+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Katastrálny zákon
Zákon o katastri nehnuteľností a o zápise vlastníckych a iných práv k nehnuteľnostiam (225/2019)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 26.06.2019
Platnosť od: 22.07.2019
Účinnosť od: 01.09.2019
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Účinnosť od Novela Zákon
01.01.1996   162/1995
Hatályos 2019. szeptember 1-től 2019. szeptember 30-ig

Tt. 162/1995.

Törvény
AZ INGATLANKATASZTERRŐL ÉS AZ INGATLANOKHOZ FŰZŐDŐ TULAJDONI ÉS EGYÉB JOGOK BEJEGYZÉSÉRŐL
(kataszteri törvény)


Kelt: 1995. június 27.


Módosítva:
Tt. 222/1996., hatályos 1996. július 24-től
Tt. 255/2001., hatályos 2002. január 1-től
Tt. 419/2002., hatályos 2002. szeptember 1-től
Tt. 173/2004., hatályos 2004. április 15-től
Tt. 669/2007., hatályos 2007. december 31-től
Tt. 568/2007., hatályos 2008. január 1-től
Tt. 384/2008., hatályos 2008. október 15-től
Tt. 304/2009., hatályos 2009. szeptember 1-től
Tt. 103/2010., hatályos 2010. május 1-től
Tt. 345/2012., hatályos 2013. január 1-től
Tt. 180/2013., hatályos 2013. október 1-től
Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 212/2018., hatályos 2018. október 1-től
Tt. 225/2019., hatályos 2019. szeptember 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa következő törvényt alkotta:


ELSŐ RÉSZ
Általános rendelkezések

1. §
Az ingatlankataszter
(1) Az ingatlankataszter (a továbbiakban: „kataszter”) ingatlanokra vonatkozó geometriai meghatározás, összeírás és leírás. A kataszter részét képezik az ingatlanokhoz fűződő jogokra vonatkozó adatok, így különösen a tulajdonjogra, a zálogjogra, a dologi teherre, az elővételi jogra vonatkozó adatok, feltéve, hogy dologi jogi joghatásokat keletkeztet, továbbá az állami vagyon kezeléséből, a községi vagyon kezeléséből, az önkormányzati megyék vagyonának kezeléséből eredő jogokra vonatkozó adatok, illetve a telkek bérleti jogára vonatkozó adatok, feltéve, hogy a bérleti jogok legalább öt éve fennállnak vagy legalább öt évre szólnak (a továbbiakban: „ingatlanokhoz fűződő jog”).
(2) A katasztert a kataszteri területek szerint rendezett okirattár alkotja.

2. §
Kataszteri információs rendszer
A kataszter információs rendszerként is működik, különösen az ingatlanokhoz fűződő jogok védelmének, adóügyek és illetékügyek, az ingatlanok értékbecslésének, különösképpen a telkek értékbecslésének vonatkozásában, továbbá a mezőgazdasági földalap és az erdészeti földalap védelmének, az élő környezet alakításának és védelmének, az ásványkincs védelmének, a nemzeti kulturális emlékhelyek és egyéb kulturális emlékhelyek védelmének, a természetvédelmi területek és természeti képződmények, illetve az ingatlanokra vonatkozó más információs rendszerek fejlesztésének vonatkozásában.

3. §
Értelmező rendelkezések
(1) A telek a földfelszín olyan része, amelyet területi közigazgatási egység határa, kataszteri terület határa, a község beépített területének határa, az ingatlanhoz fűződő jog által kijelölt határ, a birtokhatár, a telekfajta határa, vagy a telek kihasználásának módja által képzett határ választ el a szomszédos részektől.
(2) A telek határát a töréspontok határozzák meg. A szomszédos telkek tulajdonjog által kijelölt határának a tényleges birtoklás szerinti határt kell tekinteni, ha azt a szomszédos telkek tulajdonosai elismerik és az általuk nem vitatott.
(3) A parcella a telek geometriai meghatározása és helyzeti meghatározása, illetve a teleknek a kataszteri térképen, a meghatározott operátum térképén, vagy a geometriai terven való ábrázolása a parcellaszám párhuzamos megjelölésével.
(4) Az ingatlan vagy kataszteri terület geometriai meghatározása az ingatlan vagy kataszteri terület alakjának és méretének határok általi megjelölése.
(5) Az ingatlan vagy kataszteri terület helyzeti meghatározása alatt az ábrózólórendszerben való meghatározást értjük.
(6) A töréspont az a pont, amelyben a területi közigazgatási egység határa, a kataszteri terület határa, a község beépített területének határa, az ingatlanhoz fűződő jog által kijelölt határ, a birtokhatár, a telekfajta határa, vagy a telek kihasználásának módja által képzett határ megtörik.
(7) A parcellaméret a telek ábrázolási síkra vetített felülettartalmának felületmetrikus mértékegységekkel való kifejezése. A parcellaméret nagysága a telek geometriai meghatározásából és helyzeti meghatározásából következik, és egész négyzetméterekre kerekítik.
(8) A kataszteri terület az a területi-műszaki egység, amelyet területileg zárt és a kataszterben együtt nyilvántartott telkek összessége alkot.
(8) A kataszteri operátum (okiratgyűjtemény) egy adott kataszteri területre vonatkozó kataszteri adatokat tartalmazó dokumentációs anyagok összessége.
(10) A kataszteri térkép az a nagy léptékű síkrajzi térkép, amely a kataszterben nyilvántartott összes ingatlant és kataszteri területet ábrázolja. A kataszteri térképen a telkeket a telkek határainak az ábrázoló síkra való vetítésével ábrázolják, illetve a telkeket parcellaszámokkal és rendszerint a telekfajták megjelöléseivel jelölik meg.
(11) A meghatározott operátum térképe olyan térkép, amely a jogi személyek és természetes személyek által bérelt, tulajdonosi határokkal kijelölt, nagyobb egységekbe összevont telkeket ábrázol.
(12) E törvény alkalmazásában parcellaazonosítás az ugyanazon ingatlanra vonatkozó, közokiratban és egyéb okiratban található, illetve más operátumokban található bejegyzés és berajzolás összehasonlítása a kataszter leíró információgyűjteményében és geodetikai információgyűjteményében található bejegyzéssel és berajzolással.
(13) Az állami alaptérképmű olyan térkép vagy térképlapok összessége, amely összefüggően fed le területet, és általánosan felhasználható alaptartalommal bír; az állami alaptérképművet állami szerv adja ki. Ha e művet térképlapok összessége alkotja, e lapok egységes fektetéssel, megjelöléssel, jelzetkulccsal, kartográfiai ábrázolással és rendszerint egységes léptékkel rendelkeznek.
(14) Geodéziai munkákon a mérési munkák, a mérések eredményeinek feljegyzése és feldolgozása, az ábrázolási munkák és a geodetikai információgyűjtemény frissítése értendő.

3.a
Más jogosult személy
Más jogosult személy az a személy, aki az ingatlanhoz kötődő jogai alapján vált jogosulttá, mégpedig
a) zálogjoggal bíró hitelező,
b) elővásárlási jog alapján jogosult,
c) szolgalmi jog alapján jogosult,
d) bérlő,
e) állami vagyonkezelő, nagyobb területi egység vagyonának kezelője, községi vagyon kezelője,
f) a Szlovák Földalap és az erdőterület kezelője, ha ismeretlen kilétű tulajdonosok földterületeit kezelik külön jogszabály szerint.1)

Az ingatlanokhoz fűződő jogok bejegyzése

4. §
(1) Az ingatlanokhoz fűződő jogokat az ingatlanokhoz fűződő jogok kataszterbe való bejegyzésével (a továbbiakban: „bejegyzés”), az ingatlanokhoz fűződő jogok kataszterbe való feljegyzésével (a továbbiakban: „feljegyzés”) és az ingatlanokhoz fűződő jogok kataszterbe való megjegyzésével (a továbbiakban: „széljegyzet”) jegyzik be a kataszterbe.
(2) Az ingatlanokhoz fűződő jogok bejegyzése a bejegyzés, a feljegyzés és a széljegyzet.
(3) Az ingatlanokhoz fűződő jogok bejegyzése az e törvény szerinti jogkeletkeztető, nyilvántartó és előzetes hatásokkal bír.

5. §
(1) A bejegyzés a járási hivatal által végzett művelet; az ingatlanokhoz fűződő jog a bejegyzéssel jön létre, változik vagy szűnik meg.
(2) A feljegyzés a járási hivatal nyilvántartási funkciókat betöltő művelete, amely nincs hatással az ingatlanokhoz fűződő jogok létrejöttére, változására vagy megszűnésére.
(3) A széljegyzet a járási hivatal olyan művelete, amely tények megjelölését és az ingatlanra vagy személyre vonatkozó viszonyok megjelölését szolgálja, és nincs hatással az ingatlanokhoz fűződő jogok létrejöttére, változására vagy megszűnésére.


MÁSODIK RÉSZ
A kataszter tárgya és tartalma

6. §
A kataszter tárgya
(1) A kataszterben nyilvántartják:
a) kataszteri területeket,
b) az olyan telkeket, amelyek
1. tulajdonosi határokkal vannak kijelölve,
2. tulajdonosi határokkal vannak kijelölve, és nagyobb egységekbe vannak összevonva,
3. birtokhatárokkal vannak kijelölve,
4. telekfajta-határral vannak kijelölve,
5. a telek kihasználásának módja által képzett határral,
6. a kataszteri terület határával,
7. a község beépített területének határával vannak kijelölve,
c) a földhöz szilárd alappal, vagyis a földfelszín alá behatolással vagy a külső körítő kerület földfelszínre való levetítésével rögzített építményeket, melyek
1. rendelkeznek építményjegyzék-számmal
2. nem rendelkeznek építményjegyzék-számmal,
3. építés alatt álló építmények a hozzájuk fűződő jog létrejöttével, változásával vagy megszűnésével összefüggésben,
4. földfelszín alatti építmények, mégpedig a földfelszínen áthatoló helyeken;
d) lakások, építés alatt álló lakások, nem lakáscélú helyiségek és építés alatt álló nem lakáscélú helyiségek a hozzájuk fűződő jog létrejöttével, változásával vagy megszűnésével összefüggésben; az előbbiek csak a kataszter leíró információgyűjteményében vannak nyilvántartva, így különösen a számozásra, a tulajdonosokra és a tulajdonosi viszonyokra vonatkozó adatokkal;
e) a természet és a táj védett részei, illetve a kulturális emlékhelyek;1)
f) a kataszterben nyilvántartott ingatlanokhoz fűződő jogok, az építésről, beépítésről vagy ráépítésről szóló szerződés alapján az építményekhez, lakásokhoz és nem lakáscélú helyiségekhez fűződő jogok,1a) továbbá az ingatlanokhoz fűződő jogokkal összefüggő egyéb tények, így különösen az ingatlan tulajdonosával szemben indított csődeljárás, az ingatlan értékesítéséről szóló határozat végrehajtására irányuló eljárás megindítása, a kisajátítási eljárás megindítása és az ingatlan értékesítésére irányuló végrehajtás megindítása (a továbbiakban: „ingatlanhoz fűződő joggal összefüggő tény”).
(2) Ha a járási hivatal számára kétséges, hogy kataszteri nyilvántartás tárgyáról van-e szó, a döntést a Szlovák Köztársaság Földméréstani, Térképészeti és Kataszteri Hivatala hozza meg (a továbbiakban csak „hivatala”); erre a döntéshozatalra nem vonatkozik a közigazgatási eljárási rendtartás. A járási hivatal tájékoztatja a résztvevőket a kataszteri bejegyzési javaslatról vagy azt, akinek az érdekében a kataszteri bejegyzést végre kell hajtani, hogy a hivatalnál döntésre bocsátotta az ügyet, hogy kataszteri nyilvántartás tárgyáról van-s szó.  A hivatal a járási hivatal kérvényének beérkezésétől számított 30 napon belül dönt a határozat kiadásáról. A hivatal határozatát, hogy kataszteri nyilvántartás tárgyáról van-e szó, megküldi a járási hivatalnak a döntés meghozatalától számított öt napon belül, és ezt a döntését párhuzamosan közzéteszi honlapján és elektronikus hivatali hirdetőtábláján is.
(3) Az állam védelme, belső rendje és biztonsága szempontjából jelentős ingatlanok, illetve az ilyen ingatlanokhoz fűződő jogok a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériumával, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumával, a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumával, a Szlovák Köztársaság Közlekedésügyi, Postaügyi és Távközlési Minisztériumával, az Állami Tartalékalappal, a Nemzetbiztonsági Hivatallal és a Szlovák Információs Szolgálattal való megállapodást követően kerülnek kataszteri nyilvántartásba vételre.

7. §
A kataszter tartalma
A kataszter a következő adatokat tartalmazza:
a) az ingatlanok és kataszteri területek geometriai és síkrajzi meghatározását,
b) parcellaszámokat, a kataszteri térképen nyilvántartott „C” regiszter parcelláinak adatait, a meghatározott operátum térképén nyilvántartott „E” regiszter parcelláinak adatait, a telkek fajtáit és méreteit, az építmények építményjegyzék-számait, a telkeknek a község beépített területéhez való tartozására vonatkozó adatokat,2) a védett ingatlanok fajtáira, az ingatlanok árára vonatkozó adatokat, illetve az ingatlanok kihasználására vonatkozó adatokat, a telkeknek a mezőgazdasági földalapba vagy az erdőgazdasági földalapba való besorolását szolgáló egyes adatokat, a földminősítési besorozásra vonatkozó termőföld-ökológiai adatokat, az élő környezet alakítására és védelmére vonatkozó válogatott adatokat és az ingatlanokra vonatkozó, egyéb információs rendszerek céljaira válogatott adatokat,
c) az ingatlanokhoz fűződő jogok adatait, az ingatlanok tulajdonosainak adatait (a továbbiakban: „tulajdonos”), természetes személy esetében az utónevet, a családi nevet, a születési családi nevet, a születési időt, a személyi számot és az állandó lakhelyet, illetve jogi személy esetében a megnevezést, a székhelyet, a statisztikai azonosító számot, továbbá az ingatlanokhoz fűződő jogokkal összefüggő tényekre vonatkozó adatokat,
d) az alapvető és részletes síkrajzi pontmezőkre vonatkozó adatokat vagy a pontmezőkre vonatkozó adatokat,
e) települési vagy nem települési jellegű földrajzi megnevezéseket.

8. §
A kataszteri operátum (okiratgyűjtemény)
(1) A kataszteri operátumot a kataszter kezeléséhez és a kataszteri operátum megújításához szükséges dokumentációs anyagok alkotják. A kataszteri operátumot papíron vagy elektronikus formában vezetik. A kataszteri operátum az alábbi részeket tartalmazza:
a) a geodéziai információgyűjteményt (birtoklap), amely a következőket tartalmazza: kataszteri térképek, a meghatározott operátum térképei, a geometriai tervek, a változások részletes mérésére vonatkozó feljegyzések, a koordináták jegyzékei, a töréspontok összekötéseire vonatkozó adatok és a további geodéziai dokumentáció;
b) leíró (alfanumerikus) információgyűjtemény, mely a következőket tartalmazza:
1. a kataszteri területekre, a parcellákra, az ingatlanokhoz fűződő jogokra, a tulajdonosokra és más jogosult személyekre vonatkozó adatokat, a természetes személy esetében az utónevet, a családi nevet, a születési családi nevet, a születési időt, a személyi számot, amennyiben külföldi személyről van szó, más azonosítót, és az állandó lakhelyet, illetve jogi személy esetében a megnevezést, a székhelyet, a statisztikai azonosító számot, ha rendelkezik ilyennel, esetleg az ingatlanokhoz fűződő jogokkal összefüggő más azonosító adatokat, a bejelentett változásokra vonatkozó adatokat, továbbá a változások vizsgálatát, a kataszteri adatok felülvizsgálatát és a kataszteri operátum megújítása során megállapított változásokra vonatkozó adatokat,
2. az ingatlanokra vonatkozó válogatott adatokat, a tulajdonosokra vagy más jogosult személyekre vonatkozó adatokat és más, a tulajdoni lapon bejegyzett adatokat. A tulajdoni lap tartalmazza a tulajdoni lap számát, a járás megnevezését, a község megnevezését és a kataszteri terület megnevezését, illetve a következő részekből áll: „A - vagyonállag”, amely tartalmaz minden olyan ingatlant, amely az ingatlanokhoz fűződő jogok tárgya (vagyontest), illetve az ezekre vonatkozó adatokat, így különösen a méretet, a telek fajtáját, a telek kihasználási módjának kódját, a község beépített területéhez való tartozást és az A rész pontosabb magyarázatát tartalmazó egyéb adatokat,
„B - tulajdonos vagy más jogosult személy”, amely tartalmazza az ingatlan tulajdonosának vagy más jogosult személynek az utónevét, családi nevét, születési családi nevét vagy megnevezését, a születési időt, a személyi számot vagy a szervezet statisztikai azonosító számát, a társtulajdonosi részesedést, a vagyonszerzés közokirat vagy egyéb okirat szerinti jogcímét, az állandó lakhelyet vagy székhelyet, a B rész pontosabb magyarázatát tartalmazó egyéb adatokat, a lakásokat és a nem lakáscélú helyiségeket, a telkekre vonatkozó bérleti jogokat, az ingatlanokkal vagy az ingatlanokhoz fűződő jogokkal összefüggő tényekre vonatkozó megjegyzéseket,
„C - teherlap”, amely tartalmazza a dologi terhet (a dologi teher tartalma, a dologi teher jogosultjának megjelölése, beleértve a dologi tehernek a jogosult tulajdoni lapjára való bejegyzését), a zálogjogokat (a záloghitelező megjelölése), az elővételi jogokat, ha azok dologi jogi joghatásokat keletkeztetnek (az elővételi jog jogosultjának megjelölése), más jogokat, ha azokban dologi jogként állapodtak meg, a C rész pontosabb magyarázatát tartalmazó egyéb adatokat; a C részben az adósság nagysága nem kerül feltüntetésre.
3. a települési vagy nem települési jellegű megnevezésekre vonatkozó adatok;
c) az okiratgyűjteményt, amely különösen a következőket tartalmazza: a bejegyzést tevők azon szerződéseinek, megállapodásainak és nyilatkozatainak írásos példányai, amelyekkel az ingatlanra vonatkozóan jogi személyek tulajdonjogát bejegyzik (a továbbiakban: „szerződés”), állami szervek határozatainak és közjegyzői tanúsítványoknak az írásos példányai3) (a továbbiakban: „közokirat”), és további olyan okiratok, amelyek a törvény szerint ingatlanokhoz fűződő jogokat igazolnak (a továbbiakban: „egyéb okirat”), illetve a települési és nem települési jellegű földrajzi megnevezések dokumentációját;
d) a kataszter földalapra vonatkozó összesítő adatait;
e) a telekkönyvek, a vasúti könyv és ezek operátumait; a telekkönyvek és a vasúti könyv a kataszteri területek, parcellák, tulajdonosokra és az ingatlanokhoz fűződő jogokra vonatkozó adatok forrásául szolgálnak.
(2) A kataszteri operátumról vagy annak egy részéről másodpéldányt (másodlat) készíteni csak az e törvényben meghatározott ok fennállása esetén lehet. A másodpéldány tartalmazza az érvényes operátum minden adatát és rendelkezik annak minden kellékével, illetve kizárólag az érvényes kataszteri operátumból készíthető el.
(3) Az érvényét vesztett kataszteri operátum tartós dokumentációs értékkel bíró dokumentum.4) Az érvényét vesztett kataszteri operátumon meg kell jelölni az érvényvesztés okát és napját.
(4) A telekkönyvek és a vasúti könyv tartós dokumentációs értékkel bíró dokumentumok.

9. §
A földingatlanok fajtái
A kataszterben a földingatlanok a következők szerint tagozódnak:
a) termőföld,
b) komlóültetvény,
c) szőlőültetvény,
d) kertek,
e) gyümölcsösök,
f) állandó gyepterületek (legelő),
g) erdő,
h) vízfelület,
i) beépített terület és telephely,
j) egyéb területek.

10. §
A kataszteri operátum egy részének kiadása
(1) A kataszteri operátum egyes részei kiadhatók a bíróságoknak és a bűnüldöző szerveknek, de csak a feltétlenül szükséges időre. A kataszteri térkép vagy a meghatározott operátum eredeti példánya csak olyan személynek adható ki, aki telekrendezési céllal külön törvény szerint5) végez geodéziai tevékenységet, aki külön törvény5b) szerint végzi a telkek és a hozzájuk fűződő jogok nyilvántartásának megújítását, aki a kataszteri operátum megújítása során geodéziai tevékenységet végez, vagy aki a geodéziai, kartográfiai és kataszteri szakma keretében szakértői tevékenységet végez, továbbá aki geometriai terveket készít vagy telekhatárokat jelöl ki. A tulajdoni lap eredeti példánya senkinek nem adható ki.
(2) A járási hivatal által elkészített dokumentáció és okiratok csak azok másodpéldányainak elkészítését követően adhatók ki az (1) bekezdés szerint.
(3) A más állami szervek által és a jogügyletek résztvevői által elkészített dokumentáció és okiratok csak azok hiteles másolatainak elkészítését követően adhatók ki az (1) bekezdés szerint.


HARMADIK RÉSZ
A kataszteri ügyekben illetékes állami hatóságok és együttműködésük a kataszter kezelésében

Első szakasz
Az államigazgatási hatóságok hatáskörei kataszteri szakterületen

11. §
A kataszteri szakterület államigazgatási hatóságai
(1) A kataszteri szakterület központi államigazgatási hatósága a hivatal.
(2) Ha külön törvény másként nem rendelkezik,5a) a kataszteri szakterület helyi államigazgatási szervei a járási hivatalok.

12. §
A hivatal hatáskörei
(1) A hivatal
a) igazgatja, ellenőrzi és irányítja az államigazgatás végrehajtását kataszteri szakterületen,
b) kidolgozza a kataszter fejlesztésének koncepcióját,
c) adatokat szolgáltat és tesz közzé a kataszterből a jelen törvény 68. és 69. §-ában lefektetett terjedelemben és feltételekkel, vagy külön jogszabály értelmében,5c)
d) kezeli a kataszteri operátumot,
e) kezeli a kataszteri információs rendszert,
f) dönt a kataszteri bejegyzést elutasító határozatok ellen benyújtott fellebbezésekről,
g) ellátja az az állami felügyeletet kataszteri, földméréstani és térképészeti szakterületen, valamint bírságokat ró ki,
h) felülvizsgálja a bejegyzési kérelmek elbírálására való alkalmasságot,
i) dönt a kétes ügyekről a 6. § 2. bek. értelmében,
j) dönt a kataszteri térkép aktualizálása miatt felmerült kételyekről,
k) biztosítja kataszteri szakterületen a nemzetközi együttműködést,
l) biztosítja a megújított teleknyilvántartás regisztrációját,5d)
m) biztosítja a kataszteri operátum megújítását és dönt annak kezdetéről,
n) biztosítja a nyilvántartási alapforrást az ingatlannyilvántartó parcelláinak térbeli adatairól.5e)
(2) A hivatal személyes adatokat kezel a természetes és érintett személyekről azok hozzájárulása nélkül is az ilyen adatok másolását, szkennelését vagy más feljegyzését illetően, a kataszteri célokhoz elengedhetetlenül szükséges mértékben.

13. §
A kataszteri felügyelet
(1) A hivatal kataszteri felügyeleti tevékenységével végzi a kataszter kezelésének, frissítésének és megújításának állami minőségi felügyeletét, továbbá a kataszterrel összefüggő feladatok elvégzésének minőségi felügyeletét.
(2) Kataszteri felügyelet alá esik minden olyan geodéziai tevékenységet és kartográfiai tevékenységet végző természetes személy és jogi személy, aki/amely tevékenységének eredményei a kataszterben átvételre kerülnek, vagy aki/amely tevékenységeinek során – így különösen a geometriai tervek, a telekhatárok kijelölése, a geodéziai pontok létrehozása és frissítése, olyan tárgyak mérése és ábrázolása, amelyeket átültetnek az állami alaptérképművekbe – a kataszter adatait használják fel.
(3) A kataszteri felügyeletet a hivatal nevében megbízott kataszteri felügyelők végzik.

14. §
A kataszteri felügyelő hatáskörei
(1) A kataszteri felügyelő a kataszterrel kapcsolatos feladatai ellátása során
a) ellenőrzi a kataszter kezelésének színvonalát és az ezzel összefüggő tevékenységek színvonalát,
b) jóváhagyja a tárgyi terv feladatprojektjeit, és véleményt nyilvánít a tárgyi illetékességébe tartozó tevékenységek értékelésével kapcsolatos beszámolók objektivitásáról,
c) feladatul adja az ellenőrzött szubjektumoknak a megállapított hiányosságok eltávolítását célzó intézkedések megtételét, illetve ellenőrzi ezek meghatározott határidőn belüli teljesítését,
d) különleges intézkedéseket nem igénylő, apróbb és formai hiányosságok esetében feladatul adja az ellenőrzött szubjektumoknak a megállapított hiányosságoknak az ellenőrzés során vagy meghatározott határidőn belül való eltávolítását.
(2) A kataszteri felügyelő a természetes személyek és jogi személyek ellenőrzése során ellenőrzi
a) a geodéziai, kartográfiai és a kataszteri szakterületeken érvényben lévő általános érvényű jogszabályok, adminisztratív rendelkezések és technikai előírások betartását,
b) a mérési munkák eredményeit és ezeknek a geodéziai információgyűjteménybe való átvetítését.

15. §
A kataszteri felügyelő jogosultságai
(1) A kataszteri felügyelő a kataszteri felügyelet végzése során a természetes személyektől és jogi személyektől jogosult szükséges adatokat, felvilágosítást kérni és betekinteni a vonatkozó dokumentációba.
(2) A kataszteri felügyelő a kataszteri felügyelet végzése során köteles a hivatal által kiadott, a kataszteri felügyelet végzésére feljogosító igazolvánnyal igazolni magát.

18. §
A járási hivatal hatáskörei
(1) A járási hivatal
a) döntést hoz a kataszteri eljárásban,
b) bejegyzi az ingatlanokhoz fűződő jogokat,
c) kezeli és frissíti a kataszteri operátumot a hivatal nevében, összhangban a jogi állapottal és a valós tényekkel a bejelentett változások alapján, a kataszteri adatok vizsgálata során megállapított változások, a kataszteri adatok felülvizsgálata során megállapított változások és a kataszteri operátum megújítása során megállapított változások alapján; a kataszteri operátumot a tulajdonosokkal, más jogosult személyekkel, községekkel és az állami szervekkel együttműködve kezeli és frissíti,
d) a 69. § szerint az ingatlanokhoz fűződő jogokat és egyéb tényeket igazoló közokiratokat állít ki,
e) ellenőrzi a kataszterbe átvetítésre kerülő eredményeket létrehozó geodéziai és kartográfiai tevékenységeket, illetve hitelesíti a geometriai terveket,
f) feldolgozza a földalapra vonatkozó összesítő adatokat,
g) megtárgyalja az államigazgatás rendjébe ütköző, kataszteri szakterületen elkövetett szabálysértéseket, illetve szabálysértési eljárásban tárgyalja meg a jogi személyek kataszteri szakterületen elkövetett szabálysértéseit,
h) kezeli a telekkönyveket és a vasúti könyvet,
i) a kataszterből a hivatal nevében információkat szolgáltat,
j) hitelesíti a közokiratokról és egyéb okiratokról készült, kataszteri bejegyzést szolgáló másolatokat és másodpéldányokat, valamint a kataszter jogi állapotnak és tényleges állapotnak megfelelő kezelését és frissítését szolgáló geometriai tervek másolatait,
k) egyéb tevékenyégeket végez külön jogszabályok szerint.5f)
(2) A járási hivatal kezeli a természetes személyek és érintett személyek személyes adatait azok hozzájárulása nélkül is az ilyen adatok másolását, szkennelését vagy más feljegyzését illetően, a kataszteri célokhoz elengedhetetlenül szükséges mértékben.

Második szakasz
Együttműködés a kataszter kezelése során

19. §
A tulajdonosokkal és más jogosult személyekkel való együttműködés
A tulajdonosok és más jogosult személyek kötelesek
a) ügyelni arra, hogy kataszter ingatlanokat vagy az ingatlanok tulajdonosait érintő összes adatai, illetve ezeknek az adatoknak a változásai a kataszterben rendesen nyilvántartásba legyenek véve, ugyanígy kötelesek az érdemi tény keletkezésének, megváltozásának vagy megszűnésének napjától számított 30 napon belül minden változást a járási hivatalnak bejelenteni, illetve a járási hivatal felszólítására a meghatározott határidőn belül ezeknek az adatoknak a kataszterbe való bejegyzését szolgáló okiratokat benyújtani; a természetes személyekre nem vonatkozik a közokiratokban és egyéb okiratokban feltüntetett, ingatlanokra vonatkozó adatok bejelentésére vonatkozó kötelesség.
b) részt venni a kataszteri eljárásban vagy erre az eljárásra saját képviselőt küldeni,
c) saját költségen tartósan kijelölni a telekhatárok töréspontjait; nem kell kijelölni a bírósági eljárás tárgyát képező telekhatárokat, azoknak a telkeknek vagy ezek részeinek határait, amelyek bérleti jogviszony tárgyát képezik és nagyobb egységekbe kerültek összevonásra. Ha a tulajdonos vagy más jogosult személy a felszólítás ellenére a meghatározott határidőn belül nem jelöli ki a telekhatárokat, a kötelezettek költségére a járási hivatal jelöltetheti ki azokat.

