Hatályos 2016. január 1-től 2021. január 18-ig
Tt. 387/2002.
Törvény
AZ ÁLLAM IRÁNYÍTÁSÁRÓL VÁLSÁGHELYZETBEN HÁBORÚN ÉS HADIÁLLAPOTON KÍVÜLI IDŐSZAKBAN
Kelt: 2002. június 21.
Módosítva:
Tt. 515/2003., hatályos 2004. január 1-től
Tt. 335/2007., hatályos 2007. október 1-től
Tt. 445/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 179/2011., hatályos 2011. augusztus 1-től
Tt. 444/2015., hatályos 2016. január 1-től
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt alkotta:
1. §
A törvény tárgya
Jelen törvény megállapítja a közigazgatási szervek hatáskörét az állam irányításában válsághelyzetben háborún és hadiállapoton kívüli időszakban, a jogi és természetes személyek jogait és kötelezettségeit válsághelyzetre való felkészülés során háborún és hadiállapoton kívüli időszakban, ezek megoldása közben, valamint a kötelezettségeik megszegése esetén a szankciókat jelen törvény szerint.
2. §
A fogalmak meghatározása
Jelen törvény alkalmazásában
a) válsághelyzet háborún és hadiállapoton kívüli időszakban (a továbbiakban „válsághelyzet“) az az időszak, mely során közvetlenül veszélyben forog vagy meginog az állam biztonsága és az alkotmányos szervek jogosultak az alkotmányerejű törvényben vagy külön törvényben1) meghatározott feltételek teljesítése esetén a kialakult helyzet megoldása érdekében rendkívüli állapotot,2) szükséghelyzetet3) vagy veszélyhelyzetet4) kihirdetni,
b) a válságkezelés háborún és hadiállapoton kívüli időszakban (a továbbiakban „válságkezelés“) a válságkezelő testületek irányítási tevékenységeinek összessége, melyek célja a biztonsági kockázatok és fenyegetések elemzése és értékelése, tervezés, megelőző intézkedések megtétele, a válsághelyzetekre és azok megoldására való felkészülés szervezése, megvalósítása és az ezzel kapcsolatos tevékenységek ellenőrzése,
c) a válságstáb a válságkezelő testület végrehajtó szervét jelenti, melynek feladata a válsághelyzet kockázatainak elemzése, intézkedések javaslása a helyzet megoldására és a hatáskörébe tartozó szervek tevékenységének koordinálása válsághelyzetben,
d) az állam alapvető biztonsági érdekei főként a béke és az állam biztonságának megőrzése, a demokratikus rend biztosítása, a polgárok életének és egészségének védelme, a vagyon védelme, beleértve azokat a létesítményeket is, amelyekben a hatóságok tevékenységüket végzik, a gazdaság, a közigazgatási szervek és a környezetvédelem megfelelő működése,
e) polgári veszélyhelyzeti tervezés, intézkedések előkészítése és összehangolása a közigazgatási szervek, a gazdaság, a belső rend, az állambiztonság és a polgári védelem működésének biztosítására válsághelyzet idején.
2.a §
A közigazgatási szervek biztosítják az állam alapvető biztonsági érdekeinek védelmét akkor is, ha nincs válsághelyzet.
3. §
Válságkezelő szervek
A válságkezelő szervek:
a) a Szlovák Köztársaság Kormánya (a továbbiakban „kormány“), a Szlovák Köztársaság Biztonsági Tanácsa,
b) a minisztériumok és más központi államigazgatási szervek (a továbbiakban „minisztérium“)
c) a Szlovák Nemzeti Bank
d) a kerület biztonsági tanácsa
e) a körzeti hivatal
f) a járás biztonsági tanácsa
g) a község.
4. §
A kormány
(1) A kormány
a) intézkedéseket hoz a válsághelyzetek megelőzésére és megoldására,
b) irányítja és ellenőrzi a válságkezelő szervek tevékenységét a 3. § b) - g) pontjai alapján a válsághelyzetekre való felkészülés és azok megoldása során,
c) dönt a speciális célú pénzügyi tartalék felhasználásáról a válsághelyzetek megoldására és következményeik kiküszöbölésére [11. § (1).bek. c) pontja],
d) dönt a külföldi műszaki segítség igényléséről, beleértve a válsághelyzet megoldásához szükséges humanitárius segítségnyújtást és a Szlovák Köztársaság területén kívüli hasonló helyzetben történő segítségnyújtást,
e) ellátja a válsághelyzetekre való felkészülésben és azok megoldásában a polgári védelem szerepét külön jogszabály alapján.4)
(2) A kormány központi válságstábot hoz létre, mely összehangolja az államigazgatási szervek, a helyi önkormányzati szervek és a válsághelyzet megoldására kijelölt egyéb szervek tevékenységét válsághelyzet idején. A központi válságstáb elnöke a Szlovák Köztársaság belügyminisztere.
