Hatályos 2020. április 9-től 2021. december 29-ig
Tt. 395/2019.
Törvény
A SZEMÉLYAZONOSÍTÓ IGAZOLVÁNYOKRÓL
és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről
Kelt: 2019. október 28.
Módosítva:
Tt. 73/2020., hatályos 2020. április 9-től
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt fogadta el:
I. cikkely
1. §
A szabályozás tárgya
Jelen törvény rendelkezik a személyazonosító igazolvány és az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány kiadásának feltételeiről és módjáról, a személyazonosító igazolványokkal kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről, a személyazonosító igazolványokkal kapcsolatos nyilvántartásokról és az e törvényben meghatározott kötelezettségek megszegése következményeként kirótt szankciókról.
2. §
Személyazonosító igazolvány
(1) A személyazonosító igazolvány közokirat, amellyel a Szlovák Köztársaság állampolgára (a továbbiakban „állampolgár“) a személyazonosságát, szlovák állampolgárságát (a továbbiakban „állampolgárság“), valamint a személyazonosító igazolványban feltüntetett további adatokat igazolja. A személyazonosító igazolvány a Szlovák Köztársaság tulajdona.
(2) A személyazonosító igazolványt a rendőrség személyazonosító igazolványok kiadására illetékes egysége adja ki (a továbbiakban „illetékes egység“).
(3) A 15. életévét betöltött, a Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező állampolgár köteles személyazonosító igazolvánnyal rendelkezni, amennyiben a 12. § 5. bekezdése vagy a 15. § 1. bekezdése másképp nem rendelkezik. Személyazonosító igazolvánnyal rendelkezhet a Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel nem rendelkező vagy a 15. életévénél fiatalabb állampolgár is.
(4) A 15. életévét betöltött állampolgár számára a személyazonosító igazolvány 10 év érvényességi időre kerül kiadásra; a 15. életévnél fiatalabb állampolgár számára 5 év érvényességi időre és 6. életévnél fiatalabb állampolgár számára 2 év érvényességi időre.
(5) A személyazonosító igazolványban feltüntetett adatokat nem szükséges más közokitarokkal igazolni.
3. §
A személyazonosító igazolványban szereplő adatok
(1) A személyazonosító igazolvány tartalmazza
a) az állampolgár utó- és családi nevét,
b) az állampolgár születési családi nevét,
c) az állampolgár születésének napját, hónapját, évét és a születés helyét,
d) az állampolgár személyi számát,
e) az állampolgár nemét,
f) az állampolgár állampolgárságát,
g) az állampolgár állandó lakóhelyének címét a Szlovák Köztársaság területén vagy külföldi tartózkodási helyét,
h) az állampolgár arcképmását,
i) az állampolgár aláírását; az aláírás kötelezettsége alól felmentést nyer az aláírásra nem jogosult állampolgár,
j) a személyazonosító igazolvány kiadásának napját, hónapját, évét és helyét,
k) a személyazonosító igazolvány érvényessége lejártának napját, hónapját és évét,
l) a személyazonosító igazolvány számát.
(2) A személyazonosító igazolvány részét képezi az elektronikus tároló elem és a géppel olvasható vizsgálati zóna, a gép által olvasható formátumban tárolt kiválasztott adatokkal.
(3) Az 1. bekezdés g) pont szerinti adata azon állampolgár esetében, aki a Szlovák Köztársaság területén
a) állandó lakóhelyre van bejelentve,1) tartalmazza a község nevét, a községrészt, az utcanevet, amennyiben a község utcákra tagolódik, és az épületjegyzékszámot vagy az épületjegyzékszámot és a házszámot.
b) nincs állandó lakóhelyre bejelentve, magában foglalja a tartózkodási helyet és a külföldi állam országkódját, amelyben az állampolgár tartózkodik.
(4) Az 1. bekezdés h) pontja szerinti arcképmás felvétel polgári ruházatban történik, fejfedő és sötét üvegű szemüveg nélkül. Indokolt esetekben, egészségügyi vagy vallási okokból, lehetőség van az arcképmás felvételére fejfedővel; a fejfedő nem takarhatja az arcot az azonosítást lehetetlenné tevő módon. A sötét üvegű szemüveget használó vak állampolgár arcképmása sötét üvegű szemüvegben kerül felvételre.
(5) Az 1. bekezdés i) pontja szerinti aláírás alatt a családnév vagy tetszőleges sorrendben az utónév és családnév írásosos formában történő kinyilvánítása értendő.
(6) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy a tartózkodási tilalom hatálya alatt álló állampolgár személyazonosító igazolványának tartalmaznia kell ezt a tényt is.
(7) A személyazonosító igazolványban az állampolgár kérésére feltüntetésre kerül
a) akadémiai cím, tudományos-pedagógiai cím, művészetpedagógiai cím vagy más cím, vagy tudományos fokozat, művészeti tudományos fokozat vagy foglalkozástudományi fokozat rövidítése,2) vagy olyan cím rövidítése, amelyet az állampolgár külön előírás alapján jogosult használni,3)
b) vércsoport, a vércsoport alcsoportja és az Rh- faktor,
c) súlyos betegség, amely bizonyos körülmények között azonnali gyógyszeres kezelés vagy speciális segítség szükségét hordozza,
d) súlyos egészségkárosodásról és személyes segítőre való rászorultságról szóló adat; az állampolgár kérésére az érzékszervi fogyatékosság fajtája is feltüntetésre kerül.
(8) Amennyiben helyhiány miatt nem lehetséges a személyazonosító igazolványban feltüntetni a 7. bekezdés szerinti összes igényelt adatot, az állampolgár kiválasztja, melyek kerüljenek feltüntetésre.
4. §
Elektronikus tároló elem
(1) Az elektronikus tároló elembe a személyazonosító igazolványban szereplő adatok kerülnek bejegyzésre, kivéve a 3. § 1 bek. h) és i) pontjai szerinti adatokat. Az elektronikus tároló elembe külön előírás4) által meghatározott terjedelemben és feltételek mellett további adatok is bejegyzésre kerülhetnek; amennyiben helyhiány miatt nem lehetséges az elektronikus tároló elembe bejegyezni az összes adatot, az állampolgár kiválasztja, melyek kerüljenek bejegyzésre.
(2) A személyazonosító igazolvány tulajdonosa az elektronikus tároló elembe jegyzett adatokat az illetékes egységen ellenőrizheti.
5. §
Személyi azonosító szám
(1) A személyi azonosító szám a személyazonosító igazolvánnyal együtt a személyazonosító igazolvány tulajdonosa személyazonosságának igazolására szolgál a közigazgatási szervek információs rendszereivel5) vagy más természetes vagy jogi személyekkel történő kommunikáció során.
(2) A személyi azonosító szám 6 számjegy kombinációjából áll. A 15. életévénél idősebb állampolgár köteles a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem benyújtása időpontjában személyi azonosító számot választani; a 65. életévénél idősebb állampolgár későbbi időpontban is választhat személyi azonosító számot az illetékes egységen.
(3) A 7. § 7. bek. szerinti állampolgár helyett a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelmét benyújtó személy köteles személyi azonosító számot választani, a kérelem benyújtása időpontjában. A 7. § 8. bek. szerinti állampolgár helyett a személyazonosító igazolványt átvevő személy köteles személyi azonosító számot választani, az átvétel időpontjában.
(4) Amennyiben az állampolgár megtagadja a személyi azonosító szám választását, az az illetékes egység választja meg azt számára hivatalból, amelyen a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem benyújtásra került.
(5) A személyi azonosító számot az állampolgár az illetékes egységen, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma (a továbbiakban „minisztérium”) honlapján nyilvánosságra hozott más helyen vagy a minisztérium által nyilvánosságra hozott alkalmazásszoftver segítségével változtathatja meg
(6) Ha az elektronikus kommunikáció során az állampolgár ötször egymást követően hibás személyi azonosító számot ad meg, ez a további elektronikus kommunikációja lehetőségének zárolását vonja maga után. A zárolás feloldása az illetékes egységen történik.
6. §
A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem
(1) A személyazonosító igazolvány kiadása kérelem alapján történik, amely tartalmazza a 3. § 1. bek. a)–g) és i)–k) pontjaiban foglalt adatokat.
(2) A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem mellett benyújtásra kerül
a) a születési anyakönyvi kivonat, a személyi számot igazoló okmány,6) amennyiben a születési anyakönyvi kivonatban a személyi szám nem került feltüntetésre vagy az anyakönyvi kivonat a speciális anyakönyvből, amely a külföldi állam hatósága által kiállított anyakönyvi eseményt bizonyító okirat helyett kerül benyújtásra,7)
b) a korábban kiadott személyazonosító igazolvány,
c) az állampolgárságot igazoló okmány,8)
d) a lakcímigazolás;9) a külföldön élő állampolgár a külföldi hatóság által kiállított, az állampolgár nyilvántartott lakóhelyét és lakcímét igazoló okiratot nyújt be, emellett, amennyiben az okirat nem szlovák vagy cseh nyelven került kiállításra, benyújtja annak államnyelvű hiteles fordítását is.
(3) Az állampolgár, aki kérelmezi a 3. § 7. bek. a) pontja szerinti adatok bejegyzését a személyazonosító igazolványba, köteles a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelemmel együtt benyújtani akadémiai cím, tudományos-pedagógiai cím, művészetpedagógiai cím vagy más cím, vagy tudományos fokozat, művészeti tudományos fokozat vagy foglalkozástudományi fokozat odaítélését igazoló okmányt; a külföldi felsőoktatási intézmény vagy más, arra jogosult szerv által kiállított, a titulust vagy rendfokozat odaítélését igazoló okmány mellett benyújtásra kerül az ezt az okmányt a Szlovák Köztársaság területén működő felsőoktatási intézmény által külön jogszabály alapján10) kiállított, a titulus vagy rendfokozat odaítélését igazoló okmánnyal egyenértékűnek elismerő határozat is, amennyiben a Szlovák Köztársaságot kötelező nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik. Ha az állampolgár kérelmezi a személyazonosító igazolványában az őt külön előírás szerint jogosan megillető titulus rövidítésének feltüntetését, köteles a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelemmel együtt benyújtani a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló okmányt.
(4) Az állampolgár, aki kérelmezi a 3. § 7. bek. b) vagy c) pontja szerinti adat bejegyzését a személyazonosító igazolványba, köteles a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelemmel együtt orvosi igazolást benyújtani.
(5) ) Az állampolgár, aki kérelmezi a 3. § 7. bek. d) pontja szerinti adat bejegyzését a személyazonosító igazolványba, köteles a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelemmel együtt benyújtani a súlyosan egészségkárosodott személy igazolványát vagy a kísérővel közlekedő súlyosan egészségkárosodott személy igazolványát.11)
(6) Az állampolgár, aki a cselekvőképessége részleges korlátozása után kérelmezi a személyazonosító igazolvány kiadását, köteles a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelemmel együtt benyújtani a cselekvőképesség részleges korlátozását kimondó bírósági határozatot. Az állampolgár, aki a cselekvőképessége részleges korlátozásának megszüntetése után kérelmezi a személyazonosító igazolvány kiadását, köteles a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelemmel együtt benyújtani a cselekvőképesség részleges korlátozásának megszüntetését kimondó bírósági határozatot.
(7) Az állampolgár, aki tartózkodási tilalom elrendelése után kérelmezi a személyazonosító igazolvány kiadását, köteles a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelemmel együtt benyújtani a bíróság erről szóló határozatát. Az állampolgár, aki a tartózkodási tilalom hátralékának elengedése után kérelmezi a személyazonosító igazolvány kiadását, köteles a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelemmel együtt a bíróság erről szóló határozatát.
(8) A vak állampolgár, aki sötét üvegű szemüveget használ, és aki kérelmezi, hogy az arcképmás felvétele idején sötét üvegű szemüveget viselhessen, köteles a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelemmel együtt benyújtani a sötét üvegű szemüveg viseléséről szóló orvosi igazolást vagy a kísérővel közlekedő súlyosan egészségkárosodott személy igazolványát, amelyen a „nevidiaci-blind” feljegyzés szerepel.
(9) A 2–8. bekezdésekben foglalt okiratok eredeti példánya, hiteles kivonata vagy hiteles másolata kerül benyújtásra.
