Hatályos 2020. április 9-től 2020. november 30-ig
Tt. 85/2005.
Törvény
A POLITIKAI PÁRTOKRÓL ÉS POLITIKAI MOZGALMAKRÓL
Kelt: 2005. február 4.
Módosítva:
Tt. 445/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 568/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 266/2010., hatályos 2010. június 11-től
Tt. 181/2014., hatályos 2014. június 26-tól
Tt. 54/2015., hatályos 2015. március 30-tól
Tt. 181/2014., hatályos 2015. július 1-től
Tt. 131/2015., hatályos 2015. július 20-tól
Tt. 272/2015., hatályos 2015. november 1-től
Tt. 375/2015., hatályos 2015. december 15-től
Tt. 91/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 344/2018., hatályos 2019. január 1-től
Tt. 208/2019., hatályos 2019. július 16-tól
Tt. 395/2019., hatályos 2019. december 1-től
Tt. 73/2020., hatályos 2020. április 1-től
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt fogadta el:
ELSŐ RÉSZ
Alaprendelkezések
1. §
A Szlovák Köztársaságban politikai pártok és politikai mozgalmak (a továbbiakban csak „párt”) működhetnek a jelen törvény szerint, valamint európai politikai pártok és európai politikai alapítványok különleges jogszabály értelmében.1a) Ez a törvény szabályozza a párt létrehozásának feltételeit, a pártok nyilvántartását, a párt megszűnésének feltételeit, a párt jogait és kötelességeit, a párt gazdálkodását és finanszírozását, a kötelességteljesítés elmulasztásának szankcióit, a Szlovák Köztársaság és az Európai Politikai Pártok és Európai Politikai Alapítványok Hivatala egyes együttműködési szabályait, valamint a Szlovák Köztársaság területén székelő európai politikai pártokra (a továbbiakban csak „európai párt”) vonatkozó egyes szabályokat és a Szlovák Köztársaság területén székelő európai politikai alapítványokra (a továbbiakban csak „európai alapítvány”) vonatkozó egyes szabályokat.
2. §
(1) A párt, az európai párt és európai alapítvány alapszabályzatával, programjával vagy tevékenységével nem sértheti meg a Szlovák Köztársaság Alkotmányát, az alkotmányos törvényeket, a törvényeket és a nemzetközi szerződéseket.
(2) Nem a jelen törvény vagy különleges jogszabály1a) szerint alapított pártok és képviselőik számára tilos a Szlovák Köztársaság területén irodát fenntartani.
(3) Mindenki köteles együttműködni az azon pártirodák létrehozását érintő tények megállapításában, melyeket nem a jelen törvény értelmében létesítettek, vagy a képviselői irodákat érintő tényekében, melyeket nem a jelen törvény értelmében létesítettek.
3. §
(1) Szavazati joggal és a párt szerveibe történő választhatóság jogával az a szlovák állampolgár rendelkezik, akinek állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén található, valamint az Európai Unió azon állampolgára, akinek állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén található (a továbbiakban csak „állampolgár“), és aki a párt szerveibe történő választás napján betöltötte 18. életévét, valamint jogképességében semmilyen mértékben nem korlátozott.
(2) A párt előkészítő bizottságának tagja (a továbbiakban csak „előkészítő bizottság“), a párt ügyvezető szerve vagy a párt ügyvezető szervének tagja, a párt legfelsőbb végrehajtó, döntőbizottsági és ellenőrző szervének tagja az az állampolgár lehet, aki betöltötte 18. életévét és jogképességében semmilyen mértékben nem korlátozott.
(3) A közigazgatási bíróság külön jogszabály szerinti1b) pártot feloszlató döntését követően a jogerőre emelkedéstől számított öt év során nem lehet párt elkészítő bizottságának, ügyvezető szerve vagy párt ügyvezető szervének, legfelsőbb végrehajtó, döntőbizottsági vagy ellenőrző szervének tagja az a polgár, akire a közigazgatási bíróság döntésében ilyen korlátozást szabott ki.
MÁSODIK RÉSZ
Pártalapítás, a pártok nyilvántartása és a pártok létrejötte
4. §
Pártalapítás
(1) Az állampolgároknak jogukban áll pártot alapítani és abban egyesülni.
(2) A párt jogi személy, melyet be kell jegyezni a pártok nyilvántartásába. A pártok nyilvántartását a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma (a továbbiakban csak „minisztérium“) vezeti.
(3) A párt létrejöttéig a párt létrehozásával összefüggő ügyekben az előkészítő bizottság jár el. Az előkészítő bizottságnak legalább háromtagúnak kell lennie.
5. §
A pártok nyilvántartása
(1) A pártok nyilvántartása egy nyilvános lista, amelyben feljegyzésre kerülnek a párt létrejöttével összefüggő, törvényben meghatározott adatok, a bejegyzett adatok változásai és a párt megszüntetését, valamint megszűnését érintő adatok.
(2) A pártok nyilvántartásának részét képezi az okirattár, amely tartalmazza az eljárás megkezdésére vonatkozó, jelen törvény szerinti javaslatokat, beleértve a törvényben meghatározott dokumentumokat, minisztériumi határozatokat, az illetékes bíróságok határozatait, valamint további dokumentumokat és okmányokat, amelyeket a pártok a jelen törvény szerint kötelesek benyújtani a minisztériumnak.
(3) A pártok nyilvántartásába a következő adatok kerülnek bejegyzésre:
a) a párt megnevezése és annak rövidítése,
b) a párt székhelyének címe, a község és utca nevének, valamint az épületjegyzékszámának és házszámának feltüntetésével,
c) a párt bejegyzésének dátuma és nyilvántartási száma,
d) az előkészítő bizottság összes tagjának vezeték- és keresztneve, személyi száma és állandó lakhelyének címe, annak a személynek a megjelölésével, akit meghatalmaztak, hogy a nevükben eljárjon (a továbbiakban „meghatalmazott“),
e) a párt azonosító száma,
f) annak a személynek a vezeték- és keresztneve, személyi száma és állandó lakhelyének címe, aki a párt végrehajtó szerve vagy végrehajtó szervének tagja, feltüntetve a pártban viselt tisztségét és azt, hogy a végrehajtó szerv milyen módon járhat el a párt nevében,
g) a párt székhelyének megváltozásának, a végrehajtó szerv megváltozásának vagy az alapszabályzat megváltozásának dátuma és bejegyzésének sorszáma,
h) az új alapszabályzat bejegyzésének dátuma,
i) a párt megszüntetése és megszüntetésének oka,
j) a párt felszámolásának megkezdése, beleértve a felszámolási biztos vezeték- és keresztnevét, személyi számát és állandó lakhelyének címét, ha jogi személyről van szó, annak nevét, azonosító számát és székhelyét, beleértve azon személy utó- és családi nevét, személyi számát és állandó tartózkodási helyének címét, aki a nevében a felszámolóbiztosi teendőket ellátja, valamint a felszámolás befejezését; a felszámolás ideje alatt a párt nevét a „felszámolás alatt” kiegészítéssel kell használni,
k) a csődeljárás kihirdetése, beleértve a csődbiztos vezeték- és keresztnevét, személyi számát és állandó lakhelyének címét, ha jogi személyről van szó, annak nevét, azonosító számát és székhelyét, beleértve azon személy utó- és családi nevét, személyi számát és állandó tartózkodási helyének címét, aki a nevében a csődbiztosi teendőket ellátja, valamint a csődeljárás befejezését vagy a csődeljárási javaslat vagyonhiány miatti visszautasítását; a csődeljárás ideje alatt a párt nevét a „csődeljárás alatt” kiegészítéssel kell használni,
l) a párt törlése a pártok nyilvántartásából, annak dátuma és oka,
m) a büntetőeljárás során kiszabott azon bümtetések, amelyek nem mentesültek a hátrányos jogkövetkezmények alól, és a jogutódokat sújtó végre nem hajtott büntetések.
(4) A pártok nyilvántartásában bejegyzett adatok, a bejegyzés elvégzésének napjától számítva, mindenkivel szemben hatályosak, amennyiben nem a 3. bekezdés i), j), k) és m) pontja szerinti adatokról van szó, melyek a bírósági döntéshez igazodva lépnek hatályba.
(5) A pártok nyilvántartásában bejegyzett adatok mindenki számára hozzáférhetőek és a minisztérium a saját webhelyén hozza azokat nyilvánosságra. A pártok nyilvántartásában bejegyzett természetes személyek személyi számai nem részei sem a nyilvánosságra hozott, sem pedig a hozzáférhető adatoknak.
(6) Mindenkinek jogában áll a pártok nyilvántartásának nyilvános részéből kivonat kiadását kérelmezni a minisztériumnál. A pártok nyilvántartásának nyilvános részéből való kivonat a kiadás napján érvényes adatokat tartalmazza. A pártok nyilvántartásának nyilvános részéből való kivonat kiadása elektronikus formában is kérelmezhető és a kivonat elektronikus formában is kiállítható.
6. §
A párt létrejötte
(1) A párt, a pártok nyilvántartásába történő bejegyzés napjával jön létre (a továbbiakban csak „a párt bejegyzése“).
(2) A párt bejegyzésére történő javaslatot az előkészítő bizottság terjeszti elő a minisztériumban.
(3) A javaslatot írásban kell előterjeszteni, az előkészítő bizottság minden tagjának aláírásával ellátva és az aláírások eredetiségét hitelesíttetni kell.1) A javaslatnak tartalmaznia kell az előkészítő bizottság minden tagjának vezeték- és keresztnevét, személyi számát és állandó lakhelyének címét, valamint fel kell tüntetni, hogy az előkészítő bizottság tagjai közül melyikük a meghatalmazott.
(4) A javaslathoz a következő dokumentumokat kell csatolni:
a) azon személyek listáját, akik egyetértenek a párt létrejöttével; ezt a listát legalább 10 000, 15. életévét betöltött állampolgárnak kell aláírnia, és fel kell tüntetni rajta az összes aláíró vezeték- és keresztnevét, állandó lakhelyének címét, valamint személyi igazolványának számát vagy az Európai Unió polgára tartózkodási engedélyének számát (a továbbiakban csak „állampolgárok listája“),
b) a párt alapszabályzatát (a továbbiakban csak „alapszabályzat“) az 5. bekezdés szerint, két példányban,
c) a közigazgatási eljárási illeték befizetéséről szóló bizonylatot,2)
d) a párt székhelyének címéről szóló nyilatkozatot a meghatalmazott aláírásával ellátva, feltüntetve benne a település és az utca nevét, valamint a házszámot; a székhelynek a Szlovák Köztársaság területén kell lennie.
(5) Az alapszabályzatnak tartalmaznia kell:
a) a párt nevét és annak rövidítését, ha ilyet használni fognak; a párt nevének vagy a rövidítésének különböznie kell a már regisztrált pártok nevétől és rövidítésétől és a 32.a § szerinti európai párt nevétől és rövidítésétől; a párt neve vagy rövidítése nem tartalmazhatja olyan személy utó- és családi nevét, aki a párt ügyvezető szerve vagy ügyvezető szervének vagy előkészítő bizottságának tagja,
b) a párt programját, feltüntetve tevékenységének céljait,
c) a párttagság létrejötte és megszűnése feltételeinek meghatározását és a párttagok jogainak és kötelességeinek meghatározását,
d) a párt szerveit, beleértve a legfelsőbb, a végrehajtó, a döntőbizottsági és ellenőrző szerveket, ezek megválasztásának módját és jogköreik behatárolását,
e) a módot, ahogyan a végrehajtó szerv3) a párt nevében eljár, valamint hogy milyen mértékben hajthatnak végre jogügyleteket a párt nevében a párt többi tagjai vagy alkalmazottai,
f) a párt gazdálkodásának alapelveit,
g) a párt szervezeti egységeiről szóló rendelkezéseket, ha ilyenek létrehozásra kerülnek, elsősorban annak meghatározását, hogy a párt nevében milyen mértékben szerezhetnek vagyont, hogyan gazdálkodhatnak vele és hogyan kezelhetik azt, esetleg egyéb vagyoni jogok megszerzését, és azt, hogy milyen mértékben járhatnak el és kötelezhetik el magukat a párt nevében; a párt szervezeti egységei nem jogi személyek,
h) a párt megszüntetése esetén a megmaradt vagyon kezelését, amely a vagyon felszámolásából és a kötelezettségek rendezéséből ered.
(6) A párt szervei elsősorban a legfelsőbb, a végrehajtó, a döntőbizottsági és ellenőrző szerv. A párt minden szerve – a ügyvezető szervet leszámítva – legkevesebb három tagból áll, a végrehajtó szervnek legalább kilenctagúnak kell lennie és a párt legfelsőbb szervének legalább 27 tagból kell állnia.
(7) A párt szervének tagja csak párttag lehet; a párt végrehajtó szervének tagja nem lehet tagja a párt döntőbizottságának vagy a párt ellenőrző szervének, a párt döntőbizottságának tagja nem lehet tagja a párt ellenőrző szervének.
(8) A párt legfelsőbb szervének hatáskörébe tartozik
a) az alapszabály és változásai jóváhagyása, beleértve a párt nevének, rövidítésének változását, a párt programjának és tevékenysége céljainak, valamint az alapszabály minden további kötelező kellékének a jóváhagyása,
b) a ügyvezető szerv megválasztása és visszahívása, vagy a ügyvezető szerv tagjainak megválasztása és visszahívása,
c) a párt végrehajtó szerve legalább kétharmadának megválasztása és visszahívása,
d) a párt ellenőrző szerve és döntőbizottsága tagjainak megválasztása és visszahívása,
e) a párt önkéntes feloszlatásáról szóló döntés meghozatala,
f) döntéshozatal további ügyekben a nyilvántartásba vett alapszabályzat szerint, beleértve a párt más szerveinek megbízását feladatok teljesítésével.
(9) A párt legfelsőbb szerve minden tagjának ugyanannyi szavazata van. A párt legfelsőbb szervének tagja kizárásra kerül az azon ügyről folyó szavazásból, amelynek a megvitatásában vagy a döntéshozatalában mint a döntőbizottság vagy ellenőrző szerv tagja részt vett. A párt végrehajtó szervének tagja, akit a párt legfelsőbb szerve választott meg, nem váltható le a párt más szerve által. A legfelsőbb pártszerv üléséről írásos jegyzőkönyv készül.
(10) A párt végrehajtó szerve dönt a párt fontos ügyeiről, amennyiben azok a jelen törvényben vagy a párt alapszabályzatában nincsenek a párt legfelsőbb szerve, döntőbizottsága vagy ellenőrző szerve kizárólagos hatáskörébe helyezve. A döntőbizottság dönti el a párton belüli vitákat és az ellenőrző szerv felügyeli a párt pénzügyi eszközeinek és vagyonának gazdaságos és hatékony kezelését.
(11) A párt ügyvezető szerve köteles a párt létrejöttétől számított hat hónapon belül kézbesíteni a minisztériumnak a párt székhelyével kapcsolatos jogviszonyát igazoló bizonylatokat.
6.a §
Az előkészítő bizottság értesítése
(1) Az előkészítő bizottság értesítheti a minisztériumot, hogy a 6. § 4. bek. a) pontja szerint megkezdte az aláírások gyűjtését az állampolgárok listájára; a bejelentést írásban kell megtenni, ezt az előkészítő bizottság minden egyes tagjának alá kell írnia.
(2) Az értesítésben feltüntetik az előkészítő bizottság tagjainak azonosító adatait a 6. § 3. bek.-ben foglalt terjedelemben, a párt javasolt nevét és a rövidítését, ha rövidítés is használatban lesz, valamint a napot, amikor elkezdték gyűjteni az aláírásokat az állampolgárok listájára.
(3) Az 1. bekezdés szerinti értesítést a minisztérium haladéktalanul nyilvánosságra hozza a webhelyén 180 napig tartó időszakra.
(4) A 3. bekezdésben feltüntetett időszak alatt a minisztérium
a) nem fogadja el és nem hozza nyilvánosságra másik előkészítő bizottság értesítését, amelyben a párt neve vagy rövidítése megegyezik a nyilvánosságra hozott értesítésben szereplő párt nevével vagy rövidítésével,
b) nem hoz határozatot párt nyilvántartásba vételéről, melynek neve vagy rövidítése megegyezik a nyilvánosságra hozott értesítésben szereplő párt nevével vagy rövidítésével és
c) bejegyzett párt esetén nem hajt végre név- vagy rövidítés-változtatást a pártok nyilvántartásában, ha a név vagy rövidítés nem különbözik a nyilvánosságra hozott értesítésben szereplő párt nevétől vagy rövidítésétől,
d) nem bocsát ki nyilatkozatot a 32.b § szerint, ha az európai politikai párt vagy annak rövidítése azonos a közzétett értesítésben szereplő pártmegnevezéssel vagy rövidítéssel.
(5) Ha az előkészítő bizottság a 3. bekezdés szerinti határidőn belül nem nyújtja be a minisztériumnak a nyilvánosságra hozott értesítésben szereplő párt bejegyzéséről szóló javaslatot, a 4. bekezdés szerinti korlátozások tovább nem érvényesülnek.
7. §
A pártbejegyzési eljárás
(1) A pártbejegyzési eljárás azon a napon kezdődik, amikor a minisztérium kézhez kapja a 6. § szerinti javaslatot.
(2) A minisztérium a javaslatot elbírálja és megállapítja, hogy a javaslatnak nincsenek-e hiányosságai és nincsen-e ok a párt bejegyzésének visszautasítására.
(3) A minisztérium a pártot az eljárás megkezdésétől számított 30 napon belül jegyzi be, amennyiben a javaslat nem tartalmaz hiányosságokat, vagy ha nincs ok a párt bejegyzésének visszautasítására.
(4) Ha nincs ok a párt bejegyzésének visszautasítására a 9. bekezdés szerint, de a javaslat és a mellékelt dokumentumok más hiányosságokat tartalmaznak, a minisztérium legkésőbb az eljárás megkezdésétől számított 30 napon belül írásbeli figyelmeztetést küld a meghatalmazottnak, amelyben felsorolja az összes hiányosságot, és felszólítja a meghatalmazottat, hogy ezeket a megadott határidőn belül küszöbölje ki, valamint tájékoztatja arról, hogy ellenkező esetben az eljárást leállítja. A hiányosságok kiküszöbölésére megszabott határidő lejártáig az eljárást felfüggeszti. A minisztérium az eljárás felfüggesztéséről nem ad ki határozatot, csak bejegyzi azt az ügyiratba.
(5) Ha az előkészítő bizottság a közigazgatási bíróságon keresetben kéri annak megállapítását, hogy a javaslatnak nincsenek hiányosságai, köteles a kereset beadásáról haladéktalanul írásban értesíteni a minisztériumot; a kereset beadásának napjától számítva nem telik a 4. bekezdésben megállapított határidő. A közigazgatási bíróság határozatának jogerőre emelkedésének napja, amelyben megállapítja, hogy a javaslatnak nincsenek hiányosságai, egyben a javaslat hiányosságai megszüntetésének a napja is.
(6) A minisztérium a pártot a hiányosságok eltávolítása után, öt napon belül bejegyzi.
(7) A minisztérium a párt bejegyzéséről nem ad ki határozatot. A minisztérium a meghatalmazottnak kézbesíti az alapszabályzat egyik példányát, melyen feltünteti a dátumot és a párt bejegyzésének számát (a továbbiakban csak „bejegyzett alapszabályzat“).
(8) A minisztérium az eljárást leállítja, ha az előkészítő bizottság a megadott határidőn belül nem küszöbölte ki a javaslat hiányosságait, vagy ha a közigazgatási bíróság nem teljesíti az előkészítő bizottság kérését, miszerint a javaslatnak nincsenek hiányosságai. A minisztérium nem ad ki határozatot az eljárás leállításáról, csak bejegyzi azt az ügyiratba.
(9) A minisztérium az eljárás megkezdésétől számított 30 napon belül elutasítja a párt bejegyzését, ha
a) az állampolgárok listája nincs összhangban a 6. §, 4. bek., a) pontjával,
b) az előkészítő bizottság, az előkészítő bizottság tagja vagy az előkészítő bizottság tagjai nem teljesítik a jelen törvényben megállapított követelményeket,
c) a párt székhelye nem a Szlovák Köztársaság területén található,
d) a párt neve és annak rövidítése nem különbözik egy már bejegyzett párt nevétől és rövidítésétől, a 32.a § szerinti európai párt nevétől és rövidítésétől, vagy
e) a párt alapszabályzata ellentétes a 2. § 1. bek.-vel.
(10) A párt bejegyzésének elutasításáról szóló határozatot a meghatalmazottnak ajánlott küldeményben kézbesítik; a határozat ellen jogorvoslati eszközzel élni nem lehet.
8. §
A végrehajtó szervnek a pártok jegyzékébe történő bejegyzésről szóló eljárás
(1) A ügyvezető szerv pártnyilvántartásba történő bejegyzéséig a párt nevében a pártok jegyzékébe bejegyzett meghatalmazott jár el. A meghatalmazott nem hajthat végre a párt nevében olyan jogügyleteket, melyeket a jelen törvény vagy külön előírások6) szerint csak a ügyvezető szerv vagy a ügyvezető szerv tagjai hajthatnak végre.
(2) A végrehajtó szervet a párt létrejöttét követően legkésőbb három hónapon belül meg kell választani, ebből a célból a meghatalmazott összehívja a párt legfelsőbb alakuló szervét a bejegyzett alapszabályzat szerint.
(3) A meghatalmazott a párt létrejöttét követő négy hónapon belül köteles a minisztériumnak benyújtani a ügyvezető szerv vagy a ügyvezető szerv tagjainak bejegyzéséről szóló javaslatot. A javaslathoz csatolni kell a párt bejegyzett alapszabályzata szerinti illetékes, legfelsőbb alakuló szervének határozatát, melyet a megválasztott szerv vagy a megválasztott végrehajtó szerv összes tagja aláírt; az aláírások valódiságát hitelesíttetni kell.
(4) A 3. bekezdés szerinti határozathoz mellékelni kell a pártszerv tagjainak jelenléti ívét, melyet a pártszerv minden jelenlévő tagja saját kezűleg aláírt. A határozatnak tartalmaznia kell
a) a pártszerv összetételét a pártszerv tagjának utó- és családi neve, állandó lakhelyének címe és viselt tisztsége feltüntetésével,
b) a határozatképességről szóló tájékoztatást és a határozat elfogadásához szükséges szavazatok számát,
c) a pártszerv azon tagjainak számát, akik a határozat elfogadása mellett szavaztak.
(5) Ha a javaslat és a csatolt dokumentum összhangban van a jelen törvény rendelkezéseivel, a minisztérium írásban értesíti a pártot a ügyvezető szerv bejegyzéséről a pártok jegyzékébe; a minisztérium nem ad ki határozatot, csak bejegyzi azt az ügyiratba.
(6) Ha a javaslat és a mellékelt bizonylat nem áll összhangban a jelen törvénnyel, a minisztérium legkésőbb 15 nappal az eljárás megkezdése előtt írásos figyelmeztetést küld a meghatalmazottnak a hiányosságok kiküszöbölése érdekében. Ha a meghatalmazott a megadott határidőben nem küszöböli ki a hiányosságokat, a minisztérium az eljárást leállítja. Az eljárás leállításáról a minisztérium nem bocsát ki határozatot, csak bejegyzi azt az aktába.
(7) Ha a meghatalmazott nem nyújt be a minisztériumnak bejegyzési javaslatot a ügyvezető szerv vagy a ügyvezető szerv tagjainak bejegyzésére a pártok nyilvántartásába a 3. bekezdésben megadott határidőn belül, vagy ha a meghatalmazott a 6. bekezdés szerinti hiányosságokat nem küszöböli ki, a minisztérium ezt a pártot a pártok nyilvántartásába a „felszámolás alatt” záradékkal jegyzi be, és ezen túl a párt csak a párt megszüntetésével kapcsolatos hatásköreit gyakorolhatja. A meghatalmazott köteles felszámolóbiztost kinevezni és haladéktalanul jelenteni a minisztériumnak a felszámolóbiztos adatait az 5. § 3. bek. j) pontja szerinti terjedelemben. Ha a meghatalmazott nem jelenti a minisztériumnak a felszámolóbiztos adatait 15 napon belül azt követően, hogy pártot a pártok nyilvántartásába a „felszámolás alatt” záradékkal jegyzik be, a minisztérium felszámolóbiztosként a meghatalmazottat jegyzi be.
