviselője ezen tényt hitelt érdemlően igazolja az óvoda igazgatója felé,

2. a közoktatási intézményhálózatba külön jogszabály⁵⁾ szerint besorolt iskolák¹⁾ diákjai számára szabadidős foglalkozástámogatás,

3. dotációk nyújtását.

(2) A külön jogszabály⁶⁾ alapján létesülő iskolák esetében (a továbbiakban: „állami iskola”), kivéve azokat a diákokat, akiket a külön jogszabály szerint meghatározott terjedelmen felül vettek fel,⁷⁾ e törvény alapján az állam az állami költségvetésből

a) finanszírozza a nevelési-oktatási folyamatot, az iskolák üzemeltetését, a vészhelyzetek kezelését, az oktatási létesítményeknek és azok berendezésének felújítását és korszerűsítését,

b) nyújt anyagi támogatást a fejlesztéshez,

c) nyújt anyagi támogatást az iskolarendszerű képzést¹⁾ folytató iskolák esetében az iskolaépület építéséhez és az épületek bővítéséhez.

(3) Ha ez a törvény másképpen nem rendelkezik, az állami iskolákkal azonos módon (4. § és 4.e §) az állami költségvetésből történik az állam által elismert egyházak vagy vallási közösségek által létesített iskolák¹⁾ (a továbbiakban „egyházi iskola”), valamint más jogi és természetes személyek által létesített iskolák¹⁾ (a továbbiakban „magániskola”) finanszírozása.

(4) A kerületi székhely járási hivatalainak fenntartásában működő, külön jogszabály szerint létesített oktatási létesítmények¹⁰⁾ (a továbbiakban „állami oktatási létesítmény”), valamint a sajátos oktatási és nevelési igényű gyermekeket nevelő, a kerületi székhely járási hivatalainak fenntartásában működő óvodák^2a) (a továbbiakban „állami óvoda”) fenntartásához a minisztérium az állami költségvetés terhére költségvetési hozzájárulást biztosít.

(5) Az egészségügyi intézmények mellett működő óvodák^2b) kivételével az állam az állami költségvetés terhére biztosítja az óvodafenntartók számára az oktatási-nevelési hozzájárulás finanszírozását. 

(6) Az egyházi és a magániskolákban az oktatási feladatok ellátása és egyéb szolgáltatások nyújtása költségtérítéses formában is történhet.¹²⁾

(7) Jelen törvény nem vonatkozik a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának (a továbbiakban csak „belügyminisztérium”) és a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának alárendeltségébe tartozó iskolákra.

(1) Az állami iskolák, az állami óvodák és az állami oktatási létesítmények finanszírozásának forrásai a következők:

a) az állami költségvetésből származó pénzeszközök forrása a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma költségvetési fejezete¹³⁾ (a továbbiakban „minisztériumi költségvetési fejezet”), és az állami költségvetésből származó pénzeszközök a belügyminisztérium költségvetési fejezetéből¹³⁾ (a továbbiakban „a belügyminisztériumi költségvetési fejezete) a 3. § szerint,

b) a települési és megyei költségvetésekből származó pénzeszközök,¹⁴⁾

c) oktatási intézmények vagy oktatási létesítmények helyiségeinek és berendezésének az aktív oktatási-nevelési időn kívüli bérbeadásáért természetes vagy jogi személyektől kapott pénzeszközök,¹⁵⁾

d) vállalkozói tevékenységből származó bevétel,¹⁶⁾

e) a tanulók, a szülők vagy más, a tanulóval szemben eltartási kötelezettséggel tartozó személyek hozzájárulásai a nevelést és oktatást^16a) nyújtó óvodák, iskolai gyermekklubok és szabadidőközpontok kiadásainak részleges fedezésére,

f) a tanulók, a szülők vagy más, a tanulóval szemben eltartási kötelezettséggel tartozó személyek hozzájárulásai a nevelést, ott-tartózkodást, elszállásolást és étkeztetést nyújtó iskolai kollégiumok, speciális nevelési létesítmények és iskolai étkeztetési létesítmények¹⁷⁾ kiadásainak részleges fedezésére,

g) a munkáltatóktól vagy munkáltatói szövetségektől kapott hozzájárulások,^17a)

h) támogatások és adományok,

i) külön jogszabályban rögzített egyéb források.¹⁸⁾

(2) Az egyházi és magániskolák finanszírozásának forrásai az alábbiak:

a) a minisztériumi költségvetési fejezet¹⁹⁾ és a belügyminisztériumi költségvetési fejezet¹³⁾ a 3. § szerint,

b) oktatási intézmény helyiségeinek és berendezésének az aktív oktatási-nevelési időn kívüli bérbeadásáért természetes vagy jogi személyektől kapott pénzeszközök,

c) vállalkozói tevékenységből származó bevétel,

d) fenntartói hozzájárulás,

e) a neveléssel és oktatással kapcsolatos kiadások térítése címén a tanuló, a szülő vagy a tanulóval szemben tartási kötelezettséggel terhelt egyéb személy által fizetett díjak,

f) a munkáltatóktól vagy munkáltatói szövetségektől kapott hozzájárulások,^17a)

g) támogatások és adományok,

h) külön jogszabályban rögzített egyéb források.²⁰⁾

(3) Az iskolák, az állami óvodák és állami oktatási létesítmények a 4. § és 5. § szerinti költségvetési eszközökből finanszírozzák a bérekkel és fizetésekkel – ideértve a kötelező állami egészségbiztosítási és társadalombiztosítási járulékot, valamint a magán- és önkéntes nyugdíjbiztosítási befizetést is –, az üzemeltetéssel, a taneszközökkel, speciális taneszközökkel és gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos kiadásokat, valamint a vészhelyzetek kezelését. 

(4) Az állami iskolák, állami óvodák és állami oktatási létesítmények a rendelkezésükre álló pénzeszközöket a következő módon használhatják fel:

a) az (1) bek. b)-d), h) és i) pontjai szerinti pénzeszközöket a (3) bekezdésben részletezett célokra kiegészítő forrásként; az állami óvodák és az állami oktatási létesítmények az oktatási-nevelési folyamat finanszírozásának kiegészítő forrásaként,

b) az (1) bekezdés e)–g) pontjai szerinti pénzeszközöket az oktatási-nevelési folyamat fejlesztése és minőségének javítása céljából kiegészítő forrásként; az állami óvodák és az állami oktatási létesítmények az oktatási-nevelési folyamat, az üzemeltetés és a vészhelyzetek finanszírozásának kiegészítő forrásaként is.

(5) Az egyházi és a magániskolák a (2) bekezdés e) pontja szerinti forrásokat a (3) bekezdés szerinti célokra, a (2) bekezdés b)–d), f)–h) pontjai szerinti forrásokat fejlesztési célokra használják fel. Az egyházi és a magániskolák a (2) bekezdés e) pontja szerinti forrásokat taneszközök, speciális taneszközök, gyógyászati segédeszközök korszerűsítésével kapcsolatos felhalmozási célú kiadásokra, vészhelyzetek kezelésére fordíthatják.

(6) Az egyházi és magániskolák fenntartói a (2) bekezdés e) pontja szerinti díj összegét az iskolatanáccsal és az igazgatóval egyeztetik. A tanuló törvényes képviselőjének kérésére az egyházi és a magániskola igazgatója a (2) bekezdés e) pontja szerinti források felhasználásáról köteles tájékoztatást nyújtani.

(7) Az iskolarendszerű képzésnek minősülő oktatást végző iskolák¹⁾ iskolafenntartója köteles bebiztosítani a 4. § (5) bekezdése szerint az állami költségvetésből az iskolarendszerű képzésnek minősülő oktatást végző iskolák¹⁾ számára megítélt pénzeszközökből a bérek és fizetések – ideértve a kötelező állami egészségbiztosítási és társadalombiztosítási járulékot, valamint a magán- és önkéntes nyugdíjbiztosítási befizetést is – finanszírozását. Ezen pénzösszegeket az iskola csak kivételes helyzetekben használhatja fel – az iskola igazgatójának javaslatára az iskolafenntartó beleegyezésével – az üzemeltetéssel kapcsolatos kiadások finanszírozására, a taneszközök, speciális taneszközök és gyógyászati segédeszközök korszerűsítésére, valamint a vészhelyzetek kezelésére.

(1) A regionális szervezettségű oktatás, az oktatási-nevelési hozzájárulás és a szabadidős foglalkozás támogatás finanszírozása a minisztériumi és a belügyminisztériumi költségvetési fejezet terhére történik. 

(2) A minisztériumi költségvetési fejezet kiadási előirányzata terhére az alábbi célok finanszírozhatók:

a) a nagyobb területi egységek (kerületek) vonatkozásában

1. a nevelési-oktatási tevékenység és iskolaműködtetés¹⁾ azon iskolák esetében, amelyek a 4. § értelmében iskolarendszerű képzésnek minősülő oktatást végeznek,

2. az egészségkárosult tanulók mellett tevékenykedő pedagógiai asszisztensek személyi jellegű kiadásai,^20aa)

3. az utazás költségeinek támogatása,

4. a természetben végzett fizikai aktivitási tanfolyam támogatása,

5. a természetiskola költségeinek támogatása,

6. a szabadidős foglalkozás támogatása,

7. a tanulók kimagasló eredményei,8. a vészhelyzetek elhárítása,

9. a fejlesztési projektek,

10. a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók költségeinek finanszírozása,

11. a végkielégítés,

12. az iskolarendszerű képzésnek minősülő oktatást végző iskola¹⁾ pedagógiai és szakalkalmazottairól való gondoskodás költségei az influenza elleni oltás, valamint a hepatitisz A és B típusa elleni oltóanyag árának megtérítése formájában,

13. a békéltető eljárás költségei.

b) támogatások a 6.c § szerint 

c) a Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériuma (a továbbiakban „minisztérium”) által központilag finanszírozott tankönyvek, tanszövegek és munkafüzetek^20a) kiadása, módszertani segédeszközök alkotása és kiadása, és külön jogszabály^20b) szerint támogatás nyújtása az iskolarendszerű képzésnek minősülő oktatást végző iskolák¹⁾ részére jóváhagyott tankönyvek, jóváhagyott tananyagok, jóváhagyott munkafüzetek és ajánlott tankönyvek megvásárlására (a továbbiakban „támogatás tankönyvekre”),

d) az iskolai tanulók országos versenyeinek és tantárgyi olimpiáinak biztosítása.

(3) A belügyminisztérium költségvetési fejezete terhére irányozzák elő a pénzeszközöket a községeknek, az államilag elismert egyházaknak vagy vallási csoportoknak, más jogi személyeknek vagy természetes személyeknek és a kerületi székhelyen működő járási hivataloknak

a) a 4. § értelmében iskolarendszerű képzésnek minősülő oktatást végző iskolák1), valamint az 5. §-ban foglalt állami óvodák és állami oktatási intézmények nevelési-oktatási tevékenységére és működtetésére,

b) az egészségkárosult tanulók mellett tevékenykedő pedagógiai asszisztensek személyi jellegű kiadásaira,

c) az utazás költségeinek támogatására,

d) a természetben végzett fizikai aktivitási tanfolyam támogatására,

e) a természetiskola költségeinek támogatására,

f) a szabadidős foglalkozás támogatása,

g) a tanulók kimagasló eredményeire,

h) a vészhelyzetek elhárítására,

i) a fejlesztési projektekre,

j) a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók költségeinek finanszírozására,

k) az óvodákat látogató gyermekek nevelési és oktatási költségeihez való hozzájárulásra,

l) a 7. § (9) bek. alapján fennálló tőkekiadásokra,

m) a végkielégítésre,

n) az iskola pedagógiai és szakalkalmazottairól való gondoskodás költségeire az influenza elleni oltás, valamint a hepatitisz A és B típusa elleni oltóanyag árának megtérítése formájában,

o) a békéltető eljárás költségeire,

p) az iskolákat és oktatási intézményeket látogató gyermekek és tanulók számára szervezett versenyek és tantárgyi olimpiászok járási és kerületi fordulóinak lebonyolítására.

(4) A pénzeszközöket a minisztérium a fenntartóknak a (2) és (3) bekezdés szerinti szerkezetben osztja le.

(5) A pénzeszközöket a belügyminisztérium költségvetési fejezetéből a község, az államilag elismert egyház vagy vallási csoport, más jogi személy vagy természetes személy, illetve a kerületi székhely járási hivatalának fenntartásában lévő iskolába vagy oktatási intézménybe a fenntartó esetében illetékes kerületi székhely járási hivatalán keresztül osztják le, a minisztérium által meghatározott nagyságrendben. A kerületi önkormányzatok fenntartásában lévő iskoláknak és oktatási létesítményeknek a minisztériumi költségvetési fejezetből a pénzeszközöket a minisztérium folyósítja. 

(6) A (2) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott célokra a pénzeszközöket a minisztérium osztja le a kiadói terv, a versenytervek és az aktuális szükségletek szerint.

(7) A minisztériumi és belügyminisztériumi költségvetési fejezetből a jelen törvény szerinti fenntartónak nyújtott pénzeszközök, valamint a minisztérium költségvetési fejezetéből a 6.c § szerinti jogi személyeknek és természetes személyeknek nyújtott pénzeszközök csak a jelen törvényben meghatározott célokra fordíthatók. 

(1) A minisztériumi költségvetési fejezet terhére és a belügyminisztériumi költségvetési fejezet terhére az állami iskolák fenntartói számára adott naptári évre járó pénzeszközök szétosztása a fenntartó által működtetett iskolák között normatívan meghatározott pénzügyi keret alapján történik (a továbbiakban „naptári évben az iskolának járó normatív hozzájárulás”). 

(2) Az egy naptári évben az iskolának járó normatív hozzájárulás összegét a tanulók száma és az adott naptári évben az egy tanulóra számított, normatívan meghatározott pénzösszeg (a továbbiakban „normatíva”) határozza meg. A naptári évben az iskolának járó normatív hozzájárulás a folyó és a következő tanévben az iskolának járó normatív hozzájárulásból áll. 

(3) A folyó tanévre járó normatív hozzájárulás a normatíva és az előző naptári évben kezdődött tanévre érvényes tanulói létszám szorzatának a kétharmada. Az új tanévre járó normatív hozzájárulás a normatíva és a folyó naptári évben kezdődő tanévre érvényes tanulói létszám szorzatának az egyharmada. A normatív hozzájárulás mértékének kiszámításakor alkalmazott tanulói létszám megállapítása szempontjából meghatározó dátumot a minisztérium a 7. § (4) bek. szerint állapítja meg.

(4) A normatíva a bérnormatíva és az üzemeltetési normatíva összege.

