+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o odpadoch
Zákon o odpadoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov (364/2019)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 16.10.2019
Platnosť od: 14.11.2019
Účinnosť od: 01.09.2020
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Účinnosť od Novela Zákon
01.07.2016   79/2015
Hatályos 2020. szeptember 1-től 2020. október 13-ig

A Tt. 79/2015. számú törvénye

A HULLADÉKOKRÓL
és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről


Kelt: 2015. március 17.


Módosítva:
Tt. 91/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 79/2015., hatályos 2017. január 1-től
Tt. 313/2016., hatályos 2017. január 1-től
Tt. 90/2017., hatályos 2017. május 1-től
Tt. 292/2017., hatályos 2017. december 1-től
Tt. 90/2017., hatályos 2018. január 1-től
Tt. 292/2017., hatályos 2018. január 1-től
Tt. 106/2018., hatályos 2018. május 20-tól
Tt. 208/2018., hatályos 2018. augusztus 1-től
Tt. 177/2018., hatályos 2019. január 1-től
Tt. 312/2018., hatályos 2019. január 1-től
Tt. 312/2018., hatályos 2019. július 1-től
Tt. 460/2019., hatályos 2019. december 27-től
Tt. 302/2019., hatályos 2020. január 1-től
Tt. 460/2019., hatályos 2020. július 1-től
Tt. 218/2020., hatályos 2020. augusztus 5-től
Tt. 364/2019., hatályos 2020. szeptember 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanács az alábbi törvényt hozta meg:


I. cikkely

ELSŐ RÉSZ
Alapvető rendelkezések

1. §
A szabályozás tárgya
(1) A jelen törvény szabályozza
a) a hulladékgazdálkodás programdokumentumait,
b) a hulladékkeletkezés megelőzésének intézkedéseit,
c) a jogi személyek és természetes személyek jogait és kötelességeit a hulladékkeletkezés megelőzése és a hulladékkezelés terén, 
d) a gyártók felelősségének kiterjesztését,
e) a megkülönböztetett termékek és hulladékáramok kezelését, 
f) a háztartási hulladék kezelését,
g) a hulladék országhatárokon átlépő mozgatását,
h) a hulladékgazdálkodás informatikai rendszerét,
i) az államigazgatási hatóságok és települések jogköreit a hulladékgazdálkodási államigazgatásban,
j) a felelősséget a hulladékgazdálkodás területén hatályos kötelességek megsértéséért.
(2) A jelen törvény nem vonatkozik
a) a trágyára,1) szalmára vagy más természetes mezőgazdasági anyagra vagy erdészeti anyagra, melynek nincsenek veszélyes tulajdonságai, és a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban kerülnek felhasználásra külön jogszabályokkal1a) összhangban, vagy ezen anyagokból történő energianyerésre olyan folyamatokkal vagy módokkal, amelyek nem károsítják a környezetet és nem veszélyeztetik az emberek egészségét,
b) a légszennyezést okozó anyagok kezelésére,2)
c) a szén-dioxid kezelésére, összegyűjtésére, szállítására és geológiai környezetben való tartós elhelyezésére külön jogszabályok szerint,3)
d) a nemesfémhulladék kezelésére,4)
e) a radioaktív hulladék kezelésére,5)
f) a leselejtezett robbanószerek és gyártási robbanószer-maradványok kezelésére,6)
g) a talajra (in situ), beleértve a ki nem termelt szennyezett földet és a földfelszínnel tartósan összekapcsolt építményeket,7)
h) a szennyezetlen talajra és más, építési munkálatok során kitermelt természetes anyagokra, amennyiben biztos, hogy az anyagot természetes formájában építkezési célra használják fel a kitermelés helyén, 
i) a felszíni vizeken vízgazdálkodási, mederszabályozási vagy árvízvédelmi célból áthelyezett üledékekre, vagy árvíz és aszály következményeinek mérséklése, vagy talajrekultiválás céljából, amennyiben igazolható, hogy az üledéknek nincsenek veszélyes tulajdonságai a külön jogszabály mellékletében feltüntetettek szerint.8)
j) azon anyagokra, amelyek takarmányozási nyersanyag céljára szolgálnak külön jogszabály szerint8a) és amelyek nem állati eredetű melléktermékekből állnak és nem tartalmaznak állati eredetű mellékterméket,
k) állati tetemek és azok részeinek kezelésére, ha más módon hullottak el, mint emberi fogyasztást megcélzó levágás útján, ideértve a járványos állatbetegségek leküzdése érdekében leölt állatok tetemeit, melyeket külön jogszabály szerint kell ártalmatlanítani,8b)
(3) Ha külön jogszabályok9) másként nem rendelkeznek, a jelen törvény vonatkozik
a) a bányászati hulladék kezelésére,10)
b) a hulladék derítőkben történő elhelyezésére,
c) az állati melléktermékek kezelésére, ideértve a külön jogszabályban12) szabályozott feldolgozott termékeket,
d) a szennyvizekre és különleges vizekre.13)
(4) Ha a 3. bekezdés c) pontja szerinti állati melléktermékeket, ideértve a belőlük származó feldolgozott termékeket égetésre, hulladéklerakóban történő lerakásra, valamint biogáz- vagy komposztáló üzemben történő hasznosításra szánják, a jelen törvényt mindig kötelező érvényesíteni.

Értelmező rendelkezések

2. §
Hulladék
(1) A hulladék olyan ingó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles a jelen törvénnyel vagy külön jogszabállyal14) összhangban.
(2) Nem hulladék
a) az ingó tárgy vagy anyag, amely melléktermék,
b) a speciális hulladék, amely elérte a hulladéklánc végső állapotát,
c) a hulladék, amely újrahasznosítási előkészítő folyamaton esett át és megfelel a külön jogszabály15) szerint piacra vihető termék követelményének, vagy
d) a háztartásban történő hasznosításra átadott hulladék.
(3) A hulladékáram hasonló tulajdonságú hulladékok csoportja, mely lehetővé teszi további közös kezelésüket.
(4) A melléktermék anyag vagy ingó tárgy, mely teljesíti az alábbi követelményeket:
a) gyártási folyamat eredménye, melynek elsődleges célja nem ennek az anyagnak vagy tárgynak az előállítása,
b) a további felhasználása biztosított,
c) közvetlenül felhasználható további, a szokásos ipari gyakorlattól eltérő feldolgozás nélkül,
d) az előállítási folyamat szerves részeként állítják elő,
e) további használata összhangban áll a jelen törvénnyel és a külön jogszabályokkal, melyek tartalmazzák a termékre,15) a környezet- és egészségvédelemre vonatkozó összes követelményt annak konkrét használata szempontjából, és összességében a környezetet és az emberi egészséget hátrányosan nem érinti,
f) megfelel a külön követelményeknek, ha ilyenek az anyag vagy a tárgy vonatkozásában külön jogszabályban meghatározásra kerültek, és
g) arra, hogy az anyag vagy ingó tárgy mellékterméknek tekintendő nem hulladéknak, megkapta a hozzájárulást, ha azt a 97. §1. bek. o) pontja megköveteli.
(5) A hulladékstátusz megszűnése az az állapot, amit a hulladék azáltal ér el, hogy újrahsznosítási vagy reciklációs tevékenységen esik át és megfelel az alábbi követelményeknek:
a) az anyag vagy tárgy speciális célokra lesz felhasználható,
b) az anyagnak vagy tárgynak van piaca és piaci kereslete,
c) az anyag vagy tárgy megfelel a speciális célok támasztotta speciális technikai követelményeknek és teljesíti a különleges jogszabály16) szerinti műszaki szabványokat, vagy összhangban áll más, hasonló jellegű műszaki specifikációval, melynek követelményei hasonlóak vagy szigorúbbak, mint a termékkel szemben támasztottak, és
d) az anyag vagy tárgy használata összességében nem okoz kedvezőtlen hatást a környezetre vagy az emberi egészségre.
(6) Biológiailag lebomló hulladék az a hulladék, mely aerob vagy anaerob úton biológiailag lebomlik, elsősorban az élelmiszer-hulladék, a papír- és kartonhulladék, a parkokból származó és kerti hulladék.
(7) Biológiai hulladék a biológiailag lebomló, kertekből és parkokból származó hulladék, az élelmiszer-hulladék, a konyhai, irodai, vendéglői, nagykereskedelmi háztartási hulladék, az éttermi, étkeztetői és kiskereskedelmi tevékenységet folytató létesítményekben képződő hulladék, mely biológiailag lebomlik, valamint az élelmiszer-feldolgozó üzemekben képződő ezekhez hasonló hulladék.
(8) Biológiailag lebomló háztartási hulladék a biológiailag lebomló hulladék összes fajtája, mely besorolható a 20 Háztartási (Kommunális) hulladék [105. § 3. bek. b pont] csoportba.
(9) Veszélyes hulladék a külön jogszabály8) mellékletében meghatározott veszélyességi jellemzők legalább egyikével rendelkező hulladék.
(10) A hulladék, mely nem veszélyes hulladék, olyan hulladék, melyre a 9. § rendelkezése nem vonatkozik.
(11) Élelmiszerhulladék mindenfajta élelmiszer,16a) mely hulladékká vált.

3. §
A hulladék kezelése és a vele kapcsolatos tevékenységek
(1) A hulladékgazdálkodás a hulladékképződés megelőzésével és korlátozásával, illetve a hulladék környezeti veszélyességének csökkentésével, továbbá a hulladék jelen törvény szerinti kezelésével kapcsolatos tevékenységek összessége. 
(2) A hulladékkezelés a hulladék gyűjtése, szállítása, hasznosítása, beleértve az osztályozást, és ártalmatlanítása, ideértve az ilyen műveletek felügyeletét és a hulladékártalmatlanító létesítmények utógondozását, valamint tartalmazza a kereskedői vagy közvetítői tevékenységet is.
(3) A hulladék tárolása a hulladék ideiglenes elhelyezése valamely hulladékhasznosítási tevékenység elvégzése vagy a hulladék ártalmatlanítása előtt olyan létesítményben, ahol a hulladékot hasznosítják vagy ártalmatlanítják. 
(4) Hulladék gyűjtése a hulladék ideiglenes elhelyezése a hulladék termelőjénél a további kezelés előtt, mely nem tekinthető hulladéktárolásnak.
(5) A hulladékgyűjtés a hulladék összegyűjtése más személyektől, ideértve annak előzetes osztályozását és a hulladék ideiglenes elhelyezését a hulladékfeldolgozó létesítménybe történő elszállítás céljából.
(6) A hulladékfelvásárlás hulladékgyűjtés, amennyiben a hulladék átvételét jogi személy vagy természetes személy-vállalkozó végzi egyezményes áron vagy más ellenérték nyújtása fejében.
(7) A hulladék osztályozása a hulladék összetevőinek hulladékfajták, -kategóriák vagy más szempontok szerinti különválasztása, mely a szétválasztást követően önálló hulladéktípusként sorolható be.
(8) Az osztályozotthulladék-gyűjtés az osztályozott hulladék gyűjtése.
(9) A hulladék kezelése olyan fizikai folyamat, hőkezelési folyamat, vegyi folyamat vagy biológiai folyamat, beleértve a hulladék osztályozását, mely megváltoztatja a hulladék tulajdonságait annak érdekében, hogy csökkenjen annak a mennyisége vagy csökkenjenek a veszélyes tulajdonságai, könnyebbé váljon a vele való bánás vagy javuljanak a hasznosíthatóságának a feltételei.
(10) A hulladék újrahasználatra történő előkészítése ellenőrzéssel, tisztítással vagy javítással végzett hasznosítási művelet, amelynek során a hulladékká vált terméket vagy alkatrészét előkészítik arra, hogy bármilyen egyéb előkezelés nélkül újrahasználható legyen.
(11) A hulladék újrafeldolgozása hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet, ideértve a hulladék hasznosítás vagy ártalmatlanítás előtti előkezelését is, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik. 
(12) Az újrahasználat olyan művelet, amelynek révén a hulladéknak nem minősülő terméket vagy alkatrészét újrahasználják arra a célra, amelyre eredetileg szolgált.
(13) A hulladék hasznosítása olyan művelet, amelynek fő eredménye, hogy a hulladék hasznos célt szolgál más anyagok helyettesítőjeként a termelésben vagy a tágabb értelemben vett gazdaságban, vagy ilyen konkrét funkció betöltésére alkalmassá válik; a hulladékhasznosítási műveletek listáját az 1. sz. melléklet tartalmazza.
(14) A hulladékanyag hasznosítása a hulladék hasznosítási tevékenység, kivéve az energetikai hasznosítást és az újrafeldolgozást olyan anyagokká, amelyek mint fűtőanyag vagy más, energia-előállító eszköz használhatók. A hulladékanyag hasznosítása elsősorban az újbóli felhasználásra való előkészítés, a reciklálás és az újbóli feltöltés.
(15) Újrafeldolgozás (reciklálás) az összes hulladékhasznosítási művelet, amelynek során a hulladékot ismételten termékké, anyaggá vagy alapanyaggá alakítják annak eredeti használati céljára vagy más célokra, amennyiben a 42. § (12), az 52. § (18)-(19) és a 60. § (15) bekezdése másként nem rendelkezik; az újrafeldolgozás tartalmazza a szerves anyag újrafeldolgozását is. Az újrafeldolgozás nem tartalmazza az energetikai hasznosítást és az olyan anyaggá történő ismételt feldolgozást, amelyet fűtőanyagként vagy feltöltési műveletek során használnak fel.
(16) A hulladékártalmatlanítás olyan kezelési művelet, amely nem hasznosítás, s még abban az esetben is ártalmatlanítás, ha másodlagos jelleggel anyag- vagy energiakinyerést eredményez; az ártalmatlanítási műveletek listáját a 2. sz. melléklet tartalmazza.
(17) A tárolás a hulladéknak a telephelyen történő elhelyezése. 
(18) A leginkább hozzáférhető technikákról külön jogszabály rendelkezik.17)
(19) A kitermelt föld tárolása ideiglenes hulladéklerakás – a kitermelt föld építkezési területen kívüli elhelyezése újbóli feltöltésként való felhasználás előtt olyan helyen, amely nem hulladék-ártalmatlanító létesítmény és amely nem a kitermelt föld keletkezési helye.
(20) Az újbóli feltöltésként való felhasználás olyan hulladékhasznosító tevékenység, mely során az arra alkalmas hulladék, mely nem veszélyes hulladék, rekultivációs célra kerül felhasználásra kitermelt bányatérségekben vagy technikai célokra tereprendezések során. Az újbóli feltöltésként felhasznált hulladékkal nem hulladék anyagokat kell helyettesíteni, a hulladéknak alkalmasnak kell lennie az adott célra, és csak akkora mennyiségben használható, amekkora az adott cél okvetlenül megköveteli.

4. §
A hulladék termelője és a hulladékot kezelő személyek
(1) A hulladék termelője
a) minden eredeti termelő, akinek tevékenysége hulladékot eredményez, vagy
b) az, aki a hulladékot kezeli, keveri vagy más műveletet végez vele, melynek eredménye a hulladék jellegének vagy összetételének megváltozása.
(2) Hulladékbirtokos a hulladéktermelő, vagy bármely személy, akinek vagy amelynek a hulladék a birtokában van.
(3) Kereskedő a jelen törvény céljaira az olyan vállalkozó, amely a hulladékot saját nevében és saját felelősségére megvásárolja és azt követően eladja, ideértve azt az esetet is, amikor a kereskedő nem lesz a hulladék tényleges birtokosa.
(4) Közvetítő a jelen törvény céljaira az olyan vállalkozó, amely más nevében szervezi meg a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását, ideértve azt az esetet is, amikor a közvetítő nem lesz a hulladék tényleges birtokosa.
(5) Hulladékszállító a jelen törvény céljaira az a vállalkozó, mely hulladékot szállít mások szükséglete szerint vagy saját szükségletére; szállítás alatt a hulladék áthelyezése értendő.

5. §
Hulladékgazdálkodási létesítmények
(1) A hulladékgyűjtő létesítmény kerítéssel határolt, vagy építményben lévő vagy más, a hulladék gyűjtésére kijelölt terület, mely megfelelő módon be van biztosítva a hulladék eltulajdonításának megakadályozására és idegen személyek belépése ellen.
(2) A hulladékhasznosító létesítmény olyan létesítmény, mely az 1. sz. mellékletben felsorolt tevékenységek legalább egyikének végzése céljából jött létre, s azt gépek és berendezések előírás szerinti üzemeltetésére szolgáló műszaki egység alkotja, miközben a velük végzett tevékenységek kölcsönösen összefüggnek és műszakilag egymáshoz kapcsolódnak; ha az ilyen berendezések konstrukciós megoldásaikkal szilárdan kapcsolódnak építményekhez, a hulladékhasznosító létesítmény része az a tér is, melyben a berendezés található.
(3) A hulladékártalmatlanító létesítmény olyan létesítmény, mely a 2. sz. mellékletben felsorolt tevékenységek legalább egyikének végzése céljából jött létre, s azt gépek és berendezések előírás szerinti üzemeltetésére szolgáló műszaki egység alkotja, miközben a velük végzett tevékenységek kölcsönösen összefüggnek és műszakilag egymáshoz kapcsolódnak; ha az ilyen berendezések konstrukciós megoldásaikkal szilárdan kapcsolódnak építményekhez, a hulladékártalmatlanító létesítmény része az a tér is, melyben a berendezés található.
(4) Mozgó létesítmény a jelen törvény céljaira a hulladék hasznosítására vagy ártalmatlanítására szolgáló létesítmény, amennyiben egy adott helyen hat egymást követő hónapnál rövidebb ideig üzemeltetik, s amely
a) szerkezetileg és műszakilag az egyik helyről a másikra történő gyakori áthelyezésre alkalmas,
b) szerkezeti megoldását tekintve nem lehet és nincs is szilárdan összekapcsolva a talajjal vagy építménnyel,
c) hulladék hasznosítására vagy hulladék ártalmatlanítására szolgál
1. annak keletkezése helyszínén,
2. más helyen ugyanannál a hulladéktulajdonosnál, vagy
3. a létesítményben, melyre engedélyt adtak ki a 97. § 1. bek. d) pontja szerint és
d) nem építésiengedély-köteles vagy bejelentésköteles külön jogszabály szerint.18)
(5) A hulladéklerakat olyan, a hulladék ártalmatlanítását szolgáló berendezéssel bíró terület, ahol a hulladék tartós elhelyezésre kerül a talaj felszínén vagy a talajban. Hulladéklerakónak minősül a belső lerakat is, melyen a hulladék termelője saját hulladéka ártalmatlanítását végzi a termelés helyszínén, valamint az a hely is, amit tartósan, azaz egy évnél hosszabb időn át a hulladék átmeneti tárolására használ. Nem tekintendő hulladéklerakatnak az a létesítmény vagy létesítménnyel bíró hely, ahol hulladék lerakására kerül sor az olyan helyre történő továbbszállítást megelőző előkészítés céljából, ahol feldolgozzák, hasznosítják vagy ártalmatlanítják, ha a tárolásuk ideje a hasznosítást vagy feldolgozást megelőzően általában nem haladja meg a három évet, vagy az ártalmatlanításukat megelőző tárolás időszaka nem haladja meg az egy évet.
(6) A kommunális hulladék átrakodóhelye a vegyes háztartási hulladék ideiglenes tárolására és ezt követő áthelyezésére szolgáló létesítmény a hulladékhasznosítóba vagy hulladékártalmatlanítóba történő elszállítás céljára.

6. §
Hulladékgazdálkodási hierarchia, a hulladékgazdálkodás céljai és kötelező korlátai
(1) A hulladékgazdálkodási hierarchia az alábbi tevékenységek kötelező elsőbbségi sorrendje:
a) a hulladékképződés megelőzése,
b) a hulladék újrahasználatra előkészítése,
c) a hulladék újrafeldolgozása,
d) a hulladék egyéb hasznosítása, például energetikai hasznosítása, 
e) a hulladék ártalmatlanítása.
(2) A hulladékgazdálkodási hierarchiától csak bizonyos hulladékáramok esetében lehet eltérni, ha ennek indokoltságát a hulladékképződés és hulladékgazdálkodási tevékenységek által gyakorolt összhatásokat bemutató életciklus-szemléleten alapuló elemzés igazolja, és ha a jelen törvény így rendelkezik.
(3) A hulladékképződés megelőzése intézkedések olyan sora, melyeket azt megelőzően fogadnak el, hogy az alapanyag, az anyag vagy a termék hulladékká válna, és ami csökkenti
a) a hulladék mennyiségét a termék ismételt felhasználása útján vagy a termék élettartamának meghosszabbításával,
b) a keletkezett hulladék környezetre és emberi egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásait, vagy
c) a veszélyesanyag-tartalmat az anyagokban és termékekben.
(4) A csomagolóanyagokból keletkező hulladék csökkentése
a) a csomagolóanyagok és belőlük származó hulladékok mennyiségének és az általuk tartalmazott anyagok mennyiségének, valamint környezeti ártalmasságának csökkentése,
b) a csomagolóanyagok és belőlük származó hulladékok mennyiségének és az általuk tartalmazott anyagok mennyiségének, valamint környezeti ártalmasságának csökkentése a gyártási folyamatban, az értékesítésben, a forgalmazásban, hasznosításban és a kiküszöbölésben; a megelőzés különösképpen érvényesül a termékek és a környezetbarát technológiák fejlesztésében, és
c) könnyű műanyag hordtasakok felhasználási szintjének csökkentése.
(5) A jogi személy és a természetes személy-vállalkozó, mely termékeket gyárt, szem előtt tartja, hogy
a) a gyártás során előnyt kell kapniuk a természeti forrásokat kímélő technológiáknak és eljárásoknak, valamint az ezen termékekből keletkező, nem hasznosítható hulladék korlátozásának, különösképpen a veszélyes hulladékénak,
b) szükséges tájékoztatni a közvéleményt a termékből vagy annak részéből keletkező hulladék hasznosításának vagy ártalmatlanításának módjáról, főként a termék csomagolásának, a használati utasításának és egyéb dokumentumainak kivitelezése közvetítésével.
(6) A hulladék termelője köteles tevékenysége során megelőzni a hulladék keletkezését és korlátozni annak mennyiségét és veszélyes tulajdonságait. A hulladékot, melynek keletkezését megakadályozni nem lehet, hasznosítani, esetleg ártalmatlanítani kell az 1. bekezdéssel összhangban álló módon, mely nem veszélyezteti az emberi egészséget, a környezet és összhangban áll a jelen törvénnyel, valamint más általános érvényű jogszabályokkal.
(7) Az anyagokat és termékeket ismételt felhasználással kell hasznosítani, amennyiben lehetetlen vagy nem célszerű a hulladék keletkezésének megelőzése.
(8) A hulladék újrahasznosítással történő, nyersanyag előállítását célzó értékesítése megengedett, amennyiben lehetetlen vagy nem célszerű a keletkezésének megelőzése, vagy amennyiben lehetetlen vagy nem célszerű a 7. bekezdés szerinti eljárás.
(9) A hulladék energiaforrásként használható fel, amennyiben lehetetlen vagy nem célszerű a keletkezésének megelőzése, vagy amennyiben lehetetlen vagy nem célszerű a 7. és 8. bekezdés szerinti eljárás.
(10) A hulladék ártalmatlanítása olyan módon lehetséges, amely nem veszélyezteti az emberi egészséget, a környezetet, amennyiben lehetetlen vagy nem célszerű a keletkezésének megelőzése, vagy amennyiben lehetetlen vagy nem célszerű a 7-9. bekezdés szerinti eljárás.
(11) A hulladékgazdálkodás céljai és kötelező korlátai a 3. sz. mellékletben kerültek meghatározásra.
(12) Az ösztönzők nyújtásának és a hulladékgazdálkodási hierarchia érvényesítésnek gazdasági eszközei és más intézkedései példái a 4.a sz. mellékletben találhatók.


MÁSODIK RÉSZ
A hulladékgazdálkodási programdokumentumok

7. §
A hulladékkeletkezés megelőzésének programja
(1) A hulladékkeletkezés megelőzésének dokumentuma olyan programdokumentum, melyet a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma (a továbbiakban csak „minisztérium“) dolgoz ki az érintett központi államigazgatási szervekkel együttműködve. A hulladékkeletkezés megelőzésének dokumentumát a környezeti hatások19) elbírálását követően a Szlovák Köztársaság kormánya (a továbbiakban csak „kormány”) hagyja jóvá és a jóváhagyást követően a minisztérium hozza nyilvánosságra a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma Közlönyében (a továbbiakban csak „közlöny”) és honlapján.
(2) A hulladékkezelés megelőzésének programját a minisztérium rendszerint tízéves időszakra dolgozza ki. 
(3) A hulladékkeletkezés megelőzésének programja tartalmazza a hulladékkeletkezés megelőzésének minőségi és mennyiségi mutatóit és a hulladékkeletkezés megelőzésének céljait, melyek elsősorban a keletkező hulladék mennyiségére és a célok elérésével kapcsolatos intézkedésekre vonatkoznak. Leírja az intézkedéseket, és ha az szükséges, az adott célok eléréséhez vezető új intézkedésjavaslatokat is. Az e programba foglalt célok és intézkedések arra irányulnak, hogy kizárják a közvetlen kötődést a gazdasági növekedés és a hulladék keletkezéséből fakadó environmentális hatások között.
(4) A hulladékkeletkezés megelőzésének programja tartalmazza a hasznos példák kiértékelését a 4.a sz. mellékletbe foglalt intézkedések vagy más vonatkozó intézkedések esetében. A hulladékkeletkezés megelőzésének programjának egyidejűleg része a 4. sz. mellékletben felsorolt eszközök és intézkedések alkalmazása hozadékainak a leírása.
(5) A minisztérium legkésőbb hat évvel a hulladékkeletkezés megelőzési programjának hatályba lépésétől számítva a kormány elé terjeszti a hulladékkeletkezés megelőzési programja céljainak folyó teljesítését és értékelését a mennyiségi vagy minőségi célok és mutatók alapján.
(6) A minisztérium szükség esetén biztosítja a hulladékkeletkezés megelőzési programjának időszerűsítését (frissítését).

Hulladékgazdálkodási programok

8. §
Alapvető rendelkezések
(1) A hulladékgazdálkodási program (a továbbiakban csak „program”) olyan programdokumentum, amelyet egy adott területi egységre dolgoznak ki, összhangban a hulladékgazdálkodási hierarchiával és célokkal, és amely tartalmazza a hulladékgazdálkodás jelenlegi állapotának elemzését e területi egységben, valamint az intézkedéseket, melyeket foganatosítani kell az environmentálisan jobb hulladék-előkészítés érdekében az újrafelhasználás, reciklálás, hasznosítás és ártalmatlanítás folyamatában, s ugyanígy azt is, hogy miként fogja e program elősegíteni a jelen törvény céljainak és rendelkezéseinek teljesítését.
(2) A programot a „Hulladékok és poliklórozott bifenilek és a poliklórozott bifenil tartalmú berendezések katalógusában” felsorolt hulladékokra kell kidolgozni.
(3) A program tartalmazza
a) a szervezet nevét, mely a programot kidolgozza és az alapvető adatokat a területről, melyre vonatkozóan a program készül, vagy az alapvető adatokat a poliklórozott bifenilek tulajdonosáról, aki a programot kidolgozza,
b) a hulladékgazdálkodás pillanatnyi állapotának jellemzését,
c) a kötelező részt és az irányadó részt,
d) az előző program kiértékelését.

9. §
A Szlovák Köztársaság programja és a kerület programja
(1) A Szlovák Köztársaság programját a minisztérium dolgozza ki, rendszerint tízéves időtartamra, és legfőként a kerületi székhelyeken működő járási hivatalok, a járási hivatalok és a területi önkormányzatok alapanyagai alapján. A Szlovák Köztársaság programját a környezetvédelmi hatások19) elbírálása után a kormány hagyja jóvá, majd a jóváhagyást követően a minisztérium a közlönyben és saját honlapján közzéteszi azt.
(2) A Szlovák Köztársaság programja elsősorban tartalmazza
a) a hulladékgazdálkodás pillanatnyi állapotát és a meghatározott hulladékáramok várható jövőbeli alakulását,
b) a tájékoztatást a Szlovák Köztársaság területén keletkezett hulladék fajtáiról, mennyiségéről és forrásairól kerületek szerinti lebontásban, a tájékoztatást a hulladékról, melyet valószínűleg kivisznek a Szlovák Köztársaság területéről, átszállítanak a Szlovák Köztársaság területén, vagy behoznak a Szlovák Köztársaság területére,
c) a létező hulladékgyűjtő rendszerek leírását, beleértve a hulladékanyagokét és az osztályozott hulladékgyűjtés területi lefedettségét,
d) a hulladékfeldolgozó létesítmények elhelyezkedéséről,
e) a meghatározott hulladékáramok és hulladékmennyiségek kezelésének célirányosságát az adott időben és az intézkedéseket ezek elérése érdekében,
f) a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezések kezelésének célirányosságát az adott időben és az intézkedéseket ezek elérése érdekében,
g) az intézkedéseket a biológiailag lebomló háztartási hulladék hulladéklerakatokon elhelyezett mennyiségének csökkentésére,
h) az intézkedéseket a háztartási hulladék újrafelhasználásra és reciklálásra történő előkészítésének növelése érdekében,
i) az intézkedéseket a bontásokból származó építési törmelék újrafelhasználásra és reciklálásra történő előkészítésének növelése érdekében,
j) az önálló fejezetet a csomagolóanyagokkal és a csomagolóanyagokból származó hulladék kezeléséről, beleértve a megelőző intézkedések és a csomagolóanyagok újrafelhasználási rendszereinek támogatását,
k) az új hulladékfeldolgozó létesítmények építésének, meglévő hulladékfeldolgozó létesítmények kapacitásnövelésének vagy bezárásuk szükségességének a felülbírálatát, és a szükséges elkerülhetetlen beruházásokat a feltüntetett szükségletek teljesítése érdekében,
l) új hulladékgyűjtési rendszerek építésének elbírálását,
m) javaslatokat régiók feletti jelentőségű hulladékkezelő létesítmények kiépítésére,
n) a meghozott intézkedések hasznosságának kiértékelését,
o) a tájékoztatást a közvélemény hulladékkezelési tudatosságának növelését célzó kampányok kihasználásáról,
p) a program pénzügyi igényességének nagyságát,
q) az intézkedéseket a hulladék fogadásának kizárására, főként a reciklálásra vagy más hasznosításra alkalmas kommunális hulladék fogadására a hulladéklerakókon,
r) az intézkedéseket a hulladékeredetű környezetszennyezés bármely formájának megelőzése érdekében és a környezet mindenfajta hulladéktól való megtisztítása érdekében,
s) a megfelelő minőségi és mennyiségi mutatókat és célokat, melyek a keletkező hulladék mennyiségére és annak feldolgozására vonatkoznak, valamint a háztartási hulladékra, mely ártalmatlanításra vagy energetikai hasznosításra kerül.
(3) A Szlovák Köztársaság programjának kötelező része tartalmazza a 2. bekezdés e)-j) és q)-s) pontjában feltüntetett adatokat. A Szlovák Köztársaság programjának iránykijelölő része tartalmazza a 2. bekezdés k)-p) pontjában feltüntetett adatokat. 
(4) A Szlovák Köztársaság 1. bekezdés szerinti programjának jóváhagyását követően a kerületi székhely járási hivatala három hónapon belül előterjeszti a kerület programját e program környezetvédelmi hatásainak elbírálására;19) a kerület programját elsősorban a járási hivatalok és a területi önkormányzatok alapanyagai szerint dolgozzák ki. A környezetvédelmi hatások19) elbírálását követően a kerület kötelező programját a kerületi székhely járási hivatala teszi közzé hirdetményben, a Szlovák Köztársaság programjának időtartamával megegyező időszakra, és továbbítja azt a minisztériumnak közzététel céljából.
(5) A kerület programjának összhangban kell állnia a Szlovák Köztársaság programjával, tartalmaznia kell 2. bekezdés szerinti tényeket – a g), m) és o) pontok kivételével – azon kerület területének vonatkozásában, amelyre kidolgozták. A kerület programjának kötelező része tartalmazza a 2. bekezdés e), f), h), i) és j) pontja szerinti adatokat. A kerület programjának iránykijelölő része tartalmazza a 2. bekezdés k), l), n) és p) pontja szerinti adatokat és a regionális jelentőségű hulladékkezelő létesítmények kiépítésének javaslatait.
(6) A Szlovák Köztársaság hatályos programja és a kerület programja az alapja a hulladékkeletkezést megelőző intézkedéseknek, a hulladékkezelésnek, az ártalmatlanításnak és az elvi területi építési (területtervezési) dokumentumok kidolgozásának. 
(7) A hulladékgazdálkodási államigazgatási hatóságok jelen törvény szerint kiadott döntései és véleményei nem mondhatnak ellent az adott kerület programjának.
(8) Ha a Szlovák Köztársaság programjának és a kerület programjának kihirdetését követő időszakban alapvetően megváltoznak azok a tényállások, melyek döntően befolyásolták a Szlovák Köztársaság programjának és a kerület programjának a tartalmát, a minisztérium és a kerületi székhely járási hivatala köteles frissíteni a kidolgozott programot. A programok frissítésére azonos mértékben vonatkoznak az 1-6. bekezdés rendelkezései.
(9) A hulladékgazdálkodási államigazgatási hatóságok vagy az általuk megbízott személyek jogosultak mindenkitől, aki csomagolóanyagokat kezel, hulladékbirtokos, hulladékkezelő vagy poliklórozott bifenilek birtokosa információkat kérni a program kidolgozásához és frissítéséhez. A külön jogszabály szerinti adatvédelmi rendelkezéseket20) ez nem érinti.
(10) A minisztérium jóváhagyásra a kormány elé terjeszti a Szlovák Köztársaság hatályos programja teljesítésének értékelését, mégpedig a program jóváhagyásának napjától számítva ötévenként egyszer.
(11) A minisztérium a hulladékkeletkezés megelőzési programját besorolhatja a Szlovák Köztársaság programjába, miközben azonosítania kell benne céljait és a hulladékkeletkezés megelőzésének intézkedésit.

11. §
A poliklórozott bifenilek birtokosának programja
(1) A poliklórozott bifenilek birtokosa, akinél poliklórozott bifenilek vagy poliklórozott bifenileket tartalmazó berendezések találhatók, köteles haladéktalanul kidolgozni a poliklórozott bifenilek birtokosának programját a poliklórozott bifenileket tartalmazó berendezések méregtelenítése vagy ártalmatlanítása és a használt poliklórozott bifenilek kezelése céljából, és a kidolgozott programot előterjeszteni az illetékes hulladékgazdálkodási államigazgatási hatóságnak jóváhagyás végett. A poliklórozott bifenilek birtokosának programját a poliklórozott bifenilek birtokosa köteles betartani.
(2) A poliklórozott bifenilek birtokosának programja a 105. § 3. bek. a) pontjában előírt adatokat tartalmazza.
(3) Ha a poliklórozott bifenilek birtokosának programjában feltüntetett tényadatok a 2. bekezdéssel összhangban megváltoznak, poliklórozott bifenilek birtokosa köteles négy hónapon belül kidolgozni és jóváhagyásra előterjeszteni a poliklórozott bifenilek birtokosának új programját, amennyiben 2. bekezdéssel összhangban feltüntetett tényadatok megváltozása ellenére továbbra is poliklórozott bifenilek birtokosa.
(4) Az 1. bekezdés szerinti kötelesség nem vonatkozik a poliklórozott bifenilek azon tulajdonosára, mely poliklórozott bifenileket tartalmazó berendezéseket méregtelenít vagy ártalmatlanít, vagy használt poliklórozott bifenileket ártalmatlanít négy hónapon át annak megállapításától számítva, hogy poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezés vagy használt poliklórozott bifenil van a birtokában.


HARMADIK RÉSZ
A jogi személyek és természetes személyek kötelességei

12. §
A hulladékkezelés általános követelményei
(1) Mindenki köteles a hulladékot a jelen törvénnyel összhangban kezelni vagy vele más műveletet végezni; az, akire a jelen törvény alapján kibocsátott végzések kötelességet rónak, köteles a hulladékot e végzésekkel összhangban kezelni vagy vele más műveletet végezni.
(2) Mindenki köteles a hulladékot oly módon kezelni vagy vele más műveletet végezni, amely nem veszélyezteti az emberek egészségét és nem károsítja a környezetet, mégpedig úgy, hogy ne következzen be
a) víz, levegő, talaj, ásványlelőhely, növény- és állatvilág szennyezésének kockázata,
b) környezetterhelés zajjal vagy bűzzel, és
c) káros hatás a tájra vagy különleges jelentőségű helyekre.22)
(3) A hulladékkezelés és a vele kapcsolatos tevékenységek költségviselési kötelezettségét – ha a 4. bekezdés másként nem rendelkezik – e személyek kötelesek teljesíteni az alábbi sorrendben:
a) a hulladékbirtokos, aki számára a hulladékkezelést végzik, amennyiben ismert személy, vagy
b) az utolsó ismert hulladékbirtokos.
(4) A (3) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a háztartási hulladék szelektíven (elkülönítve), megkülönböztetett hulladékáramba (27. § 3. bek.) gyűjtött összetevőire, melyekre meghatározott mértékben vonatkozik a gyártók kiterjesztett költségviselési felelőssége a hulladékkezelési tevékenységek és vele kapcsolatos műveletek terén.
(5) Ha a hulladékbirtokos ismert, de nem tartózkodik a Szlovák Köztársaság területén, a hulladékkezelést a hulladékbirtokos költségére az a hulladékgazdálkodási államigazgatási hatóság biztosítja, amelynek a területén a hulladék található.
(6) Természetes személyek nem kezelhetnek vagy mozgathatnak mást, csak háztartási hulladékot, építési törmeléket és egyszerű építményből22a) és kis építményből22b) származó építési törmeléket, kivéve a 63. § 1. bek. és a 72. § műveleteket. A természetes személyre, aki építési törmeléket kezel egyszerű építményekből és kis építményekből, a 14. § 1. bek. e) pontja vonatkozik. A természetes személy nem kezelhet egyszerű építményekből és kis építményekből származó azbeszt tartalmú építési törmeléket vagy más módon sem bánhat vele.

13. §
Tilalmak
Tilos
a) hulladékot elhelyezni vagy elhagyni más, mint a jelen törvénnyel összhangban kijelölt helyen, 
b) hulladékot más módon, mint a jelen törvénnyel összhangban, ártalmatlanítani vagy hasznosítani,
c) a hulladékot ártalmatlanítani a 2. mellékletben szereplő D4, D6 és D7 tevékenységekkel,
d) a 97. § 1. bekezdése szerinti hozzájárulás nélkül vagy vele ellentétesen hozzájárulást megkövetelő tevékenységet végezni,
e) lerakaton történő elhelyezéssel ártalmatlanítani
1. a cseppfolyós hulladékot,
2. a hulladékot, mely a hulladéktároló közegében robbanásveszélyes, korrodálódik, oxigént fejleszt, nagymértékben gyúlékony vagy gyúlékony,
3. az egészségügyi vagy állategészségügyi ellátásból származó hulladékot, melynek feldolgozás előtti katalógusszáma a 8. számú mellékletben szerepel; az ilyen hulladék feldolgozása és minden ezt követő katalógusszám-változása nem befolyásolja a lerakón történő tárolása tilalmát,
4. a hulladék gumiabroncsokat, kivéve azokat a gumiabroncsokat, amelyeket szerkezeti építőanyagként használnak fel a tározó kiépítésekor, a kerékpár-abroncsokat és az 1400 mm-nél nagyobb külső átmérőjű gumiabroncsokat,
5. a hulladékot, melynek veszélyesanyag-tartalma meghaladja az 5. sz. mellékletben szereplő veszélyesanyag-koncentráció határértékeit,
6. az osztályozott, biológiailag lebomló háztartási és vendéglői hulladékot,
7. a háztartási hulladék osztályozott összetevőit, melyekre a gyártók kibővített felelőssége vonatkozik, kivéve az utóválogatást követően hasznosíthatatlan hulladékot,
8. a biológiailag lebomló hulladékot a kertekből és parkokból, beleértve a temetők biológiailag lebomló hulladékát, kivéve az utóválogatást követően hasznosíthatatlan hulladékot,
f) hígítani vagy keverni a hulladékot az 5. sz. mellékletben meghatározott veszélyesanyag-koncentráció határértékének elérése céljából,
g) égetéssel ártalmatlanítani
1. a hulladékot, melyet elkülönítve gyűjtöttek össze újbóli felhasználásra való előkészítés vagy reciklálás céljából, kivéve az elkülönítve gyűjtött hulladék már nem hasznosítható maradékát, mely e hasznosítási tevékenységek után hátramaradt, amennyiben nem lehetséges vagy célszerű a 6. § szerinti eljárás,
2. a biológiailag lebomló hulladékot, kivéve azon hulladék ártalmatlanítását, melyre a 97. § 1. bek. b) pontja szerint engedélyt adtak ki,
3. a háztartási hulladékot, kivéve a hulladékégetőkben vagy vegyeshulladék-égetőkben történő elégetést,
h) a háztartási hulladékot szabad téren vagy háztartási tüzelőberendezésben elégetni.

14. §
A hulladékbirtokos kötelességei
(1) A hulladékbirtokos köteles
a) helyesen besorolni a hulladékot vagy biztosítani a hulladékbesorolás helyességét a Hulladékjegyzék (katalógus) szerint,
b) gyűjteni a hulladékfajták szerint osztályozott hulladékot és biztonságosan kezelni az ártalmatlanítás előtt, védeni az eltulajdonítás vagy más, nem kívánatos környezetbe jutás ellen,
c) elkülönítve gyűjteni a veszélyes hulladékot fajták szerint, megjelölni azokat az előírt módon és a jelen törvénnyel, valamint a külön jogszabályokkal23) összhangban kezelni azokat,
d) biztosítani a hulladék feldolgozását a hulladékgazdálkodási hierarchia értelmében, mégpedig
1. a hulladék újrafelhasználásra való előkészítésével tevékenységén belül; az így fel nem használt hulladékot újrafelhasználásra való előkészítésre másnak felajánlani,
2. reciklációval a saját tevékenységén belül, ha nem lehetséges vagy nem célszerű a hulladék újrafelhasználásra való előkészítése; az így fel nem használt hulladékot reciklálásra másnak felajánlani,
3. tevékenységén belüli hasznosítással, ha nem lehetséges vagy célszerű a reciklálás; az így fel nem használt hulladékot reciklálásra felkínálni másnak,
4. ártalmatlanítással, ha nem lehetséges vagy célszerű a reciklálás vagy másfajta hasznosítás,
e) a hulladékot átadni kizárólag a jelen törvény szerint hulladékkezelésre jogosult személynek, ha az 5. bekezdés, a 38. § 1. bek. a) és d) pontja, a 49. § a) és b) pontja, valamint a 72. § másként nem rendelkezik, és ha a hasznosítást vagy ártalmatlanítást nem maga biztosítja,
f) nyilvántartást vezetni és megőrizni a hulladékok fajtáiról és kezeléséről,
g) a nyilvántartás adatait bejelenteni az illetékes hulladékgazdálkodási államigazgatási hatóságnak és megőrizni a bejelentett adatokat,
h) az előző hulladéktulajdonos kérésére bemutatni a hulladékkezeléssel kapcsolatos, teljes és valós információkat tartalmazó bizonylatokat, mégpedig legkésőbb az írásos kérelem kézhezvételétől számított 30. napig; az előző hulladéktulajdonos kérvénye alapján kiadni a bizonylatok másolatait,
i) legtovább egy évig tárolni a hulladékot vagy legtovább egy évig gyűjteni a hulladékot annak ártalmatlanítása előtt, vagy legtovább három évig az újrahasznosítása előtt; a hosszabb ideig tartó gyűjtésre a hulladékgazdálkodási államigazgatási hatóság csak a hulladéktermelőnek adhat engedélyt,
j) biztonságosan elzárni a hulladékot a barnamedve (Ursus arctos) elől a kijelölt térségekben [105. § 3. bek. q) pont],
k) lehetővé tenni a hulladékgazdálkodási állami felügyeleti hatóságoknak a belépést a telkeire, épületeibe, építményeibe és létesítményeibe, lehetővé tenni a mintavételt a hulladékokból és kérésükre bemutatni a dokumentumokat, valamint teljes és valós tájékoztatást adni a hulladékgazdálkodásról; a külön jogszabályok szerinti rendelkezéseket24) ez nem érinti,
l) javító intézkedéseket hozni az állami hulladékgazdálkodási felügyeleti hatóság utasítása alapján (116. § 3. bek.),
m) biztosítani az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság véleménye alapján azon hulladékok értékesítésében, amelyek a vámrendszeren belüli feldolgozó műveletekben keletkeztek, az aktív finomítást,25) vagy a kivitelüket a jelen törvény értelmében,
n) az állami hulladékgazdálkodási hatóság vagy az általuk megbízott személy kérésére térítésmentesen információkat nyújtani, melyek a program kidolgozásához vagy frissítéséhez, vagy a hulladékkeletkezés megelőzési programjához szükségesek.
(2) A természetes személyre, aki nem vállalkozó, az 1. bekezdés rendelkezései, a j) pont kivételével nem vonatkoznak, ha a 12. § 6. bek. másként nem rendelkezik.
(3) A hulladék szállítójára, mely csak idegen szükségletre végez hulladékszállítást, a szállítás során csak az (1) bekezdés h), k) és l) pontjainak rendelkezései vonatkoznak.
(4) Az 1. bekezdés b), c), i) és j) pontjában felsorolt hulladékbirtokosi kötelezettségek nem vonatkoznak arra a kereskedőre vagy közvetítőre, akinek a hulladék fizikailag nincs a birtokában. A kereskedőre és közvetítőre, aki ténylegesen is birtokolja a hulladékot, az 1. bekezdésben felsorolt kötelezettségek vonatkoznak.
(5) A hulladékbirtokos, aki hozzájárulást szerzett a 97. § 1. bek. n) pontja szerint, jogosult a hulladékot átadni más személynek is, mint az 1. bek. e) pontjában meghatározottnak, ha a hulladék felhasználható a háztartásban. A háztartási felhasználásra alkalmas hulladék alapanyag, fűtőanyag,26) mely csak biomasszából származhat,26a) vagy más, végső felhasználásra szolgáló tárgy; végső felhasználás alatt olyan felhasználásmódot értünk, melynek következtében háztartási hulladék keletkezik. Ezen eljárásban a hulladéktulajdonosra nem vonatkoznak az 1. bek. d) pontja szerinti kötelességek. A külön jogszabályok rendelkezéseit27) ez nem érinti. Háztartási felhasználásra nem adható át veszélyes hulladék, elektromos hulladék, hulladék gumiabroncs és használt elem és akkumulátor.
(6) Az a személy, akinek az 5. bekezdés szerint átadták a hulladékot, köteles vele az 5. bekezdés szerinti módon és célok szerint bánni; a hulladékbirtokostól történt 5. bekezdés szerinti átvételt követően ez a tárgy már nem számít hulladéknak.
(7) Ha a hulladék gumiabroncsok, elektromos hulladék vagy használt szárazelemek és akkumulátorok birtokosa hulladékkereskedő, mely visszagyűjtést is végez, de nem nyújt szervízszolgáltatásokat, csak az 1. bekezdés b), e), i), k) és l) pontjának rendelkezései vonatkoznak rá.
(8) Ha a hulladéktermelő az 1. bekezdés i) pontja értelmében hozzájárulást kapott, a hulladéktermelőnél folyó hulladékgyűjtés helye nem minősül hulladéktárolónak.
(9) A hulladék termelője, ha szerviz-, tisztító vagy állagmegtartó tevékenység végzéséről van szó vállalkozás, szervezeti egység vagy jogi vagy természetes személy-vállalkozó székhelyén vagy vállalkozási helyén, az a jogi vagy természetes személy-vállalkozó, aki részére ezeket a munkákat végzik; e munkák természetes személy számára történő végzésénél a hulladék termelője az, aki a felsorolt munkákat végzi.
(10) A természetes személy - vállalkozó és a jogi személy, mely először használ fel anyagot, mely megszűnt hulladék lenni a 2. § 5. bek. értelmében és nem volt piaci forgalomba helyezve, vagy piaci forgalomba hoz anyagot azt követően, hogy az megszűnt hulladék lenni a 2. § 5. bek. értelmében, köteles biztosítani, hogy az anyag megfeleljen a külön jogszabályban előírt15) követelményeknek.

15. §
A törvénysértő hulladékelhelyezésért viselt felelősség
(1) Bejelentést a hulladék ingatlanon történt jelen törvénybe ütköző elhelyezéséről (a továbbiakban csak „hulladék törvénysértő elhelyezése”) bármely természetes személy vagy jogi személy tehet az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak vagy a községnek, melynek területén az érintett ingatlan található.
(2) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy bérlője három munkanapon belül azt követően, hogy észlelte ingatlanán a hulladék törvénysértő elhelyezését, jelenti e tényt. Az állami hulladékgazdálkodási hatóságnak vagy a községnek, melynek kataszterében ez az ingatlan található.
(3) Az 1. és 2. bekezdés szerinti bejelentésekről a község vagy az állami hulladékgazdálkodási hatóság kölcsönösen tájékoztatják egymást, legkésőbb a bejelentést követő hetedik munkanapig.
(4) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti bejelentésekből az következik, hogy a törvénysértő hulladék-elhelyezésre folyómederben, folyóparti területeken vagy ártéri területeken került sor, az, aki a bejelentést átvette, köteles haladéktalanul tájékoztatni e tényről az illetékes állami vízügyi hatóságot.
(5) Az 1. és 2. bekezdés szerinti bejelentés alapján az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság a község bevonásával ellenőrzi, hogy az illegálisan lerakott hulladék mennyisége28) nem utal-e arra, hogy bűncselekmény29) elkövetésének ténye áll fenn, erről szakvéleményt bocsát ki;30) a szakvéleményt akkor is kiadja, ha a végrehajtott ellenőrzés arra utal, hogy nem áll fenn bűncselekmény elkövetésének gyanúja.
(6) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti bejelentés alapján feltételezhető, hogy olyan tényállás forog fenn, mely bűncselekmény elkövetéséről tanúskodik, az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság a 7. bekezdés szerint jár el.
(7) Ha az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság olyan tényt állapít meg, mely bűncselekmény elkövetéséről tanúskodik, külön jogszabály szerint31) kihirdeti ezt és az eljárást a törvénytelen hulladékelhelyezésért felelős személy kilétének megállapítása érdekében nem indítja meg.
(8) Ha az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság nem állapít meg olyan tényt, mely bűncselekmény elkövetéséről tanúskodik, eljárást indít a felelős személy kilétének megállapítása érdekében, mely során a 9-12. bekezdések értelmében jár el.
(9) Az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság a felelős személy kilétének megállapítása érdekében indított eljárásban
a) megállapítja a törvénysértő hulladékelhelyezésért felelős személy kilétét, 
b) megállapítja, hogy az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy bérlője, ahol a hulladék törvénysértő elhelyezésére sor került, elhanyagolta-e a külön jogszabály szerinti32) ingatlanvédelmi kötelességeit vagy bírósági döntésben előírt kötelességeit,33) vagy hogy ebből a hulladéklerakásból volt-e vagyoni vagy egyéb haszna, amennyiben nem tudja megállapítani az a) pont szerinti személy kilétét.
(10) Ha az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság a felelős személy kilétének megállapítása érdekében indított eljárásban megállapítja a hulladék törvénysértő elhelyezéséért felelős személy kilétét a 9. bekezdés a) pontja szerint, kötelezi őt mint kijelölt személyt a törvénysértő módon elhelyezett hulladék kezelésének biztosítására és egyidejűleg méltányos határidőt szab meg annak eltávolítására.
(11) Ha az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság a felelős személy kilétének megállapítása érdekében indított eljárásban megállapítja, hogy a 9. bekezdés b) pontjában feltüntetett tényállás bekövetkezett, meghatározza azon ingatlan tulajdonosát, kezelőjét vagy bérlőjét, melynek a területén törvénysértő hulladékelhelyezésre került sor, mint a törvénysértő módon elhelyezett hulladék kezelésének biztosításáért felelős személyt és egyidejűleg méltányos határidőt szab meg annak eltávolítására.
(12) Ha a 10. és 11. bekezdés szerinti eljárás eredményeként nem kerül meghatározásra a törvénysértő módon elhelyezett hulladék kezelésének biztosításáért felelős személy, az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság a felelős személy megállapításáról lefolytatott eljárást olyan határozattal zárja le, melyben kimondja ezt a tényállást.
(13) A 10. és 11. bekezdéssel összhangban a törvénysértő módon elhelyezett hulladék kezelésének biztosításáért felelősnek kimondott személy saját költségei terhére köteles biztosítani e hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását a jelen törvénnyel összhangban; ha háztartási hulladékról vagy építési törmelékről van szó, kizárólag olyan személy közreműködésével teszi meg ezt, amelynek a 81. § 13. bek. szerint erre szerződése van a községgel, vagy a község közreműködésével, ha e tevékenységet a maga a község biztosítja.
(14) A 7., 12. és 19. bekezdésben felsorolt esetekben az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság eljárást indít a törvénysértő módon elhelyezett hulladék hasznosításának vagy ártalmatlanításának biztosításáért felelős személy jelen törvény szerinti meghatározása érdekében. Az állami hulladékgazdálkodási hatóság határozatában feltünteti, hogy a törvénysértő módon elhelyezett hulladék hasznosításának vagy ártalmatlanításának jelen törvény szerinti biztosítását a megadott határidőben kell végrehajtani úgy, hogy az az emberi életet és egészséget ne veszélyeztesse és a környezetet ne károsítsa, s mindezt a saját költségei terhére kell megtennie
a) a községnek, melynek kataszteri területén volt a törvénysértő módon elhelyezett hulladék, amennyiben vegyes háztartási hulladékról vagy építési törmelékről van szó,
b) az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak, ha másfajta, az a) pontban felsorolttól eltérő hulladékról van szó,
c) a törvénysértő módon elhelyezett hulladék tulajdonosának vagy a 2. bekezdésben feltüntetett személynek, ha érdeklődést mutat a törvénysértően elhelyezett hulladék értékesítésére vagy ártalmatlanítására, miközben ha
1. háztartási hulladékról vagy építési törmelékről van szó, a 13. bekezdés rendelkezései alkalmazandók,
2. ha nem kommunális hulladékról vagy építési törmelékről van szó, kizárólag olyan személy közvetítésével, akinek erre a tevékenységre jogosítványa van a jelen törvény értelmében.
(15) Ha a 7. bekezdés szerinti bejelentést követően a rendőri testület szerve értesíti az állami hulladékgazdálkodási hatóságot, hogy a törvénysértő módon elhelyezett hulladék miatt hasznosítás- vagy ártalmatlanítás-biztosítás rendelhető el, a 14. bekezdés szerint járnak el. Ha a rendőri testület a 7. bekezdés szerinti bejelentés kézbesítésének napjától számított 30 napon belül nem jelenti az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak, hogy a törvénysértő módon kihelyezett hulladék hasznosítható vagy ártalmatlanítható, az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság felkéri az illetékes rendőri testületet olyan tájékoztatás kiadására, hogy a törvénysértő módon elhelyezett hulladékra szüksége van-e még további ténymegállapító tevékenysége céljából.
(16) Aki a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását a 14. bekezdéssel összhangban biztosította, jogosult a ráfordított költségei megtérítésére azon személy által, mely felelős a hulladék törvénysértő elhelyezéséért. Ha a hulladék hasznosításának vagy a hulladék ártalmatlanításának biztosítására a 14. bekezdéssel összhangban a Környezetvédelmi Alap nyújt pénzügyi forrásokat, a költségek, melyeket az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak a felelős személy a törvénysértően elhelyezett hulladék miatt befizet, a Környezetvédelmi Alap bevételét képezik.
(17) Az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság a 9. bekezdés szerinti eljárás lefolytatása során együttműködésre kérheti a rendőri testület szerveit a törvénysértő hulladékelhelyezés körülményeinek feltárásához.
(18) A község a jelen törvénnyel összhangban jogosult a törvénysértő módon elhelyezett hulladék hasznosítására vagy ártalmatlanítására, amennyiben az háztartási hulladék vagy építési törmelék, haladéktalanul a felfedezését követően, miközben ebben az esetben a 3-17. bekezdés szerinti eljárásrendet nem kell érvényre juttatni; a község köteles erről három munkanapon belül értesíteni az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságot.
(19) A 14. bekezdés szerinti eljárás érvényesül a Rendőri Testület szervének 15. bekezdés szerinti bejelentése után is, mely más tényállás miatt indított eljárást, nem a 7. bekezdés szerinti bejelentés alapján.

16. §
A hulladék gyűjtése és a hulladék felvásárlása
(1) Az, aki hulladékgyűjtést vagy hulladékfelvásárlást végez, a 14. § 1. bekezdésében taglalt kötelességek mellett köteles
a) közzétenni a gyűjtött vagy felvásárolt hulladékok fajtáit, beleértve a hulladékok gyűjtésének vagy felvásárlásának feltételeit,
b) megjelölni a hulladékok gyűjtésére vagy felvásárlására szolgáló létesítményeket.
(2) Az, aki hulladékgyűjtést vagy hulladékfelvásárlást végez természetes személyektől, az 1. bekezdésében taglalt kötelességek mellett köteles
a) az ilyen személytől átvett hulladékot háztartási hulladékként besorolni; ez a rendelkezés nem vonatkozik a régi gépkocsik és hulladék gumiabroncsok gyűjtésére,
b) jelenteni a községnek, melynek területén a hulladékgyűjtés vagy hulladékfelvásárlás megvalósul, az adatokat az összegyűjtött vagy felvásárolt hulladékok fajtáiról és mennyiségéről [105. § 3. bek. a] pont].
(3) Az, aki megkülönböztetett hulladékáramot gyűjt (27. § 3. bek.) hulladékgyűjtő létesítményben vagy hulladékgyűjtő létesítményen kívül, köteles szerződést kötni a gyártói felelősséget közvetítőként ellátó illetékes szervezettel, az illetékes harmadik személlyel, vagy az illetékes megkülönböztetett termék gyártójával; ez a rendelkezés nem vonatkozik a hulladék gépjárművek gyűjtésére, a 4. bekezdésben taglalt személyre és a visszagyűjtést végző forgalmazókra. Az, aki csomagolóanyag- és nem csomagolóanyag-hulladékot gyűjt természetes személyektől a község területén, köteles szerződést kötni az 59. § (4) bekezdése értelmében a csomagolóanyagok gyártói felelősségi szervezetével, mellyel az érintett község szerződést kötött az 59. § (2) bekezdése értelmében.
(4) Az, aki megkülönböztetett hulladékáramot vásárol fel, köteles legkésőbb a negyedév befejeződését követő hónap végéig bejelenteni a felvásárolt hulladékfajtát és -mennyiséget, valamint tájékoztatni annak hasznosításáról az első hulladékhasznosító létesítményben az 1. sz. melléklet R1-R11-es tevékenységeivel, vagy az első más hulladékhasznosító létesítményben más állam területén, ahol biztosítva van, hogy a hulladékhasznosítás eredménye egyenértékű az 1. sz. melléklet R1-R11-es tevékenységei valamelyikével elért hulladékhasznosítás eredményeivel, mégpedig a hulladékgazdálkodási célok és korlátok gyűjtési hányadainak teljesülését szolgáló anyagáramokról szóló bizonylatokkal,
a) a termékek csomagolóanyaga és csomagolóanyag-hulladékai esetében (73. § 3. bek.) az illetékes gyártói felelősségi szervezeteknek, melynek aláírt szerződése van a községgel, melyben a felvásárlást megvalósítja,
b) elektromos hulladék és használt szárazelemek és akkumulátorok esetében az illetékes koordinációs központnak, amennyiben az létrehozásra került; az elektrohulladékon és a használt elemeken és akkumulátorokon kívül, melyekre az, aki  felvásárolja azokat, szerződést köt a gyártóval, mely fenntartott kötelességét egyénileg, harmadik személyen keresztül vagy az érintett gyártói felelősségi szervezeten keresztül teljesíti.
(5) Tilos a 6-8. bekezdésekben taglalt fémhulladékot más módon gyűjteni és felvásárolni, mint azt előírják.
(6) Az, aki fémhulladékot gyűjt vagy felvásárol, köteles úgy gyűjteni vagy felvásárolni 
a) a kötöttpályás rendszerek alkatrészeiből és berendezéseiből, a biztonságtechnikai és jelzőrendszerekből, a kötöttpályás közlekedési eszközök kocsijaiból és vezetékeinek felszereléseiből vagy az ilyen származásra utaló jeleket mutató fémhulladékot, hogy azt kizárólag csak az ilyen pálya üzemeltetőjétől és a vele szerződéses viszonyban álló vállalkozótól veszi át,
b) a közlekedési közúti jelzőtáblákat és jelzőberendezéseket, a közúti vezetőkorlátokat vagy az ilyen származásra utaló jeleket mutató fémhulladékot, hogy azt kizárólag csak a közútkezelő igazgatóságtól és a vele szerződéses viszonyban álló vállalkozótól veszi át,
c) a csatornafedelekből és csatornalefolyók fedeléből származó hulladékot, hogy azt kizárólag csak a víz- és szennyvízhálózat tulajdonosától vagy üzemeltetőjétől veszi át,
d) az öntöző rendszerek alkatrészeit, az öntöző rendszerek szivattyúiból, mezőgazdasági és erdőgazdasági gépekből és alkatrészeikből származó elemeket, mezőgazdasági műszaki berendezések tartozékait és fém szerkezeti elemeit vagy olyan elemeket, melyekről feltételezhető, hogy ilyen berendezésekből származnak, hogy kizárólagosan csak mezőgazdasági vagy erdőgazdasági vállalkozásoktól, magángazdáktól vagy velük szerződéses viszonyban együttműködő vállalkozásoktól veszi át,
e) a villamos vezetékekből, transzformátorokból vagy ezek részeiből származó vagy ilyen eredtre mutató hulladékot, hogy csak olyan személyektől veszi át, akik/amelyek a kezelésükre jogosultak vagy olyan vállalkozásoktól, amelyek az ilyen személlyel szerződéses viszonyban állnak. 
(7) Az, aki fém hulladékot gyűjt vagy vásárol fel, köteles azt úgy gyűjteni vagy felvásárolni, hogy
a) az öreg autókból és azok részeiből származó alkatrészeket, vagy az ilyen eredetre utaló alkatrészeket csak olyan személytől vásárolja fel, aki/amely jogosult az ilyen hulladék kezelésére, valamint a gépkocsikból és azok részeiből származó alkatrészeket vagy ilyen eredetre utaló alkatrészeket csak a gépkocsi tulajdonosától vagy a gépkocsi-szervizelést végző vállalkozói jogalanyoktól vásárolja fel,
b) az elektromos hulladékot (32. § 6. bek.), annak részét vagy alkatrészeit vagy az ilyen eredetre utaló alkatrészeket csak olyan személytől vásárolja fel, aki/amely jogosult az ilyen hulladék kezelésére vagy vele szerződéses viszonyban álló személy.
(8) Az, aki fémhulladék-gyűjtést és -felvásárlást végez a 6. bekezdés, vagy fémhulladék-felvásárlást végez a 7. bekezdés szerint, köteles
a) attól a személytől, akitől a hulladékot begyűjti vagy felvásárolja, amennyiben 
1. természetes személyről van szó kérni a személyazonossága igazolását személyi igazolvány felmutatásával családi és utónév, állandó lakcím és a személyazonosító okmány száma terjedelmében,
2. jogi vagy természetes személy képviseletét ellátó természetes személyről, illetve a nevükben eljárni jogosult személyről vagy természetes személy-vállalkozóról van szó kérni a személyazonossága igazolását az 1. pont szerinti terjedelemben, valamint a szervezet üzleti nevét, statisztikai azonosító számát és a jogi személy székhelyének vagy a természetes személy-vállalkozó székhelyének címét,
b) nyilvántartást vezetni a személyekről, akiktől a hulladékot begyűjti vagy felvásárolja az a) pont szerinti terjedelemben, a tőlük átvett vagy felvásárolt fémhulladék fajtájáról és mennyiségéről, és ezt megőrizni,
c) leírást vagy fotó-, illetve videódokumentációt vezetni és megőrizni a fémhulladékról,
d) a fémhulladék felvásárlási árát pénzesutalvány kiállításával vagy készpénzkímélő átutalással kifizetni,
e) a természetes személytől felvásárolt fémhulladék vételára után kiszámolni és átutalni a külön jogszabály által előírt adót,34)
f) az átvett fémhulladék mennyiségének megállapításakor kizárólag az előírt mérőeszközök csoportjába besorolt mérleget használni és teljesíteni a mérőeszköz vonatkozásában támasztott követelményeket,35)
g) kamerarendszerrel figyelni a fémhulladék tárolására szolgáló területet, megőrizni a kamerarendszer felvételeit a készítésüktől számított 14 napon át, és kérésre kiadni azokat az állami hulladékgazdálkodási hatóságoknak.
(9) A 7. bekezdésben taglalt fémhulladék-gyűjtésre, mely nem jelent felvásárlást, a 8. bekezdés c), f), g) és h) pontja vonatkozik.

16.a §
Iskolai gyűjtés
(1) Az iskola vagy oktatási létesítmény35a) (a továbbiakban csak „iskola”), mely hulladékgyűjtést végez csomagolóanyagokból és nem csomagolóanyag hulladékból, mely háztartásokból származik, köteles legkésőbb a negyedév végét követő hónap végéig bejelenteni az összegyűjtött hulladék fajtáját és mennyiségét, valamint tájékoztatni a következő hulladéktulajdonosról a községet és az illetékes csomagolóanyag gyártói felelősségi szervezetét, mely szerződéses viszonyban áll a községgel, ahol ezt a gyűjtést végrehajtották.
(2) Az iskolára a hulladékbirtokosok 14. § 1. bek. a)–e) pontjai által előírt kötelességei vonatkoznak.
(3) Az iskolára, mely gyűjtést végez az 1. bekezdés szerint, nem vonatkoznak a 81. § 13. bek., a 97. és 98. § szerinti kötelességek.
(4) Az 1. bek. szerinti hulladékgyűjtés feltételeit a község általános érvényű rendeletben szabályozhatja.

17. §
A hulladékhasznosító vagy hulladékártalmatlanító létesítmény üzemeltetőjének kötelességei
(1) A hulladékhasznosító vagy hulladékártalmatlanító létesítmény (a továbbiakban csak „létesítmény”) üzemeltetője a 16. §-ban taglalt kötelességek betartásán kívül köteles
a) hasznosítani vagy ártalmatlanítani a hulladékot azon határozattal összhangban, amely őt feljogosítja a létesítmény üzemeltetésére,
b) a létesítményt a jóváhagyott működtetési renddel összhangban üzemeltetni, amennyiben a 97. § 1. bek. e) pontjának második alpontja másként nem rendelkezik.
c) üzemeletetési dokumentációt vezetni a létesítményről,
d) közzétenni a feltételeket, melyek szerint a hulladékot a létesítmény átveszi,
e) a hatályos dokumentumokkal és műszaki követelményekkel összhangban üzembe helyezni és működtetni a gépeket, technológiai berendezéseket, valamint végezni a jogos tevékenységét,
f) teljesíteni a hulladéktulajdonosi kötelességeket a kitermelt hulladékkal kapcsolatosan,
g) ha mozgó létesítmény üzemeletetőjéről van szó, legkésőbb hét nappal korábban írásban jelenteni az állami hulladékgazdálkodási hatóságnak, mely területi körzetben kerül sor a hulladék hasznosítására vagy ártalmatlanítására, a helyet, ahol e tevékenységre sor kerül, a hasznosításra vagy ártalmatlanításra kerülő hulladék várható mennyiségét, fajtáját és kategóriáját, valamint a tevékenység végzésének várható időtartamát,
h) közzétenni a hulladék fajtáit, amelyek hasznosítására vagy ártalmatlanítására jogosult (105. § 3. bek. d) pont),
i) ha használt poliklórozott bifenilek ártalmatlanítására szolgáló létesítményről van szó, a használt poliklórozott bifenilek birtokosának vagy a poliklórozott bifenileket tartalmazó berendezés tulajdonosának, aki ezeket a létesítményben leadja, igazolást kiadni ezek átvételéről, 
j) az állami hulladékgazdálkodási hatóság döntése alapján rendkívüli esetekben, leginkább akkor, ha az az emberi egészség és a környezet védelme végett elengedhetetlen, ártalmatlanítani vagy hasznosítani a hulladékot, amennyiben az üzemeltető műszaki lehetőségei erre módot adnak; a költségeket, melyek az ilyen határozat alapján történő hulladékhasznosításkor vagy hulladékártalmatlanításkor keletkeznek, a hulladéktulajdonos viseli,
k) haladéktalanul jelenteni az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak a létesítményben a 2. sz. mellékletben szereplő D1, D5 és D10 tevékenységekkel történő hulladékártalmatlanításra át nem vett hulladékot,
l) közzétenni a honlapján az összes hatályos döntést, melyet neki a jelen törvény szerint kiadtak,
m) teljesíteni nyilvántartási kötelességét és bejelentési kötelességét, a nyilvántartások megőrzésére és a termékek és anyagok bejelentett adatainak megőrzésére vonatkozó kötelességét, melyek az újbóli felhasználásra való előkészítési, a reciklációs tevékenység vagy más hulladékhasznosítási tevékenység eredményei, és bejelenteni az adatokat az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak.
(2) Ha az 1. bekezdés j) pontja szerinti hulladéktulajdonos ismeretlen vagy nem tudja megtéríteni a hulladékhasznosításkor vagy hulladékártalmatlanításkor keletkezett költségeket méltányos időn belül és teljes összegben, az eset vészhelyzetnek minősül és a költségtérítés során külön jogszabályok szerint lehet eljárni.36)

18. §
Hulladékégetés
(1) A háztartási hulladék elégetése égetőművekben az 1. sz. melléklet szerinti R1-es hulladékhasznosítási tevékenységnek minősül, ha az energia hő vagy villamos áram formájában üzleti célú hasznosításra készül és ha az ilyen létesítmény energetikai hatásfoka egyenlő vagy nagyobb, mint
a) 0,60, amennyiben olyan létesítményről van szó, amely 2008. december 31-e előtt kapott működési engedélyt, összhangban az általános érvényű jogszabályokkal,37) vagy
b) 0,65, amennyiben olyan létesítményről van szó, amely 2008. december 31-e után kapott működési engedélyt.
(2) Más mint háztartási hulladék égetőműben történő elégetése akkor minősül 1. sz. melléklet szerinti R1-es energetikai hasznosítási tevékenységnek, ha teljesülnek az alábbi feltételek:
a) a 3. § 13. bekezdése szerinti tevékenységről van szó,
b) az égetés célja energiatermelés,
c) a hulladékégetésből származó energia mennyisége több, mint amit a hulladék elégetése során felhasználnak,
d) a hulladékégetés során a hulladék túlnyomó része felhasználásra kerül, valamint
e) a hulladékégetésből származó energiamennyiség zöme hasznosul és valóban felhasználásra kerül, miközben a hasznosulás vagy azonnali az égetésből felszabaduló hő hasznosításával, vagy villamos árammá való feldolgozás után.

19. §
A hulladéklerakat üzemeltetőjének kötelességei
(1) A hulladéklerakat üzemeltető a 14. és 17. §-ban felsoroltakon kívül köteles még 
a) kidolgozni és készenlétben tartani a hulladéklerakat bezárásának, rekultiválásának, megfigyelésének jóváhagyott tervdokumentációját és gondoskodni a lerakatról a bezárást követően; a kérelmező csatolja a kidolgozott tervdokumentációt a hulladéklerakat üzemeltetésére a 97. § 1. bek. a) pontja értelmében benyújtott hozzájárulási kérelemhez,
b) biztosítani a hulladéklerakat üzemeltetését vele munkaviszonyban vagy más jogviszonyban38) álló, legalább érettségivel végződő középiskolai végzettséggel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal bíró személlyel, amennyiben ezt a követelményt maga a hulladéklerakat üzemeltetője nem teljesíti,
c) biztosítani a szakmai és műszaki képzést a hulladéklerakat személyzetének,
d) bezárni, rekultiválni, megfigyelni a hulladéklerakatot és a bezárást követően gondoskodni arról a tervdokumentációval összhangban,
e) jelenteni az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak a hulladéklerakat üzemeltetése idején és bezárása után megfigyelt kedvezőtlen állapotokat és környezeti hatásokat,
f) kiküszöbölni a hulladéklerakókban megfigyelt kedvezőtlen állapotokat és környezeti hatásokat,
g) megőrizni a felvételeket a hulladéklerakó üzem közbeni és bezárás utáni megfigyeléséről, és évente január 31-éig bejelenteni az illetékes hulladékgazdálkodási állami hatóságnak az előző naptári évi megfigyelési eredményeket,
h) teljesíteni a nyilvántartási és bejelentési kötelezettségét, valamint megőrizni a nyilvántartást a bejelentett adatokról és a veszélyes hulladékok lerakón való tárolásának helyéről, valamint bejelenteni a nyilvántartóban szereplő adatokat az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak,
i) szükség szerint biztosítani a véletlenszerű hulladékminta-vételt, vizsgálatokat és elemezéseket a hulladéktulajdonos által a hulladék eredetéről, tulajdonságairól és összetételéről szóló nyilatkozata valóságtartalmának hitelesítése céljából,
j) írásos igazolást kérni a 24. § 5. és 9. bekezdése szerint.
(2) A hulladéklerakó bezárási módjának tervét, a rekultiválási, megfigyelési és a lerakó bezárás utáni kezelési tervét kötelező a környezeti hatások19) elbírálási dokumentációjának részeként előterjeszteni.
(3) A hulladéklerakó üzemeltetője köteles legkésőbb a hulladéklerakó kapacitásának megtöltése napjától számított, vagy a 97. § 1. bek. a) pontja szerint kiadott üzemeltetési engedélye érvényessége lejáratának napjától számított hat hónapon belül kérvényezni a 97. § 1. bek. j) pontja szerinti engedély kiadását, és amennyiben a 114.c § 13. bek. b) pontja és 14. bek. szerinti üzemeltetési határozatának érvényessége lejárt, a lerakó üzemeltetője köteles a határozat megszűnésének napjától számított két hónapon belül az ilyen határozat megadását kérvényezni.
(4) A hulladéklerakó üzemeltetője köteles bezárni a hulladáklerakót vagy annak egy részét, vagy rekultiválni azt legkésőbb a 97. § (1) bek. j) pontja szerinti engedélyben szereplő határidő legutolsó napjáig.

19.a §
(1) Azon telek tulajdonosa, amelyen az a hulladéklerakó található, amelyre a 114.a § 1. bekezdése szerint kiadott határozat vonatkozik, jogosult arányos egyszeri kárpótlásra a hulladéklerakó üzemeltetőjétől a telekhasználatban felmerült korlátozás jogcímén; ez a jog megszűnik, ha a telek tulajdonosa nem érvényesíti azt a hulladéklerakó üzemeltetőjénél a határozat (114.a § 4. bek.) jogerőre emelkedését követő egy éven belül.
(2) Ha a telektulajdonos és a hulladéklerakat üzemeltetője között nem születik egyezség az egyszeri kárpótlás nagyságáról az 1. bek. értelmében, vagy másfajta kárpótlásról a telekhasználatban való akadályoztatásért, az egyszeri kárpótlás összegéről bíróság dönt; az indítványt a bíróságra bármelyik fél jogosult benyújtani azon naptól számított egy éven belül, amikor a telektulajdonos ezt az igényét a hulladéklerakó üzemeltetőjénél érvényesítette.

A higany kezelése

20. §
Alapvető rendelkezések
(1) A jelen törvény higanyhulladék kezelésére vonatkozó rendelkezései a külön jogszabályban39) feltüntetett hulladék higanyra38a) és higanyra,38b) beleértve a higanyötvözeteket38c) is vonatkoznak (a továbbiakban csak „hulladék higany”), melyeket ártalmatlanítani kell.
(2) A higanyt a 2. sz. melléklet D12 vagy D15 jelzésű tevékenységével ártalmatlanítják úgy, hogy biztosítva legyen a környezet és az emberi egészség nagyfokú védelme.
(4) A hulladék higanyt a külön jogszabály szerinti39a) ártalmatlanítás és végleges elhelyezés előtt az e célra létrehozott és felszerelt berendezésben kell kezelni (a továbbiakban csak „a hulladék higany kezelésére szolgáló berendezés”).
(5) A hulladék higanyt véglegesen földfelszín alatti vagy felszíni, a hulladék higany végleges elhelyezésére szolgáló berendezésekben helyezik el (a továbbiakban csak „hulladék higany végleges elhelyezését szolgáló berendezés”) a jelen törvényben lefektetett feltéteknek megfelelően:
a) sóbányákban vagy mély fekvésű föld alatti kemény kőzettalapzatú masszívumokban a sóbányákéhoz hasonló biztonsági és zártsági színvonalon, ha a hulladék higany konverziós folyamaton esett át, vagy
b) e célra létesített és felszerelt földfelszíni létesítményekben a sóbányákéhoz hasonló biztonsági és zártsági színvonalon, ha a hulladék higany konverziós folyamaton és szilárdításon (szolidifikáción) esett át.
(6) A hulladék higany termelője köteles biztosítani a hulladék higany ártalmatlanítását végleges elhelyezéssel hulladék higany végleges elhelyezését szolgáló tárolóhelyen.
(7) A hulladék higanyt átmenetileg az e célra kialakított földfelszíni létesítményekben tárolják, erre a célra alkalmassá tett sóbányákban vagy mély fekvésű föld alatti kemény kőzettalapzatú masszívumokban (a továbbiakban csak „ideiglenes higanylerakó”) a sóbányákéhoz hasonló biztonsági és zártsági színvonalon, a jelen törvényben meghatározott feltételek mellett.
(8) A jelen törvény hulladéklerakókra és szakosodott pénzügyi tartalékokra (24. §) vonatkozó rendelkezéseit arányos mértékben kell alkalmazni a hulladék higany átmeneti és végleges tárolóhelyeire is, ha a 20-23. § másképp nem rendelkezik.
(9) A klór- és alkálifém-hidroxid-feldolgozásból, földgáztisztításból vagy ritkaföldfémek jövesztéséből és kohászatából származó hulladék higany termelője/birtokosa a minisztériumnak évente, május 31-éig bejelenti a külön jogszabályban39b) előírt adatokat.

21. §
Az átmeneti hulladékhigany-tároló lerakatok és végleges hulladékhigany-tárolók üzemeltetőjének kötelességei
(1) Az átmeneti hulladékhigany-tároló lerakat üzemeltetője és a végleges hulladékhigany-tárolók üzemeltetője köteles a hulladék higanyt és az átmeneti hulladékhigany-tároló lerakatot, és a végleges hulladékhigany-tárolók üzemeltetője a 97. § (1) bek. q) pont szerint kiadott üzemeltetési határozattal és a jelen törvénnyel összhangban működtetni.
(2) Tilos olyan átmeneti hulladékhigany-tároló lerakat és végleges hulladékhigany-tároló lerakat üzemeltetése, amely nem felel meg a jelen törvény szerinti követelményeknek.
(3) Az átmeneti hulladékhigany-tároló lerakat üzemeltetője az üzemeltető 17. §-ban felsorolt kötelességein kívül köteles
a) kidolgozni és jóváhagyni az átmeneti hulladékhigany-tároló lerakat bezárásának, rekultiválásának, megfigyelésének és az átmeneti hulladékhigany-tároló lerakat bezárást követő kezelésének tervdokumentumait; a kidolgozott tervdokumentumokat a 97. § 1. bek. q) pontja szerinti átmeneti higanytároló lerakat üzemeltetéséhez való hozzájárulást kérelmező mellékeli a hozzájárulást kérő beadványához,
b) az átmeneti hulladékhigany-tároló lerakat üzemeltetését munkajogi vagy egyéb jogviszony keretében38) legalább érettségivel végződő középiskolai végzettségű és hároméves szakgyakorlattal bíró személlyel biztosítani, amennyiben ezt a feltételt maga a lerakat üzemeltetője nem teljesíti,
c) biztosítani a szakképzést és műszaki képzést az átmeneti hulladékhigany-tároló lerakat személyzetének,
d) biztosítani az átmeneti hulladékhigany-tároló lerakat folyamatos megfigyelését a működés teljes ideje alatt, azon időszakban, amikor a bezárását előkészítő munkálatok folynak, valamint a működtetés befejezése után,
e) haladéktalanul jelenteni az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak az átmeneti hulladékhigany-tároló lerakat üzem közbeni és bezárás utáni megfigyelése során észlelt higanyszivárgást, kedvezőtlen állapotokat és környezeti hatásokat,
f) haladéktalanul kiküszöbölni az átmeneti hulladékhigany-tároló lerakat üzem közbeni és bezárás utáni megfigyelése során észlelt kedvezőtlen állapotokat és környezeti hatásokat, valamint higanyszivárgást,
g) haladéktalanul intézkedni higanyszivárgás észlelése esetén, mellyel megakadályozható, hogy a higany bármilyen módon kikerüljön a környezetbe,
h) az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság vagy a község - melynek kataszteri területén az átmeneti hulladékhigany-tároló lerakat található – kérésére három munkanapon belül igazolni a szakosodott pénzügyi tartalék pillanatnyi összegét,
i) a higanyt tartalmazó tartályokat úgy tárolni, hogy
1. könnyen és biztonságosan, az emberi egészség és élet veszélyeztetése nélkül hozzá lehessen férni minden tartályhoz, melyben higany található, és
2. repedésmentes és szigetelt gyűjtőedényekben legyenek, melyeknek a felülete meggátolja a higany szivárgását, űrtartalma pedig megfelel a tárolt higany mennyiségének,
j) azonnal jelenteni az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak a higanyt tartalmazó tartály átvételének elutasítását,
k) biztosítani legalább havonta egyszer az átmeneti hulladékhigany-tároló lerakat ás a tartályok ellenőrzését az üzemeltetésért felelős személy által,
l) az átmeneti hulladékhigany-tároló lerakatot bezárni, rekultiválni, megfigyelni és biztosítani a bezárás utáni kezelését az elfogadott tervdokumentációval összhangban,
m) az átmeneti hulladékhigany-tároló lerakat bezárási módjának, rekultiválásának és bezárás utáni megfigyelésének javaslatát a környezetvédelmi hatástanulmány19) részeként előterjeszteni, 
n) megőrizni a felvételeket az átmeneti hulladékhigany-tároló lerakat üzem közbeni és bezárás utáni megfigyeléséről, és évente január 31-éig bejelenteni az illetékes hulladékgazdálkodási állami hatóságnak az előző naptári évi megfigyelési eredményeket,
o) nyilvántartást vezetni és megőrizni, valamint bejelenteni az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak a nyilvántartás adatait és megőrizni ezeket a bejelentéseket,
p) megőrizni a higany lerakón való átvételéhez a 22. § 3. és 4. bekezdése szerint szükséges dokumentumokat,
q) felvételt készíteni a higany átmeneti hulladékhigany-tárolóból történő kirakásáról és átadásáról, azt haladéktalanul továbbítani az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak és megőrizni,
r) kérni a 23. § 6. bekezdésében feltüntetett dokumentumokat és azokat megőrizni,
s) a higanyt a többi hulladéktól elkülönítve raktározni.
(4) A (3) bekezdés szerinti kötelességek, kivéve az q) és r) pont szerintieket, vonatkoznak a végleges hulladékhigany-tároló üzemeltetőjére is.
(5) Minden higanyszivárgás nagy hatású környezetvédelmi esemény.

22. §
A hulladék higany leadása és a hulladék higany átvétele az ideiglenes hulladékhigany-tárolóban és a végleges hulladékhigany-tárolóban
(1) Az, aki a higany tulajdonosa, köteles leadni a higanyt az ideiglenes higanytároló lerakóban vagy biztosítani annak tartós elhelyezését a végleges hulladékhigany-lerakóban a jelen törvény higany kezelésére vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.
(2) Az ideiglenes higanytároló lerakat üzemeltetője kizárólag 99,9 tömegszázaléknál nagyobb higanytartalmú higanyt jogosult átvenni, mely meg van tisztítva a szennyező anyagoktól, melyek kiválthatnák a szénacél vagy rozsdamentes acél korrózióját, vagyis elsősorban az salétromsav- és kloridsó-oldatoktól. A végleges hulladékhigany-tároló üzemeltetője jogosult kizárólag szilárd halmazállapotú, a 20. § (5) bek. szerinti kezelésen átesett hulladék higanyt átvenni.
(3) Az ideiglenes hulladékhigany-tároló lerakat üzemeltetője és a végleges hulladékhigany-tároló üzemeltetője a hulladék higanyt jogosult átvenni, de csak azt követően, hogy bemutatásra kerül
a) a bizonylat a higany mennyiségéről,
b) a veszélyes hulladék kísérőlevele és azonosító lapja,
c) a higany tulajdonságainak és összetételének adatai,
d) a bizonylat a tartályról.
(4) Az ideiglenes higanytároló lerakat üzemeltetője és az, aki a higany tulajdonosa, köteles írásos szerződést kötni az ideiglenes higanytárolásról. A szerződést meghatározott időre, 2022. december 31-ével záródóan kötik meg.
(5) Az ideiglenes higanytároló lerakat üzemeltetője csak olyan higanyt jogosult ideiglenes tárolásra átvenni, amely sértetlen, szigetelt és korróziómentes fémtartályban van.
(6) Az ideiglenes higanytároló lerakat üzemeltetője köteles a tartályt, melyben a higany található az átvétel előtt szemrevételezéssel ellenőrizni. A sérült, nem szigetelt vagy korrodált tartály ideiglenes tárolásra való átvételét köteles visszautasítani.
(7) Az (5) és (6) bekezdés szerinti kötelességek arányos mértékben vonatkoznak a végleges hulladékhigany-tároló lerakat üzemeltetőjére is.

23. §
A higany kitárolása (átadása)
(1) Az, aki a hulladék higanyt átmeneti tárolásra átadta (a továbbiakban csak „az eredeti hulladékhigany-tulajdonos”) köteles biztosítani a hulladék higany visszavételét az átmenetei hulladékhigany-tároló lerakat üzemeltetőjétől, azt követően a hulladék higanyt a hulladékhigany-kezelőnek feldolgozásra átadni és azt követően leadni a végleges hulladékhigany-tároló lerakatnak végleges elhelyezésre.
(2) Az ideiglenes higanytároló lerakat üzemeltetője köteles legkésőbb az ideiglenes higanytárolási időszak végéig kitárolni és átadni a higanyt az eredeti higanytulajdonosnak, jogutódjának vagy az ő beleegyezésével más, ezzel a higannyal rendelkezni jogosult személynek, mégpedig kizárólag csak a hulladékhigany-kezelőnek feldolgozásra és a végleges hulladékhigany-tároló lerakatnak végleges elhelyezés céljából.
(3) Ha az eredeti higanytulajdonos elhalálozott vagy jogutód nélkül megszűnt, az ideiglenes higanytároló lerakat üzemeltetője a 2. bekezdés szerinti kötelességét kitárolással és az ezzel a higannyal rendelkezni jogosult személynek kizárólag csak a hulladékhigany-kezelőnek feldolgozás és a végleges hulladékhigany-tároló lerakatnak végleges elhelyezés céljából történő átadásával teljesíti.
(4) Az ideiglenes higanytároló lerakat üzemeltetője köteles az ideiglenesen tárolt higanyt az ideiglenes tárolási időszak letelte előtt kitárolni az eredeti higanytulajdonos, annak jogutódja, vagy az egyetértést bíró más, a higany kezelésére jogosult személy kérésére, és ennek a személynek átadni azt, mégpedig kizárólag csak a hulladékhigany-kezelőnek feldolgozásra, és a végleges hulladékhigany-tároló lerakatnak végleges elhelyezés céljából.
(5) A kitárolt higanyt az ideiglenes higanytároló lerakat üzemeltetője köteles kizárólag személyesen átadni, az ideiglenes higanytároló lerakat területén, mégpedig a 2. vagy 3. bekezdésben feltüntetett személynek, vagy annak a személynek, aki a kitárolást a 4. bekezdés szerint kérte, amennyiben mint a kitárolt higany átvevői jogosultak annak kezelésére és ezt a tényt az ideiglenes higanytároló lerakat üzemeltetőjének megfelelő módon bizonyították; a jogosultság igazolásának elmulasztása esetén a 3. bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával kell eljárni.
(6) Az, akinek a kitárolt hulladék higanyt az (5) bekezdés szerint átadják, köteles az ideiglenes hulladékhigany-tároló lerakat üzemeltetőjének igazolni, hogy szerződéssel biztosította e hulladék higany átadását hulladékhigany-feldolgozó létesítménynek és tartós hulladékhigany-elhelyezést biztosító végleges hulladékhigany-tároló lerakatban történő elhelyezését, és a kérésére bemutatni a tartós hulladékhigany-tároló lerakat üzemeltetője által kiállított és aláírt bizonylatot.
(7) Az ideiglenes higanytároló lerakat üzemeltetője köteles biztosítani, hogy a higany kitárolása, átadása és átvevője általi átvétele, beleértve az összefüggő felvétel elkészítését is, egyetlen nap alatt megtörténjen.

Szakosodott pénzügyi tartalék

24. §
(1) A hulladéklerakó üzemeltetője a lerakó üzemeltetése során köteles szakosodott pénzügyi tartalékot létrehozni, melynek eszközeit a hulladéklerakó bezárására, rekultiválására, megfigyelésére és a bezárás utáni biztonságáról való gondoskodásra, valamint a fenyegető vészhelyzetekkel kapcsolatos elhárító munkákra, vagy a fenyegető vagy kialakult balesetek következményeinek korlátozására fordít. Az, aki több mint egy hulladéklerakót üzemeltet, a szakosodott pénzügyi tartalékot mindegyik hulladéklerakóra külön hozza létre.
(2) A szakosodott pénzügyi tartalékot évente a költségek (kiadások) terhére hozzák létre40) legalább a hulladéklerakó bezárására, rekultiválására, megfigyelésére és a bezárás utáni biztonságáról való gondoskodásra fordítandó összköltség meghatározott hányada értékében.
(3) A szakosodott pénzügyi tartalék összegét a meghatározott módon kell kiszámítani [105. § 3. bek. h) pont].
(4) A hulladéklerakó üzemeltetője a 3. bek. szerinti összegű szakosodott pénzügyi tartalékot évente a következő naptári év január hónapjának 31. napjáig vezeti el. A szakosodott pénzügyi tartalék eszközeit a minisztérium külön számláján az államkincstár vezeti.
(5) A szakosodott pénzügyi tartalék eszközeit a 97. § 1. bek. j) pontja szerinti engedély kiadását követően olyan tevékenységre lehet felhasználni, ami az engedélyben szerepel. A minisztérium a hulladéklerakat üzemeltetőjének írásos igazolást ad ki, melyben meghatározza a szükséges eszközfelhasználást a szakosodott pénzügyi tartalékból az adott tevékenység biztosításához szükséges mértékben.40a)
(6) Ha a hulladéklerakó üzemeltetője külön jogszabály szerint40b) jogutód nélkül megszűnik a bezárás, rekultiváció, a bezárás utáni megfigyelés és a hulladéklerakóról való gondoskodás előtt, a hulladéklerakó üzemeltetőjének megszűnése napjával a 97. § 1. bek. j) pontja szerint kiadott engedéllyel az összes joga és kötelessége arra a községre száll át, amelynek területén a hulladéklerakó nagyobb része található; erre a községre száll át a jogok és kötelességek átruházódásának napjával az 5. bekezdés szerint létrehozott szakosodott pénzügyi tartalék eszközei kezelésének joga is. A 97. § 1. bek. j) pontja szerint kiadott engedéllyel kapcsolatos kötelességek csak a szakosodott pénzügyi tartalék tényleges összegének terjedelméig szállnak át a községre.
(7) Ha a hulladéklerakó üzemeltetője csődeljárásba került, a csődeljárási indítvány lefolytatását azonban vagyonhiány miatt elutasították, vagy ha a hulladéklerakó üzemeltetőjének engedélyezték a szerkezetátalakítást41) vagy ha az adott vállalkozás űzésére feljogosító iparengedélyt megszüntették, párhuzamosan azonban nem került sor a vállalkozás jogutód nélküli megszüntetésére, a bezárás, rekultiváció, a bezárás utáni megfigyelés és gondoskodás befejezése előtt, a csődeljárást engedélyező határozat, a csődeljárást vagyonhiány miatt elutasító határozat vagy a szerkezetátalakítást engedélyező határozat vagy az adott vállalkozás űzésére feljogosító iparengedélyt megszüntetése  jogerőre emelkedésének napját megelőző naptól a 97. § 1. bek. j) pontja szerint kiadott engedéllyel kapcsolatos összes jog és kötelesség arra a községre száll át, amelynek területén a lerakó nagyobb része található; erre a községre száll át a jogok és kötelességek átruházódásának napjával az 5. bekezdés szerint létrehozott szakosodott pénzügyi tartalék eszközei kezelésének joga is. A bezárással, rekultivációval, a bezárás utáni megfigyeléssel és gondoskodással kapcsolatos kötelességek csak a szakosodott pénzügyi tartalék tényleges összegének terjedelméig szállnak át a községre.
(8) A csődeljárás megszüntetéséről,42) a szerkezetátalakítás befejeződéséről43) szóló bírósági határozat jogerőre emelkedésének napján visszaszáll a hulladéklerakó üzemeltetőjére az összes, a 97. § 1. bekezdés j) pontja szerint kiadott engedélybe foglalt bezárással, rekultivációval, a bezárás utáni megfigyeléssel és gondoskodással kapcsolatos jog és kötelesség, beleértve 7. bekezdés értelmében a községre átruházott szakosodott pénzügyi tartalék eszközeinek kezelését; ez nem érvényes, ha a csődeljárás megszüntetése következtében az üzemeltető külön jogszabály alapján44) megszüntetésre kerül. A bezárással, rekultivációval, a bezárás utáni megfigyeléssel és gondoskodással kapcsolatos, a 97. § 1. bekezdés j) pontja szerint kiadott engedélybe foglalt jogok és követelések visszavételét, beleértve a szakosodott pénzügyi tartalék eszközeinek kezelését is, a községnek a hulladéklerakó üzemeltetője jelenti be, mégpedig haladéktalanul.
(9) A hulladéklerakó üzemeltetője vagy a község, melyre a bezárással, rekultivációval, a bezárás utáni megfigyeléssel és gondoskodással kapcsolatos jogok és követelések a 6. vagy 7. bekezdés értelmében átszálltak, jogosult a hulladéklerakó megfigyelésének befejeztével a 97. § 1. bekezdés j) pontja szerint kiadott engedélyben megszabott határidőn belül szabadon gazdálkodni a szakosodott pénzügyi alap eszközeivel. A minisztérium hiteles írásos bizonylatként kötelező érvényű állásfoglalást kér az illetékes az állami hulladékgazdálkodási hatóságtól40a) vagy az engedélyt kibocsátó szervtől. A község a szakosodott pénzügyi tartalék fennmaradó részének eszközeit csak a község környezetvédelmi állapotának javítására jogosult felhasználni.
(10) A hulladéklerakó üzemeltetője vagy a község, melyre átszálltak a 97. § 1. bekezdés j) pontja szerint kiadott engedélybe foglalt jogok és kötelességek, köteles az állami hulladékgazdálkodási felügyeleti szerveknek és az illetékes adó- és illetékügyi államigazgatási ellenőrző hatóságoknak lehetővé tenni a szakosodott pénzügyi tartalék létrehozása és merítése helyességének ellenőrzését.
(11) A hulladéklerakó üzemeltetésének megkezdése előtt a lerakó üzemeltetője köteles egyszeri biztosítékot letenni a szakosodott pénzügyi tartalékból legalább a hulladéklerakó bezárásának és rekultiválásának, bezárás utáni megfigyelésének és kezelése biztosításának kiszámított költségei 5 %-ának értékében.
(12) A szakosodott pénzügyi tartalék létrehozásának kötelessége vonatkozik az ideiglenes hulladékhigany-tároló lerakat üzemeltetőjére és a végleges hulladékhigany-tároló üzemeltetőjére is, mégpedig a tároló bezárása, rekultiválása, bezárás utáni megfigyelése és kezelése biztosításának céljából, valamint az átmeneti vagy végleges hulladékhigany-tárolók bezárás utáni baleset-elhárítási munkáinak és baleseti következményeinek, a fenyegető, illetve bekövetkezett balesetek elhárítása céljából.

25. §
Veszélyes hulladékok kezelése
(1) Tilos hígítani és összekeverni
a) különböző fajta veszélyes hulladékokat,
b) a veszélyes és nem veszélyes hulladékokat, valamint
c) a veszélyes hulladékot olyan anyagokkal, amelyek nem hulladékok.
(2) Az 1. bekezdés nem érvényes, ha a veszélyes hulladékok keverése
a) fontos a hulladék biztonságossága végett az újrahasznosítási vagy ártalmatlanítási folyamatban,
b) összhangban áll az elérhető legjobb technikákkal,
c) nem fenyegeti az emberek egészségét vagy környezetet és a 12. § 2. bekezdése szerinti feltételek betartása biztosított, valamint
d) az összhangban áll a 97. § 1. bekezdés j) pontja szerint kiadott hozzájárulással.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdést megszegve hulladékkeverésre került sor, az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság dönt a veszélyes hulladékok kötelező szétválasztásáról, amennyiben az műszakilag és gazdaságilag lehetséges és szükséges az emberi egészség és a környezet védelme szempontjából.
(4) A begyűjtés, szállítás és raktározás során a veszélyes hulladékot megfelelő csomagolásba kell helyezni46) és azt külön jogszabály47) szerint rendesen meg kell jelölni.
(5) A veszélyes hulladék birtokosa köteles minden újfajta veszélyes hulladék keletkezésekor, vagy a veszélyes hulladék kezelése során keletkező hulladék esetében, valamint az újrahasznosítás és ártalmatlanítás során előállított veszélyes hulladék esetén is szakképzett személy által48) biztosítani mintavételt a veszélyes tulajdonságok megállapításának és a kezelési módok pontos meghatározásának, a tulajdonságai és összetétele megállapításának céljából, kivéve, ha a veszélyes tulajdonságok és a kezelés részletes módja megállapítható a termék biztonsági bizonylatának adataiból49) vagy a termék kísérő dokumentumaiból, amennyiben a terméknek biztonsági bizonylata nincs.
(6) A veszélyes hulladék újrafeldolgozása és ártalmatlanítása előnyt élvez a nem veszélyes hulladékkal szemben.
(7) Meghatározott esetekben [105. § 3. bek. d) pont] tilos a veszélyes hulladék lerakása előzetes feldolgozás nélkül, mellyel jelentős mértékben csökken a veszélyessége, a köbtartalma vagy tömege; a 13. § f) pontja szerinti tilalom érvényben marad.
(8) A jelen törvény veszélyes hulladék kezelésére vonatkozó rendelkezései vonatkoznak arra a hulladékra is, amely egy vagy több veszélyes anyagú összetevőt tartalmaz és legalább a Hulladékkatalógus szerinti veszélyestulajdonság-elbírálás egy feltételét teljesíti.
(9) Szakmai alkalmasságot50) a veszélyeshulladék-kezelés területén való vállalkozás vonatkozásában a felsőfokú mesterképzés megszerzése jelent műszaki vagy természettudományos szakirányon, legalább hároméves szakmai gyakorlattal a veszélyeshulladék-kezelés terén, vagy felsőfokú mesterképzés megszerzése más, nem természettudományos vagy műszaki szakirányon, vagy teljesértékű általános vagy műszaki szakirányú középiskolai végzettség, legalább ötéves gyakorlattal veszélyeshulladék-kezelés terén, vagy teljesértékű általános vagy szakirányú középiskolai végzettség nem műszaki szakirányon, legalább nyolcéves szakmai gyakorlattal a veszélyeshulladék-kezelés terén; a gyakorlatba nem számítható be a tanulmányok alatti szakmai gyakorlatok ideje.
(10) A veszélyeshulladék-tároló hulladéklerakó kezelője köteles balesetelhárítási tervet kidolgozni, hogy biztosítsa
a) az idejében jött és kellő mértékű reakciót a közvetlenül fenyegető vagy bekövetkezett balesetre vagy más rendkívüli eseményre (a továbbiakban csak „esemény”),
b) az élet-, egészség-, vagyon- és környezetvédelmet szolgáló elengedhetetlen intézkedéseket az esemény hatásaival szemben és ezeknek a hatásoknak a korlátozását, beleértve a környezet megújítását is,
c) az alkalmazottak, az esemény következményeit esetleg elszenvedő nyilvánosság kellő tájékoztatását, illetve az illetékes szervek és más szervezetek tájékoztatását, amelyeknek az együttműködésére számít.
(11) A 10. bekezdés szerinti balesetelhárítási terv lehet külön jogszabályok51) szerint kidolgozott balesetelhárítási terv is, ha az megfelel a jelen törvény előírásainak.
(12) A veszélyeshulladék-lerakó üzemeltetője köteles a balesetelhárítási tervet és dokumentumokat frissíteni minden komolyabb feltételváltozáskor vagy legalább háromévente egyszer.

26. §
Kötelességek a veszélyes hulladék szállítása során a Szlovák Köztársaság területén
(1) Az, aki fuvarozóval szerződést kötött, melynek tárgya veszélyes hulladék szállítása,52) vagy maga, saját járművel veszélyeshulladék-szállítást végez (a továbbiakban csak „a veszélyes hulladék feladója”), köteles
a) biztosítani a veszélyes hulladék jelen törvénnyel, és amennyiben a veszélyes hulladék szállításához szükséges a 97. § 1. bek. f) pontja szerinti hozzájárulás is, az ebben lefektetettekkel összhangban álló szállítását,
b) a veszélyes hulladék szállítását a veszélyes hulladékok szállítására vonatkozó nemzetközi szerződéseknek53) eleget tevő gépjárművel biztosítani, amennyiben a szállítást nem saját maga végzi, köteles azt a külön jogszabályok szerint54) jogosult fuvarozó által biztosítani.
(2) A veszélyes hulladék feladója és az, akinek a veszélyes hulladékot szállítják (a továbbiakban csak „a veszélyes hulladék fogadója”), köteles
a) nyilvántartást vezetni és megőrizni a szállított veszélyes hulladékról,
b) bejelenteni a nyilvántartás a) pontban előírt adatait a veszélyes hulladék berakási, illetve a veszélyes hulladék kirakási helye szerinti, területileg illetékes járási hivatalnak; amennyiben a veszélyes hulladék szállításához az engedélyt a kerületi székhely járási hivatala adta ki, ennek a hivatalnak is,
c) lehetővé tenni az állami hulladékgazdálkodási felügyeleti hatóságoknak (112. §) a szállítás közbeni hulladékkezelés ellenőrzését; ezek kérésére bemutatni a dokumentációt,55) valamint valós és teljes tájékoztatást nyújtani a hulladékgazdálkodással kapcsolatosan,
d) végrehajtani az állami hulladékgazdálkodási felügyeleti hatóság által előírt javító intézkedéseket.
(3) A veszélyes hulladék feladója, átvevője és szállítója a veszélyes hulladék szállítása során köteles a veszélyes hulladék kísérő fuvarlevelét ellenjegyezni.
(4) A veszélyes hulladék feladója köteles a veszélyes hulladék kísérő fuvarlevelének fénymásolatát elküldeni a berakodás helye szerint illetékes járás hivatalnak és a kirakodás helye szerint illetékes járási hivatalnak; amennyiben a veszélyes hulladék szállításához az engedélyt a kerületi székhely járási hivatala adta ki, ennek a hivatalnak is.
(5) A veszélyes hulladék átvevője a 3. bekezdés szerinti ellenjegyzést követően köteles a veszélyes hulladék kísérő fuvarlevelének fénymásolatát elküldeni a berakodás helye szerint illetékes járás hivatalnak és a kirakodás helye szerint illetékes járási hivatalnak; amennyiben a veszélyes hulladék szállításához az engedélyt a kerületi székhely járási hivatala adta ki, ennek a hivatalnak is.
(6) A hulladék szállítója, mely nem feladója vagy fogadója a veszélyes hulladéknak, köteles megőrizni a veszélyes hulladék kísérőlevelét.


NEGYEDIK RÉSZ
Kiterjesztett gyártói felelősség

Első szakasz

27. §
Alapvető rendelkezések
(1) Megkülönböztetett termék a törvény ezen részének második és hetedik szakaszában szabályozott termékek csoportjába tartozó termék, melyre a kiterjesztett gyártói felelősség elve vonatkozik.
(2) Megkülönböztetett termék gyártója alatt elektroberendezések (32. §), elemek és akkumulátorok (42. §), csomagolóanyagok (52. §) gyártója, gépkocsigyártó (60. §), autógumi-gyártó (69. §), nem csomagolóanyag-jellegű termék gyártója (73. §) értendő.
(3) A kiterjesztett gyártói felelősség a megkülönböztetett termék gyártója kötelességeinek összessége, melyek a törvény ezen részében vagy külön jogszabályban meghatározásra kerültek,56) a termékre életciklusa minden szakaszában vonatkozik, célja pedig, hogy az megkülönböztetett termékből (a továbbiakban csak „megkülönböztetett hulladékáram”) ne keletkezzen hulladék és erősödjön a hulladékáram újrafelhasználása, újrahasznosítása vagy másfajta hasznosítása. A kiterjesztetett gyártói felelősség tartalmát a megkülönböztetett termék anyagösszetételére vagy szerkezetére vonatkozó követelmények, az összetételről való tájékoztatás és a megkülönböztetett hulladékáram kezelésére vonatkozó tájékoztatás, a megkülönböztetett hulladékáram kezelésének biztosítása és a felsorolt tevékenységek pénzügyi biztosításának rendelkezései alkotják.
(4) A megkülönböztetett termék gyártója köteles
a) nyilvántartásba vetetni magát a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába és jelenteni a bejegyzett adatok változásait,
b) felhatalmazott képviselőt állítani a 18-20. bekezdéssel összhangban, amennyiben a 18. bekezdésben feltüntetett megkülönböztetett termék gyártója,
c) biztosítani a megkülönböztetett termék anyagösszetételét, szerkezeti felépítését és a jelen törvényi szakasz külön részével összhangban annak megjelölését, amennyiben ilyen kötelesség rá vonatkozik,
d) teljesíteni tájékoztatási kötelességét a nyilvánosság és a megkülönböztetett termékek hulladékáramának feldolgozói vonatkozásában, a jelen törvényi szakasz külön részével összhangban,
e) biztosítani a 3. sz. mellékletben meghatározott célok teljesülését,
f) biztosítani a megkülönböztetett hulladékáram jelen törvényi szakasz külön részével összhangban történő kezelését,
g) biztosítani a megkülönböztetett hulladékáram hasznosítását és újrahasznosítását legalább az ezen megkülönböztetett hulladékáramra megszabott kötelező hasznosítási és újrahasznosítási értékhatárig a 3. sz. melléklet rendelkezései szerint,
h) nyilvántartást vezetni és megőrizni, a minisztériumnak a benne szereplő meghatározott adatokat jelenteni, a jelentett adatok jegyzékét megőrizni,
i) teljesíteni tájékoztatási kötelezettségét a megkülönböztetett termék végső felhasználója vonatkozásában a jelen törvényi szakasz külön részével összhangban és az ott meghatározott módon [105. § 3. bek. i) pont],
j) kiszámítani begyűjtői hányadát és piaci részesedési hányadát a jelen törvényi szakasz külön részével összhangban és azon adatok szerint, amelyeket a minisztérium a honlapján közzétesz; a piaci részesedési hányad kiszámításához szükséges adatokat a minisztérium legkésőbb március 20-áig teszi közzé, és a begyűjtői hányad kiszámításához szükséges adatokat a minisztérium legkésőbb júliusig 15-éig teszi közzé,
k) biztosítani a háztartási hulladék megkülönböztetett hulladékáramba tartozó, elkülönítetten gyűjtött elemei teljes mennyiségének átvételét a községben, melyben ő felel a megkülönböztetett hulladékáramért és biztosítani az így átvett megkülönböztetett hulladékáram folyamatos kezelésének finanszírozását; az e) és g) pontok rendelkezéseit ez nem érinti,
l) biztosítani a 3.a sz. mellékletben meghatározott gyűjtési célok teljesülését.
(5) A megkülönböztetett termék gyártója viseli a megkülönböztetett hulladékáramba tartozó, elkülönítve összegyűjtött hulladék begyűjtési, szállítási, ismételt felhasználásra, újrahasznosításra és hasznosításra való előkészítésének, feldolgozásának és ártalmatlanításának költségeit, kivéve, ha ezeket a kötelességeket a 37. § 3. bek., 48. § 3. bek., 56. § 8. bek., 71. § 2. bek. és 73. § (9) bekezdése szerinti személy teljesíti. Amennyiben ezt a kötelességet a hulladékgyűjtésre vagy -hasznosításra jogosult személynek fizetett költségtérítés útján valósítja meg, a költségtérítés mértéke csökken az érintett személynek a megkülönböztetett hulladékáram kezeléséből származó nyereségével. A pénzügyi kiadásokba, melyeket az első mondat értelmében a megkülönböztetett termék gyártója visel, nem tartoznak bele a hulladékgyűjtő kiépítési költségei, a hulladékhasznosító és -ártalmatlanító berendezések költségei, beleértve a mobil berendezéseket is, sem az ezen tevékenységekhez beszerzett technikai és technológiai berendezések költségei; a 81. § 4. bek. rendelkezései továbbra is érvényesek.
(6) Ha a jelen törvényi szakasz külön része másképpen nem rendelkezik, a megkülönböztetett termék gyártója biztosítja a 4. bekezdés d)-l) pontjában lefektetett kötelességek teljesítését (a továbbiakban „megkülönböztetett kötelesség”) az alábbi módok valamelyikével:
a) egyéni kezelési rendszert (a továbbiakban csak „egyéni”) hoz létre a megkülönböztetett hulladékáramra, vagy
b) a gyártói felelősség egyik szervezetével és annak megkülönböztetett hulladékáram-kezelésre társult rendszerével közösen (a továbbiakban csak „közösségi”) végzi vagy ha akkumulátorokról és szárazelemekről van szó, harmadik személy közvetítésével.
(7) A megkülönböztetett termék gyártójára, kivéve a csomagolóanyag és a csomagolóanyag-hulladék jellegű termék gyártóját, valamint a mobil akkumulátorok és elemek gyártóját, nem vonatkoznak a 6. és a 4. bekezdés a), c), g) és h) pontjának rendelkezései, ha
a) ezt a terméket kizárólag a Szlovák Köztársaság piacán és saját vállalkozása céljaira forgalmazza,
b) ha biztosítja, hogy a termék teljes életciklusa során a tulajdonában marad,
c) ezen az megkülönböztetett termékből származó hulladék termelőjévé válik, és
d) mint annak tulajdonosa biztosítja ennek a hulladéknak a kezelését a jelen törvénnyel összhangban, miközben a 4. bek. g) pontja szerinti kötelességét abban az évben teljesíti, amelyben a terméke hulladékká válik.
(8) A megkülönböztetett termék 7. bekezdésben taglalt gyártója köteles a megkülönböztetett hulladékáram koordinációs központjának jelenteni:
a) az adatokat termelése mennyiségéről, az Európai Unió más tagállamából származó (a továbbiakban csak „tagállam”), a Szlovák Köztársaság határát átlépő forgalomról, a behozatalról, a Szlovák Köztársaságból más tagállamba irányuló forgalomról vagy a megkülönböztetett termék kiviteléről,
b) a megkülönböztetett termékből származó hulladék fajtájáról és mennyiségéről, valamint
c) a megkülönböztetett termékből származó hulladék fajtájáról és mennyiségéről, melynek tulajdonosként biztosítja a begyűjtését és hasznosítását az 1. sz. melléklet R1-R11-es tevékenységeivel, vagy az első más hulladékhasznosító létesítményben más állam területén, melyben biztosítva van, hogy a hulladékhasznosítás eredménye egyenértékű lesz az 1. sz. melléklet R1-R11-es tevékenységeivel elérhető eredménnyel.
(9) A megkülönböztetett hulladékáram egyedi kezelési rendszere olyan, egymásra épülő, kölcsönösen összefüggő és a hulladékgazdálkodási versenyszféra résztvevőinek egymásrautalt tevékenysége, melynek célja a megkülönböztetett hulladékáram komplex begyűjtése és feldolgozása – beleértve a megkülönböztetett hulladékáram újrafelhasználásra és reciklálásra történő előkészítését –, és amely olyan szerződéses kapcsolatokon alapul, melynek célja a megkülönböztetett termék gyártójának kiadott engedélyben szereplő megkülönböztetett kötelességek teljesítésének biztosítása az ezeket egyedi rendszerben kezelő gyártó esetében, aki a megkülönböztetett kötelességeit a hulladékgazdálkodási versenyszféra más szereplőivel – a gyártói felelősség szervezetit kivéve – közösen teljesíti.
(10) A megkülönböztetett hulladékáram közösségi rendszerben történő kezelése olyan, egymásra épülő, kölcsönösen összefüggő és a hulladékgazdálkodási versenyszféra résztvevőinek egymásrautalt tevékenysége, melynek célja a megkülönböztetett hulladékáram komplex begyűjtése és feldolgozása – beleértve a megkülönböztetett hulladékáram újrafelhasználásra és reciklálásra történő előkészítését –, és amely olyan szerződéses kapcsolatokon alapul, melyek a megkülönböztetett termék gyártójának kiadott engedélyben szereplő megkülönböztetett kötelességek teljesítésének biztosítása érdekében a gyártói felelősség szervezete a hulladékgazdálkodási versenyszféra más szereplőivel kötött.
(11) A megkülönböztetett kötelességek teljesítéséről a megkülönböztetett termék gyártója és az illetékes gyártói felelősség szervezete között megkötött szerződéssel a megkülönböztetett termék gyártójának termékével kapcsolatos megkülönböztetett kötelességei az érintett gyártói felelősség szervezetére szállnak át, a 4. bekezdés e), g) és l) pontjában taglaltak kivételével.
(12) A megkülönböztetett termék gyártója, mely megkülönböztetett kötelességét közösségi rendszerben teljesíti, köteles a gyártói felelősség szervezetének, mellyel megkülönböztetett kötelességei teljesítése céljából szerződést kötött,
a) megtéríteni a termékeiből származó megkülönböztetett hulladékáram tényleges költségeit, leszámítva a megkülönböztetett hulladékáram kezeléséből származó nyereséget, a szelektíven összegyűjtött hulladék begyűjtése, szállítása, újbóli felhasználása, hasznosítása, reciklálása, feldolgozásra és ártalmatlanításra való előkészítésének biztosítására fordított költségeket,
b) valós és teljes adatokat és tájékoztatást, valamint együttműködést nyújtani, mely számára az adott gyártó megkülönböztetett kötelességeinek teljesítéséhez szükséges,
c) haladéktalanul jelenteni minden változást az azonosító adatokban, a jogállásban vagy tevékenységi tárgya vagy fajtája esetében, a megkülönböztetett termék összetételében, mennyiségében és tulajdonságaiban, amennyiben annak hatása lehet a megkülönböztetett kötelességek rendes teljesítésére,
d) kérésre bemutatni a bizonylatokat a Szlovák Köztársaságban piacra vitt megkülönböztetett termék mennyiségéről nyújtott adatok helyességéről, mégpedig az írásos kérvény kézhezvételétől számított 30 napon belül.
(13) A gyártói felelősség szervezete, mely időben és az elvárt terjedelemben nem teszi közzé a 28. § 4. bek. p) pontja szerinti tevékenységi jelentésének adatait, köteles a megkülönböztetett termék gyártójának, mellyel szerződést kötött a megkülönböztetett kötelességek teljesítéséről, saját költségére engedélyezni a ráfordításai hatékonyságának ellenőrzését és a köteleségek teljesítésének ellenőrzését a 28. § (4) bek. a)–c), e)–g), k), m), o), r),és z) pontja szerint, mégpedig az írásos kérvény kézhezvételétől számított 15 napon belül.
(14) A megkülönböztetett termék gyártója jogosult felbontani a szerződést a gyártói felelősség szervezetével
a) a szerződés felmondásával, kizárólag
1. 30 naptári napon belül a gyártói felelősség szervezete általi kötelességszegés megállapítását követően a 28. § (4) bek. a)–c), e)–g), k), m), o), r) vagy z) pontja szerinti kötelesség esetében; a felmondási idő 30 naptári nap, mely a felmondás kézbesítésének másnapjától kezd letelni,
2. a naptári év decemberének 31. napjával, indoklás nélkül,
b) a szerződéstől való elállással, ha a minisztérium jogerősen megszünteti a gyártói felelősségi szervezet 94. § (2) bek. szerinti engedélyét.
(15) A község jogosult felmondani a szerződést a gyártói felelősség szervezetével a naptári év decemberének 31. napjával, indoklás nélkül. A község a gyártói felelősségi szervezettel megkötött szerződést nem mondhatja fel a naptári év folyamán más okból, csak a gyártói felelősségi szervezet 28. § 4. bek. a) vagy e) pontja szerinti kötelességének megszegése miatt.
(16) A (14) bekezdés a) pontjának második alpontja szerinti felmondást a gyártói felelősség szervezetének írásban kell kézbesíteni azon naptári év szeptember 30-áig, amelyben a szerződéses viszony megszűnik. A (15) bekezdés első mondata szerinti felmondást a gyártói felelősség szervezetének kell kézbesíteni azon naptári év október 31-éig, amelyben a szerződéses viszony megszűnik.
(17) Az, aki megkülönböztetett hulladékáramot gyűjt vagy annak a gyűjtését biztosítja háztartási hulladékból és egyben nem háztartási hulladékból is, köteles biztosítani, hogy a háztartási hulladékból származó megkülönböztetett hulladékáram pénzügyileg és nyilvántartásilag el legyen választva és függetlenítve legyen a nem háztartási hulladékból származó hulladéktól; tilos az adott megkülönböztetett hulladékáram begyűjtésének keresztfinanszírozása. Az előző mondat szerinti, elkülönített gyűjtésfinanszírozási kötelezettség nem vonatkozik a csomagolóanyagok, az elem- és akkumulátorgyártók gyártói felelősségi szervezeteire és harmadik személyekre.
(18) A megkülönböztetett termék gyártója, melynek a Szlovák Köztársaság területén nincs székhelye vagy vállalkozási helyszíne, a jelen törvényben lefektetett kötelességeinek teljesítése céljából meghatalmazással állít meghatalmazott képviselőt a 19. bekezdés szerint, mely jogi személy vagy természetes személy-vállalkozó és a Szlovák Köztársaság területén székhellyel vagy vállalkozói helyszínnel rendelkezik.
(19) A meghatalmazást írásban és olyan terjedelemben kell megadni, hogy az biztosítsa a meghatalmazott képviselőnek a hozzáférést minden joghoz és kötelességhez, amit a jelen törvény a megkülönböztetett termék gyártójának előír. A meghatalmazást legalább egyéves időszakra adják meg.
(20) A 19. bekezdés szerinti meghatalmazás alapján a meghatalmazott képviselő felel a megkülönböztetett termék gyártója jelen törvény szerinti kötelességeinek teljesítéséért, miközben a saját nevében jár el.
(21) A hulladékot hasznosításra vagy reciklálásra átadni más tagállamnak vagy másnak, mint tagállamnak csak akkor lehetséges, ha az, aki a határon keresztüli szállítást vagy kivitelt biztosítja,57) bizonyítja, hogy a hulladék szállítása vagy kivitele összhangban áll a külön jogszabályokkal,58) és ha írásos bizonylata van rá, hogy a hasznosítás és a reciklálás a jelen törvényi feltételekkel egyenrangú módon történik a belső piac helyes működésének tiszteletben tartása mellett. Az ilyen átadás a jelen törvény szerinti hasznosításnak vagy reciklálásnak számít.
(22) A 4. bekezdés j) pontja szerinti kötelezettség nem vonatkozik azon csomagolóanyag-gyártóra, mely megkülönböztetett kötelességeit egyénileg teljesíti.

28. §
A gyártói felelősség szervezete és a megkülönböztetett kötelességek teljesítésének biztosítása
(1) A gyártói felelősség szervezete a Szlovák Köztársaságban székelő jogi személy, melyet kizárólag a megkülönböztetett termékek tagállamok valamelyikében székhellyel bíró gyártói alapítottak, birtokolnak vagy üzemeltetnek. A gyártói felelősség szervezete összhangban a neki kiadott engedéllyel, a megkülönböztetett kötelességek teljesítéséről megkötött szerződés alapján biztosítja a megkülönböztetett kötelességek teljesítését a megkülönböztetett termékek képviselt gyártói esetében. A gyártói felelősség szervezetének nem célja nyereséget képezni.
(2) A gyártó felelősség szervezetének alapítója, tulajdonosa vagy üzemeltetője nem lehet olyan személy, aki/amely
a) közvetlenül vagy közvetve bármilyen tulajdonrésszel, döntési vagy szavazati jogkörrel bír olyan megkülönböztetett hulladékáramot gyűjtő, hasznosító, újrafeldolgozó, feldolgozó vagy ártalmatlanító létesítmény tulajdonosa vagy üzemeltetője vonatkozásában, amely az engedélye szerinti tárgykörbe tartozik; mindezek nem vonatkoznak a hulladékot az 1. sz. melléklet R12-es tevékenységével kezelő létesítményre, mely saját tevékenységből származó hulladékot dolgoz fel,
b) közvetlenül vagy közvetve bármilyen tulajdonrésszel, döntési vagy szavazati jogkörrel bír más gyártói felelősségi szervezetben, mely azonos megkülönböztetett hulladékáram esetében jogosult tevékenységre,
c) a b) pont szerinti szervezettel összefonódásban áll ezen szervezet valamely szervében tevékenykedő személyen keresztül,
d) közvetlenül vagy közvetve bármilyen tulajdonrésszel, döntési vagy szavazati jogkörrel bír az a) pontban érintett létesítmény olyan tulajdonosa vagy üzemeltetője vonatkozásában, mely más tagállamban tevékenykedik.
(3) Gyártói felelősségi szervezetet nem hozhat létre, vagy nem lehet társtulajdonosa, nem lehet személyes résztvevője vagy szavazati jog birtokosa, illetve vagyonjogilag vagy személyileg nem állhat kapcsolatban
a) olyan személlyel, aki/amely azonos megkülönböztetett hulladékáramot kezel a tagállamok valamelyikében,
b) más gyártói felelősségi szervezettel, mely azonos megkülönböztetett hulladékáramot kezel.
(4) A gyártói felelősség szervezete köteles
a) létrehozni, finanszírozni, üzemeltetni és fenntartani a megkülönböztetett hulladékáram kezelésének működő közösségi rendszerét jogszerű működésének teljes időtartama alatt,
b) egyenlő feltételek mellett szerződést kötni a megkülönböztetett kötelességek teljesítéséről a gyártói felelősség szervezetének alapítójával, tulajdonosával, üzemeltetőjével vagy a termék gyártójával, kivéve a 8. bekezdésben taglalt eseteket; a megkülönböztetett kötelességek teljesítéséről szóló szerződést meghatározott időre kötik meg,
c) betartani a kiadott engedélyben szereplő feltételeket,
d) az összes képviselt gyártó nevében közösen teljesíteni a megkülönböztetett kötelességeket, és 
1. a nyilvántartási és bejelentési kötelesség esetében
1.1 nyilvántartást vezetni az egyes képviselt gyártók helyett egyenként is,
1.2 összegező bejelentést benyújtani a képviselt gyártók nevében és megőrizni a bejelentett adatokat,
1.3 az állami hulladékgazdálkodási hatóság kérésére bemutatni az egyes képviselt gyártók egyedi nyilvántartásait,
1.4 összesítő nyilvántartást vezetni a háztartási hulladékból elkülönítetten  összegyűjtött összetevőkről és a felvásárolt hulladékról, valamint nyilvánosságra hozni azt a gyártói felelősségi szervezet honalapján a negyedév lezárultát követő 45. napig,
2. biztosítani a megkülönböztetett hulladékáram kezelését a képviselt gyártóknak olyan terjedelemben, amely megfelel az egyes gyártók által az ezen gyártói felelősség szervezetére átruházott kötelességek összességének és amellyel biztosítja számukra a 27. § 4. bek. e)-g) pontja szerinti kötelességek teljesítését,
3. a megkülönböztetett hulladékáram kezelését biztosítani az általa képviselt gyártók esetében akkora mértékben, amely megfelel az ezen kötelesség összmennyiségének, amit az egyes képviselt gyártók a gyártói felelősségi szervezetre átruháztak és amely részükre a 27. § 4. bek. 1) pontja szerinti kötelességek teljesítését biztosítja.
e) biztosítani a megkülönböztetett hulladékáramba tartozó, a háztartási hulladék szelektíven összegyűjtött összetevői teljes mennyiségének átvételét a községtől, melyben a megkülönböztetett hulladékáramért felelős, és biztosítani a folyamatos finanszírozást az így átvett megkülönböztetett hulladékáram kezeléséhez,
f) szerződést kötni az érintett megkülönböztetett hulladékáramért felelős koordinációs központtal, ha az létezik, és teljesíteni az ebből fakadó kötelességeit, 30 napon belül attól a naptól számítva,
1. amikor a koordinációs központot a Koordinációs Központok Nyilvántartójába bejegyezték, vagy
2. hatályba lépett a gyártói felelősségi szervezet tevékenység végzésére való feljogosítása,
f) szerződést kötni az érintett megkülönböztetett hulladékáramért felelős koordinációs központtal, ha az létezik, és teljesíteni az ebből fakadó kötelességeit,
g) országos és helyi szintű, községi népszerűsítő és népművelő tevékenységet folytatni a végfelhasználók körében a megkülönböztetett hulladékáram kezeléséről, a háztartási hulladék osztályozott gyűjtéséről és a hulladékkeletkezés megelőzéséről,
h) kézbesíteni a minisztériumnak minden év január 31-ig a képviselt gyártók jegyzékét, mely tartalmazza a képviselt gyártók azonosító adatait és a képviselt gyártók által az előző naptári évben piaci forgalomba hozott termékek mennyiségi adatait,
i) legkésőbb a naptári év márciusának 31. napjáig tájékoztatni a képviselt gyártót a 27. § 4. bek. e)-g) pontja szerinti megkülönböztetett kötelességek teljesítésének mértékéről, mely a nevében történt,
j) rendszeresen ellenőrizni a képviselt gyártók által a 27. § 12. bek. b) és c) pontja szerint benyújtott adatokat legalább a képviselt gyártók öt százalékának terjedelmében három éven keresztül, és ezt követően jelezni a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet (a továbbiakban csak „felügyelet”) koordinációs központjának az ellenőrzés során megállapított hiányosságokat,
k) évente legkésőbb január 31-ig benyújtani a minisztériumnak azon községek jegyzékét, amelyekkel az érintett naptári évben szerződést kötött a megkülönböztetett hulladékáram közösségi rendszerű kezelésében való részvételről és közzétenni a községek ezen jegyzékét a gyártói felelősség szervezete székhelyének honlapján; az elektromos hulladék, használt elemek és akkumulátorok és hulladék autóabroncsok esetében a gyűjtési helyükről készült listát is,
l) haladéktalanul tájékoztatni a minisztériumot, ha olyan helyzet állt be, mely a tevékenység megszüntetéséhez vezet,
m) biztosítani, hogy a gyártói felelősségi szervezetek szervei tagjainak ne kerüljön kifizetésre jutalom a megkülönböztetett gyártó kötelességek teljesítésére befizetett térítési díjakból, és hogy a megkülönböztetett hulladékáram közös kezeléséből a jelen törvény szerint keletkezett esetleges gazdasági nyereség a keletkezés naptári évét követő naptári évben a jelen törvényből fakadó kötelességek teljesítésére legyen felhasználva vagy hogy az összes képviselt gyártónak és az olyan, előző naptári évben a megkülönböztetett kötelességek teljesítésére szerződést kötött gyártónak kerüljön kifizetésre, melyekkel a szerződéses jogviszony már megszűnt; a képviselt gyártóknak a megkülönböztetett hulladékáram közös kezeléséből a jelen törvény szerint keletkezett esetleges gazdasági nyereség elosztható a megkülönböztetett gyártó kötelességek teljesítésére a következő naptári évben befizetendő térítési díjak csökkentése formájában is,
n) minden évben legkésőbb július 31-ig kézbesíteni a minisztériumnak a 9. bekezdés szerinti beszámolót az előző naptári évről,
o) megőrizni az adatokat, melyek alapul szolgáltak a 9. bekezdés szerinti beszámoló elkészítéséhez, legalább három évig a minisztériumnak történt kézbesítéstől számítva,
p) évente nyilvánosságra hozni a saját honlapján a 9. bekezdés szerinti beszámoló adatait a 10. bekezdésben előírt terjedelemben a naptári év július 31-ig az előző naptári évre vonatkozóan,
q) teljesíteni azokat a kötelességeket, melyeket a koordinációs központ a felelősségmegosztás keretében szétoszt a községből átvett megkülönböztetett hulladékáram részével kapcsolatosan az illetékes gyártói felelősségi szervezetnek az e) ponttal összhangban, a megkülönböztetett termék gyártójának, aki megkülönböztetett kötelességeit egyénileg vagy harmadik személy közvetítésével teljesíti, mely meghaladja az elektroberendezés-gyártói felelősség érintett szervezetének összesített begyűjtési hányadát vagy a harmadik személy által képviselt elektroberendezés-gyártók, vagy a megkülönböztetett termék megkülönböztetett kötelességeit egyénileg teljesítő elektroberendezés-gyártójának begyűjtési hányadát, vagy meghaladja a képviselt elem- és akkumulátorgyártók vagy harmadik személyek összesített gyűjtési célját, vagy a megkülönböztetett kötelességeit egyénileg teljesítő elem- vagy akkumulátorgyártó helyett (a továbbiakban csak „többletmennyiség”),
r) jelenteni a többletmennyiséget a koordinációs központnak a képviselt elektroberendezés-gyártók összesített begyűjtési hányadához képest és a képviselt elem- és akkumulátorgyártók összesített begyűjtési hányadához képest a következő naptári év februárjának 28. napjáig,
s) haladéktalanul tájékoztatni a képviselt gyártókat a bírságokról, melyeket a jelen törvény megsértése miatt róttak ki,
t) bejelenteni a koordinációs központnak minden képviselt gyártót, amely késik a szerződéses viszonyból származó térítés megfizetésével 30 naptári napnál hosszabb ideje,
u) rögzíteni az elektroberendezések gyártói felelősségi szervezetének a képviselt gyártóval megkötött szerződésében a megkülönböztetett kötelességért a gyártó által fizetett térítés elszámolásának kötelességét az elektroberendezések azon mennyisége esetében, melynél határon átnyúló szállítást igazol más tagállamba vagy tagállamon kívüli országba,
v) jelentést benyújtani a minisztérium írásos felszólítása alapján, a minisztérium által megszabott határidőben az a)-u) pontokban és az (5) bekezdésbe foglalt kötelesség teljesítésének módjáról,
w) lehetővé tenni az állami felügyelet végrehajtását a hulladékgazdálkodás területén, valós és hiánytalan információkat nyújtani az a)–u) pontok szerinti kötelességek teljesítésével kapcsolatosan,
x) olyan szervet létrehozni, mely a tevékenységét ellenőrzi, amennyiben ilyennel nem rendelkezik,
y) lehetővé tenni a gyártói felelősség szervezetei tevékenységét ellenőrző szervnek az ellenőrzés végrehajtását az a), b), d), e), m), q) és r) pont szerint,
z) kidolgozni a jelentést a (9) bekezdés c), d), f)–h) pontja szerint az előző naptári negyedévre vonatkozóan és közzétenni azt a naptári negyedév lejártát követő hónap végéig, amennyiben csomagolóanyag-gyártók felelősségi szervezetéről van szó,
aa) teljesíteni a koordinációs központ általi felelős személlyé történt kijelölését követően a rá háruló kötelességeket, összhangban a 31. § 11. bek. d) pontjával és a 12. bek. a) és c) pontjával,
ab) a koordinációs központ általi sorsoláson felelős személlyé történt kijelölést követő 30 napon belül megkötni az 59. § 2. és 3. bek. szerint a szerződést, összhangban a 31. § 12. bek. a) és c) pontja szerinti eljárással a kisorsolt községgel,
ac) közzétenni honlapján a megkülönböztetett kötelességek teljesítéséről szóló szerződés mintáját és a megkülönböztetett hulladékáramokkal kapcsolatos megkülönböztetett kötelességek teljesítésére a következő naptári évre vonatkozó egységes árjegyzéket és ennek változásait minden évben október 31-éig,
ad) jelenteni a koordinációs központnak a naptári negyedév zárultát követő 25 napon belül az általa képviselt gyártók által az ezen negyedévben piaci forgalomba hozott elemek és akkumulátorok mennyiségét, valamint a használtelem és -akkumulátor mennyiségét, melyet az általa képviselt gyártók összesen begyűjtöttek és feldolgoztak az adott naptári negyedévben, a 42. § 3. bek. szerinti felosztásban, amennyiben elem- és akkumulátorgyártók felelősségi szervezetéről van szó,
ae) a naptári negyedév zárultát követő 15 napon belül beküldeni a minisztériumnak minden, az érintett naptári évben a vele a megkülönbözetett hulladékáram közösségi kezelése érdekében szerződéses viszonyban álló községek listáját érintő változást, ha csomagolásgyártók felelősségi szervezetéről van szó,
af) a könyvelési zárszámadást évente ellenőriztetni a külön jogszabály szerinti statutáris könyvvizsgálóval58c) és a statutáris könyvvizsgáló zárszámadásról szóló jelentését elküldeni a minisztériumnak a könyvvizsgálat lezárását követő 30 napon belül,
ag) részt venni a 31.a § szerinti pénzügyi garanciaalap létrehozásában, miközben a pénzügyi garanciát képező hozzájárulás összegét február 28-áig köteles befizetni,
ah) módosítani a képviselt gyártók pénzügyi hozzájárulásait a megkülönböztetett termékek tartóssága, javíthatósága, újrafelhasználhatósága, reciklálhatósága figyelembe vételével és a megkülönböztetett termékek veszélyesanyag-tartalmának figyelembe vételével.
(5) A gyártói felelősség szervezete a megkülönböztetett hulladékáram közösségi kezelésére szolgáló rendszer megalakítását, finanszírozását, üzemeltetését és működőképességének fenntarthatóságát teljes jogosult élettartama folyamán a minisztériumnak igazolja, első alkalommal ezt a gyártó felelősségi szervezeti tevékenység engedélyezésének megadásakor teszi meg, elsősorban
a) a gyártói felelősségi szervezet megalakítását és létrejöttét igazoló jogi kellékek bemutatásával, az 1. bekezdés szerinti feltételek teljesítését beleértve,
b) a megkülönböztetett hulladékáram kijelölésével, mely a megkülönböztetett hulladékáram közös kezelési rendszerének tárgya lesz, megkülönböztetve a háztartási hulladékot és a nem háztartási hulladékot,
c) a képviselt gyártók listájának bemutatásával,
d) a megkülönböztetett hulladékáram közös kezelési rendszerében biztosított tevékenységek adatainak feltüntetésével, mégpedig
1. a biztosítási módjuk leírásával, beleértve a műszaki kapacitásokat, melyek bizonyítják az alkalmasságot a tevékenység megvalósítására legalább megkülönböztetett hulladékáram begyűjtése, szállítása, feldolgozása, hasznosítása és ártalmatlanítása, valamint reciklálásra és újbóli használatra való előkészítése nagyságrendjében,
2. a gyűjtés vonatkozásában, kivéve az 1. pontban felsorolt tényeket, a begyűjtés, a gyűjtőkapacitások és gyűjtési helyszínek adatainak felsorolásával, valamint a gyűjtési célok teljesítési módjának és a megkülönbözött hulladékáramra a 3. sz. mellékletben megszabott kötelező határértékek teljesítésének igazolásával,
e) a gyártói felelősség szervezete számára a megkülönböztetett hulladékáram gyűjtését, szállítását, újrahasznosításra, hasznosításra, reciklálásra, feldolgozásra és ártalmatlanításra való előkészítését végző szerződéses partnerek listáját,
f) bemutatni azon községek listáját, melyekkel a gyártói felelősség szervezete szerződéses viszonyban áll a megkülönböztetett hulladékáramba tartozó, szelektíven gyűjtött háztartásihulladék-részek közösségi kezelése érdekében; a csomagolóanyagok gyártói felelősségi szervezete igazolja, hogy a szerződött községek összesített lakosságlétszáma megfelel a csomagolóanyagok gyártói felelősségi szervezete piaci részesedési hányadának,
g) a kiadott engedéllyel összhangban álló megkülönböztetett hulladékáram-kezelési költségek tételes lebontását; a minisztérium kérésére be kell nyújtani a költségek további lebontását is a megkülönböztetett hulladékáram kezelési tevékenységei szerint; a külön jogszabályok20) rendelkezéseit ez nem érinti,
h) a háztartási hulladék osztályozott gyűjtésének kiépítése érdekében hozott részletezett intézkedéseket és bizonyítani azok megvalósulását, ha háztartási hulladékból származó megkülönböztetett hulladékáram kezeléséről van szó; a külön jogszabályok20) rendelkezéseit ez nem érinti,
i) az adatokat a Szlovák Köztársaság területén belüli lefedettségről a megkülönböztetett hulladékáram begyűjtésének biztosítása szempontjából.
(6) A gyártói felelősségi szervezeti tevékenység hitelesítésére benyújtott kérvény esetében az 5. bekezdés d)-i) pontjai szerinti feltételek igazolása az egyes feltételek vonatkozásában
a) a d) pont esetében a feltételek elképzelt teljesítési módjainak feltüntetésével, főként az előszerződések megkötésével,
b) az e) pont esetében az a) pontban szereplő szerződéses partnerek jegyzékének benyújtásával,
c) az f) pont esetében a szerződéses partnerekkel megkötött előszerződések bemutatásával
d) a g) pont esetében a feltételezett költségek számszerűsítésével,
e) a h) pont esetében a tervezett intézkedések felsorolásával,
f) a h) pont esetében a várható területi lefedettség adataival valósul meg.
(7) A feltételek teljesítésének 6. bekezdésben előírtak szerinti igazolásával a gyártói felelősség szervezete köteles a kiadott hitelesítés jogerőre emelkedésének napjától számított három hónapon belül bizonyítani az 5. bekezdés d)-i) pontjaiban megadott módon a feltételek teljesülését.
(8) A gyártói felelősség szervezete nem köteles a 4. bekezdés b) pontja értelmében szerződést kötni a megkülönböztetett kötelességek teljesítéséről az engedélyezett tevékenységi körébe tartozó megkülönböztetett termék gyártójával, ha a megkülönböztetett termék gyártója
a) nem hajlandó elfogadni a képviselt gyártóknál egységesen érvényesítetett általános szerződéses feltételeket,
b) csődbe ment,
c) a gyártói felelősségi szervezetek bármelyikével szemben tartozása van, melyet az illetékes koordinációs központ nyilvántartása vezet, vagy
d) tevékenységét akkora mértékben fejti ki, hogy a gyártói felelősség szervezeténél megalapozott annak a kockázata, hogy nem lenne képes rendesen és időben teljesíteni szerződéses kötelességeit a megkülönböztetett termékek képviselt gyártói vonatkozásában, főként a 3. sz. melléklet szerinti begyűjtési célokat és hulladékgazdálkodási kötelező határértékeket.
(9) A gyártói felelősség szervezete köteles a minisztériumnak a 4. bekezdés n) pontja szerint kézbesíteni „A gyártói felelősség szervezete előző naptári évről szóló beszámolóját”, mely főként az alábbiakat tartalmazza:
a) az adatokat a megkülönböztetett hulladékáram mennyiségéről, mely esetében biztosította a begyűjtést, a szállítást, az újrafelhasználásra, hasznosításra, reciklálásra, feldolgozásra és ártalmatlanításra való előkészítést az egyes hulladékfajták szerint,
b) a személyek azonosító jeleit, akikkel/melyekkel biztosította az a) pontban szereplő tevékenységeket, konkrétan feltüntetve a hulladék mennyiségét és fajtáját az egyes személyeknél; ez a rendelkezés vonatkozik a Szlovák Köztársaság területén kívül működő személyekre is, ha a felsorolt tevékenységek teljesítésére a közreműködésükkel került sor,
c) a tájékoztatást a megkülönböztetett hulladékáram begyűjtésének, hasznosításának, reciklálásának, feldolgozásának és ártalmatlanításának biztosítása módjáról,
d) a tájékoztatást a 3. sz. melléklet szerinti célok és kötelező határértékek teljesítéséről és a többletmennyiségről,
e) a tájékoztatást a megkülönböztetett hulladékáram általa képviselt gyártók által piacra juttatott mennyiségéről; ha csomagolóanyagról van szó, arról a mennyiségről szóló adatot is, mely a felhasználást követően nem lesz része a háztartási hulladék elkülönítetten gyűjtött részének, bár a képviselt gyártók piaci forgalomba hozták,
f) a tájékoztatást a megkülönböztetett hulladékáram közös kezelési költségeinek finanszírozási módjáról és a megkülönböztetett hulladékáram közös kezelési rendszerében végzett tevékenységek költségeiről,
g) a tájékoztatást a nyereség elosztásáról vagy az esetleges veszteség kiegyenlítéséről,
h) a tájékoztató és ismeretterjesztő tevékenységekre fordított kiadások összegét, és ezen tevékenységek rövid leírását,
i) a helyszínek és létesítmények jegyzékét, melyek közreműködésével a megkülönböztetett hulladékáram begyűjtésre kerül,
j) a tájékoztatást a tulajdonosi szerkezetéről,
k) a tájékoztatást a személyek b) pont szerinti kiválasztásának eljárásáról.
(10) A gyártói felelősség szervezete közzéteszi a 9. bekezdés szerinti jelentést az c), d). f)-h), j) és k) pontok szerinti terjedelemben. Ez a rendelkezés a személyi adatok védelméről szóló külön jogszabály59) előírásait nem érinti.
(11) A gyártói felelősség szervezete köteles a községnek – melyben a háztartási hulladékból származó megkülönböztetett hulladékáram gyűjtését biztosítja – lehetővé tenni, hogy a helyi háztartásihulladék-kezelő rendszere bekapcsolódjon a gyártói felelősség szervezete által működtetett megkülönböztetett hulladékáramot kezelő közös rendszerbe.
(12) A szerv, mely jogosult a gyártói felelősség szervezete tevékenységének ellenőrzésére,
a) jogosult az illetékes gyártói felelősségi szervezet kötelességteljesítésének ellenőrzésére az (1) – (11) bekezdések értelmében,
b) azonnal jelenti a minisztériumnak vagy a felügyeletnek, hogy a gyártói felelősség szervezete nem tette lehetővé a) pont szerinti tevékenysége végrehajtását,
c) az állam két képviselőjéből is áll, akiket a Szlovák Köztársaság környezetvédelmi minisztere nevez ki (a továbbiakban csak „miniszter”), s ez a javaslat a gyártó felelősségi szervezet legfelsőbb szervére nézve kötelező.
(13) A megkülönböztetett kötelességek teljesítéséről szóló (4) bekezdés b) pontja szerinti szerződésnek tartalmaznia kell a megkülönböztetett termék gyártója által befizetett pénzeszközök visszatérítésének módját és végrehajtását, ha a gyártói felelősségi szervezet megszüntetésére kerülne sor.

29. §
A megkülönböztetett kötelességek egyéni teljesítése
(1) A megkülönböztetett termék gyártója, aki a megkülönböztetett kötelességeit egyénileg teljesíti, a megkülönböztetett hulladékáram viszonylatában a saját megkülönböztetett termékeiből származó hulladékhoz a 27. § 4. bekezdése szerint kötődő kötelességeken kívül köteles még
a) létrehozni, üzemeltetni és fenntartani a megkülönböztetett hulladékáram kezelésének működőképes rendszerét, egyéni kötelességteljesítésének teljes időszaka alatt,
b) betartani a megszerzett engedélyben szereplő feltételeket,
c) szerződést kötni a megkülönböztetett termékéből származó megkülönböztetett hulladékáram koordinációs központjával – amennyiben az létezik – és teljesíteni a rá háruló kötelességeket a koordinációs központnak a Koordinációs Központok Nyilvántartójába történt bejegyzése napjától számított 30 napon belül, vagy a megkülönbözetett hulladékáram egyéni kezelésére kiadott jogosítvány jogerőre emelkedésének napjától; ez a kötelezettség nem vonatkozik arra a csomagolóanyag-gyártóra, mely megkülönböztetett kötelességét egyénileg teljesíti.
d) a tájékoztató és ismeretterjesztő tevékenységet folytatni a járásban, melyben hulladékgyűjtést biztosít, a végfelhasználók vonatkozásában a megkülönböztetett hulladékáram kezelésével kapcsolatosan, az osztályozott gyűjtésről és a hulladék keletkezésének megelőzéséről, kivéve a csomagolóanyagokból származó hulladékot,
e) a minisztérium és a koordinációs központ kérésére bemutatni a bizonylatokat a 27. § 4. bek. h) pontja nyújtott információk és adatok helyességéről,
f) haladéktalanul tájékoztatni a minisztériumot arról, hogy olyan helyzet következett be, mely a tevékenysége beszüntetéséhez vezet,
g) kézbesíteni a minisztériumnak minden évben legkésőbb a naptári év július 31. napjáig a beszámolót az egyéni kezelési rendszer működőképességéről az előző naptári év vonatkozásában,
h) megőrizni az adatokat, melyek a g) pont szerinti beszámoló alapját képezték legalább három éven át a beszámoló minisztériumnak történt kézbesítésétől számítva,
i) jelenteni a minisztériumnak minden változást a megkülönböztetett hulladékára egyéni kezelésében legkésőbb a változás beálltát követő 30. napig, és a minisztérium kérésre ezt a változást adatolni,
j) teljesíteni a kötelességeket, melyek a koordinációs központ általi felelősségelosztás alapján a 31. § 11. bek. c) pontja szerinti többletmennyiséghez kötődnek, és amely őt határozta meg felelősként a pótlólag hulladékelszállítás biztosítására a 31. § 11. bek. d) pontja szerint; ez a kötelezettség nem vonatkozik arra a gyártóra, mely megkülönböztetett kötelességét egyénileg teljesíti,
k) bejelenteni a koordinációs központnak az elektromos berendezés gyártója saját visszagyűjtési hányadát meghaladó többletmennyiséget, valamint a használt elemek és akkumulátorok gyűjtési célját meghaladó mennyiséget a következő naptári év januárjának 31. napjáig,
l) a minisztérium írásos felszólítására beterjeszteni a jelentést az a)–k) pontokba foglalt kötelesség teljesítésének módjáról,
m) lehetővé tenni az állami felügyelet gyakorlását a hulladékgazdálkodásban, valamint valós és teljes adatokat nyújtani az a)–k) pontok szerinti kötelességek teljesítésére vonatkozóan,
n) jelenteni a koordinációs központnak a naptári negyedév zárultát követő 25 napon belül az ezen negyedévben piaci forgalomba hozott elemek és akkumulátorok mennyiségét, valamint a használtelem és -akkumulátor mennyiségét, melyet begyűjtöttek és feldolgoztak az adott naptári negyedévben, a 42. § 3. bek. szerinti felosztásban,
o) részt venni a 31.a § szerinti pénzügyi garanciaalap létrehozásában, miközben a pénzügyi garanciát képező hozzájárulás összegét február 28-áig köteles befizetni; ez a kötelesség nem vonatkozik a csomagolásgyártókra, melyek megkülönböztetett kötelességeiket egyénileg teljesítik.
(2) A megkülönböztetett termék gyártója, aki/amely megkülönböztetett kötelességeit egyénileg teljesíti a megkülönböztetett hulladékáram működőképes egyéni rendszerének kialakítását, üzemeltetését és fenntartását, a megkülönböztetett hulladékáram egyéni kezelését az egyéni teljesítés egész időtartama alatt igazolja a minisztériumnak, legelőször az egyéni kötelességteljesítés hitelesítését indítványozó kérvénye benyújtásakor, elsősorban
a) a megkülönböztetett termék meghatározásával, mely esetében biztosítani fogja a megkülönböztetett kötelességek teljesítését,
b) a megkülönböztetett hulladékáram meghatározásával, mely a megkülönböztetett hulladékáram egyéni kezelési rendszerének tárgya lesz,
c) a megkülönböztetett hulladékáram egyéni kezelési rendszerében biztosított tevékenységek adatainak feltüntetésével, mégpedig
1. a biztosítási módjuk leírásával, beleértve a műszaki kapacitásokat, melyek bizonyítják az alkalmasságot a tevékenység megvalósítására legalább megkülönböztetett hulladékáram begyűjtése, szállítása, feldolgozása, hasznosítása és ártalmatlanítása, valamint reciklálásra és újbóli használatra való előkészítése nagyságrendjében,
2. a gyűjtés vonatkozásában, kivéve az első pontban felsorolt tényeket, a begyűjtés, a gyűjtőkapacitások és gyűjtési helyszínek adatainak felsorolásával, valamint a gyűjtési célok teljesítési módjának és a megkülönbözött hulladékáramra a 3. sz. mellékletben megszabott kötelező határértékek teljesítésének igazolásával,
d) a megkülönböztetett hulladékáram egyéni kezelési rendszere számára a megkülönböztetett hulladékáram gyűjtését, szállítását, újrahasznosításra, hasznosításra, reciklálásra, feldolgozásra és ártalmatlanításra való előkészítését végző szerződéses partnerek listáját,
e) a kiadott engedéllyel összhangban álló megkülönböztetett hulladékáram-kezelési költségek tételes lebontását; a minisztérium kérésére be kell nyújtani a költségek további lebontását is a megkülönböztetett hulladékáram kezelési tevékenységei szerint; a külön jogszabály20) rendelkezéseit ez nem érinti,
f) az adatokat a Szlovák Köztársaság területén belüli lefedettségről a megkülönböztetett hulladékáram begyűjtésének biztosítása szempontjából; a kötelezettség nem vonatkozik arra a csomagolóanyag-gyártóra, mely megkülönböztetett kötelességét egyénileg teljesíti.
g) elektroberendezések gyártója esetén az összes garancia nagyságának és fajtájának bemutatásával, mégpedig bank vagy külföldi bankfiók által kiállított igazolással a Környezetvédelmi Alap60) javára külön bankszámlán zárolt pénzeszközök nagyságáról, vagy biztosítótól a megfelelő biztosítás megkötéséről.
(3) A kötelességek egyéni teljesítésének tevékenységeihez engedélyezést kérő kérvény benyújtásakor a 2. bekezdés c)-f) pontjaiban feltüntetett feltételek teljesítését igazolni az alábbi módon kell:
a) a c) pont vonatkozásában a tervezett teljesítési mód feltüntetésével, mégpedig főként az előszerződés bemutatásával,
b) a d) pont vonatkozásában az a) pont szerinti szerződéses partnerek jegyzékének benyújtásával,
c) az e) pont vonatkozásában a várható költségek részletezésével,
d) az f) pont vonatkozásában a várható területi lefedettség adataival.
(4) A feltételek teljesítésének 3. bekezdésben megadott módon történő igazolását követően a megkülönböztetett termék gyártója a kiadott engedély hatályba lépésétől számított három hónapon belül köteles bizonyítani a feltételek teljesítését a 2. bekezdés c)-f) pontja szerinti módszerrel.

30. §
A megkülönböztetett termék gyártójának bejegyzése és törlése a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásában
(1) A megkülönböztetett termék gyártója termékének a Szlovák Köztársaság piacára történő bevezetése előtt köteles a minisztériumnak kézbesíteni kérvényét, egyben mellékelni nyilatkozatát, hogy teljesíteni fogja egyénileg a megkülönböztetett kötelességeit, vagy mellékelni az igazolást a 3. bekezdés szerint. A megkülönböztetett termék gyártója, mely a 27. § 7. bekezdése szerint teljesíti kötelességeit a megkülönböztetett termék vonatkozásában, köteles a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába (regiszterébe) való felvételéről szóló kérvényéhez mellékelni a 4. bekezdés szerinti nyilatkozatot. A megkülönböztetett termék azon gyártója, mely nincs felvéve a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába, nem hozhat forgalomba megkülönbözetett terméket a Szlovák Köztársaság piacán.
(2) Ha a megkülönböztetett termék gyártója megkülönböztetett kötelességeit egyénileg fogja teljesíteni, legkésőbb a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába történt bejegyzésétől számított 6. hónap végéig köteles megszerezni a jogosultságot a megkülönböztetett kötelességei teljesítéséhez szükségek tevékenységek végzésére. Ha ez alatt az idő alatt a megkülönböztetett termékek gyártója nem szerzi meg a jogosultságot, a nyilvántartásba vétele csak akkor érvényes, ha ugyanezen időszakban igazolást nyújt be a 3. bekezdés értelmében.
(3) Ha a megkülönböztetett termék gyártója megkülönböztetett kötelességeit közös rendszerben fogja teljesíteni, az 1. bekezdés szerinti kérvényéhez köteles mellékelni az igazolást a megkülönböztetett kötelességei teljesítésére a gyártói felelősségi szervezettel megkötött szerződésről. Ha az elemek és akkumulátorok gyártója megkülönböztetett kötelességeit harmadik személy közreműködésével fogja teljesíteni, köteles az 1. bekezdés szerinti kérvényhez egyidejűleg mellékelni az igazolást a megkülönböztetett kötelességek teljesítéséről harmadik személlyel megkötött szerződésről.
(4) A nyilatkozatnak, melyet a megkülönböztetett termék gyártója, mely a 27. § 7. bekezdése szerint fogja teljesíteni kötelességeit a megkülönböztetett termékkel kapcsolatosan, tartalmaznia kell
a) az adatot, hogy mely megkülönböztetett termékek esetében fogja kötelességeit egyedi módon teljesíteni,
b) tényekkel alátámasztani, hogy képes a 27. § 7. bekezdése szerinti feltételek megtartására.
(5) A minisztérium a megkülönböztetett termék gyártóját bejegyzi a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába az 1. bekezdéssel összhangban álló kérvény kézbesítésétől számított tíz munkanapon belül.
(6) A megkülönböztetett termék gyártója köteles a minisztériumnak bejelenteni az 1. bekezdés szerinti kérvényben vagy annak mellékletében szereplő nyilvántartásba vett adatok minden változását, mégpedig 30 napon belül a változás bekövetkeztétől számítva, a minisztérium felszólítására pedig a bejelentetett változást megfelelő módon adatolni is kell. 
(7) Ha a 6. bekezdés szerinti adatváltozás a megkülönböztetett kötelességek egyéni teljesítésére való áttérést, a megkülönböztetett kötelességek harmadik személy általi teljesítésére vagy a kötelességteljesítés 27. § 7. bek. szerinti teljesítésére való áttérést érinti, a megkülönböztetett termék gyártója köteles az ilyen változást 15 napos határidőn belül jelenteni a változás bekövetkeztétől számítva. Ha a változás a kötelességek közös teljesítésére vagy harmadik személy általi teljesítésére való áttérésről szól, a megkülönböztetett termék gyártója köteles a bejelentéssel együtt a 3. bekezdés szerinti igazolást is benyújtani. Ha a változás a 27. § 7. bekezdése szerinti kötelességteljesítésre való áttérést jelent, a megkülönböztetett termék gyártója köteles a bejelentéssel együtt a 4. bekezdés szerinti nyilatkozatot is benyújtani.
(8) A minisztérium a nyilvántartott adatok változásait a megkülönböztetett termék gyártójának 6. bekezdés szerinti bejelentése alapján bejegyzi, vagy saját kezdeményezésre, ha a nyilvántartásba vett adatok nem állnak összhangban a valós állapottal.
(9) A minisztérium törli a megkülönböztetett termék gyártóját a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásából legkésőbb 30 napon belül azt követően, ha bekövetkezik az alábbi tényállások valamelyike:
a) a minisztérium megállapítja a megkülönböztetett termék nyilvántartásba vett gyártójának megszűnését,
b) a megkülönböztetett termék nyilvántartásba vett gyártója kéri a törlést,
c) a megkülönböztetett termék gyártója nem teljesíti 2. bek. szerinti kötelességét,
d) a megkülönböztetett termék gyártója nem teljesíti 7. bek. szerinti kötelességét,
e) a megkülönböztetett termék gyártója már nem teljesíti megkülönböztetett kötelességeit a 27. § 6., 7. bekezdésével vagy a 44. § 2. bekezdésének rendelkezéseivel összhangban, és
1. nem nyújtotta be a 3. bek. szerinti igazolást,
2. nem szerzett jogosultságot a kötelességek egyéni teljesítésére, vagy
3. nem vált vagy nem is volt olyan személy, mely a 27. § 7. bek.-ben feltüntetett feltételeknek megfelel.
(10) A Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartása szabadon elérhető a minisztérium honlapján, kivéve a külön jogszabályok20) által védett adatokat.

