Hatályos 2020. január 1-től
Tt. 39/1993.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának törvénye
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉKÉRŐL
Kelt: 1993. január 19.
Módosítva:
Tt. 458/2000., hatályos 2001. január 1-től
Tt. 559/2001., hatályos 2002. január 1-től
Tt. 385/2004., hatályos 2004. július 3-tól
Tt. 261/2006., hatályos 2006. május 13-tól
Tt. 199/2007., hatályos 2007. május 1-től
Tt. 659/2007., hatályos 2008. január 1-től
Tt. 659/2007., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 400/2009., hatályos 2009. november 1-től
Tt. 403/2010., hatályos 2010. november 1-től
Tt. 153/2011., hatályos 2011. május 26-tól
Tt. 375/2015., hatályos 2016. január 1-től
Tt. 55/2017., hatályos 2017. június 1-től
Tt. 470/2019., hatályos 2020. január 1-től
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt hozta meg:
1. §
A Szlovák Köztársaság Állami Számvevőszékének jogállása
(1) A Szlovák Köztársaság Állami Számvevőszéke (a továbbiakban csak "Hivatal") állami szerv, amely ellenőrzési tevékenysége során független, csak a törvények által kötött.
(2) A Hivatal székhelye Pozsony.
A Hivatal hatásköre
2. §
(1) A hivatal ellenőrzi a gazdálkodást
a) azon költségvetési eszközökkel, amelyeket a törvények alapján a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa vagy a Szlovák Köztársaság Kormánya (a továbbiakban csak „kormány”) hagy jóvá,1)
b) az állam, közszolgálati intézmények, községek, nagyobb területi egységek eszközeivel, az állami vagyonrésszel rendelkező jogi személyek, közszolgálati intézmények vagyonrészével rendelkező jogi személyek, községek vagyonrészével rendelkező jogi személyek, nagyobb területi egységek vagyonrészével rendelkező jogi személyek, községek által létrehozott jogi személyek, és a nagyobb területi egységek által létrehozott jogi személyek vagyonával, vagyoni jogaival, anyagi eszközeivel, kötelezettségeivel és követeléseivel,1b)
c) a Szlovák Köztársaság, jogi személyek, vagy természetes személyek azon vagyonával, vagyoni jogaival, anyagi eszközeivel és követeléseivel, amelyek fejlesztési programok során, vagy más, hasonló okokból, külföldről keletkeztek,
d) azon vagyonnal, vagyoni jogokkal, anyagi eszközökkel, követelésekkel és kötelezettségekkel, amelyekért a Szlovák Köztársaság kezességet vállalt,
e) a közérdekben eljáró jogi személyek vagyonával, vagyoni jogaival, anyagi eszközeivel, kötelezettségeivel és követeléseivel.
(2) A Hivatal saját hatáskörében ellenőrzi
a) az állami költségvetés, községi költségvetés vagy a nagyobb területi egységek költségvetésének részét képező adók, vámok, járulékok, illetékek és bírságok kivetését és behajtását,
b) az (1) bekezdés szerint keletkező pénzügyi-gazdasági kapcsolatokból adódó jogok végrehajtását és érvényesítését és kötelességek betartását, ha ennek alanyai a 4. §-ban felsoroltak.
(3) E törvény céljaira állami költségvetési eszköznek tekintendők az Európai Közösségek eszközei és más, külföldről származó eszközök, amelyek nemzetközi szerződések alapján lettek projektek finanszírozására fordítva.
2.a §
Nemzetközi együttműködés
(1) A Hivatal képviseli Szlovákiát a tagállamok legfelsőbb ellenőrző szerveit tömörítő nemzetközi szervezetekben.
(2) A Hivatal együttműködik külföldi legfelsőbb ellenőrzési intézményekkel, a nemzetközi egyezmények alapján, melyek a Szlovák Köztársaságra nézve kötelezőek. E célból kiküldheti ellenőrző munkatársait nemzetközi ellenőrző szervekbe.
(3) A Hivatal alkalmazza és érvényesíti a Szlovák Köztársaságban az Európai Unióban az ellenőrzési tevékenység során alkalmazott nemzetközi standardokat az ellenőrzési tevékenység megfelelő minőségének és a szakmai alkalmasságnak a biztosításához.
3. §
A Hivatal ellenőrzést végez az általánosan kötelező jogszabályok betartása, gazdaságosság, effektivitás és hatékonyság tekintetében.1c)
4. §
A Hivatal ellenőrzési hatásköre a 2. §-ban lefektetett terjedelemben vonatkozik
a) a kormányra, minisztériumokra és a Szlovák Köztársaság más központi államigazgatási szerveire (a továbbiakban csak "központi államigazgatási szervek") és a nekik alárendelt szervekre,
b) az állami szervekre és a jogi személyekre, amelyeknél az alapítói vagy létrehozói tisztséget központi államigazgatási szerv vagy más állami szerv gyakorolja,
c) a községekre és nagyobb területi egységekre, községek által létesített jogi személyekre, nagyobb területi egységek által létesített jogi személyekre, községi vagyonrésszel rendelkező jogi személyekre, és nagyobb területi egységek vagyonrészével rendelkező jogi személyekre,
d) állami célalapokra, törvény által alapított közszolgálati intézményekre, jogi személyekre, amelyekben közszolgálati intézmények vagyonrésszel rendelkeznek, állami vagyonrésszel rendelkező jogi személyekre,
e) természetes és jogi személyekre.
5. §
(1) A Hivatal állásfoglalást dolgoz ki a Szlovák Köztársaság állami költségvetésének tervezetéhez, amelyben értékeli a közigazgatás költségvetésének tervezetét és állásfoglalást ad ki a Szlovák Köztársaság zárszámadásának tervezetéhez. A Szlovák Köztársaság állami költségvetésének tervezetéhez készített állásfoglalást a Hivatal a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsához terjeszti be, külön jogszabályban meghatározott határidőben.1e) A Szlovák Köztársaság zárszámadásáról készített állásfoglalást a Hivatal a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsához terjeszti be a Szlovák Köztársaság Kormányának döntése után, 30 napos határidővel.
(2) A Hivatal ellátja a strukturális alapokból érkező segítségnyújtás befejezéséről nyilatkozatot tevő szerv1f) és a kohéziós alapból érkező segítségnyújtás befejezéséről nyilatkozatot tevő szerv1g) feladatát, felel ezen nyilatkozatok tartalmáért, és beterjeszti azokat az illetékes szervekhez.
(3) A Hivatal ellátja az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap minőségtanúsítási szervének feladatait.1h)
(4) A Hivatal a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa határozata alapján, annak céljaira saját hatásköre terjedelmében ellenőrzést végez.
(5) A Hivatal legkésőbb március végéig jelentést terjeszt be a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az előző naptári évben lefolytatott ellenőrző tevékenységről. Az ellenőrző tevékenységről szóló jelentést a Hivatal minden alkalommal beterjeszti, ha ezt a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa igényli.2)
(6) A Hivatal az ellenőrzés eredményéről szóló jegyzőkönyvvel lezárult vizsgálatokról jelentést terjeszt be a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa illetékes bizottságának.
A Hivatal szervezeti felépítése
6. §
(1) A Hivatal a tevékenységét saját szervei és ellenőrzést végző alkalmazottai (a továbbiakban csak "ellenőr"), és más saját alkalmazottai által végzi.
(2) A Hivatal szerződés alapján olyan személyeket is felvehet az ellenőrzésen való részvételre, akik nem alkalmazottai a Hivatalnak (a továbbiakban csak "felvett személyek").
7. §
A Hivatal szervei:
a) a Hivatal elnöke (a továbbiakban csak "elnök")
b) a Hivatal alelnökei (a továbbiakban csak "alelnökök").
8. §
(1) A Hivatal élén az elnök áll mint képviseleti szerv. Az elnököt egy meghatározott alelnök helyettesíti.
(2) Az elnököt és a két alelnököt a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa választja meg és hívja vissza.
(3) Az elnök és az alelnökök megbízatási ideje hét év.
(4) Az elnök és az alelnökök legfeljebb két egymást követő megbízatási időszakra választhatók meg.
(5) Az elnök a megbízatási idő letelte után is hivatalban marad, amíg a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa nem választ új elnököt.
9. §
Elnöknek és alelnöknek a Szlovák Köztársaság minden állampolgára megválasztható, aki a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába is választható.
10. §
(1) A Hivatal elnöki tisztsége és a Hivatal alelnöki tisztsége összeférhetetlen más közhatalmi szervnél gyakorolt vezetői tisztséggel, munkaviszonnyal vagy hasonló foglalkoztatási viszonnyal, vállalkozói tevékenységgel, vállalkozói tevékenységet végző jogi személy irányító vagy ellenőrző szervénél viselt tagsággal, és egyéb gazdasági vagy jövedelemszerző tevékenységgel, kivéve a saját vagyon kezelését, tudományos, pedagógiai, irodalmi vagy művészeti tevékenységet. A Hivatal elnöke és a Hivatal alelnökei nem láthatnak el külön törvényben4) szabályozott tisztséget vagy tevékenységet sem.
(2) Ha a Hivatal megválasztott elnöke vagy a Hivatal alelnöke politikai párt vagy politikai mozgalom tagja, köteles lemondani a tagságáról a tisztségbe való megválasztását követő 30 napon belül.
11. §
Az ellenőröknek feddhetetlennek kell lenniük, a Hivatal ellenőrzési hatáskörébe tartozó szükséges végzettséggel és gyakorlattal kell rendelkezniük.
12. §
(1) Az elnöki és az alelnöki tisztség véget ér
a) a hivatali idő leteltével, hacsak ez a törvény nem rendelkezik másként,
b) a tisztségről való lemondással,
c) a tisztségből való visszahívással.
(2) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanács visszahívja a tisztségéből az elnököt vagy az alelnököt, ha
a) jogerősen elítélték szándékos bűncselekmény miatt,
b) a 10. § alapján az elnöki vagy az alelnöki tisztséggel összeférhetetlen tisztséget vagy tevékenységet visel vagy lát el,
c) nem teljesíti az e törvény által adott kötelességeit.
(3) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa visszahívhatja az elnököt vagy az alelnököt, ha az hat egymást követő hónapnál hosszabb ideig nem gyakorolja a tisztségét.
12.a §
(1) Ha ez a törvény nem rendelkezik másként, a Hivatal állami alkalmazottaira külön jogszabály4a) vonatkozik.
(2) Az állami alkalmazottak a Hivatalban külön jogszabály,4b) az állami alkalmazottak fizetési osztályainak hivatalbeli jellemzői és az állami alkalmazottak hivatalbeli bértáblája szerint vannak jutalmazva. A Hivatalban dolgozó állami alkalmazottak fizetési osztályainak jellemzőit az 1. melléklet, a Hivatalban dolgozó állami alkalmazottak bértábláját a 2. melléklet tartalmazza.