20. §
A községekkel való együttműködés
A községek kötelesek
a) az ingatlanokról és az ingatlanokhoz fűződő jogokról szóló határozataikat a meghozataluk napjától számított 30 napon belül, illetve az ingatlanokról és az ingatlanokhoz fűződő jogokról szóló okiratokat, valamint az ingatlanok és a hozzájuk fűződő jogok nyilvántartásával összefüggő egyéb adatokat az elkészítésük napjától számított 30 napon belül a járási hivataloknak megküldeni; az e határozatokban és okiratokban fellelhető elírások, számítási hibák és egyéb nyilvánvaló pontatlanságok a járási hivatal kezdeményezésére kerülnek kijavításra,
b) a járási hivatal értesítése alapján a saját területükön kihirdetni a kataszteri eljárás megkezdését, biztosítani a község területén található ingatlanok tulajdonosainak, valamint más jogosult személyeknek ezekben az eljárásokban való részvételét, a tulajdonosokra és más jogosult személyekre vonatkozó információkat szolgáltatni és saját képviselőik által részt venni a kataszteri eljárásban és ebben az eljárásban a község érdekeit védeni,
c) a kataszteri adatokban beállt, saját maguk által megállapított változásról bejelentést tenni a járási hivatalnak, mégpedig az e változások megállapításától számított 30 napon belül,
d) a járási hivatal által meghatározott módon gondoskodni a község területhatárai töréspontjainak tartós kijelöléséről; ha a község ezeket a határokat a felszólítás ellenére a meghatározott határidőn belül nem jelöli ki, a község költségére a járási hivatal jelöltetheti ki azokat.
(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott kötelességek nem vonatkoznak azokra a községekre, amelyek területét részben vagy egészben katonai körzetbe vonták be.6)

21. §
Az állami szervekkel és a közjegyzőkkel való együttműködés
(1) Az állami szervek, állami jogi személyek1) és a közjegyzők az ingatlanokról és az ingatlanokhoz fűződő jogokról szóló, általuk készített közokiratokat és egyéb okiratokat, valamint az ingatlanok és a hozzájuk fűződő jogok nyilvántartásával összefüggő egyéb kataszteri adatokat az elkészítésük napjától számított 30 napon belül kötelesek megküldeni a járási hivataloknak; ha állami szerv határozata közokirat, a határidő a jogerőre emelkedésének napján kezd telni.
(2) Az e közokiratokban és egyéb okiratokban fellelhető elírások, számítási hibák és egyéb nyilvánvaló pontatlanságok a járási hivatal kezdeményezésére és az állami szervek, szervezetek, esetleg közjegyzők közreműködésével kerülnek kijavításra.


NEGYEDIK RÉSZ
A kataszteri eljárás

Első szakasz
A kataszteri eljárás közös szabályai

22. §
A kataszteri eljárás
(1) Kataszteri eljárásban jegyzik be az ingatlanokhoz fűződő jogokat, döntenek a kataszteri területek határainak változásáról, a kataszteri adatok változásának vizsgálatáról, a kataszteri okirattár hibáinak kijavításáról és a kataszteri operátum megújításáról.
(2) A kataszteri eljárást az ingatlan elhelyezkedése szerint területileg illetékes járási hivatal folytatja le.
(3) Ha az ingatlanhoz fűződő jogok bejegyzése több járási hivatal területi illetékességébe tartozó ingatlanokra vonatkozik, bármelyik területileg illetékes járási hivatal illetékes eljárni az egész kérelemre vonatkozóan. A kérelemben eljáró járási hivatal haladéktalanul értesíti az érintett járási hivatalt. Az a járási hivatal, amely a bejegyzés engedélyezéséről döntött, a bejegyzés engedélyezéséről szóló határozat egyik eredeti példányát megküldi az érintett járási hivatalnak.
(4) A kataszteri eljárás elektronikus formában is lefolytatható.
(5) Ha e törvény vagy más törvény másként nem rendelkezik, a kataszteri eljárás lefolytatására a közigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.7)

23. §
(1) Az elektronikus beadványnak ugyanazok a kellékei, mint az írásos beadványnak. Az elektronikus beadvány esetében a kérelem egy másodpéldányát és a mellékletek egy másodpéldányát kell benyújtani.
(2) Elektronikus benyújtás esetén az összes mellékletet elektronikus formában kell benyújtani és külön jogszabályi rendelkezés6a) szerint kell hitelesíteni.

24. §
(1) A kataszteri eljárás megkezdését indítványozó javaslatnak tartalmaznia kell
a) a javaslattevő azonosító adatait az alábbi terjedelemben
1. természetes személy esetében az utónevet, a családi nevet, a születési családi nevet, a születési időt, a személyi számot, külföldi személy esetében más azonosítót, az állandó lakhelyet, a postai kézbesítési címet belföldön, ha az különbözik a lakcímtől, az állampolgárságra vonatkozó adatot,
2. jogi személy esetében a statisztikai azonosító számot, a megnevezést, a székhelyet, a postai kézbesítési címet, ha az különbözik a székhely címétől,
b) a járási hivatal megnevezését, melynek a beadványt címezik,
c) a javaslat/beadvány tárgyát,
d) a jogi aktust, mely alapján a jogviszony keletkezik, megváltozik vagy megszűnik az ingatlanhoz, ha bejegyzési javaslatról van szó,
e) az ingatlan megjelölését a 42. § 2. bek. c) pontja szerint,
f) a résztulajdon nagyságának meghatározását az egész törtrészeként,
g) a geometriai terv közhitelesítésének számát, ha a telket felosztják vagy egyesítik, vagy dologi teher kerül bejegyzésre a telek egy részén, vagy 46. § 2–4., 6–8. bek. szerinti adatok kerülnek bejegyzésre,
h) a kötelezően nyilvánosságra hozandó szerződés közzétételének helyét és időpontját, ha a kötelezően nyilvános szerződésről van szó,
i) a mellékletek megjelölését,
j) a kérvényt a bejegyzés megtörténtének megküldéséről vagy a kérvényt a kataszteri adatok módosítása kivizsgálásának eredményéről megküldendő értesítésről elektronikus levélben a megadott elektronikus címre vagy postalábába, ha a javaslattevő kataszteri bejegyzés végrehajtását vagy felülvizsgálat eredményének megküldését kéri elektronikus formában,
k) a kérvényt a gyorsított bejegyzési eljárásról, ha a javaslattevő gyorsított eljárást kér.
(2) Az kataszteri eljárás elektronikus formában történő megindításának javaslatát a járási hivatal az ügyfélkapun7b) keresztül fogadja.
(3) A járási hivatal nyilvántartásba veszi a kataszteri eljárási javaslat beérkezésének dátumát és időpontját. Ha a kataszteri eljárási javaslatot papíralapon nyújtották be, a járási hivatal a beadványon jelzi a benyújtás átvételének dátumát és időpontját.
(4) Ha a kataszteri eljárási javaslatot papíralapon nyújtották be, a javaslattevőnek a mellékleteket is papíralapon, eredeti vagy közhiteles másolat formájában kell beterjesztenie.

25. §
Ha a természetes személynek nincs a Szlovák Köztársaság lakosságnyilvántartójában bejegyzett lakcíme és a kataszteri eljárási javaslat megindításának javaslatában nem ad meg belföldi kézbesítési címet, a járási hivatal az iratokat ennek a természetes személynek a járási hivatal hivatalos hirdetőtábláján és honlapján kézbesíti az illetékes járási hivatal székhelyén. Az irat a járási hivatal hivatalos hirdetőtábláján történt kifüggesztést követő 15. nap leteltével kézbesítettnek minősül, akkor is, ha a címzett nem szerzett róla tudomást.

26. §
Az ingatlanokra való belépés
(1) A kataszteri szakterületen állami szolgálatot ellátó alkalmazott és a kataszteri operátum megújítására létrehozott bizottság tagja a kataszteri eljárás keretében indokolt esetekben jogosult a kataszteri eljárás által érintett ingatlanokra belépni.
(2) Az állam védelmét, az állam belső rendjének és biztonságának védelmét, valamint az állam stratégiai anyagi tartalékainak védelmét szolgáló ingatlanokra való belépés csak az érintett ingatlan vonatkozásában hatáskörrel bíró központi államigazgatási hatóság jóváhagyásával lehetséges. A diplomáciai külképviseletek ingatlanaira való belépéshez az érintettek jóváhagyása szükséges.

27. §
Bejelentési kötelezettség
A hivatal és a járási hivatal az illetékes állami szerveknek bejelentést tesznek az államigazgatási tevékenységük ellátása során tudomásukra jutott arra utaló tényről, miszerint általános érvényű jogszabály megsértésére került sor.

Második szakasz
Az ingatlanokhoz fűződő jogok bejegyzése

A bejegyzés

28. §
(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a szerződésen alapuló, az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanokhoz fűződő jogokat8) a kataszterbe való bejegyzéssel jegyzik be.
(2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanokhoz fűződő jogok a kataszterbe való bejegyzéssel keletkeznek, változnak vagy szűnnek meg.
(3) A bejegyzés joghatásai a járási hivatalnak a bejegyzés engedélyezéséről szóló jogerős határozata alapján állnak be.
(4) Az állami vagyonnak a más személyekre való külön törvény szerinti9) átruházására vonatkozó bejegyzés joghatásai az ennek engedélyezéséről szóló jogerős határozat alapján, a bejegyzés iránti kérelemben megjelölt nappal állnak be. A bejegyzési kérelmet legkésőbb azon a napon kell benyújtani, amely a kérelemben a tulajdonjog létrejöttének napjaként van meghatározva.
(5) A lakás és a nem lakáscélú helyiségnek a bérlő tulajdonába való, külön törvény szerinti9a) átruházásáról szóló szerződésen alapuló bejegyzés joghatásai az ennek engedélyezéséről szóló jogerős határozat alapján, a bejegyzés iránti kérelem kézbesítésének napjával állnak be.
(6) A kézbesített bejegyzés iránti kérelmek nyilvántartásába mindenki betekinthet.

29. §
A 28. § szerinti bejegyzés csak a járási hivatal jogerős határozata alapján hajtható végre.

30. §
(1) A bejegyzés engedélyezésére irányuló eljárás résztvevője annak a jogügyletnek a résztvevője, amelynek alapján az ingatlanhoz fűződő jog keletkezése, változása vagy megszűnése esedékes (a továbbiakban: „az eljárás résztvevője”).
(2) A bejegyzés engedélyezésére irányuló eljárás az eljárás résztvevőjének kérelmére kezdődik.
(3) A bejegyzési kérelem elektronikus vagy papíralapú benyújtása előtt az eljárás résztvevője elektronikus formában, az űrlap kitöltésével értesítést küldhet a bejegyzési javaslatról. Ha a bejegyzési értesítés kitöltésétől számított 90 napon belül az eljárás résztvevője nem nyújtja be a bejegyezési javaslatot, az értesítést figyelmen kívül hagyják.
(4) A bejegyzés iránti kérelem mellékletét annak a szerződésnek a két eredeti példánya képezi, amelynek alapján az ingatlanhoz fűződő jog a kataszterbe bejegyzésre kerülne. A további mellékletek a következők:
a) az ingatlanhoz fűződő jogot igazoló közokirat vagy egyéb okirat, ha ez a jog nincs feljegyezve a tulajdoni lapra,
b) a parcellák azonosítása, ha az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog nincs feljegyezve a tulajdoni lapra,
c) a meghatalmazásról szóló megállapodás, ha az eljárás résztvevője meghatalmazott útján képviselteti magát; ha a 42. § (3) bekezdése szerint szükséges az aláírás hitelesítése, a meghatalmazó aláírását hitelesíteni kell,
d) a (3) bekezdés szerinti bejelentés papíralapú változatban,
e) becsületbeli nyilatkozat a Kereskedelmi Törvénykönyv 59.a § szerinti feltételek teljesüléséről vagy becsületbeli nyilatkozat, hogy ezek a rendelkezések az érintett gazdasági társaságra nem vonatkoznak,
f) jogi személy felhatalmazása alkalmazottjának, ha a bejegyzési eljárás résztvevője jogi személy, melyben vállalkozási tevékenysége keretein belül írásban felhatalmazza alkalmazottját a bejegyzési javaslat benyújtására,
g) okiratok, melyek bizonyító erővel bírnak a bejegyzési javaslatról szóló eljárásban.
(5) A bejegyzési javaslatnak tárgyát képezi minden jogi aktus, amelyet a szerződés tartalmaz és bejegyzési kötelezettség vonatkozik rá, és minden ingatlan, melyre a vonatkoznak a szerződésben szereplő és bejegyzésköteles jogi aktusok. A javaslat melléklete lehet egyetlen szerződés is, mely több jogi aktust is tartalmazhat.

31. §
(1) A járási hivatal megvizsgálja, hogy a szerződés rendelkezik-e az alapvető szerződési kellékekkel, hogy a jogügyletet az előírt formában a tették-e meg, hogy az átruházó jogosult-e az ingatlannal rendelkezni, hogy az akaratnyilvánítások megfelelően határozottak és érthetőek-e, hogy a szerződéskötési szabadság vagy az ingatlannal való rendelkezési jog nem korlátozott-e, hogy a szerződés nem törvényellenes-e, hogy nem kerüli-e meg a törvényt, illetve nem sérti-e a jó erkölcsöt. A járási hivatal a bejegyzésről való döntéshozatala során tekintettel van azokra a ténybeliségekre és jogi tényekre is,10b) amelyek a bejegyzés engedélyezését befolyásolhatják.
(2) Közjegyzői jegyzőkönyv formájában elkészített vagy ügyvéd által hitelesített ingatlanátruházási szerződés esetében a járási hivatal a szerződést csak abból a szempontból bírálja el, hogy az összhangban van-e a kataszteri operátummal, illetve hogy a bejegyzés engedélyezésének eljárási feltételei teljesültek-e.
(3) Ha a bejegyzés feltételei teljesültek, a járási hivatal engedélyezi a bejegyzést; egyébként elutasítja a kérelmet.
(4) A bejegyzést engedélyező határozat a következőket tartalmazza:
a) annak a járási hivatal megnevezése, amely a bejegyzésről döntött,
b) a bejegyzés száma,
c) az eljárás résztvevőinek megjelölése,
d) a jogügylet és a jogügylet által érintett ingatlanok megjelölése,
e) a járási hivatal bejegyzésről való döntésének napja,
f) a bejegyzés joghatásai beálltának napja,
g) a bejegyzést engedélyező személy utóneve, családi neve és aláírása,
h) a járási hivatal körbélyegzőjének lenyomata.
(5) A bejegyzés engedélyezéséről szóló határozat a határozat kiadásának napján emelkedik jogerőre. A bejegyzést engedélyező határozat ellen nincs helye fellebezésnek, eljárás megismétlése iránti kérelem nem nyújtható be és a fellebezési eljáráson kívül sem vizsgálható felül.
(6) A járási hivatal a bejegyzés engedélyezéséről szóló határozat egy-egy eredeti példányát a döntés napjától számított 15 napon belül küldi meg az eljárás résztvevőinek.
(7) A járási hivatal a bejegyzés elutasításáról szóló határozatát az eljárás összes résztvevőjének kézbesíti. E határozat ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a kézbesítés napjától számított 15 napon belül a határozatot kiadó járási hivatalban kell benyújtani. Ha a járási hivatal a fellebbezésnek nem tesz teljes terjedelmében eleget, a kézbesítés napjától számított legkésőbb 30 napon belül benyújtja a hivatalnak az ügy irataival együtt; a fellebbezésről a hivatal a 33. § szerinti speciális szakmai alkalmassággal rendelkező alkalmazottja útján dönt a fellebbezés és az ügy iratainak járási hivatal általi benyújtásától számított hat hónapon belül.

31.a §
A bejegyzés iránti kérelemre irányuló eljárás felfüggesztése
A bejegyzés iránti kérelemre irányuló eljárást felfüggesztik, ha
a) előzetes kérdésre irányuló eljárás kezdődött,
b) az eljárási illetéket nem fizették be,
c) az eljárás résztvevőjét felszólították az ingatlanhoz fűződő jogot igazoló közokirat vagy egyéb okirat meghatározott időn belüli benyújtására, vagy a kérelem hiányosságainak, esetleg a mellékletek hiányosságainak eltávolítására,
d) azt az eljárás összes résztvevője egyhangúlag kérelmezte, mégpedig legfeljebb 60 napra,
e) a résztvevő esetében halaszthatatlan intézkedés vagy előzetes intézkedés keretében elrendelték a tartózkodást az érintett ingatlannal való rendelkezéstől,
f) az ingatlannal való rendelkezési jog külön jogszabály szerint korlátozott.10)

31.b §
A bejegyzési eljárás leállítása
(1) A bejegyzés iránti kérelemre irányuló eljárást leállítják, ha
a) a kérelmet nem az eljárás résztvevője nyújtotta be,
b) az eljárás résztvevője a bejegyzés iránti kérelemről szóló határozat kiadása előtt elállt a szerződéstől,10d)
c) az ügyben a 31. § (1) bekezdése szerinti okból már elutasítottak bejegyzés iránti kérelmet,
d) az eljárás résztvevője visszavonta a kérelmet és az eljárás többi résztvevője ezzel egyetértett,
e) az eljárási illetéket a megszabott határidőn belül nem fizették be,
f) az eljárás résztvevője a megadott határidőn belül nem távolította el a bejegyzés iránti kérelem hiányosságait, esetleg a mellékletek hiányosságait,
g) az ügyben más illetékes járási hivatal jár el.
(2) Az eljárás leállításáról szóló, (1) bekezdés d), e) és g) pontjai szerinti határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. Az eljárás leállításáról szóló, (1) bekezdés d) pontja szerinti határozatot meg kell jelölni az iratokban.

32. §
(1) A járási hivatal a bejegyzés iránti kérelemről a bejegyzés iránti kérelem kézbesítésének napjától számított 30 napon belül dönt.
(2) Ha az ingatlan átruházásáról szóló szerződés közjegyzői jegyzőkönyv formájában vagy ügyvéd közreműködésével készült, illetve nem ellentétes a kataszteri operátummal, és a bejegyzés engedélyezésének eljárási feltételei teljesültek, a járási hivatal a bejegyzés engedélyezése iránti kérelemről 20 napon belül dönt.
(3) A járási hivatal a bejegyzés iránti kérelemre irányuló gyorsított eljárásra és az eljárási illeték befizetésére10e) vonatkozó kérelem alapján a bejegyzés iránti kérelem kézbesítésének napjától számított 15 napon belül dönthet. Ha e határidőn belül nem hoz döntést, az (1) bekezdés szerinti határidőn belül dönt.

33. §
A bejegyzés iránti kérelem elbírálására való alkalmasság
(1) A bejegyzés iránti kérelem ügyében folyó eljárásban a kataszteri szakterületen állami szolgálatot végző alkalmazott dönt, aki speciális szakmai alkalmassággal rendelkezik a bejegyzés iránti kérelem elbírálása terén.
(2) A bejegyzés iránti kérelem elbírálására való speciális szakmai alkalmasság megszerzésének feltétele
a) a jogi vagy geodéziai és kartográfiai szakirányon mesterképzésben megszerzett főiskolai végzettség,
b) a kataszteri szakterületen végzett legalább három hónapos állami szolgálat, és
c) a szakvizsga sikeres letétele, amellyel a bejegyzés iránti kérelem elbírálására való alkalmasságot ellenőrzik.

33.a §
(1) A bejegyzés iránti kérelem elbírálására való alkalmasságot a bejegyzés iránti kérelem elbírálására való alkalmasságot igazoló bizottság igazolja (a továbbiakban: „igazoló bizottság”).
(2) Az igazoló bizottság elnökét, alelnökét és további tagjait a hivatal elnöke a hivatal alkalmazottai, illetve a felsőoktatási intézmények, tudományos intézmények, szakmai szervezetek és állami szervek más szakemberei közül nevezi ki.
(3) Az igazoló bizottság előtt letett sikeres vizsgát követően az igazoló bizottság javaslatára a hivatal vezetője a bejegyzés iránti kérelem elbírálására való alkalmasságra vonatkozó jogosítványt ad ki a kataszteri szakterületen állami szolgálatot végző alkalmazottnak. Az igazoló bizottság javaslatára a hivatal vezetője a bejegyzés iránti kérelem elbírálására való alkalmasságra vonatkozó jogosítványt ad ki a hivatal azon alkalmazottjának is, aki a hivatalban legalább öt éven át folyamatosan joggyakorlatot és döntéshozatali tevékenységet folytatott a közigazgatási eljárás terén. Az igazoló bizottság előtti vizsgatétel legfeljebb kétszer ismételhető meg, leghamarabb három hónappal a sikertelen vizsgakísérletet követően.
(4) Komisia na overovanie odporučí na návrh katastrálneho inšpektora alebo príslušného okresného úradu predsedovi úradu odobrať oprávnenie na spôsobilosť rozhodovať o návrhu na vklad zamestnancovi, ktorý obzvlášť hrubým spôsobom porušil všeobecne záväzné právne predpisy upravujúce práva k nehnuteľnostiam, alebo zamestnancovi, ktorý úmyselne porušil všeobecne záväzné právne predpisy. Na odobratie oprávnenia na spôsobilosť rozhodovať o návrhu na vklad sa nevzťahuje správny poriadok.
(5) Podrobnosti o spôsobe, organizácii, ako aj o priebehu skúšky a o postupe pri odobratí oprávnenia na spôsobilosť rozhodovať o návrhu na vklad upraví skúšobný poriadok, ktorý vydá predseda úradu.

A feljegyzés

34. §
(1) A törvényből következően, állami szerv döntésével, nyilvános árverés árverezőjének leütésével, elbirtoklással, gyarapodással vagy feldolgozással létrejött, megváltozott vagy megszűnt 1. § (1) bekezdés szerinti ingatlanokhoz fűződő jogokat, a közjegyző által hitelesített ingatlanokhoz fűződő jogokat, valamint a bérleti szerződésekből, az állami vagyon kezelésének átruházásáról szóló szerződésekből, illetve a községi vagyon kezelésének vagy az önkormányzati kerületek vagyonkezelésének átruházását igazoló egyéb tényekből következő ingatlanokhoz fűződő jogokat feljegyzéssel jegyzik be a kataszterbe, mégpedig közokiratok vagy egyéb okiratok alapján. Feljegyzéssel kell bejegyezni a záloghitelezők kielégítésének vonatkozásában irányadó, zálogjogaik sorrendjéről szóló záloghitelezői megállapodáson alapuló zálogjogsorrend-változást.
(2) Ha a bíróság a jogügylet érvénytelenségéről vagy az önkéntes árverés10ea) érvénytelenségéről döntött, a járási hivatal az e jogügylett előtti vagy az önkéntes árverés előtti állapotot jelöli ki; ez arra az esetre is vonatkozik, ha az ingatlanhoz fűződő jogot további jogváltozás érinti, és ha a bírósági határozat kötelező érvényű a jogváltozás által érintett személyek vonatkozásában.10eb)
(3) A feljegyzés elvégzésére nem kell alkalmazni a közigazgatási eljárás általános szabályait.7)

35. §
(1) A járási hivatal a feljegyzést erre vonatkozó kérelem nélkül, esetleg a tulajdonos vagy más jogosult személy kérelmére végzi el.
(2) A bejegyzési javaslat melléklete tartalmazza
a) a közokiratot vagy más iratot, mely bizonyítja az ingatlanhoz fűződő jogot, ha zálogjog bejegyzéséről van szó, mely törvényből fakad, a létező követeléseket igazoló iratot nem szükséges csatolni,
b) a parcellák azonosítóit, ha az ingatlan tulajdonjoga nincs bejegyezve a tulajdonlapba,
c) egyéb okiratokat, melyek bizonyító erővel bírnak az eljárás szempontjából.

36. §
(1) A járási hivatal megvizsgálja, hogy a benyújtott közokirat vagy egyéb okirat nem tartalmaz-e elütéseket, számítási hibákat vagy egyéb nyilvánvaló helytelenségeket, illetve rendelkezik-e az e törvény szerinti kellékekkel.
(2) Ha a közokirat vagy egyéb okirat alkalmas a feljegyzés elvégzésére, a járási hivatal elvégzi a feljegyzést a kataszterben.

36.a §
(1) Ha az ingatlan tulajdonjoga a tulajdonlapon be van jegyezve és a bejegyzés megejtéséhez további közokiratot vagy más iratot is csatolnak, mely nem a kataszteri adatokból indul ki, a járási hivatal nem hajtja végre a bejegyzést és e tényről értesíti azt, aki a javaslat beterjesztője volt, valamint azt is, akinek az ingatlanhoz való jogát az okirat tanúsítja. A járási hivatal egyidejűleg felszólítja az érintett személyeket, hogy kössenek megállapodást vagy indítsanak bírósági pert az ingatlan tulajdonjogának tisztázása érdekében.
(2) Ha bejegyzési javaslatként bírósági határozat kerül beterjesztésre, mely kötelező érvénnyel bír a kataszterben vezetett személyre nézve és közvetlenül érinti az ingatlanhoz való tulajdonjogát, a járási hivatal végrehajtja a bejegyzést
a) a bírósági határozat megállapításai szerint,
b) a jogi aktust megelőző állapot, az önkéntes árverés vagy más jogi tényállás feljegyzésével, ha a bíróság a jogi aktus, az önkéntes árverés vagy más jogi tényállás érvénytelenségét mondta ki,
c) a bejegyzés engedélyezése, a bejegyzés végrehajtása vagy a kataszteri operátum hibájának kijavítását kimondó határozat végrehajtása előtti állapot feljegyzésével, ha a közigazgatási bíróság ezek megszüntetését mondta ki.
(3) Ha bejegyzési javaslatként bírósági határozat kerül beterjesztésre, mely más jogi változás következtében nem bír kötelező érvénnyel a kataszterben vezetett személyre nézve, a járási hivatal a bejegyzést nem hajtja végre és a bírósági határozat kibocsátásáról a kataszterben széljegyzetet vezet be két hónapos lejárti idővel a széljegyzet készítésének napjától számítva. A járási hivatal egyidejűleg felszólítja azt, akinek rendelkezési joga van az ingatlan felett a bírósági határozat szerint, hogy a két hónapos határidőn belül nyújtson be keresetet a bíróságon az ingatlanhoz fűződő jogok meghatározása érdekében.
(4) A 3. bekezdés szerinti széljegyzet hatálya alatti időben a járási hivatal nem engedélyezhet bejegyzést vagy hajthat végre bejegyzést a kataszterben. Az ingatlannal kapcsolatos jogok tisztázása érdekében benyújtott bírósági kereset megléte esetén a járási hivatal a 3. bekezdés szerinti széljegyzetet módosítja, feltüntetve, hogy megkezdődött a bírósági eljárás.
(5) A 2 – 4. bekezdés rendelkezéseit alkalmazzák arányosan a bírósági határozat bejegyzésére, melyet rendkívüli jogorvoslati eszközként hoztak, vagy meg külön jogszabály értelmében panasztétel alapján megszüntetett bírósági határozat esetén, ha annak alapján a kataszterben bejegyzés készült.

37. §
A járási hivatal azokat a személyeket, akinek az ingatlanhoz fűződő jogát a bejegyzés érintette, a jog kataszterbe való bejegyzésének napjától számított 15 napon belül értesíti a feljegyzés elvégzéséről.

A széljegyzet

38. §
A széljegyzet a tulajdonosnak az ingatlannal való rendelkezési jogát korlátozó tényeket fejezi ki, illetve az ingatlanról vagy az ingatlanhoz fűződő jogról nyújt információkat.

39. §
(1) A járási hivatal széljegyzetet jegyez be a bíróság vagy más állami szerv értesítése alapján, vagy a külön jogszabály szerinti más jogosult kérelmére, vagy bírósági eljárás vagy más eljárás résztvevőjének kérelmére.
(2) A járási hivatal arra vonatkozóan is széljegyzetet készít a kataszterben, hogy a kataszter ingatlanhoz fűződő jogra vonatkozó adatainak hitelességével kapcsolatban kétség merült fel.
(3) Ha bebizonyosodik, hogy a széljegyzet bejegyzésének indokai megszűntek, a járási hivatal erre vonatkozó kérelem nélkül vagy a széljegyzet bejegyzését kérelmező kérelmére törli a széljegyzetet.

40. §
A széljegyzet bejegyzésére nem kell alkalmazni a közigazgatási eljárás általános szabályait.7)

Az ingatlanokhoz fűződő jogok bejegyzésének közös szabályai

41. §
Az ingatlanokhoz fűződő jogok bejegyzésének módja
(1) Az ingatlanokhoz fűződő jogok a tulajdoni lapon és a kataszter leíró információgyűjteményében kerülnek bejegyzésre; ezzel hiteles, esetleg kötelező érvényű kataszteri adatokká válnak.
(2) Az ugyanazon ingatlanhoz fűződő jogok olyan sorrendben kerülnek bejegyzésre, amilyen sorrendben az ingatlanhoz fűződő jog létrejöttéről, változásáról vagy megszűnéséről szóló szerződéseket, közokiratokat vagy egyéb okiratokat a kataszterbe való bejegyzés céljából a járási hivatal részére kézbesítették.

42. §
A szerződések, közokiratok és egyéb okiratok kataszterbe való bejegyzésre való alkalmassága
(1) Az ingatlanhoz fűződő jog bejegyzésére alkalmas az államnyelven, cseh nyelven vagy hivatalos fordításban, írásos formában elkészített, elütéseket, számítási hibákat, egyéb nyilvánvaló helytelenségeket nem tartalmazó szerződés, közokirat vagy egyéb okirat.
(2) A szerződés, közokirat vagy egyéb okirat a következőket tartalmazza:
a) az ingatlanokhoz fűződő jogok résztvevőinek megjelölése; természetes személy esetében az utónév, a családi név, a születési családi név, a születési idő, a személyi szám és az állandó lakhely, illetve jogi személy esetében a megnevezés, a székhely és a statisztikai azonosító szám, ha rendelkezik ilyennel, esetleg további azonosító adatok,
b) a jogügylet és tárgyának megjelölése, illetve a jogügylet helyének és idejének megjelölése,
c) az ingatlan kataszteri terület szerinti megjelölése, a teleknek az leíró információgyűjteményben nyilvántartott parcellaszáma szerinti megjelölése, a „C” regiszter parcellájaként vagy az „E” regiszter parcellájaként nyilvántartott telek megjelölése, a telek fajtájának és méretének megjelölése, az építmény építményjegyzék-számának és az építmény építése szerinti telek parcellaszámának megjelölése, a lakás vagy nem lakáscélú helyiség számának, az emeletszámának, a bejárat számának megjelölései, a házban és a telekben, esetleg a kapcsolódó telekben meglévő társtulajdonosi részesedés megjelölése, az építmény építményjegyzék-számának és a ház építése szerinti telek parcellaszámának megjelölése; ha az ingatlan több tulajdonos társtulajdonát képezi, az egészhez viszonyított hányadrészben kifejezett részesedést is fel kell tüntetni.
(3) Az átruházónak a szerződésen levő aláírását, az elővételi jog kötelezettjének aláírását, a dologi teher alapítása esetében a kötelezett szerződésen levő aláírását vagy a dologi teher megszüntetése esetében a jogosult szerződésen levő aláírását, a társtulajdonosoknak az osztott közös tulajdon megszüntetéséről és elosztásáról szóló szerződésen vagy a házastársak osztatlan közös tulajdonának elosztásáról szóló szerződésen levő aláírását külön jogszabály szerint kell hitelesíteni;10a) ha ezek a személyek képviselettel rendelkeznek, az ő meghatalmazáson levő aláírásukat is hitelesíteni kell. Ez nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a szerződés résztvevője állami szerv, a Szlovák Földalap, a község vagy az önkormányzati kerület, a Szlovák Vasutak, illetve ha közjegyzői jegyzőkönyv formájában elkészített vagy ügyvéd által hitelesített ingatlanátruházási szerződésről van szó.
(4) Ha a bejegyzési javaslatként benyújtott szerződés helyesírási, matematikai vagy egyéb, nyilvánvaló hibákat és tévedéseket tartalmaz, a benyújtást követően az eljárás résztvevői ezeket csak a szerződéshez csatolt záradék formájában javíthatják ki. Ha a szerződés jegyzői jegyzőkönyv formájában készült, a helyesírási, matematikai vagy egyéb, nyilvánvaló hibákat és tévedéseket külön jogszabály11) szerinti eljárással javíthatók ki.
(5) Ha a közokirat vagy egyéb okirat elütést, számítási hibát vagy egyéb nyilvánvaló helytelenséget tartalmaz, vagy nem rendelkezik az (1) és (2) bekezdések szerinti kellékekkel, a járási hivatal visszajuttatja a készítőjének vagy annak, aki a feljegyzési kérelmet benyújtotta, illetve határidőt szab a javítás elvégzésére.
(6) A kataszteri bejegyzést nem akadályozzák meg a szerződésben, a közokiratokban vagy más iratokban felmerülő, a referencia-nyilvántartásnak ellentmondó adatok. Ha nem merülnek fel kétségek a kataszterbe bejegyzendő személy kilétét illetően, a járási hivatal a referencia-nyilvántartásban szereplő adatokat jegyzi be.

