Hatályos 2017. március 1-től
Tgy. 308/1991.
Törvény
A VALLÁSSZABADSÁGRÓL, VALAMINT AZ EGYHÁZAK ÉS VALLÁSI KÖZÖSSÉGEK JOGÁLLÁSÁRÓL
Kelt: 1991. július 4-én
Módosítva:
Tt. 394/2000., hatályos 2001. január 1-től
Tt. 201/2007., hatályos 2007. május 1-től
Tt. 91/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 39/2017., hatályos 2017. március 1-től
A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlése a következő törvényt hozta meg:
ELSŐ RÉSZ
Általános rendelkezések
1. §
(1) Mindenkinek joga van szabadon megvallani felekezeti hovatartozását vagy hitét egyénileg vagy másokkal közösen, magánéletében vagy nyilvánosan, istentiszteleten, oktatásban, vallásos cselekményekkel vagy a szertartások megtartásával. Mindenkinek joga van vallása vagy hite megváltoztatására, vagy a felekezeti hovatartozás-nélküliséghez.1)
(2) Mindenkinek joga van vallásos hite szabad terjesztéséhez vagy hitetlenségben való meggyőződése hirdetéséhez.
(3) Senki nem kényszeríthető semmilyen vallási meggyőződés vallására, sem a hitetlenség elfogadására.
(4) Hívő a jelen törvény céljai szempontjából mindenki, aki vallásos hitet gyakorol.
2. §
(1) A vallásos hit gyakorlása nem lehet oka az alkotmányban garantált emberi jogok és szabadságjogok korlátozásának, elsősorban a művelődéshez való jog, a választójog és a hivatás gyakorlásának joga, valamint az információk szabad eléréséhez való jog korlátozásának.
(2) A hívőnek joga van a saját vallásos hite szerinti ünnepek megünnepléséhez és szertartások megtartásához, összhangban az általános érvényű jogszabályi rendelkezésekkel.2)
3. §
A 15. életévüket be nem töltött gyermekek vallásos neveléséről a törvényes képviselőik hoznak döntést.3)
MÁSODIK RÉSZ
Egyházak és vallási közösségek
4. §
(1) A jelen törvény egyház vagy vallási közösség alatt az azonos vallási meggyőződéshez/hithez tartozó egyének önkéntes, a vallási meggyőződéshez való tartozáson alapuló, az érintett egyház vagy vallási közösség belső előírásai értelmében létrejött egyesületét érti.
(2) A törvény előtt minden egyház és vallási közösség egyenlő.
(3) A jelen törvény szerinti egyházak vagy vallási közösségek jogi személyek. Kölcsönösen társulhatnak, csoportokat, szerzetesrendeket, társaságokat és hasonló közösségeket hozhatnak létre.
(4) Az állam csak azokat az egyházakat és vallási közösségeket ismeri el, amelyek nyilvántartásba vetetik magukat.
(5) Az állam az egyházakkal és vallási közösségekkel kölcsönös együttműködési szerződéseket köthet.
5. §
(1) A hívőknek joguk van a társuláshoz és ilyen egyházak és vallási közösségek megalapítására, ahogyan a már létező egyházakba vagy vallási közösségekbe való belépésre, részt venni azok életében, elsősorban:
a) részt venni a vallási tevékenységekben;
b) részt venni az istentiszteleteken/szentmiséken vagy más szertartásokon;
c) a vallásos szellemű neveltetésben, esetenként az adott egyház vagy vallási közösség belső előírásai által meghatározott feltételek teljesítését követően és az általános érvényű jogszabályokkal összhangban hitoktatást végezni;4)
d) vallási kapcsolatokat létesíteni és fenntartani nemzetközileg is;
e) vallásos irodalmat birtokolni tetszőleges nyelven és az általános érvényű jogszabályokkal összhangban azt terjeszteni;
f) lelkészi vagy szerzetesi pályát választani és a közösségben, szerzetesrendben vagy hasonló társaságban való élet mellett dönteni.