(3) A (2) bekezdés szerinti feladatok ellátása érdekében a központi válságstáb főleg
a) koordinálja a válságstábok tevékenységét,
b) együttműködik a Szlovák Köztársaság Biztonsági Tanácsával a válsághelyzet megoldására irányuló intézkedések előkészítésében,
c) ellenőrzi a kormány által a válsághelyzet megoldása érdekében elrendelt feladatok és intézkedések teljesítését,
d) javasolja a kormánynak, hogy használja fel a válsághelyzet megoldására és következményeinek kiküszöbölésére létrehozott speciális célú pénzügyi tartalékot.
e) javasolja a kormánynak, hogy kérjen segítséget külföldről, beleértve a humanitárius segítségnyújtást a krízishelyzet megoldása érdekében.
(4) A központi válságstáb elnöke haladéktalanul értesíti a Szlovák Köztársaság elnökét és a miniszterelnököt a válsághelyzet létrejöttéről, vagy az olyan fenyegetésről, amely közvetlenül válsághelyzet létrejöttéhez vezethet.
(5) A központi válságstáb összetételét, valamint feladatai és tevékenységének részleteit a kormány által jóváhagyott statútum határozza meg.
5. §
A minisztérium
(1) A minisztérium saját hatáskörében
a) válságstábot hoz létre,
b) áttekintést készít azokról a kockázati forrásokról, amelyek válsághelyzetet okozhatnak, elemzi ezeket a kockázatokat, és intézkedéseket hoz azok okainak kiküszöbölésére,
c) haladéktalanul értesíti a központi válságstáb elnökét a válsághelyzet létrejöttéről vagy az olyan fenyegetésről, amely közvetlenül válsághelyzet létrejöttéhez vezethet,
d) polgári vészhelyzeti tervezést végez,
e) dönt a krízishelyzetek megoldására irányuló intézkedésekről, beleértve azok következményeinek megszüntetését vagy enyhítését,
f) kérésre olyan dokumentumokat ad át más válságkezelő szerveknek, amelyek szükségesek feladataik ellátásához a válsághelyzetekre való felkészülésben és azok megoldásában,
g) együttműködik más államok illetékes hatóságaival a válsághelyzetekre való felkészülésben és azok megoldásában,
h) megteremti a feltételeket a válságkezelési információs rendszer biztosítására (13. §),
i) külön jogszabály szerint4) ellátja a polgári védelem szerepét a válsághelyzetekre való felkészülésben és azok megoldásában.
(2) Az (1) bekezdés b)–i) pontja szerinti feladatok ellátása érdekében a minisztérium a miniszternek vagy a központi államigazgatási szerv vezetőjének közvetlenül alárendelt külön osztályt hoz létre; ez az osztály látja el a minisztériumi válságstáb titkárságának feladatait is.
6. §
A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma
A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma az 5. §-ban meghatározott feladatokon kívül
a) biztosítja a központi válságstáb tevékenységét,
b) a kormány által meghatározott mértékben koordinálja a válságkezelő szervek tevékenységét a 3. § b)–c), e) és g) pontjai alapján a válsághelyzetre való felkészülés során, valamint annak megoldásában és a vállalkozók,5) valamint jogi személyek tevékenységét a polgári vészhelyzeti tervezésben,
c) javasolja a kormánynak humanitárius segítség igénylését vagy nyújtását,
d) szervezi és irányítja az államigazgatási és önkormányzati szervek felkészülését a válsághelyzetekre fejlesztő (speciális célú) tanfolyamok és képzések formájában,
e) megszervezi a központi válságstáb szakmai képzését, koordinálja a minisztériumok és a kerületi székhelyen működő körzeti hivatalok válságstábjának felkészülését a válsághelyzetekre,
f) ellenőrzi a polgári vészhelyzeti tervezési feladatok teljesítését.
7. §
A Szlovák Nemzeti Bank
A Szlovák Nemzeti Bank az 5. § és a 11. § szerinti feladatokat látja el saját hatáskörében a válsághelyzetekre való felkészülés és azok megoldása során.
