Módosítva:

Tt. 42/1992., hatályos 1992. január 28-tól

Tt. 93/1992., hatályos 1992. február 28-tól

Tt. 542/1992., hatályos 1993. január 1-től

Tt. 186/1993., hatályos 1993. augusztus 26-tól

Tt. 205/1996., hatályos 1996. július 12-től

Tt. 64/1997., hatályos 1997. március 26-tól

Tt. 80/1998., hatályos 1998. április 1-től

Tt. 72/1999., hatályos 1999. május 1-től

Tt. 175/1999., hatályos 1999. augusztus 1-től

Tt. 456/2002., hatályos 2003. január 1-től

Tt. 172/2003., hatályos 2003. július 1-től

Tt. 504/2003., hatályos 2004. január 1-től

Tt. 12/2004., hatályos 2004. február 1-től

Tt. 549/2004., hatályos 2004. november 1-től

Tt. 595/2006., hatályos 2006. december 1-től

Tt. 523/2007., hatályos 2007. december 1-től

Tt. 571/2007., hatályos 2008. január 1-től

Tt. 285/2008., hatályos 2008. július 31-től

Tt. 396/2009., hatályos 2009. november 1-től

Tt. 139/2010., hatályos 2010. június 1-től

Tt. 559/2010., hatályos 2011. március 1-től

Tt. 145/2013., hatályos 2013. július 1-től

Tt. 180/2013., hatályos 2013. október 1-től

Tt. 140/2014., hatályos 2014. június 1-től

Tt. 122/2015., hatályos 2015. július 1-től

Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től

Tt. 158/2019., hatályos 2019. július 1-től

A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlése, annak érdekében,

hogy mérsékelje bizonyos vagyoni sérelmek következményeit, melyekre a mezőgazdasági és erdei földterületek tulajdonosaival szemben került sor az 1948-tól 1989-ig terjedő időszakban,

továbbá azért, hogy a földterületekhez fűződő eredeti tulajdonviszonyok felújításával elérje a mezőgazdasági és erdei földterületek művelésének javítását,

és a vidék gazdasági fejlesztésének érdekeivel, valamint a táj- és környezetalakítás követelményeivel összhangban rendezze a földterületekhez fűződő tulajdonviszonyokat,

a következő törvényt hozta:

(1) A törvény vonatkozik:

a) azokra a földekre, melyek a mezőgazdasági földalapot képezik, vagy abba beletartoznak,¹⁾ és a jelen törvényben meghatározott mértékben azokra a földekre is, melyek az erdei földalapot képezik,²⁾ (a továbbiakban csak „föld“),

b) azokra a lakóépületekre, gazdasági épületekre és más építményekre, melyek az eredeti mezőgazdasági létesítményhez tartoztak, beleértve a beépített telkeket is,

c) a lakó- és gazdasági épületekre, valamint mezőgazdasági és erdei termelést vagy az azzal összefüggő vízgazdálkodást szolgáló építményekre, beleértve a beépített földterületeket is,

d) más, a 20. §-ban felsorolt mezőgazdasági tulajdonra.

(2) A törvény rendezi a földtulajdonosok, eredeti föltulajdonosok, földhasználók és földbérlők jogait és kötelességeit, valamint az állam hatáskörét a földterületekhez fűződő tulajdon- és használati jogok rendezése során.

(3) Amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik, az 1. bekezdésben szereplő tulajdonhoz fűződő jogviszonyokat külön törvények szabályozzák.

(1) A tulajdonoson kívül más személyek a földet csak a tulajdonossal kötött szerződés vagy a földalappal kötött szerződés alapján jogosultak használni, ha a törvény másként nem rendelkezik, vagy természetes személy számára, a tagosítás elvégzésének befejezéséig, ingyenes használatra kiutalt csereingatlan esetén,^2a) a jelen személlyel megkötött szerződés alapján.

(2) A földtulajdonos annak a növényzetnek is a tulajdonosa, amely ott nőtt; ez nem érinti a mezőgazdasági szövetkezetek tulajdonjogát, amely a tagjaiknak földterületein található növényzethez fűződik, a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló előírások szerint.3) A szerződéssel használatba adott földterületek esetén a növényzet tulajdonosa a földhasználó, hacsak a tulajdonossal másként nem egyezett meg.

(1) Jogosult személy a Szlovák Köztársaság azon állampolgára, akinek állandó lakhelye az ország területén van és akinek az eredeti mezőgazdasági létesítményhez tartozó földje, épületei és építményei az állam vagy más jogi személyek tulajdonába kerültek az 1948. február 25. - 1990. január 1. közötti időszakban, a 6. § 1. bek. szereplő módon.

(2) Ha a személy, akinek ingatlanja az állam vagy más jogi személy tulajdonába került az 1948. február 25. - 1990. január 1. közötti időszakban a 6. § szereplő esetekben, elhunyt a 13. §-ban megadott határidő letelte előtt, vagy ha a határidő letelte előtt halottnak nyilvánították, a jogosult személyek, amennyiben a Szlovák Köztársaság állampolgárai és állandó lakhelyük ennek területén található, a következő természetes személyek, az alábbi sorrendben:

a) a hagyatéki eljárás során bemutatott végrendeletben szereplő örökös, aki az egész örökséget megszerezte,

b) a végrendeletben szereplő örökös, aki tulajdont szerzett, de csak öröklési arányának megfelelő mértékben; ez nem érvényes akkor, ha a végrendeletben szereplő örökös csak egyes tárgyakat vagy jogokat örökölt; ha az örököst a végrendelet csak az ingatlan meghatározott részére jelöli ki, amelyre kibocsátási kötelezettség vonatkozik, akkor csak az ingatlan ezen részére jogosult,

c) az 1. bekezdésben megnevezett személy gyermekei és házastársa, mindegyikük egyforma részben; ha a gyermek elhunyt a 13. §-ban megadott határidő letelte előtt, helyette az ő gyermekei a jogosult személyek, és ha azok közül valamelyik elhunyt, annak gyermekei,

d) az 1. bekezdésben feltüntetett személy szülei,

e) az 1. bekezdésben feltüntetett személy testvérei, és ha valamelyik közülük elhunyt, helyette az ő gyermekei a jogosultak.

(3) A 6. § 1. bek. j) pontjában felsorolt esetekben a jogosult személyek az ott felsorolt személyek; a 2. bekezdés c)-e) pontjainak rendelkezései hasonlóképpen érvényesek.

(1) Az igényérvényesítés során az államigazgatás érintett szervei és azon jogi személyek, akikre a tulajdon- vagy használati jog átszállt, kötelesek segítséget nyújtani annak a személynek, aki azt állítja, hogy ő a jogosult személy, elsősorban azzal, hogy rendelkezésére bocsátják a nyilvántartások kivonatait és az okiratok másolatait, valamint más eszközöket, melyek hozzájárulhatnak az ügy tisztázásához.

(2) Ha az 1. bekezdésben szereplő személy nem tudja egyértelműen igazolni igényét a hivatalos nyilvántartásból származó kivonattal, a járási hivatal feltételezett tulajdonosként jegyzi be őt.

(3) A feltételezett tulajdonos kérvénye alapján a járási hivatal határozatával elismerheti a szóban forgó személy földterülethez, növényzethez és más vagyonhoz fűződő tulajdonjogát, ha a feltételezett tulajdonos:

a) benyújtja az örökségről szóló határozatot vagy szerződést, amellyel igazolja tulajdonjogát, a szerződést igazoló okmányt vagy más jogügyletet igazoló okmányt, amely bizonyítja a szóban forgó személy vagy jogelődjének tulajdonszerzését, ha a jogilag hatályos átruházásra csak a telekkönyvbe történő bejegyzés elmaradása miatt nem került sor,

b) igazolja, hogy valójában a társtulajdonosok közötti ingatlanhasználat felosztására vagy telekcserére került sor, és az átruházásra csak azért nem került sor, mert nem volt betartva az előírt hatósági eljárás,

c) igazolja, hogy ő vagy jogelődje birtokában volt a földterület, a növényzet vagy más vagyon, és a tulajdont igazoló okmányt azért nem tudja felmutatni, mert vagy nem volt végrehajtva bejegyzési eljárás, vagy elveszett, megrongálódott vagy megsemmisült az ingatlan-nyilvántartási okirattár.

(1) A kötelezett személyek az állam vagy azok a jogi személyek, amelyek a jelen törvény hatályba lépésének napjáig az ingatlant birtokolják, kivéve

a) a külföldi tőkerészesedésű vállalkozásokat és kereskedelmi társaságokat, melyek társtulajdonosai vagy részesedői csakis természetes személyek. Ez a kivétel nem érvényes, ha 1990. október 1-je után jogi személyektől megszerzett javakról van szó,

b) a külföldi államokat.

(2) Az 1. bekezdés szerinti, az ingatlant birtokló személy alatt a következők értendők:

a) az a jogi személy, amely a jelen törvény hatályba lépésének napjáig a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, a Cseh Köztársaság vagy a Szlovák Köztársaság tulajdonában lévő ingatlan gazdálkodási jogával vagy tartós használati jogával rendelkezett,

b) a többi ingatlan esetében azok tulajdonosa.

(3) Az ingatlanok jogosult személynek való kiadásáig a kötelezett személy köteles az ingatlanokat a rendes gazda gondosságával kezelni,^4b) a jelen törvény hatályba lépésének napjától ezeket a javakat, ezek részeit és tartozékait nem ruházhatja át más tulajdonába. Az ilyen jogügyletek érvénytelenek. Az okozott károkért járó kártérítéshez való jogot, mely károkat a kötelezett személy a jogosult személynek a jelen kötelezettségei megszegésével okoz, a 28. § rendelkezései nem érintik.