43. §
A bejegyzés megtételére vonatkozó határidők
(1) A járási hivatal a 41. § értelmében a bejegyzést
a) a bejegyzés engedélyezéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének napján, de legkésőbb az azt követő napon,
b) amennyiben a 3. bek. másként nem rendelkezik, az eljárás megkezdésétől számított 60 napon belül,
c) a zálogjog törléséről indult eljárás megkezdésétől számított öt munkanapon belül,
d) a széljegyzet bejegyzését célzó közokirat vagy egyéb okirat kézbesítésének napján,de legkésőbb az azt követő napon teszi meg.
(2) A külön törvény szerinti olyan árverés esetében,10ab) amelynek tárgya lakás, ház vagy más ingatlan, a járási hivatal az árverésről szóló jegyzőkönyv kézbesítésének napjától számított legalább három hónapos időszakra vonatkozóan jelöli meg az árverésre vonatkozó adatot, illetve ha az árverés érvénytelenségéről való döntésre irányuló bírósági eljárás indult,10ac) akkor ennek az eljárásnak a befejezéséig. A megjegyzés törlésére a 39. § (3) bekezdés rendelkezése vonatkozik.

43.a §
Ha indokolt aggályok merülnek fel, hogy a bejegyzés engedélyezéséről vagy a bejegyzésről szóló eljárás esetén a járási hivatal nem fogja betartani a bejegyzés engedélyezéséről vagy a bejegyzésről szóló eljárás jelen törvény szerinti határidőit, a hivatal elnöke meghatározott időre és meghatározott eljárások esetében dönthet úgy, hogy a bejegyzés engedélyezéséről vagy a bejegyzésről szóló eljárásban más járási hivatal járjon el. A hivatal elnökének előző mondat szerinti határozathozatalára nem vonatkoznak a közigazgatási eljárásrend szabályai.

44. §
Az ingatlanhoz fűződő jog változásának plombája
(1) A járási hivatal legkésőbb az azt követő munkanapon, hogy részére bejegyzés vagy feljegyzés bejegyzése céljából szerződést, közokiratot vagy egyéb okiratot kézbesítettek, vagy ha a kataszteri operátum hibájának kijavítására irányuló kataszteri eljárás vagy az ügyészi kifogásra irányuló eljárás kezdődött, a tulajdoni lapot vagy a telekkönyvet, vagy a vasúti könyvet az ingatlanhoz főződő jog változására vonatkozó plombával, a hiba kijavítására irányuló kataszteri eljárás megkezdésére vonatkozó plombával, vagy az ügyészi kifogásra irányuló eljárás megkezdésére vonatkozó plombával látja el; e plombát bejegyzés vagy feljegyzés elvégzésével, vagy a bejegyzési kérelem elutasításáról szóló jogerős határozattal, vagy az eljárás felfüggesztéséről szóló jogerős határozattal, vagy a kataszteri operátum hibájának kijavításáról szóló jogerős határozattal, vagy az ügyész kifogásának figyelmen kívül hagyásáról szóló jogerős határozattal oldja fel.
(2) A plombákat /(1) bekezdés/ a kataszterbe való bejegyzés iránti kérelmeknek a járási hivatal részére való kézbesítéseik sorrendjében kell megjelölni.

Az ingatlanokhoz fűződő jogok bejegyzésére vonatkozó egyedi rendelkezések

46. §
(1) Tulajdonosként vagy más jogosult személyként a járási hivatal azt a személyt jegyzi be a kataszterbe, aki a közokiratban vagy egyéb okiratban fel van tüntetve, hacsak más közokirattal vagy egyéb okirattal nem nyer bizonyítást, hogy a tulajdonos vagy a jogosult egy másik személy.
(2) Az építményt bejegyzik a kataszterbe, ha körül van határolva körítőfalakkal és tetőszerkezettel. Az építmény kataszteri bejegyzésekor azt a személyt jegyzik be tulajdonosként, aki a külön jogszabály szerinti15) okiratban szerepel, amennyiben más közokirat vagy okirat nem bizonyítja, hogy a tulajdonos vagy más jogosult személy egy másik személy. Ha olyan építményről van szó, melyhez nem határoztak meg helyrajzi számot, tulajdonosként a használatba vételi jegyzőkönyvben feltüntetett személyt vagy azt a személyt jegyzik be, aki az építésügyi hivatal jelentésében építkezést bejelentő személyként szerepel, amennyiben más közokirat vagy okirat nem bizonyítja, hogy a tulajdonos egy másik személy.
(3) Az építés alatt levő építmény kataszteri bejegyzésére akkor kerül sor, ha a benyújtott szakvéleményből egyértelmű az első földfelszíni szint építéstechnikai elrendezése és funkciója. Építés alatt álló építmény kataszteri bejegyzéséhez a jogerős építési engedélyt és az építési készültségi szintre vonatkozó szakvéleményt kell benyújtani, illetve a jogerős építési engedélyben megjelölt személyt kell tulajdonosként bejegyezni, amennyiben más közokirat vagy okirat nem bizonyítja, hogy a tulajdonos egy másik személy.
(4) Az építési szerződés alapján építés alatt levő lakás vagy építés alatt levő nem lakáscélú helyiség kataszteri bejegyzéséhez be kell nyújtani a ház építéséről szóló, külön jogszabály szerinti15) szerződést, tulajdonosként pedig a szerződésben szereplő személyt kell bejegyezni, amennyiben más közokirat vagy okirat nem bizonyítja, hogy a tulajdonos egy másik személy. A beépítésről vagy ráépítésről szóló szerződés alapján létrejött lakások és nem lakáscélú helyiségek kataszteri bejegyzésénél be kell nyújtani a beépítésről vagy ráépítésről szóló szerződést és a használatba vételi határozatot;16) tulajdonosként a szerződésben megjelölt személyt kell bejegyezni, amennyiben más közokirat vagy okirat nem bizonyítja, hogy a tulajdonos egy másik személy.
(5) Az építés alatt álló lakást vagy nem lakáscélú helyiséget bejegyzik be a kataszterbe, ha
a) az építmény, melyben az építés alatt álló lakás vagy építés alatt álló nem lakáscélú helyiség található, körül van határolva körítőfalakkal és tetőszerkezettel és a benne lévő lakások és nem lakáscélú helyiségek építéstechnikailag szét vannak választva,
b) a földfelszín alatti építmény melyben az építés alatt álló lakás vagy építés alatt álló nem lakáscélú helyiség található, le van zárva tetőszerkezettel és a benne lévő lakások és nem lakáscélú helyiségek építéstechnikailag szét vannak választva.
(6) Az építés alatt levő lakás vagy építés alatt levő nem lakáscélú helyiség 5. bekezdés szerint kataszteri bejegyzésénél a ház építéséről szóló szerződést, a ház beépítéséről vagy a házra való ráépítésről szóló szerződést, illetve az ezek építési készültségi szintjére vonatkozó szakértői véleményt kell benyújtani. Tulajdonosként a szerződésben megjelölt személyt kell bejegyezni, amennyiben más közokirat vagy okirat nem bizonyítja, hogy a tulajdonos egy másik személy.
(7) Az 1976. október 1-je előtt kiadott és jogerőre emelkedett használatba vételi engedéllyel16) vagy használhatósági engedéllyel bíró építmény vagy földfelszín alatti építmény kataszteri bejegyzéséhez be kell nyújtani a község arról szóló értesítését, hogy az építményt vagy földfelszín alatti építmény mikor adták át vagy használatát mikor engedélyezték, milyen helyrajzi számot határoztak meg rá, ki volt a megépítője a használatba vételi határozat vagy engedély alapján; tulajdonosként a községi értesítőben építtetőként szereplő személyt jegyzik be.
(8) Az építmény vagy földfelszín alatti építmény kataszteri törlésekor, ha az építmény megsemmisült, a külön jogszabály szerinti15) okiratot és a község igazolását kell benyújtani arról, hogy az építményt lebontották vagy megsemmisült.
(9) Szolgalmi jog kataszteri bejegyzéséhez közokirat vagy más irat vonatkozásában olyan esetben, amikor az érintett ingatlan tulajdonjoga nem szerepel az adott okiratban, be kell nyújtani a tulajdonjog bejegyzését lehetővé tevő bizonylatokat is, elsősorban a tulajdonos adatait a 7. § c) pontja értelmében.

Ötödik szakasz
A kataszteri operátum frissítése

57. §
A kataszteri adatok vizsgálata és változásainak elvégzése
(1) A járás hivatalok folyamatosan vizsgálják a kataszteri adatok bejelentett vagy más módon megállapított változásait.
(2) A kataszteri adatok vizsgálatára és változásaik elvégzésére nem kell alkalmazni a közigazgatási eljárás általános szabályait;7) a 23. §-t sem kell alkalmazni.
(3) A kataszteri adatok automatizált módon is frissíthetők más referencia-nyilvántartók adatai alapján.

58. §
A kataszteri terület határának változása
(1) A kataszteri területhatár változásának minősül a község határával nem azonos kataszteri terület határának változása, így különösen
a) ugyanazon község részét képező kettő vagy több kataszteri terület összevonása,
b) az eddigi kataszteri területnek ugyanazon községen belüli kettő vagy több kataszteri területre való megosztása,
c) az egyik kataszteri terület egy részének leválasztása és egy másik kataszteri területhez való hozzácsatolása ugyanazon községen belül.
(2) Az egyidejűleg a község határát is képező kataszteri terület határának változásáról a járási hivatal a község határának változásával összhangban dönt.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti változás elvégzéséhez a hivatal jóváhagyása szükséges.
(4) A kataszteri terület határának változásáról a járási hivatal hivatalból, vagy az érintett község kérelmére, vagy az érintett községrész kérelmére kataszteri eljárás során dönt.
(5) A kérelmező a következőket csatolja a kérelemhez:
a) az leíró információgyűjteményből a kataszteri terület határa eddigi nyomvonalának leírása, melynek mellékletét képezi a kataszteri terület eddigi határ-nyomvonalának vázlatrajza,
b) a kataszteri terület határa kérelmezett nyomvonalának leírása, melynek mellékletét képezi a kataszteri terület kérelmezett határ-nyomvonalának vázlatrajza,
c) a kataszteri térkép másolata, a meghatározott operátum térképének másolata és az érintett telkek méréseinek kimutatása, ha nem került sor kimérésre,
d) geometriai térkép, ha mérést kellett végezni,
e) a kataszteri terület változás előtti és változás utáni méréseinek teljes kimutatása,
f) az érintett telkek jegyzéke a kataszteri területek megnevezéseinek és a tulajdoni lapok számainak megjelölésével,
g) az érintett község állásfoglalása,
h) az érintett községrészek állásfoglalása,
i) a hivatal jóváhagyása, ha az szükséges.
(6) A kérelem alapján a hivatal kihirdeti a kataszteri terület határának változására irányuló eljárás megkezdését.
(7) A kataszteri terület határának változására irányuló eljárásra nem kell alkalmazni a közigazgatási eljárás általános szabályait.7)
(8) A járási hivatal a kataszteri terület határának változásáról szóló határozatot a következőknek küldi meg:
a) község,
b) önkormányzati kerület,
c) járási bíróság,
d) statisztikai hatóság,
e) hivatal.
(9) A járási hivatal a kataszteri terület határának változásáról szóló határozatot hirdetmény formájában hirdeti ki.

59. §
A kataszteri operátum hibáinak kijavítása
(1) A hibajavítási eljárás olyan eljárás, melyben a járási hivatal kijavítja a hibás kataszteri adatokat, melyek saját tevékenysége vagy más állami hatóságok, jegyzők vagy egyéb személyek tevékenysége nyomán keletkeztek a járási hivatalba benyújtott hibás beadványok alapján. A hibát a kataszterben való bejegyzéssel javítják ki a hibajavításról szóló határozat vagy jegyzőkönyv alapján.
(2) A járási hivatal kijavítja
a) a kataszterben a 7. § szerint feltüntetett adatokat, ha azok ütköznek a bejegyzést engedélyező határozattal, a közokirattal vagy más irattal, mely alapján a kataszteri bejegyzés megtörtént; ez nem érvényes, ha az adatok bejegyzésére a 42. § 6. bek. szerint került sor,
b) a hibásan ábrázolt telekhatárokat a kataszteri térképen vagy az érintett operátum térképén, amennyiben nincsenek összhangban a terepen kijelölt határvonalakkal és az eredeti bemérést követően a határkijelölés területi elhelyezkedése nem lett módosítva,
c) az adatokat a többszörös tulajdonjogról, ha azzal egyetért a kataszterben tulajdonosként bejegyzett összes személy és más személy, akit megillet a tulajdonjog ugyanazon ingatlan vonatkozásában közokirat vagy más okirat alapján, de a kataszterben nincs bejegyezve tulajdonosként, de nem az a) pont szerinti javítás esete áll fenn,
d) a 36. § 2. bek., a 39. § vagy 42. § rendelkezésébe ütközően bejegyzett kataszteri adatokat, ha a kataszteri bejegyzés időpontja óta nem került sor tulajdonjog-változásra,
e) a földterületek megújított nyilvántartójáról szóló határozat alapján bejegyzett kataszteri adatokat, ha azok nem javíthatók ki a külön jogszabály szerinti17) határidőben,
f) a tulajdonlap „C” parcellanyilvántartásban szereplő terület nagyságát, ha az nem felel meg a parcella kerületének töréspontjai és a leíró adatokban szereplő terület nagysága közti különbségek kiszámítását meghatározó kritériumoknak,
g) az „E” parcellanyilvántartásban szereplő terület nagyságát.
(3) Ha a 2. bek. c) pontja szerinti javításról van szó, a javítással érintett személyek aláírását a kérvényen hatóságilag hitelesíteni kell.10a) Ha az adatjavítási eljárásnak résztvevője a Szlovák Köztársaság, az állami szerv, a Szlovák Földalap, a község, a nagyobb területi egység vagy a Szlovák Köztársaság Vasútja, a nevükben eljárni jogosult személy aláírásának valódiságát nem kell hatóságilag hitelesíttetni.
(4) A hibajavítási eljárást a járási hivatal annak az indítványára kezdi meg, akinek a jogait a kataszteri adat érinti, vagy a saját hatáskörében a kataszteri adatváltozások felülvizsgálata alapján az 57. § szerint, vagy a járási hivatal saját tevékenysége során született megállapításai alapján.
(5) A hibajavítási eljárásra nem vonatkozik a közigazgatási eljárásrend, ha a javítás
a) a tulajdonlapban nem szereplő kataszteri adatot érint,
b) a tulajdonlapba bejegyzett kataszteri adatot érint, mégpedig akadémiai címet, utónevet, családi nevet, születési családi nevet, születési dátumot, személyi számot, és ha külföldi személyről van szó, más azonosító jelet, állandó lakcímet, jogi személy esetén megnevezést vagy üzleti nevet, székhelyet, szervezeti statisztikai azonosítószámot, valamint az ingatlanhoz fűződő jogok megszerzésének jogcímét, az ingatlan általános érvényű jogszabály szerinti konkrét azonosító adatait érinti,
c) a széljegyzetet, ha a benyújtott közokirattal vagy más okirattal ellentétes volt a bejegyzés,
d) a „E” nyilvántartóban hibásan ábrázolt parcellahatárokat és méreteket,
e) a parcella „C” nyilvántartóban hibásan ábrázolt határvonalait, ha nem a 2. bek. f) pontja szerinti javításról van szó.
(6) Az 5. bek. d) pontja szerinti hiba javítását a járási hivatalon kívül végrehajtható más kataszteri eljárásban is a geometriai terv bejegyzése alapján.
(7)  Az 5. bek. szerinti hibajavítási eljárás résztvevője a tulajdonos vagy más jogosult személy.
(8) Az 5. bek. szerinti hibajavításról a járási hivatal hibajavítási jegyzőkönyvet készít. Ha az 5. bek. d) pontja szerinti, geometriai tervből kifolyó hibajavításról van szó, hibajavítási jegyzőkönyv nem készül.

59.a §
(1) Ha teljesülnek a hibajavítás 59. § 2. bek. szerinti feltételei, a járási hivatal határozatot hoz a hiba kijavításáról vagy jegyzőkönyvet készít arról.
(2) Ha nem teljesülnek a hibajavítás 59. § 2. bek. szerinti feltételei, a járási hivatal a hibajavítási javaslatot határozatban elutasítja vagy értesíti a javaslattevőt a hibajavítás elutasításának okairól.
(3) A járási hivatal a hibajavítási beadványról 30 napon belül dönt, vagy indokolt esetben 90 napon belül az eljárás megindításának napjától számítva. A járási hivatal jegyzőkönyvet készít a hibajavításról 30 napon, indokolt esetben 90 napon belül a hibajavítási beadvány kézhezvételének napjától vagy a hiba észlelésének napjától számítva.

59.b §
(1) A hibajavítási eljárás azon a napon ér véget, amikor megtörténik a kataszteri bejegyzés a hibajavítási határozat vagy jegyzőkönyv alapján, a hibajavítási eljárás leállításáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napján, a hibajavítási javaslat elutasítását kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján, vagy a hibajavítás végre nem hajtásának okairól szóló értesítés megküldésének napján. Ha az 59. § 6. bek. szerinti hibajavításról van szó geometriai tervbe történő bejegyzéssel, a hibajavítási eljárás azon a napon zárul le, amikor a geometriai terv bejegyzése a kataszterben megtörténik.
(2) A kataszteri bejegyzés a járási hivatal haladéktalanul végrehajtja a hibajavítási határozat vagy hibajavítási jegyzőkönyv jogerőre emelkedésének napján, legkésőbb a következő munkanapon.
(3) A hibajavítási jegyzőkönyv alapján végrehajtott hibajavításról a járási hivatal a kataszterben végrehajtott hibajavítás napját követő 15 napon belül értesítést küld az érintett személynek.

Hatodik szakasz
A kataszteri operátum megújítása

63. §
A kifogásokra irányuló eljárás
(1) Az új geodézai információgyűjtemény és az új leíró információgyűjtemény új feltérképezésének elkészítését követően (továbbiakban: „megújított kataszteri operátum”) a járási hivatal a község közvetítésével betekintés céljából, kifogás emelésének lehetőségére vonatkozó tájékoztatással közzéteszi a megújított kataszteri operátumot. Az leíró információgyűjteményben a természetes személyre vonatkozóan az utónévre, családi névre, születési családi névre, születési időpontra és az állandó lakhelyre kiterjedő személyes adatokat tesznek közzé. A község a megújított kataszteri operátumba való betekintés lehetőségéről írásban tájékoztatja azokat a tulajdonosokat, akik nem a község lakosai.
(2) A tulajdonos vagy más jogosult személy az (1) bekezdés szerinti megújított kataszteri operátum közzétételétől számított 30 napon belül tehet kifogást a megújított kataszteri operátum hibáira vonatkozóan. A kifogásokról a járási hivatal a kifogás benyújtásának napjától számított 60 napon belül dönt.
(3) A kataszteri operátum vagy egy része megújításakor az érvényes állapotnak megfelelő másodpéldány elkészítésével a kifogásokra irányuló eljárásra nem kerül sor.

64. §
A megújított kataszteri operátum érvényességének kihirdetése
(1) A járási hivatal a megújított kataszteri operátum kihirdetését megelőző legfeljebb 90 napig nem jegyez be a kataszterbe olyan telkekhez fűződő tulajdonjogot vagy egyéb jogot, amely a kataszteri operátum megújítására irányuló eljárás tárgyát képezi, kivétel ez alól az a telkekhez fűződő zálogjog és dologi teher bejegyzése. Ezen időszak alatt az ingatlanokhoz fűződő jogok bejegyzésére vonatkozó határidők nem telnek.
(2) Ha a megújított kataszteri operátum hibáira vonatkozóan határidőn belül nem nyújtottak be kifogást, vagy ha a kifogásokról határozat született és a határozat jogerőre emelkedett, a járási hivatal kihirdeti az új térképesítéssel elkészített megújított kataszteri operátum érvényességét.
(3) A megújított katszteri operátum érvényességének kihirdetésével az addigi kataszteri operátum érvényét veszti és a kataszter céljaira a megújított kataszteri operátum használata kezdődik meg. A járási hivatal a kataszteri operátum minden részében annak érvénytelenségére vonatkozó megjelölést tesz.
(4) A járási hivatal a megújított kataszteri operátum érvényességének kihirdetését követően a megújított kataszteri operátum adatait bejegyzi a kataszterbe. A járási hivatal ezt követően bejegyzi az (1) bekezdés szerinti időszak alatt kézbesített szerződéseket, közokiratokat vagy egyéb okiratokat.
(5) Az érvényes állapotnak megfelelő másodpéldány elkészítésével megújított kataszteri operátum érvényessége nem kerül kihirdetésre.


ÖTÖDIK RÉSZ
Geodéziai és kartográfiai munkák

65. §
Geodéziai és kartográfiai munkák
(1) A geodéziai információgyűjtemény változásainak vagy megújításának céljaira csak a hivatal által általános érvényű rendeletben megállapított kellékekkel bíró részletes mérés eredményei használhatók fel.
(2) A részletes mérés eredményeit a mérés helye szerinti területi illetékességgel rendelkező járási hivatal hitelesíti.

66. §
Egyedi rendelkezés
A Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériumának, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának, a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának, a Szlovák Köztársaság Közlekedésügyi, Postaügyi és Távközlési Minisztériumának, az Állami Tartalékalap, a Nemzetbiztonsági Szolgálat és a Szlovák Információs Szolgálat kezelésében levő, különleges védelmi rezsimbe tartozó objektumokban csak az illetékes központi államigazgatási szerv jóváhagyásával végezhető geodéziai munka.

67. §
Geometriai terv
(1) A geometriai terv jogügyletek, közokiratok és egyéb okiratok alapjául szolgáló technikai eszköz, valamint az ingatlanokhoz fűződő jogok bejegyzéséhez és feljegyzéséhez technikai alapként szolgáló eszköz. A telkek geometriai terv alapján létrejött adatai, a tulajdonos kérelmére, jogügylet nélkül is bejegyzésre kerülnek az ingatlankataszterben; ez nem érinti a külön jogszabályi rendelkezéseket.19) Közút esetében az állam által alapított jogi személy kérelmére nyilvántartási módszerrel kell bejegyezni a jogügylet nélküli geometriai tervet.
(2) A geometriai terv a geodéziai munkák eredményei alapján készül, és tartalmazza elsősorban az ingatlanok változás előtti és utáni grafikai ábrázolását az addigi és az új parcellaszámok, telekfajták megjelölésével, ezek méretét, valamint az ingatlanokhoz fűződő jogok adatait.
(3) A geometriai tervet a járási hivatal készítheti el; más jogi személy vagy természetes személy csak abban az esetben, ha rendelkezik a külön jogszabály20) szerinti iparűzési engedéllyel, vagy geodéziai és kartográfiai szakterületek olyan szakértőjéről van szó, akit bírósági eljárás keretében jelöltek ki szakértővé.
(4) Ha a geometriai tervet elkészítő személy nem rendelkezik a hivatal által kiadott különleges jogosítvánnyal, e személy gondoskodik arról, hogy a geometriai tervek hitelesítésére külön jogszabály21) szerint jogosítvánnyal rendelkező személy hitelesítse a geometriai tervet.
(5) A kataszter céljaira csak a járási hivatal által is hitelesített geometriai terv használható.

67.a §
A kataszteri adatok felülvizsgálata
(1) A járási hivatal szükség szerint vizsgálja felül a kataszteri adatoknak a jogi állapottal és a tényleges állapottal való megegyezőségét. A kataszteri adatok felülvizsgálatára az állami szervek és községek közreműködésével, illetve a tulajdonosok és más jogosult személyek részvételével kerül sor.
(4) Ha a tulajdonos vagy más jogosult személy lakcíme ismeretlen, vagy nem tudni, hogy ilyen személy létezik-e, az ingatlanokra, az ingatlanokhoz fűződő jogokra, a tulajdonosokra és más jogosult személyekre vonatkozóan a község képviselője ad információkat.
(2) A kataszteri adatok felülvizsgálatát a járási hivatal annak a községnek az értesítésével kezdi meg, amelynek területén a kataszteri adatok felülvizsgálatára sor kerül majd.
(3) Ha a tulajdonos vagy más jogosult személy saját kézhez kézbesített vagy nyilvános hirdetmény útján való idézést kapott, távolléte nem akadályozza a kataszteri adatok felülvizsgálatát. Ilyen esetben az ingatlanokra, az ingatlanokhoz fűződő jogokra, a tulajdonosokra és más jogosult személyekre vonatkozóan a község képviselője, a szomszédos ingatlanok tulajdonosai vagy más jogosult személyek adhatnak információkat.
(5) Ha a kataszteri adatok felülvizsgálatában a tulajdonos vagy más jogosult személy közvetlen részvétele nem elkerülhetetlen, az ilyen személy írásban adhat információkat.
(6) A kataszteri adatok felülvizsgálatának eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni; ha eltéréseket találnak, a járási hivatal a 19. § szerint felszólítja a tulajdonosokat és más jogosult személyeket azok eltávolítására.
(7) A kataszteri adatok felülvizsgálatának eredménye nincs hatással az ingatlanokhoz fűződő jogok létrejöttére, változására vagy megszűnésére.
(8) A kataszteri adatok felülvizsgálatára nem kell alkalmazni a közigazgatási eljárás általános szabályait.7)

67.b §
A kataszteri operátum megújításának indokai és módjai
(1) A kataszteri operátum megújítását a hivatal által alapított jogi személy vagy más személy a járási hivatal javaslatára, a hivatal jóváhagyásával kezdi meg. A kataszteri operátum megújításának célja a kataszteri operátum új geodéziai információgyűjteményének és új leíró információgyűjteményének elkészítése.
(2) A kataszteri operátum új térképesítéssel való megújítása akkor kezdődik, ha a kataszteri operátum a további használatra alkalmatlanná válik azáltal, hogy az ingatlanok geometriai meghatározása és ezek helyzeti meghatározása a változások nagy számára tekintettel és a pontosságra vagy a léptékre vonatkozó igények következtében már nem felel meg az ingatlan-nyilvántartás követelményeinek, vagy ha a kataszteri operátum vagy annak egy része elveszik, megsemmisül vagy megrongálódik.
(3) A kataszteri operátum új térképesítéssel való megújítása a területi-közigazgatási egységek határai nyomvonalának, a kataszteri területek határainak, a telkek ingatlanokhoz fűződő jogok által kijelölt határainak, a telekfajták határainak és az építmények alaprajzának megállapításában merül ki (a továbbiakban: „a határok nyomvonalának megállapítása”).
(4) Ha a kataszteri operátum vagy annak egy része elhasználódás következtében a további használatra alkalmatlanná válik és a jogi állapot és a tényleges állapot változatlan maradt, illetve a kataszteri operátum új térképesítéssel való megújításának egyéb indoka sem áll fenn, a kataszteri operátum az érvényes állapotnak megfelelő másodpéldány elkészítésével kerül megújításra.
(5) A járási hivatal a kataszteri operátum új térképesítéssel való megújítását a kataszteri operátum megújításának helye szerint területileg illetékes község értesítésével kezdi meg.
(6) A kataszteri operátum megújítására az érvényes kataszteri operátum alapul vételével kerül sor. A kataszteri operátum megújításának eredménye nincs hatással az ingatlanokhoz fűződő jogok létrejöttére, változására vagy megszűnésére.

67.c §
A határok nyomvonalának megállapítása
(1) A határok nyomvonalát az illetékes járási hivatal, a hivatal által létrehozott jogi személy vagy más személy, a határ nyomvonalának megállapításának helye szerint területileg illetékes község, a mezőgazdasági földalap védelmét ellátó szervek, az erdőgazdasági földalap védelmét ellátó szervek, valamint a hivatal vagy más személy által alapított jogi személy által megjelölt további szervek és jogi személyek képviselőiből álló bizottság állapítja meg. Ha a kataszteri operátum megújítására olyan térségben kerül sor, ahol a telkek a mezőgazdasági földalap vagy az erdőgazdasági földalap részét képezik, az érintett telkeken gazdálkodó személyek képviselője is a bizottság tagja. Ha a határok nyomvonalának megállapítása állami kötöttpályák, repülőterek, autópályák, állami utak és kikötők telkeit érinti, rendszerint az ezeket az ingatlanokat kezelő jogi személy képviselője is a bizottság tagja. A bizottság elnöke az illetékes járási hivatal képviselője.
(2) A határok nyomvonalát a tulajdonosok és más jogosult személyek részvételével, vagy ezek képviselőinek részvételével állapítják meg. Ha a tulajdonos vagy más jogosult személy saját kézhez kézbesített vagy nyilvános hirdetmény útján való idézést kapott, távolléte nem akadályozza a kataszteri operátum megújítását. Ilyen esetben az ingatlanokra, az ingatlanokhoz fűződő jogokra, a tulajdonosokra és más jogosult személyekre vonatkozóan a község képviselője, a szomszédos ingatlanok tulajdonosai vagy más jogosult személyek adhatnak információkat.
(3) Ha a tulajdonos vagy más jogosult személy lakcíme ismeretlen, vagy nem tudni, hogy ilyen személy létezik-e, az ingatlanokra, az ingatlanokhoz fűződő jogokra, a tulajdonosokra és más jogosult személyekre vonatkozóan a község képviselője ad információkat.
(4) Ha a határok nyomvonalának megállapításában a tulajdonos vagy más jogosult személy közvetlen részvétele nem elkerülhetetlen, az ilyen személy írásban adhat információkat.
(5) Ha telkek határainak nyomvonalára vonatkozóan a tulajdonosok vagy más jogosult személyek állításai ellentmondanak egymásnak, az érvényes kataszteri operátumban megjelölt határvonalakat kell érvényesnek tekinteni; a határok így megállapított nyomvonalának változása csak jogerős bírósági határozat alapján megengedett. Ha a határok nyomvonala bírósági eljárás tárgya, a határokat vitatott határokként kell megjelölni a kataszteri operátumban.
(6) A határok nyomvonalának megállapításakor kimérik a nyomvonalak töréspontjait és egyéb objektumokat, melyek szükségesek az ingatlan nyilvántartásába vételéhez.
(7) A határok nyomvonalának megállapítása során az ingatlanok nyilvántartásához szükséges további kataszteri adatok megállapítására is sor kerül.
(8) A határok nyomvonala megállapításának eredményéről a bizottság jegyzőkönyvet készít, amelyet a bizottság tagjain kívül a jelenlevő tulajdonosok és más jogosult személyek, vagy ezek képviselői is aláírnak.