8. §
A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal
(1) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal saját területi körzetében
a) válságstábot állít fel, amely a 9. § (1) bek., a) pontja szerinti válságstáb feladatait is ellátja,
b) koordinálja a körzeti hivatalok és a községek tevékenységét a válsághelyzetre való felkészülésben és azok megoldásában, valamint a vállalkozók és jogi személyek polgári vészhelyzeti tervezésben folytatott tevékenységét,
c) együttműködik a megyével a válsághelyzetekre való felkészülés és azok megoldása során,
d) intézkedéseket hajt végre a válsághelyzetek megoldására,
e) ellátja a kormány által ráruházott feladatokat és a kormány által meghatározott mértékben a központi válságstáb által is megállapított feladatokat a válsághelyzetekre való felkészülés és azok megoldása során,
f) polgári vészhelyzeti tervezést végez,
g) ellenőrzi a körzeti hivatalok és a községek polgári vészhelyzeti tervezését,
h) dönt az alkotmányerejű törvény6) szerinti törvényi követelésekről, melyek a rendkívüli állapot és szükséghelyzet idején keletkeztek és kártérítést fizet ezen törvényi követelésekért,
i) együttműködik más államok illetékes hatóságaival a válsághelyzetekre való felkészülés során és azok megoldásában,
j) megszervezi a körzeti hivatalok válságstábjának szakmai képzését a válsághelyzetekre való felkészülés során,
k) ellátja a polgári védelem szerepét a válsághelyzetekre való felkészülésben és azok megoldásában külön jogszabály szerint.4)
(2) Az (1) bekezdés b)–k) pontja szerinti feladatok ellátásához a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal közvetlenül a körzeti hivatal elöljárójának alárendelt külön osztályt hoz létre; ez az osztály látja el a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal válságstábjának titkársági és a megye biztonsági tanácsának titkársági feladatait is.
(3) Az Integrált Mentési Rendszer Koordinációs Központja7) együttműködik a válságstábbal feladatai ellátása során.
(4) Rendkívüli állapot és szükséghelyzet idején az (1) bekezdés b), d) és e) pontjai szerinti feladatokat a kerület biztonsági tanácsa látja el; tájékoztatást nyújt az elfogadott intézkedésekről és a válsághelyzet megoldására tett javaslatokat a Szlovák Köztársaság Biztonsági Tanácsa elé terjeszti.
9. §
A körzeti hivatal
(1) A körzeti hivatal a saját területi körzetében
a) válságstábot állít fel,
b) koordinálja az önkormányzatok válsághelyzetre való felkészülését és annak megoldása során végzett tevékenységét, valamint a vállalkozók és jogi személyek polgári vészhelyzeti tervezéssel kapcsolatos tevékenységét,
c) intézkedéseket hajt végre a válsághelyzetek megoldására,
d) ellátja a kormány által megállapított feladatokat, a kormány, a központi válságstáb és a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal által meghatározott mértékben a válsághelyzetekre való felkészülés és azok megoldása során,
e) polgári vészhelyzeti tervezést végez,
f) ellenőrzi a községek polgári vészhelyzeti tervezését,
g) együttműködik más államok illetékes hatóságaival a válsághelyzetekre való felkészülés és azok megoldása során,
h) megszervezi a községek válságstábjának szakmai képzését a válsághelyzetekre való felkészülés során,
i) ellátja a polgári védelem szerepét a válsághelyzetekre való felkészülés és azok megoldása során külön jogszabály szerint.4)
(2) Az (1) bekezdés b)–i) pontja szerinti feladatok ellátására a körzeti hivatal a saját elöljárójának közvetlenül alárendelt külön osztályt hoz létre; ez az osztály látja el a körzeti hivatal válságstábjának titkársági feladatait, valamint a járás biztonsági tanácsának titkársági feladatait.
(3) Rendkívüli állapot és szükséghelyzet idején az (1) bekezdés b)–d) pontjai szerinti feladatokat a járás biztonsági tanácsa látja el; tájékoztatást nyújt az elfogadott intézkedésekről és a válsághelyzet megoldására tett javaslatokat a kerület biztonsági tanácsa elé terjeszti.