(1) A jogosult személyeknek ki kell adni azokat az ingatlanokat, amelyek az alább felsoroltak következtében kerültek az állam vagy más jogi személy tulajdonába:

a) büntetőeljárás, esetleg a korábbi szabályozás szerinti közigazgatási büntetőeljárás során hozott, vagyon- és dologelkobzásról vagy dolog lefoglalásáról szóló végzés következtében, ha a végzést külön szabályozás szerint hatályon kívül helyezték,⁵⁾

b) ellenszolgáltatás nélküli elkobzás következtében, az első földreform felülvizsgálatáról szóló, a Tt. 142/1947. sz. törvénye vagy az új földreformról szóló, a Tt. 46/1948. sz. törvénye szerinti eljárással,

c) a Polgári törvénykönyv 453.a §-a vagy a Tt. 67/1952. sz. törvényével módosított, a Tt. bírósági büntetőeljárásról (büntetőeljárási rendtartás) szóló 87/1950. sz. törvényének 287. § szerinti eljárás következtében,

d) ellenszolgáltatás nélküli elkobzás következtében, az SZNT az egykori úrbéresek, földközösségek és hasonló jogi alakulatok legelőterületei jogviszonyainak rendezéséről szóló, 81/1949. sz. törvénye szerinti eljárással,

e) ellenszolgáltatás nélküli elkobzás következtében, az SZNT az egykori úrbéresek, földközösségek és hasonló jogi alakulatok által közösen használt erdők viszonyainak és művelésének rendezéséről szóló, 2/1958. sz. törvénye szerinti eljárással,

f) kilakoltatás esetére vonatkozó engedményezésről szóló nyilatkozat és szerződés következtében (ún. lemondási nyilatkozat),

g) annak következtében, hogy a külföldön tartózkodó állampolgár az ingatlant a köztársaság területén hátrahagyta, vagy akinek vagyona a Tt. 183/1950. sz., a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét választó, annak területére áttelepülő személyeknek a köztársaság területén hátrahagyott vagyonról szóló törvény szerint szállt át az államra,

h) ingatlan-ajándékozási szerződés következtében, melyet az ajándékozó szorult helyzetben írt alá,

i) árverési eljárás következtében, mely az állam követelésének kiegyenlítésére valósult meg,

j) bírósági határozat következtében, amely érvénytelenítette azt a vagyonátruházási szerződést, amellyel az állampolgár külföldre távozása előtt másra ruházta át vagyonát, ha az érvénytelenítés oka a köztársaság elhagyása, esetleg az ilyen szerződés felek által való érvénytelenségének elismerése volt; ilyen esetben a jogosult személy a szóban forgó szerződés szerinti megszerző, éspedig akkor is, ha ez a szerződés nem lépett hatályba,

k) adásvételi szerződés következtében, ha annak megkötésére szorult helyzetben, feltűnően előnytelen feltételek mellett került sor,

l) az örökség elutasítása következtében, melyre az örökösödési eljárás során, szorult helyzetben került sor,

m) kártalanítással kompenzált kisajátítás következtében, amennyiben az ingatlan létezik és soha sem szolgálta azt a célt, amelyre kisajátították,

n) kártalanítás kifizetése nélküli kisajátítás következtében,

o) államosítás következtében, melyet nem az akkor érvényes törvényi előírásokkal összhangban vagy kártalanítás kifizetése nélkül hajtottak végre,

p) az ingatlan jogalap nélkül történt átvétele következtében,

r) politikai üldöztetés⁶⁾ vagy az egyetemesen elismert emberi jogokat és szabadságokat sértő eljárás következtében,⁷⁾

s) szövetkezeti tulajdonba való átadása következtében, külön előírások szerint,⁸⁾

t) jogi személy használatába helyezésről szóló utasítás következtében a Tt. 55/1947. sz., a mezőgazdasági termelési terv megvalósítása során, a földműveseknek nyújtandó segélyről szóló törvénye vagy a Tt. némely intézkedések a mezőgazdasági termelés biztosításáról szóló, 50/1955. sz. kormányrendelete alapján,

u) a közösen használt szinguláris erdők és erdei szövetkezet államra történt átruházása következtében, amennyiben a szövetkezet tagjai természetes személyek is voltak. Ennek a vagyonnak az átvételére külön előírások használandóak.^5a)

v) az államra történt, külön előírás szerinti, átruházás következtében,¹¹⁾ ha a Javorina katonai kerület területén találhatóak;^5b) a 11. §, 1. bek., g) pontja nem alkalmazandó.

(2) Hasonlóképpen kell eljárni azokban az esetekben is, ha a természetes személyek jogosulttá váltak a mezőgazdasági vagyon vagyonelkobzásból való kivételére, külön előírások szerint.⁹⁾ A jelen törvény olvasatában azokat a személyeket is jogosultnak kell tekinteni a mezőgazdasági vagyon vagyonelkobzásból való kivételére, külön előírások szerint,⁹⁾ akik a Szlovák Köztársaság állampolgárai, állandó lakhelyük a Szlovák Köztársaság területén található és akiknek mezőgazdasági vagyona elkobozásra került^9a) valamint nem voltak elítélve külön előírások szerint.^9b) Amennyiben ez a vagyon a földreformokról szóló előírások keretében már az átruházási időszak előtt átruházásra került, eme jogosult személyek igényét a 12. § szerint kell megoldani, ha a földjuttatás elkobzására az 1. bekezdésben feltüntetett eljárással került sor.

(3) Az a föld, amely az államra vagy más jogi személyre szállt át az 1. és 2. bekezdések szerinti külön előírás szerint,^9c) minden jogosult személy számára legfeljebb 150 ha mezőgazdasági föld vagy 250 ha összes föld terjedelemben adható ki. Hasonlóképpen kell eljárni azokban az esetekben is, ha a jogosult személynek további ingatlan kiadására vonatkozó igénye keletkezett olyan jogosult személy után, aki elhunyt vagy halottá lett nyilvánítva.

(4) A jogosult személy köteles az ingatlan kiadása után kifizetni az államnak a földjuttatás árának azon hátralékát, amennyiért azt eredetileg megszerezte; hasonlóképpen köteles visszatéríteni azt a vételárat vagy kárpótlást, amelyet az állam vagy más jogi személy az ingatlan átruházása során fizetett neki. A fizetés határidejét a járási hivatal határozza meg.

(5) Amennyiben az ingatlanhoz az állam általi átvétel napján pénzintézetek követelései kötődtek, melyek biztosítékaként az ingatlan szolgált és melyeket külön előírások szerint egyenlítettek ki, a jogosult személy megtéríti azt az összeget, melyet az állam kiegyenlített.

(6) Ha az ingatlanok a község tulajdonába kerültek, a jogosult személy a jelen törvény szerint a községgel szemben jogosult.

(7) Ha az ingatlant nem az állam, hanem más személy adja ki, a szóban forgó személy jogosulttá válik a vételár visszatérítésére, melyet az ingatlan megvásárlása alkalmával kifizetett. Ezt az igényt a köztársaság illetékes államigazgatási szervénél kell érvényesíteni.

(8) A járási hivatal határozatát, amellyel döntött a jogosult személy igényéről, akinek a 4. vagy 5. bekezdések szerint kötelezettsége jött létre, annak jogerőre emelkedése után, az állam követeléseinek behajtása céljából, a járási hivatal megküldi a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának.

(1) Bizonyos további vagyoni sérelmek mérséklését, melyek némely jogszabályok érvénye vagy külön alkalmazása következtében vagy más okok alapján jöttek létre csak a Cseh Köztársaság vagy csak a Szlovák Köztársaság területén, a Cseh Nemzeti Tanács vagy a Szlovák Nemzeti Tanács külön törvénnyel szabályozza.

(2) A Cseh Nemzeti Tanács meghatalmaztatik, hogy törvénnyel szabályozza a Cseh Köztársaság területén tartósan élő cseh-szlovák állampolgárok vagyoni kárpótlását, akik vagyonukat a köztársasági elnök 12/1945. sz., a németek, magyarok, valamint a cseh és szlovák nemzet árulóinak és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és gyorsított elosztásáról szóló, vagy 108/1945. sz., az ellenséges vagyon elkobzásáról és a Nemzeti Újjáépítési Alapokról szóló dekrétumai alapján veszítették el, és akik nem vétettek a cseh-szlovák állam ellen és állampolgárságukat a Tt. 245/1948. sz., a magyar nemzetiségű személyek állampolgárságáról szóló törvény, a Tt. 194/1949. sz., a csehszlovák állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló törvénye, vagy a Tt. 34/1953. sz. törvénye alapján szerezték vissza, mellyel némely személyek csehszlovák állampolgárságot szereznek, amennyiben erre ezt megelőzően nem került sor a köztársasági elnök, a német és magyar nemzetiségű személyek csehszlovák állampolgárságának szabályozásáról szóló, 33/1945. sz. alkotmányos dekrétuma alapján.

(1) A jogosult személy javaslatára bíróság dönti el, hogy átszáll reá azon természetes személy tulajdonában lévő ingatlanhoz fűződő tulajdonjog, aki ezt az államtól vagy más jogi személytől szerezte meg, akik ezt a tulajdonjogot a 6. §-ban feltüntetett körülmények között szerezték meg, éspedig azokban az esetekben, mikor a természetes személy az ingatlant vagy az akkor érvényben lévő előírásokkal ellentétben szerezte meg, vagy a megszerző jogellenes előnyben részesítése alapján, továbbá a szóban forgó természetes személyhez közeli személyek is, amennyiben átszállt vagy átruházták rájuk az ezekhez az ingatlanokhoz fűződő tulajdon- vagy személyes használati jogot. A javaslatot 1992. december 31-ig érvényesíteni kell, különben a jogosultság megszűnik.

(2) Az a természetes személy, akinek tulajdonjoga az 1. bekezdés szerint átszállt a jogosult személyre, követeléssel élhet az állammal szemben a vételár visszafizetését és az ingatlanra célirányosan ráfordított kiadások megtérítését illetően. A követelést a köztársaság illetékes központi államigazgatási szervénél kell érvényesíteni. Ilyen esetben az állam a jogosult személlyel szemben követeléssel élhet az ingatlanra célirányosan ráfordított kiadások visszatérítését illetően, melyeket az első mondat szerinti természetes személynek megtérített.

(1) A jogosult személy a járási hivatalban érvényesíti igényét, és egyúttal felszólítja a kötelezett személyt az ingatlan kiadására. A kötelezett személy a jogosult személlyel a felszólítás benyújtásától számított 60 napon belül megállapodást köt az ingatlan kiadásáról.

(2) A megállapodást a járási hivatalnak kell jóváhagynia, közigazgatási eljárás keretében kiadott határozat formájában.

(3) Ha az 1. bekezdés szerinti megállapodásra nem kerül sor, a jogosult személy ingatlanhoz fűződő tulajdonjogáról a járási hivatal határoz.

(4) Amennyiben feltétlenül szükséges, a járási hivatal az átruházás alatt álló ingatlanon dologi terhet hozhat létre vagy szüntethet meg, illetve egyéb intézkedéseket hozhat a környezet vagy más tulajdonosok fontos érdekeinek védelmére.

(5) A 6. § 1. bek. v) pontja szerint kiadott ingatlanok esetében a kötelezett személy javára dologi teher jön létre úgy, hogy az ingatlan államvédelmi rendeltetése megmaradjon. A dologi teher létrejöttének ingatlankataszteri bejegyzési alapját a járási hivatal 2. bekezdés szerinti határozata képezi.

(6) Az állam tulajdonába a 6. § 1. bek. v) pontja szerint átkerült ingatlanok kiadásának ügyéről szóló eljárásban a Késmárki Járási Hivatal az illetékes járási hivatal.