(2) Az egyházak és vallási közösségek az állami hatóságoktól függetlenül, maguk intézik a saját ügyeiket, elsősorban maguk hozzák létre a saját szerveiket, nevezik ki a lelkészeiket, hozzák létre szerzetesrendjeiket és más intézményeiket.1)
6. §
(1) Az egyházak és vallási közösségek lehetőségük van küldetésük teljesítése érdekében főleg:
a) szabadon dönteni vallási hitelveikről/tanításukról és szertartásaikról;
b) kiadni belső előírásaikat, amennyiben azok nem ütköznek az általános érvényű jogszabályokkal;
c) lelki és dologi szolgáltatásokat nyújtani;
d) hitoktatást végezni;
e) oktatni és nevelni saját lelkészi és laikus munkatársaikat a saját iskoláikban és más intézményekben, a teológiai főiskolákat és teológiai karokat is beleértve, összhangban az az általános érvényű jogszabályokkal;4)
f) bejelentési kötelezettség nélkül megszervezni saját tömegrendezvényeiket;5)
g) ingó- és ingatlanvagyont birtokolni és más vagyoni és nem vagyoni jogokat gyakorolni;
h) sajátos rendeltetésű létesítményt alapítani és üzemeltetni;
i) sajtóterméket, kiadóvállalatot, kiadókat és nyomdákat üzemeltetni;
j) saját kulturális intézményt vagy létesítményt üzemeltetni;
k) saját egészségügyi intézmény és szociális intézményt alapítani és üzemeltetni, részt venni az ilyen szolgáltatások nyújtásában az állami intézményekben is összhangban az általános érvényű jogszabályokkal;
l) saját képviselőket kiküldetésbe küldeni külföldre és külföldi egyházak és vallási közösségek képviselőit fogadni.
(2) Az 1. bekezdésben felsorolt tevékenységek nem sérthetik az alkotmány rendelkezéseit, nem veszélyeztethetik az állampolgárok biztonságát és a közrendet, az egészséget és jó erkölcsöt vagy más személyek jogait és szabadságát, az állam függetlenségét és területi egységét.
7. §
(1) A lelkészi tevékenységet végző személyek tevékenységüket az egyház vagy vallási közösség megbízásából, azok belső előírásainak és az általános érvényű jogszabályoknak megfelelően végzik.6)
(2) Az egyházak és vallási közösség elbírálják az egyes személyek lelkészi tevékenyre való alkalmasságát és ennek alapján határozzák meg beosztásukat.
(3) Az egyházak és vallási közösségek saját belső előírásaik szerint iktatják be tisztségükbe, esetleg valamely konkrét területi körzetbe a lelkészi tevékenységet folytató személyeket és a hitoktatókat.
8. §
Az állam elismeri a lelkészi tevékenység végzésével megbízott személyek titoktartási kötelességét.
9. §
(1) A lelkészi tevékenység végzésével megbízott személyeknek joguk van belépni a nyilvános szociális gondozást nyújtó intézményekbe, egészségügyi intézményekbe és gyermekotthonokba, joguk van továbbá belépni a katonai alakulatok szálláshelyére, olyan helyekre, ahol fogvatartás, szabadságvesztés büntetés végrehajtása, védő gyógykezelés vagy védő átnevelés valósul meg.
(2) Az egyházak és vallási közösségek megállapodnak ezen intézményekkel és alakulatokkal a létesítményeikbe való belépés szabályairól és a bennük végzett vallási tevékenységekről, amennyiben más, általános érvényű jogi előírások nem szabályozzák azt.
(3) Ezen intézményekben és alakulatokban minden személynek joga van, különösen életveszély és egészségügyi veszély esetén a vallási szolgáltatáshoz, rendszerint a saját maga által megválasztott lelkész által.
HARMADIK RÉSZ
Az egyházak és vallási közösségek nyilvántartásba vétele
10. §
(1) Az egyházat és a vallási közösséget a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma (a továbbiakban csak „nyilvántartó szerv”) veszi nyilvántartásba.
(2) A nyilvántartásba vételi indítványt az egyház vagy vallási közösség legalább háromtagú előkészítő bizottsága nyújtja be, melynek tagjai kötelezően nagykorú személyek. Az indítványt az előkészítő szerv minden tagja aláírja, feltüntetik családi és utónevüket, személyi azonosítószámukat és lakcímüket. Feltüntetik továbbá, hogy ki az előkészítő szerv tagjai közül a meghatalmazott személy, aki jogosult a nevükben eljárni.
11. §
A nyilvántartásba vételi indítványt az egyház vagy vallási közösség 10. § 2. bek. szerinti előkészítő szerve akkor nyújthatja be, ha igazolja, hogy az egyháznak vagy vallási közösségnek legalább 50 000 olyan nagykorú tagja van, aki a Szlovák Köztársaság területén állandó lakhellyel rendelkezik és a Szlovák Köztársaság állampolgára.