10. §
A község
A község saját területén
a) válságstábot állít fel,
b) koordinálja a vállalkozók és a jogi személyek tevékenységét a polgári vészhelyzeti tervezésben,
c) intézkedéseket hajt végre a válsághelyzetek megoldására,
d) polgári vészhelyzeti tervezést végez,
e) ellátja a kormány által megállapított feladatokat, a kormány, a központi válságstáb és a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal és a körzeti hivatal által meghatározott mértékben a válsághelyzetekre való felkészülés és azok megoldása során,
f) segítséget kér a körzeti hivataltól,
g) személyes adatokat gyűjt válsághelyzet idején a község területén tartózkodó személyek számáról és személyazonosságáról keresztnév, vezetéknév, lakhely és születési szám terjedelemben, és ezen személyek listáját leadja az illetékes körzeti hivatal válságstábjának,
h) ellátja a polgári védelem szerepét a válsághelyzetekre való felkészülésben és azok megoldásában külön jogszabály szerint.4)
10.a §
A megye
A megye együttműködik és koordinálja tevékenységét a válságkezelő szervekkel a gazdasági mozgósítás területén végzett feladatok ellátása során külön törvény alapján.7a)
10.b §
Intézkedések elrendelése
A 3. § a)–c), e) és g) pontjaiban felsorolt válságkezelő szervek és a megye válsághelyzetben jogosultak jelen törvény alapján kötelezettségeket előírni, és a gazdasági mozgósítási intézkedések végrehajtását követelni külön törvény által meghatározott mértékben.7b)
11. §
A válsághelyzetek pénzügyi bebiztosítása
(1) A jelen törvény szerinti feladatok ellátására
a) a minisztériumok az adott évre vonatkozó költségvetési fejezetük tervezetében igénylik a megfelelő pénzügyi forrásokat,
b) a Szlovák Nemzeti Bank az adott évre szóló költségvetésében elkülöníti a megfelelő pénzügyi forrásokat a válsághelyzetekre való felkészülés biztosítása érdekében,
c) a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumával folytatott konzultációt követően javaslatot tesz az általános kincstári jelentés költségvetési fejezetben egy speciális célú forrástartalék létrehozására válsághelyzetek megoldására és azok következményeinek felszámolására,
d) Az állami költségvetés Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanács általi jóváhagyását követően a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma a jóváhagyott kötelező érvényű mutatók keretein belül elkülöníti a válsághelyzetekre való felkészülés biztosításához szükséges pénzügyi források összegét a minisztériumok költségvetési fejezeteiben.
(2) A községeket és a megyéket a jelen törvény szerinti feladatok ellátása során az állam állami támogatás formájában finanszírozza, ha külön jogszabály4) másként nem rendelkezik.
12. §
Vállalkozók és jogi személyek
A vállalkozók és jogi személyek a válságkezelő szerv kérésére kötelesek megadni a polgári vészhelyzeti tervezés megvalósításához szükséges információkat és dokumentumokat.
13. §
Válságkezelési információs rendszer
(1) A válságkezelő szervek a válsághelyzetekre való felkészülésre és azok megoldására az állam válságkezelési információs rendszerét használják.
(2) Mindenkinek joga van az élet, az egészség és a vagyon védelme érdekében készülő intézkedésekről és eljárásokról szóló szükséges információkhoz válsághelyzetben.
14. §
Közigazgatási szabálysértés
(1) A körzeti hivatal vállalkozóra vagy jogi személyre 3319 euróig terjedő bírságot szabhat ki a 12. §-ban meghatározott kötelezettségek megszegése miatt; szükséghelyzet vagy rendkívüli állapot idején elkövetett kötelességszegés esetén 16 596 EUR-ig terjedő bírság szabható ki.
(2) A bírság legkésőbb 1 évvel azután szabható ki, hogy a körzeti hivatal tudomására jutott a kötelességszegés, legkésőbb pedig a kötelességszegés napjától számított három éven belül.
(3) A körzeti hivatal a bírság megállapításakor figyelembe veszi a jogellenes magatartás súlyosságát, módját, időtartamát és következményeit.
(4) A bírság kiszabására irányuló eljárásban a közigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.8)
(5) A bírságokból származó bevétel az állami költségvetés bevételének számít.
15. §
Közös rendelkezések
Válsághelyzet idején
a) a Központi Árvízügyi Bizottság9) része a Központi Válságstábnak, mely ellátja e bizottság feladatait,
b) a kerületi árvízügyi bizottság9) része a kerület székhelyén működő körzeti hivatal válságstábjának, mely ellátja e bizottság feladatait,
c) a körzeti árvízügyi bizottság9) része a körzeti hivatal válságstábjának, amely ellátja e bizottság feladatait.
16. §
A törvény hatálya
Jelen törvény 2002. szeptember 1-jén lép hatályba.
Rudolf Schuster, s.k.
Jozef Migaš, s.k.
Mikuláš Dzurinda, s.k.
1) A Tt. 227/2002. sz. alkotmányerejű törvénye az állam biztonságáról háború, hadiállapot, rendkívüli állapot és szükséghelyzet idején. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított Tt. 42/1994. sz. törvénye a lakosság polgári védelméről.
2) A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 102. cikkely (1). bek. m) pontja. A Tt. 227/2002. sz. alkotmányerejű törvényének 4. cikkelye
3) A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 119. cikkely n) pontja. A Tt. 227/2002. sz. alkotmányerejű törvényének 5. cikkelye
4) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított Tt. 42/1994. sz. törvénye
5) A Kereskedelmi Törvénykönyv 2.§ (2). bek.
6) A Tt. 227/2002. sz. alkotmányerejű törvényének 11. cikkely (3). bek.
7) A Tt. 129/2002. sz. törvényének, az integrált mentési rendszerről 5.§ (1). bek.
