Hatályos 2020. október 1-től
Tt. 213/1997.
Törvény
A KÖZHASZNÚ SZOLGÁLTATÁSOKAT NYÚJTÓ NONPROFIT SZERVEZETEKRŐL
Kelt: 1997. július 2.
Módosítva:
Tt. 35/2002., hatályos 2002. március 1-től
Tt. 335/2007., hatályos 2007. október 1-től
Tt. 445/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 8/2010., hatályos 2010. február 1-től
Tt. 5/2012., hatályos 2012. január 5-től
Tt. 547/2011., hatályos 2014. január 1-től
Tt. 352/2013., hatályos 2014. január 1-től
Tt. 272/2015., hatályos 2015. november 1-től
Tt. 354/2015., hatályos 2015. december 15-től
Tt. 91/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 4/2018., hatályos 2018. január 15-től
Tt. 52/2018., hatályos 2018. november 1-től
Tt. 177/2018., hatályos 2019. január 1-től
Tt. 346/2018., hatályos 2019. január 1-től
Tt. 221/2019., hatályos 2019. szeptember 1-től
Tt. 390/2019., hatályos 2020. október 1-től
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt alkotta:
ELSŐ SZAKASZ
Alapvető rendelkezések
1. §
A szabályozás tárgya
Ez a törvény szabályozza az általános közhasznú szolgáltatásokat nyújtó szervezetek megalapítását és létrejöttét, feloszlatását és megszűnését, az általános közhasznú szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetek (a továbbiakban csak „nonprofit szervezet”) gazdálkodását.
Nonprofit szervezet és az általános közhasznú szolgáltatások
2. §
(1) A nonprofit szervezet ezen törvény alapján létrejött jogi személy, amely általános közhasznú szolgáltatásokat nyújt az előre megállapított és minden felhasználó számára egyforma feltételek alapján, s amelynek nyereségét nem szabad az alapítók, a szervek tagjai és alkalmazottai javára fordítani, hanem teljes mértékben az általános közhasznú szolgáltatások biztosítására kell fordítani.
(2) Az általános közhasznú szolgáltatások főleg a következők:
a) egészségügyi gondoskodás nyújtása,
b) szociális és humanitárius segítségnyújtás,
c) szellemi és kulturális értékek alkotása, fejlesztése, védelme, felújítása és prezentálása,
d) az alapvető emberi jogok és szabadságjogok védelme,
e) a testi kultúra fejlesztése és az e területen való nevelés és közművelés,
f) kutatás, fejlesztés, tudományos-műszaki szolgáltatások és számítástechnikai szolgáltatások,
g) a környezet védelme és alakítása és a lakosság egészségvédelme,
h) a foglalkoztatás régiókban való fejlesztésének támogatásában nyújtott szolgáltatások,
i) a lakhatás biztosítása, a lakásállomány kezelése, karbantartása és felújítása.
3. §
A nonprofit szervezet csak akkor nyújthat szolgáltatásokat, ha teljesíti azok nyújtásának feltételeit, amelyeket külön törvények szabályoznak.2)
4. §
A nonprofit szervezet elnevezése
A nonprofit szervezet elnevezésén azt az elnevezést értjük, amellyel a nonprofit szervezetet beírták a civil nonprofit szervezetek2a) jegyzékébe (a továbbiakban csak „jegyzék“). A nonprofit szervezet nevének tartalmaznia kell a „nonprofit szervezet“ megjelölést, vagy az „n. sz.“ rövidítést, és elnevezésének eltérőnek kell lennie más nonprofit szervezetek elnevezésétől.
Második szakasz
A nonprofit szervezet megalapítása és létrejötte
5. §
A nonprofit szervezet megalapítása
(1) Nonprofit szervezetet természetes személy, jogi személy vagy az állam alapíthat (a továbbiakban csak „alapító“), ha külön törvény ezt nem zárja ki.3)
(2) A nonprofit szervezetet alapító okirattal alapítják meg, amelyet mindegyik alapítónak el kell látnia aláírásával. Az alapítók aláírásainak hitelességét hivatalosan kell bizonyítani. Nonprofit szervezetet egyetlen személy is alapíthat, aláírásának hitelességét hivatalosan kell bizonyítani. A nonprofit szervezet nyilvántartásba vételét követően az alapító nem változtatható meg, nem törölhető és egészíthető ki.
(3) Az alapító okiratot a felhatalmazott képviselő is aláírhatja, akinek erre szóló felhatalmazása van. A felhatalmazást a felhatalmazott hivatalosan hitelesített aláírásával az alapító okirathoz kell csatolni.
Alapító okirat
6. §
Az alapító okirat tartalmazza
a) a nonprofit szervezet nevét és székhelyét,
b) az időtartamot, amelyre a nonprofit szervezetet megalapítják, ha nem határozatlan időre alapítják,
c) az általános közhasznú szolgáltatások fajtáját (2. § (2) bekezdése),
d) a természetes személy családi nevét és utónevét, vagy a jogi személy megnevezését, a természetes személy személyi számát vagy a jogi személy statisztikai azonosító számát, a természetes személy állandó lakhelyét vagy a jogi személy székhelyét, ha ezek alapítók,
e) az igazgatótanács és a felügyelőtanács (ellenőr) első hat tagjának, a további szerv – ha van ilyen – igazgatójának és tagjainak utó- és családi nevét, személyi számát és állandó lakhelyének címét,
f) az egyes alapítók pénzbetéteit, az egyes alapítók nem pénzbeli betéteit és azoknak szakértői véleménnyel megállapított pénzértékét, ha vannak ilyen betétek.
7. §
Az alapító okirat meghatározhatja, hogy
a) az igazgatótanács és a felügyelő tanács bizonyos számú tagját természetes személyek előre meghatározott köre, vagy bizonyos jogi személyek, vagy a területi önkormányzati szerv, vagy az állami szerv javaslatára lehet megválasztani,
b) az alapításkor betett bizonyos eszközöket nem lehet elidegeníteni,
c) bizonyos általános közhasznú szolgáltatásokat nem lehet a meghatározott időn belül és a meghatározott feltételekhez képest megváltoztatni.
8. §
Működési szabályzat
(1) Az alapító működési szabályzatot ad ki, amely rendezi a nonprofit szervezet szervezeti felépítésének, tevékenységének és gazdálkodásának részleteit.
(2) A működési szabályzat tartalmazza főleg
a) a nonprofit szervezet nevét és székhelyét,
b) az általános közhasznú szolgáltatások fajtáit (2. § (2) bekezdése),
c) egyes általános közhasznú szolgáltatások nyújtása feltételei közzétételének módját,
d) a nonprofit szervezet szerveit és hatásköreik meghatározását,
e) az igazgatótanács és felügyelő tanács (ellenőr) vagy a további szerv - ha létesült ilyen – tagjainak számát, megválasztásuk módját és tisztségük időtartamát,
f) a nonprofit szervezet szervei ülésein készült jegyzőkönyvek megőrzésének időtartamát,
g) a vagyonelszámolás módját a nonprofit szervezet megszűnése esetén.
(3) Mindenkinek jogában áll betekinteni a működési szabályzatba, és feljegyzéseket vagy másolatokat készíteni. A nonprofit szervezet kérés esetén köteles a működési szabályzatot rendelkezésre bocsátani.
(4) A nonprofit szervezet igazgatója köteles a nonprofit szervezet székhelye szerint illetékes kerületi székhely járási hivatalának (a továbbiakban csak „nyilvántartó hivatal”) a jóváhagyástól számított 15 napon belül jelenteni a nonprofit szervezet statútumának változásait.
A nonprofit szervezet létrejötte
9. §
A nonprofit szervezet azon a napon jön lére, amikor hatályba lép nyilvántartó hivatal határozata a nyilvántartásba vételről.
10. §
(1) A nonprofit szervezet nyilvántartásba való bejegyzésére vonatkozó írásos indítványt az alapító vagy az erre írásban felhatalmazott személy nyújthatja be a nonprofit szervezet megalakulását követő 60 napon belül. Az indítványozó aláírásának hitelességét hivatalosan kell bizonyítani.
(2) A bejegyzési indítvány részét képezi az alapító okirat, a működési szabályzat, az alapító írásos nyilatkozata a tényleges kedvezményezettről, annak külön jogszabályban3a) előírt adataival együtt, valamint az alapítók becsületbeli nyilatkozata. A működési szabályzatot az összes alapítónak alá kell írnia. Az alapítók becsületbeli nyilatkozatában fel kell tüntetni az adatokat arról, milyen más nonprofit szervezetekben működtek vagy működnek alapítóként vagy a nonprofit szervezet szervei tagjaként.
(3) Ha a nonprofit szervezet külön jogszabályokkal2) szabályozott szolgáltatásokat nyújt, köteles ezen külön jogszabályokkal szabályozott szolgáltatásnyújtás feltételeinek teljesítése napját követő 30 napon belül felmutatni a feltételek teljesítését a nyilvántartó hivatalnál.
11. §
(1) A nyilvántartó hivatal határozatot ad ki a nyilvántartásba vételről és bejegyzést tesz a nyilvántartásba, ha az alapító okirat és a működési szabályzat összhangban van a törvénnyel.
(2) A nyilvántartásba bejegyzésre kerülő adatok jegyzékét külön törvény szabályozza.3b)
(3) A regiszterbe haladéktalanul be kell jegyezni a bejegyzett tények változását vagy megszűnését.
(4) A nonprofit szervezet statisztikai számjelét a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala adja ki a nyilvántartó hivatal külön jogszabály3c) szerinti kérelmére.
(5) A nyilvántartásba való bejegyzés a bejegyzési indítványban meghatározott napon történik. Ha a bejegyzésről szóló határozatot később adják ki, vagy az indítvány nem határozza meg a bejegyzés napját, a bejegyzés napja a róla szóló határozat kiadásának napja lesz.
(6) A bejegyzési eljárásról és határozatról a közigazgatási rendtartás általános előírásainak rendelkezései vonatkoznak,5) ha ez a törvény nem rendelkezik másként.
12. §
A nyilvántartó hivatal elutasítja a bejegyzést, ha az előterjesztett okiratokból kitűnik, hogy
a) nem a jelen törvény szerinti nonprofit szervezetről van szó,
b) nem általános közhasznú szolgáltatások nyújtásáról van szó,
c) az alapító okirat és a működési szabályzat nincs összhangban ezzel a törvénnyel,
d) a nonprofit szervezet alapítója egyidejűleg alapítója vagy tagja egy másik nonprofit szervezet szervének, amely a 15. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a megszüntetés feltételeit teljesíti.
13. §
(1) A nonprofit szervezet létrejöttéig a nonprofit szervezet létrejöttével kapcsolatos ügyekben az alapítók járnak el közösen, vagy pedig az alapítók közül az, akinek erre írásbeli felhatalmazása van.
(2) A kötelezettségekért, amelyeket az alapítók felvállaltak, vagy valaki közülük felvállalt a nonprofit szervezet nevében a szervezet létrejöttének napjáig, az alapítók közösen és oszthatatlanul felelősek.
(3) A (2) bekezdés értelmében kialakult kötelezettségek a nonprofit szervezetre szállnak át létrejötte napján, ha három hónapon belül el nem utasítja azokat.
