Hatályos 2015. november 1-től 2016. június 30-ig
Tt. 34/2002.
Törvény
AZ ALAPÍTVÁNYOKRÓL
és a Polgári Törvénykönyv módosításáról a későbbi jogszabályok szerint
Kelt: 2001. december 18.
Módosítva:
Tt. 445/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 478/2009., hatályos 2010. január 1- től
Tt. 352/2013., hatályos 2014. január 1- től
Tt. 463/2013., hatályos 2014. január 1- től
Tt. 272/2015., hatályos 2015. november 1-től
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt fogadta el:
I. cikkely
ELSŐ RÉSZ
Alapvető rendelkezések
1. §
A szabályozás tárgya
A jelen törvény szabályozza az alapítványok és alapítványi alapok jogállását és jogviszonyait.
2. §
Alapítvány
(1) Az alapítvány meghatározott célra létrehozott vagyontársulás, mely közhasznú cél támogatására szolgál.
(2) Az alapítvány jogi személy; az alapítványok nyilvántartásába jegyzik be, melyet a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma vezet (a továbbiakban csak „minisztérium“).
(3) Közhasznú cél alatt a jelen törvény céljaira elsősorban a szellemi és kulturális értékek fejlesztését és védelmét, az emberi jogok és más humanitárius célok megvalósítását és védelmét, a környezet védelmét és gyarapítását, a természeti értékek védelmét, az egészségvédelmet, a gyermekek és fiatalok jogainak védelmét, a tudomány, a művelődés és testnevelés fejlesztését, valamint az életveszélybe került vagy természeti katasztrófa miatt sürgős segítséget igénylő egyénre vagy személyek csoportjára szabott humanitárius segítség megvalósítását értjük.
(4) Az alapítvány neve az a név (elnevezés), amely alatt az alapítványok nyilvántartásában bejegyzésre került. Az alapítvány elnevezésének tartalmaznia kell az „alapítvány” kifejezést. Más természetes személyek vagy jogi személyek ezt a kifejezést nem használhatják elnevezésükben vagy cégnevünkben. Az alapítvány elnevezésének különböznie kell más alapítványok elnevezésétől, amelyek a nyilvántartásban bejegyzésre kerültek, és nem lehetnek olyan elnevezések, amelyek összetéveszthetők más, már bejegyzett alapítvány elnevezésével.
(5) Ha az alapítvány elnevezése más, az alapítóétól különböző természetes személy családi nevét fogja tartalmazni, az alapítvány bejegyzési javaslatának tartalmaznia kell ezen természetes személy belegyező nyilatkozatát; ha ez a természetes személy elhalálozott, az örököseinek a nyilatkozatát, amennyiben ezek ismertek.
(6) Alapítványi tevékenység a jelen törvény céljaira
a) pénz- és dologi eszközök nyújtása az alapítvány vagyonából harmadik személyeknek,
b) az alapítvány vagyonának kezelése, beleértve az alapítványi alapok kezelését.
(7) Az alapítvány más tevékenységet is végezhet, mely összhangban áll az alapítvány közhasznú küldetésével és az alapítványi tevékenység megvalósításával, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik.
3. §
Az alapítvány vagyona
(1) Az alapítvány vagyonát az alapítványi alaptőkéje, az alapítványi alap és az alapítvány egyéb vagyona képezi.
(2) Az alapítvány alaptőkéje az alapítványok nyilvántartásában bejegyzett alapítványi vagyon. Alapítvány létrehozásakor az egyes alapítók vagyoni juttatásai alkotják. Az egyes alapítók vagyoni juttatásainak értéke legkevesebb 663 euró. Az alapítvány alapítványi alaptőkéjének el kell érnie a legalább 6638 eurót, miközben ezt az alapértéket csak pénzeszközök és ingatlanok alkothatják. A 6638 eurót meghaladó értéket képezhetik ingóságok, értékpapírok, de más vagyonjogi igények és pénzben kifejezhető értékek is. Az alapítványi alaptőke értéke nem csökkenthető.
(3) Az alapítványi alapot azon pénzeszközök képezik, melyek nem részei az alapítványi alaptőkének vagy az alapítvány egyéb vagyonának.
(4) Az alapítvány egyéb vagyonát, mely nem képezi az alaptőke vagy az alapítványi alap részét, pénzeszközök, értékpapírok, valamint egyéb vagyonjogi igények és egyéb, pénzben kifejezhető vagyoni értékek képezik.
MÁSODIK RÉSZ
Alapítvány létesítése és keletkezése és alapítványi alap létrehozása
4. §
Alapítvány létesítése
(1) Alapítványt természetes személy vagy jogi személy (a továbbiakban csak „alapító”) hozhat létre.
(2) Az alapítványt alapító okirattal hozzák létre, melyet az összes alapító aláír. Az egyes alapítók aláírásának valódiságát hivatalosan hitelesíteni kell. Alapítványt egyetlen alapító is létrehozhat; az aláírását hivatalosan hitelesíteni kell.
(3) Az alapítvány keletkezéséig az alapítvány létrehozásával kapcsolatos ügyekben az alapítók együtt járnak el vagy az alapítvány kezelője jár el.
(4) Ingatlan tulajdonjogát az alapítvány a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzését követően szerzi meg az alapító írásos nyilatkozata alapján, melyen az aláírás valódiságát hivatalosan hitelesíteni kell. Az ingatlan tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzési javaslatát az alapítvány kezelője nyújtja be az alapítvány létrejöttétől számított 15 napon belül. Az ingatlan tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzési javaslatának másolatát az ingatlan-nyilvántartási (kataszteri) hivatal bélyegzőlenyomatának kijelölésével az alapítvány kezelője köteles elküldeni a minisztériumnak 15 napon belül azt követően, hogy az ingatlan-nyilvántartási hivatal az írásos bejegyzési javaslaton feltünteti a kézbesítés időpontját.
(5) Ha az ingatlan-nyilvántartási hivatal a bejegyzés elutasításáról dönt, az alapítvány kezelője felszólítja az alapítókat, hogy az ingatlan-nyilvántartási hivatal bejegyzést elutasító határozata jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a be nem jegyzett ingatlan értékét más ingatlannal vagy pénzbetéttel helyettesítsék.
5. §
Alapító okirat
(1) Az alapító okirat tartalmazza
a) az alapítvány elnevezését és székhelyét,
b) a közhasznú célt, melyet az alapítvány támogatni fog,
c) utónév és családi név (elnevezés), személyi szám (a szervezet statisztikai számjele) és az állandó lakcím (székhelycím) az összes alapító esetében,
e) az alapítványnak juttatott vagyon értéke és tárgya, melyet minden alapító az alapítványi alaptőkébe bevitt az alapítvány megalakításakor,
f) az időtartamot, melyre az alapítvány létrehozásra kerül,
g) az alapítványi szervek tagjainak számát, megbízatási idejük hosszát és megválasztásuk módját,
h) az alapítványi szervek összehívásának, szavazási és tárgyalási rendjének módját,
i) az első alapítványkezelő (6. § 5. bek., 41. § 2. bek.), valamint az alapítvány további szervei tagjainak – ha ilyenek vannak – utónevét és családi nevét, személyi számát és állandó lakcímét vagy hosszú távú tartózkodási címét,
j) az alapítványi vagyon felhasználásának feltételeit,
k) a személyek azon körének behatárolása, akiknek az alapítvány eszközei juttathatók,
l) az alapítványi eszközök harmadik személyek számára történő juttatásának feltételei,
m) egyéb feltételek, ha az alapító ezek feltüntetését szükségesnek tartja.
(2) Az alapító jogosult az alapító okiratban olyan kikötéseket megfogalmazni, amelyek nem változtathatók meg az alapítvány egyetlen szervének a döntésével sem.
(3) Minden jogosult személy betekinthet az alapító okiratba és abból kivonatot vagy másolatot készíthet. Az alapítvány köteles kérésre hozzáférhetővé tenni az alapító okiratot.
Az alapítvány létrejötte
6. §
(1) Az alapítvány az alapítvány-nyilvántartásba történt bejegyzés napján jön létre.
(2) Az alapítvány nyilvántartásba vételi kérelmét az alapítvány kezelője nyújtja be a minisztériumnak. Az alapítvány kezelőjének aláírását hivatalosan hitelesíteni kell.
(3) Az alapítvány nyilvántartásba vételi kérelméhez mellékelni kell az alapítvány alapító okiratát két példányban, az alapítvány kezelőjének írásos nyilatkozatát az alapítványnak juttatott pénzügyi betét alapító általi befizetéséről, az alapító írásos nyilatkozatát az alapítványi vagyonba bevitt ingatlan ingatlanról; az alapítvány kezelője aláírásának valódiságát az írásos nyilatkozaton hivatalosan hitelesíttetni kell, és az alapítvány kezelőjének erkölcsi bizonyítványa nem lehet három hónapnál régebbi.
(4) Ha az alapítvány létrehozója jogi személy, mely nem törvény által lett létrehozva vagy megalapítva, mellékeli a cégbírósági nyilvántartási kivonatot vagy más nyilvántartási kivonatot, mely nem lehet régebbi három 30 napnál. Külföldi jogi személy esetén okiratot kell mellékelni arról, hogy a külföldi jogalany jogi személy, valamint hogy ki a statutáris képviselője.
(5) Ha az alapítvány kezelője külföldi természetes személy, az alapítvány nyilvántartásba vételi kérelméhez mellékelni kell a Szlovák Köztársaság területén való hosszú távú tartózkodási engedélyének az okiratát is.
7. §
(1) Az alapítvány nyilvántartásba vételi eljárása azon a napon kezdődik el, amikor a minisztériumnak kézbesítik a bejegyzési kérelmet, mely tartalmazza a 6. § szerinti iratokat is.
(2) Amennyiben az alapítvány nyilvántartásba vételi kérelme nem tartalmazza a 6. § 2-5. bekezdése szerinti okiratokat, a minisztérium a kérelem kézbesítés napjától számított 15 napon belül figyelmezteti az alapítvány kezelőjét, hogy az alapítvány nyilvántartása vételi eljárása csak a hiánypótlást követően kezdődik meg.
8. §
(1) A minisztérium az alapítvány alapítványi nyilvántartásba történő bejegyzését elutasítja, ha a 6. § 2-4. bek. szerinti iratokból kitűnik, hogy
a) nem meghatározott célú vagyoni juttatásról van szó,
b) az alapítvány nem közhasznú célt szolgál,
c) az alapító okirat nincs összhangban a törvényekkel.
(2) A minisztérium az alapítvány alapítványi nyilvántartásba történő bejegyzésének elutasításáról az eljárás megkezdésétől számított 30 napon belül dönt.
(3) Az alapítvány nyilvántartásba vételét elutasító határozat ellen az alapítvány kezelője a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához nyújthat be jogorvoslati kérelmet.1)
9. §
(1) Ha a minisztérium nem lát okot arra, hogy az alapítvány nyilvántartásba vételét elutasítsa, az alapítvány nyilvántartásba vételi eljárásának megkezdésétől számított 30 napon belül bejegyzi az alapítványt az alapítvány-nyilvántartásba és ezen határidőn belül az alapítvány kezelőjének megküldi az alapító okirat egy példányát, melyen feltünteti az alapítvány alapítvány-nyilvántartásba történt bejegyzésének időpontját.
(2) Az alapítvány létrejöttét, elnevezését és székhelyét a minisztérium az alapítvány alapítvány-nyilvántartásba történt bejegyzését követő tíz napon belül megküldi a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának.
Alapítvány-nyilvántartás
10. §
(1) Az alapítvány-nyilvántartás nyilvános jegyzék, melybe az alapítványokra vonatkozó, törvényben meghatározott kellékek kerülnek bejegyzésre.
(2) Az alapítvány-nyilvántartás része az okiratgyűjtemény, melyet az alapító okirat, az alapítványi vagyon létrehozásáról szóló szerződés vagy az igazgatótanács alapítványi vagyon létrehozásáról szóló határozata és az alapítvány tevékenységéről és gazdálkodásáról szóló évzáró jelentés (a továbbiakban csak „évzáró jelentés”) képez.
(3) Az alapítvány-nyilvántartásba bejegyzett követelmények mindenkire vonatkoznak az alapítványnak az alapítvány-nyilvántartásba történt bejegyzésének a napjától. Az ellen, aki az alapítvány-nyilvántartásban szereplő tények valódiságából kiindulva jóhiszeműen cselekszik, nem élhet olyan ellenvetéssel az, akit az alapítvány-nyilvántartási bejegyzés érint, hogy az alapítvány-nyilvántartásban szereplő bejegyzés nem felel meg a valóságnak.