67.d §
Az új geodéziai információgyűjtemény és az új leíró információgyűjtemény elkészítése
(1) Az új geodéziai információgyűjtemény és az új leíró információgyűjtemény új térképesítéssel való elkészítésére a határok nyomvonala megállapításának alapul vételével kerül sor, és rendszerint az egész kataszteri területre vonatkozóan végzik el.
(2) A geodéziai információgyűjtemény részét képezi az a nagy léptékű térkép, amely a kataszteri operátum megújításának befejezését követően kataszteri térképpé válik.
(3) A geodéziai információgyűjtemény és leíró információgyűjtemény, vagy ezek egy része érvényes állapotnak megfelelő másodpéldányainak elkészítése nem kötődik a határok nyomvonalának megállapításához.


HATODIK RÉSZ
A kataszteri operátum nyilvánossága, a kataszter adatainak hitelessége és kötelező érvénye

68. §
A kataszteri operátum nyilvánossága
(1) Mindenkinek joga van betekinteni a kataszteri operátumba és abból saját szükségletre kivonatot, másolatot, vázlatot vagy kópiát készíteni, ha a 2. és 3. bekezdés másként nem rendelkezik. A kataszteri operátumba való betekintéskor a személyi szám, külföldi személy esetén a másfajta azonosító csak annak a személynek áll rendelkezésére, akire az vonatkozik.
(2) Az ingatlan áráról szóló adatot kérésre a tulajdonosnak adják ki. Az ingatlan áráról szóló adatot kérésre külön jogszabály szerinti feladatok teljesítése céljából állami hatóságoknak, külön jogszabály21a) értelmében a Szlovák Nemzeti Banknak, bíróságoknak, ügyészségeknek, a Rendőri Testületnek, jegyzőknek, bírósági végrehajtónak, adóhivatalnak, vagyonkezelőnek, építésügyi ingatlanérték-becslési szakértőnek, mezőgazdasági termőföldérték-becslési szakértőnek, erdőgazdálkodási erdőérték-becslési szakértőnek és értéktérképeket készítő személynek is kiadják.
(3) Az iratgyűjtemény nyilvánossága korlátozott. Az iratgyűjteményben összegyűjtött aktákhoz csak a tulajdonos és más jogosult személy, annak jogelődje vagy jogutódja férhet hozzá. Az iratgyűjteményben összegyűjtött aktákhoz külön jogszabály szerinti feladatok teljesítése céljából hozzáférést kap az a személy is, aki geodéziai és kartográfiai tevékenységet végez, szakértő geodéziai és kartográfiai szakterületen, a bíróság, az ügyészség, a Rendőri Testület, a jegyző, a bírósági végrehajtó, a külön jogszabály szerinti21a) vagyonkezelő, az adóhatóság, a hivatallal szolgálati jogviszonyban álló állami alkalmazott, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Szlovák Információs Szolgálat és a Katonai Hírszerzés.
(4) A hozzáférési helyen keresztül teszik közzé az adatokat, melyek a változások részletes bemérésének bejegyzését kivéve a 8. § 1. bek. a) pontja szerinti geodéziai információk gyűjteményéből állnak, a töréspontokat összekötő adatokat, a koordináták jegyzékét, valamint azokat az adatokat, melyeket a 8. § 1. bek. b) pontjának második alpontja értelmében jegyeznek be, ha elektronikus formában vannak vezetve, kivéve a személyi számot vagy külföldi esetén a más azonosító kódot és az ingatlan árát. Az első mondatban felsorolt adatok ingyenesen elérhetők és csak tájékoztató jellegűek.
(5) A kataszteri adatok, melyeket a hivatal általános érvényű rendelettel határoz meg, negyedévente kerülnek nyilvánosságra hozatalra olyan adatszerkesztési formában, amely lehetővé teszi az adatokban való keresést és a további automatizált adatfeldolgozást. Az állam nem vállal felelősséget a kataszteri adatok harmadik személy általi feldolgozása miatt keletkezett károkért.

69. §
Kataszteri adatok szolgáltatása
(1) A hivatal vagy nevében a járási hivatal irat formájában vagy elektronikusan bocsát ki kataszteri adatokat, ha a kért adatokat elektronikus formában vezetik.
(2) A járási hivatal a hivatal nevében kérésre kivonatot vagy másolatot készít a geodéziai vagy leíró információgyűjteményből, másolatot állít ki a telekkönyvből vagy a vasúti telekkönyvből, illetve a parcellaazonosítóból.
(3) A tulajdonlap kivonata vagy másolata, a kataszteri térkép másolata vagy az érintett kataszteri operátum térképnek másolata, a telekkönyvi kivonat vagy vasúti telekkönyvi kivonat, valamint ezek másolata közokiratnak minősül; közokiratnak minősül az iratként kiadott parcellaazonosító is.
(4) Ha a tulajdonlap kivonatát vagy másolatát a tulajdonosnak adják ki, annak kérésére tartalmazhatja a személyi számát, vagy külföldi személy esetén annak más azonosító kódját is.
(5) Állami szervnek, községnek, nagyobb területi egységnek, bíróságnak, ügyészségnek, Rendőri Testületnek, jegyzőnek, bírósági végrehajtónak, adóhivatalnak, Szociális Biztosítónak és külön törvény szerinti21a) vagyonkezelőnek feladatainak teljesítését szolgáló célra a személyi számot, külföldi egyén esetén annak más azonosító kódját is kiadják.
(6) A hivatal az integrált ügyfélszolgálati helyen21b) keresztül adja ki a tulajdonlap kivonatát vagy másolatát, a kataszteri térkép másolatát vagy az érintett kataszteri operátum térképének másolatát, ha a kért adatokat elektronikus formában vezetik.
(7) Ha a kért kataszteri adatokat elektronikus formában vezetik, azokat bármelyik járási hivatal kiadhatja.
(8) A hivatal kiadhatja a kataszteri adatokat elektronikus formában és a hivatal által alapított elektronikus szolgáltatást nyújtó jogi személy útján. A hivatal által alapított elektronikus szolgáltatást nyújtó jogi személy által kiadott adatok tájékoztató jellegűek.
(9) Kataszteri adatok nyújthatók ingatlanok összeírása/listája formájában is, melyekhez azonos jogviszonnyal kötődik ugyanaz a személy; az ingatlanok listája, melyekhez azonos jogviszonnyal kötődik ugyanaz a természetes személy csak ennek a természetes személynek adható ki vagy más jogosult személynek, 68. § 3. bek. második mondata szerinti személynek és azoknak, akiket erre külön jogszabály felhatalmaz.
(10) A geodéziai vagy leíró információgyűjteményből származó kivonat vagy másolat és a parcellaazonosító a kataszterben nyilvántartott állapotokat igazolja azon napon és időpontban, amely rajta fel van tüntetve.
(11)  A hivatal az által alapított elektronikus szolgáltatást nyújtó jogi személy útján szerződéses alapon nyújt természetes személynek vagy jogi személynek kataszteri adatokat, beleértve a természetes személy és a kataszterben vezetett érintett személy személyes adatait, mégpedig annak beleegyezése vagy tájékoztatása nélkül, ha ezek feldolgozása elengedhetetlen a feladataik vagy a külön jogszabályok szerinti feladatok teljesítéséhez, vagy közérdekű feladatok megvalósításához.
(12) A hivatal az által alapított elektronikus szolgáltatást nyújtó jogi személy útján szerződés alapján kataszteri adatokat szolgáltat a 68. § 4. bek.-ben előírt mértékben.
(13) Adatokat és elektronikus szolgáltatásokat a 9., 11. és 14. bekezdés értelmében térítés fejében szolgáltatnak. Az első mondat szerinti térítéstől mentesülnek azok a személyek, akik közigazgatási díjtérítés alól fel vannak mentve külön jogszabály szerint, és azok a személyek, akiknek kataszteri adatot és elektronikus szolgáltatást ingyen adnak ki külön jogszabály értelmében.21c)

70. §
A kataszteri adatok hitelessége és kötelező érvénye
(1) A kataszter 7. § szerinti adatai ellenkező bizonyításig hitelesek.
(2) A kataszteri adatok, így különösen az ingatlanokhoz fűződő jogok adatai, a parcellaszám, az ingatlan geometriai meghatározása, a telek fajtája, a kataszteri terület geometriai meghatározása és mérete, a kataszteri terület megnevezése, a mezőgazdasági egység vagy az erdőgazdasági egység, vagy a szervezeti egység mérete, az alap és részletes helyzeti pontmezők adatai, a pontmezők adatai, valamint a standardizált földrajzi megnevezések ellenkező bizonyításig hitelesek és kötelező érvényűek. Az „E” regiszter parcellájaként nyilvántartott telek fajtája nem kötelező érvényű kataszteri adat.

71. §
A kataszter kötelező érvényű adatainak használata
(1) A kataszter kötelező érvényű adatai főként az ingatlanokhoz fűződő jogok védelmének, az adó- és illetékigazgatás, a mezőgazdasági földalap védelmének, az erdőgazdálkodási földalap védelmének, az élő környezet alakításának és védelmének, gazdasági tevékenység és az ingatlanokra vonatkozó információs rendszerek céljaira használatosak.
(2) A kataszter kötelező érvényű adatai a közokiratok és egyéb okiratok írásos formában való elkészítéséhez szolgálnak alapul.
(3) A kataszter azon adatai, amelyek hitelességét megcáfolták, nem használhatók.


HETEDIK RÉSZ
Illetékek, költségek és szankciók

72. §
Illetékek
(1) A járási hivatalok a kataszteri eljárás megkezdésére vonatkozó kérelemért, a kataszteri operátumból készített igazolt kivonatért vagy másolatért, a parcellaazonosítás elkészítéséért, a kataszteri operátumból készített másodlatért vagy másolatért, mely nem minősül közokiratnak, a kataszteri operátumba való betekintésért, további adatok szolgáltatásáért, további adatok hitelesítéséért és a geometriai terv hitelesítéséért közigazgatási eljárási illetéket szednek be.
(2) A közigazgatási eljárási illetékeket külön jogszabály szerint kell beszedni.22)

73. §
A kataszteri eljárás költségeinek megtérítése
Ha a tulajdonos vagy más jogosult személy komoly indok nélkül, a részvétele elkerülhetetlenségére vonatkozó figyelmeztetés ellenére és az idézés részére való kézbesítése ellenére nem vesz részt a kataszteri eljárásban, és ezzel megakadályozza, vagy megnehezíti a kataszteri eljárás lefolytatását, köteles megtéríteni a kataszteri eljárás neki felróható költségeit.

Szabálysértések

74. §
(1) A kataszteri szakterület rendje elleni szabálysértést követel el, aki
a) az e törvényben megállapított határidőn belül nem jelenti be a tulajdonát képező, vagy általa birtokolt vagy bérelt ingatlanra vonatkozó kataszteri adat változását,
b) a járási hivatal felszólítására a megállapított határidőn belül nem nyújtja be a tulajdonát képező ingatlan, vagy az általa bérelt ingatlan adatainak bejegyzéséhez alapul szolgáló alapanyagokat,
c) a járási hivatal felszólítására és az erre vonatkozó törvény szerinti kötelessége ellenére nem jelöli ki a telekhatárok töréspontjait és a községek területhatárainak töréspontjait,
d) az idézés ellenére és komoly indok nélkül, illetve a részvétele elkerülhetetlenségének ellenére nem vesz részt a kataszteri eljárásban, és ezzel megakadályozza vagy megnehezíti az eljárás lefolytatását,
e) a mérési jelet, jelzést vagy a helyzeti pontmezőpont berendezését megrongálja, jogosulatlanul áthelyezi, eltávolítja vagy megsemmisíti,
f) a tulajdonát képező ingatlanra, vagy az általa birtokolt vagy bérelt ingatlanra vonatkozóan szándékosan jelent be valótlan adatot a járási hivatalnak,
g) szándékosan és jogosulatlanul megváltoztatja a kataszteri adatokat,
h) jogosulatlanul hitelesíti a geometriai tervet vagy a geodéziai munkák egyéb eredményét,
ch) hitelesíti olyan geometriai terv vagy földméréstani munka más eredményét, beleértve a telekrendezési szakterületbe tartozó projektmunkákat,5) amelyek esetében nem tartották be az általános érvényű előírásokat, az adminisztratív intézkedéseket és a geodézia, kartográfia és kataszter szakterületén érvényes műszaki előírásokat.
(2) A szabálysértésért a járási hivatal
a) az (1) bekezdés a)-d) pontjai szerinti magatartásért 1000 Sk,
b) az (1) bekezdés e) pontja szerinti magatartásért 3000 Sk,
c) az (1) bekezdés f)-g) pontjai szerinti magatartásért 5000 Sk szabálysértési bírságot szabhat ki.

75. §
(1) A 74. § (1) bekezdés h) és ch) pontja szerinti szabálysértéseket a kataszteri felügyelő tárgyalja.
(2) A kataszteri felügyelő az (1) bekezdés szerinti szabálysértésekért a természetes személyre 25 000 Sk-ig terjedő szabálysértési bírságot szabhat ki.
(3) A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti szabálysértést egy éven belül ismételten elkövető természetes személytől visszavonhatja a geometriai tervek vagy a geodéziai munkák egyéb eredményeinek hitelesítésére vonatkozó jogosítványát. Ha a geometriai tervek és a geodéziai munkák egyéb eredményeinek hitelesítésére vonatkozó jogosítvány visszavonásáról szóló határozat nem emelkedik jogerőre, a járási hivatal nem hitelesíti a természetes személy további geometriai terveit és geodéziai munkáinak egyéb eredményeit.

A kataszteri szakterület rendjének jogi személyek általi megsértése

76. §
(1) A jogi személy megsérti a kataszteri szakterület rendjét, ha
a) az e törvényben megállapított határidőn belül nem jelenti be a tulajdonát képező ingatlanra, vagy az általa birtokolt vagy bérelt ingatlanra vonatkozó kataszteri adat változását; e törvény céljaira az állami vagyon kezeléséből eredő jogokat gyakorló jogi személy tulajdonosnak minősül,
b) a járási hivatal felszólítására a megállapított határidőn belül nem nyújtja be a tulajdonát képező ingatlan, vagy az általa bérelt ingatlan adatainak bejegyzéséhez alapul szolgáló alapanyagokat; e törvény céljaira az állami vagyon kezeléséből eredő jogokat gyakorló jogi személy tulajdonosnak minősül,
c) a járási hivatal felszólítására és az erre vonatkozó törvény szerinti kötelessége ellenére nem jelöli ki a telekhatárok és a községek területhatárainak töréspontjait,
d) az idézés ellenére és komoly indok nélkül, illetve a részvétele elkerülhetetlenségének ellenére nem vesz részt a kataszteri eljárásban, és ezzel megakadályozza vagy megnehezíti az eljárás lefolytatását,
e) a merési jelet, jelzést vagy a helyzeti pontmezőpont berendezését megrongálja, jogosulatlanul áthelyezi, eltávolítja vagy megsemmisíti,
f) a tulajdonát képező ingatlanra, vagy az általa birtokolt vagy bérelt ingatlanra vonatkozóan valótlan adatot jelent be a járási hivatalnak; e törvény céljaira az állami vagyon kezeléséből eredő jogokat gyakorló jogi személy tulajdonosnak minősül,
g) nem küldi meg az ingatlanokra vagy az ingatlanokhoz fűződő jogokra vonatkozóan elkészített közokiratokat vagy egyéb okiratokat, esetleg az ingatlanok nyilvántartásával összefüggő egyéb adatokat,
h) jogosulatlanul megváltoztatja a kataszteri adatokat.
(2) A járási hivatal a kataszteri szakterület rendjének megsértéséért a jogi személyre
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti magatartásért 10 000 Sk,
b) az (1) bekezdés b) és c) pontjai szerinti magatartásért 30 000 Sk,
c) az (1) bekezdés d) pontja szerinti magatartásért 50 000 Sk,
d) az (1) bekezdés e)-h) pontjai szerinti magatartásért 100 000 Sk szabálysértési bírságot szabhat ki.
(3) A járási hivatal a kataszteri szakterület rendjének megsértéséért a jogi személyre ismételt bírságot szabhat ki.

77. §
(1) A szabálysértést az érintett ingatlan elhelyezkedése szerint területileg illetékes járási hivatal /74.§ (1) bekezdés a)-g) pontok/ vagy a kataszteri felügyelő /74. § (1) bekezdés h)-ch) pontok/ tárgyalja.
(2) A kataszteri szakterület rendjének megsértését az érintett ingatlan elhelyezkedése szerint területileg illetékes járási hivatal tárgyalja.
(3) A 74. § (2) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése szerinti bírság a járási hivatalnak vagy a kataszteri felügyelőnek a szabálysértésről való tudomásszerzése napjától számított egy éven belül, de legkésőbb a szabálysértés elkövetésének napjától számított három éven belül szabható ki.
(4) A 76. § (2) bekezdése szerinti bírság a járási hivatalnak a kataszteri szakterület rendjének jogi személy általi megsértéséről való tudomásszerzése napjától számított egy éven belül, de legkésőbb a kataszteri szakterület rendje megsértésének napjától számított három éven belül szabható ki.
(5) A bírságot a bírság kiszabásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 30 napon belül kell megfizetni.
(6) A bírság kiszabása nem érinti a kataszteri eljárás költségeinek megtérítésére vonatkozó jogosultságot.
(7) A bírságból befolyó jövedelem a Szlovák Köztársaság állami költségvetésének bevételét képezi.
(8) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a szabálysértési eljárásra külön törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.23)
(9) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a kataszteri szakterület rendjének jogi személyek általi megsértésére irányuló eljárásban a közigazgatási eljárás általános szabályait7) kell alkalmazni.


NYOLCADIK RÉSZ
Átmeneti és záró rendelkezések

Átmeneti rendelkezések

78. §
(1) Az ingatlan-nyilvántartásban 1992. december 31-ig elvégzett, ingatlanokhoz fűződő jogokra vonatkozó bejegyzések ellenkező bizonyításig tanúsítják a bejegyzésbe foglalt tények valóságnak való megfelelőségét. Ellenkező bizonyítás esetén a kataszteri hatóság kijavítja a bejegyzést.
(2) Azokra az ingatlanokhoz fűződő jogokra vonatkozó bejegyzések, amelyeket az ingatlanokhoz fűződő tulajdoni és egyéb dologi jogok bejegyzéséről szóló, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 60/1994. számú törvényével módosított Tt. 265/1992. számú törvény szerint végeztek el, az ingatlanokhoz fűződő jogokra vonatkozó e törvény szerint elvégzett bejegyzéseknek minősülnek.
(3) Ha nem nyújtottak be az ingatlankataszterbe való bejegyzés iránti kérelmet, az 1993. január 1-e előtt megkötött szerződésekből eredő ingatlanokhoz fűződő jogokat a jelen törvény szerint kell bejegyezni.

79. §
(1) A földminőségi minősített termőföld-ökológiai egységek adatai a Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériumának hatáskörébe tartozó illetékes szervektől kerülnek átvételre a kataszterbe; ezek átvétele és ezt követő nyilvánosságra hozatala a Szlovák Köztársaság Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatalának Közlönyében kerül közzétételre.
(2) A telkeknek a község beépített területéhez tartozására vonatkozó adatok átvételre kerülnek a kataszterbe; ezek átvétele és azt követő nyilvánosságra hozatala a Szlovák Köztársaság Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatalának Közlönyében kerül közzétételre.

79.a §
A bejegyzés iránti kérelem elbírálására való alkalmasságra vonatkozó 2002. január 1-e előtt kiadott jogosítványok továbbra is érvényesek maradnak.

79.b §
(1) A kataszteri szakterületen a kerületi hivatalok és a járási hivatalok alkalmazottainak munkajogviszonyaiból eredő jogok és kötelességek 2002. január 1-ei hatállyal a kerületi hivataloktól és a járási hivataloktól azokra a kataszteri hivatalokra szállnak át, amelyek területi illetékességébe a kerületi hivatalok és a járási hivatalok a székhelyük szerint tartoznak.
(2) A kataszteri szakterületen tulajdonjogi és egyéb jogviszonyokból eredő jogok és kötelességek, beleértve a követeléseket és kötelezettségeket, 2001. december 31-ei hatállyal a járási hivataloktól és a kerületi hivataloktól a kataszteri hivatalokra szállnak át. Ezzel egyidejűleg a kerületi hivatalok kataszteri szakosztályainak és a járási hivatalok kataszteri szakosztályainak addig kataszteri hivatalként szolgáló ingó és ingatlan dolgok 2002. január 1-jétől szállnak át a kataszteri hivatalokra, mégpedig a kerületi hivatalok és a kataszteri hivatalok között megkötött, illetve a járási hivatalok és a kataszteri hivatalok között megkötött delimitációs jegyzőkönyvek szerint.

79.c §
A 2002. január 1-ig megkezdett megújításra irányuló eljárást, a határozat fellebbezési eljáráson kívüli felülvizsgálatára irányuló eljárást, ügyészi kifogásra irányuló eljárást és a község határa vagy a kataszteri terület határa nyomvonalának megállapítására irányuló eljárást az eddigi szabályok szerint kell befejezni.

79.d §
A külön jogszabály szerinti9a) lakástulajdonjog átruházásáról szóló szerződésből eredő vagy a nem lakáscélú helyiség tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződésből eredő, e törvény hatálybalépéséig benyújtott bejegyzés iránti kérelemre irányuló megkezdett eljárást e törvény rendelkezései szerint kell befejezni.

79.e §
A lakás vagy nem lakáscélú helyiség tulajdonjogának külön jogszabály szerinti9a) átruházásáról szóló szerződésből eredő bejegyzés iránti kérelemre irányuló, e törvény hatálybalépéséig megkezdett eljárást e törvény rendelkezései szerint kell elbírálni és befejezni.

79.f §
(1) E törvény hatálybalépésével a Pozsony I Kataszteri Hatóság, a Pozsony II Kataszteri Hatóság, a Pozsony III Kataszteri Hatóság, a Pozsony IV Kataszteri Hatóság és a a Pozsony V Kataszteri Hatóság hatáskörei a Szlovák Köztársaság Fővárosa - Pozsony Kataszteri Hatóságára szállnak át, amely a hatásköreit a Pozsony I, Pozsony II, Pozsony III, Pozsony IV és Pozsony V járások külön törvényben meghatározott illetékességi területén gyakorolja.24)
(2) E törvény hatálybalépésével a Kassa I Kataszteri Hatóság, a Kassa II Kataszteri Hatóság, a Kassa III Kataszteri Hatóság és a Kassa IV Kataszteri Hatóság hatáskörei a Kassa Kataszteri Hatóságára szállnak át, amely a hatásköreit a Kassa I, Kassa II, Kassa III és Kassa IV járások külön törvényben meghatározott illetékességi területén gyakorolja.24)

79.g §
A telekhatárok nyomvonalának megállapítására irányuló, e törvény hatálybalépéséig megkezdett eljárásokat az eddigi szabályok szerint kell befejezni.

79.h §
Ha az ingatlanhoz fűződő jogról szóló közokirat 2004. április 15-e előtt szerzett jogerős bírósági határozattal egyenértékű joghatást, a feljegyzés elvégzésénél a 36.a §-a szerint kell eljárni.

79.i §
Átmeneti rendelkezés a 2009. szeptember 1-től hatályos szabályozásokhoz
Az ingatlanok átruházásáról szóló, 2009. augusztus 31-ig megkötött szerződésen alapuló bejegyzés iránti kérelemre irányuló eljárásra a törvény 2009. augusztus 31-ig hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

79.j §
Átmeneti rendelkezés a 2013. január 1-től hatályos jogi szabályozáshoz
A kataszteri hatóság 2012. december 31-ig kinevezett igazgatója a kataszteri hatóság 2013. január 1-től hatályos törvény szerinti igazgatójának minősül.

79.k §
Átmeneti rendelkezés a 2016. július 1-től hatályos szabályozásokhoz
A bejegyzés iránti kérelem elbírálására való alkalmasságra vonatkozó jogosítványok, melyeket 2016. július 1-je előtt adtak ki, érvényben maradnak.

79.l §
Átmeneti rendelkezések a 2018. október 1-től hatályos szabályozáshoz
(1) A 2018. szeptember 30. előtt megkezdett és jogerősen le nem zárult kataszteri eljárásokat a 2018. szeptember 30-ig hatályos jogi előírások szerint kell befejezni.
(2) Az ingatlan tényleges felosztásával vagy egyesítésével létrejött ingatlanhoz kötődő jogokról szóló szerződéshez, közokirathoz vagy más irathoz, az ingatlan részét érintő szolgalmi jogról szóló szerződéshez, közokirathoz vagy más irathoz, vagy a 46. § 2–4. bek., 6–8. bek. szerinti bejegyzéséhez csatolni kell a geometriai tervet is, ha a geometriai terv 2018. szeptember 30-a előtt hivatalosan hitelesítve volt.

80. §
Felhatalmazó rendelkezések
(1) A hivatal általánosan kötelező érvényű rendelettel állapítja meg a következők részleteit:
a) a kataszteri területek és az ingatlanok nyilvántartásának módja,
b) a kataszter tartalma, így különösen a kataszteri operátum részletes tagolódása, a kataszteri operátumról vagy annak egy részéről készített másodpéldány elkészítése, a telkek fajtája és a védelem jellemzői, illetve az ingatlanok kihasználása,
c) az ingatlanokhoz fűződő jogok bejegyzésének folyamata, beleértve a bejegyzés iránti kérelem elbírálására való alkalmasság igazolását,
d) a kataszteri operátum frissítése, a telekkönyvek és a vasúti könyv kezelése, a tulajdonosok és más jogosult személyek, a községek és az állami szervek közreműködése,
e) a kataszteri eljárás,
f) a kataszter számára végzett geodéziai és kartográfiai munkák, így különösen a kataszter vezetése során végzett geodéziai tevékenységek, a geometriai tervek elkészítése és hitelesítése, a mérési munkák pontossága, illetve a geometriai tervek elkészítéséhez és hitelesítéséhez szükséges szakképesítési követelmények,
g) az igazolt kivonatok vagy másolatok és parcella-azonosítások (közokiratok) elkészítése, a kataszteri operátum nem közokiratnak minősülő másodlatainak és másolatainak elkészítése, valamint az egyéb adatok szolgáltatása,
h) a kataszteri felügyelet,
i) az ingatlankataszter elektronikus formában való vezetése, folyamata, módja és megvalósítása, illetve az ezekből eredő kötelességek,
j) a kataszteri szakterület munkaszervezése, iratmegőrzése és iratkezelése.
(2) A kataszteri terület határának változására irányuló eljárás szabályait a hivatal által kiadott általánosan kötelező jogszabály állapítja meg.
(3) A hivatal általános érvényű jogszabállyal határozza meg, hogy mely kataszteri adatok kerülnek közzétételre strukturált adatok formájában úgy, hogy lehetővé tegyék az adatkeresést és további automatikus adatfeldolgozást.

Záró rendelkezések

81. §
A következő jogszabályok hatályukat vesztik:
1. a Tt. 265/1992. számú, az ingatlanokhoz fűződő tulajdoni és egyéb dologi jogok bejegyzéséről szóló törvény a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 60/1994. számú törvénye értelmében, amellyel kiegészül és módosul Tt. 92/1991. számú, az állami vagyon más személyekre való átruházásának feltételeiről szóló, többször módosított törvény, illetve a Tt. 265/1992. számú, az ingatlanokhoz fűződő tulajdoni és egyéb dologi jogok bejegyzéséről szóló törvény,
2. a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 266/1992. számú, a Szlovák Köztársaság ingatlankataszteréről szóló törvénye,
3. A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 293/1992. számú, az ingatlanokhoz fűződő némely tulajdonjogok rendezéséről szóló törvényének 19. §-a.
4. A Szlovák Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal Tt. 594/1992. számú rendelete, amely végrehatja az ingatlanokhoz fűződő tulajdoni és egyéb dologi jogok bejegyzéséről szóló Tt. 265/1992. számú törvényt és a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 266/1992. számú, a Szlovák Köztársaság ingatlankataszteréről szóló törvényét.

82. §
E törvény a negyedik rész harmadik szakaszának kivételével 1996. január 1-jén lép hatályba; a negyedik rész harmadik szakasza 1998. január 1-jén lép hatályba.


Michal Kováč, s.k.
Ivan Gašparovič, s.k.
Vladimír Mečiar, s.k.


1) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 180/1995. sz., az egyes földterületek tulajdonjogának rendezéséről szóló törvénye 13. §-a a későbbi előírások értelmében.
1aa) APéldául a Tt. 543/2002. sz., a természet- és tájvédelemről szóló törvényének 51. §-a a későbbi módosítások értelmében,
a Tt. 49/2002. sz., a műemlékvédelmi alap védelméről szóló törvénye 15. §-ának 5. bek. a későbbi módosítások szerint.
1a) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 182/1993. számú, a lakások és nem lakáscélú helyiségek tulajdonjogáról szóló törvényének 21-23 §-ai.
1b) A Tt. 50/1976. számú, a területrendezésről és az építési rendtartásról szóló többször módosított törvényének (építésügyi törvény) 43. a § (3) bekezdése és 139. b § (6) és (7) bekezdései.
2) A Szlovák Köztársaság Tt. 19/1993. számú, a mezőgazdasági termőföldek mezőgazdasági földalapból való kivonásának alap-illetékkulcsairól szóló kormányrendeletének 5. §-a.
3) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 323/1992. számú, a közjegyzőkről és a közjegyzői tevékenységről szóló törvényének (Közjegyzői rendtartás) 63. §-a.
5) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. számú, a telekrendezésről, a telkek tulajdonjogának
rendezéséről, a földhivatalokról, a földalapról és a közbirtokosságokról szóló, többször módosított törvénye (teljes szövegváltozat: Tt. 12/1994. számú törvény).
5a) A Tt. 281/1997. számú, a katonai körzetekről szóló törvénye 8. § (1) bekezdése, és a Tt. 222/1996. számú, a helyi államigazgatás megszervezésről és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvényt módosító törvény.
5b) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 180/1995. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint.
5c) Például a Tt. 18/2018. sz., a személyes adatok védelméről szóló törvény 6. §-a és más törvénymódosítások.
5d) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 180/1995. sz. törvényének 1. §-a a későbbi módosítások szerint.
5e) A Tt. 3/2010. sz., a nemzeti térinformatikai infrastruktúráról szóló törvénye 1. sz. mellékletének hatodik pontja.
5f) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 180/1995. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 215/1995. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint.
6) A Tt. 169/1949. számú, a katonai körzetekről szóló törvényének 2. §-a.
6a) A Tt. 305/2013. sz., a közhatalmi szervek elektronikus jogkörgyakorlásáról és más törvényi módosításokról szóló törvénye (az e-Government-ről szóló törvény) a későbbi előírások értelmében.
7) A Tt. 71/1967. számú, a közigazgatási eljárásról szóló törvénye.
7a) A Polgári Törvénykönyv 40. § (4) és (5) bekezdései és a Tt. 215/2002. számú, az elektronikus aláírásról és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 9. §-a a Tt. 214/2008 számú törvénye értelmében.
7b) A Tt. 305/2013. sz. törvényének 5. §-a a 273/2015. sz. törvény értelmében.
8) Például a Polgári Törvénykönyv 133. § (2) bekezdése és a Kereskedelmi Törvénykönyv 60. § (1) bekezdése.
9) A Tt. 92/1991. számú, az állami vagyon más személyekre való átruházásának feltételeiről szóló, többször módosított törvénye.
9a) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 182/1993. számú, többször módosított törvényének 5. és 16. §-ai.
10) Például a Tt. 301/2005. számú, a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényének 50. § és 425. §-ai.
10ab) A Tt. 527/2002. számú, az önkéntes árverésekről és a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 323/1992. számú, a közjegyzőkről és a közjegyzői tevékenységről szóló törvényének (Közjegyzői rendtartás) kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye.
10ac) A Tt. 527/2002. számú törvényének 21. § (3) bekezdése a Tt. 568/2007. számú törvénye értelmében.
10b) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 511/1992. számú, az adók és illetékek kezeléséről és a területi pénzügyi szervek rendszerének változásairól szóló, többször módosított törvénye, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 233/1995. számú, a bírósági végrehajtókról és a végrehajtói tevékenységről és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye (Végrehajtói rendtartás), a Polgári perrendtartás, a Tt. 328/1991. számú, a csődeljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított törvénye.
10c) A Tt. 71/1967. számú törvényének 62-69. §-ai.
10d) A Polgári Törvénykönyv 48. §-a.
10e) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 145/1995. számú, a közigazgatási illetékekről szóló, többször módosított törvénye.
10ea) A Tt. 527/2002. számú, az önkéntes árverésekről és a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 323/1992. számú, a közjegyzőkről és a közjegyzői tevékenységről szóló törvényének (Közjegyzői rendtartás) kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye a Tt. 568/2007. számú törvény értelmében.
10eb) A Polgári perrendtartás 228. §-a
11) A Tt. 323/1992. sz. törvénye 43. §-ának 2. bekezdése.
12) Például a Tt. 328/1991. számú, a csődeljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított törvénye.
14) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 15/1993. számú, az okiratok és az okiraton szereplő aláírások körzeti hivatalok általi hitelesítéséről szóló törvénye.
15) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. sz., a községi önkormányzatokról szóló törvényének 2.c §-a a Tt. 125/2015. sz. törvénye értelmében.
16) A Tt. 50/1976. számú, a területrendezésről és az építési rendtartásról szóló, többször módosított törvényének (építésügyi törvény) 82. §-a.
17) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 180/1995. sz. törvényének 6. bek. a későbbi előírások értelmében.
19) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 180/1995. számú, többször módosított törvényének 21-24. §-ai.
20) A Tt. 455/1991. számú, egyéni vállalkozásról szóló, többször módosított törvényének 2. számú melléklete.
21) A Tt. 46/1971. számú, a geodéziáról és kartográfiáról szóló törvénye a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 132/1994. számú törvénye értelmében.
A Szlovák Geodéziai és Kartográfiai Hivatal Tt. 82/1973. számú, a geometriai tervek és a geodéziai munkák egyéb eredményeinek hitelesítéséről szóló közleménye.
21a) A Tt. 8/2005. sz., a vagyonkezelőkről szóló törvénye 2. § 1. bek. és más törvénymódosítások.
21b) A Tt. 305/2013. sz. törvénye 7. §-a a későbbi módosítások szerint.
21c) A Tt. 305/2013. sz. törvénye 17. §-ának 6. bek. a későbbi módosítások szerint.
22) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 145/1995. számú, a közigazgatási illetékekről szóló törvénye.
23) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 372/1990. számú, a szabálysértésekről szóló, többször módosított törvénye.
24) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 221/1996. számú, a Szlovák Köztársaság területi és közigazgatási elrendezéséről szóló, többször módosított törvénye.
Časová verzia účinná od 1. septembra 2018 do 30. septembra 2019

162/1995 Z. z.

Zákon
O KATASTRI NEHNUTEĽNOSTÍ A O ZÁPISE VLASTNÍCKYCH A INÝCH PRÁV K NEHNUTEĽNOSTIAM
(katastrálny zákon)


z 27. júna 1995


Zmena:
222/1996 Z. z. s účinnosťou od 24. júla 1996
255/2001 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2002
419/2002 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2002
173/2004 Z. z. s účinnosťou od 15. apríla 2004
669/2007 Z. z. s účinnosťou od 31. decembra 2007
568/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2008
384/2008 Z. z. s účinnosťou od 15. októbra 2008
304/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2009
103/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. mája 2010
345/2012 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2013
180/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. októbra 2013
125/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016
212/2018 Z. z. s účinnosťou od 1. októbra 2018
225/2019 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2019


Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:


PRVÁ ČASŤ
Všeobecné ustanovenia

§ 1
Kataster nehnuteľností
(1) Kataster nehnuteľností (ďalej len „kataster“) je geometrické určenie, súpis a popis nehnuteľností. Súčasťou katastra sú údaje o právach k týmto nehnuteľnostiam, a to o vlastníckom práve, záložnom práve, vecnom bremene, o predkupnom práve, ak má mať účinky vecného práva, ako aj o právach vyplývajúcich zo správy majetku štátu, zo správy majetku obcí, zo správy majetku vyšších územných celkov, o nájomných právach k pozemkom, ak nájomné práva trvajú alebo majú trvať najmenej päť rokov (ďalej len „právo k nehnuteľnosti“).
(2) Kataster tvoria katastrálne operáty usporiadané podľa katastrálnych území.

§ 2
Informačný systém katastra
Kataster slúži aj ako informačný systém, najmä na ochranu práv k nehnuteľnostiam, na daňové účely a poplatkové účely, na oceňovanie nehnuteľností, najmä pozemkov, na ochranu poľnohospodárskeho pôdneho fondu a lesného pôdneho fondu, na tvorbu a ochranu životného prostredia, na ochranu nerastného bohatstva, na ochranu národných kultúrnych pamiatok a ostatných kultúrnych pamiatok, ako aj chránených území a prírodných výtvorov a na budovanie ďalších informačných systémov o nehnuteľnostiach.

§ 3
Vymedzenie niektorých pojmov
(1) Pozemkom sa rozumie časť zemského povrchu oddelená od susedných častí hranicou územnej správnej jednotky, katastrálneho územia, zastavaného územia obce, hranicou vymedzenou právom k nehnuteľnosti, hranicou držby alebo hranicou druhu pozemku, alebo rozhraním spôsobu využívania pozemku.
(2) Hranicu pozemku určujú lomové body. Za hranicu susedných pozemkov vymedzenú vlastníckym právom sa považuje hranica podľa skutočnej držby, ak ju vlastníci susedných pozemkov uznávajú a ak nie je medzi nimi sporná.
(3) Parcelou sa rozumie geometrické určenie a polohové určenie a zobrazenie pozemku v katastrálnej mape, v mape určeného operátu alebo v geometrickom pláne s vyznačením jej parcelného čísla.
(4) Geometrickým určením nehnuteľnosti alebo katastrálneho územia sa rozumie vymedzenie tvaru a rozmerov nehnuteľnosti alebo katastrálneho územia ich hranicami.
(5) Polohovým určením nehnuteľnosti alebo katastrálneho územia sa rozumie ich definovanie v zobrazovacom systéme.
(6) Lomový bod je bod, v ktorom sa lomí hranica územnej správnej jednotky, katastrálneho územia, zastavaného územia obce, hranica vymedzená právom k nehnuteľnosti, hranica držby, hranica druhov pozemkov alebo rozhrania spôsobu využívania pozemkov.
(7) Výmerou parcely sa rozumie vyjadrenie plošného obsahu priemetu pozemku do zobrazovacej roviny v plošných metrických mierach. Veľkosť výmery parcely vyplýva z geometrického určenia a polohového určenia pozemku a zaokrúhľuje sa na celé štvorcové metre.
(8) Katastrálnym územím sa rozumie územno-technická jednotka, ktorú tvorí územne uzavretý a v katastri spoločne evidovaný súbor pozemkov.
(9) Katastrálnym operátom sa rozumie súbor dokumentačných materiálov obsahujúcich údaje katastra z jedného katastrálneho územia.
(10) Katastrálnou mapou sa rozumie polohopisná mapa veľkej mierky, zobrazujúca všetky nehnuteľnosti a katastrálne územia evidované v katastri. Pozemky sa v katastrálnej mape zobrazujú priemetom svojich hraníc do zobrazovacej roviny a označujú sa parcelnými číslami a spravidla značkami druhov pozemkov.
(11) Mapou určeného operátu sa rozumie mapa, na ktorej sú zobrazené pozemky vymedzené vlastníckymi hranicami v nájme právnických osôb a fyzických osôb a sú zlúčené do väčších celkov.
(12) Identifikáciou parcely sa rozumie porovnanie zápisu a zákresu tej istej nehnuteľnosti vo verejnej listine a inej listine a v iných operátoch so zápisom a zákresom v súbore popisných informácií a v súbore geodetických informácií katastra.
(13) Základné štátne mapové dielo je mapa alebo súhrn mapových listov, ktoré súvisle pokrývajú územie, so základným, všeobecne využiteľným obsahom; jeho vydavateľom je štátny orgán. Ak toto dielo tvorí súhrn mapových listov, tieto listy majú jednotný klad, označenie, značkový kľúč, kartografické zobrazenie a spravidla jednotnú mierku.
(14) Geodetickými prácami sa rozumejú meračské práce, zaznamenávanie a spracúvanie výsledkov merania, zobrazovacie práce a aktualizácia súboru geodetických informácií.

§ 3a
Iná oprávnená osoba
Iná oprávnená osoba je osoba oprávnená z práva k nehnuteľnosti, a to
a) záložný veriteľ,
b) oprávnený z predkupného práva,
c) oprávnený z vecného bremena,
d) nájomca,
e) správca majetku štátu, správca majetku vyššieho územného celku, správca majetku obce,
f) Slovenský pozemkový fond a správca lesného pozemku, ak nakladajú s pozemkami nezistených vlastníkov podľa osobitného predpisu.1)

Zápis práv k nehnuteľnostiam

§ 4
(1) Práva k nehnuteľnostiam sa do katastra zapisujú vkladom práv k nehnuteľnostiam do katastra (ďalej len „vklad“), záznamom práv k nehnuteľnostiam do katastra (ďalej len „záznam“) a poznámkou o právach k nehnuteľnostiam v katastri (ďalej len „poznámka“).
(2) Zápisom práv k nehnuteľnostiam sa rozumie vklad, záznam a poznámka.
(3) Zápisy práv k nehnuteľnostiam majú právotvorné, evidenčné alebo predbežné účinky podľa tohto zákona.

§ 5
(1) Vklad je úkon okresného úradu; vkladom vzniká, mení sa alebo zaniká právo k nehnuteľnostiam.
(2) Záznam je úkon okresného úradu plniaci evidenčné funkcie, ktoré nemajú vplyv na vznik, zmenu ani na zánik práv k nehnuteľnostiam.
(3) Poznámka je úkon okresného úradu, ktorý je určený na vyznačenie skutočností alebo pomeru vzťahujúceho sa na nehnuteľnosti alebo na osobu a ktorý nemá vplyv na vznik, zmenu ani na zánik práv k nehnuteľnostiam.


DRUHÁ ČASŤ
Predmet a obsah katastra

§ 6
Predmet katastra
(1) V katastri sa evidujú
a) katastrálne územia;
b) pozemky, ktoré sú vymedzené
1. vlastníckou hranicou,
2. vlastníckou hranicou a sú zlúčené do väčších celkov,
3. hranicou držby,
4. hranicou druhu pozemku,
5. rozhraním spôsobu využívania,
6. hranicou katastrálneho územia,
7. hranicou zastavaného územia obce;
c) stavby spojené so zemou pevným základom, a to prienikom so zemským povrchom alebo priemetom ich vonkajšieho obvodu na zemský povrch, ktoré
1. sú označené súpisným číslom,
2. nie sú označené súpisným číslom,
3. sú rozostavanými stavbami v súvislosti so vznikom, zmenou alebo zánikom práva k nim,
4. sú podzemnými stavbami, a to v miestach ich prienikov so zemským povrchom;
d) byty, rozostavané byty, nebytové priestory a rozostavané nebytové priestory v súvislosti so vznikom, zmenou alebo zánikom práva k nim; tieto sa evidujú len v súbore popisných informácií katastra, a to údajmi o číslovaní, vlastníkoch a vlastníckych vzťahoch;
e) chránené časti prírody a krajiny a kultúrne pamiatky;1)
f) práva k nehnuteľnostiam evidovaným v katastri, práva k stavbám, bytom a nebytovým priestorom na základe zmluvy o výstavbe, vstavbe a nadstavbe domu,1a) ako aj iné skutočnosti súvisiace s právami k nehnuteľnostiam, a to najmä vyhlásenie konkurzu voči vlastníkovi nehnuteľnosti, začatie konania o výkon rozhodnutia predajom nehnuteľnosti, začatie vyvlastňovacieho konania a začatie exekúcie predajom nehnuteľnosti (ďalej len „skutočnosť súvisiaca s právom k nehnuteľnosti“).
(2) V pochybnostiach okresného úradu, či ide o predmet evidovania v katastri, rozhoduje Úrad geodézie, kartografie a katastra Slovenskej republiky (ďalej len „úrad“); na toto rozhodovanie sa nevzťahuje správny poriadok. Okresný úrad oznámi účastníkovi konania o návrhu na vklad alebo tomu, v prospech koho sa má vykonať zápis do katastra, že úradu predložil vec na rozhodnutie, či ide o predmet evidovania v katastri. Úrad rozhodne o tom, či ide o predmet evidovania v katastri do 30 dní odo dňa doručenia žiadosti okresného úradu o vydanie rozhodnutia. Úrad oznámi rozhodnutie, či ide o predmet evidovania v katastri okresnému úradu do piatich dní odo dňa jeho vydania, a zároveň toto rozhodnutie zverejní na svojom webovom sídle a na elektronickej úradnej tabuli.
(3) Nehnuteľnosti významné z hľadiska obrany, vnútorného poriadku a bezpečnosti štátu, ako aj práva k týmto nehnuteľnostiam sa v katastri evidujú po dohode s Ministerstvom obrany Slovenskej republiky, Ministerstvom vnútra Slovenskej republiky, Ministerstvom spravodlivosti Slovenskej republiky, Ministerstvom dopravy, pôšt a telekomunikácií Slovenskej republiky, Správou štátnych hmotných rezerv Slovenskej republiky, Národným bezpečnostným úradom a Slovenskou informačnou službou.

§ 7
Obsah katastra
Kataster obsahuje tieto údaje:
a) geometrické určenie a polohové určenie nehnuteľností a katastrálnych území,
b) parcelné čísla, údaje o parcelách registra „C“ evidovaných na katastrálnej mape, údaje o parcelách registra „E“ evidovaných na mape určeného operátu, druhy a výmery pozemkov, súpisné čísla stavieb, údaje o príslušnosti pozemkov k zastavanému územiu obce,2) údaje o druhoch chránených nehnuteľností, o cene nehnuteľnosti a údaje o využívaní nehnuteľností, vybrané údaje na začlenenie pozemkov do poľnohospodárskeho pôdneho fondu alebo do lesného pôdneho fondu, údaje o bonitovaných pôdnoekologických jednotkách, vybrané údaje na tvorbu a ochranu životného prostredia a vybrané údaje pre iné informačné systémy o nehnuteľnostiach,
c) údaje o právach k nehnuteľnostiam, údaje o vlastníkovi nehnuteľnosti (ďalej len „vlastník“) a o inej oprávnenej osobe, ak ide o fyzickú osobu, meno, priezvisko, rodné priezvisko, dátum narodenia, rodné číslo, a ak ide o cudzinca, iný identifikátor a miesto trvalého pobytu, ak ide o právnickú osobu, názov, sídlo a identifikačné číslo, ako aj údaje o skutočnostiach súvisiacich s právami k nehnuteľnostiam,
d) údaje o základných a podrobných polohových bodových poliach alebo údaje o bodových poliach,
e) sídelné a nesídelné geografické názvy.

§ 8
Katastrálny operát
(1) Katastrálny operát tvoria dokumentačné materiály potrebné na spravovanie katastra a obnovu katastrálneho operátu. Katastrálny operát sa vedie v papierovej podobe alebo v elektronickej podobe. Katastrálny operát obsahuje tieto časti:
a) súbor geodetických informácií, ktorý tvoria katastrálne mapy, mapy určeného operátu, geometrické plány, záznamy podrobného merania zmien, zoznamy súradníc, údaje o spojení lomových bodov a ďalšia geodetická dokumentácia;
b) súbor popisných informácií, ktorý tvoria
1. údaje o katastrálnych územiach, parcelách, právach k nehnuteľnostiam, vlastníkoch a iných oprávnených osobách, a to, ak ide o fyzickú osobu, meno, priezvisko, rodné priezvisko, dátum narodenia, rodné číslo alebo ak ide o cudzinca, iný identifikátor a miesto trvalého pobytu, ak ide o právnickú osobu, názov, sídlo a identifikačné číslo, ak ho má pridelené, prípadne iné identifikačné údaje o skutočnostiach súvisiacich s právami k nehnuteľnostiam, o ohlásených zmenách, ako aj o zmenách zistených pri prešetrovaní zmien, pri revízii údajov katastra a pri obnove katastrálneho operátu,
2. vybrané údaje o nehnuteľnostiach, údaje o vlastníkoch alebo iných oprávnených osobách a iné údaje, ktoré sa zapisujú do listu vlastníctva. List vlastníctva obsahuje číslo listu vlastníctva, názov okresu, názov obce a názov katastrálneho územia a skladá sa z časti „A – majetková podstata“, ktorá obsahuje všetky nehnuteľnosti, ktoré sú predmetom práv k nehnuteľnostiam (majetkové teleso), a údaje o nich, a to výmeru, druh pozemku, kód spôsobu využívania pozemku, príslušnosť k zastavanému územiu obce a iné údaje obsahujúce bližšie vysvetlenia časti A,
z časti „B – vlastník alebo iná oprávnená osoba“, ktorá obsahuje meno, priezvisko, rodné priezvisko alebo názov vlastníka nehnuteľnosti alebo inej oprávnenej osoby, dátum narodenia, rodné číslo alebo identifikačné číslo organizácie, spoluvlastnícky podiel, titul nadobudnutia podľa verejnej listiny alebo inej listiny, miesto trvalého pobytu alebo sídlo, iné údaje obsahujúce bližšie vysvetlenia časti B, byty a nebytové priestory, nájomné práva k pozemkom, poznámky o skutočnostiach súvisiacich s nehnuteľnosťami alebo s právami k nehnuteľnostiam,
z časti „C – ťarcha“, ktorá obsahuje vecné bremeno (obsah vecného bremena, označenie oprávneného z vecného bremena vrátane zápisu vecného bremena v liste vlastníctva oprávneného), záložné práva (označenie záložného veriteľa), predkupné práva, ak majú mať účinky vecných práv (označenie oprávneného z predkupného práva), iné práva, ak boli dohodnuté ako vecné práva, a iné údaje obsahujúce bližšie vysvetlenia časti C; v časti C sa výška dlhu neuvádza,
3. údaje o sídelných a nesídelných názvoch;
c) zbierku listín, ktorá obsahuje najmä písomné vyhotovenia zmlúv, dohôd a písomných vyhlásení vkladateľov o vložení nehnuteľnosti do majetku právnických osôb (ďalej len „zmluva“), písomné vyhotovenia rozhodnutí štátnych orgánov a notárskych osvedčení3) (ďalej len „verejná listina“) a iných listín, ktoré podľa zákona potvrdzujú práva k nehnuteľnostiam (ďalej len „iná listina“), a dokumentáciu sídelných a nesídelných geografických názvov;
d) sumárne údaje katastra o pôdnom fonde;
e) pozemkové knihy, železničnú knihu a ich operát; pozemkové knihy a železničná kniha slúžia ako zdroj údajov o katastrálnych územiach, parcelách, vlastníkoch a o právach k nehnuteľnostiam.
(2) Duplikát katastrálneho operátu alebo jeho časti možno vyhotoviť len z dôvodov uvedených v tomto zákone. Duplikát obsahuje všetky údaje a náležitosti platného katastrálneho operátu a možno ho vyhotoviť len z platného katastrálneho operátu.
(3) Neplatný katastrálny operát je dokumentom s trvalou dokumentárnou hodnotou.4) Na neplatnom katastrálnom operáte musí byť vyznačené, z akého dôvodu a od ktorého dňa sa stal neplatným.
(4) Pozemkové knihy a železničná kniha sú dokumenty s trvalou dokumentárnou hodnotou.

§ 9
Druhy pozemkov
Pozemky sa v katastri členia na
a) ornú pôdu,
b) chmeľnice,
c) vinice,
d) záhrady,
e) ovocné sady,
f) trvalé trávne porasty,
g) lesné pozemky,
h) vodné plochy,
i) zastavané plochy a nádvoria,
j) ostatné plochy.

§ 10
Vydanie časti katastrálneho operátu
(1) Z katastrálneho operátu možno vydať jeho časti súdom a orgánom činným v trestnom konaní, a to iba na nevyhnutne potrebný čas. Originál katastrálnej mapy alebo mapy určeného operátu možno vydať len osobe, ktorá vykonáva geodetické činnosti pre pozemkové úpravy podľa osobitného predpisu,5) osobe, ktorá vykonáva obnovu evidencie pozemkov a právnych vzťahov k nim podľa osobitného predpisu,5b) osobe, ktorá vykonáva geodetické činnosti pri obnove katastrálneho operátu, alebo osobe, ktorá vykonáva znaleckú činnosť z odboru geodézie, kartografie a katastra, ako aj osobe, ktorá vyhotovuje geometrické plány alebo vytyčuje hranice pozemkov. Originál listu vlastníctva nemožno vydať nikomu.
(2) Dokumentáciu a listiny vyhotovené okresným úradom možno podľa odseku 1 vydať len po vyhotovení ich duplikátov.
(3) Dokumentáciu a listiny vyhotovené inými štátnymi orgánmi a účastníkmi právnych úkonov možno podľa odseku 1 vydať len po vyhotovení overených kópií.


TRETIA ČASŤ
Orgány štátnej správy na úseku katastra a súčinnosť pri spravovaní katastra

Prvý oddiel
Pôsobnosť orgánov štátnej správy na úseku katastra

§ 11
Orgány štátnej správy na úseku katastra
(1) Ústredným orgánom štátnej správy na úseku katastra je úrad.
(2) Miestnymi orgánmi štátnej správy na úseku katastra sú okresné úrady, ak osobitný zákon neustanovuje inak.5a)

§ 12
Pôsobnosť úradu
(1) Úrad
a) riadi, kontroluje a usmerňuje výkon štátnej správy na úseku katastra,
b) vypracúva koncepciu rozvoja katastra,
c) poskytuje a zverejňuje údaje z katastra v rozsahu a za podmienok podľa § 68 a 69 tohto zákona alebo osobitných predpisov,5c)
d) spravuje katastrálny operát,
e) spravuje informačný systém katastra,
f) rozhoduje o odvolaní proti rozhodnutiu o zamietnutí vkladu,
g) vykonáva štátny dozor na úseku katastra a na úseku geodézie a kartografie a ukladá sankcie,
h) overuje spôsobilosť rozhodovať o návrhu na vklad,
i) rozhoduje v pochybnostiach podľa § 6 ods. 2,
j) rozhoduje v pochybnostiach o spôsobe aktualizácie katastrálnej mapy,
k) zabezpečuje medzinárodnú spoluprácu na úseku katastra,
l) zabezpečuje zostavenie registra obnovenej evidencie pozemkov,5d)
m) zabezpečuje obnovu katastrálneho operátu a rozhoduje o jej začatí,
n) zabezpečuje zdrojovú evidenciu pre tému priestorových údajov parcely katastra nehnuteľností.5e)
(2) Úrad spracúva osobné údaje fyzickej osoby ako dotknutej osoby aj bez jej súhlasu kopírovaním, skenovaním alebo iným zaznamenávaním týchto údajov v rozsahu nevyhnutnom na účely katastra.

§ 13
Katastrálna inšpekcia
(1) Katastrálnou inšpekciou vykonáva úrad štátny dozor nad úrovňou spravovania, aktualizácie a obnovy katastra, ako aj nad úrovňou zabezpečovania úloh súvisiacich s katastrom.
(2) Katastrálnej inšpekcii podliehajú fyzické osoby a právnické osoby vykonávajúce geodetické činnosti a kartografické činnosti, ktorých výsledky sa preberajú do katastra alebo pri ktorých výkone sa využívajú údaje katastra, a to najmä geometrické plány, vytyčovanie hraníc pozemkov, zriaďovanie a aktualizácia geodetických bodov, meranie a zobrazovanie predmetov, ktoré sa preberajú do základných štátnych mapových diel.
(3) Katastrálnu inšpekciu v mene úradu vykonávajú poverení katastrálni inšpektori.

§ 14
Pôsobnosť katastrálnej inšpekcie
(1) Katastrálny inšpektor pri zabezpečovaní úloh v oblasti katastra
a) kontroluje úroveň spravovania katastra a súvisiacich činností,
b) schvaľuje projekty úloh vecného plánu a vyjadruje sa k objektívnosti správ týkajúcich sa hodnotenia činností, ktoré patria do jeho vecnej pôsobnosti,
c) ukladá kontrolovaným subjektom prijať opatrenia na odstránenie zistených nedostatkov a kontroluje ich splnenie v určenej lehote,
d) ukladá kontrolovaným subjektom odstrániť zistené nedostatky v priebehu kontroly alebo v určenej lehote, ak ide o drobné a formálne nedostatky, ktoré nevyžadujú prijatie osobitných opatrení.
(2) Katastrálny inšpektor pri kontrole fyzických osôb a právnických osôb kontroluje
a) dodržiavanie všeobecne záväzných právnych predpisov, administratívnych opatrení a technických predpisov v oblasti geodézie, kartografie a katastra,
b) výsledky meračských prác a ich premietnutie v súbore geodetických informácií.

§ 15
Oprávnenie katastrálneho inšpektora
(1) Katastrálny inšpektor je oprávnený pri výkone katastrálnej inšpekcie požadovať od fyzických osôb alebo právnických osôb potrebné údaje, vysvetlenia a nazerať do príslušnej dokumentácie.
(2) Katastrálny inšpektor je povinný pri výkone katastrálnej inšpekcie preukázať sa preukazom vydaným úradom, ktorý ho oprávňuje vykonávať katastrálnu inšpekciu.

§ 18
Pôsobnosť okresného úradu
(1) Okresný úrad
a) rozhoduje v katastrálnom konaní,
b) zapisuje práva k nehnuteľnostiam,
c) spravuje a aktualizuje katastrálny operát v mene úradu v súlade s právnym stavom a so skutočným stavom na základe ohlásených zmien, zmien zistených pri prešetrovaní údajov katastra, zmien zistených pri revízii údajov katastra a zmien zistených pri obnove katastrálneho operátu; katastrálny operát spravuje a aktualizuje v súčinnosti s vlastníkmi, s inými oprávnenými osobami, obcami a so štátnymi orgánmi,
d) vydáva verejné listiny, ktoré potvrdzujú práva a povinnosti k nehnuteľnostiam a iné skutočnosti týkajúce sa nehnuteľností podľa § 69,
e) kontroluje geodetické a kartografické činnosti, ktorých výsledky sa majú prevziať do katastra, a overuje geometrické plány,
f) spracúva sumárne údaje o pôdnom fonde,
g) prejednáva priestupky proti poriadku v štátnej správe na úseku katastra a v konaní o porušení poriadku na úseku katastra právnickými osobami,
h) spravuje pozemkové knihy a železničnú knihu,
i) poskytuje v mene úradu údaje z katastra,
j) overuje kópie alebo rovnopisy verejných listín alebo iných listín, na ktorých základe sa má vykonať zápis v katastri, ako aj kópie geometrických plánov pre potreby správy a aktualizácie katastra v súlade s právnym stavom a so skutočným stavom,
k) vykonáva ďalšie činnosti podľa osobitných predpisov.5f)
(2) Okresný úrad spracúva osobné údaje fyzickej osoby ako dotknutej osoby aj bez jej súhlasu kopírovaním, skenovaním alebo iným zaznamenávaním týchto údajov v rozsahu nevyhnutnom na účely katastra.