Harmadik szakasz
A nonprofit szervezet megszüntetése és megszűnése
A nonprofit szervezet megszüntetése
14. §
A nonprofit szervezet megszüntetésére kerül sor
a) ha letelik az idő, amelyre alapították,
b) azon a napon, amelyet az igazgatótanács jegyez a nonprofit szervezet megszűnésének napjaként, egyébként azon a napon, amikor ezt a határozatot elfogadták,
c) az igazgatótanácsnak a nonprofit szervezet fúziójáról, beolvadásáról vagy szétválasztásáról szóló határozatával,
d) a bíróság határozatában a nonprofit szervezet megszűnése napjaként megjelölt nappal, egyébként azon a napon, amikor ez a határozat hatályba lépett,
e) csődeljárással vagy vagyonhiány esetén a csődeljárási indítvány elutasításával.
15. §
(1) A bíróság az állami szerv vagy olyan személy indítványára, aki igazolja jogi érintettségét, határozatot hoz a nonprofit szervezet megszüntetéséről és felszámolásáról, ha
a) a nonprofit szervezet nem nyújt általános közhasznú szolgáltatásokat az alapító okiratban vagy a működési szabályzatban feltüntetettek alapján több mint 12 hónapon át,
b) a nonprofit szervezet nem teljesíti az általános közhasznú szolgáltatások nyújtásának feltételeit, melyekről külön jogszabályok rendelkeznek (3. §),
c) A nonprofit szervezet kiadásai (költségei) aránytalanul magasak az általa nyújtott közhasznú szolgáltatások terjedelmével szemben.
(2) Ha a nonprofit szervezet megszüntetésére az (1) bekezdés c) pontja alapján került sor, a szervezetet alapító személyek vagy szerveinek tagjai csak a kötelezettségek elszámolásától számított leghamarabb három év múlva alapíthatnak más nonprofit szervezetet.
(3) A bíróság az állami szerv vagy olyan személy indítványára, aki igazolja jogi érintettségét, dönthet a nonprofit szervezet megszüntetéséről és felszámolásáról, ha
a) ha az elmúlt 24 hónapban nem került sor az igazgatótanács egyetlen ülésére sem,
b) a megbízatási időszak letelte utáni 12 hónapon belül nem került sor a nonprofit szervezet új szerveinek megválasztására,
c) ha a nonprofit szervezet a tevékenységéből származó bevételeket és a rábízott vagyont nem e törvény értelmében használja,
d) a nonprofit szervezet megsérti a 30. § rendelkezéseit,
e) a nonprofit szervezet megsérti a 10. § (3) bek. szerinti rendelkezéseket,
f) a nonprofit szervezet nem helyezi el az éves beszámolót a zárszámadások nyilvántartásának4) nyilvános részében a 34. § (3) bek. szerint.
(4) A bíróság a (3) bekezdés értelmében a nonprofit szervezet megszüntetését indítványozó határozata kiadását megelőzően határidőt szab meg a megszüntetés indítványozása okainak eltávolítására.
16. §
Fúzió és beolvadás
(1) Az igazgatótanács határozhat a nonprofit szervezet más nonprofit szervezettel való fúziójáról vagy más szervezetbe való beolvadásáról.
(2) Fúzió esetén a megszüntetett nonprofit szervezet vagyona a másik nonprofit szervezetre vagy alapítványra száll át, amellyel a megszüntetett nonprofit szervezet fuzionált.
(3) Más szervezetbe való beolvadás esetén a nonprofit szervezet vagyona a beolvadással létrejött nonprofit szervezetre vagy alapítványra száll.
(4) A fúzióból vagy beolvadásból eredő változásokat, amelyek a nyilvántartásba való bejegyzés tárgyát képezik, az újonnan létrejött szervezet igazgatója hét napon belül bejelenti a nyilvántartó hivatalnak.
17. §
Megszűnés és felszámolás
(1) A nonprofit szervezet a nyilvántartásból való törlés napjával szűnik meg. Megszűnését megszüntetése előzi meg felszámolással vagy felszámolás nélkül.
(2) Felszámolás nem szükséges, ha a nonprofit szervezet vagyona más nonprofit szervezetre vagy alapítványra száll át fúziót vagy a más szervezetbe való beolvadást követően. A nyilvántartásban törlésre kerül sor a megszűnt nonprofit szervezetet illetően, és ugyanezen a napon bejegyzésre kerül sor a beolvadással újonnan létrejött nonprofit szervezetet vagy alapítványt illetően. A fuzionált nonprofit szervezet törlésére és a változás bejegyzésére azon nonprofit szervezet vagy alapítvány esetében, amellyel a megszűnt nonprofit szervezet fuzionált, szintén ugyanazon a napon kerül sor.
(3) A felszámolási maradékvagyont csak más nonprofit szervezetre vagy alapítványra lehet átutalni.
(4) A 31.a § értelmében vett elsődleges vagyont (törzsvagyont) a felszámoló köteles az álamnak vagy más nonprofit szervezetnek felkínálni.
(5) A felszámoló munkadíját az határozza meg, aki a felszámolót kinevezte.
(6) A felszámolással összefüggő kiadásokat a nonprofit szervezet vagyonából térítik.
(7) A nonprofit szervezet megszüntetésére felszámolással vagy felszámolás nélkül, és megszűnésére a Kereskedelmi Törvénykönyvnek a társulások megszüntetésére és megszűnésére vonatkozó általános rendelkezései érvényesek, ha ez a törvény nem rendelkezik másként.
Negyedik szakasz
A nonprofit szervezetek szervei és azok hatáskörei
18. §
A nonprofit szervezet szervei
A nonprofit szervezet szervei
a) az igazgatótanács,
b) az igazgató,
c) a felügyelő tanács (ellenőr),
d) további szervek, ha ezt a működési szabályzat előírja.
Igazgatótanács
19. §
(1) Az igazgatótanács a nonprofit szervezet legfőbb szerve. Az igazgatótanács első tagjait az alapító nevezi ki, ha ez a törvény nem rendelkezik másként.
(2) Az igazgatótanács elsősorban
a) jóváhagyja a nonprofit szervezet költségvetését,
b) jóváhagyja az éves könyvviteli zárszámadást és a gazdálkodásról szóló éves beszámolót (a továbbiakban csak „éves beszámoló“),
c) dönt a nyereség felhasználásáról és a veszteségek megtérítéséről, beleértve az elszámolás módját, legkésőbb a következő elszámolási időszak befejezéséig,
d) dönt a nonprofit szervezet megszüntetéséről, fúziójáról, más szervezetbe való beolvadásáról vagy szétválásáról (14. §),
e) indítványokat nyújt be a nyilvántartásba vett bejegyzések módosítására,
f) megválasztja és visszahívja az igazgatót és meghatározza bérét,7)
g) megválasztja és visszahívja az igazgatótanács tagjait, ha a működési szabályzat nem rendelkezik másként, valamint megválasztja és visszahívja a felügyelő tanács (ellenőr) tagjait,
h) jóváhagyja az ingatlan vagyonra vonatkozó jogi eljárásokat,
i) dönt a működési szabályzat módosításáról, kivéve azokat a rendelkezéseket, amelyeket az alapító az alapító okiratban kijelölt,
j) dönt az igazgatónak a nonprofit szervezet nevében való eljárási joga korlátozásáról.
(3) Az igazgatótanács további tényekben is dönt a működési szabályban meghatározott mértékben és feltételek mellett.
(4) A nonprofit szervezet vagyongazdálkodásáért az igazgatótanács felelős.
(5) Az igazgatótanács tagjai kötelesek tevékenységüket a kellő gondossággal ellátni, ami magába foglalja e tevékenység szakmai gondossággal történő ellátásának kötelességét, összhangban a nonprofit szervezet és annak összes alapítójának érdekeivel. Az igazgatótanács tagjai jogköreiket kellő körültekintéssel kötelesek gyakorolni, ami magában foglalja, hogy kötelezettségeiket szakértelemmel, a nonprofit szervezet és annak alapítójainak érdekeivel összhangban látják el. Kiváltképp a döntés tárgyára vonatkozó, elérhető információkat kötelesek beszerezni, majd a döntéshozatal során figyelembe venni, kötelesek eleget tenni a bizalmas jellegű információkra és körülményekre vonatkozó titoktartási kötelezettségüknek, amelyek harmadik személyekkel való megosztásával a nonprofit szervezet kárt szenvedhet vagy sérülhetnek a szervezet vagy annak alapítóinak érdekei, valamint jogköreik gyakorlása során a nonprofit szervezet érdekeivel szemben nem helyezhetik előtérbe a saját, az alapítók némelyikének, vagy harmadik személyeknek az érdekeit.
(6) Az igazgatótanács tagjai, akik jogköreik gyakorlása során kötelezettségmulasztást követtek el, együttesen és egyetemlegesen állnak helyt a társaságnak okozott kárért.
(7) Az igazgatótanács tagját nem terheli helytállási kötelezettség, ha hitelt érdemlően bizonyítja, hogy jogköre gyakorlása során szakértelemmel és jóhiszeműen, a nonprofit szervezet érdekeit szem előtt tartva járt el. Az igazgató tanács tagjait nem mentesíti a felelősség alól, hogy a felügyelőbizottság (ellenőr) jóváhagyta az általuk foganatosított intézkedéseket.
(8) A 4–7. bekezdés rendelkezései vonatkoznak a nonprofit szervezet igazgatótanácsa tagjára, ha az kiemelt jelentőségű vagyonnal gazdálkodik, ezen kiemelt vagyonnal való gazdálkodása vonatkozásában.
20. §
(1) Az igazgatótanácsnak legkevesebb három tagja van. Az igazgatótanács tagja csak olyan természetes személy lehet, aki jogképes és feddhetetlen. Az igazgatótanács tagja nem lehet a felügyelő tanács tagja (ellenőr) és az igazgató.
(2) E törvény alkalmazásában a természetes személy feddhetetlen, ha szándékos bűncselekmény elkövetése miatt nem ítélték el. A feddhetetlenséget három hónaposnál nem régibb erkölcsi bizonyítvánnyal igazolják. Ha a nonprofit szervezet alapítója köteles a külön jogszabály szerinti7a) közigazgatási informatikai rendszeradatok használatára, a feddhetetlenség igazolása érdekében az igazgatótanácsi tagságra jelölt személy rendelkezésre bocsátja az erkölcsi bizonyítvány kikéréséhez szükséges adatokat.7b) A harmadik mondat szerinti adatokat a nonprofit szervezet alapítója, mely/aki alapítója köteles a külön jogszabály szerinti7a) közigazgatási informatikai rendszeradatok használatára, elektronikus formában haladéktalanul megküldi a Szlovák Köztársaság Legfőbb Ügyészségének az erkölcsi bizonyítvány kiállítása céljából.
21. §
(1) Az igazgatótanács tagjai soraiból megválasztja az igazgatótanács elnökét, esetleg az igazgatótanács alelnökét.
(2) Az igazgatótanács elnöke összehívja, előkészíti és vezeti az igazgatótanács gyűléseit.
(3) Az igazgatótanács szükség szerint, de évente legalább kétszer ül össze. Az igazgatótanácsot a felügyelő tanács (ellenőr) vagy az igazgatótanács tagjai egyharmadának indítványára tíz napon belül össze kell hívni.
(4) Az igazgatótanács határozatképességéhez tagjai többségének egyetértése szükséges, ha ez a törvény nem rendelkezik másként.
(5) Az igazgatótanácsban való tagság önkéntes és nem fizetett tisztség. Az igazgatótanács tagjait tisztségük betöltésével kapcsolatos igazolt kiadásaik megtérítése illeti meg, külön jogszabály értelmében.8)
22. §
Az igazgatótanácsban való tagság megszűnik
a) a megbízatási idő leteltével,
b) visszalépéssel,
c) visszahívással, ha az igazgatótanács tagja megsérti e törvény rendelkezéseit, vagy ha utólagos magyarázat nélkül nem vesz részt az igazgatótanács legalább három egymás után rendesen összehívott ülésén, vagy megszűnik teljesíteni a 20. §-ban foglalt feltételeket.
d) elhalálozással.
