+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o úprave vlastníckych vzťahov k pôde a inému poľnohospodárskemu majetku
Zákon o úprave vlastníckych vzťahov k pôde a inému poľnohospodárskemu majetku (158/2019)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 13.05.2019
Platnosť od: 06.06.2019
Účinnosť od: 01.09.2019
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Účinnosť od Novela Zákon
24.06.1991   229/1991
Hatályos 2019. szeptember 1-től

Tt. 229/1991.

Törvény
A TERMŐFÖLDHÖZ ÉS MÁS MEZŐGAZDASÁGI TULAJDONHOZ FŰZŐDŐ TULAJDONVISZONYOK RENDEZÉSÉRŐL


Kelt: 1991. május 21.


Módosítva:
Tt. 42/1992., hatályos 1992. január 28-tól
Tt. 93/1992., hatályos 1992. február 28-tól
Tt. 542/1992., hatályos 1993. január 1-től
Tt. 186/1993., hatályos 1993. augusztus 26-tól
Tt. 205/1996., hatályos 1996. július 12-től
Tt. 64/1997., hatályos 1997. március 26-tól
Tt. 80/1998., hatályos 1998. április 1-től
Tt. 72/1999., hatályos 1999. május 1-től
Tt. 175/1999., hatályos 1999. augusztus 1-től
Tt. 456/2002., hatályos 2003. január 1-től
Tt. 172/2003., hatályos 2003. július 1-től
Tt. 504/2003., hatályos 2004. január 1-től
Tt. 12/2004., hatályos 2004. február 1-től
Tt. 549/2004., hatályos 2004. november 1-től
Tt. 595/2006., hatályos 2006. december 1-től
Tt. 523/2007., hatályos 2007. december 1-től
Tt. 571/2007., hatályos 2008. január 1-től
Tt. 285/2008., hatályos 2008. július 31-től
Tt. 396/2009., hatályos 2009. november 1-től
Tt. 139/2010., hatályos 2010. június 1-től
Tt. 559/2010., hatályos 2011. március 1-től
Tt. 145/2013., hatályos 2013. július 1-től
Tt. 180/2013., hatályos 2013. október 1-től
Tt. 140/2014., hatályos 2014. június 1-től
Tt. 122/2015., hatályos 2015. július 1-től
Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 158/2019., hatályos 2019. július 1-től
Tt. 158/2019., hatályos 2019. szeptember 1-től


A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlése, annak érdekében,
hogy mérsékelje bizonyos vagyoni sérelmek következményeit, melyekre a mezőgazdasági és erdei földterületek tulajdonosaival szemben került sor az 1948-tól 1989-ig terjedő időszakban,
továbbá azért, hogy a földterületekhez fűződő eredeti tulajdonviszonyok felújításával elérje a mezőgazdasági és erdei földterületek művelésének javítását,
és a vidék gazdasági fejlesztésének érdekeivel, valamint a táj- és környezetalakítás követelményeivel összhangban rendezze a földterületekhez fűződő tulajdonviszonyokat,
a következő törvényt hozta:


ELSŐ RÉSZ

1. §
A törvény hatálya
(1) A törvény vonatkozik:
a) azokra a földekre, melyek a mezőgazdasági földalapot képezik, vagy abba beletartoznak,1) és a jelen törvényben meghatározott mértékben azokra a földekre is, melyek az erdei földalapot képezik,2) (a továbbiakban csak „föld“),
b) azokra a lakóépületekre, gazdasági épületekre és más építményekre, melyek az eredeti mezőgazdasági létesítményhez tartoztak, beleértve a beépített telkeket is,
c) a lakó- és gazdasági épületekre, valamint mezőgazdasági és erdei termelést vagy az azzal összefüggő vízgazdálkodást szolgáló építményekre, beleértve a beépített földterületeket is,
d) más, a 20. §-ban felsorolt mezőgazdasági tulajdonra.
(2) A törvény rendezi a földtulajdonosok, eredeti föltulajdonosok, földhasználók és földbérlők jogait és kötelességeit, valamint az állam hatáskörét a földterületekhez fűződő tulajdon- és használati jogok rendezése során.
(3) Amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik, az 1. bekezdésben szereplő tulajdonhoz fűződő jogviszonyokat külön törvények szabályozzák.

Alapvető rendelkezések

2. §
(1) A tulajdonoson kívül más személyek a földet csak a tulajdonossal kötött szerződés vagy a földalappal kötött szerződés alapján jogosultak használni, ha a törvény másként nem rendelkezik, vagy természetes személy számára, a tagosítás elvégzésének befejezéséig, ingyenes használatra kiutalt csereingatlan esetén,2a) a jelen személlyel megkötött szerződés alapján.
(2) A földtulajdonos annak a növényzetnek is a tulajdonosa, amely ott nőtt; ez nem érinti a mezőgazdasági szövetkezetek tulajdonjogát, amely a tagjaiknak földterületein található növényzethez fűződik, a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló előírások szerint.3) A szerződéssel használatba adott földterületek esetén a növényzet tulajdonosa a földhasználó, hacsak a tulajdonossal másként nem egyezett meg.

MÁSODIK RÉSZ

4. §
Jogosult személyek
(1) Jogosult személy a Szlovák Köztársaság azon állampolgára, akinek állandó lakhelye az ország területén van és akinek az eredeti mezőgazdasági létesítményhez tartozó földje, épületei és építményei az állam vagy más jogi személyek tulajdonába kerültek az 1948. február 25. - 1990. január 1. közötti időszakban, a 6. § 1. bek. szereplő módon.
(2) Ha a személy, akinek ingatlanja az állam vagy más jogi személy tulajdonába került az 1948. február 25. - 1990. január 1. közötti időszakban a 6. § szereplő esetekben, elhunyt a 13. §-ban megadott határidő letelte előtt, vagy ha a határidő letelte előtt halottnak nyilvánították, a jogosult személyek, amennyiben a Szlovák Köztársaság állampolgárai és állandó lakhelyük ennek területén található, a következő természetes személyek, az alábbi sorrendben:
a) a hagyatéki eljárás során bemutatott végrendeletben szereplő örökös, aki az egész örökséget megszerezte,
b) a végrendeletben szereplő örökös, aki tulajdont szerzett, de csak öröklési arányának megfelelő mértékben; ez nem érvényes akkor, ha a végrendeletben szereplő örökös csak egyes tárgyakat vagy jogokat örökölt; ha az örököst a végrendelet csak az ingatlan meghatározott részére jelöli ki, amelyre kibocsátási kötelezettség vonatkozik, akkor csak az ingatlan ezen részére jogosult,
c) az 1. bekezdésben megnevezett személy gyermekei és házastársa, mindegyikük egyforma részben; ha a gyermek elhunyt a 13. §-ban megadott határidő letelte előtt, helyette az ő gyermekei a jogosult személyek, és ha azok közül valamelyik elhunyt, annak gyermekei,
d) az 1. bekezdésben feltüntetett személy szülei,
e) az 1. bekezdésben feltüntetett személy testvérei, és ha valamelyik közülük elhunyt, helyette az ő gyermekei a jogosultak.
(3) A 6. § 1. bek. j) pontjában felsorolt esetekben a jogosult személyek az ott felsorolt személyek; a 2. bekezdés c)-e) pontjainak rendelkezései hasonlóképpen érvényesek.

4.a §
(1) Az igényérvényesítés során az államigazgatás érintett szervei és azon jogi személyek, akikre a tulajdon- vagy használati jog átszállt, kötelesek segítséget nyújtani annak a személynek, aki azt állítja, hogy ő a jogosult személy, elsősorban azzal, hogy rendelkezésére bocsátják a nyilvántartások kivonatait és az okiratok másolatait, valamint más eszközöket, melyek hozzájárulhatnak az ügy tisztázásához.
(2) Ha az 1. bekezdésben szereplő személy nem tudja egyértelműen igazolni igényét a hivatalos nyilvántartásból származó kivonattal, a járási hivatal feltételezett tulajdonosként jegyzi be őt.
(3) A feltételezett tulajdonos kérvénye alapján a járási hivatal határozatával elismerheti a szóban forgó személy földterülethez, növényzethez és más vagyonhoz fűződő tulajdonjogát, ha a feltételezett tulajdonos:
a) benyújtja az örökségről szóló határozatot vagy szerződést, amellyel igazolja tulajdonjogát, a szerződést igazoló okmányt vagy más jogügyletet igazoló okmányt, amely bizonyítja a szóban forgó személy vagy jogelődjének tulajdonszerzését, ha a jogilag hatályos átruházásra csak a telekkönyvbe történő bejegyzés elmaradása miatt nem került sor,
b) igazolja, hogy valójában a társtulajdonosok közötti ingatlanhasználat felosztására vagy telekcserére került sor, és az átruházásra csak azért nem került sor, mert nem volt betartva az előírt hatósági eljárás,
c) igazolja, hogy ő vagy jogelődje birtokában volt a földterület, a növényzet vagy más vagyon, és a tulajdont igazoló okmányt azért nem tudja felmutatni, mert vagy nem volt végrehajtva bejegyzési eljárás, vagy elveszett, megrongálódott vagy megsemmisült az ingatlan-nyilvántartási okirattár.

5. §
Kötelezett személyek
(1) A kötelezett személyek az állam vagy azok a jogi személyek, amelyek a jelen törvény hatályba lépésének napjáig az ingatlant birtokolják, kivéve
a) a külföldi tőkerészesedésű vállalkozásokat és kereskedelmi társaságokat, melyek társtulajdonosai vagy részesedői csakis természetes személyek. Ez a kivétel nem érvényes, ha 1990. október 1-je után jogi személyektől megszerzett javakról van szó,
b) a külföldi államokat.
(2) Az 1. bekezdés szerinti, az ingatlant birtokló személy alatt a következők értendők:
a) az a jogi személy, amely a jelen törvény hatályba lépésének napjáig a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, a Cseh Köztársaság vagy a Szlovák Köztársaság tulajdonában lévő ingatlan gazdálkodási jogával vagy tartós használati jogával rendelkezett,
b) a többi ingatlan esetében azok tulajdonosa.
(3) Az ingatlanok jogosult személynek való kiadásáig a kötelezett személy köteles az ingatlanokat a rendes gazda gondosságával kezelni,4b) a jelen törvény hatályba lépésének napjától ezeket a javakat, ezek részeit és tartozékait nem ruházhatja át más tulajdonába. Az ilyen jogügyletek érvénytelenek. Az okozott károkért járó kártérítéshez való jogot, mely károkat a kötelezett személy a jogosult személynek a jelen kötelezettségei megszegésével okoz, a 28. § rendelkezései nem érintik.

6. §
Az ingatlan kiadása
(1) A jogosult személyeknek ki kell adni azokat az ingatlanokat, amelyek az alább felsoroltak következtében kerültek az állam vagy más jogi személy tulajdonába:
a) büntetőeljárás, esetleg a korábbi szabályozás szerinti közigazgatási büntetőeljárás során hozott, vagyon- és dologelkobzásról vagy dolog lefoglalásáról szóló végzés következtében, ha a végzést külön szabályozás szerint hatályon kívül helyezték,5)
b) ellenszolgáltatás nélküli elkobzás következtében, az első földreform felülvizsgálatáról szóló, a Tt. 142/1947. sz. törvénye vagy az új földreformról szóló, a Tt. 46/1948. sz. törvénye szerinti eljárással,
c) a Polgári törvénykönyv 453.a §-a vagy a Tt. 67/1952. sz. törvényével módosított, a Tt. bírósági büntetőeljárásról (büntetőeljárási rendtartás) szóló 87/1950. sz. törvényének 287. § szerinti eljárás következtében,
d) ellenszolgáltatás nélküli elkobzás következtében, az SZNT az egykori úrbéresek, földközösségek és hasonló jogi alakulatok legelőterületei jogviszonyainak rendezéséről szóló, 81/1949. sz. törvénye szerinti eljárással,
e) ellenszolgáltatás nélküli elkobzás következtében, az SZNT az egykori úrbéresek, földközösségek és hasonló jogi alakulatok által közösen használt erdők viszonyainak és művelésének rendezéséről szóló, 2/1958. sz. törvénye szerinti eljárással,
f) kilakoltatás esetére vonatkozó engedményezésről szóló nyilatkozat és szerződés következtében (ún. lemondási nyilatkozat),
g) annak következtében, hogy a külföldön tartózkodó állampolgár az ingatlant a köztársaság területén hátrahagyta, vagy akinek vagyona a Tt. 183/1950. sz., a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét választó, annak területére áttelepülő személyeknek a köztársaság területén hátrahagyott vagyonról szóló törvény szerint szállt át az államra,
h) ingatlan-ajándékozási szerződés következtében, melyet az ajándékozó szorult helyzetben írt alá,
i) árverési eljárás következtében, mely az állam követelésének kiegyenlítésére valósult meg,
j) bírósági határozat következtében, amely érvénytelenítette azt a vagyonátruházási szerződést, amellyel az állampolgár külföldre távozása előtt másra ruházta át vagyonát, ha az érvénytelenítés oka a köztársaság elhagyása, esetleg az ilyen szerződés felek által való érvénytelenségének elismerése volt; ilyen esetben a jogosult személy a szóban forgó szerződés szerinti megszerző, éspedig akkor is, ha ez a szerződés nem lépett hatályba,
k) adásvételi szerződés következtében, ha annak megkötésére szorult helyzetben, feltűnően előnytelen feltételek mellett került sor,
l) az örökség elutasítása következtében, melyre az örökösödési eljárás során, szorult helyzetben került sor,
m) kártalanítással kompenzált kisajátítás következtében, amennyiben az ingatlan létezik és soha sem szolgálta azt a célt, amelyre kisajátították,
n) kártalanítás kifizetése nélküli kisajátítás következtében,
o) államosítás következtében, melyet nem az akkor érvényes törvényi előírásokkal összhangban vagy kártalanítás kifizetése nélkül hajtottak végre,
p) az ingatlan jogalap nélkül történt átvétele következtében,
r) politikai üldöztetés6) vagy az egyetemesen elismert emberi jogokat és szabadságokat sértő eljárás következtében,7)
s) szövetkezeti tulajdonba való átadása következtében, külön előírások szerint,8)
t) jogi személy használatába helyezésről szóló utasítás következtében a Tt. 55/1947. sz., a mezőgazdasági termelési terv megvalósítása során, a földműveseknek nyújtandó segélyről szóló törvénye vagy a Tt. némely intézkedések a mezőgazdasági termelés biztosításáról szóló, 50/1955. sz. kormányrendelete alapján,
u) a közösen használt szinguláris erdők és erdei szövetkezet államra történt átruházása következtében, amennyiben a szövetkezet tagjai természetes személyek is voltak. Ennek a vagyonnak az átvételére külön előírások használandóak.5a)
v) az államra történt, külön előírás szerinti, átruházás következtében,11) ha a Javorina katonai kerület területén találhatóak;5b) a 11. §, 1. bek., g) pontja nem alkalmazandó.
(2) Hasonlóképpen kell eljárni azokban az esetekben is, ha a természetes személyek jogosulttá váltak a mezőgazdasági vagyon vagyonelkobzásból való kivételére, külön előírások szerint.9) A jelen törvény olvasatában azokat a személyeket is jogosultnak kell tekinteni a mezőgazdasági vagyon vagyonelkobzásból való kivételére, külön előírások szerint,9) akik a Szlovák Köztársaság állampolgárai, állandó lakhelyük a Szlovák Köztársaság területén található és akiknek mezőgazdasági vagyona elkobozásra került9a) valamint nem voltak elítélve külön előírások szerint.9b) Amennyiben ez a vagyon a földreformokról szóló előírások keretében már az átruházási időszak előtt átruházásra került, eme jogosult személyek igényét a 12. § szerint kell megoldani, ha a földjuttatás elkobzására az 1. bekezdésben feltüntetett eljárással került sor.
(3) Az a föld, amely az államra vagy más jogi személyre szállt át az 1. és 2. bekezdések szerinti külön előírás szerint,9c) minden jogosult személy számára legfeljebb 150 ha mezőgazdasági föld vagy 250 ha összes föld terjedelemben adható ki. Hasonlóképpen kell eljárni azokban az esetekben is, ha a jogosult személynek további ingatlan kiadására vonatkozó igénye keletkezett olyan jogosult személy után, aki elhunyt vagy halottá lett nyilvánítva.
(4) A jogosult személy köteles az ingatlan kiadása után kifizetni az államnak a földjuttatás árának azon hátralékát, amennyiért azt eredetileg megszerezte; hasonlóképpen köteles visszatéríteni azt a vételárat vagy kárpótlást, amelyet az állam vagy más jogi személy az ingatlan átruházása során fizetett neki. A fizetés határidejét a járási hivatal határozza meg.
(5) Amennyiben az ingatlanhoz az állam általi átvétel napján pénzintézetek követelései kötődtek, melyek biztosítékaként az ingatlan szolgált és melyeket külön előírások szerint egyenlítettek ki, a jogosult személy megtéríti azt az összeget, melyet az állam kiegyenlített.
(6) Ha az ingatlanok a község tulajdonába kerültek, a jogosult személy a jelen törvény szerint a községgel szemben jogosult.
(7) Ha az ingatlant nem az állam, hanem más személy adja ki, a szóban forgó személy jogosulttá válik a vételár visszatérítésére, melyet az ingatlan megvásárlása alkalmával kifizetett. Ezt az igényt a köztársaság illetékes államigazgatási szervénél kell érvényesíteni.
(8) A járási hivatal határozatát, amellyel döntött a jogosult személy igényéről, akinek a 4. vagy 5. bekezdések szerint kötelezettsége jött létre, annak jogerőre emelkedése után, az állam követeléseinek behajtása céljából, a járási hivatal megküldi a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának.

7. §
(1) Bizonyos további vagyoni sérelmek mérséklését, melyek némely jogszabályok érvénye vagy külön alkalmazása következtében vagy más okok alapján jöttek létre csak a Cseh Köztársaság vagy csak a Szlovák Köztársaság területén, a Cseh Nemzeti Tanács vagy a Szlovák Nemzeti Tanács külön törvénnyel szabályozza.
(2) A Cseh Nemzeti Tanács meghatalmaztatik, hogy törvénnyel szabályozza a Cseh Köztársaság területén tartósan élő cseh-szlovák állampolgárok vagyoni kárpótlását, akik vagyonukat a köztársasági elnök 12/1945. sz., a németek, magyarok, valamint a cseh és szlovák nemzet árulóinak és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és gyorsított elosztásáról szóló, vagy 108/1945. sz., az ellenséges vagyon elkobzásáról és a Nemzeti Újjáépítési Alapokról szóló dekrétumai alapján veszítették el, és akik nem vétettek a cseh-szlovák állam ellen és állampolgárságukat a Tt. 245/1948. sz., a magyar nemzetiségű személyek állampolgárságáról szóló törvény, a Tt. 194/1949. sz., a csehszlovák állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló törvénye, vagy a Tt. 34/1953. sz. törvénye alapján szerezték vissza, mellyel némely személyek csehszlovák állampolgárságot szereznek, amennyiben erre ezt megelőzően nem került sor a köztársasági elnök, a német és magyar nemzetiségű személyek csehszlovák állampolgárságának szabályozásáról szóló, 33/1945. sz. alkotmányos dekrétuma alapján.

8. §
(1) A jogosult személy javaslatára bíróság dönti el, hogy átszáll reá azon természetes személy tulajdonában lévő ingatlanhoz fűződő tulajdonjog, aki ezt az államtól vagy más jogi személytől szerezte meg, akik ezt a tulajdonjogot a 6. §-ban feltüntetett körülmények között szerezték meg, éspedig azokban az esetekben, mikor a természetes személy az ingatlant vagy az akkor érvényben lévő előírásokkal ellentétben szerezte meg, vagy a megszerző jogellenes előnyben részesítése alapján, továbbá a szóban forgó természetes személyhez közeli személyek is, amennyiben átszállt vagy átruházták rájuk az ezekhez az ingatlanokhoz fűződő tulajdon- vagy személyes használati jogot. A javaslatot 1992. december 31-ig érvényesíteni kell, különben a jogosultság megszűnik.
(2) Az a természetes személy, akinek tulajdonjoga az 1. bekezdés szerint átszállt a jogosult személyre, követeléssel élhet az állammal szemben a vételár visszafizetését és az ingatlanra célirányosan ráfordított kiadások megtérítését illetően. A követelést a köztársaság illetékes központi államigazgatási szervénél kell érvényesíteni. Ilyen esetben az állam a jogosult személlyel szemben követeléssel élhet az ingatlanra célirányosan ráfordított kiadások visszatérítését illetően, melyeket az első mondat szerinti természetes személynek megtérített.

9. §
(1) A jogosult személy a járási hivatalban érvényesíti igényét, és egyúttal felszólítja a kötelezett személyt az ingatlan kiadására. A kötelezett személy a jogosult személlyel a felszólítás benyújtásától számított 60 napon belül megállapodást köt az ingatlan kiadásáról.
(2) A megállapodást a járási hivatalnak kell jóváhagynia, közigazgatási eljárás keretében kiadott határozat formájában.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti megállapodásra nem kerül sor, a jogosult személy ingatlanhoz fűződő tulajdonjogáról a járási hivatal határoz.
(4) Amennyiben feltétlenül szükséges, a járási hivatal az átruházás alatt álló ingatlanon dologi terhet hozhat létre vagy szüntethet meg, illetve egyéb intézkedéseket hozhat a környezet vagy más tulajdonosok fontos érdekeinek védelmére.
(5) A 6. § 1. bek. v) pontja szerint kiadott ingatlanok esetében a kötelezett személy javára dologi teher jön létre úgy, hogy az ingatlan államvédelmi rendeltetése megmaradjon. A dologi teher létrejöttének ingatlankataszteri bejegyzési alapját a járási hivatal 2. bekezdés szerinti határozata képezi.
(6) Az állam tulajdonába a 6. § 1. bek. v) pontja szerint átkerült ingatlanok kiadásának ügyéről szóló eljárásban a Késmárki Járási Hivatal az illetékes járási hivatal.