Druhý oddiel
Súčinnosť pri spravovaní katastra

§ 19
Súčinnosť s vlastníkmi a inými oprávnenými osobami
Vlastníci a iné oprávnené osoby sú povinní
a) dbať, aby všetky údaje katastra týkajúce sa nehnuteľností alebo vlastníka nehnuteľností, ako aj zmeny týchto údajov mohli byť v katastri riadne evidované, a ohlásiť každú zmenu okresnému úradu do 30 dní odo dňa vzniku, zmeny alebo zániku rozhodujúcej skutočnosti a na vyzvanie okresného úradu predložiť v určenej lehote doklady na zápis týchto údajov do katastra; na fyzické osoby sa nevzťahuje povinnosť ohlasovať údaje o nehnuteľnostiach uvedené vo verejných listinách a v iných listinách,
b) zúčastniť sa na katastrálnom konaní alebo vyslať na toto konanie svojho zástupcu,
c) označiť trvale na svoje náklady lomové body hraníc pozemkov; neoznačujú sa hranice pozemkov, ktoré sú predmetom súdneho sporu, hranice pozemkov, prípadne ich častí, ktoré sú v nájme a sú zlúčené do väčších celkov. Ak vlastník alebo iná oprávnená osoba napriek výzve do určeného termínu hranice pozemkov neoznačia, môže ich dať označiť okresný úrad na ich náklady.

§ 20
Súčinnosť s obcami
(1) Obce sú povinné
a) zasielať okresným úradom svoje rozhodnutia o nehnuteľnostiach a o právach k nehnuteľnostiam do 30 dní odo dňa ich vydania a listiny týkajúce sa nehnuteľností a práv k nehnuteľnostiam, ako aj iné údaje súvisiace s evidovaním nehnuteľností a práv viažucich sa k nim do 30 dní od ich vyhotovenia; na podnet okresného úradu opravia chyby v písaní a počítaní, ako aj iné zrejmé nesprávnosti v týchto rozhodnutiach a listinách,
b) vyhlasovať na svojich územiach začatie katastrálneho konania na základe oznámenia okresného úradu, zabezpečovať účasť vlastníkov nehnuteľností nachádzajúcich sa na území obce, ako aj iných oprávnených osôb na týchto konaniach, podávať informácie o vlastníkoch a iných oprávnených osobách a prostredníctvom svojich zástupcov zúčastniť sa na katastrálnom konaní a chrániť na tomto konaní obecné záujmy,
c) oznamovať okresným úradom zmeny údajov katastra, ktoré samy zistili, a to do 30 dní od ich zistenia,
d) starať sa o trvalé označenie lomových bodov územných hraníc obcí, a to spôsobom, ktorý určí okresný úrad; ak obec tieto hranice napriek výzve určeným spôsobom neoznačí, môže ich označiť okresný úrad na náklady obce.
(2) Na obce, ktorých územie alebo jeho časť boli zahrnuté do vojenského obvodu,6) sa povinnosti uvedené v odseku 1 písm. a) až c) nevzťahujú.

§ 21
Súčinnosť so štátnymi orgánmi a notármi
(1) Štátne orgány, štátne právnické osoby1) a notári sú povinní zasielať okresným úradom nimi vyhotovené verejné listiny a iné listiny o nehnuteľnostiach a o právach k nehnuteľnostiam, ako aj iné údaje súvisiace s evidovaním nehnuteľností a práv viažucich sa k nim v katastri do 30 dní odo dňa ich vyhotovenia; ak je verejnou listinou rozhodnutie štátneho orgánu, počíta sa lehota odo dňa jeho právoplatnosti.
(2) Na podnet okresného úradu a v súčinnosti s ňou štátne orgány, organizácie, prípadne notári opravia chyby v písaní a počítaní, ako aj iné zrejmé nesprávnosti v týchto verejných listinách a v iných listinách.


ŠTVRTÁ ČASŤ
Katastrálne konanie

Prvý oddiel
Spoločné ustanovenia o katastrálnom konaní

§ 22
Katastrálne konanie
(1) V katastrálnom konaní sa zapisujú práva k nehnuteľnostiam, rozhoduje sa o zmenách hraníc katastrálnych území, o prešetrovaní zmien údajov katastra, o oprave chýb v katastrálnom operáte a o obnove katastrálneho operátu.
(2) Na katastrálne konanie je príslušný okresný úrad, v ktorého územnom obvode sa nachádza nehnuteľnosť.
(3) Ak sa zápis práv k nehnuteľnostiam vkladom týka nehnuteľností nachádzajúcich sa v územnom obvode viacerých okresných úradov, je príslušný konať o celom návrhu ktorýkoľvek z príslušných okresných úradov. Okresný úrad, ktorý o návrhu koná, bezodkladne upovedomí o začatí konania dotknutý okresný úrad. Okresný úrad, ktorý o povolení vkladu rozhodol, jedno vyhotovenie rozhodnutia o povolení vkladu zašle dotknutému okresnému úradu.
(4) Katastrálne konanie možno vykonať aj elektronicky.
(5) V katastrálnom konaní sa postupuje podľa všeobecných predpisov o správnom konaní,7) ak tento zákon alebo iný zákon neustanovuje inak.

§ 23
(1) Náležitosti elektronického podania sú rovnaké ako pri písomnom podaní. Pri elektronickom podaní sa podáva jeden rovnopis návrhu a jeden rovnopis príloh.
(2) Pri elektronickom podaní musia byť všetky prílohy podané v elektronickej podobe a autorizované podľa osobitného predpisu.6a)

§ 24
(1) Návrh na začatie katastrálneho konania musí obsahovať
a) identifikačné údaje navrhovateľa v rozsahu
1. meno, priezvisko, rodné priezvisko, dátum narodenia, rodné číslo, alebo ak ide o cudzinca iný identifikátor, miesto trvalého pobytu, adresu na doručovanie v tuzemsku, ak je odlišná od miesta trvalého pobytu, údaj o štátnej príslušnosti, ak ide o fyzickú osobu,
2. názov, identifikačné číslo, sídlo, adresu na doručovanie, ak je odlišná od sídla, ak ide o právnickú osobu,
b) názov okresného úradu, ktorému je návrh adresovaný,
c) uvedenie predmetu návrhu,
d) označenie právneho úkonu, na ktorého základe má vzniknúť, zmeniť sa alebo zaniknúť právo k nehnuteľnosti, ak ide o návrh na vklad,
e) označenie nehnuteľností podľa § 42 ods. 2 písm. c),
f) označenie veľkosti spoluvlastníckeho podielu vyjadreného zlomkom k celku,
g) číslo úradného overenia geometrického plánu, ak sa pozemok rozdeľuje alebo zlučuje, alebo pri zriadení vecného bremena k časti pozemku alebo pri zápise údajov podľa § 46 ods. 2 až 4, 6 až 8,
h) údaj o mieste a dátume zverejnenia povinne zverejňovanej zmluvy, ak ide o povinne zverejňovanú zmluvu,
i) označenie príloh,
j) žiadosť o zaslanie oznámenia o vykonaní záznamu, oznámenia o vykonaní poznámky alebo žiadosť o zaslanie oznámenia o výsledku prešetrenia zmien údajov katastra prostredníctvom elektronickej pošty na uvedenú elektronickú adresu alebo do elektronickej schránky, ak navrhovateľ žiada oznámiť vykonanie zápisu do katastra alebo oznámiť výsledok prešetrenia údajov katastra v elektronickej podobe,
k) žiadosť o urýchlené konanie o vklade, ak navrhovateľ žiada o jeho urýchlenie.
(2) Návrh na začatie katastrálneho konania v elektronickej podobe prijíma okresný úrad prostredníctvom prístupového miesta.7b)
(3) Okresný úrad zaeviduje dátum a čas prijatia návrhu na začatie katastrálneho konania. Ak bol návrh na začatie katastrálneho konania podaný v listinnej podobe, okresný úrad vyznačí na návrhu dátum a čas prijatia návrhu.
(4) Ak je návrh na začatie katastrálneho konania podaný v listinnej podobe, musí navrhovateľ predložiť prílohy v listinnej podobe v origináli alebo v úradne osvedčenej kópii.

§ 25
Ak fyzická osoba nemá adresu evidovanú v registri obyvateľov Slovenskej republiky a v návrhu na začatie katastrálneho konania neuvedie adresu na doručovanie v tuzemsku, doručuje okresný úrad písomnosti tejto fyzickej osobe oznámením na úradnej tabuli okresného úradu a na webovom sídle príslušného okresného úradu. Písomnosť sa považuje po 15 dňoch od zverejnenia oznámenia na úradnej tabuli okresného úradu za doručenú, a to aj vtedy, ak sa adresát o tom nedozvie.

§ 26
Vstup na nehnuteľnosti
(1) Zamestnanec vykonávajúci štátnu službu na úseku katastra a člen komisie zriadenej na obnovu katastrálneho operátu je v katastrálnom konaní v odôvodnených prípadoch oprávnený v nevyhnutnej miere vstupovať na nehnuteľnosti, ktorých sa konanie týka.
(2) Vstupovať na nehnuteľnosti určené na obranu a na ochranu vnútorného poriadku a bezpečnosti štátu, ako aj na ochranu strategických materiálových rezerv štátu možno len so súhlasom ústredného orgánu štátnej správy, v ktorého pôsobnosti sa dotknutá nehnuteľnosť nachádza. Vstupovať na nehnuteľnosti cudzích diplomatických misií možno len s ich súhlasom.

§ 27
Oznamovacia povinnosť
Úrad a okresný úrad oznamujú príslušným štátnym orgánom skutočnosť nasvedčujúcu, že došlo k porušeniu všeobecne záväzného právneho predpisu, o ktorej sa dozvedeli pri výkone štátnej správy.

Druhý oddiel
Zápis práv k nehnuteľnostiam

Vklad

§ 28
(1) Práva k nehnuteľnostiam8) zo zmlúv uvedené v § 1 ods. 1 sa zapisujú do katastra vkladom, ak tento zákon neustanovuje inak.
(2) Práva k nehnuteľnostiam uvedené v § 1 ods. 1 vznikajú, menia sa alebo zanikajú vkladom do katastra, ak tento zákon neustanovuje inak.
(3) Právne účinky vkladu vznikajú na základe právoplatného rozhodnutia okresného úradu o jeho povolení.
(4) Právne účinky vkladu pri prevode majetku štátu na iné osoby podľa osobitného predpisu9) vznikajú na základe právoplatného rozhodnutia o jeho povolení ku dňu určenému v návrhu na vklad. Návrh na vklad sa musí podať najneskôr v deň, ktorý je určený v návrhu ako deň vzniku vlastníctva.
(5) Právne účinky vkladu zo zmluvy o prevode bytu a nebytového priestoru do vlastníctva nájomcu podľa osobitného predpisu9a) vznikajú na základe právoplatného rozhodnutia o jeho povolení ku dňu doručenia návrhu na vklad.
(6) Každý má právo nahliadnuť do evidencie doručených návrhov na vklad.

§ 29
Vklad podľa § 28 možno vykonať iba na základe právoplatného rozhodnutia okresného úradu.

§ 30
(1) Účastníkom konania o povolení vkladu je účastník právneho úkonu, na ktorého základe má vzniknúť, zmeniť sa alebo zaniknúť právo k nehnuteľnosti (ďalej len „účastník konania“).
(2) Konanie o povolení vkladu sa začína na návrh účastníka konania.
(3) Pred podaním návrhu na vklad v elektronickej podobe alebo v listinnej podobe môže účastník konania vyplniť oznámenie o návrhu na vklad v elektronickej podobe. Ak do 90 dní od vyplnenia oznámenia o návrhu na vklad účastník konania nepodá návrh na vklad, na oznámenie sa neprihliada.
(4) Prílohou k návrhu na vklad je zmluva, na ktorej základe má byť zapísané právo k nehnuteľnosti do katastra, v dvoch vyhotoveniach. Ďalšími prílohami sú:
a) verejná listina alebo iná listina, ktorá potvrdzuje právo k nehnuteľnosti, ak toto právo k nehnuteľnosti nie je vpísané na liste vlastníctva,
b) identifikácia parciel, ak vlastnícke právo k nehnuteľnosti nie je vpísané na liste vlastníctva,
c) dohoda o splnomocnení, ak je účastník konania zastúpený splnomocnencom; podpis splnomocniteľa musí byť osvedčený, ak sa osvedčenie podpisu vyžaduje podľa § 42 ods. 3,
d) oznámenie podľa odseku 3 v papierovej podobe,
e) čestné vyhlásenie o splnení podmienok podľa § 59a Obchodného zákonníka alebo čestné vyhlásenie, že sa tieto podmienky na danú obchodnú spoločnosť nevzťahujú,
f) poverenie právnickej osoby udelené jej zamestnancovi, ak je účastníkom konania o návrhu na vklad právnická osoba, ktorá písomne poverí svojho zamestnanca v rámci svojej podnikateľskej činnosti podaním návrhu na vklad,
g) listiny, ktoré majú dôkaznú hodnotu pre konanie o návrhu na vklad.
(5) Predmetom návrhu na vklad musia byť všetky právne úkony, ktoré obsahuje zmluva a podliehajú vkladu, a všetky nehnuteľnosti týkajúce sa právnych úkonov, ktoré obsahuje zmluva a podliehajú vkladu. Prílohou návrhu na vklad môže byť len jedna zmluva, ktorej obsahom môže byť viac právnych úkonov.

§ 31
(1) Okresný úrad preskúma zmluvu z hľadiska, či obsahuje podstatné náležitosti zmluvy, či je úkon urobený v predpísanej forme, či je prevodca oprávnený nakladať s nehnuteľnosťou, či sú prejavy vôle dostatočne určité a zrozumiteľné, či zmluvná voľnosť alebo právo nakladať s nehnuteľnosťou nie sú obmedzené, či zmluva neodporuje zákonu, či zákon neobchádza a či sa neprieči dobrým mravom. Pri rozhodovaní o vklade prihliada okresný úrad aj na skutkové a právne skutočnosti,10b) ktoré by mohli mať vplyv na povolenie vkladu.
(2) Ak ide o zmluvu o prevode nehnuteľnosti, ktorá bola vyhotovená vo forme notárskej zápisnice alebo autorizovaná advokátom, okresný úrad posudzuje zmluvu iba z pohľadu, či je súladná s katastrálnym operátom a či sú splnené procesné podmienky na povolenie vkladu.
(3) Ak sú podmienky na vklad splnené, okresný úrad vklad povolí; inak návrh zamietne.
(4) Rozhodnutie, ktorým sa vklad povoľuje, obsahuje
a) názov okresného úradu, ktorý rozhodol o vklade,
b) číslo vkladu,
c) označenie účastníkov konania,
d) označenie právneho úkonu a nehnuteľností, ktorých sa právny úkon týka,
e) deň, keď okresný úrad rozhodol o vklade,
f) deň, keď nastali právne účinky vkladu,
g) meno, priezvisko a podpis osoby, ktorá vklad povolila,
h) odtlačok okrúhlej pečiatky okresného úradu.
(5) Rozhodnutie o povolení vkladu nadobúda právoplatnosť dňom vydania rozhodnutia. Proti rozhodnutiu, ktorým sa vklad povoľuje, nemožno podať odvolanie, návrh na obnovu konania a ani ho nemožno preskúmať mimo odvolacieho konania.
(6) Rovnopis rozhodnutia o povolení vkladu okresný úrad zašle účastníkom konania do 15 dní odo dňa rozhodnutia.
(7) Okresný úrad doručí rozhodnutie o zamietnutí vkladu všetkým účastníkom konania. Proti tomuto rozhodnutiu možno podať odvolanie. Odvolanie sa podáva na okresný úrad, ktorý rozhodnutie vydal, do 15 dní odo dňa jeho doručenia. Ak okresný úrad podanému odvolaniu nevyhovie v celom rozsahu, predloží ho spolu so spisovým materiálom úradu najneskôr do 30 dní odo dňa, keď mu bolo odvolanie doručené; o odvolaní rozhodne úrad prostredníctvom zamestnanca s osobitnou odbornou spôsobilosťou podľa § 33 do šiestich mesiacov odo dňa predloženia odvolania a spisového materiálu okresným úradom.

§ 31a
Prerušenie konania o návrhu na vklad
Konanie o návrhu na vklad sa preruší, ak
a) sa začalo konanie o predbežnej otázke,
b) nebol zaplatený správny poplatok,
c) bol účastník konania vyzvaný, aby v určenej lehote predložil verejnú listinu alebo inú listinu, ktorá potvrdzuje právo k nehnuteľnosti, alebo aby odstránil nedostatky návrhu, prípadne jeho príloh,
d) to zhodne navrhli všetci účastníci konania, a to najdlhšie na 60 dní,
e) bolo účastníkovi neodkladným opatrením alebo predbežným opatrením nariadené, aby nenakladal s určitou nehnuteľnosťou,
f) právo nakladať s nehnuteľnosťou je obmedzené podľa osobitného predpisu.10)

§ 31b
Zastavenie konania o návrhu na vklad
(1) Konanie o návrhu na vklad sa zastaví, ak
a) návrh nepodal účastník konania,
b) účastník konania odstúpil od zmluvy10d) pred vydaním rozhodnutia o návrhu na vklad,
c) už bol vo veci zamietnutý návrh na vklad z dôvodu uvedeného v § 31 ods. 1,
d) účastník konania vzal návrh späť a ostatní účastníci konania s tým súhlasili,
e) v určenej lehote nebol zaplatený správny poplatok,
f) účastník konania v určenej lehote neodstránil nedostatky návrhu na vklad, prípadne jeho príloh,
g) vo veci koná iný príslušný okresný úrad.
(2) Proti rozhodnutiu o zastavení konania podľa odseku 1 písm. d), e) a g) sa nemožno odvolať. Rozhodnutie o zastavení konania podľa odseku 1 písm. d) sa vyznačí v spise.

§ 32
(1) Okresný úrad rozhodne o návrhu na vklad do 30 dní odo dňa doručenia návrhu na vklad.
(2) Ak zmluva o prevode nehnuteľnosti bola vyhotovená vo forme notárskej zápisnice alebo bola autorizovaná advokátom, nie je v rozpore s katastrálnym operátom a sú splnené procesné podmienky na povolenie vkladu, okresný úrad rozhodne o návrhu na povolenie vkladu do 20 dní.
(3) Okresný úrad môže rozhodnúť na základe žiadosti o urýchlené konanie o návrhu na vklad a zaplatení správneho poplatku10e) do 15 dní odo dňa doručenia návrhu na vklad. Ak v tejto lehote nerozhodne, rozhodne v lehote podľa odseku 1.

§ 33
Spôsobilosť rozhodovať o návrhu na vklad
(1) V konaní o návrhu na vklad rozhoduje zamestnanec vykonávajúci štátnu službu na úseku katastra, ktorý má osobitnú odbornú spôsobilosť rozhodovať o návrhu na vklad.
(2) Predpokladom na získanie osobitnej odbornej spôsobilosti rozhodovať o návrhu na vklad je
a) ukončené vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa v študijnom odbore právo alebo v študijnom odbore geodézia a kartografia a
b) vykonávanie štátnej služby na úseku katastra v trvaní najmenej troch mesiacov a
c) úspešné vykonanie odbornej skúšky, ktorou sa overuje spôsobilosť rozhodovať o návrhu na vklad.

§ 33a
(1) Overovanie spôsobilosti rozhodovať o návrhu na vklad vykonáva komisia na overovanie spôsobilosti rozhodovať o návrhu na vklad (ďalej len „komisia na overovanie“).
(2) Predsedu, podpredsedu a ďalších členov komisie na overovanie vymenúva predseda úradu zo zamestnancov úradu a z ďalších odborníkov z vysokých škôl, vedeckých inštitúcií, zo stavovských organizácií a štátnych orgánov.
(3) Po úspešnom vykonaní skúšky pred komisiou na overovanie vydá predseda úradu na návrh komisie na overovanie zamestnancovi vykonávajúcemu štátnu službu na úseku katastra oprávnenie na spôsobilosť rozhodovať o návrhu na vklad. Predseda úradu vydá na návrh komisie na overovanie oprávnenie na spôsobilosť rozhodovať o návrhu na vklad aj zamestnancovi úradu, ktorý na úrade vykonával nepretržite počas aspoň piatich rokov právnickú prax a rozhodovaciu činnosť v správnom konaní. Skúšku pred komisiou na overovanie je možné opakovať najviac dvakrát, najskôr po uplynutí troch mesiacov od neúspešného vykonania skúšky.
(4) Az igazoló bizottság a kataszteri felügyelő vagy az illetékes járási hivatal javaslata alapján indítványozza a hivatal elnökénél a bejegyzés iránti kérelem elbírálására való alkalmasságra vonatkozó jogosítvány megvonását attól az alkalmazottól, aki az ingatlanokhoz fűződő jogokat szabályozó általános érvényű jogszabályokat különösen súlyos módon szegte meg, vagy attól az alkalmazottól, aki szándékosan szegte meg az általános érvényű jogszabályokat. A bejegyzés iránti kérelem elbírálására való alkalmasságra vonatkozó jogosítvány megvonására nem vonatkoznak a közigazgatási eljárás rendelkezései.
(5) A vizsga módjára, megszervezésére és lefolytatására vonatkozó részleteket és a bejegyzés iránti kérelem elbírálására való alkalmassági jogosítvány megvonásának részleteit a hivatal elnöke által kiadott vizsgarend szabályozza.

Záznam

§ 34
(1) Práva k nehnuteľnostiam uvedené v § 1 ods. 1, ktoré vznikli, zmenili sa alebo zanikli zo zákona, rozhodnutím štátneho orgánu, príklopom licitátora na verejnej dražbe, vydržaním, prírastkom a spracovaním, práva k nehnuteľnostiam osvedčené notárom, ako aj práva k nehnuteľnostiam vyplývajúce z nájomných zmlúv, zo zmlúv o prevode správy majetku štátu alebo z iných skutočností svedčiacich o zverení správy majetku obce alebo správy majetku vyššieho územného celku sa do katastra zapisujú záznamom, a to na základe verejných listín a iných listín. Záznamom sa zapisuje i zmena poradia záložných práv z dohody záložných veriteľov o poradí ich záložných práv rozhodujúcom na ich uspokojenie.
(2) Ak súd rozhodol o neplatnosti právneho úkonu alebo neplatnosti dobrovoľnej dražby,10ea) okresný úrad vyznačí stav pred týmto právnym úkonom alebo pred dobrovoľnou dražbou; to platí aj vtedy, ak právo k nehnuteľnosti bolo dotknuté ďalšou právnou zmenou a ak je rozhodnutie súdu záväzné pre osoby, ktorých sa táto právna zmena týka.10eb)
(3) Na vykonanie záznamu sa nevzťahujú všeobecné predpisy o správnom konaní.7)

§ 35
(1) Okresný úrad vykoná záznam bez návrhu, prípadne na návrh vlastníka alebo inej oprávnenej osoby.
(2) Prílohou návrhu na vykonanie záznamu je
a) verejná listina alebo iná listina, ktorá potvrdzuje právo k nehnuteľnosti; ak ide o zápis záložného práva, ktoré vzniká zo zákona, listinu preukazujúcu existenciu pohľadávky nie je potrebné prikladať,
b) identifikácia parciel, ak vlastnícke právo k nehnuteľnosti nie je zapísané v liste vlastníctva,
c) iné listiny, ktoré majú dôkaznú hodnotu pre konanie.

§ 36
(1) Okresný úrad posúdi, či je predložená verejná listina alebo iná listina bez chýb v písaní alebo počítaní a bez iných zrejmých nesprávností a či obsahuje náležitosti podľa tohto zákona.
(2) Ak je verejná listina alebo iná listina spôsobilá na vykonanie záznamu, okresný úrad vykoná záznam do katastra.

§ 36a
(1) Ak je vlastnícke právo k nehnuteľnosti zapísané na liste vlastníctva a na vykonanie záznamu je predložená ďalšia verejná listina alebo iná listina, ktorá nevychádza z údajov katastra, okresný úrad nevykoná záznam a túto skutočnosť oznámi tomu, kto ju predložil, a tomu, v koho prospech právo k nehnuteľnosti svedčí podľa listiny. Okresný úrad súčasne vyzve dotknuté osoby, aby uzavreli dohodu alebo podali na súde žalobu o určenie práva k nehnuteľnosti.
(2) Ak je na vykonanie záznamu predložené súdne rozhodnutie, ktoré je záväzné pre osobu zapísanú v katastri a priamo sa dotýka jej práva k nehnuteľnosti, okresný úrad vykoná záznam
a) podľa výroku súdneho rozhodnutia,
b) vyznačením stavu pred právnym úkonom, dobrovoľnou dražbou alebo inou právnou skutočnosťou, ak súd rozhodol o neplatnosti právneho úkonu, neplatnosti dobrovoľnej dražby alebo inej právnej skutočnosti,
c) vyznačením stavu pred rozhodnutím o povolení vkladu, pred vykonaním záznamu alebo pred rozhodnutím o oprave chyby v katastrálnom operáte, ak správny súd rozhodol o ich zrušení.
(3) Ak je na vykonanie záznamu predložené súdne rozhodnutie, ktoré v dôsledku ďalšej právnej zmeny nie je záväzné pre osobu zapísanú v katastri, okresný úrad záznam nevykoná a o vydaní súdneho rozhodnutia zapíše do katastra poznámku na dobu dvoch mesiacov od jej zápisu. Okresný úrad zároveň vyzve toho, komu svedčí právo k nehnuteľnosti podľa súdneho rozhodnutia, aby v uvedenej dvojmesačnej lehote podal na súde žalobu o určenie práva k nehnuteľnosti.
(4) Počas vyznačenia poznámky podľa odseku 3 okresný úrad nemôže vo vzťahu k nehnuteľnostiam, ktorých sa súdne rozhodnutie týka, rozhodnúť o povolení vkladu alebo vykonať záznam. Po podaní žaloby o určenie práva k nehnuteľnosti na súd okresný úrad zmení poznámku podľa odseku 3 na poznámku o začatom súdnom konaní.
(5) Ustanovenia odsekov 2 až 4 sa primerane použijú aj na zápis súdneho rozhodnutia, ktorým bolo na základe mimoriadneho opravného prostriedku alebo na základe sťažnosti podľa osobitného predpisu zrušené súdne rozhodnutie, na základe ktorého bol vykonaný záznam v katastri.

§ 37
Okresný úrad oznámi tým osobám, ktorých právo k nehnuteľnosti bolo zápisom dotknuté, že vykonala zápis do katastra záznamom, a to do 15 dní odo dňa zápisu práva do katastra.

Poznámka

§ 38
Poznámka vyjadruje skutočnosti, ktoré obmedzujú oprávnenie vlastníka nakladať s nehnuteľnosťou, alebo informuje o nehnuteľnosti alebo o práve k nehnuteľnosti.

§ 39
(1) Okresný úrad zapíše poznámku na základe oznámenia súdu alebo iného štátneho orgánu alebo na návrh oprávneného podľa osobitných predpisov alebo účastníka súdneho konania alebo iného konania.
(2) Okresný úrad vyznačí v katastri poznámku aj o tom, že hodnovernosť údajov katastra o práve k nehnuteľnosti bola spochybnená.
(3) Okresný úrad zruší poznámku bez návrhu alebo na návrh toho, kto podal návrh na jej zápis, ak sa preukáže, že pominuli dôvody jej zápisu.

§ 40
Na zápis poznámky sa nevzťahujú všeobecné predpisy o správnom konaní.7)

Spoločné ustanovenia o zápise práv k nehnuteľnostiam

§ 41
Spôsob zápisu práv k nehnuteľnostiam
(1) Práva k nehnuteľnostiam sa vpisujú do listu vlastníctva a do súboru popisných informácií katastra; tým sa stávajú hodnovernými, prípadne aj záväznými údajmi katastra.
(2) Práva k tej istej nehnuteľnosti sa zapisujú v poradí, v akom sa okresnému úradu doručili zmluvy, verejné listiny alebo iné listiny o vzniku, zmene alebo zániku práva k nehnuteľnosti na zápis do katastra.

§ 42
Spôsobilosť zmlúv, verejných listín a iných listín na zápis do katastra
(1) Na zápis práva k nehnuteľnosti do katastra je spôsobilá v štátnom jazyku, českom jazyku alebo v úradne osvedčenom preklade písomne vyhotovená zmluva, verejná listina alebo iná listina bez chýb v písaní a počítaní a bez iných zrejmých nesprávností.
(2) Zmluva, verejná listina alebo iná listina obsahujú označenie
a) účastníkov práv k nehnuteľnostiam; ak ide o fyzickú osobu, meno, priezvisko, rodné priezvisko, dátum narodenia, rodné číslo a miesto trvalého pobytu, ak ide o právnickú osobu, názov, sídlo a identifikačné číslo, ak ho má pridelené, prípadne iné identifikačné údaje,
b) právneho úkonu a jeho predmet, miesto a čas právneho úkonu,
c) nehnuteľnosti podľa katastrálneho územia, pozemku podľa parcelného čísla evidovaného v súbore popisných informácií, pozemku evidovaného ako parcela registra „C“ alebo parcela registra „E“, druhu pozemku a výmery pozemku, súpisného čísla stavby a parcelného čísla pozemku, na ktorom je stavba postavená, čísla bytu alebo nebytového priestoru, čísla poschodia, čísla vchodu a spoluvlastníckeho podielu na spoločných častiach a spoločných zariadeniach domu a na pozemku, prípadne na priľahlom pozemku, súpisného čísla stavby a parcelného čísla pozemku, na ktorom je dom postavený; ak je nehnuteľnosť v spoluvlastníctve viacerých vlastníkov, uvádza sa i podiel vyjadrený zlomkom k celku.
(3) Podpis prevodcu na zmluve, podpis povinného z predkupného práva, podpis povinného v prípade vzniku vecného bremena alebo podpis oprávneného v prípade zániku vecného bremena na zmluve, podpisy spoluvlastníkov na zmluve o zrušení a vyporiadaní podielového spoluvlastníctva alebo pri vyporiadaní bezpodielového spoluvlastníctva manželov musia byť osvedčené podľa osobitných predpisov;10a) ak sú tieto osoby zastúpené, ich podpis na splnomocnení musí byť tiež osvedčený. To neplatí, ak je účastníkom zmluvy štátny orgán, Slovenský pozemkový fond, obec alebo vyšší územný celok, Železnice Slovenskej republiky alebo ak ide o zmluvu o prevode nehnuteľnosti vyhotovenú vo forme notárskej zápisnice alebo autorizovanú advokátom.
(4) Ak zmluva po podaní návrhu na vklad obsahuje chyby v písaní, počítaní a iné zrejmé nesprávnosti, účastníci konania môžu vykonať opravu len dodatkom k zmluve. Ak je zmluva vyhotovená vo forme notárskej zápisnice, chyby v písaní, počítaní a iné zrejmé nesprávnosti sa opravia postupom podľa osobitného predpisu.11)
(5) Ak verejná listina alebo iná listina obsahuje chyby v písaní alebo počítaní alebo iné zrejmé nesprávnosti, alebo ak neobsahuje náležitosti podľa odsekov 1 a 2, okresný úrad ju vráti vyhotoviteľovi alebo tomu, kto podal návrh na záznam, a určí lehotu na vykonanie opravy.
(6) Zápisu do katastra nebráni rozpor údajov v zmluve, verejnej listine alebo inej listine s údajmi referenčného registra. Ak nie je pochybnosť o totožnosti osoby, ktorej údaje sa majú zapísať do katastra, okresný úrad zapíše do katastra údaje podľa referenčného registra.