(10) Nem szükséges a 2–8. bekezdésekben foglalt okiratok benyújtása, amennyiben a kívánt adat szerepel a korábban kiadott személyazonosító igazolványban vagy bejegyzésre került a közigazgatás információs rendszerébe, és nem merültek fel kétségek vagy ellentmondások a helyességével vagy teljességével kapcsolatban.
(11) A személyazonosító igazolvány kiadására váró állampolgár köteles alávetni magát az arcképmás készítés és az aláírás rögzítés kötelezettségének.
7. §
Személyazonosító igazolvány iránti kérelem benyújtása
(1) A személyazonosító igazolvány iránti kérelem bármely illetékes egységen benyújtásra kerülhet.
(2) A 15. életév betöltése okán benyújtott személyazonosító igazolvány iránti kérelem legkorábban a 15. életév betöltése előtt 30 nappal nyújtható be, a 15. életévénél idősebb, lejárt érvényességi idejű személyazonosító igazolvánnyal rendelkező állampolgár személyazonosító igazolvány iránti kérelme leghamarabb az érvényességi idő lejárta előtt 180 nappal kerülhet benyújtásra.
(3) A személyazonosító igazolvány kiadására váró állampolgárnak személyesen kell jelen lennie a kérelem benyújtásánál. Ez nem vonatkozik arra az állampolgárra, aki hosszan tartó ágyhoz kötöttségéből eredő magatehetetlenségéből vagy pszichés betegségéből kifolyólag ezt nem tudja megtenni.
(4) A személyazonosító igazolvány iránti kérelmet a személyazonosító igazolvány kiadására váró állampolgár nyújtja be, amennyiben az 5. és a 8. bekezdés másképp nem rendelkezik.
(5) A 15. életévénél fiatalabb állampolgár a személyazonosító igazolvány iránti kérelmét annak törvényes képviselője nyújtja be, kivételt képez a 15. életév betöltése okán benyújtott személyazonosító igazolvány iránti kérelem.
(6) A 15. életévénél fiatalabb állampolgár nevében, aki javára bírósági határozat alapján bentlakásos intézményi ellátás keretein belül kerül sor intézkedések foganatosítására, vagy akit bírósági határozat alapján más természetes személy személyesen gondoz,12) a személyazonosító igazolvány iránti kérelmet a bírósági határozatot végrehajtó intézmény aláírási joggal rendelkező képviselője vagy a kiskorú gyermek gondját személyesen viselő természetes személy nyújtja be, kivéve ha a személyazonosító igazolvány iránti kérelem benyújtására a 15. életév betöltése okán kerül sor.
(7) Az állampolgár nevében, aki cselekvőképessége részleges korlátozása miatt nem nyújthat be személyazonosító igazolvány iránti kérelmet, a gondnoka nyújtja be a személyazonosító igazolvány iránti kérelmet.
(8) Az állampolgár nevében, aki hosszan tartó ágyhoz kötöttségéből eredő magatehetetlenségéből vagy pszichés betegségéből kifolyólag nem nyújthatja be személyesen a személyazonosító igazolvány iránti kérelmet, más személy nyújthatja be a kérelmet. A személyazonosító igazolvány iránti kérelemmel együtt benyújtásra kerül az orvosi igazolás is, amely szerint az ilyen állampolgár nem képes személyesen előterjeszteni a kérelmét. Az illetékes egység a személyazonosító igazolvány kiadására váró állampolgárral vagy a kérelmet benyújtó személlyel történő egyeztetést követően biztosítja a Szlovák Köztársaság területén az arcképmás felvétel elkészítését és az aláírás rögzítését. Az eljárás költségeit az illető egység viseli.
(9) A személyazonosító igazolvány iránti kérelmét az 5–7. bekezdések értelmében benyújtó személy nem képviseltetheti magát más személlyel,13) ez nem érvényes a bírósági határozatot végrehajtó intézmény aláírási joggal rendelkező képviselőjére.
(10) A személyazonosító igazolvány legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül vagy az állampolgár kérésére gyorsított eljárással, 2 munkanapon belül készül el; a határidő szünetel, amennyiben nem történt meg az arcképmás felvétele és az aláírás rögzítése vagy nem kerültek benyújtásra a szükséges dokumentumok.
(11) Amennyiben az állampolgár arcképmás felvétele és az aláírás rögzítése a 8. bekezdés szerint történt, nincs lehetőség a személyazonosító igazolvány gyorsított, két munkanapon belül történő kiadásának kérelmezésére.
8. §
A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem benyújtása a minisztérium portálján keresztül
(1) A 15. életévénél idősebb állampolgárnak lehetősége van arra, hogy a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelmét a minisztérium portálján keresztül nyújtsa be
a) a személyazonosító igazolvány érvényességi idejének lejárta okán,
b) a szlovákiai állandó lakóhely megváltozását követően.
(2) A 15. életévénél idősebb állampolgár csak abban az esetben nyújthatja be a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelmét a minisztérium portálján keresztül, amennyiben már kiadtak a számára tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolványt, a személyazonosító igazolványok nyilvántartásában, úti okmányok központi nyilvántartásában14) vagy a járművezetők nyilványtartásában15) szereplő arcképmása és aláírása 5 évnél nem öregebb, és a minisztérium portálján keresztül történő kérelem benyújtásakor az állampolgár beleegyezik ezek felhasználásába; amennyiben 18. életévénél fiatalabb állampolgárról van szó, az arcképmás és az aláírás nem lehet 3 évnél régebbi.
(3) A személyazonosító igazolvány iránti kérelem minisztérium portálján keresztül történő benyújtása esetén nincs lehetőség a 3. § 7. bek. szerinti adatok személyazonosító igazolványban történő feltüntetésére, amennyiben nem szerepelnek a személyazonosító igazolványok nyilvántartásában.
9. §
A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem külképviseleten történő benyújtása
(1) Az állampolgár a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelmét a Szlovák Köztársaság külképviseletén is benyújthatja (a továbbiakban „külképviselet“).
(2) A személyazonosító igazolványra váró állampolgárral vagy a kérelmet benyújtó személlyel történő egyeztetést követően a külképviselet biztosítja a Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező, a 7. § 8. bekezdése szerinti állampolgár számára az arcképmás felvételét és az aláírás rögzítését. Az eljárás költségeit a külképviselet viseli.
(3) A külképviseleten nincs lehetőség a személyazonosító igazolvány gyorsított, két munkanapon belül történő kiadásának kérelmezésére.
10. §
A személyazonosító igazolvány átvétele
(1) Az állampolgár azon az illetékes egységen veheti át a személyazonosító igazolványát, amelyen benyújtotta a személyazonosító igazolvány iránti kérelmét vagy a kérelem benyújtásakor általa megjelölt illetékes egységen; továbbá az állampolgár kérelmezheti a személyazonosító igazolvány szlovákiai címre történő kézbesítését.
(2) A 15. életévénél idősebb állampolgár személyesen veszi át a személyazonosító igazolványt vagy azt egy hozzá közel álló személy veszi át, amennyiben a 3–7. bekezdések másképp nem rendelkeznek.
(3) Amennyiben a személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem a 7. § 8. bekezdése szerint került benyújtásra, a személyazonosító igazolványt a kérelmet benyújtó személy veszi át.
(4) A 2. és 3. bekezdésekben megjelölt személytől különböző személy csak a személyazonosító igazolvány kiadását kérelmező személy által kiállított, a képviseleti jogosultságát igazoló okirat hitelesített példánya bemutatása mellett veheti át a személyazonosító igazolványt; nem szükséges a képviseleti jogosultságot igazoló hitelesített okirat bemutatása abban az esetben, amennyiben a 15. életévénél idősebb állampolgár a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem benyújtásakor más személyt hatalmaz fel az igazolvány átvételére, ezt a tényt feltünteti a kérelemben, és aláírásával erősíti meg az illetékes hatóság vagy a külképviselet képviselője előtt.
(5) A segítségre szoruló természetes személyek számára vagy a nyugdíjkorhatárt betöltött természetes személyek számára fenntartott intézményben16) gondozott állampolgár személyazonosító igazolványát az intézmény aláírási joggal rendelkező képviselője vagy az általa meghatalmazott személy is átveheti.
(6) Amennyiben a személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem a 7. § 5–7. bekezdései szerint került benyújtásra, a személyazonosító igazolványt a törvényes képviselő vagy a kérelmet benyújtó személy veszi át; ez a személy nem képviseltetheti magát, kivételt képez a bírósági határozatot végrehajtó intézmény aláírási joggal rendelkező képviselője.
(7) Ha a személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem a minisztérium portálján keresztül került benyújtásra, az állampolgár személyesen veszi át a személyazonosító igazolványt a kérelemben feltüntetett illetékes egységen; a személyazonosító igazolványt nem veheti át hozzá közel álló személy vagy képviseleti jogosultságot igazoló hitelesített okirattal rendelkező más személy sem.
(8) Amennyiben a személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem külképviseleten került benyújtásra, a személyazonosító igazolvány a külképviseletre lesz kézbesítve, ahol a 2–6. bekezdések szerinti személy átveszi. Indokolt esetben, amennyiben ezt az állampolgár kérelmezi és bizonyíthatóan biztosítható a személyazonosító igazolvány átvétele az állampolgár által, a külképviselet kézbesítheti a személyazonosító igazolványt az állampolgár által megadott címre.
11. §
A személyazonosító igazolvány érvénytelensége
(1) A személyazonosító igazolvány érvénytelen, ha
a) lejárt az érvényességi ideje,
b) olyan módon van megrongálódva, hogy nem alkalmas a személyazonosság vagy a rajta szereplő adat igazolására, vagy épségében sérült,
c) a személyazonosító igazolványban szereplő arcképmás nem alkalmas a birtokosa azonosítására,
d) nem tartalmaz adatot a 3. § 6. bek. szerinti tényekről,
e) érvénytelen vagy helytelen adatokat tartalmaz, kivételt képez a 3. § 7. bek. adata,
f) jogtalanul végrehajtott változtatásokat tartalmaz,
g) a birtokos meghalt vagy holttá lett nyilvánítva; ha nem történt meg a személyazonosító igazolvány leadása, az igazolvány eltulajdonítottként van nyilvántartva,
h) a birtokos elvesztette az állampolgárságát; ha nem történt meg a személyazonosító igazolvány leadása, az igazolvány eltulajdonítottként van nyilvántartva,
i) a birtokosa jelentette az elvesztését vagy eltulajdonítását, vagy talált tárgyként lett kézbesítve az illetékes egységre, bármely rendőri egységre vagy külképviseletre,
j) a készítési helyéről történő szállítása során elveszett vagy eltulajdonították,
k) nem került sor a 15. § 1. bek. e.) pontja szerinti leadására.
(2) Az illetékes egység, a rendőrség állományába tartozó személy, vagy a külképviseleti egység bevonhatja az érvénytelen személyazonosító igazolványt.
12. §
Személyazonosító igazolványról szóló igazolás
(1) A személyazonosító igazolványról szóló igazolást (a továbbiakban „igazolást“) az illetékes egység, rendőri egység vagy a külképviselet bocsátja ki a 15. életévénél idősebb állampolgár számára
a) aki elveszítette az állampolgárságát,
b) ha az érvénytelen személyazonosító igazolvány bevonásra került,
c) ha leadta az érvénytelen személyazonosító igazolványt,
d) ha elvesztette vagy eltulajdonították a személyazonosító igazolványt,
e) ha olyan állampolgár anyakönyvi eseményét jelenti be és a temetését szervezi, akinél nem találtak személyazonosító igazolványt.
(2) Az 1. bekezdés c)–e) pontjai szerinti igazolás az állampolgár kérelme alapján kerül kibocsátásra.
(3) Nem kerül kibocsátásra igazolás korábbi igazolással rendelkező állampolgár számára, aki ennek érvényességi ideje alatt nem nyújtott be személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelmet.
(4) Az igazolás tartalmazza
a) az azt kibocsátó szerv megnevezését,
b) a kibocsátásra kerülő igazolás tárgyát képező személyazonosító igazolvány számát és sorozatát vagy a személyazonosító igazolvány számát,
c) az igazolást kibocsátó szerv vagy külképviselet rövidített megnevezését,
d) az állampolgár utónevét és családi nevét,
e) az állampolgár születési családi nevét,
f) az állampolgár születésének napját, hónapját és évét,
g) az állampolgár személyi számát,
h) az állampolgár állandó lakóhelyét a Szlovák Köztársaság területén vagy külföldi tartózkodási helyét,
i) az igazolás számát
j) az igazolás kibocsátásának napját, hónapját, évét és a kibocsátás okát,
k) az igazolás érvényessége lejártának napját, hónapját és évét,
l) az okot, amely miatt az igazoláson nem tüntethető fel valamelyik kívánt adat,
m) az állampolgár aláírását, amennyiben aláírásra jogosult,
n) az igazolást kibocsátó alkalmazott aláírását és a hivatalos bélyegző lenyomatát.