12. §
A nyilvántartásba vételi indítvány tartalmazza:
a) az egyház vagy vallási közösség megnevezését és székhelyének címét;
b) az előkészítő szerv tagjainak családi és utónevét, lakcímét, aláírását és személyi azonosítószámát;
c) az alapított egyház vagy vallási közösség elsődleges jellemzőit, tanításának lényegét, küldetését és a területet, melyen tevékenységet akar kifejteni;
d) legalább 50 000 olyan nagykorú tagjának, aki a Szlovák Köztársaság területén állandó lakhellyel rendelkezik és a Szlovák Köztársaság állampolgára, a becsületbeli nyilatkozatát arról, hogy az egyházhoz vagy vallási közösséghez tartozik, támogatja annak nyilvántartásba vételét, annak tagja, ismeri annak alapvető hitelveit és tanítását, valamint tisztában van azon jogokkal és kötelességekkel, amelyek rá az egyház vagy vallási közösség tagjaként vonatkoznak, feltüntetve családi és utónevüket, állandó lakcímüket és személyi azonosítószámukat;
e) a nyilatkozatot, hogy az egyház vagy vallási közösség teljes mértékben tiszteletben fogja tartani a törvényeket és általános érvényű jogszabályokat, toleráns lesz más egyházakkal és vallási közösségekkel és a felekezetnélküliekkel szemben.
13. §
(1) A nyilvántartásba vételi indítványhoz csatolni kell az alapított egyház vagy vallási közösség alapdokumentumait (alapító okirat, alapszabályzat, működési rend stb.), melyből nyilvánvalónak kell lennie:
a) az egyház vagy vallási közösség nevének és központi székhelyének;
b) a szerveknek és szervezeti egységeknek, ezek létrehozási módjának és hatásköreinek;
c) a lelkészi tevékenységet végző személyek beiktatásának és visszahívásának módját;
d) az alapvető hitelveket;
e) a gazdálkodási alapelveket, beleértve a felszámoló kijelölését arra az esetre, ha az egyház vagy vallási közösség megszűnésekor vagyonjogi elszámolásra kerülne sor;
f) az alapvető dokumentumok és azok változásainak jóváhagyási módja;
g) a jogi személyiséggel bíró szervezeti egységek jogköreinek mértéke és annak meghatározása, hogy a nevükben ki járhat el;
h) az egyházhoz vagy vallási közösséghez tartozó tagok jogai és kötelességei.
(2) Az egyház vagy vallási közösség nevének különböznie kell más, a Szlovák Köztársaság területén már tevékenységet folytató jogi személyek nevétől.
14. §
(1) Ha a nyilvántartásba vételi indítvány nem tartalmazza a 12. és 13. §-ban feltüntetett összes tényt, a nyilvántartó szerv adatpótlási határidőt szab ki legalább a felszólítás kézbesítésének napjától számított egy hónapos határidővel.
(2) A felszólítást az előkészítő szerv meghatalmazottjának saját kezébe kézbesítik.
(3) Ha az indítványozó a megadott határidőben nem hajtja végre az adatpótlást, a nyilvántartó szerv az eljárást leállítja.
15. §
A nyilvántartó szerv megvizsgálja, hogy az egyház vagy vallási közösség megalapítása és tevékenysége nem sérti-e a jelen törvény rendelkezéseit és más törvényeket, az állampolgárok biztoságának és a közrendnek, az egészségnek és jó erkölcsöknek a védelmét, nem ütközik-e az emberiesség és tolerancia elveivel, vagy hogy nem veszélyezteti-e más jogi személyek és természetes személyek jogait.
16. §
(1) Amennyiben a 15. §-ban taglalt feltételek teljesülnek, a nyilvántartó szerv döntést hoz az egyház vagy vallási közösség nyilvántartásba vételéről.
(2) Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, a nyilvántartó szerv elutasítja a nyilvántartásba vételt.
(3) A nyilvántartásba vételről vagy a nyilvántartásba vétel elutasításáról szóló döntést az előkészítő szerv meghatalmazottjának kézbesítik ki.
18. §
(1) Nyilvántartásba vétel szükséges a 12. és 13. §-ban taglalt adatok megváltoztatásához. E változások nyilvántartásba vételének indítványát az egyház vagy vallási közösség erre illetékes szerve nyújtja be a nyilvántartó hatóságnak a változások egyházi vagy vallási közösségi szerv általi jóváhagyásának napját követően, 30 napon belül.
(2) A jelen törvény 14–16. §-ának rendelkezései a változások nyilvántartásba vételére is vonatkoznak.