§ 43
Lehoty na vykonanie zápisu
(1) Okresný úrad vykoná zápis podľa § 41
a) v deň, ktorým rozhodnutie o povolení vkladu nadobudlo právoplatnosť, najneskôr však v nasledujúci pracovný deň,
b) do 60 dní odo dňa začatia konania o zázname, ak odsek 3 neustanovuje inak,
c) do piatich pracovných dní odo dňa začatia konania o výmaze záložného práva,
d) v deň doručenia verejnej listiny alebo inej listiny na zápis poznámky, najneskôr však v nasledujúci pracovný deň.
(2) Ak ide o dražbu podľa osobitného zákona,10ab) ktorej predmetom je byt, dom alebo iná nehnuteľnosť, okresný úrad vyznačí údaj o dražbe najmenej počas troch mesiacov odo dňa doručenia zápisnice o dražbe, a ak bolo začaté súdne konanie o určenie neplatnosti dražby,10ac) tak až do skončenia tohto konania. Na zrušenie poznámky platí ustanovenie § 39 ods. 3.

§ 43a
Ak je dôvodná obava, že v konaní o návrhu na vklad alebo v konaní o zázname okresný úrad nedodrží lehotu na rozhodnutie o návrhu na vklad alebo lehotu na vykonanie záznamu podľa tohto zákona, môže predseda úradu na určený čas a v určených konaniach rozhodnúť o tom, že v konaní o návrhu na vklad rozhodne alebo v konaní o zázname bude konať iný okresný úrad. Na rozhodovanie predsedu úradu podľa prvej vety sa nevzťahuje správny poriadok.

§ 44
Plomba o zmene práva k nehnuteľnosti
(1) Okresný úrad najneskôr v pracovný deň nasledujúci po dni, keď mu bola doručená zmluva, verejná listina alebo iná listina na zápis vkladom alebo záznamom, alebo ak sa začalo katastrálne konanie o oprave chyby v katastrálnom operáte alebo konanie o proteste prokurátora, vyznačí plombu o zmene práva k nehnuteľnosti alebo o začatí katastrálneho konania o oprave chyby alebo o začatí konania o proteste prokurátora na liste vlastníctva alebo v pozemkovej knihe, alebo v železničnej knihe; túto plombu zruší vykonaním vkladu alebo záznamu, alebo právoplatným rozhodnutím o zamietnutí návrhu na vklad, alebo právoplatným rozhodnutím o zastavení konania, alebo právoplatným rozhodnutím o oprave chyby v katastrálnom operáte alebo právoplatným rozhodnutím, ktorým sa nevyhovuje protestu prokurátora.
(2) Plomba sa vyznačí (odsek 1) v poradí, v akom sa okresnému úradu doručili návrhy na zápis do katastra.

Osobitné ustanovenia o zápise práv k nehnuteľnostiam

§ 46
(1) Ako vlastníka alebo inú oprávnenú osobu zapíše okresný úrad do katastra osobu uvedenú vo verejnej listine alebo v inej listine, ak sa inou verejnou listinou alebo inou listinou nepreukáže, že vlastníkom alebo inou oprávnenou osobou je iná osoba.
(2) Stavba sa do katastra zapíše, ak je ohraničená obvodovými stenami a strešnou konštrukciou. Pri zápise stavby do katastra sa ako vlastník zapíše osoba uvedená v listine podľa osobitného predpisu,15) ak sa inou verejnou listinou alebo inou listinou nepreukáže, že vlastníkom alebo inou oprávnenou osobou je iná osoba. Ak ide o stavbu, ktorej sa neurčuje súpisné číslo, ako vlastník sa zapíše osoba uvedená v kolaudačnom rozhodnutí alebo osoba, ktorá je v oznámení stavebného úradu uvedená ako osoba, ktorá stavbu ohlásila, ak sa inou verejnou listinou alebo inou listinou nepreukáže, že vlastníkom je iná osoba.
(3) Rozostavaná stavba sa do katastra zapíše, ak z predloženého znaleckého posudku je zrejmé stavebnotechnické usporiadanie a funkčné usporiadanie jej prvého nadzemného podlažia. Pri zápise rozostavanej stavby do katastra sa predkladá právoplatné stavebné povolenie a znalecký posudok o stupni rozostavanosti a ako vlastník sa zapíše osoba uvedená ako stavebník v právoplatnom stavebnom povolení, ak sa inou verejnou listinou alebo inou listinou nepreukáže, že vlastníkom je iná osoba.
(4) Pri zápise bytu alebo nebytového priestoru do katastra, ktorý vznikol na základe zmluvy o výstavbe, sa predkladá zmluva o výstavbe domu a listina podľa osobitného predpisu;15) ako vlastník sa zapíše osoba uvedená v zmluve, ak sa inou verejnou listinou alebo inou listinou nepreukáže, že vlastníkom je iná osoba. Pri zápise bytu alebo nebytového priestoru do katastra, ktorý vznikol na základe zmluvy o vstavbe alebo nadstavbe domu, sa predkladá zmluva o vstavbe alebo nadstavbe domu a kolaudačné rozhodnutie;16) ako vlastník sa zapíše osoba uvedená v zmluve, ak sa inou verejnou listinou alebo inou listinou nepreukáže, že vlastníkom je iná osoba.
(5) Rozostavaný byt alebo rozostavaný nebytový priestor sa do katastra zapíše, ak je
a) stavba, v ktorej sa rozostavaný byt alebo rozostavaný nebytový priestor nachádza, ohraničená obvodovými stenami a strešnou konštrukciou a jednotlivé rozostavané byty alebo rozostavané nebytové priestory sú stavebnotechnicky oddelené,
b) podzemná stavba, v ktorej sa rozostavaný byt alebo rozostavaný nebytový priestor nachádza, uzavretá stropnou konštrukciou stavby a jednotlivé rozostavané byty alebo rozostavané nebytové priestory sú stavebnotechnicky oddelené.
(6) Pri zápise rozostavaného bytu alebo rozostavaného nebytového priestoru do katastra podľa odseku 5 sa predkladá zmluva o výstavbe domu, zmluva o vstavbe alebo zmluva o nadstavbe domu, právoplatné stavebné povolenie a znalecký posudok o stupni ich rozostavanosti. Ako vlastník sa zapíše osoba uvedená v zmluve, ak sa inou verejnou listinou alebo inou listinou nepreukáže, že vlastníkom je iná osoba.
(7) Pri zápise stavby alebo podzemnej stavby do katastra, ku ktorej kolaudačné rozhodnutie16) alebo užívacie povolenie nadobudlo právoplatnosť pred 1. októbrom 1976, sa predkladá oznámenie obce, kedy bola stavba alebo podzemná stavba skolaudovaná alebo daná do užívania, aké súpisné číslo jej bolo určené a kto bol jej stavebníkom podľa kolaudačného rozhodnutia alebo užívacieho povolenia; ako vlastník sa zapíše osoba uvedená v oznámení obce ako stavebník.
(8) Pri výmaze stavby alebo podzemnej stavby z katastra, ktorá zanikla, sa predkladá listina podľa osobitného predpisu15) a potvrdenie obce, že stavba bola odstránená alebo neexistuje. Ak stavbe alebo podzemnej stavbe nebolo určené súpisné číslo, predkladá sa len potvrdenie obce, že stavba alebo podzemná stavba bola odstránená alebo neexistuje.
(9) Pri zápise vecného bremena do katastra k verejnej listine alebo inej listine, ak vlastnícke právo k dotknutým nehnuteľnostiam nie je zapísané v liste vlastníctva, je potrebné predložiť aj doklady na zápis vlastníckeho práva, a to najmä údaje o vlastníkovi podľa § 7 písm. c).

Piaty oddiel
Aktualizácia katastrálneho operátu

§ 57
Prešetrovanie a vykonávanie zmien údajov katastra
(1) Okresné úrady priebežne prešetrujú ohlásené alebo inak zistené zmeny údajov katastra.
(2) Na prešetrovanie a vykonávanie zmien údajov katastra sa nevzťahujú všeobecné predpisy o správnom konaní;7) nepoužijú sa ani ustanovenia § 23.
(3) Aktualizáciu údajov katastra možno vykonať automatizovaným spôsobom na základe údajov z iných referenčných registrov.

§ 58
Zmena hranice katastrálneho územia
(1) Za zmenu hranice katastrálneho územia sa považuje zmena hranice katastrálneho územia, ktorá nie je totožná s hranicou obce, a to
a) zlúčenie dvoch alebo viacerých katastrálnych území, ktoré sú súčasťou jednej obce,
b) rozdelenie doterajšieho katastrálneho územia na dve alebo viac katastrálnych území v tej istej obci,
c) oddelenie časti jedného katastrálneho územia a jeho pričlenenie do iného katastrálneho územia v tej istej obci.
(2) O zmene hranice katastrálneho územia, ktorá je súčasne hranicou obce, rozhodne okresný úrad v súlade so zmenou hranice obce.
(3) Na vykonanie zmeny podľa odseku 1 písm. a) a b) je potrebný súhlas úradu.
(4) O zmene hranice katastrálneho územia rozhodne okresný úrad v katastrálnom konaní z vlastného podnetu alebo na návrh dotknutej obce alebo na návrh dotknutej časti obce.
(5) Navrhovateľ pripojí k návrhu
a) popis doterajšieho priebehu hranice katastrálneho územia zo súboru popisných informácií, ktorého prílohou je náčrt doterajšieho priebehu hranice katastrálneho územia,
b) popis navrhovaného priebehu hranice katastrálneho územia, ktorého prílohou je náčrt navrhovaného priebehu hranice katastrálneho územia,
c) kópiu katastrálnej mapy, kópiu mapy určeného operátu a výkaz výmer dotknutých pozemkov, ak sa nevykonalo meranie,
d) geometrický plán, ak bolo potrebné vykonať meranie,
e) celkový výkaz výmery katastrálnych území pred zmenou a po zmene,
f) zoznam dotknutých parciel s uvedením názvov katastrálnych území a čísel listov vlastníctva,
g) stanovisko dotknutej obce,
h) stanovisko dotknutých častí obce,
i) súhlas úradu, ak je potrebný.
(6) Na základe návrhu vyhlási okresný úrad začatie katastrálneho konania o zmene hranice katastrálneho územia.
(7) Na konanie o zmene hranice katastrálneho územia sa nevzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní.7)
(8) Okresný úrad zasiela rozhodnutie o zmene hranice katastrálneho územia
a) obci,
b) vyššiemu územnému celku,
c) okresnému súdu,
d) orgánu štatistiky,
e) úradu.
(9) Okresný úrad oznámi rozhodnutie o zmene hranice katastrálneho územia v obci verejnou vyhláškou.

§ 59
Oprava chýb v katastrálnom operáte
(1) Konanie o oprave chyby je konanie, v ktorom okresný úrad opravuje chybné údaje katastra, ktoré vznikli jeho vlastnou činnosťou alebo činnosťou iných štátnych orgánov, notárov alebo iných osôb na základe chybných podkladov okresného úradu. Oprava chyby sa vykoná zápisom do katastra na základe rozhodnutia o oprave chyby alebo protokolu o oprave chyby.
(2) Okresný úrad opraví
a) údaje katastra uvedené v § 7, ak sú v rozpore s rozhodnutím o povolení vkladu, verejnou listinou alebo s inou listinou, na základe ktorej bol vykonaný zápis do katastra; to neplatí, ak boli údaje zapísané podľa § 42 ods. 6,
b) chybne zobrazené hranice pozemkov v katastrálnej mape alebo v mape určeného operátu, ak nie sú v súlade s hranicami vyznačenými v teréne a vyznačenie hraníc v teréne od vykonania originálneho merania nebolo polohovo zmenené,
c) údaj o viacnásobnom vlastníctve, ak s tým súhlasia všetky osoby zapísané v katastri ako vlastníci a iné osoby, ktorým svedčí vlastnícke právo k tej istej nehnuteľnosti podľa verejnej listiny alebo podľa inej listiny, a nie sú zapísaní v katastri ako vlastníci tejto nehnuteľnosti, a nejde o opravu uvedenú v písmene a),
d) údaje zapísané do katastra v rozpore s § 36 ods. 2, § 39 alebo § 42, ak nedošlo od zápisu do katastra záznamom k zmene vlastníckeho práva,
e) údaje katastra zapísané na základe rozhodnutia o schválení registra obnovenej evidencie pozemkov, ak ich nie je možné opraviť v lehote podľa osobitného predpisu,17)
f) výmeru parcely registra „C“ zapísanú v liste vlastníctva, ak nevyhovuje kritériu na posudzovanie rozdielov medzi výmerou parcely vypočítanou zo súradníc lomových bodov obvodu parcely a výmerou vedenou v súbore popisných informácií,
g) výmeru parcely registra „E“.
(3) Ak ide o opravu chyby podľa odseku 2 písm. c), pravosť podpisu osôb, ktorých sa oprava týka, musí byť na žiadosti úradne osvedčená.10a) Ak je účastníkom konania o oprave chyby Slovenská republika, štátny orgán, Slovenský pozemkový fond, obec, vyšší územný celok alebo Železnice Slovenskej republiky, pravosť podpisu osôb oprávnených konať v ich mene nemusí byť úradne osvedčená.
(4) Konanie o oprave chyby začne okresný úrad na návrh toho, koho práva sú údajmi katastra dotknuté, z vlastného podnetu na základe prešetrovania zmien údajov katastra podľa § 57 alebo na základe zistenia okresného úradu v rámci svojej činnosti.
(5) Na konanie o oprave chyby sa nevzťahuje správny poriadok, ak ide o opravu
a) údajov katastra, ktoré nie sú zapísané v liste vlastníctva,
b) údajov katastra, ktoré sú zapísané v liste vlastníctva, a to titulu, mena, priezviska, rodného priezviska, dátumu narodenia, rodného čísla, a ak ide o cudzinca, iného identifikátora, miesta trvalého pobytu, názvu alebo obchodného mena právnickej osoby, sídla právnickej osoby, identifikačného čísla organizácie, titulu nadobudnutia práva k nehnuteľnosti, bližších identifikačných údajov o nehnuteľnostiach ustanovených všeobecne záväzným právnym predpisom,
c) znenia poznámky, ak bolo zapísané v rozpore s predloženou verejnou listinou alebo s inou listinou,
d) výmery a chybne zobrazenej hranice parcely registra „E“,
e) chybne zobrazenej hranice parcely registra „C“, ak nejde o opravu podľa odseku 2 písm. f).
(6) Opravu chyby podľa odseku 5 písm. d) môže vykonať okresný úrad aj v inom katastrálnom konaní na základe zápisu geometrického plánu.
(7) Účastníkom konania o oprave chyby podľa odseku 5 je vlastník alebo iná oprávnená osoba.
(8) O oprave chyby podľa odseku 5 okresný úrad vyhotoví protokol o oprave chyby. Ak ide o opravu chyby podľa odseku 5 písm. d) na základe zápisu geometrického plánu, protokol o oprave chyby sa nevyhotovuje.

§ 59a
(1) Ak sú podmienky na opravu chyby podľa § 59 ods. 2 splnené, okresný úrad rozhodne o oprave chyby alebo vyhotoví protokol o oprave chyby.
(2) Ak nie sú podmienky na opravu chyby podľa § 59 ods. 2 splnené, okresný úrad návrh na opravu chyby rozhodnutím zamietne alebo oznámi navrhovateľovi dôvod nevykonania opravy chyby.
(3) Okresný úrad rozhodne o návrhu na opravu chyby do 30 dní, v odôvodnených prípadoch do 90 dní odo dňa začatia konania. Okresný úrad vyhotoví protokol o oprave chyby do 30 dní, v odôvodnených prípadoch do 90 dní odo dňa doručenia podnetu na opravu chyby alebo odo dňa zistenia chyby.

§ 59b
(1) Konanie o oprave chyby sa skončí dňom vykonania zápisu do katastra na základe rozhodnutia o oprave chyby alebo na základe protokolu o oprave chyby, dňom nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o zastavení konania o oprave chyby, dňom nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o zamietnutí návrhu na opravu chyby alebo dňom odoslania oznámenia o dôvodoch nevykonania opravy chyby. Ak ide o opravu chyby podľa § 59 ods. 6 na základe zápisu geometrického plánu, konanie o oprave chyby sa skončí dňom vykonania zápisu geometrického plánu do katastra.
(2) Zápis do katastra vykoná okresný úrad bezodkladne po nadobudnutí právoplatnosti rozhodnutia o oprave chyby alebo v deň vyhotovenia protokolu o oprave chyby, najneskôr nasledujúci pracovný deň.
(3) Vykonanie opravy chyby na základe protokolu o oprave chyby okresný úrad oznámi osobe dotknutej opravou chyby do 15 dní odo dňa vykonania opravy chyby v katastri.

Šiesty oddiel
Obnova katastrálneho operátu

§ 63
Konanie o námietkach
(1) Po vyhotovení nového súboru geodetických informácií a nového súboru popisných informácií novým mapovaním (ďalej len „obnovený katastrálny operát“) okresný úrad zverejní obnovený katastrálny operát na nahliadnutie prostredníctvom obce s poučením o možnosti podať námietky. V súbore popisných informácií o fyzickej osobe sa zverejňujú osobné údaje v rozsahu meno, priezvisko, rodné priezvisko, dátum narodenia a miesto trvalého pobytu. O možnosti nahliadnuť do obnoveného katastrálneho operátu obec písomne upovedomí vlastníkov, ktorí nie sú obyvateľmi obce.
(2) Vlastník alebo iná oprávnená osoba môže do 30 dní od zverejnenia obnoveného katastrálneho operátu podľa odseku 1 podať námietky proti chybám v obnovenom katastrálnom operáte. O námietkach rozhodne okresný úrad do 60 dní odo dňa podania námietky.
(3) Pri obnove katastrálneho operátu alebo jeho časti vyhotovením duplikátu platného stavu sa konanie o námietkach neuskutočňuje.

§ 64
Vyhlásenie platnosti obnoveného katastrálneho operátu
(1) Okresný úrad najviac 90 dní pred vyhlásením platnosti obnoveného katastrálneho operátu nevykonáva zápisy vlastníckych a iných práv do katastra k pozemkom, ktoré sú predmetom konania o obnove katastrálneho operátu, okrem zápisu záložného práva a vecného bremena k týmto pozemkom. Počas tejto doby lehoty na zápis práv k nehnuteľnostiam neplynú.
(2) Okresný úrad vyhlási platnosť obnoveného katastrálneho operátu vyhotoveného novým mapovaním, ak v lehote neboli podané námietky proti chybám v obnovenom katastrálnom operáte alebo ak sa o námietkach rozhodlo a rozhodnutie sa stalo právoplatným.
(3) Vyhlásením platnosti obnoveného katastrálneho operátu sa doterajší katastrálny operát stáva neplatným a pre kataster sa začne používať obnovený katastrálny operát. Okresný úrad vyznačí neplatnosť katastrálneho operátu vo všetkých jeho častiach.
(4) Okresný úrad po vyhlásení platnosti obnoveného katastrálneho operátu zapíše údaje obnoveného katastrálneho operátu do katastra. Následne okresný úrad zapíše zmluvy, verejné listiny alebo iné listiny, ktoré boli doručené v lehote podľa odseku 1.
(5) Platnosť obnoveného katastrálneho operátu alebo jeho časti vyhotovením duplikátu platného stavu sa nevyhlasuje.


PIATA ČASŤ
Geodetické a kartografické práce

§ 65
Geodetické a kartografické práce
(1) Na zmeny v súbore geodetických informácií alebo na jeho obnovu možno použiť len overené výsledky podrobného merania obsahujúce náležitosti, ktoré upraví úrad všeobecne záväzným právnym predpisom.
(2) Výsledky podrobného merania overí okresný úrad, v ktorého územnom obvode sa meralo.

§ 66
Osobitné ustanovenie
Geodetické práce v objektoch s osobitným režimom ochrany (§ 6 ods. 3) v správe Ministerstva obrany Slovenskej republiky, Ministerstva vnútra Slovenskej republiky, Ministerstva spravodlivosti Slovenskej republiky, Ministerstva dopravy, pôšt a telekomunikácií Slovenskej republiky, Správy štátnych hmotných rezerv Slovenskej republiky, Národného bezpečnostného úradu a Slovenskej informačnej služby možno vykonávať len so súhlasom príslušného ústredného orgánu štátnej správy.

§ 67
Geometrický plán
(1) Geometrický plán je technický podklad právnych úkonov, verejných listín a iných listín a slúži aj ako podklad na vklad a záznam práv k nehnuteľnostiam. Údaje o pozemkoch, ktoré vzniknú na základe geometrického plánu, sa zapíšu do katastra nehnuteľností aj bez právneho úkonu na žiadosť vlastníka; tým nie sú dotknuté ustanovenia osobitného predpisu.19) Ak ide o pozemnú komunikáciu, zapíše sa geometrický plán bez právneho úkonu do katastra evidenčným spôsobom na žiadosť právnickej osoby zriadenej štátom.
(2) Geometrický plán sa vyhotovuje na základe výsledkov geodetických prác a obsahuje najmä grafické znázornenie nehnuteľnosti pred zmenou a po zmene s uvedením dovtedajších a nových parcelných čísel, druhov pozemkov a ich výmer, ako aj údaje o právach k nehnuteľnostiam.
(3) Geometrický plán môže vyhotoviť okresný úrad; iná právnická osoba alebo fyzická osoba vtedy, ak má živnosť podľa osobitného predpisu,20) alebo znalec z odboru geodézie a kartografie, ak bol ustanovený za znalca v súdnom konaní.
(4) Ten, kto vyhotovil geometrický plán, a nemá osobitné oprávnenie vydané úradom, zabezpečí jeho overenie osobou, ktorá má oprávnenie na overovanie geometrických plánov podľa osobitného predpisu.21)
(5) Pre potreby katastra sa používa len geometrický plán overený aj okresným úradom.

§ 67a
Revízia údajov katastra
(1) Okresný úrad podľa potreby reviduje zhodu údajov katastra s právnym stavom a so skutočným stavom. Revízia údajov katastra sa vykonáva v súčinnosti štátnych orgánov a obcí a za účasti vlastníkov a iných oprávnených osôb.
(2) Revíziu údajov katastra začne okresný úrad oznámením obci, na ktorej území bude revízia údajov katastra prebiehať.
(3) Ak bolo vlastníkovi alebo inej oprávnenej osobe doručené predvolanie do vlastných rúk alebo verejnou vyhláškou, jeho neprítomnosť nie je na prekážku revízie údajov katastra. V takom prípade môžu podať informácie o nehnuteľnostiach, právach k nehnuteľnostiam, vlastníkoch a o iných oprávnených osobách zástupca obce, vlastníci susedných nehnuteľností a iné oprávnené osoby.
(4) Ak adresa vlastníka alebo inej oprávnenej osoby nie je známa alebo ak nie je známe, či taká osoba existuje, podá informácie o nehnuteľnosti, práve k nehnuteľnosti, vlastníkoch a o iných oprávnených osobách zástupca obce.
(5) Ak priama účasť vlastníka alebo inej oprávnenej osoby na revízii údajov katastra nie je nevyhnutná, môže táto osoba podať potrebné informácie písomne.
(6) O výsledku revízie údajov katastra sa spíše zápis; ak sú zistené rozdiely, okresný úrad vyzve podľa § 19 vlastníkov alebo iné oprávnené osoby na ich odstránenie.
(7) Výsledok revízie údajov katastra nemá vplyv na vznik, zmenu ani na zánik práv k nehnuteľnostiam.
(8) Na revíziu údajov katastra sa nevzťahujú všeobecné predpisy o správnom konaní.7)

§ 67b
Dôvody a spôsoby obnovy katastrálneho operátu
(1) Obnovu katastrálneho operátu začne právnická osoba zriadená úradom alebo iná osoba na návrh okresného úradu so súhlasom úradu. Cieľom obnovy katastrálneho operátu je vyhotovenie nového súboru geodetických informácií a nového súboru popisných informácií katastrálneho operátu.
(2) Obnova katastrálneho operátu novým mapovaním sa začne, ak sa katastrálny operát stane na ďalšie používanie nespôsobilým, pretože geometrické určenie nehnuteľností a ich polohové určenie pre veľký počet zmien v dôsledku nárokov na presnosť alebo na mierku mapy už nevyhovujú požiadavkám evidovania nehnuteľností, alebo ak sa stratí, zničí alebo poškodí katastrálny operát alebo jeho časti.
(3) Obnova katastrálneho operátu novým mapovaním spočíva v zisťovaní priebehu hraníc územno-správnych jednotiek, hraníc katastrálnych území, hraníc pozemkov vymedzených právami k nehnuteľnostiam, hraníc druhov pozemkov a pôdorysov stavieb (ďalej len „zisťovanie priebehu hraníc“).
(4) Ak sa katastrálny operát alebo jeho časť stanú nespôsobilými na ďalšie používanie v dôsledku opotrebovania a právny stav ani skutočný stav sa nezmenili a nie sú ani iné dôvody na obnovu katastrálneho operátu novým mapovaním katastrálny operát alebo jeho časť sa obnovia vyhotovením duplikátu platného stavu.
(5) Obnovu katastrálneho operátu novým mapovaním začne okresný úrad oznámením obci, na ktorej území sa obnova katastrálneho operátu bude vykonávať.
(6) Obnova katastrálneho operátu nadväzuje na platný katastrálny operát. Výsledok obnovy katastrálneho operátu nemá vplyv na vznik, zmenu ani na zánik práv k nehnuteľnostiam.

§ 67c
Zisťovanie priebehu hraníc
(1) Priebeh hraníc zisťuje komisia zložená zo zástupcov príslušného okresného úradu, právnickej osoby zriadenej úradom alebo inej osoby, obce, na ktorej území sa priebeh hraníc zisťuje, orgánov ochrany poľnohospodárskeho pôdneho fondu, orgánov ochrany lesného pôdneho fondu a ďalších orgánov a právnických osôb určených právnickou osobou zriadenou úradom alebo inou osobou. Ak obnova katastrálneho operátu prebieha v oblasti, kde sú pozemky súčasťou poľnohospodárskeho pôdneho fondu alebo lesného pôdneho fondu, je členom komisie aj zástupca osôb hospodáriacich na dotknutých pozemkoch. Ak sa zisťovanie priebehu hraníc dotýka pozemkov štátnych dráh, letísk, diaľnic, štátnych ciest a prístavov, je členom komisie spravidla aj zástupca právnickej osoby, ktorá tieto nehnuteľnosti spravuje. Predsedom komisie je zástupca príslušného okresného úradu.
(2) Priebeh hraníc sa zisťuje za účasti vlastníkov a iných oprávnených osôb alebo ich zástupcov. Ak bolo vlastníkovi alebo inej oprávnenej osobe doručené predvolanie do vlastných rúk alebo verejnou vyhláškou, jeho neprítomnosť nie je na prekážku obnovy katastrálneho operátu. V takom prípade môže informácie o nehnuteľnostiach, právach k nehnuteľnostiam, vlastníkoch a o iných oprávnených osobách podať zástupca obce, ako aj vlastníci susedných nehnuteľností a iné oprávnené osoby.
(3) Ak adresa vlastníka alebo inej oprávnenej osoby nie je známa alebo nie je známe, či taká osoba existuje, podá informácie o nehnuteľnosti, práve k nehnuteľnosti, vlastníkoch a o iných oprávnených osobách zástupca obce.
(4) Ak priama účasť vlastníka alebo inej oprávnenej osoby na zisťovaní priebehu hraníc nie je nevyhnutná, môže vlastník alebo iná oprávnená osoba podať potrebné informácie písomne.
(5) Ak vzniknú rozpory v tvrdení vlastníkov a iných oprávnených osôb o priebehu hraníc pozemkov, za hodnoverné sa považujú hranice vyznačené v platnom katastrálnom operáte; zmena takto zisteného priebehu hraníc je prípustná len na podklade právoplatného rozhodnutia súdu. Ak je priebeh hraníc predmetom súdneho sporu, vyznačia sa hranice v katastrálnom operáte ako sporné.
(6) Pri zisťovaní priebehu hraníc sa vykoná meranie lomových bodov zisťovaného priebehu hraníc a ďalších objektov potrebných na evidovanie nehnuteľností.
(7) Pri zisťovaní priebehu hraníc sa zisťujú aj ďalšie údaje katastra potrebné na evidovanie nehnuteľností.
(8) O výsledku zisťovania priebehu hraníc spíše komisia zápisnicu, ktorú okrem jej členov podpíšu aj prítomní vlastníci a iné oprávnené osoby alebo ich zástupcovia.

§ 67d
Vyhotovenie nového súboru geodetických informácií a nového súboru popisných informácií
(1) Vyhotovenie nového súboru geodetických informácií a nového súboru popisných informácií novým mapovaním nadväzuje na zisťovanie priebehu hraníc a vykonáva sa spravidla na celom katastrálnom území.
(2) Súčasťou nového súboru geodetických informácií je mapa veľkej mierky, ktorá sa po skončení obnovy katastrálneho operátu stane katastrálnou mapou.
(3) Vyhotovenie duplikátu platného stavu súboru geodetických informácií a súboru popisných informácií alebo ich častí nenadväzuje na zisťovanie priebehu hraníc.