12.b §
Az állami alkalmazottak táblabéreinek emelése a külön jogszabályban4c) meghatározott mértékkel összhangban történik. Az állami alkalmazottak emelt táblabéreit a Hivatalban, és azok esedékességét szolgálati előírás határozza meg.
A Hivatal és az ellenőrzött alanyok jogai és kötelességei
13. §
(1) A Hivatal hatásköréből adódó különösen fontos megállapításokról és ismeretekről az elnök tájékoztatja a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsát és más, illetékes szerveket.
(2) A Hivatal az ellenőrzött alanyoknak és az illetékes szerveknek ajánlásokat tehet a hatásköre érvényesítése során feltárt hiányosságok megoldására.
14. §
Az elnök jogosult részt venni a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa és annak szervei tárgyalásain.
§ 15
(1) Az ellenőrök az ellenőrzés során kötelesek
a) legkésőbb az ellenőrzés megkezdésekor az ellenőrzés alá vont alany képviseleti szervével közölni az ellenőrzés tárgyát és célját, és az ellenőrzés végrehajtására szóló írásbeli megbízással igazolni magukat,
b) az ellenőrzés során tett megállapításokat valósághűen, teljesen és igazolhatóan bemutatni,
c) az ellenőrzés eredményéről jegyzőkönyvet kidolgozni, szükség esetén részleges jegyzőkönyvet, és egyéb szükséges kiegészítéseket. Ezen dokumentumoknak főként a megállapított tényállást kell tartalmazni, abban az esetben, ha jogszabálysértés történt, azon rendelkezések megnevezését, amelyek meg lettek sértve. A részleges jegyzőkönyvbe foglalt, megállapított hiányosságokat az ellenőrzés eredményéről készült jegyzőkönyvbe is fel kell venni, hivatkozással a részleges jegyzőkönyvre.
d) bemutatni az ellenőrzés eredményéről készült jegyzőkönyvet (részleges jegyzőkönyvet) és annak mellékleteit, ha készültek ilyenek, az ellenőrzés alanya képviseleti szervének, hogy az megismerkedhessen annak tartalmával,
e) lehetővé tenni az ellenőrzött alany képviseleti szervének a jegyzőkönyv (részleges jegyzőkönyv) tartalmának megismerését követően, hogy írásban kifogást emeljen az ellenőrzés során tapasztalt megállapítások igazságtartalma, teljessége vagy bizonyíthatósága ellen,
f) a kifogások jogosultságát kivizsgálni, és az eredményről írásban tájékoztatni a vizsgált alany képviseleti szervét; ez az értesítés része a jegyzőkönyvnek (részleges jegyzőkönyvnek), ha a kifogások kivizsgálása során beigazolódik azok részleges vagy teljes megalapozottsága, vagy utólagosan olyan tényállás kerül megállapításra, amely lényeges hatással bír a jegyzőkönyv (részleges jegyzőkönyv) tartalmára, melléklet készül a vizsgálat eredményeinek jegyzőkönyvéhez (részleges jegyzőkönyvéhez),
g) megtárgyalni a jegyzőkönyv és az esetleges melléklete tartalmát az ellenőrzött alany képviseleti szervével, és ennek megtárgyalásáról jegyzőkönyvet felvenni, amelyben a Hivatal feladatul adja az ellenőrzött alany képviseleti szervének, hogy adott határidőn belül írásban nyújtsa be a Hivatalnak az ellenőrzés során megállapított hiányosságok megszüntetésére hozott intézkedéseket, és írásbeli jelentést készítsen az elfogadott intézkedések teljesítésének állapotáról,
h) feljegyzést készíteni az ellenőrzés eredményéről, és annak tartalmával megismertetni az ellenőrzött alany képviseleti szervét, ha az ellenőrzés során semmilyen hiányosság nem került megállapításra,
i) ideiglenes jegyzőkönyvet készíteni az állapot ellenőrzéséről az ellenőrzött helyen, ha az ellenőrzés megállapításait nem lehet alátámasztani az írásbeli iratokból; ezt a jegyzőkönyvet mindenkivel aláíratni, aki az állapot ellenőrzésében közvetlenül közreműködött,
j) az ellenőrzött alany képviseleti szervének egy példányt átadni az ellenőrzés eredményének jegyzőkönyvéből (részleges jegyzőkönyv, ideiglenes jegyzőkönyv, feljegyzés a vizsgálat eredményéről), és ezek mellékleteiről is, ha készültek ilyenek, és a jegyzőkönyvet az ellenőrzés eredményeiről készült jegyzőkönyv megtárgyalásáról,
k) tiszteletben tartani az ellenőrzött alanyok, alkalmazottaik és az érintett harmadik személyek jogait.
(2) Az ellenőrök (1) bekezdésben lefektetett jogai a megfelelő módon vonatkoznak a meghívott személyekre is.
(3) Az ellenőrzés az ellenőrzés eredményeiről készült jegyzőkönyv megtárgyalásáról felvett jegyzőkönyv elkészültének napjával, vagy az ellenőrzés eredményeiről készített feljegyzés képviseleti szervnek való átadásával zárul le. A jegyzőkönyv megtárgyaltnak minősül abban az esetben is, ha az ellenőrzött alany képviseleti szerve elutasítja a jegyzőkönyv megtárgyalásáról készült jegyzőkönyv aláírását. Ezt a tényt fel kell jegyezni a jegyzőkönyv megtárgyalásáról készült jegyzőkönyvbe. Az ellenőrzés eredményeiről készült jegyzőkönyv, részleges jegyzőkönyv, ezek esetleges mellékletei, és a jegyzőkönyv megtárgyalásáról készült jegyzőkönyv aláírása elutasításának az ellenőrzött alany képviseleti szerve által nincs hatása az ezen dokumentumok tartalmából adódó következményekre.
16. §
(1) Az elnöknek és az alelnököknek titoktartási kötelezettsége van azokkal a tényekkel kapcsolatban, amelyekről feladataik ellátása során szereztek tudomást. Közérdekből, a nyilvánosság tájékoztatására az elnök, vagy az általa megbízott alelnök rendszeresen, de legkevesebb háromhavonta egyszer közreadja az ellenőrzési tevékenység során szerzett információkat. Az elnök, vagy az általa megbízott alelnök kérésre köteles hozzáférhetővé tenni egy adott ellenőrzés eredményeit, és a tapasztalt hiányosságok megszüntetésére hozott intézkedéseket, és az írásbeli jelentést ezen intézkedések teljesítéséről (18. § e) pont), külön jogszabály szerint.5)
(2) Az ellenőröknek és a meghívott személyeknek titoktartási kötelezettségük van azokról a tényekről, amelyekről az ellenőrzés során szereztek tudomást, ha ez alól a kötelezettség alól közérdekből írásban nem menti fel az elnök, vagy az általa megbízott alelnök.
(3) A titoktartási kötelezettség a tisztség, munkaviszony megszűnése, illetve a tevékenység befejezése után is tart.
(4) A minősített adatokkal6) kapcsolatos titoktartási kötelezettséget mindezek nem érintik.
17. §
(1) Az ellenőrzés során az ellenőrök jogosultak:
a) belépni az ellenőrzött alany objektumaiba, létesítményeibe és területeire,
b) a Hivatal által meghatározott, adott határidőben igényelni összesítő iratok bemutatását, más iratok és irományok bemutatását, beleértve a számítógépes technikával feldolgozott adatokat is, tekintet nélkül titkosításuk fokára,
c) eredeti iratokat és más anyagokat átvenni, ha ez az ellenőrzés lefolytatásához szükséges, és igazolni ezek átvételét,
d) a Hivatal által meghatározott, adott határidőben teljes és valós szóbeli és írásbeli információkat, nyilatkozatokat és felvilágosítást kérni az ellenőrzött alanyoktól és alkalmazottaiktól az ellenőrzött tényekről és a megállapított hiányosságokról.
(2) Az ellenőrök (1) bekezdésben meghatározott jogosultságai a arányosan vonatkoznak a meghívott személyekre is.
18. §
Az ellenőrzött alanyok és alkalmazottai kötelesek
a) az ellenőröknek biztosítani a szükséges együttműködést az e törvény 17. § szerinti jogosultságaiknak megfelelően,
b) az ellenőrök számára megfelelő körülményeket biztosítani az ellenőrzés elvégzéséhez, és az ellenőrzött megállapítások feldolgozásához,
c) tartózkodni az olyan cselekvéstől, amely meghiúsíthatná az ellenőrzés lefolytatását,
d) a meghatározott időben megjelenni a Hivatal által meghatározott helyen, az ellenőrzés eredményéről készített jegyzőkönyv (részleges jegyzőkönyv) vagy azok mellékletei megtárgyalása céljából,
e) intézkedéseket foganatosítani a vizsgálat során megállapított hiányosságok megszüntetésére és írásban benyújtani a Hivatalnak az általa meghatározott határidőben, és írásban jelentést benyújtani a Hivatalnak az általa meghatározott határidőben ezen intézkedések teljesüléséről vagy teljesítéséről; ha az ellenőrzés során megállapított hiányosságok megszüntetésére irányuló intézkedések nem elégségesek, vagy nem szüntetik meg az összes, megállapított hiányosságot, a Hivatal jogosult visszaküldeni az ellenőrzött alany képviseleti szervének azokat, amely köteles azt kiegészíteni a Hivatal által meghatározott határidőben.
19. §
(1) Az ellenőrzést nem végezhetik olyan ellenőrök vagy meghívott személyek, akiknél az ellenőrzés tárgya, vagy az ellenőrzött alanyhoz vagy annak alkalmazottaihoz való viszonya tekintetében kétségek merülhetnek fel az elfogulatlanságáról.
(2) Az ellenőrök vagy a meghívott személyek kötelesek értesíteni az elnököt közvetlenül azt követően, amint tudomást szereznek olyan körülményekről, amelyek kétségbe vonhatják elfogulatlanságukat.
(3) Az ellenőrzött alany írásban elfogultsági indítványt tehet az ellenőr vagy a meghívott személy elfogultságával kapcsolatosan. Az indítvány benyújtásának nincs halasztó hatálya.
(4) Az elfogultsági indítványról való döntésig az ellenőr csak a halaszthatatlan cselekményeket folytathatja le.
(5) Az elfogultsági indítványról az elnök három munkanapon belül dönt.
(6) Az (5) bekezdés szerinti döntésre nem vonatkoznak a közigazgatási eljárásról szóló általános jogszabályok.8)
20. §
(1) A Hivatal annak a szervnek továbbítja az ellenőrzés során megállapított hiányosságokat, amely az ellenőrzött alany tekintetében az állam nevében eljár. Az államigazgatási szervek tevékenysége során felmerülő hiányosságokat az illetékes államigazgatási szervnek jelzi. A központi államigazgatási szervek tevékenységében tapasztalható hiányosságokat a kormánynak jelzi a kormányfő által.