Igazgató
23. §
(1) Az igazgató hatósági szerv, aki a nonprofit szervezet tevékenységét irányítja, és nevében eljár. Dönt a nonprofit szervezet mindennemű ügyében, ha ez a törvény, az alapító okirat és a működési szabályzat nem ruházza át ezt a jogot más szervek hatáskörébe.
(2) Az igazgatótanács határozata vagy a működési szabályzat, illetve a létesítő okirat korlátozhatja az igazgató jogosultságát a nonprofit szervezet nevében eljárni, ez a korlátozás nem vonatkozik a harmadik személyekre, ha ezek a személyek nem tudtak, vagy nem tudhattak erről a tényről.
(3) Az igazgatónak joga van részt venni az igazgatótanács tanácskozásain, tanácsadói megbízatással.
(4) Olyan természetes személyt lehet igazgatónak megválasztani, aki jogképes és feddhetetlen; a feddhetetlenség három hónapnál nem régibb erkölcsi bizonyítvánnyal igazolandó.
(5) A nonprofit szervezet vagyongazdálkodásáért az igazgató felelős.
(6) Az igazgató köteles tevékenységét szakmai gondossággal ellátni, összhangban a nonprofit szervezet és annak összes alapítójának érdekeivel. Kiváltképp a döntés tárgyára vonatkozó, elérhető információkat köteles beszerezni, majd a döntéshozatal során figyelembe venni, köteles eleget tenni a bizalmas jellegű információkra és körülményekre vonatkozó titoktartási kötelezettségének, amelyek harmadik személyekkel való megosztásával a nonprofit szervezet kárt szenvedhet vagy sérülhetnek a szervezet vagy annak alapítóinak érdekei, valamint jogkörei gyakorlása során a nonprofit szervezet érdekeivel szemben nem helyezheti előtérbe a saját, az alapítók némelyikének, vagy harmadik személyeknek az érdekeit.
(7) Az igazgató, aki jogköreik gyakorlása során kötelezettségmulasztást követett el, helytállási kötelezettség terheli a nonprofit szervezetnek okozott kárért.
(8) Az igazgatót nem terheli helytállási kötelezettség, ha hitelt érdemlően bizonyítja, hogy jogköre gyakorlása során szakértelemmel és jóhiszeműen, a nonprofit szervezet érdekeit szem előtt tartva járt el. Az igazgató nem terheli helytállási kötelezettség a nonprofit szervezetnek okozott kárért, ha az igazgatótanács határozatát hajtotta végre; ez nem érvényes, ha az igazgatótanács határozata nincs összhangban a jogszabályokkal, az alapító okirattal, a működési szabályzattal, vagy ha csődindítvány beterjesztésére vonatkozó kötelezettségről van szó. Az igazgatót nem mentesíti a felelősség alól, hogy a felügyelőbizottság (ellenőr) jóváhagyta az általa foganatosított intézkedéseket.
(9) Tilos a nonprofit szervezet és az igazgató közötti megállapodás, amely az igazgató felelősségének kizárására vagy korlátozására irányul; az alapító okirat és a működési szabályzat sem zárhatja ki vagy korlátozhatja az igazgató felelősségét.
(10) A nonprofit szervezetnek az igazgatóval szembeni kártérítési igényét a nonprofit szervezet hitelezője saját nevében és saját javára érvényesítheti, ha keresetét a nonprofit szervezet vagyonából nem tudja kielégíteni. Az (6) – (8) bekezdések rendelkezései megfelelően alkalmazandók. A nonprofit szervezet hitelezőinek az igazgatóval szembeni kártérítési igényei nem szűnnek meg azáltal, hogy a nonprofit szervezet eláll kártérítési igényétől vagy megállapodik a kiegyenlítésről. A nonprofit szervezet vagyonának csődeljárás alá vonása esetén a nonprofit szervezet hitelezőinek az igazgatóval szembeni igényeit a csődgondnok érvényesíti.
24. §
(1) Az igazgatót az igazgatótanács választja és hívja vissza.
(2) Az igazgatótanács visszahívja az igazgatót, ha
a) jogerősen elítélték olyan bűncselekmény elkövetéséért, amely igazgatói tisztsége ellátásával függ össze, vagy szándékos bűncselekmény elkövetéséért.
b) a 27. §-ban feltüntetett tevékenységet folytat,
c) ezt maga kéri.
(3) Az igazgatótanács visszahívhatja az igazgatót, ha
a) orvosi vélemény alapján egészségi okokból hat hónapnál tovább nem képes ellátni ezt a tisztséget,
b) e törvény rendelkezéseivel, az alapító okirattal és a működési szabályzattal ellentétesen jár el,
c) ezt a felügyelő tanács (ellenőr) vagy az igazgatótanács tagja indítványozta.
(4) Az igazgató megválasztásához és visszahívásához az igazgatótanács összes tagja legkevesebb kétharmadának egyetértő szavazatára van szükség.
Felügyelő tanács (ellenőr)
25. §
(1) A felügyelő tanács (ellenőr) a nonprofit szervezet ellenőrző szerve, amely felügyeli a nonprofit szervezet tevékenységét.
(2) Felügyelő tanácsot kell létesíteni, ha a nonprofit szervezet vagyonának értéke 165 969 eurónál nagyobb, vagy vagyonának részét képezi a védett törzsvagyon a 31.a § értelmében. Egyéb esetekben felügyelő tanács létesíthető, ha ezt a működési szabályzat előírja.
(3) Ha nem létesült felügyelő tanács, annak hatáskörét az ellenőr gyakorolja.
(4) A felügyelő tanács (ellenőr) tagjai jogosultak betekinteni a nonprofit szervezet tevékenységére vonatkozó mindennemű iratba és feljegyzésbe, és ellenőrzik, helyesen, vezeti-e a számvitelt, külön jogszabállyal összhangban,9) s hogy a nonprofit szervezet tevékenységét az általános érvényű jogi normákkal, a létesítő okirattal és a működési szabályzattal összhangban valósítja-e meg.
(5) A felügyelő tanács (ellenőr) elsősorban
a) felülvizsgálja az éves zárszámadást és éves beszámolót, és beterjeszti véleményezését az igazgatótanácsnak,
b) ellenőrzi a számvitel és más dokumentumok vezetését,
c) figyelmezteti az igazgatótanácsot az észlelt hiányosságokra, s javaslatokat terjeszt elő azok elhárítására.
(6) A felügyelő tanács (ellenőr) jogosult
a) az igazgatótanács rendkívüli ülését indítványozni, ha ezt a nonprofit szervezet érdeke követeli meg,
b) indítványt benyújtani az igazgatótanácshoz az igazgató visszahívására,
c) indítványozni az igazgatónak a nonprofit szervezet nevében való eljárási joga korlátozását,
d) részt venni tagjai által az igazgatótanács tanácskozásain tanácsadói megbízatással,
e) figyelmeztetni az igazgatótanácsot az észlelt törvénysértésekre, az alapító okirat vagy a működési szabályzat megsértésére.
26. §
(1) A felügyelő tanácsnak legkevesebb három tagja van. Ellenőr vagy a felügyelő bizottság tagja csak olyan természetes személy lehet, aki jogképes és feddhetetlen. A felügyelő bizottság tagja nem lehet az igazgatótanács tagja és az igazgató.
(2) A felügyelő tanács tagjait (ellenőrt) az igazgatótanács választja és hívja vissza (19. §).
(3) A felügyelő tanácsban való tagság önkéntes és nem fizetett tisztség. A felügyelő tanács tagjait (ellenőrt) tisztségük betöltésével kapcsolatos igazolt kiadásaik megtérítése illeti meg, külön jogszabály értelmében.8)
27. §
Versenytilalom
Az igazgatótanács tagjának, az igazgatónak és a felügyelőtanács tagjának (ellenőrnek) nem szabad
a) saját nevében és saját költségére olyan üzleteket kötnie, amelyek összefüggésben állnak a nonprofit szervezet tevékenységével,
b) más személyek számára a nonprofit szervezet üzleteit közvetíteni.
28. §
Jegyzőkönyvek a szervek gyűléseiről
A nonprofit szervezet szerveinek gyűléseiről jegyzőkönyvek készülnek, amelyeket a nonprofit szervezet a működési szabályzatban meghatározott ideig megőriz, ez az idő nem lehet rövidebb az igazgatótanács egy megbízatási időszakánál.
Ötödik szakasz
A nonprofit szervezet gazdálkodása és könyvvitele
A nonprofit szervezet gazdálkodása
29. §
(1) A nonprofit szervezet saját vagyonával biztosítja tevékenységét és gazdálkodását, és az állam vagyonát vagy a területi önkormányzat vagyonát is használhatja a külön jogszabályokkal összhangban.10)
(2) A nonprofit szervezet vagyonát képezi
a) az alapítók befizetése,
b) saját tevékenységből származó bevétel,
c) vállalkozási tevékenységből származó adózás utáni bevétel,
d) örökség,
e) adományok természetes és jogi személyektől.
(3) A nonprofit szervezetnek támogatást is meg lehet ítélni az állami költségvetésből, az állami alapok költségvetéséből és a község költségvetéséből.
(4) Támogatások az állami költségvetésből és az állami alapok költségvetéséből ugyanazokra a szolgáltatásokra csak egy helyről nyújthatók, rendszerint arról, amely kapcsolatban áll a nonprofit szervezet túlnyomó részben végzett tevékenységével. Az állami költségvetésből és az állami alapok költségvetéséből nyújtott támogatásból nem szabad téríteni a nonprofit szervezet igazgatásához szükséges kiadásokat (költségeket), e célra az alapító a saját költségvetéséből nyújthat hozzájárulást a nonprofit szervezet részére.
30. §
(1) A nonprofit szervezet vállalkozást folytathat külön jogszabályok alapján11) azzal a feltétellel, hogy ezzel a tevékenységgel célszerűbben kihasználja vagyonát, és nem veszélyezteti azon szolgáltatások nyújtásának minőségét, terjedelmét és elérhetőségét, amelyek végett létrejött.
(2) A nonprofit szervezet nem vehet részt más személyek vállalkozásában és nem köthet csendestársi szerződéseket.
(3) A nonprofit szervezet tevékenységéből származó bevételek adókötelezettség alá esnek az érvényes adótörvények szerint.
(4) A nonprofit szervezetek eszközeit nem szabad politikai pártok és politikai mozgalmak tevékenységének, sem választott tisztségek jelöltjének finanszírozására fordítani.
(5) A nonprofit szervezet nem kötheti közhasznú szolgáltatásainak nyújtását adományok nyújtásához természetes vagy jogi személyektől.
31. §
(1) A nonprofit szervezet vagyonát csak az alapító okiratban vagy a működési szabályzatban meghatározott feltételekkel összhangban lehet használni, és csak a nonprofit szervezet kiadásainak (költségeinek) kiegyenlítésére. A nonprofit szervezet kiadásainak (költségeinek) nagyságát az igazgatótanács határozza meg minden évre a költségvetésben, a nonprofit szervezet tevékenységének biztosítására elengedhetetlenül szükséges mértékben.
(2) Ha természetes személy nyújtott a nonprofit szervezetnek adományt vagy hozzájárulást konkrét célra, a nonprofit szervezet ezt csak a hozzájárulást nyújtó személy előzetes beleegyezésével fordíthatja más célra.