11. §
(1) A földterületeket vagy azok részeit nem lehet kiadni akkor,
a) ha a földterület természetes személy tulajdonában van, vagy a földterülethez személyes használati jogot hoztak létre, kivéve a 8. §-ban felsorolt eseteket,
b) ha a földterületen temető található,
c) ha a földterület a vízkészletek első fokú egészségügyi védelmi zónájában található, vagy vízfolyás medrét képezi, vagy a földterületen természetes gyógyforrások és a természetben előforduló asztali ásványvíz-források vannak,9e)
d) ha a földterületet az állam vagy más jogi személy tulajdonjogának átszállása vagy átruházás után beépítették; a földterület kiadható, ha az építmény nem akadályozza a földterület mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási felhasználását,
e) ha a földterületen kiskertészeti vagy víkendház övezetet hoztak létre,10) botanikus kertet és arborétumot hoztak létre, amelynek célja génállomány megmentése és megőrzése, vagy erdőt hoztak létre erdészeti kutatás céljából,10a) vagy a földterület kizárólagosan új nemesített fajták termesztésére és erdei fák magról történő szaporítására szolgál,
f) ha a földterületen testnevelési és sportlétesítmények találhatók,
g) ha a földterület közérdekből kisajátítható,10b)
h) ha a földterület tagosítási projekt körzetében található és ennek végrehajtása jóváhagyásra került.10c)
(2) Az 1. bekezdésben feltüntetett esetben, az állam tulajdonából a jogosult személy tulajdonába térítésmentesen ruházódnak át más, az ő eredeti földterületeinek megfelelő méretű és minőségű földterületek, éspedig
a) elsősorban ugyanazon a kataszteri területen, ahol az eredeti földterület megtalálható volt, vagy a község más kataszteri területén, mely község kataszteri területén az eredeti földterület megtalálható volt,
b) másodsorban azon községek kataszteri területein, melyek közvetlenül szomszédosak azzal a községgel, melynek kataszteri területén az eredeti földterület megtalálható volt, vagy
c) harmadsorban abban a járásban, amelyben az eredeti földterület megtalálható volt,
ha ezzel a jogosult személy egyetért. Ha a jogosult személy a csereingatlant háromszor visszautasítja, pénzbeli kárpótlást kap. A csereingatlan akkor ruházódik át a jogosult személyre, ha határozatban elismerték igényét a földterületek vagy az együttes földtulajdon pótlására, ha az ilyen igény terjedelme meghaladja a 400 m2-t, és ha az igény pénzben kifejezve meghaladja a 166 eurót. Ha a jogosult személy nem teljesíti az ingatlan-kárpótlási igény elismerésének feltételeit, pénzbeli ingatlan-kárpótlást kap.
(3) A földalap nem ad a jogosult személy számára kárpótlásként olyan földterületet, amelyet nem lehet kiadni az 1. bekezdés szerint, sem olyan földterületet, amelyre az állam tulajdonjoga átruházásának tilalma vonatkozik külön előírások szerint.10d) Ugyanígy a földalap nem adhat a jogosult személy számára kárpótlásként olyan földterületet sem, amely
a) a területrendezési dokumentáció kötelező része szerint közhasznú építmény elhelyezésére van kijelölve,10e)
b) közérdekből kisajátítható,10b)
c) ipari park elhelyezésére van kijelölve,10f)
d) vállalati telek részét képezi,10g)
e) a jogosult személy javaslata előtt a földalap által más felhasználásra volt kijelölve, külön előírások szerint.10h)
(4) Abban az esetben, ha külön előírások szerint az állam vagy más jogi személy tulajdonába történt átruházás vagy átírás után a földterület használatának korlátozására került sor azzal, hogy a földterületet vagy annak egy részét az állam védelmére rendelték,11) vagy ásványok kitermelésére rendelték,12) vagy külön előírások szerint13) nemzeti parkban az erdei földalap része lett, vagy állami természetvédelmi terület, védett lelőhely, védett park, védett kert, védett tanulmányi terület vagy védett természeti képződmény vagy jelentős tájelem területén található, a jogosult személy dönti el, hogy az eredeti földterület kiadását kéri-e vagy más, az állam tulajdonában lévő földterületét. Amennyiben a jogosult személy más földterület átruházását kéri, a 2. bekezdés szerint kell eljárni.
(5) Eredeti mezőgazdasági létesítményhez tartozó lakóépületeket, gazdasági épületeket és más építményeket, nem lehet kiadni abban az esetben, ha az építmény jelentős átépítés következtében elveszítette eredeti építészeti-műszaki szerkezeti jellegét úgy, hogy az már nem kapcsolódik a mezőgazdasági termelés tárgyához vagy természetes személy tulajdonában van, kivéve azokat az eseteket, amikor a természetes személy az építmény tulajdonjogát a 8. §-ban felsorolt körülmények között szerezte meg.
(6) A nemzeti kulturális örökségnek nyilvánított ingatlant nem lehet kiadni addig, amíg a műemlékek kezelését és védelmét szabályozó törvényeket el nem fogadták.
(7) A csereingatlan felkínálásáról tárgyalást kell lebonyolítani, melynek részleteit a Szlovák Köztársaság kormányának a 16. § 6. bek. szerint kiadott rendelete szabályozza. Ha a jogosult személy kárpótlásként megfelelő csereingatlanra tart igényt, saját maga javasolhat írásban ilyen földterületet, legkésőbb öt munkanappal a földalap által felkínált csereingatlan megtárgyalása előtt. Az ezen határidőn túl kézbesített javaslatokat a földalap figyelmen kívül hagyja. A javasolt földterületet a következő sorrendben kell felajánlani:
a) elsősorban ugyanazon a kataszteri területen, ahol az eredeti földterület megtalálható volt vagy a község más kataszteri területén, mely község kataszteri területén az eredeti földterület megtalálható volt,
b) másodsorban azon községek kataszteri területein, melyek közvetlenül szomszédosak azzal a községgel, melynek kataszteri területén az eredeti földterület megtalálható volt, vagy
c) harmadsorban abban a járásban, melyben az eredeti földterület megtalálható volt.
(8) Az ingatlankárpótlást készpénzben adják ki, ha a jogosult személy
a) saját maga nem javasolt csereingatlant és nem ért egyet a felkínált csereingatlan átruházásával, vagy
b) saját maga olyan földterületet javasolt csereingatlanként, amely a 3. bekezdés szerint nem adható át, és nem ért egyet a felkínált csereingatlan átruházásával.
(9) Ha az állam tulajdonából a jogosult személy tulajdonába térítésmentesen ruházódik át a földterület, a Polgári Törvénykönyv 140. §-ának rendelkezése nem alkalmazandó.
(10) A termőföldet, amit a földalap csereingatlanként a jogosult személynek ad ki, a tulajdonjognak a jogosult személyre történő átruházása napjától számított öt évig csak arra a célra lehet felhasználni, amire a tulajdonjognak a jogosult személyre történő átruházása napjáig használták; ez nem érvényes, ha közérdekű építmény kiépítéséről van szó.

12. §
Átfedő követelések
Ha a jogosult személyek egymást átfedő követeléseire kerül sor a 6. § 1. bek. szerint, ebben az esetben az eredeti ingatlanok kiadására való jogosultság azt illeti meg közülük, aki tulajdonát az állam egyoldalú aktusa következtében veszítette el. Amennyiben ilyen módon fokozatosan több jogosult személy veszítette el tulajdonát, ez a jog azt illeti meg közülük, aki a tulajdont hamarabb veszítette el, hacsak másképp nem egyeznek meg. A többi jogosult személy ilyen esetben a 11. § 2. bek. szerinti ingatlan-átruházásra, esetleg pénzbeli kárpótlásra jogosult.

13. §
Az igény-érvényesítési határidők
(1) Az ingatlan kiadására vonatkozó, 6. § szerinti jogot a jogosult személy 1992. december 31-ig érvényesítheti. A 6. § 1. bek. a) pontjában feltüntetett esetben a tizennyolc hónapos határidő csak a végzést megszüntető határozat jogerőre emelkedésének napjától kezd el telni, ha a határozat kiadására a jelen törvény hatályossága után kerül sor. Ha a jogosultság érvényesítésére nem kerül sor a határidőn belül, a jogosultság megszűnik. A járási hivatalban lefolytatott eljáráshoz szükséges írásos bizonyítékok benyújtására vonatkozó határidőket a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános előírások szabályozzák.
(2) Ha az ingatlan kiadására a 9. § szerint került sor, azok a személyek, akiknek az 1. bekezdésben megadott határidőn belüli igényét nem elégítették ki, ezeket az igényeket a bíróságon érvényesíthetik azokkal a személyekkel szemben, akiknek az ingatlant kiadták, éspedig hat hónapon belül, az 1. bekezdésben megnevezett határidő lejárta után.
(3) Az ingatlan kiadására, a 6. § 1. bek. v) pontja szerinti jogosultságot a jogosult személy 2004. december 31-ig érvényesítheti. Ha a jogosultság érvényesítésére nem kerül sor a határidőn belül, a jogosultság megszűnik.

Kárpótlás

14. §
(1) A jogosult személynek kárpótlás jár azokért a lakóépületekért, gazdasági épületekért és más építményekért, melyeket a jelen törvény szerint nem lehet kiadni, vagy amelyek megsemmisültek vagy olyan személyre lettek átruházva, aki nem köteles azokat kiadni. Hasonlóképpen kárpótlás illeti a jogosult személyt azért a földterületért, amelyet a jelen törvény szerint nem adnak ki, és amelyért nem kapott más földterületet.
(2) Ha a lakóépület, gazdasági épület vagy más építmény, amelyet ki kell adni, jelentősen felértékelődött, úgy, hogy a jelen törvény hatályba lépésének napján megállapított ára meghaladja az eredeti épület árát az állam vagy más jogi személy általi átvétel idején, a jogosult személy dönti el, hogy átveszi-e az épületet és a kötelezett személynek megtéríti az árkülönbözetet, vagy kárpótlást kérvényez.
(3) Ha a kiadott lakóépület, gazdasági épület vagy más építmény úgy leértékelődött, hogy a jelen törvény hatályba lépésének napjáig megállapított ára jelentősen alacsonyabb az eredeti épület áránál az állam vagy más jogi személy általi átvétel idején, a jogosult személy dönti el, hogy átveszi-e az épületet és kárpótlást kérvényez az épület állam vagy más jogi személy általi átvétele idején érvényes ára és a jelen törvény hatályba lépésének napján érvényes ára közötti különbség értékében, vagy kárpótlást kérvényez.
(4) A 2. bekezdés szerint kell eljárni azokban az esetekben is, ha a lakóépület, gazdasági épület vagy más építmény más épület vagy építmény részévé vált.
(5) Az árakat a jelen törvény hatályba lépésének napján érvényes árszabályozás szerint kell megállapítani.
(6) Abban az esetben, ha a jogosult személy az ingatlantulajdont állami kiutalásként szerezte meg, az 1. bekezdésben említett, ingatlanért járó kárpótlás csak a kiutalás kifizetett árának mértékéig jár.

15. §
(1) Jogosult személy kárpótlásra jogosult azért az állandó növényzetért, amely a földterületen volt található abban az időben, mikor azt az állam vagy más jogi személy átvette, hacsak a földterület kiadása idején nem található azon más, összevethető, ugyanazon fajta állandó növényzet.
(2) Összevethető erdei növényzetnek minősül az a növényzet, amely a korára és fás szárú összetételére való tekintet nélkül jövedelemforrást jelent, ha ilyen növényzet volt a földterületen abban az időben, mikor azt az állam átvette.
(3) Ha a földterületen nem található növényzet a 2. bekezdés szerint, ha a jogosult személy beleegyezik, az 1. bekezdés szerinti kárpótlást kivételesen költségtérítés formájában is megkaphatja, a létező növényzet gondozásáért, egészen addig az időig, míg az jövedelemforrássá nem válik a 2. bekezdés szerint.
(4) Ha a földterületen, amely a jelen törvény szerint kiadandó, állandó növényzet van, ámbár a földterület állam vagy más jogi személy általi átvétele idején a földterületen összevethető, ugyanazon fajta állandó növényzet nem volt, a jogosult személy dönti el, hogy átveszi-e a földterületet és pénzbeli kárpótlást fizet, vagy más földterület kiadását kéri; ilyen esetben a 11. § 2. bek. szerint kell eljárni.
(5) Az árakat a jelen törvény hatályba lépésének napján érvényes árképzési szabályok szerint kell megállapítani.
(6) Ha a földterületen, amely a jelen törvény szerint kiadandó, erdei növényzet van, ámbár a földterület állam vagy más jogi személy általi átvétele idején a földterületen ilyen növényzet nem volt, a jogosult személy számára a földterületet az erdei növényzettel együtt, térítési kötelezettség nélkül kell kiadni.

16. §
(1) Azokért a földterületekért járó kárpótlást, amelyeket a jelen törvény szerint nem adnak ki, és amelyekért a jogosult személy nem kapott más földterületet, az állam kifizeti. A készpénzben fizetendő térítés összegét kormányrendelettel határozza meg a Cseh Köztársaság kormánya és a Szlovák Köztársaság kormánya.
(2) A többi, 14. és 15. § szerinti kárpótlást az a jogi személy (jogutódja) fizeti, amely a javakat birtokolja, vagy az ingatlan megsemmisülése idején birtokolta vagy átruházta olyan személyre, aki az ingatlant a jelen törvény szerint nem adja ki. Ha ezt a személyt nem lehet azonosítani, vagy ha ez a személy egy költségvetési szervezet vagy támogatott szervezet, a kárpótlást az állam a földalap útján rendezi (17. § 1. bek.) az általánosan kötelező jogi szabályozás szerint.13a) Ugyanígy a 14. és 15. § szerinti kárpótlást az állam biztosítja, ha az egykori nemzeti bizottságok vagy a Megbízottak Testülete a gazdasági épületeket és a családi házakat természetes személyek tulajdonába ruházta át.
(3) A jogosult személy a kárpótlás kiadására vonatkozó felszólítást legkésőbb a 13. §-ban feltüntetett határidőkön belül teheti meg. Ha a kárpótláshoz való jog a járási hivatal vagy a bíróság döntésétől függ, ez a határidő a határozat jogerőre emelkedésétől számított három év elteltével jár le, különben a jogosult személy kárpótláshoz való joga megszűnik.
(4) A jogosult személy a kárpótlásra való felszólítás kézbesítésétől számított hat hónapon belül kapja meg a térítési összeget. A kárpótlási összeget azok a javak képezik, melyeket a kárpótlás nyújtására kötelezett személy birtokol, esetleg e személy tőkerészesedése, éspedig az eredeti ingatlanok és állandó növényzet értékének összegében, hacsak a résztvevők másként nem egyeznek meg. Ha a kárpótlás ingatlanok átruházásával történik, külön előírások szerint13b) kell eljárni; az ilyen átruházással összefüggő adókat és illetékeket nem kell kivetni.
(5) A kárpótlás módjáról a jogosult személy írásbeli felszólításának beadásától számított 60 napon belül kell megegyezni, hacsak az igényt hamarább ki nem elégítették. A jogosult személy beleegyezésével a vele szemben fennálló kötelezettségeket ezen határidőn túl is ki lehet egyenlíteni. Ha a kárpótlást földterületekben nyújtják, a jogosult személy kárpótlási igényét harmadik személyre nem lehet átruházni.
(6) A földalap eljárását a csereingatlanok biztosítása során a Szlovák Köztársaság kormányának rendelete szabályozza részletesebben.


HARMADIK RÉSZ

17. §
A földalap
(1) Az állam tulajdonában lévő, 1. § 1. bek. felsorolt ingatlanokat egy törvényileg létrehozott jogi személy kezeli (a továbbiakban csak „a földalap"), kivéve
a) azokat a földterületeket,
1. melyeken temető található,
2. melyek az állam védelmét szolgálják,14)
3. melyek külön előírások szerint védettek,16)
4. melyek az erdei földalap részét képezik,
5. melyek külön előírás szerinti földterületek,16aa)
6. melyeken a Kistapolcsányi Állami Ménesbirtok állami vállalat, a Pozsonyi Lóversenypálya állami vállalat, az Agrokomplex – Mintavásár Nyitra állami vállalat, a Szlovák Köztársaság Fajtanemesítő Szolgáltatója állami vállalat és a Tátralomnic székhelyű Állami Erdőgazdálkodási Vállalat Tátrai Nemzeti Parkja és az utcási Erdő-agrogazdasági Birtok állami vállalat gazdálkodik,
b) az 1. § 1. bek. b) és c) pontjában felsorolt ingatlanokat, melyekkel a Kistapolcsányi Állami Méntelep állami vállalat, a Pozsonyi Lóversenypálya állami vállalat, az Agrokomplex – Mintavásár Nyitra állami vállalat, a Szlovák Köztársaság Fajtanemesítő Szolgáltatója állami vállalat és a Tátralomnic székhelyű Állami Erdőgazdálkodási Vállalat Tátrai Nemzeti Parkja és az utcási Erdő-agrogazdasági Birtok állami vállalat gazdálkodik.
(2) A földalap nem kezeli a lakóépületeket, gazdasági épületeket és más építményeket, melyek az erdei termelést vagy vízgazdálkodást szolgálják, amelyek velük összefüggenek, és amelyeket jogi személyek kezelnek külön előírás szerint.16a)
(3) Amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik, a földalap az állam ingatlanvagyonának átruházása során külön előírások szerint jár el.17) A privatizációs projekt jóváhagyásáig vagy azzal összhangban, a földalap az ingatlanvagyont más személyek használatába adhatja.
(4) Ha az állam tulajdonában lévő ingatlanok iránt több természetes személy is érdeklődik, a 2. bekezdés szerinti eljárás során előnyt élveznek az eddigi használók, továbbá az önállóan gazdálkodó földművesek. A többi érdeklődő közül előnyt élveznek azok a személyek, akiknek állandó lakhelye azon községben van, melynek a kataszteri területén találhatók az ingatlanok is.
(5) Abban az esetben, ha kételyek merülnek fel azt illetően, hogy az adott ingatlanra vonatkozik-e a jelen törvény, a kérdést a köztársaság illetékes központi államigazgatási szervei döntik el.

18. §
Amennyiben az ingatlan tulajdonosa nem ismert, a földalap vagy az állam tulajdonában lévő erdőbirtok vagyonkezelője17a) (a továbbiakban csak „vagyonkezelő“) jogosult az ingatlant megfelelő érdeklődők használatába adni; az ezért a használatért járó bérleti díj a földalap vagy a vagyonkezelő bevételét képezi mindaddig, míg a tulajdonos nem érvényesíti az ehhez az ingatlanhoz fűződő jogait.

19. §
Tagosítás
(1) A tagosítás változtatásokat jelent a telkek elrendezésében egy bizonyos területen, melyek végrehajtására a földterületileg egységes gazdasági egységek létrehozása céljából került sor, az egyes földtulajdonosok szükségletei szerint és beleegyezésével, valamint a tájépítés, környezetvédelem és építkezési beruházások össztársadalmi követelményei szerint.
(2) A tagosítások végrehajtásáról és az azzal összefüggő tulajdonjogok cseréjéről, valamint átruházásáról, a telkek határainak megállapításáról vagy létrehozásáról, esetleg az érintett telkekhez fűződő dologi teher megszüntetéséről a járási hivatal dönt, a tulajdonosok megállapodása alapján. Abban az esetben, ha a tulajdonosok nem jutnak egyezségre, a járási hivatal a törvényben meghatározott feltételek alkalmazásával hoz döntést. A járási hivatal határozatát az eljárás résztvevőjének javaslatára a bíróság vizsgálja felül.
(3) A tagosításokról szóló eljárást a nemzeti tanácsok törvényei szabályozzák.