(5) Az 1. bekezdés b)–d) pontjai alapján kibocsátott igazolás érvényességi ideje a kibocsátásától számított 30 nap, amennyiben az illetékes egység vagy a rendőri egység által került kibocsátásra és a kibocsátásától számított 90 nap, amennyiben a külképviselet által került kibocsátásra; ebben az időszakban az állampolgár nem köteles személyazonosító igazolványt birtokolni. Az 1. bekezdés e) pontja alapján kibocsátott igazolás érvényességi ideje a kibocsátásától számított 7 munkanap, amennyiben az illetékes egység vagy a rendőri egység által került kibocsátásra és a kibocsátásától számított 90 nap, amennyiben a külképviselet által került kibocsátásra. Az előzetes letartóztatás vagy a szabadságvesztés-büntetés töltésének ideje alatt a személyazonossági igazolvány érvényességének elvesztése okán kibocsátott igazolás érvényességi ideje az előzetes letartóztatás vagy a szabadságvesztés-büntetés töltése befejezésétől számított 30 nap; ebben az időszakban az állampolgár nem köteles személyazonosító igazolványt birtokolni.
(6) Az igazolás érvénytelenségére a személyazonossági igazolvány érvénytelenségére vonatkozó rendeletek megfelelően vonatkoznak.
Arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány
13. §
(1) Az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány okmány, amellyel az állampolgár az elektronikus szolgáltatásokba történő bejelentkezésekor hitelesen igazolja a személyazonosságát. Az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány a Szlovák Köztársaság tulajdonát képezi.
(2) Az arcképmás nélküli személyazonosító igazolványt a minisztérium hivatalból adja ki a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján a 15. életévénél fiatalabb, a Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező állampolgár részére, annak születése vagy állampolgársága megszerzésekor és a 15. életévénél fiatalabb állampolgár részére, aki a Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhelyre jelentkezett be.
(3) Az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány 15 év érvényességi időre kerül kiadásra.
(4) Az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány tartalmazza a 3. § 1. bekezdés a)–f) pontjai szerinti adatokat, a j) pont szerinti adatokat a kiadás helye kivételével, valamint a k) és l) pontok szerinti adatokat.
(5) Az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány részét képezi az elektronikus tároló elem és a géppel olvasható vizsgálati zóna a gép által olvasható formátumban tárolt kiválasztott adatokkal. Az elektronikus tároló elembe az arcképmás nélküli személyazonosító igazolványon szereplő adatok kerülnek bejegyzésre.
(6) A minisztérium arcképmás nélküli személyazonosító igazolványt ad ki hivatalból abban az esetben is, ha 15. életévénél fiatalabb állampolgár megtalált arcképmás nélküli személyazonosító igazolványa átadására vagy kézbesítésre került sor, és még nem lett kiadva új arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány.
(7) A minisztérium a 15. életévénél fiatalabb állampolgár számára kérelem alapján a következő okból ad ki arcképmás nélküli személyazonosító igazolványt
a) az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány elvesztése vagy eltulajdonítása,
b) az arcképmás nélküli személyazonosító igazolványban foglalt adat megváltozása,
c) a tároló elem működésképtelensége.
(8) Az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány kiadását a 15. életévénél fiatalabb állampolgár törvényes képviselője vagy a 7. § 6. bek. szerinti más személy bármely illetékes egységen kérelmezheti; az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány kiadására a 7. § 9. és 10. bek. megfelelően vonatkozik azzal a kitétellel, hogy nincs lehetőség az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány gyorsított, két munkanapon belül történő kiadásának kérelmezésére.
14. §
(1) Az arcképmás nélküli személyazonosító igazolványt a minisztérium az állampolgár Szlovák Köztársaság területén lévő állandó lakóhelyének címére küldi el.
(2) Az átvételi határidőben át nem vett arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány elküldésre kerül az állampolgár állandó lakóhelye szerinti illetékes egységre, amelyen az állampolgár átveheti.
(3) Az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány átvételére a 10. § 2–4. és a 6. bekezdései vonatkoznak.
(4) Az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány érvénytelen, ha a tároló elem meghibásodásának jellege lehetetlenné teszi az elektronikus szolgáltatásokba történő bejelentkezést, vagy ha nem valósult meg az igazolvány 15. § 1. bek. k) pontja szerinti leadása; az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány érvénytelenségére a személyazonosító igazolvány érvénytelenségére vonatkozó rendeletek megfelelően vonatkoznak.
15. §
A személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos kötelezettségek
(1) Az állampolgár köteles
a) benyújtani a személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelmét a korábban kiadott személyazonosító igazolvány érvényességi ideje lejárta után következő, illetve az állampolgárság megszerzése vagy állandó lakóhelyre történő bejelentkezés után következő 30 napon belül; ebben az időszakban és a személyazonosító igazolvány kiadására vonatkozó határidőn belül az állampolgár nem köteles személyazonosító igazolványt birtokolni.
b) a személyazonosító igazolványt vagy az arcképmás nélküli személyazonosító igazolványt óvni az elvesztéstől, eltulajdonítástól, megrongálódástól vagy a vele való visszaéléstől.
c) a személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem benyújtásakor leadni az érvénytelen személyazonosító igazolványt az illetékes egységnek vagy a külképviseletnek, amennyiben nem a 2. bekezdés szerinti eset forog fenn; az állampolgárság elvesztését követően az személy köteles késedelem nélkül leadni a személyanosító igazolványát,
d) leadni az illetékes egységnek az arcképmás nélküli személyazonosító igazolványt,
e) a személyazonosító igazolvány átvételekor az eddigi, még érvényben lévő személyazonosító igazolványt leadni az illetékes egységnek vagy a külképviseletnek; ez a kötelezettség vonatkozik az állampolgár helyett a személyazonosító igazolványt átvevő személyre is.
f) késedelem nélkül jelenteni a személyazonosító igazolvány elvesztésének vagy eltulajdonításának tényét az illetékes egységnek, külképviseletnek, bármely rendőri egységnek vagy a minisztérium portálján keresztül,
g) jelenteni az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány elvesztésének vagy eltulajdonításának tényét az illetékes egységnek,
h) az illetékes egység vagy a külképviselet felszólítására megjelenni a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos ügyek intézésére, kivételt képez az állampolgár, aki erre a hosszan tartó ágyhoz kötöttségéből eredő magatehetetlenségéből vagy pszichés betegségéből kifolyólag képtelen,
i) az előzetes letartóztatásba helyezés vagy a szabadságvesztés-büntetés megkezdésekor megőrzésre adni a személyazonosító igazolványt az előzetes letartóztatás végrehajtását foganatosító büntetés-végrehajtási intézménynek, a szabadságvesztés-büntetés töltését foganatosító büntetés-végrehajtási intézménynek, a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézetének, vagy a büntetés-végrehajtási egészségügyi központnak, amelyben az előzetes letartóztatásának idejét vagy szabadságvesztés-büntetését tölteni fogja,
j) a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem benyújtásakor leadni a személyazonosító igazolványt, amennyiben kérelmezi a személyazonosító igazolvány címre történő kézbesítését,
k) a személyazonosító igazolvány átvételekor leadni az arcképmás nélküli személyazonosító igazolványt; ez nem érvényes a 15. életévénél fiatalabb állampolgár esetében.
(2) Az állampolgár a 11. § 1. bekezdés c)–e) pontjai szerint érvénytelen személyazonosító igazolványt a személyazonosító igazolvány átvételekor is leadhatja.
(3) Az 1. bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség nem vonatkozik a 15. életévénél fiatalabb állampolgárra. A 15. életévénél fiatalabb és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott állampolgár 1. bekezdésben foglalt kötelezettségeit a 7. § 5–7. bekezdései szerinti személy viseli.
(4) Tilos a személyazonosító igazolvány zálogként átadni vagy átvenni, és tilos átadni vagy lefoglalni létesítménybe vagy telekre történő belépéskor, és tilos szolgáltatásnyújtás kapcsán átadni vagy lefoglalni; ez nem érvényes, amennyiben ez egészségügyi ellátás során elengedhetetlen. Az állampolgár külföldi tartózkodása ideje alatt sem hagyhatja zálogként a személyazonosító igazolványát.
(5) Aki más állampolgár személyazonosító igazolványát vagy arcképmás nélküli személyazonosító igazolványát megtalálja vagy az a birtokába jut, köteles azt késedelem nélkül átadni a rendőrség állományába tartozó személynek, a katonai rendészet tagjának, a községi rendőrség tagjának, a községnek vagy a külképviseletnek, akik késedelem nélkül eljárnak az igazolvány illetékes egységhez történő eljuttatásának ügyében. Ez a kötelezettség vonatkozik arra a személyre is, aki jelentette a személyazonosító igazolvány vagy az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány elvesztését vagy eltulajdonítását, és ez a személyazonosító igazolvány vagy arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány újra a birtokába jut, mint ahogy arra is, aki elhunyt vagy holtnak nyilvánított személy személyazonosító igazolványát vagy arcképmás nélküli személyazonosító igazolványát birtokolja vagy az a birtokába jut.
(6) Az elhunyt állampolgár személyazonosító igazolványát a halotti anyakönyvi kivonat kiállítását kérelmező személy köteles leadni az anyakönyvi hivatalnak, amennyiben a személyazonosító igazolvány nem került más személy által leadásra; az anyakönyvi hivatal eljár az igazolvány illetékes egységnek történő eljuttatása ügyében. Amennyiben a személyazonosító igazolvány nem került leadásra az anyakönyvi hivatalban, lehetőség van annak az illetékes egységen történő leadására.
(7) Az állampolgár, aki a külképviseletnek jelentette a szlovákiai állandó lakóhelye megszűnését,17) köteles a személyazonosító igazolványát a külképviseleten leadni; a külképviselet biztosítja a személyazonosító igazolvány illetékes egységnek történő leadását.
(8) Az előzetes letartóztatás végrehajtását foganatosító büntetés-végrehajtási intézmény, fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézete vagy büntetés-végrehajtási egészségügyi központ az előzetes letartóztatás vagy a szabadságvesztés-büntetés töltése befejeztével átadja az állampolgárnak a személyazonosító igazolványát.
16. §
Nyilvántartások
(1) A személyazonosító igazolványok nyilvántartása a közigazgatás információs rendszere, amelynek kezelője a minisztérium, és amelyet e törvény szerinti feladatok ellátása céljából vezetnek; a nyilvántartás részét képezi a személyazonosító igazolványok tisztázatainak nyilvántartása is.