11. §
(1) Az alapítvány-nyilvántartásba bejegyzik
a) a szervezet elnevezését, székhelyét és statisztikai számjelét,
b) a közhasznú célt, melyet az alapítvány támogat,
c) az alapító utónevét és családi nevét (elnevezését), a személyi számát (a szervezet statisztikai számjelét) és állandó tartózkodási helyét (székhelyét),
d) az alapítványi alaptőke értékét és tárgyát, feltüntetve
1. a pénzeszközök összegét,
2. az ingatlanokat és azok hiteles szakértő által megállapított piaci értékét,
3. az ingóságokat és azok hiteles szakértő által megállapított piaci értékét,
4. az értékpapírokat és azok piaci értékét,
5. az egyéb vagyoni jogokat és pénzben kifejezhető más vagyoni értékeket a hiteles szakértő által megállapított értékben,
e) az alapítvány kezelőjének utónevét és családi nevét, személyi számát és állandó lakcímét.
(2) Az alapítvány-nyilvántartásba bejegyzik a bejegyzett tények változásait és megszűnését is. Az alapítvány kezelője köteles a minisztériumnak kérelmet benyújtani a bejegyzett tények változásának bejegyzésére 15 napon belül azt a napot követően, amikor a változás bekövetkezett, a javaslaton az alapítványkezelő aláírásának valódiságát hivatalosan hitelesíttetni kell. A kérelemhez csatolni kell az igazgatótanács határozatát az alapító okiratban eszközölt változásról és az alapító okirathoz csatolandó záradék két példányát, melyen az igazgatótanács elnöke aláírásának valódiságát hivatalosan hitelesíttetni kell.
(3) Az alapítvány-nyilvántartásba bejegyzik továbbá
a) az alapítvány felszámolási eljárásának megindítását, beleértve a felszámoló biztos utónevét és családi nevét, személyi számát és állandó lakcímét,
b) a csődeljárás meghirdetését, beleértve a csődbiztos utónevét és családi nevét, személyi számát és állandó lakcímét,
c) az alapítvány törlésének törvényi okait.
(4) Az alapítvány statisztikai számjelét a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala adja ki a minisztérium külön jogszabály1b) szerinti kérelmére.
12. §
(1) A kötelezettségeket, melyeket az alapítók az alapítvány létrejöttének napjáig az alapítvány vonatkozásában magukra vállaltak, együttesen és osztatlanul kötelezik az alapítókat.
(2) A kötelezettségek, melyek az 1. bekezdés szerint keletkeztek, az alapítvány létrejöttének napjával átszállnak az alapítványra, amennyiben az alapítvány három hónapos határidőn belül nem utasítja el azokat olyan indokkal, hogy az átvételük ellentétben állnak az alapítvány által teljesített közhasznú céllal.
13. §
Alapítványi alap
(1) Az alapítvány közhasznú cél támogatása érdekében alapítványi alapot hozhat létre igazgatótanácsának döntésével vagy természetes vagy jogi személlyel megkötött írásbeli szerződés alapján.
(2) Az alapítványi alap nem jogi személy.
(3) Az igazgatótanács alapítványi alap létrehozásáról szóló döntésének tartalmaznia kell
a) az alapítvány megnevezését, amely az alapítványi alapot létrehozza,
b) az alapítványi alap megnevezését; az alapítványi alap megnevezésének része az alapítvány megnevezése is, mely az alapítványi alapot létrehozza,
c) a célt, melynek érdekében az alapítványi alapot létrehozzák,
d) az időtartamot, melyre az alapítványi alap létesül.
(4) Az alapítványi alap létrehozásáról az alapítvány és a természetes vagy jogi személy által megkötött szerződésnek a tárgyát a pénzügyi eszközök megszerzésének feltételei és azok felhasználásának módja az előre meghatározott közhasznú cél érdekében. Az alapítványi alap létrehozásáról szóló szerződésnek tartalmaznia kell még
a) a szerződő felek megjelölését,
b) az alapítványi alap megnevezését; az alapítványi alap megnevezésének része az alapítvány megnevezése is, mely az alapítványi alapot létrehozza,
c) a célt, melynek érdekében az alapítványi alapot létrehozzák,
d) az időtartamot, melyre az alapítványi alap létesül.
e) az alapítvány díjazását, ha ez része volt a megállapodásnak,
f) az alapítványi alap eszközei felhasználásának feltételeit,
g) a feltételeket, amelyek szerint az alapítványi alap eszközeit felosztják azon esetben, ha az alapítványi alap célja egy konkrét összeg összegyűjtéséhez kötődik, és amennyiben az összeg összegyűjtése nem valósul meg, vagy ha a cél, mely érdekében az alapítványi alapot létrehozták, megszűnt,
h) a zárójelentés kellékeit az alapítványi alap eszközeinek felhasználásáról, vagy az alapítványi alap eszközeinek felhasználásáról szóló zárójelentés kellékeit, ha az alap egy évet meghaladó időtartamra vagy meghatározatlan időre létesült.
(5) Az alapítvány kezelője a minisztériumnak az alapítványi alap létrehozásától számított 15 napon belül elküldeni az igazgatótanács határozatát vagy az alapítványi alap létrehozásáról szóló írásbeli szerződést.
HARMADIK RÉSZ
Az alapítvány megszűntetése és megszűnése
Az alapítvány megszűntetése
14. §
Az alapítványt megszűntetik
a) annak az időszaknak a leteltével, melyre alapították,
b) a közhasznú cél megvalósulásával, melyre alapították,
c) az igazgatótanácsnak az alapítvány megszűnését kimondó határozatával,
d) a bíróságnak az alapítvány megszűnését kimondó döntésével,
e) csődeljárás meghirdetésével vagy a csődeljárás vagyonhiány miatti elutasításával,
f) az alapító döntésével vagy az alapítók megegyezése alapján, ha az igazgatótanács legalább egy éven át működésképtelen.
15. §
(1) A bíróság az alapító, a minisztérium vagy olyan személy indítványára, akinek hiteles jogi érdeke fűződik az alapítványhoz, az alapítványt megszünteti és elrendeli a felszámolását, ha
a) az alapítványi alaptőke csökken,
b) ha a 36. § 3. bek. szerinti, bírság kirovásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül az alapítvány nem teszi közzé évzáró jelentését a könyvelési zárások nyilvános regiszterében,1a)
c) az alapítvány megsérti a 29. § 3. bekezdésének rendelkezéseit,
d) nem került sor az alapítvány szerveinek a megválasztására, miközben a megbízatási idejük több mint hat hónappal korábban lejárt, vagy az alapítvány szerveinek létszámát nem töltötték fel a kívánatos létszámra,
e) az alapítvány egy évnél hosszabb időn át nem végez alapítványi tevékenységet a 2. § 6. bek. szerint,
f) az alapítvány a vagyonát a jelen törvény rendelkezéseit vagy az alapító okiratot sértő módon használja.
(2) A bíróság az alapító, a minisztérium vagy olyan személy indítványára, akinek hiteles jogi érdeke fűződik az alapítványhoz, az alapítványt megszünteti és elrendeli a felszámolását, ha az alapítvány egyéb súlyos módon vagy ismétlődően megsértette a jelen törvény rendelkezéseit.
16. §
Az alapítvány megszűnése
(1) Az alapítvány az alapítvány-nyilvántartásból való törlés napján szűnik meg. A megszűnést felszámolási eljárásos vagy felszámolási eljárás nélküli megszüntetés előzi meg.
(2) Felszámolási eljárás lefolytatása nem kötelező, ha
a) az alapítvány vagyona és kötelezettségei a megszűnést követően más alapítványra szállnak át,
b) vagyonhiány miatt a csődeljárás meghirdetésének indítványát elutasították,
c) a csődeljárás lefolytatását követően az alapítványnak semmilyen vagyona nem marad.
17. §
Alapítvány megszüntetése felszámolási eljárás nélkül
(1) Alapítvány másik alapítvánnyal csak írásbeli egyesülési szerződés alapján egyesülhet, amennyiben ezen alapítványok alapító okiratai ezt nem tiltják.
(2) Az egyesülési szerződés tartalmazza a szerződő felek megnevezését és adatait a vagyonukról, kötelezettségeikről, az egyesülő alapítványok jogairól és kötelességeiről. Az egyesülési szerződést alá kell írnia az egyesülő alapítványok statutáris szerveinek. Azon alapítvány alapítványi tőkéjét, amely az egyesülő alapítvány jogait és kötelezettségeit átveszi, meg kell emelni az egyesülő alapítvány alapítványi vagyonának értékével.
(3) Az egyesülés során befogadott alapítvány alapítvány-nyilvántartásból való törlésének indítványát az alapítvány statutáris szerve nyújtja be, amely aláírásának valódiságát az indítványon hivatalosan hitelesíttetni kell. Az egyesülés során befogadott alapítvány alapítvány-nyilvántartásból való törlésének indítványához csatolni kell az egyesülési szerződést, az igazgatótanács döntését az alapítvány felszámolási eljárás nélküli megszűnéséről és az alapító döntését, ha az alapítvány megszüntetéséről döntött.
(4) Az egyesülés során befogadott alapítvány alapítvány-nyilvántartásból való törlésének napjával annak vagyona, valamint jogai és kötelezettségei arra az alapítványra szállnak át, amellyel egyesült.
(5) Az egyesülés során a megszűnő alapítványok vagyona arra az alapítványra száll át, amely az egyesüléssel létrejött.
(6) Az alapítvány átalakulhat nonprofit alappá is. Átalakuláskor az addigi alapítvány felszámolási eljárás nélkül szűnik meg, amennyiben az alapítvány alapítvány-nyilvántartásból való törlése indítványának benyújtása napján a nonprofit alap létrehozásának feltételei teljesültek.
(7) Az alapítvány átalakulásakor az alapítványi vagyon más alapítványra vagy a községre száll át, melyben a megszűnt alapítvány székhelye volt.
(8) A minisztérium törli az alapítvány-nyilvántartásból a megszűnő alapítványt és bejegyzi abba az azon alapítványban bekövetkezett változásokat, amely ugyanezzel a nappal átvette a megszűnő alapítvány vagyonát és kötelezettségeit.
18. §
Alapítvány megszüntetése felszámolással
(1) Az alapítvány felszámolási eljárásának megindítását bejegyzik az alapítvány-nyilvántartásba. A felszámolási eljárás lefolytatása idején az alapítvány megnevezését mindig a „felszámolás alatt” kiegészítéssel tüntetik fel.
(2) Az alapítvány felszámolási eljárásának az alapítvány-nyilvántartásba történő bejegyzésével az alapítvány kezelőjének az alapítvány nevében gyakorolt jogkörei az alapítvány-nyilvántartásba bejegyzett felszámoló biztosra szállnak át.
(3) A felszámoló biztost az igazgatótanács nevezi ki, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik. Ha a felszámoló biztost nem nevezik ki felesleges halogatás nélkül, a bíróság nevezi ki őt. Felszámoló biztos csak természetes személy lehet. Az alapítvány bírósági határozatra történő felszámolása során a felszámoló biztost az a bíróság nevezi ki, amely a felszámolást elrendelte.
(4) Hatáskörének gyakorlása során a felszámoló biztos ugyanolyan felelősséget visel, mint az alapítvány kezelője.
(5) A felszámoló biztos az alapítvány nevében csak az alapítvány felszámolására irányuló lépéseket tehet.
(6) Ha a felszámoló biztos megállapítja az alapítvány eladósodottságát, felesleges halogatás nélkül javaslatot tesz a csődeljárás megindítására.
(7) A felszámoló biztos az alapítvány felszámolási eljárásba való lépésének napjával elkészíti a felszámolási könyvelési egyenleget, és köteles az igazgatótanács minden egyes tagjának megküldeni az alapítvány vagyonáról és kötelezettségeiről szóló áttekintést.
(8) A felszámolás befejezésének napjával a felszámoló biztos könyvelési zárást készít és jóváhagyásra beterjeszti azt az igazgató tanácsnak a felszámolás lefolyásáról készített zárójelentéssel, valamint a maradék vagyon felosztásának javaslatával együtt.
(9) A felszámoló biztos köteles a maradék vagyont más alapítványnak vagy annak a községnek felajánlani, amelyben a megszűnő alapítvány székelt. Ha a község a felszámolási vagyont elfogadja, azt csak közhasznú célra használhatja fel. A vagyont, amely az alapítványi alaptőkét képezi, csak más, a jelen törvény szerint nyilvántartásba vett alapítványnak lehet felajánlani.
(10) A felszámolás befejezését követő 30 napon belül a felszámoló biztos indítványt nyújt be az alapítvány alapítvány-nyilvántartásból való törlésére.
(11) A felszámoló biztos javadalmazását az a szerv határozza meg, amely őt kinevezte.
NEGYEDIK RÉSZ
Az alapítvány szervei és azok jogkörei
19. §
Az alapítvány szervei
(1) Az alapítvány szervei
a) az igazgatótanács (kuratórium),
b) az alapítvány kezelője (kurátor),
c) a felügyelőtanács, ha az alapítvány vagyona több mint 165 969 euró, egyéb esetekben csak ha az alapítvány alapító okirata így rendelkezik,
d) ellenőr, ha felügyelőtanács nem lett létrehozva,
e) egyéb szerv, ha az alapító okirat így rendelkezik.