(2) A szerv, amelyet a Hivatal tájékoztatott az ellenőrzés során megállapított hiányosságokról, köteles a hatáskörében a Hivatal által meghatározott határidőben biztosítani a megállapított hiányosságok megszüntetését, és erről késedelem nélkül írásbeli jelentést tenni a Hivatalnak.
(3) Ha a kormány nem teljesíti a (2) bekezdés szerinti kötelességét, az elnök ezt a kormányfővel tárgyalja meg. Ha nem születik köztük megegyezés, az elnök az ügyet a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának terjeszti elő.
(4) Ha a Hivatal az ellenőrzés során megállapított hiányosságot nem a kormánynak, hanem más szervnek jelentette, és ez a szerv nem teljesíti a (2) bekezdés szerinti kötelességét, az elnök megtárgyalja az ügyet ezen szerv vezetőjével. Ha nem születik köztük megállapodás, az elnök a kormányfő által a kormány elé terjeszti az ügyet az annak megoldásához szükséges intézkedések biztosítása érdekében. A kormány az elfogadott intézkedésekről tájékoztatja a Hivatalt. Ha a kormány nem foganatosít intézkedéseket az ügy megoldására, az elnök az ügyet a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elé terjeszti.
(5) Ha a Hivatal az ellenőrzött alanynál azt tapasztalja, hogy nem teljesíti az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére irányuló intézkedéseket, az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések értelmében jár el. A szerv, amelyet a Hivatal arról tájékoztat, hogy nem teljesíti a kötelességeit, a Hivatal által adott határidőben köteles biztosítani a jóvátételt. Ha ez a szerv a jóvátételt nem biztosítja, a Hivatal a (3) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezések értelmében jár el.
20.a §
(1) A Hivatal a község vagy nagyobb területi egység azon szervét tájékoztatja az ellenőrzés során megállapított hiányosságokról, amely a község vagy a nagyobb területi egység nevében eljár az ellenőrzés alanyának tevékenységével kapcsolatban. Ha az ellenőrzött alany község vagy nagyobb területi egység, a Hivatal az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokról a község képviselő-testületét vagy a nagyobb területi egység képviselő-testületét tájékoztatja.
(2) A szerv, amelyet a Hivatal tájékoztatott az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokról, köteles saját hatáskörében, a Hivatal által adott határidőben biztosítani a megállapított hiányosságok megszüntetését, és erről késedelem nélkül jelentést tenni a Hivatalnak.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti kötelességeit a község (város) polgármestere, vagy a nagyobb területi egység elnöke nem teljesíti, a Hivatal beterjeszti az ügyet a község képviselő-testületének vagy a nagyobb területi egység képviselő-testületének.
(4) Ha a Hivatal az ellenőrzött alanynál megállapítja, hogy nem teljesíti az ellenőrzés során megállapított hiányosságok megszüntetésére irányuló intézkedéseket, az (1) bekezdés szerint jár el. A szerv, amelyet a Hivatal tájékoztatott arról, hogy nem teljesíti az intézkedéseket, köteles a Hivatal által adott határidőben biztosítani a jóvátételt.
21. §
(1) A hivatal 3319 euróig terjedő rendbírságot szabhat ki azokra a természetes személyekre, akik akadályozzák az ellenőrzés végrehajtását azzal, hogy nem teljesítik a 18. § és a 22. § (1) bekezdésébe foglalt kötelességeiket.
(2) A rendbírság ismételten is kiszabható, ha a kötelességüket az újonnan meghatározott időben sem teljesítették.
(3) A rendbírság a törvényes kötelesség megszegése napjának megállapításától számított két hónapon belül szabható ki, legkésőbb a törvényi kötelesség megszegésétől számított egy évig.
(4) Az (1) és a (2) bekezdés alapján kiszabott rendbírság összege nem haladhatja meg a 6638 eurót.
(5) A rendbírságról való döntés során a Hivatal központi államigazgatási szervként jár el. A rendbírság kiszabásáról szóló eljárás során a közigazgatási eljárásról szóló általános jogszabályok érvényesek.
(6) A rendbírságok a Szlovák Köztársaság állami költségvetésének bevételét képezik.
A Hivatal költségvetése
21.a §
(1) A Hivatal költségvetése a Szlovák Köztársaság állami költségvetésében önálló fejezetet képez.
(2) A Hivatal fejezetének költségvetés-tervezetét a Hivatal a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa illetékes bizottságához terjeszti be jóváhagyásra. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának illetékes bizottsága a jóváhagyott költségvetés-tervezetet tárgyév június 30-áig terjeszti be a Kormányhivatalba. A Hivatal költségvetés-tervezetéről a kormány dönt. Ha a kormány a Hivatal költségvetés-tervezetében módosításokat eszközöl, az állami költségvetésről szóló törvénynek a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsához való beterjesztésekor indokolja ezeket.
(3) A Hivatal költségvetési fejezetében foglalt eszközökkel való gazdálkodással a Hivatal a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának tartozik felelősséggel.
(4) A Hivatal gazdálkodását az állami vagyonnal, beleértve a Hivatalra vonatkozó költségvetési fejezetet, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanács ellenőrzi.
Közös, átmeneti és záró rendelkezések
22. §
(1) A 4. § szerinti alanyok kötelesek a Hivatal igénylésére információt adni, iratokat előadni és felvilágosítást nyújtani a Hivatal által meghatározott határidőben; kötelesek együttműködni a Hivatallal, főként igénylésre biztosítani az ellenőrzés végrehajtását, és kötelesek előadni az ellenőrzésből adódó anyagokat.
(2) A 4. § szerinti alanyok kötelesek a Hivatal igénylésére az általa meghatározott, záros határidőben biztosítani a Hivatal egyenes bekapcsolását az általuk működtetett informatikai rendszerekbe, és teljes mértékben biztosítani a hozzáférést az ezen rendszerekben tárolt adatokhoz, amelyek a Hivatal hatáskörébe tartozhatnak.
(3) Az Államkincstár9) köteles a Hivatal igénylésére közvetlen kapcsolatot biztosítani a Hivatalnak az Államkincstár informatikai rendszereihez, a 4. § szerinti azon alanyok vonatkozásában, amelyek az Államkincstár ügyfelei.
(4) Az ellenőröknek és a Hivatal további alkalmazottainak harmadik személyek vonatkozásában titoktartási kötelezettségük van azokról a tényállásokról, amelyekről az (1)–(3) bekezdés alapján kikért információk nyújtása során szereztek tudomást.
(5) A titoktartási kötelezettség a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után is fennmarad.
23. §
A költségvetési intézkedések megtételére, az állami költségvetés által nem biztosított kiadások engedélyezésére és az állami költségvetés eszközeinek lekötésére jogosult alanyok kötelesek az ilyen cselekményekről tájékoztatni a Hivatalt legkésőbb a művelet végrehajtásának naptári hónapját követő naptári hónap végéig.
24. §
Az elnök kiadja a Hivatal szervezési szabályzatát, amely rendezi a kölcsönös viszonyokat a szervei és szervezeti egységei között.
24.a §
Az állami alkalmazottaknak 2007. május 1-jéhez új funkciót és új táblabért állapítanak meg. Az állami alkalmazott jelen törvény hatályba lépése előtt megállapított táblabérének összege változatlan marad.
24.b §
Az euró szlovák köztársaságbeli bevezetésének napjától hatályos közös és átmeneti rendelkezések
Az euró bevezetésének napjától a Szlovák Köztársaságban a Szlovák Nemzeti Bank zárszámadása ellenőrzésére jogosult könyvvizsgáló meghatározásának jogköre a Hivatalról átszáll a az Európai Unió Tanácsára, miközben a Szlovák Nemzeti Bank kérésére a Hivatal részt vesz a független külső könyvvizsgáló javaslásának folyamatában a Szlovák Nemzeti Bank zárszámadása ellenőrzésének céljaira, ha ezt az eurózónában az Európai Központi Bankok Rendszerének10) keretébe tartozó nemzeti központi bankok külső, független könyvvizsgálói javaslása folyamatának hatályos szabályai lehetővé teszik; ez nem érinti a Hivatal jogkörét a Szlovák Nemzeti Bank zárszámadását ellenőrző külső, független könyvvizsgáló meghatározására az euró bevezetése előtt a Szlovák Köztársaságban.
25. §
Ez a törvény a kihirdetés napjától hatályos.
Ivan Gašparovič s.k.
Vladimír Mečiar s.k.
A Tt. 39/1993. sz. törvényének 1. sz. melléklete
A Szlovák Köztársaság Állami Számvevőszékén dolgozó állami alkalmazottak fizetési osztályainak jellemzői
3. FIZETÉSI OSZTÁLY
Képzettségi előfeltételek: teljes középfokú általános végzettség, vagy teljes középfokú szakirányú végzettség, vagy magasabb szakirányú végzettség, és külön képzettségi előfeltétel, ha ez külön jogszabállyal van megállapítva.
Tisztség: szakmai előadó
Tevékenységek:
3.01 Részleges szakmai tevékenység végzése vagy kevésbé összetett teendők önálló végzése meghatározott területen a beosztás szerinti hivatalban, irományok előkészítése az irányításhoz, döntéshez, vagy ellenőrzéshez.
3.02 Részleges szakmai teendők intézése és vezetése a meghatározott területen, iratok előkészítése az irányításhoz, a döntéshez, az ellenőrzéshez, vagy anyagok előkészítése szakmai állásfoglalásokhoz.
3.03 Petíciók és panaszok központi nyilvántartásának vezetése, beleértve az ügyintézés nyilvántartását is.
3.04 Az információszolgáltatással kapcsolatos szakmai ügyintézés végzése.
4. FIZETÉSI OSZTÁLY
Képzettségi előfeltételek: teljes középfokú általános végzettség, vagy teljes középfokú szakirányú végzettség, vagy magasabb szakirányú végzettség, és külön képzettségi előfeltétel, ha ez külön jogszabállyal van megállapítva.
Tisztség: főelőadó
Tevékenységek:
4.01 Egységes hivatali ügymenet intézése és vezetése a meghatározott területen, háttéranyagok készítése az irányításhoz, a döntésekhez és az ellenőrzéshez, vagy háttéranyagok készítése szakmai állásfoglalásokhoz önállóan.
4.02 A beosztása szerinti hivatalban önálló hivatali ügyintézés a munkajogi kapcsolatok meghatározott területén.
4.03 A Hivatalban a minősített adatok védelmével kapcsolatos hivatali ügyintézés.
5. FIZETÉSI OSZTÁLY
Képzettségi előfeltételek: első felsőfokú képzettségi szint, vagy mesterfokozatú végzettség, és külön képzettségi előfeltétel, ha ez külön jogszabállyal van megállapítva.