(1) A földterületeket vagy azok részeit nem lehet kiadni akkor,

a) ha a földterület természetes személy tulajdonában van, vagy a földterülethez személyes használati jogot hoztak létre, kivéve a 8. §-ban felsorolt eseteket,

b) ha a földterületen temető található,

c) ha a földterület a vízkészletek első fokú egészségügyi védelmi zónájában található, vagy vízfolyás medrét képezi, vagy a földterületen természetes gyógyforrások és a természetben előforduló asztali ásványvíz-források vannak,^9e)

d) ha a földterületet az állam vagy más jogi személy tulajdonjogának átszállása vagy átruházás után beépítették; a földterület kiadható, ha az építmény nem akadályozza a földterület mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási felhasználását,

e) ha a földterületen kiskertészeti vagy víkendház övezetet hoztak létre,¹⁰⁾ botanikus kertet és arborétumot hoztak létre, amelynek célja génállomány megmentése és megőrzése, vagy erdőt hoztak létre erdészeti kutatás céljából,^10a) vagy a földterület kizárólagosan új nemesített fajták termesztésére és erdei fák magról történő szaporítására szolgál,

f) ha a földterületen testnevelési és sportlétesítmények találhatók,

g) ha a földterület közérdekből kisajátítható,^10b)

h) ha a földterület tagosítási projekt körzetében található és ennek végrehajtása jóváhagyásra került.^10c)

(2) Az 1. bekezdésben feltüntetett esetben, az állam tulajdonából a jogosult személy tulajdonába térítésmentesen ruházódnak át más, az ő eredeti földterületeinek megfelelő méretű és minőségű földterületek, éspedig

a) elsősorban ugyanazon a kataszteri területen, ahol az eredeti földterület megtalálható volt, vagy a község más kataszteri területén, mely község kataszteri területén az eredeti földterület megtalálható volt,

b) másodsorban azon községek kataszteri területein, melyek közvetlenül szomszédosak azzal a községgel, melynek kataszteri területén az eredeti földterület megtalálható volt, vagy

c) harmadsorban abban a járásban, amelyben az eredeti földterület megtalálható volt,

ha ezzel a jogosult személy egyetért. Ha a jogosult személy a csereingatlant háromszor visszautasítja, pénzbeli kárpótlást kap. A csereingatlan akkor ruházódik át a jogosult személyre, ha határozatban elismerték igényét a földterületek vagy az együttes földtulajdon pótlására, ha az ilyen igény terjedelme meghaladja a 400 m²-t, és ha az igény pénzben kifejezve meghaladja a 166 eurót. Ha a jogosult személy nem teljesíti az ingatlan-kárpótlási igény elismerésének feltételeit, pénzbeli ingatlan-kárpótlást kap.

(3) A földalap nem ad a jogosult személy számára kárpótlásként olyan földterületet, amelyet nem lehet kiadni az 1. bekezdés szerint, sem olyan földterületet, amelyre az állam tulajdonjoga átruházásának tilalma vonatkozik külön előírások szerint.^10d) Ugyanígy a földalap nem adhat a jogosult személy számára kárpótlásként olyan földterületet sem, amely

a) a területrendezési dokumentáció kötelező része szerint közhasznú építmény elhelyezésére van kijelölve,^10e)

b) közérdekből kisajátítható,^10b)

c) ipari park elhelyezésére van kijelölve,^10f)

d) vállalati telek részét képezi,^10g)

e) a jogosult személy javaslata előtt a földalap által más felhasználásra volt kijelölve, külön előírások szerint.^10h)

(4) Abban az esetben, ha külön előírások szerint az állam vagy más jogi személy tulajdonába történt átruházás vagy átírás után a földterület használatának korlátozására került sor azzal, hogy a földterületet vagy annak egy részét az állam védelmére rendelték,¹¹⁾ vagy ásványok kitermelésére rendelték,¹²⁾ vagy külön előírások szerint¹³⁾ nemzeti parkban az erdei földalap része lett, vagy állami természetvédelmi terület, védett lelőhely, védett park, védett kert, védett tanulmányi terület vagy védett természeti képződmény vagy jelentős tájelem területén található, a jogosult személy dönti el, hogy az eredeti földterület kiadását kéri-e vagy más, az állam tulajdonában lévő földterületét. Amennyiben a jogosult személy más földterület átruházását kéri, a 2. bekezdés szerint kell eljárni.

(5) Eredeti mezőgazdasági létesítményhez tartozó lakóépületeket, gazdasági épületeket és más építményeket, nem lehet kiadni abban az esetben, ha az építmény jelentős átépítés következtében elveszítette eredeti építészeti-műszaki szerkezeti jellegét úgy, hogy az már nem kapcsolódik a mezőgazdasági termelés tárgyához vagy természetes személy tulajdonában van, kivéve azokat az eseteket, amikor a természetes személy az építmény tulajdonjogát a 8. §-ban felsorolt körülmények között szerezte meg.

(6) A nemzeti kulturális örökségnek nyilvánított ingatlant nem lehet kiadni addig, amíg a műemlékek kezelését és védelmét szabályozó törvényeket el nem fogadták.

(7) A csereingatlan felkínálásáról tárgyalást kell lebonyolítani, melynek részleteit a Szlovák Köztársaság kormányának a 16. § 6. bek. szerint kiadott rendelete szabályozza. Ha a jogosult személy kárpótlásként megfelelő csereingatlanra tart igényt, saját maga javasolhat írásban ilyen földterületet, legkésőbb öt munkanappal a földalap által felkínált csereingatlan megtárgyalása előtt. Az ezen határidőn túl kézbesített javaslatokat a földalap figyelmen kívül hagyja. A javasolt földterületet a következő sorrendben kell felajánlani:

a) elsősorban ugyanazon a kataszteri területen, ahol az eredeti földterület megtalálható volt vagy a község más kataszteri területén, mely község kataszteri területén az eredeti földterület megtalálható volt,

b) másodsorban azon községek kataszteri területein, melyek közvetlenül szomszédosak azzal a községgel, melynek kataszteri területén az eredeti földterület megtalálható volt, vagy

c) harmadsorban abban a járásban, melyben az eredeti földterület megtalálható volt.

(8) Az ingatlankárpótlást készpénzben adják ki, ha a jogosult személy

a) saját maga nem javasolt csereingatlant és nem ért egyet a felkínált csereingatlan átruházásával, vagy

b) saját maga olyan földterületet javasolt csereingatlanként, amely a 3. bekezdés szerint nem adható át, és nem ért egyet a felkínált csereingatlan átruházásával.

(9) Ha az állam tulajdonából a jogosult személy tulajdonába térítésmentesen ruházódik át a földterület, a Polgári Törvénykönyv 140. §-ának rendelkezése nem alkalmazandó.

(10) A termőföldet, amit a földalap csereingatlanként a jogosult személynek ad ki, a tulajdonjognak a jogosult személyre történő átruházása napjától számított öt évig csak arra a célra lehet felhasználni, amire a tulajdonjognak a jogosult személyre történő átruházása napjáig használták; ez nem érvényes, ha közérdekű építmény kiépítéséről van szó.

Ha a jogosult személyek egymást átfedő követeléseire kerül sor a 6. § 1. bek. szerint, ebben az esetben az eredeti ingatlanok kiadására való jogosultság azt illeti meg közülük, aki tulajdonát az állam egyoldalú aktusa következtében veszítette el. Amennyiben ilyen módon fokozatosan több jogosult személy veszítette el tulajdonát, ez a jog azt illeti meg közülük, aki a tulajdont hamarabb veszítette el, hacsak másképp nem egyeznek meg. A többi jogosult személy ilyen esetben a 11. § 2. bek. szerinti ingatlan-átruházásra, esetleg pénzbeli kárpótlásra jogosult.

(1) Az ingatlan kiadására vonatkozó, 6. § szerinti jogot a jogosult személy 1992. december 31-ig érvényesítheti. A 6. § 1. bek. a) pontjában feltüntetett esetben a tizennyolc hónapos határidő csak a végzést megszüntető határozat jogerőre emelkedésének napjától kezd el telni, ha a határozat kiadására a jelen törvény hatályossága után kerül sor. Ha a jogosultság érvényesítésére nem kerül sor a határidőn belül, a jogosultság megszűnik. A járási hivatalban lefolytatott eljáráshoz szükséges írásos bizonyítékok benyújtására vonatkozó határidőket a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános előírások szabályozzák.

(2) Ha az ingatlan kiadására a 9. § szerint került sor, azok a személyek, akiknek az 1. bekezdésben megadott határidőn belüli igényét nem elégítették ki, ezeket az igényeket a bíróságon érvényesíthetik azokkal a személyekkel szemben, akiknek az ingatlant kiadták, éspedig hat hónapon belül, az 1. bekezdésben megnevezett határidő lejárta után.

(3) Az ingatlan kiadására, a 6. § 1. bek. v) pontja szerinti jogosultságot a jogosult személy 2004. december 31-ig érvényesítheti. Ha a jogosultság érvényesítésére nem kerül sor a határidőn belül, a jogosultság megszűnik.

(1) A jogosult személynek kárpótlás jár azokért a lakóépületekért, gazdasági épületekért és más építményekért, melyeket a jelen törvény szerint nem lehet kiadni, vagy amelyek megsemmisültek vagy olyan személyre lettek átruházva, aki nem köteles azokat kiadni. Hasonlóképpen kárpótlás illeti a jogosult személyt azért a földterületért, amelyet a jelen törvény szerint nem adnak ki, és amelyért nem kapott más földterületet.

(2) Ha a lakóépület, gazdasági épület vagy más építmény, amelyet ki kell adni, jelentősen felértékelődött, úgy, hogy a jelen törvény hatályba lépésének napján megállapított ára meghaladja az eredeti épület árát az állam vagy más jogi személy általi átvétel idején, a jogosult személy dönti el, hogy átveszi-e az épületet és a kötelezett személynek megtéríti az árkülönbözetet, vagy kárpótlást kérvényez.

(3) Ha a kiadott lakóépület, gazdasági épület vagy más építmény úgy leértékelődött, hogy a jelen törvény hatályba lépésének napjáig megállapított ára jelentősen alacsonyabb az eredeti épület áránál az állam vagy más jogi személy általi átvétel idején, a jogosult személy dönti el, hogy átveszi-e az épületet és kárpótlást kérvényez az épület állam vagy más jogi személy általi átvétele idején érvényes ára és a jelen törvény hatályba lépésének napján érvényes ára közötti különbség értékében, vagy kárpótlást kérvényez.

(4) A 2. bekezdés szerint kell eljárni azokban az esetekben is, ha a lakóépület, gazdasági épület vagy más építmény más épület vagy építmény részévé vált.

(5) Az árakat a jelen törvény hatályba lépésének napján érvényes árszabályozás szerint kell megállapítani.

(6) Abban az esetben, ha a jogosult személy az ingatlantulajdont állami kiutalásként szerezte meg, az 1. bekezdésben említett, ingatlanért járó kárpótlás csak a kiutalás kifizetett árának mértékéig jár.

(1) Jogosult személy kárpótlásra jogosult azért az állandó növényzetért, amely a földterületen volt található abban az időben, mikor azt az állam vagy más jogi személy átvette, hacsak a földterület kiadása idején nem található azon más, összevethető, ugyanazon fajta állandó növényzet.