(2) Az alapítványi szervek tagjai kötelesek tevékenységüket úgy végezni, hogy ne sértsék az alapítvány érdekeit; az alapítvány vagyonát nem fordíthatják magáncéljaikra. Az alapítványi szervek tagjainak feddhetetleneknek kell lenniük és teljeskörű jogi cselekvőképességgel kell bírniuk. Nem feddhetetlen a jelen törvény céljaira az, akit szándékos bűncselekményért jogerősen elítéltek. A feddhetetlenséget a büntetés-nyilvántartás¬ból készült kivonattal kell igazolni, mely nem lehet régebbi három hónaposnál.
Az igazgatótanács (kuratórium)
20. §
(1) Az igazgatótanács az alapítvány legfelsőbb szerve.
(2) Az igazgatótanács
a) dönt az alapítvány megszűnéséről, ha ezt az alapító okirat nem zárja ki,
b) megválasztja és visszahívja az igazgatótanács elnökét és tagjait, megválasztja és visszahívja az alapítvány kezelőjét és ellenőrét, amennyiben az alapító okirat másként nem rendelkezik,
c) dönt az alapító okiratban eszközölendő változtatásokról, ha ezt az alapító okirat nem tiltja, ,
d) kinevezi a felszámoló biztost,
e) évente jóváhagyja az alapítvány költségvetését, melyet az alapítvány kezelője terjeszt elő,
f) dönt az alapítvány vagyonának felhasználásáról, összhangban az alapítvány közhasznú céljaival, valamint a jelen törvényben és az alapító okiratban lefektetett feltételek mellett,
g) dönt az alapítványi tőke emeléséről, az alapítványi törzstőke tárgyának változásáról,
h) dönt az alapítványi alap létrehozásáról, jóváhagyja az alapítványi alap eszközeinek felhasználásáról szóló zárójelentést vagy az éves zárójelentést az alapítványi alap eszközeinek felhasználásáról, amennyiben egy évnél hosszabb időre vagy meghatározatlan időre hozták létre,
i) meghatározza az alapítvány kezelőjének járó jutalmat.
(3) Az igazgatótanács dönt minden más tényállásról is az alapítvány alapító okiratában meghatározott mértékben és feltételek szerint.
(4) Az igazgatótanács köteles a 2. bekezdés g) pontja szerinti döntéseit írásban megindokolni.
21. §
(1) Az igazgatótanácsnak legalább három tagja van, Az igazgatótanács tagja csak természetes személy lehet, aki teljes mértékben birtokában van jogi cselekvőképességének.
(2) Az igazgatótanácsi tagság nem egyeztethető össze az alapítványkezelői tisztséggel vagy az ugyanazon alapítvány más szervében (19.§) viselt tisztséggel.
(3) Nem lehet az igazgatótanács tagja olyan személy, akinek az alapítványi vagyonból pénzeszközöket nyújtanak.
(4) Az igazgatótanácsi tagság nem fizetett tisztség. Az igazgatótanács tagjának csak külön jogszabály szerinti2) költségtérítésre van jogigénye a tisztsége ellátásával kapcsolatosan keletkezett kiadásai vonatkozásában.
22. §
(1) Az igazgatótanácsi tagok megválasztásának módját és megbízatási idejének hosszát az alapító okirat szabályozza. Az igazgatótanács első tagjait az alapítvány alapítója határozza meg az alapító okiratban az alapítvány létrehozásakor. Az alapító okirat szabályozhatja az igazgatótanácsi tagság elnyerésének előfeltételeit is.
(2) A megüresedett igazgatótanácsi tagsági helyre az igazgatótanácsnak a megüresedés napjától számított 60 napon belül új igazgatótanácsi tagot kell választania a megbízatási időszak hátralévő részére vagy a következő megbízatási időszakra. Ha az igazgatótanácsi tagsági hely megüresedését követően az igazgatótanácsi tagok száma 3 alá süllyed, az új igazgatótanácsi tagok megválasztását kivéve az igazgatótanács semmilyen döntést nem hozhat addig az időpontig, amíg az igazgatótanács ki nem egészül.
(3) Az igazgatótanács tagjainak megválasztására és visszahívására az igazgatótanács bármely tagja javaslatot tehet, amennyiben az alapító okirat másként nem rendelkezik.
(4) Az igazgatótanácsi tagság megszűnik
a) a megbízatási idő leteltével,
b) az alapítvány kezelőjéhez vagy az igazgatótanácshoz kézbesített írásbeli lemondási nyilatkozattal,
c) az igazgatótanács általi visszahívással,
d) elhalálozással.
23. §
(1) Az igazgatótanács a tagjai közül elnököt választ, aki összehívja az igazgatótanácsot és vezeti az igazgatótanács üléseit. Az elnök az ülés összehívásával és vezetésével írásban megbízhatja az igazgatótanács bármely tagját.
(2) Az elnök megválasztásához és visszahívásához az igazgatótanács összes tagja több mint a felének az egybehangzó egyetértése szükséges.
24. §
(1) Ha az alapító okirat másként nem rendelkezik, az igazgatótanács akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Határozathozatalhoz a jelenlévő tagok több mint a felének az egyetértése szükséges.
(2) Az igazgatótanács tagjai hozhatnak határozatot igazgatótanácsi ülésen kívül is, kivéve a 20. § 2. bek. a) és b) pontja szerinti határozatokat. Ilyen esetben az igazgatótanácsi határozat javaslatát az egyes tagok elé terjesztik véleményezésre, megjelölve a határidőt, ameddig írásbeli véleményt kell mondaniuk a javaslatról. Ha a tanácstag a megadott határidőig nem foglal állást, úgy kell tekinteni, hogy nem ért egyet a javaslattal. A szavazás eredményeit az igazgatótanács elnöke közli az igazgatótanács tagjaival.
Az alapítvány kezelője
25. §
(1) Az alapítvány kezelője az alapítvány statutáris szerve, aki irányítja az alapítvány tevékenységét és eljár az alapítvány nevében. Dönt az alapítvány összes ügyéről, amennyiben a törvény vagy az alapító okirat nem helyez bizonyos jogköröket más szervek hatáskörébe.
(2) Az alapítvány kezelőjét az igazgatótanács választja meg és hívja vissza. Az alapítvány első kezelőjét az alapítvány alapítója nevezi meg az alapító okiratban az alapítvány létrehozásakor.
(3) Ha az alapító okirat másként nem rendelkezik, az igazgatótanács korlátozhatja az alapítvány kezelőjének jogát az alapítvány nevében történő eljárásban. Ezek a korlátozások harmadik személyekkel szemben nem érvényesek.
(4) Az alapítvány kezelője nem lehet tagja az igazgatótanácsnak vagy más alapítványi szervnek. Az igazgatótanács ülésein tanácsadói mandátummal vehet részt.
(5) Az alapítvány kezelőjének a Szlovák Köztársaság területén állandó lakhellyel vagy hosszú távú tartózkodási engedéllyel rendelkező természetes személy választható meg.
26. §
(1) Az igazgatótanács visszahívja az alapítvány kezelőjét, ha
a) a bíróság jogerős ítélettel szándékos bűncselekmény miatt elítélte, vagy ha bűncselekmény miatt jogerősen elítélték és a bíróság nem döntött esetében a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának feltételes elhalasztásáról,
b) elvesztette jogi cselekvőképességét vagy jogi cselekvőképessége korlátozásra került.
(2) Az igazgatótanács visszahívja az alapítvány kezelőjét, ha
a) orvosi szakvélemény alapján egészségi okokból nem képes tisztségét ellátni hat hónapnál hosszabb ideig,
b) nem teljesíti alapítványkezelői kötelességeit és a megadott határidőn belül nem teszi jóvá mindezt az igazgatótanács írásos figyelmeztetését követően sem,
c) az igazgatótanács tagjai megvonják tőle a bizalmat.
(3) Az alapítvány kezelője indoklás nélkül, írásban lemondhat tisztségéről.
(4) Ha az igazgatótanács visszahívja az alapítvány kezelőjét az 1. és 2. bekezdés alapján vagy ha az alapítvány kezelője lemond tisztségéről a 3. bekezdés értelmében, az igazgatótanács a megüresedéstől számított 30 napon belül köteles új alapítványkezelőt választani. Az alapítvány kezelőjének megválasztásáig az alapítvány nevében az igazgatótanács elnöke jár el, aki csak olyan lépéseket tehet, amelyek halaszthatatlanul szükségesek.
(5) Az alapítványkezelő megválasztásához az igazgatótanács összes tagja több mint a felének az egyetértése szükséges. Az alapítványkezelő 2. bekezdés c) pontja szerinti visszahívása esetén az igazgatótanács összes tagja kétharmados többségének az egyetértése szükséges.
(6) Az alapítványkezelő megválasztását és visszahívását az igazgatótanács bármely tagja indítványozhatja.
27. §
Felügyelőtanács (ellenőr)
(1) A felügyelőtanács (ellenőr) az alapítvány ellenőrző szerve.
(2) A felügyelőtanács tagjait (ellenőrt) az igazgatótanács választja meg és hívja vissza. A felügyelőtanács létrehozási módjára és a felügyelő-tanácsi tagságra arányos mértékben vonatkoznak az igazgatótanácsi szabályozások. Az ellenőrre az alapítványkezelőre vonatkozó szabályokat kell arányos mértékben alkalmazni. Az ellenőr megbízatási időszaka három év.
(3) A felügyelőtanács tagjai (ellenőr) jogosultak betekinteni az alapítvány összes iratába és feljegyzésébe, mely az alapítvány tevékenységével kapcsolatos, és jogosultak ellenőrizni, hogy a könyvelést a külön jogszabályokkal összhangban vezetik-e, valamint hogy az alapítvány tevékenységét az általános érvényű jogszabályokkal és az alapító okirattal összhangban végzi-e.
(4) A felügyelőtanács (ellenőr) főként
a) a könyvelés vezetését ellenőrzi,
b) az alapítvány könyvelési zárását és éves jelentését hagyja jóvá,
c) az igazgatótanácsot figyelmezteti a feltárt hiányosságokra és javaslatot tesz azok kiküszöbölésére.
ÖTÖDIK RÉSZ
Az alapítványi vagyon felhasználása
28. §
Az alapítvány kiadásai (költségei)
(1) Az alapítvány vagyona csak az alapító okiratban lefektetett közhasznú célokkal és feltételekkel összhangban használható fel, valamint az alapítvány kezelési költségeire (kiadásaira) fordítható. Az alapítványkezelési költségek (kiadások) nagyságát az igazgatótanács évente határozza meg az alapítvány tevékenysége biztosításához feltétlenül szükséges mértékben.
(2) Az alapítványkezelési kiadások (költségek) tartalmazzák a kiadásokat (költségeket)
a) az alapítványi vagyon védelmére és növelésére,
b) az alapítvány közhasznú céljának vagy az alapítványi alap céljának propagálására,
c) az alapítvány működtetésére,
d) az alapítványkezelő jutalmazására,
e) a külön jogszabály szerinti2) költségtérítésekre,
f) a bérköltségekre,
g) a jótékonysági számsorsjegyek működtetésére,2a)
h) az egyéb költségeket az alapítvány fenntartásával kapcsolatos tevékenységekre.
(3) Az alapító okiratban meg lehet határozni részletesebb költségmegoszlási szerkezetet, mint a 2. bekezdés szerinti.
(4) Az alapítvány működtetésével kapcsolatos kiadásokat (költségeket) az alapítvány köteles külön nyilvántartásban vezetni.
29. §
Az alapítványi vagyon egyéb célokra történő felhasználása
(1) Az alapítvány nem folytathat vállalkozói tevékenységet, kivéve a jótékonysági számsorsjáték működtetését,2a) az ingatlan bérbeadását, kulturális, művelődési, társadalmi vagy sportrendezvények rendezését, amennyiben ezzel a tevékenységgel vagyonát hatékonyabban használja fel és ez a tevékenység összhangban áll az alapítvány közhasznú céljával.
(2) Alapítvány nem köthet csendestársi szerződést.
(3) Az alapítvány vagyona nem használható fel politikai pártok és politikai mozgalmak tevékenységének finanszírozására, sem választott tisztségviselőnek jelölt személy érdekében.3)
30. §
Az alapítványi alapvagyon (törzstőke) felhasználása
(1) A vagyon, mely az alapítvány alapvagyonát (törzstőkéjét) képezi (3.§ 2. bek.) nem ajándékozható el, nem vihető be betétként kereskedelmi társaságba, nem terhelhető le és nem szolgálhat az alapítványi kötelezettségek zálogaként, sem harmadik személyek kötelezettségeinek biztosítékaként.