(5) A bérnormatíva a nevelési-oktatási feladatokat ellátó és az intézmény üzemeltetését biztosító alkalmazottak bérére és fizetésére egy évben fordított költségeknek – beleértve az alkalmazottak és a munkáltató által fizetett társadalom- és egészségbiztosítási járulékokat is – (a továbbiakban „személyi jellegű ráfordítások”) egy tanulóra vetített összege. A bérnormatíva megállapítása az iskola típusa, a pedagógusok fizetési osztály szerinti besorolása, az adott tanulmányi szak vagy szakma oktatásakor jelentkező humánerőforrás-igény, a képzési forma és a tannyelv figyelembe vételével történik. Az alapiskolák esetében a normatíva megállapításakor az iskola nagysága is figyelembe veendő. A méret alapján legfeljebb kétszeresére növelhető a normatíva.

(6) Az üzemeltetési normatíva az oktatási-nevelési folyamatra és az iskola üzemeltetésére egy évben fordított, személyi ráfordítások nélkül számított költségek (a továbbiakban „üzemi ráfordítás”) egy tanulóra vetített összege. Az üzemeltetési normatíva megállapítása az iskola típusa, az adott tanulmányi szak vagy szakma oktatásakor jelentkező költségigény, a képzési forma, a tannyelv és az adott települést jellemző hőmérsékleti feltételek figyelembe vételével történik. Az alapiskolák esetében a normatíva megállapításakor az iskola nagysága is figyelembe vehető. A méret alapján legfeljebb kétszeresére növelhető a normatíva.

(7) A kerületi székhely járási hivatala az állami költségvetésről szóló törvény hatályba lépésétől számított legkésőbb 30 munkanapon belül értesíti az állami iskola fenntartóját az általa működtetett iskolák számára megállapított (2) bek. szerinti normatíva (3) bek. szerint számított összegéről. Az új tanévben az iskolának járó normatív hozzájárulás összegének kiszámításakor az előző naptári évben kezdődött tanévre érvényes, a fenntartó által a 7. § (4) bek. szerint bejelentett tanulói létszám a mérvadó. 

(8) A kerületi székhely járási hivatala legkésőbb minden év október 30-áig értesíti az állami iskola fenntartóját az általa működtetett iskolák számára az adott naptári évre a (7) bek. szerint megállapított normatív hozzájárulás összegének korrigálásáról. A korrekció az új tanévre érvényes és a fenntartó által a 7. § (4) bek. szerint bejelentett tényleges tanulói létszám alapján a fenntartó által működtetett iskolák számára az új tanévben járó, jelen szakasz (3) bek. szerint számított normatív hozzájárulás és az előző naptári évben a fenntartó által a 7. § (4) bek. szerinti bejelentett tényleges tanulói létszám alapján a fenntartó által működtetett iskolák számára a jelen szakasz (3) bek. szerint számított normatív hozzájárulás különbsége. 

(9) Az állami iskola fenntartója a kerületi székhely járási hivatala (7) bek. szerinti értesítésének kézhezvételét követően 15 napon belül leosztja az adott naptári évre járó hozzájárulást az általa működtetett iskolák között. Az állami iskola fenntartója az adott naptári évre az egyes iskolák számára legalább a (2) bek. szerinti éves normatív hozzájárulásból a személyi ráfordításokra eső százalékos hányad és a (2) bek. szerinti éves normatív hozzájárulásból az üzemi ráfordításokra eső százalékos hányad által meghatározott összeget irányozza elő. A kerületi székhely járási hivatala által a minisztériumi vagy a belügyminisztériumi költségvetési fejezetből leosztott összeg és a naptári évre az iskoláknak járó normatív hozzájárulás minimális százalékos hányadának megfelelő összeg közötti különbözetet a fenntartó legkésőbb az adott naptári év végéig szétosztja az általa működtetett iskolák között úgy, hogy saját hatáskörben figyelembe veszi az iskolák igényeit és a (10) bek. szerinti korrekciót. 

(10) Az állami iskola fenntartója a kerületi székhely járási hivatala (8) bek. szerinti értesítésének kézhezvételét követően elvégzi az általa működtetett iskolákat az új tanévben megillető hozzájárulás korrekcióját. A korrekciót követően minden iskolának legalább olyan összegű hozzájárulást kell kapnia, amelynek minimális összege a személyi jellegű ráfordításoknak megfelelő, a (8) bek. szerint az adott naptári évben az iskola számára megállapított és korrigált összeg (9) bek. szerinti százalékos arányával és az üzemi kiadásoknak megfelelő, a (8) bek. szerint az adott naptári évben az iskola számára megállapított és korrigált összeg (9) bek. szerinti százalékos arányával egyenlő.

(11) Az állami iskolák fenntartói a (9) és (10) bekezdésben meghatározott pénzösszegek leosztása során együttműködnek az oktatási intézmények és létesítmények vezetőivel. Az egyes iskoláknak megítélt támogatások összegéről a fenntartók a döntést követő 15 napon belül tájékoztatják a kerületi székhely járási hivatalát, amely a kézhezvételt követő 15 napon belül ezt a jelentést a honlapján nyilvánosságra hozza.

(12) A kerületi székhely járási hivatala a minisztériumi költségvetési fejezet és a belügyminisztériumi költségvetési fejezet terhére az (1)-(11) bekezdés, valamint a 4.a-4.e § rendelkezései alapján megítélt pénzeszközöket külön jogszabály²²⁾ értelmében az év folyamán folyósítja az állami iskolák fenntartóinak. 

(13) A sajátos nevelési-oktatási igényű gyermekeket oktató iskolák,^22a) valamint az oktatási létesítmények finanszírozását kormányrendelet szabályozza. 

(14) A települési önkormányzat által működtetett közös igazgatású óvoda és alapiskola esetében a minisztérium csak az alapiskolai tanulói létszám szerinti normatív hozzájárulást biztosítja.

(15) A minisztérium minden év decemberében meghatározza és a honlapján közzéteszi az iskoláknak a következő naptári évre járó normatív támogatás személyi ráfordításokra eső százalékos hányadát és az iskoláknak a következő naptári évre járó normatív támogatás üzemi kiadásokra eső százalékos hányadát, amit az iskolafenntartó a (9) bekezdés értelmében köteles az iskolának kiutalni.

(16) A középfokú szakiskolákat a szakközépiskolák kategóriái szerint finanszírozzák. A középfokú szakiskolák kategóriáiba tanulmányi és szakirányú szakokat sorolnak be a tanulmányi szak és a szakirányú szak állami képzési programjában megjelenített személyi igényessége és üzemeltetési igényessége alapján, valamint az anyagi-műszaki és helyigény szerinti normatíva alapján. A tanulmányi szakokat és a szakképzési szakokat a szakközépiskolák megfelelő kategóriái szerint besorolt középfokú szakiskolákban a minisztérium nyilvánosságra hozza és frissíti a minisztérium honlapján a naptári év folyamán.

(1) A fenntartó kérelmére a minisztériumi költségvetési fejezet és a belügyminisztériumi költségvetési fejezet terhére a minisztérium pénzeszközöket biztosíthat az egészségkárosult tanulók mellett tevékenykedő pedagógiai asszisztensek személyi jellegű kiadásaira.

(2) A fenntartó részéről az egészségkárosult tanulók mellett tevékenykedő pedagógiai asszisztensek személyi jellegű kiadásainak térítésére vonatkozó kérelemnek elsősorban

a) az egészségkárosult tanulók létszámát,

b) a tanulók egészségkárosodottságának típusát, fokát és mértékét,^22b)

c) azon, egészségkárosult tanulók mellett tevékenykedő pedagógiai asszisztensek létszámát kell tartalmaznia,amelyekre a kiadástérítési kérelem vonatkozik.

(3) A (2) bek.-ben foglalt kérelmet az új tanévre az iskola fenntartója a kerületi székhelyen működő járási hivatal közreműködésével terjeszti a minisztérium elé, legkésőbb az adott naptári év májusának 31-éig.

(4) A minisztérium az állami iskola fenntartója számára az alábbiak alapján folyósít pénzeszközöket az egészségkárosult tanulók mellett tevékenykedő pedagógiai asszisztensek személyi jellegű kiadásainak térítésére:

a) az egészségkárosult tanulók létszáma,

b) a tanulók egészségkárosodottságának típusa, foka és mértéke,

c) annak figyelembevétele, hogy kapott-e az előző naptári évben támogatást az iskola fenntartója,

d) mindazon akadályok, amelyeket a tanuló egészségkárosodottságából kifolyólag segítség nélkül nem képes leküzdeni; akadályoknak kiváltképp a kommunikációs nehézségek, a térbeli tájékozódás problémái, az épített környezetben előforduló akadályok és a beilleszkedési nehézségek.

(5) Ha az egészségkárosult tanulók mellett tevékenykedő pedagógiai asszisztens tevékenysége azon időszak letelte előtt ért véget, amelyre a pénzeszközöket folyósították, az iskola fenntartója legkésőbb 10 napon belül azt követően, hogy az egészségkárosult tanulók mellett tevékenykedő pedagógiai asszisztens tevékenysége véget ért, köteles a kerületi székhely járási hivatalához benyújtani az elszámolást az e célra folyósított pénzeszközökkel és visszatéríteni a fel nem használt összeget. A kerületi székhely járási hivatala az elszámolás benyújtását követő 5 napon belül javaslatot tesz a minisztériumnak a támogatás további kiutalására. A minisztérium a pénzeszközöket a (4) bek. alapján más kérelmezőnek utalja ki.

(6) A minisztérium honlapján minden évben, legkésőbb adott év júliusának 31-éig közzéteszi az egészségkárosult tanulók mellett tevékenykedő pedagógiai asszisztensek személyi jellegű kiadásainak fedezése címén támogatásban részesült iskoláknak és azok fenntartóiknak a jegyzékét, valamint a támogatás összegét.

(1) Az állami iskola vagy az egyházi iskola fenntartója kérelmére a minisztérium az utaztatás támogatása céljából pénzeszközöket biztosít a minisztériumi költségvetési fejezet és a belügyminisztériumi költségvetési fejezet terhére; ez nem érvényes abban az esetben, ha a község vagy a nagyobb területi egység (kerület) közszolgáltatási szerződés^22ba) alapján, az alapiskolás és a középiskolás tanulók ingyenes, autóbusszal történő utaztatásának finanszírozására külön jogszabály alapján^22bb) folyósított támogatásból biztosítja a tanuló autóbusszal történő ingyenes utaztatását.

(2) Ha a fenntartó más formában nem biztosítja a tanuló utaztatását, a tanuló által látogatott iskola havonta téríti a tanuló törvényes képviselője felé a tanulónak az állandó lakhelyről az iskolába történő menettérti utaztatásának költségét, a menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben érvényben lévő legalacsonyabb kedvezményes tanulói díjszabás terjedelmében.

(3) Az állami iskolát vagy az egyházi iskolát látogató tanuló törvényes képviselője jogosult a tanuló (2) bek.-ben foglalt menettérti utazási költségeihez történő hozzájárulásra, annak állandó lakhelye és

a) az összevont iskolai körzetben^22d) található azon állami iskola viszonylatában, amelyben a tanuló iskolalátogatási kötelezettségének eleget tesz, amennyiben a község, amelynek területén a tanuló állandó lakhellyel rendelkezik, nem hoz létre és nem tart fenn az iskolalátogatási kötelezettség teljesítésének biztosítására alapiskolát,

b) a legközelebbi egyházi iskola viszonylatában, amennyiben a községben, amelynek területén a tanuló állandó lakhellyel rendelkezik, nem működik egyházi alapiskola,

c) a legközelebbi, a speciális nevelési-oktatási igényű tanulók számára fenntartott, az egészségkárosodásnak megfelelő vagy a tehetséges tanulók számára fenntartott iskola viszonylatában, amennyiben a községben, amelynek területén a tanuló állandó lakhellyel rendelkezik, nem működik az egészségkárosodásnak megfelelő, speciális nevelési-oktatási igényű tanulók vagy tehetséges tanulók számára fenntartott iskola,

d) a legközelebbi, a nemzetiségi kisebbség nyelvén oktatást biztosító iskola viszonylatában, amennyiben a községben, amelynek területén a tanuló állandó lakhellyel rendelkezik, nem működik a tanuló nemzetiségi hovatartozásának megfelelő oktatási nyelvű alapiskola,

e) az iskola közt, amennyiben a tanuló egészségi állapota átmenetileg nem teszi lehetővé annak a) – d) pontok alapján, tömegközlekedési eszközzel történő utaztatását, hanem e célból egyéb közlekedési eszközt kell igénybe venni.

(4) A 3.) bek. d) pontjában foglalt, a tanulónak az állandó lakhelye és az iskola közti menettérti utaztatására vonatkozó költségtérítési kötelezettség szlovák nemzetiségű tanuló esetében is fennáll, amennyiben a községben vagy az iskolai körzetben, amelyben a tanuló állandó lakhellyel rendelkezik, nem működik szlovák tanítási nyelvű alapiskola.

(5) A tanuló egészségi állapotának azon változását, amely nem teszi számára lehetővé tömegközlekedési eszköz igénybe vételét az iskolába utazás során, a pediátria területére szakosodott, általános rendelőintézeti egészségügyi ellátást nyújtó gyermekorvos igazolásával kell alátámasztani.

(6) Az utaztatási támogatásra vonatkozó kérelmet az iskola fenntartója a kerületi székhelyen működő járási hivatal közreműködésével terjeszti a minisztérium elé, legkésőbb az adott naptári év szeptemberének 30-áig.

(7) Az utaztatási támogatásra vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell a tanulónak az állandó lakhelyről az iskolába történő menettérti utaztatásának napi költségét a menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben érvényben lévő, legalacsonyabb kedvezményes tanulói díjszabás terjedelmében, valamint az ingázó tanulók létszámát.

(8) A naptári évben a tanulóra eső utaztatási támogatás nagyságát a napi utazási kiadások és a tanuló által az iskolában töltött napok szorzataként kell meghatározni; iskolai kollégiummal rendelkező iskola tanulója esetében, ha a tanuló az iskolai kollégium lakója, havonta két menettérti jegy térítésére jogosult állandó lakhelye és az iskola közt, a menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben érvényben lévő legalacsonyabb kedvezményes tanulói díjszabás terjedelmében.

(1) A minisztérium az állami iskola fenntartójának a természetben végzett fizikai aktivitási tanfolyam támogatása céljából a naptári év folyamán pénzeszközöket biztosíthat a belügyminisztériumi költségvetési fejezet terhére, a minisztérium és a belügyminisztérium rendelkezésére álló pénzeszközök mértékétől függően.