19. §
(1) A nyilvántartó szerv kimutatást vezet a jelen törvény szerinti összes jogi személyről, beleértve azokat is, amelyek jogi személyiségüket az egyházak vagy vallási közösségek jogalanyiságából eredeztetik, amennyiben ezek nincsenek másfajta nyilvántartásba vételi vagy regisztrációs kötelezettségnek alárendelve. Szintén nyilvántartja a mentesítési hatály alá nem eső, bíróság által büntetőperben kiszabott büntetéseket, valamint a jogutódokat sújtó végre nem hajtott büntetéseket.
(2) Az egyház vagy vallási közösség nyilvántartásba vételét vagy nyilvántartásba vételének megszüntetését a nyilvántartó hatóság a nyilvántartásba vételi vagy nyilvántartásból való törlési határozat jogerőre emelkedésétől számított tíz napon belül jelenti a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának.
20. §
Ha az egyház vagy vallási közösség a jelen törvénybe vagy a nyilvántartásba vételi feltételekbe ütközően cselekszik, a nyilvántartó hatóság nyilvántartásba vételt megszüntető eljárást indít.
21. §
A jelen törvény szerinti eljárásokra a közigazgatási eljárásrend8) általános rendelkezései vonatkoznak, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik.
NEGYEDIK RÉSZ
Zárórendelkezések
22. §
(1) Az egyházak és vallási közösségek, melyek a jelen törvény hatályba lépésének napjáig törvény alapján vagy állami jóváhagyással fejtetettek ki tevékenységet, a jelen törvény szerint nyilvántartásba vett (regisztrált) egyháznak vagy vallási közösségnek számítanak; jegyzékük a jelen törvény mellékletében található, mely a törvény részét képezi.
(2) Ezek az egyházak és vallási közösségek a jelen törvény hatályba lépésének napjától számított hat hónapon belül bejelentik a nyilvántartó hatóságnak a törvény 13. §-ában taglalt adatokat.
23. §
Átmeneti rendelkezések a 2017. március 1-től hatályos rendelkezésekhez
A 2017. február 28-áig megkezdett eljárásokat az egyház vagy vallási közösség nyilvántartásba vételéről a 2017. február 28-áig hatályos törvény szerint fejezik be.
24. §
Megszűnik:
1. a Tgy. 217/1949. sz. törvénye, mely létrehozza az Állami Egyházügyi Hivatalt;
2. a Tgy. 228/1949. sz., az Állami Egyházügyi Hivatal hatásköreiről és szervezeti felépítéséről szóló, többször módosított kormányrendelete;
3. a Szlovák Nemzeti Tanács Tgy. 192/1992. sz. törvénye az egyházak és vallási közösségek nyilvántartásba vételéről.
25. §
Ez a törvény 1991. szeptember 1-jén lép hatályba.
Havel s. k.
Dubček s. k.
Čalfa s. k.
A Tgy. 23/1991. sz. alkotmánytörvénye az Alapvető Jogok és Szabadságjogok Alapokmányának jogrendbe emeléséről
2) A Tgy. 65/1965. sz., többször módosított Munka Törvénykönyve
A Tgy. 93/1951. sz., többször módosított törvénye az állami ünnepekről, munkaszüneti napokról és emléknapokról és jelentős napokról
3) A Tgy. 94/1963. sz., többször módosított családügyi törvénye
4) A Tgy. 29/1948. sz., többször módosított törvénye az alap- és középiskolák hálózatáról (oktatási törvény)
A Tgy. 172/1990. sz. törvénye a felsőoktatásról
5) A Tgy. 84/1990. sz., a gyülekezési jogról szóló törvénye 4. §-ának 1. bek.
6) A Tgy. 65/1965. sz., többször módosított Munka Törvénykönyve
6a) A Szlovák Nemzeti Tanács Tgy. 192/1992. sz., az egyházak és vallási közösségek nyilvántartásba vételéről szóló törvényének 1. §-a
8) A Tgy. 71/1967. sz., a közigazgatási eljárásról szóló törvénye (közigazgatási rendtartás)
Melléklet a Tgy. 308/1991. sz. törvényéhez
A Szlovák Köztársaság területén törvény szerint vagy állami hozzájárulással tevékenységet kifejtő egyházak és vallási közösségek jegyzéke (22. §):
1. Szlovákiai Apostoli Egyház
2. Szlovákiai Baptista Testvériség
3. Szlovákiai Hetednapi Adventista Egyház
4. Szlovákiai Testvériségi Egyház
5. Szlovákiai Csehszlovák Huszita Egyház
6. Szlovákiai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház
7. Szlovákiai Metodista Evangélikus Egyház
8. Szlovákiai Görögkatolikus Egyház
9. Szlovákiai Keresztény Gyülekezetek
10. Szlovákiai Jehova Tanúi Vallási Közösség
11. Szlovákiai Pravoszláv Egyház
12. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház
13. Szlovákiai Római Katolikus Egyház
14. Szlovákiai Ókeresztény Egyház
15. Szlovákiai Zsidó Hitközségek Szövetsége
Časová verzia účinná od 1. marca 2017
308/1991 Zb.