(2) A személyazonosító igazolványok nyilvántartása tartalmazza
a) a személyazonosító igazolvány birtokosának utó- és családi nevét, születési családi nevét és előző családi nevét,
b) a személyazonosító igazolvány birtokosa születésének napját, hónapját, évét, a születés helyét, a járás vagy az állam nevét,
c) a személyazonosító igazolvány birtokosának személyi számát,
d) a személyazonosító igazolvány birtokosának nemét,
e) az állampolgár állandó lakóhelyének címét a Szlovák Köztársaság területén vagy külföldi tartózkodási helyét,
f) a személyazonosító igazolvány birtokosának arcképmását,
g) a személyazonosító igazolvány birtokosának aláírását,
h) a személyazonosító igazolvány birtokosa nevében a személyazonosító igazolvány kiadását kérelmező személy utó- és családi nevét, születési családi nevét és előző családi nevét, születésének napját, hónapját, évét, a születés helyét és az ahhoz tartozó járás nevét, a személyazonosító igazolvány kiadását kérelmező személy személyi számát, a személyazonosító okmányára vonatkozó adatokat és adatot a személyazonosító igazolvány birtokosához fűződő viszonyáról,
i) a személyazonosító igazolvány számát és sorozatát vagy a személyazonosító igazolvány számát
j) a személyazonosító igazolvány kiadásának napját, hónapját és évét,
k) a személyazonosító igazolvány érvényessége lejártának napját, hónapját és évét
l) a személyazonosító igazolványt kibocsátó illetékes egység megjelölését,
m) a személyazonosító igazolványban a múltban feltüntetésre került vagy abban jelenleg szereplő egyéni feljegyzéseket, az alábbi terjedelemben
1. a cselekvőképesség részleges korlátozása vagy a cselekvőképesség teljes korlátozása, a gondnok utó- és családi neve, születési ideje és az állandó lakóhelye címe, valamint amennyiben jogi személyről van szó, a szervezet neve, székhelye és statisztikai számjele,
2. tartózkodási tilalom,
3. akadémiai cím, tudományos-pedagógiai cím, művészetpedagógiai cím vagy más cím, vagy tudományos fokozat, művészeti tudományos fokozat vagy foglalkozástudományi fokozat rövidítése, vagy olyan cím rövidítése, amelyet az állampolgár külön előírás alapján jogosult használni,
4. a vércsoport alcsoportja és az Rh-faktor,
5. súlyos betegség,
6. súlyos egészségkárosodásról és személyes segítőre való rászorultságról szóló adat, beleértve az érzékszervi fogyatékosság fajtáját
n) a személyazonosító igazolvány elvesztéséről, eltulajdonításáról, megrongálódásáról és leadásáról szóló adatokat,
o) a személyazonosító igazolvány megsemmisítésének napját, hónapját és évét,
p) a személyazonosító igazolványról szóló igazolásról szóló adatokat, amennyiben ilyen kibocsátásra került, az alábbi terjedelemben
1. az igazolás kibocsátásának napja, hónapja, éve és a kibocsátás oka,
2. az igazolás érvényessége lejártának napja, hónapja, éve,
3. az igazolás száma,
q) a mobiltelefon számát és az e-mail címet, amennyiben az állampolgár rendelkezésre bocsátotta ezeket a személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem benyújtásakor; ezeknek az adatoknak a nyilvántartása a minisztérium által nyújtott szolgáltatásokról szóló értesítések és információk küldése céljából történik.
(3) Az arcképmás nélküli személyazonosító igazolványok nyilvántartása a közigazgatás információs rendszere, amelynek kezelője a minisztérium, és amely az e törvény szerinti feladatok ellátása céljából van vezetve. Az arcépmás nélküli személyazonosító igazolványok nyilvántartása tartalmazza
a) az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány birtokosának utó- és családi nevét, születési családi nevét és előző családi nevét,
b) az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány birtokosa születésének napját, hónapját, évét, a születés helyét, a járás vagy az állam nevét,
c) az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány birtokosának személyi számát,
d) az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány birtokosának nemét,
e) az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány kiadásának napját, hónapját, évét és helyét,
f) az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány érvényessége lejártának napját, hónapját és évét,
g) az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány számát,
h) az arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány elvesztéséről, eltulajdonításáról, megrongálódásáról és leadásáról szóló adatokat.
(4) A 2. és 3. bekezdés szerinti adatok szolgáltatása a Rendőrség, a Katonai Rendészet, a Katonai Hírszerzés, a Szlovák Információs Szolgálat, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a külképviseletek számára külső hozzáféréssel, folyamatos, közvetlen belépés biztosítása mellett történik.
(5) A 2. és 3. bekezdés szerinti adatok szolgáltatása az állami szervek, területi önkormányzati szervek és más személyek számára a feladataik végzése céljára külön jogszabályok terjedelmében és értelmében történik.18)
17. §
Szabálysértések
(1) Szabálysértést követ el, aki
a) jogosulatlanul megváltoztatott személyazonosító igazolványt használ vagy más állampolgár számára kiadott személyazonosító igazolvánnyal él vissza,
b) személyazonosító igazolványt szándékosan rongál meg,
c) jogosulatlanul vesz birtokba idegen személyazonosító igazolványt,
d) jogosulatlan változtatásokat hajtat vagy hajt végre a személyazonosító igazolványban,
e) visszaélés elkövetése céljából bocsátja rendelkezésre a személyazonosító igazolványát más személy részére,
f) az e törvény által meghatározott határidőn belül nem kérelmezi a személyazonosító igazolvány kiadását,
g) a személyazonosító igazolványát zálogként adja le, vagy létesítménybe, földterületre lépéskor vagy szolgáltatások igénybevétele kapcsán leadja,
h) személyazonosító igazolványt zálogként elfogad vagy létesítménybe, földterületre lépéskor vagy szolgáltatások nyújtása kapcsán elvesz,
i) e törvény szerinti egyéb kötelezettséget megszeg, amennyiben ezzel nehezíti a közigazgatás feladatainak teljesítését.
(2) Az 1. bekezdés a)–e) pontjai szerinti szabálysértések esetén 350 euróig terjedő bírság, helyszíni bírságolási eljárás keretein belül 100 euróig terjedő bírság róható ki.
(3) Az 1. bekezdés f)–h) pontjai szerinti szabálysértések esetén 150 euróig terjedő pénzbírság, helyszíni bírságolási eljárás keretein belül 50 euróig terjedő bírság róható ki.
(4) Az 1. bekezdés i) pontja szerinti szabálysértések esetén 50 euróig terjedő pénzbírság róható ki.
(5) Az 1. bekezdés szerinti szabálysértéseket a rendőri egység tárgyalja.
(6) A szabálysértésekre és azok tárgyalására a szabálysértésekről szóló általános jogszabály vonatkozik.19)
18. §
Spoločné ustanovenia
(1) Az állami szervek működésére és az e törvény értelmében történő eljárásukra nem vonatkozik a közigazgatási eljárási törvény.
(2) A személyes adatok feldolgozása külön jogszabályok alapján történik.20)
(3) Amennyiben külön jogszabályok értelmében tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolvány felhasználásával történik az autentifikálás, ez alatt arcképmás nélküli személyazonosító igazolvány is értendő.
19. §
Átmeneti rendelkezések
(1) A 2019. november 30-áig kiadott személyazonosító igazolványok jelen törvény értelmében kiadott személyazonosító igazolványoknak minősülnek. A 2019. november 30-áig kiadott személyazonosító igazolványok érvényessége a bennük feltüntetett érvényesség lejártának napján végződik; a határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító igazolványok határidő nélkül maradnak érvényesek.
(2) A Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező, a 15. életévét 2021. december 31-éig be nem töltő állampolgár részére a minisztérium hivatalból, a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatainak felhasználásával, legkésőbb 2021. december 31-éig arcképmás nélküli személyazonosító igazolványt ad ki.
(3) A Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező, tároló elemmel ellátott személyazonostó igazolvánnyal nem rendelkező, a 65. életévénél idősebb állampolgár részére a minisztérium hivatalból, a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatainak felhasználásával, legkésőbb 2021. december 31-éig arcképmás nélküli személyazonosító igazolványt ad ki.
19.a §
A COVID-19 megbetegedés okozta krízishelyzettel összefüggő átmeneti rendelkezések
(1) A minisztérium vagy a külképviselet a COVID-19 megbetegedéssel kapcsolatban kihirdetett rendkívüli helyzet, veszélyhelyzet vagy a szükségállapot fennállása alatt (a továbbiakban „krízishelyzet“) a szükséges mértékben korlátozhatja a személyazonosító igazolványok kiadása iránti kérelmek fogadását.
(2) A személyazonosító igazolvány érvényessége, amely a krízishelyzet fennállása alatt
a) az e törvény hatályba lépésétől a 2020. április 30-áig terjedő időszakban jár le, a krízishelyzet visszavonása utáni egy hónap leteltéig hosszabbodik,
b) a 2020. május 1-étől 2020. a május 31-éig terjedő időszakban jár le, a krízishelyzet visszavonása utáni két hónap leteltéig hosszabodik,
c) a 2020. június 1-étől a 2020. június 31-éig terjedő időszakban jár le, a krízishelyzet visszavonása utáni három hónap leteltéig hosszabodik,
d) a 2020. július 1-étől a 2020. július 31-éig terjedő időszakbannjár le, a krízishelyzet visszavonása utáni négy hónap leteltéig hosszabodik,
(3) A 2. bekezdés értelmében érvényességét vesztett személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem benyújtásánál nem kerül alkalmazásra a 7. § 2. bekezdése szerinti határidő.
(4) A krízishelyzet fennállásának ideje alatt a személyazonosító igazolvány kézbesítése a Szlovák Köztársaság területén található állandó lakóhelyre az e célra létrehozott szolgáltatás igénybevétele mellett mentesül a közigazgatási díj fizetésének kötelezettsége alól.
20. §
Hatálytalanító rendelkezések
Hatályon kívül helyeztetik a Tt. 224/2006 sz., a személyazonosító igazolványokról, valamint egyes törények módosításáról és kiegészítéséről szóló, a Tt. 693/2006 sz., a Tt. 647/2007 sz., a Tt. 445/2008 sz., a Tt. 49/2012 sz., a Tt. 336/2012 sz., a Tt. 125/2015 sz., a Tt. 272/2016 sz., a Tt. 351/2017 sz., és a Tt. 211/2019 sz. törvényei által módosított törvénye.
VI. cikkely
Ez a törvény 2019. december 1-jén lép hatályba.
Zuzana Čaputová, s. k.
Andrej Danko, s. k.
Peter Pellegrini, s. k.
1) A Tt. 253/1998 sz., a Szlovák Köztársaság állampolgárai tartózkodási helyének bejelentéséről és a Szlovák Köztársaság lakosságának nyilvántartásáról szóló többször módosított törvénye 3. §-a.
2) A Tt. 131/2002 sz., a felsőoktatásról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 65. §-a 3. bekezdése.
3) A Tt. 131/2002 sz. többször módosított törvénye 110. §-a 5. bekezdése.
4) Például az Európai Parlament és Tanács 910/2014/EU sz. rendelete (2014. július 23) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (az EU H. k. L 257, 2014. 8. 28) hatályos változata, a Tt. 272/2016 sz., a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó bizalmi szolgáltatásokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről (törvény a bizalmi szolgáltatásokról) szóló, a Tt. 211/2019 sz. törvénye által módosított törvénye.
5) A Tt. 95/2019 sz., a közigazgatásban alkalmazott információs technológiákról, valamint egyes törvények módosításairól és kiegészítéseiről szóló törvénye 2. §-a 4. bekezdése.
6) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 301/1995 sz., a személyi számról szóló törvénye 6. §-a.
7) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 154/1994 sz., az anyakönyvekről szóló többször módosított törvénye 23. §-a.
8) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 40/1993 sz., a Szlovák Köztársaság állampolgárságáról szóló, a Tt. 344/2007 törvénye által módosított törvénye 9.a §-a 1. bekezdése.
9) A Tt. 253/1998 sz., többször módosított törvénye 10. §-a f) pontja.
10) A Tt. 422/2015 sz., az iskolai végzettséget igazoló okiratok és a szakmai képesítés elismeréséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló többször módosított törvénye.
11) A Tt.. 447/2008. sz., a súlyos egészségkárosodás pénzügyi kompenzálásáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló többször módosított törvénye 16. §-a.
12) Például a Tt. 36/2005 sz., a családról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 44. §-a 3. bekezdése, a Polgári nemperes eljárásrend 367. §-a.
13) A Polgári Törvénykönyv, az 509/1991 sz. törvény által módosított 31. §-a.
14) A Tt. 647/2007 sz., az úti okmányokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 29. §-a 2. bekezdése i) és j) pontjai.
15) A Tt. 8/2009 sz., a közúti közlekedésről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 107. §-a 2. bek. 1) pontja.
16) A Tt. 448/2008. sz., a szociális szolgáltatásokról, valamint a 455/1991 sz., az iparszerű vállalkozásról szóló többször módosított törvény módosításáról és kiegészítéseiről szóló törvény (iparűzési törvény) 12. §-a 1. bekezdésének c) pontja.
17) A Tt. 253/1198 sz., valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 6. §-a.