(2) Összevethető erdei növényzetnek minősül az a növényzet, amely a korára és fás szárú összetételére való tekintet nélkül jövedelemforrást jelent, ha ilyen növényzet volt a földterületen abban az időben, mikor azt az állam átvette.

(3) Ha a földterületen nem található növényzet a 2. bekezdés szerint, ha a jogosult személy beleegyezik, az 1. bekezdés szerinti kárpótlást kivételesen költségtérítés formájában is megkaphatja, a létező növényzet gondozásáért, egészen addig az időig, míg az jövedelemforrássá nem válik a 2. bekezdés szerint.

(4) Ha a földterületen, amely a jelen törvény szerint kiadandó, állandó növényzet van, ámbár a földterület állam vagy más jogi személy általi átvétele idején a földterületen összevethető, ugyanazon fajta állandó növényzet nem volt, a jogosult személy dönti el, hogy átveszi-e a földterületet és pénzbeli kárpótlást fizet, vagy más földterület kiadását kéri; ilyen esetben a 11. § 2. bek. szerint kell eljárni.

(5) Az árakat a jelen törvény hatályba lépésének napján érvényes árképzési szabályok szerint kell megállapítani.

(6) Ha a földterületen, amely a jelen törvény szerint kiadandó, erdei növényzet van, ámbár a földterület állam vagy más jogi személy általi átvétele idején a földterületen ilyen növényzet nem volt, a jogosult személy számára a földterületet az erdei növényzettel együtt, térítési kötelezettség nélkül kell kiadni.

(1) Azokért a földterületekért járó kárpótlást, amelyeket a jelen törvény szerint nem adnak ki, és amelyekért a jogosult személy nem kapott más földterületet, az állam kifizeti. A készpénzben fizetendő térítés összegét kormányrendelettel határozza meg a Cseh Köztársaság kormánya és a Szlovák Köztársaság kormánya.

(2) A többi, 14. és 15. § szerinti kárpótlást az a jogi személy (jogutódja) fizeti, amely a javakat birtokolja, vagy az ingatlan megsemmisülése idején birtokolta vagy átruházta olyan személyre, aki az ingatlant a jelen törvény szerint nem adja ki. Ha ezt a személyt nem lehet azonosítani, vagy ha ez a személy egy költségvetési szervezet vagy támogatott szervezet, a kárpótlást az állam a földalap útján rendezi (17. § 1. bek.) az általánosan kötelező jogi szabályozás szerint.^13a) Ugyanígy a 14. és 15. § szerinti kárpótlást az állam biztosítja, ha az egykori nemzeti bizottságok vagy a Megbízottak Testülete a gazdasági épületeket és a családi házakat természetes személyek tulajdonába ruházta át.

(3) A jogosult személy a kárpótlás kiadására vonatkozó felszólítást legkésőbb a 13. §-ban feltüntetett határidőkön belül teheti meg. Ha a kárpótláshoz való jog a járási hivatal vagy a bíróság döntésétől függ, ez a határidő a határozat jogerőre emelkedésétől számított három év elteltével jár le, különben a jogosult személy kárpótláshoz való joga megszűnik.

(4) A jogosult személy a kárpótlásra való felszólítás kézbesítésétől számított hat hónapon belül kapja meg a térítési összeget. A kárpótlási összeget azok a javak képezik, melyeket a kárpótlás nyújtására kötelezett személy birtokol, esetleg e személy tőkerészesedése, éspedig az eredeti ingatlanok és állandó növényzet értékének összegében, hacsak a résztvevők másként nem egyeznek meg. Ha a kárpótlás ingatlanok átruházásával történik, külön előírások szerint^13b) kell eljárni; az ilyen átruházással összefüggő adókat és illetékeket nem kell kivetni.

(5) A kárpótlás módjáról a jogosult személy írásbeli felszólításának beadásától számított 60 napon belül kell megegyezni, hacsak az igényt hamarább ki nem elégítették. A jogosult személy beleegyezésével a vele szemben fennálló kötelezettségeket ezen határidőn túl is ki lehet egyenlíteni. Ha a kárpótlást földterületekben nyújtják, a jogosult személy kárpótlási igényét harmadik személyre nem lehet átruházni.

(6) A földalap eljárását a csereingatlanok biztosítása során a Szlovák Köztársaság kormányának rendelete szabályozza részletesebben.

(1) Az állam tulajdonában lévő, 1. § 1. bek. felsorolt ingatlanokat egy törvényileg létrehozott jogi személy kezeli (a továbbiakban csak „a földalap"), kivéve

a) azokat a földterületeket,

1. melyeken temető található,

2. melyek az állam védelmét szolgálják,¹⁴⁾

3. melyek külön előírások szerint védettek,¹⁶⁾

4. melyek az erdei földalap részét képezik,

5. melyek külön előírás szerinti földterületek,^16aa)

6. melyeken a Kistapolcsányi Állami Ménesbirtok állami vállalat, a Pozsonyi Lóversenypálya állami vállalat, az Agrokomplex – Mintavásár Nyitra állami vállalat, a Szlovák Köztársaság Fajtanemesítő Szolgáltatója állami vállalat és a Tátralomnic székhelyű Állami Erdőgazdálkodási Vállalat Tátrai Nemzeti Parkja és az utcási Erdő-agrogazdasági Birtok állami vállalat gazdálkodik,

b) az 1. § 1. bek. b) és c) pontjában felsorolt ingatlanokat, melyekkel a Kistapolcsányi Állami Méntelep állami vállalat, a Pozsonyi Lóversenypálya állami vállalat, az Agrokomplex – Mintavásár Nyitra állami vállalat, a Szlovák Köztársaság Fajtanemesítő Szolgáltatója állami vállalat és a Tátralomnic székhelyű Állami Erdőgazdálkodási Vállalat Tátrai Nemzeti Parkja és az utcási Erdő-agrogazdasági Birtok állami vállalat gazdálkodik.

(2) A földalap nem kezeli a lakóépületeket, gazdasági épületeket és más építményeket, melyek az erdei termelést vagy vízgazdálkodást szolgálják, amelyek velük összefüggenek, és amelyeket jogi személyek kezelnek külön előírás szerint.^16a)

(3) Amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik, a földalap az állam ingatlanvagyonának átruházása során külön előírások szerint jár el.¹⁷⁾ A privatizációs projekt jóváhagyásáig vagy azzal összhangban, a földalap az ingatlanvagyont más személyek használatába adhatja.

(4) Ha az állam tulajdonában lévő ingatlanok iránt több természetes személy is érdeklődik, a 2. bekezdés szerinti eljárás során előnyt élveznek az eddigi használók, továbbá az önállóan gazdálkodó földművesek. A többi érdeklődő közül előnyt élveznek azok a személyek, akiknek állandó lakhelye azon községben van, melynek a kataszteri területén találhatók az ingatlanok is.

(5) Abban az esetben, ha kételyek merülnek fel azt illetően, hogy az adott ingatlanra vonatkozik-e a jelen törvény, a kérdést a köztársaság illetékes központi államigazgatási szervei döntik el.

Amennyiben az ingatlan tulajdonosa nem ismert, a földalap vagy az állam tulajdonában lévő erdőbirtok vagyonkezelője^17a) (a továbbiakban csak „vagyonkezelő“) jogosult az ingatlant megfelelő érdeklődők használatába adni; az ezért a használatért járó bérleti díj a földalap vagy a vagyonkezelő bevételét képezi mindaddig, míg a tulajdonos nem érvényesíti az ehhez az ingatlanhoz fűződő jogait.

(1) A tagosítás változtatásokat jelent a telkek elrendezésében egy bizonyos területen, melyek végrehajtására a földterületileg egységes gazdasági egységek létrehozása céljából került sor, az egyes földtulajdonosok szükségletei szerint és beleegyezésével, valamint a tájépítés, környezetvédelem és építkezési beruházások össztársadalmi követelményei szerint.

(2) A tagosítások végrehajtásáról és az azzal összefüggő tulajdonjogok cseréjéről, valamint átruházásáról, a telkek határainak megállapításáról vagy létrehozásáról, esetleg az érintett telkekhez fűződő dologi teher megszüntetéséről a járási hivatal dönt, a tulajdonosok megállapodása alapján. Abban az esetben, ha a tulajdonosok nem jutnak egyezségre, a járási hivatal a törvényben meghatározott feltételek alkalmazásával hoz döntést. A járási hivatal határozatát az eljárás résztvevőjének javaslatára a bíróság vizsgálja felül.

(3) A tagosításokról szóló eljárást a nemzeti tanácsok törvényei szabályozzák.

(1) A mezőgazdasági vagy erdei termelés üzemeltetésének biztosítására az élő és holtleltár, valamint a készletek eredeti tulajdonosa jogosult azok visszatérítésére, amennyiben azokat bevitte a mezőgazdasági szövetkezetbe vagy elvették tőle azokat az 1948. február 25. és 1990. január 1. közötti időszakban. Ha az eredeti tulajdonos elhunyt, vagy ha holttá nyilvánították, a mezőgazdasági vagy erdei termelés üzemeltetésének biztosításához szükséges kárpótlást a 4. § 2. bek.-ben feltüntetett további jogosult személy jogosult kérelmezni.

(2) Az 1. bekezdés szerinti kárpótlást az a jogi személy köteles nyújtani, amely ezeket a javakat átvette, vagy ennek jogutódja, éspedig 60 napos határidőn belül, hacsak a résztvevők másként nem egyeznek meg. Ha ezt a személyt nem lehetséges meghatározni, a kárpótlást az állam nyújtja, a földalap által, külön előírás szerint.^13a) Abban az esetben, ha ez a jogi személy megtérítette az államnak az élő és holtleltár, valamint a készletek értékét, jogosult azon összeg visszatérítésére, melyet térítésként az államnak kifizetett; ez a követelés a köztársaság illetékes központi államigazgatási szervénél érvényesíthető, a kártérítés nyújtásától számított 60 napos határidőn belül.

(3) A mezőgazdasági vagy erdei termelés üzemeltetésének biztosítására nyújtott kárpótlás ugyanolyan vagy összemérhető fajta, minőségű és mennyiségű, az átvett ingatlanrészhez képest megfelelő javakban nyújtandó; ha ez nem lehetséges, a mezőgazdasági vagy erdei termelés üzemeltetésének biztosítására nyújtott kárpótlás szolgáltatások formájában is kiegyenlíthető, esetleg a 2. bekezdésben szereplő jogi személy tőkéjében való részesedésként, éspedig az elkobzott javak értékéig a jelen törvény hatályba lépésének napján számolt árakon, esetleg más formában történő kárpótlás. A megállapított kárpótlásból leszámítandó az élő és holtleltárért, valamint készletekért járó kárpótlás, melyet a jelen törvény hatályba lépése előtt fizettek ki. Ha nem kerül sor megegyezésre, indítvány alapján a bíróság dönt.