Zákon
O SLOBODE NÁBOŽENSKEJ VIERY A POSTAVENÍ CIRKVÍ A NÁBOŽENSKÝCH SPOLOČNOSTÍ
zo 4. júla 1991
Zmena:
394/2000 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2001
201/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. mája 2007
91/2016 Z. z. Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016
125/2016 Z. z. Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016
39/2017 Z. z. Z. z. s účinnosťou od 1. marca 2017
Federálne zhromaždenie Českej a Slovenskej Federatívnej Republiky sa uznieslo na tomto zákone:
PRVÁ ČASŤ
Všeobecné ustanovenia
§ 1
(1) Každý má právo slobodne prejavovať svoje náboženstvo alebo vieru sám alebo spoločne s inými, súkromne alebo verejne, bohoslužbou, vyučovaním, náboženskými úkonmi alebo zachovávaním obradov. Každý má právo zmeniť svoje náboženstvo alebo vieru alebo byť bez náboženského vyznania.1)
(2) Každý má právo slobodne šíriť svoju náboženskú vieru alebo svoje presvedčenie byť bez vyznania.
(3) Nikoho nemožno nútiť vyznávať akúkoľvek náboženskú vieru alebo nútiť ho byť bez vyznania.
(4) Veriacim je na účely tohto zákona každý, kto vyznáva náboženskú vieru.
§ 2
(1) Vyznávanie náboženskej viery nesmie byť dôvodom k obmedzeniu ústavou zaručených práv a slobôd občanov, najmä práva na vzdelanie, voľbu a výkon povolania a prístup k informáciám.
(2) Veriaci má právo sláviť sviatky a obrady podľa požiadaviek vlastnej náboženskej viery v súlade so všeobecne záväznými právnymi predpismi.2)
§ 3
O náboženskej výchove detí do dovŕšenia 15 rokov ich veku rozhodujú ich zákonní zástupcovia.3)
DRUHÁ ČASŤ
Cirkvi a náboženské spoločnosti
§ 4
(1) Cirkvou alebo náboženskou spoločnosťou sa podľa tohto zákona rozumie dobrovoľné združenie osôb rovnakej náboženskej viery v organizácii utvorenej podľa príslušnosti k náboženskej viere na základe vnútorných predpisov príslušnej cirkvi alebo náboženskej spoločnosti.
(2) Všetky cirkvi a náboženské spoločnosti majú pred zákonom rovnaké postavenie.
(3) Cirkvi a náboženské spoločnosti podľa tohto zákona sú právnické osoby. Môžu sa vzájomne združovať, utvárať komunity, rehole, spoločnosti a obdobné spoločenstvá.
(4) Štát uznáva len tie cirkvi a náboženské spoločnosti, ktoré sú registrované.
(5) Štát môže s cirkvami a náboženskými spoločnosťami uzatvárať zmluvy o vzájomnej spolupráci.
§ 5
(1) Veriaci majú právo sa združovať a tieto cirkvi a náboženské spoločnosti zakladať, ako aj vstupovať do už existujúcich cirkví a náboženských spoločností a podieľať sa na ich živote, najmä:
a) zúčastňovať sa na náboženských úkonoch;
b) zúčastňovať sa na bohoslužbách alebo iných obradoch;
c) v náboženskom duchu byť vychovávaní, prípadne po splnení podmienok ustanovených vnútornými predpismi cirkví a náboženských spoločností a všeobecne záväznými právnymi predpismi náboženstvo vyučovať;4)
d) nadväzovať a udržiavať náboženské styky aj medzinárodne;
e) vlastniť náboženskú literatúru v ľubovoľnom jazyku a za podmienok ustanovených všeobecne záväznými právnymi predpismi ju šíriť;
f) voliť si duchovný alebo rehoľný stav a rozhodovať sa pre život v komunitách, rádoch a podobných spoločenstvách.