8.a §
A párt tagjainak nyilvántartása
(1) A párt köteles vezetni a párttagok nyilvántartását. A párttagok nyilvántartásának tartalmaznia kell a párt tagjának adatait, mégpedig az utó- és családi nevét, állandó lakhelyének címét, születésének dátumát, a tagság létrejöttének dátumát; a nyilvántartás része a tag által saját kezűleg aláírt tagfelvételi kérelem, és ha a tagfelvételi kérelmet elektronikusan nyújtották be, tartalmaznia kell a hiteles elektronikus aláírását.
(2) A párt köteles az Állami Választási és Pártfinanszírozás-ellenőrző Bizottság (továbbiakban csak „állami bizottság”) kérésére beterjeszteni a párttagok nyilvántartását a jelen törvény szerinti és különleges előírás6a) szerinti feladatok teljesítése céljából.
A pártok jegyzékébe bejegyzett adatok módosításáról szóló eljárás
9. §
A párt székhelyének módosítása
(1) A végrehajtó szerv, a párt székhelyének megváltozását követő 15 napon belül köteles a minisztériumnak előterjeszteni a pártszékhely címe megváltozásának bejegyzéséről szóló javaslatot.
(2) Az 1. bekezdés szerinti javaslathoz csatolni kell a párt székhelye címének megváltozásáról szóló nyilatkozatot, melyet a végrehajtó szerv vagy a végrehajtó szerv annyi tagja írt alá, amennyi az alapszabályzat szerint egy ilyen határozat elfogadásához szükséges; az aláírások eredetiségét hitelesíttetni kell.1) A párt székháza címének megváltozásáról szóló nyilatkozathoz csatolni kell a bizonylatot a párt pártszékházhoz való jogviszonya igazolására.
(3) Ha a javaslat és a 2. bekezdés szerinti nyilatkozat összhangban van a jelen törvény rendelkezéseivel, a minisztérium írásban értesíti a pártot a pártszékhely címe megváltozásának bejegyzési dátumát és sorszámát. A minisztérium nem ad ki határozatot, csak bejegyzi azt az ügyiratba.
(4) Ha a javaslat és a 2. bekezdés szerinti nyilatkozat nincs összhangban a jelen törvény rendelkezéseivel, a minisztérium legkésőbb az eljárás megkezdésétől számított 15 napon belül írásos figyelmeztetést küld a pártnak a hiányosságok kiküszöbölése céljából. Ha a párt a hiányosságokat a megadott határidőn belül nem küszöböli ki, a minisztérium leállítja az eljárást. Az eljárás leállításáról a minisztérium határozatot nem ad ki, csak bejegyzi azt az ügyiratba.
(5) Ha a párt székhelye nem a Szlovák Köztársaság területén található, a minisztérium elutasítja a pártszékhely címe megváltozásának bejegyzését és a főügyésznél7) kezdeményezi a 17. § szerinti eljárást. A pártszékhely címe megváltozásának bejegyzéséről szóló elutasító határozatot a pártnak ajánlott küldeményben kézbesítik. A döntés ellen ellenvetésnek helye nincs.
10. §
A végrehajtó szerv módosítása
(1) A végrehajtó szerv köteles benyújtani a minisztériumnak a pártok jegyzékében bejegyzett végrehajtó szerv, a végrehajtó szerv tagja vagy a végrehajtó szerv tagjai megváltozásának bejegyzésére a javaslatát a változás napját követő 15 napon belül.
(2) Az 1. bekezdés szerinti javaslatot a pártok jegyzékébe bejegyzett végrehajtó szerv vagy a végrehajtó szerv összes tagja nyújtja be. Az 1. bekezdés szerinti javaslathoz csatolni kell a párt azon szervének a határozatát, amely a bejegyzett alapszabályzat alapján a végrehajtó szerv megválasztásában illetékes. A javaslatot a pártok jegyzékébe bejegyzett végrehajtó szerv vagy a végrehajtó szerv annyi tagja írt alá, amennyi az alapszabályzat szerint egy ilyen határozat elfogadásához szükséges, valamint az újonnan megválasztott végrehajtó szerv vagy a végrehajtó szerv összes tagja, miközben az aláírások eredetiségét hitelesíttetni kell;1) ez nem érvényes, ha a pártok jegyzékében bejegyzett végrehajtó szerv vagy a végrehajtó szerv tagja elhunyt, vagy ha halottnak nyilvánították.
(3) A 2. bekezdés szerinti határozathoz csatolni kell a pártszerv tagjainak jelenléti ívét, melyet a párt szervének minden tagja saját kezűleg aláírt. A határozatnak tartalmaznia kell
a) a pártszerv összetételét a pártszerv tagjának utó- és családi neve, állandó lakhelyének címe és viselt tisztsége feltüntetésével,
b) a határozatképességről szóló tájékoztatást és a határozat elfogadásához szükséges szavazatok számát,
c) a pártszerv azon tagjainak számát, akik a határozat elfogadása mellett szavaztak.
(4) Ha a javaslat és a mellékelt dokumentumok összhangban vannak a jelen törvény rendelkezéseivel, a minisztérium írásban értesíti a pártot a párt végrehajtó szerve megváltozásának bejegyzési dátumát és sorszámát a pártok jegyzékébe. A minisztérium nem ad ki határozatot, csak bejegyzi azt az ügyiratba.
(5) Ha a javaslat és a csatolt dokumentumok nincsenek összhangban a jelen törvény rendelkezéseivel, a minisztérium legkésőbb az eljárás megkezdésétől számított 15 napon belül írásos figyelmeztetést küld a pártnak a hiányosságok kiküszöbölése céljából. Ha a párt a hiányosságokat a megadott határidőn belül nem küszöböli ki, a minisztérium leállítja az eljárást. Az eljárás leállításáról a minisztérium határozatot nem ad ki, csak bejegyzi azt az ügyiratba.
11. §
A bejegyzett alapszabályzat módosítása
(1) A végrehajtó szerv a párt bejegyzett alapszabályzata módosításának elfogadását követő 15 napon belül köteles a minisztériumnak előterjeszteni a párt bejegyzett alapszabályzata módosításának bejegyzéséről szóló javaslatot. A javaslathoz a következőket kell mellékelni:
(2) Az 1. bekezdés a) pontja szerinti határozathoz csatolni kell a pártszerv tagjainak jelenléti ívét, melyet a párt szervének minden tagja saját kezűleg aláírt. A határozatnak tartalmaznia kell
a) a pártszerv összetételét a pártszerv tagjának utó- és családi neve, állandó lakhelyének címe és viselt tisztsége feltüntetésével,
b) a határozatképességről szóló tájékoztatást és a határozat elfogadásához szükséges szavazatok számát,
c) a pártszerv azon tagjainak számát, akik a határozat elfogadása mellett szavaztak.
(3) Ha a javaslat és a mellékelt dokumentumok összhangban vannak a jelen törvény rendelkezéseivel, a minisztérium a pártnak kézbesíti az alapszabályzat egy példányát, az alapszabályzat módosításának bejegyzési dátumával és sorszámával. A minisztérium nem ad ki határozatot, csak bejegyzi azt az ügyiratba.
(4) Ha a javaslat és a mellékelt dokumentumok nincsenek összhangban a jelen törvény rendelkezéseivel, a minisztérium legkésőbb az eljárás megkezdésétől számított 15 napon belül írásos figyelmeztetést küld a pártnak a hiányosságok kiküszöbölése céljából. Ha a párt a hiányosságokat a megadott határidőn belül nem küszöböli ki, a minisztérium leállítja az eljárást. Az eljárás leállításáról a minisztérium határozatot nem ad ki, csak bejegyzi azt az ügyiratba.
(5) Ha az alapszabályzat módosítása nincs összhangban a 2. § 1. bek. vagy a 6. §, 5. bek.-vel, a minisztérium elutasítja az alapszabályzat módosításainak bejegyzését, és a főügyésznél7) kezdeményezi a 17. § szerinti eljárást. A párt alapszabályzat-módosítása bejegyzésének elutasításáról szóló határozatot a pártnak ajánlott küldeményben kézbesítik. A döntés ellen ellenvetésnek helye nincs.
(6) A párt saját használatra kidolgozhatja az alapszabályzat teljes szövegét és azt egy példányban megküldheti a minisztériumnak, hogy azt helyezze el az okirattárban. Az alapszabályzat teljes szövegén a minisztérium nem tünteti fel a párt bejegyzésének számát és dátumát, sem az alapszabályzat módosítása bejegyzésének sorszámát és dátumát.
12. §
Az új alapszabályzatnak a pártok jegyzékébe történő bejegyzéséről szóló eljárás
(1) A párt új alapszabályzatot fogadhat el. Az új alapszabályzatnak tartalmaznia kell a bejegyzett alapszabályzat megszüntetéséről szóló rendelkezést, feltüntetve a párt bejegyzésének számát és dátumát, beleértve az alapszabályzat összes módosításának dátumait és sorszámait, amelyek a pártok jegyzékébe bejegyzésre kerültek.
(2) A végrehajtó szerv a párt új alapszabályzatának elfogadását követő 15 napon belül köteles a minisztériumnak előterjeszteni a párt új alapszabályzatának a pártok jegyzékébe történő bejegyzéséről szóló javaslatot. A javaslathoz a következőket kell mellékelni:
a) a párt azon szervének a határozatát, amely a bejegyzett alapszabályzat alapján az új alapszabályzat elfogadására illetékes. A javaslatot a pártok jegyzékébe bejegyzett végrehajtó szervnek vagy a végrehajtó szerv annyi tagjának kell aláírnia, ahány tag az alapszabályzat szerint egy ilyen határozat elfogadásához szükséges; az aláírások eredetiségét hitelesíttetni kell,1)
b) az alapszabályzat módosításait, két példányban.
(3) A 2. bekezdés a) pontja szerinti határozathoz csatolni kell a pártszerv tagjainak jelenléti ívét, melyet a párt szervének minden tagja saját kezűleg aláírt. A határozatnak tartalmaznia kell
a) a pártszerv összetételét a pártszerv tagjának utó- és családi neve, állandó lakhelyének címe és viselt tisztsége feltüntetésével,
b) a határozatképességről szóló tájékoztatást és a határozat elfogadásához szükséges szavazatok számát,
c) a pártszerv azon tagjainak számát, akik a határozat elfogadása mellett szavaztak.
(4) Ha a javaslat és a mellékelt dokumentumok összhangban vannak a jelen törvény rendelkezéseivel, a minisztérium a pártnak kézbesíti az új alapszabályzat egy példányát, amelyen feltünteti a párt bejegyzésének számát és dátumát, valamint az új alapszabályzatnak a pártok jegyzékébe történt bejegyzési dátumát és sorszámát, „új” alapszabályzat kiegészítéssel ellátva. A pártok jegyzékébe történő bejegyzés napjával az új alapszabályzat bejegyzett alapszabályzattá válik. A minisztérium nem ad ki határozatot, csak bejegyzi azt az ügyiratba.
(5) Ha a javaslat és a mellékelt dokumentumok nincsenek összhangban a jelen törvény rendelkezéseivel, a minisztérium legkésőbb az eljárás megkezdésétől számított 15 napon belül írásos figyelmeztetést küld a pártnak a hiányosságok kiküszöbölése céljából. Ha a párt a hiányosságokat a megadott határidőn belül nem küszöböli ki, a minisztérium leállítja az eljárást. Az eljárás leállításáról a minisztérium határozatot nem ad ki, csak bejegyzi azt az ügyiratba.
(6) Ha az új alapszabályzat nincs összhangban a 2. § 1. vagy a 6. §, 5. bek.-vel, a minisztérium elutasítja az új alapszabályzat bejegyzését a pártok jegyzékébe, és a főügyésznél7) kezdeményezi a 17. § szerinti eljárást. A párt új alapszabályzata bejegyzésének elutasításáról szóló határozatot a pártnak ajánlott küldeményben kézbesítik. A döntés ellen ellenvetésnek helye nincs.
§ 12a
Zmena názvu a skratky strany
(1) Strana môže zmeniť svoj názov alebo skratku prostredníctvom zmeny zaregistrovaných stanov podľa § 11 alebo zápisom nových stanov do registra strán podľa § 12.
(2) Ak predmetom návrhu na zápis zmeny zaregistrovaných stanov alebo návrhu na zápis nových stanov je zmena názvu strany alebo jej skratky podľa odseku 1, ministerstvo nerozhodne o zmene názvu strany alebo jej skratky, ak strana predložila návrh po vyhlásení volieb do Národnej rady Slovenskej republiky, volieb do Európskeho parlamentu, volieb do orgánov územnej samosprávy, až do vyhlásenia výsledkov volieb a konanie sa do vyhlásenia výsledkov volieb preruší; ustanovenie § 6a ods. 4 sa použije primerane. Obmedzenie podľa prvej vety sa nevzťahuje na voľby vyhlásené do orgánov územnej samosprávy podľa osobitného predpisu.7a)
HARMADIK RÉSZ
A párt megszűnése és megszűntetése
13. §
A párt megszűnése
(1) A párt azon a napon szűnik meg, mikor a minisztérium végrehajtja a párt törlését a pártok jegyzékéből.
(2) A párt megszűnését annak megszüntetése előzi meg, felszámolással vagy felszámolás nélkül.
(3) Nincs szükség felszámolásra, ha:
a) a párt vagyona és kötelezettségei átszállnak egy már létező pártra, amely az egyesítéssel megszüntetett párt jogutódja,
b) a pártnak nincs semmilyen vagyona,
c) a párt vagyonára kiírandó csődeljárási javaslatot vagyonhiány miatt elutasítják vagy a párt vagyonára kiírt csődeljárást az okból szüntetik meg, hogy a párt vagyona nem elegendő a csődbiztos kiadásainak és jutalmának fedezésére sem vagy a csődeljárás befejezése után a pártnak semmiféle vagyona nem marad.
(4) A pártnak a pártok jegyzékéből való törlésére vonatkozó javaslatot a felsoroltak valamelyike terjeszti elő:
a) a meghatalmazott (8. §, 7. bek.),
b) a végrehajtó szerv,3)
c) a felszámolási biztos.
(5) A minisztérium a párt törlését a pártok jegyzékéből azzal a személlyel tudatja, aki a 4. bekezdés szerinti javaslatot előterjesztette; a minisztérium nem ad ki határozatot, csak bejegyzi azt az ügyiratba.
(6) A minisztérium a párt törlését a pártok jegyzékéből javaslat nélkül is végrehajtja, ha erről a jelen törvény rendelkezik.
14. §
A párt megszüntetése
(1) A párt a következő okokból szüntethető meg:
a) önkéntes megszüntetéssel,
b) más párttal való egyesüléssel,
c) csődeljárás kihirdetésével vagy a csődeljárási javaslat vagyonhiány miatti elutasításával,
d) büntetőeljárásban hozott jogerős bírósági határozattal,
e) a közigazgatási bíróság a párt feloszlatásáról szóló jogerős határozatával vagy
f) a jelen törvény szerinti egyéb okokból (8. § 7. bek., 22. § 8. bek., 30. § 8. bek., 34. § 4. bek. és 34.e § 2. bek.
(2) A párt megszüntetése után annak szervei, ha a jogkörük nem szállt át jogutódjukra vagy a felszámolási biztosra, csak a párt megszüntetésével kapcsolatos tevékenységet fejthetnek ki.
15. §
A párt megszüntetése felszámolás nélkül
(1) Ha nincs szükség a 13. §, 3. bek. szerinti felszámolásra, a pártot felszámolás nélkül szüntetik meg.
(2) A pártnak a pártok jegyzékéből történő törlésére vonatkozó javaslatot a párt megszüntetését követő öt napon belül kell benyújtani.
(3) Ha a pártot önkéntesen szüntetik meg, a pártnak a pártok jegyzékéből történő törlésére vonatkozó javaslatát a végrehajtó szerv köteles benyújtani. A javaslathoz a következőket kell mellékelni:
a) a párt azon szervének a határozatát, amely illetékes a párt bejegyzett alapszabályzata szerint és a párt önkéntes megszüntetéséről döntött. A határozatot a végrehajtó szervnek vagy a végrehajtó szerv annyi tagjának kell aláírnia, ahány tag az alapszabályzat szerint egy ilyen határozat elfogadásához szükséges; az aláírások eredetiségét hitelesíttetni kell,1)
b) az arról szóló nyilatkozatot, hogy nincs szükség a párt felszámolására a 13. §, 3. bek., b) vagy c) pontja szerint, amelyet a végrehajtó szervnek vagy a végrehajtó szerv annyi tagjának kell aláírnia, ahány tag az alapszabályzat szerint egy ilyen határozat elfogadásához szükséges; az aláírások eredetiségét hitelesíttetni kell.1)
(4) Ha a párt egy másik párttal való egyesülés miatt szűnik meg, a pártok jegyzékéből való törlésre vonatkozó javaslatot az egyesüléssel megszüntetendő párt végrehajtó szerve köteles benyújtani. A javaslathoz a következőket kell mellékelni:
a) a párt azon szervének határozatát, amely illetékes a párt bejegyzett alapszabályzata szerint és a párt más párttal való egyesülés általi megszüntetéséről döntött. A javaslatot a végrehajtó szervnek vagy a végrehajtó szerv annyi tagjának kell aláírnia, ahány tag az alapszabályzat szerint egy ilyen határozat elfogadásához szükséges; az aláírások eredetiségét hitelesíttetni kell,1)
b) a pártok egyesüléséről szóló írásbeli szerződést.
(5) A 4. bekezdés, b) pontja szerinti szerződést a végrehajtó szerveknek vagy a végrehajtó szervek annyi tagjának kell aláírnia, ahány tag az egyesülő pártok alapszabályzatai szerint egy ilyen határozat elfogadásához szükséges; az aláírások eredetiségét hitelesíttetni kell.1) A szerződésnek a következőket kell tartalmaznia:
a) az egyesülő pártok megjelölését, feltüntetve bejegyzésük dátumát és bejegyzési számát,
b) az egyesüléssel megszüntetett párt vagyonáról és kötelezettségeiről szóló adatokat,
c) az egyesüléssel megszüntetett párt jogutódjának megjelölését.
(6) Ha a pártot azzal szüntetik meg, hogy a párt vagyonára kiírandó csődeljárási javaslatot vagyonhiány miatt elutasítják, vagy a párt vagyonára kiírt csődeljárást az okból szüntetik meg, hogy a párt vagyona nem elegendő a csődbiztos kiadásainak és jutalmának fedezésére sem, vagy a csődeljárás befejezése után a pártnak semmiféle vagyona nem marad, a minisztérium javaslat benyújtása nélkül is végrehajtja a párt törlését a pártok jegyzékéből.
(7) Ha a párt törlésére vonatkozó javaslat és a mellékelt dokumentumok nincsenek összhangban a jelen törvénnyel, vagy ha abban nem teljes, vagy pontatlan adatok szerepelnek, a minisztérium legkésőbb az eljárás megkezdésétől számított 15 napon belül írásos figyelmeztetést küld a pártnak a hiányosságok kiküszöbölése céljából. A hiányosságok kiküszöböléséig az eljárást felfüggesztik; a minisztérium az eljárás felfüggesztéséről nem ad ki határozatot, csak bejegyzi azt az ügyiratba. Ha a párt nem küszöböli ki a hiányosságokat a megszabott határidőben, a minisztérium az eljárást leállítja. Határozat az eljárás leállításáról nem kerül kibocsátásra, csak bejegyzik azt az aktába.
(8) A minisztérium a párt törlését az eljárás megkezdését követő öt napon belül vagy a hiányosságok kiküszöbölését – melyek miatt az eljárást felfüggesztették – követő öt napon belül végrehajtja.
16. §
A párt megszüntetése felszámolással
(1) A párt felszámolás alá kerülését bejegyzik a pártok jegyzékébe. A párt felszámolás általi megszüntetéséről a párt bejegyzett alapszabályzata szerinti illetékes szerve dönt, amely köteles egyúttal a felszámolási biztost is kinevezni. A felszámolási biztos nem lehet a szóban forgó párt tagja, hacsak a jelen törvény másképpen nem rendelkezik. A méltányos kiadások visszatérítését és a felszámolási biztos tisztségének betöltéséért járó jutalmat a párt vagyonából kell kiegyenlíteni.
(2) A párt megszüntetését és az adatokat, amelyeket be kell jegyezni a pártok nyilvántartásába, a felszámolási biztos a párt megszüntetését követő öt napon belül írásban közli a minisztériummal. Az értesítéshez csatolni kell a párt bejegyzett alapszabályzata szerint illetékes szervének határozatát, amely a párt felszámolás általi megszüntetéséről döntést hozott; a határozatot a végrehajtó szerv, vagy a végrehajtó szerv annyi tagja írja alá, ahány tag az alapszabályzat szerint e döntés elfogadásához szükséges. Az aláírások valódiságát hitelesíteni kell. A bejegyzéssel a végrehajtó szerv hatásköre átruházódik a pártok jegyzékébe bejegyzett felszámolási biztosra.
(3) A felszámolási biztos a párt nevében csak a párt felszámolására irányuló feladatokat hajthat végre.
(4) A párt felszámolására megfelelően kell alkalmazni a külön előírás rendelkezéseit.8) Ha a felszámolás pozitív vagyoni mérleggel végződik, a felszámolási biztos az alapszabályzatban megállapított módon rendelkezik vele, a 6. §, 5. bek., h) pontja szerint.
(5) A felszámolási biztos a felszámolás befejezése után 30 napon belül előterjeszti javaslatát, hogy a pártot töröljék a pártok nyilvántartásából.
17. §
A párt közigazgatási bíróság általi feloszlatása
(1) A párt feloszlatásáról szóló javaslat előterjesztésére a főügyész7) jogosult, ha a párt a 2. § rendelkezéseivel ellentétesen cselekszik. A javaslatról a közigazgatási bíróság dönt.
(2) Ha a közigazgatási bíróság a párt feloszlatás általi megszüntetéséről dönt, a méltányos kiadások visszatérítését és a felszámolási biztos tisztségének betöltéséért járó jutalmát a párt vagyonából kell kiegyenlíteni.
(3) A minisztérium javaslat benyújtása nélkül is végrehajtja a párt törlését a pártok jegyzékéből, ha a pártot a közigazgatási bíróság határozatával, felszámolás nélkül oszlatták fel.
19. §
(1) A közigazgatási bíróság azon keresetről szóló jogerős határozatát, amelyben a párt tagja annak megállapítását kéri, hogy a párt szervének döntése törvényellenes vagy alapszabályellenes, a közigazgatási bíróság kézbesíti a minisztériumnak.
(2) A párt tagjának 1. bekezdés szerinti, minisztériumnak kézbesített keresetét csak elhelyezik az okirattárban.
NEGYEDIK RÉSZ
A párt gazdálkodása és finanszírozása
20. §
A párt gazdálkodása
(1) A párt a kötelezettségeiért az egész vagyonával felel. A párt tagjai a párt kötelezettségeiért sem nem felelnek, sem nem kezeskednek.
(2) A párt saját neve alatt nem vállalkozhat és nem köthet szerződéseket arról, hogy csendestársként fog szerepelni.10)
(3) A párt kereskedelmi társaságot alapíthat vagy annak társtulajdonosává válhat, azonban egyetlen alapítónak vagy egyetlen társtulajdonosnak kell lennie; a párt kereskedelmi társaságot csak vállalkozási célból hozhat létre.11)
(4) A kereskedelmi társaság tevékenységének tárgya, amelyet a párt alapított vagy amelynek egyetlen társtulajdonosává vált, csak a következő lehet:
a) kiadóvállalatok, könyvkiadók és nyomdák üzemeltetése,
b) publikációs és propagandatevékenység,
c) a párt programját és tevékenységét népszerűsítő tárgyak gyártása és eladása,
d) művelődési és politikai akciók szervezése,
e) a párt vagyonának kezelése.
(5) A kereskedelmi társaság a 3. bekezdés szerint nem lehet közbeszerzési eljárás ajánlattevője vagy pályázója, ha az ajánlatkérő külön törvényben12) meghatározott jogi személy.
(6) A párt, külön előírás szerint13) köteles kettős könyvelést vezetni.
22. §
A párt bevételei
(1) A párt bevételei csak a következők lehetnek:
a) tagdíjakból származó bevételek,
b) ajándékokból és vissza nem térítendő teljesítésekből származó bevételek,
c) öröklésből származó bevételek,
d) a párt ingó vagy ingatlan vagyonának bérbeadásából vagy eladásából származó bevételek,
e) a párt bankokban elhelyezett pénzeszközeinek kamataiból származó bevételek,
f) gazdasági társaságok tevékenységéből származó nyereségrészesedésből való bevételek,
g) a nyilvános piacon nyilvánosan adható-vehető értékpapírok hozamai,18)
h) kölcsönökből és hitelekből származó bevételek,
i) az állami költségvetésből származó bevételek,
j) jogviszonyból és kötelezettségek teljesítéséből szóló egyéb bevételek külön rendelkezés szerint.