(4) Abban az esetben, ha az ingatlanok nincsenek a 2. bekezdés szerinti jogi személy használatában, akinek kárpótlást kell nyújtania az 1. bekezdés szerint, a jogosult személy a 3. bekezdésben szereplő korlátozások nélkül kérheti ettől a jogi személytől az elkobzott élő és holtleltárért, valamint készletekért járó kárpótlást a mezőgazdasági termelés biztosítására.

(5) A kárpótláshoz való jog megszűnik, ha azt a 13. §-ban meghatározott határidőkön belül nem érvényesítik. Ha a kárpótlást az állam nyújtja a földalap által, a kárpótláshoz való jog megszűnik, ha azt a jelen törvény hatályba lépésétől számított hat hónapon belül nem érvényesítik a földalapnál. Ha a jogosult személy nem érvényesítette követelését, mivel kétségek merültek fel a kötelezett személy kilétét illetően, a kárpótláshoz való joga megszűnik, ha nem érvényesíti követelését a kötelezett személynél a Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériumának (a továbbiakban csak „minisztérium“) határozatának jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül, a 21.b § 2. bek. szerint.

(6) A Cseh Köztársaság kormánya és a Szlovák Köztársaság kormánya meghatározza az 1. bekezdésben felsorolt javakért járó kárpótlások összegének kiszámítási módját arra az esetre, ha nem lehet bizonyítani ezen javak elkobzását vagy bevitelét, vagy nem lehet meghatározni azok jelenlegi értékét.

Ha több jogosult személy is létezik, de a javak kiadását csak néhány követelik közülük, a javakat egészében nekik adják ki.

(1) Az ingatlan kiadásával összefüggő közigazgatási és jegyzői illetékeket nem vetik ki.

(2) A jogait a jelen törvény szerint a kötelezett személlyel szemben követelő jogosult személy mentesül a bírósági illetékek fizetése alól. A bírósági illetékek fizetése alól mentesül az a személy is, aki a jogait a 8. § szerint követeli, ha a bíróság az ő javára döntött.

(3) A határozathozatali tevékenységgel és a csereingatlanok kiadásával, valamint a javak felértékelésével, a parcellák azonosításával és a telkek kimérésével összefüggő elkerülhetetlen kiadásokat az állam fedezi, a földalap által.

(1) Ha kétség merül fel, hogy ki a kötelezett személy az 5. és 16. § 2. bek. szerint, az illetékes járási hivatal hoz döntést az ügyben.

(2) Ha kétség merül fel, hogy ki a kötelezett személy a 20. § szerinti kártérítés kiegyenlítésére, a minisztérium hoz döntést az ügyben.

(3) A közigazgatási eljárás keretében kiadott, 1. és 2. bekezdések szerinti határozatok nem tartoznak a bírósági felülvizsgálat hatáskörébe.

(4) Ha az 1. és 2. bekezdések szerinti eljárás nem állapítja meg a kötelezett személyt, a kártérítést az állam nyújtja a földalap által, együttműködve a külön törvény szerinti jogi személyekkel,^16a) ha olyan földterületért járó kártérítésről van szó, amely az erdei földalap²⁾ részét képezi az általános érvényű jogszabály szerint.^13a)

(1) A jelen törvény hatályba lépésének napjával megszűnnek a következő, az 1. § 1. bekezdésében felsorolt tulajdonjogok:

a) a szövetkezeti használati jog azon tulajdonosok társított földterületeinek esetében, akik nem tagjai a mezőgazdasági szövetkezetnek,¹⁸⁾

b) földterület vagy más mezőgazdasági vagyon használati joga a termelés biztosítására,¹⁹⁾

c) erdei termelést és az erdő többi funkcióit biztosító használati jog,²⁰⁾

d) a halastavak ingyenes használatának joga,²¹⁾

e) az állam tulajdonában lévő ingatlanok tartós használatának joga,²²⁾

f) az állam tulajdonában lévő ingatlanokhoz fűződő gazdálkodás joga.²³⁾

(2) Ha az eddigi haszonélvező és a mezőgazdasági vagy erdei földterület tulajdonosa között nem jött létre más megállapodás, a jelen törvény hatályba lépésének napjával vagy azzal a nappal, mikor a földterület a jelen törvény második része szerint kiadásra került, bérleti viszony jön köztük létre, melyet a folyó év október 1-jével lehet felmondani. 1991-ben és 1992-ben a tulajdonosok a mezőgazdasági termelés végzését 1991. október 1-jével vagy 1992. október 1-jével mondhatják fel, a felmondást legkésőbb a megadott dátum előtt egy hónappal kell kézbesíteni.

(3) A (2) bekezdés szerint keletkezett bérleti viszony az erdőterülethez megszűnik,

a) ha a tulajdonos felmondja,

b) a földrendezési projektről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjával vagy az ezen határozatban^23a) feltüntetett későbbi napon, vagy

c) közös megegyezéssel.

(4) A (2) bekezdés szerint keletkezett bérleti viszonyt az erdőterülethez január 1-jével lehet felmondani, ha a 34.a § (2) bekezdése másként nem rendelkezik. A felmondási idő egy év, ha az (5) bekezdés másként nem rendelkezik.

(5) Ha a földterületen a szükséges növényi génkészlethez tartozó állandó kultúrák találhatók, ha a földterület kizárólag új nemesített növényfajták^23b) termesztésére szolgál, vagy a földterületen erdei fák magtermelő kertjei vagy erdészeti arborétumai vannak, a tulajdonos által a (2) bekezdés szerint keletkezett bérleti viszony megszüntetésére benyújtott felmondás felmondási ideje nem járhat le előbb, mielőtt elérnék azt a célt, amelyre a földterület 1992. február 1-jén használták.

(6) Az erdőterületre, melynek bérleti viszonya a (2) bekezdés alapján jött létre, arányos mértékben vonatkoznak az 5. § (3) bek. rendelkezései.

(7) A résztulajdonos, aki az erdőterületben nem birtokol felénél nagyobb résztulajdont, köteles a (2) bekezdés alapján létesült bérleti viszony felmondásához csatolni annyi társtulajdonos írásos beleegyezését, hogy az együttes tulajdonhányaduk elérje a tulajdon több mint a felét. Ha a társtulajdonos tulajdonrésze az erdőterület felénél nagyobb, az előző mondat szerinti egyetértésre nincs szükség. A 22.a § (1) bekezdése szerinti egyesített/tagosított erdőterület esetében a tulajdonos vagy a tulajdonosok közössége^23c) vagy a erdőbirtokosság^23d) (a továbbiakban csak „társulás”) köteles a (2) bekezdés alapján létesült bérleti viszony felmondásához csatolni az első mondat szerinti társtulajdonosok egyetértő írásos nyilatkozatát, hogy az együttes tulajdonhányaduk elérje a tagosított erdőtulajdon több mint a felét.

(8) A (2) bekezdés alapján létesült bérleti viszony felmondásához a tulajdonos vagy a tulajdonosok közössége a (7) bekezdés szerinti írásos beleegyezésen kívül köteles csatolni az tulajdon adatait bizonyító okiratot a kataszteri terület megnevezésének feltüntetésével, a parcellaszámmal és az erdőterület vagy azon terület tulajdonosának a megjelölésével, mely összességében eléri a 22.a § (1) bekezdése szerinti minimális területet.

(9) A (2) bekezdés alapján létesült bérleti viszonyban erdőterületért megszabott bérleti díjat a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabály szerint határozzák meg.

(10) Ha a (2) bekezdés alapján létesült a bérleti viszony az erdőterülethez a (3) bekezdés b) pontja szerint megszűnik, a tulajdonos kérheti a (9) bekezdés szerinti bérleti díjat a földrendezési projekt^23e) elrendelésének napjától az új földterület tulajdonjoga^23f) megszerzésének napjáig tartó határidőben.

(11) Ha az addigi használó és az ingatlantulajdonos között – a mezőgazdasági és erdőterületet kivéve –a jelen törvény hatályba lépésének napjától vagy azon naptól, amikor az ingatlan e törvény második része értelmében kiadásra került, nem született más megállapodás, mely bármikor felmondható. A felmondási idő három hónap. A felmondási idő a felmondás kézbesítését követő hónap első napjától telik.

(12) Az (1) – (11) bekezdés szerinti jogok érvényesíthetőségére arányos mértékben vonatkoznak a 4.a § (1) bekezdésének rendelkezései.

(1) Az eddigi előírások szerint használt erdei földterületeket elsősorban egységes erdőrészekben kell átadni tulajdonosaiknak, melyek az erdő térbeli felosztásának külön előírás szerinti egységei,^23e) az egyes parcellák kijelölése nélkül. A legkisebb kiadható földterület vagy egységes erdőrész 0,5 ha,^23h) ha a (10) bekezdés másként nem rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti földterületek átadásával és azok további használatával kapcsolatos közös dolgok beszerzésérének érdekében a tulajdonosok társulásokat hozhatnak létre. Az átadott erdőterület hasznosítására külön előírás²³ⁱ⁾ vonatkozik.

(3) Ha a felmondást a 22. § (3) bekezdése a) pontja szerint nyújtják be, az erdőterület átadásáról és átvételéről az eddigi használó és a tulajdonos vagy a társulás az erdőterület átvételéről szóló írásos szerződést köt (a továbbiakban csak „átadási-átvételi szerződés”), mely tartalmazza

a) a bérleti díj fizetésének módját,

b) a bérleti díj megfizetésének határidejét, mely nem lehet több 60 napnál a szerződéskötés napjától számítva, ha a szerződés másképp nem rendelkezik,

c) a (13) bekezdés szerinti bérleti szerződés másolatát, ha az erdőterület átadásának részét állami tulajdonban lévő vagy nevesítetlen/ismeretlen tulajdonosú földek vagy tulajdonrészek is képezik,^23j)

d) a feladatok biztosításának módját külön jog-szabály szerint,^23k) valamint

e) a dátumot, amikor az erdővel való gazdálkodás átadásra és átvételre kerül.

(4) Az átadási-átvételi szerződés megkötésének céljára a tulajdonos vagy a társulás köteles biztosítani az együttműködést a művelt erdőterület határainak terepen történő kijelölésénél^23l) vagy kitűzésénél;^23m) a határ kijelöléséről vagy kitűzéséről feljegyzés készül.

(5) Ha nem születik egyezség a művelt erdőterület határai kijelölésének vagy kitűzésének folyamatáról, a művelt erdőterület határainak kijelölési vagy kitűzési költségeit a tulajdonos vagy társulás és az addigi használó egyenlő arányban viseli.

(6) Az addigi használó a 22. § (3) bek. a) pontja szerinti felmondás vagy a 34.e § (1) vagy (2) bekezdése szerinti értesítés kézbesítésétől számított 60 napon belül megvizsgálja a tulajdonos vagy társulás által benyújtott dokumentumokat, és ha szükséges, felszólítja a tulajdonost vagy társulást azok kiegészítésére vagy a hibák kijavítására olyan határidőn belül, mely nem rövidebb a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napnál, párhuzamosan a tulajdonost vagy társulást felvilágosítja a tétlenség jogi következményeiről.