(3) Jogi eljárások érvényességéhez, amelyek a nonprofit szervezet számára az államtól mint alapítótól vagy alapítótárstól származó ingatlanokra vonatkoznak, és nem védett törzsvagyonról van szó, az alapító vagy alapítótárs előzetes írásos beleegyezésére van szükség, ez esetben az állam beleegyezésére. Ugyanez vonatkozik a nonprofit szervezet utódszervezetére is az ilyen jogi eljárások érvényességét illetően.
31.a §
Védett törzsvagyon
(1) Védett törzsvagyon e törvény alkalmazásában az állami vagyon azon része, amelyet az állam mint alapító vagy alapítótárs tesz be a nonprofit szervezetbe külön törvény alapján,12) és amely kizárólag a közhasznú szolgáltatások biztosítására szolgál.
(2) A védett törzsvagyon nem zálogosítható el, sem egyéb módon nem lehet felhasználni a nonprofit szervezet vagy harmadik személy kötelezettségeinek ellentételezésére, nem lehet eladni, elajándékozni, sem bérbe adni vagy kölcsönözni.
(3) A védett törzsvagyon nem tárgya a felszámolásnak.
(4) A védett törzsvagyont képező ingatlanokkal szemben az állam javára a szolgalmi jog keletkezik, annak tárgya értékében, amelyet a kataszteri hivatalban jegyeznek be.
32. §
A nonprofit szervezet költségvetése
(1) A nonprofit szervezet a jóváhagyott költségvetés alapján gazdálkodik.
(2) A nonprofit szervezet költségvetése tartalmazza az összes előirányzott bevételt és kiadást, s az adott naptári évre állítják össze és hagyják jóvá.
(3) A költségvetési javaslatot jóváhagyásra az igazgató terjeszti az igazgatótanács elé, legkésőbb egy hónappal azon naptári év kezdete előtt, amelyre a költségvetés készült. Az igazgatótanács a nonprofit szervezet költségvetését legkésőbb az adott naptári év március 31-éig hagyja jóvá.
Könyvvitel és éves beszámoló
33. §
(1) A nonprofit szervezet külön jogszabály9) szerint vezeti könyvvitelét.
(2) A nonprofit szervezet köteles könyvvitelében külön vezetni a közhasznú szolgáltatásokkal kapcsolatos hozamait és költségeit, és külön a vállaklozói tevékenységből eredő hozamait és költségeit.
(3) A nonprofit szervezet köteles jog szerinti könyvvizsgáló által hitelesített12a) könyvelési zárással és évzáról jelentéssel rendelkezni, ha a
a) ha azon elszámolási időszakban, melyhez a könyvelési zárás kötődik, a közpénzekből és a befizetett adóhányadból származó bevétel12b) meghaladják a 200 000 eurót, vagy
b) ha azon elszámolási időszakban, melyhez a könyvelési zárás kötődik, az nonprofit szervezet összes bevételei meghaladják az 500 000 eurót, ez nem érinti a könyvelés zárás hitelesítésének külön jogszabály12c) szerinti kötelességét.
(4) A nonprofit szervezet a 3. bekezdés szerinti, jogszerinti könyvvizsgáló által hitelesített éves zárszámadást a zárszámadások nyilvántartásának4) nyilvános részében helyezi el, legkésőbb július 15-ig.
34. §
(1) A nonprofit szervezet éves beszámolóját az igazgatótanács vagy az alapító okirat által meghatározott időben dolgozza ki a naptári év eltelte után, legkésőbb június 30-áig.
(2) Az éves beszámoló tartalmazza
a) a naptári évben végzett tevékenység áttekintését, a nonprofit szervezet megalapítása céljához való kötődésének feltüntetésével,
b) az éves zárszámadást és a benne foglalt adatok felértékelését,
c) a jog szerinti könyvvizsgáló nyilatkozatát az éves zárszámadásról, ha azt jog szerinti könyvvizsgáló hitelesítette,
d) a pénzbeli bevételek és kiadások áttekintését,
e) a bevételek (hozamok) áttekintését a források szerinti felosztásban,
f) a nonprofit szervezet vagyona és kötelezettségei helyzetét és mozgását,
g) az év folyamán a nonprofit szervezet szerveiben bekövetkezett változásokat és a szervek új összetételét,
h) az igazgatótanács által meghatározott további adatokat.
(3) A nonprofit szervezet az éves beszámolót a zárszámadások nyilvántartásának4) nyilvános részében helyezi el, legkésőbb július 15-ig.
(4) Az éves beszámolót a nonprofit szervezet székhelyén a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni.
34.a §
Bírságok
(1) Ha a nonprofit szervezet nem helyezi el az évzáró jelentést a könyvelési zárások nyilvántartásának nyilvános részében a 34. § (3) bek. szerint, a nyilvántartó hivatal e kötelesség megszegéséért 1 000 euróig terjedő büntetést ró ki. A büntetés összegének meghatározásakor a nyilvántartó hivatal figyelembe veszi a jogellenes eljárás súlyosságát, tartamát és következményeit, valamint a jelent törvényben vagy alapján meghatározott kötelességek ismételt nem teljesítését és megszegését.
(2) A bírságot a bírság kiszabásáról szóló határozat jog-erőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell befizetni.
(3) A bírság kiszabásáról szóló határozatban a nyilvántartó hivatal méltányos időt ad az évzáró jelentés elhelyezésére a könyvelési zárások nyilvántartásának nyilvános részében, ami nem lehet rövidebb 30 napnál.
(4) A bírság kiszabásának eljárására a közigazgatási rendtartás rendelkezései vonatkoznak.
Hatodik szakasz
Közös, átmeneti és záró rendelkezések
35. §
Felügyelet
(1) A nyilvántartó hivatal felügyeli, hogy a nonprofit szervezet teljesíti-e megalapítása célját, és azokat a szolgáltatásokat nyújtja-e, amelyek céljából alapították; ebből a célból értékeli az éves beszámolók tartalmát, és hiányosságok észlelése esetén felhívja rájuk a nonprofit szervezet szerveit, a hiányosságok kiküszöbölését rendeli el, valamint a törvény által megszabott kötelességek teljesítését. Ha a jóvátételre nem került sor, a nyilvántartó hivatal indítványozhatja a nonprofit szervezet megszüntetését.
(2) A nyilvántartó hivatalokat a nonprofit szervezet bejegyzése során és a felügyelet ellátása során a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma irányítja.
(3) Az ellenőrző szervek külön jogszabályok szerinti ellenőrzési jogosultsága fennmarad, ha a nonprofit szervezet külön jogszabályok alapján (3. §) nyújtja szolgáltatásait.
36. §
Tájékoztatás nyújtása
Mindenkinek joga van hozzáférni a nonprofit szervezet vagyonával való gazdálkodásról szóló információkhoz.
37. §
Külföldi nonprofit szervezetek
A Szlovák Köztársaság területén kívüli székhelyű jogi személy, amely nonprofit szervezet azon állam jogrendje szerint, melynek területén van a székhelye vagy szervezeti egysége, a Szlovák Köztársaság területén ugyanazon feltételek mellett és ugyanazon terjedelemben működhet, mint a jelen törvény alapján létrejött nonprofit szervezet, ha teljesíti a nyilvántartásba való bejegyzés e törvény által előírt feltételeit.
37.a §
Átmeneti rendelkezések
(1) A nonprofit szervezet – amely az eddigi előírások alapján jött létre - alapítója vagy az általa erre a célra felhatalmazott személy köteles 2002. június 30-áig indítványozni azon tények bejegyzését, amelyeket e törvény alapján a nyilvántartásba be kell jegyezni.
(2) Ha az 1. § alapján nem kerül sor az indítvány benyújtására, vagy a nyilvántartás vezetésére illetékes szerv a beadványt elutasítja, a minisztérium indítványt nyújt be a bírósághoz a nonprofit szervezet megszüntetésére.
37.aa §
Átmeneti rendelkezés a 2018. november 1-től hatályos szabályozáshoz
A 2018. október 1-je előtt létrejött nonprofit szervezet köteles 2019. december 31-ig a tényleges tulajdonos 11. § 3. bek. szerinti adatainak bejegyzése iránti indítványt benyújtani a 2018. november 1-től hatályos változat szerint.
37.ab §
Átmeneti rendelkezések a 2018. május 1-től hatályos szabályozásokhoz
(1) A 34. § (3) bek. szerinti rendelkezés a 2018. május 1-jétől hatályos formában először a 2018. december 31-ével elkészített könyvelési zárás és évzáró jelentés hitelesítésekor kerül alkalmazásra.
(2) A 34. § (4) bek. szerinti rendelkezés a 2018. május 1-jétől hatályos formában először a 2018. december 31-ével elkészített könyvelési zárás és évzáró jelentés elhelyezésekor kerül alkalmazásra.
37.ac §
Átmeneti rendelkezés a 2019. január 1-től hatályos módosításhoz
A nyilvántartó üzembe helyezéséig12d) a jelen törvény szerinti adatokat a 2018. december 31-ig hatályos törvény értelmében vezetett, a közhasznú szolgáltatást nyújtó nonprofit szervezetek nyilvántartójába jegyzik be.
37.b §
Közös rendelkezések
E törvény rendelkezései szerint kell eljárni, ha külön jogszabály13) nem rendelkezik másként.
37.c §
A jelen törvénnyel átvételre kerülnek az Európai Unió mellékletben feltüntetett kötelező erejű jogi aktusai.
38. §
Hatályosság
Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba.
Michal Kováč s. k.
Ivan Gašparovič s. k.
Vladimír Mečiar s. k.
1) A Tgy. 100/1988. számú, a szociális biztosításról szóló többször módosított törvénye 73.a §-a, a Szlovák Nemzeti Tanács Tgy. 135/1992. számú, a jogi és természetes személyek által nyújtott szociális szolgáltatásokról szóló törvénye 1. §-a.
2) Például a 448/2008. számú, a szociális szolgáltatásokról szóló törvény és további módosítások a Tgy. 455/1991. számú, a kisvállalkozásokról szóló, többször módosított törvénye (iparostörvény) szerint, a Tt. 355/2007. számú, a közegészség védelméről, támogatásáról és fejlesztéséről szóló többször módosított törvénye, a Tt. 578/2004. számú, az egészségügyi gondoskodás nyújtóiról, az egészségügyi dolgozókról, az egészségügyi szakmai szervezetekről szóló többször módosított törvény.
2a) A Tt. 346/2018. sz., a civil nonprofit szervezetek nyilvántartásáról szóló törvénye és egyes más törvénymódosítások
3) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 303/1995. számú, a költségvetési előírásokról szóló törvénye és további törvénymódosítások a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 386/1996 számú törvénye szerint.
3a) A Tt. 346/2018. sz. törvénye 3. § 4. bek.
3b) A Tt. 346/2018. sz. törvény 3. §-a.
3c) A Tt. 272/2015. sz., a jogi személyek, vállalkozók és közhatalmi szervek nyilvántartásba vételéről szóló törvénye és más törvénymódosítások a Tt. 52/2018. sz. törvénye megfogalmazásában, 9. § 3. bek.
4) A Tt. 547/2011. sz. törvényével módosított Tt. 431/2002. sz., a számvitelről szóló törvényének 23. §-a
5) A Tgy. 71/1967. számú, a közigazgatási eljárásról szóló törvénye (közigazgatási rendtartás).
7) A Tgy. 1/1992. számú, a bérezésről, javadalmazásról, a munkahelyi készültségről és az átlagkeresetről szóló többször módosított törvénye.