Tisztség: tanácsos
5.01 Önálló szakmai résztevékenység meghatározott területen, vagy szakmai állásfoglalásokhoz részleges háttéranyagok kidolgozásával kapcsolatos szakmai tevékenység.
5.02 A beosztása szerinti hivatalban költségvetés összeállítása a meghatározott terjedelemben, és a bevételek és kiadások alakulásának nyomon követése.
5.03 A beosztása szerinti hivatalban döntések szakmai előkészítése.
5.04 Szakmai tevékenység az állami szolgálatban végzett költségvetés és finanszírozás egységes hivatali ügyintézése során.
5.05 A hivatalos látogatások és külföldi szolgálati utak protokolláris bebiztosítása.
6. FIZETÉSI OSZTÁLY
Képzettségi előfeltételek: első felsőfokú képzettségi szint, vagy mesterfokozatú végzettség, és külön képzettségi előfeltétel, ha ez külön jogszabállyal van megállapítva.
Tisztség: önálló tanácsos
Tevékenység:
6.01 Önálló szakmai tevékenység intézkedések javaslása során, vagy elbírálás, vagy szakmai állásfoglalások kidolgozása az adott területen.
6.02 Önálló szakmai tevékenység az állami szolgálatban végzett költségvetés és finanszírozás egységes hivatali ügyintézése során.
6.03 Szolgálati előírások készítése, és önálló szakmai tevékenység az alkalmazottak jogviszonyait illetően a beosztása szerinti hivatalban.
6.04 A Hivatal külföldi tevékenységének koordinálása és szervezése, háttéranyagok és állásfoglalások kidolgozása a külföldi kapcsolatok területén; nemzetközi rendezvények szervezésének biztosítása Szlovákiában és külföldön, a Hivatal munkatársainak kiküldése külföldre és a külföldi delegációk fogadása; a tolmácsolás és fordítás biztosítása a Hivatal számára.
6.05 A közigazgatás informatikai rendszere egyes feladatainak megoldása során rendszergazdai és felhasználói tevékenység.
6.06 A tömegtájékoztatása politika kidolgozása, és a tájékoztatás koordinálása a nyilvánosság és más szervek irányába, aktív tájékoztatás az ellenőrző tevékenységről a nyilvánosság felé; az információhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény alapján beérkezett információs kérvények ügyintézése.
6.07 Koordinációs és módszertani tevékenység az alkalmazottak munkajogi viszonyai érvényesítésének bebiztosítása során a szolgálati hivatalban.
6.08 Önálló ellenőrző tevékenység bizonyos részterületen, vagy ellenőrző tevékenység szakmai irányítás alatt egy teljes területen. Ez a tevékenység összeköthető ellenőrzést végző csoport vezetésével (ellenőr).
7. FIZETÉSI OSZTÁLY
Képzettségi előfeltétel: felsőfokú, mesterfokozatú végzettség, és egyéni előképzettségi feltétel, ha ezt külön jogszabály előírja.
Tisztség: szaktanácsos
Tevékenységek:
7.01 Főként elemző, koordinációs és módszertani tevékenységből álló önálló szakmai specializált tevékenység, az eredmények értékelése, iratok előkészítése a döntéshez a meghatározott területen.
7.02 Koordinációs és módszertani tevékenység a költségvetés és finanszírozás területén.
7.03 Elemző tevékenység, beleértve az eredmények kiértékelését, költségvetés-tervezet előkészítése, a költségvetési eszközök lehívásának értékelése a meghatározott területen a vagyongazdálkodási és működési osztályon.
7.04 A polgári védelem, a védelem, a tűzvédelem, a munkabiztonsági előírások terén végzett koordináció és módszertani útmutatás; minősített adatok védelme.
7.05 A közigazgatás informatikai rendszerének fejlesztése terén alkotó, rendszerező és alkalmazó tevékenység; a közigazgatás informatikai rendszere terén koncepcióalkotás, a fejlesztés és a megvalósítás koordinálása.
7.06 Könyvvizsgálói és iránymutató tevékenység, belső ellenőrzések végzése a pénzügyi irányítás terén, beleértve annak elemzését, és a javaslattételt a belső ellenőrzés lefolytatására.
7.07 Panaszok és petíciók kezelése terén koncepcióalkotó, koordinációs és döntéshozói tevékenység.
7.08 A külkapcsolatok koordinációja a hivatal szintjén, együttműködés külföldi számvevőszékekkel, javaslattétel a Hivatal külföldi kapcsolatai koncepciójának fejlesztésére; külföldi anyagok feldolgozása a Hivatal szükségleteinek megfelelően, és azok fordítása.
7.09 Résztevékenységek végzése az ellenőrző tevékenység koncepciójának, a Hivatal tevékenysége hosszú távú fejlesztésének terén, állásfoglalások kidolgozása a Szlovák Köztársaság állami költségvetéséhez és az állami zárszámadáshoz, beleértve az ellenőrzések tervezésében való részvételt.
7.10 Önálló ellenőrző tevékenység végzése egy teljes területen. Ez a tevékenység összeköthető ellenőrző csoport, vagy ellenőrző akció vezetésével (önálló ellenőr).
8. FIZETÉSI OSZTÁLY
Képzettségi előfeltétel: felsőfokú, mesterfokozatú végzettség, és egyéni előképzettségi feltétel, ha ezt külön előírás előírja.
Tisztség: főtanácsos
Tevékenységek:
8.01 Koncepcionális jellegű és módszertani tevékenység az adott területen.
8.02 Az alkalmazotti kapcsolatok koncepciójának kialakítása a szolgálati hivatalban, és koordinációs és módszertani tevékenység folytatása a személyzeti hivatalban.
8.03 Koncepcióalkotó és koordinációs tevékenység a költségvetés-alkotás és finanszírozás területén, költségvetési és zárszámadási terv javaslatának elkészítése egy költségvetési fejezetért.
8.04 Koncepcióalkotó és iránymutató tevékenység, általános érvényű jogszabályok és belső előírások kidolgozása, jogi képviselet és jogi tanácsadás.
8.05 Koncepcióalkotó és módszertani tevékenység a Hivatal külföldi kapcsolatait illetően; távlati és éves tervek kialakítása a Hivatal külföldi kapcsolataira nézve.
8.06 Az ellenőrző tevékenység koncepciójának és terveinek, a Hivatal tevékenysége hosszútávú terveinek készítése, állásfoglalások kidolgozása a Szlovák Köztársaság állami költségvetése és állami zárszámadása tervezetéhez, beleértve a részvételt az ellenőrzési tervek megalkotásában.
8.07 Önálló ellenőrző tevékenység végzése, beleértve a módszertani és az elemző tevékenységet az ellenőrzés területén. Ez a tevékenység összekapcsolható ellenőrző csoport vagy ellenőrző akció vezetésével (szakellenőr).
9. FIZETÉSI OSZTÁLY
Képzettségi előfeltétel: felsőfokú, mesterfokozatú végzettség, és egyéni előképzettségi feltétel, ha ezt külön jogszabály előírja.
Tisztség: állami tanácsos
Tevékenységek:
9.01 Összetett és kiterjedt koncepciók, állásfoglalások, elemzések és komplex információs anyagok létrehozása.
9.02 Koordinációs, módszertani és irányítási szaktevékenység végzése több osztály működését illetően
9.03 Általános érvényű jogszabályok és fontos, a Hivatal hatáskörébe tartozó törvényi intézkedések elkészítése, koordinációs és iránymutató tevékenység jogi állásfoglalások és elemzések kidolgozásával kapcsolatban.
9.04 Koordinációs, koncepcióalkotó és módszertani-elemző tevékenység, beleértve az ellenőrző tevékenység előkészítésének, végrehajtásának és kivitelezésének vezetését (elemző ellenőr).
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 39/1993. sz. törvényének 2. sz. melléklete
AZ ÁLLAMI ALKALMAZOTTAK BÉRTÁBLÁJA A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉKÉN
(havonta, euróban)
| Fizetési osztály |
Táblabér |
| 3. |
545,00 |
| 4. |
583,00 |
| 5. |
694,50 |
| 6. |
745,00 |
| 7. |
834,00 |
| 8. |
992,00 |
| 9. |
1145,50 |
1) Például a többször módosított Tt. 92/1991. sz. törvény az állami vagyon átruházásáról más személyekre, a többször módosított Tt. 80/1997. sz. törvény a Szlovák Köztársaság Export-Import bankjáról, a többször módosított Tt. 461/2003. sz. törvény a szociális biztosításról, a többször módosított Tt. 523/2004. sz. törvény a közigazgatás költségvetésének szabályairól, és néhány törvény módosításáról, a Tt. 581/2004. sz. törvény az egészségbiztosítókról, az egészségügyi ellátás felügyeletéről és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről, 11. § 10. bekezdése és a 28. § 4. bekezdése.
1b) A Tt. 523/2004. sz. törvény, 21. §
1c) A többször módosított Tt. 523/2004. sz. törvény, 19. §
1d) A Tt. 92/1991. sz. törvény, 10. §
1e) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 350/1996. sz. törvénye a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának tanácskozási rendjéről (házszabály)
1f) A Tanács 1260/1999/EK Rendelete (1999. június 21.) a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (HL L 161, 1999.6.26., 1–42. o.).
A Bizottság 438/2001/EK rendelete (2001. március 2.) a strukturális alapok keretében nyújtott támogatások irányítási és ellenőrzési rendszerei tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról (HL L 63., 2001.3.3., 21–43. o.)
1g) A Tanács 1164/94/EK Rendelete (1994. május 16.) a Kohéziós Alap létrehozásáról (HL L 130., 1994.5.25., 1–13 o.)
A Bizottság 1386/2002/EK rendelete (2002. július 29.) a Kohéziós Alapból nyújtott támogatások irányítási és ellenőrzési rendszere, valamint a pénzügyi korrekciós eljárás tekintetében az 1164/94/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 201., 2002.7.31., 5–23. o.)
1h) A Bizottság 1663/95 EK rendelete (1995. július 7.) a 729/70/EGK tanácsi rendeletnek az EMOGA Garanciarészlege számla-elszámolási eljárása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 158., 1995.7.8., 6–12. o.)
2) A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 62. cikkelye
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 350/1996-os törvénye a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanács tanácskozási rendjéről
4) A Tt. 357/2004. sz. alkotmánytörvénye a közérdek védelméről köztisztségek ellátása során, a Tt. 545/2005. sz. alkotmánytörvényével módosítva.
4a) A Tt. 55/2017. sz. törvénye az állami szolgálatról és egyéb törvények módosításáról
4b) Tt. 55/2017. sz. törvény
4c) Tt 55/2017. sz. törvény, 159. §
5) A Tt. 211/2000. sz. törvénye az információkhoz való szabad hozzáférésről és egyéb törvények kiegészítéséről, 14-22. §.