31. §
Koordinációs központ
(1) A koordinációs központ külön jogszabály61) szerint létrehozott jogi személy a jelen törvényben a megkülönböztetett hulladékáramra vonatkozóan meghatározott kötelességek teljesítése céljából, és nem nyereségorientált; és amely be van jegyezve a Koordinációs Központok Nyilvántartójába.
(2) Minden egyes megkülönböztetett hulladékáramra csak egy koordinációs központ hozható létre; ha elektromos hulladékról van szó, tekintet nélkül a 6. sz. mellékletben felsorolt kategóriákra, ha használt elemekről és akkumulátorokról, tekintet nélkül a 42. § 3. bekezdésében feltüntetett tagolódásra. A csomagolásból és nem csomagolóanyagokból származó hulladékokra egy közös koordinációs központ is alapítható. 
(3) A megkülönböztetett hulladékáram koordinációs központjának alapítói kizárólag gyártói felelősségi szervezetek és megkülönböztetett terméke gyártói lehetnek, melyek egyénileg teljesítik megkülönböztetett kötelességeiket ezen megkülönböztetett hulladékáram vonatkozásában; amennyiben használt elemekről és akkumulátorokról van szó, alapító lehet harmadik személy (44. §) is.
(4) A minisztérium felhívást tesz közzé a megkülönböztetett hulladékáram koordinációs központjának létrehozására, s ennek alapján egy hónapon át a (3) bekezdés szerinti személyek írásban jelezhetik a minisztériumnak érdeklődésüket a koordinációs központ megalapításában való részvétel iránt saját honlapjukon keresztül. A minisztérium ezen egy hónapos határidő leteltét követően haladéktalanul értesítést küld minden bejelentkezett személynek a rá vonatkozó azonosító adatokról és az elérhetőségekről.
(5) Ha a 4. bekezdés szerinti felhívás közzétételi napjától számított négy hónapos határidőn belül nem alakul meg a megkülönböztetett hulladékáram koordinációs központja, a minisztérium az ezen hulladékáram koordinációs központjának megalapítására kötelezi azon személyeket, amelyeket a (3) bekezdés személyek köréből a minisztérium kijelöl úgy, hogy összegezve a megkülönböztetett termékek gyártói legalább a teljes piaci hányad 60 százalékának előállítóit képviseljék.
(6) A koordinációs központ alapítói kötelesek haladéktalanul tájékoztatni a minisztériumot a központ létrehozásáról. A koordinációs központ alapítói a megalakulást követően a koordinációs központ tagjaivá válnak és szerződést kell kötniük a koordinációs központtal a 28. § 4. bek. f) pontja, a 29. § 1. bek. c) pontja vagy a 44. § 8. bek. b) vagy c) pontja szerint, valamint a koordinációs központtal megkötött szerződéssel kell bírniuk a 28. § 4. bek. f) pontja, a 29. § 1. bek. c) pontja vagy a 44. § 8. bek. d) pontja szerint.
(7) Ha nem alakul koordinációs központ a 4. és 5. bekezdés értelmében, a minisztérium független harmadik személyt bíz meg a koordinációs központ feladatainak teljesítésével, annak előzetes hozzájárulását követően.
(8) A koordinációs központ megalapításáról szóló szerződésnek mindenképpen tartalmaznia kell
a) a koordinációs központ nevét és székhelyét,
b) a kötelességteljesítési jogköreit a 11-15. bekezdés szerint,
c) a szervek megnevezését, azok jogköreit és létrehozásuk módját,
d) a koordinációs központot megalapító személyek (jogalanyok) jegyzékét és a 3. bekezdés szerinti feltételek teljesítésének bizonyítási módját,
e) a koordinációs központ szervei első tagjainak azonosító adatait,
f) a megkülönböztetett termékekhez kötődő megkülönböztetett kötelességeiket egyénileg teljesítő gyártói, a gyártói felelősségi szervezetek és harmadik személyek finanszírozási hányadának meghatározási rendszerét a koordinációs központ finanszírozásában,
g) a többletmennyiségek koordinációs központ többi tagjának javára történő átadási módját és az azt követő felelősségmegosztást a többletmennyiség vonatkozásában,
h) a koordinációs központ gazdálkodásának és igazgatásának alapelveit,
i) a koordinációs központi tagság keletkezésének és megszűnésének feltételeit,
j) a koordinációs központ önkéntes megszüntetésének módját és formáját,
k) a hulladék gumiabroncsok azon mennyiségének felajánlási módját a koordinációs központ hulladék-gumiabroncs hulladékárama többi tagja javára, mellyel meghaladják a gyártói felelősségi szervezet által képviselt gumiabroncsgyártók összesített piaci hányadát, valamint a hulladék gumiabroncsok azon mennyiségének felajánlási módját a koordinációs központ hulladék-gumiabroncs hulladékárama többi tagja javára, mellyel meghaladják a megkülönböztetett kötelességeiket egyénileg teljesítő gumiabroncsgyártók piaci hányadát, amennyiben megkülönböztetett hulladék-gumiabroncs hulladékáramáról van szó,
l) a 31.a § szerinti pénzügyi garanciaalap létrehozásának módját és annak részleteit.
(9) A megkülönböztetett hulladékáram koordinációs központja és megkülönböztetett kötelességeiket egyénileg teljesítő megkülönböztetett termékek gyártói [29. § 1. bek. c) pont], a megkülönböztetett termékek gyártóit tömörítő gyártói felelősségi szervezetek [28. § 4. bek. f) pont] és harmadik személyek [44. § 8. bek. d) pont] között megkötött szerződés megszűnik az autorizáció 94. § (2)–(5) bek. szerinti jogerős megszüntetésének napján vagy megszűnésével. A megkülönböztetett hulladékáram koordinációs központjának tagjai az autorizáció 94. § (2)–(5) bek. szerinti jogerős megszüntetésének napján vagy megszűnésével elveszítik jogosultságukat a megkülönböztetett hulladékáram koordinációs központja (11)–(15) bekezdések és a 31.a § szerinti kötelességeinek teljesítésében való részvételre.
(10) A részleteket a koordinációs központ szervezési felépítéséről az alapszabályzat (statútum) tartalmazza, melyet a koordinációs központ a honlapján közzétesz.
(11) A koordinációs központ köteles
a) telefonos ügyfélvonalat létrehozni és működtetni a községek, a hulladéktermelők és hulladéktulajdonosok számára,
b) a megkülönböztetett termékekhez kötődő megkülönböztetett kötelességeiket egyénileg teljesítő gyártók [29. § 1. bek. c) pont], harmadik személyek és a gyártói felelősségi szervezetek adatai alapján nyilvántartani és kiértékelni a Szlovák Köztársaság területi lefedettségét harmadik személyek rendszereivel, a megkülönböztetett hulladékáram egyéni kezelési rendszereivel és a megkülönböztetett hulladékáram közös rendszereivel azon célból, hogy azonosítani lehessen, mely községek nem tartoznak bele ezekbe a rendszerekbe,
c) megosztani a felelősséget, a pénzügyi felelősséget beleértve a felkínált többletmennyiség vonatkozásában a gyártói felelősségi szervezetek, harmadik személyek és a megkülönböztetett termékekhez kötődő megkülönböztetett kötelességeiket egyénileg teljesítő gyártók között, a felelősségük hányadának megállapítása érdekében, összhangban a koordinációs központ létrehozásáról szóló szerződéssel, diszkriminációmentes feltételek mellett és piaci részesedésük arányában, valamint jelenteni a felosztást a gyártói felelősségi szervezetnek, harmadik személynek és a megkülönböztetett termékhez kötődő megkülönböztetett kötelességeket egyénileg teljesítő gyártónak a következő naptári év március hónapjának 31. napjáig,
d) fogadni az információkat az elszállítás biztosításának hiányáról, beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladék jelen törvény szerinti gyűjtési helyről történő elszállítása folyamatosságának megszakadásáról, és haladéktalanul biztosítani az ilyen állapot jóvátételét pótlólagos elszállításért felelős személy kijelölésével; ha a szerződéses kötelesség megsértése miatt nem volt biztosítva az elszállítás, az ilyen szállítás költségei azt a személyt terhelik, mely a szerződéses kötelességét megsértette; ez a kötelesség nem vonatkozik az elöregedett gépkocsikra,
e) fogadni és feldolgozni az adatokat a gyártói felelősségi szervezetektől, harmadik személyektől és a megkülönböztetett termékekkel kapcsolatos, megkülönböztetett kötelességeiket egyénileg teljesítő gyártóktól [29. § 1. bek. c) pont] a piacra vitt megkülönböztetett termékek mennyiségéről és a termékeikből származó hulladék mennyiségéről, melynek vonatkozásában a begyűjtést biztosították,
f) vezetni és frissíteni a 28. § 4. bek. t) pontja szerint bejelentetett az adósok jegyzékét és abból a gyártói felelősség szervezetének kérésére tájékoztatást adni a megkülönböztetett termék konkrét gyártójának pénzügyi megbízhatósága ellenőrzése céljából,
g) a minisztérium írásos felszólítására a minisztérium által megszabott határidőben benyújtani a kért, a megkülönböztetett kötelességek teljesítésére vonatkozó adatokat,
h) együttműködni a minisztériummal és a felügyelettel a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába be nem jegyzett megkülönböztetett termékgyártók és azon megkülönböztetett termékgyártók felderítésében, melyek nem teljesítik a jelen törvény szerinti megkülönböztetett kötelességeiket,
i) haladéktalanul tájékoztatni a minisztériumot és a felügyeletet az egyes gyártói felelősségi szerveztek, harmadik személyek tevékenységében tapasztalt fennakadásokról, és a megkülönböztetett kötelességeiket egyénileg teljesítő megkülönböztetett termékgyártók adatnyilvántartásában és –kimutatásaiban tapasztalt hiányosságokról [29. § 1. bek. c) pont],
j) titoktartásra kötelezni minden személyt, aki munkajogi vagy ehhez hasonló jogviszonyban áll a koordinációs központtal, és aki ezen jogviszonyából eredően kapcsolatba kerül a tagok adataival,
k) diszkriminációmentes feltételek mellett szerződést kötni a gyártói felelősség szervezetével, a megkülönböztetett termék gyártójával, mely megkülönböztetett kötelességeit egyénileg teljesíti vagy harmadik személlyel, mely a szerződéskötést kérte [28. § (4) bek. f) pont, 29. § (1) bek. c) pont, 44. § (8) bek. d) pont] a kérvény benyújtását követő 30 napon belül; az aláírt szerződést a koordinációs központ köteles haladék nélkül elküldeni a minisztériumnak,
l) kidolgozni a jelentést a koordinációs központ előző negyedévi kötelességteljesítésének módjáról, mely elsősorban az a) – e) és q) pont és a (12) – (15) bek. szerinti adatokat tartalmazza; a kidolgozott jelentést a koordinációs központ az őt ellenőrző szervnek köteles benyújtani a naptári negyedév lezárását követő hónap végéig és közzétenni a saját honlapján,
m) lehetővé tenni a hulladékgazdálkodási hatóságnak az állami felügyelet végrehajtását, valamint valós és teljes adatokat szolgáltatni az a) – l) pontok szerinti kötelességek teljesítésére vonatkozóan,
n) létrehozni a koordinációs központ ellenőrző szervét, ha még nem létezik,
o) lehetővé tenni a szervnek, mely a koordinációs központ tevékenységét ellenőrzi, a (11) – (15) bekezdés szerinti ellenőrző tevékenység végzését,
p) biztosítani az előző naptári évre vonatkozóan, melyben a pénzügyi garancia eszközei felhasználásra kerültek, a könyvelési zárszámadás külön jogszabály szerinti58c) statutáris könyvvizsgáló általi felülvizsgálatát és a statutáris könyvvizsgáló zárszámadásról szóló jelentését elküldeni a minisztériumnak a könyvvizsgálat lezárását követő 30 napon belül,
q) létrehozni a koordinációs központ alapítóinak és tagjainak befizetéseiből a pénzügyi garanciaalapot a 31.a § értelmében a koordinációs központ Koordinációs Központok Nyilvántartásába történt bejegyzésétől számított 90 napon belül,
r) a minisztérium által megbízott személynek jelenteni a 31.a § szerinti pénzügyi garanciaalap adatait és azoknak minden változását,
s) szükség szerint, legalább évente egyszer biztosítani a párbeszédet a hulladékgazdálkodásban működő jogalanyokkal.
(12) A csomagolásokból és csomagolóanyag-hulladékokból származó hulladékáram koordinációs központja a 11. bekezdésben taglaltakon kívül köteles
a) a község kérésére a c) pontban megadott módon meghatározni, mely gyártói felelősségi szervezet fogja biztosítani a háztartási hulladék megkülönböztetett hulladékáramba tartozó, elkülönítetten összegyűjtött összetevőjének kezelését azon községben, mely nem kötött szerződést semmilyen gyártói felelősségi szervezettel, 
b) a község kérésére közvetíteni és koordinálni a kommunikációt a megkülönböztetett hulladékáram összes gyártói felelősségi szervezetével a célból, hogy a község szerződést köthessen gyártói felelősségi szervezettel,
c) sorsolást rendezni, mellyel meghatározható a község szerződéses partnere a megkülönböztetett hulladékára gyártói felelősségi szervezetei közül olyan község esetében, amellyel önkéntesen a csomagolásokból és csomagolóanyag-hulladékokból származó hulladékáram egyetlen gyártói felelősségi szervezete sem kötött szerződést a közösségi hulladékkezelési rendszerbe való bekapcsolódásról, 
d) független személyt62) biztosítani, ha ez szükséges, a viták rendezése érdekében a község és a c) pont szerint kisorsolt gyártói felelősségi szervezet szerződéskötése során,
e) jelenteni a minisztériumnak, hogy nem képes teljesíteni az a) – c) pontok szerinti és a (11) bekezdés c) és d) pontja szerinti kötelességeit; a minisztérium a csomagolóanyagok és nem csomagolóanyagok hulladékárama koordinációs központjának meghatározza e kötelességek teljesítésének módját.
(13) Az elektromos hulladékáram koordinációs központja a 11. bekezdésben taglalt kötelességeken kívül köteles
a) a háztartásokból származó történelmi elektromos hulladékkal kapcsolatos felelősséget megosztani az egyes gyártói felelősségi szervezetek és megkülönböztetett termékgyártók között a piaci részesedésük arányában,
b) a 16. § 4. bek. b) és a 41. § n) pontja szerint bejelentetett elektromos hulladékmennyiségeket szétosztani az érintetett elektroberendezések gyártói felelősségi szervezetei és az érintett elektroberendezések gyártói között, melyek a megkülönböztetett kötelességeiket egyénileg teljesítik, mégpedig a 32. § 28. bek. értelmében vett piaci részesedésük szerint; ezek a személyek jogosultak a nekik leosztott mennyiségeket a 27. § 4. bek. e) pontja szerinti kötelességük teljesítésének részeként felhasználni.
(14) A használt elemek és akkumulátorok hulladékáramának koordinációs központja a 11. bekezdés szerinti kötelességeken kívül köteles
a) a naptári negyedév elteltétől számított 45 napon belül közzétenni az adott naptári negyedévben összegyűjtött és újrahasznosított elemek és akkumulátorok mennyiségét a 42. § 3. bekezdése szerinti lebontásban,
b) a 16. § 4. bek. b) pontja szerint bejelentett használtelem- és használtakkumulátor-mennyiségeket szétosztani az elem- és akkumulátorgyártók érintetett gyártói felelősségi szervezetei, az érintett harmadik személyek és azon érintett elem- és akkumulátorgyártók között, melyek egyénileg teljesítik megkülönböztetett kötelességeiket, mégpedig piaci részesedésük arányában a 42. § 20. bek. szerint; ezek a személyek jogosultak a nekik leosztott mennyiségeket a 27. § 4. bek. e) pontja szerinti kötelességük teljesítésének részeként felhasználni,
c) felosztani a 112. § (10) bek. szerinti megkülönböztetett kötelességekre fordított költségeket azon elem- és akkumulátorgyártók gyártói felelősségi szervezetei között, melyek biztosították más elem- és akkumulátorgyártók helyett a megkülönböztetett kötelességeik teljesítését.
(15) A hulladék gumiabroncsok hulladékáramának koordinációs központja a (11) bekezdésbe foglalt kötelességek teljesítésén kívül köteles jelenteni a minisztériumnak az összegyűjtött hulladék gumiabroncsok mennyiségeit a naptári évre vonatkozóan a következő év április 30-áig.
(16) Ha a megkülönböztetett hulladékáram koordinációs központja megszűnik, a minisztérium felhívást tesz közzé a 4. bekezdés szerint, és a koordinációs központ létrehozatali folyamatában a 4-7. bekezdésben leírt eljárás szerint jár el.
(17) A szerv, mely a koordinációs központ tevékenységét ellenőrzi,
a) jogosult az érintett koordinációs központ (11) bekezdés b), c), d), e), l) és k) pontja, valamint (12) bekezdés b) és c) pontja és (13) és (14) bekezdés szerinti kötelességeit ellenőrizni,
b) jogosult betekinteni minden, a koordinációs központ tevékenységét érintő iratban és feljegyzésbe,
c) haladéktalanul jelenti a minisztériumnak és a felügyeletnek, hogy a koordinációs központ nem tette lehetővé tevékenysége végzését az a) vagy b) pont értelmében,
d) magába foglalja
1. az állami képviselőket, akik a szerv tagságának több mint a felét teszik ki és akiket a miniszter javasol úgy, hogy a javaslat a koordinációs központ legfelsőbb szervére nézve kötelező érvényű,
2. egy tagból, akit a városok és falvak mérvadó országos társulásának statutáris szerve javasol, és a javaslat a koordinációs központ legfelsőbb szervére nézve kötelező,
e) köteles elbírálni a (11) bekezdés l) pontja szerinti jelentést és írásban értesíteni a koordinációs központot a hiányosságokról és azok jóvátételi módjáról a beterjesztést követő egy hónapon belül.

31.a §
Pénzügyi garanciaalap
(1) A pénzügyi garancia a koordinációs központ alapítói, a koordinációs központ tagjai és a koordinációs központ még tagságot nem nyert jogalanyok kibővített gyártói felelősségéből fakadó kötelezettségeinek bebiztosítására szolgál.
(2) A koordinációs központ köteles biztosítani, hogy minden egyes tagja részt vegyen a pénzügyi garancia létrehozásában.
(3) A koordinációsközpont-tag – akinek szerződése volt a koordinációs központtal az előző naptári évben – pénzügyi garancia kialakítására szolgáló minimális tagsági hozzájárulását, kivéve a harmadik személyeket, így határozzák meg:
a) 50 000 euró, ha a kibővített gyártói felelősségéből fakadó kötelezettség teljesítésének előző naptári évi, 27. § 5. bek. szerinti összköltsége nem haladta meg az 500 000 eurót,
b) 100 000 euró, ha a kibővített gyártói felelősségéből fakadó kötelezettség teljesítésének előző naptári évi, 27. § 5. bek. szerinti összköltsége meghaladta az 500 000 eurót, de nem haladta meg az 1 000 000 eurót,
c) 200 000 euró, ha a kibővített gyártói felelősségéből fakadó kötelezettség teljesítésének előző naptári évi, 27. § 5. bek. szerinti összköltsége meghaladta az 1 000 000 eurót.
(4) A harmadik személy pénzügyi garancia kialakítására szolgáló minimális tagsági hozzájárulását, ha a harmadik személy az előző naptári évben szerződéses viszonyban állt a koordinációs központtal, 100 000 euróban határozzák meg.
(5) A koordinációs központ tagja pénzügyi garancia kialakítására szolgáló minimális tagsági hozzájárulását, ha az előző naptári évben nem állt szerződéses viszonyban a koordinációs központtal, 75 000 euróban határozzák meg arra az évre, amelyben a szerződést megkötötte a koordinációs központtal.
(6) A koordinációs központ köteles biztosítani a minimális pénzügyi garanciát a 3–5. bekezdés szerinti hozzájárulásokból minden év március hónapjának 31. napjáig.
(7) A pénzügyi garancia létrehozásának, felhasználásának, felszabadításának és megszűnésének részleteit a koordinációs központ határozza meg.
(8) A pénzügyi garanciát a jelen törvény szerinti vagy külön törvény szerinti bírságok megtérítésére fordítani tilos.

Második szakasz
Elektroberendezések és elektromos hulladék

32. §
Alapvető rendelkezések
(1) Amennyiben a jelen rész másként nem rendelkezik, a jelen törvény általános rendelkezései vonatkoznak az elektromos hulladék feldolgozására, az elektromos hulladék kezelésére és az elektromos hulladék feldolgozásából származó hulladék kezelésére. A jelen szakasz rendelkezései nem érintik a külön jogszabályokban szabályozott biztonsági és egészségvédelmi követelményeket63) a vegyi anyagokra64) és ökodizájnra56) (’környezettudatos tervezés’) vonatkozó követelményeket.
(2) A jelen rendelkezések vonatkoznak
a) 2018. augusztus 14-éig a 6. sz. melléklet I. részében feltüntetett elektromos és elektronikus berendezésekre (a továbbiakban csak „elektroberendezések”),
b) 2018. augusztus 15-étől a 6. sz. melléklet II. részében feltüntetett elektroberendezésekre.
(3) A jelen szakasz rendelkezései nem vonatkoznak azon elektroberendezések kezelésére,
a) amelyek a Szlovák Köztársaság biztonságát érintő fontos érdekek védelméhez szükségesek, beleértve a fegyvereket, lőszereket és különleges katonai célokat szolgáló hadianyagokat,
b) melyek egyedileg tervezettek és alkatrészeként vannak felszerelve más típusú berendezésben, mely nem tartozik a jelen szakasz joghatálya alá, vagy körébe, és amely csak akkor teljesíti rendeltetését, ha az ilyen berendezés része,
c) amelyek izzók.
(4) 2018. augusztus 15-étől a jelen szakasz rendelkezései nem vonatkoznak a 3. bekezdésben felsorolt elektroberendezések mellett az alábbi elektroberendezések kezelésére sem:
a) a világűrbe való felbocsátásra tervezett elektroberendezések,
b) a nagyméretű stabil ipari szerszámok,
c) a nagyméretű szilárdkötésű szerelvények azon berendezések kivételével, amelyek nem egyedileg tervezettek és az említett szerelvények alkatrészeként vannak felszerelve,
d) személyszállító vagy teherszállító közlekedési eszközök, kivéve a kétkerekű elektromos gépkocsikat, melyek nem estek át típusengedélyezésen,
e) kizárólag hivatásos felhasználásra szánt nem közúti közlekedési eszközök,
f) kizárólag kutatási és fejlesztési célra tervezetett elektroberendezések, csak üzemek közti hozzáféréssel,
g) gyógyászati segédeszközök és egészségügyi diagnosztikai in vitro segédeszközök, amennyiben várható, hogy ezek az eszközök fertőzötté válnak életciklusuk lejárta előtt, valamint beültethető gyógyászati segédeszközök.
(5) Az elektroberendezések olyan berendezések, melyek rendeltetésszerű tevékenységükhöz villamos áramot vagy elektromágneses teret igényelnek, valamint berendezések olyan áram vagy mágnesmező előállítására, átvitelére és mérésére, melyek 1 000 V értékig terjedő feszültségre vannak tervezve váltóáram és 1 500 V feszültségre egyenáram esetén.
(6) Elektromos hulladék az elektroberendezés, mely hulladék, minden alkatrészét, szerkezeti elemét és felhasznált anyagait beleértve, mely az elektroberendezés része abban az időpontban, amikor a tulajdonosa megválik tőle.
(7) Háztartási elektromos hulladék az az elektromos hulladék, amely háztartásból és kereskedelmi, ipari, intézményi és más forrásból származik, mely jellegénél és mennyiségénél fogva hasonló a háztartásból származóhoz; az olyan elektromos berendezésből származó hulladék, melyet valószínűsíthetően háztartások vagy más felhasználók fognak felhasználni, mindig háztartási elektromos hulladéknak tekintendők.
(8) Más, tehát nem háztartási elektromos hulladék minden elektromos hulladék, mely nincs feltüntetve a 7. bekezdésben.
(9) Történelmi elektromos hulladék az az elektromos hulladék, amely 2005. augusztus 31-e előtt piacra bocsátott elektroberendezésből származik.
(10) A nagyméretű stabil ipari szerszámok nagy gépi szerelvények, berendezések és alkatrészek, melyek együttesen működnek specifikus rendeltetéssel, meghatározott helyükön állandó jelleggel kerültek felszerelésre és leszerelésre a szakszerű működésüket biztosító személyek által, szakszerű működésüket biztosító személyek használják és tartják karban azokat ipari termelési folyamat keretében vagy kutató-fejlesztő intézményben.
(11) A nagyméretű szilárd szerelvény műszerek, esetleg más berendezések bonyolult kombinációja, melyet
a) szaktevékenységet biztosító személyek állítottak össze, szereltek fel vagy szereltek le,
b) folyamatos használatra szántak épület vagy szerkezet részeként, előre meghatározott és kijelölt helyen, valamint
c) csak hasonló, egyedi tervezésű berendezéssel lehet helyettesíteni.
(12) A nem közúti közlekedő eszközök fedélzeti energiaforrással rendelkező gépi berendezések, melyek üzemeltetése munka közben mozgást vagy folyamatos, vagy majdnem folyamatos mozgást követel meg a szilárdan elhelyezett munkapontok sora között.
(13) Az eltávolítás kézi, mechanikus, vegyi vagy kohászati eljárás, melynek eredményeként a veszélyes anyagokat, keverékeket és alkatrészeket a feldolgozási folyamatban ellenőrizni lehet azonosítható áramként vagy áramrészként. Az anyag, a keverék vagy alkatrész azonosítható, ha lehetséges a megfigyelése annak ellenőrzése céljából, hogy feldolgozása biztonságos a környezeti hatások szempontjából.
(14) Elektroberendezés piaci elérhetővé tétele az elektroberendezés forgalmazása, értékesítése vagy felhasználása a Szlovák Köztársaság piacán vállalkozás keretében, akár térítés fejében, akár ingyenesen.
(15) Elektroberendezés piaci bevezetése az elektroberendezés legelső elérhetővé tétele a Szlovák Köztársaság piacán vállalkozás keretében. 
(16) Elektroberendezés gyártója minden természetes személy-vállalkozó vagy jogi személy, mely tekintet nélkül a felhasznált értékesítési formára, a csomagküldő kereskedelmet és az internetes kereskedelmet beleértve,
a) székhellyel vagy vállalkozási hellyel rendelkezik a Szlovák Köztársaság területén és elektroberendezést gyárt saját neve vagy saját védjegye alatt, esetleg elektroberendezést terveztet vagy gyártat és azt a saját neve vagy védjegye alatt vezeti be a piacra,
b) székhellyel vagy vállalkozási hellyel rendelkezik a Szlovák Köztársaság területén és a Szlovák Köztársaság területén ismételten értékesít a saját neve vagy védjegye alatt más beszállítók által gyártott elektroberendezéseket; az értékesítő, mely viszonteladó nem tekinthető gyártónak, ha az elektroberendezésen rajta van az a) pont szerinti gyártó jelzése,
c) székhellyel vagy vállalkozási hellyel rendelkezik a Szlovák Köztársaság területén és vállalkozási tevékenység keretében a Szlovák Köztársaság piacára más tagállam vagy más, mint tagállam elektroberendezését vezeti be,
d) elektroberendezést értékesít a Szlovák Köztársaság területén távközlési eszközök közvetítésével közvetlenül a háztartásoknak vagy más felhasználóknak, és a székhelye vagy vállalkozási helye más tagállamban vagy más államban van (a továbbiakban csak „ külföldi elektroberendezés-gyártó”), 
e) székhellyel vagy vállalkozási hellyel rendelkezik a Szlovák Köztársaság területén és vállalkozási tevékenysége keretében távértékesítési szerződés megkötése alapján elektroberendezést értékesít közvetlenül a felhasználónak más tagállamban (a továbbiakban csak „távértékesítő elektroberendezés-gyártó”).
(17) Megkülönböztetett termék alatt az elektroberendezések esetében a jelen törvény céljaira a 6. sz. mellékletben taglalt elektroberendezési kategóriákat értjük.
(18) Az a személy, aki kizárólag vagy szerződés keretében finanszírozást nyújt a 19. bekezdés szerinti finanszírozási szerződés alapján nem tekintendő elektroberendezések gyártójának, amennyiben egyidejűleg nem tevékenykedik 16. bekezdés szerinti gyártóként is.
(19) Finanszírozási szerződés minden hitel-, bérleti, bérbeadási, részletfizetési szerződés vagy más szerződés, mely valamilyenfajta berendezést érint tekintet nélkül arra, hogy az ilyen szerződés, megállapodás, utólagos szerződés vagy utólagos megállapodás feltételei kimondják-e, hogy a berendezés vonatkozásában tulajdonjog-átruházás jön vagy jöhet létre.
(20) Az elektroberendezés forgalmazója az értékesítési láncban minden természetes személy-vállalkozó vagy jogi személy, mely elektroberendezést tesz elérhetővé a piacon vállalkozói tevékenysége keretében; a forgalmazó egyidejűleg lehet az elektroberendezés gyártója is.
(21) Az elektromos hulladék feldolgozása az a tevékenység, mely az elektromos hulladék feldolgozónak történő átadását követi a veszélyes anyagok eltávolítása, a szétszerelése, felaprítása, hasznosítása, környezetbarát ártalmatlanítása céljából, és további tevékenységek, melyek a más módon újra nem hasznosítható hulladékrészek hasznosítását és környezetbarát ártalmatlanítását eredményezik. 
(22) Nagyon kis méretű elektromos hulladék a legfeljebb 25 cm külső átmérőjű elektromos hulladék.
(23) Az elektromos hulladék visszagyűjtése az elektromos hulladék háztartási hulladékbirtokostól történő közvetlen átvétele az elektroberendezés forgalmazója által
a) új elektroberendezés vásárlásakor cserealapon, darab darabért, külön illeték vagy más szolgáltatás igénylése nélkül, ha a leadott elektromos hulladék azonos kategóriájú és azonos rendeltetésű elektroberendezés, mint a vásárolt elektroberendezés,
b) nagyon kis méretű elektromos hulladék és fényforrásokból származó elektromos hulladék esetében térítésmentesen és új elektroberendezés vásárlásának kötelezettsége nélkül, kiskereskedelmi egységekben vagy azok közvetlen közelében, ha az elektroberendezések értékesítésére fenntartott bolti alapterületük legalább 400 m2
(24) Elkülönített hulladékgyűjtés az elektromos hulladék 6. sz. melléklet szerinti felosztásban történő gyűjtése.
(25) Az elektromos hulladék gyűjtőhelye az elektroberendezés gyártójával vagy az elektroberendezések gyártóit képviselő gyártói felelősségi szervezettel megkötött szerződésben meghatározott hely, a végfelhasználó közelében, ahol a végfelhasználó ingyen leadhatja a nagyon kis méretű elektromos hulladékot vagy fényforrásokból származó elektromos hulladékot az e célra kihelyezett gyűjtőedényekbe; nem gyűjtőhely az a hely, ahol az elektromos hulladék visszagyűjtése folyik.
(26) A világítótestek és fotovoltaikus panelek nem tekinthetők a nagyméretű szilárd szerelvények részének.
(27) Az elektromos hulladék feldolgozója vállalkozó, mely engedélyt kapott az elektromos hulladék feldolgozására.
(28) Az elektromos/elektronikus berendezés gyártójának piaci hányada a 6. sz. melléklet második részében feltüntetett, az adott naptári évben a gyártó által piacra juttatott, elektroberendezés kategóriák szerinti mennyiség százalékban megadott hányada az adott kategóriában az érintett naptári évben a 6. sz. melléklet második része értelmében piacra került összmennyiségből. Az elektroberendezés gyártójának piaci hányada kiszámításakor csak azon elektroberendezések mennyiségét kell beszámítani, amelyekből háztartási elektrohulladék keletkezik.
(29) Az elektromos/elektronikus berendezés gyártójának a 6. sz. melléklet második része szerinti gyűjtési hányada az adott naptári évre vonatkozóan a háztartásokból a Szlovák Köztársaságban az érintett naptári évben a 6. sz. melléklet második része szerinti kategóriákban begyűjtött elektrohulladék összmennyiségének és az elektroberendezés-gyártó 6. sz. melléklet második része szerinti adott kategóriában kiszámolt érintett naptári évi piaci hányadának a szorzata.
(30) A gyógyászati segédeszköz külön jogszabályban65) van meghatározva.
(31) Az in vitro diagnosztikai gyógyászati segédeszköz külön jogszabályban66) van meghatározva.
(32) Az aktív beültethető gyógyászati segédeszköz külön jogszabályban67) van meghatározva.

33. §
Tilalmak
Tilos
a) ártalmatlanítani az elektromos hulladék visszagyűjtési rendszerében vagy az elektromos hulladék elkülönített gyűjtési rendszerében leadott elektromos hulladékot feldolgozása előtt,
b) keverni a háztartási elektromos hulladékot a háztartási hulladék egyéb összetevőivel,
c) szétszedni vagy más módon beavatkozni az elektromos hulladékba az újbóli felhasználásra történő előkészítésre jogosult személynek vagy az elektromos hulladék feldolgozójának való átadás előtt; ez a tilalom nem vonatkozik az elektromos hulladék újbóli felhasználására jogosult személyre vagy az elektromos hulladék feldolgozójára.

34. §
Az elektroberendezések gyártóinak kötelességei
(1) Az elektroberendezés gyártója a 27. § 4. bekezdésében felsorolt kötelességekkel összhangban köteles
a) biztosítani, hogy az elektroberendezés a külön jogszabályokkal68) összhangban kerüljön megtervezésre és legyártásra úgy, hogy könnyű legyen a szétszerelése és hasznosítása, főként az elektromos hulladék, az összetevői és anyagrészei újbóli felhasználása és reciklálása, nem alkalmazhat különleges szerkezeti elemeket vagy gyártási eljárásokat, amelyek gátolnák az elektromos hulladék újbóli felhasználását, ha ilyen különleges szerkezeti elemek vagy gyártási eljárások nem nyújtanak fontos előnyöket a környezetvédelem vagy a biztonsági és egészségvédelmi követelmények szempontjából,
b) az elektroberendezés piaci bevezetésekor védjeggyel vagy olyan jelöléssel ellátni azt, amit a gyártó önmaga azonosítására használ, valamint időkóddal ellátni olyan értelemben, hogy 2005. augusztus 13-a után került piaci forgalomba; az elektroberendezés időkód-jelölése teljesíthető c) pont szerinti grafikai jelzéssel is,
c) piaci bevezetésekor az elektroberendezést grafikai jelzéssel ellátni,
d) az elektroberendezés értékesítésekor annak csomagolásán vagy címkéjén, esetleg az értékesítéskor kiállított adódokumentumán vagy ehhez hasonló dokumentumán feltüntetni a reciklációs illetéket (’környezetvédelmi termékdíjat’), mely az adott elektroberendezésből a háztartásokban keletkező elektromos hulladék gyűjtésének, szállításának és feldolgozásának költségeit fedezi; a reciklációs illeték nagysága nem haladhatja meg a tényleges költségek legkedvezőbb becsült értékét, és a reciklációs illetékből származó bevételt az elektroberendezés gyártója nem használhatja fel a rendeltetésével ellentétesen,
e) biztosítani az elektromos hulladék összegyűjtését legalább a saját piaci hányada mértékéig a Szlovák Köztársaság egész területén a következő formákban:
1. ha háztartási elektromos hulladékról van szó
1.1 az elektromos hulladék visszagyűjtésével,
1.2 az elektromos hulladék elkülönített gyűjtésével a községekben,
1.3 elkülönített gyűjtéssel olyan vállalkozás közvetítésével, mely jogosult az elektromos hulladék begyűjtésére és mellyel szerződéses viszonyban áll, mégpedig járásonként legalább egy helyen,
1.4 gyűjtéssel elektromoshulladék-gyűjtő helyen,
2. ha nem háztartási elektromos hulladékról van szó
2.1 a leadott történelmi elektromos hulladékot pótló elektroberendezés gyártója, amennyiben a jelen szakasz másként nem rendelkezik (36. § 2. bek.),
2.2 szelektív gyűjtés az elektromos hulladékgyűjtés jogosult vállalkozó által, mellyel szerződéses viszonyban áll, mégpedig legalább járásonként egy helyen,
f) biztosítani a visszagyűjtött elektromos hulladék elsőbbségi újrahasználatát az elektromos hulladék újbóli felhasználásra való előkészítésével,
g) biztosítani azon összegyűjtött elektromos hulladék leadását, mely nem alkalmas a jelen törvény szerinti újrafelhasználásra történő előkészítésre,
h) biztosítani, hogy az elektromos hulladék gyűjtése, feldolgozása és reciklálása a környezet- és egészségvédelem szempontjából legjobb elérhető technikákkal történjen,
i) biztosítani a 3. sz. melléklet szerinti mértékben az elektromos hulladék teljes feldolgozását, beleértve az ismételt felhasználásra alkalmas elektromoshulladék-részek újbóli felhasználását, az elektromos hulladék feldolgozásából keletkezett hulladék hasznosítását, főként a reciklálását és a hasznosíthatatlan maradékok ártalmatlanítását,
j) biztosítani a folyamatosságot a gyűjtés, szállítás, elektromoshulladék-feldolgozónak történő átadás és elektromoshulladék-feldolgozás végzése során,
k) teljesíteni a b-g) pont szerinti kötelességeit úgy, hogy az elektromos hulladék újbóli felhasználása vagy reciklálása ne váljon nehezebbé és az egyes alkotóelemek vagy az elektromos hulladék egésze, valamint a veszélyes anyagok szigetelése szempontjából az újrahasznosítás előkészítése, a recikláció támogatást kapjon, és amennyiben az lehetséges, biztosítani az újbóli használatra alkalmas elektromos hulladék elkülönítését a többi elektromos hulladéktól a továbbszállítás előtt,
l) biztosítani az ingyenes tájékoztatást az elektromos hulladék újbóli használatra és környezetbarát feldolgozásra való előkészítéséről minden új típusú elektroberendezés esetében, beleértve a karbantartást, a korszerűsítést, a felújítást és reciklálást, a tájékoztatást az alkatrészekről és anyagokról, melyek az elektroberendezésekben találhatók és a tájékoztatást az elektroberendezésekben előforduló veszélyes anyagok és keverékek elhelyezéséről, mely első alkalommal kerül piacra, legkésőbb egy éven belül az elektroberendezés forgalomba helyezésétől, minden, engedéllyel rendelkező elektromoshulladék-feldolgozó számára a 89. § 1. bek. a) pontjának 4-6. alpontja szerint; ezt a tájékoztatást az érintetett jogalanyoknak kézikönyv vagy elektronikus média közvetítésével kell biztosítani.
(2) Az elektroberendezés távoli (’külföldi’) gyártójára nem vonatkoznak az elektroberendezés-gyártók az 1. bekezdésben és a negyedik rész első szakaszában felsorolt kötelességek, kivéve a 27. § 4. bek. b) és c) pontja szerinti kötelességeket.
(3) Az elektroberendezések távoli gyártója, aki más tagállam piacán hoz forgalomba elektroberendezést, köteles a neki mint gyártónak előírt kötelességek biztosítása érdekében az adott tagállamban és kizárólag mindig arra az egy tagállamra vonatkozóan, ahol az elektroberendezést forgalomba hozza, egy általa kiválasztott, az ezen tagállamban székhellyel vagy vállalkozási hellyel rendelkező jogi személyt vagy természetes személy-vállalkozót felhatalmazni az ezen kötelességek teljesítésére.
(4) Az elektroberendezés gyártója a 6. sz. melléklet szerinti elektroberendezési kategóriák mindegyikére csak az elektroberendezés-gyártókat képviselő egy gyártó felelősségi szervezettel köthet szerződést.
(5) Ha az elektroberendezés gyártója az elektroberendezést a végfogyasztónak postázóáruházi kereskedéssel – az elektronikus értékesítést is beleértve – értékesíti, köteles legalább egy helyet biztosítani az elektromos hulladék visszagyűjtésére a raktározás vagy az árukiadás helyszínén.
(6) Az elektroberendezés gyártója, mely fényforrásokat forgalmaz a piacon, köteles saját költségeire biztosítani az elektromos hulladék egyéni vagy közös kezelését függetlenül elektroberendezés piacra bocsátásának helyétől és dátumától.

35. §
Háztartási elektromos hulladék kezelése
(1) Az elektroberendezés gyártója köteles saját költségére biztosítani az egyéni vagy közös elektromoshulladék-kezelést a háztartásokból leadott elektromos hulladék esetében [34. § 1. bek. e) pont, első alpont], ha az az általa gyártott, árusított, más tagországból a Szlovák Köztársaságba határátlépéssel behozott elektroberendezésből származik vagy importból 2005. augusztus 13-a után került forgalomba.
(2) Az elektroberendezés gyártója köteles saját költségére biztosítani az egyéni vagy közös elektromoshulladék-kezelést a háztartásokból leadott történelmi elektromos hulladék esetében az elektroberendezés-gyártó piaci részesedése arányában, melyet a koordinációs központ a 31. § 13. bekezdése szerint meghatároz az elektroberendezések minden kategóriája vonatkozásában a naptári évben a 27. § 4. bek. h) pontja szerinti bejelentés alapján.
(3) Az elektroberendezés gyártója a többi elektroberendezés-gyártó rovására nem biztosíthatja a közös történelmi háztartási elektromoshulladék-kezelést piaci részesedését meghaladóan az elektroberendezések minden kategóriája és alkategóriája vonatkozásában a naptári évben a 27. § 4. bek. h) pontja, a 28. § 4. bek. q) pontja szerinti kötelességeivel összhangban.

36. §
A nem háztartási elektromos hulladék kezelése
(1) Az elektroberendezés gyártója köteles saját költségére biztosítani az egyéni vagy közös elektromoshulladék-kezelést a leadott új elektromos hulladék vonatkozásában, mely nem háztartási elektromos hulladék [34. § 1. bek. e) pont, második alpont], ha az az általa gyártott, árusított, más tagországból a Szlovák Köztársaságba határátlépéssel behozott elektroberendezésből származik vagy importból 2005. augusztus 13-a után került forgalomba.
(2) Az elektroberendezés gyártója köteles saját költségére biztosítani az egyéni vagy közös történelmi elektromoshulladék-kezelést, mely nem háztartási elektromos hulladék, ha az ilyen elektromos hulladék azonos kategóriájú vagy azonos rendeltetésű elektroberendezésből származik, mint a helyettesítő elektroberendezés, mégpedig annak eladásakor [34. § 1. bek. e) pont, második alpont].
(3) A történelmi elektromos hulladék kezelését, mely nem háztartási elektromos hulladék és nem szerepel a 2. bekezdésben, a birtokosa biztosítja.
(4) Az elektroberendezés gyártója és az elektroberendezés felhasználója az elektroberendezés értékesítésekor írásban kölcsönösen megállapodhatnak az elektroberendezés gyártójának és az elektromos hulladék tulajdonosának felelősségi mértékéről a belőle származó elektromos hulladék kezelésében, amennyiben az 1-3. bekezdésben lefektetettől eltérő nem háztartási elektromos hulladékról van szó.

37. §
Az elektroberendezés-forgalmazó kötelességei és jogai
(1) Az elektroberendezés forgalmazója köteles 
a) az elektroberendezés eladásakor feltüntetni az újrahasznosítási illetéket [34. § 1. bek. d) pont], ha azt az elektroberendezés gyártója a termék piaci bevezetésekor feltüntette,
b) az elektroberendezés eladásakor jól látható és a nyilvánosságnak szabadon hozzáférhető helyen tájékoztatni a végfelhasználót az elektromos hulladék visszagyűjtésének lehetőségéről,
c) biztosítani saját értékesítési helyein az elektromos hulladék visszagyűjtését az egész üzemidő alatt,
d) biztosítani a visszagyűjtött elektromos hulladék leadását az elektroberendezés gyártójával kötött szerződéssel összhangban, mely megkülönböztetett kötelességeit egyénileg vagy az elektromos hulladék kezelését biztosító gyártói felelősség szervezete útján biztosítja az elektromos hulladék gyűjtőhelyen vagy az elektromos hulladék feldolgozójának történő leadását; az elektroberendezés gyártójának kérésére mindig biztosítani az általa gyártott, árusított, más tagországból a Szlovák Köztársaságba határátlépéssel behozott elektroberendezésből vagy importból 2005. augusztus 13-a után piaci forgalomba hozott háztartási elektromos hulladék leadását ennek az elektroberendezés-gyártónak vagy az általa megbízott gyártói felelősségi szervezetnek,
e) teljesíteni c) és d) pont szerinti kötelességét, hogy ne kerüljön sor az elektromos hulladék újbóli felhasználásának vagy reciklálásának megnehezítésére és támogatást kapjon az összetevőnek vagy az elektromos hulladéknak mint egésznek az újbóli felhasználásra, reciklálására való előkészítése és a veszélyes anyagok elkülönítése, és ha az lehetséges, biztosítva legyen az újbóli használatra alkalmas elektromos hulladék (40. §) elkülönítése a többi elektromos hulladéktól még a továbbszállítás előtt,
f) biztosítani az elektromos hulladék visszagyűjtését azon a helyen, ahol az elektroberendezés kiadásra kerül, vagy olyan helyen, ahol a raktár van, amennyiben az elektroberendezést a végfelhasználónak postázó kereskedés keretében forgalmazzák, beleértve az elektronikus értékesítést is; ha ilyen raktár nem létezik, az elektroberendezés gyártójával meghatározott helyen.
(2) Az elektroberendezés forgalmazójának jogában áll
a) elutasítani az elektromos hulladék átvételét visszagyűjtés keretében, ha a leadandó elektromos hulladék nem tartalmazza az elektroberendezés alapvető alkatrészeit, melyekből összeállításra került, vagy szennyeződés miatt veszélyt jelent a személyzet biztonságára és egészségére, vagy ha más hulladékot is tartalmaz az elektromos hulladékon kívül; az elutasított elektromos hulladék további kezelésére a hulladéktulajdonos jelen törvény harmadik részében taglalt kötelességei vonatkoznak,
b) az elektromos hulladék 32. § 23. bek. b) pontja szerinti visszagyűjtését kiskereskedelmi üzlethelyiségben vagy annak a közvetlen közelében végrehajtani, ha az elektroberendezések árusítására fenntartott bolti terület 400 m2-nél kevesebb, és ha ez a következik az elektroberendezés gyártójával vagy a gyártót képviselő gyártói felelősség szervezetével megkötött szerződéséből.
(3) Az elektroberendezés forgalmazójára, mely közvetlenül értékesít végfelhasználóknak elektroberendezést annak olyan gyártójától, mely nincs bejegyezve a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába, az érintett elektroberendezés és a belőle keletkezett hulladék vonatkozásában rá ruházódnak át a jelen törvény szerint az elektroberendezések gyártóira kirótt kötelességek.

38. §
Az elektromos hulladék tulajdonosának kötelességei
(1) A háztartási elektromos hulladék birtokosa köteles leadni az elektromos hulladékot
a) a forgalmazónak az elektromos hulladék visszagyűjtésére,
b) a község által meghatározott helyen a háztartási hulladékból származó elektromos hulladék elkülönített gyűjtési rendszere keretében, melyet a községben az elektroberendezések gyártója vagy az elektroberendezések gyártóit képviselő gyártói felelősségi szervezet vezetett be,
c) az elektromos hulladék gyűjtésére jogosult személynek,
d) ha fényforrásokból származó elektromos hulladékról és nagyon kis méretű elektromos hulladékról van szó, az a)-c) pontokban taglalt helyeken kívül az elektromoshulladék-gyűjtő helyekre is.
(2) A nem háztartási eredetű elektromos hulladék birtokosa köteles biztosítani az elektromos hulladék kezelését, amennyiben
a) az elektroberendezés gyártója a értékesítéskor a végfelhasználóval írásban megállapodott az elektroberendezés gyártója és a berendezésből származó elektromos hulladék birtokosa közti, más módon történő felelősségmegosztásról, mint az elektroberendezés gyártójának teljeskörű hulladékkezelési felelőssége, vagy
b) történelmi elektromos hulladékról van szó a 38. § 3. bek. értelmében.
(3) A nem háztartási eredetű elektromos hulladék birtokosa köteles leadni ezt az elektromos hulladékot kizárólag elektromos hulladék gyűjtésére jogosult személynek. Ha az ilyen elektromos hulladék birtokosa a 2. bekezdésben taglalt személy, az elektromos hulladékot leadhatja elektromoshulladék-feldolgozónak is.

39. §
Az elektromos hulladék gyűjtése
(1) Az elektromos hulladék gyűjtése csak a másfajta hulladéktól elkülönítve lehetséges.
(2) Az elektromos hulladék visszagyűjtése az elektroberendezések forgalmazója által és az elektromos hulladék gyűjtőhelyének üzemeltetése nem engedélyköteles a 97. § és nyilvántartásba vételre nem kötelezett a 98. § értelmében.
(3) Az elektromos hulladék begyűjtését az elektromoshulladék-gyűjtő helyekről, a visszagyűjtést végző forgalmazóktól vagy közvetlenül a végfelhasználóktól csak az végezheti, aki szerződést kötött az elektroberendezés gyártójával, mely az elektromos hulladékot egyénileg kezeli, vagy az elektroberendezés gyártóit képviselő gyártói felelősség szervezetével, mégpedig az e szerződésben meghatározott mértékben.
(4) Az, aki elektromos hulladékgyűjtést végez elektromoshulladék-gyűjtő helyekről, visszagyűjtést végző forgalmazóktól vagy közvetlenül a végfelhasználóktól, köteles a 14. és 16. §-ban taglalt kötelességein kívül
a) biztosítani az elektromos hulladék kezelését egyénileg végző elektroberendezés gyártójával megkötött, vagy az elektromos hulladék kezelését közösen végző gyártói felelősségi szervezettel megkötött szerződés alapján átvett elektromos hulladék leadását az elektromos hulladék feldolgozójának; a c) pont rendelkezéseit ez nem befolyásolja,
b) biztosítani, hogy az elektromos hulladék begyűjtése és szállítása során optimális feltételek legyenek és támogatást nyerjen az egyes összetevők vagy az elektromos hulladék egészének újbóli felhasználása, reciklálása, valamint a veszélyes anyagok elkülönítése,
c) biztosítani az újrafelhasználásra való előkészítésre alkalmas elektromos hulladék elkülönítését a többi elektromos hulladéktól a továbbszállítás és az újrafelhasználásra való előkészítés végzésére jogosult személynek történő átadás előtt,
d) nyilvántartást vezetni és megőrizni az összegyűjtött elektromos hulladék mennyiségéről kilogrammokban és kategóriák szerint; a háztartásokból származó elektromos hulladék tömegét és kategóriáit külön feltüntetni,
e) a d) pont szerinti nyilvántartás alapján negyedévente bejelenteni a meghatározott adatokat az elektroberendezés gyártójának vagy a gyártói felelősségi szervezetnek, mellyel szerződéses jogviszonyban áll.
(5) Az elektroberendezés gyártója vagy az elektroberendezések gyártói felelősségi szervezete köteles biztosítani, hogy a gyűjtőhelyi elektromoshulladék-gyűjtés a vele megkötött szerződés esetében összhangban álljon a jelen törvénnyel.

40. §
Az elektromos hulladék előkészítése az újbóli használatra
(1) Az elektromos hulladék újbóli használatra való előkészítésére szolgáló létesítmény (a továbbiakban csak „újbóli használatot előkészítő létesítmény”) természetes személy – vállalkozó vagy jogi személy által üzemeltetett létesítmény, melyben az arra alkalmas elektromos hulladékot újbóli használatra készítik elő, beleértve a raktározását, osztályozását, tesztelését, vagy kiválogatását más elektromos hulladék közül, mely már nem használható fel újra.
(2) Az elektromos hulladék újbóli használatra való előkészítésére szolgáló létesítmény üzemeltetője a 14 és 17. § szerinti kötelességeken kívül köteles
a) átvenni az elektromos hulladékot az 1. bekezdés szerint az elektromos hulladék újbóli használatra való előkészítésére szolgáló létesítménybe és alávetni a felsorolt tevékenységeknek
b) az elektromos hulladék viszonylatában, mely újbóli használatra történő előkészítésen esett át és mint elektroberendezés újra piaci forgalomba kerül, ellátni az elektroberendezés gyártójának kötelességeit a jelen törvény értelmében, valamint teljesíteni az elektroberendezések elektromos és környezetvédelmi biztonsági követelményeit a külön jogszabályok15) szerint,
c) biztosítani az elektromos hulladék újbóli használatra való előkészítésére vonatkozó követelményeket.

41. §
Az elektromos hulladék feldolgozója
Az elektromos hulladék feldolgozója a 14. és 17. §-ban taglalt kötelességeken kívül köteles
a) feldolgozni az elektromos hulladékot a kiadott hozzájárulással [97. § 1. bek. c) pont] és engedéllyel összhangban [97. § 1. bek. a) pont 4. alpontja] és betartani az elektromos hulladék feldolgozására vonatkozó követelményeket,
b) nyilvántartást vezetni és a nyilvántartás alapján a meghatározott adatokat jelenteni, a elektroberendezés gyártójának, mely megkülönböztetett kötelességeit egyénileg teljesíti, valamint az elektroberendezés gyártói felelősségi szervezetének, mellyel szerződéses viszonyban áll, és megőrizni a nyilvántartást, benne a bejelentett adatokat is,
c) üzemeltetési dokumentációt vezetni az elektromos hulladék feldolgozásáról és megőrizni azt írott formában vagy elektronikus formában legalább öt éven át,
d) közzétenni a feltételeket, melyek teljesülése esetén átveszi feldolgozásra az elektromos hulladékot,
e) teljesíteni a hulladékbirtokos kötelességeit az általa termelt hulladékkal kapcsolatosan,
f) az elektromos hulladék feldolgozására szolgáló létesítmény megépítésekor vagy felújításakor az elérhető legjobb műszaki eszközöket kiválasztani, figyelembe véve a beszerzési és üzemeltetési költségek mértékét is,
g) az elektromos hulladékfeldolgozó gépeket és technológiákat a hatályos dokumentációval, a kiadott hozzájárulással és az engedélyben feltüntetettekkel összhangban üzembe helyezni és üzemeltetni,
h) biztosítani minden elektromos hulladék feldolgozását, melyre kötelezettséget vállalt az elektroberendezés gyártójával vagy az elektroberendezés gyártói felelősségi szervezetével megkötött szerződésben,
i) teljes mértékben feldolgozni a h) pontban szereplő elektromos hulladékot, beleértve az újbóli felhasználásra alkalmas elektromoshulladék-részek újrahasználatának biztosítását, az elektromos hulladék feldolgozásából keletkezett hulladék hasznosítását főként reciklálással és a nem hasznosítható maradékok ártalmatlanításával,
j) úgy kezelni az elektromos hulladékot, hogy azt mindenekelőtt megszabadítsa a környezetre ártalmas anyagoktól, elsősorban eltávolítva az elektromos hulladékból a cseppfolyós anyagokat és elemeket, és további intézkedésekkel csökkenteni a környezetkárosító hatásokat, mégpedig a végrehajtó rendeletben megszabott módon [105. § 3. bek. k) pont],
k) a feldolgozás előtt és alatt a műszaki követelményekkel összhangban tárolni és kezelni az elektromos hulladékot a végrehajtó rendeletben megszabott módon [105. § 3. bek. k) pont],
l) az elektromos hulladékból elsőbbséggel eltávolítani a használt elemeket és akkumulátorokat, ha annak részét képezik, és biztosítani ezek átadását a h) pont szerinti szerződésben meghatározottak szerint az érintett feldolgozónak,
m) negyedévente jelenteni a használt elemek és akkumulátorok hulladékárama koordinációs központjának a begyűjtött használt elemek és akkumulátorok mennyiségét az l) pont szerint, ezek típusmegoszlását a 42. § 3. bek. értelmében, valamint a használt elemek és akkumulátorok feldolgozójának megnevezését, melynek ezeket átadta, mégpedig 20 napon belül és terítésmentesen a naptári negyedév leteltét követően,
n) negyedévente jelenteni az elektromos hulladék hulladékárama koordinációs központjának a nem háztartási eredetű hulladékbirtokostól a 38. § 3. bek. összhangban átvett elektromos hulladék mennyiségét és kategóriáit 20 napon belül és terítésmentesen a naptári negyedév leteltét követően.

Harmadik szakasz
Elemek és akkumulátorok

42. §
Alapvető rendelkezések
(1) A jelen szakasz vonatkozik a piacon forgalmazott elemre és akkumulátorra, alakjától, térfogatától, tömegétől, anyagi összetételétől vagy felhasználásától függetlenül, anélkül, hogy ez a használt gépkocsik és az elektromos hulladék jogi szabályozását befolyásolná. A törvény ezen szakasza nem érinti az olyan berendezésekben használt elemek és akkumulátorok kezelését, amelyek a Szlovák Köztársaság fontos biztonsági érdekeinek védelmével kapcsolatosak, fegyverekben, lőszerekben és hadianyagokban használatosak – azon termékek kivételével, amelyek nem katonai célokra szolgálnak –, valamint a világűrbe történő kilövésre szolgáló berendezések részei, és az ezen elemekből és akkumulátorokból keletkező hulladék kezelését.
(2) Ha a jelen szakasz másként nem rendelkezik, a törvény általános rendelkezései vonatkoznak az 1. bekezdés szerinti elemekre és akkumulátorokra, a használt elemek és akkumulátorok feldolgozására, a használt elemek és akkumulátorok kezelésére és a használt elemek és akkumulátorok feldolgozásából származó hulladékék kezelésére.
(3) Az elem vagy az akkumulátor közvetlen vegyi energia átalakításával működő villamosenergia-forrás, egy vagy több elsődleges fel nem tölthető cellából, vagy egy vagy több másodlagos feltölthető cellából áll. Az elemek és akkumulátorok felosztása:
a) hordozható,
b) gépkocsi-akkumulátorok,
c) ipari.
(4) Megkülönböztetett termék alatt, ha elemről és akkumulátorról van szó, a jelen törvény céljaira az összes elem- és akkumulátortípust értjük, a 3. bekezdés szerinti felosztásban.
(5) Az elemkészlet elemek vagy akkumulátorok kölcsönösen összekötött vagy zárt külső tokban elhelyezett együttese, mely egységes egészet alkot, a végfelhasználó által szét nem szedhető. 
(6) A használt elem vagy akkumulátor olyan elem vagy akkumulátor, mely a 2. § 1. bek. értelmében hulladék.
(7) A hordozható elem vagy akkumulátor elem, gombelem, elemegyüttes vagy akkumulátor, mely
a) légmentesen zárt,
b) kézileg áthelyezhető,
c) nem ipari elem vagy akkumulátor, nem gépkocsi-elem vagy -akkumulátor.
(8) A gombelem kisméretű kerek hordozható elem vagy akkumulátor nagyobb átmérővel, mint magassággal, mely különleges rendeltetésű, elsősorban hallókészülékekben, órákban, kisméretű hordozható berendezésekben és tartalék- energiaforrásokban használják.
(9) A gépkocsi-elem vagy -akkumulátor elem vagy akkumulátor, melyet az indítómű, a világítás vagy a gépkocsimotor-indító69) és ennek világítása használ.
(10) Az ipari elem vagy akkumulátor olyan elem vagy akkumulátor, amely kizárólag ipari vagy professzionális használatra szolgál, vagy elektromos meghajtású gépkocsiban kerül felhasználásra.
(11) Használt elemek és akkumulátorok feldolgozása minden olyan tevékenység, melyet használt elemeken és akkumulátorokon végeznek azt követően, hogy azokat leadták az osztályozást, a reciklálásra való előkészítést vagy ártalmatlanítást végző létesítményben.
(12) Használt elemek és akkumulátorok reciklálása a hulladékanyagok újrafeldolgozása gyártási folyamatban eredeti céloknak megfelelően vagy más célra, kivéve az energianyerést.
(13) Használt elemek és akkumulátorok feldolgozója az a vállalkozó, aki engedélyt kapott a használt elemek és akkumulátorok feldolgozására és reciklálására.
(14) Elemek és akkumulátorok gyártója az a személy, aki/amely vállalkozói tevékenysége keretében – tekintet nélkül az alkalmazott értékesítési technikára, beleértve a távolsági szerződéses értékesítési formát70) is – elsőként hoz piaci forgalomba a Szlovák Köztársaságban készült vagy külföldön beszerzett elemeket és akkumulátorokat, beleértve a műszerekbe vagy gépkocsikba beépítetett elemeket és akkumulátorokat.
(15) Elemek és akkumulátorok forgalmazója az a személy, aki/amely vállalkozói tevékenysége keretében végfogyasztóknak juttat el elemeket és akkumulátorokat.
(16) Elemek és akkumulátorok piaci bevezetése az elemek és akkumulátorok más személyeknek való szállítása vagy elérhetővé tétele térítés fejében vagy ingyenesen a Szlovák Köztársaságban.
(17) A műszer olyan villamos berendezés, mely teljes egészében vagy részlegesen elemekből és akkumulátorokból nyeri vagy nyerheti az energiát.
(18) Vezeték nélküli villamos szerszám az elemmel vagy akkumulátorral táplált, karbantartást szolgáló, építkezést vagy kerti tevékenységet segítő kézi szerszám.
(19) Gazdasági szereplő az elem és akkumulátor gyártója, az elem és akkumulátor forgalmazója, a hordozható használt elemek és akkumulátorok gyűjtőhelyének üzemeltetője, a vállalkozó, mely jogosult használt elemek és akkumulátorok gyűjtésére, valamint a használt elemek és akkumulátorok feldolgozója.
(20) Az elemek és akkumulátorok gyártójának piaci részesedése az adott naptári évben a Szlovák Köztársaság területén az előző naptári évben általa piaci forgalomba hozott elemek és akkumulátorok hányada a Szlovák Köztársaság területén az előző naptári évben piaci forgalomba hozott elemek és akkumulátorok összmennyiségéből. Az elemek és akkumulátorok gyártójának piaci részesedését önállóan számítják ki az elemek és akkumulátorok egyes típusai szerint, a 3. bekezdésben taglalt felosztás értelmében.
(21) A hordozható használt elemek és akkumulátorok gyűjtésének hányada a gyűjtési százalékarány az adott naptári évben a Szlovák Köztársaság területén, melyet úgy számítanak ki, hogy az adott naptári évben összegyűjtött használt hordozható elemek és akkumulátorok össztömegét elosztják a használt hordozható elemek és akkumulátorok átlagos tömegével, melyet az elemek és akkumulátorok gyártói az adott naptári év folyamán és a két az előző naptári évben közvetlenül a végfelhasználóknak vagy az elemek és akkumulátorok forgalmazóinak értékesítettek. A gyűjtési hányadba beleszámítják azokat a hordozható elemeket és akkumulátorokat is, amelyek műszerek alkatrészeként kerültek piaci forgalomba.
(22) A hordozható használt elemek és akkumulátorok gyűjtőhelye az elemek és akkumulátorok gyártóival, harmadik személlyel vagy az elemek és akkumulátorok gyártói felelősségi szervezetével megkötött szerződés alapján kijelölt hely, mely szabadon hozzáférhető helyen van, a végfelhasználó közelében, ahol a végfelhasználó térítésmentesen leadhatja a hordozható használt elemeket és akkumulátorokat az e célra szolgáló edénybe; nem minősül gyűjtőhelynek az a hely, ahol visszagyűjtést végeznek.
(23) A hordozható használt elemek és akkumulátorok visszagyűjtése a hordozható használt elemek és akkumulátorok, valamint használt, nem üzleti célokat szolgáló, természetes személy tulajdonában lévő gépkocsik már nem használt gépkocsi-akkumulátorainak térítésmentes gyűjtése a hordozható használt elemek és akkumulátorok birtokosától, melyet az ezen elemek és akkumulátorok forgalmazója végez új elem vagy akkumulátor vagy más árucikk vásárlásának kötelezettsége nélkül.

43. §
Tilalmak
(1) Tilos piaci forgalomba hozni
a) elemeket és akkumulátorokat, beleértve a műszerek alkatrészét képezőket is, melyek 0,0005 tömegszázaléknál több higanyt tartalmaznak; ez a tilalom 201. október 1-ig nem vonatkozik a két tömegszázaléknyi higanytartalmat meg nem haladó gombelemekre,
b) hordozható elemeket és akkumulátorokat, beleértve a műszerek alkatrészét képezőket is, melyek 0,002 tömegszázaléknál több kadmiumot tartalmaznak; ez a tilalom nem vonatkozik a vészjelző és riasztóberendezésekben, a vészvilágításokban, az egészségügyi műszerekben használt hordozható elemekre és akkumulátorokra, valamint 2016. december 31-ig a vezeték nélküli villamos szerszámokban használt hordozható elemekre sem,
c) hordozható elemeket és akkumulátorokat, melyek nem felelnek meg a jelen törvény követelményeinek.
(2) Az elemeket és akkumulátorokat, melyek 2008. szeptember 26-a előtt kerültek piaci forgalomba és nem felelnek meg az 1. bekezdésben lefektetett követelményeknek, a készletek kimerítéséig lehet forgalmazni.
(3) Tilos
a) keverni a használt elemeket és akkumulátorokat más hulladékfajtákkal,
b) használt elemeket és akkumulátorokat ártalmatlanítani vagy energianyerésre használni, kivéve a 2. sz. melléklet D1-es és D10-es tevékenységével feldolgozáson és recikláláson átesett használt elemek és akkumulátorok hasznosíthatatlan maradékainak ártalmatlanítását, 
c) megbontani az elemek és akkumulátorok, beleértve a használt elemek és akkumulátorok külső burkolatát; a tilalom nem vonatkozik a használt elemek és akkumulátorok feldolgozóira.

44. §
Különleges rendelkezések a megkülönböztetett kötelességek teljesítéséről
(1) Harmadik személy a Szlovák Köztársaságban székhellyel bíró vállalkozó, mely jogosult a használt elemek és akkumulátorok gyűjtésére, illetve feldolgozására és reciklálására, és amely engedélyt kapott harmadik személyi tevékenységre és a megkülönböztetett kötelességek teljesítéséről megkötött szerződés alapján biztosítja a megkülönböztetett kötelességek teljesítését az elemek és akkumulátorok gyártója nevében.
(2) A megkülönböztetett kötelességek teljesítéséről szóló szerződés megkötésével a harmadik személy és az elemek és akkumulátorok gyártója között ennek a gyártónak a megkülönböztetett kötelességei erre a harmadik személyre szállnak át, kivéve a 27. § 4. bek. e) és g) pontja szerinti kötelességeket.
(3) Az elemek és akkumulátorok gyártója, mely megkülönböztetett kötelességeit harmadik személy útján teljesíti, köteles vele szemben teljesíteni a 27. § 12. bekezdésében taglalt kötelességeit.
(4) Az elemek és akkumulátorok gyártója jogosult felmondani a megkülönböztetett kötelességei teljesítéséről harmadik személlyel megkötött szerződést
a) 30 naptári napon belül azt követően, hogy megállapítja, sérültek a 8. bek. a), b), e), f), k) vagy l) pontja szerinti kötelességei; a felmondási idő 30 naptári nap,
b) a naptári év december hónap 31. napjával indoklás nélkül.
(5) Ha a községnek hatályos szerződése van harmadik személlyel és használt hordozható elemek és akkumulátorok, vagy használt gépkocsielemek és -akkumulátorok kezeléséről van szó, a szerződéses jogviszonyra a 27. § 15. bek. rendelkezései vonatkoznak.
(6) A 4. bekezdés b) és az 5. bekezdés szerinti felmondást a harmadik személynek legkésőbb 60 naptári nappal a szerződéses jogviszony megszűnése előtt kell kézbesíteni.
(7) A 27. § 17. bekezdésében taglalt kötelesség a harmadik személyre nem vonatkozik, amennyiben használt hordozható elemek és akkumulátorok, valamint használt gépkocsielemek és -akkumulátorok kezeléséről van szó.
(8) A harmadik személy köteles
a) létrehozni, finanszírozni, üzemeltetni és fenntartani a használt elemek és akkumulátorok kezelésének működőképes rendszerét jogosultságának teljes időtartama során,
b) betartani a kiadott engedélybe foglalt feltételeket,
c) az összes képviselt gyártó nevében együttesen teljesíteni azok megkülönböztetett kötelességeit, és
1. a nyilvántartási és bejelentési kötelesség esetében
1.1 önálló nyilvántartást is vezetni az egyes képviselt gyártók nevében,
1.2 összegező bejelentést benyújtani az összes képviselt gyártó nevében és megőrizni a bejelentetett adatokat,
1.3 az állami hulladékgazdálkodási hatóság kérésére bemutatni az egyes képviselt gyártók önálló nyilvántartásait,
2. biztosítani a képviselt gyártók használt elemeinek és akkumulátorainak kezelését az ezen szakaszban előírtak szerint és akkora mértékben, amely megfelel a megkülönböztetett kötelességek együttes nagyságának, és amely biztosítja a 27. § 4. bek. e)-g) pontjai szerinti kötelességeik teljesítését,
d) szerződést kötni az adott megkülönböztetett hulladékáram koordinációs központjával, ha ilyen létezik, és teljesíteni az ebből fakadó kötelességeket 30 napon belül azt a napot követően, amikor
1. a koordinációs központ bejegyzésre került a Koordinációs Központok Nyilvántartójába, vagy
2. jogerősen hatályba lépett a harmadik személy tevékenységvégzésének hitelesítése ,
e) országos lefedettségű és helyi szintű, községenkénti népszerűsítő és oktató tevékenységet folytatni a végfelhasználók közt az ilyen hulladék kezeléséről,
f) kézbesíteni a minisztériumnak évente a naptári év januárjának 31. napjáig a képviselt gyártók frissítetett jegyzékét,
g) a naptári év márciusának 31. napjáig tájékoztatni a képviselt gyártót megkülönböztetett kötelességei teljesítésének mértékéről a 27. § 4. bek. e)-g) pontjai szerint, melyet neki biztosított az előző naptári évben,
h) kézbesíteni a minisztériumnak évente a naptári év júliusának 31. napjáig az előző naptári év vonatkozásában a Harmadik személy jelentését a 12. bekezdés értelmében,
i) haladéktalanul tájékoztatni a minisztériumot, ha olyan körülmények következtek be, melyek miatt befejezi tevékenységét,
j) megőrizni az adatokat, melyek alapján a 12. bekezdés szerinti jelentést kidolgozta, legalább három éven át a minisztériumnak történt kézbesítést követően,
k) közzétenni a 12. bekezdés szerinti jelentés adatait a 13. bekezdés szerinti terjedelemben a honlapján évente a naptári év júliusának 31. napjáig az előző naptári évre vonatkozóan,
l) haladéktalanul tájékoztatni a képviselt gyártókat azon bírságokról, melyeket a jelen törvényi szakasz megsértése miatt kiróttak rá,
m) szerződést kötni az engedélyezett tevékenységi körébe tartozó elem és akkumulátor gyártójával diszkriminációmentes feltételek mellett a megkülönböztetett kötelességei teljesítéséről; a 28. § 8. bekezdésének rendelkezése megfelelő mértékben érvényesítendő,
n) évente, legkésőbb a naptári év január 31. napjáig benyújtani a minisztériumnak a községek jegyzékét, melyekkel az adott naptári évre megkötötte a szerződést a használt elemek és akkumulátorok kezelési rendszerében való részvételről, valamint azon községek jegyzékét, melyekben biztosítja a használt elemek és akkumulátorok gyűjtését és közzétenni ezt a jegyzéket a harmadik személy honlapján,
o) jelenteni az illetékes koordinációs központnak minden képviselt gyártót, mely késik a vele fennálló szerződéses jogviszonyból fakadó térítési kötelességének teljesítésével 30 naptári napnál hosszabb ideje,
p) biztosítani az azon község háztartási hulladékából szelektíven összegyűjtött teljes használt elem- és akkumulátormennyiség átvételét, melyben a megkülönböztetett hulladékáramért felel,
q) jelenteni a koordinációs központnak a többletmennyiséget a hulladék elemek és akkumulátorok gyűjtési célmennyiségéhez képest a következő naptári év január hónapjának 31. napjáig,
r) teljesíteni a koordinációs központ által meghatározott felelősség-megosztásból fakadó feladatokat a használt elemek és akkumulátorok többletmennyiségeivel kapcsolatosan a 31. § 11. bek. c) pontja értelmében, és felelős személlyé való kijelölése alapján biztosítani a pótlólagos elszállítást a 31. § 11. bek. d) pontja szerint,
s) a minisztérium írásos felszólítására benyújtani az adatokat az a) – r) pontok szerinti kötelességek teljesítésének módjáról,
t) lehetővé tenni az állami felügyelet gyakorlását a hulladékgazdálkodásban, valamint valós és teljes információkat nyújtani az a) – r) pontok szerinti kötelességek teljesítésével kapcsolatosan,
u) jelenteni a koordinációs központnak a naptári negyedév zárultát követő 25 napon belül az általa képviselt gyártók által az ezen negyedévben piaci forgalomba hozott elemek és akkumulátorok mennyiségét, valamint a használtelem és -akkumulátor mennyiségét, melyet az általa képviselt gyártók összesen begyűjtöttek és feldolgoztak az adott naptári negyedévben, a 42. § 3. bek. szerinti felosztásban,
v) módosítani a képviselt gyártók pénzügyi hozzájárulásait a termékek tartóssága, javíthatósága, újrafelhasználhatósága, reciklálhatósága figyelembe vételével és a megkülönböztetett termékek veszélyesanyag-tartalmának figyelembe vételével,
w) részt venni a 31.a § szerinti pénzügyi garancia létrehozásában, miközben a pénzügyi garanciát képező hozzájárulás összegét február 28-áig köteles befizetni.
(9) A használt elemek és akkumulátorok kezelése működőképes rendszerének létrehozását, finanszírozását, üzemeltetését és fenntartását a harmadik személy jogosult tevékenykedése teljes időtartama alatt bizonyítja a minisztériumnak, legelőször azonban a harmadik személyként való tevékenységének engedélye kiadásakor, elsősorban
a) azon használt elemek és akkumulátorok típusának pontosításával a 42. § 3. bek. szerinti felosztásban, melyeknek a kezelését biztosítja,
b) a képviselt gyártók jegyzékének bemutatásával,
c) a használt elemek és akkumulátorok kezelési rendszerében biztosított tevékenységek adatainak feltüntetésével, mégpedig
1. a biztosításuk módjának leírásával, beleértve a technikai kapacitásokat, melyek alátámasztják a műszaki alkalmasságot a végzett tevékenység megvalósítására legalább a begyűjtés, a szállítás, a reciklálás, a használt elemek és akkumulátorok hasznosítása és ártalmatlanítása terjedelmében,
2. a gyűjtés vonatkozásában, kivéve az első pontban felsoroltakat, a gyűjtés módjának, a gyűjtőkapacitásoknak és gyűjtőhelyeknek feltüntetésével, valamint a gyűjtési célok teljesíthetőségének alátámasztásával vagy a használt elemek és akkumulátorok 3. sz. mellékletében meghatározott kötelező határértékeinek bizonyításával,
d) a harmadik személy számára a használt elemek és akkumulátorok gyűjtését, szállítását, hasznosítását, feldolgozását és reciklációját, valamint a megkülönböztetett hulladékáram feldolgozását biztosító szerződéses partnerek jegyzékének benyújtásával,
e) azon községek jegyzékének benyújtásával, melyekkel a harmadik személy szerződéses jogviszonyban áll a községi háztartási hulladékból elkülönítetten begyűjtött használt elemek és akkumulátorok kezelésére,
f) a kiadott engedéllyel összhangban álló használt elem és akkumulátor kezelésének biztosítására szolgáló pontosított költségek; a minisztérium kérésére be kell nyújtani a használt elemek és akkumulátorok kezelési rendszerén belüli egyes tevékenységek pontosított költségeit is; a külön jogszabályok20) rendelkezéseit ez nem érinti,
g) a háztartási hulladék osztályozott gyűjtési rendszere létrehozásának támogatására meghozott intézkedések pontosítása és megvalósításának alátámasztása, ha háztartási hulladékból származó használt elemek és akkumulátorok kezeléséről van szó; a külön jogszabályok20) változatlanul érvényesek,
h) az adatokkal a Szlovák Köztársaság területei lefedettsége vonatkozásában a használt elemek és akkumulátorok gyűjtésének biztosítása céljából.
(10) A harmadik személyi tevékenység végzésének engedélyezési kérvénye benyújtásakor a 9. bekezdés c)-h) pontjaiban felsorolt feltételek alátámasztása a feltétel vonatkozásában valósul meg, 
a) a c) pont esetében az ezen feltételek teljesítésének szándékolt módjáról, elsősorban előszerződések megkötésével,
b) a d) pont esetében az a) pont szerinti szerződéses partnerek jegyzékének felsorolásával,
c) az e) pont esetében a szerződéses partnerekkel megkötött előszerződések bemutatásával,
d) az f) pont a becsült költségek részletezésével,
e) a g) pont esetében a tervezett intézkedések részletezésével,
f) a h) pont esetében a becsült területi lefedettség adataival.
(11) A feltételek teljesítésének 10. bekezdés szerinti alátámasztását követően a harmadik személy a kiadott engedély hatályba lépésének napját követő három hónapon belül köteles a minisztériumnak bizonyítani a feltételek teljesítését a 9. bekezdés c)-h) pontjai szerint.
(12) A harmadik személy köteles kézbesíteni a minisztériumnak a Harmadik személy tevékenységéről szóló jelentését az előző naptári évről, mely mindenképpen tartalmazza
a) az adatokat a használt elemekről és akkumulátorokról, megkülönböztetve a hordozható, ipari és gépkocsiba szerelhető fajtákat, melyeknek a gyűjtését, szállítását, reciklálását és feldolgozását biztosította, 
b) a személyek azonosítóit, melyek közreműködésével biztosította az a) pontban felsorolt tevékenységeket, tételesen feltüntetve a használt elemek és akkumulátorok fajtáját és mennyiségét külön-külön minden személynél; ez a kitétel vonatkozik a Szlovák Köztársaság területén kívül működő személyek azonosító adataira is, ha a közvetítésükkel biztosította az érintett tevékenységek teljesítését,
c) a tájékoztatást a használt elemek és akkumulátorok gyűjtési, szállítási, feldolgozási és reciklálási módjának biztosításáról,
d) a tájékoztatást az elemek és akkumulátorok mennyiségéről, melyet az általa képviselt gyártók piaci forgalomba hoztak a 42. § 3. bek. szerinti bontásban,
e) a népszerűsítésre és képzési tevékenységre fordított pénzeszközöket, valamint a tevékenységek rövid leírását,
f) a helyszíneket és létesítményeket, melyeken keresztül a használt elemek és akkumulátorok gyűjtését biztosítja,
g) a tájékoztatást a 3. sz. mellékletben felsorolt célok és kötelező határértékek teljesítéséről, valamint a többletmennyiségekről,
h) a tájékoztatást a harmadik személy használt elemeket és akkumulátorokat kezelő rendszerének finanszírozási módjáról és a rendszerben végzett tevékenységek költségeiről.
(13) A harmadik személy köteles közzétenni a Harmadik személy tevékenységéről szóló jelentését a 12. bekezdés szerinti terjedelemben, kivéve a b) és f) pontokat. Ez a kötelezettség nem érinti a külön jogszabály59) szerinti személyesadat-védelmi kötelességet.
(14) A harmadik személy köteles lehetővé tenni a községnek, melyben a háztartási hulladékból származó használt elemek és akkumulátorok gyűjtését biztosítja, hogy a község helyi háztartásihulladék-gyűjtő rendszerével bekapcsolódjon a harmadik személy használt elemeket és akkumulátorokat kezelő rendszerébe.

45. §
Az elemek és akkumulátorok gyártóinak kötelességei
(1) Az elemek és akkumulátorok gyártója összhangban a 24. § 4. bekezdésében felsorolt kötelességekkel köteles
a) grafikai jelzéssel [105. § 3. bek. l) pont] megjelölni az elemeket, akkumulátorokat és elemtelepeket,
b) a gépkocsielemeken és -akkumulátorokon, valamint a hordozható elemeken és akkumulátorokon láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul feltüntetni az adatot a kapacitásukról a külön jogszabályoknak megfelelően,71)
c) a piaci forgalomba jellel ellátott elemeket, akkumulátorokat és gombelemeket hozni, Hg, Cd vagy Pb vegyjellel, a végrehajtó rendelkezésekben [105. § 3. bek. l) pont], meghatározott esetekben és módon,
d) az elemek és akkumulátorok piaci bevezetésekor a használt elemek és akkumulátorok kérésére haladéktalanul megadni az elemek és akkumulátorok vegyi összetételét és anyagait a feldolgozásuk és reciklálásuk technológiai és műszaki eljárásának meghatározhatósága érdekében,
e) biztosítani az összegyűjtött használt elemek és akkumulátorok átadását a használt elemek és akkumulátorok feldolgozójának,
f) biztosítani, hogy a használt elemek és akkumulátorok gyűjtése, feldolgozása és reciklálása az emberi egészségvédelem és környezetvédelem szempontjából az elérhető legjobb technikával történjen,
g) haladéktalanul jelenteni a koordinációs központnak az adott naptári évre vonatkozó, a 3. sz. melléklet feltüntetett gyűjtési cél elérését.
(2) A műszerek gyártója köteles
a) biztosítani, hogy a műszer, melyet piaci forgalomba hoz, úgy legyen megtervezve és legyártva, hogy a benne használt elemek és akkumulátorok könnyen kivehetők legyenek,
b) biztosítani, hogy a gyártótól független szakember könnyen ki tudja venni a felhasznált elemeket és akkumulátorokat, amennyiben azokat a végfelhasználó nem tudja egyszerűen eltávolítani,
c) használati utasítást mellékelni a műszerhez, hogy az a) és b) pontok szerinti esetekben hogyan lehet az elemeket és akkumulátorokat biztonságosan eltávolítani, és ha az szükséges, a tájékoztatást a végfelhasználónak a műszer alkatrészét képező elem és akkumulátor típusáról.
(3) A 2. bekezdés szerinti kötelességek nem vonatkoznak azon műszerek  gyártójára, melyek esetén biztonsági, teljesítményi vagy gyógyászati okokból, illetve az adategyesítés okán folyamatos villamosenergia-ellátásra van szükség és állandó kapcsolatnak kell lennie a készülék és az elem vagy akkumulátor között.
(4) Az elem és akkumulátor gyártója megkülönböztetett kötelességét egyénileg, közösségben vagy egyetlen harmadik személy beiktatásával teljesíti; a gyártó a megkülönböztetett kötelességteljesítésnek csak az egyik módját választhatja az adott megkülönböztetett termék vonatkozásában, a megválasztott mód pedig a teljesítés kizárólagos módja.
(5) Az elem és akkumulátor gyártó kötelessége a megkülönböztetett kötelességei ellátásának biztosításában az általa a Szlovák Köztársaság területén piaci forgalomba hozott elemek és akkumulátorok vonatkozásában az adott naptári évben akkor sem szűnik meg, ha az elem és akkumulátor gyártója
a) az adott naptári évben a Szlovák Köztársaságban nem hozott piaci forgalomba elemet és akkumulátort,
b) megsértette a 30. § (1) bek. szerinti regisztrációs kötelességét az Elem- és Akkumulátorgyártók Nyilvántartójában történő bejegyzés terén,
c) törlésre került az Elem- és Akkumulátorgyártók Nyilvántartójából.

46. §
A hordozható elemek és akkumulátorok gyártójának kötelességei
(1) A hordozható elemek és akkumulátorok gyártója a 45. §-ban meghatározott kötelességeken kívül és a 27. § 4. bekezdése szerinti kötelességekkel összhangban köteles biztosítani
a) a használt hordozható elemek és akkumulátorok végfelhasználóktól való begyűjtését a Szlovák Köztársaság egész területén
1. a használt hordozható elemek visszagyűjtésével,
2. a használt hordozható elemek és akkumulátorok gyűjtőhelyen történő gyűjtésével,
b) az a) pont szerinti helyeken leadott összes használt hordozható elem és akkumulátor begyűjtésével és további kezelésével,
c) a gyűjtési hányadának teljesítésével, mely megfelel a 3. sz. mellékletben feltüntetett gyűjtési célnak,
d) az összes használt hordozható elem és akkumulátor feldolgozását és reciklálását, melynek a begyűjtését köteles biztosítani,
e) a Szlovák Köztársaságban a hordozható elemek és akkumulátorok gyártóira a c) pont szerint kirótt és a koordinációs központnak bejelentett összesített begyűjtési kötelesség feletti használt hordozható elem- és akkumulátormennyiség feldolgozását és reciklálását, mégpedig a piaci részesedésük arányában.
(2) A hordozható elemek és akkumulátorok gyártója az új hordozható elemek és akkumulátorok végfogyasztónak történő értékesítésekor nem tüntetheti fel külön tételként a gyűjtés, feldolgozás és recikláció költségeit.

47. §
A gépkocsielem- és akkumulátorgyártók, valamint az ipari elem- és akkumulátorgyártók kötelességei
(1) A gépkocsielem- és akkumulátorgyártó a 45. §-ban lefektetett kötelességein kívül és a 27. § 4. bekezdésében meghatározott kötelességeivel összhangban köteles biztosítani
a) a használt gépkocsielemek és -akkumulátorok begyűjtését a végfelhasználóktól a Szlovák Köztársaság minden járásában
1. a gépkocsielemek és -akkumulátorok visszagyűjtésével,
2. legalább egy olyan személy általi gyűjtéssel, mely jogosult a használt gépkocsielemek és -akkumulátorok gyűjtésére, de más személy, mint a gépkocsielemek és -akkumulátorok forgalmazója,
b) az összes használt gépkocsielem és -akkumulátor begyűjtését, melyet az a) pont szerinti helyeken leadtak, valamint azok további kezelését,
c) gyűjtési részesedését teljesíteni, mely megfelel a 3. sz. mellékletben meghatározott gyűjtési célnak,
d) az összes használt gépkocsielem és -akkumulátor feldolgozását és reciklálását, melynek begyűjtését biztosítania kell,
e) a használt gépkocsielemek és akkumulátorok feldolgozását és reciklálását a Szlovák Köztársaságban a gépkocsielem- és -akkumulátorgyártók összesített gyűjtési kötelezettségén felüli, a c) pont szerint begyűjtött és a koordinációs központnak bejelentett mennyiséget, mégpedig a piaci részesedése arányában. 
(2) Az ipari elem- és akkumulátorgyártó a 45. §-ban lefektetett kötelességein kívül és a 27. § 4. bekezdésében meghatározott kötelességeivel összhangban köteles biztosítani
a) a használt ipari elemek és akkumulátorok gyűjtését a végfelhasználótól történő átvétellel a Szlovák Köztársaság egész területén, tekintet nélkül annak vegyi összetételére és eredetére, használt elemek és akkumulátorok gyűjtésére feljogosított személy közvetítésével,
b) az összes használt ipari elem és akkumulátor gyűjtését az a) pont szerinti személynek történő leadással, és ezek további kezelését,
c) gyűjtési hányadának teljesítését, mely megfelel a 3. sz. mellékletben lefektetett gyűjtési célnak,
d) a használt ipari elemek és akkumulátorok – melyek összegyűjtését biztosítani köteles – feldolgozását és reciklálását,
e) a Szlovák Köztársaságban összegyűjtött használt ipari elemek és akkumulátorok c) pont szerinti, ipari elem- és akkumulátorgyártói kötelességen felüli és a koordinációs központnak bejelentett többletmennyiségének feldolgozását és reciklálását piaci részesedésének arányában.

48. §
Az elemek és akkumulátorok forgalmazóinak kötelességei
(1) A hordozható elemek és akkumulátorok forgalmazója köteles a használt elemek és akkumulátorok vonatkozásában
a) biztosítani azok visszagyűjtését az értékesítési helyein, tekintet nélkül ezek gyártási márkájára és piacra helyezésük időpontjára a teljes üzemelési idő alatt,
b) tájékoztatni a végfelhasználót az ingyenes visszagyűjtési lehetőségről honlapján keresztül, ha ilyennel rendelkezik, valamint azon a helyen, amely a hordozható elemek és akkumulátorok árusításakor jól látható és nyilvánosan hozzáférhető,
c) biztosítani a visszagyűjtést azon a helyen, ahol a hordozható elemek és akkumulátorok kiadásra kerülnek vagy olyan helyen, ahol raktára van, ha kizárólag postázó áruházként – az elektronikus kereskedést beleértve – forgalmaz végfelhasználóknak hordozható elemeket és akkumulátorokat; ha ilyen hellyel vagy raktárral nem rendelkezik, a hordozható elemek és akkumulátorok gyártójával egyeztetett helyen,
d) mellőzni a használt hordozható elemek és akkumulátorok árusításakor a gyűjtési, feldolgozási és reciklációs költségek különálló feltüntetését,
e) biztosítani az összegyűjtött használt hordozható elemek és akkumulátorok átadását a hordozható elemek és akkumulátorok megkülönböztetett kötelességeket teljesítő gyártóival, az érintett harmadik személlyel vagy az érintett gyártói felelősségi szervezettel megkötött szerződéssel összhangban a használt hordozható elemek és akkumulátorok gyűjtőhelyének vagy a használt elemek és akkumulátorok feldolgozójának; ha ilyen szerződése nincs, akkor bármelyik használt hordozható elemeket és akkumulátort gyűjtő helynek vagy bármely használt elemet és akkumulátort feldolgozó vállalkozásnak.
(2) A gépkocsielemek és -akkumulátorok forgalmazója köteles a használt gépkocsielemek és -akkumulátorok vonatkozásában
a) teljesíteni az 1. bekezdés a)-c) pontja szerinti kötelességeket,
b) biztosítani az összegyűjtött használt gépkocsielemek és -akkumulátorok átadását a gépkocsielemek és -akkumulátorok megkülönböztetett kötelességeket egyénileg teljesítő gyártóival, az érintett harmadik személlyel vagy az érintett gyártói felelősségi szervezettel megkötött szerződéssel összhangban a használt gépkocsielemek és -akkumulátorok gyűjtésére jogosult személynek vagy a használt gépkocsielemek és -akkumulátorok feldolgozójának; ha ilyen szerződése nincs, akkor bármelyik használt elemek és akkumulátorok gyűjtésére jogosult személynek vagy bármelyik feldolgozónak.
(3) Az elem és akkumulátor forgalmazójára, mely közvetlenül értékesít végfelhasználónak elemet és akkumulátort, mely a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásában nem szereplő elem- és akkumulátorgyártótól származik, átruházódnak az ezen elemekhez és akkumulátorokhoz, valamint a belőlük keletkező hulladékhoz kapcsolódó gyártói kötelességek.

49. §
A használt elemek és akkumulátorok tulajdonosának kötelességei
A használt elemek és akkumulátorok tulajdonosa köteles leadni ezeket, amennyiben használt
a) hordozható elemről és akkumulátorról van szó a 46. § 1. bek. a) pontjában kijelölt helyen vagy a gyűjtésükre jogosult személynek,
b) gépkocsielemről vagy -akkumulátorról van szó, a 47. § 1. bek. a) pontjában kijelölt helyen,
c) ipari elemről vagy akkumulátorról van szó, a 47. § 2. bek. a) pontjában kijelölt helyen.

50. §
Használt elemek és akkumulátorok gyűjtése
(1) Használt elemet és akkumulátort gyűjteni csak az egyéb hulladékfajtáktól elkülönítve lehet, kivéve azokat az eseteket, amikor ezek elektromos hulladék vagy használt gépjármű részét képezik és e hulladékkal együtt kerülnek gyűjtésre.
(2) A használt gépkocsielemek és -akkumulátorok gyűjtését az üzleti célokra nem használt, természetes személy tulajdonában lévő gépkocsikból nem lehet új elem vagy akkumulátor, esetleg más árucikk megvásárlásához kötni, esetükben a végfelhasználótól való gyűjtés ingyenes.
(3) A használt elemek és akkumulátorok forgalmazó általi visszagyűjtéséhez és a használt hordozható elemek és akkumulátorok forgalmazó általi gyűjtőhelyének üzemeltetéséhez nem szükséges a 97. § szerinti jóváhagyás, sem a 98. § szerinti nyilvántartásba vétel.
(4) A használt hordozható elemek és akkumulátorok gyűjtőhelyének üzemeltetője és a használt elemek és akkumulátorok gyűjtésére jogosult személy a 14. és 16. §-ban lefektetett kötelességeken kívül köteles
a) nyilvántartást vezetni és azt megőrizni az összegyűjtött használt elemek és akkumulátorok mennyiségéről kilogrammokban, elemek és akkumulátorok szerinti felosztásban a 42. § 3. bek. értelmében,
b) negyedévente bejelenteni a nyilvántartás meghatározott adatait az a) pont szerint, a negyedév leteltét követő 20 napon belül az elemek és akkumulátorok gyártójának, az érintett gyártói felelősségi szervezetnek vagy a harmadik személynek, mellyel szerződéses viszonyban áll, valamint a koordinációs központnak.

51. §
Használt elemek és akkumulátorok feldolgozása és reciklálása
A használt elemek és akkumulátorok feldolgozója a 14. és 17. §-ban lefektetett kötelességeken kívül köteles
a) feldolgozni és reciklálni a használt elemeket és akkumulátorokat a neki megadott jóváhagyással (97. § 1. bek. c) pont) és engedéllyel (89. § 1. bek. a) pont 1. alpontja) összhangban, valamint betartani a használt elemek és akkumulátorok feldolgozására és reciklálására vonatkozó követelményeket,
b) a használt elemek és akkumulátorok feldolgozására és reciklálására építendő létesítmények esetében vagy a meglévő létesítmények korszerűsítésekor a leginkább elérhető technikákat választani, különös tekintettel a beszerzési és üzemeltetési költségeik arányosságára,
c) a használt elemek és akkumulátorok feldolgozására és reciklálására szolgáló gépeket és berendezéseket a hatályos dokumentációval, a kiadott engedéllyel és jogosítványba foglalt feltételek mellett üzembe helyezni,
d) végrehajtani az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság által előírt jobbító intézkedéseket,
e) üzemeltetési dokumentációt vezetni a használt elemek és akkumulátorok feldolgozásáról és reciklálásáról,
f) nyilvántartást vezetni és a nyilvántartás alapján az állami hulladékgazdálkodási hatóságnak, valamint a megkülönböztetett kötelességeit egyénileg teljesítő elem- és akkumulátorgyártónak, az akkumulátor- és elemgyártók gyártói felelősségi szervezetének és a vele szerződésben álló harmadik személynek jelenteni a meghatározott adatokat,
g) köteles megőrizni az f) pont szerinti nyilvántartást, a továbbított adatokat beleértve,
h) teljesíteni a hulladékbirtokosi kötelességeket az általa előállított hulladék viszonylatában,
i) kiszámítani és biztosítani a minimális reciklációs hatékonyságot,72)
j) bejelenteni a minimális reciklációs hatékonysági értéket a minisztériumnak.

Negyedik szakasz
Csomagolások és csomagolási hulladékok

52. §
Alapvető rendelkezések
(1) Jelen szakasz szabályozza a csomagolások összetételére, tulajdonságaira és megjelölésére vonatkozó követelményeket, valamint a csomagolások kezeléséhez kapcsolódó jogokat és kötelességeket azon célból, hogy
a) megelőzze a csomagolási hulladék keletkezését és ártalmait, csökkentse a mennyiségét és környezeti veszélyeit,
b) korlátozza a kereskedelmi akadályokat, a gazdasági verseny megsértését és korlátozását.
(2) Amennyiben a jelen szakasz másként nem rendelkezik, a jelen törvény általános érvényű rendelkezései vonatkoznak az összes csomagolásfajtára és a csomagolási hulladék kezelésére, mely a Szlovák Köztársaságban piacra vagy forgalmazásra kerül, tekintet nélkül a keletkezése helyére, a használatára és a felhasznált anyagára.
(3) A csomagolás olyan termék, mely az áru csomagolására, megóvására, mozgathatóságára, szállítására és bemutatására használnak, a nyersanyagtól kezdve a késztermékig, a gyártótól a felhasználóig vagy fogyasztóig, és amely megfelel a 7. sz. mellékletben feltüntetett követelményeknek; csomagolásnak tekintendők az ugyanazon célra használt vissza nem váltható (egyutas) csomagolásrészek is.
(4) Fogyasztói csomagolás az a termék, mely az áru vagy árucsoport közvetlen védelmét szolgálja, és amely az értékesítés helyszínén az áruval értékesítési egységet képez a felhasználó vagy végfogyasztó számára.
(5) Gyűjtőcsomagolás az a csomagolás. Mely az értékesítés helyszínén meghatározott számú értékesítési egységet foglal magában, tekintet nélkül arra, hogy felhasználónak vagy végfogyasztónak kerül-e értékesítésre, vagy ezek az egységek csupán a kínálat feltöltésére szolgálnak az árusítás folyamán; a termékről a termék tulajdonságainak megváltoztatása nélkül el lehet távolítani.
(6) Szállítási csomagolás az a csomagolás, amely megkönnyíti bizonyos mennyiségű értékesítési áruegység vagy gyűjtőcsomagolás mozgatását és szállítását annak érdekében, hogy a fizikai károsodástól megóvja mozgatás és szállítás közben; nem tekinthető szállítási csomagolásnak a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedésben használatos konténer.
(7) Ismételten felhasznált csomagolás az a Szlovák Köztársaság piacaira javasolt, megtervezett és bevezetett csomagolás, mely legalább két szállítási út alkalmával vagy teljes életciklusa során ismételten ugyanazon célt teljesíti vagy ugyanarra a célra használatos, mint amelyre előállították; az ilyen csomagolás akkor válik csomagolási hulladékká, amikor már nem használják fel újra, mégpedig a leselejtezése pillanatában.
(8) Ismételt felhasználás az a tevékenység az ismételten felhasznált használt csomagolás esetében, mely során a csomagolást ismételten újratöltik vagy ugyanarra a célra használják, melyre az első felhasználás előtt szánták, mégpedig az újratöltést vagy újrahasználatot elősegítő piaci forgalomban lévő melléktermékek felhasználásával, vagy a nélkül. 
(9) Betétdíjas csomagolás az áru azon csomagolása, mely esetében az értékesítéskor az áru árán kívül az áru csomagolásához kötődő különleges pénzösszeget számolnak fel (a továbbiakban csak „betétdíj”), melynek célja a használt csomagolás visszaszolgáltatása. Betétdíjas
a) az italok újrahasználható csomagolása,
b) az italok azon csomagolása, mely ismételten nem használható fel, de mennyisége és tulajdonságai miatt, vagy mennyisége és összetétele miatt ártalmas a környezetre.
(10) A csomagolás betétdíjassá tétele olyan tevékenység az áru betétdíjas csomagolásban történő eladása során, mellyel az áru árát megtérítő személynek betétdíjat számolnak fel és a betétdíjas csomagolás visszaszolgáltatásakor ezt a betétdíjat visszaadják annak a személynek, aki a csomagolás visszaadását biztosítja; a betétdíj visszaadásának minősül annak beszámítása más pénzügyi követelés teljesítésébe.
(11) A csomagolás gyártója természetes személy-vállalkozó vagy jogi személy, mely 
a) csomagolást használt árucsomagolásra vagy árut tölt csomagolásba, és ezt az árut saját kereskedelmi jelzése alatt hozza piaci forgalomba,
b) olyan személy, melynek árut csomagol vagy tölt csomagolásba, és amelynek kereskedelmi jelzése alatt az piaci forgalomba kerül,
c) árut hoz piaci forgalomba az a) és b) pontokba foglaltaktól eltérő módon, vagy szállít, illetve szállíttat a Szlovák Köztársaság államhatárát átlépve csomagolt árucikkeket és azokat piaci forgalomba hozza vagy forgalmazza a Szlovák Köztársaságban,
d) mint forgalmazó térítéses vagy térítésmentes formában csomagolást ad át a végfelhasználónak áru csomagolására,
e) mint forgalmazó csomagolást használ fel a forgalmazott áru vagy árurész csomagolására, vagy a csomagolás forgalmazott áruval való feltöltésére, vagy
f) csomagolást hoz piaci forgalomba, kivéve azon személyeket, melyek új üres csomagolásokat szállítanak az a), b), c), d) vagy e) pontban taglalt személyeknek, vagy azon személynek, mely a b) pont szerinti személy számára árut csomagol vagy csomagolást áruval tölt fel.
(12) A csomagolás piaci forgalomba hozása a Szlovák Köztársaság területén az a pillanat, amikor a csomagolás vagy a csomagolt áru első alkalommal kerül térítéses vagy térítésmentes formában a gyártási szakaszból, más tagállamból a Szlovák Köztársaságba határon átlépő szállítással vagy nem tagállamból a Szlovák Köztársaságba történő behozatallal forgalmazásra vagy felhasználásra.
(13) A csomagolás forgalmazása a csomagolás vagy csomagolt áru térítéses vagy térítésmentes átadása más személynek leszállítás, értékesítés céljából vagy a csomagolás vagy a csomagolt áru felhasználása céljából a kereskedelmi hálózatban, beleértve a végfogyasztónak történő értékesítést, kivéve a piaci forgalomba hozást.
(14) A csomagolás forgalmazója az, aki tevékenysége körének keretében csomagolásforgalmazást végez.
(15) Csomagolási hulladék a csomagolás vagy a csomagolási anyag, mely hulladékká vált, kivéve a csomagolásgyártásból származó hulladékot és az árucsomagolásból származó hulladékot.
(16) A csomagolás kezelése a csomagolás gyártása, a csomagolás vagy csomagolt áru piaci forgalomba hozása, forgalmazása, a csomagolás felhasználása, az ismételten felhasználható csomagolások átvétele, a csomagolások javítása és csomagolások ismételt felhasználása.
(17) A használt, ismételten felhasználható csomagolások átvétele a fogyasztóktól vagy végfogyasztóktól történő átvétel a Szlovák Köztársaság területén az ismételt felhasználás céljából vagy az ismételt felhasználási folyamatból történő kivonás céljából.
(18) A csomagolási hulladék reciklálása a gyártási folyamat hulladékanyagainak minden újbóli feldolgozása az eredeti célnak megfelelően vagy más célokra, beleértve a szerves reciklálást is, kivéve azonban az energetikai hasznosítást.
(19) Szerves reciklálás a biológiailag lebomló csomagolási hulladékrészek irányított kezelése levegő jelenlétében (komposztálással) vagy levegő kizárásával (biogáz-előállító) mikroorganizmusok felhasználásával, amelyek állandósult szerves maradékot vagy metánt termelnek; a hulladéklerakón történő elhelyezés nem jelent szerves reciklációs formát. 
(20) Energetikai hasznosítás az éghető csomagolási hulladék felhasználása energia előállítására közvetlen égetéssel, más hulladékkal együtt vagy csak magában, a hőenergia felhasználásával.
(21) A csomagolási hulladék anyagárama a csomagolási hulladék mozgása a keletkezés helyétől az első hulladékhasznosító létesítményig az 1. sz. melléklet R1-R11-es tevékenységeinek valamelyikével, vagy az első hulladékhasznosító létesítményig más állam területén, melyben biztosítható, hogy a hulladék hasznosításának eredménye egyenértékű az 1. sz. melléklet R1-R11-es tevékenységeinek valamelyikével elérhető hasznosítási eredménnyel.
(22) A csomagolási hulladék keletkezési helye az eredeti hulladékbirtokosnál lévő keletkezési hely; ha háztartási hulladék összetevőjéről van szó, az ilyen hely a község.
(23) A csomagolás viszonylatában gazdasági szereplők a csomagolóanyagok szállítói, azok a személyek, melyek csomagolásokat behoznak, azok jellegét módosítják, a csomagolások gyártói, a csomagolások forgalmazói, a csomagoláskereskedők, a csomagolásfelhasználók, a hatóságok és a közhasznú szervezetek.
(24) A csomagolásgyártó gyártói felelősségi szervezetek piaci részesedése az adott naptári évben a vele szerződéses viszonyban álló csomagolás- és nem csomagolóanyag-gyártók által a Szlovák Köztársaságban az előző naptári évben piaci forgalomba hozott csomagolásmennyiség és nem csomagolóanyag-mennyiség százalékos aránya az előző naptári évben piaci forgalomba hozott csomagolás és nem csomagolóanyag összmennyiségéből, a megkülönböztetett kötelességeit közösségileg teljesítő csomagolás- és nem csomagolóanyag-gyártók által a Szlovák Köztársaságban az előző naptári évben piaci forgalomba hozott csomagolásmennyiséghez és nem csomagolóanyag-összmennyiséghez képest. Az első mondat szerinti csomagolásmennyiségbe beleszámolják a piaci forgalomba hozott csomagolások összmennyiségét, a gyűjtőcsomagolást és szállítási csomagolást. A Szlovák Köztársaságban az előző naptári évben piaci forgalomba hozott csomagolóanyag és nem csomagolóanyag összmennyiségébe azon gyártók esetében, melyek megkülönböztetett kötelességeiket közösségileg teljesítik az első mondat szerint, nem számítják bele az azon csomagolásgyártóktól származó mennyiséget, melyek megkülönböztetett kötelességeiket az érintett évben egyénileg kezdték teljesíteni.
(25) A műanyag polimer,72a) amely adalékanyagokat és más anyagokat tartalmazhat és képes a tasakok fő szerkezeti összetevőjeként működni.
(26) A műanyag hordtasak olyan, műanyagból készült, fogófüllel ellátott vagy fogófül nélküli hordtasak, amelyet az áruk vagy termékek értékesítési pontján biztosítanak a fogyasztók részére.
(27) A könnyű műanyag hordtasak olyan műanyag hordtasak, amelynek falvastagsága 50 mikronnál kevesebb.
(28) A nagyon könnyű műanyag hordtasak olyan műanyag hordtasak, amelynek falvastagsága 15 mikrométernél kevesebb, amely ömlesztett élelmiszerek elsődleges csomagolására szolgál higiéniai okokból vagy az élelmiszerpazarlás megelőzésének céljából.
(29) Az oxidatív úton lebomló műanyag olyan műanyag, mely adalékanyagokat tartalmaz, amelyek oxidáció következtében a műanyag töredezését váltják ki mikrorészecskékre vagy vegyi felbomláson esnek át.
(30) Egyszer használatos műanyag termék az a termék, mely teljes egészében vagy részben műanyagból áll és nem azzal a céllal került megtervezésre, gyártásra vagy piaci forgalomba, hogy élettartama folyamán több ciklust kiszolgáljon vagy körforgásba kerüljön úgy, hogy újbóli feltöltésre kerül vagy ismét felhasználják ugyanarra a célra, melyre gyártották.
(31) Az oxidatív úton lebomló műanyag táska az olyan műanyag összetevőkből gyártott táska, mely adalékanyagokat tartalmaz, amelyek oxidáció következtében felgyorsítják a műanyag mikrorészecskékre töredezését.
(32) A kompozit csomagolás olyan csomagolás, mely két rétegből vagy különböző anyagok több rétegéből áll, melyek kézileg nem választhatók el egymástól, és egységes egészet alkot a belső csomagolás és a külső fedőréteg, és amelyet egészként töltenek fel, raktároznak, szállítanak és ürítenek ki.
(33) Az önkéntes megállapodás formális megállapodás az állami hulladékgazdálkodási hatóságok és a hulladékgazdálkodási hatóságok között, mely nyitva áll minden partner előtt, aki/amely hajlandó teljesíteni a megállapodást a csomagolásból származó hulladék környezetre gyakorolt negatív hatásainak csökkentése érdekében.
(34) A minisztérium honlapján közzéteszi a Szlovák Köztársaságban piaci forgalomba hozott csomagolások összmennyiségét az előző naptári évre vonatkozóan, mégpedig legkésőbb március 20-áig, valamint a háztartási hulladékból kigyűjtött csomagolási hulladék mennyiségét az előző naptári év vonatkozásában, mégpedig legkésőbb július 15-ig.
(35) A minisztérium kiszámítja és évente április 30-áig honlapján közzéteszi a gyűjtési célokat a csomagolásgyártók gyártói felelősségi szervezeti részére, a minisztérium évente honlapján április 30-áig közzéteszi háztartási hulladékból kigyűjtésre kerülő csomagolásokból és nem csomagolóanyagokból keletkező hulladék várható összmennyiségét. A minisztérium a 28. § 4. bek. ae) pontja szerinti változásokat frissíti és a gyűjtési célokat a csomagolásgyártók gyártói felelősségi szervezeti részére közzéteszi a naptári negyedév lezárultát követő 30 napon belül.

53. §
A csomagolások összetételére és tulajdonságaira vonatkozó követelmények
(1) A csomagolásokat úgy kell megtervezni, legyártani és piacra vinni vagy forgalmazni, hogy megfeleljenek az összetételükre és tulajdonságaikra vonatkozó alapkövetelményeknek, és hogy lehetővé tegyék az ismételt használatukat vagy hasznosításukat, reciklációjukat és szerves reciklálásukat, az energetikai hasznosítást beleértve, és teljesítsék a harmonizált szabványokat.73)
(2) Ólom, kadmium, higany és hat vegyértékű krómötvözet szándékos hozzáadása (a továbbiakban csak „nehézfém”) ezeknek a felhasználása a jelenlétüket megkívánó csomagolás gyártásakor egy meghatározott tulajdonság, megjelenés vagy minőség biztosítása érdekében; nem tekinthető nehézfém szándékos hozzáadásának az újrahasznosításából származó nehézfém-tartalmú anyagok csomagolási alapanyagként történő felhasználása.
(3) Tilos olyan csomagolást gyártani vagy piaci forgalomba hozni, melyeknek a nehézfém-tartalma összességében meghaladja a 100 mg/kg tömegértéket (a továbbiakban csak „határérték”).
(4) A 3. bekezdés szerinti tilalom nem vonatkozik
a) a kizárólag ólomkristályból készült csomagolásra,
b) a műanyag rekeszekre és raklapokra, amennyiben
1. a gyártási folyamatban nem kerül sor szándékos nehézfém-hozzáadásra,
2. ellenőrzött újrahasznosító eljárással kerültek legyártásra, melyben az újrahasznosított anyag kizárólag műanyag rekeszből vagy raklapból származik és amelyben az egyéb felhasznált anyagok legfeljebb az össztömeg 20 %-át teszik ki, vagy
3. a nehézfémek határértékének túllépésére kizárólag nehézfém-tartalmú újrahasznosított anyagok hozzáadása miatt került sor,
c) a csomagolási célú üvegre, ha
1. a gyártási folyamatban szándékos nehézfém-hozzáadásra nem kerül sor,
2. határérték túllépését kizárólag az előállításhoz felhasznált újrahasznosított anyagok nehézfémtartalma okozza, vagy 
3. ha a csomagolás gyártója rendszeres havi ellenőrző méréseket végez a gyártási folyamatban az üvegolvasztó kemencékben a nehézfém-koncentráció megállapítása céljából; a mérési eredményeknek és a felhasznált mérési módszereknek bármikor az állami hulladékgazdálkodási hatóság rendelkezésére kell állniuk.
(5) A nehézfém-tartalom határértékét meghaladó nehézfém-tartalmú műanyag rekeszeket és műanyag raklapokat jól láthatóan és tartósan meg kell jelölni a külön jogszabály értelmében.74)
(6) A 4. bekezdés b) pontja szerinti nehézfém-tartalmú műanyag rekeszeket és raklapokat, melyek hulladékká válnak, kötelezően fel kell dolgozni újrahasznosítási folyamatban, melyben az újrahasznosított anyag csak műanyag rekeszekből vagy műanyag raklapokból származik, vagy amelyben a más felhasznált anyag csak az össztömeg 20 százalékát teszi ki.
(7) Az, aki a 4. bekezdés b) pontjában taglalt csomagolást gyártja vagy a gyártó meghatalmazott képviselője, köteles megőrizni a csomagolás piaci forgalomba történő bevezetése feltételeinek teljesítését igazoló műszaki dokumentumokat56) legalább négy éven keresztül.
(8) Az üvegből csomagolószereket gyártó személy, vagy ha ilyen személy a Szlovák Köztársaságban nincs, akkor az üveg csomagolószerekbe árut töltő gyártó köteles bejelenteni a nehézfém-tartalom mennyiségét az üvegcsomagolásokban az állami hulladékgazdálkodási hatóságnak, amennyiben az átlagos nehézfém-tartalom a 4. bekezdés c) pontjának 3. alpontja szerint elvégzett 12 egymást követő ellenőrzés alkalmával meghaladta a 200 mg/kg össztömeg határértéket. Az üvegcsomagolások nehézfém-tartalmáról szóló bejelentésben feltüntetik a nehézfém-össztartalom mért értékeit, a használt mérési módszereket, az összesített nehézfém-tartalom feltételezett forrásait és a meghozott intézkedések részletes leírását, melyekkel a nehézfém-tartalom csökkentését célozták meg.
(9) A csomagolásokra és csomagolóanyagok tulajdonságaira, valamint használatukra vonatkozó különleges követelményeket külön jogszabályok írják elő.75)

54. §
A csomagolások gyártóinak kötelességei
(1) A gyártó összhangban a 27. § 4. bekezdésében meghatározott kötelességeivel, köteles biztosítani
a) a csomagolást az anyagösszetételét jelző adattal megjelölni a külön jogszabály szerint,74) ha a csomagolás megjelölése mellett dönt; a csomagolást a kezelés módjára vonatkozó adattal is megjelölheti [105. §, 3. bek. m) pont],
b) a betétdíjas (’visszaváltható’) csomagolás megjelölését, ha betétdíjas italcsomagolásban helyez piaci forgalomba árut, kivéve a 0 eurós betétdíjú csomagolásokat,
c) hogy az a) és b) pont szerinti jelölés jól látható és könnyen olvasható legyen, párhuzamosan megfelelően tartós és állandó, a csomagolás felnyitása után is,
d) az általa piacra helyezett vagy forgalmazott csomagolásból származó csomagolási hulladék gyűjtését, szállítását, hasznosítását és újrafelhasználását teljes mértékben, legalább azonban a 3. sz. mellékletben meghatározott gyűjtési hányada mértékében,
e) a háztartási hulladékból elkülönítetten összegyűjtött összetevőkből származó csomagolási hulladék gyűjtését, szállítását, hasznosítását és újrafelhasználását teljes mértékben, legalább azonban a 3.a sz. mellékletben megszabott gyűjtési cél mértékében,
f) tájékoztatni a fogyasztókat a csomagolási hulladék gyűjtésének módjáról.
(2) Ha a csomagolószerek gyártója nem igazolja, hogy az általa piacra helyezett vagy forgalmazott csomagolások felhasználásuk után nem a háztartási hulladék közé kerülnek, az ilyen csomagolási hulladék a háztartási hulladék részének tekintendő.
(3) A csomagolószerek gyártója megkülönböztetett kötelességeit csak akkor teljesítheti egyénileg, ha az általa piacra helyezett vagy forgalmazott csomagolásból származó hulladék nem válik a háztartási hulladék részévé.
(4) Az ismételten felhasználható csomagolások az 1. bekezdés d) pontja szerinti kötelességek teljesítése szempontjából csak egyszer számítandók bele abba a csomagolásmennyiségbe, melyet a gyártó piacra helyezett vagy forgalmazott, mégpedig az első használatuk időpontjában; a fentiek nem vonatkoznak a fa raklapokra, melyeket akkor számítanak bele a csomagolásmennyiségbe, amikor hulladékká válnak.
(5) A csomagolások gyártója, amely könnyű műanyag hordtasakokat nyújt az áruk vagy termékek vásárlásához, úgy köteles kínálni
a) azokat, hogy térítést kér értük legalább azon költségek összegében, amely megfelel a beszerzési költségüknek; ez nem vonatkozik a nagyon könnyű műanyag tasakokra,
b) másfajta hordtáskákat is.
(6) A csomagolás gyártójára, aki a Szlovák Köztársaságban összesítve kevesebb mint 100 kilogramm csomagolóanyagot hoz piaci forgalomba egy naptári évben, nem vonatkoznak a 27. § (4) bek. b), d) – g), i) – l) pontja és a 6. bekezdés szerinti kötelességek.

55. §
A csomagolások gyártóinak kötelességei betétdíjas csomagolás esetén
(1) Ha a csomagolás gyártója betétdíjas csomagolásban helyez piacra vagy forgalmaz árut, köteles a csomagolásra betétdíjat kivetni és betartani a betétdíj megszabott nagyságát [105. §, 3. bek. m) pont].
(2) Ha a csomagolás gyártója ismételten használatos betétdíjas csomagolásban helyez piacra vagy forgalmaz árut, köteles visszavenni az azonos fajtájú és azonos típusú ismételten használatos betétdíjas csomagolásokat mennyiségi korlátozás, nélkül és nem kötheti a visszavételt áruvásárláshoz, és köteles teljes összegben visszafizetni a betétdíjat; ez akkor is érvényes, ha az addig használatos betétdíjas csomagolás használatát megszünteti, mégpedig legalább hat hónapon át attól a naptól kezdve, amikor az 5. bekezdés szerinti tájékoztatást közzétette.
(3) Ha a csomagolás gyártója ismételten használatos betétdíjas csomagolásban helyez piacra árut a fogyasztóknak, az üzemben történő értékesítéssel, köteles a csomagolás visszavételét biztosítani ebben az üzemben a 2. bekezdés rendelkezései szerint, a teljes üzemelési időszak alatt, valamint megfelelő módon tájékoztatni a fogyasztót az egyes ismételten használatos betétdíjas csomagolások betétdíjának nagyságáról és az egyes ismételten használatos betétdíjas csomagolások fajtáinak változásairól. A betétdíj visszafizetése a fogyasztónak a betétdíjas csomagolás leadásakor szavatolt, és a fogyasztó a betétdíjas csomagolás leadásakor nem köteles igazolni, hogy a betétdíjat kifizette.
(4) Ha a csomagolás gyártója, mely betétdíjas ismételten használatos csomagolásban helyez piacra árut más módon, mint fogyasztónak történő értékesítéssel, változást tervez az áruk csomagolásfajtájában, köteles tájékoztatni a csomagolások forgalmazóit, melyek ilyen csomagolásokban forgalmaznak árut, a csomagolásfajta készülő változásáról legalább három hónappal az ilyen változás végrehajtása előtt.
(5) Ha a csomagolás gyártója, mely betétdíjas italcsomagolásban helyez piacra árut, az addigi betétdíjas csomagolás használatát megszünteti, köteles ezt a tényt haladéktalanul és megfelelő módon nyilvánosságra hozni, elsősorban a médiában vagy közvetlen értesítéssel a boltokban.
(6) A csomagolás gyártója, mely betétdíjas ismételten használatos csomagolásban helyez piacra árut, köteles biztosítani a visszagyűjtött csomagolások ismételt felhasználását, amennyiben azok az ismételt használatra alkalmas állapotban vannak.

56. §
A csomagolások forgalmazóinak kötelességei
(1) A csomagolások forgalmazója, mely betétdíjas csomagolásban forgalmaz árut, köteles betétdíjat kivetni a csomagolásra és betartani a betétdíj meghatározott nagyságát [105. §, 3. bek. m) pont].
(2) A csomagolás forgalmazója, mely ismételten használatos betétdíjas csomagolásban forgalmaz árut, köteles visszavenni az azonos fajtájú és azonos típusú ismételten használatos betétdíjas csomagolásokat mennyiségi korlátozás, nélkül és nem kötheti a visszavételt áruvásárláshoz, és köteles teljes összegben visszafizetni a betétdíjat; ez akkor is érvényes, ha az addig használatos betétdíjas csomagolás használatát megszünteti, mégpedig legalább hat hónapon át attól a naptól kezdve, amikor az 5. bekezdés szerinti tájékoztatást közzétette. Az első mondat szerinti kötelessége teljesítésekor a csomagolás forgalmazója köteles úgy eljárni, hogy elegendő és elérhető elfogadási helyet biztosítson, s ennek meg kell felelnie a csomagolásokban forgalmazott áruk értékesítési helyei számának.
(3) A csomagolás forgalmazója, mely ismételten használatos betétdíjas csomagolásban forgalmaz árut a fogyasztóknak, az üzemben történő értékesítéssel, köteles a csomagolás visszavételét biztosítani ebben az üzemben a 2. bekezdés rendelkezései szerint, a teljes üzemelési időszak alatt, valamint megfelelő módon tájékoztatni a fogyasztót az egyes ismételten használatos betétdíjas csomagolások betétdíjának nagyságáról és az egyes ismételten használatos betétdíjas csomagolások fajtáinak változásairól. A betétdíj visszafizetése a fogyasztónak a betétdíjas csomagolás leadásakor szavatolt, és a fogyasztó a betétdíjas csomagolás leadásakor nem köteles igazolni, hogy a betétdíjat kifizette.
(4) A csomagolás forgalmazója, mely betétdíjas ismételten használatos csomagolásban forgalmaz árut más módon, mint fogyasztónak történő értékesítéssel, köteles tájékoztatni azon más forgalmazókat, melyek ilyen csomagolásban forgalmaznak árut az ismételten használatos csomagolásfajta tervezett változásáról legalább három hónappal az ilyen változás végrehajtása előtt.
(5) A csomagolás forgalmazója, mely betétdíjas italcsomagolásban forgalmaz árut, ha megszünteti az addig használt betétdíjas csomagolást, köteles ezt a tényt haladéktalanul és megfelelő módon nyilvánosságra hozni, elsősorban a médiában vagy közvetlen értesítéssel a boltokban. Az értesítésnek a csomagolások visszavételének teljes időszaka alatt nyilvánosnak kell lennie.
(6) A csomagolás forgalmazója, mely betétdíjas ismételten használatos csomagolásban forgalmaz árut, köteles biztosítani a visszavett ismételten használatos csomagolás átadását annak a csomagolásgyártónak vagy csomagolásforgalmazónak, mely betétdíjat számolt fel érte.
(7) A csomagolás forgalmazója, mely italt forgalmaz más, mint ismételten használatos csomagolásban fogyasztónak történő értékesítéssel, köteles az árusítás helyén azonos fajtájú italt ismételten használatos csomagolásban is forgalmazni, ha ilyen italokat abban is piacra helyeztek a Szlovák Köztársaságban. Ez a kötelezettség nem vonatkozik a csomagolások azon forgalmazójára, mely ezeket az italokat 200 m2-nél kisebb alapterületű üzlethelyiségben értékesíti.
(8) A csomagolás forgalmazójára, mely közvetlenül a végfogyasztónak forgalmaz olyan csomagolásgyártótól származó csomagolást, mely nincs bejegyezve a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába, ezen csomagolás és a belőle keletkező hulladék vonatkozásában átruházódnak a csomagolásgyártó jelen törvény szerinti kötelességei.
(9) A 8. bekezdés szerinti kötelesség teljesítésének céljából a csomagolás gyártója az ő 8. bekezdés szerinti kötelességeit helyette teljesítő csomagolás forgalmazójának írásbeli kérésére köteles kiadni a 27. § 4. bekezdésének h) pontja szerinti adatokat.
(10) A csomagolás forgalmazója, mely biztosította az ismételten használatos csomagolások kivitelét a Szlovák Köztársaság területéről, vagy annak kivonását az ismételt felhasználás alól, köteles e tényről haladéktalanul tájékoztatni a csomagolás gyártóját, mely ezt a csomagolást piacra helyezte vagy forgalmazta, abban az esetben, ha a csomagolás gyártójának azonosító adatai ezen csomagolásról megállapíthatók.

57. §
A csomagolási hulladék gyűjtése és hasznosítása
(1) A csomagolási hulladék keletkezési helyét és mennyiségét gyűjtési bizonylat céljára és az anyagáram kimutatásának céljára az eredeti hulladékbirtokos, ha háztartási hulladékról van szó, a község, vagy amennyiben felvásárolt háztartási hulladékról van szó a 16. § 4. bekezdésében feltüntetett személy mutatja ki; ha felvásárolt háztartási hulladékról van szó; egy csomagolási hulladékmennyiség csak egy anyagáramban mutatható ki.
(2) Az 54. § 1. bek. d) pontja szerinti kötelességek teljesítésének céljából a gyűjtést, hasznosítást és reciklálást a csomagolási anyagáramból származó iratokkal igazolják; a csomagolási hulladékból összegyűjtött mennyiség csak a hasznosítás vagy reciklálás évében számítható bele a csomagolási hulladék anyagáramába. Az 54. § 1. bek. e) pontja szerinti kötelességek teljesítését kizárólag a község által a nála összegyűjtött mennyiségként visszaigazolt mennyiség szolgál, valamint a háztartási hulladék mennyisége, melyről értesítést kapott a 16. § 4. bek. szerint; a csomagolásból összegyűjtött hulladékmennyiség a 3.a sz. mellékletben megszabott gyűjtési célba csak az összegyűjtés évében számítható be.
(3) A hulladékhasznosító létesítmények által átvett csomagolási hulladék mennyisége a 2. bek. szerinti kötelességek teljesítésének tekintendő a csomagolási hulladék hasznosított mennyisége szempontjából, amennyiben e létesítmény üzemeltetési és műszaki intézkedései biztosítják, hogy a szétválogatott csomagolási hulladék mennyisége nagyobb veszteségek nélkül bekerül az újrahasznosítási vagy reciklálási folyamatba.
(4) Az ismételten felhasználható csomagolás, mely nem alkalmas újbóli használatra, hulladékként kezelendő.
(5) Az újrahasznosítási és reciklálási mérték megállapításánál a 3. sz. melléklet szerint figyelembe veszik az energetikai hasznosítás támogatását, ha environmentális és gazdasági okokból ez élvez előnyt a reciklálással szemben.

59. §
A csomagolási gyártói felelősségi szervezetek kötelességei és jogai
(1) A csomagolások gyártói felelősségi szervezete, mely a csomagolási hulladék közös kezelésének rendszerét működteti, a 28. § 4. bekezdésében taglalt kötelességeken kívül köteles
a) ebbe a rendszerbe befogadni a nem csomagolási termékek hulladékának kezelését a jelen törvényszakasz hetedik szakasza szerint,
b) ebbe a rendszerbe befogadni a csomagolási és a nem csomagolási termékek hulladékának kezelését, mely a háztartási hulladék elkülönítetten gyűjtött összetevőiből származik, beleértve ennek a gyűjtését is,
c) biztosítani a 27. § 4. bek. f) és k) pontja szerinti tevékenységeket annak közvetítésével, aki a községben az osztályozott gyűjtést végzi,
d) kiszámítani a csomagolások gyártói felelősségi szervezetének piaci hányadát,
e) biztosítani a 27. § 4. bek. 1) pontja szerinti kötelességek teljesítését a naptári év június havának 30. napjáig.
(2) A csomagolások gyártói felelősségi szervezete, mely a háztartási hulladékból elkülönítetten összegyűjtött csomagolási hulladék és nem csomagolás jellegű termékek hulladékának közös kezelési rendszerét működteti, a községben ezt a tevékenységet csak a községgel megkötött szerződés alapján biztosíthatja.
(3) A 2. bekezdés szerinti szerződésnek az általános követelmények mellett tartalmaznia kell még
a) az osztályozott gyűjtési rendszer leírását, beleértve az osztályozott gyűjtés tevékenységeinek végrehajtását,
b) a csomagolásból és nem csomagolás jellegű termékekből a háztartási hulladékból elkülönítve összegyűjtött összetevők hányada megállapításának módszertanát; az adott hányadmegállapítás az érintett gyártói felelősségi szervezet költségére történik,
c) a csomagolásból és nem csomagolás jellegű termékekből származó anyagáram kimutatási módját és formáját,
d) a község területén megvalósításra kerülő tájékoztató tevékenység végrehajtásának feltételeit,
e) az osztályozott gyűjtés költségeinek nagyságát a községben,
f) a kommunális hulladék elkülönítve, külön e célra szolgáló, (9) bekezdés szerinti gyűjtőedényben összegyűjtött összetevői meghatározásának és az összetétel hitelesítésének módját,
(4) A csomagolásból és nem csomagolás jellegű termékekből származó hulladék gyártói felelősségi szervezete, mely a csomagolásból és nem csomagolás jellegű termékekből származó hulladék osztályozott gyűjtését végzi a községben, a szerződést a költségek nagyságáról szóló megállapodás szerint köti meg a 2. bekezdés rendelkezései értelmében, a szokásos üzleti szabályok betartása mellett, s az elsősorban tartalmazza:
a) az osztályozott gyűjtés költségeiről szóló tételes megállapodást, annak nagyságát, térítési feltételeit és számlázási módját,
b) a háztartási hulladékból szétválasztva összegyűjtött összetevők mennyiségének és az osztályozott gyűjtés során végzett tevékenységek hitelesítési módját,
c) A csomagolásból és nem csomagolás jellegű termékekből származó hulladék anyagáramának kimutatási módját és formáját.
(5) A csomagolások gyártói felelősségi szervezete jogosult a községben, mellyel a 2. bekezdés értelmében szerződést kötött, megbizonyosodni az osztályozott gyűjtés működőképességéről és költségességéről (a továbbiakban csak „az osztályozott gyűjtés működőképességének vizsgálata”) annál az alanynál, mely az adott községben az 1. bekezdés b) pontja értelmében a gyűjtést végzi, az osztályozott gyűjtés, szállítás, a háztartási hulladékból osztályozva kigyűjtött csomagolások és nem csomagolási jellegű összetevők hasznosítása és újrahasznosítása költségeinek arányossága megállapításának céljából.; az osztályozott hulladékgyűjtés működőképességének felülvizsgálatát ezen községgel együttműködve végzik.
(6) Az, aki az 5. bekezdés értelmében a községben a háztartási hulladékból szétválasztva kigyűjtött csomagolások és nem csomagolási jellegű összetevők gyűjtését végzi, köteles az osztályozott gyűjtés működőképességének felülvizsgálatakor biztosítani annak végrehajtását és együttműködni a csomagolási gyártói felelősségi szervezettel, mely az osztályozott gyűjtés működőképességét vizsgálja.
(7) A csomagolási gyártói felelősségi szervezetnek jogában áll az osztályozott hulladékgyűjtési rendszer működőképességének felülvizsgálata alapján az 5. bekezdés szerint javaslatot tenni a községnek és annak, aki a területén az osztályozott gyűjtést végzi, az osztályozott gyűjtési rendszer megváltoztatását az 1. bekezdés b) pontja értelmében a jobb működtetés céljából.
(8) Ha a község vagy az, aki a háztartási hulladék osztályozott gyűjtését végzi a községben, nem hajtja végre a 7. bekezdés alapján javasolt változásokat, a csomagolási gyártói felelősségi szervezetnek jogában áll a községi osztályozott gyűjtést végző szervezetnek csak az adott régióban szokásos összegű költségtérítést fizetni, az átlagos régiós költségszintet meghaladó kiadásokért ennek a személynek a község köteles megfizetni.
(9) A csomagolási gyártói felelősségi szervezetnek jogában áll folyamatosan ellenőrizni a háztartási hulladékból elkülönítetten gyűjtött elemek valós összetételét a neki szánt gyűjtőedényekben; ha megállapítja, hogy annak más háztartási hulladék is a része, mint amire az adott gyűjtőedény ki van jelölve, a 8.a sz. mellékletben meghatározott megengedett mértéknél nagyobb arányú szennyezésért, a kommunális hulladék érintett gyűjtőedényben  ily módon összegyűjtött összetevőjének kezeléséért a község felelős.
(10) A községi osztályozott hulladékgyűjtés működőképességének javítására tett javaslatok nem állhatnak ellentétben a háztartási hulladék osztályozott gyűjtésének követelményeivel.
(11) A gyártói felelősség szervezete jogosult írásban felmondani a szerződést a községgel a korábban, az 59. § (2) bek. szerinti szerződésben felsorolt felmondási okokon kívül akkor is, ha
a) a minisztérium a 28. § (5) bek. f) pontja szerint erre felszólítja, vagy
b) a 94. § (2) bek. szerinti autorizáció megszüntetése esetén.

Ötödik szakasz
Gépjárművek és hulladék gépjárművek

60. §
Alapvető rendelkezések
(1) A jelen szakasz a gépjárművekre és hulladékká vált gépjárművekre vonatkozik, beleértve az alkatrészeiket és anyagaikat, függetlenül attól, milyen karbantartást és javításokat végeztek rajtuk használatuk idején, és függetlenül attól is, hogy a gyártó által beszerelt elemekkel vannak-e felszerelve, vagy más részekkel, melyek pótalkatrészként való használata összhangban áll a gépkocsik karbantartására vagy javítására vonatkozó külön jogszabályokkal.76)
(2) Ha a jelen szakasz másként nem rendelkezik, a jelen törvény általános rendelkezései vonatkoznak a hulladékká vált gépjárművek feldolgozására, kezelésére és a feldolgozásból származó hulladék kezelésére.
(3) A háromkerekű gépjárművekre nem vonatkoznak a 61. §-ának, a 64. § 2. bek. a) pontjának és a 65. § 1. bek. 1) pontjának a rendelkezései.
(4) A speciális rendeltetésű gépjárművekre77) nem vonatkoznak a 65. § (1) bek. h) és m) pontjának rendelkezései.
(5) Gépjárműnek minősül a jelen törvény céljaira az M1 vagy N1 kategóriájú gépjármű,78) valamint a háromkerekű gépjármű, kivéve a motoros tricikliket.79)
(6) Hulladék gépjármű a hulladékká vált gépjármű.
(7) Teljes hulladék gépjármű a jelen törvény céljaira az a hulladék jármű, amely eléri a piacra adásakor feltüntetett tömegének legalább a 90 %-át és tartalmazza a motort, a váltóművet, az alvázat, a karosszériát, az elemet vagy akkumulátort és a katalizátort, ha az része volt a gépjárműnek a Szlovák Köztársaság piacára történt bevezetésekor.
(8) A hulladék gépjármű tulajdonosa az a személy, akinél a hulladék gépjármű található.
(9) A gépjármű gyártója a gyártó80) vagy a gyártó képviselője.81)
(10) A gépjármű Szlovák Köztársaság piacára történő bevezetése a jelen törvény céljaira az a pillanat, amikor – térítés fejében vagy ingyenesen – a gépkocsi első alkalommal a Szlovák Köztársaságban a gyártási szakaszból, határon átnyúló szállítással más tagállamból, vagy behozatalból az értékesítési szakaszba vagy használatba kerül.
(11) Megelőzésnek azokat az intézkedéseket nevezzük, amelyek célja a hulladék gépjárművek, anyagaik vagy összetevőik környezetkárosító hatásainak és mennyiségének csökkentése.
(12) Hulladék gépjárművek gyűjtése ezeknek az összegyűjtése a hulladék gépjárművek feldolgozójának (bontójának) történő átadás előtt.
(13) Hulladék gépjárművek feldolgozója (bontója) az a vállalkozó, mely jogosultságot kapott a hulladék gépjárművek feldolgozására.
(14) A hulladék gépjármű feldolgozása az a tevékenység, mely azt követően történik, hogy a hulladék gépjármű a feldolgozónak átadásra kerül a szennyeződések eltávolítása (szárazra fektetés), a szétbontás, darabolás, aprítás, zúzás, anyagában történő hasznosítás vagy az aprítógépből származó hulladék ártalmatlanítása, illetve a hulladék gépjármű vagy eleme más tevékenységgel történő hasznosítása vagy ártalmatlanítása céljából. 
(15) A hulladék gépjármű újrahasznosítása (reciklálása) a hulladék gépjármű bontásából származó anyaghulladék vagy gépelem ismételt feldolgozása a gyártási folyamatban az eredeti céljának vagy más célnak megfelelően, az energetikai hasznosítást leszámítva.
(16) A hulladék gépjárművek elemeinek és alkatrészeinek újrafelhasználása minden olyan tevékenység, amelynek következtében a gépelemek és alkatrészek ugyanarra a célra használhatók fel, mint amelyre készültek.
(17) Osztályozó berendezés az a berendezés, amely a hulladék gépjármű egyes elemeinek osztályozására vagy szétválasztására szolgál, beleértve az újrahasználatra közvetlenül alkalmas fémhulladék kinyerésére szolgáló berendezést.
(18) Érintett gazdasági szereplők a gépjárművek gyártói, forgalmazói, a hulladék gépjárművek gyűjtésére jogosult személyek, a biztosítók, melyek gépjármű-biztosítást kötnek, a hulladék gépjárművek hasznosítására, újrahasznosítására jogosult személyek és más, a hulladék gépjárművek, alkatrészeik és anyagaik feldolgozásának végzésére jogosult személyek.
(19) Bontási tájékoztatás minden, a hulladék gépjármű helyes és környezetbarát bontását szolgáló információ.
(20) Kijelölt parkolóhely az azon személy által üzemeltetett parkolóhely, mely jogosult a hulladék gépjárművek gyűjtésére vagy feldolgozására, miközben a parkolási felületet kijelölt parkolóhelyként az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság határozta meg kérvény alapján.
(21) Hulladék gépjárművek mobil gyűjtése a hulladék gépjárművek gyűjtése hulladék gépjárműgyűjtésre szolgáló berendezés nélkül a keletkezés helyszínéről, és a hulladék gépjármű-feldolgozónak történő átadás.

61. §
A gépjármű gyártójának kötelességei
(1) A gépjármű gyártója – összhangban a 27. § 4. bekezdésével – köteles
a) kódolást használni az újrahasznosításra vagy újbóli használatra alkalmas gépjárműrészek, bennük felhasznált anyagok és felszerelések azonosításának megkönnyítése érdekében,
b) a gépjármű gyártásakor nem használni nehézfémet tartalmazó anyagokat és alkatrészeket és piaci forgalomba nem helyezni nehézfém-tartalmú anyagokból és alkatrészekből álló gépjárműveket, kivéve a 105. § 3. bek. n) pontjában felsorolt eseteket,
c) gépjármű-gyártáskor nem használni olyan anyagokat, részeket és szerkezeti elemeket, amelyek használata nem teljesíti a külön jogszabályban megállapított kötelességeket,82)
d) biztosítani a hulladék gépjárművek begyűjtését a végfelhasználóktól a Szlovák Köztársaság egész területén, legalább egy hulladék-gépjármű gyűjtőhely létesítésével minden járás területén vagy mobil hulladék gépjárműbegyűjtéssel; ez a kötelezettség teljesültnek tekintendő, ha a gépjárműgyártó biztosítja a hulladék gépjárműgyűjtést saját márkája minden hulladék gépjárműve esetében,
e) biztosítani, hogy a hulladékgépjármű-gyűjtőhelyet üzemeltető személy
1. ne utasítsa el a hulladék gépjármű átvételét a tulajdonostól,
2. térítésmentesen átvegye a hulladék gépjárművet, amennyiben az megbontatlan állapotú,
f) biztosítani az összegyűjtött hulladék gépjárművek átadását a d) pont szerint a hulladék gépjárművek feldolgozójának, mely megfelel a jelen törvény követelményeinek,
g) tájékoztatást közzétenni
1. a hulladékká vált gépjárművek és alkatrészeik tervezett hasznosítási és újbóli használatának lehetőségeiről,
2. a hulladék gépjárművek, gépjárműrészek, szerkezeti elemek újbóli használata lehetőségeinek és módjainak fejlesztéséről és optimalizálásáról, valamint a hasznosításáról és reciklálásáról, a haladásról, melyet a gépjárműrészek és szerkezeti elemek hasznosítása és reciklálása mértékének növekedésével kapcsolatosan elért annak érdekében, hogy csökkenjen a hulladék gépjárművek bontásából származó, ártalmatlanításra szánt hulladék mennyisége,
3. a hulladék gépjárművek környezetbarát feldolgozásáról, főleg a bontás, a szárazra fektetés (cseppfolyós anyagok eltávolítása) és a veszélyes anyagok eltávolítása során,
h) a g) pontban meghatározott tájékoztatást a potenciális vásárló rendelkezésére bocsátani már a népszerűsítő brosúrában,
i) a hulladék gépjármű bontójának tájékoztatást nyújtani a hulladék gépjárművek környezetbarát feldolgozásáról műszaki adathordozón vagy elektronikus kommunikációs eszköz útján, mégpedig hat hónapon belül az általa gyártott vagy behozott új gépjárműtípus piacra helyezését követően,
j) a végfelhasználó részére a gépjármű bontónak történő átadása szükségességéről, valamint az elérhető gyűjtőhelyekről.
(2) Az egyedileg behozott83) gépjárműből vagy utólag jóváhagyott  egyedi gépjárműből83a) – melynek márkáját bejegyzik a nyilvántartási bizonylatba, de a gyártója nem a Szlovák Köztársaságban székhellyel vagy állandó lakhellyel rendelkező gyártó –, vagy az egyedileg legyártott gépjárműből84) származó hulladék kezeléséért viselt felelősség átvállalásáról szóló igazolást a 62. § 3. bekezdésében feltüntetett személy kérésére a hulladék gépjárművek hulladék-áramának koordinációs központja állítja ki. Ha a hulladék gépjárművek hulladékáramának koordinációs központja nem létezik, az ilyen gépjármű számára bármely gépjárműgyártó kiállíthatja az érintett igazolást.
(3) Az egyedileg behozott83) gépjárműből származó hulladék kezeléséért viselt felelősség átvállalásáról szóló igazolást azon gépjármű esetében, melynek márkáját bejegyzik a nyilvántartási bizonylatba, és amely márkának a tulajdonosa a Szlovák Köztársaságban székhellyel vagy állandó lakhellyel rendelkező gyártó, a 62. § 3. bekezdésében feltüntetett személy kérésére ez a gépjármű-gyártó köteles kiállítani.
(4) A nyilvántartási bizonylat II. részének gyártó általi kiállítása vagy kiadása a külön jogszabály szerint85) vagy a gépjármű bejelentése az e célra létrehozott elektronikus szolgáltatás által a külön jogszabállyal86) összhangban olyan cselekménynek tekintendő, mellyel a gépjármű gyártója vállalja a felelősséget az 1. bekezdés szerinti kötelességek teljesítéséért ezen gépjármű vonatkozásában.
(5) A 2. és 3. bekezdés szerinti igazolás kiállítása megalapozza annak a felelősségét, aki azt kiállította, az 1. bekezdés d)-f) pontjaiban feltüntetett kötelességek teljesítéséért ezen gépjármű vonatkozásában.
(6) A 2. és 3. bekezdések szerinti igazolás kiállítása lehet ingyenes vagy térítésköteles. Ha az adott igazolás kiállítása térítésköteles, a díj összege nem haladhatja meg a hulladék gépjármű bontásának biztosításához szükséges tényleges költségek nagyságát, melyből levonásra kerül a hulladék gépjármű bontásából származó lehetséges haszon összege, legfeljebb azonban azt az összeget, melyet az adott gépjárműgyártó fizet a gépjárműgyártók felelősségi szervezetének a gépjármű után a bontás biztosítása érdekében.
(7) Az 1. bek. h)-j) pontjainak rendelkezései nem befolyásolják az adatok külön jogszabályok20) szerinti védelmét.
(8) A gépjárműgyártó 1. bekezdés d)-f) pontjai szerinti kötelességei azokra a gépjárművekre is vonatkoznak, amelyeket a jelen törvény hatályba lépése előtt hoztak piaci forgalomba.

62. §
Egyéb szereplők kötelességei és jogai
(1) A gépjárműgyártók 61. § 1. bek. g) pontjában megfogalmazott kötelességei arányos mértékben vonatkoznak a gépjárműelemek gyártóira, a bennük felhasznált anyagok és beépített felszerelések gyártóira.
(2) A gépjármű azon alkatrészeinek gyártója, melyeket a gépjárműben felhasználtak, köteles a hulladék gépjárművek bontójának kérésére haladéktalanul biztosítani műszaki adathordozón vagy elektronikus kommunikáció útján a szétszereléshez, ártalmatlanításhoz és az újra felhasználható alkatrészek teszteléséhez szükséges adatokat. 
(3) Az a személy, aki egyedileg gyártott gépjármű87) jóváhagyását kérvényezi, valamint az a személy, aki egyedileg behozott gépjármű88) elismerését vagy jóváhagyását kéri, és az a személy, aki behozott gépjármű88a) utólagos jóváhagyását kéri, köteles biztosítani a 61. § 2. és 3. bekezdése szerinti igazolás kiállítását ezen gépjármű számára
(4) Az 1. és 2. bekezdésben felsorolt személyek és a hulladék gépjárművek bontásából származó hulladékot hasznosító vagy ártalmatlanító létesítmények üzemeltetői megkeresésre kötelesek együttműködni a gépjármű gyártójával 61. § 1. bek. g) pontjának második alpontja szerinti kötelessége teljesítése során.
(5) Az 1., 2. és 4. bekezdés rendelkezései nem befolyásolják a külön jogszabályok20) szerinti adatvédelmet.
(6) Hulladék gépjárművet szétbontani tilos; ez a tilalom nem vonatkozik a hulladék gépjárművek bontójára.

63. §
A hulladék gépjármű tulajdonosának kötelességei
(1) A hulladék gépjármű tulajdonosa köteles haladéktalanul biztosítani a hulladék gépjármű átadását a hulladék gépjárműveket gyűjtő vagy feldolgozó személynek.
(2) A hulladék gépjármű forgalomból történő kivonása külön jogszabály89) szerint történik.

64. §
Hulladék gépjárművek gyűjtése
(1) A hulladék gépjárművek begyűjtését a hulladék gépjárművek feldolgozója végezheti a neki a 89. § 1. bekezdés 3. pontja szerint kiadott tanúsítványban meghatározott mértékig, vagy az, akinek engedélyes van a hulladék gépjárművek gyűjtésére a 97. § 1. bek. d) pontja értelmében és szerződéses jogviszonyban áll a gépjárművek bontóival.
(2) A hulladék gépjárművek gyűjtésére jogosult személy a 14-16. §-okban meghatározottakon kívül köteles még
a) átvenni a tulajdonostól minden hulladék gépjárművet; amennyiben megbontatlan hulladék gépjárműről van szó, térítési díj vagy egyéb szolgáltatás megkövetelése nélkül,
b) a hulladék gépjármű átvételekor nyugtát kiállítani a hulladék gépjármű bontásra történt átvételéről, igazolást a gépjármű nyilvántartásból történt kivonásáról és ennek egy példányát átadni a hulladék gépjármű tulajdonosának,
c) a gyűjtést kizárólag a hulladék gépjárművek bontóba történő elszállítása céljából végezni, kivéve azon eseteket, amikor a gyűjtést maga a hulladék gépjárművek bontója végzi,
d) 30 napon belül átadni minden átvett hulladék gépjárművet a hulladék gépjárművek bontójának, mely megfelel a jelen törvény előírásainak,
e) a hulladék gépjárművek gyűjtését kizárólag olyan létesítményben végezni, mely úgy van felszerelve és úgy működik, hogy ne veszélyeztesse a környezetet, valamint ahonnan nem lehet a hulladék gépjárművet vagy annak alkatrészét ellopni,
f) átvenni a hulladék gépjármű tulajdonosától a rendszámtáblát, a nyilvántartási lap I. részét, a nyilvántartási lap II. részét, és haladéktalanul megsemmisíteni a rendszámtáblát és biztosítani annak teljes feldolgozását,
g) elektronikus formában haladéktalanul elküldeni a rendőrségnek az adatokat a bontásra átvett gépjárműről és a gépjármű neki történt átadásáról, ezt követően 30 napon belül kézbesíteni a rendőrségnek a nyilvántartási lap I. és II. részét,
h) a nyilvántartási feladatok során meggyőződni a személyek kilétéről, köteles az okiratokat és gépjárműveket ellenőrizni a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának (a továbbiakban csak „belügyminisztérium”) nyilvánosan elérhető körözési jegyzékeiben.

65. §
A hulladékgépjármű-bontó kötelességei
(1) A hulladék gépjármű bontója a 14. és 17. §-ba foglaltakon kívül köteles még
a) a hulladék gépjárművet a kiadott engedéllyel összhangban feldolgozni és betartani a hulladék gépjármű bontási jogosítványában megfogalmazott kötelezettségeket,
b) szerződéses jogviszonyban állni a hulladék gépjárművek bontását illetően a gépjárműgyártókkal vagy a gépjárműgyártók gyártói felelősségi szervezetével,
c) a hulladék gépjárművek bontására szolgáló létesítmény megépítése vagy korszerűsítése során a lehető legjobb műszaki megoldásokat választani, szem előtt tartva a beszerzési és üzemeltetési költségek arányosságát,
d) a hulladék gépjárművek feldolgozására szolgáló gépeket és berendezéseket a hatályos dokumentációval, a kiadott engedélyben lévő feltételekkel és a jogosítvánnyal összhangban üzembe helyezni és üzemeltetni,
e) üzemviteli dokumentációt vezetni a hulladék gépjárművek bontásáról,
f) nyilvántartást vezetni az újrahasználatra kerülő gépelemekről és alkatrészekről,
g) úgy bánni a hulladék gépjárművel, hogy azt megtisztítsa a környezetkárosító anyagoktól, és további intézkedésekkel mérsékelni a kedvezőtlen környezeti hatásokat,
h) biztosítani a hulladék gépjármű teljes feldolgozását az átvételétől számított egy éven belül, beleértve a hulladék gépjármű gépelemeinek és alkatrészeinek újrahasználatát, valamint a hulladék gépjármű feldolgozásából származó hulladék hasznosítását, főként a hulladék gépjármű reciklálását és a már fel nem használható maradékok ártalmatlanítását,
i) sürgőséggel kiszerelni az gépjárműelemeket és -akkumulátorokat, ha azok részét képezik a hulladék gépjárműnek, és biztosítani az átadásukat a használt gépjárműelemek és -akkumulátorok b) pont szerinti szerződésben kijelölt kezelőjének,
j) eltávolítani a működéshez szükséges folyadékokat és átadni azokat a kezelésükre a b) pont szerinti szerződésben kijelölt jogosult személynek,
k) jelenteni a használt gépjárműelemek és -akkumulátorok hulladékárama koordinációs központjának az i) pont szerint kiszerelt használt gépjárműelemek és -akkumulátorok mennyiségét, a 42. § 3. bekezdése szerinti felosztásban, valamint a használt gépjárműelemek és -akkumulátorok kezelőjének nevét, melynek leadta ezeket,
l) biztosítani tevékenysége során a reciklációs, a hulladék gépjármű-elemek és -alkatrészek újrahasználati, valamint hulladékhasznosítási követelményeinek betartását a végrehajtó rendeletben [105. § 3. bek. n) pontja] meghatározottak értelmében,
m) biztosítani tevékenysége során a 3. sz. mellékletben megadott kötelező határértékek és határidők betartását a hulladék gépjárművek gépjármű-elemei és -alkatrészei újrahasználata, a bontási hulladékok hasznosítása és a hulladék gépjárművek reciklálása vonatkozásában,
n) bontásra átvenni üzemében minden hulladék gépjárművet annak tulajdonosától; ha megbontatlan kompakt hulladék gépjárműről van szó, térítésmentesen vagy egyéb szolgáltatás igénylése nélkül,
o) a hulladék gépjármű átvételekor igazolást kiállítani a hulladék gépjármű bontásra történt átvételéről, igazolást a gépjármű nyilvántartásból történt kivonásáról [105. § 3. bek. n) pontja] és egy példányt kiadni annak a személynek, akitől a hulladék gépjárművet átvette; ez a kötelesség nem érvényesül, ha a hulladék gépjárművet a hulladék gépjárművek gyűjtésére jogosult személytől veszi át,
p) közzétenni a tájékoztatást a 61. § 1. bek. g) pontja második és harmadik alpontja szerint,
q) kérésre szükséges mértékig együttműködni a gépjárműgyártóval, annak a 61. § 1. bek. g) pontja második és harmadik alpontja szerinti kötelességei teljesítése érdekében, 
r) nyilvántartást vezetni és megőrizni a hulladék gépjárművek bontásáról,
s) jelenteni a meghatározott nyilvántartási adatokat az r) pont szerint az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságoknak és gépjárműgyártóknak, valamint a gépjárművek gyártói felelősségi szervezetének, melyekkel szerződéses jogviszonyban áll, és megőrizni a bejelentett adatokat,
t) teljesíteni a hulladékbirtokosi kötelességeket az általa kitermelt hulladékkal kapcsolatosan,
u) átvenni a hulladék gépjármű tulajdonosától a rendszámtáblát, a nyilvántartási bizonylat I. részét és II. részét, majd haladéktalanul megsemmisíteni a rendszámtáblát és biztosítani annak teljes feldolgozását,
v) a hulladék gépjármű bontásra történt átvételét követően elektronikus úton haladéktalanul elküldeni a rendőri testület illetékes szervének a hulladék gépjármű bontási adatait, ezt követően 30 napon belül kézbesíteni neki a nyilvántartási bizonylat I. és II. részét,
w) a nyilvántartással kapcsolatok feladatok során meggyőződni a személyek kilétéről, az okiratokat és gépjárművek hitelességéről a belügyminisztérium nyilvánosan elérhető körözési jegyzékeiben,
x) negyedévente jelenteni a hulladék gumiabroncsáram koordinációs központjának a gépjárművek standard felszereléséből átvett hulladékgumiabroncs-mennyiséget, a hulladék gumiabroncs-feldolgozó megnevezését, melynek ezt átadta, mégpedig a naptári negyedév leteltét követő 20. napig.
(2) Az 1. bekezdés p) és q) pontjainak rendelkezéseivel nem sérülnek a külön jogszabály szerinti20) adatvédelmi rendelkezések.

66. §
Kijelölt parkolóhely
(1) A kijelölt parkolóhelyet az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság jelöli ki azon személy írásbeli kérvénye alapján, amely engedélyt kapott a hulladék gépjárművek gyűjtésére a 97. § 1. bek. d) pontja értelmében, vagy engedélyt kapott a hulladék gépjárművek bontására a 97. § 1. bek. c) pontja értelmében; ha a kijelölt parkoló kijelölésének kérvénye része a hulladék gépjárművek gyűjtésének vagy a hulladék gépjárművek bontásának engedélyezését igénylő kérvénynek, az érintett szerv a kijelölt parkolóhelyet kijelölheti a határozatban, mellyel engedélyezi a hulladék gépjárművek gyűjtését vagy hulladék gépjárművek bontását. 
(2) A kijelölt parkolót úgy kell berendezni és üzemeltetni, hogy ne kerülhessen sor a környezet veszélyeztetésére vagy megkárosítására, sem a gépjárművek vagy azok alkatrészeinek eltulajdonítására.
(3) A kijelölt parkolóhely üzemeltetője köteles
a) a 2. bekezdés értelmében felszerelni és működtetni a kijelölt parkolót,
b) nyilvántartást vezetni a kijelölt parkolókra szánt gépjárművek átvételéről és átadásáról,
c) a nyilvántartási adatok felvételekor ellenőrizni a gépjármű adatainak hitelességét a belügyminisztérium nyilvános körözési informatikai rendszerében.
(4) A kijelölt parkolóhely üzemeltetője jogosult a gépjármű elhelyezésével és kijelölt parkolóra történő szállításával kapcsolatos, gazdaságilag indokolt költségei megtéríttetésére
a) a gépjármű tulajdonosa90) által,
b) azon személy által, aki/amely a gépjármű kijelölt parkolóhelyen való elhelyezéséről döntött, ha a tulajdonosának kilétét nem sikerült megállapítani vagy a tulajdonos nem létezik.
(5) A hulladék gépjármű kijelölt parkolóra történő átvételét köteles biztosítani
a) a gépjármű gyártója, mely a 61. § 2. vagy 3. bek. szerinti igazolást kiállította,
b) a gépjármű gyártója, mely a gépjárműről kiállította és kiadta a nyilvántartás II. részének bizonylatát vagy végrehajtotta a gépjármű nyilvántartásba történő bejelentését a 61. § 6. bek. szerint,
c) a hulladék gépjárművek hulladékáramának koordinációs központja, ha igazolást állított ki a 61. § 2. bek. értelmében.

67. §
A gépjármű kijelölt parkolóhelyen történő elhelyezése és a gépjármű-tulajdonos kötelességei
(1) A gépjármű tulajdonosa90) köteles
a) saját költségére biztosítani a gépjármű elszállítását arról a helyről, ahol károsítja vagy veszélyezteti a környezetet vagy rombolja a község vagy a védett természeti rész vagy táj91) összképét, valamint
b) a gépjárművet úgy elhelyezni vagy tárolni, hogy ne rongálja vagy veszélyeztesse a környezetet vagy rombolja a község vagy a védett természeti rész vagy táj összképét.
(2) Ha a gépjármű tulajdonosa nem teljesíti az 1. bekezdés a) pontjában leírt kötelességét és a gépjármű károsítja a környezetet, a 3. és 4. bekezdés szerint kell eljárni.
(3) A 2. bekezdés szerinti gépjárművet köteles elszállítani, majd a kijelölt parkolóhelyen elhelyezni
a) az útfenntartó, ha a gépjárművet közútról vagy közterületről kell elszállítani,
b) a község az ingatlantulajdonos egyetértésével, melynek területéről a gépjárművet elszállítják, ha nem az a) pont szerinti területről van szó, vagy
c) a b) pontban érintett ingatlan tulajdonosa, ha nem adott engedélyt a községnek a gépjármű elszállítására.
(4) A 3. bekezdés szerinti köteles személy rögtön azt követően, hogy megállapította, a 2. bekezdés szerinti eset áll fenn, biztosítja a 3. bekezdés szerinti kötelességek teljesítését; az ezzel járó költségeket a gépjármű tulajdonosa köteles megtéríteni. A gépjármű kijelölt parkolóhelyre történő elszállításáról és elhelyezéséről haladéktalanul írásban tájékoztatja a a 3. bekezdés szerinti köteles személy
a) a gépjármű üzemeltetőjét, ha kiléte ismert, egyben tudomására hozza mulasztásának következményeit,
b) a gépjármű tulajdonosát, ha az ismert, de nem azonos az üzemeltetővel, és tájékoztatja az a) pont szerinti tényállásról, valamint a gépjármű üzemeltetője tétlenségének következményeiről,
c) az illetékese állami hulladékgazdálkodási hatóságot,
d) a községet, kivéve azt az esetet, amikor a 3. bekezdés szerinti kötelességet maga a község teljesíti.
(5) Ha a gépjármű üzemeltetője ismert és az értesítést követően egy hónapon belül nem veszi át a gépjárművet a kijelölt parkolóhelyről, sem a gépjármű tulajdonosa – mely nem üzemeltető – nem veszi át a gépjárművet ugyanilyen határidőn belül, a határidő leteltével azonnali hatállyal eljárást indít az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság annak érdekében, hogy a gépjármű tulajdonjoga az államra szálljon át. Ha az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság úgy dönt, hogy a gépjármű tulajdonjoga átszáll az államra, az állam lesz a gépjármű tulajdonosa a határozat jogerőre emelkedésének napjától.
(6) Ha az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság az eljárásban úgy dönt, hogy a gépjármű tulajdonjoga nem száll át az államra, a határozatban azt is kimondja, hogy a gépjármű hulladék gépjármű.
(7) Az, akinek a gépjárművét az 5. bekezdés értelmében az állam megszerezte, térítésre jogosult akkora összegben, amennyi az állami tulajdonba kerülés napján a gépjármű ára volt, levonva belőle az 5. bekezdés szerinti eljárás költségeinek és a 4. bekezdés szerinti eljárás be nem fizetett költségeinek összegét, melyeket az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak az ezen költségek viselője jelentett be. Ezen térítési igényt azon illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnál kell érvényesíteni, mely kiadta az 5. bekezdés szerinti határozatot, mégpedig a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül.
(8) Az, akinek a gépjármű üzemeltetője nem térítette meg a 4. bekezdés szerinti eljárással kapcsolatos költségeket, ezen költségei pótlólagos megtérítésének igényét azon illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnál érvényesítheti, amely az 5. bekezdés szerinti határozatot kiadta, mégpedig a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül és a (7) bekezdésbe foglaltak szerint bejelentett költségek mértékében; ezen igény kielégítésével a gépjármű üzemeltetőjének 4. bekezdés szerinti költségtérítési kötelezettsége teljesültnek tekintendő.
(9) Ha a gépjármű üzemeltetője, sem a tulajdonosa, aki nem az üzemeltetője, nem állapítható meg minden kétséget kizáróan a Rendőri Testület92) szervének segítségével sem azon okból, hogy ezt nem teszi lehetővé a gépjármű rendszáma vagy VIN azonosító száma sem, az 5-8. bekezdés szerinti eljárást az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság nem folytatja le és határozattal kimondja, hogy a gépjármű hulladék gépjármű.
(10) Ha a gépjármű üzemeltetője nem teljesíti az 1. bekezdés a) pontja szerinti kötelességét és a gépjármű a környezet veszélyezteti vagy rontja a község vagy a különlegesen védett tájkörzet esztétikáját, a 3. bekezdésben meghatározott személy felszólítja az ilyen gépjármű tulajdonosát 1. bekezdés a) pontja szerinti kötelességei teljesítésére, Erről a felszólításról a 3. bekezdésben meghatározott személy tájékoztatja a gépjármű tulajdonosát, amennyiben az nem azonos az üzemeltetővel.
(11) Ha a 10. bekezdésben taglalt felszólítást követően a gépjármű üzemeltetője 60 napon belül nem tesz eleget kötelességeinek, a 3-9. bekezdések szerinti eljárásra kerül sor.
(12) Az 1-8. bekezdés rendelkezései kerülnek alkalmazásra abban az esetben is, ha a gépjármű üzemeltetőjének kérése nélkül kerül sor a gépjármű forgalomból történő kivonására.93)

68. §
Határozat az ismeretlen sorsú gépjárműről
(1) Az ismeretlen sorsú gépjármű üzemeltetője, ha a gépjármű a külön jogszabály szerinti forgalomból történő kivonás89) előtt megszűnt létezni, vagy azon gépjármű üzemeltetője, mely nem tudja bizonyítani, mi történt a gépjárművel, mely állítása szerint már nem létezik, jogosult annak forgalomból történő kivonása céljából kérvényt benyújtani az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak határozat kiadására, hogy a gépjármű már nem létezik.
(2) A kérvényező köteles az 1. bekezdés szerinti kérvény benyújtásakor befizetni a hozzájárulási díjat a Környezetvédelmi Alapba.94)
(3) Az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság az 1. bekezdés szerinti kérvény alapján és a hozzájárulási díj Környezetvédelmi Alapnak történt befizetését követően kibocsátja a határozatot a gépjármű fizikai megszűnéséről, amennyiben az eljárás során nem merült fel alapos gyanú a gépjármű megsemmisülésének hamis voltáról, sem a kérvényező által a nem létező gépjárművel kapcsolatosan megadott adatok meghamisításáról, ellenkező esetben az eljárást leállítja.
(4) A gépjármű létezésének megszűnéséről szóló határozat tartalmazza
a) a kérvényező azonosító adatait,
b) a gépjármű azonosító adatait, a gépjármű-kategóriát beleértve,
c) a gépjármű létezésének megszűnéséhez fűzött magyarázatot,
d) az adatot, hogy az eljárás során nem kérdőjeleződtek meg a kérvényező által feltüntetett, a gépjármű megszűnésével kapcsolatos adatok.
(5) Ha az üzemeltető örökléssel jut hozzá nem létező gépjárműhez, a 2. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak rá.

Hatodik szakasz
Gumiabroncsok és hulladék gumiabroncsok

69. §
Alapvető rendelkezések
(1) A jelen szakasz vonatkozik a gumiabroncsokra, melyek a Szlovák Köztársaság területén kerültek piaci forgalomba különállóan, tekintet nélkül a márkájukra és piaci forgalomba hozataluk időpontjára, valamint gépjárművek és nem motoros közlekedési eszközök használt gumiabroncsaira, melyek határon átnyúló szállítással más tagállamból kerültek a Szlovák Köztársaság piacára vagy behozatallal újrafutózás céljából és hulladék gépjárműabroncs-kezelésre.
(2) Ha a jelen törvényszakasz másként nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti gumiabroncsokra a jelen törvény hulladék gumiabroncs-kezelési általános rendelkezései vonatkoznak.
(3) Gumiabroncs a jelen törvény céljaira a motoros és nem motoros járművek kerékrendszerének alkotóeleme, mely természetes kaucsukból vagy szintetikus kaucsukból készült, a kerékpánt (felni) nélkül. Gumiabroncs az újrafutózott gumiabroncs is.
(4) Újrafutózott gumiabroncs a jelen törvény céljaira az a gumiabroncs, amelynek megkopott részeit hideg futózási technológiával vagy meleg futózási technológiával felújították.
(5) Hulladék gumiabroncs a hulladékká vált gumiabroncs.
(6) Gumiabroncsgyártó a természetes személy-vállalkozó vagy jogi személy, mely vállalkozói tevékenysége keretében – tekintet nélkül a használt értékesítési technikára, beleértve a szerződéses alapon folytatott távkereskedést is – gumiabroncsot önállóan hoz forgalomba a Szlovák Köztársaság piacán. Nem tekintendő gumiabroncsgyártónak az a személy, mely vállalkozói tevékenysége keretén belül motoros vagy nem motoros járműgyártónak szállít gumiabroncsokat, melyeket ezt követően felszerelnek a járművekre mint standard tartozékot.
(7) Gumiabroncs piaci bevezetésén a jelen törvény céljaira a gumiabroncs első alkalommal történő megjelenését értjük a gyártási szakaszt, az újrafutózást és a más országból történő határon átnyúló szállítást követően a Szlovák Köztársaságban, vagy nem tagállamból történő behozatalt követően a Szlovák Köztársaságba továbbértékesítésre, fogyasztásra vagy a Szlovák Köztársaság piacán való felhasználásra vállalkozói tevékenység keretében térítés fejében vagy térítésmentesen.
(8) Hulladék gumiabroncs visszagyűjtésén a hulladék gumiabroncs térítésmentes összegyűjtését értjük a gumiabroncs forgalmazója által a gumiabroncs tulajdonosától, új gumiabroncs vásárlásához vagy más áru vásárlásához való kötöttség nélkül. Hulladék gumiabroncs-visszagyűjtésnek minősül a hulladékgyűjtő udvarban vagy a község által kijelölt más helyen történő térítésmentes hulladék gumiabroncs-begyűjtés is.
(9) A gumiabroncs forgalmazója a Szlovák Köztársaság területén székhellyel vagy vállalkozói hellyel rendelkező természetes személy-vállalkozó vagy jogi személy, mely vállalkozói tevékenysége keretében gumiabroncsot szolgáltat végfogyasztóknak, önállóan vagy szervizelés keretében; forgalmazónak az tekintendő, aki a gumiabroncs cseréjét annak eladása nélkül végzi.
(10) A gumiabroncsgyártó piaci részesedése az adott naptári évre az általa az előző naptári évben piaci forgalomba hozott gumiabroncs százalékban kifejezett mennyiségének és az előző naptári évben összesítve piaci forgalomba hozott gumiabroncs mennyiségének a hányadaként számolandó ki; a gumiabroncs mennyiségét tömegmértékegységekben fejezzük ki. 