NEGYEDIK RÉSZ
Külön, átmeneti és záró rendelkezések

20. §
Az élő és holtleltárért járó kárpótlás
(1) A mezőgazdasági vagy erdei termelés üzemeltetésének biztosítására az élő és holtleltár, valamint a készletek eredeti tulajdonosa jogosult azok visszatérítésére, amennyiben azokat bevitte a mezőgazdasági szövetkezetbe vagy elvették tőle azokat az 1948. február 25. és 1990. január 1. közötti időszakban. Ha az eredeti tulajdonos elhunyt, vagy ha holttá nyilvánították, a mezőgazdasági vagy erdei termelés üzemeltetésének biztosításához szükséges kárpótlást a 4. § 2. bek.-ben feltüntetett további jogosult személy jogosult kérelmezni.
(2) Az 1. bekezdés szerinti kárpótlást az a jogi személy köteles nyújtani, amely ezeket a javakat átvette, vagy ennek jogutódja, éspedig 60 napos határidőn belül, hacsak a résztvevők másként nem egyeznek meg. Ha ezt a személyt nem lehetséges meghatározni, a kárpótlást az állam nyújtja, a földalap által, külön előírás szerint.13a) Abban az esetben, ha ez a jogi személy megtérítette az államnak az élő és holtleltár, valamint a készletek értékét, jogosult azon összeg visszatérítésére, melyet térítésként az államnak kifizetett; ez a követelés a köztársaság illetékes központi államigazgatási szervénél érvényesíthető, a kártérítés nyújtásától számított 60 napos határidőn belül.
(3) A mezőgazdasági vagy erdei termelés üzemeltetésének biztosítására nyújtott kárpótlás ugyanolyan vagy összemérhető fajta, minőségű és mennyiségű, az átvett ingatlanrészhez képest megfelelő javakban nyújtandó; ha ez nem lehetséges, a mezőgazdasági vagy erdei termelés üzemeltetésének biztosítására nyújtott kárpótlás szolgáltatások formájában is kiegyenlíthető, esetleg a 2. bekezdésben szereplő jogi személy tőkéjében való részesedésként, éspedig az elkobzott javak értékéig a jelen törvény hatályba lépésének napján számolt árakon, esetleg más formában történő kárpótlás. A megállapított kárpótlásból leszámítandó az élő és holtleltárért, valamint készletekért járó kárpótlás, melyet a jelen törvény hatályba lépése előtt fizettek ki. Ha nem kerül sor megegyezésre, indítvány alapján a bíróság dönt.
(4) Abban az esetben, ha az ingatlanok nincsenek a 2. bekezdés szerinti jogi személy használatában, akinek kárpótlást kell nyújtania az 1. bekezdés szerint, a jogosult személy a 3. bekezdésben szereplő korlátozások nélkül kérheti ettől a jogi személytől az elkobzott élő és holtleltárért, valamint készletekért járó kárpótlást a mezőgazdasági termelés biztosítására.
(5) A kárpótláshoz való jog megszűnik, ha azt a 13. §-ban meghatározott határidőkön belül nem érvényesítik. Ha a kárpótlást az állam nyújtja a földalap által, a kárpótláshoz való jog megszűnik, ha azt a jelen törvény hatályba lépésétől számított hat hónapon belül nem érvényesítik a földalapnál. Ha a jogosult személy nem érvényesítette követelését, mivel kétségek merültek fel a kötelezett személy kilétét illetően, a kárpótláshoz való joga megszűnik, ha nem érvényesíti követelését a kötelezett személynél a Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériumának (a továbbiakban csak „minisztérium“) határozatának jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül, a 21.b § 2. bek. szerint.
(6) A Cseh Köztársaság kormánya és a Szlovák Köztársaság kormánya meghatározza az 1. bekezdésben felsorolt javakért járó kárpótlások összegének kiszámítási módját arra az esetre, ha nem lehet bizonyítani ezen javak elkobzását vagy bevitelét, vagy nem lehet meghatározni azok jelenlegi értékét.

21. §
Ha több jogosult személy is létezik, de a javak kiadását csak néhány követelik közülük, a javakat egészében nekik adják ki.

21.a §
(1) Az ingatlan kiadásával összefüggő közigazgatási és jegyzői illetékeket nem vetik ki.
(2) A jogait a jelen törvény szerint a kötelezett személlyel szemben követelő jogosult személy mentesül a bírósági illetékek fizetése alól. A bírósági illetékek fizetése alól mentesül az a személy is, aki a jogait a 8. § szerint követeli, ha a bíróság az ő javára döntött.
(3) A határozathozatali tevékenységgel és a csereingatlanok kiadásával, valamint a javak felértékelésével, a parcellák azonosításával és a telkek kimérésével összefüggő elkerülhetetlen kiadásokat az állam fedezi, a földalap által.

21.b §
(1) Ha kétség merül fel, hogy ki a kötelezett személy az 5. és 16. § 2. bek. szerint, az illetékes járási hivatal hoz döntést az ügyben.
(2) Ha kétség merül fel, hogy ki a kötelezett személy a 20. § szerinti kártérítés kiegyenlítésére, a minisztérium hoz döntést az ügyben.
(3) A közigazgatási eljárás keretében kiadott, 1. és 2. bekezdések szerinti határozatok nem tartoznak a bírósági felülvizsgálat hatáskörébe.
(4) Ha az 1. és 2. bekezdések szerinti eljárás nem állapítja meg a kötelezett személyt, a kártérítést az állam nyújtja a földalap által, együttműködve a külön törvény szerinti jogi személyekkel,16a) ha olyan földterületért járó kártérítésről van szó, amely az erdei földalap2) részét képezi az általános érvényű jogszabály szerint.13a)

22. §
Némely használati jog megszűnése
(1) A jelen törvény hatályba lépésének napjával megszűnnek a következő, az 1. § 1. bekezdésében felsorolt tulajdonjogok:
a) a szövetkezeti használati jog azon tulajdonosok társított földterületeinek esetében, akik nem tagjai a mezőgazdasági szövetkezetnek,18)
b) földterület vagy más mezőgazdasági vagyon használati joga a termelés biztosítására,19)
c) erdei termelést és az erdő többi funkcióit biztosító használati jog,20)
d) a halastavak ingyenes használatának joga,21)
e) az állam tulajdonában lévő ingatlanok tartós használatának joga,22)
f) az állam tulajdonában lévő ingatlanokhoz fűződő gazdálkodás joga.23)
(2) Ha az eddigi haszonélvező és a mezőgazdasági vagy erdei földterület tulajdonosa között nem jött létre más megállapodás, a jelen törvény hatályba lépésének napjával vagy azzal a nappal, mikor a földterület a jelen törvény második része szerint kiadásra került, bérleti viszony jön köztük létre, melyet a folyó év október 1-jével lehet felmondani; ez nem érvényes, ha olyan erdőterületekről van szó, amelyekre a 3. és 4. bekezdés rendelkezései vonatkoznak. 1991-ben és 1992-ben a tulajdonosok a mezőgazdasági termelés végzését 1991. október 1-jével vagy 1992. október 1-jével mondhatják fel, a felmondást legkésőbb a megadott dátum előtt egy hónappal kell kézbesíteni.
(3) A (2) bekezdés szerint keletkezett bérleti viszony az erdőterülethez megszűnik,
a) ha a tulajdonos felmondja,
b) a földrendezési projektről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjával vagy az ezen határozatban23a) feltüntetett későbbi napon, vagy
c) közös megegyezéssel.
(4) A (2) bekezdés szerint keletkezett bérleti viszonyt az erdőterülethez január 1-jével lehet felmondani, ha a 34.a § (2) bekezdése másként nem rendelkezik. A felmondási idő egy év, ha az (5) bekezdés másként nem rendelkezik.
(5) Ha a földterületen a szükséges növényi génkészlethez tartozó állandó kultúrák találhatók, ha a földterület kizárólag új nemesített növényfajták23b) termesztésére szolgál, vagy a földterületen erdei fák magtermelő kertjei vagy erdészeti arborétumai vannak, a tulajdonos által a (2) bekezdés szerint keletkezett bérleti viszony megszüntetésére benyújtott felmondás felmondási ideje nem járhat le előbb, mielőtt elérnék azt a célt, amelyre a földterület 1992. február 1-jén használták.
(6) Az erdőterületre, melynek bérleti viszonya a (2) bekezdés alapján jött létre, arányos mértékben vonatkoznak az 5. § (3) bek. rendelkezései.
(7) A résztulajdonos, aki az erdőterületben nem birtokol felénél nagyobb résztulajdont, köteles a (2) bekezdés alapján létesült bérleti viszony felmondásához csatolni annyi társtulajdonos írásos beleegyezését, hogy az együttes tulajdonhányaduk elérje a tulajdon több mint a felét. Ha a társtulajdonos tulajdonrésze az erdőterület felénél nagyobb, az előző mondat szerinti egyetértésre nincs szükség. A 22.a § (1) bekezdése szerinti egyesített/tagosított erdőterület esetében a tulajdonos vagy a tulajdonosok közössége23c) vagy a erdőbirtokosság23d) (a továbbiakban csak „társulás”) köteles a (2) bekezdés alapján létesült bérleti viszony felmondásához csatolni az első mondat szerinti társtulajdonosok egyetértő írásos nyilatkozatát, hogy az együttes tulajdonhányaduk elérje a tagosított erdőtulajdon több mint a felét.
(8) A (2) bekezdés alapján létesült bérleti viszony felmondásához a tulajdonos vagy a tulajdonosok közössége a (7) bekezdés szerinti írásos beleegyezésen kívül köteles csatolni az tulajdon adatait bizonyító okiratot a kataszteri terület megnevezésének feltüntetésével, a parcellaszámmal és az erdőterület vagy azon terület tulajdonosának a megjelölésével, mely összességében eléri a 22.a § (1) bekezdése szerinti minimális területet.
(9) A (2) bekezdés alapján létesült bérleti viszonyban erdőterületért megszabott bérleti díjat a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabály szerint határozzák meg.
(10) Ha a (2) bekezdés alapján létesült a bérleti viszony az erdőterülethez a (3) bekezdés b) pontja szerint megszűnik, a tulajdonos kérheti a (9) bekezdés szerinti bérleti díjat a földrendezési projekt23e) elrendelésének napjától az új földterület tulajdonjoga23f) megszerzésének napjáig tartó határidőben.
(11) Ha az addigi használó és az ingatlantulajdonos között – a mezőgazdasági és erdőterületet kivéve –a jelen törvény hatályba lépésének napjától vagy azon naptól, amikor az ingatlan e törvény második része értelmében kiadásra került, nem született más megállapodás, mely bármikor felmondható. A felmondási idő három hónap. A felmondási idő a felmondás kézbesítését követő hónap első napjától telik.
(12) Az (1) – (11) bekezdés szerinti jogok érvényesíthetőségére arányos mértékben vonatkoznak a 4.a § (1) bekezdésének rendelkezései.

22.a §
(1) Az eddigi előírások szerint használt erdei földterületeket elsősorban egységes erdőrészekben kell átadni tulajdonosaiknak, melyek az erdő térbeli felosztásának külön előírás szerinti egységei,23e) az egyes parcellák kijelölése nélkül. A legkisebb kiadható földterület vagy egységes erdőrész 0,5 ha,23h) ha a (10) bekezdés másként nem rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti földterületek átadásával és azok további használatával kapcsolatos közös dolgok beszerzésérének érdekében a tulajdonosok társulásokat hozhatnak létre. Az átadott erdőterület hasznosítására külön előírás23i) vonatkozik.
(3) Ha a felmondást a 22. § (3) bekezdése a) pontja szerint nyújtják be, az erdőterület átadásáról és átvételéről az eddigi használó és a tulajdonos vagy a társulás az erdőterület átvételéről szóló írásos szerződést köt (a továbbiakban csak „átadási-átvételi szerződés”), mely tartalmazza
a) a bérleti díj fizetésének módját,
b) a bérleti díj megfizetésének határidejét, mely nem lehet több 60 napnál a szerződéskötés napjától számítva, ha a szerződés másképp nem rendelkezik,
c) a (13) bekezdés szerinti bérleti szerződés másolatát, ha az erdőterület átadásának részét állami tulajdonban lévő vagy nevesítetlen/ismeretlen tulajdonosú földek vagy tulajdonrészek is képezik,23j)
d) a feladatok biztosításának módját külön jog-szabály szerint,23k) valamint
e) a dátumot, amikor az erdővel való gazdálkodás átadásra és átvételre kerül.
(4) Az átadási-átvételi szerződés megkötésének céljára a tulajdonos vagy a társulás köteles biztosítani az együttműködést a művelt erdőterület határainak terepen történő kijelölésénél23l) vagy kitűzésénél;23m) a határ kijelöléséről vagy kitűzéséről feljegyzés készül.
(5) Ha nem születik egyezség a művelt erdőterület határai kijelölésének vagy kitűzésének folyamatáról, a művelt erdőterület határainak kijelölési vagy kitűzési költségeit a tulajdonos vagy társulás és az addigi használó egyenlő arányban viseli.
(6) Az addigi használó a 22. § (3) bek. a) pontja szerinti felmondás vagy a 34.e § (1) vagy (2) bekezdése szerinti értesítés kézbesítésétől számított 60 napon belül megvizsgálja a tulajdonos vagy társulás által benyújtott dokumentumokat, és ha szükséges, felszólítja a tulajdonost vagy társulást azok kiegészítésére vagy a hibák kijavítására olyan határidőn belül, mely nem rövidebb a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napnál, párhuzamosan a tulajdonost vagy társulást felvilágosítja a tétlenség jogi következményeiről.
(7) Ha nem születik egyezség az átadási-átvételi szerződés megkötéséről, a felmondási határidő pedig letelt és nem születik más bérleti szerződés, az erdőgazdálkodási közigazgatási hatóság az eddigi használó bejelentése alapján az erdő különleges műveléséről ad ki határozatot;23n) az eddigi használó köteles a határozat végrehajtóságának napjáig szakszerűen művelni az erdőt.
(8) Az erdőterület (1) bekezdés szerinti átadása során rendezik a társulással a tulajdonos és az állam restitúciós igényeit is; a társulás eljárására arányos mértékben vonatkoznak a (2) – (7) és (9) – (14) bekezdés és a 22. § rendelkezései.
(9) A (7) és (8) bekezdés szerinti eljárás arányos mértékben vonatkozik a 22. § (3) bek. c) pontja szerint megszűnő bérleti viszonyra is.
(10) Az erdőterületeket nem kell egységes erdőrészekben kiadni, ha más bérleti viszony jön létra vagy ha a tulajdonos vagy a társulás bizonyítja az addigi használónak, hogy közvetlenül a (2) bekezdés szerint létrejött bérleti viszony megszűnését követően biztosítja a külön jogszabály szerinti szakszerű erdőművelést23i) erdőgazdálkodási szakember által,23o) aki biztosítja e tevékenységet a közvetlenül szomszédos erdőterülete vagy erdőterületeinek növényzetével kapcsolatosan is, miközben e területek növényzetének együttes kiterjedése összegezve eléri legalább az (1) bekezdésben meghatározott minimális területet.
(11) Az (1) bekezdés szerinti eljárást nem alkalmazzák, ha az átadott erdőterületeken nem kerül sor a racionális erdőgazdálkodás megzavarására vagy a területek mint természeti erőforrások tartós fenntarthatóságának megzavarására. Az előző mondat szerinti megzavarásra nem kerül sor, ha az átadott erdőterület vagy erdőterületek a közvetlenül szomszédos erdőterületekkel együtt összeségében elérik az (1) bekezdés szerinti területnagyságot; ez nem érvényes, ha összefüggő erdőterület-komplexumon kívüli önálló erdőterületről van szó.
(12) A tulajdonos vagy társulás, mely a 22. § (7) vagy (8) bekezdése szerinti dokumentumokat benyújtotta, a felmondási idő alatt korlátozhatja az addigi bérlő erdőhasználati jogainak körét. Az addigi bérlő erdőhasználati joga nem korlátozható azon a téren, mely esetében különleges jogszabályban előírt kötelességet teljesít.23p)
(13) Ha az egységesített erdőrész (1) bekezdés szerinti átadása során állami tulajdonú vagy nevesítetlen tulajdonosú23j) erdőterülethez vagy erdőrészhez kapcsolódó használati jogok átadására is sor kerül, az addigi használó, mely azt műveli, a tulajdonossal vagy társulással – melynek az érintett erdőterület vagy egy része használati joga átadásra kerül – bérleti szerződést köt; a külön jogszabály szerinti bérleti szerződést23q) legkésőbb az átadási-átvételi szerződés aláírásakor kell megkötni.
(14) Az (1) – (13) bekezdés szerinti jogok érvényesítésére a.4.a § (1) bek. arányos mértékben vonatkozik.

22.b §
(1) A jelen törvény céljai erdészeti magánút az erdei út vagy annak egy része a vele kapcsolatos az építményekkel és tartozékokkal együtt, melyeket az eddigi használó építményként23r) vagy beruházásként létesített és a külön jogszabály szerinti könyvelésében23s) vezetve van.
(2) Az eddigi használó, mely az erdészeti magánutat kezeli, a tulajdonos kérvényének kézbesítése napjától számított tíz napon belül igazolást ad ki, hogy az erdei utat erdészeti magánútnak tekinti.
(3) Az átadott erdőterületekhez vagy a tulajdonosnak a 9. §, a 22. és 22.a § vagy különleges jogszabály23t) szerint kiadott erdőterületekhez térítésmentesen kiadhatók az erdészeti magánutak vagy azok részei.
(4) Az eddigi használó, mely az erdészeti magánutat kezeli, a tulajdonos vagy társulás kérvénye alapján a 22.a § (2) bek. szerint a vagyonkiadási szerződésben térítésmentesen átadhatja az erdészeti magánút vagy egy része tulajdonjogát a tulajdonosnak. Az eddigi használó az erdészeti magánutat vagy annak részét felajánlhatja a tulajdonosnak vagy a társulásnak.
(5) Az eddigi használó, mely az erdészeti magánutat vagy annak egy részét kezeli, a (4) bekezdés szerinti szerződés megkötésének napjától számított hat hónapon belül rendezi az így átadott vagyon ügyét a külön jogszabály rendelkezései szerinti eljárásban.23s)
(6) A több tulajdonos területein áthaladó erdészeti magánút az vagy annak része az átadást követően az érintettek osztatlan közös tulajdonába kerül23u) a tulajdonos erdőterületén lévő erdészeti magánút területének hányada értékében.
(7) Az átadott erdészeti magánutak vagy részeik által képezett vagyonnal való gazdálkodást külön jogszabály23v) rendezi.
(8) Az (1) – (7) bekezdés szerinti eljárásra arányosan vonatkoznak a 4.a § (1) bek. rendelkezései.
(9) Az (1) – (8) bekezdés szerinti eljárás arányosan alkalmazandó olyan turistaösvények átadására, melyeket a külön jogszabály szerinti könyvvitelben beruházásként tartanak nyilván.23s)

23. §
A 14. ás 16. § rendelkezései szerint kárpótlásra jogosult annak a lakó- vagy gazdasági épületnek a tulajdonosa is, melyet külön előírások szerinti használat során egy szervezet eltávolított vagy elértéktelenített.24) Abban az esetben, ha ezt az épületet nem az állam, hanem más jogi személy távolította el vagy értéktelenített el, a tulajdonos pénzbeli kárpótlásra jogosult ezzel a jogi személlyel szemben, amennyiben nem egyeznek meg más formájú kárpótlásban.

4. §
Az állandó növényi kultúrákért járó kárpótlás
(1) Abban az esetben, ha az állandó kultúrák, akkor keltek ki a parcellákon, mikor azok külön előírások szerint mezőgazdasági vagy erdészeti szervezetek használatában voltak,24) a használati jog lejártának napjával a földterület tulajdonosának tulajdonába kerülnek; azonban a használat ideje alatt belőlük származó haszon a földterület haszonélvezőjét illeti.
(2) Abban az esetben, ha a mezőgazdasági vagy erdészeti szervezetek általi használatbavétel előtt a földterületen nem volt kiültetve más, összevethető jellegű állandó növényzet ugyanazon kultúrából, a haszonélvező kárpótlásra jogosult, melynek összege az újonnan kiültetett állandó növényzet értéke a jelen törvény hatályba lépésének napján, hacsak az állandó kultúrák nem az állam eszköziből kerültek kiültetésre.
(3) Annak a tulajdonosnak a javaslatára, akinek az eddigi haszonélvezőt a 2. bekezdés szerint kártalanítania kell az állandó növényzetért, a földalap a földterületét, az állam tulajdonában lévő, más földterületre cseréli. Az állandó növényzet értékéért járó kártalanítást ilyen esetben az állam állja.
(4) Ha a földterületen a használati jog megszűnésének napján nincsenek összehasonlítható állandó kultúrák, melyek azon ott voltak a használati jog létrejöttének napján, a tulajdonost kártalanítás illeti meg az állandó növényzetért a 15. § 1-3. bek. szerint.

Az épületek és földterületek tulajdonosainak és használóinak jogai

25. §
(1) A lakás átadásáról és átvételéről vagy a földterületek bérletéről szóló megállapodásból, illetve az átvett ingatlanban található, nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti szerződéséből eredő bérbeadói jogok és kötelezettségek a tulajdonosra szállnak át.
(2) Ha az átadásra kerülő ingatlanokban
a) diplomáciai és konzulátusi képviseletek székelnek,
b) egészségügyi és szociális szolgáltatások biztosítása folyik,
c) iskolaügyi célt szolgálnak,
d) kulturális és testnevelési létesítmények üzemelnek,
e) foglalkoztatási rehabilitáció és fogyatékkal élő személyek alkalmazása folyik,
az átadott ingatlanokban található lakások, földterületek és nem lakás céljára szolgáló helyiségek eddigi haszonélvezői jogosultak a lakás, a földterület és a nem lakás céljára szolgáló helyiség használatáról szóló megállapodás megkötésére a tulajdonossal. Ezekben az esetekben a tulajdonos a megállapodást leghamarább a jelen törvény hatályba lépésének napjától számított 10 év múlva mondhatja fel, hacsak a résztvevők másként nem egyeznek meg; ez a kötelezettség az összes további tulajdonosra is átszáll a megadott határidőn belül.
(3) Ha a bérleti díj összegéről és fizetésének feltételeiről a tulajdonos és a 2. bekezdésben feltüntetett lakás, földterület vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség használója nem tudnak megegyezni, a bérleti díj összegéről az illetékes államigazgatási szerv hoz határozatot, az általános érvényű árszabályozás szerint.