(7) Ha nem születik egyezség az átadási-átvételi szerződés megkötéséről, a felmondási határidő pedig letelt és nem születik más bérleti szerződés, az erdőgazdálkodási közigazgatási hatóság az eddigi használó bejelentése alapján az erdő különleges műveléséről ad ki határozatot;²³ⁿ⁾ az eddigi használó köteles a határozat végrehajtóságának napjáig szakszerűen művelni az erdőt.

(8) Az erdőterület (1) bekezdés szerinti átadása során rendezik a társulással a tulajdonos és az állam restitúciós igényeit is; a társulás eljárására arányos mértékben vonatkoznak a (2) – (7) és (9) – (14) bekezdés és a 22. § rendelkezései.

(9) A (7) és (8) bekezdés szerinti eljárás arányos mértékben vonatkozik a 22. § (3) bek. c) pontja szerint megszűnő bérleti viszonyra is.

(10) Az erdőterületeket nem kell egységes erdőrészekben kiadni, ha más bérleti viszony jön létra vagy ha a tulajdonos vagy a társulás bizonyítja az addigi használónak, hogy közvetlenül a (2) bekezdés szerint létrejött bérleti viszony megszűnését követően biztosítja a külön jogszabály szerinti szakszerű erdőművelést²³ⁱ⁾ erdőgazdálkodási szakember által,^23o) aki biztosítja e tevékenységet a közvetlenül szomszédos erdőterülete vagy erdőterületeinek növényzetével kapcsolatosan is, miközben e területek növényzetének együttes kiterjedése összegezve eléri legalább az (1) bekezdésben meghatározott minimális területet.

(11) Az (1) bekezdés szerinti eljárást nem alkalmazzák, ha az átadott erdőterületeken nem kerül sor a racionális erdőgazdálkodás megzavarására vagy a területek mint természeti erőforrások tartós fenntarthatóságának megzavarására. Az előző mondat szerinti megzavarásra nem kerül sor, ha az átadott erdőterület vagy erdőterületek a közvetlenül szomszédos erdőterületekkel együtt összeségében elérik az (1) bekezdés szerinti területnagyságot; ez nem érvényes, ha összefüggő erdőterület-komplexumon kívüli önálló erdőterületről van szó.

(12) A tulajdonos vagy társulás, mely a 22. § (7) vagy (8) bekezdése szerinti dokumentumokat benyújtotta, a felmondási idő alatt korlátozhatja az addigi bérlő erdőhasználati jogainak körét. Az addigi bérlő erdőhasználati joga nem korlátozható azon a téren, mely esetében különleges jogszabályban előírt kötelességet teljesít.^23p)

(13) Ha az egységesített erdőrész (1) bekezdés szerinti átadása során állami tulajdonú vagy nevesítetlen tulajdonosú^23j) erdőterülethez vagy erdőrészhez kapcsolódó használati jogok átadására is sor kerül, az addigi használó, mely azt műveli, a tulajdonossal vagy társulással – melynek az érintett erdőterület vagy egy része használati joga átadásra kerül – bérleti szerződést köt; a külön jogszabály szerinti bérleti szerződést^23q) legkésőbb az átadási-átvételi szerződés aláírásakor kell megkötni.

(14) Az (1) – (13) bekezdés szerinti jogok érvényesítésére a.4.a § (1) bek. arányos mértékben vonatkozik.

(1) A jelen törvény céljai erdészeti magánút az erdei út vagy annak egy része a vele kapcsolatos az építményekkel és tartozékokkal együtt, melyeket az eddigi használó építményként^23r) vagy beruházásként létesített és a külön jogszabály szerinti könyvelésében^23s) vezetve van.

(2) Az eddigi használó, mely az erdészeti magánutat kezeli, a tulajdonos kérvényének kézbesítése napjától számított tíz napon belül igazolást ad ki, hogy az erdei utat erdészeti magánútnak tekinti.

(3) Az átadott erdőterületekhez vagy a tulajdonosnak a 9. §, a 22. és 22.a § vagy különleges jogszabály^23t) szerint kiadott erdőterületekhez térítésmentesen kiadhatók az erdészeti magánutak vagy azok részei.

(4) Az eddigi használó, mely az erdészeti magánutat kezeli, a tulajdonos vagy társulás kérvénye alapján a 22.a § (2) bek. szerint a vagyonkiadási szerződésben térítésmentesen átadhatja az erdészeti magánút vagy egy része tulajdonjogát a tulajdonosnak. Az eddigi használó az erdészeti magánutat vagy annak részét felajánlhatja a tulajdonosnak vagy a társulásnak.

(5) Az eddigi használó, mely az erdészeti magánutat vagy annak egy részét kezeli, a (4) bekezdés szerinti szerződés megkötésének napjától számított hat hónapon belül rendezi az így átadott vagyon ügyét a külön jogszabály rendelkezései szerinti eljárásban.^23s)

(6) A több tulajdonos területein áthaladó erdészeti magánút az vagy annak része az átadást követően az érintettek osztatlan közös tulajdonába kerül^23u) a tulajdonos erdőterületén lévő erdészeti magánút területének hányada értékében.

(7) Az átadott erdészeti magánutak vagy részeik által képezett vagyonnal való gazdálkodást külön jogszabály^23v) rendezi.

(8) Az (1) – (7) bekezdés szerinti eljárásra arányosan vonatkoznak a 4.a § (1) bek. rendelkezései.

(9) Az (1) – (8) bekezdés szerinti eljárás arányosan alkalmazandó olyan turistaösvények átadására, melyeket a külön jogszabály szerinti könyvvitelben beruházásként tartanak nyilván.^23s)

A 14. ás 16. § rendelkezései szerint kárpótlásra jogosult annak a lakó- vagy gazdasági épületnek a tulajdonosa is, melyet külön előírások szerinti használat során egy szervezet eltávolított vagy elértéktelenített.²⁴⁾ Abban az esetben, ha ezt az épületet nem az állam, hanem más jogi személy távolította el vagy értéktelenített el, a tulajdonos pénzbeli kárpótlásra jogosult ezzel a jogi személlyel szemben, amennyiben nem egyeznek meg más formájú kárpótlásban.

(1) Abban az esetben, ha az állandó kultúrák, akkor keltek ki a parcellákon, mikor azok külön előírások szerint mezőgazdasági vagy erdészeti szervezetek használatában voltak,²⁴⁾ a használati jog lejártának napjával a földterület tulajdonosának tulajdonába kerülnek; azonban a használat ideje alatt belőlük származó haszon a földterület haszonélvezőjét illeti.

(2) Abban az esetben, ha a mezőgazdasági vagy erdészeti szervezetek általi használatbavétel előtt a földterületen nem volt kiültetve más, összevethető jellegű állandó növényzet ugyanazon kultúrából, a haszonélvező kárpótlásra jogosult, melynek összege az újonnan kiültetett állandó növényzet értéke a jelen törvény hatályba lépésének napján, hacsak az állandó kultúrák nem az állam eszköziből kerültek kiültetésre.

(3) Annak a tulajdonosnak a javaslatára, akinek az eddigi haszonélvezőt a 2. bekezdés szerint kártalanítania kell az állandó növényzetért, a földalap a földterületét, az állam tulajdonában lévő, más földterületre cseréli. Az állandó növényzet értékéért járó kártalanítást ilyen esetben az állam állja.

(4) Ha a földterületen a használati jog megszűnésének napján nincsenek összehasonlítható állandó kultúrák, melyek azon ott voltak a használati jog létrejöttének napján, a tulajdonost kártalanítás illeti meg az állandó növényzetért a 15. § 1-3. bek. szerint.

(1) A lakás átadásáról és átvételéről vagy a földterületek bérletéről szóló megállapodásból, illetve az átvett ingatlanban található, nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti szerződéséből eredő bérbeadói jogok és kötelezettségek a tulajdonosra szállnak át.

(2) Ha az átadásra kerülő ingatlanokban

a) diplomáciai és konzulátusi képviseletek székelnek,

b) egészségügyi és szociális szolgáltatások biztosítása folyik,

c) iskolaügyi célt szolgálnak,

d) kulturális és testnevelési létesítmények üzemelnek,

e) foglalkoztatási rehabilitáció és fogyatékkal élő személyek alkalmazása folyik,

az átadott ingatlanokban található lakások, földterületek és nem lakás céljára szolgáló helyiségek eddigi haszonélvezői jogosultak a lakás, a földterület és a nem lakás céljára szolgáló helyiség használatáról szóló megállapodás megkötésére a tulajdonossal. Ezekben az esetekben a tulajdonos a megállapodást leghamarább a jelen törvény hatályba lépésének napjától számított 10 év múlva mondhatja fel, hacsak a résztvevők másként nem egyeznek meg; ez a kötelezettség az összes további tulajdonosra is átszáll a megadott határidőn belül.

(3) Ha a bérleti díj összegéről és fizetésének feltételeiről a tulajdonos és a 2. bekezdésben feltüntetett lakás, földterület vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség használója nem tudnak megegyezni, a bérleti díj összegéről az illetékes államigazgatási szerv hoz határozatot, az általános érvényű árszabályozás szerint.

(1) A Törvénytár többször módosított, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és albérletéről szóló, 116/1990. sz. törvényének 9. §-a 2. bek.-nek rendelkezése az i) pont beszúrásával egészítendő ki, amely így hangzik:

„i) olyan ingatlanban található nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadásáról van szó, amelyet az eredeti tulajdonosra ruháztak át a Törvénytár 229/1991. számú, a termőföldhöz és más mezőgazdasági tulajdonhoz fűződő tulajdonviszonyok rendezéséről szóló törvény alapján.“.

(2) A mezőgazdasági létesítményhez tartozó lakóépület tulajdonosának javaslatára, melyet a jelen törvény hatályba lépésétől számított három éven belül érvényesítettek, az illetékes szerv megszünteti a lakás használati jogát, vagy annak kiürítéséről dönt, ha a tulajdonosnak és közeli hozzátartozóinak szükségük van rá mezőgazdasági termelés végzése céljából.

(1) A lakás, a nem lakás céljára szolgáló helyiség, épület vagy építmény használója, aki az építészeti előírásokkal összhangban, saját költségén olyan építészeti módosításokat hajtott végre, melyek növelték a lakás, a nem lakás céljára szolgáló helyiség, épület vagy építmény értékét, amennyiben használati joga megszűnik, az értéknövelés után járó kárpótlásra jogosult.

(2) Ha a lakás, a nem lakás céljára szolgáló helyiség, épület vagy építmény értéke a használati jog megszűnésének napján nagyobb mértékű csökkenést mutat, mint ami a normál elhasználódásnak megfelel, a szóban forgó helyiségek használója köteles a lakás, a nem lakás céljára szolgáló helyiség, épület vagy építmény tulajdonosának kárpótlást fizetni ezért az értékcsökkenésért.