70. §
A gumiabroncsgyártó kötelességei
A gumiabroncs gyártója, összhangban a 27. § (4) bekezdésében taglaltakkal köteles biztosítani
a) az adott naptári évben a Szlovák Köztársaságban összegyűjtött hulladék gumiabroncs kezelését az adott naptári évi piaci részesedésének arányában,
b) a hulladék gumiabroncs visszagyűjtését, járásonként legalább egy gumiabroncs-forgalmazóval megkötött írásbeli szerződés alapján; ha a község kéri, a gumiabroncsgyártó a községgel is szerződést köt, miközben a község meghatározza a használt gumiabroncs visszagyűjtő helyét a gyűjtőudvarán vagy más, általa kijelölt helyen,
c) a visszagyűjtés során átvett hulladék gumiabroncsok átvételét,
d) a c) pont szerint átvett hulladék gumiabroncsok leadását elsősorban a hulladék gumiabroncsok anyagát hasznosító létesítményeknek, amelyek megfelelnek a jelen törvény követelményeinek; ha ilyen eljárás nem lehetséges, akkor a hulladék gumiabroncsok energetikai hasznosítását végző létesítménynek, mely megfelel a jelen törvény követelményeinek; a fentiek nem befolyásolják az e) pont rendelkezéseit,
e) hogy a hulladék gumiabroncsok anyaghasznosítási és energetikai hasznosítási hányada a c) ponttal összhangban átvett hulladék gumiabroncsok összmennyiségéből elérje legalább azt a hányadot, melyet a Szlovák Köztársaság hatályos programja előír; ha az adott időszakban nem létezik hatályos program, a jóváhagyásáig a Szlovák Köztársaság előző hatályos programjának rendelkezései érvényesek,
f) az összegyűjtött hulladék gumiabroncs mennyiségének jelentését a hulladék gumiabroncsok hulladékáramának koordinációs központja részére a naptári évre vonatkozóan a következő év február 28-áig,
g) a gumiabroncs önálló értékesítésekor a hulladék gumiabroncs visszagyűjtési, szállítási és feldolgozási költségének a feltüntetését az adóbizonylaton vagy az ehhez hasonló bizonylaton/nyugtán,
h) a visszagyűjtési szerződés megkötését a gumiabroncs forgalmazójával, mely erre felkérte, a kérvény kézbesítésétől számított 30 napon belül.

71. §
A gumiabroncs forgalmazójának kötelességei
(1) A gumiabroncs forgalmazója köteles
a) biztosítani teljes nyitvatartási időben vállalkozása végrehajtásának helyszínén a hulladék gumiabroncsok visszagyűjtését, tekintet nélkül azok márkájára, piaci forgalomba helyezésének módjára és időpontjára,
b) tájékoztatni a hulladék gumiabroncsok végfogyasztóit a honlapján, ha ilyennel rendelkezik, és olyan helyen, mely az értékesítéskor jól látható és nyilvánosan hozzáférhető, az ingyenes visszagyűjtés lehetőségéről,
c) biztosítani a hulladék gumiabroncsok visszagyűjtését legalább egy helyen minden járásban, amennyiben kizárólag távértékesítéssel – beleértve az elektronikus kereskedelmet is - forgalmaz gumiabroncsokat végfogyasztóknak, 
d) a végfogyasztóval pótlólagos időpontban és átvételi módban megállapodni a hulladék gumiabroncsok átvételét illetően, amennyiben azok mennyisége meghaladja a raktározási lehetőségeit,
e) átadni az összegyűjtött, a 70. § c) pontjával összhangban átvett hulladék gumiabroncsokat a hulladék gumiabroncsok hasznosító létesítményének vagy a hulladék gumiabroncsok ártalmatlanító létesítményének, a hasznosításnak mindig meg kell valósulnia a 70. § c) pontja szerint átvett hulladék gumiabroncs vonatkozásában az átvételt követő naptári év január hónapjának 31. napjáig,
f) a gumiabroncs önálló értékesítésekor a hulladék gumiabroncs visszagyűjtési, szállítási és feldolgozási költségének a feltüntetésére az adóbizonylaton vagy az ehhez hasonló bizonylaton/nyugtán.
(2) A gumiabroncs forgalmazójára, mely közvetlenül a gumiabroncs olyan gyártójától értékesít végfelhasználóknak gumiabroncsot, mely nincs bejegyezve a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába, az ezen gumiabroncsokkal és a belőlük keletkező hulladékkal kapcsolatos kötelességek a jelen törvény értelmében átruházódnak rá.
(3) A hulladék gumiabroncsok forgalmazó általi visszagyűjtéséhez nem kell beszerezni a 97. § szerinti engedélyt, sem végrehajtani a 98. § szerinti nyilvántartásba vételt.

72. §
Egyéb személyek kötelességei
A gumiabroncs végfelhasználója azt követően, hogy a gumiabroncs hulladék gumiabronccsá válik, köteles a gumiabroncs-forgalmazónak, a hulladékgyűjtő udvarban vagy a község által kijelölt más helyen leadni, kivéve a hulladék gépjárművek gyűjtésére vagy kezelésére jogosult személynek átadásra kerülő hulladék gépjárművek kerekein lévő hulladék gumiabroncsokat.

Hetedik szakasz
Csomagolásszerű anyagok és a belőlük származó hulladékok

73. §
Alapvető rendelkezések
(1) A jelen szakasz rendelkezései vonatkoznak a (3) bekezdésben taglalt csomagolásszerű, de nem csomagolás minősülő termékekre, melyeket a Szlovák Köztársaság területén hoznak piaci forgalomba, valamint a belőlük keletkezett, a háztartási hulladék részét képező hulladék kezelésére.
(2) Ha a jelen szakasz másként nem rendelkezik, a (3) bekezdésben taglalt csomagolásszerű anyagokra a jelen törvény általános rendelkezései vonatkoznak.
(3) Csomagolásszerű termék a jelen törvény céljaira az a termék, amely nem csomagolás és nem csomagolási célokat szolgál és az alábbi termékcsoportok valamelyikébe tartozik, illetve a hulladék, mely a háztartási hulladék részét fogja képezni,
a) a polietilén-tereftalát alapanyagú műanyag termékek az ipari célra gyártott nyersanyagok, félkész sajtolmányok és műszálak kivételével, valamint a polietilén, polipropilén, polisztirol, polivinilklorid vagy poliamid alapanyagú műanyag termékek, az ipari célra szánt nyersanyagok, műszálak és termékek kivételével,
b) a papír és a kartonpapír, a papír és hullámpapír import termékek, beleértve a nyomdaipari termékeket, kivéve 
1. az egészségügyi és tisztasági papírt,
2. az egészségügyi és tisztasági célra használt papír termékeket,
3. a cigarettapapírt,
4. a karbon másolópapírokat,
5. a szűrőpapírokat,
6. a kátrány- vagy aszfaltbevonatú papír készítésére szolgáló papírt és kartont,
7. a postabélyegeket,
8. a könyveket,
c) üveg, beleértve a táblás síküveget (ablaküveg).
(4) A csomagolásszerű termék gyártója az a személy, aki/amely vállalkozói tevékenysége keretében szerződés alapján beleértve a szerződéses távértékesítést is
a) csomagolásszerű anyagot gyárt vagy gyártat és piaci forgalomba hoz a Szlovák Köztársaságban,
b) csomagolásszerű anyagot szállít vagy szállíttat más tagállamból a Szlovák Köztársaságba és azt piaci forgalomba hozza a Szlovák Köztársaságban,
c) csomagolásszerű anyagot behoz vagy behozat a Szlovák Köztársaságba nem tagállamból/harmadik országból és ezt a csomagolásszerű anyagot piaci forgalomba hozza a Szlovák Köztársaságban.
(5) A jelen törvényszakasz céljaira csomagolásszerű termék piaci bevezetése a csomagolásszerű termék legelső forgalomba hozatala terjesztés, fogyasztás céljából vagy a Szlovák Köztársaság piacán történő használatra vállalkozói tevékenység keretében, térítés fejében vagy térítésmentesen.
(6) A jelen törvényszakasz céljaira a nyersanyagok, félkész sajtolmányok, fonalak vagy termékek ipari felhasználásának tekintendő mindezeknek a szilárd beledolgozása egy jellegében eltérő termékbe, melynek oszthatatlan részévé válnak, beépítésük egy szerkezetbe, vagy komponensként vagy alkatrészként való felhasználásuk más termék szerelése vagy összeszerelése során.
(7) A csomagolásszerű termékek hulladékának anyagárama a csomagolásszerű termékek hulladékának mozgása a keletkezése helyétől az első, az 1. sz. melléklet R1-R11-es tevékenységgel működő hulladékhasznosító létesítményig, vagy az első, más állam területén működő létesítményig, mely biztosítja, hogy a hulladékhasznosítás eredménye egyenértékű lesz azzal, mintha az 1. sz. melléklet R1-R11-es tevékenységével hasznosították volna.
(8) A csomagolásszerű termékek forgalmazója természetes személy-vállalkozó vagy jogi személy, melynek székhelye vagy vállalkozási helye a Szlovák Köztársaság területén van, s amely vállalkozói tevékenysége keretében csomagolásszerű terméket értékesít végfelhasználóknak.
(9) A csomagolásszerű termékek forgalmazójára, mely csomagolásszerű terméket értékesít végfelhasználóknak olyan csomagolásszerűtermék-gyártótól, mely nincs bejegyezve a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába, átszállnak a csomagolásszerű termék gyártójának ezen csomagolásszerű termékekkel és a belőlük származó hulladékkal kapcsolatos kötelességei. 
(10) A (9) bekezdés szerinti kötelességek teljesítése céljából a csomagolásszerű termék gyártója írásos megkeresést követően köteles a csomagolásszerű termék forgalmazójának, mely helyette a gyártói kötelességeket a (9) bekezdés értelmében teljesíti, megadni a 27. § (4) bek. h) pontja szerinti adatokat.

74. §
A csomagolásszerű termék gyártójának kötelességei
(1) A csomagolásszerű termék gyártójának a 27. § (4) bekezdésében feltüntetett kötelességekkel összhangban biztosítania kell
a) az általa piacra helyezett és a háztartási hulladék összetevőjét képező csomagolásszerű termékből származó hulladék teljes mértékű begyűjtését, szállítását, hasznosítását, reciklálását és ártalmatlanítását, legalább a 3.a sz. mellékletben megszabott gyűjtési cél mértékéig, valamint
b) a végfelhasználók tájékoztatását a háztartási hulladék összetevőjét képező csomagolásszerű termékből származó hulladék begyűjtésének módjáról. 
(2) Ha a csomagolásszerű termék gyártója nem tudja bizonyítani, hogy az általa piacra helyezett csomagolásszerű termékek a felhasználást követően nem fogják a háztartási hulladék részét képezni, ezek a hulladékok a háztartási hulladék részének tekintendők.
(3) A csomagolásszerű termék gyártója jelen törvényben megszabott megkülönböztetett kötelességeit kizárólag csak kollektív módon, a csomagolási hulladékok közös kezelési rendszerét biztosító csomagolóanyagok gyártói felelősségi szervezetével megkötött szerződés alapján teljesítheti.
(4) A csomagolóanyagszerű termék azon gyártójára, mely a naptári évben összességében kevesebb mint 100 kg csomagolásszerű anyagot hoz piaci forgalomba a Szlovák Köztársaságban, a 27. § (4) bek. b), d) – g), i) – l) pontja és (6) bekezdése szerinti kötelességek nem vonatkoznak.

75. §
A csomagolásszerű termékből származó hulladék hasznosítása
(1) A csomagolásszerű termékből származó hulladék keletkezési helyét és mennyiségét a gyűjtési célok igazolására közvetlenül az eredeti hulladéktulajdonos vagy a község mutatja ki.
(2) A 74. § (1) bekezdése szerinti kötelességek teljesítése végett a gyűjtést, a hasznosítást és reciklálást a csomagolásszerű termékek hulladékáramának bizonylataival igazolják; a csomagolásszerű termékből származó, összegyűjtött hulladékmennyiségbe csak a csomagolásszerű termékből származó hulladék hasznosított vagy reciklált anyagárama számítható be. A 74. § (1) bekezdése szerinti kötelességek teljesítésére kizárólag a községek által kimutatott, a háztartási hulladék részeként összegyűjtött mennyiségek szolgálnak, melyekről a 16. § (4) bekezdése értelmében értesítés lett kézbesítve; a csomagolásszerű termékek hulladékából kigyűjtött hulladékmennyiség a 3.a sz. mellékletben megszabott gyűjtési cél mértékében az összegyűjtés évében sorolható be.
(3) A csomagolásszerű termékekből származó hulladékmennyiség, melyet a hulladékhasznosító létesítmények átvettek, csomagolásszerű termék hulladékából származó hasznosított hulladékmennyiségnek minősül a (2) bekezdés szerinti kötelességek szempontjából, amennyiben a létesítmény műszaki és üzemeltetési feltételei biztosítják, hogy a csomagolásszerű termékek osztályozottan csoportosított hulladéka nagyobb veszteségek nélkül kerül hasznosításra vagy újrafeldolgozásra.


ÖTÖDIK RÉSZ
Különleges hulladékáramok

76. §
Hulladékolajok kezelése
(1) Hulladékolaj (fáradt olaj) a jelen törvény céljaira az összes ásványi kenőolaj, a szintetikus kenőolaj vagy ipari olaj, mely eredeti céljának megfelelő további használatra már nem alkalmas, elsősorban a robbanómotorok használt kenőolajai, differenciálolajok, kenőolajok, turbinák és hidraulikus berendezések olajai.
(2) A hulladékolaj regenerálása minden olyan újrahasznosítást megcélzó tevékenység, mely során finomításával, főleg a szennyező anyagok, oxidációs termékek és adalékanyagok eltávolításával a hulladékolajból alapolaj nyerhető.
(3) A hulladékolaj feldolgozója az a vállalkozó, amely engedélyt kapott a hulladékolajok hasznosítására vagy ártalmatlanítására. 
(4) Tilos
a) keverni
1. a hulladékolajat más hulladékfajtákkal, ha a keveredés gátolja a regenerálásukat vagy más reciklálási formájukat, mellyel azonos értékű vagy jobb environmentális eredmény érhető el, mint a regenerálással,
2. az egyes hulladékolaj-fajtákat egymással, amennyiben a keverés gátolná a hulladékolajok további feldolgozását,
2. a hulladékolajok egyes fajtáit egymással, ha a keveredésük gátolja a regenerálásukat vagy más reciklálási formájukat, mellyel azonos értékű vagy jobb environmentális eredmény érhető el, mint a regenerálással,
b) hulladékolajat vagy a feldolgozása után keletkezett maradékot felszíni vizekbe, talajvizekbe vagy csatornahálózatba kibocsátani,
c) hulladékolajat vagy a feldolgozása után keletkezett maradékot a földben tárolva elhelyezni vagy a talajba kibocsátani,
d) a hulladékolajat más, mint hulladékégető vagy hulladékok együttégetésére szolgáló97) égetőműben elégetni.
(5) A (4) bekezdés a) pontjának második alpontja szerinti keverési tilalom nem alkalmazandó, ha a keverés nem gátolja a hulladékolajok további feldolgozását.
(6) A hulladékolaj csak a másfajta hulladékoktól elkülönítve gyűjthető, szállítható, hasznosítható vagy ártalmatlanítható, kivéve, ha az elkülönített gyűjtés a legjobb eljárás céljából műszakilag megvalósíthatatlan.
(7) A hulladékolajok birtokosa köteles elsődlegesen biztosítani a hasznosítást regenerálással vagy más reciklálási módszerrel, mellyel azonos értékű vagy jobb environmentális eredmény érhető el, mint a regenerálással, amennyiben azt a műszaki, gazdasági és szervezési körülmények lehetővé teszik. Ha a regeneráció vagy másfajta reciklálás nem lehetséges, hulladékolajok birtokosa köteles biztosítani az energetikai hasznosítást. Ha a hulladékolajok hasznosítása nem lehetséges, hulladékolajok birtokosa köteles biztosítani az ártalmatlanítást.
(8) A hulladékolaj-tulajdonos köteles biztosítani a hulladékolaj (7) bekezdés szerinti kezelését a hulladékolaj-kezelő által.
(9) A hulladékolaj-tulajdonos köteles a hulladékolajat leadni
a) a gyűjtőudvaron vagy a község által kijelölt helyen, ha háztartási hulladékról van szó,
b) a hulladékolaj gyűjtésére jogosult személynek, vagy
c) a hulladékolaj feldolgozójának.
(10) Hulladékolaj átadása hasznosítás céljaira más tagállamnak vagy más államnak, mint tagállamnak csak akkor lehetséges, ha az, aki a határon átnyúló szállítást vagy kivitelt végzi,57) bizonyítja, hogy a szállítás vagy kivitel összhangban áll a külön jogszabállyal58) és írásos okirata van arról, hogy a hasznosítás és a reciklálás a jelen törvényi feltételekkel egyenértékű módon valósul meg. Az ilyen hulladékolaj-átadás a jelen törvény szerinti hasznosításnak és reciklálásnak minősül.

77. §
Építkezési és bontási hulladék kezelése
(1) Építkezési és bontási hulladék az a hulladék, mely építési munkálatok,98) biztonsági tevékenységek,99) valamint építmények karbantartási munkálatai,100) átépítése,101) vagy építmények eltávolítása102) (a továbbiakban csak „építési és bontási tevékenység”) során keletkezik.
(2) A hulladékbirtokos, ha építkezés és bontás során keletkezett hulladékról van szó, s e munkákat a jogi személy, a természetes személy-vállalkozó székhelyén vagy vállalkozása helyszínén, szervezeti egységében vagy más üzemegységében végzik, az a jogi személy vagy természetes személy - vállalkozó, mely számára a munkák végső stádiuma készül; természetes személyeknek végzett hasonló munkák esetén a hulladékbirtokos az, akinek az adott munkát végzik. A hulladékbirtokos felel a jelen törvény szerinti hulladékkezelésért és teljesíti a 14. § szerinti kötelességeket.
(3) A hulladékok jelen törvény szerinti kezeléséért, ha az útépítés, -karbantartás, -felújítás vagy -bontás során keletkezett, az a személy felelős, akinek a számára az útépítési, -karbantartási, -felújítási vagy -bontási engedélyt kiállították és a 14. § szerinti kötelességeket teljesíti; a (2) bekezdés rendelkezései itt nem érvényesek.
(4) A (3) bekezdésben feltüntetett személy köteles az ezen tevékenységből és a bontásból származó építési törmeléket anyagában hasznosítani útépítés. Felújítás vagy -karbantartás során.

78. §
A titán-dioxid gyártási hulladékainak kezelése
(1) A titán-dioxid ipari gyártási hulladékai ártalmatlanítását a 2. sz. melléklet alábbi tevékenységei jelentik:
a) raktározás a D1-D14-es tevékenységek valamelyikének alkalmazásáig a D15-ös tétel szerint,
b) D1-es tevékenység,
c) D3-as tevékenység; a titán-dioxid gyártási hulladékai ártalmatlanításának fajtája a hulladék összegyűjtése, beleértve az osztályozást, a szállítást és előkészítést, beleértve az ismételt felhasználásra, a hasznosításra és a reciklációra történő előkészítést.
(2) A titán-dioxid ipari gyártási hulladékai általi környezetszennyezés a titán-dioxid–gyártás melléktermékeinek közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe, mely veszélyt jelent az emberi egészségre, károsítja a természetet, a környezetet és az ökoszisztémákat, különösképpen a védett természeti területeket és tájkörzeteket, vagy akadályozza a környezet vagy egyes részei külön jogszabályokkal103) szabályozott használatát.
(3) Tilos kibocsátással vagy kihelyezéssel befogadó víztestben, tengerben és óceánban ártalmatlanítani
a) szilárd hulladékot,
b) a TiOSO4 oldat hidrolízisét követő szűrési folyamatban keletkezett anyalúgokat olyan berendezésekből, melyek szulfátos folyamatokkal működnek; beleértve az ilyen lúgot tartalmazó savas oldatokat, melyek több mint 0,5% szabad kénsavat és egyéb nehézfémeket tartalmaznak, valamint az olyan anyalúgokat, amelyeket addig hígítanak, míg el nem érik a 0,5% vagy ennél kevesebb kénsavtartalmat,
c) a sósavas eljárásokat alkalmazó berendezésekből származó hulladékokat, melyek több mint 0,5% szabad sósavat és különféle nehézfémeket tartalmaznak, beleértve azokat a hulladékokat, amelyeket addig hígítanak, míg el nem érik a 0,5% vagy ennél kevesebb szabad sósavtartalmat,
d) a szűrési sókat, üledékeket és folyékony hulladékot, mely a b) és c) pont szerinti hulladékkezeléskor (sűrítés vagy közömbösítés) keletkezik és különféle nehézfémeket tartalmaz, nem tartalmazza viszont a közömbösített és leszűrt vagy dekantált hulladékot, mely csak nyomokban tartalmaz nehézfémeket és bármilyen fajta hígítás előtti pH-értéke nagyobb mint 5,5.
(4) Az, aki a titán-dioxid gyártási hulladékának ártalmatlanítását végzi, köteles a külön jogszabályokkal104) összhangban eljárni az emberi egészség és a környezet védelme érdekében, hogy ne károsodjanak a környezet alkotóelemei, ne legyenek ártalomnak kitéve a kirándulóhelyek vagy a táj, de legfőképpen köteles
a) a megadott heveny mérgezési határértékek betartására,
b) az ilyen hulladék rendszeresen ismétlődő megfigyelésére, és azon környezet periodikus megfigyelésére, ahol a hulladék kibocsátásra, tárolásra vagy mélységi injektálásra kerül, valamint
c) tevékenysége során úgy eljárni, hogy ne kerüljön sor az engedélyben megadott feltételek megsértésére [97. §, 8. bek. c) pont].
(5) A titán-dioxidot gyártó létesítmény üzemeltetője köteles a külön jogszabályokkal103) összhangban eljárni az emberi egészség és a környezet védelme érdekében, hogy ne károsodjanak a környezet alkotóelemei, ne legyenek ártalomnak kitéve a kirándulóhelyek vagy a táj, de legfőképpen köteles
a) megakadályozni a savcseppek emisszióját a berendezésből,
b) a berendezésből származó lég- vagy vízszennyező emisszióval kapcsolatosan teljesíteni a külön jogszabályokkal105) összhangban álló megfigyelési kötelességeket és betartani a kibocsátási határértékeket,
c) biztosítani a létesítmény összhangját az elérhető legjobb műszaki feltételeknek és a gyártásban olyan anyagokat használni, melyek a legkevésbé károsítják a környezetet és nem okoznak környezetszennyezést a titán-dioxid gyártási hulladékai által.
(6) A titán-dioxid gyártási hulladékainak a 2. sz. mellékletben előírt D15-ös tevékenységgel történő ártalmatlanítása során, a D1-es vagy D3-es tevékenységgel történő hulladéklerakón való elhelyezése során az állami hulladékgazdálkodási hatóság vagy az általa megbízott személy rendszeres megfigyelést folytat mind a hulladék, mind a környezet vonatkozásában, ahová a hulladék kibocsátásra vagy injektálásra kerül; a 112. § (3) és (4) bekezdése érvényben marad.

79. §
A poliklórozott bifenilek kezelése
(1) A poliklórozott bifenilek a poliklórozott bifenilek, a poliklórozott terfenilek, a monometil-tetraklór-difenil-metán, a monometil-diklór-difenil-metán, a monometil-dibróm-difenil-metán, továbbá bármilyen keverék, amely ezen anyagok legalább egyikét tartalmazza, összesen 0,005 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban.
(2) Ha a jelen paragrafus másként nem rendelkezik, a használt poliklórozott bifenilek kezelésére, a poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezésekre és a poliklórozott bifenilt 5 dm3-nél kisebb mennyiségben tartalmazó berendezésekre (a továbbiakban csak „poliklórozott bifenilt tartalmazó kis berendezések”) a törvény általános rendelkezései vonatkoznak.
(3) Megtisztítás (dekontamináció) a jelen törvény céljaira minden olyan tevékenység vagy műveletegyüttes, mely lehetővé teszi a használt, poliklórozott bifenilekkel szennyezett berendezések, tárgyak, anyagok és folyadékok biztonságos körülmények között végezhető újbóli használatát, reciklálását vagy ártalmatlanítását, beleértve azokat a tevékenységeket, melyek során a poliklórozott bifenilt tartalmazó folyadékot poliklórozott bifenilt nem tartalmazó alkalmas folyadékkal cserélik fel.
(4) Poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezés az a berendezés, amely poliklórozott bifenilt tartalmaz vagy poliklórozott bifenilt tartalmazott és nem volt megtisztítva, ilyenek elsősorban a transzformátorok, a kondenzátorok, maradék készleteket tartalmazó gyűjtőedények; a berendezéseket, melyek típusuktól függően poliklórozott bifenilt tartalmazhatnak, poliklórozott bifenil tartalmú berendezésnek kell tekinteni mindaddig, míg nem válik megalapozottá az ellenkező feltételezés.
(5) Használt poliklórozott bifenilek azok a poliklórozott bifenilek, melyek hulladékká váltak.
(6) A poliklórozott bifenil birtokosa az a személy, akinek a birtokában poliklórozott bifenil, használt poliklórozott bifenil vagy a (4) bekezdésben feltüntetett berendezés van.
(7) Poliklórozott bifenil ártalmatlanítása a használt poliklórozott bifenil és a poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezés ártalmatlanítása a 2. sz. melléklet D8, D9, D10 és D15 jelzésű tevékenységei valamelyikével. A poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezéseket, melyeket nem lehet megtisztítani, a 2. sz. melléklet D12-es műveletével is szabad ártalmatlanítani, ha ezt a tevékenységet biztonságos mélységű száraz kőzetmasszívumban létesített föld alatti raktárakban végzik.
(8) A több mint 5 dm3-nél nagyobb mennyiségű poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezés birtokosa köteles
a) bejelenteni a minisztériumnak az ilyen berendezés birtoklását a megszerzése napjától számított egy hónapon belül és jelentenie kell a poliklórozott bifenilek mennyiségében és töménységében beállt minden változást is a változás megállapításától számított tizedik napig,
b) megjelölni az ilyen berendezést és jelezni az olyan helyiségbe történő belépést, ahol ilyen berendezés van elhelyezve.
(9) Az 5 dm3-es tömeghatár az erősáramú kondenzátorok esetében az összekapcsolt berendezés különálló részei tömegeinek az összege képezi.
(10) A (8) bekezdésben taglalt berendezés birtokosa, amennyiben feltételezhető, hogy a berendezésben folyékony poliklórozott bifenil található 0,005-0,05 tömegszázalékos koncentrációban, köteles
a) bejelenteni a minisztériumnak az ilyen berendezés birtoklását a megszerzése napjától számított egy hónapon belül és jelentenie kell a poliklórozott bifenilek mennyiségében és töménységében beállt minden változást is a változás megállapításától számított tizedik napig,
b) megjelölni az ilyen berendezést,
c) ártalmatlanítani az ilyen berendezést a (7) bekezdés szerint, vagy megtisztítani azt.
(11) A minisztérium a (8) és (10) bekezdés szerinti bejelentések alapján folyamatosan frissíti a poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezések jegyzékét. A poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezések jegyzéke a bejelentett adatokon kívül tartalmazza a bejelentés beérkezésének dátumát is. 
(12) A minisztérium a (8) és (10) bekezdés szerinti bejelentés beérkezési napjától számított egy hónapon belül értesítést küld a poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezés birtokosának a (11) bekezdés szerinti jegyzékbe történt felvételről; ha a poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezés (energia)átviteli rendszer106) része, a másolatot megküldi a Szlovák Kereskedelmi Felügyeletnek.
(13) A poliklórozott bifenileket és a poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezéseket meg kell tisztítani vagy ártalmatlanítani kell, a használt poliklórozott bifenileket a lehető leggyorsabban kell ártalmatlanítani. 
(14) A poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezés (8) bekezdésben taglalt birtokosa, mely nem biztosította az ártalmatlanítást vagy megtisztítást 2010. december 31-ig, köteles azt haladéktalanul megtenni, mégpedig csak azokban a létesítményekben, amelyeknek az ilyen tevékenységre engedélyük van a 97. § (1) bek. k) vagy l) pontja szerint, amennyiben az ártalmatlanítás vagy tisztítás nem az ilyen tevékenységre feljogosított, de más tagállamban található létesítményben történik meg; a fenti kötelezettség vonatkozik olyan berendezés birtokosára is, aki a jelzett időpontot követően vált birtokossá.
(15) A poliklórozott bifenilek, a használt poliklórozott bifenilek és poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezések kezelésében a hulladékártalmatlanító létesítménybe történő leadásukig úgy kell eljárni, hogy ki legyen zárva tűz keletkezésének a veszélye, főként pedig a gyúlékony anyagokkal való érintkezésük.
(16) Tilos hasznosítani olyan berendezéseket, melyek poliklórozott bifenilt tartalmaznak, vagy fennáll a gyanúja, hogy bennük poliklórozott bifenilt tartalmazó kisebb berendezések találhatók.
(17) A poliklórozott bifenilt tartalmazó kis berendezéseket a berendezés működésének leállítását követően azonnal ártalmatlanítani kell, mégpedig a 7. bekezdésben feltüntetett tevékenységek valamelyike által.
(18) A használt poliklórozott bifenilek vagy poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezések égetéssel történő ártalmatlanítására külön jogszabály vonatkozik.107) Más ártalmatlanítási módok csak akkor használhatók, ha biztosítva van a környezetvédelem legalább olyan színvonala, mint az égetésnél, és amennyiben az elérhető legjobb szintű műszaki technológiának megfelelő eljárást használják fel.
(19) A poliklórozott bifenilt tartalmazó transzformátorok karbantartása csak a megtisztításukig, a működésből való kivonásukig vagy a jelen törvénnyel összhangban álló ártalmatlanításukig végezhető, mégpedig ha garantált, hogy a transzformátorok működőképesek, nem szivárognak, és amennyiben a karbantartás célja az összhang megteremtése a bennük lévő poliklórozott bifenilek vonatkozásában a szlovák műszaki szabványokkal és a dielektromos minőségi követelményekkel.
(20) Ha a poliklórozott bifenilt tartalmazó kis berendezés más berendezés része, mely fő berendezésnek számít, a fő berendezés működésének lezárultáig használható. A fő berendezés működésének lezárultával annak birtokosa a működésből való kivonásig, a reciklálásig vagy ártalmatlanításig köteles a poliklórozott bifenilt tartalmazó kis berendezések vonatkozásában biztosítani az eltávolításukat a fő berendezésből, az elkülönített összegyűjtésüket és a 7. bekezdésben feltüntetett tevékenységek valamelyike útján történő ártalmatlanításukat, vagy mint hulladékot átadni olyan személynek, mely az ilyen hulladék kezelésére jogosult.
(21) A több mint 0,05 tömegszázaléknyi poliklórozott bifenilt tartalmazó transzformátorok megtisztíthatók, amennyiben
a) a megtisztítás célja a poliklórozott bifenilek koncentrációjának 0,05 tömegszázalék alá csökkentése, s ha az lehetséges, a 0,005 tömegszázalékot meg nem haladó értékre való csökkentése,
b) a helyettesítő folyadék nem tartalmaz poliklórozott bifenilt és jelentősen csökkenti a kockázatokat,
c) a folyadékcsere nem teszi lehetetlenné a használt poliklórozott bifenilek későbbi ártalmatlanítását,
d) biztosítva van, hogy a poliklórozott bifenil-tartalom eredeti jelzését a transzformátoron a megtisztítást követően azonnali hatállyal kicserélik a megszabott megjelölésre [105. § (3) bek. o) pont].
(22) A transzformátorok, melyek dielektrikum-folyadékai 0,005-0,05 tömegszázalék koncentrációjú poliklórozott bifenilt tartalmaznak, a (21) bekezdés b)-d) pontjainak feltételeivel összhangban megtisztíthatók; ha megtisztításra nem kerül sor, az ilyen transzformátor birtokosa az élettartam lejártát követően köteles biztosítani annak ártalmatlanítását a (7) bekezdés rendelkezései szerint.
(23) A poliklórozott bifenilek birtokosa köteles lehetővé tenni az állami hulladékgazdálkodási hatóságnak vagy az általa megbízott személynek a minisztériumnak a (8) vagy (10) bekezdés szerint bejelentett poliklórozott bifenilek mennyiségének ellenőrzését; a 112. § (4) bekezdésének rendelkezései érvényben maradnak.
(24) Tilos
a) poliklórozott bifenileket vagy használt poliklórozott bifenileket más anyagokról vagy hulladékokról leválasztani újbóli felhasználás céljára,
b) transzformátorokat poliklórozott bifenilekkel utántölteni,
c) hajókon poliklórozott bifenileket vagy használt poliklórozott bifenileket égetni.

79.a §
Hajók reciklálása
(1) A hajók reciklálására hajók reciklálására szolgáló létesítményekben különleges előírások vonatkoznak.107b)
(2) A Szlovák Köztársaság területén a hajók reciklálása esetében az illetékes hatóság107c) a minisztérium, mely kapcsolattartó felelős személy is a hajók reciklálására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátása esetében.107d)
(3) A hajókat recikláló létesítményt üzemeltető személy köteles
a) minden egyes hajó reciklálása előtt bemutatni a minisztériumnak jóváhagyás végett a hajó külön jogszabály szerinti107e) reciklálási tervét legalább három hónappal a hajóreciklálás megvalósítása előtt,
b) a recikláló létesítményt a 97. § 1. bek. w) pontjával összhangban kiadott határozattal és a külön előírásokkal összhangban107f) üzemeltetni,
c) jelenteni a minisztériumnak a hajó teljes vagy részleges reciklálásának befejeződését a teljes vagy részleges hajóreciklálás befejeződésének dátumától számított 14 napon belül.


HATODIK RÉSZ
Háztartási hulladék

80. §
Alapvető rendelkezések
(1) A háztartási hulladék
a) a vegyes hulladék és osztályozva gyűjtött háztartási hulladék, beleértve a papírt és kartonpapírt, üveget, fémeket, műanyagokat, biológiai hulladékot, fát, textilt, csomagolásokat, az elektromos és elektronikus berendezések hulladékát, a használt elemeket és akkumulátorokat, a nagyméretű hulladékot, beleértve matracokat és bútorokat is,
b) vegyes hulladék és osztályozottan gyűjtött hulladék más forrásokból, ha ez a hulladék jellegéből és összetételéből kifolyólag hasonlít a háztartási hulladékhoz.
(2) Háztartási hulladék összetevője az az összetevő, amely mechanikusan elkülöníthető és önálló hulladékfajtaként osztályozható. A háztartási hulladék összetevője osztályozottnak minősül, ha másfajta hulladék-összetevőt vagy önálló hulladékfajtaként osztályozható szennyezést nem tartalmaz.
(3) A háztartási hulladék osztályozott gyűjtése az a tevékenység, mely során különválasztva gyűjtik a háztartási hulladék összetevőit.
(4) Vegyes hulladék a nem osztályozott háztartási hulladék, vagy az osztályozottan gyűjtött összetevők után fennmaradó háztartási hulladék.
(5) Építési törmelék a természetes személy által vagy természetes személy részére végzett szokásos karbantartási munkák107a) során keletkező hulladék, melyért helyi hulladék- és építésitörmelék-kezelési illetéket kell fizetni.108)
(6) Gyűjtőudvar a háztartási hulladék és építési törmelék gyűjtésére szolgáló létesítmény, melyet község, községek társulása vagy a községgel vagy községek társulásával szerződéses viszonyban álló személy alapított vagy üzemeltet e tevékenység végzésének céljából; a gyűjtőudvar üzemeltetéséhez szükséges az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság beleegyezése. A gyűjtőudvaron a természetes személyek leadhatnak építési törmeléket, nagyobb térfogatú hulladékot, olyan hulladékot, amelynek gyűjtését a hulladékgyűjtő udvarban a jelen törvény lehetővé teszi, és osztályozottan gyűjtött háztartásihulladék-összetevőket a község általános érvényű rendeletében meghatározott mennyiségben.
(7) A naptári rendszerű gyűjtés a szelektíven gyűjtött háztartásihulladék-összetevők meghatározott időpontban történő összegyűjtése a község általános érvényű rendeletének megfelelően. A gyűjtés lényege a megfelelő gépkocsi vagy gyűjtőedény kihelyezése a megadott időben, legfeljebb egy napra, miközben a község az ilyen hulladékgyűjtésről előre, a helyi viszonyoknak megfelelő módon értesíti a lakosságot.
(8) Mennyiségi gyűjtés a vegyes háztartási hulladék és építési törmelék gyűjtése, melyért a hulladékbirtokos külön jogszabályban108) megszabott helyi háztartásihulladék- és építésitörmelék-illetéket fizet olyan összegben, amely egyenesen arányos az ilyen, a hulladékbirtokos által az adott időszakban kitermelt hulladék mennyiségével; ez a rendelkezés nem befolyásolja a 81. § (12) bekezdésének rendelkezéseit.
(9) A biológiailag lebomló kommunális hulladék osztályozott gyűjtésének módja a komposztálóedényben történő gyűjtés vagy a hulladékgyűjtő edényben történő gyűjtés. A község a biológiailag lebomló kommunális hulladék osztályozott gyűjtésének rendszerét kiegészíti nagy kapacitású mobil konténeres gyűjtéssel a község által kijelölt helyen vagy a gyűjtőudvarban.
(10) A háztartási hulladék az a hulladék, amely háztartásokban termelődik ki.
(11) A háztartási hulladék nem foglalja magába a gyártásból származó hulladékot, mezőgazdasági hulladékot, erdőgazdasági és halászati hulladékot, a derítők, a szennyvízcsatornák és -tisztítók hulladéka, beleértve a tisztítók üledékét, a gépkocsironcsokat, az építkezési törmeléket és bontási hulladékot sem.

81. §
A háztartási hulladék és építési törmelék kezelése
(1) A háztartási hulladék kezeléséért felelős
a) a község, amennyiben
1. vegyes háztartási hulladékról és osztályozottan gyűjtött háztartási hulladékról,
2. más forrásból származó vegyes hulladékról,
3. csomagolásból és más forrásból származó nem csomagolóanyag hulladékról,
4. építési törmelékről van szó,
b) a hulladékbirtokos természetes személy – vállalkozó és a jogi személy, amennyiben
1. más forrásból osztályozottan gyűjtött hulladékról van szó, melyre nem vonatkozik a kiterjesztett gyártói felelősség,
2. elektrohulladékról, használt elemekről és akkumulátorokról van szó.
(2) A vegyes háztartási hulladék, beleértve az osztályozva gyűjtött háztartási hulladékot a Hulladékkatalógus szerint a 20. csoportba tartozik. A más forrásokból származó vegyes hulladék és osztályozva gyűjtött hulladék, mely a hulladék jellegéből és összetételéből kifolyólag hasonlít a háztartási hulladékhoz, a Hulladékkatalógus szerint a 20. csoportba tartozik.
(3) A vegyes háztartási hulladék gyűjtőedényének költségeit az eredeti hulladékbirtokos viseli. A község általános érvényű helyi rendeletben határozza meg ezen költségek nagyságát és beleépíti azokat a helyi háztartásihulladék- és építésitörmelék-illetékbe, vagy meghatározza a térítés más módját.
(4) A háztartási hulladék összetevőinek osztályozott gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények biztosításának költségeit, amennyiben azokra a kibővített gyártói felelősség elve vonatkozik, a megkülönböztetett termék gyártója, az illetékes gyártói felelősségi szervezet vagy harmadik személy viseli.
(5) A háztartási hulladék összetevőinek osztályozott gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények és komposzttárolók biztosításának költségeit, amennyiben azokra a kibővített gyártói felelősség elve nem vonatkozik, a község viseli és beépítheti azt a helyi háztartásihulladék- és építésitörmelék-illetékbe. A község általános érvényű rendeletben más költségtérítési módot is meghatározhat a gyűjtőedények és a biológiailag lebomló kommunális hulladék kezelésére szolgáló komposzttárolók esetében.
(6) Tilos
a) a község által vegyes háztartási hulladék gyűjtésére kijelölt gyűjtőedényekbe mást, mint vegyes háztartási hulladékot elhelyezni, és a háztartási hulladék összetevőinek osztályozott gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényekbe mást, mint azon háztartásihulladék-összetevőt elhelyezni, melyre a gyűjtőedényt kijelölték,
b) a háztartási hulladék osztályozottan összegyűjtött elemeit, melyekre a kibővített gyártói felelősség elve vonatkozik, és a biológiailag lebomló osztályozott háztartási hulladékot hulladéklerakón elhelyezni, kivéve az utóválogatást követően fennmaradó hasznosíthatatlan részeket,
c) a háztartási hulladék osztályozottan összegyűjtött, a megkülönböztetett hulladékáramba tartozó összetevőnek gyűjtése hulladékgyűjtő létesítmény nélkül olyan személynek, aki nem teljesíti a jelen törvényben előírt követelményeket.
(7) A község a 14. § (1) bekezdésében megszabott kötelességeken kívül köteles még
a) biztosítani a területén keletkezett vegyes háztartási hulladék gyűjtését és szállítását annak hasznosítása vagy ártalmatlanítása céljából a jelen törvénnyel összhangban, beleértve a községi vegyes háztartásihulladék-gyűjtési rendszernek megfelelő gyűjtőedények biztosítását,
b) biztosítani az alábbi esetekben az osztályozott gyűjtés bevezetését és megvalósítását:
1. biológiailag lebomló konyhai hulladék, kivéve azt, amelynek birtokosa természetes személy-vállalkozó vagy jogi személy, mely közétkeztetési létesítményt109) üzemeltet (a továbbiakban csak „konyha üzemeltetője”) [83. § (1) bek.],
2. háztartási étolajok és zsírok, valamint
3. biológiailag lebomló kerti és parki hulladékok, beleértve a temetői hulladékot is,
c) biztosítani az osztályozott gyűjtés bevezetését és megvalósítását a háztartási hulladékon belül a papír, a műanyag, a fémek, üveg és a kartonpapír alapú, többrétegű társított anyagok esetében, az osztályozott háztartásihulladék-gyűjtési követelmények mértékében [105. § 3. bek. w) pont],
d) lehetővé tenni az elektroberendezések és a hordozható elemek és akkumulátorok gyártójának, az illetékes harmadik személynek vagy az illetékes gyártói felelősségi szervezetnek, hogy saját költségükre
1. a község területén bevezessék és működtessék az elektromos hulladék, a használt hordozható elemek és akkumulátorok osztályozott gyűjtését a háztartásokból,
2. a szükséges mértékben kihasználhassák ezen célból a háztartási hulladékgyűjtés létező létesítményeit,
e) lehetővé tenni a csomagolóanyagok gyártói felelősségi szervezetének, hogy saját költségre megvalósítsa a háztartási hulladékon belüli osztályozott gyűjtést azon összetevők esetében, melyekre a kibővített gyártói felelősség vonatkozik, mégpedig a vele megkötött szerződés alapján; a (22) bekezdés rendelkezései változatlanul érvényesek,
f) a gyártói felelősségi szervezet kérésére adatot szolgáltatni a 28. § (5) bekezdése d) pontjának második alpontja szerint,
g) szükség szerint, de évente legalább kétszer biztosítani a nagy méretű hulladék, az építési törmelék egy természetes személyre számított legalább 1 m3-ének gyűjtését és elszállítását, ha a községben nem vezették be ennek mennyiségi gyűjtését, valamint a háztartási hulladékból szelektíven kigyűjtött, veszélyesanyag-tartalmú összetevők elszállítását hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából; nem vonatkozik mindez arra a községre, melynek 5 000 főnél kevesebb lakosa van és a területén gyűjtőudvar található,
h) honlapján közzétenni a háztartási hulladék kezelésének, a községi osztályozott gyűjtést beleértve, a részletes és közérthető leírását,
i) szükség szerint, legalább évente egyszer tájékoztató kampányt biztosítani a biológiailag lebomló kommunális hulladék elkülönített gyűjtésének növelése céljából.
(8) A község általános érvényű helyi rendeletben a hulladékgazdálkodási hierarchiával összhangban szabályozza
a) a vegyes háztartási hulladék és építési törmelék kezelésének részleteit,
b) a háztartási hulladék gyűjtésének és elszállításának módját,
c) a biológiailag lebomló háztartási hulladék kezelésének részleteit,
d) a biológiailag lebomló konyhai hulladék és a vendéglői konyhaüzemeltetők hulladékának kezelését,
e) a háztartási hulladék osztályozott gyűjtésének módját és feltételeit, elsősorban
1. az elektromos hulladék gyűjtését a háztartásokból,
2. a csomagolási hulladék és a vele együtt összegyűjtött csomagolásszerű termékek hulladékainak gyűjtése
3. a használt hordozható elemek és akkumulátorok, gépkocsielemek és -akkumulátorok gyűjtése,
4. állatgyógyászati és humán gyógyszerek fel nem használt maradékainak, valamint gyógyászati segédeszközöknek a gyűjtése természetes személyektől,
5. étkezési olajok és zsírok gyűjtése,
f) nagyméretű hulladékok és veszélyesanyag-tartalmú háztartási hulladékok gyűjtésének módját,
g) a hulladék gumiabroncs visszagyűjtésének módját,
h) az illegálisan lerakott hulladék bejelentésének módját,
i) a gyűjtőudvar üzemeltetését,
j) az építési törmelék gyűjtésének módját,
k) a biológiailag lebomló konyhai hulladék gyűjtése be nem vezetésének okait a háztartási hulladék osztályozott gyűjtése keretében, összhangban a (21) bekezdéssel.
(9) A háztartási hulladék birtokosa, az 1. bek. b) pontja szerinti tények kivételével köteles
a) a község általános érvényű helyi rendeletével összhangban kezelni vagy bánni a hulladékkal,
b) bekapcsolódni a községi háztartási hulladékgyűjtési rendszerbe,
c) a háztartási hulladék községi gyűjtési rendszerének megfelelő gyűjtőedényeket használni,
d) a vegyes háztartási hulladékot, a háztartási hulladék osztályozottan gyűjtött összetevőit és az építési törmeléket a gyűjtésükre a község által kijelölt helyen lerakni és a háztartási hulladék községi gyűjtési rendszerének megfelelő gyűjtőedényekben elhelyezni.
(10) A vegyes háztartási hulladék, az építési törmelék, ha a községben az építési törmelék mennyiségi gyűjtése bevezetésre került és a biológiailag lebomló háztartási hulladék kezelésével kapcsolatos költségeket, a háztartási hulladék osztályozottan gyűjtött összetevőivel kapcsolatos költségeket, melyekre nem vonatkozik a kibővített gyártói felelősség elve, és a háztartási hulladék osztályozottan gyűjtött, de nem következetesen osztályozott, kibővített gyártói felelősség alá eső összetevőivel kapcsolatosan keletkező, az 59. § (8) bekezdése szerinti költségeket meghaladó többletkiadásokat a község fedezi a külön jogszabály szerinti108) helyi háztartási hulladékért és építési törmelékért kivetett illetékből.
(11) A háztartási hulladék osztályozottan gyűjtött összetevőivel kapcsolatos költségeket, ha azok a megkülönböztetett hulladékáramba tartoznak, beleértve a hulladékudvarokon gyűjtött osztályozott hulladékot is, a megkülönböztetett termékek gyártói, harmadik személyek vagy a gyártói felelősség szervezetei viselik, amelyek az adott községben a megkülönböztetett hulladékáram kezelésért felelnek.
(12) A község a háztartási hulladék és építési törmelék helyi illetékének megszabásakor108) a a háztartási hulladék és építési törmelék kezelésének valós községi költségeiből indul ki, beleértve a (10) bekezdés szerinti költségeket is. A helyi illetékbe a község nem számolhatja be a (11) bekezdés szerinti költségeket. A háztartási hulladék és építési törmelék helyi illetékéből származó bevételt a község kizárólag a háztartási hulladék és építési törmelék gyűjtésére, szállítására, hasznosítására és ártalmatlanítására fordíthatja.
(13) A község területén háztartási hulladékot – az üzemeltetőtől származó biológiailag lebomló konyhai és vendéglői hulladék kivételével – gyűjthet – mozgó gyűjtéssel is – és szállíthat maga a község vagy az a személy, aki erre a tevékenységre szerződést kötött a községgel; ez a rendelkezés nem vonatkozik a visszagyűjtést végző forgalmazókra és a gyűjtőhelyek fenntartásával végzett használt hordozható elemek és akkumulátorok és elektromos hulladék gyűjtésére.
(14) A szerződésnek a község és a között a személy között, aki a területén a háztartási hulladék összetevőinek osztályozott gyűjtését végzi papír, műanyag, fém, üveg és kartonpapír alapú kompozit csomagolás esetében, az általános kellékeken kívül tartalmaznia kell a község által az 59. § (8) bekezdése értelmében térített költségek megfizetési módját és feltételeit is.
(15) A község a (13) bekezdés szerinti szerződésben részletesen szabályozza a (13) bekezdésbe foglalt hulladékok gyűjtésének és szállításának feltételeit úgy, hogy az összhangban álljon a megye hatályos programjával és (8) bekezdés szerinti általános érvényű helyi rendeletével. A szerződést meghatározott időre kötik, általában öt évre, vagy meghatározatlan időre általában 12 hónapos felmondási határidővel.
(16) A községnek jogában áll megkövetelni a szükséges tájékoztatást a 14. § (1) bek. f) és g) pontja szerinti kötelességek teljesítéséről a konyha üzemeltetőjétől, a háztartási hulladék birtokosától és az építési törmelék birtokosától vagy attól, aki a háztartási hulladékot vagy építési törmeléket kezeli a község területén.
(17) A konyha üzemeltetője, a háztartási hulladék birtokosa és az építési törmelék birtokosa vagy az, aki a községben a háztartási hulladékot vagy építési törmeléket kezeli, köteles a község kérésére valós és teljes adatokat szolgáltatni a háztartási hulladék és az építési törmelék kapcsán.
(18) Ha a község saját területén vagy a település egyes részein bevezeti a mennyiségi gyűjtést a vegyes háztartási hulladék esetében az összes háztartásihulladék-birtokosra vagy a háztartásihulladék-birtokosok valamely csoportjára vonatkozóan, köteles lehetővé tenni azon háztartásihulladék-birtokosnak, akiket ez a gyűjtés érint
a) a háztartási hulladék elszállítása időintervallumainak egyéni meghatározását a község által a (9) bekezdés d) pontja értelmében meghatározott helyről, miközben a más, mint biológiailag lebomló háztartási hulladék esetében ez az időintervallum 14 napnál hosszabb is lehet, vagy
b) a gyűjtőedény nagyságának megválasztását legalább három fajta közül, melyeket a község a (8) bekezdés szerinti általános érvényű helyi rendeletben határoz meg; ha olyan háztartásihulladék-birtokosokról van szó, akik ingatlan társtulajdonosai, vagy ha társasházakról van szó, a gyűjtőedény nagyságának meghatározása csak az összes hulladékbirtokos megállapodásával határozható meg, és ha ők nem tudnak megállapodni, akkor a község hoz döntést.
(19) Az a község, amelynek területén nem került bevezetésre a vegyes háztartási hulladék mennyiségi gyűjtése, külön kérvény alapján köteles mennyiségi gyűjtést bevezetni olyan jogi személynél vagy természetes személy- vállalkozónál, aki igazolja, hogy
a) az általa kitermelt háztartási hulladék mennyisége pontosan mérhető,
b) a háztartási hulladék az elszállításig megfelelő módon be van biztosítva elveszítés, ellopás vagy másfajta nem kívánatos eltűnés ellen.
(20) A község bevezetheti az építési törmelék mennyiségi gyűjtését.
(21) A biológiailag lebomló konyhai hulladék háztartási hulladékból történő osztályozott gyűjtését nem köteles bevezetni és biztosítani az a község, amely 
a) biztosítja az ilyen hulladék energetikai hasznosítását az 1. sz. melléklet R1-es tevékenységével működő hulladékhasznosító létesítményben,
b) igazolja, hogy a lakosok legalább 50%-a komposztálja a saját hulladékát,
c) igazolja, hogy ezt műszaki problémák nem teszik lehetővé, különösen városok történelmi központjaiban vagy ritkán lakott területeken; a kivétel csak a községek ezen csoportjára vonatkozik vagy
d) igazolja, hogy az gazdaságilag kivitelezhetetlen, mert a biológiailag lebomló konyhai hulladék kezelési költségei akkor sem fedezhetők, ha a helyi hulladékkezelési illetéket a helyi illeték lehetséges törvényi felső határának 50 %-ában állapítják meg.
(22) A község a csomagolási hulladékok és a velük együtt gyűjtött, csomagolásszerű termékekből származó hulladékok kezelésére csak egyetlen csomagolási gyártói felelősségi szervezettel köthet szerződést legalább egy naptári évre szóló időszakra.
(23) Amennyiben az, aki a községben a csomagolási hulladékok és csomagolásszerű termékek hulladékainak osztályozott gyűjtését végzi, nem köt szerződést a községgel az 59. § (4) bek, megfelelően a csomagolási gyártói szervezettel az 59. § (2) bek. alapján megkötött szerződés hatályba lépését követő 45. nap lejártáig és annak ellenére sem, hogy a háztartási hulladék osztályozott gyűjtésének finanszírozása a jelen törvény értelmében biztosítva van, a községnek jogában áll felmondani a szerződést a (13) bekezdésre vagy annak azon részére hivatkozva, amely alapján területén az osztályozott gyűjtés biztosításra került; a felmondási idő 45 nap és a felmondás kézbesítését követő napon kezd letelni.
(24) A község köteles lehetővé tenni annak, aki a konyha üzemeltetőjétől gyűjti, szállítja, hasznosítja és ártalmatlanítja a biológiailag lebomló konyhai és vendéglői hulladékot, annak költségeire és a község hatályos általános érvényű helyi rendeletével összhangban
a) területén bevezetni és üzemeltetni a biológiailag lebomló konyhai és vendéglői hulladék osztályozott gyűjtésének rendszerét,
b) az e cél eléréséhez szükséges mértékben a háztartási hulladék meglévő gyűjtőlétesítményeinek használatát,
(25) A község köteles a vele a 22. bekezdés szerinti szerződéses viszonyban álló csomagolásgyártói felelősségi szervezetnek jelenteni az adatokat az előző évi kommunálishulladék-termelésről február 28-áig.
(26) Katonai körzetekben108a) a község feladatait és kötelességeit a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériuma látja el.

82. §
Hulladékgyűjtő-udvar
(1) A természetes személy térítésmentesen adhatja le a háztartási hulladék osztályozottan gyűjtött összetevőit a hulladékgyűjtő-udvaron, a természetes személy – vállalkozó és a jogi személy térítésmentesen adhatja le az osztályozottan kigyűjtött, termékekből és más forrásokból származó csomagolás- és nem csomagolóanyag háztartási hulladékát a hulladékgyűjtő-udvaron
a) mely annak a községnek a területén található, melynek az adófizetője,
b) melynek az üzemeltetését községek társulása biztosítja, amelynek tagja az a község, melynek adófizetője.
(2) A háztartási hulladék osztályozottan gyűjtött összetevői a hulladékgyűjtő-udvaron más, az (1) bekezdésben nem szereplő személy által, vagy az (1) bekezdésben nem szereplő más, osztályozottan kigyűjtött hulladékösszetevő esetében térítésköteles lehet.
(3) A hulladékgyűjtő-udvar üzemeltetője a (14) bekezdésben szereplő kötelességeken kívül köteles még
a) nyilvántartást vezetni a hulladékgyűjtő-udvaron leadott háztartási hulladékról, bejelenteni a községnek, melynek területén a hulladékgyűjtő-udvar található vagy a községek társulásának a nyilvántartási adatokat és megőrizni a bejelentett adatokat,
b) tájékoztatni az érintett községet a lakosaitól az ezen hulladékgyűjtő-udvaron átvett háztartási hulladék összetevőiről és mennyiségéről,
c) külön helyet kijelölni az újbóli használatra alkalmas háztartási hulladék előkészítésére,
d) átvenni az (1) és (2) bekezdésben szereplő személyektől az építési törmeléket, a nagyméretű hulladékot, a hulladék gumiabroncsot, ha a község ezt elrendelte, és az osztályozottan gyűjtött háztartásihulladék-összetevőket a község általános érvényű helyi rendeletében meghatározott mennyiségben.

83. §
A közkonyha üzemeltetője
(1) A közkonyha üzemeltetője felelős a biológiailag lebomló konyhai és vendéglői hulladék kezeléséért, melynek a termelője.
(2) A közkonyha üzemeltetője a 14. §-ban és a 81. § (9) és (16) bekezdésében rögzített kötelességeken kívül köteles bevezetni és biztosítani az általa megtermelt biológiailag lebomló konyhai és vendéglői hulladék osztályozott gyűjtését.
(3) A közkonyha üzemeltetőjének tilos
a) a biológiailag lebomló konyhai és vendéglői hulladékot, melynek megtermelője, a község által háztartási hulladék gyűjtésére rendszeresített gyűjtőedénybe elhelyezni,
b) a közösségi csatornahálózatra kapcsolt hulladékőrlőt használni a biológiailag lebomló konyhai és vendéglői hulladék esetében; ez a tilalom nem érvényes, ha a közösségi csatornahálózat tulajdonosa, melybe a hulladék kibocsátásra kerülne, egyetért a hulladékőrlő használatával, és a hulladékőrlő használata szabályozva van a külön jogszabály szerint110) megkötött, a szennyvizek elvezetéséről szóló szerződésben,
c) a használt étolajakat és zsírokat a csatornahálózatba kibocsátani.


HETEDIK RÉSZ
A hulladék országhatárokon átnyúló mozgása

84. §
Alapvető rendelkezések
(1) A hulladék országhatáron átnyúló szállítását más tagállamból a Szlovák Köztársaságba, országhatáron átnyúló szállítását más tagállamba a Szlovák Köztársaságból, a hulladék behozatalát nem tagállamból a Szlovák Köztársaságba, kivitelét a Szlovák Köztársaságból nem tagállamba, valamint a hulladék keresztülszállítását a Szlovák Köztársaság területén (a továbbiakban csak „a hulladék országhatáron átnyúló mozgását”) külön jogszabályok58) rendezik.
(2) A Szlovák Köztársaság területén a hulladék országhatáron átnyúló mozgásának illetékes hatósága111) a minisztérium. A minisztérium egyben ellátja a megbízott szerepét is.112)
(3) Tilos a hulladék országhatáron átnyúló szállítása más tagállamból a Szlovák Köztársaságba és a hulladék behozatala nem tagállamból a Szlovák Köztársaságba ezen hulladék ártalmatlanítása céljából, ha a nemzetközi szerződés, mely a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező hatályú, másként nem rendelkezik.
(4) A Szlovák Köztársaság területén keletkező hulladékot elsősorban a Szlovák Köztársaságban kell ártalmatlanítani.
(5) Tilos
a) szervezni, közvetíteni vagy más módon részt venni hulladék országhatárokon átnyúló mozgatásában a jelen törvény ezen szakaszával ellentétes módon,
b) behozni vagy beszállítani a Szlovák Köztársaság területére, a Szlovák Köztársaság területén keresztülszállítani vagy a Szlovák Köztársaság területéről kivinni vagy kiszállítani hulladékot a jelen törvény ezen szakaszának rendelkezéseibe ütközően,
c) hulladékot határokon átnyúlóan mozgatni a jelen törvény ezen szakaszában lefektetett határokon átnyúló hulladékmozgatásra vonatkozó hozzájárulás feltételeibe ütközően.
(6) A hulladék országhatárokon átnyúló mozgatása céljából a Szlovák Köztársaság joghatósága alá tartozó személy alatt olyan természetes személy-vállalkozó vagy jogi személy értendő, akinek/amelynek székhelye vagy vállalkozási helye a Szlovák Köztársaság területe.

85. §
Bejelentési kötelezettség
(1) Bejelentést a hulladék országhatáron átnyúló mozgatásáról a bejelentő113) tesz külön jogszabályok114) szerint.
(2) A hulladék országhatáron átnyúló mozgatásáról szóló bejelentés, beleértve az utólagos tájékoztatást és utólagos dokumentációt115) a bejelentő nyújtja be a minisztériumnak szlovák nyelven vagy felülhitelesítetett szlovák nyelvű hiteles fordításban. A „Bizonylat a hulladék országhatáron átnyúló mozgatása/szállítása bejelentéséről” és a külön jogszabály szerinti116) „Bizonylat a hulladék országhatáron átnyúló mozgatásáról/szállításáról” a hulladék országhatáron átnyúló, más tagállamból a Szlovák Köztársaságba történő mozgatásáról szóló bejelentés céljaira, nem tagállamból a Szlovák Köztársaságba történő behozatal céljaira vagy a hulladék Szlovák Köztársaság területén történő átszállítása céljaira benyújtható más, mint szlovák nyelven is.
(3) Ha a bejelentő nem egészíti ki bejelentését a hulladék országhatáron átnyúló mozgatásáról 60 napon belül a bejelentés kiegészítéséről szóló felszólítás kézhezvételét követően, a minisztérium a bejelentést visszaküldheti a bejelentőnek.

86. §
Ellenvetések, kifogások
(1) A minisztérium kifogást emelhet117) az ártalmatlanításra szállítandó hulladék bejelentése ellen és a hasznosításra szánt hulladék szállításának bejelentése ellen.
(2) Ha a minisztérium kifogást emel,117) a Szlovák Köztársaság kötelező érvényű programjából indul ki.
(3) A minisztérium megtilthatja a hulladék országhatáron átnyúló mozgatását, ha a bejelentő, a fogadó vagy a bejelentő, illetve a fogadó nevében eljárni jogosult személy, aki/amely a hulladék érintett országhatáron átnyúló mozgatásában részt vesz, jogerős határozattal
a) bűnösnek volt elismerve szabálysértés vagy más közigazgatási vétség elkövetésében olyan cselekménye következtében, mellyel megsértette az általános érvényű jogszabályokat és különleges előírásokat a hulladék országhatárokon átnyúló mozgatása területén,58)
b) bűnösnek volt elismerve szabálysértés elkövetésében vagy más közigazgatási vétség elkövetésében a legutóbbi három évben az a) pontban taglalttól eltérő, egyéb törvényellenes cselekmény miatt a hulladékkezelés területén, vagy
c) a legutóbbi három évben elítélték környezetvédelem ellen elkövetett bűncselekmény miatt.118)

87. §
Pénzügyi fedezet
(1) A minisztérium meghatározza a pénzügyi fedezetet pénzügyi letét (a továbbiakban csak „kaució”) formájában vagy külön jogszabály szerinti119) egyenértékű biztosítás formájában, ha hulladékok országhatáron átnyúló szállításáról van szó a Szlovák Köztársaságból más tagállamba és hulladék kiviteléről van szó a Szlovák Köztársaságból nem tagállamba; a minisztérium utólagos pénzügyi biztosítékot határoz meg a külön jogszabályban119) előírt esetben.
(2) A kaució összegét a minisztérium határozza meg az igazolt hulladékszállítási, -hasznosítási vagy -ártalmatlanítási költségek felülvizsgálatát követően, beleértve az összes szükséges előzetes tevékenység és tárolási költséget 90 napon át, mégpedig az ezen költségek másfélszeresének összegében. A minisztérium által kiszabott kauciót a bejelentő helyezi letétbe bankban vagy külföldi bankfiókban, meghatározatlan időre lekötve a minisztérium javára. A bejelentő a minisztériumnak bemutatja a kaució letétbe helyezéséről szóló bizonylat eredetijét azt megelőzően, hogy a minisztérium kiadja számára az (1) bekezdés szerint a hulladék országhatáron átnyúló mozgatásához a belegyezést.
(3) Egyenértékű biztosítéknak tekintendő a biztosítás, ha a biztosítási teljesítés összege bizonyíthatóan fedezi a hulladékszállítási, -hasznosítási vagy -ártalmatlanítási költségeket, beleértve az összes szükséges előzetes tevékenység és tárolási költségét 90 napon át, mégpedig az ezen költségek másfélszeresének összegében; ezt a biztosítást a bejelentőnek azt megelőzően kell megkötnie, hogy kiadnák számára az (1) bekezdés szerint a hulladék országhatáron átnyúló mozgatásához a belegyezést. A bejelentő bemutatja a minisztériumnak a biztosítás megkötéséről szóló irat eredetijét azt megelőzően, hogy kiadnák számára az (1) bekezdés szerint a hulladék országhatáron átnyúló mozgatásához a belegyezést.
(4) A (2) bekezdés szerinti kauciót a bejelentőnek visszafizetik, kivéve a külön jogszabályban119) előírt eseteket, ha a bejelentő
a) benyújtja a kaució visszafizetéséről vagy törléséről szóló kérvényt és a bizonylatot, hogy a hulladék hasznosítása vagy ártalmatlanítása megtörtént, mégpedig igazoló ellenjegyzés formájában a „Bizonylat a hulladék országhatáron keresztüli mozgatásáról/szállításáról” szóló iraton vagy a hozzá csatolt igazolás formájában,
b) bizonyítja, hogy a hulladék országhatáron keresztüli szállítása a Szlovák Köztársaságból más tagállamba vagy a hulladék kivitele a Szlovák Köztársaságból nem tagállamba nem történt meg vagy nem fog megtörténni, vagy
c) bizonyítja, hogy a hulladék országhatáron keresztüli szállítása más tagállamból a Szlovák Köztársaságba vagy behozatala nem tagállamból a Szlovák Köztársaságba nem valósult meg vagy nem fog megvalósulni.

88. §
Elektromos hulladék és használt elektroberendezések országhatáron átnyúló mozgatása
(1) Ha használt elektroberendezések szállítására kerül sor vagy ilyen valósul meg, melyeknek a tulajdonosa azt állítja, hogy a tervezett vagy megvalósított szállítás tárgya nem hulladék, mégis fennáll a gyanú, hogy elektromos hulladékról van szó (a továbbiakban csak „gyanús elektroberendezés”), az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság ezt a szállítmányt megfigyelés alatt tartja és a gyanús elektroberendezés birtokosától kéri a (2) bekezdés szerinti dokumentumok bemutatását.
(2) A használt elektroberendezések tulajdonosa, amennyiben ezek tervezett vagy megvalósult határon átnyúló szállítás tárgyai, köteles arra az esetre, ha ezek gyanús elektroberendezéssé válnának, annak bizonyítása érdekében, hogy nem elektromos hulladékról van szó, három éven át biztosítani és megőrizni, illetve az érintett hulladékgazdálkodási hatóság felszólítására haladéktalanul bemutatni a rájuk vonatkozó
a) előírt kísérő iratokat, tesztelési és értékelési eredményeket,
b) a külön jogszabály120) szerinti szállítási bizonylatokat,
c) a nyilatkozatot a felelősség átvállalásáról,
d) a nyilatkozatot, hogy határon átnyúló szállítás tárgyát képező berendezés egyik anyaga sem hulladék.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti dokumentációt a használt elektroberendezések tulajdonosa helyettesítheti olyan dokumentációval, mely egyértelműen bizonyítja, hogy a használt elektroberendezések határon átnyúló szállítása vállalkozói jogalanyok közti szállítási megállapodás alapján valósult vagy valósul meg, és teljesül a következő feltételek legalább egyike:
a) a használt elektroberendezések gyártónak vagy a nevében eljáró harmadik személynek kerülnek visszaszállításra, mint hibás termékek garanciális javítása céljából, az újbóli használatuk szándékával,
b) a professzionális felhasználásra szánt használt elektroberendezések küldése folyik a gyártónak, a nevében eljáró harmadik személynek vagy harmadik személy létesítményébe olyan államba, melyre külön jogszabály vonatkozik,121) korszerűsítés vagy hatályos szerződésen alapuló javítás céljából, az újbóli használatuk szándékával, vagy
c) a professzionális felhasználásra szánt hibás használt elektroberendezéseknek, például gyógyászati segédeszközöknek vagy ezek részeinek küldése folyik a gyártónak vagy a nevében eljáró harmadik személynek a hatályos szerződés értelmében az alapvető ok kielemzése céljából olyan esetekben, amikor az ilyen elemzést csak a gyártó vagy a nevében eljáró harmadik személy végezheti el.
(4) A használt elektroberendezések tulajdonosa, amennyiben ezek tervezett vagy megvalósult határon átnyúló szállítás tárgyai, köteles megfelelő károsodás elleni védelmet biztosítani a használt elektroberendezéseknek a szállítás, ki- és berakodás során, elsősorban megfelelő csomagolással és a teher biztonságos elhelyezésével.
(5) Ha a használt elektroberendezések tulajdonosa, amennyiben ezek gyanús elektroberendezéssé váltak, nem bizonyítja a (2) és (3) bekezdésben előírt dokumentációval, hogy nem elektromos hulladékról van szó, vagy nem teljesíti a (4) bekezdés szerinti kötelességeit, a gyanús elektroberendezés elektromos hulladéknak minősül, a rakomány pedig törvénysértő küldeménnyé válik. E pillanattól kezdve az ilyen rakományra külön jogszabály58) szerinti eljárás vonatkozik, mely a hulladék határokon átnyúló szállítását szabályozza.

88.a §
Használt elemek és akkumulátorok országhatárokat átlépő szállítása a 42. § 6. bek. szerint, és a hulladéknak nem számító használt elemek és akkumulátorok országhatárokat átlépő szállítása a 42. § 6. bek. szerint
(1) Ha használt elemek és akkumulátorok szállítására kerül sor vagy ilyen valósul meg, melyek a 42. § 6. bek. értelmében nem számítanak hulladéknak, mégis fennáll a gyanú, hogy hulladék elemről vagy akkumulátorról van szó a 42. § 6. bek. szerint, az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság ezt a szállítmányt megfigyelés alatt tartja és a szállított elemek és akkumulátorok birtokosától kéri a 2. bekezdés szerinti dokumentumok bemutatását.
(2) A 42. § 6. bek. szerint hulladéknak nem számító használt elemek és akkumulátorok tulajdonosa, amennyiben ezek tervezett vagy megvalósult határon átnyúló szállítás tárgyai, köteles biztosítani:
a) hogy minden határokon átívelő szállítás el legyen látva az előírt kísérő iratokkal, tesztelési és értékelési eredményekkel,
b) haladéktalanul bemutatni az a) pont szerinti iratokat az állami hulladékgazdálkodási hatóság felszólítására,
c)a határokon átnyúló szállítást olyan gépjárművel biztosítani, mely megfelel a veszélyes anyagok nemzetközi fuvarozására vonatkozó előírásoknak,53) és ha a szállítást nem maga végzi, köteles a határokon átívelő szállítást olyan fuvarozónál biztosítani, mely megfelel a külön jogszabály szerinti54) előírásoknak,
d) a nyilatkozatot a felelősség átvállalásáról,
e) a nyilatkozatot, hogy határon átnyúló szállítás tárgyát képező elem és akkumulátor egyetlen darabja sem hulladék.
(3) A 2. bek. a-e) pontjai szerinti dokumentációt a 42. § 6. bek. szerint hulladéknak nem számító használt elemek és akkumulátorok tulajdonosa helyettesítheti olyan dokumentumokkal, melyek egyértelműen bizonyítják, hogy az ilyen használt elemek és akkumulátorok határokon átívelő szállítása vállalkozói jogalanyok közötti szállítási szerződés alapján történt vagy történik, és teljesül az a feltétel is, hogy a szállított elemek és akkumulátorok mint hibásak a gyártóhoz vagy a nevében eljáró harmadik személyhez kerülnek vissza garanciális javításra, újbóli használatuk szándékával.
(4) A 42. § 6. bek. szerint hulladéknak nem számító, határokon átívelő tervezett vagy megvalósult szállítás tárgyát képező használt elemek és akkumulátorok tulajdonosa köteles megfelelő védelmet biztosítani az elemek vagy akkumulátorok sérülése ellen a szállítás, a be- és kirakás idején, elsősorban elégséges csomagolással és a teher rendes elhelyezésével.
(5) Ha 42. § 6. bek. szerint hulladéknak nem számító használt elemek és akkumulátorok tulajdonosa a 2. bekezdés szerinti dokumentációval nem bizonyítja, hogy nem a 42. § 6. bek. szerint hulladéknak nem számító használt elemek és akkumulátorokról van szó, vagy ha nem teljesíti a 3. bekezdés vagy 4. bekezdés szerinti feltételeket, a határokon átívelő szállítás törvénytelen szállításnak minősül. E pillanattól kezdve az ilyen fuvarra a határokon átívelő hulladékszállítás különleges jogszabályi eljárása58) vonatkozik.


NYOLCADIK RÉSZ
Adminisztratív eszközök

Első szakasz
Autorizáció

89. §
Autorizációhoz kötött tevékenységek és az autorizáció megadása
(1) Az autorizáció feljogosítás kiadása
a) a vállalkozónak a hulladékfeldolgozás valamely tevékenységének végzésére (a továbbiakban csak „feldolgozó tevékenységi autorizáció”, mégpedig
1. használt elemek és akkumulátorok bontására és reciklálására,
2. hulladékolajok hasznosítására és ártalmatlanítására,
3. hulladék gépjárművek bontására,
4. elektromos hulladék feldolgozására,
5. elektromos hulladék újrahasznosítási előkészítésére,
b) jogi személynek a gyártói felelősségi szervezet tevékenységének végzésére (a továbbiakban csak „gyártói felelősségi szervezeti autorizáció”) vagy harmadik személy tevékenységének végzésére (a továbbiakban csak „harmadik személy tevékenységére szóló autorizáció”),
c) a megkülönböztetett termék gyártójának a megkülönböztetett hulladékáram egyéni kezelésével járó tevékenység végzésére (a továbbiakban csak „autorizáció az egyéni kötelességteljesítés végzésére”).
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységek csak a minisztérium által kiadott autorizáció birtokában végezhetők.
(3) Az autorizációt a minisztérium meghatározott időre adja ki, legfeljebb öt évre; az (1) bekezdés b) pontja szerinti autorizáció esetében úgy, hogy az érvényességi határidő december 31-én járjon le.
(4) Ha az autorizáció kiadását egyedi kötelességteljesítési tevékenység végzésére megkülönböztetett termék gyártója kéri, mely a megkülönböztetett kötelességeit kollektív módon teljesíti, a minisztérium ezt az autorizációt a jelen törvénnyel összhangban adja ki azon naptól kezdődően, amikor a megkülönböztetett kötelességek gyártói felelősségi szervezet általi teljesítéséről megkötött szerződés lejár.
(5) A minisztérium vezeti és folyamatosan frissíti azon személyek jegyzékét, amelyeknek autorizációt adott ki az (1) bekezdés szerint (a továbbiakban csak „autorizáció birtokosa”). Az autorizáció birtokosainak érvényes jegyzékét a honlapján közzéteszi. 

90. §
Az autorizáció megszerzésének feltételei
(1) Az autorizáció kiadásának feltétele a természetes személy vállalkozó esetében feldolgozási tevékenységre 
a) a feddhetetlenség,
b) az állandó tartózkodási hely a Szlovák Köztársaság területén vagy lakhely valamely tagállamban vagy olyan államban, amely tagja az Európai Gazdasági Közösségnek,
c) az autorizált feldolgozó tevékenységre szakmailag alkalmas személy kijelölése, amennyiben maga a feldolgozó tevékenység autorizációjának kérelmezője vagy a felelős képviselője122) nem ilyen szakember,
d) az autorizált feldolgozó tevékenység végzésének műszaki, anyagi és személyi biztosítottsága,
e) a szerződéses kapcsolatok biztosítottsága.
(2) Az autorizáció kiadásának feltétele a jogi személy esetében feldolgozási tevékenységre 
a) a jogi személy és azon személyek feddhetetlensége, akik a statutáris szervet alkotják vagy annak tagjai,
b) székhely vagy szervezeti egység a Szlovák Köztársaság területén,
c) az autorizált feldolgozó tevékenységre szakmailag alkalmas személy kijelölése,
d) az autorizált feldolgozó tevékenység végzésének műszaki, anyagi és személyi biztosítottsága,
e) a szerződéses kapcsolatok biztosítottsága.
(3) Az autorizáció megadásának feltétele a 89. § (1) bek. b) pontja szerint
a) a gyártói felelősségi szervezet esetében
1. a jogi személy és azon személyek feddhetetlensége, akik a statutáris szervet alkotják vagy annak tagjai,
2. székhely a Szlovák Köztársaság területén,
3. a 28. § 1-3. és 6. bek. szerinti feltételek teljesítése,
4. hogy a megelőző három évben nem adtak ki határozatot az érintett 27. § 1. bek. szerinti megkülönböztetett termék gyártói felelősségi szervezete tevékenységére feljogosító autorizáció megszüntetéséről, a jogi személyek, melyek autorizációt kérelmeznek és a jogi személyek statutáris szervei tagjai, akik autorizációt kérelmeznek, nem voltak tagjai olyan jogi személy statutáris szervének, melynek a megelőző három évben határozatot adtak ki a gyártó felelősségi szervezeti tevékenysége megszüntetéséről,
b) harmadik személy esetében
1. a harmadik személy és azon személyek feddhetetlensége, akik a statutáris szervet alkotják vagy annak tagjai,
2. vállalkozási helyszín vagy székhely a Szlovák Köztársaság területén,
3. jogosultság használt elemek vagy akkumulátorok gyűjtésére, vagy feldolgozására és reciklálására,
4. hogy a megelőző három évben nem adtak ki határozatot a harmadik személy tevékenységére feljogosító autorizáció megszüntetéséről, melyet olyan jogi személynek végzett, melyek autorizációt kérelmeznek, nem voltak tagja olyan jogi személy statutáris szervének, melynek a megelőző három évben határozatot adtak ki a gyártó felelősségi szervezeti tevékenysége megszüntetéséről,
(4) Az autorizáció kiadásának feltétele egyedi kötelességteljesítési tevékenység végzésére a megkülönböztetett termék gyártójának
a) a gyártó és azon személyek feddhetetlensége, akik a statutáris szervet alkotják vagy annak tagjai,
b) vállalkozási helyszín székhely vagy szervezeti egység a Szlovák Köztársaság területén,
c) a 29. § (3) bek. szerinti feltételek teljesítése,
d) a kérelmezőre vonatkozóan a megelőző három évben nem adtak ki határozatot az érintett megkülönböztetett termékkel kapcsolatos egyéni kötelességteljesítés megszüntetéséről.
(5) Feddhetetlennek a jelen törvény céljaira az tekinthető, akit nem ítéltek el jogerősen környezet elleni bűncselekményért.118) A feddhetetlenséget erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni. A feddhetetlenség igazolása céljából a kérvényező a jele törvény értelmében rendelkezésre bocsátja az erkölcsi bizonyítvány büntetésnyilvántartótól való megkéréséhez szükséges adatait.122a) A harmadik mondat szerinti adatokat a minisztérium felesleges késedelem nélkül, elektronikus kommunikációs úton megküldi a Szlovák Köztársaság Legfőbb Ügyészségének az erkölcsi bizonyítvány kiállítása céljából.
(6) A 89. § (1) bekezdés a) pontjában feltüntetett tevékenységek – melyekre az autorizációt kiadják – műszaki, anyagi és személyi bebiztosítottságát az arra jogosult személy szakvéleményével igazolják a jelen törvény értelmében (100. § (1) bek.).
(7) A 89. § (1) bekezdés a) pontjának második alpontjában rögzített feldolgozói tevékenység autorizációja során, amikoris hulladékolajok hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról van szó, a műszaki, anyagi és személyi bebiztosítottságnak része a természeti környezet- és emberi egészségvédelmet szolgáló intézkedések biztosítása; ha külön jogszabály123) szerint engedélyezett és üzemeltett berendezések használatáról van szó, az alkalmazott technológiának az elérhető legjobb műszaki felszereltség17) színvonalának kell megfelelnie.

91. §
Határozat az autorizáció megadásáról
(1) Az autorizáció iránti kérvényt a kérelmező a minisztériumnak nyújtja be államnyelven.
(2) A minisztérium a 89. § (1) bekezdése szerinti tevékenységek mindegyikére különálló határozatban adja meg az autorizációt.
(3) Az autorizáció megadásáról szóló határozat feldolgozói tevékenységre természetes személy-vállalkozónak tartalmazza
a) a vállalkozás üzleti nevét és helyszínét,
b) az autorizált tevékenység végzésére szakmailag alkalmas személy személyes adatait,
c) a tevékenységeket és hulladékfajtákat, melyekre az autorizáció vonatkozik,
d) az időszakot, melyre az autorizáció kiadásra kerül,
e) az autorizált tevékenység megkezdésének dátumát,
f) az autorizált tevékenység végzésének módját és folyamatait,
g) az autorizációs tevékenység végzésének feltételeit, amennyiben ez szükséges.
(4) Az autorizáció megadásáról szóló határozat feldolgozói tevékenységre jogi személynek tartalmazza
a) az üzleti megnevezést és székhelyet,
b) az autorizált tevékenység végzésére szakmailag alkalmas személy személyes adatait,
c) a tevékenységeket és hulladékfajtákat, melyekre az autorizáció vonatkozik,
d) az időszakot, melyre az autorizáció kiadásra kerül,
e) az autorizált tevékenység megkezdésének dátumát,
f) az autorizált tevékenység végzésének módját és folyamatait,
g) az autorizációs tevékenység végzésének feltételeit, amennyiben ez szükséges.
(5) A 89. § (1) bekezdés b) pontja szerint kiadott autorizációs határozat tartalmazza
a) az üzleti megnevezést és székhelyet,
b) azon megkülönböztetett termék megjelölését, amelyből a keletkező hulladékot kezelni fogja mint harmadik személy vagy gyártói felelősségi szervezet a közös kezelési rendszeren belül; elektroberendezések esetében feltüntetésre kerül annak kategóriája a 6. sz. melléklet szerint, elemek és akkumulátorok esetében pedig az elem és akkumulátor típusa a 42. § (3) bek. szerinti felosztásban,
c) az időszakot, melyre az autorizáció kiadásra kerül,
d) az autorizált tevékenység megkezdésének dátumát,
e) az autorizált tevékenység végzésének módját és folyamatait,
f) a 31. § (12) bek. c) pontja szerinti sorsolásból fakadó és a 135. § (26) bekezdés szerinti kötelességek teljesítésének kötelességét,
g) az autorizált tevékenység végzésének feltételeit, amennyiben ez szükséges.
(6) Az autorizáció megadásáról szóló határozat megkülönböztetett termék gyártójának egyéni kötelességteljesítési tevékenységre tartalmazza
a) az üzleti megnevezést és székhelyet vagy vállalkozási helyszínt,
b) azon megkülönböztetett termék megjelölését, amelyből a keletkező hulladékot kezelni fogja mint gyártói felelősségét egyénileg teljesítő személy; elektroberendezések esetében feltüntetésre kerül annak kategóriája a 6. sz. melléklet szerint, elemek és akkumulátorok esetében pedig az elem és akkumulátor típusa a 42. § (3) bek. szerinti felosztásban,
c) az időszakot, melyre az autorizáció kiadásra kerül,
d) az autorizált tevékenység megkezdésének dátumát,
e) az autorizált tevékenység végzésének módját és folyamatait,
f) az autorizált tevékenység végzésének feltételeit, amennyiben ez szükséges.
(7) A minisztérium a 89. § (1) bekezdés b) pontja szerinti csomagolási gyártói felelősségi szervezeti tevékenységre vonatkozó autorizáció megadásáról szóló határozat kiadásakor szem előtt tartja, hogy biztosítva van-e a csomagolási hulladékok és csomagolásszerű hulladékok begyűjtése minden községből.

92. §
Az autorizáció érvényességének meghosszabbítása
(1) Az autorizáció érvényessége legfeljebb olyan terjedelemben hosszabbítható meg, amilyenben kiadásra került, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Az autorizáció ismételten is meghosszabbítható.
(2) Az autorizáció tulajdonosa kérheti annak meghosszabbítását leghamarabb hat hónappal az érvényességi határidő lejárta előtt, melyre azt kiadták, legkésőbb azonban három hónappal az időpont lejárta előtt, melyre azt kiadták. Az autorizáció meghosszabbítási kérvényében a kérés indokait kell feltüntetni. Az autorizáció meghosszabbítására benyújtott minden kérvény esetében igazolni kell a feddhetetlenséget a 90. § (1) bekezdés a) pontja, a (2) bekezdés a) pontja, a (3) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés a) pontja értelmében.
(3) A minisztérium meghosszabbítja a 89. § (1) bekezdés a) pontja szerinti autorizáció érvényességét a külön jogszabály szerinti124) environmentális menedzsment-rendszer tanúsítványának hatályossági idejével azonos időtartamra, ha az érvényesség meghosszabbítását az olyan autorizáció tulajdonosa kéri, amely az említett rendszert a tevékenységet végrehajtó üzemében bevezette és ha erről a minisztérium elé terjeszti a megkövetelt bizonylatokat.
(4) A feldolgozói tevékenységre kiadott autorizáció tulajdonosa köteles ötévente egyszer biztosítani jogosult személy szakvéleményét a jelen törvényben és más általános érvényű környezetvédelmi jogszabályokban meghatározott kötelességek teljesítéséről, ugyanígy a kiadott autorizációs határozatban megfogalmazott feltételek és követelmények teljesítéséről azon tevékenységekkel kapcsolatosan, melyekre az autorizáció vonatkozik. A szakvélemény másolatát a minisztériumnak a jogosult személytől történt átvételtől számított 14 napon belül kell kézbesíteni.
(5) A (4) bekezdésben megszabott kötelesség nem vonatkozik a feldolgozói tevékenységről szóló autorizáció azon tulajdonosára, mely bevezette a (3) bekezdésben feltüntetett rendszert; ha az ilyen autorizáció tulajdonosának a rendszerre vonatkozó nyilvántartásba vételét felfüggesztették vagy megszüntették, köteles biztosítani a szakvéleményt és kézbesíteni a minisztériumnak azt legkésőbb három éven belül attól a naptól számítva, amelytől a rendszerre vonatkozó nyilvántartásba vétel szünetel vagy megszűnt, mindez akkor nem érvényes, ha ezen határidőn belül a (3) bekezdésben feltüntetett rendszert ismét elnyeri.
(6) Ha sor került az autorizáció (3) bekezdés szerinti meghosszabbítására és a nyilvántartásba vétel érvényességi ideje alatt a tulajdonos (3) bekezdésben feltüntetett rendszerben való nyilvántartásba vételét felfüggesztették vagy megszüntették, köteles az elvételtől, felfüggesztéstől vagy megszüntetéstől számított 30 napon belül új kérvényt benyújtani az autorizáció érvényességének meghosszabbítása érdekében; ilyen esetben a (2) bekezdésben megadott határidő nem érvényes.

93. §
Változások az autorizációban
(1) Az autorizáció tulajdonosa köteles jelenteni a minisztériumnak minden adatváltozást, ami az autorizációs határozathoz képest bekövetkezett és a természetes személy-vállalkozó személyes adatainak változásait, azon személyek személyes adatainak változásait, akik statutárisakövető 30 napon belül. A statutáris szerv változásakor, vagy a statutáris szerv a 90. § 1. bek. a) pontja, 2. bek. a) pontja, 3. bek. a) pontja és 4. bek. a) pontja szerinti tagjainak változásakor a feddhetetlenséget igazolni kell.
(2) A minisztérium az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján vagy saját hatáskörben eljárva megváltoztatja az autorizációs határozatot, ha
a) az üzleti név, a székhely, a vállalkozási helyszín vagy az autorizációs határozatban feltüntetett személyes adatok változásáról van szó és ezek az adatok nem egyeznek a valós helyzettel,
b) az autorizáció tulajdonosa a tevékenységi körei szűkítését vagy bővítését kéri, melyekre az autorizációt megkapta,
c) változik a hulladékkezelési technológia módja és az autorizáció tulajdonosa a kérvényhez mellékeli az autorizált tevékenység műszaki bebiztosítottságát igazoló szakvéleményt, vagy
d) az autorizált tevékenység végzésében vagy bebiztosításában következtek be módszertani és eljárási változások.

94. §
Az autorizáció megszüntetése és megszűnése
(1) A minisztérium a 89. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feldolgozói tevékenységre vonatkozó autorizációt megszünteti, ha
a) az autorizáció tulajdonosa ezt kéri,
b) az örökös nem a (7) bekezdés szerint jár el,
c) az autorizált feldolgozói tevékenységre kijelölt szakmailag képesített személy többé nem felel meg a szakmai alkalmassági követelményeknek,
d) az autorizáció tulajdonosa már nem teljesíti az engedély valamely feltételét,
e) az autorizáció tulajdonosa nem kezdte meg az autorizált feldolgozói tevékenységet 12 hónappal azt az időpontot követően sem, mely az autorizáció megadását kimondó határozatban szerepel az autorizált tevékenység megkezdésének dátumaként, vagy
f) az autorizáció tulajdonosa hamis adatokat nyújtott be kérvényében vagy annak a 91. § (1) bekezdése vagy a 92. § (2) bekezdése szerinti mellékleteiben a minisztériumnak, vagy a 93. § (1) bekezdése szerinti értesítésben, mely alapvetően befolyásolja az autorizáció megadását,
g) az autorizáció birtokosa nem biztosítja a 27. § (4) bek. e) vagy g) pontja szerinti megkülönböztetett kötelességei teljesítését.
(2) A minisztérium a 89. § (1) bekezdés b) pontja szerinti gyártói felelősségi szervezeti tevékenységre vonatkozó autorizációt megszünteti, ha
a) az autorizáció tulajdonosa ezt kéri,
b) az autorizáció tulajdonosa nem kezdte meg az autorizált feldolgozói tevékenységet 6 hónappal azt az időpontot követően sem, mely az autorizáció megadását kimondó határozatban szerepel az autorizált tevékenység megkezdésének dátumaként, 
c) az autorizáció tulajdonosa már nem teljesíti az engedély valamely feltételét, s e téren nem áll be javulás,
d) az autorizáció tulajdonosa hamis adatokat nyújtott be kérvényében vagy annak a 91. § (1) bekezdése vagy a 92. § (2) bekezdése szerinti mellékleteiben a minisztériumnak, vagy a 93. § (1) bekezdése szerinti értesítésben, mely alapvetően befolyásolja az autorizáció megadását,
e) az autorizáció birtokosa nem teljesíti a 28. § 4. bek. a), c) pontja, d) pontjának első és második alpontja, e), f) q) pontja vagy ad) pontja szerinti kötelességét,
f) az autorizáció tulajdonosa nem teljesíti a 28. § (7) bekezdésében meghatározott kötelességét,
g) az autorizáció birtokosa nem biztosítja a 27. § (4) bek. e) vagy g) pontja szerinti megkülönböztetett kötelességei teljesítését,
h) az autorizáció tulajdonosa ismételten nem biztosítja a 28. § 4. bek. d) pontjának harmadik alpontjába foglalt kötelességét.
(3) A minisztérium a 89. § (1) bekezdés b) pontja szerinti harmadik személyi tevékenységre vonatkozó autorizációt megszünteti, ha
a) az autorizáció tulajdonosa ezt kéri,
b) az autorizáció tulajdonosa nem kezdte meg az autorizált feldolgozói tevékenységet 6 hónappal azt az időpontot követően sem, mely az autorizáció megadását kimondó határozatban szerepel az autorizált tevékenység megkezdésének dátumaként, 
c) az autorizáció tulajdonosa már nem teljesíti az engedély valamely feltételét, s e téren nem áll be javulás,
d) az autorizáció tulajdonosa hamis adatokat nyújtott be kérvényében vagy annak a 91. § (1) bekezdése vagy a 92. § (2) bekezdése szerinti mellékleteiben a minisztériumnak, vagy a 93. § (1) bekezdése szerinti értesítésben, mely alapvetően befolyásolja az autorizáció megadását,
e) az autorizáció birtokosa nem teljesíti a 44. § 8. bek. a), c), f) vagy au) pontja szerinti kötelességét,
f) az autorizáció birtokosa nem igazolja a 44. § (11) bek. lefektetett kötelességei teljesítését.
(4) A minisztérium megszünteti az egyéni kötelességteljesítési tevékenységre kiadott autorizációt, ha
a) az autorizáció tulajdonosa ezt kéri,
b) az autorizáció tulajdonosa nem kezdte meg az autorizált feldolgozói tevékenységet 6 hónappal azt az időpontot követően sem, mely az autorizáció megadását kimondó határozatban szerepel az autorizált tevékenység megkezdésének dátumaként, 
c) az autorizáció tulajdonosa már nem teljesíti az engedély valamely feltételét, s e téren nem áll be javulás,
d) az autorizáció tulajdonosa hamis adatokat nyújtott be kérvényében vagy annak a 91. § (1) bekezdése vagy a 92. § (2) bekezdése szerinti mellékleteiben a minisztériumnak, vagy a 93. § (1) bekezdése szerinti értesítésben, mely alapvetően befolyásolja az autorizáció megadását,
e) az autorizáció tulajdonosa nem teljesíti a 29. § 1. bek. a) d), i) vagy m) pontja szerinti kötelességét,
f) az örökös nem a (7) bekezdés szerint jár el, vagy
g) a megkülönböztetett termék gyártójára ismételten bírságot vetettek ki a 27. § (4) bekezdés e)-g) pontjainak vagy a 29. § (1) bekezdés b) pontjának megsértése miatt,
h) držiteľ autorizácie nepreukáže splnenie povinnosti uvedenej v § 29 ods. 4.
(5) Megszűnik a 89. § (1) bekezdése szerinti tevékenységre kiadott autorizáció
a) az autorizációt birtokló természetes személy-vállalkozó elhalálozásával, holttá nyilvánításával, ha autorizált tevékenységét nem folytatja az örökség kinevezett gondnoka vagy az örökös a (6) és (7) bekezdés értelmében,
b) az autorizációt birtokló jogi személy megszűnésével,
c) az engedélyezési határidő leteltével,
d) az autorizáció tulajdonosára bejelentett csődeljárás megszüntetésével a törlesztési kalendáriumról szóló határozat teljesülése következtében, vagy a csődeljárás megszüntetésével azon okból, hogy az autorizáció tulajdonosának vagyona nem elegendő a csődbiztos költségeinek és jutalmának fedezésére, vagy a csődeljárás meghirdetésének elutasításával az autorizáció tulajdonosának vagyonhiánya miatt, 
e) egyéni kötelességteljesítési tevékenységre szóló autorizáció esetén a megkülönböztetett kötelességek teljesítéséről szóló szerződés hatályba lépésével az autorizációval rendelkező megkülönböztetett termék gyártója és az érintett gyártói felelősségi szervezet vagy harmadik személy között,
f) a 28. § 4. bek. ag) pontja szerinti határidő leteltével, melyben a gyártói felelősségi szervezet nem fizeti be a pénzügyi garanciát képező hozzájárulását, ha gyártói felelősségi szervezet tevékenységére jogosító autorizációról van szó,
g) a 29. § 1. bek. o) pontja szerinti határidő leteltével, melyben a megkülönböztetett termék gyártója, mely egyénileg teljesíti fenntartott kötelességeit nem fizeti be a pénzügyi garanciát képező hozzájárulását, ha egyéni tevékenységére jogosító autorizációról van szó.
(6) Ha a természetes személy-vállalkozó elhalálozása esetén, amennyiben autorizáció tulajdonosa volt és nem volt kijelölt képviselője, nem lesz hagyatéki gondnok kijelölve, a minisztérium dönt a kiadott autorizációban szereplő feldolgozási tevékenység felfüggesztéséről egészen az örökösödési eljárás lezárultáig.
(7) Ha a természetes személy-vállalkozó örököse folytatni akarja a tevékenységet, melyre az autorizáció szólt, igazolnia kell a 90. § (1) bekezdése, (3) bekezdés b) pontja vagy (4) bekezdése szerinti feltételek teljesítését; párhuzamos köteles a minisztériumnak az örökösödési eljárás lezárultától számított 30 napon belül bemutatni a jogerős okiratot arról, hogy ő az örökös.

94.a §
A koordinációs központ nyilvántartásba vétele
(1) A kérvényt a Koordinációs Központok Nyilvántartójába való bejegyzésről a kérelmező írásban nyújtja be a minisztériumnak.
(2) A Koordinációs Központok Nyilvántartójába való bejegyzésről szóló kérvény tartalmazza
a) a koordinációs központ megnevezését és székhelyét,
b) a koordinációs központ létrehozásáról szóló szerződést,
c) a statútumot és a szervezeti felépítést,
d) a bejelentkezett összes, 31. § (4) bek. személy vagy összes kijelölt, 31. § (5) bek. szerinti személy koordinációs központalapítással való írásbeli egyetértését.
(3) Ha a kérvény a Koordinációs Központok Nyilvántartójába való bejegyzésről hiányos, a minisztérium felszólítja a kérvényezőt a pótlás benyújtására. Ha a kérvényt a kérvényező a megszabott határidőben nem egészíti ki, a minisztérium a Koordinációs Központok Nyilvántartójába való bejegyzést nem hajtja végre.
(4) A minisztérium megejti a bejegyzést a Koordinációs Központok Nyilvántartójába, ha a kérvényező teljes kérelmet nyújt be és teljesíti a 31. § (3) – (5) bek. szerinti feltételeket a kérvény kézbesítését követő 60 munkanapon belül, és a koordinációs központnak a bejegyzés megejtéséről számított tíz munkanapon belül kiadja a bizonylatot a regisztrációról.
(5) A minisztérium vezeti és folyamatosan frissíti a Koordinációs Központok Nyilvántartóját.
(6) A Koordinációs Központok Nyilvántartója nyilvánosan és szabadon elérhető a minisztérium honlapján, kivéve a külön jogszabállyal20) védett adatokat.

94.b §
A koordinációs központ törlése
(1) A minisztérium három hónapon belül törli a koordinációs központot a Koordinációs Központok Nyilvántartójából, ha
a) a koordinációs központ ezt kérvényezi,
b) a koordinációs központ ismétlődően megsérti a 31. § (11) bek. a) – d), g) és k) pontja szerinti kötelességeit,
c) a koordinációs központ a 94.a § (3) bek. szerinti kérvényében valótlan adatokat nyújtott be a minisztériumnak,
d) a koordinációs központ megsértette 31. § 11. bek. q) pontja szerinti kötelességét.
(2) A minisztérium a koordinációs központnak értesítést küld a Koordinációs Központok Nyilvántartójából való törlésről.

95. §
Az autorizált feldolgozói tevékenység szakértője
(2) A 89. § (1) bekezdés a) pontja szerinti autorizált feldolgozói tevékenység szakértője felel a tevékenység szakszerű végzéséért, melyre az autorizáció kiadásra került.
(2) Az autorizált feldolgozói tevékenység szakértője tevékenység végzőjétől megkövetelik
a) a feddhetetlenséget; a feddhetetlenség erkölcsi bizonyítvánnyal igazolandó,
b) a másodfokú, műszaki vagy természettudományi főiskolai végzettséget és legalább hároméves gyakorlatot a veszélyes hulladékok kezelésében, vagy másodfokú nem műszaki vagy természettudományi irányzatú főiskolai végzettséget, vagy műszaki irányzatú, érettségivel záruló középiskolai végzettséget és legalább ötéves gyakorlatot a veszélyes hulladék kezelése terén, vagy érettségivel záruló általános középiskolai végzettséget vagy nem műszaki irányzatú, érettségivel záruló középiskolai végzettséget és legalább nyolcéves gyakorlatot a veszélyes hulladék kezelése terén; a gyakorlati időbe a tanulmányi évek nem számíthatók be,
c) a minisztérium által kijelölt szervezet biztosította szakképzés elvégzését,
d) a (3) bekezdés szerinti vizsga sikeres letételét.
(3) A vizsga tárgya a hulladékgazdálkodással kapcsolatos elméleti ismeretek és általános érvényű jogszabályok, valamint egyéb ezekhez kapcsolódó általános érvényű jogszabályok és műszaki szabványok összességének ismerete. A vizsgatételi lehetőséget a minisztérium legalább évente egyszer biztosítja.
(4) Az autorizált feldolgozói tevékenységre való szakmai alkalmasságot a minisztérium igazolja a vizsga sikeres letételét követően az autorizált feldolgozói tevékenységre való szakmai alkalmassági bizonylat kiadásával (a továbbiakban csak „autorizált tevékenységi bizonylat”). Az autorizált tevékenységi bizonylat legfeljebb tíz évre adható ki. Az autorizált tevékenységi bizonylat érvényessége nem hosszabbítható meg. Az autorizált tevékenységi bizonylat érvényességének lejártát követően a természetes személy, aki teljesíti a (2) bekezdésben megadott feltételeket, ismételten kérheti az autorizált tevékenységi bizonylat kiadását.
(5) A minisztérium a honlapján vezeti és folyamatosan frissíti az autorizált feldolgozói tevékenységre alkalmas személyek nyilvántartását.
(6) Az autorizált feldolgozói tevékenységre szakmailag alkalmas személy köteles
a) haladéktalanul jelenteni a minisztériumnak azon adatok megváltozását, amelyek alapján a tevékenység autorizációs bizonylatát kiadták,
b) a minisztérium felszólítására részt venni a tanfolyamokon vagy sikeresen letenni az új alkalmassági vizsgát az autorizált feldolgozói tevékenységből, ha alapvető változások következnek be a hulladékgazdálkodás műszaki feltételeiben vagy általános érvényű jogszabályi előírásaiban.
(7) A 2. bekezdés a) pontja szerinti feddhetetlenség igazolása céljából a minisztérium az elektronikus kommunikációs rendszer közvetítésével haladéktalanul elküldi a Szlovák Köztársaság Legfőbb Ügyészségének a büntetésnyilvántartási kivonat122a) kiállításához szükséges adatokat.

96. §
Az autorizált tevékenységi bizonylat változása, megszüntetése és megszűnése
(1) A minisztérium módosítja az autorizált tevékenységre kiadott jogosítványt, ha
a) az autorizált tevékenységre kiadott jogosítványban szereplő adatok megváltoztak és ezen adatok nem fedik a valóságot,
b) olyan tényállapot áll be, mely miatt az autorizált feldolgozási tevékenységet a szakmailag jogosult személy már nem képes rendesen ellátni az összes engedélyezett tevékenységi területen, melyre a fel van jogosítva,
c) az autorizált feldolgozási tevékenységre szakmailag alkalmas személy kéri a tevékenységi köre szűkítését.
(2) A minisztérium az autorizált tevékenységi bizonylatot megszünteti, ha az autorizált feldolgozói tevékenységre alkalmas személy
a) meg lett fosztva jogi cselekvőképességétől vagy jogi cselekvőképességét korlátozták,
b) feddhetetlensége megszűnt,
c) az autorizált tevékenységi bizonylatot a kérvényében vagy annak mellékleteiben feltüntetett hamis adatok megadásával szerezte meg,
d) írásban kéri a megszüntetést,
e) nem teljesítette 95. § (6) bek. b) pontja, vagy
f) nem tudja az érintett tevékenységet rendesen elvégezni.
(3) A minisztérium megszüntetheti az autorizált tevékenységi bizonylatot, ha az autorizált tevékenységre szakmailag alkalmas személy a megszabott határidőben nem nyújtotta be a minisztériumnak az adatváltozásokat, melyek alapján az autorizált tevékenységről szóló bizonylata kiadásra került.
(4) Az autorizált tevékenységi bizonylat változásainak vagy megszűnésének következményei az autorizált feldolgozói tevékenységre szakmailag alkalmas személyek nyilvántartásába való bejegyzésének napján állnak be.
(5) Az autorizált feldolgozói tevékenységre való szakmai alkalmasság megszűnik az autorizált tevékenységre szakmailag alkalmas személy halálával vagy az autorizált tevékenységi bizonylat érvényességi idejének lejártával. Az autorizált feldolgozói tevékenységre szakmailag alkalmas személyt, akinek szakmai alkalmassága megszűnt, törlik az autorizált feldolgozói tevékenységre szakmailag alkalmas személyek nyilvántartásából.

Második szakasz
Hozzájárulások

97. §
Hozzájárulás megadása
(1) Az állami hulladékgazdálkodási hatóságok megadják a hozzájárulást (engedélyt)
a) hulladékártalmatlanító létesítmények üzemeltetésére, kivéve a hulladékégetőket és az együttégető létesítményeket, valamint a vízi építményeket, melyekben különleges cseppfolyós hulladékfajtákat ártalmatlanítanak,125)
b) a hulladék ártalmatlanítására, melyre nem került kiadásra engedély az a) pont szerint, és a hulladék hasznosítására, melyre nem került kiadásra engedély a c) pont szerint, kivéve a hulladék ártalmatlanítását vagy hasznosítását hulladékégetőben és együttégetőkben, valamint a hulladék ártalmatlanítását vagy hasznosítását vízi építményekben, melyekben különleges cseppfolyós hulladékfajtákat ártalmatlanítanak,125)
c) hulladékhasznosító létesítmény üzemeltetésére, kivéve
1. a hulladékégetőket, a hulladék-együttégető létesítményeket,
2. a vízi építményeket, melyekben különleges cseppfolyós hulladékfajtákat ártalmatlanítanak,125)
3. a biológiailag lebomló zöld háztartási hulladékot hasznosító létesítmény üzemeltetésére, ha annak éves kapacitása nem haladja meg a 100 tonnát, és
4. a háztartási hulladék térfogatát zömítő létesítmény üzemeltetésére, ha annak éves kapacitása nem haladja meg az 50 tonnát,
d) hulladékgyűjtő létesítmények üzemeltetésére, ha olyan létesítményről van szó, amely nem kapta meg az engedélyt az a) és c) pont szerint, beleértve a gyűjtőudvart is,
e) az üzemelési rend kiadására
1. hulladékártalmatlanító létesítményre,
2. hulladékhasznosító létesítményre, kivéve a biológiailag lebomló zöld kommunális hulladékból származó hasznosítására szolgáló berendezésre, ha annak éves kapacitása nem haladja meg a 100 tonnát, és a kommunális hulladék térfogatának tömörítésére szolgáló berendezésre, ha annak éves kapacitása nem haladja meg az 50 tonnát, és
3. mozgó hulladékártalmatlanító vagy hulladékhasznosító létesítményre,
f) veszélyes hulladék kezelésére, beleértve annak szállítását, ha az nem része a jelen szakasz más pontja szerint kiadott engedélynek, mégpedig abban az esetben, ha a hulladék előállítója vagy a hulladék tulajdonosa évente összesen több mint 1 tonna mennyiséget kezel vagy a szállító évente több mint 1 tonna veszélyes hulladékot fuvaroz,
g) veszélyes hulladék gyűjtésére a hulladék előállítójánál, ha évente 1 tonna veszélyes hulladéknál nagyobb mennyiséget gyűjt össze,
h) hulladékhasznosításra vagy hulladékártalmatlanításra mozgó (mobil) létesítményben; ez esetben az a) és c) pontok rendelkezéseit nem alkalmazzák,
i) hulladékgyűjtésre hulladéktulajdonosnak előzetes hulladékosztályozás nélkül, ha ezt követően a hasznosítás vagy ártalmatlanítás módja miatt az osztályozás vagy szétválogatott gyűjtés nem lehetséges vagy nem célszerű,
j) hulladéklerakó vagy egy részének bezárására, a rekultiválás elvégzésére és az azt követő megfigyelésre,
k) dekontaminálásra,
l) használt poliklórozott bifenilek vagy poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezések ártalmatlanítására, ha ez nem képezi az a), b) vagy f) pont szerinti engedély részét,
m) titán-dioxid gyártási hulladékainak ártalmatlanítására,
n) háztartási felhasználásra alkalmas hulladék leadására,
o) ahhoz, hogy az érintett anyag vagy ingó dolog mellékterméknek minősül, nem hulladéknak,
p) újbóli használatra való előkészítés végzéséhez; ilyen esetben a b) és c) pont rendelkezéseit nem alkalmazzák,
q) higany átmeneti lerakójának üzemeltetéséhez vagy hulladék higany végleges tárolójának üzemeltetéséhez; ilyen esetben az a) pont rendelkezéseit nem alkalmazzák,
r) higany átmeneti lerakójának vagy egy részének bezárásához és ezt követő megfigyeléséhez, vagy hulladék higany végleges tárolója vagy egy részének bezárásához és ezt követő megfigyeléséhez,
s) a hulladék feltöltéshez való felhasználására,
t) hulladék egy évnél hosszabb ideig tartó gyűjtéséhez ártalmatlanítás előtt, vagy három évnél hosszabb ideig tartó gyűjtéséhez hasznosítás előtt,
u) kommunális hulladék átrakóállomásának üzemeltetéséhez,
v) kitermelt föld tárolására a hulladéktulajdonos részére,
w) hajók reciklálását végző berendezés üzemeletetéséhez,
x) a hajóreciklálási terv jóváhagyásához.
(2) Az (1) bekezdés szerinti egyetértő nyilatkozat (engedély) az (1) bekezdés k), o) és p) pontja szerinti egyetértésen kívül tartalmazza
a) a hulladék fajtáját és kategóriáját, amennyiben az (1) bekezdés a)-c), f), g), l)-n), s)-w) pontja szerinti engedélyről van szó, a hulladék mennyiségét is,
b) a hulladék kezelésének helyszínét; ez nem érvényes, ha az (1) bekezdés h), n) és o) pontja szerinti engedélyről van szó,
c) a hulladék kezelésének módját, vagy ha az (1) bekezdés n) pontja szerinti engedélyről van szó, a célt, amelyre a hulladék átadásra kerül,
d) az időszakot, melyre az engedély szól,
e) létesítmények esetében a létesítmény tevékenysége befejezésének módját is, valamint a tevékenység helyszínéről való ezt követő gondoskodást,
f) szükség szerint a tevékenység helyszíne ellenőrzésének és a tevékenység végzésének feltételeit,
g) az engedélyezett tevékenység végzésének feltételeit.
(3) Az 1. bekezdés a) – d), f)pontja szerinti engedély, a veszélyes hulladék szállítását kivéve, a h), i), q), s), u) és w) ponton kívül, a (2) bekezdés kellékeinek kivételével, tartalmazza még
a) a létesítmény üzemeltetésének vagy a tevékenység elvégzése helyszínének műszaki feltételeit,
b) a létesítmény üzemeltetésének vagy a tevékenység elvégzésének biztonsági feltételeit.
(4) Az (1) bekezdés h) pontja szerint kiadott engedély a (2) és (3) bekezdés szerinti kellékeken kívül tartalmazza még a mozgó létesítmények elhelyezéséről szóló követelményeket is, ha a hasznosítás vagy ártalmatlanítás tárgya veszélyes hulladék.
(5) A hulladéklerakó üzemeltetésére kiadott engedély a (2) és (3) bekezdés szerinti kellékeken kívül tartalmazza még
a) a hulladéklerakó osztályát,
b) a hulladéklerakó üzemeltetésének feltételeit, a hulladéklerakó üzemeltetésének feltételeit, a hulladéklerakó üzemeltetési eljárásainak ellenőrzését, beleértve a vészhelyzet elhárítási tervet,
c) a paramétereket, melyeket mérni kell, valamint az anyagokat, melyeket elemezni kell a szivárgó vizekben és a megfigyelt létesítményekből vett mintákban,
d) a hulladéklerakó bezárási tervdokumentációjának, rekultiválási és bezárás utáni megfigyelési tervének jóváhagyását,
e) a kötelességet az illetékes járási hivatalnak évente, mindig a következő naptári év január 31-éig benyújtandó jelentésről, mely a tárolt hulladék fajtáit és mennyiségét, valamint a hulladéklerakó megfigyelésének eredményeit tartalmazza,
f) a célirányos pénzügyi tartalék valós nagyságát. 
(6) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti engedély tartalmazza a határidőt, mely alatt a hulladéklerakó üzemeltetője köteles
a) legkésőbb megkezdeni a hulladéklerakó bezárását vagy egy részének rekultiválását; ez a határidő nem lehet hosszabb hat hónapnál az érintett engedély jogerőre lépésének napjától számítva, és
b) befejezni a hulladéklerakó vagy egy része bezárását és a hulladéklerakó rekultiválását.
(7) Az (1) bekezdés k) pontja szerint kiadott engedély tartalmazza
a) a poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezések típusát és számát vagy a használt és dekontaminálásra kerülő poliklórozott bifenilek fajtáját, kategóriáját és mennyiségét,
b) a dekontamináció helyének és módjának meghatározását,
c) az időszakot, melyre az engedélyt kibocsátják és a dekontaminációt elvégző berendezés tevékenysége befejezésének módját,
d) az engedélyezett tevékenység végzésének egyéb feltételeit.
(8) Az engedélyt a titán-dioxid gyártási hulladékának ártalmatlanításéra D15-ös tevékenységgel, hulladéklerakón való elhelyezésére D1-es vagy D3-as tevékenységgel a 2. sz. melléklet értelmében csak akkor lehet megadni, ha
a) a hulladék jobb módszerrel nem ártalmatlanítható,
b) a környezetvédelmi hatástanulmány19) értékelése bizonyítottam hogy az ártalmatlanításnak nem lesz azonnali vagy később megmutatkozó káros hatása a talajvizekre, talajra és légkörre,
c) az ártalmatlanításnak nem lesznek káros hatásai a rekreációs tevékenységekre, a nyersanyagbányászatra, a növényzetre és az állatvilágra, a különleges tudományos jelentőségű22) lokalitásokra, helyekre vagy területekre, vagy az érintett terület más jellegű jogos használatára.
(9) Az (1) bekezdés o) pontja szerinti engedély tartalmazza
a) a melléktermék leírását és a tevékenység leírását, mely során keletkezik,
b) az időtartamot, melyre az engedélyt kiadták,
c) a tájékoztatási kötelességet, ha bármilyen változás következik be a 2. § (4) bekezdés b) pontja szerinti feltétel teljesítésében, mely a melléktermék biztonságos használatának csökkenéséhez vezet,
d) a melléktermék kezelési módját vagy a célt, amelyre a melléktermék átadásra kerül,
e) a további feltételeket, amelyeket be kell tartani a tevékenység során, melyre az engedély kiadásra kerül.
(10) Az (1) bekezdés p) pontja szerinti engedély tartalmazza
a) a hulladék fajtáját, kategóriáját és mennyiségét,
b) az újbóli használatra történő előkészítés helyének meghatározását,
c) az újbóli használatra történő előkészítési tevékenységek leírását,
d) az újbóli használatra történő előkészítés helyszínének műszaki követelményeit,
e) az újbóli használatra történő előkészítéssel kapcsolatos tevékenységek végzésének biztonsági feltételeit,
f) az időtartamot, melyre az engedélyt kiadták,
g) az újbóli használatra történő előkészítésen átment termékek vagy termékösszetevők felhasználásának módját,
h) a további feltételeket, amelyeket be kell tartani a tevékenység során, melyre az engedély kiadásra kerül.
(11) Az 1. bekezdés p) pontja szerinti engedélyt nem adják ki ellenőrző tevékenységre, tesztelésre, javításra, regenerációra, beleértve az elemek és akkumulátorok újraélesztését vagy kénsavmentesítését szolgáló kémiai vagy fizikai tevékenységeket vagy a használt elemek és akkumulátorok feltöltését, beleértve az újrafelhasználási célból történő osztályozást és raktározást.
(12) Hulladéklerakó üzemeltetésének engedélyét, a higany átmeneti lerakója üzemeltetési engedélyét és a végleges hulladékhigany-tároló üzemeltetési engedélyét az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság adja ki a helyszíni szemlét követően, mely során megbizonyosodik az engedélyezési kérelem tárgyát képező dolog valós állapotáról.
(13) A hulladéklerakó (1) bekezdés j) pontjával összhangban történt bezárását az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzi, beleértve a helyszíni szemle elvégzését és az igazolás kiadását a hulladéklerakó bezárásáról.
(14) A higany átmeneti lerakójának az (1) bekezdés r) pontjával összhangban történt bezárását az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzi, beleértve a helyszíni szemle elvégzését és az igazolás kiadását a higany átmeneti lerakójának bezárásáról.
(15) A végleges hulladékhigany-tároló (1) bekezdés r) pontja szerinti bezárását az illetékes hulladékgazdálkodási államigazgatási hatóság ellenőrzi, beleértve a helyszíni szemle megejtését is, és a végleges hulladékhigany-tároló bezárásáról bizonylatot bocsát ki.
(16) Hulladék egy évnél hosszabb ideig tartó gyűjtésére az ártalmatlanítást megelőzően, vagy három évnél hosszabb ideig tartó gyűjtésére a hasznosítást megelőzően az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság adja ki a hulladék kitermelőjének azt követően, hogy bizonyította, a Szlovák Köztársaság területén nem található alkalmas létesítmény ezen hulladék hasznosítására vagy ártalmatlanítására, vagy az a hulladékbirtokos számára kapacitási okokból gazdaságos. 
(17) Az (1) bekezdés szerinti engedély csak meghatározott időre adható ki, legfeljebb öt évre.
(18) A (17) bekezdés szerinti engedély érvényessége meghosszabbítható, mégpedig ismétlődően is, ha nem változnak azok a tények, amelyek az engedély szempontjából meghatározó jelentőségűek, és amennyiben az engedély meghosszabbításának kérvényét legkésőbb a lejárta előtti harmadik hónapban kézbesítik illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak. Ha az engedély meghosszabbításáról folyó eljárás a kérvényező hibáján kívül három hónapon belül nem zárul le, a kérvényezőre a meghosszabbítási kérelem benyújtása előtti feltételek érvényesek egészen az eljárás lezárásáig. Az (1) bekezdés j) és v) pontja szerinti engedély érvényessége nem kerül meghosszabbításra.
(19) Ha a hulladékkezelés javasolt módja nincs összhangban a jelen törvény és az általános érvényű jogszabályok rá vonatkozó végrehajtási rendelkezéseivel vagy a kerület programjának kötelező érvényű részével, az (1) bekezdés szerinti engedély kiadását megtagadják, vagy az engedély érvényességét a (18) bekezdés értelmében nem hosszabbítják meg.
(20) Az 1. bekezdés o) pontja szerinti engedély anyagokra és ingóságokra vonatkozik, melyek teljesítik a 2. § 4. bek. előírt követelményeket, kivéve a 8.b sz. mellékletben felsorolt anyagokat és ingóságokat.
(21) Az 1. bekezdés s) pontja szerinti engedélyt kizárólag a telektulajdonosnak adják meg, és ha visszatöltésről van szó kitermelt bányák és kőtörők felszámolása céljából, a külön jogszabály értelmében126) bányászati tevékenységre jogosult szervezetnek.

Harmadik szakasz

98. §
Nyilvántartásba vétel
(1) Az, aki hulladékgyűjtést végez hulladékgyűjtő létesítmény fenntartása nélkül, köteles e tevékenység megkezdésétől számított 14 napon belül nyilvántartásba vetetni magát az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnál a székhelyén vagy a vállalkozása helyszínén; ez nem érvényes, ha a hulladékgyűjtéshez szükséges a 97. § (1) bekezdése szerinti engedélyezés vagy a 89. § (1) bekezdése szerinti autorizáció. 
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség ugyanúgy vonatkozik a kereskedőre vagy közvetítőre, ha tevékenységét nem olyan tevékenységi kör részeként végzi, amelyre engedélyt kapott a 97. § (1) bekezdése vagy autorizációt szerzett a 89. § (1) bekezdése szerint.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség vonatkozik a biológiailag lebomló háztartási zöldhulladékot hasznosító olyan létesítményt üzemeltető személyre is, melynek az éves teljesítménye nem haladja meg a 100 tonnát.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kötelesség vonatkozik a hulladékszállítóra is, mely mások szükségeltének megfelelően vagy saját részére hulladékot szállít külön jogszabály szerinti jogosítvány alapján,126a) amennyiben tevékenységét nem olyan tevékenység részeként végzi, melyre engedélyt kapott a 97. § (1) bekezdése alapján vagy a 98. § (1) bekezdése szerinti autorizációval.
(5) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság az (1) – (4) bekezdés szerinti regisztrációt a kérelmező regisztrációs kérvénye alapján végzi; a kérelmezőnek erről igazolást ad ki.
(6) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság az (1)-(4) bekezdések szerint nyilvántartásba vett személyekről nyilvántartási jegyzéket vezet.
(7) A regisztrált személy köteles az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak bejelenteni a regisztrációs kérvényben feltüntetett regisztrált adatok megváltozását, mégpedig 30 napon belül a változás beálltától számítva és az illetékes hatóság kérésére a változást bizonyítani.
(8) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság a regisztrált adatok változásának bejegyzését a regisztrált személy 7. bekezdés szerinti értesítője alapján vagy saját kezdeményezésre végrehajtja, ha a regisztrált adatok nem állnak összhangban a valós helyzettel. Az állami hulladékgazdálkodási hatóság a regisztrált személynek új regisztrációs bizonylatot ad ki a regisztráció végrehajtásáról, ha olyan regisztrációs adatváltozás bejegyzéséről van szó, amely a regisztrációs bizonylatban is szerepelt.
(9) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság törli a regisztrált személy a regisztrált személyek nyilvántartásából 30 napon belül attól a naptól számítva, amikor
a) az állami hulladékgazdálkodási hatóság megállapította a regisztrált személy megszűnését,
b) a regisztrált személy kéri a törlést, vagy
c) a regisztrált személy abbahagyta annak a tevékenységnek a végzését, amely a regisztráció alapján a kötelessége volt.

Negyedik szakasz

99. §
Véleményezési jog
(1) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság véleményezi
a) a hulladékégető és hulladék-együttégető létesítményeket, vagy ezek változásait a külön jogszabály127) engedély megadásának részeként,
b) a hulladékgazdálkodási létesítmények megépítését, mégpedig
1. az elvi építési engedélyben szereplő dokumentációt,128) kivéve az egyszerű és kis építményeket,
2. az építésügyi eljárásban szereplő tervdokumentációt,129) kivéve az egyszerű és kis építményeket, amennyiben elvi építési engedélyezés nem történt,
3. az építmény eltávolításáról szóló eljárásban a javasolt hulladékkezelési módot,130)
4. a tereprendezési munkák131) engedélyezési eljárásának dokumentációját, ha a megvalósulás során feltételezhető építkezési és bontási törmelék felhasználása a 77. § (1) bekezdése értelmében,
5. a használatbavételi eljárás132) dokumentációját, kivéve az egyszerű és kisméretű építményeket,
c) a gyártásban tervezett, a hulladékkezeléssel összefüggő változásokat,
d) annak a hulladéknak átvételét a Szlovák Köztársaság vámszabad forgalmába, mely az aktív vámrendszerben behozott anyag finomító feldolgozása során keletkezett,133)
e) az elvi építési engedély (területfejlesztés) dokumentációját a megtárgyaláskor.135)
(2) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés b) pontjában feltüntetett eljárásokban érintett hatóságként vesz részt; véleménye, mely a feltüntetett eljárások eredménye, kötelező érvényű állásfoglalás.

Ötödik szakasz
Szakmai elbírálói alkalmasság

100. §
A szakmai elbírálói alkalmassági bizonylat kiadása
(1) A jelen törvény szerinti határozatkiadás iránti kérelem és az állami hulladékgazdálkodási hatóság véleménye iránti kérelem, valamint a feldolgozói tevékenység autorizálásának megadása iránti kérelem része meghatározott esetekben [105. § (3) bek. v) pont] szakvélemény, melyet a szakmai bírálat kiállítására jogosult személy állít ki.
(2) A szakmai bírálat kiadására jogosult személyt a minisztérium határozza meg a szakmai alkalmassági vizsga letételével járó felülvizsgálatot követően.
(3) A szakmai bírálatok kiadására jogosult személy az a természetes személy lehet, aki
a) feddhetetlen; a feddhetetlenséget erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja,
b) a másodfokú, műszaki vagy természettudományi főiskolai végzettséggel és legalább hároméves gyakorlattal bír azon szakterület elbírálási tevékenysége vonatkozásában, melyben bizonylat kiadását kéri, vagy alapfokú műszaki vagy természettudományi irányzatú főiskolai végzettséggel bír, vagy műszaki irányzatú, érettségivel záruló középiskolai végzettséget és legalább ötéves gyakorlatot tud igazolni azon szakterület elbírálási tevékenysége vonatkozásában, melyben bizonylat kiadását kéri, vagy főiskolai végzettsége és legalább hatéves gyakorlata van azon szakterület elbírálási tevékenysége vonatkozásában, melyben bizonylat kiadását kéri, vagy érettségivel záruló általános középiskolai végzettséget vagy nem műszaki irányzatú, érettségivel záruló középiskolai végzettséget és legalább tízéves gyakorlatot tud felmutatni azon szakterület elbírálási tevékenysége vonatkozásában, melyben bizonylat kiadását kéri; a gyakorlati időbe a tanulmányi évek nem számíthatók be,
c) sikeresen letette a vizsgát,
d) elvégezte a minisztérium megbízott szervezete által biztosított szakmai előkészítőt. 
(4) Szakmai elbírálói alkalmasság alatt a jelen törvény céljaira a műveltséget, a szakmai gyakorlatot és elméleti ismereteket, valamint a hulladékgazdálkodási terület általános érvényű jogszabályainak és a jelenlegi műszaki lehetőségeinek ismeretét értjük.
(5) A szakmai elbírálói alkalmasságot a minisztérium szakmai elbírálói bizonylat kiadásával igazolja. A szakmai elbírálói bizonylatot/jogosítványt legfeljebb az elbírálói tevékenység három szakterületére adják ki, az egyes esetekre lebontva, mely része vagy része lehet a határozatkiadási kérvénynek és az állami hulladékgazdálkodási hatóság állásfoglalásának, valamint a szakmai elbírálás autorizációját kérő kérvénynek.
(6) A szakmai elbírálói alkalmassági bizonylat érvényessége legfeljebb ötéves időszakra szól. A bizonylat érvényességét a minisztérium csak egyszer hosszabbíthatja meg a szakmai elbírálói alkalmasság felülvizsgálatának sikeres abszolválását követően, legfeljebb olyan időszakra, amilyenre eredetileg kiállították, amennyiben a jogosult személy ezt legkésőbb három hónappal az érvényességi határidő lejárta előtt kéri és párhuzamosan benyújtja a minisztériumnak az erkölcsi bizonyítványa kikéréséhez szükséges adatokat;122a) a kérvény elbírálásakor a minisztérium köteles figyelembe venni a jogosult személy által eddig végzett szakmai elbírálói tevékenység minőségét és színvonalát, valamint a 101. §-ban meghatározott kötelességek teljesítését.
(7) Jogi személyek és természetes személy-vállalkozók szakvéleményeket csak szakvélemény kiadására jogosult személy közvetítésével bocsáthatnak ki.
(8) Rendkívüli esetekben, ha a szakvélemény kiadása nem biztosítható szakvélemény kiadására jogosult személy közvetítésével, a minisztérium a szakvélemény kiadására való alkalmasságot elbíráló Vizsgabizottság ajánlása alapján engedélyezheti egyszeri szakvélemény kiadását olyan személynek is, aki nem jogosult személy, de a szakvélemény kiadásához szükséges szakmai előfeltételeknek a birtokában van.
(9) A minisztérium vezeti és folyamatosan frissíti a szakvélemény kiadására jogosult személyek nyilvántartását. A szakvélemény kiadására jogosult személyek érvényes nyilvántartását a minisztérium a honlapján közzéteszi.
(10) A feddhetetlenség 3. bek. a) pontja szerinti igazolása céljából az adatokat a minisztérium a 6. bekezdés értelmében felesleges késedelem nélkül, elektronikus kommunikációs úton megküldi a Szlovák Köztársaság Legfőbb Ügyészségének az erkölcsi bizonyítvány kiállítása céljából.

101. §
A szakvélemény kiadására jogosult személy kötelességei
A szakvélemény kiadására jogosult személy köteles
a) haladéktalanul jelenteni a minisztériumnak azoknak az adatoknak a változásait, amelyek alapján megkapta a szakvélemény kiadására feljogosító bizonylatot,
b) betartani a szakvéleményezési tevékenység jelen törvényben lefektetett szabályait,
c) a minisztérium felszólítására részt venni az átképzéseken vagy a szakmai elbírálói alkalmasság új felülvizsgálatát sikeresen befejezni, amennyiben alapvető változások következnek be a hulladékgazdálkodás műszaki állapotában vagy a hulladékgazdálkodás általános érvényű jogszabályaiban,
d) az állami hulladékgazdálkodási hatóság kérésére kiegészíteni a szakvéleményt, melyet kibocsátott,
e) a naptári év januárjának 31. napjáig beküldeni a minisztériumnak minden szakvéleményt annak csatolmányával együtt, melyet az előző naptári évben kiállított.

102. §
A szakmai elbírálói alkalmassági bizonylat módosítása és megszüntetése
(1) A minisztérium módosíthatja a szakmai elbírálói alkalmassági bizonylatot, ha
a) olyan tényállások következnek be, amelyek miatt a szakmai bírálatok kiadására jogosult személy szakértői tevékenységét nem tudja rendesen elvégezni minden, a bizonylatban szereplő területen és annak megfelelő mértékben, vagy 
b) a szakmai bírálatok kiadására jogosult személy bizonyíthatóan és ismétlődően olyan szakértői véleményt adott ki a bizonylatában szereplő területre vonatkozóan, amely elégtelen színvonalú.
(2) A minisztérium megszüntetheti a szakmai elbírálói alkalmassági bizonylatot, ha a szakmai bírálatok kiadására jogosult személy
a) nem teljesítette a 110. § a), b), d) vagy e) pontja szerinti kötelességét,
b) a neki kiadott szakmai elbírálási alkalmassági bizonylattal ellentétes szakértői véleményt adott ki.
(3) A minisztérium módosítja a szakmai elbírálói alkalmassági bizonylatot, ha
a) a szakmai elbírálói alkalmassági bizonylatban szereplő személyes adatok változnak és ezek az adatok összhangban állnak a valós tényekkel,
b) a jogosult személy kéri a tartalmának szűkítését.
(4) A minisztérium megszüntetheti a szakmai elbírálói alkalmassági bizonylatot, ha a szakmai bírálatok kiadására jogosult személy
a) meg lett fosztva jogi cselekvőképességétől vagy jogi cselekvőképességében korlátozták,
b) jogerős ítélet alapján már nem feddhetetlen,
c) a bizonylatot hamis adatok alapján szerezte meg,
d) a szakvéleményt a valós tényállással ellentétesen vagy nem megfelelő minőségben állította ki, s mindezt ellenőrző szakvélemény bizonyította, melyet a minisztériumnak jogában áll más, szakvélemény kiállítására jogosult személy közvetítésével beszerezni,
e) nem teljesítette a 101. § c) pontja szerinti kötelességét, vagy
f) írásban kérte a szakmai elbírálói alkalmassági bizonylat megszüntetését.
(5) Ha a minisztériumnak kételye támad, hogy a szakmai bírálatok kiadására jogosult személy a szakvéleményt nem a valós tényállással összhangban vagy nem megfelelő szakmai minőségben állította ki, jogában áll más, szakvélemény kiállítására jogosult személy közvetítésével ellenőrző szakvéleményt beszerezni erről az érintett szakvéleményről.
(6) Ha az ellenőrző szakvélemény olyan tényt tár fel, amely a szakmai elbírálói alkalmassági bizonylat (4) bekezdés d) pontja szerinti megszüntetését indokolja, az ellenőrző szakvélemény elkészítésének költségeit az érintett szakmailag jogosult személy viseli, akinek a feltüntetett okból a szakmai elbírálói tevékenységre szóló bizonylatát megszüntetik.
(7) A szakmai elbírálói tevékenységre feljogosító bizonylat, az érvényessége meghosszabbításának, módosításának vagy a szakmai elbírálói tevékenységre szóló bizonylat megszüntetésének következményei a szakvélemények kiadására jogosult személyek nyilvántartásába történt bejegyzés napjától válnak érvényessé.
(8) A szakmai elbírálói alkalmasság a jogosult személy elhalálozásával vagy a szakmai elbírálói tevékenységre feljogosító bizonylat érvényességi határidejének lejártával szűnik meg. A jogosult személyt, akinek szakmai elbírálói alkalmassága megszűnt, a minisztérium törli a szakvélemények kiadására jogosult személyek nyilvántartásából.

Hatodik szakasz

103. §
A hulladékgazdálkodás információs rendszere
(1) A hulladékgazdálkodás információs rendszerét (a továbbiakban csak „információs rendszer”) a minisztérium hozza létre és irányítja. Az információs rendszer működtetését és belőle az adatszolgáltatást a minisztérium vagy az általa megbízott szervezet biztosítja. Az információs rendszer nyilvános és nem nyilvános részre tagolódik.
(2) Köteles személy a jelen törvény céljaira az a személy, akinek a törvény előírja
a) a nyilvántartási és bejelentési kötelességet,
b) az információs rendszerrel összefüggő másfajta kötelességet.
(3) A hulladék fellelési helye a jelen törvény céljaira az a hely, melyen a hulladék fizikai formában keletkezik, ahol a hulladékot kezelik vagy ahol előfordul. Minden hulladék-fellelési hely egyértelműen beazonosítható a hozzárendelt azonosítók segítéségével. Ha a hulladék előfordulásának helyszíne jogi személy székhelye, vagy természetes személy-vállalkozó vállalkozási helye, a beazonosítása a szervezet statisztikai azonosító számával történik.
(4) Az információs rendszer küldetése főként
a) a hulladékgazdálkodási programdokumentumok nyilvántartása és közzététele,
b) a hulladékgazdálkodási államigazgatási hatóságok cselekményeinek céljai az alábbi ügyekben:
1. a megkülönböztetett termékek gyártóinak és a kapcsolódó tevékenységeknek a nyilvántartása,
2. autorizációk kiadása és a kapcsolódó tevékenységek,
3. hozzájárulások kiadása és a kapcsolódó tevékenységek,
4. a nyilvántartásba vétel végrehajtása és a kapcsolódó tevékenységek,
5. vélemények kibocsátása és a kapcsolódó tevékenységek,
6. szakmai elbírálási alkalmasságról szóló bizonylatok kiadása és a kapcsolódó tevékenységek,
7. autorizált tevékenységek végzésére feljogosító bizonylatok kiadása,
c) óvások benyújtása, engedélyek kiadása és a határokon átnyúló hulladékmozgások feltételeinek meghatározása,
d) az ellenőrző tevékenységek támogatása,
e) a nyilvántartások vezetése,
f) a köteles személyek adatainak vezetése,
g) a köteles személyek adatainak begyűjtése és kiértékelése,
h) a köteles személyek és a hulladékgazdálkodási államigazgatási közti kommunikáció elektronikussá tétele.
(5) Az információs rendszer tartalmazza
a) a megkülönböztetett termékek gyártóinak nyilvántartását,
b) az autorizációk nyilvántartását,
c) szakmai elbírálási alkalmasságról szóló bizonylatok nyilvántartását,
d) a hulladékártalmatlanító létesítmények nyilvántartását,
e) a hulladékhasznosító létesítmények nyilvántartását,
f) a hulladékgyűjtő létesítmények nyilvántartását,
g) a gyűjtőudvarok nyilvántartását,
h) a poliklórozott bifenileket tartalmazó létesítmények nyilvántartását,
i) a 98. § szerint nyilvántartott személyek nyilvántartását,
j) a hulladékgazdálkodási államigazgatási hatóságok nyilvántartását,
k) az autorizált tevékenységek végzésére feljogosító bizonylatok nyilvántartását,
l) a határokon átnyúló hulladékmozgások adatainak nyilvántartását,
m) a veszélyes hulladék országon belüli szállítási adatainak nyilvántartását,
n) a rögzített programdokumentumok adatainak nyilvántartását,
o) a kiszabott bírságok adatainak nyilvántartását,
p) a köteles személyek hulladékadatainak elektronikus nyilvántartását,
q) a kiadott engedélyek adatainak nyilvántartását,
r) a kiadott vélemények adatainak nyilvántartását,
s) a hulladékkezelő létesítmények üzemeltetői által bejelentett adatok nyilvántartási adatainak nyilvántartását,
t) a megkülönbözetett termékek gyártóinak 27. § (4) bek. h) pontja szerinti nyilvántartóba bejelentett adatainak nyilvántartását,
u) a gyártói felelősségi szervezetek és a 28. § (4) bek. d) pontjának első alpontja szerinti harmadik személyek nyilvántartóba bejelentett adatainak nyilvántartását,
v) a jelen törvény szerint benyújtott indítványok adatait, beleértve azok tartalmát, a benyújtó személyek adatait, az ügyek megoldását és más adatokat az államigazgatás mérvadó nyilvántartásából és a központi rendszerekből,
w) az adatgyűjtésből, a regiszterekből, a nyilvántartókból összeállított adatokat és statisztikákat,
x) az információs rendszer felhasználóinak tevékenységéről szóló adatokat műszaki jelentés formájában,
y) az információs rendszer működéséhez szükséges adatokat és a biztonságos üzemeltetés biztonsági adatait.
(6) Az információs rendszerben kezelik a feltétlenül szükséges személyes adatokat és felhasználják az adatokat
a) a minisztériumi irattárból,
b) az elektronikus információs rendszerből a belügyminisztérium irattárának kezelésére,
c) a természetes személyek nyilvántartójából,
d) a jogi személyek, vállalkozók és közhatalmi szervek nyilvántartójából,
e) a lakcímnyilvántartóból,
f) a belügyminisztérium felhasználói igazgatásából,
g) a minisztérium felhasználói igazgatásából,
h) a köteles személyek információs rendszereiből, melyek részben vagy egészben automatizált információs rendszereken keresztül teljesítik nyilvántartási és bejelentési kötelességeiket a hulladékgazdálkodás terén,
i) az állami hatóságok információs rendszereiből, melyek releváns adatokat tartalmaznak a hulladékgazdálkodással kapcsolatosan,
j) az állami hatóságok információs rendszereiből, melyeket az államigazgatás digitalizálása érdekében alkalmaznak külön jogszabállyal összhangban.
(7) A köteles személyek adatkimutatásaikat a jelen törvény értelmében folyamatosan küldik be, legalább egyszer havonta, elektronikus formában.
(8) Az információs rendszerben a jelen törvény által előírt terjedelemben személyi adatokat vezetnek. Az állami hatóságok és más személyek, akik az információs rendszert használják, természetes személyek személyes adatait kezelnek a saját hatáskörükben végzett tevékenységükhöz vagy a kötelességeik teljesítéséhez jelen törvény vagy külön jogszabály148) szerint feltétlenül szükséges mértékben. Ez nem érinti a személyes adatok védelméről szóló külön törvény rendelkezéseit.59)
(9) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartások nyilvános és nem nyilvános részre tagozódnak, miközben
a) a nyilvános rész tartalmazza
1. az adatokat a köteles személyekről az üzleti nevük, a szervezetük azonosító száma, a jogi személy székhelye vagy a természetes személy-vállalkozó vállalkozási helye terjedelmében, a hozzájárulás, regisztráció mértékét és érvényességét, esetleg más hatósági dokumentumot a jelen törvénynek megfelelően,
2. a természetes személyek személyes adatait a családi és utónevük és elérhetőségi adataik terjedelmében, ha a bizonylatok nyilvántartásáról van szó szó,
b) a nem nyilvános rész tartalmazza a többi adatot.
(10) A nyilvántartás (5) bekezdés szerinti adatai nyilvánosak, amennyiben a (11) bekezdés másként nem rendelkezik, a c) pont kivételével, melyhez szükséges az érintett személy egyetértése.
(11) Az (5) bekezdés k), l), n)–t), v), x) és y) pontjai nem nyilvánosak.
(12) Az információs rendszerben az (5) bekezdés szerint adatokat használnak fel más információs rendszerekből, nyilvántartásokból és regiszterekből az állami hulladékgazdálkodási hatóságok és vámhivatalok tevékenységének végzéséhez és az általuk végzett ellenőrzések dokumentumaiban feltüntetettekhez szükséges mértékben.
(13) A személyek, akik kezelik és vezetik a nyilvántartást és a regisztert, vagy birtokosai az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásban és regiszterben vezetett adatoknak, kötelesek térítésmentesen a minisztériumnak adatokat átadni a jelen törvény céljaira, mégpedig folyamatosan és automatizált formában, vagy folyamatosan és közvetlenül; ez nem érinti a külön törvény rendelkezéseit.137)
(14) Az információs rendszerben nyilvántartott adatok teljesnek és valósnak tekintendők mindaddig, amíg ennek az ellenkezőjét nem bizonyítják.
(15) Az információs rendszerben nyilvántartott adatokat megőrizik
a) öt éven át azon okirat érvényességének lejártát követően, mely feljogosít a tevékenység végzésére, ha indítvány benyújtásáról és kapcsolódó adatokról van szó, mely alapján bizonylat, engedély, határozat vagy más, tevékenységre jogosító okmány kerül kiadásra; ha az ilyen jogosítvány érvényességét meghosszabbítják, az információs rendszerben az adatokat az utolsó meghosszabbítás lejártától számított öt éven át őrzik meg,
b) tíz éven át, ha nyilvántartási vagy bejelentési adatokról van szó olyan formában, ahogy azokat köteles személy benyújtotta,
c) 100 éven át, ha más adatokból származtatott összesített és statisztikai információk regiszteréből származó adatokról van szó.
(16) A regisztereket az információs rendszeren belül töltik fel, mégpedig a feldolgozott kérvényekkel, bejelentésekkel, értesítésekkel, nyilvántartásokkal és más, a jelen törvény szerinti, az információs rendszer honlapján közzétett elektronikus űrlapokon137) benyújtott beadványokkal.
(17) A regiszterek adataihoz automatikus vagy közvetlen hozzáféréssel bírnak:
a) a minisztérium,
b) a belügyminisztérium,
c) a felügyelet,
d) a kerületi székhelyek járási hivatalai a hulladékgazdálkodási államigazgatás ügyeiben,
e) a járási hivatalok a hulladékgazdálkodási államigazgatás ügyeiben,
f) a vámhatóságok,
g) a Rendőri Testület.
(18) Az információs rendszerek nyilvántartóiból kivonatokat és másodlatokat nem állítanak ki.
(19) A jelen törvény szerint az illetékes hulladékgazdálkodási hatóságnál adatközlésre kötelezett köteles személyek kötelesek térítésmentesen bejelenteni az előírt adatokat elektronikusan az információs rendszerbe.
(20) A hulladékgazdálkodási államigazgatási hatóságok és a községek kötelesek haladéktalanul elektronikus formában a jelen törvény szerinti adatokat az információs rendszerbe.

KILENCEDIK RÉSZ
Állami hulladékgazdálkodási hatóságok

§ 104
Alapvető rendelkezés
Az állami hulladékgazdálkodási hatóságok a következők:
a) a minisztérium,
b) a felügyelet,
c) a kerületi székhely járási hivatala,
d) a járási hivatal,
e) a község,
f) a Szlovák Kereskedelmi Felügyelet,
g) a vámhatóság,
h) a Pénzügyi Igazgatóság Nyomozóhivatala.

105. §
Minisztérium
(1) A minisztérium az állami hulladékgazdálkodási hatóság központi szerve.
(2) A minisztérium
a) irányítja és ellenőrzi az államigazgatás végrehajtását a hulladékgazdálkodás területén,
b) kidolgozza, kiadja, frissíti és nyilvánosságra hozza a Szlovák Köztársaság Programját és Hulladék-megelőzési Programját,
c) észrevételeket tesz, hozzájárulásokat ad ki és meghatározza a hulladék határon átívelő mozgatásának feltételeit a jelen törvény hetedik része szerint,
d) vezeti és frissíti a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartását, a poliklórozott bifenileket tartalmazó berendezések jegyzékét (79. § (11) bek.) és igazolásokat ad ki a 79. § (12) bekezdése szerint,
e) együttműködik a központi államigazgatási hatóságokkal és más jogi személyekkel a hulladékgazdálkodás általános érvényű jogszabályainak egységes érvényesítése érdekében,
f) állami felügyeleti hatóság a hulladékgazdálkodás területén,
g) konzultálja az illetékes államigazgatási szervekkel a 112. § (3) bekezdése szerinti intézkedéseket, amennyiben más államban végzett tevékenység hatásairól van szó, kérheti a titán-dioxid–hulladék D15-ös tevékenységgel történő ártalmatlanításának, hulladéklerakón D1-es vagy D3-as tevékenységgel történő tárolásának – mind a 2. sz. melléklet szerint – a leállítását, 
h) nyilvántartást vezet a jelen törvény hetedik szakaszának rendelkezése szerinti a határok átnyúló hulladékmozgásokról,
i) kiadja, meghosszabbítja, megváltoztatja és megszünteti az autorizációt a 89-94. §-ok szerint, valamint felfüggeszti a tevékenységeket, melyekre autorizációt adott ki (94. § (6) bek.),
j) vezeti az autorizált feldolgozói tevékenységre szakmailag alkalmas személyek nyilvántartását (95. § (5) bek.), azon személyek nyilvántartását, akik autorizációt kaptak (89. § (5) bek.) és a szakértői vélemények kiadására jogosult személyek nyilvántartását (100. § (9) bek.),
k) biztosítja az autorizált feldolgozói tevékenység végzéséhez szükséges szakmai alkalmassági felkészítést szakmailag alkalmas személyeknek [95. § (2) bek. c) pont és (6) bek.], és biztosítja az autorizált feldolgozói tevékenység végzéséhez szükséges szakmai alkalmassági vizsga letételét (95. § (3) bek.), kiadja, módosítja és megszünteti az autorizált tevékenységre szóló szakmai alkalmassági bizonylatokat a 95. § (4) bekezdése és a 96. § (1), (2) és (3) bekezdése szerint,
l) biztosítja az információnyújtást a hulladékgazdálkodás területéről a nemzetközi szervezeteknek, melyeknek tagja a Szlovák Köztársaság, vagy ha ilyen kötelesség származik a nemzetközi egyezményekből, melyek a Szlovák Köztársaságot kötik,
m) biztosítja a fókuszpont tevékenységét az államhatáron átnyúló hulladékszállítás esetében,138)
n) kérésre tájékoztatást nyújt a hulladékhasznosító és hulladékártalmatlanító létesítményekről,
o) megbízott szervezeten keresztül biztosítja a szakértői vélemény kiadására jogosult személynek a tevékenysége végzéséhez szükséges szakmai felkészítést [(100. § (3) bek d) pont és 101. § c) pont)], biztosítja szakértői vélemény kiadására jogosult személynek a vizsgatételt [(100. § (3) bek c) pont, (6) bek. és 101. § c) pont)], kiadja, módosítja és megszünteti a szakértői véleményezés végzésére feljogosító bizonylatokat a 100. § (5) és (6) bek. és a 102. § (1) – (4) bek. szerint, engedélyezi a szakértői vélemény kiadását a 100. § (8) bekezdése szerinti személynek, valamint ellenőrző szakvéleményt készíttet a 102. § (5) bekezdése szerint,
p) tájékoztatja az Európai Bizottságot a Szlovák Köztársaság poliklórozott bifenileket és poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezéseit érintő programjáról, valamint a poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezések jegyzékéről a 79. § (11) bek. szerint,
q) végrehajtja a megkülönböztetett termék gyártójának bejegyzését és törlését a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába (30. §),
r) vezeti a 27. § (4) bekezdés h) pontja, a 28. § (4) bekezdés d) pontja, a 41. § b) pontja, a 44. § (8) bekezdés c) pontja, az 51. § f) pontja, a 65. § (1) bekezdés s) pontja szerint bejelentetett adatok nyilvántartását, a bejelentetett adatok alapján ellenőrzi a kötelességek teljesítését a 27. § (4) bekezdés e) és g) pontja értelmében, és évente egyszer összegezve kiértékeli ezek teljesítését az Európai Unió vonatkozásában (105. § (4) bekezdés),
s) véleményt mond Szlovákia területfejlesztési koncepciójáról,139)
t) meghatározza az elektromos és elektronikus termékek gyártóinak piaci részesedését a 27. § (4) bekezdés h) pontja szerint bejelentett adatok alapján,
u) döntést hoz kétes ügyekben, hogy a berendezés olyan elektroberendezés-e vagy sem, melyre vonatkozik a jelen törvény negyedik része,
v) nyilvántartást vezet az 51. § j) pontja szerint bejelentetett reciklációs hatékonyságról,
w) figyelemmel kíséri a 3. sz. bekezdésben feltüntetett célok és kötelező határértékek teljesítését,
x) bizonytalanság esetén dönt arról, hogy a termék csomagolás-e vagy sem,
y) biztosítja a fókuszpont tevékenységét a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező érvényű nemzetközi szerződés értelmében,140)
z) honlapján közzéteszi a 27. § 4. bek. j) pontja szerinti piaci részesedési hányad és gyűjtési cél kiszámításához szükséges adatokat, a csomagolás- és csomagolóanyag gyártói felelősségi szervezete gyűjtési céljának és a kommunális hulladékban a csomagolásból és csomagolásszerű anyagokból várhatóan keletkező hulladék mennyiségét,
aa) közzéteszi a kerület hulladékgazdálkodási programját a 9. § (4) bek. szerint,
ab) felszólítja a gyártói felelősségi szervezeteket a megkülönböztetett hulladékáram 28. § (5) bek. szerinti közös kezelési rendszere működőképességének bizonyítására,
ac) felszólítja a harmadik személyt a használt elemek és akkumulátorok 44. § (9) bek. szerinti kezelési rendszere működőképességének bizonyítására, 
ad) felszólítja a megkülönböztetett termék gyártóját a megkülönböztetett hulladékáram 29. § (2) bek. szerinti egyéni kezelési rendszere működőképességének bizonyítására,
ae) közzéteszi a kiadott autorizációkról szóló döntéseket,
af) megbízott személy útján biztosítja a vegyes háztartási hulladék összetételének elemzését,
ag) végrehajtja a bejegyzéseket és törléseket a Koordinációs Központok Nyilvántartójában, vezeti a Koordinációs Központok Nyilvántartóját és a benne szereplő adatokat közzéteszi a honlapján,
ah) biztosítja a kölcsönös együttműködést a többi tagállammal, elsősorban a megfelelő információáramlás terén, melynek célja az elektroberendezések gyártói kötelességteljesítésének biztosítása és az információátadás a tagállamoknak és szükség szerint az Európai Bizottságnak,
ai) honlapján közzéteszi a többi tagállam elektroberendezés-gyártójának belföldi regisztrációjának elérhetőségeit,
aj) engedélyi a hajók reciklálását szolgáló, 97. § 1. bek. w) pontja szerinti létesítmény működtetését és jóváhagyja a 97. § 1. bek. x) pontja szerinti hajóreciklációs tervet,
ak) kiadja a 24. § 5. és 9. bek. szerinti engedélyt.
(3) Az általános érvényű jogszabály, melyet a minisztérium kiad, meghatározza
a) a programok tartalmának és a kerületi, a poliklórozott bifenil-birtokosi programok kidolgozásának részleteit, valamint a hulladékkeletkezés-megelőzési programok részleteit,
b) a hulladékok jegyzékét, valamint a hulladékok veszélyes tulajdonságai elbírálásának feltételeit, melyek a Hulladékkatalógust képezik,
c) a nyilvántartás vezetésének tartalmát és módját, a hulladék-nyilvántartás megőrzési követelményeit, a hulladékbirtokos nyilvántartási, a veszélyes hulladék feladójának, a fogadójának és szállítójának, a hulladékhasznosító létesítmény üzemeltetőjének, a hulladékártalmatlanító létesítmény üzemeltetőjének, valamint a hulladékgyűjtő és -felvásárló üzemeltetőjének adatbejelentési adatait, a nyilvántartás vezetésének és megőrzésének tartalmát és módját a hulladék gyűjtéséről és egyes hulladékfajták felvásárlásáról, a belőlük készülő bejelentések adatairól, a nyilvántartás vezetésének tartalmát és módját, a termékek és anyagok mennyiségi bejelentési és nyilvántartási adatainak megőrzését az újrafelhasználásra előkészített, a reciklált vagy más tevékenységekkel hasznosított anyagok vonatkozásában,
d) a hulladékkezelés részleteit, a hulladékkezelő létesítmények létesítésének és üzemeltetésének követelményeit, a hulladékkezelő berendezések, a kommunális hulladék átrakóhelyi és a kitermelt föld tárolási helyi gyűjtésének és megjelölésének részleteit, a veszélyeshulladék-kezelő technológiák megjelölésének módját, a hulladékgyűjtés és -tárolás részleteit, a hulladékkezelő létesítmények üzemeltetésének részleteit, a feltételek közzétételének formáját, melyek betartása mellett feldolgozásra, hasznosításra vagy ártalmatlanításra átveszi a hulladékot, a hulladékgyűjtő és -tároló létesítmények jelölési módját, a természetes személyeknek szóló értesítések részleteit hulladékgyűjtésre vagy hulladékfelvásárlásra vonatkozóan, a hulladékfajták közzétételét, melyek hasznosítására vagy ártalmatlanítására jogosult, az energetikai hatékonyság kiszámításának képletét, a titán-dioxid gyártásából származó hulladék és az ezen hulladék környezetbe történt kibocsátásának, elhelyezésének vagy beinjektálásának mennyiségi megfigyelését és megfigyelésének módját, a toxikussági határértékeket, azon hulladékok jegyzékét, melyeket előzetes kezelés nélkül tárolni tilos,
e) a hulladék analitikus ellenőrzésének egységes módszertanát,
f) a részleteket a hulladéklerakók vonatkozásában, üzemeltetésüket, ellenőrzési eljárásaikat és a hulladéklerakók üzemelés közbeni megfigyelését, valamint bezárás utáni megfigyelését, a hulladéklerakó bezárásának eljárását és az azt követő gondoskodást a hulladéklerakóról, a nyilvántartási, bejelentési kötelezettségek részleteit és a nyilvántartás megőrzésének részleteit,
g) az átmeneti higanylerakók és a végleges hulladékhigany-tárolók üzemeltetésének részleteit, az üzemeltetési rend részleteit, melyet az állami hulladékgazdálkodási hatóságnak kell jóváhagynia, a higany megfigyelésének mértékét és módját, a hulladékká vált higany nyilvántartásának tartalmát, vezetésének módját, bejelentésének és megőrzésének feltételeit az átmeneti higanylerakó üzemeltetője és a végleges hulladékhigany-tároló üzemeltetője által, a higany tárolásának feltételeit, a tartályról szóló bizonylatot,  
h) az éves célirányos pénzügyi tartalék kiszámításának képletét, a célirányos pénzügyi tartalék merítési bizonylatának mintáját és a 24. § 5. és 9. bek. szerinti állásfoglalás kellékeit,
i) a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába való bejegyzés kérvényének részleteit és a bejegyzésről kiadott igazolás mintáját, a megkülönböztetett termék gyártójának bejelentési és nyilvántartási kötelezettsége részleteit, a megkülönböztetett termék végfelhasználóival szembeni tájékoztatási kötelességeinek részleteit, a végfelhasználóknak szóló, országos és helyi, községi  lefedettségű népszerűsítő és képzési tevékenységek részleteit a megkülönböztetett hulladékáramok kezelése, a háztartási hulladék osztályozott gyűjtése és a hulladékkeletkezés megelőzése vonatkozásában, a gyártói felelősségi szervezet tevékenységéről szóló jelentés tartalmának részleteit és az ezen jelentésből közzétételre kerülő adatokat, az egyéni kezelői rendszer működőképességi jelentése tartalmának részleteit, és az ezen jelentésből közzétételre kerülő adatokat, a Szlovák Köztársaság területi lefedettségének mértékével kapcsolatos részleteket a megkülönböztetett hulladékáramok gyűjtésének biztosítása céljából, a 29. § (2) bek. g) pontja szerinti letét összege kiszámításának részleteit és a garancia fajtáját, valamint ennek igazolását a minisztérium felé, a csomagolásszerű termékhulladékok kezelésének részleteit, a 28. § 4. bek. h), k) és n) pontja és a 44. § 8. bek. f), h) és n) pontja szerinti adatok beküldésének részleteit,
j) a hulladékhasznosító létesítményekben történő hasznosítás mód kimutatásának részletei a tagállamok területén és a tagállamokon kívüli területeken is,
k) a részleteket az elektroberendezések és elektromos hulladék kezeléséről, a részleteket az elektromos hulladék felosztásáról az osztályozott gyűjtés céljaira és feldolgozás előtti tárolására, a részleteket az elektroberendezések grafikai szimbólummal történő megjelöléséről a piaci bevezetéskor, a részleteket gyűjtőhelyi gyűjtőedényről, a részleteket az elektromos hulladék tárolásáról, az átmeneti tárolást beleértve, a részleteket az elektromos hulladék feldolgozójának bejelentési kötelezettségéről, a részleteket az elektromos hulladék feldolgozásának műszaki követelményeiről, a részleteket az elektromos hulladékfeldolgozás műszaki dokumentációjáról, a feltételeket, melyeket teljesítenie kell az újbóli használatra előkészítő létesítménynek, a részleteket az újbóli használatra előkészítő feldolgozó által nyújtott információkról és minden új típusú elektroberendezés feldolgozásáról, az elektromos hulladékkategóriákról, melyek alkalmasak újbóli használatra és az elektromos hulladék újbóli használatra való előkészítését végző személy alkalmasságáról, a nagyon kis méretű elektromos hulladék vagy fényforrásokból származó hulladék leadására szolgáló edényekről, a háztartási és nem háztartási elektromos hulladék példáit, a részleteket a használt elektroberendezések határokon átnyúló szállításáról, a kísérő okmányokról, a használt elektroberendezések teszteléséről és értékeléséről, beleértve a tesztelési eredményeket, azok tartalmát, elhelyezését és a felvétel megőrzését, az elektroberendezések tájékoztató jegyzékét,
l) a részleteket az elemek, az akkumulátorok és elemcsaládok grafikai jelöléséről, a részleteket a használt elemek és akkumulátorok feldolgozójának nyilvántartási és bejelentési kötelezettségeiről, a használt elemek és akkumulátorok feldolgozásának és reciklálásának követelményeit, a részleteket a használt elemek és akkumulátorok feldolgozása és reciklálása üzemi dokumentációjáról, a részleteket a reciklálási hatékonyság kimutatási módjáról a hulladékhasznosító létesítményekben más tagállamok területén és tagállamokon kívüli területeken, a használt elemek és akkumulátorok reciklálási hatékonyságának mértékét, a hulladék határokon átnyúló mozgatásának bejelentési kellékeit, az elektroberendezések tájékoztató jegyzékét, a 42. § 6. bek. értelmében hulladéknak nem tekinthető használt elemek és akkumulátorok határokon átnyúló szállításának részleteit,
m) az ismételten felhasználható betétdíjas italcsomagolások betétdíjának nagyságát és a betétdíjas italcsomagolások betétdíjának nagyságát, ha azok nem ismételten felhasználhatók, a csomagolások tulajdonságaival és összetételével kapcsolatos követelményeket, a részleteket a csomagolás anyagösszetételének jelöléséről, a részleteket a csomagolás betétdíjas csomagolásként való megjelöléséről, a részleteket az anyagáram kimutatásának módjáról, a részleteket a csomagolóanyag és csomagolásszerű anyag gyártói felelősségi szervezete piaci részesedési hányadának és a csomaglóanyagból és csomagolásszerű anyagból keletkező hulladék gyűjtési hányad kiszámításához,
n) a részleteket a régi gépjárműveket feldolgozó létesítményekkel és a régi gépjárműveket gyűjtő létesítményekkel szemben támasztott követelményekről, a részleteket a régi gépjárművek kezeléséről bontásuk során, a részleteket a régi gépjárműveket feldolgozó személy nyilvántartási és bejelentési kötelezettségeiről, a részleteket a hulladék gépjárműbontás üzemeltetési dokumentációjának vezetéséről, a részleteket a gépjármű-alkatrészek, a gépjárműben használt anyagok és felszerelések jelölésének módjáról és a jelölések jegyzékét, a reciklálási, a hulladék gépjármű újrahasznosítására és újbóli használatára támasztott követelményeket, az anyagok és alkatrészek 61. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jegyzékét, beleértve a megengedett legfelsőbb határértékeket a nehézfémtartalom szempontjából, a kivételek érvényesíthetőségének határidőit és azon eseteket, amikor ezeket az anyagokat és alkatrészeket a további feldolgozást megelőzően eltávolítják, beleértve a jelölésük módját is, a feldolgozásra átvett hulladék gépjárműről kiadott igazolás mintáját és a gépjármű nyilvántartásból történt kivonásáról szóló igazolás mintáját, a részleteket a gépjárműgyártó közzétételi és tájékoztatási kötelezettségéről, a részleteket a hulladék gépjármű feldolgozójának tájékoztatási kötelezettségéről [65. § 1. bek. p] pont], a részleteket a gépjármű nemlétezését kimondó határozat iránti kérvényről, a részleteket a gépjármű nemlétezését kimondó határozat iránti kérvény benyújtásakor a Környezetvédelmi Alapba befizetendő hozzájárulásról,
o) a részleteket a poliklórozott bifenilek közömbösítéséről, a megtisztított berendezések, létesítmények, anyagok és folyadékok poliklórozott bifeniltartalma megállapításának referencia-módszeréről, a poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezés tárolóhelyiségébe történő belépés jelzésmódjáról, az ilyen berendezések jelölési módjáról, a megtisztított berendezések jelölésének módjáról és a poliklórozott bifenilek – égetésen kívüli – ártalmatlanítási módszereinek műszaki követelményeiről, a poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezés birtoklását tartalmazó bejelentés módjáról és tartalmáról, a poliklórozott bifenilek 17. § (1) bekezdés i) pontja szerinti átvételét igazoló bizonylat mintáját,
p) a külön követelményeket a hulladékstátus végső állapotának meghatározására,
q) a barnamedve előfordulási helyének behatárolását, mely helyre vonatkozik a hulladék különleges módon történő bebiztosítása, valamint a bebiztosítás módjának részletei,
r) a regisztrált személyek jegyzéke vezetésének tartalmát, módját, valamint a 98. § szerinti regisztrációs kérvény tartalmának részleteit,
s) a részleteket a hulladékgazdálkodási állami hatóság határozatának vagy véleményének kiadását célzó kérvény tartalmáról,
t) a követelményeket a hulladék felületi tereprendezési célokra vonatkozó engedély kiadásáról, beleértve az e célra alkalmas hulladékokkal kapcsolatos részleteket,
u) az autorizációs kérvény tartalmának részleteit és mintáját, az autorizáció meghosszabbításához szükséges iratok részleteit, kellékeit és az autorizációt megszerző személyek nyilvántartásának vezetési módját és tartalmát,
v) a részleteket az autorizált feldolgozói tevékenység műszaki, anyagi és személyi bebiztosítottságáról, valamint a szakmai alkalmasságról való meggyőződés módjáról és tartalmáról, a szerződéses kapcsolatok rendszerének biztosítottságáról, az autorizációra szakmailag alkalmas személyek regisztere vezetésének tartalma és módja, az esetek, amikor a hulladékgazdálkodási állami hatóság határozatának vagy véleményének kiadása iránti kérvény vagy az autorizációs kérvény része vagy része lehet a szakvélemény a tervezett tevékenység hatásairól vagy a létesítmény környezeti hatásairól, a részleteket a jogosult személy kijelölési eljárásáról, a szakvélemény kellékeit, a részleteket a szakértői tevékenység ellátásának feltételeiről, a részleteket a jogosult személyek nyilvántartásának vezetéséről,
w) a részleteket a gyűjtőudvarok felszereltségéről, a háztartási hulladék osztályozott gyűjtésének részleteit, a községben szokásos gyűjtési költségek kiszámítását,
x) a részleteket a biológiailag lebomló hulladék kezeléséről, a részleteket a biológiailag lebomló kommunális hulladék elkülönített gyűjtésére vonatkozó tájékoztató kampányról,
y) az adatbejelentés feltételeit az informatikai rendszerbe, az informatikai rendszerből származó adatnyilvánosság mértékét,
z) a részleteket a hulladék határokon átnyúló mozgatásáról szóló jelentés kellékeiről,
aa) a vegyes háztartási hulladék elemzésének módszertani részleteit,
ab) a hulladék elektronikus nyilvántartásának részleteit,
ac) a megkülönböztetett termékek tartóssága, javíthatósága, újrafelhasználhatósága, reciklálhatósága és veszélyesanyag-tartalma beszámíthatóságának részleteit,
(4) A minisztérium az Európai Unió vonatkozásában a hulladékkezeléssel kapcsolatosan jelentéstevő hatóság, és az Európai Bizottságnak megküldi elsősorban
a) a (2) bekezdés r) pontja szerint vezetett nyilvántartás adatait,
b) az adatokat és jelentéseket az Európai Bizottság kérdőíve, iránymutatása vagy alapelvei szerint,
c) évente a Szlovák Köztársaságban elért adatokat a használt hordozható elemek és akkumulátorok visszagyűjtési mértékéről az előző naptári évben, valamint az ezen adatok beszerzésének módjáról, mégpedig a naptári év végétől számított 18 hónapon belül,
d) évente a Szlovák Köztársaságban elért adatokat a használt hordozható elemek és akkumulátorok visszagyűjtési hatékonyságáról és elért mértékéről.