(2) A párt köteles külön nyilvántartást vezetni a kölcsönökből és hitelekből származó bevételekről, beleértve a kölcsön vagy hitel felvételének dátumát, a kölcsön vagy hitel összegét és a visszafizetés megállapított határidejét. A külön nyilvántartásban feltüntetik a kölcsön vagy hitel nyújtójának alábbi terjedelmű adatait: természetes személy esetén annak családi és utónevét, állandó lakcímét, továbbá cégnevét és azonosító számát, ha természetes személy – vállalkozóról van szó, jogi személy esetén pedig annak megnevezését vagy cégnevét, valamint a székhelyének címét.
(3) A párt köteles külön nyilvántartást vezetni az ajándékokról és az egyéb vissza nem térítendő teljesítésekről a 23. § 6. és 7. bek. szerint.
(4) A párt köteles külön nyilvántartást vezetni a befolyt tagdíjakról, amely tartalmazza a tagdíj átvételének dátumát, összegét, valamint a párt tagjának alábbi terjedelmű adatait: családi és utónév, állandó lakcím. 100 euró feletti tagdíjat a párt csak akkor fogadhat el, ha az másik bankszámláról került átutalásra; egyéb esetben a párt köteles a tagdíjat visszafizetni a tagnak. A párt egy tagtól a naptári év folyamán legfeljebb 10 000 euró összértékben fogadhat el tagdíjat. A második vagy harmadik mondat szerinti kötelesség nem teljesítése a tagsági díj jelen törvénnyel ellentétes elfogadásának tekintendő.
(5) A párt köteles évente március 31-éig a honlapján nyilvánosságra hozni azon személyek jegyzékét, akik anyagilag támogatták a tevékenységüket az előző naptári évben pénzajándékkal vagy tagdíjjal, melynek összege az elfogadás idején meghaladta a havi bérrel jutalmazott alkalmazottak minimálbérének kétszeresét, vagy a nem pénzajándékot vagy dologi teljesítést, melynek értéke az elfogadás időpontjában magasabb mint a havi bérrel jutalmazott alkalmazottak minimálbérének kétszerese, további azonosító adatokat a személyről, aki hozzájárult a párt tevékenységéhez az utó- és családi név és állandó lakhelycíme terjedelmében természetes személyek estén, ha természetes személy-vállalkozóról van szó, az üzleti neve és statisztikai azonosító száma is, ha jogi személyről van szó, a megnevezése vagy üzleti neve, statisztikai azonosító száma és székhelycíme terjedelmében. Ha a párt az előző naptári évben nem kapott támogatásokat az első mondat szerint, erről március 31-éig nyilatkozatot kell közzétennie a honlapján.
(6) Az 5. bekezdés szerinti jegyzéknek és nyilatkozatnak legalább öt éven át elérhetőnek kell lennie a párt honlapján.
(7) A párt köteles honlapján közzétenni az elfogadott kölcsönökről szóló adatokat az utó- és családi név és állandó lakhely címe terjedelmében természetes személyek estében, ha természetes személy-vállalkozóról van szó, az üzleti nevét és statisztikai azonosító számát is, ha jogi személyről van szó, a hitelező megnevezését vagy üzleti nevét, statisztikai azonosító számát és székhelycímét, a hitel összegét, a kialkudott kamat nagyságát, a törlesztési határidőt és a hitelszerződés megkötésének dátumát,. Az első mondat szerinti adatokat a párt a hitelszerződés megkötése napjától számított 30 napon belül köteles közzétenni.
(8) A pártnak a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa egy választási időszaka alatt a 22. § 1. bek. a), b) és h) pontja szerint legfeljebb 3 500 000 euró bevétele lehet. Ha az állami bizottság megállapítja, hogy a párt bevétele a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa egy választási időszaka alatti, 22. § 1. bek. a), b) és h) pontja szerinti bevétele meghaladta a 3 500 000 eurót, a minisztérium az állami bizottság bejelentése alapján a pártot „felszámolás alatt” bejegyzéssel vezeti tovább a nyilvántartásban. E bejegyzés napján a párt felszámolási eljárás alá kerül és csak a párt megszüntetésével kapcsolatos hatásköreit gyakorolhatja; a 30. § 9. bek. rendelkezéseit arányos mértékben alkalmazzák.
23. §
Ajándékok és egyéb vissza nem térítendő teljesítések
(1) A párt elfogadhat ajándékokat és vissza nem térítendő teljesítéseket, hacsak a jelen törvény másképpen nem rendelkezik. A párt ajándékot vagy más, térítésmentes teljesítést csak akkor fogadhat el, ha az ajándék vagy térítésmentes teljesítés értéke ugyanazon ajándékozótól egy naptári éven belül nem haladja meg a 300 000 eurót. A párt csak a jelen törvény szerint létrejött, írásos szerződés alapján fogadhat el ajándékot vagy más térítésmentes teljesítést; ez nem érvényes, ha az egy adományozótól származó pénzbeli adomány összege vagy ha a más térítésmentes teljesítés bizonylaton – mellyel a párt a térítésmentes teljesítést elfogadta – számszerűsített értéke nem haladja meg az 1000 eurót egy naptári évben. A külön előírás19) rendelkezései nincsenek ezzel érintve.
(2) Az ajándékozási szerződésnek a következőket kell tartalmaznia:
a) az ajándékozó azonosító adatait
1. természetes személy esetében, annak vezeték- és keresztnevét, személyi számát, állandó lakhelyének címét, ha a természetes személy vállalkozó, akkor cégszerű megnevezését, statisztikai azonosító számát és vállalkozásának székhelyét is,
2. jogi személy esetében annak elnevezését vagy cégnevét, székhelyének címét, statisztikai azonosító számát, adóazonosító számát, a vállalkozás jogi formáját és a végrehajtó szerv feladatát ellátó személynek vagy a végrehajtó szerv tagjának vezeték- és keresztnevét, állandó lakhelyének címét és személyi számát,
3. pénzajándék esetén az ajándékozó bankban vagy külföldi bank fiókjában19b) (a továbbiakban csak „bank“) vezetett átutalási számlájának19a) számát is, melyről az ajándékot átutalták és az érintett bank üzleti nevét is,
b) a megajándékozott azonosító adatait, éspedig megnevezését, székhelyének címét, statisztikai azonosító számát; pénzbeli adomány esetén a megajándékozott banki19b) folyószámlája számát19a) és e bank nevét,
c) az ajándék tárgyának adatait, melyek a következők:
1. a pénzbeli adomány összege,
2. az ingóság pontos meghatározása és értéke, ami kizárja más ingósággal való összetévesztésének lehetőségét; ha 5 000 eurót nem meghaladó értékű ajándékról van szó, külön jogszabály szerinti valós értékén13) kerül felbecsülésre, ha 2 500 eurót meghaladó értékű ajándékról van szó, szakértői vélemény alapján kerül felbecsülésre,
3. ingatlan esetében az ingatlan megjelölését az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint, beleértve az ingatlan szakértői véleményben megállapított értékét,
d) az ajándékozási szerződés megkötésének helyét és idejét,
e) az ajándékozó hitelesített1) aláírását, melyet a szerződés aláírásának napján vagy legkésőbb az ajándék átadásának napján hitelesítettek; ha 500 eurót nem meghaladó értékű ajándékról van szó, az ajándékozási szerződést a párt megbízott képviselője is aláírhatja,
f) a párt végrehajtó szervének aláírását, ha 500 eurót nem meghaladó értékű ajándékról van szó, az ajándékozási szerződést a párt megbízott képviselője is aláírhatja, mégpedig a ügyvezető szerv hitelesített aláírásával ellátott írásbeli felhatalmazás alapján.
(3) A más nem pénzbeli teljesítésről szóló szerződésnek tartalmaznia kell
a) az ajándékozó azonosító adatait:
1. utó- és családi nevét, személyi számát, állandó lakhelyének címét természetes személy esetén, természetes személy – vállalkozó esetén az üzleti nevét, azonosító számát és a vállalkozás székhelyét,
2. ha jogi személyről van szó, a nevét vagy üzleti nevét, székhelycímét, azonosító számát, adóazonosító számát, jogi formáját és a ügyvezető szerv vagy ügyvezető szerv tagjának utó- és családi nevét, személyi számát, állandó lakhelyének címét,
b) a megajándékozott azonosító adatait, mégpedig a nevét, a székhelycímét és az azonosító számát,
c) a nem pénzbeli teljesítés megjelölését és értékének különleges jogszabály13) alapján meghatározott értékét, mely bizonyítja, hogy a szerződésben feltüntetett érték megfelel a szokásos áraknak,
d) a nem pénzbeli teljesítés szokásos ára és a kiszámlázott ár közti különbözetet, mely a más nem pénzbeli teljesítés elfogadásakor keletkezett,
e) a szerződés megkötésének helyét és dátumát,
f) az adományozó közhiteles1) aláírását a szerződés aláírásának napjáról vagy legkésőbb a más nem pénzbeli teljesítés nyújtásának napjáról,
g) a párt ügyvezető szervének aláírását; ha legfeljebb 500 eurós nem pénzbeli teljesítésről van szó, a szerződést aláírhatja a párt meghatalmazott képviselője, mégpedig írásos, a ügyvezető szerv közhiteles aláírásával ellátott meghatalmazása alapján.
(4) Egyéb vissza nem térítendő teljesítés alatt a jelen törvény szerint a következők értendők:
a) ingóság vagy ingatlan kölcsönzése,
b) ingyenes szolgáltatás nyújtása,
c) a párt adósságának átvétele természetes személy, természetes személy – vállalkozó vagy jogi személy által,
d) kamatmentes kölcsön esetén a szokásos kamatláb értéke; az értéket az átlagos kamatszintek alapján számszerűsítik a Szlovák Nemzeti Bank által közzétett, más nem pénzügyi társaságoknak a térítésmentes teljesítés nyújtásának évét megelőző naptári évben euróban nyújtott, az eurozónába tartozó rezidensek egyéb hiteleire vonatkozó átlagos hitelnyújtási kamatai alapján,
e) az ingóság és az ingatlan szokásos vételára vagy bérleti díja és a megállapított ár közötti különbség, amelyet a párt a természetes személynek vagy jogi személynek fizet, ha a megállapított ár alacsonyabb, mint a szokásos ár; szokásos ár alatt az az ár értendő, amennyiért az ilyen ingóság vagy ingatlan általában eladásra kerül vagy bérbe adják egy bizonyos időpontban és egy adott helyen, vagy
f) a szolgáltatásért fizetett szokásos ár és a ár közötti különbség, amelyet a párt a természetes személynek, természetes személy – vállalkozónak vagy jogi személynek fizet, ha a ár alacsonyabb, mint a szokásos ár, amennyiért a természetes személy vagy a jogi személy a szolgáltatást a piacon kínálja,
g) bármilyen más teljesítés, mely az a) – f) pontokban nem szerepel, melyből a pártnak haszna származott.
(5) A pártnak igazolnia kell, hogy az egyéb vissza nem térítendő teljesítés számvitelben elkönyvelt értéke összehasonlítható a szokásos árral.
(6) Az adományok nyilvántartása tartalmazza
a) az adományozó azonosító adatait az alábbi terjedelemben: természetes személy esetén annak családi és utónevét, lakhelyét, továbbá cégnevét és azonosító számát, ha természetes személy – vállalkozóról van szó, jogi személy esetén pedig annak megnevezését vagy cégnevét és azonosító számát, valamint a székhelyének címét,
b) adatokat az adományról a 2. bekezdés c) pontja szerint,
c) az adományozási szerződés aláírásának helyét és idejét,
d) az adomány értékéről szóló adatot az adományozási szerződés szerint,
e) az adomány elfogadásának dátumát,
f) az adományozó bankban vezetett folyószámlájának számát, amelyet a pénzbeli adomány során használ,
g) a párt bankban vezetett folyószámlájának számát, amelyet a pénzbeli adomány során használ,
h) az adományozó nyilatkozatát, hogy nem 24. § 1. bek. szerinti személy; ez nem érvényes, ha az ajándékot nem írásos szerződés alapján fogadták el; a nyilatkozat az írásos szerződés részét képezheti.
(7) Az egyéb vissza nem térítendő teljesítések nyilvántartása tartalmazza
a) az egyéb vissza nem térítendő teljesítés nyújtójának azonosító adatait az alábbi terjedelemben: természetes személy esetén annak családi és utónevét, lakhelyét, továbbá cégnevét és azonosító számát, ha természetes személy – vállalkozóról van szó, jogi személy esetén pedig annak megnevezését vagy cégnevét és azonosító számát, valamint a székhelyének címét,
b) az egyéb vissza nem térítendő teljesítés leírását,
c) az egyéb vissza nem térítendő teljesítésről szóló szerződés aláírásának helyét és idejét,
d) az egyéb vissza nem térítendő teljesítés értékéről szóló adatot az egyéb vissza nem térítendő teljesítésről szóló szerződés szerint, vagy az adatot az egyéb térítésmentes teljesítés értékéről a könyvviteli bizonylat szerint, mely alapján a térítésmentes teljesítés elfogadásra került,
e) a különbség számszerű kifejezését, ami az egyéb vissza nem térítendő teljesítés elfogadásakor keletkezett,
f) az egyéb vissza nem térítendő teljesítés elfogadásának dátumát,
g) a térítésmentes egyéb teljesítés nyújtójának nyilatkozatát, hogy nem 24. § 1. bek. szerinti személy.; ez nem érvényes, ha az egyéb térítésmentes teljesítést nem írásos szerződés alapján fogadták el.
24. §
Az ajándékok és egyéb vissza nem térítendő teljesítések elfogadásának tilalma
(1) A párt nem fogadhat el ajándékot és vissza nem térítendő teljesítést a következőktől:
a) az államtól, településtől vagy kerületi önkormányzatoktól,
b) olyan jogi személyektől, melyek létrehozója vagy alapítója az állam, a Szlovák Földalap, település vagy kerületi önkormányzatoktól,
c) olyan jogi személyektől, amelyekben tulajdonrésze van az államnak, a Szlovák Földalapnak, településnek vagy kerületi önkormányzatoktól,
d) polgári társulásoktól,20) alapítványoktól,21) non-profit szervezetektől, amelyek közhasznú szolgáltatásokat nyújtanak,22) nem befektetési alapoktól,23) jogi személyek érdekszövetségétől,24) települések szövetségétől25) és nemzetközi hatókörű szervezetektől,26)
e) közszolgálati intézményektől és más törvény által létrehozott jogi személyektől,
f) olyan természetes személytől, akinek nem a Szlovák Köztársaság területén van az állandó lakhelye,
g) olyan jogi személytől, amelynek székhelye külföldön van,
h) olyan természetes személyektől vagy jogi személyektől, amelyek esetében nem tudja feltüntetni az ajándékozó azonosító adatait vagy a szerződő fél azonosító adatait, amely egyéb vissza nem térítendő teljesítést nyújtott,
i) európai párttól vagy európai alapítványtól.
(2) A párt pénzbeli adományt csak akkor fogadhat el, ha az más bankszámláról került átutalásra. Ha a bankszámlakivonatból nem kimutatható, hogy ki a pénzbeli adomány adományozója, a párt köteles 30 napon belül visszatéríteni a pénzbeli adományt arra a számlára, amelyről a pénzadományt átutalták. Ha ez a számla nem létezik, a párt köteles haladéktalanul értesíteni a pénzügyminisztériumot e tényről és a pénzbeli adományt átutalni az állami költségvetés bevételi számlájára. Az ilyen pénzbeli adomány az állami költségvetés bevételének minősül. A Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma (a továbbiakban csak „pénzügyminisztérium”) haladéktalanul közli a párttal a pénzbeli adomány átutalásához szükséges adatokat.
(3) Ha az ajándékozó az ajándékot másként, nem bankszámláról történő átutalással adja át, a párt köteles ezt a pénzügyi ajándékot az ajándékozónak 60 napos határidőn belül visszatéríteni. Ha a pénzbeli ajándékot az ajándékozónak visszatéríteni nem lehet, a párt köteles ezt a tényt azonnali hatállyal a pénzügyminisztérium tudomására hozni és a pénzbeli ajándékot az állami költségvetés bevételi számlájára átutalni. Az ilyen pénzbeli ajándék a költségvetés bevételének minősül. A pénzügyminisztérium haladéktalanul értesíti a pártot a pénzbeli ajándék átutalásához szükséges adatokról.
(4) A 2. és 3. bekezdés szerinti kötelességek elmulasztása azt jelenti, hogy a párt a jelen törvénybe ütköző módon fogadott el pénzajándékot.
Támogatások az állami költségvetésből
25. §
Az állami költségvetésből a párt a következő támogatásokat kapja:
a) a választások során kapott szavazatokért járó támogatás (a továbbiakban csak „szavazatokért járó támogatás “),
b) a tevékenység után járó támogatás,
c) a mandátumért járó támogatás.
26. §
A szavazatokért járó támogatás
(1) A pártnak, amely a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába kiírt választásokon az összes leadott szavazat több mint 3%-át megszerezte, a pénzügyminisztérium minden egyes ilyen szavazat után a Szlovák Köztársaság állami költségvetéséből támogatást nyújt a Szlovák Köztársaság gazdaságában alkalmazott személy nominális havi átlagbérének 1%-a összegében a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala által közzétett azon naptári év átlaga alapján, mely megelőzi a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának megválasztásáról zajló választásokat.
(2) A szavazatokért járó támogatást a pénzügyminisztérium az egyes pártokra és pártkoalíciókra leadott érvényes szavazatok számáról szóló adatok közzétételét követően fizeti ki
a) a zárójelentés26a) benyújtásától számított 30 napon belül, amennyiben a zárójelentésnek nem voltak hiányosságai, vagy
b) 30 napon belül a zárójelentés26a) hibáinak kiküszöbölését követően.
(3) Ha a párt más párttal vagy pártokkal kötött koalícióban vett részt a választásokon, a szavazatokért járó támogatást a pártnak csak a szóban forgó pártok közötti írásbeli megállapodás bemutatása után lehet kifizetni, melyben fel kell tüntetni, mely pártnak vagy mely pártoknak és milyen arányban fizetendő ki a szavazatokért járó támogatás.
(4) A szavazatokért járó támogatást nem fizetik ki annak a pártnak, amely nem nyújtotta be a záró jelentést, vagy nem nyújtotta be az előző naptári évre esedékes éves jelentést és ilyen kötelezettsége fennállt a 30. § 1. bekezdése szerint.
27. §
A tevékenység után járó támogatás
(1) A tevékenység után járó támogatásra az a párt jogosult, amelyik szavazatokért járó támogatást kapott. Ha a párt más párttal vagy pártokkal kötött koalícióban vett részt a választásokon, a tevékenység után járó támogatást a pártnak csak a szóban forgó pártok közötti írásbeli megállapodás bemutatása után lehet kifizetni, melyben fel kell tüntetni, mely pártnak vagy mely pártoknak és milyen arányban fizetendő ki a tevékenység után járó támogatás. A tevékenység után járó támogatásra való jogosultság arra az egész hónapra jön létre, melyben a választásokat tartották, és annak a hónapnak a végén szűnik meg, amely azt a hónapot előzi meg, amelyben a következő választásokat tartják.
(2) A tevékenység után járó támogatás egyenlő a szavazatokért járó támogatás teljes összegével, melyet 48 részre osztanak. A választások évében legfeljebb három részt fizetnek ki belőle, majd a választási időszak minden további egész évében 12 részt, a következő választások évében pedig a fennmaradó részeket. Ha a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a választási időszak vége előtt befejezi tevékenységét, a fennmaradó részeket annyi hónap számával csökkentik, ahány hónappal előbb ért véget a választási időszak.
(3) A tevékenység után járó támogatást a következőképpen fizetik ki:
a) a választások évében a 26. § szerint a szavazatokért járó támogatás kifizetését követő 30 napon belül,
b) a választási időszak folyamán a 30. § szerinti éves jelentés benyújtását követő 30 napon belül,
c) a következő választások évében a választások időpontjának bejelentését követő 30 napon belül.
(4) A tevékenység után járó támogatást nem fizetik ki annak a pártnak, amely nem nyújtotta be a záró jelentést, vagy nem nyújtotta be az előző naptári évre esedékes éves jelentést és ilyen kötelezettsége fennállt a 30. § 1. bekezdése szerint.
(5) Ha a pártot megszüntették, az adott évben a tevékenység után járó támogatás arányos részére jogosult a megszüntetés napjáig, minden megkezdett hónapra is. Ha a pártot a tevékenység után járó támogatás kifizetése után szüntették meg, a párt jogutódja vagy a felszámolási biztos köteles a támogatás arányos részeit, amelyek a párt megszüntetése utáni időszakra esnek, visszajuttatni az állami költségvetésbe, legkésőbb a párt megszüntetését követő 30 napon belül.
28. §
A mandátumért járó támogatás
(1) A pártot a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában szerzett mandátumok száma alapján mandátumért járó támogatás illeti meg, amelynek összege a Szlovák Köztársaság gazdaságában a választások évét megelőző naptári évben a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala által megállapított nominális havi átlagbér szorzata (a továbbiakban csak „átlagbér“). Minden megszerzett mandátumért a pártot mandátumért járó támogatás illeti meg, melynek összege – húsz mandátumig – az átlagbér harmincszorosa. A huszonegyedik mandátumért és minden további mandátumért a pártot megillető mandátumért járó támogatás összege az átlagbér húszszorosa.
(2) A mandátumért járó támogatást egy évre és egy mandátumra fizetik ki az egész választási időszak ideje alatt annak a pártnak, amelyik választási listáján a képviselő bejutott a parlamentbe. Ha a párt választási koalíció keretében indult, a mandátumért járó támogatást annak a pártnak fizetik ki, amely a mandátumot megszerezte. A mandátumért járó támogatásra való jogosultsága a pártnak arra az egész hónapra keletkezik, amelyben a választásokat lebonyolították. Ez a jogosultság megszűnik annak a hónapnak a leteltével, amely megelőzi azt a hónapot, melyben a következő választásokra sor kerül.
(3) A mandátumért járó támogatásra való jogosultsága megszűnik annak a pártnak, amely nem nyújtotta be a záró jelentést, vagy nem nyújtotta be az előző naptári évre esedékes éves jelentést és az ilyen kötelezettsége fennállt a 30. § 1. bekezdése szerint.
(4) A mandátumért járó támogatást a pénzügyminisztérium a választási időszak alatt évente, július végéig fizeti ki a pártnak.
(5) A választások évében a mandátumért járó támogatás arányos részét fizetik ki a 2. bekezdés szerint, a választások eredményének kihirdetését követő 60 napon belül.
(6) Ha a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a választási időszak vége előtt befejezi tevékenységét, a párt a választási időszak hosszának megfelelő mandátumért járó támogatásra jogosult. A 2. bekezdés rendelkezése ezáltal nincs érintve. Ha a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a választási időszak vége előtt befejezi tevékenységét, és a mandátumért járó támogatás a párt részére kifizetésre került, a párt köteles a támogatás azon részét visszajuttatni az állami költségvetésbe, amely rész a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa működésének befejezése utáni időszakra esik, legkésőbb 14 napon belül a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa működésének befejezését követően.
(7) Ha a pártot megszüntették, az adott évben jogosult a megszüntetés napjáig a mandátumért járó támogatás arányos részére, mandátumonként a támogatás egy tizenketted részében, minden megkezdett hónapra is. Ha a pártot a mandátumért járó támogatás kifizetése után szüntették meg, a párt jogutódja vagy a felszámolási biztos köteles a támogatás arányos részeit, amelyek a párt megszüntetése utáni időszakra esnek, visszajuttatni az állami költségvetésbe, legkésőbb a párt megszüntetését követő 14 napon belül.
29. §
A támogatások felhasználása
(1) A párt köteles a 25. § szerinti állami költségvetési támogatások vezetésére és felhasználására az Államkincstárban vezetett pénzügyi számlát létrehozni (a továbbiakban csak „különleges számla”). A különleges számla számát a politikai párt irat formájában vagy elektronikus formában a létrehozását követően azonnal megküldi a pénzügyminisztériumnak és az állami bizottságnak, mely azt közzéteszi a saját honlapján.
(2) A pénzügyminisztérium a 25. § szerinti állami költségvetési támogatásokat a párt különleges számlaszámának bejelentését követően kezdi folyósítani.