(2) A természetben végzett fizikai aktivitási tanfolyam támogatására előirányzott hozzájárulást az állami iskola egyazon tanuló esetében csak egyszer használhatja fel az adott iskolatípusban folytatott tanulmányai során. A nyolcéves középiskola a természetben végzett fizikai aktivitási tanfolyam támogatására előirányzott hozzájárulást egyazon tanuló esetén egyszer használhatja fel az első-negyedik, és egyszer az ötödik-nyolcadik évfolyam során.

(3) A minisztérium honlapján meghatározza és nyilvánosságra hozza a természetben végzett fizikai aktivitási tanfolyam egy tanulóra eső támogatásának nagyságát és odaítélésének módját.

(1) A minisztériumi és a belügyminisztériumi költségvetési fejezet terhére a minisztérium az állami iskola fenntartója részére a naptári év folyamán a természetiskola költségeinek támogatása céljából pénzeszközöket nyújthat az alapiskolák és a speciális nevelési-oktatási igényű tanulók számára fenntartott iskolák egy-négy évfolyamos tanulói számára, a minisztérium és a belügyminisztérium rendelkezésére álló pénzeszközök mértékétől függően.

(2) A természetiskola költségeinek támogatására előirányzott hozzájárulást az állami iskola egyazon tanuló csak egyszer használhatja fel tanulmányai során.

(3) A minisztérium honlapján meghatározza és nyilvánosságra hozza a természetiskolával összefüggő költségek egy tanulóra eső támogatásának nagyságát és odaítélésének módját.

(1) A minisztériumi költségvetési fejezet terhére a minisztérium az állami iskola fenntartója részére a naptári év folyamán támogatást nyújthat olyan tankönyvek megvásárlására, amelyek szerepelnek a jóváhagyott tankönyvek, jóváhagyott tananyagok, jóváhagyott munkafüzetek és ajánlott tankönyvek jegyzékében.^22da)

(2)  A hozzájárulás a tankönyvekre az iskolák egyes évfolyamainak az adott tanév szeptember 15-e szerinti, vagy az új tanév szeptember 15-e szerinti diáklétszámától, valamint a minisztérium webhelyén meghatározott és nyilvánosságra hozott, az adott évfolyam és az iskola fajtája szerint egy diákra meghatározott hozzájárulás összegétől függ, a minisztérium rendelkezésére álló pénzeszközök mértékétől függően.

(1) A minisztériumi és a belügyminisztériumi költségvetési fejezet terhére a minisztérium az állami iskola és az oktatási létesítmény fenntartója részére a fogadott oktatási utalványok mennyisége és értéke alapján szabadidős foglalkozástámogatást nyújt. Az oktatási utalvány az iskolarendszerű képzést folytató iskola egy tanulójának szabadidős iskolai tevékenységét támogató sajátos éves állami hozzájárulás.¹⁾

(2) Az alapiskolák és a középiskolák legkésőbb az adott naptári év szeptemberének 10-éig adják ki tanulóiknak az oktatási utalványokat, s azokat a külön jogszabály^24b) szerint az oktatási intézményhálózatba tartozó iskolák és oktatási létesítmények legkésőbb az adott naptári év szeptember 25-ig veszik át.

(3) A minisztérium honlapján meghatározza és nyilvánosságra hozza az oktatási utalvány adott naptári évben érvényben lévő értékét.

(4) A minisztérium minden évben nyilvánosságra hozza azon iskolák, oktatási létesítmények és iskolafenntartók jegyzékét, amelyek szabadidős foglalkozástámogatásban részesültek.

(1) Az iskola tanulóinak tantárgyi és egyéb versenyeken elért rendkívüli eredményeiért, valamint az iskolának nemzetközi projektekben és programokban való részvételéért a minisztérium a naptári év folyamán a minisztériumi költségvetési fejezet és a belügyminisztériumi költségvetési fejezet tartalékának terhére a fenntartónak pénzbeli támogatást ítélhet meg.

(2) A tantárgyi és egyéb versenyek, nemzetközi projektek és programok új tanévre vonatkozó jegyzékét a minisztérium legkésőbb június 15-éig közzéteszi honlapján.

(3) A minisztérium a támogatás odaítélésekor elsősorban az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a) az országos tantárgyi és egyéb versenyeken az első három helyen végzett tanulók száma, versenyek nemzetközi fordulóiban az első három helyen végzett tanulók száma, a helyezett tanulók száma azokon a versenyeken, ahol nem állapítanak meg helyezési sorrendet; ugyanabban a versenyben a tanuló legjobb helyezése a mérvadó,

b) hány nemzetközi programban és projektben vett részt az iskola. 

(4) A minisztérium határozza meg, milyen összegű juttatásban részesül az iskola az első, második, harmadik helyért, a helyezési sorrend nélküli versenyeken a helyezésért, illetve a nemzetközi programokban való részvételért.

(5) A minisztérium legkésőbb adott év november 15-éig közzéteszi honlapján a rendkívüli tanulói eredményekért pénzbeli juttatásban részesített iskolák jegyzékét. 

(6) Az (1) bekezdés szerint a fenntartónak kiutalt juttatás a tantárgyi és egyéb versenyekre való felkészítésre, valamint a (2) bekezdésben említett jegyzékben szereplő nemzetközi programokban való részvétellel járó kiadások fedezésére használható az alábbiak szerint:

a) azoknak az alkalmazottaknak a külön jogszabály^22e) szerinti jutalmazása, akik

1. felkészítették a tanulókat a tantárgyi és egyéb versenyekre, vagy

2. részt vettek a nemzetközi program vagy projekt megvalósításában,

b)

1. oktatástechnikai eszköz,

2. taneszköz,

3. gyógyászati segédeszközök vásárlása, 

c) a tanulóknak versenyeken vagy nemzetközi projektekben és programokban való részvételével összefüggő szállás- és egyéb költségek,

d) a diákoknak versenyre való felkészítése során vagy az iskolának nemzetközi projektben és programban való részvételével összefüggésben felhasznált fogyóeszközökre fordított összegek.

(1) A minisztérium a naptári év folyamán a minisztériumi költségvetési fejezet és a belügyminisztériumi költségvetési fejezet tartalékának terhére a valós igény figyelembe vételével az állami iskola fenntartójának, az állami óvoda fenntartójának és az állami oktatási létesítmény fenntartójának a kialakult vészhelyzet kezelésével kapcsolatos folyó és felhalmozási célú kiadásokra célzott pénzbeli juttatást ítélhet meg. A fenntartó a kérelmet az illetékes kerületi székhely járási hivatala közvetítésével az év folyamán terjeszti a minisztérium elé. Vészhelyzetnek minősül:

a) az emberi életet és egészséget súlyosan veszélyeztető esemény, 

b) az iskola vagy az oktatási létesítmény vagyonán keletkezett, az intézmény működését veszélyeztető kárt előidéző esemény.

(2) Nem minősül vészhelyzetnek az (1) bek. b) pontjában foglalt, az állami iskola fentartójának, az állami oktatási intézmény fenntartójának, a jogalanyisággal rendelkező állami iskola igazgatójának vagy a jogalanyisággal rendelkező állami oktatási intézmény igazgatójának az iskola vagy az oktatási létesítmény vagyonával történő, külön jogszabály által szabályozott szakszerű és kellő gondossággal megvalósított gazdálkodás alapelveivel kapcsolatos mulasztása okán bekövetkezett esemény, amennyiben a károsodott vagyon ezen iskola vagy oktatási létesítmény tulajdonát képezi.^22f)

(3) A fenntartó kérelme elsősorban az alábbiakat tartalmazza:

a) a vészhelyzet pontos leírása, keletkezésének okai,

b) a vészhelyzet elhárításához feltétlenül szükséges költségek.

(4) Ha az előállt vészhelyzet és az azt kiváltó okok (3) bek. a) pontjában foglalt leírása alapján nem megállapítható, hogy sor került-e a (2) bek.-ben foglalt mulasztásra, a minisztérium a kerületi székhelyen működő járási hivatal közreműködésével az alábbi dokumentumok beterjesztésére szólítja fel a fenntartót:

a) az előállt vészhelyzet és az azt kiváltó okokról szóló, az adott szakterületen vagy ágazatban tevékenykedő szakértő által kiállított szakértői vélemény,^22fa)

b) a műszaki ellenőrzés vagy karbantartás elvégzését igazoló okirat,

c) a vészhelyzet által érintett iskolai vagy oktatási intézményi vagyon javítását, karbantartását vagy felújítását igazoló okirat,

d) a vészhelyzet által érintett iskolai vagy oktatási intézményi vagyonnal történt szakszerű és kellő gondossággal megvalósított gazdálkodással összefüggő kötelezettségek teljesítését igazoló egyéb okirat.^22fb)

(5) A minisztérium a vészhelyzet elhárítását célzó juttatás odaítélésekor elsősorban az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a) a vészhelyzet jellege,

b) az emberi élet és egészség vagy az intézményi működés esetleges veszélyeztetésének mértéke, 

c) a keletkezett károk mértéke, esetleges további károk veszélye.

(6) A minisztérium minden évben a honlapján közzéteszi az (1) bekezdés szerinti célokra megítélt pénzösszegek nagyságát és a kedvezményezett iskolák és fenntartók jegyzékét. A minisztérium a jegyzéket minden negyedév lezárását követően 5 munkanapon belül frissíti.

(1) A minisztérium a minisztérium és a belügyminisztérium költségvetési fejezetéből fejlesztési projekt finanszírozására legfeljebb 10 000 euró értékig célirányos pénzügyi támogatást nyújthat. Fejlesztési projektnek minősül az iskolákon és oktatási intézményekben folyó nevelés és oktatás, valamint a sajátos célú oktatási intézmények által nyújtott, a neveléssel és oktatással összefüggő szolgáltatások fejlesztésére irányuló projekt.

(2) A fejlesztésiprojekt-finanszírozási kérelmet az állami iskola, az állami óvoda vagy az állami oktatási intézmény fenntartója a minisztériumnak az illetékes kerületi székhelyi járási hivatal közvetítésével nyújtja be. A fejlesztési projektek tárgyköreinek jegyzékét és a fejlesztésiprojekt-finanszírozási kérelmek benyújtására vonatkozó felhívást a minisztérium a honlapján teszi közzé a naptári év folyamán.

(3) A (2) bek.-ben foglalt kérelem elsősorban az alábbiakat tartalmazza:

a) a projekt célja,

b) a projekt jellemzése,

c) a projekt megvalósításának ütemterve,

d) a projektmegvalósítás anyagi feltételeinek elemzése,

e) a fenntartó, illetve egyéb természetes személy vagy jogi személy anyagi részvállalását igazoló okirat.

(4) A fenntartó, illetve egyéb természetes személy vagy jogi személy anyagi részvállalásának mértékét a fejlesztési projekt megvalósításában a minisztérium a felhívásban határozza meg a minisztérium által a fejlesztési projekt megvalósítására odaítélt támogatás alapján.

(5) A minisztérium a nyilvános iskola fenntartójának a fejlesztési projekt megvalósítására folyósítandó pénzösszeg odaítélésekor elsősorban az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a) mennyire hasznosítható a fejlesztési projekt az iskolák és az oktatási intézmények által megvalósított oktatásban és nevelésben, vagy a sajátos célú oktatási intézmények által nyújtott, a neveléssel és oktatással összefüggő szolgáltatások terén,

b) mennyire hasznosítható az adott járás vagy kerület illetékességi területén belül azon a településen, ahol a kérelmező székhellyel rendelkezik.

(6) A minisztérium honlapján minden évben közzéteszi a kedvezményezett iskolák, oktatási intézmények és fenntartóik jegyzékét, valamint a beterjesztett fejlesztési projekt megvalósítására megítélt pénzösszegek nagyságát. A minisztérium a jegyzéket legkésőbb a naptári negyedév lezárását követő 5 munkanapon belül frissíti.

(1) Az alapiskola fenntartójának a minisztérium a minisztériumi költségvetési fejezet és a belügyminisztériumi költségvetési fejezet terhére az év folyamán a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási feltételeinek javítása céljából támogatást nyújthat.

(2) A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási feltételeinek javítását célzó, (1) bek. szerinti támogatás összege a hátrányos helyzetű tanulók számától és az egy hátrányos helyzetű tanulóra jutó támogatás nagyságától függ. Az egy hátrányos helyzetű tanulóra jutó éves támogatás összege az erre a célra elkülönített pénzeszközök mennyiségének és a szlovákiai alapiskolákban tanuló összes hátrányos helyzetű tanuló számának a hányadosa. Az érintett tanulók létszáma szempontjából az előző naptári év szeptember 15-i állapot a mérvadó.

(3) A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási feltételeinek javítására az alapiskola számára adott naptári évben nyújtott támogatás a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási feltételeinek javítására az alapiskola számára a folyó tanévben nyújtott támogatásból és a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási feltételeinek javítására az alapiskola számára az új tanévben nyújtott támogatásból áll.

(4) A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási feltételeinek javítására az alapiskolának a folyó tanévben nyújtott támogatás összege az egy szociálisan hátrányos helyzetű tanulóra eső támogatás összegének és az előző naptári évben kezdődött tanévben az adott alapiskolában tanuló szociálisan hátrányos helyzetű tanulók kétharmados létszámának a szorzata. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási feltételeinek javítására az alapiskolának az új tanévben nyújtott támogatás összege az egy szociálisan hátrányos helyzetű tanulóra az adott naptári évben eső támogatás összegének és az aktuális naptári évben kezdődő tanévben az adott alapiskolában tanuló szociálisan hátrányos helyzetű tanulók egyharmados létszámának a szorzata. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási feltételeinek javítását célzó támogatás összegének megállapításakor alkalmazott tanulói létszám szempontjából a 7. § (4) bekezdés szerinti dátum a meghatározó.