106. §
Felügyelet
A felügyelet
a) a hulladékgazdálkodás állami felügyeleti hatósága (112. §),
b) bírságokat vet ki (117. §),
c) vitás esetekben dönt arról, hogy az adott árucikk a határon átnyúló szállításkor hulladéknak tekintendő-e,
d) jogosult a hulladék a határon átnyúló szállításkor ellenőrzést végezni külön jogszabályok58) szerint és a jelen törvény értelmében, fizikailag ellenőrizni a hulladékot, mintát venni a hulladékból és elemezni a mintákat, mégpedig a hulladék keletkezésének helyszínén, a bejelentőnél, a hulladék fogadójánál, a létesítményekben, a határátkelőkön és a Szlovák Köztársaság egész területén,
e) megfigyeli a gyanús elektroberendezések határokat átlépő mozgását és felszólít a 88. § (2) bek. szerinti iratok bemutatására,
f) jogosult a hajók 79.a § szerinti reciklálásának ellenőrzésére,
g) megfigyeli a 42. § 6. bek. szerint hulladéknak nem számító használt elemek és akkumulátorok határokon átnyúló szállítását és felszólít a 88.a § 2. bek. szerinti bizonylatok bemutatására.

107. §
A kerületi székhely járási hivatala
A kerületi székhely járási hivatala a hulladékgazdálkodási államigazgatási ügyek vonatkozásában
a) kidolgozza, kiadja, frissíti és közzéteszi a kerület programját és megvalósítja a program javaslatának társadalmi vitáját,
b) kérésre tájékoztat a hulladékhasznosító és -ártalmatlanító létesítmények létéről és helyéről a kerület területén,
c) kétség esetén dönt arról, hogy a dolog hulladék-e vagy sem, kivéve a 106. § c) pontja szerinti esetet,
d) jóváhagyja a poliklórozott bifenil tulajdonosának programját, ha meghaladja a járási hivatal körzetének területét,
e) véleményt mond a hulladékégető-mű vagy hulladékegyüttégető-mű létesítéséről és ezek változásairól a 99. § (1) bekezdés a) pontja szerint, valamint kiadja a 99. § 1. bek. b) pontjának negyedik alpontja szerinti tereprendezési eljárás engedélyezési dokumentációjának véleményezését,
f) véleményt mond a hulladékgazdálkodást érintő építkezésekről a 99. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha hatásukkal meghaladják a járási hivatal területi körzetét,
g) engedélyt ad veszélyes hulladék szállítására a járási hivatal területi körzetét meghaladó esetekben és engedélyezi a veszélyes hulladék szállítását a kerület területét meghaladó esetekben,
h) dönt a hulladék besorolásáról, ha a hulladékbirtokos nem tudja egyértelműen besorolni a Hulladékkatalógus szerint,
i) jogosult a hiba eltávolításáig megtiltani a tevékenységet
1. a hulladéktulajdonosnak, ha nem biztosította a hulladékhasznosítást vagy hulladékártalmatlanítást és ha ennek következtében súlyos környezetkárosítás következhetne be vagy komoly ökológiai hátrány keletkezne,141)
2. a hulladékkezelő létesítmény üzemeltetőjének, ha az nem teljesíti a jelen törvényben megszabott kötelességeit és ha ennek következtében súlyos környezetkárosítás következhetne be vagy komoly ökológiai hátrány keletkezne,
j) vezeti a veszélyes hulladékok kísérő fuvarleveleinek nyilvántartását a 26. § (2) bekezdés b) pontja szerint, valamint a nyilvántartást bejelentett a hulladékkeletkezésről és hulladékkezelésről a 14. § (1) bek. g) pontja szerint a mozgó berendezések esetében,
k) a hulladékgazdálkodás állami felügyeleti hatósága,
l) büntetéseket vet ki (117. §),
m) feladatul adja a hulladékhasznosító üzemeltetőjének vagy a hulladékártalmatlanító üzemeltetőjének rendkívüli esetekben a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását [17. § (1) bek. j) pont], nyilvántartást vezet a bejelentett adatokról a 17. § (1) bek. k) pontja szerint,
n) engedélyt ad ki hulladékhasznosításra vagy -ártalmatlanításra mobil berendezéssel [97. § (1) bek. h) pont],
o) véleményt mond a hulladék vámrendszeren belüli szabad áramoltásáról a Szlovák Köztársaságban berendezéssel [97. § (1) bek. d) pont],
p) engedélyt ad ki a hulladékhasznosításra vagy -ártalmatlanításra szolgáló mobil berendezés üzemeltetésére,
q) véleményezi a régiók területfejlesztési terveit (elvi építési engedélyeit),
r) engedélyt ad arra, hogy az anyag vagy a dolog mellékterméknek minősül, nem pedig hulladéknak,
s) engedélyt ad újbóli használatra való előkészítés végzésére,
t) másodfokú államigazgatási hatósági feladatokat lát el olyan ügyekben, melyekben az elsőfokú közigazgatási eljárást a járási hivatalok vagy a kerületi székhelyek járási hivatalai látják el,
u) engedélyt ad a hulladék feltöltéshez való felhasználására,
v) engedélyt ad kommunálishulladék-átrakó üzemeltetésére,
w) engedélyt ad kitermelt talaj tárolásara hulladéktulajdonosnak.

108. §
Járási hivatal
(1) A járási hivatal az állami hulladékgazdálkodási igazgatási ügyekben
a) az alapanyagokat a kerület programjának és a Szlovák Köztársaság programjának kidolgozásához,
b) igazolást ad ki a hulladéklerakó bezárásáról 97. § 13. bekezdése szerint, kötelező érvényű állásfoglalást ad ki a célirányos pénzügyi tartalék merítésére a 24. § 5. és 9. bekezdése szerint, ha ezt a lerakót engedélyezte, igazolást ad ki a lerakóhely bezárásáról a 97. § 14. bekezdése szerint,
c) végrehajtja a nyilvántartásba vételt és vezeti a regisztrált személyek jegyzékét a 98. § szerint,
d) jóváhagyja a poliklórozott bifenil tulajdonosának programját, ha a programok nem haladja meg a járási hivatal területi körzetét, valamint véleményezi a külön jogszabály szerinti142) bányászati hulladék kezelési tervét,
e) nyilvántartást vezet
1. a 14. § 1. bek. g) és a 17. § 1. bek. m) pontja szerinti bejelentésekről,
2. a nyilvántartólapokról a 19. § (1) bek. h) és a 21. § (3) bek. o) pontja szerint,
3. a hulladék higany kitárolásáról és átadásáról szóló bejegyzésekről a 21. § (3) bek. p) pontja szerint,
4. a veszélyes hulladékok kísérő fuvarleveleiről a 26. § (2) bek. b) pontja szerint,
5. a jelen törvény alapján kiadott határozatokról és
6. a kiadott véleményezésekről a 99. § szerint,
f) jóváhagyja a tervdokumentumokat a hulladéklerakó (19. §) és tárolóhely (21. §) bezárásra, rekultiválására és megfigyelésére,
g) határoz a veszélyes hulladék különválasztásának kötelezettségéről (25. § (3) bek.), 
h) lefolytatja az eljárást a 67. § (5)-(9) bekezdése szerint, dönt arról, hogy a gépjármű tulajdonjogát az állam kapja meg, meghatározza, hogy a gépjármű hulladék gépjármű-e és lefolytatja az eljárást a 68. § szerint,
i) a hulladékgazdálkodás állami felügyeleti hatósága (112. §),
j) büntetéseket vet ki (115., 117. §),
k) kérésre tájékoztatást ad a hulladékhasznosító és -ártalmatlanító létesítmények létéről és helyéről a járási hivatal körzetének területén,
l) megtárgyalja a szabálysértéseket (115. §),
m) közigazgatási eljárásban elsőfokon dönt a jelen törvény szerinti ügyekben és véleményez, kivéve az állami hulladékgazdálkodási hatóság más szerveihez tartozó ügyeket,
n) másodfokú államigazgatási hatósági feladatokat lát el azon ügyekben, melyekben az elsőfokú közigazgatási eljárást a község folytatja le, 
o) megfigyelést végez a 78. § (6) bekezdése szerint,
p) véleményezi a községek területfejlesztési terveit és övezetfejlesztési terveit,
q) biztosítja a 15. § (8)-(16) bekezdése szerinti eljárásokat,
r) dönt a tevékenység korlátozásáról vagy a hulladéklerakó vagy egy része üzemeltetésének leállításáról a 112. § 14. bek. értelmében,
s) határozatot ad ki a 114.a § 1. bek. szerint,
t) jóvátételi intézkedéseket rendel el a 114.b § 1. bek. szerint és biztosítja a jóvátételi intézkedések betartását a hulladéklerakó 114.b § 1. és 2. bek. szerinti bezárása céljából,
u) eljár és döntést hoz a 114.c § értelmében.
(2) A hulladékgazdálkodási államigazgatási feladatokat, melyek a jelen törvény szerint más állami hulladékgazdálkodási hatóság hatáskörébe nem tartoznak, a járási hivatalok látják el.

109. §
Község
A hulladékgazdálkodás államigazgatási ügyeiben a községek
a) tárgyalják meg a hulladékgazdálkodási szabálysértési ügyeket [115. § (3) bek. a) pont] és vetik ki a szabálysértési bírságokat [115. § (2) bek. a) pont],
b) a hulladékbirtokosnak tájékoztatást nyújt a község területén lévő hulladékkezelő létesítmény tevékenységéről és helyéről.

110. §
Szlovák Kereskedelmi Felügyelet
(1) A Szlovák Kereskedelmi Felügyelet a hulladékgazdálkodási államigazgatási ügyekben
a) állami felügyeletei hatóság a hulladékgazdálkodásban (112. §) a 34. § (1) bek. a)-d) pontja, a 43. § (1) bek., a 45. § (1) bek. a)-d) pontja, a 45. § 45 (2) bek., az 53. §, az 54. § (1) bek. a)-c) pontja és az (5) bek., az 55. és 56. §, a 61. § (1) bek. a)-c) és h) pontja, a 79. § (8) bek., a 79. § (10) bek. a) és b) pontja, a 79. § (21) bek. d) pontja szerinti kötelességek teljesítésének terén, amennyiben poliklórozott bifenil-tartalmú berendezésekről van szó, melyek nem hulladékok a jelen törvény szabályai szerint és amelyek elektromosáram-szolgáltató rendszerek részét képezik vagy fogyasztói csatlakozóberendezés részei,143)
b) bírságokat vet ki (117. §) az a) pont szerinti kötelességek megsértéséért,
c) az a) pont szerinti létesítményekben megfigyeli a poliklórozott bifenilek mennyiségét, melyeket a tulajdonosuk jelentett be a 79. § (8) és (10) bekezdése szerint, és a mennyiségről megállapított adatokat továbbítja a járási hivatalnak.
(2) A Szlovák Kereskedelmi Felügyelet ellenőrei az állami felügyelet ellátása során jogosultak
a) belépni a raktárakba és kereskedelmi helyiségekbe,
b) mintát venni a berendezésekből és termékekből vizsgálatok elvégzése céljából,
c) elkérni a berendezések és termékek kísérőleveleit,
d) ellenőrizni a forgalomba hozott berendezések és termékek jelölését,
e) figyelmeztetni a gyártókat a megállapított hiányosságokra és kötelezni őket ezek kiküszöbölésére a megadott határidőn belül,
f) megállítani a szállítást vagy megtiltani a berendezések és termékek árusítását és használatát, ha azok nem felelnek meg a jelen törvény rendelkezéseinek,
g) elrendelni a villamos berendezés vagy termék kivonását a forgalomból, ha bebizonyosodik, hogy nem felel meg a jelen törvény rendelkezéseinek.

111. §
Adóügyi, illetékügyi és vámügyi államigazgatási hatóságok
(1) A hulladék határon átnyúló közúti fuvarozása során a Pénzügyi Igazgatóság Nyomozóhivatala ellenőrzi, hogy
a) a hulladék rendelkezik a külön jogszabály szerinti58) iratokkal,
b) a szállított áru, mely nem rendelkezik a külön jogszabály szerint58) megkövetelt kísérő iratokkal, nem minősül hulladéknak,
c) a hulladék határon átnyúló szállítása nem ellentétes a külön jogszabályokkal,58)
d) a szállított hulladék megfelel a kísérő iratokban feltüntetett tényeknek,
e) a szállított gyanús elektroberendezés nem hulladék-e, és felszólít a 88. § (2) bek. szerinti bizonylatok bemutatására,
f) a szállított, a 42. § 6. bek. szerint hulladéknak nem számító használt elemek és akkumulátorok a 42. § 6. bek. értelmében nem használt elemek és akkumulátorok és felszólít a 88.a § 2. bek. szerinti bizonylatok bemutatására.
(2) Ellenőrzéskor a vámhivatal és a Pénzügyi Igazgatóság Nyomozóhivatala jogosult megállítani a gépjárműveket, elrendelni a gépjármű megfelelő helyre történő félreállítását, ellenőrizni az iratokat és a szállított hulladékot, valamint fotódokumentációt készíteni.
(3) Ha a vámhivatal vagy a Pénzügyi Igazgatóság Nyomozóhivatala megállapítja, hogy a hulladék határon átnyúló szállítása törvénytelen szállításnak minősül a külön jogszabályok szerint,144) vagy hogy a hulladék határon átnyúló szállítása az engedéllyel ellentétesen történik, szóban elrendeli a szállítás megszakítását és ideiglenesen félreállítja a gépjárművet.
(4) Ha a vámhivatal vagy a Pénzügyi Igazgatóság Nyomozóhivatala megállapítja a külön jogszabályok57) megsértését a hulladék határon átnyúló szállítása során, telefonon vagy elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a minisztériumot vagy a felügyeletet. A minisztérium vagy a felügyelet a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt a további eljárásról, közben meghatározhatja a fuvarozó számára a gépjármű félreállításának a helyét arra az időre, míg megtörténik a hulladék visszavétele, hasznosítása vagy ártalmatlanítása a külön jogszabály szerint.145)
(5) A szállítás ideiglenes megszakításának és a gépjármű (3) bekezdés szerinti ideiglenes félreállításának, a (4) bekezdés szerinti helyre való elvitelének, a gépjármű parkoltatásának és a hulladék esetleges átrakásának, tárolásának vagy másfajta mozgatásának költségei a fuvarozót terhelik. A minisztérium, a felügyelet és a vámhivatal vagy a Pénzügyi Igazgatóság Nyomozóhivatala nem felel a fuvarozónak okozott kárért, mely annak a gépjármű (3) és (4) bekezdés szerinti félreállításának elrendelése következtében keletkezett.

112. §
Állami felügyelet a hulladékgazdálkodásban
(1) Az állami felügyelet a hulladékgazdálkodásban (a továbbiakban csak „állami felügyelet”) a kötelességbetartás felügyelete a jogi személyek és természetes személy-vállalkozók (a továbbiakban csak „ellenőrzött személyek”) által, a jelen törvény rendelkezései, a végrehajtásukra kiadott általános érvényű jogszabályok szerint, valamint a jelen törvény alapján kiadott határozatokból fakadó kötelességek terén. Az állami felügyeletet azon személyeknél, akiknek/amelyeknek engedélyt (97. §) vagy autorizációt (89. §) adtak ki, legalább négyévente egyszer végrehajtják. 
(2) Ha az állami felügyeleti hatóság megállapítja, hogy az ellenőrzött személy megsértette a jelen törvényben megszabott, a végrehajtásukra kiadott általános érvényű jogszabályok szerinti, vagy a jelen törvény alapján kiadott határozatokból fakadó kötelességeit, bírságot vet ki rá a 117. § értelmében. Ha az állami felügyeleti hatóság olyan tényeket állapít meg, melyek arra utalnak, hogy bűncselekmény történt, külön jogszabály értelmében31) bejelentést tesz.
(3) Az állami felügyeleti hatóságnak jogában áll jóvátételi intézkedést kivetni arra, aki titán-dioxid–hulladékot ártalmatlanít a 2. sz. melléklet D15, D1 vagy D3 jelzésű tevékenységével, amennyiben
a) a megfigyelési eredmények bebizonyítják, hogy nem teljesültek az engedélyben a 97. § (1) bekezdés m) pontja szerint megszabott feltételek,
b) a heveny mérgezési tesztek eredménye bebizonyítja, hogy túllépték a megadott határértékeket [105. § (3) bek. d) pont],
c) a megfigyelési eredmények a helyzet romlását tárták fel a megfigyelt területen,
d) a D15-ös tevékenységgel történő ártalmatlanítás, a hulladéklerakón D1-es és D3-as tevékenységgel történő elhelyezés – a 2. sz. melléklet értelmében – az üdülési tevékenységekre, a nyersanyag-bányászatra, a növény- és állatvilágra, a különleges tudományos értékkel bíró lokalitásokra, helyekre és területekre, illetve az érintett terület jogszerű kihasználására káros következményekkel járt. 
(4) Az állami felügyeletet ellátó személynek feladati teljesítése során jogában áll
a) az ellenőrzött személy megbízottja kíséretében és összhangban az ellenőrzött személy munkahelyein és területein hatályos munkabiztonsági és egészségvédelmi utasításokkal szabadon és bármikor belépni a telkekre, az üzemcsarnokokba, építményekbe és az ellenőrzött személy más területeire; ha az ellenőrzött személy nem biztosítja haladéktalanul a az állami felügyeletet ellátó személynek a megbízott jelenlétét, az állami felügyeletet ellátó személy jogosult szabadon és bármikor belépni a telkekre, az üzemcsarnokokba, az építményekbe, a létesítményekbe és az ellenőrzött személy más területeire a rendőri szervek kíséretében,
b) kérni az ellenőrzött személy kilétének azonosítását, az alkalmazottjai vagy azon személyek kilétének azonosítását, akik a nevében eljárnak,
c) kérni az üzemeltetési nyilvántartás és az ellenőrzött személy okmányainak bemutatását, betekinteni ezekbe és másolatot kérni róluk,
d) végrehajtani a szükséges vizsgálatokat, beleértve a mintavételt, fotó- és videódokumentáció készítését, valamint kérni az ellenőrzés végrehajtásához szükséges adatokat és magyarázatokat.
(5) Az állami felügyeletet ellátó személy szolgálati igazolvánnyal igazolja magát, kérésre lehetővé teszi ennek megtekintését. Az ellenőrző szerv vezetőjének vagy az általa külön jogszabály szerint145a) meghatalmazott képviselőnek az állami ellenőrzés jelen törvény szerinti végrehajtásához nincs szüksége megbízásra.
(6) Az ellenőrzött személy köteles
a) eltűrni az állami ellenőrzés végrehajtását,
b) az állami felügyeletet végző személynek és a meghívott személyeknek lehetővé tenni a belépést a telkeire, az üzemcsarnokaiba, építményeibe, létesítményeibe és más térségeibe,
c) igazolni a kilétét, az alkalmazottai és a nevében eljáró személyek kilétét,
d) bemutatni üzemeltetési nyilvántartásának és okmányainak eredeti példányát, lehetővé tenni a betekintést ezekbe, másolatot készíteni és bemutatni róluk,
e) lehetővé tenni a szükséges vizsgálatok elvégzését, beleértve a mintavételt, fotó- és videódokumentáció készítését, valamint rendelkezésre bocsátani a szükséges írásos anyagokat, magyarázatokat és valós és teljes tájékoztatást adni a hulladékgazdálkodással kapcsolatosan, illetve a megkülönböztetett termék gyártójának kötelességteljesítésével kapcsolatosan,
f) haladéktalanul biztosítani az állami felügyeletet ellátó személynek a megbízott jelenlétét.
(7) A Rendőri Testület szerve az állami felügyeletet végrehajtó személy kérésére együttműködést és védelmet nyújt az állami ellenőrzés végzése során. Az együttműködés és védelem akkor kérhető, ha megalapozottan feltételezhető az állami felügyeletet ellátó személy életének vagy egészségének veszélyeztetése vagy az állami ellenőrzés meghiúsítása, vagy ha veszélybe kerül az állami felügyelet ellátó személy élete vagy egészsége, vagy meghiúsítják az állami ellenőrzést.
(8) Az állami ellenőrzés során külön jogszabályok146) szerint kell eljárni, amennyiben az (1)-(7) bekezdések másként nem rendelkeznek. A külön jogszabály24) előírásait a (4)-(6) bekezdés rendelkezései nem befolyásolják.
(9) Annak a napnak, amelyen az állami felügyeleti hatóság tudomást szerzett a jelen törvény szerinti kötelességek megszegéséről, az ellenőrzési jegyzőkönyv147) megvitatásának a napja tekintendő.
(10) Ha az állami felügyeleti hatóság bírságot szab ki az elem vagy akkumulátor gyártójára 27. § (4) bek. a) pontja, 27. § (5) és (6) bek., 27. § (12) bek. b) pontja vagy 30. § (1) – (4) bek. szerinti kötelessége megszegése miatt, a bírság kiszabásáról szóló határozatában egyidejűleg intézkedéseket is megszab a jogellenes tevékenység megszüntetésére, elsősorban jóvátételi intézkedéseket, melyekben az állami felügyeleti hatóság kötelességül rendeli a kötelezettnek, hogy megtérítse a használt elemek és akkumulátorok hulladékárama Koordinációs Központjának az elem- és akkumulátorgyártók megkülönböztetett kötelességei teljesítésére fordított költségeket.
(11) Az elem- és akkumulátorgyártók megkülönböztetett kötelességei teljesítésére fordított költségek (10) bek. szerinti meghatározásakor az állami felügyeleti hatóság a minisztérium által meghatározott összegű tarifákat használja.
(12) A (10) és (11) bekezdés szerinti költségeket a használt elemek és akkumulátorok hulladékárama Koordinációs Központjának utalják át.
(13) Az az állami felügyeleti hatóság a használt elemek és akkumulátorok hulladékárama Koordinációs Központjának tájékoztatást ad az elem- és akkumulátorgyártók ellen a 27. § (4) bek. a) pontja, 27. § (5) és (6) bek., 27. § (12) bek. b) pontja vagy 30. § (1) – (4) bek. szerinti kötelességeik megszegése miatt lefolytatott, lezárt közigazgatási jogsértésekről.
(14) Ha a hulladéklerakó üzemeltetője nem hozta létre a célirányos pénzügyi tartalékot a törvényben meghatározott nagyságban, az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság dönthet a tevékenység korlátozásáról vagy a hulladéklerakó vagy egy része üzemeltetésének leállításáról.
(15) Az állami felügyeleti hatóság és a rendőri testület nem visel felelősséget az ellenőrzött személynek okozott kárért, ha az a területre, az üzemcsarnokba, építményekbe, létesítményekbe és más, a 4. bek. a) pontja szerinti helyiségekbe való jogos belépés végrehajtása során keletkezett az ellenőrzött személy együttműködés-elmulasztása mellett.

113. §
Eljárásrend
(1) Ha a jelen törvény nem rendelkezik kimondottan másként, a jelen törvény szerinti eljárásokra a közigazgatási eljárásról szóló általános érvényű jogszabály148) vonatkozik.
(2) A közigazgatási eljárásról szóló általános érvényű jogszabályok, leszámítva a helyi illetékességet, nem vonatkoznak
a) a Szlovák Köztársaság programjának, a kerület programjának kiadására a 9. § szerint,
b) a 97. § 13., 14. bek. és a 24. § 5. és 9. bekezdése szerinti igazolások kiadására,
c) a 98. § szerinti nyilvántartásba vételre, 
d) a 15. § (5) bekezdése és a 99. § szerint kiadott véleményre,
e) a 114.a § 1. bek. szerinti határozatra,
f) a jelen törvény hetedik része szerinti eljárásokra,
g) a 106. § c) pontja szerinti döntéshozatalra,
h) a 95., 96., 100 – 102. §-ok szerinti eljárásokra,
i) a megkülönböztetett termék gyártójának bejegyzési, módosítási vagy törlési eljárására a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába a 30. § szerint,
j) a gépjármű megsemmisüléséről szóló eljárásra a 68. § szerint,
k) a kétes esetekben arról lefolytatott döntési eljárásra, hogy az adott termék csomagolás-e vagy sem [105. § (2) bek. x) pont],
l) a 111. § (4) bekezdése szerinti döntéshozatalra,
m) a 24. § 5. bek. szerint, a pénzügyi céltartalékkal való rendelkezés mértékéről kiadott írásos igazolásra,
n) a koordinációs központ 31. § (2) bek. szerinti létrehozási kötelességének kiszabására,
o) a Koordinációs Központok Nyilvántartójába való, 94.a § szerinti bejegyzésre és a Koordinációs Központok Nyilvántartójából való, 94.b § szerinti törlésre,
p) a 97. § 1. bek. x) pontja szerinti eljárásra,
q) a 114.c § szerinti eljárásra és határozatra, kivéve a határozat kézbesítését.148a)
(3) A hulladék rendkívüli esetekben történő megsemmisítéséről a 17. § (1) bekezdés j) pontja szerint kiadott határozat elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatása.
(4) A 97. § (1) bek. a), c), d), j) – n), p) – w) pontja szerinti eljárásnak mindig résztvevője a község is, melynek területén a tevékenységet végzik vagy végezni kívánják, vagy amelynek a területén a létesítmény van vagy ahová elhelyezni tervezik.
(5) A jóvátételi vagy bírságolási eljárást az állami hulladékgazdálkodási hatóság azon szerve folytatja le, amely elsőként elindította az eljárást. Ha egyidejűleg két vagy több állami hulladékgazdálkodási hatóság indít eljárást és nem állapodnak meg, hogy melyik fejezi be azt, az eljárás befejezésére a legközelebb fekvő magasabb szintű közös államigazgatási hulladékgazdálkodási hatóság illetékes; ha azonban az egyik szerv a felügyelet, az eljárást a felügyelet fejezi be; ha ezen szervek egyike vagy közülük több járási hivatal és kerületi székhely járási hivatala, az eljárást a kerületi székhely járási hivatala viszi végig.
(6) A helyileg illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságot hulladékszállítás esetén a hulladék célállomása szerint határozzák meg.
(7) A helyileg illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságot a hulladék mobil berendezéssel való hasznosításának vagy ártalmatlanításának engedélyezésére a 97. § (1) bekezdés h) pontja szerint annak alapján határozzák meg,
a) hogy hol székel a vállalkozó, amennyiben jogi személyről van szó, vagy
b) hogy hol van a vállalkozás helyszíne, amennyiben természetes személy-vállalkozóról van szó.
(8) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság szerveihez benyújtott határozat vagy vélemény kiadása iránti kérvényekből világosan ki kell tűnnie, ki a benyújtójuk, milyen, a hulladékgazdálkodás körébe tartozó hulladékokat vagy tevékenységeket érint, és milyen megoldásokat javasol. 
(9) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság szerve, mely illetékes a 97. § (1) bekezdés a), c)-g), j) és o) pontja szerinti engedély kiadására, a 97. § (12) bek. szerinti igazolás kiadására, a 99. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti véleményezésre és a 108. § b) pontja szerinti igazolás kiadására, az integrált engedélyezési rendszerben123) érintett hatóságnak számít.
(10) A minisztérium az autorizációs eljárást leállítja a megkülönböztetett hulladékáram való egyéni kezelésének engedélyezése ügyében, ha a megkülönböztetett termék gyártója igazolást nyújtott be a 30. § (2) bekezdése értelmében és egyidejűleg nem vonta vissza ezt az autorizációs kérvényt.
(11) Ismételten az kérheti az engedélyt a 97. § (1) bekezdés d) pontja szerint fémhulladékot gyűjtő létesítmény üzemeltetésére, akinek ezt az engedélyét megszüntették, leghamarabb három év elteltével attól a naptól számítva, amikor az előző beleegyezést megszüntették.
(12) A gyártói felelősségi szervezetek 28. § (9) bek. a), b), e) és i) pontja szerinti jelentésére, a harmadik személyek 44. § (12) bek. b) és f) pontja szerinti jelentésére és az információs rendszer 103. § (9) bek. b) pontja szerinti nem nyilvános részének adataira nem vonatkozik a különleges jogszabály148aa) szerinti nyilvánosságra hozatali kötelesség.

114. §
A határozat érvényességének módosítása, megszüntetése, és hatályvesztése
(1) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság szerve saját kezdeményezésre vagy az eljárás résztvevőjének indítványára a kiadott határozatot
a) megváltoztathatja, ha
1. azt a környezetvédelmi, emberi életvédelmi vagy egészségvédelmi követelmények vagy más társadalmi érdekek megkövetelik,
2. változás következik be a határozat kiadása szempontjából döntő fontosságú tényekben,
3. nem tartják be a határozatban megszabott feltételeket,
b) megsemmisítheti
1. az a) pontban feltüntetett esetekben, amennyiben komoly ökológiai ártalmak vagy más komoly károk következtek be vagy fenyegetnek,
2. amennyiben a használt műszaki berendezések nem képesek biztosítani az általános érvényű jogszabályban vagy műszaki szabványokban előírt környezetvédelmi feltételeket,
3. ha a jogosult komoly ok nélkül az engedélyt több mint egy éven keresztül nem használja ki,
4. ha a kötelezett személy nem teljesíti a rá kirótt jóvátételi intézkedéseket és a tevékenység folytatása közvetlen életveszélyt vagy az egészség veszélyeztetését jelenti az emberek és állatok esetében, vagy komoly ökológiai ártalmak vagy más komoly károk bekövetkezésének lehetősége fenyeget,
5. ha a hulladéklerakó üzemeltetője, akire bírságot szabtak ki a 117. § (5) bekezdése szerint, nem utalja át a célirányos pénzügyi tartalékot teljes összegben a jóvátételi intézkedésben meghatározott póthatáridőben a 116. § (3) bekezdése szerint, vagy ismételten nem utalja át a célirányos pénzügyi tartalék éves összegét határidőn belül a 24. § (4) bekezdése szerint.
(2) Az eljárás (1) bekezdés értelmében keletkezett költségeit az eljárás résztvevője fizeti, kivéve azt az esetet, amikor a döntő tény változása rajta kívülálló okokból következik be; ilyen esetben a költségeket az viseli, aki a döntő tény változását előidézte. Ha az eljárásnak több résztvevője van, a költségeket az viseli, aki közülük a döntő tény változását előidézte.
(3) A jelen törvény értelmében kiadott határozat érvényét veszti
a) az időtartam lejártával, melyre kiadták,
b) a létesítmény megszűnésével, melynek tevékenységére kiadták,
c) a tevékenység befejezésével, melyre kiadták.
(4) Ha az állami hulladékgazdálkodási hatóság határozatában másként nem rendelkezett és ha nem mobil berendezésről van szó, a létesítmény üzemeltetésére kiadott határozatból fakadó jogok és kötelességek átszállnak az ezen berendezés új üzemeltetőjére, amennyiben ez a létesítmény továbbra is ugyanarra a tevékenységre szolgál, amelyre a határozat kiadásra került. Az új üzemeltető köteles jelenteni az állami hulladékgazdálkodási hatóságnak, hogy az üzemeltető megváltozott, mégpedig a változás napjától számított 30 napon belül.

Hulladéklerakókra vonatkozó különleges előírások

114.a §
(1) Ha hulladéklerakó üzemeltetőjének hulladéklerakót vagy annak egy részét érintő bezárási kötelességéről, vagy annak rekultivácójáról van szó a 19. § 1. bek. d) pontja szerint, az állami hulladékgazdálkodási hatóság építési eljárási célból határozatot adhat ki a tulajdonjog igazolása alóli, vagy más, a telekkel kapcsolatos jogviszony igazolása alóli felmentésről azon telek vonatkozásában, melyen a hulladéklerakó vagy egy része bezárásával kapcsolatos építkezés vagy a rekultiváció megvalósul, amennyiben
a) a hulladéklerakó vagy egy része be nem zárása vagy a rekultiváció elmulasztása azzal fenyeget, hogy
1. súlyosan károsul az emberek egészsége,
2. súlyosan károsul a környezet,
3. jelentős anyagi kár keletkezik vagy
b) a hulladéklerakó nem felel meg a végrehajtó utasításban [105. § 3. bek. f) pont] a hulladéklerakókra előírt feltételeknek
1. a hulladéklerakó megépítése – építéstechnikai követelményei vonatkozásában,
2. a hulladéklerakó szigetelése vonatkozásában,
3. a szivárgó folyadékok és depóniagázok (hulladéklerakó-gázok) vonatkozásában,
4. a hulladéklerakó bezárását követő ellenőrzési és megfigyelő eljárásoknak a bezárás utáni utógondoskodási időszakban.
(2) Az 1. bekezdés szerinti határozat tartalmazza
a) az érintett eljárás rövid azonosító jellemzését,
b) a hulladéklerakó üzemeltetőjének azonosító adatait és az építő adatait, amennyiben az a hulladéklerakó üzemeltetőjétől eltérő személy,
c) a telkek megjelölését, amelyekre a határozat vonatkozik, valamint a hozzájuk kötődő tulajdonviszonyokat, mégpedig a telekkönyvi nyilvántartási adatok szerint,
d) a telektulajdonosok jegyzékét,
e) a telkek és építmények helyrajzi térképét,
f) az indoklást, melyben feltüntetik a tényeket, melyek igazolják az 1. bekezdés a) vagy b) pontja szerinti feltételek teljesülését,
g) a telektulajdonos tájékoztatását a 19.a § szerinti egyszeri arányos kárpótláshoz való joguk érvényesítési lehetőségéről.
(3) Az 1. bekezdés szerinti határozat alapdokumentum a földhasználati jog korlátozása miatti, 19.a § szerinti egyszeri arányos kárpótláshoz való jog érvényesítési lehetőségének kihasználásában.
(4) Az 1. bekezdés szerinti határozatot kézbesítik a hulladéklerakó üzemeltetőjének, az építkezőnek, amennyiben az a hulladéklerakó üzemeltetőjétől eltérő személy, a telektulajdonosoknak, és az a kézbesítés napján emelkedik jogerőre. Ha a telektulajdonosok lakhelye ismeretlen vagy ha a számuk meghaladja a 20-at, a határozatot nyilvános hirdetmény útján kézbesítik.

114.b §
(1) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság elrendelheti a 97. § 1. bek. j) pontja szerinti engedélykérelmi kötelezettségét elmulasztó hulladéklerakó üzemeltetőjének, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a hulladéklerakó vagy annak egy része bezárásához vagy a rekultiváció végrehajtására az általa megszabott határidőben. Ha a hulladéklerakó üzemeltetője nem hajtotta végre az első mondatban szereplő tevékenységeket a megszabott határidőben, az állami hulladékgazdálkodási hatóság jogi személy vagy építésügyi jogosítványokkal rendelkező természetes személy útján biztosíthatja ezen feladatok végrehajtását és a hulladéklerakó vagy annak egy része bezárásához vagy a rekultiváció végrehajtásához szükséges munkák elvégzését a hulladéklerakó üzemeltetőjének költségeire is.
(2) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság jogi személy vagy építésügyi jogosítványokkal rendelkező természetes személy útján biztosíthatja ezen feladatok végrehajtását és a hulladéklerakó vagy annak egy része bezárásához vagy a rekultiváció végrehajtásához szükséges munkák elvégzését a hulladéklerakó üzemeltetőjének költségeire is, ha a hulladéklerakó üzemeltetője nem hajtotta végre az összes szükséges munkát a 97. § 1. bek j) pontja szerinti engedélyben megszabott határidőben.
(3) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság, mely biztosítja az 1. és 2. bekezdés szerinti feladatok és munkák elvégzését, jogosult a célirányos pénzügyi tartalékalap eszközeinek felhasználására; ezen eszközök felhasználására a 24. § 5. bek. rendelkezései arányos mértékben vonatkoznak.
(4) A hulladéklerakó üzemeltetőjének az 1. és 2. bekezdés szerinti költségeibe nem számítanak bele a célirányos pénzügyi tartalékalap 3. bekezdés szerint felhasznált eszközei.

114.c §
(1) A 2001. június 30-áig üzembe helyezett hulladéklerakó vagy annak egy része üzemeltetője, melyre vonatkozott a 2015. december 31-éig hatályos jogszabály a hulladéklerakó rendezési tervének kötelező benyújtásáról, köteles az állami hulladékgazdálkodási hatóságnak vagy felügyeletnek külön jogszabályi rendelkezés148b) értelmében 2012. január 1-jéig benyújtani
a) a 2. bekezdés szerinti dokumentumokat, melyek bizonyítják a hulladéklerakó egy része önálló üzemeltetésének lehetőségét és amelynek üzemeltetési határozatba foglalt érvényességi ideje nem járt le a 97. § 1. bek. a) pontja vagy külön jogszabály148c) értelmében, amennyiben a hulladéklerakó azon része, melyre a hulladéklerakó rendezési tervének kötelező benyújtása vonatkozott, nem felel meg a hulladéklerakókra vonatkozó, 2. bekezdés a) pontja szerinti követelményeknek,
b) a bizonylatokat, melyek igazolják, hogy megtörtént minden intézkedés a hulladéklerakókra vonatkozó, 2. bekezdés a) pontja szerinti követelmények céljából a hulladéklerakó azon részén, melyre a hulladéklerakó rendezési tervének kötelező benyújtása vonatkozott, vagy
c) a kérvényt a 97. § 1. bek. j) pontja szerinti engedély megadására vagy engedélyre külön jogszabály148d) szerint a hulladéklerakó összes részére, melyre ilyen engedélyt még nem adtak ki.
(2) A hulladéklerakó egy része önálló üzemeltetésének lehetőségét az 1. bek. a) pontja szerint igazoló okiratnak számít az építkezési tervrajz vagy más bizonylat, mely igazolja az ezen rész leválaszthatóságát üzemeltethetőség szempontjából műszaki és fizikai összekapcsolás nélkül
a) a hulladéklerakó azon részével, melyre vonatkozott a hulladéklerakó rendezési tervének kötelező benyújtása, és nem felel meg a hulladéklerakókra vonatkozó, [105. § 3. bek. f) pont] a végrehajtó rendeletben előírt követelményeknek
1. a hulladéklerakó megépítése (műszaki-építési követelmények) vonatkozásában,
2. a hulladéklerakó szigetelése vonatkozásában,
3. a szivárgó folyadékok elvezetése és felfogása, valamint a depóniagázok felfogása vonatkozásában,
4. a hulladéklerakó bezárást követő kezelési ideje alatti ellenőrzési és megfigyelési eljárások vonatkozásában,
b) a hulladéklerakó más részével, mely műszakilag és fizikailag nem választható le az a) pont szerinti részről.
(3) Az 1. bekezdés a) pontja szerint előterjesztett bizonylatoknak a hulladéklerakó 2. bekezdés a) és b) pontjában feltüntetett részeinek vonatkozásában igazolniuk kell a végrehajtó rendeletbe [105. § 3. bek. f) pont] foglalt követelmények teljesülését a hulladéklerakó bezárást követő kezelési ideje alatti ellenőrzési és megfigyelési eljárások vonatkozásában.
(4) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság vagy a felügyelet külön jogszabály értelmében az 1. bekezdés a) pontja szerinti bizonylatok beérkezésének napjától számított 90 napon belül helyszíni szemlén vizsgálja ki és győződik meg a hulladéklerakó részének önálló üzemeltethetőségéről a 2. és 3. bekezdésbe foglalt követelmények szempontjából. Ha az állami hulladékgazdálkodási hatóságnak kételyei vannak a hulladéklerakó része az 1. bekezdés a) pontja szerinti önálló üzemeltetéségének megvalósíthatóságáról, felkérheti az építésügyi hatóságot vélemény kiadására, és erről értesíti a hulladéklerakó üzemeltetőjét; az építésügyi hatóság felszólításától kezdődő időszak nem számít bele az első mondat szerinti időszakba.
(5)   Az állami hulladékgazdálkodási hatóság vagy a felügyelet külön jogszabály értelmében az 1. bekezdés b) pontja szerinti bizonylatok beérkezésének napjától számított 30 napon belül ellenőrzi, hogy ezek a bizonylatok igazolják-e az 1. bek. b) pontja szerinti intézkedések elvégzését és helyszíni szemlét tart.
(6) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság vagy a felügyelet külön jogszabály értelmében felszólítja a hulladéklerakó üzemeltetőjét, hogy a hulladéklerakó részére vonatkozó felszólítás átvételétől számított 60 napon belül nyújtsa be az engedélyezési kérelmet az 1. bekezdés a) pontja szerint a 97. § 1. bek. a) pontja szerinti vagy külön jogszabály148e) szerinti üzemeltetésre vonatkozóan, amennyiben a bizonylatok átvizsgálása és a 4. bekezdés szerinti helyszíni szemle után olyan következtésre jutott, hogy teljesültek a feltételek a hulladéklerakó ezen részének önálló üzemeltetésére.
(7) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság vagy a felügyelet külön jogszabály értelmében végleges határozatot ad ki a hulladéklerakó üzemeltetésének folytatásáról, ha az 5. bekezdés szerinti ellenőrzés nyomán olyan következtetésre jutott, hogy az előterjesztett bizonylatok igazolják az 1. bekezdés b) pontja szerinti intézkedések megvalósítását.
(8) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság vagy a felügyelet külön jogszabály értelmében végleges határozatot ad ki a hulladéklerakó üzemeltetésének befejezéséről
a) a hulladéklerakó egészének vonatkozásában, ha
1. a hulladéklerakó üzemeltetője az 1. bekezdés szerinti határidőben nem terjesztette elő az 1. bekezdés a) vagy b) pontja szerinti bizonylatokat vagy nem nyújtott be kérvényt az 1. bekezdés c) pontja szerint,
2. a hulladéklerakó üzemeltetője kérvény nyújtott be az 1. bekezdés c) pontja szerint,
3. a bizonylatok átvizsgálása és a 4. bekezdés szerinti helyszíni szemle után olyan következtetésre jutott, hogy nem teljesültek a hulladéklerakó részének önálló üzemeltetéséhez szükséges feltételek az 1. bekezdés a) pontja szerint,
4. a hulladéklerakó üzemeltetője nem nyújtott be kérelmet a hulladéklerakó részére vonatkozóan az 1. bekezdés a) pontja értelmében a 6. bekezdés szerinti határidőben, vagy
5. a bizonylatok átvizsgálása és az 5. bek. szerinti helyszíni szemle után olyan következtetésre jutott, hogy nem teljesültek a hulladéklerakóval kapcsolatos követelmények az 1. bekezdés b) pontja szerint,
b) a hulladéklerakó azon részeinek üzemeltetése vonatkozásában a 2. bek. a) és b) pontja szerint, melyekre nem adott ki engedélyt a 97. § 1. bekezdés j) pontja vagy külön jogszabály148d) szerint, amennyiben a hulladéklerakó üzemeltetője kérvényt nyújtott be a 6. bekezdés értelmében.
(9) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság vagy a felügyelet külön jogszabály értelmében határozatot ad ki
a) a 7. bekezdés értelmében az 5. bekezdés szerinti határidő leteltét követő 30 napon belül,
b) a 8. bekezdés a) pontja értelmében az 1. bekezdés szerinti határidő leteltét követő 30 napon belül,
c) a 8. bekezdés a) pontjának első alpontja értelmében az 1. bekezdés c) pontja szerinti kérvény benyújtása napjától számított 30 napon belül,
d) a 8. bekezdés a) pontjának harmadik alpontja értelmében a 4. bekezdés szerinti határidő leteltét követő 30 napon belül,
e) a 8. bekezdés a) pontjának negyedik alpontja értelmében a 6. bekezdés szerinti felszólításban kijelölt határidő hiábavaló leteltének napjától számított 30 napon belül,
f) a 8. bekezdés a) pontjának ötödik alpontja értelmében 30 napon belül az 5. bekezdés szerinti határidő lejáratát követően,
g) a 8. bekezdés b) pontja szerint a 6. bekezdés szerinti kérvény benyújtásának napjától számított 15 napon belül.
(10) A 7. vagy 8. bekezdés szerinti határozatok indoklásában feltűntetik a tényeket és megfontolásokat, melyek a döntést megalapozták, valamint hogy milyen megfontolások vezették a hatóságot a határozat kiadásához szükséges feltételek teljesülésének megítélése során.
(11) A határozat a hulladékrakó üzemeltetőjének történt kézbesítés napján emelkedik jogerőre.
(12) A hulladéklerakó üzemeltetője köteles a hulladéklerakó minden olyan részének vonatkozásában, melyre nem kapott engedélyt a 97. § 1. bek. j) pontja vagy külön jogszabály148d) szerint és érintve van a 8. bekezdés a) pontja harmadik–ötödik alpontja szerinti végleges határozattal, és azon részek vonatkozásában, melyeket a 8. bekezdés b) pontja szerinti végleges határozat érint, kérvényt benyújtani az engedély kiadására az ezen határozat jogerőre emelkedése napjától számított 60 napon belül.
(13) A hulladéklerakó üzemeltetésére a 97. § 1. bek. a) pontja vagy külön jogszabály148c) alapján kiadott határozat érvényessége, mely hulladéklerakó-részt érint a 8. bekezdés a) pontjának második–ötödik alpontja és b) pontja értelmében kiadott végleges hulladéklerakó-üzemeltetés megszüntetési határozattal, megszűnik
a) azon eljárás jogerős lezárásával, melyben a 12. bekezdés szerinti kérvény alapján engedélyezik a hulladéklerakó vagy egy része bezárásának építkezési munkáit vagy a rekultivációt, vagy a hulladéklerakó üzemeltetési engedélyébe foglalt érvényességi határidő lejártával ezen eljárás befejezése előtt, vagy
b) a 12. bekezdésbe foglalt határidő elvesztegetésével.
(14) A hulladéklerakó üzemeltetésére a 97. § 1. bek. a) pontja vagy külön jogszabály148c) alapján kiadott határozat érvényessége, ha az hulladéklerakó-részt érint a 8. bekezdés a) pontjának első alpontja szerint kiadott, hulladéklerakó-bezárásra vonatkozó végleges határozattal, megszűnik a hulladéklerakó üzemeltetésének megszüntetéséről kiadott végleges határozat jogerőre emelkedésének napján.
(15) A hulladéklerakó üzemeltetésére, melynek megszűnt a 13. bek. b) pontja és a 14. bekezdés szerinti üzemeltetési határozatának érvényessége, a 19. § 3. bek. szerinti kötelességek vonatkoznak. A hulladéklerakó 13. és 14. bekezdés szerinti üzemeltetési határozatának megszüntetése alatt a hulladék fogadásának és tárolásának kötődő rész megszűnését kell érteni.
(16) A hulladéklerakó üzemeltetője, akire nem vonatkozott a hulladéklerakó rendezési tervének előterjesztése a 2015. december 31-ig hatályos jogszabályok szerint, az 1. bekezdés b) pontja szerinti bizonylatokat előterjesztheti és kérheti végső határozat kiadását a hulladéklerakó üzemeltetésének folytatásáról.
(17) A hulladéklerakóra nézve, mellyel kapcsolatosan minden részére vonatkozó bezárási igazolást adtak ki a 97. § 13. bek. értelmében, ez az igazolás a hulladéklerakó-üzemeltetési tevékenység befejezéséről szóló végső határozatnak tekintendő.
(18) Ha olyan hulladéklerakóról van szó, melyet több üzemeltető működtet, melyekre nem vonatkozik az 1. bek. szerinti kötelezettség,
a) a hulladéklerakó-rész üzemeltetője, melynek jogerős határozatot adtak ki a 97. § 1. bek. a) pontja értelmében vagy külön jogszabály szerint148c) és folytatni kívánja a hulladéklerakó üzemeltetését, benyújtja az 1. bekezdés a) pontja szerinti iratokat, amennyiben az üzemeltetett részt le akarja választani a hulladéklerakó nem megfelelő részeiről,
b) a hulladéklerakó-rész üzemeltetője, melynek jogerős határozatot adtak ki a 97. § 1. bek. a) pontja értelmében vagy külön jogszabály szerint148c) és folytatni kívánja a hulladéklerakó egészének üzemeltetését, benyújtja az 1. bekezdés b) pontja szerinti iratokat és bizonylatolja, hogy a hulladéklerakó összes része megfelel a 2. bekezdés szerinti követelményeknek,
c) a hulladéklerakó-részek azon üzemeltetői, melyek jogerős határozattal bírnak ezen részek üzemeltetéséhez és nem akarják folytatni tevékenységüket, az 1. bekezdés c) pontja szerint járnak el.
(19) A 18. bekezdés szerinti iratok üzemeltető általi előterjesztését követően a hulladékgazdálkodási államigazgatási hatóság vagy felügyelet a 2–16. bekezdés szerint jár el.


TIZEDIK RÉSZ
A kötelességszegésért viselt felelősség

115. §
Szabálysértések
(1) Szabálysértést követ el az, aki
a) a 6. § (6) bekezdésével ellentétesen jár el,
b) a jelen törvénybe ütközően kezeli a hulladékot vagy másként bánik a hulladékkal [12. § (1) és (2) bek.],
c) nem a község által kijelölt helyen, hanem máshol helyezi el a hulladékot [13. § a) pont],
d) a jelen törvénybe ütközően hasznosítja vagy ártalmatlanítja a hulladékot [13. § b) pont],
e) a 13. § g) és h) pontjába ütközően cselekszik,
f) a 14. § (1) bek. j) pontjába ütközően cselekszik,
g) nem teljesíti a 15. § (2) bek. szerinti bejelentési kötelezettségét,
h) a 33. § b) pontjába ütközően cselekszik,
i) a 38. § (1) bekezdésébe ütközően cselekszik,
j) a 43. § (3) bekezdésébe ütközően cselekszik,
k) nem teljesíti 67. § (1) bek. szerinti kötelességeit,
l) a hulladék gumiabroncsot a 72. §-sal ellentétesen kezeli,
m) az építkezési hulladékot vagy bontási hulladékot a 77. § (4) bekezdésébe ütközően kezeli,
n) a osztályozottan gyűjtött hulladék gyűjtőedényébe más fajta hulladékot helyez el annál, mint ami a gyűjtőedény rendeltetése [81. § (6) bek. a) pont],
o) a 81. § (6) bek. b) pontjába ütközően cselekszik,
p) a 81. § (9) bekezdésébe ütközően cselekszik,
q) a 81. § (13) bekezdésébe ütközően cselekszik,
r) nem nyújtja be a községnek a 81. § (17) bek. szerinti adatokat,
s) a kommunális hulladéktól eltérő más hulladékfajtát a 12. § (6) bekezdésével ellentétesen kezel,
t) a 14. § (6) bekezdésébe ütközően cselekszik,
u) nem teljesíti 15. § (13) bek. szerinti hulladékhasznosítási vagy hulladékártalmatlanítási kötelességét
v) a 25. §-sal ellentétesen cselekszik,
w) az elektrohulladékot a 38. § (1) bekezdésébe ütköző módon kezeli,
x) a használt elemeket és akkumulátorokat a 49. §-ba ütköző módon kezeli,
y) a 62. § (6) bekezdésével ellentétesen cselekszik,
z) a nem teljesíti 63. § (1) bek. szerinti kötelességeit,
aa) a 62. § (6) bekezdésével ellentétesen cselekszik,
ab) a hulladék olajat a 76. § (9) bek. ellentétes módon kezeli,
ac) határokon átnyúló hulladékmozgatást végez a törvény hetedik szakaszába ütköző módon (84-88. §).
(2) Szabálysértésért
a) az (1) bekezdés a)-r) pontjai szerinti esetben 1 500 euróig terjedő bírság szabható ki,
b) az (1) bek. s)-ac) pontja szerinti esetben 2 500 euróig terjedő bírság szabható ki.
(3) A szabálysértéseket
a) az (1) bekezdés a)-r) pontjai szerint a község tárgyalja meg,
b) az (1) bekezdés s)-ac) pontjai szerint a járási hivatal tárgyalja meg.
(4) A szabálysértés megtárgyalására jogosult (3) bekezdés szerinti szerv elrendelheti a (1) bekezdés szerinti szabálysértésért felelős személy tárgyának elkobzását, mely hasznosítható hulladék; a (3) bekezdés szerinti eljárást ez nem befolyásolja. Az elkobzott dolog az állam vagy község tulajdonává válik a szerint, hogy az elkobzásról a járási hivatal vagy a község döntött-e.
(5) A hatóság, mely elrendelte a dolog elkobzását a (4) bekezdés szerint, haladéktalanul átadja az elkobzott dolgot, mely hulladék, a kezelésére a jelen törvény értelmében jogosult személynek; a hulladék átadásából befolyó pénzeszköz azon költségvetés bevétele, melyből a dolog elkobzását elrendelő hatóságot finanszírozzák.
(6) A szabálysértésekre és a megtárgyalásukra a szabálysértési eljárásokra vonatkozó általános érvényű jogszabály149) vonatkozik.
(7) Az (1) bekezdés szerinti szabálysértésekért kivetett bírságok hozama, ha megtárgyalásukra
a) a (3) bekezdés a) pontja szerint került sor, a községi költségvetés bevétele,
b) a (3) bekezdés b) pontja szerint került sor, a Környezetvédelmi Alap bevétele.

116. §
A bírságok kivetése
(1) A bírságkivetési eljárást jogi személy vagy természetes személy-vállalkozó esetében egy éven belül lehet megkezdeni attól a naptól számítva, amikor az állami hulladékgazdálkodási hatóság tudomást szerzett a kötelességszegésről, legkésőbb azonban három évvel azt a napot követően, amikor a kötelességszegés bekövetkezett.
(2) A bírság kiszabásakor főként a jogellenes állapot súlyosságát, nagyságát és időtartamát veszik figyelembe.
(3) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság a bírság kiszabását elrendelő határozatban a köteles személynek feladatul adhatja egyben azt is, hogy meghatározott határidőn belül intézkedéseket hozzon a bírság kiszabását megalapozó jogellenes állapot következményeinek jóvátétele érdekében. Ha a köteles személy az adott határidőn belül ezeket az intézkedéseket nem hajtja végre, az állami hulladékgazdálkodási hatóság újabb bírságot vethet ki rá a jelen törvényben meghatározott bírság összege felső határának a kétszereséig terjedő mértékben.
(4) Ha a köteles személy a jelen törvény értelmében kiszabott bírságról szóló határozat jogerőre emelkedését követően egy éven belül újra elköveti a szabálysértést, amelyért megbírságolták, vagy nem hajtja végre a jóvátételi intézkedéseket, további bírságot vetnek ki rá a jelen törvényben meghatározott bírság összege felső határának a kétszereséig terjedő mértékben.
(5) A bírság a kiszabott bírságról szóló határozat jog-erőre emelkedését követő harminc napon belül fizetendő be, hacsak a határozatban nem került hosszabb határidő meghatározására.
(6) A bírság hozama a Környezetvédelmi Alap bevétele. A bírság kiszabásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követően az ezen határozatból fakadó állami követelés kezelése térítésmentesen átszáll a Környezetvédelmi Alapra, mely megszerzi az ezen állami követelések kezeléséhez kötődő jogokat és kötelességeket.

117. §
Egyéb közigazgatási szabálysértések
(1) 500 eurótól 50 000 euróig terjedő bírságot vet ki az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság a jogi személyre vagy természetes személy-vállalkozóra, mely megsérti 14. § 1. bek. a), f), g), h), n) pontja; 15. § 2., 18. bek.; 16. § 1., 2. bek.; 16. § 4. bek.; 16. § 8. bek. b) pontja; 16.a §. 1. bek; 17. § 1. bek. c), d), g), h), i), k), l), m) pontja; 19. § 1. bek. b), c), e), h), i) pontja; 20. § 9. bek.; 21. § 3. bek. b), c), e), h), j), o), p), q), r) pontja; 26. § 2. bek. a), b) pontja; 26. § 3., 4., 5., 6. bek.; 27. § 4. bek. h) pontja; 28. § 4. bek. h), i), k), n), o), p), s), t), ac), ad), ae) pontja; 28. § 9. bek. a), b), c), d), f), g), h), i), j), k) pontja, 10., 11. bek.; 29. § 1. bek. d), e), f), g), h), i), m) pontja; 30. § 6., 7. bek.; 34. § 1. bek. l) pontja; 38. § 1. bek.; 39. § 4. bek. d), e) pontja; 41. §. a), b), c), d), m), n) pontja; 44. § 8. bek. f), g), h), j), k), l), n), o), u) pontja; 44. § 12., 13., 14. bek.; 46. § 2. bek.; 50. § 4. bek.; 51. § e), f), g), j) pontja; 53. § 7., 8. bek.; 54. § 1. bek. f) pontja, 5. bek.; 55. § 3., 4., 5. bek.; 56. § 4., 5., 9., 10. bek.; 61. § 1. bek. h), i), j) pontja; 61. § 2., 3., 6. bek.; 62. § 2., 3., 4. bek.; 64. § 2. bek. b), g), h) pontja; 65. § 1. bek. e), f), o), p), q), r), s), v), w), x) pontja; 67. § 1., 3., 4. bek.; 74. §. 1. bek. b) pontja; 79. § 8., 10. bek.; 81. § 2., 3., 4., 15., 25. bek.; 82. § 3. bek. a), b) pontja; 92. § 4. bek.; 93. § 1. bek.; 103. § 7., 13., 19., 20. bek.; 125. § 5. bek. szerinti kötelességeit.
(2) 800 eurótól 80 000 euróig terjedő bírságot vet ki az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság a jogi személyre vagy természetes személy-vállalkozóra, mely megsérti a 6. § 6., 7., 8., 9. bek.; 10. § 1., 4., 5., 7., 8., 9., 12. bek.; 11. §; 16. § 8. bek. a), d) pontja; 17. § 1. bek. e) pontja; 19. § 1. bek. g), i) pontja; 21. § 3. bek. d), n) pontja; 25. § 5. bek., 27. § 15. bek.; 28. § 4. bek. j) pontja; 37. §; 41. § e), f) pontja; 48. §; 51. § b), c) pontja; 55. § 1., 2., 6. bek.; 56. § 1., 2., 3., 6., 7. bek.; 64. § 2. bek. a), f) pontja; 65. § 1. bek. c), d), n), u) pontja; 71. §; 81. § 6., 7., 8., 12., 13., 14., 17., 18., 19., 20., 22., 24. bek.; 82. § 3. bek. c), d) pontja; 83. §; 98. §; 135. § szerinti kötelességeit.
(3) 1 200 eurótól 120 000 euróig terjedő bírságot vet ki az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság a jogi személyre vagy természetes személy-vállalkozóra, mely megsérti a 6. § 10. bek.; 12. § 1., 2., 6. bek.; 14. § 1. bek. b), c), d), e), i), j), m) pontja; 14. § 6. bek.; 15. § 13. bek.; 16. § 3. bek.; 16. § 8. bek. c), e), f), g) pontjai; 17. § 1. bek. f) pontja; 21. § 3. bek. i), k), s) pontjai; 22. §; 23. §; 25. § 4., 6., 10., 12. bek.; 26. § 1. bek. b) pontja; 27. § 4. bek. a), b), c), d), i), l) pontja; 27. § 8., 12., 13., 17., 18., 19., 21. bek.; 28. 4. bek. a), b), f), g), m), q), r), u), v), w), x), y), z), aa), ab), af), ag), ah) pontjai; 28. § 5. bek.; 28. § 9. bek. c) pontja; 28. § 12. bek. c) pontja; 28. § 13. bek.; 29. § 1. bek. a), c), d), h), j), k), l), o) pontjai; 29. § 2. bek.; 30. § 1., 2., 3., 4. bek.; 31. § 6. bek., 11. bek. a), b), c), d), e), f), g), h), i), j), k), l), m), n), o), p), r), s) pontjai, 12., 13., 14., 15., 17. bek. c) pontja; 31. § 8. bek.; 34. § 1. bek. a), b), c), d), f), g), h), i), j), k) pontjai; 34. § 3., 4., 5., 6. bek.; 35. §; 36. §; 38. § 2., 3. bek.; 39. § 1., 3. bek.; 39. § 4. bek. a), b), c) pontja; 39. § 5. bek.; 40. § 2. bek.; 41. § g), h), i), j), k), l) pontja; 44. § 3. bek.; 44. § 8. bek. a), d), e), m), q), r), s), v), w) pontjai; 44. § 9. bek.; 45. §; 46. § 1. bek. d), e) pontjai; 47. § 1. bek. d), e) pontjai; 47. § 2. bek. d), e) pontjai; 49. §; 50. § 1., 2. bek.; 51. § h), i) pontjai; 53. § 1., 5., 6. bek.; 54. § 1. bek. a), b), c) pontjai; 57. § 1., 2., 4. bek.; 59. §; 61. § 1. bek. a), b), c), d), e), f), g), k) pontjai; 63. § 1. bek.; 64. § 2. bek. c), d), e) pontjai; 65. § 1. bek. b), g), h), i), j), k), l), m), t) pontjai; 66. § 2., 3., 5. bek.; 70. §; 72. §; 73. § 10. bek.; 74. § 2. és 3. bek.; 75. § 2., 3. bek.; 76. § 6., 7., 8., 9., 10. bek.; 77. § 4. bek.; 78. §; 79. § 15., 19. bek.; 81. § 9. bek.; 125. § 1., 2., 3., 4. bek., 135.ea 3. bek.; 135.eb § 6., 7., 8. bek. szerinti kötelességeit.(4) 1 500 eurótól 200 000 euróig terjedő bírságot vet ki az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság a jogi személyre vagy természetes személy-vállalkozóra, mely megsérti a 17. § 1. bek. a), b), j) pontja; a 19. § 1. bek. a), d) pontja; a 19. § 3. bek.; a 21. § 1. bek.; a 21. § 3. bek. a), l), m) pontja; a 26. § 1. bek. a) pontja; a 28. § 4. bek. c), d) pontja; a 29. § 1. bek. b) pontja; a 44. § 8. bek. b), c) pontja; az 51. § a) pontja; a 64. § 1. bek.; a 65 § 1. bek. a) pontja; a 89. § 1. bek.; a 97 §; a 114. § 4. bek. szerinti kötelességét.
(5) 2 000 eurótól 250 000 euróig terjedő bírságot vet ki az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság a jogi személyre vagy természetes személy-vállalkozóra, mely megsérti a 14. § 1. bek. k), l) pontja; a 16. § 6., 7. bek.; a 19. § 4. bek.; a 20. § 2., 3., 6. bek.; a 24. §; a 26. § 2. bek. c), d) pontja; a 27. § 4. bek. e), f), g), j), k) pontja; a 27. § 5., 6. bek.; a 28. § 4. bek. e), l) pontja; a 28. § 7. bek.; a 29. § 1. bek. f), l), m) pontja; a 29. § 4. bek.; a 31. § 11. bek. q) pontja; a 34. § 1. bek. e) pontja; a 44. § 8. bek. i), p), t) pontjai; a 44. § 11. bek.; a 46. § 1. § a), b), c) pontjai; a 47. § 1. bek. a), b), c) pontjai; a 47. § 2. bek. a), b), c) pontjai; a 51. § d) pontja; a 54. § 1. bek. d), e) pontjai; a 74. § 1. bek. a) pontja; a 79. § 14., 18., 20., 21., 22., 23. bek.; a 79.a § 3. bek.; a 84. § 4. bek.; a 88. § 2., 4. bek.; a 88.a § 2., 4. bek.; 112. § 6. bek.; 135.eb § 9, 10. bek. szerinti kötelességét.
(6) 4 000 eurótól 350 000 euróig terjedő bírságot vet ki az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság a jogi személyre vagy természetes személy-vállalkozóra, mely megsérti a 13. §; 16. § 5., 10. bek.; a 19.§ 1. bek. f) pontja, a 21. §. 2. bek.; a 21. § 3. bek. f), g) pontja; a 25.§ 1., 7. bek.; a 28. § 9. bek. e) pontja; a 31.a § 2., 6., 8. bek.; a 33. §; a 43. §; az 53. § 3. bek.; az 53.a §; a 62. § 6. bek.; a 73.a §; a 76. § 4. bek.; a 79. § 16., 24. bek.; a 84. § 3., 5. bek.; a 135.e § 1., 2., 3., 4. bek.; a 135.g.§ szerinti kötelességét.


TIZENKETTEDIK RÉSZ
Átmeneti és záró rendelkezések

135. §
Átmeneti rendelkezések
(1) A 2016. január 1-je előtt megkezdett eljárásokat az eddigi jogszabályok szerint folytatják le.
(2) A hatályos Hulladék-keletkezés megelőzési program, a Szlovák Köztársaság programja, a kerület programja és a község programja, melyet az eddigi jogszabályok szerint dolgoztak ki, érvényben marad.
(3) A poliklórozott bifenilek tulajdonosa, melynek kidolgozott és jóváhagyott poliklórozott bifenil-tulajdonosi programja van az eddig hatályos jogszabályok szerint, köteles kidolgozni és jóváhagyásra előterjeszteni új poliklórozott bifenil-tulajdonosi programját hat hónapon belül a jelen törvény szerinti tartalmi követelmények meghatározásának napjától számítva. 
(4) A határozatok, melyekkel jóváhagyásra kerültek a hulladék keletkezéséért felelős személyek programjai, 2016. január 1-jén hatályukat vesztik.
(5) A tulajdonos 14. § (1) bek. i) pontja szerinti kötelessége esetében, hogy legfeljebb egy évig tárolhatja vagy gyűjtheti a hulladékot az ártalmatlanítás előtt, vagy legfeljebb három éven át a hasznosítás előtt, melyre az eddigi jogszabályok szerint ez a kötelesség nem vonatkozott, a hulladékgyűjtés érintett határideje 2016. január 1-jével kezdődik.
(6) Az, aki megkülönböztetett hulladékáramot gyűjt az eddigi jogszabályok szerint, melyre a jelen törvény értelmében szerződéses jogviszony fennállása szükséges a megkülönböztetett termék gyártójával, a gyártói felelősségi szervezettel vagy a 16. § (3) bek. szerinti harmadik személlyel, köteles szerződést kötni az érintett termék gyártójával vagy az érintett gyártói felelősségi szervezettel 2016. június 30-áig, különben megkülönböztetett hulladékáram-gyűjtői tevékenysége a jelen törvénybe ütközőnek minősül.
(7) Az, aki fém hulladékot gyűjt vagy vásárol fel az eddigi jogszabályok szerint, melynek végzésére a jelen törvény 16. § (8) bek. f) pontja értelmében az átvett fémhulladék tömegének megállapítására kizárólag a hitelesített mérőeszközök csoportjába besorolt mérleget használhat, mely megfelel a hiteles mérőeszközökkel35) szemben támasztott követelményeknek, köteles ezt a feltételt 2016. június 30-áig teljesíteni, különben tevékenysége a jelen törvénybe ütközőnek minősül.
(8) Az, aki megkülönböztetett hulladékáramot gyűjt az eddigi jogszabályok szerint, köteles 2016. február 29-éig tájékoztatni erről a minisztériumot.
(9) A megkülönböztetett termék gyártója, melynek a Szlovák Köztársaság területén nincs székhelye vagy telephelye, és amely 2016. január 1-jén az eddigi jogszabályok szerint megkülönböztetett terméket helyez piacra, köteles teljesíteni a meghatalmazott képviselő kinevezésének kötelességét a 27. § (18) bekezdése értelmében 2016. június 30-áig; a nyilvántartási kötelességét a meghatalmazott képviselő útján köteles teljesíteni.
(10) Az a gyártó, mely 2016. január 1-jén megkülönböztetett termék gyártójának minősül és amely ehhez a naphoz számítva olyan terméket helyez piacra, mely megkülönböztetett termék a jelen törvény értelmében, köteles benyújtani kérvényét a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába történő bejegyzésre 2016. január 31-éig, miközben a 30. § (2)-(4) bekezdése és a 27. § (18) és (19) bekezdése szerinti kötelességét, valamint a meghatalmazott képviselő minisztériumnak történő bejelentési kötelességét 2016. június 30-áig köteles teljesíteni. Amennyiben ez a gyártó 2016. január 1-jén az eddigi jogszabályok értelmében be volt jegyezve a minisztérium által vezetett nyilvántartásba, a Megkülönböztetett Hulladékáram Gyártóinak Nyilvántartása vonatkozásában bejegyzettnek minősül a jelen törvény szerint, miközben a 30. § (2)-(4) bekezdése és a 27. § (18) és (19) bekezdése szerinti kötelességét és a meghatalmazott képviselő minisztériumnak történő bejelentési kötelességét 2016. június 30-áig köteles teljesíteni. A 30. § (1) bekezdésének utolsó mondata ezen időszakban nem kerül érvényesítésre.
(11) A megkülönböztetett termék gyártója, mely 2016. június 30-ig megkülönböztetett terméket helyez piacra, köteles benyújtani kérvényét a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába történő bejegyzésre egy hónapon belül az érintett megkülönböztetett termék piaci bevezetésének napját követően, miközben a 30. § (2)-(4) bekezdése szerinti kötelességét 2016. június 30-áig köteles teljesíteni. A 30. § (1) bekezdésének utolsó mondata ezen időszakban nem kerül érvényesítésre.
(12) A gépjármű gyártójának 66. § (5) bekezdés szerinti, hulladék gépjármű kijelölt parkolóhelyről történő átvételére és feldolgozására vonatkozó kötelessége kiterjed a kijelölt parkolóhelyen elhelyezett és 2016. január 1-jéig a feldolgozónak át nem adott hulladék gépjárművekre is.
(13) A község és a hulladékgazdálkodásban tevékenykedő jogalanyok között megkötött szerződéseket, melyek tárgya a község háztartásihulladék- és építésitörmelék-kezelésének biztosításával kapcsolatos költségeinek megtérítése vagy annak pénzügyi támogatása ezen a területen, és amelyek az eddigi jogszabályok alapján kerültek megkötésre, a szerződő feleknek jogában áll írásban felmondani a szerződésben feltüntetett felmondási indokok mellett a jelen törvény hatályba lépésének az okán is, mégpedig legkésőbb 2016. december 31-éig, miközben a felmondási határidő az ilyen felmondás esetén egy hónapos és az írásos felmondás szerződéses félnek történt kézbesítése napját követő naptári hónap első napján kezd letelni.
(14) A község és a hulladékgazdálkodásban tevékenykedő jogalanyok között megkötött szerződéseket, melyek tárgya a gyűjtési tevékenység, szállítás, a háztartási hulladék és építési törmelék hasznosítása vagy ártalmatlanítása a községi háztartásihulladék- és építésitörmelék-kezelési rendszer keretében, melyek az eddigi jogszabályok alapján kerültek megkötésre és ellentétben állnak a jelen törvénnyel, a szerződéses felek kötelesek összhangba hozni a jelen törvénnyel 2016. december 31-éig; ha ez közvetlenül a szerződésből nem következik, az ilyen jogalany köteles a községnek, annak kérésére rendelkezésre bocsátani a szükséges információkat a 81. § (10) és (11) bekezdése szerinti költségek azonosítása és elkülönítése céljára. A határozatlan időre megkötött szerződések esetén a szerződéses felek kötelesek a megadott határidőn belül összhangba hozni a viszony fennállásának idejét a 81. § (15) bekezdésének rendelkezésével úgy, hogy a felmondási idő legfeljebb 12 hónapos legyen.
(15) A község köteles az eddigi jogszabályok szerinti, háztartásihulladék- és építésitörmelék-kezelési általános érvényű helyi rendeletét összhangba hozni a jelen törvénnyel 2016. június 30-áig.
(16) A megkülönböztetett termék gyártójára a 27. § (6) bekezdésében feltüntetett megkülönböztetett kötelességek teljesítési módjának követelményei 2016. június 30-áig nem vonatkoznak, és az ezen kötelességek egyéni vagy kollektív teljesítése helyett egyénileg vagy olyan személyeken keresztül köteles teljesíteni ezeket, melyeknek jogosult szervezeti, közös szervezeti vagy harmadik személyi státusuk volt az eddig hatályos jogszabályok szerint. Azok a személyek, melyeknek jogosult szervezeti, közös szervezeti vagy harmadik személyi státusuk volt az eddig hatályos jogszabályok szerint, az első mondat szerinti tevékenységeket 2016. június 30-áig jogosultak végezni.
(17) Aki olyan tevékenységet végez, melyhez az eddigi jogszabályok szerint nem volt szükség állami hulladékgazdálkodási hatósági határozatra, de amelynek végzéséhez a jelen törvény szerint határozat szükséges, javaslatot nyújt be az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatósághoz határozatkiadási eljárás megindítása végett 2016. június 30-áig, ellenkező esetben a tevékenysége a jelen törvénybe ütközőnek minősül.
(18) A határozatokat, melyeket az eddigi jogszabályok szerint adtak ki, a jelen törvény szerinti határozatoknak kell tekinteni és hatályban maradnak, kivéve azokat a határozatokat, amelyek hatályukat vesztik a (19), (21) és (22) bekezdés értelmében. Ha az eddigi jogszabályok szerinti autorizációs határozatról van szó, a benne feltüntetett autorizáció érvényességi idejét a 89. § (3) bekezdése nem érinti.
(19) 2016. január 1-jével hatályát veszíti minden, az eddig hatályos jogszabályok szerint kiadott hozzájárulás/engedély, mely a jelen törvény értelmében a (20) bekezdésben feltüntetett engedélyeken kívül más engedélyezést nem követel meg.
(20) Arra, aki veszélyes hulladék termelőjeként olyan tevékenységet folytat, melyre a jelen törvény értelmében veszélyes hulladék termelőnél történő felhalmozására szóló engedély szükséges, nem vonatkozik a (17) bekezdés rendelkezése és jogosult az említett tevékenység végzésére, amennyiben ezen tevékenység engedélyezése részét képezi a hatályos engedélynek, melyet az eddigi jogszabályok szerint neki kiadtak a veszélyes hulladék kezelésével és szállításával kapcsolatosan. Az ilyen engedély módosításakor vagy meghosszabbításakor az állami hulladékgazdálkodási hatóság végrehajtja a változtatást a határozat rendelkező részében is, és összhangba hozza azt a 97. § (1) bekezdés g) pontjával.
(21) Aki olyan tevékenységet végez, mely az eddigi jogszabályok szerint engedélyköteles volt hulladék gépjárművek gyűjtésének vagy bontásának végzéséhez, vagy elektroberendezések hulladékának gyűjtéséhez vagy feldolgozásához, köteles kérvényezni az érintett engedély kiadását ezen tevékenységéhez a jelen törvény szerint 2016. március 30-áig, különben a tevékenysége a jelen törvénnyel ellentétesnek tekintendő. Ezen határidő leteltét követően a fent említett engedélyek érvényüket vesztik.
(22) Az újrafelhasználásra való előkészítési tevékenység eddigi jogszabályok szerint kiadott engedélyét annak tulajdonosa köteles az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak felülvizsgálásra benyújtani 2016. június 30-áig. Az engedélyek, melyeket be kellett volna mutatni, de nem nyújtották be őket felülvizsgálatra az első mondat értelmében, érvényüket vesztik.
(23) A 28. § (1) bekezdése értelmében azonos árucikkeket gyártó gyártók gyártói felelősségi szervezet alapításáról szóló követelménye vagy a 28. § (2) bekezdése szerinti, az alapító személyére vonatkozó követelmény nem érinti a jogi személyt, mely az eddig hatályos jogszabályok értelmében jött létre mint közös szervezet vagy jogosult szervezet az eddigi jogszabályokból fakadó kötelességek kollektív teljesítése céljából, s amely gyártói felelősségi szervezetként akar működni a jelen törvény értelmében, amennyiben benyújtotta kérvényét gyártó felelősségi szervezeti tevékenység autorizálására a (24) bekezdés szerinti határidőben. A 90. § szerinti autorizáció megszerzéséhez szükséges többi feltételt ez a rendelkezés nem érinti és azokat teljesíteni kell.
(24) Aki gyártói felelősségi szervezeti tevékenységet akar végezni 2016. július 1-jét követően, autorizációs kérvényét 2016. március 31-ig be kell nyújtani a minisztériumnak.
(25) A (24) bekezdés szerinti kérvény alapján meghozott összes határozat hatályosságát a gyártói felelősségi szervezeti tevékenységhez szükséges autorizáció megadásáról a minisztérium 2016. július 1-jében jelöli meg; a minisztérium gyártói felelősségi szervezeti tevékenységhez szükséges autorizációról szóló határozatot ad ki a 89. (1) bekezdés b) pontja szerint a csomagolásokra úgy, hogy biztosítva legyen a csomagolási hulladékok és csomagolásjellegű hulladékok gyűjtése minden községben.
(26) A csomagolási hulladékok és csomagolásjellegű hulladékok koordinációs központjának kialakításáig a minisztérium biztosítja az eljárást a 31. § (12) bekezdés c) és d) pontja szerint a községek és a csomagolási hulladékok és csomagolásjellegű hulladékok gyártói felelősségi szervezeti tevékenységhez a (24) bekezdés szerint autorizációt kérvényezők vagy a csomagolási gyártói felelősségi szervezet vonatkozásában. A minisztérium köteles 2016. április 8-áig végrehajtani a sorsolást a 31. § (12) bekezdés c) pontja értelmében azon községek esetében, amelyek nem szerepelnek a (24) bekezdés szerint benyújtott kérvényekben. A csomagolási hulladékok gyártói felelősségi szervezeti tevékenységhez autorizációt kérvényező vagy a csomagolási gyártói felelősségi szervezet köteles ennek a sorsolásnak az eredményeit tudomásul venni.
(27) A Reciklációs Alap adatbázisában található, meghatározott árucikkek gyártóit és importőreit érintő információk, melyekre a Reciklációs Alapban történő kötelező nyilvántartásba vétel vonatkozott az eddigi jogszabályok szerint és a Reciklációs Alap által nyilvántartott további információk, melyeket a hulladékgyűjtéssel és -feldolgozással kapcsolatosan szereztek be a gyártóktól, importőröktől, feldolgozóktól, a gyűjtőszervezetektől, városoktól és községektől, esetleg városok és községek társulásaitól, a Reciklációs Alap megszűnésének napján az állam tulajdonává válnak és a minisztériumhoz kerülnek.
(28) A bizalmas adatok eddigi jogszabályok szerinti védelmének kötelességét a (27) bekezdés rendelkezései nem befolyásolják és az vonatkozik a minisztérium alkalmazottaira és más személyekre, akik a (27) bekezdés szerinti információkkal tisztségükből kifolyólag kapcsolatba kerülnek. 
(29) A Reciklációs Alap a jelen törvény értelmében a Tt. 223/2001. sz., a hulladékról és egyes más törvények módosításáról szóló törvénye a későbbi jogszabályok szerinti változata alapján létrehozott Reciklációs Alap. Az igazgatótanács Tt. 223/2001. sz., a hulladékról és egyes más törvények módosításáról szóló törvénye későbbi jogszabályok szerinti változata alapján kinevezett tagjai az igazgatótanács tagjai a jelen törvény értelmében; megbízatási idejük 2016. december 31-éig tart. A felügyelőtanács Tt. 223/2001. sz., a hulladékról és egyes más törvények módosításáról szóló törvénye későbbi jogszabályok szerinti változata alapján kinevezett tagjai az felügyelőtanács tagjai a jelen törvény értelmében; megbízatási idejük 2016. december 31-éig tart.
(30) A gyűjtőudvar eddigi jogszabályok szerinti üzemeltetője köteles engedély kiadását kérni a 97. § (1) bekezdés d) pontja értelmében 2016. június 30-áig, ha ezt az engedélyt nem kérvényezte 2016. január 1-jéig, ellenkező esetben tevékenysége a 19. § (3) bekezdésébe ütközőnek tekintendő.
(31) A hulladéklerakó üzemeltetője, ha a hulladéklerakó befogadóképessége 2016. január 1-jével megtelt vagy ha 2016. január 1-jével lejárt az üzemeltetési idejének érvényessége, köteles engedélyt kérni a 97. § (1) bekezdés j) pontja szerint 2016. június 30-áig, ha ezt az engedélyt nem kérvényezte 2016. január 1-jéig, ellenkező esetben tevékenysége a 19. § (3) bekezdésébe ütközőnek tekintendő.
(32) A 27. § (4) bekezdés f) és k) pontja és (5) bekezdése, az 54. § (1) bekezdés e) pontja, a 74. § (1) bekezdése, a 81. § (4), (10)-(12) bekezdése szerinti kötelességek 2016. június 30-áig nem vonatkoznak a csomagolások és csomagolásszerű termékek gyártóira a csomagolási és csomagolásszerű háztartási hulladék vonatkozásában. A papír, műanyag, fém és üveg osztályozott gyűjtésének finanszírozása és bebiztosítása 2016. június 30-áig az eddigi jogszabályok szerint történik.
(33) A minisztérium honlapján közzéteszi a gyártói gyűjtési hányad és piaci hányad kiszámításához szükséges adatokat a megkülönböztetett termék esetére a 2016-os évben először 2016. január 10-éig, miközben a 2014-es év adataiból indul ki.
(34) Az eddigi jogszabályok alapján kiadott autorizált tevékenységre feljogosító bizonylat a jelen törvény értelmében kiadott autorizált tevékenységre feljogosító bizonylatnak minősül.
(35) A csomagolási hulladékok és csomagolásjellegű hulladékok koordinációs központjának kialakításáig a csomagolási hulladék termelője köteles az adatokat az 58. § (2) bekezdése szerinti anyagáramról a minisztériumnak jelenteni. A minisztérium biztosítja az 58. § (4) bekezdése szerinti eljárást a csomagolási hulladékáram koordinációs központjának létrejöttéig.

135.a §
Átmeneti rendelkezés a 2016. július 1-től hatályos szabályozásokhoz
A 2016. július 1-je előtt megkezdett és jogerősen be nem fejezett eljárások esetén a 2016. június 30-ig hatályos jogszabályok alkalmazandók.

135.b §
Átmeneti rendelkezés a 2017. május 1-től hatályos szabályozáshoz
A 70. § g) pontja szerinti kötelességét a gyártó először a 2017-es évre vonatkozóan köteles teljesíteni.

135.c §
Átmeneti rendelkezések a 2018. január 1-től hatályos szabályozásokhoz
(1) Aki olyan tevékenységet végez, melyre az eddigi jogszabályok értelmében nem volt szükség az állami hulladékgazdálkodási hatóság határozatára, de amelynek végzéséhez a jelen törvény szerint ez a határozat szükséges, köteles kérvényezni az ezen tevékenységes megkövetelt, érintett jóváhagyás kiadását 2018. június 30-áig, egyébként a tevékenysége a jelen törvénybe ütközőnek fog minősülni.
(2) A korábbi jogszabályok szerinti 97. § (1) bek. g) pontja szerint kiadott határozatok a jelen törvény szerint kiadott határozatnak minősülnek és érvényben maradnak.
(3) A veszélyes hulladék kezelése területén való vállalkozáshoz a korábbi jogszabályok szerint kiadott szakmai alkalmassági bizonylat a jelen törvény szerinti szakmai alkalmassági bizonylatnak minősül.
(4) Ha a hulladék felszíni tereprendezési célú felhasználásának engedélyezésére indult, 2017. december 31-ig megkezdett eljárás nem zárult le 2017. december 31-ig, azt a járási hivatal fejezi be.
(5) A koordinációs központ, melyet az eddigi jogszabályok szerint hoztak létre, köteles 2018. február 28-ig kérvényt benyújtani a minisztériumnak a Koordinációs Központok Nyilvántartójába történő, 94.a § szerinti bejegyzése érdekében.
(6) Annak, akinek tevékenysége regisztrációt követel meg a 98. § (4) bek. szerint, kötelező a regisztráció végrehajtása 2018. június 30-ig.
(7) 2018. január 1-jével hatályát veszti a 97. § (1) bek. n) pontja értelmében kiadott összes, a hulladék takarmányozási célra történő átadásáról szóló engedély.
(8) Az eddigi jogszabályok szerint átrakodóállomást üzemeltető személy köteles kérvényezni a 97. § (1) bek. u) pontja szerinti engedély kiadását 2018. június 30-ig.
(9) A 135. § (27) bekezdésében feltüntetett adatok a minisztérium kezeléséből az Environmentális Alap kezelésébe kerülnek a felszámolás alatt álló Reciklációs Alap nyilvántartásból való törlése napján.
(10) A gyártói felelősségi szervezetek kötelesek szervezési szerkezetüket összhangba hozni a 28. § (4) bek. y) pontja és (12) bekezdése előírásaival 2018. június 30-ig.
(11) A koordinációs központ köteles szervezési szerkezetét összhangba hozni a 31. § (11) bek. n) pontja és (17) bekezdése előírásaival 2018. június 30-ig.
(12) A gyártói felelősségi szervezet jogosult írásban felmondani a szerződést a községgel a községgel az 59. § (2) bek. értelmében megkötött szerződésben szereplő okokon kívül a jelen törvény hatályba lépésének okából is, legkésőbb 2018. június 30-ig, miközben a felmondási határidő ilyen felmondás esetén egy hónapos, és a másik félnek kézbesített felmondás beérkezési napját követő naptári hónap első napjától számítva telik.
(13) A folyékony halmazállapotú hulladék higanyt átmenetileg az átmeneti hulladékhigany-toroló létesítményben raktározzák a jelen törvény rendelkezései szerint.(14) A koordinációs központ szerepét a minisztérium látja el az új koordinációs központ megalakulásáig, ha
a) a koordinációs központ nem kapta meg a 94.a § szerinti regisztrációt,
b) törlésre került a 94.b § értelmében.
(15) A minisztérium a 31. § (7) bek. szerint jár el, amikor a koordinációs központot a 94.b § (1) bek. b) pontja értelmében törli.

135.d §
Átmeneti rendelkezések a 2018. augusztus 1-től hatályos módosításokhoz
(1) Az elektromos/elektronikus berendezés gyártójának piaci hányada a 2018. évre vonatkozóan a százalékban megadott mennyiségi hányad a 6. sz. melléklet első részének kategóriái szerinti és a végrehajtó rendelet [105. § 3. bek. k) pont] szerinti felosztásban, az elektroberendezés-gyártó által az adott naptári évben piaci forgalomba hozott, 6. sz. melléklet első részének kategóriái szerinti és a végrehajtó rendelet [105. § 3. bek. k) pont] szerinti, az érintett naptári évben piaci forgalomba hozott elektroárucikk összmennyiségéhez viszonyítva. Az elektroberendezés-gyártó piaci hányadának kiszámításába csak az elektroárucikkek azon része számítandó be, amelyből háztartási elektrohulladék keletkezik.
(2) Az elektromos/elektronikus berendezés gyártójának gyűjtési hányada a 2018. évre vonatkozóan a háztartásokból a Szlovák Köztársaságban az előző naptári évben a 6. sz. melléklet első része szerinti kategóriákban és a végrehajtó rendelet [105. § 3. bek. k) pont] szerinti, az előző naptári évben begyűjtött elektrohulladék összmennyiségének és az elektroberendezés-gyártó 6. sz. melléklet második része szerinti adott kategóriában és a végrehajtó rendelet [105. § 3. bek. k) pont] szerint felosztva kiszámolt előző naptári évi piaci hányadának a szorzata.
(3) Az elektroberendezés azon gyártója, mely az eddigi szabályozás szerint bejegyzésre került a Megkülönböztetett Termék Gyártóinak Regiszterébe, köteles kérvényezni a bejegyzést a Megkülönböztetett Termék Gyártóinak Regiszterébe a 30. § 1. bek. szerint a 6. sz. melléklet első és második része szerinti elektroberendezési kategóriák vonatkozásában 2018. december 31-ig.
(4) Az az elektroberendezés-gyártó, mely 2018. augusztus 15-e és 2018. december 31-e között először hoz piaci forgalomba a Szlovák Köztársaság területén elektroberendezést, köteles kérni a bejegyzést a Megkülönböztetett Termék Gyártóinak Regiszterébe a 30. § 1. bek. szerint a 6. sz. melléklet első és második része szerinti elektroberendezési kategóriák vonatkozásában.
(5) Az az elektroberendezés-gyártó, mely 2019. január 1-ét követően először hoz piaci forgalomba a Szlovák Köztársaság területén elektroberendezést, köteles kérni a bejegyzést a Megkülönböztetett Termék Gyártóinak Regiszterébe a 30. § 1. bek. szerint a 6. sz. melléklet első és második része szerinti elektroberendezési kategóriák vonatkozásában.

135.e §
Átmeneti rendelkezések a 2019. január 1-től hatályos módosításokhoz
(1) a hulladéklerakó üzemeltetője köteles a célirányos pénzügy tartalékalap eszközeit önálló számlára vagy számlákra átutalni az Államkincstárba 2019. március 31-éig, a törvényben meghatározott nagyságú összegben, leszámítva belőle a 97. § 1. bek. j) pontja (24. § 5. bek.) szerint kiadott engedéllyel kapcsolatos indokolt költségeket az átutalás napjához kötődően. A község, melyre 2018. december 31-ig átruházódtak a célirányos pénzügyi tartalékalap eszközei kezelésének jogai a 24. § 6. és 7. bekezdése értelmében, köteles a célirányos pénzügyi tartalékalap eszközeit az Államkincstárban önálló számlán elhelyezni 2019. március 31-ig akkora összegben, amekkorában rá átruházódtak a célirányos pénzügyi tartalékalap eszközei kezelésének jogai (a 24. § 5. bekezdése értelmében) az átvétel napján, az indokolt költségek leszámításával.
(2) A gyártói felelősség szervezete köteles összhangba hozni szervezeti felépítését a 28. § 4. bek. x) pontjával és 12. bekezdésével 2019. június 30-ig.
(3) A koordinációs központ köteles összhangba hozni szervezeti felépítését a 31. § 11. bek. n) pontjával és 17. bekezdésével 2019. június 30-ig.
(4) A 2001. június 30-áig üzembe helyezett hulladéklerakó vagy egy részének üzemeltetője, melynek 2009. július 31-éig adták ki az üzemeltetési engedélyét és amely nem teljesítette a 19. § 1. bek. d) pontja szerinti kötelességét 2018. december 31-éig, köteles a hulladéklerakó vagy annak egy része bezárása céljából, vagy a rekultiváció és megfigyelés elvégzése céljából kérvényt benyújtani a 97. § 1. bek. j) pontja értelmében 2019. február 1-jéig. Az első mondat szerinti kötelesség nem vonatkozik a hulladéklerakó üzemeltetőjére, ha 2018. december 31-éig
a) megkezdődött az építésügyi eljárás a hulladéklerakó vagy egy részének bezárása vagy a rekultiváció végrehajtása ügyében,
b) az építésügyi eljárás jogerősen lezárult végzés kiadásával a hulladéklerakó vagy egy részének bezárását szolgáló építkezés vagy a rekultiváció végrehajtására.
(5) A 19.a  és 114.a § rendelkezéseit alkalmazzák az építésügyi eljárásban a hulladéklerakó vagy egy részének bezárása vagy a rekultiváció végrehajtása ügyében a 2018. december 31-e előtt megkezdett, de jogerősen még le nem zárt eljárásban.
(6) A hulladéklerakóra vagy egy részére, melyre a 114.c § szerinti eljárás vonatkozik, nem adható ki 2019. január 1-jét követően engedély a 97. § 1. bek. a) pontja szerint új részekkel való bővítésre, a lerakó egy részének bővítésére vagy a hulladéklerakó vagy egy része kapacitásának emelésére.
(7) Az elemek és akkumulátorok újbóli használatra való előkészítésének autorizációs határozata és az elemek és akkumulátorok újbóli használatra való előkészítésének engedélye, melyet a 2018. december 31-éig hatályos előírások szerint adtak ki, 2019. január 1-jén érvényét veszti.
(8) A csomagolások és csomagolásszerű anyagok gyártói felelősségi szervezete a csomagoló és csomagolásszerű anyagok gyűjtési hányadát 2019. június 30-áig az eddig hatályos jogszabályok szerint teljesíti.
(9) Az 59. § 1. bek. e) pontjában lefektetett kötelességet először 2020. június 30-ával kell teljesíteni.
(10) A koordinációs központ köteles a 31. § 11. bek. k) pontja szerint megkötött szerződéseket megküldeni a minisztériumnak 2019. január 30-áig.

135.ea §
Átmeneti rendelkezések a kihirdetés napjával hatályos módosításokhoz
(1) A határozat, hogy a berendezés elektroberendezés-e vagy sem, melyet a jelen törvény 2018. december 31-éig hatályos változata szerint adtak ki, érvényét veszíti.
(2) Az autorizáció odaítéléséről kiadott határozatok, melyek természetes személy–vállalkozó, annak képviselője személyes adatait vagy statutáris szervként vagy statutáris szerv tagjaként szereplő személy személyes adatait tartalmazzák az eddig hatályos jogi előírások szerint, érvényben maradnak; ezen adatok változásakor nincs szükség a határozat megváltoztatására.
(3) Az 59. § 4. bek. szerint megkötött szerződéseket a szerződő felek kötelesek összhangba hozni a jelen törvénnyel 2020. december 31-éig.

135.eb §
Átmeneti rendelkezések a 2020. július 1-jével hatályos módosításokhoz
(1) A jelen törvény 9. §-ának a 2020. június 30-áig hatályos változata értelmében kidolgozott programok a jelen törvény szerint kidolgozottnak minősülnek és hatályban maradnak.
(2) A hozzájárulást hulladék tereprendezési célzatú felhasználásához a tulajdonosnak és a hozzájárulást az újbóli felhasználásra való előkészítéshez, melyet az eddig hatályos előírások szerint adtak ki, a birtokosa köteles beterjeszteni az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak átvilágításra 2020. szeptember 30-áig. Az engedélyek, melyeket az első mondat értelmében elő kellett volna terjeszteni átvilágításra, de erre nem került sor, érvényüket vesztik.
(3) A gyártói felelősségi szervezet, melynek érvényes autorizációja (jogosítványa) van a 89. § 1. bek. b) pontja szerinti tevékenység végzésére, a 28. § 4. bek. ag) pontja szerinti kötelességét először a 2021. évben teljesíti.
(4) A harmadik személy, melynek érvényes autorizációja van a 89. § 1. bek. b) pontja szerinti tevékenység végzésére, a 44. § 8. bek. w) pontja szerinti kötelességét először a 2021. évben teljesíti.
(5) A megkülönböztetett termék gyártója, mely megkülönböztetett kötelességeit egyénileg teljesíti és érvényes autorizáció birtokosa a 89. § 1. bek. c) pontja szerint, a 29. § 1. bek. o) pontja szerinti kötelességét először a 2021. évben teljesíti.
(6) A koordinációs központok nyilvántartójába az eddigi jogszabályok szerint bejegyzett koordinációs központ köteles a koordinációs központ megalapításáról szóló szerződését legkésőbb 2020. december 31-ig összhangba hozni a jelen jogszabállyal.
(7) A gyártói felelősségi szervezet köteles a 28. § 4. bek. h) pontja szerinti pénzügyi hozzájárulását legkésőbb 2020. december 31-ig módosítani.
(8) A harmadik személy köteles módosítani a 44. § 8. bek. v) pontja szerinti pénzügyi hozzájárulását legkésőbb 2020. december 31-ig módosítani.
(9) A koordinációs központ köteles szervezeti szerkezetét összhangba hozni a 31. § 11. bek. n) pontja és 17. bek. rendelkezésével 2021. június 30-áig.
(10) A koordinációs központok nyilvántartójába az eddigi jogszabályok szerint bejegyzett koordinációs központ köteles pénzügyi garanciát kialakítani a 31.a § szerint 2021. március 31-ig.
(11) A 87. § 1. bek. o) pontja szerint kiadott azon határozatok, melyek szerint az anyag vagy tárgy mellékterméknek minősül és nem hulladéknak és amelyek szerint a 8.b mellékletben felsorolt anyagok vagy ingóságok jegyzékét összeállították, párhuzamosan ezek teljesítik a 2. § 4. bek. szerinti követelményeket, 2020. július 1-jével érvényüket veszítik.

135.f §
Átmeneti rendelkezések a 2021. január 1-től hatályos rendelkezésekhez
A 2021. január 1-je előtt kiadott határozat érvényességét nem lehet meghosszabbítani. A megkülönböztetett termékek gyártóinak jelen törvény 2020. december 31-ig hatályos változata értelmében végrehajtott nyilvántartásba vételének érvényessége nem szűnik meg 2021. január 1-jével. A gyártói felelősségi szervezet és harmadik személy köteles az információs rendszeren keresztül kérni az általa képviselt megkülönböztetett-termékgyártók regisztrálását 2020. december 31-ig.

135.g §
Átmeneti rendelkezés a 2021. július 3-ától hatályos módosításokhoz
A 7.a számú mellékletben felsorolt egyszer használatos műanyagokat forgalmazni 2021. december 31-ig lehet.

135.h §
Átmeneti rendelkezések a COVID-19 megbetegedéssel kapcsolatosan kihirdetett rendkívüli helyzet, szükségállapot vagy rendkívüli állapot időtartamára
(1) Az illetékes hulladékgazdálkodási államigazgatási hatóság a COVID-19 megbetegedéssel kapcsolatosan kihirdetett rendkívüli helyzet, szükségállapot vagy rendkívüli állapot időtartama vagy a COVID-19 megbetegedéssel kapcsolatban rendkívüli állapot ideje alatt (a továbbiakban csak „válsághelyzet”) köteles a 15. § 5. bek. értelmében a község képviselőjének jelenlétében a szükséges mértékben meggyőződni arról, hogy a törvénysértően elhelyezett hulladék mennyisége felveti-e a bűncselekmény gyanúját, vagy nem.
(2) Válsághelyzetben az illetékes hulladékgazdálkodási államigazgatási hatóság meghosszabbíthatja, mégpedig ismétlődően is a törvénysértően elhelyezett hulladék hasznosításának vagy megsemmisítésének biztosítására a 15. § 10., 11. vagy 14. bekezdésében megszabott határidőt.
(3) Az eljárásokban, melyekben helyszíni szemlére, szóbeli letárgyalásra vagy iratba való betekintésre van szükség, vagy ezek végrehajtását az eljárás résztvevője kéri, a határozathozatalra a jelen törvényben megszabott határidők nem telnek a jelen törvény hatályba lépésének napjától számítva a válsághelyzet megszűnésének napjáig. A helyszíni szemle vagy a szóbeli megtárgyalás, vagy ezek végrehajtása az eljárás résztvevőjének kérésére a válsághelyzet időtartama alatt csak a szükséges mértékben valósítható meg.

136. §
Megszüntető rendelkezések
Megszűnik:
1. A Tt. 223/2001. sz., a hulladékról és egyes más törvények módosításáról szóló törvénye Tt. 553/2001. sz. törvénye előírások szerinti változatának I. cikkelye, a Tt. 96/2002. sz. törvénye, a Tt. 261/2002. sz. törvénye, a Tt. 393/2002. sz. törvénye, a Tt. 529/2002. sz. törvénye, a Tt. 188/2003. sz. törvénye, a Tt. 245/2003. sz. törvénye, a Tt. 525/2003. sz. törvénye, a Tt. 24/2004. sz. törvénye, a Tt. 443/2004. sz. törvénye, a Tt. 587/2004. sz. törvénye, a Tt. 733/2004. sz. törvénye, a Tt. 479/2005. sz. törvénye, a Tt. 532/2005. sz. törvénye, a Tt. 571/2005. sz. törvénye, a Tt. 127/2006. sz. törvénye, a Tt. 514/2008. sz. törvénye, a Tt. 515/2008. sz. törvénye, a Tt. 519/2008. sz. törvénye, a Tt. 160/2009. sz. törvénye, a Tt. 386/2009. sz. törvénye, a Tt. 119/2010. sz. törvénye, a Tt. 145/2010. sz. törvénye, a Tt. 258/2011. sz. törvénye, a Tt. 343/2012. sz. törvénye, a Tt. 180/2013. sz. törvénye, a Tt. 290/2013. sz. törvénye, a Tt. 346/2013. sz. törvénye, a Tt. 388/2013. sz. törvénye, a Tt. 484/2013. sz. törvénye és a Tt. 399/2014. sz. törvénye.
2. A Tt. 119/2010. sz., a csomagolásokról és a Tt. 223/2001. sz., a hulladékokról és egyes más törvények módosításáról szóló törvénye Tt. 547/2011. sz., a Tt. 343/2012. sz. és a Tt. 484/2013. sz. törvénye szerinti változatának I. cikkelye.

136.a §
Megszüntető rendelkezések a 2019. január 1-től hatályos törvénymódosításokhoz
Megszűnik a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának 370/2015. sz. hirdetménye a Reciklációs Alapba fizetendő hozzájárulás tarifáiról, a Reciklációs Alap vonatkozásában hozzájárulás fizetésére kötelezett termékek, anyagok és berendezések listájáról, valamint a Reciklációs Alapból pénzeszköz nyújtását igénylő kérvény kellékeiről.

136.b §
Megszüntető rendelkezés a 2020. július 1-től hatályos módosításokhoz
Megszűnik a Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 388/2005. sz. rendelete, mely megszabja a határétékeket az elektrohulladék hasznosítása és újbóli felhasználása, valamint az összetevők, anyagok és alapanyagok reciklálása vonatkozásában a Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 206/2010. sz. rendeletének megfogalmazásában.

Zárórendelkezések

137. §
A jelen törvény az Európai Unió műszaki szabványainak és műszaki előírásainak jogilag kötelező érvényű aktusaival160) összhangban került elfogadásra.

137.a §
A jelen törvény az Európai Unió műszaki szabványok és műszaki előírások terén jogilag kötelező érvényű irányelveivel összhangban került elfogadásra.160)

138. §
A jelen törvénnyel átvételre kerültek az Európai Unió 9. sz. mellékletben feltüntetett kötelező érvényű jogi aktusai.


VIII. CIKKELY
A jelen törvény 2016. január 1-jén lép hatályba, kivéve az I. cikkely 13. § e) pontja hatodik alpontját, a 14. § (1) bekezdés j) pontját és az V. cikkely első és második pontját, mely 2016. július 1-jén lép hatályba, valamint az I. cikkely 83. § (3) bekezdés b) pontját, mely 2017. január 1-jén lép hatályba. 


Andrej Kiska s. k.
Peter Pellegrini s. k.
Robert Fico s. k.


1) Az Európai Parlament és Tanács (ES) 1069/2009. sz., 2009. október 21-én kelt rendelete 3. cikkelyének 20. pontja, mely megalapozza az egészségügyi előírásokat az állati melléktermékek és emberi fogyasztásra nem szánt származéktermékek estében, és amely törli az (ES) 1774/2002. sz. rendeletét (rendelet az állati eredetű melléktermékekről), (EU HL L 300, 2009. 11. 14.) a hatályos változatban.
1a) A Tt. 326/2005. sz., erdőkről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint
2) A Tt. 137/2010. sz., a levegővédelemről szóló törvénye 2. § b) pontja. 
3) A Tt. 258/2011. sz., a szén-dioxid geológiai környezetben történő tartós elhelyezéséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye, 
4) A Tt. 94/2013. sz., a nemesfémek jelöléséről és vizsgálatáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye (fémjelzési törvény), 2. § (1) bekezdés. 
5) A Tt. 541/2004. sz., az atomenergia békés felhasználásáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye (nukleáris törvény), 2. § k) pont. 
6) A Tt. 58/2014. sz., a robbanószerekről, robbanó tárgyakról és lőszerekről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, 44. §.
A Tt. 514/2008. sz., a bányaipari hulladékok kezeléséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye a későbbi jogszabályok szerint. 
7) A Tt. 50/1976. sz., a területrendezésről és építésügyi rendtartásról szóló törvényi (építési törvény) 43. §-a a későbbi jogszabályok szerint.
8) A Bizottság (EU) 1357/2014. sz. rendelete 2014. december 18-áról, mely az Európai Parlament és Tanács 2008/98/ES sz., a hulladékokról és egyes irányelvek törléséről szóló rendelete III. mellékletének helyére lép (EU HL L 365, 2014. 12. 19.).
8a) Az Európai Parlament és Tanács (EK) 767/2009. sz., 2009. július 13-án kelt rendelete, mely a takarmányok piaci bevezetését és felhasználását szabályozza és kiegészíti az Európai Parlament és Tanács (EK) 1831/2003. sz. rendeletét és megszünteti a Tanács 79/373/EGK irányelvét, a Tanács 80/511/EGK irányelvét, a Tanács 83/511/EGK, irányelvét, a Tanács 82/471/EGK, 83/228/EGK, 93/74/EGK, 93/113/EK és 96/25/EK irányelveit, valamint a Bizottság 2004/217/EK határozatát (Az EU hivatalos lapja L 229, 2009. 9. 1.), hatályos változatban.
8b) Az 1069/2009. sz. rendelet (EK) 19. cikkelye 1. bekezdésének a) és e) pontja, hatályos változatban.
9) A Tt. 44/1998. sz., az ásványkincsek védelméről és kihasználásáról szóló törvénye (bányászati törvény) a későbbi jogszabályok szerint. 
A Szlovák nemzeti Tanács Tt. 51/1988. sz., a bányászati tevékenységről, a robbanószerekről és az állami bányaigazgatásról szóló törvény a későbbi jogszabályok szerint. 
A Tt. 364/2004. sz., a vizekről és a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 372/1990. sz., a szabálysértésekről szóló törvénye a későbbi jogszabályok szerint (vízügyi törvény).
A Tt. 39/1990. sz., az állategészségügyről szóló törvénye a későbbi jogszabályok szerint. 
10) A Tt. 514/2008. sz. törvényének 2. § c) pontja a Tt. 255/2010. sz. törvénye értelmében. 
12) Az 1069/2009. sz. (ES) rendelet hatályos változatban.
13) A Tt. 364/2004. sz. törvénye 2. §-a a későbbi jogszabályok értelmében.
14) Pl. a Tt. 355/2007. sz., a közegészség védelméről, támogatásáról és fejlesztéséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye és a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 362/2011. sz., a gyógyszerekről és gyógyászati segédeszközökről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye a későbbi jogszabályok értelmében.
15) Pl. a Tt. 56/2018. sz., a termékazonosság értékeléséről, az adott termék piaci forgalmazásáról és más törvénymódosításokról szóló törvénye. 
16) Pl. a Tanács (EU) 333/2011. sz. rendelete 2011. március 31-éről, mely meghatározza a követelményeket annak megállapítására, mikor szűnik meg egyes fémhulladékfajták hulladékstátusa az Európai Parlament és Tanács 2008/98/ES (EU HL L 94, 2011. 4. 8.) irányelve szerint, a Bizottság (EU) 1179/2012. sz., 2012. december 10-én kelt rendelete szerint, mely lehetővé teszi annak megállapítását, hogy az őrölt üveg mikor szűnik meg hulladék lenni az az Európai Parlament és Tanács 2008/98/ES (EU HL L 337, 2012. 12. 11.) irányelve szerint, a Bizottság (EU) 715/2013. sz., 2013. július 25-én kelt rendelete, mely meghatározza azokat a feltételeket, melyek lehetővé teszik, hogy a rész hulladékfém megszűnjön hulladék lenni az Európai Parlament és Tanács 2008/98/ES irányelve szerint (EU HL L 201, 2013. 7. 26.).
A Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának Tt. 228/2014. sz. rendeletének 6.b §-a, mely meghatározza az üzemanyagok minőségére és az üzemeltetési nyilvántartás vezetésére vonatkozó követelményeket a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának Tt. 367/2015. sz. rendelete megfogalmázásban.
16a) Az Európai Parlament és Tanács 179/2002. sz., 2002. január 28-án kelt (EK) rendeletének 2. cikkelye, melyben lefektetik az élelmiszer-jog általános alapelveit és követelményeit, létrehozzák az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatalt és lefektetik az élelmiszer-biztonsági ügyek eljárásrendjét (az EU K L 31, 2002. 2. 1; a Közlöny rendkívüli kiadása, 15. fejezet/6. kötet) a hatályos megfogalmazásban.
17) A Tt. 39/2013. sz., a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és ellenőrzéséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye, 2. § 1) pont.
18) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 57. és 66. §-a.
19) A Tt. 24/2006. sz., a környezeti hatások elbírálásáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye a későbbi jogszabályok értelmében.
20) Pl. a Kereskedelmi Törvénykönyv 17-20. §-a.
21) Pl. a Szlovák Nemzeti Tanács 369/1990. sz., a községekről szóló törvénye 20. §-a a Tt. 453/2001. sz. törvénye értelmében.
22) Pl. a Tt. 49/2002. sz., a műemlékvédelemről szóló törvénye a későbbi jogszabályok szerint, A világörökség és természeti örökség védelméről szóló nemzetközi szerződés (Szövetségi Külügyminisztérium, Tt. 159/1991.), a Tt. 543/2002. sz., a természet- és tájvédelemről szóló törvénye a későbbi jogszabályok szerint.
22a) A Tt. 50/1976. sz. törvénye 139. §-ának (1) bek.
22b) A Tt. 30/1976. sz. törvénye 139.b §-ának 7. bek. a későbbi módosítások szerint.
23) Pl. a Tt. 355/2007. sz. törvénye a későbbi jogszabályok értelmében, a Tt. 541/2004. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint, a Szlovák Köztársaság kormányának Tt. 345/2006. sz. rendelete a dolgozók és a lakosság ionizáló sugárzás elleni alapvető egészségvédelmi biztonsági követelményeiről.
24) Pl. a Tt. 281/1997. sz., a katonai körzetekről szóló törvénye és a törvény, mellyel módosul a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 222/1996. sz., a helyi államigazgatás szervezéséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye, a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 215/2004. sz., a titokvédelemről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye, a későbbi jogszabályok szerint. 
25) A Tanács (ES) 2913/92. sz. rendeletének 114. cikkelye az Európai Közösség Vámkódexéről (EU HL rendkívüli kiadás, 2. fejezet 4. kötet) a hatályos változatban.
26) A Szlovák Köztársaság környezetvédelmi Minisztériumának Tt. 228/2014. sz. hirdetménye, mely rögzíti az üzemanyagok minőségére vonatkozó követelményeket és az üzemanyagokról vezetett nyilvántartások feltételeit.
26a) A Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának Tt. 410/2012. sz., a levegővédelemről szóló törvénye végrehajtási rendelete 8. §-a 5. bek. i) pontja a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának Tt.315/2017. sz. rendelete megfogalmazása szerint.
27) Pl. a Tt. 250/2007. sz. törvénye a fogyasztóvédelemről és a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 372/1990. sz. törvénye a szabálysértésekről a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 137/2010. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 56/2018. sz. törvénye. 
28) Pl. a Büntető-törvénykönyv 124. §-ának (3) bekezdése, a Tt. 17/2004. sz. törvénye a hulladéktárolás illetékeiről a későbbi jogszabályok szerint. 
29) A Büntető-törvénykönyv 300-302. §-a.
30) A Büntető-törvénykönyv 126. §-a.
31) A Büntető-törvénykönyv 3. §-ának (2) bek.
32) A Szlovák Munkabiztonsági Hivatal Tt. 59/1982. sz. hirdetménye, mely meghatározza az alapvető munkabiztonsági és műszaki biztonsági követelményeket, a későbbi jogszabályok szerint.
A Szlovák Köztársaság Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériumának Tt. 147/2013. sz. hirdetménye, mely meghatározza az építési munkák és vele összefüggő tevékenységek végzése során a biztonsági és egészségvédelmi feltételeket és a szakmai alkalmassági feltételeket egyes tevékenységek végzéséhez. 
33) Polgári Törvénykönyv.
34) A Tt. 595/2003. sz., a jövedelemadóról szóló törvénye 43. §-a, a későbbi jogszabályok szerint.
35) A Tt. 157/2018. sz. méréstani törvénye és más törvényi módosítások, 11. §.
35a) A Tt. 245/2008. sz., a nevelésről és oktatásról szóló törvénye (közoktatási törvény) és más törvénymódosítások, 2. § a) pontja.
36) A Tt. 587/2004. sz., a Környezetvédelmi Alapról szóló törvénye és más törvényi változások, 9. §-a, a későbbi jogszabályok szerint. 
37) A Tt. 39/2013. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint. A Tt. 137/2010. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint.
38) Pl. a Kereskedelmi Törvénykönyv 566. és 577. §-a, a Polgári Törvénykönyv 724. §-a.
38a) Az Európai Parlament és Tanács 2017/852. sz., 2017. május 17-én kelt 5. sz., higanyról szóló és az 1102/2008. sz. (EK) rendeletét megszüntető rendelete 2. cikkelyének 5. pontja (Az EU hivatalos lapja. L 137, 2017. 5. 24)
38b) A (EU) 2017/852. sz. rendelet 2. cikkelyének 1. pontja
38c) A (EU) 2017/852. sz. rendelet 2. cikkelyének 2. pontja
38d) A (EU) 2017/852. sz. rendelet 2. cikkelyének 3. pontja
39) A (EU) 2017/852. sz. rendelet 11. cikkelye
39a) A (EU) 2017/852. sz. rendelet 13. cikkelyének 3. pontja
39b) A (EU) 2017/852. sz. rendelet 12. cikkelye
40) A Tt. 595/2003. sz. törvényének 20. §-a a későbbi jogszabályok szerint.
40a) A Tt. 39/2013. sz. törvényének 32. §-a a Tt. 312/2018. sz. törvénye értelmében
40b) Például a Tt. 455/1991. sz. ipari vállalkozásokról szóló törvénye (iparostörvénye) a későbbi módosítások szerint, a Kereskedelmi törvénykönyv a későbbi módosítások szerint
41) A Tt. 7/2005. sz., a csődeljárásról és szerkezetátalakításról szóló, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről törvénye, 116. §-a a későbbi jogszabályok szerint.
42) A Tt. 7/2005. sz. törvényének 102. §-a.
43) A Tt. 7/2005. sz. törvényének 153. §-a. 
44) A Kereskedelmi Törvénykönyv 68. §-a (3) bek. e) pontja.
46) Európai egyezmény a veszélyes dolgok (ADR) fuvarozásáról a nemzetközi közúti közlekedésben (a külügyminisztérium Tt. 64/1987. sz. hirdetménye) a hatályos változatban. 
Nemzetközi egyezmény a veszélyes árucikkek vasúti szállításáról (COTIF), (a külügyminisztérium Tt. 81/1985. sz. hirdetménye). 
Változások és kiegészítések a Veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozásáról szóló egyezményhez (RID) (a Tt. 15/2001. sz. értesítője).
A Tt. 67/2010. sz., a vegyi anyagok és vegyületek piaci forgalomba hozásának feltételeiről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye (vegyészeti törvény) 3. §-a a későbbi jogszabályok szerint.
Az (EK) 1272/2008. sz. rendelete 2008.december 16-áról az anyagok osztályozásáról, jelöléséről, az anyagok és keverékek csomagolásáról, az EGK 67/548/EGK és 1999/548/EGK irányelvének módosításáról, kiegészítéséről és eltörléséről, valamint az 1907/2006. sz. (ES) rendelet módosításáról és kiegészítéséről (EU HL L 353, 2008. 12. 31.) a hatályos változatban.
47) Pl. a Tt. 124/2006. sz., a munkavégzés közben biztonságról és egészségvédelemről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 314/2001. sz., a tűzvédelemről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 67/2001. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint, az EU 1272/2008. sz. (ES) rendelete a hatályos változatban. 
48) A Tt. 505/2009. sz., a megfelelőséget elbíráló szervezetek akkreditálásáról szóló törvénye és más törvényi változások, 2. § c) pontja.
49) A Tt. 67/2010. sz. törvényének 6. §-a. 
50) A Tt. 455/1991. sz., a kisvállalkozásokról szóló törvénye (iparostörvény) 7. §-a.
51) Pl. a Tt. 261/2002. sz. törvénye a komoly ipari balesetek megelőzéséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 514/2008. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 51/1988. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint. 
52) A Kereskedelmi Törvénykönyv 610-629. és 638-641. §.
A Polgári Törvénykönyv 765-771. §-a.
53) Európai egyezmény a veszélyes dolgok (ADR) fuvarozásáról a nemzetközi közúti közlekedésben (a külügyminisztérium Tt. 64/1987. sz. hirdetménye) a hatályos változatban. Nemzetközi egyezmény a veszélyes árucikkek vasúti szállításáról (COTIF), (a külügyminisztérium Tt. 81/1985. sz. hirdetménye). 
Változások és kiegészítések a Veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozásáról szóló egyezményhez (RID) (a Tt. 15/2001. sz. értesítője). 
54) Pl. a Tt. 512/2009. sz., valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 56/2012. sz., a közúti közlekedésről szóló törvénye a későbbi jogszabályok szerint.
55) Pl. a Tt. 56/2012. sz., a közúti közlekedésről szóló törvénye a későbbi jogszabályok szerint.
56) A Tt. 529/2010. sz., az environmentális tervezésről szóló törvénye (törvény az ökodizájnról). 
57) Az Európai Parlament és Tanács (ES) 1013/2006. sz., a hulladékszállításról szóló rendelete 2. cikkelyének 15. bekezdése (EU HL L 190, 2006. 7.12.) a hatályos változatban.
A Bizottság 1418/2007 sz. rendelete bizonyos, a rendelet III. vagy IIIA mellékletében feltüntetett hulladék kiviteléről és hasznosításáról meghatározott országokba, melyekre nem vonatkozik az OECD döntése a hulladék államhatárokon át történő mozgatásának irányításáról (EU HL L 316, 2007. 12. 4.), a hatályos változatban.
58) Az EU 1013/2006. sz. rendelete, hatályos változatban.
Az EU 1418/2007. sz. rendelete, hatályos változatban.
58c) Például a Tt. 423/2015. sz., a statutáris könyvvizsgalatról és más törvénymódosításokról szóló törvénye 22., 23. és 27. §-a valamint a Tt. 431/2002. sz. könyvviteli törvény.
59) Pl. a Tt. 18/2018. sz., a személyi adatok védelméről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye és a Kereskedelmi Törvénykönyv 17-20. §-a értelmében. 
60) A Tt. 587/2004. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint. 
61) A Kereskedelmi Törvénykönyv.
A Tt. 213/1997. sz. törvénye a közhasznú szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetekről, a későbbi jogszabályok szerint. 
62) Pl. a Tt. 420/2004. sz. törvénye a békéltetésről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről a későbbi jogszabályok szerint.
63) A Tt. 355/2007. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint. 
64) A Tt. 67/2010. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint.
65) A Tt. 362/2011. sz. törvénye 2. §-ának (19) bekezdése. 
66) A Tt. 362/2011. sz. törvénye 2. §-ának (20) bekezdése. 
67) A Tt. 362/2011. sz. törvénye 2. §-ának (22) bekezdése. 
68) Pl. az Európai Parlament és Tanács 786/2008/ES sz. döntése 2008. július 9-éről a termékek piacra helyezésének egységes keretéről és a 93/465/ES sz. döntés megszüntetéséről (EU HL L 218, 2008. 8. 13.), a Tt. 246/1999. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 529/2010. sz. törvénye.
69) A Tt. 105/2018. sz., a közúti forgalomba helyezett járművek üzemeltetéséről és más törvények módosításáról szóló törvénye 2. § 2. bek. a) pontja
70) A Tt. 102/2014. sz., a fogyasztó védelméről szóló törvénye áru eladása vagy szolgáltatás nyújtása során távkapcsolatban megkötött szerződés alapján vagy az értékesítő üzemhelyiségein kívül megkötött szerződés alapján, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye, 2 § (1) bekezdés.
71) A Bizottság (EU) 1103/2010. sz., 2010. november 29-én kelt rendelete, mellyel az Európai Parlament és Tanács 2006/66/ES irányelve alapján meghatározásra kerülnek a hordozható szekunder (feltölthető) és gépjármű-elemek és akkumulátorok kapacitásjelölései (EU HL L 313, 2010. 11. 30.).
72) A Bizottság (EU) 493/2012. sz., 2012. június 11-én kelt rendelete, mellyel meghatározásra kerülnek a használt elemek és akkumulátorok reciklálási eljárásainak reciklálási hatékonysági számítási szabályainak részletei az Európai Parlament és Tanács 2006/66/ES irányelve (EU HL L 151, 2012. 6. 12.) alapján.
72a) Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30.)
73) A Tt. 264/1999. sz. törvénye 5. §-ának (5) bekezdése a Tt. 245/2003. sz. törvénye értelmében. 
74) A Bizottság 1997. január 28-ai határozata, mely meghatározza a csomagolóanyagok azonosító rendszerét az az Európai Parlament és Tanács 94/62/ES sz., a csomagolásokról és csomagolási hulladékokról szóló irányelve alapján (EU HL rendkívüli kiadás, 15. fejezet 3. kötet, L 50, 1997. 2. 20.)
(75) Pl. a Tt. 67/2010. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 152/1995. sz. élelmiszertörvénye a későbbi jogszabályok szerint. 
76) A Bizottság (ES) 461/2010. sz. rendelete A gépjármű ágazat vertikális egyezményei egyes kategóriáira vonatkozó szerződésről és az eljárások összehangolásáról, a 101. cikkely 3. bekezdése érvényesítéséről.
77) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14.)
78) Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke és I. melléklete.
79) Az Európai Parlament és Tanács (EU) 168/2013. sz., 2013. január 15-én kelt rendelete a két- és háromkerekű járművek és négykerekűek piacfelügyeletéről (EU HLL 60, 2013. 3. 2.).
80) A Tt. 106/2018. sz. törvénye 2. § 22. bek.-nek a) pontja
81) A Tt. 106/2018. sz. törvénye 2. § 22. bek.-nek b) pontja
82) A Szlovák Köztársaság kormányának Tt. 34/2010. sz. rendelete a gépjárművek műszaki követelményeiről, tekintettel az ismételt felhasználhatóságra, újrahasznosíthatóságra és hasznosíthatóságra. 
83) A Tt. 106/2018. sz. törvényének 29. §-a
83a) A Tt. 106/2018. sz. törvényének 31. §-a
84) A Tt. 106/2018. sz. törvényének 25. §-a
85) A Tt. 106/2018. sz. törvénye 12. §-ának 2. bek.
86) A Tt. 106/2018. sz. törvénye 12. §-ának 7. bek.
87) A Tt. 106/2018. sz. törvénye 25. §-ának 3. bek.
88) A Tt. 106/2018. sz. törvénye 29. §-ának 3. bek.
88a) A Tt. 106/2018. sz. törvénye 31. §-ának 5. bek.
89) A Tt. 8/2009. sz. törvényének 120. §-a a későbbi jogszabályok szerint.
90) A Tt. 8/2009. sz. törvénye 2. §-a (2) bek. c) pontja.
91) A Tt. 543/2002. sz. törvénye 2. §-a (2) bek. o) pontja. 
92) A Tt. 8/2009. sz. törvényének 113. §-a a későbbi jogszabályok szerint.
93) A Tt. 8/2009. sz. törvénye 121. §-ának (3) bek.
94) A Tt. 587/2004. sz. törvénye 3. §-ának u) pontja. 
95) A Tt. 8/2009. sz. törvénye 2. §-a (2) bek. l) pontja.
96) A Tt. 8/2009. sz. törvénye 2. §-a (2) bek. m) pontja.
97) A Tt. 8/2009. sz. törvénye 2. §-a (2) bek. i) pontja.
98) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 43.g §-a.
99) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 94. §-a a későbbi jogszabályok szerint.
100) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 86. §-a a Tt. 237/2000. sz. törvénye értelmében. 
101) Pl. a 50/1976. sz. törvényének 87. §-a a Tt. 237/2000. sz. törvénye értelmében. 
102) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 88-93. §-a a későbbi jogszabályok szerint.
103) Pl. a Tt. 543/2002. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 364/2004. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 355/2007. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint , a Tt. 137/2010. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint . 
104) A Tt. 355/2007. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint.
A Tt. 137/2010. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint.
A Szlovák Köztársaság kormányának Tt. 269/2010. sz. rendeletének, mely meghatározza a vizek jó minőségének követelményeit, 6. sz. melléklete B részének 7.7 pontja, a Szlovák Köztársaság kormányának Tt. 398/2012. sz. rendelete értelmében. 
105) Pl. a Tt. 364/2004. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 137/2010. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint.
106) A Tt. 251/2012. sz. energetikai törvénye és más törvénymódosítások, 2. § b) pontja harmadik alpontja a későbbi jogszabályok szerint.
107) A Tt. 137/2010. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint.
107a) A Tt. 50/1976. sz. törvénye 55. § (2) bek. b) és c), valamint 56. § h) pontja
107b) Az Európai Parlament és Tanács (EU) 1257/2013. sz. 2013. november 20-án kelt rendelete a hajók reciklálásáról és az (EK) 1013/2006. sz. rendeletének és a 2009/16/EK (az EU K., L 330/1. 2013. 12. 10.) irányelvének módosítása a hatályos formában.
Az (EU) Bizottságának 2016. december 19-én kelt 2016/2323. sz. határozata, mely létrehozza a hajók reciklálására szolgáló létesítmények európai jegyzékét az Európai Parlament és Tanács (EU) 1257/2013. sz., a hajók reciklálásáról szóló rendelete szerint (az EU K., L 345/119., 2016. 12. 20.) a hatályos formában.
107c) Az (EU) 1257/2013. rendeletének 18. cikkelye a hatályos formában
107d) Az (EU) 1257/2013. rendeletének 19. cikkelye a hatályos formában
107e) Az (EU) 1257/2013. rendeletének 7. cikkelye a hatályos formában
107f) Az (EU) 1257/2013. rendeletének 13. cikkelye a hatályos formában
108) A Tt. 582/2004. sz., a helyi adókról, valamint a háztartási hulladék és az építési törmelék helyi illetékéről a későbbi jogszabályok szerint.
108a) A Tt. 281/1997. sz. törvénye 2. §-ának 1. bekezdése a Tt. 96/2012. sz. törvénye megfogalmazásában.
109) A Tt. 355/2007. sz. törvényének 26. §-a a Tt. 355/2016. sz. törvénye értelmében
110) A Tt. 442/2002. sz., a vízvezeték- és csatornahálózatokról szóló törvénye a későbbi jogszabályok szerint. 
111) Az EU 1013/2006. sz. rendeletének 53. cikkelye hatályos változatban. 
112) Az EU 1013/2006. sz. rendeletének 54. cikkelye hatályos változatban. 
113) Az EU 1013/2006. sz. rendeletének 2. cikkelyének 15. pontja hatályos változatban. 
114) Az EU 1013/2006. sz. rendeletének 4. cikkelye hatályos változatban. 
115) Az EU 1013/2006. sz. rendeletének II. melléklete hatályos változatban. 
116) Az EU 1013/2006. sz. rendeletének IA és IB melléklete hatályos változatban. 
117) Az EU 1013/2006. sz. rendeletének 11. és 12. cikkelye hatályos változatban. 
118) A Büntető-törvénykönyv 300-309. §-a. 
119) Az EU 1013/2006. sz. rendeletének 6. cikkelye hatályos változatban. 
120) A nemzetközi közúti teherfuvarozási egyezmény (CMR), (a külügyminisztérium Tt. 11/1975. sz. hirdetménye). 
121) Az OECD Tanácsának (2001) 107. határozata a C(92)39. döntés felülvizsgálatáról a hasznosításra szánt hulladék országhatárokon keresztüli mozgatásáról (OECD-határozat). (EK HL L16, 1992. 01. 23.) 
122) A Tt. 455/1991. sz. törvényének 11. és 12. §-a a későbbi jogszabályok szerint.
122a) A Tt. 330/2007. sz., a büntetésnyilvántartásról és más törvénymódosításokról szóló törvénye 10. §-ának 4. bek., a 91/2016. sz. törvény megfogalmazásában
123) A Tt. 39/2013. sz. törvényének 19. §-a.
124) A Tt. 351/2012. sz., a szervezetek európai uniós séma szerinti environmentális átvilágításáról és nyilvántartásba vételről szóló törvénye az environmentális menedzsment és könyvvizsgálat céljaira, és egyes mást törvényi módosítások. 
125) A Tt. 364/2004. sz. törvényének 36. §-a. 
126) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 51/1988. sz., a bányászati tevékenységről, robbanóanyagokról és az állami bányaigazgatóságról szóló törvénye a Tt. 499/1991. sz. törvénye megfogalmazásában.
126a) Például a Tt. 514/2009. sz., a kötöttpályás közlekedésről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint, a Tt. 56/2012. sz. törvénye a későbbi előírások szerint, a Tt. 513/1991. sz. törvénye, a Kereskedelmi Törvénykönyv a későbbi módosítások szerint, a Tt. 455/1991. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint
127) A Tt. 137/2010. sz. törvénye 18. §-ának (3) bekezdése. 
128) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 32-42. §-a. 
129) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 60-65. §-a. 
130) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 88. §-a. 
131) A Tt. 50/1976. sz. törvénye 71. §-a (1) bek. a) pontja. 
132) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 76-84. §-a. 
133) Az EGK 2913/92. sz. rendeletének 114. cikkelye hatályos változatban 
135) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 20-23. §-a. 
137) A Tt. 305/2013. sz., a közhatalmi szervek elektronikus jogkörgyakorlásról szóló törvénye és más törvénymódosítások (az e-Goverment-ről szóló törvény) a későbbi módosítások értelmében.
138) Bázeli egyezmény a veszélyes hulladék országhatárokon átlépő mozgatásának irányításáról és ártalmatlanításáról, 5. cikkely (Tt. 60/1995. sz. értesítő). 
139) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 20-22. §-a a későbbi jogszabályok szerint.
140) A perzisztens szerves anyagokról szóló Stockholmi Egyezmény 9. cikkelye (a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának Tt. 593/2004. sz. értesítője)
141) A Tt. 17/1999. sz. környezetvédelmi törvényének 10. §-a. 
142) A Tt. 514/2008. sz. törvénye a a későbbi jogszabályok szerint.
143) A Tt. 251/2012. sz. törvényének 39. §-a. 
144) Az EU 1013/2006. sz. rendelete 2. cikkelyének 35. bekezdése hatályos változatban. 
145) Az EU 1013/2006. sz. rendeletének 22-25. cikkelye hatályos változatban.
145a) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 10/1996. sz., az állami ellenőrzésről szóló törvénye 9. §-ának 4. bek. a későbbi módosítások értelmében
146) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 10/1996. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint.
147) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 10/1996. sz. törvénye 13. §-ának (8) bekezdése a Tt. 164/2008. sz. törvénye értelmében. 
148) A Tt. 71/1967. sz., a közigazgatási eljárásról szóló törvénye (közigazgatási rendtartás) a későbbi jogszabályok szerint.
148a) A Tt. 71/1967. sz. törvényének 24. és 26. §-a a későbbi módosítások szerint
148aa) A Tt. 211/2000. sz., az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvénye és más törvénymódosítások (az információs szabadságról szóló törvény) a későbbi módosítások szerint
148b) A Tt. 39/2013. sz. törvénye 32. §-ának 1. bek. l) pontja a Tt. 262/2015. sz. törvénye szerint
148c) A Tt. 39/2013. sz. törvénye 3. §-ának 2. bek. a Tt. 262/2015. sz. törvénye szerint
148d) A Tt. 39/2013. sz. törvénye 3. §-ának 3. bek. c) pontjának ötödik alpontja a Tt. 262/2015. sz. törvénye szerint
148e) A Tt. 39/2013. sz. törvénye 6. §-a a későbbi módosítások szerint
149) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 372/1990. sz. törvénye a szabálysértésekről a későbbi jogszabályok szerint.
150) A Kereskedelmi Törvénykönyv 27. §-a. 
151) A Tt. 575/2001. sz., a kormány tevékenységének megszervezéséről és a központi államigazgatás megszervezéséről szóló törvény 2. §-ának (3) bekezdése a későbbi jogszabályok szerint. 
152) A Munka Törvénykönyve.
153) A Tt. 283/2002. sz., az útiköltség-térítésekről szóló törvénye a későbbi jogszabályok szerint. 
154) A Tt. 431/2002. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint. 
155) Pl. a Munka Törvénykönyve.
156) A Tt. 211/2000. sz., az információk szabad eléréséről szóló törvénye és egyes más törvényi változások (infótörvény) a későbbi jogszabályok szerint. 
157) A Kereskedelmi Törvénykönyv 70-75.a §-a a későbbi jogszabályok szerint. 
158) A Tt. 7/2005. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint. 
159) A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának Tt. 526/2004. sz. hirdetménye a felszámolóbiztosi tisztség ellátása költségei nagyságának és jutalmának meghatározásáról a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának Tt. 533/2008. sz. hirdetménye értelmében.
159a) A Tt. 587/2004. sz. törvénye a későbbi módosítások értelmében
160) Az Európai Parlament és Tanács 98/34/ES sz., 1998. június 22-én kelt irányelve, mely meghatározza az eljárás rendjét a műszaki szabványokról és előírásokról nyújtandó tájékoztatás területén, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokat (EU HL, rendkívüli kiadás, 13. fejezet 20. kötet), a hatályos változatban.
161) STN EN ISO 14001 Environmentális menedzsmentrendszer. Követelmények és használati utasítások (ISO 14001: 2004) (83 9001).


A Tt. 79/2015. sz. törvényének 1. sz. melléklete

HULLADÉKHASZNOSÍTÁS
R1 Főként mint fűtőanyagot használják vagy energiatermelésre más módon
R2 Oldószerek újbóli kinyerése vagy regenerálása
R3 Szerves anyagok reciklálása vagy regenerálása, ha nem oldószerként használatosak (beleértve a komposztálást és más biológiai átalakító folyamatokat)a)
R4 Recikláció vagy újbóli kinyerés fémekből és fémötvözetekbőlb)
R5 Recikláció vagy újbóli kinyerés egyéb szervetlen anyagokbólc)
R6 Savak és lúgok regenerálása
R7 Szennyeződések eltávolítására használt komponensek újbóli kinyerése
R8 Komponensek újbóli kinyerése katalizátorokból
R9 Olajok tisztítása vagy másfajta újrahasználata
R10 Tereprendezés mezőgazdasági hozamjavítás céljából vagy a környezet minőségének javítása céljából
R11 Az R1 – R10 tevékenységek során keletkezett hulladékok hasznosítása
R12 Hulladékok előkészítése feldolgozásra az R1 – R11-es tevékenységek valamelyikéveld)
R13 Hulladékok raktározása az R1 – R12 tevékenységre való felhasználás előtt (kivéve a gyűjtés előtti ideiglenes elhelyezést a keletkezés helyén)e)

Megjegyzések
a) Ide tartozik az újbóli használatra való előkészítés, az elgázosítás és az olyan összetevőket hasznosító pirolízis, mint a vegyi anyagok és az újbóli feltöltéshez felhasznált szerves anyagok hasznosítása.
b) Ide tartozik az újbóli használatra való előkészítés is.
c) Ide tartozik az újbóli használatra való előkészítés, a szervetlen építőanyagok reciklációja, a szervetlen anyagok hasznosítása terepfeltöltésre, és talajtisztítás, melynek eredménye a talaj megújulása.
d) Ha nem létezik más alkalmas R-kód, ide tartozhatnak a hulladékhasznosítást megelőző tevékenységek, beleértve a közönséges kezeléseket, többek közt pl. a szétszerelést, az osztályozást, az aprítást, a sajtolást, a pelletesítést, a szárítást, az őrlést, a kondicionálást, az újbóli csomagolást, a szelektálást, a keverést és az R1 – R12-es tevékenységek valamelyikének végzését megelőző vegyítést.
e) Az ideiglenes tárolás 3. § 5. bek. szerinti ideiglenes tárolást jelent.


A Tt. 79/2015. sz. törvényének 2. sz. melléklete

HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁS
D1 Elhelyezés földben vagy földfelszínen (pl. hulladéklerakó).
D2 Kezelés talajtani folyamatokkal (pl. cseppfolyós vagy üledékes hulladék biológiai lebontása a talajban).
D3 Mélységi beinjekciózás (pl. szivattyúzható hulladékok injektálása mélyfuratokba, sóbányákba vagy természetes tárolóhelyekre stb.).
D4 Elhelyezés felszíni tárolókba (pl. cseppfolyós vagy üledékes hulladék elhelyezése gödrökben, derítőkben stb.).
D5 Speciálisan kiépített hulladéktárolók (pl. elhelyezés önálló falfelületkezelt egységekben, melyek zártak és egymástól és a környezettől is el vannak szigetelve).
D6 Befogadó víztestbe történő kibocsátás és kiszórás, tengerek és óceánok kivételével..
D7 Kibocsátás és kiszórás tengerekbe és óceánokba, beleértve a tengerfenéken történő elhelyezést.
D8 A jelen mellékletben nem taglalt speciális biológiai kezelés, mely során olyan vegyületek vagy keverékek keletkeznek, melyek a D1-D12-es tevékenységek valamelyikével ártalmatlaníthatók. 
D9 A jelen mellékletben nem taglalt speciális fizikai-kémiai kezelés, mely során olyan vegyületek vagy keverékek keletkeznek, melyek a D1-D12-es tevékenységek valamelyikével ártalmatlaníthatók (pl. elpárologtatás, szárítás, pörkölés). 
D10 Elégetés szárazföldön.
D11 Égetés tengeren. (*)
D12 Végleges elhelyezés (pl. konténerek elhelyezése bányákban).
D13 Vegyítés vagy keverés a D1-D12-es tevékenységek valamelyikének alkalmazása előtt. (**)
D14 Újabb csomagolásban való elhelyezés a D1-D13-as tevékenységek valamelyikének alkalmazása előtt. 
D15 Tárolás a D1-D14-es tevékenységek valamelyikének alkalmazása előtt (kivéve a gyűjtés előtti tárolást a keletkezés helyén). (***)

Megjegyzések:
(*) Ez a tevékenység az Európai Unió kötelező jogi aktusai és a nemzetközi egyezmények alapján be van tiltva.
(**) Ha más megfelelő D-kód nem áll rendelkezésre, ide tartozhatnak az ártalmatlanítást megelőző tevékenységek, beleértve az előzetes kezeléseket, többek közt például az osztályozást, aprítást, sajtolást, pelletkészítést, szárítást, darálást, kondicionálást, vagy osztályozást a D1-D12-es tevékenységek valamelyikének történő alávetés előtt.
(***) Ideiglenes tárolásnak a 3. § (5) bek. szerinti tárolás számít.


A Tt. 79/2015. sz. törvényének 3. sz. melléklete

A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS CÉLJAI ÉS KÖTELEZŐ HATÁRÉRTÉKEI
I. Az elektromos hulladékgyűjtés céljai és minimális hasznosítási és reciklációs céljai
1. Az elektromos hulladékgyűjtés célja
Az elektromos hulladékgyűjtés célja a gyűjtés mértéke, melyet a Szlovák Köztársaságnak – összhangban az elektromos termékek gyártóinak kiterjesztett felelőssége elvével az adott naptári évben el kell érnie, az elektromos hulladék alábbi minimális tömegmértékében kifejezve: 
a) a 2014-es és 2015-ös évben a háztartásokból származó elektromos hulladék négy kilogramm lakosonként vagy az elektromos hulladék Szlovák Köztársaságban összegyűjtött átlagos tömege az előző három évben a szerint, hogy melyik érték magasabb, 
b) a 2016-os évben a Szlovák Köztársaságban a megelőző három évben piaci forgalomba hozott elektroberendezések tömegátlagának megfelelő 48%-os tömeghányad,
c) a 2017-es évben a Szlovák Köztársaságban a megelőző három évben piaci forgalomba hozott elektroberendezések tömegátlagának megfelelő 49%-os tömeghányad,
d) a 2018-as évben a Szlovák Köztársaságban a megelőző három évben piaci forgalomba hozott elektroberendezések tömegátlagának megfelelő 50%-os tömeghányad,
e) a 2019-es évben a Szlovák Köztársaságban a megelőző három évben piaci forgalomba hozott elektroberendezések tömegátlagának megfelelő 55%-os tömeghányad,
f) a 2020-as évben a Szlovák Köztársaságban a megelőző három évben piaci forgalomba hozott elektroberendezések tömegátlagának megfelelő 60%-os tömeghányad,
g) a 2021-es évben a Szlovák Köztársaságban a megelőző három évben piaci forgalomba hozott elektroberendezések tömegátlagának megfelelő 65%-os tömeghányad.
2. Az elektromos hulladék minimális reciklálási és hasznosítási céljai
2. 1 A kategóriák szerinti minimális célok 2012. augusztus 13-tól 2015. augusztus 14-ig, melyek azokra a kategóriákra vonatkoznak, melyek a 6. sz. melléklet I. részében vannak feltüntetve:
a) elektroberendezésekből származó elektrohulladék esetében, mely a 6. sz. melléklet I. részének 1. vagy 10. kategóriájába tartozik 
– hasznosítás   80 % és
– reciklálás   75 %
b) elektroberendezésekből származó elektrohulladék esetében, mely a 6. sz. melléklet I. részének 3. vagy 4. kategóriájába tartozik 
– hasznosítás   75 % és
– reciklálás   65 %
c) elektroberendezésekből származó elektrohulladék esetében, mely a 6. sz. melléklet I. részének 2.,5.,6.,7.,8. vagy 9. kategóriájába tartozik 
– hasznosítás   70 % és
– reciklálás   50 %
d) gáztöltésű fénycsövek esetében a reciklálás mértéke   80 %.
2. 2 A kategóriák szerinti minimális célok 2015. augusztus 15-től 2018. augusztus 14-ig, melyek azokra a kategóriákra vonatkoznak, melyek a 6. sz. melléklet I. részében vannak feltüntetve: 
a) elektroberendezésekből származó elektrohulladék esetében, mely a 6. sz. melléklet I. részének 1. vagy 10. kategóriájába tartozik 
– hasznosítás    85 % és
– előkészítés újrahasználatra és reciklálás    80 %
b) elektroberendezésekből származó elektrohulladék esetében, mely a 6. sz. melléklet I. részének 3. vagy 4. kategóriájába tartozik 
– hasznosítás    80 % és
– előkészítés újrahasználatra és reciklálás    70 %
c) elektroberendezésekből származó elektrohulladék esetében, mely a 6. sz. melléklet I. részének 2.,5.,6.,7.,8. vagy 9. kategóriájába tartozik 
– hasznosítás    75 % és
– előkészítés újrahasználatra és reciklálás    55 %
d) gáztöltésű fénycsövek esetében a reciklálás mértéke    80 %.
2. 3 A kategóriák szerinti minimális célok 2018. augusztus 15-től, melyek azokra a kategóriákra vonatkoznak, melyek a 6. sz. melléklet II. részében vannak feltüntetve: 
a) elektroberendezésekből származó elektrohulladék esetében, mely a 6. sz. melléklet II. részének 1. vagy 4. kategóriájába tartozik 
– hasznosítás   85 % és
– előkészítés újrahasználatra és reciklálás   80 %
b) elektroberendezésekből származó elektrohulladék esetében, mely a 6. sz. melléklet II. részének 2. kategóriájába tartozik 
– hasznosítás    80 % és
– előkészítés újrahasználatra és reciklálás   70 %
c) elektroberendezésekből származó elektrohulladék esetében, mely a 6. sz. melléklet II. részének 5. vagy 6. kategóriájába tartozik 
– hasznosítás   75 % és
– előkészítés újrahasználatra és reciklálás   55 %
d) elektroberendezésekből származó elektrohulladék esetében, mely a 6. sz. melléklet II. részének 3. kategóriájába tartozik 
– reciklálás   80 %.

II. Használt elemek és akkumulátorok gyűjtési és reciklálási céljai
1. Használt mobil elemek és akkumulátorok gyűjtési célja
1.1. A használt mobil elemek és akkumulátorok gyűjtési célja az egyes mobil elemek és akkumulátorok gyártója esetében az érintett naptári évben a használt mobil elemek és akkumulátorok mennyisége, mely megfelel az általa az előző évben a Szlovák Köztársaság piacán forgalmazott használt mobil elemek és akkumulátorok alábbi hányadának
a) 40 % a 2015-ös évben,
b) 45 % a 2016-os és a következő években,
1.2. A használt mobil elemek és akkumulátorok gyűjtési célja a Szlovák Köztársaságban az adott naptári évre a használt mobil elemek és akkumulátorok gyűjtési mértéke 
a) 25 %-os nagyságban 2012. szeptember 26-ig,
b) 45 %-os nagyságban 2016. szeptember 26-ig és a következő években.
2. Használt gépjárműelemek és akkumulátorok gyűjtési célja
A használt gépjárműelemek és akkumulátorok gyűjtési célja az egyes gépjárműelemek és akkumulátorok gyártója számára az adott naptári évben a használt gépjárműelemek és akkumulátorok mennyisége, mely megfelel az ő piaci részesedési hányadának a Szlovák Köztársaságban az előző naptári évben piaci forgalomba hozott gépjárműelemek és akkumulátorok összmennyiségére alkalmazva. 
3. Használt ipari elemek és akkumulátorok gyűjtési célja
A használt ipari elemek és akkumulátorok gyűjtési célja az egyes ipari elemek és akkumulátorok gyártója számára az adott naptári évben a használt ipari elemek és akkumulátorok mennyisége, mely megfelel az ő piaci részesedési hányadának a Szlovák Köztársaságban az előző naptári évben piaci forgalomba hozott ipari elemek és akkumulátorok összmennyiségére alkalmazva. 
4. Használt elemek és akkumulátorok reciklációs céljai
A használt elemek és akkumulátorok reciklációs célja az adott naptári év vonatkozásában az előző naptári évben összegyűjtött használt elemek és akkumulátorok mennyiségének 100%-a. 

III. Hulladékgazdálkodási célok a csomagoláshulladékok kezelése terén

A hulladékgazdálkodás csomagoláshulladékok kezelése terén kitűzött célja annak elérése, hogy:
1. a teljes mértékű hasznosítást legalább 60 % értékben a csomagolási hulladék tömegéből,
2. a teljes mértékű reciklálást legalább 55 %-os mértékben és legfeljebb 80% mértékben a csomagolási hulladék teljes tömegéből,
3. az egyes csomagolóanyagok (hulladékáramok) hasznosítási hányada legalább az alábbi mértékben:
60% az üveg csomagolási hulladék tömegéből,
68% a papír csomagolási hulladék tömegéből (kartont és hullámpapírt beleértve),
55% a fém csomagolási hulladék tömegéből,
48% a műanyag csomagolási hulladék tömegéből,
35% a fa csomagolási hulladék tömegéből,
4. az egyes csomagolóanyagok (hulladékáramok) reciklálási hányada legalább az alábbi mértékben:
60% az üveg csomagolási hulladék tömegéből,
60 % a papír csomagolási hulladék tömegéből (kartont és hullámpapírt beleértve),
55 % a fém csomagolási hulladék tömegéből,
45 % a műanyag csomagolási hulladék tömegéből,
25 % a fa csomagolási hulladék tömegéből,
5. 2025. december 31-ig a csomagolóanyagok össztömegének legalább 65 %-os mértékű reciklálását,
6. 2030. december 31-ig a csomagolóanyagok össztömegének legalább 70 %-os mértékű reciklálását,
7. 2025. december 31-ig az egyes csomagolóanyagok (hulladékáramok) reciklálási hányada legalább az alábbi mértékben:
70% az üveg,
70 % a papír és hullámpapír,
70 % a vasfémek,
50 % alumínium,
50 % a műanyag,
25 % a fa,
8. 2030. december 31-ig az egyes csomagolóanyagok (hulladékáramok) reciklálási hányada legalább az alábbi mértékben:
75% az üveg,
80 % a papír és hullámpapír,
80 % a vasfémek,
50 % alumínium,
55 % a műanyag,
30 % a fa.

IV. Kötelező határértékek és határidők a hulladék gépjárművek alkatrészeinek újbóli használata, bontási hulladékainak hasznosítása és reciklálása esetében
Tevékenység
Határérték és határidő a tevékenységi körök minimális növelésére:1)
2006. január 1.
2015. január 1.
1980. január 1-e előtt gyártott gépjárművek
1980. január 1-től gyártott gépjárművek
minden gépjármű
Hulladék gépjárművek alkatrészeinek újbóli használata, bontási hulladékainak hasznosítása
75% 85% 95%
Hulladék gépjárművek alkatrészeinek újbóli használata és hulladék gépjárművek reciklálása
70% 80% 85%
Megjegyzés
1) egy gépjármű átlagos tömege vonatkozásában évente

V. Hulladékgazdálkodási cél a háztartási hulladék kezelésében 
A hulladékgazdálkodás célja a háztartási hulladék kezelése terén 2020-ig növelni az előkészületeket az olyan háztartási hulladékok, mint a papír, fém, műanyag és üveg újbóli használatára és reciklálására, valamint a más forrásokból származó ilyen hulladékokéra, amennyiben ezek a források hasonló hulladékot tartalmaznak, mint a háztartási hulladék, legalább az előző naptári évben keletkezett ilyen hulladék tömegének az 50%-ára.
A hulladékgazdálkodás célja a háztartási hulladék kezelése terén 2025-ig növelni az előkészületeket az háztartási hulladékok használatára és reciklálására,  legalább az előző naptári évben keletkezett ilyen hulladék tömegének az 55%-ára, 2030-ig legalább a 65 %-ára és 2035-ig legalább a 85 %-ára.
A hulladékgazdálkodás célja a háztartási hulladék terén a 2035. évig a hulladéklerakón való elhelyezéssel ártalmatlanított háztartási hulladéknak a keletkezett háztartási összhulladék-mennyiség legkevesebb 10 %-ra való csökkentése.

VI. A hulladékgazdálkodás célja az építési törmelék és bontási hulladék kezelése terén 
Hulladékgazdálkodási cél az építési törmelék és bontási hulladék kezelésében 2020-ig növelni az előkészületeket az építési törmelék és bontási hulladék kezelésében az újbóli felhasználásra, reciklálásra és az építési törmelék és bontási hulladék hasznosítására, beleértve a feltöltési munkákat mint más anyagok pótlását, naptári évenként legalább az előző naptári évben keletkezett ilyen építési törmelék és bontási hulladék tömegének a 70%-ára; ez a cél érvényesül a Hulladékkatalógus 17. sz. csoportjában szereplő hulladékokra, kivéve a veszélyes hulladékokat és a 17 05 04-es katalógusszám alatt szereplő hulladékot. 

VII. Hulladék, melynek a hulladékstátusa megszűnt
A hulladék, melynek hulladékstátusa a 2. § (5) bekezdése (hulladékstátus vége) vagy a 14. § (5) bekezdése (átadás háztartásoknak) megszűnik, megszűnik hulladék lenni a jelen mellékletben meghatározott hasznosítási célok szempontjából is, amennyiben a hasznosítási és reciklációs tevékenységek megfelelnek a megszabott követelményeknek. 

3.a sz. melléklet a Tt. 79/2015. sz. törvényéhez
HÁZTARTÁSI HULLADÉKBÓL SZÁRMAZÓ CSOMAGOLÁSOK ÉS CSOMAGOLÁSSZERŰ ANYAGOK HULLADÉKÁNAK GYŰJTÉSI CÉLJAI
A kommunális hulladék részét képező csomagolásokból és csomagolásszerű anyagokból származó hulladék gyűjtésének célja a meghatározott időszakban elérni, hogy a háztartási hulladékban a csomagolásból és csomagolásszerű anyagból potenciálisan keletkező ilyen hulladék összmennyiségéhez képest az osztályozott gyűjtésre kerülő mennyiség színvonala elérje:
2019. 7. 1-től 2020. 6. 30-ig 2020. 7. 1-től  2021. 6. 30-ig 2021. 7. 1-től 2022. 6. 30-ig
40%
50% 60%

Megjegyzés: A csomagolásból és csomagolásszerű anyagból a háztartási hulladékban keletkező potenciális hulladékmennyiséget a minisztérium évente közzéteszi a honlapján


A Tt. 79/2015. sz. törvényének 4. sz. melléklete

HULLADÉKKELETKEZÉST MEGELŐZŐ INTÉZKEDÉSI PÉLDATÁR
Intézkedések, melyek befolyásolhatják a hulladékkeletkezés keretrendszerét 
1. Tervezési intézkedések vagy más gazdasági eszközök alkalmazása a források hatékony kihasználása érdekében. 
2. A kutatás és fejlesztés támogatása a tisztább termékek és technológiák elérése érdekében, azon termékek és technológiák támogatása, melyekből kevesebb hulladék keletkezik, az ilyen kutatási és fejlesztési eredmények terjesztése és használata.
3. A hulladékkeletkezéssel kapcsolatos releváns environmentális mutatók fejlesztése, melyeknek elő kell mozdítaniuk a hulladékmegelőzést minden szinten, az Európai Unió termékeivel való összehasonlítás szintjétől kezdve a helyi szervek tevékenységén keresztül a belföldi intézkedésekig.
Intézkedések, melyek befolyásolhatják a termékek tervezési és forgalmazási folyamatát 
4. Az ökodizájn támogatása (az ökodizájn a környezetbarát szempontok rendszerszerű beépítése a termékek megtervezésébe a minél jobb környezeti hatás elérése céljából a termék teljes életciklusán keresztül). 
5. Tájékoztatás nyújtása a hulladékkeletkezést megelőző technikákról a célból, hogy az ipar a elérhető legjobb technikákat alkalmazza. 
6. Képzések szervezése az illetékes hatóságok szintjén a hulladékmegelőzési követelmények besorolásáról a jelen törvény és külön jogszabályok szerinti engedélyezési folyamatokba.126)
7. Hulladékmegelőzési intézkedések besorolása azon létesítményekben, melyek nem tartoznak a külön jogszabály hatálya alá.126) Szükség esetén az ilyen intézkedések tartalmazhatják a hulladékkeletkezés megelőzési programok és a felülbírálatok vizsgálatát is. 
8. A cégek számára tudatosító kampányok, vagy pénzügyi, döntéshozatali vagy egyéb ösztönzők nyújtása. Az ilyen intézkedések különösen hatékonyak, ha a kis- és közepes vállalkozásokat célozzák meg és rájuk szabottak, valamint ha bejáratott vállalkozói hálózatok közvetítésével működnek. 
9. Önkéntes megállapodások, gyártói bizottságok vagy ágazati tanácskozások kihasználása a célból, hogy az érintett gazdasági vagy ipari ágazatok maguk határozzák meg saját programjaikat vagy hulladékmegelőzési céljaikat, vagy javítsák termékeiket és csomagolásaikat, melyek túlzott mennyiségű hulladék keletkezéséhez vezetnek. 
10. A hiteles environmetális irányítási rendszerek, így az EMAS és műszaki szabványok támogatása.161)
Intézkedések, melyek a fogyasztási és felhasználási folyamatot befolyásolhatják 
11. Gazdasági eszközök alkalmazása, például a környezetbarát beszerzések ösztönzése vagy kötelező térítés bevezetése a fogyasztók számára az egyébként ingyenes csomagolásért vagy annak egy részéért.
12. Tudatosító kampányok és tájékoztatók a széles nyilvánosságnak vagy fogyasztók csoportjainak.
13. Az environmentálisan hiteles (környezetbarát) márkák támogatása
14. Megállapodások gyártókkal, például a terméktanácsok kihasználása útján, például azon tanácsoké kihasználása, melyek az integrált termékpolitika keretében alakultak meg, vagy megállapodás a kiskereskedőkkel a hulladékkeletkezést csökkentő tájékoztatás elérése vagy a környezeti hatás szempontjából kedvezőbb termékek megismerése céljából. 
15. A közbeszerzés vonatkozásában az environmentális feltételek integrálása a közbeszerzési eljárásokba és a hulladékmegelőzési feltételek bevonása az ajánlattételi felhívásokba és a szerződésekbe, összhangban az Environmentális közbeszerzés kézikönyvével, melyet az Európai Unió 2004. október 29-én tett közzé. 
16. Az újrafelhasználás támogatása és/vagy az arra alkalmas, leselejtezésre ítélt termékek vagy alkatrészek javítása, főként képzési, gazdasági, logisztikai vagy más intézkedések útján, például akkreditált javító és újrafelhasználó központok támogatásával vagy létrehozásával, leginkább a sűrűn lakott térségekben.

A Tt. 79/2015. sz. törvényének 4.a sz. melléklete

PÉLDÁK GAZDASÁGI ESZKÖZÖKRE ÉS MÁS INTÉZKEDÉSEK ÖSZTÖNZŐK NYÚJTÁSÁRA A HULLDÉKGAZDÁLKODÁSI HIERARCHIA ÉRVÉNYESÍTÉSE ÉRDEKÉBEN
1. A hulladék lerakókon való elhelyezésének és elégetésének költségei és korlátozása, melynek célja a hulladékkeletkezés megakadályozásának és a reciklálásnak az ösztönzése, miközben a legkevésbé megfelelő hulladékkezelési mód a lerakón való tárolás.
2. A hulladékmennyiség szerinti fizetési séma (a „fizess azért, amit kidobsz” elv) esetében a hulladékbirtokos a ténylegesen keletkezett hulladékmennyiség után fizet, és ösztönzőket nyújt a reciklálható hulladék osztályozására és a vegyes hulladék mennyiségének csökkentésére a keletkezése forrásánál.
3. Pénzügyi ösztönzők termékek, főleg élelmiszerek elajándékozására.
4. A kibővített gyártói felelősségi rendszerek különböző hulladékfajtákra és intézkedések a hatékonyságuk, költséghatékonyságuk és igazgatásuk növelésére.
5. Betétdíjas forgalmazási rendszerek és további intézkedések a használt termékek és anyagok hatékony begyűjtésére.
6. Beruházások rendes megtervezése a hulladékgazdálkodás infrastruktúrája terén, az európai uniós alapok bevonásával is.
7. Fenntartható közbeszerzés a jobb hulladékkezelés, valamint a reciklálható termékek és anyagok jobb használatának támogatása érdekében.
8. Azon támogatások fokozatos megszüntetése, melyek nem állnak összhangban a hulladékgazdálkodási hierarchiával.
9. Fiskális intézkedések vagy más eszközök alkalmazása olyan termékek és anyagok bevezetése érdekében, melyeket újbóli használatra vagy reciklálásra készítettek fel.
10. A fejlett reciklálási és újrahasznosítási technológiák kutatásának és innovációjának támogatása.
11. A lehető legjobb elérhető műszaki eszközök használata a hulladékfeldolgozásban.
12. Gazdasági ösztönzők a regionális és helyi hatóságoknak, főként a hulladékkeletkezés megelőzése és az osztályozott gyűjtési rendszerek erősítése érdekében, egyben a lerakás és hulladékégetés támogatásának kiküszöbölése.
13. Tájékoztató kampányok a közvéleménynek főként az osztályozott gyűjtés, a hulladékkeletkezés megelőzése és a hulladékkal való szennyezés csökkentése vonatkozásában, valamint ezen kérdések beillesztése a képzésbe és szakképzésbe.
14. A koordinációs rendszerek – beleértve a digitális eszközökön futókat is – az összes, a hulladékgazdálkodásba bekapcsolt illetékes közhatalmi szerv között.
15. A folyamatos dialógus és együttműködés támogatása az összes, hulladékgazdálkodásban érintett fél között, valamint az önkéntes megállapodások támogatása, valamint a vállalatok benyújtott jelentése a hulladékokról.