7a) A Tt. 179/2011. sz., a gazdasági mobilizációról szóló törvényének 17.§-a és a Tt. 387/2002. sz. az állam irányításáról válsághelyzetben háborún és hadiállapoton kívüli időszakban szóló törvényének módosításáról és kiegészítéséről
7b) Például a Tt. 179/2011. sz. törvényének 7.§-a
8) a Tt. 71/1967. sz. törvénye a közigazgatási eljárásról (közigazgatási rendtartás)
9) a Tt. 332/2007. sz. törvénye által módosított Tt. 666/2004. törvénye az árvízvédelemről
Časová verzia účinná od 1. januára 2016 do 18. januára 2021
387/2002 Z. z.
Zákon
O RIADENÍ ŠTÁTU V KRÍZOVÝCH SITUÁCIÁCH MIMO ČASU VOJNY A VOJNOVÉHO STAVU
z 21. júna 2002
Zmena:
515/2003 Z. z. účinnosťou od 1. januára 2004
335/2007 Z. z. účinnosťou od 1. októbra 2007
445/2008 Z. z. účinnosťou od 1. januára 2009
179/2011 Z. z. účinnosťou od 1. augusta 2011
444/2015 Z. z. účinnosťou od 1. januára 2016
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:
§ 1
Predmet úpravy
Tento zákon ustanovuje pôsobnosť orgánov verejnej moci pri riadení štátu v krízových situáciách mimo času vojny a vojnového stavu, práva a povinnosti právnických osôb a fyzických osôb pri príprave na krízové situácie mimo času vojny a vojnového stavu a pri ich riešení a sankcie za porušenie povinností ustanovených týmto zákonom.
§ 2
Vymedzenie pojmov
Na účely tohto zákona sa rozumie
a) krízovou situáciou mimo času vojny a vojnového stavu (ďalej len „krízová situácia") obdobie, počas ktorého je bezprostredne ohrozená alebo narušená bezpečnosť štátu a ústavné orgány môžu po splnení podmienok ustanovených v ústavnom zákone alebo osobitnom zákone1) na jej riešenie vyhlásiť výnimočný stav,2) núdzový stav3) alebo mimoriadnu situáciu,4)
b) krízovým riadením mimo času vojny a vojnového stavu (ďalej len „krízové riadenie") súhrn riadiacich činností orgánov krízového riadenia, ktoré sú zamerané na analýzu a vyhodnotenie bezpečnostných rizík a ohrození, plánovanie, prijímanie preventívnych opatrení, organizovanie, realizáciu a kontrolu činností vykonávaných pri príprave na krízové situácie a pri ich riešení,
c) krízovým štábom výkonný orgán orgánu krízového riadenia, ktorého úlohou je analyzovať riziká krízovej situácie, navrhovať opatrenia na jej riešenie a koordinovať činnosť zložiek v jeho pôsobnosti v období krízovej situácie,
d) základným bezpečnostným záujmom štátu najmä zachovanie mieru a bezpečnosti štátu, zabezpečenie demokratického poriadku, ochrany života a zdravia osôb, ochrany majetku vrátane objektov, v ktorých orgány verejnej moci vykonávajú svoju činnosť, riadneho fungovania hospodárstva a orgánov verejnej moci a ochrany životného prostredia,
e) civilným núdzovým plánovaním príprava a koordinácia opatrení na zabezpečenie funkčnosti orgánov verejnej moci, hospodárstva, vnútorného poriadku a bezpečnosti štátu a civilnej ochrany obyvateľstva v období krízovej situácie.
§2a
Orgány verejnej moci zabezpečujú ochranu základných bezpečnostných záujmov štátu aj mimo krízovej situácie.
§ 3
Orgány krízového riadenia
Orgánmi krízového riadenia sú
a) vláda Slovenskej republiky (ďalej len „vláda"), Bezpečnostná rada Slovenskej republiky,
b) ministerstvá a ostatné ústredné orgány štátnej správy (ďalej len „ministerstvo"),
c) Národná banka Slovenska,
d) bezpečnostná rada kraja,
e) obvodný úrad,
f) bezpečnostná rada okresu,
g) obec.
§ 4
Vláda
(1) Vláda
a) prijíma opatrenia na predchádzanie krízovým situáciám a na ich riešenie,
b) riadi a kontroluje činnosť orgánov krízového riadenia podľa § 3 písm. b) až g) pri príprave na krízové situácie a pri ich riešení,
c) rozhoduje o použití účelovej rezervy finančných prostriedkov na riešenie krízových situácií a odstraňovanie ich následkov [§ 11 ods. 1 písm. c)],
d) rozhoduje o vyžiadaní technickej pomoci zo zahraničia vrátane humanitárnej pomoci pri riešení krízovej situácie a o poskytnutí pomoci v obdobnej situácii mimo územia Slovenskej republiky,
e) plní pri príprave na krízové situácie a pri ich riešení úlohy civilnej ochrany podľa osobitného predpisu.4)
(2) Vláda zriaďuje ústredný krízový štáb, ktorý koordinuje činnosť orgánov štátnej správy, orgánov územnej samosprávy a ďalších zložiek určených na riešenie krízovej situácie v období krízovej situácie. Predsedom ústredného krízového štábu je minister vnútra Slovenskej republiky.