(2) Cirkvi a náboženské spoločnosti spravujú svoje záležitosti, najmä ustanovujú svoje orgány, ustanovujú svojich duchovných a zriaďujú rehoľné a iné inštitúcie nezávisle od štátnych orgánov.1)
§ 6
(1) Cirkvi a náboženské spoločnosti môžu na plnenie svojho poslania najmä:
a) slobodne určovať svoje náboženské učenie a obrady;
b) vydávať vnútorné predpisy, pokiaľ nie sú v rozpore so všeobecne záväznými právnymi predpismi;
c) poskytovať duchovné a hmotné služby;
d) vyučovať náboženstvo;
e) vyučovať a vychovávať svojich duchovných aj laických pracovníkov vo vlastných školách a iných zariadeniach i na vysokých bohosloveckých školách a bohosloveckých fakultách za podmienok ustanovených všeobecne záväznými právnymi predpismi;4)
f) organizovať bez oznámenia svoje zhromaždenia;5)
g) vlastniť hnuteľný a nehnuteľný majetok a mať iné majetkové a nehmotné práva;
h) zriaďovať a prevádzkovať účelové zariadenia;
i) prevádzkovať tlač, nakladateľstvá, vydavateľstvá a tlačiarne;
j) zakladať a prevádzkovať vlastné kultúrne inštitúcie a zariadenia;
k) zriaďovať a prevádzkovať vlastné zdravotnícke zariadenia a zariadenia sociálnych služieb a zúčastňovať sa na poskytovaní týchto služieb aj v štátnych zariadeniach v súlade so všeobecne záväznými právnymi predpismi;
l) vysielať svojich zástupcov do zahraničia a prijímať zástupcov cirkví a náboženských spoločností zo zahraničia.
(2) Výkon činností uvedených v odseku 1 nesmie byť v rozpore s ústavou, nesmie ohrozovať bezpečnosť občanov a verejný poriadok, zdravie a mravnosť alebo práva a slobody druhých, nezávislosť a územnú celistvosť štátu.
§ 7
(1) Osoby vykonávajúce duchovenskú činnosť ju vykonávajú z poverenia cirkví a náboženských spoločností podľa ich vnútorných predpisov a všeobecne záväzných právnych predpisov.6)
(2) Cirkvi a náboženské spoločnosti posudzujú spôsobilosť osôb na výkon duchovenskej činnosti a podľa toho určujú ich zaradenie.
(3) Cirkvi a náboženské spoločnosti podľa svojich vnútorných predpisov ustanovujú osoby vykonávajúce duchovenskú činnosť a učiteľov náboženstva do funkcie, prípadne aj pre určitý územný obvod.
§ 8
Štát uznáva povinnosť mlčanlivosti osôb poverených vykonávať duchovenskú činnosť.
§ 9
(1) Poverené osoby vykonávajúce duchovenskú činnosť majú právo vstupu do verejných zariadení sociálnej starostlivosti a zdravotníckych zariadení a detských domovov, ďalej majú právo vstupu do ubytovacích objektov vojenských útvarov, do miest, kde sa vykonáva väzba, trest odňatia slobody, ochranné liečenie a ochranná výchova.
(2) Cirkvi a náboženské spoločnosti dohodnú s týmito zariadeniami a útvarmi pravidlá vstupu do ich objektov a výkonu náboženských úkonov v nich, pokiaľ postup nie je upravený inými všeobecne záväznými právnymi predpismi.
(3) V týchto zariadeniach a útvaroch má každý právo, najmä v prípadoch ohrozenia života a zdravia, na poskytnutie duchovnej služby spravidla duchovným podľa vlastnej voľby. Ďalej má právo mať u seba duchovnú a náboženskú literatúru podľa vlastnej voľby.
TRETIA ČASŤ
Registrácia cirkví a náboženských spoločností
§ 10
(1) Cirkvi a náboženské spoločnosti registruje Ministerstvo kultúry Slovenskej republiky (ďalej len „registrujúci orgán").
(2) Návrh na registráciu podáva najmenej trojčlenný prípravný orgán cirkvi alebo náboženskej spoločnosti, ktorého členmi musia byť plnoleté osoby. Návrh podpíšu všetci členovia prípravného orgánu a uvedú svoje mená a priezviská, rodné čísla a bydlisko. Ďalej uvedú, kto z členov prípravného orgánu je splnomocnencom, ktorý je oprávnený konať v ich mene.