(3) A különleges számlán vezetett eszközöket kizárólag csak bankszámáról bankszámlára történő utalással lehet felhasználni. A párt az állami költségvetési támogatásból származó, különleges bankszámlán vezetett eszközöket nem utalhatja át a saját, más bankban vagy külföldi bank fiókjában vezetett bankszámlájára; ez nem vonatkozik az ezen pénzeszközök 4. és 5. bekezdés szerinti átutalására.
(4) A párt az állami költségvetési támogatásból származó, különleges bankszámlán vezetett eszközökből minden naptári évben legfeljebb a szavazatokért a 26. § értelmében kapott összeg 5 %-át utalhatja át a saját, más bankban vagy külföldi bank fiókjában vezetett bankszámlájára a párt tevékenységével kapcsolatos kiadásainak fedezésére.
(5) A párt az állami költségvetési támogatásból származó, különleges bankszámlán vezetett eszközökből a párt különleges jogszabály szerint létesített26aa) különleges átutalási számlájára utalhat át pénzeszközöket politikai kampány vezetése céljából olyan választáson, melyen a párt jelöltként indul, miközben az ezen eszközökből fennmaradó, a választási kampányra fel nem használt összeget köteles visszautalni a különleges bankszámlájára.
(6) A pártnak kötelessége különleges bankszámlával rendelkezni, ha fennáll az igénye az állami költségvetésből a 25. § szerint folyósított támogatásra vagy ha a különleges bankszámlán maradék pénzeszközöket tartanak nyilván.
(7) Az állami költségvetésből a 25. § szerint folyósított támogatást nem használhatja fel a párt
a) természetes személyeknek vagy jogi személyeknek nyújtott kölcsönökre és hitelekre,
b) csendestársi szerződésekre,10)
c) a párt által alapított vagy egyetlen társként fenntartott kereskedelmi társasága vállalkozására,
d) természetes személyeknek vagy jogi személyeknek nyújtott kezességvállalásra,
e) ajándékozásra.
30. §
Az éves jelentés
(1) A párt köteles évzáró jelentést készíteni az előző naptári évről. Az évzáró jelentést az előző naptári évről a párt az állami bizottságnak kézbesíti évente legkésőbb április 30-áig papír alapú változatban. A párt évzáró jelentése nyilvános. A pártok évzáró jelentéseit az állami bizottság a honlapján nyilvánosságra hozza és azonos formában elhelyezi a könyvelési zárások26b) regiszterében legkésőbb július 31-éig, mégpedig tíz éves időszakra attól a naptól számítva, amikor a közzétételére sor került. A személyi számok és a személyazonossági igazolványok számai nem képezik részét a nyilvánosságra hozott vagy hozzáférhető adatoknak. Az állami bizottság augusztus 31-éig az évzáró jelentésekről tájékoztatót nyújt be a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának.
(2) Az évzáró jelentés tartalmazza
a) a könyvvizsgáló által hitelesített éves könyvelési zárást,
b) a tájékoztatót a párt anyagi helyzetéről legalább közvetlenül két egymást követő könyvelési időszakra vonatkozóan,
c) a tájékoztatást a különös jelentőséggel bíró eseményekről,13) amelyek azon könyvelési időszak zárása után következtek be, melyről az évzáró jelentés szól,
d) a tájékoztatást a nyereség felosztásáról vagy a veszteség kiegyenlítéséről,
e) a párt bevételeinek áttekintését a 22. § 1. bek. szerint,
f) a kölcsönökből és hitelekből származó bevételek külön áttekintését a 22. § 1. bek. szerint,
g) az ajándékok és más, nem pénzbeli teljesítések külön kimutatását a 23. § 6. és 7. bek. szerint,
h) az adóhivatal, az egészségbiztosító és a Szociális Biztosító igazolását, hogy a pártnak az adott év december 31-éhez számolva nem volt adótartozása és biztosításijárulék-tartozása az egészségbiztosítás és biztosításijárulék-tartozása a szociális biztosítás terén, valamint a kötelező öregségi nyugdíjtakarékossági járulék terén,
i) a párt tagjainak számát azon év december 31-én, melyre az évzáró jelentés készül,
j) azon tagsági díjak külön nyilvántartását a 22. § 4. bek. szerint, melyeknek összege a könyvelési időszakban nagyobb volt, mint a havi bérrel jutalmazott alkalmazott minimálbérének kétszerese, mely az adott könyvelési időszak vonatkozásában lett meghatározva,
k) a teljesítési határidő lejárta utáni kötelezettségeket, a hitelező azonosító adataival együtt a 22. § 2. bek. szerinti terjedelemben, a kötelezettség nagyságát és keletkezésének okát,
l) a párt által alapított vagy a kizárólagos tulajdonában lévő kereskedelmi társaság könyvelési zárását azon időszakra, melyre az évzáró jelentés készül,
m) külön-külön az adott évben lezajlott egyes választások választási kampányköltségeit külön jogszabály szerinti bontásban,26c)
n) a könyvvizsgáló jelentése az éves könyvelési zárásról, a könyvvizsgáló hitelesítő záradéka az évzáró jelentés és az éves könyvelési zárás összhangjáról, valamint a párt gazdálkodásának a jelen törvénnyel való összhangjának felülvizsgálatáról külön jogszabály szerinti26c) bontásban,
o) a párt honlapjának címét,
p) a beszállítók jegyzékét, melyek a pártnak árut vagy szolgáltatást nyújtottak az adott naptári évben összértéken több mint 25 000 euró összegben az általános forgalmi adót is beszámítva; a jegyzéken a párt feltünteti a beszállító által leszállított áru vagy nyújtott szolgáltatás összértékét, utó- és családi nevét és állandó lakcímét, ha természetes személyről van szó, ha természetes személy-vállalkozóról, az üzleti nevét és azonosító számát is, ha jogi személyről, a nevét vagy üzleti nevét, azonosító számát és székhelyét,
q) a párt végrehajtó szerve tagjainak névsorát a bejegyzett alapszabály szerint, feltüntetve a sorszámukat, az utó- és családi nevüket, állandó lakcímüket és személyi igazolványuk számát a listán szereplő minden tag esetében.
(3) A könyvvizsgálót a 2. bek. a) pontja értelmében a Szlovák Könyvvizsgálói Kamara jelöli ki sorsolással a könyvvizsgálók jegyzékéből.27) A sorsolást legkésőbb az adott év február 28-áig kell megejteni az állami bizottság legalább két tagjának jelenlétében. A Szlovák Könyvvizsgálói Kamara azon könyvvizsgálók közül sorsol, akik a sorsolást megelőzően nyilatkozatot tesznek, hogy nem áll fenn esetükben összeférhetetlenség az adott könyvvizsgálat elvégzésével a pártban. A párt köteles szerződést kötni a könyvvizsgálat elvégzéséről a kisorsolt könyvvizsgálóval.
(4) A könyvvizsgáló a könyvelési záráson kívül a 2. bek. a) pontja szerint megvizsgálja az évzáró jelentés és az éves könyvelési zárás összhangját az ugyanazon időszak vonatkozásában és könyvvizsgálói hitelesítő záradékot csatol a jelentéshez az évzáró jelentés és az éves könyvelési zárás összhangjáról. Megvizsgálja a párt gazdálkodásának a jelen törvénnyel való összhangját, és jelentést készít a párt gazdálkodása jelen törvénnyel való összhangjának felülvizsgálatáról külön jogszabály szerint.26c)
(5) A könyvelési zárást a 2. bek. a) pontja szerint felülvizsgáló könyvvizsgáló jogosult a párt statutáris szervétől minden szükséges iratot és információt kikérni a könyvvizsgálat elkészítéséhez.
(6) Ha a párt az évzáró jelentését az 1. bekezdés szerinti határidőben nem kézbesítette vagy az évzáró jelentés nem tartalmazza a 2. bekezdés szerinti adatokat, ha az adatok nem teljesek vagy hamisak, vagy ha az évzáró jelentésből megállapításra kerül más törvénysértés, az állami bizottság felszólítja a pártot, hogy az évzáró jelentést nyújtsa be vagy küszöbölje ki annak hiányosságait a megszabott határidőn belül; ez a határidő nem lehet 15 munkanapnál kevesebb.
(7) Ha a párt a 6. bek. szerinti határidőn belül nem küszöböli ki a hiányosságokat, a pénzügyminisztérium leállítja a tevékenység folyósított támogatás és a mandátumokra folyósított támogatás kifizetését egészen a hiányosságok kiküszöböléséig. Ha a párt a megadott határidőn belül kiküszöböli az évzáró jelentésben lévő hiányosságokat, a pénzügyminisztérium utólagosan átutalja a tevékenységre járó támogatást és a mandátumért folyósított támogatást a zárolás időszakára is, de 10 %-os csökkentéssel. A pénzügyminisztérium az állami bizottság bejelentése alapján jár el.
(8) Ha a párt nem tesz eleget az állami bizottság felszólításának a 6. bekezdésben megszabott határidőn belül két egymást közvetlenül követő könyvelési időszakon át, a minisztérium az állami bizottság bejelentése alapján ezt a pártot a pártnyilvántartásban „felszámolás alatt” bejegyzéssel látja el. E bejegyzés megejtésének napjával a párt felszámolási eljárás alatt áll és csak a párt megszűnésével kapcsolatos tevékenységet fejthet ki.
(9) Ha a párt pártnyilvántartási bejegyzéséhez a „felszámolás alatt” megjegyzést jegyezték be a 8. bekezdés értelmében, köteles az értesítést követő 30 napon belül bejelenteni a minisztériumnak, hogy pártnyilvántartási bejegyzéséhez a „felszámolás alatt” megjegyzést jegyezték be, felszámolóbiztost kinevezni és jelenteni a minisztériumnak annak utó- és családi nevét, személyi azonosító számát és állandó lakcímét; ha ezen adatokat a 30 napos határidő leteltét követő 15 napon belül sem jelenti be, a minisztérium felszámoló biztosnak jelöli ki a párt statutáris szervét, és ha a pártnak nincs megválasztott statutáris szerve, a minisztérium meghatalmazottat jelöl ki felszámolóbiztosnak.
(10) A pártnak, mely felszámolási eljárás alatt áll, és a pártnak, melynek felszámolási eljárása befejeződött és törölve lesz a nyilvántartásból
a) nem kell évzáró jelentőst készítenie a felszámolási eljárás megkezdése előtti nappal záruló könyvelési időszakról, vagy a pártvagyonra kihirdetett csődeljárás napját megelőző napig tartó időszakról,
b) nem kell benyújtania hiteles könyvelési zárást, az évzáró jelentés és könyvelési zárás összhangját hitelesítő iratot, sem a párt gazdálkodásának a jelen törvénnyel való összhangjáról szóló jelentést.
(11) Ha az állami bizottság megállapítja, hogy a választási időszak folyamán a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának tagjává választott párt végrehajtó szerve tagjainak száma a 6. §-ban meghatározott létszám alá süllyedt, jelenti e tényt a pénzügyminisztériumnak, amely felfüggeszti a párt tevékenységére nyújtott támogatás folyósítását. A pénzügyminisztérium a párt tevékenységére járó támogatás kifizetését az állami bizottság bejelentésére azt követően újítja meg, hogy a párt az állami bizottságnál igazolta, hogy a kifizetés felfüggesztésének indokai megszűntek; a pártnak nincs joga a felfüggesztés idején visszatartott tevékenységi támogatás utólagos kifizetésére.
31. §
Közigazgatási szabálysértések
(1) A minisztérium 600 eurótól 3 500 euróig terjedő bírságot ró ki a pártra, ha nem nyújtja be a minisztériumnak a 9. § 1. bek., a 10. § 1. bek. vagy a 11. § 1. bek. szerinti határidőben a pártnyilvántartásban szereplő adatok megváltoztatási javaslatát és a 12. § 2. bek. szerinti határidőben az új alapszabályzat pártnyilvántartói bejegyzési javaslatát.
(2) A minisztérium 600 eurótól 3 500 euróig terjedő bírsággal sújtja a pártot, ha a párt vagy annak képviselője megsérti a 2. § rendelkezéseit. A bírság ismételten kiróható, ha annak kiszabása nem eredményezett jóvátételt és a jogellenes állapot továbbra is fennáll.
(3) A minisztérium 300 euró bírsággal sújtja azt, aki nem teljesíti 2. § 3. bek. szerinti kötelességeit. A bírság ismételten kiróható, ha annak kiszabása nem eredményezett jóvátételt és a jogellenes állapot továbbra is fennáll.
(4) A minisztérium 500 euró bírsággal sújtja a pártot, ha nem teljesíti 6. § 11. vagy 34.a § 3. bek. szerinti kötelességeit. A bírság ismételten kiróható, ha annak kiszabása nem eredményezett jóvátételt és a jogellenes állapot továbbra is fennáll.
(5) Az állami bizottság 500 euró bírsággal sújtja a pártot, ha nem teljesíti 8.a § 2. bek. szerinti kötelességét. A bírság ismételten kiróható, ha annak kiszabása nem eredményezett jóvátételt és a jogellenes állapot továbbra is fennáll.
(6) Az állami bizottság bírságot szab ki a pártra, ha a párt a pénzeszközeit a 29. § 3., 4. vagy 5. bekezdésébe ütköző módon használja fel vagy utalja át, mégpedig a 29. § 3., 4. vagy 5. bekezdésébe ütköző módon felhasznált vagy átutalt pénzeszközök összegében.
(7) A minisztérium 3 500 euró bírságot szab ki a pártra, amely előkészítő bizottságának, ügyvezető szervének, végrehajtó szervének, döntőbizottságának vagy ellenőrző szervének tagja olyan személy, akire a jelen törvény 3. §-a 3. bek. rendelkezései vonatkoznak.
(8) Az állami bizottság 3 500 eurós bírságot vet ki a pártra, ha a párt nem nyújtotta be az évzáró jelentését a 30. § 1. bek. szerinti határidőben.
(9) Az állami bizottság 200 eurótól 2 000 euróig terjedő bírságot vet ki a pártra, ha a párt nem küszöbölte ki a feltárt hiányosságokat a 30. § 6. bek. szerinti határidőben.
(10) Az állami bizottság 5 000 eurós bírságot vet ki a pártra, ha nem teljesíti a 22. § 5., 6. vagy 7. bek. szerinti kötelességeit.
(11) Az állami bizottság bírságot vet ki a pártra a tagdíj, az ajándék vagy nem pénzbeli teljesítés értékének kétszerese összegében, ha a párt a jelen törvénybe ütközően fogadott el tagdíjat, ajándékot vagy nem pénzbeli teljesítést.
(12) Az 1-11. bekezdés szerinti bírságok két éven át vethetők ki attól a naptól számítva, amikor a minisztérium vagy az állami bizottság tudomást szerzett a törvénysértésről, legkésőbb azonban a törvénysértés napjától számított harmadik év végéig.
(13) A bírság nagyságáról való döntési eljárás során figyelembe veszik annak súlyosságát, elkövetésének módját és a jogellenes állapot fennállásának időtartamát.
(14) Az állami bizottság döntése ellen fellebbezni nem lehet.
32. §
Az állami költségvetésből származó támogatások folyósítása feltételei teljesítésének pénzügyi ellenőrzését és a támogatások felhasználásának helyességét a pénzügyi ellenőrzési szervek végzik el.
ÖTÖDIK RÉSZ
Különleges rendelkezések az európai pártokról és európai alapítványokról
32.a §
(1) Az európai párt nevének és rövidítésének különböznie kell a 6. § szerint már nyilvántartásba bejegyzett párt nevétől és rövidítésétől, melyre a 6.a § 4. bek. vonatkozik.
(2) Az európai párt nyilvántartásba vételéről kérvény alapján27a) az Európai Politikai Pártok és Európai Politikai Alapítványok Hivatala (a továbbiakban csak „hivatal”) dönt.
(3) Az európai párt európai jogalanyiságot szerez a bejegyzése Európai Unió Hivatalos Közlönyében27b) való közzétételének napján; az európai párt bejegyzéséről szóló határozat közzététele előtt szükség van a hivatal és a minisztérium egyeztetésére.
(4) Az európai párt önmaga azonosítására a hivatal által neki kiosztott nyilvántartási számot27c) használja.
32.b §
(1) Annak, aki az európai párt regisztrációs kérvényét benyújtja (a továbbiakban csak „kérvényező”), kötelessége az európai párt regisztrációs kérvényéhez csatolni a minisztérium arról szóló nyilatkozatát, hogy az európai párt alapszabálya összhangban áll vagy nem áll összhangban a Szlovák Köztársaság jogrendjével.
(2) A kérvény az 1. bekezdés szerinti nyilatkozat kibocsátására tartalmazza a kérvényező nevében eljárni jogosult személy utó- és családi nevét és a kérvényező levélcímét; a kérvényhez csatolni kell két példányban az alapszabályzatot és annak közhiteles államnyelvű fordítását.
(3) A minisztérium az 1. bekezdés szerinti nyilatkozatot a kiadását kérő kérvény kézbesítése napjától számított 30 napon belül bocsátja ki.
(4) Az 1–3. bekezdés szerinti rendelkezések vonatkoznak az európai párt alapszabály-változásaira is.
(5) A minisztérium egyezteti a hivatallal az európai párt európai pártok és európai politikai alapítványok nyilvántartásába való bejegyzése vagy az európai párt nyilvántartásból való törlése határozatának megjelentetési dátumát az Európai Unió Hivatalos Közlönyében.
(6) Ha az európai párt tevékenységével súlyosan megsértette a Szlovák Köztársaság jogrendjét, a minisztérium felkéri a hivatalt a regisztrációjának törlésére.
32.c §
(1) Az európai párt elveszíti európai jogalanyiságát, ha jogerőre emelkedik a hivatal e pártnak az európai pártok és európai politikai alapítványok nyilvántartásából való törléséről szóló határozata.
(2) Az európai pártok és európai politikai alapítványok nyilvántartásából való törlése alatt álló európai párt felszámolására arányos mértékben alkalmazzák a különleges jogszabályt.8)
(3) Ha az európai pártot törölni kell az európai pártok és európai politikai alapítványok nyilvántartásából, a minisztérium felkéri az európai pártot, hogy a minisztérium kérésének kézbesítési napját követő 10 napon belül nyújtson be nyilatkozatot a követelések és tartozások rendezéséről a Szlovák Köztársaság területén; a nyilatkozaton az európai párt nevében eljárni jogosult személy aláírásának közhitelesnek kell lennie.
32.d §
A 32.a – 32.c § rendelkezései arányos mértékben vonatkoznak az európai alapítványokra is.
32.e §
A minisztérium nemzeti kapcsolattartó helyként teljesíti feladatait a külön jogszabály szerinti1a) információcsere céljából.
HATODIK RÉSZ
Közös, átmeneti és egyéb rendelkezések
33. §
(1) A jelen törvény szerinti eljárásra a közigazgatási eljárásra28) vonatkozó általános előírások érvényesek, hacsak a jelen törvény másképpen nem rendelkezik.
(2) Közigazgatási hatóság, természetes személyek vagy jogi személyek által a jelen törvény szerinti eljárásban kifejtett jogügylet kizárólag papíralapú írásos formában végezhető, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik.
34. §
(1) Az eddigi szabályozások alapján létrejött pártok a jelen törvény szerinti pártoknak tekintendők.
(2) A 2005. május 31-ig kezdődött büntetések kiszabásáról szóló eljárásokat az eddigi szabályozások szerint kell befejezni; a kirótt büntetés összege nem lehet magasabb, mint 3319 euró.
(3) Az eddigi szabályozások alapján bejegyzett pártok legkésőbb 2005. szeptember 30-ig kötelesek a minisztériumnak kézbesíteni a következőket:
a) a párt székhelyének címéről szóló nyilatkozatot, ellátva a párt végrehajtó szervének vagy a végrehajtó szerv összes tagjának aláírásával,
b) egy nyilatkozatot, amely tartalmazza a következő adatokat: végrehajtó szerv vagy a végrehajtó szerv tagjának vezeték- és keresztnevét, személyi számát és állandó lakhelyének címét, valamint a végrehajtó szerv működésének módját; a nyilatkozatot a végrehajtó szervnek vagy a végrehajtó szerv összes tagjának alá kell írnia; az aláírások eredetiségét hitelesíttetni kell.1)
(4) Azt a pártot, amely nem teljesíti a 3. bekezdés szerinti kötelezettségét, a minisztérium a pártok jegyzékébe a „2005. október 1-től felszámolás alatt“ kiegészítéssel jegyzi be, és a párt csak a párt megszüntetésével kapcsolatos tevékenységet fejthet ki. A párt, 2006. október 15-ig köteles kinevezni a felszámolási biztost, és jelenteni a minisztériumnak annak vezeték- és keresztnevét, személyi számát és állandó lakhelyének címét. Ha a párt 2006. október 15-ig nem jelenti a minisztériumnak a felszámolási biztos adatait, a minisztérium a párt végrehajtó szervét jegyzi be felszámolási biztosként. Ha a pártnak nincsen megválasztott végrehajtó szerve, a minisztérium a meghatalmazottat jegyzi be felszámolási biztosként.
(5) A 2004-es és 2005-ös évek éves jelentéseinek benyújtására az eddigi szabályozás marad érvényben.
(6) Ha a párt nem egyedüli alapítója vagy nem egyedüli társtulajdonosa egy gazdasági társaságnak, legkésőbb 2006. május 31-ig köteles a jogállását ebben a társaságban összhangba hozni a 20. §, 3. és 4. bekezdéseivel.
(7) Az állami költségvetésből az eddigi szabályozás szerint folyósított támogatásokra való jogosultság annak a hónapnak a végén megszűnik, amely azt a hónapot előzi meg, amelyben a jelen törvény hatályba lépését követő választásokra sor kerül. A jelen törvény állami költségvetésből származó támogatásokra vonatkozó rendelkezései először azok után a választások után alkalmazandók, amelyekre a jelen törvény hatályba lépését követően kerül sor.
34.a §
Átmeneti rendelkezés a 2009. január 1-től hatályos módosításokhoz
A 2009. január 1. előtt megkezdett büntetések kiszabásáról szóló eljárások az eddigi szabályozás szerint fejeződnek be.
34.b §
2010-ben a tevékenység után járó támogatás a 27. §, 2. bek. második mondata szerint a szavazatokért járó támogatás teljes összegéből számítandó ki, amelyet 48 részre osztanak, külön előírás szerint.28a) A tevékenység után járó támogatás a további évekre egyenlő lesz a szavazatokért járó támogatás teljes összegével, amelyet külön előírás szerint28b) számítanak ki, és amelyet 48 részre osztanak.
34.c §
Átmeneti rendelkezés a 2015. július 1-jétől hatályos módosításhoz
(1) A pártok a 2015. évi évzáró jelentést a 2015. július 1-jétől hatályos szabályok szerint nyújtják be.
(2) Az első bejelentéseket a 31.a § értelmében a 2015. évet illetően 2016. január 31-éig kell benyújtani.
(3) A bírság kivetéséről 2015. június 30-áig megindított eljárásokat a 2015. június 30-éig hatályos előírások szerint fejezik be.
34.d §
Egyedi rendelkezések a 2014-es évzáró jelentéshez
A 2014-es év évzáró jelentése tartalmazza a befizetett tagsági díjak összegét és a tagsági díjak külön nyilvántartását a 22. § 4. bekezdése szerint, ha a gazdasági évben befizetett tagdíjak összege magasabb, mint a havi bérrel jutalmazott alkalmazott minimálbérének kétszerese, melyet az érintett könyvelési időszakra vonatkozóan megállapítottak.
34.f §
Átmeneti rendelkezések
(1) A 22. § 4. bek. rendelkezései a jelen törvény hatályba lépésének napjától nem vonatkozik azokra a tagdíjakra, amelyeket a párt a jelen törvény hatályba lépése előtt fogadott el.
(2) A 22. § 8. bek. szerinti rendelkezése a választási időszakban a Szlovák Köztársaság 2016-ban megválasztott Nemzeti Tanácsára a 22. § 1. bek. a), b) és h) pontja szerinti azon bevételekre vonatkozik, melyeket a párt a jelen törvény hatályba lépését követően szerzett meg.
34.g §
Átmeneti rendelkezések a COVID-19 megbetegedés által okozott válsághelyzet miatt
(1) A COVID-19 megbetegedéssel kapcsolatosan kihirdetetett veszélyhelyzet, szükségállapot vagy rendkívüli állapot idején (a továbbiakban csak „válsághelyzet”) az évzáró jelentés beküldésének határideje teljesítettnek tekintett akkor is, ha a politikai párt az évzáró jelentést az azon hónaptól számított negyedik hónap utolsó napjáig benyújtja, melyben a válsághelyzetet megszüntették.