(3) Na plnenie úloh podľa odseku 2 ústredný krízový štáb najmä
a) koordinuje činnosť krízových štábov,
b) spolupracuje s Bezpečnostnou radou Slovenskej republiky pri príprave opatrení na riešenie krízovej situácie,
c) kontroluje plnenie úloh a opatrení uložených vládou pri riešení krízovej situácie,
d) navrhuje vláde použitie účelovej rezervy finančných prostriedkov na riešenie krízovej situácie a odstraňovanie jej následkov,
e) navrhuje vláde vyžiadanie pomoci zo zahraničia vrátane humanitárnej pomoci pri riešení krízovej situácie.
(4) Predseda ústredného krízového štábu oznamuje bezodkladne prezidentovi Slovenskej republiky a predsedovi vlády vznik krízovej situácie alebo ohrozenie, ktoré ju môže bezprostredne spôsobiť.
(5) Zloženie ústredného krízového štábu a podrobnosti o jeho úlohách a činnosti ustanovuje štatút, ktorý schvaľuje vláda.
§ 5
Ministerstvo
(1) Ministerstvo v rozsahu svojej pôsobnosti
a) zriaďuje krízový štáb,
b) vedie prehľady zdrojov rizík, ktoré môžu spôsobiť krízovú situáciu, analyzuje tieto riziká a prijíma opatrenia na odstránenie ich príčin,
c) oznamuje bezodkladne predsedovi ústredného krízového štábu vznik krízovej situácie alebo ohrozenie, ktoré ju môže bezprostredne spôsobiť,
d) uskutočňuje civilné núdzové plánovanie,
e) rozhoduje o opatreniach na riešenie krízových situácií vrátane odstránenia alebo zmiernenia ich následkov,
f) poskytuje na vyžiadanie podklady iným orgánom krízového riadenia, ktoré sú potrebné na plnenie ich úloh pri príprave na krízové situácie a na ich riešenie,
g) spolupracuje s príslušnými orgánmi iných štátov pri príprave na krízové situácie a pri ich riešení,
h) utvára podmienky na zabezpečenie informačného systému krízového riadenia (§ 13),
i) plní pri príprave na krízové situácie a pri ich riešení úlohy civilnej ochrany podľa osobitného predpisu.4)
(2) Na plnenie úloh podľa odseku 1 písm. b) až i) ministerstvo zriaďuje osobitný útvar v priamej podriadenosti ministra alebo vedúceho ostatného ústredného orgánu štátnej správy; tento útvar plní aj úlohy sekretariátu krízového štábu ministerstva.
§ 6
Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky
Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky okrem úloh ustanovených v § 5
a) zabezpečuje činnosť ústredného krízového štábu,
b) koordinuje v rozsahu určenom vládou činnosť orgánov krízového riadenia podľa § 3 písm. b) až c), e) a g) pri príprave na krízovú situáciu a pri jej riešení a činnosť podnikateľov5) a právnických osôb pri civilnom núdzovom plánovaní,
c) navrhuje vláde vyžiadanie alebo poskytnutie humanitárnej pomoci,
d) organizuje a riadi prípravu orgánov štátnej správy a samosprávy v krízových situáciách formou zdokonaľovacích (účelových) kurzov a školení,
e) organizuje odbornú prípravu ústredného krízového štábu, koordinuje prípravu krízových štábov ministerstiev a obvodných úradov v sídle kraja pri príprave na krízové situácie,
f) kontroluje plnenie úloh civilného núdzového plánovania.
§ 7
Národná banka Slovenska
Národná banka Slovenska pri príprave na krízové situácie a pri ich riešení plní úlohy podľa § 5 a 11 v rozsahu svojej pôsobnosti.