7a) A Tt. 177/2018. sz., az adminisztratív terhek egyes közigazgatási elektronikus informatikai rendszerek felhasználásával történő csökkentését szolgáló intézkedésekről és más törvénymódosításokról szóló törvénye (bürokráciaellenes törvény) 1. §-ának 1. bekezdése a Tt. 221/2019. sz. törvénye megfogalmazásában
7b) A Tt. 330/2007. sz., a büntetésnyilvántartásról és egyéb törvénymódosításokról szóló törvénye 10. §-ának 4. bek. szerint a Tt. 91/2016. sz. törvénye megfogalmazásában
8) A Tgy. 119/1992. számú, az útiköltség-térítésekről szóló többször módosított törvény.
9) A Tgy. 563/1991. számú, a könyvvitelről szóló törvénye és további módosítások a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 272/1996. számú törvénye szerint
10) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 278/1993. számú, az állami vagyon kezeléséről szóló törvénye 13. §-a (1) bekezdése és további módosítások a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 374/1996. számú, a községek vagyonáról szóló törvénye szerint.
11) Például a Kereskedelmi Törvénykönyv, a Tgy. 455/1991. számú, a kisvállalkozásokról szóló, többször módosított törvénye (iparostörvény).
12) A Tt. 13/2002. számú, az egyes költségvetési szervezeteknek és támogatott szervezetnek általános közhasznú szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetté való átalakulása feltételeiről szóló törvény (transzformációs törvény), amellyel módosul a Tgy. 92/1991. számú, az állami vagyon más személyekre történő átruházásáról szóló törvénye.
12a) A Tt. 423/2015. sz., a jog szerinti könyvvizsgálatról, valamint a Tt. 431/2002. sz., számvitelről szóló törvényének módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye a Tt. 91/2016. sz. törvénye szerint.
12b) A Tt. 431/2002. sz. törvénye 2. § 4. bek. f) pontja.
12c) A Tt. 431/2002. sz. törvénye 19. § 4. bek. a későbbi jogszabályok szerint.
12d) A Tt. 346/2018. sz. törvényének 7. §-a
13) A Tt. 578/2004. számú törvénye 100.b és 100.c §-ai és további módosítások a Tt. 8/2010. számú törvénye szerint.
A Tt. 213/1997. sz. törvényének melléklete
AZ EURÓPAI UNIÓTÓL ÁTVETT KÖTELEZŐ EREJŰ JOGI AKTUSOK JEGYZÉKE
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5.)
Časová verzia účinná od 1. októbra 2020
213/1997 Z. z.
Zákon
O NEZISKOVÝCH ORGANIZÁCIÁCH POSKYTUJÚCICH VŠEOBECNE PROSPEŠNÉ SLUŽBY
z 2. júla 1997
Zmena:
35/2002 Z. z. s účinnosťou od 1. marca 2002
335/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. októbra 2007
445/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
8/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. februára 2010
5/2012 Z. z. s účinnosťou od 5. januára 2012
547/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2014
352/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2014
272/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 2015
354/2015 Z. z. s účinnosťou od 15. decembra 2015
91/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016
4/2018 Z. z. s účinnosťou od 15. januára 2018
112/2018 Z. z. s účinnosťou od 1. mája 2018
52/2018 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 2018
177/2018 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2019
346/2018 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2019
221/2019 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2019
390/2019 Z. z. s účinnosťou od 1. októbra 2020
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:
Prvý oddiel
Základné ustanovenia
§ 1
Predmet úpravy
Tento zákon upravuje založenie, vznik, zrušenie, zánik, postavenie orgánov a hospodárenie neziskových organizácií poskytujúcich všeobecne prospešné služby (ďalej len "nezisková organizácia").
Nezisková organizácia a všeobecne prospešné služby
§ 2
(1) Nezisková organizácia je právnická osoba založená podľa tohto zákona, ktorá poskytuje všeobecne prospešné služby za vopred určených a pre všetkých používateľov rovnakých podmienok a ktorej zisk sa nesmie použiť v prospech zakladateľov, členov orgánov ani jej zamestnancov, ale sa musí použiť v celom rozsahu na zabezpečenie všeobecne prospešných služieb.
(2) Všeobecne prospešné služby sú najmä
a) poskytovanie zdravotnej starostlivosti,
b) poskytovanie sociálnej pomoci a humanitárna starostlivosť,
c) tvorba, rozvoj, ochrana, obnova a prezentácia duchovných a kultúrnych hodnôt,
d) ochrana ľudských práv a základných slobôd,
e) vzdelávanie, výchova a rozvoj telesnej kultúry,
f) výskum, vývoj, vedecko-technické služby a informačné služby,
g) tvorba a ochrana životného prostredia a ochrana zdravia obyvateľstva,
h) služby na podporu regionálneho rozvoja a zamestnanosti,
i) zabezpečovanie bývania, správy, údržby a obnovy bytového fondu.
§ 3
Nezisková organizácia môže poskytovať služby len vtedy, ak spĺňa podmienky na ich poskytovanie upravené osobitnými predpismi.2)
§ 4
Názov neziskovej organizácie
Názvom neziskovej organizácie sa rozumie názov, pod ktorým je nezisková organizácia zapísaná v registri mimovládnych neziskových organizácií2a) (ďalej len "register"). Názov neziskovej organizácie musí obsahovať označenie "nezisková organizácia" alebo skratku "n. o." a musí sa odlišovať od názvu iných už registrovaných neziskových organizácií.
Druhý oddiel
Založenie a vznik neziskovej organizácie
§ 5
Založenie neziskovej organizácie
(1) Neziskovú organizáciu môže založiť fyzická osoba, právnická osoba alebo štát (ďalej len "zakladateľ"), ak to nevylučuje osobitný zákon.3)
(2) Nezisková organizácia sa zakladá zakladacou listinou podpísanou všetkými zakladateľmi. Pravosť podpisov všetkých zakladateľov musí byť úradne osvedčená. Neziskovú organizáciu môže založiť aj jeden zakladateľ; pravosť jeho podpisu musí byť úradne osvedčená. Po zápise neziskovej organizácie do registra nie je možné zmeniť, vymazať alebo doplniť zakladateľa.
(3) Zakladaciu listinu môže uzavrieť aj splnomocnenec, ktorý má na to plnomocenstvo. Plnomocenstvo s úradne osvedčeným podpisom splnomocniteľa sa pripojí k zakladacej listine.
Zakladacia listina
§ 6
Zakladacia listina obsahuje
a) názov a sídlo neziskovej organizácie,
b) dobu, na akú sa nezisková organizácia zakladá, ak nie je založená na dobu neurčitú,
c) druh všeobecne prospešných služieb (§ 2 ods. 2),
d) meno a priezvisko fyzickej osoby alebo názov právnickej osoby, rodné číslo fyzickej osoby alebo identifikačné číslo právnickej osoby, trvalý pobyt fyzickej osoby alebo sídlo právnickej osoby, ak sú zakladateľmi,
e) meno, priezvisko, rodné číslo a adresu trvalého pobytu prvých členov správnej rady, dozornej rady (revízora), riaditeľa a členov ďalšieho orgánu, ak je zriadený,
f) peňažné vklady jednotlivých zakladateľov, nepeňažné vklady jednotlivých zakladateľov a ich peňažnú hodnotu určenú znaleckým posudkom, ak sú vložené.
§ 7
Zakladacia listina môže ustanoviť, že
a) určitý počet členov správnej rady, prípadne dozornej rady je volený na návrh vopred určeného okruhu fyzických osôb alebo na návrh určitej právnickej osoby, orgánu územnej samosprávy alebo orgánu štátnej správy,
b) určitý majetok vložený pri založení nie je možné scudziť,
c) určitý okruh poskytovaných všeobecne prospešných služieb nie je možné v priebehu ustanoveného času alebo za ustanovených podmienok meniť.
§ 8
Štatút
(1) Zakladateľ vydá štatút, ktorý upraví podrobnosti o organizačnej štruktúre, činnosti a hospodárení neziskovej organizácie.
(2) Štatút obsahuje najmä
a) názov a sídlo neziskovej organizácie,
b) druh všeobecne prospešných služieb (§ 2 ods. 2),
c) spôsob zverejnenia podmienok poskytovania jednotlivých druhov všeobecne prospešných služieb,
d) orgány neziskovej organizácie a vymedzenie ich pôsobnosti,
e) počet členov, spôsob voľby a dĺžku funkčného obdobia správnej rady, dozornej rady (revízora) alebo ďalšieho orgánu, ak je zriadený,
f) čas uschovávania zápisníc zo zasadnutí orgánov neziskovej organizácie,
h) spôsob majetkového vyporiadania pri zrušení neziskovej organizácie.
(3) Každý je oprávnený nazerať do štatútu a robiť si z neho výpisy alebo odpisy. Nezisková organizácia je povinná na požiadanie sprístupniť štatút.
(4) Zmenu v štatúte neziskovej organizácie je riaditeľ povinný ohlásiť okresnému úradu v sídle kraja príslušnému podľa sídla neziskovej organizácie (ďalej len „registrový úrad“) do 15 dní od jej schválenia.
Vznik neziskovej organizácie
§ 9
Nezisková organizácia vzniká dňom, keď rozhodnutie registrového úradu o registrácii nadobudlo právoplatnosť.
§ 10
(1) Písomný návrh na zápis neziskovej organizácie do registra musí podať zakladateľ alebo osoba na to ním písomne splnomocnená do 60 dní od založenia neziskovej organizácie. Pravosť podpisu navrhovateľa musí byť úradne osvedčená.
(2) Súčasťou návrhu na zápis je zakladacia listina, štatút, písomné vyhlásenie zakladateľa o konečnom užívateľovi výhod s údajmi podľa osobitného predpisu3a) a čestné vyhlásenie zakladateľov. Štatút musia podpísať všetci zakladatelia. V čestnom vyhlásení zakladateľov sa musia uviesť údaje o tom, v ktorých neziskových organizáciách pôsobili alebo pôsobia ako zakladatelia alebo členovia orgánov neziskovej organizácie.
(3) Ak má nezisková organizácia poskytovať služby upravené osobitnými predpismi,2) je povinná do 30 dní od splnenia podmienok ustanovených týmito osobitnými predpismi preukázať ich splnenie registrovému úradu.
§ 11
(1) Registrový úrad vydá rozhodnutie o registrácii a vykoná zápis do registra, ak zakladacia listina a štatút sú v súlade so zákonom.
(2) Zoznam údajov, ktoré sa zapisujú do registra, upravuje osobitný predpis.3b)
(3) Do registra sa zapíše bez zbytočného odkladu aj zmena alebo zánik zapisovaných skutočností.
(4) Identifikačné číslo prideľuje neziskovej organizácii Štatistický úrad Slovenskej republiky na žiadosť registrového úradu podľa osobitného predpisu.3c)
(5) Zápis do registra sa vykoná ku dňu určenému v návrhu na zápis. Ak sa rozhodnutie o vykonaní zápisu vydá neskôr alebo návrh neobsahuje deň, ku ktorému sa má zápis vykonať, vykoná sa zápis ku dňu vydania tohto rozhodnutia.
(6) Na konanie a rozhodovanie o registrácii sa vzťahujú ustanovenia všeobecných predpisov o správnom konaní,5) ak tento zákon neustanovuje inak.