18) Például a Tt. 483/2001. sz., a bankokról, valamint egyes törvények módosításáról kiegészítéséről szóló, a Tt. 211/2019 sz. törvénye által módosított törvénye 93.a §-a 9. bekezdése és 93.c §-a, a Tt. 540/2001 sz., az állami statisztikákról szóló, a Tt. 55/2010 sz. törvénye által módosított törvénye 13. §-a 1. bekezdése, a Tt. 566/2001 sz., az értékpapírokról és a befektetési szolgáltatásokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, a Tt. 211/2019 sz. törvénye által módosított törvénye (értékpapírtörvény) 99. §-ának 15. és 16. bekezdése, A Tt. 747/2004 sz., a pénzügyi piac felügyeletéről, valamint más törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló többször módosított törvénye 3. §-a 1. bekezdése, a Tt. 324/2011 sz., a postai szolgáltatásokról, valamint egyes törvények módosításairól és kiegészítéséről szóló, a Tt. 211/2019 sz. törvénye által módosított törvénye 11. §-a 5–8. bekezdései, a Tt. 351/2011 sz., az elektronikus kommunikációról szóló, a Tt. 211/2019 sz. törvénye által módosított törvénye 56. §-a 10–12. bekezdései.
19) A Szlovák Nemzeti Tanács 372/1990 sz., a szabálysértésekről szóló többször módosított törvénye.
20) Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (az EU H. k. L 119, 2016. 5. 4).
A Tt. 18/2018 sz. a személyes adatok védelméről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, a Tt. 221/2019 sz. törvénye által módosított törvénye.
Časová verzia účinná od 9. apríla 2020 do 29. decembra 2021
395/2019 Z. z.
Zákon
O OBČIANSKYCH PREUKAZOCH
a o zmene a doplnení niektorých zákonov
z 28. októbra 2019
Zmena:
73/2020 Z. z. s účinnosťou od 9. apríla 2020
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:
Čl. I
§ 1
Predmet úpravy
Tento zákon upravuje podmienky a postup pri vydávaní občianskeho preukazu a občianskeho preukazu bez podoby tváre, práva a povinnosti na úseku občianskych preukazov, vedenie evidencií na úseku občianskych preukazov a sankcie za porušenie povinností podľa tohto zákona.
§ 2
Občiansky preukaz
(1) Občiansky preukaz je verejná listina, ktorou štátny občan Slovenskej republiky (ďalej len „občan“) preukazuje svoju totožnosť, štátne občianstvo Slovenskej republiky (ďalej len „štátne občianstvo“) a ďalšie údaje uvedené v občianskom preukaze. Občiansky preukaz je majetkom Slovenskej republiky.
(2) Občiansky preukaz vydáva útvar Policajného zboru príslušný na vydávanie občianskych preukazov (ďalej len „príslušný útvar“).
(3) Občan, ktorý dovŕšil vek 15 rokov a má trvalý pobyt na území Slovenskej republiky, je povinný byť držiteľom občianskeho preukazu, ak nie je v § 12 ods. 5 alebo § 15 ods. 1 ustanovené inak. Držiteľom občianskeho preukazu môže byť aj občan, ktorý nemá trvalý pobyt na území Slovenskej republiky alebo občan mladší ako 15 rokov.
(4) Občiansky preukaz sa občanovi, ktorý dovŕšil vek 15 rokov, vydáva s platnosťou na 10 rokov; občanovi mladšiemu ako 15 rokov sa vydáva s platnosťou na 5 rokov a občanovi mladšiemu ako 6 rokov sa vydáva s platnosťou na 2 roky.
(5) Údaje uvedené v občianskom preukaze nie je potrebné preukazovať inými verejnými listinami.
§ 3
Údaje v občianskom preukaze
(1) Občiansky preukaz obsahuje
a) meno a priezvisko občana,
b) rodné priezvisko občana,
c) deň, mesiac, rok a miesto narodenia občana,
d) rodné číslo občana,
e) pohlavie občana,
f) štátne občianstvo občana,
g) adresu trvalého pobytu občana na území Slovenskej republiky alebo miesto jeho pobytu v zahraničí,
h) podobu tváre občana,
i) podpis občana; podpis sa nevyžaduje, ak občan nie je spôsobilý podpísať sa,
j) deň, mesiac, rok a miesto vydania občianskeho preukazu,
k) deň, mesiac a rok uplynutia platnosti občianskeho preukazu,
l) číslo občianskeho preukazu.
(2) Súčasťou občianskeho preukazu je aj elektronický čip a strojovo čitateľná zóna s vybranými údajmi v strojovo čitateľnej podobe.
(3) Údaj uvedený v odseku 1 písm. g) občana, ktorý na území Slovenskej republiky
a) je prihlásený na trvalý pobyt,1) obsahuje názov obce, časť obce, názov ulice, ak sa obec člení na ulice, a súpisné číslo alebo súpisné číslo a orientačné číslo,
b) nie je prihlásený na trvalý pobyt, obsahuje miesto pobytu a skratku štátu pobytu v zahraničí.
(4) Nasnímanie podoby tváre podľa odseku 1 písm. h) sa vykonáva v občianskom odeve, bez prikrývky hlavy a bez okuliarov s tmavými sklami. V odôvodnených prípadoch možno zo zdravotných dôvodov alebo z náboženských dôvodov nasnímať podobu tváre s prikrývkou hlavy; táto prikrývka nesmie zakrývať tvárovú časť spôsobom, ktorý by znemožňoval identifikáciu. Nevidiacemu občanovi, ktorý používa okuliare s tmavými sklami, sa nasníma podoba tváre s okuliarmi s tmavými sklami.
(5) Podpisom podľa odseku 1 písm. i) sa rozumie vlastnou rukou vykonané písomné vyjadrenie priezviska alebo mena a priezviska v ľubovoľnom poradí.
(6) Občiansky preukaz občana, ktorého spôsobilosť na právne úkony je obmedzená, alebo občana, ktorý má uložený trest zákazu pobytu, musí obsahovať aj túto skutočnosť.
(7) V občianskom preukaze sa na žiadosť občana uvedie
a) skratka akademického titulu, vedecko-pedagogického titulu, umelecko-pedagogického titulu alebo iného titulu, alebo vedecko-akademickej hodnosti, umelecko-akademickej hodnosti alebo vedeckej hodnosti absolventa vysokej školy,2) alebo skratka titulu, ktorý je občan oprávnený používať podľa osobitného predpisu,3)
b) krvná skupina a podskupina a Rh faktor,
c) závažná choroba, ktorá za určitých okolností vyžaduje okamžité podanie lieku alebo poskytnutie špeciálnej prvej pomoci,
d) údaj o ťažkom zdravotnom postihnutí a o odkázanosti na sprievodcu; na žiadosť občana sa uvedie aj druh zmyslového postihnutia.
(8) Ak nie je možné pre nedostatok miesta uviesť v občianskom preukaze všetky požadované údaje podľa odseku 7, občan určí, ktoré z nich sa v ňom uvedú.
§ 4
Elektronický čip
(1) Do elektronického čipu sa zapisujú údaje, ktoré sú uvedené v občianskom preukaze, okrem údajov podľa § 3 ods. 1 písm. h) a i). Do elektronického čipu možno zapísať ďalšie údaje v rozsahu a za podmienok ustanovených osobitným predpisom;4) ak nie je možné pre nedostatok miesta do elektronického čipu zapísať všetky údaje, občan určí, ktoré z nich sa zapíšu.
(2) Držiteľ občianskeho preukazu si môže overiť údaje, ktoré sú zapísané do elektronického čipu, na príslušnom útvare.
§ 5
Bezpečnostný osobný kód
(1) Bezpečnostný osobný kód spolu s občianskym preukazom slúži na potvrdenie totožnosti držiteľa občianskeho preukazu pri elektronickej komunikácii s informačnými systémami orgánov verejnej správy5) alebo s inými fyzickými osobami alebo právnickými osobami.
(2) Bezpečnostný osobný kód je kombináciou šiestich číslic. Občan starší ako 15 rokov je povinný zvoliť si bezpečnostný osobný kód pri podaní žiadosti o vydanie občianskeho preukazu; občan starší ako 65 rokov si bezpečnostný osobný kód môže zvoliť aj neskôr na príslušnom útvare.
(3) Za občana podľa § 7 ods. 7 je povinný zvoliť bezpečnostný osobný kód ten, kto za túto osobu podáva žiadosť o vydanie občianskeho preukazu, pri podaní žiadosti. Za občana podľa § 7 ods. 8 je povinný zvoliť bezpečnostný osobný kód ten, kto za túto osobu občiansky preukaz preberá, pri jeho prevzatí.
(4) Ak si občan odmietne zvoliť bezpečnostný osobný kód, zvolí mu ho príslušný útvar, na ktorom bola podaná žiadosť o vydanie občianskeho preukazu, z úradnej moci.
(5) Bezpečnostný osobný kód môže občan zmeniť na príslušnom útvare, na inom mieste, ktoré zverejní Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo“) na svojom webovom sídle, alebo prostredníctvom aplikačného programového vybavenia zverejneného ministerstvom.
(6) Ak občan pri elektronickej komunikácii päťkrát po sebe chybne uvedie bezpečnostný osobný kód, ďalšia možnosť jeho elektronickej komunikácie sa zablokuje. Odblokovanie sa vykonáva na príslušnom útvare.
§ 6
Žiadosť o vydanie občianskeho preukazu
(1) Občiansky preukaz sa vydáva na základe žiadosti, ktorá obsahuje údaje podľa § 3 ods. 1 písm. a) až g) a i) až k).
(2) K žiadosti o vydanie občianskeho preukazu sa predkladá
a) rodný list, doklad o rodnom čísle,6) ak nie je na rodnom liste uvedené rodné číslo, alebo úradný výpis z osobitnej matriky, ktorý sa predkladá namiesto matričného dokladu orgánu cudzieho štátu,7)
b) skôr vydaný občiansky preukaz,
c) doklad potvrdzujúci štátne občianstvo,8)
d) potvrdenie o pobyte;9) občan s pobytom v zahraničí predkladá potvrdenie o evidovanom pobyte s uvedením adresy vydané úradom v zahraničí, pričom ak je potvrdenie v inom ako v slovenskom jazyku alebo českom jazyku, predkladá sa aj jeho osvedčený preklad do štátneho jazyka.
(3) Občan, ktorý do občianskeho preukazu žiada uviesť údaj podľa § 3 ods. 7 písm. a), je k žiadosti o vydanie občianskeho preukazu povinný predložiť doklad o udelení akademického titulu, vedecko-pedagogického titulu, umelecko-pedagogického titulu alebo iného titulu alebo vedecko-akademickej hodnosti, umelecko-akademickej hodnosti alebo vedeckej hodnosti absolventa vysokej školy; pri doklade o udelení titulu alebo hodnosti vydanom zahraničnou vysokou školou alebo iným, na to oprávneným orgánom, sa predkladá rozhodnutie o uznaní tohto dokladu za rovnocenný s dokladom o udelení titulu alebo hodnosti vydaným vysokou školou v Slovenskej republike podľa osobitného predpisu,10) ak medzinárodná zmluva, ktorou je Slovenská republika viazaná, neustanovuje inak. Ak občan žiada do občianskeho preukazu uviesť skratku titulu, ktorý je oprávnený používať podľa osobitného predpisu, je k žiadosti o vydanie občianskeho preukazu povinný predložiť doklad o absolvovaní vysokoškolského štúdia.
(4) Občan, ktorý do občianskeho preukazu žiada uviesť údaj podľa § 3 ods. 7 písm. b) alebo písm. c), je k žiadosti o vydanie občianskeho preukazu povinný predložiť lekárske potvrdenie.
(5) Občan, ktorý do občianskeho preukazu žiada uviesť údaj podľa § 3 ods. 7 písm. d), je k žiadosti o vydanie občianskeho preukazu povinný predložiť preukaz fyzickej osoby s ťažkým zdravotným postihnutím alebo preukaz fyzickej osoby s ťažkým zdravotným postihnutím so sprievodcom.11)
(6) Občan, ktorý žiada o vydanie občianskeho preukazu po obmedzení spôsobilosti na právne úkony, je k žiadosti o vydanie občianskeho preukazu povinný predložiť rozhodnutie súdu o obmedzení spôsobilosti na právne úkony. Občan, ktorý žiada o vydanie občianskeho preukazu po zrušení obmedzenia spôsobilosti na právne úkony, je k žiadosti o vydanie občianskeho preukazu povinný predložiť rozhodnutie súdu o zrušení obmedzenia spôsobilosti na právne úkony.