(2) Az állami bizottság legkésőbb az azon hónaptól számított hatodik hónap utolsó napjáig, melyben a válsághelyzetet megszüntették, nyilvánosságra hozza honlapján az évzáró jelentéseket és elhelyezi azokat a könyvviteli évzáró jelentésék nyilvános regiszterében.
(3) Az állami bizottság az azon hónaptól számított hetedik hónap utolsó napjáig, melyben a válsághelyzetet megszüntették, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elé terjeszti jelentését az évzáró jelentésekről.
35. §
Hatályukat vesztik:
1. a Tt. 468/1991 sz. törvényével, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 47/1993 sz. törvényével, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 43/1994 sz. törvényével, a Tt. 404/2000 sz. törvényével, a Tt. 152/2001 sz. törvényével és a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának 386/2001 sz. döntésével módosított, a Tt. politikai pártokban és politikai mozgalmakban való egyesülésről szóló, 424/1991 sz. törvénye,
2. a Tt. 115/2001 sz. törvényével módosított, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 239/1994 sz. törvénye a politikai pártoknak és mozgalmaknak a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába való választások előtti kiadásainak korlátozásáról.
36. §
A törvény hatálya
A jelen törvény 2005. június 1-jén lép hatályba.
Ivan Gašparovič s. k.
Pavol Hrušovský s. k.
Mikuláš Dzurinda s. k.
1) A Szlovák Nemzeti Tanács, többször módosított, közjegyzőkről és a közjegyzők tevékenységéről szóló (Közjegyzői rendtartás) 323/1992 sz. törvényének 58. §.
1a) Az Európai Parlament és Tanács (EU, Euratom) 1141/2014. sz., 2014. október 22-én kelt rendelete az európai politikai pártok és európai politikai alapítványok alapszabályáról és finanszírozásáról (EU HL L 314, 2014. 11. 4.) a hatályos változatban
1b) a Tt. 162/2015. sz., a közigazgatási bírósági rendtartásról szóló törvénye 390. § 2. bekezdése a későbbi módosítások értelmében
A Tt. 515/2003 sz. törvényével módosított, a Tt. 599/2001 sz., az okiratok és aláírások járási hivatalok és települések általi hitelesítéséről szóló törvénye.
2) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának, többször módosított, 145/1995 sz., közigazgatási eljárási illetékekről szóló törvénye.
3) A Polgári Törvénykönyv 20. §, 1. bek.
6) Például a Tt. 333/2004 sz. törvénye a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába való választásokról.
6a) A Tt. 180/2014. sz., a választójog gyakorlásának feltételeiről és más törvényi módosításokról szóló törvénye, a későbbi módosítások szerint
7) A Tt. ügyészségről szóló, 153/2011-es sz. törvényének, 14. §, 2. bek., e) pontja.
7a) A Tt. 180/2014. sz. törvénye 149. §-a 3. bek. és 181. §-a 3. bek.
8) A Kereskedelmi Törvénykönyv 70-75.a §.
10) A Kereskedelmi Törvénykönyv 673-681. §.
11) A Kereskedelmi Törvénykönyv 2. §, 1. bek.
12) A Tt. közbeszerzésről szóló, 523/2003 sz. törvényének 4. § és a Tt. többször módosított, a kormány tevékenységének szervezéséről és a központi államigazgatás szervezéséről szóló, 575/2001 sz. törvényének módosításáról.
13) A Tt. többször módosított, könyvvitelről szóló 431/2002 sz. törvénye.
17) A Tt. 530/2004 sz. törvényével módosított, a Tt. utazási költségekről szóló 283/2002 sz. törvénye.
18) A Tt. többször módosított, értékpapírtőzsdéről szóló 429/2002 sz. törvénye.
19) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított, az ingatlan-nyilvántartásról és az ingatlanhoz fűződő tulajdonosi és egyéb jogok bejegyzéséről szóló 162/1995 sz. törvénye (kataszteri törvény).
19a) A Tt. 492/2009. sz., a fizetési szolgáltatásokról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 2. §-ának 9. bek. a későbbi jogszabályok értelmében.
19b) A Tt. 483/2001. sz., a bankokról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 2. §-ának 1., 5. és 8 bek. a későbbi jogszabályok értelmében.
20) A Tt. többször módosított, az állampolgárok egyesüléséről szóló 83/1990 sz. törvénye.
21) A Tt. többször módosított, az alapítványokról és a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló 34/2002 sz. törvénye.
22) A Tt. 35/2002 sz. törvényével módosított, a Tt. 213/1997 sz. törvénye a közhasznú szolgáltatásokat nyújtó non-profit szervezetekről.
23) A Tt. 147/1997 sz. törvénye a nem befektetési alapokról, valamint a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 207/1996 sz. törvényének kiegészítéséről.
24) A Polgári Törvénykönyv 20.f-20.j §.
25) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, 369/1990 sz. törvénye a települési önkormányzatokról.
26) A Tt. 157/1989 sz. törvényével módosított, a Tt. 116/1985 sz. törvénye a nemzetközi elemet tartalmazó szervezetek tevékenységének feltételeiről a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban.
26a) A Tt. 181/2014. sz., a választási kampányról szóló törvényének 4. §-a és a Tt. 80/2005. sz., a politikai pártokról és politikai mozgalmakról szóló törvénye.
26aa) A Tt. 181/2014. sz. törvénye 3. §-ának 2. bek. a későbbi módosítások szerint
26b) A Tt. 431/2002. sz. törvényének 23. §-a a későbbi módosítások szerint.
26c) A Tt. 181/2014. sz. törvénye 3. §-ának 8. bek.
27) A többször módosított, a Tt. könyvvizsgálókról, könyvvizsgálatról és a könyvvizsgálat elvégzése feletti felügyeletről, valamint a Tt. könyvvitelről szóló 431/2002 sz. törvényének módosításáról és kiegészítéséről szóló 540/2007 sz. törvényének 35. §, g) pontja.
27a) Az EU (EU, Euratom) 1141/2014. sz. irányelvének 8. cikkelye
27b) Az EU (EU, Euratom) 1141/2014. sz. irányelvének 15. cikkelye
27c) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/2401., 2015. október 2-án kelt átruházott rendelete az európai pártok és európai politikai alapítványok nyilvántartása tartalmáról és működéséről (az EU HK, L 333, 2015.12.19.)
28) A Tt. többször módosított 71/1967 sz. törvénye a közigazgatási eljárásról (közigazgatási rendtartás).
28a) A Tt. 266/2010 sz. törvényével módosított, a Tt. 333/2004 sz. törvényének 56a. §.
28b) A Tt. 333/2004 sz. törvényének 52. §, 4. bek.
Časová verzia účinná od 9. apríla 2020 do 30. novembra 2020
85/2005 Z. z.
Zákon
O POLITICKÝCH STRANÁCH A POLITICKÝCH HNUTIACH
zo 4. februára 2005
Zmena:
445/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
568/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
266/2010 Z. z. s účinnosťou od 11. júna 2010
181/2014 Z. z. s účinnosťou od 26. júna 2014
54/2015 Z. z. s účinnosťou od 30. marca 2015
181/2014 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2015
131/2015 Z. z. s účinnosťou od 20. júla 2015
272/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 2015
375/2015 Z. z. s účinnosťou od 15. decembra 2015
91/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016
125/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016
344/2018 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2019
208/2019 Z. z. s účinnosťou od 16. júla 2019
395/2019 Z. z. s účinnosťou od 1. decembra 2019
73/2020 Z. z. s účinnosťou od 9. apríla 2020
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:
PRVÁ ČASŤ
Základné ustanovenia
§ 1
V Slovenskej republike môžu pôsobiť politické strany a politické hnutia (ďalej len „strana“) podľa tohto zákona a európske politické strany a európske politické nadácie podľa osobitného predpisu.1a) Tento zákon ustanovuje podmienky vzniku strany, register strán, podmienky zániku strany, práva a povinnosti strany, hospodárenie a financovanie strany, sankcie za nesplnenie povinností, niektoré pravidlá súčinnosti Slovenskej republiky s Úradom pre európske politické strany a európske politické nadácie a niektoré pravidlá týkajúce sa európskych politických strán so sídlom na území Slovenskej republiky (ďalej len „európska strana“) a európskych politických nadácií so sídlom na území Slovenskej republiky (ďalej len „európska nadácia“).
§ 2
(1) Strana, európska strana a európska nadácia nesmú svojimi stanovami, svojím programom alebo činnosťou porušovať Ústavu Slovenskej republiky, ústavné zákony, zákony a medzinárodné zmluvy.
(2) Stranám a poslancom za strany, ktoré nie sú zriadené podľa tohto zákona alebo osobitného predpisu1a) sa zakazuje mať zriadenú kanceláriu na území Slovenskej republiky.
(3) Každý je povinný poskytnúť súčinnosť pri zisťovaní skutočností týkajúcich sa zriadenia kancelárie strán, ktoré nie sú zriadené podľa tohto zákona, alebo poslancov za strany, ktoré nie sú zriadené podľa tohto zákona.
§ 3
(1) Právo voliť a byť volený do orgánov strany má štátny občan Slovenskej republiky s trvalým pobytom na území Slovenskej republiky a občan iného členského štátu Európskej únie s trvalým pobytom na území Slovenskej republiky (ďalej len „občan“), ktorý v deň volieb do orgánov strany dovŕšil 18 rokov veku a má spôsobilosť na právne úkony v plnom rozsahu.
(2) Členom prípravného výboru strany (ďalej len „prípravný výbor“), štatutárnym orgánom strany alebo členom štatutárneho orgánu strany, členom najvyššieho, výkonného, rozhodcovského a revízneho orgánu strany, môže byť občan, ktorý dovŕšil 18 rokov veku a má spôsobilosť na právne úkony v plnom rozsahu.
(3) Po dobu piatich rokov od právoplatnosti rozhodnutia správneho súdu o rozpustení politickej strany podľa osobitného predpisu1b) nemôže byť členom prípravného výboru, štatutárnym orgánom strany alebo členom štatutárneho orgánu strany, členom najvyššieho, výkonného, rozhodcovského a revízneho orgánu strany občan, ktorému bolo takéto obmedzenie uložené rozhodnutím správneho súdu.
DRUHÁ ČASŤ
Založenie strany, register strán a vznik strany
§ 4
Založenie strany
(1) Občania majú právo založiť stranu a združovať sa v nej.
(2) Strana je právnická osoba, ktorá sa zapisuje do registra strán. Register strán vedie Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo“).
(3) Do vzniku strany koná vo veciach súvisiacich s jej vznikom prípravný výbor. Prípravný výbor musí byť najmenej trojčlenný.
§ 5
Register strán
(1) Register strán je verejný zoznam, do ktorého sa zapisujú zákonom ustanovené údaje týkajúce sa vzniku strany, zmeny zapísaných údajov a údaje týkajúce sa zrušenia a zániku strany.
(2) Súčasťou registra strán je zbierka listín, ktorá obsahuje návrhy na začatie konania podľa tohto zákona vrátane zákonom ustanovených dokladov, rozhodnutia ministerstva, rozhodnutia príslušných súdov a ďalšie doklady a listiny, ktoré sú strany povinné predložiť ministerstvu podľa tohto zákona.
(3) Do registra strán sa zapisujú tieto údaje:
a) názov strany a jej skratka,
b) adresa sídla strany s uvedením názvu obce, ulice a orientačného a súpisného čísla,
c) dátum a číslo registrácie strany,
d) mená, priezviská, rodné čísla a adresy trvalého pobytu všetkých členov prípravného výboru s uvedením osoby, ktorá je splnomocnená konať v jeho mene (ďalej len „splnomocnenec“),
e) identifikačné číslo strany,
f) meno, priezvisko, rodné číslo a adresa trvalého pobytu osoby, ktorá je štatutárnym orgánom alebo členom štatutárneho orgánu, s uvedením jej funkcie v strane a spôsobu, akým štatutárny orgán koná v mene strany,
g) dátum a poradové číslo zápisu zmeny adresy sídla strany, zmeny štatutárneho orgánu alebo zmeny stanov,
h) dátum zápisu nových stanov,
i) zrušenie strany a dôvod jej zrušenia,
j) vstup strany do likvidácie vrátane mena, priezviska, rodného čísla a adresy trvalého pobytu likvidátora, ak ide o právnickú osobu, jej názov, identifikačné číslo a sídlo vrátane mena, priezviska, rodného čísla a adresy trvalého pobytu osoby, ktorá vykonáva v jej mene pôsobnosť likvidátora, a skončenie likvidácie; počas likvidácie sa používa názov strany s dodatkom „v likvidácii“,
k) vyhlásenie konkurzu vrátane mena, priezviska, rodného čísla a adresy trvalého pobytu správcu, ak ide o právnickú osobu, jej názov, identifikačné číslo a sídlo vrátane mena, priezviska, rodného čísla a adresy trvalého pobytu osoby, ktorá vykonáva v jej mene pôsobnosť správcu, a ukončenie konkurzného konania alebo zamietnutie návrhu na vyhlásenie konkurzu pre nedostatok majetku; počas konkurzného konania sa používa názov strany s dodatkom „v konkurze“,
l) dátum a dôvod výmazu strany z registra strán,
m) nezahladené tresty uložené v trestnom konaní a nevykonané tresty postihujúce právnych nástupcov.
(4) Údaje zapísané v registri strán sú účinné voči každému odo dňa vykonania zápisu, ak nejde o údaje podľa odseku 3 písm. i), j), k) a m), ktoré sú účinné na základe rozhodnutia súdu.
(5) Údaje zapísané v registri strán sú každému prístupné a ministerstvo ich zverejňuje na svojom webovom sídle . Rodné čísla fyzických osôb zapísaných v registri strán nie sú súčasťou zverejňovaných ani sprístupňovaných údajov.
(6) Každý má právo požiadať ministerstvo o vydanie výpisu z verejnej časti registra strán. Výpis z verejnej časti registra strán obsahuje zapísané údaje platné v deň jeho vydania. O vydanie výpisu z verejnej časti registra strán je možné požiadať aj žiadosťou v elektronickej podobe a výpis je možné vydať aj v elektronickej podobe.
§ 6
Vznik strany
(1) Strana vzniká dňom zápisu strany do registra strán (ďalej len „registrácia strany“).
(2) Návrh na registráciu strany podáva prípravný výbor ministerstvu.
(3) Návrh musí byť písomný, podpísaný každým členom prípravného výboru a pravosť podpisov musí byť osvedčená.1) V návrhu musia byť uvedené mená, priezviská, rodné čísla, adresy trvalého pobytu všetkých členov prípravného výboru a musí byť uvedené, kto z členov prípravného výboru je splnomocnencom.
(4) K návrhu musia byť priložené tieto doklady:
a) zoznam občanov, ktorí súhlasia, aby strana vznik¬la; tento zoznam musí podpísať najmenej 10 000 občanov, ktorí dovŕšili 15 rokov veku, a každý občan musí uviesť svoje meno, priezvisko, adresu trvalého pobytu a číslo občianskeho preukazu, alebo číslo pobytového preukazu občana Európskej únie (ďalej len „zoznam občanov“),
b) stanovy strany (ďalej len „stanovy“) podľa odseku 5 v dvoch vyhotoveniach,
c) doklad o zaplatení správneho poplatku,2)
d) vyhlásenie o adrese sídla strany s uvedením obce, názvu ulice a čísla domu podpísané splnomocnencom; sídlo musí byť na území Slovenskej republiky.
(5) Stanovy musia obsahovať
a) názov a jej skratku, ak sa má používať; názov strany alebo jej skratka sa musí líšiť od názvu alebo skratky strany, ktorá už bola zaregistrovaná, a názvu alebo skratky európskej strany podľa § 32a; názov strany alebo jej skratka nesmie obsahovať meno alebo priezvisko osoby, ktorá je štatutárnym orgánom alebo členom štatutárneho orgánu alebo členom prípravného výboru strany,
b) program strany s uvedením cieľov činnosti,
c) ustanovenia o podmienkach vzniku a zániku členstva v strane a ustanovenia o právach a povinnostiach člena strany,
d) orgány strany vrátane najvyššieho, výkonného, rozhodcovského a revízneho orgánu, spôsob ich voľby a vymedzenie ich právomocí,
e) spôsob, akým štatutárny orgán3) koná v mene strany, či a v akom rozsahu môžu robiť právne úkony v mene strany aj iní jej členovia alebo jej zamestnanci,
f) zásady hospodárenia strany,
g) ustanovenia o organizačných jednotkách strany, ak budú zriadené, najmä vymedzenie rozsahu, v akom môžu v mene strany nadobúdať majetok, hospodáriť a nakladať s ním, prípadne nadobúdať iné majetkové práva, a vymedzenie rozsahu, v akom môžu konať a zaväzovať sa v mene strany; organizačné jednotky strany nie sú právnickými osobami,
h) spôsob naloženia s majetkovým zostatkom, ktorý vyplynie z likvidácie majetku a zo záväzkov v prípade zrušenia strany.
(6) Orgánmi strany sú najmä najvyšší, výkonný, rozhodcovský a revízny orgán. Každý orgán strany okrem štatutárneho orgánu musí mať najmenej troch členov, výkonný orgán strany musí mať najmenej deväť členov a najvyšší orgán strany musí mať najmenej 27 členov.
(7) Členom orgánu strany môže byť iba člen strany; člen výkonného orgánu strany nemôže byť členom rozhodcovského alebo revízneho orgánu strany, člen rozhodcovského orgánu strany nemôže byť členom revízneho orgánu strany.
(8) Do pôsobnosti najvyššieho orgánu strany patrí
a) schvaľovanie stanov a ich zmien vrátane zmeny názvu strany, skratky strany, programu strany a cieľov činnosti strany a všetkých ďalších povinných náležitostí stanov,
b) voľba a odvolanie štatutárneho orgánu strany alebo členov štatutárneho orgánu strany,
c) voľba najmenej dvoch tretín členov výkonného orgánu strany a ich odvolanie,
d) voľba a odvolanie členov revízneho a rozhodcovského orgánu strany,
e) rozhodovanie o dobrovoľnom zrušení strany,
f) rozhodovanie o ďalších záležitostiach podľa zaregistrovaných stanov vrátane poverenia iných orgánov strany plnením úloh.
(9) Každý člen najvyššieho orgánu strany hlasuje rovnakým počtom hlasov. Člen najvyššieho orgánu strany je vylúčený z hlasovania o veci, ak prejednával alebo rozhodoval tú istú vec ako člen rozhodcovského alebo revízneho orgánu strany. Člen výkonného orgánu strany, ktorý bol zvolený najvyšším orgánom strany, nemôže byť odvolaný iným orgánom strany. Zo zasadnutí najvyššieho orgánu strany sa vyhotovuje zápisnica v písomnej forme.
(10) Výkonný orgán strany rozhoduje o dôležitých záležitostiach strany, ak nie sú týmto zákonom alebo stanovami vyhradené do pôsobnosti najvyššieho orgánu, rozhodcovského, revízneho alebo iného orgánu strany. Rozhodcovský orgán rozhoduje spory v rámci strany a revízny orgán dohliada na hospodárnosť a efektívnosť vynakladania finančných prostriedkov a nakladania s majetkom strany.
(11) Štatutárny orgán strany je povinný do šiestich mesiacov od vzniku strany doručiť ministerstvu doklad preukazujúci právny vzťah strany k sídlu strany.
§ 6a
Oznámenie prípravného výboru
(1) Prípravný výbor môže oznámiť ministerstvu, že začal zbierať podpisy na zoznam občanov podľa § 6 ods. 4 písm. a); oznámenie musí byť písomné, podpísané každým členom prípravného výboru.
(2) V oznámení sa uvedú identifikačné údaje členov prípravného výboru v rozsahu podľa § 6 ods. 3, navrhovaný názov strany a jeho skratka, ak sa má používať, a deň začatia zbierania podpisov na zoznam občanov.
(3) Oznámenie podľa odseku 1 ministerstvo bezodkladne zverejní na svojom webovom sídle na dobu 180 dní.
(4) Po dobu uvedenú v odseku 3 ministerstvo
a) neprijme a nezverejní oznámenie iného prípravného výboru s názvom strany alebo skratkou zhodnou s názvom strany alebo skratkou vo zverejnenom oznámení,
b) nerozhodne o registrácii strany s názvom strany alebo skratkou zhodnou s názvom strany alebo skratkou uvedenou vo zverejnenom oznámení a
c) nevykoná zmenu názvu zaregistrovanej strany alebo skratky v registri strán v prípade, ak sa názov strany alebo skratka nelíši od názvu strany alebo skratky uvedenej vo zverejnenom oznámení,
d) nevydá vyhlásenie podľa § 32b, ak je názov európskej politickej strany alebo jej skratka zhodný s názvom strany alebo skratkou vo zverejnenom oznámení.
(5) Ak prípravný výbor v lehote podľa odseku 3 nepredloží ministerstvu návrh na registráciu strany uvedenej vo zverejnenom oznámení, obmedzenia podľa odseku 4 sa prestanú uplatňovať.
§ 7
Konanie o registrácii strany
(1) Konanie o registrácii strany sa začína dňom, keď bol ministerstvu doručený návrh podľa § 6.
(2) Ministerstvo návrh posúdi a zisťuje, či návrh nemá nedostatky a či nie je dôvod na odmietnutie registrácie strany.
(3) Ministerstvo stranu zaregistruje do 30 dní od začatia konania, ak návrh nemá nedostatky alebo ak nie je dôvod na odmietnutie registrácie strany.
(4) Ak nie je dôvod na odmietnutie registrácie strany podľa odseku 9, ale návrh a priložené doklady majú iné nedostatky, ministerstvo najneskôr do 30 dní od začatia konania zašle splnomocnencovi písomné upozornenie, v ktorom uvedie všetky nedostatky a vyzve ho, aby ich odstránil v určenej lehote s poučením, že inak konanie zastaví. Do uplynutia lehoty na odstránenie nedostatkov sa konanie prerušuje. Rozhodnutie o prerušení konania sa nevydáva, iba sa vyznačí v spise.
(5) Ak sa prípravný výbor domáha žalobou na správnom súde určenia, že návrh nemá nedostatky, je povinný o podaní žaloby bezodkladne písomne informovať ministerstvo; odo dňa podania žaloby neplynie lehota podľa odseku 4. Deň nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia správneho súdu, ktorým určil, že návrh nemá nedostatky, je dňom odstránenia nedostatkov návrhu.
(6) Ministerstvo stranu zaregistruje do piatich dní od odstránenia nedostatkov návrhu.
(7) Rozhodnutie o registrácii strany sa nevydáva. Ministerstvo doručí splnomocnencovi jedno vyhotovenie stanov s vyznačeným dátumom a číslom registrácie strany (ďalej len „zaregistrované stanovy“).
(8) Ministerstvo konanie zastaví, ak prípravný výbor neodstránil nedostatky návrhu v určenej lehote alebo ak správny súd nevyhovel návrhu prípravného výboru na určenie, že návrh nemá nedostatky. Rozhodnutie o zastavení konania sa nevydáva, iba sa vyznačí v spise.
(9) Ministerstvo do 30 dní od začatia konania odmietne registráciu strany, ak
a) zoznam občanov nie je v súlade s § 6 ods. 4 písm. a),
b) prípravný výbor, člen prípravného výboru alebo členovia prípravného výboru nespĺňajú podmienky ustanovené týmto zákonom,
c) sídlo strany nie je na území Slovenskej republiky,
d) názov strany a jej skratka sa nelíši od názvu a skratky strany, ktorá už bola zaregistrovaná, alebo od názvu a skratky európskej strany podľa § 32a, alebo
e) stanovy strany sú v rozpore s § 2 ods. 1.
(10) Rozhodnutie o odmietnutí registrácie strany sa doručuje splnomocnencovi do vlastných rúk; proti rozhodnutiu nie je možné podať rozklad.
§ 8
Konanie o zápise štatutárneho orgánu do registra strán
(1) Do zápisu štatutárneho orgánu do registra strán koná v mene strany splnomocnenec zapísaný v registri strán. Splnomocnenec nemôže robiť v mene strany právne úkony, ktoré podľa tohto zákona alebo osobitných predpisov6) môže robiť len štatutárny orgán alebo členovia štatutárneho orgánu.
(2) Štatutárny orgán musí byť zvolený najneskôr do troch mesiacov od vzniku strany, na tento účel zvolá splnomocnenec ustanovujúci najvyšší orgán strany podľa zaregistrovaných stanov.