§ 12
Registrový úrad zamietne registráciu, ak z predložených listín vyplýva, že
a) nejde o neziskovú organizáciu podľa tohto zákona,
b) nejde o poskytovanie všeobecne prospešných služieb,
c) zakladacia listina a štatút nie sú v súlade s týmto zákonom,
d) zakladateľ neziskovej organizácie je súčasne zakladateľom alebo členom orgánu neziskovej organizácie, ktorá spĺňa podmienky na zrušenie podľa § 15 ods. 1 písm. c).
§ 13
(1) Do vzniku neziskovej organizácie konajú vo veciach súvisiacich so vznikom neziskovej organizácie jej zakladatelia spoločne alebo ten z nich, ktorého na to písomne splnomocnili.
(2) Zo záväzkov, ktoré prevzali zakladatelia alebo niektorý z nich za neziskovú organizáciu do dňa jej vzniku, sú zakladatelia zaviazaní spoločne a nerozdielne.
(3) Záväzky vzniknuté podľa odseku 2 prechádzajú na neziskovú organizáciu dňom jej vzniku, ak ich do troch mesiacov neodmietne.
Tretí oddiel
Zrušenie a zánik neziskovej organizácie
Zrušenie neziskovej organizácie
§ 14
Nezisková organizácia sa zrušuje
a) uplynutím času, na aký bola založená,
b) dňom uvedeným v rozhodnutí správnej rady o zrušení neziskovej organizácie, inak dňom, keď bolo toto rozhodnutie prijaté,
c) rozhodnutím správnej rady o zlúčení, splynutí alebo rozdelení neziskovej organizácie,
d) dňom uvedeným v rozhodnutí súdu o zrušení neziskovej organizácie, inak dňom, keď toto rozhodnutie nadobudlo právoplatnosť,
e) vyhlásením konkurzu alebo zamietnutím návrhu na vyhlásenie konkurzu pre nedostatok majetku.
§ 15
(1) Súd na návrh štátneho orgánu alebo osoby, ktorá osvedčí právny záujem, rozhodne o zrušení neziskovej organizácie a o jej likvidácii, ak
a) nezisková organizácia neposkytuje všeobecne prospešné služby uvedené v zakladacej listine alebo v štatúte dlhšie ako 12 mesiacov,
b) nezisková organizácia nespĺňa podmienky na poskytovanie služieb ustanovené osobitnými predpismi (§ 3),
c) výdavky (náklady) neziskovej organizácie sú neprimerane vysoké voči rozsahu poskytovaných všeobecne prospešných služieb.
(2) Ak bola nezisková organizácia zrušená z dôvodu podľa odseku 1 písm. c), môžu osoby, ktoré boli jej zakladateľmi alebo členmi jej orgánov, založiť ďalšiu neziskovú organizáciu najskôr po uplynutí troch rokov od vyporiadania záväzkov.
(3) Súd môže na návrh štátneho orgánu alebo osoby, ktorá osvedčí právny záujem, rozhodnúť o zrušení neziskovej organizácie a o jej likvidácii, ak
a) v uplynulých 24 mesiacoch sa nekonalo ani jedno zasadanie správnej rady,
b) do uplynutia 12 mesiacov po skončení funkčného obdobia neboli zvolené nové orgány neziskovej organizácie,
c) nezisková organizácia používa príjmy zo svojej činnosti a zverený majetok v rozpore s týmto zákonom,
d) nezisková organizácia porušuje ustanovenie § 30,
e) nezisková organizácia porušuje povinnosť podľa § 10 ods. 3,
f) nezisková organizácia neuloží v lehote určenej v rozhodnutí o uložení pokuty podľa § 34a ods. 3 výročnú správu do verejnej časti registra účtovných závierok.4)
(4) Súd pred rozhodnutím o návrhu na zrušenie neziskovej organizácie podľa odseku 3 určí lehotu na odstránenie dôvodu, pre aký bolo zrušenie navrhnuté.
§ 16
Zlúčenie a splynutie
(1) Správna rada môže rozhodnúť o zlúčení alebo splynutí neziskovej organizácie s inou neziskovou organizáciou alebo nadáciou.
(2) Pri zlúčení prechádza majetok zrušenej neziskovej organizácie na neziskovú organizáciu alebo nadáciu, s ktorou sa nezisková organizácia zlúčila.
(3) Pri splynutí prechádza majetok neziskovej organizácie na neziskovú organizáciu alebo nadáciu vzniknutú splynutím.
(4) Zmeny, ktoré zo zlúčenia alebo zo splynutia vyplývajú a sú predmetom zápisu do registra, oznámi riaditeľ novovzniknutej organizácie do siedmich dní registrovému úradu.
§ 17
Zánik a likvidácia
(1) Nezisková organizácia zaniká ku dňu výmazu z registra. Jej zániku predchádza zrušenie s likvidáciou alebo bez likvidácie.
(2) Likvidácia sa nevyžaduje, ak majetok neziskovej organizácie prechádza na inú neziskovú organizáciu alebo nadáciu po zlúčení alebo splynutí. V registri sa vykoná výmaz zaniknutej neziskovej organizácie a zápis neziskovej organizácie alebo nadácie vzniknutej splynutím k tomu istému dňu. Výmaz zlučovanej neziskovej organizácie a zápis zmeny pri neziskovej organizácii alebo nadácii, s ktorou sa zanikajúca nezisková organizácia zlúčila, sa takisto vykoná k tomu istému dňu.
(3) Likvidačný zostatok môže byť prevedený len na inú neziskovú organizáciu alebo nadáciu.
(4) Prioritný majetok podľa § 31a je likvidátor povinný ponúknuť štátu alebo inej neziskovej organizácii.
(5) Odmenu likvidátora určí ten, kto likvidátora vymenoval.
(6) Náklady likvidácie sa uhradia z majetku neziskovej organizácie.
(7) Na zrušenie neziskovej organizácie s likvidáciou alebo bez likvidácie a na zánik neziskovej organizácie sa použijú primerane všeobecné ustanovenia Obchodného zákonníka o zrušení a zániku obchodných spoločností, ak tento zákon neustanovuje inak.
Štvrtý oddiel
Orgány neziskovej organizácie a ich právomoci
§ 18
Orgány neziskovej organizácie
Orgány neziskovej organizácie sú
a) správna rada,
b) riaditeľ,
c) dozorná rada (revízor),
d) ďalšie orgány, ak to určí štatút.
Správna rada
§ 19
(1) Správna rada je najvyšší orgán neziskovej organizácie. Prvých členov správnej rady vymenúva zakladateľ, ak nie je ustanovené v tomto zákone inak.
(2) Správna rada najmä
a) schvaľuje rozpočet neziskovej organizácie,
b) schvaľuje ročnú účtovnú závierku a výročnú správu o činnosti a hospodárení (ďalej len "výročnú správu"),
c) rozhoduje o použití zisku a úhrade strát vrátane určenia spôsobu ich vyporiadania najneskôr do skončenia nasledujúceho účtovného obdobia,
d) rozhoduje o zrušení, zlúčení, splynutí alebo rozdelení neziskovej organizácie (§ 14),
e) podáva návrhy na zmeny zapisovaných skutočností v registri,
f) volí a odvoláva riaditeľa a určuje jeho plat,7)
g) volí a odvoláva členov správnej rady, ak štatút neustanovuje inak, a volí a odvoláva členov dozornej rady (revízora),
h) schvaľuje právne úkony týkajúce sa nehnuteľného majetku,
i) rozhoduje o zmenách v štatúte s výnimkou ustanovení, ktoré si zakladateľ vyhradil v zakladacej listine,
j) rozhoduje o obmedzení práva riaditeľa konať v mene neziskovej organizácie.
(3) Správna rada rozhoduje aj o ďalších skutočnostiach v rozsahu a za podmienok určených v štatúte.
(4) Správna rada zodpovedá za hospodárenie s majetkom neziskovej organizácie.
(5) Členovia správnej rady sú povinní vykonávať svoju pôsobnosť s náležitou starostlivosťou, ktorá zahŕňa povinnosť vykonávať ju s odbornou starostlivosťou a v súlade so záujmami neziskovej organizácie a všetkých jej zakladateľov. Najmä sú povinní zaobstarať si a pri rozhodovaní zohľadniť všetky dostupné informácie týkajúce sa predmetu rozhodnutia, zachovávať mlčanlivosť o dôverných informáciách a skutočnostiach, ktorých prezradenie tretím osobám by mohlo neziskovej organizácii spôsobiť škodu alebo ohroziť jej záujmy alebo záujmy jej zakladateľov, a pri výkone svojej pôsobnosti nesmú uprednostňovať svoje záujmy, záujmy len niektorých zakladateľov alebo záujmy tretích osôb pred záujmami neziskovej organizácie.
(6) Členovia správnej rady, ktorí porušili svoje povinnosti pri výkone svojej pôsobnosti, sú povinní spoločne a nerozdielne nahradiť škodu, ktorú tým neziskovej organizácii spôsobili.
(7) Člen správnej rady nezodpovedá za škodu, ak preukáže, že postupoval pri výkone svojej pôsobnosti s odbornou starostlivosťou a v dobrej viere, že koná v záujme neziskovej organizácie. Členov správnej rady nezbavuje zodpovednosti, ak ich konanie schválila dozorná rada (revízor).
(8) Ustanovenia odsekov 4 až 7 sa vzťahujú na člena správnej rady neziskovej organizácie, ktorá hospodári s prioritným majetkom, pri hospodárení s prioritným majetkom.
§ 20
(1) Správna rada má najmenej troch členov. Členom správnej rady môže byť iba fyzická osoba, ktorá je spôsobilá na právne úkony a je bezúhonná. Členom správnej rady nemôže byť člen dozornej rady (revízor) a riaditeľ.
(2) Na účely tohto zákona sa fyzická osoba považuje za bezúhonnú, ak nebola právoplatne odsúdená za úmyselný trestný čin. Bezúhonnosť sa preukazuje výpisom z registra trestov nie starším ako tri mesiace. Ak je zakladateľ neziskovej organizácie povinný používať údaje v informačných systémoch verejnej správy podľa osobitného predpisu,7a) na účel preukázania bezúhonnosti poskytne kandidát na člena správnej rady údaje potrebné na vyžiadanie výpisu z registra trestov.7b) Údaje podľa tretej vety zakladateľ neziskovej organizácie, ktorý je povinný používať údaje v informačných systémoch verejnej správy podľa osobitného predpisu,7a) bezodkladne zašle v elektronickej podobe prostredníctvom elektronickej komunikácie Generálnej prokuratúre Slovenskej republiky na vydanie výpisu z registra trestov.
§ 21
(1) Správna rada volí zo svojich členov predsedu správnej rady, prípadne podpredsedu správnej rady.
(2) Predseda správnej rady zvoláva, pripravuje a riadi schôdze správnej rady.
(3) Správna rada sa schádza podľa potreby, najmenej však dvakrát ročne. Správna rada musí byť zvolaná do desiatich dní od doručenia návrhu dozornej rady (revízora) alebo jednej tretiny členov správnej rady.
(4) Na platné rozhodnutie správnej rady je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny jej členov, ak tento zákon neustanovuje inak.
(5) Členstvo v správnej rade je dobrovoľnou a neplatenou funkciou. Členom správnej rady patrí náhrada preukázaných výdavkov, ktoré im vznikli pri výkone funkcie, podľa osobitného predpisu.8)
§ 22
Členstvo v správnej rade zaniká
a) uplynutím funkčného obdobia,
b) odstúpením,
c) odvolaním, ak člen správnej rady poruší ustanovenia tohto zákona alebo ak sa bez náležitého ospravedlnenia nezúčastní najmenej na troch po sebe idúcich riadne zvolaných zasadnutiach správnej rady, alebo prestane spĺňať podmienky podľa § 20,
d) smrťou.