§ 11
Návrh na registráciu cirkvi alebo náboženskej spoločnosti prípravný orgán cirkvi alebo náboženskej spoločnosti uvedený v § 10 ods. 2 môže podať, ak preukáže, že sa k cirkvi alebo náboženskej spoločnosti hlási najmenej 50 000 plnoletých členov, ktorí majú trvalý pobyt na území Slovenskej republiky a sú občanmi Slovenskej republiky.
§ 12
Návrh na registráciu obsahuje:
a) názov a sídlo cirkvi alebo náboženskej spoločnosti;
b) mená, priezviská, adresy, podpisy a rodné čísla členov prípravného orgánu;
c) základnú charakteristiku zakladanej cirkvi alebo náboženskej spoločnosti, jej učenie, poslanie a územie, na ktorom hodlá pôsobiť;
d) čestné vyhlásenia najmenej 50 000 plnoletých členov, ktorí majú trvalý pobyt na území Slovenskej republiky a sú občanmi Slovenskej republiky, o tom, že sa hlásia k cirkvi alebo náboženskej spoločnosti, podporujú návrh na jej registráciu, sú jej členmi, poznajú základné články viery a jej učenie a sú si vedomí práv a povinností, ktoré im vyplývajú z členstva v cirkvi alebo náboženskej spoločnosti, s uvedením ich mien, priezvisk, trvalého pobytu a rodných čísel;
e) vyhlásenie, že cirkev alebo náboženská spoločnosť bude plne rešpektovať zákony a všeobecne záväzné právne predpisy a bude tolerantná k ostatným cirkvám a náboženským spoločnostiam a osobám bez vyznania.
§ 13
(1) K návrhu na registráciu sa prikladá základný dokument zakladanej cirkvi alebo náboženskej spoločnosti (štatút, poriadok, stanovy a pod.), z ktorého musí byť zrejmé:
a) názov a sídlo ústredia cirkvi alebo náboženskej spoločnosti;
b) orgány a útvary, spôsob ich ustanovenia a oprávnenia;
c) spôsob ustanovovania osôb vykonávajúcich duchovenskú činnosť a ich odvolávanie;
d) základné články viery;
e) zásady hospodárenia, včítane spôsobu určenia likvidátora pre prípad majetkového vyporiadania pri zániku cirkvi alebo náboženskej spoločnosti;
f) spôsob schvaľovania základného dokumentu a jeho zmien;
g) útvary, ktoré majú právnu subjektivitu a v akom rozsahu a kto je oprávnený v ich mene konať,
h) práva a povinnosti členov hlásiacich sa k cirkvi alebo náboženskej spoločnosti.
(2) Názov cirkvi alebo náboženskej spoločnosti sa musí líšiť od názvu právnickej osoby, ktorá už vyvíja činnosť na území Slovenskej republiky.
§ 14
(1) Ak návrh na registráciu neobsahuje všetky skutočnosti uvedené v § 12 a 13 zákona, registrujúci orgán určí lehotu pre doplnenie údajov v trvaní aspoň jedného mesiaca odo dňa doručenia výzvy registrujúceho orgánu.
(2) Výzva sa doručuje do rúk splnomocnenca prípravného orgánu.
(3) Ak navrhovateľ nedoplní údaje v určenej lehote, registrujúci orgán konanie zastaví.
§ 15
Registrujúci orgán preskúma, či založenie a činnosť cirkvi alebo náboženskej spoločnosti nie je v rozpore s týmto zákonom a ostatnými zákonmi, ochranou bezpečnosti občanov a verejného poriadku, zdravia a mravnosti, zásadami ľudskosti a znášanlivosti, alebo či nie sú ohrozené práva iných právnických osôb a občanov.
§ 16
(1) Ak sú splnené podmienky uvedené v § 15 zákona, registrujúci orgán rozhodne o tom, že sa cirkev alebo náboženská spoločnosť registruje.
(2) Ak nie sú tieto podmienky splnené, registrujúci orgán registráciu odmietne.
(3) Rozhodnutie o registrácii alebo odmietnutie registrácie sa doručuje splnomocnencovi prípravného orgánu.
§ 18
(1) Registrácia je tiež potrebná na zmeny údajov uvedených v § 12 a 13 zákona. Návrh na registráciu týchto zmien podáva príslušný orgán cirkvi alebo náboženskej spoločnosti registrujúcemu orgánu do 30 dní odo dňa schválenia zmeny orgánom cirkvi alebo náboženskej spoločnosti.
(2) Ustanovenia § 14 až 16 zákona platia pre registráciu zmien obdobne.