A Tt. 79/2015. sz. törvényének 5. sz. melléklete

VESZÉLYESANYAG-KONCENTRÁCIÓ HATÁRÉRTÉKEI A HULLADÉKBAN

Mutató
Határérték (mg/kg szárazanyag)
1 összes policiklus aromás szénhidrogén (PAU)
100
2 összes poliklórozott bifenil (PCB)
50
3 kinyerhető szerves halogénve-gyületek (kinyert)
100
4 könnyen felszabaduló cianidok 10 000
5 összes szénhidrogén (ásványolaj) (kinyerhető hexán)
50 000
6 benzol, toluol, xilol
5 000
7 fenolok
10 000
8 merkaptán
1 000
9 higany 3 000
10 arzén1)
5 000
11 ólom1)
10 000
12 kadmium
5 000
13 nikkel1)
5 000
14 oldódó anyagtartalom (20 C)2) 300 000
1) A megadott határértékek nem vonatkoznak az üveges vagy félig megüvegesedett formájú hulladékra (fedőlakkok megszilárdult maradványai, zománcok, üveg-, kerámia- vagy cementipari termékekbe beledolgozott hulladékok). 
2) A hulladékoldat szűrését követő elpárologtatás után fennmaradt szűrt szárazanyagra vonatkoztatva.


A Tt. 79/2015. sz. törvényének 6. sz. melléklete

AZ ELEKTROBERENDEZÉSEK KATEGÓRIÁI
I. rész: Elektroberendezések kategóriái, melyekre a jelen törvény vonatkozik 2018. augusztus 14-ig (átmeneti időszak)
1. Háztartási nagyfogyasztók
2. Háztartási kisfogyasztók
3. Informatikai technológiák és telekommunikációs berendezések
4. Szórakoztató elektronika és fotovoltaikus panelek
5a. Világítástechnikai berendezések
5b. Fényforrások
6. Villamos és elektronikus szerszámok (kivéve a nagy, szilárdan rögzített ipari szerszámokat) 
7. Játékok, sportolási és rekreációs célú berendezések
8. Egészségügyi műszerek (kivéve a beültetett és fertőzött termékeket)
9. Megfigyelő és ellenőrző műszerek
10. Áruautomaták.
II. rész: Elektroberendezések kategóriái, melyekre a jelen törvény vonatkozik 
2018. augusztus 15-től 
1. Hőcserélő berendezések
2. Képernyők, monitorok és berendezések, melyek100 cm2-nél nagyobb felületű képernyőt tartalmaznak
3. Fényforrások
4. Nagy berendezések (bármilyen 50 cm-nél nagyobb külső méret), beleértve, de nem csak:
a háztartási fogyasztók; IT és telekommunikációs berendezések; szórakoztató elektronika; világítótestek; hang- vagy képlejátszó berendezések, zeneberendezések; villamos és elektronikus szerszámok; játékok, rekreációs és sportberendezések; egészségügyi segédeszközök; megfigyelő és ellenőrző műszerek; áruautomaták; villanyáram-termelő berendezések. Nem tartoznak ebbe a kategóriába az 1-3. kategóriába besorolt berendezések.
5. Kis források (egyetlen külső méretük sem nagyobb 50 cm-nél), beleértve, de nem csak:
a háztartási fogyasztók; szórakoztató elektronika; világítótestek; hang- vagy képlejátszó berendezések, zeneberendezések (zenegép); villamos és elektronikus szerszámok; játékok, rekreációs és sportberendezések; egészségügyi segédeszközök; megfigyelő és ellenőrző műszerek; áruautomaták; villanyáram-termelő berendezések. Nem tartoznak ebbe a kategóriába az 1-3. és 6. kategóriába besorolt berendezések.
6. Kis IT és telekommunikációs berendezések (egyetlen külső méretük sem nagyobb 50 cm-nél).


A Tt. 79/2015. sz. törvényének 7. sz. melléklete

A CSOMAGOLÁS MEGHATÁROZÁSÁNAK RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEI
1. követelmény
A termék anélkül bizonyul csomagolásnak, hogy az érintené a csomagolás további szerepei, ha
a) a termék különválasztható része,
b) nem elengedhetetlenül szükséges a termék megőrzése, támogatása vagy fennmaradása szempontjából annak élettartama idején, és 
c) annak összes része nem közös használatra, fogyasztásra vagy ártalmatlanításra rendeltetett.
Az 1. követelmény érvényesítési példája
Csomagolások
Édességet tartalmazó dobozok
Műanyag CD-borítók, -tokok
Katalógusok és folyóiratok küldésére használt csomagolások (a folyóirat belül van)
Cukrászsüteménnyel együtt árusított papír sütőkosárkák 
Csövek, tubusok és hengerek, melyekre rugalmas anyag van feltekerve (pl. fólia, alufólia, papír), kivéve a csöveket, tubusokat és hengereket, melyek gyártóberendezések részeként szolgálnak és amelyeket nem termékbemutatóra használnak értékesítendő egységként
Virágcserepek, melyek csak a növény eladását és szállítását szolgálják, nem a növény teljes életciklusát 
Injekciós oldatos üvegcsék
Hengeres CD-tokok (CD-vel együtt árulva, mely nem CD-archiválásra szolgál)
Ruhafogasok (ruházattal együtt árusítva)
Gyufásdoboz
Steril védőcsomagolás-rendszerek (zacskók, tálcák és a termék csíramentességét megóvó anyagok)
Italkapszulák (pl. kávé, kakaó, tej), melyek felhasználás után kiürülnek
Újratölthető acél hengeres edények különféle gázokra, a tűzoltó-készülékek kivételével 
Tárgyak, melyek nem csomagolások
Virágcserepek a növény teljes életciklusára szánva
Szerszámosdobozok
Teafilterek
Sajtok védő viaszrétege
Hurkabél
Ruhafogas (önállóan árusítva)
Kávéskapszulák italkészítésre, fóliás kávészacskók és kávéfilterek (szűrőpapírok), melyek a felhasznált kávával együtt kidobásra kerülnek 
Nyomtatóbetétek
CD-, DVD- és videokazetta-borítók (a CD-vel, DVD-vel és videokazettával együtt árusítják)
Hengeres CD-tokok (üresen árulva, CD-archiválásra szánva)
Vízben oldódó mosószeres kapszulák (vánkoskák)
Temetői fényforrások (gyertyatartók)
Kézi daráló (újratölthető edénnyel, pl. újratölthető borsőrlő)
2. követelmény
Az értékesítés helyén történő megtöltésre szolgáló tételek és a vissza nem váltható tételek, melyeket az értékesítés helyén töltenek meg vagy adnak el, csomagolásnak tekintendők, amennyiben csomagolás szerepét látják el. 
A 2. követelmény érvényesítésének példái
Csomagolás
Papír vagy műanyag táska
Egyszerhasználatos tányér vagy csésze
Fólia
Tízórais zacskó
Alufólia
Műanyag védőfólia a tisztítóban kitisztított ruhán
Tárgyak, melyek nem csomagolások
Keverőpálcák
Egyszerhasználatos evőeszközök
Csomagolópapír (önállóan árusítva)
Papír sütőformák (üresen árusítva)
Papír sütőkosárkák cukrászsütemény nélkül árusítva
3. követelmény
A csomagolás csomagolásba beépített összetevői és segédelemei a csomagolás részei. A csomagolás közvetlenül a termékhez csatolt vagy rögzített segédelemei, melyek a csomagolás szerepét látják el, csomagolásnak tekintendők, ha 
a) a terméktől elkülöníthetők és
b) minden egyes része nincs közös használatra vagy ártalmatlanításra szánva. 
A 3. követelmény érvényesítésének példái
Csomagolások
A termékre függesztett vagy hozzá csatolt címkék
Csomagolásrészek
Szempillakefe, mely a zárókupak része
Más csomagolásrészre ragasztott matricák
Fűzőgép kapcsai
Műanyag iratvédő
Mérőedény, mely mosószerek kupjának a része
Mechanikus kézi daráló (termékkel töltött, egyben újratölthető edény is, pl. újratölthető borsőrlő)
Tárgyak, melyek nem csomagolások
Rádiofrekvencia-azonosító címkék (RFID)


A Tt. 79/2015. sz. törvényének 8. sz. melléklete

EGÉSZSÉGÜGYI ÉS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI HULLADÉK, MELYNEK ÁRTALMATLANÍÁSA HULLADÉKLERAKÓN TILOS
18 Egészségügyi vagy állategészségügyi ellátásból, diagnosztikából, gyógyászatból vagy preventív ellátásból származó hulladék 
18 01 Szülészeti ellátásból, diagnosztikai ellátásból, gyógyászatból vagy preventív ellátásból származó hulladék 
18 01 01 éles tárgyak, kivéve az 18 01 03-as számú tételt
18 01 02 test- és szervrészek, beleértve a vétzsákokat és vérkonzerveket, kivéve az 18 01 03-as számú tételt
18 01 03 hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása különleges követelmények szerint történik fertőzés megelőzése végett 
18 01 08 citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek
18 01 09 más, mint a 18 01 08-as tételben feltüntetett gyógyszerek
18 01 10 fogászati amalgámhulladék
18 02 Állategészségügyi kutatási, diagnosztikai, gyógyászati és preventív ellátási hulladék
18 02 01 egyéb tárgyak, a 18 02 02-as tételt kivéve
18 02 02 hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása különleges követelmények szerint történik fertőzés/járvány megelőzése végett 
18 02 07 citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek 
18 02 08 más, mint a 18 02 07-es tételben taglat gyógyszerek
20 01 31 citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek 
20 01 32 más, mint a 20 01 31-es tételben felsorolt gyógyszerek

A Tt. 79/2015. sz. törvényének 8.a sz. melléklete
A háztartási hulladékból elkülönítve gyűjtött hulladékösszetevő megengedett szennyezettségi mértéke a gyűjtőedényben az 59. § 9. bek. értelmében:
Év Megengedett szennyezettségi mérték
2019
45 %-ig bezárólag
2020
40 %-ig bezárólag
2021
35 %-ig bezárólag


8.b sz. melléklet a Tt. 79/2015. sz. törvényéhez

ANYAGOK ÉS INGÓSÁGOK JEGYZÉKE, MELYEKHEZ NINCS SZÜKSÉG ENGEDÉLYRE a 97. § 1. bek. o) pontja szerint
A 97. § 1. bek. o) pontja szerinti engedélyt nem követelik meg
1. természetes faanyag fűrészpora, forgácsa és levágott darabkái esetében,
2. vas és nem vas fém reszeléke, forgácsa, pora és töredékei esetében,
3. a vasgyári és acélipari öntvények felöntéseinek/hozzáfolyásainak esetében,
4. textildarabkák (cérna, anyagmaradékok) esetében. 


A Tt. 79/2015. sz. törvényének 9. sz. melléklete
AZ EURÓPAI UNIÓ ÁTVETT, JOGILAG KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ AKTUSAINAK JEGYZÉKE
1. Az Európai Parlament és Tanács (ES) 1991. december 20-i 91/692/EK irányelve a csomagolásokról és csomagolási hulladékokról (EU HL rendkívüli kiadás, 13. fej. 13. k.; HL ES L365, 1994. 12. 31.) az Európai Parlament és Tanács (ES) 1882/2003. sz., 2003. szept-ember 29-ei rendelete értelmében (EU HL rendkívüli kiadás, 1. fej. 4. k.; HL EU L284, 2003. 10. 31.), az Európai Parlament és Tanács (ES) 2004/12/ES, 2004. február 11-én kelt irányelve (EU HL rk. Kiadás,13. fej. 34. k.;HL EU L 47, 2005. 2. 18.), az Európai Parlament és Tanács (ES) 2005/20/ES, 2005. március 9-én kelt irányelve (EU HL L 70, 2005. 3. 16.), az Európai Parlament és Tanács (ES) 219/2009. sz., 2009. március 11-én kelt rendelete értelmében (EU HL L 87, 2009. 3. 31.) és a Bizottság 2013/2/EU, 2013. február 7-én kelt irányelve (EU HL L 37, 2013. 2. 8.).
2. A TANÁCS 96/59/EK IRÁNYELVE (1996. szeptember 16.) a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek (PCB/PCT) ártalmatlanításáról (HL L 243, 1996. 7. 16.; HL különkiadás fejezet 15 kötet 003) az Európai Parlament és a Tanács 596/2009/EK rendelete értelmében (2009. június 18.)
3. A Tanács 1999/31/ES, 1999. április 26-án kelt irányelve a hulladéklerakókról (EU HL, rendk. Kiadás, 15. fej., 4. k., HL ES L 182, 1999. 7. 16.) az Európai Parlament és Tanács (ES) 1882/2003. sz., 2003. szeptember 29-én kelt rendelete értelmében (EU HL, rendk. Kiadás, 1. fej. 4. k.; EU HL L 284, 2003. 10. 30.), az Európai Parlament és Tanács (ES) 1137/2008. sz., 2008. október 22-én kelt rendelete (EU HL L 311, 2008. 11. 21.) és a Tanács 2011/97/EU, 2011. december 5-ei irányelve (EU HL L 328, 2011.12. 10.).
4. Az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelve (2000. szeptember 18.) az elhasználódott járművekről (HL L 269., 2000.10.21., EU HL rendk. Kiadás: 15. fej. 5. k.) a Bizottság 2002/525/EK határozata (2002. június 27.) (HL L 170., 2002.6.29., EU HL rendk. Kiadás: 15. fej. 7. k.), a Bizottság 2005/63/EK határozata (2005. január 24.) (HL L 25., 2005.1.28.), a Bizottság 2005/438/EK határozata (2005. június 10.) (HL L 152., 2005.6.15.), a Tanács 2005/673/EK határozata (2008. augusztus 1.) (HL L 254., 2005.9.30.), a Bizottság 2008/689/EK határozata (2008. augusztus 1.) (HL L 225., 2008.8.23.), az Európai Parlament és a Tanács 2008/33/EK irányelve ( 2008. március 11. ) (HL L 81., 2008.3.20.), az Európai Parlament és a Tanács 2008/112/EK irányelve ( 2008. december 16. ) (HL L 345., 2008.12.23.), a Bizottság 2010/115/EK határozata (2010. február 23.) (HL L 48., 2010.2.25.), a Bizottság 2011/37/EU határozata (2011. március 30.) (HL L 85., 2011.3.31.) és a Bizottság 2013/28/EU határozata (2013. május 17.) (HL L 135., 2013.5.22.) értelmében.
5. Az Európai Parlament és a Tanács 2006/66/EK irányelve ( 2006. szeptember 6. ) az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 266., 2006.9.26.) az Európai Parlament és a Tanács 2008/12/EK irányelve ( 2008. március 11. ) (HL L 76., 2008.3.19.), az Európai Parlament és a Tanács 2008/103/EK irányelve ( 2008. november 19. ) (HL L 327., 2008.12.5.) és az Európai Parlament és a Tanács 2013/56/EU irányelve ( 2013. november 20. ) (HL L 329., 2013.12.10.) értelmében.
6. Az Európai Parlament és Tanács 2008/98/ES, 2008. november 19-én kelt irányelve a hulladékról és egyes irányelvek eltörléséről (EU HL L 312, 2008. 11. 22.).
7. Az Európai Parlament és Tanács 2010/75/EU, 2010. november 24-én kelt irányelve az ipari kibocsátásokról ( a környezetszennyezés integrált megelőzése és ellenőrzése), (EU HL L 334, 2010. 12. 17.).
8. Az Európai Parlament és Tanács 2012/19/EU, 2012. július 4-én kelt irányelve az elektromos és elektronikus berendezésekből származó hulladékokról (EU HL L 197, 2012. 7. 24.).
9. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/720 irányelve (2015. április 29.) a 94/62/EK irányelvnek a könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése tekintetében történő módosításáról (HL L 115., 2015.5.6.).
10. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/849 irányelve (2018. május 30.) az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK irányelv, az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról szóló 2006/66/EK irányelv, valamint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2012/19/EU irányelv módosításáról (HL L 150., 2018.6.14.)
11. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/850 irányelve (2018. május 30.) a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelv módosításáról (HL L 150., 2018.6.14.)
12. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/851 irányelve (2018. május 30.) a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról (HL L 150., 2018.6.14.)
13. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/852 irányelve (2018. május 30.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv módosításáról (HL L 150., 2018.6.14.)
14. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/904 irányelve (2019. június 5.) egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről (HL L 155., 2019.6.12.)
Časová verzia účinná od 1. septembra 2020 do 13. októbra 2020

Zákon č. 79/2015 Z. z

O ODPADOCH
a o zmene a doplnení niektorých zákonov


zo 17. marca 2015


Zmena:
91/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016
79/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2017
313/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2017
90/2017 Z. z. s účinnosťou od 1. mája 2017
292/2017 Z. z. s účinnosťou od 1. decembra 2017
90/2017 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2018
292/2017 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2018
106/2018 Z. z. s účinnosťou od 20. mája 2018
208/2018 Z. z. s účinnosťou od 1. augusta 2018
177/2018 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2019
312/2018 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2019
312/2018 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2019
460/2019 Z. z. s účinnosťou od 27. decembra 2019
302/2019 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2020
460/2019 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2020
218/2020 Z. z. s účinnosťou od 5. augusta 2020
364/2019 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2020


Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:


Čl. I

PRVÁ ČASŤ
Základné ustanovenia

§ 1
Predmet úpravy
(1) Tento zákon upravuje
a) programové dokumenty v odpadovom hospodárstve,
b) opatrenia na predchádzanie vzniku odpadu,
c) práva a povinnosti právnických osôb a fyzických osôb pri predchádzaní vzniku odpadov a pri nakladaní s odpadmi,
d) rozšírenú zodpovednosť výrobcov,
e) nakladanie s vyhradenými výrobkami a prúdmi odpadov,
f) nakladanie s komunálnym odpadom,
g) cezhraničný pohyb odpadov,
h) informačný systém odpadového hospodárstva,
i) pôsobnosť orgánov štátnej správy a obcí vo veciach štátnej správy odpadového hospodárstva,
j) zodpovednosť za porušenie povinností na úseku odpadového hospodárstva.
(2) Tento zákon sa nevzťahuje na
a) hnoj,1) slamu alebo iný prírodný poľnohospodársky materiál alebo lesnícky materiál, ktorý nevykazuje nebezpečné vlastnosti a používa sa v poľnohospodárstve, lesníctve v súlade s osobitným predpisom1a) alebo na získanie energie z tohto materiálu procesmi alebo spôsobmi, ktoré nepoškodzujú životné prostredie ani neohrozujú zdravie ľudí,
b) nakladanie s látkami znečisťujúcimi ovzdušie,2)
c) nakladanie, zachytávanie, prepravu a trvalé ukladanie oxidu uhličitého do geologického prostredia podľa osobitného predpisu,3)
d) nakladanie s odpadmi z drahých kovov,4)
e) nakladanie s rádioaktívnymi odpadmi,5)
f) nakladanie s vyradenými výbušninami a zvyškami z výroby výbušnín,6)
g) pôdu (in situ) vrátane nevykopanej kontaminovanej zeminy a stavby7) trvalo spojené so zemou,
h) nekontaminovanú zeminu a iný prirodzene sa vyskytujúci materiál vykopaný počas stavebných prác, ak je isté, že sa materiál použije na účely výstavby v prirodzenom stave na mieste, na ktorom bol vykopaný,
i) sedimenty premiestňované v rámci povrchových vôd na účely vodného hospodárstva a riadenia vodných tokov alebo na zabránenie záplavám, alebo na zmiernenie účinkov povodní a období sucha, alebo na rekultiváciu pôdy, ak sa preukáže, že sedimenty nevykazujú nebezpečné vlastnosti uvedené v prílohe osobitného predpisu,8)
j) látky, ktoré sú určené na použitie ako kŕmne suroviny podľa osobitného predpisu8a) a ktoré nepozostávajú z vedľajších živočíšnych produktov a ani ich neobsahujú,
k) állati tetemek és azok részeinek kezelésére, ha más módon hullottak el, mint emberi fogyasztást megcélzó levágás útján, ideértve a járványos állatbetegségek leküzdése érdekében leölt állatok tetemeit, melyeket külön jogszabály szerint kell ártalmatlanítani,8b)
(3) Ak osobitné predpisy9) neustanovujú inak, tento zákon sa vzťahuje aj na
a) nakladanie s ťažobným odpadom,10)
b) ukladanie odpadov na odkaliská,
c) nakladanie s vedľajšími živočíšnymi produktmi vrátane odvodených produktov upravených v osobitnom predpise,12)
d) nakladanie s odpadovými vodami a osobitnými vodami.13)
(4) Ak sa vedľajšie živočíšne produkty vrátane odvodených produktov podľa odseku 3 písm. c) spaľujú, skládkujú alebo použijú v zariadeniach na výrobu bioplynu alebo kompostu, tento zákon sa uplatní vždy.

Vymedzenie základných pojmov

§ 2
Odpad
(1) Odpad je hnuteľná vec alebo látka, ktorej sa jej držiteľ zbavuje, chce sa jej zbaviť alebo je v súlade s týmto zákonom alebo osobitnými predpismi14) povinný sa jej zbaviť.
(2) Odpadom nie je
a) látka alebo hnuteľná vec, ktorá je vedľajším produktom,
b) špecifický odpad, ktorý dosiahol stav konca odpadu,
c) odpad, ktorý prešiel procesom prípravy na opätovné použitie a spĺňa požiadavky na výrobok uvádzaný na trh ustanovené osobitným predpisom,15) alebo
d) odpad odovzdaný na použitie do domácnosti.
(3) Prúd odpadu je skupina druhov odpadov s podobnými vlastnosťami, ktoré umožňujú ich ďalšie spoločné nakladanie.
(4) Vedľajší produkt je látka alebo hnuteľná vec, ktorá spĺňa tieto podmienky:
a) je výsledkom výrobného procesu, ktorého primárnym cieľom nie je výroba tejto látky alebo veci,
b) jej ďalšie používanie je zabezpečené,
c) môže sa použiť priamo bez ďalšieho spracovania iného ako bežný priemyselný postup,
d) vzniká ako neoddeliteľná súčasť výrobného procesu,
e) jej ďalšie použitie je v súlade s týmto zákonom a osobitnými predpismi, ktoré ustanovujú požiadavky na výrobok,15) ochranu životného prostredia a ochranu zdravia ľudí z hľadiska jeho konkrétneho použitia, a nepovedie k celkovým nepriaznivým vplyvom na životné prostredie alebo zdravie ľudí,
f) spĺňa osobitné kritériá, ak boli pre látku alebo vec ustanovené osobitným predpisom, a
g) na to, že látka alebo hnuteľná vec sa považuje za vedľajší produkt, a nie za odpad, bol udelený súhlas, ak sa vyžaduje podľa § 97 ods. 1 písm. o).
(5) Stav konca odpadu je stav, ktorý dosiahne odpad, ak prejde niektorou z činností zhodnocovania odpadu alebo recyklácie a spĺňa tieto podmienky:
a) látka alebo vec sa má použiť na špecifické účely,
b) pre látku alebo vec existuje trh alebo je po nej dopyt,
c) látka alebo vec spĺňa technické požiadavky na špecifické účely a spĺňa požiadavky ustanovené osobitným predpisom16) a spĺňa technické normy alebo je v súlade s inou obdobnou technickou špecifikáciou s porovnateľnými požiadavkami alebo s prísnejšími požiadavkami, ktoré sa uplatňujú na výrobky, a
d) použitie látky alebo veci nezapríčiní celkové nepriaznivé vplyvy na životné prostredie alebo na zdravie ľudí.
(6) Biologicky rozložiteľný odpad je odpad, ktorý je schopný rozložiť sa anaeróbnym spôsobom alebo aeróbnym spôsobom, ako je najmä odpad z potravín, odpad z papiera a lepenky, odpad zo záhrad a parkov.
(7) Biologický odpad je odpad zo záhrad a parkov, potravinový odpad a kuchynský odpad z domácností, kancelárií, reštaurácií, veľkoobchodu, jedální, stravovacích zariadení a maloobchodných zariadení, ktorý je biologicky rozložiteľný a porovnateľný biologický odpad z potravinárskych závodov.
(8) Biologicky rozložiteľné komunálne odpady sú všetky druhy biologicky rozložiteľných odpadov, ktoré je možné zaradiť do skupiny 20 Komunálne odpady [§ 105 ods. 3 písm. b)].
(9) Nebezpečný odpad je odpad, ktorý má aspoň jednu nebezpečnú vlastnosť uvedenú v prílohe osobitného predpisu.8)
(10) Odpad, ktorý nie je nebezpečný, je odpad, na ktorý sa nevzťahuje odsek 9.
(11) Potravinový odpad sú všetky potraviny,16a) ktoré sa stali odpadom.

§ 3
Nakladanie a iné zaobchádzanie s odpadom
(1) Odpadové hospodárstvo je súbor činností zameraných na predchádzanie a obmedzovanie vzniku odpadov a znižovanie ich nebezpečnosti pre životné prostredie a na nakladanie s odpadmi v súlade s týmto zákonom.
(2) Nakladanie s odpadom je zber, preprava, zhodnocovanie vrátane triedenia a zneškodňovanie odpadu vrátane dohľadu nad týmito činnosťami a nasledujúcej starostlivosti o miesta zneškodňovania a zahŕňa aj konanie obchodníka alebo sprostredkovateľa.
(3) Skladovanie odpadu je dočasné uloženie odpadu pred niektorou z činností zhodnocovania odpadu alebo zneškodňovania odpadu v zariadení, v ktorom má byť tento odpad zhodnotený alebo zneškodnený.
(4) Zhromažďovanie odpadu je dočasné uloženie odpadu u držiteľa odpadu pred ďalším nakladaním s ním, ktoré nie je skladovaním odpadu.
(5) Zber odpadu je zhromažďovanie odpadu od inej osoby vrátane jeho predbežného triedenia a dočasného uloženia odpadu na účely prepravy do zariadenia na spracovanie odpadov.
(6) Výkup odpadu je zber odpadu, ak je odpad odoberaný právnickou osobou alebo fyzickou osobou – podnikateľom za dohodnutú cenu alebo inú protihodnotu.
(7) Triedenie odpadov je delenie odpadov podľa druhov, kategórií alebo iných kritérií alebo oddeľovanie zložiek odpadov, ktoré možno po oddelení zaradiť ako samostatné druhy odpadov.
(8) Triedený zber je zber vytriedených odpadov.
(9) Úprava odpadu je fyzikálny proces, tepelný proces, chemický proces alebo biologický proces vrátane triedenia odpadu, ktorý zmení vlastnosti odpadu s cieľom zmenšiť jeho objem alebo znížiť jeho nebezpečné vlastnosti, uľahčiť manipuláciu s ním alebo zlepšiť možnosti jeho zhodnotenia.
(10) Príprava odpadu na opätovné použitie je činnosť zhodnocovania súvisiaca s kontrolou, čistením alebo opravou, pri ktorej sa výrobok alebo časť výrobku, ktoré sa stali odpadom, pripravia, aby sa opätovne použili bez akéhokoľvek iného predbežného spracovania.
(11) Spracovanie odpadu je činnosť zhodnocovania alebo zneškodňovania odpadu vrátane prípravy odpadu pred zhodnocovaním alebo zneškodňovaním, ak nie je v tomto zákone ustanovené inak.
(12) Opätovné použitie je činnosť, pri ktorej sa výrobok alebo časť výrobku, ktorý nie je odpadom, znova použije na ten istý účel, na ktorý bol určený.
(13) Zhodnocovanie odpadu je činnosť, ktorej hlavným výsledkom je prospešné využitie odpadu za účelom nahradiť iné materiály vo výrobnej činnosti alebo v širšom hospodárstve, alebo zabezpečenie pripravenosti odpadu na plnenie tejto funkcie; zoznam činností zhodnocovania odpadu je uvedený v prílohe č. 1.
(14) Materiálové zhodnocovanie odpadu je činnosť zhodnocovania odpadu okrem energetického zhodnocovania a opätovného spracovania na materiály, ktoré sa majú použiť ako palivo alebo iné prostriedky na výrobu energie. Za materiálové zhodnocovanie sa považuje najmä príprava na opätovné použitie, recyklácia a spätné zasypávanie.
(15) Recyklácia je každá činnosť zhodnocovania odpadu, ktorou sa odpad opätovne spracuje na výrobky, materiály alebo látky určené na pôvodný účel alebo iné účely, ak § 42 ods. 12, § 52 ods. 18 a 19 a § 60 ods. 15 neustanovuje inak; recyklácia zahŕňa aj opätovné spracovanie organického materiálu. Recyklácia nezahŕňa energetické zhodnocovanie a opätovné spracovanie na materiály, ktoré sa majú použiť ako palivo alebo na činnosti spätného zasypávania.
(16) Zneškodňovanie odpadu je činnosť, ktorá nie je zhodnocovaním, a to aj vtedy, ak je druhotným výsledkom činnosti spätné získanie látok alebo energie; zoznam činností zneškodňovania odpadu je uvedený v prílohe č. 2.
(17) Skládkovanie odpadov je ukladanie odpadov na skládku odpadov.
(18) Najlepšie dostupné techniky sú uvedené v osobitnom predpise.17)
(19) Skladovanie výkopovej zeminy je dočasné uloženie odpadu – výkopovej zeminy mimo staveniska pred jej využitím na spätné zasypávanie v mieste, ktoré nie je zariadením na zhodnocovanie odpadov alebo zariadením na zneškodňovanie odpadov a ktoré nie je miestom vzniku výkopovej zeminy.
(20) Spätné zasypávanie je činnosť zhodnocovania odpadu, pri ktorej sa vhodný odpad, ktorý nie je nebezpečný, používa na účely rekultivácie vo vyťažených oblastiach alebo na technické účely pri terénnych úpravách. Odpad používaný na spätné zasypávanie musí nahradiť neodpadové materiály, musí byť vhodný na uvedené účely a použitý len v množstve, ktoré je nevyhnutné na dosiahnutie uvedených účelov.

§ 4
Pôvodca odpadu a osoby nakladajúce s odpadom
(1) Pôvodca odpadu je
a) každý pôvodný pôvodca, ktorého činnosťou odpad vzniká, alebo
b) ten, kto vykonáva úpravu, zmiešavanie alebo iné úkony s odpadmi, ak ich výsledkom je zmena povahy alebo zloženia týchto odpadov.
(2) Držiteľ odpadu je pôvodca odpadu alebo osoba, ktorá má odpad v držbe.
(3) Obchodník na účely tohto zákona je podnikateľ, ktorý pri kúpe a následnom predaji odpadu koná vo vlastnom mene a na vlastnú zodpovednosť, vrátane obchodníka, ktorý tento odpad nemá fyzicky v držbe.
(4) Sprostredkovateľ na účely tohto zákona je podnikateľ, ktorý organizuje zhodnocovanie odpadu alebo zneškodňovanie odpadu v mene iných osôb, vrátane sprostredkovateľa, ktorý tento odpad nemá fyzicky v držbe.
(5) Dopravca odpadu na účely tohto zákona je podnikateľ, ktorý vykonáva prepravu odpadu pre cudziu potrebu alebo pre vlastnú potrebu; výkonom prepravy sa rozumie premiestňovanie odpadu.

§ 5
Zariadenia na nakladanie s odpadom
(1) Zariadenie na zber odpadov je priestor ohraničený plotom alebo nachádzajúci sa v stavbe, alebo inak primerane zabezpečený pred odcudzením odpadu a vstupom cudzích osôb, v ktorom sa vykonáva zber odpadov.
(2) Zariadenie na zhodnocovanie odpadov je zariadenie určené na výkon aspoň jednej z činností uvedených v prílohe č. 1, ktoré je tvorené technickou jednotkou so súborom strojov a zariadení prevádzkovaných podľa dokumentácie k nim, pričom činnosti nimi vykonávané navzájom súvisia a majú technickú nadväznosť; ak je takéto zariadenie vzhľadom na jeho konštrukčné riešenie pevne spojené so stavbou, za zariadenie na zhodnocovanie odpadov sa považuje aj priestor, v ktorom sa zariadenie nachádza.
(3) Zariadenie na zneškodňovanie odpadov je zariadenie určené na výkon aspoň jednej z činností uvedených v prílohe č. 2, ktoré je tvorené technickou jednotkou so súborom strojov a zariadení prevádzkovaných podľa dokumentácie k nim, pričom činnosti nimi vykonávané navzájom súvisia a majú technickú nadväznosť; ak je takéto zariadenie vzhľadom na jeho konštrukčné riešenie pevne spojené so stavbou, za zariadenie na zneškodňovanie odpadov sa považuje aj priestor, v ktorom sa zariadenie nachádza.
(4) Mobilné zariadenie na účely tohto zákona je zariadenie na zhodnocovanie odpadov alebo zariadenie na zneškodňovanie odpadov, ak je prevádzkované na jednom mieste kratšie ako šesť po sebe nasledujúcich mesiacov, ktoré
a) je konštrukčne a technicky prispôsobené na častý presun z miesta na miesto,
b) vzhľadom na jeho konštrukčné riešenie nemá byť a ani nie je pevne spojené so zemou alebo stavbou,
c) je určené na zhodnocovanie odpadov alebo na zneškodňovanie odpadov
1. v mieste ich vzniku,
2. na inom mieste u toho istého pôvodcu odpadu alebo
3. v zariadení, na ktoré bol vydaný súhlas podľa § 97 ods. 1 písm. d) a
d) nevyžaduje stavebné povolenie ani ohlásenie podľa osobitného predpisu.18)
(5) Skládka odpadov je miesto so zariadením na zneškodňovanie odpadov, kde sa odpady trvalo ukladajú na povrchu zeme alebo do zeme. Za skládku odpadov sa považuje aj interná skládka, na ktorej pôvodca odpadu vykonáva zneškodňovanie svojich odpadov v mieste výroby, ako aj miesto, ktoré sa trvalo, teda dlhšie ako jeden rok, používa na dočasné uloženie odpadov. Za skládku odpadov sa nepovažuje zariadenie alebo miesto so zariadením, kde sa ukladajú odpady na účel ich prípravy pred ich ďalšou prepravou na miesto, kde sa budú upravovať, zhodnocovať alebo zneškodňovať, ak čas ich uloženia pred ich zhodnotením alebo upravením nepresahuje spravidla tri roky, alebo čas ich uloženia pred ich zneškodnením nepresahuje jeden rok.
(6) Prekládková stanica komunálneho odpadu je zariadenie na dočasné uloženie a následné preloženie zmesového komunálneho odpadu na účely jeho prepravy do zariadenia na zhodnocovanie odpadov alebo do zariadenia na zneškodňovanie odpadov.

§ 6
Hierarchia odpadového hospodárstva, ciele a záväzné limity odpadového hospodárstva
(1) Hierarchia odpadového hospodárstva je záväzné poradie týchto priorít:
a) predchádzanie vzniku odpadu,
b) príprava na opätovné použitie,
c) recyklácia,
d) iné zhodnocovanie, napríklad energetické zhodnocovanie,
e) zneškodňovanie.
(2) Od hierarchie odpadového hospodárstva je možné odkloniť sa iba pre určité prúdy odpadov, ak je to odôvodnené úvahami o životnom cykle výrobku vo vzťahu k celkovým vplyvom vzniku a nakladania s takým odpadom a ak to ustanoví tento zákon.
(3) Predchádzanie vzniku odpadu sú opatrenia, ktoré sa prijmú predtým, ako sa látka, materiál alebo výrobok stanú odpadom, a ktoré znižujú
a) množstvo odpadu aj prostredníctvom opätovného použitia výrobkov alebo predĺženia životnosti výrobkov,
b) nepriaznivé vplyvy vzniknutého odpadu na životné prostredie a zdravie ľudí alebo
c) obsah nebezpečných látok v materiáloch a vo výrobkoch.
(4) Predchádzaním vzniku odpadu z obalov je znižovanie
a) množstva materiálov a látok obsiahnutých v obaloch a odpadoch z obalov a ich škodlivosti pre životné prostredie,
b) množstva obalov a odpadov z obalov a ich škodlivosti pre životné prostredie v etape výrobného procesu, predaja, distribúcie, využitia a ich eliminácia; prevencia sa uplatňuje osobitne pri vývoji výrobkov a technológií priaznivejších pre životné prostredie, a
c) spotreby ľahkých plastových tašiek.
(5) Právnická osoba a fyzická osoba – podnikateľ, ktorá vyrába výrobky, prihliada
a) pri ich výrobe na potrebu uprednostniť technológie a postupy šetriace prírodné zdroje a obmedzujúce vznik nevyužiteľného odpadu z týchto výrobkov, obzvlášť nebezpečného odpadu,
b) na potrebu informovanosti verejnosti o spôsobe zhodnotenia alebo zneškodnenia odpadu z výrobku a jeho častí, predovšetkým pri vyhotovovaní obalu výrobku, návodu na použitie alebo inej dokumentácie k výrobku.
(6) Pôvodca odpadu je povinný predchádzať vzniku odpadu zo svojej činnosti a obmedzovať jeho množstvo a nebezpečné vlastnosti. Odpad, vzniku ktorého nie je možné zabrániť, musí byť zhodnotený, prípadne zneškodnený v súlade s odsekom 1 spôsobom, ktorý neohrozuje ľudské zdravie, životné prostredie a ktorý je v súlade s týmto zákonom a ďalšími všeobecne záväznými právnymi predpismi.
(7) Materiály a výrobky je potrebné využívať opätovným použitím, ak nie je možné alebo účelné predchádzanie vzniku odpadu.
(8) Zhodnocovať odpad recykláciou umožňujúcou získavanie surovín je prípustné, ak nie je možné alebo účelné predchádzanie jeho vzniku alebo nie je možný a účelný postup podľa odseku 7.
(9) Odpad je možné využívať ako zdroj energie, ak nie je možné alebo účelné predchádzanie jeho vzniku alebo nie je možný a účelný postup podľa odsekov 7 a 8.
(10) Zneškodňovať odpad je možné spôsobom, ktorý neohrozuje zdravie ľudí a nepoškodzuje životné prostredie, ak nie je možné a účelné predchádzať jeho vzniku alebo nie je možný a účelný postup podľa odsekov 7 až 9.
(11) Ciele a záväzné limity odpadového hospodárstva sú ustanovené v prílohe č. 3.
(12) Príklady hospodárskych nástrojov a ďalších opatrení na poskytovanie stimulov na uplatňovanie hierarchie odpadového hospodárstva sú uvedené v prílohe č. 4a.


DRUHÁ ČASŤ
Programové dokumenty odpadového hospodárstva

§ 7
Program predchádzania vzniku odpadu
(1) Program predchádzania vzniku odpadu je programový dokument, ktorý vypracúva Ministerstvo životného prostredia Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo“) v spolupráci s dotknutými ústrednými orgánmi štátnej správy. Program predchádzania vzniku odpadu po posúdení jeho vplyvov na životné prostredie19) schvaľuje vláda Slovenskej republiky (ďalej len „vláda“) a po jeho schválení ho ministerstvo uverejňuje vo Vestníku Ministerstva životného prostredia Slovenskej republiky (ďalej len „vestník“) a na svojom webovom sídle.
(2) Program predchádzania vzniku odpadu vypracúva ministerstvo spravidla na obdobie desiatich rokov.
(3) Program predchádzania vzniku odpadu obsahuje kvalitatívne alebo kvantitatívne ukazovatele a ciele predchádzania vzniku odpadu, ktoré sa vzťahujú predovšetkým na množstvo vzniknutého odpadu a opatrenia na dosiahnutie týchto cieľov. Opisuje opatrenia, a ak je to potrebné návrhy nových opatrení na dosiahnutie týchto cieľov. Ciele a opatrenia v tomto programe sú zamerané na vylúčenie priamej väzby medzi hospodárskym rastom a negatívnymi environmentálnymi vplyvmi spojenými so vznikom odpadu.
(4) Program predchádzania vzniku odpadu obsahuje vyhodnotenie užitočnosti príkladov opatrení uvedených v prílohe č. 4 alebo iných príslušných opatrení. Súčasťou programu predchádzania vzniku odpadu je aj opis prínosu uplatnených nástrojov a uplatnených opatrení na predchádzanie vzniku odpadu uvedených v prílohe č. 4a.
(5) Ministerstvo najneskôr do šiestich rokov od nadobudnutia platnosti programu predchádzania vzniku odpadu predloží vláde vyhodnotenie priebežného plnenia cieľov programu predchádzania vzniku odpadu na základe vyhodnotenia kvalitatívnych alebo kvantitatívnych cieľov a ukazovateľov.
(6) Ministerstvo v prípade potreby zabezpečí aktualizáciu programu predchádzania vzniku odpadu.

Programy odpadového hospodárstva

§ 8
Základné ustanovenia
(1) Program odpadového hospodárstva (ďalej len „program“) je programový dokument, ktorý sa vypracúva pre určenú územnú oblasť v súlade s hierarchiou a cieľmi odpadového hospodárstva obsahujúci analýzu súčasného stavu odpadového hospodárstva tejto územnej oblasti a opatrenia, ktoré je potrebné prijať na zlepšenie environmentálne vhodnej prípravy na opätovné použitie, recyklácie, zhodnocovania a zneškodňovania odpadu, ako aj hodnotenie, ako bude program podporovať plnenie týchto cieľov a ustanovení tohto zákona.
(2) Program sa vypracúva pre odpady uvedené v Katalógu odpadov a pre polychlórované bifenyly a zariadenia obsahujúce polychlórované bifenyly.
(3) Program obsahuje
a) názov orgánu, ktorý program vypracúva a základné údaje o území, pre ktoré sa program vypracúva, alebo základné údaje o držiteľovi polychlórovaných bifenylov, ktorý program vypracúva,
b) charakteristiku aktuálneho stavu odpadového hospodárstva,
c) záväznú časť a smernú časť,
d) vyhodnotenie predchádzajúceho programu.

§ 9
Program Slovenskej republiky a program kraja
(1) Program Slovenskej republiky vypracúva ministerstvo spravidla na obdobie desiatich rokov, a to najmä na základe podkladov od okresných úradov v sídle kraja, okresných úradov a územnej samosprávy. Program Slovenskej republiky po posúdení jeho vplyvov na životné prostredie19) schvaľuje vláda a po jeho schválení ho ministerstvo uverejňuje vo vestníku a na svojom webovom sídle.
(2) Program Slovenskej republiky obsahuje najmä
a) charakteristiku aktuálneho stavu odpadového hospodárstva a odhad budúceho vývoja určených prúdov odpadu,
b) informácie o druhu, množstve a zdroji odpadu vzniknutého na území Slovenskej republiky s rozlíšením na kraje, informácie o odpade, ktorý sa pravdepodobne vyvezie z územia Slovenskej republiky, prepraví alebo dovezie na územie Slovenskej republiky,
c) opis existujúcich systémov zberu odpadov vrátane odpadových materiálov a územného pokrytia triedeného zberu,
d) rozmiestnenie zariadení na spracovanie odpadov,
e) cieľové smerovanie nakladania s určenými prúdmi odpadov a množstvami odpadov v určenom čase a opatrenia na ich dosiahnutie,
f) cieľové smerovanie nakladania s polychlórovanými bifenylmi a zariadeniami obsahujúcimi polychlórované bifenyly v určenom čase a opatrenia na ich dosiahnutie,
g) opatrenia na znižovanie množstva biologicky rozložiteľných komunálnych odpadov ukladaných na skládky odpadov,
h) opatrenia na zvyšovanie prípravy na opätovné použitie a recyklácie komunálnych odpadov,
i) opatrenia na zvyšovanie prípravy na opätovné použitie a recyklácie stavebných odpadov a odpadov z demolácií,
j) osobitnú kapitolu o nakladaní s obalmi a odpadom z obalov vrátane podpory preventívnych opatrení a systémov opätovného použitia obalov,
k) posúdenie potreby budovania nových zariadení na spracovanie odpadov, potreby zvýšenia kapacity alebo uzatvorenia existujúcich zariadení na spracovanie odpadov, a potreby investícií nevyhnutných na splnenie uvedených potrieb,
l) posúdenie potreby budovania nových systémov zberu odpadov,
m) návrhy na vybudovanie zariadení na nakladanie s odpadmi nadregionálneho významu,
n) vyhodnotenie užitočnosti prijatých opatrení,
o) informácie o využívaní kampaní na zvyšovanie povedomia verejnosti v oblasti nakladania s odpadmi,
p) rozsah finančnej náročnosti programu,
q) opatrenia na zabránenie prijímania odpadu, najmä komunálneho odpadu, vhodného na recykláciu alebo iné zhodnocovanie odpadu na skládky odpadov,
r) opatrenia na predchádzanie všetkých podôb znečisťovania životného prostredia odpadom a na vyčistenie od všetkých druhov odpadu,
s) vhodné kvalitatívne ukazovatele a kvantitatívne ukazovatele a ciele, ktoré sa vzťahujú na množstvo vzniknutého odpadu a jeho spracovanie a na komunálny odpad, ktorý je zneškodnený alebo energeticky zhodnotený.
(3) Záväzná časť programu Slovenskej republiky obsahuje údaje uvedené v odseku 2 písm. e) až j) a q) až s). Smerná časť programu Slovenskej republiky obsahuje údaje uvedené v odseku 2 písm. k) až p).
(4) Okresný úrad v sídle kraja predloží do troch mesiacov od schválenia programu Slovenskej republiky podľa odseku 1 návrh programu kraja na posúdenie jeho vplyvov na životné prostredie;19) návrh programu kraja vypracúva najmä na základe podkladov od okresných úradov a územnej samosprávy. Po posúdení vplyvov na životné prostredie19) záväznú časť programu kraja vydáva okresný úrad v sídle kraja vyhláškou na obdobie zhodné s obdobím platnosti programu Slovenskej republiky a zašle ho na uverejnenie ministerstvu.
(5) Program kraja musí byť v súlade s programom Slovenskej republiky a obsahuje skutočnosti uvedené v odseku 2 okrem písm. g), m) a o) so zameraním na územie kraja, pre ktorý sa vypracúva. Záväzná časť programu kraja obsahuje údaje uvedené v odseku 2 písm. e), f), h), i) a j). Smerná časť programu kraja obsahuje údaje uvedené v odseku 2 písm. k), l), n) a p) a návrhy na vybudovanie zariadení na nakladanie s odpadmi regionálneho významu.
(6) Platný program Slovenskej republiky a program kraja sú podkladom pre opatrenia na predchádzanie vzniku odpadov, nakladanie s odpadmi, dekontamináciu a na spracúvanie územnoplánovacej dokumentácie.
(7) Rozhodnutia a vyjadrenia orgánov štátnej správy odpadového hospodárstva vydávané podľa tohto zákona nesmú byť v rozpore s programom príslušného kraja.
(8) Ak sa v čase po vydaní programu Slovenskej republiky a programu kraja zásadným spôsobom zmenia skutočnosti, ktoré sú rozhodujúce pre obsah programu Slovenskej republiky a programu kraja, ministerstvo a okresný úrad v sídle kraja sú povinné aktualizovať nimi vypracovaný program. Na aktualizáciu týchto programov platia rovnako ustanovenia odsekov 1 až 6.
(9) Orgány štátnej správy odpadového hospodárstva alebo nimi poverené osoby sú oprávnené od každého, kto nakladá s obalmi, je držiteľom odpadu, nakladá s odpadmi alebo je držiteľom polychlórovaných bifenylov, požadovať informácie potrebné na vypracovanie a aktualizáciu programu. Osobitné predpisy na ochranu údajov20) nie sú dotknuté.
(10) Ministerstvo predloží vláde na schválenie vyhodnotenie plnenia platného programu Slovenskej republiky raz za päť rokov odo dňa jeho schválenia.
(11) Ministerstvo môže program predchádzania vzniku odpadu začleniť do programu Slovenskej republiky, pričom v ňom musí identifikovať ciele a opatrenia na predchádzanie vzniku odpadu.

§ 11
Program držiteľa polychlórovaných bifenylov
(1) Držiteľ polychlórovaných bifenylov, u ktorého sa nachádzajú polychlórované bifenyly alebo zariadenie obsahujúce polychlórované bifenyly, je povinný bezodkladne vypracovať program držiteľa polychlórovaných bifenylov so zameraním na dekontamináciu alebo zneškodnenie zariadení obsahujúcich polychlórované bifenyly a na nakladanie s použitými polychlórovanými bifenylmi a predložiť vypracovaný program na schválenie príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva. Schválený program držiteľa polychlórovaných bifenylov je držiteľ polychlórovaných bifenylov povinný dodržiavať.
(2) Program držiteľa polychlórovaných bifenylov obsahuje ustanovené údaje [§ 105 ods. 3 písm. a)].
(3) Ak dôjde k zmene skutočností uvedených v programe držiteľa polychlórovaných bifenylov v súlade s odsekom 2, je držiteľ polychlórovaných bifenylov povinný do štyroch mesiacov vypracovať a predložiť na schválenie nový program držiteľa polychlórovaných bifenylov, ak je napriek zmene skutočností uvedených v súlade s odsekom 2 stále držiteľom polychlórovaných bifenylov.
(4) Povinnosti podľa odseku 1 sa nevzťahujú na držiteľa polychlórovaných bifenylov, ktorý uskutoční dekontamináciu alebo zneškodnenie zariadenia obsahujúceho polychlórované bifenyly alebo zneškodnenie použitých polychlórovaných bifenylov do štyroch mesiacov od zistenia, že má v držbe zariadenie obsahujúce polychlórované bifenyly alebo použité polychlórované bifenyly.


TRETIA ČASŤ
Povinnosti právnických osôb a fyzických osôb

§ 12
Všeobecné povinnosti spojené s nakladaním s odpadmi
(1) Každý je povinný nakladať s odpadmi alebo inak s nimi zaobchádzať v súlade s týmto zákonom; ten, komu vyplývajú z rozhodnutia vydaného na základe tohto zákona povinnosti, je povinný nakladať s odpadmi alebo inak s nimi zaobchádzať aj v súlade s týmto rozhodnutím.
(2) Každý je povinný nakladať s odpadom alebo inak s ním zaobchádzať takým spôsobom, ktorý neohrozuje zdravie ľudí a nepoškodzuje životné prostredie, a to tak, aby nedochádzalo k
a) riziku znečistenia vody, ovzdušia, pôdy, horninového prostredia a ohrozenia rastlín a živočíchov,
b) obťažovaniu okolia hlukom alebo zápachom a
c) nepriaznivému vplyvu na krajinu alebo miesta osobitného významu.22)
(3) Povinnosť znášať náklady na činnosti nakladania s odpadom a činnosti k nim smerujúce sú povinné plniť osoby v nasledujúcom poradí, ak nie je v odseku 4 ustanovené inak:
a) držiteľ odpadu, pre ktorého sa nakladanie s odpadom vykonáva, ak je známy, alebo
b) posledný známy držiteľ odpadu.
(4) Ustanovenie odseku 3 sa nevzťahuje na oddelene zbierané zložky komunálneho odpadu patriace do vyhradeného prúdu odpadu (§ 27 ods. 3), na ktoré sa v ustanovenom rozsahu vzťahuje rozšírená zodpovednosť výrobcov znášajúcich náklady na činnosti nakladania s odpadom a na činnosti k nim smerujúce.
(5) Ak je držiteľ odpadu známy, ale nezdržiava sa na území Slovenskej republiky, zabezpečí nakladanie s odpadom na náklady držiteľa odpadu orgán štátnej správy odpadového hospodárstva, na ktorého území sa odpad nachádza.
(6) Fyzické osoby nemôžu nakladať a inak zaobchádzať s iným ako s komunálnym odpadom, drobným stavebným odpadom a stavebným odpadom z jednoduchých stavieb22a) a z drobných stavieb,22b) okrem zaobchádzania podľa § 63 ods. 1 a § 72. Na fyzickú osobu, ktorá nakladá so stavebným odpadom z jednoduchých stavieb alebo z drobných stavieb sa vzťahuje ustanovenie § 14 ods. 1 písm. e). Fyzická osoba nesmie nakladať alebo inak zaobchádzať so stavebným odpadom z jednoduchých stavieb alebo drobných stavieb s obsahom azbestu.

§ 13
Zákazy
Zakazuje sa
a) uložiť alebo ponechať odpad na inom mieste ako na mieste na to určenom v súlade s týmto zákonom,
b) zneškodniť odpad alebo zhodnotiť odpad inak ako v súlade s týmto zákonom,
c) zneškodniť odpad činnosťami D4, D6 a D7 uvedenými v prílohe č. 2,
d) vykonávať bez súhlasu podľa § 97 ods. 1 alebo v rozpore s ním činnosť, na ktorú sa súhlas vyžaduje,
e) zneškodňovať skládkovaním
1. kvapalné odpady,
2. odpady, ktoré sú v podmienkach skládky výbušné, korozívne, okysličujúce, vysoko horľavé alebo horľavé,
3. odpad zo zdravotnej starostlivosti a veterinárnej starostlivosti, ktorého katalógové číslo pred jeho spracovaním je uvedené v prílohe č. 8; spracovanie takéhoto odpadu a každá následná zmena jeho katalógového čísla nemá vplyv na zákaz jeho skládkovania,
4. odpadové pneumatiky okrem pneumatík, ktoré sú použité ako konštrukčný materiál pri budovaní skládky, pneumatík z bicyklov a pneumatík s väčším vonkajším priemerom ako 1400 mm,
5. odpady, ktorých obsah nebezpečných látok presahuje hraničné hodnoty koncentrácie nebezpečných látok podľa prílohy č. 5,
6. vytriedený biologicky rozložiteľný kuchynský a reštauračný odpad,
7. vytriedené zložky komunálneho odpadu, na ktoré sa vzťahuje rozšírená zodpovednosť výrobcov, okrem nezhodnotiteľných odpadov po dotriedení,
8. biologicky rozložiteľný odpad zo záhrad a parkov, vrátane biologicky rozložiteľného odpadu z cintorínov, okrem nezhodnotiteľných odpadov po dotriedení,
f) riediť alebo zmiešavať odpady s cieľom dosiahnuť hraničné hodnoty koncentrácie nebezpečných látok podľa prílohy č. 5,
g) zneškodňovať spaľovaním
1. odpad, ktorý sa vyzbieral oddelene na účel prípravy na opätovné použitie alebo recyklácie, okrem odpadu, ktorý je nezhodnotiteľným zvyškom z týchto činností zhodnocovania takto oddelene vyzbieraného odpadu, ak nie je možný alebo účelný postup podľa § 6,
2. biologicky rozložiteľný odpad okrem zneškodnenia odpadov, na ktorý bol vydaný súhlas podľa § 97 ods. 1 písm. b),
3. komunálny odpad okrem spaľovania odpadu v spaľovniach a zariadeniach na spoluspaľovanie odpadov,
h) spaľovať komunálny odpad na voľnom priestranstve a vo vykurovacích zariadeniach v domácnostiach.

§ 14
Povinnosti držiteľa odpadu
(1) Držiteľ odpadu je povinný
a) správne zaradiť odpad alebo zabezpečiť správnosť zaradenia odpadu podľa Katalógu odpadov,
b) zhromažďovať odpady vytriedené podľa druhov odpadov a zabezpečiť ich pred znehodnotením, odcudzením alebo iným nežiaducim únikom,
c) zhromažďovať oddelene nebezpečné odpady podľa ich druhov, označovať ich určeným spôsobom a nakladať s nimi v súlade s týmto zákonom a osobitnými predpismi,23)
d) zabezpečiť spracovanie odpadu v zmysle hierarchie odpadového hospodárstva, a to jeho
1. prípravou na opätovné použitie v rámci svojej činnosti; odpad takto nevyužitý ponúknuť na prípravu na opätovné použitie inému,
2. recykláciou v rámci svojej činnosti, ak nie je možné alebo účelné zabezpečiť jeho prípravu na opätovné použitie; odpad takto nevyužitý ponúknuť na recykláciu inému,
3. zhodnotením v rámci svojej činnosti, ak nie je možné alebo účelné zabezpečiť jeho recykláciu; odpad takto nevyužitý ponúknuť na zhodnotenie inému,
4. zneškodnením, ak nie je možné alebo účelné zabezpečiť jeho recykláciu alebo iné zhodnotenie,
e) odovzdať odpady len osobe oprávnenej nakladať s odpadmi podľa tohto zákona, ak nie je v odseku 5, § 38 ods. 1 písm. a) a d), § 49 písm. a) a b) a § 72 ustanovené inak a ak nezabezpečuje ich zhodnotenie alebo zneškodnenie sám,
f) viesť a uchovávať evidenciu o druhoch a množstve odpadov a o nakladaní s nimi,
g) ohlasovať údaje z evidencie príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva a uchovávať ohlásené údaje,
h) predložiť na vyžiadanie predchádzajúceho držiteľa odpadu doklady s úplnými a pravdivými informáciami preukazujúce spôsob nakladania s odpadom, a to najneskôr do 30 dní odo dňa doručenia písomnej žiadosti; na základe žiadosti predchádzajúceho držiteľa poskytnúť aj kópie dokladov,
i) skladovať odpad najdlhšie jeden rok alebo zhromažďovať odpad najdlhšie jeden rok pred jeho zneškodnením alebo najdlhšie tri roky pred jeho zhodnotením; na dlhšie zhromažďovanie môže dať   orgán štátnej správy odpadového hospodárstva len pôvodcovi odpadu,
j) zabezpečiť odpad pred prístupom medveďa hnedého (Ursus arctos) v ustanovených oblastiach [§ 105 ods. 3 písm. q)],
k) umožniť orgánom štátneho dozoru v odpadovom hospodárstve prístup na pozemky, do stavieb, priestorov a zariadení, odoberanie vzoriek odpadov a na ich vyžiadanie predložiť dokumentáciu a poskytnúť pravdivé a úplné informácie súvisiace s odpadovým hospodárstvom; ustanovenia osobitného predpisu týmto nie sú dotknuté,24)
l) vykonať opatrenia na nápravu uložené orgánom štátneho dozoru v odpadovom hospodárstve (§ 116 ods. 3),
m) zabezpečiť na základe vyjadrenia príslušného orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva zhodnotenie odpadov, ktoré vznikli pri spracovateľskej operácii v colnom režime aktívny zušľachťovací styk,25) alebo ich vývoz podľa tohto zákona,
n) na žiadosť orgánov štátnej správy odpadového hospodárstva alebo nimi poverenej osoby bezplatne poskytnúť informácie potrebné na vypracovanie a aktualizáciu programu alebo programu predchádzania vzniku odpadu.
(2) Na fyzickú osobu, ktorá nie je podnikateľom, sa ustanovenia odseku 1 nevzťahujú s výnimkou písmena j), ak nie je v § 12 ods. 6 ustanovené inak.
(3) Na dopravcu odpadu, ktorý vykonáva prepravu odpadu len pre cudziu potrebu, sa vzťahujú pri výkone prepravy len ustanovenia odseku 1 písm. h), k) a l).
(4) Povinnosti držiteľa odpadu uvedené v odseku 1 písm. b), c), i) a j) sa nevzťahujú na obchodníka a sprostredkovateľa, ktorí nemajú tento odpad vo fyzickej držbe. Na obchodníka a sprostredkovateľa, ktorí majú tento odpad vo fyzickej držbe, sa vzťahujú povinnosti uvedené v odseku 1.
(5) Držiteľ odpadu, ktorému bol vydaný súhlas podľa § 97 ods. 1 písm. n), je oprávnený odovzdať odpad aj inej osobe ako osobe uvedenej v odseku 1 písm. e), ak ide o odpad vhodný na využitie v domácnosti. Odpad vhodný na využitie v domácnosti je materiál, palivo,26) ktorým je len odpad z biomasy26a) alebo iná vec určená na konečnú spotrebu; konečnou spotrebou sa rozumie spotreba, v dôsledku ktorej vznikne komunálny odpad. Pri tomto postupe sa na držiteľa odpadov nevzťahujú povinnosti podľa odseku 1 písm. d). Ustanovenia osobitných predpisov27) týmto nie sú dotknuté. Na využitie v domácnosti sa nemôže odovzdať nebezpečný odpad, elektroodpad, odpadové pneumatiky a použité batérie a akumulátory.
(6) Osoba, ktorej bol odovzdaný odpad podľa odseku 5, je povinná s ním zaobchádzať spôsobom a na účel podľa odseku 5; po prevzatí od držiteľa odpadu podľa odseku 5 sa táto vec nepovažuje za odpad.
(7) Ak je držiteľom odpadových pneumatík, elektroodpadu alebo použitých batérií a akumulátorov distribútor, ktorý vykonáva ich spätný zber, ale ktorý nevykonáva servis, vzťahujú sa na neho iba ustanovenia odseku 1 písm. b), e), i), k) a l).
(8) Ak bol udelený súhlas podľa odseku 1 písm. i) pôvodcovi odpadu, nepovažuje sa miesto zhromažďovania odpadu u pôvodcu odpadu za skládku odpadov.
(9) Pôvodcom odpadu, ak ide o odpady vznikajúce pri servisných, čistiacich alebo udržiavacích prácach vykonávaných v sídle alebo v mieste podnikania, v organizačnej zložke alebo v inom mieste pôsobenia právnickej osoby alebo fyzickej osoby – podnikateľa, je právnická osoba alebo fyzická osoba – podnikateľ, pre ktorú sa tieto práce vykonávajú; pri vykonávaní týchto prác pre fyzické osoby je pôvodcom odpadov ten, kto uvedené práce vykonáva.
(10) Fyzická osoba – podnikateľ a právnická osoba, ktorá prvýkrát použije materiál, ktorý prestal byť odpadom podľa § 2 ods. 5 a nebol umiestnený na trh, alebo umiestni materiál na trh prvýkrát potom, ako prestal byť odpadom podľa § 2 ods. 5, musí zabezpečiť, aby materiál spĺňal príslušné požiadavky podľa osobitných predpisov.15)

§ 15
Zodpovednosť za nezákonné umiestnenie odpadu
(1) Oznámiť umiestnenie odpadu na nehnuteľnosti, ktoré je v rozpore s týmto zákonom (ďalej len „nezákonné umiestnenie odpadu“) môže akákoľvek fyzická osoba alebo právnická osoba príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva alebo obci, v ktorej územnom obvode sa táto nehnuteľnosť nachádza.
(2) Vlastník, správca alebo nájomca nehnuteľnosti je povinný do troch pracovných dní po zistení, že na jeho nehnuteľnosti bol nezákonne umiestnený odpad, oznámiť túto skutočnosť orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva alebo obci, v ktorej územnom obvode sa táto nehnuteľnosť nachádza.
(3) O oznámeniach podaných podľa odsekov 1 a 2 sa obec a orgán štátnej správy odpadového hospodárstva navzájom informujú najneskôr do siedmich pracovných dní odo dňa oznámenia.
(4) Ak z oznámenia podľa odsekov 1 a 2 vyplýva, že ide o nezákonné umiestnenie odpadu do vodného toku, na pobrežných pozemkoch alebo v inundačných územiach, je ten, kto oznámenie prijal, povinný bezodkladne o uvedenej skutočnosti informovať príslušný orgán štátnej vodnej správy.
(5) Na základe oznámenia podľa odsekov 1 a 2 príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva za účasti zástupcu obce overí, či rozsah nezákonne umiestneného odpadu28) nasvedčuje tomu, že bol spáchaný trestný čin,29) a vydá o tom odborné vyjadrenie;30) odborné vyjadrenie vydá aj vtedy, ak vykonané overenie nasvedčuje tomu, že nie je podozrenie zo spáchania trestného činu.
(6) Ak z oznámenia podľa odsekov 1 a 2 možno predpokladať, že ide o skutočnosť nasvedčujúcu tomu, že bol spáchaný trestný čin, príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva postupuje podľa odseku 7.
(7) Ak príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva zistí skutočnosť nasvedčujúcu tomu, že bol spáchaný trestný čin, vykoná jej oznámenie podľa osobitného predpisu31) a konanie o určenie zodpovednej osoby za nezákonné umiestnenie odpadu nezačne.
(8) Ak príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva nezistí skutočnosť nasvedčujúcu tomu, že bol spáchaný trestný čin, začne konanie o určenie zodpovednej osoby, v ktorom postupuje podľa odsekov 9 až 12.
(9) Príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva v konaní o určenie zodpovednej osoby
a) zisťuje osobu zodpovednú za nezákonné umiestnenie odpadu,
b) zisťuje, či vlastník, správca alebo nájomca nehnuteľnosti, na ktorej došlo k nezákonnému umiestneniu odpadu, zanedbal povinnosť urobiť všetky opatrenia na ochranu svojej nehnuteľnosti podľa osobitného predpisu32) alebo povinnosť podľa rozhodnutia súdu,33) alebo či mal z tohto umiestnenia odpadu majetkový prospech alebo iný prospech, ak nezistí osobu podľa písmena a).
(10) Ak príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva v konaní o určenie zodpovednej osoby zistí osobu zodpovednú za nezákonné umiestnenie odpadu podľa odseku 9 písm. a), určí ju za osobu povinnú zabezpečiť nakladanie s nezákonne umiestneným odpadom a zároveň určí primeranú lehotu na jeho odstránenie.
(11) Ak príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva v konaní o určenie zodpovednej osoby zistí, že nastali skutočnosti uvedené v odseku 9 písm. b), určí vlastníka, správcu alebo nájomcu nehnuteľnosti, na ktorej došlo k nezákonnému umiestneniu odpadu, za osobu povinnú zabezpečiť nakladanie s nezákonne umiestneným odpadom a zároveň určí primeranú lehotu na jeho odstránenie.
(12) Ak výsledkom postupu podľa odsekov 10 a 11 nebola určená osoba povinná zabezpečiť nakladanie s nezákonne umiestneným odpadom, príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva ukončí konanie o určenie zodpovednej osoby rozhodnutím, v ktorom konštatuje uvedenú skutočnosť.
(13) Osoba určená ako zodpovedná za nakladanie s nezákonne umiestneným odpadom v súlade s odsekom 10 alebo 11 je povinná zabezpečiť zhodnotenie alebo zneškodnenie tohto odpadu v súlade s týmto zákonom na vlastné náklady; ak ide o komunálne odpady alebo drobné stavebné odpady, urobí tak výlučne prostredníctvom osoby, ktorá má na túto činnosť uzatvorenú zmluvu s obcou podľa § 81 ods. 13 alebo prostredníctvom obce, ak túto činnosť obec zabezpečuje sama.
(14) V prípadoch uvedených v odsekoch 7, 12 a 19 príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva začne konanie vo veci určenia osoby povinnej zabezpečiť zhodnotenie alebo zneškodnenie nezákonne umiestneného odpadu v súlade s týmto zákonom. Orgán štátnej správy odpadového hospodárstva v rozhodnutí uvedie, že zhodnotenie alebo zneškodnenie nezákonne umiestneného odpadu v súlade s týmto zákonom zabezpečí v určenej primeranej lehote, aby nedošlo k ohrozeniu života alebo zdravia ľudí alebo k poškodeniu životného prostredia a na vlastné náklady
a) obec, na ktorej území bol nezákonne umiestnený odpad, ak ide o komunálne odpady alebo drobné stavebné odpady,
b) príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva, ak ide o iné odpady ako odpady uvedené v písmene a),
c) držiteľ nezákonne umiestneného odpadu alebo osoba uvedená v odseku 2, ak prejaví záujem o zabezpečenie zhodnotenia alebo zneškodnenia nezákonne umiestneného odpadu, pričom ak ide o
1. komunálne odpady alebo drobné stavebné odpady, použije sa ustanovenie odseku 13,
2. iné ako komunálne odpady alebo drobné stavebné odpady, výlučne prostredníctvom osoby, ktorá má na túto činnosť oprávnenie podľa tohto zákona.
(15) Ak po oznámení podľa odseku 7 orgán policajného zboru oznámi orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva, že pre nezákonne umiestnený odpad je možné zabezpečiť zhodnotenie alebo zneškodnenie, postupuje sa podľa odseku 14. Ak orgán Policajného zboru neoznámi do 30 dní odo dňa doručenia oznámenia podľa odseku 7 príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva, že nezákonne umiestnený odpad možno zhodnotiť alebo zneškodniť, príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva požiada orgán Policajného zboru o zaslanie informácie, či potrebuje nezákonne uložený odpad pre potreby svojho ďalšieho zisťovania.
(16) Kto zabezpečil zhodnotenie odpadu alebo zneškodnenie odpadu v súlade s odsekom 14, má nárok na náhradu vynaložených nákladov voči osobe, ktorá je zodpovedná za nezákonné umiestnenie odpadu. Ak sú na zabezpečenie zhodnotenia odpadu alebo zneškodnenia odpadu v súlade s odsekom 14 poskytnuté finančné prostriedky Environmentálneho fondu, náklady, ktoré sú nahradené príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva osobou zodpovednou za nezákonné umiestnenie odpadu, sú príjmom Environmentálneho fondu.
(17) Príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva môže požiadať v konaní podľa odseku 9 o súčinnosť orgány policajného zboru pri objasňovaní nezákonného umiestnenia odpadu.
(18) Obec je oprávnená zabezpečiť v súlade s týmto zákonom zhodnotenie alebo zneškodnenie nezákonne umiestneného odpadu, ktorý je komunálnym odpadom alebo drobným stavebným odpadom, bezodkladne po jeho zistení, pričom v tomto prípade sa postup podľa odsekov 3 až 17 neuplatní; obec je povinná o tom informovať príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva najneskôr do troch pracovných dní.
(19) Postup podľa odseku 14 sa uplatní aj po oznámení orgánu Policajného zboru podľa odseku 15, ktorý začal konať na základe inej skutočnosti, ako je oznámenie podľa odseku 7.

§ 16
Zber odpadu a výkup odpadu
(1) Ten, kto vykonáva zber odpadu alebo výkup odpadu, je okrem povinností podľa § 14 ods. 1 povinný
a) zverejňovať druhy zbieraných alebo vykupovaných odpadov vrátane podmienok zberu odpadov alebo výkupu odpadov,
b) označiť zariadenie na zber odpadov alebo výkup odpadov.
(2) Ten, kto vykonáva zber odpadu alebo výkup odpadu od fyzickej osoby, je okrem povinností podľa odseku 1 povinný
a) zaradiť odpad odobratý od takejto osoby ako komunálny odpad; toto ustanovenie sa nevzťahuje na zber starých vozidiel a odpadových pneumatík,
b) oznamovať obci, na ktorej území sa zber odpadu alebo výkup odpadu uskutočňuje, údaje o druhu a množstve vyzbieraného odpadu alebo vykúpeného odpadu [§ 105 ods. 3 písm. d)].
(3) Ten, kto vykonáva zber vyhradeného prúdu odpadu (§ 27 ods. 3) v zariadení na zber odpadov alebo bez zariadenia na zber odpadov, je povinný mať uzatvorenú zmluvu s príslušnou organizáciou zodpovednosti výrobcov, príslušnou treťou osobou, alebo výrobcom príslušného vyhradeného výrobku; toto ustanovenie sa nevzťahuje na zber starých vozidiel, na osobu uvedenú v odseku 4 a na distribútorov vykonávajúcich spätných zber. Ten, kto vykonáva zber odpadov z obalov a odpadov z neobalových výrobkov od fyzických osôb na území obce, musí mať uzatvorenú zmluvu podľa § 59 ods. 4 s organizáciou zodpovednosti výrobcov pre obaly, s ktorou táto obec uzavrela zmluvu podľa § 59 ods. 2.
(4) Ten, kto vykonáva výkup vyhradeného prúdu odpadu, je povinný najneskôr do konca mesiaca nasledujúceho po ukončení štvrťroka oznamovať druh a množstvo vykúpeného odpadu a informácie o jeho zhodnotení v prvom zariadení na zhodnocovanie odpadov činnosťami R1 až R11 podľa prílohy č. 1 alebo v prvom inom zariadení na zhodnocovanie odpadu na území iného štátu, v ktorom je zabezpečené, že výsledok zhodnotenia odpadov bude rovnocenný s výsledkom zhodnotenia odpadov niektorou z činností R 1 až R 11 podľa prílohy č. 1, a to dokladmi o materiálovom toku na účely plnenia zberových podielov a cieľov a limitov odpadového hospodárstva,
a) v prípade odpadov z obalov a odpadu z neobalových výrobkov (§ 73 ods. 3) príslušnej organizácii zodpovednosti výrobcov, ktorá má podpísanú zmluvu s obcou, v ktorej sa výkup realizuje,
b) v prípade elektroodpadu a použitých batérií a akumulátorov príslušnému koordinačnému centru, ak je zriadené; okrem elektroodpadu a použitých batérií a akumulátorov, pre ktoré má ten, kto vykonáva výkup, uzatvorenú zmluvu s výrobcom, ktorý si plní vyhradené povinnosti individuálne, treťou osobou alebo príslušnou organizáciou zodpovednosti výrobcov.
(5) Zakazuje sa zbierať a vykupovať kovový odpad uvedený v odsekoch 6 až 8 inak, ako je uvedené.
(6) Ten, kto vykonáva zber alebo výkup kovového odpadu, je povinný zbierať alebo vykupovať kovový odpad
a) pochádzajúci zo súčiastok a častí zariadení z koľajových vedení, zabezpečovacej techniky a oznamovacej techniky, koľajových vozidiel a výstroja tratí alebo javiace znaky, že z takýchto zariadení pochádzajú, iba od prevádzkovateľov dráh a podnikateľských subjektov pracujúcich s nimi na zmluvnom základe,
b) pochádzajúci z dopravných značiek a dopravných zariadení, zvodidiel, alebo javiaci znaky, že z nich pochádza, iba od správcov pozemných komunikácií a podnikateľských subjektov pracujúcich s nimi na zmluvnom základe,
c) pochádzajúci z kanalizačných poklopov a krytov kanalizačných vpustí iba od vlastníka alebo prevádzkovateľa vodovodu a kanalizácie,
d) pochádzajúci zo závlahových detailov, závlahových čerpacích staníc, poľnohospodárskych strojov a lesníckych strojov a ich súčastí, poľnohospodárskych technických zariadení a kovové časti konštrukčných celkov stavieb alebo javiaci znaky, že z nich pochádza, iba od poľnohospodárskych a lesných subjektov, súkromne hospodáriacich roľníkov alebo od podnikateľských subjektov pracujúcich s nimi na zmluvnom základe,
e) pozostávajúci z elektrických rozvodov, elektrických transformátorov a ich súčastí alebo javiaci znaky, že z nich pochádza, iba od subjektov, ktoré sú oprávnené s nimi pracovať, alebo od podnikateľských subjektov pracujúcich s nimi na zmluvnom základe.
(7) Ten, kto vykonáva zber alebo výkup kovového odpadu, je povinný zbierať alebo vykupovať kovový odpad pochádzajúci
a) zo starých vozidiel a ich častí a súčiastok alebo javiaci znaky, že z nich pochádza, iba od osôb, ktoré sú oprávnené s nimi nakladať a z vozidiel a ich častí a súčiastok alebo javiaci znaky, že z nich pochádza, iba od držiteľa vozidla alebo od podnikateľských subjektov vykonávajúcich servis vozidiel,
b) z elektroodpadu (§ 32 ods. 6) a jeho častí a súčiastok alebo javiaci znaky, že z neho pochádza, iba od osôb, ktoré sú oprávnené s ním nakladať, alebo od podnikateľských subjektov spolupracujúcich s nimi na zmluvnom základe.
(8) Ten, kto vykonáva zber alebo výkup kovového odpadu podľa odseku 6 alebo výkup kovového odpadu podľa odseku 7, je povinný
a) vyžadovať od osoby, od ktorej sa odpad zbiera alebo vykupuje, ak ide o
1. fyzickú osobu, preukázanie totožnosti predložením jej dokladu totožnosti, a to v rozsahu meno, priezvisko, adresa trvalého pobytu a číslo dokladu totožnosti,
2. fyzickú osobu, ktorá je zodpovedným zástupcom právnickej osoby alebo fyzickej osoby – podnikateľa alebo je osobou oprávnenou konať v ich mene alebo ide o fyzickú osobu – podnikateľa, preukázanie totožnosti predložením jej dokladu totožnosti v rovnakom rozsahu ako v prvom bode a obchodné meno, identifikačné číslo organizácie a sídlo právnickej osoby alebo miesto podnikania fyzickej osoby – podnikateľa,
b) viesť a uchovávať evidenciu o osobách, od ktorých odpad zbiera alebo vykupuje, v rozsahu uvedenom podľa písmena a), o druhoch a množstve kovových odpadov od nich odobratých alebo vykúpených,
c) viesť a uchovávať opis a dokumentáciu, ktorú tvorí fotodokumentácia alebo videodokumentácia o kovovom odpade,
d) uhrádzať platbu za výkup kovového odpadu formou peňažného poukazu na výplatu alebo formou bezhotovostného platobného styku,
e) pri platbách za výkup kovového odpadu od fyzickej osoby vypočítať a odviesť daň podľa osobitného predpisu,34)
f) používať pri zisťovaní hmotnosti preberaného kovového odpadu výlučne váhy zaradené do skupiny určených meradiel a spĺňajúce požiadavky na určené meradlo,35)
g) monitorovať priestor s umiestneným kovovým odpadom kamerovým systémom, uchovávať záznam z kamerového systému počas 14 dní odo dňa jeho zhotovenia a na vyžiadanie tento záznam poskytnúť orgánom štátnej správy odpadového hospodárstva.
(9) Na zber kovového odpadu uvedeného v odseku 7, ktorý nie je výkupom, sa vzťahuje odsek 8 písm. c), f) a g).

§ 16a
Školský zber
(1) Škola alebo školské zariadenie35a) (ďalej len „škola“), ktorá vykonáva zber odpadov z obalov a odpadov z neobalových výrobkov pochádzajúcich z domácností, je povinná najneskôr do konca mesiaca nasledujúceho po ukončení štvrťroka oznamovať druh a množstvo vyzbieraného odpadu a informácie o nasledujúcom držiteľovi obci a príslušnej organizácii zodpovednosti výrobcov pre obaly, ktorá má uzatvorenú zmluvu s obcou, v ktorej sa tento zber vykonáva.
(2) Na školu sa vzťahujú povinnosti držiteľa odpadu podľa § 14 ods. 1 písm. a) až e).
(3) Na školu, ktorá vykonáva zber podľa odseku 1, sa nevzťahujú povinnosti podľa § 81 ods. 13, § 97 a 98.
(4) Podmienky vykonávania zberu odpadov podľa odseku 1 môže obec upraviť vo všeobecne záväznom nariadení.

§ 17
Povinnosti prevádzkovateľa zariadenia na zhodnocovanie odpadov alebo zneškodňovanie odpadov
(1) Prevádzkovateľ zariadenia na zhodnocovanie odpadov alebo zneškodňovanie odpadov (ďalej len „zariadenie“) je okrem plnenia povinností podľa § 14 povinný
a) zhodnocovať odpady alebo zneškodňovať odpady v súlade s rozhodnutím, ktoré ho oprávňuje na prevádzkovanie zariadenia,
b) prevádzkovať zariadenie v súlade so schváleným prevádzkovým poriadkom, ak v § 97 ods. 1 písm. e) druhom bode nie je ustanovené inak,
c) viesť prevádzkovú dokumentáciu zariadenia,
d) zverejniť podmienky, za ktorých preberá odpad do zariadenia,
e) uvádzať do prevádzky a prevádzkovať stroje, technológiu a vykonávať oprávnenú činnosť v súlade s platnou dokumentáciou a s technickými požiadavkami,
f) plniť povinnosti pôvodcu odpadu vo vzťahu k ním produkovaným odpadom,
g) ak ide o prevádzkovateľa mobilného zariadenia, najneskôr sedem dní vopred písomne ohlásiť orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva, v ktorého územnom obvode bude zhodnocovať alebo zneškodňovať odpady, miesto, kde bude túto činnosť vykonávať, druh, kategóriu a predpokladané množstvo odpadu, ktorý bude zhodnocovaný alebo zneškodňovaný, a predpokladaný čas výkonu činnosti,
h) zverejňovať druhy odpadov, na ktorých zneškodňovanie alebo zhodnocovanie je oprávnený [§ 105 ods. 3 písm. d)],
i) ak ide o zariadenie na zneškodňovanie použitých polychlórovaných bifenylov, vydať držiteľovi použitých polychlórovaných bifenylov alebo držiteľovi zariadenia obsahujúceho polychlórované bifenyly, ktorý ich do tohto zariadenia dodal, potvrdenie o ich prijatí,
j) na základe rozhodnutia orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva v mimoriadnych prípadoch, najmä ak je to nevyhnutné z hľadiska starostlivosti o zdravie ľudí a životné prostredie, zneškodniť odpad alebo zhodnotiť odpad, ak je to pre prevádzkovateľa technicky možné; náklady, ktoré vznikli pri zhodnotení odpadu alebo zneškodnení odpadu na základe takéhoto rozhodnutia, uhrádza držiteľ odpadu,
k) oznamovať bezodkladne príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva neprevzatie odpadov do zariadenia na zneškodňovanie odpadov činnosťami D1, D5 a D10 uvedenými v prílohe č. 2,
l) zverejniť všetky platné rozhodnutia, ktoré mu boli vydané podľa tohto zákona, na svojom webovom sídle,
m) plniť evidenčnú povinnosť a ohlasovaciu povinnosť a povinnosť uchovávania evidencie a ohlasovaných údajov o množstve výrobkov a materiálov, ktoré sú výsledkom prípravy na opätovné použitie, recyklácie alebo ďalších činností zhodnocovania odpadu a ohlasovať údaje príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva.
(2) Ak podľa odseku 1 písm. j) je držiteľ odpadu neznámy alebo ak nemôže uhradiť náklady spojené so zneškodnením odpadov alebo zhodnotením odpadov v primeranom čase a v plnej výške, považuje sa tento prípad za haváriu a pri úhrade nákladov možno postupovať podľa osobitného predpisu.36)

§ 18
Spaľovanie odpadov
(1) Spaľovanie komunálneho odpadu v spaľovniach komunálnych odpadov sa považuje za zhodnocovanie odpadov činnosťou R1 podľa prílohy č. 1, ak sa energia vo forme tepla alebo elektriny vyrába na komerčné účely a ak energetická účinnosť takéhoto zariadenia sa rovná alebo je vyššia ako
a) 0,60, ak ide o zariadenie, ktoré získalo povolenie na prevádzku do 31. decembra 2008 v súlade so všeobecne záväznými právnymi predpismi,37) alebo
b) 0,65, ak ide o zariadenie, ktoré získalo povolenie na prevádzku po 31. decembri 2008.
(2) Spaľovanie iného ako komunálneho odpadu v spaľovniach odpadov sa považuje za energetické zhodnocovanie odpadov činnosťou R1 podľa prílohy č. 1, ak sú splnené uvedené podmienky:
a) ide o činnosť uvedenú v § 3 ods. 13,
b) účelom spaľovania odpadu je výroba energie,
c) energia získaná týmto spaľovaním odpadu je väčšia ako energia spotrebovaná počas procesu jeho spaľovania,
d) počas spaľovania odpadu sa musí spotrebovať väčšia časť odpadu a
e) väčšia časť energie získanej počas spaľovania odpadu sa musí zhodnotiť a skutočne využiť, pričom uvedené využitie je buď okamžité v podobe tepla získaného spaľovaním, alebo po spracovaní v podobe elektrickej energie.

§ 19
Povinnosti prevádzkovateľa skládky odpadov
(1) Prevádzkovateľ skládky odpadov je okrem povinností podľa § 14 a 17 povinný
a) spracovať a mať schválenú projektovú dokumentáciu na uzavretie, rekultiváciu, monitorovanie skládky odpadov a zabezpečovať starostlivosť o skládku odpadov po jej uzavretí; spracovanú projektovú dokumentáciu prikladá žiadateľ o udelenie súhlasu na prevádzkovanie skládky odpadov podľa § 97 ods. 1 písm. a) k žiadosti o udelenie tohto súhlasu,
b) zabezpečovať prevádzkovanie skládky odpadov osobou v pracovnoprávnom alebo inom právnom vzťahu38) s minimálne stredoškolským vzdelaním ukončeným maturitou a s najmenej tromi rokmi praxe v odbore, ak uvedenú podmienku nespĺňa sám prevádzkovateľ skládky odpadov,
c) zabezpečovať odborné vzdelávanie a technické vzdelávanie personálu skládky odpadov,
d) skládku odpadov uzavrieť, rekultivovať, monitorovať a zabezpečiť starostlivosť o ňu po jej uzavretí v súlade so schválenou projektovou dokumentáciou,
e) oznámiť príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva negatívne stavy a vplyvy na životné prostredie zistené monitoringom počas prevádzkovania skládky odpadov a po jej uzavretí,
f) odstraňovať negatívne stavy a vplyvy na životné prostredie zistené monitoringom skládky odpadov,
g) uchovávať záznamy z monitoringu počas prevádzkovania skládky odpadov a po jej uzavretí a každoročne do 31. januára nasledujúceho roka ohlasovať výsledky monitoringu za predchádzajúci kalendárny rok príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva,
h) plniť evidenčnú a ohlasovaciu povinnosť a povinnosť uchovávania evidencie o ohlasovaných údajoch a o umiestnení nebezpečných odpadov na skládke odpadov a ohlasovať údaje z evidencie príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva,
i) zabezpečiť podľa potreby kontrolné náhodné odbery vzoriek odpadu a skúšky a analýzy odpadu s cieľom overiť deklarované údaje držiteľa odpadu o pôvode, vlastnostiach a zložení odpadu,
j) požiadať o písomné potvrdenie podľa § 24 ods. 5 a 9.
(2) Návrh riešenia spôsobu na uzavretie, rekultiváciu, monitorovanie a zabezpečenie starostlivosti o skládku odpadov po jej uzavretí musí byť predložený ako súčasť dokumentácie pri posudzovaní vplyvov na životné prostredie.19)
(3) Prevádzkovateľ skládky odpadov je povinný najneskôr do šiestich mesiacov odo dňa naplnenia kapacity skládky odpadov alebo odo dňa uplynutia doby platnosti rozhodnutia na jej prevádzkovanie vydaného podľa § 97 ods. 1 písm. a) požiadať o udelenie súhlasu podľa § 97 ods. 1 písm. j) a ak zanikla platnosť rozhodnutia na jej prevádzkovanie podľa § 114c ods. 13 písm. b) a ods. 14, je prevádzkovateľ skládky odpadov povinný požiadať o udelenie tohto súhlasu do dvoch mesiacov odo dňa zániku platnosti rozhodnutia.
(4) Prevádzkovateľ skládky odpadov je povinný uzavrieť skládku odpadov alebo jej časť alebo vykonať jej rekultiváciu najneskôr v posledný deň lehoty uvedenej v súhlase podľa § 97 ods. 1 písm. j).

§ 19a
(1) Vlastník pozemku, na ktorom sa nachádza skládka odpadov, ktorý je dotknutý rozhodnutím vydaným podľa § 114a ods. 1, má právo na primeranú jednorazovú náhradu za obmedzenie užívania pozemku od prevádzkovateľa skládky odpadov; toto právo zaniká, ak ho vlastník pozemku neuplatní u prevádzkovateľa skládky odpadov do jedného roka odo dňa právoplatnosti tohto rozhodnutia (§ 114a ods. 4).
(2) Ak medzi vlastníkom pozemku a prevádzkovateľom skládky odpadov nedôjde k dohode o výške jednorazovej náhrady podľa odseku 1 alebo k dohode o inom spôsobe náhrady za obmedzenie užívania pozemku, rozhodne o výške jednorazovej náhrady súd; návrh na súd je oprávnený podať ktorýkoľvek z nich do jedného roka odo dňa uplatnenia práva vlastníka pozemku na túto náhradu u prevádzkovateľa skládky odpadov.

Nakladanie s ortuťou

§ 20
Základné ustanovenia
(1) Ustanovenia tohto zákona o nakladaní s odpadovou ortuťou sa vzťahujú na odpadovú ortuť38a) a ortuť38b) vrátane zlúčenín ortuti38c) a zmesí ortuti,38d) ktorá sa považuje za odpad podľa osobitného predpisu39) (ďalej len „odpadová ortuť“), a ktorá sa musí zneškodniť.
(2) Odpadová ortuť sa zneškodňuje činnosťami D 12 alebo D 15 podľa prílohy č. 2 tak, aby bola zabezpečená vysoká úroveň ochrany životného prostredia a zdravia ľudí.
(4) Odpadová ortuť sa pred jej zneškodnením trvalým uložením podľa osobitného predpisu39a) upravuje v zariadeniach určených a vybavených na tento účel (ďalej len „zariadenie na úpravu odpadovej ortuti“).
(5) Odpadová ortuť sa trvalo uskladňuje v podzemných alebo v povrchových zariadeniach na trvalé uskladnenie odpadovej ortuti (ďalej len „úložisko trvalého uskladnenia odpadovej ortuti“) za podmienok ustanovených v tomto zákone
a) v soľných baniach na to prispôsobených alebo v hlboko položených podzemných masívoch tvrdých hornín s rovnakou úrovňou bezpečnosti a uzavretia ako soľné bane, ak bola odpadová ortuť upravená procesom konverzie, alebo
b) v povrchových zariadeniach určených a vybavených na tento účel s rovnakou úrovňou bezpečnosti a uzavretia ako soľné bane, ak bola odpadová ortuť upravená procesom konverzie a solidifikácie.
(6) Pôvodca odpadovej ortuti je povinný zabezpečiť zneškodnenie odpadovej ortuti jej trvalým uložením v úložisku trvalého uskladnenia odpadovej ortuti.
(7) Odpadová ortuť sa dočasne uskladňuje v povrchových zariadeniach určených a vybavených na tento účel, v soľných baniach na to prispôsobených alebo v hlboko položených podzemných masívoch tvrdých hornín s rovnakou úrovňou bezpečnosti a uzavretia ako soľné bane (ďalej len „úložisko dočasného uskladnenia odpadovej ortuti“) za podmienok ustanovených v tomto zákone.
(8) Ustanovenia tohto zákona týkajúce sa skládky odpadov a účelovej finančnej rezervy (§ 24) sa primerane vzťahujú aj na úložisko dočasného uskladnenia odpadovej ortuti a na úložisko trvalého uskladnenia odpadovej ortuti, ak § 20 až 23 neustanovujú inak.
(9) Pôvodca odpadovej ortuti, ktorá pochádza z priemyselnej výroby chlóru a alkalických hydroxidov, čistenia zemného plynu alebo z ťažby a tavenia neželezných kovov, oznamuje ministerstvu každoročne do 31. mája údaje podľa osobitného predpisu.39b)

§ 21
Povinnosti prevádzkovateľa úložiska dočasného uskladnenia odpadovej ortuti a prevádzkovateľa úložiska trvalého uskladnenia odpadovej ortuti
(1) Prevádzkovateľ úložiska dočasného uskladnenia odpadovej ortuti a prevádzkovateľ úložiska trvalého uskladnenia odpadovej ortuti sú povinní nakladať s odpadovou ortuťou a prevádzkovať úložisko dočasného uskladnenia odpadovej ortuti, alebo úložisko trvalého uskladnenia odpadovej ortuti v súlade s rozhodnutím podľa § 97 ods. 1 písm. q) a týmto zákonom.
(2) Zakazuje sa prevádzkovať úložisko dočasného uskladnenia odpadovej ortuti a úložisko trvalého uskladnenia odpadovej ortuti, ktoré nespĺňajú požiadavky podľa tohto zákona.
(3) Prevádzkovateľ úložiska dočasného uskladnenia odpadovej ortuti je okrem povinností prevádzkovateľa zariadenia podľa § 17 povinný
a) spracovať a mať schválenú projektovú dokumentáciu na uzavretie, rekultiváciu, monitorovanie a zabezpečenie starostlivosti o úložisko dočasného uskladnenia odpadovej ortuti po jeho uzavretí; spracovanú projektovú dokumentáciu prikladá žiadateľ o udelenie súhlasu na prevádzkovanie úložiska dočasného uskladnenia odpadovej ortuti podľa § 97 ods. 1 písm. q) k žiadosti o udelenie tohto súhlasu,
b) prevádzkovanie úložiska dočasného uskladnenia odpadovej ortuti zabezpečovať osobou v pracovnoprávnom alebo inom právnom vzťahu38) s minimálne stredoškolským vzdelaním ukončeným maturitou a s najmenej tromi rokmi praxe v odbore, ak uvedenú podmienku nespĺňa sám prevádzkovateľ úložiska,
c) zabezpečovať odborné vzdelávanie a technické vzdelávanie personálu úložiska dočasného uskladnenia odpadovej ortuti,
d) zabezpečiť nepretržité monitorovanie úložiska dočasného uskladnenia odpadovej ortuti počas celej doby jeho prevádzky, v čase, keď sú vykonávané úkony na ukončenie jeho prevádzky a po ukončení jeho prevádzky,
e) oznámiť bezodkladne príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva únik ortuti, negatívne stavy a vplyvy na životné prostredie zistené monitoringom počas prevádzkovania úložiska dočasného uskladnenia odpadovej ortuti a po jeho uzavretí,
f) odstraňovať bezodkladne negatívne stavy a vplyvy na životné prostredie zistené monitoringom úložiska dočasného uskladnenia odpadovej ortuti a únikom ortuti a obnoviť bezpečnosť dočasného uskladnenia odpadovej ortuti,
g) bezodkladne prijať opatrenia v prípade zistenia úniku ortuti, ktorými sa predíde akýmkoľvek ďalším emisiám ortuti do životného prostredia,
h) preukázať na žiadosť príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva alebo obce, v katastrálnom území ktorej sa úložisko dočasného uskladnenia odpadovej ortuti nachádza, do troch pracovných dní aktuálnu výšku účelovej finančnej rezervy,
i) uskladňovať kontajnery, v ktorých sa nachádza ortuť tak, aby
1. bol zaistený ľahký a bezpečný prístup ku všetkým kontajnerom, v ktorých sa nachádza ortuť bez ohrozenia zdravia a života ľudí, a
2. sa nachádzali v zberných nádržiach bez prasklín a netesností s povrchom, ktorý neprepúšťa ortuť a ich objem zodpovedá množstvu uskladnenej ortuti,
j) oznamovať bezodkladne príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva neprevzatie kontajnera, v ktorom sa nachádza ortuť,
k) zabezpečiť aspoň raz mesačne kontrolu úložiska dočasného uskladnenia odpadovej ortuti a kontajnerov osobou zodpovednou za jeho prevádzku,
l) úložisko dočasného uskladnenia odpadovej ortuti uzavrieť, rekultivovať, monitorovať a zabezpečiť starostlivosť oň po jeho uzavretí v súlade so schválenou projektovou dokumentáciou,
m) návrh riešenia spôsobu na uzavretie, rekultiváciu a monitorovanie úložiska dočasného uskladnenia odpadovej ortuti po jeho uzavretí predložiť ako súčasť dokumentácie pri posudzovaní vplyvov na životné prostredie,19)
n) uchovávať záznamy z monitoringu počas prevádzkovania úložiska dočasného uskladnenia odpadovej ortuti a po jeho uzavretí a každoročne do 31. januára nasledujúceho roka ohlasovať výsledky monitoringu príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva,
o) viesť a uchovávať evidenciu, ohlasovať údaje z evidencie príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva a uchovávať ohlásené údaje,
p) uchovávať doklady potrebné na prevzatie ortuti na úložisko podľa § 22 ods. 3 a 4,
q) vyhotoviť záznam o vyskladnení a odovzdaní ortuti z úložiska dočasného uskladnenia odpadovej ortuti, bezodkladne ho zaslať príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva a uchovávať ho,
r) požiadať o predloženie dokladov uvedených v § 23 ods. 6 a uchovávať ich,
s) uskladňovať ortuť oddelene od iného odpadu.
(4) Povinnosti podľa odseku 3 okrem písmen q) a r) sa vzťahujú na prevádzkovateľa úložiska trvalého uskladnenia odpadovej ortuti.
(5) Každý únik ortuti je udalosťou s významným vplyvom na životné prostredie.

§ 22
Odovzdanie odpadovej ortuti a prevzatie odpadovej ortuti na úložisko dočasného uskladnenia odpadovej ortuti a na úložisko trvalého uskladnenia odpadovej ortuti
(1) Ten, kto je pôvodcom ortuti, je povinný odovzdať ortuť na úložisko dočasného uskladnenia ortuti alebo zabezpečiť jej trvalé uloženie na úložisku trvalého uskladnenia odpadovej ortuti v súlade s ustanoveniami tohto zákona o nakladaní s ortuťou.
(2) Prevádzkovateľ úložiska dočasného uskladnenia ortuti je oprávnený prevziať na dočasné uskladnenie výlučne ortuť s obsahom vyšším ako 99,9 hmotnostného percenta, ktorá je zbavená nečistôt, ktoré môžu spôsobiť koróziu uhlíkovej ocele alebo nehrdzavejúcej ocele, akou sú predovšetkým roztok kyseliny dusičnej a roztoky chloridových solí. Prevádzkovateľ úložiska trvalého uskladnenia odpadovej ortuti je oprávnený prevziať na trvalé uskladnenie výlučne odpadovú ortuť v tuhom skupenstve, ktorá prešla úpravou podľa § 20 ods. 5.
(3) Prevádzkovateľ úložiska dočasného uskladnenia odpadovej ortuti a prevádzkovateľ úložiska trvalého uskladnenia odpadovej ortuti sú oprávnení prevziať odpadovú ortuť len po predložení
a) dokladu o množstve ortuti,
b) sprievodného listu a identifikačného listu nebezpečného odpadu,
c) údajov o vlastnostiach a zložení ortuti a
d) potvrdenia o kontajneri.
(4) Prevádzkovateľ úložiska dočasného uskladnenia ortuti a ten, kto je pôvodcom ortuti, sú povinní uzavrieť písomnú zmluvu o dočasnom uskladnení ortuti. Zmluva sa uzatvára na dobu určitú do 31. decembra 2022.
(5) Prevádzkovateľ úložiska dočasného uskladnenia ortuti je oprávnený prevziať na dočasné uskladnenie iba ortuť, ktorá sa nachádza v nepoškodenom, utesnenom a neskorodovanom kovovom kontajneri.
(6) Prevádzkovateľ úložiska dočasného uskladnenia ortuti je povinný kontajner, v ktorom sa nachádza ortuť, pred jeho prevzatím vizuálne skontrolovať. Poškodené, netesniace alebo skorodované kontajnery je povinný odmietnuť prevziať na dočasné uskladnenie.
(7) Povinnosti podľa odsekov 5 a 6 sa primerane vzťahujú aj na prevádzkovateľa úložiska trvalého uskladnenia odpadovej ortuti.

§ 23
Vyskladnenie ortuti
(1) Ten, kto odpadovú ortuť odovzdal na dočasné uskladnenie (ďalej len „pôvodný držiteľ odpadovej ortuti“), je povinný zabezpečiť spätné prevzatie odpadovej ortuti od prevádzkovateľa úložiska dočasného uskladnenia odpadovej ortuti, zabezpečiť odovzdanie odpadovej ortuti do zariadenia na úpravu odpadovej ortuti a následné odovzdanie na trvalé uloženie v úložisku trvalého uskladnenia odpadovej ortuti.
(2) Prevádzkovateľ úložiska dočasného uskladnenia ortuti je povinný najneskôr ku koncu doby dočasného uskladnenia ortuti vyskladniť a odovzdať túto ortuť pôvodnému držiteľovi ortuti, jeho právnemu nástupcovi alebo s jeho súhlasom inej osobe oprávnenej na nakladanie s touto ortuťou, a to výlučne iba na účely jej následného odovzdania do zariadenia na úpravu odpadovej ortuti a trvalého uloženia v úložisku trvalého uskladnenia odpadovej ortuti.
(3) Ak pôvodný držiteľ ortuti zomrel alebo zanikol bez právneho nástupcu, prevádzkovateľ úložiska dočasného uskladnenia ortuti splní povinnosť podľa odseku 2 vyskladnením a odovzdaním tejto ortuti osobe oprávnenej na nakladanie s ňou na účel jej následného odovzdania do zariadenia na úpravu odpadovej ortuti a trvalého uloženia v úložisku trvalého uskladnenia odpadovej ortuti.
(4) Prevádzkovateľ úložiska dočasného uskladnenia ortuti je povinný vyskladniť ortuť pred uplynutím doby, na ktorú bola dočasne uskladnená, na žiadosť pôvodného držiteľa ortuti alebo jeho právneho nástupcu alebo s jeho súhlasom na žiadosť inej osoby oprávnenej na nakladanie touto ortuťou a tejto osobe ju odovzdať na účely jej následného odovzdania do zariadenia na úpravu odpadovej ortuti a trvalého uloženia v úložisku trvalého uskladnenia odpadovej ortuti.
(5) Vyskladnenú ortuť je prevádzkovateľ úložiska dočasného uskladnenia ortuti povinný odovzdať výlučne osobne, v areáli úložiska dočasného uskladnenia ortuti, a to osobe uvedenej v odseku 2 alebo 3 alebo osobe, ktorá o vyskladnenie požiadala podľa odseku 4, ak sú ako prijímatelia vyskladnenej ortuti oprávnení na nakladanie s ňou a túto skutočnosť prevádzkovateľovi úložiska dočasného uskladnenia ortuti náležite preukázali; v prípade nepreukázania tejto skutočnosti sa primerane uplatní postup podľa odseku 3.
(6) Ten, komu sa podľa odseku 5 odovzdáva vyskladnená odpadová ortuť, je povinný prevádzkovateľovi úložiska dočasného uskladnenia odpadovej ortuti preukázať, že má zmluvne zabezpečené odovzdanie do zariadenia na úpravu odpadovej ortuti a trvalé uloženie tejto odpadovej ortuti v úložisku trvalého uskladnenia odpadovej ortuti a na jeho žiadosť predložiť o tom doklad vystavený a podpísaný osobou, ktorá trvalé uloženie odpadovej ortuti v úložisku trvalého uskladnenia odpadovej ortuti vykoná.
(7) Prevádzkovateľ úložiska dočasného uskladnenia ortuti je povinný zabezpečiť, aby sa vyskladnenie ortuti, jej odovzdanie a prevzatie prijímateľom, vrátane vyhotovenia súvisiaceho záznamu, vykonalo v jeden deň.

Účelová finančná rezerva

§ 24
(1) Prevádzkovateľ skládky odpadov je povinný počas prevádzky skládky odpadov vytvárať účelovú finančnú rezervu, ktorej prostriedky sa použijú na uzavretie, rekultiváciu, monitorovanie a zabezpečenie starostlivosti o skládku odpadov po jej uzavretí a na práce súvisiace s odvrátením havárie alebo obmedzením dôsledkov havárie hroziacej alebo vzniknutej po uzavretí skládky odpadov. Ten, kto prevádzkuje viac ako jednu skládku odpadov, vytvára účelovú finančnú rezervu pre každú skládku odpadov osobitne.
(2) Účelová finančná rezerva sa vytvára ročne na ťarchu výdavkov (nákladov)40) minimálne vo výške určeného podielu z celkových nákladov na uzavretie, rekultiváciu a monitorovanie skládky odpadov a zabezpečenie starostlivosti o skládku odpadov po jej uzavretí.
(3) Ročná výška účelovej finančnej rezervy sa vypočíta ustanoveným spôsobom [§ 105 ods. 3 písm. h)].
(4) Prevádzkovateľ skládky odpadov odvádza prostriedky účelovej finančnej rezervy vo výške podľa odseku 3 ročne do 31. januára nasledujúceho kalendárneho roka. Prostriedky účelovej finančnej rezervy sa vedú na osobitnom účte ministerstva v Štátnej pokladnici.
(5) Prostriedky účelovej finančnej rezervy možno použiť po vydaní súhlasu podľa § 97 ods. 1 písm. j) na činnosť, na ktorú bol tento súhlas vydaný. Ministerstvo vydá prevádzkovateľovi skládky odpadov písomné potvrdenie, v ktorom určí rozsah disponovania s prostriedkami účelovej finančnej rezervy potrebnými na zabezpečenie tejto činnosti. Ministerstvo si ako podklad pre písomné potvrdenie vyžiada záväzné stanovisko od príslušného orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva alebo povoľujúceho orgánu.40a)
(6) Ak dôjde k zániku prevádzkovateľa skládky odpadov bez právneho nástupcu podľa osobitného predpisu40b) pred ukončením uzavretia, rekultivácie, monitorovania alebo zabezpečenia starostlivosti o skládku odpadov po jej uzavretí, prechádzajú ku dňu zániku prevádzkovateľa skládky odpadov všetky práva a povinnosti súvisiace s vydaným súhlasom podľa § 97 ods. 1 písm. j) na obec, na ktorej území sa prevažná časť skládky odpadov nachádza; na túto obec prejde dňom prechodu práv a povinností aj právo nakladať s prostriedkami vytvorenej účelovej finančnej rezervy v súlade s odsekom 5. Povinnosti súvisiace s vydaným súhlasom podľa § 97 ods. 1 písm. j) prechádzajú na obec len do výšky reálne vytvorenej účelovej finančnej rezervy.
(7) Ak bol na prevádzkovateľa skládky odpadov vyhlásený konkurz, návrh na vyhlásenie konkurzu bol zamietnutý pre nedostatok majetku, bola prevádzkovateľovi skládky odpadov povolená reštrukturalizácia41) alebo dôjde k zrušeniu živnostenského oprávnenia na príslušnú živnosť prevádzkovateľa skládky odpadov a zároveň nedôjde k ukončeniu jeho podnikania bez právneho nástupcu pred ukončením uzavretia, rekultivácie, monitorovania alebo zabezpečenia starostlivosti o skládku odpadov po jej uzavretí, prechádzajú ku dňu predchádzajúcemu deň právoplatnosti uznesenia o vyhlásení konkurzu, uznesenia o zamietnutí návrhu na vyhlásenie konkurzu pre nedostatok majetku, uznesenia o povolení reštrukturalizácie alebo ku dňu zrušenia živnostenského oprávnenia na príslušnú živnosť prevádzkovateľa skládky odpadov všetky práva a povinnosti súvisiace s vydaným súhlasom podľa § 97 ods. 1 písm. j) na obec, na ktorej území sa prevažná časť skládky odpadov nachádza; na túto obec prejde dňom prechodu práv a povinností aj právo nakladať s prostriedkami vytvorenej účelovej finančnej rezervy v súlade s odsekom 5. Povinnosti súvisiace s uzavretím, rekultiváciou, monitorovaním a zabezpečením starostlivosti o skládku odpadov po jej uzavretí prechádzajú na obec len do výšky reálne vytvorenej účelovej finančnej rezervy.
(8) V deň nadobudnutia právoplatnosti uznesenia o zrušení konkurzu,42) uznesenia súdu o skončení reštrukturalizácie43) prechádzajú na prevádzkovateľa skládky odpadov späť všetky práva a povinnosti súvisiace s vydaným súhlasom podľa § 97 ods. 1 písm. j) vrátane práva nakladať s prostriedkami účelovej finančnej rezervy, ktoré prešli na obec podľa odseku 7; to neplatí, ak sa v dôsledku zrušenia konkurzu prevádzkovateľ skládky odpadov zrušuje podľa osobitného predpisu.44) Prechod práv a povinností súvisiacich s vydaným súhlasom podľa § 97 ods. 1 písm. j) vrátane prechodu práva nakladať s prostriedkami účelovej finančnej rezervy z obce na prevádzkovateľa skládky odpadov oznámi obci prevádzkovateľ skládky odpadov bezodkladne.
(9) Prevádzkovateľ skládky odpadov alebo obec, na ktorú prešli povinnosti podľa odseku 6 alebo odseku 7, sú po skončení monitorovania skládky odpadov v lehote určenej v súhlase podľa § 97 ods. 1 písm. j) oprávnení na základe písomného potvrdenia ministerstva s nevyčerpanou časťou účelovej finančnej rezervy voľne nakladať. Ministerstvo si ako podklad pre písomné potvrdenie vyžiada záväzné stanovisko od príslušného orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva alebo povoľujúceho orgánu.40a) Obec je oprávnená použiť nevyčerpanú časť účelovej finančnej rezervy len na zlepšenie životného prostredia v obci.
(10) Prevádzkovateľ skládky odpadov alebo obec, na ktorú prešli práva a povinnosti súvisiace s vydaným súhlasom podľa § 97 ods. 1 písm. j), sú povinní umožniť orgánom štátneho dozoru v odpadovom hospodárstve a príslušným orgánom štátnej správy v oblasti daní a poplatkov kontrolu správnosti tvorby účelovej finančnej rezervy a správnosti jej čerpania.
(11) Pred začatím prevádzky skládky odpadov je prevádzkovateľ skládky odpadov povinný jednorazovo zložiť časť účelovej finančnej rezervy vo výške minimálne 5 % z rozpočtových nákladov na uzavretie a rekultiváciu, monitorovanie a zabezpečenie starostlivosti o skládku odpadov po jej uzavretí.
(12) Povinnosť vytvárať účelovú finančnú rezervu sa vzťahuje aj na prevádzkovateľa úložiska dočasného uskladnenia odpadovej ortuti a prevádzkovateľa úložiska trvalého uskladnenia odpadovej ortuti, a to na účel uzavretia, rekultivácie, monitorovania a zabezpečenia starostlivosti o úložisko dočasného uskladnenia odpadovej ortuti alebo o úložisko trvalého uskladnenia odpadovej ortuti po jeho uzavretí a na práce súvisiace s odvrátením havárie alebo obmedzením dôsledkov havárie hroziacej alebo vzniknutej po uzavretí úložiska dočasného uskladnenia odpadovej ortuti alebo úložiska trvalého uskladnenia odpadovej ortuti.

§ 25
Nakladanie s nebezpečnými odpadmi
(1) Zakazuje sa riediť a zmiešavať
a) jednotlivé druhy nebezpečných odpadov navzájom,
b) nebezpečné odpady s odpadmi, ktoré nie sú nebezpečné, a
c) nebezpečné odpady s látkami alebo s materiálmi, ktoré nie sú odpadom.
(2) Odsek 1 sa neuplatní, ak zmiešavanie nebezpečných odpadov
a) je potrebné na zvýšenie bezpečnosti počas zhodnocovania alebo zneškodňovania odpadu,
b) je v súlade s najlepšími dostupnými technikami,
c) nebude viesť k ohrozeniu zdravia ľudí a životného prostredia a sú dodržané podmienky uvedené v § 12 ods. 2 a
d) je v súlade so súhlasom udeleným podľa § 97 ods. 1 písm. i).
(3) Ak v rozpore s odsekmi 1 a 2 došlo k zmiešaniu odpadov, príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva rozhodne o povinnosti nebezpečné odpady oddeliť, ak je to technicky a ekonomicky možné a ak je to nevyhnutné na ochranu zdravia ľudí a životného prostredia.
(4) Pri zbere, preprave a skladovaní musí byť nebezpečný odpad zabalený vo vhodnom obale46) a riadne označený podľa osobitného predpisu.47)
(5) Pôvodca nebezpečného odpadu je povinný pri vzniku každého nového druhu nebezpečného odpadu alebo odpadu, ktorý vznikol pri úprave nebezpečného odpadu, ako aj pred zhodnotením alebo zneškodnením ním vyprodukovaného nebezpečného odpadu zabezpečiť na účely určenia jeho nebezpečných vlastností a bližších podmienok nakladania s ním odber vzoriek a analýzu jeho vlastností a zloženia kvalifikovanou osobou,48) s výnimkou, ak jeho nebezpečné vlastnosti a bližšie podmienky nakladania s ním je možné zistiť z karty bezpečnostných údajov výrobku49) alebo zo sprievodnej dokumentácie výrobku, ak výrobok kartu bezpečnostných údajov nemá.
(6) Nebezpečné odpady sa zhodnocujú a zneškodňujú prednostne pred odpadmi, ktoré nie sú nebezpečné.
(7) Nebezpečné odpady sa v ustanovených prípadoch [§ 105 ods. 3 písm. d)] zakazuje skládkovať bez ich predchádzajúcej úpravy, ktorá zabezpečí podstatné zníženie ich nebezpečnosti, objemu alebo hmotnosti; zákaz podľa § 13 písm. f) nie je týmto dotknutý.
(8) Ustanovenia tohto zákona o nakladaní s nebezpečnými odpadmi sa vzťahujú na nakladanie s odpadmi, ktoré obsahujú jednu alebo viac nebezpečných látok a spĺňajú aspoň jedno kritérium na posudzovanie nebezpečných vlastností podľa Katalógu odpadov.
(9) Odbornou spôsobilosťou50) na podnikanie v oblasti nakladania s nebezpečnými odpadmi je vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa technického alebo prírodovedného smeru a najmenej tri roky praxe v oblasti nakladania s nebezpečným odpadom alebo vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa iného ako technického alebo prírodovedného smeru, alebo úplné stredné odborné vzdelanie v odbore vzdelávania s technickým zameraním a najmenej päť rokov praxe v oblasti nakladania s nebezpečným odpadom, alebo úplné stredné všeobecné vzdelanie alebo úplné stredné odborné vzdelanie v odbore vzdelávania s iným ako technickým zameraním a najmenej osem rokov praxe v oblasti nakladania s nebezpečným odpadom; do praxe sa nezapočítavajú roky praxe počas štúdia.
(10) Prevádzkovateľ skládky odpadov na nebezpečný odpad je povinný vypracovať havarijný plán tak, aby zabezpečoval
a) včasnú a primeranú reakciu na bezprostredne hroziacu alebo vzniknutú haváriu alebo inú mimoriadnu udalosť (ďalej len „udalosť“),
b) vykonanie opatrení potrebných na zaistenie ochrany života, zdravia, majetku a životného prostredia pred účinkami udalostí a na obmedzenie týchto účinkov vrátane obnovy poškodeného životného prostredia,
c) dostatočnú informovanosť zamestnancov, verejnosti, ktorá môže byť dotknutá následkami udalosti, ako aj príslušných orgánov a iných subjektov, s ktorých súčinnosťou sa uvažuje.
(11) Havarijným plánom podľa odseku 10 môže byť aj havarijný plán vypracovaný podľa osobitných predpisov,51) ak spĺňa požiadavky podľa tohto zákona.
(12) Prevádzkovateľ skládky odpadov na nebezpečný odpad je povinný aktualizovať havarijný plán a podklady pri každej závažnej zmene podmienok alebo najmenej raz za tri roky.

§ 26
Povinnosti pri preprave nebezpečného odpadu na území Slovenskej republiky
(1) Ten, kto uzatvoril s dopravcom zmluvu, ktorej predmetom je preprava nebezpečného odpadu,52) alebo ten, kto vykoná prepravu nebezpečného odpadu sám prostredníctvom vlastnej dopravy (ďalej len „odosielateľ nebezpečného odpadu“), je povinný
a) zabezpečiť prepravu nebezpečného odpadu v súlade s týmto zákonom, a ak sa na prepravu nebezpečného odpadu vyžaduje súhlas podľa § 97 ods. 1 písm. f), aj v súlade s týmto súhlasom,
b) vykonať prepravu nebezpečného odpadu dopravnými prostriedkami, ktoré vyhovujú ustanoveniam medzinárodných zmlúv o preprave nebezpečných vecí;53) ak nevykonáva prepravu sám, je povinný zabezpečiť ju u dopravcu oprávneného podľa osobitných predpisov.54)
(2) Odosielateľ nebezpečného odpadu a ten, komu je nebezpečný odpad určený (ďalej len „príjemca nebezpečného odpadu“), sú povinní
a) viesť a uchovávať evidenciu o prepravovanom nebezpečnom odpade,
b) ohlasovať ustanovené údaje z evidencie podľa písmena a) okresnému úradu príslušnému podľa miesta nakládky nebezpečného odpadu a miesta vykládky nebezpečného odpadu; ak súhlas na prepravu nebezpečného odpadu vydal okresný úrad v sídle kraja, aj tomuto úradu,
c) umožniť orgánom štátneho dozoru v odpadovom hospodárstve (§ 112) kontrolu nakladania s odpadom v priebehu prepravy; na ich vyžiadanie predložiť dokumentáciu55) a poskytnúť pravdivé a úplné informácie súvisiace s odpadovým hospodárstvom,
d) vykonať opatrenie na nápravu uložené orgánom štátneho dozoru v odpadovom hospodárstve (§ 116 ods. 3).
(3) Odosielateľ nebezpečného odpadu, príjemca nebezpečného odpadu a dopravca sú pri preprave nebezpečného odpadu povinní potvrdiť sprievodný list nebezpečného odpadu.
(4) Odosielateľ nebezpečného odpadu je povinný zaslať fotokópiu sprievodného listu nebezpečného odpadu okresnému úradu príslušnému podľa miesta nakládky nebezpečného odpadu a miesta vykládky nebezpečného odpadu; ak súhlas na prepravu nebezpečného odpadu vydal okresný úrad v sídle kraja, aj tomuto úradu.
(5) Príjemca nebezpečného odpadu je povinný zaslať sprievodný list nebezpečného odpadu potvrdený podľa odseku 3 odosielateľovi nebezpečného odpadu, okresnému úradu príslušnému podľa miesta nakládky nebezpečného odpadu a miesta vykládky nebezpečného odpadu; ak súhlas na prepravu nebezpečného odpadu vydal okresný úrad v sídle kraja, aj tomuto úradu.
(6) Dopravca odpadu, ktorý nie je odosielateľom alebo príjemcom nebezpečného odpadu, je povinný uchovávať sprievodný list nebezpečného odpadu.


ŠTVRTÁ ČASŤ
Rozšírená zodpovednosť výrobcov

Prvý oddiel

§ 27
Základné ustanovenia
(1) Vyhradený výrobok je výrobok patriaci do skupiny výrobkov upravenej v druhom až siedmom oddiele tejto časti zákona, na ktoré sa vzťahuje rozšírená zodpovednosť výrobcu.
(2) Výrobcom vyhradeného výrobku sa rozumie výrobca elektrozariadení (§ 32), výrobca batérií a akumulátorov (§ 42), výrobca obalov (§ 52), výrobca vozidiel (§ 60), výrobca pneumatík (§ 69), výrobca neobalového výrobku (§ 73).
(3) Rozšírená zodpovednosť výrobcu je súhrn povinností výrobcu vyhradeného výrobku, ustanovených v tejto časti zákona alebo v osobitnom predpise,56) vzťahujúcich sa na výrobok počas všetkých fáz jeho životného cyklu, ktorých cieľom je predchádzanie vzniku odpadu z vyhradeného výrobku (ďalej len „vyhradený prúd odpadu“) a posilnenie opätovného použitia, recyklácie alebo iného zhodnotenia tohto prúdu odpadu. Obsah rozšírenej zodpovednosti výrobcu tvoria ustanovené požiadavky na zabezpečenie materiálového zloženia alebo konštrukcie vyhradeného výrobku, informovanosti o jeho zložení a o nakladaní s vyhradeným prúdom odpadu, na zabezpečenie nakladania s vyhradeným prúdom odpadu a na zabezpečenie finančného krytia uvedených činností.
(4) Výrobca vyhradeného výrobku je povinný
a) zaregistrovať sa v Registri výrobcov vyhradeného výrobku a oznamovať zmeny registrovaných údajov,
b) ustanoviť splnomocneného zástupcu v súlade s odsekmi 18 až 20, ak je výrobcom vyhradeného výrobku uvedeným v odseku 18,
c) zabezpečiť materiálové zloženie vyhradeného výrobku, jeho konštrukciu a jeho označenie v súlade s osobitným oddielom tejto časti zákona, pokiaľ mu táto povinnosť z nej vyplýva,
d) plniť informačnú povinnosť vo vzťahu k verejnosti a k spracovateľovi vyhradeného prúdu odpadu v súlade s osobitným oddielom tejto časti zákona,
e) zabezpečiť plnenie cieľov ustanovených v prílohe č. 3,
f) zabezpečiť nakladanie s vyhradeným prúdom odpadu v rozsahu a spôsobom uvedenom v osobitnom oddiele tejto časti zákona,
g) zabezpečiť zhodnotenie a recykláciu vyhradeného prúdu odpadu najmenej vo výške záväzných cieľov a limitov zhodnocovania a recyklácie pre vyhradený prúd odpadu, ustanovených v prílohe č. 3,
h) viesť a uchovávať evidenciu a ohlasovať ministerstvu údaje z nej v ustanovenom rozsahu a uchovávať ohlasované údaje,
i) plniť informačnú povinnosť vo vzťahu ku konečným používateľom vyhradeného výrobku v súlade s osobitným oddielom tejto časti zákona a ustanoveným spôsobom [§ 105 ods. 3 písm. i)],
j) vypočítať si svoj zberový podiel a trhový podiel v súlade s osobitným oddielom tejto časti zákona, na základe údajov, ktoré zverejní ministerstvo na svojom webovom sídle; údaje potrebné pre výpočet trhového podielu zverejní ministerstvo najneskôr do 20. marca a údaje potrebné pre výpočet zberového podielu zverejní ministerstvo najneskôr do 15. júla,
k) zabezpečiť odobratie celého množstva oddelene vyzbieranej zložky komunálneho odpadu patriacej do vyhradeného prúdu odpadu z obce, v ktorej zodpovedá za vyhradený prúd odpadu a zabezpečiť priebežné financovanie nakladania s takto odobratým vyhradeným prúdom odpadu; ustanovenia písmen e) a g) týmto nie sú dotknuté,
l) zabezpečiť plnenie cieľov zberu ustanovených v prílohe č. 3a.
(5) Výrobca vyhradeného výrobku znáša všetky finančné náklady spojené so zberom, prepravou, prípravou na opätovné použitie, zhodnotením, recykláciou, spracovaním a zneškodnením oddelene vyzbieraného odpadu patriaceho do vyhradeného prúdu odpadu s výnimkou, ak tieto povinnosti plní osoba podľa § 37 ods. 3, § 48 ods. 3, § 56 ods. 8, § 71 ods. 2 a  § 73 ods. 9. Ak sa uvedená povinnosť realizuje formou úhrady nákladov osobe oprávnenej na zber odpadov alebo zhodnocovanie odpadov, rozsah tejto úhrady sa zníži o výnosy tejto osoby získané z uhrádzaného nakladania s vyhradeným prúdom odpadu. Za finančné náklady, ktoré podľa prvej vety znáša výrobca vyhradeného výrobku, sa nepovažujú výdavky na vybudovanie alebo výstavbu zariadenia na zber odpadov, zariadenia na zhodnocovanie odpadov, zariadenia na zneškodňovanie odpadov vrátane mobilného zariadenia, ako aj výdavky na obstaranie techniky a technológie na vykonávanie uvedených činností; ustanovenie § 81 ods. 4 nie je týmto dotknuté.
(6) Ak v osobitnom oddiele tejto časti zákona nie je ustanovené inak, zabezpečuje výrobca vyhradeného výrobku plnenie povinností ustanovených v odseku 4 písm. d) až l) (ďalej len „vyhradené povinnosti“) jedným z týchto spôsobov:
a) vytvorením systému individuálneho nakladania s vyhradeným prúdom odpadu (ďalej len „individuálne“) alebo
b) prostredníctvom jednej organizácie zodpovednosti výrobcov a jej systému združeného nakladania s vyhradeným prúdom odpadu (ďalej len „kolektívne“) alebo prostredníctvom tretej osoby, ak ide o batérie a akumulátory.
(7) Na výrobcu vyhradeného výrobku, okrem výrobcu obalov, výrobcu neobalových výrobkov a výrobcu prenosných batérií a akumulátorov, sa nevzťahujú povinnosti uvedené v odseku 6 a v odseku 4 okrem písmen a), c), g) a h), ak
a) tento výrobok uvádza na trh Slovenskej republiky výlučne pre potrebu vlastného podnikania,
b) zabezpečí zotrvanie tohto výrobku po celú jeho dobu životnosti vo svojej držbe,
c) sa stane pôvodcom odpadu z tohto vyhradeného výrobku a
d) ako jeho držiteľ zabezpečí nakladanie s odpadom z tohto výrobku v súlade s týmto zákonom, pričom povinnosť podľa odseku 4 písm. g) plní až v roku, keď mu z výrobku vznikne odpad.
(8) Výrobca vyhradeného výrobku uvedený v odseku 7 je povinný ohlasovať koordinačnému centru pre vyhradený prúd odpadu:
a) údaje o objeme svojej výroby, cezhraničnej prepravy z iného členského štátu Európskej únie (ďalej len „členský štát“) do Slovenskej republiky, dovozu, cezhraničnej prepravy do iného členského štátu zo Slovenskej republiky alebo vývozu vyhradeného výrobku,
b) druh a množstvo odpadu z vyhradeného výrobku a
c) druh a množstvo odpadu z vyhradeného výrobku, pre ktorý ako jeho držiteľ zabezpečil zber a zhodnotenie v prvom zariadení na zhodnocovanie odpadov činnosťou R1 až R11 podľa prílohy č. 1 alebo v prvom inom zariadení na zhodnocovanie odpadov na území iného štátu, v ktorom je zabezpečené, že výsledok zhodnotenia odpadov bude rovnocenný s výsledkom zhodnotenia odpadov niektorou z činností R1 až R11 podľa prílohy č. 1.
(9) Systém individuálneho nakladania s vyhradeným prúdom odpadu je súbor na seba nadväzujúcich, vzájomne súvisiacich a podmienených aktivít účastníkov hospodárskej súťaže v odpadovom hospodárstve, ktorých cieľom je komplexné zabezpečenie zberu a spracovania vyhradeného prúdu odpadu vrátane prípravy na opätovné použitie a recyklácie vyhradeného prúdu odpadu, ktorý je vytvorený zmluvnými vzťahmi, ktoré na účel zabezpečenia plnenia vyhradených povinností v rozsahu udelenej autorizácie uzavrel výrobca vyhradeného výrobku, ktorý plní vyhradené povinnosti individuálne, s ostatnými účastníkmi hospodárskej súťaže v odpadovom hospodárstve okrem organizácie zodpovednosti výrobcov.
(10) Systém združeného nakladania s vyhradeným prúdom odpadu je súbor na seba nadväzujúcich, vzájomne súvisiacich a podmienených aktivít účastníkov hospodárskej súťaže v odpadovom hospodárstve, ktorých cieľom je komplexné zabezpečenie zberu a spracovania vyhradeného prúdu odpadu vrátane prípravy na opätovné použitie a recyklácie vyhradeného prúdu odpadu, ktorý je vytvorený zmluvnými vzťahmi, ktoré na účel zabezpečenia plnenia vyhradených povinností v rozsahu udelenej autorizácie uzavrela organizácia zodpovednosti výrobcov s ostatnými účastníkmi hospodárskej súťaže v odpadovom hospodárstve.
(11) Uzatvorením zmluvy o plnení vyhradených povinností medzi výrobcom vyhradeného výrobku a príslušnou organizáciou zodpovednosti výrobcov prechádza zodpovednosť výrobcu vyhradeného výrobku za splnenie vyhradených povinností na túto organizáciu zodpovednosti výrobcov, okrem povinností podľa odseku 4 písm. e), g) a l).
(12) Výrobca vyhradeného výrobku, ktorý si vyhradené povinnosti plní kolektívne, je povinný organizácii zodpovednosti výrobcov, s ktorou uzavrel zmluvu o plnení vyhradených povinností,
a) uhradiť skutočné náklady, po odpočítaní výnosov z uhrádzaného nakladania s vyhradeným prúdom odpadu, vzniknuté zo zabezpečenia zberu, prepravy, prípravy na opätovné použitie, zhodnotenia, recyklácie, spracovania a zneškodnenia oddelene vyzbieraného odpadu patriaceho do vyhradeného prúdu odpadu z jeho výrobkov,
b) poskytovať pravdivé a úplné údaje a informácie potrebné na plnenie vyhradených povinností za tohto výrobcu a nevyhnutne potrebnú súčinnosť,
c) bezodkladne oznámiť každú zmenu v identifikačných údajoch, právnom postavení či v predmete činnosti alebo v druhu, zložení, množstve a vlastnostiach vyhradeného výrobku, pokiaľ to môže mať vplyv na riadne plnenie vyhradených povinností,
d) predložiť na vyžiadanie doklady preukazujúce správnosť poskytnutých údajov o množstve vyhradeného výrobku uvedeného na trh Slovenskej republiky, a to do 30 dní odo dňa doručenia písomnej žiadosti.
(13) Organizácia zodpovednosti výrobcov, ktorá nezverejní riadne a včas údaje zo správy o činnosti podľa § 28 ods. 4 písm. p), je povinná výrobcovi vyhradeného výrobku, s ktorým uzavrela zmluvu o plnení vyhradených povinností, umožniť na jeho náklady riadny výkon kontroly efektivity ňou vynaložených prostriedkov a plnenia povinností podľa § 28 ods. 4 písm. a) až c), e) až g), k), m), o), r) a z), a to do 15 dní odo dňa doručenia jeho písomnej žiadosti.
(14) Výrobca vyhradeného výrobku je oprávnený zmluvný vzťah s organizáciou zodpovednosti výrobcov ukončiť
a) výpoveďou, a to len:
1. do 30 kalendárnych dní po zistení porušenia povinností organizácie zodpovednosti výrobcov vyplývajúcich z § 28 ods. 4 písm. a) až c), e) až g), k), m), o), r) alebo z); výpovedná doba je 30 kalendárnych dní a začína plynúť dňom nasledujúcim po doručení výpovede,
2. k 31. decembru kalendárneho roka bez udania dôvodu,
b) odstúpením od zmluvy, ak ministerstvo právoplatne zruší autorizáciu organizácii zodpovednosti výrobcov podľa § 94 ods. 2.
(15) Obec je oprávnená vypovedať zmluvu s organizáciou zodpovednosti výrobcov k 31. decembru kalendárneho roka bez udania dôvodu. Obec nemôže vypovedať zmluvu s organizáciou zodpovednosti výrobcov počas kalendárneho roka z iného dôvodu ako z dôvodu porušenia povinností organizácie zodpovednosti výrobcov podľa § 28 ods. 4 písm. a) alebo e).
(16) Výpoveď podľa odseku 14 písm. a) druhého bodu sa musí doručiť organizácii zodpovednosti výrobcov do 30. septembra v roku, v ktorom má byť zmluvný vzťah ukončený. Výpoveď podľa odseku 15 prvej vety sa musí doručiť organizácii zodpovednosti výrobcov do 31. októbra v roku, v ktorom má byť zmluvný vzťah ukončený.
(17) Ten, kto vykonáva alebo zabezpečuje zber vyhradeného prúdu odpadu z komunálneho odpadu a zároveň aj z iného odpadu ako komunálneho odpadu, je povinný zabezpečiť, aby zber príslušného vyhradeného prúdu odpadu z komunálneho odpadu bol finančne a evidenčne oddelený a nezávislý od jeho zberu z iného ako komunálneho odpadu; krížové financovanie nákladov na zber príslušného vyhradeného prúdu odpadu sa zakazuje. Povinnosť zabezpečiť oddelené financovanie zberu podľa prvej vety sa nevzťahuje na organizáciu zodpovednosti výrobcov pre obaly, na organizáciu zodpovednosti výrobcov pre batérie a akumulátory a na tretie osoby.
(18) Výrobca vyhradeného výrobku, ktorý nemá sídlo alebo miesto podnikania v Slovenskej republike, ustanoví na plnenie povinností uložených týmto zákonom, prostredníctvom splnomocnenia podľa odseku 19, splnomocneného zástupcu, ktorým je právnická osoba alebo fyzická osoba – podnikateľ a ktorá má sídlo alebo miesto podnikania v Slovenskej republike.
(19) Splnomocnenie musí byť udelené v písomnej forme a v rozsahu, ktorý zabezpečí vstup splnomocneného zástupcu do všetkých práv a povinností výrobcu vyhradeného výrobku vyplývajúcich mu z tohto zákona. Splnomocnenie sa udeľuje najmenej na dobu jedného roka.
(20) Na základe splnomocnenia podľa odseku 19 zodpovedá za plnenie všetkých povinností výrobcu vyhradeného výrobku podľa tohto zákona splnomocnený zástupca, ktorý pri tom koná vo vlastnom mene.
(21) Odovzdať odpady za účelom ich zhodnotenia a recyklácie do iného členského štátu alebo iného ako členského štátu je možné, iba ak ten, kto zabezpečuje cezhraničnú prepravu alebo vývoz,57) preukáže, že preprava alebo vývoz odpadov je v súlade s osobitným predpisom58) a existuje písomný doklad o tom, že ich zhodnotenie a recyklácia sa uskutoční za podmienok rovnocenných s podmienkami podľa tohto zákona pri rešpektovaní potreby zabezpečiť správne fungovanie vnútorného trhu. Takéto odovzdanie sa považuje za zhodnotenie a recykláciu podľa tohto zákona.
(22) Povinnosť podľa odseku 4 písm. j) sa nevzťahuje na výrobcu obalov, ktorý si plní vyhradené povinnosti individuálne.

§ 28
Organizácia zodpovednosti výrobcov a zabezpečovanie plnenia vyhradených povinností
(1) Organizácia zodpovednosti výrobcov je právnická osoba so sídlom v Slovenskej republike založená, vlastnená a prevádzkovaná výlučne výrobcami vyhradených výrobkov so sídlom v niektorom z členských štátoch. Organizácia zodpovednosti výrobcov, v súlade s udelenou autorizáciou, zabezpečuje na základe zmluvy o plnení vyhradených povinností plnenie vyhradených povinností za zastúpených výrobcov vyhradeného výrobku. Účelom organizácie zodpovednosti výrobcov nie je dosahovanie zisku.
(2) Zakladateľom, vlastníkom ani prevádzkovateľom organizácie zodpovednosti výrobcov nesmie byť osoba, ktorá
a) má priamo alebo nepriamo akýkoľvek podiel na vlastníckych, rozhodovacích či hlasovacích právach k vlastníkovi alebo prevádzkovateľovi zariadenia na zber, zhodnocovanie, recykláciu, spracovanie alebo zneškodňovanie takého vyhradeného prúdu odpadu, ktorý patrí do predmetu jej autorizácie; uvedené sa nevzťahuje na zariadenie na úpravu odpadu činnosťou R12 podľa prílohy č. 1, ktorý pochádza z jeho vlastnej činnosti,
b) má priamo alebo nepriamo akýkoľvek podiel na vlastníckych, rozhodovacích či hlasovacích právach v inej organizácii zodpovednosti výrobcov oprávnenej pôsobiť pre zhodný vyhradený prúd odpadu,
c) je s organizáciou podľa písmena b) prepojená prostredníctvom osôb pôsobiacich v akomkoľvek orgáne tejto organizácie,
d) má priamo alebo nepriamo akýkoľvek podiel na vlastníckych, rozhodovacích či hlasovacích právach k vlastníkovi alebo prevádzkovateľovi zariadenia uvedenom v písmene a), ktorý pôsobí v inom členskom štáte.
(3) Organizácia zodpovednosti výrobcov nesmie založiť alebo mať majetkovú účasť alebo osobnú účasť alebo účasť na hlasovacích právach alebo byť majetkovo alebo personálne prepojená vo vzťahu k
a) osobe, ktorá vykonáva nakladanie so zhodným vyhradeným prúdom odpadu v niektorom z členských štátov,
b) inej organizácii zodpovednosti výrobcov pre zhodný vyhradený prúd odpadu.
(4) Organizácia zodpovednosti výrobcov je povinná
a) vytvoriť, financovať, prevádzkovať a udržiavať funkčný systém združeného nakladania s vyhradeným prúdom odpadu počas celej doby jej oprávneného pôsobenia,
b) uzavrieť za nediskriminačných podmienok so zakladateľom, vlastníkom, prevádzkovateľom organizácie zodpovednosti výrobcov alebo výrobcom zmluvu o plnení vyhradených povinnosti okrem prípadov uvedených v odseku 8; zmluva o plnení vyhradených povinností sa uzatvára na dobu určitú,
c) dodržiavať podmienky udelenej autorizácie,
d) plniť spoločne za všetkých zastúpených výrobcov ich vyhradené povinnosti a v prípade
1. evidenčných a ohlasovacích povinností
1.1. viesť evidenciu aj samostatne za jednotlivých zastúpených výrobcov,
1.2. podávať sumárne ohlásenie za všetkých zastúpených výrobcov a uchovávať ohlasované údaje,
1.3. na vyžiadanie orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva predložiť evidenciu vedenú samostatne za jednotlivého zastúpeného výrobcu,
1.4 viesť sumárnu evidenciu celého množstva oddelene vyzbieranej zložky komunálnych odpadov a množstva vykúpených odpadov a zverejniť ju na webovom sídle organizácie zodpovednosti výrobcov do 45 dní po ukončení štvrťroka,
2. zabezpečenia nakladania s vyhradeným prúdom odpadu za zastúpených výrobcov v rozsahu, ktorý zodpovedá súhrnnému objemu týchto povinností jednotlivých zastúpených výrobcov prenesených na organizáciu zodpovednosti výrobcov a ktorý im zabezpečí splnenie povinností podľa § 27 ods. 4 písm. e) až g),
3. zabezpečenia nakladania s vyhradeným prúdom odpadu za zastúpených výrobcov v rozsahu, ktorý zodpovedá súhrnnému objemu týchto povinností jednotlivých zastúpených výrobcov prenesených na organizáciu zodpovednosti výrobcov a ktorý im zabezpečí splnenie povinností podľa § 27 ods. 4 písm. l),
e) zabezpečiť odobratie celého množstva oddelene vyzbieranej zložky komunálneho odpadu patriacej do vyhradeného prúdu odpadu z obce, v ktorej zodpovedá za vyhradený prúd odpadu a zabezpečiť priebežné financovanie nakladania s takto odobratým vyhradeným prúdom odpadu,
f) uzatvoriť zmluvu s koordinačným centrom príslušným podľa vyhradeného prúdu odpadu, ak je zriadené, a plniť povinnosti z nej vyplývajúce, do 30 dní odo dňa
1. zápisu koordinačného centra do Registra koordinačných centier alebo
2. nadobudnutia účinnosti autorizácie na výkon činnosti organizácie zodpovednosti výrobcov,
g) vykonávať propagačné a vzdelávacie aktivity so zameraním na konečného používateľa s celoslovenským pôsobením a lokálnym pôsobením na úrovni obce o nakladaní s vyhradeným prúdom odpadu, triedenom zbere komunálnych odpadov a predchádzaní vzniku odpadov,
h) doručiť ministerstvu každoročne do 31. januára kalendárneho roka aktuálny zoznam zastúpených výrobcov obsahujúci identifikačné údaje zastúpených výrobcov a údaje o množstvách výrobkov uvedených na trh jednotlivými zastúpenými výrobcami v predchádzajúcom kalendárnom roku,
i) najneskôr do 31. marca kalendárneho roka informovať zastúpeného výrobcu o rozsahu splnenia vyhradených povinností podľa § 27 ods. 4 písm. e) a g), ktoré za neho plnila v predchádzajúcom kalendárnom roku,
j) vykonávať pravidelne overenie správnosti údajov poskytnutých zastúpenými výrobcami podľa § 27 ods. 12 písm. b) a c) v rozsahu minimálne päť percent z počtu zastúpených výrobcov v priebehu troch rokov a následne ohlasovať koordinačnému centru a Slovenskej inšpekcii životného prostredia (ďalej len „inšpekcia“) nedostatky zistené týmto overením,
k) každoročne najneskôr do do 31. januára kalendárneho roka zaslať ministerstvu zoznam obcí, s ktorými má na príslušný kalendárny rok uzatvorené zmluvy o účasti v systéme združeného nakladania s vyhradeným prúdom odpadu a zverejniť tento zoznam obcí na webovom sídle organizácie zodpovednosti výrobcov; v prípade elektroodpadu, použitých batérií a akumulátorov a odpadových pneumatík aj zoznam miest ich zberu,
l) bezodkladne informovať ministerstvo o tom, že nastali skutočnosti, ktoré vedú k ukončeniu výkonu jej činnosti,
m) zabezpečiť, aby členom orgánov organizácie zodpovednosti výrobcov neboli vyplácané odmeny vzniknuté z úhrady finančných nákladov na plnenie vyhradených povinností výrobcov a aby prípadný zisk hospodárenia z činností súvisiacich so združeným nakladaním s vyhradeným prúdom odpadu podľa tohto zákona bol do konca kalendárneho roka po kalendárnom roku, v ktorom k vytvoreniu zisku došlo, použitý na plnenie povinností vyplývajúcich z tohto zákona alebo aby bol vyplatený všetkým zastúpeným výrobcom a výrobcom, s ktorými mala uzatvorenú zmluvu o plnení vyhradených povinností v predchádzajúcom kalendárnom roku a ktorí v predchádzajúcom kalendárnom roku s organizáciou zodpovednosti výrobcov ukončili zmluvný vzťah; zastúpeným výrobcom môže byť zisk hospodárenia z činností súvisiacich so združeným nakladaním s vyhradeným prúdom odpadu prerozdelený aj vo forme zníženia úhrady finančných nákladov na plnenie vyhradených povinností zastúpených výrobcov v nasledujúcom kalendárnom roku,
n) doručiť ministerstvu každoročne najneskôr do 31. júla kalendárneho roka za predchádzajúci kalendárny rok správu podľa odseku 9,
o) uchovávať údaje, ktoré boli podkladom na vypracovanie správy podľa odseku 9, najmenej počas troch rokov od jej doručenia ministerstvu,
p) zverejniť údaje zo správy podľa odseku 9 v rozsahu podľa odseku 10 na svojom webovom sídle každoročne do 31. júla kalendárneho roka za predchádzajúci rok,
q) plniť povinnosti vyplývajúce z rozdelenia zodpovednosti určeného koordinačným centrom, vo vzťahu k tej časti vyhradeného prúdu odpadu odobratej z obce príslušnou organizáciou zodpovednosti výrobcov v súlade s písmenom e), výrobcom vyhradeného výrobku, ktorý si plní vyhradené povinnosti individuálne alebo treťou osobou, ktorá presahuje súhrnný zberový podiel zastúpených výrobcov elektrozariadení príslušnej organizácie zodpovednosti výrobcov alebo zberový podiel výrobcu elektrozariadení, ktorý si plní vyhradené povinnosti individuálne, alebo presahuje súhrnný cieľ zberu zastúpených výrobcov batérií a akumulátorov príslušnej organizácie zodpovednosti výrobcov alebo tretej osoby alebo cieľ zberu výrobcu batérií a akumulátorov, ktorý si plní vyhradené povinnosti individuálne (ďalej len „presahujúce množstvo“),
r) oznámiť koordinačnému centru presahujúce množstvo vzťahujúce sa k súhrnnému zberovému podielu zastúpených výrobcov elektrozariadení a k súhrnným cieľom zberu zastúpených výrobcov batérií a akumulátorov do 28. februára nasledujúceho kalendárneho roka,
s) bezodkladne informovať zastúpených výrobcov o sankcii, ktorá jej bola uložená za porušenie tohto zákona,
t) ohlasovať koordinačnému centru každého zastúpeného výrobcu, ktorý mešká s úhradou záväzku vyplývajúceho zo zmluvného vzťahu s ňou v trvaní dlhšom ako 30 kalendárnych dní,
u) zakotviť v zmluve organizácie zodpovednosti výrobcov pre elektrozariadenia so zastúpeným výrobcom povinnosť odpočtu úhrady, ktorú platí výrobca za výkon vyhradených povinností, za množstvá elektrozariadení, pri ktorých preukáže cezhraničnú prepravu do členského štátu alebo vývoz do iného ako členského štátu,
v) predložiť na základe písomnej výzvy ministerstva v lehote určenej ministerstvom údaje o spôsobe plnenia povinností podľa písmen a) až u) a v odseku 5,
w) umožniť vykonanie štátneho dozoru v odpadovom hospodárstve a poskytnúť pravdivé a úplné informácie súvisiace s plnením povinností podľa písmen a) až u),
x) zriadiť orgán, ktorý kontroluje jej činnosť, ak ho nemá zriadený,
y) umožniť orgánu, ktorý kontroluje činnosť organizácie zodpovednosti výrobcov, výkon kontroly jej činností podľa písm. a), b), d), e), m), q) a r),
z) vypracovať správu podľa odseku 9 písmen c), d) f) až h) za predchádzajúci kalendárny štvrťrok a zverejniť ju na svojom webovom sídle do konca mesiaca nasledujúceho po uplynutí kalendárneho štvrťroka, ak ide o organizáciu zodpovednosti výrobcov pre obaly,
aa) plniť povinnosti vyplývajúce z jej určenia za zodpovednú osobu koordinačným centrom v súlade s postupmi podľa § 31 ods. 11 písm. d) a ods. 12 písm. a) a c),
ab) uzavrieť do 30 dní po zlosovaní, ktorým sa určuje za povinnú osobu koordinačným centrom v súlade s postupmi podľa § 31 ods. 12 písm. a) a c), s vylosovanou obcou zmluvu podľa § 59 ods. 2 a 3,
ac) zverejniť na svojom webovom sídle vzor zmluvy o plnení vyhradených povinností a jednotný cenník za plnenie vyhradených povinností za vyhradené prúdy odpadu platný na nasledujúci kalendárny rok, každoročne dňa 31. októbra, ako aj jeho zmeny,
ad) oznámiť koordinačnému centru do 25 dní po uplynutí kalendárneho štvrťroka množstvo batérií a akumulátorov, ktoré uviedli na trh všetci ňou zastúpení výrobcovia v danom kalendárnom štvrťroku, a množstvo použitých batérií a akumulátorov, ktoré vyzbierali a spracovali všetci ňou zastúpení výrobcovia v danom kalendárnom štvrťroku, v členení podľa § 42 ods. 3, ak ide o organizáciu zodpovednosti výrobcov pre batérie a akumulátory,
ae) zaslať najneskôr do 15 dní po uplynutí kalendárneho štvrťroka ministerstvu každú zmenu týkajúcu sa zoznamu obcí, s ktorými má na príslušný kalendárny rok uzatvorené zmluvy o účasti v systéme združeného nakladania s vyhradeným prúdom odpadu, ak ide o organizáciu zodpovednosti výrobcov pre obaly,
af) zabezpečiť každoročne overenie účtovnej závierky štatutárnym audítorom podľa osobitného predpisu58c) a zaslať správu štatutárneho audítora týkajúcu sa účtovnej závierky ministerstvu do 30 dní od vykonania overenia účtovnej závierky,
ag) podieľať sa na vytvorení finančnej garancie podľa § 31a, pričom úhradu príspevku tvoriaceho finančnú garanciu je povinná vykonať do 28. februára,
ah) upraviť finančné príspevky od zastúpených výrobcov po zohľadnení trvanlivosti, opraviteľnosti, opätovnej použiteľnosti, recyklovateľnosti vyhradených výrobkov a po zohľadnení prítomnosti nebezpečných látok vo vyhradených výrobkoch.
(5) Vytvorenie, financovanie, prevádzkovanie a udržiavanie funkčného systému združeného nakladania s vyhradeným prúdom odpadu preukazuje organizácia zodpovednosti výrobcov počas celej doby jej oprávneného pôsobenia ministerstvu, prvýkrát však pri žiadosti o udelenie autorizácie na činnosť organizácie zodpovednosti výrobcov, najmä
a) predložením právneho aktu preukazujúceho založenie a vznik organizácie zodpovednosti výrobcov vrátane preukázania splnenia podmienky uvedenej v odseku 1,
b) špecifikovaním vyhradeného prúdu odpadu, ktorý bude predmetom systému združeného nakladania s vyhradeným prúdom odpadu, s rozlíšením komunálneho odpadu a iného ako komunálneho odpadu,
c) predložením zoznamu zastúpených výrobcov,
d) uvedením údajov o činnostiach zabezpečovaných v rámci systému združeného nakladania s vyhradeným prúdom odpadu, a to
1. opisom spôsobu ich zabezpečenia, vrátane opisu technických kapacít, ktoré preukazujú technickú spôsobilosť na realizáciu činnosti vykonávanej minimálne v rozsahu zberu, prepravy, spracovania, zhodnotenia a zneškodnenia vyhradeného prúdu odpadu vrátane jeho prípravy na opätovné použitie a recyklácie,
2. vo vzťahu k zberu, okrem skutočností uvedených v prvom bode, uvedením spôsobu zberu, zberových kapacít a miest zberu, ako aj preukázaním spôsobu plnenia cieľov zberu a záväzných limitov ustanovených pre vyhradené prúdy odpadu v prílohe č. 3,
e) predložením zoznamu zmluvných partnerov zabezpečujúcich pre organizáciu zodpovednosti výrobcov zber, prepravu, prípravu na opätovné použitie, zhodnotenie, recykláciu, spracovanie a zneškodnenie vyhradeného prúdu odpadu,
f) predložením zoznamu obcí, s ktorými je organizácia zodpovednosti výrobcov v zmluvnom vzťahu vo veci zabezpečenia združeného nakladania s oddelene vyzbieranou zložkou komunálneho odpadu patriacou do vyhradeného prúdu odpadu; organizácia zodpovednosti výrobcov pre obaly preukazuje, že súhrnný počet obyvateľov v zmluvných obciach zodpovedá trhovému podielu organizácie zodpovednosti výrobcov pre obaly,
g) špecifikáciou nákladov na zabezpečenie nakladania s vyhradeným prúdom odpadu v súlade s udelenou autorizáciou; na vyžiadanie ministerstva predložiť aj ďalšiu špecifikáciu nákladov na činnosti vykonávané v systéme združeného nakladania s vyhradeným prúdom odpadu; ustanovenia osobitného predpisu20) týmto nie sú dotknuté,
h) špecifikovaním opatrení na podporu budovania systémov triedeného zberu komunálneho odpadu a preukázanie ich realizácie, ak zabezpečuje nakladanie s vyhradeným prúdom odpadu patriaceho do komunálneho odpadu; ustanovenia osobitného predpisu20) nie sú týmto dotknuté,
i) údajmi o rozsahu územného pokrytia Slovenskej republiky na účely zabezpečenia zberu vyhradeného prúdu odpadu.
(6) Pri podaní žiadosti o udelenie autorizácie na činnosť organizácie zodpovednosti výrobcov sa preukázanie podmienok uvedených v odseku 5 písm. d) až i) uskutočňuje vo vzťahu k podmienke podľa
a) písm. d) uvedením zamýšľaného spôsobu plnenia týchto podmienok, a to najmä uzavretím zmlúv o budúcej zmluve,
b) písm. e) predložením zoznamu zmluvných partnerov podľa zmlúv uvedených v písmene a),
c) písm. f) preukázaním uzavretia zmlúv o budúcej zmluve so zmluvnými partnermi,
d) písm. g) špecifikáciou predpokladaných nákladov,
e) písm. h) špecifikáciou zamýšľaných opatrení,
f) písm. i) údajmi o predpokladanom rozsahu územného pokrytia.
(7) Po preukázaní splnenia podmienok postupom podľa odseku 6 je organizácia zodpovednosti výrobcov povinná do troch mesiacov odo dňa účinnosti rozhodnutia o udelení autorizácie preukázať splnenie podmienok postupom podľa odseku 5 písm. d) až i).
(8) Organizácia zodpovednosti výrobcov nie je povinná uzavrieť zmluvu o plnení vyhradených povinností v zmysle odseku 4 písm. b) s výrobcom vyhradeného výrobku patriaceho do predmetu jej autorizácie, ak výrobca vyhradeného výrobku
a) nie je ochotný akceptovať jej všeobecné zmluvné podmienky jednotne uplatňované vo vzťahu k zastúpeným výrobcom,
b) je v úpadku,
c) má voči akejkoľvek organizácii zodpovednosti výrobcov neuhradené záväzky evidované v registri vedenom príslušným koordinačným centrom, alebo
d) vykonáva svoju činnosť v takom rozsahu, ktorý by pre organizáciu zodpovednosti výrobcov predstavoval odôvodnené riziko, že nebude môcť riadne a včas plniť svoje zmluvné záväzky voči zastúpeným výrobcom vyhradených výrobkov, najmä však príslušné ciele zberu a záväzné limity odpadového hospodárstva podľa prílohy č. 3.
(9) Organizácia zodpovednosti výrobcov je povinná doručiť ministerstvu podľa odseku 4 písm. n) Správu o činnosti organizácie zodpovednosti výrobcov za predchádzajúci kalendárny rok, ktorá obsahuje najmä
a) údaje o množstve vyhradeného prúdu odpadu, pre ktorý zabezpečila zber, prepravu, prípravu na opätovné použitie, zhodnotenie, recykláciu, spracovanie a zneškodnenie s rozlíšením na jednotlivé druhy odpadov,
b) identifikáciu osôb, prostredníctvom ktorých zabezpečila činnosti uvedené v písmene a) s konkrétnym uvedením druhu a množstva odpadu pri jednotlivej osobe; uvedené sa vzťahuje aj na identifikáciu osôb pôsobiacich mimo územia Slovenskej republiky, ak si prostredníctvom nich zabezpečila plnenie uvedených činností,
c) informácie o spôsobe zabezpečenia zberu, zhodnotenia, recyklácie, spracovania a zneškodnenia vyhradeného prúdu odpadu,
d) informácie o splnení cieľov a záväzných limitov uvedených v prílohe č. 3 a o presahujúcom množstve,
e) informácie o množstve vyhradených výrobkov uvedených na trh ňou zastúpenými výrobcami; ak ide o obaly, aj údaje o množstve obalov, ktoré po ich spotrebe nebudú súčasťou oddelene zbieraných zložiek komunálnych odpadov, ktoré uviedli na trh všetci ňou zastúpení výrobcovia,
f) informácie o spôsobe financovania systému združeného nakladania s vyhradeným prúdom odpadu a nákladoch na činnosti vykonávané v systéme združeného nakladania s vyhradeným prúdom odpadu,
g) informácie o návrhu na rozdelenie zisku alebo vyrovnaní straty,
h) výšku finančných prostriedkov vynaložených na propagačné a vzdelávacie aktivity a stručný popis týchto aktivít,
i) zoznam miest a zariadení, prostredníctvom ktorých zabezpečuje zber vyhradeného prúdu odpadu,
j) informácie o svojich vlastníckych pomeroch,
k) informácie o postupe výberu osôb podľa písmena b).
(10) Organizácia zodpovednosti výrobcov zverejní správu podľa odseku 9 v rozsahu písm. c), d), f) až h), j) a k). Týmto nie sú dotknuté osobitné predpisy o ochrane osobných údajov.59)
(11) Organizácia zodpovednosti výrobcov je povinná umožniť obci, v ktorej zabezpečuje zber vyhradeného prúdu odpadu pochádzajúceho z komunálneho odpadu, zapojenie jej miestneho systému nakladania s komunálnym odpadom do systému združeného nakladania s týmto vyhradeným prúdom odpadu prevádzkovaného organizáciou zodpovednosti výrobcov.
(12) Orgán, ktorý kontroluje činnosť organizácie zodpovednosti výrobcov,
a) je oprávnený kontrolovať plnenie povinností príslušnej organizácie zodpovednosti výrobcov podľa odsekov 1 až 11,
b) oznámi bezodkladne ministerstvu alebo inšpekcii, že organizácia zodpovednosti výrobcov neumožnila výkon jeho činností podľa písmena a),
c) je zložený aj z dvoch zástupcov štátu, ktorých navrhuje minister životného prostredia Slovenskej republiky (ďalej len „minister“), pričom týmto návrhom je najvyšší orgán organizácie zodpovednosti výrobcov viazaný.
(13) Zmluva o plnení vyhradených povinností podľa odseku 4 písm. b) musí obsahovať aj spôsob a postup vrátenia finančných prostriedkov uhradených zmluvným výrobcov vyhradeného výrobku, ak dôjde k zrušeniu organizácie zodpovednosti výrobcov.

§ 29
Individuálne plnenie vyhradených povinností
(1) Výrobca vyhradeného výrobku, ktorý plní vyhradené povinnosti individuálne, je vo vzťahu k vyhradenému prúdu odpadu pochádzajúcemu z jeho vyhradeného výrobku okrem povinností podľa § 27 ods. 4 ďalej povinný
a) vytvoriť, prevádzkovať a udržiavať funkčný systém individuálneho nakladania s vyhradeným prúdom odpadu počas celej doby individuálneho plnenia si povinností,
b) dodržiavať podmienky udelenej autorizácie,
c) uzatvoriť zmluvu s koordinačným centrom príslušným podľa vyhradeného prúdu odpadu pochádzajúceho z jeho vyhradeného výrobku, ak je zriadené, a plniť povinnosti z nej vyplývajúce do 30 dní odo dňa zápisu koordinačného centra do Registra koordinačných centier alebo nadobudnutia účinnosti autorizácie na výkon činnosti individuálneho nakladania s vyhradeným prúdom odpadu; táto povinnosť sa nevzťahuje na výrobcu obalov, ktorý si plní vyhradené povinnosti individuálne,
d) vykonávať propagačné a vzdelávacie aktivity v okrese, v ktorom zabezpečuje zber odpadu, so zameraním na konečného používateľa o nakladaní s vyhradeným prúdom odpadu, triedenom zbere komunálnych odpadov a prevencii vzniku odpadov; to sa nevzťahuje na odpady z obalov,
e) predložiť na vyžiadanie ministerstva a koordinačného centra doklady preukazujúce správnosť údajov a informácií poskytnutých podľa § 27 ods. 4 písm. h),
f) bezodkladne informovať ministerstvo o tom, že nastali skutočnosti, ktoré vedú k ukončeniu výkonu jeho činnosti,
g) doručiť ministerstvu každoročne najneskôr do 31. júla kalendárneho roka za predchádzajúci kalendárny rok Správu o funkčnosti systému individuálneho nakladania,
h) uchovávať údaje, ktoré boli podkladom na vypracovanie správy podľa písmena g), najmenej počas troch rokov od jej doručenia ministerstvu,
i) oznámiť ministerstvu každú zmenu v systéme individuálneho nakladania s vyhradeným prúdom odpadu do 30 dní odo dňa vzniku zmeny a na vyžiadanie ministerstva oznámenú zmenu preukázať,
j) plniť povinnosti, ktoré vyplývajú z rozdelenia zodpovednosti určeného koordinačným centrom vo vzťahu k presahujúcemu množstvu podľa § 31 ods. 11 písm. c) a z jeho určenia za osobu zodpovednú za zabezpečenie náhradného odvozu podľa § 31 ods. 11 písm. d); táto povinnosť sa nevzťahuje na výrobcu obalov, ktorý si plní vyhradené povinnosti individuálne,
k) oznámiť koordinačnému centru presahujúce množstvá vzťahujúce sa k svojmu zberovému podielu výrobcu elektrozariadení a k cieľom zberu použitých batérií a akumulátorov do 31. januára nasledujúceho kalendárneho roka,
l) predložiť na základe písomnej výzvy ministerstva údaje o spôsobe plnenia povinností ustanovených v písmenách a) až k),
m) umožniť vykonanie štátneho dozoru v odpadovom hospodárstve a poskytnúť pravdivé a úplné informácie súvisiace s plnením povinností podľa písmen a) až k),
n) oznámiť koordinačnému centru do 25 dní po uplynutí kalendárneho štvrťroka množstvo batérií a akumulátorov, ktoré uviedol na trh v danom kalendárnom štvrťroku, a množstvo použitých batérií a akumulátorov, ktoré vyzbieral a spracoval v danom kalendárnom štvrťroku, v členení podľa § 42 ods. 3,
o) podieľať sa na vytvorení finančnej garancie podľa § 31a, pričom úhradu príspevku tvoriaceho finančnú garanciu je povinný vykonať do 28. februára; táto povinnosť sa nevzťahuje na výrobcu obalov, ktorý si plní vyhradené povinnosti individuálne.
(2) Vytvorenie, prevádzkovanie a udržiavanie funkčného systému individuálneho nakladania a zaobchádzania s vyhradeným prúdom odpadu preukazuje výrobca vyhradeného výrobku, ktorý plní vyhradené povinnosti individuálne, počas celej doby jeho individuálneho plnenia vyhradených povinností ministerstvu, prvýkrát však pri žiadosti o udelenie autorizácie individuálneho plnenia povinností, najmä
a) špecifikovaním vyhradeného výrobku, pre ktorý bude zabezpečovať plnenie vyhradených povinností,
b) špecifikovaním vyhradeného prúdu odpadu, ktorý bude predmetom jeho systému individuálneho nakladania s vyhradeným prúdom odpadu,
c) uvedením údajov o činnostiach zabezpečovaných v rámci systému individuálneho nakladania s vyhradeným prúdom odpadu, a to
1. opisom spôsobu ich zabezpečenia, vrátane opisu technických kapacít, ktoré preukazujú technickú spôsobilosť na realizáciu činnosti vykonávanej minimálne v rozsahu zberu, prepravy, spracovania, zhodnotenia a zneškodnenia vyhradeného prúdu odpadu vrátane jeho prípravy na opätovné použitie a recyklácie,
2. vo vzťahu k zberu, okrem skutočností uvedených v prvom bode uvedením spôsobu zberu, zberových kapacít a miest zberu, ako aj preukázaním spôsobu plnenia cieľov a záväzných limitov ustanovených pre vyhradené prúdy odpadu v prílohe č. 3,
d) predložením zoznamu zmluvných partnerov zabezpečujúcich pre jeho systém individuálneho nakladania s vyhradeným prúdom odpadu zber, prepravu, prípravu na opätovné použitie, zhodnotenie, recykláciu, spracovanie a zneškodnenie vyhradeného prúdu odpadu,
e) špecifikáciou nákladov na zabezpečenie nakladania s vyhradeným prúdom odpadu v súlade s udelenou autorizáciou; na vyžiadanie ministerstva predložiť aj špecifikáciu nákladov; ustanovenia osobitného predpisu20) týmto nie sú dotknuté,
f) údajmi o rozsahu územného pokrytia Slovenskej republiky na účely zabezpečenia zberu vyhradeného prúdu odpadu; táto povinnosť sa nevzťahuje na výrobcu obalov, ktorý si plní vyhradené povinnosti individuálne,
g) v prípade výrobcu elektrozariadení preukázaním výšky a druhu záruky, a to formou potvrdenia banky alebo pobočky zahraničnej banky o zodpovedajúcej výške finančných prostriedkov na osobitnom účte viazanom v prospech Environmentálneho fondu60) alebo potvrdenia poisťovne o uzatvorení zodpovedajúceho poistenia.
(3) Pri podaní žiadosti o udelenie autorizácie na činnosť individuálneho plnenia povinností sa preukázanie podmienok uvedených v odseku 2 písm. c) až f) uskutočňuje vo vzťahu k podmienke podľa
a) písm. c) uvedením zamýšľaného spôsobu plnenia týchto podmienok, a to najmä uzavretím zmlúv o budúcej zmluve,
b) písm. d) predložením zoznamu zmluvných partnerov podľa zmlúv uvedených v písmene a),
c) písm. e) špecifikáciou predpokladaných nákladov,
d) písm. f) údajmi o predpokladanom rozsahu územného pokrytia.
(4) Po preukázaní splnenia podmienok postupom podľa odseku 3 je výrobca vyhradeného výrobku povinný do troch mesiacov odo dňa účinnosti rozhodnutia o udelení autorizácie preukázať splnenie podmienok postupom podľa odseku 2 písm. c) až f).