(5) A kerületi székhely járási hivatala

a) az állami költségvetésről szóló törvény hatályba lépésétől számított legkésőbb 30 munkanapon belül az (1) bek. szerinti alapiskola fenntartóját tájékoztatja a fenntartásában működő alapiskolák számára a hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási feltételeinek javítása céljából megítélt, a (3) bekezdésben meghatározott és (4) bek. szerint kiszámított támogatás összegéről. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási feltételeinek javítására az alapiskolának az új tanévben járó támogatás összege szempontjából az előző naptári évben kezdődött tanévre érvényes, a fenntartó által a 7. § (4) bek. szerint bejelentett tanulói létszám a mérvadó,

b) október 30-ig értesíti az (1) bekezdés szerinti alapiskola fenntartóját a fenntartásában működő alapiskolák számára a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási feltételeinek javítása céljából megítélt támogatás összegének a (6) bek. a) pontja szerinti módosításáról; a korrigált összeg a fenntartó által működtetett alapiskolák számára a hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási feltételeinek javítása céljából az új tanévre megítélt és a 7. § (4) bek. szerint bejelentett, az új tanévben érvényes tényleges tanulói létszám alapján a (4) bekezdés szerint meghatározott támogatás és a fenntartó által működtetett alapiskolák számára a hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási feltételeinek javítása céljából az új tanévben megítélt, de az előző naptári évben a 7. § (4) bek. szerint bejelentett tanulói létszám alapján a (4) bek. szerint meghatározott támogatás különbsége.

(6) Az (1) bekezdés szerinti alapiskola fenntartója a kerületi székhely járási hivatala tájékoztatásának kézhezvételétől számított 15 napon belül

a) az (5) bek. a) pontja szerint a fenntartásában működő iskolák között leosztja a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási feltételeinek javítását célzó, adott naptári évben megítélt támogatást,

b) az (5) bekezdés b) pontja szerint korrigálja a fenntartásában működő iskolák között felosztott, a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási feltételeinek javítását célzó és az új tanévre érvényes támogatást.

(7) A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási feltételeinek javítását célzó támogatás összege a nem speciális osztályban vagy nem iskolai integráció formájában oktatott hátrányos helyzetű tanulók számától függ, és az alábbi kiadások fedezésére fordítható:

a) a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók mellett tevékenykedő pedagógiai asszisztensek személyi jellegű kiadásai,

b) oktatástechnikai eszközök és taneszközök beszerzésére,

c) a tanulók külön jogszabályban foglalt aktivitásokba történő bevonására,^22g)

d) a specializált osztályokat látogató tanulók nevelésére és oktatására,

e) fertőző betegségek terjedésének megakadályozására,

f) a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókkal folytatott munka utáni pótlékra.^22h)

(8) Ha az alapiskolában a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók létszáma meghaladja a 85 főt, a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási feltételeinek javítása céljából az alapiskolának juttatott támogatásnak legalább az 50%-át a fenntartó köteles a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó pedagógiai asszisztens vagy szociálpedagógus személyi jellegű kiadásaira fordítani.

(9) A minisztérium honlapján minden évben nyilvánosságra hozza a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási feltételeinek javítását célzó támogatás egy tanulóra eső összegét.

(1) Az állami óvodák és állami oktatási létesítmények fenntartóinak az adott naptári évben juttatott támogatás összege az állami óvodák és az egyes állami oktatási létesítmények számára elkülönített pénzeszközök mennyiségétől függ.

(2) Az állami óvodák és az állami diákotthonok²³⁾ számára járó, (1) bekezdés szerinti juttatások megállapítása az állami iskolákra érvényes 4. § (2)-(6) bek. szerint történik.

(3) A diákotthonok és az iskolai étkezdék^23a) kivételével az állami oktatási létesítmények esetében az (1) bek. szerinti pénzeszközök nagyságának megállapítása az adott intézmény szolgáltatásait igénybe vevő gyermekek vagy tanulók száma, az intézmény tevékenységének biztosításához szükséges személyi és üzemi feltételek vagy a nyújtott szolgáltatás terjedelme alapján történik. 

(4) Az iskolai étkezdék^23b) esetében az (1) bek. szerinti pénzeszközök nagyságának megállapítása a kerületi székhely járási hivatalainak fenntartásában működő iskolákban tanuló, az adott intézmény szolgáltatásait igénybe vevő gyermekek összlétszáma alapján történik. 

(5) A kerületi székhely járási hivatala fenntartásában működő iskolákban tanuló gyermekeknek vagy tanulóknak nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások fedezésére a minisztérium az érintett iskolák teljes tanulói létszámának figyelembe vételével ítéli meg a kerületi székhely járási hivatalának a juttatást, feltéve, hogy a szolgáltatást 

a) az állami óvodában nevelt gyermekek számára a települési önkormányzat, a kerületi önkormányzat, államilag elismert egyház vagy vallási közösség, illetve egyéb természetes vagy jogi személy által fenntartott iskolai étkezdék,^23b)

b) az alapiskolák, valamint külön jogszabály szerint a sajátos oktatási-nevelési igényű tanulókat oktató alapiskolák^23c) tanulói számára kerületi fenntartású iskolai étkezdék,^23b)

c) az a) és b) pontban említetteken kívül külön jogszabály^23d) szerinti iskolák tanulói számára a települési önkormányzat által fenntartott iskolai étkezdék^23b) és az a) és b) pontban említetteken kívül külön jogszabály^23d) szerinti iskolák tanulói számára a 15. életév betöltéséig az államilag elismert egyház vagy vallási közösség, illetve egyéb természetes vagy jogi személy által fenntartott iskolai étkezdék^23b) biztosítják.

(1) A belügyminisztériumi költségvetési fejezet terhére finanszírozott egyházi iskolák esetében a 4., 4.a-4.d §-ok rendelkezései a mérvadók. 

(2) Az egyházi iskolának a következő tanévre járó (1) bek. szerinti juttatás megítélésének feltétele, hogy az előző évben már működő egyházi iskola a 7. § (2) és (3) bekezdés rendelkezései szerint elkészítse és a 7. § (1) bek. szerint a fenntartó közvetítésével a kerületi székhely járási hivatalának benyújtsa az előző évre vonatkozó költségvetési beszámolót. 

(3) A 4. § szerint megítélt pénzeszközöket az egyházi iskola személyi jellegű ráfordításokra és üzemi ráfordításokra köteles felhasználni, ez alól kivételt képeznek a lízingszerződések alapján fizetett lízingdíjak és a reklámkiadások. 

(1) A belügyminisztériumi költségvetési fejezet terhére finanszírozott magániskolák esetében a 4.§, a 4.a §, 4.ab-4.e §-ok rendelkezései a mérvadóak. Magániskolák felhalmozási célú kiadásokra csak a fejlesztési projektek (4.d §) keretében megvalósuló ingó vagyontárgy beszerzésére kaphatnak támogatást.

(2) A magániskola részére a következő tanévre járó (1) bek. szerint juttatás megítélésének feltétele, hogy az előző évben már működő magániskola a 7. § (2) és (3) bekezdés rendelkezései szerint elkészítse és a 7. § (1) bek. szerint a fenntartó közvetítésével a kerületi székhely járási hivatalának benyújtsa az előző évre vonatkozó költségvetési beszámolót.

(3) A 4. § szerint megítélt pénzeszközöket az egyházi iskola személyi jellegű ráfordításokra és üzemi ráfordításokra köteles felhasználni, ez alól kivételt képeznek a lízingszerződések alapján fizetett lízingdíjak és a reklámkiadások.

(1) Az óvodát^2b) adott naptári évre megillető oktatási-nevelési hozzájárulás az óvodának^2b) a folyó tanévre járó oktatási-nevelési hozzájárulásból és az új tanévre járó oktatási-nevelési hozzájárulásból áll. 

(2) Az óvodát^2b) a folyó tanévben megillető oktatási-nevelési hozzájárulás az egy eltartott gyermekre számított, adott naptári év január 1-jén érvényes létminimum^23g) 15%-ával egyenlő összeg nyolcszorosának és az előző naptári évben kezdődött tanévben az óvodában^2b) nevelt gyermekek számának a szorzata. Az óvodát^2b) az új tanévben megillető oktatási-nevelési hozzájárulás az egy eltartott gyermekre számított, adott naptári év szeptember 1-jén érvényes létminimum^23g) 15%-ával egyenlő összeg négyszeresének és az aktuális naptári évben kezdődő tanévben az óvodában^2b) nevelt gyermekek számának a szorzata. Az oktatási-nevelési hozzájárulás összegének megállapításakor alkalmazott gyermeklétszám tekintetében a 7. § (4) bek. szerinti dátum a mérvadó.

(3) A kerületi székhely járási hivatala

a) az állami költségvetésről szóló törvény hatályba lépésétől számított legkésőbb 30 munkanapon belül tájékoztatja az óvoda^2b) fenntartóját a fenntartásában működő óvoda^2b) számára a (1) bekezdésben meghatározott és a (2) bek. szerint kiszámított oktatási-nevelési hozzájárulás összegéről; az óvodának^2b) az új tanévre járó oktatási-nevelési hozzájárulás összegének kiszámításakor az előző naptári évben kezdődött tanévre érvényes, a fenntartó által a 7. § (4) bek. szerint bejelentett gyermeklétszám és az adott naptári év január 1-jén érvényes gyermek-létminimum^23g) összege a mérvadó. 

b) legkésőbb október 30-áig értesíti az óvoda^2b) fenntartóját az általa működtetett óvodák^2b) számára az adott naptári évre a (4) bek. a) pontja szerint megállapított oktatási-nevelési hozzájárulás összegének korrigálásáról. A korrekció az új tanévre érvényes és a fenntartó által a 7. § (4) bek. szerint bejelentett tényleges gyermeklétszám alapján a fenntartó által működtetett óvodák^2b) számára az új tanévben járó, jelen szakasz (2) bek. szerint számított normatív hozzájárulás, valamint az egy eltartott gyermekre számított, adott naptári év szeptember 1-jén érvényes létminimum^23g) és az előző naptári évben a fenntartó által a 7. § (4) bek. szerinti bejelentett tényleges gyermeklétszám alapján a fenntartó által működtetett óvodák^2b) számára az új tanévre járó, a jelen szakasz (2) bek. szerint számított oktatási-nevelési hozzájárulás, valamint az egy eltartott gyermekre számított, adott naptári év január 1-jén érvényes létminimum^23g) a különbsége.

c) a belügyminisztériumi költségvetési fejezetből az óvoda^2b) fenntartóját megillető, (1) bek. szerinti pénzeszközöket külön jogszabály²²⁾ szerint az év folyamán folyósítja. 

(4) Az óvoda^2b) fenntartója a kerületi székhely járási hivatala értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül

a) a (3) bek. a) pontja szerint leosztja a fenntartásában működő óvodáknak naptári évre járó támogatást,^2b)

b) a (3) bek. b) pontja szerint módosítja a fenntartásában működő óvodákat^2b) az új tanévben megillető támogatást.

(5) A fenntartónak folyósított (1) bek. szerinti pénzeszközöket a gyermekek nevelésével és oktatásával kapcsolatos tevékenységre lehet fordítani, mégpedig kizárólag

a) azon óvodai alkalmazottak^2b) külön jogszabály szerinti^23h) jutalmazására, akik részt vesznek a gyermekek nevelésében és oktatásában,

b) a gyermekek nevelését és oktatását szolgáló helyiség felszerelésére

1. didaktikai technikával,

2. taneszközökkel,

3. kompenzációs segédeszközökkel,

c) a gyermekek külön jogszabály szerinti^23ha) tevékenységeken való tartózkodási költségeinek fedezésére, vagy

d) a gyermekek nevelésével és oktatásával kapcsolatos fogyóeszközök költségeire.

(1) A minisztérium a minisztérium költségvetési fejezetéből támogatást nyújt az iskolákon és az oktatási intézményekben folyó nevelés és képzés, a sajátos célú oktatási intézmények által nyújtott, a neveléssel és oktatással összefüggő szolgáltatások fejlesztésére és az iskolák objektumainak korszerűsítésére. A nevelés és képzés első mondatban foglalt fejlesztési támogatási területeit a minisztérium honlapján hozza nyilvánosságra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységekre támogatás csak a jelen törvényben, valamint külön jogszabályban²³ⁱ⁾ részletezett feltételek megtartása mellett az alábbi kérelmezőknek ítélhető meg: 

a) iskolák és oktatási intézmények fenntartói, kivéve azon iskolák és oktatási intézményeket, amelyek fenntartója a kerületi székhelyen működő járási hivatal,

b) egyesületek,^23j) alapítványok,^23k) közhasznú tevékenységet végző nonprofit szervezetek^23l) vagy az államilag elismert egyház vagy vallási közösség,^23m) amely ugyan nem iskola vagy oktatási létesítmény fenntartója, de részt vesz az iskolában vagy oktatási létesítményben folyó oktató-nevelő munkában,

c) az iskolában vagy oktatási létesítményben folyó oktató-nevelő munkával kapcsolatos, (1) bek. szerinti tevékenységben részt vevő, 18. életévét betöltött természetes személy,

d) az iskolában vagy oktatási létesítményben folyó oktató-nevelő munkával kapcsolatos, (1) bek. szerinti tevékenységben részt vevő jogi személy. 

(3) Támogatás nem nyújtható

a) a korábbi költségvetési évben keletkezett kötelezettségek kiegyenlítésére, 

b) az előző költségvetési években teljesített kiadások megtérítésére.

(4) A támogatási kérelmet (a továbbiakban csak „kérelem“) a kérelmező felhívás közzététele nélkül írásban nyújtja be a naptári év folyamán vagy a kérelembenyújtási felhívás alapján legkésőbb a felhívás közzétételétől számított 30. napig.

(5) A minisztérium a felhívást a kérelmek benyújtási határideje előtt legalább 30 nappal közzéteszi a honlapján. A felhívás főleg az alábbiakat tartalmazza:

a) a pályázat alapvető célja, a kérelmek elbírálásakor alkalmazott szempontok és súlyuk,

b) a támogatási kérelem elektronikus formában, 

c) a jogosult kérelmezők köre,

d) az adott pályázat keretében szétosztható összeg nagysága, 

e) az egy kérelmezőnek megítélhető legkisebb és legnagyobb támogatási összeg,

f) a kérelem formai hiányosságainak a pótlása,

g) a kérelmek elbírálásának ütemezése.

(6) A kérelem a kérelmezőnek alábbi azonosító adatait tartalmazza:

a) jogi személy esetében

1. a kérelmező neve, működési formája,

2. a székhelyének címe,

3. statisztikai száma,

4. adószáma, 

5. képviselőjének utóneve, családi neve, akadémiai címe, 

b) természetes személy esetében

1. utóneve, családi neve, születési neve, akadémiai címe,

2. születési ideje,

3. vállalkozó magánszemély esetében a vállalkozás helye és statisztikai száma,

4. lakóhelyének címe.