6) Tt. 215/2004. sz. törvénye a minősített adatok védelméről és egyéb törvények kiegészítéséről.
8) Tt. 71/1967. sz. törvénye a szabálysértési eljárásról
9) Tt. 291/2002. sz. törvénye az államkincstárról és egyéb törvények kiegészítéséről
10) A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 27. cikkének 27.1 bekezdése (HL C 321E, 2006. 12. 29.)
Časová verzia účinná od 1. januára 2020
39/1993 Z. z.
Zákon Národnej rady Slovenskej republiky
O NAJVYŠŠOM KONTROLNOM ÚRADE SLOVENSKEJ REPUBLIKY
z 19. januára 1993
Zmena:
458/2000 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2001
559/2001 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2002
385/2004 Z. z. s účinnosťou od 3. júla 2004
261/2006 Z. z. s účinnosťou od 13. mája 2006
199/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. mája 2007
659/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2008
659/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
400/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 2009
403/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 2010
153/2011 Z. z. s účinnosťou od 26. mája 2011
375/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2016
55/2017 Z. z. s účinnosťou od 1. júna 2017
470/2019 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2020
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:
§ 1
Postavenie Najvyššieho kontrolného úradu Slovenskej republiky
(1) Najvyšší kontrolný úrad Slovenskej republiky (ďalej len „Úrad“) je štátny orgán, ktorý je vo svojej kontrolnej činnosti nezávislý, viazaný len zákonom.
(2) Sídlom Úradu je Bratislava.
Pôsobnosť Úradu
§ 2
(1) Úrad kontroluje hospodárenie s
a) prostriedkami rozpočtov, ktoré podľa zákona schvaľuje Národná rada Slovenskej republiky alebo vláda Slovenskej republiky (ďalej len „vláda"),1)
b) majetkom, majetkovými právami, finančnými prostriedkami, záväzkami a pohľadávkami štátu verejnoprávnych inštitúcií, obcí, vyšších územných celkov, právnických osôb s majetkovou účasťou štátu, právnických osôb s majetkovou účasťou verejnoprávnych inštitúcií, právnických osôb s majetkovou účasťou obcí, právnických osôb s majetkovou účasťou vyšších územných celkov, právnických osôb zriadených obcami alebo právnických osôb zriadených vyššími územnými celkami,1b)
c) majetkom, majetkovými právami, finančnými prostriedkami a pohľadávkami, ktoré sa poskytli Slovenskej republike, právnickým osobám alebo fyzickým osobám v rámci rozvojových programov alebo z iných obdobných dôvodov zo zahraničia,
d) majetkom, majetkovými právami, finančnými prostriedkami, pohľadávkami a záväzkami, za ktoré Slovenská republika prevzala záruku,
e) majetkom, majetkovými právami, finančnými prostriedkami, pohľadávkami a záväzkami právnických osôb vykonávajúcich činnosti vo verejnom záujme.
(2) Úrad v rámci svojej pôsobnosti kontroluje aj
a) spôsob vyrubovania a vymáhania daní, ciel, odvodov, poplatkov a pokút, ktoré sú príjmom štátneho rozpočtu republiky, rozpočtov obcí a rozpočtov vyšších územných celkov,
b) výkon a uplatňovanie práv a dodržiavanie povinností vyplývajúcich z finančno-ekonomických vzťahov vznikajúcich pri hospodárení podľa odseku 1, ktorých účastníkom je subjekt uvedený v § 4.
(3) Na účely tohto zákona sa za prostriedky štátneho rozpočtu považujú aj prostriedky Európskych spoločenstiev a iné prostriedky zo zahraničia poskytnuté na financovanie projektov na základe medzinárodných zmlúv.
§ 2a
Medzinárodná spolupráca
(1) Úrad zastupuje Slovenskú republiku v medzinárodných organizáciách združujúcich najvyššie kontrolné inštitúcie členských štátov.
(2) Úrad spolupracuje s najvyššími kontrolnými inštitúciami v zahraničí v súlade s medzinárodnými zmluvami, ktorými je Slovenská republika viazaná. Na tento účel môže vysielať svojich kontrolných pracovníkov do medzinárodných kontrolných orgánov.
(3) Úrad prispôsobuje a uplatňuje medzinárodné štandardy kontrolnej činnosti používané v Európskej únii na podmienky v Slovenskej republike na účely potrebnej kvality kontrolnej činnosti a odbornej spôsobilosti.
§ 3
Úrad vykonáva kontrolu z hľadiska dodržiavania všeobecne záväzných právnych predpisov, hospodárnosti, efektívnosti a účinnosti.1c)
§ 4
Kontrolná pôsobnosť Úradu sa vzťahuje v rozsahu uvedenom v § 2 na
a) vládu, ministerstvá a ostatné ústredné orgány štátnej správy Slovenskej republiky (ďalej len „ústredné orgány štátnej správy“) a orgány im podriadené,
b) štátne orgány, ako aj právnické osoby, ku ktorým vykonávajú funkciu zakladateľa alebo zriaďovateľa ústredné orgány štátnej správy alebo iné štátne orgány,
c) obce a vyššie územné celky, právnické osoby zriadené obcami, právnické osoby zriadené vyššími územnými celkami, právnické osoby s majetkovou účasťou obcí a právnické osoby s majetkovou účasťou vyšších územných celkov,
d) štátne účelové fondy, verejnoprávne inštitúcie zriadené zákonom, právnické osoby, v ktorých majú majetkovú účasť verejnoprávne inštitúcie, na právnické osoby s majetkovou účasťou štátu,
e) fyzické osoby a právnické osoby.
§ 5
(1) Úrad vypracúva stanovisko k návrhu štátneho rozpočtu Slovenskej republiky, v ktorom hodnotí aj návrh rozpočtu verejnej správy a stanovisko k návrhu štátneho záverečného účtu Slovenskej republiky. Stanovisko k návrhu štátneho rozpočtu Slovenskej republiky Úrad predkladá Národnej rade Slovenskej republiky v lehote podľa osobitného predpisu.1e) Stanovisko k návrhu štátneho záverečného účtu Slovenskej republiky Úrad predkladá Národnej rade Slovenskej republiky v lehote 30 dní po rozhodnutí vlády Slovenskej republiky.
(2) Úrad plní úlohy orgánu vydávajúceho vyhlásenia o ukončení pomoci zo štrukturálnych fondov1f) a úlohy orgánu vydávajúceho vyhlásenia o ukončení projektu a pomoci z kohézneho fondu,1g) zodpovedá za obsah týchto vyhlásení a predkladá ich príslušným orgánom.
(3) Úrad plní úlohy certifikačného orgánu pre Európsky poľnohospodársky usmerňovací a záručný fond – záručná sekcia.1h)
(4) Úrad vykoná na základe uznesenia Národnej rady Slovenskej republiky pre jej potreby kontrolu v rozsahu svojej pôsobnosti.
(5) Úrad predkladá Národnej rade Slovenskej republiky najneskôr do konca marca správu o výsledkoch kontrolnej činnosti za uplynulý kalendárny rok. Správu o výsledkoch kontrolnej činnosti predkladá vždy, keď o to Národná rada Slovenskej republiky požiada.2)
(6) Úrad predkladá príslušnému výboru Národnej rady Slovenskej republiky správu o výsledku kontroly, ktorá bola ukončená protokolom o výsledku kontroly.
Organizácia Úradu
§ 6
(1) Úrad vykonáva svoju činnosť prostredníctvom svojich orgánov, zamestnancov, ktorí vykonávajú kontrolu (ďalej len „kontrolóri“), a ďalších svojich zamestnancov.
(2) Úrad môže na zmluvnom základe pribrať k účasti na kontrole osoby, ktoré nie sú zamestnancami Úradu (ďalej len „pribraté osoby“).
§ 7
Orgánmi Úradu sú:
a) predseda Úradu (ďalej len „predseda“),
b) podpredsedovia Úradu (ďalej len „podpredsedovia“).
§ 8
(1) Na čele Úradu je predseda ako štatutárny orgán. Predsedu zastupuje určený podpredseda.
(2) Predsedu a dvoch podpredsedov volí a odvoláva Národná rada Slovenskej republiky.
(3) Funkčné obdobie predsedu a podpredsedov je sedem rokov.
(4) Predseda a podpredsedovia môžu byť zvolení najviac na dve po sebe nasledujúce funkčné obdobia.
(5) Predseda ostáva vo funkcii aj po uplynutí funkčného obdobia, kým Národná rada Slovenskej republiky nezvolí nového predsedu.
§ 9
Za predsedu a podpredsedu môže byť zvolený každý občan Slovenskej republiky, ktorý je voliteľný do Národnej rady Slovenskej republiky.
§ 10
(1) Funkcia predsedu Úradu a funkcia podpredsedu Úradu sú nezlučiteľné s výkonom funkcie v inom orgáne verejnej moci, s pracovným pomerom alebo s obdobným pracovným vzťahom, s podnikateľskou činnosťou, s členstvom v riadiacom alebo kontrolnom orgáne právnickej osoby, ktorá vykonáva podnikateľskú činnosť, ani s inou hospodárskou alebo zárobkovou činnosťou okrem správy vlastného majetku, vedeckej, pedagogickej, literárnej alebo umeleckej činnosti. Predseda Úradu a podpredseda Úradu nesmú vykonávať ani funkcie a činnosť upravené v osobitnom zákone.4)
(2) Ak je zvolený predseda Úradu alebo podpredseda Úradu členom politickej strany alebo politického hnutia, je povinný vzdať sa členstva v nich do 30 dní po zvolení do funkcie.
§ 11
Kontrolóri musia byť občiansky bezúhonní, musia mať príslušné vzdelanie a prax v oblasti patriacej do kontrolnej pôsobnosti Úradu.
§ 12
(1) Výkon funkcie predsedu a podpredsedov sa skončí
a) uplynutím funkčného obdobia, pokiaľ tento zákon neustanovuje inak,
b) vzdaním sa funkcie,
c) odvolaním z funkcie.
(2) Národná rada Slovenskej republiky odvolá predsedu alebo podpredsedu z funkcie, ak
a) bol právoplatne odsúdený za úmyselný trestný čin,
b) vykonáva funkciu alebo činnosť nezlučiteľnú s funkciou predsedu alebo podpredsedu podľa § 10,
c) ak neplní povinnosti ustanovené týmto zákonom.
(3) Národná rada Slovenskej republiky môže odvolať predsedu alebo podpredsedu, ak nevykonáva svoju funkciu po dobu dlhšiu ako šesť po sebe nasledujúcich kalendárnych mesiacov.
§ 12a
(1) Ak tento zákon neustanovuje inak, vzťahuje sa na štátnych zamestnancov Úradu osobitný predpis.4a)
(2) Štátni zamestnanci v Úrade sú odmeňovaní podľa osobitného predpisu,4b) charakteristík platových tried štátneho zamestnanca v Úrade a platových taríf štátnych zamestnancov v Úrade. Charakteristiky platových tried štátneho zamestnanca v Úrade sú uvedené v prílohe č. 1 a platové tarify štátnych zamestnancov v Úrade sú uvedené v prílohe č. 2.