(7) Občan, ktorý žiada o vydanie občianskeho preukazu po uložení trestu zákazu pobytu, je k žiadosti o vydanie občianskeho preukazu povinný predložiť rozhodnutie súdu o tejto skutočnosti. Občan, ktorý žiada o vydanie občianskeho preukazu po upustení od výkonu zvyšku trestu zákazu pobytu, je k žiadosti o vydanie občianskeho preukazu povinný predložiť rozhodnutie súdu o tejto skutočnosti.
(8) Nevidiaci občan, ktorý používa okuliare s tmavými sklami a ktorý žiada o nasnímanie podoby tváre s okuliarmi s tmavými sklami, je k žiadosti o vydanie občianskeho preukazu povinný predložiť lekárske potvrdenie o používaní okuliarov s tmavými sklami alebo predložiť preukaz fyzickej osoby s ťažkým zdravotným postihnutím so sprievodcom, v ktorého poznámke je uvedené „nevidiaci-blind“.
(9) Doklady podľa odsekov 2 až 8 sa predkladajú v prvopise, osvedčenom odpise alebo osvedčenej kópii.
(10) Doklady podľa odsekov 2 až 8 sa nevyžadujú, ak požadovaný údaj je uvedený v skôr vydanom občianskom preukaze alebo zaevidovaný v informačnom systéme verejnej správy a nenastali pochybnosti alebo rozpory o jeho správnosti a úplnosti.
(11) Občan, ktorému má byť občiansky preukaz vydaný, je povinný podrobiť sa nasnímaniu podoby tváre a podpisu.
§ 7
Podanie žiadosti o vydanie občianskeho preukazu
(1) Žiadosť o vydanie občianskeho preukazu sa podáva na ktoromkoľvek príslušnom útvare.
(2) Žiadosť o vydanie občianskeho preukazu z dôvodu dovŕšenia veku 15 rokov môže byť podaná najskôr 30 dní pred dovŕšením veku 15 rokov a z dôvodu uplynutia platnosti občianskeho preukazu občana staršieho ako 15 rokov môže byť podaná najskôr 180 dní pred uplynutím platnosti skôr vydaného občianskeho preukazu.
(3) Občan, ktorému má byť občiansky preukaz vydaný, musí byť pri podaní žiadosti osobne prítomný s výnimkou občana, ktorý tak pre bezvládnosť z dôvodu dlhodobého pripútania na lôžko alebo psychického ochorenia nemôže urobiť.
(4) Žiadosť o vydanie občianskeho preukazu podáva občan, ktorému má byť občiansky preukaz vydaný, ak nie je v odsekoch 5 až 8 ustanovené inak.
(5) Za občana mladšieho ako 15 rokov podáva žiadosť o vydanie občianskeho preukazu zákonný zástupca okrem podania žiadosti o vydanie občianskeho preukazu z dôvodu dovŕšenia veku 15 rokov.
(6) Za občana mladšieho ako 15 rokov, pre ktorého sa vykonávajú opatrenia v zariadení pobytovou formou na základe rozhodnutia súdu alebo o ktorého sa osobne stará iná fyzická osoba na základe rozhodnutia súdu,12) podáva žiadosť o vydanie občianskeho preukazu štatutárny zástupca zariadenia na výkon rozhodnutia súdu alebo fyzická osoba, ktorá sa osobne stará o maloleté dieťa na základe rozhodnutia súdu, okrem podania žiadosti o vydanie občianskeho preukazu z dôvodu dovŕšenia veku 15 rokov.
(7) Za občana, ktorý z dôvodu obmedzenia spôsobilosti na právne úkony nemôže podať žiadosť o vydanie občianskeho preukazu, podáva žiadosť o vydanie občianskeho preukazu opatrovník.
(8) Za občana, ktorý pre bezvládnosť z dôvodu dlhodobého pripútania na lôžko alebo psychického ochorenia nemôže osobne podať žiadosť o vydanie občianskeho preukazu, môže žiadosť o vydanie občianskeho preukazu podať iná osoba. K žiadosti o vydanie občianskeho preukazu sa prikladá aj lekárske potvrdenie o tom, že takýto občan nemôže podať žiadosť osobne. Príslušný útvar zabezpečí nasnímanie podoby tváre a podpisu na území Slovenskej republiky po dohode s občanom, ktorému má byť občiansky preukaz vydaný, alebo osobou, ktorá podala žiadosť. Náklady spojené s týmto úkonom znáša príslušný útvar.
(9) Osoba, ktorá podáva žiadosť o vydanie občianskeho preukazu podľa odsekov 5 až 7, sa nemôže dať zastupovať;13) to neplatí pre štatutárny orgán zariadenia na výkon rozhodnutia súdu.
(10) Občiansky preukaz sa vyhotoví najneskôr do 30 dní od podania žiadosti o vydanie občianskeho preukazu alebo na požiadanie občana urýchlene do 2 pracovných dní; lehota neplynie, ak nie je nasnímaná podoba tváre a podpisu alebo nie sú predložené potrebné podklady.
(11) Ak bolo nasnímanie podoby tváre a podpisu občana vykonané podľa odseku 8, nie je možné požiadať o urýchlené vydanie občianskeho preukazu do dvoch pracovných dní.
§ 8
Podanie žiadosti o vydanie občianskeho preukazu prostredníctvom portálu ministerstva
(1) Občan starší ako 15 rokov môže podať žiadosť o vydanie občianskeho preukazu prostredníctvom portálu ministerstva
a) z dôvodu uplynutia platnosti občianskeho preukazu,
b) po zmene trvalého pobytu na území Slovenskej republiky.
(2) Žiadosť o vydanie občianskeho preukazu prostredníctvom portálu ministerstva môže podať občan starší ako 15 rokov len vtedy, ak mu už bol vydaný občiansky preukaz s elektronickým čipom, podoba tváre a podpis občana v evidencii občianskych preukazov, centrálnej evidencii cestovných dokladov14) alebo v evidencii vodičov15) nie sú staršie ako 5 rokov a občan súhlasí s ich použitím pri podaní žiadosti prostredníctvom portálu ministerstva; ak ide o občana mladšieho ako 18 rokov, podoba tváre a podpis nesmú byť staršie ako 3 roky.
(3) Pri podaní žiadosti o vydanie občianskeho preukazu prostredníctvom portálu ministerstva nemožno v občianskom preukaze uviesť údaje podľa § 3 ods. 7, ak už nie sú evidované v evidencii občianskych preukazov.
§ 9
Podanie žiadosti o vydanie občianskeho preukazu na zastupiteľskom úrade
(1) Občan môže podať žiadosť o vydanie občianskeho preukazu aj na zastupiteľskom úrade Slovenskej republiky v zahraničí (ďalej len „zastupiteľský úrad“).
(2) Občanovi podľa § 7 ods. 8, ktorý má trvalý pobyt na území Slovenskej republiky, zastupiteľský úrad zabezpečí nasnímanie podoby tváre a podpisu po dohode s občanom, ktorému má byť občiansky preukaz vydaný, alebo osobou, ktorá za takého občana podala žiadosť. Náklady spojené s týmto úkonom znáša zastupiteľský úrad.
(3) Na zastupiteľskom úrade nie je možné požiadať o vyhotovenie občianskeho preukazu urýchlene do dvoch pracovných dní.
§ 10
Prevzatie občianskeho preukazu
(1) Občiansky preukaz si občan môže prevziať na príslušnom útvare, na ktorom podal žiadosť o vydanie občianskeho preukazu, alebo na príslušnom útvare, ktorý uviedol pri podaní žiadosti; občan môže tiež požiadať o doručenie občianskeho preukazu na adresu na území Slovenskej republiky.
(2) Občiansky preukaz si občan starší ako 15 rokov prevezme osobne alebo ho prevezme jemu blízka osoba, ak nie je v odsekoch 3 až 7 ustanovené inak.
(3) Ak bola žiadosť o vydanie občianskeho preukazu podaná podľa § 7 ods. 8, občiansky preukaz prevezme osoba, ktorá podala žiadosť.
(4) Iná osoba, ako je uvedená v odsekoch 2 a 3, môže prevziať občiansky preukaz len na základe osvedčeného plnomocenstva na zastupovanie udeleného osobou, ktorá podala žiadosť o vydanie občianskeho preukazu; osvedčené plnomocenstvo na zastupovanie sa nevyžaduje, ak občan starší ako 15 rokov pri podaní žiadosti o vydanie občianskeho preukazu splnomocní na prevzatie občianskeho preukazu inú osobu, túto skutočnosť uvedie do žiadosti a podpíše pred príslušným útvarom alebo zastupiteľským úradom.
(5) Občiansky preukaz občana, ktorý je umiestnený v zariadení pre fyzické osoby, ktoré sú odkázané na pomoc inej fyzickej osoby, alebo v zariadení pre fyzické osoby, ktoré dovŕšili dôchodkový vek,16) môže prevziať aj štatutárny orgán zariadenia, v ktorom je občan umiestnený, alebo ním poverená osoba.
(6) Ak bola žiadosť o vydanie občianskeho preukazu podaná podľa § 7 ods. 5 až 7, občiansky preukaz prevezme zákonný zástupca alebo osoba, ktorá podala žiadosť; táto osoba sa nemôže dať zastupovať okrem štatutárneho orgánu zariadenia na výkon rozhodnutia súdu.
(7) Ak bola žiadosť o vydanie občianskeho preukazu podaná prostredníctvom portálu ministerstva, občiansky preukaz prevezme občan osobne na príslušnom útvare, ktorý uviedol v žiadosti; občiansky preukaz nemôže prevziať jemu blízka osoba ani iná osoba na základe osvedčeného plnomocenstva na zastupovanie.
(8) Ak bola žiadosť o vydanie občianskeho preukazu podaná na zastupiteľskom úrade, občiansky preukaz sa doručí na zastupiteľský úrad, na ktorom ho prevezme osoba podľa odsekov 2 až 6. V odôvodnenom prípade môže zastupiteľský úrad občiansky preukaz doručiť na adresu určenú občanom, ak o to občan požiada a možno preukázateľne zabezpečiť prevzatie občianskeho preukazu občanom.
§ 11
Neplatnosť občianskeho preukazu
(1) Občiansky preukaz je neplatný, ak
a) uplynula jeho platnosť,
b) je poškodený tak, že sa ním nedá preukazovať totožnosť alebo v ňom uvedený údaj, alebo je porušená jeho celistvosť,
c) podľa podoby tváre v občianskom preukaze nemožno identifikovať jeho držiteľa,
d) neobsahuje údaj o skutočnostiach uvedených v § 3 ods. 6,
e) obsahuje neplatné alebo nesprávne údaje okrem údaja podľa § 3 ods. 7,
f) obsahuje neoprávnene vykonané zmeny,
g) držiteľ zomrel alebo bol vyhlásený za mŕtveho; ak nedošlo k odovzdaniu občianskeho preukazu, tento sa eviduje ako odcudzený,
h) držiteľ stratil štátne občianstvo; ak nedošlo k odovzdaniu občianskeho preukazu, tento sa eviduje ako odcudzený,
i) držiteľ ohlásil jeho stratu alebo odcudzenie, alebo bol na príslušný útvar, ktorýkoľvek útvar Policajného zboru alebo zastupiteľský úrad doručený ako nález,
j) pri jeho preprave z miesta vyhotovenia došlo k jeho strate alebo odcudzeniu,
k) nebol odovzdaný podľa § 15 ods. 1 písm. e).
(2) Príslušný útvar, príslušník Policajného zboru alebo zastupiteľský úrad môže odobrať neplatný občiansky preukaz.
§ 12
Potvrdenie o občianskom preukaze
(1) Potvrdenie o občianskom preukaze (ďalej len „potvrdenie“) vydáva príslušný útvar, útvar Policajného zboru alebo zastupiteľský úrad občanovi staršiemu ako 15 rokov,
a) ktorý stratil štátne občianstvo,
b) ak došlo k odobratiu neplatného občianskeho preukazu,
c) ak odovzdal neplatný občiansky preukaz,
d) ak došlo k strate alebo odcudzeniu občianskeho preukazu,
e) ak vybavuje matričnú udalosť a pohreb občana, ktorý zomrel a u ktorého občiansky preukaz nebol nájdený.
(2) Potvrdenie podľa odseku 1 písm. c) až e) sa vydáva na žiadosť občana.
(3) Potvrdenie sa nevydá občanovi, ktorému už potvrdenie vydané bolo a počas jeho platnosti si nepodal žiadosť o vydanie občianskeho preukazu.