26. §
(1) A Törvénytár többször módosított, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és albérletéről szóló, 116/1990. sz. törvényének 9. §-a 2. bek.-nek rendelkezése az i) pont beszúrásával egészítendő ki, amely így hangzik:
„i) olyan ingatlanban található nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadásáról van szó, amelyet az eredeti tulajdonosra ruháztak át a Törvénytár 229/1991. számú, a termőföldhöz és más mezőgazdasági tulajdonhoz fűződő tulajdonviszonyok rendezéséről szóló törvény alapján.“.
(2) A mezőgazdasági létesítményhez tartozó lakóépület tulajdonosának javaslatára, melyet a jelen törvény hatályba lépésétől számított három éven belül érvényesítettek, az illetékes szerv megszünteti a lakás használati jogát, vagy annak kiürítéséről dönt, ha a tulajdonosnak és közeli hozzátartozóinak szükségük van rá mezőgazdasági termelés végzése céljából.

27. §
(1) A lakás, a nem lakás céljára szolgáló helyiség, épület vagy építmény használója, aki az építészeti előírásokkal összhangban, saját költségén olyan építészeti módosításokat hajtott végre, melyek növelték a lakás, a nem lakás céljára szolgáló helyiség, épület vagy építmény értékét, amennyiben használati joga megszűnik, az értéknövelés után járó kárpótlásra jogosult.
(2) Ha a lakás, a nem lakás céljára szolgáló helyiség, épület vagy építmény értéke a használati jog megszűnésének napján nagyobb mértékű csökkenést mutat, mint ami a normál elhasználódásnak megfelel, a szóban forgó helyiségek használója köteles a lakás, a nem lakás céljára szolgáló helyiség, épület vagy építmény tulajdonosának kárpótlást fizetni ezért az értékcsökkenésért.
(3) A kárpótlásokat a használati jog megszűnésének napján érvényes árszabályozás szerint kell megállapítani.

28. §
A kiadott dologgal kapcsolatosan a kötelezett személy a jogosult személlyel szemben nem érvényesíthet semmilyen pénzbeli vagy más igényeket. Úgyszintén a jogosult személy, akinek a dolgot kiadták, a kiadott dologgal kapcsolatosan, a kötelezett személlyel szemben semmilyen más igényeket nem érvényesíthet, mint amik a jelen törvényben szerepelnek.

28.a §
Amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik, a jelen törvény szerint kárpótlásokat az 1991. június 24-én érvényes árakon kell folyósítani.

29. §
Az egyházak vagyona
Azt a vagyont, melynek eredeti tulajdonosai egyházak, vallási közösségek, rendek és kongregációk voltak, az erről a vagyonról szóló törvények elfogadásáig nem lehet átruházni más személyekre. Kivételes esetekben ez a vagyon átruházható más jogi személyekre és természetes személyekre, de csak az eredeti tulajdonos és a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma beleegyezésével.

30. §
A jelen törvény második része szerinti eljárás céljára az 1. § 1. bek.-ben feltüntetett vagyonnak minősül az a vagyon is, melyet a tulajdonjog elkobzása idején ezekre a célokra használtak.

31. §
A második rész és a 20. § rendelkezéseit nem lehet alkalmazni azokban az esetekben, ha a dolgot önkényuralom idején az államilag megbízhatatlan egyén rabosítása, vagy faji üldöztetés következtében szerezték meg.

32. §
A földreformról szóló külön rendelkezések
A jelen törvény hatályba lépésének napjától nem alkalmazandóak a Törvénytár többször módosított, a nagy földbirtokok lefoglalásáról szóló 215/1919. sz. törvényének rendelkezései, a Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, 104/1945. sz. rendelete, a németek, magyarok, valamint árulók és a szlovák nemzet ellenségeinek mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és sürgős szétosztásáról, a SzNT Megbízotti Testülete 26/1948. sz. rendelete 1. § 2. bek., amely szabályozza a magyar nemzetiségű személyek mezőgazdasági vagyonának elkobzásból való kivételét, a Törvénytár többször módosított, az első földreform revíziójáról szóló, 142/1947. sz. törvényének rendelkezései, és a Törvénytár új földreformról szóló, 46/1948. sz. törvényének rendelkezései.

33. §
(1) Ha a jogosult személy a jelen törvény szerint az ingatlan kiadására jogosult a 6. § 3. bek. szerinti terjedelemben és eddig ezeket az ingatlanokat kisebb terjedelemben adták ki neki, a járási hivatal dönt a fennmaradó igényről 9. §, 3. bek. szerinti eljárásban, ha a jogosult személy a jelen törvény hatályba lépésétől számított hat hónapon belül beadja a határozat kiadásáról szóló javaslatát.
(2) Ha a jogosult személy az eddigi előírások szerint nagyobb terjedelmű ingatlan kiadására érvényesítette igényét, mint az a 6. § 3. bekezdésében fel van tüntetve, és az igényről a jelen törvény hatályba lépéséig nem született jogerős határozat, az ingatlant a jelen törvény szerinti terjedelemben lehet kiadni.
(3) Az ingatlan kiadásának a 6. § 1. bek. u) pontja szerinti igénylését és a 16. § 2. bek. szerinti kárpótlási igényt a jogosult személyek a járási hivatalban érvényesíthetik, a jelen törvény hatályba lépésétől számított hat hónapon belül. Az összes jogosult személy igénye időben kerül érvényesítésre, ha a megadott határidőn belül legalább egy jogosult személy érvényesítette azt. Az érvényesített igénnyel kapcsolatos írásos bizonyítékok benyújtására vonatkozó határidőket a közigazgatási eljárásról szóló általános előírások szabályozzák; a bizonyítékokat legkésőbb 1995. december 31-éig lehet benyújtani a járási hivatalnak, egyébként a jogosultság megszűnik. Az ingatlan kiadásáig az eddigi tulajdonos köteles ezeket az ingatlanokat az 5. § 3. bek. szerint kezelni.
(4) A jelen törvény szerinti eljárás során az eljárás résztvevője köteles megadni a családi és utónevét, születési családi nevét, állandó lakhelyét, személyi azonosítóját és születési idejét.
(5) Ha a határozat, amellyel elismerték a kárpótláshoz való jogát, 2008. január 1. előtt emelkedett jogerőre, a kárpótlásra való felszólítás érvényesítésének határideje 2009. január 1-jén lejár, a határidő azonban nem jár le a határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül, egyébként a jogosultság megszűnik.

34. §
Megszüntető rendelkezés
Megszüntetendő
1. a Tt. 123/1975. sz. törvénye, a termőföld és más mezőgazdasági vagyon használatáról a termelés biztosítására, módosítva a Tt. 95/1988. sz. törvényével és a Tt. 114/1990. sz. törvényével,
2. a Tt. 61/1977. sz. törvényének 12-19. §, az erdőkről,
3. a Tt. 102/1963. sz. törvényének 4. §, a halászatról,
4. a Tt. 162/1990. sz. törvényének 50. § 2., 4. és 5. bek., és 51. §, a mezőgazdasági szövetkezetekről,
5. a SZNT 81/1949. sz. törvénye, az egykori úrbéresek, földközösségek és hasonló jogi alakulatok legelőterületei jogviszonyainak rendezéséről,
6. a SZNT 2/1958. sz. törvénye az egykori úrbéresek, földközösségek és hasonló jogi alakulatok által közösen használt erdők viszonyainak és művelésének rendezéséről.

34.a §
A vállalat vagyonát vagy vagyonának azon részeit, amelyeket bármilyen okokból 1991. augusztus 19-étől nem lehetett privatizálni, és a vállalatot megszüntették, valamint törölték a cégjegyzékből,25) a Szlovák Köztársaság Gazdasági Minisztériuma a földalap kezelésébe helyezi vissza.

34.b §
Átmeneti rendelkezés a 2010. június 1-étől hatályos szabályozásokhoz
A földalap köteles új csereingatlant felajánlani a jogosult személynek, akinek 2010. május 31-ig ajánlott fel csereingatlant; ez nem érvényes, ha a jogosult személlyel megállapodást kötött a 16. § 5. bek. szerint egy konkrét földterületről, amely a jelen törvény hatályba lépésének napjáig az állam tulajdonában van. Az új csereingatlanról szóló ajánlat megtárgyalására, a 11. § 7. bek. szerinti eljárással, legkorábban 2010. szeptember 1-jén kerülhet sor.

34.c §
Átmeneti rendelkezés a 2011. március 1-től hatályos szabályozásokhoz
(1) Ha a csereingatlanokról szóló ajánlatok 11. § 7. bek. szerinti tárgyalásait a jogosult személyekkel, vagy csereingatlanokról szóló ajánlatok 11. § szerinti tárgyalásait a földalap és a jogosult személy között 2011. február 28-ig nem sikerült lezárni a szerződésjavaslat aláírásával a területi szervezeti egységgel26) vagy szerződés aláírásával a fölalap és a jogosult személy között, akkor azok a 2011. március 1-ig hatályos előírások szerint fejezendők be.
(2) A 6. § 1. bek. v) pontja szerint kiadott ingatlanokra, a kötelezett személy javára, létrehozott dologi teher, megszűnik.
(3) A kötelezett személynek az ingatlan kiadásával összefüggő jogai és kötelességei, melyek a 6. § 1. bek. v) pontja szerint átszálltak az államra, külön előírás szerint átszállnak a jogi személyre.27)

34.d §
Átmeneti rendelkezések a 2015. július 1-jétől hatályos szabályozásokhoz
A 11. § 10. bek. rendelkezése a termőföldhöz fűződő tulajdonjog átruházására is vonatkozik, ha 2015. június 30-áig sor került a 16. § 5. bek. szerinti megállapodásra vagy szerződés megkötésére a 2015. június 30-áig hatályos rendelkezések szerint.

34.e §
Átmeneti rendelkezések a 2019. július 1-től hatályos módosításhoz
(1) Az erdőterület eddigi használója28) 2012. június 30-ig a honlapján és a község hivatalos hirdetőtábláján felhívást tesz közzé 60 napon át, hogy mely kataszteri területen található az erdőterület, melynek tulajdonosai a felhívás közzétételéig nem igényelték erdőhasználati joguk visszaszolgáltatását, a 22. § (3) bek. a) vagy c) pontja szerinti eljárás érvényesítését. Az erdőterületek első mondat szerinti tulajdonosai a 22. § (3) bek. a) vagy c) pontja szerint járhatnak el az első mondat szerinti határidő leteltétől számított hat hónapon át; ha az említett határidőben a tulajdonos nem jár el a 22. § (3) bek. a) vagy c) pontja szerint, a 22. § (4) bek. szerinti bérleti viszony fennmarad.
(2) Az erdőterület eddigi használója 2012. június 30-ig a honlapján és a község hivatalos hirdetőtábláján felhívást tesz közzé 60 napon át, hogy mely kataszteri területen található az erdőterület, melynek tulajdonosai a felhívás közzétételéig igényelték erdőhasználati joguk visszaszolgáltatását, a 22. § szerinti eljárásban, de igénylésüket nem egészítették ki vagy javították ki, hogy hat hónapos határidőn belül jelezzék az eddigi használónak, hogy fenntartják-e erdőhasználati joguk visszaigénylési eljárásának folytatását és átadását. Ha az első mondat szerinti tulajdonos nyilatkozatából az következik, hogy a tulajdonos felmondja a bérleti viszonyt, a felmondási idő a nyilatkozat kézhezvételének napjától telik. Az első mondat szerinti értesítés benyújtási határidejének leteltével a ki nem egészített és ki nem javított igénylésre úgy tekintenek, mintha be sem nyújtották volna, és a 22. § (4) bek. szerinti bérleti viszony fennmarad.
(3) A község köteles az erdőterület eddigi használójának kérésére hivatalos hirdetőtábláján közzétenni az (1) és (2) bekezdés szerinti felhívást. Az (1) bekezdés szerinti felhívás közzétételére a közigazgatási eljárás rendelkezéseit alkalmazzák.29) Az eddigi erdőhasználóknak kézbesített (1) és (2) bekezdés szerinti beadványokra a 22. és 22.a § rendelkezései vonatkoznak.

35. §
Hatályosság
A jelen törvény a kihirdetésének napján lép hatályba.


Havel s. k.
Dubček s. k.
Čalfa s. k.


1) A Tt. 53/1966. sz. törvényének 1. §, a mezőgazdasági termőföldek védelméről, módosítva a Tt. 75/1976. sz. törvényével
2) A Tt. 61/1977. sz. törvényének 2. §, az erdőkről.
2a) A Szlovák Nemzeti Tanács 330/1991. sz. törvényének 15. § 2. bek., a birtokrendezésről, a földtulajdon elrendezéséről, a földhivatalokról, a földalapról és a földközösségekről.
3) A Tt. 162/1990. sz. törvényének 46. § 4. bek., a mezőgazdasági szövetkezetekről.
4b) A Szlovák Nemzeti Tanács 100/1977. sz. törvényének 8. §, az erdei gazdálkodásról és az erdőgazdálkodás államigazgatásáról, módosítva a Szlovák Nemzeti Tanács 510/1991. sz. törvényével és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 183/1993. sz. törvényével. A Szlovák Nemzeti Tanács 307/1992. sz. törvénye a mezőgazdasági termőföldek védelméről.
5) A Tt. többször módosított, 82/1968. sz. törvénye, a bíróságok általi rehabilitálásról.
A Tt. 119/1990. sz. törvénye a bíróságok általi rehabilitálásról, módosítva a Tt. 47/1991. sz. törvényével és a Tt. 633/1992. sz. törvényével.
A Tt. 87/1991. sz. törvénye, a nem bíróságok általi rehabilitálásról, módosítva a Tt. 264/1992. sz. törvényével, a Tt. 267/1992. sz. törvényével és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 154/1993. sz. törvényével.
5a) A Szlovák Nemzeti Tanács 330/1991. sz. törvényének 37. §, a birtokrendezésről, a földtulajdon elrendezéséről, a földhivatalokról, a földalapról és a földközösségekről, módosítva a Szlovák Nemzeti Tanács 293/1992. sz. törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács 323/1992. sz. törvényével és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 187/1993. sz. törvényével.
5b) A Tt. 169/1949. sz. törvénye, a katonai körzetekről, módosítva a Tt. 131/1970. sz. törvényével
6) A Tt. 87/1991. sz. törvényének 2. § 2. bek.
7) A Tt. 87/1991. sz. törvényének 2. § 3. bek., első mondata.
8) Például a Tt. 49/1959. sz. törvénye, az egységes földműves szövetkezetekről, a Tt. 122/1975. sz. törvénye a mezőgazdasági szövetkezetekről.
9) Például a Megbízottak Testületének 26/1948. sz. rendelete, amely szabályozza a magyar nemzetiségű személyek mezőgazdasági vagyonának elkobzásból való kivételét.
9a) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, 104/1945. sz. rendelete, a németek, magyarok, valamint árulók és a szlovák nemzet ellenségeinek mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és gyorsított szétosztásáról.
A köztársasági elnök 108/1945. sz. dekrétuma, az ellenség vagyonának elkobzásáról és a Nemzeti Megújulási Alapokról.
9b) Az SZNT többször módosított, 33/1945. sz. rendelete, a fasiszta gonosztevők, megszállók, árulók és kollaboránsok megbüntetéséről és a népbíróságok létrehozásáról.
9c) A Szlovák Nemzeti Tanács 52/1945. sz. rendelete, mely megszünteti a csehszlovák földreform hatálya alá eső ingatlanmegszerzéseket, melyekre a magyar állam által ideiglenesen megszállt területen került sor.
9e) A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 4. cikkelye.
A Tt. 138/1973. sz. törvényének 19. és 31. §, a vizekről (víztörvény).
10) A Tt. 83/1976. sz. rendeletének 52-58. §, az építőipari általános műszaki követelményekről módosítva a 45/1979. sz. rendelettel.
10a) A Szlovák Nemzeti Tanács 1/1955. sz. törvényének 7. §, a természet állami védelméről.
A Tt. 17/1992. sz. törvénye, a környezetvédelemről. A Szlovák Szocialista Köztársaság Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztériumának többször módosított, 14/1978. sz. rendeletének 1. § 3. bek. g) pontja, az erdők kategorizálásáról, művelésük módjáról és az erdők gazdasági hasznosításának módjáról.
10b) A Tt. többször módosított, 50/1976. sz. törvényének, 108. § 2. bek., a területtervezésről és az építési rendtartásról (építési törvény).
10c) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, 330/1991. sz. törvényének 14. § 4. bek., a birtokrendezésről, a földtulajdon elrendezéséről, a földhivatalokról, a földalapról és a földközösségekről.
10d) Például a Tt. többször módosított, 543/2002. sz. törvényének 62. §, a természet és a táj védelméről.
10e) A Tt. többször módosított, 50/1976. sz. törvényének 27. §.
10f) A Tt. 193/2001. sz. törvénye, az ipari parkok létesítésének támogatásáról, valamint a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a földtulajdon elrendezéséhez kapcsolódó némely intézkedésekről szóló, többször módosított, 180/1995. sz. törvényének módosításáról.
10g) A Tt. többször módosított, 175/1999. sz. törvénye, a jelentős beruházások előkészítésével kapcsolatos némely intézkedésekről, valamint némely törvény kiegészítéséről.
10h) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított, 180/1995. sz. törvénye, a földtulajdon elrendezéséhez kapcsolódó némely intézkedésekről, a Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, 330/1991. sz. törvénye.
11) A Tt. 169/1949. sz. törvényének 8. §, a katonai körzetekről.
12) A Tt. 44/1988. sz. törvényének 6. és 7. §, az ásványkincsek védelméről és felhasználásáról (bányászati törvény).
13) A Tt. többször módosított 40/1956. sz. törvénye, a természet állami védelméről.
A SZNT többször módosított 1/1955. sz. törvénye, a természet állami védelméről.
13a) A Szlovák Köztársaság Kormányának 75/1993. sz. rendelete, amely részletesebben rendezi a mezőgazdasági vagyonhoz fűződő restitúciós igények érvényesítésének és rendezésének folyamatát.
13b) Polgári Törvénykönyv.
A Tt. 265/1992. sz. törvénye, az ingatlanokhoz fűződő tulajdon- és más dologi jogok bejegyzéséről. A Szlovák Nemzeti Tanács 266/1992. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság ingatlankataszteréről.
14) A Tt. 169/1949. sz. törvényének 8. §-a.
16) A CSNT 20/1987. sz. törvényének 2., 4. és 5. §, a műemlékekről való állami gondoskodásról.
Az SZNT 27/1987. sz. törvényének 2., 4. és 5. §, a műemlékekről való állami gondoskodásról.
16a) A Tt. 326/2005. sz. törvényének 50. § 3. bek., az erdőkről.
A Szlovák Köztársaság Kormányának 58/2003. sz. rendelete, amely kihirdeti a Tátrai Nemzeti Parkot.
16aa) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 278/1993. sz. törvényének 5. § 3. bek., az állam vagyonának kezeléséről, módosítva a Tt. 72/1999. sz. törvényével.
17) A Tt. 92/1991. sz. törvénye, az állam vagyonának más személyekre történő átruházási feltételeiről. A Szlovák Nemzeti Tanács 330/1991. sz. törvénye.
17a) A Tt. 326/2005. sz. törvényének 2. § q) pontja.
18) A Tt. 162/1990. sz. törvényének 46. §.
19) A Tt. többször módosított, 123/1975. sz. törvényének 1. §, a termőföld és más mezőgazdasági vagyon használatáról a termelés biztosítására.
20) A Tt. 61/1977. sz. törvényének 12. §.
21) A Tt. 102/1963. sz. törvényének 4. §, a halászatról.
22) A Kereskedelmi Törvénykönyv 70. §.
23) A Kereskedelmi Törvénykönyv 64. §.
23a) A Tt. 330/1991. sz. törvénye 14. § (8) bek. a későbbi módosítások szerint
23b) A Tanács (EK) 2100/94. sz., 1994. július 27-én kelt rendelete a növényi fajtákhoz fűződő közösségi jogokról, 6. cikkely (Az EU HL rendkívüli kiadása, 3. fejezet, 16. kötet; EK HL 227, 1994. 9. 1.) a hatályos változatban
23c) A Tt. 83/1990. sz. gyülekezési törvénye 2. §-a a későbbi módosítások szerintA polgári törvénykönyv 829. §-a
23d) A Tt. 97/2013. sz. törvénye a közbirtokosságokról a későbbi módosítások szerint
23e) A Tt. 330/1991. sz. törvénye 14. § (1) bek. a későbbi módosítások szerint
23f) A Tt. 330/1991. sz. törvénye 14. § (4) bek. a későbbi módosítások szerint
23g) A Tt. 326/2005. sz. erdőtörvénye 39. § (1) bek., a Tt. 118/2014. sz. törvénye megfogalmazásában
23h) A Tt. 326/2005. sz. erdőtörvénye 39. § (6) bek., a Tt. 158/2019. sz. törvénye megfogalmazásában
23i) A Tt. 326/2005. sz. erdőtörvénye 13. §-a későbbi módosítások szerint
23j) A Tt. 180/1995. sz. törvénye a földterületekhez fűződő tulajdonjogi kérdések rendezésével kapcsolatos némely intézkedések, 13. § a későbbi módosítások szerint
23k) A Tt. 326/2005. sz. törvénye 37. és 43. §-a a későbbi módosítások szerintA Szlovák Köztársaság Földművelésügyi Minisztériumának Tt. 297/2011. sz., az erdőgazdálkodási nyilvántartásról szóló rendeletének 11. §-a
23l) A Tt. 326/2005. sz. törvénye 36. § (2) bek. a későbbi módosítások szerint
23m) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 162/1995. sz. az ingatlankataszterről és az ingatlanokhoz fűződő tulajdonjogok és egyéb jogok nyilvántartásáról szóló törvénye (kataszteri törvény) a későbbi módosítások szerint
23n) A Tt. 326/2005. sz. törvénye 51.d §-a a Tt. 158/2019. sz. törvény megfogalmazása szerint
23o) A Tt. 326/2005. sz. törvénye 47. §-a a későbbi módosítások szerint
23p) A Tt. 326/2005. sz. törvénye 25. § (2). és 28. § (1) bek. a) és b) pontja a későbbi módosítások szerint
23q) A Tt. 326/2005. sz. törvénye 51.b § (4) bek. a Tt. 158/2019. sz. törvény megfogalmazása szerint
23r) A Tt. 50/1976. sz. területfejlesztési és építési eljárási (építésügyi) törvénye a későbbi módosítások értelmében
23s) A Tt. 431/2002. sz. könyvviteli törvénye
23t) A Tt. 503/2003. sz., a vagyonvisszaszolgáltatásról és a Tt. 180/1995. sz., a földtulaj rendezésének egyes kérdéseiről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint
23u) A Polgári törvénykönyv 137 – 142. §-a
23v) A Tt. 326/2005. sz. törvényének 25. §-a a későbbi módosítások szerint
A Tt. 135/1961. sz., a közúti közlekedésről szóló törvénye (közúttörvény) a későbbi módosítások szerint
24) Például a Tt. 123/1975. sz. törvénye, a Tt. 61/1977. sz. törvénye.
25) A Tt. többször módosított, 92/1991. sz. törvénye 47. § 1. bek., az állam vagyonának más személyekre történő átruházásának feltételeiről.
26) A Szlovák Nemzeti Tanács 330/1991. sz. törvényének 34. § 1. bek.
27) A Tt. 326/2005. sz. törvényének 50. § 3. bek.
28) A Tt. 326/2005. sz. törvénye 2. §-ának q) pontja
29) A Tt. 71/1967. sz. közigazgatási eljárásról szóló törvénye (közigazgatási rendtartás) 26. §
Časová verzia účinná od 1. septembra 2019

229/1991 Z. z.