§ 12b
Zvýšenie platových taríf štátnych zamestnancov v Úrade sa upravuje v súlade s výškou určenou podľa osobitného predpisu.4c) Zvýšené platové tarify štátnych zamestnancov v Úrade a termín ich platnosti určí služobný predpis.
Práva a povinnosti Úradu a kontrolovaných subjektov
§ 13
(1) O osobitne dôležitých zisteniach a poznatkoch vyplývajúcich z pôsobnosti Úradu informuje predseda Národnú radu Slovenskej republiky a príslušné orgány.
(2) Úrad môže predkladať kontrolovaným subjektom a príslušným orgánom odporúčania na riešenie nedostatkov zistených v rámci uplatňovania jeho pôsobnosti.
§ 14
Predseda má právo zúčastniť sa na rokovaniach Národnej rady Slovenskej republiky a jej orgánov.
§ 15
(1) Kontrolóri sú pri výkone kontroly povinní
a) oznámiť najneskôr pri začatí kontroly štatutárnemu orgánu kontrolovaného subjektu predmet a účel kontroly a preukázať sa písomným poverením na výkon kontroly,
b) uvádzať kontrolné zistenia pravdivo, úplne a preukázateľne,
c) vypracovať protokol o výsledku kontroly a v prípade potreby tiež čiastkový protokol, ako aj ich prípadné dodatky. Tieto dokumenty musia obsahovať najmä opis zistených skutočností a v prípade, že došlo k porušeniu právnych predpisov, označenie tých ich ustanovení, ktoré boli porušené. Zistené nedostatky, ktoré sú uvedené v čiastkovom protokole, musia byť obsiahnuté aj v protokole o výsledku kontroly s odvolaním sa na čiastkový protokol,
d) predložiť protokol o výsledku kontroly (čiastkový protokol) a dodatok k protokolu, ak je vyhotovený, štatutárnemu orgánu kontrolovaného subjektu na oboznámenie sa s jeho obsahom,
e) umožniť štatutárnemu orgánu kontrolovaného subjektu po oboznámení sa s obsahom protokolu o výsledku kontroly (s obsahom čiastkového protokolu) vzniesť v určenom termíne písomné námietky proti pravdivosti, úplnosti a preukázateľnosti kontrolných zistení,
f) opodstatnenosť námietok preveriť a výsledok písomne oznámiť štatutárnemu orgánu kontrolovaného subjektu; oznámenie je súčasťou protokolu o výsledku kontroly (čiastkového protokolu), ak sa preverením námietok preukáže ich čiastočná alebo úplná opodstatnenosť alebo sa dodatočne zistia skutočnosti, ktoré majú podstatný vplyv na obsah protokolu o výsledku kontroly (čiastkového protokolu), vypracuje sa dodatok k protokolu o výsledku kontroly (dodatok k čiastkovému protokolu),
g) prerokovať obsah protokolu vrátane jeho prípadného dodatku so štatutárnym orgánom kontrolovaného subjektu a o ich prerokovaní vyhotoviť zápisnicu, v ktorej Úrad uloží štatutárnemu orgánu kontrolovaného subjektu v určených termínoch písomne predložiť Úradu prijaté opatrenia na odstránenie kontrolou zistených nedostatkov a písomnú správu o stave plnenia prijatých opatrení,
h) vypracovať záznam o výsledku kontroly a s jeho obsahom oboznámiť štatutárny orgán kontrolovaného subjektu, ak sa pri kontrole nezistili žiadne nedostatky,
i) vypracovať priebežný protokol kontroly stavu priamo na kontrolovanom mieste, ak nemožno kontrolné zistenie doložiť z písomných dokladov; tento protokol dať podpísať všetkým osobám, ktoré sa na kontrole stavu priamo podieľali,
j) odovzdať štatutárnemu orgánu kontrolovaného subjektu jedno vyhotovenie protokolu o výsledku kontroly (čiastkového protokolu, priebežného protokolu, záznamu o výsledku kontroly), a tiež ich dodatok, ak sa vyhotovuje, a zápisnicu o prerokovaní protokolu o výsledku kontroly,
k) rešpektovať práva kontrolovaných subjektov, ich zamestnancov a dotknutých tretích osôb.
(2) Povinnosti kontrolórov upravené v odseku 1 sa primerane vzťahujú aj na pribraté osoby.
(3) Kontrola je skončená v deň prerokovania protokolu vyhotovením zápisnice o prerokovaní protokolu alebo odovzdaním záznamu o výsledku kontroly štatutárnemu orgánu kontrolovaného subjektu. Protokol sa považuje za prerokovaný aj vtedy, ak štatutárny orgán kontrolovaného subjektu odmietne podpísať zápisnicu o prerokovaní protokolu. Táto skutočnosť sa uvedie v zápisnici o prerokovaní protokolu. Odmietnutie podpísania protokolu o výsledku kontroly, čiastkového protokolu, ich prípadného dodatku a zápisnice o prerokovaní protokolu štatutárnym orgánom kontrolovaného subjektu nemá vplyv na dôsledky vyplývajúce z obsahu týchto dokumentov.
§ 16
(1) Predseda a podpredsedovia zachovávajú mlčanlivosť o skutočnostiach, o ktorých sa dozvedeli pri výkone svojich funkcií. Vo verejnom záujme, na účely informovanosti verejnosti, predseda alebo ním poverený podpredseda pravidelne, najmenej však raz za tri mesiace, uverejňuje informácie získané z kontrolnej činnosti. Predseda alebo ním poverený podpredseda je na žiadosť povinný sprístupniť výsledky z určitej kontroly a opatrenia prijaté na odstránenie kontrolou zistených nedostatkov a písomnú správu o plnení alebo splnení týchto opatrení [§ 18 písm. e)] podľa osobitného predpisu.5)
(2) Kontrolóri a pribraté osoby sú povinné zachovávať mlčanlivosť o skutočnostiach, o ktorých sa dozvedeli pri výkone kontroly, ak ich od tejto povinnosti vo verejnom záujme, na účely informovanosti verejnosti, písomne neoslobodí predseda alebo ním poverený podpredseda.
(3) Povinnosť mlčanlivosti trvá aj po skončení funkcie, pracovného pomeru alebo výkonu činnosti.
(4) Povinnosť zachovávať mlčanlivosť o utajovaných skutočnostiach6) týmto nie je dotknutá.
§ 17
(1) Kontrolóri sú pri výkone kontroly oprávnení
a) vstupovať do objektov, zariadení a na pozemky kontrolovaných subjektov,
b) požadovať v primeranej lehote určenej Úradom od kontrolovaných subjektov predloženie súhrnných dokladov, predloženie iných dokladov a písomností vrátane dát spracúvaných prostriedkami výpočtovej techniky bez rozdielu stupňa ich utajenia,
c) preberať originály dokladov a ďalšie materiály, pokiaľ je to pre výkon kontroly potrebné, a ich prevzatie potvrdiť,
d) požadovať v primeranej lehote určenej Úradom od kontrolovaných subjektov a ich zamestnancov úplné a pravdivé ústne a písomné informácie, vyjadrenia a vysvetlenia ku kontrolovaným skutočnostiam a zisteným nedostatkom.
(2) Oprávnenia kontrolórov upravené v odseku 1 sa primerane vzťahujú aj na pribraté osoby.
§ 18
Kontrolované subjekty a ich zamestnanci sú povinní
a) poskytovať kontrolórom potrebnú súčinnosť v súlade s ich oprávneniami podľa § 17 tohto zákona,
b) vytvoriť kontrolórom primerané podmienky na výkon kontroly a spracovanie kontrolných zistení,
c) zdržať sa konania, ktoré by mohlo mariť výkon kontroly,
d) dostaviť sa v určenom termíne na prerokovanie protokolu o výsledku kontroly (čiastkového protokolu) alebo ich dodatkov na miesto určené Úradom,
e) prijať opatrenia na odstránenie kontrolou zistených nedostatkov a písomne ich predložiť Úradu v ním určených lehotách a predložiť Úradu v ním určených lehotách písomnú správu o plnení alebo splnení týchto opatrení; ak prijaté opatrenia na odstránenie kontrolou zistených nedostatkov sú nedostatočné alebo neodstraňujú všetky kontrolou zistené nedostatky, je Úrad oprávnený vrátiť prijaté opatrenia štatutárnemu orgánu kontrolovaného subjektu, ktorý je povinný ich doplniť v lehote určenej Úradom.
§ 19
(1) Kontrolu nemôžu vykonávať kontrolóri alebo pribraté osoby, o ktorých so zreteľom na ich vzťah k predmetu kontroly alebo na vzťah ku kontrolovaným subjektom a ich zamestnancom možno mať pochybnosti o ich nezaujatosti.
(2) Kontrolóri alebo pribraté osoby sú povinné bezprostredne po tom, ako sa dozvedia o skutočnostiach zakladajúcich pochybnosť o ich nezaujatosti, oznámiť tieto skutočnosti predsedovi.
(3) Kontrolovaný subjekt môže vzniesť písomne námietky o zaujatosti kontrolóra alebo pribratej osoby. Podanie námietok nemá odkladný účinok.
(4) Kontrolór alebo pribratá osoba môže do rozhodnutia o námietkach o zaujatosti vykonať pri kontrole len úkony, ktoré nedovoľujú odklad.
(5) O námietkach o zaujatosti rozhodne predseda do troch pracovných dní.
(6) Na rozhodovanie podľa odseku 5 sa nevzťahujú všeobecné predpisy o správnom konaní.8)
§ 20
(1) Úrad oznámi kontrolou zistené nedostatky tomu orgánu, ktorý koná v mene štátu v súvislosti s činnosťou kontrolovaného subjektu. Nedostatky v činnosti orgánov štátnej správy oznámi príslušnému orgánu štátnej správy. Nedostatky v činnosti ústredných orgánov štátnej správy oznámi vláde prostredníctvom predsedu vlády.
(2) Orgán, ktorému Úrad oznámil kontrolou zistené nedostatky, je povinný v rozsahu svojej pôsobnosti a v lehote určenej Úradom zabezpečiť odstránenie oznámených nedostatkov a bez odkladu podať o tom Úradu písomnú správu.
(3) Ak svoje povinnosti podľa odseku 2 nesplní vláda, predseda prerokuje vec s predsedom vlády. Ak nedôjde medzi nimi k dohode, predseda predloží vec Národnej rade Slovenskej republiky.