(4) Potvrdenie obsahuje
a) názov orgánu, ktorý potvrdenie vydal,
b) číslo a sériu občianskeho preukazu alebo číslo občianskeho preukazu, o ktorom sa potvrdenie vydáva,
c) skrátený názov útvaru alebo zastupiteľského úradu, ktorý občiansky preukaz vydal,
d) meno a priezvisko občana,
e) rodné priezvisko občana,
f) deň, mesiac a rok narodenia občana,
g) rodné číslo občana,
h) adresu trvalého pobytu občana na území Slovenskej republiky alebo miesto jeho pobytu v zahraničí,
i) číslo potvrdenia,
j) deň, mesiac, rok a dôvod vydania potvrdenia,
k) deň, mesiac a rok uplynutia platnosti potvrdenia,
l) dôvod, ak nie je možné v potvrdení uviesť niektorý požadovaný údaj,
m) podpis občana, ak je spôsobilý sa podpísať,
n) podpis zamestnanca a odtlačok úradnej pečiatky orgánu, ktorý vydal potvrdenie.
(5) Potvrdenie vydané podľa odseku 1 písm. b) až d) je platné 30 dní odo dňa vydania, ak ho vydal príslušný útvar alebo útvar Policajného zboru a 90 dní odo dňa vydania, ak ho vydal zastupiteľský úrad; počas tohto obdobia nie je občan povinný byť držiteľom občianskeho preukazu. Potvrdenie vydané podľa odseku 1 písm. e) je platné 7 pracovných dní odo dňa vydania, ak ho vydal príslušný útvar alebo útvar Policajného zboru a 90 dní odo dňa vydania, ak ho vydal zastupiteľský úrad. Potvrdenie vydané z dôvodu uplynutia platnosti občianskeho preukazu počas výkonu väzby alebo výkonu trestu odňatia slobody je platné 30 dní od ukončenia výkonu väzby alebo výkonu trestu odňatia slobody; počas tohto obdobia nie je občan povinný byť držiteľom občianskeho preukazu.
(6) Na neplatnosť potvrdenia sa vzťahujú ustanovenia o neplatnosti občianskeho preukazu primerane.
Občiansky preukaz bez podoby tváre
§ 13
(1) Občiansky preukaz bez podoby tváre je doklad, ktorým sa občan autentifikuje pri prihlasovaní do elektronických služieb. Občiansky preukaz bez podoby tváre je majetkom Slovenskej republiky.
(2) Občiansky preukaz bez podoby tváre vydáva ministerstvo z úradnej moci na základe údajov z registra fyzických osôb občanovi mladšiemu ako 15 rokov s trvalým pobytom na území Slovenskej republiky pri narodení alebo pri udelení štátneho občianstva a občanovi mladšiemu ako 15 rokov, ktorý sa prihlásil na trvalý pobyt na území Slovenskej republiky.
(3) Občiansky preukaz bez podoby tváre sa vydáva s platnosťou na 15 rokov.
(4) Občiansky preukaz bez podoby tváre obsahuje údaje podľa § 3 ods. 1 písm. a) až f), j) okrem miesta vydania, k) a l).
(5) Súčasťou občianskeho preukazu bez podoby tváre je aj elektronický čip a strojovo čitateľná zóna s vybranými údajmi v strojovo čitateľnej podobe. Do elektronického čipu sa zapisujú údaje, ktoré sú uvedené v občianskom preukaze bez podoby tváre.
(6) Ministerstvo vydá občiansky preukaz bez podoby tváre z úradnej moci aj vtedy, ak došlo k odovzdaniu alebo doručeniu nájdeného občianskeho preukazu bez podoby tváre občana mladšieho ako 15 rokov a nový občiansky preukaz bez podoby tváre ešte nebol vydaný.
(7) Ministerstvo vydá občiansky preukaz bez podoby tváre občanovi mladšiemu ako 15 rokov na požiadanie z dôvodu
a) straty alebo odcudzenia občianskeho preukazu bez podoby tváre,
b) zmeny údaja uvedeného v občianskom preukaze bez podoby tváre,
c) nefunkčnosti elektronického čipu.
(8) Požiadať o vydanie občianskeho preukazu bez podoby tváre môže zákonný zástupca občana mladšieho ako 15 rokov alebo iná osoba podľa § 7 ods. 6 na ktoromkoľvek príslušnom útvare; na vydanie občianskeho preukazu bez podoby tváre sa primerane vzťahuje § 7 ods. 9 a 10 s tým, že nemožno požiadať o urýchlené vydanie občianskeho preukazu bez podoby tváre do dvoch pracovných dní.
§ 14
(1) Občiansky preukaz bez podoby tváre ministerstvo zašle občanovi na adresu trvalého pobytu na území Slovenskej republiky.
(2) Občiansky preukaz bez podoby tváre, ktorý nebude prevzatý v odbernej lehote, sa zašle na príslušný útvar v mieste trvalého pobytu občana, na ktorom si ho občan môže prevziať.
(3) Na prevzatie občianskeho preukazu bez podoby tváre sa vzťahuje § 10 ods. 2 až 4 a 6.
(4) Občiansky preukaz bez podoby tváre je neplatný, ak je elektronický čip poškodený tak, že sa ním nedá prihlasovať do elektronických služieb alebo ak nedošlo k jeho odovzdaniu podľa § 15 ods. 1 písm. k); na neplatnosť občianskeho preukazu bez podoby tváre sa vzťahujú ustanovenia o neplatnosti občianskeho preukazu primerane.
§ 15
Povinnosti na úseku občianskych preukazov
(1) Občan je povinný
a) požiadať o vydanie občianskeho preukazu do 30 dní od neplatnosti skôr vydaného občianskeho preukazu, od nadobudnutia štátneho občianstva alebo od prihlásenia sa na trvalý pobyt na území Slovenskej republiky; počas tohto obdobia a počas lehoty na vydanie občianskeho preukazu nie je občan povinný byť držiteľom občianskeho preukazu,
b) chrániť občiansky preukaz alebo občiansky preukaz bez podoby tváre pred stratou, odcudzením, poškodením alebo zneužitím,
c) odovzdať príslušnému útvaru alebo zastupiteľskému úradu neplatný občiansky preukaz pri podaní žiadosti o vydanie občianskeho preukazu, ak nejde o prípad podľa odseku 2; po strate štátneho občianstva je osoba povinná odovzdať občiansky preukaz bezodkladne,
d) odovzdať príslušnému útvaru neplatný občiansky preukaz bez podoby tváre,
e) odovzdať príslušnému útvaru alebo zastupiteľskému úradu doterajší občiansky preukaz pri prevzatí občianskeho preukazu pred uplynutím platnosti doterajšieho občianskeho preukazu; táto povinnosť sa vzťahuje aj na osobu, ktorá za občana prevezme občiansky preukaz,
f) ohlásiť bezodkladne stratu alebo odcudzenie občianskeho preukazu príslušnému útvaru, zastupiteľskému úradu alebo ktorémukoľvek útvaru Policajného zboru alebo prostredníctvom portálu ministerstva,
g) ohlásiť stratu alebo odcudzenie občianskeho preukazu bez podoby tváre príslušnému útvaru,
h) dostaviť sa na vyzvanie príslušného útvaru alebo zastupiteľského úradu na vybavenie záležitostí týkajúcich sa občianskeho preukazu okrem občana, ktorý pre bezvládnosť z dôvodu dlhodobého pripútania na lôžko alebo psychického ochorenia tak nemôže urobiť,
i) odovzdať pri vzatí do väzby alebo pri nástupe do výkonu trestu odňatia slobody občiansky preukaz do úschovy ústavu na výkon väzby, ústavu na výkon trestu odňatia slobody, ústavu na výkon trestu odňatia slobody pre mladistvých alebo nemocnice pre obvinených a odsúdených, kde bude vykonávať väzbu alebo trest odňatia slobody,
j) odovzdať občiansky preukaz pri podaní žiadosti o vydanie občianskeho preukazu, ak žiada o doručenie občianskeho preukazu na adresu,
k) odovzdať občiansky preukaz bez podoby tváre pri prevzatí občianskeho preukazu; to neplatí, ak ide o občana mladšieho ako 15 rokov.
(2) Občiansky preukaz neplatný podľa § 11 ods. 1 písm. c) až e) môže občan odovzdať aj pri prevzatí občianskeho preukazu.
(3) Povinnosť podľa odseku 1 písm. a) sa nevzťahuje na občana mladšieho ako 15 rokov. Za občana mladšieho ako 15 rokov a za občana, ktorého spôsobilosť na právne úkony je obmedzená, má povinnosti podľa odseku 1 osoba uvedená v § 7 ods. 5 až 7.
(4) Občiansky preukaz sa nesmie odovzdať alebo prijať ako záloh a nesmie sa odovzdať ani odobrať pri vstupe do objektu alebo na pozemok a nesmie sa odovzdať ani odobrať v súvislosti s poskytovaním služieb; to neplatí, ak je to nevyhnutné pri poskytovaní zdravotnej starostlivosti. Občan nesmie ponechávať občiansky preukaz ako záloh ani pri svojom pobyte v zahraničí.
(5) Kto nájde alebo získa občiansky preukaz alebo občiansky preukaz bez podoby tváre iného občana, je povinný ho bezodkladne odovzdať príslušníkovi Policajného zboru, príslušníkovi Vojenskej polície, príslušníkovi obecnej polície, obci alebo zastupiteľskému úradu, ktorí bezodkladne zabezpečia jeho odovzdanie príslušnému útvaru. Túto povinnosť má aj ten, kto ohlásil stratu alebo odcudzenie občianskeho preukazu alebo občianskeho preukazu bez podoby tváre a tento občiansky preukaz alebo občiansky preukaz bez podoby tváre získa späť, ako aj ten, kto má alebo získa občiansky preukaz alebo občiansky preukaz bez podoby tváre osoby, ktorá zomrela alebo ktorá bola vyhlásená za mŕtvu.
(6) Občiansky preukaz občana, ktorý zomrel, je povinný odovzdať matričnému úradu ten, kto vybavuje úmrtný list, ak nebol občiansky preukaz odovzdaný inou osobou; matričný úrad zabezpečí jeho odovzdanie príslušnému útvaru. Ak nebol občiansky preukaz odovzdaný matričnému úradu, možno ho odovzdať na príslušnom útvare.
(7) Občan, ktorý ohlásil skončenie trvalého pobytu na území Slovenskej republiky prostredníctvom zastupiteľského úradu,17) je povinný odovzdať občiansky preukaz zastupiteľskému úradu; zastupiteľský úrad zabezpečí jeho odovzdanie príslušnému útvaru.
(8) Ústav na výkon väzby, ústav na výkon trestu odňatia slobody, ústav na výkon trestu odňatia slobody pre mladistvých alebo nemocnica pre obvinených a odsúdených odovzdá občiansky preukaz občanovi pri prepustení z výkonu väzby alebo výkonu trestu odňatia slobody na slobodu.
§ 16
Evidencie
(1) Evidencia občianskych preukazov je informačný systém verejnej správy, ktorého správcom je ministerstvo a ktorý sa vedie na účely plnenia úloh podľa tohto zákona; súčasťou evidencie je aj evidencia čistopisov občianskych preukazov.