Zákon
O ÚPRAVE VLASTNÍCKYCH VZŤAHOV K PÔDE A INÉMU POĽNOHOSPODÁRSKEMU MAJETKU


z 21. mája 1991


Zmena:
42/1992 Zb. s účinnosťou od 28. januára 1992
93/1992 Zb. s účinnosťou od 28. februára 1992
542/1992 Zb. s účinnosťou od 1. januára 1993
186/1993 Z. z. s účinnosťou od 26. augusta 1993
205/1996 Z. z. s účinnosťou od 12. júla 1996
64/1997 Z. z. s účinnosťou od 26. marca 1997
80/1998 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 1998
72/1999 Z. z. s účinnosťou od 1. mája 1999
175/1999 Z. z. s účinnosťou od 1. augusta 1999
456/2002 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2003
172/2003 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2003
504/2003 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2004
12/2004 Z. z. s účinnosťou od 1. februára 2004
549/2004 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 2004
595/2006 Z. z. s účinnosťou od 1. decembra 2006
523/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. decembra 2007
571/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2008
285/2008 Z. z. s účinnosťou od 31. júla 2008
396/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 2009
139/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. júna 2010
559/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. marca 2011
145/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2013
180/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. októbra 2013
140/2014 Z. z. s účinnosťou od 1. júna 2014
122/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2015
125/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016
158/2019 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2019
158/2019 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2019


Federálne zhromaždenie Českej a Slovenskej Federatívnej Republiky v snahe
zmierniť následky niektorých majetkových krívd, ku ktorým došlo voči vlastníkom poľnohospodárskeho a lesného majetku v období rokov 1948 až 1989,
dosiahnuť zlepšenie starostlivosti o poľnohospodársku a lesnú pôdu obnovením pôvodných vlastníckych vzťahov k pôde a
upraviť vlastnícke vzťahy k pôde v súlade so záujmami hospodárskeho rozvoja vidieka aj v súlade s požiadavkami na tvorbu krajiny a životného prostredia
uznieslo sa na tomto zákone:


PRVÁ ČASŤ

§ 1
Rozsah pôsobnosti zákona
(1) Zákon sa vzťahuje na
a) pôdu, ktorá tvorí poľnohospodársky pôdny fond alebo do neho patrí,1) a v rozsahu ustanovenom týmto zákonom aj na pôdu, ktorá tvorí lesný pôdny fond,2) (ďalej len „pôda“),
b) obytné budovy, hospodárske budovy a iné stavby patriace k pôvodnej poľnohospodárskej usadlosti, včítane zastavaných pozemkov,
c) obytné a hospodárske budovy a stavby slúžiace poľnohospodárskej a lesnej výrobe alebo s ňou súvisiacemu vodnému hospodárstvu, včítane zastavaných pozemkov,
d) iný poľnohospodársky majetok uvedený v § 20.
(2) Zákon upravuje práva a povinnosti vlastníkov, pôvodných vlastníkov, užívateľov a nájomcov pôdy, ako aj pôsobnosť štátu pri úprave vlastníckych a užívacích práv k pozemkom.
(3) Pokiaľ tento zákon neustanovuje inak, spravujú sa právne vzťahy k majetku uvedenému v odseku 1 osobitnými predpismi.

Základné ustanovenia

§ 2
(1) Okrem vlastníka majú právo užívať pôdu iné osoby len na základe zmluvy uzavretej s vlastníkom alebo na základe zmluvy uzavretej s pozemkovým fondom, ak nie je zákonom ustanovené inak alebo, pri náhradných pozemkoch pridelených fyzickej osobe do bezplatného náhradného užívania do vykonania pozemkových úprav,2a) na základe zmluvy s touto osobou.
(2) Vlastník pozemkov je vlastníkom porastov, ktoré na ňom vzišli; tým nie je dotknuté vlastnícke právo poľnohospodárskych družstiev k porastom na pozemkoch ich členov podľa predpisov o poľnohospodárskom družstevníctve.3) Pri pozemkoch daných zmluvne do užívania je vlastníkom porastov užívateľ, pokiaľ sa s vlastníkom nedohodne inak.


DRUHÁ ČASŤ

§ 4
Oprávnené osoby
(1) Oprávnenou osobou je štátny občan Slovenskej republiky, ktorý má trvalý pobyt na jej území a ktorého pôda, budovy a stavby patriace k pôvodnej poľnohospodárskej usadlosti prešli na štát alebo na iné právnické osoby v dobe od 25. februára 1948 do 1. januára 1990 spôsobom uvedeným v § 6 ods. 1.
(2) Ak osoba, ktorej nehnuteľnosť prešla v dobe od 25. februára 1948 do 1. januára 1990 do vlastníctva štátu alebo inej právnickej osoby v prípadoch uvedených v § 6 zomrela pred uplynutím lehoty uvedenej v § 13 alebo ak bola pred uplynutím tejto lehoty vyhlásená za mŕtvu, sú oprávnenými osobami, pokiaľ sú štátnymi občanmi Slovenskej republiky a majú trvalý pobyt na jej území, fyzické osoby v tomto poradí:
a) dedič zo závetu, ktorý bol predložený pri dedičskom konaní, ktorý nadobudol celé dedičstvo,
b) dedič zo závetu, ktorý nadobudol vlastníctvo, ale iba v miere zodpovedajúcej jeho dedičskému podielu; to neplatí, ak dedičovi podľa závetu pripadli len jednotlivé veci alebo práva; ak bol dedič závetom ustanovený len k určitej časti nehnuteľnosti, na ktorú sa vzťahuje povinnosť vydania, je oprávnený iba k tejto časti nehnuteľnosti,
c) deti a manžel osoby uvedenej v odseku 1, všetci rovným dielom; ak dieťa zomrelo pred uplynutím lehoty uvedenej v § 13, sú na jeho mieste oprávnenými osobami jeho deti, a ak niektoré z nich zomrelo, jeho deti,
d) rodičia osoby uvedenej v odseku 1,
e) súrodenci osoby uvedenej v odseku 1, a ak niektorý z nich zomrel, sú na jeho mieste oprávnenými jeho deti.
(3) V prípadoch uvedených v § 6 ods. 1 písm. j) sú oprávnenými osobami osoby tam uvedené; ustanovenia odseku 2 písm. c) až e) platia obdobne.

§ 4a
(1) Pri presadzovaní nároku sú dotknuté orgány štátnej správy a právnické osoby, na ktoré prešlo vlastnícke alebo užívacie právo, povinné poskytnúť tomu, kto tvrdí, že je oprávnenou osobou, pomoc najmä tým, že jej poskytujú výpisy z evidencie a kópie listín, ako aj iné prostriedky, ktoré môžu prispieť na objasnenie veci.
(2) Ak osoba uvedená v odseku 1 nemôže jednoznačne preukázať svoj nárok výpisom z úradnej evidencie, zapíše ju okresný úrad ako domnelého vlastníka.
(3) Na základe žiadosti domnelého vlastníka okresný úrad svojím rozhodnutím môže uznať vlastníctvo k pozemkom, porastom a inému majetku tejto osobe, ak domnelý vlastník:
a) predloží rozhodnutie o dedičstve alebo zmluvu, ktorou dokladá vlastnícke práva, doklad o zmluve alebo doklad o inom právnom úkone o nadobudnutí vlastníctva touto osobou alebo jej právnym predchodcom, ak nedošlo k právne účinnému prevodu len pre nedostatok zápisu do pozemkovej knihy,
b) preukáže, že v skutočnosti došlo k deľbe užívania nehnuteľností medzi spoluvlastníkmi alebo k výmene pozemkov, a k prevodu nedošlo len preto, že nebol zachovaný predpísaný úradný postup,
c) preukáže, že sám alebo jeho právny predchodca mali pozemky, porasty alebo iný majetok v držbe a doklad o vlastníctve nemôže predložiť, pretože buď nebolo realizované zápisové konanie, alebo že došlo k strate alebo poškodeniu alebo zničeniu katastrálnych alebo pozemkových operátov.

§ 5
Povinné osoby
(1) Povinnými osobami sú štát alebo právnické osoby, ktoré ku dňu účinnosti tohto zákona nehnuteľnosť držia, s výnimkou
a) podnikov so zahraničnou majetkovou účasťou a obchodných spoločností, ktorých spoločníkmi alebo účastníkmi sú výhradne fyzické osoby. Táto výnimka neplatí, ak ide o veci nadobudnuté od právnických osôb po 1. októbri 1990,
b) cudzích štátov.
(2) Osobou, ktorá nehnuteľnosť podľa odseku 1 drží, sa rozumie:
a) právnická osoba, ktorá mala ku dňu účinnosti tohto zákona k nehnuteľnosti vo vlastníctve Českej a Slovenskej Federatívnej Republiky, Českej republiky alebo Slovenskej republiky právo hospodárenia alebo právo trvalého užívania,
b) pri ostatných nehnuteľnostiach ich vlastník.
(3) Povinná osoba je povinná s nehnuteľnosťami až do ich vydania oprávnenej osobe nakladať so starostlivosťou riadneho hospodára,4b) odo dňa účinnosti tohto zákona nemôže tieto veci, ich súčasti a príslušenstvo previesť do vlastníctva iného. Také právne úkony sú neplatné. Právo na náhradu škody, ktorú povinná osoba spôsobí oprávnenej osobe porušením týchto povinností, zostáva ustanovením § 28 nedotknuté.

§ 6
Vydanie nehnuteľnosti
(1) Oprávneným osobám sa vydajú nehnuteľnosti, ktoré prešli na štát alebo na inú právnickú osobu v dôsledku
a) výroku o prepadnutí majetku, prepadnutí veci alebo zhabaní veci v trestnom konaní, prípadne v trestnom konaní správnom podľa prvších predpisov, ak bol výrok zrušený podľa osobitných predpisov,5)
b) odňatia bez náhrady postupom podľa zákona č. 142/1947 Zb. o revízii prvej pozemkovej reformy alebo podľa zákona č. 46/1948 Zb. o novej pozemkovej reforme,
c) postupu podľa § 453a Občianskeho zákonníka alebo podľa § 287a zákona č. 87/1950 Zb. o trestnom konaní súdnom (trestný poriadok) v znení zákona č. 67/1952 Zb.,
d) odňatia bez náhrady postupom podľa zákona SNR č. 81/1949 Zb. SNR o úprave právnych pomerov pasienkového majetku bývalých urbárnikov, komposesorátov a podobných právnych útvarov,
e) odňatia bez náhrady postupom podľa zákona SNR č. 2/1958 Zb. SNR o úprave pomerov a obhospodarovaní spoločne užívaných lesov bývalých urbarialistov, komposesorátov a podobných útvarov,
f) vyhlásenia a zmluvy o postúpení pohľadávok pre prípad vysťahovania (tzv. renunciačné vyhlásenie),
g) toho, že občan zdržiavajúci sa v cudzine nehnuteľnosť zanechal na území republiky alebo ktorého majetok prešiel na štát podľa zákona č. 183/1950 Zb. o majetku zanechanom na území Československej republiky osobami, ktoré optovali pre Zväz sovietskych socialistických republík a presídlili na jeho územie,
h) zmluvy o darovaní nehnuteľností uzavretej darcom v tiesni,
i) dražobného konania uskutočneného na úhradu pohľadávky štátu,
j) súdneho rozhodnutia, ktorým sa vyhlásila za neplatnú zmluva o prevode majetku, ktorou občan pred odchodom do cudziny previedol vec na iného, ak dôvodom neplatnosti bolo opustenie republiky, prípadne uznanie takejto zmluvy účastníkmi za neplatnú; v takom prípade je oprávnenou osobou nadobúdateľ podľa uvedenej zmluvy, a to aj pokiaľ táto zmluva nenadobudla účinnosť,
k) kúpnej zmluvy uzavretej v tiesni za nápadne nevýhodných podmienok,
l) odmietnutia dedičstva v dedičskom konaní urobeného v tiesni,
m) vyvlastnenia za náhradu, pokiaľ nehnuteľnosť existuje a nikdy neslúžila účelu, na ktorý bola vyvlastnená,
n) vyvlastnenia bez vyplatenia náhrady,
o) znárodnenia vykonaného v rozpore s vtedy platnými zákonnými predpismi alebo bez vyplatenia náhrady,
p) prevzatia nehnuteľností bez právneho dôvodu,
r) politickej perzekúcie6) alebo postupu porušujúceho všeobecne uznávané ľudské práva a slobody,7)
s) odovzdania do vlastníctva družstva podľa osobitných predpisov,8)
t) prikázania do užívania právnickej osoby na základe zákona č. 55/1947 Zb. o pomoci roľníkom pri uskutočňovaní poľnohospodárskeho výrobného plánu, alebo vládneho nariadenia č. 50/1955 Zb. o niektorých opatreniach na zabezpečenie poľnohospodárskej výroby,
u) prevodu na štát spoločne užívaných singulárnych lesov a lesných družstiev, pokiaľ členmi družstva boli aj fyzické osoby. Na prevzatie tohto majetku sa použijú osobitné predpisy.5a)
v) prechodu na štát podľa osobitného predpisu,11) ak sa nachádzajú na území vojenského obvodu Javorina;5b) § 11 ods. 1 písm. g) sa nepoužije.
(2) Obdobne sa postupuje aj v prípadoch, keď fyzickým osobám vznikol nárok na vyňatie poľnohospodárskeho majetku z konfiškácie podľa osobitných predpisov.9) Za osoby, ktorým vznikol nárok na vyňatie poľnohospodárskeho majetku z konfiškácie podľa osobitných predpisov,9) treba považovať na účely tohto zákona aj štátnych občanov Slovenskej republiky, ktorí majú trvalý pobyt na území Slovenskej republiky a ktorým sa skonfiškoval9a) poľnohospodársky majetok a neboli odsúdené podľa osobitných predpisov.9b) Pokiaľ tento majetok bol už pred rozhodným obdobím pridelený v rámci predpisov o pozemkových reformách, rieši sa nárok týchto oprávnených osôb podľa § 12, ak došlo k odňatiu prídelu postupom uvedeným v odseku 1.
(3) Pôdu, ktorá prešla na štát alebo inú právnickú osobu podľa odsekov 1 a 2 a podľa osobitného predpisu,9c) možno vydať každej oprávnenej osobe vo výmere najviac 150 ha poľnohospodárskej pôdy alebo 250 ha všetkej pôdy. Obdobne sa postupuje aj v prípadoch, ak oprávnenej osobe vznikol ďalší nárok na vydanie nehnuteľnosti po oprávnenej osobe, ktorá zomrela alebo bola vyhlásená za mŕtvu.
(4) Oprávnená osoba je povinná po vydaní nehnuteľnosti zaplatiť štátu nedoplatok prídelovej ceny, za ktorú ju pôvodne získala; obdobne je povinná vrátiť kúpnu cenu alebo náhradu, ktorú jej štát alebo iná právnická osoba pri prevode nehnuteľnosti vyplatila. Lehotu na zaplatenie určí okresný úrad.
(5) Pokiaľ viazli na nehnuteľnosti ku dňu prevzatia štátom pohľadávky peňažných ústavov, zabezpečené na nehnuteľnosti a vyporiadané podľa osobitných predpisov, uhradí oprávnená osoba sumu, ktorú štát takto vyporiadal.
(6) Ak nehnuteľnosti prešli do vlastníctva obce, má oprávnená osoba právo podľa tohto zákona voči obci.
(7) Ak nehnuteľnosť vydá iná osoba než štát, vznikne tejto osobe nárok na vrátenie kúpnej ceny, ktorú zaplatila pri kúpe nehnuteľnosti. Tento nárok sa musí uplatniť na príslušnom orgáne štátnej správy republiky.
(8) Rozhodnutie okresného úradu, ktorým bolo rozhodnuté o nároku oprávnenej osoby, ktorej vznikla povinnosť podľa odsekov 4 alebo 5, zasiela okresný úrad po nadobudnutí jeho právoplatnosti Ministerstvu financií Slovenskej republiky na účely vymáhania pohľadávok štátu.

§ 7
(1) Zmiernenie niektorých ďalších majetkových krívd, ktoré vznikli v dôsledku platnosti alebo osobitného použitia niektorých právnych predpisov alebo na základe iných dôvodov len na území Českej republiky alebo Slovenskej republiky, upraví Česká národná rada alebo Slovenská národná rada osobitným zákonom.
(2) Česká národná rada sa splnomocňuje, aby zákonom upravila reštitúciu majetku česko-slovenských občanov trvale žijúcich na území Českej republiky, ktorí stratili majetok podľa dekrétov prezidenta republiky č. 12/1945 Zb. o konfiškácii a urýchlenom rozdelení poľnohospodárskeho majetku Nemcov, Maďarov, ako aj zradcov a nepriateľov českého a slovenského národa alebo č. 108/1945 Zb. o konfiškácii nepriateľského majetku a Fondoch národnej obnovy, neprevinili sa proti česko-slovenskému štátu a nadobudli späť občianstvo podľa zákona č. 245/1948 Zb. o štátnom občianstve osôb maďarskej národnosti, zákona č. 194/1949 Zb. o nadobúdaní a strácaní československého štátneho občianstva alebo zákona č. 34/1953 Zb., ktorým niektoré osoby nadobúdajú československé štátne občianstvo, pokiaľ sa tak nestalo už ústavným dekrétom prezidenta republiky č. 33/1945 Zb. o úprave československého štátneho občianstva osôb nemeckej a maďarskej národnosti.

§ 8
(1) Na návrh oprávnenej osoby súd rozhodne, že na ňu prechádza vlastnícke právo k nehnuteľnosti vo vlastníctve fyzickej osoby, ktorá ju nadobudla od štátu alebo inej právnickej osoby, ktoré ju získali za okolností uvedených v § 6, a to v prípadoch, keď fyzická osoba nadobudla nehnuteľnosť buď v rozpore s vtedy platnými predpismi, alebo na základe protiprávneho zvýhodnenia nadobúdateľa, ďalej aj osoby blízke tejto fyzickej osobe, pokiaľ na ne prešlo alebo bolo prevedené vlastníctvo alebo osobné užívanie k týmto nehnuteľnostiam. Návrh sa musí uplatniť do 31. decembra 1992, inak právo zaniká.
(2) Fyzická osoba, ktorej vlastnícke právo prešlo na oprávnenú osobu podľa odseku 1, má voči štátu nárok na vrátenie kúpnej ceny a na úhradu nákladov účelne vynaložených na nehnuteľnosť. Nárok sa uplatňuje na príslušnom ústrednom orgáne štátnej správy republiky. Štát má v takom prípade voči oprávnenej osobe nárok na náhradu nákladov účelne vynaložených na nehnuteľnosť, ktorú uhradil fyzickej osobe podľa prvej vety.