(3) Splnomocnenec je povinný podať ministerstvu návrh na zápis štatutárneho orgánu alebo členov štatutárneho orgánu najneskôr do štyroch mesiacov od vzniku strany. K návrhu musí byť priložené uznesenie ustanovujúceho najvyššieho orgánu strany príslušného podľa zaregistrovaných stanov podpísané zvoleným štatutárnym orgánom alebo všetkými zvolenými členmi štatutárneho orgánu; pravosť podpisov musí byť osvedčená.
(4) K uzneseniu podľa odseku 3 musí byť priložená prezenčná listina členov orgánu strany vlastnoručne podpísaná každým prítomným členom orgánu strany. Uznesenie musí obsahovať
a) zloženie orgánu strany s uvedením mena, priezviska, adresy trvalého pobytu a funkcie člena orgánu strany,
b) informáciu o podmienkach uznášaniaschopnosti a počte hlasov potrebných na prijatie uznesenia,
c) počet členov orgánu strany, ktorí hlasovali za prijatie uznesenia.
(5) Ak návrh a priložený doklad sú v súlade s týmto zákonom, ministerstvo písomne oznámi strane vykonanie zápisu štatutárneho orgánu do registra strán; rozhodnutie sa nevydáva, iba sa vyznačí v spise.
(6) Ak návrh a priložený doklad nie sú v súlade s týmto zákonom, ministerstvo najneskôr do 15 dní od začatia konania zašle splnomocnencovi písomné upozornenie na odstránenie nedostatkov. Ak splnomocnenec nedostatky neodstráni v určenej lehote, ministerstvo konanie zastaví. Rozhodnutie o zastavení konania sa nevydáva, iba sa vyznačí v spise.
(7) Ak splnomocnenec nepodá ministerstvu návrh na zápis štatutárneho orgánu alebo členov štatutárneho orgánu do registra strán v lehote podľa odseku 3 alebo ak splnomocnenec neodstráni nedostatky podľa odseku 6, ministerstvo zapíše túto stranu v registri strán s dodatkom „v likvidácii“ a strana bude môcť vykonávať iba pôsobnosť súvisiacu so zrušením strany. Splnomocnenec je povinný vymenovať likvidátora a bezodkladne oznámiť ministerstvu údaje o likvidátorovi v rozsahu podľa § 5 ods. 3 písm. j). Ak splnomocnenec neoznámi ministerstvu likvidátora najneskôr do 15 dní odo dňa zápisu strany s dodatkom „v likvidácii“, ministerstvo zapíše ako likvidátora splnomocnenca.
§ 8a
Evidencia členov strany
(1) Strana je povinná viesť evidenciu členov strany. Evidencia členov strany musí obsahovať údaje o členovi strany v rozsahu meno, priezvisko, adresa trvalého pobytu, dátum narodenia, dátum vzniku členstva; jej súčasťou je členom vlastnoručne podpísaná žiadosť o prijatie za člena strany a ak bola žiadosť o prijatie za člena zaslaná elektronicky, musí obsahovať zaručený elektronický podpis.
(2) Strana je povinná predložiť Štátnej komisii pre voľby a kontrolu financovania politických strán (ďalej len „štátna komisia“) na jej požiadanie evidenciu členov strany na plnenie úloh podľa tohto zákona a osobitného predpisu.6a)
Konanie o zmene údajov zapísaných v registri strán
§ 9
Zmena sídla strany
(1) Štatutárny orgán je povinný podať ministerstvu návrh na zápis zmeny adresy sídla strany do 15 dní odo dňa, keď k nej došlo.
(2) K návrhu podľa odseku 1 musí byť priložené vyhlásenie o zmene adresy sídla strany podpísané štatutárnym orgánom alebo takým počtom členov štatutárneho orgánu, akým je potrebné toto rozhodnutie podľa stanov prijať; pravosť podpisov musí byť osvedčená.1) K vyhláseniu o zmene adresy sídla strany musí byť priložený doklad preukazujúci právny vzťah strany k sídlu strany.
(3) Ak návrh a vyhlásenie podľa odseku 2 sú v súlade s týmto zákonom, ministerstvo písomne oznámi strane dátum a poradové číslo zápisu zmeny adresy sídla strany. Rozhodnutie sa nevydáva, iba sa vyznačí v spise.
(4) Ak návrh a vyhlásenie podľa odseku 2 nie sú v súlade s týmto zákonom, ministerstvo najneskôr do 15 dní od začatia konania zašle strane písomné upozornenie na odstránenie nedostatkov. Ak strana nedostatky neodstráni v určenej lehote, ministerstvo konanie zastaví. Rozhodnutie o zastavení konania sa nevydáva, iba sa vyznačí v spise.
(5) Ak adresa sídla strany nie je na území Slovenskej republiky, ministerstvo odmietne zapísať zmenu adresy sídla strany a podá podnet generálnemu prokurátorovi7) na postup podľa § 17. Rozhodnutie o odmietnutí zápisu zmeny adresy sídla strany sa doručuje strane do vlastných rúk. Proti rozhodnutiu nie je možné podať rozklad.
§ 10
Zmena štatutárneho orgánu
(1) Štatutárny orgán je povinný podať ministerstvu návrh na zápis zmeny štatutárneho orgánu, člena štatutárneho orgánu alebo členov štatutárneho orgánu zapísaných v registri strán do 15 dní odo dňa, keď k nej došlo.
(2) Návrh podľa odseku 1 podáva štatutárny orgán alebo všetci členovia štatutárneho orgánu zapísaní v registri strán. K návrhu podľa odseku 1 musí byť priložené uznesenie orgánu strany, ktorý je podľa zaregistrovaných stanov príslušný na voľbu štatutárneho orgánu, podpísané štatutárnym orgánom alebo takým počtom členov štatutárneho orgánu, akým je potrebné toto rozhodnutie podľa stanov prijať, zapísanými v registri strán a novozvoleným štatutárnym orgánom alebo všetkými novozvolenými členmi štatutárneho orgánu, pričom pravosť podpisov musí byť osvedčená;1) to neplatí, ak štatutárny orgán alebo člen štatutárneho orgánu zapísaný v registri strán zomrel alebo ak bol vyhlásený za mŕtveho.
(3) K uzneseniu podľa odseku 2 musí byť priložená prezenčná listina členov orgánu strany vlastnoručne podpísaná každým prítomným členom orgánu strany. Uznesenie musí obsahovať
a) zloženie orgánu strany s uvedením mena, priezviska, adresy trvalého pobytu a funkcie člena orgánu strany,
b) informáciu o podmienkach uznášaniaschopnosti a počte hlasov potrebných na prijatie uznesenia,
c) počet členov orgánu strany, ktorí hlasovali za prijatie uznesenia.
(4) Ak návrh a priložené doklady sú v súlade s týmto zákonom, ministerstvo písomne oznámi strane dátum a poradové číslo zápisu zmeny štatutárneho orgánu v registri strán. Rozhodnutie sa nevydáva, iba sa vyznačí v spise.
(5) Ak návrh a priložené doklady nie sú v súlade s týmto zákonom, ministerstvo najneskôr do 15 dní zašle strane písomné upozornenie na odstránenie nedostatkov. Ak strana nedostatky neodstráni v určenej lehote, ministerstvo konanie zastaví. Rozhodnutie o zastavení konania sa nevydáva, iba sa vyznačí v spise.
§ 11
Zmena zaregistrovaných stanov
(1) Štatutárny orgán je povinný podať ministerstvu návrh na zápis zmeny zaregistrovaných stanov do 15 dní od schválenia ich zmeny. K návrhu musia byť priložené
(2) K uzneseniu podľa odseku 1 písm. a) musí byť priložená prezenčná listina členov orgánu strany vlastnoručne podpísaná každým prítomným členom orgánu strany. Uznesenie musí obsahovať
a) zloženie orgánu strany s uvedením mena, priezviska, adresy trvalého pobytu a funkcie člena orgánu strany,
b) informáciu o podmienkach uznášaniaschopnosti a počte hlasov potrebných na prijatie uznesenia,
c) počet členov orgánu strany, ktorí hlasovali za prijatie uznesenia.
(3) Ak návrh a priložené doklady sú v súlade s týmto zákonom, ministerstvo doručí strane jedno vyhotovenie zmeny stanov s dátumom a poradovým číslom zápisu zmeny stanov. Rozhodnutie sa nevydáva, iba sa vyznačí v spise.
(4) Ak návrh a priložené doklady nie sú v súlade s týmto zákonom, ministerstvo najneskôr do 15 dní od začatia konania zašle strane písomné upozornenie na odstránenie nedostatkov. Ak strana nedostatky neodstráni v určenej lehote, ministerstvo konanie zastaví. Rozhodnutie o zastavení konania sa nevydáva, iba sa vyznačí v spise.
(5) Ak zmena stanov nie je v súlade s § 2 ods. 1 alebo § 6 ods. 5, ministerstvo odmietne zapísať zmenu stanov a podá podnet generálnemu prokurátorovi7) na postup podľa § 17. Rozhodnutie o odmietnutí zápisu zmeny stanov sa doručuje strane do vlastných rúk. Proti rozhodnutiu nie je možné podať rozklad.
(6) Strana môže pre svoju potrebu vypracovať úplné znenie stanov a jedno vyhotovenie zaslať ministerstvu na založenie do zbierky listín. Na úplnom znení stanov sa nevyznačuje dátum a číslo registrácie strany ani dátum a poradové číslo zápisu zmeny stanov.
§ 12
Konanie o zápise nových stanov do registra strán
(1) Strana môže prijať nové stanovy. Nové stanovy musia obsahovať ustanovenie o zrušení zaregistrovaných stanov s uvedením čísla a dátumu registrácie strany vrátane všetkých dátumov a poradových čísiel zmien stanov, ktoré boli zapísané v registri strán.
(2) Štatutárny orgán je povinný podať ministerstvu návrh na zápis nových stanov do registra strán do 15 dní od ich schválenia. K návrhu musia byť priložené
a) uznesenie orgánu strany príslušného podľa zaregistrovaných stanov na schválenie nových stanov podpísané štatutárnym orgánom alebo takým počtom členov štatutárneho orgánu, akým je potrebné toto rozhodnutie podľa stanov prijať; pravosť podpisov musí byť osvedčená,1)
b) nové stanovy v dvoch vyhotoveniach.
(3) K uzneseniu podľa odseku 2 písm. a) musí byť priložená prezenčná listina členov orgánu strany vlastnoručne podpísaná každým prítomným členom orgánu strany. Uznesenie musí obsahovať
a) zloženie orgánu strany s uvedením mena, priezviska, adresy trvalého pobytu a funkcie člena orgánu strany,
b) informáciu o podmienkach uznášaniaschopnosti a počte hlasov potrebných na prijatie uznesenia,
c) počet členov orgánu strany, ktorí hlasovali za prijatie uznesenia.
(4) Ak návrh a priložené doklady sú v súlade s týmto zákonom, ministerstvo doručí strane jedno vyhotovenie stanov, na ktorom vyznačí dátum a číslo registrácie strany a dátum zápisu nových stanov do registra strán s dodatkom „nové stanovy“. Dňom zápisu v registri strán sa stanú nové stanovy zaregistrovanými stanovami. Rozhodnutie sa nevydáva, iba sa vyznačí v spise.
(5) Ak návrh a priložené doklady nie sú v súlade s týmto zákonom, ministerstvo najneskôr do 15 dní od začatia konania zašle strane písomné upozornenie na odstránenie nedostatkov. Ak strana nedostatky neodstráni v určenej lehote, ministerstvo konanie zastaví. Rozhodnutie o zastavení konania sa nevydáva, iba sa vyznačí v spise.
(6) Ak nové stanovy nie sú v súlade s § 2 ods. 1 alebo § 6 ods. 5, ministerstvo odmietne zapísať nové stanovy do registra strán a podá podnet generálnemu prokurátorovi7) na postup podľa § 17. Rozhodnutie o odmietnutí zápisu zmeny stanov sa doručuje strane do vlastných rúk. Proti rozhodnutiu nie je možné podať rozklad.
12.a §
A párt nevének és rövidítésének megváltozása
(1) A párt megváltoztathatja nevét és rövidítését a nyilvántartásba vett alapszabályzat 11. § szerinti módosításával vagy új alapszabályzat nyilvántartásba történő bejegyeztetésével a 12. § szerint.
(2) Ha a javaslat tárgya a nyilvántartásba vett alapszabályzat módosítása vagy új alapszabályzat bejegyezetetése útján a párt nevének vagy rövidítésének megváltoztatása az 1. bekezdés szerint, a minisztérium nem hoz határozatot a párt nevének vagy rövidítésének megváltoztatásáról, amennyiben a párt a javaslatot a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába, az Európai Parlamentbe, a területi önkormányzatokba történő választások kihirdetését követően nyújtotta be, és a választások eredményének kihirdetésééig felfüggeszti az eljárást; a 6.a § 4. bekezdésének rendelkezései arányos mértékben alkalmazandók. Az első mondat szerinti korlátozás nem vonatkozik a területi önkormányzatokba különleges jogszabály alapján7a) meghirdetett választásokra.
TRETIA ČASŤ
Zánik a zrušenie strany
§ 13
Zánik strany
(1) Strana zaniká dňom, keď ministerstvo vykoná výmaz strany z registra strán.
(2) Zániku strany predchádza jej zrušenie s likvidáciou alebo bez likvidácie.
(3) Likvidácia sa nevyžaduje, ak
a) majetok a záväzky prechádzajú na už jestvujúcu stranu, ktorá je právnym nástupcom strany zrušenej zlúčením,
b) strana nemá žiaden majetok,
c) návrh na vyhlásenie konkurzu na majetok strany bol zamietnutý pre nedostatok majetku alebo konkurz vyhlásený na majetok strany bol zrušený z dôvodu, že majetok strany nepostačuje ani na úhradu výdavkov a odmenu správcu alebo po ukončení konkurzného konania nezostane strane žiaden majetok.
(4) Návrh na výmaz strany z registra strán podáva ministerstvu
a) splnomocnenec (§ 8 ods. 7),
b) štatutárny orgán,3)
c) likvidátor.
(5) Výmaz strany z registra strán oznámi ministerstvo tomu, kto podal návrh podľa odseku 4; rozhodnutie sa nevydáva, iba sa vyznačí v spise.
(6) Ministerstvo vykoná výmaz strany z registra strán aj bez návrhu, ak tak ustanovuje tento zákon.
§ 14
Zrušenie strany
(1) Strana sa zrušuje
a) dobrovoľným zrušením,
b) zlúčením s inou stranou,
c) vyhlásením konkurzu alebo zamietnutím návrhu na vyhlásenie konkurzu pre nedostatok majetku,
d) právoplatným rozhodnutím súdu v trestnom konaní,
e) právoplatným rozhodnutím správneho súdu o rozpustení strany alebo
f) z iných dôvodov podľa tohto zákona (§ 8 ods. 7, § 22 ods. 8, § 30 ods. 8, § 34 ods. 4 a § 34e ods. 2).
(2) Po zrušení strany môžu jej orgány, ak ich právomoc neprešla na právneho nástupcu alebo likvidátora, vykonávať iba pôsobnosť súvisiacu so zrušením strany.
§ 15
Zrušenie strany bez likvidácie
(1) Ak sa nevyžaduje likvidácia podľa § 13 ods. 3, strana sa zrušuje bez likvidácie.
(2) Návrh na výmaz strany z registra strán sa podáva do piatich dní od zrušenia strany.
(3) Ak sa strana zrušuje dobrovoľným zrušením, návrh na výmaz strany z registra strán je povinný podať štatutárny orgán. K návrhu musia byť priložené
a) uznesenie orgánu strany príslušného podľa zaregistrovaných stanov strany, ktorý rozhodol o dobrovoľnom zrušení strany, podpísané štatutárnym orgánom alebo takým počtom členov štatutárneho orgánu, akým je potrebné toto rozhodnutie podľa stanov prijať; pravosť podpisov musí byť osvedčená,1)
b) vyhlásenie, že sa nevyžaduje likvidácia podľa § 13 ods. 3 písm. b) alebo písm. c), podpísané štatutárnym orgánom alebo takým počtom členov štatutárneho orgánu, akým je potrebné toto rozhodnutie podľa stanov prijať; pravosť podpisov musí byť osvedčená.1)
(4) Ak sa strana zrušuje zlúčením s inou stranou, návrh na výmaz strany z registra strán je povinný podať štatutárny orgán strany, ktorá sa zrušuje zlúčením. K návrhu musia byť priložené
a) uznesenie orgánu strany príslušného podľa zaregistrovaných stanov strany, ktorý rozhodol o zrušení strany zlúčením s inou stranou, podpísané štatutárnym orgánom alebo takým počtom členov štatutárneho orgánu, akým je potrebné toto rozhodnutie podľa stanov prijať; pravosť podpisov musí byť osvedčená,1)
b) písomná zmluva o zlúčení strán.
(5) Zmluva podľa odseku 4 písm. b) musí byť podpísaná štatutárnymi orgánmi alebo takým počtom členov štatutárnych orgánov, akým je potrebné toto rozhodnutie podľa stanov zlučovaných strán prijať; pravosť podpisov musí byť osvedčená.1) Zmluva musí obsahovať
a) označenie zlučovaných strán s uvedením dátumu a čísla ich registrácie,
b) údaje o majetku a záväzkoch strany zrušenej zlúčením,
c) označenie právneho nástupcu strany zrušenej zlúčením.
(6) Ak sa strana zrušuje tým, že návrh na vyhlásenie konkurzu na majetok strany bol zamietnutý pre nedostatok majetku alebo konkurz vyhlásený na majetok strany bol zrušený z dôvodu, že majetok strany nepostačuje ani na úhradu výdavkov a odmenu správcu alebo po ukončení konkurzného konania nezostane strane žiaden majetok, ministerstvo aj bez návrhu vykoná výmaz strany z registra strán.
(7) Ak návrh na výmaz strany a priložené doklady nie sú v súlade s týmto zákonom alebo ak sú v ňom neúplné alebo nepresné údaje, ministerstvo najneskôr do 15 dní od začatia konania zašle strane upozornenie o potrebe odstrániť nedostatky. Do odstránenia nedostatkov sa konanie prerušuje; o prerušení konania sa nevydáva rozhodnutie, iba sa vyznačí v spise. Ak strana nedostatky neodstráni v určenej lehote, ministerstvo konanie zastaví. Rozhodnutie o zastavení konania sa nevydáva, iba sa vyznačí v spise.
(8) Ministerstvo vykoná výmaz strany do piatich dní od začatia konania alebo do piatich dní od odstránenia nedostatkov, pre ktoré sa konanie prerušilo.
§ 16
Zrušenie strany s likvidáciou
(1) Vstup strany do likvidácie sa zapisuje do registra strán. O zrušení strany s likvidáciou rozhoduje orgán strany príslušný podľa zaregistrovaných stanov, ktorý je povinný súčasne vymenovať likvidátora. Likvidátorom nesmie byť člen tejto strany, ak tento zákon neustanovuje inak. Náhrada primeraných výdavkov a odmena za výkon funkcie likvidátora sa uhrádza z majetku strany.
(2) Zrušenie strany a údaje, ktoré sa zapisujú do registra strán, písomne oznámi likvidátor ministerstvu do piatich dní odo dňa zrušenia strany. K oznámeniu musí byť priložené uznesenie orgánu strany príslušného podľa zaregistrovaných stanov strany, ktorý rozhodol o zrušení strany s likvidáciou, podpísané štatutárnym orgánom alebo takým počtom členov štatutárneho orgánu, akým je potrebné toto rozhodnutie podľa stanov prijať. Pravosť podpisov musí byť osvedčená. Zápisom prechádza pôsobnosť štatutárneho orgánu na likvidátora zapísaného v registri strán.
(3) Likvidátor robí v mene strany iba úkony smerujúce k likvidácii strany.
(4) Na likvidáciu strany sa primerane použije osobitný predpis.8) Ak sa likvidácia skončí majetkovým zostatkom, naloží s ním likvidátor spôsobom určeným v stanovách podľa § 6 ods. 5 písm. h).
(5) Likvidátor podá návrh na výmaz strany z registra strán najneskôr do 30 dní od skončenia likvidácie.
§ 17
Rozpustenie strany správnym súdom
(1) Na podanie návrhu na rozpustenie strany je oprávnený generálny prokurátor,7) ak strana koná v rozpore s § 2. O návrhu rozhoduje správny súd.
(2) Ak správny súd rozhodol o rozpustení strany s likvidáciou, náhrada primeraných výdavkov a odmena za výkon funkcie likvidátora sa uhrádza z majetku strany.
(3) Ministerstvo aj bez návrhu vykoná výmaz strany z registra strán, ak bola strana právoplatným rozhodnutím správneho súdu rozpustená bez likvidácie.
§ 19
(1) Právoplatné rozhodnutie správneho súdu o žalobe, ktorou sa člen strany domáha určenia, že rozhodnutie orgánu strany je nezákonné alebo odporujúce stanovám, správny súd doručí ministerstvu.
(2) Žaloba člena strany podľa odseku 1 doručená ministerstvu sa len založí do zbierky listín.
ŠTVRTÁ ČASŤ
Hospodárenie a financovanie strany
§ 20
Hospodárenie strany
(1) Strana zodpovedá za svoje záväzky celým svojím majetkom. Členovia strany za záväzky strany ani nezodpovedajú, ani neručia.
(2) Strana nesmie vo vlastnom mene podnikať a ani uzatvárať zmluvy o tichom spoločenstve.10)
(3) Strana môže založiť alebo stať sa spoločníkom obchodnej spoločnosti, musí však byť jediným zakladateľom alebo jediným spoločníkom; obchodná spoločnosť môže byť založená len na účel podnikania.11)
(4) Predmetom činnosti obchodnej spoločnosti, ktorú strana založila alebo sa stala jej jediným spoločníkom, môže byť len
a) prevádzkovanie vydavateľstiev, nakladateľstiev a tlačiarní,
b) publikačná a propagačná činnosť,
c) výroba a predaj predmetov propagujúcich program a činnosť strany,
d) usporadúvanie vzdelávacích a politických akcií,
e) výkon správy majetku strany.
(5) Obchodná spoločnosť podľa odseku 3 nemôže byť uchádzačom alebo záujemcom o účasť na verejnom obstarávaní, ak obstarávateľom je právnická osoba ustanovená osobitným zákonom.12)
(6) Strana je povinná účtovať v sústave podvojného účtovníctva podľa osobitného predpisu.13)
§ 22
Príjmy strany
(1) Príjmami strany môžu byť len
a) príjmy z členských príspevkov,
b) príjmy z darov a iných bezodplatných plnení,
c) príjmy z dedičstva,
d) príjmy z predaja alebo prenájmu jej hnuteľného majetku alebo nehnuteľností,
e) príjmy z úrokov z vkladov jej prostriedkov v bankách,
f) podiely na zisku z podnikania obchodných spoločností,
g) výnosy z cenných papierov verejne obchodovateľných na verejnom trhu,18)
h) príjmy z pôžičiek a úverov,
i) príspevky zo štátneho rozpočtu,
j) iné príjmy z právnych vzťahov a plnení povinností podľa osobitných predpisov.
(2) Strana je povinná viesť osobitnú evidenciu o príjmoch z pôžičiek a úverov vrátane dátumu prijatia pôžičky alebo úveru, výšky pôžičky alebo úveru a dohodnutého termínu splatenia. V osobitnej evidencii sa uvádzajú o tom, kto poskytol pôžičku alebo úver údaje v rozsahu meno, priezvisko a adresa trvalého pobytu, ak ide o fyzickú osobu, ak ide o fyzickú osobu – podnikateľa, aj obchodné meno a identifikačné číslo a ak ide o právnickú osobu, uvádza sa názov alebo obchodné meno, identifikačné číslo a adresa sídla.
(3) Strana je povinná viesť osobitnú evidenciu darov a iných bezodplatných plnení podľa § 23 ods. 6 a 7.
(4) Strana je povinná viesť osobitnú evidenciu prijatých členských príspevkov, ktorá obsahuje dátum prijatia členského príspevku, jeho výšku a údaje o členovi strany v rozsahu meno, priezvisko a adresa trvalého pobytu. Členský príspevok nad 100 eur môže strana prijať, len ak bol poukázaný prevodom z iného účtu; inak je strana povinná členský príspevok členovi vrátiť. Strana môže od jedného člena v kalendárnom roku prijať členský príspevok najviac v celkovej sume 10 000 eur. Nesplnenie povinnosti podľa druhej alebo tretej vety sa považuje za prijatie členského príspevku v rozpore s týmto zákonom.