(2) Az alapítvány az alapítványi törzstőkébe tartozó pénzeszközeit köteles számlán bankban vagy a Szlovák Köztársaság területén banktevékenységi engedéllyel bíró külföldi bank fiókjában4) elhelyezni.
(3) A pénzeszközöket, melyek az alapítványi törzstőkéjébe tartoznak, az alapítvány csak
a) állami értékpapírok és állami pénztárjegyek,
b) a tőzsdén jegyzett és bevezetett értékpapírok és nyílt végű befektetési alapok befektetési jegyei,
c) jelzáloglevél,
d) letéti jegyek, pénztárjegyek, kamatozó kötvények és letéti kötvények,
e) ingatlanok vásárlására fordíthatja.
31. §
Felelősség az alapítvány kötelezettségeiért
(1) Az alapítvány kötelezettségeiért teljes vagyonával felel, kivéve az életveszélyben lévő vagy természeti katasztrófa miatt sürgős segítségre szoruló egyének vagy egyének csoportjának humanitárius segélyezése teljesítésére létrehozott alapítványi alap eszközeit.
(2) Ha az alapítvány kezelője nem nyújtja be a minisztériumnak a 13. § 5. bek. szerinti írásbeli szerződést vagy az igazgatótanács határozatát az életveszélyben lévő vagy természeti katasztrófa miatt sürgős segítségre szoruló egyének vagy egyének csoportjának humanitárius segélyezése teljesítésére létrehozott alapítványi alapról, az alapítvány kötelezettségeiért ezen alapítványi alap eszközeivel is felel.
Az eszközök célirányos rendeltetése
32. §
(1) Ha az adomány vagy támogatás értéke meghaladja a 331 eurót, az alapítvány köteles az adományozónak 60 napon belül jelenteni ennek az adománynak vagy támogatásnak a pontos felhasználását, amennyiben az adományozó másként nem rendelkezik.
(2) Ha az adományozó konkrét közhasznú célra adományozta az adományt vagy támogatást, az alapítvány azt csak az adományozó előzetes egyetértését követően fordíthatja más célra.
33. §
(1) A természetes személy vagy a jogi személy, akinek/amelynek az alapítvány eszközöket juttatott, köteles ezeket az eszközöket kizárólag arra a közhasznú célra fordítani, amelyre neki nyújtották, és kérésre igazolni az alapítványnak, hogyan használta fel az eszközöket.
(2) A természetes személy vagy a jogi személy, aki/amely nem teljesíti az 1. bekezdésben megszabott kötelességét, köteles a nyújtott eszközöket haladéktalanul visszaszolgáltatni az alapítványnak.
(3) A természetes személy vagy a jogi személy, akinek/amelynek a jelen törvénybe ütközően folyósították az alapítvány eszközeit, köteles ezeket az eszközöket visszafizetni.
(4) Az alapítvány közhasznú cél teljesítését szolgáló eszközeiből nem részesülhet az alapító, az igazgatótanács tagja, az alapítvány kezelője, sem más alapítványi szerv tagja és ezen személyek közeli hozzátartozója.5) Ez nem vonatkozik azon esetekre, melyekben életveszélyben lévő vagy természeti katasztrófa miatt sürgős segítségre szoruló egyének vagy egyének csoportjának humanitárius segélyezése teljesítésére létrehozott alapítványi alap eszközeiről van szó.
HATODIK RÉSZ
Könyvelés és éves jelentés
34. §
Könyvelés
(1) Az alapítvány külön jogszabály szerint könyvelést vezet.6)
(2) Az alapítvány könyvelésében elkülönítve vezeti az alapítványi alap eszközeinek könyvelését.
(3) Az éves könyvelési zárást könyvvizsgálónak kell hitelesíteni, amennyiben az alapítvány idegen forrásokból származó bevétele az adott naphoz, melyhez a könyvelési zárás kötődik, meghaladja a 200 000 eurót, miközben idegen forrásból származó alapítványi eszközbevételeknek számítanak a jelen célra a természetes személyektől, a jogi személyektől, a befizetett adóhányadokból, a nyilvános gyűjtésekből és támogatásokból származó; ez nem érinti az éves könyvelési zárás külön jogszabály szerinti6a) hitelesítésének kötelezettségét.
35. §
Évzáró jelentés
(1) Az alapítvány a naptári év végét követően köteles évzáró jelentést kidolgozni az igazgatótanács vagy az alapító okirat által megszabott határidőben legkésőbb a következő naptári év május 15-éig.
(2) Az alapítvány évzáró jelentése tartalmazza
a) az értékelt évben végzett tevékenység áttekintését az alapítvány közhasznú céljának viszonylatában,
b) az éves könyvelési zárást, a benne található alapadatok értékelését és a könyvvizsgáló véleményét az éves könyvelési zárásról,
c) a bevételek (hozamok) áttekintését források és eredet szerint,
d) az adományozók áttekintését, ha az adományok nagysága vagy az eszközök értéke ugyanazon adományozótól meghaladja a 331 eurót,
e) a természetes személyek és jogi személyek áttekintését, akiknek/amelyeknek az alapítvány eszközöket nyújtott olyan közhasznú célra, melyre az alapítvány létrehozták, valamint a tájékoztatást, az eszközök milyen módon lettek felhasználva,
f) az összkiadásokat (költségeket) az alapítvány egyes tevékenységei szerinti tagolásban, valamint külön a kiadások (költségek) nagyságát az alapítvány működtetésére, beleértve az igazgatótanács 28. § 1. bek. szerinti döntését, és a 28. § 2. és 3. bek. szerinti tagolásban,
g) az alapító okiratban és az alapítványi szervekben bekövetkezett változásokat az értékelt időszak folyamán,
h) az alapítványkezelő tisztségért járó jutalmát és más szervek jutalmazását, ha az alapító okirat így rendelkezett,
i) az áttekintést az alapítványi alapok tevékenységéről az alapítványi alapok eszközeinek áttekintésével együtt,
j) egyéb adatokat, melyeket az igazgatótanács meghatározott.
(3) Ha az évzáró jelentés nyilvánosságra hozatala után olyan tények merülnek fel, amelyek javítást igényelnek, az alapítvány köteles ezt a javítást haladéktalanul megtenni.
(4) Az alapítvány az évzáró jelentést legkésőbb május 31-éig elhelyezi a könyvelési zárások nyilvántartójának nyilvános részében.
HETEDIK RÉSZ
Közös, átmeneti és zárórendelkezések
36. §
Bírságok
(1) Ha az alapítvány az évzáró jelentést nem helyezi el 35. § 4. bek. szerint, a minisztérium e kötelessége megszegéséért bírsággal sújtja 331 eurótól 3319 euróig terjedő összegben.
(2) A bírságot a bírság kiszabásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell befizetni.
(3) A bírság kiszabásáról szóló határozatban a minisztérium méltányos időt ad az évzáró jelentés elhelyezésére.
(4) A jelen törvény szerinti bírság kiszabása nem befolyásolja a kártérítésről szóló rendelkezéseket, és a jelen törvényben megszabott kötelességek sem szűnnek meg.
(5) A bírságokból származó bevétel az állami költségvetés bevétele.
37. §
Felügyelet
(1) A minisztérium felügyeli, hogy az alapítvány teljesíti-e közhasznú célját, melyre létrehozták. E célból a minisztérium kiértékeli az évzáró jelentést.
(2) Ha a minisztérium hiányosságokat állapít meg, felszólítja az alapítványt, hogy a megadott határidőig küszöbölje ki a hiányosságokat és egyidejűleg tájékoztassa a minisztériumot a foganatosított intézkedésekről.
(3) Ha az alapítvány nem intézkedik a 36. § 3. bek. szerint, a minisztérium indítványt nyújt be a 15. § 1. bek. szerint.
38. §
Az adományozó névtelenségének védelme
(1) Ha az adományozó ragaszkodik névtelensége megőrzéséhez, utónevét és családi nevét vagy cégnevét tilos feltüntetni az adományozók listáján vagy más módon nyilvánosságra hozni.
(2) Az 1. bekezdés rendelkezése nem vonatkozik az ellenőrző szervek külön jogszabályi7) jogosultságaira, a bűnügyi rendőrségi, a pénzügyőrségi szolgálatra és a büntetőjogi hatóságokra külön jogszabályi8) feladataik teljesítése során.
39. §
Tájékoztatási kötelesség
Az alapítvány tevékenységéről és vagyonával való gazdálkodásáról külön jogszabályi előírások szerint9) mint köteles személy tájékoztatást nyújt.
Külföldi alapítvány
40. §
(1) A külföldi alapítvány a Szlovák Köztársaság területén kívüli székhelyű jogi személy, amennyiben azon ország jogrendje szerint alapítvány, ahol a székhelye van.
(2) Külföldi alapítvány a Szlovák Köztársaságban csak szervezeti egysége közvetítésével működhet, melyet azonos feltételek mellett és azonos mértékben hoztak létre, mint a jelen törvény szerint megalakított alapítványokat.
41. §
(1) Külföldi alapítványnak akkor keletkezik joga a Szlovák Köztársaság területén való működésre szervezeti egysége közvetítésével, ha az jogi személy a Szlovák Köztársaság területén lévő székhellyel, amikor a szervezeti egységet bejegyzik az alapítvány-nyilvántartásba, és akkor szűnik meg, ha a szervezeti egységet az alapítvány-nyilvántartásból törlik.
(2) A minisztérium a külföldi alapítvány Szlovák Köztársaság területén megalapított szervezeti egységét bejegyzi az alapítvány-nyilvántartásba, ha a külföldi alapítvány közhasznú célja összhangban áll a 2. § 3. bekezdésével. Az írásbeli indítványt a szervezeti egység alapítvány-nyilvántartásba történő bejegyzésére a minisztériumnak a külföldi alapítvány szervezeti egységének kezelője nyújtja be. A szervezeti egység kezelője aláírásának valódiságát hivatalosan hitelesíttetni kell. A bejegyzési indítványban fel kell tüntetni a szervezeti egység elnevezését, melynek kötelező része a külföldi alapítvány elnevezése azzal a kiegészítéssel, hogy ennek a szervezeti egységéről van szó, valamint a szervezeti egység kezelőjének, egyben statutáris szervének utóneve és családi neve, személyi száma, hosszú távú tartózkodási helye.
(3) A bejegyzési indítványhoz mellékelni kell az okiratot arról, hogy a külföldi alapítvány jogi személy, s ez nem lehet régebbi három hónaposnál, a külföldi alapítvány illetékes szervének határozatát arról, hogy szervezeti egységet hoz létre a Szlovák Köztársaság területén, beleértve a szervezeti egység kezelőjének kijelölését, a külföldi alapítvány alapszabályát és az okiratot arról, hogy a szervezeti egység törzsvagyonának értéke megfelel a jelen törvény előírásainak.
(4) A bejegyzési eljárásra és döntéshozatalra a 7. § rendelkezései vonatkoznak.
42. §
Átmeneti rendelkezések
(1) Az alapítvány, mely az eddigi rendelkezések szerint jött létre, a jelen törvény szerinti alapítványnak minősül, ha 2002. december 31-éig az alapítvány kezelője javaslatot nyújt be az alapítvány-nyilvántartásba bejegyzett tények módosítására és bizonyítja az alapítványi vagyon létrehozását a 3. § 2. bek. értelmében a javaslat benyújtásának napjáig, valamint mellékeli az alapítvány alapító okiratát.
(2) Az alapítvány igazgatótanácsa 2002. december 31-éig az 1. bek. szerinti indítvány helyett dönthet az alapítvány közhasznú nonprofit szervezetté, polgári társulássá vagy közalappá alakításáról, vagy dönthet az alapítvány megszüntetéséről és felszámolásáról. Az alapítvány megszüntetését és felszámolási eljárását az alapítvány kezelője haladéktalanul jelenti a minisztériumnak.
(3) Ha nem kerül sor az 1. és 2. bekezdés szerinti intézkedésekre, vagy ha az illetékes szerv a nyilvántartásba vételi indítványt elutasítja, 2003. január 1-jével minden alapítvány megszűnik, amely nem került bejegyzésre a jelen törvény szerint, és az ezen alapítványok statutáris szerve köteles végrehajtani a felszámolást.
(4) A 29. § 1. bek. rendelkezései a nemzetközi szerződések hatályossága idején a Szlovák Köztársaságnak nyújtott külföldi segítség feltételeiről, melyek a Szlovák Köztársaságot kötelezik, nem vonatkoznak azon alapítványokra, amelyek a Polgári Törvénykönyv 20.b §-a alapján keletkeztek 1996. szeptember 1-je előtt, amennyiben megalapításuk feltétele volt a Szlovák Köztársaságnak nyújtott külföldi segély lehívásának, és a jelen törvény hatályba lépésének napjáig eszközeiket a vállalkozások támogatására használják.