§ 30
Zápis a výmaz výrobcu vyhradeného výrobku do Registra výrobcov vyhradeného výrobku
(1) Výrobca vyhradeného výrobku je povinný doručiť na ministerstvo pred uvedením vyhradeného výrobku na trh Slovenskej republiky písomnú žiadosť o zápis do Registra výrobcov vyhradeného výrobku a zároveň priložiť vyhlásenie výrobcu, že bude plniť vyhradené povinnosti individuálne alebo priložiť potvrdenie podľa odseku 3. Výrobca vyhradeného výrobku, ktorý plní povinnosti vo vzťahu k vyhradenému výrobku podľa § 27 ods. 7, je povinný k žiadosti o zápis do Registra výrobcov vyhradeného výrobku priložiť vyhlásenie podľa odseku 4. Výrobca vyhradeného výrobku, ktorý nie je zapísaný v Registri výrobcov vyhradeného výrobku, nesmie uvádzať vyhradený výrobok na trh v Slovenskej republike.
(2) Ak výrobca vyhradeného výrobku bude plniť vyhradené povinnosti individuálne, je povinný najneskôr do šiestich mesiacov odo dňa zápisu do Registra výrobcov vyhradeného výrobku získať autorizáciu na činnosť individuálneho plnenia povinností. Ak v tejto lehote výrobca vyhradeného výrobku nezískal uvedenú autorizáciu, jeho registrácia platí, ak v tejto lehote predloží potvrdenie podľa odseku 3.
(3) Ak výrobca vyhradeného výrobku bude plniť vyhradené povinnosti kolektívne, je povinný k žiadosti podľa odseku 1 priložiť potvrdenie o uzavretí zmluvy o plnení vyhradených povinností s organizáciou zodpovednosti výrobcov. Ak výrobca batérií a akumulátorov bude plniť vyhradené povinnosti prostredníctvom tretej osoby, je povinný súčasne k žiadosti podľa odseku 1 priložiť potvrdenie o uzavretí zmluvy o plnení vyhradených povinností s treťou osobou.
(4) Vyhlásenie, ktoré prikladá výrobca vyhradeného výrobku, ktorý bude plniť povinnosti vo vzťahu k vyhradenému výrobku podľa § 27 ods. 7, musí obsahovať
a) údaj o tom, pre ktoré vyhradené výrobky bude uplatňovať plnenie povinností osobitným spôsobom,
b) preukázanie schopnosti dodržiavania podmienok uvedených v § 27 ods. 7.
(5) Ministerstvo vykoná zápis výrobcu vyhradeného výrobku do Registra výrobcov vyhradeného výrobku do desiatich pracovných dní odo dňa doručenia žiadosti, ktorá je v súlade s odsekom 1.
(6) Výrobca vyhradeného výrobku je povinný ministerstvu oznámiť každú zmenu registrovaných údajov, ktoré uviedol v žiadosti podľa odseku 1 alebo v jej prílohách, do 30 dní odo dňa vzniku zmeny a na vyžiadanie ministerstva oznámenú zmenu náležite preukázať.
(7) Ak sa zmena údajov uvedených v odseku 6 týka prechodu na individuálne plnenie vyhradených povinností, kolektívne plnenie vyhradených povinností, plnenie vyhradených povinností prostredníctvom tretej osoby alebo na plnenie povinností podľa § 27 ods. 7, je výrobca vyhradeného výrobku povinný takúto zmenu oznámiť v lehote 15 dní odo dňa vzniku zmeny. Ak ide o zmenu, ktorou je prechod na kolektívne plnenie povinností alebo na plnenie povinností prostredníctvom tretej osoby, je výrobca vyhradeného výrobku povinný súčasne s týmto oznámením predložiť potvrdenie podľa odseku 3. Ak ide o zmenu, ktorou je prechod na plnenie povinností podľa § 27 ods. 7, je výrobca vyhradeného výrobku povinný súčasne s týmto oznámením predložiť vyhlásenie podľa odseku 4.
(8) Ministerstvo vykoná zmenu registrovaných údajov na základe oznámenia výrobcu vyhradeného výrobku podľa odseku 6 alebo z vlastného podnetu, ak registrované údaje nie sú v súlade so skutočným stavom.
(9) Ministerstvo vykoná výmaz výrobcu vyhradeného výrobku z Registra výrobcov vyhradeného výrobku v lehote najneskôr do 30 dní odo dňa, keď nastala nasledujúca skutočnosť:
a) ministerstvo zistilo zánik registrovaného výrobcu vyhradeného výrobku,
b) registrovaný výrobca vyhradeného výrobku požiadal o tento výmaz,
c) výrobca vyhradeného výrobku nesplnil povinnosť podľa odseku 2,
d) výrobca vyhradeného výrobku nesplnil povinnosť podľa odseku 7,
e) výrobca vyhradeného výrobku prestal plniť vyhradené povinnosti v súlade s ustanoveniami § 27 ods. 6, 7 alebo § 44 ods. 2 a
1. nepredložil potvrdenie podľa odseku 3,
2. nezískal autorizáciu na individuálne plnenie povinností alebo
3. nestal sa alebo nie je osobou spĺňajúcou podmienky uvedené v § 27 ods. 7.
(10) Register výrobcov vyhradeného výrobku je verejne prístupný na webovom sídle ministerstva s výnimkou údajov chránených podľa osobitných predpisov.20)

§ 31
Koordinačné centrum
(1) Koordinačné centrum je právnická osoba založená podľa osobitných predpisov61) na plnenie povinností ustanovených podľa tohto zákona pre vyhradený prúd odpadu, nezaložená na dosahovanie zisku; a ktorá je zapísaná v Registri koordinačných centier.
(2) Pre každý vyhradený prúd odpadu môže byť založené iba jedno koordinačné centrum; ak ide o elektroodpad, bez ohľadu na kategórie uvedené v prílohe č. 6, ak ide o použité batérie a akumulátory, bez ohľadu na členenie uvedené v § 42 ods. 3. Pre odpad z obalov a neobalových výrobkov môže byť založené iba jedno spoločné koordinačné centrum.
(3) Zakladateľmi koordinačného centra pre vyhradený prúd odpadu môžu byť výlučne organizácie zodpovednosti výrobcov a výrobcovia vyhradených výrobkov, ktorí plnia vyhradené povinnosti individuálne pre tento vyhradený prúd odpadu; ak ide o použité batérie a akumulátory, môže byť zakladateľom aj tretia osoba (§ 44).
(4) Ministerstvo zverejní výzvu na založenie koordinačného centra pre vyhradený prúd odpadu, na základe ktorej môžu osoby uvedené v odseku 3 v lehote do jedného mesiaca oznámiť ministerstvu svoj záujem podieľať sa na založení koordinačného centra, na svojom webovom sídle. Ministerstvo bezodkladne po uplynutí lehoty jedného mesiaca odo dňa zverejnenia výzvy oznámi všetkým prihláseným osobám ich identifikačné a kontaktné údaje.
(5) Ak v lehote štyroch mesiacov odo dňa zverejnenia výzvy podľa odseku 4 nebude koordinačné centrum pre vyhradený prúd odpadu založené, ministerstvo uloží povinnosť založenia koordinačného centra pre tento prúd odpadov osobám, ktoré ministerstvo určí z okruhu osôb podľa odseku 3 tak, aby spolu zastupovali výrobcov vyhradených výrobkov so súhrnným trhovým podielom v minimálnej výške 60 percent.
(6) Zakladatelia koordinačného centra sú povinní bezodkladne informovať ministerstvo o jeho založení. Zakladatelia koordinačného centra sa po jeho založení stávajú členmi koordinačného centra a musia mať uzatvorenú zmluvu s koordinačným centrom podľa § 28 ods. 4 písm. f), § 29 ods. 1 písm. c) alebo § 44 ods. 8 písm. d). Za člena koordinačného centra sa považuje každý, kto má udelenú autorizáciu podľa § 89 ods. 1 písm. b) alebo c) a má uzatvorenú zmluvu s koordinačným centrom podľa § 28 ods. 4 písm. f), § 29 ods. 1 písm. c) alebo § 44 ods. 8 písm. d).
(7) Ak nevznikne koordinačné centrum podľa odsekov 4 a 5, ministerstvo poverí po predchádzajúcom súhlase plnením funkcie koordinačného centra nezávislú tretiu stranu.
(8) Zmluva o založení koordinačného centra musí obsahovať najmä
a) názov a sídlo koordinačného centra,
b) vymedzenie pôsobnosti na plnenie povinností podľa odsekov 11 až 15,
c) orgány, ich právomoc a spôsob ich vzniku,
d) zoznam osôb zakladajúcich koordinačné centrum a spôsob preukázania splnenia podmienky podľa odseku 3,
e) identifikačné údaje prvých členov orgánov koordinačného centra,
f) systém určenia podielov výrobcov vyhradených výrobkov, ktorí si plnia vyhradené povinnosti individuálne, organizácií zodpovednosti výrobcov a tretej osoby na financovaní činnosti koordinačného centra,
g) spôsob poskytnutia presahujúceho množstva v prospech ostatných členov koordinačného centra a následného rozdelenia zodpovednosti vo vzťahu k presahujúcemu množstvu,
h) zásady hospodárenia a správy majetku koordinačného centra,
i) spôsob a formu vzniku a zániku členstva v koordinačnom centre,
j) spôsob a formu dobrovoľného zániku koordinačného centra,
k) spôsob poskytnutia množstiev odpadových pneumatík, ktoré prevyšujú súhrnný trhový podiel zastúpených výrobcov pneumatík príslušnej organizácie zodpovednosti výrobcov pre pneumatiky a množstiev odpadových pneumatík, ktoré prevyšujú trhový podiel výrobcov pneumatík, ktorí si plnia vyhradené povinnosti individuálne, v prospech ostatných členov koordinačného centra pre prúd odpadových pneumatík, ak ide o vyhradený prúd odpadových pneumatík,
l) spôsob vytvorenia finančnej garancie podľa § 31a a podrobnosti o nej.
(9) Zmluva uzatvorená medzi koordinačným centrom pre vyhradený prúd odpadu a výrobcom vyhradeného výrobku, ktorý plní vyhradené povinnosti individuálne [§ 29 ods. 1 písm. c)], organizáciou zodpovednosti výrobcov združujúcou výrobcov vyhradených výrobkov [§ 28 ods. 4 písm. f)] alebo treťou osobou [§ 44 ods. 8 písm. d)] zaniká dňom právoplatného zrušenia autorizácie alebo zánikom autorizácie podľa § 94 ods. 2 až 5. Členovia koordinačného centra pre vyhradený prúd odpadu strácajú dňom právoplatného zrušenia autorizácie alebo zánikom autorizácie podľa § 94 ods. 2 až 5 oprávnenie zúčastňovať sa na plnení povinností koordinačného centra pre vyhradený prúd odpadu podľa odsekov 11 až 15 a § 31a.
(10) Podrobnosti o organizačnej štruktúre koordinačného centra upraví jeho štatút, ktorý koordinačné centrum zverejní na svojom webovom sídle.
(11) Koordinačné centrum je povinné
a) vytvoriť a prevádzkovať klientskú linku pre obce, pôvodcov odpadu a držiteľov odpadu,
b) na základe údajov od výrobcov vyhradených výrobkov, ktorí plnia vyhradené povinnosti individuálne [§ 29 ods. 1 písm. c)], tretích osôb a organizácií zodpovednosti výrobcov evidovať a vyhodnocovať rozsah plošného pokrytia územia Slovenskej republiky systémami tretích osôb, systémami individuálneho nakladania s vyhradeným prúdom odpadu a systémami združeného nakladania s vyhradeným prúdom odpadu s cieľom identifikácie obcí, ktoré nie sú zahrnuté do týchto systémov,
c) rozdeliť zodpovednosť vrátane finančnej zodpovednosti vo vzťahu k ponúknutému presahujúcemu množstvu medzi organizácie zodpovednosti výrobcov, tretie osoby a výrobcov vyhradených výrobkov, ktorí plnia vyhradené povinnosti individuálne, určením podielu ich zodpovednosti v súlade so zmluvou o založení koordinačného centra a za nediskriminačných podmienok a podľa ich trhového podielu, a rozdelenie oznámiť organizácii zodpovednosti výrobcov, tretej osobe a výrobcovi vyhradených výrobkov, ktorý plní vyhradené povinnosti individuálne, do 31. marca nasledujúceho kalendárneho roka,
d) prijímať informácie o nezabezpečení odvozu vrátane prerušenia kontinuity odvozu oddelene zbieraného odpadu z miest ich zberu určených v súlade s týmto zákonom a bezodkladne zabezpečiť nápravu takéhoto stavu formou určenia osoby zodpovednej za zabezpečenie náhradného odvozu; ak nebol odvoz zabezpečený v dôsledku porušenia zmluvnej povinnosti, znáša náklady takéhoto odvozu osoba, ktorá zmluvnú povinnosť porušila; táto povinnosť sa nevzťahuje na staré vozidlá,
e) prijímať a spracovávať údaje od organizácií zodpovednosti výrobcov, tretích osôb a od výrobcov vyhradených výrobkov, ktorí plnia povinnosti individuálne [§ 29 ods. 1 písm. c)], o množstve vyhradených výrobkov, ktoré uviedli na trh, a o množstve odpadu pochádzajúceho z ich výrobkov, pre ktorý zabezpečili zber,
f) viesť a aktualizovať register neplatičov oznámených podľa § 28 ods. 4 písm. t) a poskytovať z neho informácie na požiadanie organizácie zodpovednosti výrobcov na účely overenia finančnej spoľahlivosti konkrétneho výrobcu vyhradeného výrobku,
g) na základe písomnej výzvy ministerstva v lehote určenej ministerstvom poskytnúť požadované údaje súvisiace s plnením vyhradených povinností,
h) spolupracovať s ministerstvom a inšpekciou pri zisťovaní výrobcov vyhradených výrobkov nezapísaných do Registra výrobcov vyhradeného výrobku a výrobcov vyhradených výrobkov, ktorí neplnia vyhradené povinnosti ustanovené týmto zákonom,
i) bezodkladne informovať ministerstvo a inšpekciu o zistených nezrovnalostiach v činnosti jednotlivých organizácií zodpovednosti výrobcov, tretích osôb a v evidencii a vykazovaní údajov u výrobcov vyhradených výrobkov, ktorí plnia vyhradené povinnosti individuálne [§ 29 ods. 1 písm. c)],
j) zaviazať mlčanlivosťou každú osobu, ktorá je v pracovnoprávnom vzťahu alebo obdobnom právnom vzťahu ku koordinačnému centru, ktorá v rámci tohto vzťahu prichádza do kontaktu s údajmi o jeho členoch,
k) uzatvoriť za nediskriminačných podmienok zmluvu s organizáciou zodpovednosti výrobcov, výrobcom vyhradeného výrobku, ktorý plní vyhradené povinnosti individuálne alebo treťou osobou, ak požiadali o uzatvorenie zmluvy [§ 28 ods. 4 písm. f), § 29 ods. 1 písm. c) a § 44 ods. 8 písm. d)] do 30 dní od doručenia žiadosti; podpísanú zmluvu je koordinačné centrum povinné bezodkladne zaslať ministerstvu,
l) vypracovať správu o spôsobe plnenia povinností koordinačného centra za predchádzajúci štvrťrok, ktorá obsahuje najmä údaje podľa písmen b) až e) a q) a odsekov 12 až 15; vypracovanú správu je koordinačné centrum povinné predložiť orgánu, ktorý kontroluje jeho činnosť, do konca mesiaca nasledujúceho po uplynutí kalendárneho štvrťroka a zverejniť ju na svojom webovom sídle,
m) umožniť vykonanie štátneho dozoru v odpadovom hospodárstve a poskytnúť pravdivé a úplné údaje súvisiace s plnením povinností podľa písmen a) až l),
n) zriadiť orgán, ktorý kontroluje jeho činnosť, ak ho nemá zriadený,
o) umožniť orgánu, ktorý kontroluje činnosť koordinačného centra, výkon kontroly jeho činností podľa odsekov 11 až 15,
p) zabezpečiť za predchádzajúci kalendárny rok, v ktorom boli použité prostriedky finančnej garancie, overenie účtovnej závierky štatutárnym audítorom podľa osobitného predpisu58a) a zaslať správu štatutárneho audítora týkajúcu sa účtovnej závierky ministerstvu do 30 dní od vykonania overenia účtovnej závierky,
q) vytvoriť finančnú garanciu z príspevkov zakladateľov a členov koordinačného centra podľa § 31a do 90 dní odo dňa zápisu koordinačného centra do Registra koordinačných centier,
r) oznamovať ministerstvom poverenej osobe údaje o finančnej garancii podľa § 31a a každú zmenu s ňou súvisiacu,
s) zabezpečovať podľa potreby, najmenej raz za rok, dialóg medzi subjektmi pôsobiacimi v odpadovom hospodárstve.
(12) Koordinačné centrum pre prúd odpadov z obalov a z neobalových výrobkov je okrem povinností podľa odseku 11 povinné
a) na žiadosť obce určiť spôsobom podľa písmena c), ktorá organizácia zodpovednosti výrobcov zabezpečí odvoz oddelene vyzbieranej zložky komunálneho odpadu patriacej do vyhradeného prúdu odpadu z obce, ktorá nemá uzatvorenú zmluvu so žiadnou organizáciou zodpovednosti výrobcov,
b) na žiadosť obce sprostredkovať a koordinovať komunikáciu so všetkými organizáciami zodpovednosti výrobcov pre vyhradený prúd odpadu s cieľom umožniť obci uzatvorenie zmluvy s organizáciou zodpovednosti výrobcov,
c) organizovať zlosovanie, ktorým sa určuje zmluvný partner obce spomedzi organizácií zodpovednosti výrobcov pre vyhradený prúd odpadu, v prípade obce, s ktorou žiadna organizácia zodpovednosti výrobcov zmluvu o zapojení sa do systému združeného nakladania s odpadmi z obalov a s odpadmi z neobalových výrobkov dobrovoľne neuzavrela,
d) zabezpečiť, ak je to potrebné, nezávislú osobu62) na riešenie sporov pri uzatváraní zmluvy medzi obcou a organizáciou zodpovednosti výrobcov, vylosovanou podľa písmena c),
e) oznámiť ministerstvu, že nie je schopné plniť povinnosti podľa písmen a) až c) a odseku 11 písm. c) a d); ministerstvo určí koordinačnému centru pre prúd odpadov z obalov a odpadov z neobalových výrobkov spôsob plnenia týchto povinností.
(13) Koordinačné centrum pre prúd elektroodpadov je okrem povinností podľa odseku 11 povinné
a) rozdeliť zodpovednosť vo vzťahu k historickému elektroodpadu z domácností určením podielov zodpovednosti jednotlivých organizácií zodpovednosti výrobcov a výrobcov vyhradených výrobkov podľa ich trhového podielu,
b) množstvá elektroodpadu ohlásené podľa § 16 ods. 4 písm. b) a § 41 písm. n) rozdeliť medzi príslušné organizácie zodpovednosti výrobcov elektrozariadení a príslušných výrobcov elektrozariadení, ktorí plnia vyhradené povinnosti individuálne, na základe trhového podielu podľa § 32 ods. 28; tieto osoby sú oprávnené im pridelené množstvá použiť na preukázanie plnenia povinnosti uvedenej v § 27 ods. 4 písm. e).
(14) Koordinačné centrum pre prúd použitých batérií a akumulátorov je okrem povinností podľa odseku 11 povinné
a) zverejniť do 45 dní po uplynutí kalendárneho štvrťroka množstvo použitých batérií a akumulátorov, ktoré sa v danom kalendárnom štvrťroku vyzbierali a zrecyklovali, v členení podľa § 42 ods. 3,
b) množstvá použitých batérií a akumulátorov ohlásené podľa § 16 ods. 4 písm. b) rozdeliť medzi príslušné organizácie zodpovednosti výrobcov batérií a akumulátorov, príslušné tretie osoby a príslušných výrobcov batérií a akumulátorov, ktorí plnia vyhradené povinnosti individuálne, na základe trhového podielu podľa § 42 ods. 20; tieto osoby sú oprávnené im pridelené množstvá použiť na preukázanie plnenia povinnosti uvedenej v § 27 ods. 4 písm. e),
c) rozdeliť uhradené náklady na plnenie vyhradených povinností podľa § 112 ods. 10 medzi tie organizácie zodpovednosti výrobcov batérií a akumulátorov, tretie osoby a výrobcov batérií a akumulátorov, ktorí si plnia vyhradené povinnosti individuálne, ktorí zabezpečili splnenie vyhradených povinností za iného výrobcu batérií a akumulátorov.
((15) Koordinačné centrum pre prúd odpadových pneumatík je okrem povinností podľa odseku 11 povinné ohlásiť množstvá vyzbieraných odpadových pneumatík ministerstvu za obdobie kalendárneho roka do 30. apríla nasledujúceho roka.
(16) Ak dôjde k zániku koordinačného centra pre vyhradený prúd odpadu, ministerstvo zverejní výzvu podľa odseku 4 a na ďalší postup zriaďovania koordinačného centra sa uplatní postup podľa odsekov 4 až 7.
(17) Orgán, ktorý kontroluje činnosť koordinačného centra,
a) je oprávnený kontrolovať povinnosti príslušného koordinačného centra podľa odseku 11 písm. b), c), d), e), l) a k), odseku 12 písm. b) a c) a odsekov 13 a 14,
b) je oprávnený nahliadať do všetkých dokladov a záznamov týkajúcich sa činnosti koordinačného centra,
c) oznámi bezodkladne ministerstvu alebo inšpekcii, že koordinačné centrum neumožnilo výkon jeho činností podľa písmena a) alebo písmen b),
d) je zložený aj
1. zo zástupcov štátu, ktorí predstavujú nadpolovičnú väčšinu členov orgánu a ktorých navrhuje minister, pričom týmto návrhom je najvyšší orgán koordinačného centra viazaný,
2. z jedného člena, ktorého navrhuje štatutárny orgán reprezentatívneho záujmového združenia miest a obcí s celoslovenskou pôsobnosťou, pričom týmto návrhom je najvyšší orgán koordinačného centra viazaný,
e) je povinný posúdiť správu podľa odseku 11 písm. l) a písomne informovať koordinačné centrum o nedostatkoch a opatreniach na nápravu do jedného mesiaca od dátumu predloženia.

§ 31a
Finančná garancia
(1) Finančná garancia slúži na zabezpečenie záväzkov zakladateľov koordinačného centra, členov koordinačného centra a subjektov, ktorí ešte nie sú členmi koordinačného centra, vyplývajúcich z rozšírenej zodpovednosti výrobcov.
(2) Koordinačné centrum je povinné zabezpečiť, aby sa všetci jeho členovia podieľali na vytvorení finančnej garancie.
(3) Na tvorbu finančnej garancie sa minimálna výška príspevku člena koordinačného centra, ktorý mal uzatvorenú zmluvu s koordinačným centrom v predchádzajúcom kalendárnom roku, okrem tretej osoby, ustanovuje takto:
a) 50 000 eur, ak celkové náklady vynaložené na plnenie povinností vyplývajúcich z rozšírenej zodpovednosti výrobcov za predchádzajúci kalendárny rok podľa § 27 ods. 5 neprevýšili 500 000 eur,
b) 100 000 eur, ak celkové náklady vynaložené na plnenie povinností vyplývajúcich z rozšírenej zodpovednosti výrobcov za predchádzajúci kalendárny rok podľa § 27 ods. 5 dosiahli viac ako 500 000 eur a neprevýšili 1 000 000 eur,
c) 200 000 eur, ak celkové náklady vynaložené na plnenie povinností vyplývajúcich z rozšírenej zodpovednosti výrobcov za predchádzajúci kalendárny rok podľa § 27 ods. 5 dosiahli viac ako 1 000 000 eur.
(4) Na tvorbu finančnej garancie sa výška príspevku člena koordinačného centra, ak ide o tretiu osobu, ktorá mala uzatvorenú zmluvu s koordinačným centrom v predchádzajúcom kalendárnom roku, ustanovuje v sume 100 000 eur.
(5) Na tvorbu finančnej garancie sa minimálna výška príspevku člena koordinačného centra, ktorý nemal uzatvorenú zmluvu s koordinačným centrom v predchádzajúcom kalendárnom roku, ustanovuje v sume 75 000 eur za rok, v ktorom uzavrel zmluvu s koordinačným centrom.
(6) Koordinačné centrum je povinné zabezpečiť minimálnu finančnú garanciu pozostávajúcu z príspevkov podľa odsekov 3 až 5 každoročne k 31. marcu.
(7) Podrobnosti o vytvorení, použití, uvoľnení a zániku finančnej garancie určuje koordinačné centrum.
(8) Finančná garancia sa nesmie použiť na úhradu sankcií podľa tohto zákona alebo podľa osobitného predpisu.

Druhý oddiel
Elektrozariadenia a elektroodpad

§ 32
Základné ustanovenia
(1) Ak v tomto oddiele nie je ustanovené inak, vzťahujú sa všeobecné ustanovenia tohto zákona na spracovanie elektroodpadu, na nakladanie s elektroodpadom a na nakladanie s odpadmi zo spracovania elektroodpadu. Ustanoveniami tohto oddielu nie sú dotknuté osobitné predpisy upravujúce požiadavky na bezpečnosť a ochranu zdravia,63) chemické látky64) a ekodizajn.56)
(2) Ustanovenia tohto oddielu sa vzťahujú
a) do 14. augusta 2018 na elektrické a elektronické zariadenia (ďalej len „elektrozariadenie“) uvedené v prílohe č. 6 časti I,
b) od 15. augusta 2018 na všetky elektrozariadenia uvedené v prílohe č. 6 časti II.
(3) Ustanovenia tohto oddielu sa nevzťahujú na nakladanie s elektrozariadeniami,
a) ktoré sú potrebné na ochranu dôležitých záujmov týkajúcich sa bezpečnosti Slovenskej republiky, vrátane zbraní, munície a vojenského materiálu určeného na osobitné vojenské účely,
b) osobitne navrhnutými a nainštalovanými ako súčasť iného typu zariadenia, ktoré je vyňaté z rozsahu pôsobnosti tohto oddielu alebo doň nepatrí, ktoré môžu plniť svoju funkciu, len ak sú súčasťou takéhoto zariadenia,
c) ktorými sú žiarovky.
(4) Od 15. augusta 2018 sa ustanovenia tohto oddielu nevzťahujú, popri elektrozariadeniach uvedených v odseku 3, ani na nakladanie s nasledujúcimi elektrozariadeniami
a) elektrozariadenia navrhnuté na vypustenie do vesmíru,
b) veľké stacionárne priemyselné náradia,
c) veľké pevné inštalácie s výnimkou zariadení, ktoré nie sú osobitne navrhnuté a namontované ako súčasť uvedených inštalácií,
d) osobné alebo nákladné dopravné prostriedky s výnimkou elektrických dvojkolesových vozidiel, ktoré nie sú typovo schválené,
e) necestné pojazdné stroje sprístupnené výlučne na profesionálne používanie,
f) elektrozariadenia osobitne navrhnuté výlučne na účely výskumu a vývoja, sprístupnené len medzi podnikmi,
g) zdravotnícke pomôcky a diagnostické zdravotnícke pomôcky in vitro, ak sa očakáva, že tieto pomôcky budú infekčné pred koncom životného cyklu, a aktívne implantovateľné zdravotnícke pomôcky.
(5) Elektrozariadenia sú zariadenia, ktoré na svoju riadnu činnosť potrebujú elektrický prúd alebo elektromagnetické pole a zariadenia na výrobu, prenos a meranie takého prúdu a poľa, ktoré sú navrhnuté na použitie pri hodnote napätia do 1 000 V pre striedavý prúd a do 1 500 V pre jednosmerný prúd.
(6) Elektroodpad sú elektrozariadenia, ktoré sú odpadom vrátane všetkých súčiastok, konštrukčných častí a spotrebných materiálov, ktoré sú súčasťou elektrozariadenia v čase, keď sa ho držiteľ zbavuje.
(7) Elektroodpad z domácností je elektroodpad, ktorý pochádza z domácností a z obchodných, priemyselných, inštitucionálnych a iných zdrojov, ktorý je svojím charakterom a množstvom podobný tomu, ktorý pochádza z domácností; odpad z elektrozariadení, ktoré pravdepodobne budú používať domácnosti a iní používatelia ako domácnosti, sa vždy považuje za elektroodpad z domácností.
(8) Elektroodpad iný ako z domácností je každý elektroodpad, ktorý nie je uvedený v odseku 7.
(9) Historický elektroodpad je elektroodpad, ktorý pochádza z elektrozariadenia uvedeného na trh do 13. augusta 2005.
(10) Veľké stacionárne priemyselné náradia sú veľké zostavy strojov, zariadení a súčiastok, ktoré spoločne fungujú na špecifické použitie, natrvalo ich na určenom mieste nainštalovali a z neho odinštalovali osoby zabezpečujúce profesionálnu činnosť a používajú a udržiavajú ich osoby zabezpečujúce profesionálnu činnosť v rámci priemyselnej výrobnej prevádzky alebo výskumnej a vývojovej inštitúcie.
(11) Veľká pevná inštalácia je rozsiahla kombinácia niekoľkých typov prístrojov a prípadne iných zariadení, ktoré
a) zostavili, nainštalovali a odinštalovali osoby zabezpečujúce profesionálnu činnosť,
b) sú určené na stále používanie ako súčasť budovy alebo konštrukcie na vopred určenom a vyhradenom mieste a
c) je možné nahradiť len rovnakým osobitne navrhnutým zariadením.
(12) Necestné pojazdné stroje sú strojové zariadenia s palubným zdrojom energie, ktorých prevádzka si pri práci vyžaduje pohybovanie alebo nepretržitý či takmer nepretržitý pohyb medzi sledom pevných pracovných umiestnení.
(13) Odstránenie je manuálne, mechanické, chemické alebo metalurgické zaobchádzanie, výsledkom ktorého je, že nebezpečné látky, zmesi a súčiastky je možné v rámci procesu spracovania kontrolovať ako identifikovateľný prúd alebo identifikovateľnú súčasť prúdu. Látka, zmes alebo súčiastka je identifikovateľná, ak je možné jej monitorovanie s cieľom overiť, či je spracovanie bezpečné z hľadiska vplyvu na životné prostredie.
(14) Sprístupnenie elektrozariadenia na trhu je dodanie elektrozariadenia na distribúciu, spotrebu alebo používanie na trhu Slovenskej republiky v rámci podnikania, či už za poplatok alebo bezplatne.
(15) Uvedenie elektrozariadenia na trh je prvé sprístupnenie elektrozariadenia na trhu v Slovenskej republike v rámci podnikateľskej činnosti.
(16) Výrobca elektrozariadení je každá fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba, ktorá bez ohľadu na používané techniky predaja vrátane zásielkového obchodu a internetového predaja
a) má sídlo alebo miesto podnikania na území Slovenskej republiky a vyrába elektrozariadenia pod svojím menom alebo ochrannou známkou, prípadne si dá elektrozariadenia navrhnúť alebo vyrobiť, a uvádza ich na trh pod svojím menom alebo ochrannou známkou,
b) má sídlo alebo miesto podnikania na území Slovenskej republiky a na území Slovenskej republiky opätovne predáva pod svojím menom alebo ochrannou známkou elektrozariadenie vyrobené inými dodávateľmi; predajca, ktorý ďalej predáva, sa nepovažuje za výrobcu, ak sa na elektrozariadení nachádza značka výrobcu podľa písmena a),
c) má sídlo alebo miesto podnikania na území Slovenskej republiky a uvádza v rámci podnikateľskej činnosti na trh Slovenskej republiky elektrozariadenia z iného členského štátu alebo z iného ako členského štátu,
d) predáva na území Slovenskej republiky elektrozariadenia prostriedkami diaľkovej komunikácie priamo domácnostiam alebo aj iným používateľom a má sídlo alebo miesto podnikania v inom členskom štáte alebo v inom ako v členskom štáte (ďalej len „zahraničný výrobca elektrozariadení“),
e) má sídlo alebo miesto podnikania na území Slovenskej republiky a v rámci svojej podnikateľskej činnosti na základe zmluvy uzatváranej na diaľku predáva elektrozariadenie priamo používateľovi v inom členskom štáte (ďalej len „diaľkový výrobca elektrozariadení“).
(17) Vyhradeným výrobkom, ak ide o elektrozariadenia, sa na účely tohto zákona rozumie kategória elektrozariadení podľa prílohy č. 6.
(18) Osoba, ktorá poskytuje financovanie výlučne na základe alebo v rámci zmluvy o financovaní podľa odseku 19, sa nepovažuje za výrobcu elektrozariadení, ak súčasne nekoná ako výrobca elektrozariadení podľa odseku 16.
(19) Zmluva o financovaní je každá zmluva o pôžičke, nájme, prenájme, predaji na splátky alebo iná dohoda týkajúca sa akéhokoľvek zariadenia bez ohľadu na to, či podmienky takej zmluvy, dohody, dodatočnej zmluvy alebo dodatočnej dohody ustanovujú, že sa uskutoční alebo sa môže uskutočniť prevod vlastníctva takéhoto zariadenia.
(20) Distribútor elektrozariadenia je každá fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba v dodávateľskom reťazci, ktorá sprístupňuje elektrozariadenie v rámci svojej podnikateľskej činnosti na trhu; distribútor môže byť súčasne výrobcom elektrozariadení.
(21) Spracovanie elektroodpadu je činnosť nasledujúca po tom, čo bol elektroodpad odovzdaný spracovateľovi elektroodpadu na odstránenie nebezpečných látok, demontáž, šrotovanie, zhodnotenie, environmentálne vhodné zneškodnenie a ďalšie činnosti vedúce k zhodnoteniu a environmentálne vhodnému zneškodneniu častí elektroodpadu, ktoré nie je možné inak opätovne materiálovo zhodnotiť.
(22) Veľmi malý elektroodpad je elektroodpad s vonkajším rozmerom najviac 25 cm.
(23) Spätný zber elektroodpadu je odobratie elektroodpadu z domácností od jeho držiteľa priamo distribútorom elektrozariadenia
a) pri predaji nového elektrozariadenia na výmennom základe kus za kus, bez požadovania poplatku alebo inej služby, ak odovzdávaný elektroodpad pochádza z elektrozariadenia rovnakej kategórie a je rovnakého funkčného určenia ako predávané elektrozariadenie,
b) v prípade veľmi malého elektroodpadu a elektroodpadu zo svetelných zdrojov bezplatne a bez povinnosti zakúpiť si elektrozariadenie, vykonávané v maloobchodnej predajni, ktorej predajná plocha vyhradená elektrozariadeniam je aspoň 400 m2, alebo v jej bezprostrednej blízkosti.
(24) Oddelený zber je zber elektroodpadu v členení podľa prílohy č. 6.
(25) Zberné miesto elektroodpadu je miesto určené na základe zmluvy s výrobcom elektrozariadení alebo organizáciou zodpovednosti výrobcov zastupujúcou výrobcov elektrozariadení, zriadené na dostupnom mieste, v blízkosti konečného používateľa, kde môže konečný používateľ bezplatne odovzdať veľmi malý elektroodpad alebo elektroodpad zo svetelných zdrojov do nádoby určenej na tento účel; zberné miesto nie je miesto, kde sa vykonáva spätný zber elektroodpadu.
(26) Osvetľovacie telesá a fotovoltaické panely sa nepovažujú za súčasť veľkých pevných inštalácií.
(27) Spracovateľ elektroodpadu je podnikateľ, ktorému bola udelená autorizácia na spracovanie elektroodpadu.
(28) Trhový podiel výrobcu elektrozariadenia je percentuálny podiel množstva elektrozariadení kategórie podľa prílohy č. 6 druhej časti uvedených výrobcom elektrozariadení na trh v danom kalendárnom roku k celkovému množstvu elektrozariadení v danej kategórii podľa prílohy č. 6 druhej časti uvedených na trh v danom kalendárnom roku. Do výpočtu trhového podielu výrobcu elektrozariadenia vstupujú len množstvá elektrozariadení, z ktorých sa stane elektroodpad z domácností.
(29) Zberový podiel výrobcu elektrozariadení kategórie podľa prílohy č. 6 druhej časti pre príslušný kalendárny rok je súčin celkového množstva vyzbieraného elektroodpadu z domácností v Slovenskej republike pochádzajúceho z elektrozariadení z kategórie podľa prílohy č. 6 druhej časti v príslušnom kalendárnom roku a trhového podielu výrobcu elektrozariadení v danej kategórii podľa prílohy č. 6 druhej časti za príslušný kalendárny rok.
(30) Zdravotnícka pomôcka je uvedená v osobitnom predpise.65)
(31) Diagnostická zdravotnícka pomôcka in vitro je uvedená v osobitnom predpise.66)
(32) Aktívna implantovateľná zdravotnícka pomôcka je uvedená v osobitnom predpise.67)

§ 33
Zákazy
Zakazuje sa
a) zneškodňovať elektroodpad odovzdaný do systému spätného zberu elektroodpadu alebo oddeleného zberu elektroodpadu pred jeho spracovaním,
b) zmiešavať elektroodpad z domácností s inými zložkami komunálneho odpadu,
c) rozoberať či inak zasahovať do elektroodpadu pred jeho odovzdaním osobe oprávnenej na prípravu na opätovné použitie elektroodpadu alebo spracovateľovi elektroodpadu; uvedený zákaz sa nevzťahuje na osobu oprávnenú na opätovné použitie elektroodpadu a spracovateľa elektroodpadu.

§ 34
Povinnosti výrobcov elektrozariadení
(1) Výrobca elektrozariadení je v súlade s povinnosťami uvedenými v § 27 ods. 4 povinný
a) zabezpečiť, aby elektrozariadenie bolo vyrobené a navrhnuté v súlade s osobitným predpisom68) tak, aby sa uľahčila demontáž a zhodnotenie, najmä opätovné použitie a recyklácia elektroodpadu, jeho súčastí a materiálov, nesmie použiť špecifické konštrukčné prvky alebo výrobné postupy, ktoré by bránili opätovnému použitiu elektroodpadu, ak takéto špecifické konštrukčné prvky alebo výrobné postupy neposkytujú dôležité výhody vo vzťahu k ochrane životného prostredia alebo k požiadavkám na zaistenie bezpečnosti a zdravia,
b) označiť elektrozariadenie pri jeho uvedení na trh ochrannou známkou alebo označením, ktoré výrobca používa na svoju identifikáciu, a časovým údajom, že elektrozariadenie bolo uvedené na trh po 13. auguste 2005; povinnosť označiť elektrozariadenie časovým údajom možno splniť aj označením elektrozariadenia grafickým symbolom podľa písmena c),
c) uvádzať na trh elektrozariadenie označené grafickým symbolom,
d) pri predaji elektrozariadenia uvádzať na jeho obale alebo etikete alebo na daňovom či inom obdobnom doklade vyhotovenom pri jeho predaji výšku recyklačného poplatku určeného na úhradu nákladov na zber, prepravu a spracovanie elektroodpadu z domácností pochádzajúceho z týchto elektrozariadení; výška recyklačného poplatku nesmie presiahnuť najlepší odhad skutočných nákladov a príjem z recyklačného poplatku nesmie výrobca elektrozariadenia použiť v rozpore s jeho účelom,
e) zabezpečiť zber elektroodpadu najmenej vo výške svojho zberového podielu na celom území Slovenskej republiky nasledujúcimi formami:
1. ak ide o elektroodpad z domácností,
1.1 spätným zberom elektroodpadu,
1.2 oddeleným zberom z komunálnych odpadov v obciach,
1.3 oddeleným zberom prostredníctvom podnikateľa oprávneného na zber elektroodpadu, s ktorým má uzavretý zmluvný vzťah, a to najmenej na jednom mieste v každom okrese,
1.4 zberom na zbernom mieste elektroodpadu,
2. ak ide o elektroodpad iný ako z domácností,
2.1 výrobcom elektrozariadenia dodávajúceho elektrozariadenie nahrádzajúce odovzdávaný historický elektroodpad, ak nie je v tomto oddiele ustanovené inak (§ 36 ods. 2),
2.2 oddeleným zberom prostredníctvom podnikateľa oprávneného na zber elektroodpadu, s ktorým má uzavretý zmluvný vzťah, a to najmenej na jednom mieste v každom okrese,
f) zabezpečiť prednostné opätovné použitie vyzbieraného elektroodpadu prostredníctvom jeho prípravy na opätovné použitie elektroodpadu,
g) zabezpečiť odovzdanie vyzbieraného elektroodpadu, ktorý nie je vhodný na prípravu na opätovné použitie na spracovanie podľa tohto zákona,
h) zabezpečiť, aby sa zber, spracovanie a recyklácia elektroodpadov vykonávala s použitím najlepších dostupných techník z hľadiska ochrany zdravia a životného prostredia,
i) zabezpečiť v rozsahu podľa prílohy č. 3 kompletné spracovanie elektroodpadu vrátane zabezpečenia opätovného použitia častí elektroodpadu vhodných na opätovné použitie, zhodnotenia odpadov zo spracovania elektroodpadu najmä recykláciou a zneškodnenia nevyužiteľných zvyškov,
j) zabezpečiť plynulú nadväznosť výkonu jednotlivých foriem zberu, prepravy, odovzdania spracovateľovi elektroodpadu a spracovania elektroodpadu,
k) plniť povinnosti podľa písmen b) až g) tak, aby nedochádzalo k sťaženiu opätovného použitia alebo recyklácie elektroodpadu a bola podporená príprava na opätovné použitie, recyklácia komponentov alebo elektroodpadu ako celku a izolácia nebezpečných látok, a ak je to možné, zabezpečiť oddelenie elektroodpadu vhodného na prípravu na opätovné použitie od ostatného elektroodpadu pred jeho ďalšou prepravou,
l) zabezpečiť bezplatné poskytnutie informácií o príprave na opätovné použitie a správne a environmentálne šetrné spracovanie elektroodpadu vrátane údržby, modernizácie, renovácie a recyklácie, informácie o súčiastkach a materiáloch, ktoré sa v elektrozariadeniach nachádzajú a informácie o umiestnení nebezpečných látok a zmesí v elektrozariadeniach pre každý typ nového elektrozariadenia, ktoré prvýkrát uviedol na trh, najneskôr do jedného roku od uvedenia elektorozariadenia na trh všetkým spracovateľom elektroodpadov s vydanou autorizáciou podľa § 89 ods. 1 písm. a) bodov 4 až 6; tieto informácie poskytnú výrobcovia príslušným subjektom vo forme manuálu alebo prostredníctvom elektronických médií.
(2) Na diaľkového výrobcu elektrozariadení sa nevzťahujú povinnosti výrobcu elektrozariadení uvedené v odseku 1 a v prvom oddiele štvrtej časti okrem povinnosti uvedenej v § 27 ods. 4 písm. b) a c).
(3) Diaľkový výrobca elektrozariadení, ktorý uvádza elektrozariadenia na trh iného členského štátu, je povinný na účely zabezpečenia plnenia povinností uložených mu ako výrobcovi elektrozariadení v uvedenom členskom štáte a vždy výhradne len pre jeden členský štát, na ktorého trh elektrozariadenia uvádza, splnomocniť ním vybranú právnickú osobu alebo fyzickú osobu – podnikateľa so sídlom alebo miestom podnikania v tomto členskom štáte na plnenie týchto povinností.
(4) Výrobca elektrozariadení môže mať zmluvu iba s jednou organizáciou zodpovednosti výrobcov zastupujúcou výrobcov elektrozariadení pre každú kategóriu elektrozariadenia podľa prílohy č. 6.
(5) Ak výrobca elektrozariadení dodáva elektrozariadenia konečnému používateľovi v rámci zásielkového obchodu vrátane elektronického predaja, je povinný zabezpečiť minimálne jedno miesto spätného zberu elektroodpadu v mieste skladu alebo výdaja tovaru.
(6) Výrobca elektrozariadení, ktorý uvádza na trh svetelné zdroje, je povinný zabezpečiť na vlastné náklady individuálne alebo kolektívne nakladanie s elektroodpadom bez ohľadu na miesto vzniku a dátum uvedenia elektrozariadenia na trh.

§ 35
Nakladanie s elektroodpadom z domácností
(1) Výrobca elektrozariadení je povinný zabezpečiť na vlastné náklady individuálne alebo kolektívne nakladanie s odovzdaným elektroodpadom z domácností [§ 34 ods. 1 písm. e) prvý bod], ak pochádza z elektrozariadení z jeho výroby, predaja, cezhraničnej prepravy z iného členského štátu do Slovenskej republiky alebo dovozu uvedených na trh po 13. auguste 2005.
(2) Výrobca elektrozariadení je povinný zabezpečiť na vlastné náklady kolektívne nakladanie s historickým elektroodpadom z domácností, podľa podielu výrobcov elektrozariadení na trhu, ktorý určí koordinačné centrum podľa § 31 ods. 13 pre každú kategóriu elektrozariadení v kalendárnom roku na základe ohlásení podľa § 27 ods. 4 písm. h).
(3) Výrobca elektrozariadení nesmie na úkor ostatných výrobcov elektrozariadení zabezpečovať kolektívne nakladanie s historickým elektroodpadom z domácností nad rozsah svojho podielu na trhu pre každú kategóriu a podkategóriu elektrozariadení v kalendárnom roku v súlade s povinnosťami uvedenými v § 27 ods. 4 písm. j), § 28 ods. 4 písm. q).

§ 36
Nakladanie s elektroodpadom, ktorý nie je elektroodpadom z domácností
(1) Výrobca elektrozariadení je povinný zabezpečiť na vlastné náklady individuálne nakladanie alebo kolektívne nakladanie s odovzdaným novým elektroodpadom, ktorý nie je elektroodpadom z domácností [§ 34 ods. 1 písm. e) druhý bod], ak pochádza z elektrozariadení z jeho výroby, predaja, cezhraničnej prepravy z iného členského štátu do Slovenskej republiky alebo dovozu uvedených na trh po 13. auguste 2005.
(2) Výrobca elektrozariadení je povinný zabezpečiť na vlastné náklady individuálne nakladanie s historickým elektroodpadom, ktorý nie je elektroodpadom z domácností, ak takýto elektroodpad pochádza z elektrozariadenia rovnakej kategórie alebo rovnakého funkčného určenia, ako je nahradzujúce elektrozariadenie, a to pri jeho predaji [§ 34 ods. 1 písm. e) druhý bod].
(3) Nakladanie s historickým elektroodpadom, ktorý nie je elektroodpadom z domácností a nie je uvedený v odseku 2, zabezpečí jeho držiteľ.
(4) Výrobca elektrozariadení a používateľ elektrozariadenia môžu na základe písomnej zmluvy pri predaji elektrozariadenia vzájomne dohodnúť podiel zodpovednosti výrobcu elektrozariadení a držiteľa elektroodpadu z neho pochádzajúceho za nakladanie s elektroodpadom, ktorý nie je elektroodpadom z domácnosti inak, ako je ustanovené v odsekoch 1 až 3.

§ 37
Povinnosti a práva distribútora elektrozariadení
(1) Distribútor elektrozariadení je povinný
a) uvádzať pri predaji elektrozariadenia recyklačný poplatok [§ 34 ods. 1 písm. d)], ak bol uvedený výrobcom elektrozariadení pri uvedení elektrozariadenia na trh,
b) informovať na mieste, ktoré je pri predaji elektrozariadení viditeľné a pre verejnosť prístupné, konečných používateľov o možnosti bezplatného spätného zberu elektroodpadu,
c) zabezpečiť na svojich predajných miestach spätný zber elektroodpadu po celú prevádzkovú dobu,
d) zabezpečiť odovzdanie vyzbieraného elektroodpadu v súlade so zmluvou s výrobcom elektrozariadení, ktorý plní vyhradené povinnosti individuálne alebo organizáciou zodpovednosti výrobcov zabezpečujúcou nakladanie s elektroodpadom na zberné miesto elektroodpadu, alebo spracovateľovi elektroodpadu; na žiadosť výrobcu elektrozariadení vždy zabezpečiť odovzdanie elektroodpadu z domácností pochádzajúceho z výroby, predaja, cezhraničnej prepravy z iného členského štátu do Slovenskej republiky alebo dovozu elektrozariadení ním uvedených na trh po 13. auguste 2005 tomuto výrobcovi elektrozariadení alebo ním poverenej organizácii zodpovednosti výrobcov,
e) plniť povinnosti podľa písmen c) a d) tak, aby nedochádzalo k sťaženiu opätovného použitia alebo recyklácie elektroodpadu a bola podporená príprava na opätovné použitie, recyklácia komponentov alebo elektroodpadu ako celku a izolácia nebezpečných látok, a ak je to možné, zabezpečiť oddelenie elektroodpadu vhodného na prípravu na opätovné použitie (§ 40) od ostatného elektroodpadu pred jeho ďalšou prepravou,
f) zabezpečiť spätný zber elektroodpadu v mieste, kde vydáva elektrozariadenia, alebo na mieste, kde má sklad, ak distribuuje elektrozariadenia konečnému používateľovi v rámci zásielkového obchodu vrátane elektronického predaja; ak takýto sklad nemá, tak na mieste dohodnutom s výrobcom elektrozariadení.
(2) Distribútor elektrozariadenia je oprávnený
a) odmietnuť prevzatie elektroodpadu v rámci spätného zberu, ak odovzdávaný elektroodpad neobsahuje základné komponenty elektrozariadenia, z ktorého pochádza, alebo ak z dôvodu kontaminácie predstavuje riziko pre zdravie a bezpečnosť personálu alebo ak obsahuje iný odpad ako elektroodpad; na ďalšie nakladanie s odmietnutým elektroodpadom sa vzťahujú povinnosti držiteľa odpadu podľa tretej časti tohto zákona,
b) uskutočňovať spätný zber elektroodpadu podľa § 32 ods. 23 písm. b) v maloobchodnej predajni alebo v jej bezprostrednej blízkosti, ak jej predajná plocha vyhradená elektrozariadeniam je menej ako 400 m2, ak to vyplýva z jeho zmluvného vzťahu s výrobcom elektrozariadení alebo organizáciou zodpovednosti výrobcov zastupujúcou výrobcov elektrozariadení.
(3) Na distribútora elektrozariadení, ktorý poskytuje priamo konečnému používateľovi elektrozariadenia pochádzajúce od výrobcu elektrozariadení, ktorý nie je zapísaný v Registri výrobcov vyhradeného výrobku, prechádzajú vo vzťahu k týmto elektrozariadeniam a odpadu z nich pochádzajúcemu povinnosti výrobcu elektrozariadení podľa tohto zákona.

§ 38
Povinnosti držiteľa elektroodpadu
(1) Držiteľ elektroodpadu z domácností je povinný odovzdať elektroodpad
a) distribútorovi do spätného zberu elektroodpadu,
b) na miesto určené obcou v rámci systému oddeleného zberu elektroodpadu z komunálnych odpadov, ktorý bol zavedený v obci výrobcom elektrozariadení alebo organizáciou zodpovednosti výrobcov zastupujúcou výrobcov elektrozariadení,
c) osobe oprávnenej na zber elektroodpadu,
d) ak ide o elektroodpad zo svetelných zdrojov a veľmi malý elektroodpad, okrem miest uvedených v písmenách a) až c) aj na zberné miesto elektroodpadu.
(2) Držiteľ elektroodpadu iného ako z domácností je povinný zabezpečiť nakladanie s týmto elektroodpadom, ak
a) výrobca elektrozariadení pri jeho predaji s jeho konečným používateľom písomne dohodol podiel zodpovednosti výrobcu elektrozariadení a držiteľa elektroodpadu z neho pochádzajúceho za nakladanie s týmto elektroodpadom inak než je plná zodpovednosť výrobcu elektrozariadení za toto nakladanie alebo
b) ide o historický elektroodpad uvedený v § 36 ods. 3.
(3) Držiteľ elektroodpadu iného ako z domácností je povinný odovzdať tento elektroodpad iba osobe oprávnenej na zber elektroodpadu. Ak je takýmto držiteľom elektroodpadu osoba uvedená v odseku 2, môže odovzdať tento elektroodpad aj spracovateľovi elektroodpadu.

§ 39
Zber elektroodpadu
(1) Zber elektroodpadu možno vykonávať len oddelene od ostatných druhov odpadov.
(2) Na vykonávanie spätného zberu elektroodpadu distribútorom elektrozariadení a na prevádzkovanie zberného miesta elektroodpadu sa nevyžaduje súhlas podľa § 97 ani registrácia podľa § 98.
(3) Zber elektroodpadu zo zberných miest elektroodpadu, od distribútorov vykonávajúcich spätný zber elektroodpadu alebo priamo od konečných používateľov môže vykonávať len ten, kto má uzavretú zmluvu s výrobcom elektrozariadení, ktorý zabezpečuje nakladanie s elektroodpadom individuálne, alebo s organizáciou zodpovednosti výrobcov zastupujúcou výrobcov elektrozariadení, a to v rozsahu tejto zmluvy.
(4) Ten, kto vykonáva zber elektroodpadu zo zberných miest elektroodpadu, od distribútorov vykonávajúcich spätný zber elektroodpadu alebo priamo od konečných používateľov, je okrem povinností podľa § 14 a 16 povinný
a) zabezpečiť odovzdanie prevzatého elektroodpadu, ktorý sa zaviazal prevziať na základe zmluvy s výrobcom elektrozariadení, ktorý zabezpečuje nakladanie s elektroodpadom individuálne, alebo s organizáciou zodpovednosti výrobcov pre elektrozariadenia, ktorá zabezpečuje združené nakladanie s elektroodpadom, spracovateľovi elektroodpadu; ustanovenie písmena c) nie je týmto dotknuté,
b) zabezpečiť, aby počas zberu a prepravy elektroodpadu boli vytvorené optimálne podmienky a bola podporená príprava na opätovné použitie, recyklácia komponentov alebo elektroodpadu ako celku a izolácia nebezpečných látok,
c) zabezpečiť oddelenie elektroodpadu vhodného na prípravu na opätovné použitie od ostatného elektroodpadu pred jeho ďalšou prepravou a odovzdať ho osobe oprávnenej na výkon prípravy na opätovné použitie elektroodpadu,
d) viesť a uchovávať evidenciu o množstve vyzbieraného elektroodpadu v kilogramoch podľa kategórií; množstvo a kategóriu elektroodpadu z domácností uvádzať samostatne,
e) ohlasovať ustanovené údaje z evidencie podľa písmena d) štvrťročne výrobcovi elektrozariadení alebo organizácii zodpovednosti výrobcov pre elektrozariadenia, s ktorými má uzavretú zmluvu.
(5) Výrobca elektrozariadení a organizácia zodpovednosti výrobcov pre elektrozariadenia je povinná zabezpečiť, aby vykonávanie zberu elektroodpadu na zbernom mieste elektroodpadu, určenom na základe zmluvy s ňou, bolo v súlade s týmto zákonom.

§ 40
Príprava na opätovné použitie elektroodpadu
(1) Zariadenie na výkon prípravy na opätovné použitie elektroodpadu (ďalej len „zariadenie prípravy na opätovné použitie“) je zariadenie prevádzkované fyzickou osobou – podnikateľom alebo právnickou osobou, v ktorom sa elektroodpad vhodný na prípravu na opätovné použitie, pripravuje na opätovné použitie, vrátane jeho skladovania, triedenia alebo testovania, alebo jeho vytrieďovania od elektroodpadu, ktorý sa nedá opätovne použiť.
(2) Prevádzkovateľ zariadenia prípravy na opätovné použitie je okrem povinností podľa § 14 a 17 povinný
a) prevziať elektroodpad podľa odseku 1 do zariadenia prípravy na opätovné použitie a podrobiť ho uvedenej činnosti,
b) plniť vo vzťahu k elektroodpadu, ktorý prešiel procesom prípravy na opätovné použitie a je ako elektrozariadenie opätovne uvádzané na trh, povinnosti výrobcu elektrozariadení podľa tohto zákona a podmienky elektrickej a environmentálnej bezpečnosti elektrozariadení podľa osobitných predpisov,15)
c) zabezpečiť dodržiavanie požiadaviek na prípravu na opätovné použitie elektroodpadu.

§ 41
Spracovateľ elektroodpadu
Spracovateľ elektroodpadu je okrem povinností podľa § 14 a 17 povinný
a) spracovávať elektroodpad v súlade s udeleným súhlasom [§ 97 ods. 1 písm. c)] a udelenou autorizáciou [§ 89 ods. 1 písm. a) bod 4] a dodržiavať požiadavky na spracovanie elektroodpadu,
b) viesť evidenciu a na základe evidencie ohlasovať ustanovené údaje, výrobcovi elektrozariadení, ktorý plní vyhradené povinnosti individuálne, a organizácii zodpovednosti výrobcov pre elektrozariadenia, s ktorými má uzavretú zmluvu, a uchovávať evidenciu vrátane ohlasovaných údajov,
c) viesť prevádzkovú dokumentáciu o spracovaní elektroodpadu a uchovávať ju v písomnej forme alebo elektronickej forme najmenej päť rokov,
d) zverejniť podmienky, za ktorých preberá elektroodpad na spracovanie,
e) plniť povinnosti pôvodcu odpadu vo vzťahu k ním produkovaným odpadom,
f) voliť pri výstavbe zariadenia na spracovanie elektroodpadu alebo jeho modernizácii najlepšie dostupné techniky s prihliadnutím na primeranosť výdavkov na ich obstaranie a prevádzku,
g) uvádzať do prevádzky a prevádzkovať stroje a technológiu zariadenia na spracovanie elektroodpadu v súlade s platnou dokumentáciou, s podmienkami určenými v udelenom súhlase a v udelenej autorizácii,
h) zabezpečiť spracovanie všetkého elektroodpadu, ktorý sa zaviazal spracovať na základe zmluvného vzťahu s výrobcom elektrozariadení alebo organizáciou zodpovednosti výrobcov pre elektrozariadenia,
i) spracovať kompletne elektroodpad uvedený v písmene h) vrátane zabezpečenia opätovného použitia častí elektroodpadu vhodných na prípravu na opätovné použitie, zhodnotenia odpadov zo spracovania elektroodpadu najmä recykláciou a zneškodnenia nevyužiteľných zvyškov,
j) nakladať s elektroodpadom tak, aby bol predovšetkým zbavený látok nebezpečných pre životné prostredie, prednostne odobrať z elektroodpadu všetky kvapaliny a komponenty, vykonať ďalšie opatrenia na zníženie negatívnych vplyvov na životné prostredie a to spôsobom ustanoveným vykonávacím predpisom [§ 105 ods. 3 písm. k)],
k) skladovať a zaobchádzať s elektroodpadom pred jeho spracovaním a počas jeho spracovania v súlade s technickými požiadavkami ustanovenými vykonávacím predpisom [§ 105 ods. 3 písm. k)],
l) prednostne odobrať z elektroodpadu použité batérie a akumulátory, ak sú jeho súčasťou, a zabezpečiť ich odovzdanie spracovateľovi určenému v zmluve podľa písmena h),
m) ohlasovať štvrťročne koordinačnému centru pre prúd použitých batérií a akumulátorov množstvo odobratých použitých batérií a akumulátorov podľa písmena l), ich členenie na typy podľa § 42 ods. 3 a názov spracovateľa použitých batérií a akumulátorov, ktorým ich odovzdal, a to do 20 dní po uplynutí kalendárneho štvrťroka a bez nároku na odplatu,
n) ohlasovať štvrťročne koordinačnému centru pre prúd elektroodpadov množstvo a kategóriu elektroodpadu iného ako z domácností odobratého od jeho držiteľa v súlade s § 38 ods. 3 do 20 dní po uplynutí kalendárneho štvrťroka a bez nároku na odplatu.

Tretí oddiel
Batérie a akumulátory

§ 42
Základné ustanovenia
(1) Tento oddiel sa vzťahuje na všetky batérie a akumulátory uvádzané na trh bez ohľadu na ich tvar, objem, hmotnosť, materiálové zloženie alebo použitie bez toho, aby bola dotknutá právna úprava starých vozidiel a elektroodpadu. Tento oddiel zákona sa nevzťahuje na nakladanie s batériami a akumulátormi použitými v zariadeniach, ktoré sú spojené s ochranou dôležitých záujmov týkajúcich sa bezpečnosti Slovenskej republiky, v zbraniach, munícii a vojenskom materiáli, okrem výrobkov, ktoré nie sú osobitne určené na vojenské účely, a v zariadeniach určených na vyslanie do vesmíru a na nakladanie s odpadom z týchto batérií a akumulátorov.
(2) Ak v tomto oddiele nie je ustanovené inak, vzťahujú sa všeobecné ustanovenia tohto zákona na batérie a akumulátory podľa odseku 1, na spracovanie použitých batérií a akumulátorov, na nakladanie s použitými batériami a akumulátormi a na nakladanie s odpadmi zo spracovania použitých batérií a akumulátorov.
(3) Batéria alebo akumulátor je zdroj elektrickej energie vyrobenej priamou premenou chemickej energie, pozostávajúci z jedného alebo viacerých primárnych nedobíjateľných článkov alebo z jedného alebo viacerých sekundárnych dobíjateľných článkov. Batérie a akumulátory sa členia na
a) prenosné,
b) automobilové,
c) priemyselné.
(4) Vyhradeným výrobkom, ak ide o batérie a akumulátory, sa na účely tohto zákona rozumie každý jednotlivý typ batérií a akumulátorov v členení podľa odseku 3.
(5) Sada batérií je súbor batérií alebo akumulátorov navzájom prepojených alebo uzavretých vo vonkajšom obale tak, aby tvorili jeden celok, ktorý nie je určený na rozoberanie konečným používateľom.
(6) Použitá batéria alebo akumulátor je batéria alebo akumulátor, ktoré sú odpadom podľa § 2 ods. 1.
(7) Prenosná batéria alebo akumulátor je batéria, gombíkový článok, sada batérií alebo akumulátor, ktoré
a) sú hermeticky uzavreté,
b) môžu sa ručne prenášať,
c) nie sú priemyselnou batériou alebo akumulátorom ani automobilovou batériou alebo akumulátorom.
(8) Gombíkový článok je malá okrúhla prenosná batéria alebo akumulátor s priemerom väčším ako ich výška, ktoré sa používajú na osobitné účely, najmä v prístrojoch pre nepočujúcich, hodinách, malých prenosných zariadeniach a záložných zdrojoch.
(9) Automobilová batéria alebo akumulátor je batéria alebo akumulátor, ktoré sa používajú pre štartér, osvetlenie alebo spúšťanie motora vozidla69) a jeho osvetlenie.
(10) Priemyselná batéria alebo akumulátor je batéria alebo akumulátor, ktoré sú určené výhradne na priemyselné alebo profesionálne použitie alebo sú použité v dopravnom prostriedku poháňanom elektrickou energiou.
(11) Spracovanie použitých batérií a akumulátorov znamená akúkoľvek činnosť vykonávanú na použitých batériách a akumulátoroch po tom, ako boli odovzdané do zariadenia na triedenie, prípravu na recykláciu alebo prípravu na zneškodnenie.
(12) Recyklácia použitých batérií a akumulátorov je opätovné spracovanie odpadových materiálov vo výrobnom procese na ich pôvodný účel alebo na iné účely okrem spätného získavania energie.
(13) Spracovateľ použitých batérií a akumulátorov je podnikateľ, ktorému bola udelená autorizácia na spracovanie a recykláciu použitých batérií a akumulátorov.
(14) Výrobca batérií a akumulátorov je osoba, ktorá v rámci svojej podnikateľskej činnosti bez ohľadu na použitú techniku predaja, vrátane predaja na základe zmluvy uzatváranej na diaľku,70) uvádza prvýkrát na trh batérie alebo akumulátory vyrobené na území Slovenskej republiky alebo získané zo zahraničia vrátane batérií a akumulátorov začlenených do prístrojov alebo motorových vozidiel.
(15) Distribútor batérií a akumulátorov je osoba, ktorá poskytuje batérie a akumulátory v rámci svojej podnikateľskej činnosti konečnému používateľovi.
(16) Uvedenie batérií a akumulátorov na trh je dodávanie alebo sprístupnenie batérií a akumulátorov inej osobe, za úhradu alebo bezplatne v Slovenskej republike.
(17) Prístroj je elektrozariadenie, ktoré je úplne alebo čiastočne napájané z batérií alebo akumulátorov alebo tak môže byť napájané.
(18) Bezšnúrový elektrický nástroj je ručný prístroj napájaný z batérie alebo akumulátora a určený na údržbu, výstavbu alebo záhradnícke činnosti.
(19) Hospodársky subjekt je výrobca batérií a akumulátorov, distribútor batérií a akumulátorov, prevádzkovateľ zberného miesta použitých prenosných batérií a akumulátorov, podnikateľ, ktorý je oprávnený vykonávať zber použitých batérií a akumulátorov, a spracovateľ použitých batérií a akumulátorov.
(20) Trhový podiel výrobcu batérií a akumulátorov pre príslušný kalendárny rok je podiel množstva batérií a akumulátorov ním uvedených na trh Slovenskej republiky v predchádzajúcom kalendárnom roku a celkového množstva batérií a akumulátorov uvedených na trh Slovenskej republiky v predchádzajúcom kalendárnom roku. Trhový podiel výrobcu batérií a akumulátorov sa vypočítava samostatne pre jednotlivý typ batérií a akumulátorov podľa členenia uvedeného v odseku 3.
(21) Miera zberu použitých prenosných batérií a akumulátorov na území Slovenskej republiky je percentuálny podiel na zbere pre daný kalendárny rok vypočítaný tak, že sa celková hmotnosť použitých prenosných batérií a akumulátorov zozbieraných v danom kalendárnom roku vydelí priemernou hmotnosťou prenosných batérií a akumulátorov, ktoré výrobcovia batérií a akumulátorov priamo predali konečným používateľom alebo dodali distribútorom batérií a akumulátorov počas daného kalendárneho roka a počas dvoch predchádzajúcich kalendárnych rokov. Do miery zberu sa započítavajú aj prenosné batérie a akumulátory, ktoré sú uvádzané na trh ako súčasť prístrojov.
(22) Zberné miesto použitých prenosných batérií a akumulátorov je miesto určené na základe zmluvy s výrobcom batérií a akumulátorov, treťou osobou alebo organizáciou zodpovednosti výrobcov pre batérie a akumulátory, zriadené na dostupnom mieste, v blízkosti konečného používateľa, kde môže konečný používateľ bezplatne odovzdať použité prenosné batérie a akumulátory do nádoby určenej na tento účel; zberným miestom nie je miesto, kde sa vykonáva spätný zber.
(23) Spätný zber použitých batérií a akumulátorov je bezplatný zber použitých prenosných batérií a akumulátorov od ich držiteľa a použitých automobilových batérií z motorových vozidiel nevyužívaných na komerčné účely vo vlastníctve fyzickej osoby, ktorý vykonáva distribútor týchto batérií a akumulátorov bez viazania tohto zberu na kúpu novej batérie alebo akumulátora alebo iného tovaru.

§ 43
Zákaz
(1) Zakazuje sa uvádzať na trh
a) batérie alebo akumulátory vrátane tých, ktoré sú súčasťou prístrojov, ktoré obsahujú viac ako 0,0005 hmotnostného percenta ortuti; tento zákaz sa do 1. októbra 2015 nevzťahuje na gombíkové články s obsahom ortuti neprevyšujúcim dve hmotnostné percentá,
b) prenosné batérie alebo akumulátory vrátane tých, ktoré sú súčasťou prístrojov, ktoré obsahujú viac ako 0,002 hmotnostného percenta kadmia; tento zákaz sa nevzťahuje na prenosné batérie a akumulátory určené na použitie v núdzových a poplašných systémoch vrátane núdzového osvetlenia, zdravotníckych prístrojov a do 31. decembra 2016 na prenosné batérie určené na použitie v bezšnúrových elektrických nástrojoch,
c) batérie alebo akumulátory, ktoré nespĺňajú požiadavky tohto zákona.
(2) Batérie a akumulátory, ktoré boli uvedené na trh pred 26. septembrom 2008 a nespĺňajú požiadavky uvedené v odseku 1, sa môžu uvádzať do obehu až do vyčerpania zásob.
(3) Zakazuje sa
a) zmiešavať použité batérie a akumulátory s ostatnými druhmi odpadov,
b) zneškodňovať alebo energeticky zhodnocovať použité batérie a akumulátory okrem zneškodňovania nezhodnotiteľných zvyškov použitých batérií a akumulátorov, ktoré prešli procesom spracovania a recyklácie, činnosťami D1 a D10 podľa prílohy č. 2,
c) narúšať celistvosť batérií a akumulátorov vrátane použitých batérií a akumulátorov; zákaz neplatí pre spracovateľa použitých batérií a akumulátorov.

§ 44
Osobitné ustanovenia o plnení vyhradených povinností
(1) Tretia osoba je podnikateľ so sídlom v Slovenskej republike, ktorý je oprávnený na zber alebo spracovanie a recykláciu použitých batérií a akumulátorov a ktorej bola udelená autorizácia na činnosť tretej osoby a ktorá na základe zmluvy o plnení vyhradených povinností zabezpečuje plnenie vyhradených povinností pre výrobcu batérií a akumulátorov.
(2) Uzatvorením zmluvy o plnení vyhradených povinností medzi treťou osobou a výrobcom batérií a akumulátorov prechádza zodpovednosť tohto výrobcu za splnenie vyhradených povinností na túto tretiu osobu, s výnimkou povinností podľa § 27 ods. 4 písm. e) a g).
(3) Výrobca batérií a akumulátorov, ktorý si vyhradené povinnosti plní prostredníctvom tretej osoby, je voči nej povinný plniť povinnosti uvedené v § 27 ods. 12.
(4) Výrobca batérií a akumulátorov je oprávnený vypovedať zmluvu o plnení vyhradených povinností s treťou osobou
a) do 30 kalendárnych dní po zistení porušenia jej povinnosti vyplývajúcej z odseku 8 písm. a), b), e), f), k) alebo l); výpovedná doba je 30 kalendárnych dní,
b) k 31. decembru kalendárneho roka bez udania dôvodu.
(5) Ak má obec uzavretú zmluvu s treťou osobou a ide o nakladanie s použitými prenosnými batériami a akumulátormi alebo použitými automobilovými batériami a akumulátormi, vzťahuje sa na tento zmluvný vzťah ustanovenie § 27 ods. 15.
(6) Výpoveď podľa odseku 4 písm. b) a odseku 5 musí byť doručená tretej osobe najneskôr 60 kalendárnych dní pred ukončením zmluvného vzťahu.
(7) Povinnosť uvedená v § 27 ods. 17 sa nevzťahuje na tretiu osobu, ak ide o nakladanie s použitými prenosnými batériami a akumulátormi a s použitými automobilovými batériami a akumulátormi.
(8) Tretia osoba je povinná
a) vytvoriť, financovať, prevádzkovať a udržiavať funkčný systém nakladania s použitými batériami a akumulátormi počas celej doby jej oprávneného pôsobenia,
b) dodržiavať podmienky udelenej autorizácie,
c) plniť spoločne za všetkých zastúpených výrobcov ich vyhradené povinnosti a v prípade
1. evidenčných a ohlasovacích povinností
1.1. viesť evidenciu aj samostatne za jednotlivých zastúpených výrobcov,
1.2. podávať sumárne ohlásenie za všetkých zastúpených výrobcov a uchovávať ohlasované údaje,
1.3. na vyžiadanie orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva predložiť evidenciu vedenú samostatne za jednotlivého zastúpeného výrobcu,
2. zabezpečenie nakladania s použitými batériami a akumulátormi za zastúpených výrobcov spôsobom uvedeným v tomto oddiele a v rozsahu, ktorý zodpovedá súhrnnému objemu týchto vyhradených povinností a ktorý im zabezpečí splnenie povinností podľa § 27 ods. 4 písm. e) až g),
d) uzatvoriť zmluvu s koordinačným centrom príslušným podľa vyhradeného prúdu odpadu, ak je zriadené, a plniť povinnosti z nej vyplývajúce do 30 dní odo dňa
1. zápisu koordinačného centra do Registra koordinačných centier alebo
2. nadobudnutia účinnosti autorizácie na výkon činnosti tretej osoby,
e) vykonávať propagačné a vzdelávacie aktivity so zameraním na konečného používateľa s celoslovenským pôsobením a lokálnym pôsobením na úrovni obce o nakladaní s týmto odpadom,
f) doručiť ministerstvu každoročne do 31. januára kalendárneho roka aktuálny zoznam zastúpených výrobcov,
g) informovať do 31. marca kalendárneho roka zastúpeného výrobcu o rozsahu splnenia vyhradených povinností podľa § 27 ods. 4 písm. e) až g), ktoré za neho zabezpečila v predchádzajúcom kalendárnom roku,
h) doručiť ministerstvu každoročne najneskôr do 31. júla kalendárneho roka za predchádzajúci kalendárny rok Správu o činnosti tretej osoby podľa odseku 12,
i) bezodkladne informovať ministerstvo o tom, že nastali skutočnosti, ktoré vedú k ukončeniu výkonu jej činnosti,
j) uchovávať údaje, ktoré boli podkladom na vypracovanie správy podľa odseku 12, najmenej počas troch rokov od jej doručenia ministerstvu,
k) zverejniť údaje zo správy podľa odseku 12 v rozsahu odseku 13 na svojom webovom sídle každoročne do 31. júla kalendárneho roka za predchádzajúci rok,
l) bezodkladne informovať zastúpených výrobcov o sankcii, ktorá jej bola uložená za porušenie tejto časti zákona,
m) uzavrieť za nediskriminačných podmienok s výrobcom batérií a akumulátorov patriacich do predmetu jeho autorizácie, ak o to tento výrobca prejaví záujem, zmluvu o plnení vyhradených povinností; ustanovenie § 28 ods. 8 sa uplatní primerane,
n) každoročne, najneskôr do 31. januára kalendárneho roka zaslať ministerstvu zoznam obcí, s ktorými má na príslušný kalendárny rok uzatvorené zmluvy o účasti v systéme nakladania s použitými batériami a akumulátormi a zoznam miest, z ktorých zabezpečuje zber použitých batérií a akumulátorov a zverejniť tento zoznam obcí na webovom sídle tretej osoby,
o) ohlasovať príslušnému koordinačnému centru každého zastúpeného výrobcu, ktorý mešká s úhradou záväzku vyplývajúceho zo zmluvného vzťahu s ňou v trvaní dlhšom ako 30 kalendárnych dní,
p) zabezpečiť odobratie celého množstva použitých batérií a akumulátorov oddelene vyzbieraných z komunálneho odpadu z obce, v ktorej zodpovedá za tento vyhradený prúd odpadu,
q) oznámiť koordinačnému centru presahujúce množstvá vzťahujúce sa k cieľom zberu použitých batérií a akumulátorov do 31. januára nasledujúceho kalendárneho roka,
r) splniť úlohy vyplývajúce z rozdelenia zodpovednosti určeného koordinačným centrom vo vzťahu k presahujúcemu množstvu použitých batérií a akumulátorov podľa § 31 ods. 11 písm. c) a z jej určenia za osobu zodpovednú za zabezpečenie náhradného odvozu podľa § 31 ods. 11 písm. d),
s) predložiť na základe písomnej výzvy ministerstva v lehote určenej ministerstvom údaje o spôsobe plnenia povinností podľa písmen a) až r),
t) umožniť vykonanie štátneho dozoru v odpadovom hospodárstve a poskytnúť pravdivé a úplné informácie súvisiace s plnením povinností podľa písmen a) až r),
u) oznámiť koordinačnému centru do 25 dní po uplynutí kalendárneho štvrťroka množstvo batérií a akumulátorov, ktoré uviedli na trh všetci ňou zastúpení výrobcovia v danom kalendárnom štvrťroku, a množstvo použitých batérií a akumulátorov, ktoré vyzbierali a spracovali všetci ňou zastúpení výrobcovia v danom kalendárnom štvrťroku, v členení podľa § 42 ods. 3,
v) upraviť finančné príspevky od zastúpených výrobcov po zohľadnení trvanlivosti, opraviteľnosti, recyklovateľnosti a po zohľadnení prítomnosti nebezpečných látok,
w) podieľať sa na vytvorení finančnej garancie podľa § 31a, pričom úhradu príspevku tvoriaceho finančnú garanciu je povinná vykonať do 28. februára.
(9) Vytvorenie, financovanie, prevádzkovanie a udržiavanie funkčného systému nakladania s použitými batériami a akumulátormi preukazuje tretia osoba počas celej doby jej oprávneného pôsobenia ministerstvu, prvýkrát však pri žiadosti o udelenie autorizácie na činnosť tretej osoby, najmä
a) špecifikovaním typu použitých batérií a akumulátorov v členení podľa § 42 ods. 3, pre ktoré zabezpečuje nakladanie,
b) predložením zoznamu zastúpených výrobcov,
c) uvedením údajov o činnostiach zabezpečovaných v rámci systému nakladania s použitými batériami a akumulátormi, a to
1. opisom spôsobu ich zabezpečenia vrátane opisu technických kapacít, ktoré preukazujú technickú spôsobilosť na realizáciu činnosti vykonávanej minimálne v rozsahu zberu, prepravy, spracovania, recyklácie, zhodnotenia a zneškodnenia použitých batérií a akumulátorov,
2. vo vzťahu k zberu, okrem skutočností uvedených v prvom bode, uvedením spôsobu zberu, zberových kapacít a miest zberu, ako aj preukázaním spôsobu plnenia cieľov zberu alebo záväzných limitov ustanovených pre použité batérie a akumulátory v prílohe č. 3,
d) predložením zoznamu zmluvných partnerov zabezpečujúcich pre tretiu osobu zber, prepravu, prípravu na opätovné použitie, zhodnotenie, spracovanie a recykláciu použitých batérií a akumulátorov a zneškodnenie vyhradeného prúdu odpadu,
e) predložením zoznamu obcí, s ktorými je tretia osoba v zmluvnom vzťahu vo veci zabezpečenia nakladania s použitými batériami a akumulátormi oddelene vyzbieranými z komunálneho odpadu z obce,
f) špecifikáciou nákladov na zabezpečenie nakladania s použitými batériami a akumulátormi v súlade s udelenou autorizáciou; na vyžiadanie ministerstva predložiť aj špecifikáciu nákladov na činnosti vykonávané v systéme nakladania s použitými batériami a akumulátormi; ustanovenia osobitného predpisu20) týmto nie sú dotknuté,
g) špecifikovaním opatrení na podporu budovania systémov triedeného zberu komunálneho odpadu a preukázanie ich realizácie, ak zabezpečuje nakladanie s použitými batériami a akumulátormi patriacimi do komunálneho odpadu; ustanovenia osobitného predpisu20) nie sú týmto dotknuté,
h) údajmi o rozsahu územného pokrytia Slovenskej republiky na účely zabezpečenia zberu použitých batérií a akumulátorov.
(10) Pri podaní žiadosti o udelenie autorizácie na činnosť tretej osoby sa preukázanie podmienok uvedených v odseku 9 písm. c) až h) uskutočňuje vo vzťahu k podmienke podľa
a) písm. c) uvedením zamýšľaného spôsobu plnenia týchto podmienok, a to najmä uzavretím zmlúv o budúcej zmluve,
b) písm. d) predložením zoznamu zmluvných partnerov podľa zmlúv uvedených v písmene a),
c) písm. e) preukázaním uzavretia zmlúv o budúcej zmluve so zmluvnými partnermi,
d) písm. f) špecifikáciou predpokladaných nákladov,
e) písm. g) špecifikáciou zamýšľaných opatrení,
f) písm. h) údajmi o predpokladanom rozsahu územného pokrytia.
(11) Po preukázaní splnenia podmienok postupom podľa odseku 10 je tretia osoba povinná do troch mesiacov odo dňa účinnosti rozhodnutia o udelení autorizácie preukázať splnenie podmienok podľa odseku 9 písm. c) až h).
(12) Tretia osoba je povinná doručiť ministerstvu Správu o činnosti tretej osoby za predchádzajúci kalendárny rok, ktorá obsahuje najmä
a) údaje o množstve použitých batérií a akumulátorov s rozlíšením na prenosné, priemyselné a automobilové, pre ktoré zabezpečila zber, prepravu, recykláciu a spracovanie použitých batérií a akumulátorov,
b) identifikáciu osôb, prostredníctvom ktorých zabezpečila činnosti uvedené v písmene a) s konkrétnym uvedením druhu a množstva použitých batérií a akumulátorov pri jednotlivej osobe; uvedené sa vzťahuje aj na identifikáciu osôb pôsobiacich mimo územia Slovenskej republiky, ak si prostredníctvom nich zabezpečila plnenie uvedených činností,
c) informácie o spôsobe zabezpečenia zberu, spracovania a recyklácie použitých batérií a akumulátorov,
d) informácie o množstve batérií a akumulátorov uvedených na trh ňou zastúpenými výrobcami v členení podľa § 42 ods. 3,
e) výšku finančných prostriedkov vynaložených na propagačné a vzdelávacie aktivity a stručný popis týchto aktivít,
f) zoznam miest a zariadení, prostredníctvom ktorých zabezpečuje zber použitých batérií a akumulátorov,
g) informácie o splnení cieľov a záväzných limitov uvedených v prílohe č. 3 a o presahujúcom množstve,
h) informácie o spôsobe financovania systému nakladania s použitými batériami a akumulátormi tretej osoby a nákladoch na činnosti vykonávané v tomto systéme.
(13) Tretia osoba je povinná zverejniť Správu o činnosti tretej osoby v rozsahu odseku 12 okrem písm. b) a f). Tým nie sú dotknuté osobitné predpisy o ochrane osobných údajov.59)
(14) Tretia osoba je povinná umožniť obci, v ktorej zabezpečuje zber použitých batérií a akumulátorov pochádzajúcich z komunálneho odpadu, zapojenie jej miestneho systému nakladania s komunálnym odpadom do systému nakladania s použitými batériami a akumulátormi tretej osoby.

§ 45
Povinnosti výrobcov batérií a akumulátorov
(1) Výrobca batérií a akumulátorov je v súlade s povinnosťami podľa § 27 ods. 4 povinný
a) označovať batérie, akumulátory a sady batérií grafickým symbolom [§ 105 ods. 3 písm. l)],
b) uvádzať na automobilových batériách a akumulátoroch a prenosných batériách a akumulátoroch údaj o ich kapacite viditeľne, čitateľne a neodstrániteľne podľa osobitného predpisu,71)
c) uvádzať na trh označované batérie, akumulátory a gombíkové články chemickou značkou Hg, Cd alebo Pb v ustanovených prípadoch a ustanoveným spôsobom vykonávacím predpisom [§ 105 ods. 3 písm. l)],
d) pri uvedení batérií a akumulátorov na trh bezodkladne na žiadosť spracovateľa použitých batérií a akumulátorov dodať chemické zloženie a materiálové zloženie batérií a akumulátorov pre potreby určenia technologického postupu a technického postupu ich spracovania a recyklácie,
e) zabezpečiť odovzdanie vyzbieraných použitých batérií a akumulátorov spracovateľovi použitých batérií a akumulátorov,
f) zabezpečiť, aby sa zber, spracovanie a recyklácia použitých batérií a akumulátorov vykonávala s použitím najlepších dostupných techník z hľadiska ochrany zdravia ľudí a životného prostredia,
g) bezodkladne oznámiť koordinačnému centru splnenie cieľa zberu uvedeného v prílohe č. 3 na príslušný kalendárny rok.
(2) Výrobca prístrojov je povinný
a) zabezpečiť, aby bol prístroj, ktorý je uvádzaný na trh, navrhnutý a vyrobený tak, aby sa použité batérie a akumulátory dali jednoducho vybrať,
b) ak sa použité batérie a akumulátory nedajú jednoducho vybrať konečným používateľom, zabezpečiť, aby ich mohol jednoducho vybrať kvalifikovaný odborník nezávislý od výrobcu,
c) priložiť k prístroju návod, ako možno v prípadoch podľa písmen a) a b) batérie a akumulátory z prístroja bezpečne vybrať, a ak je to potrebné aj informácie pre konečného spotrebiteľa o type batérie a akumulátora, ktoré sú súčasťou prístroja.
(3) Povinnosti podľa odseku 2 sa nevzťahujú na výrobcu prístrojov, pri ktorých je z dôvodov bezpečnosti, výkonu, z medicínskych dôvodov alebo z dôvodu integrity údajov potrebný stály prísun elektrickej energie a vyžaduje sa stále spojenie medzi prístrojom a batériou alebo akumulátorom.
(4) Výrobca batérií a akumulátorov zabezpečuje plnenie vyhradených povinností individuálne, kolektívne alebo prostredníctvom jednej tretej osoby; výrobca si môže zvoliť iba jeden spôsob plnenia vyhradených povinností pre tento vyhradený výrobok, pričom zvolený spôsob ich plnenia je výlučným spôsobom.(5) Povinnosť výrobcu batérií a akumulátorov zabezpečiť plnenie vyhradených povinností vo vzťahu k batériám a akumulátorom uvedeným na trh v Slovenskej republike v príslušnom kalendárnom roku nezaniká, ani ak výrobca batérií a akumulátorov
a) neuviedol batérie a akumulátory na trh v Slovenskej republike v príslušnom kalendárnom roku,
b) porušil povinnosť registrácie v Registri výrobcov batérií a akumulátorov podľa § 30 ods. 1,
c) bol vymazaný z Registra výrobcov batérií a akumulátorov.

§ 46
Povinnosti výrobcu prenosných batérií a akumulátorov
(1) Výrobca prenosných batérií a akumulátorov je okrem povinností podľa § 45 a v súlade s povinnosťami podľa § 27 ods. 4 povinný zabezpečiť
a) zber použitých prenosných batérií a akumulátorov od konečných používateľov v každom okrese Slovenskej republiky
1. spätným zberom použitých prenosných batérií,
2. zberom na zbernom mieste použitých batérií a akumulátorov,
b) zber všetkých použitých prenosných batérií a akumulátorov odovzdaných na miestach podľa písmena a) a ďalšie nakladanie s nimi,
c) splnenie svojho zberového podielu, ktorý zodpovedá cieľu zberu uvedenému v prílohe č. 3,
d) spracovanie a recykláciu všetkých použitých prenosných batérií a akumulátorov, ktorých zber je povinný zabezpečiť,
e) spracovanie a recykláciu použitých prenosných batérií a akumulátorov zozbieraných v Slovenskej republike nad súhrnný rozsah zberových povinností výrobcov prenosných batérií a akumulátorov podľa písmena c) a ohlásených koordinačnému centru, a to v rozsahu svojho trhového podielu.
(2) Výrobca prenosných batérií a akumulátorov nesmie pri predaji nových prenosných batérií a akumulátorov konečnému používateľovi uvádzať oddelene náklady na zber, spracovanie a recykláciu.

§ 47
Povinnosti výrobcu automobilových batérií a akumulátorov a priemyselných batérií a akumulátorov
(1) Výrobca automobilových batérií a akumulátorov je okrem povinností podľa § 45 a v súlade s povinnosťami podľa § 27 ods. 4 povinný zabezpečiť
a) zber použitých automobilových batérií a akumulátorov od konečných používateľov v každom okrese Slovenskej republiky
1. spätným zberom použitých automobilových batérií a akumulátorov,
2. zberom najmenej jednou osobou oprávnenou na zber použitých automobilových batérií a akumulátorov, ktorou je iná osoba ako distribútor automobilových batérií a akumulátorov,
b) zber všetkých použitých automobilových batérií a akumulátorov odovzdávaných na miestach podľa písmena a) a ďalšie nakladanie s nimi,
c) splnenie svojho zberového podielu, ktorý zodpovedá cieľu zberu uvedenému v prílohe č. 3,
d) spracovanie a recykláciu všetkých použitých automobilových batérií a akumulátorov, ktorých zber je povinný zabezpečiť,
e) spracovanie a recykláciu použitých automobilových batérií a akumulátorov zozbieraných v Slovenskej republike nad súhrnný rozsah zberových povinností výrobcov automobilových batérií a akumulátorov podľa písmena c) a ohlásených koordinačnému centru, a to v rozsahu svojho trhového podielu.
(2) Výrobca priemyselných batérií a akumulátorov je okrem povinností podľa § 45 a v súlade s povinnosťami podľa § 27 ods. 4 povinný zabezpečiť
a) zber použitých priemyselných batérií a akumulátorov odobratím od konečného používateľa na celom území Slovenskej republiky bez ohľadu na ich chemické zloženie a pôvod prostredníctvom osoby oprávnenej na zber týchto použitých batérií a akumulátorov,
b) zber všetkých použitých priemyselných batérií a akumulátorov odovzdávaných osobe podľa písmena a) a ďalšie nakladanie s nimi,
c) splnenie svojho zberového podielu, ktorý zodpovedá cieľu zberu uvedenému v prílohe č. 3,
d) spracovanie a recykláciu všetkých použitých priemyselných batérií a akumulátorov, ktorých zber je povinný zabezpečiť,
e) spracovanie a recykláciu použitých priemyselných batérií a akumulátorov zozbieraných v Slovenskej republike nad súhrny rozsah zberových povinností výrobcov priemyselných batérií a akumulátorov podľa písmena c) a ohlásených koordinačnému centru, a to v rozsahu svojho trhového podielu.

§ 48
Povinnosti distribútorov batérií a akumulátorov
(1) Distribútor prenosných batérií a akumulátorov je povinný vo vzťahu k použitým prenosným batériám a akumulátorom
a) zabezpečiť ich spätný zber na svojich predajných miestach bez ohľadu na ich výrobnú značku a na dátum ich uvedenia na trh po celú prevádzkovú dobu,
b) informovať konečných používateľov o možnosti ich bezplatného spätného zberu na svojom webovom sídle, ak ho má zriadené, a na mieste, ktoré je pri predaji prenosných batérií a akumulátorov viditeľné a pre verejnosť prístupné,
c) zabezpečiť ich spätný zber v mieste, kde vydáva prenosné batérie a akumulátory alebo na mieste, kde má sklad, ak distribuuje prenosné batérie a akumulátory konečnému používateľovi výlučne v rámci zásielkového obchodu vrátane elektronického predaja; ak také miesto alebo taký sklad nemá, tak na mieste dohodnutom s výrobcom prenosných batérií a akumulátorov,
d) neuvádzať oddelene náklady na zber, spracovanie a recykláciu použitých prenosných batérií a akumulátorov pri predaji prenosných batérií a akumulátorov,
e) zabezpečiť odovzdanie vyzbieraných použitých prenosných batérií a akumulátorov v súlade so zmluvou s výrobcom prenosných batérií a akumulátorov, ktorý plní vyhradené povinnosti individuálne, príslušnou treťou osobou alebo príslušnou organizáciou zodpovednosti výrobcov na zberné miesto použitých prenosných batérií a akumulátorov, alebo spracovateľovi použitých batérií a akumulátorov; ak takú zmluvu nemá, tak na ktorékoľvek zberné miesto použitých prenosných batérií a akumulátorov alebo ktorémukoľvek spracovateľovi použitých batérií a akumulátorov.
(2) Distribútor automobilových batérií a akumulátorov je povinný vo vzťahu k použitým automobilovým batériám a akumulátorom
a) plniť povinnosti uvedené v odseku 1 písm. a) až c),
b) zabezpečiť odovzdanie vyzbieraných použitých automobilových batérií a akumulátorov v súlade so zmluvou s výrobcom automobilových batérií a akumulátorov, ktorý plní vyhradené povinnosti individuálne, príslušnou treťou osobou alebo príslušnou organizáciou zodpovednosti výrobcov osobe oprávnenej na ich zber alebo spracovateľovi použitých automobilových batérií a akumulátorov; ak takú zmluvu nemá, tak ktorejkoľvek osobe oprávnenej na ich zber alebo ktorémukoľvek spracovateľovi použitých batérií a akumulátorov.
(3) Na distribútora batérií a akumulátorov, ktorý dodáva priamo konečnému používateľovi batérie a akumulátory, pochádzajúce od výrobcu batérií a akumulátorov nezapísaného v Registri výrobcov vyhradeného výrobku, prechádzajú vo vzťahu k týmto batériám a akumulátorom a odpadu z nich pochádzajúcemu povinnosti výrobcu batérií a akumulátorov podľa tohto zákona.

§ 49
Povinnosti držiteľa použitých batérií a akumulátorov
Držiteľ použitých batérií a akumulátorov je povinný ich odovzdať, ak ide o použité
a) prenosné batérie a akumulátory, na mieste uvedenom v § 46 ods. 1 písm. a) alebo osobe oprávnenej na ich zber,
b) automobilové batérie a akumulátory, na mieste uvedenom v § 47 ods. 1 písm. a),
c) priemyselné batérie a akumulátory, osobe uvedenej v § 47 ods. 2 písm. a).

§ 50
Zber použitých batérií a akumulátorov
(1) Použité batérie a akumulátory možno zbierať len oddelene od ostatných druhov odpadov s výnimkou prípadu, ak sú súčasťou elektroodpadu alebo starého vozidla, keď sa zbierajú spolu s týmto odpadom.
(2) Zber použitých automobilových batérií a akumulátorov z motorových vozidiel nevyužívaných na komerčné účely vo vlastníctve fyzickej osoby nemožno viazať na kúpu novej batérie alebo akumulátora, alebo iného tovaru a musí byť pre konečného používateľa bezplatný.
(3) Na vykonávanie spätného zberu použitých batérií a akumulátorov distribútorom batérií a akumulátorov a na prevádzkovanie zberného miesta použitých prenosných batérií a akumulátorov sa nevyžaduje súhlas podľa § 97 ani registrácia podľa § 98.
(4) Prevádzkovateľ zberného miesta použitých prenosných batérií a akumulátorov a osoba oprávnená na zber použitých batérií a akumulátorov je okrem povinností podľa § 14 a 16 povinná
a) viesť a uchovávať evidenciu o množstvách vyzbieraných použitých batérií a akumulátorov v kilogramoch v členení batérií a akumulátorov podľa § 42 ods. 3,
b) ohlasovať štvrťročne ustanovené údaje z evidencie podľa písmena a) do 20 dní po uplynutí kalendárneho štvrťroka výrobcovi batérií a akumulátorov, príslušnej organizácii zodpovednosti výrobcov alebo tretej osobe, s ktorými má uzavretú zmluvu, a koordinačnému centru.

§ 51
Spracovanie a recyklácia použitých batérií a akumulátorov
Spracovateľ použitých batérií a akumulátorov je okrem povinností podľa § 14 a 17 povinný
a) spracovávať a recyklovať použité batérie a akumulátory v súlade s udeleným súhlasom [§ 97 ods. 1 písm. c)] a udelenou autorizáciou [§ 89 ods. 1 písm. a) prvý bod] a dodržiavať požiadavky na spracovanie a recykláciu použitých batérií a akumulátorov,
b) zvoliť pri výstavbe nových zariadení na spracovanie a recykláciu použitých batérií akumulátorov alebo pri modernizácii existujúcich zariadení najlepšie dostupné techniky s prihliadnutím na primeranosť výdavkov na ich obstaranie a prevádzku,
c) uvádzať do prevádzky a prevádzkovať stroje a zariadenia na spracovanie a recykláciu použitých batérií a akumulátorov v súlade s platnou dokumentáciou, s podmienkami určenými v udelenom súhlase a v udelenej autorizácii,
d) vykonať opatrenia na nápravu uložené príslušným orgánom štátnej správy odpadového hospodárstva,
e) viesť prevádzkovú dokumentáciu o spracovaní a recyklácii použitých batérií a akumulátorov,
f) viesť evidenciu a na základe evidencie ohlasovať ustanovené údaje orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva a výrobcovi batérií a akumulátorov, ktorý plní vyhradené povinnosti individuálne, organizácii zodpovednosti výrobcov pre batérie a akumulátory a tretej osobe, s ktorými má uzavretú zmluvu,
g) uchovávať evidenciu podľa písmena f) vrátane ohlasovaných údajov,
h) plniť povinnosti pôvodcu odpadu vo vzťahu k ním produkovaným odpadom,
i) vypočítať a zabezpečiť minimálnu recyklačnú efektivitu,72)
j) oznamovať recyklačnú efektivitu ministerstvu.

Štvrtý oddiel
Obaly a odpady z obalov

§ 52
Základné ustanovenie
(1) Tento oddiel upravuje požiadavky na zloženie, vlastnosti a označovanie obalov a práva a povinnosti pri nakladaní s obalmi s cieľom
a) predchádzať vzniku a škodlivosti odpadov z obalov a znižovať ich množstvo a nebezpečnosť pre životné prostredie,
b) zamedziť prekážkam v obchodovaní, narušeniu a obmedzeniu hospodárskej súťaže.
(2) Ak v tomto oddiele nie je ustanovené inak, vzťahujú sa všeobecné ustanovenia tohto zákona na všetky druhy obalov a na nakladanie s odpadmi z obalov, ktoré sa uvádzajú na trh alebo do distribúcie v Slovenskej republike, bez ohľadu na miesto ich vzniku, na ich používanie a na použitý materiál.
(3) Obalom je výrobok, ktorý sa používa na balenie tovaru, jeho ochranu, manipuláciu s ním, dodávanie a prezentáciu, od surovín po výrobky, od výrobcu po používateľa alebo spotrebiteľa, ktorý spĺňa kritériá uvedené v prílohe č. 7; za obaly sa považujú aj nevratné časti obalov používané na tie isté účely.
(4) Spotrebiteľským obalom je obal určený na bezprostrednú ochranu tovaru alebo skupiny tovarov, ktorý v mieste nákupu tvorí tovarovú jednotku pre konečného používateľa alebo pre spotrebiteľa.
(5) Skupinovým obalom je obal určený na to, aby tvoril v mieste nákupu skupinu určitého počtu tovarových jednotiek bez ohľadu na to, či sa predáva konečnému používateľovi alebo spotrebiteľovi, alebo slúži ako prostriedok na dopĺňanie tovarov do ponuky počas predaja; môže sa z tovaru odstrániť bez porušenia jeho vlastností.
(6) Prepravným obalom je obal určený na uľahčenie manipulácie a prepravu určitého množstva tovarových jednotiek alebo skupinových balení s cieľom predchádzať fyzickému poškodeniu pri manipulácii a preprave; prepravným obalom nie je cestný kontajner, železničný kontajner, lodný kontajner ani letecký kontajner.
(7) Opakovane použiteľným obalom je obal navrhnutý, konštruovaný a umiestnený na trh Slovenskej republiky na vykonanie najmenej dvoch ciest alebo obehov počas svojej životnosti, ktorý sa opakovane plní alebo opakovane použije na ten istý účel, na ktorý bol určený; taký obal sa stane odpadom z obalov, ak sa už opakovane nepoužije, a to okamihom jeho vyradenia.
(8) Opakovaným použitím je činnosť s použitým opakovane použiteľným obalom, pri ktorej sa taký obal opakovane naplní alebo použije na ten istý účel, na ktorý bol pred prvým použitím určený, a to s využitím alebo bez využitia pomocných výrobkov prítomných na trhu, ktoré umožňujú opakované naplnenie alebo použitie obalu.
(9) Zálohovaným obalom je obal tovaru, pri ktorého predaji sa okrem ceny za tovar účtuje osobitná peňažná čiastka viazaná na obal tovaru (ďalej len „záloh“), ktorej účelom je zabezpečiť vrátenie použitého obalu. Zálohujú sa
a) opakovane použiteľné obaly na nápoje,
b) obaly na nápoje, ktoré nie sú opakovane použiteľné a ktoré sú z hľadiska ich množstva a vlastností alebo množstva a zloženia nebezpečné pre životné prostredie.
(10) Zálohovaním obalu je činnosť pri predaji tovaru v zálohovanom obale, ktorou je naúčtovanie zálohu osobe uhrádzajúcej cenu tovaru a činnosť pri vrátení zálohovaného obalu spočívajúca vo vydaní tohto zálohu osobe, ktorá zabezpečuje vrátenie použitého obalu; za vrátenie zálohu sa považuje aj jeho započítanie na účely vysporiadania inej peňažnej pohľadávky.
(11) Výrobcom obalov je fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba, ktorá
a) používa obaly na balenie tovaru alebo plní tovar do obalov a uvádza na trh tento tovar pod svojou obchodnou značkou,
b) je osobou, pre ktorú sa tovar balí alebo plní a pod ktorej obchodnou značkou sa tovar uvádza na trh,
c) uvádza na trh tovar v obaloch iným spôsobom, ako podľa písmen a) a b) alebo prepraví alebo si nechá prepraviť cez štátnu hranicu Slovenskej republiky tovar v obaloch a uvádza ho na trh alebo do distribúcie v Slovenskej republike,
d) ako distribútor uskutočňuje odplatné alebo bezodplatné odovzdanie obalu konečnému používateľovi na bezprostredné zabalenie tovaru,
e) ako distribútor používa obal na zabalenie distribuovaného tovaru alebo jeho časti alebo na naplnenie distribuovaným tovarom, alebo
f) uvádza na trh obaly s výnimkou osoby, ktorá dodáva nepoužité prázdne obaly osobám uvedeným v písmene a), b) c), d) alebo e) alebo osobe, ktorá balí alebo plní tovar pre osobu podľa písmena b).
(12) Uvedením obalov na trh v Slovenskej republike je okamih, keď obal alebo tovar v obale prvýkrát prechádza odplatne alebo bezodplatne z etapy výroby, cezhraničnej prepravy z iného členského štátu do Slovenskej republiky alebo dovozu z iného ako členského štátu do Slovenskej republiky do etapy distribúcie alebo použitia.
(13) Distribúciou obalov je odplatné alebo bezodplatné odovzdanie obalu alebo tovaru v obale inej osobe na účely dodania, predaja alebo použitia obalu alebo tovaru v obale v obchodnej sieti vrátane predaja konečnému používateľovi s výnimkou uvedenia na trh.
(14) Distribútorom obalov je ten, kto v rámci predmetu svojej činnosti uskutočňuje distribúciu obalov.
(15) Odpadom z obalov je obal alebo obalový materiál, ktorý sa stal odpadom, okrem odpadu z výroby obalov a odpadu z procesu balenia tovarov.
(16) Nakladaním s obalmi je výroba obalov, uvedenie obalov alebo tovarov v obaloch na trh, ich distribúcia, použitie obalov, odber opakovane použiteľných obalov, úprava obalov a opakované použitie obalov.
(17) Odberom použitých opakovane použiteľných obalov je ich odber od spotrebiteľov alebo konečných používateľov na území Slovenskej republiky na účely ich opakovaného použitia alebo vyradenia z procesu opakovaného používania.
(18) Recykláciou odpadov z obalov je každé opätovné spracovanie odpadových materiálov vo výrobnom procese na pôvodné určenie alebo na iné účely vrátane organickej recyklácie, ale okrem energetického zhodnocovania.
(19) Organickou recykláciou je aeróbne (kompostovanie) alebo anaeróbne (biometanizácia) nakladanie s biodegradovateľnou časťou odpadov z obalov za riadených podmienok s využitím mikroorganizmov, ktoré produkujú stabilizované organické zvyšky alebo metán; ukladanie na skládku sa nepovažuje za formu organickej recyklácie.
(20) Energetické zhodnocovanie je použitie spaľovateľných odpadov z obalov s cieľom získavať energiu prostredníctvom priameho spaľovania s iným odpadom alebo bez neho s využitím tepla.
(21) Materiálový tok odpadov z obalov je pohyb odpadu z obalov z miesta jeho pôvodu do prvého zariadenia na zhodnocovanie odpadov niektorou z činností R1 až R11 podľa prílohy č. 1 alebo do prvého iného zariadenia na území iného štátu, v ktorom je zabezpečené, že výsledok zhodnotenia odpadov bude rovnocenný s výsledkom zhodnotenia odpadov niektorou z činností R1 až R11 podľa prílohy č. 1.
(22) Miesto pôvodu odpadov z obalov je miesto jeho vzniku u pôvodného pôvodcu odpadu; ak ide o súčasť komunálnych odpadov, je takým miestom obec.
(23) Hospodárske subjekty vo vzťahu k obalom sú dodávatelia obalových materiálov, osoby, ktoré dovážajú alebo menia povahu a vlastnosti obalov, výrobcovia obalov, distribútori obalov, obchodníci s obalmi, používatelia obalov, orgány a verejnoprávne organizácie.
(24) Trhový podiel organizácie zodpovednosti výrobcov pre obaly pre príslušný kalendárny rok je percentuálny podiel množstva obalov a neobalových výrobkov uvedených na trh v Slovenskej republike v predchádzajúcom kalendárnom roku výrobcami obalov a výrobcami neobalových výrobkov, ktorí sú s organizáciou zodpovednosti výrobcov pre obaly v zmluvnom vzťahu v príslušnom kalendárnom roku, k celkovému množstvu obalov a neobalových výrobkov uvedených na trh v Slovenskej republike v predchádzajúcom kalendárnom roku výrobcami, ktorí si plnia vyhradené povinnosti kolektívne. Do množstva obalov podľa prvej vety sa započítava celkové množstvo spotrebiteľských obalov, skupinových obalov a prepravných obalov. Do celkového množstva obalov a neobalových výrobkov uvedených na trh v Slovenskej republike v predchádzajúcom kalendárnom roku výrobcami, ktorí si plnia vyhradené povinnosti kolektívne podľa prvej vety, sa nezapočítavajú množstvá od výrobcov obalov, ktorí začali plniť vyhradené povinnosti individuálne v príslušnom roku.
(25) Plast je polymér,72a) ktorý môže obsahovať prídavné látky alebo iné látky a ktorý je schopný fungovať ako hlavná štrukturálna zložka tašiek.
(26) Plastová taška je taška s uchami alebo bez nich, vyrobená z plastu, ktorá sa poskytuje spotrebiteľom na mieste predaja tovaru alebo výrobkov.
(27) Ľahká plastová taška je plastová taška s hrúbkou steny menšou ako 50 mikrometrov.
(28) Veľmi ľahká plastová taška je plastová taška s hrúbkou steny menšou ako 15 mikrometrov, ktorá sa vyžaduje ako primárny obal pre nebalené potraviny z hygienických dôvodov alebo pomáha predchádzať plytvaniu potravinami.
(29) Oxo-degradovateľný plast je plastový materiál, ktorý obsahuje prísady spôsobujúce prostredníctvom oxidácie fragmentáciu plastového materiálu na mikrofragmenty alebo jeho chemický rozklad.
(30) Jednorazový výrobok z plastu je výrobok, ktorý je vyrobený úplne alebo čiastočne z plastu a ktorý nie je navrhnutý, vyrobený alebo uvedený na trh s tým účelom, aby počas svojej životnosti absolvoval niekoľko cyklov alebo rotácií tým, že sa vráti výrobcovi na opätovné naplnenie alebo aby bol opätovne použitý na ten istý účel, na ktorý bol vyrobený.
(31) Oxo-degradovateľná plastová taška je plastová taška vyrobená z plastových materiálov obsahujúcich prídavné látky, ktoré urýchľujú rozpad plastového materiálu na mikročastice.
(32) Kompozitný obal je obal zložený z dvoch vrstiev alebo z viacerých vrstiev z rôznych materiálov, ktoré sa nedajú ručne od seba oddeliť a sú súčasťou ucelenej jednotky pozostávajúcej z vnútorného obalu a vonkajšieho krytu, a ktorý sa ako taký napĺňa, uskladňuje, prepravuje a vyprázdňuje.
(33) Dobrovoľná dohoda je formálna dohoda medzi orgánmi štátnej správy odpadového hospodárstva a subjektmi odpadového hospodárstva, ktorá je otvorená pre všetkých partnerov, ktorí sú ochotní plniť podmienky dohody s cieľom znižovania negatívnych vplyvov odpadov z obalov na životné prostredie.
(34) Ministerstvo zverejní na svojom webovom sídle celkové množstvo obalov uvedených na trh Slovenskej republiky v predchádzajúcom kalendárnom roku, a to najneskôr do 20. marca, ako aj celkové množstvo vyzbieraných odpadov z obalov z komunálnych odpadov za predchádzajúci kalendárny rok, a to najneskôr do 15. júla.
(35) Ministerstvo vypočíta a zverejní každoročne na svojom webovom sídle ciele zberu pre organizáciu zodpovednosti výrobcov pre obaly do 30. apríla, ministerstvo zverejní každoročne na svojom webovom sídle potenciál vzniku odpadu z obalov a neobalových výrobkov v komunálnom odpade do 30. apríla. Ministerstvo v prípade zmeny podľa § 28 ods. 4 písm. ae) aktualizuje a zverejní ciele zberu pre organizáciu zodpovednosti výrobcov pre obaly do 30 dní po uplynutí kalendárneho štvrťroka.

§ 53
Požiadavky na zloženie a vlastnosti obalov
(1) Obaly musia byť navrhnuté, vyrábané a uvádzané na trh alebo do distribúcie tak, aby spĺňali základné požiadavky na ich zloženie a vlastnosti a aby umožňovali ich opakované použitie alebo zhodnocovanie vrátane energetického využitia, recyklácie a organickej recyklácie a spĺňali požiadavky ustanovené harmonizovanými normami.73)
(2) Zámerným zavedením olova, kadmia, ortuti a zlúčenín šesťmocného chrómu (ďalej len „ťažké kovy“) je ich použitie pri výrobe z dôvodu potreby ich prítomnosti v obale na zabezpečenie požadovanej vlastnosti, vzhľadu alebo kvality obalu; za zámerné zavedenie ťažkých kovov sa nepovažuje využívanie recyklovaných materiálov s obsahom ťažkých kovov ako suroviny na výrobu obalových materiálov.
(3) Zakazuje sa vyrábať a uvádzať na trh obaly, v ktorých obsah ťažkých kovov presahuje sumárne 100 mg/kg hmotnosti (ďalej len „limitná hodnota“).
(4) Zákaz podľa odseku 3 sa nevzťahuje na
a) obaly vyrábané výlučne z oloveného krištáľového skla,
b) plastové debny a plastové palety, ak
1. počas výrobného procesu nedochádza k zámernému zavedeniu ťažkých kovov,
2. boli vyrobené v kontrolovanom recyklačnom procese, v ktorom recyklovaný materiál pochádza len z takých plastových debien alebo plastových paliet a v ktorom použitie iných materiálov tvorí najviac 20 % z celkovej hmotnosti alebo
3. je limitná hodnota ťažkých kovov prekročená výlučne pridávaním recyklovaných materiálov s obsahom ťažkých kovov,
c) obaly zo skla, ak
1. počas výrobného procesu nedochádza k zámernému zavedeniu ťažkých kovov,
2. je limitná hodnota ťažkých kovov prekročená výlučne pridávaním recyklovaných materiálov s obsahom ťažkých kovov alebo
3. ten, kto obaly vyrába, vykonáva pravidelné mesačné kontroly výrobnej činnosti na sklárskej peci zamerané na zistenie koncentrácie ťažkých kovov; výsledky meraní a použité metódy merania musia byť orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva na požiadanie kedykoľvek k dispozícii.
(5) Plastové debny a plastové palety s obsahom ťažkých kovov vyšším ako je limitná hodnota musia byť viditeľne a trvalo označené v súlade s osobitným predpisom.74)
(6) Plastové debny a plastové palety s obsahom ťažkých kovov podľa odseku 4 písm. b), ktoré sa stanú odpadom, musia byť recyklované v recyklačnom procese, v ktorom sa recyklovaný materiál vyrába len z plastových debien alebo plastových paliet a v ktorom použitie iných materiálov tvorí najviac 20 % z celkovej hmotnosti.
(7) Ten, kto obaly uvedené v odseku 4 písm. b) vyrába alebo jeho splnomocnený zástupca je povinný uchovávať technickú dokumentáciu56) potrebnú na preukázanie splnenia požiadaviek na uvedenie obalov na trh po dobu najmenej štyroch rokov.
(8) Osoba vyrábajúca obaly zo skla, alebo ak taká osoba nie je v Slovenskej republike, tak výrobca tovarov plnených do obalov zo skla je povinný podávať ohlásenie o množstvách ťažkých kovov v obaloch zo skla orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva, ak priemerné úrovne koncentrácie ťažkých kovov počas 12 po sebe nasledujúcich kontrol vykonaných podľa odseku 4 písm. c) tretieho bodu prekročia limit 200 mg/kg hmotnosti. V ohlásení o množstvách ťažkých kovov v obaloch zo skla sa uvedú namerané hodnoty súčtu obsahu ťažkých kovov, použité metódy merania, predpokladané zdroje prítomnosti hladiny súčtu obsahu ťažkých kovov a podrobný opis prijatých opatrení na zníženie úrovne obsahu ťažkých kovov.
(9) Osobitné požiadavky na vlastnosti obalov a obalových materiálov a požiadavky na podmienky ich používania ustanovujú osobitné predpisy.75)

§ 54
Povinnosti výrobcu obalov
(1) Výrobca obalov je v súlade s povinnosťami uvedenými v § 27 ods. 4 povinný zabezpečiť
a) označenie obalu údajom o materiálovom zložení obalu v súlade s osobitným predpisom,74) ak sa rozhodne obal označiť; obal môže označiť aj údajom o spôsobe nakladania s ním [§ 105 ods. 3 písm. m)],
b) označenie obalu ako zálohovaný obal, ak uvádza na trh tovary v zálohovaných obaloch na nápoje okrem zálohovaných obalov, ktorých výška zálohu je 0 eur,
c) aby označenie podľa písmen a) a b) bolo viditeľné a ľahko čitateľné, pričom musí byť primerane trvalé a stále aj po otvorení obalu,
d) zber, prepravu, zhodnocovanie a recykláciu odpadov pochádzajúcich z obalov, ktoré uviedol na trh alebo distribuoval, a to v plnom rozsahu, najmenej vo výške miery zhodnocovania a recyklácie ustanovených v prílohe č. 3,
e) zber, prepravu, zhodnocovanie a recykláciu odpadov z obalov, ktoré sú súčasťou oddelene zbieraných zložiek komunálnych odpadov, v plnom rozsahu, najmenej vo výške cieľov zberu ustanovených v prílohe č. 3a,
f) informovanie spotrebiteľov o spôsobe zabezpečenia zberu odpadov z obalov.
(2) Ak výrobca obalov nepreukáže, že ním uvedené obaly na trh alebo do distribúcie nebudú po ich spotrebe tvoriť súčasť komunálnych odpadov, považuje sa odpad z týchto obalov za súčasť komunálnych odpadov.
(3) Výrobca obalov môže plniť vyhradené povinnosti individuálne, len ak odpad z obalov ním uvedených na trh alebo do distribúcie nebude súčasťou komunálneho odpadu.
(4) Opakovane použiteľné obaly sa na účel plnenia povinností podľa odseku 1 písm. d) započítavajú do množstva obalov, ktoré výrobca obalov uviedol na trh alebo distribuoval, len raz, a to v čase ich prvého použitia; uvedené sa nevzťahuje na drevené palety, ktoré sa započítavajú do množstva obalov, až keď sa stanú odpadom.
(5) Výrobca obalov, ktorý poskytuje plastové tašky k nákupu tovaru alebo výrobkov, je povinný poskytovať
a) ich za úhradu zodpovedajúcu minimálne náhrade nákladov, ktoré zodpovedajú nákladom na ich získanie; táto povinnosť sa nevzťahuje na poskytovanie veľmi ľahkých plastových tašiek,
b) aj iné druhy tašiek.
(6) Na výrobcu obalov, ktorý uvedie na trh v Slovenskej republike v súhrnnom množstve menej ako 100 kg obalov za kalendárny rok, sa nevzťahujú povinnosti podľa § 27 ods. 4 písm. b), d) až g), i) až l) a odseku 6.


§ 55
Povinnosti výrobcu obalov pri zálohovaní obalov
(1) Ak výrobca obalov uvádza na trh tovary v zálohovaných obaloch, je povinný zálohovať obaly a dodržiavať ustanovenú výšku zálohu [§ 105 ods. 3 písm. m)].
(2) Ak výrobca obalov uvádza na trh tovary v zálohovaných opakovane použiteľných obaloch, je povinný odoberať zálohované opakovane použiteľné obaly rovnakého druhu a rovnakého typu, ktoré uviedol na trh, bez obmedzenia množstva a bez viazania tohto odberu na nákup tovaru a vrátiť záloh v plnej výške; to platí aj vtedy, ak prestane používať doteraz zálohovaný obal, a to po dobu najmenej šiestich mesiacov odo dňa zverejnenia oznamu podľa odseku 5.
(3) Ak výrobca obalov uvádza na trh tovary v zálohovaných opakovane použiteľných obaloch predajom spotrebiteľovi v prevádzkarni, je povinný zabezpečiť odber obalov podľa odseku 2 v tejto prevádzkarni po celý čas prevádzky a vhodným spôsobom informovať spotrebiteľa o výške zálohu pre jednotlivé druhy zálohovaných opakovane použiteľných obalov a o zmenách druhov zálohovaných opakovane použiteľných obalov. Vrátenie zálohu spotrebiteľovi sa pri vrátení zálohovaného obalu zaručuje a spotrebiteľ nie je pri vrátení zálohovaného obalu na nápoje povinný preukázať úhradu zálohu.
(4) Ak výrobca obalov, ktorý uvádza na trh tovary v zálohovaných opakovane použiteľných obaloch inak ako predajom spotrebiteľovi, pripravuje zmenu druhu obalov tých tovarov, je povinný informovať distribútorov obalov, ktorí distribuujú tovary v takých obaloch, o pripravovanej zmene druhu obalu najmenej tri mesiace pred vykonaním takej zmeny.
(5) Ak výrobca obalov, ktorý uvádza na trh tovary v zálohovaných obaloch, prestane používať doteraz zálohovaný obal, je povinný túto skutočnosť bezodkladne zverejniť vhodným spôsobom, najmä v médiách a oznamom priamo v predajni.
(6) Výrobca obalov, ktorý uvádza na trh tovary v zálohovaných opakovane použiteľných obaloch, je povinný zabezpečiť opakované použitie odobratých obalov, ak sú spôsobilé na ďalšie opakované použitie.

§ 56
Povinnosti distribútora obalov
(1) Distribútor obalov, ktorý distribuuje tovary v zálohovaných obaloch, je povinný zálohovať obaly a dodržiavať ustanovenú výšku zálohu [§ 105 ods. 3 písm. m)].
(2) Distribútor obalov, ktorý distribuuje tovary v zálohovaných opakovane použiteľných obaloch, je povinný odoberať zálohované opakovane použiteľné obaly rovnakého druhu a rovnakého typu, ktoré distribuuje, bez obmedzenia množstva a bez viazania tohto odberu na nákup tovaru a vrátiť záloh v plnej výške; to platí aj vtedy, ak prestane používať doteraz zálohovaný obal, a to po dobu najmenej šiestich mesiacov odo dňa zverejnenia oznamu podľa odseku 5. Pri plnení povinnosti podľa prvej vety je distribútor obalov povinný postupovať tak, aby zabezpečil dostatočné množstvo miest odberu a ich dostupnosť, ktoré musí zodpovedať množstvu miest predaja tovarov v obaloch.
(3) Distribútor obalov, ktorý distribuuje tovary v zálohovaných opakovane použiteľných obaloch predajom spotrebiteľovi v prevádzkarni, je povinný zabezpečiť odber obalov podľa odseku 2 v tejto prevádzkarni po celý čas prevádzky a vhodným spôsobom informovať spotrebiteľa o výške zálohu pre jednotlivé druhy zálohovaných opakovane použiteľných obalov a o zmenách druhov zálohovaných opakovane použiteľných obalov. Vrátenie zálohu spotrebiteľovi sa pri vrátení zálohovaného obalu zaručuje a spotrebiteľ nie je pri vrátení zálohovaného obalu na nápoje povinný preukázať úhradu zálohu.
(4) Distribútor obalov, ktorý distribuuje tovary v zálohovaných opakovane použiteľných obaloch inak ako predajom spotrebiteľovi, je povinný informovať iných distribútorov obalov, ktorí distribuujú tovary v takých obaloch, o pripravovanej zmene druhu zálohovaného opakovane použiteľného obalu najmenej tri mesiace pred vykonaním takej zmeny.
(5) Distribútor obalov, ktorý distribuuje tovary v zálohovaných obaloch na nápoje, prestane používať doteraz zálohovaný obal, je povinný túto skutočnosť bezodkladne zverejniť vhodným spôsobom, najmä v médiách a oznamom priamo v predajni. Oznam musí byť zverejnený počas celej doby odberu týchto obalov.
(6) Distribútor obalov, ktorý distribuuje tovary v zálohovaných opakovane použiteľných obaloch, je povinný zabezpečiť odovzdanie odobratých opakovane použiteľných obalov tomu výrobcovi obalov alebo distribútorovi obalov, ktorý mu účtoval záloh.
(7) Distribútor obalov, ktorý distribuuje nápoje v iných ako opakovane použiteľných obaloch predajom spotrebiteľovi, je povinný v mieste ich predaja distribuovať nápoje rovnakého druhu aj v opakovane použiteľných obaloch, ak sa také nápoje v nich na trh v Slovenskej republike uvádzajú. Táto povinnosť sa nevzťahuje na distribútora obalov, ktorý distribuuje tieto nápoje na predajnej ploche menšej ako 200 m2.
(8) Na distribútora obalov, ktorý poskytuje priamo konečnému používateľovi obaly pochádzajúce od výrobcu obalov, ktorý nie je zapísaný v Registri výrobcov vyhradeného výrobku, prechádzajú vo vzťahu k týmto obalom a odpadu z nich povinnosti výrobcu obalov podľa tohto zákona.
(9) Na účely plnenia povinností podľa odseku 8 je výrobca obalov povinný na základe písomného vyžiadania poskytnúť distribútorovi obalov, ktorý za neho zabezpečuje plnenie povinností podľa odseku 8, údaje podľa § 27 ods. 4 písm. h).
(10) Distribútor obalov, ktorý zabezpečil vývoz opakovane použiteľného obalu mimo územia Slovenskej republiky alebo jeho vyradenie z opakovaného používania, je povinný o tom bezodkladne informovať výrobcu obalov, ktorý tento obal uviedol na trh alebo do distribúcie, za predpokladu, že identifikačné údaje o výrobcovi obalov je možné zistiť z tohto obalu.

§ 57
Zber a zhodnocovanie odpadov z obalov
(1) Miesto pôvodu odpadov z obalov a ich množstvo vykazuje na účely preukázania zberu a na účely preukázania materiálového toku priamo pôvodný pôvodca odpadov, obec, ak ide o komunálny odpad, alebo osoba uvedená v § 16 ods. 4, ak ide o vykúpený komunálny odpad; jedno množstvo odpadu z obalov možno vykázať len v jednom materiálovom toku.
(2) Na účely plnenia povinnosti podľa § 54 ods. 1 písm. d) sa zber, zhodnocovanie a recyklácia preukazuje dokladmi o materiálovom toku odpadov z obalov; množstvo zozbieraných odpadov z obalov možno zahrnúť do materiálového toku odpadu z obalov len v roku ich zhodnotenia alebo recyklácie. Na účely plnenia povinnosti podľa § 54 ods. 1 písm. e) slúžia výlučne množstvá vykázané obcou ako množstvá v nej vyzbierané a množstvá komunálneho odpadu, o ktorých bolo doručené oznámenie podľa § 16 ods. 4; množstvo zozbieraných odpadov z obalov možno zahrnúť do cieľov zberu ustanovených v prílohe č. 3a pre odpady z obalov len v roku ich zozbierania.
(3) Množstvo odpadov z obalov prevzatých do zariadenia na zhodnocovanie odpadov sa považuje za množstvo zhodnotených odpadov z obalov na účely plnenia povinností podľa odseku 2, pokiaľ prevádzkové a technické opatrenia v tomto zariadení zabezpečujú, že sa vytriedené množstvo odpadov z obalov dostane do procesu zhodnotenia alebo recyklácie bez väčších strát.
(4) S opakovane použiteľným obalom, ktorý nie je spôsobilý na opakované použitie, sa nakladá ako s odpadom.
(5) Pri ustanovení miery zhodnocovania a miery recyklácie podľa prílohy č. 3 sa zohľadní podpora energetického zhodnocovania, ak sa z environmentálnych dôvodov a ekonomických dôvodov uprednostní pred recykláciou.

§ 59
Povinnosti a práva organizácie zodpovednosti výrobcov pre obaly
(1) Organizácia zodpovednosti výrobcov pre obaly, zabezpečujúca systém združeného nakladania s odpadmi z obalov je okrem povinností podľa § 28 ods. 4 povinná
a) zahrnúť do tohto systému aj nakladanie s odpadmi z neobalových výrobkov podľa siedmeho oddielu tejto časti zákona,
b) zahrnúť do tohto systému aj nakladanie s odpadmi z obalov a odpadmi z neobalových výrobkov, ktoré sú súčasťou oddelene zbieraných zložiek komunálneho odpadu, vrátane ich zberu,
c) zabezpečiť činnosti podľa § 27 ods. 4 písm. f) a k) prostredníctvom toho, kto vykonáva v obci triedený zber,
d) vypočítať si trhový podiel organizácie zodpovednosti výrobcov pre obaly,
e) zabezpečiť povinnosť podľa § 27 ods. 4 písm. l) k 30. júnu kalendárneho roka.
(2) Organizácia zodpovednosti výrobcov pre obaly, prevádzkujúca systém združeného nakladania s odpadmi z obalov a s odpadmi z neobalových výrobkov, oddelene vyzbieraných z komunálnych odpadov, môže takú činnosť zabezpečovať v obci len na základe zmluvy s obcou.
(3) Zmluva podľa odseku 2 musí okrem všeobecných náležitostí zmluvy obsahovať najmä
a) popis systému triedeného zberu vrátane požiadaviek na výkon činností triedeného zberu,
b) spôsob zisťovania podielu odpadov z obalov a odpadu z neobalových výrobkov v oddelene vyzbieraných zložkách komunálnych odpadov; uvedené zisťovanie sa uskutočňuje na náklady tejto organizácie zodpovednosti výrobcov,
c) spôsob a formu preukazovania materiálového toku odpadov z obalov a odpadov z neobalových výrobkov,
d) podmienky uskutočňovania informačných aktivít na území obce,
e) výšku nákladov na triedený zber v obci,
f) spôsob zisťovania a verifikácie skutočného zloženia oddelene zbieranej zložky komunálneho odpadu v zbernej nádobe pre ňu určenej podľa odseku 9.
(4) Zmluva medzi organizáciou zodpovednosti výrobcov pre obaly a tým, kto vykonáva triedený zber odpadov z obalov a odpadov z neobalových výrobkov v obci, sa uzatvára v rozsahu výšky nákladov dohodnutých v zmluve podľa odseku 2, pri dodržaní bežných obchodných zvyklostí, a obsahuje najmä
a) dohodu o špecifikácii nákladov na triedený zber, ich výške, podmienkach úhrad a spôsob fakturácie,
b) spôsob verifikovania množstva oddelene vyzbieraných zložiek komunálneho odpadu a vykonaných činností v rámci triedeného zberu,
c) spôsob a formu preukazovania materiálového toku odpadov z obalov a odpadov z neobalových výrobkov.
(5) Organizácia zodpovednosti výrobcov pre obaly je oprávnená vykonávať v obci s ktorou má uzatvorenú zmluvu podľa odseku 2, overenie funkčnosti a nákladovosti triedeného zberu obce (ďalej len „overenie funkčnosti triedeného zberu“) u toho, kto vykonáva v tejto obci zber podľa odseku 1 písm. b), s cieľom zistenia primeranosti vynakladaných nákladov na triedený zber, prepravu, zhodnocovanie a recykláciu odpadov z obalov a odpadov z neobalových výrobkov nachádzajúcich sa v oddelene zbieraných zložkách komunálnych odpadov.; overenie funkčnosti triedeného zberu sa vykonáva v súčinnosti s touto obcou.
(6) Ten, kto vykonáva v obci podľa odseku 5 zber odpadov z obalov a odpadov z neobalových výrobkov patriacich medzi oddelene vyzbierané zložky komunálneho odpadu, je povinný pri overovaní funkčnosti triedeného zberu umožniť jeho výkon a poskytnúť súčinnosť organizácii zodpovednosti výrobcov pre obaly, ktorá vykonáva overenie funkčnosti triedeného zberu.
(7) Organizácia zodpovednosti výrobcov pre obaly je oprávnená na základe vykonaného overenia funkčnosti triedeného zberu podľa odseku 5 navrhovať obci a tomu, kto vykonáva na jej území triedený zber, zmeny systému triedeného zberu podľa odseku 1 písm. b) za účelom zlepšenia jeho funkčnosti.
(8) Ak obec alebo ten, kto vykonáva v obci triedený zber komunálneho odpadu, neuskutoční zmeny v systéme triedeného zberu navrhnuté podľa odseku 7, je organizácia zodpovednosti výrobcov pre obaly oprávnená uhrádzať tomu, kto v tejto obci vykonáva triedený zber, iba náklady zodpovedajúce výške obvyklých nákladov v príslušnom regióne; náklady presahujúce výšku obvyklých nákladov v príslušnom regióne je povinná tejto osobe uhradiť obec.
(9) Organizácia zodpovednosti výrobcov pre obaly je oprávnená vykonávať priebežnú kontrolu skutočného zloženia oddelene zbieranej zložky komunálneho odpadu v zbernej nádobe pre ňu určenej; ak zistí, že jej obsah zahŕňa inú zložku komunálneho odpadu, než pre akú je zberná nádoba určená, v rozsahu nad prípustnú mieru znečistenia ustanovenú v prílohe č. 8a, za nakladanie s takto vyzbieranou zložkou komunálneho odpadu v uvedenej zbernej nádobe zodpovedá obec.
(10) Návrhy na zlepšenie funkčnosti triedeného zberu v obci podľa odseku 7 nemôžu byť v rozpore s ustanovenými požiadavkami na triedený zber komunálneho odpadu.
(11) Organizácia zodpovednosti výrobcov je oprávnená písomne vypovedať zmluvu s obcou okrem výpovedných dôvodov uvedených v zmluve podľa § 59 ods. 2 aj
a) na základe výzvy ministerstva podľa § 28 ods. 5 písm. f), alebo
b) v dôsledku zrušenia autorizácie podľa § 94 ods. 2.

Piaty oddiel
Vozidlá a staré vozidlá

§ 60
Základné ustanovenia
(1) Tento oddiel sa vzťahuje na vozidlá a na staré vozidlá vrátane ich častí a materiálov bez ohľadu na to, aká údržba a aké opravy sa vykonávali na vozidle počas jeho používania, ako aj bez ohľadu na to, či je vybavené časťami, ktoré dodal výrobca vozidla, alebo inými časťami, ktorých použitie ako náhradných súčiastok je v súlade s osobitnými predpismi76) na údržbu alebo opravu motorových vozidiel.
(2) Ak v tomto oddiele zákona nie je uvedené inak, vzťahujú sa na spracovanie starých vozidiel, na nakladanie s nimi a na nakladanie s odpadmi zo spracovania starých vozidiel všeobecné ustanovenia tohto zákona.
(3) Na trojkolesové motorové vozidlá sa nevzťahujú ustanovenia § 61, § 64 ods. 2 písm. a) a § 65 ods. 1 písm. l) a n).
(4) Na vozidlá na špeciálne účely77) sa nevzťahuje § 65 ods. 1 písm. h) a m).
(5) Vozidlo na účely tohto zákona je vozidlo kategórie M1 alebo N1,78) ako aj trojkolesové motorové vozidlo okrem motorových trojkoliek.79)
(6) Staré vozidlo je vozidlo, ktoré sa stalo odpadom.
(7) Kompletné staré vozidlo na účely tohto zákona je staré vozidlo, ktorého hmotnosť je najmenej 90 % z hmotnosti vozidla pri jeho uvedení na trh a ktoré obsahuje motor, prevodovku, nápravu, karosériu, batériu alebo akumulátor a katalyzátor, ak boli súčasťou vozidla pri jeho uvedení na trh Slovenskej republiky.
(8) Držiteľ starého vozidla je osoba, u ktorej sa staré vozidlo nachádza.
(9) Výrobca vozidiel je výrobca80) alebo zástupca výrobcu.81)
(10) Uvedenie vozidla na trh Slovenskej republiky na účely tohto zákona je okamih, keď prvýkrát odplatne alebo bezodplatne prejde vozidlo z etapy výroby, cezhraničnej prepravy z iného členského štátu do Slovenskej republiky alebo dovozu do etapy distribúcie alebo používania.
(11) Prevencia sú opatrenia smerujúce k zníženiu množstva a škodlivosti starých vozidiel, ich materiálov a látok pre životné prostredie.
(12) Zber starých vozidiel je ich zhromažďovanie pred odovzdaním spracovateľovi starých vozidiel.
(13) Spracovateľ starých vozidiel je podnikateľ, ktorému bola udelená autorizácia na spracovanie starých vozidiel.
(14) Spracovanie starých vozidiel je činnosť nasledujúca po tom, ako bolo staré vozidlo odovzdané spracovateľovi starých vozidiel na odstránenie znečistenia, rozobratie, rozdelenie, zošrotovanie, zhodnotenie alebo na prípravu na zneškodnenie odpadov zo šrotovacieho zariadenia vrátane iných činností vykonávaných na účely zhodnotenia alebo zneškodnenia starých vozidiel alebo ich častí.
(15) Recyklácia starých vozidiel je opätovné spracovanie odpadových materiálov zo spracovania starých vozidiel alebo ich častí vo výrobnom procese na pôvodný účel alebo na iné účely okrem energetického zhodnocovania.
(16) Opätovné použitie častí a súčiastok starých vozidiel je akýkoľvek úkon, následkom ktorého sa časti a súčiastky starých vozidiel použijú na rovnaký účel, na aký boli vyrobené.
(17) Separačné zariadenie je zariadenie, ktoré sa používa na delenie na časti alebo rozdelenie starých vozidiel vrátane zariadenia používaného na účely priameho získavania opätovne využiteľného kovového odpadu.
(18) Hospodárski operátori sú výrobcovia vozidiel, distribútori, osoby oprávnené vykonávať zber starých vozidiel, poisťovne, ktoré poisťujú motorové vozidlá, osoby oprávnené na zhodnocovanie, recyklovanie starých vozidiel a iné osoby oprávnené na spracovanie starých vozidiel vrátane ich súčiastok a materiálov.
(19) Informácie o rozobratí sú všetky informácie potrebné na správne a environmentálne vhodné spracovanie starých vozidiel.
(20) Určené parkovisko je parkovacia plocha prevádzkovaná osobou, ktorá je oprávnená na zber starých vozidiel, alebo spracovateľom starých vozidiel, pričom parkovacia plocha bola určená za určené parkovisko príslušným orgánom štátnej správy odpadového hospodárstva na základe ich žiadosti.
(21) Mobilný zber starých vozidiel je zber starých vozidiel bez zariadenia na zber starých vozidiel z miest ich vzniku a ich odovzdanie spracovateľovi starých vozidiel.

§ 61
Povinnosti výrobcu vozidiel
(1) Výrobca vozidiel je v súlade s povinnosťami podľa § 27 ods. 4 povinný
a) používať kódovanie na uľahčenie identifikácie častí vozidiel, materiálov v nich používaných a vybavenia v nich používaného, ktoré sú vhodné na opätovné použitie alebo zhodnocovanie,
b) nepoužívať pri výrobe vozidiel materiály a súčiastky a neuvádzať na trh vozidlá pozostávajúce z materiálov a súčiastok, ktoré obsahujú ťažké kovy, okrem ustanovených prípadov [§ 105 ods. 3 písm. n)],
c) nepoužívať pri výrobe vozidiel také materiály, časti a konštrukčné prvky, ktorých použitie je dôsledkom nesplnenia povinnosti podľa osobitného predpisu,82)
d) zabezpečiť zber starých vozidiel od konečných používateľov na celom území Slovenskej republiky najmenej v rozsahu jedného zariadenia na zber starých vozidiel v každom okrese alebo prostredníctvom mobilného zberu starých vozidiel; táto povinnosť sa považuje za splnenú, ak výrobca vozidiel zabezpečí zber starých vozidiel pre všetky staré vozidlá svojej značky,
e) zabezpečiť, aby osoba prevádzkujúca zariadenie na zber starých vozidiel,
1. neodmietla prevziať staré vozidlo od jeho držiteľa,
2. prevzala staré vozidlo bez požadovania poplatku, ak je staré vozidlo kompletné,
f) zabezpečiť odovzdanie vyzbieraných starých vozidiel podľa písmena d) spracovateľovi starých vozidiel, ktorý spĺňa podmienky tohto zákona,
g) publikovať informácie o
1. návrhu vozidiel a ich častí z hľadiska možnosti zhodnocovania starých vozidiel a ich častí vrátane spôsobov recyklácie,
2. rozvoji a optimalizácii možností a spôsobov opätovného použitia starých vozidiel, ich častí a konštrukčných prvkov, ako aj ich zhodnocovania vrátane recyklácie, pokroku, ktorý sa dosiahol v súvislosti s nárastom objemu zhodnocovania a recyklovania častí a konštrukčných prvkov starých vozidiel, s cieľom znižovania množstva odpadu zo spracovania starých vozidiel určeného na zneškodnenie,
3. environmentálne vhodnom spracovaní starých vozidiel, najmä o ich rozoberaní a odstránení všetkých kvapalín a nebezpečných častí,
h) sprístupňovať informácie uvedené v písmene g) potenciálnym kupujúcim vozidla spravidla v propagačnej literatúre,
i) poskytovať spracovateľovi starých vozidiel informácie o environmentálne vhodnom spracovaní starých vozidiel na technickom nosiči údajov alebo prostriedkami elektronickej komunikácie, a to do šiestich mesiacov po uvedení na trh ním vyrábaného alebo dovážaného nového typu vozidla,
j) informovať konečných používateľov vozidiel o potrebe ich odovzdania na spracovanie a dostupnosti miest ich zberu.
(2) Potvrdenie o prevzatí zodpovednosti za nakladanie s odpadom pochádzajúcim z vozidla, ktoré je jednotlivo dovezeným vozidlom83) alebo dodatočne schvaľovaným jednotlivým vozidlom83a) so značkou, ktorá sa zapisuje do osvedčenia o evidencii, ktorej majiteľ nie je výrobcom vozidla so sídlom alebo trvalým pobytom na území Slovenskej republiky, alebo jednotlivo vyrobeným vozidlom84) je na požiadanie osoby uvedenej v § 62 ods. 3 povinné vystaviť koordinačné centrum pre prúd starých vozidiel. Ak koordinačné centrum pre prúd starých vozidiel nie je zriadené, uvedené potvrdenie pre také vozidlo vystaví ktorýkoľvek výrobca vozidiel.
(3) Potvrdenie o prevzatí zodpovednosti za nakladanie s odpadom pochádzajúcim z vozidla, ktoré je jednotlivo dovezeným vozidlom83) alebo dodatočne schvaľovaným jednotlivým vozidlo83a) s výrobnou značkou, ktorá sa zapisuje do osvedčenia o evidencii, ktorej majiteľ je výrobcom vozidla so sídlom alebo trvalým pobytom na území Slovenskej republiky, je na požiadanie osoby uvedenej v § 62 ods. 3 povinný vystaviť tento výrobca vozidla.
(4) Vystavenie a vydanie osvedčenia o evidencii časť II k vozidlu výrobcom vozidla podľa osobitného predpisu85) alebo prihlásenie vozidla do evidencie prostredníctvom elektronickej služby zavedenej na tento účel podľa osobitného predpisu86) sa považuje za úkon, ktorým výrobca vozidla potvrdzuje svoju zodpovednosť za plnenie povinností uvedených v odseku 1 vo vzťahu k tomuto vozidlu.
(5) Potvrdenie vystavené podľa odsekov 2 a 3 zakladá zodpovednosť toho, kto ho vystavil, za splnenie povinností uvedených v odseku 1 písm. d) až f) vo vzťahu k tomuto vozidlu.
(6) Vystavenie potvrdenia podľa odsekov 2 a 3 môže byť za odplatu alebo bezodplatné. Ak je vystavenie tohto potvrdenia odplatné, výška odplaty nesmie presiahnuť výšku skutočných nákladov na zabezpečenie spracovania starého vozidla po odpočítaní možných výnosov zo spracovania starého vozidla, najviac však výšku, ktorú uhrádza tento výrobca vozidla organizácii zodpovednosti výrobcov pre vozidlá na zabezpečenie jeho spracovania.
(7) Ustanoveniami odseku 1 písm. h) až j) nie je dotknutá ochrana údajov podľa osobitných predpisov.20)
(8) Povinnosti výrobcu vozidla uvedené v odseku 1 písm. d) až f) sa uplatňujú aj na tie vozidlá, ktoré boli uvedené na trh pred účinnosťou tohto zákona.

§ 62
Povinnosti a práva ďalších subjektov
(1) Povinnosti výrobcu vozidiel uvedené v § 61 ods. 1 písm. g) sa primerane vzťahujú aj na výrobcu častí vozidiel, výrobcu materiálov v nich používaných a výrobcu vybavenia v nich používaného.
(2) Výrobca častí vozidiel, ktoré sú použité vo vozidlách, je povinný bezodkladne na žiadosť spracovateľa starých vozidiel poskytnúť mu na technickom nosiči alebo prostriedkami elektronickej komunikácie informácie týkajúce sa rozoberania, zneškodňovania a testovania súčiastok, ktoré sa môžu opätovne použiť.
(3) Osoba, ktorá žiada o schválenie jednotlivo vyrobeného vozidla,87) osoba, ktorá žiada o jednotlivé uznanie alebo schválenie jednotlivo dovezeného vozidla,88) a osoba, ktorá žiada o dodatočné schválenie vozidla,88a) je povinná zabezpečiť vystavenie potvrdenia podľa § 61 ods. 2 a 3 pre toto vozidlo.
(4) Osoby uvedené v odsekoch 1 a 2 a prevádzkovateľ zariadenia na zhodnocovanie odpadov alebo zariadenia na zneškodňovanie odpadov pochádzajúcich zo spracovania starých vozidiel sú povinné na požiadanie poskytnúť potrebnú súčinnosť výrobcovi vozidiel pri plnení jeho povinností podľa § 61 ods. 1 písm. g) druhý bod.
(5) Ustanoveniami odsekov 1, 2 a 4 nie je dotknutá ochrana údajov podľa osobitných predpisov.20)
(6) Zakazuje sa rozoberanie starých vozidiel; uvedený zákaz sa nevzťahuje na spracovateľa starých vozidiel.

§ 63
Povinnosti držiteľa starého vozidla
(1) Držiteľ starého vozidla je povinný bezodkladne zabezpečiť odovzdanie starého vozidla osobe vykonávajúcej zber starých vozidiel alebo spracovateľovi starých vozidiel.
(2) Vyradenie starého vozidla z evidencie vozidiel sa uskutočňuje postupom podľa osobitného predpisu.89)

§ 64
Zber starých vozidiel
(1) Zber starých vozidiel môže vykonávať spracovateľ starých vozidiel v rozsahu udelenej autorizácie podľa § 89 ods. 1 tretieho bodu alebo ten, kto má súhlas na prevádzkovanie zariadenia na zber starých vozidiel podľa § 97 ods. 1 písm. d) a uzavretú zmluvu so spracovateľom starých vozidiel.
(2) Osoba oprávnená na zber starých vozidiel je okrem povinností podľa § 14 a 16 povinná
a) prevziať každé staré vozidlo od jeho držiteľa; ak ide o kompletné staré vozidlo, tak bez požadovania poplatku alebo inej služby,
b) vystaviť pri prevzatí starého vozidla potvrdenie o prevzatí starého vozidla na spracovanie, potvrdenie o vyradení vozidla z evidencie a jeden exemplár odovzdať držiteľovi starého vozidla,
c) vykonávať zber výhradne na účel prepravy starých vozidiel na ich spracovanie k spracovateľovi starých vozidiel okrem prípadu, ak zber vykonáva sám spracovateľ starých vozidiel,
d) odovzdať spracovateľovi starých vozidiel, ktorý spĺňa podmienky tohto zákona, každé odobrané staré vozidlo do 30 dní,
e) vykonávať zber starých vozidiel výlučne v zariadení, ktoré je zriadené a prevádzkované tak, aby nedochádzalo k ohrozeniu alebo poškodeniu životného prostredia ani k odcudzeniu starých vozidiel alebo ich častí,
f) prevziať od držiteľa starého vozidla tabuľku s evidenčným číslom, osvedčenie o evidencii časť I, osvedčenie o evidencii časť II a bezodkladne znehodnotiť tabuľku s evidenčným číslom a zabezpečiť jej úplné spracovanie,
g) zaslať bezodkladne po prevzatí starého vozidla na spracovanie v elektronickej forme orgánu policajného zboru údaje o odovzdaní starého vozidla na jeho spracovanie a následne mu do 30 dní doručiť osvedčenie o evidencii časť I a časť II,
h) vykonávať pri evidenčných úkonoch previerku osôb, dokladov a vozidiel vo verejne prístupných pátracích informačných systémoch Ministerstva vnútra Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo vnútra“).

§ 65
Povinnosti spracovateľa starých vozidiel
(1) Spracovateľ starých vozidiel je povinný okrem povinností podľa § 14 a 17
a) spracovávať staré vozidlá v súlade s udeleným súhlasom a dodržiavať požiadavky ustanovené v autorizácii na spracovanie starých vozidiel,
b) mať uzavretú zmluvu o spracovaní starých vozidiel s výrobcom vozidiel alebo príslušnou organizáciou zodpovednosti výrobcov pre vozidlá,
c) voliť pri výstavbe zariadenia na spracovanie starých vozidiel alebo pri jeho modernizácii najlepšie dostupné techniky s prihliadnutím na primeranosť výdavkov na ich obstaranie a prevádzku,
d) uvádzať do prevádzky a prevádzkovať stroje a zariadenia na spracovanie starých vozidiel v súlade s platnou dokumentáciou, s podmienkami určenými v udelenom súhlase a v súlade s udelenou autorizáciou,
e) viesť prevádzkovú dokumentáciu o spracovaní starých vozidiel,
f) viesť evidenciu častí a súčiastok, ktoré sa použijú na opätovné použitie,
g) nakladať so starým vozidlom tak, aby bolo predovšetkým zbavené látok nebezpečných pre životné prostredie, a vykonať ďalšie opatrenia na zníženie negatívnych vplyvov na životné prostredie,
h) zabezpečiť úplné spracovanie starého vozidla v lehote do jedného roka od jeho prevzatia na spracovanie vrátane zabezpečenia opätovného použitia častí a súčiastok starého vozidla a zhodnotenia odpadov zo spracovania starých vozidiel, najmä recyklácie starých vozidiel, ako aj zneškodnenia nevyužiteľných zvyškov,
i) prednostne odobrať použitú automobilovú batériu a akumulátor, ak je súčasťou tohto starého vozidla a zabezpečiť ich odovzdanie spracovateľovi použitých batérií a akumulátorov určenému v zmluve podľa písmena b),
j) odobrať použité prevádzkové kvapaliny a odovzdať osobe oprávnenej na nakladanie s nimi určenej v zmluve podľa písmena b),
k) ohlasovať koordinačnému centru pre prúd použitých batérií a akumulátorov množstvo odobratých použitých batérií a akumulátorov podľa písmena i), ich členenie podľa § 42 ods. 3 a názov spracovateľa použitých batérií a akumulátorov, ktorému ich odovzdal,
l) zabezpečiť pri svojej činnosti dodržanie požiadaviek na recykláciu, opätovné použitie častí a súčiastok starých vozidiel a zhodnocovania odpadov zo spracovania starých vozidiel ustanovených vykonávacím predpisom [§ 105 ods. 3 písm. n)],
m) zabezpečiť pri svojej činnosti dodržanie ustanovených záväzných limitov a termínov uvedených v prílohe č. 3 na opätovné použitie častí starých vozidiel a zhodnocovanie odpadov zo spracovania starých vozidiel vrátane recyklácie starých vozidiel,
n) prevziať vo svojej prevádzke na spracovanie každé staré vozidlo od jeho držiteľa; ak ide o kompletné staré vozidlo, tak bez požadovania poplatku alebo inej služby,
o) vystaviť pri prevzatí starého vozidla potvrdenie o prevzatí starého vozidla na spracovanie, potvrdenie o vyradení vozidla z evidencie [§ 105 ods. 3 písm. n)] a jeden exemplár odovzdať osobe, od ktorej staré vozidlo prevzal; uvedená povinnosť sa neuplatní, ak staré vozidlo preberá od osoby oprávnenej na zber starých vozidiel,
p) publikovať informácie uvedené v § 61 ods. 1 písm. g) druhý a tretí bod,
q) poskytnúť na požiadanie potrebnú súčinnosť výrobcovi vozidiel pri plnení jeho povinností podľa § 61 ods. 1 písm. g) druhý a tretí bod,
r) viesť a uchovávať evidenciu o spracovaní starých vozidiel,
s) ohlasovať ustanovené údaje z evidencie podľa písmena r) príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva a výrobcovi vozidiel a organizácii zodpovednosti výrobcov pre vozidlá, s ktorými má uzavretú zmluvu, a uchovávať ohlasované údaje,
t) plniť povinnosti pôvodcu odpadu vo vzťahu k ním produkovaným odpadom,
u) prevziať od držiteľa starého vozidla tabuľku s evidenčným číslom, osvedčenie o evidencii časť I, osvedčenie o evidencii časť II a bezodkladne znehodnotiť tabuľku s evidenčným číslom a zabezpečiť jej úplné spracovanie,
v) po prevzatí starého vozidla na spracovanie zaslať bezodkladne v elektronickej forme orgánu policajného zboru údaje o spracovaní starého vozidla a následne mu do 30 dní doručiť osvedčenie o evidencii časť I a časť II,
w) vykonávať pri evidenčných úkonoch previerku osôb, dokladov a vozidiel vo verejne prístupných pátracích informačných systémoch ministerstva vnútra,
x) ohlasovať štvrťročne koordinačnému centru pre prúd odpadových pneumatík množstvo odobratých odpadových pneumatík, ktoré boli štandardnou výbavou vozidla, a názov spracovateľa odpadových pneumatík, ktorému ich odovzdal, a to do 20 dní po uplynutí kalendárneho štvrťroka.
(2) Ustanoveniami odseku 1 písm. p) a q) nie je dotknutá ochrana údajov podľa osobitných predpisov.20)

§ 66
Určené parkovisko
(1) Určené parkovisko určuje príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva na základe písomnej žiadosti osoby, ktorej bol vydaný súhlas na zber starých vozidiel podľa § 97 ods. 1 písm. d) alebo na spracovanie starých vozidiel podľa § 97 ods. 1 písm. c); ak je žiadosť o určenie určeného parkoviska súčasťou žiadosti o vydanie súhlasu na zber starých vozidiel alebo na spracovanie starých vozidiel, tento orgán môže určené parkovisko určiť v rozhodnutí, ktorým súhlas na zber starých vozidiel alebo na spracovanie starých vozidiel vydáva.
(2) Určené parkovisko musí byť zriadené a prevádzkované tak, aby nedochádzalo k ohrozeniu alebo poškodeniu životného prostredia ani k odcudzeniu vozidiel alebo ich častí.
(3) Prevádzkovateľ určeného parkoviska je povinný
a) zriadiť a prevádzkovať určené parkovisko podľa odseku 2,
b) viesť evidenciu o vozidlách prevzatých a odovzdaných na určené parkovisko,
c) vykonávať pri evidenčných úkonoch previerku vozidiel vo verejne prístupných pátracích informačných systémoch ministerstva vnútra.
(4) Prevádzkovateľ určeného parkoviska je oprávnený požadovať úhradu ekonomicky oprávnených nákladov súvisiacich s dopravou vozidla a jeho umiestnením na určenom parkovisku od
a) držiteľa vozidla,90)
b) osoby, ktorá rozhodla o umiestnení vozidla na určené parkovisko, ak sa jeho držiteľa nepodarilo zistiť alebo ak jeho držiteľ neexistuje.
(5) Prevzatie starého vozidla z určeného parkoviska a spracovanie starého vozidla sú povinní zabezpečiť
a) výrobca vozidla, ktorý vystavil potvrdenie podľa § 61 ods. 2 alebo 3,
b) výrobca vozidla, ktorý vystavil a vydal osvedčenie o evidencii časť II k vozidlu alebo vykonal prihlásenie vozidla do evidencie podľa § 61 ods. 6,
c) koordinačné centrum pre prúd starých vozidiel, ak vystavilo potvrdenie podľa § 61 ods. 2.

§ 67
Umiestnenie vozidla na určené parkovisko a súvisiace povinnosti držiteľa vozidla
(1) Držiteľ vozidla90) je povinný
a) zabezpečiť na vlastné náklady odstránenie vozidla z miesta, na ktorom poškodzuje alebo ohrozuje životné prostredie alebo narušuje estetický vzhľad obce či osobitne chránenej časti prírody a krajiny91) a
b) umiestniť a uchovávať vozidlo tak, aby nepoškodzovalo alebo neohrozovalo životné prostredie, aby sa zachoval estetický vzhľad obce alebo osobitne chránenej časti prírody a krajiny.
(2) Ak držiteľ vozidla nesplní povinnosť uvedenú v odseku 1 písm. a) a vozidlo poškodzuje životné prostredie, uplatní sa postup podľa odsekov 3 a 4.
(3) Vozidlo podľa odseku 2 je povinný odstrániť a následne umiestniť na určené parkovisko
a) správca cesty, ak sa vozidlo odstraňuje z cesty alebo verejného priestranstva,
b) obec so súhlasom vlastníka nehnuteľnosti, z ktorej sa vozidlo odstraňuje, ak ide o iné miesto než podľa písmena a) alebo
c) vlastník nehnuteľnosti uvedenej v písmene b), ak nedal súhlas na odstránenie vozidla obcou.
(4) Osoba povinná podľa odseku 3 bezodkladne po zistení, že ide o prípad podľa odseku 2, zabezpečí splnenie povinnosti podľa odseku 3; náklady s tým spojené je povinný uhradiť držiteľ tohto vozidla. O odstránení a umiestnení vozidla na určené parkovisko osoba povinná podľa odseku 3, bezodkladne písomne upovedomí
a) držiteľa vozidla, ak je známy, a súčasne ho oboznámi aj s dôsledkami jeho nečinnosti,
b) vlastníka vozidla, ak je známy, a nie je držiteľom tohto vozidla, o skutočnosti podľa písmena a) a dôsledkoch nečinnosti držiteľa vozidla,
c) príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva,
d) obec, s výnimkou prípadu, ak povinnosť podľa odseku 3 a tohto odseku plní obec sama.
(5) Ak je držiteľ vozidla známy a ak si do jedného mesiaca od jeho upovedomenia neprevezme vozidlo z určeného parkoviska a súčasne ho v tejto lehote neprevezme ani vlastník vozidla, ktorý nie je držiteľom tohto vozidla, bezodkladne po uplynutí tejto lehoty príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva začne konanie o tom, či vlastníctvo k vozidlu nadobúda štát. Ak príslušný orgán odpadového hospodárstva rozhodne o tom, že vlastníctvo k vozidlu nadobúda štát, vlastníkom vozidla sa štát stáva dňom nadobudnutia právoplatnosti tohto rozhodnutia.
(6) Ak príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva v rámci konania rozhodne o tom, že vlastníctvo k vozidlu nenadobúda štát, v rozhodnutí zároveň určí, že vozidlo je starým vozidlom.
(7) Ten, koho vozidlo nadobudol podľa odseku 5 štát, má nárok na náhradu vo výške rozdielu ceny vozidla určenej ku dňu, keď sa štát stal vlastníkom vozidla, a súčtu nákladov spojených s určením tejto ceny, trov konania podľa odseku 5 a neuhradených nákladov spojených s postupom podľa odseku 4, ktoré príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva oznámil ten, kto tieto náklady vynaložil. Uvedený nárok na náhradu možno uplatniť na príslušnom orgáne štátnej správy odpadového hospodárstva, ktorý vydal rozhodnutie podľa odseku 5, a to do jedného roka odo dňa právoplatnosti tohto rozhodnutia.
(8) Ten, komu držiteľ vozidla neuhradil náklady spojené s postupom podľa odseku 4, môže nárok na náhradu týchto nákladov uplatniť na príslušnom orgáne štátnej správy odpadového hospodárstva, ktorý vydal rozhodnutie podľa odseku 5, a to do jedného roka odo dňa právoplatnosti tohto rozhodnutia a vo výške nákladov oznámených podľa odseku 7; uspokojením tohto nároku sa povinnosť držiteľa vozidla uhradiť náklady podľa odseku 4 považuje za splnenú.
(9) Ak sa držiteľa vozidla ani vlastníka vozidla, ktorý nie je držiteľom tohto vozidla, nepodarilo jednoznačne určiť ani zisťovaním s pomocou orgánu Policajného zboru92) z dôvodu, že to neumožňuje evidenčné číslo vozidla ani identifikačné číslo vozidla VIN, postup podľa odsekov 5 až 8 sa neuplatní a príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva rozhodnutím určí, že vozidlo je starým vozidlom.
(10) Ak držiteľ vozidla nesplní povinnosť uvedenú v odseku 1 písm. a) a vozidlo ohrozuje životné prostredie alebo narušuje estetický vzhľad obce či osobitne chránenej časti prírody a krajiny, osoba uvedená v odseku 3 vyzve takého držiteľa vozidla na splnenie povinnosti podľa odseku 1 písm. a). O tejto výzve osoba uvedená v odseku 3 informuje vlastníka vozidla, ak nie je zároveň držiteľom tohto vozidla.
(11) Ak po uplynutí 60 dní od výzvy podľa odseku 10 držiteľ vozidla nevykoná nápravu, uplatní sa postup podľa odsekov 3 až 9.
(12) Ustanovenia odsekov 1 až 8 platia rovnako aj v prípade, ak sa o vyradení vozidla z evidencie vozidiel koná bez žiadosti jeho držiteľa.93)

§ 68
Rozhodnutie o neexistencii vozidla
(1) Držiteľ vozidla, ktoré prestalo existovať pred jeho vyradením z evidencie vozidiel podľa osobitného predpisu,89) alebo držiteľ vozidla, ktorý nevie preukázať, ako naložil s vozidlom, ktoré podľa jeho tvrdenia už neexistuje, je oprávnený na účely takého vyradenia podať príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva žiadosť o vydanie rozhodnutia o neexistencii vozidla.
(2) Žiadateľ je povinný po podaní žiadosti podľa odseku 1 zaplatiť príspevok do Environmentálneho fondu.94)
(3) Príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva na základe žiadosti podľa odseku 1 a po zaplatení príspevku do Environmentálneho fondu vydá rozhodnutie o neexistencii vozidla, ak v konaní zásadným spôsobom nevznikla odôvodnená pochybnosť o neexistencii vozidla ani o pravdivosti žiadateľom uvádzaných údajov o dôvodoch neexistencie vozidla, v opačnom prípade konanie zastaví.
(4) Rozhodnutie o neexistencii vozidla obsahuje
a) identifikačné údaje žiadateľa,
b) identifikačné údaje o vozidle vrátane údaja o kategórii vozidla,
c) podané vysvetlenie o dôvode neexistencie vozidla,
d) údaj o tom, že v konaní nedošlo k spochybneniu žiadateľom uvádzaných údajov o dôvodoch neexistencie vozidla.
(5) Ak držiteľ nadobudne neexistujúce vozidlo dedením, odsek 2 sa na neho nevzťahuje.

Šiesty oddiel
Pneumatiky a odpadové pneumatiky

§ 69
Základné ustanovenia
(1) Tento oddiel sa vzťahuje na pneumatiky, ktoré boli uvedené na trh Slovenskej republiky samostatne bez ohľadu na ich výrobnú značku a dátum ich uvedenia na trh, ako aj na použité pneumatiky pre motorové vozidlá a nemotorové vozidlá, ktoré boli uvedené na trh Slovenskej republiky ich cezhraničnou prepravou z iného členského štátu do Slovenskej republiky alebo dovozom na účel ich protektorovania a na nakladanie s odpadovými pneumatikami.
(2) Ak v tomto oddiele nie je ustanovené inak, vzťahujú sa na pneumatiky podľa odseku 1 a na nakladanie s odpadovými pneumatikami všeobecné ustanovenia tohto zákona.
(3) Pneumatika na účely tohto zákona je súčasť sústavy kolesa, určeného pre motorové vozidlá a nemotorové vozidlá, vyrobená z prírodného kaučuku alebo syntetického kaučuku bez ráfikov. Pneumatikou je aj protektorovaná pneumatika.
(4) Protektorovaná pneumatika je pneumatika, ktorej opotrebované časti boli obnovené studenou metódou protektorovania alebo teplou metódou protektorovania.
(5) Odpadová pneumatika je pneumatika, ktorá je odpadom.
(6) Výrobca pneumatík je fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba, ktorá v rámci svojej podnikateľskej činnosti bez ohľadu na použitú techniku predaja, vrátane predaja na základe zmluvy uzatváranej na diaľku, uvádza pneumatiky na trh Slovenskej republiky samostatne. Za výrobcu pneumatík sa nepovažuje osoba, ktorá v rámci svojej podnikateľskej činnosti dodáva pre výrobu motorových vozidiel alebo nemotorových vozidiel pneumatiky, ktoré boli následne namontované na tieto vozidlá ako súčasť štandardnej výbavy.
(7) Uvedenie pneumatiky na trh sa na účely tohto zákona rozumie prvé dodanie pneumatiky z etapy výroby, protektorovania a cezhraničnej prepravy z iného členského štátu do Slovenskej republiky alebo dovozu z iného ako členského štátu do Slovenskej republiky do etapy distribúcie, spotreby alebo používania na trhu Slovenskej republiky v rámci podnikateľskej činnosti za poplatok alebo bezplatne.
(8) Spätný zber odpadových pneumatík je bezplatný zber odpadovej pneumatiky distribútorom pneumatík od jej držiteľa bez podmienky viazania na kúpu novej pneumatiky alebo iného tovaru. Za spätný zber odpadových pneumatík sa považuje aj bezplatný zber odpadových pneumatík na zbernom dvore alebo na inom mieste určenom obcou.
(9) Distribútor pneumatík je fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba so sídlom alebo miestom podnikania na území Slovenskej republiky, ktorá poskytuje pneumatiky v rámci svojej podnikateľskej činnosti konečnému používateľovi samostatne alebo ako súčasť servisu; za distribútora pneumatík sa považuje aj ten, kto vykonáva výmenu pneumatík bez ich predaja.
(10) Trhový podiel výrobcu pneumatík pre príslušný kalendárny rok sa vypočíta ako percentuálny podiel množstva ním uvedených pneumatík na trh v predchádzajúcom kalendárnom roku a celkového množstva pneumatík uvedených na trh v predchádzajúcom kalendárnom roku; množstvo pneumatík sa vyjadruje v hmotnostných jednotkách.