§ 8
Obvodný úrad v sídle kraja
(1) Obvodný úrad v sídle kraja vo svojom územnom obvode
a) zriaďuje krízový štáb, ktorý plní aj úlohy krízového štábu podľa § 9 ods. 1 písm. a),
b) koordinuje činnosť obvodných úradov a obcí pri príprave na krízovú situáciu a pri jej riešení a činnosť podnikateľov a právnických osôb pri civilnom núdzovom plánovaní,
c) spolupracuje s vyšším územným celkom pri príprave na krízové situácie a pri ich riešení,
d) vykonáva opatrenia na riešenie krízových situácií,
e) plní úlohy ustanovené vládou a v rozsahu určenom vládou aj ústredným krízovým štábom pri príprave na krízové situácie a pri ich riešení,
f) uskutočňuje civilné núdzové plánovanie,
g) kontroluje civilné núdzové plánovanie obvodných úradov a obcí,
h) rozhoduje o zákonných nárokoch podľa ústavného zákona,6) ktoré vznikli v čase výnimočného stavu alebo núdzového stavu, a uhrádza náhrady za tieto zákonné nároky,
i) spolupracuje s príslušnými orgánmi iných štátov pri príprave na krízové situácie a pri ich riešení,
j) organizuje odbornú prípravu krízových štábov obvodných úradov pri príprave na krízové situácie,
k) plní pri príprave na krízové situácie a pri ich riešení úlohy civilnej ochrany podľa osobitného predpisu.4)
(2) Na plnenie úloh podľa odseku 1 písm. b) až k) obvodný úrad v sídle kraja zriaďuje osobitný útvar v priamej podriadenosti prednostu obvodného úradu v sídle kraja; tento útvar plní aj úlohy sekretariátu krízového štábu obvodného úradu v sídle kraja a sekretariátu bezpečnostnej rady kraja.
(3) Koordinačné stredisko integrovaného záchranného systému7) poskytuje súčinnosť krízovému štábu pri plnení jeho úloh.
(4) V čase výnimočného stavu alebo núdzového stavu plní úlohy podľa odseku 1 písm. b), d) a e) bezpečnostná rada kraja; informácie o prijatých opatreniach a návrhy na riešenie krízovej situácie predkladá Bezpečnostnej rade Slovenskej republiky.
§ 9
Obvodný úrad
(1) Obvodný úrad vo svojom územnom obvode
a) zriaďuje krízový štáb,
b) koordinuje činnosť obcí pri príprave na krízovú situáciu a pri jej riešení a činnosť podnikateľov a právnických osôb pri civilnom núdzovom plánovaní,
c) vykonáva opatrenia na riešenie krízových situácií,
d) plní úlohy ustanovené vládou a v rozsahu určenom vládou aj ústredným krízovým štábom, obvodným úradom v sídle kraja pri príprave na riešenie krízových situácií a pri ich riešení,
e) uskutočňuje civilné núdzové plánovanie,
f) kontroluje civilné núdzové plánovanie obcí,
g) spolupracuje s príslušnými orgánmi iných štátov pri príprave na krízové situácie a pri ich riešení,
h) organizuje odbornú prípravu krízových štábov obcí pri príprave na krízové situácie,
i) plní pri príprave na krízové situácie a pri ich riešení úlohy civilnej ochrany podľa osobitného predpisu.4)
(2) Na plnenie úloh podľa odseku 1 písm. b) až i) obvodný úrad zriaďuje osobitný útvar v priamej podriadenosti prednostu obvodného úradu; tento útvar plní aj úlohy sekretariátu krízového štábu obvodného úradu a sekretariátu bezpečnostnej rady okresu.
(3) V čase výnimočného stavu alebo núdzového stavu plní úlohy podľa odseku 1 písm. b) až d) bezpečnostná rada okresu; informácie o prijatých opatreniach a návrhy na riešenie krízovej situácie predkladá bezpečnostnej rade kraja.
§ 10
Obec
Obec na svojom území
a) zriaďuje krízový štáb,
b) koordinuje činnosť podnikateľov a právnických osôb pri civilnom núdzovom plánovaní,
c) vykonáva opatrenia na riešenie krízových situácií,
d) uskutočňuje civilné núdzové plánovanie,
e) plní úlohy ustanovené vládou a v rozsahu určenom vládou aj ústredným krízovým štábom, obvodným úradom v sídle kraja a obvodným úradom pri príprave na riešenie krízových situácií a pri ich riešení,
f) vyžaduje poskytnutie pomoci od obvodného úradu,
g) zhromažďuje osobné údaje o počte osôb a totožnosti osôb v rozsahu meno, priezvisko, pobyt a rodné číslo, ktoré sa v čase krízovej situácie nachádzajú na území obce a odovzdávajú zoznamy týchto osôb krízovému štábu príslušného obvodného úradu,
h) plní pri príprave na krízové situácie a pri ich riešení úlohy civilnej ochrany podľa osobitného predpisu.4)
§ 10a
Vyšší územný celok
Vyšší územný celok pri plnení úloh na úseku hospodárskej mobilizácie podľa osobitného zákona7a) spolupracuje a koordinuje svoju činnosť s orgánmi krízového riadenia.