42.a §
Átmeneti rendelkezés a 2014. január 1-jétől hatályos szabályozáshoz
A 34. § 3. bek. szerinti rendelkezések a 2014. január 1-jétől hatályos formában először a 2014. december 31-ével elkészített könyvelési zárás hitelesítésekor kerülnek alkalmazásra.
43. §
Megszüntető rendelkezés
Megszűnik a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 207/1996. sz., az alapítványokról szóló törvénye a Tt. 147/1997. sz. változatában.
II. cikkely
A Tt.40/1964. sz. Polgári Törvénykönyve a Tt. 58/1969. sz. törvénye, a Tt.131/1982. sz., a Tt. 94/1988. sz., a Tt. 188/1988. sz., a Tt. 87/1990., 105/1990., 116/1990., 87/1991., a Tt. 509/1991., 264/1992., a Tt. 278/1993., a Tt. 249/1994., a Tt. 153/1997., a Tt. 211/1997., a Tt. 252/1999., a Tt. 218/2000., a Tt. 261/2001. és a Tt. 281/2001. sz. törvénye így változik:
1. a 20.b-20.e §-ig bezárólag, a címet beleértve törölve.
2. A 477. §-ban megszűnik a 2. bekezdés, egyben törlésre kerül az 1. bekezdés megjelölés.
III. cikkely
Hatálybaléptetés
A jelen törvény 2002. március 1-jén lép hatályba.
Rudolf Schuster s. k.
Jozef Migaš s. k.
Mikuláš Dzurinda s. k.
1) A Polgári perrendtartás 244-250.s §-a.
1a) A Tt. 431/2002. sz., a könyvelésről szóló törvényének 23. §-a a későbbi módosítások szerint.
1b) A Tt. 272/2015. sz., a jogi személyek, vállalkozók és közhatalmi
szervek nyilvántartásáról, valamint egyes törvények módosításáról és
kiegészítéséről szóló törvénye 9. § 3. bek.
2) A Tt. 119/1992. sz. törvénye az útiköltség-térítésekről a későbbi módosítások szerint.
2a) A Tt. 171/2005. sz., a hazárdjátékokról szóló törvénye 9.a §-a a Tt. 478/2009. sz. törvénye értelmében.
3) Pl. a Tt. 46/1999. sz. törvénye a Szlovák Köztársaság elnökének megválasztásáról, a leváltásáról szóló népszavazás és egyes más törvények kiegészítései, a Tt. 346/1990. sz. törvénye a községi önkormányzatok megválasztásáról s későbbi módosítások szerint.
4) A Tt. 483/2001. sz., a bankokról szóló törvénye 2. §-a 1-6. bek.
5) A Polgári Törvénykönyv 116. §-a.
6) A Tt. 563/1991. sz., a könyvelésről szóló törvénye.
6a) A Tt. 431/2002. sz. törvényének 19. §-a 4. bek.
7) Pl. az SZK NT TT. 10/1996. sz., az államigazgatás ellenőrzéséről szóló törvénye, a Tt. 440/2000. sz., a pénzügyi ellenőrzés irányításáról szóló törvénye a Tt. 150/2001. sz. törvénye szerint.
8) Büntető Törvénykönyv. A Tt. 171/1993. sz. törvénye a rendőri testületről a későbbi módosítások szerint.
9) A Tt. 211/2000. sz., az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.
Časová verzia účinná od 1. novembra 2015 do 30. júna 2016
34/2002 Z. z.
Zákon
O NADÁCIÁCH
a o zmene Občianskeho zákonníka v znení neskorších predpisov
z 18. decembra 2001
Zmena:
445/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
478/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2010
352/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2014
463/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2014
272/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 2015
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:
Čl. I
PRVÁ ČASŤ
Základné ustanovenia
§ 1
Predmet úpravy
Tento zákon upravuje postavenie a právne pomery nadácií a vytváranie nadačných fondov.
§ 2
Nadácia
(1) Nadácia je účelové združenie majetku, ktorý slúži na podporu verejnoprospešného účelu.
(2) Nadácia je právnická osoba; zapisuje sa do registra nadácií, ktorý vedie Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo").
(3) Verejnoprospešným účelom sa na účely tohto zákona rozumie najmä rozvoj a ochrana duchovných a kultúrnych hodnôt, realizácia a ochrana ľudských práv alebo iných humanitných cieľov, ochrana a tvorba životného prostredia, zachovanie prírodných hodnôt, ochrana zdravia, ochrana práv detí a mládeže, rozvoj vedy, vzdelania, telovýchovy a plnenie individuálne určenej humanitnej pomoci pre jednotlivca alebo skupinu osôb, ktoré sa ocitli v ohrození života alebo potrebujú naliehavú pomoc pri postihnutí živelnou pohromou.
(4) Názvom nadácie je názov, pod ktorým je nadácia zapísaná v registri nadácií. Názov nadácie musí obsahovať označenie „nadácia". Iné fyzické osoby alebo právnické osoby nemôžu toto označenie vo svojom názve alebo v obchodnom mene používať. Názov nadácie sa musí odlišovať od názvu inej, už registrovanej nadácie a nesmie byť zameniteľný s názvom inej, už registrovanej nadácie.
(5) Ak má názov nadácie obsahovať priezvisko fyzickej osoby odlišnej od zakladateľa, návrh na registráciu nadácie do registra nadácií musí obsahovať aj súhlas tejto fyzickej osoby; ak táto fyzická osoba nežije, súhlas jej dedičov, ak sú známi.
(6) Nadačnou činnosťou sa na účely tohto zákona rozumie
a) poskytovanie peňažných a nepeňažných prostriedkov z majetku nadácie tretím osobám,
b) správa majetku nadácie vrátane nadačných fondov.
(7) Nadácia môže vykonávať aj inú činnosť v súlade s verejnoprospešným účelom nadácie a s realizáciou nadačnej činnosti, ak tento zákon neustanovuje inak.
§ 3
Majetok nadácie
(1) Majetok nadácie tvorí nadačné imanie, nadačný fond a ostatný majetok nadácie.
(2) Nadačné imanie je majetok nadácie zapísaný do registra nadácií. Pri založení nadácie je tvorené majetkovými vkladmi jednotlivých zakladateľov. Hodnota majetkového vkladu každého zakladateľa je najmenej 663 eur. Základná hodnota nadačného imania musí byť najmenej 6638 eur, pričom túto základnú hodnotu môžu tvoriť len peňažné prostriedky a nehnuteľnosti. Hodnotu prevyšujúcu 6638 eur môžu tvoriť aj hnuteľné veci, cenné papiere, ako aj iné majetkové práva a hodnoty oceniteľné peniazmi. Hodnotu nadačného imania nemožno znížiť.
(3) Nadačný fond tvoria peňažné prostriedky, ktoré nie sú súčasťou nadačného imania alebo ostatného majetku nadácie.
(4) Ostatný majetok nadácie, ktorý nie je súčasťou nadačného imania alebo nadačného fondu, tvoria peňažné prostriedky, cenné papiere, ako aj iné majetkové práva a iné majetkové hodnoty oceniteľné peniazmi.
DRUHÁ ČASŤ
Založenie a vznik nadácie a vytvorenie nadačného fondu
§ 4
Založenie nadácie
(1) Nadáciu môže založiť fyzická osoba alebo právnická osoba (ďalej len „zakladateľ").
(2) Nadácia sa zakladá nadačnou listinou podpísanou všetkými zakladateľmi. Pravosť podpisov všetkých zakladateľov musí byť úradne osvedčená. Nadáciu môže založiť aj jeden zakladateľ; pravosť jeho podpisu musí byť úradne osvedčená.
(3) Do vzniku nadácie konajú vo veciach súvisiacich s jej vznikom zakladatelia spoločne alebo správca nadácie.
(4) Vlastnícke právo k nehnuteľnosti nadobúda nadácia vkladom vlastníckeho práva do katastra nehnuteľností na základe písomného vyhlásenia zakladateľa, ktorého pravosť podpisu musí byť úradne osvedčená. Návrh na vklad vlastníckeho práva k nehnuteľnosti podá správca nadácie do 15 dní od vzniku nadácie. Kópiu návrhu na vklad vlastníckeho práva k nehnuteľnosti s vyznačením odtlačku pečiatky katastrálneho úradu musí zaslať správca nadácie ministerstvu do 15 dní odo dňa, keď katastrálny úrad vyznačí na písomnom vyhotovení návrhu na vklad dátum jeho doručenia.
(5) Ak katastrálny úrad rozhodne o zamietnutí vkladu, správca nadácie vyzve zakladateľov, aby v lehote do 30 dní od právoplatnosti rozhodnutia o zamietnutí vkladu nahradili cenu nezapísanej nehnuteľnosti inou nehnuteľnosťou alebo peňažnými prostriedkami.
§ 5
Nadačná listina
(1) Nadačná listina obsahuje
a) názov a sídlo nadácie,
b) verejnoprospešný účel, ktorý nadácia bude podporovať,
c) meno a priezvisko (názov), rodné číslo (identifikačné číslo organizácie) a adresu trvalého pobytu (sídlo) všetkých zakladateľov,
d) hodnotu nadačného imania,
e) hodnotu a predmet majetkového vkladu, ktorý každý zakladateľ vložil do nadačného imania pri založení nadácie,
f) dobu, na akú sa nadácia zriaďuje,
g) počet členov orgánov nadácie, dĺžku funkčného obdobia a spôsob ich voľby,
h) spôsob zvolávania, hlasovania a rokovania orgánov nadácie,
i) meno, priezvisko, rodné číslo a adresu trvalého pobytu alebo dlhodobého pobytu prvého správcu nadácie (§ 6 ods. 5, § 41 ods. 2) a prvých členov ďalších orgánov nadácie, ak sú ustanovené,
j) podmienky nakladania s majetkom nadácie,
k) určenie okruhu osôb, ktorým sa poskytujú prostriedky nadácie,
l) podmienky poskytovania prostriedkov nadácie tretím osobám,
m) ďalšie náležitosti, ak ich zakladateľ považuje za potrebné uviesť.
(2) Zakladateľ môže určiť v nadačnej listine ustanovenia, ktoré sa nesmú meniť rozhodnutím nijakého orgánu nadácie.
(3) Každý je oprávnený nazerať do nadačnej listiny a robiť si z nej výpisy alebo odpisy. Nadácia je povinná na požiadanie sprístupniť nadačnú listinu.
Vznik nadácie
§ 6
(1) Nadácia vzniká dňom zápisu nadácie do registra nadácií.
(2) Písomný návrh na zápis nadácie do registra nadácií podáva ministerstvu správca nadácie. Podpis správcu nadácie musí byť úradne osvedčený.
(3) K návrhu na zápis nadácie do registra nadácií musí byť priložená nadačná listina v dvoch vyhotoveniach, písomné vyhlásenie správcu o splatení peňažného vkladu zakladateľom, písomné vyhlásenie zakladateľa, že do nadačného imania vkladá nehnuteľnosť; pravosť podpisu správcu nadácie na písomnom vyhlásení musí byť úradne osvedčená a výpis z registra trestov správcu nadácie nesmie byť starší ako tri mesiace.
(4) Ak je zakladateľom nadácie právnická osoba, ktorá nie je zriadená alebo založená zákonom, prikladá sa výpis z Obchodného registra alebo z iného registra, ktorý nesmie byť starší ako 30 dní. U zahraničnej právnickej osoby sa prikladá doklad o tom, že zahraničná osoba je právnickou osobou, a kto je jej štatutárnym orgánom.
(5) Ak je správcom nadácie zahraničná fyzická osoba, prikladá sa k návrhu na zápis nadácie do registra nadácií aj doklad o povolení na dlhodobý pobyt na území Slovenskej republiky.
§ 7
(1) Konanie o zápis nadácie do registra nadácií sa začína odo dňa, keď bol ministerstvu doručený návrh, ktorý obsahuje podklady podľa § 6.
(2) Ak návrh na zápis nadácie do registra nadácií neobsahuje podklady podľa § 6 ods. 2 až 5, ministerstvo správcu nadácie do 15 dní od doručenia návrhu upozorní, že konanie o zápis nadácie do registra nadácií začne až po odstránení nedostatkov.
§ 8
(1) Ministerstvo zápis nadácie do registra nadácií odmietne, ak z podkladov podľa § 6 ods. 2 až 4 vyplýva, že
a) nejde o účelové združenie majetku,
b) účel nadácie nie je verejnoprospešný,
c) nadačná listina nie je v súlade so zákonom.
(2) O odmietnutí zápisu nadácie do registra nadácií rozhodne ministerstvo do 30 dní od začatia konania.
(3) Proti rozhodnutiu o odmietnutí zápisu nadácie do registra nadácií môže podať správca nadácie opravný prostriedok na Najvyšší súd Slovenskej republiky.1)
§ 9
(1) Ak ministerstvo nezistí dôvod na odmietnutie zápisu nadácie do registra nadácií, do 30 dní od začatia konania vykoná zápis nadácie do registra nadácií a v tejto lehote zašle správcovi nadácie jedno vyhotovenie nadačnej listiny, na ktorom vyznačí deň zápisu nadácie do registra nadácií.