(4) Ak Úrad oznámil kontrolou zistené nedostatky inému orgánu ako vláde a tento orgán nezabezpečí svoje povinnosti podľa odseku 2, predseda prerokuje vec s vedúcim tohto orgánu. Ak medzi nimi nedôjde k dohode, predseda predloží prostredníctvom predsedu vlády vec vláde na zabezpečenie opatrení na vyriešenie veci. Vláda o prijatých opatreniach informuje Úrad. Ak vláda neprijme opatrenia na vyriešenie veci, predseda predloží vec Národnej rade Slovenskej republiky.
(5) Ak Úrad zistí u kontrolovaného subjektu neplnenie opatrení prijatých na odstránenie kontrolou zistených nedostatkov, postupuje podľa ustanovení odseku 1. Orgán, ktorému Úrad oznámil neplnenie opatrení, je povinný v lehote určenej Úradom zabezpečiť nápravu. Ak tento orgán nápravu nezabezpečí, Úrad postupuje podľa ustanovení odsekov 3 a 4.
§ 20a
(1) Úrad oznámi kontrolou zistené nedostatky tomu orgánu obce alebo vyššieho územného celku, ktorý koná v mene obce alebo vyššieho územného celku v súvislosti s činnosťou kontrolovaného subjektu. Ak je kontrolovaným subjektom obec alebo vyšší územný celok, Úrad oznámi kontrolou zistené nedostatky zastupiteľstvu obce alebo zastupiteľstvu vyššieho územného celku.
(2) Orgán, ktorému Úrad oznámil kontrolou zistené nedostatky, je povinný v rozsahu svojej pôsobnosti a v lehote určenej Úradom zabezpečiť odstránenie oznámených nedostatkov a bezodkladne poslať o tom Úradu správu.
(3) Ak svoje povinnosti podľa odseku 2 nesplní starosta obce (primátor mesta) alebo predseda vyššieho územného celku, Úrad predloží vec zastupiteľstvu obce alebo zastupiteľstvu vyššieho územného celku.
(4) Ak Úrad zistí u kontrolovaného subjektu neplnenie opatrení prijatých na odstránenie kontrolou zistených nedostatkov, postupuje podľa odseku 1. Orgán, ktorému Úrad oznámil neplnenie opatrení, je povinný v lehote určenej Úradom zabezpečiť nápravu. Ak tento orgán nápravu nezabezpečí, Úrad postupuje podľa odseku 3.
§ 21
(1) Úrad môže fyzickým osobám, ktoré maria výkon kontroly tým, že neplnia povinnosti podľa § 18 a § 22 ods. 1 tohto zákona, uložiť poriadkovú pokutu do 3 319 eur.
(2) Poriadková pokuta môže byť uložená aj opakovane, ak povinnosť nebola splnená ani v novourčenej lehote.
(3) Poriadkovú pokutu možno uložiť do dvoch mesiacov odo dňa zistenia porušenia právnej povinnosti, najneskoršie do jedného roka od porušenia právnej povinnosti.
(4) Úhrn poriadkových pokút uložených podľa odseku 1 a 2 nesmie prevýšiť 6 638 eur.
(5) Pri rozhodovaní o poriadkových pokutách postupuje Úrad ako ústredný orgán štátnej správy. Pre konanie o uložení poriadkovej pokuty platia všeobecné predpisy o správnom konaní.
(6) Poriadkové pokuty sú príjmom štátneho rozpočtu Slovenskej republiky.
Rozpočet Úradu
§ 21a
(1) Rozpočet Úradu tvorí v štátnom rozpočte Slovenskej republiky samostatnú kapitolu.
(2) Návrh rozpočtu kapitoly Úradu predloží Úrad na schválenie príslušnému výboru Národnej rady Slovenskej republiky. Príslušný výbor Národnej rady Slovenskej republiky predloží schválený návrh rozpočtu kapitoly Úradu vláde do 30. júna bežného roka. Vláda rozhodne o návrhu rozpočtu kapitoly Úradu. Ak vláda vykoná v návrhu rozpočtu kapitoly Úradu zmeny, pri predkladaní návrhu zákona o štátnom rozpočte Národnej rade Slovenskej republiky ich odôvodní.
(3) Úrad zodpovedá Národnej rade Slovenskej republiky za hospodárenie s prostriedkami štátneho rozpočtu kapitoly Úradu.
(4) Národná rada Slovenskej republiky kontroluje hospodárenie Úradu s majetkom štátu vrátane prostriedkov štátneho rozpočtu kapitoly Úradu.
Spoločné, prechodné a záverečné ustanovenia
§ 22
(1) Subjekty podľa § 4 sú povinné na vyžiadanie Úradu poskytnúť informácie, predkladať doklady a podať vysvetlenie súvisiace s uplatňovaním pôsobnosti Úradu v ním určenej primeranej lehote; sú povinné spolupracovať s Úradom, najmä na vyžiadanie zabezpečiť vykonanie kontroly a sú povinné predkladať výsledné materiály z kontrol.
(2) Subjekty podľa § 4 sú povinné na vyžiadanie Úradu v ním určenej primeranej lehote zabezpečiť priame pripojenie Úradu do informačných systémov nimi prevádzkovaných a prístup k údajom spracovávaným v týchto systémoch, v celom rozsahu uplatňovania pôsobnosti Úradu.
(3) Štátna pokladnica9) je povinná na vyžiadanie Úradu zabezpečiť priame pripojenie Úradu na informačný systém Štátnej pokladnice a prístup k údajom spracovávaným v tomto systéme, na účely uplatňovania pôsobnosti Úradu vo vzťahu k subjektom podľa § 4, ktoré sú klientmi Štátnej pokladnice.
(4) Kontrolóri a ďalší zamestnanci Úradu sú povinní zachovávať vo vzťahu k tretím osobám mlčanlivosť o skutočnostiach, o ktorých sa dozvedeli v súvislosti s poskytovaním informácií vyžiadaných podľa odsekov 1 až 3.
(5) Povinnosť mlčanlivosti trvá aj po skončení štátnozamestnaneckého pomeru.
§ 23
Subjekty oprávnené vykonávať rozpočtové opatrenia, povoliť výdavky nezabezpečené v štátnom rozpočte a viazať prostriedky štátneho rozpočtu sú povinné o uskutočnení týchto úkonov informovať Úrad najneskôr do konca kalendárneho mesiaca nasledujúceho po kalendárnom mesiaci, v ktorom boli vykonané.
§ 24
Predseda vydá organizačný poriadok Úradu, ktorý upraví vzájomné vzťahy jeho orgánov a organizačných útvarov.
§ 24a
Štátnemu zamestnancovi sa k 1. máju 2007 určí nová funkcia a nový funkčný plat. Výška funkčného platu priznaná štátnemu zamestnancovi pred účinnosťou tohto zákona zostáva zachovaná.
§ 24b
Spoločné a prechodné ustanovenia účinné odo dňa zavedenia eura v Slovenskej republike
Odo dňa zavedenia eura v Slovenskej republike právomoc určovať audítora na overovanie účtových závierok Národnej banky Slovenska prechádza z Úradu na Radu Európskej únie, pričom Úrad sa na požiadanie Národnej banky Slovenska podieľa na procese navrhovania nezávislého externého audítora na overovanie účtových závierok Národnej banky Slovenska, ak to umožnia pravidlá platné v eurozóne pre proces navrhovania nezávislých externých audítorov národných centrálnych bánk v rámci Európskeho systému centrálnych bánk;10) týmto nie je dotknutá právomoc Úradu určiť audítora na overenie účtovnej závierky Národnej banky Slovenska za účtovné obdobie pred zavedením eura v Slovenskej republike.
§ 25
Tento zákon nadobúda účinnosť dňom vyhlásenia.
Ivan Gašparovič v. r.
Vladimír Mečiar v. r.
Príloha č. 1 k zákonu č. 39/1993 Z. z.
Charakteristiky platových tried štátneho zamestnanca na Najvyššom kontrolnom úrade Slovenskej republiky
3. PLATOVÁ TRIEDA
Kvalifikačné predpoklady: úplné stredné všeobecné vzdelanie alebo úplné stredné odborné vzdelanie alebo vyššie odborné vzdelanie a osobitný kvalifikačný predpoklad, ak je ustanovený osobitným predpisom.
Funkcia: odborný referent
Činnosti:
3.01 Vykonávanie čiastkovej odbornej činnosti alebo samostatné zabezpečovanie menej zložitých agend vo vecne vymedzenej oblasti v služobnom úrade tvoriacej podklad na riadenie, na rozhodovanie alebo na kontrolu.
3.02 Vybavovanie a vedenie čiastkovej odbornej agendy vo vecne vymedzenej oblasti tvoriacej podklad na riadenie, na rozhodovanie, na kontrolu alebo príprava podkladov k odborným stanoviskám.
3.03 Vedenie centrálnej evidencie petícií a sťažností vrátane evidencie ich vybavenia.
3.04 Vykonávanie odbornej agendy spojenej so sprístupňovaním informácií.
4. PLATOVÁ TRIEDA
Kvalifikačné predpoklady: úplné stredné všeobecné vzdelanie alebo úplné stredné odborné vzdelanie alebo vyššie odborné vzdelanie a osobitný kvalifikačný predpoklad, ak je ustanovený osobitným predpisom.
Funkcia: hlavný referent
Činnosti:
4.01 Samostatné vybavovanie a vedenie ucelenej odbornej agendy vo vecne vymedzenej oblasti tvoriacej podklad na riadenie, na rozhodovanie, na kontrolu alebo prípravu podkladov na odborné stanoviská.
4.02 Samostatné vybavovanie odbornej agendy uplatňovania zamestnaneckých vzťahov vo vecne vymedzenej oblasti v služobnom úrade.
4.03 Samostatné vybavovanie agendy o kontrolnej činnosti spojenej s ochranou utajovaných skutočností v Úrade.
5. PLATOVÁ TRIEDA
Kvalifikačné predpoklady: vysokoškolské vzdelanie prvého stupňa alebo vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa a osobitný kvalifikačný predpoklad, ak je ustanovený osobitným predpisom.
Funkcia: radca
Činnosti:
5.01 Samostatná odborná čiastková činnosť vo vymedzenej oblasti alebo odborná činnosť súvisiaca s vypracúvaním čiastkových podkladov na odborné stanoviská.
5.02 Zostavovanie rozpočtu v určenom rozsahu a sledovanie plnenia príjmov a čerpania výdavkov v služobnom úrade.
5.03 Odborná príprava rozhodnutí v služobnom úrade.
5.04 Odborná činnosť pri vykonávaní ucelenej agendy v oblasti rozpočtovania alebo financovania v štátnej službe.
5.05 Protokolárne zabezpečovanie oficiálnych návštev a služobných zahraničných návštev.
6. PLATOVÁ TRIEDA
Kvalifikačné predpoklady: vysokoškolské vzdelanie prvého stupňa alebo vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa a osobitný kvalifikačný predpoklad, ak je ustanovený osobitným predpisom.