(3) A kárpótlásokat a használati jog megszűnésének napján érvényes árszabályozás szerint kell megállapítani.

A kiadott dologgal kapcsolatosan a kötelezett személy a jogosult személlyel szemben nem érvényesíthet semmilyen pénzbeli vagy más igényeket. Úgyszintén a jogosult személy, akinek a dolgot kiadták, a kiadott dologgal kapcsolatosan, a kötelezett személlyel szemben semmilyen más igényeket nem érvényesíthet, mint amik a jelen törvényben szerepelnek.

Amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik, a jelen törvény szerint kárpótlásokat az 1991. június 24-én érvényes árakon kell folyósítani.

Azt a vagyont, melynek eredeti tulajdonosai egyházak, vallási közösségek, rendek és kongregációk voltak, az erről a vagyonról szóló törvények elfogadásáig nem lehet átruházni más személyekre. Kivételes esetekben ez a vagyon átruházható más jogi személyekre és természetes személyekre, de csak az eredeti tulajdonos és a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma beleegyezésével.

A jelen törvény második része szerinti eljárás céljára az 1. § 1. bek.-ben feltüntetett vagyonnak minősül az a vagyon is, melyet a tulajdonjog elkobzása idején ezekre a célokra használtak.

A második rész és a 20. § rendelkezéseit nem lehet alkalmazni azokban az esetekben, ha a dolgot önkényuralom idején az államilag megbízhatatlan egyén rabosítása, vagy faji üldöztetés következtében szerezték meg.

A jelen törvény hatályba lépésének napjától nem alkalmazandóak a Törvénytár többször módosított, a nagy földbirtokok lefoglalásáról szóló 215/1919. sz. törvényének rendelkezései, a Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, 104/1945. sz. rendelete, a németek, magyarok, valamint árulók és a szlovák nemzet ellenségeinek mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és sürgős szétosztásáról, a SzNT Megbízotti Testülete 26/1948. sz. rendelete 1. § 2. bek., amely szabályozza a magyar nemzetiségű személyek mezőgazdasági vagyonának elkobzásból való kivételét, a Törvénytár többször módosított, az első földreform revíziójáról szóló, 142/1947. sz. törvényének rendelkezései, és a Törvénytár új földreformról szóló, 46/1948. sz. törvényének rendelkezései.

(1) Ha a jogosult személy a jelen törvény szerint az ingatlan kiadására jogosult a 6. § 3. bek. szerinti terjedelemben és eddig ezeket az ingatlanokat kisebb terjedelemben adták ki neki, a járási hivatal dönt a fennmaradó igényről 9. §, 3. bek. szerinti eljárásban, ha a jogosult személy a jelen törvény hatályba lépésétől számított hat hónapon belül beadja a határozat kiadásáról szóló javaslatát.

(2) Ha a jogosult személy az eddigi előírások szerint nagyobb terjedelmű ingatlan kiadására érvényesítette igényét, mint az a 6. § 3. bekezdésében fel van tüntetve, és az igényről a jelen törvény hatályba lépéséig nem született jogerős határozat, az ingatlant a jelen törvény szerinti terjedelemben lehet kiadni.

(3) Az ingatlan kiadásának a 6. § 1. bek. u) pontja szerinti igénylését és a 16. § 2. bek. szerinti kárpótlási igényt a jogosult személyek a járási hivatalban érvényesíthetik, a jelen törvény hatályba lépésétől számított hat hónapon belül. Az összes jogosult személy igénye időben kerül érvényesítésre, ha a megadott határidőn belül legalább egy jogosult személy érvényesítette azt. Az érvényesített igénnyel kapcsolatos írásos bizonyítékok benyújtására vonatkozó határidőket a közigazgatási eljárásról szóló általános előírások szabályozzák; a bizonyítékokat legkésőbb 1995. december 31-éig lehet benyújtani a járási hivatalnak, egyébként a jogosultság megszűnik. Az ingatlan kiadásáig az eddigi tulajdonos köteles ezeket az ingatlanokat az 5. § 3. bek. szerint kezelni.

(4) A jelen törvény szerinti eljárás során az eljárás résztvevője köteles megadni a családi és utónevét, születési családi nevét, állandó lakhelyét, személyi azonosítóját és születési idejét.

(5) Ha a határozat, amellyel elismerték a kárpótláshoz való jogát, 2008. január 1. előtt emelkedett jogerőre, a kárpótlásra való felszólítás érvényesítésének határideje 2009. január 1-jén lejár, a határidő azonban nem jár le a határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül, egyébként a jogosultság megszűnik.

Megszüntetendő

1. a Tt. 123/1975. sz. törvénye, a termőföld és más mezőgazdasági vagyon használatáról a termelés biztosítására, módosítva a Tt. 95/1988. sz. törvényével és a Tt. 114/1990. sz. törvényével,

2. a Tt. 61/1977. sz. törvényének 12-19. §, az erdőkről,

3. a Tt. 102/1963. sz. törvényének 4. §, a halászatról,

4. a Tt. 162/1990. sz. törvényének 50. § 2., 4. és 5. bek., és 51. §, a mezőgazdasági szövetkezetekről,

5. a SZNT 81/1949. sz. törvénye, az egykori úrbéresek, földközösségek és hasonló jogi alakulatok legelőterületei jogviszonyainak rendezéséről,

6. a SZNT 2/1958. sz. törvénye az egykori úrbéresek, földközösségek és hasonló jogi alakulatok által közösen használt erdők viszonyainak és művelésének rendezéséről.

A vállalat vagyonát vagy vagyonának azon részeit, amelyeket bármilyen okokból 1991. augusztus 19-étől nem lehetett privatizálni, és a vállalatot megszüntették, valamint törölték a cégjegyzékből,²⁵⁾ a Szlovák Köztársaság Gazdasági Minisztériuma a földalap kezelésébe helyezi vissza.

A földalap köteles új csereingatlant felajánlani a jogosult személynek, akinek 2010. május 31-ig ajánlott fel csereingatlant; ez nem érvényes, ha a jogosult személlyel megállapodást kötött a 16. § 5. bek. szerint egy konkrét földterületről, amely a jelen törvény hatályba lépésének napjáig az állam tulajdonában van. Az új csereingatlanról szóló ajánlat megtárgyalására, a 11. § 7. bek. szerinti eljárással, legkorábban 2010. szeptember 1-jén kerülhet sor.

(1) Ha a csereingatlanokról szóló ajánlatok 11. § 7. bek. szerinti tárgyalásait a jogosult személyekkel, vagy csereingatlanokról szóló ajánlatok 11. § szerinti tárgyalásait a földalap és a jogosult személy között 2011. február 28-ig nem sikerült lezárni a szerződésjavaslat aláírásával a területi szervezeti egységgel²⁶⁾ vagy szerződés aláírásával a fölalap és a jogosult személy között, akkor azok a 2011. március 1-ig hatályos előírások szerint fejezendők be.

(2) A 6. § 1. bek. v) pontja szerint kiadott ingatlanokra, a kötelezett személy javára, létrehozott dologi teher, megszűnik.

(3) A kötelezett személynek az ingatlan kiadásával összefüggő jogai és kötelességei, melyek a 6. § 1. bek. v) pontja szerint átszálltak az államra, külön előírás szerint átszállnak a jogi személyre.²⁷⁾

A 11. § 10. bek. rendelkezése a termőföldhöz fűződő tulajdonjog átruházására is vonatkozik, ha 2015. június 30-áig sor került a 16. § 5. bek. szerinti megállapodásra vagy szerződés megkötésére a 2015. június 30-áig hatályos rendelkezések szerint.

(1) Az erdőterület eddigi használója²⁸⁾ 2012. június 30-ig a honlapján és a község hivatalos hirdetőtábláján felhívást tesz közzé 60 napon át, hogy mely kataszteri területen található az erdőterület, melynek tulajdonosai a felhívás közzétételéig nem igényelték erdőhasználati joguk visszaszolgáltatását, a 22. § (3) bek. a) vagy c) pontja szerinti eljárás érvényesítését. Az erdőterületek első mondat szerinti tulajdonosai a 22. § (3) bek. a) vagy c) pontja szerint járhatnak el az első mondat szerinti határidő leteltétől számított hat hónapon át; ha az említett határidőben a tulajdonos nem jár el a 22. § (3) bek. a) vagy c) pontja szerint, a 22. § (4) bek. szerinti bérleti viszony fennmarad.

(2) Az erdőterület eddigi használója 2012. június 30-ig a honlapján és a község hivatalos hirdetőtábláján felhívást tesz közzé 60 napon át, hogy mely kataszteri területen található az erdőterület, melynek tulajdonosai a felhívás közzétételéig igényelték erdőhasználati joguk visszaszolgáltatását, a 22. § szerinti eljárásban, de igénylésüket nem egészítették ki vagy javították ki, hogy hat hónapos határidőn belül jelezzék az eddigi használónak, hogy fenntartják-e erdőhasználati joguk visszaigénylési eljárásának folytatását és átadását. Ha az első mondat szerinti tulajdonos nyilatkozatából az következik, hogy a tulajdonos felmondja a bérleti viszonyt, a felmondási idő a nyilatkozat kézhezvételének napjától telik. Az első mondat szerinti értesítés benyújtási határidejének leteltével a ki nem egészített és ki nem javított igénylésre úgy tekintenek, mintha be sem nyújtották volna, és a 22. § (4) bek. szerinti bérleti viszony fennmarad.

(3) A község köteles az erdőterület eddigi használójának kérésére hivatalos hirdetőtábláján közzétenni az (1) és (2) bekezdés szerinti felhívást. Az (1) bekezdés szerinti felhívás közzétételére a közigazgatási eljárás rendelkezéseit alkalmazzák.²⁹⁾ Az eddigi erdőhasználóknak kézbesített (1) és (2) bekezdés szerinti beadványokra a 22. és 22.a § rendelkezései vonatkoznak.

A jelen törvény a kihirdetésének napján lép hatályba.

1) A Tt. 53/1966. sz. törvényének 1. §, a mezőgazdasági termőföldek védelméről, módosítva a Tt. 75/1976. sz. törvényével

2) A Tt. 61/1977. sz. törvényének 2. §, az erdőkről.

2a) A Szlovák Nemzeti Tanács 330/1991. sz. törvényének 15. § 2. bek., a birtokrendezésről, a földtulajdon elrendezéséről, a földhivatalokról, a földalapról és a földközösségekről.

3) A Tt. 162/1990. sz. törvényének 46. § 4. bek., a mezőgazdasági szövetkezetekről.