(7) A kérelem további tartalmi elemei:

a) a kérelmező tevékenységi köre,

b) az (1) bek. szerinti támogatott cél,

c) a támogatandó tevékenység jellemzése,

d) a tevékenység megvalósításának ideje és helye,

e) a tevékenységben részt vevő személyek és a célcsoport nagysága,

f) a tevékenység ütemezése,

g) a tevékenység pénzügyi hátterének elemzése,

h) annak feltüntetése, hogy a kérelmező ugyanarra a célra igényelt-e más közigazgatási szervtől támogatást, és ha igen, milyen összegben,

i) amennyiben szükséges önrész biztosítása, az önrész igazolása,

j) a kérelmező nyilatkozata arról, hogy hozzájárul adatai kezeléséhez és közzétételéhez.

(8) A kérelmező önrészének nagyságát a tevékenység megvalósításában a minisztérium a felhívásban vagy a támogatásnyújtási szerződésben, a támogatás nagysága alapján határozza meg.

(9) Az (1) bekezdésben részletezett tevékenységek megvalósítására a minisztérium elsősorban az alábbiak figyelembe vételével nyújt támogatást a kérelmezőnek:

a) a célcsoport nagysága,

b) a tevékenység megvalósítása által szerzett ismereteknek az oktató-nevelő munkában történő hasznosítása,

c) a tevékenység területi hatálya, 

d) a kérelmező az előző időszakban a megjelölt célra már kapott-e támogatást.

(10) A kérelmeket a minisztérium tanácsadó szerveként létrehozott bizottság bírálja el. A bizottság legalább háromtagú. A bizottsági tag vagy hozzátartozója²³ⁿ⁾ nem lehet

a) kérelmező vagy nem lehet elfogult a kérelmezővel szemben,

b) a kérelmező képviselője vagy a képviseleti szerv tagja,

c) a kérelmező jogi személyben tag,

d) a kérelmezővel vagy azzal a vállalkozói szövetséggel, amelynek a kérelmező a tagja, nem állhat munkajogi viszonyban. 

(11) A bizottság a kérelmek értékelésekor függetlenül jár el, a kérelmeket a felhívásban közzétett és az (5) bek. a) pontjában foglalt kritériumok alapján bírálja el. Az egyes kérelmeket számmal kell ellátni, a kérelem nem tartalmazhat a kérelmező azonosítását lehetővé tevő adatot.

(12) A bizottság összetételére, a határozathozatal módjára, a munka megszervezésére és a kérelmek elbírálásakor alkalmazott eljárásra vonatkozó részletes szabályokat a minisztérium által kiadott szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. 

(13) A támogatás megítéléséről szóló döntés alapján a minisztérium a támogatást elnyerő kérelmezővel írásbeli szerződést köt a támogatás folyósításáról. A támogatási szerződés főleg az alábbiakat tartalmazza:

a) a szerződő felek (6) bek. szerinti azonosító adatai,

b) a bank vagy külföldi bank fiókjának a neve, a kérelmező önálló, az állami költségvetésből származó pénzeszközöket fogadó bankszámlájának száma.

c) a támogatás összege, ezen belül a bérköltségre fordítható összeg,

d) a támogatott cél,

e) a támogatás felhasználhatóságának időtartama és az elszámolás határideje,

f) a fel nem használt támogatási maradvány visszautalásának határideje, valamint az a minisztériumi számlaszám, amelyre a maradványt vissza kell utalni,

g) az állami költségvetésből származó pénzeszközök után képződött kamat visszautalásának a határideje és az a minisztériumi számlaszám, amelyre a képződött kamatot vissza kell utalni,

h) a támogatás felhasználásának feltételei, melyek megszegése a támogatás visszautalásának kötelezettségét vonja maga után,^23o)

(14) A (6) – (13) bek. a felhívás közzététele nélküli támogatási kérelem tartalmára, értékelésére és elbírálására és a felhívás közzététele nélküli támogatási szerződés megkötésére változatlan formában érvényesek.

(15) A kérelem elbírálását követő 30 napon belül a minisztérium a honlapján közzéteszi

a) azoknak a kérelmezőknek a jegyzékét, akik számára a (1) bek. szerinti tevékenységekre jóváhagyták a támogatást, a támogatás összegét és a támogatási szerződést,

b) az elutasítás okának megjelölésével az elutasított kérelmezők jegyzékét, 

c) a kérelmeket elbíráló bizottság összetételét,

d) mely esetekben és milyen indokkal változtatta meg a minisztérium a kérelmek elbírálására létrehozott bizottság javaslatát.

(16) Külön jogszabály szerinti eljárás^23p) érvényes arra az esetre, ha a kérelmező megsérti a pénzügyi fegyelmet.

(17) A támogatási összegek megítélésére és felhasználására külön jogszabály vonatkozik.^23q)

(18) A támogatás megítélésére a kérelmező nem támaszthat jogigényt. 

(19) A jelen törvény szerint megítélt, állami támogatásnak^23r) minősülő támogatás csak e törvénnyel és az állami támogatást szabályozó külön jogszabályokkal^23s) összhangban nyújtható. 

(20) Ez a törvény nem érinti az információhoz való hozzáférés korlátozására vonatkozó, külön jogszabály szerinti^23t) rendelkezéseket.

(1) A jogi személyiséggel rendelkező iskolák és oktatási létesítmények az előző évi gazdálkodásukról beszámolót készítenek, s azt benyújtják a fenntartójuknak. Az intézményfenntartók összevont beszámolót készítenek a fenntartásukban működő iskolák és oktatási létesítmények előző naptári évi gazdálkodásáról, s azt április 15-éig benyújtják az illetékes kerületi székhely járási hivatalának. A kerületi székhely járási hivatala a minisztérium által megszabott határidőn belül összegező jelentést készít a kerületi székhely járási hivatalának területi hatáskörébe tartozó intézményfenntartók gazdálkodásáról. Az előző naptári évre vonatkozó összevont beszámolóval kapcsolatos tartalmi és formai elvárásokról a minisztérium január 31-ig honlapján tájékoztatja a fenntartókat.

(2) Az iskola és az oktatási létesítmény gazdálkodásáról készített, (1) bek. szerinti beszámoló az alábbiakat tartalmazza

a) források szerinti bontásban a bevételek részletezése, a kiadások részletezése,

b) az egyházi és magániskolák esetében az állami költségvetésből származó pénzeszközök állománya és mozgása, 

c) a minisztérium által meghatározott további adatok.

(3) Az iskola és az oktatási létesítmény gazdálkodásáról a (2) bek. a)-c) pontok rendelkezései szerinti készített beszámolóhoz csatolni kell:

a) az éves beszámolót,

b) ha az éves beszámolót könyvvizsgáló véleményezte, az éves beszámolóra vonatkozó könyvvizsgálói jelentést. 

(4) Az iskolafenntartók, az iskolák vagy az oktatási intézmények legkésőbb adott naptári év szeptember 30-áig kötelesek bejelenteni a kezdődő tanév szeptember 15-ei állapotának megfelelő gyermek- vagy tanulói létszámot, valamint a minisztériumi költségvetési fejezetből és a belügyminisztériumi költségvetési fejezetből az iskoláknak és az oktatási intézményeknek járó támogatás és a személyi jövedelemadóból származó bevételek önkormányzatoknak történő költségvetési leosztásához szükséges további adatokat. Az adatszolgáltatás ezen adatoknak a Gyermekek, tanulók és hallgatók központi nyilvántartásába, az Iskolák, oktatási intézmények, kihelyezett osztályok és fenntartók központi nyilvántartásába vagy a Pedagógiai alkalmazottak, szakalkalmazottak és egyéb iskolai, illetve oktatási intézményi alkalmazottak központi nyilvántartásába történő közvetlen bevitelével vagy ezen adatoknak és a nevezett nyilvántartások vagy referenciaadat-nyilvántartások adatainak összehangolásával történik.

(5) A 2013. évi és az azt követő évekre szóló állami költségvetésben a regionális szervezettségű oktatás 3. § (2) és (3) bek. szerinti finanszírozására elkülönített pénzeszközök minimális nagysága az állami, az egyházi és a magániskolákban a folyó tanév elején érvényes tanulói létszámnak és az előző naptári évre vonatkozó, a következő naptári évre várt éves infláció mértékével megemelt éves átlagos ráfordításoknak a szorzata. Az éves átlagos ráfordítások a jóváhagyott minisztériumi költségvetési fejezetben és belügyminisztériumi költségvetési fejezetben szereplő, a 3. § (2) és (3) bek. szerinti célokra fordítható kiadási előirányzat és az állami, egyházi és magániskolákban folyó tanév elején érvényes tanulói létszámnak a hányadosa. 

(6) A beterjesztett adatok és az állami költségvetésről szóló törvény szerint rendelkezésre álló forrásmennyiség alapján az állami költségvetésről szóló törvény hatályba lépését követő 30 napon belül a minisztérium a honlapján közzéteszi a támogatási adatokat, valamint a költségvetési forrásoknak az egyes fenntartók között a 4. §, az 5-6.b § rendelkezései szerinti leosztásakor alkalmazott eljárást. 

(7) Az adott naptári évben a 4.a-4.e §, a 6.b és a 8.c § szerinti célokkal kapcsolatos folyó kiadásokra elkülönített pénzeszközök összesen nem haladhatják meg

a) a minisztériumi költségvetési fejezetben a 3. § (2) bek. szerinti,

b) a belügyminisztériumi költségvetési fejezetben a 3. § (3) bek. szerinti folyó kiadási előirányzat 6%-át.

(8) A kormány rendeletben szabályozza 

a) a pénzeszközök leosztásának részleteit, beleértve a 4. § (1) bek. szerinti normatíva meghatározásának a módját; a leosztás részletes szabályozásakor az illetékesek figyelembe veszik azokat a tanulmányi szakokat és szakmákat, amelyek esetében a szakképzésben részt vevők száma meghaladja a külön jogszabály^24ba) szerinti munkaerő-piaci igényt, és azokat a tanulmányi szakokat, valamint szakképzési szakokat, melyeken a munkaerő-piaci szükségleteknél kevesebb a végzősök létszáma,

b) a 4.a § szerinti pénzeszközök elosztásának részleteit,

c) a pénzeszközök 5. § (1)-(5) bekezdései szerinti leosztásának részleteit és a kiutalásra kerülő pénzeszközök mennyiségi meghatározásának módját,

d) a 4.ae § szerinti oktatási utalványok felhasználásának részleteit, ideértve a szabadidős tevékenységet szervező iskolák és oktatási intézmények esetében azoknak a tevékenységeknek a körét, amelyek finanszírozása az oktatási utalványok révén történik,

e) a garantált minimális támogatás meghatározásának a részleteit, valamint annak felhasználását a pénzeszközök 8.a § paragrafus szerinti leosztásakor. 

(9) A minisztérium a belügyminisztérium költségvetési fejezetéből a kerületi székhelyen működő járási hivatal kérelme alapján, sürgősségtől függően támogatást nyújthat a fenntartói hatáskörébe tartozó iskoláknak és oktatási intézményeknek a

a) gépek, készülékek, berendezések, technikai eszközök, szerszámok és személygépjárművek vásárlására,

b) iskolai objektumok építésére, bővítésére, korszerűsítésére és felújítására.

(10) A kerületi székhelyek járási hivatalai fenntartásában működő iskoláknak és oktatási létesítményeknek a 4-6.b § és a 8.c § rendelkezései alapján juttatott összeg nem lépheti túl az előírt költséghatárt.

(11) A 4.a-4.d § és a 8.c § rendelkezéseinek figyelembe vételével megítélt támogatás összegéről a kerületi székhely járási hivatala a rendelkezésre álló pénzeszközök leosztásáról hozott minisztériumi döntést követő 15 napon belül tájékoztatja az iskolák és oktatási létesítmények fenntartóit.

(12) Az iskolafenntartó a kerületi székhely járási hivatala értesítésének kézhezvételétől számított 15 napon belül

a) a fenntartásában működő iskolák és oktatási létesítmények között leosztja a 4.a-4.d § és a 8.c § rendelkezéseinek figyelembe vételével a minisztérium által megítélt pénzeszközöket, és

b) tájékoztatja a kerületi székhely járási hivatalát arról, 8.c § rendelkezéseinek figyelembe vételével hogyan osztotta le a fenntartásában működő iskolák között a rendelkezésére álló pénzeszközöket.

(13) A minisztérium által a 4.a-4.d § és a 8.c § rendelkezéseinek figyelembe vételével megítélt összeget a kerületi székhely járási hivatala a minisztériumi döntést követő 15 napon belül osztja szét a fenntartásában működő iskolák és oktatási létesítmények között.

(14) Az illetékes kerületi székhely járási hivatala közvetítésével benyújtott iskolafenntartói¹⁾ kérelem alapján a minisztérium a minisztérium költségvetési fejezetéből vagy a belügyminisztérium költségvetési fejezetéből a kerületi székhely járási hivatala útján az év folyamán az alábbi célokra ítél meg támogatást:

a) végkielégítésre, az alkalmazott havi átlagbérének kétszeres összegében a munkaviszony legelső megszűnésekor külön jogszabályi előírások szerinti²¹⁾ igény létrejöttét követően,

b) a pedagógusokról és a szakalkalmazottakról való gondoskodással összefüggésben külön jogszabály szerint^24f) e személyeknek az influenza és a hepatitisz A és B elleni oltóanyag térítésére. 

(15) A kerületi székhely járási hivatala adatokat szolgáltat a minisztériumnak, melyek szükségesek a jelen törvényben megszabott döntéshozatali, irányító és ellenőrző tevékenységek minisztérium által előírt határidős teljesítésének költségvetéséhez, finanszírozásához. A részletes adatszolgáltatás feltételeit és formáját a minisztérium közli a kerületi székhely járási hivatalával.

(16) A kerületi székhely járási hivatala adatokat szolgáltat a minisztériumnak a kérvényekről a 4.aa, 4.c, 4.d §, a 7. § (9) és (14) bek., valamint a 8.c § szerint a minisztérium által megszabott határidőkben. A részletes adatszolgáltatás feltételeit és formáját a minisztérium közli a kerületi székhely járási hivatalával.

(17) Az egészségügyi intézmények mellett működő iskolákra a 4.a – 4.e §-ok nem vonatkoznak.

(18) A minisztérium adott naptári évben csökkenti az iskolarendszerű képzésnek minősülő oktatást végző iskola¹⁾ fenntartója számára a 4. § alapján járó pénzkeretet, ha az állami tanfelügyelet ellenőrzéséről készült utolsó jelentés azt állapította meg, hogy

a) az intézményi oktatási program nincs összhangban az állami oktatási programmal,

b) az iskolai osztályokban a tanulói létszám magasabb a külön jogszabály^24fa) által előírtnál, vagy

c) az intézményi oktatási program keretében az iskolákban oktatott tantárgyak kevesebb, mint 70%-át oktatta szakképzett tanerő.