§ 70
Povinnosti výrobcu pneumatík
Výrobca pneumatík je v súlade s povinnosťami uvedenými v § 27 ods. 4 povinný zabezpečiť
a) nakladanie s odpadovými pneumatikami vyzbieranými v príslušnom kalendárnom roku v Slovenskej republike v rozsahu svojho trhového podielu pre príslušný kalendárny rok,
b) spätný zber odpadových pneumatík na základe písomnej zmluvy najmenej s jedným distribútorom pneumatík v každom okrese; ak o to obec požiada, uzatvorí výrobca pneumatík zmluvu aj s obcou, pričom obec určí miesto spätného zberu odpadových pneumatík na zbernom dvore alebo na inom mieste určenom obcou,
c) prevzatie odpadových pneumatík vyzbieraných v rámci spätného zberu odpadových pneumatík,
d) odovzdanie odpadových pneumatík prevzatých podľa písmena c) prednostne do zariadenia na materiálové zhodnocovanie odpadových pneumatík, ktoré spĺňa podmienky podľa tohto zákona; ak nie je možný taký postup, tak ich odovzdať do zariadenia na energetické zhodnocovanie odpadových pneumatík, ktoré spĺňa podmienky podľa tohto zákona; tým nie je dotknuté ustanovenie písmena e),
e) aby podiel materiálovo zhodnotených a podiel energeticky zhodnotených odpadových pneumatík z celkového množstva odpadových pneumatík prevzatých v súlade s písmenom c) bol najmenej vo výške podielov určených v platnom programe Slovenskej republiky; ak na príslušné obdobie nebol program schválený, uplatňuje sa do jeho schválenia podiel určený v predošlom platnom programe Slovenskej republiky,
f) ohlásenie množstva vyzbieraných odpadových pneumatík koordinačnému centru pre prúd odpadových pneumatík za obdobie kalendárneho roka do 28. februára nasledujúceho roka,
g) pri predaji pneumatiky oddelené uvedenie nákladov na zber, prepravu a spracovanie odpadových pneumatík na daňovom doklade alebo inom obdobnom doklade vyhotovenom pri jej predaji,
h) uzatvorenie zmluvy o spätnom zbere s distribútorom pneumatík, ktorý o to požiadal, do 30 dní od doručenia žiadosti.

§ 71
Povinnosti distribútora pneumatík
(1) Distribútor pneumatík je povinný
a) zabezpečiť po celú prevádzkovú dobu na miestach výkonu svojej podnikateľskej činnosti spätný zber odpadových pneumatík, bez ohľadu na výrobnú značku, spôsob a dátum uvedenia pneumatík na trh,
b) informovať konečných používateľov odpadových pneumatík na svojom webovom sídle, ak ho má zriadené, a na mieste, ktoré je pri predaji pneumatík viditeľné a pre verejnosť prístupné, o možnosti bezplatného spätného zberu,
c) zabezpečiť spätný zber odpadových pneumatík najmenej na jednom mieste v každom okrese, ak distribuuje pneumatiky konečnému používateľovi výlučne v rámci zásielkového obchodu vrátane elektronického predaja,
d) dohodnúť s konečným používateľom náhradný čas a spôsob prevzatia odpadových pneumatík, ak množstvo odpadových pneumatík, ktoré mu odovzdáva konečný používateľ, presahuje jeho skladové možnosti,
e) odovzdať vyzbierané odpadové pneumatiky preberané v súlade s § 70 písm. c) do zariadenia na zhodnocovanie odpadových pneumatík alebo zariadenia na zneškodňovanie odpadových pneumatík, k zhodnoteniu musí dôjsť vždy do 31. januára kalendárneho roka nasledujúceho po prevzatí odpadových pneumatík podľa § 70 písm. c),
f) pri predaji pneumatiky oddelene uviesť náklady na zber, prepravu a spracovanie odpadových pneumatík na daňovom doklade či inom obdobnom doklade vyhotovenom pri jej predaji.
(2) Na distribútora pneumatík, ktorý poskytuje priamo konečnému používateľovi pneumatiky pochádzajúce od výrobcu pneumatík, ktorý nie je zapísaný v Registri výrobcov vyhradeného výrobku, prechádzajú vo vzťahu k týmto pneumatikám a odpadu z nich pochádzajúcemu povinnosti výrobcu pneumatík podľa tohto zákona.
(3) Na vykonávanie spätného zberu odpadových pneumatík distribútorom pneumatík sa nevyžaduje súhlas podľa § 97 ani registrácia podľa § 98.

§ 72
Povinnosti iných osôb
Konečný používateľ pneumatiky je povinný pneumatiku po tom, ako sa stala odpadovou pneumatikou, odovzdať distribútorovi pneumatík, na zberný dvor alebo na iné miesto, ak tak obec určí okrem odpadových pneumatík umiestnených na kolesách starého vozidla odovzdávaného osobe oprávnenej na zber starých vozidiel alebo spracovateľovi starých vozidiel.

Siedmy oddiel
Neobalové výrobky a odpad z nich

§ 73
Základné ustanovenia
(1) Tento oddiel sa vzťahuje na neobalové výrobky uvedené v odseku 3, ktoré sa uvádzajú na trh v Slovenskej republike, a na nakladanie s odpadom z nich, ktorý bude tvoriť súčasť komunálneho odpadu.
(2) Ak v tomto oddiele nie je ustanovené inak, vzťahujú sa na neobalové výrobky uvedené v odseku 3 a odpad z nich všeobecné ustanovenia tohto zákona.
(3) Neobalový výrobok na účely tohto zákona je výrobok, ktorý nie je obalom alebo nie je určený na balenie a patrí do niektorej z nasledujúcich skupín výrobkov a odpad, z ktorého bude tvoriť súčasť komunálneho odpadu,
a) výrobky z plastov pozostávajúcich z materiálu polyetyléntereftalát okrem surovín, predliskov a vlákien určených na priemyselné použitie a výrobky z plastov pozostávajúcich z materiálu polyetylén, polypropylén, polystyrén, polyvinylchlorid alebo polyamid okrem surovín, vlákien a výrobkov určených na priemyselné použitie,
b) papier a lepenka, dovezené výrobky z papiera a lepenky vrátene polygrafických výrobkov okrem
1. hygienického a sanitárneho papiera,
2. výrobkov z papiera používaných na hygienické a sanitárne účely,
3. cigaretového papiera,
4. karbónového kopírovacieho papiera,
5. filtračného papiera,
6. papiera a lepenky na výrobu dechtovaného alebo asfaltovaného papiera,
7. cenín,
8. kníh,
c) sklo vrátane tabuľového obločného skla,
(4) Výrobca neobalového výrobku je osoba, ktorá v rámci svojej podnikateľskej činnosti na základe zmluvného vzťahu, vrátane zmluvného vzťahu uzatváraného na diaľku
a) vyrobí alebo si nechá vyrobiť neobalový výrobok a uvedie ho na trh v Slovenskej republike,
b) prepraví alebo si nechá prepraviť na územie Slovenskej republiky z iného členského štátu neobalový výrobok a uvedie ho na trh v Slovenskej republike alebo
c) dovezie alebo si nechá doviezť na územie Slovenskej republiky z iného ako členského štátu neobalový výrobok a uvedie ho na trh v Slovenskej republike.
(5) Uvedenie neobalového výrobku na trh je na účely tohto oddielu zákona prvé dodanie neobalového výrobku do etapy distribúcie, spotreby alebo používania na trhu Slovenskej republiky v rámci podnikateľskej činnosti za poplatok alebo bezplatne.
(6) Za priemyselné použitie surovín, predliskov, vlákien alebo výrobkov sa na účely tohto oddielu zákona považuje ich pevné zapracovanie do iného charakterovo odlišného výrobku, ktorého sa stávajú neoddeliteľnou súčasťou, ich zabudovanie do konštrukcie alebo ich použitie ako komponentov alebo dielcov určených na montáž alebo skladanie iných výrobkov.
(7) Materiálový tok odpadov z neobalových výrobkov je pohyb odpadu z neobalových výrobkov z miesta jeho pôvodu do prvého zariadenia na zhodnocovanie odpadov niektorou z činností R1 až R11 podľa prílohy č. 1 alebo do prvého iného zariadenia na území iného štátu, v ktorom je zabezpečené, že výsledok zhodnotenia odpadov bude rovnocenný s výsledkom zhodnotenia odpadov niektorou z činností R1 až R11 podľa prílohy č. 1.
(8) Distribútor neobalových výrobkov je fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba so sídlom alebo miestom podnikania na území Slovenskej republiky, ktorá poskytuje neobalové výrobky v rámci svojej podnikateľskej činnosti konečnému používateľovi.
(9) Na distribútora neobalových výrobkov, ktorý poskytuje priamo konečnému používateľovi neobalové výrobky pochádzajúce od výrobcu neobalových výrobkov, ktorý nie je zapísaný v Registri výrobcov vyhradeného výrobku, prechádzajú vo vzťahu k týmto neobalovým výrobkom a odpadom z nich pochádzajúcim povinnosti výrobcu neobalových výrobkov.
(10) Na účely plnenia povinností podľa odseku 9 je výrobca neobalových výrobkov povinný na základe písomného vyžiadania poskytnúť distribútorovi neobalových výrobkov, ktorý za neho zabezpečuje plnenie povinností podľa odseku 9, údaje podľa § 27 ods. 4 písm. h).

§ 74
Povinnosti výrobcu neobalových výrobkov
(1) Výrobca neobalových výrobkov je v súlade s povinnosťami uvedenými v § 27 ods. 4 povinný zabezpečiť
a) zber, prepravu, zhodnotenie, recykláciu a zneškodnenie odpadov z neobalových výrobkov, ktoré uviedol na trh a sú súčasťou oddelene zbieraných zložiek komunálneho odpadu v plnom rozsahu, najmenej vo výške cieľov zberu ustanovených v prílohe č. 3 a
b) informovanie konečných používateľov o spôsobe zabezpečenia zberu odpadov z neobalových výrobkov, ktoré sú súčasťou komunálnych odpadov.
(2) Ak výrobca neobalových výrobkov nevie preukázať že, neobalové výrobky ním uvedené na trh nebudú po ich spotrebe tvoriť súčasť komunálnych odpadov, považujú sa tieto odpady za súčasť komunálnych odpadov.
(3) Výrobca neobalového výrobku plní vyhradené povinnosti ustanovené týmto zákonom výlučne kolektívne na základe zmluvy uzatvorenej s organizáciou zodpovednosti výrobcov pre obaly zabezpečujúcou systém združeného nakladania s odpadmi z obalov.
(4) Na výrobcu neobalových výrobkov, ktorý uvedie na trh v Slovenskej republike v súhrnnom množstve menej ako 100 kg neobalových výrobkov za kalendárny rok, sa nevzťahujú povinnosti podľa § 27 ods. 4 písm. b), d) až g), i) až l) a v odseku 6.

§ 75
Zber a zhodnocovanie odpadov z neobalových výrobkov
(1) Miesto pôvodu odpadov z neobalových výrobkov a ich množstvo vykazuje na účely preukázania zberu priamo pôvodný pôvodca odpadov alebo obec.
(2) Na účely plnenia povinnosti podľa § 74 ods. 1 sa zber, zhodnocovanie a recyklácia preukazuje dokladmi o materiálovom toku odpadov z neobalových výrobkov; množstvo zozbieraných odpadov z neobalových výrobkov možno zahrnúť do materiálového toku odpadov z neobalových výrobkov len v roku ich zhodnotenia alebo recyklácie. Na účely plnenia povinnosti podľa § 74 ods. 1 slúžia výlučne množstvá vykázané obcou ako množstvá v nej vyzbierané a množstvá komunálneho odpadu, o ktorých bolo doručené oznámenie podľa § 16 ods. 4; množstvo zozbieraných odpadov z neobalových výrobkov možno zahrnúť do cieľov zberu ustanovených v prílohe č. 3a pre odpady z neobalových výrobkov len v roku ich zozbierania.
(3) Množstvo odpadov z neobalových výrobkov prevzatých do zariadenia na zhodnocovanie odpadov sa považuje za množstvo zhodnotených odpadov z neobalových výrobkov na účely plnenia povinností podľa odseku 2, ak prevádzkové a technické opatrenia v tomto zariadení zabezpečujú, že sa vytriedené množstvo odpadov z neobalových výrobkov dostane do procesu zhodnotenia alebo recyklácie bez väčších strát.


PIATA ČASŤ
Osobitné prúdy odpadov

§ 76
Nakladanie s odpadovými olejmi
(1) Odpadové oleje na účely tohto zákona sú všetky minerálne mazacie oleje, syntetické mazacie oleje alebo priemyselné oleje, ktoré už nie sú vhodné na použitie, na ktoré boli pôvodne určené, a to najmä použité mazacie oleje zo spaľovacích motorov, prevodové oleje, mazacie oleje, oleje pre turbíny a hydraulické oleje.
(2) Regenerácia odpadových olejov je každá činnosť recyklácie, pri ktorej možno rafináciou odpadových olejov vyrobiť základné oleje, najmä odstránením kontaminantov, produktov oxidácie a prísad, ktoré také oleje obsahujú.
(3) Spracovateľ odpadových olejov je podnikateľ, ktorému bola udelená autorizácia na zhodnocovanie alebo zneškodňovanie odpadových olejov.
(4) Zakazuje sa
a) zmiešavanie
1. odpadových olejov s inými druhmi odpadov,
2. jednotlivých druhov odpadových olejov navzájom, ak zmiešavanie bráni ďalšiemu spracovaniu odpadových olejov,
3. odpadových olejov s inými látkami,
b) vypúšťanie odpadových olejov a zostatkov po ich spracovaní do povrchových vôd, podzemných vôd a do kanalizácie,
c) uloženie alebo vypúšťanie odpadových olejov a zostatkov po ich spracovaní do pôdy,
d) spaľovanie odpadových olejov v iných zariadeniach, ako je spaľovňa odpadov alebo zariadenie na spoluspaľovanie odpadov.97)
(5) Zákaz zmiešavania podľa odseku 4 písm. a) druhý bod sa neuplatní, ak zmiešavanie nebráni ďalšiemu spracovaniu odpadových olejov.
(6) Odpadové oleje možno zbierať, prepravovať, zhodnocovať a zneškodňovať len oddelene od ostatných druhov odpadov okrem toho, ak oddelený zber nie je vzhľadom na najlepšie postupy technicky uskutočniteľný.
(7) Držiteľ odpadových olejov je povinný prednostne zabezpečiť ich zhodnotenie regeneráciou alebo inými recyklačnými činnosťami, ktorými dosiahne rovnocenný alebo lepší celkový environmentálny výsledok než regeneráciou, ak to technické, ekonomické a organizačné podmienky dovoľujú. Ak nie je možná ich regenerácia alebo iný spôsob recyklácie, držiteľ odpadových olejov je povinný zabezpečiť ich energetické zhodnotenie. Ak nie je možné ich zhodnotenie, držiteľ odpadových olejov je povinný zabezpečiť ich zneškodnenie.
(8) Držiteľ odpadových olejov je povinný zabezpečiť nakladanie s nimi podľa odseku 7 spracovateľom odpadových olejov.
(9) Pôvodca odpadových olejov je povinný odpadové oleje odovzdať
a) na zberný dvor alebo miesto určené obcou, ak ide o komunálny odpad,
b) osobe oprávnenej na zber odpadových olejov alebo
c) spracovateľovi odpadových olejov.
(10) Odovzdať odpadové oleje za účelom ich zhodnotenia do iného členského štátu alebo do iného ako členského štátu je možné, iba ak ten, kto zabezpečuje cezhraničnú prepravu alebo vývoz57) preukáže, že preprava alebo vývoz odpadov je v súlade s osobitným predpisom58) a existuje písomný doklad o tom, že ich zhodnotenie a recyklácia sa uskutoční za podmienok rovnocenných s podmienkami tohto zákona. Také odovzdanie sa považuje za zhodnotenie a recykláciu podľa tohto zákona.

§ 77
Nakladanie so stavebnými odpadmi a odpadmi z demolácií
(1) Stavebné odpady a odpady z demolácií sú odpady, ktoré vznikajú v dôsledku uskutočňovania stavebných prác,98) zabezpečovacích prác,99) ako aj prác vykonávaných pri údržbe stavieb,100) pri úprave stavieb101) alebo odstraňovaní stavieb102) (ďalej len „stavebné a demolačné práce“).
(2) Pôvodcom odpadu, ak ide o odpady vznikajúce pri stavebných prácach a demolačných prácach, vykonávaných v sídle alebo mieste podnikania, organizačnej zložke alebo v inom mieste pôsobenia právnickej osoby alebo fyzickej osoby – podnikateľa, je právnická osoba alebo fyzická osoba – podnikateľ, pre ktorú sa tieto práce v konečnom štádiu vykonávajú; pri vykonávaní obdobných prác pre fyzické osoby je pôvodcom odpadov ten, kto uvedené práce vykonáva. Pôvodca odpadu zodpovedá za nakladanie s odpadmi podľa tohto zákona a plní povinnosti podľa § 14.
(3) Za nakladanie s odpadmi podľa tohto zákona, ktoré vznikli pri výstavbe, údržbe, rekonštrukcii alebo demolácii komunikácií je zodpovedná osoba, ktorej bolo vydané stavebné povolenie na výstavbu, údržbu, rekonštrukciu alebo demoláciu komunikácií a plní povinnosti podľa § 14; ustanovenie odseku 2 sa neuplatní.
(4) Osoba uvedená v odseku 3 je povinná stavebné odpady vznikajúce pri tejto činnosti a odpady z demolácií materiálovo zhodnotiť pri výstavbe, rekonštrukcii alebo údržbe komunikácií.

§ 78
Nakladanie s odpadmi z výroby oxidu titaničitého
(1) Zneškodňovaním odpadu z výroby oxidu titaničitého sú nasledujúce činnosti zneškodňovania podľa prílohy č. 2
a) skladovanie pred použitím niektorej z činností D1 až D14 podľa položky D15,
b) činnosť D1,
c) činnosť D3; zneškodňovaním odpadu z výroby oxidu titaničitého je aj jeho zber vrátane triedenia, preprava a úprava vrátane úpravy potrebnej na jeho opätovné využitie, zhodnocovanie a recykláciu.
(2) Znečisťovaním životného prostredia odpadom z výroby oxidu titaničitého je priame alebo nepriame vypúšťanie zvyškov z procesu výroby oxidu titaničitého do životného prostredia, ktorého následky predstavujú nebezpečenstvo pre zdravie ľudí, poškodzujú prírodu, prírodné prostredie a ekosystémy, osobitne chránené časti prírody a krajiny alebo bránia užívaniu životného prostredia alebo jeho zložiek v súlade s osobitnými predpismi.103)
(3) Zakazuje sa zneškodniť vypustením a vhodením do vodného recipienta, mora a oceánu
a) tuhý odpad,
b) matečné lúhy, ktoré vznikajú vo fáze filtrácie po hydrolýze roztoku TiOSO4 zo zariadení, ktoré používajú sulfátový proces; vrátane kyslých odpadov spojených s takými lúhmi, ktoré obsahujú celkovo viac ako 0,5 % voľnej kyseliny sírovej a rôznych ťažkých kovov, a vrátane takých matečných lúhov, ktoré sa riedia, až kým neobsahujú 0,5 % alebo menej voľnej kyseliny sírovej,
c) odpady zo zariadení, ktoré používajú chloridový proces, ktoré obsahujú viac ako 0,5 % voľnej kyseliny chlorovodíkovej a rôznych ťažkých kovov, vrátane takých odpadov, ktoré sa riedia, až kým neobsahujú 0,5 % alebo menej voľnej kyseliny chlorovodíkovej,
d) filtračné soli, kaly a kvapalný odpad, ktoré vznikajú pri úprave (zahusťovaní alebo neutralizácii) odpadu uvedeného v písmenách b) a c) a obsahujú rôzne ťažké kovy, avšak nezahŕňajú neutralizovaný a prefiltrovaný či dekantovaný odpad, ktorý obsahuje len stopy ťažkých kovov a má pred akýmkoľvek zriedením hodnotu pH vyššiu ako 5,5.
(4) Ten, kto vykonáva zneškodňovanie odpadu z výroby oxidu titaničitého, je povinný postupovať v súlade s osobitnými predpismi104) na ochranu ľudského zdravia a životného prostredia tak, aby nedošlo k ohrozeniu zložiek životného prostredia a škodlivému ovplyvneniu výletných miest alebo krajiny a najmä
a) dodržiavať ustanovené limity akútnej toxicity,
b) vykonávať periodické monitorovanie tohto odpadu, prostredia, do ktorého sa odpad vypúšťa, ukladá alebo hĺbkovo injektuje a
c) postupovať pri svojej činnosti tak, aby nedošlo k porušeniu podmienok súhlasu [§ 97 ods. 8 písm. c)].
(5) Prevádzkovateľ zariadenia, v ktorom sa vyrába oxid titaničitý, je povinný postupovať v súlade s osobitnými predpismi103) na ochranu ľudského zdravia a životného prostredia tak, aby nedošlo k ohrozeniu zložiek životného prostredia a škodlivému ovplyvneniu výletných miest alebo krajiny a najmä
a) predchádzať emisiám kvapôčok kyseliny zo zariadenia,
b) vo vzťahu k emisiám zo zariadenia do ovzdušia a vody v súlade s osobitnými predpismi105) plniť monitorovacie povinnosti a povinnosť dodržiavania emisných limitov,
c) zabezpečiť súlad zariadenia s požiadavkami najlepšej dostupnej techniky a pri výrobe používať materiály, ktoré sú najmenej škodlivé pre životné prostredie a nespôsobujú znečisťovanie životného prostredia odpadom z výroby oxidu titaničitého.
(6) Pri zneškodňovaní odpadu z výroby oxidu titaničitého činnosťou D15, ukladaním na skládku odpadov činnosťou D1 alebo činnosťou D3 uvedených v prílohe č. 2 vykonáva orgán štátnej správy odpadového hospodárstva alebo ním poverená osoba periodické monitorovanie tohto odpadu, ako aj prostredia, do ktorého sa odpad vypúšťa, ukladá alebo injektuje; ustanovenia § 112 ods. 3 a 4 nie sú týmto dotknuté.

§ 79
Nakladanie s polychlórovanými bifenylmi
(1) Polychlórované bifenyly sú polychlórované bifenyly, polychlórované terfenyly, monometyl-tetrachlór-difenylmetán, monometyl-dichloro-difenylmetán, monometyl-dibromo-difenylmetán alebo zmes obsahujúca aspoň jednu z týchto látok v koncentrácii väčšej ako 0,005 hmotnostného percenta.
(2) Ak v tomto paragrafe nie je ustanovené inak, vzťahujú sa na nakladanie s použitými polychlórovanými bifenylmi, so zariadeniami obsahujúcimi polychlórované bifenyly a so zariadeniami obsahujúcimi polychlórované bifenyly v objeme menšom ako 5 dm3 (ďalej len „malé zariadenia obsahujúce polychlórované bifenyly“) všeobecné ustanovenia tohto zákona.
(3) Dekontaminácia na účely tohto zákona je činnosť alebo súbor činností, ktoré umožňujú za bezpečných podmienok opätovné použitie, recykláciu alebo zneškodnenie zariadení, objektov, materiálov alebo kvapalín kontaminovaných polychlórovanými bifenylmi vrátane činností, pri ktorých sú polychlórované bifenyly nahradené vhodnými kvapalinami neobsahujúcimi polychlórované bifenyly.
(4) Zariadenie obsahujúce polychlórované bifenyly je zariadenie, ktoré obsahuje polychlórované bifenyly alebo ktoré obsahovalo polychlórované bifenyly a nebolo dekontaminované, najmä transformátory, kondenzátory, nádoby obsahujúce zvyškové množstvo náplne; zariadenie, ktoré podľa svojho typu môže obsahovať polychlórované bifenyly, sa musí považovať za zariadenie obsahujúce polychlórované bifenyly, až kým nie je dôvod predpokladať opak.
(5) Použité polychlórované bifenyly sú polychlórované bifenyly, ktoré sú odpadom.
(6) Držiteľ polychlórovaných bifenylov je osoba, ktorá má v držbe polychlórované bifenyly, použité polychlórované bifenyly alebo zariadenie uvedené v odseku 4.
(7) Zneškodnenie polychlórovaných bifenylov je zneškodnenie použitých polychlórovaných bifenylov a zariadení obsahujúcich polychlórované bifenyly činnosťami D8, D9, D10 a D15 uvedenými v prílohe č. 2. Zariadenia obsahujúce polychlórované bifenyly, ktoré nemôžu byť dekontaminované, možno zneškodňovať aj činnosťou D12 uvedenou v prílohe č. 2, ak sa táto činnosť vykonáva v bezpečných hlbokých podzemných skladoch nachádzajúcich sa v suchých horninových masívoch.
(8) Držiteľ zariadenia obsahujúceho polychlórované bifenyly v objeme väčšom ako 5 dm3 je povinný
a) oznámiť ministerstvu držbu tohto zariadenia v lehote jedného mesiaca odo dňa jeho nadobudnutia a každú zmenu v objeme a koncentrácii polychlórovaných bifenylov v lehote do desiatich dní odo dňa zistenia zmeny,
b) označiť také zariadenie a vstup do priestoru, v ktorom je také zariadenie umiestnené.
(9) Hranicu objemu 5 dm3 tvorí v prípade silových kondenzátorov súčet oddelených objemov kombinovaného prístroja.
(10) Držiteľ zariadenia uvedeného v odseku 8, o ktorom sa možno domnievať, že sa v ňom nachádza kvapalina s koncentráciou polychlórovaných bifenylov od 0,005 do 0,05 hmotnostného percenta, je povinný
a) oznámiť ministerstvu držbu tohto zariadenia v lehote jedného mesiaca odo dňa jeho nadobudnutia a každú zmenu v objeme a koncentrácii polychlórovaných bifenylov v lehote do desiatich dní odo dňa zistenia zmeny,
b) označiť také zariadenie,
c) také zariadenie zneškodniť postupom podľa odseku 7 alebo dekontaminovať.
(11) Ministerstvo na základe oznámení podľa odsekov 8 a 10 vedie a priebežne aktualizuje zoznam zariadení obsahujúcich polychlórované bifenyly. Zoznam zariadení obsahujúcich polychlórované bifenyly obsahuje okrem oznámených údajov aj dátum doručenia oznámenia.
(12) Ministerstvo zašle do jedného mesiaca odo dňa doručenia oznámenia podľa odseku 8 alebo 10 držiteľovi zariadenia obsahujúceho polychlórované bifenyly potvrdenie o zapísaní do zoznamu podľa odseku 11; ak je zariadenie obsahujúce polychlórované bifenyly súčasťou prenosovej sústavy,106) zašle kópiu potvrdenia aj Slovenskej obchodnej inšpekcii.
(13) Polychlórované bifenyly a zariadenia obsahujúce polychlórované bifenyly je potrebné dekontaminovať alebo zneškodniť a použité polychlórované bifenyly je potrebné zneškodniť čo najskôr.
(14) Držiteľ zariadenia obsahujúceho polychlórované bifenyly uvedeného v odseku 8, ktorý nezabezpečil jeho dekontamináciu alebo zneškodnenie do 31. decembra 2010, je povinný urobiť tak bezodkladne, a to iba v zariadeniach, ktoré majú na túto činnosť vydaný súhlas podľa § 97 ods. 1 písm. k) alebo l), ak sa dekontaminácia alebo zneškodnenie nevykonáva v zariadení oprávnenom na takú činnosť a nachádzajúcom sa v niektorom z členských štátov; uvedená povinnosť sa vzťahuje aj na držiteľa takého zariadenia, ktorý sa ním stal po uvedenom dátume.
(15) Pri nakladaní s polychlórovanými bifenylmi, použitými polychlórovanými bifenylmi a zariadeniami obsahujúcimi polychlórované bifenyly sa do ich odovzdania do zariadenia na zneškodňovanie odpadov postupuje tak, aby sa zamedzilo riziku vzniku požiaru, najmä aby sa zamedzil ich styk s horľavinami.
(16) Je zakázané zhodnocovať zariadenia, v ktorých sa nachádzajú polychlórované bifenyly, alebo pri ktorých je podozrenie, že sa v nich môžu nachádzať malé zariadenia obsahujúce polychlórované bifenyly.
(17) Malé zariadenia obsahujúce polychlórované bifenyly musia byť zneškodnené bezodkladne po ukončení prevádzky zariadenia, a to niektorou z činností uvedených v odseku 7.
(18) Na zneškodňovanie použitých polychlórovaných bifenylov alebo zariadení obsahujúcich polychlórované bifenyly spaľovaním sa vzťahuje osobitný predpis.107) Iné spôsoby zneškodnenia možno použiť, len ak je zabezpečená aspoň taká úroveň ochrany životného prostredia ako pri spaľovaní a ak sa použije technológia zodpovedajúca úrovni najlepšej dostupnej techniky.
(19) Údržbu transformátorov obsahujúcich polychlórované bifenyly možno vykonávať len do ich dekontaminácie, vyradenia z činnosti alebo zneškodnenia v súlade s týmto zákonom, a to, len ak je zabezpečené, že transformátory sú v prevádzkyschopnom stave, nepresakujú, a ak cieľom údržby je zabezpečenie súladu polychlórovaných bifenylov v nich obsiahnutých so slovenskými technickými normami a požiadavkami týkajúcimi sa dielektrickej kvality.
(20) Ak je malé zariadenie obsahujúce polychlórované bifenyly súčasťou iného zariadenia, ktoré je hlavným zariadením, možno ho používať až do ukončenia prevádzky hlavného zariadenia. Po ukončení prevádzky tohto hlavného zariadenia je jeho držiteľ v čase jeho vyradenia z činnosti, recyklácie alebo zneškodňovania povinný vo vzťahu k malým zariadeniam obsahujúcim polychlórované bifenyly zabezpečiť ich odstránenie z hlavného zariadenia, ich osobitné zhromaždenie a zneškodnenie činnosťami uvedenými v odseku 7 alebo odovzdať ich ako odpad osobe, ktorá je oprávnená na nakladanie s takým odpadom.
(21) Transformátory obsahujúce polychlórované bifenyly v koncentrácii väčšej ako 0,05 hmotnostného percenta možno dekontaminovať, ak
a) cieľom dekontaminácie je zníženie koncentrácie polychlórovaných bifenylov na menej ako 0,05 hmotnostného percenta a ak to je možné, tak na nie viac ako na 0,005 hmotnostného percenta,
b) náhradná kvapalina neobsahuje polychlórované bifenyly a vykazuje výrazne menšie riziká,
c) výmena kvapaliny neznemožní následné zneškodnenie použitých polychlórovaných bifenylov,
d) je zabezpečené, že pôvodné označenie o obsahu polychlórovaných bifenylov nachádzajúce sa na transformátore bude bezodkladne po jeho dekontaminácii vymenené za ustanovené označenie [§ 105 ods. 3 písm. o)].
(22) Transformátory, ktorých kvapaliny obsahujú polychlórované bifenyly v koncentrácii od 0,005 do 0,05 hmotnostného percenta možno dekontaminovať v súlade s podmienkami v odseku 21 písm. b) až d); ak nedôjde k dekontaminácii, je držiteľ týchto transformátorov povinný po skončení ich životnosti zabezpečiť ich zneškodnenie postupom podľa odseku 7.
(23) Držiteľ polychlórovaných bifenylov je povinný umožniť orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva alebo ním poverenej osobe vykonať monitorovanie množstva polychlórovaných bifenylov, ktoré oznámil ministerstvu podľa odseku 8 alebo 10; ustanovenie § 112 ods. 4 nie je týmto dotknuté.
(24) Zakazuje sa
a) oddeľovať polychlórované bifenyly alebo použité polychlórované bifenyly od ostatných látok alebo odpadov na účel ich opätovného použitia,
b) dopĺňať transformátory polychlórovanými bifenylmi,
c) spaľovať polychlórované bifenyly alebo použité polychlórované bifenyly na lodiach.

§ 79a
Recyklácia lodí
(1) Recykláciu lodí v zariadení na recykláciu lodí ustanovujú osobitné predpisy.107b)
(2) Na území Slovenskej republiky je príslušným orgánom107c) na recykláciu lodí ministerstvo, ktoré je zároveň kontaktnou osobou zodpovednou za poskytovanie informácií týkajúcich sa recyklácie lodí.107d)
(3) Prevádzkovateľ zariadenia na recykláciu lodí je povinný
a) predložiť pred každou recykláciou lode ministerstvu na schválenie plán recyklácie lode podľa osobitného predpisu107e) najneskôr tri mesiace pred uskutočnením recyklácie lode,
b) prevádzkovať zariadenie na recykláciu lodí v súlade s udeleným rozhodnutím podľa § 97 ods. 1 písm. w) a s osobitným predpisom,107f)
c) oznámiť ministerstvu ukončenie úplnej alebo čiastočnej recyklácie lode do 14 dní od dátumu ukončenia úplnej alebo čiastočnej recyklácie lode.


ŠIESTA ČASŤ
Komunálny odpad

§ 80
Základné ustanovenia
(1) Komunálny odpad je
a) zmesový odpad a oddelene vyzbieraný odpad z domácností vrátane papiera a lepenky, skla, kovov, plastov, biologického odpadu, dreva, textílií, obalov, odpadu z elektrických zariadení a elektronických zariadení, použitých batérií a akumulátorov a objemného odpadu vrátane matracov a nábytku,
b) zmesový odpad a oddelene vyzbieraný odpad z iných zdrojov, ak je tento odpad svojím charakterom a zložením podobný odpadu z domácností.
(2) Zložka komunálnych odpadov je ich časť, ktorú možno mechanicky oddeliť a zaradiť ako samostatný druh odpadu. Zložka komunálneho odpadu sa považuje za vytriedenú, ak neobsahuje iné zložky komunálneho odpadu alebo iné nečistoty, ktoré možno zaradiť ako samostatné druhy odpadov.
(3) Triedený zber komunálnych odpadov je činnosť, pri ktorej sa oddelene zbierajú zložky komunálnych odpadov.
(4) Zmesový odpad je nevytriedený komunálny odpad alebo komunálny odpad po vytriedení zložiek komunálneho odpadu.
(5) Drobný stavebný odpad je odpad z bežných udržiavacích prác107a) vykonávaných fyzickou osobou alebo pre fyzickú osobu, za ktorý sa platí miestny poplatok za komunálne odpady a drobné stavebné odpady.108)
(6) Zberný dvor je zariadenie na zber komunálnych odpadov a drobných stavebných odpadov zriadené obcou alebo združením obcí a prevádzkované obcou, združením obcí alebo osobou, ktorá má uzatvorenú zmluvu s obcou alebo združením obcí na túto činnosť; na prevádzkovanie zberného dvora sa vyžaduje súhlas príslušného orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva. Na zbernom dvore môžu fyzické osoby odovzdávať drobný stavebný odpad, objemný odpad, odpady, ktorých zber na zbernom dvore umožňuje tento zákon, a oddelene zbierané zložky komunálneho odpadu v rozsahu triedeného zberu ustanovenom vo všeobecne záväznom nariadení obce.
(7) Kalendárový zber je zber oddelene zbieranej zložky komunálneho odpadu v určenom čase, ktorú určí obec vo všeobecne záväznom nariadení. Tento zber spočíva v pristavení vozidla alebo zberných nádob v určitom čase najviac na jeden deň, pričom obec o tomto zbere informuje obyvateľov vopred spôsobom v mieste obvyklým.
(8) Množstvový zber je zber zmesových komunálnych odpadov a drobných stavebných odpadov, pri ktorom ich pôvodca platí miestny poplatok za komunálne odpady a drobné stavebné odpady ustanovený podľa osobitného predpisu108) vo výške, ktorá je priamo úmerná množstvu týchto odpadov vyprodukovaných pôvodcom odpadu za daný čas; tým nie je dotknuté ustanovenie § 81 ods. 12.
(9) Spôsoby triedeného zberu biologicky rozložiteľného komunálneho odpadu sú kompostovanie v kompostovacom zásobníku alebo zber prostredníctvom zbernej nádoby. Obec doplní systém triedeného zberu biologicky rozložiteľného komunálneho odpadu o mobilný zber prostredníctvom veľkokapacitných kontajnerov, miesta určeného obcou alebo prostredníctvom zberného dvora.
(10) Odpad z domácností je odpad, ktorý vyprodukovali domácnosti.
(11) Komunálny odpad nezahŕňa odpad z výroby, odpad z poľnohospodárstva, lesného hospodárstva a rybárstva, odpad zo septikov, kanalizačnej siete a čistiarní vrátane čistiarenského kalu, staré vozidlá, stavebný odpad ani odpad z demolácií.

§ 81
Nakladanie s komunálnymi odpadmi a drobnými stavebnými odpadmi
(1) Za nakladanie s komunálnym odpadom zodpovedá:
a) obec, ak ide o
1. zmesový odpad a oddelene vyzbieraný odpad z domácností,
2. zmesový odpad z iných zdrojov,
3. oddelene vyzbieraný komunálny odpad z obalov a odpad z neobalových výrobkov z iných zdrojov a4. drobný stavebný odpad,
b) ako pôvodca odpadu fyzická osoba – podnikateľ a právnická osoba, ak ide o
1. oddelene vyzbieraný odpad z iných zdrojov, na ktoré sa nevzťahuje rozšírená zodpovednosť výrobcov,
2. elektroodpad a použité batérie a akumulátory.
(2) Komunálny odpad z domácností vrátane oddelene zbieraných zložiek komunálneho odpadu z domácností sa podľa Katalógu odpadov zaraďuje do skupiny 20. Zmesový odpad a oddelene vyzbieraný odpad z iných zdrojov, ak je taký odpad svojím charakterom a zložením podobný odpadu z domácností, sa podľa Katalógu odpadov zaraďuje do skupiny 20.
(3) Náklady na zbernú nádobu na zmesový komunálny odpad znáša pôvodný pôvodca odpadu. Obec ustanoví vo všeobecne záväznom nariadení výšku týchto nákladov a ich zahrnutie do miestneho poplatku za komunálne odpady a drobné stavebné odpady alebo ustanoví iný spôsob ich úhrady.
(4) Náklady na zabezpečenie zberných nádob na triedený zber zložiek komunálnych odpadov, pri ktorých sa uplatňuje rozšírená zodpovednosť výrobcov, znáša výrobca vyhradeného výrobku, príslušná organizácia zodpovednosti výrobcov alebo tretia osoba.
(5) Náklady na zabezpečenie zberných nádob a kompostovacích zásobníkov na triedený zber zložiek komunálnych odpadov, pri ktorých sa neuplatňuje rozšírená zodpovednosť výrobcov, znáša obec a môže ich zahrnúť do miestneho poplatku za komunálne odpady a drobné stavebné odpady. Obec môže ustanoviť vo všeobecne záväznom nariadení iný spôsob úhrady nákladov na zabezpečenie zberných nádob a kompostovacích zásobníkov na biologicky rozložiteľný komunálny odpad.
(6) Zakazuje sa
a) ukladať do zberných nádob určených obcou na zber zmesového komunálneho odpadu iný odpad ako zmesový komunálny odpad a do zberných nádob určených na triedený zber komunálneho odpadu zložku komunálneho odpadu, pre ktorú nie je nádoba určená,
b) ukladať oddelene vyzbierané zložky komunálneho odpadu, na ktoré sa uplatňuje rozšírená zodpovednosť výrobcov, a vytriedený biologicky rozložiteľný komunálny odpad na skládku odpadov, okrem nezhodnotiteľných odpadov po dotriedení,
c) vykonávať zber oddelene zbieraných zložiek komunálnych odpadov patriacich do vyhradeného prúdu odpadov bez zariadenia na zber odpadov osobou, ktorá nespĺňa požiadavky podľa tohto zákona.
(7) Obec je okrem povinností podľa § 14 ods. 1 povinná
a) zabezpečiť zber a prepravu zmesového komunálneho odpadu vznikajúceho na jej území na účely jeho zhodnotenia alebo zneškodnenia v súlade s týmto zákonom vrátane zabezpečenia zberných nádob zodpovedajúcich systému zberu zmesového komunálneho odpadu v obci,
b) zabezpečiť zavedenie a vykonávanie triedeného zberu
1. biologicky rozložiteľného kuchynského odpadu okrem toho, ktorého pôvodcom je fyzická osoba – podnikateľ a právnická osoba, ktorá prevádzkuje zariadenie spoločného stravovania109) (ďalej len „prevádzkovateľ kuchyne“) (§ 83 ods. 1),
2. jedlých olejov a tukov z domácností a
3. biologicky rozložiteľných odpadov zo záhrad a parkov vrátane odpadu z cintorínov,
c) zabezpečiť zavedenie a vykonávanie triedeného zberu komunálnych odpadov pre papier, plasty, kovy, sklo a kompozitné obaly na báze lepenky najmenej v rozsahu vyplývajúcom z požiadaviek ustanovených na triedený zber komunálnych odpadov [§ 105 ods. 3 písm. w)],
d) umožniť výrobcovi elektrozariadení a výrobcovi prenosných batérií a akumulátorov, príslušnej tretej osobe alebo príslušnej organizácii zodpovednosti výrobcov na ich náklady
1. zaviesť a prevádzkovať na jej území systém oddeleného zberu elektroodpadu z domácností a použitých prenosných batérií a akumulátorov,
2. užívať v rozsahu potrebnom na tento účel existujúce zariadenia na zber komunálnych odpadov,
e) umožniť organizácii zodpovednosti výrobcov pre obaly, na jej náklady, zber vytriedených zložiek komunálnych odpadov, na ktoré sa uplatňuje rozšírená zodpovednosť výrobcov, a to na základe zmluvy s ňou; ustanovenie odseku 22 tým nie je dotknuté,
f) na žiadosť organizácie zodpovednosti výrobcov poskytnúť údaje podľa § 28 ods. 5 písm. d) druhého bodu,
g) zabezpečiť podľa potreby, najmenej dvakrát do roka, zber a prepravu objemných odpadov, drobných stavebných odpadov v rozsahu do 1 m3 od jednej fyzickej osoby, ak v obci nebol zavedený ich množstvový zber a oddelene zbieraných zložiek komunálneho odpadu z domácností s obsahom nebezpečných látok na účely ich zhodnotenia alebo zneškodnenia; to sa nevzťahuje na obec, ktorá má menej ako 5 000 obyvateľov a na jej území je zriadený zberný dvor,
h) zverejniť na svojom webovom sídle podrobný všeobecne zrozumiteľný popis celého systému nakladania s komunálnymi odpadmi vrátane triedeného zberu v obci,
i) zabezpečiť podľa potreby, najmenej jedenkrát do roka, informačnú kampaň zameranú na zvýšenie triedeného zberu biologicky rozložiteľných komunálnych odpadov.
(8) Obec vo všeobecne záväznom nariadení upraví v súlade s hierarchiou odpadového hospodárstva podrobnosti o
a) nakladaní so zmesovým komunálnym odpadom a drobnými stavebnými odpadmi,
b) spôsobe zberu a prepravy komunálnych odpadov,
c) nakladaní s biologicky rozložiteľným komunálnym odpadom,
d) nakladaní s biologicky rozložiteľným kuchynským odpadom a reštauračným odpadom od prevádzkovateľa kuchyne,
e) spôsobe a podmienkach triedeného zberu komunálnych odpadov, najmä zberu
1. elektroodpadov z domácností,
2. odpadov z obalov a odpadov z neobalových výrobkov zbieraných spolu s obalmi,
3. použitých prenosných batérií a akumulátorov a automobilových batérií a akumulátorov,
4. veterinárnych liekov a humánnych liekov nespotrebovaných fyzickými osobami a zdravotníckych pomôcok,
5. jedlých olejov a tukov,
f) spôsobe zberu objemného odpadu a odpadu z domácností s obsahom nebezpečných látok,
g) spôsobe spätného zberu odpadových pneumatík,
h) spôsobe nahlasovania nezákonne umiestneného odpadu,
i) prevádzkovaní zberného dvora,
j) spôsobe zberu drobného stavebného odpadu,
k) dôvodoch nezavedenia triedeného zberu komunálnych odpadov v súlade s odsekom 21 pre biologicky rozložiteľný kuchynský odpad.
(9) Pôvodca komunálnych odpadov, okrem skutočností podľa odseku 1 písm. b) je povinný
a) nakladať alebo inak s nimi zaobchádzať v súlade so všeobecne záväzným nariadením obce,
b) zapojiť sa do systému zberu komunálnych odpadov v obci,
c) užívať zberné nádoby zodpovedajúce systému zberu komunálnych odpadov v obci,
d) ukladať zmesový komunálny odpad, oddelene zbierané zložky komunálneho odpadu a drobné stavebné odpady na účely ich zberu na miesta určené obcou a do zberných nádob zodpovedajúcich systému zberu komunálnych odpadov v obci.
(10) Náklady na činnosti nakladania so zmesovým komunálnym odpadom, drobným stavebným odpadom, ak v obci nebol zavedený množstvový zber drobného stavebného odpadu a biologicky rozložiteľným komunálnym odpadom, náklady triedeného zberu zložiek komunálneho odpadu, na ktoré sa nevzťahuje rozšírená zodpovednosť výrobcov, a náklady spôsobené nedôsledným triedením oddelene zbieraných zložiek komunálneho odpadu, na ktoré sa vzťahuje rozšírená zodpovednosť výrobcov, a náklady presahujúce výšku obvyklých nákladov podľa § 59 ods. 8, hradí obec z miestneho poplatku za komunálne odpady a drobné stavebné odpady podľa osobitného predpisu.108)
(11) Náklady triedeného zberu oddelene zbieranej zložky komunálneho odpadu patriacej do vyhradeného prúdu odpadu, vrátane zberu a vytriedenia týchto zložiek na zbernom dvore, znášajú výrobcovia vyhradených výrobkov, tretie osoby alebo organizácie zodpovednosti výrobcov, ktorí zodpovedajú za nakladanie s vyhradeným prúdom odpadu v tejto obci.
(12) Obec pri ustanovení výšky miestneho poplatku za komunálny odpad a drobný stavebný odpad108) vychádza zo skutočných nákladov obce na nakladanie s komunálnym odpadom a drobným staveným odpadom vrátane nákladov uvedených v odseku 10. Do miestneho poplatku obec nemôže zahrnúť náklady uvedené v odseku 11. Výnos miestneho poplatku za komunálne odpady a drobné stavebné odpady použije obec výlučne na zber, prepravu, zhodnocovanie a zneškodňovanie komunálnych odpadov a drobných stavebných odpadov.
(13) Vykonávať na území obce zber, vrátane mobilného zberu, a prepravu komunálnych odpadov, s výnimkou biologicky rozložiteľného kuchynského a reštauračného odpadu od prevádzkovateľa kuchyne, môže obec sama alebo ten, kto má uzatvorenú zmluvu na vykonávanie tejto činnosti s obcou; to sa nevzťahuje na distribútorov vykonávajúcich spätný zber a zber prostredníctvom zberného miesta použitých prenosných batérií a akumulátorov a elektroodpadu.
(14) Zmluva medzi obcou a tým, kto na jej území vykonáva triedený zber komunálnych odpadov pre zložku papier, plasty, kovy, sklo a kompozitné obaly na báze lepenky, musí okrem všeobecných náležitostí obsahovať aj spôsob a podmienky úhrady nákladov uhrádzaných obcou podľa § 59 ods. 8.
(15) Obec v zmluve podľa odseku 13 podrobne upraví spôsob a podmienky zberu a prepravy odpadov uvedených v odseku 13 tak, aby boli v súlade s platným programom kraja a so všeobecne záväzným nariadením obce podľa odseku 8. Zmluva sa uzatvára na určitý čas, obvykle na päť rokov alebo na dobu neurčitú s výpovednou dobou obvykle 12 mesiacov.
(16) Obec je oprávnená požadovať potrebné informácie na plnenie povinností podľa § 14 ods. 1 písm. f) a g) od prevádzkovateľa kuchyne, držiteľa komunálneho odpadu a od držiteľa drobného stavebného odpadu alebo od toho, kto nakladá s komunálnymi odpadmi alebo drobnými stavebnými odpadmi na území obce.
(17) Prevádzkovateľ kuchyne, držiteľ komunálneho odpadu a držiteľ drobného stavebného odpadu alebo ten, kto nakladá s komunálnymi odpadmi alebo s drobnými stavebnými odpadmi na území obce, je povinný na vyžiadanie obce poskytnúť pravdivé a úplné informácie súvisiace s nakladaním s komunálnymi odpadmi a drobnými stavebnými odpadmi.
(18) Ak obec zavedie na svojom území alebo jeho časti množstvový zber zmesového komunálneho odpadu pre všetkých pôvodcov komunálnych odpadov alebo pre niektoré kategórie pôvodcov komunálnych odpadov, je povinná umožniť pôvodcom komunálnych odpadov, ktorých sa tento zber týka
a) individuálne určenie intervalu odvozu komunálnych odpadov z miesta určeného obcou podľa odseku 9 písm. d), pričom pri iných ako biologicky rozložiteľných komunálnych odpadoch môže byť tento interval aj dlhší ako 14 dní, alebo
b) výber veľkosti zbernej nádoby aspoň z troch možností, ktoré ustanoví obec vo všeobecne záväznom nariadení podľa odseku 8; ak ide o pôvodcov komunálnych odpadov, ktorí sú spoluvlastníkmi nehnuteľnosti, alebo ak ide o bytový dom, výber veľkosti zbernej nádoby je možný len po dohode všetkých pôvodcov, ak sa tí nedohodnú, rozhodne obec.
(19) Obec, na ktorej území nie je zavedený množstvový zber zmesového komunálneho odpadu, je na základe žiadosti povinná zaviesť množstvový zber u takej právnickej osoby alebo fyzickej osoby – podnikateľa, ktorý preukáže, že
a) množstvo ním vyprodukovaných komunálnych odpadov je presne merateľné,
b) komunálne odpady sú až do ich odvozu vhodne zabezpečené pred stratou, odcudzením alebo iným nežiaducim únikom.
(20) Obec môže zaviesť množstvový zber drobného stavebného odpadu.
(21) Povinnosť zaviesť a zabezpečovať vykonávanie triedeného zberu komunálneho odpadu pre biologicky rozložiteľný kuchynský odpad sa nevzťahuje na obec, ktorá
a) zabezpečí energetické zhodnotenie týchto odpadov v zariadení na zhodnocovanie odpadov činnosťou R1 uvedenou v prílohe č. 1,
b) preukáže, že najmenej 50 % obyvateľov obce kompostuje vlastný odpad,
c) preukáže, že to neumožňujú technické problémy vykonávania zberu, najmä v historických centrách miest a v riedko osídlených oblastiach; uvedená výnimka sa uplatní iba pre túto časť obce alebo
d) preukáže, že je to ekonomicky neúnosné, pretože náklady na nakladanie s týmto biologicky rozložiteľným kuchynským odpadom nemožno pokryť ani pri určení miestneho poplatku vo výške 50 % zo zákonom ustanovenej hornej hranice sadzby miestneho poplatku.
(22) Obec môže pre nakladanie s odpadmi z obalov a odpadov z neobalových výrobkov zbieraných spolu s odpadmi z obalov uzavrieť zmluvu len s jednou organizáciou zodpovednosti výrobcov pre obaly na obdobie najmenej jedného kalendárneho roka.
(23) Ak ten, kto vykonáva triedený zber odpadov z obalov a odpadov z neobalových výrobkov v obci neuzatvorí zmluvu podľa § 59 ods. 4 ani do 45 dní odo dňa nadobudnutia účinnosti zmluvy obce s organizáciou zodpovednosti výrobcov pre obaly podľa § 59 ods. 2 napriek tomu, že financovanie triedeného zberu komunálnych odpadov podľa tohto zákona je zabezpečené, je obec oprávnená vypovedať zmluvu podľa odseku 13 alebo jej časť, na základe ktorej je na jej území zabezpečený triedený zber; výpovedná doba je 45 dní a začína plynúť dňom nasledujúcim po doručení výpovede.
(24) Obec je povinná umožniť tomu, kto vykonáva zber, prepravu, zhodnotenie a zneškodnenie biologicky rozložiteľného kuchynského a reštauračného odpadu pre prevádzkovateľa kuchyne, na jeho náklady a v súlade s platným všeobecne záväzným nariadením obce
a) zaviesť a prevádzkovať na jej území systém triedeného zberu biologicky rozložiteľného kuchynského a reštauračného odpadu,
b) užívať v rozsahu potrebnom na tento účel existujúce zariadenia na zber komunálnych odpadov,
(25) Obec je povinná nahlásiť organizácii zodpovednosti výrobcov pre obaly, s ktorou má uzatvorený zmluvný vzťah podľa odseku 22, údaje o produkcii komunálnych odpadov za predchádzajúci rok do 28. februára.
(26) Na území vojenského obvodu108a) úlohy a povinnosti obce podľa tohto zákona plní Ministerstvo obrany Slovenskej republiky.

§ 82
Zberný dvor
(1) Fyzická osoba môže bezplatne odovzdať oddelene zbierané zložky komunálneho odpadu a právnická osoba alebo fyzická osoba – podnikateľ môže bezplatne odovzdať oddelene vyzbieraný komunálny odpad z obalov a komunálny odpad z neobalových výrobkov z iných zdrojov na zbernom dvore
a) ktorý sa nachádza na území obce, v ktorej je poplatníkom,
b) ktorého prevádzka je zabezpečená združením obcí, ktorého členom je obec, v ktorej je poplatníkom.
(2) Odovzdanie oddelene zbieranej zložky komunálneho odpadu na zbernom dvore inou osobou ako osobou uvedenou v odseku 1 alebo inej oddelene zbieranej zložky komunálneho odpadu, ako je uvedená v odseku 1 môže byť odplatné.
(3) Prevádzkovateľ zberného dvora je povinný okrem povinností podľa § 14
a) viesť evidenciu komunálnych odpadov odovzdaných na zbernom dvore, ohlasovať obci, na území ktorej sa zberný dvor nachádza, alebo združeniu obcí údaje z evidencie a uchovávať ohlasované údaje,
b) informovať príslušnú obec o zložkách a množstve komunálneho odpadu, ktorý prevzala od jej obyvateľov, na tomto zbernom dvore,
c) vyčleniť priestor pre komunálne odpady vhodné na prípravu na opätovné použitie,
d) odobrať od osôb uvedených v odsekoch 1 a 2 drobný stavebný odpad, objemný odpad, odpadové pneumatiky, ak tak určila obec, a oddelene zbierané zložky komunálneho odpadu v rozsahu triedeného zberu ustanovenom vo všeobecne záväznom nariadení obce.

§ 83
Prevádzkovateľ kuchyne
(1) Prevádzkovateľ kuchyne zodpovedá za nakladanie s biologicky rozložiteľným kuchynským odpadom a reštauračným odpadom, ktorého je pôvodcom.
(2) Prevádzkovateľ kuchyne je povinný okrem povinností podľa § 14 a § 81 ods. 9 a 16 zaviesť a zabezpečovať vykonávanie triedeného zberu pre biologicky rozložiteľný kuchynský odpad a reštauračný odpad, ktorého je pôvodcom.
(3) Zakazuje sa prevádzkovateľovi kuchyne
a) uložiť biologicky rozložiteľný kuchynský a reštauračný odpad, ktorého je pôvodcom, do nádob určených obcou na zber komunálneho odpadu,
b) používať drviče biologicky rozložiteľného kuchynského a reštauračného odpadu napojené na verejnú kanalizáciu; uvedený zákaz sa neuplatní, ak vlastník verejnej kanalizácie, do ktorej sa tento odpad vypúšťa, s používaním drviča súhlasí a používanie drviča je upravené v zmluve o odvádzaní odpadových vôd uzavretej podľa osobitného predpisu,110)
c) zbaviť sa použitých jedlých olejov a tukov vypúšťaním do kanalizácie.


SIEDMA ČASŤ
Cezhraničný pohyb odpadov

§ 84
Základné ustanovenie
(1) Cezhraničnú prepravu odpadov z iného členského štátu do Slovenskej republiky, cezhraničnú prepravu odpadov zo Slovenskej republiky do iného členského štátu, dovoz odpadov z iného ako členského štátu do Slovenskej republiky, vývoz odpadov zo Slovenskej republiky do iného ako členského štátu a tranzit odpadov cez územie Slovenskej republiky (ďalej len „cezhraničný pohyb odpadov“) ustanovujú osobitné predpisy.58)
(2) Na území Slovenskej republiky je príslušným orgánom111) pre cezhraničný pohyb odpadov ministerstvo. Ministerstvo zároveň plní funkciu korešpondenta.112)
(3) Cezhraničná preprava odpadov z iného členského štátu do Slovenskej republiky a dovoz odpadov z iného ako členského štátu do Slovenskej republiky za účelom zneškodnenia tohto odpadu sú zakázané, ak medzinárodná zmluva, ktorou je Slovenská republika viazaná, neustanovuje inak.
(4) Odpad vzniknutý v Slovenskej republike sa prednostne zneškodní v Slovenskej republike.
(5) Zakazuje sa
a) organizovať, sprostredkovať alebo iným spôsobom sa podieľať na cezhraničnom pohybe odpadov v rozpore s touto časťou zákona,
b) dopraviť alebo prepraviť odpad na územie Slovenskej republiky, cez územie Slovenskej republiky alebo z územia Slovenskej republiky v rozpore s touto časťou zákona,
c) vykonávať cezhraničný pohyb odpadov v rozpore s podmienkami uvedenými v súhlase na cezhraničný pohyb odpadov podľa tejto časti zákona.
(6) Na účely cezhraničného pohybu odpadov sa osobou pod jurisdikciou Slovenskej republiky rozumie fyzická osoba-podnikateľ alebo právnická osoba so sídlom alebo miestom podnikania na území Slovenskej republiky.

§ 85
Oznámenie
(1) Oznámenie o cezhraničnom pohybe odpadov podáva oznamovateľ113) podľa osobitných predpisov.114)
(2) Oznámenie o cezhraničnom pohybe odpadov vrátane dodatočných informácií a dodatočnej dokumentácie115) podáva oznamovateľ na ministerstvo v slovenskom jazyku alebo s úradne overeným prekladom do slovenského jazyka. Doklad o oznámení pre cezhraničné pohyby/prepravy odpadu a Doklad o pohybe pre cezhraničné pohyby/prepravy odpadu podľa osobitného predpisu116) možno na účel oznámenia cezhraničnej prepravy odpadu z iného členského štátu do Slovenskej republiky, dovozu odpadu z iného ako členského štátu do Slovenskej republiky a tranzitu odpadov cez územie Slovenskej republiky podať aj v inom ako slovenskom jazyku.
(3) Ak oznamovateľ nedoplní svoje oznámenie o cezhraničnom pohybe odpadov do 60 dní odo dňa doručenia výzvy na doplnenie oznámenia, ministerstvo môže oznámenie vrátiť oznamovateľovi.

§ 86
Námietky
(1) Ministerstvo môže uplatniť námietky117) voči oznámeniu o preprave odpadu určeného na zneškodnenie a voči oznámeniu o preprave odpadu určeného na zhodnotenie.
(2) Ak ministerstvo uplatňuje námietky,117) vychádza zo záväznej časti programu Slovenskej republiky.
(3) Ministerstvo môže zakázať cezhraničný pohyb odpadov, ak oznamovateľ, príjemca alebo osoba oprávnená konať v mene oznamovateľa alebo príjemcu, ktorý sa podieľa na tomto cezhraničnom pohybe odpadov, bol právoplatným rozhodnutím
a) uznaný vinným zo spáchania priestupku alebo iného správneho deliktu v dôsledku konania, ktorým došlo k porušeniu všeobecne záväzných právnych predpisov a osobitných predpisov v oblasti cezhraničného pohybu odpadov,58)
b) uznaný vinným v posledných troch rokoch zo spáchania priestupku alebo iného správneho deliktu v dôsledku iného protiprávneho konania na úseku nakladania s odpadmi ako uvedeného v písmene a) alebo
c) odsúdený v posledných troch rokoch za trestný čin proti životnému prostrediu.118)

§ 87
Finančné zabezpečenie
(1) Ministerstvo určí finančné zabezpečenie formou finančnej zábezpeky (ďalej len „kaucia“) alebo rovnocenného poistenia podľa osobitného predpisu119) v prípade, ak ide o cezhraničnú prepravu odpadov zo Slovenskej republiky do iného členského štátu a vývoz odpadov zo Slovenskej republiky do iného ako členského štátu; ministerstvo určí dodatočné finančné zabezpečenie v prípade ustanovenom v osobitnom predpise.119)
(2) Výšku kaucie určí ministerstvo po preskúmaní preukázateľných nákladov na dopravu, na zhodnotenie alebo zneškodnenie odpadu vrátane všetkých potrebných predbežných činností a na skladovanie počas 90 dní, a to vo výške jedenapolnásobku týchto nákladov. Kauciu určenú ministerstvom skladá oznamovateľ v banke alebo v pobočke zahraničnej banky viazaním finančných prostriedkov na neurčitý čas v prospech ministerstva. Oznamovateľ predloží ministerstvu originál dokladu o zložení kaucie pred vydaním rozhodnutia, ktorým sa udeľuje súhlas na cezhraničný pohyb odpadov podľa odseku 1.
(3) Za rovnocenné poistenie sa považuje poistenie, pri ktorom výška poistného plnenia kryje preukázateľné náklady na dopravu, na zhodnotenie alebo zneškodnenie odpadu vrátane všetkých potrebných predbežných činností a na skladovanie počas 90 dní, a to vo výške jedenapolnásobku týchto nákladov; toto poistenie musí oznamovateľ uzavrieť pred vydaním rozhodnutia, ktorým sa udeľuje súhlas na cezhraničný pohyb odpadov podľa odseku 1. Oznamovateľ predloží ministerstvu originál dokladu o uzavretí poistenia pred vydaním rozhodnutia, ktorým sa udeľuje súhlas na cezhraničný pohyb odpadov podľa odseku 1.
(4) Kaucia podľa odseku 2 sa vráti oznamovateľovi okrem prípadov uvedených v osobitnom predpise,119) ak oznamovateľ
a) predloží žiadosť o vrátenie alebo zrušenie kaucie a potvrdenie, že zneškodnenie alebo zhodnotenie odpadov sa uskutočnilo, a to vo forme potvrdeného Dokladu o pohybe pre cezhraničné pohyby/prepravy odpadu alebo sa potvrdenie k nemu priloží,
b) preukáže, že cezhraničná preprava odpadov zo Slovenskej republiky do iného členského štátu alebo vývoz odpadov zo Slovenskej republiky do iného ako členského štátu sa neuskutočnila alebo neuskutoční alebo
c) preukáže, že cezhraničná preprava odpadov z iného členského štátu do Slovenskej republiky alebo dovoz odpadov z iného ako členského štátu do Slovenskej republiky sa neuskutočnila alebo neuskutoční.

§ 88
Cezhraničná preprava elektroodpadu a použitých elektrozariadení
(1) Ak sa má uskutočniť alebo uskutočňuje preprava použitých elektrozariadení, ktorých držiteľ tvrdí, že predmetom tejto plánovanej alebo uskutočňovanej prepravy nie je elektroodpad a vzniklo podozrenie, že ide o elektroodpad (ďalej len „podozrivé elektrozariadenie“), príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva túto prepravu monitoruje a vyžiada si od držiteľa podozrivých elektrozariadení predloženie dokumentácie podľa odseku 2.
(2) Držiteľ použitých elektrozariadení, ktoré sú predmetom plánovanej alebo uskutočňovanej cezhraničnej prepravy, je povinný pre prípad, že sa stanú podozrivými elektrozariadeniami, v záujme preukázania skutočnosti, že nejde o elektroodpad, vo vzťahu k nim zabezpečiť, uchovávať počas troch rokov a na výzvu príslušného orgánu odpadového hospodárstva bezodkladne predložiť
a) ustanovené sprievodné doklady a výsledky testovania alebo hodnotenia,
b) príslušný prepravný doklad podľa osobitného predpisu,120)
c) vyhlásenie o prevzatí zodpovednosti,
d) vyhlásenie, že žiaden z materiálov a zariadení, ktoré sú predmetom cezhraničnej prepravy, nie je odpadom.
(3) Dokumentáciu podľa odseku 2 písm. a) môže držiteľ použitých elektrozariadení nahradiť dokumentáciou, ktorá jednoznačne preukazuje, že cezhraničná preprava použitých elektrozariadení sa uskutočňuje alebo uskutoční v rámci dohody o preprave medzi podnikateľskými subjektmi a je splnená jedna z nasledujúcich podmienok:
a) použité elektrozariadenia sa posielajú späť výrobcovi alebo tretej strane konajúcej v jeho mene ako chybné na opravu v záruke s úmyslom ich opätovného použitia alebo
b) použité elektrozariadenia na profesionálne použitie sa posielajú výrobcovi, tretej strane konajúcej v jeho mene alebo do zariadenia tretej strany v krajinách, na ktoré sa vzťahuje osobitný predpis,121) na modernizáciu alebo opravu na základe platnej zmluvy s úmyslom ich opätovného použitia, alebo
c) chybné použité elektrozariadenia na profesionálne použitie ako napríklad zdravotnícke pomôcky alebo ich časti sa posielajú výrobcovi alebo tretej strane konajúcej v jeho mene na analýzu základnej príčiny na základe platnej zmluvy v prípadoch, že takú analýzu môže vykonať len výrobca alebo tretie strany konajúce v jeho mene.
(4) Držiteľ použitých elektrozariadení, ktoré sú predmetom plánovanej alebo uskutočňovanej cezhraničnej prepravy, je povinný zabezpečiť vhodnú ochranu použitých elektrozariadení pred ich poškodením počas prepravy, nakladania a vykládky, najmä prostredníctvom dostatočného obalu a riadneho uloženia nákladu.
(5) Ak držiteľ použitých elektrozariadení, ktoré sa stali podozrivými elektrozariadeniami, nepreukáže prostredníctvom dokumentácie uvedenej v odsekoch 2 a 3, že nejde o elektroodpad alebo ak nesplnil povinnosť podľa odseku 4, považujú sa podozrivé elektrozariadenia za elektroodpad a náklad sa považuje za nezákonnú zásielku. Od tohto okamihu sa na takú zásielku uplatňuje postup podľa osobitného predpisu58) upravujúceho cezhraničnú prepravu odpadov.

§ 88a
Cezhraničná preprava použitých batérií a akumulátorov podľa § 42 ods. 6 a použitých batérií a akumulátorov, ktoré nie sú odpadom podľa § 42 ods. 6
(1) Ak sa má uskutočniť alebo sa uskutočňuje preprava použitých batérií a akumulátorov, ktoré nie sú odpadom podľa § 42 ods. 6, a vzniklo podozrenie, že ide o použité batérie a akumulátory podľa § 42 ods. 6, príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva túto prepravu monitoruje a vyžiada si od držiteľa prepravovaných batérií a akumulátorov predloženie dokumentácie podľa odseku 2.
(2) Držiteľ použitých batérií a akumulátorov, ktoré nie sú odpadom podľa § 42 ods. 6 a ktoré sú predmetom plánovanej alebo uskutočňovanej cezhraničnej prepravy, je povinný zabezpečiť:
a) aby každá cezhraničná preprava bola sprevádzaná ustanovenými sprievodnými dokladmi a výsledkami testovania alebo hodnotenia,
b) bezodkladné predloženie dokladov podľa písmena a) na základe výzvy príslušného orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva,
c) vykonávanie cezhraničnej prepravy dopravnými prostriedkami, ktoré vyhovujú ustanoveniam medzinárodných zmlúv o preprave nebezpečných vecí;53) ak nevykonáva cezhraničnú prepravu sám, je povinný zabezpečiť cezhraničnú prepravu u dopravcu oprávneného podľa osobitných predpisov,54)
d) vyhlásenie o prevzatí zodpovednosti,
e) vyhlásenie, že žiadna batéria a akumulátor, ktoré sú predmetom cezhraničnej prepravy, nie je odpadom.
(3) Dokumentáciu podľa odseku 2 písm. a) a e) môže držiteľ použitých batérií a akumulátorov, ktoré nie sú odpadom podľa § 42 ods. 6, nahradiť dokumentáciou, ktorá jednoznačne preukazuje, že cezhraničná preprava takýchto batérií a akumulátorov sa uskutočňuje alebo uskutoční v rámci dohody o preprave medzi podnikateľskými subjektmi a je splnená podmienka, že prepravované batérie a akumulátory sa posielajú späť výrobcovi alebo tretej strane konajúcej v jeho mene ako chybné na opravu v záruke s úmyslom ich opätovného použitia.
(4) Držiteľ použitých batérií a akumulátorov, ktoré nie sú odpadom podľa § 42 ods. 6 a ktoré sú predmetom plánovanej alebo uskutočňovanej cezhraničnej prepravy, je povinný zabezpečiť vhodnú ochranu proti poškodeniu batérií a akumulátorov počas prepravy, nakladania a vykládky, najmä prostredníctvom dostatočného obalu a riadneho uloženia nákladu.
(5) Ak držiteľ použitých batérií a akumulátorov, ktoré nie sú odpadom podľa § 42 ods. 6, prostredníctvom dokumentácie uvedenej v odseku 2 nepreukáže, že nejde o použité batérie a akumulátory podľa § 42 ods. 6 alebo ak nesplnil povinnosť podľa odseku 3 alebo odseku 4, považuje sa táto cezhraničná preprava za nezákonnú prepravu. Od tohto okamihu sa na takúto prepravu uplatňuje postup podľa osobitného predpisu58) upravujúceho cezhraničnú prepravu odpadov.


ÔSMA ČASŤ
Administratívne nástroje

Prvý oddiel
Autorizácia

§ 89
Autorizované činnosti a udelenie autorizácie
(1) Autorizácia je udelenie oprávnenia
a) podnikateľovi na výkon niektorej z činností spracovania odpadu (ďalej len „autorizácia na spracovateľskú činnosť“), a to na
1. spracovanie a recykláciu použitých batérií a akumulátorov,
2. zhodnocovanie alebo zneškodňovanie odpadových olejov,
3. spracovanie starých vozidiel,
4. spracovanie elektroodpadu,
5. prípravu na opätovné použitie elektroodpadu,
b) právnickej osobe na výkon činnosti organizácie zodpovednosti výrobcov (ďalej len „autorizácia na činnosť organizácie zodpovednosti výrobcov“) alebo tretej osobe (ďalej len „autorizácia na činnosť tretej osoby“),
c) výrobcovi vyhradeného výrobku na výkon činnosti individuálneho nakladania s vyhradeným prúdom odpadu (ďalej len „autorizácia na činnosť individuálneho plnenia povinností“).
(2) Činnosti uvedené v odseku 1 sa vykonávajú len na základe autorizácie udelenej ministerstvom.
(3) Autorizáciu ministerstvo udeľuje na dobu určitú, najviac na päť rokov; v prípade autorizácie podľa odseku 1 písm. b) tak, aby doba platnosti uplynula k 31. decembru kalendárneho roka.
(4) Ak o udelenie autorizácie na činnosť individuálneho plnenia povinností požiada výrobca vyhradeného výrobku, ktorý si plní vyhradené povinnosti kolektívne, ministerstvo túto autorizáciu udelí v súlade s týmto zákonom najskôr s účinnosťou ku dňu, keď došlo k ukončeniu zmluvy o plnení vyhradených povinností organizáciou zodpovednosti výrobcov.
(5) Ministerstvo vedie a priebežne aktualizuje zoznam osôb, ktorým bola udelená autorizácia uvedená v odseku 1 (ďalej len „držiteľ autorizácie“). Aktuálny zoznam držiteľov autorizácie ministerstvo zverejňuje na svojom webovom sídle.

§ 90
Podmienky udelenia autorizácie
(1) Podmienkou udelenia autorizácie na spracovateľskú činnosť fyzickej osobe – podnikateľovi je
a) bezúhonnosť,
b) trvalý pobyt na území Slovenskej republiky alebo bydlisko v niektorom z členských štátov alebo v štáte, ktorý je súčasťou Európskeho hospodárskeho priestoru,
c) ustanovenie odborne spôsobilej osoby na autorizovanú spracovateľskú činnosť, ak ňou nie je sám žiadateľ o udelenie autorizácie na spracovateľskú činnosť alebo jeho zodpovedný zástupca,122)
d) technické, materiálne a personálne zabezpečenie výkonu autorizovanej spracovateľskej činnosti,
e) zabezpečenie systému zmluvných vzťahov.
(2) Podmienkou udelenia autorizácie na spracovateľskú činnosť právnickej osobe je
a) bezúhonnosť právnickej osoby a osôb, ktoré sú štatutárnym orgánom alebo jeho členmi,
b) sídlo alebo organizačná zložka na území Slovenskej republiky,
c) ustanovenie odborne spôsobilej osoby na autorizovanú spracovateľskú činnosť,
d) technické, materiálne a personálne zabezpečenie výkonu autorizovanej spracovateľskej činnosti,
e) zabezpečenie systému zmluvných vzťahov.
(3) Podmienkou udelenia autorizácie podľa § 89 ods. 1 písm. b) je
a) v prípade organizácie zodpovednosti výrobcov
1. bezúhonnosť právnickej osoby a osôb, ktoré sú štatutárnym orgánom alebo jeho členmi,
2. sídlo na území Slovenskej republiky,
3. splnenie podmienok ustanovených v § 28 ods. 1 až 3 a 6,
4. v predchádzajúcich troch rokoch nebolo vydané rozhodnutie o zrušení autorizácie na výkon činnosti organizácie zodpovednosti výrobcov pre príslušný vyhradený výrobok podľa § 27 ods. 1, právnickej osobe, ktorá žiada o udelenie autorizácie a členovia štatutárneho orgánu právnickej osoby, ktorí žiadajú o udelenie autorizácie neboli členmi štatutárneho orgánu právnickej osoby, ktorej bolo v predchádzajúcich troch rokoch vydané rozhodnutie o zrušení autorizácie na výkon činnosti organizácie zodpovednosti výrobcov.
b) v prípade tretej osoby
1. bezúhonnosť tretej osoby a bezúhonnosť osôb, ktoré sú štatutárnym orgánom alebo jeho členmi,
2. miesto podnikania alebo sídlo na území Slovenskej republiky,
3. oprávnenie na zber alebo spracovanie a recykláciu použitých batérií a akumulátorov,
4. v predchádzajúcich troch rokoch jej nebolo vydané rozhodnutie o zrušení autorizácie na výkon činnosti tretej osoby právnickej osobe, ktorá žiada o udelenie autorizácie a členovia štatutárneho orgánu právnickej osoby, ktorí žiadajú o udelenie autorizácie, neboli členmi štatutárneho orgánu právnickej osoby, ktorej bolo v predchádzajúcich troch rokoch vydané rozhodnutie o zrušení autorizácie na výkon činnosti tretej osoby.
(4) Podmienkou udelenia autorizácie na činnosť individuálneho plnenia povinností výrobcovi vyhradeného výrobku je
a) bezúhonnosť výrobcu a štatutárneho orgánu alebo jeho členov,
b) miesto podnikania, sídlo alebo organizačná zložka na území Slovenskej republiky,
c) splnenie podmienok ustanovených v § 29 ods. 3,
d) žiadateľovi v predchádzajúcich troch rokoch nebolo vydané rozhodnutie o zrušení autorizácie na výkon činnosti individuálneho plnenia povinností pre príslušný vyhradený výrobok.
(5) Za bezúhonného sa na účely tohto zákona považuje ten, kto nebol právoplatne odsúdený za trestný čin proti životnému prostrediu.118) Bezúhonnosť sa preukazuje výpisom z registra trestov. Na účel preukázania bezúhonnosti podľa tohto zákona poskytne žiadateľ údaje potrebné na vyžiadanie výpisu z registra trestov.122a) Údaje podľa tretej vety ministerstvo bezodkladne zašle v elektronickej podobe prostredníctvom elektronickej komunikácie Generálnej prokuratúre Slovenskej republiky na vydanie výpisu z registra trestov.
(6) Technické, materiálne a personálne zabezpečenie činnosti uvedenej v § 89 ods. 1 písm. a), na ktorú sa udeľuje autorizácia, sa preukazuje odborným posudkom osoby oprávnenej na jeho vydanie podľa tohto zákona (§ 100 ods. 1).
(7) Pri autorizácii na spracovateľskú činnosť podľa § 89 ods. 1 písm. a) druhý bod, v rámci ktorej sa vykonáva zhodnocovanie alebo zneškodňovanie odpadových olejov, je súčasťou technického, materiálneho a personálneho zabezpečenia aj zabezpečenie opatrení na ochranu životného prostredia a zdravia ľudí; ak ide o zariadenia povolené a prevádzkované podľa osobitného predpisu,123) musí použitá technológia zodpovedať úrovni najlepšej dostupnej techniky.17)

§ 91
Rozhodnutie o udelení autorizácie
(1) Žiadosť o udelenie autorizácie žiadateľ podáva ministerstvu písomne v štátnom jazyku.
(2) Ministerstvo autorizáciu na každú činnosť podľa § 89 ods. 1 udeľuje samostatným rozhodnutím.
(3) Rozhodnutie o udelení autorizácie na spracovateľskú činnosť fyzickej osobe – podnikateľovi obsahuje
a) obchodné meno a miesto podnikania,
b) osobné údaje odborne spôsobilej osoby na autorizovanú činnosť,
c) činnosti a druhy odpadov, na ktoré sa udeľuje autorizácia,
d) doba, na ktorú sa autorizácia udeľuje,
e) dátum začatia vykonávania autorizovanej činnosti,
f) spôsob a postupy vykonávania autorizovanej činnosti,
g) podmienky vykonávania autorizovanej činnosti, ak je to potrebné.
(4) Rozhodnutie o udelení autorizácie na spracovateľskú činnosť právnickej osobe obsahuje
a) obchodné meno a sídlo,
b) osobné údaje odborne spôsobilej osoby na autorizovanú činnosť,
c) činnosti a druhy odpadov, na ktoré sa udeľuje autorizácia,
d) doba, na ktorú sa autorizácia udeľuje,
e) dátum začatia vykonávania autorizovanej činnosti,
f) spôsob a postupy vykonávania autorizovanej činnosti,
g) podmienky vykonávania autorizovanej činnosti, ak je to potrebné.
(5) Rozhodnutie o udelení autorizácie podľa § 89 ods. 1 písm. b) obsahuje
a) obchodné meno a sídlo,
b) označenie vyhradeného výrobku, pre odpad z ktorého bude zabezpečovať nakladanie ako tretia osoba alebo organizácia zodpovednosti výrobcov v systéme združeného nakladania; v prípade elektrozariadení sa uvedie kategória elektrozariadení podľa prílohy č. 6 a v prípade batérií a akumulátorov sa uvedie typ batérií a akumulátorov v členení podľa § 42 ods. 3,
c) doba, na ktorú sa autorizácia udeľuje,
d) dátum začatia vykonávania autorizovanej činnosti,
e) spôsob a postupy zabezpečenia autorizovanej činnosti,
f) povinnosť plniť povinnosti vyplývajúce z výsledkov zlosovania podľa § 31 ods. 12 písm. c) a § 135 ods. 26,
g) podmienky vykonávania autorizovanej činnosti, ak je to potrebné.
(6) Rozhodnutie o udelení autorizácie na činnosť individuálneho plnenia povinností výrobcovi vyhradeného výrobku obsahuje
a) obchodné meno a sídlo alebo miesto podnikania,
b) označenie vyhradeného výrobku, pre odpad z ktorého bude zabezpečovať nakladanie v systéme individuálneho nakladania; v prípade elektrozariadení sa uvedie kategória elektrozariadení podľa prílohy č. 6 a v prípade batérií a akumulátorov sa uvedie typ batérií a akumulátorov v členení podľa § 42 ods. 3,
c) doba, na ktorú sa autorizácia udeľuje,
d) dátum začatia vykonávania autorizovanej činnosti,
e) spôsob a postupy vykonávania autorizovanej činnosti,
f) podmienky vykonávania autorizovanej činnosti, ak je to potrebné.
(7) Ministerstvo pri vydávaní rozhodnutí o udelení autorizácie podľa § 89 ods. 1 písm. b) na činnosť organizácie zodpovednosti výrobcov pre obaly sleduje, či je zabezpečený zber odpadov z obalov a odpadov z neobalových výrobkov zo všetkých obcí.

§ 92
Predĺženie platnosti autorizácie
(1) Platnosť autorizácie možno predĺžiť najviac v rozsahu, v akom bola udelená, ak nie je ustanovené inak. Autorizáciu možno predĺžiť opakovane.
(2) Držiteľ autorizácie môže požiadať o predĺženie jej platnosti najskôr šesť mesiacov pred uplynutím času, na ktorý bola udelená, a najneskôr tri mesiace pred uplynutím času, na ktorý bola udelená. V žiadosti o predĺženie platnosti autorizácie sa uvedú dôvody žiadosti. Pri každej žiadosti o predĺženie autorizácie je potrebné preukazovať bezúhonnosť podľa § 90 ods. 1 písm. a), ods. 2 písm. a), ods. 3 písm. a) a ods. 4 písm. a).
(3) Ministerstvo predĺži platnosť autorizácie uvedenej v § 89 ods. 1 písm. a) na dobu zhodnú s dobou platnosti certifikovaného systému environmentálneho manažérstva a auditu podľa osobitného predpisu,124) ak o predĺženie platnosti požiada držiteľ tejto autorizácie, ktorý má zavedený uvedený systém v prevádzke, ktorá je miestom výkonu činnosti, a ak predloží ministerstvu ustanovené podklady.
(4) Držiteľ autorizácie na spracovateľskú činnosť musí raz za päť rokov zabezpečiť odborný posudok oprávnenej osoby o stave plnenia požiadaviek ustanovených týmto zákonom a ďalšími všeobecne záväznými právnymi predpismi na ochranu životného prostredia, ako aj o stave plnenia podmienok a požiadaviek ustanovených v rozhodnutí o udelení autorizácie pri výkone činnosti, na ktorú bola autorizácia udelená. Kópiu odborného posudku doručí ministerstvu do 14 dní od jeho prijatia od oprávnenej osoby.
(5) Povinnosť uvedená v odseku 4 sa nevzťahuje na držiteľa autorizácie na spracovateľskú činnosť, ktorý má zavedený systém uvedený v odseku 3; ak je takému držiteľovi autorizácie pozastavená alebo zrušená registrácia tohto systému, je povinný zabezpečiť odborný posudok a doručiť ho ministerstvu najneskôr do troch rokov odo dňa, od ktorého mu bola pozastavená alebo zrušená registrácia tohto systému, uvedené neplatí, ak do uplynutia tejto lehoty mu bude systém uvedený v odseku 3 znova udelený.
(6) Ak došlo k predĺženiu autorizácie postupom podľa odseku 3 a počas doby platnosti autorizácie bola jej držiteľovi pozastavená alebo zrušená registrácia systému uvedeného v odseku 3, je povinný do 30 dní od jeho odňatia, pozastavenia alebo zrušenia podať novú žiadosť o predĺženie platnosti autorizácie; lehota uvedená v odseku 2 sa v tomto prípade neuplatní.

§ 93
Zmena autorizácie
(1) Držiteľ autorizácie je povinný ministerstvu oznámiť každú zmenu údajov uvedených v rozhodnutí o udelení autorizácie a zmenu osobných údajov fyzickej osoby – podnikateľa, osôb, ktoré sú štatutárnym orgánom alebo členmi štatutárneho orgánu, alebo osobných údajov zodpovedného zástupcu, ak bol ustanovený, a to do 30 dní od vzniku zmeny. Pri zmene štatutárneho orgánu alebo osôb, ktoré sú členmi štatutárneho orgánu podľa § 90 ods. 1 písm. a), ods. 2 písm. a), ods. 3 písm. a) a ods. 4 písm. a), sa preukazuje bezúhonnosť.
(2) Ministerstvo na základe oznámenia podľa odseku 1 alebo z vlastného podnetu rozhodnutie o udelení autorizácie zmení, ak
a) ide o zmenu obchodného mena, sídla, miesta podnikania alebo osobných údajov uvedených v rozhodnutí o udelení autorizácie a tieto údaje nie sú v súlade so skutočným stavom,
b) držiteľ autorizácie požiada o zúženie rozsahu činností alebo rozšírenie rozsahu činností, na ktorých výkon mu bola udelená autorizácia,
c) dôjde k zmene technológie v spôsobe nakladania s odpadom a držiteľ autorizácie k žiadosti priloží odborný posudok preukazujúci technické zabezpečenie autorizovanej činnosti alebo
d) ide o zmenu spôsobu a postupov pri vykonávaní alebo zabezpečovaní autorizovanej činnosti.

§ 94
Zrušenie a zánik autorizácie
(1) Ministerstvo autorizáciu na spracovateľskú činnosť podľa § 89 ods. 1 písm. a) zruší, ak
a) držiteľ autorizácie o to požiada,
b) dedič nepostupuje podľa odseku 7,
c) ustanovená odborne spôsobilá osoba na autorizovanú spracovateľskú činnosť prestala spĺňať požiadavku odbornej spôsobilosti,
d) držiteľ autorizácie prestane spĺňať niektorú z podmienok jej udelenia,
e) držiteľ autorizácie nezačal vykonávať autorizovanú spracovateľskú činnosť v lehote do 12 mesiacov od dátumu začatia vykonávania autorizovanej spracovateľskej činnosti uvedeného v rozhodnutí o udelení autorizácie, alebo
f) držiteľ autorizácie predložil ministerstvu nepravdivé údaje v žiadosti alebo v jej prílohách podľa § 91 ods. 1 alebo podľa § 92 ods. 2, alebo v oznámení podľa § 93 ods. 1, ktoré majú podstatný vplyv na udelenie autorizácie,
g) držiteľ autorizácie nezabezpečí splnenie vyhradenej povinnosti podľa § 27 ods. 4 písm. e) alebo písm. g).
(2) Ministerstvo autorizáciu podľa § 89 ods. 1 písm. b) na činnosť organizácie zodpovednosti výrobcov zruší, ak
a) držiteľ autorizácie o to požiada,
b) držiteľ autorizácie nezačal vykonávať autorizovanú činnosť v lehote do šiestich mesiacov od dátumu začatia vykonávania autorizovanej činnosti uvedeného v rozhodnutí o udelení autorizácie,
c) držiteľ autorizácie prestal spĺňať niektorú z podmienok jej udelenia a v určenej lehote nedôjde k náprave,
d) držiteľ autorizácie predložil ministerstvu nepravdivé údaje v žiadosti alebo v jej prílohách podľa § 91 ods. 1 alebo podľa § 92 ods. 2, alebo v oznámení podľa § 93 ods. 1, ktoré majú podstatný vplyv na udelenie autorizácie,
e) držiteľ autorizácie nesplní povinnosť uvedenú v § 28 ods. 4 písm. a), c), d) prvý bod a druhý bod, písm. e), f), q) alebo písm. ad),
f) držiteľ autorizácie nepreukáže splnenie povinností uvedených v § 28 ods. 7,
g) držiteľ autorizácie nezabezpečí splnenie vyhradenej povinnosti podľa § 27 ods. 4 písm. e) alebo písm. g),
h) držiteľ autorizácie opakovane nezabezpečí splnenie povinnosti uvedenej v § 28 ods. 4 písm. d) tretí bod.
(3) Ministerstvo autorizáciu podľa § 89 ods. 1 písm. b) na činnosť tretej osoby zruší, ak
a) držiteľ autorizácie o to požiada,
b) držiteľ autorizácie nezačal vykonávať autorizovanú činnosť v lehote do šiestich mesiacov od dátumu začatia vykonávania autorizovanej činnosti uvedeného v rozhodnutí o udelení autorizácie,
c) držiteľ autorizácie prestal spĺňať niektorú z podmienok jej udelenia a v určenej lehote nedôjde k náprave,
d) držiteľ autorizácie predložil ministerstvu nepravdivé údaje v žiadosti alebo v jej prílohách podľa § 91 ods. 1 alebo podľa § 92 ods. 2, alebo v oznámení podľa § 93 ods. 1, ktoré majú podstatný vplyv na udelenie autorizácie, alebo
e) držiteľ autorizácie nesplní povinnosť uvedenú v § 44 ods. 8 písm. a), c), f) alebo písm. u),
f) držiteľ autorizácie nepreukáže splnenie povinnosti uvedenej v § 44 ods. 11.
(4) Ministerstvo autorizáciu na činnosť individuálneho plnenia povinností zruší, ak
a) držiteľ autorizácie o to požiada,
b) držiteľ autorizácie nezačal vykonávať autorizovanú činnosť lehote do šiestich mesiacov od dátumu začatia vykonávania autorizovanej činnosti uvedeného v rozhodnutí o udelení autorizácie,
c) držiteľ autorizácie prestal spĺňať niektorú z podmienok jej udelenia a v určenej lehote nedôjde k náprave,
d) držiteľ autorizácie predložil ministerstvu nepravdivé údaje v žiadosti alebo v jej prílohách podľa § 91 ods. 1 alebo podľa § 92 ods. 2, alebo v oznámení podľa § 93 ods. 1, ktoré majú podstatný vplyv na udelenie autorizácie,
e) držiteľ autorizácie nesplní povinnosť uvedenú v § 29 ods. 1 písm. a), d), i) alebo písm. m),
f) dedič nepostupuje podľa odseku 7 alebo
g) výrobcovi vyhradeného výrobku bola opakovane uložená sankcia za nesplnenie povinností podľa § 27 ods. 4 písm. e) až g) alebo podľa § 29 ods. 1 písm. b),
h) az autorizáció birtokosa nem igazolja a 29. § 4. bek. lefektetett kötelességei teljesítését.
(5) Autorizácia udelená na činnosti podľa § 89 ods. 1 zaniká
a) smrťou fyzickej osoby – podnikateľa, ktorá je držiteľom autorizácie, alebo jej vyhlásením za mŕtveho, ak vo výkone autorizovanej činnosti nepokračuje ustanovený správca dedičstva alebo dedič za podmienok podľa odsekov 6 a 7,
b) zánikom právnickej osoby, ktorá je držiteľom autorizácie,
c) uplynutím času, na ktorý bola udelená,
d) zrušením konkurzu vyhláseného na držiteľa autorizácie po splnení rozvrhového uznesenia alebo zrušením konkurzu z dôvodu, že majetok držiteľa autorizácie nepostačuje na úhradu výdavkov a odmeny správcu konkurznej podstaty, alebo zamietnutím návrhu na vyhlásenie konkurzu na držiteľa autorizácie pre nedostatok majetku,
e) v prípade autorizácie na činnosť individuálneho plnenia povinností nadobudnutím účinnosti zmluvy o plnení vyhradených povinností uzavretej medzi výrobcom vyhradeného výrobku, ktorému bola táto autorizácia udelená, a príslušnou organizáciou zodpovednosti výrobcov alebo treťou osobou,
f) uplynutím lehoty podľa § 28 ods. 4 písm. ag), v ktorej organizácia zodpovednosti výrobcov neuhradí príspevok tvoriaci finančnú garanciu, ak ide o autorizáciu na činnosť organizácie zodpovednosti výrobcov,
g) uplynutím lehoty podľa § 29 ods. 1 písm. o), v ktorej výrobca vyhradeného výrobku, ktorý si plní vyhradené povinnosti individuálne, neuhradí príspevok tvoriaci finančnú garanciu, ak ide o autorizáciu na činnosť individuálneho plnenia.
(6) Ak v prípade smrti fyzickej osoby – podnikateľa, ktorá bola držiteľom autorizácie a ktorá nemala ustanoveného zodpovedného zástupcu, nebude ustanovený správca dedičstva, ministerstvo rozhodne o pozastavení výkonu činnosti, na ktorú bola udelená autorizácia na spracovateľskú činnosť, až do skončenia konania o prejednanie dedičstva.
(7) Ak chce dedič fyzickej osoby - podnikateľa pokračovať vo vykonávaní činnosti, na ktorú bola udelená autorizácia, musí preukázať splnenie podmienok podľa § 90 ods. 1, ods. 3 písm. b) alebo ods. 4; zároveň je povinný predložiť ministerstvu do 30 dní od ukončenia konania o dedičstve právoplatný doklad o tom, že je dedičom.

§ 94a
Registrácia koordinačného centra
(1) Žiadosť o zápis do Registra koordinačných centier podáva žiadateľ písomne ministerstvu.
(2) Žiadosť o zápis do Registra koordinačných centier obsahuje
a) názov a sídlo koordinačného centra,
b) zmluvu o založení koordinačného centra,
c) štatút a organizačnú štruktúru,
d) písomný súhlas každej prihlásenej osoby podľa § 31 ods. 4 alebo každej určenej osoby podľa § 31 ods. 5 so založením koordinačného centra.
(3) Ak je žiadosť o zápis do Registra koordinačných centier neúplná, ministerstvo vyzve žiadateľa na jej doplnenie. Ak v určenej lehote žiadateľ žiadosť nedoplní, ministerstvo zápis do Registra koordinačných centier nevykoná.
(4) Ministerstvo vykoná zápis do Registra koordinačných centier, ak žiadateľ predloží úplnú žiadosť a splní podmienky podľa § 31 ods. 3 až 5 do 60 pracovných dní odo dňa doručenia žiadosti, a koordinačnému centru vydá do desiatich pracovných dní odo dňa vykonania zápisu potvrdenie o registrácii.
(5) Ministerstvo vedie a priebežne aktualizuje Register koordinačných centier.
(6) Register koordinačných centier je verejne prístupný na webovom sídle ministerstva okrem údajov chránených podľa osobitných predpisov.20)

§ 94b
Výmaz koordinačného centra
(1) Ministerstvo vykoná do troch mesiacov výmaz koordinačného centra z Registra koordinačných centier, ak
a) koordinačné centrum o to požiada,
b) koordinačné centrum opakovane poruší povinnosti podľa § 31 ods. 11 písm. a) až d), g) a k),
c) koordinačné centrum predložilo ministerstvu nepravdivé údaje v žiadosti podľa § 94a ods. 3,
d) koordinačné centrum poruší povinnosť podľa § 31 ods. 11 písm. q).
(2) Ministerstvo zašle koordinačnému centru oznámenie o výmaze z Registra koordinačných centier.

§ 95
Odborne spôsobilá osoba na autorizovanú spracovateľskú činnosť
(1) Odborne spôsobilá osoba na autorizovanú spracovateľskú činnosť podľa § 89 ods. 1 písm. a) zodpovedá za odborné prevádzkovanie činnosti, na ktorú bola udelená autorizácia.
(2) Na výkon činnosti odborne spôsobilej osoby na autorizovanú spracovateľskú činnosť sa vyžaduje
a) bezúhonnosť; bezúhonnosť sa preukazuje výpisom z registra trestov,
b) druhý stupeň vysokoškolského vzdelania technického alebo prírodovedného smeru a najmenej tri roky praxe v oblasti nakladania s nebezpečným odpadom alebo druhý stupeň vysokoškolského vzdelania iného ako technického alebo prírodovedného smeru, alebo úplné stredné odborné vzdelanie v odbore vzdelávania s technickým zameraním a najmenej päť rokov praxe v oblasti nakladania s nebezpečným odpadom, alebo úplné stredné všeobecné vzdelanie alebo úplné stredné odborné vzdelanie v odbore vzdelávania s iným ako technickým zameraním a najmenej osem rokov praxe v oblasti nakladania s nebezpečným odpadom; do praxe sa nezapočítavajú roky praxe počas štúdia,
c) absolvovanie odbornej prípravy zabezpečovanej organizáciou poverenou ministerstvom,
d) úspešne vykonaná skúška podľa odseku 3.
(3) Predmetom skúšky je overenie súhrnu teoretických vedomostí a znalostí všeobecne záväzných právnych predpisov upravujúcich odpadové hospodárstvo a ostatných súvisiacich všeobecne záväzných právnych predpisov a súvisiacich technických noriem. Skúšku zabezpečuje ministerstvo najmenej raz za rok.
(4) Odbornú spôsobilosť na autorizovanú spracovateľskú činnosť potvrdí ministerstvo, po úspešnom vykonaní skúšky, vydaním osvedčenia o odbornej spôsobilosti na autorizovanú spracovateľskú činnosť (ďalej len „osvedčenie na autorizovanú činnosť“). Osvedčenie na autorizovanú činnosť možno vydať najviac na desať rokov. Doba platnosti osvedčenia na autorizovanú činnosť sa nepredlžuje. Po uplynutí platnosti osvedčenia na autorizovanú činnosť môže fyzická osoba, ktorá spĺňa podmienky podľa odseku 2, opätovne požiadať o vydanie osvedčenia na autorizovanú činnosť.
(5) Ministerstvo vedie a priebežne aktualizuje register odborne spôsobilých osôb na autorizovanú spracovateľskú činnosť na webovom sídle ministerstva.
(6) Odborne spôsobilá osoba na autorizovanú spracovateľskú činnosť je povinná
a) oznamovať ministerstvu bezodkladne zmenu údajov, na základe ktorých jej bolo vydané osvedčenie na autorizovanú činnosť,
b) zúčastniť sa na základe výzvy ministerstva preškolenia alebo úspešne absolvovať nové overenie odbornej spôsobilosti na autorizovanú spracovateľskú činnosť, ak dôjde k zásadným zmenám stavu techniky odpadového hospodárstva alebo všeobecne záväzných právnych predpisov v odpadovom hospodárstve.
(7) Na účel preukázania bezúhonnosti podľa odseku 2 písm. a) ministerstvo bezodkladne zašle údaje potrebné na vyžiadanie výpisu z registra trestov122a) v elektronickej podobe prostredníctvom elektronickej komunikácie Generálnej prokuratúre Slovenskej republiky na vydanie výpisu z registra trestov.

§ 96
Zmena, zrušenie a zánik osvedčenia na autorizovanú činnosť
(1) Ministerstvo zmení osvedčenie na autorizovanú činnosť, ak
a) ide o zmenu osobných údajov uvedených v osvedčení na autorizovanú činnosť a tieto údaje nie sú v súlade so skutočným stavom,
b) nastanú skutočnosti, pre ktoré odborne spôsobilá osoba na autorizovanú spracovateľskú činnosť nemôže predmetnú činnosť riadne vykonávať pre všetky autorizované spracovateľské činnosti, na ktoré má udelené osvedčenie alebo
c) odborne spôsobilá osoba na autorizovanú spracovateľskú činnosť požiada o zúženie jeho rozsahu.
(2) Ministerstvo osvedčenie na autorizovanú činnosť zruší, ak odborne spôsobilá osoba na autorizovanú spracovateľskú činnosť
a) bola pozbavená spôsobilosti na právne úkony alebo ak jej spôsobilosť na právne úkony bola obmedzená,
b) prestala byť bezúhonnou,
c) získala osvedčenie na autorizovanú činnosť na základe uvedenia nepravdivých údajov v žiadosti alebo jej prílohách,
d) písomne požiada o jeho zrušenie,
e) nesplnila povinnosť podľa § 95 ods. 6 písm. b) alebo
f) nemôže predmetnú činnosť riadne vykonávať.
(3) Ministerstvo môže zrušiť osvedčenie na autorizovanú činnosť, ak odborne spôsobilá osoba na autorizovanú spracovateľskú činnosť ministerstvu v určenej lehote neoznámila zmenu údajov, na základe ktorých jej bolo vydané osvedčenie na autorizovanú činnosť.
(4) Účinky zmeny alebo zrušenia osvedčenia na autorizovanú činnosť nastávajú dňom ich zápisu do registra odborne spôsobilých osôb na autorizovanú spracovateľskú činnosť.
(5) Odborná spôsobilosť na autorizovanú spracovateľskú činnosť zaniká smrťou odborne spôsobilej osoby na autorizovanú spracovateľskú činnosť alebo uplynutím doby platnosti osvedčenia na autorizovanú činnosť. Odborne spôsobilá osoba na autorizovanú spracovateľskú činnosť, ktorej odborná spôsobilosť zanikla, sa z registra odborne spôsobilých osôb na autorizovanú spracovateľskú činnosť vyčiarkne.

Druhý oddiel
Súhlasy

§ 97
Udeľovanie súhlasu
(1) Orgány štátnej správy odpadového hospodárstva udeľujú súhlas na
a) prevádzkovanie zariadenia na zneškodňovanie odpadov okrem spaľovní odpadov a zariadení na spoluspaľovanie odpadov a vodných stavieb, v ktorých sa zneškodňujú osobitné druhy kvapalných odpadov,125)
b) zneškodňovanie odpadov, na ktoré nebol vydaný súhlas podľa písmena a), a zhodnocovanie odpadov, na ktoré nebol vydaný súhlas podľa písmena c) okrem zneškodňovania alebo zhodnocovania odpadov v spaľovniach odpadov a zariadeniach na spoluspaľovanie odpadov a zhodnocovania odpadov vo vodných stavbách, v ktorých sa zhodnocujú osobitné druhy kvapalných odpadov,125)
c) prevádzkovanie zariadenia na zhodnocovanie odpadov okrem
1. spaľovní odpadov, zariadení na spoluspaľovanie odpadov,
2. vodných stavieb, v ktorých sa zhodnocujú osobitné druhy kvapalných odpadov,125)
3. zariadenia na zhodnocovanie biologicky rozložiteľného komunálneho odpadu zo zelene, ak jeho ročná kapacita neprevyšuje 100 ton, a
4. zariadenia na zmenšovanie objemu komunálnych odpadov, ak jeho ročná kapacita neprevyšuje 50 ton,
d) prevádzkovanie zariadenia na zber odpadov, ak ide o zariadenia, na ktorých prevádzku nebol daný súhlas podľa písmen a) a c) vrátane zberného dvora,
e) vydanie prevádzkového poriadku
1. zariadenia na zneškodňovanie odpadov,
2. zariadenia na zhodnocovanie odpadov okrem zariadenia na zhodnocovanie biologicky rozložiteľného komunálneho odpadu zo zelene, ak jeho ročná kapacita neprevyšuje 100 ton, a 2. zariadenia na zhodnocovanie odpadov okrem zariadenia na zhodnocovanie biologicky rozložiteľného komunálneho odpadu zo zelene, ak jeho ročná kapacita neprevyšuje 100 ton a zariadenia na zmenšovanie objemu komunálnych odpadov, ak jeho ročná kapacita neprevyšuje 50 ton, a
3. mobilného zariadenia na zhodnocovanie alebo zneškodňovanie odpadov,
f) nakladanie s nebezpečnými odpadmi vrátane ich prepravy, ak nie je súčasťou súhlasu podľa iných ustanovení tohto odseku, a to v prípade, ak pôvodca odpadu alebo držiteľ odpadu ročne nakladá v súhrne s väčším množstvom ako 1 tona alebo ak prepravca prepravuje ročne väčšie množstvo ako 1 tona nebezpečných odpadov,
g) zhromažďovanie nebezpečných odpadov u pôvodcu odpadu, ak zhromažďuje väčšie množstvo ako 1 tona nebezpečných odpadov ročne,
h) zhodnocovanie odpadov alebo zneškodňovanie odpadov mobilným zariadením; v tom prípade sa ustanovenia písmen a) až c) nepoužijú,
i) zhromažďovanie odpadov držiteľom odpadu bez predchádzajúceho triedenia, ak vzhľadom na následný spôsob ich zhodnocovania alebo zneškodňovania nie je triedenie a oddelené zhromažďovanie možné alebo účelné,
j) uzavretie skládky odpadov alebo jej časti, vykonanie jej rekultivácie a jej následné monitorovanie,
k) dekontamináciu,
l) zneškodňovanie použitých polychlórovaných bifenylov alebo zariadení obsahujúcich polychlórované bifenyly, ak nie je súčasťou súhlasu podľa písmen a), b) alebo f),
m) zneškodňovanie odpadov z výroby oxidu titaničitého,
n) odovzdávanie odpadov vhodných na využitie v domácnosti,
o) to, že látka alebo hnuteľná vec sa považuje za vedľajší produkt, a nie za odpad,
p) vykonávanie prípravy na opätovné použitie; v tomto prípade sa ustanovenia písmen b) a c) nepoužijú,
q) prevádzkovanie úložiska dočasného uskladnenia ortuti alebo úložiska trvalého uskladnenia odpadovej ortuti; v tomto prípade sa ustanovenie písmena a) nepoužije,
r) uzavretie úložiska dočasného uskladnenia ortuti alebo jeho časti a jeho následné monitorovanie alebo uzavretie úložiska trvalého uskladnenia odpadovej ortuti alebo jeho časti a jeho následné monitorovanie,
s) využívanie odpadov na spätné zasypávanie,
t) zhromažďovanie odpadu dlhšie ako jeden rok pred jeho zneškodnením alebo dlhšie ako tri roky pred jeho zhodnotením,
u) prevádzkovanie prekládkovej stanice komunálneho odpadu,
v) skladovanie výkopovej zeminy pre pôvodcu odpadu,
w) prevádzkovanie zariadenia na recykláciu lodí,
x) schválenie plánu na recykláciu lode.
(2) Súhlas podľa odseku 1 okrem súhlasu podľa odseku 1 písm. k), o) a p) obsahuje
a) druh a kategóriu odpadov, a ak ide o súhlas podľa odseku 1 písm. a) až c), f), g), l) až n) a s) až w) aj množstvo odpadov,
b) určenie miesta nakladania s odpadmi; to neplatí, ak ide o súhlas podľa odseku 1 písm. h), n) a o),
c) spôsob nakladania s odpadmi, alebo ak ide o súhlas podľa odseku 1 písm. n), účel, na ktorý sa odpady odovzdávajú,
d) dobu, na ktorú sa súhlas udeľuje,
e) pri zariadeniach aj spôsob ukončenia činnosti zariadenia a následná starostlivosť o miesto výkonu,
f) podľa potreby podmienky kontroly a monitorovania výkonu činnosti,
g) ďalšie podmienky výkonu činnosti, na ktorú sa súhlas udeľuje.
(3) Súhlas podľa odseku 1 písm. a) až d), f) okrem činnosti prepravy nebezpečného odpadu, h), i), q), s), u) a w) obsahuje okrem náležitostí podľa odseku 2 aj
a) technické požiadavky prevádzky zariadenia alebo miesta výkonu činnosti,
b) bezpečnostné opatrenia pri prevádzke zariadenia alebo pri výkone činnosti.
(4) Súhlas podľa odseku 1 písm. h) okrem náležitostí podľa odsekov 2 a 3 obsahuje aj požiadavky na umiestnenie mobilného zariadenia, ak predmetom zhodnocovania alebo zneškodňovania bude nebezpečný odpad.
(5) Súhlas na prevádzkovanie skládky odpadov okrem náležitostí podľa odsekov 2 a 3 ďalej obsahuje
a) triedu skládky odpadov,
b) podmienky prevádzkovania skládky odpadov, monitorovania skládky odpadov, postupov kontroly prevádzky skládky odpadov vrátane havarijného plánu,
c) parametre, ktoré sa majú merať, a látky, ktoré sa majú analyzovať v priesakových vodách a vo vzorkách z pozorovacích objektov,
d) schválenie projektovej dokumentácie na uzavretie skládky odpadov, jej rekultiváciu a monitorovanie skládky odpadov po jej uzavretí,
e) povinnosť podávať príslušnému okresnému úradu správu o druhoch a množstvách ukladaného odpadu a o výsledkoch monitorovania skládky odpadov každoročne do 31. januára nasledujúceho kalendárneho roka,
f) skutočnú výšku účelovej finančnej rezervy.
(6) Súhlas podľa odseku 1 písm. j) obsahuje aj lehotu, v ktorej je prevádzkovateľ skládky odpadov povinný
a) začať najneskôr s uzatváraním skládky odpadov alebo jej časti a s rekultiváciou skládky odpadov; táto lehota nesmie byť dlhšia ako šesť mesiacov odo dňa nadobudnutia právoplatnosti tohto súhlasu a
b) ukončiť uzatváranie skládky odpadov alebo jej časti a rekultiváciu skládky odpadov.
(7) Súhlas podľa odseku 1 písm. k) obsahuje
a) typ a počet zariadení obsahujúcich polychlórované bifenyly alebo druh, kategóriu a množstvo použitých polychlórovaných bifenylov, ktoré sa budú dekontaminovať,
b) určenie miesta a spôsobu dekontaminácie,
c) dobu, na ktorú sa súhlas udeľuje a spôsob ukončenia činnosti zariadenia, ktorým sa dekontaminácia vykonáva,
d) ďalšie podmienky výkonu činnosti, na ktorú sa súhlas udeľuje.
(8) Súhlas na zneškodňovanie odpadu z výroby oxidu titaničitého činnosťou D15, ukladaním na skládku odpadov činnosťou D1 alebo činnosťou D3 uvedenými v prílohe č. 2 možno vydať, len ak
a) odpad nemôže byť zneškodnený vhodnejším spôsobom,
b) hodnotenie vplyvu na životné prostredie19) preukázalo, že zneškodňovanie nebude mať žiaden okamžitý ani neskorší škodlivý vplyv na podzemné vody, pôdu a ovzdušie,
c) zneškodňovanie nebude mať škodlivý vplyv na rekreačné aktivity, ťažbu surovín, rastliny a živočíchy, lokality, miesta alebo územia osobitného vedeckého významu22) alebo iné oprávnené využívanie dotknutého územia.
(9) Súhlas podľa odseku 1 písm. o) obsahuje
a) opis vedľajšieho produktu a popis činnosti, pri ktorej vzniká,
b) dobu, na ktorú sa súhlas udeľuje,
c) požiadavku na informovanie ohľadne akejkoľvek zmeny týkajúcej sa plnenia podmienky podľa podľa § 2 ods. 4 písm. b), ktorá vedie k zníženiu zabezpečenia použitia vedľajšieho produktu,
d) spôsob nakladania s vedľajším produktom alebo účel, na ktorý sa vedľajší produkt odovzdáva,
e) ďalšie podmienky, ktoré je potrebné dodržiavať pri výkone činnosti, na ktorú sa súhlas udeľuje.
(10) Súhlas podľa odseku 1 písm. p) obsahuje
a) druh, kategóriu odpadov a množstvo odpadov,
b) určenie miesta výkonu prípravy na opätovné použitie,
c) opis činností súvisiacich s prípravou na opätovné použitie,
d) technické požiadavky miesta výkonu prípravy na opätovné použitie,
e) bezpečnostné opatrenia pri výkone činností súvisiacich s prípravou na opätovné použitie,
f) dobu, na ktorú sa súhlas udeľuje,
g) spôsob použitia výrobkov alebo zložiek výrobkov, ktoré prešli prípravou na opätovné použitie,
h) ďalšie podmienky, ktoré je potrebné dodržiavať pri výkone činnosti, na ktorú sa súhlas udeľuje.
(11) Súhlas podľa odseku 1 písm. p) sa neudeľuje na činnosť kontroly, testovania, opravy, regenerácie vrátane chemických alebo fyzikálnych činností vykonávaných na účel oživenia alebo desulfatizácie použitých batérií a akumulátorov alebo na činnosť dobíjania použitých batérií a akumulátorov vrátane ich triedenia a skladovania na účel ich opätovného použitia.
(12) Súhlas na prevádzkovanie skládky odpadov, súhlas na prevádzkovanie úložiska dočasného uskladnenia ortuti a súhlas na prevádzkovanie úložiska trvalého uskladnenia odpadovej ortuti vydá príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva až po vykonaní miestnej obhliadky na preverenie skutočného stavu veci v rozsahu podanej žiadosti o tento súhlas.
(13) Uzavretie skládky odpadov v súlade s odsekom 1 písm. j) overí príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva vrátane vykonania miestnej obhliadky a o uzavretí skládky odpadov vydá potvrdenie.
(14) Uzavretie úložiska dočasného uskladnenia ortuti v súlade s odsekom 1 písm. r) overí príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva vrátane vykonania miestnej obhliadky a o uzavretí úložiska dočasného uskladnenia ortuti vydá potvrdenie.
(15) Uzavretie úložiska trvalého uskladnenia odpadovej ortuti podľa odseku 1 písm. r) overí príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva vrátane vykonania miestnej obhliadky a o uzavretí úložiska trvalého uskladnenia odpadovej ortuti vydá potvrdenie.
(16) Súhlas na zhromažďovanie odpadu dlhšie ako jeden rok pred jeho zneškodnením alebo dlhšie ako tri roky pred jeho zhodnotením vydá príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva pôvodcovi odpadu až po preukázaní, že sa na území Slovenskej republiky nenachádza vhodné zariadenie na zhodnotenie alebo zneškodnenie tohto odpadu alebo je to pre pôvodcu z kapacitných dôvodov hospodárne.
(17) Súhlas podľa odseku 1 možno udeliť len na určitý čas, najviac na päť rokov.
(18) Platnosť súhlasu podľa odseku 17 sa predĺži, a to aj opakovane, ak nedošlo k zmene skutočností, ktoré sú rozhodujúce na vydanie súhlasu, a ak sa žiadosť o predĺženie súhlasu doručí príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva najneskôr tri mesiace pred skončením platnosti súhlasu. Ak sa konanie o predĺženie platnosti súhlasu neskončí do troch mesiacov bez zavinenia žiadateľa, platia pre žiadateľa podmienky určené v súhlase platnom pred podaním žiadosti o predĺženie súhlasu do ukončenia tohto konania. Platnosť súhlasu podľa odseku 1 písm. j) a v) sa nepredlžuje.
(19) Ak navrhovaný spôsob nakladania s odpadmi nie je v súlade s týmto zákonom a so všeobecne záväznými právnymi predpismi vydanými na jeho vykonanie alebo so záväznou časťou programu kraja, súhlas podľa odseku 1 sa neudelí alebo sa platnosť súhlasu podľa odseku 18 nepredĺži.
(20) Súhlas podľa odseku 1 písm. o) sa vzťahuje na látky a hnuteľné veci, ktoré spĺňajú podmienky ustanovené v § 2 ods. 4 okrem látok a hnuteľných vecí uvedených v prílohe č. 8b.
(21) Súhlas podľa odseku 1 písm. s) sa udeľuje výlučne vlastníkovi pozemku, a ak ide o spätné zasypávanie na účel likvidácie banských diel a lomov, organizácii oprávnenej vykonávať banskú činnosť podľa osobitného predpisu.126)

Tretí oddiel

§ 98
Registrácia
(1) Ten, kto vykonáva zber odpadov bez prevádzkovania zariadenia na zber odpadov ako svoj predmet podnikania, je povinný v lehote do 14 dní od začatia výkonu tejto činnosti sa zaregistrovať na príslušnom orgáne štátnej správy odpadového hospodárstva v mieste svojho sídla alebo miesta podnikania; to neplatí, ak je na vykonávanie zberu odpadov potrebný súhlas podľa § 97 ods. 1 alebo autorizácia podľa § 89 ods. 1.
(2) Povinnosť podľa odseku 1 sa vzťahuje rovnako aj na obchodníka a sprostredkovateľa, ak svoju činnosť nevykonáva ako súčasť činnosti, na ktorú mu bol udelený súhlas podľa § 97 ods. 1 alebo autorizácia podľa § 89 ods. 1.
(3) Povinnosť podľa odseku 1 sa vzťahuje aj na prevádzkovateľa zariadenia na zhodnocovanie biologicky rozložiteľného komunálneho odpadu zo zelene, ktorého ročná kapacita neprevyšuje 100 ton.
(4) Povinnosť podľa odseku 1 sa vzťahuje aj na dopravcu odpadu, ktorý vykonáva prepravu odpadu pre cudziu potrebu alebo vlastnú potrebu na základe oprávnenia podľa osobitného predpisu126a), ak svoju činnosť nevykonáva ako súčasť činnosti, na ktorú mu bol udelený súhlas podľa § 97 ods. 1 alebo autorizácia podľa § 89 ods. 1.
(5) Orgán štátnej správy odpadového hospodárstva vykoná registráciu podľa odsekov 1 až 4 na základe písomnej žiadosti žiadateľa o registráciu; žiadateľovi vydá o tom potvrdenie.
(6) Orgán štátnej správy odpadového hospodárstva vedie zoznam registrovaných osôb podľa odsekov 1 až 4.
(7) Registrovaná osoba je povinná príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva oznámiť každú zmenu registrovaných údajov, ktoré uviedla v žiadosti o registráciu, do 30 dní odo dňa vzniku zmeny a na vyžiadanie príslušného orgánu oznámenú zmenu preukázať.
(8) Orgán štátnej správy odpadového hospodárstva vykoná zmenu registrovaných údajov na základe oznámenia registrovanej osoby podľa odseku 7 alebo z vlastného podnetu, ak registrované údaje nie sú v súlade so skutočným stavom. Orgán štátnej správy odpadového hospodárstva vydá registrovanej osobe nové potvrdenie o vykonaní registrácie, ak ide o zmenu registrovaných údajov uvedených v potvrdení o vykonaní registrácie.
(9) Orgán štátnej správy odpadového hospodárstva vykoná výmaz registrovanej osoby zo zoznamu registrovaných osôb v lehote do 30 dní odo dňa, ak
a) orgán štátnej správy odpadového hospodárstva zistil zánik registrovanej osoby,
b) registrovaná osoba požiadala o tento výmaz alebo
c) registrovaná osoba prestala vykonávať činnosť, na základe ktorej jej vznikla povinnosť registrácie.

Štvrtý oddiel

§ 99
Vyjadrenia
(1) Orgány štátnej správy odpadového hospodárstva sa vyjadrujú k
a) zriadeniu spaľovne odpadov alebo zariadenia na spoluspaľovanie odpadov, alebo k ich zmenám ako podklad na udelenie súhlasu podľa osobitného predpisu,127)
b) výstavbe týkajúcej sa odpadového hospodárstva, a to
1. k dokumentácii v územnom konaní,128) okrem jednoduchých stavieb a drobných stavieb,
2. k projektovej dokumentácii v stavebnom konaní,129) okrem jednoduchých stavieb a drobných stavieb, ak sa neuskutočnilo územné konanie,
3. k navrhovanému spôsobu nakladania s odpadom v konaní o odstránení stavby,130)
4. k dokumentácii v konaní o povolení terénnych úprav,131) ak sa pri ich uskutočňovaní predpokladá použitie stavebného odpadu a odpadu z demolácie podľa § 77 ods. 1,
5. k dokumentácii v kolaudačnom konaní,132) okrem jednoduchých stavieb a drobných stavieb,
c) pripravovaným zmenám výroby súvisiacej so zmenou nakladania s odpadmi,
d) prepusteniu odpadov, ktoré vznikli pri spracovaní dovezeného materiálu v colnom režime aktívneho zušľachťovacieho styku, do colného režimu voľný obeh v Slovenskej republike,133)
e) územnoplánovacej dokumentácii pri jej prerokovaní.135)
(2) Orgán štátnej správy odpadového hospodárstva má v konaniach uvedených v odseku 1 postavanie dotknutého orgánu; vyjadrenia, ktoré sú výsledkom uvedených konaní, sa považujú za záväzné stanovisko.

Piaty oddiel
Odborná posudková spôsobilosť

§ 100
Vydanie osvedčenia o odbornej posudkovej spôsobilosti
(1) Súčasťou žiadosti o vydanie rozhodnutia a vydanie vyjadrenia orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva a o udelenie autorizácie na spracovateľskú činnosť podľa tohto zákona je v ustanovených prípadoch [§ 105 ods. 3 písm. v)] odborný posudok osoby oprávnenej na vydávanie odborných posudkov.
(2) Osobu oprávnenú na vydávanie odborných posudkov ustanovuje ministerstvo po overení jej odbornej posudkovej spôsobilosti skúškou.
(3) Za osobu oprávnenú na vydávanie odborných posudkov možno ustanoviť fyzickú osobu, ktorá
a) je bezúhonná; bezúhonnosť sa preukazuje výpisom z registra trestov,
b) má vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa technického alebo prírodovedného smeru a najmenej tri roky praxe vo vzťahu k oblasti posudkovej činnosti, v ktorej žiada o vydanie osvedčenia, alebo má vysokoškolské vzdelanie prvého stupňa technického alebo prírodovedného smeru, alebo má úplné stredné odborné vzdelanie v odbore vzdelávania s technickým zameraním a najmenej päť rokov praxe vo vzťahu k oblasti posudkovej činnosti, v ktorej žiada o vydanie osvedčenia, alebo má vysokoškolské vzdelanie a najmenej šesť rokov praxe vo vzťahu k oblasti posudkovej činnosti, v ktorej žiada o vydanie osvedčenia, alebo má úplné stredné všeobecné vzdelanie alebo úplné stredné odborné vzdelanie v odbore vzdelávania s iným ako technickým zameraním a najmenej desať rokov praxe vo vzťahu k oblasti posudkovej činnosti, v ktorej žiada o vydanie osvedčenia; do praxe sa nezapočítavajú roky praxe počas štúdia,
c) úspešne vykonala skúšku,
d) absolvovala odbornú prípravu zabezpečovanú organizáciou poverenou ministerstvom.
(4) Odbornou posudkovou spôsobilosťou sa na účely tohto zákona rozumie vzdelanie, odborná prax a súhrn teoretických vedomostí a znalostí všeobecne záväzných právnych predpisov a súčasného stavu techniky v oblasti odpadového hospodárstva.
(5) Odbornú posudkovú spôsobilosť ministerstvo potvrdí vydaním osvedčenia o odbornej posudkovej spôsobilosti. Osvedčenie o odbornej posudkovej spôsobilosti sa vydáva najviac na tri oblasti posudkovej činnosti v členení na jednotlivé prípady, v ktorých je alebo môže byť súčasťou žiadosti o vydanie rozhodnutia a vyjadrenia orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva a žiadosti o udelenie autorizácie odborný posudok.
(6) Doba platnosti osvedčenia o odbornej posudkovej spôsobilosti je najviac päť rokov. Dobu platnosti osvedčenia môže ministerstvo na základe úspešného absolvovania nového overenia odbornej posudkovej spôsobilosti predĺžiť len raz, najviac o obdobie, na ktoré bolo osvedčenie pôvodne vydané, ak oprávnená osoba o predĺženie požiada najneskôr tri mesiace pred uplynutím doby platnosti a súčasne predloží ministerstvu údaje potrebné na vyžiadanie výpisu z registra trestov;122a) pri posudzovaní žiadosti je ministerstvo povinné prihliadať na kvalitu a úroveň doterajšieho výkonu odbornej posudkovej spôsobilosti oprávnenou osobou, ako aj na plnenie povinností podľa § 101.
(7) Právnické osoby a fyzické osoby – podnikatelia môžu vydávať odborné posudky iba prostredníctvom osoby oprávnenej na vydávanie odborných posudkov.
(8) Vo výnimočných prípadoch, ak nemožno zabezpečiť vydanie odborného posudku osobou oprávnenou na vydávanie odborných posudkov, môže ministerstvo na základe odporúčania Skúšobnej komisie na overenie odbornej spôsobilosti povoliť vydanie odborného posudku na základe jednorazového povolenia aj osobe, ktorá nie je oprávnenou osobou, ak má na vydanie odborného posudku potrebné odborné predpoklady.
(9) Ministerstvo vedie a priebežne aktualizuje register osôb oprávnených na vydávanie odborných posudkov. Aktuálny zoznam osôb oprávnených na vydávanie odborných posudkov ministerstvo zverejňuje na svojom webovom sídle.
(10) Na účel preukázania bezúhonnosti podľa odseku 3 písm. a) ministerstvo bezodkladne zašle údaje podľa odseku 6 v elektronickej podobe prostredníctvom elektronickej komunikácie Generálnej prokuratúre Slovenskej republiky na vydanie výpisu z registra trestov.

§ 101
Povinnosti osoby oprávnenej na vydávanie odborných posudkov
Osoba oprávnená na vydávanie odborných posudkov je povinná
a) oznamovať ministerstvu bezodkladne zmenu údajov, na základe ktorých jej bolo vydané osvedčenie o odbornej posudkovej spôsobilosti,
b) dodržiavať podmienky výkonu posudkovej činnosti ustanovené podľa tohto zákona,
c) zúčastniť sa na základe výzvy ministerstva preškolenia alebo úspešne absolvovať nové overenie odbornej posudkovej spôsobilosti, ak dôjde k zásadným zmenám stavu techniky odpadového hospodárstva alebo všeobecne záväzných právnych predpisov v odpadovom hospodárstve,
d) na požiadanie orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva doplniť odborný posudok, ktorý vydala,
e) zaslať ministerstvu do 31. januára kalendárneho roka rovnopisy všetkých odborných posudkov vrátane ich doplnkov vydaných v predchádzajúcom kalendárnom roku.

§ 102
Zmena a zrušenie osvedčenia o odbornej posudkovej spôsobilosti
(1) Ministerstvo môže zmeniť osvedčenie o odbornej posudkovej spôsobilosti, ak
a) nastanú skutočnosti, pre ktoré osoba oprávnená na vydávanie odborných posudkov nemôže posudkovú činnosť riadne vykonávať vo všetkých oblastiach udelených v rámci rozsahu osvedčenia o odbornej posudkovej spôsobilosti, alebo
b) osoba oprávnená na vydávanie odborných posudkov preukázateľne opakovane vydala odborný posudok pre danú oblasť v rámci rozsahu svojho osvedčenia na nedostatočnej odbornej úrovni.
(2) Ministerstvo môže zrušiť osvedčenie o odbornej posudkovej spôsobilosti, ak osoba oprávnená na vydávanie odborných posudkov
a) nesplnila povinnosť podľa § 101 písm. a), b), d) alebo e),
b) vydala odborný posudok v rozpore s udeleným osvedčením o odbornej posudkovej spôsobilosti.
(3) Ministerstvo zmení osvedčenie o odbornej posudkovej spôsobilosti, ak
a) ide o zmenu osobných údajov uvedených v osvedčení o odbornej posudkovej spôsobilosti a tieto údaje nie sú v súlade so skutočným stavom alebo
b) oprávnená osoba požiada o zúženie jeho rozsahu.
(4) Ministerstvo zruší osvedčenie o odbornej posudkovej spôsobilosti, ak osoba oprávnená na vydávanie odborných posudkov
a) bola pozbavená spôsobilosti na právne úkony alebo ak jej spôsobilosť na právne úkony bola obmedzená,
b) na základe právoplatného rozsudku prestala byť bezúhonnou,
c) získala osvedčenie na základe uvedenia nepravdivých údajov,
d) vyhotovila odborný posudok v rozpore so skutočným stavom alebo v nedostatočnej odbornej kvalite a uvedené bolo preukázané kontrolným odborným posudkom, ktorý je ministerstvo oprávnené zabezpečiť prostredníctvom inej osoby oprávnenej na vydávanie odborných posudkov,
e) nesplnila povinnosť podľa § 101 písm. c) alebo
f) písomne požiadala o zrušenie osvedčenia o odbornej posudkovej spôsobilosti.
(5) Ak má ministerstvo pochybnosť, že osoba oprávnená na vydávanie odborných posudkov nevyhotovila odborný posudok v súlade so skutočným stavom alebo v dostatočnej odbornej kvalite, je oprávnené si dať vyhotoviť k tomuto odbornému posudku kontrolný odborný posudok prostredníctvom inej osoby oprávnenej na vydávanie odborných posudkov.
(6) Ak sa vyhotovením kontrolného odborného posudku preukáže skutočnosť, ktorá je dôvodom zrušenia osvedčenia o odbornej posudkovej spôsobilosti podľa odseku 4 písm. d), náklady na vyhotovenie kontrolného odborného posudku znáša odborne spôsobilá osoba, ktorej sa z uvedeného dôvodu osvedčenie o odbornej posudkovej činnosti zrušilo.
(7) Účinky osvedčenia o odbornej posudkovej spôsobilosti, predĺženia času jeho platnosti, jeho zmeny alebo zrušenia osvedčenia o odbornej posudkovej spôsobilosti nastávajú dňom ich zápisu do registra osôb oprávnených na vydávanie odborných posudkov.
(8) Odborná posudková spôsobilosť zaniká smrťou oprávnenej osoby alebo uplynutím času platnosti osvedčenia o odbornej posudkovej spôsobilosti. Oprávnenú osobu, ktorej odborná posudková spôsobilosť zanikla, ministerstvo z registra osôb oprávnených na vydávanie odborných posudkov vyčiarkne.

Šiesty oddiel

§ 103
Informačný systém odpadového hospodárstva
(1) Informačný systém odpadového hospodárstva (ďalej len „informačný systém“) zriaďuje a spravuje ministerstvo. Prevádzku informačného systému a sprístupňovanie údajov z neho zabezpečuje ministerstvo alebo ním poverená organizácia. Informačný systém sa člení na verejnú časť a neverejnú časť.
(2) Povinná osoba na účely tohto zákona je osoba, ktorej ukladá tento zákon
a) evidenčnú a ohlasovaciu povinnosť,
b) inú povinnosť súvisiacu s informačným systémom.
(3) Miestom výskytu odpadu na účely tohto zákona sa rozumie miesto, na ktorom odpad fyzicky vzniká, nakladá sa s ním alebo sa tam nachádza. Každé miesto výskytu odpadu je jednoznačne identifikovateľné pomocou priradeného identifikátora. Ak je miestom výskytu odpadu sídlo právnickej osoby alebo miesto podnikania fyzickej osoby – podnikateľa, identifikuje sa identifikačným číslom organizácie.
(4) Informačný systém slúži najmä na
a) evidenciu a publikovanie programových dokumentov odpadového hospodárstva,
b) účely úkonov orgánov štátnej správy odpadového hospodárstva vo veciach
1. registrácie výrobcov vyhradených výrobkov a súvisiacich činností,
2. udeľovania autorizácií a súvisiacich činností,
3. udeľovania súhlasov a súvisiacich činností,
4. vykonávania registrácií a súvisiacich činností,
5. vydávania vyjadrení a súvisiacich činností,
6. vydávania osvedčení o odbornej posudkovej spôsobilosti a súvisiacich činností,
7. vydávania osvedčení na autorizovanú činnosť,
c) podávanie námietok, udeľovanie súhlasov a vymedzenie podmienok pri cezhraničnom pohybe odpadov,
d) podporu kontrolnej činnosti,
e) vedenie registrov,
f) evidenciu údajov povinných osôb,
g) zber a vyhodnocovanie údajov od povinných osôb,
h) elektronizáciu komunikácie medzi povinnými osobami a orgánmi štátnej správy odpadového hospodárstva.
(5) Informačný systém obsahuje
a) register výrobcov vyhradeného výrobku,
b) register autorizácií,
c) register osvedčení o odbornej posudkovej činnosti,
d) register zariadení na zneškodňovanie odpadu,
e) register zariadení na zhodnocovanie odpadu,
f) register zariadení na zber odpadov,
g) register zberných dvorov,
h) register zariadení obsahujúcich polychlórované bifenyly,
i) register osôb registrovaných podľa § 98,
j) register orgánov štátnej správy odpadového hospodárstva,
k) register osvedčení na autorizovanú činnosť,
l) evidenciu údajov o cezhraničnom pohybe odpadov,
m) evidenciu údajov o vnútroštátnej preprave nebezpečného odpadu,
n) evidenciu údajov o nahraných programových dokumentoch,
o) evidenciu údajov o uložených sankciách,
p) evidenciu údajov o elektronickej evidencii odpadov povinných osôb,
q) evidenciu údajov o udelených súhlasoch,
r) evidenciu údajov o vydaných vyjadreniach,
s) evidenciu údajov z ohlasovaných údajov z evidencie prevádzkovateľov zariadení na nakladanie s odpadom,
t) evidenciu údajov z ohlasovaných údajov z evidencie výrobcov vyhradených výrobkov podľa § 27 ods. 4 písm. h),
u) evidenciu údajov z ohlasovaných údajov z evidencie organizácií zodpovednosti výrobcov a tretích osôb podľa § 28 ods. 4 písm. d) prvého bodu,
v) údaje o podaniach podľa tohto zákona vrátane ich obsahu, podávajúcich osobách, spôsobe ich vyriešenia a ostatné súvisiace údaje z referenčných registrov štátnej správy a centrálnych systémov,
w) údaje týkajúce sa zostáv a štatistík plynúcich zo zozbieraných údajov, registrov, evidencií,
x) údaje o činnosti užívateľov informačného systému formou technického žurnálu ich aktivít,
y) údaje potrebné na fungovanie informačného systému a zabezpečenie jeho bezpečnej prevádzky.
(6) V rámci informačného systému sa spracúvajú nevyhnutné osobné údaje a používajú údaje
a) z registratúry ministerstva,
b) z elektronického informačného systému na správu registratúry ministerstva vnútra,
c) z registra fyzických osôb,
d) z registra právnických osôb, podnikateľov a orgánov verejnej moci,
e) z registra adries,
f) zo správy používateľov ministerstva vnútra,
g) zo správy používateľov ministerstva,
h) z informačných systémov povinných osôb, ktoré si časť alebo celkové evidenčné a ohlasovacie povinnosti na úseku odpadového hospodárstva plnia pomocou automatizovaných rozhraní informačného systému,
i) z informačných systémov štátnej správy, ktoré obsahujú relevantné údaje vo vzťahu k úseku odpadového hospodárstva,
j) z informačných systémov štátnej správy, ktoré sa využívajú za účelom elektronizácie štátnej správy v súlade s osobitným predpisom.
(7) Povinné osoby zasielajú evidenciu údajov podľa tohto zákona priebežne, najmenej raz za mesiac, elektronicky.
(8) V informačnom systéme sa vedú osobné údaje v rozsahu podľa tohto zákona. Orgány štátnej správy a iné osoby, ktoré využívajú informačný systém, spracúvajú osobné údaje fyzických osôb v rozsahu nevyhnutnom na účely výkonu činností vo svojej pôsobnosti alebo na účely plnenia svojich povinností podľa tohto zákona a osobitných predpisov.148) Týmto nie sú dotknuté osobitné predpisy o ochrane osobných údajov.59)
(9) Registre podľa odseku 5 sa členia na verejnú časť a neverejnú časť, pričom
a) verejnú časť tvoria1. údaje o povinných osobách v rozsahu obchodné meno, identifikačné číslo organizácie, sídlo právnickej osoby alebo miesto podnikania fyzickej osoby – podnikateľa, rozsah a platnosť registrácie, súhlasu, prípadne iného úradného dokumentu podľa tohto zákona,2. osobné údaje o fyzických osobách v rozsahu meno, priezvisko a kontaktné údaje, ak ide o register osvedčení,
b) neverejnú časť tvoria ostatné údaje.
(10) Údaje v registroch podľa odseku 5 sú verejné, pokiaľ nie je v odseku 11 uvedené inak okrem písmena c), na ktoré sa vyžaduje písomný súhlas dotknutej osoby.
(11) Údaje v evidenciách podľa odseku 5 písm. k), l), n) až t), v), x) a y) nie sú verejné.
(12) V informačnom systéme sa používajú údaje z iných informačných systémov, evidencií a registrov uvedených v odseku 5 v rozsahu potrebnom na výkon činností orgánov štátnej správy odpadového hospodárstva a colných orgánov v rozsahu podkladov k nimi vykonávaným kontrolám.
(13) Osoby, ktoré spravujú a vedú evidenciu a registre alebo sú držiteľmi údajov tvoriacich registre a evidenciu podľa odseku 5, sú povinné bezodplatne ministerstvu poskytnúť údaje na účely tohto zákona, a to nepretržite a automatizovane alebo nepretržite a priamo; tým nie sú dotknuté ustanovenia osobitného predpisu.137)
(14) Údaje evidované v informačnom systéme sa považujú za úplné a zodpovedajúce skutočnosti, kým nie je preukázaný opak.
(15) Údaje sa v informačnom systéme uchovávajú
a) päť rokov po skončení platnosti dokladu, ktorý oprávňuje k vykonávaniu činnosti, ak ide o podanie a súvisiace údaje, na základe ktorých sa vydalo osvedčenie, súhlas, rozhodnutie alebo iný úradný dokument oprávňujúci k činnosti; ak sa platnosť tohto oprávnenia predlžuje, údaje v informačnom systéme sa uchovávajú päť rokov po skončení posledného predĺženia,
b) desať rokov, ak ide o údaje z evidencií a ohlásení v podobe, ako ju podali povinné osoby,
c) 100 rokov, ak ide o údaje z registrov agregovaných a štatistických informácií odvodených z ostatných dát.
(16) Registre sa napĺňajú v rámci informačného systému, a to spracovaním žiadostí, ohlásení, oznámení, evidencií a iných vstupov podľa tohto zákona, podaných pomocou elektronických formulárov137) zverejnených na portáli informačného systému.
(17) K údajom z registrov majú automatizovaný prístup alebo priamy prístup
a) ministerstvo,
b) ministerstvo vnútra,
c) inšpekcia,
d) okresné úrady v sídle kraja vo veciach štátnej správy odpadového hospodárstva,
e) okresné úrady vo veciach štátnej správy odpadového hospodárstva,
f) colné orgány,
g) Policajný zbor.
(18) Z registrov informačného systému sa nevyhotovujú výpisy ani odpisy.
(19) Osoby povinné ohlasovať údaje príslušným orgánom štátnej správy odpadového hospodárstva podľa tohto zákona sú povinné bezodplatne ohlásiť ustanovené údaje elektronicky do informačného systému.
(20) Orgány štátnej správy odpadového hospodárstva a obce sú povinné ohlasovať bezodkladne elektronicky do informačného systému údaje podľa tohto zákona.


DEVIATA ČASŤ
Orgány štátnej správy odpadového hospodárstva

§ 104
Základné ustanovenie
Orgánmi štátnej správy odpadového hospodárstva sú:
a) ministerstvo,
b) inšpekcia,
c) okresný úrad v sídle kraja,
d) okresný úrad,
e) obec,
f) Slovenská obchodná inšpekcia,
g) colný úrad,
h) Kriminálny úrad finančnej správy.

§ 105
Ministerstvo
(1) Ministerstvo je ústredný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva.
(2) Ministerstvo
a) riadi a kontroluje výkon štátnej správy v odpadovom hospodárstve,
b) vypracúva, vydáva, aktualizuje a zverejňuje Program Slovenskej republiky a Program predchádzania vzniku odpadu,
c) dáva námietky, súhlasy a určuje podmienky pri cezhraničnom pohybe odpadov podľa siedmej časti tohto zákona,
d) vedie a aktualizuje Register výrobcov vyhradeného výrobku, zoznam zariadení obsahujúcich polychlórované bifenyly (§ 79 ods. 11) a vydáva potvrdenie podľa § 79 ods. 12,
e) spolupracuje s ústrednými orgánmi štátnej správy a s inými právnickými osobami pri zabezpečovaní jednotného uplatňovania všeobecne záväzných právnych predpisov v odpadovom hospodárstve,
f) je orgánom štátneho dozoru v odpadovom hospodárstve,
g) konzultuje s príslušnými orgánmi členských štátov opatrenia podľa § 112 ods. 3, ak ide o vplyvy činnosti vykonávanej v inom štáte, a môže požiadať o zastavenie zneškodňovania odpadu z výroby oxidu titaničitého činnosťou D15, ukladaním na skládku odpadov činnosťou D1 alebo činnosťou D3 uvedenými v prílohe č. 2,
h) vedie evidenciu o cezhraničnom pohybe odpadov podľa siedmej časti tohto zákona,
i) udeľuje, predlžuje, mení a zrušuje autorizáciu podľa § 89 až 94 a pozastavuje výkon činností, na ktoré bola udelená autorizácia (§ 94 ods. 6),
j) vedie register odborne spôsobilých osôb na autorizovanú spracovateľskú činnosť (§ 95 ods. 5), register osôb, ktorým bola udelená autorizácia (§ 89 ods. 5) a register osôb oprávnených na vydávanie odborných posudkov (§ 100 ods. 9),
k) zabezpečuje prostredníctvom poverenej organizácie odbornú prípravu pre odborne spôsobilé osoby na autorizovanú spracovateľskú činnosť [§ 95 ods. 2 písm. c) a ods. 6 písm. b)], zabezpečuje vykonanie skúšok odbornej spôsobilosti na autorizovanú spracovateľskú činnosť (§ 95 ods. 3), vydáva, mení a ruší osvedčenia o odbornej spôsobilosti na autorizovanú spracovateľskú činnosť podľa § 95 ods. 4 a § 96 ods. 1, 2 a 3,
l) zabezpečuje poskytovanie informácií z oblasti odpadového hospodárstva medzinárodným inštitúciám, ktorých je Slovenská republika členom, alebo ak taká povinnosť vyplýva z medzinárodných dohôd, ktorými je Slovenská republika viazaná,
m) zabezpečuje činnosť ohniskového bodu pri preprave odpadov cez štátnu hranicu,138)
n) na požiadanie informuje o zariadeniach na zhodnocovanie odpadov a zariadeniach na zneškodňovanie odpadov,
o) zabezpečuje prostredníctvom poverenej organizácie odbornú prípravu osôb oprávnených na vydávanie odborných posudkov [§ 100 ods. 3 písm. d) a § 101 písm. c)], zabezpečuje vykonanie skúšok osôb oprávnených na vydávanie odborných posudkov [§ 100 ods. 3 písm. c), ods. 6 a § 101 písm. c)], vydáva, mení a ruší osvedčenia o odbornej posudkovej činnosti podľa § 100 ods. 5 a 6 a § 102 ods. 1 až 4, povoľuje vydanie odborného posudku osobe podľa § 100 ods. 8 a dáva si vyhotoviť kontrolný odborný posudok podľa § 102 ods. 5,
p) oznamuje Európskej komisii program Slovenskej republiky týkajúci sa polychlórovaných bifenylov a zariadení obsahujúcich polychlórované bifenyly a zoznam zariadení obsahujúcich polychlórované bifenyly podľa § 79 ods. 11,
q) vykoná zápis a výmaz výrobcu vyhradeného výrobku do Registra výrobcov vyhradeného výrobku (§ 30),
r) vedie evidenciu údajov ohlásených podľa § 27 ods. 4 písm. h), § 28 ods. 4 písm. d), § 41 písm. b), § 44 ods. 8 písm. c), § 51 písm. f), § 65 ods. 1 písm. s), na základe ohlásených údajov kontroluje plnenie povinnosti podľa § 27 ods. 4 písm. e) a g) a raz ročne súhrnne vyhodnocuje ich plnenie na účely notifikácie vo vzťahu k Európskej únii (§ 105 ods. 4),
s) vyjadruje sa ku Koncepcii územného rozvoja Slovenska,139)
t) určuje podiel výrobcov elektrozariadení na trhu na základe údajov ohlásených podľa § 27 ods. 4 písm. h),
u) rozhoduje v prípade pochybností, či zariadenie je alebo nie je elektrozariadením, na ktoré sa vzťahuje druhý oddiel štvrtej časti tohto zákona,
v) vedie evidenciu údajov o recyklačnej efektivite ohlásených podľa § 51 písm. j),
w) sleduje splnenie určených cieľov a záväzných limitov uvedených v prílohe č. 3,
x) rozhoduje v prípade pochybností, či výrobok je, alebo nie je obalom,
y) zabezpečuje činnosť kontaktného bodu podľa medzinárodnej zmluvy, ktorou je Slovenská republika viazaná,140)
z) zverejňuje údaje potrebné pre výpočet trhového a zberového podielu podľa § 27 ods. 4 písm. j), ciele zberu pre organizáciu zodpovednosti výrobcov pre obaly a potenciál vzniku odpadov z obalov a odpadov z neobalových výrobkov v komunálnom odpade na svojom webovom sídle,
aa) zverejňuje program odpadového hospodárstva kraja podľa § 9 ods. 4,
ab) vyzýva organizáciu zodpovednosti výrobcov na preukázanie funkčnosti systému združeného nakladania s vyhradeným prúdom odpadu podľa § 28 ods. 5,
ac) vyzýva tretiu osobu na preukázanie funkčnosti systému nakladania s použitými batériami a akumulátormi podľa § 44 ods. 9,
ad) vyzýva výrobcu vyhradeného výrobku na preukázanie funkčnosti systému individuálneho nakladania s vyhradeným prúdom odpadu podľa § 29 ods. 2,
ae) zverejňuje rozhodnutia o udelení autorizácie,
af) zabezpečuje prostredníctvom poverenej osoby analýzy zmesového komunálneho odpadu,
ag) vykonáva zápis a výmaz koordinačných centier do Registra koordinačných centier, vedie Register koordinačných centier a údaje z neho zverejňuje na svojom webovom sídle,
ah) zabezpečuje vzájomnú spoluprácu s ostatnými členskými štátmi, najmä na vytvorení vhodného toku informácií s cieľom zabezpečiť plnenie povinností výrobcov elektrozariadení a poskytovanie informácií členským štátom a Európskej komisii podľa potreby,
ai) na svojom webovom sídle zverejňuje odkazy na vnútroštátne registre výrobcov elektrozariadení ostatných členských štátov,
aj) udeľuje súhlas na prevádzkovanie zariadenia na recykláciu lodí podľa § 97 ods. 1 písm. w) a schvaľuje plán recyklácie lode podľa § 97 ods. 1 písm. x),
ak) vydáva písomné potvrdenie podľa § 24 ods. 5 a 9.
(3) Všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo, ustanoví
a) podrobnosti o obsahu programov a o spôsobe vypracúvania programu kraja, držiteľa polychlórovaných bifenylov a o obsahu programu predchádzania vzniku odpadu,
b) zoznam odpadov, ako aj zoznam kritérií na posudzovanie nebezpečných vlastností odpadov, ktoré tvoria Katalóg odpadov,
c) obsah a spôsob vedenia evidencie, uchovávanie evidencie odpadov a ohlasovanie údajov z evidencie držiteľa odpadu, odosielateľa, príjemcu a prepravcu nebezpečných odpadov, prevádzkovateľa zariadenia na zhodnocovanie odpadov, prevádzkovateľa zariadenia na zneškodňovanie odpadov a prevádzkovateľa zariadenia na zber a výkup odpadov, obsah a spôsob vedenia evidencie a uchovávanie evidencie o zbere odpadov a výkupe niektorých odpadov, a ohlasovanie údajov z nej, obsah a spôsob vedenia evidencie, uchovávanie a ohlasovanie údajov z evidencie o množstve výrobkov a materiálov, ktoré sú výsledkom prípravy na opätovné použitie, recyklácie alebo ďalších činností zhodnocovania odpadov,
d) podrobnosti o nakladaní s odpadmi, požiadavky na zariadenia na nakladanie s odpadmi a na prevádzkovanie zariadenia, označovanie zariadenia na nakladanie s odpadmi, podrobnosti o označovaní a zhromažďovaní odpadov v priestoroch prekládkovej stanice komunálneho odpadu a priestoroch skladovania výkopovej zeminy, technológii nakladania s nebezpečnými odpadmi, zhromažďovanie odpadov a skladovanie odpadov, podrobnosti o prevádzkovaní zariadenia na nakladanie s odpadmi, zverejnenie podmienok, za ktorých preberá odpad na spracovanie, zhodnotenie alebo zneškodnenie, označovanie zariadenia na zber odpadov alebo výkup odpadov, podrobnosti o oznámení pri zbere alebo výkupe odpadu od fyzických osôb, zverejňovanie druhov odpadov, na ktorých zneškodňovanie alebo zhodnocovanie je oprávnené, vzorec na výpočet energetickej účinnosti, rozsah a spôsob monitorovania odpadov z výroby oxidu titaničitého a prostredia, do ktorého sa tento odpad vypúšťa, ukladá alebo vstrekuje, limity toxicity, zoznam odpadov, ktoré sa zakazuje skládkovať bez ich predchádzajúcej úpravy,
e) jednotné metódy analytickej kontroly odpadov,
f) podrobnosti o skládkach odpadov, o ich prevádzkovaní, postupy kontroly a monitorovania skládky odpadov počas jej prevádzky a počas následnej starostlivosti o skládku odpadov po jej uzavretí, postupy uzatvárania skládky odpadov a následná starostlivosť o skládku odpadov, podrobnosti o evidenčnej, ohlasovacej povinnosti a o povinnosti uchovávania evidencie,
g) podrobnosti o prevádzkovaní úložiska dočasného uskladnenia ortuti, podrobnosti o prevádzkovaní úložiska trvalého uskladnenia odpadovej ortuti, podrobnosti a náležitosti prevádzkového poriadku, ktorý podlieha schváleniu orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva, rozsah a spôsob monitorovania ortuti, obsah, spôsob vedenia, ohlasovania a uchovávania evidencie o ortuti, ktorá je odpadom, prevádzkovateľom úložiska dočasného uskladnenia ortuti, a prevádzkovateľom úložiska trvalého uskladnenia odpadovej ortuti, podmienky pre uskladnenie ortuti, potvrdenie o kontajneri,
h) vzorec pre výpočet ročnej výšky účelovej finančnej rezervy, vzor potvrdenia na čerpanie účelovej finančnej rezervy a náležitosti stanoviska podľa § 24 ods. 5 a 9,
i) podrobnosti žiadosti o zápise do Registra výrobcov vyhradeného výrobku a vzor potvrdenia o zápise, podrobnosti o evidenčnej a ohlasovacej povinnosti výrobcu vyhradeného výrobku, podrobnosti o informačnej povinnosť vo vzťahu ku konečným používateľom vyhradeného výrobku, podrobnosti o propagačných a vzdelávacích aktivitách so zameraním na konečného používateľa s celoslovenským pôsobením a lokálnym pôsobením na úrovni obce o nakladaní s vyhradeným prúdom odpadu, triedenom zbere komunálnych odpadov a prevencii vzniku odpadov, podrobnosti o obsahu Správy o činnosti organizácie zodpovednosti výrobcov a o rozsahu údajov zverejňovaných z tejto správy, podrobnosti o obsahu Správy o funkčnosti systému individuálneho nakladania a o rozsahu údajov zverejňovaných z tejto správy, podrobnosti o rozsahu územného pokrytia Slovenskej republiky na účely zabezpečenia zberu vyhradeného prúdu odpadu, podrobnosti o výpočte výšky a druhu záruky podľa § 29 ods. 2 písm. g) a jej preukazovaní ministerstvu, podrobnosti o nakladaní s odpadom z neobalových výrobkov, podrobnosti o zasielaní údajov podľa § 28 ods. 4 písm. h), k) a n) a § 44 ods. 8 písm. f), h) a n),
j) podrobnosti o spôsobe preukazovania zhodnotenia v zariadeniach na zhodnocovanie odpadov na území členských štátov, ako aj mimo územia členských štátov,
k) podrobnosti o nakladaní s elektrozariadením a s elektroodpadom, podrobnosti o členení elektroodpadu na účely oddeleného zberu a skladovania pred jeho spracovaním, podrobnosti o označovaní elektrozariadenia uvádzaného na trh grafickým symbolom, podrobnosti o nádobe na zbernom mieste, podrobnosti o skladovaní elektroodpadu vrátane dočasného skladovania, podrobnosti o evidenčnej a ohlasovacej povinnosti spracovateľa elektroodpadu, podrobnosti o technických požiadavkách na spracovanie elektroodpadu, podrobnosti o vedení prevádzkovej dokumentácie o spracovaní elektroodpadu, podmienky, ktoré musí spĺňať zariadenie na výkon prípravy na opätovné použitie, podrobnosti o informáciách poskytnutých spracovateľom o príprave na opätovné použitie a spracovanie pre každý typ nového elektrozariadenia, kategórie elektroodpadu, ktoré sú vhodné na prípravu na opätovné použitie a oprávnenosť osoby vykonávajúcej prípravu na opätovné použitie elektroodpadu, nádoba určená na odovzdanie veľmi malého elektroodpadu alebo elektroodpadu zo svetelných zdrojov, príklady elektroodpadu z domácností a iného ako z domácností, podrobnosti o cezhraničnej preprave použitých elektrozariadení, podrobnosti o sprievodných dokladoch, testovaní a hodnotení použitých elektrozariadení, vrátane výsledkov testovania, obsahu, umiestnení a uchovávaní záznamu, informatívny zoznam elektrozariadení,
l) podrobnosti o označovaní batérií, akumulátorov a sady batérií grafickým symbolom, podrobnosti o evidenčnej a ohlasovacej povinnosti spracovateľa použitých batérií a akumulátorov, požiadavky na spracovanie a recykláciu použitých batérií a akumulátorov, podrobnosti o prevádzkovej dokumentácii o spracovaní a recyklácii použitých batérií a akumulátorov, podrobnosti o spôsobe preukazovania plnenia recyklačnej efektivity v zariadení na zhodnocovanie odpadu na území iných členských štátov, ako aj mimo územia členských štátov, mieru recyklačnej efektivity použitých batérií a akumulátorov, sadzby pre určenie nákladov na plnenie vyhradených povinností výrobcu batérií a akumulátorov podľa § 112 ods. 11, podrobnosti o cezhraničnej preprave použitých batérií a akumulátorov, ktoré nie sú odpadom podľa § 42 ods. 6,
m) výšku zálohu zálohovaných opakovane použiteľných obalov na nápoje a výšku zálohu zálohovaných obalov na nápoje, ktoré nie sú opakovane použiteľné, požiadavky na vlastnosti a zloženie obalov, podrobnosti o označovaní údajom o materiálovom zložení obalu, podrobnosti o označovaní obalu ako zálohovaný obal, podrobnosti o spôsobe a preukazovaní materiálového toku, podrobnosti o výpočte trhového podielu organizácie zodpovednosti výrobcov pre obaly a cieľov zberu pre odpady z obalov a odpady z neobalových výrobkov,
n) podrobnosti o požiadavkách na zariadenie na spracovanie starých vozidiel a na zariadenie na zber starých vozidiel, podrobnosti o podmienkach nakladania so starými vozidlami pri ich spracúvaní, podrobnosti o evidenčnej a ohlasovacej povinnosti spracovateľa starých vozidiel, podrobnosti o vedení prevádzkovej dokumentácie o spracovaní starých vozidiel, podrobnosti o spôsobe kódovania častí vozidiel, materiálov používaných vo vozidlách a vybavenia používaného vo vozidlách a zoznam kódov, požiadavky na recykláciu, zhodnocovanie starých vozidiel a opätovné použitie častí starých vozidiel, zoznam materiálov a súčiastok podľa § 61 ods. 1 písm. b), vrátane najvyšších prípustných limitov obsahu ťažkých kovov v nich obsiahnutých, lehoty na uplatňovanie výnimky a prípady, keď sa tieto materiály a súčiastky oddelia pred ďalším spracovaním vrátane spôsobu ich označenia, vzor potvrdenia o prevzatí starého vozidla na spracovanie a vzor potvrdenia o vyradení vozidla z evidencie, podrobnosti o rozsahu publikačnej a informačnej povinnosti výrobcu vozidiel, podrobnosti o publikačnej povinnosti spracovateľa starých vozidiel [§ 65 ods. 1 písm. p)], podrobnosti o žiadosti o vydanie rozhodnutia o neexistencii vozidla, podrobnosti o výške príspevku do Environmentálneho fondu pri žiadosti o vydanie rozhodnutia o neexistencii vozidla,
o) podrobnosti o dekontaminácii polychlórovaných bifenylov, referenčné metódy zistenia obsahu polychlórovaných bifenylov v dekontaminovaných zariadeniach, objektoch, materiáloch a kvapalinách, spôsob označovania vstupu do priestoru, v ktorom je zariadenie obsahujúce polychlórované bifenyly umiestnené, spôsob označovania týchto zariadení, spôsob označovania dekontaminovaných zariadení a technické požiadavky na metódy zneškodnenia polychlórovaných bifenylov okrem spaľovania, spôsob a obsah oznámenia o držbe zariadenia obsahujúceho polychlórované bifenyly, vzor potvrdenia o prijatí polychlórovaných bifenylov podľa § 17 ods. 1 písm. i),
p) osobitné kritériá pre určenie stavu konca odpadu,
q) vymedzenie lokalít výskytu medveďa hnedého, na ktoré sa vzťahuje povinnosť zabezpečiť odpad osobitným spôsobom a podrobnosti o spôsobe zabezpečenia odpadu,
r) obsah, spôsob vedenia zoznamu registrovaných osôb a podrobnosti o obsahu žiadosti o registráciu podľa § 98,
s) podrobnosti o obsahu žiadostí o vydanie rozhodnutia a vyjadrenia orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva,
t) požiadavky udeľovania súhlasu na využívanie odpadov na povrchovú úpravu terénu vrátane podrobností o odpadoch vhodných na tento účel,
u) podrobnosti o obsahu žiadosti o udelenie autorizácie a jej vzor, podrobnosti o podkladoch na účely predĺženia platnosti autorizácie, náležitosti a podrobnosti o obsahu a spôsobe vedenia registra osôb, ktorým bola udelená autorizácia,
v) podrobnosti o technickom, materiálnom a personálnom zabezpečení autorizovanej spracovateľskej činnosti a o obsahu a spôsobe overovania odbornej spôsobilosti, zabezpečenie systému zmluvných vzťahov, obsah a spôsob vedenia registra odborne spôsobilých osôb na autorizáciu, prípady, v ktorých je alebo môže byť súčasťou žiadosti o vydanie rozhodnutia a vyjadrenia orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva a udelenia autorizácie odborný posudok o vplyve uvažovanej činnosti alebo zariadenia na životné prostredie, podrobnosti o postupe pri ustanovovaní oprávnených osôb, náležitosti odborného posudku, podrobnosti o podmienkach výkonu posudkovej činnosti, podrobnosti o vedení registra oprávnených osôb,
w) podrobnosti o vybavení zberných dvorov, požiadavky na triedený zber komunálnych odpadov, výpočet obvyklých nákladov na zber v obci,
x) podrobnosti o nakladaní s biologicky rozložiteľnými odpadmi, podrobnosti o informačnej kampani zameranej na triedený zber biologicky rozložiteľných komunálnych odpadov,
y) podmienky ohlasovania údajov do informačného systému, rozsah sprístupnenia údajov z informačného systému,
z) podrobnosti o náležitostiach oznámenia k cezhraničnému pohybu odpadov,
aa) metodiku analýzy zmesového komunálneho odpadu,
ab) podrobnosti o elektronickej evidencii odpadov,
ac) podrobnosti týkajúce sa zohľadnenia trvanlivosti, opraviteľnosti, opätovného použitia, recyklovateľnosti a prítomnosti nebezpečných látok vo vyhradených výrobkoch.
(4) Ministerstvo vo vzťahu k Európskej únii je notifikačným orgánom vo veciach nakladania s odpadmi a oznamuje Európskej komisii najmä
a) údaje z evidencie vedenej podľa odseku 2 písm. r),
b) údaje a správy podľa dotazníka, návodu alebo osnovy Európskej komisie,
c) každoročne údaje o dosiahnutej miere zberu použitých prenosných batérií a akumulátorov na území Slovenskej republiky za predchádzajúci kalendárny rok a spôsobe získania týchto údajov do 18 mesiacov od ukončenia kalendárneho roka,
d) každoročne údaje o efektivite a dosiahnutej miere zberu použitých prenosných batérií a akumulátorov na území Slovenskej republiky.

§ 106
Inšpekcia
Inšpekcia
a) je orgánom štátneho dozoru v odpadovom hospodárstve (§ 112),
b) ukladá pokuty (§ 117),
c) rozhoduje v sporných prípadoch, či je daný tovar v prípade prepravy cez štátnu hranicu odpadom,
d) je oprávnená v oblasti cezhraničného pohybu odpadov vykonávať kontroly dokladov podľa osobitných predpisov58) a podľa tohto zákona, vykonávať fyzickú kontrolu odpadu, odoberať a analyzovať vzorky odpadu, a to na mieste vzniku odpadu, u oznamovateľa, príjemcu odpadu, v zariadeniach, na hraničných priechodoch a na celom území Slovenskej republiky,
e) monitoruje cezhraničnú prepravu podozrivého elektrozariadenia a vyzýva na predloženie dokladov podľa § 88 ods. 2,
f) je oprávnená vykonávať kontrolu zariadenia na recykláciu lodí podľa § 79a,
g) monitoruje cezhraničnú prepravu použitých batérií a akumulátorov, ktoré nie sú odpadom podľa § 42 ods. 6, a vyzýva na predloženie dokladov podľa § 88a ods. 2.