Funkcia: samostatný radca
Činnosti:
6.01 Samostatná odborná činnosť pri navrhovaní opatrení alebo samostatné posudzovanie alebo vypracúvanie odborných stanovísk vo vecne vymedzenej oblasti.
6.02 Samostatná odborná činnosť pri vykonávaní ucelenej agendy v oblasti rozpočtovania alebo financovania v štátnej službe.
6.03 Tvorba služobných predpisov a samostatná odborná činnosť pri zabezpečovaní právnych vzťahov zamestnancov v služobnom úrade.
6.04 Tvorba plánu a koordinácia zahraničných aktivít Úradu, tvorba podkladov a stanovísk v oblasti zahraničných vzťahov; organizačné zabezpečovanie medzinárodných podujatí v SR a zahraničí, vysielanie zamestnancov Úradu do zahraničia a prijatie zahraničných delegácií; zabezpečovanie prekladov a tlmočenie pre potreby Úradu.
6.05 Systémová a aplikačná činnosť pri riešení jednotlivých úloh informačného systému verejnej správy.
6.06 Spracúvanie masmediálnej politiky a koordinovanie výstupov vo vzťahu k verejnosti a k ostatným orgánom, aktívne sprostredkovávanie výsledkov kontrolnej činnosti smerom k verejnosti; vybavovanie žiadostí o poskytnutie informácií podľa zákona o slobodnom prístupe k informáciám.
6.07 Koordinačná a metodická činnosť pri zabezpečovaní uplatňovania právnych vzťahov zamestnancov v služobnom úrade.
6.08 Samostatná kontrolná činnosť v čiastkovej oblasti alebo kontrolná činnosť pod odborným vedením v ucelenej oblasti. Táto činnosť môže byť spojená s vedením kontrolnej skupiny (kontrolór).
7. PLATOVÁ TRIEDA
Kvalifikačné predpoklady: vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa a osobitný kvalifikačný predpoklad, ak je ustanovený osobitným predpisom.
Funkcia: odborný radca
Činnosti:
7.01 Samostatné odborné špecializované činnosti spočívajúce najmä v analytickej, koordinačnej a metodickej činnosti, vyhodnocovanie výsledkov, a v príprave podkladov na rozhodovanie vo vecne vymedzenej oblasti.
7.02 Koordinačná a metodická činnosť na úseku rozpočtovania a financovania.
7.03 Analytická činnosť, vrátane vyhodnocovania výsledkov, príprava návrhu rozpočtu a vyhodnocovanie čerpania rozpočtových prostriedkov vo vecne vymedzenej oblasti na majetkovom a prevádzkovom úseku.
7.04 Koordinovanie, metodické usmerňovanie a zabezpečovanie civilnej ochrany, obrany, požiarnej ochrany, bezpečnosti a ochrany zdravia pri práci; ochrana utajovaných skutočností.
7.05 Tvorba, systémová a aplikačná činnosť pri projektovaní časti informačného systému verejnej správy; tvorba koncepcie, koordinovanie vývoja a realizácie informačného systému verejnej správy.
7.06 Audítorská a usmerňovacia činnosť, vykonávanie vnútorného auditu v oblasti finančného riadenia vrátane jeho analýzy a predkladanie návrhov riešení pri vykonávaní vnútorného auditu.
7.07 Koncepčná, koordinačná a rozhodovacia činnosť v oblasti vybavovania sťažností a petícií.
7.08 Koordinovanie zahraničných vzťahov na úrovni Úradu, spolupráca s najvyššími kontrolnými úradmi v zahraničí, vypracovávanie návrhov koncepcie rozvoja zahraničných vzťahov Úradu; spracovávanie zahraničných materiálov pre potreby Úradu a ich preklady.
7.09 Čiastkové činnosti pri tvorbe koncepcií a plánov kontrolnej činnosti, programov dlhodobého rozvoja predmetu činnosti Úradu, vypracúvaní stanovísk k návrhu štátneho rozpočtu a návrhu štátneho záverečného účtu SR vrátane účasti na tvorbe plánu kontrol.
7.10 Samostatná kontrolná činnosť v ucelenej oblasti. Táto činnosť môže byť spojená s vedením kontrolnej skupiny alebo kontrolnej akcie (samostatný kontrolór).
8. PLATOVÁ TRIEDA
Kvalifikačné predpoklady: vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa a osobitný kvalifikačný predpoklad, ak je ustanovený osobitným predpisom.
Funkcia: hlavný radca
Činnosti:
8.01 Koncepčné systémové alebo metodické činnosti vo vecne vymedzenej oblasti.
8.02 Tvorba koncepcie zamestnaneckých vzťahov v služobnom úrade a koordinačná a metodická činnosť osobného úradu.
8.03 Koncepčná a koordinačná činnosť na úseku rozpočtovania a financovania, príprava návrhov rozpočtu a záverečného účtu za rozpočtovú kapitolu.
8.04 Koncepčná a usmerňovacia činnosť, tvorba všeobecne záväzných právnych predpisov, interných predpisov, právne zastupovanie a právne poradenstvo.
8.05 Koncepčná a metodická činnosť Úradu v oblasti zahraničných vzťahov, koordinovanie zahraničných vzťahov na úrovni Úradu; zostavovanie výhľadových a ročných plánov zamerania zahraničných stykov Úradu.
8.06 Tvorba koncepcií a plánov kontrolnej činnosti, programov dlhodobého rozvoja predmetu činnosti Úradu, vypracúvanie stanovísk k návrhu štátneho rozpočtu a návrhu štátneho záverečného účtu SR vrátane účasti na tvorbe plánu kontrol.
8.07 Samostatné vykonávanie kontrolnej činnosti vrátane metodicko-analytickej činnosti v oblasti kontroly. Táto činnosť môže byť spojená s vedením kontrolnej skupiny alebo kontrolnej akcie (kontrolór špecialista).
9. PLATOVÁ TRIEDA
Kvalifikačné predpoklady: vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa a osobitný kvalifikačný predpoklad, ak je ustanovený osobitným predpisom.
Funkcia: štátny radca
Činnosti:
9.01 Tvorba zložitých a rozsiahlych koncepcií, odborných stanovísk, analýz a komplexných informačných materiálov.
9.02 Odborná koordinačno-metodická a riadiaca činnosť pri zabezpečovaní činnosti viacerých útvarov.
9.03 Tvorba návrhov všeobecne záväzných právnych predpisov a zásadných legislatívnych opatrení súvisiacich s pôsobnosťou Úradu a koncepčná, koordinačná a usmerňovacia činnosť súvisiaca s vypracúvaním odborných právnych stanovísk a analýz.
9.04 Koordinačná, koncepčná a metodicko-analytická činnosť vrátane vedenia prípravy, vykonávania a realizácie kontrolnej činnosti (kontrolór analytik).
Príloha č. 2 k zákonu Národnej rady Slovenskej republiky č. 39/1993 Z. z.
PLATOVÉ TARIFY ŠTÁTNYCH ZAMESTNANCOV NA NAJVYŠŠOM KONTROLNOM ÚRADE SLOVENSKEJ REPUBLIKY
(v eurách mesačne)
| Platová trieda |
Platová tarifa |
| 3. |
545,00 |
| 4. |
583,00 |
| 5. |
694,50 |
| 6. |
745,00 |
| 7. |
834,00 |
| 8. |
992,00 |
| 9. |
1145,50 |
1) Napríklad zákon č. 92/1991 Zb. o podmienkach prevodu majetku štátu na iné osoby v znení neskorších predpisov, zákon č. 80/1997 Z. z. o Exportno-importnej banke Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov, zákon č. 461/2003 Z. z. o sociálnom poistení v znení neskorších predpisov, zákon č. 523/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, § 11 ods. 10 a § 28 ods. 4 zákona č. 581/2004 Z. z. o zdravotných poisťovniach, dohľade nad zdravotnou starostlivosťou a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
1b) § 21 zákona č. 523/2004 Z. z.
1c) § 19 zákona č. 523/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
1d) § 10 zákona č. 92/1991 Zb.
1e) § 87 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 350/1996 Z. z. o rokovacom poriadku Národnej rady Slovenskej republiky.
1f) Nariadenie Rady (ES) č. 1260/1999 z 21. júna 1999 ustanovujúce všeobecné pravidlá o štrukturálnych fondoch (Úradný vestník Európskych spoločenstiev L 161, 26. 06. 1999) v platnom znení.
Nariadenie Komisie (ES) č. 438/2001 z 2. marca 2001 ustanovujúce podrobné pravidlá implementácie Nariadenia Rady (ES) č. 1260/1999 pokiaľ ide o systémy riadenia a kontroly pomoci poskytovanej v rámci štrukturálnych fondov (Úradný vestník Európskych spoločenstiev L 063, 03. 03. 2001) v platnom znení.
1g) Nariadenie Rady (ES) č. 1164/94 zo 16. mája 1994, ktorým sa zriaďuje kohézny fond (Úradný vestník Európskych spoločenstiev L 130, 25. 05.1994) v platnom znení.
Nariadenie Komisie (ES) č. 1386/2002, ktorým sa stanovujú podrobné pravidlá implementácie Nariadenia Rady (ES) č. 1164/94 ohľadne systémov riadenia a kontroly pomoci poskytovanej v rámci kohézneho fondu a postupy pre vykonávanie finančných úprav (Úradný vestník Európskych spoločenstiev L 201, 31. 07. 2002).
1h) Nariadenie Komisie (ES) č. 1663/95 zo 7. júla 1995 stanovujúce podrobné pravidlá pre uplatnenie Nariadenia Rady (EHS) č. 729/70 týkajúceho sa postupu pri zúčtovaní v sekcii záruk Európskeho poľnohospodárskeho usmerňovacieho a záručného fondu (EAGGF) (Úradný vestník Európskych spoločenstiev L 158, 08. 07. 1995) v platnom znení.
2) Čl. 62 Ústavy Slovenskej republiky.
§ 114 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 350/1996 Z. z. o rokovacom poriadku Národnej rady Slovenskej republiky.
4) Ústavný zákon č. 357/2004 Z. z. o ochrane verejného záujmu pri výkone funkcií verejných funkcionárov v znení ústavného zákona č. 545/2005 Z. z.
4a) Zákon č. 55/2017 Z. z. o štátnej službe a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
4b) Zákon č. 55/2017 Z. z.
4c) § 159 zákona č. 55/2017 Z. z.
5) § 14 až 22 zákona č. 211/2000 Z. z. o slobodnom prístupe k informáciám a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o slobode informácií).
6) Zákon č. 215/2004 Z. z. o ochrane utajovaných skutočností a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
8) Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok).
9) Zákon č. 291/2002 Z. z. o Štátnej pokladnici a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
10) Čl. 27 ods. 27.1 Protokolu o Štatúte Európskeho systému centrálnych bánk a Európskej centrálnej banky (Ú. v. EÚ C 321E, 29. 12. 2006).