§ 19
(1) Registrujúci orgán vedie evidenciu všetkých právnických osôb podľa tohto zákona, včítane tých, ktoré odvodzujú svoju právnu subjektivitu od cirkví a náboženských spoločností, pokiaľ nepodliehajú inej evidencii alebo registrácii a upraví jej podmienky. Registruje tiež nezahladené tresty uložené im súdom v trestnom konaní, ako aj nevykonané tresty postihujúce ich právnych nástupcov.
(2) Registráciu cirkvi alebo náboženskej spoločnosti a zrušenie registrácie cirkvi alebo náboženskej spoločnosti oznámi registrujúci orgán do desiatich dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o registrácii alebo rozhodnutia o zrušení registrácie Štatistickému úradu Slovenskej republiky.
§ 20
Ak cirkev alebo náboženská spoločnosť koná v rozpore s týmto zákonom alebo podmienkami registrácie, vykoná registrujúci orgán konanie o zrušení registrácie.
§ 21
Pre konanie podľa tohto zákona platia všeobecné predpisy o správnom konaní,8) pokiaľ tento zákon neustanovuje inak.
ŠTVRTÁ ČASŤ
Záverečné ustanovenia
§ 22
(1) Cirkvi a náboženské spoločnosti, ktoré ku dňu účinnosti tohto zákona vyvíjali svoju činnosť zo zákona alebo na základe štátneho súhlasu, sa považujú za registrované podľa tohto zákona; ich zoznam je uvedený v prílohe tohto zákona, ktorá tvorí jeho súčasť.
(2) Tieto cirkvi a náboženské spoločnosti v lehote šiestich mesiacov odo dňa účinnosti tohto zákona oznámia registrujúcemu orgánu údaje podľa § 13 zákona.
§ 23
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. marca 2017
Konania o registrácii cirkví alebo náboženských spoločností začaté do 28. februára 2017 sa dokončia podľa predpisov účinných do 28. februára 2017.
§ 24
Zrušujú sa:
1. zákon č. 217/1949 Zb., ktorým sa zriaďuje Štátny úrad pre cirkevné veci;
2. vládne nariadenie č. 228/1949 Zb. o pôsobnosti a organizácii Štátneho úradu pre cirkevné veci v znení neskorších predpisov;
3. zákon Slovenskej národnej rady č. 192/1992 Zb. o registrácii cirkví a náboženských spoločností.
§ 25
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. septembrom 1991.
Havel v. r.
Dubček v. r.
Čalfa v. r.
1) Ústavný zákon č. 23/1991 Zb., ktorým sa uvádza Listina základných práv a slobôd.
2) Zákonník práce č. 65/1965 Zb. v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 93/1951 Zb. o štátnych sviatkoch, o dňoch pracovného pokoja a o pamätných a významných dňoch v znení neskorších predpisov.
3) Zákon č. 94/1963 Zb. o rodine v znení neskorších predpisov.
4) Zákon č. 29/1984 Zb. o sústave základných a stredných škôl (školský zákon) v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 172/1990 Zb. o vysokých školách.
5) § 4 ods. 1 zákona č. 84/1990 Zb. o zhromažďovacom práve.
6) Zákonník práce č. 65/1965 Zb. v znení neskorších predpisov.
6a) § 1 zákona Slovenskej národnej rady č. 192/1992 Zb. o registrácii cirkví a náboženských spoločností.
8) Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok).
Príloha k zákonu č. 308/1991 Zb.
Zoznam cirkví a náboženských spoločností, ktoré na základe zákona alebo na základe súhlasu štátu pôsobia na území Slovenskej republiky (§ 22):
1. Apoštolská cirkev na Slovensku
2. Bratská jednota baptistov v Slovenskej republike
3. Cirkev adventistov siedmeho dňa, Slovenské združenie
4. Cirkev bratská v Slovenskej republike
5. Cirkev československá husitská na Slovensku
6. Evanjelická cirkev augsburského vyznania na Slovensku
7. Evanjelická cirkev metodistická, Slovenská oblasť
8. Gréckokatolícka cirkev v Slovenskej republike
9. Kresťanské zbory na Slovenska
10. Náboženská spoločnosť Jehovovi svedkovia v Slovenskej republike
11. Pravoslávna cirkev na Slovensku
12. Reformovaná kresťanská cirkev na Slovensku
13. Rímskokatolícka cirkev v Slovenskej republike
14. Starokatolícka cirkev na Slovensku
15. Ústredný zväz Židovských náboženských obcí v Slovenskej republike.