(19) A (3) bek. szerinti hiányosságok miatt az iskola fenntartójának adott naptári évre járó normatív hozzájárulás összegét a minisztérium 15%-kal csökkenti azoknak a hónapoknak a számától függően, ameddig az érintett a hiányosságokat meg nem szünteti. A hónapok számítása a hiányosságok észlelését követően kezdődő hónappal kezdődik, és addig a hónapig tart, amíg az érintett a hiányosságot megszünteti. Ha az iskola a hiányosságot annak észlelése hónapjában megszünteti, a csökkentett normatív hozzájárulást a minisztérium egy hónapig folyósítja.

(20) Az Állami Tanfelügyelet a feltárt, a (18) bek. szerinti hiányosságokról írásban tájékoztatja az iskolafenntartót és a minisztériumot. Az Állami Tanfelügyelet a megállapított hiányosságok felszámolására irányuló intézkedések teljesítéséről szóló jelentés kézhez vételét követő 15 napon belül megkezdi a megállapított hiányosságok felszámolásának ellenőrzését. Az Állami Tanfelügyelet az ellenőrzés elvégzéséről szóló jelentés megvitatását követő 5 munkanapon belül értesíti a minisztériumot a hiányosságok felszámolásáról.

(1) A jövedelemadó-bevételek külön jogszabály szerinti^24d) községeknek történő leosztása és átutalása céljaira a következő naptári évre adatgyűjtés történik az alábbi létszámokról:

a) a művészeti alapiskolában egyénileg vagy csoportosan képzett diákok létszámáról, ötéves kortól legfeljebb a 25. életév betöltéséig, a kezdődő tanév szeptember 15-ei állapotának megfelelően; az egyházi iskolákban és magániskolákban a 15. életévig, 

b) az óvodát látogató gyermekek létszámáról a kezdődő tanév szeptember 15-ei állapota szerint,

c) a nyelviskolát látogató tanköteles hallgatók létszámáról legfeljebb a 25. életév betöltéséig, a kezdődő tanév szeptember 15-ei állapota szerint; egyházi iskolákban és magániskolákban a gyermeklétszám a 15. életév betöltéséig, 

d) a nevelési tanácsadói és megelőzési oktatási létesítményekben az előző tanévben ellátott gyermekek létszámáról, akiknek szolgáltatásokat nyújtottak; az újonnan alapított nevelési tanácsadói és megelőzési oktatási létesítményekben a kezdődő tanév szeptember 15-ei állapota szerinti gyermeklétszám; az egyházi és a magán oktatási intézményekben a gyermeklétszám a 15. életév betöltéséig, 

e) a speciális nevelőintézetekben az előző tanév tényleges napi átlagos gyermeklétszáma; az újonnan alapított speciális nevelőintézetekben a kezdődő tanév gyermeklétszáma a szeptember 15-ei állapot szerint; egyházi és magán intézményekben a gyermeklétszám a 15. életév betöltéséig,

f) a speciális nevelési-oktatási igényű gyermekek egészségügyi intézményekben fenntartott óvodáinak tényleges napi átlagos gyermeklétszáma az előző tanévben; a speciális nevelési-oktatási igényű gyermekek részére egészségügyi intézményekben újonnan alapított óvodákban a kezdődő tanév szeptember 15-ei állapota szerinti gyermeklétszám,

g) az egészségügyi intézményekben működő iskolai klubok tényleges napi átlagos gyermeklétszáma az előző tanévben; egészségügyi intézményben újonnan alapított iskolai klub esetén a kezdődő tanév szeptember 15-ei állapotának megfelelő gyermeklétszám,

h) az iskolai gyerekklubokat látogató nulladik – ötödik évfolyamos alapiskolás tanulók létszáma a kezdődő tanév szeptember 15-ei állapotának megfelelően,

i) az iskolai diákotthonok gyermeklétszáma a kezdődő tanév szeptember 15-ei állapota szerint; egyházi oktatási létesítményben és magán oktatási létesítményben a gyermeklétszám a 15. életév betöltéséig;

j) az alapiskolák, a speciális nevelési-oktatási igényű alapiskolák, az ötéves gimnáziumok, a nyolcéves gimnáziumok és nyolcéves konzervatóriumok összes tanulójának összlétszáma a kezdődő tanév szeptember 15-ei állapota szerint a községi fenntartású, az állam által elismert egyház vagy vallási közösség, illetve más jogi személy vagy természetes személy által fenntartott iskolában, amennyiben a község területén működik iskolai étkeztetési létesítmény; egyházi oktatási létesítményben és magán oktatási létesítményben a tanulólétszám a 15. életév betöltéséig,

k) az alapiskolák, a speciális nevelési-oktatási igényű alapiskolák összes tanulójának összlétszáma a kezdődő tanév szeptember 15-ei állapota szerint a kerületi székhely járási hivatala fenntartásában lévő intézményekben, ha ezen iskoláknak nincs a község területén önálló iskolai étkezdéje, és a tanulók a község, az állam által elismert egyház vagy vallási közösség, illetve más jogi vagy természetes személy hatáskörébe tartozó iskolai étkezdében étkeznek,

l) a községi fenntartású alapiskolát látogató tanulók létszáma a kezdődő tanév szeptember 15-ei állapotának megfelelően.

(2) Az adatszolgáltatás (1) bekezdés szerinti adatgyűjtési gyermek- és tanulói létszámába beszámolandó minden gyermek, tanuló és hallgató, akit az iskola igazgatójának vagy az oktatási intézmény igazgatójának döntése alapján^24g) felvettek az iskolába vagy oktatási intézménybe. 

(3) A gyermek életkora meghatározása szempontjából döntő dátum annak a naptári évnek a január 1-jei napja, amelyben az (1) bekezdés szerinti adatgyűjtés megvalósul. 

(4) Az adóbevételek községeknek történő leosztása és átutalása céljából a művészeti alapiskola tanulóját, a nyelviskola hallgatóját, az óvodába vagy oktatási intézménybe járó gyermeket az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatásba kizárólag csak egy művészeti alapiskola, nyelviskola, óvoda vagy oktatási intézmény alapítója veheti fel, egy művészeti alapiskolában, egy nyelviskolában, egy óvodában vagy egy oktatási létesítményben. 

(5) Ha az iskolai gyermekklubot látogató gyermek, a művészeti alapiskola tanulója, a nyelviskola hallgatója, az óvodát látogató gyermek, a nevelési-megelőzési tanácsadó oktatási létesítményét látogató gyermek vagy a nagykorú személy több iskolát vagy több azonos fajtájú oktatási létesítményt is látogat, a gyermek, tanuló vagy hallgató törvényes képviselője, az intézeti ellátást nyújtó, a nevelési intézkedést végrehajtó, a halaszthatatlan intézkedést végrehajtó vagy védő nevelést biztosító, a fogvatartást vagy szabadságvesztés-büntetést végrehajtó intézet képviselője, illetve a nagykorú személy írásos becsületbeli nyilatkozatot tesz az egyik, azonos fajtájú illetékes iskolának vagy oktatási létesítménynek a gyermek, tanuló, hallgató (1) bek. a)-d) pontja szerinti adatszolgáltatásba való felvétele érdekében (a továbbiakban „becsületbeli adatszolgáltatási nyilatkozat”). A becsületbeli adatszolgáltatási nyilatkozatot az érintett iskola vagy oktatási létesítmény igazgatója továbbítja a fenntartónak. A becsületbeli adatszolgáltatási nyilatkozat tartalmazza  

a) a gyermek, tanuló, hallgató azonosító adatait; a családi és utónevét, születése dátumát és helyét, lakcímét és tartózkodása jellegét,

b) a törvényes képviselő azonosító adatait, ha kiskorú személyről van szó, az intézeti ellátást nyújtó, a nevelési intézkedést végrehajtó, a halaszthatatlan intézkedést végrehajtó vagy védő nevelést biztosító, a fogvatartást vagy szabadságvesztés-büntetést végrehajtó intézet képviselőjének azonosító adatait, ha hozzájárult az adatgyűjtésbe történő felvételéhez; családi és utónév, lakcím, a tartózkodás formája, elérhetőség, 

c) adatok az iskoláról vagy oktatási létesítményről, melyet a gyermek, a tanuló vagy a hallgató látogatni fog; az iskola vagy oktatási létesítmény neve és

d) a nyilatkozat, hogy az adatgyűjtési hozzájárulást csak egy, azonos fajtájú iskolának vagy oktatási létesítménynek adták meg. 

(6) Az iskolák és oktatási létesítmények fenntartói^24ca) kötelesek az (1)-(5) bekezdés szerinti adatokat legkésőbb a naptári év szeptember 25. napjáig kötelesek jelenteni a községnek minden iskola és oktatási létesítmény esetén, amelynek székhelye az adott község területén van. 

(7) Az (1)- (5) bekezdés szerinti adatokat

a) a község köteles benyújtani legkésőbb a naptári év októberének 5. napjáig az illetékes kerületi székhely járási hivatalának a területén székhellyel rendelkező minden iskoláról és oktatási létesítményről, 

b) a kerületi székhely járási hivatala pedig köteles a hatáskörébe eső községek adatait a minisztériumnak továbbítani legkésőbb a naptári év októberének 15. napjáig. 

(8) Az adatszolgáltatásban kért adatok és benyújtásuk formai követelményeinek részleteit a minisztérium az iskolák és oktatási létesítmények alapítóival és a községekkel minden évben legkésőbb augusztus 31-éig közli. 

(9) A jövedelemadó-bevételek községeknek történő leosztásából származó bevétel szabadidő-központok céljaira fordítható részének kiszámításakor a községben állandó lakhellyel rendelkező, 5-14 éves lakosainak létszámát kell használni, mégpedig azon naptári év január 1-jei állapotának megfelelően, amelyben az adatgyűjtés történik. 

(1) Az e törvényben foglaltak betartását a minisztérium és a kerületi székhelyek járási hivatalai felügyelik.

(2) A minisztérium és a kerületi székhelyek járási hivatalai e feladatuk ellátása során

a) ügyelnek a finanszírozás átláthatóságára, és ellenőrzik az állami iskolák, az egyházi iskolák, a magániskolák és az állami oktatási létesítmények finanszírozása során alkalmazott módszerek és eljárások helyességét,

b) ellenőrzik az óvodák^2b) 6.b § szerinti finanszírozása során alkalmazott módszerek és eljárások helyességét,

c) ellenőrzik a 7. § (4) szerint a minisztériumnak bejelentett óvodai és iskolai gyermek- és tanulói létszámok helytállóságát, valamint a 7. § (4) bekezdésében megjelölt adatszolgáltatási határidők betartását, 

d) ellenőrzik a szabadidős foglalkozások 4.ae § szerinti finanszírozása során alkalmazott módszerek és eljárások helyességét,

e) ellenőrzik a művészeti alapiskolák tanulói, a nyelviskolák hallgatói, valamint az óvodákban és oktatási létesítményekben nevelt gyermekek létszámára vonatkozó és a 7.a § szerint a minisztériumnak bejelentett adatok helytállóságát, valamint a 7. § (12) bekezdésében megjelölt adatszolgáltatási határidők betartását,

f) a jelen törvény szerint nyújtott pénzeszközök felhasználásának célját.

(3) Felügyeleti feladataik ellátása során a minisztérium és a kerületi székhelyek járási hivatalai külön jogszabály szerint²⁵⁾ járnak el. 

A 4. § (1) bekezdés szerinti pénzeszközök odaítélése során az állami iskola fenntartója legalább a garantált minimális támogatási összeget megkapja. A garantált minimális támogatás összegének meghatározása úgy történik, hogy az egy tanulóra jutó normatív hozzájárulás és a garantált minimális támogatás keretében a folyó kiadásokra meghatározott összeg az előző naptári évben az egy tanulóra jutó normatív hozzájárulás és a garantált minimális támogatás összegéig nyújtott kiegészítés összegének legalább a 95%-át érje el. 

(1) A minisztérium vagy a kerületi székhely járási hivatala 

a) 200 eurós bírság megfizetésére kötelezi a fenntartót, ha elmulasztja a határidőket

1. a hatáskörébe tartozó egyes iskolák naptári évre esedékes normatív pénzügyi eszközeinek leosztásában a 4. § (9) bekezdése szerinti fenntartók esetében, 

2. a 4. § (10) bekezdése szerinti fenntartók esetében a normatív pénzügyi eszközök korrekcióját az új tanévben az egyes iskolák vonatkozásában,

3. a 4.e § (6) bekezdése a) pontja szerinti fenntartók esetében a naptári évre szóló, a szociálisan hátrányos környezetből származó tanulók nevelésének és oktatásának minőségjavítását célzó támogatások pénzügyi eszközeinek leosztásában az egyes iskolák vonatkozásában, 

4. a 4.e § (6) bekezdése b) pontja szerinti fenntartók esetében a naptári évre szóló, a szociálisan hátrányos környezetből származó tanulók nevelésének és oktatásának minőségjavítását célzó támogatások pénzügyi eszközeinek korrekciójára az egyes iskolák vonatkozásában, 

5. a 4.a § (5) bek.-ben foglalt elszámolás beterjesztése során,

6. a tanköteles életkor elérése előtt egy évvel óvodába felvett gyermekekre folyósított nevelési-oktatási támogatás pénzeszközeinek leosztásában a naptári évre és az egyes óvodákra vonatkozóan a 6.b § (4) bekezdése a) pontja szerinti fenntartók esetében,

7. a tanköteles életkor elérése előtt egy évvel óvodába felvett gyermekekre folyósított nevelési-oktatási támogatás pénzeszközeinek korrekciójában az új tanévre és az egyes óvodákra vonatkozóan a 6.b § (4) bekezdése b) pontja szerinti fenntartók esetében,

8. a gazdálkodási terv benyújtásában a kerületi székhelyek járási hivatalainak a 7. § (1) bekezdése szerint, 

9. az adatszolgáltatásban a gyermekek és tanulók, valamint egyéb adatok vonatkozásában a 7. § (4) bekezdése, vagy

10. a pénzeszközök leosztásában a saját fenntartásában lévő az iskoláknak és oktatási létesítményeknek a 7. § (13) bek. a) pontja és (14) bek. szerint,

b) 200 eurós bírság megfizetésére kötelezi a fenntartót, ha nem jelenti be a pénzügyi normatíva nagyságát a naptári évre vagy az új tanévre a fenntartásában lévő egyes iskolákra vonatkozóan a 4. § (11) bekezdése szerint,

c) a magániskolákat, magán oktatási intézményeket, egyházi iskolákat vagy egyházi oktatási intézményeket a nem a törvényben előírt módon felhasznált összegnek megfelelő összegű bírság megfizetésére kötelezi, ha megszegik

1. a normatív pénzeszközök 2. § (3) bek., 6. § (3) bek. vagy a 6.a § (3) bek. szerinti felhasználásának céljait,

2.  az egészségkárosult tanuló mellett tevékenykedő pedagógiai asszisztensek személyi jellegű kiadásainak felhasználási céljait,

3. az utaztatás támogatásának felhasználási céljait,

4. a természetben végzett fizikai aktivitási tanfolyam támogatásának felhasználási céljait,

5. a természetiskola költségtámogatásának felhasználási céljait,

6. a tankönyvvásárlási támogatás felhasználási céljait,

7. a szabadidős foglalkozástámogatás felhasználási céljait,

8. a tanulók kimagasló eredményei támogatásának felhasználási céljait,

9. a vészhelyzetek elhárítására előirányzott támogatás felhasználási céljait,

10. a fejlesztési projektek megvalósítására nyújtott támogatás felhasználási céljait,

11. szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nevelési és oktatási körülményeinek javítására előirányzott támogatás felhasználási céljait,

12. a végkielégítést szolgáló pénzeszközök felhasználási céljait,

13. az iskolarendszerű képzésnek minősülő oktatást végző iskola¹⁾ pedagógiai és szakalkalmazottairól való gondoskodásnak az influenza elleni oltás, valamint a hepatitisz A és B típusa elleni oltóanyag árának megtérítése formájában megnyilvánuló költségeinek felhasználási céljait,

d) 2 000 eurós bírságot szab ki a gazdálkodásról szóló, 7. § (2) és (3) bekezdése szerinti beszámoló kidolgozásának elmulasztásáért,

e) 300-tól 2 000 euróig terjedő összegű bírságot szab ki a 7. § (2) és (3) bekezdése szerinti gazdálkodási jelentésben feltüntetett helytelen adatok miatt, 

f) 300 eurótól 33 000 euróig terjedő összegű bírságot szab ki a 7. § (4) bekezdése szerinti adatszolgáltatásban benyújtott gyermek- vagy tanulólétszám, valamint más adatok helytelensége miatt.