§ 107
Okresný úrad v sídle kraja
Okresný úrad v sídle kraja vo veciach štátnej správy odpadového hospodárstva
a) vypracúva, vydáva, aktualizuje a zverejňuje program kraja a uskutočňuje verejné prerokovanie návrhu tohto programu,
b) poskytuje na požiadanie informácie o existencii a umiestnení zariadení vhodných na zhodnotenie a zneškodnenie odpadov na území kraja,
c) rozhoduje v prípade pochybností, či vec je, alebo nie je odpadom, s výnimkou prípadu podľa § 106 písm. c),
d) schvaľuje program držiteľa polychlórovaných bifenylov, ktorý presahuje územný obvod okresného úradu,
e) dáva vyjadrenie k zriadeniu spaľovne odpadov alebo zariadenia na spoluspaľovanie odpadov a k ich zmenám podľa § 99 ods. 1 písm. a) a vyjadrenie k dokumentácii v konaní o povolení terénnych úprav podľa § 99 ods. 1 písm. b) štvrtého bodu,
f) dáva vyjadrenie k výstavbe dotýkajúcej sa odpadového hospodárstva podľa § 99 ods. 1 písm. b), ak svojím vplyvom presahuje územný obvod okresného úradu,
g) udeľuje súhlas na prepravu nebezpečných odpadov presahujúcu územný obvod okresného úradu a súhlas na prepravu nebezpečných odpadov presahujúcu územie kraja,
h) rozhoduje o zaradení odpadu, ak držiteľ odpadu nemôže odpad jednoznačne zaradiť podľa Katalógu odpadov,
i) je oprávnený do odstránenia závady zakázať činnosť
1. pôvodcovi odpadu, ak nemá zabezpečené zhodnotenie odpadov alebo zneškodnenie odpadov a ak by v dôsledku toho mohlo dôjsť k závažnému poškodeniu životného prostredia alebo závažnej ekologickej ujme,141)
2. prevádzkovateľovi zariadenia na nakladanie s odpadmi, ak ten neplní povinnosti ustanovené týmto zákonom a ak by v dôsledku toho mohlo dôjsť k závažnému poškodeniu životného prostredia alebo k závažnej ekologickej ujme,
j) vedie evidenciu sprievodných listov nebezpečných odpadov podľa § 26 ods. 2 písm. b) a evidenciu ohlásení o vzniku odpadu a nakladaní s ním podľa § 14 ods. 1 písm. g) pre mobilné zariadenia,
k) je orgánom štátneho dozoru v odpadovom hospodárstve,
l) ukladá pokuty (§ 117),
m) ukladá prevádzkovateľovi zariadenia na zhodnocovanie odpadov a prevádzkovateľovi zariadenia na zneškodňovanie odpadov v mimoriadnych prípadoch zhodnotiť alebo zneškodniť odpad [§ 17 ods. 1 písm. j)], vedie evidenciu oznámených údajov podľa § 17 ods. 1 písm. k),
n) udeľuje súhlas na zhodnocovanie alebo zneškodňovanie odpadov mobilnými zariadením [§ 97 ods. 1 písm. h)],
o) dáva vyjadrenie k prepusteniu odpadu do colného režimu voľný obeh v Slovenskej republike [§ 99 ods. 1 písm. d)],
p) udeľuje súhlas na vydanie prevádzkového poriadku mobilného zariadenia na zhodnocovanie odpadov alebo zneškodňovanie odpadov,
q) vyjadruje sa k územným plánom regiónov,
r) udeľuje súhlas na to, že látka alebo vec sa považuje za vedľajší produkt, a nie za odpad,
s) udeľuje súhlas na vykonávanie prípravy na opätovné použitie,
t) vykonáva v druhom stupni štátnu správu vo veciach, v ktorých v správnom konaní v prvom stupni konajú okresné úrady alebo okresné úrady v sídle kraja,
u) udeľuje súhlas na využívanie odpadov na spätné zasypávanie,
v) udeľuje súhlas na prevádzkovanie prekládkovej stanice komunálneho odpadu,
w) udeľuje súhlas na skladovanie výkopovej zeminy pre pôvodcu odpadu.

§ 108
Okresný úrad
(1) Okresný úrad vo veciach štátnej správy odpadového hospodárstva
a) vypracúva podklady na vypracovanie programu kraja a programu Slovenskej republiky,
b) vydáva potvrdenie o uzavretí skládky odpadov podľa § 97 ods. 13, záväzné stanovisko k potvrdeniam na čerpanie účelovej finančnej rezervy podľa § 24 ods. 5 a 9, ak túto skládku povolil, vydáva potvrdenie o uzavretí úložiska podľa § 97 ods. 14,
c) vykonáva registráciu a vedie zoznam registrovaných osôb podľa § 98,
d) schvaľuje program držiteľa polychlórovaných bifenylov, ktorý nepresahuje územný obvod okresného úradu, a dáva stanovisko k plánu nakladania s ťažobným odpadom podľa osobitného predpisu,142)
e) vedie evidenciu
1. ohlásení podľa § 14 ods. 1 písm. g) a § 17 ods. 1 písm. m),
2. evidenčných listov podľa § 19 ods. 1 písm. h) a § 21 ods. 3 písm. o),
3. záznamov o vyskladnení a odovzdaní odpadovej ortuti podľa § 21 ods. 3 písm. p),
4. sprievodných listov nebezpečných odpadov podľa § 26 ods. 2 písm. b),
5. rozhodnutí vydaných podľa tohto zákona a
6. vydaných vyjadrení podľa § 99,
f) schvaľuje projektovú dokumentáciu na uzavretie, rekultiváciu a monitorovanie skládky odpadov (§ 19) a úložiska (§ 21),
g) rozhoduje o povinnosti oddeliť nebezpečný odpad (§ 25 ods. 3),
h) uskutočňuje konanie podľa § 67 ods. 5 až 9, rozhoduje o tom, či vlastníctvo k vozidlu nadobudne štát, určuje, či vozidlo je starým vozidlom a uskutočňuje konanie podľa § 68,
i) je orgánom štátneho dozoru v odpadovom hospodárstve (§ 112),
j) ukladá pokuty (§ 115, 117),
k) poskytuje na požiadanie informácie o existencii a umiestnení zariadení vhodných na zhodnotenie daného odpadu a na zneškodnenie daného odpadu v územnom obvode okresného úradu,
l) prejednáva priestupky (§ 115),
m) rozhoduje v správnom konaní v prvom stupni vo veciach podľa tohto zákona a vyjadruje sa s výnimkou vecí patriacich iným orgánom štátnej správy odpadového hospodárstva,
n) vykonáva v druhom stupni štátnu správu vo veciach, v ktorých v správnom konaní v prvom stupni konajú obce,
o) vykonáva monitorovanie podľa § 78 ods. 6,
p) vyjadruje sa k územným plánom obcí a územným plánom zón,
q) zabezpečuje konanie podľa § 15 ods. 8 až 16,
r) rozhoduje o obmedzení činnosti alebo o zastavení činnosti prevádzky skládky odpadov alebo jej časti podľa § 112 ods. 14,
s) vydáva rozhodnutie podľa § 114a ods. 1,
t) ukladá opatrenie na nápravu podľa § 114b ods. 1 a zabezpečuje vykonanie opatrenia na nápravu na účel uzavretia skládky odpadov podľa § 114b ods. 1 a 2,
u) koná a rozhoduje podľa § 114c.
(2) Štátnu správu odpadového hospodárstva, ktorá podľa tohto zákona nepatrí iným orgánom štátnej správy odpadového hospodárstva, vykonávajú okresné úrady.

§ 109
Obec
Obec vo veciach štátnej správy odpadového hospodárstva
a) prejednáva priestupky v odpadovom hospodárstve [§ 115 ods. 3 písm. a)] a ukladá pokuty za priestupky [§ 115 ods. 2 písm. a)],
b) poskytuje držiteľovi odpadu informácie o umiestnení a činnosti zariadení na nakladanie s odpadmi na území obce.

§ 110
Slovenská obchodná inšpekcia
(1) Slovenská obchodná inšpekcia vo veciach štátnej správy odpadového hospodárstva
a) je orgánom štátneho dozoru v odpadovom hospodárstve (§ 112) na účel kontroly dodržiavania povinností uvedených v § 34 ods. 1 písm. a) až d), § 43 ods. 1, § 45 ods. 1 písm. a) až d), § 45 ods. 2, § 53, § 54 ods. 1 písm. a) až c) a ods. 5, § 55, 56, § 61 ods. 1 písm. a) až c) a h), § 79 ods. 8, § 79 ods. 10 písm. a) a b), § 79 ods. 21 písm. d), ak ide o zariadenia obsahujúce polychlórované bifenyly, ktoré nie sú odpadom podľa tohto zákona a ktoré sú súčasťou elektrizačnej sústavy alebo odberného elektrického zariadenia,143)
b) ukladá pokuty (§ 117) za porušenia povinností podľa písmena a),
c) v zariadeniach podľa písmena a) monitoruje množstvo polychlórovaných bifenylov, ktoré oznámil ich držiteľ podľa § 79 ods. 8 a 10 a údaje o zistenom množstve oznamuje okresnému úradu.
(2) Inšpektori Slovenskej obchodnej inšpekcie sú pri výkone štátneho dozoru oprávnení
a) vstupovať do skladovacích a predajných priestorov,
b) odoberať vzorky zariadení a výrobkov na vykonanie skúšky,
c) požadovať sprievodné listiny zariadení a výrobkov,
d) kontrolovať označovanie zariadení a výrobkov uvádzaných do obehu,
e) upozorňovať výrobcov na zistené nedostatky a ukladať im povinnosť odstrániť ich v určenej lehote,
f) zadržať prepravu alebo predaj zariadení a výrobkov a ich použitie, ak nezodpovedajú ustanoveniam tohto zákona,
g) uložiť stiahnutie elektrozariadenia alebo výrobkov z obehu, ak sa preukáže, že nezodpovedajú ustanoveniam tohto zákona.

§ 111
Orgány štátnej správy v oblasti daní, poplatkov a colníctva
(1) Pri cezhraničnom pohybe odpadov v cestnej doprave colný úrad a Kriminálny úrad finančnej správy kontrolujú, či
a) odpad je vybavený dokladmi podľa osobitných predpisov,58)
b) prepravovaný tovar, ktorý nie je sprevádzaný dokladmi požadovanými podľa osobitných predpisov,58) nie je odpadom,
c) cezhraničný pohyb odpadov nie je v rozpore s osobitnými predpismi,58)
d) prepravovaný odpad zodpovedá skutočnostiam podľa priložených dokladov,
e) prepravované podozrivé elektrozariadenie nie je odpadom a vyzývajú na predloženie dokladov podľa § 88 ods. 2,
f) prepravované použité batérie a akumulátory, ktoré nie sú odpadom podľa § 42 ods. 6, nie sú použitými batériami a akumulátormi podľa § 42 ods. 6 a vyzývajú na predloženie dokladov podľa § 88a ods. 2.
(2) Pri kontrole sú colný úrad a Kriminálny úrad finančnej správy oprávnené zastavovať vozidlá, nariadiť odstavenie vozidla na vhodné miesto, kontrolovať doklady a prevážaný odpad, a robiť fotodokumentáciu.
(3) Ak colný úrad alebo Kriminálny úrad finančnej správy zistí, že cezhraničný pohyb odpadov je nezákonnou prepravou podľa osobitných predpisov144) alebo, že cezhraničný pohyb odpadov je vykonaný v rozpore s povolením, ústne nariadi prerušenie prepravy a dočasne odstaví vozidlo.
(4) Ak colný úrad alebo Kriminálny úrad finančnej správy zistí porušenie osobitných predpisov57) pri cezhraničnom pohybe odpadov, bezodkladne telefonicky alebo elektronicky informuje ministerstvo a inšpekciu. Ministerstvo alebo inšpekcia bezodkladne po obdržaní informácie rozhodne o ďalšom postupe, pričom môže určiť dopravcovi miesto na odstavenie vozidla do doby jeho spätného prevzatia, zhodnotenia alebo zneškodnenia odpadu podľa osobitného predpisu.145)
(5) Náklady spojené s prerušením prepravy a dočasným odstavením vozidla podľa odseku 3, jazdou vozidla na miesto určené podľa odseku 4, parkovaním vozidla a prípadnou prekládkou, uskladnením alebo inou manipuláciou s odpadom znáša dopravca. Ministerstvo, inšpekcia a colné orgány alebo Kriminálny úrad finančnej správy nezodpovedajú za škodu spôsobenú dopravcovi, ku ktorej došlo v dôsledku nariadenia odstavenia vozidla podľa odsekov 3 a 4.

§ 112
Štátny dozor v odpadovom hospodárstve
(1) Štátny dozor v odpadovom hospodárstve (ďalej len „štátny dozor“) je dozor nad dodržiavaním povinností právnických osôb a fyzických osôb - podnikateľov (ďalej len „kontrolovaná osoba“) podľa tohto zákona, všeobecne záväzných právnych predpisov vydaných na jeho vykonanie a povinností vyplývajúcich z rozhodnutí vydaných na základe tohto zákona. Štátny dozor u osôb, ktorým bol udelený súhlas (§ 97) alebo autorizácia (§ 89), sa vykonáva najmenej jedenkrát za štyri roky.
(2) Ak orgán štátneho dozoru zistí, že kontrolovaná osoba porušila povinnosť uloženú týmto zákonom, všeobecne záväznými právnymi predpismi vydanými na jeho vykonanie alebo povinnosť vyplývajúcu jej z rozhodnutia vydaného na základe tohto zákona, uloží jej pokutu podľa § 117. Ak orgán štátneho dozoru zistí skutočnosť nasvedčujúcu tomu, že bol spáchaný trestný čin, vykoná jej oznámenie podľa osobitného predpisu.31)
(3) Orgán štátneho dozoru je oprávnený uložiť opatrenie na nápravu tomu, kto zneškodňuje odpad z výroby oxidu titaničitého činnosťami D15, D1 alebo D3 uvedenými v prílohe č. 2, ak
a) výsledky monitorovania preukazujú, že neboli splnené podmienky súhlasu podľa § 97 ods. 1 písm. m),
b) výsledky testov akútnej toxicity preukazujú, že boli prekročené ustanovené limity [§ 105 ods. 3 písm. d)],
c) výsledky monitorovania odhalili zhoršovanie situácie v sledovanej oblasti,
d) zneškodňovanie činnosťami D15, ukladaním na skládku odpadov činnosťou D1, činnosťou D3 uvedenými v prílohe č. 2 má za následok škodlivý vplyv na rekreačné aktivity, ťažbu surovín, rastliny, živočíchy, lokality, miesta alebo územia osobitného vedeckého významu alebo na iné oprávnené využívanie dotknutého územia.
(4) Osoba vykonávajúca štátny dozor je pri plnení svojich úloh oprávnená
a) v sprievode povereného zamestnanca kontrolovanej osoby a v súlade s pokynmi na zaistenie bezpečnosti a ochrany zdravia pri práci kontrolovanej osoby platnými pre jeho pracoviská a priestory voľne a kedykoľvek vstupovať na pozemky, do prevádzkových priestorov, stavieb, zariadení a iných priestorov kontrolovanej osoby,; ak kontrolovaná osoba bezodkladne nezabezpečí povereného zamestnanca, ktorý má poskytnúť súčinnosť osobe vykonávajúcej štátny dozor, je osoba vykonávajúca štátny dozor oprávnená voľne a kedykoľvek vstupovať na pozemky, do prevádzkových priestorov, stavieb, zariadení a iných priestorov kontrolovanej osoby v spolupráci s orgánom Policajného zboru,
b) požadovať preukázanie totožnosti kontrolovanej osoby, totožnosti jej zamestnancov alebo osôb, ktoré konajú v jej mene,
c) požadovať predloženie prevádzkovej evidencie a dokladov kontrolovanej osoby, nahliadať do nich a požadovať ich kópie,
d) vykonávať potrebné zisťovania vrátane odoberania vzoriek, zhotovovania fotodokumentácie a videodokumentácie a požadovať potrebné údaje a vysvetlenia súvisiace s výkonom kontroly.
(5) Osoba vykonávajúca štátny dozor sa preukazuje služobným preukazom, na požiadanie umožní do neho nahliadnuť. Poverenie vedúceho orgánu kontroly alebo ním splnomocneného zástupcu podľa osobitného predpisu145a) sa na výkon štátneho dozoru podľa tohto zákona nevyžaduje.
(6) Kontrolovaná osoba je povinná
a) strpieť výkon štátneho dozoru,
b) osobám vykonávajúcim štátny dozor a prizvaným osobám umožniť vstup na pozemky, do prevádzkových priestorov, stavieb, zariadení a iných priestorov,
c) preukázať svoju totožnosť, totožnosť jej zamestnancov a osôb konajúcich v jej mene,
d) predložiť originál svojej prevádzkovej evidencie a dokladov, umožniť nahliadanie do nich, vyhotoviť z nich kópie a predložiť ich,
e) umožniť vykonávať potrebné zisťovanie vrátane odoberania vzoriek, zhotovovať fotodokumentáciu a videodokumentáciu a poskytnúť potrebné písomnosti, vysvetlenia a pravdivé a úplné informácie súvisiace s odpadovým hospodárstvom a s plnením povinností výrobcu vyhradených výrobkov,
f) bezodkladne zabezpečiť povereného zamestnanca, ktorý poskytne súčinnosť osobe vykonávajúcej štátny dozor.
(7) Orgán Policajného zboru poskytne osobe vykonávajúcej štátny dozor na jej žiadosť spoluprácu a ochranu pri vykonávaní štátneho dozoru. O spoluprácu a ochranu možno požiadať, ak možno odôvodnene predpokladať ohrozenie života alebo zdravia osoby vykonávajúcej štátny dozor alebo marenie výkonu štátneho dozoru, ak je ohrozený život alebo zdravie osoby vykonávajúcej štátny dozor alebo ak je marený výkon štátneho dozoru.
(8) Pri výkone štátneho dozoru sa postupuje podľa osobitného predpisu,146) ak v odsekoch 1 až 7 nie je ustanovené inak. Ustanovenia osobitného predpisu24) nie sú odsekmi 4 a 6 dotknuté.
(9) Za deň, keď sa orgán štátneho dozoru dozvedel o porušení povinnosti podľa tohto zákona, sa považuje deň prerokovania protokolu z kontroly.147)
(10) Ak orgán štátneho dozoru uloží výrobcovi batérií a akumulátorov pokutu za porušenie povinnosti podľa § 27 ods. 4 písm. a), § 27 ods. 5 a 6, § 27 ods. 12 písm. b) alebo § 30 ods. 1 až 4, v rozhodnutí o uložení pokuty súčasne uloží aj opatrenia na nápravu protiprávneho konania, najmä opatrenie na nápravu, ktorým orgán štátneho dozoru uloží povinnému povinnosť uhradiť Koordinačnému centru pre prúd použitých batérií a akumulátorov náklady na plnenie vyhradených povinností výrobcu batérií a akumulátorov.
(11) Pri určení nákladov na plnenie vyhradených povinností výrobcu batérií a akumulátorov podľa odseku 10 orgán štátneho dozoru použije sadzby vo výške ustanovenej ministerstvom.
(12) Náklady podľa odsekov 10 a 11 budú poukázané na účet Koordinačného centra pre prúd použitých batérií a akumulátorov.
(13) Orgán štátneho dozoru poskytne Koordinačnému centru pre prúd použitých batérií a akumulátorov informácie o ukončených konaniach o správnych deliktoch vedených voči výrobcom batérií a akumulátorov z dôvodu porušenia povinností podľa § 27 ods. 4 písm. a), § 27 ods. 5 a 6, § 27 ods. 12 písm. b) alebo § 30 ods. 1 až 4.
(14) Ak prevádzkovateľ skládky odpadov nemá vytvorenú účelovú finančnú rezervu v zákonom určenej výške, môže príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva rozhodnúť o obmedzení činnosti alebo o zastavení činnosti prevádzky skládky odpadov alebo jej časti.
(15) Orgán štátneho dozoru a orgán Policajného zboru nezodpovedajú za škodu spôsobenú kontrolovanej osobe, ak k jej vzniku došlo pri výkone oprávnenia vstupovať na pozemky, do prevádzkových priestorov, stavieb, zariadení a iných priestorov podľa odseku 4 písm. a) bez poskytnutej súčinnosti zo strany kontrolovanej osoby.

§ 113
Konanie
(1) Ak nie je v tomto zákone výslovne ustanovené inak, na konanie sa podľa tohto zákona vzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní.148)
(2) Všeobecné predpisy o správnom konaní s výnimkou ustanovení o miestnej príslušnosti sa nevzťahujú na
a) vydávanie programu Slovenskej republiky, programu kraja podľa § 9,
b) vydávanie potvrdenia podľa § 97 ods. 13, 14 a § 24 ods. 5 a 9,
c) registráciu podľa § 98,
d) vydávanie vyjadrenia podľa § 15 ods. 5 a § 99,
e) rozhodnutie podľa § 114a ods. 1,
f) konania podľa siedmej časti tohto zákona,
g) rozhodovanie podľa § 106 písm. c),
h) konanie podľa § 95, 96, 100 až 102,
i) konanie o zápise, zmene a výmaze výrobcu vyhradeného výrobku do Registra výrobcov vyhradeného výrobku podľa § 30,
j) konanie o neexistencii vozidla podľa § 68,
k) rozhodovanie v prípade pochybností, či výrobok je, alebo nie je obalom [§ 105 ods. 2 písm. x)],
l) rozhodovanie podľa § 111 ods. 4,
m) vydanie písomného potvrdenia v súlade s ustanoveniami § 24 ods. 5 na určenie rozsahu disponovania s prostriedkami účelovej finančnej rezervy,
n) uloženie povinnosti založiť koordinačné centrum podľa § 31 ods. 5,
o) zápis do Registra koordinačných centier podľa § 94a a výmaz z Registra koordinačných centier podľa § 94b,
p) konanie podľa § 97 ods. 1 písm. x),
q) konanie a rozhodnutie podľa § 114c s výnimkou doručovania rozhodnutia.148a)
(3) Odvolanie podané proti rozhodnutiu o zneškodnení odpadu v mimoriadnych prípadoch podľa § 17 ods. 1 písm. j) nemá odkladný účinok.
(4) Účastníkom konania o udelení súhlasu podľa § 97 ods. 1 písm. a), c), d), j) až n), p) až w) je vždy aj obec, na ktorej území sa činnosť vykonáva alebo zamýšľa vykonávať, alebo na ktorej území je zariadenie umiestnené alebo sa zamýšľa umiestniť.
(5) Konanie o uložení opatrenia na nápravu alebo pokuty vykonáva orgán štátnej správy odpadového hospodárstva, ktorý prvý začal konanie. Ak súčasne začnú konanie dva alebo viaceré orgány štátnej správy odpadového hospodárstva a nedôjde medzi nimi k dohode, kto konanie dokončí, je na dokončenie konania príslušný najbližší spoločný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva vyššieho stupňa; ak je však jedným z týchto orgánov inšpekcia, konanie dokončí inšpekcia; ak sú týmito orgánmi jeden alebo viac okresných úradov a okresný úrad v sídle kraja, konanie dokončí okresný úrad v sídle kraja.
(6) Miestna príslušnosť orgánov štátnej správy v odpadovom hospodárstve je pri preprave odpadu určená miestom určenia odpadu.
(7) Miestna príslušnosť orgánov štátnej správy v odpadovom hospodárstve je pri udeľovaní súhlasu na zhodnocovanie alebo zneškodňovanie odpadov mobilným zariadením podľa § 97 ods. 1 písm. h) určená
a) sídlom podnikateľa, ak ide o právnickú osobu alebo
b) miestom podnikania, ak ide o fyzickú osobu – podnikateľa.
(8) Zo žiadosti o vydanie rozhodnutia alebo vyjadrenia orgánov štátnej správy odpadového hospodárstva musí byť najmä zrejmé, kto ju podáva, akých druhov odpadov a akej činnosti patriacej do odpadového hospodárstva sa týka a čo sa navrhuje.
(9) Orgán štátnej správy odpadového hospodárstva príslušný na vydanie súhlasu podľa § 97 ods. 1 písm. a), c) až g), j) a o), potvrdenia podľa § 97 ods. 12, vyjadrenia podľa § 99 ods. 1 písm. a) až c) a potvrdenia podľa § 108 písm. b) je v integrovanom povoľovaní123) dotknutým orgánom.
(10) Ministerstvo konanie o udelenie autorizácie na výkon činnosti individuálneho nakladania s vyhradeným prúdom odpadu zastaví, ak výrobca vyhradeného výrobku predložil potvrdenie podľa § 30 ods. 2 a súčasne nevzal späť žiadosť o udelenie tejto autorizácie.
(11) Opätovne požiadať o vydanie súhlasu podľa § 97 ods. 1 písm. d) na prevádzkovanie zariadenia na zber kovových odpadov, môže ten, komu bol takýto súhlas zrušený, najskôr až po uplynutí troch rokov odo dňa zrušenia predchádzajúceho súhlasu.
(12) Na údaje zo Správy o činnosti organizácie zodpovednosti výrobcov podľa § 28 ods. 9 písm. a), b), e) a i), Správy o činnosti tretej osoby podľa § 44 ods. 12 písm. b) a f) a neverejnej časti informačného systému podľa § 103 ods. 9 písm. b) sa nevzťahuje sprístupňovanie informácií podľa osobitného predpisu.148aa)

§ 114
Zmena, zrušenie a strata platnosti rozhodnutia
(1) Orgán štátnej správy odpadového hospodárstva môže z vlastného podnetu alebo na návrh účastníka konania vydané rozhodnutie
a) zmeniť, ak
1. to vyžadujú požiadavky na ochranu životného prostredia, ochranu životov alebo zdravia ľudí, alebo iné dôležité záujmy spoločnosti,
2. dôjde k zmene skutočností rozhodujúcich pre vydanie rozhodnutia,
3. sa nedodržia podmienky určené v rozhodnutí,
b) zrušiť
1. v prípadoch uvedených v písmene a), ak vznikla alebo hrozí vznik závažnej ekologickej ujmy alebo inej závažnej škody,
2. ak používané technické zariadenie nie je schopné zabezpečiť plnenie podmienok na ochranu životného prostredia určené vo všeobecne záväznom právnom predpise alebo v technickej norme,
3. ak oprávnený bez závažného dôvodu nevyužije súhlas po čas dlhší ako jeden rok,
4. ak povinný nesplní uložené opatrenie na nápravu a pokračovaním činnosti sú bezprostredne ohrozené životy alebo zdravie ľudí alebo zvierat, alebo hrozí vznik závažnej ekologickej ujmy alebo inej závažnej škody,
5. ak prevádzkovateľ skládky odpadov, ktorému bola uložená pokuta podľa § 117 ods. 5, neodvedie celú výšku prostriedkov účelovej finančnej rezervy v náhradnej lehote určenej v opatrení na nápravu podľa § 116 ods. 3 alebo opätovne neodvedie ročnú výšku prostriedkov účelovej finančnej rezervy v lehote podľa § 24 ods. 4,
6. ak prevádzkovateľovi zariadenia na zber odpadov, ktorý má vydaný súhlas podľa § 97 ods. 1 písm. d), bola dvakrát uložená pokuta podľa § 117 ods. 4 alebo ak nesplní opatrenie na nápravu.
(2) Trovy konania vzniknuté podľa odseku 1 znáša účastník konania okrem prípadu, keď rozhodujúca skutočnosť vznikla bez jeho zavinenia; v takom prípade znáša náklady ten, kto zavinil vznik rozhodujúcej skutočnosti. Ak je v konaní viac účastníkov, náklady znáša ten z nich, ktorý vznik rozhodujúcej skutočnosti zavinil.
(3) Rozhodnutie vydané podľa tohto zákona stráca platnosť
a) uplynutím času, na ktorý bolo vydané,
b) zánikom zariadenia, na ktorého činnosť bolo vydané,
c) skončením činnosti, na ktorú bolo vydané.
(4) Ak orgán štátnej správy odpadového hospodárstva neustanovil v rozhodnutí inak a ak nejde o mobilné zariadenie, prechádzajú práva a povinnosti vyplývajúce z rozhodnutia, ktoré bolo vydané na prevádzku zariadenia, na nového prevádzkovateľa tohto zariadenia, ak toto zariadenie naďalej slúži činnosti, na ktorú bolo rozhodnutie vydané. Nový prevádzkovateľ je povinný oznámiť orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva, že došlo k zmene prevádzkovateľa do 30 dní odo dňa tejto zmeny.

Osobitné úpravy k skládkam odpadov

§ 114a
(1) Ak ide o plnenie povinnosti prevádzkovateľa skládky odpadov uzavrieť skládku odpadov alebo jej časť alebo vykonať jej rekultiváciu podľa § 19 ods. 1 písm. d), orgán štátnej správy odpadového hospodárstva môže vydať na účel stavebného konania rozhodnutie o upustení od preukazovania vlastníckeho práva alebo iného práva k pozemku, na ktorom sa má uskutočniť stavba uzavretia skládky odpadov alebo jej časti alebo vykonať jej rekultivácia, ak
a) neuzavretím skládky odpadu alebo jej časti alebo nevykonaním jej rekultivácie hrozí
1. závažné poškodenie zdravia ľudí,
2. závažné poškodenie životného prostredia,
3. vznik značnej materiálnej škody alebo
b) skládka odpadu nespĺňa požiadavky na skládku odpadov ustanovené vykonávacím predpisom [§ 105 ods. 3 písm. f)] na
1. vybudovanie skládky odpadov – stavebnotechnické požiadavky,
2. tesnenie skládky odpadov,
3. odvádzanie a zachytávanie priesakových kvapalín a zachytávanie skládkového plynu,
4. postupy kontroly a monitorovania skládky odpadov počas následnej starostlivosti o skládku odpadov po jej uzatvorení.
(2) Rozhodnutie podľa odseku 1 obsahuje
a) stručnú identifikáciu konania, ku ktorému bolo vydané,
b) identifikačné údaje o prevádzkovateľovi skládky odpadov a stavebníkovi, ak je inou osobou ako prevádzkovateľ skládky odpadov,
c) označenie pozemkov, na ktoré sa vzťahuje rozhodnutie, a označenie vlastníckych vzťahov k nim, a to podľa údajov z evidencie v katastri nehnuteľností,
d) zoznam vlastníkov pozemkov,
e) mapu lokalizácie pozemkov a stavieb,
f) odôvodnenie, v ktorom sa uvedú skutočnosti, ktoré preukazujú splnenie podmienky podľa odseku 1 písm. a) alebo písm. b),
g) poučenie vlastníkov pozemkov o možnosti uplatniť právo na primeranú jednorazovú náhradu podľa § 19a.
(3) Rozhodnutie podľa odseku 1 je podkladom pre možnosť uplatnenia práva na primeranú jednorazovú náhradu za obmedzenie užívania pozemku podľa § 19a.
(4) Rozhodnutie podľa odseku 1 sa doručuje prevádzkovateľovi skládky odpadov, stavebníkovi, ak je inou osobou ako prevádzkovateľ skládky odpadov, a vlastníkom pozemkov a nadobúda právoplatnosť dňom jeho doručenia. Ak pobyt vlastníkov pozemkov nie je známy alebo ak ich počet je vyšší ako 20, rozhodnutie sa doručuje verejnou vyhláškou.

§ 114b
(1) Orgán štátnej správy odpadového hospodárstva môže nariadiť prevádzkovateľovi skládky odpadov, ktorý nesplnil povinnosť podať žiadosť o udelenie súhlasu podľa § 97 ods. 1 písm. j), aby vykonal úkony potrebné na uzavretie skládky odpadov alebo jej časti alebo vykonanie jej rekultivácie v ním určenej lehote. Ak prevádzkovateľ skládky odpadov nevykonal všetky potrebné úkony podľa prvej vety v určenej lehote, orgán štátnej správy odpadového hospodárstva môže zabezpečiť prostredníctvom právnickej osoby alebo fyzickej osoby, ktorá má oprávnenie na stavebné práce, vykonanie týchto úkonov a aj vykonanie prác na účel uzavretia skládky odpadov alebo jej časti alebo vykonanie jej rekultivácie aj na náklady prevádzkovateľa skládky odpadov.
(2) Orgán štátnej správy odpadového hospodárstva môže zabezpečiť prostredníctvom právnickej osoby alebo fyzickej osoby, ktorá má oprávnenie na stavebné práce, vykonanie prác na uzavretie skládky odpadov alebo jej časti alebo vykonanie jej rekultivácie aj na náklady prevádzkovateľa skládky odpadov, ak prevádzkovateľ skládky odpadov nevykonal všetky potrebné práce v lehote určenej v súhlase podľa § 97 ods. 1 písm. j).
(3) Orgán štátnej správy odpadového hospodárstva, ktorý zabezpečuje vykonanie úkonov a vykonanie prác podľa odsekov 1 a 2, je oprávnený použiť prostriedky účelovej finančnej rezervy; na použitie týchto prostriedkov sa primerane vzťahuje § 24 ods. 5.
(4) Do nákladov prevádzkovateľa skládky odpadov podľa odsekov 1 a 2 sa nezapočítavajú prostriedky účelovej finančnej rezervy použité podľa odseku 3.

§ 114c
(1) Prevádzkovateľ skládky odpadov alebo jej časti uvedenej do prevádzky do 30. júna 2001, na ktorú sa vzťahovala povinnosť predložiť plán úprav skládky odpadov podľa právneho predpisu účinného do 31. decembra 2015, je povinný predložiť orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva alebo inšpekcii podľa osobitného predpisu148b) do 1. januára 2021
a) doklady podľa odseku 2, ktoré preukazujú možnosť samostatného prevádzkovania časti skládky odpadov, ktorej neuplynula doba platnosti rozhodnutia na jej prevádzkovanie podľa § 97 ods. 1 písm. a) alebo osobitného predpisu,148c) ak časť skládky odpadov, na ktorú sa vzťahovala povinnosť predložiť plán úprav skládky odpadov, nespĺňa požiadavky na skládky odpadov podľa odseku 2 písm. a),
b) doklady, ktoré preukazujú, že boli vykonané všetky opatrenia na účel splnenia požiadaviek na skládku odpadov podľa odseku 2 písm. a) k jej časti, na ktorú sa vzťahovala povinnosť predložiť plán úpravy skládky odpadov, alebo
c) žiadosť o udelenie súhlasu podľa § 97 ods. 1 písm. j) alebo súhlasu podľa osobitného predpisu148d) na všetky časti skládky odpadov, na ktoré takýto súhlas ešte nebol udelený.
(2) Za doklady, ktoré preukazujú možnosť samostatného prevádzkovania časti skládky odpadov podľa odseku 1 písm. a), sa považuje projekt stavby alebo aj iný doklad, ktorý preukazuje oddeliteľnosť tejto časti z hľadiska možnosti jej prevádzkovania bez technického a fyzického prepojenia s
a) časťou skládky odpadov, na ktorú sa vzťahovala povinnosť predložiť plán úpravy skládky, a nespĺňa požiadavky na skládku odpadov ustanovené vykonávacím predpisom [§ 105 ods. 3 písm. f)] na
1. vybudovanie skládky odpadov (stavebnotechnické požiadavky),
2. tesnenie skládky odpadov,
3. odvádzanie a zachytávanie priesakových kvapalín a zachytávanie skládkového plynu,
4. postupy kontroly a monitorovania skládky odpadov počas následnej starostlivosti o skládku odpadov po jej uzatvorení,
b) inou časťou skládky odpadov, ktorá je technicky a fyzicky neoddeliteľná od časti podľa písmena a).
(3) Doklady predkladané podľa odseku 1 písm. a) musia vo vzťahu k častiam skládky odpadov uvedeným v odseku 2 písm. a) a b) preukazovať splnenie požiadaviek ustanovených vykonávacím predpisom [§ 105 ods. 3 písm. f)] na postupy kontroly a monitorovania skládky odpadov počas následnej starostlivosti o skládku odpadov po jej uzatvorení.
(4) Orgán štátnej správy odpadového hospodárstva alebo inšpekcia podľa osobitného predpisu do 90 dní od dňa doručenia dokladov podľa odseku 1 písm. a) preskúma a overí miestnou obhliadkou realizovateľnosť samostatného prevádzkovania časti skládky odpadov podľa odseku 1 písm. a) z hľadiska splnenia požiadaviek podľa odsekov 2 a 3. Ak má orgán štátnej správy odpadového hospodárstva pochybnosti o technickej realizovateľnosti samostatného prevádzkovania časti skládky odpadov podľa odseku 1 písm. a), môže požiadať stavebný úrad o vyjadrenie a upovedomí o tom prevádzkovateľa skládky odpadov; lehota od výzvy po vyjadrenie stavebného úradu sa nezapočítava do lehoty podľa prvej vety.
(5) Orgán štátnej správy odpadového hospodárstva alebo inšpekcia podľa osobitného predpisu do 30 dní od dňa doručenia dokladov podľa odseku 1 písm. b) skontroluje, či tieto doklady preukazujú vykonanie opatrení podľa odseku 1 písm. b) a vykoná miestnu obhliadku.
(6) Orgán štátnej správy odpadového hospodárstva alebo inšpekcia podľa osobitného predpisu vyzve prevádzkovateľa skládky odpadov, aby v lehote 60 dní odo dňa doručenia výzvy podal k časti skládky odpadov podľa odseku 1 písm. a) žiadosť na vydanie rozhodnutia na jej prevádzkovanie podľa § 97 ods. 1 písm. a) alebo podľa osobitného predpisu,148e) ak po preskúmaní dokladov a vykonaní miestnej obhliadky podľa odseku 4 dospel k záveru, že sú splnené požiadavky na samostatné prevádzkovanie tejto časti skládky odpadov.
(7) Orgán štátnej správy odpadového hospodárstva alebo inšpekcia podľa osobitného predpisu vydá konečné rozhodnutie o pokračovaní činnosti prevádzkovania skládky odpadov, ak po kontrole podľa odseku 5 dospel k záveru, že predložené doklady potvrdzujú vykonanie opatrení podľa odseku 1 písm. b).
(8) Orgán štátnej správy odpadového hospodárstva alebo inšpekcia podľa osobitného predpisu vydá konečné rozhodnutie o ukončení činnosti prevádzkovania skládky odpadov
a) ku skládke odpadov ako celku, ak
1. prevádzkovateľ skládky odpadov v lehote podľa odseku 1 nepredložil doklady podľa odseku 1 písm. a) alebo písm. b) alebo nepodal žiadosť podľa odseku 1 písm. c),
2. prevádzkovateľ skládky odpadov podal žiadosť podľa odseku 1 písm. c),
3. po preskúmaní dokladov a vykonaní miestnej obhliadky podľa odseku 4 dospel k záveru, že nie sú splnené požiadavky na samostatné prevádzkovanie časti skládky odpadov podľa odseku 1 písm. a),
4. prevádzkovateľ skládky odpadov nepodal k časti skládky odpadov podľa odseku 1 písm. a) žiadosť podľa odseku 6 v určenej lehote, alebo
5. po preskúmaní dokladov a vykonaní miestnej obhliadky podľa odseku 5 dospel k záveru, že neboli vykonané všetky opatrenia na účel splnenia požiadaviek na skládku odpadov podľa odseku 1 písm. b),
b) k častiam skládky odpadov podľa odseku 2 písm. a) a b), ku ktorým nebol udelený súhlas podľa § 97 ods. 1 písm. j) alebo súhlas podľa osobitného predpisu,148d) ak prevádzkovateľ skládky odpadov podal žiadosť v lehote podľa odseku 6.
(9) Orgán štátnej správy odpadového hospodárstva alebo inšpekcia podľa osobitného predpisu vydá rozhodnutie podľa
a) odseku 7 do 30 dní od uplynutia lehoty podľa odseku 5,
b) odseku 8 písm. a) prvého bodu do 30 dní odo dňa márneho uplynutia lehoty podľa odseku 1,
c) odseku 8 písm. a) druhého bodu do 30 dní odo dňa podania žiadosti podľa odseku 1 písm. c),
d) odseku 8 písm. a) tretieho bodu do 30 dní od uplynutia lehoty podľa odseku 4,
e) odseku 8 písm. a) štvrtého bodu do 30 dní odo dňa márneho uplynutia lehoty určenej vo výzve podľa odseku 6,
f) odseku 8 písm. a) piateho bodu do 30 dní od uplynutia lehoty podľa odseku 5,
g) odseku 8 písm. b) do 15 dní odo dňa podania žiadosti podľa odseku 6.
(10) V odôvodnení rozhodnutia podľa odseku 7 alebo odseku 8 sa uvedú skutočnosti a úvahy, ktoré boli podkladom pre rozhodnutie, a akými úvahami bol vedený oprávnený orgán pri posudzovaní splnenia podmienok pre jeho vydanie.
(11) Rozhodnutie nadobúda právoplatnosť dňom jeho doručenia prevádzkovateľovi skládky odpadov.
(12) Prevádzkovateľ skládky odpadov je povinný pre všetky časti skládky, ku ktorým nebol udelený súhlas podľa § 97 ods. 1 písm. j) alebo súhlas podľa osobitného predpisu148d) a sú dotknuté konečným rozhodnutím podľa odseku 8 písm. a) tretieho až piateho bodu, a pre časti skládky odpadov, ktoré sú dotknuté konečným rozhodnutím podľa odseku 8 písm. b), podať žiadosť o udelenie takéhoto súhlasu do 60 dní odo dňa právoplatnosti tohto rozhodnutia.
(13) Platnosť rozhodnutia na prevádzkovanie skládky odpadov podľa § 97 ods. 1 písm. a) alebo podľa osobitného predpisu,148c) ktoré sa vzťahuje na časť skládky odpadov dotknutú vydaním konečného rozhodnutia o ukončení činnosti prevádzkovania skládky odpadov podľa odseku 8 písm. a) druhého až piateho bodu a písm. b), zaniká
a) právoplatným skončením konania, ktorým sa na základe žiadosti podľa odseku 12 povoľuje stavba uzavretia skládky odpadov alebo jej časti alebo vykonania jej rekultivácie, alebo uplynutím lehoty platnosti rozhodnutia na prevádzkovanie skládky odpadov pred skončením tohto konania, alebo
b) márnym uplynutím lehoty podľa odseku 12.
(14) Platnosť rozhodnutia na prevádzkovanie skládky odpadov podľa § 97 ods. 1 písm. a) alebo osobitného predpisu,148c) vo vzťahu k časti skládky odpadov dotknutej vydaním konečného rozhodnutia o ukončení činnosti prevádzkovania skládky odpadov podľa odseku 8 písm. a) prvého bodu zaniká dňom právoplatnosti konečného rozhodnutia o ukončení činnosti prevádzkovania skládky odpadov.
(15) Na prevádzkovateľa skládky odpadov, ktorému zanikla platnosť rozhodnutia na prevádzkovanie podľa odseku 13 písm. b) a odseku 14, sa vzťahuje povinnosť podľa § 19 ods. 3. Zánikom platnosti rozhodnutia na prevádzkovanie skládky odpadov podľa odsekov 13 a 14 sa rozumie zánik platnosti k časti prijímania a ukladania odpadu.
(16) Prevádzkovateľ skládky odpadov, na ktorú sa nevzťahovala povinnosť predložiť plán úprav skládky odpadov podľa právneho predpisu účinného do 31. decembra 2015, môže predložiť doklady podľa odseku 1 písm. b) a požiadať o vydanie konečného rozhodnutia o pokračovaní činnosti prevádzkovania skládky odpadov.
(17) Pre skládku odpadov, pre ktorú bolo vydané potvrdenie o uzavretí pre všetky jej časti podľa § 97 ods. 13, sa toto potvrdenie považuje za konečné rozhodnutie o ukončení činnosti prevádzkovania skládky odpadov.
(18) Ak ide o skládku odpadov, ktorú prevádzkuje viac prevádzkovateľov, na ktorých sa nevzťahovala povinnosť podľa odseku 1
a) prevádzkovateľ časti skládky odpadov, na ktoré bolo vydané právoplatné rozhodnutie na prevádzkovanie skládky odpadov podľa § 97 ods. 1 písm. a) alebo podľa osobitného predpisu148c) a chce pokračovať v činnosti prevádzkovania skládky odpadov, predloží doklady podľa odseku 1 písm. a), ak chce oddeliť prevádzkovanú časť od nevyhovujúcej časti skládky odpadov,
b) prevádzkovateľ časti skládky odpadov, ktorá má právoplatné rozhodnutie na prevádzkovanie skládky odpadov podľa § 97 ods. 1 písm. a) alebo podľa osobitného predpisu148c) a chce pokračovať v činnosti prevádzkovania skládky odpadov ako celok, predloží doklady podľa odseku 1 písm. b) a preukáže, že všetky časti skládky odpadov spĺňajú požiadavky odseku 2,
c) prevádzkovateľ tých častí skládky odpadov, ktoré majú právoplatné rozhodnutie na prevádzkovanie týchto častí skládky odpadov a nechce pokračovať v činnosti, postupujú podľa odseku 1 písm. c).
(19) Po predložení dokladov prevádzkovateľom podľa odseku 18 orgán štátnej správy odpadového hospodárstva alebo inšpekcia postupuje podľa odsekov 2 až 16.


DESIATA ČASŤ
Zodpovednosť za porušenie povinností

§ 115
Priestupky
(1) Priestupku sa dopustí ten, ktoa) koná v rozpore s § 6 ods. 6,b) nakladá alebo inak zaobchádza s odpadmi v rozpore s týmto zákonom [§ 12 ods. 1 a 2,],c) uloží odpad na iné miesto než na miesto určené obcou [§ 13 písm. a)],d) zhodnocuje alebo zneškodňuje odpad v rozpore s týmto zákonom [§ 13 písm. b)],e) koná v rozpore s § 13 písm. g), h),f) koná v rozpore s § 14 ods. 1 písm. j),g) nesplní oznamovaciu povinnosť podľa § 15 ods. 2,h) koná v rozpore s § 33 písm. b),i) koná v rozpore s § 38 ods. 1,j) koná v rozpore s § 43 ods. 3,k) nesplní povinnosť podľa § 67 ods. 1,l) nakladá s odpadovými pneumatikami v rozpore s § 72,m) nakladá so stavebnými odpadmi alebo s odpadmi z demolácií v rozpore s § 77 ods. 4,n) uloží do zbernej nádoby určenej na triedený zber iný druh odpadu ako ten, pre ktorý je zberná nádoba určená [§ 81 ods. 6 písm. a)],o) koná v rozpore s § 81 ods. 6 písm. b),p) koná v rozpore s § 81 ods. 9,q) koná v rozpore s § 81 ods. 13,r) neposkytne obcou požadované údaje podľa § 81 ods. 17,s) nakladá s iným ako komunálnym odpadom v rozpore s § 12 ods. 6,t) koná v rozpore s § 14 ods. 6,u) nesplní povinnosť zhodnotiť alebo zneškodniť odpad podľa § 15 ods. 13,v) koná v rozpore s § 25,w) nakladá s elektroodpadom v rozpore s § 38 ods. 1,x) nakladá s použitými batériami a akumulátormi v rozpore s § 49,y) koná v rozpore s § 62 ods. 6,z) nesplní povinnosť podľa § 63 ods. 1,aa) koná v rozpore s § 76 ods. 4,ab) nakladá s odpadovými olejmi v rozpore s § 76 ods. 9,ac) vykoná cezhraničný pohyb odpadov v rozpore so siedmou časťou zákona (§ 84 až 88).
(2) Za priestupok podľa
a) odseku 1 písm. a) až r) možno uložiť pokutu do 1 500 eur,
b) odseku 1 písm. s) až ac) možno uložiť pokutu do 2 500 eur.
(3) Priestupky podľa
a) odseku 1 písm. a) až r) prejednáva obec,
b) odseku 1 písm. s) až ac) prejednáva okresný úrad.
(4) Orgán oprávnený podľa odseku 3 na prejednávanie priestupkov môže osobe zodpovednej za priestupok podľa odseku 1 nariadiť prepadnutie veci, ktorou je odpad, ktorý je možné zhodnotiť; postup podľa odseku 3 týmto nie je dotknutý. Prepadnutá vec sa stáva majetkom štátu alebo obce podľa toho, či o prepadnutí veci rozhodol okresný úrad alebo obec.
(5) Orgán, ktorý nariadil prepadnutie veci podľa odseku 4, bezodkladne odovzdá prepadnutú vec, ktorou je odpad, osobe oprávnenej na nakladanie s ním podľa tohto zákona; finančné prostriedky získané za odovzdanie odpadu sú príjmom rozpočtu, z ktorého je financovaný orgán, ktorý rozhodol o prepadnutí veci.
(6) Na priestupky a na ich prejednávanie sa vzťahuje všeobecný predpis o prejednávaní priestupkov.149)
(7) Výnosy pokút uložených za priestupky podľa odseku 1 a prejednaných podľa
a) odseku 3 písm. a) sú príjmom rozpočtu obce,
b) odseku 3 písm. b) sú príjmom Environmentálneho fondu.

§ 116
Ukladanie pokút
(1) Konanie o uložení pokuty právnickej osobe alebo fyzickej osobe – podnikateľovi možno začať do jedného roka odo dňa, keď sa orgán štátnej správy odpadového hospodárstva dozvedel o porušení povinnosti, najneskôr však do troch rokov odo dňa, keď k porušeniu povinnosti došlo.
(2) Pri ukladaní pokuty sa prihliada najmä na závažnosť, rozsah a čas trvania protiprávneho konania.
(3) Orgán štátnej správy odpadového hospodárstva môže v rozhodnutí o uložení pokuty povinnému súčasne uložiť, aby v určenej lehote vykonal opatrenia na nápravu následkov protiprávneho konania, za ktoré mu bola pokuta uložená. Ak povinný v určenej lehote tieto opatrenia nevykoná, môže mu orgán štátnej správy odpadového hospodárstva uložiť ďalšiu pokutu až do dvojnásobku hornej hranice pokuty ustanovenej týmto zákonom.
(4) Ak povinný znovu poruší v čase jedného roka od právoplatnosti rozhodnutia o uložení pokuty podľa tohto zákona povinnosť, za ktorú mu bola pokuta uložená, alebo nesplní opatrenie na nápravu, uloží sa jej ďalšia pokuta až do dvojnásobku hornej hranice pokuty ustanovenej týmto zákonom.
(5) Pokuta je splatná do 30 dní od nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia, ktorým bola uložená, ak v tomto rozhodnutí nie je určená dlhšia lehota jej splatnosti.
(6) Výnos pokút je príjmom Environmentálneho fondu. Po právoplatnosti rozhodnutia o uložení pokuty prechádza správa pohľadávky štátu z tohto rozhodnutia bezodplatne na Environmentálny fond, ktorý nadobúda práva a povinnosti správcu tejto pohľadávky štátu.

§ 117
Iné správne delikty
(1) Pokutu od 500 eur do 50 000 eur uloží príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva právnickej osobe alebo fyzickej osobe – podnikateľovi, ktorá poruší povinnosť podľa § 14 ods. 1 písm. a), f), g), h), n); § 15 ods. 2, 18; § 16 ods. 1, 2; § 16 ods. 4; § 16 ods. 8 písm. b); 16a ods. 1; § 17 ods. 1 písm. c), d), g), h), i), k), l), m); § 19 ods. 1 písm. b), c), e), h), i); § 20 ods. 9; § 21 ods. 3 písm. b), c), e), h), j), o), p), q), r); § 26 ods. 2 písm. a), b); § 26 ods. 3, 4, 5, 6; § 27 ods. 4 písm. h); § 28 ods. 4 písm. h), i), k), n), o), p), s), t), ac), ad), ae); § 28 ods. 9 písm. a), b), c), d), f), g), h), i), j), k), ods. 10, 11; § 29 ods. 1 písm. d), e), f), g), h), i), m); § 30 ods. 6, 7; § 34 ods. 1 písm. l); § 38 ods. 1; § 39 ods. 4 písm. d), e); § 41 písm. a), b), c), d), m), n); § 44 ods. 8 písm. f), g), h), j), k), l), n), o), u); § 44 ods. 12, 13, 14; § 46 ods. 2; § 50 ods. 4; § 51 písm. e), f), g), j); § 53 ods. 7, 8; § 54 ods. 1 písm. f), ods. 5; § 55 ods. 3, 4, 5; § 56 ods. 4, 5, 9, 10; § 61 ods. 1 písm. h), i), j); § 61 ods. 2, 3, 6; § 62 ods. 2, 3, 4; § 64 ods. 2 písm. b), g), h); § 65 ods. 1 písm. e), f), o), p), q), r), s), v), w), x); § 67 ods. 1, 3, 4; § 74 ods. 1 písm. b); § 79 ods. 8, 10; § 81 ods. 2, 3, 4, 15, 25; § 82 ods. 3 písm. a), b); § 92 ods. 4; § 93 ods. 1; § 103 ods. 7, 13, 19, 20; § 125 ods. 5.
(2) Pokutu od 800 eur do 80 000 eur uloží príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva právnickej osobe alebo fyzickej osobe – podnikateľovi, ktorá poruší povinnosť podľa § 6 ods. 6, 7, 8, 9; § 10 ods. 1, 4, 5, 7, 8, 9, 12; § 11; § 16 ods. 8 písm. a), d); § 17 ods. 1 písm. e); § 19 ods. 1 písm. g), i); § 21 ods. 3 písm. d), n); § 25 ods. 5, § 27 ods. 15; § 28 ods. 4 písm. j); § 37; § 41 písm. e), f); § 48; § 51 písm. b), c); § 55 ods. 1, 2, 6; § 56 ods. 1, 2, 3, 6, 7; § 64 ods. 2 písm. a), f); § 65 ods. 1 písm. c), d), n), u); § 71; § 81 ods. 6, 7, 8, 12, 13, 14, 17, 18, 19, 20, 22, 24; § 82 ods. 3 písm. c), d); § 83; § 98; § 135.
(3) Pokutu od 1 200 eur do 120 000 eur uloží príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva právnickej osobe alebo fyzickej osobe – podnikateľovi, ktorá poruší povinnosť podľa § 6 ods. 10; § 12 ods. 1, 2, 6; § 14 ods. 1 písm. b), c), d), e), i), j), m); § 14 ods. 6; § 15 ods. 13; § 16 ods. 3; § 16 ods. 8 písm. c), e), f), g); § 17 ods. 1 písm. f); § 21 ods. 3 písm. i), k), s); § 22; § 23; § 25 ods. 4, 6, 10, 12; § 26 ods. 1 písm. b); § 27 ods. 4 písm. a), b), c), d), i), l); § 27 ods. 8, 12, 13, 17, 18, 19, 21; § 28 ods. 4 písm. a), b), f), g), m), q), r), u), v), w), x), y), z), aa), ab), af), ag), ah); § 28 ods. 5; § 28 ods. 9 písm. c); § 28 ods. 12 písm. c); § 28 ods. 13; § 29 ods. 1 písm. a), c), d), h), j), k), l), o); § 29 ods. 2; § 30 ods. 1, 2, 3, 4; § 31 ods. 6, ods. 11 písm. a), b), c), d), e), f), g), h), i), j), k), l), m), n), o), p), r), s), 12, 13, 14, 15, 17 písm. c); § 31 ods. 8; § 34 ods. 1 písm. a), b), c), d), f), g), h), i), j), k); § 34 ods. 3, 4, 5, 6; § 35; § 36; § 38 ods. 2, 3; § 39 ods. 1, 3; § 39 ods. 4 písm. a), b), c); § 39 ods. 5; § 40 ods. 2; § 41 písm. g), h), i), j), k), l); § 44 ods. 3; § 44 ods. 8 písm. a), d), e), m), q), r), s),v),w); § 44 ods. 9; § 45; § 46 ods. 1 písm. d), e); § 47 ods. 1 písm. d), e); § 47 ods. 2 písm. d), e); § 49;§ 50 ods. 1, 2; § 51 písm. h), i); § 53 ods. 1, 5, 6; § 54 ods. 1 písm. a), b), c); § 57 ods. 1, 2, 4; § 59; § 61 ods. 1 písm. a), b), c), d), e), f), g), k); § 63 ods. 1; § 64 ods. 2 písm. c), d), e); § 65 ods. 1 písm. b), g), h), i), j), k), l), m), t); § 66 ods. 2, 3, 5; § 70;§ 72; § 73 ods. 10; § 74 ods. 2 a 3; § 75 ods. 2, 3; § 76 ods. 6, 7, 8, 9, 10; § 77 ods. 4; § 78; § 79 ods. 15, 19; § 81 ods. 9; § 125 ods. 1, 2, 3, 4, § 135ea ods. 3; § 135eb ods. 6, 7, 8.
(4) Pokutu od 1 500 eur do 200 000 eur uloží príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva právnickej osobe alebo fyzickej osobe – podnikateľovi, ktorá poruší alebo koná v rozpore s § 17 ods. 1 písm. a), b), j); § 19 ods. 1 písm. a), d); § 19 ods. 3; § 21 ods. 1; § 21 ods. 3 písm. a), l), m); § 26 ods. 1 písm. a); § 28 ods. 4 písm. c), d); § 29 ods. 1 písm. b); § 44 ods. 8 písm. b), c); § 51 písm. a); § 64 ods. 1; § 65 ods. 1 písm. a); § 89 ods. 1; § 97; § 114 ods. 4.
(5) Pokutu od 2 000 eur do 250 000 eur uloží príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva právnickej osobe alebo fyzickej osobe – podnikateľovi, ktorá poruší povinnosť podľa § 14 ods. 1 písm. k), l); § 16 ods. 6, 7; § 19 ods. 4; § 20 ods. 2, 3, 6; § 24; § 26 ods. 2 písm. c), d); § 27 ods. 4 písm. e), f), g), j), k); § 27 ods. 5, 6; § 28 ods. 4 písm. e), l); § 28 ods. 7; § 29 ods. 1 písm. f), l), m); § 29 ods. 4; § 31 ods. 11 písm. q); § 34 ods. 1 písm. e); § 44 ods. 8 písm. i), p), t); § 44 ods. 11; § 46 ods. 1 písm. a), b), c); § 47 ods. 1 písm. a), b), c); § 47 ods. 2 písm. a), b), c); § 51 písm. d); § 54 ods. 1 písm. d), e); § 74 ods. 1 písm. a); § 79 ods. 14, 18, 20, 21, 22, 23; § 79a ods. 3; § 84 ods. 4; § 88 ods. 2, 4; § 88a ods. 2, 4; § 112 ods. 6; § 135eb ods. 9, 10.
(6) Pokutu od 4 000 eur do 350 000 eur uloží príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva právnickej osobe alebo fyzickej osobe – podnikateľovi, ktorá poruší povinnosť podľa § 13; § 16 ods. 5, 10; § 19 ods. 1 písm. f), § 21 ods. 2; § 21 ods. 3 písm. f), g); § 25 ods. 1, 7; § 28 ods. 9 písm. e); § 31a ods. 2, 6, 8; § 33; § 43; § 53 ods. 3; § 53a; § 62 ods. 6; § 73a; § 76 ods. 4; § 79 ods. 16, 24; § 84 ods. 3, 5; § 135e ods. 1, 2, 3, 4; § 135g.


DVANÁSTA ČASŤ
Prechodné a záverečné ustanovenia

§ 135
Prechodné ustanovenia
(1) Konania začaté pred 1. januárom 2016 sa dokončia podľa doterajších predpisov.
(2) Platný Program predchádzania vzniku odpadu, program Slovenskej republiky, program kraja a program obce vypracovaný podľa doterajších právnych predpisov zostáva v platnosti.
(3) Držiteľ polychlórovaných bifenylov, ktorý má vypracovaný a schválený program držiteľa polychlórovaných bifenylov podľa doterajších právnych predpisov, je povinný vypracovať a predložiť na schválenie nový program držiteľa polychlórovaných bifenylov do šiestich mesiacov odo dňa ustanovenia požiadaviek na jeho obsah na základe tohto zákona.
(4) Rozhodnutia, ktorými boli schválené programy pôvodcov odpadov, strácajú platnosť 1. januára 2016.
(5) V prípade povinnosti držiteľa podľa § 14 ods. 1 písm. i) skladovať odpad najdlhšie jeden rok alebo zhromažďovať odpad najdlhšie jeden rok pred jeho zneškodnením alebo najdlhšie tri roky pred jeho zhodnotením, na ktorého sa podľa doterajších právnych predpisov táto povinnosť nevzťahovala, začína uvedená lehota na zhromažďovanie odpadov plynúť 1. januára 2016.
(6) Ten, kto vykonáva zber vyhradeného prúdu odpadov podľa doterajších právnych predpisov, na ktorý sa podľa tohto zákona vyžaduje zmluvný vzťah s výrobcom vyhradeného výrobku, organizáciou zodpovednosti výrobcov alebo treťou osobou podľa § 16 ods. 3, je povinný uzatvoriť zmluvu s výrobcom príslušného výrobku alebo príslušnou organizáciou zodpovednosti výrobcov do 30. júna 2016, inak sa jeho činnosť zberu vyhradeného prúdu odpadu považuje za činnosť v rozpore s týmto zákonom.
(7) Ten, kto vykonáva zber alebo výkup kovového odpadu podľa doterajších právnych predpisov, na výkon ktorého sa podľa tohto zákona vyžaduje v zmysle § 16 ods. 8 písm. f) pri zisťovaní hmotnosti preberaného kovového odpadu používanie výlučne váhy zaradenej do skupiny určených meradiel a spĺňajúcej požiadavky na určené meradlo,35) je povinný splniť uvedenú podmienku do 30. júna 2016, inak sa jeho činnosť považuje za činnosť v rozpore s týmto zákonom.
(8) Ten, kto vykonáva zber vyhradeného prúdu odpadov podľa doterajších predpisov, je povinný do 29. februára 2016 informovať o tom ministerstvo.
(9) Výrobca vyhradeného výrobku, ktorý nemá sídlo alebo miesto podnikania v Slovenskej republike, a ktorý k 1. januáru 2016 podľa doterajších právnych predpisov uvádza na trh vyhradený výrobok, je povinný splniť povinnosť ustanoviť splnomocneného zástupcu podľa § 27 ods. 18 do 30. júna 2016; povinnosť registrácie je povinný splniť prostredníctvom splnomocneného zástupcu.
(10) Výrobca, ktorý sa k 1. januáru 2016 považuje za výrobcu vyhradeného výrobku, a ktorý k tomuto dňu uvádza na trh výrobok, ktorý je vyhradeným výrobkom podľa tohto zákona, je povinný žiadosť o zápis do Registra výrobcov vyhradeného výrobku podať do 31. januára 2016, pričom povinnosť uvedenú v § 30 ods. 2 až 4 a § 27 ods. 18 a 19 a povinnosť oznámiť ministerstvu splnomocneného zástupcu je povinný splniť do 30. júna 2016. Ak bol tento výrobca k 1. januáru 2016 registrovaný podľa doterajších právnych predpisov v registri vedenom ministerstvom, považuje sa za registrovaného v Registri výrobcov vyhradeného prúdu odpadu podľa tohto zákona, pričom povinnosť uvedenú v § 30 ods. 2 až 4 a § 27 ods. 18 a 19 a povinnosť oznámiť ministerstvu splnomocneného zástupcu je povinný splniť do 30. júna 2016. Ustanovenie § 30 ods. 1 posledná veta sa počas tohto obdobia neuplatní.
(11) Výrobca vyhradeného výrobku, ktorý začne do 30. júna 2016 uvádzať vyhradený výrobok na trh, je povinný žiadosť o zápis do Registra výrobcov vyhradeného výrobku podať do jedného mesiaca odo dňa uvedenia tohto vyhradeného výrobku na trh, pričom povinnosť uvedenú v § 30 ods. 2 až 4 je povinný splniť do 30. júna 2016. Ustanovenie § 30 ods. 1 posledná veta sa počas tohto obdobia neuplatní.
(12) Povinnosť výrobcu vozidla podľa § 66 ods. 5 zabezpečiť prevzatie starého vozidla z určeného parkoviska a jeho spracovanie sa vzťahuje aj na staré vozidlá umiestnené na určenom parkovisku a neodovzdané spracovateľovi starých vozidiel pred 1. januárom 2016.
(13) Zmluvy uzavreté medzi obcou a subjektmi pôsobiacimi v oblasti odpadového hospodárstva, ktorých predmetom je úhrada nákladov obce spojených so zabezpečovaním nakladania s komunálnym odpadom a drobným stavebným odpadom v obci alebo jej finančná podpora v tejto oblasti, a ktoré boli uzatvorené podľa doterajších predpisov, sú zmluvné strany oprávnené písomne vypovedať okrem výpovedných dôvodov uvedených v zmluve aj z dôvodu nadobudnutia účinnosti tohto zákona, a to najneskôr do 31. decembra 2016, pričom výpovedná lehota pre takúto výpoveď má dĺžku jeden mesiac a začína plynúť prvým dňom kalendárneho mesiaca nasledujúceho po doručení písomnej výpovede druhej zmluvnej strane.
(14) Zmluvy uzavreté medzi obcou a subjektmi pôsobiacimi v oblasti odpadového hospodárstva, ktorých predmetom je zabezpečovanie činností zberu, prepravy, zhodnocovania alebo zneškodňovania komunálnych odpadov a drobných stavebných odpadov v rámci systému nakladania s komunálnym odpadom a drobným stavebným odpadom v obci, ktoré boli uzatvorené podľa doterajších predpisov a ktoré sú v rozpore s týmto zákonom, sú zmluvné strany povinné uviesť do súladu s týmto zákonom do 31. decembra 2016; ak to nevyplýva priamo zo zmluvy, je takýto subjekt povinný poskytnúť obci na požiadanie potrebné informácie pre identifikáciu a oddelenie nákladov podľa § 81 ods. 10 a 11. Pri zmluvách uzavretých na dobu neurčitú sú zmluvné strany povinné v uvedenej lehote zladiť ich dĺžku trvania s ustanovením § 81 ods. 15 tak, aby dĺžka trvania výpovednej doby bola najviac 12 mesiacov.
(15) Obec je povinná všeobecne záväzné nariadenie obce o nakladaní s komunálnymi odpadmi a drobnými stavebnými odpadmi vydané podľa doterajších právnych predpisov uviesť do súladu s týmto zákonom do 30. júna 2016.
(16) Na výrobcu vyhradeného výrobku sa požiadavka na spôsob plnenia vyhradených povinností uvedená v § 27 ods. 6 do 30. júna 2016 neuplatní a namiesto individuálneho alebo kolektívneho plnenia týchto povinností je povinný plniť ich sám alebo prostredníctvom osôb, ktoré mali postavenie oprávnenej organizácie, kolektívnej organizácie alebo tretej osoby podľa doterajších predpisov. Osoby, ktoré mali postavenie oprávnenej organizácie, kolektívnej organizácie alebo tretej osoby podľa doterajších predpisov, sú oprávnené vykonávať činnosť podľa prvej vety do 30. júna 2016.
(17) Kto vykonáva činnosť, na ktorú nebolo podľa doterajších predpisov potrebné rozhodnutie orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva, ale na ktorej výkon je potrebné rozhodnutie podľa tohto zákona, podá návrh na začatie konania o vydaní rozhodnutia príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva do 30. júna 2016, inak sa jeho činnosť považuje za činnosť v rozpore s týmto zákonom.
(18) Rozhodnutia, vydané podľa doterajších predpisov sa považujú za rozhodnutia vydané podľa tohto zákona a zostávajú v platnosti, okrem rozhodnutí, ktoré strácajú platnosť postupom podľa odsekov 19, 21 a 22. Ak ide o rozhodnutie o udelení autorizácie vydané podľa doterajších predpisov, doba platnosti autorizácie v ňom uvedená nie je ustanovením § 89 ods. 3 dotknutá.
(19) Ku dňu 1. januára 2016 strácajú platnosť všetky súhlasy vydané podľa doterajších predpisov, ktoré sa podľa tohto zákona nevyžadujú okrem súhlasov uvedených v odseku 20.
(20) Kto ako pôvodca nebezpečných odpadov vykonáva činnosť, na ktorú sa podľa tohto zákona vyžaduje súhlas na zhromažďovanie nebezpečných odpadov u pôvodcu, na toho sa nevzťahuje ustanovenie odseku 17 a je oprávnený na výkon uvedenej činnosti, pokiaľ je povolenie tejto činnosti súčasťou platného súhlasu, ktorý mu bol vydaný podľa doterajších predpisov na nakladanie s nebezpečnými odpadmi vrátane ich prepravy. V prípade zmeny alebo predlžovania takéhoto súhlasu orgán štátnej správy odpadového hospodárstva vykoná aj jeho zmenu spočívajúcu v úprave výrokovej časti rozhodnutia jej uvedením do súladu s § 97 ods. 1 písm. g).
(21) Kto vykonáva činnosť, na ktorú sa podľa doterajších predpisov vyžadoval súhlas na zber alebo spracovanie starých vozidiel alebo na zber alebo spracovanie odpadu z elektrozariadení, je povinný požiadať o vydanie príslušného súhlasu vyžadovaného na túto činnosť podľa tohto zákona do 31. marca 2016, inak sa jeho činnosť považuje za činnosť v rozpore s týmto zákonom. Po uplynutí tejto lehoty uvedené súhlasy strácajú platnosť.
(22) Súhlas na vykonávanie prípravy na opätovné využitie, vydaný podľa doterajších právnych predpisov, je jeho držiteľ povinný predložiť príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva do 30. júna 2016 na preskúmanie. Súhlasy, ktoré mali byť a neboli predložené na preskúmanie podľa prvej vety, strácajú platnosť.
(23) Požiadavka založenia organizácie zodpovednosti výrobcov výrobcami zhodnej komodity podľa § 28 ods. 1 alebo požiadavka viažuca sa na osobu zakladateľa podľa § 28 ods. 2 sa nevzťahuje na právnickú osobu, ktorá bola založená podľa doterajších právnych predpisov ako kolektívna organizácia alebo oprávnená organizácia na účely kolektívneho plnenia povinností vyplývajúci z doterajších právnych predpisov, ktorá chce pôsobiť ako organizácia zodpovednosti výrobcov podľa tohto zákona, ak podala žiadosť o udelenie autorizácie na činnosť organizácie zodpovednosti výrobcov v lehote podľa odseku 24. Ostatné podmienky potrebné na udelenie autorizácie podľa § 90 nie sú týmto dotknuté a musia byť splnené.
(24) Kto chce vykonávať činnosť organizácie zodpovednosti výrobcov od 1. júla 2016, musí žiadosť o udelenie autorizácie doručiť na ministerstvo do 31. marca 2016.
(25) Účinnosť všetkých rozhodnutí o udelení autorizácie na činnosť organizácie zodpovednosti výrobcov vydávaných na základe žiadostí podľa odseku 24 určí ministerstvo k 1. júlu 2016; ministerstvo vydá rozhodnutie o udelení autorizácie na činnosť organizácie zodpovednosti výrobcov podľa § 89 ods. 1 písm. b) pre obaly tak, aby bol zabezpečený zber odpadov z obalov a odpadov z neobalových výrobkov zo všetkých obcí.
(26) Do vytvorenia koordinačného centra pre prúd odpadov z obalov a z neobalových výrobkov ministerstvo zabezpečuje vo vzťahu k obciam a k žiadateľom o udelenie autorizácie na činnosť organizácie zodpovednosti výrobcov pre obaly podľa odseku 24 alebo k organizácii zodpovednosti výrobcov pre obaly postup podľa § 31 ods. 12 písm. c) a d). Ministerstvo je povinné do 8. apríla 2016 uskutočniť zlosovanie podľa § 31 ods. 12 písm. c) pre tie obce, ktoré nie sú zahrnuté v žiadostiach podľa odseku 24. Žiadateľ o udelenie autorizácie na činnosť organizácie zodpovednosti výrobcov pre obaly a organizácia zodpovednosti výrobcov pre obaly sú povinní výsledky tohto zlosovania rešpektovať.
(27) Informácie obsiahnuté v databáze Recyklačného fondu ohľadom výrobcov a dovozcov určených komodít, na ktorých sa vzťahovala povinnosť registrácie v Recyklačnom fonde podľa doterajších predpisov a ďalšie evidované informácie Recyklačným fondom, získané v súvislosti so zberom a spracovaním odpadu od výrobcov, dovozcov, spracovateľov, zberových spoločností, miest a obcí prípadne združení miest a obcí, sa dňom zrušenia Recyklačného fondu stávajú majetkom štátu v správe ministerstva.
(28) Povinnosť ochrany dôverných informácií podľa doterajších predpisov nie je odsekom 27 dotknutá a vzťahuje sa aj na zamestnancov ministerstva a iné osoby, ktoré s informáciami podľa odseku 27 prichádzajú do styku pri výkone svojej funkcie.
(29) Recyklačný fond podľa tohto zákona je Recyklačný fond zriadený podľa zákona č. 223/2001 Z. z. o odpadoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov. Členovia správnej rady vymenovaní podľa zákona č. 223/2001 Z. z. o odpadoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov sú členovia správnej rady podľa tohto zákona; ich funkčné obdobie trvá do 31. decembra 2016. Členovia dozornej rady vymenovaní podľa zákona č. 223/2001 Z. z. o odpadoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov sú členovia dozornej rady podľa tohto zákona; ich funkčné obdobie trvá do 31. decembra 2016.
(30) Prevádzkovateľ zberného dvora podľa doterajších predpisov je povinný požiadať o vydanie súhlasu podľa § 97 ods. 1 písm. d) najneskôr do 30. júna 2016.
(31) Prevádzkovateľ skládky odpadov, ktorej kapacita je k 1. januáru 2016 naplnená alebo ktorej k 1. januáru 2016 uplynula doba platnosti rozhodnutia na jej prevádzkovanie, je povinný požiadať o udelenie súhlasu podľa § 97 ods. 1 písm. j) do 30. júna 2016, ak o vydanie tohto súhlasu nepožiadal do 1. januára 2016, inak sa jeho činnosť považuje za činnosť v rozpore s § 19 ods. 3.
(32) Povinnosti podľa § 27 ods. 4 písm. f) a k) a ods. 5, § 54 ods. 1 písm. e), § 74 ods. 1, § 81 ods. 4, 10 až 12 sa do 30. júna 2016 nevzťahujú na výrobcov obalov a výrobcov neobalových výrobkov vo vzťahu ku komunálnym odpadom z obalov a neobalových výrobkov. Financovanie a zabezpečovanie vykonávania triedeného zberu pre papier, plasty, kovy a sklo do 30. júna 2016 sa uskutočňuje podľa doterajších predpisov.
(33) Ministerstvo zverejní na svojom webovom sídle údaje potrebné pre výpočet zberového podielu a trhového podielu výrobcu vyhradeného výrobku na rok 2016 po prvý raz do 10. januára 2016, pričom vychádza z údajov za rok 2014.
(34) Osvedčenie na autorizovanú činnosť vydané podľa doterajších predpisov sa považuje za osvedčenie na autorizovanú činnosť podľa tohto zákona.
(35) Do založenia koordinačného centra pre prúd odpadov z obalov a z neobalových výrobkov je pôvodca odpadu z obalov povinný ohlasovať údaje o materiálovom toku podľa § 58 ods. 2 ministerstvu. Ministerstvo zabezpečuje postup podľa § 58 ods. 4 do založenia koordinačného centra pre prúd odpadov z obalov.

§ 135a
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. júla 2016
V konaní začatom pred 1. júlom 2016, ktoré nebolo právoplatne skončené, sa postupuje podľa predpisov účinných do 30. júna 2016.

§ 135b
Prechodné ustanovenie k úprave účinnej od 1. mája 2017
Povinnosť podľa § 70 písm. g) je výrobca povinný plniť prvýkrát za rok 2017.

§135c
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2018
(1) Kto vykonáva činnosť, na ktorú nebolo podľa doterajších predpisov potrebné rozhodnutie orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva, ale na výkon ktorej je potrebné rozhodnutie podľa tohto zákona, je povinný požiadať o vydanie príslušného súhlasu vyžadovaného na túto činnosť podľa tohto zákona do 30. júna 2018, inak sa jeho činnosť považuje za činnosť v rozpore s týmto zákonom.
(2) Rozhodnutia podľa § 97 ods. 1 písm. g), vydané podľa doterajších predpisov, sa považujú za rozhodnutia podľa tohto zákona a zostávajú v platnosti.
(3) Odborná spôsobilosť na podnikanie v oblasti nakladania s nebezpečnými odpadmi udelená podľa doterajších predpisov sa považuje za odbornú spôsobilosť podľa tohto zákona.
(4) Ak bolo konanie o udelenie súhlasu na využívanie odpadov na povrchovú úpravu terénu začaté do 31. decembra 2017 a neukončené do 31. decembra 2017, toto konanie dokončí okresný úrad.
(5) Koordinačné centrum, ktoré bolo založené podľa doterajších právnych predpisov, je povinné podať žiadosť o zápis do Registra koordinačných centier ministerstvu podľa § 94a do 28. februára 2018.
(6) Ten, kto vykonáva činnosť, na ktorú sa vyžaduje registrácia podľa § 98 ods. 4, je povinný sa zaregistrovať do 30. júna 2018.
(7) Ku dňu 1. januára 2018 strácajú platnosť všetky súhlasy vydané podľa § 97 ods. 1 písm. n), ktoré boli vydané na odovzdávanie odpadov na kŕmne účely.
(8) Prevádzkovateľ prekládkovej stanice podľa doterajších predpisov je povinný požiadať o vydanie súhlasu podľa § 97 ods. 1 písm. u) do 30. júna 2018.
(9) Informácie uvedené v § 135 ods. 27 sa prevádzajú zo správy ministerstva do správy Environmentálneho fondu ku dňu výmazu Recyklačného fondu v likvidácii z obchodného registra.
(10) Organizácia zodpovednosti výrobcov je povinná zosúladiť organizačnú štruktúru s § 28 ods. 4 písm. y) a ods. 12 do 30. júna 2018.
(11) Koordinačné centrum je povinné zosúladiť organizačnú štruktúru s § 31 ods. 11 písm. n) a ods. 17 do 30. júna 2018.
(12) Organizácia zodpovednosti výrobcov je oprávnená písomne vypovedať zmluvu s obcou okrem výpovedných dôvodov uvedených v zmluve s obcou podľa § 59 ods. 2 z dôvodu nadobudnutia účinnosti tohto zákona najneskôr do 30. júna 2018, pričom výpovedná lehota pre takúto výpoveď má dĺžku jeden mesiac a začína plynúť prvým dňom kalendárneho mesiaca nasledujúceho po doručení písomnej výpovede druhej zmluvnej strane.
(13) Odpadová ortuť v kvapalnom skupenstve sa dočasne uskladňuje v úložisku dočasného uskladnenia odpadovej ortuti za podmienok ustanovených v tomto zákone.
(14) Funkciu koordinačného centra plní ministerstvo do času registrácie nového koordinačného centra, ak
a) koordinačnému centru nebola udelená registrácia podľa § 94a,
b) bol vykonaný výmaz podľa § 94b.
(15) Ministerstvo postupuje podľa § 31 ods. 7, ak vykoná výmaz koordinačného centra podľa § 94b ods. 1 písm. b).

§ 135d
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. augusta 2018
(1) Trhový podiel výrobcu elektrozariadenia pre rok 2018 je percentuálny podiel množstva elektrozariadení kategórie podľa prílohy č. 6 prvej časti a členenia podľa vykonávacieho predpisu [§ 105 ods. 3 písm. k)] uvedených výrobcom elektrozariadení na trh v danom kalendárnom roku k celkovému množstvu elektrozariadení v danej kategórii podľa prílohy č. 6 prvej časti a členenia podľa vykonávacieho predpisu [§ 105 ods. 3 písm. k)] uvedených na trh v danom kalendárnom roku. Do výpočtu trhového podielu výrobcu elektrozariadenia vstupujú len množstvá elektrozariadení, z ktorých sa stane elektroodpad z domácností.
(2) Zberový podiel výrobcu elektrozariadenia pre rok 2018 je súčin celkového množstva vyzbieraného elektroodpadu z domácností v Slovenskej republike pochádzajúceho z elektrozariadení z kategórie podľa prílohy č. 6 prvej časti a členenia podľa vykonávacieho predpisu [§ 105 ods. 3 písm. k)] v predchádzajúcom kalendárnom roku a trhového podielu výrobcu elektrozariadení z kategórie podľa prílohy č. 6 prvej časti a členenia podľa vykonávacieho predpisu [§ 105 ods. 3 písm. k)] za predchádzajúci kalendárny rok.
(3) Výrobca elektrozariadenia, ktorý je zapísaný v Registri výrobcov vyhradeného výrobku podľa doterajších predpisov, je povinný požiadať o zápis do Registra výrobcov vyhradeného výrobku pre kategórie elektrozariadení podľa prílohy č. 6 druhej časti do 31. decembra 2018.
(4) Výrobca elektrozariadenia, ktorý od 15. augusta 2018 do 31. decembra 2018 prvýkrát uvedie elektrozariadenie na trh v Slovenskej republike, je povinný požiadať o zápis do Registra výrobcov vyhradeného výrobku podľa § 30 ods. 1 pre kategórie elektrozariadení podľa prílohy č. 6 prvej časti a druhej časti.
(5) Výrobca elektrozariadenia, ktorý prvýkrát uvedie elektrozariadenie na trh v Slovenskej republike po 1. januári 2019, je povinný požiadať o zápis do Registra výrobcov vyhradeného výrobku podľa § 30 ods. 1 pre kategórie elektrozariadení podľa prílohy č. 6 druhej časti.

§ 135e
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2019
(1) Prevádzkovateľ skládky odpadov je povinný previesť prostriedky tvoriace účelovú finančnú rezervu na osobitný účet alebo osobitné účty v Štátnej pokladnici do 31. marca 2019 v zákonom ustanovenej výške po odpočítaní oprávnene vynaložených nákladov súvisiacich s vydaným súhlasom podľa § 97 ods. 1 písm. j) (§ 24 ods. 5) ku dňu prevodu. Obec, na ktorú prešli práva nakladať s prostriedkami účelovej finančnej rezervy podľa § 24 ods. 6 a 7 do 31. decembra 2018, je povinná previesť prostriedky vytvorenej účelovej finančnej rezervy na osobitný účet v Štátnej pokladnici do 31. marca 2019 vo výške, v akej na ňu prešli práva nakladať s týmito prostriedkami po odpočítaní oprávnene vynaložených nákladov (§ 24 ods. 5) ku dňu prevodu.
(2) Organizácia zodpovednosti výrobcov je povinná zosúladiť organizačnú štruktúru s § 28 ods. 4 písm. x) a ods. 12 do 30. júna 2019.
(3) Koordinačné centrum je povinné zosúladiť organizačnú štruktúru s § 31 ods. 11 písm. n) a ods. 17 do 30. júna 2019.
(4) Prevádzkovateľ skládky odpadov alebo jej časti, uvedenej do prevádzky do 30. júna 2001, ktorému bolo vydané povolenie na prevádzkovanie do 15. júla 2009 a ktorý nesplnil povinnosť podľa § 19 ods. 1 písm. d) k 31. decembru 2018, je povinný na účel uzavretia skládky odpadov alebo jej časti alebo na vykonanie jej rekultivácie a monitorovanie podať žiadosť o udelenie súhlasu podľa § 97 ods. 1 písm. j) do 1. februára 2019. Povinnosť podať žiadosť podľa prvej vety sa nevzťahuje na prevádzkovateľa skládky odpadov, ak k 31. decembru 2018
a) bolo začaté stavebné konanie na účel uzavretia skládky odpadov alebo jej časti alebo na vykonanie jej rekultivácie,
b) stavebné konanie bolo právoplatne skončené vydaním rozhodnutia na uskutočnenie stavby uzavretie skládky odpadov alebo jej časti alebo na vykonanie jej rekultivácie.
(5) Ustanovenia § 19a a 114a sa použijú v konaní na účel uzavretia skládky odpadov alebo jej časti alebo na vykonanie jej rekultivácie, začatom a právoplatne neskončenom do 31. decembra 2018.
(6) K skládke odpadov alebo jej časti, na ktorú sa vzťahuje konanie podľa § 114c, nemôže byť od 1. januára 2019 vydaný súhlas podľa § 97 ods. 1 písm. a) na jej rozšírenie o nové časti, na rozšírenie časti takejto skládky odpadov alebo na navýšenie kapacity takejto skládky odpadov alebo jej časti.
(7) Rozhodnutia o udelení autorizácie na prípravu na opätovné použitie batérií a akumulátorov a súhlasy na prípravu na opätovné použitie batérií a akumulátorov vydané podľa predpisu účinného do 31. decembra 2018 strácajú platnosť 1. januára 2019.
(8) Organizácia zodpovednosti výrobcov pre obaly si zberový podiel pre odpady z obalov a odpady z neobalových výrobkov plní do 30. júna 2019 podľa doterajších právnych predpisov.
(9) Povinnosť uvedená v § 59 ods. 1 písm. e) sa prvýkrát plní k 30. júnu 2020.
(10) Koordinačné centrum je povinné zaslať zmluvy uzavreté podľa § 31 ods. 11 písm. k) ministerstvu do 30. januára 2019.

§ 135ea
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným dňom vyhlásenia
(1) Rozhodnutia, či zariadenie je, alebo nie je elektrozariadením, vydané podľa tohto zákona v znení účinnom do 31. decembra 2018, strácajú platnosť.
(2) Rozhodnutia o udelení autorizácie, ktoré obsahujú osobné údaje fyzickej osoby – podnikateľa, jej zástupcu alebo osobné údaje osôb, ktoré sú štatutárnym orgánom alebo členmi štatutárneho orgánu vydané podľa doterajších právnych predpisov ostávajú v platnosti; pri zmene týchto údajov sa nevyžaduje zmena rozhodnutia.
(3) Zmluvy uzatvorené podľa § 59 ods. 4 sú zmluvné strany povinné uviesť do súladu s týmto zákonom do 31. decembra 2020.

§ 135eb
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. júla 2020
(1) Programy vypracované podľa § 9 tohto zákona v znení účinnom do 30. júna 2020, sa považujú za programy podľa tohto zákona a zostávajú v platnosti.
(2) Súhlas na využívanie odpadov na povrchovú úpravu terénu pre vlastníka a súhlas na vykonávanie prípravy na opätovné použitie, vydaný podľa doterajších predpisov, je jeho držiteľ povinný predložiť príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva na preskúmanie do 30. septembra 2020. Súhlasy, ktoré mali byť a neboli predložené na preskúmanie podľa prvej vety, strácajú platnosť.
(3) Organizácia zodpovednosti výrobcov, ktorá má platnú autorizáciu na výkon činnosti podľa § 89 ods. 1 písm. b), si povinnosť podľa § 28 ods. 4 písm. ag) prvýkrát plní v roku 2021.
(4) Tretia osoba, ktorá má platnú autorizáciu na výkon činnosti podľa § 89 ods. 1 písm. b), si povinnosť podľa § 44 ods. 8 písm. w) prvýkrát plní v roku 2021.
(5) Výrobca vyhradeného výrobku, ktorý plní vyhradené povinnosti individuálne a má platnú autorizáciu na výkon činnosti podľa § 89 ods. 1 písm. c), si povinnosť podľa § 29 ods. 1 písm. o) prvýkrát plní v roku 2021.
(6) Koordinačné centrum zapísané v Registri koordinačných centier podľa doterajších právnych predpisov je povinné uviesť do súladu zmluvu o založení koordinačného centra najneskôr do 31. decembra 2020.
(7) Organizácia zodpovednosti výrobcov je povinná upraviť finančné príspevky podľa § 28 ods. 4 písm. h) do 31. decembra 2020.
(8) Tretia osoba je povinná upraviť finančné príspevky podľa § 44 ods. 8 písm. v) do 31. decembra 2020.
(9) Koordinačné centrum je povinné zosúladiť organizačnú štruktúru s § 31 ods. 11 písm. n) a ods. 17 do 30. júna 2021.
(10) Koordinačné centrum zapísané v Registri koordinačných centier podľa doterajších predpisov je povinné vytvoriť finančnú garanciu podľa § 31a do 31. marca 2021.
(11) Rozhodnutia vydané podľa § 97 ods. 1 písm. o) na to, že látka alebo vec sa považuje za vedľajší produkt, a nie za odpad, ktoré boli vydané pre zoznam látok alebo hnuteľných vecí uvedených v prílohe č. 8b a ktoré zároveň spĺňajú ustanovenia § 2 ods. 4, strácajú platnosť 1. júla 2020.

§ 135f
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. januára 2021
Platnosť rozhodnutia vydaného pred 1. januárom 2021 nie je možné predlžovať. Registrácie výrobcov vyhradených výrobkov vykonané podľa tohto zákona v znení účinnom do 31. decembra 2020 nestrácajú platnosť ku dňu 1. januára 2021. Organizácia zodpovednosti výrobcov a tretia osoba sú povinné prostredníctvom informačného systému požiadať o registráciu ich zastúpených výrobcov vyhradených výrobkov do 31. decembra 2020.

§ 135g
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 3. júla 2021
Jednorazové výrobky z plastu uvedené v prílohe č. 7a je možné distribuovať do 31. decembra 2021.

§ 135h
Prechodné ustanovenia počas trvania mimoriadnej situácie, núdzového stavu alebo výnimočného stavu vyhláseného v súvislosti s ochorením COVID-19
(1) Povinnosť príslušného orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva podľa § 15 ods. 5 overiť za účasti zástupcu obce, či rozsah nezákonne umiestneného odpadu nasvedčuje tomu, že bol alebo nebol spáchaný trestný čin, sa počas trvania mimoriadnej situácie, núdzového stavu alebo výnimočného stavu vyhláseného v súvislosti s ochorením COVID-19 (ďalej len „krízová situácia“) vykonáva v nevyhnutnom rozsahu.
(2) Počas krízovej situácie môže orgán štátnej správy odpadového hospodárstva predĺžiť, a to aj opakovane, lehotu určenú na zabezpečenie zhodnotenia nezákonne umiestneného odpadu alebo zneškodnenie nezákonne umiestneného odpadu podľa § 15 ods. 10, 11 alebo ods. 14.
(3) V konaniach, v ktorých sa vyžaduje vykonanie miestnej ohliadky, ústneho pojednávania alebo nazerania do spisov, alebo ich vykonanie žiada účastník konania, lehoty ustanovené na vydanie rozhodnutí podľa tohto zákona neplynú v čase odo dňa účinnosti tohto zákona až do odvolania krízovej situácie. Miestna ohliadka alebo ústne pojednávanie alebo ich vykonanie na žiadosť účastníka konania počas trvania krízovej situácie sa vykonávajú v nevyhnutnom rozsahu.

§ 136
Zrušovacie ustanovenia
Zrušujú sa:
1. čl. I zákona č. 223/2001 Z. z. o odpadoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 553/2001 Z. z., zákona č. 96/2002 Z. z., zákona č. 261/2002 Z. z., zákona č. 393/2002 Z. z., zákona č. 529/2002 Z. z., zákona č. 188/2003 Z. z., zákona č. 245/2003 Z. z., zákona č. 525/2003 Z. z., zákona č. 24/2004 Z. z., zákona č. 443/2004 Z. z., zákona č. 587/2004 Z. z., zákona č. 733/2004 Z. z., zákona č. 479/2005 Z. z., zákona č. 532/2005 Z. z., zákona č. 571/2005 Z. z., zákona č. 127/2006 Z. z., zákona č. 514/2008 Z. z., zákona č. 515/2008 Z. z., zákona č. 519/2008 Z. z., zákona č. 160/2009 Z. z., zákona č. 386/2009 Z. z., zákona č. 119/2010 Z. z., zákona č. 145/2010 Z. z., zákona č. 258/2011 Z. z., zákona č. 343/2012 Z. z., zákona č. 180/2013 Z. z., zákona č. 290/2013 Z. z., zákona č. 346/2013 Z. z., zákona č. 388/2013 Z. z., zákona č. 484/2013 Z. z. a zákona č. 399/2014 Z. z.
2. čl. I zákona č. 119/2010 Z. z. o obaloch a o zmene zákona č. 223/2001 Z. z. o odpadoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 547/2011 Z. z., zákona č. 343/2012 Z. z. a zákona č. 484/2013 Z. z.

§ 136a
Zrušovacie ustanovenie k úpravám účinným od 1. januára 2019
Zrušuje sa vyhláška Ministerstva životného prostredia Slovenskej republiky č. 370/2015 Z. z. o sadzbách pre výpočet príspevkov do Recyklačného fondu, o zozname výrobkov, materiálov a zariadení, za ktoré sa platí príspevok do Recyklačného fondu, a o podrobnostiach o obsahu žiadosti o poskytnutie prostriedkov z Recyklačného fondu.

§ 136b
Zrušovacie ustanovenie k úpravám účinným od 1. júla 2020
Zrušuje sa nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 388/2005 Z. z., ktorým sa ustanovujú limity na zhodnotenie elektroodpadu a na opätovné použitie a recykláciu komponentov, materiálov a látok v znení nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 206/2010 Z. z.

Záverečné ustanovenia

§ 137
Tento zákon bol prijatý v súlade s právne záväzným aktom Európskej únie v oblasti technických noriem a technických predpisov.160)

§ 137a
Tento zákon bol prijatý v súlade s právne záväzným aktom Európskej únie v oblasti technických noriem a technických predpisov.160)

§ 138
Týmto zákonom sa preberajú právne záväzné akty Európskej únie uvedené v prílohe č. 9.


Čl. VIII
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. januára 2016 okrem čl. I § 13 písm. e) šiesteho bodu, § 14 ods. 1 písm. j) a čl. V prvého a druhého bodu, ktoré nadobúdajú účinnosť 1. júla 2016, a čl. I § 83 ods. 3 písm. b), ktorý nadobúda účinnosť 1. januára 2017.


Andrej Kiska v. r.
Peter Pellegrini v. r.
Robert Fico v. r.


1) Čl. 3 bod 20 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1069/2009 z 21. októbra 2009, ktorým sa ustanovujú zdravotné predpisy týkajúce sa vedľajších živočíšnych produktov a odvodených produktov neurčených na ľudskú spotrebu a ktorým sa zrušuje nariadenie (ES) č. 1774/2002 (nariadenie o vedľajších živočíšnych produktoch) (Ú. v. EÚ L 300, 14. 11. 2009) v platnom znení.
1a) Zákon č. 326/2005 Z. z. o lesoch v znení neskorších predpisov.
2) § 2 písm. b) zákona č. 137/2010 Z. z. o ovzduší.
3) Zákon č. 258/2011 Z. z. o trvalom ukladaní oxidu uhličitého do geologického prostredia a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
4) § 2 ods. 1 zákona č. 94/2013 Z. z. o puncovníctve a skúšaní drahých kovov (puncový zákon) a o zmene niektorých zákonov.
5) § 2 písm. k) zákona č. 541/2004 Z. z. o mierovom využívaní jadrovej energie (atómový zákon) a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
6) § 44 zákona č. 58/2014 Z. z. o výbušninách, výbušných predmetoch a munícii a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
Zákon č. 514/2008 Z. z. o nakladaní s odpadom z ťažobného priemyslu a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
7) § 43 zákona č. 50/1976 Zb. o územnom plánovaní a stavebnom poriadku (stavebný zákon) v znení neskorších predpisov.
8) Nariadenie Komisie (EÚ) č. 1357/2014 z 18. decembra 2014, ktorým sa nahrádza príloha III k smernici Európskeho parlamentu a Rady 2008/98/ES o odpade a o zrušení určitých smerníc (Ú. v. EÚ L 365, 19. 12. 2014).
8a) Nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 767/2009 z 13. júla 2009 o uvádzaní krmív na trh a ich používaní, ktorým sa mení a dopĺňa nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1831/2003 a ktorým sa zrušujú smernica Rady 79/373/EHS, smernica Komisie 80/511/EHS, smernice Rady 82/471/EHS, 83/228/EHS, 93/74/EHS, 93/113/ES a 96/25/ES a rozhodnutie Komisie 2004/217/ES (Ú. v. EÚ L 229, 1. 9. 2009) v platnom znení.
8b) Čl. 19 ods. 1 písm. a) a e) nariadenia (ES) č. 1069/2009 v platnom znení.
9) Zákon č. 44/1988 Zb. o ochrane a využití nerastného bohatstva (banský zákon) v znení neskorších predpisov.
Zákon Slovenskej národnej rady č. 51/1988 Zb. o banskej činnosti, výbušninách a o štátnej banskej správe v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 364/2004 Z. z. o vodách a o zmene zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov (vodný zákon) v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 39/2007 Z. z. o veterinárnej starostlivosti v znení neskorších predpisov.
10) § 2 písm. c) zákona č. 514/2008 Z. z. v znení zákona č. 255/2011 Z. z.
12) Nariadenie (ES) č. 1069/2009 v platnom znení.
13) § 2 zákona č. 364/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
14) Napríklad zákon č. 355/2007 Z. z. o ochrane, podpore a rozvoji verejného zdravia a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, zákon č. 362/2011 Z. z. o liekoch a zdravotníckych pomôckach a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
15) Napríklad zákon č. 56/2018 Z. z. o posudzovaní zhody výrobku, sprístupňovaní určeného výrobku na trhu a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
16) Napríklad nariadenie Rady (EÚ) č. 333/2011 z 31. marca 2011, ktorým sa ustanovujú kritériá na určenie toho, kedy určité druhy kovového šrotu prestávajú byť odpadom podľa smernice Európskeho parlamentu a Rady 2008/98/ES (Ú. v. EÚ L 94, 8. 4. 2011), nariadenie Komisie (EÚ) č. 1179/2012 z 10. decembra 2012, ktorým sa ustanovujú kritériá umožňujúce určiť, kedy drvené sklo prestáva byť odpadom podľa smernice Európskeho parlamentu a Rady 2008/98/ES (Ú. v. EÚ L 337, 11. 12. 2012), nariadenie Komisie (EÚ) č. 715/2013 z 25. júla 2013, ktorým sa ustanovujú kritériá umožňujúce určiť, kedy medený šrot prestáva byť odpadom podľa smernice Európskeho parlamentu a Rady 2008/98/ES (Ú. v. EÚ L 201, 26. 7. 2013).
§ 6b vyhlášky Ministerstva životného prostredia Slovenskej republiky č. 228/2014 Z. z., ktorou sa ustanovujú požiadavky na kvalitu palív a vedenie prevádzkovej evidencie o palivách v znení vyhlášky Ministerstva životného prostredia Slovenskej republiky č. 367/2015 Z. z.
16a) Čl. 2 nariadenia (ES) č. 178/2002 Európskeho parlamentu a Rady z 28. januára 2002, ktorým sa ustanovujú všeobecné zásady a požiadavky potravinového práva, zriaďuje Európsky úrad pre bezpečnosť potravín a stanovujú postupy v záležitostiach bezpečnosti potravín (Ú. v. EÚ L 31, 1. 2. 2002; Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ kap. 15/zv. 6) v platnom znení.
17) § 2 písm. l) zákona č. 39/2013 Z. z. o integrovanej prevencii a kontrole znečisťovania životného prostredia a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
18) § 57 a 66 zákona č. 50/1976 Zb.
19) Zákon č. 24/2006 Z. z. o posudzovaní vplyvov na životné prostredie a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
20) Napríklad § 17 až 20 Obchodného zákonníka.
21) Napríklad § 20 zákona Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení zákona č. 453/2001 Z. z.
22) Napríklad zákon č. 49/2002 Z. z. o ochrane pamiatkového fondu v znení neskorších predpisov, Dohovor o ochrane svetového kultúrneho a prírodného dedičstva (oznámenie Federálneho ministerstva zahraničných vecí č. 159/1991 Zb.), zákon č. 543/2002 Z. z. o ochrane prírody a krajiny v znení neskorších predpisov.
22a) § 139b ods. 1 zákona č. 50/1976 Zb.
22b) § 139b ods. 7 zákona č. 50/1976 Zb. v znení neskorších predpisov.
23) Napríklad zákon č. 355/2007 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 541/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov, nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 345/2006 Z. z. o základných bezpečnostných požiadavkách na ochranu zdravia pracovníkov a obyvateľov pred ionizujúcim žiarením.
24) Napríklad zákon č. 281/1997 Z. z. o vojenských obvodoch a zákon, ktorým sa mení zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 222/1996 Z. z. o organizácii miestnej štátnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, zákon č. 215/2004 Z. z. o ochrane utajovaných skutočností a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
25) Čl. 114 nariadenia Rady (EHS) č. 2913/92, ktorým sa ustanovuje Colný kódex Európskeho spoločenstva (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 2/zv. 4) v platnom znení.
26) Vyhláška Ministerstva životného prostredia Slovenskej republiky č. 228/2014 Z. z., ktorou sa ustanovujú požiadavky na kvalitu palív a vedenie prevádzkovej evidencie o palivách.
26a) § 8 ods. 5 písm. i) vyhlášky Ministerstva životného prostredia Slovenskej republiky č. 410/2012 Z. z., ktorou sa vykonávajú niektoré ustanovenia zákona o ovzduší v znení vyhlášky Ministerstva životného prostredia Slovenskej republiky č. 315/2017 Z. z.
27) Napríklad zákon č. 250/2007 Z. z. o ochrane spotrebiteľa a o zmene zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov, zákon č. 137/2010 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 56/2018 Z. z.
28) Napríklad § 124 ods. 3 Trestného zákona, zákon č. 17/2004 Z. z. o poplatkoch za uloženie odpadov v znení neskorších predpisov.
29) § 300 až 302 Trestného zákona.
30) § 126 Trestného zákona.
31) § 3 ods. 2 Trestného poriadku.
32) Vyhláška Slovenského úradu bezpečnosti práce č. 59/1982 Zb., ktorou sa určujú základné požiadavky na zaistenie bezpečnosti práce a technických zariadení v znení neskorších predpisov.
Vyhláška Ministerstva práce, sociálnych vecí a rodiny Slovenskej republiky č. 147/2013 Z. z., ktorou sa ustanovujú podrobnosti na zaistenie bezpečnosti a ochrany zdravia pri stavebných prácach a prácach s nimi súvisiacich a podrobnosti o odbornej spôsobilosti na výkon niektorých pracovných činností.
33) Občiansky zákonník.
34) § 43 zákona č. 595/2003 Z. z. o dani z príjmov v znení neskorších predpisov.
35) § 11 zákona č. 157/2018 Z. z. o metrológii a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
35a) § 2 písm. x) zákona č. 245/2008 Z. z. o výchove a vzdelávaní (školský zákon) a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
36) § 9 zákona č. 587/2004 Z. z. o Environmentálnom fonde a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
37) Zákon č. 39/2013 Z. z. v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 137/2010 Z. z. v znení neskorších predpisov.
38) Napríklad § 566 a 577 Obchodného zákonníka, § 724 Občianskeho zákonníka.
38a) Čl. 2 bod 5 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2017/852 zo 17. mája 2017 o ortuti a o zrušení nariadenia (ES) č. 1102/2008 (Ú. v. EÚ L 137, 24.5.2017).
38b) Čl. 2 bod 1 nariadenia (EÚ) 2017/852.
38c) Čl. 2 bod 2 nariadenia (EÚ) 2017/852.
38d) Čl. 2 bod 3 nariadenia (EÚ) 2017/852.
39) Čl. 11 nariadenia (EÚ) 2017/852.
39a) Čl. 13 bod 3 nariadenia (EÚ) 2017/852.
39b) Čl. 12 nariadenia (EÚ) 2017/852.
40) § 20 zákona č. 595/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
40a) § 32 zákona č. 39/2013 Z. z. v znení zákona č. 312/2018 Z. z.
40b) Napríklad zákon č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov, Obchodný zákonník v znení neskorších predpisov.
41) § 116 zákona č. 7/2005 Z. z. o konkurze a reštrukturalizácii a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
42) § 102 zákona č. 7/2005 Z. z.
43) § 153 zákona č. 7/2005 Z. z.
44) § 68 ods. 3 písm. e) Obchodného zákonníka.
46) Európska dohoda o medzinárodnej cestnej preprave nebezpečných vecí (ADR) (vyhláška ministra zahraničných vecí č. 64/1987 Zb.) v platnom znení.
Dohovor o medzinárodnej železničnej preprave (COTIF) (vyhláška ministra zahraničných vecí č. 8/1985 Zb.).
Zmeny a doplnky k Poriadku pre medzinárodnú železničnú prepravu nebezpečného tovaru (RID) (oznámenie č. 15/2001 Z. z.).
§ 3 zákona č. 67/2010 Z. z. o podmienkach uvedenia chemických látok a chemických zmesí na trh a o zmene a doplnení niektorých zákonov (chemický zákon) v znení neskorších predpisov.
Nariadenie (ES) č. 1272/2008 zo 16. decembra 2008 o klasifikácii, označovaní a balení látok a zmesí, o zmene, doplnení a zrušení smerníc 67/548/EHS a 1999/45/ES a o zmene a doplnení nariadenia (ES) č. 1907/2006 (Ú. v. EÚ L 353, 31.12. 2008) v platnom znení.
47) Napríklad zákon č. 124/2006 Z. z. o bezpečnosti a ochrane zdravia pri práci a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, zákon č. 314/2001 Z. z. o ochrane pred požiarmi v znení neskorších predpisov, zákon č. 67/2010 Z. z. v znení neskorších predpisov, nariadenie (ES) č. 1272/2008 v platnom znení.
48) § 2 písm. c) zákona č. 505/2009 Z. z. o akreditácii orgánov posudzovania zhody a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
49) § 6 zákona č. 67/2010 Z. z.
50) § 7 zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon).
51) Napríklad zákon č. 261/2002 Z. z. o prevencii závažných priemyselných havárií a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, zákon č. 514/2008 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon Slovenskej národnej rady č. 51/1988 Zb. v znení neskorších predpisov.
52) § 610 až 629 a § 638 až 641 Obchodného zákonníka.
§ 765 až 771 Občianskeho zákonníka.
53) Európska dohoda o medzinárodnej cestnej preprave nebezpečných vecí (ADR) (vyhláška ministra zahraničných vecí č. 64/1987 Zb.) v platnom znení.
Dohovor o medzinárodnej železničnej preprave (COTIF) (vyhláška ministra zahraničných vecí č. 8/1985 Zb.).
Zmeny a doplnky k Poriadku pre medzinárodnú železničnú prepravu nebezpečného tovaru (RID) (oznámenie č. 15/2001 Z. z.).
54) Napríklad zákon č. 513/2009 Z. z. o dráhach a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, zákon č. 56/2012 Z. z. o cestnej doprave v znení neskorších predpisov.
55) Napríklad zákon č. 56/2012 Z. z. v znení neskorších predpisov.
56) Zákon č. 529/2010 Z. z. o environmentálnom navrhovaní a používaní výrobkov (zákon o ekodizajne).
57) Čl. 2 ods. 15 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1013/2006 o preprave odpadu (Ú. v. EÚ L 190, 12. 7. 2006) v platnom znení.
Nariadenie Komisie (ES) č. 1418/2007 o vývoze na zhodnotenie určitého odpadu uvedeného v prílohe III alebo IIIA k nariadeniu Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1013/2006 do určitých krajín, na ktoré sa nevzťahuje rozhodnutie OECD o riadení pohybov odpadov cez štátne hranice (Ú. v. EÚ L 316, 4. 12. 2007) v platnom znení.
58) Nariadenie (ES) č. 1013/2006 v platnom znení.
Nariadenie (ES) č. 1418/2007 v platnom znení.
58c) Napríklad § 22, 23 a 27 zákona č. 423/2015 Z. z. o štatutárnom audite a o zmene a doplnení zákona č. 431/2002 Z. z. o účtovníctve.
59) Napríklad zákon č. 18/2018 Z. z. o ochrane osobných údajov a o zmene a doplnení niektorých zákonov, § 17 až 20 Obchodného zákonníka.
60) Zákon č. 587/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
61) Obchodný zákonník.
Zákon č. 213/1997 Z. z. o neziskových organizáciách poskytujúcich všeobecne prospešné služby v znení neskorších predpisov.
62) Napríklad zákon č. 420/2004 Z. z. o mediácii a o doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
63) Zákon č. 355/2007 Z. z. v znení neskorších predpisov.
64) Zákon č. 67/2010 Z. z. v znení neskorších predpisov.
65) § 2 ods. 19 zákona č. 362/2011 Z. z.
66) § 2 ods. 20 zákona č. 362/2011 Z. z.
67) § 2 ods. 22 zákona č. 362/2011 Z. z.
68) Napríklad rozhodnutie Európskeho parlamentu a Rady č. 768/2008/ES z 9. júla 2008 o spoločnom rámci na uvádzanie výrobkov na trh a o zrušení rozhodnutia 93/465/EHS (Ú. v. EÚ L 218, 13. 8. 2008), zákon č. 264/1999 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 529/2010 Z. z.
69) § 2 ods. 2 písm. a) zákona č. 106/2018 Z. z. o prevádzke vozidiel v cestnej premávke a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
70) § 2 ods. 1 zákona č. 102/2014 Z. z. o ochrane spotrebiteľa pri predaji tovaru alebo poskytovaní služieb na základe zmluvy uzavretej na diaľku alebo zmluvy uzavretej mimo prevádzkových priestorov predávajúceho a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
71) Nariadenie Komisie (EÚ) č. 1103/2010 z 29. novembra 2010, ktorým sa podľa smernice Európskeho parlamentu a Rady 2006/66/ES určujú pravidlá týkajúce sa označovania kapacity prenosných sekundárnych (dobíjateľných) a automobilových batérií a akumulátorov (Ú. v. EÚ L 313, 30. 11. 2010).
72) Nariadenie Komisie (EÚ) č. 493/2012 z 11. júna 2012, ktorým sa ustanovujú podrobné pravidlá výpočtu recyklačnej efektivity procesov recyklácie použitých batérií a akumulátorov podľa smernice Európskeho parlamentu a Rady 2006/66/ES (Ú. v. EÚ L 151, 12. 6. 2012).
72a) Čl. 3 piaty bod nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1907/2006 z 18. decembra 2006 o registrácii, hodnotení, autorizácii a obmedzovaní chemikálií (REACH) a o zriadení Európskej chemickej agentúry, o zmene a doplnení smernice 1999/45/ES a o zrušení nariadenia Rady (EHS) č. 793/93 a nariadenia Komisie (ES) č. 1488/94, smernice Rady 76/769/EHS a smerníc Komisie 91/155/EHS, 93/67/EHS, 93/105/ES a 2000/21/ES (Ú. v. EÚ L 396, 30.12.2016) v platnom znení.
73) § 5 ods. 5 zákona č. 264/1999 Z. z. v znení zákona č. 254/2003 Z. z.
74) Rozhodnutie Komisie zo dňa 28. januára 1997, ktoré ustanovuje identifikačný systém pre obalový materiál v zmysle smernice Európskeho parlamentu a Rady 94/62/ES o obaloch a odpadoch z obalov (97/129/ES) (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ kap. 15/zv. 3, Ú. v. ES L 50, 20. 2. 1997).
75) Napríklad zákon č. 67/2010 Z. z. v znení neskorších predpisov, § 9 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 152/1995 Z. z. o potravinách v znení neskorších predpisov.
76) Nariadenie Komisie (ES) č. 461/2010 o uplatňovaní článku 101 ods. 3 Zmluvy na niektoré kategórie vertikálnych dohôd a zosúladených postupov v sektore motorových vozidiel.
77) Čl. 3 ods. 31 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2018/858 z 30. mája 2018 o schvaľovaní motorových vozidiel a ich prípojných vozidiel, ako aj systémov, komponentov a samostatných technických jednotiek určených pre takéto vozidlá a o dohľade nad trhom s nimi, ktorým sa menia nariadenia (ES) č. 715/2007 a (ES) č. 595/2009 a zrušuje smernica 2007/46/ES (Ú. v. EÚ L 151, 14. 6. 2018).
78) Čl. 4 a príloha I nariadenia (EÚ) 2018/858.
79) Nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) č. 168/2013 z 15. januára 2013 o schvaľovaní a dohľade nad trhom dvoj- alebo trojkolesových vozidiel a štvorkoliek (U. v. EÚ L 60, 2. 3. 2013).
80) § 2 ods. 22 písm. a) zákona č. 106/2018 Z. z.
81) § 2 ods. 22 písm. b) zákona č. 106/2018 Z. z.
82) Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 34/2010 Z. z. o technických požiadavkách na vozidlá vzhľadom na ich opätovnú využiteľnosť, recyklovateľnosť a zužitkovateľnosť.
83) § 29 zákona č. 106/2018 Z. z.
83a) § 31 zákona č. 106/2018 Z. z.
84) § 25 zákona č. 106/2018 Z. z.
85) § 12 ods. 2 zákona č. 106/2018 Z. z.
86) § 12 ods. 7 zákona č. 106/2018 Z. z.
87) § 25 ods. 3 zákona č. 106/2018 Z. z.
88) § 29 ods. 3 zákona č. 106/2018 Z. z.
88a) § 31 ods. 5 zákona č. 106/2018 Z. z.
89) § 120 zákona č. 8/2009 Z. z. v znení neskorších predpisov.
90) § 2 ods. 2 písm. c) zákona č. 8/2009 Z. z.
91) § 2 ods. 2 písm. o) zákona č. 543/2002 Z. z.
92) § 113 zákona č. 8/2009 Z. z. v znení neskorších predpisov.
93) § 121 ods. 3 zákona č. 8/2009 Z. z.
94) § 3 písm. u) zákona č. 587/2004 Z. z.
95) § 2 ods. 2 písm. l) zákona č. 8/2009 Z. z.
96) § 2 ods. 2 písm. m) zákona č. 8/2009 Z. z.
97) § 2 písm. i) zákona č. 137/2010 Z. z.
98) § 43g zákona č. 50/1976 Zb.
99) § 94 zákona č. 50/1976 Zb. v znení neskorších predpisov.
100) § 86 zákona č. 50/1976 Zb. v znení zákona č. 237/2000 Z. z.
101) Napríklad § 87 zákona č. 50/1976 Zb. v znení zákona č. 237/2000 Z. z.
102) § 88 až 93 zákona č. 50/1976 Zb. v znení neskorších predpisov.
103) Napríklad zákon č. 543/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 364/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 355/2007 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 137/2010 Z. z. v znení neskorších predpisov.
104) Zákon č. 355/2007 Z. z. v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 137/2010 Z. z. v znení neskorších predpisov.
Príloha č. 6 časť B bod 7.7 nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 269/2010 Z. z., ktorým sa ustanovujú požiadavky na dosiahnutie dobrého stavu vôd v znení nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 398/2012 Z. z.
105) Napríklad zákon č. 364/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 137/2010 Z. z. v znení neskorších predpisov.
106) § 2 písm. b) tretí bod zákona č. 251/2012 Z. z. o energetike a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
107) Zákon č. 137/2010 Z. z. v znení neskorších predpisov.
107a) § 55 ods. 2 písm. b) a c) a § 56 písm. h) zákona č. 50/1976 Zb.
107b) Nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) č. 1257/2013 z 20. novembra 2013 o recyklácii lodí a o zmene nariadenia (ES) č. 1013/2006 a smernice 2009/16/ES (Ú. v. EÚ L 330/1, 10. 12. 2013) v platnom znení.
Vykonávacie rozhodnutie Komisie (EÚ) 2016/2323 z 19. decembra 2016, ktorým sa vytvára európsky zoznam zariadení na recykláciu lodí podľa nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) č. 1257/2013 o recyklácii lodí (Ú. v. EÚ L 345/119, 20. 12. 2016) v platnom znení.
107c) Čl. 18 nariadenia (EÚ) č. 1257/2013 v platnom znení.
107d) Čl. 19 nariadenia (EÚ) č. 1257/2013 v platnom znení.
107e) Čl. 7 nariadenia (EÚ) č. 1257/2013 v platnom znení.
107f) Čl. 13 nariadenia (EÚ) č. 1257/2013 v platnom znení.
108) Zákon č. 582/2004 Z. z. o miestnych daniach a miestnom poplatku za komunálne odpady a drobné stavebné odpady v znení neskorších predpisov.
108a) § 2 ods. 1 zákona č. 281/1997 Z. z. v znení zákona č. 96/2012 Z. z.
109) § 26 zákona č. 355/2007 Z. z. v znení zákona č. 355/2016 Z. z.
110) Zákon č. 442/2002 Z. z. o verejných vodovodoch a verejných kanalizáciách v znení neskorších predpisov.
111) Čl. 53 nariadenia (ES) č. 1013/2006 v platnom znení.
112) Čl. 54 nariadenia (ES) č. 1013/2006 v platnom znení.
113) Čl. 2 bod 15 nariadenia (ES) č. 1013/2006 v platnom znení.
114) Čl. 4 nariadenia (ES) č. 1013/2006 v platnom znení.
115) Príloha II nariadenia (ES) č. 1013/2006 v platnom znení.
116) Príloha IA a IB nariadenia (ES) č. 1013/2006 v platnom znení.
117) Čl. 11 a 12 nariadenia (ES) č. 1013/2006 v platnom znení.
118) § 300 až 309 Trestného zákona.
119) Čl. 6 nariadenia (ES) č. 1013/2006 v platnom znení.
120) Dohovor o prepravnej zmluve v medzinárodnej cestnej nákladnej doprave (CMR) (vyhláška ministra zahraničných vecí č. 11/1975 Zb.) v platnom znení.
121) Rozhodnutie Rady OECD C(2001)107 o preskúmaní rozhodnutia C(92)39 o kontrole cezhraničných pohybov odpadu určeného na zhodnotenie (rozhodnutie OECD) (Ú. v. ES L 16, 23. 01. 1992).
122) § 11 a 12 zákona č. 455/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
122a) § 10 ods. 4 zákona č. 330/2007 Z. z. o registri trestov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 91/2016 Z. z.
123) § 19 zákona č. 39/2013 Z. z.
124) Zákon č. 351/2012 Z. z. o environmentálnom overovaní a registrácii organizácií v schéme Európskej únie pre environmentálne manažérstvo a audit a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
125) § 36 zákona č. 364/2004 Z. z.
126) § 3a zákona Slovenskej národnej rady č. 51/1988 Zb. o banskej činnosti, výbušninách a o štátnej banskej správe v znení zákona Slovenskej národnej rady č. 499/1991 Zb.
126a) Napríklad zákon č. 514/2009 Z. z. o doprave na dráhach v znení neskorších predpisov, zákon č. 56/2012 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 513/1991 Zb., Obchodný zákonník v znení neskorších predpisov, zákon č. 455/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
127) § 18 ods. 3 zákona č. 137/2010 Z. z.
128) § 32 až 42 zákona č. 50/1976 Zb.
129) § 60 až 65 zákona č. 50/1976 Zb.
130) § 88 zákona č. 50/1976 Zb.
131) § 71 ods. 1 písm. a) zákona č. 50/1976 Zb.
132) § 76 až 84 zákona č. 50/1976 Zb.
133) Čl. 114 nariadenia (EHS) č. 2913/92 v platnom znení.
135) § 20 až 23 zákona č. 50/1976 Zb.
137) Zákon č. 305/2013 Z. z. o elektronickej podobe výkonu pôsobnosti orgánov verejnej moci a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o e-Governmente) v znení neskorších predpisov.
138) Čl. 5 Bazilejského dohovoru o riadení pohybov nebezpečných odpadov cez hranice štátov a ich zneškodňovaní (oznámenie č. 60/1995 Z. z.).
139) § 20 až 22 zákona č. 50/1976 Zb. v znení neskorších predpisov.
140) Čl. 9 Štokholmského dohovoru o perzistentných organických látkach (oznámenie Ministerstva zahraničných vecí Slovenskej republiky č. 593/2004 Z. z.).
141) § 10 zákona č. 17/1992 Zb. o životnom prostredí.
142) Zákon č. 514/2008 Z. z. v znení neskorších predpisov.
143) § 39 zákona č. 251/2012 Z. z.
144) Čl. 2 ods. 35 nariadenia (ES) č. 1013/2006 v platnom znení.
145) Čl. 22 až 25 nariadenia (ES) č. 1013/2006 v platnom znení.
145a) § 9 ods. 4 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 10/1996 Z. z. o kontrole v štátnej správe v znení neskorších predpisov.
146) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 10/1996 Z. z. v znení neskorších predpisov.
147) § 13 ods. 8 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 10/1996 Z. z. v znení zákona č. 164/2008 Z. z.
148) Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení neskorších predpisov.
148a) § 24 a 26 zákona č. 71/1967 Z. z. v znení neskorších predpisov.
148aa) Zákon č. 211/2000 Z. z. o slobodnom prístupe k informáciám a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o slobode informácií) v znení neskorších predpisov.
148b) § 32 ods. 1 písm. l) zákona č. 39/2013 Z. z. v znení zákona č. 312/2018 Z. z.
148c) § 3 ods. 2 zákona č. 39/2013 Z. z. v znení zákona č. 262/2015 Z. z.
148d) § 3 ods. 3 písm. c) piaty bod zákona č. 39/2013 Z. z. v znení zákona č. 262/2015 Z. z.
148e) § 6 zákona č. 39/2013 Z. z. v znení neskorších predpisov.
149) Zákon Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov.
160) Smernica Európskeho parlamentu a Rady 98/34/ES z 22. júna 1998, ktorou sa ustanovuje postup pri poskytovaní informácií v oblasti technických noriem a predpisov, ako aj pravidiel vzťahujúcich sa na služby informačnej spoločnosti (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 13/zv. 20) v platnom znení.
161) STN EN ISO 14001 Systémy environmentálneho manažérstva. Požiadavky s pokynmi na použitie (ISO 14001: 2004) (83 9001).


Príloha č. 1 k zákonu č. 79/2015 Z. z.

ZHODNOCOVANIE ODPADU
R1 Využitie najmä ako palivo alebo na získavanie energie iným spôsobom
R2 Spätné získavanie alebo regenerácia rozpúšťadiel
R3 Recyklácia alebo spätné získavanie organických látok, ktoré nie sú používané ako rozpúšťadlá (vrátane kompostovania a iných biologických transformačných procesov)a)
R4 Recyklácia alebo spätné získavanie kovov a kovových zlúčenínb)
R5 Recyklácia alebo spätné získavanie ostatných anorganických materiálovc)
R6 Regenerácia kyselín a zásad
R7 Spätné získavanie komponentov používaných pri odstraňovaní znečistenia
R8 Spätné získavanie komponentov z katalyzátorov
R9 Prečisťovanie oleja alebo jeho iné opätovné použitie
R10 Úprava pôdy na účel dosiahnutia prínosov pre poľnohospodárstvo alebo na zlepšenie životného prostredia
R11 Využitie odpadov vzniknutých pri činnostiach R1 až R10R12 Úprava odpadov určených na spracovanie niektorou z činností R1 až R11d)
R13 Skladovanie odpadov pred použitím niektorej z činností R1 až R12 (okrem dočasného uloženia pred zberom na mieste vzniku)e)

Poznámky
a) Patrí sem aj príprava na opätovné použitie, splyňovanie a pyrolýza využívajúca zložky, ako sú chemické látky a zhodnocovanie organických látok vo forme spätného zasypávania.
b) Patrí sem aj príprava na opätovné použitie.
c) Patrí sem aj príprava na opätovné použitie, recyklácia anorganických stavebných materiálov, zhodnocovanie anorganických materiálov vo forme spätného zasypávania a čistenie pôdy, ktorého výsledkom je jej obnova.
d) Ak neexistuje iný vhodný R-kód, môžu sem patriť predbežné činnosti pred zhodnocovaním odpadu vrátane predbežnej úpravy, okrem iného napr. rozoberanie, triedenie, drvenie, stláčanie, peletizácia, sušenie, šrotovanie, kondicionovanie, opätovné balenie, separovanie, miešanie a zmiešavanie pred podrobením sa ktorejkoľvek z činností R1 až R11.
e) Dočasné uskladnenie je dočasné uloženie podľa § 3 ods. 5.


Príloha č. 2 k zákonu č. 79/2015 Z. z.

ZNEŠKODŇOVANIE ODPADOV
D1 Uloženie do zeme alebo na povrchu zeme (napr. skládka odpadov).
D2 Úprava pôdnymi procesmi (napr. biodegradácia kvapalných alebo kalových odpadov v pôde).
D3 Hĺbková injektáž (napr. injektáž čerpateľných odpadov do vrtov, soľných baní alebo prirodzených úložísk atď.).
D4 Ukladanie do povrchových nádrží (napr. umiestnenie kvapalných alebo kalových odpadov do jám, odkalísk atď.).
D5 Špeciálne vybudované skládky odpadov (napr. umiestnenie do samostatných buniek s povrchovou úpravou stien, ktoré sú zakryté a izolované jedna od druhej a od životného prostredia).
D6 Vypúšťanie a vhadzovanie do vodného recipienta okrem morí a oceánov.
D7 Vypúšťanie a vhadzovanie do morí a oceánov vrátane uloženia na morské dno.
D8 Biologická úprava nešpecifikovaná v tejto prílohe, pri ktorej vznikajú zlúčeniny alebo zmesi, ktoré sú zneškodnené niektorou z činností D1 až D12.
D9 Fyzikálno-chemická úprava nešpecifikovaná v tejto prílohe, pri ktorej vznikajú zlúčeniny alebo zmesi, ktoré sú zneškodnené niektorou z činností D1 až D12 (napr. odparovanie, sušenie, kalcinácia).
D10 Spaľovanie na pevnine.
D11 Spaľovanie na mori. (*)
D12 Trvalé uloženie (napr. umiestnenie kontajnerov v baniach).
D13 Zmiešavanie alebo miešanie pred použitím niektorej z činností D1 až D12. (**)
D14 Uloženie do ďalších obalov pred použitím niektorej z činností D1 až D13.
D15 Skladovanie pred použitím niektorej z činností D1 až D14 (okrem dočasného uloženia pred zberom na mieste vzniku). (***)

Poznámky:
(*) Táto činnosť je zakázaná právne záväznými aktmi Európskej únie a medzinárodnými dohovormi.
(**) Ak sa nehodí iný D-kód, môže to zahŕňať predbežné činnosti pred zneškodnením vrátane predbežnej úpravy, ako aj okrem iného napríklad triedenie, drvenie, stláčanie, peletizácia, sušenie, šrotovanie, kondicionovanie alebo triedenie pred akoukoľvek činnosťou D1 až D12.
(***) Dočasné uskladnenie je dočasné uloženie podľa § 3 ods. 5.


Príloha č. 3 k zákonu č. 79/2015 Z. z.

CIELE A ZÁVÄZNÉ LIMITY ODPADOVÉHO HOSPODÁRSTVA
I. Ciele zberu elektoodpadu a minimálne ciele zhodnotenia a recyklácie elektroodpadu
1. Cieľ zberu elektroodpadu
Cieľ zberu elektroodpadu je rozsah zberu, ktorý musí Slovenská republika v súlade s princípom rozšírenej zodpovednosti výrobcov elektrozariadení v danom kalendárnom roku dosiahnuť, stanovený v nasledujúcom minimálnom hmotnostnom rozsahu elektroodpadu:
a) v roku 2014 a v roku 2015 pre elektroodpad z domácností štyri kilogramy na obyvateľa alebo priemerná hmotnosť elektroodpadu zozbieraného v Slovenskej republike v predchádzajúcich troch rokoch, podľa toho, ktorá hodnota je vyššia,
b) v roku 2016 hmotnosť zodpovedajúca podielu 48 % z priemernej hmotnosti elektrozariadení uvedených na trh v Slovenskej republike v troch predchádzajúcich rokoch,
c) v roku 2017 hmotnosť zodpovedajúca podielu 49 % priemernej hmotnosti elektrozariadení uvedených na trh v Slovenskej republike v troch predchádzajúcich rokoch, d) v roku 2018 hmotnosť zodpovedajúca podielu 50 % z priemernej hmotnosti elektrozariadení uvedených na trh v Slovenskej republike v troch predchádzajúcich rokoch,
e) v roku 2019 hmotnosť zodpovedajúca podielu 55 % z priemernej hmotnosti elektrozariadení uvedených na trh v Slovenskej republike v troch predchádzajúcich rokoch,
f) v roku 2020 hmotnosť zodpovedajúca podielu 60 % priemernej hmotnosti elektrozariadení uvedených na trh v Slovenskej republike v troch predchádzajúcich rokoch,g) v roku 2021 a v nasledujúcich rokoch hmotnosť zodpovedajúca podielu 65 % priemernej hmotnosti elektrozariadení uvedených na trh v Slovenskej republike v troch predchádzajúcich rokoch.
2. Minimálne ciele zhodnotenia a recyklácie elektroodpadu
2. 1 Minimálne ciele platné podľa kategórie od 13. augusta 2012 do 14. augusta 2015, ktoré sa vzťahujú na kategórie uvedené v prílohe č. 6 časti I:
a) v prípade odpadu z elektrozariadení, ktoré patria do kategórie 1 alebo 10 prílohy č. 6 časti I, sa
– zhodnocuje   80 % a
– recykluje   75 %
b) v prípade odpadu z elektrozariadení, ktoré patria do kategórie 3 alebo 4 prílohy č. 6 časti I, sa
– zhodnocuje   75 % a
– recykluje   65 %
c) v prípade odpadu z elekrozariadení, ktoré patria do kategórie 2, 5, 6, 7, 8 alebo 9 prílohy č. 6 časti I, sa
– zhodnocuje    70 % a
– recykluje    50 %
d) v prípade plynových výbojok sa recykluje    80 %.
2. 2 Minimálne ciele platné podľa kategórie od 15. augusta 2015 do 14. augusta 2018, ktoré sa vzťahujú na kategórie uvedené v prílohe č. 6 časti I:
a) v prípade odpadu z elektrozariadení, ktoré patria do kategórie 1 alebo 10 prílohy č. 6 časti I, sa
– zhodnocuje    85 % a
– pripravuje na opätovné použitie a recykluje    80 %
b) v prípade odpadu z elektrozariadení, ktoré patria do kategórie 3 alebo 4 prílohy č. 6 časti I, sa
– zhodnocuje    80 % a
– pripravuje na opätovné použitie a recykluje     70 %
c) v prípade odpadu z elektrozariadení, ktoré patria do kategórie 2, 5, 6, 7, 8 alebo 9 prílohy č. 6 časti I, sa
– zhodnocuje    75 % a
– pripravuje na opätovné použitie a recykluje    55 %
d) v prípade plynových výbojok sa recykluje    80 %.
2. 3 Minimálne ciele platné podľa kategórie od 15. augusta 2018, ktoré sa vzťahujú na kategórie uvedené v prílohe č. 6 časti II:
a) v prípade odpadu z elektrozariadení, ktoré patria do kategórie 1 alebo 4 prílohy č. 6 časti II, sa
– zhodnocuje    85 % a
– pripravuje na opätovné použitie a recykluje    80 %
b) v prípade odpadu z elektrozariadení, ktoré patria do kategórie 2 prílohy č. 6 časti II, sa
– zhodnocuje    80 % a
– pripravuje na opätovné použitie a recykluje    70 %
c) v prípade odpadu z elektrozariadení, ktoré patria do kategórie 5 alebo 6 prílohy č. 6 časti II, sa
– zhodnocuje    75 % a
– pripravuje na opätovné použitie a recykluje    55 %
d) v prípade odpadu z elektrozariadení, ktoré patria do kategórie 3 prílohy č. 6 časti II, sa
– recykluje    80 %.

II. Ciele zberu a recyklácie použitých batérií a akumulátorov
1. Cieľ zberu použitých prenosných batérií a akumulátorov
1.1. Cieľ zberu použitých prenosných batérií a akumulátorov pre jednotlivého výrobcu prenosných batérií a akumulátorov pre príslušný kalendárny rok je množstvo použitých prenosných batérií a akumulátorov, ktoré zodpovedá nasledujúcemu podielu z množstva prenosných batérií a akumulátorov ním uvedených na trh Slovenskej republiky v predchádzajúcom kalendárnom roku
a) 40 % pre rok 2015,
b) 45 % pre rok 2016 a nasledujúce roky,
1.2. Cieľ zberu použitých prenosných batérií a akumulátorov Slovenskej republiky pre príslušný kalendárny rok je dosiahnutie miery zberu použitých prenosných batérií a akumulátorov vo výške
a) 25 % do 26. septembra 2012,
b) 45 % do 26. septembra 2016 a nasledujúce roky.
2. Cieľ zberu použitých automobilových batérií a akumulátorov
Cieľ zberu použitých automobilových batérií a akumulátorov pre jednotlivého výrobcu automobilových batérií a akumulátorov pre príslušný kalendárny rok je množstvo použitých automobilových batérií a akumulátorov, ktoré zodpovedá jeho trhovému podielu aplikovanému na súhrnné množstvo automobilových batérií a akumulátorov uvedených na trh Slovenskej republiky v predchádzajúcom kalendárnom roku.
3. Cieľ zberu použitých priemyselných batérií a akumulátorov
Cieľ zberu použitých priemyselných batérií a akumulátorov pre jednotlivého výrobcu priemyselných batérií a akumulátorov pre príslušný kalendárny rok je množstvo použitých priemyselných batérií a akumulátorov, ktoré zodpovedá jeho trhovému podielu aplikovanému na súhrnné množstvo priemyselných batérií a akumulátorov uvedených na trh Slovenskej republiky v predchádzajúcom kalendárnom roku.
4. Cieľ recyklácie použitých batérií a akumulátorov
Pre príslušný kalendárny rok je cieľ recyklácie použitých batérií a akumulátorov 100% z množstva vyzbieraných použitých batérií a akumulátorov za predchádzajúci kalendárny rok.

III. Cieľ odpadového hospodárstva v oblasti nakladania s odpadmi z obalov

Cieľom odpadového hospodárstva v oblasti nakladania s odpadmi z obalov je dosahovať:
1. celkovú mieru zhodnocovania najmenej vo výške 60 % hmotnosti odpadov z obalov,
2. celkovú mieru recyklácie najmenej vo výške 55 % a najviac vo výške 80 % celkovejhmotnosti odpadov z obalov,
3. mieru zhodnocovania pre jednotlivé obalové materiály (prúdy odpadov) najmenej vo výške
60 % hmotnosti sklenených odpadov z obalov,
68 % hmotnosti papierových odpadov z obalov (vrátane kartónu a lepenky),
55 % hmotnosti kovových odpadov z obalov,
48 % hmotnosti plastových odpadov z obalov,
35 % hmotnosti drevených odpadov z obalov,
4. mieru recyklácie pre jednotlivé obalové materiály (prúdy odpadov) najmenej vo výške:
60 % hmotnosti sklenených odpadov z obalov,
60 % hmotnosti papierových odpadov z obalov (vrátane kartónu a lepenky),
55 % hmotnosti kovových odpadov z obalov,
45 % hmotnosti plastových odpadov z obalov,
25 % hmotnosti drevených odpadov z obalov.
5. do 31. decembra 2025 mieru recyklácie najmenej vo výške 65 % z celkovej hmotnosti odpadov z obalov,
6. do 31. decembra 2030 mieru recyklácie najmenej vo výške 70 % z celkovej hmotnosti odpadov z obalov,
7. mieru recyklácie pre jednotlivé obalové materiály (prúdy odpadov) do 31. decembra 2025 najmenej vo výške
70 % sklo,
75 % papier a lepenka,
70 % železné kovy,
50 % hliník,
50 % plast,
25 % drevo,
8. mieru recyklácie pre jednotlivé obalové materiály (prúdy odpadov) do 31. decembra 2030 najmenej vo výške
75 % sklo,
85 % papier a lepenka,
80 % železné kovy,
60 % hliník,
55 % plast,
30 % drevo.

IV. Záväzné limity a termíny pre rozsah opätovného použitia častí starých vozidiel, zhodnocovania odpadov zo spracovania starých vozidiel a recyklácie starých vozidiel
Tevékenység
Limit a termín pre minimálne zvýšenie rozsahu činnosti:1)
1. január 2006
1. január 2015
vozidlá vyrobené pred 1. januárom 1980
vozidlá vyrobené od 1. januárom 1980
všetky vozidlá
Opätovné použitie častí starých vozidiel a zhodnocovanie odpadov zo spracovania starých vozidiel
75%
85% 95%
Opätovné použitie častí starých vozidiel a recyklácia starých vozidiel
70%
80% 85%
Poznámka
1) k priemernej hmotnosti jedného vozidla za rok.

V. Cieľ odpadového hospodárstva v oblasti komunálnych odpadov
Cieľom odpadového hospodárstva v oblasti komunálnych odpadov je do roku 2020 zvýšiť prípravu na opätovné použitie a recykláciu odpadu z domácností ako papier, kov, plasty a sklo a podľa možnosti z iných zdrojov, pokiaľ tieto zdroje obsahujú podobný odpad ako odpad z domácností, najmenej na 50 % podľa hmotnosti takéhoto odpadu vzniknutého v predchádzajúcom kalendárnom roku.
Cieľom odpadového hospodárstva v oblasti komunálnych odpadov je zvýšiť prípravu na opätovné použitie a recykláciu komunálneho odpadu do roku 2025 najmenej na 55 %, do roku 2030 najmenej na 60 % a do roku 2035 najmenej na 65 % podľa hmotnosti komunálneho odpadu vzniknutého v predchádzajúcom kalendárnom roku.
Cieľom odpadového hospodárstva v oblasti komunálnych odpadov je do roku 2035 znížiť množstvo komunálneho odpadu zneškodneného skládkovaním najmenej na 10 % z celkového množstva vzniknutého komunálneho odpadu.

VI. Cieľ odpadového hospodárstva v oblasti stavebného odpadu a odpadu z demolácie
Cieľom odpadového hospodárstva v oblasti stavebného odpadu a odpadu z demolácie je do roku 2020 zvýšiť prípravu na opätovné použitie, recykláciu a zhodnotenie stavebného odpadu a odpadu z demolácie vrátane zasypávacích prác ako náhrady za iné materiály v jednotlivom kalendárnom roku najmenej na 70 % hmotnosti takéhoto odpadu vzniknutého v predchádzajúcom kalendárnom roku; tento cieľ sa uplatní na odpady uvedené v skupine číslo 17 Katalógu odpadov, okrem nebezpečných odpadov a odpadu pod katalógovým číslom 17 05 04.

VII. Odpad, ktorý prestáva byť odpadom
Odpad, ktorý prestáva byť odpadom podľa § 2 ods. 5 (stav konca dopadu) alebo § 14 ods. 5 (odovzdanie do domácností), prestáva byť odpadom aj na účely cieľov zhodnocovania ustanovených v tejto prílohe, ak činnosti zhodnotenia a recyklácie spĺňajú ustanovené požiadavky.

Príloha č. 3a k zákonu č. 79/2015 Z. z.
CIEĽ ZBERU ODPADOV Z OBALOV A ODPADOV Z NEOBALOVÝCH VÝROBKOV, KTORÉ SÚ SÚČASŤOU KOMUNÁLNYCH ODPADOV
Cieľ zberu odpadov z obalov a odpadov z neobalových výrobkov, ktoré sú súčasťou komunálnych odpadov, je dosiahnuť pre ustanovené obdobie nasledovné úrovne vytriedenia komunálneho odpadu z celkového potenciálu vzniku odpadov z obalov a odpadov z neobalových výrobkov v komunálnom odpade:
od 1. 7. 2019 do 30. 6. 2020 od 1. 7. 2020 do 30. 6. 2021 od 1. 7. 2021 do 30. 6. 2022
40%
50% 60%

Poznámka: Potenciál vzniku odpadov z obalov a odpadov z neobalových výrobkov v komunálnom odpade zverejní ministerstvo každoročne na svojej webovej stránke.

Príloha č. 4 k zákonu č. 79/2015 Z. z.

PRÍKLADY OPATRENÍ NA PREDCHÁDZANIE VZNIKU ODPADU
Opatrenia, ktoré môžu ovplyvniť rámcové podmienky týkajúce sa vzniku odpadu
1. Používanie plánovacích opatrení alebo iných hospodárskych nástrojov podporujúcich efektívne využívanie zdrojov.
2. Podpora výskumu a vývoja v oblasti dosahovania čistejších výrobkov a technológií a výrobkov a technológií, z ktorých je menej odpadu, a šírenie a používanie výsledkov takéhoto výskumu a vývoja.
3. Vývoj relevantných ukazovateľov environmentálnych tlakov spojených so vznikom odpadu, ktoré majú prispieť k predchádzaniu vzniku odpadu na všetkých úrovniach od porovnávania výrobkov na úrovni Európskej únie cez činnosť miestnych orgánov až po vnútroštátne opatrenia.
Opatrenia, ktoré môžu ovplyvniť štádium navrhovania a výroby a distribúcie
4. Podpora ekodizajnu (systematické začleňovanie environmentálnych aspektov do navrhovania výrobkov s cieľom zlepšiť environmentálnu výkonnosť výrobku počas jeho celého životného cyklu).
5. Poskytovanie informácií o technikách predchádzania vzniku odpadu s cieľom umožniť priemyslu používanie najlepších dostupných techník.
6. Organizovanie školení na úrovni príslušných orgánov o začlenení požiadaviek súvisiacich s predchádzaním vzniku odpadu do povolení podľa tohto zákona a osobitného predpisu.126)
7. Začlenenie opatrení na predchádzanie vzniku odpadu v zariadeniach, ktoré nepatria do pôsobnosti osobitného predpisu.126) V prípade potreby by takéto opatrenia mohli zahŕňať posudzovania alebo programy predchádzania vzniku odpadu.
8. Využitie kampaní na zvyšovanie povedomia alebo poskytovanie finančnej, rozhodovacej alebo inej podpory podnikom. Takéto opatrenia sú obzvlášť účinné, ak sú zamerané na malé a stredné podniky a sú pre ne upravené a ak fungujú prostredníctvom zavedených podnikateľských sietí.
9. Využitie dobrovoľných dohôd, výrobných výborov alebo sektorových rokovaní s tým cieľom, aby príslušné hospodárske alebo priemyselné odvetvia určili svoje vlastné programy alebo ciele predchádzania vzniku odpadu alebo aby zlepšili výrobky alebo obaly, ktoré vedú k nadmernému množstvu odpadu.
10. Podpora dôveryhodných systémov environmentálneho riadenia vrátane EMAS a technickej normy.161)
Opatrenia, ktoré môžu ovplyvniť štádium spotreby a používania
11. Ekonomické nástroje ako napríklad stimuly pre nákupy šetrné k životnému prostrediu alebo zavedenie povinnej platby pre spotrebiteľov za istú časť alebo prvok obalu, ktorý by sa inak poskytoval zadarmo.
12. Využívanie kampaní na zvyšovanie povedomia a poskytovanie informácií zameraných na širokú verejnosť alebo konkrétnu skupinu spotrebiteľov.
13. Podpora dôveryhodných environmentálnych značiek.
14. Dohody s výrobcami ako napríklad využívanie výborov pre výrobky, napríklad výbory, ktoré boli zriadené v rámci integrovaných politík pre výrobky, alebo s maloobchodníkmi o dostupnosti informácií o predchádzaní vzniku odpadu a výrobkoch s nižším vplyvom na životné prostredie.
15. V kontexte verejného obstarávania integrácia environmentálnych kritérií a kritérií predchádzania vzniku odpadu do výziev na predkladanie ponúk a do zmlúv v súlade s Príručkou o environmentálnom verejnom obstarávaní, ktorú Európska komisia uverejnila 29. októbra 2004.
16. Podpora opätovného používania a/alebo opráv vhodných vyradených výrobkov alebo ich súčastí, najmä prostredníctvom používania vzdelávacích, hospodárskych, logistických a iných opatrení, ako napríklad podpora alebo zriadenie akreditovaných centier a sietí opráv a opätovného používania, a to najmä v husto obývaných oblastiach.

Príloha č. 4a k zákonu č. 79/2015 Z. z.

PRÍKLADY HOSPODÁRSKYCH NÁSTROJOV A ĎALŠÍCH OPATRENÍ NA POSKYTOVANIE STIMULOV PRE UPLATŇOVANIE HIERARCHIE ODPADOVÉHO HOSPODÁRSTVA
1. Poplatky a obmedzenia súvisiace s ukladaním odpadu na skládku a jeho spaľovaním, ktoré podnecujú predchádzanie vzniku odpadu a recykláciu, pričom skládkovanie sa považuje za najmenej vhodný spôsob nakladania s odpadom.
2. Schémy platby podľa množstva odpadu (zásada „plať za to, čo vyhodíš“), pri ktorých pôvodcovia odpadu platia na základe skutočného množstva vzniknutého odpadu a ktoré poskytujú stimuly na triedenie recyklovateľného odpadu pri zdroji a na znižovanie zmesového odpadu.
3. Finančné stimuly na darovanie výrobkov, najmä potravín.
4. Systémy rozšírenej zodpovednosti výrobcov pre rôzne druhy odpadu a opatrenia na zvýšenie ich účinnosti, efektívnosti nákladov a riadenia.
5. Systémy vratných záloh a ďalšie opatrenia na podporu účinného zberu použitých výrobkov a materiálov.
6. Riadne plánovanie investícií v oblasti infraštruktúry odpadového hospodárstva, a to aj prostredníctvom fondov Európskej únie.
7. Udržateľné verejné obstarávanie na podporu lepšieho nakladania s odpadom a používanie recyklovaných výrobkov a materiálov.
8. Postupné rušenie dotácií, ktoré nie sú v súlade s hierarchiou odpadového hospodárstva.
9. Používanie fiškálnych opatrení alebo iných prostriedkov na podporu zavádzania výrobkov a materiálov, ktoré sa pripravujú na opätovné použitie alebo sa recyklujú.
10. Podpora výskumu a inovácií v oblasti vyspelých technológií recyklácie a repasovania.
11. Používanie najlepších dostupných techník na spracovanie odpadu.
12. Hospodárske stimuly pre regionálne a miestne orgány, najmä na podporu predchádzania vzniku odpadu a na posilnenie systémov triedeného zberu, ktoré sa zároveň vyhýbajú podpore skládkovania a spaľovania.
13. Informačné kampane pre verejnosť, najmä pokiaľ ide o triedený zber, predchádzanie vzniku odpadu a znižovanie znečisťovania odpadom a začlenenie týchto otázok do vzdelávania a odbornej prípravy.
14. Systémy koordinácie, a to aj digitálnymi prostriedkami, medzi všetkými príslušnými verejnými orgánmi zapojenými do odpadového hospodárstva.
15. Podpora nepretržitého dialógu a spolupráce medzi všetkými zainteresovanými stranami v oblasti odpadového hospodárstva a podpora dobrovoľných dohôd a podávania správ podnikov o odpadoch.


Príloha č. 5 k zákonu č. 79/2015 Z. z.

HRANIČNÉ HODNOTY KONCENTRÁCIE ŠKODLIVÝCH LÁTOK V ODPADE

Ukazovateľ
Hraničná hodnota v mg/kg suš.
1 suma polycyklických aromatických uhľovodíkov (PAU)
100
2 suma polychlórovaných bifenylov (PCB)
50
3 extrahovateľné organické halogénzlúčeniny (extrakt)
100
4 ľahko uvoľniteľné kyanidy 10 000
5 suma uhľovodíkov (minerálny olej) (hexánový extrakt)
50 000
6 benzén, toluén, xylén
5 000
7 fenoly
10 000
8 merkaptán
1 000
9 ortuť 3 000
10 arzén1)
5 000
11 olovo1)
10 000
12 kadmium
5 000
13 nikel1)
5 000
14 obsah rozpustných látok (20 C)2) 300 000
1) Uvedené hraničné hodnoty neplatia pre odpad v sklenenej alebo polosklenenej forme (stvrdnuté zvyšky náterových látok, emailov, odpady zapracované do sklárskych, keramických alebo cementárskych výrobkov.
2) Stanové ako odparok filtrátu po filtrácii roztoku odpadu, vzťahované na sušinu.


Príloha č. 6 k zákonu č. 79/2015 Z. z.

KATEGÓRIE ELEKTROZARIADENÍ
I. časť: Kategórie elektrozariadení, na ktoré sa vzťahuje tento zákon do 14. augusta 2018 (prechodné obdobie)
1. Veľké domáce spotrebiče
2. Malé domáce spotrebiče
3. Informačné technológie a telekomunikačné zariadenia
4. Spotrebná elektronika a fotovoltaické panely
5a. Osvetľovacie zariadenia
5b. Svetelné zdroje
6. Elektrické a elektronické nástroje (s výnimkou veľkých stacionárnych priemyselných nástrojov)
7. Hračky, zariadenia určené na športové a rekreačné účely
8. Zdravotnícke prístroje (s výnimkou všetkých implantovaných a infikovaných výrobkov)
9. Prístroje na monitorovanie a kontrolu
10. Predajné automaty.
II. časť: Kategórie elektrozariadení, na ktoré sa vzťahuje tento zákon od 15. augusta 2018
1. Zariadenia na tepelnú výmenu
2. Obrazovky, monitory a zariadenia, ktoré obsahujú obrazovky s povrchom väčším ako 100 cm2
3. Svetelné zdroje
4. Veľké zariadenia (s akýmkoľvek vonkajším rozmerom viac ako 50 cm) vrátane, ale nielen:
domácich spotrebičov; IT a telekomunikačných zariadení; spotrebnej elektroniky; svietidiel; zariadení na prehrávanie zvuku alebo obrazu, hudobných zariadení; elektrického a elektronického náradia; hračiek, zariadení na rekreačné a športové účely; zdravotníckych pomôcok; prístrojov na monitorovanie a kontrolu; predajných automatov; zariadení na výrobu elektrických prúdov. Do tejto kategórie nepatria zariadenia zahrnuté v kategóriách 1 až 3.
5. Malé zariadenia (žiadny vonkajší rozmer nie je väčší ako 50 cm) vrátane, ale nielen:
domácich spotrebičov; spotrebnej elektroniky; svietidiel; zariadení na prehrávanie zvuku alebo obrazu, hudobných zariadení; elektrického a elektronického náradia; hračiek, zariadení na rekreačné a športové účely; zdravotníckych pomôcok; prístrojov na monitorovanie a kontrolu; predajných automatov; zariadení na výrobu elektrických prúdov. Do tejto kategórie nepatria zariadenia zahrnuté v kategóriách 1 až 3 a 6.
6. Malé IT a telekomunikačné zariadenia (žiadny vonkajší rozmer nie je väčší ako 50 cm).


Príloha č. 7 k zákonu č. 79/2015 Z. z.

KRITÉRIÁ PODROBNEJŠIE DEFINUJÚCE OBAL
Kritérium 1
Výrobok sa považuje za obal bez toho, aby boli dotknuté ďalšie funkcie obalu, ak
a) je oddeliteľnou súčasťou výrobku,
b) nie je nevyhnutný na uchovávanie, podporu alebo zachovávanie výrobku počas jeho životnosti a
c) všetky jeho časti nie sú určené na spoločné použitie, spotrebovanie alebo zneškodnenie.
Príklady uplatnenia kritéria 1
Obaly
Škatuľky na sladkosti
Plastový obal na CD obaloch
Obaly používané na posielanie katalógov a časopisov (s časopisom vo vnútri)
Papierové košíčky na pečenie predávané spolu s cukrárskym výrobkom
Rúrky, tuby a valce, okolo ktorých je ovinutý pružný materiál (napr. fólia, alobal, papier), okrem rúrok, túb a valcov, ktoré slúžia ako súčasť výrobných strojov a ktoré sa nepoužívajú na prezentáciu výrobku ako predajnej jednotky
Kvetináče určené na použitie iba pri predaji a preprave rastlín a nie na celé obdobie života rastliny
Sklenené fľašky na injekčné roztoky
Valcové obaly na CD (predávané spolu s CD, ktoré nie sú určené na archiváciu CD)
Vešiaky na oblečenie (predávané spolu s oblečením)
Zápalkové škatuľky
Systémy sterilných zábran (vrecká, tácky a materiály potrebné na zachovanie sterility výrobku)
Kapsule používané na prípravu nápojov (napr. káva, kakao, mlieko), ktoré zostávajú po použití prázdne
Znovu naplniteľné oceľové valcové nádoby používané na rôzne druhy plynov, okrem hasiacich prístrojov
Veci, ktoré nie sú obalmi
Kvetináče určené na celé obdobie života rastliny
Škatule na náradie
Čajové vrecúška
Ochranné voskové vrstvy na syroch
Črevo z jaterníc
Vešiaky na oblečenie (predávané oddelene od oblečenia)
Kávové kapsule na prípravu nápojov, fóliové vrecká na kávu a kávové vankúšiky z filtrového papiera vyhodené spolu s použitým kávovým výrobkom
Náplne do tlačiarní
Obaly na CD, DVD a videokazety (predávané spolu s CD, DVD a videokazetami)
Valcové obaly na CD (predávané prázdne, určené na archiváciu CD)
Rozpustné vrecúška na detergenty
Svietidlá na hroby (schránky na sviečky)
Mechanický ručný mlynček (zároveň predstavujúci znovu naplniteľnú nádobu, napr. znovu naplniteľný mlynček na čierne korenie)
Kritérium 2
Položky vytvorené na účel plnenia v mieste predaja a nevratné položky vytvorené, plnené alebo predané na mieste predaja sa považujú za obaly, ak plnia funkciu obalu.
Príklady uplatnenia kritéria 2
Obaly
Papierové alebo plastové tašky
Jednorazové taniere a šálky
Fólie
Desiatové vrecúška
Alobal
Plastová fólia na oblečenie vyčistené v čistiarňach
Veci, ktoré nie sú obalmi
Paličky na miešanie
Jednorazové príbory
Baliaci papier (predávaný oddelene)
Papierové formy na pečenie (predávané prázdne)
Papierové košíčky na pečenie predávané bez cukrárskeho výrobku
Kritérium 3
Obalové zložky a pomocné prvky začlenené do obalu sa považujú za časť tohto obalu. Pomocné prvky priamo zavesené alebo pripevnené k výrobku, ktoré plnia funkciu obalu, sa považujú za obal, ak
a) sú oddeliteľnou súčasťou výrobku a
b) všetky ich časti nie sú určené na spoločné spotrebovanie a zneškodnenie.
Príklady uplatnenia kritéria 3
Obaly
Visiace štítky zavesené priamo alebo pripojené k výrobku
Časti obalov
Kefka riasenky, ktorá tvorí časť uzáveru
Nálepky pripojené k inej obalovej položke
Svorky zo zošívačiek
Plastové obaly na papier
Odmerky, ktoré tvoria súčasť uzáveru detergentov
Mechanický ručný mlynček (zároveň predstavujúci znovu nenaplniteľnú nádobu naplnenú výrobkom, napr. mlynček na čierne korenie naplnený čiernym korením)
Veci, ktoré nie sú obalmi
Štítky na rádiofrekvenčnú identifikáciu (RFID)


Príloha č. 8 k zákonu č. 79/2015 Z. z.

ODPAD ZO ZDRAVOTNEJ STAROSTLIVOSTI A VETERINÁRNEJ STAROSTLIVOSTI, KTORÝ SA ZAKAZUJE ZNEŠKODŇOVAŤ SKLÁDKOVANÍM
18 Odpady zo zdravotnej alebo veterinárnej starostlivosti, diagnostiky, liečby alebo zdravotnej prevencie
18 01 Odpady z pôrodníckej starostlivosti, diagnostiky, liečby alebo zdravotnej prevencie
18 01 01 ostré predmety okrem 18 01 03
18 01 02 časti a orgány tiel vrátane krvných vreciek a krvných konzerv okrem 18 01 03
18 01 03 odpady, ktorých zber a zneškodnenie podliehajú osobitným požiadavkám z hľadiska prevencie nákazy
18 01 08 cytotoxické a cytostatické liečivá
18 01 09 liečivá iné ako uvedené v 18 01 08
18 01 10 amalgámový odpad z dentálnej starostlivosti
18 02 Odpady z veterinárneho výskumu, diagnostiky, liečby a preventívnej starostlivosti
18 02 01 ostré predmety okrem 18 02 02
18 02 02 odpady, ktorých zber a zneškodnenie podliehajú osobitným požiadavkám z hľadiska prevencie nákazy
18 02 07 cytotoxické a cytostatické liečivá
18 02 08 liečivá iné ako uvedené v 18 02 07
20 01 31 cytotoxické a cytostatické liečivá
20 01 32 liečivá iné ako uvedené v 20 01 31

Príloha č. 8a k zákonu č. 79/2015 Z. z.
Prípustná miera znečistenia oddelene zbieranej zložky komunálneho odpadu v zbernej nádobe podľa § 59 ods. 9 je
Rok Prípustná miera znečistenia
2019
do 45 % vrátane
2020
do 40 % vrátane
2021
do 35 % vrátane


Príloha č. 8b k zákonu č. 79/2015 Z. z.

ZOZNAM LÁTOK ALEBO HNUTEĽNÝCH VECÍ, PRE KTORÉ SA NEVYŽADUJE SÚHLAS podľa § 97 ods. 1 písm. o)
Súhlas podľa § 97 ods. 1 písm. o) sa nevyžaduje na
1. piliny, hobliny a odrezky z prírodného dreva,
2. piliny, hobliny, triesky, prach a zlomky zo železných a neželezných kovov,
3. okuje z valcovania zo železiarskeho a oceliarskeho priemyslu,
4. textilné ústrižky (čisté nite, zvyšky látok).


Príloha č. 9 k zákonu č. 79/2015 Z. z.

ZOZNAM PREBERANÝCH PRÁVNE ZÁVÄZNÝCH AKTOV EURÓPSKEJ ÚNIE
1. Smernica Európskeho parlamentu a Rady 94/62/ES z 20. decembra 1994 o obaloch a odpadoch z obalov ( Ú. V. ES L 365, 31.12.1994; Mimoriadne vydanie Ú. V. EÚ kap. 13/zv. 13) v znení nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1882/2003 z 29. septembra 2003 (Ú. V. EÚ L 284, 31. 10. 2003; Mimoriadne vydanie Ú. V. EÚ kap.1/zv. 4), smernice Európskeho parlamentu a Rady 2004/12/ES z 11. februára 2004 (Ú. V. EÚ L 47, 18. 2. 2004; Mimoriadne vydanie Ú. V. EÚ kap.13/zv. 34), smernice Európskeho parlamentu a Rady 2005/20/ES z 9. marca 2005 (Ú. V. EÚ L 70, 16. 3. 2005), nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 219/2009 z 11. marca 2009 (Ú. V. EÚ L 87, 31. 3. 2009) a smernice Komisie 2013/2/EÚ zo 7. februára 2013 (Ú. V. EÚ L 37, 8. 2. 2013).
2. Smernica Rady 96/59/ES zo 16. septembra 1996 o zneškodnení polychlórovaných bifenylov a polychlórovaných terfenylov (PCB/PCT) (Ú. V. ES L 243, 24.9.1996; Mimoriadne vydanie Ú. V. EÚ, kap. 15/zv. 3) v znení nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 596/2009 z 18. júna 2009 (Ú. V. EÚ L 188, 18. 7. 2009).
3. Smernica Rady 1999/31/ES z 26. apríla 1999 o skládkach odpadov (Ú. V. ES L 182, 16. 7. 1999; Mimoriadne vydanie Ú. V. EÚ, kap. 15/ zv. 4) v znení nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1882/2003 z 29. septembra 2003 (Ú. V. EÚ L 284, 31. 10. 2003; Mimoriadne vydanie Ú. V. EÚ, kap. 1/zv. 4), nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1137/2008 z 22. októbra 2008 (Ú. V. EÚ L 311, 21. 11. 2008) a smernice Rady 2011/97/EÚ z 5. decembra 2011 (Ú. V. EÚ L 328, 10. 12. 2011).
4. Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2000/53/ES z 18. septembra 2000 o vozidlách po dobe životnosti (Ú. V. ES L 269, 21. 10. 2000; Mimoriadne vydanie Ú. V. EÚ, kap. 15/ zv. 5) v znení rozhodnutia Komisie 2002/525/ES z 27. júna 2002 (Ú. V. EÚ L 170, 29. 6. 2002; Mimoriadne vydanie Ú. V. EÚ, kap. 15/ zv. 7), rozhodnutia Komisie 2005/63/ES z 24. januára 2005 (Ú. V. EÚ L 25, 28. 1. 2005), rozhodnutia Komisie 2005/438/ES z 10. júna 2005 (Ú. V. EÚ L 152, 15. 6. 2005), rozhodnutia Rady 2005/673/ES z 20. septembra 2005 (Ú. V. EÚ L 254, 30. 9. 2005), rozhodnutia Komisie 2008/689/ES z 1. augusta 2008 (Ú. V. EÚ L 225, 23. 8. 2008), smernice Európskeho Parlamentu a Rady 2008/33/ES z 11. marca 2008 (Ú. V. EÚ L 81, 20. 3. 2008), smernice Európskeho parlamentu a Rady 2008/112/ES zo 16. decembra 2008 (Ú. V. EÚ L 345, 23. 12. 2008), rozhodnutia Komisie 2010/115/EÚ z 23. februára 2010 (Ú. V. EÚ L 48, 25. 2. 2010), smernice Komisie 2011/37/EÚ z 30. marca 2011 (Ú. V. EÚ L 85, 31. 3. 2011) a smernice Komisie 2013/28/EÚ zo 17. mája 2013 (Ú. V. EÚ L 135, 22. 5. 2013).
5. Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2006/66/ES zo 6. septembra 2006 o batériách a akumulátoroch a použitých batériách a akumulátoroch, ktorou sa zrušuje smernica 91/157/EHS (Ú. V. EÚ L 266, 26. 9. 2006) v znení smernice Európskeho parlamentu a Rady 2008/12/ES z 11. marca 2008 (Ú. V. EÚ L 76, 19. 3. 2008), smernice Európskeho parlamentu a Rady 2008/103/ES z 19. novembra 2008 (Ú. V. EÚ L 327, 5. 12. 2008) a smernice Európskeho parlamentu a Rady 2013/56/EÚ z 20. novembra 2013 (Ú. V. EÚ L 329, 10. 12. 2013).
6. Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2008/98/ES z 19. novembra 2008 o odpade a o zrušení určitých smerníc (Ú. V. EÚ L 312, 22. 11. 2008).
7. Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2010/75/EÚ z 24. novembra 2010 o priemyselných emisiách (integrovaná prevencia a kontrola znečisťovania životného prostredia (Ú. V. EÚ L 334, 17. 12. 2010).
8. Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2012/19/EÚ zo 4. júla 2012 o odpade z elektrických a elektronických zariadení (OEEZ) (Ú. V. EÚ L 197, 24. 7. 2012).
9. Smernica Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2015/720 z 29. apríla 2015, ktorou sa mení smernica 94/62/ES, pokiaľ ide o zníženie spotreby ľahkých plastových tašiek (Ú. V. EÚ L 115, 6. 5. 2015).
10. Smernica Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2018/849 z 30. mája 2018, ktorou sa menia smernice 2000/53/ES o vozidlách po dobe životnosti, 2006/66/ES o batériách a akumulátoroch a použitých batériách a akumulátoroch a 2012/19/EÚ o odpade z elektrických a elektronických zariadení (Ú. V. EÚ L 150, 14. 6. 2018).
11. Smernica Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2018/850 z 30. mája 2018, ktorou sa mení smernica 1999/31/ES o skládkach odpadov (Ú. V. EÚ L 150, 14. 6. 2018).
12. Smernica Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2018/851 z 30. mája 2018, ktorou sa mení smernica 2008/98/ES o odpade (Ú. V. EÚ L 150, 14. 6. 2018).
13. Smernica Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2018/852 z 30. mája 2018, ktorou sa mení smernica 94/62/ES o obaloch a odpadoch z obalov (Ú. V. EÚ L 150, 14. 6. 2018).
14. Smernica Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2019/904 z 5. júna 2019 o znižovaní vplyvu určitých plastových výrobkov na životné prostredie (Ú. V. EÚ L 155, 12. 6. 2019).