(2) Evidencia občianskych preukazov obsahuje
a) meno a priezvisko držiteľa občianskeho preukazu, jeho rodné priezvisko a predchádzajúce priezvisko,
b) deň, mesiac, rok, miesto a okres alebo štát narodenia držiteľa občianskeho preukazu,
c) rodné číslo držiteľa občianskeho preukazu,
d) pohlavie držiteľa občianskeho preukazu,
e) adresu trvalého pobytu držiteľa občianskeho preukazu na území Slovenskej republiky alebo miesto jeho pobytu v zahraničí,
f) podobu tváre držiteľa občianskeho preukazu,
g) podpis držiteľa občianskeho preukazu,
h) meno, priezvisko, rodné priezvisko, predchádzajúce priezvisko, deň, mesiac, rok, miesto a okres narodenia a rodné číslo osoby, ktorá žiadala o vydanie občianskeho preukazu za jeho držiteľa, údaje o jeho doklade totožnosti a jeho vzťah k držiteľovi občianskeho preukazu,
i) číslo a sériu občianskeho preukazu alebo číslo občianskeho preukazu,
j) deň, mesiac a rok vydania občianskeho preukazu,
k) deň, mesiac a rok uplynutia platnosti občianskeho preukazu,
l) označenie príslušného útvaru, ktorý občiansky preukaz vydal,
m) osobitné záznamy, ktoré boli alebo sú uvedené v občianskom preukaze, v rozsahu
1. obmedzenie spôsobilosti na právne úkony alebo pozbavenie spôsobilosti na právne úkony, meno, priezvisko, dátum narodenia a adresu trvalého pobytu opatrovníka, a ak ide o právnickú osobu, názov, sídlo a identifikačné číslo organizácie,
2. zákaz pobytu,
3. skratka akademického titulu, vedecko-pedagogického titulu, umelecko-pedagogického titulu alebo iného titulu, alebo vedecko-akademickej hodnosti, umelecko-akademickej hodnosti alebo vedeckej hodnosti absolventa vysokej školy, alebo skratka titulu, ktorý je občan oprávnený používať podľa osobitného predpisu,
4. krvná skupina a podskupina a Rh faktor,
5. závažná choroba,
6. údaj o ťažkom zdravotnom postihnutí a o odkázanosti na sprievodcu vrátane druhu zmyslového postihnutia,
n) údaje o strate, odcudzení, poškodení a odovzdaní občianskeho preukazu,
o) deň, mesiac a rok zničenia občianskeho preukazu,
p) údaje o potvrdení o občianskom preukaze, ak bolo vydané, v rozsahu
1. deň, mesiac, rok a dôvod vydania potvrdenia,
2. deň, mesiac a rok uplynutia platnosti potvrdenia,
3. číslo potvrdenia,
q) číslo mobilného telefónu a emailovú adresu, ak ich občan poskytol pri podaní žiadosti o vydanie občianskeho preukazu; tieto údaje sa vedú na účely zasielania notifikácií a informovania o elektronických službách poskytovaných ministerstvom.
(3) Evidencia občianskych preukazov bez podoby tváre je informačný systém verejnej správy, ktorého správcom je ministerstvo a ktorý sa vedie na účely plnenia úloh podľa tohto zákona. Evidencia občianskych preukazov bez podoby tváre obsahuje
a) meno a priezvisko držiteľa občianskeho preukazu bez podoby tváre, jeho rodné priezvisko a predchádzajúce priezvisko,
b) deň, mesiac, rok, miesto a okres alebo štát narodenia držiteľa občianskeho preukazu bez podoby tváre,
c) rodné číslo držiteľa občianskeho preukazu bez podoby tváre,
d) pohlavie držiteľa občianskeho preukazu bez podoby tváre,
e) deň, mesiac a rok vydania občianskeho preukazu bez podoby tváre,
f) deň, mesiac a rok uplynutia platnosti občianskeho preukazu bez podoby tváre,
g) číslo občianskeho preukazu bez podoby tváre,
h) údaje o strate, odcudzení, poškodení a odovzdaní občianskeho preukazu bez podoby tváre.
(4) Údaje podľa odsekov 2 a 3 sa poskytujú Policajnému zboru, Vojenskej polícii, Vojenskému spravodajstvu, Slovenskej informačnej službe, Národnému bezpečnostnému úradu a zastupiteľským úradom diaľkovým, nepretržitým a priamym vstupom.
(5) Údaje podľa odsekov 2 a 3 sa poskytujú štátnym orgánom, orgánom územnej samosprávy a iným osobám na plnenie ich úloh v rozsahu a spôsobom ustanoveným osobitnými predpismi.18)
§ 17
Priestupky
(1) Priestupku sa dopustí ten, kto
a) použije neoprávnene pozmenený občiansky preukaz alebo zneužije občiansky preukaz vydaný inému občanovi,
b) úmyselne poškodí občiansky preukaz,
c) sa neoprávnene zmocní cudzieho občianskeho preukazu,
d) vykoná alebo si nechá vykonať neoprávnené zmeny v občianskom preukaze,
e) poskytne inej osobe občiansky preukaz na účely jeho zneužitia,
f) nepožiada o vydanie občianskeho preukazu v lehote určenej týmto zákonom,
g) odovzdá občiansky preukaz ako záloh alebo ho odovzdá pri vstupe do objektu, na pozemok alebo v súvislosti s poskytovaním služieb,
h) prijme občiansky preukaz ako záloh alebo ho odoberie pri vstupe do objektu, na pozemok alebo v súvislosti s poskytovaním služieb,
i) poruší inú povinnosť uvedenú v tomto zákone, ak sa takým konaním sťaží plnenie úloh verejnej správy.
(2) Za priestupky uvedené v odseku 1 písm. a) až e) možno uložiť pokutu do 350 eur a v blokovom konaní pokutu do 100 eur.
(3) Za priestupky uvedené v odseku 1 písm. f) až h) možno uložiť pokutu do 150 eur a v blokovom konaní do 50 eur.
(4) Za priestupky uvedené v odseku 1 písm. i) možno uložiť pokutu do 50 eur.
(5) Priestupky podľa odseku 1 prejednáva útvar Policajného zboru.
(6) Na priestupky a ich prejednávanie sa vzťahuje všeobecný predpis o priestupkoch.19)
§ 18
Spoločné ustanovenia
(1) Na postup štátnych orgánov a na ich úkony vykonávané podľa tohto zákona sa nevzťahuje správny poriadok.
(2) Pri spracúvaní osobných údajov podľa tohto zákona sa postupuje podľa osobitných predpisov.20)
(3) Ak sa podľa osobitných predpisov na autentifikáciu používa občiansky preukaz s elektronickým čipom, rozumie sa tým aj občiansky preukaz bez podoby tváre.
§ 19
Prechodné ustanovenia
(1) Občianske preukazy vydané do 30. novembra 2019 sa považujú za občianske preukazy vydané podľa tohto zákona. Platnosť občianskych preukazov vydaných do 30. novembra 2019 sa končí dňom uplynutia platnosti v nich uvedenej; občianske preukazy vydané s neobmedzenou dobou platnosti zostávajú v platnosti s neobmedzenou dobou platnosti.
(2) Občanovi s trvalým pobytom na území Slovenskej republiky, ktorý do 31. decembra 2021 nedovŕši vek 15 rokov, vydá ministerstvo občiansky preukaz bez podoby tváre z úradnej moci na základe údajov z registra fyzických osôb najneskôr do 31. decembra 2021.
(3) Občanovi staršiemu ako 65 rokov s trvalým pobytom na území Slovenskej republiky, ktorý nie je držiteľom občianskeho preukazu s elektronickým čipom, vydá ministerstvo občiansky preukaz bez podoby tváre z úradnej moci na základe údajov z registra fyzických osôb najneskôr do 31. decembra 2021.
§ 19a
Prechodné ustanovenia súvisiace s krízovou situáciou spôsobenou ochorením COVID-19
(1) Ministerstvo alebo zastupiteľský úrad môže počas mimoriadnej situácie, núdzového stavu alebo výnimočného stavu vyhláseného v súvislosti s ochorením COVID-19 (ďalej len „krízová situácia“) v nevyhnutnom rozsahu obmedziť prijímanie žiadostí o vydávanie občianskych preukazov.
(2) Platnosť občianskeho preukazu, ktorá uplynie počas krízovej situácie
a) od nadobudnutia účinnosti tohto zákona do 30. apríla 2020, sa predlžuje až do uplynutia jedného mesiaca od odvolania krízovej situácie,
b) od 1. mája 2020 do 31. mája 2020, sa predlžuje až do uplynutia dvoch mesiacov od odvolania krízovej situácie,
c) od 1. júna 2020 do 30. júna 2020, sa predlžuje až do uplynutia troch mesiacov od odvolania krízovej situácie,
d) od 1. júla 2020 do odvolania krízovej situácie, sa predlžuje až do uplynutia štyroch mesiacov od jej odvolania.
(3) Pri podaní žiadosti o vydanie občianskeho preukazu z dôvodu uplynutia jeho platnosti podľa odseku 2 sa neuplatňuje lehota podľa § 7 ods. 2.
(4) Počas krízovej situácie je doručenie občianskeho preukazu na adresu na území Slovenskej republiky službou zriadenou na tento účel oslobodené od správneho poplatku.
§ 20
Zrušovacie ustanovenie
Zrušuje sa zákon č. 224/2006 Z. z. o občianskych preukazoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 693/2006 Z. z., zákona č. 647/2007 Z. z., zákona č. 445/2008 Z. z., zákona č. 49/2012 Z. z., zákona č. 336/2012 Z. z., zákona č. 125/2015 Z. z., zákona č. 272/2016 Z. z., zákona č. 351/2017 Z. z. a zákona č. 211/2019 Z. z.
Čl. VI
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. decembra 2019.
Zuzana Čaputová v. r.
Andrej Danko v. r.
Peter Pellegrini v. r.
1) § 3 zákona č. 253/1998 Z. z. o hlásení pobytu občanov Slovenskej republiky a registri obyvateľov Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov.
2) § 65 ods. 3 zákona č. 131/2002 Z. z. o vysokých školách a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
3) § 110 ods. 5 zákona č. 131/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov.
4) Napríklad nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) č. 910/2014 z 23. júla 2014 o elektronickej identifikácii a dôveryhodných službách pre elektronické transakcie na vnútornom trhu a o zrušení smernice 1999/93/ES (Ú. v. EÚ L 257, 28. 8. 2014) v platnom znení, zákon č. 272/2016 Z. z. o dôveryhodných službách pre elektronické transakcie na vnútornom trhu a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o dôveryhodných službách) v znení zákona č. 211/2019 Z. z.
5) § 2 ods. 4 zákona č. 95/2019 Z. z. o informačných technológiách vo verejnej správe a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
6) § 6 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 301/1995 Z. z. o rodnom čísle.
7) § 23 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č.154/1994 Z. z. o matrikách v znení neskorších predpisov.
8) § 9a ods. 1 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 40/1993 Z. z. o štátnom občianstve Slovenskej republiky v znení zákona č. 344/2007 Z. z.
9) § 10 písm. f) zákona č. 253/1998 Z. z. v znení neskorších predpisov.
10) Zákon č. 422/2015 Z. z. o uznávaní dokladov o vzdelaní a o uznávaní odborných kvalifikácií a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
11) § 16 zákona č. 447/2008 Z. z. o peňažných príspevkoch na kompenzáciu ťažkého zdravotného postihnutia a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
12) Napríklad § 44 ods. 3 zákona č. 36/2005 Z. z. o rodine a o zmene a doplnení niektorých zákonov, § 367 Civilného mimosporového poriadku.
13) § 31 Občianskeho zákonníka v znení zákona č. 509/1991 Zb.
14) § 29 ods. 2 písm. i) a j) zákona č. 647/2007 Z. z. o cestovných dokladoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
15) § 107 ods. 2 písm. l) zákona č. 8/2009 Z. z. o cestnej premávke a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
16) § 12 ods. 1 písm. c) prvý bod zákona č. 448/2008 Z. z. o sociálnych službách a o zmene a doplnení zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov.
17) § 6 zákona č. 253/1998 Z. z. v znení neskorších predpisov.
18) Napríklad § 93a ods. 9 a § 93c zákona č. 483/2001 Z. z. o bankách a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 211/2019 Z. z., § 13 ods. 1 zákona č. 540/2001 Z. z. o štátnej štatistike v znení zákona č. 55/2010 Z. z., § 99 ods. 15 a 16 zákona č. 566/2001 Z. z. o cenných papieroch a investičných službách a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o cenných papieroch) v znení zákona č. 211/2019 Z. z., § 3 ods. 1 zákona č. 747/2004 Z. z. o dohľade nad finančným trhom a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, § 11 ods. 5 až 8 zákona č. 324/2011 Z. z. o poštových službách a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 211/2019 Z. z., § 56 ods. 10 až 12 zákona č. 351/2011 Z. z. o elektronických komunikáciách v znení zákona č. 211/2019 Z. z.
19) Zákon Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov.
20) Nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2016/679 z 27. apríla 2016 o ochrane fyzických osôb pri spracúvaní osobných údajov a o voľnom pohybe takýchto údajov, ktorým sa zrušuje smernica 95/46/ES (všeobecné nariadenie o ochrane údajov) (Ú. v. EÚ L 119, 4. 5. 2016).
Zákon č. 18/2018 Z. z. o ochrane osobných údajov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 221/2019 Z. z.