(2) A minisztérium vagy a kerületi székhely járási hivatala megbírságolja

a) az iskola vagy oktatási létesítmény fenntartóját,^24ca) ha

1. nem szolgáltat a jövedelemadó-bevételek leosztásához és községeknek történő kiutalásához szükséges adatokat a 7.a § (1)-(5) bekezdései szerint, 3 000 eurós bírsággal,

2. nem tartja meg a 7.a § (6) bekezdése szerinti adatszolgáltatási határidőt, 300 eurós bírsággal, vagy 

3. hamis adatokat szolgáltat a jövedelemadó-bevételek községeknek történő leosztása céljaira a 7.a § (1)-(5) bekezdései szerint, 300 eurótól 33 000 euróig terjedő bírsággal, 

b) a községet, ha

1. nem szolgáltat a jövedelemadó-bevételek leosztásához és községeknek történő kiutalásához szükséges adatokat a 7.a § (1)-(5) bekezdései szerint, 3 000 eurós bírsággal,

2. nem tartja meg a 7.a § (7) bekezdése a) pontja szerinti adatszolgáltatási határidőt, 300 eurós bírsággal, vagy 

3. hamis adatokat szolgáltat a jövedelemadó-bevételek leosztása és községeknek történő átutalása céljaira a 7.a § (1)-(5) bekezdései szerinti, fenntartásában lévő iskolák és oktatási intézmények esetében, 300 eurótól 33 000 euróig terjedő bírsággal. 

(3) A minisztérium vagy a kerületi székhely járási hivatala a bírság összegének (1) bekezdés e) és f) pontja, (2) bekezdés a) pontjának harmadik alpontja, valamint a b) pontjának harmadik alpontja szerinti kiszabásakor figyelembe veszi a kötelességszegés mértékének súlyosságát, a kötelességszegés módját és nagyságát, annak következményeit és időtartamát. 

(4) A bírság kiszabása nem mentesít a bírság kiszabására okot adó kötelezettsége teljesítése alól. A jogellenes állapot megszüntetéséig a minisztérium vagy a kerületi székhely járási hivatala ismételten kiszabhat bírságot, mégpedig a jogsértő állapot kiküszöbölésének időpontjáig. 

(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bírságok kiszabásáról az dönt, aki a törvénysértést megállapította. A jelen törvény alapján lefolytatásra kerülő bírságolási eljárásra az általános közigazgatási eljárás^25a) jogszabályai vonatkoznak. 

(6) A bírságokból származó bevétel az állami költségvetés bevétele.

(7) A jelen törvény alapján kiszabott bírságok teljesítési határideje 30 nap azt a napot követően, hogy a határozat, melyben a bírságot kiszabták, jogerőre emelkedett. 

(8) A bírság attól a naptól számított egy éven belül szabható ki, amikor a minisztériumnak vagy a kerületi székhely járási hivatalának tudomására jutott a jelen jogszabály szerinti kötelezettség megsértésének ténye, legfeljebb azonban a kötelezettségszegés napjától számított három éven belül szabható ki.

(1). A fenntartó kérelmére és a fenntartóval történő egyeztetés során a minisztérium költségvetési fejezete vagy a belügyminisztérium költségvetési fejezete terhére módosíthatja a megítélt juttatás összegét. Egyeztetési eljárásnak minősül a 4. § alapján a fenntartónak megítélt juttatások összegének módosítása, további pénzeszközök odaítélése, amelynek oka lehet

a) a személyi jellegű és működési ráfordítások fedezésére szolgáló források elégtelensége,

b) az intézményi érettségi bizottság elnökének, a tantárgyi bizottság elnökének és tagjainak, a szakiskolai és konzervatóriumi záróvizsga-bizottság elnökének és tagjainak – külső gyakorló szakembereket is ideértve – külön jogszabály^25aa) szerinti tevékenységével kapcsolatos költségek. 

(2) Az egyeztetési eljárás az iskolafenntartó kérelmére indul. A fenntartó a kérelmet a kerületi székhely járási hivatalának közvetítésével a naptári év folyamán nyújtja be a minisztériumhoz.

(3) A kérvény az (1) bekezdés a) pontja szerint tartalmazza annak indokait, hogy az állami iskolák, állami óvodák és állami oktatási létesítmények számára megítélt pénzeszközök miért nem elegendőek

a) a személyi jellegű ráfordítások terén,

b) a működési ráfordítások terén.

(4) Amennyiben a fenntartó az (1) bek. b) pontja szerinti személyi jellegű ráfordítások fedezésére igényli a többletösszeget, a kérelemben feltünteti,

a) hány napot töltöttek az alkalmazottak az érettségi vizsgákon és záróvizsgákon,

b) az érettségi vizsgák és a záróvizsgák alatt milyen tényleges költségei keletkeztek az alkalmazottaknak, amelyeknek külön jogszabály szerinti^25b) megtérítését igényelhetik,

c) hány tanulót vizsgáztattak le az érintett alkalmazottak az érettségi és a záróvizsgák alatt.

(5) A minisztérium a fenntartónak a naptári évre az alábbiak szerint ítéli oda a pénzeszközöket:

a) az (1) bek. a) pontja esetében a 7. § (4) bek. szerint közölt adatok alapján megítélt normatív hozzájáruláson felül attól függően, milyen mértékben növekedtek a naptári év folyamán a személyi jellegű és az üzemi ráfordítások, valamint mennyi pénz áll rendelkezésre a tartalékalapon belül erre a célra, 

b) az (1) bek. b) pontja esetében a 7. § (4) bekezd. szerint közölt adatok alapján megítélt normatív hozzájáruláson felül és annak függvényében, mennyi pénz áll rendelkezésre a tartalékalapon belül erre a célra.

(6) Az állami költségvetésről szóló törvény hatályba lépését követő 30 napon belül a minisztérium a honlapján közzé teszi az adott naptári évre érvényes, külön jogszabály szerinti^25c) költségek (ráfordítások) összegét. 

(7) A minisztérium előírhatja a fenntartónak, amely az (1) bekezdés a) pontja szerint pénzeszközök kiutalásáért folyamodott, racionalizációs intézkedések végrehajtását az iskolában vagy oktatási létesítményben, melyek számára a pénzeszközöket kéri. A minisztérium egyben meghatározza a racionalizációs intézkedés fajtáját és annak időtartamát. Racionalizációs intézkedésen az osztályok számának csökkentése, az iskola vagy oktatási létesítmény alkalmazotti létszámának csökkentése, az iskola vagy oktatási létesítmény megszüntetése, vagy más intézkedés értendő, melynek következtében nő a megítélt pénzeszközök kihasználásának hatékonysága és gazdaságossága. A racionalizációs intézkedések elrendelése előtt a minisztérium megvitatja az iskola vagy oktatási létesítmény alapítójával a racionalizációs intézkedés fajtáját. Az iskola vagy oktatási létesítmény fenntartója köteles a minisztérium rendelkezésére bocsátani a racionalizációs döntések elrendeléséről kiadandó határozat meghozatalához szükséges adatokat, mégpedig a minisztérium által elírt szerkezetben. Az iskola vagy oktatási létesítmény fenntartója az (1) bekezdés a) pontja szerinti további pénzeszközök kiutalásáért már csak a racionalizációs intézkedések végrehajtását követően folyamodhat. 

(8) A minisztérium a honlapján minden évben közzé teszi a juttatásban részesült fenntartók névjegyzékét, a támogatás (1) bek. a) pontja szerinti célját és a juttatott összeget. Ezt a jegyzéket a minisztérium minden naptári negyedév végét követő öt munkanapon belül frissíti.

(9) A minisztérium minden évben közzéteszi a weboldalán az iskolarendszerű képzésnek minősülő oktatást végző iskolák, állami óvodák és az állami oktatási létesítmények fenntartójának juttatandó pénzeszközök odaítélésének módszertanát.

(1) Jelen törvény hatályba lépését követő három éven át minden iskola fenntartója a 4. § (1) bek. szerinti pénzeszközök odaítélésekor legalább a garantált minimális támogatási összeget megkapja. A garantált minimális támogatás összegét az előző naptári évben az állami költségvetésből az állami iskoláknak a folyó kiadásokra juttatott összeg és az előző, valamint az adott naptári évben érvényes tanulói létszám határozza meg. A garantált minimális támogatás összegének meghatározása úgy történik, hogy a folyó kiadásokra szánt pénz egy tanulóra számított összege legalább az előző naptári évre érvényes összeg 95%-át elérje. 

(2) A 2004., a 2005. és a 2006. évi költségvetésen belül a minisztériumi költségvetési fejezetben egy tartalékalap kerül elkülönítésre, amely a jelen törvény alkalmazásából következő különbségek átmeneti enyhítésére szolgál. A fenntartó kérelmére és a fenntartóval történő egyeztetés során a minisztérium indokolt esetben a tartalékalap terhére módosíthatja a megítélt juttatás összegét.

(3) A minisztérium és a belügyminisztérium a kerületi székhelyek járási hivatalainak közvetítésével január 10-éig legalább a januárra előirányzott folyó kiadások mértékéig az intézményfenntartóknak az iskolák finanszírozására előleget nyújt.

A 2008. szeptember 1-je és 2008. december 31-e közötti időszakban

a) a kerületi tanügyi hivatal legkésőbb október 30-áig értesíti az állami iskola fenntartóját az általa működtetett iskolák számára az adott naptári évre megállapított normatív hozzájárulás összegének korrigálásáról. A korrekció az új tanévre érvényes és a fenntartó által a 7. § (4) bek. szerint bejelentett tényleges tanulói létszám alapján a fenntartó által működtetett iskolák számára az új tanévben járó, 4. § (3) bek. szerint számított normatív hozzájárulás és az előző naptári évben a fenntartó által a 7. § (4) bek. szerinti bejelentett tényleges tanulói létszám alapján a fenntartó által működtetett iskolák számára a jelen szakasz (3) bek. szerint számított normatív hozzájárulás különbsége,

b) a külön jogszabály szerinti létesítmények²³⁾ kivételével az állami oktatási létesítmények esetében a minisztérium az (1) bek. szerinti pénzeszközök nagyságának meghatározásakor az adott intézmény szolgáltatásait igénybe vevő gyermekek vagy tanulók számát, az intézmény tevékenységének biztosításához szükséges személyi és üzemi feltételeket vagy a nyújtott szolgáltatás terjedelmét veszi figyelembe,

c) az állam által elismert egyház vagy vallási közösség, egyéb jogi vagy magánszemély fenntartásában működő, külön jogszabály²³⁾ szerinti oktatási létesítményeket az 5. § (1) bek. szerint megillető pénzeszközök mennyiségének meghatározása az állami iskolákéhoz hasonlóan a 4. § (2)-(6) bekezdése alapján történik, 

d) a jelen törvény alkalmazásából következő különbségek átmeneti enyhítése céljából a minisztérium a minisztériumi költségvetési fejezeten belül tartalékalapot képez; a fenntartó kérelmére és a fenntartóval történő egyeztetés során a minisztérium indokolt esetben a tartalékalap terhére módosíthatja a megítélt juttatás összegét,

e) a fenntartó kérelmére és az iskolában tanuló, szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek²⁶⁾ számára való tekintettel a minisztérium a tartalékalapból pénzt biztosít a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó pedagógiai asszisztensek bérének fedezésére, ideértve a munkáltató által fizetendő járulékokat és nyugdíjbiztosítási hozzájárulásokat. A fenntartó az illetékes kerületi tanügyi hivatal közreműködésével az adott naptári év szeptember 30-ig nyújtja be a kérelmet a minisztériumhoz. 

A minisztérium legkésőbb szeptember 2-ig a honlapján közzéteszi a 2009. naptári évre vonatkozóan a külön jogszabály szerinti^25c) költségek összegét.

(1) A 2012. december 31-e előtt megkezdett ellenőrzéseket a jelen törvény értelmében az ellenőrzés megkezdése idején hatályos jogszabályok szerint kell végrehajtani.

(2) A bírság kivetéséről 2012. december 31-e előtt megindított eljárásokat a felügyeleti szerv az addig hatályos jogszabályok szerint fejezi be.

Az adóbevételeknek a települési önkormányzatok között 2011-ben történő leosztása céljából a minisztérium az iskolák, az oktatási létesítmények és a települési önkormányzatok által a 7. § (12) bek. alapján közölt adatokon kívül a szabadidőközpontokban és az iskolai szakkörökben 2010. szeptember 15-i határnappal nyilvántartott, a minisztériumi elvi tervanyagok és elemzések elkészítése céljából bejelentett gyermeklétszámot is tekintetbe veszi.