(5) Strana je povinná každoročne do 31. marca zverejniť na svojom webovom sídle zoznam osôb, ktoré prispeli na jej činnosť v predchádzajúcom kalendárnom roku peňažným darom alebo členským príspevkom, ktorých suma je vyššia ako dvojnásobok minimálnej mzdy zamestnanca odmeňovaného mesačnou mzdou platnej v čase ich prijatia, alebo nepeňažným darom alebo iným bezodplatným plnením, ktorých hodnota je vyššia ako dvojnásobok minimálnej mzdy zamestnanca odmeňovaného mesačnou mzdou platnej v čase ich prijatia (ďalej len „zoznam“). V zozname strana uvedie výšku peňažného daru alebo členského príspevku, predmet a hodnotu nepeňažného daru alebo iného bezodplatného plnenia, ďalej identifikačné údaje o osobe, ktorá prispela na činnosť strany, v rozsahu meno, priezvisko a adresa trvalého pobytu, ak ide o fyzickú osobu, ak ide o fyzickú osobu – podnikateľa, aj obchodné meno a identifikačné číslo, a ak ide o právnickú osobu, názov alebo obchodné meno, identifikačné číslo a adresu sídla. Ak strana v predchádzajúcom kalendárnom roku neprijala príspevky podľa prvej vety, je o tom povinná do 31. marca zverejniť oznámenie na svojom webovom sídle.
(6) Zoznam a oznámenie podľa odseku 5 musia byť prístupné na webovom sídle strany najmenej päť rokov.
(7) Strana je povinná zverejniť na svojom webovom sídle údaje o prijatej pôžičke v rozsahu meno, priezvisko a adresa trvalého pobytu, ak ide o fyzickú osobu, ak ide o fyzickú osobu – podnikateľa, aj obchodné meno a identifikačné číslo, a ak ide o právnickú osobu, názov alebo obchodné meno, identifikačné číslo a adresu sídla veriteľa, výšku pôžičky, dohodnutý úrok, dobu splatnosti a dátum uzatvorenia zmluvy o pôžičke. Údaje podľa prvej vety je strana povinná zverejniť do 30 dní odo dňa uzatvorenia zmluvy o pôžičke.
(8) Strana môže mať počas jedného volebného obdobia Národnej rady Slovenskej republiky príjmy podľa § 22 ods. 1 písm. a), b) a h) najviac 3 500 000 eur. Ak štátna komisia zistí, že príjmy strany podľa § 22 ods. 1 písm. a), b) a h) počas jedného volebného obdobia Národnej rady Slovenskej republiky presiahli sumu 3 500 000 eur, ministerstvo na základe oznámenia štátnej komisie túto stranu zapíše v registri strán s dodatkom „v likvidácii“. Dňom zápisu vstupuje strana do likvidácie a bude môcť vykonávať iba pôsobnosť súvisiacu so zrušením strany; ustanovenie § 30 ods. 9 sa použije primerane.
§ 23
Dary a iné bezodplatné plnenia
(1) Strana môže prijať dary a iné bezodplatné plnenia, ak tento zákon neustanovuje inak. Strana môže prijať dar alebo iné bezodplatné plnenie, iba ak hodnota daru a iného bezodplatného plnenia od jedného darcu nepresiahne v kalendárnom roku 300 000 eur. Strana môže prijať dar alebo iné bezodplatné plnenie len na základe písomnej zmluvy podľa tohto zákona; to neplatí, ak hodnota daru alebo iného bezodplatného plnenia od jedného darcu nepresiahne v kalendárnom roku 1 000 eur alebo ak hodnota iného bezodplatného plnenia je vyčíslená na doklade, na základe ktorého strana prijala iné bezodplatné plnenie. Ustanovenia osobitného predpisu19) nie sú týmto dotknuté.
(2) Darovacia zmluva musí obsahovať
a) identifikačné údaje o darcovi
1. meno, priezvisko, rodné číslo, adresu trvalého pobytu, ak ide o fyzickú osobu, a pri fyzickej osobe – podnikateľovi aj obchodné meno, identifikačné číslo a miesto podnikania,
2. názov alebo obchodné meno, adresu sídla, identifikačné číslo, daňové identifikačné číslo, právnu formu a meno, priezvisko, adresu trvalého pobytu a rodné číslo osoby, ktorá je štatutárnym orgánom alebo členom štatutárneho orgánu, ak ide o právnickú osobu,
3. pri peňažnom dare aj číslo platobného účtu19a) darcu vedeného v banke alebo pobočke zahraničnej banky19b) (ďalej len „banka“), z ktorého bol dar poukázaný, a obchodné meno tejto banky,
b) identifikačné údaje obdarovaného, a to názov, adresu sídla, identifikačné číslo a v prípade peňažného daru aj číslo platobného účtu19a) obdarovaného vedeného v banke19b) a obchodné meno tejto banky,
c) údaje o predmete darovania, ktorými sú
1. hodnota peňažného daru,
2. presné označenie a hodnotu hnuteľnej veci vylučujúce zámenu s inou hnuteľnou vecou; ak ide o dar do 5 000 eur, oceňuje sa reálnou hodnotou podľa osobitného predpisu,13) a ak ide o dar nad 2 500 eur, oceňuje sa podľa znaleckého posudku,
3. pri nehnuteľnosti označenie nehnuteľnosti podľa údajov katastra nehnuteľností vrátane určenia hodnoty nehnuteľnosti podľa znaleckého posudku,
d) miesto a dátum uzavretia darovacej zmluvy,
e) podpis darcu osvedčený1) v deň podpisu zmluvy alebo najneskôr v deň poskytnutia daru; ak ide o dar v hodnote najviac 500 eur, môže darovaciu zmluvu podpísať poverený zástupca strany,
f) podpis štatutárneho orgánu strany; ak ide o dar v hodnote najviac 500 eur, môže darovaciu zmluvu podpísať poverený zástupca strany, a to na základe písomného plnomocenstva s osvedčeným podpisom štatutárneho orgánu strany.
(3) Zmluva o inom bezodplatnom plnení musí obsahovať
a) identifikačné údaje o darcovi:
1. meno, priezvisko, rodné číslo, adresu trvalého pobytu, ak ide o fyzickú osobu, a pri fyzickej osobe – podnikateľovi aj obchodné meno, identifikačné číslo a miesto podnikania,
2. názov alebo obchodné meno, adresu sídla, identifikačné číslo, daňové identifikačné číslo, právnu formu a meno, priezvisko, adresu trvalého pobytu a rodné číslo osoby, ktorá je štatutárnym orgánom alebo členom štatutárneho orgánu, ak ide o právnickú osobu,
b) identifikačné údaje obdarovaného, a to názov, adresu sídla a identifikačné číslo,
c) označenie iného bezodplatného plnenia a jeho ocenenie podľa osobitného predpisu13) preukazujúce, že cena deklarovaná v zmluve je porovnateľná s obvyklou cenou,
d) vyčíslenie rozdielu medzi obvyklou cenou iného bezodplatného plnenia a zaúčtovanou cenou, ktorý vznikol pri prijatí iného bezodplatného plnenia,
e) miesto a dátum uzavretia zmluvy,
f) podpis darcu osvedčený1) v deň podpisu zmluvy alebo najneskôr v deň poskytnutia iného bezodplatného plnenia,
g) podpis štatutárneho orgánu strany; ak ide o iné bezodplatné plnenie v hodnote najviac 500 eur, môže zmluvu podpísať poverený zástupca strany, a to na základe písomného plnomocenstva s osvedčeným podpisom štatutárneho orgánu strany.
(4) Iným bezodplatným plnením sa na účely tohto zákona rozumie
a) výpožička hnuteľnej veci alebo nehnuteľnosti,
b) poskytnutie bezodplatnej služby,
c) hodnota dlhu strany prevzatého fyzickou osobou, fyzickou osobou – podnikateľom alebo právnickou osobou,
d) hodnota obvyklého úroku pri bezúročnej pôžičke; hodnota sa vyčísľuje na základe priemerných úrokových mier z úverov zverejnených Národnou bankou Slovenska pre ostatné úvery poskytnuté nefinančným spoločnostiam v eurách rezidentom eurozóny za kalendárny rok predchádzajúci kalendárnemu roku, v ktorom bolo iné bezodplatné plnenie poskytnuté,
e) rozdiel medzi cenou obvyklou pri kúpe alebo nájme hnuteľnej veci alebo nehnuteľnosti a cenou dojednanou, ktorú strana uhradí fyzickej osobe alebo právnickej osobe, ak cena dojednaná je nižšia ako cena obvyklá; cenou obvyklou sa rozumie cena, za ktorú sa takáto hnuteľná vec alebo nehnuteľnosť obvykle predáva alebo prenajíma v určitom čase a na určitom mieste, alebo
f) rozdiel medzi cenou obvyklou za poskytnutie služby a cenou zaúčtovanou, ktorú strana uhradí fyzickej osobe, fyzickej osobe – podnikateľovi alebo právnickej osobe, ak cena zaúčtovaná je nižšia ako cena obvyklá; cenou obvyklou sa rozumie cena, za ktorú fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba ponúka poskytovanie služby na trhu,
g) akékoľvek iné plnenie neuvedené v písmenách a) až f), z ktorého mala strana prospech.
(5) Strana je povinná preukázať, že hodnota zaúčtovaná v účtovníctve o prijatí iného bezodplatného plnenia je porovnateľná s obvyklou cenou.
(6) Evidencia darov obsahuje
a) identifikačné údaje o darcovi, a to v rozsahu meno, priezvisko a adresa trvalého pobytu, ak ide o fyzickú osobu, ak ide o fyzickú osobu – podnikateľa, aj obchodné meno a identifikačné číslo, ak ide o právnickú osobu, názov alebo obchodné meno, identifikačné číslo a adresu sídla,
b) údaje o dare podľa odseku 2 písm. c),
c) miesto a dátum uzavretia darovacej zmluvy,
d) údaj o hodnote daru podľa darovacej zmluvy,
e) dátum prijatia daru,
f) číslo platobného účtu darcu vedeného v banke pri peňažnom dare,
g) číslo platobného účtu strany vedeného v banke pri peňažnom dare,
h) vyhlásenie darcu o tom, že nie je osobou podľa § 24 ods. 1; to neplatí, ak dar nebol prijatý na základe písomnej zmluvy; vyhlásenie môže byť súčasťou písomnej zmluvy.
(7) Evidencia iných bezodplatných plnení obsahuje
a) identifikačné údaje o poskytovateľovi iného bezodplatného plnenia, a to v rozsahu meno, priezvisko a bydlisko, ak ide o fyzickú osobu, ak ide o fyzickú osobu – podnikateľa, aj obchodné meno a identifikačné číslo, ak ide o právnickú osobu, názov alebo obchodné meno, identifikačné číslo a adresu sídla,
b) popis iného bezodplatného plnenia,
c) miesto a dátum uzavretia zmluvy o inom bezodplatnom plnení,
d) údaj o hodnote iného bezodplatného plnenia podľa zmluvy o inom bezodplatnom plnení alebo údaj o hodnote iného bezodplatného plnenia podľa účtovného dokladu, na základe ktorého strana prijala iné bezodplatné plnenie,
e) vyčíslenie rozdielu, ktorý vznikol pri prijatí iného bezodplatného plnenia,
f) dátum prijatia iného bezodplatného plnenia,
g) vyhlásenie poskytovateľa iného bezodplatného plnenia o tom, že nie je osobou podľa § 24 ods. 1.; to neplatí, ak iné bezodplatné plnenie nebolo prijaté na základe písomnej zmluvy.
§ 24
Zákaz prijatia daru a iného bezodplatného plnenia
(1) Dary a iné bezodplatné plnenia nesmie strana prijať od
a) štátu, Slovenského pozemkového fondu, obce alebo vyššieho územného celku,
b) právnických osôb, ktorých zriaďovateľom alebo zakladateľom je štát, Slovenský pozemkový fond, obec alebo vyšší územný celok,
c) právnických osôb, v ktorých má majetkovú účasť štát, Slovenský pozemkový fond, obec alebo vyšší územný celok,
d) občianskych združení,20) nadácií,21) neziskových organizácií poskytujúcich všeobecne prospešné služby,22) neinvestičných fondov,23) záujmových združení právnických osôb,24) združení obcí25) a organizácií s medzinárodným prvkom,26)
e) verejnoprávnych inštitúcií a iných právnických osôb zriadených zákonom,
f) fyzickej osoby, ktorá nemá trvalý pobyt na území Slovenskej republiky,
g) právnickej osoby, ktorá má sídlo v zahraničí,
h) fyzickej osoby alebo právnickej osoby, o ktorej nevie uviesť identifikačné údaje darcu alebo identifikačné údaje zmluvnej strany, ktorá poskytla iné bezodplatné plnenie,
i) európskej strany a európskej nadácie.
(2) Strana môže prijať peňažný dar, len ak bol poukázaný prevodom z iného účtu. Ak z výpisu z účtu nie je preukázané, kto je darcom peňažného daru, strana je povinná tento peňažný dar vrátiť v lehote do 30 dní na účet, z ktorého bol finančný dar poukázaný. Ak taký účet neexistuje, strana je povinná túto skutočnosť bezodkladne oznámiť ministerstvu financií a peňažný dar poukázať na príjmový účet štátneho rozpočtu. Taký peňažný dar sa považuje za príjem štátneho rozpočtu. Ministerstvu financií Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo financií“) oznámi bezodkladne strane údaje potrebné na poukázanie peňažného daru.
(3) Ak darca poukáže strane peňažný dar inak ako prevodom z účtu, strana je povinná tento peňažný dar darcovi vrátiť v lehote do 60 dní. Ak nemožno darcovi peňažný dar vrátiť, strana je povinná túto skutočnosť bezodkladne oznámiť ministerstvu financií a peňažný dar poukázať na príjmový účet štátneho rozpočtu. Takýto peňažný dar sa považuje za príjem štátneho rozpočtu. Ministerstvo financií oznámi bezodkladne strane údaje potrebné na poukázanie peňažného daru.
(4) Nesplnenie povinností podľa odsekov 2 a 3 sa považuje za prijatie peňažného daru v rozpore s týmto zákonom.
Príspevky zo štátneho rozpočtu
§ 25
Príspevkami strane zo štátneho rozpočtu sú
a) príspevok za hlasy získané vo voľbách (ďalej len „príspevok za hlasy“),
b) príspevok na činnosť,
c) príspevok na mandát.
§ 26
Príspevok za hlasy
(1) Strane, ktorá vo voľbách do Národnej rady Slovenskej republiky získala viac ako 3% z celkového počtu odovzdaných platných hlasov, ministerstvo financií uhradí za každý taký hlas zo štátneho rozpočtu Slovenskej republiky príspevok vo výške 1% z priemernej mesačnej nominálnej mzdy zamestnanca v hospodárstve Slovenskej republiky zverejnenej Štatistickým úradom Slovenskej republiky za kalendárny rok, ktorý predchádza kalendárnemu roku, v ktorom sa konajú voľby do Národnej rady Slovenskej republiky.
(2) Príspevok za hlasy uhradí ministerstvo financií strane po oznámení údajov o počtoch platných hlasov odovzdaných pre jednotlivé strany a koalície strán
a) do 30 dní od predloženia záverečnej správy,26a) ak neboli zistené nedostatky záverečnej správy, alebo
b) do 30 dní od odstránenia nedostatkov záverečnej správy.26a)
(3) Ak sa strana zúčastnila volieb v koalícií s inou stranou alebo stranami, možno príspevok za hlasy vyplatiť strane až po predložení písomnej dohody medzi týmito stranami, v ktorej musí byť uvedené, ktorej strane sa príspevok za hlasy vyplatí alebo ktorým stranám a v akom podiele sa vyplatí.
(4) Príspevok za hlasy sa nevyplatí strane, ktorá nepredložila záverečnú správu alebo nepredložila výročnú správu za predchádzajúci kalendárny rok a túto povinnosť mala podľa § 30 ods. 1.
§ 27
Príspevok na činnosť
(1) Nárok na príspevok na činnosť vzniká strane, ktorá získala príspevok za hlasy. Ak sa strana zúčastnila volieb v koalícii s inou stranou alebo stranami, možno príspevok na činnosť vyplatiť strane až po predložení písomnej dohody medzi týmito stranami, v ktorej musí byť uvedené, ktorej strane sa príspevok na činnosť vyplatí alebo ktorým stranám a v akom podiele sa vyplatí. Nárok na príspevok na činnosť vzniká za celý mesiac, v ktorom sa konali voľby, a zaniká uplynutím mesiaca, ktorý predchádza mesiacu, v ktorom sa konajú nasledujúce voľby.
(2) Príspevok na činnosť sa rovná celkovej sume príspevku za hlasy, ktorá sa rozdelí na 48 podielov. V roku konania volieb sa vyplatia najviac tri podiely, v každom celom roku volebného obdobia sa vyplatí 12 podielov a v roku konania nasledujúcich volieb sa vyplatia zvyšné podiely. Ak sa činnosť Národnej rady Slovenskej republiky skončí pred uplynutím volebného obdobia, zvyšné podiely sa znižujú o počet mesiacov, za ktoré sa volebné obdobie skrátilo.
(3) Príspevok na činnosť sa vyplatí
a) v roku konania volieb do 30 dní od uhradenia príspevku za hlasy podľa § 26,
b) v priebehu volebného obdobia do 30 dní od predloženia výročnej správy, ktorá je v súlade s § 30,
c) v roku konania nasledujúcich volieb do 30 dní od vyhlásenia termínu konania volieb.
(4) Príspevok na činnosť sa nevyplatí strane, ktorá nepredložila záverečnú správu alebo nepredložila výročnú správu za predchádzajúci kalendárny rok a túto povinnosť mala podľa § 30 ods. 1.
(5) Ak bola strana zrušená, má nárok na zodpovedajúce podiely príspevku na činnosť za príslušný rok, a to ku dňu zrušenia za každý aj začatý kalendárny mesiac. Ak strana bola zrušená po vyplatení príspevku na činnosť, právny nástupca strany alebo likvidátor je povinný podiely tohto príspevku pripadajúce na obdobie po zrušení strany vrátiť do štátneho rozpočtu najneskôr do 30 dní od zrušenia strany.
§ 28
Príspevok na mandát
(1) Strane patrí podľa počtu získaných mandátov v Národnej rade Slovenskej republiky príspevok na mandát v sume násobku priemernej nominálnej mesačnej mzdy v hospodárstve Slovenskej republiky zistenej Štatistickým úradom Slovenskej republiky za kalendárny rok predchádzajúci roku, v ktorom sa konali voľby (ďalej len „priemerná mzda“). Za každý získaný mandát, a to najviac za dvadsať mandátov, patrí strane príspevok na mandát v sume tridsaťnásobku priemernej mzdy. Za dvadsiaty prvý mandát a každý ďalší mandát patrí strane príspevok na mandát v sume dvadsaťnásobku priemernej mzdy.
(2) Príspevok na mandát sa vypláca na jeden rok a jeden mandát po celé volebné obdobie tej strane, na ktorej kandidátnej listine poslanec kandidoval. Ak strana kandidovala v rámci volebnej koalície, príspevok na mandát sa vypláca tej strane, pre ktorú sa mandát získal. Nárok na príspevok na mandát vzniká strane za celý mesiac, v ktorom sa konali voľby. Tento nárok zaniká uplynutím mesiaca, ktorý predchádza mesiacu, v ktorom sa konajú nasledujúce voľby.
(3) Nárok na príspevok na mandát zaniká strane, ktorá nepredložila predbežnú správu alebo záverečnú správu alebo nepredložila výročnú správu za predchádzajúci kalendárny rok a túto povinnosť mala podľa § 30 ods. 1.
(4) Príspevok na mandát vypláca ministerstvo financií strane každoročne počas volebného obdobia, a to do konca júla.
(5) V roku konania volieb sa strane vypláca zodpovedajúca časť príspevku na mandát podľa odseku 2 do 60 dní po oznámení výsledkov volieb.
(6) Ak sa činnosť Národnej rady Slovenskej republiky skončí pred uplynutím volebného obdobia, strana má nárok na príspevok na mandát vo výške zodpovedajúcej dĺžke volebného obdobia. Ustanovenie odseku 2 tým nie je dotknuté. Ak sa činnosť Národnej rady Slovenskej republiky skončí pred uplynutím volebného obdobia a strane bol vyplatený príspevok na mandát, strana je povinná časť tohto príspevku pripadajúcu na obdobie po skončení činnosti Národnej rady Slovenskej republiky vrátiť do štátneho rozpočtu najneskôr do 14 dní od skončenia činnosti Národnej rady Slovenskej republiky.
(7) Ak bola strana zrušená, má nárok na pomernú časť príspevku na mandát za príslušný rok, a to ku dňu zrušenia vo výške jednej dvanástiny príspevku na mandát za každý aj začatý kalendárny mesiac. Ak strana bola po vyplatení príspevku na mandát zrušená, právny nástupca strany alebo likvidátor je povinný časť tohto príspevku pripadajúcu na obdobie po zrušení strany vrátiť do štátneho rozpočtu najneskôr do 14 dní od zrušenia strany.
§ 29
Použitie príspevkov
(1) Strana je povinná zriadiť si na účely vedenia a používania príspevkov zo štátneho rozpočtu podľa § 25 platobný účet vedený v Štátnej pokladnici (ďalej len „osobitný účet“). Číslo osobitného účtu oznámi politická strana v listinnej podobe alebo elektronickej podobe bezodkladne po jeho zriadení ministerstvu financií a štátnej komisii, ktorá ho zverejní na svojom webovom sídle.
(2) Ministerstvo financií začne vyplácať príspevky zo štátneho rozpočtu podľa § 25 po doručení oznámenia čísla osobitného účtu stranou.
(3) Prostriedky vedené na osobitnom účte môžu byť použité výlučne prevodom z účtu na účet. Strana nemôže prostriedky z príspevkov zo štátneho rozpočtu vedené na osobitnom účte previesť na svoj platobný účet vedený v inej banke alebo pobočke zahraničnej banky; to neplatí pri prevode týchto prostriedkov podľa odsekov 4 a 5.
(4) Strana môže z prostriedkov z príspevkov zo štátneho rozpočtu vedených na osobitnom účte previesť v každom kalendárnom roku najviac 5 % sumy z prijatého príspevku za hlasy podľa § 26 na svoj platobný účet vedený v inej banke alebo pobočke zahraničnej banky na úhradu výdavkov na činnosť strany.
(5) Strana môže previesť prostriedky z príspevkov zo štátneho rozpočtu vedené na osobitnom účte na osobitný platobný účet strany zriadený podľa osobitného predpisu26aa) na účely vedenia volebnej kampane vo voľbách, v ktorých strana kandiduje, pričom zostatok týchto prostriedkov nepoužitých na volebnú kampaň je strana povinná previesť späť na svoj osobitný účet.(6) Strana je povinná mať osobitný účet, ak jej nárok na výplatu príspevkov zo štátneho rozpočtu podľa § 25 trvá alebo ak sa na osobitnom účte eviduje zostatok finančných prostriedkov.
(7) Príspevky zo štátneho rozpočtu podľa § 25 nemôže strana použiť na
a) pôžičky a úvery fyzickým osobám alebo právnickým osobám,
b) zmluvy o tichom spoločenstve,10)
c) podnikanie obchodnej spoločnosti, ktorú strana založila alebo sa stala jej jediným spoločníkom,
d) ručenie za záväzky fyzických osôb alebo právnických osôb,
e) darovanie.
§ 30
Výročná správa
(1) Strana je povinná vyhotovovať výročnú správu za predchádzajúci kalendárny rok. Výročnú správu za predchádzajúci kalendárny rok doručuje strana štátnej komisii každoročne najneskôr do 30. apríla v listinnej podobe. Výročná správa strany je verejná. Výročné správy strán zverejňuje štátna komisia na svojom webovom sídle a v rovnakom formáte ich uloží vo verejnej časti registra účtovných závierok26b) najneskôr do 31. júla, a to na desať rokov odo dňa ich zverejnenia. Rodné čísla a čísla občianskych preukazov nie sú súčasťou zverejňovaných ani sprístupňovaných údajov. Štátna komisia predkladá informáciu o výročných správach Národnej rade Slovenskej republiky do 31. augusta.