§ 9
(1) Nárok uplatní oprávnená osoba na okresnom úrade a zároveň vyzve povinnú osobu na vydanie nehnuteľnosti. Povinná osoba uzavrie s oprávnenou osobou do 60 dní od podania výzvy dohodu o vydaní nehnuteľnosti.
(2) Dohoda podlieha schváleniu okresným úradom formou rozhodnutia vydaného v správnom konaní.
(3) Ak k dohode podľa odseku 1 nedôjde, rozhodne o vlastníctve oprávnenej osoby k nehnuteľnosti okresný úrad.
(4) Pokiaľ je to nevyhnutne potrebné, môže okresný úrad zriadiť alebo zrušiť na prevádzanej nehnuteľnosti vecné bremeno, prípadne uložiť iné opatrenia na ochranu životného prostredia alebo dôležitých záujmov iných vlastníkov.
(5) K nehnuteľnostiam vydaným podľa § 6 ods. 1 písm. v) vzniká v prospech povinnej osoby vecné bremeno tak, aby určenie nehnuteľnosti na obranu štátu ostalo zachované. Podkladom na vykonanie záznamu o vzniku vecného bremena v katastri nehnuteľností je rozhodnutie okresného úradu podľa odseku 2.
(6) Okresným úradom príslušným na konanie vo veci vydania nehnuteľností, ktoré prešli na štát podľa § 6 ods. 1 písm. v) je Okresný úrad Kežmarok.

§ 11
(1) Pozemky alebo ich časti nemožno vydať v prípade, že
a) pozemok je vo vlastníctve fyzickej osoby alebo k pozemku bolo zriadené právo osobného užívania, s výnimkou prípadov uvedených v § 8,
b) na pozemku sa nachádza cintorín,
c) pozemok sa nachádza v pásme hygienickej ochrany vodných zdrojov prvého stupňa, alebo tvorí koryto vodného toku, alebo na pozemku sú prírodné liečivé zdroje a zdroje prirodzene sa vyskytujúcich stolových minerálnych vôd,9e)
d) pozemok bol po prechode alebo prevode do vlastníctva štátu alebo inej právnickej osoby zastavaný; pozemok možno vydať, ak stavba nebráni poľnohospodárskemu alebo lesnému využitiu pozemku,
e) na pozemku bola zriadená záhradková alebo chatová osada,10) botanická záhrada a arborétum zamerané na záchranu a zachovanie genofondu alebo les určený na lesný výskum10a) alebo pozemok slúži výlučne na vypestovanie nových šľachtiteľských odrôd a semenných sadov lesných drevín,
f) na pozemku sú telovýchovné a športové zariadenia,
g) pozemok možno vo verejnom záujme vyvlastniť,10b)
h) pozemok sa nachádza v obvode projektu pozemkových úprav a jeho vykonanie bolo schválené.10c)
(2) V prípade uvedenom v odseku 1 sa oprávnenej osobe prevedú bezodplatne do vlastníctva iné pozemky vo vlastníctve štátu v primeranej výmere a kvalite, ako boli jej pôvodné pozemky a to
a) v prvom poradí v tom istom katastrálnom území, v ktorom sa nachádzal pôvodný pozemok alebo v inom katastrálnom území obce, v ktorej katastrálnom území sa nachádzal pôvodný pozemok,
b) v druhom poradí v katastrálnych územiach obcí bezprostredne susediacich s obcou, v ktorej katastrálnom území sa nachádzal pôvodný pozemok, alebo
c) v treťom poradí v okrese, v ktorom sa nachádzal pôvodný pozemok,
ak s tým oprávnená osoba súhlasí. Ak oprávnená osoba s náhradným pozemkom trikrát nesúhlasí, poskytne sa jej náhrada v peniazoch. Náhradný pozemok sa prevedie na oprávnenú osobu, ak jej bol rozhodnutím priznaný nárok na náhradu za pozemky alebo za spoluvlastnícky podiel k pozemkom, ak výška takého nároku predstavuje výmeru nad 400 m2, a ak nárok v peniazoch je väčší ako 166 eur. Ak oprávnená osoba nespĺňa podmienky na priznanie nároku na náhradu za pozemky, náhrada za pozemky sa poskytne v peniazoch.
(3) Pozemkový fond neposkytne oprávnenej osobe ako náhradu pozemok, ktorý nemožno vydať podľa odseku 1, a ani pozemok, na ktorý sa vzťahuje zákaz prevodu vlastníckeho práva štátu podľa osobitných predpisov.10d) Rovnako pozemkový fond nemôže poskytnúť oprávnenej osobe ako náhradu ani pozemok, ktorý
a) je podľa záväznej časti územnoplánovacej dokumentácie určený na umiestnenie verejnoprospešnej stavby,10e)
b) možno vo verejnom záujme vyvlastniť,10b)
c) je určený na umiestnenie priemyselného parku,10f)
d) je súčasťou podnikového pozemku,10g)
e) bol pred návrhom oprávnenej osoby určený pozemkovým fondom na iné využitie podľa osobitných predpisov.10h)
(4) V prípade, že podľa osobitných predpisov došlo po prechode alebo prevode do vlastníctva štátu alebo inej právnickej osoby k obmedzeniu užívania pozemku tým, že pozemok alebo jeho časť je určený pre obranu štátu11) alebo je určený na ťažbu nerastov12) alebo sa stal podľa osobitných predpisov13) súčasťou lesného pôdneho fondu v národnom parku alebo je na území štátnej prírodnej rezervácie, chráneného náleziska, chráneného parku, chránenej záhrady, chránenej študijnej plochy, alebo chráneného prírodného výtvoru, alebo sú významným krajinným prvkom, je na vôli oprávnenej osoby, či bude požadovať vydanie pôvodného pozemku alebo prevod iného pozemku vo vlastníctve štátu. Pokiaľ oprávnená osoba požiada o prevod iného pozemku, postupuje sa podľa odseku 2.
(5) Obytnú budovu, hospodársku budovu a inú stavbu patriacu k pôvodnej poľnohospodárskej usadlosti, nemožno vydať v prípade, že zásadnou prestavbou stavba stratila svoj pôvodný stavebno-technický charakter tak, že už nesúvisí s predmetom poľnohospodárskej výroby alebo je vo vlastníctve fyzickej osoby, s výnimkou prípadov, keď fyzická osoba nadobudla stavbu do vlastníctva za okolností uvedených v § 8.
(6) Nehnuteľnosť, ktorá je vyhlásená za národnú kultúrnu pamiatku, nemožno vydať až do doby prijatia zákonov upravujúcich správu a ochranu kultúrnych pamiatok.
(7) O ponuke náhradného pozemku sa uskutočňuje prerokovanie, ktorého podrobnosti upravuje nariadenie vlády Slovenskej republiky vydané podľa § 16 ods. 6. Ak oprávnená osoba požaduje náhradu v primeranom náhradnom pozemku, môže sama takýto pozemok písomne navrhnúť najneskôr päť pracovných dní pred prerokovaním ponuky náhradného pozemku pozemkovým fondom. Na návrhy doručené po tejto lehote pozemkový fond neprihliada. Navrhnutý pozemok musí byť v poradí
a) v prvom poradí v tom istom katastrálnom území, v ktorom sa nachádzal pôvodný pozemok alebo inom katastrálnom území obce, v ktorej katastrálnom území sa nachádzal pôvodný pozemok,
b) v druhom poradí v katastrálnych územiach obcí bezprostredne susediacich s obcou, v ktorej katastrálnom území sa nachádzal pôvodný pozemok, alebo
c) v treťom poradí v okrese, v ktorom sa nachádzal pôvodný pozemok.
(8) Náhrada za pozemky sa poskytne v peniazoch, ak oprávnená osoba
a) nenavrhla sama náhradný pozemok a nesúhlasí s prevodom ponúknutého náhradného pozemku alebo
b) ako náhradný pozemok sama navrhla taký pozemok, ktorý podľa odseku 3 nemožno poskytnúť, a ak nesúhlasí s prevodom ponúknutého náhradného pozemku.
(9) Ak ide o bezodplatný prevod pozemku z vlastníctva štátu do vlastníctva oprávnenej osoby, ustanovenie § 140 Občianskeho zákonníka sa nepoužije.
(10) Pôdu, ktorú pozemkový fond poskytne oprávnenej osobe ako náhradný pozemok, možno počas piatich rokov odo dňa prevodu vlastníctva na oprávnenú osobu využívať len na účel, na ktorý je využívaná ku dňu prevodu vlastníctva na oprávnenú osobu; to neplatí, ak ide o vybudovanie stavby vo verejnom záujme.

§ 12
Súbeh nárokov
Ak dôjde k súbehu nárokov oprávnených osôb podľa § 6 ods. 1, prislúcha právo na vydanie pôvodných nehnuteľností tej z nich, ktorá svoje vlastníctvo stratila v dôsledku jednostranného aktu štátu. Pokiaľ týmto spôsobom stratilo svoje vlastníctvo postupne viac oprávnených osôb, prislúcha toto právo tej z nich, ktorá vlastníctvo stratila skôr, pokiaľ sa nedohodnú inak. Ostatné oprávnené osoby majú v takom prípade právo na prevod pozemkov podľa § 11 ods. 2, prípadne na finančnú náhradu.

§ 13
Lehoty na uplatnenie nároku
(1) Právo na vydanie nehnuteľnosti podľa § 6 môže oprávnená osoba uplatniť do 31. decembra 1992. V prípade uvedenom v § 6 ods. 1 písm. a) začne osemnásťmesačná lehota plynúť až odo dňa právoplatnosti rozhodnutia, ktorým bol výrok zrušený, ak dôjde k tomuto rozhodnutiu po dátume účinnosti tohto zákona. Neuplatnením práva v lehote právo zanikne. Lehoty na predkladanie písomných dôkazov v konaní pred okresným úradom sa spravujú všeobecnými predpismi o správnom konaní.
(2) Ak nehnuteľnosť bola vydaná podľa § 9, môžu osoby, ktorých nároky uplatnené v lehote uvedenej v odseku 1 neboli uspokojené, tieto nároky uplatniť na súde voči osobám, ktorým bola nehnuteľnosť vydaná, do šiestich mesiacov odo dňa skončenia lehoty uvedenej v odseku 1.
(3) Právo na vydanie nehnuteľnosti podľa § 6 ods. 1 písm. v) môže oprávnená osoba uplatniť do 31. decembra 2004. Neuplatnením práva v lehote právo zanikne.

Náhrady

§ 14
(1) Oprávnenej osobe patrí náhrada za obytné budovy, hospodárske budovy a iné stavby, ktoré podľa tohto zákona nemožno vydať alebo ktoré zanikli alebo boli prevedené na osobu, ktorá nie je povinná ich vydať. Obdobne oprávnenej osobe patrí náhrada za pozemok, ktorý sa podľa tohto zákona nevydá a za ktorý sa neposkytol iný pozemok.
(2) Ak obytná budova, hospodárska budova alebo iná stavba, ktorá má byť vydaná, je podstatne zhodnotená tak, že jej cena určená ku dňu účinnosti tohto zákona prevyšuje cenu budovy v čase prevzatia štátom alebo inou právnickou osobou, je na vôli oprávnenej osoby, či prevezme budovu a uhradí povinnej osobe rozdiel medzi cenami alebo požiada o náhradu.
(3) Ak vydávaná obytná budova, hospodárska budova alebo iná stavba je znehodnotená tak, že jej cena určená ku dňu účinnosti tohto zákona je podstatne nižšia než cena pôvodnej budovy v čase prevzatia štátom alebo inou právnickou osobou, je na vôli oprávnenej osoby, či prevezme budovu a požiada o náhradu vo výške rozdielu medzi cenou budovy v čase prevzatia štátom alebo inou právnickou osobou a cenou ku dňu účinnosti tohto zákona alebo požiada o náhradu.
(4) Podľa odseku 2 sa postupuje aj v prípadoch, keď sa obytná budova, hospodárska budova alebo iná stavba stala súčasťou inej budovy alebo stavby.
(5) Ceny sa určia podľa cenových predpisov platných ku dňu účinnosti tohto zákona.
(6) V prípade, že oprávnená osoba získala nehnuteľnosť do vlastníctva ako prídel od štátu, poskytne sa náhrada za nehnuteľnosti uvedené v odseku 1 len do výšky uhradenej prídelovej ceny.

§ 15
(1) Oprávnenej osobe prislúcha právo na náhradu za trvalý porast, ktorý na pozemku bol v čase jeho prevzatia štátom alebo inou právnickou osobou, ak v čase vydania pozemku na ňom nie je iný porovnateľný trvalý porast tej istej kultúry.
(2) Za porovnateľný lesný porast sa považuje porast, ktorý bez ohľadu na vek a drevinové zloženie umožňuje výnos, ak takýto porast bol na pozemku v čase jeho prevzatia štátom.
(3) Ak na pozemku nie je porast podľa odseku 2, oprávnenej osobe sa môže poskytnúť s jej súhlasom náhrada podľa odseku 1 výnimočne aj formou náhrady nákladov na starostlivosť o jestvujúci porast až do času, kým bude poskytovať výnos podľa odseku 2.
(4) Ak na pozemku, ktorý má byť vydaný podľa tohto zákona, je trvalý porast, hoci v čase prevzatia pozemku štátom alebo inou právnickou osobou na pozemku porovnateľný trvalý porast tej istej kultúry nebol, je na vôli oprávnenej osoby, či prevezme pozemok a uhradí finančnú náhradu alebo či požiada o vydanie iného pozemku; v takom prípade sa postupuje podľa § 11 ods. 2.
(5) Ceny sa určia podľa cenových predpisov platných ku dňu účinnosti tohto zákona.
(6) Ak na pozemku, ktorý má byť vydaný podľa tohto zákona, je lesný porast, hoci v čase prevzatia pozemku štátom alebo inou právnickou osobou na pozemku takýto porast nebol, oprávnenej osobe sa vydá pozemok s lesným porastom bez povinnosti jeho náhrady.

§ 16
(1) Náhradu za pozemky, ktoré sa podľa tohto zákona nevydávajú a za ktoré nebol poskytnutý oprávnenej osobe iný pozemok, poskytne štát. Výšku náhrady v hotovosti upraví vláda Českej republiky a vláda Slovenskej republiky svojím nariadením.
(2) Ostatné náhrady podľa § 14 a 15 poskytne právnická osoba (právny nástupca), ktorá vec drží alebo ju držala v čase zániku nehnuteľnosti alebo ju previedla na osobu, ktorá nehnuteľnosť podľa tohto zákona nevydáva. Ak túto osobu nemožno zistiť alebo ak touto osobou je rozpočtová organizácia alebo príspevková organizácia, náhradu poskytne štát prostredníctvom pozemkového fondu (§ 17 ods. 1) podľa všeobecne záväzného právneho predpisu.13a) Taktiež náhradu podľa § 14 a 15 poskytne štát, ak bývalé národné výbory alebo Zbor povereníkov previedli hospodárske budovy a rodinné domčeky do vlastníctva fyzických osôb.
(3) Oprávnená osoba vyzve na vydanie náhrady najneskôr v lehotách uvedených v § 13. Ak právo na náhradu závisí od rozhodnutia okresného úradu alebo súdu, končí sa táto lehota uplynutím troch rokov od nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia, inak právo oprávnenej osoby na náhradu zaniká.
(4) Náhrada sa poskytne oprávnenej osobe do šiestich mesiacov odo dňa doručenia výzvy. Náhrada spočíva vo veciach, ktoré osoba povinná na poskytnutie náhrady vlastní, prípadne v podiele na imaní tejto osoby, a to až do výšky hodnoty pôvodných nehnuteľností a trvalých porastov, ak sa účastníci nedohodnú inak. Ak sa náhrada poskytne prevodom nehnuteľností, postupuje sa podľa osobitných predpisov;13b) dane a poplatky súvisiace s takýmto prevodom sa nevyrubujú.
(5) Spôsob náhrady sa musí dohodnúť do 60 dní od podania písomnej výzvy oprávnenou osobou, ak nárok nebol uspokojený skôr. So súhlasom oprávnenej osoby možno záväzky voči nej vyporiadať aj po tomto termíne. Ak sa náhrada poskytuje v pozemkoch, nárok oprávnenej osoby na náhradu nemožno previesť na tretiu osobu.
(6) Postup pozemkového fondu pri poskytovaní náhradných pozemkov podrobnejšie upraví vláda Slovenskej republiky nariadením.


TRETIA ČASŤ

§ 17
Pozemkový fond
(1) Nehnuteľnosti vo vlastníctve štátu uvedené v § 1 ods. 1 spravuje právnická osoba zriadená zákonom (ďalej len „pozemkový fond") s výnimkou
a) pozemkov,
1. na ktorých sa nachádza cintorín,
2. ktoré sú určené na obranu štátu,14)
3. ktoré sú chránené podľa osobitných predpisov,16)
4. ktoré sú súčasťou lesného pôdneho fondu,
5. podľa osobitného predpisu,16aa)
6. na ktorých hospodária Národný žrebčín Topoľčianky, štátny podnik, Závodisko, štátny podnik Bratislava, Agrokomplex – Výstavníctvo Nitra, štátny podnik, Plemenárske služby Slovenskej republiky, štátny podnik, Štátne lesy Tatranského národného parku so sídlom v Tatranskej Lomnici a Lesopoľnohospodársky majetok Ulič, štátny podnik,
b) nehnuteľností uvedených v § 1 ods. 1 písm. b) a c), s ktorými hospodári Národný žrebčín Topoľčianky, štátny podnik, a Závodisko, štátny podnik Bratislava, Agrokomplex – Výstavníctvo Nitra, štátny podnik, Plemenárske služby Slovenskej republiky, štátny podnik, Štátne lesy Tatranského národného parku so sídlom v Tatranskej Lomnici a Lesopoľnohospodársky majetok Ulič, štátny podnik.
(2) Pozemkový fond nespravuje obytné budovy, hospodárske budovy a iné stavby slúžiace lesnej výrobe alebo vodnému hospodárstvu, ktoré s ňou súvisia a ktoré spravujú právnické osoby podľa osobitného predpisu.16a)
(3) Pokiaľ tento zákon neustanovuje inak, postupuje pozemkový fond pri prevode nehnuteľného majetku štátu podľa osobitných predpisov.17) Do schválenia privatizačného projektu alebo v súlade s ním môže pozemkový fond nehnuteľný majetok dať do užívania iným osobám.
(4) Ak má o nehnuteľnosti vo vlastníctve štátu záujem viac fyzických osôb, majú prednosť pri postupe podľa odseku 2 doterajší užívatelia a ďalej samostatne hospodáriaci roľníci. Z ostatných záujemcov majú prednosť osoby trvale bývajúce v obci, v ktorej katastrálnom území sú nehnuteľnosti.
(5) Pri pochybnostiach o tom, či ide o nehnuteľnosti, na ktoré sa vzťahuje tento zákon, rozhodujú príslušné ústredné orgány štátnej správy republiky.

§ 18
Pokiaľ nie je známy vlastník nehnuteľnosti, je pozemkový fond alebo správca lesného majetku vo vlastníctve štátu17a) (ďalej len „správca“) oprávnený dať nehnuteľnosť do užívania vhodným záujemcom; odplata za toto užívanie je príjmom fondu alebo správcu dovtedy, než vlastník uplatní svoje práva k tejto nehnuteľnosti.

§ 19
Pozemkové úpravy
(1) Pozemkovými úpravami sú zmeny v usporiadaní pozemkov na určitom území vykonané za účelom vytvorenia pôdne ucelených hospodárskych jednotiek podľa potrieb jednotlivých vlastníkov pôdy a s ich súhlasom a podľa celospoločenských požiadaviek na tvorbu krajiny, životného prostredia a na investičnú výstavbu.
(2) O vykonaní pozemkových úprav a v súvislosti s tým o výmene alebo prechode vlastníckych práv, o určení hraníc pozemkov alebo o zriadení, prípadne zrušení vecného bremena k dotknutým pozemkom rozhoduje okresný úrad na základe dohody vlastníkov. V prípade, že sa vlastníci nedohodnú, rozhoduje okresný úrad za podmienok ustanovených zákonom. Rozhodnutie okresného úradu preskúma na návrh účastníka súd.
(3) Konanie o pozemkových úpravách upravujú zákony národných rád.