Riaditeľ
§ 23
(1) Riaditeľ je štatutárny orgán, ktorý riadi činnosť neziskovej organizácie a koná v jej mene. Rozhoduje o všetkých záležitostiach neziskovej organizácie, ak nie sú týmto zákonom, zakladacou listinou alebo štatútom vyhradené do pôsobnosti iných orgánov.
(2) Rozhodnutie správnej rady alebo štatút, alebo zakladacia listina môže obmedziť právo riaditeľa konať v mene neziskovej organizácie; toto obmedzenie však nie je účinné voči tretím osobám, ak tieto osoby o tejto skutočnosti nevedeli, alebo nemohli vedieť.
(3) Riaditeľ je oprávnený zúčastňovať sa na rokovaniach správnej rady s hlasom poradným.
(4) Za riaditeľa môže byť zvolená fyzická osoba, ktorá je spôsobilá na právne úkony a je bezúhonná; bezúhonnosť sa preukazuje výpisom z registra trestov nie starším ako tri mesiace.
(5) Riaditeľ zodpovedá za hospodárenie s majetkom neziskovej organizácie.
(6) Riaditeľ je povinný vykonávať svoju pôsobnosť s odbornou starostlivosťou a v súlade so záujmami neziskovej organizácie a všetkých jej zakladateľov. Najmä je povinný zaobstarať si a pri rozhodovaní zohľadniť všetky dostupné informácie týkajúce sa predmetu rozhodnutia, zachovávať mlčanlivosť o dôverných informáciách a skutočnostiach, ktorých prezradenie tretím osobám by mohlo neziskovej organizácii spôsobiť škodu alebo ohroziť jej záujmy alebo záujmy jej zakladateľov, a pri výkone svojej pôsobnosti nesmie uprednostňovať svoje záujmy, záujmy len niektorých zakladateľov alebo záujmy tretích osôb pred záujmami neziskovej organizácie.
(7) Riaditeľ je povinný nahradiť škodu, ktorú spôsobil neziskovej organizácii porušením svojich povinností pri výkone svojej pôsobnosti.
(8) Riaditeľ nezodpovedá za škodu, ak preukáže, že postupoval pri výkone svojej pôsobnosti s odbornou starostlivosťou a v dobrej viere, že koná v záujme neziskovej organizácie. Riaditeľ nezodpovedá za škodu spôsobenú neziskovej organizácii konaním, ktorým vykonával rozhodnutie správnej rady; to neplatí, ak je rozhodnutie správnej rady v rozpore s právnymi predpismi, zakladacou listinou alebo štatútom alebo ak ide o povinnosť podať návrh na vyhlásenie konkurzu. Riaditeľa nezbavuje zodpovednosti, ak jeho konanie schválila dozorná rada (revízor).
(9) Dohody medzi neziskovou organizáciou a riaditeľom, ktoré vylučujú alebo obmedzujú zodpovednosť riaditeľa, sú zakázané; zakladacia listina ani štatút nemôžu obmedziť alebo vylúčiť zodpovednosť riaditeľa.
(10) Nároky neziskovej organizácie na náhradu škody voči riaditeľovi môže uplatniť vo svojom mene a na vlastný účet veriteľ neziskovej organizácie, ak nemôže uspokojiť svoju pohľadávku z majetku neziskovej organizácie. Ustanovenia odsekov 6 až 8 sa použijú primerane. Nároky veriteľov neziskovej organizácie voči riaditeľovi nezanikajú, ak sa nezisková organizácia vzdá nárokov na náhradu škody alebo s ním uzatvorí dohodu o urovnaní. Ak je na majetok neziskovej organizácie vyhlásený konkurz, uplatňuje nároky veriteľov neziskovej organizácie voči riaditeľovi správca konkurznej podstaty.
§ 24
(1) Riaditeľa volí a odvoláva správna rada.
(2) Riaditeľa správna rada odvolá, ak
a) bol právoplatne odsúdený za trestný čin spáchaný v súvislosti s výkonom funkcie riaditeľa alebo za úmyselný trestný čin,
b) vykonáva činnosť uvedenú v § 27,
c) o to sám požiada.
(3) Riaditeľa môže správna rada odvolať, ak
a) nie je schopný podľa lekárskeho posudku zo zdravotných dôvodov vykonávať túto funkciu dlhšie ako šesť mesiacov,
b) koná v rozpore s ustanoveniami tohto zákona, zakladacou listinou alebo štatútom,
c) to navrhla dozorná rada (revízor) alebo člen správnej rady.
(4) Na zvolenie a odvolanie riaditeľa je potrebný súhlas aspoň dvojtretinovej väčšiny hlasov všetkých členov správnej rady.
Dozorná rada (revízor)
§ 25
(1) Dozorná rada (revízor) je kontrolný orgán neziskovej organizácie, ktorý dohliada na činnosť neziskovej organizácie.
(2) Dozorná rada musí byť zriadená, ak majetok neziskovej organizácie je vyšší ako 165 969 eur alebo ak je súčasťou jej majetku prioritný majetok podľa § 31a. V ostatných prípadoch môže byť zriadená, ak tak upraví štatút.
(3) Ak nie je zriadená dozorná rada, jej pôsobnosť vykonáva revízor.
(4) Členovia dozornej rady (revízor) sú oprávnení nahliadať do všetkých dokladov a záznamov týkajúcich sa činnosti neziskovej organizácie a kontrolujú, či je účtovníctvo riadne vedené v súlade s osobitným predpisom9) a či nezisková organizácia uskutočňuje svoju činnosť v súlade so všeobecne záväznými právnymi predpismi, zakladacou listinou a štatútom.
(5) Dozorná rada (revízor) najmä
a) preskúmava ročnú účtovnú závierku a výročnú správu a predkladá svoje vyjadrenie správnej rade,
b) kontroluje vedenie účtovníctva a iných dokladov,
c) upozorňuje správnu radu na zistené nedostatky a podáva návrhy na ich odstránenie.
(6) Dozorná rada (revízor) je oprávnená
a) navrhnúť zvolanie mimoriadneho rokovania správnej rady, ak si to vyžaduje záujem neziskovej organizácie,
b) podávať správnej rade návrh na odvolanie riaditeľa,
c) navrhnúť obmedzenie práva riaditeľa konať v mene neziskovej organizácie,
d) zúčastniť sa prostredníctvom svojich členov na rokovaní správnej rady s hlasom poradným,
e) upozorniť správnu radu na zistené porušenie právnych predpisov, zakladacej listiny alebo štatútu.
§ 26
(1) Dozorná rada má najmenej troch členov. Revízorom alebo členom dozornej rady môže byť iba fyzická osoba, ktorá je spôsobilá na právne úkony a je bezúhonná. Členom dozornej rady nemôže byť člen správnej rady a riaditeľ.
(2) Členov dozornej rady (revízora) volí a odvoláva správna rada (§ 19).
(3) Členstvo v dozornej rade je dobrovoľná a neplatená funkcia. Členom dozornej rady (revízorovi) patrí náhrada preukázaných výdavkov, ktoré im vznikli pri výkone funkcie, podľa osobitného predpisu.8)
§ 27
Zákaz konkurencie
Člen správnej rady, riaditeľ a člen dozornej rady (revízor) nesmie
a) vo vlastnom mene ani na vlastný účet uzavierať obchody, ktoré súvisia s činnosťou neziskovej organizácie,
b) sprostredkúvať pre iné osoby obchody neziskovej organizácie.
§ 28
Zápisnice o schôdzach orgánov
Zo schôdzí orgánov neziskovej organizácie sa vyhotovujú zápisnice, ktoré nezisková organizácia uschováva po čas určený štatútom, ktorý nesmie byť kratší ako jedno funkčné obdobie správnej rady.
Piaty oddiel
Hospodárenie neziskovej organizácie a účtovníctvo
Hospodárenie neziskovej organizácie
§ 29
(1) Nezisková organizácia zabezpečuje svoju činnosť a hospodári so svojím majetkom a môže užívať aj majetok štátu alebo majetok územnej samosprávy v súlade s osobitnými predpismi.10)
(2) Majetok neziskovej organizácie tvoria
a) vklady zakladateľov,
b) príjmy z vlastnej činnosti,
c) príjmy z podnikateľskej činnosti po zdanení,
d) dedičstvo,
e) dary od fyzických osôb a právnických osôb.
(3) Neziskovej organizácii možno poskytnúť aj dotácie zo štátneho rozpočtu, rozpočtu štátneho fondu a rozpočtu obce.
(4) Dotácie zo štátneho rozpočtu a rozpočtov štátnych fondov môžu byť neziskovej organizácii poskytnuté na rovnaké služby len z jedného miesta, spravidla z toho, ktoré má vzťah k prevažujúcej činnosti neziskovej organizácie. Z dotácií zo štátneho rozpočtu, rozpočtu štátneho fondu a rozpočtu obce sa nemôžu uhrádzať výdavky (náklady) na správu neziskovej organizácie, na tento účel môže poskytnúť neziskovej organizácii jej zakladateľ príspevok zo svojho rozpočtu.
§ 30
(1) Nezisková organizácia môže podnikať podľa osobitných predpisov11) za podmienky, že touto činnosťou sa dosiahne účelnejšie využitie jej majetku a nebude ohrozená kvalita, rozsah a dostupnosť služieb, pre ktoré bola založená.
(2) Nezisková organizácia sa nemôže zúčastňovať na podnikaní iných osôb a nemôže uzatvárať zmluvu o tichom spoločenstve.
(3) Príjmy z činnosti neziskovej organizácie podliehajú daňovým povinnostiam podľa platných daňových zákonov.
(4) Prostriedky neziskovej organizácie nesmú byť použité na financovanie činnosti politických strán a politických hnutí ani na prospech kandidáta na volenú funkciu.
(5) Nezisková organizácia nesmie viazať poskytovanie svojich všeobecne prospešných služieb na poskytovanie darov od fyzických osôb alebo právnických osôb.
§ 31
(1) Majetok neziskovej organizácie sa môže použiť len v súlade s podmienkami určenými v zakladacej listine alebo v štatúte a na úhradu výdavkov (nákladov) neziskovej organizácie. Výšku výdavkov (nákladov) neziskovej organizácie určí správna rada každoročne v rozpočte v miere nevyhnutnej na zabezpečenie činnosti neziskovej organizácie.
(2) Ak fyzická osoba alebo právnická osoba poskytla neziskovej organizácii dar alebo príspevok na konkrétny účel, nezisková organizácia je oprávnená ho použiť na iný účel len s predchádzajúcim súhlasom tej osoby, ktorá dar alebo príspevok poskytla.
(3) Na platnosť právnych úkonov týkajúcich sa nakladania s nehnuteľným majetkom, ktorý vložil štát ako zakladateľ alebo spoluzakladateľ do neziskovej organizácie a nejde o prioritný majetok, sa vyžaduje predchádzajúci písomný súhlas zakladateľa alebo spoluzakladateľa, ktorým je štát. To isté sa vzťahuje na platnosť takýchto právnych úkonov právneho nástupcu neziskovej organizácie.
§ 31a
Prioritný majetok
(1) Prioritný majetok na účely tohto zákona je tá časť majetku štátu, ktorú vkladá štát ako zakladateľ alebo spoluzakladateľ do neziskovej organizácie podľa osobitného zákona12) a ktorá je určená výlučne na zabezpečenie všeobecne prospešných služieb.
(2) Prioritný majetok nemožno založiť ani ho inak použiť na zabezpečenie záväzkov neziskovej organizácie alebo tretej osoby, nemožno ho predať, darovať ani prenechať do nájmu alebo do výpožičky.