(2) Výročná správa obsahuje
a) účtovnú závierku overenú audítorom,
b) informáciu o finančnej situácii strany najmenej za dve bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobia,
c) informácie o udalostiach osobitného významu,13) ktoré nastali po skončení účtovného obdobia, za ktoré sa vyhotovuje výročná správa,
d) informáciu o návrhu na rozdelenie zisku alebo vyrovnanie straty,
e) prehľad o príjmoch strany v členení podľa § 22 ods. 1,
f) osobitnú evidenciu o príjmoch z pôžičiek alebo úverov podľa § 22 ods. 2,
g) osobitnú evidenciu darov a iných bezodplatných plnení podľa § 23 ods. 6 a 7,
h) potvrdenie daňového úradu, zdravotnej poisťovne a Sociálnej poisťovne, že strana nemá k 31. decembru príslušného roka nedoplatok na daniach a nedoplatok na poistnom na zdravotné poistenie a nedoplatok na poistnom na sociálne poistenie a povinných príspevkoch na starobné dôchodkové sporenie,
i) počet členov strany k 31. decembru roka, za ktorý sa výročná správa predkladá,
j) osobitnú evidenciu členských príspevkov podľa § 22 ods. 4, ktorých suma príspevkov za účtovné obdobie bola vyššia, ako je dvojnásobok minimálnej mzdy pre zamestnanca odmeňovaného mesačnou mzdou, ktorá bude určená pre príslušné účtovné obdobie,
k) prehľad záväzkov po lehote splatnosti s uvedením identifikačných údajov veriteľa v rozsahu podľa § 22 ods. 2, výšky záväzku a dôvodu jeho vzniku,
l) účtovnú závierku obchodnej spoločnosti, ktorú strana založila alebo sa stala jej jediným spoločníkom za účtovné obdobie, za ktoré sa vyhotovuje výročná správa,
m) prehľad nákladov na volebnú kampaň vynaložených za jednotlivé druhy volieb v príslušnom roku v členení podľa osobitného predpisu,26c)
n) správu audítora k ročnej účtovnej závierke, dodatok správy audítora o overení súladu výročnej správy s účtovnou závierkou a správu o preverení súladu o hospodárení strany s týmto zákonom a osobitným predpisom,26c)
o) adresu webového sídla strany,
p) zoznam dodávateľov, ktorí strane dodali tovar alebo poskytli službu v príslušnom kalendárnom roku v celkovej hodnote vyššej ako 25 000 eur vrátane dane z pridanej hodnoty; v zozname dodávateľov strana uvedie celkovú hodnotu dodaného tovaru alebo poskytnutej služby dodávateľom, meno, priezvisko a adresu trvalého pobytu, ak ide o fyzickú osobu, ak ide fyzickú osobu – podnikateľa, aj obchodné meno a identifikačné číslo, a ak ide o právnickú osobu, názov alebo obchodné meno, identifikačné číslo a adresu sídla,
q) zoznam členov výkonného orgánu strany podľa zaregistrovaných stanov s uvedením poradového čísla, mena a priezviska, adresy trvalého pobytu a čísla občianskeho preukazu všetkých členov uvedených v zozname.
(3) Audítora podľa odseku 2 písm. a) určuje Slovenská komora audítorov žrebom zo zoznamu audítorov.27) Žrebovanie sa musí vykonať najneskôr 28. februára v príslušnom roku za účasti najmenej dvoch členov štátnej komisie. Slovenská komora audítorov žrebovanie vykoná z audítorov, ktorí pred žrebovaním prehlásia, že nemajú konflikt záujmov s vykonaním uvedeného auditu v stranách. Strana je povinná uzatvoriť zmluvu o audite s vyžrebovaným audítorom.
(4) Audítor okrem účtovnej závierky podľa odseku 2 písm. a) overuje aj súlad výročnej správy s účtovnou závierkou za to isté účtovné obdobie a vydá k tomu dodatok správy audítora o overení súladu výročnej správy s účtovnou závierkou. Preveruje súlad hospodárenia strany s týmto zákonom a vydá k tomu správu o preverení súladu hospodárenia o hospodárení strany s týmto zákonom a osobitným predpisom.26c)
(5) Audítor overujúci účtovnú závierku podľa odseku 2 písm. a) má právo žiadať od štatutárneho orgánu strany všetky potrebné doklady a informácie potrebné na vykonanie auditu.
(6) Ak politická strana výročnú správu v lehote podľa odseku 1 nedoručila alebo výročná správa neobsahuje údaje podľa odseku 2, ak údaje nie sú úplné alebo pravdivé alebo ak sa z výročnej správy zistí iné porušenie zákona, vyzve štátna komisia stranu, aby výročnú správu doručila alebo odstránila jej nedostatky v ňou určenej lehote; táto lehota nesmie byť kratšia ako 15 pracovných dní.
(7) Ak strana neodstráni nedostatky v termíne podľa odseku 6, ministerstvo financií pozastaví strane vyplatenie príspevku na činnosť a príspevku na mandát až do odstránenia nedostatkov. Ak strana odstráni nedostatky výročnej správy v určenom termíne, poukáže ministerstvo financií strane príspevok na činnosť a príspevok na mandát dodatočne aj za obdobie pozastavenia ich vyplácania znížený o 10 %. Ministerstvo financií koná na základe oznámenia štátnej komisie.
(8) Ak strana neuposlúchne výzvu štátnej komisie v lehote podľa odseku 6 v dvoch bezprostredne po sebe nasledujúcich účtovných obdobiach, ministerstvo na základe oznámenia štátnej komisie túto stranu zapíše v registri strán s dodatkom „v likvidácii“. Dňom zápisu vstupuje strana do likvidácie a bude môcť vykonávať iba pôsobnosť súvisiacu so zrušením strany.
(9) Ak bola strana zapísaná podľa odseku 8 v registri strán s dodatkom „v likvidácii“, je povinná do 30 dní odo dňa oznámenia ministerstva o tom, že bola zapísaná v registri s dodatkom „v likvidácii“, vymenovať likvidátora a oznámiť ministerstvu jeho meno, priezvisko, rodné číslo a adresu trvalého pobytu; ak tieto údaje neoznámi do 15 dní od uplynutia 30 dňovej lehoty, ministerstvo zapíše ako likvidátora štatutárny orgán strany, a ak strana nemá zvolený štatutárny orgán, ministerstvo zapíše ako likvidátora splnomocnenca.
(10) Strana, ktorá vstúpila do likvidácie, a strana, ktorá skončila likvidáciu a bude vymazaná z registra,
a) nemusí vyhotovovať výročnú správu za účtovné obdobie končiace dňom pred vstupom strany do likvidácie alebo predo dňom, ktorým bol vyhlásený konkurz na majetok strany, a
b) nemusí mať overenú účtovnú závierku, overenie súladu výročnej správy s účtovnou závierkou ani správu o preverení súladu hospodárenia strany s týmto zákonom.
(11) Ak štátna komisia zistí, že počas volebného obdobia sa počet členov výkonného orgánu strany, ktorá bola zvolená do Národnej rady Slovenskej republiky, znížil pod ustanovený počet členov podľa § 6, oznámi túto skutočnosť ministerstvu financií, ktoré pozastaví strane vyplácanie príspevku na činnosť. Ministerstvo financií obnoví vyplácanie príspevku na činnosť na základe oznámenia štátnej komisie, ktorej strana preukázala, že dôvod na zastavenie jeho vyplácania zanikol; strana nemá nárok na dodatočné vyplatenie príspevku na činnosť za obdobie pozastavenia jeho vyplácania.
§ 31
Správne delikty
(1) Ministerstvo uloží strane pokutu od 600 eur do 3 500 eur, ak strana nepodala ministerstvu v lehote podľa § 9 ods. 1, § § 10 ods. 1 alebo § 11 ods. 1 návrh na zmenu údajov zapísaných v registri strán a v lehote podľa § 12 ods. 2 návrh na zápis nových stanov do registra strán.
(2) Ministerstvo uloží strane pokutu od 600 eur do 3 500 eur, ak strana alebo jej poslanec porušil ustanovenie § 2 ods. 2. Pokutu možno uložiť opakovane, ak jej uloženie neviedlo k náprave a ak protiprávny stav trvá.
(3) Ministerstvo uloží pokutu 300 eur tomu, kto nesplní povinnosť podľa § 2 ods. 3. Pokutu možno uložiť opakovane, ak jej uloženie neviedlo k náprave a ak protiprávny stav trvá.
(4) Ministerstvo uloží strane pokutu 500 eur, ak strana nesplní povinnosť podľa § 6 ods. 11 alebo § 34e ods. 3. Pokutu možno uložiť opakovane, ak jej uloženie neviedlo k náprave a ak protiprávny stav trvá.
(5) Štátna komisia uloží strane pokutu 500 eur, ak nesplní povinnosť podľa § 8a ods. 2. Pokutu možno uložiť opakovane, ak jej uloženie neviedlo k náprave a ak protiprávny stav trvá.
(6) Štátna komisia uloží strane pokutu, ak strana použije alebo prevedie prostriedky v rozpore s § 29 ods. 3, 4 alebo 5 vo výške rovnajúcej sa sume finančných prostriedkov použitých alebo prevedených v rozpore s § 29 ods. 3, 4 alebo 5.
(7) Ministerstvo vnútra uloží pokutu 3 500 eur strane, ktorej člen prípravného výboru, štatutárneho orgánu, najvyššieho, výkonného, rozhodcovského alebo revízneho orgánu je osoba, na ktorú sa vzťahuje ustanovenie § 3 ods. 3 tohto zákona.
(8) Štátna komisia uloží strane pokutu 3 500 eur, ak strana nepredložila výročnú správu v lehote podľa § 30 ods. l.
(9) Štátna komisia uloží strane pokutu od 200 eur do 2 000 eur, ak strana neodstránila zistené nedostatky v lehote podľa § 30 ods. 6.
(10) Štátna komisia uloží strane pokutu 5 000 eur, ak nesplní povinnosť podľa § 22 ods. 5, 6 alebo 7.
(11) Štátna komisia uloží strane pokutu v sume dvojnásobku príjmu z členského príspevku, daru alebo z iného bezodplatného plnenia, ak strana prijala členský príspevok, dar alebo iné bezodplatné plnenie v rozpore s týmto zákonom.
(12) Pokuty podľa odsekov 1 až 11 možno uložiť do dvoch rokov odo dňa, keď sa ministerstvo alebo štátna komisia dozvedeli o porušení zákona, najneskôr však do troch rokov odo dňa porušenia zákona.
(13) Pri rozhodovaní o výške pokuty sa prihliada na závažnosť, spôsob konania a trvanie protiprávneho stavu.(14) Proti rozhodnutiu štátnej komisie nie je možné podať odvolanie.
§ 32
Finančnú kontrolu splnenia podmienok poskytovania príspevkov zo štátneho rozpočtu a správnosti ich použitia vykonávajú správy finančnej kontroly.
PIATA ČASŤOsobitné ustanovenia o európskych stranách a európskych nadáciách
§ 32a
(1) Názov a skratka európskej strany sa musí líšiť od názvu a skratky strany, ktorá už bola zaregistrovaná podľa § 6 a názvu a skratky, na ktorú sa vzťahuje § 6a ods. 4.
(2) O registrácii európskej strany rozhoduje na základe žiadosti27a) Úrad pre európske politické strany a európske politické nadácie (ďalej len „úrad“).
(3) Európska strana nadobúda európsku právnu subjektivitu v deň uverejnenia rozhodnutia o jej registrácii v Úradnom vestníku Európskej únie;27b) pred uverejnením rozhodnutia o registrácii európskej strany sa vyžaduje konzultácia úradu s ministerstvom.
(4) Európska strana používa na svoju identifikáciu registračné číslo27c) pridelené úradom.
§ 32b
(1) Ten, kto podáva úradu žiadosť o registráciu európskej strany (ďalej len „žiadateľ“), je povinný k žiadosti o registráciu európskej strany pripojiť vyhlásenie ministerstva o tom, že stanovy európskej strany sú alebo nie sú v súlade s právnym poriadkom Slovenskej republiky.
(2) Žiadosť o vydanie vyhlásenia podľa odseku 1 obsahuje meno a priezvisko osoby poverenej konať v mene žiadateľa a korešpondenčnú adresu žiadateľa; k žiadosti musia byť pripojené dve vyhotovenia stanov vrátane ich overeného prekladu do štátneho jazyka.
(3) Ministerstvo vydá vyhlásenie podľa odseku 1 do 30 dní odo dňa doručenia žiadosti o jeho vydanie.
(4) Ustanovenia odsekov 1 až 3 sa vzťahujú aj na zmenu stanov európskej strany.
(5) Ministerstvo konzultuje s úradom stanovenie dátumu uverejnenia rozhodnutia o registrácii európskej strany a rozhodnutia o výmaze európskej strany z registra európskych politických strán a európskych politických nadácií v Úradnom vestníku Európskej únie.
(6) Ak európska strana svojím konaním závažným spôsobom porušila právny poriadok Slovenskej republiky, ministerstvo požiada úrad o zrušenie jej registrácie.
§ 32c
(1) Európska strana stráca európsku právnu subjektivitu po nadobudnutí účinnosti rozhodnutia úradu o jej výmaze z registra európskych politických strán a európskych politických nadácií.
(2) Na likvidáciu európskej strany, ktorá sa má vymazať z registra európskych politických strán a európskych politických nadácií, sa primerane použije osobitný predpis.8)
(3) Ak sa má európska strana vymazať z registra európskych politických strán a európskych politických nadácií, ministerstvo požiada európsku stranu, aby do 10 dní od doručenia žiadosti ministerstva predložila vyhlásenie o vysporiadaní pohľadávok a záväzkov na území Slovenskej republiky; podpis osoby oprávnenej konať v mene európskej strany na vyhlásení musí byť osvedčený.
§ 32d
Ustanovenia § 32a až 32c sa vzťahujú primerane aj na európske nadácie.
§ 32e
Ministerstvo plní úlohy národného kontaktného miesta na účely výmeny informácií podľa osobitného predpisu.1a)
ŠIESTA ČASŤ
Spoločné, prechodné a záverečné ustanovenia
§ 33
(1) Na konanie podľa tohto zákona sa vzťahujú všeobecné predpisy o správnom konaní,28) ak tento zákon neustanovuje inak.
(2) Právne úkony vykonávané orgánom verejnej moci, fyzickými osobami a právnickými osobami podľa tohto zákona sa vykonávajú výlučne v listinnej podobe, ak tento zákon neustanovuje inak.
§ 34
(1) Strany, ktoré vznikli podľa doterajších predpisov, sú stranami podľa tohto zákona.
(2) Konania o uložení pokút začaté do 31. mája 2005 sa dokončia podľa doterajších predpisov; uložená pokuta nesmie byť vyššia ako 3319 eur.
(3) Strany zaregistrované podľa doterajších predpisov sú povinné najneskôr do 30. septembra 2005 doručiť ministerstvu
a) vyhlásenie o adrese sídla strany podpísané štatutárnym orgánom alebo všetkými členmi štatutárneho orgánu,
b) vyhlásenie s uvedením údajov o mene, priezvisku, rodnom čísle a adrese trvalého pobytu osoby, ktorá je štatutárnym orgánom alebo členom štatutárneho orgánu, o spôsobe, akým štatutárny orgán koná v mene strany; vyhlásenie musí byť podpísané štatutárnym orgánom alebo všetkými členmi štatutárneho orgánu; pravosť podpisov musí byť osvedčená.1)
(4) Stranu, ktorá si nesplní povinnosť podľa odseku 3, ministerstvo zapíše v registri strán s dodatkom „v likvidácii“ k 1. októbru 2005 a strana bude môcť vykonávať iba pôsobnosť súvisiacu so zrušením strany. Strana je povinná do 15. októbra 2006 vymenovať likvidátora a oznámiť ministerstvu jeho meno, priezvisko, rodné číslo a adresu trvalého pobytu. Ak strana do 15. októbra 2006 neoznámi ministerstvu likvidátora, ministerstvo zapíše ako likvidátora štatutárny orgán strany, a ak strana nemá zvolený štatutárny orgán, ministerstvo zapíše ako likvidátora splnomocnenca.
(5) Na predkladanie výročných finančných správ za rok 2004 a 2005 sa vzťahujú doterajšie predpisy.
(6) Ak strana nie je jediným zakladateľom alebo jediným spoločníkom obchodnej spoločnosti, je povinná uviesť svoje právne postavenie v tejto obchodnej spoločnosti do súladu s § 20 ods. 3 a 4 najneskôr do 31. mája 2006.
(7) Nároky na príspevky zo štátneho rozpočtu podľa doterajších predpisov zanikajú uplynutím mesiaca, ktorý predchádza mesiacu, v ktorom sa budú konať voľby po nadobudnutí účinnosti tohto zákona. Ustanovenia tohto zákona vzťahujúce sa na príspevky zo štátneho rozpočtu sa prvýkrát použijú po voľbách, ktoré sa budú konať po nadobudnutí účinnosti tohto zákona.
§ 34a
Prechodné ustanovenie k úprave účinnej od 1. januára 2009
Konania o uložení pokút začaté pred 1. januárom 2009 sa dokončia podľa doterajších predpisov.
§ 34b
Príspevok na činnosť v roku 2010 na účely § 27 ods. 2 druhej vety sa vypočíta z celkovej sumy príspevku za hlasy podľa osobitného predpisu,28a) ktorá sa rozdelí na 48 podielov. Príspevok na činnosť na ďalšie roky sa rovná celkovej sume príspevku za hlasy vypočítanej podľa osobitného predpisu,28b) ktorá sa rozdelí na 48 podielov.
§ 34c
Prechodné ustanovenie k úprave účinnej od 1. júla 2015
(1) Strany predkladajú výročnú správu za rok 2015 podľa pravidiel účinných od 1. júla 2015.
(2) Prvé oznámenie podľa § 31a za rok 2015 sa predkladá do 31. januára 2016.
(3) Konania o uložení pokút začaté do 30. júna 2015 sa dokončia podľa predpisov účinných do 30. júna 2015.
§ 34d
Osobitné ustanovenie k výročnej správe za rok 2014
Výročná správa za rok 2014 obsahuje sumu vybraných členských príspevkov a osobitnú evidenciu členských príspevkov podľa § 22 ods. 4, ktorých suma príspevkov za účtovné obdobie bola vyššia, ako je dvojnásobok minimálnej mzdy pre zamestnanca odmeňovaného mesačnou mzdou, ktorá bude určená pre príslušné účtovné obdobie.
§ 34f
Prechodné ustanovenia
(1) Ustanovenie § 22 ods. 4 v znení účinnom od nadobudnutia účinnosti tohto zákona sa nevzťahuje na členské príspevky, ktoré strana prijala pred nadobudnutím účinnosti tohto zákona.
(2) Ustanovenie § 22 ods. 8 sa počas volebného obdobia Národnej rady Slovenskej republiky zvolenej v roku 2016 vzťahuje na príjmy podľa § 22 ods. 1 písm. a), b) a h), ktoré má strana po nadobudnutí účinnosti tohto zákona.
§ 34g
Prechodné ustanovenia súvisiace s krízovou situáciou spôsobenou ochorením COVID-19
(1) Počas mimoriadnej situácie, núdzového stavu alebo výnimočného stavu vyhláseného v súvislosti s ochorením COVID-19 (ďalej len „krízová situácia“) sa lehota na doručenie výročnej správy považuje za dodržanú, ak politická strana výročnú správu doručí do konca štvrtého kalendárneho mesiaca nasledujúceho po mesiaci, v ktorom bola krízová situácia odvolaná.
(2) Štátna komisia zverejní výročné správy strán na svojom webovom sídle a tieto uloží do verejnej časti registra účtovných závierok najneskôr do konca šiesteho kalendárneho mesiaca nasledujúceho po mesiaci, v ktorom bola krízová situácia odvolaná.
(3) Štátna komisia predloží informáciu o výročných správach Národnej rade Slovenskej republiky do konca siedmeho kalendárneho mesiaca nasledujúceho po mesiaci, v ktorom bola krízová situácia odvolaná.
§ 35
Zrušujú sa:
1. zákon č. 424/1991 Zb. o združovaní v politických stranách a v politických hnutiach v znení zákona č. 468/1991 Zb., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 47/1993 Z. z., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 43/1994 Z. z., zákona č. 404/2000 Z. z., zákona č. 152/2001 Z. z. a nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 386/2001 Z. z.,
2. zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 239/1994 Z. z. o obmedzení výdavkov politických strán a hnutí na propagáciu pred voľbami do Národnej rady Slovenskej republiky v znení zákona č. 115/2001 Z. z.
§ 36
Účinnosť
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. júna 2005.
Ivan Gašparovič v. r.
Pavol Hrušovský v. r.
Mikuláš Dzurinda v. r.
1) § 58 zákona Slovenskej národnej rady č. 323/1992 Zb. o notároch a notárskej činnosti (Notársky poriadok) v znení neskorších predpisov.
1a) Nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (EÚ, Euratom) č. 1141/2014 z 22. októbra 2014 o štatúte a financovaní európskych politických strán a európskych politických nadácií (Ú. v. EÚ L 317, 4. 11. 2014) v platnom znení.
1b) § 390 ods. 2 zákona č. 162/2015 Z. z. Správny súdny poriadok v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 599/2001 Z. z. o osvedčovaní listín a podpisov na listinách okresnými úradmi a obcami v znení zákona č. 515/2003 Z. z.
2) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 145/1995 Z. z. o správnych poplatkoch v znení neskorších predpisov.
3) § 20 ods. 1 Občianskeho zákonníka.
6) Napríklad zákon č. 333/2004 Z. z. o voľbách do Národnej rady Slovenskej republiky.
6a) Zákon č. 180/2014 Z. z. o podmienkach výkonu volebného práva a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
7) § 14 ods. 2 písm. e) zákona č. 153/2001 Z. z. o prokuratúre.
7a) § 149 ods. 3 a § 181 ods. 3 zákona č. 180/2014 Z. z.
8) § 70 až 75a Obchodného zákonníka.
10) § 673 až 681 Obchodného zákonníka.
11) § 2 ods. 1 Obchodného zákonníka.
12) § 4 zákona č. 523/2003 Z. z. o verejnom obstarávaní a o zmene zákona č. 575/2001 Z.z. o organizácii činnosti vlády a organizácii ústrednej štátnej správy v znení neskorších predpisov.
13) Zákon č. 431/2002 Z. z. o účtovníctve v znení neskorších predpisov.
17) Zákon č. 283/2002 Z. z. o cestovných náhradách v znení zákona č. 530/2004 Z.z.
18) Zákon č. 429/2002 Z. z. o burze cenných papierov v znení neskorších predpisov.
19) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. o katastri nehnuteľností a o zápise vlastníckych a iných práv k nehnuteľnostiam (katastrálny zákon) v znení neskorších predpisov.
19a) § 2 ods. 9 zákona č. 492/2009 Z. z. o platobných službách a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
19b) § 2 ods. 1, 5 a 8 zákona č. 483/2001 Z. z. o bankách a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
20) Zákon č. 83/1990 Zb. o združovaní občanov v znení neskorších predpisov.
21) Zákon č. 34/2002 Z. z. o nadáciách a o zmene Občianskeho zákonníka v znení neskorších predpisov.
22) Zákon č. 213/1997 Z.z. o neziskových organizáciách poskytujúcich všeobecne prospešné služby v znení zákona č. 35/2002 Z. z.
23) Zákon č. 147/1997 Z.z. o neinvestičných fondoch a doplnení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 207/1996 Z. z.
24) § 20f až 20j Občianskeho zákonníka.
25) Zákon Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení neskorších predpisov.
26) Zákon č. 116/1985 Zb. o podmienkach činnosti organizácií s medzinárodným prvkom v Československej socialistickej republike v znení zákona č. 157/1989 Zb.
26a) § 4 zákona č. 181/2014 Z. z. o volebnej kampani a o zmene a doplnení zákona č. 85/2005 Z. z. o politických stranách a politických hnutiach v znení neskorších predpisov.
26aa) § 3 ods. 2 zákona č. 181/2014 Z. z. v znení neskorších predpisov.
26b) § 23 zákona č. 431/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov.
26c) § 3 ods. 8 zákona č. 181/2014 Z. z
27) § 35 písm. g) zákona č. 540/2007 Z. z. o audítoroch, audite a dohľade nad výkonom auditu a o zmene a doplnení zákona č. 431/2002 Z.z. o účtovníctve v znení neskorších predpisov.
27a) Čl. 8 nariadenia (EÚ, Euratom) č. 1141/2014.
27b) Čl. 15 nariadenia (EÚ, Euratom) č. 1141/2014.
27c) Delegované nariadenie Komisie (EÚ, Euratom) 2015/2401 z 2. októbra 2015 o obsahu a fungovaní registra európskych politických strán a európskych politických nadácií (Ú. V. EÚ L 333, 19. 12. 2015).
28) Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení neskorších predpisov.
28a) § 56a zákona č. 333/2004 Z.z. v znení zákona č. 266/2010 Z. z.
28b) § 52 ods. 4 zákona č. 333/2004 Z. z.