ŠTVRTÁ ČASŤ
Osobitné, prechodné a záverečné ustanovenia

§ 20
Náhrada živého a mŕtveho inventára
(1) Na zabezpečenie prevádzky poľnohospodárskej alebo lesnej výroby má pôvodný vlastník živého a mŕtveho inventára, ako aj zásob právo na ich náhradu, pokiaľ ich vniesol do poľnohospodárskeho družstva alebo mu boli odňaté v období od 25. februára 1948 do 1. januára 1990. Ak pôvodný vlastník zomrel alebo ak bol vyhlásený za mŕtveho, má právo požadovať náhradu na zabezpečenie prevádzky poľnohospodárskej alebo lesnej výroby ďalšia oprávnená osoba uvedená v § 4 ods. 2.
(2) Povinnosť poskytnúť náhradu podľa odseku 1 má právnická osoba, ktorá tieto veci prevzala, alebo jej právny nástupca, a to v lehote 60 dní, ak sa účastníci nedohodnú inak. Ak túto osobu nemožno zistiť, poskytne náhradu štát prostredníctvom pozemkového fondu podľa osobitného predpisu.13a) V prípade, že táto právnická osoba uhradila štátu hodnotu živého a mŕtveho inventára a zásob, má právo na preplatenie sumy, ktorú ako náhradu zaplatila, voči štátu; tento nárok možno uplatniť na príslušnom ústrednom orgáne štátnej správy republiky v lehote 60 dní od poskytnutia náhrady.
(3) Náhrada sa poskytne vo veciach toho istého alebo porovnateľného druhu, akosti a v množstve primeranom prevzatej časti nehnuteľnosti na zabezpečenie prevádzky poľnohospodárskej alebo lesnej výroby; ak to nie je možné, poskytne sa náhrada v službách na zabezpečenie poľnohospodárskej alebo lesnej výroby, prípadne podielom na imaní právnickej osoby uvedenej v odseku 2, a to až do výšky hodnoty odňatých vecí v cenách ku dňu účinnosti tohto zákona, prípadne náhrada v inej forme. Od ustanovenej náhrady sa odpočíta náhrada za živý a mŕtvy inventár a za zásoby, vyplatená pred účinnosťou tohto zákona. Ak nedôjde k dohode, rozhodne na návrh súd.
(4) V prípade, že nehnuteľnosti nie sú v užívaní právnickej osoby podľa odseku 2, ktorá má poskytnúť náhradu podľa odseku 1, môže oprávnená osoba žiadať od tejto právnickej osoby náhradu odňatého živého a mŕtveho inventára na zabezpečenie poľnohospodárskej výroby bez obmedzení uvedených v odseku 3.
(5) Právo na náhradu zaniká, ak sa neuplatní v lehotách uvedených v § 13. Ak náhradu poskytuje štát prostredníctvom pozemkového fondu, právo na náhradu zaniká, ak sa neuplatní na pozemkovom fonde do šiestich mesiacov od účinnosti tohto zákona. Ak oprávnená osoba neuplatnila nárok pre pochybnosť, kto je povinnou osobou, právo na náhradu zaniká, ak sa neuplatní u povinnej osoby do šiestich mesiacov odo dňa právoplatnosti rozhodnutia Ministerstva pôdohospodárstva Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo“) podľa § 21b ods. 2.
(6) Vláda Českej republiky a vláda Slovenskej republiky ustanovia spôsob výpočtu výšky náhrad za veci uvedené v odseku 1 pre prípad, keď nemožno preukázať odňatie alebo vnesenie týchto vecí alebo nemožno určiť ich súčasnú hodnotu.

§ 21
Ak oprávnených osôb je viac a nárok na vydanie veci uplatnia len niektoré z nich, vydá sa im vec celá.

§ 21a
(1) Správne a notárske poplatky súvisiace s vydaním nehnuteľnosti sa nevyrubujú.
(2) Oprávnená osoba domáhajúca sa svojho práva podľa tohto zákona proti povinnej osobe je oslobodená od súdnych poplatkov. Oslobodená od súdnych poplatkov je aj osoba domáhajúca sa svojho práva podľa § 8, ak súd rozhodol v jej prospech.
(3) Nevyhnutné náklady spojené s rozhodovacou činnosťou a vydávaním náhradných pozemkov spojené s ocenením vecí, identifikáciou parciel a vymeraním pozemkov uhrádza štát prostredníctvom pozemkového fondu.

§ 21b
(1) Ak je pochybnosť o tom, kto je povinnou osobou podľa § 5 a 16 ods. 2, rozhodne príslušný okresný úrad.
(2) Ak je pochybnosť o tom, kto je povinnou osobou na poskytnutie náhrady podľa § 20, rozhodne ministerstvo.
(3) Rozhodnutia podľa odsekov 1 a 2 vydané v správnom konaní nepodliehajú preskúmaniu súdom.
(4) Ak sa v konaní podľa odsekov 1 a 2 nezistí povinná osoba, náhradu poskytne štát prostredníctvom pozemkového fondu v súčinnosti s právnickými osobami podľa osobitného zákona,16a) ak ide o náhradu za pozemok, ktorý tvorí súčasť lesného pôdneho fondu2) podľa všeobecne záväzného právneho predpisu.13a)

§ 22
Zánik niektorých užívacích práv
(1) Dňom účinnosti tohto zákona zanikajú tieto práva k majetku uvedenému v § 1 ods. 1:
a) právo družstevného užívania k združeným pozemkom vlastníkov, ktorí nie sú členmi poľnohospodárskeho družstva,18)
b) právo užívania pôdy a iného poľnohospodárskeho majetku na zabezpečenie výroby,19)
c) právo užívania na zabezpečenie lesnej výroby a ostatných funkcií lesa,20)
d) právo bezplatného užívania rybníkov,21)
e) právo trvalého užívania nehnuteľnosti vo vlastníctve štátu,22)
f) právo hospodárenia k nehnuteľnostiam vo vlastníctve štátu.23)
(2) Ak medzi doterajším užívateľom a vlastníkom poľnohospodárskeho a lesného pozemku nedošlo k inej dohode, vznikne dňom účinnosti tohto zákona alebo dňom, keď bol pozemok podľa druhej časti tohto zákona vydaný, medzi nimi nájomný vzťah, ktorý možno vypovedať k 1. októbru bežného roka; to neplatí, ak ide o lesné pozemky, na ktoré sa vzťahujú odseky 3 a 4. V roku 1991 a 1992 môžu vlastníci na vykonávanie poľnohospodárskej výroby vypovedať nájomný vzťah k 1. októbru 1991 alebo k 1. októbru 1992 výpoveďou doručenou najneskôr do jedného mesiaca pred týmto dňom.
(3) Nájomný vzťah k lesnému pozemku, ktorý vznikol podľa odseku 2, zaniká
a) výpoveďou vlastníka,
b) dňom nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o schválení vykonania projektu pozemkových úprav alebo neskorším dňom uvedeným v tomto rozhodnutí,23a) alebo
c) dohodou.
(4) Nájomný vzťah k lesnému pozemku, ktorý vznikol podľa odseku 2, možno vypovedať k 1. januáru, ak § 34e ods. 2 neustanovuje inak. Výpovedná lehota je jeden rok, ak odsek 5 neustanovuje inak.
(5) Ak sa na pozemku nachádzajú trvalé kultúry patriace k nevyhnutnému rastlinnému genofondu, ak pozemok slúži výlučne na vyšľachtenie nových odrôd rastlín23b) alebo ak sú na pozemku semenné sady lesných drevín alebo lesnícke arboréta, výpovedná lehota pri výpovedi z nájomného vzťahu, ktorý vznikol podľa odseku 2, podanej vlastníkom sa nemôže skončiť skôr, ako sa dosiahne účel, na ktorý sa pozemok užíval k 1. februáru 1992.
(6) Na lesný pozemok, ku ktorému vznikol nájomný vzťah podľa odseku 2, sa primerane vzťahuje § 5 ods. 3.
(7) Podielový spoluvlastník, ktorý nevlastní nadpolovičný spoluvlastnícky podiel na lesnom pozemku, je povinný predložiť k výpovedi z nájomného vzťahu, ktorý vznikol podľa odseku 2, písomný súhlas spoluvlastníkov, ktorých spoluvlastnícky podiel spolu s jeho spoluvlastníckym podielom dosiahne nadpolovičný spoluvlastnícky podiel. Ak podielový spoluvlastník vlastní nadpolovičný spoluvlastnícky podiel k lesnému pozemku, súhlas podľa prvej vety nie je potrebný. Pri ucelenej lesnej časti podľa § 22a ods. 1 je vlastník alebo združenie vlastníkov23c) alebo pozemkové spoločenstvo23d) (ďalej len „združenie“) povinné predložiť k výpovedi z nájomného vzťahu, ktorý vznikol podľa odseku 2, písomný súhlas spoluvlastníkov podľa prvej vety k nadpolovičnej výmere pozemkov v ucelenej lesnej časti.
(8) K výpovedi z nájomného vzťahu, ktorý vznikol podľa odseku 2, sú vlastník alebo združenie okrem písomného súhlasu podľa odseku 7 povinní predložiť aj doklady preukazujúce údaje o vlastníctve s uvedením názvu katastrálneho územia, čísla parcely a označenia vlastníka k lesnému pozemku alebo pozemkom, ktoré v celosti dosiahnu minimálnu výmeru podľa § 22a ods. 1.
(9) Výška nájomného za lesný pozemok z nájomného vzťahu, ktorý vznikol podľa odseku 2, sa určí podľa všeobecne záväzného právneho predpisu, ktorý vydá ministerstvo.
(10) Ak nájomný vzťah k lesnému pozemku, ktorý vznikol podľa odseku 2, zanikne podľa odseku 3 písm. b), vlastník môže požiadať o úhradu nájomného podľa odseku 9 v lehote odo dňa nariadenia vykonania projektu pozemkových úprav23e) do dňa nadobudnutia vlastníctva k novým pozemkom.23f)
(11) Ak medzi doterajším užívateľom a vlastníkom nehnuteľností okrem poľnohospodárskeho pozemku a lesného pozemku nedošlo k inej dohode, vznikne dňom účinnosti tohto zákona alebo dňom, keď bola nehnuteľnosť podľa druhej časti tohto zákona vydaná, medzi nimi nájomný vzťah, ktorý možno kedykoľvek vypovedať. Výpovedná lehota je tri mesiace. Výpovedná lehota začne plynúť prvým dňom mesiaca nasledujúceho po doručení výpovede.
(12) Na uplatňovanie práv podľa odsekov 1 až 11 sa primerane vzťahuje § 4a ods. 1.

§ 22a
(1) Lesné pozemky užívané podľa doterajších predpisov sa odovzdávajú vlastníkom predovšetkým v ucelených lesných častiach, ktorými sú jednotky priestorového rozdelenia lesa podľa osobitného predpisu,23g) bez vyznačovania jednotlivých pozemkov. Najmenšia odovzdávaná výmera pozemku alebo ucelenej lesnej časti je 0,5 ha,23h) ak odsek 10 neustanovuje inak.
(2) Na obstaranie spoločných vecí súvisiacich s odovzdaním lesného pozemku podľa odseku 1 si vlastníci môžu založiť združenie. Na ďalšie využívanie odovzdaného lesného pozemku sa uplatňuje osobitný predpis.23i)
(3) Ak je daná výpoveď podľa § 22 ods. 3 písm. a), o odovzdaní a prevzatí lesného pozemku sa medzi doterajším užívateľom a vlastníkom alebo združením uzatvorí písomná dohoda o odovzdaní a prevzatí lesného pozemku (ďalej len „dohoda o odovzdaní a prevzatí“), ktorá obsahuje
a) spôsob úhrady nájomného,
b) lehotu na úhradu nájomného, ktorá nesmie presiahnuť 60 dní odo dňa jej uzatvorenia, ak nie je dohodnuté inak,
c) kópiu nájomnej zmluvy podľa odseku 13, ak súčasťou odovzdávaných lesných pozemkov sú pozemky alebo podiely vo vlastníctve štátu alebo nezistených vlastníkov,23j)
d) spôsob zabezpečenia úloh podľa osobitného predpisu23k) a
e) dátum, ku ktorému dôjde k odovzdaniu a prevzatiu obhospodarovania lesa.
(4) Na účely uzatvorenia dohody o odovzdaní a prevzatí je vlastník alebo združenie povinné zabezpečiť súčinnosť na spoločnom vyznačení23l) alebo vytýčení23m) hranice obhospodarovania lesa v teréne; o vyznačení alebo vytýčení hranice sa vyhotoví záznam.
(5) Ak nedôjde k dohode o vyznačení priebehu hranice obhospodarovania lesa, náklady na vytýčenie hranice obhospodarovania lesa znáša vlastník alebo združenie a doterajší užívateľ rovnakým dielom.
(6) Doterajší užívateľ do 60 dní odo dňa doručenia výpovede podľa § 22 ods. 3 písm. a) alebo odo dňa doručenia oznámenia podľa § 34e ods. 1 alebo 2 preskúma doklady predložené vlastníkom alebo združením a ak je to potrebné, vyzve vlastníka alebo združenie na ich doplnenie alebo opravu v lehote, ktorá nesmie byť kratšia ako 30 dní odo dňa doručenia výzvy, a súčasne vlastníka alebo združenie poučí o právnych následkoch nekonania.
(7) Ak nedôjde k uzatvoreniu dohody o odovzdaní a prevzatí, výpovedná lehota uplynula a nevzniká iný nájomný vzťah, orgán štátnej správy lesného hospodárstva na základe oznámenia doterajšieho užívateľa rozhodne o osobitnom obhospodarovaní lesa;23n) doterajší užívateľ je do vykonateľnosti tohto rozhodnutia povinný zabezpečiť odborné hospodárenie v lesoch.
(8) Pri odovzdávaní lesného pozemku podľa odseku 1 sa vysporiadajú so združením reštitučné nároky vlastníka a štátu; na postup združenia sa primerane vzťahujú odseky 2 až 7, 9 až 14 a § 22.
(9) Postup podľa odsekov 7 a 8 sa primerane vzťahuje aj na zánik nájomného vzťahu podľa § 22 ods. 3 písm. c).
(10) Lesné pozemky sa nemusia odovzdať v ucelených častiach, ak vznikne iný nájomný vzťah alebo ak vlastník alebo združenie preukáže doterajšiemu užívateľovi, že bezprostredne po zániku nájomného vzťahu, ktorý vznikol podľa odseku 2, zabezpečí odborné hospodárenie v lese podľa osobitného predpisu23i) odborným lesným hospodárom,23o) ktorý zabezpečuje túto činnosť v poraste na bezprostredne susediacom lesnom pozemku alebo lesných pozemkoch, pričom spoločná výmera týchto pozemkov v poraste dosiahne v celosti minimálne výmeru podľa odseku 1.
(11) Postup podľa odseku 1 sa nepoužije, ak odovzdaním lesných pozemkov nedôjde k narušeniu racionálneho lesného hospodárenia alebo k narušeniu trvalej udržateľnosti pozemkov ako prírodného zdroja. K narušeniu podľa prvej vety nedôjde, ak odovzdávaný lesný pozemok alebo lesné pozemky dosiahnu spolu s bezprostredne susedným lesným pozemkom v celosti výmeru podľa odseku 1; to neplatí, ak ide o samostatné lesné pozemky mimo súvislého komplexu lesných pozemkov.
(12) Vlastník alebo združenie, ktoré predložilo doklady podľa § 22 ods. 7 alebo 8, môže počas plynutia výpovednej lehoty obmedziť rozsah užívania lesného pozemku doterajším užívateľom. Užívanie lesného pozemku doterajším užívateľom nemožno obmedziť v rozsahu, v ktorom sa týka plnenia povinnosti podľa osobitného predpisu.23p)
(13) Ak sa v ucelenej časti podľa odseku 1 odovzdávajú užívacie práva aj k lesnému pozemku alebo jeho časti, ktorý je vo vlastníctve štátu alebo vo vlastníctve nezistených vlastníkov,23j) doterajší užívateľ, ktorý ho má v správe, uzatvorí s vlastníkom alebo združením, ktorému sa užívacie práva k tomuto lesnému pozemku alebo jeho časti odovzdávajú, nájomnú zmluvu; nájomná zmluva podľa osobitného predpisu23q) musí byť uzatvorená najneskôr pri podpise dohody o odovzdaní a prevzatí.
(14) Na uplatňovanie práv podľa odsekov 1 až 13 sa primerane vzťahuje § 4a ods. 1.

§ 22b
(1) Investičná lesná cesta je na účely tohto zákona lesná cesta alebo jej časť vrátane stavieb a zariadení, ktoré s ňou súvisia, ktorá bola doterajším užívateľom vybudovaná ako stavba23r) alebo ako investícia a je evidovaná v účtovníctve podľa osobitného predpisu.23s)
(2) Doterajší užívateľ, ktorý spravuje investičnú lesnú cestu, vydá v lehote desiatich pracovných dní odo dňa doručenia žiadosti vlastníka potvrdenie, že lesná cesta sa považuje za investičnú lesnú cestu.
(3) K vydaným lesným pozemkom alebo k lesným pozemkom, ktoré sa odovzdajú vlastníkom podľa § 9, § 22 a 22a alebo podľa osobitného predpisu,23t) možno bezodplatne odovzdať aj investičné lesné cesty alebo ich časti.
(4) Doterajší užívateľ, ktorý spravuje investičnú lesnú cestu, môže na základe žiadosti vlastníka alebo združenia podľa § 22a ods. 2 dohodou o vydaní majetku bezodplatne odovzdať vlastníkovi investičnú lesnú cestu alebo jej časť do vlastníctva. Doterajší užívateľ môže ponúknuť odovzdanie investičnej lesnej cesty alebo jej časti vlastníkovi alebo združeniu.
(5) Doterajší užívateľ, ktorý spravuje investičnú lesnú cestu alebo jej časť, v lehote šiestich mesiacov odo dňa uzatvorenia dohody podľa odseku 4 účtovne vysporiada takto odovzdaný majetok postupom podľa osobitného predpisu.23s)
(6) Investičná lesná cesta alebo jej časť prechádzajúca pozemkami viacerých vlastníkov prechádza po jej odovzdaní do ich podielového spoluvlastníctva23u) podľa veľkosti podielu investičnej lesnej cesty na lesnom pozemku vlastníka.
(7) Na nakladanie s majetkom, ktorý tvoria odovzdané investičné lesné cesty alebo ich časti sa vzťahuje osobitný predpis.23v)
(8) Na postup podľa odsekov 1 až 7 sa primerane vzťahuje § 4a ods. 1.
(9) Postup podľa odsekov 1 až 8 sa primerane použije na odovzdanie turistického chodníka, ktorý je evidovaný v účtovníctve ako investícia podľa osobitného predpisu.23s)


§ 23
Právo na náhradu podľa ustnovení § 14 a 16 má aj vlastník obytnej alebo hospodárskej budovy, ktorá bola odstránená alebo znehodnotená v čase užívania organizáciou podľa osobitných predpisov.24) V prípade, že túto budovu odstránila alebo znehodnotila iná právnická osoba než štát, má vlastník právo na finančnú náhradu voči tejto právnickej osobe, pokiaľ sa nedohodnú na inom spôsobe náhrady.

§ 24
Náhrady za trvalé porasty
(1) V prípade, že trvalé porasty vzišli na pozemkoch v čase ich užívania poľnohospodárskymi alebo lesnými organizáciami podľa osobitných predpisov,24) stávajú sa vlastníctvom vlastníka pozemku dňom skončenia práva užívania; užívateľovi pozemku však patria úžitky z nich po dobu užívania.
(2) V prípade, že pred prevzatím do užívania poľnohospodárskou alebo lesnou organizáciou neboli na pozemku vysadené iné porovnateľné trvalé porasty tej istej kultúry, má užívateľ právo na náhradu hodnoty novovysadených trvalých porastov v cene ku dňu účinnosti tohto zákona, ak nejde o trvalé porasty vysadené z prostriedkov štátu.
(3) Na návrh vlastníka, ktorý má uhradiť doterajšiemu užívateľovi hodnotu trvalých porastov podľa odseku 2, vymení pozemkový fond jeho pozemok za iný pozemok vo vlastníctve štátu. Povinnosť nahradiť hodnotu trvalých porastov prechádza v takom prípade na štát.
(4) Ak na pozemku nie sú ku dňu skončenia práva užívania porovnateľné trvalé porasty, ktoré na ňom boli ku dňu vzniku práva užívania, vlastníkovi patrí náhrada za trvalý porast podľa § 15 ods. 1 až 3.

Práva vlastníkov a užívateľov budov a pozemkov

§ 25
(1) Vlastník vstupuje do práv a záväzkov prenajímateľa vyplývajúcich z dohody o odovzdaní a prevzatí bytu, z nájmu pozemku alebo zo zmluvy o nájme nebytového priestoru v prevzatej nehnuteľnosti.
(2) Doterajší užívatelia bytov, pozemkov a nebytových priestorov v prevádzaných nehnuteľnostiach, ktoré slúžia
a) činnosti diplomatických a konzulárnych misií,
b) poskytovaniu zdravotníckych a sociálnych služieb,
c) školstvu,
d) prevádzke kultúrnych a telovýchovných zariadení,
e) na pracovnú rehabilitáciu a zamestnanie zdravotne postihnutých osôb,
majú nárok voči vlastníkovi na uzavretie dohody o užívaní bytu, pozemku alebo nájmu nebytových priestorov. V týchto prípadoch môže vlastník dohodu vypovedať najskôr po uplynutí 10 rokov odo dňa účinnosti tohto zákona, ak sa účastníci nedohodnú inak; tento záväzok prechádza na všetkých ďalších vlastníkov v uvedenej dobe.
(3) Ak sa o výške nájomného a podmienkach jeho platenia vlastník s užívateľom bytu, pozemku alebo nebytových priestorov uvedených v odseku 2 nedohodne, rozhodne o výške nájomného príslušný orgán štátnej správy podľa všeobecne platných cenových predpisov.

§ 26
(1) Dopĺňa sa ustanovenie § 9 ods. 2 zákona č. 116/1990 Zb. o nájme a podnájme nebytových priestorov v znení neskorších predpisov tak, že sa vkladá nové písmeno i), ktoré znie:
„i) ide o nájom nebytového priestoru v nehnuteľnosti prevedenej pôvodnému vlastníkovi podľa zákona č. 229/1991 Zb. o úprave vlastníckych vzťahov k pôde a inému poľnohospodárskemu majetku.“.
(2) Na návrh vlastníka obytnej budovy patriacej k poľnohospodárskej usadlosti uplatnený do troch rokov od účinnosti tohto zákona zruší príslušný orgán právo užívania k bytu alebo rozhodne o jeho vyprataní, ak ho vlastník potrebuje pre seba a osoby blízke na vykonávanie poľnohospodárskej výroby.