(3) Prioritný majetok nie je predmetom likvidácie.
(4) K nehnuteľnostiam, ktoré sú prioritným majetkom, vzniká v prospech štátu právo zodpovedajúce vecnému bremenu, ktoré sa zapisuje do katastra nehnuteľností.
§ 32
Rozpočet neziskovej organizácie
(1) Nezisková organizácia hospodári podľa schváleného rozpočtu.
(2) Rozpočet neziskovej organizácie obsahuje všetky rozpočtované príjmy a výdavky, pričom sa zostavuje a schvaľuje na príslušný kalendárny rok.
(3) Návrh rozpočtu predkladá na schválenie správnej rade riaditeľ najneskôr jeden mesiac pred začiatkom kalendárneho roka, na ktorý sa rozpočet zostavuje. Správna rada schvaľuje rozpočet neziskovej organizácie najneskôr do 31. marca príslušného kalendárneho roka.
Účtovníctvo a výročná správa
§ 33
(1) Nezisková organizácia vedie účtovníctvo podľa osobitného predpisu.9)
(2) Nezisková organizácia musí viesť vo svojom účtovníctve oddelene výnosy a náklady spojené s všeobecne prospešnými službami, výnosy a náklady spojené s podnikateľskou činnosťou.
(3) Nezisková organizácia je povinná mať účtovnú závierku a výročnú správu overenú štatutárnym audítorom,12a) ak
a) príjem12b) verejných prostriedkov a podielov zaplatenej dane v účtovnom období, za ktoré je účtovná závierka zostavená, presiahne 200 000 eur, alebo
b) všetky príjmy neziskovej organizácie v účtovnom období, za ktoré je účtovná závierka zostavená, presiahnu 500 000 eur; tým nie je dotknutá povinnosť overenia účtovnej závierky podľa osobitného predpisu.12c)
(4) Nezisková organizácia uloží ročnú účtovnú závierku overenú štatutárnym audítorom podľa odseku 3 vo verejnej časti registra účtovných závierok4) najneskôr do 15. júla.
§ 34
(1) Nezisková organizácia vypracuje výročnú správu v termíne určenom správnou radou alebo zakladacou listinou po skončení kalendárneho roka, najneskoršie do 30. júna.
(2) Výročná správa obsahuje
a) prehľad činností vykonávaných v kalendárnom roku s uvedením vzťahu k účelu založenia neziskovej organizácie,
b) ročnú účtovnú závierku a zhodnotenie základných údajov v nej obsiahnutých,
c) výrok štatutárneho audítora k ročnej účtovnej závierke, ak ju štatutárny audítor overoval,
d) prehľad o peňažných príjmoch a výdavkoch,
e) prehľad rozsahu príjmov (výnosov) v členení podľa zdrojov,
f) stav a pohyb majetku a záväzkov neziskovej organizácie,
g) zmeny a nové zloženie orgánov neziskovej organizácie, ku ktorým došlo v priebehu roka,
h) ďalšie údaje určené správnou radou.
(3) Nezisková organizácia uloží výročnú správu do verejnej časti registra účtovných závierok4) do 15. júla.
(4) Výročná správa musí byť pre verejnosť prístupná v sídle neziskovej organizácie.
§ 34a
Pokuty
(1) Ak nezisková organizácia neuloží výročnú správu do verejnej časti registra účtovných závierok podľa § 34 ods. 3, registrový úrad uloží neziskovej organizácií za porušenie tejto povinnosti pokutu do výšky 1 000 eur. Pri určovaní výšky pokuty registrový úrad prihliada na závažnosť, dĺžku trvania a následky protiprávneho konania a prípadne opakované neplnenie alebo porušovanie povinností ustanovených týmto zákonom alebo na jeho základe.
(2) Pokuta je splatná do 30 dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o uložení pokuty. Pokuta je príjmom štátneho rozpočtu.
(3) V rozhodnutí o uložení pokuty registrový úrad určí primeranú lehotu na uloženie výročnej správy do verejnej časti registra účtovných závierok, ktorá nesmie byť kratšia ako 30 dní.
(4) Na konanie o uložení pokuty sa vzťahujú ustanovenia správneho poriadku.
Šiesty oddiel
Spoločné, prechodné a záverečné ustanovenia
§ 35
Dohľad
(1) Registrový úrad dohliada, či nezisková organizácia plní účel a poskytuje všeobecne prospešné služby, na ktoré bola založená; na tento účel vyhodnocuje obsah výročných správ a v prípade zistenia nedostatkov upozorňuje na ne orgány neziskovej organizácie, požaduje vykonanie nápravy, ako aj splnenie povinností uložených zákonom. Ak náprava nebola vykonaná, môže registrový úrad podať návrh na zrušenie neziskovej organizácie.
(2) Registrové úrady pri registrácii neziskových organizácií a výkone dohľadu riadi Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky.
(3) Kontrolné oprávnenia orgánov podľa osobitných predpisov nie sú týmto zákonom dotknuté, ak nezisková organizácia poskytuje služby podľa osobitných predpisov (§ 3).
§ 36
Poskytovanie informácií
Každý má právo na prístup k informáciám o nakladaní s majetkom neziskovej organizácie.
§ 37
Zahraničné neziskové organizácie
Právnická osoba so sídlom mimo územia Slovenskej republiky, ktorá je neziskovou organizáciou podľa práva štátu, na ktorého území má svoje sídlo alebo jej organizačná zložka, môže na území Slovenskej republiky pôsobiť za rovnakých podmienok a v rovnakom rozsahu ako nezisková organizácia vzniknutá podľa tohto zákona, ak splní podmienky na zápis do registra ustanovené týmto zákonom.
§ 37a
Prechodné ustanovenia
(1) Zakladateľ neziskovej organizácie, ktorá vznikla podľa doterajších predpisov, alebo osoba na to ním splnomocnená je povinná do 30. júna 2002 podať návrh na zápis skutočností, ktoré sa zapisujú do registra podľa tohto zákona.
(2) Ak sa nepodá návrh podľa odseku 1 alebo ak orgán príslušný na registráciu návrh odmietne, ministerstvo podá na súd návrh na zrušenie neziskovej organizácie.
§ 37aa
Prechodné ustanovenie k úprave účinnej od 1. novembra 2018
Nezisková organizácia, ktorá vznikla do 31. októbra 2018, je povinná do 31. decembra 2019 podať návrh na zápis údajov o konečnom užívateľovi výhod podľa § 11 ods. 3 v znení účinnom od 1. novembra 2018.
§ 37ab
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. mája 2018
(1) Ustanovenie § 33 ods. 3 v znení účinnom od 1. mája 2018 sa prvýkrát použije pri overení účtovnej závierky a výročnej správy zostavenej k 31. decembru 2018.
(2) Ustanovenie § 33 ods. 4 v znení účinnom od 1. mája 2018 sa prvýkrát použije pri ukladaní ročnej účtovnej závierky za účtovné obdobie roka 2018.
§ 37ac
Prechodné ustanovenie k úprave účinnej od 1. januára 2019
Do uvedenia registra do prevádzky12d) sa údaje zapisujú do registra neziskových organizácií poskytujúcich všeobecne prospešné služby vedeného podľa tohto zákona v znení účinnom do 31. decembra 2018.
§ 37b
Spoločné ustanovenie
Ustanovenia tohto zákona sa použijú, ak osobitný predpis13) neustanovuje inak.
§ 37c
Týmto zákonom sa preberajú právne záväzné akty Európskej únie uvedené v prílohe.
§ 38
Účinnosť
Tento zákon nadobúda účinnosť dňom vyhlásenia.
Michal Kováč v. r.
Ivan Gašparovič v. r.
Vladimír Mečiar v. r.
1) § 73a zákona č. 100/1988 Zb. o sociálnom zabezpečení v znení neskorších predpisov. § 1 zákona Slovenskej národnej rady č. 135/1992 Zb. o poskytovaní sociálnych služieb právnickými a fyzickými osobami.
2) Napríklad zákon č. 448/2008 Z. z. o sociálnych službách a o zmene a doplnení zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov, zákon č. 355/2007 Z. z. o ochrane, podpore a rozvoji verejného zdravia a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, zákon č. 578/2004 Z. z. o poskytovateľoch zdravotnej starostlivosti, zdravotníckych pracovníkoch, stavovských organizáciách v zdravotníctve a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
2a) Zákon č. 346/2018 Z. z. o registri mimovládnych neziskových organizácií a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
3) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 303/1995 Z. z. o rozpočtových pravidlách v znení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 386/1996 Z. z.
3a) § 3 ods. 4 zákona č. 346/2018 Z. z.
3b) § 3 zákona č. 346/2018 Z. z.
3c) § 9 ods. 3 zákona č. 272/2015 Z. z. o registri právnických osôb, podnikateľov a orgánov verejnej moci a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 52/2018 Z. z.
4) § 23 zákona č. 431/2002 Z. z. o účtovníctve v znení zákona č. 547/2011 Z. z.
5) Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok).
7) Zákon č. 1/1992 Zb. o mzde, odmene za pracovnú pohotovosť a o priemernom zárobku v znení neskorších predpisov.
7a) § 1 ods. 1 zákona č. 177/2018 Z. z. o niektorých opatreniach na znižovanie administratívnej záťaže využívaním informačných systémov verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon proti byrokracii) v znení zákona č. 221/2019 Z. z.
7b) § 10 ods. 4 zákona č. 330/2007 Z. z. o registri trestov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 91/2016 Z. z.
8) Zákon č. 119/1992 Zb. o cestovných náhradách v znení neskorších predpisov.
9) Zákon č. 563/1991 Zb. o účtovníctve v znení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 272/1996 Z.z.
10) § 13 ods. 1 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 278/1993 Z. z. o správe majetku štátu v znení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 374/1996 Z. z.
Zákon Slovenskej národnej rady č. 138/1991 Zb. o majetku obcí v znení neskorších predpisov.
11) Napríklad Obchodný zákonník, zákon č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov.
12) Zákon č. 13/2002 Z. z. o podmienkach premeny niektorých rozpočtových organizácií a príspevkových organizácií na neziskové organizácie poskytujúce všeobecne prospešné služby (transformačný zákon) a ktorým sa mení a dopĺňa zákon č. 92/1991 Zb. o podmienkach prevodu majetku štátu na iné osoby v znení neskorších predpisov.
12a) Zákon č. 423/2015 Z. z. o štatutárnom audite a o zmene a doplnení zákona č. 431/2002 Z. z. o účtovníctve v znení neskorších predpisov v znení zákona č. 91/2016 Z. z.
12b) § 2 ods. 4 písm. f) zákona č. 431/2002 Z. z.
12c) § 19 ods. 4 zákona č. 431/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov.
12d) § 7 zákona č. 346/2018 Z. z.
13) § 100b a 100c zákona č. 578/2004 Z. z. v znení zákona č. 8/2010 Z. z.
Príloha k zákonu č. 213/1997 Z. z.
ZOZNAM PREBERANÝCH PRÁVNE ZÁVÄZNÝCH AKTOV EURÓPSKEJ ÚNIE
Smernica Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2015/849 z 20. mája 2015 o predchádzaní využívaniu finančného systému na účely prania špinavých peňazí alebo financovania terorizmu, ktorou sa mení nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) č. 648/2012 a zrušuje smernica Európskeho parlamentu a Rady 2005/60/ES a smernica Komisie 2006/70/ES (Ú. v. EÚ L 141, 5. 6. 2015).