(2) Vznik nadácie, jej názov a sídlo oznámi ministerstvo Štatistickému úradu Slovenskej republiky do desiatich dní odo dňa zápisu nadácie do registra nadácií.
Register nadácií
§ 10
(1) Register nadácií je verejný zoznam, do ktorého sa zapisujú zákonom ustanovené náležitosti týkajúce sa nadácií.
(2) Súčasťou registra nadácií je zbierka listín, ktorú tvorí nadačná listina, zmluva o vytvorení nadačného fondu alebo rozhodnutie správnej rady o vytvorení nadačného fondu a výročná správa o činnosti a hospodárení nadácie (ďalej len „výročná správa").
(3) Náležitosti zapísané v registri nadácií sú účinné voči každému odo dňa vykonania zápisu nadácie do registra nadácií. Proti tomu, kto koná v dobrej viere v pravdivosť skutočností zapísaných v registri nadácií, nemôže ten, koho sa zápis v registri nadácií týka, namietať, že zápis v registri nadácií nezodpovedá skutočnosti.
§ 11
(1) Do registra nadácií sa zapisuje
a) názov, sídlo a identifikačné číslo organizácie,
b) verejnoprospešný účel, ktorý nadácia podporuje,
c) meno a priezvisko (názov), rodné číslo (identifikačné číslo organizácie) a trvalý pobyt (sídlo) zakladateľa,
d) hodnota a predmet nadačného imania s uvedením
1. sumy peňažných prostriedkov,
2. nehnuteľností a ich trhovej ceny určenej znaleckým posudkom,
3. hnuteľných vecí a ich ceny určenej znaleckým posudkom,
4. cenných papierov a ich trhovej ceny,
5. iných majetkových práv a peniazmi oceniteľných iných majetkových hodnôt ocenených znaleckým posudkom,
e) meno, priezvisko, rodné číslo a adresu trvalého pobytu správcu nadácie.
(2) Do registra nadácií sa zapisuje aj zmena alebo zánik zapisovaných skutočností. Správca nadácie je povinný podať na ministerstvo návrh na zápis zmeny zapisovaných skutočností do 15 dní odo dňa, keď k nim došlo, na ktorom musí byť pravosť podpisu správcu úradne osvedčená. K návrhu sa musí priložiť rozhodnutie správnej rady o vykonaní zmeny v nadačnej listine a dodatok k nadačnej listine v dvoch vyhotoveniach, na ktorom musí byť pravosť podpisu predsedu správnej rady úradne osvedčená.
(3) V registri nadácií sa ďalej vyznačí
a) vstup nadácie do likvidácie vrátane mena a priezviska, rodného čísla a adresy trvalého pobytu likvidátora,
b) vyhlásenie konkurzu vrátane mena a priezviska, rodného čísla a adresy trvalého pobytu správcu konkurznej podstaty,
c) právny dôvod výmazu nadácie.
(4) Identifikačné číslo prideľuje nadácii Štatistický úrad Slovenskej republiky na žiadosť ministerstva podľa osobitného predpisu.1b)
§ 12
(1) Záväzky, ktoré prevzali zakladatelia za nadáciu do dňa jej vzniku, zaväzujú zakladateľov spoločne a nerozdielne.
(2) Záväzky, ktoré vznikli podľa odseku 1, prechádzajú na nadáciu dňom jej vzniku, ak ich nadácia do troch mesiacov neodmietne z dôvodu, že ich prevzatie by bolo v rozpore s verejnoprospešným účelom, ktorý nadácia plní.
§ 13
Nadačný fond
(1) Nadácia môže na podporu verejnoprospešného účelu vytvoriť nadačný fond rozhodnutím správnej rady alebo na základe písomnej zmluvy s fyzickou osobou alebo s právnickou osobou.
(2) Nadačný fond nemá právnu subjektivitu.
(3) Rozhodnutie správnej rady o vytvorení nadačného fondu musí obsahovať
a) názov nadácie, ktorá nadačný fond vytvára,
b) názov nadačného fondu; súčasťou názvu nadačného fondu musí byť aj názov nadácie, ktorá nadačný fond vytvára,
c) účel, na aký sa nadačný fond vytvára,
d) doba, na akú sa nadačný fond vytvára.
(4) Predmetom zmluvy o vytvorení nadačného fondu medzi fyzickou osobou alebo právnickou osobou a nadáciou je určenie podmienok na získavanie peňažných prostriedkov a ich poskytovanie na vopred dohodnutý verejnoprospešný účel. Zmluva o vytvorení nadačného fondu musí ďalej obsahovať
a) označenie zmluvných strán,
b) názov nadačného fondu; súčasťou názvu nadačného fondu musí byť aj názov nadácie, pri ktorej sa nadačný fond vytvára,
c) účel, na aký sa nadačný fond vytvára,
d) doba, na akú sa nadačný fond vytvára,
e) odmenu nadácie, ak bola dohodnutá,
f) podmienky použitia prostriedkov nadačného fondu,
g) podmienky, za akých sa rozdelia prostriedky nadačného fondu v prípade, ak je účel nadačného fondu viazaný na vyzbieranie konkrétnej sumy a ak k jej vyzbieraniu nedôjde alebo ak účel, na ktorý sa nadačný fond vytvoril, zanikol,
h) náležitosti záverečnej správy o použití prostriedkov nadačného fondu alebo výročnej správy o použití prostriedkov nadačného fondu, ak bol vytvorený na čas presahujúci jeden rok alebo na neurčitý čas.
(5) Správca nadácie je povinný zaslať ministerstvu do 15 dní od vytvorenia nadačného fondu rozhodnutie správnej rady alebo písomnú zmluvu o vytvorení nadačného fondu.
TRETIA ČASŤ
Zrušenie a zánik nadácie
Zrušenie nadácie
§ 14
Nadácia sa zrušuje
a) uplynutím doby, na akú bola založená,
b) dosiahnutím verejnoprospešného účelu, na aký bola založená,
c) rozhodnutím správnej rady o zrušení nadácie,
d) rozhodnutím súdu o zrušení nadácie,
e) vyhlásením konkurzu alebo zamietnutím návrhu na vyhlásenie konkurzu pre nedostatok majetku,
f) rozhodnutím zakladateľov alebo dohodou zakladateľov, ak je správna rada nefunkčná najmenej jeden rok.
§ 15
(1) Súd na návrh zakladateľa, ministerstva alebo osoby, ktorá osvedčí právny záujem, nadáciu zruší a nariadi jej likvidáciu, ak
a) sa zníži jej nadačné imanie,
b) v lehote určenej v rozhodnutí o uložení pokuty podľa § 36 ods. 3 nadácia neuloží výročnú správu do verejnej časti registra účtovných závierok,1a)
c) nadácia porušuje ustanovenie § 29 ods. 3,
d) neboli zvolené orgány nadácie, ktorým sa skončilo funkčné obdobie pred viac ako šiestimi mesiacmi, alebo orgány nadácie neboli doplnené na požadovaný počet,
e) nadácia po čas dlhší ako jeden rok nevykonáva nadačnú činnosť podľa § 2 ods. 6,
f) nadácia používa majetok v rozpore s týmto zákonom alebo s nadačnou listinou.
(2) Súd na návrh zakladateľa, ministerstva alebo osoby, ktorá osvedčí právny záujem, môže zrušiť nadáciu alebo nariadiť jej likvidáciu, ak nadácia iným závažným spôsobom alebo opakovane porušila ustanovenia tohto zákona.
§ 16
Zánik nadácie
(1) Nadácia zaniká dňom výmazu nadácie z registra nadácií. Jej zániku predchádza zrušenie s likvidáciou alebo bez likvidácie.
(2) Likvidácia sa nevyžaduje, ak
a) majetok a záväzky nadácie po jej zániku prechádzajú na inú nadáciu,
b) sa zamietol návrh na vyhlásenie konkurzu pre nedostatok majetku,
c) po skončení konkurzného konania nezostane nadácii nijaký majetok.
§ 17
Zrušenie nadácie bez likvidácie
(1) Nadácia sa môže zlúčiť len s inou nadáciou na základe písomnej zmluvy o zlúčení, ak to nadačné listiny týchto nadácií nezakazujú.
(2) Zmluva o zlúčení obsahuje označenie zmluvných strán a údaje o majetku, záväzkoch, právach a povinnostiach nadácie, ktorá sa zlučuje. Zmluva o zlúčení musí byť podpísaná štatutárnym orgánom zlučovaných nadácií. Nadačné imanie nadácie, ktorá preberá majetok a záväzky zlučovanej nadácie, musí sa zvýšiť o nadačné imanie zlučovanej nadácie.
(3) Návrh na výmaz zlučovanej nadácie z registra nadácií predkladá jej štatutárny orgán, ktorého pravosť podpisu na návrhu musí byť úradne osvedčená. K návrhu na výmaz zlučovanej nadácie z registra nadácií sa predloží zmluva o zlúčení, rozhodnutie správnej rady o zrušení nadácie bez likvidácie a rozhodnutie zakladateľa, ak rozhodol o zrušení nadácie.
(4) Dňom výmazu zlučovanej nadácie z registra nadácií prechádza majetok, ako aj práva a povinnosti zlučovanej nadácie na nadáciu, s ktorou sa zlúčila.
(5) Pri splynutí prechádza majetok zaniknutých nadácií na nadáciu, ktorá vznikla splynutím.
(6) Nadácia sa môže premeniť na neinvestičný fond. Pri premene zaniká doterajšia nadácia bez likvidácie, ak sú ku dňu podania návrhu na výmaz nadácie z registra nadácií splnené náležitosti na vznik neinvestičného fondu.
(7) Pri premene nadácie prechádza nadačné imanie na inú nadáciu alebo na obec, v ktorej má zaniknutá nadácia sídlo.
(8) Ministerstvo vykoná výmaz zrušovanej nadácie z registra nadácií a zápis zmeny nadácie, ktorá prevzala majetok a záväzky zrušovanej nadácie k tomu istému dňu.
§ 18
Zrušenie nadácie s likvidáciou
(1) Vstup nadácie do likvidácie sa zapisuje do registra nadácií. Počas likvidácie sa používa názov nadácie s dodatkom "v likvidácii".
(2) Zápisom vstupu nadácie do likvidácie do registra nadácií prechádza pôsobnosť správcu nadácie konať v mene nadácie na likvidátora zapísaného v registri nadácií.
(3) Likvidátora vymenúva správna rada, ak tento zákon neustanovuje inak. Ak nie je likvidátor vymenovaný bez zbytočného odkladu, vymenuje ho súd. Likvidátorom môže byť iba fyzická osoba. Pri likvidácii nadácie na základe rozhodnutia súdu vymenuje likvidátora súd, ktorý rozhodol o likvidácii.
(4) Za výkon svojej pôsobnosti zodpovedá likvidátor tým istým spôsobom ako správca nadácie.
(5) Likvidátor robí v mene nadácie iba úkony smerujúce k likvidácii nadácie.
(6) Ak likvidátor zistí predĺženie nadácie, bez zbytočného odkladu podá návrh na vyhlásenie konkurzu.
(7) Likvidátor zostaví ku dňu vstupu nadácie do likvidácie likvidačnú účtovnú súvahu a je povinný zaslať prehľad o majetku a záväzkoch nadácie všetkým členom správnej rady.
(8) Ku dňu skončenia likvidácie zostaví likvidátor účtovnú závierku a predloží ju správnej rade na schválenie spolu s konečnou správou o priebehu likvidácie a s návrhom na rozdelenie majetkového zostatku.
(9) Likvidátor je povinný likvidačný zostatok ponúknuť inej nadácii alebo obci, v ktorej mala zrušená nadácia sídlo. Ak obec likvidačný zostatok prijme, môže ho použiť iba na verejnoprospešný účel. Majetok, ktorý tvorí nadačné imanie, môže byť ponúknutý iba inej nadácii, ktorá je registrovaná podľa tohto zákona.
(10) Do 30 dní od skončenia likvidácie podá likvidátor návrh na výmaz nadácie z registra nadácií.
(11) Odmenu likvidátora určuje orgán, ktorý ho vymenoval.
ŠTVRTÁ ČASŤ
Orgány nadácie a ich právomoci
§ 19
Orgány nadácie
(1) Orgánmi nadácie sú
a) správna rada,
b) správca nadácie,
c) dozorná rada, ak je majetok nadácie vyšší ako 165 969 eur, v ostatných prípadoch, ak tak ustanoví nadačná listina,
d) revízor, ak nie je ustanovená dozorná rada,
e) iný orgán, ak to ustanoví nadačná listina.