§ 27
(1) Užívateľ bytu, nebytových priestorov, budovy alebo stavby, ktorý v súlade so stavebnými predpismi vykonal na vlastné náklady úpravy, ktorými sa byt, nebytový priestor, budova alebo stavba zhodnotili, má nárok na náhradu zhodnotenia, ak mu skončí právo ich užívania.
(2) Ak byt, nebytový priestor, budova alebo stavba sú ku dňu skončenia práva užívania znehodnotené viac, než zodpovedá bežnému opotrebeniu, je užívateľ týchto priestorov povinný uhradiť vlastníkovi bytu, nebytových priestorov, budovy alebo stavby náhradu za toto znehodnotenie.
(3) Náhrady sa určia podľa cenových predpisov platných ku dňu skončenia práva užívania.

§ 28
Povinná osoba nemôže proti oprávnenej osobe uplatňovať žiadne finančné alebo iné nároky súvisiace s vydávanými vecami. Takisto oprávnená osoba, ktorej bola vec vydaná, nemôže proti povinnej osobe uplatňovať iné nároky súvisiace s vydávanou vecou, než sú uvedené v tomto zákone.

§ 28a
Pokiaľ tento zákon neustanovuje inak, poskytujú sa náhrady podľa tohto zákona v cenách platných k 24. júnu 1991.

§ 29
Majetok cirkví
Majetok, ktorého pôvodným vlastníkom boli cirkve, náboženské spoločnosti, rády a kongregácie, nemožno prevádzať do vlastníctva iným osobám do prijatia zákonov o tomto majetku. Vo výnimočných prípadoch možno tento majetok previesť do vlastníctva iných právnických osôb a fyzických osôb len so súhlasom pôvodného vlastníka a Ministerstva financií Slovenskej republiky.

§ 30
Pre postup podľa druhej časti tohto zákona sa za majetok uvedený v § 1 ods. 1 považuje aj majetok, ktorý sa v čase odňatia vlastníckeho práva na tieto účely užíval.

§ 31
Ustanovenia druhej časti a § 20 nemožno použiť pre prípady, keď vec získali v čase neslobody osoby štátne nespoľahlivé, alebo v dôsledku rasovej perzekúcie.

§ 32
Osobitné ustanovenia o pozemkových reformách
Odo dňa účinnosti tohto zákona sa nepoužijú ustanovenia zákona č. 215/1919 Zb. o zabraní veľkého pozemkového majetku v znení neskorších predpisov, nariadenia Slovenskej národnej rady č. 104/1945 Zb. SNR o konfiškovaní a urýchlenom rozdelení pôdohospodárskeho majetku Nemcov, Maďarov, ako aj zradcov a nepriateľov slovenského národa v znení neskorších predpisov, § 1 ods. 2 nariadenia Zboru povereníkov č. 26/1948 Zb. SNR, ktorým sa upravuje vyňatie pôdohospodárskeho majetku osôb maďarskej národnosti z konfiškácie, zákona č. 142/1947 Zb. o revízii prvej pozemkovej reformy v znení neskorších predpisov a zákona č. 46/1948 Zb. o novej pozemkovej reforme.

§ 33
(1) Ak oprávnenej osobe vznikol podľa tohto zákona nárok na vydanie nehnuteľnosti vo výmere podľa § 6 ods. 3 a doteraz sa jej tieto nehnuteľnosti vydali v menšej výmere, okresný úrad rozhodne o zvyšnom nároku v konaní podľa § 9 ods. 3, ak oprávnená osoba podá návrh na vydanie rozhodnutia do šiestich mesiacov od účinnosti tohto zákona.
(2) Ak si oprávnená osoba uplatnila podľa doterajších predpisov nárok na vydanie nehnuteľnosti vo väčšej výmere, ako je uvedené v § 6 ods. 3, a o nároku sa do účinnosti tohto zákona právoplatne nerozhodlo, nehnuteľnosť možno vydať v rozsahu podľa tohto zákona.
(3) Nárok na vydanie nehnuteľnosti podľa § 6 ods. 1 písm. u) a na náhradu podľa § 16 ods. 2 môžu oprávnené osoby uplatniť na okresnom úrade do šiestich mesiacov od účinnosti tohto zákona. Nárok všetkých oprávnených osôb je uplatnený včas, ak ho v tejto lehote uplatnila aspoň jedna oprávnená osoba. Lehoty na predkladanie písomných dôkazov o uplatnenom nároku sa spravujú všeobecnými predpismi o správnom konaní; dôkazy možno okresnému úradu predložiť najneskôr do 31. decembra 1995, inak právo zanikne. Do vydania nehnuteľností je doterajší vlastník povinný s týmito nehnuteľnosťami nakladať podľa § 5 ods. 3.
(4) V konaní podľa tohto zákona je účastník povinný uvádzať svoje meno, priezvisko, rodné priezvisko, trvalý pobyt, rodné číslo a dátum narodenia.
(5) Ak rozhodnutie, ktorým bolo priznané právo na náhradu, nadobudlo právoplatnosť pred 1. januárom 2008, lehota na uplatnenie výzvy na náhradu sa skončí 1. januára 2009, lehota sa však neskončí skôr ako tri roky od právoplatnosti rozhodnutia, inak právo zaniká.

§ 34
Zrušovacie ustanovenie
Zrušujú sa
1. zákon č. 123/1975 Zb. o užívaní pôdy a iného poľnohospodárskeho majetku na zabezpečenie výroby v znení zákona č. 95/1988 Zb. a zákona č. 114/1990 Zb.,
2. § 12 až 19 zákona č. 61/1977 Zb. o lesoch,
3. § 4 zákona č. 102/1963 Zb. o rybárstve,
4. § 50 ods. 2, 4 a 5 a § 51 zákona č. 162/1990 Zb. o poľnohospodárskom družstevníctve,
5. zákon SNR č. 81/1949 Zb. SNR o úprave právnych pomerov pasienkového majetku bývalých urbárnikov, komposesorátov a podobných právnych útvarov,
6. zákon SNR č. 2/1958 Zb. SNR o úprave pomerov a obhospodarovaní spoločne užívaných lesov bývalých urbarialistov, komposesorátov a podobných útvarov.

§ 34a
Majetok podniku alebo tie časti majetku, ktoré nebolo možné z akýchkoľvek dôvodov privatizovať od 19. augusta 1991 a podnik bol zrušený a vymazaný z obchodného registra,25) Ministerstvo hospodárstva Slovenskej republiky ho vráti do správy fondu.

§ 34b
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. júna 2010
Pozemkový fond je povinný ponúknuť nový náhradný pozemok oprávnenej osobe, ktorej ponúkol náhradný pozemok do 31. mája 2010; to neplatí, ak bola s oprávnenou osobou uzatvorená dohoda podľa § 16 ods. 5 ku konkrétnemu pozemku, ktorý je ku dňu účinnosti tohto zákona vo vlastníctve štátu. Prerokovanie tejto novej ponuky náhradného pozemku postupom podľa § 11 ods. 7 sa môže uskutočniť najskôr 1. septembra 2010.

§ 34c
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. marca 2011
(1) Rokovania o návrhoch náhradných pozemkov oprávnenými osobami podľa § 11 ods. 7 alebo rokovania o ponukách náhradných pozemkov pozemkovým fondom oprávnenej osobe podľa § 11, ktoré neboli do 28. februára 2011 ukončené podpísaním návrhu zmluvy územným organizačným útvarom26) alebo zmluvy medzi pozemkovým fondom a oprávnenou osobou sa dokončia podľa predpisov účinných do 1. marca 2011.
(2) Vecné bremeno, zriadené v prospech povinnej osoby k nehnuteľnostiam vydaným podľa § 6 ods. 1 písm. v), zaniká.
(3) Práva a povinnosti povinnej osoby na vydanie nehnuteľností, ktoré prešli na štát podľa § 6 ods. 1 písm. v) prechádzajú na právnickú osobu podľa osobitného predpisu.27)

§ 34d
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. júla 2015
Ustanovenie § 11 ods. 10 sa vzťahuje aj na prevod vlastníctva k pôde, ak do 30. júna 2015 došlo k dohode alebo k uzavretiu zmluvy podľa § 16 ods. 5 v znení účinnom do 30. júna 2015.

§ 34e
Prechodné ustanovenia k úprave účinnej od 1. júla 2019
(1) Doterajší užívateľ lesného pozemku28) do 30. júna 2021 zverejní na svojom webovom sídle a na úradnej tabuli obce, v ktorej katastrálnom území sa lesný pozemok nachádza, na 60 dní výzvu pre vlastníkov lesných pozemkov, ktorí do zverejnenia výzvy nepožiadali o navrátenie užívacích práv k lesným pozemkom, na uplatnenie postupu podľa § 22 ods. 3 písm. a) alebo c). Vlastníci lesných pozemkov podľa prvej vety môžu uplatniť postup podľa § 22 ods. 3 písm. a) alebo c) v lehote šiestich mesiacov od uplynutia lehoty podľa prvej vety; ak vlastník v uvedenej lehote neuplatní postup podľa § 22 ods. 3 písm. a) alebo c), nájomný vzťah podľa § 22 ods. 2 trvá.
(2) Doterajší užívateľ lesného pozemku do 30. júna 2021 zverejní na svojom webovom sídle a na úradnej tabuli obce, v ktorej katastrálnom území sa lesný pozemok nachádza, na 60 dní výzvu pre vlastníkov, ktorí do 30. júna 2019 požiadali o navrátenie užívacích práv podľa § 22 a svoje podania nedoplnili alebo neopravili, aby v lehote šiestich mesiacov od uplynutia lehoty zverejnenia výzvy oznámili doterajšiemu užívateľovi lesného pozemku, či trvajú na pokračovaní v konaní o odovzdaní užívacích práv k lesným pozemkom. Ak z oznámenia vlastníka podľa prvej vety vyplýva, že vlastník dáva výpoveď, výpovedná lehota začína plynúť dňom doručenia tohto oznámenia. Uplynutím lehoty na oznámenie podľa prvej vety sa na nedoplnené alebo neopravené podanie hľadí, akoby nebolo podané, a nájomný vzťah podľa § 22 ods. 2 trvá.
(3) Obec je povinná na žiadosť doterajšieho užívateľa lesného pozemku bezodplatne zverejniť na úradnej tabuli obce výzvu podľa odseku 1 a 2. Na zverejnenie výzvy podľa odseku 1 sa použije postup podľa správneho poriadku.29) Na podania doručené doterajšiemu užívateľovi lesného pozemku podľa odsekov 1 a 2 sa vzťahuje postup podľa § 22 a 22a.

§ 35
Účinnosť
Tento zákon nadobúda účinnosť dňom vyhlásenia.


Havel v. r.
Dubček v. r.
Čalfa v. r.


1) § 1 zákona č. 53/1966 Zb. o ochrane poľnohospodárskeho pôdneho fondu v znení zákona č. 75/1976 Zb.
2) § 2 zákona č. 61/1977 Zb. o lesoch.
2a) § 15 ods. 2 zákona Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb. o pozemkových úpravách, usporiadaní pozemkového vlastníctva, pozemkových úradoch, pozemkovom fonde a o pozemkových spoločenstvách.
3) § 46 ods. 4 zákona č. 162/1990 Zb. o poľnohospodárskom družstevníctve.
4b) § 8 zákona Slovenskej národnej rady č. 100/1977 Zb. o hospodárení v lesoch a štátnej správe lesného hospodárstva v znení zákona Slovenskej národnej rady č. 510/1991 Zb. a zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 183/1993 Z. z. Zákon Slovenskej národnej rady č. 307/1992 Zb. o ochrane poľnohospodárskeho pôdneho fondu.
5) Zákon č. 82/1968 Zb. o súdnej rehabilitácii v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 119/1990 Zb. o súdnej rehabilitácii v znení zákona č. 47/1991 Zb. a zákona č. 633/1992 Zb.
Zákon č. 87/1991 Zb. o mimosúdnych rehabilitáciách v znení zákona č. 264/1992 Zb., zákona č. 267/1992 Zb. a zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 154/1993 Z. z.
5a) § 37 zákona Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb. o pozemkových úpravách, usporiadaní pozemkového vlastníctva, pozemkových úradoch, pozemkovom fonde a o pozemkových spoločenstvách v znení zákona Slovenskej národnej rady č. 293/1992 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 323/1992 Zb. a zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 187/1993 Z. z.
5b) Zákon č. 169/1949 Zb. o vojenských obvodoch v znení zákona č. 131/1970 Zb.
6) § 2 ods. 2 zákona č. 87/1991 Zb.
7) § 2 ods. 3 prvá veta zákona č. 87/1991 Zb.
8) Napr. zákon č. 49/1959 Zb. o jednotných roľníckych družstvách, zákon č. 122/1975 Zb. o poľnohospodárskom družstevníctve.
9) Napr. nariadenie Zboru povereníkov č. 26/1948 Zb. SNR, ktorým sa upravuje vyňatie poľnohospodárskeho majetku osôb maďarskej národnosti z konfiškácie.
9a) Nariadenie Slovenskej národnej rady č. 104/1945 Zb. SNR o konfiškovaní a urýchlenom rozdelení pôdohospodárskeho majetku Nemcov, Maďarov, ako aj zradcov a nepriateľov slovenského národa v znení neskorších predpisov.
Dekrét prezidenta republiky č. 108/1945 Zb. o konfiškácii nepriateľského majetku a o Fondoch národnej obnovy.
9b) Nariadenie SNR č. 33/1945 Zb. SNR o potrestaní fašistických zločincov, okupantov, zradcov a kolaborantov a o zriadení ľudového súdnictva v znení neskorších predpisov.
9c) Nariadenie Slovenskej národnej rady č. 52/1945 Zb. SNR, ktorým sa zrušujú nadobudnutia nehnuteľností spadajúcich pod československú pozemkovú reformu, ktoré sa uskutočnili na území dočasne okupovanom maďarským štátom.
9e) Čl. 4 Ústavy Slovenskej republiky.
§ 19 a 31 zákona č. 138/1973 Zb. o vodách (vodný zákon).
10) § 52 až 58 vyhlášky č. 83/1976 Zb. o všeobecných technických požiadavkách na výstavbu v znení vyhlášky č. 45/1979 Zb.
10a) § 7 zákona Slovenskej národnej rady č. 1/1955 Zb. SNR o štátnej ochrane prírody.
Zákon č. 17/1992 Zb. o ochrane životného prostredia. § 1 ods. 3 písm. g) vyhlášky Ministerstva lesného a vodného hospodárstva Slovenskej socialistickej republiky č. 14/1978 Zb. o kategorizácii lesov, spôsoboch hospodárenia a hospodárskej úprave lesov v znení neskorších predpisov.
10b) § 108 ods. 2 zákona č. 50/1976 Zb. o územnom plánovaní a stavebnom poriadku (stavebný zákon) v znení neskorších predpisov.
10c) § 14 ods. 4 zákona Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb. o pozemkových úpravách, usporiadaní pozemkového vlastníctva, pozemkových úradoch, pozemkovom fonde a o pozemkových spoločenstvách v znení neskorších predpisov.
10d) Napríklad § 62 zákona č. 543/2002 Z. z. o ochrane prírody a krajiny v znení neskorších predpisov.
10e) § 27 zákona č. 50/1976 Zb. v znení neskorších predpisov.
10f) Zákon č. 193/2001 Z. z. o podpore na zriadenie priemyselných parkov a o doplnení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 180/1995 Z. z. o niektorých opatreniach na usporiadanie vlastníctva k pozemkom v znení neskorších predpisov.
10g) Zákon č. 175/1999 Z. z. o niektorých opatreniach týkajúcich sa prípravy významných investícií a o doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
10h) Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 180/1995 Z. z. o niektorých opatreniach na usporiadanie vlastníctva k pozemkom v znení neskorších predpisov, zákon Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
11) § 8 zákona č. 169/1949 Zb. o vojenských obvodoch.
12) § 6 a 7 zákona č. 44/1988 Zb. o ochrane a využití nerastného bohatstva (banský zákon).
13) Zákon č. 40/1956 Zb. o štátnej ochrane prírody v znení neskorších predpisov.
Zákon SNR č. 1/1955 Zb. SNR o štátnej ochrane prírody v znení neskorších predpisov.
13a) Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 75/1993 Z. z., ktorým sa podrobnejšie upravuje postup pri uplatňovaní a vyporiadaní reštitučných nárokov k poľnohospodárskemu majetku.
13b) Občiansky zákonník.
Zákon č. 265/1992 Zb. o zápisoch vlastníckych a iných vecných práv k nehnuteľnostiam. Zákon Slovenskej národnej rady č. 266/1992 Zb. o katastri nehnuteľností v Slovenskej republike.
14) § 8 zákona č. 169/1949 Zb.
16) § 2, 4 a 5 zákona ČNR č. 20/1987 Zb. o štátnej pamiatkovej starostlivosti.
§ 2, 4 a 5 zákona SNR č. 27/1987 Zb. o štátnej pamiatkovej starostlivosti.
16a) § 50 ods. 3 zákona č. 326/2005 Z. z. o lesoch.
Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 58/2003 Z. z., ktorým sa vyhlasuje Tatranský národný park.
16aa) § 5 ods. 3 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 278/1993 Z. z. o správe majetku štátu v znení zákona č. 72/1999 Z. z.
17) Zákon č. 92/1991 Zb. o podmienkach prevodu majetku štátu na iné osoby.Zákon Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb.
17a) § 2 písm. q) zákona č. 326/2005 Z. z.
18) § 46 zákona č. 162/1990 Zb.
19) § 1 zákona č. 123/1975 Zb. o užívaní pôdy a iného poľnohospodárskeho majetku na zabezpečenie výroby v znení neskorších predpisov.
20) § 12 zákona č. 61/1977 Zb.
21) § 4 zákona č. 102/1963 Zb. o rybárstve.
22) § 70 Hospodárskeho zákonníka.
23) § 64 Hospodárskeho zákonníka.
23a) § 14 ods. 8 zákona č. 330/1991 Zb. v neskorších predpisov.
23b) Čl. 6 nariadenia Rady (ES) č. 2100/94 z 27. júla 1994 o právach spoločenstva k odrodám rastlín (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 3/zv. 16; Ú. v. ES L 227, 1. 9. 1994) v platnom znení.
23c) § 2 zákona č. 83/1990 Zb. o združovaní občanov v znení neskorších predpisov.§ 829 Občianskeho zákonníka.
23d) Zákon č. 97/2013 Z. z. o pozemkových spoločenstvách v znení neskorších predpisov.
23e) § 14 ods. 1 zákona č. 330/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
23f) § 14 ods. 4 zákona č. 330/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
23g) § 39 ods. 1 zákona č. 326/2005 Z. z. o lesoch v znení zákona č. 182/2014 Z. z.
23h) § 39 ods. 6 zákona č. 326/2005 Z. z. v znení zákona č. 158/2019 Z. z.
23i) Zákon č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
23j) § 13 zákona č. 180/1995 Z. z. o niektorých opatreniach na usporiadanie vlastníctva k pozemkom v znení neskorších predpisov.
23k) § 37 a 43 zákona č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.§ 11 vyhlášky Ministerstva pôdohospodárstva a rozvoja Slovenskej republiky č. 297/2011 Z. z. o lesnej hospodárskej evidencii.
23l) § 36 ods. 2 zákona č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
23m) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. o katastri nehnuteľností a o zápise vlastníckych a iných práv k nehnuteľnostiam (katastrálny zákon) v znení neskorších predpisov.
23n) § 51d zákona č. 326/2005 Z. z. v znení zákona č. 158/2019 Z. z.
23o) § 47 zákona č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
23p) § 25 ods. 2 a § 28 ods. 1 písm. a) a b) a zákona č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
23q) § 51b ods. 4 zákona č. 326/2005 Z. z. v znení zákona č. 158/2019 Z. z.
23r) Zákon č. 50/1976 Zb. o územnom plánovaní a stavebnom poriadku (stavebný zákon) v znení neskorších predpisov.
23s) Zákon č. 431/2002 Z. z. o účtovníctve v znení neskorších predpisov.
23t) Zákon č. 503/2003 Z. z. o navrátení vlastníctva k pozemkom a o zmene a doplnení zákona č. 180/1995 Z. z. o niektorých opatreniach na usporiadanie vlastníctva k pozemkom v znení neskorších predpisov.
23u) § 137 až 142 Občianskeho zákonníka.
23v) § 25 zákona č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 135/1961 Zb. o pozemných komunikáciách (cestný zákon) v znení neskorších predpisov.
24) Napríklad zákon č. 123/1975 Zb. v znení neskorších predpisov, zákon č. 61/1977 Zb.
25) § 47 ods. 1 zákona č. 92/1991 Zb. o podmienkach prevodu majetku štátu na iné osoby v znení neskorších predpisov.
26) § 34 ods. 1 zákona Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb.
27) § 50 ods. 3 zákona č. 326/2005 Z. z.
28) § 2 písm. q) zákona č. 326/2005 Z. z.
29) § 26 zákona č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení neskorších predpisov.