(1) A 2013-as évben a minisztérium az adóbevételek községeknek történő leosztásakor azon adatokon kívül, amelyeket az iskolák és oktatási létesítmények fenntartói, valamint a községek szolgáltattak, felhasználja az eddigi jogszabályok alapján a minisztériumnak a tervezési és elemző anyagok elkészítéséhez benyújtott adatokat is, mégpedig

a) a művészeti alapiskolák egyéni és csoportos képzésében részt vevő tanulóinak létszámáról hároméves kortól legfeljebb a 25. életév betöltéséig, a kezdődő tanév szeptemberének 15-ei állapota szerint; az egyházi és magán iskolákban a 15. életév betöltéséig,

b) az óvodás gyermekek létszámáról a kezdődő tanév szeptember 15-ei állapota szerint,

c) a nyelviskolák tanköteles korú hallgatóinak létszámáról, legfeljebb azonban a 25. életév betöltéséig, a kezdődő tanév szeptember 15-ei állapota szerint; az egyházi és magán iskolákban a 15. életév betöltéséig. 

(2) A 2013-as évben a jövedelemadó-bevételekből a községeknek a szabadidő-központokra leosztandó juttatás megállapítására a községek lakosság-nyilvántartási adataiból használják fel az öt-tizennégy éves korosztályba tartozó, a községben állandó lakhellyel rendelkező személyek számát azon naptári év január 1-jei állapota szerint, amelyben az adatgyűjtés történik.

A százalékos hányad értéke a 2013-as évben, amit az iskolarendszerű képzésnek minősülő oktatást végző iskolák iskolafenntartója köteles kiutalni az iskolának, a 4. § (9) bek. értelmében:

a) normatív támogatás személyi ráfordításokra eső részének 95%-a és

b) normatív támogatás üzemi kiadásokra eső részének 80%-a.

(1) A 4. § szerinti, a 2017/2018-as tanévre vonatkozó kérelmet a fenntartó legkésőbb az adott naptári év szeptember 30-ig az illetékes kerületi székhely járási hivatala közvetítésével terjeszti be a minisztériumnak. A minisztérium legkésőbb a 2018-as évi állami költségvetésről szóló törvény hatályba lépését követő 30 napon belül honlapján nyilvánosságra hozza azon iskolák és fenntartóik jegyzékét, amelyek a 4.a §-ban foglalt célok megvalósítása okán a 2018. január 1-től 2018. augusztus 31-ig terjedő időszakban támogatásban részesültek, illetve ezen támogatások nagyságát.

(2) A természetben végzett fizikai aktivitási tanfolyam támogatása a 4.ab §. (2) bek. második mondata alapján a nyolcéves középiskolák esetében első ízben 2018. január 1-ét követően kerül folyósításra.

(3) A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nevelési és oktatási feltételeinek javítását célzó támogatás vonatkozásában a 2017. szeptember 1-e és 2019. december 31-e közötti időszakban szociálisan hátrányos helyzetű tanulónak minősül azon háztartás tagjaként minősülő tanuló is,^5b) amelynek tagja anyagi szükséghelyzetben nyújtott ellátásban részesül,^5c) és a tanuló törvényes képviselője ezen tényt hitelt érdemlően igazolja az alapiskola igazgatója felé.

Az önkormányzati megye által az illetékességi területén levő középiskolák számára általános érvényű rendelettel az első évfolyambeli, nappali tagozatos, az egyes tanulmányi szakok vagy szakképzési szakok szerinti bontásban meghatározott osztályok számán felül és az első évfolyambeli, nappali tagozatos, az egyes rokon tanulmányi szakok vagy szakképzési szakok szerinti bontásban meghatározott közös osztályok számán felül megnyitott osztályok diákjainak finanszírozása esetében a 2018. augusztus 31-ig hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.

2019. szeptember 1-től 2019 december 31-ig az iparművészeti iskolák a középfokú szakiskolákkal megegyezően finanszírozandók.

Hatályon kívül helyezett jogszabályok:

1. az alapiskolák, középiskolák és oktatási létesítmények finanszírozásáról, valamint a költségvetési szabályokról szóló, többször módosított 303/1995. számú SZK NT-törvény módosításáról szóló 506/2001. sz. törvény,

2. a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériumának 2002. március 6-án kelt 293/2002-9-es számú rendelete a pedagógus és egyéb alkalmazottak létszámának meghatározásakor alkalmazott normatív eljárásról, annak alkalmazásáról, az iskolákon, az iskolákban folyó szakköri tevékenységen, a tanműhelyeken és az oktatási létesítményeken belül a költségvetési források elosztásának pénzügyi normatíváiról (megjelent 134/2002. szám alatt), 

3. a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériumának 2006. április 12-én kelt CD 2006-141/348-1: sekr. számú rendelete a miniszteri hatáskörben nyújtható támogatásokról (megjelent 230/2006. szám alatt).

Ez a törvény 2004. január 1-jével lép hatályba.

1) A nevelésről és oktatásról és egyéb törvények módosításáról szóló 245/2008. sz. (közoktatási) törvény 27. § 

2a) A Tt. 245/2008. sz. törvény 95. § (1) bek. a) pont és a 104. § (1) bek. a) pont

2b) A Tt. 245/2008. sz. törvény 27. § (2) bek. a) pont és 104. § (1) bek. a) pont

24g) A Tt. 596/2003. sz. törvényének 5. §-a a későbbi módosítások szerint

4) A Tt. 596/2003. sz. törvény 15. §

5) A Tt.245/2008. sz. törvény 112. §

5a) A Tt. 245/2008. sz. törvény 19. §

5b) A Tt. 417/2013 sz., az anyagi szükséghelyzetben élők segélyezéséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény 3. §-a.

5c) A Tt. 417/2013 sz., többször módosított törvénye.

6) A Tt. 596/2003. sz. törvény 6. § (1) bek., 9. § (1) bek. és 10. § (1) bek. a), b), c), e)-h) pont a Tt. 325/2012. sz. törvénye szerint

7) A Tt. 245/2008. sz., többször módosított törvénye 64. §-ának (3) bek.

A Tt. 61/2015. sz., a szakképzésről és gyakorlati képzésről szóló törvénye és egyes más törvénymódosítások 31. §-ának (2) bek.

10) A többször módosított 596/2003. sz. törvény 10. § (1) bek. h), j)-m) pont a Tt. 325/2012. sz. törvénye szerint

12) A Szlovák Köztársaság Alkotmánya 42. cikk (3) bekezdés

13) A közigazgatási szervek és intézmények költségvetési gazdálkodásáról és egyéb törvények módosításáról szóló, többször módosított 523/2004. sz. törvény 8. §

14) A Tt. 445/2001. számú törvénnyel módosított 302/2001. számú törvény a nagyobb területi egységek önkormányzatáról (a kerületi önkormányzatokról) 

15) A többször módosított 523/2004. sz. törvény 26. § 

16) A Tt. 245/2008. sz. törvénye 151. §

16a) A Tt. 245/2008. sz., többször módosított törvénye 28 §-ának (3) – (7) bek., 114. §-ának (3) – (7) bek. és 116. §-ának (6) és (7) bek.

17) A Tt. 245/2008. sz., többször módosított törvénye 117. §-ának (5) – (8) bek., 126. §-a és 127. §-a, 140. §-ának (8) – (13) bek. és 141. §-ának (4) – (9) bek.

17a) A Munka Törvénykönyve, 7. §, a Tt. 103/2007. sz. törvénye az országos háromoldalú érdekegyeztetésről, valamint egyes törvények módosításáról, 3. § (2) bek. 

18) Például a többször módosított 523/2004. sz. törvény 24. §, a többször módosított Polgári Törvénykönyv 476. § és 480. §

19) A többször módosított 523/2004 sz. törvény 8. § (2) bek.

20) Például Polgári Törvénykönyv 476. § és 480. §

20a) A Tt. 245/2008. sz. törvényének 13. §-a a későbbi módosítások értelmében.

20aa) A Tt. 245/2008. sz. törvénye 2. §-ának k) pontja.

20b) A Tt. 245/2008. sz. törvénye 13. §-ának 5-7. bek. a Tt. 377/2014. sz. törvénye értelmében

20b) A Tt. 245/2008. sz., többször módosított törvénye 13. §-ának (6) – (9) bek.

21) A Munka Törvénykönyve 76.a §-a a Tt. 257/2011. sz. törvénye értelmében

22) A többször módosított 291/2002. sz. törvény az államkincstárról, valamint egyes törvények módosításáról

22a) A Tt.245/2008. sz. törvény 95. § (1) bek., 104. § (1) bek.

22b) A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma Tt. 322/2008 sz., speciális iskolákról szóló rendeletének 3. és 5. §-a.

22ba) A Tt. 56/2012 sz., a közúti közlekedésről szóló törvény 21. §-a.

22bb) A Tt. 523/2004 sz., a költségvetési alapelvekről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye 8.a §-a.

22c) A Tt. 245/2008. sz. törvény 2. § k) és q) pontok

22d) A Tt. 596/2003 sz., többször módosított törvénye 8. §-a.

22da) A Tt. 245/2008 sz., többször módosított törvénye 13. §-ának (10) bek.

22e) Például a Munka Törvénykönyve 226. § (2) bek.; a közérdekű tevékenységet végző alkalmazottak illetményéről, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 553/2003. sz. törvény 4. § (1) bek. e) és t) pont

22f) Például a Tt. 50/1976 sz., a területrendezésről és az építési rendtartásról szóló törvény (építésügyi törvény) 86. §-ának (1) bek., a Tt. 596/2003 sz., az oktatásügyi államigazgatásról és az iskolai önkormányzatokról szóló, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, a Tt. 245/2008 sz. törvénye által módosított törvénye 5. §-a (2) bek. h) pontja, a Tt. 583/2004 sz., a területi önkormányzatok költségvetési szabályairól, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény 10. §-ának (9) bek. és 14. §-ának (3) bek.

22fa) A Tt. 382/2004 sz., a szakértőkről, hiteles tolmácsokról és fordítókról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye.22fb) Például a Tt. 509/1991 sz. törvénye által módosított Polgári törvénykönyv 415. §-a és 417. §-ának (1) bek., a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 138/1991 sz., a községek vagyonáról szóló többször módosított törvényének 7. §-a, a Tt. 583/2004 sz., többször módosított törvénye 10 §-ának (9) bek. és 14. §-ának (3) bek.

22g) A Tt. 245/2008. sz. törvénye 30. §-ának (7) bek.

22h) A Tt. 553/2003 sz., a Tt. 390/2011 sz. törvénye által módosított törvénye 14.d §-a.

23) A Tt. 245/2008. sz. törvény 117. §

23a) A Tt. 245/2008. sz. törvény 117. és 139. §-ai

23b) A Tt. 245/2008. sz. törvény 139. §

23c) A Tt. 245/2008. sz. törvény 27. § (2) bek. b) pont, 95. § (1) bek. b) pont és 104. § (1) bek. b) pont

23d) A Tt. 245/2008. sz. törvény 27. § (2) bek. c) pont, 95. § (1) bek. c)-e) pont, 104. § (1) bek. c) pont

23g) A létminimumról és egyéb törvények változásáról szóló, többször módosított 601/2003. sz. törvény 2. § c) pont

23h) A Tt. 553/2003. sz. törvénye, 4. §-a 1) bek., e) és t) pont 

23ha) A Tt. 245/2008. sz. törvénye, 28. § 16. bek.a Tt. 390/2011. sz. törvénye szerint, az SZK oktatási minisztériumának 306/2008. sz., az óvodákról szóló rendelete, 4. § 9. bek. 

23i) A többször módosított 523/2004. sz. törvény 8. §

23j) A többször módosított 83/1990. sz. törvény a gyülekezési jogról

23k) A többször módosított 34/2002. sz. törvény az alapítványokról és a Polgári Törvénykönyv módosításáról

23l) A többször módosított 213/1997. sz. törvény a közhasznú tevékenységet végző nonprofit szervezetekről

23m) A többször módosított 308/1991. sz. törvény a vallásszabadságról, valamint az egyházak és vallási közösségek jogállásáról

23n) Polgári Törvénykönyv 116. §

23o) A többször módosított 523/2004. sz. törvény 31. § (7) bek.

23p) A Tt. 523/2004 sz. törvénye 31. §

23q) A többször módosított 523/2004. sz. törvény

23r) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikk

23s) Például az állami támogatásról szóló, többször módosított 231/1999. sz. törvény 

23t) Az információkhoz való szabad hozzáférésről és egyes törvények módosításáról szóló, többször módosított 211/2000. sz. törvény 8. és 13. §-ai

24a) A többször módosított 596/2003. sz. törvény 19. § (2) bek. a), b), d) és e) pont

24b) A Tt. 245/2008. sz. törvény 27. § (2) bek. és 112. § (1) bek.

24ba) A Tt. 61/2015. sz. törvénye 29. §-a (2) bek. a) és b) pontja

24c) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 19. § (2) bek. a), b) és d) pontok a Tt. 325/2012. sz. törvénye szerint

24ca) A Tt. 596/2009. sz. törvény 19. § (2) bek. c)-e) pontok

24d) A Tt. 175/2005. számú törvényével módosított 564/2044. számú törvény a személyi jövedelemadóból származó bevételeknek a területi önkormányzatoknak történő költségvetési leosztásáról, 2. §

A személyi jövedelemadóból származó bevételeknek a területi önkormányzatok közötti szétosztásáról szóló 668/2004. számú kormányrendelet 2. § (1) bek. c) pont

24f) A Tt. 390/2011. számú törvényével módosított 317/2009. számú törvény a pedagógus alkalmazottakról és a szakalkalmazottakról, valamint egyéb törvények módosításáról, 53. §

24fa) A Tt. 245/2008 sz., többször módosított törvény 29. § (5) bek., 33. § (1) bek., 97. § (6) bek., 98. § (3) bek., 99. § (4) bek. és 100. § (8) bek.

25) A többször módosított 502/2001. számú törvény a pénzügyi ellenőrzésről és a belső könyvvizsgálatról, valamint egyéb törvények módosításáról

25a) A Tt. 71/1967. sz., a szabálysértési eljárásról szóló törvénye és későbbi módosításai 

25aa)A Tt. 245/2008. sz. törvény 90. § (7)-(11) bek.

25b) Az utazási költségtérítésről szóló, többször módosított 283/2002. sz. törvény, 4. § 

25c) A Tt. 462/2008. számú törvényével módosított 245/2008. sz. törvény 90. § (4) bek. 

26) A Tt. 245/2008. sz. törvény 2. § p) pont