(2) Členovia orgánov nadácie sú povinní svoju činnosť vykonávať tak, aby neboli poškodzované záujmy nadácie; nesmú majetok nadácie využívať na osobné ciele. Členovia orgánov nadácie musia byť bezúhonní a v plnom rozsahu spôsobilí na právne úkony. Za bezúhonného na účely tohto zákona sa nepovažuje ten, kto bol právoplatne odsúdený za úmyselný trestný čin. Bezúhonnosť sa preukazuje výpisom z registra trestov, ktorý nesmie byť starší ako tri mesiace.
Správna rada
§ 20
(1) Správna rada je najvyšší orgán nadácie.
(2) Správna rada
a) rozhoduje o zrušení nadácie, ak to nevylučuje nadačná listina,
b) volí a odvoláva predsedu a členov správnej rady, volí a odvoláva správcu nadácie a revízora, ak nadačná listina neustanovuje inak,
c) rozhoduje o zmenách v nadačnej listine, ak to nezakazuje nadačná listina,
d) vymenúva likvidátora,
e) každoročne schvaľuje rozpočet nadácie, ktorý jej predkladá správca nadácie,
f) rozhoduje o použití majetku nadácie v súlade s verejnoprospešným účelom nadácie a za podmienok ustanovených týmto zákonom a nadačnou listinou,
g) rozhoduje o zvýšení nadačného imania, o zmenách v predmete nadačného imania,
h) rozhoduje o vytvorení nadačného fondu, schvaľuje záverečnú správu o použití prostriedkov nadačného fondu alebo výročnú správu o použití prostriedkov nadačného fondu, ak bol vytvorený na čas presahujúci jeden rok alebo na neurčitý čas,
i) určuje odmenu za výkon funkcie správcu nadácie.
(3) Správna rada rozhoduje aj o ďalších skutočnostiach v rozsahu a za podmienok určených v nadačnej listine.
(4) Správna rada je povinná písomne odôvodniť svoje rozhodnutie podľa odseku 2 písm. g).
§ 21
(1) Správna rada má najmenej troch členov. Členom správnej rady môže byť len fyzická osoba, ktorá je v plnom rozsahu spôsobilá na právne úkony.
(2) Členstvo v správnej rade je nezlučiteľné s funkciou správcu alebo člena iného orgánu (§ 19) tej istej nadácie.
(3) Členom správnej rady nemôže byť osoba, ktorej sa poskytujú peňažné prostriedky z majetku nadácie.
(4) Členstvo v správnej rade je neplatená funkcia. Člen správnej rady má nárok na náhradu výdavkov podľa osobitného predpisu,2) ktoré mu vznikli pri výkone tejto funkcie.
§ 22
(1) Spôsob voľby členov správnej rady a dĺžku ich funkčného obdobia upravuje nadačná listina. Prvých členov správnej rady určí zakladateľ v nadačnej listine pri založení nadácie. Nadačná listina môže upraviť aj predpoklady na výkon členstva v správnej rade.
(2) Na uvoľnené miesto člena správnej rady musí správna rada do 60 dní od uvoľnenia miesta zvoliť nového člena správnej rady na zvyšok funkčného obdobia alebo na ďalšie funkčné obdobie. Ak po uvoľnení miesta člena správnej rady klesne počet členov správnej rady pod troch členov, správna rada nemôže, s výnimkou voľby nových členov, až do času, kým nebude doplnená správna rada, prijať žiadne rozhodnutie.
(3) Návrh na voľbu a odvolanie členov správnej rady môže podať každý člen správnej rady, ak nadačná listina neurčuje inak.
(4) Členstvo v správnej rade zaniká
a) uplynutím funkčného obdobia,
b) písomným odstúpením doručeným správcovi nadácie alebo správnej rade,
c) odvolaním správnou radou,
d) smrťou.
§ 23
(1) Správna rada volí zo svojich členov predsedu, ktorý zvoláva správnu radu a vedie zasadania správnej rady. Predseda môže zvolaním a vedením zasadania písomne poveriť iného člena správnej rady.
(2) Na voľbu a odvolanie predsedu je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny všetkých členov správnej rady.
§ 24
(1) Ak nadačná listina neustanovuje inak, správna rada je schopná uznášať sa, ak je prítomná nadpolovičná väčšina jej členov. Na prijatie rozhodnutia je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny prítomných členov.
(2) Členovia správnej rady môžu prijímať rozhodnutia aj mimo zasadnutí správnej rady s výnimkou rozhodnutí podľa § 20 ods. 2 písm. a) a b). V takom prípade sa návrh uznesenia správnej rady predkladá jednotlivým členom na vyjadrenie s oznámením lehoty, v ktorej majú urobiť písomné vyjadrenie k návrhu. Ak sa člen nevyjadrí v uvedenej lehote, platí, že nesúhlasí s návrhom uznesenia. Výsledky hlasovania oznámi členom správnej rady predseda správnej rady.
Správca nadácie
§ 25
(1) Správca nadácie je štatutárny orgán nadácie, ktorý riadi činnosť nadácie a koná v jej mene. Rozhoduje o všetkých záležitostiach nadácie, ak nie sú týmto zákonom alebo nadačnou listinou vyhradené do pôsobnosti iných orgánov.
(2) Správcu nadácie volí a odvoláva správna rada. Prvého správcu nadácie určí zakladateľ v nadačnej listine pri založení nadácie.
(3) Ak nadačná listina neustanovuje inak, správna rada môže obmedziť právo správcu nadácie konať v mene nadácie. Tieto obmedzenia nie sú účinné voči tretím osobám.
(4) Správca nadácie nesmie byť členom správnej rady alebo iného orgánu nadácie. Je oprávnený zúčastňovať sa na zasadaniach správnej rady s poradným hlasom.
(5) Za správcu nadácie môže byť zvolená fyzická osoba s trvalým pobytom alebo s dlhodobým pobytom na území Slovenskej republiky.
§ 26
(1) Správna rada odvolá správcu nadácie, ak
a) bol právoplatným rozsudkom súdu odsúdený za úmyselný trestný čin alebo ak bol právoplatne odsúdený za trestný čin a súd nerozhodol v jeho prípade o podmienečnom odložení výkonu trestu odňatia slobody,
b) stratil spôsobilosť na právne úkony alebo jeho spôsobilosť na právne úkony bola obmedzená.
(2) Správna rada môže odvolať správcu nadácie, ak
a) nie je schopný podľa lekárskeho posudku zo zdravotných dôvodov vykonávať túto funkciu dlhšie ako šesť mesiacov,
b) neplní povinnosti správcu nadácie a v určenej lehote neurobí nápravu ani po písomnom upozornení správnej rady,
c) stratil dôveru členov správnej rady.
(3) Správca nadácie sa môže bez udania dôvodu písomne vzdať svojej funkcie.
(4) Ak správna rada odvolá správcu nadácie podľa odsekov 1 a 2 alebo ak sa správca nadácie vzdá funkcie podľa odseku 3, musí správna rada do 30 dní od uvoľnenia miesta zvoliť nového správcu nadácie. Do zvolenia správcu nadácie koná v mene nadácie predseda správnej rady, ktorý môže urobiť len také úkony, ktoré nepripúšťajú odklad.
(5) Na voľbu a odvolanie správcu nadácie je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny všetkých členov správnej rady. V prípade odvolania správcu nadácie podľa odseku 2 písm. c) je potrebná dvojtretinová väčšina všetkých členov správnej rady.
(6) Návrh na voľbu a odvolanie správcu nadácie môže podať každý člen správnej rady.
§ 27
Dozorná rada (revízor)
(1) Dozorná rada (revízor) je kontrolný orgán nadácie.
(2) Členov dozornej rady (revízora) volí a odvoláva správna rada. Pre spôsob ustanovenia dozornej rady a pre členstvo v dozornej rade platia primerane ustanovenia o správnej rade. Pre revízora platia primerane ustanovenia o správcovi nadácie. Funkčné obdobie revízora je trojročné.
(3) Členovia dozornej rady (revízor) sú oprávnení nahliadať do všetkých dokladov a záznamov týkajúcich sa činnosti nadácie a kontrolovať, či je účtovníctvo vedené v súlade s osobitným predpisom, či nadácia uskutočňuje svoju činnosť v súlade so všeobecne záväznými právnymi predpismi a nadačnou listinou.
(4) Dozorná rada (revízor) najmä
a) kontroluje vedenie účtovníctva,
b) schvaľuje účtovnú závierku a výročnú správu nadácie,
c) upozorňuje správnu radu na zistené nedostatky a podáva návrhy na ich odstránenie.
PIATA ČASŤ
Použitie majetku nadácie
§ 28
Výdavky (náklady) nadácie
(1) Majetok nadácie sa môže použiť len v súlade s verejnoprospešným účelom a podmienkami určenými v nadačnej listine a na úhradu výdavkov (nákladov) na správu nadácie. Výšku výdavkov (nákladov) na správu nadácie určí správna rada každoročne v miere nevyhnutnej na zabezpečenie činnosti nadácie.
(2) Výdavky (náklady) na správu nadácie zahŕňajú výdavky (náklady) na
a) ochranu a zhodnotenie majetku nadácie,
b) propagáciu verejnoprospešného účelu nadácie alebo účelu nadačného fondu,
c) prevádzku nadácie,
d) odmenu za výkon funkcie správcu,
e) náhrady výdavkov podľa osobitného predpisu,2)
f) mzdové náklady,
g) na prevádzku charitatívnej lotérie,2a)
h) iné náklady na ostatné činnosti spojené s prevádzkou nadácie.
(3) V nadačnej listine možno ustanoviť podrobnejšie členenie nákladov ako v odseku 2.
(4) Výdavky (náklady) na správu nadácie musí viesť nadácia oddelene.
§ 29
Iné použitie majetku nadácie
(1) Nadácia nemôže podnikať s výnimkou prevádzkovania charitatívnej lotérie,2a) prenechania nehnuteľností do nájmu, organizovania kultúrnych, vzdelávacích, spoločenských alebo športových akcií, ak touto činnosťou účinnejšie využije svoj majetok a táto činnosť bude v súlade s verejnoprospešným účelom nadácie.
(2) Nadácia nemôže uzatvárať zmluvu o tichom spoločenstve.
(3) Majetok nadácie sa nesmie použiť na financovanie činnosti politických strán a politických hnutí, ani na prospech kandidáta na volenú funkciu.3)
§ 30
Použitie nadačného imania
(1) Majetok, ktorý tvorí nadačné imanie (§ 3 ods. 2), nemožno darovať, vložiť ako vklad do obchodnej spoločnosti, zaťažiť ani použiť na zabezpečenie záväzkov nadácie, ani na zabezpečenie záväzkov tretích osôb.
(2) Nadácia je povinná uložiť peňažné prostriedky, ktoré sú súčasťou nadačného imania, na účet v banke alebo v pobočke zahraničnej banky,4) ktorá má bankové povolenie na území Slovenskej republiky.
(3) Peňažné prostriedky, ktoré sú súčasťou nadačného imania, môže nadácia použiť len na kúpu
a) štátnych dlhopisov a štátnych pokladničných poukážok,
b) cenných papierov prijatých na trh kótovaných cenných papierov a podielov listov otvorených podielových fondov,
c) hypotekárnych záložných listov,
d) vkladových listov, vkladových certifikátov a depozitných certifikátov,
e) nehnuteľností.
§ 31
Zodpovednosť za záväzky nadácie
(1) Nadácia zodpovedá za svoje záväzky celým svojím majetkom okrem prostriedkov nadačného fondu vytvoreného na plnenie individuálne určenej humanitnej pomoci pre jednotlivca alebo skupinu osôb, ktoré sa ocitli v ohrození života alebo ktoré potrebujú naliehavú pomoc pri postihnutí živelnou pohromou.
(2) Ak správca nadácie nezašle ministerstvu podľa § 13 ods. 5 písomnú zmluvu alebo rozhodnutie správnej rady o vytvorení nadačného fondu vytvoreného na plnenie individuálne určenej humanitnej pomoci pre jednotlivca alebo skupinu osôb, ktoré sa ocitli v ohrození života alebo ktoré potrebujú naliehavú pomoc pri postihnutí živelnou pohromou, nadácia zodpovedá za svoje záväzky aj prostriedkami tohto nadačného fondu.
Účelová viazanosť prostriedkov
§ 32
(1) Ak hodnota daru alebo výška príspevku presiahne 331 eur, je nadácia povinná oznámiť darcovi presnú špecifikáciu jeho použitia do 60 dní odo dňa použitia tohto daru alebo príspevku, ak darca neustanoví inak.
(2) Ak darca poskytol nadácii dar alebo príspevok na konkrétny verejnoprospešný účel, nadácia je oprávnená použiť ho na iný účel len s predchádzajúcim súhlasom tohto darcu.
§ 33
(1) Fyzická osoba alebo právnická osoba, ktorej nadácia poskytla prostriedky, je povinná použiť tieto prostriedky len na verejnoprospešný účel, na ktorý jej boli poskytnuté, a na požiadanie preukázať nadácii, ako prostriedky použila.