§ 10b
Ukladanie opatrení
Orgány krízového riadenia uvedené v § 3 písm. a) až c), e) a g) a vyšší územný celok sú oprávnené v krízovej situácii podľa tohto zákona ukladať povinnosti a vyžadovať plnenie opatrení hospodárskej mobilizácie v rozsahu ustanovenom osobitným predpisom.7b)
§ 11
Finančné zabezpečenie krízových situácií
(1) Na plnenie úloh podľa tohto zákona
a) ministerstvá uplatňujú v návrhu rozpočtu svojej kapitoly na príslušný rok objem finančných prostriedkov,
b) Národná banka Slovenska vyčleňuje vo svojom rozpočte na príslušný rok objem finančných prostriedkov na zabezpečenie prípravy na krízové situácie,
c) Ministerstvo financií Slovenskej republiky po prerokovaní s Ministerstvom vnútra Slovenskej republiky navrhuje v rozpočtovej kapitole všeobecná pokladničná správa účelovú rezervu finančných prostriedkov na riešenie krízových situácií a odstraňovanie ich následkov,
d) Ministerstvo financií Slovenskej republiky po schválení štátneho rozpočtu v Národnej rade Slovenskej republiky rozpisuje v rámci schválených záväzných ukazovateľov objem finančných prostriedkov na zabezpečenie prípravy na krízové situácie ako účelové prostriedky do rozpočtových kapitol ministerstiev.
(2) Obce a vyššie územné celky sú pri plnení úloh podľa tohto zákona financované formou štátnych dotácií, ak osobitný predpis4) neustanovuje inak.
§ 12
Podnikatelia a právnické osoby
Podnikatelia a právnické osoby sú na požiadanie orgánu krízového riadenia povinní poskytnúť mu informácie a podklady potrebné na uskutočňovanie civilného núdzového plánovania.
§ 13
Informačný systém krízového riadenia
(1) Orgány krízového riadenia pri príprave na krízové situácie a pri ich riešení využívajú informačný systém krízového riadenia štátu.
(2) Každý má právo na nevyhnutné informácie o pripravovaných opatreniach a postupoch na ochranu života, zdravia a majetku pri krízovej situácii.
§ 14
Správne delikty
(1) Obvodný úrad môže uložiť podnikateľovi alebo právnickej osobe za porušenie povinností ustanovených v § 12 pokutu do 3319 eur; v prípade porušenia povinností v čase núdzového stavu alebo výnimočného stavu do 16 596 eur.
(2) Pokutu možno uložiť do jedného roka odo dňa, keď sa obvodný úrad o porušení povinnosti dozvedel, najneskôr však do troch rokov odo dňa, keď k porušeniu povinnosti došlo.
(3) Pri určení pokuty obvodný úrad prihliada na závažnosť, spôsob, čas trvania a následky protiprávneho konania.
(4) Na konanie o ukladaní pokút sa vzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní.8)
(5) Výnos z pokút je príjmom štátneho rozpočtu.
§ 15
Spoločné ustanovenia
V období krízovej situácie je
a) Ústredná povodňová komisia9) a súčasťou ústredného krízového štábu, ktorý plní úlohy tejto komisie,
b) krajská povodňová komisia9) súčasťou krízového štábu obvodného úradu v sídle kraja, ktorý plní úlohy tejto komisie,
c) obvodná povodňová komisia9) súčasťou krízového štábu obvodného úradu, ktorý plní úlohy tejto komisie.
§ 16
Účinnosť
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. septembra 2002.
Rudolf Schuster v. r.
Jozef Migaš v. r.
Mikuláš Dzurinda v. r.
1) Ústavný zákon č. 227/2002 Z. z. o bezpečnosti štátu v čase vojny, vojnového stavu, výnimočného stavu a núdzového stavu.Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 42/1994 Z. z. o civilnej ochrane obyvateľstva v znení neskorších predpisov.
2) Čl. 102 ods. 1 písm. m) Ústavy Slovenskej republiky.Čl. 4 ústavného zákona č. 227/2002 Z. z.
3) Čl. 119 písm. n) Ústavy Slovenskej republiky.Čl. 5 ústavného zákona č. 227/2002 Z. z.
4) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 42/1994 Z. z. v znení neskorších predpisov.
5) § 2 ods. 2 Obchodného zákonníka.
6) Čl. 11 ods. 3 ústavného zákona č. 227/2002 Z. z.
7) § 5 ods. 1 písm. a) a ods. 2 zákona č. 129/2002 Z. z. o integrovanom záchrannom systéme.
7a) § 17 zákona č. 179/2011 Z. z. o hospodárskej mobilizácii a o zmene a doplnení zákona č. 387/2002 Z. z. o riadení štátu v krízových situáciách mimo času vojny a vojnového stavu v znení neskorších predpisov.
7b) Napríklad § 7 zákona č. 179/2011 Z. z.
8) Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok).
9) Zákon č. 666/2004 Z. z. o ochrane pred povodňami v znení zákona č. 332/2007 Z. z.