4b) A Szlovák Nemzeti Tanács 100/1977. sz. törvényének 8. §, az erdei gazdálkodásról és az erdőgazdálkodás államigazgatásáról, módosítva a Szlovák Nemzeti Tanács 510/1991. sz. törvényével és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 183/1993. sz. törvényével. A Szlovák Nemzeti Tanács 307/1992. sz. törvénye a mezőgazdasági termőföldek védelméről.

5) A Tt. többször módosított, 82/1968. sz. törvénye, a bíróságok általi rehabilitálásról.

A Tt. 119/1990. sz. törvénye a bíróságok általi rehabilitálásról, módosítva a Tt. 47/1991. sz. törvényével és a Tt. 633/1992. sz. törvényével.

A Tt. 87/1991. sz. törvénye, a nem bíróságok általi rehabilitálásról, módosítva a Tt. 264/1992. sz. törvényével, a Tt. 267/1992. sz. törvényével és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 154/1993. sz. törvényével.

5a) A Szlovák Nemzeti Tanács 330/1991. sz. törvényének 37. §, a birtokrendezésről, a földtulajdon elrendezéséről, a földhivatalokról, a földalapról és a földközösségekről, módosítva a Szlovák Nemzeti Tanács 293/1992. sz. törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács 323/1992. sz. törvényével és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 187/1993. sz. törvényével.

5b) A Tt. 169/1949. sz. törvénye, a katonai körzetekről, módosítva a Tt. 131/1970. sz. törvényével

6) A Tt. 87/1991. sz. törvényének 2. § 2. bek.

7) A Tt. 87/1991. sz. törvényének 2. § 3. bek., első mondata.

8) Például a Tt. 49/1959. sz. törvénye, az egységes földműves szövetkezetekről, a Tt. 122/1975. sz. törvénye a mezőgazdasági szövetkezetekről.

9) Például a Megbízottak Testületének 26/1948. sz. rendelete, amely szabályozza a magyar nemzetiségű személyek mezőgazdasági vagyonának elkobzásból való kivételét.

9a) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, 104/1945. sz. rendelete, a németek, magyarok, valamint árulók és a szlovák nemzet ellenségeinek mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és gyorsított szétosztásáról.

A köztársasági elnök 108/1945. sz. dekrétuma, az ellenség vagyonának elkobzásáról és a Nemzeti Megújulási Alapokról.

9b) Az SZNT többször módosított, 33/1945. sz. rendelete, a fasiszta gonosztevők, megszállók, árulók és kollaboránsok megbüntetéséről és a népbíróságok létrehozásáról.

9c) A Szlovák Nemzeti Tanács 52/1945. sz. rendelete, mely megszünteti a csehszlovák földreform hatálya alá eső ingatlanmegszerzéseket, melyekre a magyar állam által ideiglenesen megszállt területen került sor.

9e) A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 4. cikkelye.

A Tt. 138/1973. sz. törvényének 19. és 31. §, a vizekről (víztörvény).

10) A Tt. 83/1976. sz. rendeletének 52-58. §, az építőipari általános műszaki követelményekről módosítva a 45/1979. sz. rendelettel.

10a) A Szlovák Nemzeti Tanács 1/1955. sz. törvényének 7. §, a természet állami védelméről.

A Tt. 17/1992. sz. törvénye, a környezetvédelemről. A Szlovák Szocialista Köztársaság Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztériumának többször módosított, 14/1978. sz. rendeletének 1. § 3. bek. g) pontja, az erdők kategorizálásáról, művelésük módjáról és az erdők gazdasági hasznosításának módjáról.

10b) A Tt. többször módosított, 50/1976. sz. törvényének, 108. § 2. bek., a területtervezésről és az építési rendtartásról (építési törvény).

10c) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, 330/1991. sz. törvényének 14. § 4. bek., a birtokrendezésről, a földtulajdon elrendezéséről, a földhivatalokról, a földalapról és a földközösségekről.

10d) Például a Tt. többször módosított, 543/2002. sz. törvényének 62. §, a természet és a táj védelméről.

10e) A Tt. többször módosított, 50/1976. sz. törvényének 27. §.

10f) A Tt. 193/2001. sz. törvénye, az ipari parkok létesítésének támogatásáról, valamint a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a földtulajdon elrendezéséhez kapcsolódó némely intézkedésekről szóló, többször módosított, 180/1995. sz. törvényének módosításáról.

10g) A Tt. többször módosított, 175/1999. sz. törvénye, a jelentős beruházások előkészítésével kapcsolatos némely intézkedésekről, valamint némely törvény kiegészítéséről.

10h) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított, 180/1995. sz. törvénye, a földtulajdon elrendezéséhez kapcsolódó némely intézkedésekről, a Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, 330/1991. sz. törvénye.

11) A Tt. 169/1949. sz. törvényének 8. §, a katonai körzetekről.

12) A Tt. 44/1988. sz. törvényének 6. és 7. §, az ásványkincsek védelméről és felhasználásáról (bányászati törvény).

13) A Tt. többször módosított 40/1956. sz. törvénye, a természet állami védelméről.

A SZNT többször módosított 1/1955. sz. törvénye, a természet állami védelméről.

13a) A Szlovák Köztársaság Kormányának 75/1993. sz. rendelete, amely részletesebben rendezi a mezőgazdasági vagyonhoz fűződő restitúciós igények érvényesítésének és rendezésének folyamatát.

13b) Polgári Törvénykönyv.

A Tt. 265/1992. sz. törvénye, az ingatlanokhoz fűződő tulajdon- és más dologi jogok bejegyzéséről. A Szlovák Nemzeti Tanács 266/1992. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság ingatlankataszteréről.

14) A Tt. 169/1949. sz. törvényének 8. §-a.

16) A CSNT 20/1987. sz. törvényének 2., 4. és 5. §, a műemlékekről való állami gondoskodásról.

Az SZNT 27/1987. sz. törvényének 2., 4. és 5. §, a műemlékekről való állami gondoskodásról.

16a) A Tt. 326/2005. sz. törvényének 50. § 3. bek., az erdőkről.

A Szlovák Köztársaság Kormányának 58/2003. sz. rendelete, amely kihirdeti a Tátrai Nemzeti Parkot.

16aa) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 278/1993. sz. törvényének 5. § 3. bek., az állam vagyonának kezeléséről, módosítva a Tt. 72/1999. sz. törvényével.

17) A Tt. 92/1991. sz. törvénye, az állam vagyonának más személyekre történő átruházási feltételeiről. A Szlovák Nemzeti Tanács 330/1991. sz. törvénye.

17a) A Tt. 326/2005. sz. törvényének 2. § q) pontja.

18) A Tt. 162/1990. sz. törvényének 46. §.

19) A Tt. többször módosított, 123/1975. sz. törvényének 1. §, a termőföld és más mezőgazdasági vagyon használatáról a termelés biztosítására.

20) A Tt. 61/1977. sz. törvényének 12. §.

21) A Tt. 102/1963. sz. törvényének 4. §, a halászatról.

22) A Kereskedelmi Törvénykönyv 70. §.

23) A Kereskedelmi Törvénykönyv 64. §.

23a) A Tt. 330/1991. sz. törvénye 14. § (8) bek. a későbbi módosítások szerint

23b) A Tanács (EK) 2100/94. sz., 1994. július 27-én kelt rendelete a növényi fajtákhoz fűződő közösségi jogokról, 6. cikkely (Az EU HL rendkívüli kiadása, 3. fejezet, 16. kötet; EK HL 227, 1994. 9. 1.) a hatályos változatban

23c) A Tt. 83/1990. sz. gyülekezési törvénye 2. §-a a későbbi módosítások szerintA polgári törvénykönyv 829. §-a

23d) A Tt. 97/2013. sz. törvénye a közbirtokosságokról a későbbi módosítások szerint

23e) A Tt. 330/1991. sz. törvénye 14. § (1) bek. a későbbi módosítások szerint

23f) A Tt. 330/1991. sz. törvénye 14. § (4) bek. a későbbi módosítások szerint

23g) A Tt. 326/2005. sz. erdőtörvénye 39. § (1) bek., a Tt. 118/2014. sz. törvénye megfogalmazásában

23h) A Tt. 326/2005. sz. erdőtörvénye 39. § (6) bek., a Tt. 158/2019. sz. törvénye megfogalmazásában

23i) A Tt. 326/2005. sz. erdőtörvénye 13. §-a későbbi módosítások szerint

23j) A Tt. 180/1995. sz. törvénye a földterületekhez fűződő tulajdonjogi kérdések rendezésével kapcsolatos némely intézkedések, 13. § a későbbi módosítások szerint

23k) A Tt. 326/2005. sz. törvénye 37. és 43. §-a a későbbi módosítások szerintA Szlovák Köztársaság Földművelésügyi Minisztériumának Tt. 297/2011. sz., az erdőgazdálkodási nyilvántartásról szóló rendeletének 11. §-a

23l) A Tt. 326/2005. sz. törvénye 36. § (2) bek. a későbbi módosítások szerint

23m) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 162/1995. sz. az ingatlankataszterről és az ingatlanokhoz fűződő tulajdonjogok és egyéb jogok nyilvántartásáról szóló törvénye (kataszteri törvény) a későbbi módosítások szerint

23n) A Tt. 326/2005. sz. törvénye 51.d §-a a Tt. 158/2019. sz. törvény megfogalmazása szerint

23o) A Tt. 326/2005. sz. törvénye 47. §-a a későbbi módosítások szerint

23p) A Tt. 326/2005. sz. törvénye 25. § (2). és 28. § (1) bek. a) és b) pontja a későbbi módosítások szerint

23q) A Tt. 326/2005. sz. törvénye 51.b § (4) bek. a Tt. 158/2019. sz. törvény megfogalmazása szerint

23r) A Tt. 50/1976. sz. területfejlesztési és építési eljárási (építésügyi) törvénye a későbbi módosítások értelmében

23s) A Tt. 431/2002. sz. könyvviteli törvénye

23t) A Tt. 503/2003. sz., a vagyonvisszaszolgáltatásról és a Tt. 180/1995. sz., a földtulaj rendezésének egyes kérdéseiről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint

23u) A Polgári törvénykönyv 137 – 142. §-a

23v) A Tt. 326/2005. sz. törvényének 25. §-a a későbbi módosítások szerint

A Tt. 135/1961. sz., a közúti közlekedésről szóló törvénye (közúttörvény) a későbbi módosítások szerint

24) Például a Tt. 123/1975. sz. törvénye, a Tt. 61/1977. sz. törvénye.

25) A Tt. többször módosított, 92/1991. sz. törvénye 47. § 1. bek., az állam vagyonának más személyekre történő átruházásának feltételeiről.

26) A Szlovák Nemzeti Tanács 330/1991. sz. törvényének 34. § 1. bek.

27) A Tt. 326/2005. sz. törvényének 50. § 3. bek.

28) A Tt. 326/2005. sz. törvénye 2. §-ának q) pontja

29) A Tt. 71/1967. sz. közigazgatási eljárásról szóló törvénye (közigazgatási rendtartás) 26. §