(2) Fyzická osoba alebo právnická osoba, ktorá nesplní povinnosť podľa odseku 1, je povinná poskytnuté prostriedky bezodkladne vrátiť nadácii.
(3) Fyzická osoba alebo právnická osoba, ktorej boli prostriedky nadácie poskytnuté v rozpore s týmto zákonom, je povinná tieto prostriedky vrátiť.
(4) Prostriedky nadácie určené na plnenie jej verejnoprospešného účelu nemožno poskytnúť zakladateľovi, členovi správnej rady, správcovi nadácie, ani členovi iného orgánu nadácie a im blízkym osobám.5) To neplatí, ak ide o poskytnutie prostriedkov z nadačného fondu vytvoreného na plnenie individuálne určenej humanitnej pomoci pre jednotlivca alebo skupinu osôb, ktoré sa ocitli v ohrození života alebo ktoré potrebujú naliehavú pomoc pri postihnutí živelnou pohromou.
ŠIESTA ČASŤ
Účtovníctvo a výročná správa
§ 34
Účtovníctvo
(1) Nadácia vedie účtovníctvo podľa osobitného predpisu.6)
(2) Nadácia vedie vo svojom účtovníctve oddelene prostriedky nadačného fondu.
(3) Ročná účtovná závierka musí byť overená audítorom, ak príjem prostriedkov nadácie z cudzích zdrojov ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, presiahne sumu 200 000 eur, pričom príjmom prostriedkov nadácie z cudzích zdrojov sa na tento účel považujú príjmy dosiahnuté z prijatých prostriedkov od fyzických osôb, právnických osôb, príspevky z podielu zaplatenej dane, príjmy z verejných zbierok a dotácie; tým nie je dotknutá povinnosť overenia ročnej účtovnej závierky podľa osobitného predpisu.6a)
§ 35
Výročná správa
(1) Nadácia je po skončení kalendárneho roka povinná vypracovať výročnú správu v lehote určenej správnou radou alebo nadačnou listinou najneskôr do 15. mája nasledujúceho kalendárneho roka.
(2) Výročná správa nadácie obsahuje
a) prehľad činností vykonávaných v hodnotenom období s uvedením vzťahu k verejnoprospešnému účelu nadácie,
b) ročnú účtovnú závierku, zhodnotenie základných údajov zahrnutých v nej a výrok audítora k ročnej účtovnej závierke,
c) prehľad príjmov (výnosov) podľa zdrojov a ich pôvodu,
d) prehľad o darcoch, ak hodnota darov alebo výška prostriedkov od toho istého darcu presahuje 331 eur,
e) prehľad o fyzických osobách a právnických osobách, ktorým nadácia poskytla prostriedky na verejnoprospešný účel, na ktorý bola nadácia založená, a informáciu, akým spôsobom sa tieto prostriedky použili,
f) celkové výdavky (náklady) v členení na výdavky podľa jednotlivých druhov činností nadácie a osobitne výšku výdavkov (nákladov) na správu nadácie vrátane rozhodnutia správnej rady podľa § 28 ods. 1 a v členení podľa § 28 ods. 2 a 3,
g) zmeny vykonané v nadačnej listine a v zložení orgánov, ktoré nastali v hodnotenom období,
h) odmenu za výkon funkcie správcu nadácie a iného orgánu, ak bol nadačnou listinou ustanovený,
i) prehľad o činnosti nadačných fondov spolu s prehľadom o prostriedkoch nadačných fondov,
j) ďalšie údaje, ktoré určí správna rada.
(3) Ak sa po zverejnení výročnej správy zistia skutočnosti, ktoré sú dôvodom na jej opravu, je nadácia povinná túto opravu bezodkladne vykonať.
(4) Nadácia uloží výročnú správu do verejnej časti registra účtovných závierok najneskôr do 31. mája.
SIEDMA ČASŤ
Spoločné, prechodné a záverečné ustanovenia
§ 36
Pokuty
(1) Ak nadácia neuloží výročnú správu podľa § 35 ods. 4, ministerstvo uloží nadácii za porušenie tejto povinnosti pokutu v sume od 331 eur do 3319 eur.
(2) Pokuta je splatná do 30 dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o uložení pokuty.
(3) V rozhodnutí o uložení pokuty ministerstvo určí primeranú lehotu na uloženie výročnej správy.
(4) Uložením pokuty podľa tohto zákona nie sú dotknuté ustanovenia o náhrade škody, ani nezanikajú povinnosti ustanovené týmto zákonom.
(5) Výnos z pokút je príjmom štátneho rozpočtu.
§ 37
Dohľad
(1) Ministerstvo dohliada, či nadácia plní verejnoprospešný účel, na ktorý bola založená. Na tento účel ministerstvo vyhodnocuje obsah výročnej správy.
(2) Ak ministerstvo zistí nedostatky, vyzve nadáciu, aby v určenej lehote odstránila zistené nedostatky a súčasne informovala ministerstvo o prijatých opatreniach.
(3) Ak nadácia nevykonala nápravu podľa § 36 ods. 3, ministerstvo podá návrh podľa § 15 ods. 1.
§ 38
Ochrana anonymity darcu
(1) Ak darca trvá na zachovaní anonymity, jeho meno a priezvisko alebo názov sa nesmú uvádzať v prehľade darcov ani inak zverejňovať.
(2) Ustanovenie odseku 1 sa nevzťahuje na oprávnenia kontrolných orgánov pôsobiacich podľa osobitných predpisov,7) službu kriminálnej polície, službu finančnej polície a orgány činné v trestnom konaní pri plnení úloh podľa osobitných predpisov.8)
§ 39
Sprístupňovanie informácií
Nadácia poskytuje informácie o svojej činnosti a nakladaní s majetkom ako povinné osoby podľa osobitného predpisu.9)
Zahraničná nadácia
§ 40
(1) Zahraničná nadácia je právnická osoba so sídlom mimo územia Slovenskej republiky, ak je nadáciou podľa práva štátu, na ktorého území má svoje sídlo.
(2) Zahraničná nadácia môže pôsobiť na území Slovenskej republiky len prostredníctvom svojej organizačnej zložky za rovnakých podmienok a v rovnakom rozsahu ako nadácia vzniknutá podľa tohto zákona.
§ 41
(1) Oprávnenie zahraničnej nadácie pôsobiť na území Slovenskej republiky prostredníctvom organizačnej zložky, ktorá musí byť právnickou osobou so sídlom na území Slovenskej republiky, vzniká ku dňu zápisu organizačnej zložky do registra nadácií a zaniká dňom výmazu organizačnej zložky z registra nadácií.
(2) Ministerstvo zapíše organizačnú zložku zahraničnej nadácie založenú na území Slovenskej republiky, ak verejnoprospešný účel zahraničnej nadácie je v súlade s § 2 ods. 3. Písomný návrh na zápis organizačnej zložky do registra nadácií podáva ministerstvu správca organizačnej zložky zahraničnej nadácie. Pravosť podpisu správcu organizačnej zložky na návrhu musí byť úradne osvedčená. V návrhu na zápis sa uvedie názov organizačnej zložky, ktorého súčasťou musí byť názov zahraničnej nadácie s dodatkom, že ide o jej organizačnú zložku, sídlo organizačnej zložky, ako aj meno, priezvisko, rodné číslo a miesto dlhodobého pobytu správcu organizačnej zložky, ktorý je jej štatutárnym orgánom.
(3) K návrhu na zápis sa prikladá doklad o tom, že zahraničná nadácia je právnická osoba, ktorý nesmie byť starší ako tri mesiace, rozhodnutie príslušného orgánu zahraničnej nadácie o vytvorení organizačnej zložky na území Slovenskej republiky vrátane určenia osoby správcu organizačnej zložky, stanovy zahraničnej nadácie a doklad o tom, že hodnota majetkového vkladu organizačnej zložky zodpovedá ustanoveniam tohto zákona.
(4) Na konanie a rozhodovanie o registrácii platí obdobne § 7.
§ 42
Prechodné ustanovenia
(1) Nadácia, ktorá vznikla podľa doterajších predpisov, sa považuje za nadáciu podľa tohto zákona, ak do 31. decembra 2002 podá správca nadácie návrh na zmenu zapisovaných skutočností v registri nadácií a preukáže vytvorenie nadačného imania podľa § 3 ods. 2 ku dňu podania návrhu a priloží nadačnú listinu nadácie.
(2) Správna rada nadácie môže do 31. decembra 2002 namiesto návrhu podľa odseku 1 rozhodnúť o premene nadácie na neziskovú organizáciu poskytujúcu všeobecne prospešné služby, občianske združenie alebo na neinvestičný fond alebo môže rozhodnúť o zrušení nadácie a o jej vstupe do likvidácie. Zrušenie nadácie a jej vstup do likvidácie správca nadácie oznámi bez zbytočného odkladu ministerstvu.
(3) Ak nebudú vykonané opatrenia podľa odsekov 1 a 2 alebo ak orgán príslušný na registráciu návrh na zápis odmietne, k 1. januáru 2003 sa zrušujú nadácie, ktoré neboli zaregistrované podľa tohto zákona, a štatutárny orgán týchto nadácií je povinný vykonať likvidáciu.
(4) Ustanovenie § 29 ods. 1 sa počas platnosti medzinárodných zmlúv určujúcich podmienky poskytovania zahraničnej pomoci Slovenskej republike, ktorými je Slovenská republika viazaná, nevzťahuje na nadácie, ktoré vznikli podľa § 20b Občianskeho zákonníka pred 1. septembrom 1996, ak ich zriadenie bolo podmienkou čerpania zahraničnej pomoci pre Slovenskú republiku a ak ku dňu účinnosti tohto zákona používajú svoje prostriedky na podporu podnikania.
§ 42a
Prechodné ustanovenie k úprave účinnej od 1. januára 2014
Ustanovenie § 34 ods. 3 v znení účinnom od 1. januára 2014 sa prvýkrát použije pri overení účtovnej závierky zostavenej k 31. decembru 2014.
§ 43
Zrušovacie ustanovenie
Zrušuje sa zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 207/1996 Z. z. o nadáciách v znení zákona č. 147/1997 Z. z.
Čl. II
Zákon č. 40/1964 Zb. Občiansky zákonník v znení zákona č. 58/1969 Zb., zákona č. 131/1982 Zb., zákona č. 94/1988 Zb., zákona č. 188/1988 Zb., zákona č. 87/1990 Zb., zákona č. 105/1990 Zb., zákona č. 116/1990 Zb., zákona č. 87/1991 Zb., zákona č. 509/1991 Zb., zákona č. 264/1992 Zb., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 278/1993 Z. z., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 249/1994 Z. z., zákona č. 153/1997 Z. z., zákona č. 211/1997 Z. z., zákona č. 252/1999 Z. z., zákona č. 218/2000 Z. z., zákona č. 261/2001 Z. z. a zákona č. 281/2001 Z. z. sa mení takto:
1. § 20b až 20e vrátane nadpisu sa vypúšťajú.
2. V § 477 sa vypúšťa odsek 2.
Súčasne sa zrušuje označenie odseku 1.
Čl. III
Účinnosť
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. marca 2002.
Rudolf Schuster v. r.
Jozef Migaš v. r.
Mikuláš Dzurinda v. r.
1) § 244 až 250s Občianskeho súdneho poriadku.
1a) § 23 zákona č. 431/2002 Z. z. o účtovníctve v znení neskorších predpisov.
1b) § 9 ods. 3 zákona č. 272/2015 Z. z. o registri právnických osôb, podnikateľov a orgánov verejnej moci a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
2) Zákon č. 119/1992 Zb. o cestovných náhradách v znení neskorších predpisov.
2a) § 9a zákona č. 171/2005 Z. z. o hazardných hrách a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 478/ 2009 Z. z.
3) Napríklad zákon č. 46/1999 Z. z. o spôsobe voľby prezidenta Slovenskej republiky, o ľudovom hlasovaní o jeho odvolaní a o doplnení niektorých ďalších zákonov, zákon Slovenskej národnej rady č. 346/1990 Zb. o voľbách do orgánov samosprávy obcí v znení neskorších predpisov.
4) § 2 ods. 1 až 6 zákona č. 483/2001 Z. z. o bankách a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
5) § 116 Občianskeho zákonníka.
6) Zákon č. 563/1991 Zb. o účtovníctve v znení neskorších predpisov.
6a) § 19 ods. 4 zákona č. 431/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov.
7) Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 10/1996 Z. z. o kontrole v štátnej správe, zákon č. 440/2000 Z. z. o správach finančnej kontroly v znení zákona č. 150/2001 Z. z.
8) Trestný zákon. Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 171/1993 Z. z. o Policajnom zbore v znení neskorších predpisov.
9) Zákon č. 211/2000 Z. z. o slobodnom prístupe k informáciám a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o slobode informácií).