ŠIESTA ČASŤ
Verejnosť katastrálneho operátu, hodnovernosť a záväznosť údajov katastra

§ 68
Verejnosť katastrálneho operátu
(1) Každý má právo do katastrálneho operátu nahliadať a robiť si z neho pre svoju potrebu výpisy, odpisy, náčrty alebo kópie, ak odseky 2 a 3 neustanovujú inak. Pri nahliadaní do katastrálneho operátu sa rodné číslo, alebo ak ide o cudzinca, iný identifikátor sprístupňuje len osobe, ktorej sa rodné číslo alebo iný identifikátor týka.
(2) Údaj o cene nehnuteľnosti sa poskytuje na požiadanie vlastníkovi. Údaj o cene nehnuteľnosti sa poskytuje na požiadanie na účely plnenia úloh podľa osobitných predpisov aj štátnym orgánom, Národnej banke Slovenska, súdu, prokuratúre, Policajnému zboru, notárovi, súdnemu exekútorovi, daňovému úradu, správcovi podľa osobitného predpisu,21a) znalcovi z odboru stavebníctvo – odvetvie odhad hodnoty nehnuteľností, znalcovi z odboru poľnohospodárstvo – odvetvie odhad poľnohospodárskej pôdy, znalcovi z odboru lesníctvo - odvetvie odhad hodnoty lesov a osobe, ktorá vyhotovuje cenové mapy.
(3) Verejnosť zbierky listín je obmedzená. Prístup k listinám uloženým v zbierke listín sa umožňuje len vlastníkovi alebo inej oprávnenej osobe, ich právnym predchodcom a právnym nástupcom. Prístup k listinám uloženým v zbierke listín sa umožňuje na účely plnenia úloh podľa osobitných predpisov aj osobe, ktorá vykonáva geodetické a kartografické činnosti, znalcovi z odboru geodézie a kartografie, súdu, prokuratúre, Policajnému zboru, notárovi, súdnemu exekútorovi, správcovi podľa osobitného predpisu,21a) daňovému úradu, štátnemu zamestnancovi, ktorého služobným úradom je úrad, Národnému bezpečnostnému úradu, Slovenskej informačnej službe a Vojenskému spravodajstvu.
(4) Prostredníctvom prístupového miesta sa zverejňujú údaje, ktoré tvoria súbor geodetických informácií podľa § 8 ods. 1 písm. a), okrem záznamov podrobného merania zmien, zoznamov súradníc, údajov o spojení lomových bodov, a údaje, ktoré sa zapisujú do listu vlastníctva podľa § 8 ods. 1 písm. b) druhého bodu, ak sú vedené v elektronickej podobe, okrem rodného čísla alebo iného identifikátora, ak ide o cudzinca, a ceny nehnuteľnosti. Údaje podľa prvej vety sú prístupné bezodplatne a majú informatívny charakter.
(5) Údaje katastra, ktoré ustanoví úrad všeobecne záväzným právnym predpisom, sa zverejňujú raz za štvrťrok aj v podobe štruktúrovaných údajov, ktorá umožňuje vyhľadávanie a ich ďalšie automatizované spracovanie. Štát nezodpovedá za škodu spôsobenú spracovaním údajov katastra treťou osobou.

§ 69
Poskytovanie údajov katastra
(1) Úrad alebo okresný úrad v mene úradu poskytuje údaje katastra v listinnej podobe alebo v elektronickej podobe, ak sú požadované údaje vedené v elektronickej podobe.
(2) Okresný úrad v mene úradu vyhotoví na požiadanie výpis alebo kópiu zo súboru geodetických informácií, výpis alebo kópiu zo súboru popisných informácií, kópiu z pozemkových kníh a zo železničnej knihy, ako aj identifikáciu parcely.
(3) Výpis z listu vlastníctva alebo jeho kópia, kópia z katastrálnej mapy alebo kópia z mapy určeného operátu, výpis z pozemkovej knihy alebo výpis zo železničnej knihy alebo ich kópie sú verejné listiny; verejnou listinou je aj identifikácia parcely vyhotovená v listinnej podobe.
(4) Ak je výpis alebo kópia z listu vlastníctva poskytnutý vlastníkovi, na jeho žiadosť môže obsahovať aj jeho rodné číslo alebo iný identifikátor, ak ide o cudzinca.
(5) Štátnemu orgánu, obci, vyššiemu územnému celku, súdu, prokuratúre, Policajnému zboru, notárovi, súdnemu exekútorovi, daňovému úradu, Sociálnej poisťovni a správcovi podľa osobitného predpisu21a) sa na účely plnenia ich úloh podľa osobitných predpisov poskytuje aj rodné číslo alebo iný identifikátor, ak ide o cudzinca.
(6) Úrad prostredníctvom integrovaného obslužného miesta21b) poskytuje výpis z listu vlastníctva, kópiu z listu vlastníctva, kópiu z katastrálnej mapy alebo kópiu z mapy určeného operátu, ak sú požadované údaje vedené v elektronickej podobe.
(7) Ak sú požadované údaje katastra vedené v elektronickej podobe, môže ich poskytnúť ktorýkoľvek okresný úrad.
(8) Úrad môže poskytnúť údaje katastra v elektronickej podobe a elektronickú službu verejnej správy prostredníctvom právnickej osoby zriadenej úradom. Údaje poskytnuté právnickou osobou zriadenou úradom majú informatívny charakter.
(9) Údaje katastra sa môžu poskytnúť aj formou súpisu nehnuteľností, ku ktorým sa viaže rovnaký právny vzťah k jednej osobe; súpis nehnuteľností, ku ktorým sa viaže rovnaký právny vzťah k jednej fyzickej osobe, je možné poskytnúť len tejto fyzickej osobe alebo inej oprávnenej osobe, osobám podľa § 68 ods. 3 druhej vety a tým, ktorých na to splnomocnil osobitný predpis.
(10) Výpis alebo kópia zo súboru geodetických informácií, výpis alebo kópia zo súboru popisných informácií a identifikácia parcely preukazuje stav evidovaný v katastri k dátumu a času, ktorý je na nich uvedený.
(11) Úrad prostredníctvom právnickej osoby zriadenej úradom poskytne na základe zmluvy fyzickej osobe alebo právnickej osobe údaje katastra vrátane osobných údajov fyzickej osoby ako dotknutej osoby evidovaných v katastri aj bez jej súhlasu alebo jej informovania, ktorých spracúvanie je nevyhnutné na plnenie ich úloh alebo povinností ustanovených podľa osobitných predpisov alebo na splnenie úloh realizovaných vo verejnom záujme.
(12) Úrad prostredníctvom právnickej osoby zriadenej úradom poskytne na základe zmluvy údaje katastra v rozsahu podľa § 68 ods. 4.
(13) Údaje a elektronické služby katastra podľa odsekov 9, 11 a 12 sa poskytujú za úhradu. Od úhrady podľa prvej vety sú oslobodené osoby, ktoré sú oslobodené od správnych poplatkov podľa osobitných predpisov, a osoby, ktorým sa údaje a elektronické služby katastra poskytujú bezodplatne podľa osobitného predpisu.21c)

§ 70
Hodnovernosť a záväznosť údajov katastra
(1) Údaje katastra uvedené v § 7 sú hodnoverné, ak sa nepreukáže opak.
(2) Údaje katastra, a to údaje o právach k nehnuteľnostiam, parcelné číslo, geometrické určenie nehnuteľnosti, druh pozemku, geometrické určenie a výmera katastrálneho územia, názov katastrálneho územia, výmera poľnohospodárskej jednotky alebo lesnej hospodárskej jednotky, alebo organizačnej jednotky, údaje o základných a podrobných polohových bodových poliach, údaje o bodových poliach, ako aj štandardizované geografické názvy sú hodnoverné a záväzné, ak sa nepreukáže opak. Záväzným údajom katastra nie je druh pozemku evidovaného ako parcela registra „E“.

§ 71
Používanie záväzných údajov katastra
(1) Záväzné údaje katastra sa používajú najmä na ochranu práv k nehnuteľnostiam, na účely správy daní a poplatkov, na ochranu poľnohospodárskeho pôdneho fondu, ochranu lesného pôdneho fondu, tvorbu a ochranu životného prostredia, hospodársku činnosť a na informačné systémy o nehnuteľnostiach.
(2) Záväzné údaje katastra slúžia ako podklad na písomné vyhotovenie verejných listín a iných listín.
(3) Údaje katastra, ktorých hodnovernosť je vyvrátená, sa nesmú používať.


SIEDMA ČASŤ
Poplatky, trovy a sankcie

§ 72
Poplatky
(1) Okresné úrady vyberajú správne poplatky za návrh na začatie katastrálneho konania, za vyhotovenie potvrdeného výpisu alebo kópie z katastrálneho operátu, za vyhotovenie identifikácie parcely, vyhotovenie odpisu alebo kópie z katastrálneho operátu, ktoré nie sú verejnými listinami, za nahliadnutie do katastrálneho operátu, poskytnutie ďalších údajov, overenie ďalších údajov a za overenie geometrického plánu.
(2) Správne poplatky sa vyberajú podľa osobitného predpisu.22)

§ 73
Náhrada trov katastrálneho konania
Ak sa vlastník alebo iná oprávnená osoba bez ospravedlniteľného dôvodu nezúčastnia na katastrálnom konaní napriek upozorneniu, že ich účasť je nevyhnutná, a predvolanie im bolo doručené, a tým znemožnia alebo sťažia katastrálne konanie, sú povinní nahradiť trovy katastrálneho konania, ktoré zavinili.

Priestupky

§ 74
(1) Priestupku proti poriadku na úseku katastra sa dopustí ten, kto
a) neohlási zmeny údajov katastra týkajúce sa nehnuteľnosti, ktorej je vlastníkom alebo držiteľom, alebo nájomcom, v lehote ustanovenej týmto zákonom,
b) nepredloží na výzvu okresného úradu v určenej lehote podklady na zápis údajov o nehnuteľnosti, ktorej je vlastníkom alebo nájomcom,
c) neoznačí na výzvu okresného úradu lomové body hraníc pozemkov, územných hraníc obcí, hoci podľa zákona je povinný to urobiť,
d) sa nezúčastní na katastrálnom konaní napriek predvolaniu a bez ospravedlniteľného dôvodu, hoci jeho účasť je nevyhnutná, a tým znemožní alebo sťaží priebeh tohto konania,
e) poškodí, neoprávnene premiestni, odstráni alebo zničí meračskú značku, signál alebo iné zariadenie bodu polohového bodového poľa,
f) úmyselne ohlási okresnému úradu nepravdivé údaje týkajúce sa nehnuteľnosti, ktorej je vlastníkom alebo držiteľom, alebo nájomcom,
g) úmyselne a neoprávnene zmení údaje katastra,
h) neoprávnene overí geometrický plán alebo iný výsledok geodetických prác,
ch) overí geometrický plán alebo iný výsledok geodetických prác vrátane projektových prác v odbore pozemkových úprav,5) pri ktorých sa nedodržali všeobecné záväzné predpisy, administratívne opatrenia a technické predpisy v oblasti geodézie, kartografie a katastra.
(2) Za priestupok môže okresný úrad uložiť pokutu do
a) 1 000 Sk za konanie uvedené v odseku 1 písm. a) až d),
b) 3 000 Sk za konanie uvedené v odseku 1 písm. e),
c) 5 000 Sk za konanie uvedené v odseku 1 písm. f) a g).

§ 75
(1) Priestupky podľa § 74 ods. 1 písm. h) a ch) prejednáva katastrálny inšpektor.
(2) Za priestupky podľa odseku 1 môže katastrálny inšpektor uložiť fyzickej osobe pokutu do 25 000 Sk.
(3) Fyzickej osobe, ktorá sa opakovane dopustí priestupku podľa odseku 1 v lehote do jedného roka, môže úrad odňať oprávnenie na overovanie geometrických plánov alebo iných výsledkov geodetických prác. Ak rozhodnutie o odňatí oprávnenia na overovanie geometrických plánov a iných výsledkov geodetických prác nenadobudne právoplatnosť, okresný úrad neoverí fyzickej osobe ďalšie geometrické plány a iné výsledky geodetických prác.

Porušenie poriadku na úseku katastra právnickými osobami

§ 76
(1) Právnická osoba poruší poriadok na úseku katastra, ak
a) neohlási zmeny údajov katastra týkajúce sa nehnuteľnosti, ktorej je vlastníkom alebo držiteľom, alebo nájomcom, v lehote ustanovenej týmto zákonom; právnická osoba vykonávajúca práva vyplývajúce zo správy majetku štátu sa na účely tohto zákona posudzuje ako vlastník,
b) nepredloží na výzvu okresného úradu v určenej lehote podklady na zápis údajov o nehnuteľnosti, ktorej je vlastníkom alebo nájomcom; právnická osoba vykonávajúca práva vyplývajúce zo správy majetku štátu sa na účely tohto zákona posudzuje ako vlastník,
c) neoznačí na výzvu okresného úradu lomové body hraníc pozemkov, územných hraníc obcí, hoci podľa zákona je povinná to urobiť,
d) sa nezúčastní na katastrálnom konaní napriek predvolaniu a bez ospravedlniteľného dôvodu, hoci jej účasť je nevyhnutná, a tým znemožní alebo sťaží priebeh tohto konania,
e) poškodí, neoprávnene premiestni, odstráni alebo zničí meračskú značku, signál alebo iné zariadenie bodu polohového bodového poľa,
f) ohlási okresnému úradu nepravdivé údaje o nehnuteľnosti, ktorej je vlastníkom alebo držiteľom, alebo nájomcom; právnická osoba vykonávajúca práva vyplývajúce zo správy majetku štátu podľa osobitného zákona sa na účely tohto zákona posudzuje ako vlastník,
g) nezašle vyhotovené verejné listiny alebo iné listiny o nehnuteľnostiach alebo o právach k nehnuteľnostiam, prípadne iné údaje súvisiace s evidovaním nehnuteľností,
h) neoprávnene zmení údaje katastra.
(2) Za porušenie poriadku na úseku katastra môže okresný úrad uložiť právnickej osobe pokutu do
a) 10 000 Sk za konanie uvedené v odseku 1 písm. a),
b) 30 000 Sk za konanie uvedené v odseku 1 písm. b) a c),
c) 50 000 Sk za konanie uvedené v odseku 1 písm. d),
d) 100 000 Sk za konanie uvedené v odseku 1 písm. e) až h).
(3) Za opakované porušenie poriadku na úseku katastra môže okresný úrad uložiť právnickej osobe pokutu opätovne.

§ 77
(1) Priestupok prejedná okresný úrad [§ 74 ods. 1 písm. a) až g)] alebo katastrálny inšpektor [§ 74 ods. 1 písm. h) a ch)] príslušný podľa miesta, kde sa nachádza dotknutá nehnuteľnosť.
(2) Porušenie právneho poriadku na úseku katastra prejedná okresný úrad príslušný podľa miesta, kde sa nachádza dotknutá nehnuteľnosť.
(3) Pokutu podľa § 74 ods. 2 a § 75 ods. 2 možno uložiť do jedného roka odo dňa, keď sa okresný úrad alebo katastrálny inšpektor dozvedeli o priestupku, najneskôr však do troch rokov odo dňa spáchania priestupku.
(4) Pokutu podľa § 76 ods. 2 možno uložiť do jedného roka odo dňa, keď sa okresný úrad dozvedel o porušení poriadku na úseku katastra právnickou osobou, najneskôr však do troch rokov od porušenia poriadku na úseku katastra.
(5) Pokuta je splatná do 30 dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o jej uložení.
(6) Uložením pokuty nezaniká právo na náhradu trov katastrálneho konania.
(7) Výnosy z pokút sú príjmom štátneho rozpočtu Slovenskej republiky.
(8) Ak tento zákon neustanovuje inak, na konanie o priestupkoch sa vzťahuje osobitný predpis.23)
(9) Na konanie o porušení poriadku na úseku katastra právnickými osobami sa vzťahujú všeobecné predpisy o správnom konaní,7) ak tento zákon neustanovuje inak.


ÔSMA ČASŤ
Prechodné a záverečné ustanovenia

Prechodné ustanovenia

§ 78
(1) Zápisy práv k nehnuteľnostiam v evidencii nehnuteľností vykonané do 31. decembra 1992 preukazujú pravdivosť skutočností v nich uvedených, ak sa nepreukáže opak. Ak sa preukáže opak, správa katastra opraví zápis.
(2) Zápisy práv k nehnuteľnostiam vykonané podľa zákona č. 265/1992 Zb. o zápisoch vlastníckych a iných vecných práv k nehnuteľnostiam v znení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 60/1994 Z. z. sa považujú za zápisy práv k nehnuteľnostiam vykonané podľa tohto zákona.
(3) Podľa tohto zákona sa zapisujú aj práva k nehnuteľnostiam zo zmlúv uzavretých pred 1. januárom 1993, ak nebol podaný návrh na zápis do katastra nehnuteľností.

§ 79
(1) Údaje o bonitovaných pôdnoekologických jednotkách sa preberajú do katastra od príslušných orgánov patriacich do pôsobnosti Ministerstva pôdohospodárstva Slovenskej republiky; ich prebratie a následné vydanie sa uverejní v Spravodajcovi Úradu geodézie, kartografie a katastra Slovenskej republiky.
(2) Údaje o príslušnosti pozemkov k zastavanému územiu obce sa preberajú do katastra; ich prebratie a následné vydanie sa uverejní v Spravodajcovi Úradu geodézie, kartografie a katastra Slovenskej republiky.

§ 79a
Osvedčenia o osobitnej odbornej spôsobilosti rozhodovať o návrhu na vklad, ktoré boli vydané pred 1. januárom 2002, zostávajú v platnosti.

§ 79b
(1) Práva a povinnosti z pracovnoprávnych vzťahov zamestnancov krajských úradov a okresných úradov na úseku katastra prechádzajú 1. januára 2002 z krajských úradov a z okresných úradov na katastrálne úrady, v ktorých územnej pôsobnosti majú krajské úrady a okresné úrady sídlo.
(2) Práva a povinnosti z majetkovoprávnych vzťahov a iných vzťahov vrátane pohľadávok a záväzkov vzniknutých na úseku katastra k 31. decembru 2001 prechádzajú z okresných úradov a krajských úradov na katastrálne úrady. Súčasne od 1. januára 2002 prechádzajú hnuteľné a nehnuteľné veci, ktoré slúžili katastrálnym odborom krajských úradov a katastrálnym odborom okresných úradov na katastrálne úrady, a to podľa delimitačného protokolu uzavretého medzi krajskými úradmi a katastrálnymi úradmi a medzi okresnými úradmi a katastrálnymi úradmi.

§ 79c
Začaté konanie o obnove, o preskúmaní rozhodnutia mimo odvolacieho konania, o proteste prokurátora a o určení priebehu hranice obce alebo hranice katastrálneho územia do 1. januára 2002 sa dokončia podľa doterajších predpisov.

§ 79d
Začaté konanie o návrhu na vklad zo zmluvy o prevode vlastníctva bytu a zo zmluvy o prevode vlastníctva nebytového priestoru podľa osobitného predpisu9a) podané do nadobudnutia účinnosti tohto zákona sa posudzujú a dokončia podľa tohto zákona.

§ 79e
Konanie o návrhu na vklad zo zmluvy o prevode bytu a nebytového priestoru do vlastníctva podľa osobitného predpisu9a) začaté do nadobudnutia účinnosti tohto zákona sa posudzuje a dokončí podľa tohto zákona.

§ 79f
(1) Dňom účinnosti tohto zákona prechádza pôsobnosť zo Správy katastra Bratislava I, zo Správy katastra Bratislava II, zo Správy katastra Bratislava III, zo Správy katastra Bratislava IV a zo Správy katastra Bratislava V na Správu katastra pre hlavné mesto Slovenskej republiky Bratislavu, ktorá ju vykonáva v územných obvodoch okresu Bratislava I, Bratislava II, Bratislava III, Bratislava IV a Bratislava V vymedzených osobitným zákonom.24)
(2) Dňom účinnosti tohto zákona prechádza pôsobnosť zo Správy katastra Košice I, zo Správy katastra Košice II, zo Správy katastra Košice III a zo Správy katastra Košice IV na Správu katastra Košice, ktorá ju vykonáva v územných obvodoch okresu Košice I, Košice II, Košice III a Košice IV vymedzených osobitným zákonom.24)

§ 79g
Konania o určení priebehu hranice pozemkov začaté do nadobudnutia účinnosti tohto zákona sa dokončia podľa doterajších predpisov.

§ 79h
Ak nadobudla verejná listina o práve k nehnuteľnosti účinky právoplatného súdneho rozhodnutia pred 15. aprílom 2004, pri vykonaní záznamu sa postupuje podľa § 36a.

§ 79i
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. septembra 2009
Konanie o návrhu na vklad na základe zmluvy o prevode nehnuteľností uzavreté do 31. augusta 2009 sa vzťahujú ustanovenia zákona v znení účinnom do 31. augusta 2009.

§ 79j
Prechodné ustanovenie k právnej úprave účinnej od 1. januára 2013
Riaditeľ správy katastra vymenovaný do 31. decembra 2012 sa považuje za riaditeľa správy katastra podľa zákona účinného od 1. januára 2013.

§ 79k
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. júla 2016
Oprávnenia na spôsobilosť rozhodovať o návrhu na vklad vydané pred 1. júlom 2016 zostávajú v platnosti.

§ 79l
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. októbra 2018
(1) Katastrálne konania začaté a právoplatne neukončené do 30. septembra 2018 sa dokončia podľa právnych predpisov účinných do 30. septembra 2018.
(2) K zmluve, verejnej listine alebo k inej listine o právach k nehnuteľnostiam, ktoré vznikli reálnym rozdelením alebo zlúčením nehnuteľností, k zmluve, verejnej listine alebo k inej listine o vecnom bremene k časti nehnuteľnosti alebo k zápisu údajov podľa § 46 ods. 2 až 4, 6 až 8 je potrebné pripojiť aj geometrický plán, ak bol geometrický plán úradne overený do 30. septembra 2018.

§ 80
Splnomocňovacie ustanovenia
(1) Úrad ustanoví všeobecne záväzným právnym predpisom podrobnosti o
a) spôsobe evidencie katastrálnych území a nehnuteľností,
b) obsahu katastra, t. j. o podrobnom členení katastrálneho operátu, o vyhotovovaní duplikátov katastrálneho operátu alebo jeho častí, o druhoch pozemkov a charakteristike ochrany a o využívaní nehnuteľností,
c) postupe pri zápise práv k nehnuteľnostiam vrátane overovania spôsobilosti rozhodovať o návrhu na vklad,
d) aktualizácii katastrálneho operátu, správe pozemkových kníh a železničnej knihy, súčinnosti vlastníkov a iných oprávnených osôb, obcí a štátnych orgánov,
e) katastrálnom konaní,
f) geodetických a kartografických prácach pre kataster, t. j. o geodetických činnostiach pri vedení katastra, o vyhotovovaní a overovaní geometrických plánov, o presnosti meračských prác a o určovaní kvalifikačných predpokladov na vyhotovovanie a overovanie geometrických plánov,
g) vyhotovovaní potvrdených výpisov alebo kópií a identifikácií parciel (verejných listín), vyhotovovaní odpisov a kópií z katastrálneho operátu, ktoré nie sú verejnými listinami, ako aj poskytovaní iných údajov,
h) katastrálnej inšpekcii,
i) vedení, postupe, spôsobe a uskutočňovaní elektronickej formy katastra nehnuteľností a povinností z nich vyplývajúcich,
j) organizácii práce a o úschove spisov a manipulácii s nimi na úseku katastra.
(2) Konanie o zmene hranice katastrálneho územia ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá úrad.
(3) Úrad ustanoví všeobecne záväzným právnym predpisom, ktoré údaje katastra sa zverejňujú v podobe štruktúrovaných údajov umožňujúcej vyhľadávanie a ich ďalšie automatizované spracovanie.

Záverečné ustanovenia

§ 81
Zrušujú sa:
1. zákon č. 265/1992 Zb. o zápisoch vlastníckych a iných vecných práv k nehnuteľnostiam v znení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 60/1994 Z. z., ktorým sa mení a dopĺňa zákon č. 92/1991 Zb. o podmienkach prevodu majetku štátu na iné osoby v znení neskorších predpisov a zákon č. 265/1992 Zb. o zápisoch vlastníckych a iných vecných práv k nehnuteľnostiam,
2. zákon Slovenskej národnej rady č. 266/1992 Zb. o katastri nehnuteľností v Slovenskej republike,
3. § 19 zákona Slovenskej národnej rady č. 293/1992 Zb. o úprave niektorých vlastníckych vzťahov k nehnuteľnostiam,
4. vyhláška Slovenského úradu geodézie, kartografie a katastra č. 594/1992 Zb., ktorou sa vykonáva zákon č. 265/1992 Zb. o zápisoch vlastníckych a iných vecných práv k nehnuteľnostiam a zákon Slovenskej národnej rady č. 266/1992 Zb. o katastri nehnuteľností v Slovenskej republike.

§ 82
Tento zákon s výnimkou tretieho oddielu štvrtej časti nadobúda účinnosť 1. januárom 1996; tretí oddiel štvrtej časti nadobúda účinnosť 1. januárom 1998.


Michal Kováč v. r.
Ivan Gašparovič v. r.
Vladimír Mečiar v. r.


1) § 13 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 180/1995 Z. z. o niektorých opatreniach na usporiadanie vlastníctva k pozemkom v znení neskorších predpisov.
1aa) Napríklad § 51 zákona č. 543/2002 Z. z. o ochrane prírody a krajiny v znení neskorších predpisov,
§ 15 ods. 5 zákona č. 49/2002 Z. z. o ochrane pamiatkového fondu v znení neskorších predpisov.
1a) § 21 až 23 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 182/1993 Z. z. o vlastníctve bytov a nebytových priestorov.
1b) § 43a ods. 3 a § 139b ods. 6 a 7 zákona č. 50/1976 Zb. o územnom plánovaní a stavebnom poriadku (stavebný zákon) v znení neskorších predpisov.
2) § 5 nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 19/1993 Z. z. o základných sadzbách odvodov za odňatie poľnohospodárskej pôdy z poľnohospodárskeho pôdneho fondu.
3) § 63 zákona Slovenskej národnej rady č. 323/1992 Zb. o notároch a notárskej činnosti (Notársky poriadok).
5) Zákon Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb. o pozemkových úpravách, usporiadaní pozemkového vlastníctva, pozemkových úradoch, pozemkovom fonde a o pozemkových spoločenstvách v znení neskorších predpisov (úplné znenie č. 12/1994 Z. z.).
5a) § 8 ods. 1 zákona č. 281/1997 Z. z. o vojenských obvodoch a zákon, ktorým sa mení zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 222/1996 Z. z. o organizácii miestnej štátnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
5b) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 180/1995 Z. z. v znení neskorších predpisov.
5c) Napríklad § 6 zákona č. 18/2018 Z. z. o ochrane osobných údajov a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
5d) § 1 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 180/1995 Z. z. v znení neskorších predpisov.
5e) Príloha č. 1 šiesty bod k zákonu č. 3/2010 Z. z. o národnej infraštruktúre pre priestorové informácie.
5f) Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 180/1995 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 215/1995 Z. z. v znení neskorších predpisov.
6) § 2 zákona č. 169/1949 Zb. o vojenských obvodoch.
6a) Zákon č. 305/2013 Z. z. o elektronickej podobe výkonu pôsobnosti orgánov verejnej moci a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o e-Governmente) v znení neskorších predpisov.
7) Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok).
7a) § 40 ods. 4 a 5 Občianskeho zákonníka a § 9 zákona č. 215/2002 Z. z. o elektronickom podpise a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 214/2008 Z. z.
7b) § 5 zákona č. 305/2013 Z. z. v znení zákona č. 273/2015 Z. z.
8) Napríklad § 133 ods. 2 Občianskeho zákonníka, § 60 ods. 1 Obchodného zákonníka.
9) Zákon č. 92/1991 Zb. o podmienkach prevodu majetku štátu na iné osoby v znení neskorších predpisov.
9a) § 5 a 16 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 182/1993 Z. z. v znení neskorších predpisov.
10) Napr. § 50, § 425 zákona č. 301/2005 Z. z. Trestný poriadok.
10ab) Zákon č. 527/2002 Z. z. o dobrovoľných dražbách a o doplnení zákona Slovenskej národnej rady č. 323/1992 Zb. o notároch a notárskej činnosti (Notársky poriadok) v znení neskorších predpisov.
10ac) § 21 ods. 3 zákona č. 527/2002 Z. z. v znení zákona č. 568/2007 Z. z.
10b) Napríklad zákon Slovenskej národnej rady č. 511/1992 Zb. o správe daní a poplatkov a o zmenách v sústave územných finančných orgánov v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 233/1995 Z. z. o súdnych exekútoroch a exekučnej činnosti (Exekučný poriadok) a o zmene a doplnení ďalších zákonov v znení neskorších predpisov, Občiansky súdny poriadok, zákon č. 328/1991 Zb. o konkurze a vyrovnaní v znení neskorších predpisov.
10c) § 62 až 69 zákona č. 71/1967 Zb.
10d) § 48 Občianskeho zákonníka.
10e) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 145/1995 Z. z. o správnych poplatkoch v znení neskorších predpisov.
10ea) Zákon č. 527/2002 Z. z. o dobrovoľných dražbách a o doplnení zákona Slovenskej národnej rady č. 323/1992 Zb. o notároch a notárskej činnosti (Notársky poriadok) v znení neskorších predpisov v znení zákona č. 568/2007 Z. z.
10eb) § 228 Civilného sporového poriadku.
11) § 43 ods. 2 zákona Slovenskej národnej rady č. 323/1992 Zb.
12) Napríklad zákon č. 328/1991 Zb. o konkurze a vyrovnaní v znení neskorších predpisov.
14) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 15/1993 Z. z. o osvedčovaní listín a podpisov na listinách obvodnými úradmi.
15) § 2c zákona Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení zákona č. 125/2015 Z. z.
16) § 82 zákona č. 50/1976 Zb. o územnom plánovaní a stavebnom poriadku (stavebný zákon) v znení neskorších predpisov.
17) § 7 ods. 6 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 180/1995 Z. z. v znení neskorších predpisov.
19) § 21 až 24 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 180/1995 Z. z. v znení neskorších predpisov.
20) Príloha č. 2 zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov.
21) Zákon č. 46/1971 Zb. o geodézii a kartografii v znení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 132/1994 Z. z.
Vyhláška Slovenského úradu geodézie a kartografie č. 82/1973 Zb. o overovaní geometrických plánov a iných výsledkov geodetických prác.
21a) § 2 ods. 1 zákona č. 8/2005 Z. z. o správcoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
21b) § 7 zákona č. 305/2013 Z. z. v znení neskorších predpisov.
21c) § 17 ods. 6 zákona č. 305/2013 Z. z. v znení neskorších predpisov.
22) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 145/1995 Z. z. o správnych poplatkoch.
23) Zákon Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov.
24) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 221/1996 Z. z. o územnom a správnom usporiadaní Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov.