+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o ochrane, podpore a rozvoji verejného zdravia a o zmene a doplnení niektorých zákonov
Zákon o ochrane, podpore a rozvoji verejného zdravia (355/2007)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 21.06.2007
Platnosť od: 31.07.2007
Účinnosť od: 01.09.2007
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Účinnosť od Novela Zákon
01.09.2007 304/2021  
01.09.2022 249/2022  
29.12.2021 533/2021  
15.11.2021 412/2021  
Hatályos 2022. september 1-től

Tt. 355/2007.

Törvény

A KÖZEGÉSZSÉG VÉDELMÉRŐL, TÁMOGATÁSÁRÓL ÉS FEJLESZTÉSÉRŐL,

valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről

Kelt: 2007. június 21-én


Módosítva:
Tt. 140/2008., hatályos 2008. május 1-től
Tt. 540/2008., hatályos 2008. december 13-tól
Tt. 461/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 170/2009., hatályos 2009. augusztus 1-től
Tt. 67/2010., hatályos 2010. április 1-től
Tt. 132/2010., hatályos 2010. május 1-től
Tt. 136/2010., hatályos 2010. június 1-től
Tt. 131/2010., hatályos 2011. január 1-től
Tt. 132/2010., hatályos 2011. január 1-től
Tt. 172/2011., hatályos 2011. július 1-től
Tt. 470/2011., hatályos 2012. január 1-től
Tt. 306/2012., hatályos 2012. október 15-től
Tt. 74/2013., hatályos 2013. június 1-től
Tt. 153/2013., hatályos 2013. július 1-től
Tt. 204/2014., hatályos 2014. augusztus 1-től
Tt. 77/2015., hatályos 2015. május 1-től
Tt. 403/2015., hatályos 2016. január 1-től
Tt. 91/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 355/2016., hatályos 2017. január 1-től
Tt. 40/2017., hatályos 2017. március 1-től
Tt. 150/2017., hatályos 2017. október 15-től
Tt. 289/2017., hatályos 2017. december 1-től
Tt. 292/2017., hatályos 2018. január 1-től
Tt. 87/2018., hatályos 2018. április 1-től
Tt. 289/2017., hatályos 2018. július 1-től
Tt. 475/2019., hatályos 2020. január 1-től
Tt. 69/2020., hatályos 2020. április 6-tól
Tt. 119/2020., hatályos 2020. május 18-tól
Tt. 125/2020., hatályos 2020. május 21-től
Tt. 198/2020., hatályos 2020. július 21-től
Tt. 242/2020., hatályos 2020. szeptember 9-től
Tt. 286/2020., hatályos 2020. október 15-től
Tt. 318/2020., hatályos 2020. november 13-tól
Tt. 319/2020., hatályos 2020. november 14-től
Tt. 220/2021., hatályos 2021. június 15-től
Tt. 252/2021., hatályos 2021. június 30-tól
Tt. 304/2021., hatályos 2021. július 28-tól
Tt. 412/2021., hatályos 2021. november 15-től
Tt. 533/2021., hatályos 2021. december 29-től
Tt. 249/2022., hatályos 2022. szeptember 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt hozta meg:


I. cikkely

ELSŐ RÉSZ
Alapvető rendelkezések

1. §
A törvény tárgya
Jelen törvény a következőkről rendelkezik:
a) a közegészségügy szervezéséről és működéséről,
b) a betegségek és az egyéb egészségügyi rendellenességek megelőzéséről,
c) a szakmai alkalmassági vizsgabizottságok létrehozásáról és tevékenységéről,
d) a szakmai alkalmasságra vonatkozó követelményekről és a szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványok kiállításáról,
e) az egészséges élet- és munkakörülményekre vonatkozó követelményekről,
f) az államigazgatási szervek (a továbbiakban: „közegészségügyi hatóságok“) intézkedéseiről a közegészségügy területén a közegészség veszélyeztetése esetén,
g) a természetes és jogi személyek kötelezettségeiről a közegészség védelme, támogatása és fejlesztése terén,
h) az állami egészségügyi felügyeletről és a járványügyi vizsgálatok végzéséről,
i) a közegészségügy területén elkövetett szabálysértésekről és más közigazgatási szabálysértésekről.

2. §
Alapfogalmak
(1) Jelen törvény alkalmazásában
a) a közegészségügy a közegészség védelmét, támogatását és fejlesztését célzó rendszer,
b) a közegészség a lakosság egészségi állapotának szintje, amely megfelel az egészségügyi ellátás, az egészségvédelem és az egészségfejlesztés szintjének, valamint a társadalom gazdasági helyzetének,
c) az egészség determinánsai az egészségi állapotot meghatározó tényezők, amelyek az élet- és munkakörnyezet, genetikai tényezők, egészségügyi ellátás, egészségvédelem és egészségfejlesztés, valamint az életmód,
d) az életkörülmények az életkörnyezet közegészséghez kapcsolódó fizikai, kémiai és biológiai tényezői, a lakhatás, a pihenés, a testkultúra, a rekreáció, a kultúra és más szabadidős tevékenységek, a közlekedés, az egészségügyi ellátás és egyéb szolgáltatások nyújtása, a táplálkozás és az étkezési szokások, az élelmiszerekkel érintkező tárgyak és a használati tárgyak állapota és használatának módja, a gyermekek, fiatalok és felnőttek egészséges fejlődésének, nevelésének és pszichés és testi fejlesztésének feltételei,
e) a munkakörülmények a munkafolyamat során a személy egészségét és munkateljesítményét befolyásoló fizikai, kémiai, biológiai, élettani, pszichológiai tényezők és a munkavégzés módja; a munkarend, a pihenés és a munkakörnyezet műszaki állapota vannak rájuk hatással,
f) az egészséges életkörülmények és az egészséges munkakörülmények olyan körülmények, amelyek nem fejtenek ki káros hatást az emberek egészségére, hanem védik és pozitívan befolyásolják azt,
g) az élet- és munkakörnyezet egészségkárosító tényezői olyan fizikai, kémiai és biológiai tényezők, amelyek a tudomány jelenlegi állása szerint egészségkárosodást okoznak vagy okozhatnak, valamint olyan, az életkörülményekből fakadó, az emberi szervezetre terhelő hatást gyakorló tényezők, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják az emberek élettani és pszichés funkcióit,
h) a betegségek és egyéb egészségügyi rendellenességek megelőzése olyan intézkedések rendszere, amelyek célja az olyan betegségek és egyéb egészségügyi rendellenességek kockázatának kiküszöbölése vagy csökkentése, melyekre döntő hatással vannak az élet-, munka- és társadalmi-gazdasági körülmények és az életmód, valamint a közegészség védelmét, támogatását és fejlesztését célzó intézkedések,
i) az életmód olyan emberi magatartás, amely az életkörülmények, személyiségjegyek, társadalmi tényezők és gazdasági tényezők kölcsönhatásán alapul,
j) a közegészségügyi hatásvizsgálat olyan eszközök és módszerek összessége, amelyek célja, hogy felmérjék a politikák, stratégiák, programok, projektek és javasolt tevékenységek lakosság egészségére gyakorolt feltételezett közvetlen és közvetett hatásait,
k) a fertőző betegség az emberekben egyéni vagy kollektív fertőzést, megbetegedést vagy mérgezést kiváltani képes biológiai tényező által okozott betegség,
l) a nozokomiális fertőzés egészségügyi vagy szociális intézményben való tartózkodással vagy ellátással ok-okozati összefüggésben keletkezett belső vagy külső eredetű fertőzés,
m) elkülönítés a fertőző betegségben szenvedő személyek fertőzőképességük ideje alatt történő elkülönítése más személyektől a fertőző betegség terjedésének megakadályozása céljából az érintett otthoni környezetében, a szükséges időtartamra,
n) karantén a fertőző betegségre gyanús személy fertőzőképessége ideje alatti kapcsolattartásainak korlátozása az érintett otthoni környezetében, a szükséges mértékben és időtartamban,
o) a járványügyi felügyelet a betegségekre vonatkozó adatok folyamatos, rendszeres gyűjtése, elemzése, értelmezése és terjesztése, beleértve a kockázati tényezők és a betegségek kialakulásának, terjedésének és előfordulásának időbeli és térbeli mintáira vonatkozó epidemiológiai vizsgálatokat, a megfelelő intézkedések meghozatala céljából,
p) járványnak minősül egy betegség legalább három, járványtani szempontból összefüggő esetének előfordulása,
q) a világjárvány olyan nem behatárolt időtartamú, nagyszabású járvány, amely gyakorlatilag nem ismer helyi határokat, és nagy területen nagyszámú embert érint,
r) epidemiológiai szempontból súlyos kockázatú tevékenység az olyan munkavégzés, amely a jó gyakorlat eljárásmódjainak elhanyagolása és a személyes higiénia elveinek be nem tartása esetén fertőző betegség kialakulását vagy terjedését okozhatja,
s) az egészséges táplálkozás a szervezet fiziológiai szükségleteinek adott élet- és munkakörülmények közötti optimális kielégítésével létrehozott táplálkozás, a tudományos ismeretek, az ajánlott tápanyagbevitel és az Egészségügyi Világszervezet ismeretei alapján,
t) az egészségügyi felügyelet a lakosság és egyes csoportjai egészségügyi kockázatainak és egészségi állapotának figyelemmel kísérése és értékelése az élet- és munkakörülményekből eredő tényezőknek való kitettségük vonatkozásában,
u) a kockázat annak a valószínűsége, hogy egy veszélyes tényezőnek való kitettség következtében egy személyt káros hatás érhet,
v) a kockázatértékelés a meghatározott forrásból származó, meghatározott körülmények között történő veszélyes tényezőnek való kitettség következtében a személyt érő káros hatás valószínűségének és súlyosságának értékelési folyamata, amely a veszély azonosításából, a kitettség értékeléséből, a dózis-hatás összefüggés értékeléséből és az értékelés bizonytalanságainak meghatározására irányuló kockázatjellemzésből áll,
w) a kockázatkezelés a kockázatértékelés eredményén alapuló, a kockázat csökkentésére irányuló döntéshozatali folyamat,
x) a veszélyes munka olyan munka, amelynél fokozottan fennáll a foglalkozási megbetegedés, foglalkozási mérgezés vagy más, a munkával kapcsolatos egészségkárosodás kockázata,
y) az expozíció az ember élet- vagy munkakörülményekből származó tényezőknek való kitettségét jelenti,
z) a határérték egy olyan expozíciós szint, amely – még ha egy életen át rendszeresen ismétlődik is – a jelenlegi ismeretek alapján feltételezhetően soha nem jár negatív egészségügyi hatással,
za) a munkáltató az a jogi vagy természetes személy, aki legalább egy természetes személyt munkaviszony keretein belül foglalkoztat, és ha külön jogszabály úgy rendelkezik, akkor hasonló munkaviszonyban is, valamint az a jogi és természetes személy, akinél tanulók és hallgatók gyakorlati oktatása folyik,
zb) a munkavállaló
1. olyan természetes személy, aki a munkáltatóval munkaviszonyban vagy hasonló munkaviszonyban áll,
2. szakközépiskola gyakorlati képzésben részt vevő tanulója és felsőoktatási intézmény gyakorlati képzésben részt vevő hallgatója,
zc) a működési szabályzat a munkavállalók egészségének védelmét és a közegészség védelmét szolgáló intézkedések összessége egy olyan létesítményben, amelyben kockázat áll fenn,
zd) a sürgősségi riasztórendszer olyan esemény azonosítását szolgáló eljárások összessége, amely potenciálisan veszélyt jelenthet a közegészségre, az intézkedések kellő időben történő meghozatala és a nyilvánosság tájékoztatása az adott veszélyről,
ze) a közegészségügyi vészhelyzet a közegészség vegyi, biológiai vagy fizikai anyagok által történő, előre nem látott és ellenőrizetlen veszélyeztetése, beleértve a nemzetközi kihatással járó közegészségügyi vészhelyzetet is,
zf) az ivóvízellátás kockázatkezelése szisztematikus folyamat, amely a következőkből áll:
1. az ivóvízellátás kockázatelemzéséből, amely a veszélyes események bekövetkezésének valószínűségét és káros következményeik súlyosságát azonosító folyamat,
2. az ivóvízellátás kockázatértékeléséből, amely meghatározza a kockázatok mértékét és a kockázatok mérséklésére vagy kiküszöbölésére irányuló intézkedések kidolgozását, és
3. az ivóvízellátás kockázatkezeléséből, amely keretein belül meghozzák, bevezetik és ellenőrzik az elfogadhatatlan kockázatok mérséklésére vagy kiküszöbölésére irányuló intézkedéseket,
zg) fokozott egészségügyi felügyelet a fertőző betegségre gyanús személy kivizsgálása és a fertőző betegségre gyanús személy állapotának folyamatos nyomon követése, valamint a személy járványügyileg kockázatos tevékenységeinek ideiglenes módosítása,
zh) orvosi felügyelet a fertőző betegségre gyanús személy egészségi állapotának rendszeres ellenőrzése.


MÁSODIK RÉSZ
A közegészségügy szervezeti felépítése és működése

3. §
Közegészségügyi hatóságok
(1) A közegészségügyi hatóságok a jelen törvény által meghatározott mértékben
a) a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériuma (a továbbiakban: „minisztérium“),
b) A Szlovák Köztársaság Közegészségügyi Hivatala (a továbbiakban: „közegészségügyi hivatal“),
c) regionális közegészségügyi hivatalok,
d) a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériuma,
e) a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma,
f) a Szlovák Köztársaság Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztériuma,
g) a Szlovák Információs Szolgálat.
(2) A közegészségügyi hatóságok egységes fellépésének biztosítása céljából
a) az (1) bekezdés d)–f) pontja szerinti központi államigazgatási szervek és a Szlovák Információs Szolgálat a minisztériummal szorosan együttműködve járnak el,
b) az (1) bekezdés d)–f) pontja szerinti közegészségügyi hatóságok létrehoznak egy olyan szervezeti egységet,2a) amely irányításáért és tevékenységéért az ágazat tisztifőorvosa felelős,
c) a közegészségügyi hivatal tájékoztatja az (1) bekezdés d)–g) pontja szerinti közegészségügyi hatóságokat az elrendelt intézkedésekről és a közegészségügy területén kiadott szakmai iránymutatásokról.
(3) A közegészségügyi hatóságok saját hatáskörükön belül együttműködnek a közegészség védelme, támogatása és fejlesztése területén
a) a központi és a helyi államigazgatási szervekkel,
b) a községekkel és a megyei önkormányzatokkal,
c) a felsőoktatási intézményekkel, iskolákkal, kutatóintézetekkel, nevelési és oktatási intézményekkel,
d) az egészségügyi szolgáltatókkal,
e) az egészségügy hivatásrendi szervezeteivel,
f) az egészségbiztosítókkal és a Szociális Biztosítóval,
g) más jogi és természetes személyekkel,
h) nemzetközi szervezetekkel.
(4) A közegészségügyi hivatal a munkaegészségügy területén együttműködik a munkaügyi felügyelet területén működő államigazgatási szervekkel3) és más felügyeleti szervekkel is.4)

4. §
A minisztérium
(1) A minisztérium
a) meghatározza az állami egészségpolitika alapvető irányait és prioritásait a közegészségügy területén, és azokat jóváhagyásra a Szlovák Köztársaság kormánya elé terjeszti,
b) koordinálja a központi államigazgatási szervek együttműködését és a közegészségügy területén folytatott nemzetközi együttműködést,
c) másodfokon eljáró szerv a közegészségügyi hivatal által első fokon elbírált ügyekben,
d) a fizikai, kémiai és biológiai tényezők közegészségre gyakorolt hatására vonatkozó jelenlegi tudományos ismeretekkel összhangban meghatározza az e tényezők által okozott megengedett terhelés határértékeit és értékeit,
e) megteremti a közegészségügyi információs rendszerek integrációjának és koordinációjának feltételeit,
f) jóváhagyja a nemzeti referencia központok létrehozását és nyilvántartást vezet a 8. § szerinti nemzeti referencia központokról,
g) meghatározza a közegészségügy védelmére, támogatására és fejlesztésére irányuló oktatás irányvonalait,
h) módszertanilag irányítja az állami egészségügyi felügyelet működését,
i) ellenőrzi a szlovákiai közegészségügy működését,
j) a Szlovák Köztársaság területén a SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19 megbetegedés okozta II. szintű közegészségügyi válsághelyzettel (a továbbiakban: „a COVID-19 megbetegedés miatt“) kapcsolatos rendkívüli állapot, válsághelyzet vagy rendkívüli helyzet (a továbbiakban csak „válsághelyzet”) esetén biztosíthatja a COVID-19 kimutatására és a COVID-19 későbbi diagnosztizálására szolgáló biológiai anyagminták gyűjtését, és e célból szerződést köthet egészségügyi szolgáltatóval, a Szlovák Vöröskereszttel vagy a Szlovák Vöröskereszt valamely területi szervezetével.
(2) A minisztérium javasolja a Szlovák Köztársaság Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériumának az alábbiak módosítását és kiegészítését:
a) foglalkozási megbetegedések jegyzéke,4a)
b) egyéni gondoskodást igénylő betegségek és állapotok,4b)
c) a munkaképesség-változás százalékos mértéke a szervek és szervrendszerek károsodásának típusai alapján.4c)

5. §
Közegészségügyi hivatal
(1) A közegészségügyi hivatal a Szlovák Köztársaság területén illetékes állami költségvetési szervezet, amelynek székhelye Pozsonyban található, és amely pénzügyileg a minisztérium költségvetéséhez kapcsolódik.
(2) A közegészségügyi hivatalt a Szlovák Köztársaság tisztifőorvosa irányítja és felel annak tevékenységéért (a továbbiakban: „tisztifőorvos“), egyben ő a szolgálati hivatal vezetője is.5) A tisztifőorvost a Szlovák Köztársaság egészségügyi miniszterének javaslata alapján a minisztérium szolgálati hivatalának vezetője nevezi ki és hívja vissza.6)
(3) A közegészségügyi hivatal a regionális közegészségügyi hivatalok felettes szolgálati hivatala.7)
(4) A közegészségügyi hivatal
a) az állami egészségpolitika fő irányvonalaira és prioritásaira vonatkozó javaslatokat dolgoz ki a közegészségügy területén belül,
b) a közegészségügy szempontjából jelentős hazai és nemzetközi programokban vesz részt, valamint tudományos kutatásokat folytat ezen a területen,
c) tervezi, koordinálja és meghatározza a fertőző betegségek ellenőrzésének mértékét,
d) tervezi, koordinálja és meghatározza az immunizációs program terjedelmét és az oltási rendet,
e) meghatározza a vakcinákban található antigéneket, jóváhagyja a vakcinák alkalmazására vonatkozó eljárásokat és elrendeli a megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltást,
f) felméri a közegészségügyi hatásvizsgálat nemzeti és regionális szintű elvégzésének szükségességét, és elemzi a közegészségügyi hatásvizsgálat nemzeti és regionális szintű értékelését,
g) ellátja a 11. §-ban foglalt közegészségügyi szakfeladatokat, valamint közegészségügyi vészhelyzet esetén a 48. § (3) bekezdésében foglalt feladatokat,
h) az elsőfokú államigazgatási szerv feladatait a regionális közegészségügyi hivatal területi határain túlmutató ügyekben látja el, valamint azokban az ügyekben, amelyekben jelen törvény értelmében kizárólag a közegészségügyi hivatal dönt,
i) fellebbezés elbírálására jogosult szerv a regionális közegészségügyi hivatal által első fokon elbírált ügyekben,
j) irányítja, ellenőrzi és koordinálja a regionális közegészségügyi hivatalok által végzett államigazgatási feladatok ellátását,
k) a 12. §-ban foglalt betegségmegelőzési intézkedéseket és a 48. § (4) bekezdésbe foglalt közegészség veszélyeztetése miatti intézkedéseket rendel el, amennyiben azokat a regionális közegészségügyi hivatal területi illetékességét meghaladó mértékben szükséges végrehajtani,
l) javaslatot tesz rendkívüli helyzet7a) kihirdetésére és a 48. § (5) bekezdésébe foglalt intézkedések végrehajtására, amennyiben a közegészségügyi vészhelyzet túlterjed a regionális közegészségügyi hivatal területi illetékességén,
m) engedélyezi és visszavonja az általa engedélyezett mentességeket, amennyiben jelen törvény úgy rendelkezik,
n) kötelező érvényű állásfoglalásokat ad ki és dönt a 13. § szerinti javaslatokról a regionális közegészségügyi hivatal területi illetékességén túlmutató ügyekben, valamint a közegészségügyi hivatal kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben,
o) a 41. § (1) bekezdése alapján kiadja, visszavonja vagy módosítja az azbeszt, vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedélyeket,
p) nyilvántartást vezet az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására az o) pont szerint kiadott, visszavont vagy módosított engedélyekről; honlapján közzéteszi az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolításához szükséges technológiai berendezésekre vonatkozó követelményeket, valamint azon vállalkozó természetes személyek és jogi személyek jegyzékét, akik számára az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására engedélyt adtak ki, vontak vissza vagy módosítottak, amelyben feltünteti a következőket:
1. vállalkozó természetes személy esetében a cégnevet, a vállalkozás helyét és a statisztikai számjelet, vagy
2. jogi személy esetében a cégnevet, a székhelyet, a jogi formát és a statisztikai számjelet,
q) kiadja, visszavonja vagy módosítja a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyeket (a továbbiakban: „foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító engedély“) (30.b §) és ellenőrzi az alábbiak betartását:
1. a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtásának feltételeit, amelyek alapján az engedélyt kiadták (30.b § (2) bekezdés),
2. a foglalkozás-egészségügyi szolgálat 30.d § (1) bekezdésének a)–g) pontjaiba foglalt kötelezettségeit,
r) nyilvántartást vezet a q) pont alapján kiadott, visszavont vagy módosított foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyekről, és honlapján közzéteszi a kiadott, visszavont vagy módosított foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyt kapott természetes személyek, vállalkozó természetes személyek és jogi személyek jegyzékét, amelyben feltünteti a foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoport vezetőjének utónevét, családi nevét és beosztását (30.a § (6) bekezdés); az alábbiak esetében
1. a természetes személy utónevét, családi nevét, és az állandó lakóhelyének címét,
2. a vállalkozó természetes személy cégnevét, a vállalkozás helyét és statisztikai számjelét, vagy
3. a jogi személy cégnevét, székhelyét, jogi formáját és statisztikai számjelét,
s) nyilvántartást vezet a 30.aa § (2) bekezdés a)–d) pontjaiban foglalt foglalkozás-egészségügyi tevékenységet önállóan végző vállalkozó természetes személyekről és jogi személyekről, és a honlapján közzéteszi ezek jegyzékét, amelyben az r) pont második és harmadik alpontja szerinti adatokon túlmenően a képesítést vagy a felelős képviselő képesítését is feltünteti, valamint a 30.b § szerinti módosításokat végez a nyilvántartásban,
t) bizottságokat hoz létre a szakmai alkalmasság vizsgálatára, kiadja a szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványokat és nyilvántartást vezet a 15. § (1) bekezdésébe foglalt tevékenységek végzésére szakmai alkalmassággal rendelkező személyekről,
u) központi nyilvántartást vezet a veszélyes munkákról (31. § (6) bekezdés); a veszélyes munkák nyilvántartásával kapcsolatos személyes adatokat a 11. melléklet tartalmazza,
v) nyilvántartást vezet az új élelmiszerek és új élelmiszer-összetevők gyártóiról és importőreiről,9) a táplálékkiegészítők és különleges táplálkozási célú élelmiszerek gyártóiról és importőreiről9) valamint az ásványvizek és forrásvizek nyilvántartását,
w) állami egészségügyi felügyeletet, járványügyi vizsgálatokat hajt végre, utasításokat ad ki és intézkedéseket rendel el az 54. és 55. § szerinti állami egészségügyi felügyelet ellátása során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében, a regionális közegészségügyi hivatal területi illetékességén túlmutató ügyekben, valamint olyan ügyekben, amelyekben elsőfokú államigazgatási szervként határozatot hozott,
x) szabálysértések és egyéb közigazgatási szabálysértések ügyét tárgyalja, bírságokat szab ki és költségtérítés-fizetési kötelezettséget rendel el az 56. § – 58. § értelmében,
y) a fürdési idény időtartama alatt információkat tesz elérhetővé a honlapján a fürdővizekről, a természetes és a mesterséges fürdőhelyek vízminőségéről,
z) engedélyezi más módszerek és szabályok alkalmazását, ha az ivóvíz minőségének külön jogszabály9a) által szabályozott elemzése, valamint a vízmintavétel és a fürdési célra engedélyezett vizek minőségének elemzése során bebizonyosodik azok referenciamódszerekkel való egyenértékűsége,
aa) a fürdési idény kezdete előtt évi rendszerességgel közzéteszi a fürdési célra engedélyezett vizek jegyzékét és a fürdési idény időtartamát; a lakosságnak lehetősége van arra, hogy a fürdési célra engedélyezett vizek jegyzékének és a fürdési idény időtartamának meghatározásakor, felülvizsgálatakor és frissítésekor tájékozódjon, javaslatokat, észrevételeket tegyen, panasszal éljen, amit a közegészségügyi hivatal kellően figyelembe vesz,
ab) elvégzi a fürdési célra engedélyezett vizek minőségértékelését, osztályozását és dönt a fürdővízminőség-értékelés módosításairól,
ac) az állami vízügyi igazgatási hatósággal együttműködve9b) évi rendszerességgel elvégzi a fürdési célra engedélyezett vizek meghatározását,
ad) az állami vízügyi igazgatási hatósággal együttműködve9c) biztosítja a fürdővízprofil létrehozását, felülvizsgálását, aktualizálását és megőrzését,
ae) a fürdési célra engedélyezett vizekkel kapcsolatos igazgatási intézkedéseket hoz,
af) honlapján tájékoztatja a közvéleményt a fürdési célra engedélyezett vizekről,
ag) értékeli a növényvédő szerek emberi egészségre gyakorolt hatását és szakvéleményeket bocsát ki,
ah) együttműködik az illetékes hatóságokkal és szervezetekkel a vegyi és biológiai fegyverek előállítására alkalmas anyagokra vonatkozó intézkedések érvényesítése terén,10)
ai) az Európai Bizottsággal (a továbbiakban:
„Bizottság“) és az Európai Unió tagállamaival (a továbbiakban: „tagállam“) történő együttműködés keretein belül
1. tájékoztatja a Bizottságot az emberi fogyasztásra szánt víz (a továbbiakban: „ivóvíz“) minőségellenőrzésének eredményeiről, amelyre vonatkozóan az első mentességet engedélyezték, valamint a második mentesség engedélyezésének okairól,
2. háromévente az előző három naptári évre vonatkozó ivóvízminőség-értékelő jelentést készít, amely legalább az összes olyan egyedi ivóvízellátásra vonatkozik, amely meghaladja a napi átlagosan 1 000 m3 -t vagy több mint 5 000 lakost lát el; az ivóvízminőség-értékelő jelentést a Bizottság követelményeivel összhangban készíti, és azt azon időszak végétől számított egy éven belül teszi közzé, amelyre vonatkozóan az ivóvízminőség-értékelő jelentés kidolgozásra került,
3. a második alpont szerinti közzétételtől számított két hónapon belül megküldi a Bizottságnak az ivóvízminőség-értékelő jelentéseket,
4. a fürdési célra engedélyezett vizekre vonatkozó értékelő jelentéseket készít a Bizottság számára, amelyek tartalmazzák a minőségellenőrzési ütemterv minden megszakításáról és annak okairól szóló információkat is, valamint minden fürdési célra engedélyezett víz tekintetében a fürdővíz minőségellenőrzésének és az ellenőrzés kiértékelésének eredményeit a fürdővizek kezelése érdekében hozott fontos intézkedések leírásával egyetemben; ezeket az előző fürdési idényre vonatkozó információkat minden év december 31-ig a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumán keresztül12b) nyújtja be a Bizottságnak,
5. a fürdési idény kezdete előtt évi rendszerességgel tájékoztatja a Bizottságot valamennyi fürdési célra engedélyezett vízről, beleértve az előző évhez képest bekövetkezett változások indoklását is,
6. tájékoztatja a tagállamokat és a Bizottságot arról, hogy mely közegészségügyi hatóságok adnak ki szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványt a nagyon mérgező anyagokkal és keverékekkel, illetve mérgező anyagokkal és keverékekkel való munkavégzésre való alkalmasságról,11)
7. négyévente megküldi a tagállamoknak és a Bizottságnak a jelen törvény rendelkezései szerinti mentességet engedélyező határozatok jegyzékét, feltüntetve a kibocsátásukhoz vezető okokat és körülményeket,
8. külön jogszabályok12) által meghatározott időközönként jelentést küld a Bizottságnak a munkavállalók munkavégzéssel kapcsolatos és munkakörnyezeti kóroki tényezőknek való kitettségével kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelmére vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimum követelmények gyakorlati alkalmazásáról, a szociális partnerek véleményével együtt; a jelentés tartalmazza ezen munkavégzés és munkakörnyezet, valamint a munkaszervezés egyéb formái által a közegészségre gyakorolt káros hatások megelőzését biztosító jó gyakorlat leírását, valamint azokat az intézkedéseket, amelyeket az állam hozott annak érdekében, hogy a többi tagállamot tájékoztassa a jó gyakorlattal kapcsolatos ismeretekről,
9. tájékoztatja a Bizottságot a referenciamódszerektől eltérő módszerek és szabályok alkalmazásáról és ezek egyenértékűségéről a referenciamódszerekkel az ivóvíz és a fürdési célra engedélyezett víz minőségének elemzése területén,
10. előre tájékoztatja a Bizottságot a fürdővízminőség értékelés végrehajtásában bekövetkezett bármilyen változásról.
aj) ellátja a vegyi anyagok és keverékek forgalomba hozatalával kapcsolatban külön jogszabály alapján szankciók kiszabására jogosult ellenőrző hatóság feladatait,12a)
ak) az Egészségügyi Világszervezettel való együttműködés keretein belül a közegészség veszélyeztetésével kapcsolatos információk kiértékeléséért, továbbításáért és fogadásáért felelős kapcsolattartó pont (a továbbiakban: „kapcsolattartó pont“), amely
1. folyamatosan elérhető az Egészségügyi Világszervezet kapcsolattartó pontjaival történő kommunikációhoz,
2. kiértékeli a Szlovák Köztársaság területén bekövetkezett eseményeket, amelyek veszélyeztethetik a közegészséget,
3. a második alpontban foglalt események kiértékelésétől számított 24 órán belül értesíti az Egészségügyi Világszervezetet az adott alpontban foglalt eseményekről, valamint a betegség vagy a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében hozott intézkedésekről.
al) a Nemzeti Egészségügyi Információs Központ (a továbbiakban: „nemzeti központ“) rendelkezésére bocsátja a 48. § (3) bekezdésének j) pontja szerinti adatokat a Nemzeti Egészségügyi Portálon történő közzététel céljából,
am) egészségügyi statisztikai adatgyűjtés keretében adatokat szolgáltat a nemzeti központnak, valamint adatokat az Egészségügyi Dolgozók Országos Nyilvántartása számára,12c)
an) értesítéseket kap a forgalomba hozott táplálékkiegészítők és új élelmiszerek összetételéről és címkézéséről külön jogszabályok alapján,12d)
ao) honlapján aktuális információkat tesz elérhetővé az ivóvíz minőségéről és az olyan ivóvíz használatára vonatkozó mentességekről, amely nemzeti szinten nem felel meg a vízminőségi jellemzők határértékeinek nemzeti szinten,
ap) kéri a Bizottság harmadik mentességre vonatkozó előzetes jóváhagyását olyan ivóvíz használata tekintetében, amely nem felel meg a vízminőségi jellemzők határértékeinek,
ar) kivételesen és a Bizottság előzetes jóváhagyásával határoz a vízminőségi jellemzők határértékeinek nem megfelelő ivóvíz felhasználására vonatkozó harmadik mentességről,
as) a mentesség kezdetétől számított két hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot minden olyan engedélyezett mentességről, amely az vízminőségi jellemzők határértékeinek nem megfelelő ivóvíz használatra vonatkozik, a napi átlagosan 1 000 m3-t meghaladó vagy több mint 5 000 lakost ellátó egyedi ivóvízellátás esetében,
at) dönt azon vízminőségi jellemzők határértékeiről, amelyekre vonatkozóan a 62. § aa) pontjának megfelelő általános érvényű jogszabály nem határoz meg határértékeket,
au) a Nemzeti Egészségügyi Információs Központ számára külön jogszabály alapján adatokat szolgáltat vagy bocsát a rendelkezésére.12e)
(5) A közegészségügyi hivatal a kozmetikai termékek vonatkozásában13)
a) jogosult a Bizottsághoz az alábbi tilalmak alóli mentesség engedélyezéséért folyamodni
1. egy kozmetikai termék összetevőinek vagy azok kombinációinak, a kozmetikai készterméknek13aa) vagy annak mintapéldányának13ab) állatokon történő tesztelése külön jogszabállyal összhangban,13ac)
2. egy kozmetikai termék forgalomba hozatala,13ad) ha annak összetevőit, összetevőinek kombinációját, végső összetételét vagy mintapéldányát állatokon tesztelték külön jogszabállyal összhangban,13ac)
b) az adatok ellenőrzése céljából jogosult kérelmezni azon tagállam illetékes hatósága együttműködését, amelyben a kozmetikai termékre vonatkozó termékinformációs dokumentációt13ae) tárolják; a kérelemben feltünteti a kérelmezés okát,
c) a közegészségügyi kockázat mértékét figyelembe véve válaszol egy másik tagállam illetékes hatóságának a b) pontban foglalt megállapításokra vonatkozó kérelmére,
d) amennyiben a kozmetikai termék közegészségügyi kockázatot jelent, jogosult a felelős személytől13af) a kérelem indoklás mellett a következőket kérni:
1. termékinformációt és a termékinformációs dokumentációt annak bizonyítására, hogy a kozmetikai termék eleget tesz a 43. § (1) bekezdésének a) pontjába foglalt követelményeknek,
2. az általa forgalomba hozott valamennyi olyan kozmetikai termék jegyzékét, amely olyan anyagot tartalmaz, amelynek kétséges a biztonságossága,
3. a felhasznált anyag mennyiségét minden kozmetikai termékekben,
e) évente jelentést tesz a Bizottságnak az állatokon külön jogszabály13ag) alapján elvégzett tesztek számáról és típusáról,
f) legalább négyévente egyszer kiértékeli az állami egészségügyi felügyelet kozmetikai termékekkel kapcsolatos tevékenységét; az eredményeket közzéteszi a honlapján, és közli azokat a Bizottsággal és a tagállamokkal,
g) tájékoztatja a felelős személy székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát a megállapításokról és a felelős személy által meghozandó intézkedésekről,13ah)
h) tájékoztatja a felelős személy székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát az 55. § (2) bekezdésének k) pontja szerint hozott intézkedésekről, ha nem áll fenn súlyos közegészségügyi kockázat, és a felelős személy a meghatározott határidőn belül nem tette meg a g) pont szerinti megfelelő intézkedéseket,
i) a RAPEX rendszeren keresztül13ai) tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamok illetékes hatóságait a felelős személlyel szemben a 12. § (3) bekezdésének j) pontjával összhangban elrendelt intézkedésekről, ha a kozmetikai termék más államok közegészségügyére is súlyos kockázatot jelent,
j) a RAPEX rendszeren keresztül haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamok illetékes hatóságait az 55. § (2) bekezdésének k) és l) pontjával összhangban hozott intézkedésekről, amennyiben a kozmetikai termék súlyos közegészségügyi kockázatot jelent,
k) tájékoztatja a tagállamok illetékes hatóságait a felelős személy által a 43. § (1) bekezdésének k) pontjával összhangban bejelentett, a forgalmazók13ak) által a 43. § (4) bekezdésének e) pontjával összhangban bejelentett, valamint a fogyasztók vagy az egészségügyi dolgozók által bejelentett súlyos nemkívánatos hatásokról;13aj) ezt követően tájékoztatja a felelős személyt a forgalmazók, a fogyasztók és az egészségügyi dolgozók által tett bejelentésekről,
l) biztosítja, hogy a 43. § (1) bekezdésének k) pontja, l) pontjának harmadik alpontja és n) pontja, valamint a 43. § (4) bekezdésének e) és h) pontja szerinti adatokat kizárólag állami egészségügyi felügyelet, piacelemzés, fogyasztói tájékoztatás vagy orvosi kezelés céljára használják fel,
m) a Bizottság rendelkezésére bocsátja az állami egészségügyi felügyeleti szervekről és a Nemzeti Toxikológiai Információs Központról szóló adatokat, valamint ezek változását érintő adatokat,
n) külön jogszabállyal13al) összhangban együttműködik a vámhatósággal és annak kérésére13am) külön jogszabállyal összhangban13an) kötelező érvényű állásfoglalást bocsát ki.
(6) Ha jelen törvény másként nem rendelkezik, a közegészségügyi hivatal a (4) és (5) bekezdésekbe foglaltaknak megfelelően gyakorolja a hatáskörét (7. §).
(7) A közegészségügyi hivatal a feladatai ellátása során jogosult adatokat és információkat kérni állami szervektől, községektől, jogi személyektől és természetes személyektől. Az állami szervek, községek, jogi személyek és természetes személyek kötelesek a kért dokumentumokat és információkat haladéktalanul rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha nincsenek ebben más, általános érvényű jogszabályokban foglalt okok által akadályoztatva. A közegészségügyi hivatal az így megszerzett adatokat és információkat kizárólag a saját és a regionális közegészségügyi hivatalok jelen törvény szerinti feladatainak ellátásához használhatja fel. Az előző mondat szerint beszerzett adatokat és dokumentumokat a közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatalok kötelesek megóvni a nyilvánosságra hozataltól.

6. §
Regionális közegészségügyi hivatalok
(1) A regionális közegészségügyi hivatalok az állam költségvetési szervei, amelyek pénzügyi kapcsolatban állnak a minisztérium költségvetésével. A regionális közegészségügyi hivatalok székhelyeit és illetékességi területeit az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A regionális közegészségügyi hivatal munkáját a megyei tisztiorvos irányítja, felelős annak tevékenységéért és egyben a szolgálati iroda5) vezetői tisztjét is ellátja. A megyei tisztiorvost a Szlovák Köztársaság egészségügyi miniszterének javaslata alapján a tisztifőorvos nevezi ki és hívja vissza.6)
(3) A regionális közegészségügyi hivatal
a) részt vesz a közegészségügyet érintő nemzeti és nemzetközi programok megvalósításában, és tudományos kutatásokat végez ezen a területen,
b) irányítja, vezeti és ellenőrzi a fertőző betegségek járványügyi felügyeletét és az immunizációs program végrehajtását,
c) felméri a közegészségügyi hatásvizsgálat regionális és helyi szintű elvégzésének szükségességét, és értékeli a közegészségre gyakorolt hatásokat regionális és helyi szinten,
d) ellátja a 11. §-ban foglalt közegészségügyi szakfeladatokat, valamint a 48. § (3) bekezdésében foglalt, közegészségügyi vészhelyzet esetén felmerülő feladatokat lát el,
e) az illetékességi területén belül elrendeli a 12. §-ban foglalt betegségmegelőzési intézkedéseket és a közegészségügyi vészhelyzet esetére hozott 48. § (4) bekezdésében foglalt intézkedéseket,
f) javaslatot nyújt be a rendkívüli helyzet7a) kihirdetésére és a 48. § (5) bekezdésében foglalt intézkedések végrehajtására az illetékességi területén belül,
g) kötelező érvényű állásfoglalásokat ad ki és dönt a 13. § szerinti javaslatokról,
h) szakmai alkalmassági vizsgabizottságokat alakít ki, kiadja a szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványokat, és nyilvántartást vezet a 15. § (2) bekezdésében foglalt, epidemiológiai szempontból releváns tevékenységek végzésére szakmai alkalmassággal rendelkező személyekről,
i) engedélyezi és visszavonja az általa engedélyezett mentességeket, amennyiben ezt a jelen törvény meghatározza,
j) ellátja az állami egészségügyi felügyeletet, járványügyi vizsgálatokat, utasításokat ad ki és intézkedéseket rendel el az állami egészségügyi felügyelet ellátása során feltárt hiányosságok megszüntetésére az 54. és 55. § értelmében,
k) az állami egészségügyi felügyelet munkaegészségügyi feladatköre teljesítésének keretein belül ellenőrzi a foglalkozás-egészségügyi szolgálat 30c. §-ban és 30d. § (1) bekezdése c)–f) pontjaiban foglalt kötelezettségeinek a teljesítését,
l) szabálysértések és egyéb közigazgatási szabálysértések ügyét tárgyalja, bírságokat szab ki és költségtérítés-fizetési kötelezettséget rendel el az 56. § – 58. § értelmében,
m) központi nyilvántartást vezet a veszélyes munkákról (31. § (6) bekezdés); a veszélyes munkák nyilvántartásával kapcsolatos személyes adatokat a 11. melléklet tartalmazza,
n) a fürdési idény időtartama alatt a fürdővizekre, a természetes fürdőhelyek és közfürdők vízminőségére vonatkozó információkat tesz elérhetővé a honlapján,
o) ellátja a vegyi anyagok és keverékek külön jogszabállyal12a) összhangban történő forgalomba hozatalakor szankciók kiszabására jogosult ellenőrző szerv feladatait,
p) együttműködik a körzeti hivatalokkal és a községekkel a veszélyelhárítási terv kidolgozásában,13a)
q) a fürdési idény kezdete előtt évi szinten minden fürdési célra engedélyezett vízre vonatkozóan minőségellenőrzési ütemtervet alakít ki, és meghatározza a fürdési idény időtartamát,
r) fürdési idény időtartama alatt minden fürdési célra engedélyezett víz esetében biztosítja a minőségellenőrzés elvégését,
s) megvizsgálja a fürdési célra engedélyezett víz szennyezettségét,
t) megfelelő kezelési intézkedéseket hoz a fürdési célra engedélyezett víz vonatkozásában, és elrendeli a fürdőzés tartós tilalmát vagy állandó ajánlást ad ki a fürdővízben való fürdés mellőzésére,
u) kivételes körülmények között megfelelő kezelési intézkedéseket hoz a fürdési célra engedélyezett víz vonatkozásában,
v) szükség esetén felkéri az illetékes munkaügyi felügyelőséget13b) vagy az illetékes felügyeleti hatóságot,13c) hogy vizsgálja ki a foglalkozási megbetegedés13d) és a foglalkozási megbetegedés veszélyének biztonsági és műszaki okait,
w) segítséget nyújt a közegészségügyi hivatalnak az 5. § (5) bekezdésének b)–d) és g)–k) pontjaiban foglalt feladatainak ellátásában,
x) a honlapján aktuális információkat tesz elérhetővé az ivóvíz minőségéről és az olyan ivóvíz használatára vonatkozó mentességekről, amely nem felel meg a vízminőségi jellemzők határértékeinek, regionális szinten,
y) határoz a vízminőségi jellemzők határértékeinek nem megfelelő ivóvíz használatára vonatkozó első és – indokolt esetben – a második mentességről, ez jó, kikeresni az egész szövegben
z) haladéktalanul tájékoztatja a közegészségügyi hivatalt az vízminőségi jellemzők határértékeinek nem megfelelő ivóvíz használatára vonatkozó mentességekről; a második mentességről szóló tájékoztatásnak tartalmaznia kell a határozat indoklását és az első mentesség érvényessége alatt végzett minőségellenőrző vizsgálat eredményeit is,
aa) nyilatkozatokat bocsát ki külön jogszabály alapján,13e)
ab) a COVID-19 megbetegedés miatt kialakult válsághelyzet idején mozgó szűrőpont üzemeltetésére vonatkozó engedélyt ad ki.8)
(4) A megyeszékhely szerinti regionális közegészségügyi hivatal a (3) bekezdésbe foglalt tevékenységeken kívül
a) szakmailag és módszertanilag irányítja és koordinálja a regionális közegészségügyi hivatalok tevékenységét a megyében,
b) bizottságokat hoz létre a szakmai alkalmasság vizsgálatára, kiadja a szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványokat és nyilvántartást vezet a 15. § (3) bekezdésében foglalt tevékenységek végzésére szakmai alkalmassággal rendelkező személyekről,
c) laboratóriumi tevékenységeket végez a megye valamennyi regionális közegészségügyi hivatala számára,
d) megyei szinten végzi és értékeli az átoltottság ellenőrzését,
e) az egészségügyi ágazatban végzett statisztikai felmérés keretében adatokat szolgáltat a nemzeti központnak, valamint adatokat az Egészségügyi Dolgozók Országos Nyilvántartása számára.12c)
(5) A besztercebányai székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal vezeti a 10. mellékletben felsorolt, a Szlovák Köztársaságban előforduló fertőző betegségek központi nyilvántartását és a polleninformációs szolgálatot is. A besztercebányai székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal a Szlovák Köztársaságban előforduló fertőző betegségek központi nyilvántartásából származó adatokat egészségügyi statisztikák készítése céljára a nemzeti központ rendelkezésére bocsátja.
(6) Ha jelen törvény másként nem rendelkezik, a regionális közegészségügyi hatóságok a (3) és (4) bekezdésbe foglaltak szerint gyakorolják a hatáskörüket (7. §).
(7) A poprádi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal értékeli az ivóvízzel való érintkezésre szánt termékek egészségügyi követelményeknek való megfelelését (18.§ (2) bekezdés).
(8) A regionális közegészségügyi hivatal a COVID-19 megbetegedés okozta válsághelyzet kapcsán határozatban elrendelheti, hogy az általános kórház működési engedélyének jogosultja, a szakkórház működési engedélyének jogosultja vagy a közös vizsgálati és kezelési komponenseket tartalmazó létesítmény működési engedélyének jogosultja külön jogszabállyal8) összhangban mobil szűrőpontot hozzon létre. A határozat helyettesíti a (3) bekezdés ab) pontja szerinti engedélyt. Az első mondatban foglalt egészségügyi szolgáltató köteles a határozat kézhezvételétől számított hét munkanapon belül mozgó szűrőpontot létrehozni. A határozat a regionális közegészségügyi hatóság honlapján való közzétételét követő napon kézbesítettnek tekintett. A határozat kiadására nem vonatkozik a közigazgatási eljárási törvény, és nem lehet ellene jogorvoslattal élni.
(9) A regionális közegészségügyi hivatal a (8) bekezdés szerinti határozat kibocsátása okainak megszűntével a határozatot megsemmisítő határozatot hoz. Az e határozat elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

7. §
A közegészségügyi hatóságok egészségügyi szektoron kívüli hatásköre
(1) A 3. § (1) bekezdésének d)–g) pontja szerinti közegészségügyi hatóságok hatáskörükön belül
a) együttműködnek a minisztériummal a jelentős közegészségügyi programok megvalósításában, valamint a közegészségügyi politika végrehajtásának alapvető irányaira, prioritásaira és feltételeire vonatkozó javaslatok kidolgozásában,
b) figyelemmel kísérik az egészséget meghatározó tényezők és a közegészség közti kapcsolatokat,
c) elvégzik a környezeti és munkakörnyezeti elemek objektiválását és tesztelését,
d) a betegségek és egyéb egészségügyi rendellenességek megelőzése terén ellátják a 10. §-ban foglalt feladatokat, és együttműködnek a közegészségügyi hivatallal és a regionális közegészségügyi hivatalokkal a feladataik ellátása során,
e) a 13. § 2. és (3) bekezdése szerinti kötelező érvényű állásfoglalásokat adnak ki, és határozatot hoznak a 13. § (4) bekezdésének a)–e), g)–l) pontjában foglalt javaslatok ügyében,
f) a 15. § (3) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak megfelelően szakmai alkalmassági vizsgabizottságokat hoznak létre és szakmai alkalmassági bizonyítványokat állítanak ki a nagyon mérgező anyagokkal és keverékekkel, valamint a mérgező anyagokkal és keverékekkel11) való munkavégzésre való alkalmasságról, valamint a 15. § (2) bekezdésének a)–c) és e) pontjában foglaltak alapján szakmai alkalmassági vizsgabizottságokat hoznak létre és szakmai alkalmassági bizonyítványokat állítanak ki a járványügyi szempontból releváns tevékenységek végzésére való alkalmasságról,
g) az állami egészségügyi felügyelet munkaegészségügyi feladatköre teljesítésének keretein belül ellenőrzik a foglalkozás-egészségügyi szolgálat 30.c § és 30.d § (1) bekezdése c)–f) pontjaiban foglalt kötelezettségeinek a teljesítését,
h) foglalkozási megbetegedés gyanúja vagy foglalkozási megbetegedés veszélye esetén megvizsgálják a természetes személy munkakörülményeit és a munkavégzés módját, valamint az azonos szakmában, ugyanazon munkahelyen dolgozó többi munkavállaló munkakörülményeit,
i) szükség esetén felkérik az illetékes munkaügyi felügyelőséget13b) vagy az illetékes felügyeleti hatóságot,13c) hogy vizsgálja ki a foglalkozási megbetegedés és a foglalkozási megbetegedés13d) veszélyének biztonsági és műszaki okait,
j) elrendelik a 12. § (2) bekezdésében vagy a 48. §-ban foglalt intézkedéseket; ez nem érinti a közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatalok azon hatáskörét, hogy a 12. §-ban vagy a 48. §-ban foglalt intézkedéseket válsághelyzetben is elrendeljék,
k) közegészségügyi vészhelyzet esetén együttműködnek a kapcsolattartó ponttal,
l) állami egészségügyi felügyeletet, járványügyi vizsgálatokat végeznek, utasításokat adnak ki és intézkedéseket rendelnek el az 54. és 55. § szerinti állami egészségügyi felügyelet végrehajtása során megállapított hiányosságok megszüntetése érdekében,
m) szabálysértések és egyéb közigazgatási szabálysértések ügyében járnak el és bírságokat szab ki az 56. § – 58. § szerint,
n) központi nyilvántartást vezetnek a veszélyes munkákról (31. § (6) bekezdés); a veszélyes munkák nyilvántartásával kapcsolatos személyes adatokat a 11. melléklet tartalmazza,
o) a közegészség védelme, támogatása és fejlesztése céljából feldolgozzák a természetes személyek egészségi állapotára vonatkozó személyes adatokat.
(2) A 3. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt közegészségügyi hatóság a COVID-19 megbetegedés okozta válsághelyzetben biztosíthatja a COVID-19 kimutatására és a COVID-19 későbbi diagnosztizálására szolgáló biológiai anyagminták gyűjtését, és e célból szerződést köthet egészségügyi szolgáltatóval, a Szlovák Vöröskereszttel vagy a Szlovák Vöröskereszt valamely területi szervezetével.

8. §
Nemzeti referencia központ
(1) Jelen törvény alkalmazásában a nemzeti referencia központ a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal közegészségügyi feladatok megoldására szakosodott munkahelye.
(2) A nemzeti referencia központok létrehozását a minisztérium hagyja jóvá a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal kérelme alapján.
(3) A nemzeti referencia központ
a) biztosítja a specializált felsőbb szintű és döntő érvényű laboratóriumi diagnosztikát és a laboratóriumi eredmények hitelesítését,
b) referencia-módszereket és referencia szabványokat határoz meg,
c) szakértői, módszertani és publikációs tevékenységet végez,
d) biztosítja a járványügyi felügyeletet,
e) tárolja a betegség kórokozóját tartalmazó biológiai anyagból vagy más anyagból vett mintákat, amelyeket a betegség megerősített esetéből nyertek,
f) együttműködik az Európai Unió illetékes szerveivel és szervezeteivel, valamint az Egészségügyi Világszervezettel,
g) biztosítja az új laboratóriumi módszerekkel kapcsolatos képzést.
(4) A minisztérium jóváhagyja a nemzeti referencia központ létrehozását, ha a kérelmező rendelkezik a helyes laboratóriumi gyakorlatra vonatkozó tanúsítvánnyal vagy akkreditációs tanúsítvánnyal; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a nemzeti referencia központ nem rendelkezik laboratóriummal.
(5) A nemzeti referencia központ létrehozásának jóváhagyására irányuló kérelem a következőket tartalmazza:
a) kérelmező nevét és székhelyét,
b) a nemzeti referencia központ típusát és működési helyét,
c) a helyes laboratóriumi gyakorlatról szóló tanúsítványt vagy akkreditációs tanúsítványt; ez nem alkalmazandó, ha a nemzeti referenciaközpont nem rendelkezik laboratóriummal,
d) a nemzeti referenciaközpont alapszabály-tervezetét.
(6) A nemzeti referencia központ alapszabály-tervezete tartalmazza a nemzeti referencia központ tevékenységeit és feladatait.
(7) Ha a kérelmező teljesíti a (4) bekezdésben foglalt feltételt és a kérelem tartalmazza a rá vonatkozó tartalmi és alaki kellékeket, a minisztérium jóváhagyja a nemzeti referencia központ létrehozását és a létrehozástól számított 30 napon belül bejegyzi azt a nemzeti referencia központok nyilvántartásába.
(8) Ha a nemzeti referencia központ már nem felel meg a (4) bekezdésben foglalt feltételnek, a minisztérium a közegészségügyi hivatal vagy valamely regionális közegészségügyi hivatal kérelme alapján jóváhagyja a nemzeti referencia központ megszüntetését.


HARMADIK RÉSZ
Betegségek és egyéb egészségügyi rendellenességek megelőzése

10. §
A betegségek és egyéb egészségügyi rendellenességek megelőzésére irányuló feladatok
Amennyiben jelen törvény másként nem rendelkezik, a közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatalok
a) részt vesznek a közegészség védelmére, támogatására és fejlesztésére irányuló össztársadalmi és regionális szintű programok előkészítésében, amelyek célja a közegészség minőségének az életvitel és a táplálkozási tényezők segítségével és a kockázati tényezők kiküszöbölésével történő befolyásolása,
b) részt vesznek a Nemzeti Egészségfejlesztési Program, a Nemzeti Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Program, az Egészségügyi Világszervezet programjai és projektjei, a Környezetvédelmi és Egészségügyi Cselekvési Terv, a Szlovák Köztársaság Táplálkozás-helyreállítási Programja és az Immunizációs Program megvalósításában,
c) a 11. §-ban foglalt közegészségügyi szakfeladatokat látnak el,
d) a 12. § (2) bekezdésének b)–n) pontjában és (3)–(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően betegségek megelőzésére irányuló intézkedéseket rendelnek el,
e) a 13. § szerinti elbírálási tevékenységet végeznek,
f) a lakosság egészségnevelését végzik, főként a 14. § szerinti tanácsadói tevékenység útján.

11. §
Közegészségügyi szakfeladatok
Amennyiben jelen törvény másként nem rendelkezik, a közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatalok szakterületükön belül
a) a közegészségre gyakorolt lehetséges hatásuk felmérése céljából objektiválást, referencia- és szakvizsgálatokat, a környezeti tényezők, a munkakörnyezeti tényezők és a biológiai anyagminta minőségi és mennyiségi meghatározását végzik,
b) a közegészségügy területén belül biztosítják az új mérési módszerek, a helyszíni tevékenység, az objektiválás és a tanácsadás fejlesztését,
c) biztosítják a 8.§ szerinti nemzeti referencia központok tevékenységét,
d) biztosítják a mérések belső minőségellenőrzési rendszerét és annak külön jogszabálynak14) való megfelelését,
e) figyelemmel kísérik az egészségi állapotot meghatározó tényezők és a közegészség közötti kapcsolatot,
f) összegyűjtik a közegészség védelmére vonatkozó alapvető adatokat, biztosítják azok átvitelét, tárolását, elemzését, az eredmények értékelését, a visszajelzéseket és a közzétételüket,
g) nyilvántartást és dokumentációt vezetnek a járványügyi adatokról és a közegészség védelme, támogatása és fejlesztése szempontjából lényeges egyéb adatokról,
h) humán biológiai minták mintavételezését, valamint felszíni víz-, légköri-, talaj-, hulladék- és élelmiszerminták, valamint kozmetikai szerek mintáinak mintavételezését végzik azok egészségügyi biztonságossága és a fertőző betegségek kórokozóinak laboratóriumi vizsgálatok útján történő meghatározása céljából, beleértve az antimikrobiális szerekre való érzékenység megállapítását is,
i) figyelemmel kísérik a fertőző betegségek előfordulását, és járványügyi felügyeletet végeznek,
j) foglalkozási megbetegedés gyanúja vagy foglalkozási megbetegedés veszélye esetén megvizsgálják a természetes személy munkakörülményeit és a munkavégzés módját, valamint az azonos szakmában, ugyanazon munkahelyen dolgozó többi munkavállaló munkakörülményeit,
k) tervezik és koordinálják a fertőző betegségek ellenőrzését,
l) megtervezik, koordinálják és ellenőrzik az immunizációs programot, valamint minden szinten ellenőrzik az oltóanyagokra vonatkozó megfelelő eljárást és a velük való manipulációt,
m) ellenőrzik az ivóvíz minőségét a fogyasztónál, és a fürdési célra engedélyezett víz minőségét a fürdési idényben,
n) figyelemmel kísérik a lakosságnak és csoportjainak egészségi állapotát az élet- és munkakörülmények, az életmód és a munka, valamint az emberek egészségtudatossága vonatkozásában,
o) figyelemmel kísérik a táplálkozásnak az emberi egészségre gyakorolt hatását, és kidolgozzák a lakosság és az állam táplálkozáspolitikája számára az energia- és tápanyagbevitel javaslatát,
p) azonosítják az egészségügyi kockázatokat és javaslatokat dolgoznak ki azok minimalizálására,
q) a közegészség állapotára vonatkozó adatokat dolgoznak fel és tesznek közzé, valamint szerkesztői tevékenységet végeznek a közegészség védelme, támogatása és fejlesztése területén,
r) szakfeladatokat látnak el az orvosi mikrobiológia, a genetikai toxikológia, a környezeti mikrobiológia, a környezetbiológia, valamint a kémiai elemzések és az élet- és munkakörülmények fizikai tényezőinek területén,
s) a szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány megszerzését célzó képzést biztosítanak,
t) a közegészség védelme, támogatása és fejlesztése céljából a természetes személyek egészségi állapotára vonatkozó személyes adatokat dolgoznak fel.

12. §
Betegségek megelőzését szolgáló intézkedések
(1) A betegségek megelőzését szolgáló intézkedések a következők:
a) a fertőző betegségek megjelenésének és terjedésének megelőzésére irányuló intézkedések,
b) más tömeges megbetegedések és egyéb egészségügyi rendellenességek kialakulásának megelőzésére és korlátozására irányuló intézkedések,
c) a munkavégzésből következő megbetegedések megelőzésére és korlátozására irányuló intézkedések.
(2) A fertőző betegségek kialakulásának és terjedésének megelőzését célzó intézkedések a következők:
a) a Szlovák Köztársaságnak a fertőző betegségek behurcolásával szembeni védelmét szolgáló intézkedések,
b) a fertőző betegség, valamint a súlyos vagy gyorsan terjedő fertőző betegség gyanújának bejelentése,
c) humán biológiai minták, az ivóvíz és a fürdési célra engedélyezett víz, a természetes fürdőhely és a közfürdő vizének mintavételezése, beleértve az élelmiszer és a készételek, a kozmetikai termékek mintavételezését, valamint a munkakörnyezetből és az épületek belső teréből vett mintákat, mindazok egészségügyi biztonságossága megállapítása céljából, a fertőző betegségek kórokozóinak laboratóriumi azonosítására, beleértve az antimikrobiális szerekre való érzékenység megállapítását is,
d) munkakörhöz köthető védőoltás és megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltás, vakcinázás balesetek, sérülések és nem gyógyuló sebek esetén, külföldre utazó személyek védőoltása, megbetegedési veszély elhárítása céljából történő vakcinázás,
e) fertőtlenítés és az állati kártevők elleni védekezés,
f) elkülönítés, karantén, fokozott egészségügyi felügyelet és orvosi felügyelet,
g) az állatokról emberre terjedő betegségek terjedésének megakadályozására irányuló intézkedések,
h) fertőző betegségben szenvedő vagy fertőző betegségre gyanús személyek foglalkozásuk gyakorlásától való eltiltása vagy annak korlátozása,
i) az egészségre veszélyt jelentő ivóvíz használatának megtiltása vagy korlátozása,
j) a vízminőségi követelményeknek nem megfelelő fürdővízben való fürdés tilalma,
k) a természetes fürdőhelyek és a közfürdők vizével szemben támasztott vízminőségi követelményeknek nem megfelelő vízben való fürdés tilalma,
l) elegendő mennyiségű egészséges ivóvíz biztosítása,
m) a tömegrendezvényeket tiltó vagy korlátozó intézkedések,
n) a tevékenység vagy az üzemeltetés tilalma,
o) az egészségre ártalmas élelmiszerek, ételek és italok használatának tilalma,
p) a vízminőségi jellemzők ellenőrzése mértékének vagy gyakoriságának növelése, vagy a vízminőségi jellemzők ellenőrzésének kiegészítése.
(3) Más tömeges megbetegedések és egyéb egészségügyi rendellenességek kialakulásának megelőzésére és korlátozására irányuló intézkedések a következők:
a) a megfelelő mennyiségű egészséges ivóvíz biztosítása,
b) az emberek egészségi állapotának megfigyelése a betegségek kialakulását befolyásoló tényezők azonosítása és elemzése érdekében,
c) a veszélyes vegyi anyagok és készítmények, valamint a közegészséget veszélyeztető egyéb termékek forgalomba hozatalának és felhasználásának tilalma vagy korlátozása,
d) az egészségre ártalmas élelmiszerek, ételek és italok használatának tilalma,
e) az üzemeltetés tilalma vagy korlátozása a közegészségre potenciálisan veszélyt jelentő épületekben és létesítményekben,
f) az egészségre veszélyt jelentő ivóvíz használatának megtiltása vagy annak korlátozása,
g) a vízminőségi követelményeknek nem megfelelő fürdővízben való fürdés tilalma,
h) a természetes fürdőhely vizével és a közfürdő vizével szemben támasztott vízminőségi követelményeknek nem megfelelő vízben való fürdés tilalma,
i) a tömegrendezvény betiltása vagy korlátozása,
j) korrekciós intézkedések elrendelése annak érdekében, hogy a kozmetikai termék megfeleljen a külön jogszabálynak,13ah) a kozmetikai termék forgalomból való kivonásának elrendelése14a) és a kozmetikai terméknek14b) a fogyasztótól való visszahívásának elrendelése a közegészségügyi kockázat súlyosságával arányos határidőn belül,
k) A vízminőségi jellemzők ellenőrzése mértékének vagy gyakoriságának növelése, vagy a vízminőségi jellemzők ellenőrzésének kiegészítése.
(4) A munkavégzésből következő betegségek megelőzésére és korlátozására irányuló intézkedések a következők:
a) a munkakör és a munkakörnyezet munkavállalókat érintő egészségkárosító tényezői hatásának korlátozása technikai, szervezési és egyéb védelmi és megelőző intézkedések foganatosításával, beleértve a rendszeres folyadékpótlás biztosítását azon munkavállalók számára, akik esetében az életük és egészségük védelme ezt megköveteli,
b) a veszélyes munka munkavállalókra gyakorolt negatív hatásának korlátozása,
c) a 30.a, 30.ab és 30.ad § szerinti egészségügyi felügyelet munkáltató általi biztosítása azon munkavállalók számára, akiknek munkája fokozott kockázattal jár, beleértve a célzott előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatok elvégzését, a veszélyes munkát végző munkavállalók munkaköri alkalmasságának felmérését és a fertőzésveszélynek kitett munkavállalók megelőző védőoltását,
d) a munkakörnyezeti tényezők ellenőrzésére vonatkozó minimális mérték és gyakoriság meghatározása, a munkavállalók megelőző orvosi vizsgálatának határidői és minimális tartalma rendkívüli helyzet, baleset vagy munkahelyi veszélyhelyzet esetén,
e) a munkakörnyezetet, a munkakörülményeket károsító és a munkavállalók egészségét veszélyeztető anyagok, vegyi anyagok és készítmények, szerszámok, gépek, berendezések, munkafolyamatok és technológiai eljárások gyártásának, feldolgozásának és felhasználásának tilalma vagy mindezek korlátozása.
(5) Amennyiben jelen törvény másként nem rendelkezik, a betegségmegelőzési intézkedéseket a közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatalok rendelik el.

13. §
Elbírálás
(1) Jelen törvény alkalmazásában az elbírálás az intézkedések és javaslatok elbírálásának és kiértékelésének folyamata a közegészségre gyakorolt lehetséges negatív hatásuk szempontjából, amely kötelező érvényű állásfoglalás vagy határozat kibocsátását vonja maga után.
(2) Az illetékes közegészségügyi hatóság által a közegészségre gyakorolt lehetséges negatív hatásuk tekintetében elbírált ügyekben a külön jogszabály15) által döntéshozatalra felhatalmazott hatóságok csak az illetékes közegészségügyi hatóság kötelező érvényű pozitív állásfoglalása után döntenek; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a jóváhagyás külön jogszabállyal16) összhangban történik.
(3) Amennyiben jelen törvény másként nem rendelkezik, a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal kötelező érvényű állásfoglalást ad ki
a) a területrendezési dokumentumokhoz, ha azokat a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatalhoz benyújtották,
b) a területrendezési tervekhez és az elvi építési engedélyezési eljárásokhoz,
c) az épületek használatának engedélyezésére irányuló javaslatokhoz és az épületek használatának megváltoztatására irányuló javaslatokhoz,
d) a térségek sajátos területfelhasználási térségekként történő meghatározására vonakozó javaslatokhoz,15)
e) vízbázisok vagy ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények felhasználására vonatkozó javaslatokhoz.
(4) Amennyiben jelen törvény másként nem rendelkezik, a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal
a) dönt a helyiségek üzembe helyezésére vonatkozó javaslatokról, beleértve az üzemeltetésük megváltoztatására vonatkozó javaslatokat is, valamint – amennyiben ez környezeti vagy munkakörnyezeti tényezők objektiválását teszi szükségessé – a helyiségek próbaüzembe helyezésére vonatkozó javaslatokról is,
b) amennyiben jelen törvény vagy külön jogszabály16a) úgy rendelkezik, jóváhagyja a működési szabályzatokat és azok módosító javaslatait,
c) dönt az élelmiszeripari létesítmények használatba vételére irányuló javaslatokról,
d) dönt a gyermeküdültetésre vonatkozó javaslatokról,
e) dönt az ivóvíz kezelésére vonatkozó javaslatokról,
f) dönt az új technológiai eljárások és munkafolyamatok élelmiszergyártás területén történő bevezetésére irányuló javaslatokról,
g) dönt a biológiai tényezők alkalmazására és alkalmazásuk megváltoztatására irányuló javaslatokról,
h) dönt a nagyon mérgező anyagok és keverékek munkahelyi tárolására és kezelésére vonatkozó javaslatokról, valamint azok fertőtlenítésre, állati kártevők elleni védekezésre és növényvédelemre történő felhasználásáról is,17)
i) dönt a rákkeltő és mutagén vegyi anyagok munkahelyi előállításával, feldolgozásával, kezelésével, tárolásával, szállításával és ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó javaslatokról,
j) dönt az azbeszt és az azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására irányuló javaslatokról,
k) dönt a tevékenyégek harmadik vagy negyedik foglalkozás-egészségi osztályba sorolásra irányuló javaslatokról, valamint a harmadik vagy negyedik osztályba sorolt tevékenységek besorolásának módosítására vagy az osztályból való törlésére irányuló javaslatokról (31. § (6) bekezdés),
l) dönt a temetkezési hely, temetkezési szolgáltatás, krematórium létesítésére és működtetésére, valamint a halottszállítással kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó javaslatokról külön jogszabály alapján,18)
m) dönt a vízminőségi jellemzők határértékeinek nem megfelelő ivóvíz használatára vonatkozó mentességekről,
n) dönt az ivóvízellátás kockázatainak kezeléséről,
o) dönt a vízminőségi jellemzők minőségellenőrzési ütemterv keretein belüli ellenőrzése mértékének vagy gyakoriságának csökkentésére vonatkozó mentességről.
(5) Az illetékes közegészségügyi hatóság a (3) bekezdés b)–e) pontja szerinti kötelező erejű állásfoglalást bocsát ki, és a (4) bekezdésben foglalt javaslatokról olyan kérelem alapján dönt, amely tartalmazza a következőket:
a) ha a kérelmező jogi személy, akkor a kérelmező cégnevét, jogi formáját, székhelyét és statisztikai számjelét, ha rendelkezik ilyennel; ha a kérelmező vállalkozó természetes személy, akkor a kérelmező utónevét, családi nevét, lakóhelyét és statisztikai számjelét, ha rendelkezik ilyennel,
b) az elbírálandó tevékenység működtetéséért felelős személy utónevét, családi nevét, lakóhelyét vagy cégnevét és székhelyét,
c) az elbírálásra bocsátott javaslat tárgyát képező tevékenységet leíró dokumentációt,
d) a zajterhelés elbírálását, amennyiben autópálya és I. osztályú út építéséről, futópálya építéséről, vízi út építéséről és motoros légi járművek üzemeltetésével járó repülőtér építéséről van szó.
(6) Az illetékes közegészségügyi hatóság a kötelező érvényű állásfoglalás és a határozat kiadásához szükséges további dokumentumokra vonatkozó igénnyel élhet.
(7) Autópályák és gépjárművek számára fenntartott utak építése esetében a (3) bekezdés b) pontja szerinti kötelező érvényű állásfoglalás kiadásának határidejét külön jogszabály határozza meg.20a)

14. §
Tanácsadói tevékenység
(1) A közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatalok tanácsadási tevékenységet folytatnak az egészségtámogatás és -védelem területén, valamint egészségvédelmi és egészségfejlesztési tanácsadó központokat hoznak létre és működtetnek.
(2) Az egészségvédelmi és egészségfejlesztési tanácsadó központok célja az egészségügyi kockázatok előfordulásának csökkentése a pozitív életmódváltást célzó általános és speciális tanácsadás segítségével, az orvostudomány és a közegészségügy tudományosan igazolt ismereteinek és módszereinek felhasználásával.
(3) Az általános tanácsadás a szív- és érrendszeri, a daganatos és más krónikus, nem fertőző betegségek kockázati tényezőinek aktív felkutatásából és meghatározásából, valamint a helyes életmód elveiről való közérthető tájékoztatásból és a legsúlyosabb krónikus, nem fertőző betegségek megelőzését célzó pozitív változásokra való motiválásból áll.
(4) A szaktanácsadás a legsúlyosabb nem fertőző betegségek megelőzésére irányul az életmód kockázati tényezőinek befolyásolásával, különös tekintettel a dohányzásra, az elégtelen fizikai aktivitásra, a helytelen táplálkozásra, az elhízásra és a stresszre.
(5) Az egészségvédelmi és egészségfejlesztési tanácsadó központok egyéni, csoportos és tömeges tanácsadást nyújtanak.


NEGYEDIK RÉSZ
Szakmai alkalmasság

15. §
Szakmai alkalmasságot vizsgáló bizottságok és szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványok
(1) Amennyiben jelen törvény másként nem rendelkezik, a közegészségügyi hivatal bizottságokat hoz létre a szakmai alkalmasság vizsgálatára, és szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványokat állít ki a következőkre vonatkozóan:
a) a környezeti és munkakörnyezeti tényezők minőségi és mennyiségi felmérése az egészségre gyakorolt lehetséges hatásuk értékelése céljából,
b) a közegészségre gyakorolt hatások értékelése vagy a környezeti egészségügyi kockázatok értékelése,
c) a környezetből és a munkakörnyezetből történő mintavételezés a környezeti és munkakörnyezeti tényezők minőségi és mennyiségi meghatározása céljából,
d) balzsamozás és tartósítás végzése.
(2) Amennyiben jelen törvény másként nem rendelkezik, a regionális közegészségügyi hivatal bizottságokat hoz létre a szakmai alkalmasság vizsgálatára, valamint szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványokat állít ki az epidemiológiai szempontból releváns tevékenységekre
a) az ivóvíz előállítása és kezelése, valamint az vízvezetékek üzemeltetése során,
b) a testápolási szolgáltatást nyújtó egységekben,
c) az élelmiszerek és ételek gyártása, kezelése és forgalmazása során,
d) kozmetikai termékek előállítása során,
e) a víztisztító művekben és a közfürdők vízvezetékeinek működtetése során.
(3) Amennyiben jelen törvény másként nem rendelkezik, a megyeszékhely szerinti regionális közegészségügyi hivatal bizottságokat hoz létre a szakmai alkalmasság vizsgálatára, és a következőkre vonatkozó szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványt állít ki a:
a) a nagyon mérgező anyagokkal és keverékekkel, valamint a mérgező anyagokkal és keverékekkel való munkavégzés,11)
b) az ipari felhasználásra szánt fertőtlenítőszerekkel való munkavégzés és az ipari felhasználásra szánt rágcsálóirtó szerekkel való munkavégzés,
c) gomba felvásárlása, értékesítése és feldolgozása,
d) temetkezési hely működtetése, temetkezési szolgáltatás működtetése és krematórium működtetése.

16. §
Szakmai alkalmasság és szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványok kiadása
(1) A 15. §-ba foglalt tevékenységek végzésének külön feltétele a szakmai alkalmasság. A szakmai alkalmasságot szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvánnyal szükséges igazolni. A 15. § (2) bekezdésébe foglalt tevékenységek esetében a következők szolgálnak a szakmai alkalmasság igazolására:
a) szakmai alkalmassági bizonyítvány vagy
b) a vonatkozó szakmai képzés21) elvégzését tanúsító okirat vagy a végzettséget tanúsító okirat elismerését igazoló okirat külön jogszabály szerint,22)
c) a szakmai alkalmasság egy másik tagállamból származó, ugyanezt a célt szolgáló okirattal is igazolható, vagy amelyből nyilvánvalóvá válik, hogy a tényt bizonyították.
(2) A 15. § (3) bekezdés a) és b) pontjába foglalt tevékenységekre vonatkozó szakmai alkalmasságot a munkát önállóan végző vállalkozó természetes személy, a munkahelyen e tevékenységek szakmai ellátásáért felelős vezető munkavállaló vagy a munkát önállóan végző munkavállaló igazolja.
(3) A szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványt az illetékes közegészségügyi hatóság a szakmai alkalmasság igazolása iránti kérelem alapján adja ki a természetes személynek, aki megfelel az alábbiakban meghatározott követelményeknek.
(4) A 15. § (1) bekezdés a) pontjába foglalt tevékenység végzéséhez a következők szükségesek:
a) közegészségügyi, műszaki vagy természettudományi szakterületen szerzett másodfokú egyetemi végzettség, valamint legalább hároméves szakmai tapasztalat,
b) a szakmai alkalmassági vizsgabizottság előtti sikeres vizsga letétele.
(5) A 15. § (1) bekezdésének b) pontjába foglalt tevékenység végzéséhez a következők szükségesek:
a) közegészségügyi, orvostudományi, műszaki vagy természettudományi szakterületen szerzett másodfokú egyetemi végzettség és legalább hároméves szakmai tapasztalat,
b) a szakmai alkalmassági vizsgabizottság előtti sikeres vizsga letétele.
(6) A 15. § (1) bekezdésének c) pontjába foglalt tevékenység végzéséhez a következők szükségesek:
a) közegészségügyi, műszaki vagy természettudományi szakterületen szerzett első- vagy másodfokú egyetemi végzettség és legalább egy év szakmai gyakorlat vagy középfokú végzettség és legalább egy éves szakmai tapasztalat,
b) a szakmai alkalmassági vizsgabizottság előtti sikeres vizsga letétele.
(7) A 15. § (1) bekezdés d) pontjába foglalt tevékenység végzéséhez külön jogszabály szerinti szakmai alkalmasság szükséges.23)
(8) A 15. § (2) bekezdésébe foglalt tevékenységek végzéséhez a szakmai alkalmassági vizsgabizottság előtti sikeres vizsga letétele szükséges; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a természetes személy igazolja magát a vonatkozó képzés21) elvégzését tanúsító okirattal vagy a végzettséget tanúsító okirat elismerését igazoló okirattal külön jogszabályok alapján.22)
(9) A 15. § (3) bekezdésének a) pontjába foglalt tevékenységek végzéséhez a következők szükségesek:
a) felsőfokú vagy középfokú végzettség és a 15., (16), (18) vagy (19) bekezdés szerinti szakmai tapasztalat,
b) a végzett tevékenység típusának megfelelő szakmai képzés, ha a (21) és (22) bekezdés másként nem rendelkezik,
c) további, eltérő rendelkezések hiányában a szakmai alkalmassági vizsgabizottság előtti sikeres vizsga letétele.
(10) A 15. § (3) bekezdésének b) pontjába foglalt tevékenységek végzéséhez a következők szükségesek:
a) műszaki vagy természettudományi szakterületen szerzett első vagy másodfokú egyetemi végzettség vagy középiskolai végzettség és a (15), (16), (18) vagy (19) bekezdés szerinti szakmai tapasztalat,
b) a végzett tevékenység típusának megfelelő szakmai képzés, ha a (21) és (22) bekezdés másként nem rendelkezik,
c) további, eltérő rendelkezések hiányában a szakmai alkalmassági vizsgabizottság előtti sikeres vizsga letétele.
(11) A 15. § (3) bekezdésébe foglalt tevékenységek végzéséhez a szakmai alkalmassági vizsgabizottság előtti sikeres vizsga letétele szükséges.
(12) A 15. § (3) bekezdésének d) pontjába foglalt tevékenységek végzéséhez a következők szükségesek:
a) külön jogszabály23) szerinti szakmai képzés,
b) a szakmai alkalmassági vizsgabizottság előtti sikeres vizsga letétele.
(13) A szakmai alkalmasság igazolása iránti kérelem a következőket tartalmazza:
a) kérelmező természetes személy esetén az utó- és családi nevét, lakóhelyét, születési idejét és helyét; ezen felül, ha a kérelmező vállalkozó természetes személy, a cégnevét, a vállalkozás helyét és statisztikai számjelét is, ha rendelkezik ilyennel,
b) annak a tevékenységnek a megjelölését, amely vonatkozásában a szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványt igényli.
(14) A szakmai alkalmasság igazolása iránti kérelemhez a kérelmező a következőket csatolja:
a) a végzettséget tanúsító okiratot, ha ezt jelen törvény vagy külön jogszabály23) megköveteli, vagy a végzettséget igazoló tanúsítvány elismerését igazoló okiratot külön jogszabályok alapján,22)
b) a szakmai tapasztalat időtartamának igazolását, ha jelen törvény vagy külön jogszabály23) megköveteli; a munkáltató tevékenységének megszűnésekor a szakmai gyakorlat időtartamáról szóló becsületbeli nyilatkozatot,
c) a vállalkozási engedélyt, ha a kérelmező vállalkozó természetes személy,
d) a (21) és (22) bekezdésbe foglalt kérelmező esetén a tagállam illetékes hatósága vagy szerve által kiállított szakmai alkalmasságot igazoló okmányt,
e) amennyiben a 15. § (3) bekezdésének a) és b) pontjába foglaltakra kéri a szakmai alkalmasság igazolását, a (9) bekezdés b) pontjában vagy a (10) bekezdés b) pontjában foglalt szakmai képzés elvégzését tanúsító okirat másolatát, amely nem lehet két évnél régebbi.
(15) A nagyon mérgező anyagokkal és keverékekkel, mérgező anyagokkal és keverékekkel, ipari felhasználásra szánt fertőtlenítőszerekkel, vagy a végső fogyasztónak eredeti csomagolásban szállítandó, ipari felhasználásra szánt rágcsálóirtó szerekkel való kereskedelemre és forgalmazásra vonatkozó szakmai alkalmasság igazolását kérelmezőnek nem kell vizsgát tennie a szakmai alkalmassági vizsgabizottság előtt, ha legalább öt egymást követő éven keresztül az említett tevékenységek bármelyikével foglalkozott, és szakmai képzés elvégzését tanúsító okirattal igazolja, hogy részt vett a (14) bekezdés e) pontja szerinti szakmai képzésen. E feltétel teljesülésének ellenőrzését követően az illetékes közegészségügyi hatóság szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványt állít ki a kérelmező részére.
(16) A nagyon mérgező anyagokkal és keverékekkel, mérgező anyagokkal és keverékekkel, ipari felhasználásra szánt fertőtlenítőszerekkel, vagy az ipari felhasználásra szánt rágcsálóirtó szerekkel való kereskedelemre és forgalmazásra vonatkozó szakmai alkalmasság igazolását kérelmezőnek nem kell vizsgát tennie a szakmai alkalmassági vizsgabizottság előtt, ha legalább hat egymást követő éven keresztül az említett tevékenységek bármelyikével foglalkozott, és aki szakmai képzés elvégzését tanúsító okirat bemutatásával igazolja, hogy elvégezte a (14) bekezdés e) pontja szerinti szakmai képzést. E feltétel teljesülésének ellenőrzését követően az illetékes közegészségügyi hatóság szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványt állít ki a kérelmező részére.
(17) A (16) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a 3. mellékletben felsorolt vegyi anyagok szakszerű felhasználásával járó tevékenységek végzésére.
(18) A (15) bekezdésbe foglalt tevékenységekre vonatkozó szakmai alkalmasság igazolását kérelmezőnek, aki legalább két egymást követő éven keresztül végezte e tevékenységek bármelyikét, és aki szakmai képzés elvégzését tanúsító okirat bemutatásával igazolja, hogy elvégezte a (14) bekezdés e) pontja szerinti szakmai képzést, vizsgát kell tennie a szakmai alkalmassági vizsgabizottság előtt. Az illetékes közegészségügyi hatóság a sikeresen letett vizsga alapján szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványt állít ki a kérelmező részére.
(19) A (16) bekezdésbe foglalt tevékenységekre vonatkozó szakmai alkalmasság igazolását kérelmezőnek, aki legalább három egymást követő éven keresztül végezte e tevékenységek bármelyikét, és aki szakmai képzés elvégzését tanúsító okirat bemutatásával igazolja, hogy elvégezte a (14) bekezdés e) pontja szerinti szakmai képzést, vizsgát kell tennie a szakmai alkalmassági vizsgabizottság előtt. Az illetékes közegészségügyi hatóság a sikeres vizsga alapján szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványt állít ki a kérelmező részére.
(20) A (18) és (19) bekezdés szerinti vizsga letételére, valamint a (15), (16), (18) és (19) bekezdésbe foglalt szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány megszerzésére irányuló képzés olyan oktatási intézményben23a) történik, amely a 15. § (3) bekezdés a) pontjába foglalt tevékenységek végzésére legalább 10 tanítási órát, a 15. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt tevékenységek végzésére pedig legalább 16 tanítási órát magában foglaló akkreditált képzést folytat. A szakmai képzés elvégzését tanúsító okirat mintáját a 3a. melléklet tartalmazza.
(21) A (15) bekezdésbe foglalt tevékenységekre vonatkozó szakmai alkalmasság igazolását kérelmezőnek nem kell vizsgát tennie a szakmai alkalmassági vizsgabizottság előtt, ha egy másik tagállamból származó szakmai alkalmasságot igazoló okmánnyal igazolja, hogy a (15) bekezdésben említett tevékenységek valamelyikét
a) öt egymást követő éven keresztül önállóan vagy vezető munkavállalóként végezte, és ezt a tevékenységet a szakmai alkalmasság igazolása iránti kérelem benyújtását megelőző két évnél hosszabb időre nem szüntette meg, és rendelkezik a (24) bekezdésben foglalt okmánnyal,
b) két egymást követő éven keresztül önállóan vagy vezető munkavállalóként végezte, és rendelkezik az adott tevékenységre vonatkozó szakmai alkalmasságot igazoló okmánnyal, amely feljogosítja a tevékenység valamely tagállamban történő végzésére,
c) három egymást követő évben önállóan vagy vezető munkavállalóként végezte, és hogy e tevékenység végzése előtt szakmai képzésen vett részt, amely tényt a tagállam vagy egy kijelölt illetékes szakmai vagy kereskedelmi testület által elismert szakmai alkalmasságot igazoló okmánnyal igazolja,
d) három egymást követő éven keresztül beosztottként végezte, és rendelkezik az adott tevékenységre vonatkozó szakmai alkalmasságot igazoló okmánnyal, amely feljogosítja a tevékenység tagállamban történő végzésére; vagy
e) négy egymást követő éven keresztül beosztottként végezte, és hogy e tevékenység végzése előtt szakmai képzésen vett részt, amely tényt a tagállam vagy egy kijelölt illetékes szakmai vagy kereskedelmi testület által elismert szakmai alkalmasságot igazoló okmánnyal igazolja.
(22) A (16) bekezdésbe foglalt tevékenységekre vonatkozó szakmai alkalmasság igazolását kérelmezőnek nem kell vizsgát tennie a szakmai alkalmassági vizsgabizottság előtt, ha egy másik tagállamból származó szakmai alkalmasságot igazoló okmánnyal igazolja, hogy a (16) bekezdésbe foglalt tevékenységek valamelyikét
a) hat egymást követő éven keresztül önállóan vagy vezető munkavállalóként végezte, és ezt a tevékenységet a szakmai alkalmasság igazolása iránti kérelem benyújtását megelőző két évnél hosszabbb időre nem szüntette meg, és rendelkezik a (24) bekezdésben foglalt okmánnyal,
b) három egymást követő éven keresztül önállóan vagy vezető munkavállalóként végezte, és rendelkezik az adott tevékenységre vonatkozó szakmai alkalmasságot igazoló okmánnyal, amely feljogosítja a tevékenység tagállamban történő végzésére,
c) négy egymást követő éven keresztül önállóan vagy vezető munkavállalóként végezte, és hogy e tevékenység végzése előtt szakmai képzésen vett részt, amely tényt a tagállam vagy egy kijelölt illetékes szakmai vagy kereskedelmi testület által elismert szakmai alkalmasságot igazoló okmánnyal igazolja,
d) négy egymást követő éven keresztül beosztottként végezte, és rendelkezik az adott tevékenységre vonatkozó szakmai alkalmasságot igazoló okmánnyal, amely feljogosítja a tevékenység tagállamban történő végzésére; vagy
e) öt egymást követő éven keresztül beosztottként végezte, és hogy e tevékenység végzése előtt szakmai képzésen vett részt, amely tényt a tagállam vagy egy kijelölt illetékes szakmai vagy kereskedelmi testület által elismert szakmai alkalmasságot igazoló okmánnyal igazolja.
(23) A 22. bekezdés a), c) és e) pontjának rendelkezései nem vonatkoznak a 3. mellékletben felsorolt vegyi anyagok professzionális felhasználásával járó tevékenységek végzésére. Ha a kérelmező a (22) bekezdés b) és d) pontjában foglalt tevékenységek valamelyikét végezte, a szakmai alkalmasságot igazoló okmányban meg kell jelölni azokat a vegyi anyagokat, amelyeket a kérelmező a tagállamban használhat, és a vegyi anyagok professzionális felhasználása nem szünetelhetett a szakmai alkalmasság igazolása iránti kérelem benyújtását megelőző két évnél hosszabb ideig.
(24) A (21) és (22) bekezdésbe foglalt feltételeknek való megfelelést annak a tagállamnak az illetékes hivatala vagy hatósága által kiállított szakmai alkalmasságot igazoló okmánnyal kell igazolni, amelyben a szakmai alkalmasság igazolását kérelmező a tevékenységet végezte. A szakmai alkalmasságot igazoló okmány tartalmazza a szakmai tapasztalat típusának és időtartamának, valamint a tevékenység végzésére vonatkozó korlátozásoknak a részleteit, amelyeket a kérelmezőnek a kérelemmel együtt kell benyújtania; a korlátozások vonatkozhatnak a (15) és (16) bekezdésben foglalt tevékenységekre vagy a 3. mellékletben felsorolt vegyi anyagok professzionális felhasználásával járó tevékenységekre.
(25) A (21) és (22) bekezdésbe foglalt szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványt az illetékes közegészségügyi hatóság a (24) bekezdés szerinti okmány bemutatása után adja ki a más tagállamból származó kérelmezőnek. Az illetékes közegészségügyi hatóság az alkalmasságot igazoló bizonyítványban a (24) bekezdés szerinti okmányban meghatározottakkal azonos tevékenységi kört és a tevékenység végzésére vonatkozó korlátozásokat jelöl meg.
(26) Az a személy, aki a 15. § (3) bekezdés a) és b) pontjába foglalt tevékenységek végzésére a (15), (16), (18), (19), (21) és (22) bekezdés szerinti szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvánnyal rendelkezik, köteles az alkalmasságot igazoló bizonyítvány kiállításának időpontjától számított legalább ötévente szinten tartó továbbképzésen részt venni olyan oktatási intézményben,23a) amely a 15. § (3) bekezdés a) pontjában említett tevékenységek végzésére legalább 10 tanítási órát, a 15. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt tevékenységek végzésére pedig legalább 16 tanítási órát magában foglaló akkreditált képzést folytat.
(27) A (26) bekezdésbe foglalt feltételnek való megfelelést az illetékes közegészségügyi hatóság a szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező személy által az illetékes közegészségügyi hatósághoz írásban benyújtott, a szinten tartó képzés elvégzését tanúsító okirat alapján ellenőrzi; a személy köteles a szinten tartó képzés elvégzését tanúsító okiratot legkésőbb a képzés befejezését követő 30 napon belül benyújtani. A szinten tartó képzés elvégzését tanúsító okirat mintája a 3a. mellékletben található.
(28) A (4) bekezdés a) pontja, a (6) bekezdés a) pontja, a (9) bekezdés a) pontja és a (10) bekezdés a) pontja szerinti végzettséget a vonatkozó képzés elvégzését igazoló okirattal vagy a végzettséget tanúsító okirat elismerését igazoló okirattal kell igazolni külön jogszabályok alapján.22)
(29) Az illetékes közegészségügyi hatóság a vizsga időpontjától, vagy ha a kérelmezőnek nem kell vizsgát tennie a szakmai alkalmassági vizsgabizottság előtt, a bizonyítvány iránti kérelem benyújtásának időpontjától számított 30 napon belül kiállítja a szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványt; a szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány tartalmazza az illetékes személy következő személyes adatait: utónév, családi név, titulus, állandó lakóhely címe, születési idő és hely.
(30) A szakmai alkalmassággal rendelkező személy bejegyzésre kerül a szakmai alkalmassággal rendelkező személyek nyilvántartásába. A nyilvántartás a nyilvánoság számára az illetékes közegészségügyi hatóság honlapján hozzáférhető, és tartalmazza a szakmai alkalmassággal rendelkező személy utónevét, családi nevét, titulusát, állandó lakóhelyének címét, valamint azt a tevékenységtípust, amelyre a bizonyítványt kiállították.
(31) A szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány határozatlan időre kerül kiállításra.
(32) Az illetékes közegészségügyi hatóság visszavonja az alkalmasságot igazoló bizonyítványt, ha
a) utólag megállapítja, hogy a szakmai alkalmasság igazolása iránti kérelem vagy annak melléklete hamis adatokat tartalmazott,
b) a szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány jogosultja súlyosan vagy ismételten megszegi a jelen törvényben és más általános érvényű jogszabályokban előírt kötelezettségeket,
c) a 15. § (3) bekezdésének a) és b) pontjába foglalt tevékenységek végzésére vonatkozó alkalmassági bizonyítvány jogosultja nem végezte el a (26) bekezdésbe foglalt szakmai képzést, vagy nem igazolta a (27) bekezdésben foglalt képzés elvégzését.
(33) Az a személy, aki szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványát az illetékes közegészségügyi hatóság visszavonta, legkorábban a következő időpontok lejárta után kérheti ismételten annak az újra kiadását:
a) a szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány (32) bekezdés a) és c) pontja alapján történő visszavonásának napjától számított hat hónap,
b) a szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány (32) bekezdés b) pontja alapján történő visszavonásának napjától számított egy év.
(34) A szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány érvényessége a bizonyítvány birtokosának halálával vagy halottá nyilvánításával érvénytelenné válik.
(35) Az illetékes közegészségügyi hatóság elismeri azon személyek szakmai alkalmasságát, akik a szükséges képesítéseket az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes másik államban vagy a Svájci Államszövetségben szerezték, és a (29) bekezdéssel összhangban szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványt állít ki számukra.
(36) A 15. §-ban foglalt tevékenységekre vonatkozó alkalmassági bizonyítványokat válsághelyzetben nem állítanak ki, kivéve, ha az illetékes közegészségügyi hatóság másként nem rendelkezik.
(37) Amennyiben a közegészségügyi hatóság másként nem rendelkezik, válsághelyzet idején a 15. § (3) bekezdésének a) pontjába foglalt, nagyon mérgező anyagokkal és keverékekkel, valamint mérgező anyagokkal és keverékekkel való munkavégzésre, valamint a 15. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt, ipari felhasználásra szánt fertőtlenítőszerekkel és rágcsálóirtó szerekkel való munkavégzésre vonatkozó szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványt a következők helyettesítik:
a) a (9) bekezdés a) pontjába és a (10) bekezdés a) pontjába foglalt végzettséget és szakmai tapasztalatot tanúsító iratok,
b) a (9) bekezdés b) pontjába, a (10) bekezdés b) pontjába és a (20) bekezdésbe foglalt, az aktuális járványügyi helyzetnek megfelelően távoktatás vagy jelenléti oktatás keretén belül folytatott szakmai képzés elvégzését tanúsító okirat, akkreditált képzést folytató oktatási intézménytől.
(38) Válsághelyzet idején szünetel a szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező személy (26) bekezdésbe foglalt szinten tartó továbbképzésének elvégzésére megszabott iőintervallum mérése.
(39) A (37) bekezdésbe foglalt dokumentumokat legkésőbb a válsághelyzet megszűnését követő 90 napon belül ki kell egészíteni az (1) bekezdésbe foglalt szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal.


ÖTÖDIK RÉSZ
Egészséges életkörülmények és egészséges munkakörülmények

ELSŐ FEJEZET
Közös rendelkezések

17. §
Ivóvíz
(1) Az ivóvíz eredeti vagy kezelés utáni állapotában emberi fogyasztásra szánt víz, amelyet ivásra, főzésre, ételkészítésre vagy egyéb háztartási célokra használnak, eredetétől és attól függetlenül, hogy a szolgáltatása elosztóhálózatról, tartálykocsiból vagy kereskedelmi fogyasztásra kerülő edényből történt-e, valamint az élelmiszeripari vállalkozások által emberi fogyasztásra szánt termékek vagy anyagok előállítása, feldolgozása, konzerválása vagy forgalmazása során használt víz.
(2) Az ivóvíz egészségesnek minősül, amennyiben
a) nem tartalmaz olyan mikroorganizmusokat, parazitákat vagy anyagokat, amelyek bizonyos mennyiségben vagy koncentrációban akut, krónikus vagy késleltetett expozíció esetén veszélyt jelentenek az emberi egészségre, és amely érzékszervekkel észlelhető tulajdonságai nem akadályozzák a fogyasztását vagy használatát, és
b) megfelel a 62. § aa) pontja szerinti általános érvényű jogszabály rendelkezéseibe foglalt vízminőségi jellemzők határértékeinek.
(3) Az ivóvíz minőségellenőrzése a minőségellenőrzési ütemterv alapján az egész ivóvízrendszerben rendszeresen történik az ivóvíz egészségre gyakorolt hatásának kimutatása céljából és az ivóvíz minőségére vonatkozó információk megszerzése érdekében. A minőségellenőrzési ütemterv ellenőrzi az emberi egészséget fenyegető veszélyek leküzdésére hozott intézkedések hatékonyságát, és azonosítja a legmegfelelőbb intézkedéseket ezek enyhítésére vagy megszüntetésére. A minőségellenőrzési ütemterv az ivóvízellátás kockázatkezelésén alapulhat.
(4) A helyi viszonyok függvényében és a járványügyi helyzetet figyelembe véve a közegészségügyi hivatal dönthet
a) olyan ivóvízminőségi jellemzők határértékeiről, amelyekre vonatkozóan a 62. § aa) pontja alapján kiadott általános érvényű jogszabály nem állapít meg határértékeket,
b) a vízminőségi jellemzők határértékeinek nem megfelelő ivóvíz használatára vonatkozó harmadik mentességről.
(5) A helyi viszonyok függvényében és a járványügyi helyzetet figyelembe véve a közegészségügyi hivatal dönthet
a) a 62. § aa) pontja szerinti általános érvényű jogszabályban meghatározott ivóvízminőségi jellemzők ellenőrzése mértékének vagy gyakoriságának növeléséről,
b) az ivóvízminőségi jellemzők ellenőrzésének kiegészítéséről olyan további mikroorganizmusokra, parazitákra vagy anyagokra vonatkozó ellenőrzéssel, amelyekre nem állapítottak meg határértékeket, ha alapos okkal feltételezhető, hogy bizonyos mennyiségben vagy koncentrációban veszélyezt jelenthetnek az emberi egészségre nézve,
c) a vízminőségi jellemzők határértékeinek nem megfelelő ivóvíz használatára vonatkozó első és második mentességről,
d) az ivóvízellátás kockázatkezelésével összhangban a vízminőségi jellemzők ellenőrzése mértékének vagy gyakoriságának csökkentésére vonatkozó mentességről.
(6) A közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal legfeljebb hároméves, a 2a. mellékletben felsorolt kémiai vízminőségi jellemzőkre vonatkozó mentességet adhat az ivóvízminőségi jellemzők határértékeinek nem megfelelő ivóvíz használatára, ha az ivóvízellátás más módon nem biztosítható, és az emberek egészsége nem kerül veszélybe. Az első mentesség lejártát követően a regionális közegészségügyi hivatal indokolt esetben második mentességet adhat. A közegészségügyi hivatal tájékoztatja a Bizottságot a második mentességről szóló határozat meghozatalának okairól, valamint az ivóvíz minőségének az első mentesség érvényességi ideje alatt végzett ellenőrzésének eredményeiről. A harmadik mentességet a közegészségügyi hivatal csak kivételesen és a Bizottság előzetes jóváhagyásával engedélyezheti. Minden egyes mentesség lejárta előtt el kell végezni az ivóvíz minőségjavulásának bizonyítására irányuló vizsgálatot.
(7) A vízminőségi jellemzők határértékeinek nem megfelelő ivóvíz használatára vonatkozó mentességről hozott határozatnak tartalmaznia kell a következőket:
a) a mentesség indoklását,
b) a mentesség tárgyát képező vízminőségi jellemzőt, az adott jellemző maximálisan megengedett értékét és a mentesség érvényességének időtartamát,
c) az ellátási területet és az érintett lakosok számát, a naponta szolgáltatott ivóvíz mennyiségét, valamint az információt, hogy a mentesség vonatkozik-e élelmiszeripari vállalkozásokra is,
d) az ivóvízminőség-ellenőrzés előző időszakra vonatkozó eredményeit,
e) a megfelelő minőségellenőrzési ütemtervet, szükség szerint nagyobb gyakorisággal végzett ellenőrzési tevékenységgel,
f) az elengedhetetlenül szükséges korrekciós intézkedések tervezetének összefoglalását, beleértve a munkálatok ütemtervét, a költségbecslést és a felülvizsgálat biztosítását.
(8) Az a személy, aki a közegészségügyi hivataltól az 5. § (4) bekezdésének ar) pontjába foglalt vagy a regionális közegészségügyi hivataltól a 6. § (3) bekezdésének y) pontjába foglalt mentességet kapott, köteles
a) haladéktalanul tájékoztatni az érintett lakosságot az ellátás területét érintő összes engedélyezett mentességről; ha az engedélyezett mentesség a lakosság valamely részére nézve az egészség veszélyeztetésének kockázatát hordozza magában, a tájékoztatásnak tartalmaznia kell az egészség megőrzését célzó eljárást is,
b) minden engedélyezett mentesség lejárta előtt elvégezni az ivóvíz minőségének ellenőrzését az ivóvízminőség javulásának bizonyítása érdekében, és az ellenőrzés eredményeit benyújtani a közegészségügyi hivatalhoz vagy a regionális közegészségügyi hivatalhoz.
(9) Az ivóvíz mintavételézését és elemzését végző vállalkozó természetes személynek vagy jogi személynek akkreditáltnak kell lennie.24)
(10) Az ivóvíz vegyszerekkel történő kezelésére kizárólag az ivóvíz vegyszerekkel történő kezelésére szánt anyagok vagy keverékek24a) használhatók fel; az ivóvíz fertőtlenítésére kizárólag az ivóvíz fertőtlenítésére szánt biocid termékek24b) használhatók fel.
(11) Az ivóvízvezeték és a melegvíz-vezeték összekapcsolása csak a keverőcsapnál történhet.

17.a §
A víziközmű-szolgáltató kötelezettségei
(1) A víziközmű-szolgáltató
a) a vízvezeték-hálózat üzemeltetője,24c)
b) az a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, aki ivóvizet szolgáltat vagy ivóvizet használ üzleti tevékenysége során, vagy aki a köz érdekében szolgáltatja vagy használja az ivóvizet, és nem a vízvezeték-hálózatból származó ivóvíz fogyasztója.24d)
(2) A víziközmű-szolgáltató köteles
a) biztosítani, hogy az ivóvíz megfeleljen az egészségügyi követelményeknek,
b) a 62. § aa) pontja alapján kiadott általános érvényű jogszabállyal összhangban biztosítani az ivóvíz minőségének rendszeres ellenőrzését,
c) kidolgozni az ivóvízminőség-ellenőrzési ütemtervet, azt folyamatosan felülvizsgálni és legalább ötévente egyszer aktualizálni,
d) az ivóvízminőség-ellenőrzési ütemtervet és annak minden módosítását benyújtani a regionális közegészségügyi hivatalhoz,
e) a laboratóriumi vizsgálatok befejezését követő három hónapon belül elektronikusan benyújtani az ivóvízminőség-ellenőrzés eredményeit a regionális közegészségügyi hivatalhoz,
f) az ivóvíz minőségének ellenőrzéséről nyilvántartást vezetni és azt tíz évig megőrizni,
g) az ivóvízellátás során az ivóvízzel való érintkezésre szánt termékeket és az ivóvíz vegyszerekkel történő kezelésére szánt anyagokat vagy keverékeket, illetve az ivóvíz fertőtlenítésére szánt biocid termékeket használni,
h) kizárólag a regionális közegészségügyi hivatal által ilyen célra kijelölt technológiai eljárásokat, termékeket, anyagokat, keverékeket és biocid termékeket alkalmazni az ivóvíz kezelése során,
i) elvégezni az elosztóhálózat részét képező, vagy az ivóvíz minőségét esetlegesen hátrányosan befolyásoló vízközművek, területek, helyiségek és tárgyak tisztítását és karbantartását,
j) haladéktalanul ismételt vízmintavételezést végezni, ha az ivóvíz minőségének ellenőrzése során megállapítást nyert a 62. § aa) pontja szerinti általános érvényű jogszabályban foglalt határérték vagy legmagasabb határérték által meghatározott határérték túllépése,
k) haladéktalanul értesíteni a regionális közegészségügyi hivatalt a 62. § aa) pontja szerinti általános érvényű jogszabályban foglalt határérték vagy legmagasabb határérték által meghatározott határérték túllépéséről,
l) a 62. § aa) pontja szerinti általános érvényű jogszabályban foglalt határérték vagy a legmagasabb határérték által meghatározott határérték túllépésének okait feltárni és az ivóvíz minőségének helyreállítása érdekében intézkedéseket hozni; az ivóvíz minőségének helyreállításáig végrehajtani a regionális közegészségügyi hivatal által elrendelt intézkedéseket,
m) tájékoztatni az érintett lakosokat az ivóvíz minőségének minden olyan romlásáról, amely veszélyeztetheti az egészségüket, valamint az általuk végrehajtandó intézkedésekről,
n) a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni az ivóvízellátás kockázatkezelésének megfelelő eredményeit.

17.b §
A mentesség iránti kérelem
A víziközmű-szolgáltató a következőkre vonatkozó mentességért folyamodhat:
a) a vízminőségi jellemzők határértékeinek nem megfelelő ivóvíz használata,
b) a 62. § aa) pontja szerinti általános érvényű jogszabály értelmében az ivóvízellátás kockázatkezelése alapján mentességet kérhet a vízminőségi jellemzők ellenőrzése mértékének vagy gyakoriságának minőségellenőrzési ütemterv keretein belüli csökkentésére.

17.c §
A mentesség iránti kérelemre vonatkozó követelmények
(1) A vízminőségi jellemzők határértékeinek nem megfelelő ivóvíz használatára vonatkozó mentesség iránti kérelem a következőket tartalmazza:
a) jogi személy esetében a kérelmező nevét, székhelyét és statisztikai számjelét, vállalkozó természetes személy esetében az utónevét, családi nevét, cégnevét, a vállalkozás helyét és statisztikai számjelét, amennyiben rendelkezik ilyennel,
b) mentesség mértékére vonatkozó javaslatot, annak indoklását és azt az időszakot, amelyre a mentességet kérik,
c) a mentesség alá eső terület ivóvízellátásának értékelését, amelyből kiderül, hogy az ivóvízminőségi jellemzők határértékeinek megfelelő ivóvízellátás más módon nem biztosítható,
d) az ivóvíz laboratóriumi elemzéseit, amelyek az ivóvízminőségi jellemzők vonatkozásában statisztikailag ellenőrizhető eredményeket szolgáltatnak,
e) a környezeti egészségügyi kockázatok értékelésére a 15. § (1) bekezdésének b) pontja alapján szakmai alkalmassággal rendelkező személy által végzett, az ivóvízminőségi jellemzők határértékének be nem tartásából eredő egészségügyi kockázat értékelését az ellátott lakosság tekintetében, beleértve azon lakosság védelmére vonatkozó ajánlásokat, akik számára a mentesség egészségügyi kockázatot jelenthet,
f) a minősségellenőrzési ütemtervet és korrekciós intézkedésekre vonatkozó javaslatot,
g) a nyilvánosság tájékoztatásának módját a 17. § (8) bekezdésének a) pontjába foglaltak alapján.
(2) A vízminőségi jellemzők ellenőrzése mértékének vagy gyakoriságának csökkentésére vonatkozó mentesség iránti kérelem a következőket tartalmazza:
a) az (1) bekezdés a) pontjába foglalt információkat,
b) az ivóvízminőségi jellemzők ellenőrzése mértékére vagy gyakoriságára vonatkozó javaslatot,
c) az ivóvízellátás kockázatkezelését a 62. § aa) pontja alapján kiadott általános érvényű jogszabállyal összhangban.

17.d §
(1) A lakóépületek24e) és nem lakóépületek24f) tulajdonosai vagy a lakóépületben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosainak közösségei, illetve az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely szerződés alapján olyan lakóépület vagy nem lakóépület kezelését végzi, amelyben a lakások vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségek külön jogszabály24g) alapján egyéni tulajdonosok tulajdonában vannak, köteles biztosítani, hogy a házi ivóvízhálózat a szolgáltatótól az ivóvíz bekötési helyétől az ivóvíz fogyasztási helyéig ne befolyásolja hátrányosan az ivóvíz minőségét.
(2) Amennyiben az ivóvízminőségi követelményeknek való meg nem felelés a lakóépületek vagy nem lakóépületek házi ivóvízhálózata miatt történik, az (1) bekezdésben említett személyek kötelesek haladéktalanul
a) intézkedéseket foganatosítani az ivóvíz kielégítő minőségének helyreállítása érdekében,
b) tájékoztatni a lakókat az ivóvíz minőségének olyan romlásáról, amely veszélyeztetheti az egészségüket, valamint az általuk végrehajtandó intézkedésekről.

18. §
Az ivóvízzel való érintkezésre szánt termékek
(1) Az ivóvízzel való érintkezésre szánt termékek az ivóvíz gyűjtésére, kezelésére, tárolására, elosztására, mérésére vagy mintavételezésére használt termékek.
(2) Az ivóvízzel való érintkezésre szánt termékek akkor biztonságosak az emberi egészségre nézve, ha olyan módon gyártják őket, hogy összetevőik a szokásos és előrelátható felhasználási körülmények között nem jutnak az ivóvízbe olyan mennyiségben, amely veszélyeztetné az emberi egészséget, elfogadhatatlan változást okozna az ivóvíz összetételében, vagy rontaná annak érzékszervekkel érzékelhető tulajdonságait.
(3) Az ivóvízzel való érintkezésre szánt termékek egészségügyi követelményeknek való megfelelésének értékelését a 62. § d) pontja szerinti általános érvényű jogszabállyal összhangban kell elvégezni; a laboratóriumi vizsgálatok során meg kell határozni azon anyagok koncentrációját, vagy ki kell mutatni azokat az anyagokat, amelyek jelenlétére a termékek anyagi összetételéből lehet következtetni, vagy azokat a szennyeződéseket, amelyek hátrányosan befolyásolhatják az ivóvíz minőségét.
(4) Az ivóvízzel való érintkezésre szánt, a víz keménységét csökkentő termékeknek biztosítaniuk kell az ivóvíz kalcium- és magnéziumtartalmára vonatkozó ajánlott értékek betartását a 62. § aa) pontja szerinti általános érvényű jogszabállyal összhangban.
(5) Az a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, aki ivóvízzel való érintkezésbe szánt termékeket állít elő, vagy ivóvízzel való érintkezésbe szánt termékeket szállít, köteles biztosítani, hogy azok megfeleljenek az ivóvízzel való érintkezésre szánt termékekre vonatkozó egészségügyi követelményeknek, amelyek részleteit a 62. § d) pontjának megfelelő általános érvényű jogszabály határozza meg.

19. §
Fürdési célra engedélyezett víz, természetes fürdőhelyek és közfürdők
(1) Fürdési célra engedélyezett víznek minősül minden olyan felszíni víz,25) amelyet külön jogszabály25a) alapján annak nyilvánítottak, és amelyet nagyszámú fürdőző használ, és amelyre vonatkozóan nem volt elrendelve a fürdőzés tartós tilalma vagy nem lett rá nézve kiadva állandó ajánlás a fürdés mellőzésére; a fürdőzők magas számát a közegészségügyi hivatal értékeli, figyelembe véve különösen a múltbéli fejlesztéseket, a kiépített infrastruktúrát vagy létesítményeket és a fürdőzés elősegítése érdekében a múltban hozott intézkedéseket.
(2) Az (1) bekezdésbe foglalt fürdési célra engedélyezett vizek nem lehetnek
a) közfürdők és közfürdők medencéi,
b) ápolási vagy gyógyászati célokra használt zárt vízterek,
c) mesterségesen kialakított zárt vízterek, amelyek nincsenek összeköttetésben sem felszíni, sem felszín alatti vizekkel.25b)
(3) A természetes fürdőhely a fürdésre használt, kijelölt természetes vízterület, valamint a hozzá tartozó, üzemeltetővel rendelkező üzemeltetési területek és létesítmények; természetes fürdőhelynek minősül az a fürdésre szánt vízterület is, amelynek üzemeltetője van.
(4) A közfürdő fedett vagy fedetlen építmény, amely fürdőzésre szolgáló létesítményekkel és a kapcsolódó üzemeltetési területekkel rendelkezik.
(5) A fürdési célra engedélyezett víz minőségére vonatkozó követelmények a fürdési célra engedélyezett vízre is vonatkoznak, ha a fürdési célra engedélyezett víz minőségét a határokon áthaladó felszíni vizek befolyásolják; ilyen esetekben a fürdési célra engedélyezett vízre vonatkozó követelményeknek való megfelelést a közegészségügyi hivatal biztosítja a szomszédos állammal együttműködve, többek között információcsere és az ilyen határokon átnyúló hatások ellenőrzésére irányuló közös eljárás révén.25c)
(6) A helyi viszonyoktól függően és a járványügyi helyzetet figyelembe véve az illetékes közegészségügyi hivatal a fürdési célra engedélyezett vizekben, természetes fürdővizekben és közfürdőkben a vízminőség-ellenőrzés mértékét és gyakoriságát kiterjesztheti más olyan jellemzőkre, amelyek előfordulása feltételezhető; a fürdési célra engedélyezett vizektől eltérő természetes fürdővizekben és közfürdőkben a vízminőségi jellemzők statisztikailag reprezentatív számú adattal alátámasztott, bizonyíthatóan stabil és kielégítő értékei esetén csökkentheti a vízminőségi jellemzők ellenőrzésének mértékét és gyakoriságát.
(7) A természetes fürdőhely üzemeltetője köteles
a) biztosítani, hogy a természetes fürdőhely vízminősége megfeleljen a természetes fürdőhely vízminőségére vonatkozó követelményeknek,
b) biztosítani a természetes fürdőhely vízminőségének folyamatos megfigyelését és ellenőrzését,
c) nyilvántartást vezetni a természetes fürdőhely üzemeltetéséről, és azt öt évig megőrizni,
d) a természetes fürdőhelyen végzett vízminőség-ellenőrzés eredményeit az illetékes közegészségügyi hatósághoz benyújtani,
e) kijelölni a természetes fürdőhelyen a fürdési célra szolgáló vízterületet, és elkülöníteni azt a hajók használatára fenntartott vízterülettől,
f) bebiztosítani a természetes fürdőhely üzemeltetési területeinek, helyiségeinek és létesítményeinek felszereltségét,
g) gondoskodni a vízfelület tisztításáról, a természetes uszodák üzemeltetési területeinek, helyiségeinek és létesítményeinek karbantartásáról és tisztántartásáról,
h) kidolgozni a természetes fürdőhely működési szabályzatát, és azt jóváhagyásra benyújtani az illetékes közegészségügyi hatósághoz; benyújtani az annak módosítására vonatkozó javaslatokat is,
i) a természetes fürdőhely vízterületének közelében, a nyilvánosság számára hozzáférhető és jól látható helyen hozzáférhetővé tenni a természetes fürdőhely vízminőségére vonatkozó naprakész információkat,
j) a természetes fürdőhely vízterületének közelében, jól látható helyen a fürdési tilalomra figyelmeztető jelzést elhelyezni, ha a víz nem felel meg a természetes fürdőhely vízminőségi követelményeinek,
k) a fürdőszezon ideje alatt a természetes fürdőhely bejárata előtt, jól látható helyen megjelölni és elhelyezni az állattal való belépés tilalmáról szóló tájékoztatást,
l) a természetes fürdőhelyen megfelelő számú úszómestert és elsősegélynyújtó helyiséget biztosítani,
m) az elsősegélynyújtási utasításokat hozzáférhető és jól látható helyen kifüggeszteni.
(8) A külön jogszabállyal25a) összhangban fürdési célra engedélyezett vízzé nyilvánított természetes fürdőhely üzemeltetője a fürdőszezonban köteles a nyilvánosság számára szánt információkat a fürdési célra engedélyezett víz közelében, hozzáférhető és jól látható helyen hozzáférhetővé tenni.
(9) A közfürdő üzemeltetője köteles
a) biztosítani, hogy a közfürdő vizének minősége megfeleljen a közfürdő vizének minőségére vonatkozó követelményeknek,
b) gondoskodni a közfürdő vízminőségének ellenőrzéséről,
c) a közfürdő üzemeltetéséről nyilvántartást vezetni és azt öt évig megőrizni,
d) a közfürdőben végzett vízminőség-ellenőrzés eredményeit az illetékes közegészségügyi hatósághoz benyújtani,
e) biztosítani a közfürdőre vonatkozó térbeli és műszaki feltételeket,
f) biztosítani a közfürdő berendezéseit, tereit, az üzemeltetési területének elrendezését,
g) biztosítani a közfürdő világítását, hőmérsékletét és páratartalmát, fűtését és szellőzését,
h) gondoskodni a közfürdő medencéinek, tereinek, üzemeltetési területeinek és berendezéseinek, valamint a vízzel érintkező tárgyaknak a karbantartásáról és tisztításáról,
i) elkészíteni a közfürdő működési szabályzatát és azt jóváhagyásra benyújtani az illetékes közegészségügyi hatósághoz; benyújtani a szabályzat módosítására vonatkozó javaslatokat is,
j) a nyilvánosság számára hozzáférhető és látható helyen, a közfürdő bejáratánál naprakész tájékoztatást nyújtani a közfürdő vízminőségéről,
k) a medence közelében jól látható helyen a fürdési tilalomra figyelmeztető jelzést elhelyezni, ha a víz nem felel meg a közfürdő vizére vonatkozó vízminőségi követelményeknek,
l) a közfürdő bejárata előtt jól látható helyen feltüntetni és elhelyezni az állattal való belépés tilalmáról szóló tájékoztatást,
m) a közfürdőben a 62. § e) pontja szerinti általános érvényű jogszabályban foglalt felszereltségű elsősegélynyújtó helyiséget biztosítani, és az elsősegélynyújtási utasításokat hozzáférhető és jól látható helyen kifüggeszteni,
n) gondoskodni a megfelelő számú úszómester általi folyamatos ügyeletről olyan módon, hogy
1. legalább egy úszómester legfeljebb két nem úszásra szolgáló medencét felügyeljen,
2. legalább egy úszómester felügyelje a legfeljebb 25 méter hosszúságú medencét,
3. legalább két úszómester felügyelje a 25 méternél hosszabb úszómedencét,
4. hogy a vízi attrakciókat a becsapódás helyén legalább egy vízimentő felügyelje.
(10) Azok a vállalkozó természetes személyek és jogi személyek, akik a 21., 22. és 26. §-ba foglalt létesítményeket nem fürdési célra engedélyezett víznek vagy természetes fürdővíznek minősülő vízterületek közelében üzemeltetik, és akik a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatásaik kínálatában vagy a reklámokban kifejezetten felajánlják a fürdés lehetőségét, kötelesek a nyilvánosságot naprakészen tájékoztatni a víz minőségéről; a víz minőségét a természetes fürdőhelyek vízminőségére vonatkozó követelményekkel összhangban kell elbírálni.

20. §
Az épületek belső tere
(1) Az épületek belső terének eleget kell tennie a hő- és páratartalmi mikroklímára, a szellőzésre és fűtésre, a világításra, a napsugárzás és az optikai sugárzás egyéb típusaira vonatkozó követelményeknek.
(2) Az újonnan tervezett épületekben a nappali világítás mesterséges fényforrásokból származó fénnyel történő állandó kiegészítésére nem kerülhet sor
a) a lakások lakószobáiban,
b) a kollégium típusú szálláshelyek szobáiban,
c) az óvodák nappali helyiségeiben,
d) iskolák tantermeiben, kivételt képeznek a speciális tantermek,
e) az egészségügyi intézmények, a szociális intézmények, valamint a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmények hálótermeiben.26)
(3) A vállalkozó természetes személy és a közhasználatú építményt üzemeltető jogi személy (a továbbiakban: „az épület üzemeltetője“) köteles biztosítani az épület belső levegőjének minőségét oly módon, hogy az az egészségre káros fizikai, kémiai, biológiai és egyéb kóroki tényezők jelenléte következtében ne jelentsen kockázatot, és ne legyen érzékelhetően megváltozott.

21. §
Alacsonyabb komfortfokozatú lakások és szálláshelyek
(1) Az alacsonyabb komfortfokozatú lakások olyan lakóépületekben lévő lakások, amelyek lakóterülete, hasznos alapterülete és felszereltsége legalább a 62. § f) pontjában meghatározott minimumkövetelményeknek eleget tesz.
(2) Tömegszállást biztosító szálláshelyek csak akkor üzemeltethetők, ha megfelelnek a 62. § f) pontja szerinti végrehajtási rendeletben meghatározott, a szálláshelyek belső környezetére, térbeli elrendezésére, funkcionális felosztására, felszerelésére és üzemeltetésére vonatkozó követelményeknek.
(3) A szálláshelyeket üzemeltető vállalkozó természetes személyek és jogi személyek (a továbbiakban: „szálláshely-üzemeltető“) kötelesek
a) eleget tenni a (2) bekezdésbe foglalt követelményeknek,
b) működési szabályzatot kidolgozni és azt a regionális közegészségügyi hivatalhoz benyújtani.

22. §
Testnevelési és sportközpontok
(1) A testnevelési és sportközpont a testkultúra keretében végzett testnevelésre és sportesemények megvalósítására szánt fedett vagy szabadtéri létesítmény.
(2) A testnevelési és sportközpont olyan módon kerül elhelyezésre, hogy a tevékenységéből következő zaj, por vagy fény által ne gyakoroljon hátrányos befolyást a környezetre, különösen a lakóövezetre.
(3) A testnevelési és sportközpontot üzemeltető vállalkozó természetes személy és jogi személy (a továbbiakban: „a testnevelési és sportközpont üzemeltetője“) köteles
a) eleget tenni a testnevelési és sportközpont belső környezetére, térbeli elrendezésére és funkcionális felosztására, felszerelésére és üzemeltetésére vonatkozó követelményeknek,
b) kizárólag olyan tornaeszközöket és berendezéseket használni, amelyek a gyártó utasításainak megfelelő használat esetén nem veszélyeztetik vagy károsítják a használóik egészségét,
c) működési szabályzatot kidolgozni és azt a regionális közegészségügyi hivatalhoz benyújtani.

23. §
Testápolási szolgáltatást nyújtó egységek
(1) A testápolási szolgáltatást nyújtó egységek elsősorban a fodrászat, borbély, kozmetikai szalon, manikűr, pedikűr, szolárium, masszázsszalon, szauna, tetoválószalon, regenerációs és rehabilitációs szolgáltatásokat nyújtó létesítmény.
(2) A testápolási szolgáltatást nyújtó egységek csak abban az esetben üzemeltethetők, ha megfelelnek az építészeti-műszaki megoldásra, a térbeli elrendezésre, a felszerelésre és a belső elrendezésre vonatkozó követelményeknek.
(3) Testápolási szolgáltatást nyújtó egységeket üzemeltető vállalkozó természetes személy és jogi személy (a továbbiakban: „testápolási szolgáltatást nyújtó egység üzemeltetője“) köteles
a) olyan munkafolyamatokat, készülékeket, munkaeszközöket, segédeszközöket és készítményeket alkalmazni, amelyek használata mellett a szolgáltatás nyújtása során elkerülhető az egészség veszélyeztetése vagy az egészségkárosodás okozása,
b) elsősegélynyújtó ládával rendelkezni,
c) tájékoztatni a személyt, aki számára szolgáltatást nyújtanak, a nyújtott szolgáltatással kapcsolatos kockázatokról,
d) működési szabályzatot kidolgozni és azt a regionális közegészségügyi hivatalhoz benyújtani.
(4) A testápolási szolgáltatást nyújtó egység üzemeltetője és alkalmazottai számára nem megengedett
a) hegeket kezelni,
b) anyajegyeket kezelni,
c) beavatkozásokat végezni a szem kötőhártyáján és szaruhártyáján.
(5) A (3) bekezdésbe foglalt kötelezettségeken túlmenően a szoláriumot üzemeltető vállalkozó természetes személy és jogi személy (a továbbiakban: „szolárium üzemeltetője“) köteles
a) betartani az ultraibolya sugárzásra vonatkozó határértékeket,
b) üzemeltetési dokumentációt vezetni,
c) jól látható helyen tájékoztatást elhelyezni azon személyek számára, akik számára szolgáltatást nyújt.
(6) A (3) bekezdésbe foglalt kötelezettségeken túlmenően a szaunát üzemeltető vállalkozó természetes személy és jogi személy (a továbbiakban: „a szauna üzemeltetője“) köteles biztosítani,
a) hogy a hűtőmedence vizének minősége megfeleljen a közfürdők vizének minőségére vonatkozó követelményeknek,
b) gondoskodni a hűtőmedence vizének rendszeres cseréjéről és rendszeres tisztításáról,
c) gondoskodni a hűtőmedence vízminőségének ellenőrzéséről.

24. §
A gyermek- és ifjúsági intézmények
(1) Jelen törvény alkalmazásában a gyermek- és ifjúsági intézmények a következők:
a) olyan intézmények, amelyek nevelés és oktatás27) megvalósítására vonatkozó jogosultsággal rendelkeznek,
b) a háromévesnél fiatalabb gyermekek gondozási intézményei,27a)
c) olyan telephelyek, amelyekben hat év alatti gyermekek gondozására irányuló tevékenységet28) folytatnak, kivéve, ha nem a b) pontban foglalt létesítményekről van szó,
d) olyan telephelyek, amelyekben a gyermekek és fiatalok nevelésére és iskolán kívüli oktatására irányuló tevékenységet28) folytatnak,
e) az intézmények, amelyben gyermek- és ifjúsági nevelési és gondozási szolgáltatást nyújtanak, amennyiben ezek nem a)–d) pont szerinti intézmények, szociális intézmény vagy gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény.
(2) A gyermek- és ifjúsági intézmények egészségügyi szempontból megfelelő környezetben kerülnek létrehozásra, ami a külső környezet egészségkárosító tényezőitől, különösen a zajtól és a légszennyező forrásoktól, valamint a negatív nevelési hatásoktól védett környezetet jelent.
(3) A gyermek- és ifjúsági létesítmények térbeli elrendezésének, funkcionális felosztásának és felszereltségének meg kell felelnie a gyermekek és fiatalok életkorának, egészségi állapotának, fizikai és szellemi fejlettségi fokának, testméretének, valamint a létesítmény méretének és rendeltetésének. A gyermekeknek és fiataloknak szánt játékoknak, oktatási segédeszközöknek és egyéb tárgyaknak meg kell felelniük a külön jogszabályokban29) meghatározott követelményeknek.
(4) A működési szabályzat szabályozza a napirendet, beleértve a nevelési-oktatási tevékenységeket, a homokozók üzemeltetését, az étkezést és a rendszeres folyadékpótlást, figyelembe véve a gyermek- és ifjúsági létesítményekben tartózkodó gyermekek és fiatalok életkori, testi és pszichés jellemzőit.
(5) A gyermek- és ifjúsági intézményt működtető vállalkozó természetes személy és jogi személy (a továbbiakban: „gyermek- és ifjúsági intézmény üzemeltetője“) köteles
a) a gyermekek és fiatalok nevelését az egészségvédelemre összpontosítani,
b) az ételek kiadása terén biztosítani, hogy a kiadott ételek az egészségre nem ártalmas, megfelelő energia- és biológiai értékű élelmiszerekből készüljenek,
c) gondoskodni a gyermek- és ifjúsági intézmény külső és belső tereinek rendszeres tisztításáról és karbantartásáról, hogy azok mikrobiális és egyéb szennyezettségük miatt ne jelentsenek kockázatot, valamint a talaj mikrobiális és egyéb szennyezettségének a 62. § j) pontja szerinti végrehajtási rendeletben meghatározott legmagasabb megengedett mértékét betartani,
d) az intézmény tisztítása és karbantartása céljára kizárólag olyan szereket használni, amelyek nem minősülnek veszélyes vegyi anyagnak és készítménynek,30)
e) biztosítani az intézmény folyó ivóvízzel és folyó melegvízzel való ellátását,
f) működési szabályzatot dolgozni ki és azt jóváhagyásra benyújtani a regionális közegészségügyi hivatalhoz, mint ahogy a rá vonatkozó módosítási javaslatot is.
(6) Az óvodában csak olyan gyermek helyezhető el, aki
a) egészségügyileg alkalmas a közösségben való tartózkodásra,
b) nem produkálja fertőző betegség tüneteit,
c) akire nem vonatkozik járványügyi intézkedés.
(7) Az egészségügyi alkalmasságról szóló igazolást, amely tartalmazza a kötelező védőoltásokra vonatkozó információkat is, a kezelőorvos állítja ki a szülő, gyám, gondnok, természetes vagy jogi személy számára, akinél a gyermeket bírósági határozat alapján külön jogszabály rendelkezéseivel összhangban31) elhelyezték, vagy annak a személynek, aki nevelőszülő kíván lenni, és akinél a gyermeket külön jogszabály26) alapján ideiglenesen elhelyezték (a továbbiakban: ‚a gyermek képviselője“). A gyermek közösségben tartózkodásra való alkalmasságát igazoló egészségügyi alkalmasságról szóló igazolást a gyermek képviselője nyújtja be, mielőtt a gyermek először belépne be az óvodai intézménybe.
(8) A (6) bekezdés b) és c) pontjában foglalt tényeket a gyermek képviselőjének írásbeli nyilatkozatban kell megerősítenie. A nyilatkozat nem lehet egy napnál régebbi. A nyilatkozatot a gyermek képviselőjének kell benyújtania, mielőtt a gyermek először lép be az óvodai intézménybe, és miután a gyermek öt napnál hosszabb ideig hiányzott az óvodai intézményből.
(9) Az óvodát üzemeltető vállalkozó természetes személy és jogi személy (a továbbiakban: „az óvoda üzemeltetője“) köteles továbbá
a) gondoskodni arról, hogy a gyermek intézménybe történő belépését megelőzően minden nap felelős személy bizonyosodjon meg arról, hogy a gyermek egészségi állapota lehetővé teszi-e a gyermek intézményben való fogadását,
b) gondoskodni arról, hogy a gyermekek mindennapos fogadásáért felelős személy a betegséggyanús gyermeket csak a gyermek egészségi állapotának kezelőorvos által végzett vizsgálata alapján engedje az intézménybe,
c) gondoskodni arról, ha a gyermek napközben akut fertőző betegség tüneteit mutatta, gondoskodni a gyermek más gyermekektől való elkülönítéséről, a gyermek ideiglenes felügyeletéről és a gyermek képviselőjének értesítéséről.
(10) Amennyiben a hat éven aluli gyermekek gondozására irányuló vállalkozói tevékenységet folytató vállalkozó természetes személy és jogi személy a vállalkozói tevékenységét telephelyen folytatja, köteles betartani a (2)–(9) bekezdésbe foglalt rendelkezéseket, és a 13. § (4) bekezdés a) pontjába foglalt javaslatokat a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal felé elbírálásra benyújtani.
(11) Amennyiben a gyermekek és fiatalok oktatására és iskolán kívüli nevelésére irányuló vállalkozói tevékenységet folytató vállalkozó természetes személy és jogi személy a vállalkozói tevékenységet telephelyen folytatja, köteles betartani a (2)–(5) bekezdésbe foglalt rendelkezéseket, és a 13. § (4) bekezdés a) pontjába foglalt javaslatokat a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal felé elbírálásra benyújtani.

25. §
Gyermeküdültetés
(1) A gyermeküdültetés legalább öt gyermek és 18 év alatti fiatalkorú személy szervezett, négy napot meghaladó időtartamú tartózkodása, amelynek célja a gyermekek és fiatalok üdülése, egészségük megőrzése és fizikai állóképességük növelése.
(2) A gyermeküdültetést szervező vállalkozó természetes személy és jogi személy (a továbbiakban „a gyermeküdültetés szervezője“) kötelesek
a) a gyermeküdültetés kezdete előtt legalább 30 nappal írásban kérelmezni a gyermeküdültetés elbírálását a gyermeküdültetés helye szerint illetékes regionális közegészségügyi hivatalnál, vagy ha a gyermeküdültetés vándortábor formájában valósul meg, akkor a kezdés helyszíne szerint illetékes regionális közegészségügyi hivatalnál,
b) a gyermeküdültetést úgy megszervezni, hogy az nevelési célt szolgáljon és elősegítse a gyermekek egészségének megőrzését, továbbá a szervezés során figyelembe venni a gyermekek életkorát és egészségi állapotát, valamint a gyermeküdültetés jellegét,
c) biztosítani, hogy a gyermeküdültetés csak olyan létesítményekben valósuljon meg, amelyek megfelelnek a gyermeküdültetés céljaira szolgáló létesítmények elhelyezésére, funkcionális felosztására, térbeli elrendezésére, az elszállásolásra, étkeztetésre és a létesítmények üzemeltetésére vonatkozó követelményeknek,
d) biztosítani, hogy a gyermeküdültetésen részt vevő gyermek megfeleljen az egészségügyi alkalmasság követelményeinek,
e) biztosítani, hogy a gyermeküdültetés megvalósításában csak egészségileg alkalmas és szakmai alkalmassággal rendelkező személyek vegyenek részt,
f) a gyermekek életkorát és egészségi állapotát figyelembe vevő napirendet követni,
g) gondoskodni a gyermekek étkeztetéséről, figyelembe véve a gyermekek életkorát, egészségi állapotát és fizikai terhelését, és biztosítani, hogy a felszolgált ételek ne legyenek egészségre ártalmasak és tápértékkel bírjanak,
h) a gyermeküdültetésen szakmai alkalmassággal rendelkező személy általi orvosi ellátást biztosítani, 130 gyermekenként legalább egy főt,
i) elsősegélynyújtó ládát biztosítani,
j) gondoskodni a gyermeküdültetés helyszínéről elérhető orvosi ellátásáról, és írásban informálni őt a gyermeküdültetés helyszínéről és időpontjáról,
k) biztosítani, hogy a gyermeküdültetésen részt vevő személyek a betegségek és egyéb egészségügyi rendellenességek megelőzésével kapcsolatos oktatásban részesüljenek, ha még nem részesültek ilyen oktatásban,
l) tájékoztatni a gyermek képviselőjét a gyermek a rendezvény ideje alatt történő megbetegedéséről vagy egyéb egészségügyi rendellenességéről, illetve a fertőző betegséggel való találkozásról,
m) a gyermeküdültetésre vonatkozó dokumentációt vezetni és azt a gyermeküdültetés befejezését követő hat hónap időtartama alatt megőrizni.

26. §
Közétkeztetési szolgáltatást biztosító intézmények
(1) A közétkeztetési szolgáltatást biztosító intézmények olyan intézmények, amelyek munkahelyeken, oktatási intézményekben, iskolákban, szociális intézményekben, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben, egészségügyi intézményekben, közétkeztetési szolgáltatást biztosító vendéglátóipari létesítményekben, gyorsétkezdékben és egyéb, ételek és italok helyszínen történő értékesítését végző létesítményekben, valamint gyermeküdültetés során és egyéb tömegrendezvényeken ételek és italok előállításával, elkészítésével és felszolgálásával kapcsolatos étkeztetési szolgáltatásokat nyújtanak.
(2) Jelen törvény alkalmazásában nem minősül közétkeztetési szolgáltatást biztosító intézménynek a bírósági határozat végrehajtására szolgáló gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény,32) valamint az a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény, amely megteremti az étkezés előkészítésének feltételeit vagy biztosítja az étkeztetést.33)
(3) Étkeztetési szolgáltatásokat csak olyan létesítményekben lehet nyújtani, amelyek megfelelnek az építészeti-műszaki megoldásra, a térbeli elrendezésre, a felszerelésre, a belső elrendezésre és a működésre vonatkozó követelményeknek.
(4) A közétkeztetési szolgáltatást biztosító intézményeket üzemeltető vállalkozó természetes személy és jogi személy (a továbbiakban „a közétkeztetési intézmény üzemeltetője“) köteles
a) biztosítani, hogy illetéktelen személyek ne lépjenek be a gyártási területekre és a raktárakba, valamint megakadályozni, hogy állatokat vigyenek és engedjenek be a közétkeztetési szolgáltatást biztosító intézményekbe, kivéve az étel fogyasztására szolgáló helyiségeket, ahová a fogyatékkal élő személyek beléphetnek speciális kiképzésű kutya kíséretében,
b) az ételek előállítása során biztosítani, hogy az azok egészségre ártalmatlanok legyenek, tápértékük és érzékszervi értékük megmaradjon, és hogy az ételek készítésének technológiai folyamatából kizárják a nemkívánatos befolyásoló tényezőket,
c) az élelmiszerek és italok előállítása során a helyes gyártási gyakorlat elvei9) alapján járni el, betartani az élelmiszerek és italok egészségügyi biztonságának biztosítása szempontjából meghatározó munkafolyamatokat, technológiai eljárások pontjait vagy műveleteit, valamint az élelmiszerek és italok előállítására, elkészítésére és tálalására vonatkozó követelményeket,
d) a nyersanyagok átvétele során folyamatos ellenőrzést biztosítani, és az elvégzett ellenőrzésről öt évig nyilvántartást vezetni,
e) biztosítani és ellenőrizni a tárolt nyersanyagok, félgyártmányok, félkész termékek, készételek és italok egészségbiztonsága betartásának feltételeit,
f) gondoskodni az elkészített élelmiszerek és italok minőségromlás elleni védelméről,
g) biztosítani a közétkeztetési létesítmény folyamatos ivóvíz- és melegvízellátását,
h) gondoskodni az ivóvíz minőségi jellemzőinek külön jogszabály szerinti ellenőrzéséről,24) ha a létesítményt saját vízforrásból látják el,
i) további, eltérő rendelkezések hiányában az ajánlott tápérték bevitelnek megfelelően biztosítani a készételek és italok tápértékét,
j) további, eltérő rendelkezések hiányában az ételek kiadását megelőzően gondoskodni az elkészített készételek mintavételezéséről és a levett minták megőrzéséről, valamint a levett mintákat illető dokumentáció vezetéséről,
k) ellenőrizni az alkalmazottak személyi higiéniájának betartását,
l) biztosítani és ellenőrizni az létesítmény és az üzemeltetés céljára szolgáló helyiségek tisztaságát,
m) kidolgozni a működési szabályzatot és azt a regionális közegészségügyi hivatalhoz benyújtani.
(5) A (4) bekezdés i) és j) pontjába foglalt kötelezettségek nem vonatkoznak a közétkeztetési szolgáltatást biztosító vendéglátóipari létesítményekre, gyorséttermekre és az egyéb, az ételek és italok helyszínen történő értékesítését végző létesítményekre, valamint a tömegrendezvényekre.
(6) Az állatok belépésére vonatkozó, a (4) bekezdés a) pontjába foglalt korlátozás nem vonatkozik a közétkeztetési szolgáltatást biztosító vendéglátóipari létesítményre, és lehetőség nyílik a kedvtelésből tartott állatok33aa) belépésére, ha a közétkeztetési szolgáltatást biztosító vendéglátóipari létesítmény üzemeltetője engedélyezi a kedvtelésből tartott állatot tartó személy és az állat belépését az étel fogyasztására szolgáló helyiségbe. A közétkeztetési szolgáltatást biztosító vendéglátóipari létesítmény üzemeltetője köteles biztosítani, hogy a létesítmény étel fogyasztására szolgáló helyiségeinek bejáratánál jól látható helyen elhelyezzék a kedvtelésből tartott állatokkal való belépést engedélyező táblát, és hogy az elkészített ételek és italok védelmére higiéniai intézkedéseket hozzanak az üzemeltetési szabályzatban.
(7) A gyermekek és fiatalok étkeztetését szolgáló közétkeztetési szolgáltatást biztosító létesítmény üzemeltetője továbbá köteles az ételeket az ellátandó csoport életkori szükségletei alapján kiválasztani, figyelembe véve az összetevők megfelelő kiválasztását, az évszakot, az étkezés időpontját és egyéb olyan tényezőket, amelyek hatással lehetnek az ellátandó gyermekek és fiatalok egészségére.

MÁSODIK FEJEZET
Az egészség védelme a környezetben előforduló zajjal, infrahanggal, rezgéssel és elektromágneses sugárzással szemben

27. §
A környezeti zaj, infrahang és rezgés
(1) A vállalkozó természetes személy és jogi személy, aki zaj-, infrahang- vagy rezgésforrást használ vagy működtet, a közút kezelője,33a) a víziút fenntartója,33b) a pálya működtetője,33c) a repülőtér üzemben tartója,33d) és az egyéb objektumok üzemeltetői, amelynek működése zajt kelt (a továbbiakban: „zaj-, infrahang- vagy rezgésforrások üzemeltetője“), gondoskodik arról, hogy a lakosság és környezete expozíciója a lehető legalacsonyabb legyen, és ne haladja meg a 62. § m) pontjában szereplő végrehajtási rendelet által nappalra, estére és éjszakára megállapított megengedett értékeket.
(2) A közlekedési szerkezetek és infrastruktúrák tervezése, építése vagy jelentős átalakítása során a kapcsolódó külső vagy belső térben érzékelhető zaj nem haladhatja meg a várható forgalmi terhelés mellett megengedett értékeket.
(3) Az épületek tervezésénél, építésénél vagy lényeges felújításánál biztosítani kell, hogy az épületek belső terét megvédjék a kültéri zajoktól, s ugyanakkor a belső tér egyéb szükséges jellemzőit is megőrizzék.
(4) A községek jogosultak objektiválni a lakosság és környezete zaj- és rezgésterhelésnek való kitettségét a 62. § m) pontja szerinti végrehajtási rendeletben meghatározott követelményekkel összhangban. A lakosság és környezete zajnak, infrahangnak és rezgésnek való kitettségének objektiválását csak a 15. § (1) bekezdésének a) pontjába foglalt tevékenységre szakmailag alkalmas személyek végezhetik.

28. §
A környezeti elektromágneses sugárzás
(1) Alacsony frekvenciás generátort, nagyfrekvenciás generátort vagy ilyen generátorokat tartalmazó berendezést (a továbbiakban: „elektromágneses sugárzás forrása“) használó vagy üzemeltető vállalkozó természetes személy és jogi személy köteles olyan műszaki, szervezési és egyéb intézkedéseket foganatosítani, amelyek kiküszöbölik vagy csökkentik a lakosságnak a 62. § n) pontja szerinti végrehajtási rendeletben meghatározott határértékeknek való kitettségét.
(2) Az épületek tervezésénél és építésénél olyan módon szükséges biztosítani az elektromágneses sugárzás forrásait, hogy ne kerüljön sor a lakosság expozíciós határértékeinek túllépésére.

29. §
Optikai sugárzás a környezetben
Az a vállalkozó természetes személy és jogi személy, aki a 20. § (1) bekezdés szerinti világítástól eltérő célra ultraibolya, infravörös, lézer vagy más optikai sugárzás mesterséges forrásait használja vagy üzemelteti (a továbbiakban: „mesterséges optikai sugárzásforrás üzemeltetője“), köteles biztosítani:
a) hogy a lakosság és környezete sugárterhelése ne haladja meg a 62. § o) pontjának megfelelő végrehajtási rendeletben meghatározott határértékeket,
b) az optikai sugárzás objektiválását és értékelését.

HARMADIK FEJEZET
Munkaegészségügy

30. §
Munkaegészségügyi kötelezettségek
(1) A munkáltató köteles
(a) olyan intézkedéseket foganatosítani, amelyek a munkavállalók és a lakosság fizikai, kémiai, biológiai vagy egyéb munkavégzéssel kapcsolatos és munkakörnyezeti kóroki tényezőknek (a továbbiakban: „munka- és munkakörnyezeti tényezők“) való kitettségét a lehető legalacsonyabb elérhető szintre, de legalább a külön jogszabályokban34) meghatározott határértékekre csökkentik,
b) gondoskodni a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő egészségkárosító kockázat értékelésének elvégzéséről, és az értékelés alapján a 30a. § (3) bekezdésbe foglalt foglalkozás-egészségügyi szolgálattal együttműködve írásos kockázatértékelést készíteni a tevékenységek egészségkárosító kockázat szerinti besorolásával; a munkáltató gondoskodik arról, hogy munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő egészségkárosító kockázat értékelése és írásos kockázatértékelés készüljön minden olyan esetben is, amikor a munkafeltételekben olyan változás következik be, amely hatással lehet az egészségkárosító kockázat szintjére vagy a foglalkozás-egészségi osztályra,
c) biztosítani a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő egészségkárosító kockázat értékelését a munkahelyen, ahol a munkavállalók a következő foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységet végeznek:
1. a második osztályba, legalább 24 havonta egyszer,
2. harmadik vagy negyedik osztályba, évente legalább egyszer,
d) a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő egészségkárosító kockázat c) pont alapján történő értékelése során gondoskodni a következők kidolgozásáról:
1. írásos kockázatértékelés, ha a foglalkozás-egészségügyi szolgálat a munkakörülményekben olyan változást állapított meg, amely befolyásolhatja az egészségkárosító kockázat szintjét vagy a foglalkozás-egészségi osztályt; vagy
2. a kockázatértékelésről szóló írásos jegyzőkönyv, ha a foglalkozás-egészségügyi szolgálat nem állapított meg olyan változást a munkakörülményekben, amely az egészségkárosító kockázat szintjét vagy a foglalkozás-egészségi osztályt az egészségkárosító kockázat szempontjából befolyásolná,
e) a munkavállalók képviselőinek rendelkezésére bocsátani a kockázatértékelés egy példányát, amely tartalmazza a tevékenységek b) pontba foglalt egészségkárosító kockázat alapján történő besorolását,
f) biztosítani a munkavállalók munkaköri alkalmassági vizsgálatát a 30.e § alapján,
g) a munkavégzés kapcsán előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokat végző orvosnak benyújtani azon munkavállalók jegyzékét, akik a munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatnak vetik magukat alá a 30e. § alapján; a munkavállalók jegyzéke tartalmazza a munkavállaló utónevét és családi nevét, születési idejét, személyi számát, ha rendelkezik ilyennel, a munkahely nevét, a szakmát, munkaköri besorolást, a jelenlegi munkáltatónál a tevékenység során elszenvedett expozíció időtartamát években vagy hónapokban kifejezve, azon munkavégzéssel kapcsolatos és munkakörnyezeti kóroki tényezőket, amelyeknek a munkavállaló ki van téve, valamint a kockázatértékelés eredményeit, külön-külön feltüntetve a foglalkozás-egészségi osztályokat minden munkavégzéssel kapcsolatos és munkakörnyezeti kóroki tényező tekintetében,
h) a veszélyes munkát végző munkavállalók 30.f § (1) bekezdésében foglalt munkaköri alkalmasságáról szóló orvosi véleményeket a veszélyes munka befejezésétől számított 20 évig megőrizni, vagy ha az o) pontban másként nem kerül meghatározásra,
i) ha jelen törvény vagy külön jogszabályok34) úgy rendelkeznek, a második, harmadik vagy negyedik foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységet végző munkavállalók egészségének védelmére és fejlesztésére vonatkozó működési szabályzatot dolgozni ki,
j) a munkáltató köteles nyilvántartást vezetni és azt megőrizni azokról a munkavállalókról, akik a 31. §-ban foglalt második, harmadik vagy negyedik foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységet végeznek és a következő, munkavégzéssel kapcsolatos és munkakörnyezeti kóroki tényezőknek vannak kitéve:
1. zaj,
2. rezgés,
3. ionizáló sugárzás,
4. elektromágneses tér,
5. ultraibolya sugárzás,
6. infravörös sugárzás,
7. lézersugárzás,
8. hőterhelés,
9. hidegterhelés,
10. kémiai kóroki tényező,
11. rákkeltő és mutagén tényező,
12. biológiai kóroki tényező,
13. munkahelyi fizikai terhelés,
14. munkahelyi pszichés terhelés,
15. megnövekedett légnyomás,
k) a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal együttműködve a tevékenységek harmadik vagy negyedik foglalkozás-egészségi osztályba történő besorolására, valamint a tevékenységek harmadik vagy negyedik osztályba történő besorolásának módosítására vagy osztályból való törlésére vonatkozó javaslatokat nyújtani be az illetékes közegészségügyi hatósághoz a 31. § (6) bekezdése alapján,
l) a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal együttműködve minden év december 31-ig kidolgozni az egészségügyi kockázatértékelés eredményeiről és a kockázatok csökkentése vagy megszüntetése érdekében tett intézkedésekről szóló tájékoztatást azokon a munkahelyeken, ahol a munkavállalók harmadik vagy negyedik foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységet végeznek, beleértve a veszélyes munkát végző munkavállalók számát és a munkavállalók munkavégzéssel összefüggő egészségi állapotának értékelését, és azt a következő év január 15-ig benyújtani az illetékes közegészségügyi hatósághoz,
m) a foglalkozási megbetegedés vagy foglalkozási megbetegedés gyanúja vagy veszélye esetén a 31.a § (4) bekezdésébe foglaltak alapján együttműködni az illetékes közegészségügyi hatósággal az értékelt személy munkakörülményeinek és munkavégzése módjának vizsgálata során,
n) a vállalkozói engedély vagy a gazdasági társaság megszűnését követően haladéktalanul átadni a b), h) és j) pontokba foglalt dokumentációt az illetékes közegészségügyi hatóságnak.
(2) Az (1) bekezdés j) pontjába foglalt munkavállalók nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:
a) a munkahely megnevezését,
b) a szakmák megnevezését,
c) a munka- és a munkakörnyezeti tényezőket, amelyeknek a munkavállalók ki vannak téve, valamint a foglalkozás-egészségi osztályokat külön-külön feltüntetve a foglalkozás-egészségi osztályokat minden munkavégzéssel kapcsolatos és munkakörnyezeti kóroki tényező tekintetében,
d) a kockázatértékelés keretében végzett, a munkakörnyezetben lévő egészségre káros kóroki tényezők minőségi és mennyiségi felmérésének eredményeit, ha végeztek ilyen felmérést.
(3) Az (1) bekezdés a)–e) és i)–n) pontjába foglalt kötelezettségek nem vonatkoznak a következőkre:
a) a Szlovák Információs Szolgálatra a Szlovák Információs Szolgálat tagjai által a Szlovák Köztársaság területén kívül ellátott állami szolgálat vonatkozásában, valamint a Szlovák Információs Szolgálat aktív tartalékos állományba helyezett tagjai vonatkozásában,
b) a Büntetés-végrehajtási Szervezetre a büntetés-végrehajtási szervezet aktív tartalékos állományba helyezett tagjai vonatkozásában,
c) a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumára a rendőri testület tagjai által a Szlovák Köztársaság területén kívül ellátott állami szolgálat vonatkozásában, valamint a rendőri testület aktív tartalékos állományba helyezett tagjai, a Tűzoltó- és Mentőalakulat tagjai és a Hegyimentő Szolgálat aktív állami szolgálaton kívül helyezett tagjai vonatkozásában,
d) a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériumára a Szlovák Köztársaság fegyveres erői hivatásos katonái által ellátott állami szolgálat vonatkozásában, akiket feladatok ellátása céljából a Szlovák Köztársaság területén kívülre helyeztek,
e) a Szlovák Köztársaság Pénzügyi Igazgatóságára a Szlovák Köztársaság területén kívüli vámtisztek állami szolgálatának teljesítése vonatkozásában, valamint az aktív tartalékba helyezett vámtisztek vonatkozásában,
f) a Nemzetbiztonsági Hivatalra a Nemzetbiztonsági Hivatal tagjai által a Szlovák Köztársaság területén kívül teljesített állami szolgálat vonatkozásában, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal aktív tartalékos állományba helyezett tagjai vonatkozásában.
(4) Az (1) bekezdés f)–h) pontjába és az 52. § (1) bekezdésének g) pontjába foglalt kötelezettségek nem vonatkoznak a Szlovák Információs Szolgálatra, a Nemzetbiztonsági Hivatalra, a Büntetés-végrehajtási Szervezetre, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumára, a Hegyimentő Szolgálatra, a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériumára és a Szlovák Köztársaság Pénzügyi Igazgatóságára, amennyiben e kötelezettségek teljesítését a Szlovák Információs Szolgálat, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Büntetés-végrehajtási Szervezet, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma, a Hegyimentő Szolgálat, a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériuma és a Szlovák Köztársaság Pénzügyi Igazgatósága külön jogszabályokkal összhangban biztosítja.34a)
(5) A munkáltató köteles
a) lehetővé tenni a foglalkozás-egészségügyi szolgálat számára a munkahelyre való bejutást, és elegendő időt biztosítani a foglalkozás-egészségügyi szolgálat számára a munkaegészségügy és egészségfejlesztés terén végzett szakmai tevékenységének elvégzésére, figyelembe véve a szervezet méretét, a munkavállalók számát, a munkakörülményeket és a munkavállalók expozíciójával kapcsolatos egészségügyi kockázatokat,
b) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat rendelkezésére bocsátani a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő egészségkárosító kockázat értékeléséhez szükséges információkat, beleértve a munkavégzéssel kapcsolatos és munkakörnyezeti tényezők minőségi és mennyiségi felmérésének eredményeit, amennyiben végeztek ilyen felmérést.
(6) A harmadik vagy negyedik foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységet végző, más természetes személyeket nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy köteles
a) biztosítani a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő egészségkárosító kockázat értékelésének elvégzését, és az értékelés alapján elkészíttetni az írásos kockázatértékelést a tevékenység egészségkárosító kockázat szerinti besorolásával; a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő egészségkárosító kockázat értékelését és az írásbeli kockázatértékelést minden alkalommal köteles bebiztosítani, amikor a munkakörülményekben olyan változás következik be, amely befolyásolhatja az egészségkárosító kockázat mértékét vagy a tevékenység egészségkárosító kockázat szerinti besorolását,
b) olyan intézkedéseket foganatosítani, amelyek a saját és a lakosság fizikai, kémiai, biológiai és egyéb munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőknek való kitettségét a lehető legalacsonyabb elérhető szintre, de legalább a külön jogszabályokban34) meghatározott határértékekre csökkentik,
c) biztosítani a munkaköri alkalmassága vizsgálatát a 30.e § alapján,
d) a tevékenysége harmadik vagy negyedik foglalkozás-egészségi osztályba történő besorolására, valamint a tevékenysége harmadik vagy negyedik osztályba történő besorolásának módosítására vagy osztályból való törlésére vonatkozó javaslattal fordulni az illetékes közegészségügyi hatósághoz a 31. § (6) bekezdése alapján,
e) a veszélyes munka befejezésétől számított 20 évig megőrizni a 30.f § (1) bekezdésébe foglalt munkaköri alkalmasságról szóló orvosi véleményeket.
(7) A más természetes személyeket nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy a tevékenységéből következő specifikus kockázatokra való tekintettel a 30a., 30ab. és 30.ad §-ok alapján megfelelő egészségügyi felügyeletet biztosíthat magának.
(8) Az a jogi személy, amelynek egyetlen törvényes képviselője a társaság tagja, aki természetes személy, vagy az ügyvezető, aki természetes személy, az ügyvezetői tisztség ellátásáról szóló szerződés alapján, függetlenül attól, hogy ez a természetes személy egyúttal a jogi személy alkalmazottja-e vagy sem, köteles biztosítani és ellátni a munkaegészségügyi kötelezettségeit azon vállalkozó természetes személy kötelezettségeinek terjedelmében, aki más, (6) bekezdésben feltüntetett természetes személyeket nem foglalkoztat, ha a természetes személy az egyszemélyes társaságban harmadik vagy negyedik foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységet végez.
(9) A munkáltatónak az (1), (2) és (5) bekezdésben említett kötelezettségei a kirendelés ideje alatt a felhasználó munkáltatóra vonatkoznak a kirendelt munkavállalók34b) kapcsolatában.
(10) Amennyiben a 30.a § (11) bekezdése és a 31.a § (18) bekezdésének b) pontja másként nem rendelkezik, válsághelyzet idején a munkáltató nem köteles ellátni az (1) bekezdés b)–n) pontjaiba, valamint a (2), (5) és (9) bekezdésbe foglalt munkaegészségügyi kötelezettségeit.
(11) A válsághelyzet megszűnését követően a munkáltató haladéktalanul köteles ellátni a munkaegészségügyi kötelezettségeit.
(12) Válsághelyzet idején a harmadik vagy negyedik foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységet végző, más természetes személyeket nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy nem köteles biztosítani a (6) bekezdés a), c)–e) pontjaiba foglalt munkaegészségügyi kötelezettségeket.
(13) A harmadik vagy negyedik foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységet végző, más természetes személyeket nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy a válsághelyzet megszűnését követően haladéktalanul köteles teljesíteni a munkaegészségügyi kötelezettségeit.

30.a §
Foglalkozás-egészségügyi szolgálat
(1) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat ellátja a munkavállalók egészségügyi felügyeletét, valamint szakértői és munkaegészségügyi és egészségfejlesztési tanácsadói szolgáltatásokat nyújt a munkáltatónak a 30. § (1) bekezdés a)–d), f), k)–m) pontjaiba foglalt kötelezettségeinek teljesítése érdekében.
(2) Az (1) bekezdésbe foglalt foglalkozás-egészségügyi szolgálat tevékenységi köre különösen a következőket foglalja magában:
a) a munkakörülmények felügyelete,
b) a munkavállalók munkaköri alkalmasságának vizsgálata a munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzésével,
c) a munkaegészségügyre, valamint a foglalkozási megbetegedések és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésére irányuló tanácsadás.
(3) A foglalkozás-egészségügyi szolgálatot a következők végzik:
a) általános orvosi oklevéllel rendelkező orvos, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakorvosi szakképesítéssel, foglalkozás-orvostan szakorvosi szakképesítéssel, megelőző orvostan és toxikológia szakorvosi szakképesítéssel, foglalkozás-egészségügyi szakorvosi szakképesítéssel vagy közegészségügyi szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvos,
b) foglalkozás-egészségügyi szakápoló, vagy
c) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat csoportjának egészségügyi dolgozói.
(4) A munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást a (3) bekezdésbe foglalt, a munkáltatóval munkaviszonyban vagy hasonló munkaviszonyban álló egészségügyi dolgozók (a továbbiakban: „saját munkavállaló“) segítségével biztosítja; ha a munkáltatónak nincsenek saját munkavállalói a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató tevékenység végzésére, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot külső vállalkozók által biztosítja.
(5) A (3) bekezdés c) pontjába foglalt foglalkozás-egészségügyi szolgálat legalacsonyabb taglétszámú csoportjának tagjai a következők:
a) foglalkozás-orvostan szakorvos, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakorvosi szakképesítéssel, megelőző orvostan és toxikológia szakorvosi szakképesítéssel vagy foglalkozás-egészségügyi szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvos és foglalkozás-egészségügyi szakápoló,34c) vagy
b) az a) pontba foglalt szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvos és közegészségügyi szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvos.34c)
(6) A foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoport tevékenységének szakmai felügyeletét a foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoport vezetője látja el. A foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoport vezetője kizárólag az (5) bekezdés a) pontjába foglalt szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvos lehet, aki tagja a foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoportnak; a foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoport vezetője csak egy foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoportban lehet orvos.
(7) A foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoportot a munkahelyi munkakörülményeknek és az egészségkárosító kockázatnak megfelelően más egészségügyi dolgozók34d) is alkothatják.
(8) Az egészségügyi szolgáltató, aki
a) vállalkozó természetes személy, a 30.aa § szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgáltató tevékenységet személyesen végezheti,
b) jogi személy, a 30.aa § szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgáltató tevékenységet a vele munkaviszonyban vagy hasonló munkaviszonyban álló egészségügyi dolgozóval végezheti.
(9) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat együttműködik a műszaki biztonsági szolgálattal,34e) a munkáltató illetékes szervezeti egységeivel és a munkavállalók képviselőivel, beleértve a munkavédelemért és munkaegészségügyért felelős munkavállalók képviselőit is. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás külső szolgáltató útján történő biztosítása nem mentesíti a munkáltatót a munkaegészségügy területén fennálló kötelezettségei és a munkavállalók munkahelyi egészségvédeleméért való felelőssége alól.
(10) Válsághelyzet idején a 30.d § szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltatók és azok a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, akik a 30c. § alapján külső kivitelezőként nyújtanak szolgáltatást az első vagy második foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységet végző munkavállalók részére
a) amennyiben a (11) bekezdés másként nem rendelkezik, nem felügyelik a (2) bekezdés a) pontja szerinti munkáltatók munkahelyein a munkakörülményeket,
b) ha a (11) bekezdés másként nem rendelkezik, nem végzik a munkaköri alkalmasság vizsgálatát a (2) bekezdés b) pontjába foglalt munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzésével,
c) amennyiben a (11) bekezdés másként nem rendelkezik, a (2) bekezdés c) pontjába foglalt, munkaegészségügyre és a foglalkozási megbetegedések és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésére irányuló, a rendkívüli járványügyi helyzetre összpontosító tanácsadást végeznek válsághelyzet idején különösen telefonon vagy elektronikus úton; a tanácsadást nem végezhetik a munkáltatók munkahelyén.
(11) Válsághelyzet idején a (10) bekezdésbe foglalt foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltatók a (2) bekezdés a) és c) pontjába foglalt tevékenységeket a munkáltató munkahelyén, a (2) bekezdés b) pontjába foglalt tevékenységet pedig rendelőhelyiségben kizárólag a munkáltató és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltató, illetve a munkáltató és a járóbeteg-szakellátó közötti kölcsönös megállapodás alapján végezhetik, egészségkárosító kockázat fennállása miatt, a munkavállalók egészségének védelmét szolgáló intézkedések betartása mellett, az aktuális járványügyi helyzetnek megfelelően.
(12) A (10) bekezdésbe foglalt foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltatók a válsághelyzet megszűnését követően haladéktalanul elvégzik a munkavállalók egészségügyi felügyeletét a 30ad. és 30ab. §-ban foglalt mértékben.

30.aa §
Foglalkozás-egészségügyi szolgálat az első vagy második foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységet végző munkavállalók számára
(1) A munkáltató a saját munkavállalói által nyújtott foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást az első vagy második foglalkozás-egészségi osztályba sorolt munkát végző munkavállalók számára az alábbiak révén biztosítja
a) saját alkalmazottja, aki a 30a. § (3) bekezdésének a) pontjába foglalt szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos vagy foglalkozás-egészségügyi szakápoló, vagy
b) a 30.a § (3) bekezdésének c) pontjába foglalt saját foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoport.
(2) Az első vagy második foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységet külső kivitelezőként végző munkavállalók számára a következők nyújtják a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást:
a) a vállalkozó természetes személy, aki egészségügyi szolgáltatóként34f) dolgozik, és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást a 30.a § (3) bekezdésének a) pontjába foglalt szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos révén nyújtja,
b) a jogi személy, aki egészségügyi szolgáltatóként34f) dolgozik, és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást a 30.a § (3) bekezdésének a) pontjába foglalt szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos révén nyújtja,
c) a vállalkozó természetes személy, aki foglalkozás-egészségügyi szakápoló, és külön jogszabályba34g) foglalt vállalkozói engedéllyel rendelkezik a munkakörülmények felügyeletének ellátására,
d) olyan jogi személy, aki a munkakörülmények felügyeletére vonatkozó, külön jogszabályba34g) foglalt vállalkozói engedéllyel rendelkezik, és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást foglalkozás-egészségügyi szakápoló révén nyújtja, vagy
e) a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, akinek a közegészségügyi hivatal a 30.b §-sal összhangban foglalkozás-egészségügyi szolgálatatás nyújtására jogosító működési engedélyt adott ki.
(3) A vállalkozó természetes személy vagy jogi személy esetében
a) a (2) bekezdés a)–d) pontjai szerinti vállalkozó természetes személy vagy jogi személy önállóan végzi a 30.ab §-ba foglalt foglalkozás-egészségügyi szolgáltatói tevékenységet,
b) a (2) bekezdés e) pontja szerinti vállalkozó természetes személy vagy jogi személy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató tevékenységet a 30.ab §-ba foglalt foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoport bevonásával végzi.

30.ab §
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat tevékenysége az első vagy második foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységet végző munkavállalók számára
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat az első vagy második foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységet végző munkavállalók számára, mindenekelőtt
a) értékeli a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő egészségkárosító kockázatot, és ennek alapján kockázatértékelést készít a munkáltató számára, a tevékenység foglalkozás-egészségi osztályba való besorolásával együtt; amennyiben a 30. § (1) bekezdés c) pontjába foglaltak alapján értékeli az egészségkárosító kockázatot, és nem állapít meg olyan változást a munkakörülményekben, amely befolyásolná az egészségkárosító kockázat szintjét vagy a tevékenység egészségkárosító kockázat szempontjából történő besorolását, a kockázatértékelésről írásos jegyzőkönyvet készít a munkáltató számára,
b) az egészségkárosító kockázatok csökkentését vagy kiküszöbölését célzó intézkedésekre tesz javaslatot a munkáltatónak, és felhívja a figyelmét a fokozott egészségkárosító kockázatot magukban hordozó tevékenységekre,
c) tanácsadást nyújt a munkáltatónak és a munkavállalóknak a következőkkel kapcsolatban:
1. a munkavállalók munkavégzésének és pihenésének egészségvédelem szempontjából történő tervezése és megszervezése, beleértve a munkahelyek elrendezését, valamint a munkavégzés módját,
2. az egészség védelme a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezők, illetve az alkalmazott vagy használni kívánt technológiák káros hatásaival szemben,
3. foglalkozási megbetegedésekkel szembeni és a foglalkozással összefüggő megbetegedések elleni védelem.
d) részt vesz
1. a munkakörülmények javításában, valamint az új berendezések és technológiák az egészségvédelem szempontjából történő elbírálásában,
2. elsősegélynyújtó képzés szervezésében a kiválasztott munkavállalók számára vagy a kiválasztott munkavállalók elsősegélynyújtó képzésében külön jogszabály34h) alapján,
e) együttműködik a munkáltatóval a munkavállalók tájékoztatása, képzése és oktatása területén az egészség védelme és pozitív befolyásolása, a higiénia, az élettan, a munkapszichológia és az ergonómia témakörében.
f) amennyiben általános orvosi szakterületen, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakterületen, foglalkozás-orvostan szakterületen vagy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások szakterületén egészségügyi ellátást nyújtó orvos, munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokat végez a munkaköri alkalmasság elbírálása céljából.

30.ac §
Foglalkozás-egészségügyi szolgálat a harmadik vagy negyedik osztályba tartozó tevékenységet végző munkavállalók számára
(1) A munkáltató a saját munkavállalói által nyújtott foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást a harmadik vagy negyedik osztályba sorolt tevékenységet végző munkavállalók számára saját foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoport révén biztosítja a 30.a § (3) bekezdésének c) pontjába és a 30.a § (5) bekezdésébe foglaltakkal összhangban.
(2) A harmadik vagy negyedik osztályba sorolt tevékenységet végző munkavállalók részére a külső szolgáltató által nyújtott foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást olyan vállalkozó természetes személy vagy jogi személy nyújtja, akinek a közegészségügyi hivatal a 30.b § alapján foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyt adott ki.

30.ad §
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat tevékenysége a harmadik vagy negyedik osztályba tartozó tevékenységet végző munkavállalók számára
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat a harmadik vagy negyedik osztályba sorolt tevékenységet végző munkavállalók számára mindenekelőtt
a) értékeli a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő egészségkárosító kockázatot, és ennek alapján kockázatértékelést készít a munkáltató számára, a tevékenység foglalkozás-egészségi osztályba való besorolásával együtt; amennyiben a 30. § (1) bekezdés c) pontjába foglaltak alapján értékeli az egészségkárosító kockázatot, és nem állapít meg olyan változást a munkakörülményekben, amely befolyásolná az egészségkárosító kockázat szintjét vagy a tevékenység egészségkárosító kockázat szempontjából történő besorolását, a kockázatértékelésről írásos jegyzőkönyvet készít a munkáltató számára,
b) javaslatot dolgoz ki a harmadik vagy negyedik osztályba sorolt tevékenységek besorolásának módosítására vagy az osztályból való törlésükre,
c) az egészségkárosító kockázatok csökkentését vagy kiküszöbölését célzó intézkedésekre tesz javaslatot a munkáltatónak,
d) a munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokat végez a munkaköri alkalmaság elbírálása céljából,
e) tanácsadást nyújt a munkáltatónak és a munkavállalóknak a következőkkel kapcsolatban:
1. a munkavállalók munkavégzésének és pihenésének, beleértve a munkahelyek elrendezésének és a munkavégzés módjának az egészségvédelem szempontjából történő tervezése és megszervezése,
2. az egészség védelme a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezők, illetve az alkalmazott vagy használni kívánt technológiák káros hatásaival szemben,
3. foglalkozási megbetegedésekkel szembeni és a foglalkozással összefüggő megbetegedések elleni védelem,
f) részt vesz
1. a munkakörülmények javításában, valamint az új berendezések és technológiák az egészségvédelem szempontjából történő elbírálásában,
2. a munkavállalók foglalkozás rehabilitációs szakmai programba történő besorolásával kapcsolatos tevékenységben,34i)
3. a munkaképtelenség, a foglalkozási megbetegedések és a foglalkozással összefüggő megbetegedések elemzésében,
4. az elsősegélynyújtás megszervezésében a munkavállalók életét vagy egészségét fenyegető veszély esetén,
5. elsősegélynyújtó képzés szervezésében a kiválasztott munkavállalók számára vagy a kiválasztott munkavállalók elsősegélynyújtó képzésében külön jogszabály alapján,34j)
6. gyógyüdülés biztosításában,34k)
g) együttműködik a munkáltatóval a munkavállalók tájékoztatása, képzése és oktatása területén az egészség védelme és pozitív befolyásolása, a higiénia, az élettan, a munkapszichológia és az ergonómia témakörében.

30.b §
Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély kiadása és visszavonása, valamint az egyes foglalkozás-egészségügyi szolgáltatói tevékenyégeket önállóan végző személyek nyilvántartásának vezetése
(1) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély kiadása iránti kérelmet írásban kell benyújtani a közegészségügyi hivatalhoz.
(2) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély kiadása iránti kérelem a következőket tartalmazza:
a) vállalkozó természetes személy esetében a cégnevet, a vállalkozás helyét és a statisztikai számjelet; vagy
b) jogi személy esetében a cégnevet, a jogi formát, a székhelyét és a statisztikai számjelet,
c) a vállalkozási engedélyt,
d) azokat az iratokat, amelyek igazolják, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély kérelmezőjének rendelkezésére áll
1. a 30.a § (5) bekezdésébe foglalt legalacsonyabb taglétszámú foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoport, amellyel munkaviszonyban vagy hasonló munkaviszonyban áll,
2. a rendelőhelyiség működtetésére vonatkozó engedély vagy rendelőhelyiség bérleti szerződése [30.ad § d) pont],
3. az egyes szakmai tevékenységek végzésének tervezett munkafolyamata.
(3) Amennyiben a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély kiadása iránti kérelmet természetes személy vagy a cégjegyzékbe még be nem jegyzett, alapított jogi személy (a továbbiakban: „alapított jogi személy“) nyújtja be, a kérelemnek a következőket tartalmaznia:
a) természetes személy esetében az utónév, családi név, cím és állandó lakóhely címe,
b) a cégnevet, a jogi formát és a székhelyet, ha alapított jogi személyről van szó,
c) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a jogi személy vagy az alapított jogi személy rendelkezésére áll
1. a 30.a § (5) bekezdésébe foglalt legalacsonyabb taglétszámú foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoport,
2. a 30.ad § d) pontjába foglalt, munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat végzésére alkalmas rendelőhelyiség,
d) az egyes szakmai tevékenységek végzésének tervezett munkafolyamata.
(4) A (2) és (3) bekezdésbe foglalt kérelem részét képezi
a) az arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély kérelmezője a munkáltatóval kapcsolatos szakmai tevékenységeit a munkáltatótól függetlenül fogja végezni,
b) a közigazgatási illeték megfizetését igazoló bizonylat.
(5) A közegészségügyi hivatal kiadja a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyt a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy részére, ha az megfelel a (2) és (4) bekezdésbe foglalt feltételeknek, illetve a természetes személy vagy alapított jogi személy részére, ha az megfelel a (3) és (4) bekezdésbe foglalt feltételeknek. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyben feltünteti
a) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító engedély számát,
b) természetes személy esetében az utónevet, családi nevet, címet és az állandó lakóhelyének címét, vállalkozó természetes személy esetében a vállalkozás helyét és a statisztikai számjelet; vagy
c) jogi személy esetében a cégnevet, jogi formát, székhelyet és statisztikai számjelet, alapított jogi személy esetében a cégnevet, jogi formát és székhelyet.
(6) Az a természetes személy vagy alapított jogi személy, aki számára az (5) bekezdés alapján foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyt adtak ki, abban az esetben kezdheti meg a tevékenységét, ha rendelkezik vállalkozói engedéllyel a külön jogszabállyal34g) összhangban, és a vállalkozói engedély megszerzését követő 30 napon belül írásban benyújtja a közegészségügyi hivatal felé a (2) bekezdés a)–c) pontja és d) pontjának első és második alpontja szerinti dokumentumokat.
(7) A közegészségügyi hivatal határozatlan időre adja ki a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyt.
(8) A közegészségügyi hivatal visszavonja a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására vonatkozó működési engedélyt, ha a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy (a továbbiakban: „foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító engedély jogosultja”) ismételten nem tesz eleget a 30.d §-ba foglalt kötelezettségeknek.
(9) A közegészségügyi hatóság akkor is visszavonja a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyt, ha a természetes személy vagy a működési engedéllyel rendelkező foglalkozás-egészségügyi szolgáltató kéri az engedély visszavonását.
(10) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély érvénytelenné válik
a) a jogi személy cégjegyzékből való törlésével,
b) a vállalkozói engedély visszavonásával,
c) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító engedély a (8) és (9) bekezdés szerinti visszavonásáról szóló határozat érvénybe lépésével,
d) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult természetes személy vagy vállalkozó természetes személy halálával vagy halottá nyilvánításával.
(11) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására vonatkozó jogosultság nem száll át a jogutódra és nem ruházható át.
(12) Az a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, akinek a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyét a közegészségügyi hivatal visszavonta, legkorábban a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év elteltével kérelmezheti ismételten az engedélye kiadását; ez nem vonatkozik azokra a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekre, amelyeket megvontak
a) 30.d § (1) bekezdésének a) és b) pontjába foglalt kötelezettségek elmulasztása miatt,
b) a (9) bekezdésbe foglalt kérelem alapján.
(13) Az a 30.aa § (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti, a foglalkozás-egészségügyi tevékenységét önállóan végző vállalkozó természetes személy vagy jogi személy a tevékenységének megkezdésétől számított 30 napon belül írásban köteles bejelenteni a közegészségügyi hivatalnak a tevékenységének megkezdését; a bejelentésben meg kell adnia az 5. § (4) bekezdés s) pontjába foglalt adatokat és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató tevékenység végzése megkezdésének időpontját (30.ab §). A
a) 30.aa § (2) bekezdés a) pontjába foglalt személy köteles a bejelentéshez csatolni az egészségügyi tevékenység önálló végzésére jogosító engedély másolatát vagy az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély másolatát,
b) 30.aa § (2) bekezdés b) pontjába foglalt személy köteles a bejelentéshez csatolni az egészségügyi szolgáltatás szakmai vezetője engedélyének másolatát,
c) 30.aa § (2) bekezdés c) és d) pontjába foglalt személy köteles a bejelentéshez csatolni a vállalkozói engedély másolatát és a közegészségügyi hatóság vagy a foglalkozás-egészségügyi szolgálat munkahelyén szerzett legalább kétéves szakmai gyakorlat igazolását.
(14) A közegészségügyi hivatal a foglalkozás-egészségügyi tevékenységet önállóan végző személyek nyilvántartásából a 30.c §-ban foglalt kötelezettségek ismételt elmulasztása okán eszközöl törlést; a törlésre vonatkozó javaslatot a regionális közegészségügyi hivatal teszi.
(15) Ezen kívül a közegészségügyi hivatal az egyes foglalkozás-egészségügyi szolgáltatói tevékenységeket önállóan végző személyek nyilvántartásából törlést eszközöl
a) az egyes foglalkozás-egészségügyi szolgáltatói tevékenységeket önállóan végző személy kérelme alapján,
b) a jogi személynek a cégjegyzékből való törlését követően,
c) a vállalkozói engedély érvényességének megszűnése után,
d) egészségügyi tevékenység önálló végzésére jogosító engedély vagy az egészségügyi szolgáltatás szakmai vezetője engedélyének visszavonását vagy megszűnését követően,
e) az egyes foglalkozás-egészségügyi szolgáltatói tevékenységeket önállóan kifejtő természetes személy vagy vállalkozó természetes személy halálát követően, vagy halottá nyilvánításával.
(16) A közegészségügyi hivatal által a (14) bekezdés vagy a (15) bekezdés d) pontja alapján törölt, az egyes foglalkozás-egészségügyi szolgáltatói tevékenységeket önállóan kifejtő személy legkorábban a nyilvántartásból való törléstől számított egy év letelte után jelentheti be a tevékenysége újbóli megkezdését.

30.c §
Az első vagy második osztályba tartozó tevékenységet végző munkavállalók számára a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot külső kivitelezőként biztosító foglalkozás-egészségügyi szolgáltató kötelezettségei
Az a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató, aki külső kivitelezőként önállóan végzi a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatói tevékenységét (30.ab §), az első vagy második osztályba tartozó tevékenységet végző munkavállalók számára köteles
a) a 30.ab §-ba foglalt szakmai tevékenységeket a külön jogszabályokkal34) összhangban végezni,
b) a szakmai tevékenységeket a végzett tevékenységre és a munkahelyre vonatkozó megállapított és bizonyítható információkkal összhangban végezni, különös tekintettel a munkavállalók egészségének védelmére,
c) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatói tevékenységeket pártatlanul végezni,
d) a 30.ab §-ba foglalt szakmai tevékenységek végzésére vonatkozó dokumentációt, valamint a munkáltató 30. § (1) bekezdés a)–c) pont első alpontja, d) és m) pontja szerinti kötelezettségeivel kapcsolatos dokumentációt vezetni,
e) haladéktalanul írásban értesíteni a közegészségügyi hivatalt vállalkozó természetes személy esetében a cégnév vagy a vállalkozás helyének megváltozásáról, illetve jogi személy esetében a cégnév, a székhely vagy a jogi forma megváltozásáról,
f) lehetővé tenni az illetékes közegészségügyi hatóság számára, hogy ellenőrizze a foglalkozás-egészségügyi szolgálat kötelezettségeinek teljesítését.

30.d §
A működési engedéllyel rendelkező foglalkozás-egészségügyi szolgáltató kötelezettségei
(1) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély jogosultja a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatói tevékenység végzése során mindenkor köteles
a) a 30.a § (5) bekezdés szerinti legalacsonyabb taglétszámú foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoportba egészségügyi dolgozókat biztosítani, akikkel munkaviszonyban vagy hasonló munkaviszonyban áll,
b) a munkahelyi körülményeknek és az egészségkárosító kockázatnak megfelelően a 30.a § (7) bekezdés szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoportban olyan további egészségügyi dolgozókat biztosítani, akikkel munkaviszonyban, hasonló munkaviszonyban vagy egyéb szerződéses jogviszonyban áll,
c) a rendelőhelyiség üzemeltetésére jogosító engedéllyel34l) vagy a rendelőhelyiség bérletére vonatkozó bérleti szerződéssel rendelkezni, amelyet a rendelőhelyiség üzemeltetésére jogosító engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatóval kötött, az ionizáló sugárzásnak való kitettségből eredő egészségkárosító kockázat értékelése során a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal sugárvédelmi szakértő34ha) is együttműködik,
d) a 30.ab §-ba és a 30.ad §-ba foglalt szakmai tevékenységet külön jogszabályokkal összhangban végezni,
e) szakmai tevékenységét a végzett tevékenységre és a munkahelyre vonatkozó megállapított és bizonyítható információkkal összhangban végezni, különös tekintettel a munkavállalók egészségének védelmére,
f) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató tevékenységeket pártatlanul végezni,
g) a 30.ab §-ban és a 30.ad §-ba foglalt szakmai tevékenység végzésére vonatkozó dokumentációt, valamint a munkáltató 30. § (1) bekezdés a)–d), f), k)–m) pontjaiba foglalt kötelezettségeivel kapcsolatos dokumentációt vezetni,
h) haladéktalanul, írásban értesíteni a közegészségügyi hivatalt – vállalkozó természetes személy esetében – a cégnév vagy a vállalkozás helyének megváltozásáról, illetve jogi személy esetében a cégnév, a székhely vagy a jogi forma megváltozásáról, vagy a foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoport vezető személyének megváltozásáról,
i) lehetővé tenni a közegészségügyi hivatal számára az alábbiak ellenőrzését:
1. a foglalkozás-egészségügyi szolgálat végzésének feltételeit, amelyek alapján 30.b § (2) bekezdés szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásra jogosító működési engedélyt kiadták,
2. a foglalkozás-egészségügyi szolgálat 30.d § 1. bekezdésének a)–h) pontjaiba foglalt kötelezettségeit,
j) lehetővé tenni az illetékes közegészségügyi hatóság számára a foglalkozás-egészségügyi szolgálat kötelezettségeinek teljesítését a d)–g) pontok alapján.
(2) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély jogosultja az olyan munkáltatónál végzett munka során, akivel foglalkozás-egészségügyi szolgáltató tevékenység végzéséről szóló szerződési jogviszonyban áll (30.ab és 30.ad §), a munkáltató hozzájárulásával alvállalkozói szerződés keretein belül megbízhat
a) másik foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély jogosultját bizonyos meghatározott tevékenységek elvégzésével az adott munkáltatónál, beleértve a 30.e § (3), (4) és (6) bekezdése szerinti orvosok által a munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatok elvégzésével,
b) egy egészségügyi szolgáltatót a 30.e § (3), (4) és (6) bekezdése szerinti orvosok által a munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatok elvégzésére.

30.e §
A munkaköri alkalmasság vizsgálata
(1) A munkaköri alkalmasság vizsgálata a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő egészségkárosító kockázat értékelése és a munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményei alapján történik
a) a munkavállaló esetében,
1. aki harmadik vagy negyedik osztályba sorolt tevékenységet végez,
2. a foglalkozási megbetegedés ugyanazon szakmában, egyazon munkahelyen történő ismételt előfordulása esetében,
3. akinek a munkaköri alkalmasságát külön jogszabály írja elő,35)
4. aki második, harmadik vagy negyedik osztályba sorolt tevékenységet végez, ha egészségügyi okokból hat hónapnál hosszabb ideig nem végezte ezt a tevékenységet,
b) a vállalkozó természetes személy esetében, aki nem foglalkoztat más természetes személyeket,
1. aki harmadik vagy negyedik osztályba sorolt tevékenységet végez,
2. akinek a munkaköri alkalmasságát külön jogszabály írja elő,35)
c) egy másik, álláskereső természetes személy esetében
1. aki a harmadik vagy negyedik osztályba sorolt tevékenység végzésére jelentkezik; vagy
2. ha a munkaköri alkalmasságát külön jogszabály írja elő.35)
(2) A munkavállalónak a munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálaton való részvételre vonatkozó, a munkaköri alkalmassága elbírálását célzó kötelezettségét külön jogszabály szabályozza.35a)
(3) A harmadik vagy negyedik osztályba sorolt tevékenységek esetében a munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot a foglalkozás-egészségügyi szolgálat foglalkozás-orvostan szakorvosa, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia vagy foglalkozás-egészségügyi szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosa végzi.
(4) A harmadik vagy negyedik osztályba sorolt tevékenységek esetében a munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokat a (3) bekezdés szerinti orvosokon kívül a foglalkozás-egészségügyi szolgálat általános orvosi oklevéllel rendelkező orvosai is végezhetik, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat foglalkozás-orvostan szakorvosa, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosa vagy foglalkozás-egészségügyi szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosa felügyelete mellett.
(5) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat (3) és (4) bekezdés szerinti orvosának a kérésére a munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat részeként az egyéb szükséges kiegészítő vizsgálatokat más releváns szakterületek orvosai35b) vagy más illetékes egészségügyi szakemberek is végezhetik.
(6) Az első vagy a második osztályba sorolt tevékenységek esetében a munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokat a (3) és (4) bekezdésben említett szakterületekre szakosodott foglalkozás-egészségügyi szolgálati orvosokon kívül általános orvosi oklevéllel rendelkező orvosok és gyermekek és serdülők általános járóbeteg-szakellátását végző csecsemő- és gyermekgyógyászati szakorvosi szakképesítéssel rendelkező, nem foglalkozás-egészségügyi szolgálati orvosok is elvégezhetik. A munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatok végzése a munkáltató által a végzett tevékenységre és a munkavállaló munkakörülményeire vonatkozó információk, valamint az egészségkárosító kockázatok értékelésének eredményei alapján történik.
(7) Amennyiben az általános orvosi oklevéllel rendelkező orvos vagy a gyermekek és serdülők általános járóbeteg-szakellátását végző csecsemő- és gyermekgyógyászati szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvos, aki a (6) bekezdés szerinti második osztályba sorolt tevékenységet végző munkavállaló munkavégzéshez kapcsolódó előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatait végzi, a munkavállaló egészségi állapotában olyan változást tapasztal, amely hatással lehetne a munkavállaló munkaköri alkalmasságára, a munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat további menetéről konzultál egy foglalkozás-orvostan szakorvossal, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia vagy foglalkozás-egészségügyi szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvossal, és a konzultáció eredményét bejegyzi az egészségügyi dokumentációba.
(8) A munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokat rendelőhelyiségben végzik.
(9) Az (1) bekezdés a) pont első alpontja, b) pont első alpontja és c) pont első alpontja szerinti munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokat el kell végezni
a) a munkaviszony vagy hasonló munkaviszony megkötését vagy az olyan vállalkozó természetes személy általi munkavégzés megkezdését megelőzően, aki nem foglalkoztat más természetes személyt,
b) a munkavégzéssel kapcsolatban,
c) a munkaköri beosztás minden módosítása előtt,
d) a munkaviszony vagy hasonló munkaviszony megszűnése, illetve a más természetes személyt nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy munkaviszonyának egészségügyi okokból történő megszüntetése esetén,
e) a munkaviszony vagy hasonló munkaviszony megszűnését követően, ha a munkavállaló ezt kéri a korábbi munkáltatójától, akinél késői hatású egészségkárosító kockázati tényezőkkel járó tevékenységet végzett.
(10) A (9) bekezdés b) pontja szerinti a munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokat el kell végezni
a) kétévente egyszer a harmadik osztályba sorolt tevékenységet végző munkavállalók és más természetes személyeket nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy esetében,
b) évente egyszer a negyedik osztályba sorolt tevékenységet végző munkavállalók és más természetes személyeket nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy esetében.2)
(11) A (9) bekezdés b) pontjában foglalt, munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokat háromévente egyszer kell elvégezni a harmadik vagy negyedik osztályba sorolt, késői hatású egészségkárosító kockázati tényezőkkel járó tevékenységek esetében.
(12) Az egyazon munkahelyen előforduló azonos foglalkozási megbetegedés felismerését követően azonnal el kell végezni az ugyanazon szakmájú munkavállaló (1) bekezdés a) pontjának második alpontja szerinti munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatát, ha az adott munkahelyen korábban nem fordult elő ilyen foglalkozási megbetegedés.
(13) Az (1) bekezdés a) pontjának negyedik alpontja szerinti munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokat a munkavállaló egészségi állapotának a végzett munkával összefüggő feltételezett változásainak megállapítása céljából, vagy a munka végzésével kapcsolatos ellenjavallatok feltárása céljából, valamint a munkavállaló egészségének védelmét szolgáló megfelelő intézkedések ajánlása céljából végzik, vagy hogy megállapítsák a munkavállaló más munkára való átirányításának és a foglalkozási rehabilitáció34i) biztosítása indokoltságát.
(14) A közegészségügyi hivatal vagy az illetékes közegészségügyi hatóság a munkáltatót és a más természetes személyt nem foglalkoztató vállalkozó természetes személyt soron kívüli munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzésére kötelezheti, ha a munkavégzéssel kapcsolatos és munkakörnyezeti kóroki tényezők vagy az egészségkárosító kockázatok jelentősen megváltoznak, vagy ha a munkavállalók vagy a más természetes személyt nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy egészségi állapotában a munkavégzéssel összefüggésben jelentős változás következik be, vagy ha több munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következik be, amely a munkakörülményekkel hozható összefüggésbe.
(15) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa javasolhatja a munkáltatónak a soron kívüli munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzését, ha ez szükséges ahhoz, hogy korai stádiumban felismerjék a munkavállaló egészségi állapotában bekövetkező, a munkavégzéshez köthető változásokat.
(16) A munkáltató a munkavállalók képviselőivel és a (6) bekezdésben említett orvossal folytatott konzultációt követően gondoskodik arról, hogy a munkavállaló soron kívüli munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálaton vegyen részt, ha a munkavállaló munkaköri alkalmasságával kapcsolatban jogos kétségei vannak; a munkavállaló kötelessége, hogy alávesse magát ennek a munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatnak.
(17) A munkáltató biztosíthatja az állásra jelentkező természetes személyek és az első vagy második osztályba sorolt tevékenységet végző munkavállalók munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatát, a munkaköröket és munkahelyeket a munkáltató a munkavállalók képviselőivel és a (6) bekezdésben említett orvossal konzultálva határozza meg; ez nem vonatkozik az (1) bekezdés a) pontjának második, harmadik vagy negyedik alpontja, b) pontjának második alpontja vagy c) pontjának második alpontja szerinti munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatok elvégzésére. Ha a munkáltató az első mondat szerinti munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot biztosít, az álláskereső természetes személyeknek és a munkavállalóknak kötelező részt venniük a munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálaton.
(18) Amennyiben külön jogszabály másként nem rendelkezik, a munkaköri alkalmasság vizsgálatával kapcsolatban felmerült költségeket, beleértve a munkaviszony vagy hasonló munkaviszony megkötése előtt és a munkaviszony vagy hasonló munkaviszony (9) bekezdés e) pontja szerinti megszűnését követően történő munkaköri alkalmasság vizsgálatával kapcsolatban felmerült költségeket is a munkáltató vagy a más természetes személyt nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy fedezi.
(19) Amennyiben a (20) bekezdés másként nem rendelkezik, válsághelyzet idején az (1) bekezdés a) pontja szerinti munkavállaló, az (1) bekezdés b) pontja szerinti, más természetes személyt nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy és az (1) bekezdés c) pontja szerinti álláskereső természetes személy esetében nem kerül elvégzésre a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő egészségkárosító kockázat értékelésének és a munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményeinek alapján történő munkaköri alkalmassági vizsgálat.
(20) A munkaköri alkalmasság vizsgálatát kötelező elvégezni azon egészségügyi dolgozók esetében, akik rendkívül veszélyes fertőző betegség okozta világjárvány idején az életük és egészségük közvetlen veszélyeztetése mellett nyújtanak egészségügyi ellátást.
(21) Válsághelyzetben a becsületbeli nyilatkozat a következőket helyettesíti
a) az (1) bekezdés c) pontja szerinti álláskereső természetes személy munkaügyi alkalmasságának vizsgálatát, amelynek mintáját a 3ca. melléklet tartalmazza,
b) a természetes személynek az élelmiszerek és ételek előállításával, kezelésével és forgalmazásával kapcsolatos epidemiológiai szempontból releváns tevékenység végzésére vonatkozó egészségügyi alkalmasságról szóló igazolását, amelynek mintáját a 3cb. melléklet tartalmazza.
(22) A (21) bekezdés szerinti becsületbeli nyilatkozatot legkésőbb a válsághelyzet megszűnését követő 90 napon belül munkaköri alkalmasság vizsgálattal vagy a természetes személynek az élelmiszerek és ételek előállításával, kezelésével és forgalmazásával kapcsolatos epidemiológiai szempontból releváns tevékenység végzésére vonatkozó egészségügyi alkalmasságról szóló igazolással szükséges helyettesíteni.

30.f §
Munkaköri orvosi alkalmassági vélemény
(1) A munkaköri alkalmasságot elbíráló orvos a munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatok eredményeit az egészségügyi dokumentációjában36) rögzíti, és munkaköri orvosi alkalmassági véleményt37) dolgoz ki. A munkaköri orvosi alkalmassági véleményt átadja a munkáltatónak vagy a más természetes személyt nem foglalkoztató vállalkozó természetes személynek; a munkaköri orvosi alkalmassági vélemény másolatát eljuttatja a munkavállalóhoz és ahhoz az orvoshoz, akivel a munkavállaló vagy a más természetes személyeket nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodást kötött,37a) és kérésre rendelkezésére bocsátja a munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatok eredményeit.
(2) A munkaköri orvosi alkalmassági véleménynek tartalmaznia kell a nyilvántartási számot, a munkáltatóra vonatkozó adatokat, nevezetesen a jogi személy cégnevét, jogi formáját és székhelyét, illetve a vállalkozó természetes személy cégnevét és a vállalkozás helyét; a munkavállaló vagy a más természetes személyt nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy adatait, nevezetesen a nevét, családi nevét, születési idejét, lakcímét, munkaköri beosztását, az elbírált tevékenységet, a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőket, valamint az foglalkozás-egészségi osztályt az egyes munkavégzéssel kapcsolatos és munkakörnyezeti kóroki tényezők tekintetében. A munkaköri orvosi alkalmassági vélemény konklúziója a következő:
a) alkalmas az elbírált tevékenység végzésére,
b) az elbírált tevékenység végzésére ideiglenes nem alkalmas, vagy
c) tartósan alkalmatlan az elbírált tevékenység elvégzésére.
(3) A (2) bekezdésbe foglalt munkaköri orvosi alkalmassági vélemények mintáit a 3.c melléklet tartalmazza.

30.g §
A munkaköri alkalmasság ismételt vizsgálata
(1) Ha a munkavállaló, a más természetes személyt nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy, vagy az álláskereső természetes személy úgy véli, hogy a munkaköri alkalmasságának elbírálása helytelen, írásban kérheti a munkaköri orvosi alkalmassági vélemény felülvizsgálatát attól az orvostól, aki a 30.f §-ban foglalt orvosi véleményt kiállította; az orvos köteles a kérelmezőt legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatni arról, hogy a kérelme milyen módon kerül elbírálásra.
(2) Ha a munkaköri orvosi alkalmassági véleményt az orvos nem változtatja meg, a kérelmező írásban kérheti a munkaköri alkalmassága ismételt vizsgálatát olyan egészségügyi szolgáltatótól,34f) aki egyetemi kórházban vagy oktató kórházban nyújt fekvőbeteg-szakellátást,37b) amelyet szaktevékenység végzésére szakmailag illetékes foglalkozás-orvostan szakorvosok vagy klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosok végeznek.
(3) Az igénylőnek a munkaköri alkalmassága ismételt vizsgálatát azon az egészségügyi szolgáltatón keresztül kell kérelmeznie, aki az eredeti munkaköri orvosi alkalmassági véleményt kiállította. Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltató a kérelmet a kapcsolódó orvosi dokumentációval együtt továbbítja a kérelmező munkahelyéhez legközelebb eső, a (2) bekezdés szerinti egyetemi kórházban vagy oktató kórházban fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóhoz.
(4) Az egészségügyi szolgáltató, aki a (2) bekezdés szerinti, egyetemi kórházban vagy oktató kórházban nyújtott fekvőbeteg-szakellátást biztosít, szükség esetén a munkaköri alkalmasság ismételt vizsgálata céljából felkéri a munkáltatót és a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot - ha van ilyen -, hogy nyújtsa be a munkavállaló által végzett tevékenységre és a munkakörülményeire vonatkozó szükséges dokumentumokat, valamint az egészségkárosító kockázatok értékelésének eredményeit.
(5) A kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül a (2) bekezdés szerinti egyetemi kórházban vagy oktató kórházban fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató vagy megerősíti a munkaköri orvosi alkalmassági vélemény konklúzióját, vagy – ha a munkaköri alkalmasságot helytelenül bírálták el – új munkaköri orvosi alkalmassági véleményt ad ki a 30.f § alapján, ha az elbírálás összetett, a határidő további 30 nappal meghosszabbodik; az új munkaköri orvosi alkalmassági véleményt eljuttatja a kérelmezőhöz, a munkaköri orvosi alkalmassági vélemény másolatát a munkáltatóhoz és az eredeti munkaköri orvosi alkalmassági véleményt kiállító orvoshoz.
(6) A (2) bekezdésbe foglalt egyetemi kórházban vagy oktató kórházban fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató munkaköri alkalmasság ismételt vizsgálatával kapcsolatos költségeit a következő téríti:
a) a kérelmező, ha az eredeti munkaköri orvosi alkalmassági vélemény konklúziója megerősítést nyer,
b) az egészségügyi szolgáltató, aki a munkaköri alkalmasságot a 30.f §-ba foglaltaknak megfelelően megvizsgálta, ha az eredeti munkaköri orvosi alkalmassági vélemény konklúziója nem igazolódik.
(7) A (6) bekezdésbe foglalt költségtérítésre az egészségügyi ellátás költségeinek térítésére vonatkozó általános érvényű jogszabályok vonatkoznak.
(8) Válsághelyzet idején nem kerül sor a munkaköri alkalmasság ismételt vizsgálatára.

31. §
Az egészségkárosító kockázatok értékelése és a tevékenységek besorolása
(1) A munkavállalók egészségére lehetséges hatást gyakorló, a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezők szintje és jellege, az egészségkárosító kockázatok értékelése, és a munkavállalók egészségi állapotában bekövetkező változások alapján a tevékenységek négy foglalkozás-egészségi osztályba sorolhatóak.
(2) Az első foglalkozás-egészségi osztályba azok a tevékenységek tartoznak, amelyek végzése nem hordozza magában a munkavállaló munkavégzés és munkakörnyezet hatása okán történő egészségkárosodásának kockázatát, vagy a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő egészségkárosító kockázat mértéke elfogadható.
(3) A második foglalkozás-egészségi osztályba azok a tevékenységek tartoznak, amelyek esetében a kockázatot figyelembe véve nem feltételezhető egészségkárosodás, de nem zárható ki a szervezetnek a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő terhelésre adott negatív reakciója; a szervezetnek a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő terhelésre adott negatív reakciója a szervezet váratlan vagy előre nem látható reakciója, amely tünet vagy eltérő jel formájában jelentkezik, beleértve a megváltozott laboratóriumi értékeket vagy a szervezet megváltozott működési képességét, a munkavégzés és a munkakörnyezet adott kóroki tényezőjének való kitettséggel összefüggésben. Ezek olyan tevékenységek, amelyek estében a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezők nem haladják meg a külön jogszabályokban meghatározott határértékeket vagy kritériumokat.34) A munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő egészségkárosító kockázat szintje magasabb, mint az átlagnépességé, de elfogadható.
(4) A harmadik foglalkozás-egészségi osztályba azok a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő magas szintű egészségkárosító kockázattal járó tevékenységek tartoznak, amelyek esetében
a) a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos és munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségét műszaki vagy szervezési intézkedésekkel nem csökkentik a megállapított határérték szintjére, és a kockázat csökkentéséhez egyéb specifikus védelmi intézkedésekre van szükség, beleértve az egyéni védőeszközök használatát,
b) a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos és munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségét műszaki vagy szervezési intézkedésekkel a megállapított határérték szintjére csökkentik, de
1. a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezők kombinációja és kölcsönhatása káros lehet az egészségre, vagy
2. a hatást gyakorló tényezőkkel összefüggő változásokat észlelnek a munkavállalók egészségi állapotában,
c) nincsenek megállapított határértékek, de a szervezet kedvezőtlen reakciója a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezők lehetséges specifikus hatására utal, és a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőknek való kitettség károsíthatja a munkavállaló egészségét.
(5) A negyedik foglalkozás-egészségi osztályba csak kivételesen, korlátozott időre, legfeljebb egy év időtartamra sorolják be a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő nagyon magas szintű egészségkárosító kockázattal járó tevékenységeket; ezek olyan tevékenységek,
a) amelyek esetében a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos és munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségét nem lehet műszaki vagy szervezési intézkedésekkel a megállapított határértékek szintjére csökkenteni, és a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettség meghaladja a harmadik osztályba történő besorolás kritériumait, és egyéb specifikus védelmi intézkedésekre van szükség, beleértve az egyéni védőeszközök használatát is,
b) amelyek a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezet egyes kóroki tényezőinek való kitettség mértéke alapján a harmadik osztályba tartoznak, de
1. a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezők kombinációja és kölcsönhatása növeli az egészségkárosodás kockázatát, vagy
2. a hatást gyakorló tényezőkkel összefüggő változásokat észlelnek a munkavállalók egészségi állapotában.
(6) A harmadik és negyedik foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenység veszélyes tevékenységnek minősül. A tevékenység harmadik és negyedik osztályba történő besorolásáról, a harmadik és negyedik osztályba tartozó munkák besorolásának megváltoztatásáról vagy törléséről az illetékes közegészségügyi hatóság dönt a munkáltató, a más természetes személyt nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy javaslata alapján vagy saját kezdeményezése alapján.

31.a §
A foglalkozási megbetegedés vagy a foglalkozási megbetegedés veszélyének elfogadása
(1) Ha a természetes személy egészségügyi ellátását végző egészségügyi szolgáltató34f) arra gyanakszik, hogy a személy betegsége a munkavégzéssel függ össze, a természetes személyt munkahelyéhez legközelebbi székhellyel rendelkező, szaktevékenység végzésére szakmailag illetékes foglalkozás-orvostani szakorvoshoz, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvoshoz vagy bőr- és nemibeteg-gyógyászati szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvoshoz irányítja.
(2) A foglalkozási megbetegedést és a foglalkozási megbetegedés veszélyét38a) (a továbbiakban: „foglalkozási megbetegedés“) a természetes személy egészségi állapotának elbírálása és az illetékes közegészségügyi hatóság (4) bekezdés szerinti szakvéleménye alapján szakellátó hely fogadja el, amely olyan egészségügyi szolgáltató, amely szaktevékenység végzésére szakmailag illetékes foglalkozás-orvostan szakorvosok, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosok vagy bőr- és nemibeteg-gyógyászati szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosok által nyújtott egészségügyi ellátást biztosít;34c) a szakellátó hely a foglalkozási megbetegedés elfogadására vonatkozó orvosi véleményt dolgoz ki.38b)
(3) A szakellátó hely nem vizsgálhatja a munkavállaló foglalkozási megbetegedésének gyanúját, ha annak munkáltatója számára nyújt foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást.
(4) A foglalkozási megbetegedés szakellátó hely általi elfogadásának kötelező alapanyaga a foglalkozási megbetegedés gyanúja kapcsán vizsgált személy munkakörülményeinek és munkavégzése módjának vizsgálata alapján megfogalmazott szakvélemény (a továbbiakban: „foglalkozási megbetegedés gyanújával kapcsolatos szakvélemény“), amelyet az illetékes közegészségügyi hatóság dolgoz ki; a foglalkozási megbetegedés gyanújával kapcsolatos szakvéleményt a szakellátó hely kérelmének beérkezésétől számított legkésőbb 30 napon belül dolgozza ki. Összetett kivizsgálás esetén a határidő további 60 nappal meghosszabbodik. A foglalkozási megbetegedés gyanújával kapcsolatos szakvélemény kellékei a 3.d mellékletben találhatóak.
(5) A (4) bekezdés szerinti foglalkozási megbetegedés gyanújával kapcsolatos szakvélemény konklúzióját az illetékes közegészségügyi hatóság kérésre a vizsgált személy és annak munkáltatója rendelkezésére bocsátja.
(6) A foglalkozási megbetegedés elfogadását a szaktevékenység végzésre szakmailag illetékes foglalkozás-orvostan szakorvosok, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosok vagy bőr- és nemibeteg-gyógyászati szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosok által biztosított fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató vezetőjének kell írásban igazolnia; a foglalkozási megbetegedés elfogadását igazoló vezető beosztású munkavállalónak a foglalkozás-orvostan, a klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakterület vagy a bőr- és nemibeteg-gyógyászat szakterületén belüli szaktevékenységek végzésére szakmailag illetékes orvosnak kell lennie.
(7) Ha a foglalkozási megbetegedés gyanújának elbírálása vitás vagy nem egyértelmű, a szakellátó hely köteles a foglalkozási megbetegedés gyanúját elbírálás céljából a regionális foglalkozási megbetegedéseket elbíráló bizottsághoz (a továbbiakban: „regionális bizottság“) vagy az elbírálás alá vont személy munkahelyéhez legközelebbi székhelyű, az egyetemi kórházban létrehozott, foglalkozási bőrbetegséget elbíráló regionális bizottsághoz (31.e §) továbbítani.
(8) A regionális bizottság vagy a foglalkozási bőrbetegségeket elbíráló regionális bizottság legkésőbb a szakellátó hely kérelmének kézhezvételét követő 30 napon belül döntést hoz a foglalkozási megbetegedés elfogadásáról; a foglalkozási megbetegedés elfogadásáról szóló döntést továbbítja a szakellátó hely felé. A regionális bizottság vagy a foglalkozási bőrbetegséget elbíráló regionális bizottság foglalkozási megbetegedés elfogadásáról szóló döntése a szakellátó helyre nézve kötelező jelleggel bír.
(9) Ha a foglalkozási megbetegedés gyanújának elbírálása különösen összetett, a szakellátó hely köteles a foglalkozási megbetegedés gyanúját elbírálásra a Foglalkozási Megbetegedések Elbírálásával Foglalkozó Szlovákiai Bizottsághoz (a továbbiakban: „Szlovákiai Bizottság“) továbbítani, és erről a vizsgált személyt írásban tájékoztatni.
(10) A (9) bekezdésbe foglalt eseteken kívül a Szlovákiai Bizottság a következőket is elbírálja
a) a munkakörnyezetben vagy a munkafolyamatok során előforduló bizonyítottan rákkeltő - a rákkeltés kockázatával járó - vegyi anyagokkal történő munkavégzés következtében kialakuló, a vizsgált személynél az érintett célszervekben manifesztálódó olyan rákos megbetegedések elfogadása, amely nem szerepel a foglalkozási megbetegedések jegyzékében,4a)
b) a vizsgált személy egyéb egészségkárosodása, amely nem munkahelyi baleset és nem a foglalkozási megbetegedések jegyzékében szereplő foglalkozási megbetegedés.
(11) Ha a Szlovákiai Bizottság a (9) vagy (10) bekezdésbe foglalt foglalkozási megbetegedés gyanúját bírálja el, legkésőbb a szakellátó hely vagy a (6) bekezdésébe foglalt egészségügyi szolgáltató vezető beosztású munkavállalója kérelmének beérkezésétől számított 60 napon belül kidolgozza a foglalkozási megbetegedés elfogadásáról szóló döntést; a foglalkozási megbetegedés elfogadásáról szóló döntést továbbítja a szakellátó hely felé. A Szlovákiai Bizottság foglalkozási megbetegedés elfogadásáról szóló döntése a szakellátó helyre nézve kötelező jelleggel bír.
(12) A szakellátó hely a (4) bekezdésbe foglalt foglalkozási megbetegedés gyanújával kapcsolatos szakvélemény vagy a (8) és (11) bekezdésekbe vagy a 31.c § (4) bekezdésbe foglalt foglalkozási megbetegedés elfogadásáról szóló döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül kiadja a foglalkozási megbetegedés elfogadásáról szóló orvosi véleményt, és azt megküldi a következőknek:
a) a vizsgált személynek,
b) a munkáltatónak,
c) az illetékes közegészségügyi hatóságnak,
d) a Szociális Biztosítónak, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma Társadalombiztosítási Osztályának, a Fegyveres Erők Társadalombiztosítási Osztályának, a Büntetés-végrehajtási Szervezet Társadalombiztosítási Osztályának a Szlovák Köztársaság Pénzügyi Igazgatósága Társadalombiztosítási Osztályának.
(13) A foglalkozási megbetegedés elfogadásáról szóló orvosi vélemény tartalmazza:
a) a nyilvántartási számot,
b) az egészségügyi szolgáltató nevét, címét és a statisztikai számjelét,
c) a vizsgált személy utónevét és családi nevét, születési idejét és az állandó lakóhelyének címét,
e) a vizsgált személy munkáltatójának adatait,
f) a vizsgált személy munkahelyének nevét, szakmáját és munkaköri beosztását,
g) a foglalkozási megbetegedés foglalkozási megbetegségek jegyzéke szerinti számát és megnevezését,
h) az indoklást és a konklúziót,
i) a szakellátó hely bélyegzőlenyomatát, amelyen szerepel az orvos szakterülete, valamint az orvos aláírását.
(14) A (13) bekezdésbe foglalt foglalkozási megbetegedés elfogadásáról szóló orvosi vélemény mintája a 3e mellékletben található.
(15) A foglalkozási megbetegedés elfogadásának időpontja az a nap, amikor a (13) bekezdésbe foglalt szerinti foglalkozási megbetegedés elfogadásáról szóló orvosi véleményt kiadják.
(16) Ha a szakellátó hely nem fogadja el a foglalkozási megbetegedést, a (4) bekezdésbe foglalt foglalkozási megbetegedés gyanújával kapcsolatos szakvélemény vagy a (8) és (11) bekezdésekbe vagy a 31.c § (4) bekezdésébe foglalt foglalkozási megbetegedés elfogadásáról szóló döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül kiadja a foglalkozási megbetegedés el nem fogadásáról szóló orvosi véleményt, és azt megküldi a következőknek:
a) a vizsgált személynek,
b) a munkáltatónak,
c) az illetékes közegészségügyi hatóságnak.
(17) Válsághelyzet idején
a) ha a (18) bekezdés másként nem rendelkezik, a (2) bekezdésbe foglalt foglalkozás-orvostani és bőr- és nemibeteg-gyógyászati szakellátó helyek nem vizsgálják a természetes személy egészségi állapotát foglalkozási megbetegedés elfogadása vagy el nem fogadása céljából, és nem fogadnak el foglalkozási megbetegedést, kivételt képez az életveszély vagy a COVID-19 megbetegedés,
b) ha a (18) bekezdés másként nem rendelkezik, az illetékes közegészségügyi hatóságok foglalkozási megbetegedés gyanúja esetén nem vizsgálják a vizsgált személy munkakörülményeit és a munkavégzés módját a (4) bekezdés alapján, kivételt képez az életveszély vagy a COVID-19 megbetegedés,
c) ha a (18) bekezdés másként nem rendelkezik, nem ülésezik a (7) bekezdés szerinti regionális bizottság, foglalkozási bőrbetegségeket elbíráló regionális bizottság és a (9) bekezdés szerinti Szlovákiai Bizottság, kivételt képez az életveszély vagy a COVID-19 megbetegedés.
(18) Válsághelyzet idején, a vizsgált személy egészségi állapotának szakszerű elbírálása alapján az életveszélyen vagy a COVID-19 megbetegedésen túli esetekben is
a) a 17. bekezdés a) pontjába foglalt szakellátó hely elkezdheti a foglalkozási megbetegedés elfogadásának eljárását,
b) a (17) bekezdés b) pontjába foglaltak szerinti illetékes közegészségügyi hatóság a szakellátó hely kérésére foglalkozási megbetegedés gyanúja esetén megvizsgálhatja a vizsgált személy munkakörülményeit és a munkavégzése módját; a munkáltató köteles a 30. § (1) bekezdésének m) pontja alapján együttműködni az illetékes közegészségügyi hatósággal,
c) a 17. bekezdés c) pontja szerinti regionális bizottság, a foglalkozási bőrbetegségeket elbíráló regionális bizottság és a Szlovákiai Bizottság, vagy per rollam vizsgálhatják a foglalkozási megbetegedést.
(19) A szakellátó helyek a válsághelyzet megszűnése után késedelem nélkül fogadnak el foglalkozási megbetegedést.

31.b §
A foglalkozási megbetegedés bejelentése és nyilvántartása
(1) A szakellátó hely a 31.a § (13) bekezdése szerinti foglalkozási megbetegedés elfogadásáról szóló orvosi vélemény kibocsátását követő tíz napon belül bejelenti a foglalkozási megbetegedés elfogadásának tényét a foglalkozási megbetegedés vagy a foglalkozási megbetegedés veszélye bejelentésére szolgáló nyomtatványon, a nyomtatvány első részét megőrzi, a nyomtatvány többi részét pedig elküldi
a) annak a körzeti orvosnak, akivel a vizsgált személy egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodást kötött,37a)
b) a nemzeti központnak,
c) a vizsgált személynek,
d) az illetékes közegészségügyi hatóságnak,
e) a munkáltatónak,
f) a szaktevékenység végzésére szakmailag illetékes foglalkozás-orvostan szakorvosok, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosok vagy bőr- és nemibeteg-gyógyászati szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosok által biztosított fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak, amelynek vezetője igazolta a foglalkozási megbetegedés elfogadását (31.a § (6) bekezdés),
g) a Szociális Biztosítónak, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma Társadalombiztosítási Osztályának, a Fegyveres Erők Társadalombiztosítási Osztályának, a Büntetés-végrehajtási Szervezet Társadalombiztosítási Osztályának a Szlovák Köztársaság Pénzügyi Igazgatósága Társadalombiztosítási Osztályának.
h) az Országos Munkaügyi Felügyelőségnek vagy a Bányászati Főhivatalnak, ha a foglalkozási megbetegedést olyan személynél ismerték fel, aki külön jogszabály szerinti tevékenységet végez.38c)
(2) Az elfogadott foglalkozási megbetegedések bejelentéseinek nyilvántartását elektronikus formában az az egészségügyi szolgáltató vezeti, aki foglalkozás-orvostan, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia vagy bőr- és nemibeteg-gyógyászati szakterületen belül nyújt kórházi fekvőbeteg-szakellátást, és amelynek a vezetője megerősítette a foglalkozási megbetegedés elfogadását (31.a § (6) bekezdés); a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a következőket:
a) a foglalkozási megbetegedést elfogadó egészségügyi szolgáltató nevét, címét és azonosítószámát,
b) annak a személynek az utónevét, családi nevét és titulusát, akinek a foglalkozási megbetegedését elfogadták,
c) annak a személynek a személyi azonosító számát, akinek a foglalkozási betegségét elfogadták,
d) állandó lakóhelyet (község),
e) a jogi személy cégnevét, jogi formáját, székhelyét és azonosítószámát, illetve a vállalkozó természetes személy cégnevét, vállalkozási helyét és azonosítószámát, ahol a foglalkozási megbetegedés keletkezett,
f) a munkáltató gazdasági tevékenységét,
g) annak a személynek a foglalkozását (szakmáját), akinek a foglalkozási megbetegedését elfogadták,
h) a foglalkozási megbetegedés tételét és megnevezését a foglalkozási betegségek jegyzékéből,
i) a betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása szerinti diagnózist,
j) a foglalkozási megbetegedés első kórisméjének időpontját,
k) a foglalkozási megbetegedés elfogadásának időpontját,
l) a betegség súlyosságát annak heveny formájában,
m) a betegség súlyosságát annak krónikus formájában,
n) a kitettséget - a foglalkozási megbetegedést okozó a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőt,
o) a foglalkozás-egészségi osztályt,
p) a termékek felhasználás szerinti osztályozását,
q) a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőknek való kitettség időtartamát években és hónapokban kifejezve,
r) annak a személynek az eddigi munkaképességét, akinek a foglalkozási betegségét elfogadták.
(3) A foglalkozási megbetegedés bejelentésére szolgáló formanyomtatvány mintája a 3.f mellékletben található.
(4) A foglalkozás-orvostan, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia vagy bőr- és nemibeteg-gyógyászati szakterületen belül kórházi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató a foglalkozási megbetegedés vagy a foglalkozási megbetegedés veszélye bejelentésére szolgáló nyomtatvány (1. bekezdés f) pontja) kézhezvételét követően a (2) bekezdésbe foglalt adatokat a következő naptári hónap 10. napjáig továbbítja az elfogadott foglalkozási megbetegedések bejelentéseinek központi nyilvántartásába, amelyet a pozsonyi Egyetemi Kórház vezet.

31.c §
Az elfogadott foglalkozási megbetegedés vagy az el nem fogadott foglalkozási megbetegedés ismételt vizsgálata
(1) Ha a vizsgált személy vagy a munkáltató úgy véli, hogy a foglalkozási megbetegedés gyanúját tévesen bírálták el, a foglalkozási megbetegedés elfogadásáról vagy el nem fogadásáról szóló orvosi vélemény (31.a § (13) vagy (16) bekezdés) kézhezvételétől számított 60 napon belül írásban kérelmezheti a Szlovákiai Bizottságtól az elfogadott vagy el nem fogadott foglalkozási megbetegedés ismételt vizsgálatát.
(2) Amennyiben a Szlovákiai Bizottság már elbírálta a foglalkozási megbetegedést, nem kérelmezhető az (1) bekezdés alapján az elfogadott vagy el nem fogadott foglalkozási megbetegedés ismételt vizsgálata.
(3) Ha a Szlovákiai Bizottság megerősíti a foglalkozási megbetegedés szakellátó hely általi korábbi elfogadásának vagy el nem fogadásának helyességét, ennek tényéről az (1) bekezdésbe foglalt kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül írásban tájékoztatja a kérelmezőt és a szakellátó helyet.
(4) Ha a szakellátó hely foglalkozási megbetegedés elfogadására vagy el nem fogadására vonatkozó döntése helytelen volt, a Szlovákiai Bizottság a foglalkozási megbetegedés elfogadásáról vagy el nem fogadásáról szóló döntését az (1) bekezdésbe foglalt kérelem kézhezvételétől számított 60 napon belül továbbítja a szakellátó helynek.
(5) A Szlovákiai Bizottság foglalkozási megbetegedés elfogadásáról vagy el nem fogadásáról hozott döntése a szakellátó helyre nézve kötelező érvényű. A Szlovákiai Bizottság foglalkozási megbetegedés elfogadásáról vagy el nem fogadásáról szóló döntésének kézhezvételét követő 30 napon belül a szakellátó hely új orvosi véleményt bocsát ki (31.a § (13) vagy (16) bekezdés).
(6) Ha a Szlovákiai Bizottság megerősíti a foglalkozási megbetegedés szakellátó hely általi eredeti elfogadásának vagy el nem fogadásának helyességét, a kérelmező a foglalkozási megbetegedés ismételt elfogadásával vagy el nem fogadásával kapcsolatos költségeket megtéríti a szakellátó helynek, és amennyiben költségek merültek fel, az illetékes közegészségügyi hatóságnak is.
(7) A (6) bekezdés szerinti költségtérítésre az egészségügyi ellátás költségeinek megtérítésére vonatkozó általános érvényű jogszabályok vonatkoznak.
(8) Válsághelyzet idején az elfogadott vagy el nem fogadott foglalkozási megbetegedés ismételt vizsgálatára nem kerül sor.

31.d §
A Szlovákiai Bizottság
(1) A Szlovák Köztársaság egészségügyi minisztere a Szlovákiai Bizottságot saját tanácsadó testületeként hozza létre a foglalkozási megbetegedések vizsgálatának céljára. A Szlovákiai Bizottság tevékenységét alapszabály szabályozza, amelyet a Szlovák Köztársaság egészségügyi minisztere hagy jóvá.
(2) A Szlovákiai Bizottság tagsága elnökből és nyolc tagból áll. A Szlovákiai Bizottság elnöke szaktevékenység végzésére szakmailag illetékes foglalkozás-orvostan szakorvos vagy klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvos. A Szlovákiai Bizottság tagjai szaktevékenység végzésére szakmailag illetékes foglalkozás-orvostan szakorvosok, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosok és megelőző orvostan és toxikológia szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosok. A Szlovákiai Bizottság elnökét és tagjait a Szlovák Köztársaság egészségügyi minisztere nevezi ki és hívja vissza a minisztérium klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakterületéért felelős vezető szakértőjének javaslata alapján. Az Szlovákiai Bizottság tagjává a szakellátó helynek csak egy, a harmadik mondat szerinti szakterületen belüli szaktevékenység végzésére szakmailag illetékes szakorvosát nevezik ki.
(3) A Szlovákiai Bizottság ülésén részt vesz a szakellátó hely szakorvosa, aki a foglalkozási megbetegedést elbírálta (31.a § (2) bekezdés).
(4) Az elnök más szakértőket is meghívhat a Szlovákiai Bizottság ülésére; a szakértő véleménye nem kötelező érvényű a Szlovákiai Bizottságra nézve.
(5) A Szlovákiai Bizottság
a) foglalkozási megbetegedéseket vizsgál a 31.a § (9) és (10) bekezdése alapján,
b) a 3.1c §-ban foglaltaknak megfelelően ismételten megvizsgálja a foglalkozási megbetegedés elfogadását vagy el nem fogadását,
c) a foglalkozási megbetegedések jegyzékének4a) módosítására és kiegészítésére vonatkozó javaslatokkal fordul a minisztérium felé.

31e. §
A regionális bizottság
(1) A regionális bizottságot olyan egészségügyi szolgáltató hozza létre, mely egyetemi kórházban nyújt fekvőbeteg-szakellátást, amelyet szaktevékenység végzésére szakmailag illetékes foglalkozás-orvostan szakorvosok vagy klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosok végeznek. A regionális bizottság tevékenységét alapszabály szabályozza.
(2) A regionális bizottság tagsága elnökből és négy tagból áll. A regionális bizottság elnöke szaktevékenység végzésére szakmailag illetékes foglalkozás-orvostan szakorvos vagy klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvos. A regionális bizottság tagjai szaktevékenység végzésére szakmailag illetékes foglalkozás-orvostan szakorvosok, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosok és megelőző orvostan és toxikológia szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosok. A regionális bizottság tagjává a szakellátó helynek csak egy, a kijelölt szakterületen belüli szaktevékenységek végzésére szakmailag illetékes szakorvosát nevezik ki.
(3) A regionális bizottság elnökét és tagjait az (1) bekezdésbe foglalt egészségügyi szolgáltató nevezi ki és hívja vissza a Szlovák Orvosi Kamara illetékes szakmai társaságának javaslata alapján.
(4) A regionális bizottság tanácskozásain a következők vesznek részt
a) a szakellátó hely szakorvosa, aki a foglalkozási megbetegedést elbírálta (31.a § (2) bekezdés),
b) az illetékes közegészségügyi hatóság egészségügyi szakembere, aki a 7. § (1) bekezdésének h) pontja vagy a 11. § j) pontja alapján a foglalkozási megbetegedés gyanúja miatt vizsgált személy munkakörülményeit és munkavégzési módját vizsgálta.
(5) A regionális bizottság elnöke más szakértőket is meghívhat az ülésre; a szakértő véleménye nem kötelező érvényű a regionális bizottságra nézve.

31.f §
Foglalkozási bőrbetegségeket elbíráló regionális bizottság
(1) A foglalkozási bőrbetegségeket elbíráló regionális bizottságot olyan egészségügyi szolgáltató hozza létre, aki egyetemi kórházban nyújt fekvőbeteg-szakellátást, amelyet szaktevékenység végzésére szakmailag illetékes bőr- és nemibeteg-gyógyászati szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosok végeznek. A foglalkozási bőrbetegségeket elbíráló regionális bizottság tevékenységét alapszabály szabályozza.
(2) A foglalkozási bőrbetegségeket elbíráló regionális bizottság tagsága elnökből és négy tagból áll. A foglalkozási bőrbetegségeket elbíráló regionális bizottság elnöke szaktevékenység végzésére szakmailag illetékes bőr- és nemibeteg-gyógyászati szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvos. A foglalkozási bőrbetegségeket elbíráló regionális bizottság tagjai szaktevékenység végzésére szakmailag illetékes bőr- és nemibeteg-gyógyászati szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosok, foglalkozás-orvostan szakorvosok, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosok és megelőző orvostan és toxikológia szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosok. A foglalkozási bőrbetegségeket elbíráló regionális bizottság tagjává a szakellátó helynek csak egy, a kijelölt szakterületen belüli szaktevékenységek végzésére szakmailag illetékes szakorvosát nevezik ki.
(3) A foglalkozási bőrbetegségeket elbíráló regionális bizottság elnökét és tagjait az (1) bekezdésbe foglalt egészségügyi szolgáltató nevezi ki és hívja vissza a Szlovák Orvosi Kamara illetékes szakmai társaságának javaslata alapján.
(4) A foglalkozási bőrbetegségeket elbíráló regionális bizottság tanácskozásain a következők vesznek részt:
a) a szakellátó hely szakorvosa, aki a foglalkozási bőrbetegséget elbírálta (31.a § (2) bekezdés),
b) az illetékes közegészségügyi hatóság egészségügyi szakembere, aki a 7. § (1) bekezdésének h) pontja vagy a 11. § j) pontja alapján a bőrbetegség gyanúja miatt vizsgált személy munkakörülményeit és munkavégzési módját vizsgálta.
(5) A foglalkozási bőrbetegségeket elbíráló regionális bizottság elnöke más szakértőket is meghívhat az ülésre; a szakértő véleménye a bizottságra nézve nem kötelező érvényű.
(6) A foglalkozási bőrbetegségeket elbíráló regionális bizottság bírálja el az összes foglalkozási bőrbetegséget.

32. §
A munkavállalók munkahelyi zajjal szembeni védelme
(1) Az a munkáltató, aki zajforrásként működő berendezést használ vagy üzemeltet, köteles külön jogszabállyal39) összhangban olyan műszaki, szervezési és egyéb intézkedéseket foganatosítani, amelyek kiküszöbölik vagy a lehető legalacsonyabb és elérhető szintre csökkentik a munkavállalók zajnak való kitettségét, és biztosítják a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét.
(2) Amennyiben a munka jellegéből adódóan a hallásvédő eszközök teljes körű és megfelelő használata nagyobb egészségügyi és biztonsági kockázatot jelenthet, mint a használatuk mellőzése, a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal kivételes esetekben mentességet adhat. A munkáltató köteles kérelmezni a mentesség engedélyezését.
(3) A mentesség engedélyezése iránti kérelem tartalmazza:
a) a mentesség engedélyezése iránti kérelem okát,
b) azon munkavállalók számát, akikre a mentesség vonatkozik,
c) a mentesség hatálya alá tartozó munkavállalók egészségének védelmét szolgáló intézkedéseket.
(4) A közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal a munkáltatóval, a munkavállalók munkavédelmi és munkaegészségügyi képviselőjével és az Országos Munkaügyi Felügyelőséggel vagy az illetékes munkaügyi felügyelőséggel folytatott konzultációt követően engedélyezheti a (2) bekezdés szerinti mentességet. A mentesség engedélyezéséről szóló határozatban a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal meghatározza azokat a feltételeket, amelyeket a munkáltató a különleges körülményekre való tekintettel teljesíteni köteles annak érdekében, hogy a végleges kockázatok a lehető legalacsonyabb szintre csökkenjenek, és hogy az exponált munkavállalók egészségügyi felügyeletnek rendeljék alá magukat. A mentességet a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal négyéves időtartamra engedélyezi, és a mentesség engedélyezését indokló körülmények megszűnésével késedelem nélkül visszavonja. A regionális közegészségügyi hivatal haladéktalanul tájékoztatja a közegészségügyi hivatalt az engedélyezett mentességekről. A (2) bekezdés alapján engedélyezett mentességek naprakész jegyzékét a közegészségügyi hivatal teszi közzé.
(5) A munkáltató köteles haladéktalanul tájékoztatni a közegészségügyi hivatalt vagy a regionális közegészségügyi hivatalt a mentesség engedélyezéséhez vezető körülmények minden változásáról.

33. §
A munkavállalók rezgés elleni védelme a munkahelyen
(1) Az a munkáltató, aki rezgésforrást jelentő berendezést használ vagy üzemeltet, köteles külön jogszabállyal40) összhangban olyan műszaki, szervezési és egyéb intézkedéseket foganatosítani, amelyek kiküszöbölik vagy a lehető legalacsonyabb és elérhető szintre csökkentik a munkavállalók rezgésnek való kitettségét, és biztosítják a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét.
(2) Amennyiben a vízi és légi közlekedésben dolgozó munkavállalók egész testet érő rezgésnek vannak kitéve, a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal mentességet adhat a munkáltató azon kötelezettsége alól, hogy haladéktalanul a rezgésnek való kitettség csökkentését célzó, külön jogszabályba40) foglalt intézkedéseket foganatosítson. A munkáltató köteles a mentesség engedélyezését kérelmezni és bizonyítani, hogy minden lehetséges műszaki és szervezési intézkedést megtett a rezgésnek való kitettség külön jogszabály40) által szabályozott csökkentésére.
(3) Ha a munkavállalók olyan rezgésnek vannak kitéve, amely általában nem haladja meg a rezgésnek való kitettségre vonatkozó, külön jogszabály40) által meghatározott beavatkozási értékeket, de a rezgés idővel változik, és meghaladhatja a rezgésnek való kitettség határértékeit, a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal mentességet adhat a munkáltató azon kötelezettsége alól, hogy haladéktalanul intézkedéseket tegyen a rezgésnek való kitettség csökkentése érdekében. A munkáltató köteles kérelmezni a mentesség engedélyezését, és bizonyítani, hogy a munkahét során a rezgéskitettség átlagos értékei alacsonyabbak, mint a rezgésexpozíciós határértékek, és hogy az ilyen típusú munkahelyi rezgésexpozícióból eredő kockázatok alacsonyabbak, mint a határértékeket elérő rezgésexpozícióból eredő kockázatok.
(4) A mentesség engedélyezése iránti kérelem tartalmazza:
a) a mentesség engedélyezése iránti kérelem okát,
b) a (2) bekezdésbe foglalt rezgésnek való kitettség esetén annak igazolását, hogy a (2) bekezdésbe foglalt összes rendelkezésre álló intézkedést alkalmazták,
c) a (3) bekezdésbe foglalt rezgésnek való kitettség esetén annak bizonyítását, hogy az átlagos rezgésértékek és kockázatok megfelelnek a (3) bekezdésbe foglalt követelményeknek,
d) azon munkavállalók számát, akikre a mentesség vonatkozik,
e) a mentesség hatálya alá tartozó munkavállalók egészségének védelmét szolgáló intézkedéseket.
(5) A közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal a munkáltatóval, a munkavállalók munkavédelmi és munkaegészségügyi képviselőjével és az Országos Munkaügyi Felügyelőséggel vagy az illetékes munkaügyi felügyelőséggel folytatott konzultációt követően engedélyezheti a (2) és (3) bekezdésbe foglalt mentességet. A mentesség engedélyezéséről szóló határozatban a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal meghatározza azokat a feltételeket, amelyeket a munkáltató a különleges körülményekre való tekintettel teljesíteni köteles annak érdekében, hogy a végleges kockázatok a lehető legalacsonyabb szintre csökkenjenek, és hogy az érintett munkavállalók egészségügyi felügyeletnek rendeljék alá magukat. A közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal négyévenként felülvizsgálja az engedélyezett mentességet, és az engedélyezését indokló körülmények megszűnésével késedelem nélkül visszavonja azt. A regionális közegészségügyi hivatal haladéktalanul tájékoztatja a közegészségügyi hivatalt az engedélyezett mentességekről. A (2) és (3) bekezdés alapján engedélyezett mentességek naprakész jegyzékét a közegészségügyi hivatal a saját honlapján teszi közzé.
(6) A munkáltató köteles haladéktalanul tájékoztatni a közegészségügyi hivatalt vagy a regionális közegészségügyi hivatalt a mentesség engedélyezéséhez vezető körülmények minden változásáról.

34. §
A munkavállalók elektromágneses térrel szembeni munkahelyi védelme
(1) Az a munkáltató, aki elektromágneses sugárforrást használ vagy üzemeltet, köteles külön jogszabállyal41) összhangban olyan műszaki, szervezési és egyéb intézkedéseket foganatosítani, amelyek kiküszöbölik vagy a lehető legalacsonyabb és elérhető szintre csökkentik a munkavállalók elektromágneses térnek való kitettségét, és biztosítják a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét.
(2) A külön jogszabályba foglalt követelmények alóli mentességet41a) a munkáltató vagy az illetékes minisztérium kérelme alapján az illetékes közegészségügyi hatóság adja meg; a mentesség iránti kérelem a következőket tartalmazza:
a) a kérelem okát, figyelembe véve a munkahely sajátosságait, az elvégzendő tevékenységet és a munkafolyamatokat, a műszereket és egyéb okokat,
b) azon munkavállalók számát, akikre a mentesség vonatkozna,
c) kockázatértékelést, amely bizonyítja az elektromágneses térnek való kitettség határértékeinek túllépését,
d) a mentesség hatálya alá tartozó munkavállalók egészségének védelmét szolgáló intézkedéseket.
(3) A (2) bekezdés szerinti illetékes közegészségügyi hatóság a mentesség engedélyezéséről szóló határozatban meghatározza azokat a feltételeket, amelyeknek teljesülniük kell annak érdekében, hogy a végleges kockázatok a lehető legalacsonyabb szintre csökkenjenek, és hogy az exponált munkavállalók szükség esetén egészségügyi felügyeletnek rendeljék alá magukat (30.e § (12) bekezdés). Az illetékes közegészségügyi hatóság legfeljebb kétéves időtartamra engedélyezi a mentességet, és az engedélyezését indokló körülmények megszűnésével késedelem nélkül visszavonja.
(4) A katonai tevékenységek végzésére vonatkozó, külön jogszabályba foglalt követelmények alóli mentességet41b) a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériumának közegészségügyi hatósága engedélyezi a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériumának kérelme alapján. A mentesség iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) azon munkavállalók számát, akikre a mentesség vonatkozna,
b) a feltételeket, amelyeknek teljesülniük kell annak érdekében, hogy a végleges kockázatokat a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsék, beleértve szükség esetén az exponált munkavállalók egészségügyi felügyeletét is (30.e § (12) bekezdés),
c) a mentességet élvező munkavállalók egészségének védelmét szolgáló intézkedéseket.
(5) A védelmi minisztérium közegészségügyi hatósága a mentesség engedélyezéséről szóló határozatában meghatározza azokat a feltételeket, amelyeknek teljesülniük kell annak érdekében, hogy a végleges kockázatok a lehető legalacsonyabb szintre csökkenjenek, és hogy az exponált munkavállalók szükség esetén egészségügyi felügyeletnek rendeljék alá magukat (30.e § (12) bekezdés). A Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériumának közegészségügyi hatósága legfeljebb kétéves időtartamra engedélyezi a (4) bekezdés szerinti mentességet, és az engedélyezését indokló körülmények megszűnésével késedelem nélkül visszavonja.
(6) A (2) és (4) bekezdés szerinti illetékes közegészségügyi hatóság haladéktalanul tájékoztatja a közegészségügyi hivatalt az engedélyezett mentességekről.

35. §
Az optikai sugárzás elleni egészségvédelem a munkahelyen
Az a munkáltató, aki ultraibolya, infravörös, lézer vagy más optikai sugárzást kibocsátó forrásokat használ vagy üzemeltet megvilágítástól eltérő célokra, köteles külön jogszabállyal összhangban olyan műszaki, szervezési és egyéb intézkedéseket foganatosítani, amelyek kiküszöbölik vagy a megvalósítható és az elérhető legalacsonyabb szintre csökkentik a munkavállalók expozícióját.

36. §
Munkahelyi megvilágítás
(1) A munkáltató köteles bebiztosítani a munkaterületek megfelelő megvilágítását.
(2) Kombinált világítást igénylő munkahelyek vagy nappali megvilágítás nélküli munkahelyek csak akkor üzemeltethetők, ha műszaki, biztonsági vagy üzemeltetési okokból nem lehetséges nappali megvilágítás biztosítása.
(3) A (2) bekezdés szerinti munkahelyeket üzemeltető munkáltató köteles a munkavállalók egészségének védelmét a 62. § q) pontja szerinti végrehajtási rendeletben meghatározott pótlólagos intézkedésekkel biztosítani.

37. §
A munkavállalók egészségvédelme hideg-, ill. hőterhelés esetén
(1) A munkáltató köteles olyan intézkedéseket foganatosítani, amelyek kiküszöbölik vagy a lehető legalacsonyabb és elérhető szintre csökkentik a mikroklíma hőmérséklete-páratartalma kóroki tényezőinek a munkavállalók egészségére gyakorolt káros hatásait.
(2) A munkáltató köteles biztosítani
a) a munkahelyi hideg-, ill. hőterhelés értékelését,
b) hosszú távú munkavégzés esetén a mikroklíma hőmérsékleti és páratartalmi kóroki tényezői megengedett értékeinek betartását a munkavállaló szervezetének hőtermelése függvényében,
c) a munkavállalók munkakörülményeit úgy, hogy a hőterhelés ne lépje túl a tolerálható határt azokon a munkahelyeken, ahol a mikroklíma hőmérsékleti és páratartalmi kóroki tényezőinek megengedett értékei a technológia okozta hőterhelés miatt nem tarthatóak be, valamint más munkahelyeken azokon a napokon, amikor az árnyékban mért külső levegő hőmérséklete meghaladja a 30 °C-ot,
d) a munkavállalók munkakörülményeit olyan módon, hogy a hidegterhelés ne lépje túl a megengedett értéket,
e) az olyan szilárd anyagok és folyadékok megengedett felületi hőmérsékletének betartását, amelyekkel a munkavállaló bőre érintkezik,
f) megfelelő egyéni védőfelszerelést, védőruházatot és ivóvízellátást fokozott hő- vagy hidegterhelés esetén.
(3) A (2) bekezdés c) pontjába foglalt túlzott hő- és hidegterhelés esetén a munkáltató köteles egyéb intézkedéseket is foganatosítani a munkavállalók egészségének védelme érdekében. A munkáltató a munkavállalók képviselőjével történő megegyezést követően köteles belső előírásba foglalni a technológia okozta hőterhelés miatti túlzott munkahelyi hő- és hidegterheléssel kapcsolatos intézkedéseket.
(4) Ha a (2) bekezdés a) pontjába foglalt értékelés eredményei a 31. § (4) bekezdésbe meghatározott nagymértékű egészségügyi kockázatot mutatnak a technológia okozta hő- vagy hidegterhelés miatt, a munkáltatónak működési szabályzatot kell kidolgoznia.

38. §
A munkahelyi fizikai, pszichés és érzékszervi terheléssel szembeni egészségvédelem
(1) A munkáltató a munkahelyi fizikai terheléssel szembeni egészségvédelem területén köteles
a) biztosítani a munkahelyi fizikai terhelés értékelését,
b) a munkahelyeket és munkavégzés helyeit az ergonómiai elvekkel és a munkafiziológia követelményeivel összhangban kialakítani és felszerelni,
c) betartani a munkavállalók teljes fizikai terhelésére és lokális izomterhelésére vonatkozó maximálisan megengedett értékeket,
d) betartani az izomerőre és a mozdulatok gyakoriságára vonatkozó határértékeket,
e) betartani a terhek kezelésére vonatkozó irányadó súlyértékeket és megfelelni a terhek kézi kezelésére vonatkozó egyéb minimális egészségügyi és biztonsági követelményeknek,42)
f) olyan műszaki, szervezési és egyéb intézkedéseket foganatosítani, amelyek kiküszöbölik vagy a lehető legalacsonyabb és elérhető szintre csökkentik a fokozott munkahelyi fizikai terhelést.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontjába foglalt értékelés eredményei a 31. § (4) és (5) bekezdése szerinti, fizikai terhelés okozta magas szintű egészségügyi kockázatot jeleznek, a munkáltatónak működési szabályzatot kell kidolgoznia.
(3) A munkahelyi pszichikai és érzékszervi terhelés elleni egészségvédelem területén a munkáltató köteles
a) biztosítani a munkahelyi pszichikai és érzékszervi terhelés értékelését,
b) olyan műszaki, szervezési és egyéb intézkedéseket hozni, amelyek kiküszöbölik vagy a lehető legalacsonyabb és elérhető szintre csökkentik a fokozott munkahelyi pszichikai és érzékszervi terhelést,
c) a kijelzőegységekkel való munkavégzés során betartani a minimális egészségügyi és biztonsági követelményeket.43)

39. §
Kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók védelme
Az a munkáltató, aki munkavállalókat olyan tevékenységek végzésével bízza meg, amelyek során kémiai kóroki tényezők hatásának lehetnek kitéve, külön jogszabállyal44) összhangban olyan műszaki, szervezési és egyéb intézkedések foganatosítására köteles, amelyek kiküszöbölik vagy a megvalósítható és elérhető legalacsonyabb szintre csökkentik a munkavállalók kémiai kóroki tényezőknek való kitettségét.

40. §
Rákkeltő és mutagén tényezők hatásának kitett munkavállalók védelme
Az a munkáltató, aki munkavállalókat olyan tevékenységek végzésével bízza meg, amelyek során rákkeltő és mutagén tényezők hatásának lehetnek kitéve, külön jogszabállyal45) összhangban olyan műszaki, szervezési és egyéb intézkedések foganatosítására köteles, amelyek kiküszöbölik vagy a megvalósítható és elérhető legalacsonyabb szintre csökkentik a munkavállalók kémiai kóroki tényezőknek való kitettségét.

41. §
A munkavállalók védelme azbeszttel történő munkavégzés során
(1) Az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok eltávolítása épületekből bontási, karbantartási, javítási és egyéb tevékenységek során (a továbbiakban: "azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok eltávolítása épületekből") csak közegészségügyi hivatal által kiadott, az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedély vagy egy másik tagállam által kiadott, azonos célt szolgáló vagy azt igazoló dokumentum alapján végezhető.
(2) Az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedély kiadásáról az (1) bekezdés értelmében a közegészségügyi hivatal dönt írásbeli kérelem alapján, amelynek a következőket kell tartalmaznia:
a) vállalkozó természetes személy esetében a cégnevet, a vállalkozás helyét és a statisztikai számjelet, vagy
b) jogi személy esetében a cégnevet, a jogi formát, a székhelyet és a statisztikai számjelet.
(3) A (2) bekezdésbe foglalt kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is:
a) az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására alkalmazott tevékenységeket és munkafolyamatokat vagy technológiát leíró dokumentáció, a technikai felszerelés részleteivel együtt,
b) az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolításáért felelős személy utóneve, családi neve, beosztása és az állandó lakóhelyének címe, valamint közép- vagy felsőfokú végzettségének igazolása,
c) a munkavállalók és az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolításának műveletéért felelős személy azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó befejezett szakmai képzését, amely magában foglal egy olyan oktatási intézmény által nyújtott képzést, amely egy külön jogszabály23a) által szabályozott, legalább 10 tanórát magában foglaló akkreditált képzést folytat; a szakmai képzés elvégzését tanúsító okirat mintáját a 3g. melléklet tartalmazza.
d) a munkavállalók és az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolításának műveletéért felelős személy 30.f § szerinti munkaköri orvosi alkalmassági véleménye; a munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat mértékét külön jogszabály határozza meg,45a)
e) az alábbiakat igazoló okirat:
1. a külön jogszabály által szabályozott azbeszttartalom mérésének biztosítása,45b) beleértve szakképzett személy által a munkakörnyezetből végzett mintavételt a 15. § (1) bekezdésének a) és f) pontjába foglalt az élet- és munkakörnyezeti tényezők minőségi és mennyiségi felmérése céljából,
2. az azbeszttartalmú veszélyes hulladék megsemmisítése,
3. vállalkozási jogosultág,
4. a közigazgatási illeték megfizetése.
(4) Amennyiben az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedély iránti kérelmet természetes vagy alapított jogi személy nyújtja be, a kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:
a) természetes személy esetén az utónevet, családi nevet, címet és az állandó lakóhely címét,
b) alapított jogi személy esetében a cégnevét és a jogi formáját,
c) a közigazgatási illeték megfizetését igazoló bizonylatot,
d) az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására alkalmazott tevékenységeket és munkamódszereket vagy technológiát leíró dokumentációt, a technikai felszerelés részleteivel együtt,
e) az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a jogi személy vagy a létrehozott jogi személy bebiztosította
1. az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolításáért felelős, középfokú vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező személyt,
2. a leendő munkavállalók és az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolításának műveletéért majdan felelős személy azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó befejezett szakmai képzését, amely magában foglal egy olyan oktatási intézmény által nyújtott képzést, amely egy külön jogszabály23a) által szabályozott, legalább 10 tanórát magában foglaló akkreditált képzést folytat; a szakmai képzés elvégzését tanúsító okirat mintáját a 3g. melléklet tartalmazza,
3. a leendő munkavállalók és az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolításának műveletéért majdan felelős személy 30.f § szerinti munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatát; a munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat mértékét külön jogszabály45a) határozza meg,
4. a külön jogszabály által szabályozott azbeszttartalom mérését,45b) beleértve a munkakörnyezetből szakképzett személy által végzett mintavételt a 15. § (1) bekezdés a) és f) pontjába foglalt az élet- és munkakörnyezeti tényezők minőségi és mennyiségi felmérése céljából,
5. az azbeszttartalmú veszélyes hulladék megsemmisítését.
(5) A közegészségügyi hivatal engedélyt ad ki az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy számára, ha az megfelel a (2) és (3) bekezdésbe foglalt feltételeknek, valamint a természetes személy vagy alapított jogi személy számára, ha az megfelel a (4) bekezdésbe foglalt feltételeknek, és bizonyította, hogy teljesítette az elvárásokat, amelyek kiküszöbölik vagy a lehető legalacsonyabb és elérhető szintre csökkentik a munkavállalók és lakosok azbesztnek való kitettségét. A közegészségügyi hivatal az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedélyben feltünteti az engedély nyilvántartási számát, a (2)–(4) bekezdésekbe foglalt adatokat, a (7) bekezdésbe foglalt engedély típusát és a tevékenység végzésének feltételeit; az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedélyt határozatlan időre kerül kibocsátásra.
(6) A természetes vagy alapított jogi személy, aki számára azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedélyt adtak ki, akkor kezdheti meg az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására irányuló tevékenységét, ha rendelkezik a külön jogszabályban foglalt vállalkozási engedéllyel45c) és a vállalkozási engedély megszerzését követő 30 napon belül írásban benyújtja a közegészségügyi hivatalhoz a (2) bekezdésbe és a (3) bekezdés b)–e) pontjaiba foglalt dokumentumokat.
(7) Az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedély az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből és műszaki berendezésekből történő eltávolítására alkalmazott tevékenységet és munkafolyamatokat vagy technológiát leíró dokumentáció alapján kerül kiadásra a következőkre vonatkozóan:
a) az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok eltávolítása az épületek belsejében található szerkezetekből, egy ellenőrzött zóna létrehozásával, vákuumrendszer alkalmazásával,
b) az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok eltávolítása olyan külső, az épület belsejéhez nem kapcsolódó épületekből, amelyekben technikailag nem lehetséges vákuumrendszeres ellenőrzött zóna létrehozása,
c) az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok eltávolítása épületek belsejében található szerkezetekből, legfeljebb 10 m3 területű zárt térben, ellenőrzött zóna létrehozásával, ipari porszívó használata mellett.
(8) A közegészségügyi hivatal visszavonja az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyag épületből történő eltávolítására vonatkozó engedélyt, ha az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására jogosult vállalkozó természetes személy vagy jogi személy (a továbbiakban: „az azbeszt épületből történő eltávolítására vonatkozó engedély birtokosa“) súlyosan vagy ismételten megsérti a végzett tevékenységre vonatkozó általános érvényű jogszabályokat és a tevékenység végzésének feltételeit.
(9) A közegészségügyi hivatal továbbá visszavonja az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedélyt, ha a természetes személy vagy az azbeszt épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedély birtokosa kérelmezi annak visszavonását.
(10) Az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedély érvényessége érvénytelenné válik:
a) a jogi személy cégjegyzékből való törlésével,
b) a vállalkozói engedély visszavonásával,
c) az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésével,
d) az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására jogosult vállalkozó természetes személy halálával vagy halottá nyilvánításával.
(11) Az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó jogosultság nem száll át a jogutódra és nem ruházható át.
(12) Az a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, akinek a az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedélyét a közegészségügyi hivatal visszavonta, legkorábban az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év elteltével kérelmezheti ismételten az engedélye kiadását; ez nem vonatkozik a (9) bekezdésbe foglalt kérelem alapján visszavont azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok eltávolítására vonatkozó engedélyekre.
(13) Az azbeszt épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedély jogosultja a munka kezdete előtt köteles az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó javaslatot a 13. § (4) bekezdésének j) pontja alapján történő elbírálásra benyújtani az illetékes közegészségügyi hatósághoz, és a javasolt tevékenység elbírálásáig tartózkodni a munka elvégzésétől.
(14) A (13) bekezdésben szerinti, az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó javaslatnak a következőket kell tartalmaznia:
a) működési szabályzatot, amely a következőket tartalmazza:
1. a külön jogszabályba foglalt kockázatértékelést,45d)
2. az elbírálás tárgyát képező helyiségekben folytatott tevékenység végzéséhez szükséges biztonságos munkafolyamatokat és műszaki felszerelést,
3. a munkavállalók és a lakosok expozíciójának csökkentésére irányuló intézkedéseket,
4. a munkavállalók egészségügyi felügyeletének biztosítását,45a)
5. az alkalmazott egyéni védőeszközöket és a fertőtlenítésük módját,
6. az azbeszttartalmú veszélyes hulladék ártalmatlanítását,
7. külön jogszabályban foglalt munkatervet,45e)
b) a munkavállalók és az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolításának műveletéért felelős személy azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolításával kapcsolatos szakmai képzésének elvégzését tanúsító a (3) bekezdés c) pontjába foglalt okiratot, vagy a (15) bekezdésben foglalt szinten tartó továbbképzésük elvégzését tanúsító okiratot.
(15) Az azbeszt épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedély jogosultja köteles az engedély kiadásától számítva legalább ötévente az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolításával kapcsolatos munkavégzésre vonatkozó szinten tartó továbbképzést biztosítani a munkavállalók és az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolításának üzemeltetéséért felelős személy számára, amely magában foglalja az olyan oktatási intézmény által nyújtott képzést, amely külön jogszabály23a) által szabályozott, legalább 10 tanítási órát magában foglaló akkreditált képzést folytat. A szakmai képzés elvégzését tanúsító okirat mintáját a 3.g melléklet tartalmazza.
(16) Az azbeszt épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedély jogosultja az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó javaslatnak a (13) bekezdésbe foglalt elbírálására történő benyújtása mellett köteles külön jogszabállyal összhangban45f) a munka megkezdése előtt értesíteni az illetékes közegészségügyi hatóságot az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok egy adott épületből történő eltávolításának kezdő és befejező időpontjáról.
(17) Az a munkáltató, aki munkavállalókat olyan tevékenységek végzésével bízza meg, amelyek során azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok hatásának lehetnek kitéve, külön jogszabállyal összhangban46) olyan műszaki, szervezési és egyéb intézkedések foganatosítására köteles, amelyek kiküszöbölik vagy a megvalósítható és elérhető legalacsonyabb szintre csökkentik a munkavállalók kémiai kóroki tényezőknek való kitettségét.
(18) Válsághelyzet idején
a) a (3) bekezdés c) pontjába foglalt, az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolításával kapcsolatos tevékenységre vonatkozó szakmai képzés az aktuális járványügyi helyzetnek megfelelően távoktatás vagy jelenléti oktatás keretén belül, akkreditált képzést folytató oktatási intézményben valósul meg,
b) szünetel az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolításával kapcsolatos tevékenységhez szükséges, a (15) bekezdésbe foglalt szinten tartó továbbképzés elvégzésére meghatározott időintervallum mérése.
(19) A (18) bekezdés b) pontjába foglalt okiratot legkésőbb a válsághelyzet megszűnését követő 90 napon belül meg kell szerezni.

42. §
Biológiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók védelme
(1) A munkáltató, aki munkavállalókat olyan tevékenységek végzésével bízza meg, amelyek során biológiai kóroki tényezők hatásának lehetnek kitéve, köteles
a) külön jogszabállyal47) összhangban olyan műszaki, szervezési és egyéb intézkedéseket foganatosítani, amelyek kiküszöbölik vagy a megvalósítható és elérhető legalacsonyabb szintre csökkentik a munkavállalók biológiai kóroki tényezőknek való kitettségét.
b) azon munkavállalók számára, akik foglalkozásuk során olyan biológiai kóroki tényezők hatásának vannak vagy lehetnek kitéve, amelyekkel szemben nem rendelkeznek immunitással, kötelező vagy ajánlott védőoltást biztosítani [12. § (4) bekezdés c) pont], amennyiben hatékony oltóanyag áll rendelkezésre.
(2) A munkavállalók (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelező védőoltásával kapcsolatban felmerülő költségeket a munkáltató fedezi.

NEGYEDIK FEJEZET
Kozmetikai termékek

43. §
Kozmetikai termékek gyártása, behozatala és forgalmazása
(1) A felelős személy13af) köteles
a) kizárólag közegészségügyi szempontból biztonságos47a) és a külön jogszabály rendelkezéseinek47b) megfelelő kozmetikai terméket forgalomba hozni,13ad)
b) a kozmetikai termék gyártása során betartani a helyes gyártási gyakorlatot,47c)
c) a kozmetikai termék forgalomba hozatala előtt biztosítani a kozmetikai termék biztonsági értékelését és a biztonsági jelentés kidolgozását,47d)
d) betartani a mintavételre és a minták laboratóriumi elemzésére vonatkozó követelményeket,47e)
e) betartani a szabályozott anyagokra vonatkozó korlátozásokat,47f)
f) a kozmetikai terméket a kívánt mértékben címkézni47g) és a kötelező adatokat47h) államnyelven feltüntetni, beleértve a nem előrecsomagolt, de a vásárló kérésére az értékesítés helyén csomagolt vagy azonnali értékesítésre előrecsomagolt kozmetikai terméket is,
g) megfelelni a termékre vonatkozó állításokra vonatkozó követelményeknek,47i)
h) haladéktalanul meghozni a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a kozmetikai termék megfeleljen a külön jogszabály rendelkezéseinek; szükség esetén kivonni a kozmetikai terméket a forgalomból14a) vagy visszahívni a fogyasztótól,14b) ha tudja vagy okkal feltételezi, hogy az általa forgalomba hozott kozmetikai termék nem felel meg a külön jogszabály rendelkezéseinek,13ah)
i) biztosítani, hogy a h) pontba foglalt intézkedések az Európai Unió piacán forgalmazott valamennyi kozmetikai termékre vonatkozzanak,
j) haladéktalanul tájékoztatni az illetékes regionális közegészségügyi hivatalt, azon tagállamok illetékes hatóságait, amelyekben a terméket forgalmazták, valamint annak a tagállamnak az illetékes hatóságát, amelyben hozzáférhető a kozmetikai termékre vonatkozó termékinformációs dokumentáció arról, hogy a kozmetikai termék közegészségügyi kockázatot jelent, részeletesen kitérni különösen arra, hogy a kozmetikai termék nem felel meg az egyedi jogszabály rendelkezéseinek, valamint a meghozott intézkedésekre,
k) tájékoztatni az illetékes regionális közegészségügyi hivatalt, valamint a súlyos nemkívánatos hatás,13aj) előfordulása szerinti tagállam illetékes hatóságát, minden olyan nemkívánatos hatásról, amely általa ismert vagy okkal feltételezi, hogy általa ismert, a kozmetikai termék nevéről és a meghozott intézkedésekről,
l) az illetékes regionális közegészségügyi hivatal és azon tagállamok illetékes hatóságainak indokolt kérelmére, amelyekben a kozmetikai terméket forgalmazták, hozzáférhetővé tenni
1. az illetékes hatóság számára érthető nyelven minden olyan információt és dokumentációt, amely szükséges annak bizonyítására, hogy a kozmetikai termék megfelel az a) pontba foglalt követelményeknek, és együttműködni a kozmetikai termék által a közegészségre jelentett kockázatok kiküszöbölése érdekében hozott intézkedések megvalósításában,
2. azon forgalmazók jegyzékét, akik számára a kozmetikai termékeket szállították, amely kötelezettségnek a kozmetikai terméktételnek a forgalmazó rendelkezésére bocsátásától számított 3 évig kell eleget tenni,
3. az általa forgalomba hozott valamennyi olyan kozmetikai termék jegyzékét, amely olyan anyagot tartalmaz, amelynek a biztonságosságával kapcsolatban kétség merül fel, valamint az adott anyag tartalmát az összes kozmetikai termékben,
m) biztosítani, hogy a kozmetikai termékre vonatkozó termékinformációs dokumentáció13ae) a kozmetikai termék címkézésén feltüntetett címen az illetékes regionális közegészségügyi hivatal rendelkezésére álljon elektronikus vagy írásos formában, érthető nyelven, a kívánt terjedelemben; a termékinformációs dokumentációt az adott utolsó kozmetikai terméktétel forgalomba hozatalának időpontjától számított 10 évig kell megőrizni,
n) a kozmetikai termékkel kapcsolatos információkról a kozmetikai termék forgalomba hozatala előtt külön jogszabály47j) által szabályozott terjedelemben és feltételek mellett értesíteni a Bizottságot,
o) a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni, különösen az üzleti titkok és a szellemi tulajdonjogok védelmének sérelme nélkül
1. a kozmetikai termékben található veszélyes anyagok nevét és külön jogszabály47k) által szabályozott mennyiségi összetételét,
2. az illat- és aromakompozíciók összetételételének megnevezését és kódszámát, valamint a szállító adatait,
3. a kozmetikai termék használatából eredő nemkívánatos hatásokra és súlyos nemkívánatos hatásokra vonatkozó adatokat.
p) betartani a kozmetikai késztermékkel vagy annak prototípusával, összetevőivel vagy összetevő-kombinációival kapcsolatos állatkísérletek tilalmát.47l)
(2) A felelős személy nem hozhatja forgalomba a kozmetikai terméket,
a) amely nem felel meg a külön jogszabály rendelkezéseinek13ah) és közegészségügyi kockázattal bír,
b) ha annak biztonságosságát nem értékelték és nem állítottak ki róla biztonsági jelentést,47d)
c) amely címkézése nem a kívánt mértékben47g) történt és a kötelező adatok47h) nem kerültek államnyelven feltüntetésre,
d) amelyet külön jogszabállyal összhangban47m) megtévesztő módon kínálnak vagy mutatnak be; a kozmetikai termék kiszerelése, különösen alakja, illata, színe, külső megjelenése, csomagolása, címkézése, mennyisége vagy mérete nem keltheti a fogyasztóban, különösen a gyermekben azt a benyomást, hogy élelmiszer, ezzel veszélyeztetve annak egészségét,
e) amely állatokon vizsgált összetevőket vagy összetevők kombinációit tartalmazza, ha a vonatkozó alternatív módszert47n) európai uniós szinten jóváhagyták és elfogadták, figyelembe véve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezeten belüli validáció fejlődését,
f) amelynek végső összetételét vagy mintapéldányát állatokon vizsgálták, ha a vonatkozó alternatív módszert47n) validálták és elfogadták az Európai Unió szintjén, kellő tekintettel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezeten belüli validáció fejlődésére.
(3) A gyártó47o) a következőkre vonatkozó mentességért folyamodhat a közegészségügyi hivatalhoz:
a) a kozmetikai termék összetevőinek vagy összetevő-kombinációinak állatokon történő vizsgálatának tilalma, valamint a kozmetikai készterméknek vagy annak mintapéldányának állatokon történő vizsgálatának tilalma,13ac)
b) a kozmetikai termék forgalomba hozatalának tilalma, ha annak összetevőit, összetevőinek kombinációját, végső összetételét vagy mintapéldányát a kozmetikai termék biztonsági követelményeinek teljesítése érdekében állatokon vizsgálták.13ac)
(4) A forgalmazó köteles
a) a kozmetikai termék forgalmazását13ad) megelőzően ellenőrizni, hogy a kozmetikai terméken feltüntetésre került-e államnyelven a felelős személy, a gyártási tételszám, az összetevők jegyzéke és a kötelező adatok,47h) és hogy a kozmetikai termék minőségmegőrzési ideje nem járt-e le, ha alkalmazandó,
b) elállni egy kozmetikai termék forgalmazásától mindaddig, amíg az nem felel meg a külön jogszabály rendelkezéseinek, ha tudja vagy okkal feltételezi, hogy a kozmetikai termék nem felel meg a külön jogszabály rendelkezéseinek,13ah)
c) megfelelő intézkedéseket hozni annak érdekében, hogy a kozmetikai termék megfeleljen a külön jogszabály rendelkezéseinek, szükség esetén kivonni a kozmetikai terméket a forgalomból vagy visszahívni a fogyasztótól, ha tudja vagy okkal feltételezi, hogy az általa forgalmazott kozmetikai termék nem felel meg a külön jogszabály rendelkezéseinek,13ah)
d) haladéktalanul tájékoztatni a felelős személyt, az illetékes regionális közegészségügyi hivatalt, valamint azon a tagállamok illetékes hatóságait, amelyekben a kozmetikai terméket forgalmazták, arról, hogy a kozmetikai termék közegészségügyi kockázatot jelent, különösen azt részletezve, hogy a kozmetikai termék nem felel meg a külön jogszabály14a) rendelkezéseinek, valamint a meghozott intézkedéseket,
e) értesíteni az illetékes regionális közegészségügyi hivatalt, valamint a súlyos nemkívánatos hatás13aj) előfordulása szerinti tagállam illetékes hatóságát minden olyan nemkívánatos hatásról, amely általa ismert vagy okkal feltételezi, hogy általa ismert, továbbá a kozmetikai termék nevéről és a meghozott intézkedésekről,
f) a kozmetikai terméket olyan körülmények között tárolni, szállítani és értékesíteni, hogy ne kerüljön veszélybe a kozmetikai termék külön jogszabály rendelkezéseinek13ah) való megfelelése,
g) az illetékes regionális közegészségügyi hivatal és azon tagállamok illetékes hatóságainak indokolt kérelmére, amelyekben a kozmetikai terméket forgalmazták, hozzáférhetővé tenni
1. az illetékes hatóság számára érthető nyelven minden olyan, a forgalmazott termékre vonatkozó információt és dokumentációt, amely szükséges annak bizonyítására, hogy a kozmetikai termék megfelel az a) pontba foglalt követelményeknek, és együttműködni a kozmetikai termék által a közegészségre jelentett kockázatok kiküszöbölése érdekében hozott intézkedések megvalósításában,
2. azonosítani a forgalmazót vagy azt a felelős személyt, aki a kozmetikai terméket szállította számára, vagy azokat a forgalmazókat, akiknek a kozmetikai terméket szállította; e kötelezettségnek a kozmetikai terméktételnek a forgalmazó rendelkezésére bocsátása időpontjától számított három évig kell megfelelni,
h) külön jogszabállyal összhangban47j) elektronikus úton tájékoztatni a Bizottságot és a felelős személyt a kozmetikai termékre vonatkozó információkról,
i) a nem előrecsomagolt, de a vásárló kérésére az értékesítés helyén csomagolt vagy azonnali értékesítésre előrecsomagolt kozmetikai terméket az előírt mértékben47g) címkézni, és a kötelező adatokat47h) az államnyelven feltüntetni.
(5) A forgalmazó nem forgalmazhatja a kozmetikai terméket,
a) amelyet nem az előírt mértékben címkéztek, és amelyen a kötelező adatok nem kerültek az államnyelven feltüntetésre,
b) a forgalmazó nem forgalmazhatja a minőségmegőrzési időn túli kozmetikai terméket, ami alól kivételt képez a minőségmegőrzési időn túli mindennapi fogyasztásra szánt kozmetikai termék Szlovák Köztársaságban való térítésmentes forgalmazása, amennyiben a termék biztonságos, olyan személy számára, aki külön jogszabályok alapján47p) a szociális segítségnyújtás, humanitárius ellátás vagy szociális szolgáltatások nyújtása terén közhasznú tevékenységet végez, azzal, hogy ezeket a kozmetikai termékeket ezt követően térítésmentesen kell forgalomba hozni; a mindennapi fogyasztásra szánt kozmetikai termékek jegyzékéről a minisztérium által kibocsátandó általános érvényű jogszabály rendelkezik,
c) amelyet külön megtévesztő módon kínálnak vagy mutatnak be külön jogszabály alapján;47m) a kozmetikai termék kiszerelése, különösen alakja, illata, színe, külső megjelenése, csomagolása, címkézése, mennyisége vagy mérete nem keltheti a fogyasztóban, különösen a gyermekben, azt a benyomást, hogy élelmiszer, ezzel veszélyeztetve annak egészségét,
d) ha tudja vagy okkal feltételezi, hogy a kozmetikai termék tárolása vagy szállítása során olyan körülmények merültek fel, amelyek veszélyeztethették a termék biztonságosságát.47a)


HETEDIK RÉSZ
Közegészségügyi vészhelyzet

48. §
(1) Közegészségügyi vészhelyzet áll fenn
a) fertőző betegség, fertőző betegség gyanúja vagy fertőző betegség okozta halálozás gyanúja esetén, amennyiben a halálozás aránya meghaladja a feltételezett szintet,
b) az életet, az egészséget, az életkörnyezetet és a vagyont veszélyeztető vegyi anyagok kibocsátása esetén, vagy
c) mikroorganizmusok vagy toxinok zárt terekből történő terjedése esetén.
(2) II. szintű közegészségügyi vészhelyzet áll fenn, amennyiben külön jogszabályban foglalt intézkedések61a) meghozatala válik indokolttá
a) fertőző betegség, fertőző betegség gyanúja vagy fertőző betegség okozta halálozás gyanúja esetén, amennyiben a halálozás aránya meghaladja a feltételezett szintet,
b) az életet, az egészséget, az életkörnyezetet és a vagyont veszélyeztető vegyi anyagok kibocsátása esetén, vagy
c) mikroorganizmusok vagy toxinok zárt terekből történő terjedése esetén.
(3) A közegészségügyi hivatal és regionális közegészségügyi hivatal közegészségügyi vészhelyzet fennállása esetén
a) helyszíni és laboratóriumi elemzéseket biztosít,
b) biológiai és kémiai kóroki tényezők vizsgálatát és azonosítását végzi,
c) részt vesz a közegészségre leselkedő veszélyek egészségvédelem szempontjából történő értékelésében,
d) sürgősségi riasztórendszert használ és biztosít,
e) azonosítja az újonnan megjelenő és fenyegető fertőző betegségeket és a közegészséget fenyegető egyéb veszélyforrásokat, és reagál azokra,
f) a betegségek és a biológiai, fizikai és kémiai tényezőknek való kitettségek észlelése céljára megfigyelési, észlelési, tájékoztatási és kommunikációs rendszert fejleszt ki és tart fenn,
g) biztosítja a lakosság tájékoztatását a közegészség védelme témakörében,
h) haladéktalanuk tájékoztatja a lakosságot a biológiai, fizikai és kémiai tényezők elleni védekezés eszközeiről és módjáról, valamint a tényezők lehetséges egészségügyi hatásairól,
i) közegészségügyi vészhelyzet esetén nemzeti és nemzetközi együttműködésben vesz részt,
j) a sürgősségi riasztórendszer igénybevételével a közegészséget potenciálisan veszélyeztető eseményeket és incidenseket jelent be.
(4) A közegészségügyi hivatal és regionális közegészségügyi hivatal közegészségügyi vészhelyzet fennállása esetén a következő intézkedéseket rendeli el:
a) a személyek szennyezésmentesítése, valamint a terep, az épületek, az anyag és a közlekedési eszközök fertőtlenítése,
b) az olyan tárgyak gyártásának, kezelésének, tárolásának, szállításának, behozatalának, értékesítésének és a velük való egyéb manipulációnak a tilalma, amelyek betegséget terjeszthetnek az emberek között, illetve azok veszélytelen módon történő megsemmisítésének elrendelése,
c) súlyos betegség tömeges előfordulása esetén a lakosság egy részének a lakosság többi részével való érintkezésének megtiltása vagy korlátozása,
d) tömegrendezvények betiltása vagy korlátozása,
e) a személyek csoportosulásának céljára szolgáló létesítmények üzemeltetésének megtiltása vagy a működésük korlátozása,
f) szennyezettséggyanús víz és tárgyak használatának megtiltása és a vízfogyasztás szabályozása,
g) az élelmiszerek, ételek és italok használatának tilalma a közétkeztetési szolgáltatást biztosító intézményekben,
h) objektumok figyelmeztető táblákkal történő megjelölése, amennyiben az a)–g) pontokba foglalt intézkedések érvényesek rájuk,
i) megelőzés,
j) a közösségi intézmények működtetésére vonatkozó rendkívüli üzemmód,
k) biológiai anyag gyűjtése és szállítása,
l) a speciális egyéni védőeszközök kiadása és használata,
m) a szennyezett anyagok biztonságos megsemmisítése,
n) a személy elkülönítése vagy karanténba helyezése, ha az elkerülhetetlen a közegészség védelme érdekében és amennyiben a 12. § (2) bek. f) pontja szerinti fokozott egészségügyi felügyelet vagy orvosi ellenőrzés nem bizonyul elégségesnek,
o) fertőtlenítés és az állati kártevők elleni védekezés,
p) ágyak biztosítása a megnövekedett számú beteg fekvőbeteg-szakellátása érdekében, valamint súlyos fertőzések esetén a megbetegedés gyanús és fertőzésre gyanús esetek elkülönítésének biztosítása a betegség teljes lappangási ideje alatt,
q) a halottakkal való különleges bánásmód, a helyek kijelölése és a megnövekedett számú elhunyt temetési módjának meghatározása,
r) megelőző és egyéb védőeszközök használata,
s) járványügyi vizsgálat céljára a szolgáltatók és a munkáltatók üzemeltetés céljára szolgáló helyiségeibe való belépés feltételéül szabja a belépő személyek személyes adatainak nyilvántartásba vételét a következő terjedelemben: utónév és családi név, születési idő, állandó lakóhely címe, telefonszám vagy e-mail cím; e célból a szolgáltatók és munkáltatók a megadott mértékben kezelik és tárolják a belépő személyek személyes adatait, és kötelesek azokat írásbeli kérelem alapján a közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatalok rendelkezésére bocsátani,
t) a Szlovák Köztársaság területére lépő személyek belépéskor történő nyilvántartásba vétele a Szlovák Köztársaság Beruházási, Regionális Fejlesztési és Informatizációs Minisztériuma által működtetett honlapon található elektronikus űrlap kitöltésével az elkülönítés vagy karantén betartásának ellenőrzése, valamint járványügyi vizsgálat céljából; e célból a közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal jogosult a Szlovák Köztársaság területére belépő személyek személyes adatainak feldolgozására és tárolására a következő terjedelemben: utó- és családi név, az elmúlt 14 napban meglátogatott ország, a Szlovák Köztársaság területére történő belépés dátuma, a személyi szám vagy a származási ország által kiadott statisztikai számjel, születési idő, egészségbiztosítási adatok, állandó lakóhely címe, az a cím, ahol a személy az elkülönítés vagy a karantén idejét tölteni fogja, város vagy község, utca, házszám, irányítószám, telefonos elérhetőség, az elkülönítés vagy karantén helyén élő vagy tartózkodó személyek száma, az általános orvos utó- és családi neve,
u) a Szlovák Köztársaság területére belépő személy elkülönítése vagy karanténba helyezése a jelen törvény szerint,
v) fertőző betegségben szenvedő vagy fertőző betegségre gyanús személy szállítása és az ilyen szállítás feltételeinek meghatározása,
w) tárgyak vagy helyiségek mechanikus tisztítása, fertőtlenítése vagy sterilizálása,
x) a munkáltatók kötelezése higiéniai intézkedések meghozatalára a munkahelyeken, beleértve a munkavállalók vagy más személyek munkahelyre vagy a munkáltató egyéb helyiségeibe való belépésének tilalmát is,
y) a személyek közötti meghatározott távolság betartása,
z) a létesítmények üzemeltetési célú, személyek gyülekezési helyéül szolgáló helyiségeibe való belépés és a tömegrendezvényekre való belépés ideiglenes feltételhez kötése, mégpedig a belépő személyek COVID-19 megbetegedés elleni védőoltásának felvételét bizonyító igazolás felmutatásával, vagy a COVID-19 megbetegedésen történt átesése igazolásával, vagy a COVID-19 megbetegedésre történő tesztelés negatív eredményének igazolásával; az igazolásnak érvényesnek kell lennie az elrendelt közegészségügyi intézkedések értelmében,
aa) a munkavállalónak a munkáltatója munkahelyére való belépésének ideiglenes feltételhez kötése, mégpedig COVID-19 megbetegedés elleni védőoltás felvételét bizonyító igazolás felmutatásával, vagy a COVID-19 megbetegedésen történt átesése igazolásával, vagy a COVID-19 megbetegedésre történő tesztelés negatív eredményének igazolásával, vagy a COVID-19 megbetegedésre történő tesztelésen való átesésen a munkáltatónál; az igazolásnak érvényesnek kell lennie az elrendelt közegészségügyi intézkedések értelmében; a közegészségügyi hivatal az intézkedéseket a Szlovák Köztársaság Kormányának döntése alapján rendeli el,
ab) a Szlovák Köztársaság területére légiforgalmi úton belépő személyek nyilvántartásba vétele a Szlovák Köztársaság Közlekedési és Építésügyi Minisztériuma honlapján található elektronikus formanyomtatvány kitöltésével azon célból, hogy a légiforgalmi érintkezéseik a későbbiekben visszakereshetők legyenek; e célra a Szlovák Köztársaság Közlekedési és Építésügyi Minisztériuma mint illetékes hatóság a jelen törvény 3. §-ának f) pontja értelmében jogosult a Szlovák Köztársaság területére légiforgalmi úton belépő személyek személyes adatainak kezelésére és tárolására az utó- és családi név, telefonszám, e-mail-cím, állandó lakhely címe, a házi elkülönítés vagy karanténhelyszín címe, a Szlovák Köztársaságba való belépés napjának dátuma, a légitársaság neve, a járat száma, az ülés száma, a kiindulási ország neve, az érkezési ország neve terjedelemben; a járványügyi vizsgálatok céljaira a Szlovák Köztársaság Közlekedési és Építésügyi Minisztériuma jogosult a szükséges adatokat átadni a közegészségügyi hivatalnak és a regionális közegészségügyi hivataloknak.
(5) II. szintű közegészségügyi vészhelyzet fennállása esetén a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal javaslatot tesz a lakosság polgári védelme területén illetékes hatóságoknak62) a rendkívüli helyzet7a) kihirdetésére és a következőkre:
a) a rejtőzés és a rejtőzés befejezése,
b) az evakuálás és az evakuálás befejezése,
c) az ideiglenes áttelepítés és az ideiglenes áttelepítés megszüntetése,
d) végleges áttelepítés,
e) a veszélyeztetett vagy érintett terület lakosai számára hozott rendszerszintű intézkedések és azok visszavonása,
f) a terület megfigyelése,
g) a lakosság figyelmeztetése,
h) személyek szennyezésmentesítése,
i) a veszélyes anyagok terjedésének megszüntetése és ellenőrizetlen terjedésük megakadályozása,
j) a mentési munkálatokat biztosító intézkedések végrehajtása.
(6) A (4) bekezdés s) és t) pontjába foglalt személyes adatokat a közegészségügyi hivatal, a regionális közegészségügyi hivatalok, a munkáltatók és a szolgáltatók a rendelkezésükre bocsátásuk időpontjától számított 30 napig tárolhatják. A közegészségügyi hivatal, a regionális közegészségügyi hivatalok, a munkáltatók és a szolgáltatók a törvényes adatmegőrzési időszak lejártát követően kötelesek megsemmisíteni a (4) bekezdés s) és t) pontjába foglalt adatokat.
(7) A közegészségügyi hivatal által több regionális közegészségügyi hivatal illetékességi területére vagy az egész Szlovák Köztársaság területére vonatkozóan kiadott intézkedésében a közegészségügyi hivatal meghatározhatja, hogy a regionális közegészségügyi hivatalok a saját illetékességi területükre vonatkozóan szigorúbb vagy enyhébb intézkedéseket rendelhetnek el.
(8) A (4) bekezdés s), t), y)–ac) pontjaiba foglalt intézkedéseket a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal csak válsághelyzetben rendelheti el.

50. §
Járványügyi bizottságok
(1) A Járványügyi Bizottság járvány kialakulásával, egyéb tömegesen előforduló, széles körben elterjedt fertőző betegségek kialakulásával vagy azok kialakulásának veszélyével kapcsolatos közegészségügyi vészhelyzet idején látja el a feladatait. A járványok kialakulásának vagy terjedésének meggátolása céljából, valamint más, tömegesen előforduló, széleskörű jelentőségű fertőző betegségek kialakulásának és terjedésének meggátolása érdekében
a) a közegészség országos szintű veszélyeztetése esetén az Országos Járványügyi Bizottság a 48. § (4) bekezdésébe foglalt intézkedések meghozatalára tesz javaslatokat,
b) regionális szintű közegészségügyi vészhelyzet esetén a regionális járványügyi bizottság a 48. § (4) bekezdésébe foglalt intézkedések meghozatalára tesz javaslatot, és koordinálja az elrendelt intézkedések régióban történő végrehajtását.
(2) Az Országos Járványügyi Bizottságot a közegészségügyi hivatal hozza létre. A regionális járványügyi bizottságot a regionális közegészségügyi hivatal hozza létre.
(3) Az Országos Járványügyi Bizottság tagjai az államigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok országos szinten választott képviselői. Az Országos Járványügyi Bizottság elnöke a tisztifőorvos.
(4) Az regionális járványügyi bizottság tagjai az államigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok regionális szinten választott képviselői. A regionális járványügyi bizottság elnöke a megyei tisztiorvos.
(5) Az Országos Járványügyi Bizottság és a regionális járványügyi bizottság köteles nyilvántartást vezetni az tevékenységéről és az elrendelt rendkívüli intézkedésekről, és az adott járványügyi bizottság alapítója köteles gondoskodni arról, hogy ezeket öt évig megőrizzék.
(6) A járványügyi bizottságok tevékenységének és összetételének részleteit az alapszabály szabályozza, amelyet az országos járványügyi bizottság számára a közegészségügyi hivatal, a regionális járványügyi bizottság számára a regionális közegészségügyi hivatal ad ki.


NYOLCADIK RÉSZ
A természetes és jogi személyek egyéb kötelezettségei

51. §
A természetes személyek kötelezettségei
(1) A természetes személyek kötelesek
a) az illetékes közegészségügyi hatóság által elrendelt, a 12. § (2) bekezdés a), d)–h) pontjába foglalt betegségmegelőzési és a 48. § (4) bekezdés a)–d), f)–i), n), r), t), u), y)–ab) pontjaiba foglalt, a közegészségügyi vészhelyzet esetére hozott intézkedések betartására; ez nem vonatkozik a kötelező vakcinázás esetében, ha ismert ellenjavallatok állnak fenn,
b) az a) pontban foglalt intézkedések végrehajtása során együttműködni a közegészségügyi hivatallal vagy a regionális közegészségügyi hivatallal,
c) haladéktalanul jelenteni a kezelőorvos és a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal felé minden, a fertőző betegségek előfordulásának és terjedésének megelőzése szempontjából lényeges körülményt, és a járványügyi vizsgálat, valamint a betegségek munkavégzéssel kapcsolatos elbírálása szempontjából lényeges információkat szolgáltatni,
d) a fertőző betegségek megelőzésével kapcsolatban alávetni magukat az egészséget nem veszélyeztető orvosi vizsgálatoknak és diagnosztikai teszteknek, ellenanyagok és egyéb készítmények megelőző jellegű beadásának, a kötelező védőoltásnak, a fertőző betegség kezelésének, az elkülönítésnek, a karanténnak, a fokozott egészségügyi felügyeletnek és orvosi felügyeletnek,
e) a készételek előállítása és a készételek vendéglátóhelyeken történő kezelése során betartani az élelmiszerek egészségügyi biztonságára vonatkozó követelményeket,
f) a 60.a § (2) bekezdése vagy a 60.e § alapján elrendelt elkülönítés esetén mobilalkalmazást használni az elkülönítést elrendelő határozat betartásának ellenőrzésére.
(2) Ezenkívül fertőző betegségben szenvedő, kórokozókat ürítő természetes személyek és a fertőző betegség tünetei nélkül kórokozókat ürítő természetes személyek kötelesek beszámolni az akut fertőző betegségükről vagy bacilushordozói státuszukról olyan intézménybe való felvételükkor, amelyben járványügyi szempontból jelentős tevékenységeket folytatnak, szociális intézménybe vagy gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézménybe történő felvételükkor.
(3) Kiskorú gyermek esetében a gyermek képviselője felelős az (1) és (2) bekezdésbe foglalt kötelezettségek teljesítéséért.

52. §
A vállalkozó természetes személyek és jogi személyek kötelezettségei
(1) A vállalkozó természetes személyek és jogi személyek kötelesek
a) betartani a 12. § (2) bekezdésének a)–c), e) és g)–n) pontjaiba, valamint (3) és (4) bekezdéseibe foglalt betegségek megelőzésére irányuló intézkedéseket, valamint a 48. § (4) bekezdésébe foglalt közegészségügyi veszélyekre vonatkozó, az illetékes közegészségügyi hatóság által elrendelt intézkedéseket,
b) a 13. § (4) bekezdésébe foglalt javaslatokat az illetékes közegészségügyi hatósághoz elbírálásra benyújtani, és azok pozitív elbírálásig tartózkodni az elbírálás tárgyát képező tevékenységek végzésétől; a 13. § (4) bekezdésének a) pontja nem vonatkozik
1. azokra a helyiségekre, amelyekre vonatkozóan a 13. § (4) bekezdés a) pontja szerinti határozatot adtak ki, az üzemeltető személye megváltozásával az üzemeltetési feltételek megváltoztatása nélkül,
2. a szálláshelyekre, kivéve a bentlakásos szociális ellátást nyújtó intézményeket,63) valamint a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményeket, amelyekben az intézkedéseket bentlakásos formában hajtják végre,
3. a testnevelési és sportközpontokra,
4. a testápolási szolgáltatást nyújtó egységekre,
5. a készételeket nem előállító közétkeztetési szolgáltatást biztosító vendéglátóipari létesítményekre, gyorséttermekre és egyéb, ételek és italok helyszínen történő értékesítését végző létesítményekre, gyermeküdültetésen és más tömegrendezvényeken,
6. a hivatali helyiségekre,
7. olyan helyiségekre, amelyekben a végső fogyasztónak történő eladás céljából történő árubeszerzésre irányuló kereskedelmet folytatnak, kivéve az ételek, italok vagy élelmiszerek értékesítését,
c) minőségileg és mennyiségileg meghatározni az élet- és munkakörnyezet azon egészségkárosító tényezőit, amelyeket tevékenységük során használnak, vagy amelyek tevékenységük során keletkeznek, és amelyek használatát és megengedett értékeit külön jogszabályok határozzák meg;34) a minőségi és mennyiségi meghatározást a 16. § (1) bekezdésbe szabályozott szakmai alkalmassággal rendelkező természetes személynek kell elvégeznie,
d) bebiztosítani a környezet-egészségügyi kockázatértékelés vagy a közegészségügyi hatásvizsgálat elvégzését, ha az 5. § (4) bekezdés f) pontja és a 6. § (3) bekezdés c) pontja alapján történő értékelés során bebizonyosodik, hogy a tervezett tevékenység lényeges hatást gyakorolhat a közegészségre és az illetékes közegészségügyi hatóság kéri az értékelés benyújtását,
e) működési szabályzatot dolgozni ki, ha jelen törvény vagy külön jogszabályok34) úgy rendelkeznek, valamint, ha jelen törvény úgy rendelkezik, azt jóváhagyásra benyújtani az illetékes közegészségügyi hatósághoz, mint ahogy a rá vonatkozó módosítási javaslatot is,
f) betartani a munkafolyamatokat és a technológiai eljárásokat, a működési szabályzatot és a helyes gyártási gyakorlatot,
g) a 30.a § szerinti megfelelő egészségügyi felügyeletet biztosítani a munkavállalók számára, beleértve a nemspecifikus követelmények tiszteletben tartását, hogy a férfiak és nők egyenlő lehetőségek birtokában végezhessék munkájukat,
h) lehetővé tenni a munkavállalóik és tanulóik számára, hogy a feltétlenül szükséges mértékben részt vegyenek a kötelező, munkavégzésükkel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokon, vizsgálatokon és részesülhessenek a védőoltásokban,
i) a munkahelyeken a munkavégzés ergonómiai, élettani és pszichológiai követelményeinek megfelelő körülményeket biztosítani,
j) a fertőző betegségek megjelenésének, terjedésének és megfékezésének érdekében biztosítani a fertőtlenítést és az állati kártevők elleni védekezést,
k) a takarítás és a szokásos technológiai eljárások és munkamenetek részét képező rutinszerű fertőtlenítés vagy az állati kártevők elleni védekezés során csak az erre a célra szánt termékeket használni65) és ellenőrizni az elvégzett tevékenység hatékonyságát és eredményességét,
l) a munkavállalók számára biztosítani
1. az ivóvizet,
2. a munka jellegének megfelelő, személyi higiénia célját szolgáló berendezéseket helyezni el a munkahelyeken,
m) haladéktalanul jelenteni a közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal felé a fertőző és egyéb betegségek és a munkavégzésből következő betegségek kialakulásának és terjedésének megelőzése szempontjából lényeges minden körülményt, és ellátni őket a járványügyi vizsgálathoz és a végzett munkával kapcsolatos betegségek értékeléséhez szükséges információkkal,
n) írásban értesíteni a regionális közegészségügyi hivatalt az étkeztetéssel vagy frissítők felszolgálásával egybekötött tömegrendezvények szervezéséről,
o) a közegészségügyi hivatal alkalmazottainak, a regionális közegészségügyi hivatalok alkalmazottainak és a 3. § (1) bekezdés d)–g) pontjaiba foglalt közegészségügyi hatóságok hatáskörén belül e hatóságok alkalmazottainak vagy tagjainak (a továbbiakban: „az állami egészségügyi felügyeletet ellátó személy vagy a járványügyi vizsgálatot végző személy“) az 55. § (1) bekezdése szerinti jogkörük gyakorlása során segítséget nyújtani, és tartózkodni minden olyan cselekménytől, amely akadályozhatja az állami egészségügyi felügyelet gyakorlását,
p) eleget tenni vagy alávetni magát a feltárt hiányosságok megszüntetésére elrendelt, az 55. § (2) bekezdésébe foglalt intézkedéseknek,
q) legkésőbb a forgalomba hozatal napján benyújtani a közegészségügyi hivatalhoz a forgalomba hozatalra szánt étrend-kiegészítők vagy új élelmiszerek összetételéről és címkézéséről szóló tájékoztatást,
r) csak azokat az új élelmiszereket hozni forgalomba, amelyeket a Bizottság engedélyezett, és amelyek szerepelnek az engedélyezett új élelmiszerek uniós jegyzékében, vagy amelyeket élelmiszerekben vagy azok felületén a felhasználási feltételekkel összhangban megfelelően használnak, eleget téve a címkézésre vonatkozó külön jogszabály65a) követelményeinek.
(2) A homokbányákat üzemeltető vállalkozó természetes személyek és jogi személyek kötelesek gondoskodni a homokbányák rendszeres tisztításáról és karbantartásáról annak érdekében, hogy azok mikrobiális és egyéb szennyezettségük miatt ne jelentsenek egészségügyi kockázatot, valamint kötelesek betartani a talaj mikrobiális és egyéb szennyezésének a 62. § j) pontja szerinti végrehajtási rendeletben meghatározott maximálisan megengedett mértékét.
(3) Azok a vállalkozó természetes személyek és jogi személyek, akik üzleti tevékenységének tárgyát nagyon mérgező anyagok és keverékek vagy mérgező anyagok és keverékek értékesítése vagy más módon történő kezelése képezi, nem jogosultak
a) nagyon mérgező anyagok és keverékek természetes személyek számára történő eladására vagy kiadására,
b) mérgező anyagok és keverékek eladására vagy kiadására 18 éven aluli személyek számára,
c) mérgező anyagok és keverékek élelmiszer- és játékárusítóhelyeken vagy olyan helyeken történő értékesítésére, tárolására és kezelésére, amelyeken élelmiszert és játékokat árusítanak, tárolnak vagy kezelnek.
(4) A fertőtlenítést és az állati kártevők elleni védekezést szakmai tevékenység keretein belül végző vállalkozó természetes személyek és jogi személyek kötelesek
a) tevékenységük során kizárólag erre a célra szánt termékeket használni,65)
b) ellenőrizni a végzett tevékenység hatékonyságát és eredményességét,
c) minden ilyen tevékenység megkezdését legkésőbb 48 órával annak kezdete előtt írásban jelenti a regionális közegészségügyi hivatalnak,
d) a c) pontban foglalt értesítésben fel kell tüntetni a dezinszekció vagy az állati kártevők elleni védekezés helyét és idejét, valamint a felhasználandó termék típusát, továbbá a nyilvánosság vagy az ilyen tevékenység által érintett személyek tájékoztatásának módját,
e) biztosítani, hogy a fertőtlenítést és az állati kártevők elleni védekezést csak olyan személyek végezzék, akik egészségügyi és szakmai alkalmassággal rendelkeznek; ez nem vonatkozik az egészségügyi intézményekben végzett, az ott dolgozó egészségügyi dolgozók által végzett fertőtlenítésre.
(5) Az egészségügyi szolgáltatók és az egészségügyi dolgozók kötelesek
a) jelenteni a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal felé a fertőző betegség előfordulását, a fertőző betegség gyanúját és az 5. mellékletben található jegyzékben szereplő mikroorganizmusok hordozóit, a 6–8. mellékletben meghatározott terjedelemben; ez a kötelezettség a klinikai mikrobiológiai laboratóriumokra is vonatkozik,
b) megelőzni a nozokomiális fertőzéseket, a nozokomiális fertőzések előfordulását feljegyezni az egészségügyi dokumentációban, elemezni azok előfordulását és okait, és intézkedéseket foganatosítani azok előfordulásának csökkentésére és terjedésük megelőzésére, valamint biztosítani a személyzet folyamatos képzését a nozokomiális fertőzések megelőzése témakörében,
c) a fertőző betegségek kialakulásának és terjedésének megelőzésével kapcsolatos minden lényeges adatot rögzíteni az egészségügyi dokumentációban,
d) működési szabályzatot dolgozni ki és azt jóváhagyásra benyújtani a regionális közegészségügyi hivatalhoz, mint ahogy a rá vonatkozó módosítási javaslatot is,
e) betartani a jóváhagyott működési szabályzatot,
f) a közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal számára a fertőző betegségek egészségügyi intézményben történő megelőzésével kapcsolatos adatokat szolgáltatni,
g) a közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal feladatai ellátása céljára a rendelkezésükre bocsátani a birtokukban lévő adatokat és információkat, vagy azokat, amelyek iránti tájékozódásra, vagy amelyek igénylésére irányuló jogosultsággal rendelkeznek,
h) személyes adatokat szolgáltatni az illetékes közegészségügyi hatóság részére az állami egészségügyi felügyelet, a munkavégzéssel kapcsolatos egészségügyi kockázatértékelés ellenőrzése és a természetes személy munkakörülményeinek és munkamódszereinek vizsgálata céljából, foglalkozási megbetegedés gyanúja esetén, valamint a veszélyes munkák nyilvántartásába való bejegyzés céljából, a következő terjedelemben:
1. utó- és családi nevet,
2. születési időt,
3. a lakóhely címét,
4. a jogi személy cégnevét, jogi formáját, székhelyét és a statisztikai számjelét, vagy az őket munkáltató természetes személy – vállalkozó, cégnevét, székhelyét és statisztikai számjelét,
5. a munkahely nevét, szakmát, munkaköri besorolást,
6. a betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása szerinti diagnózist.
(6) A szociális intézmények üzemeltetői, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények üzemeltetői kötelesek
a) a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal felé jelenteni a 48. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti közegészségügyi veszélyt,
b) működési szabályzatot dolgozni ki, és azt, valamint annak módosítását jóváhagyásra benyújtani a regionális közegészségügyi hivatalhoz,
c) betartani a jóváhagyott működési szabályzatot,
d) a közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal számára a létesítményükben előforduló fertőző betegségek megelőzésével kapcsolatos adatokat szolgáltatni,
e) a közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal rendelkezésére bocsátani a birtokukban lévő adatokat és információkat, vagy azokat, amelyek iránti tájékozódásra, vagy amelyek igénylésére irányuló jogosultsággal rendelkeznek.
(7) Válsághelyzetben a (4) bekezdés szerinti fertőtlenítést és az állati kártevők elleni védekezést szakmai tevékenységként végző vállalkozó természetes személy vagy jogi személy legkésőbb a tevékenység befejezését követő 24 órán belül az összes ilyen tevékenység végzéséről értesíti az illetékes közegészségügyi hatóságot.
(8) A vállalkozó természetes személy és a jogi személy az olyan helyiségek üzemeltetésének megkezdése előtt, amelyekre az (1) bekezdés b) pontja alapján nem vonatkozik a 13. § (4) bekezdés a) pontja szerinti javaslattételi kötelezettség, legkésőbb a tevékenység megkezdésének napján köteles az illetékes közegészségügyi hatósághoz benyújtani
a) írásbeli értesítés formájában:
1. ha a kérelmező jogi személy, a cégnevet, jogi formát, székhelyet és statisztikai számjelet, ha rendelkezik ilyennel, a kérelmező utónevét, családi nevét, lakóhelyét és statisztikai számjelét, ha rendelkezik ilyennel, ha a kérelmező vállalkozó természetes személy.
2. a telephelyét,
3. a létesítmény nevét,
4. a létesítményben folytatott tevékenység meghatározását,
5. a létesítményben folytatott tevékenység megkezdésének időpontját,
b) a működési szabályzatot, amennyiben jelen törvény úgy rendelkezik.
(9) Az a vállalkozó természetes személy és jogi személy, aki tevékenységének tárgya a környezeti és munkakörnyezeti tényezők minőségi és mennyiségi meghatározása az egészségre gyakorolt lehetséges hatásuk értékelése céljából, csak akkor végezheti ezt a tevékenységet, ha rendelkezik akkreditációs tanúsítvánnyal;65c) fizikai tényezők meghatározása esetén nincs szükség tanúsítványra.

52.a §
A természetes személyek, a vállalkozó természetes személyek és jogi személyek COVID-19 megbetegedés okozta válsághelyzet idején fennálló kötelességei az üzemeltetési célú helyiségeikbe vagy tömegrendezvényeikre való beléptetés során
(1) A vállalkozó természetes személyek és jogi személyek az üzemeltetési célú helyiségeikbe vagy tömegrendezvényeikre való belépéskor kötelesek a személytől megkövetelni a 48. § (4) bek. z) pontjába foglalt feltételek teljesítését; e célból joguk van a személytől személyazonosító irat és a 48. § (4) bek. z) pontjába foglalt igazolás bemutatását kérni.
(2) A vállalkozó természetes személyek és jogi személyek az üzemeltetési célú helyiségeikbe vagy tömegrendezvényeikre való belépést köteles megtagadni azon személytől, aki megtagadja a 48. § (4) bek. z) pontjába foglalt igazolás bemutatását vagy nem teljesítik a 48. § (4) bekezdésébe a COVID-19 megbetegedésre vonatkozó feltételek teljesítését.
(3) Az állami egészségügyi felügyeletet végző személy, a vállalkozó természetes személy és jogi személy jogosult kitiltani az üzemegységeikből vagy tömegrendezvényeikről azokat a személyeket, akik megsértik a 48. § (4) bekezdésébe a foglalt, a COVID-19 megbetegedésre vonatkozó feltételek teljesítését.
(4) Az állami egészségügyi felügyeletet végző személy a (3) bekezdés szerinti intézkedések végrehajtásához jogosult igénybe venni a Rendőri Testület közreműködését.

53. §
A községek kötelezettségei
A községek kötelesek
a) betartani a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal által elrendelt betegségmegelőzési intézkedéseket,
b) a 13. §-ba foglalt intézkedéseket és javaslatokat elbírálás céljából a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal elé terjeszteni, és a pozitív elbírálásig tartózkodni az elbírálás tárgyát képező intézkedések vagy tevékenységek végzésétől,
c) együttműködni a közegészségügyi hivatallal és a regionális közegészségügyi hivatallal feladataik ellátása során, és a rendelkezésükre bocsátani a birtokukban lévő adatokat és információkat, vagy azokat, amelyek iránti tájékozódásra, vagy amelyek igénylésére irányuló jogosultsággal rendelkeznek.


KILENCEDIK RÉSZ
Állami egészségügyi felügyelet és járványügyi vizsgálat

54. §
(1) Az állami egészségügyi felügyelet a jelen törvény, a végrehajtására kiadott általános érvényű jogszabályok és a közegészségügy védelmét szabályozó egyéb általános érvényű jogszabályok rendelkezéseinek betartását felügyeli.
(2) Járványügyi vizsgálat útján megállapításra kerülnek a járvány epicentrumának meghatározása szempontjából lényeges körülmények, kiértékelésre kerülnek a fertőző betegségek okai és terjedési módjai, és végrehajtásra kerülnek a fertőző betegségek megjelenésének és terjedésének megelőzéséhez szükséges intézkedések; a járványügyi vizsgálatokat bármely személynél és helyen el kell végezni, ahol a járványügyi intézkedések meghozatala szempontjából lényeges tények állapíthatók meg a fertőző betegséggel vagy annak gyanújával kapcsolatban.
(3) Az állami egészségügyi felügyeletet és a járványügyi vizsgálatokat az állami egészségügyi felügyeletet végző személyek vagy a járványügyi vizsgálatokat végző személyek végzik, akik az állami egészségügyi felügyelet és a járványügyi vizsgálatok végzése során szolgálati igazolványuk felmutatásával igazolják magukat.
(4) A 12. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontjába foglalt intézkedések betartásának állami egészségügyi felügyelete a közegészségügyi hivatal részére külön jogszabály66b) alapján szolgáltatott adatok felhasználásával történik.
(5) Az otthoni környezetben történő elkülönítés elrendeléséből álló intézkedés betartásának állami egészségügyi felügyelete, amennyiben a természetes személy beleegyezett abba, hogy az elrendelt elkülönítés betartását nyomon követő mobilalkalmazás segítségével aláveti magát az otthoni környezetben történő elkülönítésnek, csak a 60.a–60.e §-ba meghatározott módon és feltételek mellett végezhető.
(6) Az egészséges munkakörülmények állami egészségügyi felügyeletének ellátása során a közegészségügyi hatóságok összehangolják tevékenységüket a munkaügyi ellenőrzés területén működő államigazgatási szervekkel.3)

55. §
(1) Az állami egészségügyi felügyeletet ellátó személy vagy a járványügyi vizsgálatot végző személy feladatai ellátása során jogosult
a) megkövetelni a jelen törvény szerinti intézkedés végzése során a személyazonossága igazolását a természetes személytől,
b) az állami egészségügyi felügyelet tárgyához kapcsolódó földterületekre, telephelyekre, létesítményekbe, objektumokba való belépésre, és a szükséges kíséret igénylésére,
c) a vizsgálathoz szükséges mennyiségű és mennyiségű minta vételére és a minta szakértői értékelésének elvégzésére,
d) megfigyelések végzésére, beleértve a szükséges fényképes, video- és hangdokumentációt is,
e) információkat, adatokat, magyarázatokat, alátámasztó dokumentumok igénylésére, valamint a vonatkozó dokumentumokba történő betekintésre,
f) a feltárt hiányosságok orvoslására irányuló intézkedések elrendelésére az állami egészségügyi felügyelet végrehajtásának helyszínén,
g) a 12. § (2) bekezdésbe foglalt intézkedések elrendelésére a járványügyi vizsgálat helyszínén a fertőző betegségek megjelenésének és terjedésének megelőzése érdekében,
h) a járvány epicentrumában a fertőző betegségben szenvedő személyek, a fertőző betegségre gyanús személyek és a kórokozó hordozásával gyanúsítható személyek személyes adatainak megállapítására a következő terjedelemben: utónév, családi név, személyi szám, állandó lakóhely, elérhetőség, telefonos elérhetőség, az általános orvos neve és vezetékneve, a járványügyi vizsgálat biztosításához szükséges mértékben az egészségi állapotra vonatkozó adatok, a gyanús tényezők, a vektorok, a járvány epicentrumában tartózkodó személyek immunitására vonatkozó adatok, valamint egyéb járványügyi adatok,
i) a 12. § és a (2) bekezdés alapján elrendelt intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére.
(2) Az (1) bekezdés f) pontjába foglalt megállapított hiányosságok orvoslására irányuló intézkedések a következők:
a) az olyan termékek gyártásának, kezelésének vagy forgalomba hozatalának tilalma, amelyek ellentétben állnak a jelen törvény és a közegészségügy védelmére vonatkozó egyéb általános érvényű jogszabályok rendelkezései által előírt követelményekkel,
b) a termékek forgalomból való kivonásának elrendelése, ha azok súlyos közegészségügyi kockázatot jelentenek,
c) az a) pont szerinti termékek egészségre való ártalmasságának bizonyítása esetén azok megsemmisítésének elrendelése,
d) az egészségre veszélyt jelentő ivóvíz használatának megtiltása vagy korlátozása (17. § (2) bekezdés),
e) az olyan vízre vonatkozó fürdési tilalom, amely nem felel meg a természetes fürdőhely és a közfürdő vízminőségével szemben támasztott vízminőségi követelményeknek,
f) az emberi egészségre közvetlen veszélyt jelentő készülékek és berendezések használatának tilalma,
g) a létesítménynek vagy annak egy részének szükséges időtartamra történő bezárásának elrendelése, ha az ellenőrzés során a jelen törvény és a közegészségügy védelmére vonatkozó egyéb általános érvényű jogszabályok olyan megsértését állapítják meg, amely közvetlenül eredményezheti az emberi egészség súlyos károsodását,
h) az egészségre ártalmas élelmiszerek, ételek vagy egyéb termékek előállításának és forgalomba hozatalának tilalma,
i) speciális mérések, elemzések vagy vizsgálatok elvégzésének elrendelése a kóroki tényezők és azok közegészségre gyakorolt hatása felmérése céljából,
j) egy kozmetikai termék forgalmazásának ideiglenes tilalma13ad) a szakértői értékelés elvégzéséhez szükséges időtartamra, vagy annak a megalapozott feltételezésnek az ellenőrzéséhez szükséges időtartamra, hogy a kozmetikai termék közegészségügyi kockázatot jelent,
k) a kozmetikai termék forgalmazásának tilalma vagy annak egyéb korlátozása a j) pontba foglalt módon, a kozmetikai termék forgalomból való kivonásának elrendelése14a) vagy a kozmetikai termék fogyasztótól történő visszahívásának elrendelése14b) amennyiben
1. azonnali intézkedés szükséges, mert a kozmetikai termék súlyos közegészségügyi kockázatot jelent,
2. a felelős személy nem hozta meg a meghatározott időn belül a 12. § (3) bekezdésének j) pontjába foglalt megfelelő intézkedéseket; vagy
3. a kozmetikai terméket a RAPEX-en keresztül bejelentették,66a)
l) a kozmetikai termék forgalmazásának ideiglenes korlátozása, a kozmetikai termék ideiglenes kivonása a forgalomból vagy egy kozmetikai termék ideiglenes visszahívása a fogyasztótól, amennyiben a kozmetikai termék megfelel a külön jogszabály rendelkezéseinek,47b) de bizonyíthatóan súlyos közegészségügyi kockázatot jelent vagy jelenthet.
(3) Az állami egészségügyi felügyeletet végző személy köteles (2) bekezdésbe foglalt intézkedés elrendelésekor jegyzőkönyvet készíteni az intézkedés elrendeléséről, tájékoztatva a (4) bekezdésbe foglalt kifogással való élés lehetőségéről, és a jegyzőkönyv egy példányát átadni annak a személynek, akivel szemben az intézkedést elrendelték.
(4) A megállapított hiányosságok orvoslására elrendelt intézkedéssel szemben kifogásokkal lehet élni, ám ezeknek nincs halasztó hatálya. A kifogás a korrekciós intézkedés elrendelésétől számított tíz napon belül írásos formában nyújtható be a közegészségügyi hatósághoz, amelynek alkalmazottja vagy tisztviselője (54. § (2) bekezdés) a korrekciós intézkedést elrendelte.
(5) Az illetékes közegészségügyi hatóság a (4) bekezdésbe foglalt kifogásokról a kézbesítésüktől számított 15 napon belül dönt. A kifogásról szóló határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

55.a §
Üzemegység bezárásának az elrendelése COVID-19 megbetegedés miatti válsághelyzetben
(1) Ha az állami egészségügyi felügyeletet végzőszemély a vállalkozó természetes személynél és a jogi személynél végzett ellenőrzés során a 48. § (4) bekezdésébe foglalt, a COVID-19 megbetegedés miatti intézkedések megsértését tapasztalja, helyben, azonnali hatállyal, a helyszínen elrendelheti az üzemegység vagy az üzemegység egy részének bezárást, mégpedig 30 nap időtartamban.
(2) Az állami egészségügyi felügyeletet végző személy köteles az üzemegység (1) bekezdés szerinti azonnali bezárásáról jegyzőkönyvet készíteni és tájékoztatást adni a kifogással való élés lehetőségéről. A jegyzőkönyv egy példányát átadja az üzemeltetőnek vagy az üzemeltető jelenlévő alkalmazottjának. Az 55. § (4) és (5) bekezdésének rendelkezései ugyanúgy érvényesek.
(3) Az állami egészségügyi felügyeletet végző személy az (1) bekezdés szerinti intézkedés végrehajtásához jogosult igénybe venni a Rendőri Testület közreműködését.

55.b §
A törvény szerinti feladatok teljesítése során, a külön jogszabályból fakadó vagy a jelen törvény COVID-19 megbetegedésre vonatkozó rendelkezése szerinti feladatok teljesítése során az adott helyre való belépés megtiltásakor vagy az adott helyen való tartózkodás elrendelésekor a Rendőri Testület tagja jogosult a természetes személyektől kérni a 48. § (4) bek. z) pontja szerinti igazolást.


TIZEDIK RÉSZ
Szabálysértések és egyéb közigazgatási szabálysértések

56. §
Szabálysértések
(1) Közegészségügyi szabálysértést követ el az, aki
a) súlyos egészségügyi vagy egyéb orvosilag indokolt okok igazolása nélkül nem veti alá magát a vonatkozó jogszabályokból következő védőoltásoknak vagy az elrendelt védőoltásoknak,
b) aki nem hajtja végre az elrendelt fertőtlenítést és az állati kártevők elleni védekezést,
c) nem veti alá magát az elrendelt elkülönítésnek vagy nem rendeli magát alá az elrendelt fokozott egészségügyi felügyeletnek, orvosi felügyeletnek vagy járványügyi intézkedéseknek,
d) nem hajtja végre az állatokról emberre átvihető betegségek terjedésének megakadályozására elrendelt intézkedéseket,
e) nem veti magát alá a fertőző betegség vagy fertőző betegség gyanújának okán elrendelt foglalkozás gyakorlásától való eltiltásnak vagy korlátozásnak,
f) nem tesz eleget a a 48. § (4) bekezdés a)–d), f)–i), n), r), t), u), y)–ab) pontjába foglalt, közegészségügyi vészhelyzet esetére elrendelt intézkedésnek,
g) a betegségek megelőzése érdekében elrendelt intézkedések végrehajtása során nem működik együtt a közegészségügyi hivatallal vagy a regionális közegészségügyi hivatallal,
h) nem teljesíti a bejelentési kötelezettségét vagy az 51. § (1) bekezdés c) pontjába foglalt, információk szolgáltatására vonatkozó kötelezettségét,
i) a fertőző betegségek megelőzésével kapcsolatban nem veti magát alá az egészséget nem veszélyeztető orvosi vizsgálatoknak vagy diagnosztikai teszteknek, az ellenanyagok vagy más készítmények megelőző célú beadásának, a fertőző betegségek kezelésének, az elkülönítésnek vagy a járványügyi intézkedéseknek,
j) az akut fertőző betegségéről vagy bacilushordozói státuszáról nem számol be olyan intézménybe való felvételekor, amelyben járványügyi szempontból jelentős tevékenységeket folytatnak, továbbá szociális intézménybe vagy gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézménybe történő felvételekor,
k) gyermek képviselőjeként nem biztosítja az 51. § (1) és (2) bekezdésébe foglalt valamely kötelezettség teljesítését,
l) olyan tevékenységet végez, amelyhez jelen törvény rendelkezései alapján szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány szükséges, anélkül, hogy ilyen bizonyítvánnyal rendelkezne,
m) veszélyezteti vagy megsérti az élelmiszerek és a készételek egészségbiztonságát a közétkeztetési szolgáltatást biztosító intézményekben,
n) lakóépület vagy nem lakóépület tulajdonosaként, nem vállalkozó természetes személyként vagy nem jogi személyként, megszegi a 17d. §-ba foglalt kötelezettségek valamelyikét,
o) nem tesz eleget a 60a. § (4) bekezdésébe foglalt valamely kötelezettségének.
(2) Közegészségügyi szabálysértést követ el az a személy, aki válsághelyzet idején nem veti magát alá a 12. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontjába foglalt intézkedéseknek, nevezetesen a Szlovák Köztársaság területére történő beutazással kapcsolatosan a világjárvánnyal vagy veszélyes humán megbetegedés terjedésével összefüggésben elrendelt elkülönítésnek vagy járványügyi intézkedéseknek; e szabálysértés 5 000 euróig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(3) Ha a (2) vagy a (4) bekezdés másként nem rendelkezik, az (1) bekezdésbe foglalt szabálysértés elkövetése esetén 1 659 EUR-ig terjedő pénzbírság, helyszíni bírságolási eljárásban pedig 99 EUR-ig terjedő pénzbírság szabható ki. A kötelező védőoltás elmulasztásáért összesen 331 EUR összegű bírság szabható ki.
(4) Az (1) bekezdés c) és f) pontja szerinti, válsághelyzetben elkövetett szabálysértés esetében helyszíni bírságolási eljárás keretein belül 1 000 euróig terjedő pénzbírság szabható ki; az ilyen szabálysértések esetén, melyek helyszíni bírságolási eljárás alá esnek, a rendőrség és az önkormányzati rendőrség is eljárhat.
(5) Amennyiben a 4. § másként nem rendelkezik, az e törvény szerinti szabálysértésekkel kapcsolatban a közegészségügyi hivatal, a regionális közegészségügyi hivatal és a 3. § (1) bekezdés d)–g) pontjába foglalt közegészségügyi hatóságok járnak el saját hatáskörükben. A szabálysértésekre és azok ügyében történő eljárásra külön jogszabály vonatkozik.67)

57. §
Egyéb közigazgatási szabálysértések
(1) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén az a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, aki a 17. §-ba, a 17.a §-ban vagy a 17.d §-ba foglalt kötelezettségek valamelyikét megszegi.
(2) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén az a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, aki gyártja vagy szállítja
a) az ivóvíz vegyszerekkel történő kezelésére vagy fertőtlenítésére szolgáló, a 17. §-ba foglaltaknak nem megfelelő szereket,
b) az ivóvízzel való érintkezésre szánt, a 18. §-ba foglaltaknak nem megfelelő termékeket.
(3) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén a természetes fürdőhely üzemeltetője, ha a 19. § (7) és (8) bekezdésbe foglalt kötelezettségek valamelyikét megszegi.
(4) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén a közfürdő üzemeltetője, ha a 19. § (9) bekezdésbe foglalt kötelezettségek valamelyikét megszegi.
(5) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, aki a 21., 22. és 26. §-ba foglalt létesítményeket üzemeltet olyan fürdőzés céljára használt vízterület közelében, amely nem fürdési célra engedélyezett víz vagy természetes fürdőhely, és szolgáltatásainak a fogyasztók felé történő felkínálásában vagy reklámjában kifejezetten a fürdőzés lehetőségét kínálja, amennyiben nem nyújt a nyilvánosság számára naprakész tájékoztatást a víz minőségéről.
(6) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén az épület üzemeltetője, ha nem biztosítja a beltéri levegő minőségét a 20. § (3) bekezdésébe foglaltaknak megfelelően.
(7) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén a szálláshely-üzemeltető, ha a 21. § (3) bekezdésébe foglalt kötelezettségek valamelyikét megszegi.
(8) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén a testnevelési és sportközpont üzemeltetője, ha a 22. § (3) bekezdésébe foglalt kötelezettségek valamelyikét megszegi.
(9) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén a testápolási szolgáltatást nyújtó egység üzemeltetője, ha a 23. § (3) bekezdésébe foglalt kötelezettségek valamelyikét megszegi, vagy a 23. § (4) bekezdésébe foglaltakkal ütköző tevékenységet folytat.
(10) A szolárium üzemeltetője abban az esetben is közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén, ha a 23. § (5) bekezdésébe foglalt kötelezettségek valamelyikét megszegi.
(11) A szauna üzemeltetője abban az esetben is közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén, ha a 23. § (6) bekezdésébe foglalt kötelezettségek valamelyikét megszegi.
(12) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén a gyermek- és ifjúsági intézmény üzemeltetője, ha a 24. § (5) bekezdésébe foglalt kötelezettségek valamelyikét megszegi.
(13) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén az óvoda üzemeltetője, ha nem tesz eleget a gyermek óvodai elhelyezésére vonatkozó, a 24. § (6)–(8) bekezdéseibe vagy a vagy a 24. § (9) bekezdésébe foglalt követelmények valamelyikének.
(14) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén az a hat éven aluli gyermekek gondozására irányuló vállalkozói tevékenység folytatására jogosult vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, aki telephelyen folytatja a vállalkozói tevékenységét, ha megszegi a 24. § (10) bekezdésébe foglalt kötelezettségek valamelyikét.
(15) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén az gyermekek és fiatalok nevelésére és iskolán kívüli oktatására irányuló vállalkozói tevékenység folytatására jogosult vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, aki telephelyen folytatja a vállalkozói tevékenységét, ha a 24. § (11) bekezdésébe foglalt kötelezettségek valamelyikét megszegi.
(16) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén a gyermeküdültetés szervezője, ha a 25. § (2) bekezdésébe foglalt kötelezettségek valamelyikét megszegi.
(17) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén a közétkeztetési szolgáltatást biztosító intézmény üzemeltetője, ha a 26. § (4) és (6) bekezdésébe foglalt kötelezettségek valamelyikét megszegi; ez nem vonatkozik a 26. § (4) bekezdés i) és j) pontjába foglalt kötelezettségek közétkeztetési szolgáltatást biztosító vendéglátóipari létesítményben, gyorsétkezdében és egyéb, ételek és italok helyszínen történő értékesítését végző létesítményekben, valamint tömegrendezvényeken történő elmulasztására.
(18) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén a gyermek- és ifjúsági közétkeztetést biztosító intézmény üzemeltetője, ha a 26. § (4) és (6) bekezdése szerinti kötelezettségek valamelyikét megszegi.
(19) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén a zaj-, infrahang- vagy rezgésforrások üzemeltetője, ha a 27. § (1) bekezdésébe foglalt kötelezettségek valamelyikét megszegi.
(20) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén az elektromágneses sugárforrások üzemeltetője, ha nem foganatosítja a 28. § (1) bekezdésébe foglalt műszaki, szervezési és egyéb intézkedéseket.
(21) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén a mesterséges optikai sugárforrások üzemeltetője, ha a 29. §-ba foglalt kötelezettségek valamelyikét megszegi.
(22) A vállalkozó természetes személy vagy jogi személy közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy, ezen belül a munkaegészségügy területén, ha
a) nem foganatosítja a 30. § (1) bekezdésének a) pontjába foglalt intézkedéseket,
b) nem gondoskodik a 30. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő egészségkárosító kockázat értékelésének elvégzéséről és nem gondoskodik a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal együttműködve készített, írásos kockázatértékelés kidolgozásáról a tevékenységek egészségkárosító kockázat szerinti besorolásával,
c) nem biztosítja a 30. § (1) bekezdés c) pontjába foglalt, munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő egészségkárosító kockázat legalább 24 havonta történő értékelését olyan munkahelyen, ahol a munkavállalók a második foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységet végeznek, vagy legalább évente történő értékelését olyan munkahelyen, ahol a munkavállalók a harmadik vagy negyedik osztályba sorolt tevékenységet végeznek, és nem biztosítja a 30. § (1) bekezdés d) pontja szerinti írásos kockázatértékelés vagy a kockázatértékelésről készült írásos jegyzőkönyv kidolgozását,
d) nem biztosítja a munkavállalók 30. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti munkaköri alkalmassági vizsgálatát,
e) nem bocsátja a munkavégzés kapcsán előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokat végző orvos rendelkezésére a munkavállalók jegyzékét 30. § (1) bekezdésének g) pontja értelmében,
f) elmulasztja a munkavállalók munkaköri alkalmasságáról szóló orvosi véleményeknek a 30. § (1) bekezdésének h) pontja értelmében történő megőrzését,
g) nem dolgozza ki a 30. § (1) bekezdésének i) pontjában foglalt működési szabályzatot,
h) elmulasztja a 30. § (1) bekezdésének j) pontjába foglalt, második, harmadik vagy negyedik foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységet végző munkavállalók nyilvántartásának vezetését és megőrzését,
i) nem nyújtja be a 30. § (1) bekezdésének k) pontja alapján a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal együttműködve az illetékes közegészségügyi hatósághoz a tevékenységek harmadik vagy negyedik foglalkozás-egészségi osztályba történő besorolására, vagy a tevékenységek harmadik vagy negyedik osztályba történő besorolásának módosítására, vagy a harmadik vagy negyedik osztályból való törlésére vonatkozó javaslatokat,
j) nem dolgozza ki a 30. § (1) bekezdésének l) pontja alapján a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal együttműködve minden év december 31-ig az egészségügyi kockázatértékelés eredményeiről és a kockázatok csökkentése vagy megszüntetése érdekében tett intézkedésekről szóló tájékoztatást azokon a munkahelyeken, ahol a munkavállalók harmadik vagy negyedik foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységet végeznek, a munkavállalók munkavégzéssel összefüggő egészségi állapotának értékelésével együtt, és azt nem nyújtja be a következő év január 15-ig az illetékes közegészségügyi hatósághoz,
k) foglalkozási megbetegedés gyanújának felmerülése esetén nem nyújt segítséget a 30. § (1) bekezdésének m) pontja értelmében az illetékes közegészségügyi hatóságnak az érintett személy munkakörülményeinek és munkamódszereinek vizsgálata során,
l) a vállalkozói engedély vagy a gazdasági társaság megszűnését követően nem adja át a 30. § (1) bekezdés n) pontjával összhangban a 30. § (1) bekezdés b), h) és j) pontja alapján vezetett dokumentációt az illetékes közegészségügyi hatóságnak,
m) nem biztosítja a munkavállalók számára a 30e. § (14) bekezdése alapján a közegészségügyi hivatal vagy az illetékes közegészségügyi hatóság által elrendelt, a munkavégzéssel kapcsolatos rendkívüli előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot.
(23) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy, ezen belül a munkaegészségügy területén a harmadik vagy negyedik foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységet végző, más természetes személyeket nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy, ha
a) nem biztosítja a 30. § (5) bekezdésének a) pontjába foglaltak alapján a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő egészségkárosító kockázat értékelésének elkészítését, és nem gondoskodik a tevékenység egészségügyi kockázat szerinti besorolását tartalmazó kockázatértékelés elkészítéséről,
b) nem foganatosítja a 30. § (5) bekezdésének b) pontjába foglalt intézkedéseket,
c) nem biztosítja a 30. § (5) bekezdésének c) pontjával összhangban a munkaköri alkalmassága elbírálásának elvégzését,
d) nem nyújt be a 30. § (5) bekezdése d) pontja alapján javaslatot az illetékes közegészségügyi hatósághoz a tevékenysége harmadik vagy negyedik foglalkozás-egészségi osztályba történő besorolására, a harmadik vagy negyedik osztályba sorolt tevékenység besorolásának módosítására vagy az osztályból való törlésére,
e) nem őrzi meg a munkaköri alkalmasságáról szóló orvosi véleményeket a 30. § (5) bekezdésének e) pontja alapján.
(24) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy, ezen belül a munkaegészségügy területén a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély jogosultja, aki
a) nem biztosít a 30.d § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjával összhangban egészségügyi dolgozókat a foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoportba,
b) nem rendelkezik 30.d § (1) bekezdésének c) pontjába foglalt rendelőhelyiség üzemeltetésére jogosító engedéllyel, vagy rendelőhelyiség bérletére vonatkozó bérleti szerződéssel, amelyet rendelőhelyiség üzemeltetésére jogosító engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatóval kötött,
c) nem végez a 30.d § (1) bekezdés d) pontjába foglaltaknak megfelelő, külön jogszabályok által szabályozott szakmai tevékenységet,
d) a szakmai tevékenységét nem, a végzett tevékenységre és a munkahelyre vonatkozó megállapított és bizonyítható információkkal összhangban végzi, különös tekintettel a munkavállalók egészségének védelmére, a 30d. § (1) bekezdés e) pontja értelmében,
e) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatási tevékenységet nem végzi pártatlanul, a 30.d § (1) bekezdésének f) pontjával összhangban,
f) nem vezeti a 30.d § (1) bekezdés g) pontjába foglalt szakmai tevékenység végzésére vonatkozó dokumentációt és a 30.ab §-ba és a 30.ad §-ba foglalt, a munkáltató kötelezettségeivel kapcsolatos dokumentációt,
g) nem tesz eleget annak a 30.d § (1) bekezdés h) pontjába foglalt kötelezettségének, amely szerint haladéktalanul, írásban kell értesítenie a közegészségügyi hivatal, vállalkozó természetes személy esetébe a cégszerű megnevezés vagy a vállalkozás helyének megváltozásáról, illetve jogi személy esetében a cégszerű megnevezés, a székhely vagy a jogi forma megváltozásáról, vagy a foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoport vezető személyének megváltozásáról,
h) nem teszi lehetővé, hogy a közegészségügyi hatóság a 30.d § (1) bekezdés i) pontja első alpontja értelmében ellenőrizze, hogy teljesülnek-e a foglalkozás-egészségügyi szolgálat végzésének feltételei, amelyek alapján a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásra jogosító működési engedélyt kiadták,
i) nem teszi lehetővé, hogy a közegészségügyi hatóság ellenőrizze a foglalkozás-egészségügyi szolgálat kötelességeinek teljesítését a 30.d § (1) bekezdés i) pontja második alpontjával összhangban,
j) nem teszi lehetővé, hogy az illetékes közegészségügyi hatóság a 30.d § (1) bekezdés j) pontjába foglaltak értelmében ellenőrizze a foglalkozás-egészségügyi szolgálat kötelezettségeinek teljesítését.
(25) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy, ezen belül a munkaegészségügy területén a zajforrásként működő berendezést üzemeltető vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, amennyiben
a) nem foganatosítja a 32. § (1) bekezdésébe foglalt technikai, szervezési vagy egyéb intézkedéseket,
b) nem kérelmezi a 32. § (2) bekezdésébe foglalt mentesség engedélyezését,
c) megszegi a 32. § (4) bekezdés szerinti mentesség engedélyezéséről szóló határozatban meghatározott feltételeket,
d) nem tesz eleget a 32. § (5) bekezdése szerinti kötelezettségének.
(26) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy, ezen belül a munkaegészségügy területén a rezgésforrást jelentő berendezést üzemeltető vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, amennyiben
a) nem foganatosítja a 33. § (1) bekezdésébe foglalt technikai, szervezési vagy egyéb intézkedéseket,
b) nem kérelmezi a 33. § (2) vagy (3) bekezdésébe foglalt mentesség engedélyezését,
c) megszegi a 33. § (5) bekezdésébe foglalt mentesség engedélyezéséről szóló határozatban meghatározott feltételeket,
d) nem tesz eleget a 33. § (6) bekezdésébe foglalt kötelezettségének.
(27) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy, ezen belül a munkaegészségügy területén az a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, aki elektromágneses sugárforrásokat használ vagy üzemeltet, ha nem foganatosítja a 34. §-ba foglalt műszaki, szervezési vagy egyéb intézkedéseket.
(28) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy, ezen belül a munkaegészségügy területén az a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, aki optikai sugárzást kibocsátó forrásokat használ vagy üzemeltet, ha nem foganatosítja a 35. §-ba foglalt műszaki, szervezési vagy egyéb intézkedéseket.
(29) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy, ezen belül a munkaegészségügy területén a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, amennyiben
a) nem gondoskodik a munkaterületek megvilágításáról a 36. § (1) bekezdése értelmében,
b) nem teljesíti a 36. § (3) bekezdésébe foglalt kötelezettségét,
c) nem foganatosítja a 37. § (1) bekezdésébe foglalt intézkedéseket, amelyek kizárják vagy csökkentik a hő- és páratartami mikroklíma miatt kialakult kóroki tényezőknek a munkavállalók egészségére gyakorolt káros hatásait, vagy megsérti a 37. § (2)–(4) bekezdésébe foglalt kötelezettségek valamelyikét,
d) nem teljesíti a 38. §-ba foglalt, a munkahelyi fizikai terheléssel szembeni egészségvédelem, vagy a munkahelyi pszichikai és érzékszervi terheléssel szembeni egészségvédelem területére vonatkozó valamelyik kötelezettségét,
e) nem foganatosítja a 39. §-ba foglalt, a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók védelmét szolgáló műszaki, szervezési vagy egyéb intézkedéseket,
f) nem foganatosítja a 40. §-ba foglalt, a rákkeltő vagy mutagén kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók védelmét szolgáló műszaki, szervezési vagy egyéb intézkedéseket,
g) a 41. § (1) bekezdésébe foglalt engedély megléte nélkül távolít el épületből azbesztet vagy azbeszttartalmú anyagokat,
h) nem nyújtja be a munka megkezdése előtt a 41. § (13) bekezdésébe foglalt javaslatot,
i) nem tesz eleget a 41. § (16) bekezdésébe foglalt bejelentési kötelezettségének,
j) nem foganatosítja a 41. § (17) bekezdése foglalt műszaki, szervezési vagy egyéb intézkedéseket a munkavállalók azbeszttel végzett munka során történő védelmére,
k) nem foganatosítja a biológiai tényezőkkel dolgozó munkavállalók védelmét szolgáló technikai, szervezési vagy egyéb intézkedéseket, vagy nem biztosítja a munkavállalók számára a 42. § szerinti védőoltást.
(30) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy, ezen belül a kozmetikai termékek területén
a) a felelős személy,13af) ha
1. megsérti a 43. § (1) bekezdés b), d) és f) pontjába, valamint (2) bekezdés c) pontjába foglalt rendelkezéseket,
2. nem tesz eleget a 43. § (1) bekezdés k) és n) pontjába foglalt bejelentési kötelezettségének, vagy megsérti a 43. § (1) bekezdés j) pontjába foglalt kötelezettségét,
3. nem teszi hozzáférhetővé a 43. § (1) bekezdésének l), m) és o) pontjába foglalt adatokat és információkat,
4. a 43. § (1) bekezdésének c) pontjába meghatározott biztonsági jelentés részleges változatát nyújtja be egy kozmetikai termékről,
b) a forgalmazó,13ak) ha
1. megsérti a 43. § (4) bekezdés a), f) és i) pontjában, valamint (5) bekezdés a) és d) pontjába foglalt rendelkezést,
2. nem tesz eleget a 43. § (4) bekezdésének e) és h) pontjába foglalt bejelentési és tájékoztatási kötelezettségének,
3. nem teszi hozzáférhetővé a 43. § (4) bekezdésének g) pontjában foglalt információkat.
(31) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy, ezen belül a kozmetikai termékek területén
a) a felelős személy, amennyiben olyan kozmetikai terméket hoz forgalomba,13ad) amely nem tesz eleget a 43. § (1) bekezdésének a), c), e) és g) pontjába és (2) bekezdésének a), b) és d) pontjába foglalt rendelkezéseknek,
b) a forgalmazó, amennyiben nem tartja be a 43. § (4) bekezdésének b) pontjába és (5) bekezdésének b) és c) pontjába foglalt rendelkezéseket.
(32) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy, ezen belül a kozmetikai termékek területén
a) a felelős személy, amennyiben
1. nem hozza meg a 43. § (1) bekezdésének h) és i) pontjába foglalt megfelelő intézkedéseket,
2. nem tartja be a 43. § (1) bekezdésének p) pontjába foglalt rendelkezést, vagy olyan kozmetikai terméket hoz forgalomba, amely nincs összhangban a 43. § (2) bekezdése e) és f) pontjaiba foglaltakkal,
b) a forgalmazó, ha nem hozza meg a 43. § (4) bekezdése c) pontja szerinti megfelelő intézkedéseket.
(33) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, amennyiben
a) nem tartja be a 12. § (2) bekezdés a)–c), e) és g)–n) és (3)–(5) bekezdéseiben elrendelt betegségmegelőzési intézkedéseket vagy az elrendelt intézkedéssel ellentétes tevékenységet végez,
b) nem teljesíti a közegészség veszélyeztetése esetén meghozott, 48. § (4) bek. szerinti intézkedéseket vagy az elrendelt intézkedésekbe ütköző tevékenységet végez,
c) nem terjeszti elbírálás céljából az illetékes közegészségügyi hatóság elé a 13. §-ba foglalt intézkedéseket vagy javaslatokat, vagy a kedvező elbírálásig nem tartózkodik az elbírálandó intézkedések vagy tevékenységek végrehajtásától,
d) nem teljesíti az 52. § (1) bekezdésének c) pontjába foglalt, az egészségkárosító tényezők minőségi és mennyiségi meghatározására vonatkozó kötelezettségét,
e) megszegi a működési szabályzat kidolgozására vonatkozó kötelezettségét, vagy a működési szabályzatnak, illetve a rá vonatkozó módosító javaslatnak az illetékes közegészségügyi hatósághoz jóváhagyásra történő benyújtására vonatkozó kötelezettségét,
f) nem tartja be a munkafolyamatokat vagy a technológiai eljárásokat vagy a működési szabályzatot vagy a helyes gyártási gyakorlatot,
g) nem biztosítja a munkavállalók megfelelő orvosi felügyeletét az 52. § (1) bekezdésének g) pontjába foglaltak alapján,
h) nem teszi lehetővé, hogy a munkavállalói és tanulói a feltétlenül szükséges mértékben részt vegyenek a kötelező, munkavégzésükkel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokon, vizsgálatokon és védőoltásokban részesülhessenek,
i) nem biztosítja a munkahelyi feltételeket a munka ergonómiai, fiziológiai és pszichológiai követelményeivel összhangban,
j) nem biztosítja a fertőző betegségek megjelenésének, terjedésének és megfékezésének érdekében a fertőtlenítést és az állati kártevők elleni védekezést vagy az 52. § (1) bekezdés k) pontjával ellentétesen végzi,
k) nem biztosít ivóvizet a munkavállalók számára és nem szereli fel a munkahelyeket az 52. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti berendezésekkel,
l) nem tesz eleget az 52. § (1) bekezdésének m), n) vagy q) pontja szerinti tájékoztatási kötelezettségének,
m) nem tesz eleget az 52. § (1) bekezdésének r) pontja szerinti kötelezettségének,
n) nem működik együtt az állami egészségügyi felügyeletet ellátó személyekkel vagy a járványügyi vizsgálatokat végző személyekkel az 55. § (1) bekezdése szerinti jogköreik gyakorlása során, akadályozza az állami egészségügyi felügyelet gyakorlását, nem hajtja végre vagy nem veti magát alá a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében elrendelt, az 55. § (2) bekezdése szerinti intézkedésnek.
(34) Közegészségügyi szabálysértést követ el a homokbányát üzemeltető vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, ha nem tesz eleget az 52. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségének.
(35) Közegészségügyi szabálysértést követ el az a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, aki üzleti tevékenységének tárgyát nagyon mérgező anyagok és keverékek vagy mérgező anyagok és keverékek értékesítése vagy más módon történő kezelése képezi, ha
a) megszegi a nagyon mérgező anyagok és keverékek természetes személyek számára történő eladására vagy kiadására vonatkozó tilalmat,
b) nem tartja be a mérgező anyagok és keverékek értékesítésére vagy kiadására vonatkozó, az 52. § (3) bekezdésének b) és c) pontja szerinti korlátozást.
(36) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy, ezen belül a munkaegészségügy területén a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató, aki külső kivitelezőként önállóan végzi a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatói tevékenységét, amennyiben
a) a tevékenységének megkezdésétől számított 30 napon belül nem jelenti be írásban a közegészségügyi hivatalnak a tevékenysége megkezdését a 30.b § (13) bekezdésébe foglaltaknak megfelelően,
b) a szakmai tevékenységeket nem a 30c. § a) pontjában foglalt külön jogszabályokkal összhangban végzi,
c) a szakmai tevékenységeket a nem a 30c. § b) pontja értelmében végzi, a végzett tevékenységre és a munkahelyre vonatkozó megállapított és bizonyítható információkkal összhangban, különös tekintettel a munkavállalók egészségének védelmére,
d) nem végzi pártatlanul a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató tevékenységeket a 30.c § c) pontja értelmében,
e) nem vezeti a 30ab. §-ban foglalt szakmai tevékenységek végzésére vonatkozó dokumentációt, valamint a munkáltató kötelezettségeivel kapcsolatos dokumentációt a 30.c § d) pontja alapján,
f) nem értesíti a 30.c § e) pontja értelmében haladéktalanul írásban a közegészségügyi hivatalt vállalkozó természetes személy esetében a cégnév vagy a vállalkozás helyének megváltozásáról, illetve jogi személy esetében a cégnév, a székhely vagy a jogi forma megváltozásáról,
g) nem teszi lehetővé az illetékes közegészségügyi hatóság számára, hogy a 30.c § f) pontja értelmében ellenőrizze a foglalkozás-egészségügyi szolgálat kötelezettségeinek teljesítését.
(37) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén a fertőtlenítést és az állati kártevők elleni védekezést szakmai tevékenység keretein belül végző vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, amennyiben az 52. § (4) bekezdésébe foglalt kötelezettségek bármelyikét megszegi.
(38) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén az egészségügyi szolgáltató, amennyiben az 52. § (5) bekezdésébe foglalt kötelezettségek bármelyikét megszegi.
(39) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén a szociális intézmény vagy gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény üzemeltetője, amennyiben az 52. § (6) bekezdésébe foglalt kötelezettségek bármelyikét megszegi.
(40) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, ha
a) megsért az 52.a § (1) és (2) bek. szerinti kötelességét,
b) nem tartja be az 55.a § rendelkezéseit.
(41) E törvény értelmezése szerinti egyéb közigazgatási szabálysértések ügyében a közegészségügyi hivatal, a regionális közegészségügyi hivatal és a 3. § (1) bekezdésének d)–g) pontjába foglalt közegészségügyi hatóságok saját hatáskörükben járnak el és szabnak ki bírságot. A COVID-19 megbetegedés miatti, (33) bek. szerinti közigazgatási szabálysértés helyszíni bírságolását – az első mondatban szereplő hatóságokon kívül – megtárgyalhatja a Rendőri Testület szerve is; a COVID-19 megbetegedés miatti, (33) bekezdés b) pontja szerinti közigazgatási szabálysértésért helyszíni bírságként 5 000 euróig terjedő büntetés szabható ki. A helyszíni bírságolásra megfelelően vonatkoznak a szabálysértési eljárás67aa) helyszíni bírságolásra vonatkozó rendelkezései. A Rendőri Testület szerve a második mondat szerint lefolytatott szabálysértési eljárásról tájékoztatja a közegészségügyi hivatal szervét. A COVID-19 megbetegedés miatti, (33) bekezdés b) pontja szerinti közigazgatási szabálysértés hatósági meghagyásos eljárásban is megtárgyalható; a hatósági meghagyásos eljárásban 7 000 euróig terjedő bírság szabható ki. A hatósági meghagyásos eljárásra megfelelően vonatkoznak a szabálysértési eljárás67aa) hatósági meghagyásos eljárásra vonatkozó rendelkezései.
(42) Az illetékes közegészségügyi hatóság pénzbírságot szab ki
a) 150 EUR-tól 20 000 EUR-ig az (1)–(22), (24), (31), (33)–(40) bekezdés szerinti közigazgatási szabálysértések esetén,
b) 100 EUR-tól 2 000 EUR-ig a (23) és (30) bekezdés szerinti közigazgatási szabálysértések esetén,
c) 2 000 EUR-tól 50 000 EUR-ig a (25)–(29) és (32) bekezdés szerinti közigazgatási szabálysértések esetén.
(43) A bírság összegének meghatározásakor a közegészségügyi hatóság figyelembe veszi a jogsértés súlyát, módját, időtartamát és következményeit. Ismételt jogsértés esetén a bírság a kétszeresére növelhető.
(44) A bírság kiszabására irányuló eljárás attól a naptól számított két éven belül indítható, amikor az illetékes közegészségügyi hatóság tudomást szerzett a kötelezettségszegésről, de legkésőbb attól a naptól számított három éven belül, amikor a kötelezettségszegés történt.
(45) A bírság megfizetésének határideje a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 nap.
(46) A bírságot kiszabó közegészségügyi hatóság engedélyezheti a bírság megfizetésének elhalasztását vagy részletekben történő megfizetését, ha olyan körülmények merültek fel, amelyek lehetetlenné teszik a bírság azonnali megfizetését, vagy olyan körülmények, amelyek részletekben történő megfizetést indokolnak.
(47) A közegészségügyi hatóságok által kiszabott bírságokból származó bevétel az állami költségvetés bevételét képezi.
(48) Ha a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy nem tartja be az 55.a § szerinti intézkedést, a cselekedete különlegesen súlyos kötelességszegésnek minősül.67ab) Ha a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy ismételten nem tartja be az 52.a § (1) és (2) bek. szerinti kötelességeit, a cselekedete a jelen törvény rendelkezései rendkívül súlyos megszegésének minősül.67ac)


TIZENEGYEDIK RÉSZ
Közös, átmeneti és záró rendelkezések

58. §
Költségtérítés
(1) Az állami egészségügyi felügyelet gyakorlásával kapcsolatos költségek az államot terhelik.
(2) Az e törvény és a közegészségügy védelmére vonatkozó egyéb általános érvényű jogszabályok által meghatározott kötelezettségek teljesítése során felmerülő költségek azt terhelik, aki e kötelezettségek teljesítésére köteles.
(3) Ha az állami egészségügyi felügyelet ellátásával összefüggésben az e törvény vagy más, a közegészségügy védelmére vonatkozó általános érvényű jogszabály által meghatározott kötelezettségmulasztást állapítanak meg, az illetékes közegészségügyi hatóság az e kötelezettségeket megszegő személyt részleges vagy teljes költségtérítésre kötelezheti.
(4) Az állami egészségügyi felügyelet végrehajtása során vizsgálat céljából vett minták után nem jár költségtérítés.
(5) Az törvény értelmezésében és e törvény alapján elrendelt rendelkezéseket végrehajtó, meghatározatlan számú személy nem jogosult a rendelkezések végrehajtása okán keletkező kár és az elmaradt haszon térítésére; ez nem érinti a jogellenes határozat vagy a külön jogszabály szerinti67a) helytelen hatósági eljárás okozta károk megtérítéséhez való jogot, sem a kisajátítás vagy a tulajdonjog kényszerű korlátozása esetében fennálló, megfelelő kártérítéshez való jogot.

59. §
A közigazgatási eljárási rend alkalmazása
(1) Amennyiben jelen törvény másként nem rendelkezik, az egészségügyi hatóságok a természetes és jogi személyek jogait, jog által védett érdekeit vagy kötelezettségeit érintő eljárásokban a közigazgatási eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint járnak el.68) Ha az 59.b § másként nem rendelkezik, ez vonatkozik a 12. § és a 48. § (4) bekezdésébe foglalt intézkedések elrendelésére is.
(2) A közigazgatási eljárási rend jogszabályai nem vonatkoznak
a) a nemzeti referenciaközpontok 8. § (2) bekezdése szerinti jóváhagyására,
b) a 15. és 16. § szerinti szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány kiadására,
c) a munkaköri alkalmasság 30.e–30.g §-okkal összhangban történő vizsgálata,
d) a foglalkozási megbetegedés 31.a és 31.c § értelmében történő elfogadása,
e) az 55. § szerinti intézkedések elrendelése.

59.a §
A belső piaci szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok alkalmazása
Amennyiben jelen törvény másként nem rendelkezik, a tevékenység végzésére, a szakmai alkalmasság igazolása iránti kérelem benyújtására irányuló eljárásra, a 16. § szerinti bizonyítvány kiadásáról szóló határozatra és az e törvény szerinti felügyelet gyakorlására a belső piaci szolgáltatásokra vonatkozó jogszabály rendelkezései68a) alkalmazandóak.

59.b §
A 12. § és a 48. § (4) bekezdésében foglalt intézkedésekről szóló rendeletek
(1) Ha a 12. § vagy a 48. § (4) bekezdésébe foglalt intézkedéseket a Szlovák Köztársaság egész területén, területének egy bizonyos részén vagy az egyénileg meghatározott személyektől eltérő személyek csoportjára vonatkozóan szükséges elrendelni, azokat az Egészségügyi Minisztérium, a közegészségügyi hivatal [5. § (4) bekezdés k) pont] vagy a regionális közegészségügyi hivatal [6. § (3) bekezdés e) pont] általános érvényű jogszabályba foglalva rendeli el.
(2) A közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal által az (1) bekezdés alapján kiadott általános érvényű jogszabályokra nem vonatkoznak a jogszabályok megalkotására és kiadására vonatkozó külön jogszabályok.68b)
(3) A közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal által az (1) bekezdés alapján kiadott általános érvényű jogszabályra rendeletként kell hivatkozni, és a Szlovák Köztársaság Kormányközlönyében történő kihirdetésének napján lép hatályba.
(4) A közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal rendelete a kihirdetése napján lép hatályba, kivéve, ha a rendeletben későbbi hatálybalépési időpont kerül meghatározásra.
(5) A közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal gondoskodik arról, hogy az (1) bekezdés szerinti rendeletük más megfelelő módon is közzé legyen téve, különösen az érintett terület járási hivatalainak és községeinek hirdetőtábláin; a közzététel nem érinti a rendelet érvényességét és hatályát.
(6) Ezen túlmenően a közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal rendeletének az azt kibocsátó hatóságnál is megtekinthetőnek kell lennie; a közegészségügyi hivatal rendeletének az egyes regionális közegészségügyi hivataloknál is megtekinthetőnek kell lennie.

60. §
Információs rendszerek, információbiztonság és személyes adatok védelme
(1) A közegészségügyi hatóságok olyan információs rendszereket hoznak létre és működtetnek, amelyekben összegyűjtik, tárolják és feldolgozzák a közegészségügy védelmével, támogatásával és fejlesztésével kapcsolatos feladataik ellátásához szükséges információkat.
(2) A személyes adatok védelmére külön jogszabály69) rendelkezései vonatkoznak. A közegészségügyi hatóságok a személyes adatokat a közegészségügy védelme, támogatása és fejlesztése terén végzett feladataik ellátásához szükséges mértékben kezelik. Az érintettek körét a közegészségügy védelmének, támogatásának és fejlesztésének szükségletei határozzák meg.
(3) A közegészségügyi hatóságok alkalmazottai kötelesek titokban tartani azokat a tényeket, amelyekről feladataik ellátásával összefüggésben szereztek tudomást.70) E kötelezettségük alól csak az illetékes közegészségügyi hatóság, az a személy, akire a tények vonatkoznak, vagy bíróság mentheti fel őket. Ez a rendelkezés nem érinti a közegészségügyi hatóságok azon kötelezettségét, hogy a betegségek megelőzése érdekében és a közegészségügyet fenyegető veszélyek esetén tájékoztassák a lakosságot.71)
(4) Az (1) bekezdésbe foglalt információs rendszerek a külön jogszabály szerint közigazgatási erőforrásoknak72) minősülnek.
(5) Az 55. § (1) bekezdésének h) pontja szerint megállapított adatokat a közegészségügyi hatóságok 60 napig őrizhetik meg; az e mondat első részében említett időtartam letelte után a közegészségügyi hatóságoknak az adatokat haladéktalanul meg kell semmisíteniük.

Mobilalkalmazás az előírt elkülönítés betartásának ellenőrzésére és mobilalkalmazás a más készülékekkel való kapcsolattartás nyomon követésére

60.a §
Általános rendelkezések
(1) A közegészségügyi hivatal az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás és a más készülékekkel való kapcsolattartás nyomon követésére szolgáló mobilalkalmazás működtetője,72a) amelyeken keresztül a COVID-19 megbetegedés terjedésével összefüggésben az élet és egészség védelme céljából kezeli a természetes személy személyes adatait; e cél érdekében a közegészségügyi hivatal a (2)–(8) bekezdésben és a 60.b–60.e §-ban meghatározott feltételek mellett kezelheti a személyes adatokat.
(2) A COVID-19 okozta válsághelyzetben a közegészségügyi hivatal a 12. § (2) bekezdésének f) pontjába foglalt intézkedés végrehajtása céljából dönthet úgy, hogy az egészségügyi intézményben vagy más kijelölt intézményben elrendelt elkülönítésre kötelezett természetes személyek a (3) bekezdésben meghatározott feltétel mellett otthoni környezetükben is alávethetik magukat az elrendelt elkülönítésnek.
(3) Ahhoz, hogy a természetes személy a (2) bekezdés értelmében otthoni környezetben vethesse magát alá az elrendelt elkülönítésnek, írásban kell beleegyezését adnia, vagy más módon ellenőrizhetően igazolnia, hogy aláveti magát az elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás használata mellett történő otthoni környezetben való elkülönítésnek.
(4) Az a természetes személy, aki a (3) bekezdés szerint beleegyezését adta, köteles
a) mobilalkalmazást telepíteni és használni a (2), (3), (5)–(8) bekezdéssel és a 60.b–60.e §-okkal összhangban az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére, és az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzése céljából hozzáférést biztosítani a rendszerben a mobilalkalmazás mobilkészülék helyére vonatkozó adataihoz,
b) engedélyezni az értesítések fogadását azon a mobilkészüléken, amelyre az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás telepítésre került,
c) engedélyezni a mobilkészülék számára az arcfelismerő funkció használatát a mobilkészülék kamerájának segítségével,
d) lehetővé tenni az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás automatikus frissítését,
e) lehetővé tenni, hogy a mobilkészülék lokálisan tárolja a mobilalkalmazás felhasználójának arcképmását az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzése céljából,
f) tartózkodni az olyan cselekménytől, amely az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás működésképtelenségét vagy hibás működését eredményezné.
(5) A (4) bekezdésbe foglalt kötelezettségeknek csak a (2) bekezdéssel összhangban elrendelt otthoni környezetben történő elkülönítés időtartama alatt kell eleget tenni.
(6) A (3) bekezdésben és a 60.e §-ban meghatározott esetektől eltérő esetekben az (1) bekezdésben foglalt mobilalkalmazások és azok funkcióinak használata önkéntes alapon történik. A más készülékekkel való kapcsolattartás nyomon követésére szolgáló mobilalkalmazás 16 év alatti természetes személy általi használatához a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges.
(7) Az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás azon felhasználója tekintetében, akire a (4) bekezdés szerinti kötelezettség vonatkozik, a közegészségügyi hivatal e törvény alkalmazásában, valamint a mobilalkalmazás felhasználójának végberendezésén tárolt, az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló információk tárolása vagy az azokhoz való hozzáférés tekintetében a külön jogszabály72b) szerint jár el az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás felhasználójának hozzájárulása nélkül is.
(8) Az (1) bekezdésbe foglalt mobilalkalmazások funkciói egyebek mellett a következők:
a) a felhasználó regisztrálása az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazásban,
b) az elrendelt, otthoni környezetben történő elkülönítés betartásának nyomon követése az elrendelt elkülönítés betartásának nyomon követésére szolgáló mobilalkalmazás segítségével a mobilkészülék helymeghatározási adatai, kamerájának arcfelismerési adatai, a természetes személy egészségi állapotára vonatkozó adatok, az otthoni környezetben elrendelt elkülönítés hátralévő időtartamára vonatkozó adatok és értesítések (a továbbiakban: "elkülönítési funkció") segítségével,
c) az elrendelt, otthoni környezetben történő elkülönítés helyének bejelentése a területileg illetékes regionális közegészségügyi hivatalnál (a továbbiakban: „bejelentés“),
d) más készülékekkel való kapcsolattartás nyomon követése más készülékekkel való kapcsolattartás ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás segítségével, Bluetooth-képes funkció használatával, beleértve az egészségügyi adatok ellenőrzését és a COVID-19 megbetegedést okozó vírussal fertőzött személlyel való lehetséges kapcsolatfelvételről szóló értesítések megjelenítését a fertőzött személy beleegyezésével ("kapcsolattartás nyomon követése"),
e) az érintettek általános tájékoztatása, beleértve az anonim statisztikák és térképek gyűjtését és megjelenítését.

60.b §
A személyes adatok kategóriái
(1) A közegészségügyi hivatal a 60.a § (1) bekezdésébe foglalt mobilalkalmazásokon keresztül csak olyan személyes adatokat kezel, amelyek az adatkezelés céljához és annak a mobilalkalmazásnak a működéséhez szükségesek, amelyre vonatkoznak; ezek az adatok főleg következők:
a) az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás felhasználójának utóneve és családi neve,
b) a 60.a § (1) bekezdése szerinti mobilalkalmazás azonosítója,
c) a 60.a § (1) bekezdése szerinti mobilalkalmazások egyedi kódja,
d) az elrendelt elkülönítés helyi koordinátái és az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás felhasználójának otthoni környezetben történő elkülönítésére vonatkozó további információk,
e) az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás felhasználója mobilkészüléke helyi koordinátái,
f) az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás felhasználójának személyi száma,
g) az elrendelt, otthoni környezetben történő elkülönítés betartására vagy megsértésére vonatkozó információk, beleértve az elrendelt otthoni elkülönítésből hátralévő napok számára vonatkozó információkat, valamint az otthoni elkülönítésnek az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás felhasználója által történő megsértésének súlyosságára vonatkozó információkat,
h) a 60.a § (1) bekezdése szerinti mobilalkalmazások felhasználójának telefonszáma,
i) az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás felhasználójának e-mail címe,
j) a 60.a § (1) bekezdése szerinti mobilalkalmazások felhasználójának egészségi állapotáról szóló, a COVID-19 megbetegedést okozó vírusfertőzésére vonatkozó egészségügyi adat,
k) a más eszközökkel való kapcsolattartás nyomon követésére szolgáló mobilalkalmazás felhasználója mobilkészülékének más mobilkészülékekkel és a más eszközökkel való kapcsolattartás nyomon követésére szolgáló mobilalkalmazás más kódjaival való kapcsolatfelvételére vonatkozó adatok, a Bluetooth-jel erőssége és a kapcsolat időtartama,
l) a mobilalkalmazás felhasználójának arcképmása az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzése céljából.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a közegészségügyi hivatal statisztikai célokra vagy tudományos kutatások céljaira külön jogszabállyal összhangban72c) tovább feldolgozhatja.
(3) A kapcsolattartás nyomon követésének értesítései nem szolgáltathatnak a fogadó fél számára személyes adatokat a megkeresett természetes személyekről, a kapcsolatfelvétel pontos idejéről és helyéről. A más készülékekkel való kapcsolattartás nyomon követésére szolgáló mobilalkalmazás funkciója általi értesítések küldése a COVID-19 megbetegedést okozó vírussal fertőzött természetes személy hozzájárulásától függ.
(4) A kapcsolattartás nyomon követése részeként a közegészségügyi hivatal jogosult a más készülékekkel való kapcsolattartás nyomon követésére szolgáló mobilalkalmazás felhasználójának telefonszámát a nemzeti központ rendelkezésére bocsátani, amely ezen keresztül ellenőrzi, hogy a mobilalkalmazás felhasználóját a múltban tesztelték-e a COVID-19 megbetegedést okozó vírus jelenlétére.
(5) A bejelentési funkció egyidejűleg a közegészségügyi hivatal honlapján is elérhető lehet.

60.c §
Adatszolgáltatás és adatközlés
(1) A bejelentésnél a közegészségügyi hivatal jogosult arra, hogy az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazáson keresztül adatokat szolgáltasson az illetékes regionális közegészségügyi hivatal számára a következő mértékben:
a) az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás felhasználójának utó- és családi neve, telefonszáma és e-mail címe,
b) az otthoni környezetben történő elkülönítés helye,
c) az elkülönített természetes személy egyedi kódja.
(2) Az 56. §-ba foglalt szabálysértések ügyében történő eljárás céljára nem adhatóak meg vagy tehetőek hozzáférhetővé a felhasználó pontos tartózkodási helyére vagy mozgására vonatkozó adatok, hanem csak az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás és a más készülékekkel való kapcsolattartás nyomon követésére szolgáló mobilalkalmazás azonosítója, valamint egy jelentés arról, hogy a felhasználó nem tartja be az elrendelt, otthoni környezetben történő elkülönítést, és az elrendelt elkülönítés megsértésének súlyosságára vonatkozó információt.
(3) A közegészségügyi hivatal jogosult a 60.a § (1) bekezdése szerinti mobilalkalmazásokban történő adatkezeléssel a nemzeti központot és a szükséges technológiai szolgáltatókat, mint közvetítőket külön jogszabály alapján megbízni.72d)
(4) A közegészségügyi hivatal felhatalmazással rendelkezik, hogy egy olyan egységes európai rendszer létrejötte esetén, amelynek célja a határokon átnyúló adatcsere és a tagállamok közötti együttműködés a COVID-19 elleni közös küzdelem terén, a más készülékekkel való kapcsolattartás nyomon követésére szolgáló mobilalkalmazást vagy az általa gyűjtött adatokat összekösse ezzel a rendszerrel.

60.d §
A természetes személyek jogainak és szabadságainak biztosítékai
(1) A közegészségügyi hivatal rendszeresen nyomon követi, hogy a COVID-19 előfordulásának aktuális alakulására tekintettel a 60.a § (1) bekezdésébe foglalt mobilalkalmazások működtetése és a kapcsolódó adatkezelés továbbra is szükséges-e. A 60.a § (1) bekezdésébe foglalt mobilalkalmazások működtetése és a 60.b § (1) bekezdése szerinti adatkezelés csak addig végezhető, amíg az a 60.a § (1) bekezdésébe foglalt cél teljesítéséhez szükséges, de legfeljebb 2020. december 31-ig.
(2) A közegészségügyi hatóság a 60.a § (1) bekezdésében foglalt mobilalkalmazások üzemeltetését és a 60.b § (1) bekezdése szerinti, azokon keresztül történő adatkezelést teljes egészében, vagy csak az egyes funkciók vonatkozásában megszünteti, ha úgy tűnik, hogy az adatkezelés vagy az egyes funkciók céljának elérésére létezik más, összehasonlíthatóan megvalósítható és ugyanakkor a természetes személyek magánéletébe kevésbé beavatkozó mód.
(3) A közegészségügyi hivatal a (2) bekezdésbe foglalt tények bekövetkezése esetén, de legkésőbb 2020. december 31-ig befejezi a 60.a § (1) bekezdésébe foglalt mobilalkalmazások üzemeltetését, és haladéktalanul törli a 60.b § (1) bekezdésébe foglalt, ezeken keresztül szerzett valamennyi adatot; ez a kötelezettség megfelelően vonatkozik minden olyan hatóságra is, amely hozzáférhetett az adatokhoz. Ez nem érinti többek között a 60.a § (1) bekezdésébe foglalt mobilalkalmazásokból származó személyes adatok közigazgatási, szabálysértési vagy bírósági eljárás során történő további feldolgozásának lehetőségét.
(4) A 60.a § (1) bekezdésbe foglalt mobilalkalmazások segítségével gyűjtött adatok általános tárolási idejét az (1) bekezdés határozza meg. Az elkülönítési funkcióval és a kapcsolatfelvétellel kapcsolatos adatokat a megszerzésüket követő 30 napon belül törölni kell.
(5) Az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás felhasználójának arcképmására és arcfelismerésére vonatkozó információk az elkülönítési funkción belül, valamint a mobileszköz pontos helyére vonatkozó információk kizárólag a felhasználó mobileszközén tárolhatók, és nem tárolhatók külső szervereken, illetve nem tehetők hozzáférhetővé más személyek számára.
(6) A 60.a § (1) bekezdésébe foglalt mobilalkalmazásoknak és a hozzájuk kapcsolódó folyamatoknak meg kell felelniük a közigazgatásban alkalmazott, külön jogszabály szerinti72e) megfelelő biztonsági és közigazgatási informatikai szabványoknak.
(7) A közegészségügyi hivatal a honlapján közzéteszi a 60.a § (1) bekezdésébe foglalt mobilalkalmazások felhasználói javaslatainak, észrevételeinek és panaszainak elküldésére szolgáló, ingyenesen hívható telefonszámot is tartalmazó kapcsolattartási űrlapot. Ez nem érinti az érintettek külön jogszabály által szabályozott jogait.72f)
(8) A közegészségügyi hivatal külön jogszabály alapján személyes adatok védelmére vonatkozó hatásvizsgálatot készít.72g)
(9) A személyes adatok 60.a § (1) bekezdés szerinti mobilalkalmazásokon keresztül történő kezelésének felügyeletét a Szlovák Köztársaság Személyes Adatvédelmi Hivatala látja el, amely külön jogszabály72h) értelmében személyes adatvédelmi ellenőrzést is végez, és legalább egyszer a személyes adatok kezelése során, illetve a személyes adatok kezelésének befejezése után egyszer ellenőrzi, hogy teljesültek-e a 60.a § (1) bekezdésbe foglalt mobilalkalmazások használatának feltételei.

60.e §
Az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás további használata
Ha egy természetes személyt otthoni környezetben történő elkülönítésre köteleznek, és az adott személy írásban vagy más ellenőrizhető módon hozzájárul ahhoz, hogy az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás használata mellett otthoni környezetben elkülönítsék, a 60.a–60.d §-ok az adott személyre egyformán alkalmazandók.

61. §
A közegészségügyi hatósági feladatok ellátása során szakmai tevékenységeket csak külön jogszabály szerinti36) szakmai alkalmassággal rendelkező személyek végezhetnek; az egyéb kötelező továbbképzést a minisztérium akkreditált intézményeken keresztül irányítja. A tisztifőorvos, osztályvezető higiénikus és megyei tisztiorvos funkcióját csak külön jogszabály73) szerinti szakirányú szakképesítéssel rendelkező személy töltheti be.

62. §
Meghatalmazó rendelkezések
(1) A minisztérium általános érvényű jogszabályokban határozza meg a következőket:
a) a fertőző betegségek megelőzésével és ellenőrzésével kapcsolatos részleteket,
b) az egészségügyi intézmények működésére vonatkozó követelmények részleteit az egészségvédelem szempontjából,
c) a szakmai képzés terjedelmét, a szakmai alkalmassági vizsgákhoz szükséges ismeretek körét, a szakmai alkalmassági vizsgabizottságok létrehozásának és működésének részleteit, a szakmai alkalmassági vizsgabizottság előtti vizsga részleteit, a szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány tartalmát és a szinten tartó továbbképzés terjedelmét,
d) az ivóvízzel való érintkezésre szánt termékekre vonatkozó követelmények részleteit,
e) a víz minőségére és a víz minőségellenőrzésére vonatkozó követelményeket, valamint a természetes fürdőhelyek és közfürdők üzemeltetési területeinek, helyiségeinek és létesítményeinek felszereltségére vonatkozó követelményeket,
f) az épületek belső terére vonatkozó követelmények részleteit az alacsonyabb komfortfokozatú lakásokra és szálláshelyekre vonatkozó minimumkövetelményekről,
g) a testnevelési és sportközpontokra vonatkozó követelmények részleteit,
h) a testápolási szolgáltatást nyújtó egységekre vonatkozó követelmények részleteit,
i) a gyermek- és ifjúsági intézményekre vonatkozó követelmények részleteit,
j) a homokbányákra vonatkozó követelmények részleteit,
k) a gyermeküdültetésre vonatkozó követelmények részleteit,
l) a közétkeztetési szolgáltatást biztosító intézményekre vonatkozó követelmények részleteit,
m) a zaj, az infrahang és a rezgés megengedett határértékeire vonatkozó részleteket, valamint a környezeti zaj, infrahang és a rezgés objektiválására vonatkozó követelményeket,
n) az elektromágneses sugárzás forrásaira és a lakosság környezeti elektromágneses sugárzásnak való kitettsége határértékeire vonatkozó követelmények részleteit,
o) az optikai sugárzás határértékeire vonatkozó részleteket és a környezeti optikai sugárzás objektiválására vonatkozó követelményeket,
p) a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőkre vonatkozó részleteket a tevékenységek egészségügyi kockázat szerinti besorolása vonzatában, valamint a tevékenységek kategorizálására vonatkozó javaslat kellékeit,
q) a munkahelyi megvilágításra vonatkozó követelmények részleteit,
r) az egészség védelemére vonatkozó követelmények részleteit hideg-, ill. hőterhelés esetén,
s) a fizikai, pszichés és érzékszervi terheléssel szembeni munkahelyi egészségvédelemre vonatkozó követelmények részleteit,
t) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás tevékenységi körére és tevékenységeire vonatkozó részleteket, az azt végző szakemberek csoportjának összetételét és a szakmai alkalmasságukra vonatkozó követelményeket,
u) a közegészségügyi hatásvizsgálatra vonatkozó részleteket,
v) a fürdési célra engedélyezett vízzel szemben támasztott követelményeket,
w) a vízminőségi jellemzőkre és határértékeikre, az ivóvíz minőség-ellenőrzésére, az ivóvízminőség-ellenőrzési ütemtervre és az ivóvízellátás kockázatkezelésére vonatkozó részleteket, valamint a vízminőség-ellenőrzés módszereit.
(2) A közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal a 12. § vagy a 48. § (4) bek. szerinti intézkedéseket általános érvényű jogszabályban rendeli el a jelen törvény által meghatározott feltételek terjedelmében (59.b §).

63. §
Átmeneti rendelkezések
(1) A közegészségügyi hivatalban és a regionális közegészségügyi hivatalokban közérdekű munkát ellátó köztisztviselők közalkalmazotti munkaviszonyából eredő jogok és kötelezettségek, valamint a munkavállalók munkaviszonyából eredő jogok és kötelezettségek változatlanul fennmaradnak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti azon munkavállalók, akik a megüresedett köztisztviselői álláshelyeket vagy álláshelyeket külön jogszabályok74) szerinti kiválasztási eljárások alapján töltötték be, nem kötelesek kiválasztási eljáráson részt venni.
(3) A szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványok, az azbeszt épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedélyek és az eddig hatályos jogszabályok alapján kiadott engedélyek a bizonyítványban vagy engedélyben meghatározott időpontban, de legkésőbb 2012. szeptember 1-jén hatályukat vesztik.
(4) A jogi személyek és természetes személyek egészségvédelem területén fennálló jogait, jog által védett érdekeit és kötelezettségeit érintő, jelen törvény hatálybalépése napjáig jogerősen le nem zárt eljárás során a közegészségügyi hatóságok az eddig hatályos jogszabályok szerint járnak el.
(5) Az eddig hatályos jogszabályok értelmében a szakmegbízott a sugárvédelmi szakmegbízottat jelenti.
(6) A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma által kezdeményezett, a jogi személyek és természetes személyek jogait, jog által védett érdekeit és kötelezettségeit érintő eljárást, amely e törvény hatálybalépésének időpontjáig nem került jogerősen lezárásra, a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma a eddig hatályos jogszabályok szerint zárja le.
(7) Ha az általános érvényű jogszabályokban a "Szlovák Köztársaság tisztifőorvosa" kifejezést használják, akkor ez a "Szlovák Köztársaság Közegészségügyi Hivatala" kifejezésként, ha a "megyei tisztiorvos" kifejezést, akkor ez a "regionális közegészségügyi hivatal" kifejezésként értelmezendő.
(8) Ha az általános érvényű jogszabályokban az „higiéniai szolgálat hatóságai” vagy „egészségvédelmi hatóság” kifejezést használják, akkor ez az „ egészségügyi államigazgatási szervek” kifejezésként értelmezendő.
(9) A 30. § (4) bekezdése szerinti munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokat 2011. december 31-ig általános orvosi oklevéllel rendelkező orvosok is elvégezhetik a foglalkozás-egészségügyi szolgálat foglalkozás-orvostan szakorvosának, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosának és foglalkozás-egészségügyi szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosának felügyelete mellett.
(10) Amennyiben a 27. § (1) bekezdés b) pontjának megsértése miatt bírság kiszabására irányuló eljárás indult, az eljárást felfüggesztik.

63.a §
Átmeneti rendelkezések a 2010. június 1-től hatályos módosításokhoz
A 2010. május 31-ig kiadott és érvényes szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványok határozatlan időre kiadottnak tekintendők.

63.b §
Átmeneti rendelkezések a 2012. január 1-től hatályos módosításokhoz
A 30. § (4) bekezdése szerinti munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokat 2014. december 31-ig a foglalkozás-egészségügyi szolgálat általános orvosi oklevéllel rendelkező orvosai is végezhetik a foglalkozás-egészségügyi szolgálati a foglalkozás-egészségügyi szolgálat foglalkozás-orvostan szakorvosának, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosának és foglalkozás-egészségügyi szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosának felügyelete mellett.

Átmeneti rendelkezések a 2014. augusztus 1-től hatályos módosításokhoz

63.c §
(1) Az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó, az 5. § (4) bekezdés o) pontja szerinti, a 2010. május 31-én hatályos jogszabályok alapján kiadott és 2014. augusztus 1-jén érvényes engedély határozatlan időre kiadottnak tekintendő.
(2) A 16. § (18), (19), (21), (22), (24) és (25) bekezdése szerinti, a 15. § (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett tevékenységek végzésére vonatkozó, 2014. július 31-én érvényes szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező személynek a 16. § (29) bekezdése szerinti továbbképzésen kell részt vennie legkésőbb a következő időpontig:
a) 2015. június 30., ha ezt a bizonyítványt 2007. december 31. előtt adták ki a bizonyítvány jogosultjának,
b) 2015. december 31., ha ezt a bizonyítványt 2008 és 2009 között állították a bizonyítvány jogosultjának,
c) 2016. december 31., ha ezt a bizonyítványt 2010 és 2011 között adták ki a bizonyítvány jogosultjának,
d) 2019. december 31., ha ezt a bizonyítványt 2012 és 2014. július 31. között adták ki a bizonyítvány jogosultjának.
(3) A 41. § (1) és (5) bekezdése szerinti, 2014. július 31-én érvényes, azbeszt épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedély jogosultja köteles a 41. § (15) bekezdése szerinti, az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolításával kapcsolatos munkavégzésre vonatkozó szinten tartó továbbképzést biztosítani a munkavállalók és az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolításának üzemeltetéséért felelős személy számára legkésőbb a következő időpontig:
a) 2015. június 30., ha ezt az engedélyt 2006 és 2007 között adták ki az engedély jogosultjának,
b) 2015. december 31., ha ezt az engedélyt 2008 és 2009 között adták ki az engedély jogosultjának,
c) 2016. december 31., ha ezt az engedélyt 2010 és 2011 között adták ki az engedély jogosultjának,
d) 2019. december 31., ha ezt az engedélyt 2012-től 2014. július 31-ig adták ki az engedély jogosultjának.
(4) A közegészségügyi hatások értékelésére vonatkozó szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány, amelyet az eddig hatályos jogszabályokkal összhangban adtak ki, az e törvény szerinti közegészségügyi hatások értékelésére vonatkozó szakmai alkalmassági tanúsítványnak tekintendő.
(5) A nagyon mérgező anyagokkal és készítményekkel, illetve mérgező anyagokkal és készítményekkel11) való munkavégzésre vonatkozó szakmai alkalmassági bizonyítványra, amelyet az eddigi jogszabályok alapján adtak ki, nagyon mérgező anyagokkal és keverékekkel, valamint mérgező anyagokkal és keverékekkel11) való munkavégzésre vonatkozó szakmai alkalmassági bizonyítványként kell tekinteni.
(6) A 2014. augusztus 1. előtt megkezdett és jogerősen le nem zárt eljárások az eddig hatályos jogszabályok szerint kerülnek lezárásra.

63.d §
(1) Az a munkáltató, aki az első vagy a második kategóriába sorolt munkavállalókat foglalkoztat, köteles legkésőbb 2014. december 31-ig a 30.a és 30.d szakasznak megfelelő egészségügyi felügyeletet biztosítani munkavállalói számára.
(2) A tevékenységét 2014. július 31. után kezdő munkáltató a 30. § (1) bekezdésének f) pontja értelmében köteles gondoskodni arról, hogy legkésőbb két hónappal a tevékenységének megkezdését követően elvégezzék az egészségügyi kockázatértékelést, kidolgozzák a tevékenységek egészségügyi kockázat szerinti besorolását és a kockázatértékelést.
(3) Az a munkáltató, aki a 2014. július 31-ig hatályos jogszabályok alapján saját egészségügyi dolgozói által nyújtott foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásokat, köteles 2014. december 31-ig írásban értesíteni ennek tényéről az illetékes közegészségügyi hatóságot.
(4) A 30.a § (6) bekezdése szerinti szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos munkatevékenységét a foglalkozás-egészségügyi szolgálat legalacsonyabb taglétszámú csoportjában olyan orvos is végezheti, aki a 2002. március 28. előtt hatályos jogszabályok szerint a munkahigiéné és foglalkozás-orvostan szakterületen szerzett szakképesítést.
(5) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat 30.d § (1) bekezdés a)–d), f), g), pontjaiba, a h) pont első alpontjában és i) pontjába foglalt tevékenységeit, amelyet a 30.a § (4) bekezdés b) pontja szerinti szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos önállóan végez, a 2002. március 28-ig hatályos jogszabályok szerint a következő szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos is önállóan végezhet:
a) munkahigiéné és foglalkozás-orvostan, vagy
b) higiéné és epidemiológia.
(6) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat 30.d § (1) bekezdés a)–d), f), g) pontjaiba és h) pontja első alpontjába és i) pontjába foglalt tevékenységeit, amelyet a 30.a § (4) bekezdés c) pontja szerinti foglalkozás-egészségügyi szakápoló önállóan végez, a következő is önállóan végezheti
a) higiéniai és epidemiológiai szakasszisztens,
b) higiéniai és epidemiológiai asszisztens, vagy
c) a higiéniai szolgálat asszisztense.
(7) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat 30.d § (1) bekezdés a)–d), f), g), pontjaiba és h) pontja első alpontjába és i) pontjába foglalt tevékenységeit a következők is végezhetik:
a) más egészségügyi szakember, aki a 2010. június 30-ig hatályos jogszabályok szerint szerzett munkahigiéné szakképesítést, vagy
b) más egészségügyi szakember, aki a 2002. március 28-ig hatályos jogszabályok szerint szerzett környezeti és munkakörnyezeti higiénia szakképesítést.
(8) A 30.e § (3) bekezdésébe foglalt szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvos által végzett munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokat a 2002. március 28-ig hatályos jogszabályok szerint a munkahigiéné és foglalkozás-orvostani szakképesítést szerzett, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológiai gyakorlattal rendelkező szakorvos is elvégezheti.
(9) Az eddig hatályos jogszabályok alapján kiadott foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyek továbbra is érvényben maradnak.

63.e §
(1) A 31.a § (1) és (2) bekezdése szerinti foglalkozási megbetegedés elfogadása és a 31.a § (6) bekezdése szerinti foglalkozási megbetegedés elfogadásának megerősítése céljából végzett egészségügyi ellátást a 2002. március 28-ig hatályos jogszabályok szerint a munkahigiéné és foglalkozás-orvostani szakképesítést szerzett, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológiai gyakorlattal rendelkező szakorvos is biztosíthatja.
(2) A 31.d § (2) bekezdése szerinti Szlovákiai Bizottság és a 31.e § (2) bekezdése szerinti regionális bizottság elnöke a 2002. március 28-ig hatályos jogszabályok szerint a munkahigiéné és foglalkozás-orvostani szakképesítést szerzett, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológiai gyakorlattal rendelkező szakorvos is lehet. A 31.d § (2) bekezdése szerinti Szlovákiai Bizottság és a 31.e § (2) bekezdése szerinti regionális bizottság tagjai a 2002. március 28-ig hatályos jogszabályok szerinti munkahigiéné és foglalkozás-orvostani szakképesítést szerzett szakorvosok is lehetnek.
(3) A 31.f § (2) bekezdése szerinti foglalkozási bőrbetegségeket elbíráló regionális bizottság tagjai a 2002. március 28-ig hatályos jogszabályok szerint munkahigiéné és foglalkozás-orvostani szakképesítést szerzett szakorvosok is lehetnek.
(4) A 2014. július 31-ig hatályos jogszabály szerint érvényes foglalkozási megbetegedés vagy a foglalkozási megbetegedés veszélye bejelentésére szolgáló formanyomtatvány használata legkésőbb 2014. december 31-ig megengedett.

§ 63.f
2016. január 1-től hatályos átmeneti rendelkezések
Az új élelmiszerek és táplálékkiegészítők forgalomba hozatalára irányuló kérelmekkel kapcsolatos, 2016. január 1-je előtt indított és jogerősen be nem fejezett eljárások a 2015. december 31-ig hatályos jogszabályok szerint kerülnek lezárásra.

63.g §
Átmeneti rendelkezések a 2016. július 1-től hatályos módosításokhoz
A 2016. július 1-je előtt indított, jogerősen le nem zárt eljárás során a 2016. június 30-ig hatályos jogszabályok szerint szükséges eljárni.

63.h §
Átmeneti rendelkezések a 2017. március 1-től hatályos módosításhoz
A 24. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti intézmény üzemeltetője, amelynek helyiségeit 2017. március 1. előtt helyezték üzembe, köteles a 24. §-ba foglalt kötelezettségeket és követelményeket, valamint a 62. § (1) bekezdésének i) pontjának megfelelő általános érvényű jogszabályban meghatározott követelményeket 2017. augusztus 31-ig teljesíteni.

63.i §
2017. október 15-től hatályos átmeneti rendelkezések
A 17.a § (2) bekezdése d) pontjának megfelelően a vízközmű-szolgáltató köteles a minőségellenőrzési ütemtervet legkésőbb 2018. december 31-ig benyújtani a regionális közegészségügyi hivatalhoz.

63.j §
Átmeneti rendelkezések a 2017. december 1-től hatályos módosításhoz
(1) A 2017. november 30-ig hatályos 30. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kockázatértékelés és a tevékenységek egészségügyi kockázatok szerinti besorolása, amelyet a 2017. november 30-ig hatályos jogszabályok szerint biztonsági szakértő, megbízott biztonsági szakértő vagy biztonságtechnikai szolgálat készített, mindaddig érvényes, amíg a munkahelyi munkakörülményekben olyan változás nem következik be, amely a foglalkozási egészségügyi kockázat szintjét és a tevékenységek egészségügyi kockázatok szerinti kategóriájába történő besorolását befolyásolhatja.
(2) A 30.a § (5) bekezdésének a) pontjában foglalt szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos munkatevékenységét a foglalkozás-egészségügyi szolgálat legalacsonyabb taglétszámú csoportjában olyan orvos is végezheti, aki a 2002. március 27. előtt hatályos jogszabályok szerint a munkahigiéné és foglalkozás-orvostan szakterületen szerzett szakképesítést.
(3) A 30.a § (5) bekezdésének b) pontjába foglalt közegészségügyi szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvos munkatevékenységét a foglalkozás-egészségügyi szolgálat legalacsonyabb taglétszámú csoportjában olyan orvos is végezheti, aki a 2004. április 30. előtt hatályos jogszabályok szerint a higiéné és epidemiológia szakterületen szerzett szakképesítést.
(4) A 30.ab § szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgáltatási tevékenységet, amelyet a 30.a § (3) bekezdés a) pontjába foglalt szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvos önállóan végez, a következő szakképesítéssel rendelkező szakorvos is önállóan végezheti:
a) a 2002. március 27-ig hatályos jogszabályok szerinti munkahigiéné és foglalkozás-orvostan, vagy
b) higiéné és epidemiológia a 2004. április 30-ig hatályos jogszabályok szerint.
(5) A 30.a § (3) bekezdésének b) pontja szerinti foglalkozás-egészségügyi szakápoló által önállóan végzett, a 30.ab § szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgálat gyakorlására vonatkozó szakmai alkalmasság megszerzésének minősül a következők megszerzése is
a) egészségügyi szakközépiskolai felsőfokú szakképzettség a higiéniai és epidemiológiai szakasszisztens szakterületen a 2010. június 30-ig hatályos jogszabályok szerint, vagy
b) egészségügyi szakközépiskolában a 2002. március 27-ig hatályos jogszabályok szerinti higiéniai asszisztens középfokú szakképesítés.
(6) A 30.ab § szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgáltatási tevékenységet a következők is önállóan végezhetik:
a) más egészségügyi szakember, aki munkahigiéné szakterületen szerzett szakképesítést a 2010. június 30-ig hatályos jogszabályok szerint, vagy
b) más egészségügyi szakember, aki környezeti és munkakörnyezeti higiénia szakterületen szerzett szakképesítést a 2002. március 27-ig hatályos jogszabályok szerint.
(7) A 30.e § (3) bekezdése szerinti szakképesítéssel rendelkező szakorvos által végzett munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokat olyan orvos is végezheti, aki munkahigiéné és foglalkozás-egészségügyi szakképesítést szerzett a 2002. március 27. előtt hatályos jogszabályok szerint, és ezt követően legalább egy évnyi gyakorlatra tett szert a klinikai foglalkozás-orvostan szakterületen.
(8) A jogi személyek és természetes személyek munkahelyi egészségvédelem területén fennálló jogait, jog által védett érdekeit és kötelezettségeit érintő, a 2017. december 1-jét megelőzően indított, e törvény hatálybalépése napjáig jogerősen le nem zárt eljárásban a 2017. november 30-ig hatályos jogszabályok szerint szükséges eljárni.

63.k §
Átmeneti rendelkezések a kihirdetés napján hatályos módosításhoz
A helyiségek 13. § (4) bekezdés a) pontja szerinti üzembe helyezésére irányuló, e törvény hatálybalépése előtt megkezdett és jogerősen be nem fejezett eljárást az eddig hatályos jogszabályok szerint kerülnek lezárásra.

63.l §
Átmeneti rendelkezések a törvény kihirdetésének napjától hatályos módosításokhoz
A közegészségügyi hatóságnak és a regionális közegészségügyi hatóságoknak a 12. § vagy a 48. § (4) bekezdésébe foglalt, COVID-19 megbetegedés terjedésével összefüggésben az e törvény hatálybalépéséig hozott intézkedései az e törvény hatályba lépése napjától az e törvény 59.b §-a szerinti rendeleteknek minősülnek, és az e törvény hatálybalépését követő 15 napon keresztül hatályban maradnak, kivéve, ha azokat az azokat kibocsátó hatóság korábban visszavonja.

63.m §
A 48. § (4) bek. aa) pontja 2022. május 1-jét követően nem alkalmazandó.

64. §
Jelen törvénnyel átvételre kerülnek az Európai Unió jogilag kötelező erejű aktusai, amelyek a 9. sz. mellékletben találhatóak.

65. §
Hatályon kívül helyező rendelkezések
Hatályukat vesztik:
1. a közegészségügyről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 126/2006. sz. törvény I. cikke,
2. a Szlovák Köztársaság kormányának 247/2006. sz. rendelete a munkavállalók hideg-, ill. melegártalom elleni egészségvédelme részleteiről,
3. a Szlovák Köztársaság kormányának 252/2006. sz. rendelete a fürdőhelyek üzemeltetésére vonatkozó részletekről, valamint a fürdőhelyek és fürdővizek vízminőségére és ellenőrzésére vonatkozó követelmények részleteiről,
4. a Szlovák Köztársaság kormányának 269/2006. sz. kormányrendelete a munkahelyi megvilágításra vonatkozó követelmények részleteiről,
5. a Szlovák Köztársaság kormányának 298/2006. sz. rendelete a közétkeztetési szolgáltatást biztosító intézményekre vonatkozó követelmények részleteiről,
6. a Szlovák Köztársaság kormányának 313/2006. sz. rendelete a testnevelési központokkal és a működési szabályzataik kellékeivel szemben támasztott követelmények részleteiről,
7. a Szlovák Köztársaság kormányának 325/2006. sz. rendelete az elektromágneses erőforrásokra vonatkozó követelmények részleteiről és a lakosság környezeti elektromágneses mezőknek való expozíciójának határértékeiről,
8. a Szlovák Köztársaság kormányának 331/2006. sz. rendelete az egészségügyi intézmények működésére vonatkozó követelmények egészségvédelmi szempontú részletszabályairól,
9. a Szlovák Köztársaság kormányának 334/2006. sz. rendelete az intézményi radioaktív hulladékok kezelésének részleteiről,
10. a Szlovák Köztársaság kormányának 337/2006. sz. rendelete a fertőző betegségek megelőzésének és ellenőrzésének részleteiről,
11. a Szlovák Köztársaság kormányának 339/2006. sz. rendelete, amely meghatározza a zaj, az infrahang és a rezgés megengedett értékeire vonatkozó részleteket, valamint a zaj, az infrahang és a rezgés objektiválására vonatkozó követelmények részleteit,
12. a Szlovák Köztársaság kormányának 347/2006. sz. rendelete, amely meghatározza a sugárzás-ellenőrzési rendszer részleteit,
13. a Szlovák Köztársaság kormányának 349/2006. sz. rendelete, amely meghatározza a radioaktív sugárforrások és radioaktív anyagok szállítása során a sugárvédelem biztosítására vonatkozó követelmények részleteit,
14. a Szlovák Köztársaság kormányának 350/2006. sz. rendelete, amely meghatározza a természetes sugárzásnak való kitettség korlátozására vonatkozó követelmények részleteit,
15. a Szlovák Köztársaság kormányának 350/2006. sz. rendelete a munkahelyi optikai sugárzás hatásai elleni egészségvédelem részleteiről,
16. a Szlovák Köztársaság kormányának 352/2006. sz. rendelete, amely részletesen meghatározza az olyan berendezésekre vonatkozó követelményeket, amelyek működése emberi testtel való érintkezéssel jár, valamint az működési szabályzataikkal szemben támasztott követelményeket,
17. a Szlovák Köztársaság kormányának 353/200.6 sz. rendelete az épületek belső terére vonatkozó követelmények részleteiről, valamint az alacsonyabb színvonalú lakásokra és szálláshelyekre vonatkozó minimumkövetelményekről,
18. a Szlovák Köztársaság kormányának 357/2006. sz. rendelete a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőkre vonatkozó részletekről a tevékenységek kategorizálására vonzatában, valamint a tevékenységek egészségügyi kockázat szerinti besorolására vonatkozó javaslat kellékeiről,
19. a Szlovák Köztársaság kormányának 359/2006. sz. rendelete a munkahelyi túlzott fizikai, pszichés és érzékszervi terhelés káros hatásaival szembeni egészségvédelem részleteiről,
20. a Szlovák Köztársaság kormányának 360/2006. sz. rendelete a szakmai alkalmassági vizsgákhoz szükséges ismeretek körének, a vizsgabizottságok létrehozásának és működésének, valamint a szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány tartalmának részletes meghatározásáról,
21. a Szlovák Köztársaság kormányának 361/2006. sz. rendelete a gyermeküdültetésre vonatkozó követelmények részleteiről és a járványügyi szempontból kockázatos élelmiszerek gyermeküdültetés során történő felhasználására vonatkozó követelményekről,
22. a Szlovák Köztársaság kormányának 362/2006. sz. rendelete a gyermekek és serdülők nevelési és oktatási-nevelési intézményeivel szemben támasztott követelmények részleteiről,
23. a Szlovák Köztársaság kormányának 89/2007. sz. rendelete, amellyel az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkezésbe kerülő termékekre vonatkozó követelmények részletei kerülnek meghatározásra,
24. a Szlovák Köztársaság kormányának 87/2008. sz. rendelete a természetes fürdőhelyekre vonatkozó követelményekről.
25. a Szlovák Köztársaság kormányának 348/2004. sz. rendelete, amellyel a kozmetikai termékek összetételét ellenőrző analitikai módszerek kerülnek meghatározásra,
26. a Szlovák Köztársaság kormányának 658/2005. sz. rendelete a kozmetikai termékekre vonatkozó követelmények megállapításáról,
27. a Szlovák Köztársaság kormányának 354/2006. sz. rendelete, amellyel meghatározásra kerülnek az emberi fogyasztásra szánt vízre, valamint annak minősége ellenőrzésére vonatkozó követelmények,
28. A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának 2003. május 29-i 30. sz. rendelete a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma feladatairól és azok szervezéséről az egészségvédelem terén (208/2003 sz. közlemény).


IV. CIKKELY
Hatályosság
Jelen törvény 2007. szeptember 1-jén lép hatályba, kivéve az I. cikk (5) bekezdése (4) bekezdésének f) pontjába és (6) bekezdése (3) bekezdésének c) pontjába foglalt rendelkezéseket, amelyek 2010. január 1-jén lépnek hatályba.


Ivan Gašparovič s. k.
Pavol Paška s. k.
Robert Fico s. k.


2a) az 527/2003. sz. törvénnyel módosított, a közigazgatási eljárásról szóló 71/1967. sz. törvény (közigazgatási rendtartás) 6. § (2) bek.
3) a 125/2006. sz. törvény a munkaügyi ellenőrzésről, valamint az illegális munkáról és illegális foglalkoztatásról szóló 82/2005. sz. törvény módosításáról és kiegészítéséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről.
4) Például a Szlovák Nemzeti Tanács módosított 51/1988. sz. törvénye a bányászati tevékenységről, a robbanóanyagokról és az állami bányászati igazgatásról, a többször módosított 541/2004. sz. törvény az atomenergia békés célú felhasználásáról (atomenergiáról szóló törvény) és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről.
4a) A társadalombiztosításról szóló 461/2003. sz. törvény 1. melléklete.
4b) A 461/2003. sz. törvény 2. melléklete.
4c) A 310/2006. sz. törvénnyel módosított 461/2003. sz. törvény 4. melléklete.
5) A 312/2001. sz., a közszolgálatról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló többször módosított törvény 10. § (1) és (6) bekezdése.
6) A 312/2001. sz. többször módosított törvény 30. § (2) bekezdése.
7) A 312/2001. sz. többször módosított törvény 7. § (4) bekezdése.
7a) § A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a lakosság polgári védelméről szóló, többször módosított 42/1994. sz. törvényének 3. § (1) bekezdése és 3b. §-a.
8) A 125/2020. sz. törvénnyel módosított 578/2004 sz. törvény 15.a §-a.
8a) A 124/2006. sz. többször módosított törvény 26. § (3) és (4) bekezdése.
9) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az élelmiszerekről szóló többször módosított, 152/1995. sz. törvénye.
9a) A Szlovák Köztársaság kormányának 496/2010 sz. rendeletével módosított, 354/2006. sz. kormányrendelete, amely az emberi fogyasztásra szánt vízre és az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének ellenőrzésére vonatkozó követelményeket határozza meg.
9b) A 306/2012. sz. törvénnyel módosított, a vízről és a 372/1990. sz. törvény módosításáról szóló, többször módosított 364/2004. sz. törvény (víztörvény) 8. § (1) bekezdése.
9c) A 306/2012. sz. törvénnyel módosított 364/2004. sz. törvény 8. § (7) bekezdése.
10) A 129/1998. sz. törvény a vegyi fegyverek tilalmáról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről.
A külügyminiszter 96/1975. sz. rendelete a bakteriológiai (biológiai) és toxinfegyverek kifejlesztésének, gyártásának és felhalmozásának tilalmáról és megsemmisítéséről szóló egyezményről.
11) A vegyi anyagok és keverékek forgalomba hozatalának feltételeiről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 67/2010. sz. törvény (vegyianyag-törvény) 7. § (5) bekezdése.
12) Például a Szlovák Köztársaság kormánya 276/2006. sz. rendeletének 8. §-a a kijelzőkkel való munkavégzés biztonsági és egészségügyi minimumkövetelményeiről, a Szlovák Köztársaság kormánya 281/2006. sz. rendeletének 7. §-a a kézi tehermozgatásra vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről, a Szlovák Köztársaság kormánya 329/2006 sz. rendeletének a 10. §-a a munkavállalók elektromágneses tereknek való expozícióval kapcsolatos kockázatok elleni védelmére vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről.
12a) A 67/2010. sz. törvény a vegyi anyagok és vegyi keverékek forgalomba hozatalának feltételeiről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről (vegyianyag-törvény).
12b) A többször módosított 364/2004. sz. törvény 59. § (2) bekezdése.
12c) A 153/2013. sz. törvény 14. § (1) bekezdésének a) és d) pontja.
12d) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-ei 1169/2011/EU rendeletének 9. cikke (1) bekezdésének a), b), c), d), g), h), j), i) és k) pontja és (2) bekezdése, 10. cikkének (1) bekezdése és 15. cikkének (1) bekezdése a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről.
§ A Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériumának és a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának 2007. július 25-i 16826/2007-OL számú rendeletének 16. §-a, amellyel kibocsátásra kerül a szlovák Köztársaság Élelmiszerkönyvének különleges táplálkozási célú élelmiszerekre és táplálékkiegészítőkre vonatkozó követelményeket szabályozó fejezete (370/2007. sz. értesítés).
12e) A nemzeti egészségügyi információs rendszerről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 153/2013. sz. törvény 12. § (7) bekezdése.
13) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 1223/2009/EK rendelete 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja a kozmetikai termékekről (HL L 342., 2009.12.22.
13a) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 42/1994. sz. törvényének 3. § (15) bekezdése.
13aa) Az 1223/2009/EK rendelet 18. cikke (3) bekezdésének a) pontja.
13ab) Az 1223/2009/EK rendelet 18. cikke (3) bekezdésének a) pontja.
13ac) Az 1223/2009/EK rendelet 18. cikke (3) bekezdésének a) pontja.
13ad) Az 1223/2009/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének h) pontja.
13ae) Az 1223/2009/EK rendelet 11. cikke.
13af) Az 1223/2009/EK rendelet 4. cikke.
13ag) Az 1223/2009/EK rendelet 35. cikke.
13ah) Az 1223/2009/EK rendelet 25. cikke.
13ai) A Szlovák Köztársaság kormányának az általános termékbiztonságról szóló 404/2007. sz. rendelete 2. § e) pontja.
13aj) Az 1223/2009/EK rendelet 25. cikke (2) bekezdésének p) pontja.
13ak) Az 1223/2009/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének e) pontja.
13al) A többször módosított 199/2004. sz. törvény a vámtörvényről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről.
13am) A többször módosított 199/2004. sz. törvény 5. § (3) bekezdése.
13an) A Szlovák Nemzeti Tanács a fogyasztóvédelemről és a 372/1990. sz. törvény módosításáról szóló, módosított 250/2007. sz. törvénye 20. §-a (3) bekezdésének i) pontja.
13b) A többször módosított 125/2006. sz. törvény 7. §-a.
13c) A bányászati tevékenységről, a robbanóanyagokról és az állami bányászati igazgatásról szóló, többször módosított 51/1988. sz. törvény 38. §-a.
13d) A többször módosított 461/2003. sz. törvény 8. §-a.
13e) A a 292/2017. sz. törvénnyel módosított, a környezetvédelmi alapról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 587/2004. sz. törvény 4.c § (6) bekezdésének d) pontja.
14) A 431/2004. sz. törvénnyel módosított 142/2000. sz. törvény a metrológiáról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről.
14a) Az 1223/2009/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének q) pontja.
14b) Az 1223/2009/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének r) pontja.
15) Például településfejlesztésről és az építésügyi eljárás szabályairól szóló többször módosított 50/1976. sz. törvény (építési törvény), a környezeti hatásvizsgálatról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 24/2006. sz. törvény, a 230/2005. sz. törvénnyel módosított, a vizekről és a szabálysértésekről szóló 372/1990. sz. törvény módosításáról szóló 364/2004. sz. törvény (vízügyi törvény) 32. §-a,
16) Az állatorvosi ellátásról szóló 39/2007. sz. törvény 39. §-a.
16a) A 221/2019. sz. törvénnyel módosított 448/2008. sz. törvény 64. § (6) bekezdése.
17) A növényegészségügyről szóló 193/2005. sz. törvény.
18) A temetkezésekről, valamint az iparszerű vállalkozásokról szóló 455/1991. sz. törvény (iparűzési törvény) módosításáról és kiegészítéséről szóló 470/2005. sz. törvény.
20a) Az 540/2008. sz. törvénnyel módosított, a településfejlesztésről és az építésügyi eljárás szabályairól szóló 50/1976. sz. törvény (építési törvény) 140b. § (4) bekezdése.
21) Az iparszerű vállalkozásokról szóló 455/1991. sz. törvény (iparűzési törvény).
22) A szakmai képesítések elismeréséről szóló, többször módosított 293/2007. sz. törvény 11-19. §-a.
23) A temetkezésről szóló 131/2010. sz. törvény 26. §-a.
23a) A 315/2012. sz. törvény által módosított, az egész életen át tartó tanulásról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 568/2009. sz. törvény.
24) A megfelelőségértékelő testületek akkreditálásáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 505/2009. sz. módosított törvény.
24a) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-ai 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (EU HL L 396, 2006. 12. 30)
Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16.-ai 1272/2008/EK rendelete az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (EU HL L 353, 2008. 12. 31.)
24b) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. május 22-ei 528/2012/EU rendelete a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (EU HL L 167, 2012. 06. 27.)
24c) A vízvezeték-hálózatról és a közcsatornázásról, valamint a hálózati iparágak szabályozásáról szóló 276/2001. sz. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló, a 394/2009 sz. törvénnyel módosított 442/2002 sz. törvény 3. § (1) bekezdése.
24d) A 442/2002. sz. törvény 4. § (3) bekezdése.
24e) A 237/2000. sz. törvénnyel módosított 50/1976. sz. törvény 43b. §-a.
24f) A 237/2000. sz. törvénnyel módosított 50/1976. sz. törvény 43c. §-a.
24g) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 182/1993. sz. törvénye a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonjogáról.
25) A 384/2009. sz. törvénnyel módosított 364/2004 sz. törvény 3. § (2) bekezdése.
25a) A 364/2004. sz. törvény 8. § (2) bekezdése és 60. § (6) bekezdése.
25b) A 384/2009. sz. törvénnyel módosított 364/2004 sz. törvény 3. § (3) bekezdése.
25c) A 364/2004. sz. törvény 59. § (1) bekezdésének e) pontja.
26) A gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 305/2005. sz. törvény.
27) A 440/2015. sz. törvénnyel módosított, a köznevelésről és közoktatásról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 245/2008. sz. törvény (közoktatási törvény) 27. § (2) bekezdése és 112. § (1) bekezdése.
27a) A 40/2017. sz. törvénnyel módosított, a szociális szolgáltatásokról, valamint az iparszerű vállalkozásokról szóló 455/1991. sz. törvény (iparűzési törvény) módosításáról és kiegészítéséről szóló 448/2008. sz. törvény 32b. §-a.
28) A 455/1991. sz. törvény 2. §-a.
29) A termékekre vonatkozó műszaki követelményekről és a megfelelőségértékelésről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 264/1999. sz. törvény.
A Szlovák Köztársaság kormányának 302/2004. sz. rendelete a játékokra vonatkozó műszaki követelmények és megfelelőségértékelési eljárások részleteinek megállapításáról.
30) § 3 zákona č. 163/2001 Z. z.
31) Polgári nemperes eljárásrend.
A családról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 36/2005. sz. törvény.
32) A 305/2005. sz. törvény 52. § (1) bekezdése.
33) § A 305/2005. sz. törvény 47. § (3) bekezdés b) pont első és c) pont második alpontja, valamint 63. § (4) bekezdése.
33a) A közutakról szóló 135/1961. sz. törvény (közúti törvény) 3d. § (5) bekezdése.
33aa) A Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériumának a kedvtelésből tartott állatok védelmének részleteiről, valamint a karanténállomásokra és az állatmenhelyekre vonatkozó követelményekről szóló 123/2008. sz. rendeletének 2. § a) pontja).
33b) A belvízi hajózásról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 338/2000. sz. törvény 3. §-a.
33c) A kötöttpályákról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 513/2009. sz. törvény 27. §-a.
33d) A polgári repülésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 143/1998. sz. törvény (légiközlekedési törvény) 32. §-a.
34) Például Szlovák Köztársaság kormányának a 629/2005 sz. rendeletével módosított 416/2005. sz. szlovák kormányrendelet a munkavállalók rezgésterhelésnek való kitettségével kapcsolatos kockázatok szembeni védelmére vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről, a Szlovák Köztársaság kormányának 555/2006. sz. rendeletével módosított 115/2006. sz. szlovák kormányrendelet a munkavállalók zajnak való kitettségével kapcsolatos kockázatok szembeni védelmére vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről, a Szlovák Köztársaság kormányának 355/2006 sz. rendelete a munkavállalók munkahelyi kémiai kóroki tényezőknek való kitettségével kapcsolatos kockázatok szembeni védelméről.
34a) A rendőri testület, a Szlovák Információs Szolgálat, a Szlovák Köztársaság Büntetés-végrehajtási Szervezete és a vasúti rendőrség tagjainak közszolgálatáról szóló 73/1998. sz. törvény.
A Tűzoltó- és Mentőalakulatról szóló 315/2001. sz. törvény.
A Szlovák Köztársaság fegyveres erői hivatásos katonáinak állami szolgálatáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 346/2005. sz. törvény.
A Szlovák Köztársaság vámtisztviselőinek állami szolgálatáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 346/2005. sz. törvény.
34b) A Munka Törvénykönyvének 58. és 58a. §-a.
34c) A Szlovák Köztársaság kormánya 296/2010. sz. rendelete az egészségügyi szakma gyakorlásához szükséges szakmai alkalmasságról, az egészségügyi szakemberek továbbképzésének módjáról, a szakképzési területek rendszeréről és az engedélyezett munkatevékenységek rendszeréről.
34d) Az egészségügyi szolgáltatókról, az egészségügyi dolgozókról, az egészségügy hivatásrendi szervezeteiről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 578/2004. sz. törvény 27. §-a.
34e) A124/2006. sz. törvény 21. § (9) bekezdése.
34f) A 578/2004. sz. törvény 4. §-a.
34g) A 204/2014. sz. törvénnyel módosított, az iparszerű vállalkozásokról szóló 455/1991. sz. törvény (iparűzési törvény) 2. számú mellékletének 92. tétele.
34h) A 470/2011. sz. törvénnyel módosított 124/2006. sz. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont harmadik alpontja.
Az 578/2004. sz. törvény 40. § (22) bekezdése.
34ha) a 87/2018. sz. törvény 51. §-a.
34i) A 461/2003. sz. törvény 95. §-a.
34j) a 124/2006. sz. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont harmadik alpontja.
Az 578/2004. sz. törvény 40. § (22) bekezdése.
34k) A 124/2006. sz. törvény 11. §-a.
34l) A 653/2007. sz. törvénnyel módosított 578/2004. sz. törvény 7. § (2) bekezdése.
35) Például a 473/2005. sz. törvény a magánbiztonsági szolgáltatások nyújtásáról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről (magánbiztonsági törvény), a 8/2009. sz. törvény a közúti közlekedésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről, az 513/2009. sz. törvény, az 514/2009. sz. törvény a kötöttpályás közlekedésről.
35a) A 124/2006. sz. törvény 12. § (2) bekezdésének i) pontja.
35b) A Szlovák Köztársaság kormányának 296/2010. sz. rendelete 3. mellékletének A. pontja.
36) Az egészségügyről, az egészségügyi ellátással kapcsolatos szolgáltatásokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 576/2004. sz. törvény 18-25. §-ai.
37) Az 576/2004. sz. törvény 16. § (1) bekezdésének a) pontja.
37a) 576/2004. sz. törvény 12. § (1) bekezdése.
37b) Az 576/2004. sz. törvény 7. § (1) bekezdésének b) pontja.
38) A Szlovák Köztársaság kormánya 345/2006. sz. rendeletének 11. §-a.
38a) A 461/2003. sz. törvény 8. szakaszának (2) bekezdése.
38b) Az 576/2004. sz. törvény 16. § (1) bekezdésének b) pontja.
38c) Az 51/1988. sz. törvény 39. §-a.
39) A Szlovák Köztársaság kormányának 555/2006. sz. rendeletével módosított 115/2006. sz. szlovák kormányrendelet a munkavállalók zajnak való kitettségével kapcsolatos kockázatok szembeni védelmére vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről.
40) A Szlovák Köztársaság kormányának a 629/2005. sz. rendeletével módosított 416/2005. sz. szlovák kormányrendelet a munkavállalók rezgésterhelésnek való kitettségével kapcsolatos kockázatok szembeni védelmére vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről.
41) A Szlovák Köztársaság kormányának a 209/2016. sz. rendelete a munkavállalók rezgésterhelésnek való kitettségével kapcsolatos kockázatok szembeni védelmére vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről.
41a) A Szlovák Köztársaság kormánya 209/2016. sz. rendeletének 3. § (6) bekezdésének c) pontja.
41b) A Szlovák Köztársaság kormánya 209/2016. sz. rendeletének 3. § (6) bekezdésének b) pontja.
42) A Szlovák Köztársaság kormányának 281/2006. sz. rendelete.
43) A Szlovák Köztársaság kormányának 276/2006. sz. rendelete.
44) A Szlovák Köztársaság kormányának 355/2006. sz. rendelete.
45) A Szlovák Köztársaság kormányának 356/2006. sz. rendelete a munkavállalók egészségének a munkahelyi rákkeltő és mutagén tényezőknek való expozícióval kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelméről.
45a) A Szlovák Köztársaság kormánya 253/2006. sz. rendeletének 11. §-a.
45b) A Szlovák Köztársaság kormánya 253/2006. sz. rendeletének 7. §-a.
45c) A 204/2014. sz. törvénnyel módosított 455/1991. sz. törvény 2. mellékletének 93. tétele.
45d) A Szlovák Köztársaság kormánya 253/2006. sz. rendeletének 2. §-a.
45e) A Szlovák Köztársaság kormánya 253/2006. sz. rendeletének 5., 8., 11. és 12. §-a.
45f) A Szlovák Köztársaság kormánya 253/2006. sz. rendeletének 3. §-a.
46) Például a Szlovák Köztársaság kormányának 253/2006. sz. rendelete, a Szlovák Köztársaság kormányának 355/2006. sz. rendelete.
47) A Szlovák Köztársaság kormányának 83/2013. sz. rendelete a munkavállalók egészségének biológiai tényezőknek való kitettségével kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelméről.
47a) Az 1223/2009/EK rendelet 3. cikke.
47b) Az 1223/2009/EK rendelet 5. cikke.
47c) Az 1223/2009/EK rendelet 8. cikke.
47d) Az 1223/2009/EK rendelet 10. cikke.
47e) Az 1223/2009/EK rendelet 12. cikke.
47f) Az 1223/2009/EK rendelet II –VI. melléklete, 14 –17. cikke.
47g) Az 1223/2009/EK rendelet 19. cikkének (1)–(4) bekezdése.
47h) Az 1223/2009/EK rendelet 19. cikkének (5) bekezdése.
47i) Az 1223/2009/EK rendelet 20. cikke.
47j) Az 1223/2009/EK 13. cikke.
47k) Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete a veszélyes anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelvek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról, 3. §.
47l) Az 1223/2009/EK rendelet 18. cikkének (1) bekezdése.
47m) A 250/2007. sz. törvény 6. § (2) bekezdése.
47n) A Bizottság 440/2008/EK rendelete ( 2008. május 30.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet értelmében alkalmazandó vizsgálati módszerek megállapításáról (EU HL L 142, 2008. 5. 31.).
47o) Az 1223/2009/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének d) pontja.
47p) Például a 83/1990. sz. törvény a polgárok egyesüléséről, a 147/1997. sz. törvény a nem befektetési alapokról és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 207/1996. sz. törvényének kiegészítéséről, a 213/1997. sz. törvény a közhasznú szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetekről, a 34/2002. sz. törvény az alapítványokról és a Polgári Törvénykönyv módosításáról.
61a) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 42/1994. sz. törvényének 6–9. szakasza.
62) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 42/1994. sz. törvényének 12–15. §-a.
63) A 448/2008. sz. törvény.
64) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 42/1994 sz. törvényének 3. § (6) bekezdése.
65) A 217/2003. sz. törvény a biocid termékek forgalomba hozatalának feltételeiről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről.
65a) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2283 rendelete (2015. november 25.) az új élelmiszerekről, az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1852/2001/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezésérő (EU HL L 327, 2015. 12. 11.).
65c) Az 505/2009 sz. törvény 2. § d) pontja.
66) A minősített adatok védelméről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 215/2004. sz. törvény 26. § (1) bekezdése.
66a) A Szlovák Közársaság kormánya 404/2007. sz. rendeletének 6. § (5) bekezdése.
66b) Az elektronikus hírközlésről szóló 351/2011. sz. törvény 63. § (21) bekezdése.
67) A Szlovák Nemzeti Tanács 372/1990. sz. törvénye a szabálysértésekről.
67a) Például a közhatalom gyakorlása során okozott károkért való felelősségről és egyes törvények módosításáról szóló, 514/2003. sz. törvény.
67aa) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 372/1990. sz. törvényének 84., 85. és 87. §-a a későbbi módosítások értelmében.
67ab) A Tt. 455/1991. sz. törvénye 58. §-a (1) bek.-nek c) pontja.
67ac) A Tt. 455/1991. sz. törvénye 58. §-a (2) bek.-nek a) pontja.
68) A közigazgatási eljárásról szóló 71/1967. sz. törvény (közigazgatási rendtartás).
68a) A belső piaci szolgáltatásokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 136/2010. sz. törvény 3–8. §-a és 10 –16. §-a.
68b) A Szlovák Köztársaság jogszabályainak alkotásáról és a Szlovák Köztársaság törvénytáráról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 400/2015. sz. törvény.
69) A személyes adatok védelméről szóló 428/2002. sz. törvény.
70) Például a 312/2001. sz. törvény 53. § (1) bekezdésének e) pontja.
71) A 211/2000. sz. törvény az információhoz való szabad hozzáférésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről (az információszabadságról szóló törvény).
72) Az állami statisztikáról szóló 540/2001. sz. törvény 13. §-a.
72a) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016. április 27.-ei 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (EU HL L 119, 2016. 5. 4).
72b) Az elektronikus hírközlésről szóló 351/2011. sz. törvény 55. § (5) bekezdése.
72c) Az (EU) 2016/679 rendeletének 89. cikke.
72d) Az (EU) 2016/679 rendeletének 28. cikke.
72e) Az (EU) 2016/679 rendeletének 32. és 36. cikke.
72f) Az (EU) 2016/679 rendeletének 12. és 22. cikke.
72g) Az (EU) 2016/679 rendeletének 35. és 36. cikke.
72h) A személyes adatok védelméről szóló 18/2018. sz. törvény 90–98. §-a.
73) A Szlovák Köztársaság kormánya 322/2006. sz. rendelete 1. számú mellékletének "A" kategóriája d) pontjának 4., 9., 10., 11., 43. alpontja.
74) A 312/2001. sz. törvény.
A közérdekű munka végzéséről szóló 552/2003. sz. törvény.


A Tt. 355/2007 sz. törvény 1. melléklete
A REGIONÁLIS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI HIVATALOK SZÉKHELYEI ÉS ILLETÉKESSÉGI TERÜLETEI
1. A Pozsony I, Pozsony II, Pozsony III, Pozsony IV, Pozsony V, szenci, bazini és malackai járások területére vonatkozó illetékességű, pozsonyi székhelyű Pozsony főváros Regionális Közegészségügyi Hivatal
2. A nagyszombati, galgóci és pöstyéni járás területére vonatkozó illetékességű, nagyszombati székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
3. A dunaszerdahelyi járás területére vonatkozó illetékességű, dunaszerdahelyi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
4. A galántai járás területére vonatkozó illetékességű, galántai székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
5. A szenicei és szakolcai járás területére vonatkozó illetékességű, szenicei székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
6. A trencséni, báni, vágújhelyi és miavai járás területére vonatkozó illetékességű, trencséni székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
7. A vágbesztercei, puhói és illavai járás területére vonatkozó illetékességű, vágbesztercei székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
8. A privigyei és simonyi járás területére vonatkozó illetékességű, bajmóci székhelyű privigyei Regionális Közegészségügyi Hivatal
9. A nyitrai, aranyosmaróti és selyei járás területére vonatkozó illetékességű, nyitrai székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
10. A nagytapolcsányi járás területére vonatkozó illetékességű, nagytapolcsányi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
11. Az érsekújvári járás területére vonatkozó illetékességű, érsekújvári székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
12. A komáromi járás területére vonatkozó illetékességű, komáromi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
13. A lévai járás területére vonatkozó illetékességű, lévai székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
14. A zsolnai és biccsei járás területére vonatkozó illetékességű, zsolnai székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
15. A csacai és kiszucaújhelyi járás területére vonatkozó illetékességű, csacai székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
16. Az alsókubini, turdossini és námesztói járás területére vonatkozó illetékességű, alsókubini székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
17. A túrócszentmártoni és stubnyafürdői járás területére vonatkozó illetékességű, túrócszentmártoni székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
18. A liptószentmiklósi és rózsahegyi járás területére vonatkozó illetékességű, liptószentmiklósi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
19. A besztercebányai és breznóbányai járás területére vonatkozó illetékességű, besztercebányai székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
20. A losonci és poltári járás területére vonatkozó illetékességű, losonci székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
21. A nagykürtösi járás területére vonatkozó illetékességű, nagykürtösi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
22. A rimaszombati és nagyrőcei járás területére vonatkozó illetékességű, rimaszombati székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
23. A zólyomi, gyetvai és korponai járás területére vonatkozó illetékességű, zólyomi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
24. A garamszentkereszti, zsarnócai és besztercebányai járás területére vonatkozó illetékességű, garamszentkereszti székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
25. A poprádi, kézsmárki és lőcsei járás területére vonatkozó illetékességű, poprádi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
26. Az eperjesi és kisszebeni járás területére vonatkozó illetékességű, eperjesi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
27. A bártfai járás területére vonatkozó illetékességű, bártfai székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
28. A varannói járás területére vonatkozó illetékességű, varannói székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
29. A vízközi és sztopkói járás területére vonatkozó illetékességű, vízközi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
30. A homonnai, mezőlaborci és szinnai járás területére vonatkozó illetékességű, homonnai székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
31. Az ólublói járás területére vonatkozó illetékességű, ólublói székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
32. A Kassa I, Kassa II, Kassa III, Kassa IV, Kassa-vidék járások területére vonatkozó illetékességű, kassai székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
33. A nagymihályi és szobránci járás területére vonatkozó illetékességű, nagymihályi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
34. A rozsnyói járás területére vonatkozó illetékességű, rozsnyói székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
35. Az iglói és gölnicbányai járás területére vonatkozó illetékességű, iglói székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
36. A terebesi járás területére vonatkozó illetékességű, terebesi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal


A Tt. 355/2007. sz. törvény 2.a melléklete
A KÉMIAI VÍZMINŐSÉGI JELLEMZŐK, AMELYEKRE NÉZVE ENGEDÉLYEZHETŐ A VÍZMINŐSÉGI JELLEMZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK NEM MEGFELELŐ IVÓVÍZ HASZNÁLATA
1. akrilamid,
2. antimon,
3. arzén,
4. benzol,
5. benzo(a)pirén,
6. bór,
7. bromátok,
8. kadmium,
9. króm,
10. réz,
11. cianid,
12. 1,2-diklóretán,
13. epiklórhidrin,
14. fluoridok,
15. ólom,
16. higany,
17. nikkel,
18. nitrátok,
19. nitritek,
20. peszticidek,
21. az összes peszticid,
22. policiklusos aromás szénhidrogének,
23. szelén,
24. tetraklóretén,
25. triklóretén,
26. az összes trihalogénmetán,
27. vinil-klorid.

A Tt. 355/2007. sz. törvény 3. melléklete
AZON VEGYI ANYAGOK JEGYZÉKE, AMELYEK PROFESSZIONÁLIS FELHASZNÁLÁSÁRA NEM VONATKOZNAK A 16. § (19) BEKEZDÉSE ÉS A (25) BEKEZDÉS A), C) ÉS E) PONTJAINAK RENDELKEZÉSEI
1. Hidrogén-cianid és a hidrogén-cianid oldható sói
2. Hidrogén-fluorid és a hidrogén-fluorid oldható sói
3. Akrilnitril
4. Folyékony ammónia (ammónium-hidroxid)
5. Metil-bromid
6. Klórpikrin
7. Foszfin és olyan termékek, amelyekből foszfin szabadulhat fel
8. Etilén-oxid
9. Szén-diszulfid
10. Szén-tetraklorid
11. Triklór-acetonitril

A Tt. 355/2007. sz. törvény 3.a melléklete

A Tt. 355/2007. sz. törvény 3.c melléklete

A 355/2007. sz. törvény 3.ca melléklete

A Tt. 355/2007. sz. törvény 3.cb melléklete

A Tt. 355/2007. sz. törvény 3.d melléklete

A Tt. 355/2007 sz. törvény 3.e melléklete

A 355/2007 sz. törvény 3f. melléklete

A Tt. 355/2007 sz. törvény 3.g melléklete

A Tt. 355/2007. sz. törvény 5. melléklete
A KÖTELEZŐEN BEJELENTENDŐ FERTŐZŐ BETEGSÉGEK, A BETEGSÉGGYANÚS BETEGSÉGEK ÉS A KÓROKOZÓ MIKROORGANIZMUSOK HORDOZÓINAK JEGYZÉKE
A csoport - Betegség és betegséggyanú azonnali bejelentése (telefonon, faxon, elektronikusan, személyesen, futárral):
gyermekbénulás, SARS, fekete himlő, vérzéses láz, kanyaró, madárinfluenza, ismeretlen etiológiájú szindrómák fertőző etiológiával, pozitív epidemiológiai anamnézissel
B csoport – 24 órán belül bejelentett betegség és betegséggyanú:
akut petyhüdt bénulás, botulizmus, tífusz és paratífusz (beleértve az újonnan diagnosztizált hordozót), kolera, shigellózis, diftéria, bakteriális agyhártya- és agyvelőgyulladás, mumpsz, pertussis, rubeola, tetanusz, veszettség, veszettséggel való érintkezés és veszettségnek való kitettség, hepatitis A (VHA), VHB, VHC, VHE, tuberkulózis, tífusz, malária, pestis, legionellózis, akut hasmenéses betegségek és ételmérgezések (campylobacteriosis, szalmonellosis és mások), COVID-19
C csoport – 48 órán belül bejelentett betegségek: nosocomiális fertőzések, rüh, varicella, herpes zoster.
D csoport - Pozitív laboratóriumi eredménnyel jelentett betegségek:
I. Az A. és B. csoportba tartozó valamennyi betegség és további
II. Nemi úton terjedő betegségek: AIDS, HIV-fertőzés, gonokokkusz fertőzések, klamídiák okozta fertőzések,
lymphagranuloma venereum, szifilisz, trichomonas
III. Víz-, élelmiszer- és környezeti eredetű betegségek: giardiasis, fertőzések enterohemorrhagiás E. coli és enteroinvazív E. coli okozta fertőzések, kriptosporidiózis, leptospirózis, liszteriózis (beleértve a hordozót is), rotavírus-fertőzések, szalmonellózis, teniázis, toxoplazmózis, trichinellózis, yersiniózis
IV. Egyéb fertőző betegségek: Creutzfeldt-Jakob-kór (CJD), CJD - új változat
V. Egyéb neuroinfekciók: vírusos agyhártyagyulladás és agyvelőgyulladás
VI. Zoonózisok magas kockázatú területekkel: anthrax, brucellózis, echinococcosis, borreliózis, ornitózis, psittacosis. Q-láz, tularémia
VII. Súlyos behurcolt betegségek: malária, sárgaláz
VIII. A bőr és a nyálkahártya fertőzései: gázflegmon, trachoma

A Tt. 355/2007. sz. törvény 6. melléklete
A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK KEZELŐORVOSOK ÁLTAL TÖRTÉNŐ EGYÉNI BEJELENTÉSE

A Tt. 355/2007. sz. törvény 7. melléklete
A MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK MIKROBIOLÓGIAI LABORATÓRIUMI SZEMÉLYZET ÁLTAL TÖRTÉNŐ EGYÉNI BEJELENTÉSE

A Tt, 355/2007. sz. törvény 8. melléklete
AKUT LÉGZŐSZERVI MEGBETEGEDÉSEK TÖMEGES BEJELENTÉSE

A Tt. 355/2007 sz. törvény 9. melléklete
AZ EURÓPAI UNIÓTÓL ÁTVETT, JOGILAG KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ AKTUSOK JEGYZÉKE
1. Az Európai Parlament és a Tanács 2006/7/EK irányelve ( 2006. február 15. ) a fürdővizek minőségéről és a 76/160/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2006.3.4.).
2. Az Európai Parlament és Tanács 2003. szeptember 29-i 1882/2003/EK rendeletével (az EU HL különkiadása fej. 1/köt. 4, EU HL L 284, 2003. 10. 31) módosított, az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1998. november 3-i 98/83/EK tanácsi irányelv (az EU HL különkiadása fej. 15/köt. 4, EK HL L 330, 1998. 12. 5)
3. Az Európai Parlament és a Tanács 2000. szeptember 18-ai 2000/54/EK irányelve a munkájuk során biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (hetedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (az EU HL különkiadása fej. 5/köt. 4, EK HL L 262, 2000. 10. 17)
4. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-ei 2004/37/EK irányelve a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (Egységes szerkezetbe foglalt változat) (az EU HL különkiadása fej. 5/köt. 5, EU HL L 229, 2004. 6. 29)
5. A 2006. február 7-i 2006/15/EK bizottsági irányelvvel (EU HL L 38., 2006. 2. 9.) módosított, a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásával kapcsolatban a javasolt foglalkozási expozíciós határértékek első listájának létrehozásáról szóló, 2000. június 8-ai 2000/39/EK bizottsági irányelv (az EK HL különkiadása fej 5/köt. 3, EK HL L 142, 2000. 6. 16).
6. A 2006. február 7-i 2006/15/EK bizottsági irányelvvel (EU HL L 38., 2006. 2. 9.) módosított, a munkájuk során vegyi, fizikai és biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 80/1107/EGK irányelv végrehajtása céljából javasolt határértékek megállapításáról szóló 1991. május 29-ei 91/322/EGK bizottsági irányelv (az EU HL különkiadása fej. 5/köt. 1, EK HL L 177, 1991. 7. 5)
7. A Bizottság 2006. február 7-ei 2006/15/EK irányelve a 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásához a javasolt foglalkozási expozíciós határértékek második listájának létrehozásáról és a 91/322/EGK, valamint a 2000/39/EK irányelv módosításáról (EU HL 38, 2006. 2. 9).
8. Az Európai Parlament és a Tanács 2007. június 20-i 2007/30/EK irányelvével (EU HL L 165, 2007. 6. 27.) módosított, a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről (tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) szóló, 1998. április 7-ei 98/24/EK tanácsi irányelv (az EU HL különkiadása fej. 5/köt. 3, EK HL L 131, 1998. 5. 5).
9. Az Európai Parlament és a Tanács 2007. június 20-i 2007/30/EK irányelvével (EU HL L 165, 2007. 6. 27.) és az Európai Parlament és a Tanács (EK) 2008. október 22-i 2008/1137 rendeletével (EU HL L 311, 2008. 11. 21.) módosított, a munkavállalók fizikai tényezők (zaj) hatásának való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (tizenhetedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) szóló, 2003. február 6-i 2003/10/EK parlamenti és a tanácsi irányelv (az EU HL különkiadása fej. 5/köt. 4; EU HL L 42, 2003. 2. 15).
10. Az Európai Parlament és a Tanács 2007. június 20-i 2007/30/EK irányelvével (EU HL L 165, 2007. 6. 27.) és az Európai Parlament és a Tanács (EK) 2008. október 22-i 2008/1137 rendeletével (EU HL L 311, 2008. 11. 21.) módosított, a munkavállalók fizikai tényezők (vibráció) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (tizenhatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) szóló, 2002. június 25-i 2002/44EK parlamenti és tanácsi irányelv (az EU HL különkiadása fej. 5/köt. 4; EK HL L 177, 2002. 7. 6).
11. Az Európai Parlament és a Tanács 2007. június 20-i 2007/30/EK irányelvével (EU HL L 165, 2007. 6. 27.) és az Európai Parlament és a Tanács (EK) 2008. október 22-i 2008/1137 rendeletével (EU HL L 311, 2008. 11. 21.) módosított, a munkavállalók fizikai tényezők hatásának való expozíciójára (mesterséges optikai sugárzás) vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (19. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) szóló, 2006. április 5-ei 2006/25/EK parlamenti és tanácsi irányelve (EU HL L 114, 2006. 4. 27).
12. Az Európai Parlament és a Tanács 2007. június 20-i 2007/30/EK irányelvével módosított, a munkavállalók hátsérülésének kockázatával járó kézi tehermozgatásra vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményekről (negyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) szóló, 1990. május 29-i 90/269/EGK tanácsi irányelv (az EU HL különkiadása fej. 5/köt. 1; EK HL L 156, 1990. 6. 21).
13. A Tanács 74/556/EGK irányelve a toxikus termékekkel kapcsolatos tevékenységekre, kereskedelemre és forgalmazásra vonatkozó átmeneti intézkedésekre, és az ilyen termékek hivatásszerű használatával, beleértve a közvetítők tevékenységeit is, kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról (az EU HL különkiadása fej. 6/köt. 1; EK HL L 307, 1974. 11. 18).
14. Az Európai Parlament és a Tanács 2003. szeptember 29-ei 1882/2003 rendeletével (EU HL L különkiadása, fej. 1/ köt. 4; EU HL L 284, 2003. 10. 31), az Európai Parlament és a Tanács 2007. 6. 27-ei 2007/30/ES rendeletével (EU HL L 165, 2007. 6. 27) és az Európai Parlament és a Tanács 2008. október 22-ei 1137/2008 rendeletével (EU HL L 311, 2008. 11. 21) módosított, a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 1989. június 12-ei 89/39/EGK bizottsági irányelv (az EU HL különkiadása, fej. 5/köt. 1; EU HL L 183, 1989. 6. 29).
15. A Tanács 2013. október 22-ei 2013/51/Euratom irányelve a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról (EU HL L 296, 2013. 11. 7).
16. A Bizottság 2006. március 30-ai 2006/37/EK irányelvével (EU HL L 94, 2006. 4. 1), az Európai Parlament és a Tanács 2008. október 22-ei 1137/2008 rendeletével (EU HL L 311, 2008. 11. 21), a Bizottság 2009. november 30-ai 1170/2009/EK rendeletével ( EU HL L 314, 2009. 12. 1), a Bizottság 2011. november 14-ei 1161/2011/EU rendeletével (EU HL L 296, 2011. 11. 15), a Bizottság 2014. február 7-ei 119/2014/EU rendeletével ( EU HL L 39, 2014. 2. 8) és a Bizottság (EU) 2015. március 12-ei 2015/414 rendeletével (EU HL L 68, 2015. 3. 13) módosított, az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2002. június 10-ei 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 29; EU HL L 183, 2002. 7. 12).
17. A Bizottság (EU) 2015. október 6-ai 2015/1787 irányelve az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK tanácsi irányelv II. és III. mellékletének módosításáról (EU HL L 260, 2015. 10. 7).
18. Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-ai 2013/35/EU irányelve a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) által okozott kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (20. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) és a 2004/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (EU HL L 179, 2013. 6. 29).
19. A Tanács 2013/59/Euratom irányelve ( 2013. december 5. ) az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről (EU HL L 13, 2014. 1. 17.).
20. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019. június 20-i 2019/1243 rendeletével (EU HL L 198, 2019. 7. 25.) módosított, a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről  szóló 2009. november 30-i 2009/148/EK parlamenti és tanácsi irányelv (kodifikált változat) (EU HL L 330, 2009. 12. 16.).
21. A Tanács 2006/117/Euratom irányelve (2006. november 20.) a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről (EU HL L 337, 2006. 12. 5.)

A Tt. 355/2007. sz. törvény 10. melléklete
A FERTŐZŐ BETEGEK ORSZÁGOS NYILVÁNTARTÁSA
a) A feldolgozott személyes adatok jegyzéke:
utónév és családi név, születési név, személyi szám, állandó lakóhely szerinti község azonosító kódja, lakcím, végzettség, foglalkozás, a vizsgált fertőző betegségek diagnóziskódjai a betegségek nemzetközi osztályozása szerint, a megbetegedés megjelenési formája, a megbetegedés kezdete, a bejelentés időpontja, etiológia, a megfertőződés helye, a megbetegedés foglalkozási megbetegedés volta, a védőoltásra vonatkozó adatok, további adatok (a kezelés megkezdésének helye és ideje, kórházi kezelés, klinikai tünetek előfordulása, kontaktusok, kockázati tényezők előfordulása a betegnél), kezelés (a kezelés megkezdésének időpontja, beadott gyógyszerek), a kezelés kimenetele, a nozokomiális fertőzésekre vonatkozó specifikus adatok (kórházi kezelés helye, eljárások, kockázati tényezők), laboratóriumi eredmények, mikrobiológiai eredmények, az elhunytak halálának időpontja, a betegségek nemzetközi osztályozása szerinti patológiai-anatómiai diagnózisok.
b) A személyes adatok feldolgozásának célja
A személyes adatok kezelésének célja a fertőző betegségek – beleértve a HIV/AIDS-et is – előfordulásának és elterjedtségének ismerete alapján történő információszerzés a lakosság egészségi állapotának felmérése, az állami egészségpolitika kialakítása és végrehajtása, a megelőzés minőségének javítása, az egészségügyi ellátás hatékonyságának és minőségének növelése, valamint a lakosság egészségi állapotának javítását célzó intézkedések tervezése, végrehajtása és ellenőrzése céljából. A feldolgozott, összesített adatokat, amelyek a nemzetközi összehasonlítások alapját képezik, az Egészségügyi Világszervezet, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet és az Eurostat használja.
c) Érintett személyek köre
A kiválasztott fertőző betegségben szenvedő személyek, kórokozó mikroorganizmusok hordozói.
d) A személyes adatok rendelkezésre bocsátásának célja
A nyilvántartásból származó egyes személyes adatok az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Unió rendelkezésére bocsáthatóak.

A Tt. 355/2007 sz. törvény 11. melléklete
A VESZÉLYES MUNKÁK KÖZPONTI NYILVÁNTARTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZEMÉLYES ADATOK
a) A feldolgozott személyes adatok jegyzéke
1. foglalkozási megbetegedés gyanújának felmerülése esetén a munkavégzéssel kapcsolatos egészségügyi kockázatértékeléssel és a természetes személy munkakörülményeinek és munkamódszereinek vizsgálatával kapcsolatos, az 52. szakasz (5) bekezdésének h) pontjába foglalt személyes adatok,
2. a 31.b szakasz (2) bekezdése szerinti elfogadott foglalkozási megbetegedések bejelentésével kapcsolatos személyes adatok.
b) A személyes adatok feldolgozásának célja
A személyes adatok feldolgozásának célja
1. a veszélyes munkák nyilvántartása,
2. a foglalkozási megbetegedés gyanúja miatt vizsgált személy munkakörülményeire és munkamódszereire vonatkozó vizsgálatok eredményeinek nyilvántartása,
3. a foglalkozási megbetegedések kialakulásának megelőzése,
4. a munkavégzéssel összefüggő egészségi állapot értékeléséhez szükséges információk megszerzése és hatékony intézkedések biztosítása a foglalkozással és a munkakörnyezeti kóroki tényezőkkel összefüggő betegségek vonatkozásában történő veszélyes munkák gyakoriságának és eloszlásának ismerete alapján, a munkával összefüggő egészségügyi kockázatok és a munkával összefüggő betegségek megszüntetése céljából.
c) Érintett személyek
Munkavállalók, természetes személyek, vállalkozó természetes személyek, akik nem foglalkoztatnak más személyeket.
d) A személyes adatok rendelkezésre bocsátásának célja
Foglalkozási megbetegedés gyanúja esetén a veszélyes munkák nyilvántartásából kiválasztott, a munkakörnyezetből eredő kockázatokra vonatkozó egyes adatokat a vizsgált személy munkakörülményeinek és munkamódszereinek vizsgálatából származó szakvélemény formájában az illetékes klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológiai szakellátó hely, a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, az államigazgatási szervek, valamint a nemzetközi szervezetek rendelkezésére kell bocsátani.
Časová verzia účinná od 1. septembra 2022

355/2007 Z. z.

Zákon

z 21. júna 2007

O OCHRANE, PODPORE A ROZVOJI VEREJNÉHO ZDRAVIA

a o zmene a doplnení niektorých zákonov


Zmena:
140/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. mája 2008
540/2008 Z. z. s účinnosťou od 13. decembra 2008
461/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
170/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. augusta 2009
67/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2010
132/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. mája 2010
136/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. júna 2010
131/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2011
132/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2011
172/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2011
470/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2012
306/2012 Z. z. s účinnosťou od 15. októbra 2012
74/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. júna 2013
153/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2013
204/2014 Z. z. s účinnosťou od 1. augusta 2014
77/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. mája 2015
403/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2016
91/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016
125/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016
355/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2017
40/2017 Z. z. s účinnosťou od 1. marca 2017
150/2017 Z. z. s účinnosťou od 15. októbra 2017
289/2017 Z. z. s účinnosťou od 1. decembra 2017
292/2017 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2018
87/2018 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2018
289/2017 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2018
475/2019 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2020
69/2020 Z. z. s účinnosťou od 6. apríla 2020
119/2020 Z. z. s účinnosťou od 18. mája 2020
125/2020 Z. z. s účinnosťou od 21. mája 2020
198/2020 Z. z. s účinnosťou od 21. júla 2020
242/2020 Z. z. s účinnosťou od 9. septembra 2020
286/2020 Z. z. s účinnosťou od 15. októbra 2020
318/2020 Z. z. s účinnosťou od 13. novembra 2020
319/2020 Z. z. s účinnosťou od 14. novembra 2020
220/2021 Z. z. s účinnosťou od 15. júna 2021
252/2021 Z. z. s účinnosťou od 30. júna 2021
304/2021 Z. z. s účinnosťou od 28. júla 2021
412/2021 Z. z. s účinnosťou od 15. novembra 2021
533/2021 Z. z. s účinnosťou od 29. decembra 2021
249/2022 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2022


Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:


Čl. I

PRVÁ ČASŤ
Základné ustanovenia

§ 1
Predmet úpravy
Tento zákon ustanovuje
a) organizáciu a výkon verejného zdravotníctva,
b) vykonávanie prevencie ochorení a iných porúch zdravia,
c) zriaďovanie a činnosť komisií na preskúšanie odbornej spôsobilosti,
d) požiadavky na odbornú spôsobilosť a vydávanie osvedčení o odbornej spôsobilosti,
e) požiadavky na zdravé životné podmienky a zdravé pracovné podmienky,
f) opatrenia orgánov štátnej správy na úseku verejného zdravotníctva (ďalej len „orgány verejného zdravotníctva“) pri ohrozeniach verejného zdravia,
g) povinnosti fyzických osôb a právnických osôb pri ochrane, podpore a rozvoji verejného zdravia,
h) výkon štátneho zdravotného dozoru a epidemiologického vyšetrovania,
i) priestupky a iné správne delikty na úseku verejného zdravotníctva.

§ 2
Základné pojmy
(1) Na účely tohto zákona
a) verejné zdravotníctvo je systém zameraný na ochranu, podporu a rozvoj verejného zdravia,
b) verejné zdravie je úroveň zdravia spoločnosti, ktorá zodpovedá úrovni poskytovanej zdravotnej starostlivosti, ochrany a podpory zdravia a ekonomickej úrovni spoločnosti,
c) determinanty zdravia sú faktory určujúce zdravie, ktorými sú životné prostredie, pracovné prostredie, genetické faktory, zdravotná starostlivosť, ochrana a podpora zdravia a spôsob života,
d) životné podmienky sú fyzikálne, chemické a biologické faktory životného prostredia vo vzťahu k verejnému zdraviu, podmienky bývania, odpočinku, telesnej kultúry, rekreácie, kultúry a iných záujmových činností, dopravy, poskytovania zdravotnej starostlivosti a poskytovania ďalších služieb, výživy a spôsobu stravovania, stavu a spôsobu používania predmetov prichádzajúcich do styku s požívatinami a predmetov bežného používania, podmienky na zdravý vývoj, výchovu, psychický a fyzický rozvoj detí, mládeže a dospelých,
e) pracovné podmienky sú fyzikálne, chemické, biologické, fyziologické, psychologické faktory a spôsob výkonu práce pôsobiace na zdravie a pracovnú výkonnosť človeka v pracovnom procese; sú ovplyvňované režimom práce, odpočinkom a technickým stavom pracovného prostredia,
f) zdravé životné podmienky a zdravé pracovné podmienky sú podmienky, ktoré nepôsobia nepriaznivo na zdravie ľudí, ale ho chránia a kladne ovplyvňujú,
g) zdraviu škodlivé faktory životného prostredia a pracovného prostredia sú fyzikálne, chemické a biologické faktory, ktoré podľa súčasných poznatkov vedy spôsobujú alebo môžu spôsobiť poruchy zdravia, a ľudský organizmus zaťažujúce faktory vyplývajúce zo životných podmienok, ktoré nepriaznivo ovplyvňujú fyziologické a psychické funkcie ľudí,
h) prevencia ochorení a iných porúch zdravia je systém opatrení zameraných na vylúčenie, prípadne zníženie rizika výskytu ochorení a iných porúch zdravia, na ktoré v rozhodujúcej miere vplývajú životné, pracovné a sociálno-ekonomické podmienky a spôsob života, a opatrení zameraných na ochranu, podporu a rozvoj verejného zdravia,
i) spôsob života je správanie človeka, ktorého základom je vzájomné pôsobenie životných podmienok, osobnostných vlastností, sociálnych faktorov a ekonomických faktorov,
j) hodnotenie vplyvov na verejné zdravie je súbor nástrojov a metód, ktorých cieľom je posúdiť predpokladané priame a nepriame vplyvy politík, stratégií, programov, projektov a navrhovaných činností na zdravie populácie,
k) prenosné ochorenie je choroba vyvolaná biologickým faktorom, ktorý je schopný vyvolať individuálnu alebo hromadnú infekciu, ochorenie alebo otravu u ľudí,
l) nemocničná nákaza je nákaza vnútorného alebo vonkajšieho pôvodu, ktorá vznikla v príčinnej súvislosti s pobytom alebo výkonom v zdravotníckom zariadení alebo v zariadení sociálnych služieb,
m) izolácia je oddelenie osoby chorej na prenosné ochorenie počas jej infekčnosti od iných osôb na účely zamedzenia šíreniu prenosného ochorenia jej zotrvaním v domácom prostredí na nevyhnutný čas,
n) karanténa je obmedzenie kontaktu osoby podozrivej z nákazy na prenosné ochorenie s okolím jej zotrvaním v domácom prostredí v nevyhnutnom rozsahu a na nevyhnutný čas,
o) epidemiologický dohľad je priebežný systematický zber, analýza, interpretácia a šírenie údajov o ochoreniach vrátane epidemiologických štúdií o rizikových faktoroch a spôsoboch vzniku, šírenia a výskytu ochorení v čase a priestore s cieľom prijať príslušné opatrenia,
p) epidémia je výskyt najmenej troch prípadov ochorenia, ktoré sú v epidemiologickej súvislosti,
q) pandémia je rozsiahla epidémia s neurčitým časovým ohraničením a prakticky bez ohraničenia vmieste, ktorá postihuje veľké množstvo ľudí na rozsiahlom území,
r) epidemiologicky závažná činnosť je pracovná činnosť, ktorou možno pri zanedbaní postupov správnej praxe a pri nedodržaní zásad osobnej hygieny spôsobiť vznik alebo šírenie prenosného ochorenia,
s) zdravá výživa je výživa vytváraná optimálnym zabezpečením fyziologických požiadaviek organizmu v daných životných a pracovných podmienkach na základe vedeckých poznatkov, odporúčaných výživových dávok a poznatkov Svetovej zdravotníckej organizácie,
t) zdravotný dohľad je sledovanie a hodnotenie zdravotných rizík a zdravotného stavu obyvateľstva a jeho jednotlivých skupín vo vzťahu k expozícii faktorom zo životných a pracovných podmienok,
u) riziko je pravdepodobnosť vzniku škodlivého účinku na človeka v dôsledku expozície nebezpečnému faktoru,
v) hodnotenie rizika je proces vyhodnocovania pravdepodobnosti a závažnosti škodlivého účinku na človeka v dôsledku expozície nebezpečnému faktoru za definovaných podmienok z definovaných zdrojov, ktoré pozostáva z určenia nebezpečenstva, zhodnotenia expozície, posúdenia vzťahu dávky a účinku a charakterizácie rizika stanovenia neistôt vyhodnotenia,
w) riadenie rizika je rozhodovací proces, ktorý vychádza z výsledku hodnotenia rizika a ktorého cieľom je zníženie rizika,
x) riziková práca je práca, pri ktorej je zvýšené nebezpečenstvo vzniku choroby z povolania, profesionálnej otravy alebo iného poškodenia zdravia v súvislosti s prácou,
y) expozícia je vystavenie človeka faktoru zo životných podmienok alebo pracovných podmienok,
z) limit je úroveň expozície, ktorá aj keď sa pravidelne opakuje počas života, nebude nikdy viesť k negatívnemu účinku na zdravie, ako sa dá predpokladať podľa súčasného stavu poznania,
za) zamestnávateľ je právnická osoba alebo fyzická osoba, ktorá zamestnáva aspoň jednu fyzickú osobu v pracovnoprávnom vzťahu, a ak to ustanovuje osobitný predpis, aj v obdobných pracovných vzťahoch, ako aj právnická osoba a fyzická osoba, u ktorej sa uskutočňuje praktické vyučovanie žiakov a študentov,
zb) zamestnanec je
1. fyzická osoba, ktorá je so zamestnávateľom v pracovnoprávnom vzťahu alebo obdobnom pracovnom vzťahu,
2. žiak strednej odbornej školy pri praktickom vyučovaní a študent vysokej školy pri praktickej výučbe,
zc) prevádzkový poriadok je súhrn opatrení na ochranu zdravia zamestnanca a na ochranu verejného zdravia v zariadení, v ktorom existuje riziko,
zd) systém rýchlej výstrahy je súbor postupov na identifikáciu udalosti, ktorá má potenciál stať sa hrozbou pre zdravie verejnosti, prijatie včasných opatrení a informovanie širokej verejnosti o danej hrozbe,
ze) ohrozenie verejného zdravia je nepredvídané a nekontrolované ohrozenie verejného zdravia chemickými, biologickými alebo fyzikálnymi faktormi vrátane takého ohrozenia verejného zdravia, ktoré má medzinárodný dosah,
zf) manažment rizík pri zásobovaní pitnou vodou je systematický proces, ktorý pozostáva z
1. analýzy rizík pri zásobovaní pitnou vodou, ktorá je procesom identifikujúcim pravdepodobnosť výskytu a závažnosť nežiaducich následkov nebezpečných udalostí,
2. vyhodnotenia rizík pri zásobovaní pitnou vodou, ktorým sa určuje miera rizík a vypracovanie opatrení na ich zmiernenie alebo odstránenie, a
3. riadenia rizík pri zásobovaní pitnou vodou, ktorým sa prijímajú, zavádzajú a kontrolujú opatrenia na zmiernenie alebo odstránenie neprijateľných rizík,
zg) zvýšený zdravotný dozor je vyšetrovanie a sledovanie zdravotného stavu osoby podozrivej z nákazy na prenosné ochorenie a dočasná úprava epidemiologicky rizikových činností u tejto osoby,
zh) lekársky dohľad je pravidelná kontrola zdravotného stavu osoby podozrivej z nákazy na prenosné ochorenie.


DRUHÁ ČASŤ
Organizácia a výkon verejného zdravotníctva

§ 3
Orgány verejného zdravotníctva
(1) Orgánmi verejného zdravotníctva sú v rozsahu ustanovenom týmto zákonom
a) Ministerstvo zdravotníctva Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo“),
b) Úrad verejného zdravotníctva Slovenskej republiky (ďalej len „úrad verejného zdravotníctva“),
c) regionálne úrady verejného zdravotníctva,
d) Ministerstvo obrany Slovenskej republiky,
e) Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky,
f) Ministerstvo dopravy, výstavby a regionálneho rozvoja Slovenskej republiky,
g) Slovenská informačná služba.
(2) Na zabezpečenie jednotného postupu orgánov verejného zdravotníctva
a) ústredné orgány štátnej správy uvedené v odseku 1 písm. d) až f) a Slovenská informačná služba postupujú v úzkej súčinnosti s ministerstvom,
b) orgány verejného zdravotníctva uvedené v odseku 1 písm. d) až f) zriaďujú útvar,2a) ktorý riadi a za jeho činnosť zodpovedá vedúci hygienik rezortu,
c) úrad verejného zdravotníctva informuje orgány verejného zdravotníctva uvedené v odseku 1 písm. d) až g) o nariadených opatreniach a vydaných odborných usmerneniach na úseku verejného zdravotníctva.
(3) Orgány verejného zdravotníctva spolupracujú v rámci svojej pôsobnosti pri ochrane, podpore a rozvoji verejného zdravia
a) s ústrednými orgánmi štátnej správy a miestnymi orgánmi štátnej správy,
b) s obcami a samosprávnymi krajmi,
c) s vysokými školami, školami, výskumnými, výchovnými a vzdelávacími inštitúciami,
d) s poskytovateľmi zdravotnej starostlivosti,
e) so stavovskými organizáciami v zdravotníctve,
f) so zdravotnými poisťovňami a Sociálnou poisťovňou,
g) s inými právnickými osobami a fyzickými osobami,
h) s medzinárodnými organizáciami.
(4) Úrad verejného zdravotníctva v oblasti zdravia pri práci spolupracuje aj s orgánmi štátnej správy v oblasti inšpekcie práce3) a ostatnými orgánmi dozoru.4)

§ 4
Ministerstvo
(1) Ministerstvo
a) určuje zásadné smery a priority štátnej zdravotnej politiky na úseku verejného zdravia a predkladá ich na schválenie vláde Slovenskej republiky,
b) koordinuje spoluprácu ústredných orgánov štátnej správy a medzinárodnú spoluprácu na úseku verejného zdravia,
c) je odvolacím orgánom vo veciach, v ktorých v prvom stupni rozhoduje úrad verejného zdravotníctva,
d) v súlade so súčasnými poznatkami vedy o vplyve fyzikálnych, chemických a biologických faktorov na verejné zdravie ustanovuje limity a hodnoty prípustnej záťaže týmito faktormi,
e) vytvára podmienky na integráciu a koordináciu informačných systémov o verejnom zdraví,
f) schvaľuje zriaďovanie národných referenčných centier a vedie register národných referenčných centier podľa § 8,
g) určuje smery vzdelávania v oblasti ochrany, podpory a rozvoja verejného zdravia,
h) metodicky usmerňuje výkon štátneho zdravotného dozoru,
i) kontroluje výkon verejného zdravotníctva v Slovenskej republike,
j) môže počas výnimočného stavu, núdzového stavu alebo mimoriadnej situácie (ďalej len „krízová situácia“) v súvislosti s ohrozením verejného zdravia II. stupňa z dôvodu ochorenia COVID-19 spôsobeným koronavírusom SARS-CoV-2 na území Slovenskej republiky (ďalej len „z dôvodu ochorenia COVID-19“) zabezpečovať odber vzoriek biologického materiálu na zistenie ochorenia COVID-19 a následnú diagnostiku ochorenia COVID-19 a na tento účel uzatvárať zmluvu s poskytovateľom zdravotnej starostlivosti, so Slovenským Červeným krížom alebo s územným spolkom Slovenského Červeného kríža.
(2) Ministerstvo navrhuje Ministerstvu práce, sociálnych vecí a rodiny Slovenskej republiky zmenu a doplnenie
a) zoznamu chorôb z povolania,4a)
b) chorôb a stavov, ktoré si vyžadujú osobitnú starostlivosť,4b)
c) percentuálnej miery poklesu zárobkovej činnosti podľa druhu zdravotného postihnutia orgánov a systémov.4c)

§ 5
Úrad verejného zdravotníctva
(1) Úrad verejného zdravotníctva je rozpočtová organizácia štátu s pôsobnosťou pre územie Slovenskej republiky so sídlom v Bratislave, ktorá je zapojená finančnými vzťahmi na rozpočet ministerstva.
(2) Úrad verejného zdravotníctva riadi a za jeho činnosť zodpovedá hlavný hygienik Slovenskej republiky (ďalej len „hlavný hygienik“), ktorý je zároveň vedúcim služobného úradu.5) Hlavného hygienika vymenúva a odvoláva na návrh ministra zdravotníctva Slovenskej republiky vedúci služobného úradu ministerstva.6)
(3) Úrad verejného zdravotníctva je nadriadeným služobným úradom regionálnym úradom verejného zdravotníctva.7)
(4) Úrad verejného zdravotníctva
a) vypracúva návrhy zásadných smerov a priorít štátnej zdravotnej politiky na úseku verejného zdravia,
b) zúčastňuje sa na riešení národných a medzinárodných programov významných pre verejné zdravie a vykonáva vedecký výskum v tejto oblasti,
c) plánuje, koordinuje a určuje rozsah kontroly prenosných ochorení,
d) plánuje, koordinuje a určuje rozsah a očkovacie schémy imunizačného programu,
e) určuje antigény obsiahnuté v očkovacích látkach, schvaľuje aplikačné postupy pri použití očkovacích látok a nariaďuje mimoriadne očkovanie,
f) posudzuje potrebu vykonania hodnotenia vplyvov na verejné zdravie na národnej úrovni a na regionálnej úrovni a posudzuje hodnotenie vplyvov na verejné zdravie na národnej úrovni a na regionálnej úrovni,
g) plní špecializované úlohy verejného zdravotníctva podľa § 11 a úlohy pri ohrození verejného zdravia podľa § 48 ods. 3,
h) vykonáva v prvom stupni štátnu správu vo veciach, ktoré presahujú hranice územného obvodu regionálneho úradu verejného zdravotníctva a vo veciach, o ktorých podľa tohto zákona rozhoduje výlučne úrad verejného zdravotníctva,
i) je odvolacím orgánom vo veciach, v ktorých v prvom stupni rozhoduje regionálny úrad verejného zdravotníctva,
j) riadi, kontroluje a koordinuje výkon štátnej správy uskutočňovaný regionálnymi úradmi verejného zdravotníctva,
k) nariaďuje opatrenia na predchádzanie ochoreniam podľa § 12 a opatrenia pri ohrozeniach verejného zdravia podľa § 48 ods. 4, ak ich treba vykonať v rozsahu presahujúcom územnú pôsobnosť regionálneho úradu verejného zdravotníctva,
l) podáva návrh na vyhlásenie mimoriadnej situácie7a) a návrh na vykonanie opatrení podľa § 48 ods. 5, ak sa ohrozenie verejného zdravia vyskytne na území, ktoré presahuje územnú pôsobnosť regionálneho úradu verejného zdravotníctva,
m) povoľuje a zrušuje ním povolené výnimky, ak to ustanovuje tento zákon,
n) vydáva záväzné stanoviská a rozhoduje o návrhoch podľa § 13 vo veciach, ktoré presahujú hranice územného obvodu regionálneho úradu verejného zdravotníctva a vo veciach, ktoré patria do výlučnej pôsobnosti úradu verejného zdravotníctva,
o) vydáva, odoberá alebo mení oprávnenia na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb podľa § 41 ods. 1,
p) vedie evidenciu vydaných, odobratých alebo zmenených oprávnení na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb podľa písmena o); zverejňuje na svojom webovom sídle požiadavky na technologické vybavenie potrebné na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb a zoznam fyzických osôb - podnikateľov a právnických osôb, ktorým bolo vydané, odobraté alebo zmenené oprávnenie na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb, v ktorom uvedie,
1. ak ide o fyzickú osobu – podnikateľa, obchodné meno, miesto podnikania a identifikačné číslo, alebo
2. ak ide o právnickú osobu, obchodné meno, sídlo, právnu formu a identifikačné číslo,
q) vydáva, odoberá alebo mení oprávnenia na výkon pracovnej zdravotnej služby (ďalej len „oprávnenie na pracovnú zdravotnú službu“) (§ 30b) a kontroluje plnenie
1. podmienok výkonu pracovnej zdravotnej služby, na základe ktorých bolo vydané oprávnenie (§ 30b ods. 2),
2. povinností pracovnej zdravotnej služby podľa § 30d ods. 1 písm. a) až g),
r) vedie evidenciu vydaných, odobratých alebo zmenených oprávnení na výkon pracovnej zdravotnej služby podľa písmena q) a zverejňuje na svojom webovom sídle zoznam fyzických osôb, fyzických osôb – podnikateľov a právnických osôb, ktorým bolo vydané, odobraté alebo zmenené oprávnenie na pracovnú zdravotnú službu, v ktorom uvedie meno, priezvisko a titul vedúceho tímu pracovnej zdravotnej služby (§ 30a ods. 6); ak ide o
1. fyzickú osobu, meno, priezvisko, titul a adresu trvalého bydliska,
2. fyzickú osobu – podnikateľa, obchodné meno, miesto podnikania a identifikačné číslo, alebo
3. právnickú osobu, obchodné meno, sídlo, právnu formu a identifikačné číslo,
s) vedie evidenciu fyzických osôb – podnikateľov a právnických osôb, ktorí vykonávajú samostatne činnosť pracovnej zdravotnej služby podľa § 30aa ods. 2 písm. a) až d), a zverejňuje ich zoznam na svojom webovom sídle, v ktorom okrem informácií uvedených v písmene r) druhom bode a treťom bode uvedie aj kvalifikáciu alebo kvalifikáciu zodpovedného zástupcu, a vykonáva zmeny v evidencii podľa § 30b,
t) zriaďuje komisie na preskúšanie odbornej spôsobilosti, vydáva osvedčenia o odbornej spôsobilosti a vedie register odborne spôsobilých osôb na činnosti uvedené v § 15 ods. 1,
u) vedie centrálny register rizikových prác (§ 31 ods. 6); osobné údaje súvisiace s registrom rizikových prác sú uvedené v prílohe č. 11,
v) vedie register výrobcov a dovozcov nových potravín a zložiek nových potravín,9) register výrobcov a dovozcov výživových doplnkov a potravín na osobitné výživové účely9) a register minerálnych vôd a pramenitých vôd,
w) vykonáva štátny zdravotný dozor, epidemiologické vyšetrovanie, vydáva pokyny a ukladá opatrenia na odstránenie nedostatkov zistených pri výkone štátneho zdravotného dozoru podľa § 54 a 55 vo veciach, ktoré presahujú hranice územného obvodu regionálneho úradu verejného zdravotníctva a vo veciach, v ktorých ako orgán štátnej správy prvého stupňa vydal rozhodnutie,
x) prejednáva priestupky a iné správne delikty, ukladá pokuty a povinnosť nahradiť náklady podľa § 56 až 58,
y) sprístupňuje počas kúpacej sezóny informácie o vodách určených na kúpanie a o kvalite vody v prírodných kúpaliskách a v umelých kúpaliskách na svojom webovom sídle,
z) povoľuje použitie iných metód a pravidiel, ak sa preukáže ich rovnocennosť s referenčnými metódami pri analýze kvality pitnej vody podľa osobitného predpisu9a) a pri odbere vzorky vody a pri analýze kvality vody určenej na kúpanie,
aa) zverejňuje každoročne pred začiatkom kúpacej sezóny zoznam vôd určených na kúpanie a dĺžku kúpacej sezóny; verejnosť má možnosť informovať sa, podávať svoje návrhy, pripomienky a sťažnosti pri zavádzaní, revidovaní a aktualizácii zoznamu vôd určených na kúpanie a dĺžky kúpacej sezóny, ktoré úrad verejného zdravotníctva primerane zohľadní,
ab) vykonáva hodnotenie kvality vody určenej na kúpanie, jej klasifikáciu a rozhoduje o každej zmene vo vykonávaní hodnotenia kvality vody určenej na kúpanie,
ac) každoročne vykonáva v spolupráci s orgánom štátnej vodnej správy9b) identifikáciu vôd určených na kúpanie,
ad) zabezpečuje v spolupráci s orgánom štátnej vodnej správy9c) vytvorenie, revíziu, aktualizáciu a zachovanie profilu vody určenej na kúpanie,
ae) prijíma opatrenia riadenia v oblasti vody určenej na kúpanie,
af) informuje verejnosť na svojom webovom sídle o vode určenej na kúpanie,
ag) posudzuje vplyv prípravkov na ochranu rastlín na zdravie ľudí a vydáva odborné posudky,
ah) spolupracuje s príslušnými orgánmi a organizáciami pri presadzovaní opatrení týkajúcich sa látok, ktoré možno zneužiť na výrobu chemických a biologických zbraní,10)
ai) v rámci spolupráce s Európskou komisiou (ďalej len „Komisia“) a s členskými štátmi Európskej únie (ďalej len „členský štát“)
1. informuje Komisiu o výsledkoch kontroly kvality vody určenej na ľudskú spotrebu (ďalej len „pitná voda“), na ktorú bola povolená prvá výnimka, a o odôvodnení povolenia druhej výnimky,
2. vypracúva každé tri roky za predchádzajúce tri kalendárne roky hodnotiacu správu o kvalite pitnej vody, ktorá obsahuje minimálne všetky individuálne dodávky pitnej vody prevyšujúce v priemere 1 000 m3 za deň alebo slúžiace viac ako 5 000 obyvateľom; hodnotiacu správu o kvalite pitnej vody vypracúva podľa požiadaviek Komisie a uverejňuje ju do jedného roka od ukončenia obdobia, za ktoré sa hodnotiaca správa o kvalite pitnej vody vypracovala,
3. zasiela Komisii hodnotiace správy o kvalite pitnej vody do dvoch mesiacov od ich uverejnenia podľa druhého bodu,
4. vypracúva pre Komisiu hodnotiace správy o vodách určených na kúpanie, ktoré obsahujú aj informácie o každom prerušení programu monitorovania a o dôvodoch takého prerušenia a výsledky monitorovania a hodnotenia kvality vôd určených na kúpanie pre každú vodu určenú na kúpanie spolu s opisom dôležitých opatrení podniknutých na jej riadenie; tieto informácie predkladá Komisii prostredníctvom Ministerstva životného prostredia Slovenskej republiky12b) každoročne do 31. decembra za predchádzajúcu kúpaciu sezónu,
5. informuje Komisiu každoročne pred začatím kúpacej sezóny o všetkých vodách určených na kúpanie vrátane odôvodnenia každej zmeny oproti predchádzajúcemu roku,
6. informuje členské štáty a Komisiu o tom, ktoré orgány verejného zdravotníctva vydávajú osvedčenia o odbornej spôsobilosti na prácu s veľmi toxickými látkami a zmesami a s toxickými látkami a zmesami,11)
7. zasiela členským štátom a Komisii raz za štyri roky zoznam rozhodnutí o povolení výnimky podľa ustanovení tohto zákona s uvedením dôvodov a okolností, ktoré viedli k ich vydaniu,
8. zasiela Komisii v intervaloch požadovaných osobitnými predpismi12) správu o praktickom uplatňovaní minimálnych zdravotných a bezpečnostných požiadaviek na ochranu zamestnancov pred rizikami súvisiacimi s expozíciou faktorom práce a pracovného prostredia spolu so stanoviskami sociálnych partnerov; správa obsahuje opis najlepšej praxe na zabezpečenie prevencie pred škodlivými účinkami týchto faktorov práce a pracovného prostredia na verejné zdravie a ostatných foriem organizácie práce spolu s opatreniami, ktoré štát prijal, aby oboznámil ostatné členské štáty s poznatkami o tejto najlepšej praxi,
9. informuje Komisiu o použití iných metód a pravidiel ako referenčných metód a o ich rovnocennosti s referenčnými metódami pri analýze kvality pitnej vody a kvality vody určenej na kúpanie,
10. informuje vopred Komisiu o každej zmene vo vykonávaní hodnotenia kvality vody určenej na kúpanie.
aj) plní úlohy kontrolného orgánu oprávneného ukladať sankcie pri uvádzaní chemických látok a zmesí na trh podľa osobitného predpisu,12a)
ak) v rámci spolupráce so Svetovou zdravotníckou organizáciou je kontaktným miestom zodpovedným za vyhodnocovanie, zasielanie a prijímanie informácií týkajúcich sa ohrozenia verejného zdravia (ďalej len „kontaktné miesto“), ktoré
1. je nepretržite dostupné pre komunikáciu s kontaktnými miestami Svetovej zdravotníckej organizácie,
2. vyhodnocuje udalosti, ktoré vznikli na území Slovenskej republiky a môžu predstavovať ohrozenie verejného zdravia,
3. oznamuje Svetovej zdravotníckej organizácii udalosti podľa druhého bodu do 24 hodín po ich vyhodnotení a uskutočnené opatrenia na zamedzenie šíreniu choroby alebo kontaminácie.
al) poskytuje Národnému centru zdravotníckych informácií (ďalej len „národné centrum“) na účel zverejnenia na Národnom portáli zdravia údaje podľa § 48 ods. 3 písm. j).
am) poskytuje národnému centru údaje v rámci štatistického zisťovania v zdravotníctve a údaje do Národného registra zdravotníckych pracovníkov.12c)
an) prijíma oznámenia o zložení a označovaní výživových doplnkov a nových potravín podľa osobitných predpisov,12d) ktoré sa umiestňujú na trh,
ao) sprístupňuje na svojom webovom sídle aktuálne informácie o kvalite pitnej vody a o povolených výnimkách na použitie pitnej vody, ktorá nespĺňa limity ukazovateľov kvality pitnej vody na národnej úrovni,
ap) žiada Komisiu o predchádzajúci súhlas na tretiu výnimku na použitie pitnej vody, ktorá nespĺňa limity ukazovateľov kvality pitnej vody,
ar) rozhoduje výnimočne a po predchádzajúcom súhlase Komisie o tretej výnimke na použitie pitnej vody, ktorá nespĺňa limity ukazovateľov kvality pitnej vody,
as) informuje Komisiu do dvoch mesiacov od začiatku platnosti výnimky o každej povolenej výnimke na použitie pitnej vody, ktorá nespĺňa limity ukazovateľov kvality pitnej vody na individuálne dodávky pitnej vody prevyšujúce v priemere 1 000 m3 za deň alebo slúžiace viac ako 5 000 obyvateľom,
at) rozhoduje o limitoch ukazovateľov kvality pitnej vody, pre ktoré nie sú ustanovené limity všeobecne záväzným právnym predpisom vydaným podľa § 62 písm. aa),
au) poskytuje alebo sprístupňuje Národnému centru zdravotníckych informácií údaje podľa osobitného predpisu.12e)
(5) Úrad verejného zdravotníctva v oblasti kozmetických výrobkov13)
a) je oprávnený požiadať Komisiu o povolenie výnimky zo zákazu
1. testovať na zvieratách zložky alebo kombinácie zložiek kozmetického výrobku, konečný kozmetický výrobok13aa) alebo jeho prototyp13ab) podľa osobitného predpisu,13ac)
2. uviesť na trh13ad) kozmetický výrobok, ak jeho zložky, kombinácia zložiek, konečné zloženie alebo prototyp boli testované na zvieratách podľa osobitného predpisu,13ac)
b) je oprávnený požiadať príslušný orgán členského štátu, v ktorom je uložená dostupná informačná zložka13ae) o kozmetickom výrobku, o spoluprácu pri overovaní údajov; v žiadosti uvedie dôvod,
c) odpovedá, s ohľadom na stupeň rizika pre verejné zdravie, na žiadosť príslušného orgánu iného členského štátu o zisteniach podľa písmena b),
d) je oprávnený požiadať spolu s odôvodnením zodpovednú osobu,13af) ak kozmetický výrobok predstavuje riziko pre verejné zdravie, o poskytnutie
1. informácií a dokumentácie o výrobku potrebnej na preukázanie súladu kozmetického výrobku s požiadavkami podľa § 43 ods. 1 písmeno a),
2. zoznamu všetkých kozmetických výrobkov, ktoré uviedla na trh s obsahom látky, o bezpečnosti ktorej existuje pochybnosť,
3. obsahu použitej látky v každom kozmetickom výrobku,
e) podáva každoročne Komisii správu o počte a type testov vykonaných na zvieratách podľa osobitného predpisu,13ag)
f) najmenej raz za štyri roky vyhodnocuje činnosť štátneho zdravotného dozoru nad kozmetickým výrobkami; výsledky zverejňuje na svojom webovom sídle a oznamuje Komisii a členským štátom,
g) informuje príslušný orgán členského štátu, v ktorom má zodpovedná osoba sídlo, o zisteniach a opatreniach, ktoré musí zodpovedná osoba prijať,13ah)
h) informuje príslušný orgán členského štátu, v ktorom má zodpovedná osoba sídlo, o opatreniach, ktoré boli prijaté podľa § 55 ods. 2 písm. k), ak neexistuje vážne riziko pre verejné zdravie a zodpovedná osoba v určenej lehote neprijala vhodné opatrenia podľa písmena g),
i) informuje Komisiu a príslušné orgány členských štátov prostredníctvom systému RAPEX13ai) o opatreniach, ktoré boli zodpovednej osobe uložené podľa § 12 ods. 3 písm. j), ak kozmetický výrobok predstavuje vážne riziko pre verejné zdravie aj v iných členských štátoch,
j) bezodkladne informuje Komisiu a príslušné orgány členských štátov prostredníctvom systému RAPEX o opatreniach, ktoré boli prijaté podľa § 55 ods. 2 písm. k) a l), ak kozmetický výrobok predstavuje vážne riziko pre verejné zdravie,
k) informuje príslušné orgány členských štátov o výskyte závažných nežiaducich účinkov13aj) oznámených zodpovednou osobou podľa § 43 ods. 1 písm. k), oznámených distribútormi13ak) podľa § 43 ods. 4 písm. e) a oznámených spotrebiteľmi alebo zdravotníckymi pracovníkmi; o oznámeniach distribútorov, spotrebiteľov a zdravotníckych pracovníkov následne informuje zodpovednú osobu,
l) zabezpečuje, aby údaje podľa § 43 ods. 1 písm. k) a l) tretieho bodu a písm. n) a údaje podľa § 43 ods. 4 písm. e) a h) boli použité len na účely štátneho zdravotného dozoru, analýzy trhu, informovania spotrebiteľov alebo na účely lekárskeho ošetrenia,
m) poskytuje Komisii údaje o orgánoch štátneho zdravotného dozoru a Národnom toxikologickom informačnom centre a o zmene týchto orgánov,
n) poskytuje potrebnú súčinnosť colným orgánom podľa osobitného predpisu13al) a na požiadanie colného orgánu13am) vydáva záväzné stanovisko podľa osobitného predpisu.13an)
(6) Úrad verejného zdravotníctva vykonáva pôsobnosť podľa odsekov 4 a 5, ak tento zákon neustanovuje inak (§ 7).
(7) Úrad verejného zdravotníctva je oprávnený pri plnení svojich úloh požadovať od štátnych orgánov, obcí, právnických osôb a fyzických osôb podklady a informácie. Štátne orgány, obce, právnické osoby a fyzické osoby sú povinné požadované podklady a informácie bezodkladne poskytnúť, ak im v tom nebránia dôvody ustanovené inými všeobecne záväznými právnymi predpismi. Úrad verejného zdravotníctva môže takto získané podklady a informácie použiť len na plnenie svojich úloh a úloh regionálnych úradov verejného zdravotníctva podľa tohto zákona. Podklady a informácie získané podľa predchádzajúcej vety Úrad verejného zdravotníctva a regionálne úrady verejného zdravotníctva sú povinné chrániť pred ich vyzradením.

§ 6
Regionálne úrady verejného zdravotníctva
(1) Regionálne úrady verejného zdravotníctva sú rozpočtové organizácie štátu zapojené finančnými vzťahmi na rozpočet ministerstva. Sídla a územné obvody regionálnych úradov verejného zdravotníctva sú uvedené v prílohe č. 1.
(2) Regionálny úrad verejného zdravotníctva riadi a za jeho činnosť zodpovedá regionálny hygienik, ktorý je zároveň vedúcim služobného úradu.5) Regionálneho hygienika vymenúva a odvoláva na návrh ministra zdravotníctva Slovenskej republiky hlavný hygienik.6)
(3) Regionálny úrad verejného zdravotníctva
a) zúčastňuje sa na riešení národných a medzinárodných programov významných pre verejné zdravie a vykonáva vedecký výskum v tejto oblasti,
b) riadi, usmerňuje a kontroluje epidemiologickú bdelosť prenosných ochorení a plnenie imunizačného programu,
c) posudzuje potrebu vykonania hodnotenia vplyvov na verejné zdravie na regionálnej úrovni a na miestnej úrovni a posudzuje hodnotenie vplyvov na verejné zdravie na regionálnej úrovni a na miestnej úrovni,
d) plní špecializované úlohy verejného zdravotníctva podľa § 11 a úlohy pri ohrození verejného zdravia podľa § 48 ods. 3,
e) nariaďuje opatrenia na predchádzanie ochoreniam podľa § 12 a opatrenia pri ohrozeniach verejného zdravia podľa § 48 ods. 4 v rámci svojej územnej pôsobnosti,
f) podáva návrh na vyhlásenie mimoriadnej situácie7a) a návrh na vykonanie opatrení podľa § 48 ods. 5 v rámci svojej územnej pôsobnosti,
g) vydáva záväzné stanoviská a rozhoduje o návrhoch podľa § 13,
h) zriaďuje komisie na preskúšanie odbornej spôsobilosti, vydáva osvedčenia o odbornej spôsobilosti a vedie register odborne spôsobilých osôb na epidemiologicky závažné činnosti uvedené v § 15 ods. 2,
i) povoľuje a zrušuje ním povolené výnimky, ak to ustanovuje tento zákon,
j) vykonáva štátny zdravotný dozor, epidemiologické vyšetrovanie, vydáva pokyny a ukladá opatrenia na odstránenie nedostatkov zistených pri výkone štátneho zdravotného dozoru podľa § 54 a 55,
k) v rámci výkonu štátneho zdravotného dozoru na úseku ochrany zdravia pri práci kontroluje plnenie povinností pracovnej zdravotnej služby podľa § 30c a § 30d ods. 1 písm. c) až f,
l) prejednáva priestupky a iné správne delikty, ukladá pokuty a povinnosť nahradiť náklady podľa § 56 až 58,
m) vedie register rizikových prác (§ 31 ods. 6); osobné údaje súvisiace s registrom rizikových prác sú uvedené v prílohe č. 11,
n) sprístupňuje počas kúpacej sezóny informácie o kvalite vôd určených na kúpanie a o kvalite vody v prírodných kúpaliskách a v umelých kúpaliskách na svojom webovom sídle,
o) plní úlohy kontrolného orgánu oprávneného ukladať sankcie pri uvádzaní chemických látok a zmesí na trh podľa osobitného predpisu,12a)
p) poskytuje súčinnosť obvodným úradom a obciam pri vypracúvaní plánu ochrany obyvateľstva,13a)
q) vytvorí každoročne pred začiatkom kúpacej sezóny pre každú vodu určenú na kúpanie program monitorovania a vymedzuje dĺžku kúpacej sezóny,
r) zabezpečuje monitorovanie pre každú vodu určenú na kúpanie počas kúpacej sezóny,
s) preskúmava znečistenie vody určenej na kúpanie,
t) prijíma primerané opatrenia riadenia v oblasti vody určenej na kúpanie a vydáva trvalý zákaz kúpania alebo trvalé odporúčanie nekúpať sa vo vode určenej na kúpanie,
u) prijíma primerané opatrenia riadenia v oblasti vody určenej na kúpanie pri výnimočných okolnostiach,
v) požiada príslušný inšpektorát práce13b) alebo príslušný orgán dozoru,13c) ak je to potrebné, aby prešetril bezpečnostné a technické príčiny vzniku choroby z povolania a ohrozenia chorobou z povolania,13d)
w) poskytuje súčinnosť úradu verejného zdravotníctva pri plnení úloh podľa § 5 ods. 5 písm. b) až d) a g) až k),
x) sprístupňuje na svojom webovom sídle aktuálne informácie o kvalite pitnej vody a o povolených výnimkách na použitie pitnej vody, ktorá nespĺňa limity ukazovateľov kvality pitnej vody na regionálnej úrovni,
y) rozhoduje o prvej výnimke a v odôvodnených prípadoch aj o druhej výnimke na použitie pitnej vody, ktorá nespĺňa limity ukazovateľov kvality pitnej vody,
z) informuje bezodkladne úrad verejného zdravotníctva o povolených výnimkách na použitie pitnej vody, ktorá nespĺňa limity ukazovateľov kvality pitnej vody; informácia o druhej výnimke obsahuje aj odôvodnenie rozhodnutia a výsledky kontroly kvality pitnej vody vykonanej počas platnosti prvej výnimky,
aa) vydáva vyjadrenia podľa osobitného predpisu,13e)
ab) vydáva počas krízovej situácie z dôvodu ochorenia COVID-19 povolenie na prevádzkovanie mobilného odberového miesta.8)
(4) Regionálny úrad verejného zdravotníctva v sídle kraja okrem činností uvedených v odseku 3
a) odborne a metodicky vedie a koordinuje činnosť regionálnych úradov verejného zdravotníctva v kraji,
b) zriaďuje komisie na preskúšanie odbornej spôsobilosti, vydáva osvedčenia o odbornej spôsobilosti a vedie register odborne spôsobilých osôb na činnosti uvedené v § 15 ods. 3,
c) zabezpečuje laboratórne činnosti pre všetky regionálne úrady verejného zdravotníctva v kraji,
d) vykonáva a vyhodnocuje kontrolu zaočkovanosti na úrovni kraja,
e) poskytuje národnému centru údaje v rámci štatistického zisťovania v zdravotníctve a údaje do Národného registra zdravotníckych pracovníkov.12c)
(5) Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Banskej Bystrici vedie aj centrálny register prenosných ochorení v Slovenskej republike podľa prílohy č. 10 a peľovú informačnú službu. Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Banskej Bystrici poskytuje údaje z centrálneho registra prenosných ochorení v Slovenskej republike národnému centru na účely zdravotníckej štatistiky.
(6) Regionálne úrady verejného zdravotníctva vykonávajú pôsobnosť podľa odsekov 3 a 4, ak tento zákon neustanovuje inak (§ 7).
(7) Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Poprade hodnotí zdravotnú bezpečnosť výrobkov určených na styk s pitnou vodou (§ 18 ods. 2).
(8) Regionálny úrad verejného zdravotníctva môže v súvislosti s krízovou situáciou z dôvodu ochorenia COVID-19 vydať rozhodnutie, ktorým nariadi držiteľovi povolenia na prevádzkovanie všeobecnej nemocnice, držiteľovi povolenia na prevádzkovanie špecializovanej nemocnice alebo držiteľovi povolenia na prevádzkovanie zariadenia spoločných vyšetrovacích a liečebných zložiek vytvorenie mobilného odberového miesta podľa osobitného predpisu.8) Rozhodnutie nahrádza povolenie podľa odseku 3 písm. ab). Poskytovateľ zdravotnej starostlivosti podľa prvej vety je povinný vytvoriť mobilné odberové miesto do siedmich pracovných dní od doručenia rozhodnutia. Rozhodnutie sa považuje za doručené v deň nasledujúci po dni jeho zverejnenia na webovom sídle regionálneho úradu verejného zdravotníctva. Na vydanie tohto rozhodnutia sa nevzťahuje správny poriadok a nie je voči nemu prípustný opravný prostriedok.
(9) Regionálny úrad verejného zdravotníctva rozhodnutie podľa odseku 8 rozhodnutím zruší, ak pominuli dôvody na jeho vydanie. Odvolanie proti tomuto rozhodnutiu nemá odkladný účinok.

§ 7
Pôsobnosť orgánov verejného zdravotníctva mimo rezortu zdravotníctva
(1) Orgány verejného zdravotníctva uvedené v § 3 ods. 1 písm. d) až g) v rozsahu svojej pôsobnosti
a) spolupracujú s ministerstvom pri riešení významných programov verejného zdravotníctva, pri vypracúvaní návrhov zásadných smerov, priorít a podmienok výkonu politiky verejného zdravia,
b) vykonávajú monitoring vzťahov determinantov zdravia a verejného zdravia,
c) vykonávajú objektivizáciu a testovanie zložiek životného prostredia a pracovného prostredia,
d) plnia úlohy na úseku prevencie ochorení a iných porúch zdravia podľa § 10 a poskytujú súčinnosť úradu verejného zdravotníctva a regionálnym úradom verejného zdravotníctva pri plnení ich úloh,
e) vydávajú záväzné stanoviská podľa § 13 ods. 2 a 3 a rozhodujú o návrhoch podľa § 13 ods. 4 písm. a) až e), g) až l),
f) zriaďujú komisie na preskúšanie odbornej spôsobilosti a vydávajú osvedčenia o odbornej spôsobilosti na prácu s veľmi toxickými látkami a zmesami a s toxickými látkami a zmesami11) podľa § 15 ods. 3 písm. a) a na vykonávanie epidemiologicky závažných činností podľa § 15 ods. 2 písm. a) až c) a e),
g) v rámci výkonu štátneho zdravotného dozoru na úseku ochrany zdravia pri práci kontrolujú plnenie povinností pracovnej zdravotnej služby podľa § 30c a § 30d ods. 1 písm. c) až f),
h) prešetrujú pracovné podmienky a spôsob práce fyzickej osoby pri podozrení na chorobu z povolania alebo ohrozenie chorobou z povolania a podmienky výkonu práce u ostatných zamestnancov rovnakej profesie na tom istom pracovisku,
i) požiadajú príslušný inšpektorát práce13b) alebo príslušný orgán dozoru,13c) ak je to potrebné, aby prešetril bezpečnostné a technické príčiny vzniku choroby z povolania a ohrozenia chorobou z povolania,13d)
j) nariaďujú opatrenia podľa § 12 ods. 2 alebo podľa § 48; tým nie je dotknutá právomoc úradu verejného zdravotníctva a regionálnych úradov verejného zdravotníctva nariaďovať opatrenia podľa § 12 alebo podľa § 48 aj počas krízovej situácie,
k) poskytujú súčinnosť kontaktnému miestu pri ohrození verejného zdravia,
l) vykonávajú štátny zdravotný dozor, epidemiologické vyšetrovanie, vydávajú pokyny a ukladajú opatrenia na odstránenie nedostatkov zistených pri výkone štátneho zdravotného dozoru podľa § 54 a 55,
m) prejednávajú priestupky a iné správne delikty a ukladajú pokuty podľa § 56 a 57,
n) vedú register rizikových prác (§ 31 ods. 6); osobné údaje súvisiace s registrom rizikových prác sú uvedené v prílohe č. 11,
o) spracúvajú osobné údaje fyzických osôb súvisiace s ich zdravotným stavom na účely ochrany, podpory a rozvoja verejného zdravia.
(2) Orgán verejného zdravotníctva uvedený v § 3 ods. 1 písm. e) môže počas krízovej situácie z dôvodu ochorenia COVID-19 zabezpečovať odber vzoriek biologického materiálu na zistenie ochorenia COVID-19 a následnú diagnostiku ochorenia COVID-19 a na tento účel uzatvárať zmluvu s poskytovateľom zdravotnej starostlivosti, so Slovenským Červeným krížom alebo s územným spolkom Slovenského Červeného kríža.

§ 8
Národné referenčné centrum
(1) Národné referenčné centrum je na účely tohto zákona špecializované pracovisko úradu verejného zdravotníctva alebo regionálneho úradu verejného zdravotníctva na riešenie úloh verejného zdravotníctva.
(2) Zriaďovanie národných referenčných centier schvaľuje ministerstvo na základe žiadosti úradu verejného zdravotníctva alebo regionálneho úradu verejného zdravotníctva.
(3) Národné referenčné centrum
a) zabezpečuje špecializovanú nadstavbovú a konečnú laboratórnu diagnostiku a overovanie laboratórnych výsledkov,
b) stanovuje referenčné metódy a štandardy,
c) vykonáva expertíznu, metodickú a publikačnú činnosť,
d) zabezpečuje epidemiologický dohľad,
e) uschováva vzorky biologického materiálu alebo iného materiálu, ktorý obsahuje pôvodcu ochorenia a ktorý bol získaný z potvrdeného prípadu ochorenia,
f) spolupracuje s príslušnými orgánmi a organizáciami Európskej únie a so Svetovou zdravotníckou organizáciou,
g) zabezpečuje zaškoľovanie v nových laboratórnych metodikách.
(4) Ministerstvo schváli zriadenie národného referenčného centra, ak má žiadateľ osvedčenie o správnej laboratórnej praxi alebo osvedčenie o akreditácii; to neplatí, ak národné referenčné centrum nemá laboratórium.
(5) Žiadosť o schválenie zriadenia národného referenčného centra obsahuje
a) názov a sídlo žiadateľa,
b) druh národného referenčného centra a miesto jeho prevádzkovania,
c) osvedčenie o správnej laboratórnej praxi alebo osvedčenie o akreditácii; to neplatí, ak národné referenčné centrum nemá laboratórium,
d) návrh štatútu národného referenčného centra.
(6) Návrh štatútu národného referenčného centra obsahuje činnosť a úlohy národného referenčného centra.
(7) Ak žiadateľ spĺňa podmienku podľa odseku 4 a žiadosť má požadované náležitosti, ministerstvo schváli zriadenie národného referenčného centra a zaregistruje ho do registra národných referenčných centier do 30 dní odo dňa zriadenia.
(8) Ak národné referenčné centrum prestane spĺňať podmienku podľa odseku 4, ministerstvo na základe žiadosti úradu verejného zdravotníctva alebo regionálneho úradu verejného zdravotníctva schváli zrušenie národného referenčného centra.


TRETIA ČASŤ
Prevencia ochorení a iných porúch zdravia

§ 10
Úlohy na úseku prevencie ochorení a iných porúch zdravia
Ak v tomto zákone nie je ustanovené inak, úrad verejného zdravotníctva a regionálne úrady verejného zdravotníctva
a) zúčastňujú sa na príprave celospoločenských a regionálnych programov podpory, ochrany a rozvoja verejného zdravia zameraných na ovplyvňovanie verejného zdravia prostredníctvom životného štýlu, výživových faktorov a prevenciou rizikových faktorov,
b) zúčastňujú sa na riešení Národného programu podpory zdravia, Národného programu bezpečnosti a ochrany zdravia pri práci, na programoch a projektoch Svetovej zdravotníckej organizácie, na uskutočňovaní Akčného plánu pre prostredie a zdravie, Programu ozdravenia výživy obyvateľstva Slovenskej republiky a Programu imunizácie,
c) plnia špecializované úlohy verejného zdravotníctva podľa § 11,
d) nariaďujú opatrenia na predchádzanie ochoreniam podľa § 12 ods. 2 písm. b) až n) a ods. 3 až 5,
e) vykonávajú posudkovú činnosť podľa § 13,
f) vykonávajú výchovu spoločnosti ku zdraviu najmä poradenskou činnosťou podľa § 14.

§ 11
Špecializované úlohy verejného zdravotníctva
Ak v tomto zákone nie je ustanovené inak, úrad verejného zdravotníctva a regionálne úrady verejného zdravotníctva v rozsahu svojej špecializácie
a) vykonávajú objektivizáciu, referenčné a špecializované testovanie a kvalitatívne a kvantitatívne zisťovanie faktorov životného prostredia a pracovného prostredia a biologického materiálu na účely posudzovania ich možného vplyvu na verejné zdravie,
b) zabezpečujú vývoj nových metód merania, terénnych činností, objektivizácie a poradenstva vo verejnom zdravotníctve,
c) zabezpečujú činnosti národných referenčných centier podľa § 8,
d) zabezpečujú vnútorný kontrolný systém kvality meraní a jeho súlad s osobitným predpisom,14)
e) monitorujú vzťah determinantov zdravia a verejného zdravia,
f) zhromažďujú základné údaje v oblasti ochrany verejného zdravia, zabezpečujú ich prenos, uchovávanie, analýzu, vyhodnotenie výsledkov, spätnú informáciu a zverejňovanie,
g) vedú evidenciu a dokumentáciu epidemiologických údajov a iných údajov významných z hľadiska ochrany, podpory a rozvoja verejného zdravia,
h) vykonávajú odber vzoriek biologického materiálu od ľudí a vzoriek vôd, ovzdušia, pôdy, odpadov, požívatín a kozmetických výrobkov na zisťovanie ich zdravotnej bezpečnosti a na vykonávanie laboratórneho určovania pôvodcov prenosných ochorení vrátane zisťovania citlivosti na antimikróbne látky,
i) monitorujú výskyt prenosných ochorení a vykonávajú epidemiologický dohľad,
j) prešetrujú pracovné podmienky a spôsob práce fyzickej osoby pri podozrení na chorobu z povolania alebo ohrozenie chorobou z povolania a podmienky výkonu práce u ostatných zamestnancov rovnakej profesie na tom istom pracovisku,
k) plánujú a koordinujú kontrolu prenosných ochorení,
l) plánujú, koordinujú a kontrolujú imunizačný program, kontrolujú správne postupy a manipuláciu s očkovacími látkami na všetkých úrovniach,
m) monitorujú kvalitu pitnej vody u spotrebiteľa a kvalitu vody určenej na kúpanie počas kúpacej sezóny,
n) monitorujú zdravotný stav obyvateľstva a jeho skupín vo vzťahu k životným podmienkam a pracovným podmienkam, spôsobu života a práce a zdravotného uvedomenia ľudí,
o) monitorujú vplyv výživy na zdravie ľudí a vypracúvajú odporúčané výživové dávky obyvateľov a pre výživovú politiku štátu,
p) vykonávajú identifikáciu zdravotných rizík a vypracúvajú návrhy na ich minimalizáciu,
q) spracúvajú a zverejňujú údaje o stave verejného zdravia a vykonávajú edičnú činnosť v oblasti ochrany, podpory a rozvoja verejného zdravia,
r) plnia špecializované úlohy v odbore lekárskej mikrobiológie, v odbore genetickej toxikológie, v odbore mikrobiológie životného prostredia, v odbore biológie životného prostredia a v odbore chemických analýz a fyzikálnych faktorov životných podmienok a pracovných podmienok,
s) zabezpečujú odbornú prípravu na získanie osvedčenia o odbornej spôsobilosti,
t) spracúvajú osobné údaje fyzických osôb súvisiace s ich zdravotným stavom na účely ochrany, podpory a rozvoja verejného zdravia.

§ 12
Opatrenia na predchádzanie ochoreniam
(1) Opatrenia na predchádzanie ochoreniam sú
a) opatrenia na predchádzanie vzniku a šíreniu prenosných ochorení,
b) opatrenia na predchádzanie vzniku iných hromadne sa vyskytujúcich ochorení a iných porúch zdravia a na ich obmedzenie,
c) opatrenia na predchádzanie vzniku ochorení podmienených prácou a na ich obmedzenie.
(2) Opatrenia na predchádzanie vzniku a šíreniu prenosných ochorení sú
a) opatrenia na ochranu Slovenskej republiky pred zavlečením prenosných ochorení,
b) hlásenie prenosného ochorenia a podozrenia na závažné alebo rýchlo sa šíriace prenosné ochorenie,
c) odber vzoriek biologického materiálu od ľudí a vzoriek pitnej vody a vzoriek vody z vody určenej na kúpanie, z vody prírodného kúpaliska a z vody umelého kúpaliska, vrátane odberu vzoriek potravín a hotových pokrmov, kozmetických výrobkov a vzoriek pracovného prostredia a vnútorného prostredia budov na zisťovanie ich zdravotnej bezpečnosti, na vykonávanie laboratórneho určovania pôvodcov prenosných ochorení vrátane zisťovania citlivosti na antimikróbne látky,
d) osobitné a mimoriadne očkovanie, očkovanie pri úrazoch, poraneniach a nehojacich sa ranách, očkovanie pred cestou do zahraničia, očkovanie osobitných skupín obyvateľstva,
e) dezinfekcia a regulácia živočíšnych škodcov,
f) izolácia, karanténa, zvýšený zdravotný dozor a lekársky dohľad,
g) opatrenia na zabránenie šíreniu ochorení prenosných zo zvierat na ľudí,
h) zákaz alebo obmedzenie výkonu povolania u osôb chorých na prenosné ochorenie alebo podozrivých z takého ochorenia,
i) zákaz alebo obmedzenie používania pitnej vody, ktorá nie je zdravotne bezpečná,
j) zákaz kúpania vo vode, ktorá nespĺňa požiadavky na kvalitu vody vo vode určenej na kúpanie,
k) zákaz kúpania vo vode, ktorá nespĺňa požiadavky na kvalitu vody v prírodnom kúpalisku a na kvalitu vody v umelom kúpalisku,
l) zabezpečenie dostatočného množstva zdravotne bezpečnej pitnej vody,
m) opatrenia zakazujúce alebo obmedzujúce hromadné podujatia,
n) zákaz činnosti alebo prevádzky,
o) zákaz používania zdraviu škodlivých potravín, pokrmov a nápojov,
p) zvýšenie rozsahu monitorovania alebo početnosti monitorovania ukazovateľov kvality pitnej vody alebo doplnenie monitorovania ukazovateľov kvality pitnej vody.
(3) Opatrenia na predchádzanie vzniku iných hromadne sa vyskytujúcich ochorení a iných porúch zdravia a na ich obmedzenie sú
a) zabezpečenie dostatočného množstva zdravotne bezpečnej pitnej vody,
b) monitorovanie zdravotného stavu ľudí s cieľom identifikácie a analýzy faktorov ovplyvňujúcich vznik chorôb,
c) zákaz alebo obmedzenie uvádzania do obehu a použitia nebezpečných chemických látok a chemických prípravkov a iných výrobkov ohrozujúcich verejné zdravie,
d) zákaz používania zdraviu škodlivých potravín, pokrmov a nápojov,
e) zákaz alebo obmedzenie prevádzky v budovách a zariadeniach, ktoré môžu ohroziť verejné zdravie,
f) zákaz alebo obmedzenie používania pitnej vody, ktorá nie je zdravotne bezpečná,
g) zákaz kúpania vo vode, ktorá nespĺňa požiadavky na kvalitu vody vo vode určenej na kúpanie,
h) zákaz kúpania vo vode, ktorá nespĺňa požiadavky na kvalitu vody v prírodnom kúpalisku a na kvalitu vody v umelom kúpalisku,
i) zákaz alebo obmedzenie hromadného podujatia,
j) uloženie nápravných opatrení s cieľom dosiahnuť súlad kozmetického výrobku s osobitným predpisom,13ah) príkaz na stiahnutie kozmetického výrobku z trhu14a) a príkaz na prevzatie kozmetického výrobku späť14b) od spotrebiteľa v lehote primeranej závažnosti rizika pre verejné zdravie,
k) zvýšenie rozsahu monitorovania alebo početnosti monitorovania ukazovateľov kvality pitnej vody alebo doplnenie monitorovania ukazovateľov kvality pitnej vody.
(4) Opatrenia na predchádzanie vzniku ochorení podmienených prácou a na ich obmedzenie sú
a) obmedzovanie pôsobenia zdraviu škodlivých faktorov práce a pracovného prostredia na zamestnancov technickými, organizačnými a inými ochrannými a preventívnymi opatreniami vrátane zabezpečenia pitného režimu pre zamestnancov, u ktorých to vyžaduje ochrana ich života a zdravia,
b) obmedzenie negatívneho vplyvu rizikových prác na zamestnancov,
c) zabezpečenie zdravotného dohľadu zamestnávateľom podľa § 30a, 30ab a 30ad pre zamestnancov, ktorých práca je spojená so zvýšeným rizikom vrátane vykonávania cielených lekárskych preventívnych prehliadok, posúdenie zdravotnej spôsobilosti zamestnancov vykonávajúcich rizikové práce a preventívne očkovanie u zamestnancov vystavených riziku infekcie,
d) určenie minimálneho rozsahu a frekvencie sledovania faktorov pracovných podmienok, lehôt a minimálnej náplne lekárskych preventívnych prehliadok u zamestnancov, ak ide o mimoriadnu situáciu, nehodu alebo núdzový stav na pracovisku,
e) zákaz alebo obmedzenie výroby, spracovania a používania materiálov, chemických látok a prípravkov, nástrojov, strojov, zariadení, pracovných a technologických postupov, ktoré zhoršujú pracovné prostredie, podmienky práce a ohrozujú zdravie zamestnancov.
(5) Opatrenia na predchádzanie ochoreniam nariaďujú úrad verejného zdravotníctva a regionálne úrady verejného zdravotníctva, ak v tomto zákone nie je ustanovené inak.

§ 13
Posudková činnosť
(1) Posudková činnosť na účely tohto zákona je proces posudzovania a vyhodnocovania opatrení a návrhov z hľadiska ich možného negatívneho vplyvu na verejné zdravie, ktorého výsledkom je vydanie záväzného stanoviska alebo rozhodnutia.
(2) Orgány oprávnené podľa osobitných predpisov15) rozhodnúť vo veciach, ktoré posudzuje príslušný orgán verejného zdravotníctva z hľadiska ich možného negatívneho vplyvu na verejné zdravie, rozhodnú až po vydaní kladného záväzného stanoviska príslušného orgánu verejného zdravotníctva; to neplatí, ak ide o schvaľovanie podľa osobitného predpisu.16)
(3) Ak v tomto zákone nie je ustanovené inak, úrad verejného zdravotníctva alebo regionálny úrad verejného zdravotníctva vydáva záväzné stanovisko k
a) územnoplánovacím podkladom, ak boli úradu verejného zdravotníctva alebo regionálnemu úradu verejného zdravotníctva predložené,
b) územným plánom a k návrhom na územné konanie,
c) návrhom na kolaudáciu stavieb a k návrhom na zmenu v užívaní stavieb,
d) návrhom na určenie osobitného režimu území,15)
e) návrhom na využívanie vodných zdrojov alebo vodárenských zdrojov na zásobovanie pitnou vodou.
(4) Ak v tomto zákone nie je ustanovené inak, úrad verejného zdravotníctva alebo regionálny úrad verejného zdravotníctva
a) rozhoduje o návrhoch na uvedenie priestorov do prevádzky vrátane návrhov na zmenu v ich prevádzkovaní a ak si to vyžaduje objektivizáciu faktorov životného prostredia alebo pracovného prostredia, o návrhoch na uvedenie priestorov do skúšobnej prevádzky,
b) schvaľuje prevádzkové poriadky a návrhy na ich zmenu, ak to ustanovuje tento zákon alebo osobitný predpis,16a)
c) rozhoduje o návrhoch na uvedenie potravinárskych objektov do užívania,
d) rozhoduje o návrhoch na zotavovacie podujatia,
e) rozhoduje o návrhoch na vodárenskú úpravu pitnej vody,
f) rozhoduje o návrhoch na zavedenie nových technologických a nových pracovných postupov pri výrobe potravín,
g) rozhoduje o návrhoch na používanie biologických faktorov a na zmenu ich použitia,
h) rozhoduje o návrhoch na skladovanie a manipuláciu s veľmi toxickými látkami a zmesami na pracovisku vrátane ich použitia pri dezinfekcii, regulácii živočíšnych škodcov a na ochranu rastlín,17)
i) rozhoduje o návrhoch na činnosti spojené s výrobou, spracovaním, manipuláciou, skladovaním, prepravou a zneškodňovaním chemických karcinogénov a mutagénov na pracovisku,
j) rozhoduje o návrhoch na odstraňovanie azbestu a materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb,
k) rozhoduje o návrhoch na zaradenie prác do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie ako aj o návrhoch na zmenu alebo vyradenie prác z tretej kategórie alebo štvrtej kategórie (§ 31 ods. 6),
l) rozhoduje o návrhoch na zriaďovanie a prevádzku pohrebiska, pohrebnej služby, krematória a na činnosti súvisiace s prevozom mŕtvych podľa osobitných predpisov,18)
m) rozhoduje o výnimkách na použitie pitnej vody, ktorá nespĺňa limity ukazovateľov kvality pitnej vody,
n) rozhoduje o manažmente rizík pri zásobovaní pitnou vodou,
o) rozhoduje o výnimke na zníženie rozsahu monitorovania alebo početnosti monitorovania ukazovateľov kvality pitnej vody v programe monitorovania.
(5) Príslušný orgán verejného zdravotníctva vydáva záväzné stanovisko podľa odseku 3 písm. b) až e) a rozhoduje o návrhoch podľa odseku 4 na základe žiadosti, ktorá obsahuje
a) obchodné meno, právnu formu, sídlo a identifikačné číslo, ak bolo pridelené, ak je žiadateľom právnická osoba; meno, priezvisko, bydlisko a identifikačné číslo, ak bolo pridelené, ak je žiadateľom fyzická osoba – podnikateľ,
b) meno, priezvisko a bydlisko alebo obchodné meno a sídlo osoby zodpovednej za prevádzkovanie posudzovanej činnosti,
c) dokumentáciu s opisom činnosti, ktorá je predmetom návrhu na posúdenie,
d) posúdenie hlukovej záťaže, ak ide o stavbu diaľnice a cesty I. triedy, stavbu dráhy, stavbu vodnej cesty a stavbu letiska s prevádzkou motorových lietadiel.
(6) Príslušný orgán verejného zdravotníctva si môže vyžiadať ďalšie doklady potrebné na vydanie záväzného stanoviska a rozhodnutia.
(7) Lehota na vydanie záväzného stanoviska podľa odseku 3 písm. b) v prípade stavby diaľnic a ciest pre motorové vozidlá je ustanovená osobitným predpisom.20a)

§ 14
Poradenská činnosť
(1) Úrad verejného zdravotníctva a regionálne úrady verejného zdravotníctva vykonávajú poradenskú činnosť v oblasti podpory a ochrany zdravia, zriaďujú a prevádzkujú poradenské centrá ochrany a podpory zdravia.
(2) Cieľom poradenských centier ochrany a podpory zdravia je znižovanie výskytu zdravotných rizík prostredníctvom všeobecného a špecializovaného poradenstva zameraného na pozitívnu zmenu spôsobu života s využitím vedecky overených poznatkov a metód z oblasti medicíny a verejného zdravotníctva.
(3) Všeobecné poradenstvo pozostáva z aktívneho vyhľadávania a stanovovania rizikových faktorov srdcovo-cievnych, nádorových a iných chronických neprenosných ochorení a zo sprostredkovania informácií zrozumiteľnou formou o zásadách správneho spôsobu života a motivácie k pozitívnym zmenám pri predchádzaní najzávažnejším chronickým neprenosným ochoreniam.
(4) Špecializované poradenstvo je zamerané na prevenciu najzávažnejších neprenosných ochorení ovplyvňovaním rizikových faktorov životného štýlu, najmä fajčenia, nedostatočnej fyzickej aktivity, nesprávnej výživy, obezity a stresu.
(5) Poradenské centrá ochrany a podpory zdravia zabezpečujú individuálne, skupinové a hromadné poradenstvo.

ŠTVRTÁ ČASŤ
Odborná spôsobilosť

§ 15
Komisie na preskúšanie odbornej spôsobilosti a osvedčenia o odbornej spôsobilosti
(1) Ak v tomto zákone nie je ustanovené inak, úrad verejného zdravotníctva zriaďuje komisie na preskúšanie odbornej spôsobilosti a vydáva osvedčenia o odbornej spôsobilosti na
a) kvalitatívne a kvantitatívne zisťovanie faktorov životného prostredia a pracovného prostredia na účely posudzovania ich možného vplyvu na zdravie,
b) hodnotenie vplyvov na verejné zdravie alebo hodnotenie zdravotných rizík zo životného prostredia,
c) odber vzoriek zo životného prostredia a z pracovného prostredia na účely kvalitatívneho a kvantitatívneho zisťovania faktorov životného prostredia a pracovného prostredia,
d) prevádzkovanie balzamovania a konzervácie.
(2) Ak v tomto zákone nie je ustanovené inak, regionálny úrad verejného zdravotníctva zriaďuje komisie na preskúšanie odbornej spôsobilosti a vydáva osvedčenia o odbornej spôsobilosti na epidemiologicky závažné činnosti
a) pri výrobe a úprave pitnej vody a pri obsluhe vodovodných zariadení pitnej vody,
b) v zariadeniach starostlivosti o ľudské telo,
c) pri výrobe, manipulácii a uvádzaní do obehu potravín a pokrmov,
d) pri výrobe kozmetických výrobkov,
e) v úpravniach vody a pri obsluhe vodovodných zariadení na umelých kúpaliskách.
(3) Ak tento zákon neustanovuje inak, regionálny úrad verejného zdravotníctva v sídle kraja zriaďuje komisie na preskúšanie odbornej spôsobilosti a vydáva osvedčenia o odbornej spôsobilosti na
a) prácu s veľmi toxickými látkami a zmesami a s toxickými látkami a zmesami,11)
b) prácu s dezinfekčnými prípravkami na profesionálne použitie a na prácu s prípravkami na reguláciu živočíšnych škodcov na profesionálne použitie,
c) nákup, predaj a spracúvanie húb,
d) prevádzkovanie pohrebiska, prevádzkovanie pohrebnej služby a prevádzkovanie krematória.

§ 16
Odborná spôsobilosť a vydávanie osvedčení o odbornej spôsobilosti
(1) Osobitnou podmienkou na vykonávanie činností uvedených v § 15 je odborná spôsobilosť. Odborná spôsobilosť sa preukazuje osvedčením o odbornej spôsobilosti. Ak ide o činnosti podľa § 15 ods. 2, odborná spôsobilosť sa preukazuje
a) osvedčením o odbornej spôsobilosti alebo
b) dokladom o absolvovaní príslušného odborného vzdelania21) alebo dokladom o uznaní dokladu o vzdelaní podľa osobitných predpisov,22)
c) odborná spôsobilosť sa môže preukázať aj dokladom z iného členského štátu, ktorý slúži na rovnaký účel alebo je z neho zrejmé, že skutočnosť je preukázaná.
(2) Odbornú spôsobilosť na činnosti uvedené v § 15 ods. 3 písm. a) a b) preukazuje fyzická osoba – podnikateľ, ktorý vykonáva prácu samostatne, vedúci zamestnanec, ktorý je na pracovisku zodpovedný za odborné vykonávanie týchto činností, alebo zamestnanec, ktorý vykonáva prácu samostatne.
(3) Osvedčenie o odbornej spôsobilosti vydá príslušný orgán verejného zdravotníctva na základe žiadosti o overenie odbornej spôsobilosti fyzickej osobe, ktorá spĺňa ďalej ustanovené požiadavky.
(4) Na vykonávanie činnosti uvedenej v § 15 ods. 1 písm. a) sa požaduje
a) ukončené vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa v odbore verejné zdravotníctvo, v technickom odbore alebo prírodovednom odbore a najmenej tri roky odbornej praxe,
b) úspešne vykonaná skúška pred komisiou na preskúšanie odbornej spôsobilosti.
(5) Na vykonávanie činnosti uvedenej v § 15 ods. 1 písm. b) sa požaduje
a) ukončené vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa v odbore verejné zdravotníctvo, v lekárskom odbore, v technickom odbore alebo prírodovednom odbore a najmenej tri roky odbornej praxe,
b) úspešne vykonaná skúška pred komisiou na preskúšanie odbornej spôsobilosti.
(6) Na vykonávanie činnosti uvedenej v § 15 ods. 1 písm. c) sa požaduje
a) ukončené vysokoškolské vzdelanie prvého alebo druhého stupňa v odbore verejné zdravotníctvo, v technickom odbore alebo prírodovednom odbore a najmenej jeden rok odbornej praxe alebo ukončené stredoškolské vzdelanie a najmenej jeden rok odbornej praxe,
b) úspešne vykonaná skúška pred komisiou na preskúšanie odbornej spôsobilosti.
(7) Na vykonávanie činnosti uvedenej v § 15 ods. 1 písm. d) sa požaduje odborná spôsobilosť podľa osobitného predpisu.23)
(8) Na vykonávanie činností uvedených v § 15 ods. 2 sa požaduje úspešne vykonaná skúška pred komisiou na preskúšanie odbornej spôsobilosti; to neplatí, ak sa fyzická osoba preukáže dokladom o absolvovaní príslušného odborného vzdelania21) alebo dokladom o uznaní dokladu o vzdelaní podľa osobitných predpisov.22)
(9) Na vykonávanie činností uvedených v § 15 ods. 3 písm. a) sa požaduje
a) ukončené vysokoškolské alebo stredoškolské vzdelanie a odborná prax podľa odseku 15, 16, 18 alebo 19,
b) odborná príprava podľa druhu vykonávanej činnosti, ak odseky 21 a 22 neustanovujú inak,
c) úspešne vykonaná skúška pred komisiou na preskúšanie odbornej spôsobilosti, ak ďalej nie je ustanovené inak.
(10) Na vykonávanie činností uvedených v § 15 ods. 3 písm. b) sa požaduje
a) ukončené vysokoškolské vzdelanie prvého alebo druhého stupňa v technickom odbore alebo prírodovednom odbore alebo ukončené stredoškolské vzdelanie a odborná prax podľa odseku 15, 16, 18 alebo 19,
b) odborná príprava podľa druhu vykonávanej činnosti, ak odseky 21 a 22 neustanovujú inak,
c) úspešne vykonaná skúška pred komisiou na preskúšanie odbornej spôsobilosti, ak ďalej nie je ustanovené inak.
(11) Na vykonávanie činností uvedených v § 15 ods. 3 písm. c) sa požaduje úspešne vykonaná skúška pred komisiou na preskúšanie odbornej spôsobilosti.
(12) Na vykonávanie činností uvedených v § 15 ods. 3 písm. d) sa požaduje
a) odborná príprava podľa osobitného predpisu,23)
b) úspešne vykonaná skúška pred komisiou na preskúšanie odbornej spôsobilosti.
(13) Žiadosť o overenie odbornej spôsobilosti obsahuje
a) meno, priezvisko, titul, bydlisko a dátum a miesto narodenia, ak je žiadateľom fyzická osoba; ak je žiadateľom fyzická osoba-podnikateľ, aj obchodné meno, miesto podnikania a identifikačné číslo, ak bolo pridelené,
b) uvedenie činnosti, na ktorú žiada osvedčenie o odbornej spôsobilosti.
(14) K žiadosti o overenie odbornej spôsobilosti žiadateľ priloží
a) doklad o dosiahnutom vzdelaní, ak to vyžaduje tento zákon alebo osobitný predpis23) alebo doklad o uznaní dokladu o vzdelaní podľa osobitných predpisov,22)
b) doklad o dĺžke odbornej praxe, ak to vyžaduje tento zákon alebo osobitný predpis;23) pri ukončení činnosti zamestnávateľa čestné vyhlásenie o dĺžke odbornej praxe,
c) doklad o oprávnení na podnikanie, ak je žiadateľom fyzická osoba-podnikateľ,
d) doklad o odbornej spôsobilosti vydaný príslušným úradom alebo orgánom členského štátu, ak ide o žiadateľa podľa odsekov 21 a 22,
e) kópiu dokladu o absolvovaní odbornej prípravy podľa odseku 9 písm. b) alebo odseku 10 písm. b), ktorý nesmie byť starší ako dva roky, ak žiada o overenie odbornej spôsobilosti podľa § 15 ods. 3 písm. a) a b).
(15) Žiadateľ o overenie odbornej spôsobilosti na obchodovanie s veľmi toxickými látkami a zmesami, s toxickými látkami a zmesami, s dezinfekčnými prípravkami na profesionálne použitie alebo s prípravkami na reguláciu živočíšnych škodcov na profesionálne použitie, ktoré sú určené na dodanie konečnému spotrebiteľovi v pôvodnom balení, a ich distribúciu, nemusí vykonať skúšku pred komisiou na preskúšanie odbornej spôsobilosti, ak vykonával niektorú z týchto činností najmenej päť po sebe nasledujúcich rokov a preukáže sa dokladom o absolvovaní odbornej prípravy podľa odseku 14 písm. e). Po overení splnenia tejto podmienky príslušný orgán verejného zdravotníctva vydá žiadateľovi osvedčenie o odbornej spôsobilosti.
(16) Žiadateľ o overenie odbornej spôsobilosti na odborné využitie veľmi toxických látok a zmesí, toxických látok a zmesí, dezinfekčných prípravkov na profesionálne použitie alebo prípravkov na reguláciu živočíšnych škodcov na profesionálne použitie nemusí vykonať skúšku pred komisiou na preskúšanie odbornej spôsobilosti, ak vykonával niektorú z týchto činností najmenej šesť po sebe nasledujúcich rokov a preukáže sa dokladom o absolvovaní odbornej prípravy podľa odseku 14 písm. e). Po overení splnenia tejto podmienky príslušný orgán verejného zdravotníctva vydá žiadateľovi osvedčenie o odbornej spôsobilosti.
(17) Ustanovenie odseku 16 sa nevzťahuje na vykonávanie činností, ktoré zahŕňajú odborné využitie chemických látok uvedených v prílohe č. 3.
(18) Žiadateľ o overenie odbornej spôsobilosti na činnosti uvedené v odseku 15, ktorý vykonával niektorú z týchto činností najmenej dva po sebe nasledujúce roky a preukáže sa dokladom o absolvovaní odbornej prípravy podľa odseku 14 písm. e), musí vykonať skúšku pred komisiou na preskúšanie odbornej spôsobilosti. Príslušný orgán verejného zdravotníctva vydá žiadateľovi na základe úspešne vykonanej skúšky osvedčenie o odbornej spôsobilosti.
(19) Žiadateľ o overenie odbornej spôsobilosti na činnosti uvedené v odseku 16, ktorý vykonával niektorú z týchto činností najmenej tri po sebe nasledujúce roky a preukáže sa dokladom o absolvovaní odbornej prípravy podľa odseku 14 písm. e), musí vykonať skúšku pred komisiou na preskúšanie odbornej spôsobilosti. Príslušný orgán verejného zdravotníctva vydá žiadateľovi na základe úspešne vykonanej skúšky osvedčenie o odbornej spôsobilosti.
(20) Odborná príprava na vykonanie skúšky podľa odsekov 18 a 19 a na získanie osvedčenia o odbornej spôsobilosti podľa odsekov 15, 16, 18 a 19 zahŕňa vzdelávanie vzdelávacou inštitúciou,23a) ktorá uskutočňuje akreditovaný vzdelávací program v rozsahu najmenej 10 vyučovacích hodín na vykonávanie činností podľa § 15 ods. 3 písm. a) a v rozsahu najmenej 16 vyučovacích hodín na vykonávanie činností podľa § 15 ods. 3 písm. b). Vzor dokladu o absolvovaní odbornej prípravy je uvedený v prílohe č. 3a.
(21) Žiadateľ o overenie odbornej spôsobilosti na činnosti uvedené v odseku 15 nemusí vykonať skúšku pred komisiou na preskúšanie odbornej spôsobilosti, ak sa preukáže dokladom o odbornej spôsobilosti z iného členského štátu, že vykonával niektorú z činností uvedených v odseku 15
a) samostatne alebo ako vedúci zamestnanec päť po sebe nasledujúcich rokov a takúto činnosť neukončil viac ako dva roky pred predložením žiadosti o overenie odbornej spôsobilosti, a vlastní doklad podľa odseku 24,
b) samostatne alebo ako vedúci zamestnanec dva po sebe nasledujúce roky a vlastní doklad o spôsobilosti na túto činnosť, ktorý ho oprávňuje vykonávať túto činnosť v členskom štáte,
c) samostatne alebo ako vedúci zamestnanec tri po sebe nasledujúce roky a pred vykonávaním tejto činnosti absolvoval odbornú prípravu, čo preukáže dokladom o odbornej spôsobilosti uznaným členským štátom alebo určeným príslušným profesijným alebo obchodným orgánom,
d) ako podriadený zamestnanec tri po sebe nasledujúce roky a vlastní doklad o odbornej spôsobilosti na túto činnosť, ktorý ho oprávňuje vykonávať túto činnosť v členskom štáte, alebo
e) ako podriadený zamestnanec štyri po sebe nasledujúce roky a pred vykonávaním tejto činnosti absolvoval odbornú prípravu, čo preukáže dokladom o odbornej spôsobilosti uznaným členským štátom alebo určeným príslušným profesijným alebo obchodným orgánom.
(22) Žiadateľ o overenie odbornej spôsobilosti na činnosti uvedené v odseku 16 nemusí vykonať skúšku pred komisiou na preskúšanie odbornej spôsobilosti, ak sa preukáže dokladom o odbornej spôsobilosti z iného členského štátu, že vykonával niektorú z činností uvedených v odseku 16
a) samostatne alebo ako vedúci zamestnanec šesť po sebe nasledujúcich rokov a takúto činnosť neukončil viac ako dva roky pred predložením žiadosti o overenie odbornej spôsobilosti a vlastní doklad podľa odseku 24,
b) samostatne alebo ako vedúci zamestnanec tri po sebe nasledujúce roky a vlastní doklad o odbornej spôsobilosti na túto činnosť, ktorý ho oprávňuje vykonávať túto činnosť v členskom štáte,
c) samostatne alebo ako vedúci zamestnanec štyri po sebe nasledujúce roky a pred vykonávaním tejto činnosti absolvoval odbornú prípravu, čo preukáže dokladom o odbornej spôsobilosti uznaným členským štátom alebo určeným príslušným profesijným alebo obchodným orgánom,
d) ako podriadený zamestnanec štyri po sebe nasledujúce roky a vlastní doklad o odbornej spôsobilosti na túto činnosť, ktorý ho oprávňuje vykonávať túto činnosť v členskom štáte, alebo
e) ako podriadený zamestnanec päť po sebe nasledujúcich rokov a pred vykonávaním tejto činnosti absolvoval odbornú prípravu, čo preukáže dokladom o odbornej spôsobilosti uznaným členským štátom alebo určeným príslušným profesijným alebo obchodným orgánom.
(23) Ustanovenia odseku 22 písm. a), c) a e) sa nevzťahujú na vykonávanie činností, ktoré zahŕňajú odborné využitie chemických látok uvedených v prílohe č. 3. Ak žiadateľ vykonával niektorú z činností podľa odseku 22 písm. b) a d), musia byť v doklade o odbornej spôsobilosti uvedené chemické látky, ktoré môže žiadateľ v členskom štáte používať, a odborné využívanie chemických látok nesmie byť prerušené viac ako dva roky pred podaním žiadosti o overenie odbornej spôsobilosti.
(24) Splnenie podmienok podľa odsekov 21 a 22 sa preukazuje dokladom o odbornej spôsobilosti vydaným príslušným úradom alebo orgánom členského štátu, v ktorom žiadateľ o overenie odbornej spôsobilosti túto činnosť vykonával. Doklad o odbornej spôsobilosti obsahuje údaje o druhu a dĺžke odbornej praxe a o obmedzeniach pri výkone činnosti, ktoré žiadateľ predloží k žiadosti; obmedzenia sa môžu týkať činností podľa odsekov 15 a 16 alebo činností, ktoré zahŕňajú odborné využitie chemických látok uvedených v prílohe č. 3.
(25) Osvedčenie o odbornej spôsobilosti podľa odsekov 21 a 22 vydá žiadateľovi z iného členského štátu príslušný orgán verejného zdravotníctva po predložení dokladu podľa odseku 24. Príslušný orgán verejného zdravotníctva v osvedčení o odbornej spôsobilosti uvedie rovnaký rozsah a rovnaké obmedzenia pri výkone činnosti, ako sú určené v doklade podľa odseku 24.
(26) Osoba, ktorá je držiteľom osvedčenia o odbornej spôsobilosti podľa odsekov 15, 16, 18, 19, 21 a 22 na vykonávanie činností podľa § 15 ods. 3 písm. a) a b) je povinná absolvovať najmenej každých päť rokov od vydania osvedčenia o odbornej spôsobilosti aktualizačnú odbornú prípravu, ktorá zahŕňa vzdelávanie vzdelávacou inštitúciou,23a) ktorá uskutočňuje akreditovaný vzdelávací program, v rozsahu najmenej 10 vyučovacích hodín na vykonávanie činností podľa § 15 ods. 3 písm. a) a v rozsahu najmenej 16 vyučovacích hodín na vykonávanie činností podľa § 15 ods. 3 písm. b).
(27) Splnenie podmienky podľa odseku 26 overuje príslušný orgán verejného zdravotníctva na základe dokladu o absolvovaní aktualizačnej odbornej prípravy, ktorý príslušnému orgánu verejného zdravotníctva písomne predloží osoba, ktorá je držiteľom osvedčenia o odbornej spôsobilosti; doklad o absolvovaní aktualizačnej odbornej prípravy je povinná predložiť najneskôr do 30 dní po jej absolvovaní. Vzor dokladu o absolvovaní aktualizačnej odbornej prípravy je uvedený v prílohe č. 3a.
(28) Vzdelanie podľa odseku 4 písm. a), odseku 6 písm. a), odseku 9 písm. a) a odseku 10 písm. a) sa preukazuje dokladom o absolvovaní príslušného vzdelania alebo dokladom o uznaní dokladu o vzdelaní podľa osobitných predpisov.22)
(29) Príslušný orgán verejného zdravotníctva vydá osvedčenie o odbornej spôsobilosti do 30 dní odo dňa vykonania skúšky alebo odo dňa podania žiadosti o vydanie osvedčenia, ak žiadateľ nemusí vykonať skúšku pred komisiou na preskúšanie odbornej spôsobilosti; osvedčenie o odbornej spôsobilosti obsahuje tieto osobné údaje odborne spôsobilej osoby: meno, priezvisko, titul, adresu trvalého pobytu, dátum a miesto narodenia.
(30) Odborne spôsobilá osoba sa zapisuje do registra odborne spôsobilých osôb. Register odborne spôsobilých osôb je verejne prístupný na webovom sídle príslušného orgánu verejného zdravotníctva a obsahuje meno, priezvisko, titul, adresu trvalého pobytu odborne spôsobilej osoby a druh činnosti, na ktorú sa osvedčenie vydáva.
(31) Osvedčenie o odbornej spôsobilosti sa vydáva na dobu neurčitú.
(32) Príslušný orgán verejného zdravotníctva odoberie osvedčenie o odbornej spôsobilosti, ak
a) dodatočne zistí, že žiadosť o overenie odbornej spôsobilosti alebo jej príloha obsahovala nepravdivé údaje,
b) držiteľ osvedčenia o odbornej spôsobilosti závažným spôsobom alebo opakovane porušuje povinnosti ustanovené týmto zákonom a inými všeobecne záväznými právnymi predpismi,
c) držiteľ osvedčenia o odbornej spôsobilosti na vykonávanie činností podľa § 15 ods. 3 písm. a) a b) neabsolvoval aktualizačnú odbornú prípravu podľa odseku 26 alebo nepredložil doklad o absolvovaní aktualizačnej odbornej prípravy podľa odseku 27.
(33) Osoba, ktorej príslušný orgán verejného zdravotníctva odobral osvedčenie o odbornej spôsobilosti, môže opätovne požiadať o vydanie osvedčenia o odbornej spôsobilosti najskôr po uplynutí
a) šiestich mesiacov odo dňa odobratia osvedčenia o odbornej spôsobilosti podľa odseku 32 písm. a) a c),
b) jedného roka odo dňa odobratia osvedčenia o odbornej spôsobilosti podľa odseku 32 písm. b).
(34) Osvedčenie o odbornej spôsobilosti zaniká smrťou držiteľa osvedčenia o odbornej spôsobilosti alebo jeho vyhlásením za mŕtveho.
(35) Príslušný orgán verejného zdravotníctva uzná odbornú spôsobilosť osobám, ktoré získali potrebnú kvalifikáciu v inom štáte, ktorý je zmluvnou stranou Dohody o Európskom hospodárskom priestore alebo vo Švajčiarskej konfederácii, a vydá im osvedčenie o odbornej spôsobilosti podľa odseku 29.
(36) Počas krízovej situácie sa nevydávajú osvedčenia o odbornej spôsobilosti na činnosti uvedené v § 15, ak príslušný orgán verejného zdravotníctva neurčí inak.
(37) Ak príslušný orgán verejného zdravotníctva neurčí inak, v čase krízovej situácie sa osvedčenie o odbornej spôsobilosti na prácu s veľmi toxickými látkami a zmesami a s toxickými látkami a zmesami podľa § 15 ods. 3 písm. a) a na prácu s dezinfekčnými prípravkami na profesionálne použitie a na prácu s prípravkami na reguláciu živočíšnych škodcov na profesionálne použitie podľa § 15 ods. 3 písm. b) nahrádza
a) dokladmi o vzdelaní a odbornej praxi podľa odseku 9 písm. a) a odseku 10 písm. a),
b) dokladom o odbornej príprave podľa odseku 9 písm. b), odseku 10 písm. b) a odseku 20, vykonanej podľa aktuálnej epidemiologickej situácie dištančnou formou alebo prezenčnou formou, od vzdelávacej inštitúcie, ktorá uskutočňuje akreditovaný vzdelávací program.
(38) V čase krízovej situácie neplynie lehota na absolvovanie aktualizačnej odbornej prípravy podľa odseku 26 pre osobu, ktorá je držiteľom osvedčenia o odbornej spôsobilosti.
(39) Doklady podľa odseku 37 je potrebné doplniť osvedčením o odbornej spôsobilosti podľa odseku 1 najneskôr do 90 dní od skončenia krízovej situácie.


PIATA ČASŤ
Zdravé životné podmienky a zdravé pracovné podmienky

PRVÁ HLAVA
Spoločné ustanovenia

§ 17
Pitná voda
(1) Pitná voda je voda určená na ľudskú spotrebu v jej pôvodnom stave alebo po úprave, ktorá sa používa na pitie, varenie, prípravu potravín alebo na iné domáce účely, bez ohľadu na jej pôvod a na to, či bola dodaná z rozvodnej siete, cisterny alebo ako voda balená do spotrebiteľského balenia a voda používaná v potravinárskych podnikoch pri výrobe, spracovaní, konzervovaní alebo predaji výrobkov alebo látok určených na ľudskú spotrebu.
(2) Pitná voda je zdravotne bezpečná, ak
a) neobsahuje žiadne mikroorganizmy, parazity a ani látky, ktoré v určitých množstvách alebo koncentráciách predstavujú riziko ohrozenia zdravia ľudí akútnym, chronickým alebo neskorým pôsobením a ktorej vlastnosti vnímateľné zmyslami nezabraňujú jej požívaniu alebo používaniu, a
b) spĺňa limity ukazovateľov kvality pitnej vody podľa všeobecne záväzného právneho predpisu vydaného podľa § 62 písm. aa).
(3) Monitorovanie pitnej vody sa vykonáva pravidelne podľa programu monitorovania v celom systéme zásobovania pitnou vodou na účely preukázania zdravotnej bezpečnosti pitnej vody a získania informácií o jej kvalite. Program monitorovania overuje účinnosť opatrení zavedených na kontrolu ohrozenia zdravia ľudí a určuje najvhodnejšie opatrenia na jeho zmiernenie alebo odstránenie. Program monitorovania môže byť založený na manažmente rizík pri zásobovaní pitnou vodou.
(4) Podľa miestnych podmienok a s prihliadnutím na epidemiologickú situáciu úrad verejného zdravotníctva môže rozhodnúť o
a) limitoch ukazovateľov kvality pitnej vody, pre ktoré nie sú limity ustanovené všeobecne záväzným právnym predpisom vydaným podľa § 62 písm. aa),
b) tretej výnimke na použitie pitnej vody, ktorá nespĺňa limity ukazovateľov kvality pitnej vody.
(5) Podľa miestnych podmienok a s prihliadnutím na epidemiologickú situáciu regionálny úrad verejného zdravotníctva môže rozhodnúť o
a) zvýšení rozsahu monitorovania alebo početnosti monitorovania ukazovateľov kvality pitnej vody ustanovených všeobecne záväzným právnym predpisom vydaným podľa § 62 písm. aa),
b) doplnení rozsahu monitorovania ukazovateľov kvality pitnej vody o ďalšie mikroorganizmy, parazity alebo látky, pre ktoré neboli ustanovené limity, ak existuje odôvodnené podozrenie, že v určitých množstvách alebo koncentráciách môžu predstavovať riziko ohrozenia zdravia ľudí,
c) prvej výnimke a druhej výnimke na použitie pitnej vody, ktorá nespĺňa limity ukazovateľov kvality pitnej vody,
d) výnimke na zníženie rozsahu monitorovania alebo početnosti monitorovania ukazovateľov kvality pitnej vody v programe monitorovania na základe manažmentu rizík pri zásobovaní pitnou vodou.
(6) Výnimku na použitie pitnej vody, ktorá nespĺňa limity ukazovateľov kvality pitnej vody, môže úrad verejného zdravotníctva alebo regionálny úrad verejného zdravotníctva povoliť pre chemické ukazovatele uvedené v prílohe č. 2a najviac na tri roky, ak zásobovanie pitnou vodou nemožno zabezpečiť inak a nebude ohrozené zdravie ľudí. Po uplynutí platnosti prvej výnimky môže regionálny úrad verejného zdravotníctva v odôvodnených prípadoch povoliť druhú výnimku. Úrad verejného zdravotníctva informuje Komisiu o odôvodnení rozhodnutia o druhej výnimke spolu s výsledkami kontroly kvality pitnej vody vykonanej počas platnosti prvej výnimky. Tretiu výnimku môže povoliť úrad verejného zdravotníctva len výnimočne a po predchádzajúcom súhlase Komisie. Pred uplynutím platnosti každej výnimky sa vykoná kontrola s cieľom preukázať zlepšenie kvality pitnej vody.
(7) Rozhodnutie o výnimke na použitie pitnej vody, ktorá nespĺňa limity ukazovateľov kvality pitnej vody, obsahuje
a) odôvodnenie výnimky,
b) ukazovateľ kvality pitnej vody, ktorého sa výnimka týka, najvyššiu povolenú hodnotu tohto ukazovateľa a obdobie platnosti výnimky,
c) oblasť zásobovania a počet obyvateľov, ktorých sa výnimka týka, množstvo dodávanej pitnej vody za deň a informáciu, či sa výnimka týka aj potravinárskych podnikov,
d) výsledky kontroly kvality pitnej vody za predchádzajúce obdobie,
e) vhodný program monitorovania, podľa potreby s vyššou početnosťou monitorovacích činností,
f) súhrn plánu nevyhnutných nápravných opatrení vrátane harmonogramu prác, odhadu nákladov a zabezpečenia revízie.
(8) Osoba, ktorej úrad verejného zdravotníctva podľa § 5 ods. 4 písm. ar) alebo regionálny úrad verejného zdravotníctva podľa § 6 ods. 3 písm. y) povolil výnimku, je povinná
a) informovať bezodkladne dotknutých obyvateľov o každej povolenej výnimke v oblasti zásobovania; ak povolená výnimka môže pre niektorú časť obyvateľov predstavovať riziko ohrozenia zdravia, je povinná do informácie zahrnúť aj postup na ochranu zdravia,
b) vykonať pred uplynutím platnosti každej povolenej výnimky kontrolu kvality pitnej vody s cieľom preukázať zlepšenie kvality pitnej vody a predložiť výsledky tejto kontroly úradu verejného zdravotníctva alebo regionálnemu úradu verejného zdravotníctva.
(9) Fyzická osoba-podnikateľ alebo právnická osoba, ktorá vykonáva odber a analýzu pitnej vody, musí byť akreditovaná.24)
(10) Na chemickú úpravu pitnej vody sa môžu použiť len látky alebo zmesi24a) určené na chemickú úpravu pitnej vody; na dezinfekciu pitnej vody sa môžu použiť len biocídne výrobky24b) určené na dezinfekciu pitnej vody.
(11) Prepojiť rozvody pitnej vody pri zásobovaní pitnou vodou s rozvodmi teplej vody možno len v zmiešavacej batérii.

§ 17a
Povinnosti dodávateľa pitnej vody
(1) Dodávateľom pitnej vody je
a) prevádzkovateľ verejného vodovodu,24c)
b) fyzická osoba-podnikateľ alebo právnická osoba, ktorá dodáva pitnú vodu alebo používa pitnú vodu v rámci podnikateľskej činnosti alebo ktorá dodáva pitnú vodu alebo používa pitnú vodu vo verejnom záujme a nie je odberateľom24d) pitnej vody z verejného vodovodu.
(2) Dodávateľ pitnej vody je povinný
a) zabezpečiť, aby pitná voda spĺňala požiadavky zdravotnej bezpečnosti,
b) zabezpečiť pravidelné monitorovanie kvality pitnej vody podľa všeobecne záväzného právneho predpisu vydaného podľa § 62 písm. aa),
c) vypracovať, priebežne prehodnocovať a najmenej raz za päť rokov aktualizovať program monitorovania kvality pitnej vody,
d) predkladať regionálnemu úradu verejného zdravotníctva program monitorovania kvality pitnej vody a každú jeho zmenu,
e) predkladať elektronicky výsledky monitorovania kvality pitnej vody regionálnemu úradu verejného zdravotníctva do troch mesiacov po ukončení laboratórnych analýz,
f) zabezpečiť evidenciu monitorovania kvality pitnej vody a uchovávať ju desať rokov,
g) používať pri zásobovaní pitnou vodou výrobky určené na styk s pitnou vodou a látky alebo zmesi určené na chemickú úpravu pitnej vody alebo biocídne výrobky určené na dezinfekciu pitnej vody,
h) používať pri úprave pitnej vody len technologické postupy, výrobky, látky, zmesi a biocídne výrobky, ktoré na takéto použitie určil regionálny úrad verejného zdravotníctva,
i) vykonávať čistenie a údržbu vodohospodárskych zariadení, plôch, priestorov a objektov, ktoré sú súčasťou vodovodného rozvodného systému pitnej vody alebo ktoré môžu nepriaznivo ovplyvniť kvalitu pitnej vody,
j) vykonať bezodkladne opakovaný odber vzorky pitnej vody, ak sa pri kontrole kvality pitnej vody zistilo prekročenie limitu ustanoveného medznou hodnotou alebo najvyššou medznou hodnotou všeobecne záväzným právnym predpisom vydaným podľa § 62 písm. aa),
k) oznámiť bezodkladne regionálnemu úradu verejného zdravotníctva prekročenie limitu ustanoveného medznou hodnotou alebo najvyššou medznou hodnotou všeobecne záväzným právnym predpisom vydaným podľa § 62 písm. aa),
l) zistiť príčiny prekročenia limitu ustanoveného medznou hodnotou alebo najvyššou medznou hodnotou všeobecne záväzným právnym predpisom vydaným podľa § 62 písm. aa) a prijať opatrenia na obnovenie kvality pitnej vody; do obnovenia kvality pitnej vody vykonávať opatrenia nariadené regionálnym úradom verejného zdravotníctva,
m) informovať dotknutých obyvateľov o zhoršení kvality pitnej vody, ktoré by mohlo ohroziť ich zdravie, a o opatreniach, ktoré musia vykonať,
n) sprístupniť verejnosti primerané výsledky manažmentu rizík pri zásobovaní pitnou vodou.

§ 17b
Žiadosť o výnimku
Dodávateľ pitnej vody môže požiadať o výnimku na
a) používanie pitnej vody, ktorá nespĺňa limity ukazovateľov kvality pitnej vody,
b) zníženie rozsahu monitorovania alebo početnosti monitorovania ukazovateľov kvality pitnej vody v programe monitorovania na základe manažmentu rizík pri zásobovaní pitnou vodou podľa všeobecne záväzného právneho predpisu vydaného podľa § 62 písm. aa).

§ 17c
Náležitosti žiadosti o výnimku
(1) Žiadosť o výnimku na použitie pitnej vody, ktorá nespĺňa limity ukazovateľov kvality pitnej vody, obsahuje
a) názov, sídlo žiadateľa a identifikačné číslo, ak ide o právnickú osobu, alebo meno, priezvisko, obchodné meno, miesto podnikania a identifikačné číslo, ak bolo pridelené, ak ide o fyzickú osobu-podnikateľa,
b) návrh rozsahu výnimky, jej odôvodnenie a obdobie, na ktoré sa výnimka žiada,
c) vyhodnotenie zásobovania pitnou vodou v oblasti, ktorej sa výnimka týka, a ktoré preukazuje, že dodávanie pitnej vody, ktorá spĺňa limity ukazovateľov kvality pitnej vody, nemožno zabezpečiť iným spôsobom,
d) laboratórne analýzy pitnej vody, ktoré poskytnú štatisticky preukázateľné výsledky ukazovateľov kvality pitnej vody,
e) hodnotenie zdravotného rizika vykonané osobou odborne spôsobilou na hodnotenie zdravotných rizík zo životného prostredia podľa § 15 ods. 1 písm. b), ktoré vyplýva z nedodržania limitu ukazovateľa kvality pitnej vody pre zásobovaných obyvateľov, vrátane odporúčaní na ochranu obyvateľov, pre ktorých by výnimka mohla predstavovať riziko ohrozenia zdravia,
f) návrh programu monitorovania a nápravných opatrení,
g) spôsob informovania obyvateľov podľa § 17 ods. 8 písm. a).
(2) Žiadosť o výnimku na zníženie rozsahu kontroly alebo početnosti kontroly ukazovateľov kvality pitnej vody obsahuje
a) údaje podľa odseku 1 písm. a),
b) návrh rozsahu kontroly alebo početnosti kontroly ukazovateľov kvality pitnej vody,
c) manažment rizík pri zásobovaní pitnou vodou podľa všeobecne záväzného právneho predpisu vydaného podľa § 62 písm. aa).

§ 17d
(1) Vlastníci bytových budov24e) a nebytových budov24f) alebo spoločenstvá vlastníkov bytov a nebytových priestorov v bytovom dome alebo fyzická osoba alebo právnická osoba, ktorá na základe zmluvy vykonáva správu bytovej budovy alebo nebytovej budovy, v ktorých sú byty alebo nebytové priestory vo vlastníctve jednotlivých vlastníkov podľa osobitného predpisu,24g) sú povinní zabezpečiť, aby domový rozvodný systém pitnej vody od miesta pripojenia pitnej vody od dodávateľa po miesto odberu pitnej vody nepriaznivo neovplyvňoval kvalitu pitnej vody.
(2) Ak je nedodržanie požiadaviek na kvalitu pitnej vody spôsobené domovým rozvodným systémom bytových budov alebo nebytových budov, osoby podľa odseku 1 sú bezodkladne povinné
a) zabezpečiť opatrenia na obnovenie vyhovujúcej kvality pitnej vody,
b) informovať obyvateľov o zhoršení kvality pitnej vody, ktoré by mohlo ohroziť ich zdravie, a o opatreniach, ktoré musia vykonať.

§ 18
Výrobky určené na styk s pitnou vodou
(1) Výrobky určené na styk s pitnou vodou sú výrobky používané na zachytávanie, úpravu, akumuláciu, distribúciu, meranie alebo odber pitnej vody.
(2) Výrobky určené na styk s pitnou vodou sú zdravotne bezpečné, ak sú vyrobené tak, že za obvyklých a predvídateľných podmienok používania ich zložky neprechádzajú do pitnej vody v množstvách, ktoré by mohli ohroziť zdravie ľudí, spôsobiť neprijateľnú zmenu v zložení pitnej vody alebo spôsobiť zhoršenie jej vlastností vnímateľných zmyslami.
(3) Hodnotenie zdravotnej bezpečnosti výrobkov určených na styk s pitnou vodou sa vykonáva podľa všeobecne záväzného právneho predpisu vydaného podľa § 62 písm. d); pri laboratórnych skúškach sa stanovujú koncentrácie látok alebo sa zisťujú látky, ktorých prítomnosť môže vyplývať z materiálového zloženia výrobkov alebo nečistoty, ktoré môžu nepriaznivo ovplyvniť kvalitu pitnej vody.
(4) Výrobky určené na styk s pitnou vodou, ktoré znižujú tvrdosť vody, musia zabezpečiť dodržanie odporúčaných hodnôt obsahu vápnika a horčíka v pitnej vode podľa všeobecne záväzného právneho predpisu vydaného podľa § 62 písm. aa).
(5) Fyzická osoba-podnikateľ alebo právnická osoba, ktorá vyrába výrobky určené na styk s pitnou vodou alebo dodáva výrobky určené na styk s pitnou vodou, je povinná zabezpečovať ich súlad s požiadavkami zdravotnej bezpečnosti na výrobky určené na styk s pitnou vodou, ktorých podrobnosti ustanovuje všeobecne záväzný právny predpis vydaný podľa § 62 písm. d).

§ 19
Voda určená na kúpanie, prírodné kúpaliská a umelé kúpaliská
(1) Voda určená na kúpanie je akákoľvek povrchová voda,25) ktorá je vyhlásená podľa osobitného predpisu25a) a ktorú využíva veľký počet kúpajúcich sa a nebol pre ňu vydaný trvalý zákaz kúpania alebo trvalé odporúčanie nekúpať sa; veľký počet kúpajúcich sa posudzuje úrad verejného zdravotníctva s ohľadom najmä na vývoj z minulosti, vybudovanú infraštruktúru alebo zariadenia a opatrenia prijaté na podporu kúpania v minulosti.
(2) Vodou určenou na kúpanie podľa odseku 1 nie sú
a) umelé kúpaliská a kúpeľné bazény,
b) uzavreté vodné plochy využívané na ošetrovateľské účely alebo liečebné účely,
c) umelo vytvorené uzavreté vodné plochy oddelené od povrchových vôd a podzemných vôd.25b)
(3) Prírodné kúpalisko je vyznačená prírodná vodná plocha využívaná na kúpanie a s ňou súvisiace prevádzkové plochy a zariadenia, ktoré majú prevádzkovateľa; prírodným kúpaliskom je aj voda určená na kúpanie, ktorá má prevádzkovateľa.
(4) Umelé kúpalisko je krytá stavba alebo nekrytá stavba so súborom zariadení využívaných na kúpanie a s ním súvisiace prevádzkové plochy.
(5) Požiadavky na kvalitu vody určenej na kúpanie sa vzťahujú aj na vodu určenú na kúpanie, ak je kvalita vody určenej na kúpanie ovplyvnená povrchovými vodami prechádzajúcimi hranice; v takých prípadoch plnenie požiadaviek na vodu určenú na kúpanie zabezpečuje úrad verejného zdravotníctva v spolupráci so susedným štátom, a to aj prostredníctvom výmeny informácií a spoločným postupom pri kontrole takých cezhraničných vplyvov.25c)
(6) Podľa miestnych podmienok a s prihliadnutím na epidemiologickú situáciu môže príslušný orgán verejného zdravotníctva rozšíriť rozsah a početnosť kontroly kvality vody vo vode určenej na kúpanie, v prírodnom kúpalisku a v umelom kúpalisku o ďalšie ukazovatele, ktorých výskyt možno predpokladať; v prírodnom kúpalisku, ktoré nie je vodou určenou na kúpanie, a v umelom kúpalisku môže zúžiť rozsah a početnosť kontroly ukazovateľov kvality vody pri preukázateľne stálych a vyhovujúcich hodnotách ukazovateľov kvality vody doložených štatisticky reprezentatívnym počtom údajov.
(7) Prevádzkovateľ prírodného kúpaliska je povinný
a) zabezpečiť, aby kvalita vody v prírodnom kúpalisku spĺňala požiadavky na kvalitu vody v prírodnom kúpalisku,
b) zabezpečiť monitorovanie a kontrolu kvality vody v prírodnom kúpalisku,
c) viesť evidenciu o prevádzke prírodného kúpaliska a uchovávať ju päť rokov,
d) predkladať výsledky kontroly kvality vody v prírodnom kúpalisku príslušnému orgánu verejného zdravotníctva,
e) vyznačiť vodnú plochu na kúpanie v prírodnom kúpalisku a oddeliť ju od vodnej plochy vyhradenej na používanie plavidiel,
f) zabezpečiť vybavenie prevádzkových plôch, priestorov a zariadení v prírodnom kúpalisku,
g) zabezpečiť čistenie vodnej plochy, údržbu a čistenie prevádzkových plôch, priestorov a zariadení prírodných kúpalísk,
h) vypracovať prevádzkový poriadok prírodného kúpaliska a predložiť ho príslušnému orgánu verejného zdravotníctva na schválenie; predkladať aj návrhy na jeho zmenu,
i) sprístupniť pre verejnosť na dostupnom a viditeľnom mieste v blízkosti vodnej plochy prírodného kúpaliska aktuálne informácie o kvalite vody v prírodnom kúpalisku,
j) vyznačiť na viditeľnom mieste v blízkosti vodnej plochy prírodného kúpaliska zákaz kúpania, ak voda nespĺňa požiadavky na kvalitu vody v prírodnom kúpalisku,
k) vyznačiť a umiestniť počas kúpacej sezóny na viditeľnom mieste pred vstupom do areálu prírodného kúpaliska oznámenie o zákaze vstupu so zvieraťom,
l) zabezpečiť na prírodnom kúpalisku dostatočný počet plavčíkov a miestnosť na poskytovanie prvej pomoci,
m) vyvesiť na dostupnom a viditeľnom mieste pokyny na poskytovanie prvej pomoci.
(8) Prevádzkovateľ prírodného kúpaliska, ktoré je podľa osobitného predpisu25a) vyhlásené za vodu určenú na kúpanie, je povinný počas kúpacej sezóny sprístupniť informácie pre verejnosť na dostupnom a viditeľnom mieste v blízkosti vody určenej na kúpanie.
(9) Prevádzkovateľ umelého kúpaliska je povinný
a) zabezpečiť, aby kvalita vody v umelom kúpalisku spĺňala požiadavky na kvalitu vody v umelom kúpalisku,
b) zabezpečiť kontrolu kvality vody v umelom kúpalisku,
c) viesť evidenciu o prevádzke umelého kúpaliska a uchovávať ju päť rokov,
d) predkladať výsledky kontroly kvality vody v umelom kúpalisku príslušnému orgánu verejného zdravotníctva,
e) zabezpečiť priestorové a technické požiadavky na umelé kúpalisko,
f) zabezpečiť vybavenie, priestory, dispozičné riešenie prevádzkovaných plôch umelého kúpaliska,
g) zabezpečiť osvetlenie, tepelno-vlhkostnú mikroklímu, vykurovanie a vetranie umelého kúpaliska,
h) zabezpečiť údržbu a čistenie bazénov, priestorov, prevádzkových plôch a zariadení umelého kúpaliska a predmetov, ktoré prichádzajú do styku s vodou,
i) vypracovať prevádzkový poriadok umelého kúpaliska a predložiť ho príslušnému orgánu verejného zdravotníctva na schválenie; predkladať aj návrhy na jeho zmenu,
j) sprístupniť verejnosti na dostupnom a viditeľnom mieste pri vstupe do areálu umelého kúpaliska aktuálne informácie o kvalite vody v umelom kúpalisku,
k) vyznačiť na viditeľnom mieste v blízkosti bazénu zákaz kúpania, ak voda v bazéne nespĺňa požiadavky na kvalitu vody v umelom kúpalisku,
l) vyznačiť a umiestniť na viditeľnom mieste pred vstupom do areálu umelého kúpaliska oznámenie o zákaze vstupu so zvieraťom,
m) zabezpečiť na umelom kúpalisku miestnosť na poskytovanie prvej pomoci s vybavením podľa všeobecne záväzného právneho predpisu vydaného podľa § 62 písm. e) a vyvesiť na dostupnom a viditeľnom mieste pokyny na poskytovanie prvej pomoci,
n) zabezpečiť stály dohľad dostatočným počtom plavčíkov tak, aby na
1. najviac dva neplavecké bazény dohliadal aspoň jeden plavčík,
2. plavecký bazén s dĺžkou do 25 metrov dohliadal aspoň jeden plavčík,
3. plavecký bazén s dĺžkou viac ako 25 metrov dohliadali aspoň dvaja plavčíci,
4. vodné atrakcie dohliadal aspoň jeden plavčík pri dopade.
(10) Fyzická osoba – podnikateľ a právnická osoba, ktoré v blízkosti vodných plôch, ktoré nie sú vodou určenou na kúpanie alebo prírodným kúpaliskom, prevádzkujú zariadenia uvedené v § 21, 22 a 26 a v ponuke svojich služieb spotrebiteľovi alebo v reklame výslovne ponúkajú možnosť kúpania, sú povinní poskytnúť verejnosti aktuálnu informáciu o kvalite vody; kvalita vody sa posudzuje podľa požiadaviek na kvalitu vody v prírodnom kúpalisku.

§ 20
Vnútorné prostredie budov
(1) Vnútorné prostredie budov musí spĺňať požiadavky na tepelno-vlhkostnú mikroklímu, vetranie a vykurovanie, požiadavky na osvetlenie, preslnenie a na iné druhy optického žiarenia.
(2) V novonavrhovaných budovách sa trvalé dopĺňanie denného osvetlenia svetlom zo zdrojov umelého osvetlenia nesmie zriaďovať
a) v obytných miestnostiach bytov,
b) v izbách ubytovacích zariadení internátneho typu,
c) v denných miestnostiach zariadení na predškolskú výchovu,
d) v učebniach škôl okrem špeciálnych učební,
e) v lôžkových izbách zdravotníckych zariadení, zariadení sociálnych služieb a zariadení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.26)
(3) Fyzická osoba-podnikateľ a právnická osoba, ktoré prevádzkujú budovu určenú pre verejnosť (ďalej len „prevádzkovateľ budovy“), sú povinné zabezpečiť kvalitu vnútorného ovzdušia budovy tak, aby nepredstavovalo riziko v dôsledku prítomnosti fyzikálnych, chemických, biologických a iných zdraviu škodlivých faktorov a nebolo organolepticky zmenené.

§ 21
Byty nižšieho štandardu a ubytovacie zariadenia
(1) Byty nižšieho štandardu sú byty v bytových domoch, ktorých obytná plocha, úžitková plocha a vybavenie musia zodpovedať najmenej minimálnym požiadavkám ustanoveným podľa § 62 písm. f).
(2) Ubytovacie zariadenia, ktoré poskytujú hromadné ubytovanie, možno prevádzkovať, len ak spĺňajú požiadavky na vnútorné prostredie, priestorové usporiadanie, funkčné členenie, vybavenie a na prevádzku ubytovacích zariadení ustanovené vykonávacím predpisom podľa § 62 písm. f).
(3) Fyzická osoba-podnikateľ a právnická osoba, ktoré prevádzkujú ubytovacie zariadenia (ďalej len „prevádzkovateľ ubytovacieho zariadenia“), sú povinné
a) zabezpečiť požiadavky podľa odseku 2,
b) vypracovať prevádzkový poriadok a predložiť ho regionálnemu úradu verejného zdravotníctva.

§ 22
Telovýchovno-športové zariadenia
(1) Telovýchovno-športové zariadenie je krytý alebo otvorený objekt určený na telovýchovné a športové podujatia v rámci telesnej kultúry.
(2) Telovýchovno-športové zariadenie sa umiestňuje tak, aby jeho činnosť neovplyvňovala nepriaznivo okolie, najmä obytnú zástavbu hlukom, prachom alebo svetlom.
(3) Fyzická osoba-podnikateľ a právnická osoba, ktoré prevádzkujú telovýchovno-športové zariadenia (ďalej len „prevádzkovateľ telovýchovno-športového zariadenia“), sú povinné
a) zabezpečiť požiadavky na vnútorné prostredie, priestorové usporiadanie a funkčné členenie, vybavenie a na prevádzku telovýchovno-športového zariadenia,
b) používať len také telovýchovné náradie a zariadenia, aby sa pri ich používaní podľa návodu výrobcu neohrozilo alebo nepoškodilo zdravie ich užívateľov,
c) vypracovať prevádzkový poriadok a predložiť ho regionálnemu úradu verejného zdravotníctva.

§ 23
Zariadenia starostlivosti o ľudské telo
(1) Zariadenia starostlivosti o ľudské telo sú najmä kaderníctvo, holičstvo, kozmetika, manikúra, pedikúra, solárium, masážny salón, sauna, tetovací salón, zariadenie na poskytovanie regeneračných a rekondičných služieb.
(2) Zariadenia starostlivosti o ľudské telo možno prevádzkovať, len ak spĺňajú požiadavky na stavebno-technické riešenie, priestorové usporiadanie, vybavenie a vnútorné členenie.
(3) Fyzická osoba-podnikateľ a právnická osoba, ktoré prevádzkujú zariadenia starostlivosti o ľudské telo (ďalej len „prevádzkovateľ zariadenia starostlivosti o ľudské telo“), sú povinné
a) používať také pracovné postupy, prístroje, pracovné nástroje, pomôcky a prípravky, aby pri poskytovaní služby nedošlo k ohrozeniu zdravia alebo k poškodeniu zdravia,
b) mať k dispozícii lekárničku prvej pomoci,
c) poučiť osobu, ktorej poskytujú služby, o rizikách spojených s poskytovanou službou,
d) vypracovať prevádzkový poriadok a predložiť ho regionálnemu úradu verejného zdravotníctva.
(4) Prevádzkovateľ zariadenia starostlivosti o ľudské telo a jeho zamestnanci nesmú
a) manipulovať s jazvami,
b) manipulovať s materskými znamienkami,
c) robiť výkony na očnej spojovke a rohovke.
(5) Fyzická osoba-podnikateľ a právnická osoba, ktoré prevádzkujú solárium (ďalej len „prevádzkovateľ solária“), sú okrem povinností uvedených v odseku 3 ďalej povinné
a) dodržiavať limity ultrafialového žiarenia,
b) viesť prevádzkovú dokumentáciu,
c) umiestniť na viditeľnom mieste poučenie pre osoby, ktorým poskytuje služby.
(6) Fyzická osoba-podnikateľ a právnická osoba, ktoré prevádzkujú saunu (ďalej len „prevádzkovateľ sauny“), sú okrem povinností uvedených v odseku 3 ďalej povinné zabezpečiť
a) kvalitu vody v ochladzovacom bazéne tak, aby spĺňala požiadavky na kvalitu vody v umelom kúpalisku,
b) pravidelnú výmenu vody v ochladzovacom bazéne a jeho pravidelné čistenie,
c) kontrolu kvality vody v ochladzovacom bazéne.

§ 24
Zariadenia pre deti a mládež
(1) Zariadenia pre deti a mládež na účely tohto zákona sú:
a) zariadenia, ktoré majú oprávnenie uskutočňovať výchovu a vzdelávanie,27)
b) zariadenia starostlivosti o deti do troch rokov veku dieťaťa,27a)
c) prevádzkarne, v ktorých sa prevádzkuje živnosť28) starostlivosti o deti do šesť rokov veku dieťaťa, ak nie sú zariadeniami podľa písmena b),
d) prevádzkarne, v ktorých sa prevádzkuje živnosť28) výchovy a mimoškolského vzdelávania detí a mládeže,
e) zariadenia, v ktorých sa poskytuje služba výchovy a starostlivosti o deti a mládež, ak nie sú zariadeniami podľa písmen a) až d), zariadením sociálnych služieb alebo zariadením sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.
(2) Zariadenia pre deti a mládež sa zriaďujú v zdravotne vhodnom prostredí, ktorým je prostredie chránené pred zdraviu škodlivými faktormi vonkajšieho prostredia, najmä pred hlukom a zdrojmi znečistenia ovzdušia, a prostredie chránené pred negatívnymi výchovnými vplyvmi.
(3) Priestorové usporiadanie, funkčné členenie a vybavenie zariadení pre deti a mládež musí zodpovedať veku, zdravotnému stavu, stupňu telesného a duševného vývinu, telesným rozmerom detí a mládeže a veľkostnému typu a účelu zariadenia. Hračky, výchovné pomôcky a ďalšie predmety určené pre deti a mládež musia svojimi vlastnosťami zodpovedať požiadavkám ustanoveným osobitnými predpismi.29)
(4) Prevádzkový poriadok upraví režim dňa, vrátane činností vedúcich k výchove a vzdelávaniu, prevádzku pieskovísk, stravovanie a pitný režim, ktoré musia v zariadeniach pre deti a mládež zohľadňovať vekové, fyzické a psychické osobitosti detí a mládeže.
(5) Fyzická osoba-podnikateľ a právnická osoba, ktoré prevádzkujú zariadenia pre deti a mládež (ďalej len „prevádzkovateľ zariadenia pre deti a mládež“), sú povinné
a) zamerať výchovu detí a mládeže na ochranu zdravia,
b) zabezpečiť pri podávaní stravy, aby strava bola pripravovaná zo zdravotne neškodných potravín so zodpovedajúcou energetickou a biologickou hodnotou,
c) zabezpečiť pravidelné čistenie a udržiavanie vonkajších i vnútorných priestorov zariadenia pre deti a mládež tak, aby tieto nepredstavovali riziko v dôsledku ich mikrobiálneho a iného znečistenia a dodržiavať najvyššie prípustné množstvo mikrobiálneho a iného znečistenia pôdy ustanovené vykonávacím predpisom podľa § 62 písm. j),
d) používať na čistenie a údržbu zariadenia len prostriedky, ktoré nie sú zaradené medzi nebezpečné chemické látky a nebezpečné chemické prípravky,30)
e) zabezpečiť zásobovanie zariadenia tečúcou pitnou vodou a tečúcou teplou vodou,
f) vypracovať prevádzkový poriadok a predložiť ho na schválenie regionálnemu úradu verejného zdravotníctva, ako aj návrh na jeho zmenu.
(6) V predškolskom zariadení môže byť umiestnené len dieťa, ktoré
a) je zdravotne spôsobilé na pobyt v kolektíve,
b) neprejavuje príznaky prenosného ochorenia,
c) nemá nariadené karanténne opatrenie.
(7) Potvrdenie o zdravotnej spôsobilosti, ktoré obsahuje aj údaj o povinnom očkovaní, vydá rodičovi, poručníkovi, opatrovníkovi, fyzickej osobe alebo právnickej osobe, ktorej bolo dieťa zverené na základe rozhodnutia súdu podľa osobitného predpisu,31) alebo osobe, ktorá má záujem stať sa pestúnom a má dieťa dočasne zverené do starostlivosti podľa osobitného predpisu26) (ďalej len „zástupca dieťaťa“), ošetrujúci lekár. Potvrdenie o zdravotnej spôsobilosti dieťaťa na pobyt v kolektíve predkladá zástupca dieťaťa pred prvým vstupom dieťaťa do predškolského zariadenia.
(8) Skutočnosti uvedené v odseku 6 písm. b) a c) potvrdzuje písomným vyhlásením zástupca dieťaťa. Vyhlásenie nesmie byť staršie ako jeden deň. Vyhlásenie predkladá zástupca dieťaťa pred prvým vstupom dieťaťa do predškolského zariadenia a po neprítomnosti dieťaťa v predškolskom zariadení dlhšej ako päť dní,
(9) Fyzická osoba-podnikateľ a právnická osoba, ktoré prevádzkujú predškolské zariadenia (ďalej len „prevádzkovateľ predškolského zariadenia“), sú ďalej povinné
a) zabezpečiť, aby skutočnosť, či zdravotný stav dieťaťa umožňuje jeho prijatie do zariadenia, zisťovala každý deň zodpovedná osoba pred prijatím dieťaťa do zariadenia,
b) zabezpečiť, aby osoba zodpovedná za každodenné prijímanie detí do zariadenia prijala dieťa podozrivé z ochorenia iba na základe vyšetrenia jeho zdravotného stavu ošetrujúcim lekárom,
c) zabezpečiť izoláciu dieťaťa od ostatných detí, ak dieťa počas dňa prejavilo príznaky akútneho prenosného ochorenia, dočasný dohľad nad ním a informovanie zástupcu dieťaťa.
(10) Fyzická osoba-podnikateľ a právnická osoba, ktoré prevádzkujú živnosť starostlivosti o deti do šesť rokov veku, ak prevádzkujú živnosť v prevádzkarni, sú povinné dodržiavať ustanovenia odsekov 2 až 9 a predkladať návrhy uvedené v § 13 ods. 4 písm. a) na posúdenie úradu verejného zdravotníctva alebo regionálneho úradu verejného zdravotníctva.
(11) Fyzická osoba-podnikateľ a právnická osoba, ktoré prevádzkujú živnosť výchovy a mimoškolského vzdelávania detí a mládeže, ak prevádzkujú živnosť v prevádzkarni, sú povinné dodržiavať ustanovenia odsekov 2 až 5 a predkladať návrhy uvedené v § 13 ods. 4 písm. a) na posúdenie úradu verejného zdravotníctva alebo regionálneho úradu verejného zdravotníctva.

§ 25
Zotavovacie podujatia
(1) Zotavovacie podujatie je organizovaný pobyt najmenej piatich detí a mládeže do 18 rokov veku na čas dlhší ako štyri dni, ktorého účelom je rekreácia detí a mládeže, posilnenie ich zdravia a zvýšenie ich telesnej zdatnosti.
(2) Fyzická osoba-podnikateľ a právnická osoba, ktoré organizujú zotavovacie podujatia (ďalej len „organizátor zotavovacieho podujatia“), sú povinné
a) požiadať písomne najmenej 30 dní pred začiatkom konania zotavovacieho podujatia regionálny úrad verejného zdravotníctva príslušný podľa miesta zotavovacieho podujatia, prípadne podľa miesta jeho začiatku, ak ide o putovné zotavovacie podujatie, o posúdenie zotavovacieho podujatia,
b) organizovať zotavovacie podujatie tak, aby plnilo výchovné poslanie a posilňovalo zdravie detí a pri jeho organizovaní prihliadať na vek a zdravotný stav detí a charakter zotavovacieho podujatia,
c) zabezpečiť, aby zotavovacie podujatie sa uskutočnilo len v zariadeniach, ktoré spĺňajú požiadavky na umiestnenie, funkčné členenie, priestorové usporiadanie, ubytovanie, stravovanie a na prevádzku zariadení pre zotavovacie podujatia,
d) zabezpečiť, aby dieťa zúčastnené na zotavovacom podujatí spĺňalo požiadavky zdravotnej spôsobilosti,
e) zabezpečiť, aby na zotavovacom podujatí pracovali iba osoby zdravotne spôsobilé a odborne spôsobilé,
f) dodržiavať denný režim, ktorý zohľadňuje vek a zdravotný stav detí,
g) zabezpečiť stravovanie detí s prihliadnutím na ich vek, zdravotný stav a fyzickú záťaž a aby podávaná strava bola zdravotne neškodná a výživovo hodnotná,
h) zabezpečiť zdravotnú starostlivosť na zotavovacom podujatí odborne spôsobilými osobami, najmenej jednou na 130 detí,
i) zabezpečiť lekárničku prvej pomoci,
j) zabezpečiť starostlivosť lekára dostupného z miesta konania zotavovacieho podujatia a písomne mu oznámiť miesto a čas konania zotavovacieho podujatia,
k) zabezpečiť poučenie osôb na zotavovacom podujatí o predchádzaní ochoreniam a iným poruchám zdravia, ak takéto poučenie doposiaľ neabsolvovali,
l) informovať zástupcu dieťaťa o ochorení alebo inej poruche zdravia dieťaťa na podujatí a o prípadnom kontakte s prenosným ochorením,
m) viesť dokumentáciu o zotavovacom podujatí a uchovávať ju šesť mesiacov od skončenia zotavovacieho podujatia.

§ 26
Zariadenia spoločného stravovania
(1) Zariadenia spoločného stravovania sú zariadenia, ktoré poskytujú stravovacie služby spojené s výrobou, prípravou a podávaním pokrmov alebo nápojov na pracoviskách, v školských zariadeniach, školách, zariadeniach sociálnych služieb, zariadeniach sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, zdravotníckych zariadeniach, v prevádzkach verejného stravovania, v stánkoch s rýchlym občerstvením a v iných zariadeniach s ambulantným predajom pokrmov a nápojov a na zotavovacích a iných hromadných podujatiach.
(2) Zariadenie sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, v ktorom sa vykonáva rozhodnutie súdu32) a zariadenie sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktoré utvára podmienky na prípravu stravy alebo zabezpečuje poskytovanie stravy33) sa na účely tohto zákona nepovažuje za zariadenie spoločného stravovania.
(3) Stravovacie služby možno poskytovať len v zariadeniach, ktoré spĺňajú požiadavky na stavebno-technické riešenie, priestorové usporiadanie, vybavenie, vnútorné členenie a na prevádzku.
(4) Fyzická osoba-podnikateľ a právnická osoba, ktoré prevádzkujú zariadenia spoločného stravovania (ďalej len „prevádzkovateľ zariadenia spoločného stravovania“), sú povinné
a) zabezpečiť, aby do výrobných a skladovacích priestorov nevstupovali neoprávnené osoby, a zamedziť vodeniu a vpúšťaniu zvierat do priestorov zariadenia spoločného stravovania okrem priestorov určených na konzumáciu stravy, do ktorých môžu vstupovať osoby so zdravotným postihnutím v sprievode psa so špeciálnym výcvikom,
b) zabezpečiť pri výrobe pokrmov ich zdravotnú neškodnosť a zachovanie ich výživovej a zmyslovej hodnoty a vylúčenie nežiaducich vplyvov z technologického postupu prípravy pokrmov,
c) postupovať pri výrobe pokrmov a nápojov podľa zásad správnej výrobnej praxe,9) dodržiavať pracovné postupy, miesta alebo operácie technologických procesov, ktoré sú kritické pri zabezpečovaní zdravotnej neškodnosti pokrmov a nápojov, a dodržiavať požiadavky na výrobu, prípravu a podávanie pokrmov a nápojov,
d) zabezpečovať sústavnú kontrolu pri preberaní surovín a viesť o vykonanej kontrole evidenciu počas piatich rokov,
e) zabezpečovať a kontrolovať podmienky dodržania zdravotnej neškodnosti uskladňovaných surovín, polovýrobkov, polotovarov, hotových pokrmov a nápojov,
f) zabezpečovať ochranu hotových pokrmov a nápojov pred ich znehodnotením,
g) zabezpečovať plynulú dodávku pitnej vody a teplej vody do zariadenia spoločného stravovania,
h) zabezpečovať kontrolu ukazovateľov kvality pitnej vody podľa osobitného predpisu,24) ak je zariadenie zásobované z vlastného vodného zdroja,
i) zabezpečovať výživovú hodnotu hotových pokrmov a nápojov podľa odporúčaných výživových dávok, ak ďalej nie je ustanovené inak,
j) zabezpečiť pred výdajom stravy odber vzoriek pripravených hotových pokrmov, ich uchovanie a o odobratých vzorkách viesť dokumentáciu, ak ďalej nie je ustanovené inak,
k) kontrolovať dodržiavanie osobnej hygieny zamestnancov,
l) zabezpečovať a kontrolovať čistotu zariadenia a prevádzkových priestorov,
m) vypracovať prevádzkový poriadok a predložiť ho regionálnemu úradu verejného zdravotníctva.
(5) Povinnosti podľa odseku 4 písm. i) a j) sa nevzťahujú na prevádzky verejného stravovania, stánky s rýchlym občerstvením a iné zariadenia s ambulantným predajom pokrmov a nápojov a na hromadné podujatia.
(6) Obmedzenie vstupu zvierat podľa odseku 4 písm. a) sa nevzťahuje na zariadenia verejného stravovania a umožňuje sa vstup spoločenských zvierat,33aa) ak vstup osoby so spoločenským zvieraťom do priestorov určených na konzumáciu stravy povolí prevádzkovateľ zariadenia verejného stravovania. Prevádzkovateľ zariadenia verejného stravovania je povinný zabezpečiť označenie o povolení vstupu so spoločenským zvieraťom na viditeľnom mieste pri vstupe do priestorov prevádzky, ktoré sú určené na konzumáciu stravy a prijať hygienické opatrenia na ochranu hotových pokrmov a nápojov v prevádzkovom poriadku.
(7) Prevádzkovateľ zariadenia spoločného stravovania určeného pre deti a mládež je ďalej povinný pri voľbe stravy vychádzať z vekových potrieb stravovanej skupiny, prihliadať na vhodný výber surovín, ročné obdobie, čas, keď sa má poskytovať stravovanie, a ďalšie skutočnosti, ktoré by mohli ovplyvniť zdravotný stav stravovaných detí a mládeže.

DRUHÁ HLAVA
Ochrana zdravia pred hlukom, infrazvukom, vibráciami a elektromagnetickým žiarením v životnom prostredí

§ 27
Hluk, infrazvuk a vibrácie v životnom prostredí
(1) Fyzická osoba-podnikateľ a právnická osoba, ktoré používajú alebo prevádzkujú zdroje hluku, infrazvuku alebo vibrácií, správca pozemných komunikácií,33a) prevádzkovateľ vodnej cesty,33b) prevádzkovateľ dráhy,33c) prevádzkovateľ letiska,33d) a prevádzkovatelia ďalších objektov, ktorých prevádzkou vzniká hluk (ďalej len „prevádzkovateľ zdrojov hluku, infrazvuku alebo vibrácií“), sú povinní zabezpečiť, aby expozícia obyvateľov a ich prostredia bola čo najnižšia a neprekročila prípustné hodnoty pre deň, večer a noc ustanovené vykonávacím predpisom podľa § 62 písm. m).
(2) Pri návrhu, výstavbe alebo podstatnej rekonštrukcii dopravných stavieb a infraštruktúry hluk v súvisiacom vonkajšom alebo vnútornom prostredí nesmie prekročiť prípustné hodnoty pri predpokladanom dopravnom zaťažení.
(3) Pri návrhu, výstavbe alebo podstatnej rekonštrukcii budov je potrebné zabezpečiť ochranu vnútorného prostredia budov pred hlukom z vonkajšieho prostredia pri súčasnom zachovaní ostatných potrebných vlastností vnútorného prostredia.
(4) Obce sú oprávnené objektivizovať expozíciu obyvateľov a ich prostredia hluku a vibráciám v súlade s požiadavkami ustanovenými vykonávacím predpisom podľa § 62 písm. m). Objektivizáciu expozície obyvateľov a ich prostredia hluku, infrazvuku a vibráciám môžu vykonávať len osoby odborne spôsobilé na činnosť podľa § 15 ods. 1 písm. a).

§ 28
Elektromagnetické žiarenie v životnom prostredí
(1) Fyzická osoba-podnikateľ a právnická osoba, ktoré používajú alebo prevádzkujú generátor nízkych frekvencií, generátor vysokých frekvencií alebo zariadenia, ktoré takéto generátory obsahujú (ďalej len „zdroj elektromagnetického žiarenia“), sú povinné zabezpečiť technické, organizačné a iné opatrenia, ktoré vylúčia alebo znížia expozíciu obyvateľov na úroveň limitných hodnôt ustanovených vykonávacím predpisom podľa § 62 písm. n).
(2) Zdroje elektromagnetického žiarenia pri navrhovaní a uskutočňovaní stavieb je potrebné zabezpečiť tak, aby nedošlo k prekračovaniu limitných hodnôt expozície obyvateľov.

§ 29
Optické žiarenie v životnom prostredí
Fyzická osoba-podnikateľ a právnická osoba, ktoré používajú alebo prevádzkujú umelé zdroje ultrafialového, infračerveného, laserového alebo iného optického žiarenia na iné účely ako osvetlenie podľa § 20 ods. 1 (ďalej len „prevádzkovateľ umelých zdrojov optického žiarenia“), sú povinné
a) zabezpečiť, aby expozícia obyvateľov a ich prostredia neprekročila limitné hodnoty ustanovené vykonávacím predpisom podľa § 62 písm. o),
b) zabezpečiť objektivizáciu a hodnotenie optického žiarenia.

TRETIA HLAVA
Ochrana zdravia pri práci

§ 30
Povinnosti pri ochrane zdravia pri práci
(1) Zamestnávateľ je povinný
a) zabezpečiť opatrenia, ktoré znížia expozíciu zamestnancov a obyvateľov fyzikálnym, chemickým, biologickým alebo iným faktorom práce a pracovného prostredia (ďalej len „faktory práce a pracovného prostredia“) na najnižšiu dosiahnuteľnú úroveň, najmenej však na úroveň limitov ustanovených osobitnými predpismi,34)
b) zabezpečiť posúdenie zdravotného rizika z expozície faktorom práce a pracovného prostredia a na základe tohto posúdenia zabezpečiť vypracovanie písomného posudku o riziku s kategorizáciou prác z hľadiska zdravotného rizika v spolupráci s pracovnou zdravotnou službou podľa § 30a ods. 3; zamestnávateľ zabezpečí posúdenie zdravotného rizika z expozície faktorom práce a pracovného prostredia a vypracovanie písomného posudku o riziku aj pri každej zmene pracovných podmienok, ktorá by mohla mať vplyv na mieru zdravotného rizika alebo kategóriu práce z hľadiska zdravotného rizika,
c) zabezpečiť posúdenie zdravotného rizika z expozície faktorom práce a pracovného prostredia na pracovisku, na ktorom zamestnanci vykonávajú prácu zaradenú do
1. druhej kategórie najmenej raz za 24 mesiacov,
2. tretej kategórie alebo štvrtej kategórie najmenej raz za rok,
d) zabezpečiť pri posúdení zdravotného rizika z expozície faktorom práce a pracovného prostredia podľa písmena c) vypracovanie
1. písomného posudku o riziku, ak pracovná zdravotná služba zistila takú zmenu pracovných podmienok, ktorá by mohla mať vplyv na mieru zdravotného rizika alebo kategóriu práce z hľadiska zdravotného rizika alebo
2. písomného záznamu o posúdení rizika, ak pracovná zdravotná služba nezistila zmenu pracovných podmienok, ktorá by mohla mať vplyv na mieru zdravotného rizika alebo kategóriu práce z hľadiska zdravotného rizika,
e) poskytnúť kópiu posudku o riziku s kategorizáciou prác z hľadiska zdravotného rizika podľa písmena b) zástupcom zamestnancov,
f) zabezpečiť pre zamestnancov posudzovanie zdravotnej spôsobilosti na prácu podľa § 30e,
g) predložiť lekárovi, ktorý vykonáva lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci, zoznam zamestnancov, ktorí sa podrobia lekárskej preventívnej prehliadke vo vzťahu k práci podľa § 30e; v zozname zamestnancov sa uvádza meno a priezvisko zamestnanca, dátum narodenia, osobné číslo, ak bolo pridelené, názov pracoviska, profesia, pracovné zaradenie, dĺžka expozície pri práci v rokoch alebo v mesiacoch u aktuálneho zamestnávateľa, faktory práce a pracovného prostredia, ktorým je zamestnanec vystavený, a výsledky posúdenia zdravotného rizika s uvedením kategórií prác osobitne pre jednotlivé faktory práce a pracovného prostredia,
h) uchovávať lekárske posudky o zdravotnej spôsobilosti na prácu podľa § 30f ods. 1 zamestnancov, ktorí vykonávajú rizikovú prácu, 20 rokov od skončenia tejto rizikovej práce alebo ak v písmene o) nie je ustanovené inak,
i) vypracovať prevádzkový poriadok z hľadiska ochrany a podpory zdravia zamestnancov, ktorí vykonávajú prácu zaradenú do druhej kategórie, tretej kategórie alebo štvrtej kategórie, ak tak ustanovuje tento zákon alebo ustanovujú osobitné predpisy,34)
j) viesť a uchovávať evidenciu zamestnancov, ktorí vykonávajú prácu zaradenú do druhej kategórie, tretej kategórie alebo štvrtej kategórie podľa § 31 pri expozícii faktorom práce a pracovného prostredia, ktorými sú:
1. hluk,
2. vibrácie,
3. ionizujúce žiarenie,
4. elektromagnetické pole,
5. ultrafialové žiarenie,
6. infračervené žiarenie,
7. laserové žiarenie,
8. záťaž teplom,
9. záťaž chladom,
10. chemický faktor,
11. karcinogénny a mutagénny faktor,
12. biologický faktor,
13. fyzická záťaž pri práci,
14. psychická pracovná záťaž,
15. zvýšený tlak vzduchu,
k) predkladať príslušnému orgánu verejného zdravotníctva v spolupráci s pracovnou zdravotnou službou návrhy na zaradenie prác do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie a návrhy na zmenu alebo vyradenie prác z tretej kategórie alebo štvrtej kategórie podľa § 31 ods. 6,
l) vypracovať v spolupráci s pracovnou zdravotnou službou každoročne k 31. decembru informáciu o výsledkoch posúdenia zdravotného rizika a opatreniach vykonaných na ich zníženie alebo odstránenie na pracoviskách, na ktorých zamestnanci vykonávajú prácu zaradenú do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie, vrátane počtu zamestnancov, ktorí vykonávajú rizikovú prácu, a hodnotenia zdravotného stavu zamestnancov vo vzťahu k práci a do 15. januára nasledujúceho roka ju predložiť príslušnému orgánu verejného zdravotníctva,
m) poskytnúť príslušnému orgánu verejného zdravotníctva súčinnosť pri prešetrovaní pracovných podmienok a spôsobu práce posudzovanej osoby pri podozrení na chorobu z povolania alebo ohrozenie chorobou z povolania podľa § 31a ods. 4,
n) po zániku živnostenského oprávnenia alebo zániku obchodnej spoločnosti bezodkladne odovzdať dokumentáciu vedenú podľa písmen b), h) a j) príslušnému orgánu verejného zdravotníctva.
(2) Evidencia zamestnancov podľa odseku 1 písm. j) obsahuje údaje
a) názov pracoviska,
b) názov profesií,
c) faktory práce a pracovného prostredia, ktorým sú zamestnanci vystavení, a kategóriu práce osobitne pre jednotlivé faktory práce a pracovného prostredia,
d) výsledky kvalitatívneho a kvantitatívneho zisťovania zdraviu škodlivých faktorov pracovného prostredia pri posúdení zdravotného rizika, ak bolo vykonané.
(3) Povinnosti podľa odseku 1 písm. a) až e) a i) až n) sa nevzťahujú na
a) Slovenskú informačnú službu vo vzťahu k výkonu štátnej služby príslušníkmi Slovenskej informačnej služby mimo územia Slovenskej republiky a vo vzťahu k príslušníkom Slovenskej informačnej služby zaradených do činnej zálohy,
b) Zbor väzenskej a justičnej stráže vo vzťahu k príslušníkom Zboru väzenskej a justičnej stráže zaradeným do činnej zálohy,
c) Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky vo vzťahu k výkonu štátnej služby príslušníkmi Policajného zboru mimo územia Slovenskej republiky a vo vzťahu k príslušníkom Policajného zboru zaradeným do činnej zálohy a príslušníkom Hasičského a záchranného zboru a príslušníkom Horskej záchrannej služby zaradeným mimo činnej štátnej služby,
d) Ministerstvo obrany Slovenskej republiky vo vzťahu k výkonu štátnej služby profesionálnych vojakov ozbrojených síl Slovenskej republiky vyslaných na plnenie úloh mimo územia Slovenskej republiky,
e) Finančné riaditeľstvo Slovenskej republiky vo vzťahu k výkonu štátnej služby colníkov mimo územia Slovenskej republiky a vo vzťahu k colníkom zaradeným do činnej zálohy,
f) Národný bezpečnostný úrad vo vzťahu k výkonu štátnej služby príslušníkmi Národného bezpečnostného úradu mimo územia Slovenskej republiky a vo vzťahu k príslušníkom Národného bezpečnostného úradu zaradeným do činnej zálohy.
(4) Povinnosti podľa odseku 1 písm. f) až h) a § 52 ods. 1 písm. g) sa nevzťahujú na Slovenskú informačnú službu, Národný bezpečnostný úrad, Zbor väzenskej a justičnej stráže, Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky, Horskú záchrannú službu, Ministerstvo obrany Slovenskej republiky a Finančné riaditeľstvo Slovenskej republiky, ak je plnenie týchto povinností Slovenskou informačnou službou, Národným bezpečnostným úradom, Zborom väzenskej a justičnej stráže, Ministerstvom vnútra Slovenskej republiky, Horskou záchrannou službou, Ministerstvom obrany Slovenskej republiky a Finančným riaditeľstvom Slovenskej republiky zabezpečené podľa osobitných predpisov.34a)
(5) Zamestnávateľ je povinný
a) umožniť pracovnej zdravotnej službe vstup na pracovisko a poskytnúť jej dostatočný čas na plnenie odborných činností pri zabezpečovaní ochrany a podpory zdravia pri práci, pričom zohľadňuje veľkosť organizácie, počet zamestnancov, pracovné podmienky a zdravotné riziká súvisiace s expozíciou zamestnancov,
b) poskytnúť pracovnej zdravotnej službe informácie potrebné na posúdenie zdravotného rizika z expozície faktorom práce a pracovného prostredia vrátane výsledkov kvalitatívneho a kvantitatívneho zisťovania faktorov práce a pracovného prostredia, ktoré používa pri svojej činnosti alebo ktoré pri jeho činnosti vznikajú, ak bolo kvalitatívne a kvantitatívne zisťovanie faktorov práce a pracovného prostredia vykonané.
(6) Fyzická osoba – podnikateľ, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby a vykonáva prácu zaradenú do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie, je povinná
a) si zabezpečiť posúdenie zdravotného rizika z expozície faktorom práce a pracovného prostredia a na základe tohto posúdenia je povinná si zabezpečiť vypracovanie písomného posudku o riziku s kategorizáciou prác z hľadiska zdravotného rizika; posúdenie zdravotného rizika z expozície faktorom práce a pracovného prostredia a vypracovanie písomného posudku o riziku je povinná si zabezpečiť aj pri každej zmene pracovných podmienok, ktorá by mohla mať vplyv na mieru zdravotného rizika alebo kategóriu práce z hľadiska zdravotného rizika,
b) zabezpečiť opatrenia, ktoré znížia jej expozíciu a expozíciu obyvateľov fyzikálnym, chemickým, biologickým a iným faktorom práce a pracovného prostredia na najnižšiu dosiahnuteľnú úroveň, najmenej však na úroveň limitov ustanovených osobitnými predpismi,34)
c) zabezpečiť posudzovanie svojej zdravotnej spôsobilosti na prácu podľa § 30e,
d) predkladať príslušnému orgánu verejného zdravotníctva návrh na zaradenie svojej práce do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie, návrh na zmenu alebo vyradenie svojej práce z tretej kategórie alebo štvrtej kategórie (§ 31 ods. 6),
e) uchovávať 20 rokov od skončenia rizikovej práce lekárske posudky o svojej zdravotnej spôsobilosti na prácu podľa § 30f ods. 1.
(7) Fyzická osoba – podnikateľ, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby, môže pre seba zabezpečiť primeraný zdravotný dohľad podľa § 30a, 30ab a 30ad s ohľadom na špecifické riziká pri práci.
(8) Právnická osoba, ktorej jediným štatutárnym zástupcom je jej spoločník, ktorý je fyzickou osobou, alebo konateľ, ktorý je fyzickou osobou, na základe zmluvy o výkone funkcie konateľa, bez ohľadu na to, či je alebo nie je táto fyzická osoba zároveň zamestnancom právnickej osoby, je povinná zabezpečiť a plniť povinnosti pri ochrane zdravia pri práci v rozsahu povinností fyzickej osoby – podnikateľa, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby uvedené v odseku 6, ak fyzická osoba v jednoosobovej spoločnosti s ručením obmedzeným vykonáva prácu zaradenú do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie.
(9) Povinnosti zamestnávateľa uvedené v odsekoch 1, 2 a 5 sa počas dočasného pridelenia vzťahujú na užívateľského zamestnávateľa vo vzťahu k dočasne prideleným zamestnancom.34b)
(10) V čase krízovej situácie zamestnávateľ nie je povinný zabezpečovať povinnosti pri ochrane zdravia pri práci podľa odseku 1 písm. b) až n) a odsekov 2, 5 a 9, ak v § 30a ods. 11 a v § 31a ods. 18 písm. b) nie je ustanovené inak.
(11) Zamestnávateľ je povinný plniť povinnosti pri ochrane zdravia pri práci bezodkladne po skončení krízovej situácie.
(12) V čase krízovej situácie fyzická osoba – podnikateľ, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby a vykonáva prácu zaradenú do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie, nie je povinná zabezpečovať povinnosti pri ochrane zdravia pri práci podľa odseku 6 písm. a), c) až e).
(13) Fyzická osoba – podnikateľ, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby a vykonáva prácu zaradenú do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie, je povinná plniť svoje povinnosti pri ochrane zdravia pri práci bezodkladne po skončení krízovej situácie.

§ 30a
Pracovná zdravotná služba
(1) Pracovná zdravotná služba vykonáva zdravotný dohľad pre zamestnancov a poskytuje odborné a poradenské činnosti zamestnávateľovi na plnenie jeho povinností podľa § 30 ods. 1 písm. a) až d), f), k) až m) v oblasti ochrany a podpory zdravia pri práci.
(2) Činnosť pracovnej zdravotnej služby podľa odseku 1 zahŕňa najmä
a) dohľad nad pracovnými podmienkami,
b) posudzovanie zdravotnej spôsobilosti zamestnancov na prácu výkonom lekárskych preventívnych prehliadok vo vzťahu k práci,
c) poradenstvo zamerané na ochranu zdravia pri práci a predchádzanie vzniku chorôb z povolania a ochorení súvisiacich s prácou.
(3) Pracovnú zdravotnú službu vykonávajú
a) lekár so špecializáciou v špecializačnom odbore všeobecné lekárstvo, špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia, špecializačnom odbore pracovné lekárstvo, špecializačnom odbore preventívne pracovné lekárstvo a toxikológia, špecializačnom odbore služby zdravia pri práci alebo v špecializačnom odbore verejné zdravotníctvo,
b) verejný zdravotník, alebo
c) zdravotnícki pracovníci v tíme pracovnej zdravotnej služby.
(4) Zamestnávateľ zabezpečuje pracovnú zdravotnú službu zdravotníckymi pracovníkmi podľa odseku 3, ktorí sú s ním v pracovnoprávnom vzťahu alebo v obdobnom pracovnom vzťahu (ďalej len „vlastný zamestnanec“); ak zamestnávateľ nemá na vykonávanie činnosti pracovnej zdravotnej služby vlastných zamestnancov, zabezpečuje pracovnú zdravotnú službu dodávateľským spôsobom.
(5) Minimálny tím pracovnej zdravotnej služby podľa odseku 3 písm. c) tvoria
a) lekár so špecializáciou v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo, špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia, špecializačnom odbore preventívne pracovné lekárstvo a toxikológia alebo špecializačnom odbore služby zdravia pri práci a verejný zdravotník,34c) alebo
b) lekár so špecializáciou v špecializačnom odbore podľa písmena a) a lekár so špecializáciou v špecializačnom odbore verejné zdravotníctvo.34c)
(6) Odborný dohľad nad činnosťou tímu pracovnej zdravotnej služby zabezpečuje vedúci tímu pracovnej zdravotnej služby. Vedúcim tímu pracovnej zdravotnej služby môže byť len lekár, ktorý má špecializáciu v špecializačnom odbore uvedenom v odseku 5 písm. a) a je súčasťou tímu pracovnej zdravotnej služby; vedúcim tímu pracovnej zdravotnej služby môže byť tento lekár iba v jednom tíme pracovnej zdravotnej služby.
(7) Tím pracovnej zdravotnej služby môžu tvoriť aj ďalší zdravotnícki pracovníci34d) podľa pracovných podmienok na pracovisku a zdravotného rizika pri práci.
(8) Poskytovateľ zdravotnej starostlivosti, ktorý je
a) fyzickou osobou – podnikateľom, si môže činnosť pracovnej zdravotnej služby podľa § 30aa vykonávať osobne,
b) právnickou osobou, si môže činnosť pracovnej zdravotnej služby podľa § 30aa vykonávať zdravotníckym pracovníkom, ktorý je s ním v pracovnoprávnom vzťahu alebo v obdobnom pracovnom vzťahu.
(9) Pracovná zdravotná služba spolupracuje s bezpečnostnotechnickou službou,34e) príslušnými organizačnými útvarmi zamestnávateľa a so zástupcami zamestnancov vrátane zástupcov zamestnancov pre bezpečnosť a ochranu zdravia pri práci. Zabezpečením pracovnej zdravotnej služby dodávateľským spôsobom nie sú dotknuté povinnosti zamestnávateľa v oblasti ochrany zdravia pri práci a jeho zodpovednosť za zabezpečenie ochrany zdravia zamestnancov pri práci.
(10) V čase krízovej situácie poskytovatelia pracovnej zdravotnej služby, ktorí sú držiteľmi oprávnenia na výkon pracovnej zdravotnej služby podľa § 30d, a poskytovatelia pracovnej zdravotnej služby, ktorí vykonávajú činnosť dodávateľským spôsobom pre zamestnancov vykonávajúcich prácu zaradenú do prvej alebo druhej kategórie podľa § 30c,
a) nevykonávajú dohľad nad pracovnými podmienkami na pracoviskách zamestnávateľov podľa odseku 2 písm. a), ak v odseku 11 nie je ustanovené inak,
b) nevykonávajú posudzovanie zdravotnej spôsobilosti na prácu výkonom lekárskych preventívnych prehliadok vo vzťahu k práci podľa odseku 2 písm. b), ak v odseku 11 nie je ustanovené inak,
c) vykonávajú poradenstvo zamerané na ochranu zdravia pri práci a predchádzanie vzniku chorôb z povolania a ochorení súvisiacich s prácou podľa odseku 2 písm. c) a so zameraním na mimoriadnu epidemiologickú situáciu v čase krízovej situácie najmä telefonicky alebo elektronickou formou; poradenstvo nemôžu vykonávať na pracoviskách zamestnávateľov, ak v odseku 11 nie je ustanovené inak.
(11) Poskytovatelia pracovnej zdravotnej služby podľa odseku 10 môžu v čase krízovej situácie vykonávať činnosti podľa odseku 2 písm. a) a c) na pracovisku zamestnávateľa a činnosť podľa odseku 2 písm. b) v ambulancii len na základe vzájomnej dohody medzi zamestnávateľom a poskytovateľom pracovnej zdravotnej služby alebo medzi zamestnávateľom a poskytovateľom ambulantnej zdravotnej starostlivosti z dôvodu zdravotného rizika pri práci za dodržania opatrení na ochranu zdravia zamestnancov podľa aktuálnej epidemiologickej situácie.
(12) Poskytovatelia pracovnej zdravotnej služby podľa odseku 10 vykonávajú zdravotný dohľad pre zamestnancov v rozsahu podľa § 30ad a § 30ab bezodkladne po skončení krízovej situácie.

§ 30aa
Pracovná zdravotná služba pre zamestnancov vykonávajúcich prácu zaradenú do prvej kategórie alebo druhej kategórie
(1) Výkon pracovnej zdravotnej služby vlastnými zamestnancami pre zamestnancov, ktorí vykonávajú prácu zaradenú do prvej kategórie alebo druhej kategórie, zamestnávateľ zabezpečí prostredníctvom
a) vlastného zamestnanca, ktorý je lekárom so špecializáciou podľa § 30a ods. 3 písm. a) alebo verejným zdravotníkom, alebo
b) vlastného tímu pracovnej zdravotnej služby podľa § 30a ods. 3 písm. c).
(2) Pracovnú zdravotnú službu pre zamestnancov, ktorí vykonávajú prácu zaradenú do prvej kategórie alebo druhej kategórie dodávateľským spôsobom, vykonáva
a) fyzická osoba – podnikateľ, ktorá je poskytovateľom zdravotnej starostlivosti34f) a poskytuje pracovnú zdravotnú službu prostredníctvom lekára so špecializáciou v špecializačnom odbore podľa § 30a ods. 3 písm. a),
b) právnická osoba, ktorá je poskytovateľom zdravotnej starostlivosti34f) a poskytuje pracovnú zdravotnú službu prostredníctvom lekára so špecializáciou v špecializačnom odbore podľa § 30a ods. 3 písm. a),
c) fyzická osoba – podnikateľ, ktorá je verejným zdravotníkom a má živnostenské oprávnenie podľa osobitného predpisu34g) na vykonávanie dohľadu nad pracovnými podmienkami,
d) právnická osoba, ktorá má živnostenské oprávnenie podľa osobitného predpisu34g) na vykonávanie dohľadu nad pracovnými podmienkami a poskytuje pracovnú zdravotnú službu prostredníctvom verejného zdravotníka, alebo
e) fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba, ktorej úrad verejného zdravotníctva vydal oprávnenie na pracovnú zdravotnú službu podľa § 30b.
(3) Fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba podľa
a) odseku 2 písm. a) až d) vykonáva činnosť pracovnej zdravotnej služby podľa § 30ab samostatne,
b) odseku 2 písm. e) vykonáva činnosť pracovnej zdravotnej služby podľa § 30ab tímom pracovnej zdravotnej služby.

§ 30ab
Náplň činnosti pracovnej zdravotnej služby pre zamestnancov vykonávajúcich prácu zaradenú do prvej kategórie alebo druhej kategórie
Pracovná zdravotná služba pre zamestnancov, ktorí vykonávajú prácu zaradenú do prvej kategórie alebo druhej kategórie, najmä
a) posudzuje zdravotné riziko z expozície faktorom práce a pracovného prostredia a na základe tohto posúdenia vypracuje pre zamestnávateľa posudok o riziku s kategorizáciou prác z hľadiska zdravotného rizika; ak posudzuje zdravotné riziko podľa § 30 ods. 1 písm. c) a nezistí zmenu pracovných podmienok, ktorá by mohla mať vplyv na mieru zdravotného rizika alebo kategóriu práce z hľadiska zdravotného rizika, vypracuje pre zamestnávateľa písomný záznam o posúdení rizika,
b) navrhuje zamestnávateľovi opatrenia na zníženie alebo odstránenie zdravotného rizika a upozorňuje ho na prácu so zvýšenou mierou zdravotného rizika,
c) poskytuje zamestnávateľovi a zamestnancom poradenstvo zamerané na
1. plánovanie a organizáciu práce a odpočinku zamestnancov vrátane usporiadania pracovísk a pracovných miest a spôsob výkonu práce z hľadiska ochrany zdravia,
2. ochranu zdravia pred nepriaznivým vplyvom faktorov práce a pracovného prostredia alebo technológií, ktoré sa používajú alebo plánujú používať,
3. ochranu pred chorobami z povolania a ochoreniami súvisiacimi s prácou,
d) zúčastňuje sa na
1. zlepšovaní pracovných podmienok a na vyhodnocovaní nových zariadení a technológií z hľadiska ochrany zdravia,
2. organizovaní vzdelávania vybraných zamestnancov na poskytovanie prvej pomoci alebo vzdelávaní vybraných zamestnancov na poskytovanie prvej pomoci podľa osobitného predpisu,34h)
e) spolupracuje so zamestnávateľom pri poskytovaní informácií zamestnancom, vzdelávania a výchovy v oblasti ochrany a kladného ovplyvňovania zdravia, hygieny, fyziológie, psychológie práce a ergonómie,
f) vykonáva lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci na účel posudzovania zdravotnej spôsobilosti na prácu, ak je lekárom poskytujúcim zdravotnú starostlivosť v špecializačnom odbore všeobecné lekárstvo, špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia, špecializačnom odbore pracovné lekárstvo alebo v špecializačnom odbore služby zdravia pri práci.

§ 30ac
Pracovná zdravotná služba pre zamestnancov vykonávajúcich prácu zaradenú do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie
(1) Výkon pracovnej zdravotnej služby vlastnými zamestnancami pre zamestnancov, ktorí vykonávajú prácu zaradenú do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie, zamestnávateľ zabezpečí vlastným tímom pracovnej zdravotnej služby podľa § 30a ods. 3 písm. c) a § 30a ods. 5.
(2) Pracovnú zdravotnú službu dodávateľským spôsobom pre zamestnancov, ktorí vykonávajú prácu zaradenú do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie, vykonáva fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba, ktorej úrad verejného zdravotníctva vydal oprávnenie na pracovnú zdravotnú službu podľa § 30b.

§ 30ad
Náplň činnosti pracovnej zdravotnej služby pre zamestnancov vykonávajúcich prácu zaradenú do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie
Pracovná zdravotná služba pre zamestnancov, ktorí vykonávajú prácu zaradenú do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie, najmä
a) posudzuje zdravotné riziko z expozície faktorom práce a pracovného prostredia a na základe tohto posúdenia vypracuje pre zamestnávateľa posudok o riziku s kategorizáciou prác z hľadiska zdravotného rizika; ak posudzuje zdravotné riziko podľa § 30 ods. 1 písm. c) a nezistí zmenu pracovných podmienok, ktorá by mohla mať vplyv na mieru zdravotného rizika alebo kategóriu práce z hľadiska zdravotného rizika, vypracuje pre zamestnávateľa písomný záznam o posúdení rizika,
b) vypracováva návrh na zmenu alebo vyradenie prác z tretej kategórie alebo štvrtej kategórie,
c) navrhuje zamestnávateľovi opatrenia na zníženie zdravotného rizika alebo odstránenie zdravotného rizika,
d) vykonáva lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci na účel posudzovania zdravotnej spôsobilosti na prácu,
e) poskytuje zamestnávateľovi a zamestnancom poradenstvo zamerané na
1. plánovanie a organizáciu práce a odpočinku zamestnancov vrátane usporiadania pracovísk a pracovných miest a spôsobu výkonu práce z hľadiska ochrany zdravia,
2. ochranu zdravia pred nepriaznivým vplyvom faktorov práce a pracovného prostredia alebo technológií, ktoré sa používajú alebo plánujú používať,
3. ochranu pred chorobami z povolania a ochoreniami súvisiacimi s prácou,
f) zúčastňuje sa na
1. zlepšovaní pracovných podmienok a na vyhodnocovaní nových zariadení a technológií z hľadiska ochrany zdravia,
2. činnostiach spojených so zaraďovaním zamestnancov na pracovnú rehabilitáciu,34i)
3. rozboroch pracovnej neschopnosti, chorôb z povolania a ochorení súvisiacich s prácou,
4. organizovaní prvej pomoci pri ohrození života alebo zdravia zamestnancov,
5. organizovaní vzdelávania vybraných zamestnancov na poskytovanie prvej pomoci alebo vzdelávaní vybraných zamestnancov na poskytovanie prvej pomoci podľa osobitného predpisu,34j)
6. zabezpečovaní rekondičného pobytu,34k)
g) spolupracuje so zamestnávateľom pri poskytovaní informácií zamestnancom, vzdelávania a výchovy v oblasti ochrany a kladného ovplyvňovania zdravia, hygieny, fyziológie, psychológie práce a ergonómie.

§ 30b
Vydanie a odobratie oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu a vedenie evidencie osôb, ktoré samostatne vykonávajú niektoré činnosti pracovnej zdravotnej služby
(1) Žiadosť o vydanie oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu sa podáva písomne úradu verejného zdravotníctva.
(2) Žiadosť o vydanie oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu obsahuje
a) obchodné meno, miesto podnikania a identifikačné číslo, ak ide o fyzickú osobu – podnikateľa, alebo
b) obchodné meno, právnu formu, sídlo a identifikačné číslo, ak ide o právnickú osobu,
c) doklad o oprávnení na podnikanie,
d) doklady, že žiadateľ o oprávnenie na pracovnú zdravotnú službu má
1. minimálny tím pracovnej zdravotnej služby podľa § 30a ods. 5, s ktorými má uzatvorený pracovnoprávny vzťah alebo obdobný pracovný vzťah,
2. povolenie na prevádzkovanie ambulancie alebo zmluvu na prenájom ambulancie [§ 30ad písm. d)],
3. vypracovaný pracovný postup na vykonávanie jednotlivých odborných činností.
(3) Ak žiadosť o vydanie oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu podáva fyzická osoba alebo založená právnická osoba, ktorá ešte nie je zapísaná do obchodného registra (ďalej len „založená právnická osoba“), žiadosť obsahuje
a) meno, priezvisko, titul a adresu trvalého pobytu, ak ide o fyzickú osobu,
b) obchodné meno, právnu formu a sídlo, ak ide o založenú právnickú osobu,
c) vyhlásenie, že fyzická osoba alebo založená právnická osoba má zabezpečené
1. minimálny tím zdravotníckych pracovníkov podľa § 30a ods. 5,
2. ambulanciu na výkon lekárskych preventívnych prehliadok vo vzťahu k práci podľa § 30ad písm. d),
d) pracovný postup na vykonávanie jednotlivých odborných činností.
(4) Súčasťou žiadosti podľa odsekov 2 a 3 je aj
a) vyhlásenie o tom, že žiadateľ o oprávnenie na pracovnú zdravotnú službu bude pri vykonávaní odborných činností vo vzťahu k zamestnávateľovi nezávislý,
b) doklad o zaplatení správneho poplatku.
(5) Úrad verejného zdravotníctva vydá oprávnenie na pracovnú zdravotnú službu fyzickej osobe – podnikateľovi alebo právnickej osobe, ak spĺňa podmienky podľa odsekov 2 a 4, a fyzickej osobe alebo založenej právnickej osobe, ak spĺňa podmienky podľa odsekov 3 a 4. V oprávnení na pracovnú zdravotnú službu uvedie
a) evidenčné číslo oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu,
b) meno, priezvisko, titul a adresu trvalého pobytu fyzickej osoby, ak ide o fyzickú osobu – podnikateľa, aj miesto podnikania a identifikačné číslo, alebo
c) obchodné meno, právnu formu, sídlo a identifikačné číslo právnickej osoby, ak ide o založenú právnickú osobu, obchodné meno, právnu formu a sídlo.
(6) Fyzická osoba alebo založená právnická osoba, ktorej bolo vydané oprávnenie na pracovnú zdravotnú službu podľa odseku 5, môže začať vykonávať činnosť pracovnej zdravotnej služby, ak má živnostenské oprávnenie podľa osobitného predpisu34g) a úradu verejného zdravotníctva písomne predloží do 30 dní od získania živnostenského oprávnenia doklady podľa odseku 2 písm. a) až c) a písm. d) prvého bodu a druhého bodu.
(7) Úrad verejného zdravotníctva vydáva oprávnenie na pracovnú zdravotnú službu na dobu neurčitú.
(8) Úrad verejného zdravotníctva oprávnenie na pracovnú zdravotnú službu odoberie, ak fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba (ďalej len „držiteľ oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu“) opakovane neplní povinnosti podľa § 30d.
(9) Úrad verejného zdravotníctva oprávnenie na pracovnú zdravotnú službu ďalej odoberie, ak fyzická osoba alebo držiteľ oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu požiada o odobratie oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu.
(10) Platnosť oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu zaniká
a) výmazom právnickej osoby z obchodného registra,
b) zánikom živnostenského oprávnenia,
c) nadobudnutím právoplatnosti rozhodnutia o odobratí oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu podľa odsekov 8 a 9,
d) smrťou fyzickej osoby alebo fyzickej osoby – podnikateľa oprávnenej na výkon pracovnej zdravotnej služby alebo jej vyhlásením za mŕtvu.
(11) Oprávnenie na pracovnú zdravotnú službu neprechádza na právneho nástupcu a je neprevoditeľné.
(12) Fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba, ktorej úrad verejného zdravotníctva odobral oprávnenie na pracovnú zdravotnú službu, môže opätovne požiadať o vydanie oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu najskôr po uplynutí jedného roka odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o odobratí oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu; to sa nevzťahuje na oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu odobraté
a) za neplnenie povinností uvedených v § 30d ods. 1 písm. a) a b),
b) na základe žiadosti podľa odseku 9.
(13) Fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba podľa § 30aa ods. 2 písm. a) až d), ktorá samostatne vykonáva činnosť pracovnej zdravotnej služby, je povinná úradu verejného zdravotníctva písomne ohlásiť začatie vykonávania svojej činnosti v lehote do 30 dní od začatia činnosti; v ohlásení uvedie údaje podľa § 5 ods. 4 písm. s) a dátum začatia vykonávania činností pracovnej zdravotnej služby (§ 30ab). Osoba podľa
a) § 30aa ods. 2 písm. a) je povinná k ohláseniu priložiť kópiu licencie na výkon samostatnej zdravotníckej praxe alebo kópiu licencie na výkon zdravotníckeho povolania,
b) § 30aa ods. 2 písm. b) je povinná k ohláseniu priložiť kópiu licencie na výkon činnosti odborného zástupcu,
c) § 30aa ods. 2 písm. c) a d) je povinná k ohláseniu priložiť kópiu živnostenského oprávnenia a doklad o praxi na pracovisku orgánu verejného zdravotníctva alebo pracovnej zdravotnej služby v trvaní najmenej dvoch rokov.
(14) Úrad verejného zdravotníctva v evidencii osôb, ktoré samostatne vykonávajú niektoré činnosti pracovnej zdravotnej služby, vykoná výmaz z dôvodu opakovaného neplnenia povinností podľa § 30c; návrh na výmaz dáva regionálny úrad verejného zdravotníctva.
(15) Úrad verejného zdravotníctva v evidencii osôb, ktoré samostatne vykonávajú niektoré činnosti pracovnej zdravotnej služby, vykoná výmaz aj
a) na žiadosť osoby samostatne vykonávajúcej niektoré činnosti pracovnej zdravotnej služby,
b) po výmaze právnickej osoby z obchodného registra,
c) po zániku živnostenského oprávnenia,
d) po odobratí alebo zániku licencie na výkon samostatnej zdravotníckej praxe, licencie na výkon zdravotníckeho povolania alebo licencie na výkon činnosti odborného zástupcu,
e) po smrti fyzickej osoby alebo fyzickej osoby – podnikateľa, ktorá samostatne vykonáva niektoré činnosti pracovnej zdravotnej služby, alebo jej vyhlásením za mŕtvu.
(16) Osoba samostatne vykonávajúca niektoré činnosti pracovnej zdravotnej služby, ktorú úrad verejného zdravotníctva vymazal podľa odseku 14 alebo odseku 15 písm. d), môže opätovne ohlásiť začatie svojej činnosti najskôr po uplynutí jedného roka odo dňa výmazu z evidencie.

§ 30c
Povinnosti poskytovateľa pracovnej zdravotnej služby, ktorý vykonáva činnosť dodávateľským spôsobom pre zamestnancov vykonávajúcich prácu zaradenú do prvej kategórie alebo druhej kategórie
Poskytovateľ pracovnej zdravotnej služby, ktorý samostatne vykonáva činnosť pracovnej zdravotnej služby (§ 30ab) dodávateľským spôsobom pre zamestnancov vykonávajúcich prácu zaradenú do prvej kategórie alebo druhej kategórie, je povinný
a) vykonávať odborné činnosti podľa § 30ab podľa osobitných predpisov,34)
b) vykonávať odborné činnosti v súlade so zistenými a preukázateľnými informáciami o vykonávanej práci a o pracovisku s dôrazom na ochranu zdravia zamestnancov,
c) vykonávať činnosti pracovnej zdravotnej služby nestranne,
d) viesť dokumentáciu o vykonávaní odborných činností podľa § 30ab a dokumentáciu súvisiacu s povinnosťami zamestnávateľa podľa § 30 ods. 1 písm. a) až c) prvého bodu, písm. d) a m),
e) oznámiť bezodkladne úradu verejného zdravotníctva písomne zmenu obchodného mena alebo miesta podnikania, ak ide o fyzickú osobu – podnikateľa, alebo zmenu obchodného mena, sídla alebo právnej formy, ak ide o právnickú osobu,
f) umožniť príslušnému orgánu verejného zdravotníctva kontrolu plnenia povinností pracovnej zdravotnej služby.

§ 30d
Povinnosti držiteľa oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu
(1) Držiteľ oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu je povinný po celý čas vykonávania činnosti pracovnej zdravotnej služby
a) zabezpečiť zdravotníckych pracovníkov v minimálnom tíme pracovnej zdravotnej služby podľa § 30a ods. 5, s ktorými má uzatvorený pracovnoprávny vzťah alebo obdobný pracovný vzťah,
b) zabezpečiť podľa podmienok na pracovisku a zdravotného rizika pri práci ďalších zdravotníckych pracovníkov v tíme pracovnej zdravotnej služby podľa § 30a ods. 7, s ktorými má uzatvorený pracovnoprávny vzťah, obdobný pracovný vzťah alebo iný zmluvný vzťah,
c) mať povolenie na prevádzkovanie ambulancie34l) alebo zmluvu na prenájom ambulancie s poskytovateľom zdravotnej starostlivosti, ktorý má povolenie na prevádzkovanie ambulancie, pri posúdení zdravotného rizika z expozície ionizujúcemu žiareniu spolupracuje s pracovnou zdravotnou službou aj expert na radiačnú ochranu,34ha)
d) vykonávať odborné činnosti podľa § 30ab a § 30ad podľa osobitných predpisov,
e) vykonávať odborné činnosti v súlade so zistenými a preukázateľnými informáciami o vykonávanej práci a o pracovisku s dôrazom na ochranu zdravia zamestnancov,
f) vykonávať činnosť pracovnej zdravotnej služby nestranne,
g) viesť dokumentáciu o vykonávaní odborných činností podľa § 30ab a § 30ad a dokumentáciu súvisiacu s povinnosťami zamestnávateľa podľa § 30 ods. 1 písm. a) až d), f), k) až m),
h) oznámiť bezodkladne úradu verejného zdravotníctva písomne zmenu obchodného mena alebo miesta podnikania, ak ide o fyzickú osobu – podnikateľa, obchodného mena, sídla alebo právnej formy, ak ide o právnickú osobu alebo osoby vedúceho tímu pracovnej zdravotnej služby,
i) umožniť úradu verejného zdravotníctva kontrolu plnenia
1. podmienok výkonu pracovnej zdravotnej služby, na základe ktorých bolo vydané oprávnenie na pracovnú zdravotnú službu podľa § 30b ods. 2,
2. povinností pracovnej zdravotnej služby podľa písmen a) až h),
j) umožniť príslušnému orgánu verejného zdravotníctva kontrolu plnenia povinností pracovnej zdravotnej služby podľa písmen d) až g).
(2) Držiteľ oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu u zamestnávateľa, s ktorým má zmluvu na výkon činnosti pracovnej zdravotnej služby (§ 30ab a 30ad), môže dodávateľským spôsobom zmluvne poveriť so súhlasom zamestnávateľa
a) iného držiteľa oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu vykonávaním určitých špecifických činností u tohto zamestnávateľa vrátane výkonu lekárskych preventívnych prehliadok vo vzťahu k práci, ktoré vykonávajú lekári podľa § 30e ods. 3, 4 a 6,
b) poskytovateľa zdravotnej starostlivosti výkonom lekárskych preventívnych prehliadok vo vzťahu k práci, ktoré vykonávajú lekári podľa § 30e ods. 3, 4 a 6.

§ 30e
Posudzovanie zdravotnej spôsobilosti na prácu
(1) Posudzovanie zdravotnej spôsobilosti na prácu sa vykonáva na základe hodnotenia zdravotného rizika z expozície faktorom práce a pracovného prostredia a výsledkov lekárskej preventívnej prehliadky vo vzťahu k práci u
a) zamestnanca,
1. ktorý vykonáva prácu zaradenú do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie,
2. pri opakovanom výskyte choroby z povolania u rovnakej profesie na tom istom pracovisku,
3. ktorého zdravotnú spôsobilosť na prácu vyžaduje osobitný predpis,35)
4. ktorý vykonáva prácu zaradenú do druhej kategórie, tretej kategórie alebo štvrtej kategórie, ak túto prácu nevykonával viac ako šesť mesiacov zo zdravotných dôvodov,
b) fyzickej osoby – podnikateľa, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby,
1. ktorá vykonáva prácu zaradenú do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie,
2. ktorej zdravotnú spôsobilosť na prácu vyžaduje osobitný predpis,35)
c) inej fyzickej osoby, ktorá sa hlási o zamestnanie
1. na výkon prác zaradených do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie, alebo
2. ak jej zdravotnú spôsobilosť na prácu vyžaduje osobitný predpis.35)
(2) Povinnosť zamestnanca podrobiť sa lekárskej preventívnej prehliadke vo vzťahu k práci na účel posudzovania zdravotnej spôsobilosti na prácu upravuje osobitný predpis.35a)
(3) Ak ide o práce zaradené do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie, lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci vykonávajú lekári pracovnej zdravotnej služby so špecializáciou v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo, špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia alebo špecializačnom odbore služby zdravia pri práci.
(4) Ak ide o práce zaradené do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie, lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci môžu vykonávať okrem lekárov podľa odseku 3 aj lekári pracovnej zdravotnej služby so špecializáciou v špecializačnom odbore všeobecné lekárstvo pod dohľadom lekára pracovnej zdravotnej služby so špecializáciou v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo, špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia alebo špecializačnom odbore služby zdravia pri práci.
(5) Na požiadanie lekára pracovnej zdravotnej služby podľa odsekov 3 a 4 môžu v rámci lekárskej preventívnej prehliadky vo vzťahu k práci ďalšie potrebné doplnkové vyšetrenia vykonať aj lekári iných príslušných špecializačných odborov35b) alebo ďalší príslušní zdravotnícki pracovníci.
(6) Ak ide o práce zaradené do prvej kategórie alebo druhej kategórie, lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci môžu okrem lekárov pracovnej zdravotnej služby so špecializáciou v špecializačných odboroch podľa odsekov 3 a 4 vykonávať aj lekári so špecializáciou v špecializačnom odbore všeobecné lekárstvo a lekári so špecializáciou v špecializačnom odbore pediatria poskytujúci všeobecnú ambulantnú zdravotnú starostlivosť pre deti a dorast, ktorí nie sú lekármi pracovnej zdravotnej služby. Lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci sa vykonávajú na základe zamestnávateľom poskytnutých podkladov o vykonávanej práci a pracovných podmienkach zamestnanca a výsledkov hodnotenia zdravotných rizík.
(7) Ak lekár so špecializáciou v špecializačnom odbore všeobecné lekárstvo alebo v špecializačnom odbore pediatria poskytujúci všeobecnú ambulantnú starostlivosť pre deti a dorast, ktorý vykonáva lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci u zamestnancov vykonávajúcich prácu zaradenú do druhej kategórie podľa odseku 6, zistí u zamestnanca zmenu zdravotného stavu, ktorá by mohla ovplyvniť jeho zdravotnú spôsobilosť na prácu, konzultuje postup pri posudzovaní zdravotnej spôsobilosti na prácu s lekárom so špecializáciou v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo, špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia alebo špecializačnom odbore služby zdravia pri práci a výsledok konzultácie zaznamená do svojej zdravotnej dokumentácie.
(8) Lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci sa vykonávajú v ambulancii.
(9) Lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci podľa odseku 1 písm. a) prvého bodu, písm. b) prvého bodu a písm. c) prvého bodu sa vykonávajú
a) pred uzatvorením pracovnoprávneho vzťahu alebo obdobného pracovného vzťahu alebo pred začatím výkonu práce fyzickej osoby – podnikateľa, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby,
b) v súvislosti s výkonom práce,
c) pred každou zmenou pracovného zaradenia,
d) pri skončení pracovnoprávneho vzťahu alebo obdobného pracovného vzťahu alebo pri skončení výkonu práce fyzickej osoby – podnikateľa, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby, zo zdravotných dôvodov,
e) po skončení pracovnoprávneho vzťahu alebo obdobného pracovného vzťahu, ak o to zamestnanec požiada bývalého zamestnávateľa, u ktorého vykonával prácu s rizikovými faktormi s neskorými následkami na zdravie.
(10) Lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci podľa odseku 9 písm. b) sa vykonávajú
a) jeden raz za dva roky u zamestnanca a fyzickej osoby – podnikateľa, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby, ak vykonávajú práce zaradené do tretej kategórie,
b) jeden raz za rok u zamestnanca a fyzickej osoby – podnikateľa, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby, ak vykonávajú práce zaradené do štvrtej kategórie.2)
(11) Lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci podľa odseku 9 písm. e) sa vykonávajú jeden raz za tri roky pri prácach s rizikovými faktormi s neskorými následkami na zdravie, ktoré sú zaradené do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie.
(12) Lekárska preventívna prehliadka vo vzťahu k práci podľa odseku 1 písm. a) druhého bodu sa vykoná u zamestnanca rovnakej profesie bezodkladne po uznaní rovnakej choroby z povolania na tom istom pracovisku, ak sa na danom pracovisku doteraz takéto choroby z povolania nevyskytovali.
(13) Lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci podľa odseku 1 písm. a) štvrtého bodu sa vykonávajú, aby sa zistili podozrenia na zmeny zdravotného stavu vo vzťahu k vykonávanej práci alebo aby sa zistili kontraindikácie na vykonávanie práce a odporúčali vhodné opatrenia na ochranu zdravia zamestnanca, alebo opodstatnenosť jeho preradenia na inú prácu a poskytnutie pracovnej rehabilitácie.34i)
(14) Úrad verejného zdravotníctva alebo príslušný orgán verejného zdravotníctva môže nariadiť zamestnávateľovi a fyzickej osobe – podnikateľovi, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby, vykonanie mimoriadnej lekárskej preventívnej prehliadky vo vzťahu k práci, ak sa výrazne zmenia faktory práce a pracovného prostredia alebo zdravotné riziko alebo dôjde k závažným zmenám zdravotného stavu zamestnancov alebo fyzickej osoby – podnikateľa, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby, vo vzťahu k vykonávanej práci, alebo sa vyskytnú zmeny zdravotného stavu u niekoľkých zamestnancov, ktoré je možné dať do súvislosti s pracovnými podmienkami.
(15) Lekár pracovnej zdravotnej služby môže navrhnúť zamestnávateľovi vykonanie mimoriadnej lekárskej preventívnej prehliadky vo vzťahu k práci, ak je to potrebné na včasné zachytenie zmien zdravotného stavu zamestnanca v súvislosti s prácou.
(16) Zamestnávateľ zabezpečí zamestnancovi mimoriadnu lekársku preventívnu prehliadku vo vzťahu k práci, ak má odôvodnené pochybnosti o zdravotnej spôsobilosti zamestnanca na prácu, po prerokovaní so zástupcami zamestnancov a s lekárom podľa odseku 6; povinnosťou zamestnanca je podrobiť sa tejto lekárskej preventívnej prehliadke vo vzťahu k práci.
(17) Zamestnávateľ môže zabezpečiť lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci u fyzických osôb, ktoré sa uchádzajú o zamestnanie, a u zamestnancov, ktorí vykonávajú prácu zaradenú do prvej kategórie alebo druhej kategórie, pričom zamestnávateľ určí profesie a pracoviská po prerokovaní so zástupcami zamestnancov a s lekárom podľa odseku 6; to sa nevzťahuje na výkon lekárskych preventívnych prehliadok vo vzťahu k práci podľa odseku 1 písm. a) druhého bodu, tretieho bodu alebo štvrtého bodu, písm. b) druhého bodu alebo písm. c) druhého bodu. Ak zamestnávateľ poskytuje lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci podľa prvej vety, účasť fyzických osôb, ktoré sa uchádzajú o zamestnanie, a zamestnancov na lekárskej preventívnej prehliadke vo vzťahu k práci je povinná.
(18) Náklady, ktoré vznikli v súvislosti s posudzovaním zdravotnej spôsobilosti na prácu vrátane nákladov, ktoré vznikli v súvislosti s posudzovaním zdravotnej spôsobilosti na prácu pred uzatvorením pracovnoprávneho vzťahu alebo obdobného pracovného vzťahu a po skončení pracovnoprávneho vzťahu alebo obdobného pracovného vzťahu podľa odseku 9 písm. e), uhrádza zamestnávateľ alebo fyzická osoba – podnikateľ, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby, ak osobitný predpis neustanovuje inak.
(19) V čase krízovej situácie sa posudzovanie zdravotnej spôsobilosti na prácu na základe posúdenia zdravotného rizika z expozície faktorom práce a pracovného prostredia a výsledkov lekárskej preventívnej prehliadky vo vzťahu k práci nevykonáva u zamestnanca podľa odseku 1 písm. a), u fyzickej osoby – podnikateľa, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby, podľa odseku 1 písm. b) a u fyzickej osoby, ktorá sa uchádza o zamestnanie, podľa odseku 1 písm. c), ak v odseku 20 nie je ustanovené inak.
(20) Posudzovanie zdravotnej spôsobilosti na prácu sa musí vykonať u zdravotníckych pracovníkov, ktorí poskytujú zdravotnú starostlivosť v priamom ohrození života a zdravia v čase pandémie z dôvodu šírenia vysoko nebezpečnej nákazy.
(21) V čase krízovej situácie sa čestným vyhlásením nahrádza
a) posúdenie zdravotnej spôsobilosti fyzickej osoby, ktorá sa uchádza o zamestnanie, podľa odseku 1 písm. c), ktorého vzor je uvedený v prílohe č. 3ca,
b) potvrdenie o zdravotnej spôsobilosti fyzickej osoby na vykonávanie epidemiologicky závažnej činnosti pri výrobe, manipulácii a uvádzaní do obehu potravín a pokrmov, ktorého vzor je uvedený v prílohe č. 3cb.
(22) Čestné vyhlásenie podľa odseku 21 sa musí nahradiť posúdením zdravotnej spôsobilosti na prácu alebo potvrdením o zdravotnej spôsobilosti fyzickej osoby na vykonávanie epidemiologicky závažnej činnosti pri výrobe, manipulácii a uvádzaní do obehu potravín a pokrmov najneskôr do 90 dní od skončenia krízovej situácie.

§ 30f
Lekársky posudok o zdravotnej spôsobilosti na prácu
(1) Lekár, ktorý posudzuje zdravotnú spôsobilosť na prácu, zaznamená výsledky vyšetrení lekárskej preventívnej prehliadky vo vzťahu k práci do svojej zdravotnej dokumentácie36) a vypracuje lekársky posudok o zdravotnej spôsobilosti na prácu.37) Lekársky posudok o zdravotnej spôsobilosti na prácu odovzdá zamestnávateľovi alebo fyzickej osobe – podnikateľovi, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby; kópie lekárskeho posudku o zdravotnej spôsobilosti na prácu doručí zamestnancovi a lekárovi, s ktorým má zamestnanec alebo fyzická osoba – podnikateľ, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby, uzatvorenú dohodu o poskytovaní zdravotnej starostlivosti,37a) a na požiadanie mu poskytne výsledky vyšetrení získané pri výkone lekárskej preventívnej prehliadky vo vzťahu k práci.
(2) Lekársky posudok o zdravotnej spôsobilosti na prácu obsahuje evidenčné číslo, údaje o zamestnávateľovi, a to obchodné meno, právnu formu a sídlo právnickej osoby alebo obchodné meno a miesto podnikania fyzickej osoby – podnikateľa; údaje o zamestnancovi alebo fyzickej osobe – podnikateľovi, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby, a to meno, priezvisko, dátum narodenia, adresu bydliska, pracovné zaradenie, posudzovanú prácu, faktory práce a pracovného prostredia a kategóriu práce pre jednotlivé faktory práce a pracovného prostredia. Záver lekárskeho posudku o zdravotnej spôsobilosti na prácu znie
a) spôsobilý na výkon posudzovanej práce,
b) spôsobilý na výkon posudzovanej práce s dočasným obmedzením alebo
c) dlhodobo nespôsobilý na výkon posudzovanej práce.
(3) Vzory lekárskych posudkov o zdravotnej spôsobilosti na prácu podľa odseku 2 sú uvedené v prílohe č. 3c.

§ 30g
Opätovné posúdenie zdravotnej spôsobilosti na prácu
(1) Ak sa zamestnanec, fyzická osoba – podnikateľ, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby, alebo fyzická osoba, ktorá sa uchádza o zamestnanie, domnieva, že posúdenie jej zdravotnej spôsobilosti na prácu je nesprávne, môže písomne požiadať o preskúmanie lekárskeho posudku o zdravotnej spôsobilosti na prácu lekára, ktorý lekársky posudok o zdravotnej spôsobilosti na prácu podľa § 30f vydal; lekár je povinný najneskôr do 30 dní od doručenia žiadosti písomne informovať žiadateľa o spôsobe jej vybavenia.
(2) Ak lekár lekársky posudok o zdravotnej spôsobilosti na prácu nezmení, žiadateľ môže písomne požiadať o opätovné posúdenie zdravotnej spôsobilosti na prácu poskytovateľa zdravotnej starostlivosti,34f) ktorý poskytuje ústavnú zdravotnú starostlivosť37b) v univerzitnej nemocnici alebo vo fakultnej nemocnici, ktorú vykonávajú lekári s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo alebo špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia.
(3) Žiadateľ musí o opätovné posúdenie zdravotnej spôsobilosti na prácu požiadať prostredníctvom poskytovateľa zdravotnej starostlivosti, ktorý mu vydal pôvodný lekársky posudok o zdravotnej spôsobilosti na prácu. Poskytovateľ zdravotnej starostlivosti podľa odseku 1 odošle žiadosť spolu so súvisiacou zdravotnou dokumentáciou poskytovateľovi zdravotnej starostlivosti, ktorý poskytuje ústavnú zdravotnú starostlivosť v univerzitnej nemocnici alebo vo fakultnej nemocnici podľa odseku 2 a ktorý má sídlo najbližšie k miestu pracoviska žiadateľa.
(4) Poskytovateľ zdravotnej starostlivosti, ktorý poskytuje ústavnú zdravotnú starostlivosť v univerzitnej nemocnici alebo vo fakultnej nemocnici podľa odseku 2, na účel opätovného posúdenia zdravotnej spôsobilosti na prácu, ak je to potrebné, požiada zamestnávateľa a pracovnú zdravotnú službu, ak je ustanovená, o poskytnutie potrebných dokladov o vykonávanej práci a pracovných podmienkach zamestnanca a výsledky hodnotenia zdravotných rizík.
(5) Poskytovateľ zdravotnej starostlivosti, ktorý poskytuje ústavnú zdravotnú starostlivosť v univerzitnej nemocnici alebo vo fakultnej nemocnici podľa odseku 2, do 30 dní od doručenia žiadosti záver lekárskeho posudku o zdravotnej spôsobilosti na prácu buď potvrdí, alebo ak bola zdravotná spôsobilosť na prácu posúdená nesprávne, vydá nový lekársky posudok o zdravotnej spôsobilosti na prácu podľa § 30f, ak ide o zložité posúdenie, lehota sa predlžuje o ďalších 30 dní; nový lekársky posudok o zdravotnej spôsobilosti na prácu doručí žiadateľovi a kópiu lekárskeho posudku o zdravotnej spôsobilosti na prácu doručí zamestnávateľovi a lekárovi, ktorý pôvodný lekársky posudok o zdravotnej spôsobilosti na prácu vydal.
(6) Náklady v súvislosti s opätovným posúdením zdravotnej spôsobilosti na prácu uhrádza poskytovateľovi zdravotnej starostlivosti, ktorý poskytuje ústavnú zdravotnú starostlivosť v univerzitnej nemocnici alebo vo fakultnej nemocnici podľa odseku 2,
a) žiadateľ, ak sa záver pôvodného lekárskeho posudku o zdravotnej spôsobilosti na prácu potvrdí,
b) poskytovateľ zdravotnej starostlivosti, ktorý posudzoval zdravotnú spôsobilosť na prácu podľa § 30f, ak sa záver pôvodného lekárskeho posudku o zdravotnej spôsobilosti na prácu nepotvrdí.
(7) Na úhradu nákladov podľa odseku 6 sa vzťahujú všeobecne záväzné právne predpisy upravujúce úhradu nákladov za poskytovanie zdravotnej starostlivosti.
(8) V čase krízovej situácie sa opätovné posúdenie zdravotnej spôsobilosti na prácu nevykonáva.

§ 31
Posúdenie zdravotných rizík a kategorizácia prác
(1) Podľa úrovne a charakteru faktorov práce a pracovného prostredia, ktoré môžu ovplyvniť zdravie zamestnancov, posúdenia zdravotných rizík a na základe zmien zdravotného stavu zamestnancov sa práce zaraďujú do štyroch kategórií.
(2) Do prvej kategórie sa zaraďujú práce, pri ktorých nie je riziko poškodenia zdravia zamestnanca vplyvom práce a pracovného prostredia alebo miera zdravotného rizika z expozície faktorom práce a pracovného prostredia je akceptovateľná.
(3) Do druhej kategórie sa zaraďujú práce, pri ktorých vzhľadom na riziko nie je predpoklad poškodenia zdravia, ale nedá sa vylúčiť nepriaznivá odpoveď organizmu na záťaž faktormi práce a pracovného prostredia; nepriaznivá odpoveď organizmu na záťaž faktormi práce a pracovného prostredia zahŕňa neočakávanú alebo nepredpokladanú reakciu organizmu, a to vo forme príznaku alebo odlišného znaku vrátane zmenených laboratórnych hodnôt, alebo zmenených funkčných schopností organizmu v súvislosti s expozíciou danému faktoru práce a pracovného prostredia. Sú to práce, pri ktorých faktory práce a pracovného prostredia neprekračujú limity alebo kritériá ustanovené osobitnými predpismi.34) Miera zdravotného rizika z expozície faktorom práce a pracovného prostredia je vyššia ako u obyvateľov, ale je tolerovateľná.
(4) Do tretej kategórie sa zaraďujú práce s vysokou mierou zdravotného rizika z expozície faktorom práce a pracovného prostredia, pri ktorých
a) expozícia zamestnanca faktorom práce a pracovného prostredia nie je znížená technickými opatreniami alebo organizačnými opatreniami na úroveň ustanoveného limitu a na zníženie rizika je potrebné vykonať iné špecifické ochranné opatrenia vrátane použitia osobných ochranných pracovných prostriedkov,
b) je expozícia zamestnanca faktorom práce a pracovného prostredia znížená technickými opatreniami alebo organizačnými opatreniami na úroveň ustanoveného limitu, ale
1. vzájomná kombinácia a pôsobenie faktorov práce a pracovného prostredia môžu poškodiť zdravie, alebo
2. zisťujú sa zdravotné zmeny u zamestnancov vo vzťahu k pôsobiacim faktorom,
c) nie sú ustanovené limity, ale nepriaznivá odpoveď organizmu poukazuje na možné špecifické pôsobenie faktorov práce a pracovného prostredia a expozícia faktorom práce a pracovného prostredia môže u zamestnanca spôsobiť poškodenie zdravia.
(5) Do štvrtej kategórie sa zaraďujú len výnimočne na obmedzený čas, najviac na jeden rok, práce s veľmi vysokou mierou zdravotného rizika z expozície faktorom práce a pracovného prostredia; sú to práce,
a) pri ktorých nie je možné znížiť technickými opatreniami alebo organizačnými opatreniami expozíciu zamestnanca faktorom práce a pracovného prostredia na úroveň ustanovených limitov a expozícia faktorom práce a pracovného prostredia prekračuje kritériá na zaradenie práce do tretej kategórie a je potrebné vykonať iné špecifické ochranné opatrenia vrátane použitia osobných ochranných pracovných prostriedkov,
b) ktoré podľa miery expozície jednotlivým faktorom práce a pracovného prostredia patria do tretej kategórie, ale
1. vzájomná kombinácia a pôsobenie faktorov práce a pracovného prostredia zvyšuje riziko poškodenia zdravia, alebo
2. zisťujú sa zdravotné zmeny u zamestnancov vo vzťahu k pôsobiacim faktorom.
(6) Rizikovou prácou je práca zaradená do tretej a štvrtej kategórie. O zaradení práce do tretej kategórie a štvrtej kategórie, o zmene alebo vyradení práce z tretej kategórie a štvrtej kategórie rozhoduje príslušný orgán verejného zdravotníctva na základe návrhu zamestnávateľa, fyzickej osoby – podnikateľa, ktorý nezamestnáva iné fyzické osoby, alebo z vlastného podnetu.

§ 31a
Uznanie choroby z povolania alebo ohrozenia chorobou z povolania
(1) Ak poskytovateľ zdravotnej starostlivosti,34f) ktorý poskytuje zdravotnú starostlivosť fyzickej osobe, má podozrenie, že jej ochorenie súvisí s vykonávanou prácou, odošle ju na vyšetrenie lekárovi s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo, špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia alebo špecializačnom odbore dermatovenerológia so sídlom najbližšie k miestu pracoviska fyzickej osoby.
(2) Chorobu z povolania a ohrozenie chorobou z povolania38a) (ďalej len „choroba z povolania“) uznáva na základe posúdenia zdravotného stavu fyzickej osoby a odborného stanoviska príslušného orgánu verejného zdravotníctva podľa odseku 4 špecializované pracovisko, ktorým je poskytovateľ zdravotnej starostlivosti, ktorý poskytuje zdravotnú starostlivosť, ktorú vykonávajú lekári s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo, špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia alebo v špecializačnom odbore dermatovenerológia;34c) špecializované pracovisko vypracuje lekársky posudok o uznaní choroby z povolania.38b)
(3) Špecializované pracovisko nesmie posudzovať podozrenie na chorobu z povolania u zamestnanca, ak u jeho zamestnávateľa vykonáva pracovnú zdravotnú službu.
(4) Povinným podkladom k uznaniu choroby z povolania špecializovaným pracoviskom je odborné stanovisko z prešetrenia pracovných podmienok a spôsobu práce posudzovanej osoby pri podozrení na chorobu z povolania (ďalej len „odborné stanovisko pri podozrení na chorobu z povolania“), ktoré vykoná príslušný orgán verejného zdravotníctva; odborné stanovisko pri podozrení na chorobu z povolania vypracuje v lehote najneskôr do 30 dní od prijatia žiadosti od špecializovaného pracoviska. Ak ide o zložité prešetrenie, lehota sa predlžuje o ďalších 60 dní. Náležitosti odborného stanoviska pri podozrení na chorobu z povolania sú uvedené v prílohe č. 3d.
(5) Záver odborného stanoviska pri podozrení na chorobu z povolania podľa odseku 4 príslušný orgán verejného zdravotníctva na požiadanie poskytne posudzovanej osobe a jej zamestnávateľovi.
(6) Uznanie choroby z povolania musí písomne potvrdiť vedúci zamestnanec poskytovateľa zdravotnej starostlivosti, ktorý poskytuje ústavnú zdravotnú starostlivosť v nemocnici, ktorú vykonávajú lekári s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo, špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia alebo v špecializačnom odbore dermatovenerológia; vedúci zamestnanec, ktorý potvrdzuje uznanie choroby z povolania, musí byť lekár s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo, špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia alebo v špecializačnom odbore dermatovenerológia.
(7) Ak ide o posudzovanie podozrenia na chorobu z povolania v sporných alebo nejednoznačných prípadoch, špecializované pracovisko je povinné postúpiť podozrenie na chorobu z povolania na posúdenie regionálnej komisii na posudzovanie chorôb z povolania (ďalej len „regionálna komisia“) alebo regionálnej komisii na posudzovanie kožných chorôb z povolania (§ 31e) so sídlom najbližšie k miestu pracoviska posudzovanej osoby, ktoré sú zriadené v univerzitnej nemocnici.
(8) Regionálna komisia alebo kožných chorôb z povolania vypracuje stanovisko k uznaniu choroby z povolania najneskôr do 30 dní od prijatia žiadosti od špecializovaného pracoviska; stanovisko k uznaniu choroby z povolania postúpi špecializovanému pracovisku. Stanovisko regionálnej komisie alebo regionálnej komisie na posudzovanie kožných chorôb z povolania k uznaniu choroby z povolania je pre špecializované pracovisko záväzné.
(9) Ak je posudzovanie podozrenia na chorobu z povolania obzvlášť zložité, špecializované pracovisko je povinné postúpiť podozrenie na chorobu z povolania na posúdenie Celoslovenskej komisii na posudzovanie chorôb z povolania (ďalej len „celoslovenská komisia“) a písomne o tom informovať posudzovanú osobu.
(10) Celoslovenská komisia okrem prípadov uvedených v odseku 9 posudzuje aj
a) uznanie nádorových ochorení vznikajúcich následkom práce s dokázanými chemickými karcinogénmi v pracovnom prostredí alebo v pracovných procesoch s rizikom chemickej karcinogenity a prejavujúce sa u posudzovanej osoby v príslušných cieľových orgánoch, ktoré nie sú uvedené v zozname chorôb z povolania,4a)
b) iné poškodenie zdravia z práce u posudzovanej osoby, ktoré nie je pracovným úrazom a ani chorobou z povolania uvedenou v zozname chorôb z povolania.
(11) Ak celoslovenská komisia posudzuje podozrenie na chorobu z povolania podľa odseku 9 alebo 10, vypracuje stanovisko k uznaniu choroby z povolania najneskôr do 60 dní od prijatia žiadosti od špecializovaného pracoviska alebo od vedúceho zamestnanca poskytovateľa zdravotnej starostlivosti podľa odseku 6; stanovisko k uznaniu choroby z povolania postúpi špecializovanému pracovisku. Stanovisko celoslovenskej komisie k uznaniu choroby z povolania je pre špecializované pracovisko záväzné.
(12) Špecializované pracovisko vydá lekársky posudok o uznaní choroby z povolania do 30 dní od prijatia odborného stanoviska pri podozrení na chorobu z povolania podľa odseku 4 alebo od prijatia stanoviska k uznaniu choroby z povolania podľa odsekov 8 a 11 alebo § 31c ods. 4 a zašle ho
a) posudzovanej osobe,
b) zamestnávateľovi,
c) príslušnému orgánu verejného zdravotníctva,
d) Sociálnej poisťovni, útvaru sociálneho zabezpečenia Ministerstva vnútra Slovenskej republiky, Vojenskému úradu sociálneho zabezpečenia, útvaru sociálneho zabezpečenia Zboru väzenskej a justičnej stráže alebo útvaru sociálneho zabezpečenia Finančného riaditeľstva Slovenskej republiky.
(13) Lekársky posudok o uznaní choroby z povolania obsahuje
a) evidenčné číslo,
b) názov, adresu a identifikačné číslo poskytovateľa zdravotnej starostlivosti,
c) meno a priezvisko, dátum narodenia a adresu trvalého pobytu posudzovanej osoby,
e) údaje o zamestnávateľovi posudzovanej osoby,
f) názov pracoviska, profesiu a pracovné zaradenie posudzovanej osoby,
g) číslo a názov choroby z povolania zo zoznamu chorôb z povolania,
h) odôvodnenie a záver,
i) odtlačok pečiatky špecializovaného pracoviska s uvedením špecializácie lekára a podpis lekára.
(14) Vzor lekárskeho posudku o uznaní choroby z povolania podľa odseku 13 je uvedený v prílohe č. 3e.
(15) Dňom uznania choroby z povolania je deň vydania lekárskeho posudku o uznaní choroby z povolania podľa odseku 13.
(16) Ak špecializované pracovisko neuzná chorobu z povolania, vydá lekársky posudok, ktorým sa neuznala choroba z povolania podľa odseku 13, do 30 dní od prijatia odborného stanoviska pri podozrení na chorobu z povolania podľa odseku 4 alebo od prijatia stanoviska k uznaniu choroby z povolania podľa odsekov 8 a 11 alebo § 31c ods. 3 a zašle ho
a) posudzovanej osobe,
b) zamestnávateľovi,
c) príslušnému orgánu verejného zdravotníctva.
(17) V čase krízovej situácie
a) špecializované pracoviská pracovného lekárstva a dermatovenerológie podľa odseku 2 neposudzujú zdravotný stav fyzickej osoby na účely uznania alebo neuznania choroby z povolania a neuznávajú chorobu z povolania, okrem prípadov ohrozenia života alebo ochorenia COVID-19, ak v odseku 18 nie je ustanovené inak,
b) príslušné orgány verejného zdravotníctva neprešetrujú pracovné podmienky a spôsob práce posudzovanej osoby pri podozrení na chorobu z povolania podľa odseku 4, okrem prípadov ohrozenia života alebo ochorenia COVID-19, ak v odseku 18 nie je ustanovené inak,
c) nezasadá regionálna komisia, regionálna komisia na posudzovanie kožných chorôb z povolania podľa odseku 7 a celoslovenská komisia podľa odseku 9, okrem posudzovania per rollam pri ohrození života alebo ochorenia COVID-19, ak v odseku 18 nie je ustanovené inak.
(18) V čase krízovej situácie na základe odborného posúdenia zdravotného stavu posudzovanej osoby aj v iných prípadoch ako pri ohrození života alebo pri ochorení COVID-19
a) špecializované pracovisko podľa odseku 17 písm. a) môže začať proces uznania choroby z povolania,
b) príslušný orgán verejného zdravotníctva môže na požiadanie špecializovaného pracoviska prešetriť pracovné podmienky a spôsob práce posudzovanej osoby pri podozrení na chorobu z povolania podľa odseku 17 písm. b); zamestnávateľ je povinný poskytnúť príslušnému orgánu verejného zdravotníctva súčinnosť podľa § 30 ods. 1 písm. m),
c) môže zasadnúť regionálna komisia, regionálna komisia na posudzovanie kožných chorôb z povolania a celoslovenská komisia podľa odseku 17 písm. c) alebo môže posudzovať chorobu z povolania per rollam.
(19) Špecializované pracoviská uznávajú chorobu z povolania bezodkladne po skončení krízovej situácie.

§ 31b
Hlásenie a evidencia choroby z povolania
(1) Špecializované pracovisko po vydaní lekárskeho posudku o uznaní choroby z povolania podľa § 31a ods. 13 do desiatich dní oznámi uznanie choroby z povolania na tlačive hlásenie choroby z povolania alebo ohrozenia chorobou z povolania, ponechá si prvý diel tlačiva a ďalšie diely tlačiva zasiela
a) všeobecnému lekárovi, s ktorým má posudzovaná osoba uzatvorenú dohodu o poskytovaní zdravotnej starostlivosti,37a)
b) národnému centru,
c) posudzovanej osobe,
d) príslušnému orgánu verejného zdravotníctva,
e) zamestnávateľovi,
f) poskytovateľovi zdravotnej starostlivosti, ktorý poskytuje ústavnú zdravotnú starostlivosť v nemocnici, ktorú vykonávajú lekári s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo, špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia alebo špecializačnom odbore dermatovenerológia, ktorého vedúci zamestnanec potvrdil uznanie choroby z povolania (§ 31a ods. 6),
g) Sociálnej poisťovni, útvaru sociálneho zabezpečenia Ministerstva vnútra Slovenskej republiky, Vojenskému úradu sociálneho zabezpečenia, útvaru sociálneho zabezpečenia Zboru väzenskej a justičnej stráže alebo útvaru sociálneho zabezpečenia Finančného riaditeľstva Slovenskej republiky.
h) Národnému inšpektorátu práce alebo Hlavnému banskému úradu, ak bola choroba z povolania uznaná osobe, ktorá vykonáva činnosť podľa osobitného predpisu.38c)
(2) Evidenciu hlásení uznaných chorôb z povolania vedie v elektronickej podobe poskytovateľ zdravotnej starostlivosti, ktorý poskytuje ústavnú zdravotnú starostlivosť v nemocnici v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo, špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia alebo špecializačnom odbore dermatovenerológia, ktorého vedúci zamestnanec potvrdil uznanie choroby z povolania (§ 31a ods. 6); evidencia obsahuje
a) názov, adresu a identifikačné číslo poskytovateľa zdravotnej starostlivosti, ktorý chorobu z povolania uznal,
b) meno, priezvisko a titul osoby, ktorej bola choroba z povolania uznaná,
c) rodné číslo osoby, ktorej bola choroba z povolania uznaná,
d) trvalé bydlisko (obec),
e) obchodné meno, právnu formu, sídlo a identifikačné číslo právnickej osoby alebo obchodné meno, miesto podnikania a identifikačné číslo fyzickej osoby – podnikateľa, kde choroba z povolania vznikla,
f) ekonomickú aktivitu zamestnávateľa,
g) zamestnanie (profesiu) osoby, ktorej bola choroba z povolania uznaná,
h) položku a názov choroby z povolania zo zoznamu chorôb z povolania,
i) diagnózu podľa Medzinárodnej štatistickej klasifikácie chorôb a príbuzných zdravotných problémov,
j) dátum prvého zistenia choroby z povolania,
k) dátum uznania choroby z povolania,
l) závažnosť choroby pri akútnej forme,
m) závažnosť choroby pri chronickej forme,
n) expozíciu – príčinný faktor práce a pracovného prostredia vzniku choroby z povolania,
o) kategóriu práce,
p) klasifikáciu produktov podľa použitia,
q) dĺžku expozície škodlivým faktorom práce a pracovného prostredia v rokoch a mesiacoch,
r) schopnosť doterajšieho výkonu práce osoby, ktorej bola choroba z povolania uznaná.
(3) Vzor tlačiva určeného na hlásenie choroby z povolania je uvedený v prílohe č. 3f.
(4) Poskytovateľ zdravotnej starostlivosti, ktorý poskytuje ústavnú zdravotnú starostlivosť v nemocnici v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo, špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia alebo špecializačnom odbore dermatovenerológia, poskytuje údaje uvedené v odseku 2 po prijatí tlačiva hlásenie choroby z povolania alebo ohrozenia chorobou z povolania [odsek 1 písm. f)] do 10. dňa nasledujúceho kalendárneho mesiaca Centrálnemu registru hlásení uznaných chorôb z povolania, ktorý vedie Univerzitná nemocnica v Bratislave.

§ 31c
Opätovné posúdenie uznanej choroby z povolania alebo neuznanej choroby z povolania
(1) Ak sa posudzovaná osoba alebo zamestnávateľ domnieva, že podozrenie na chorobu z povolania bolo posúdené nesprávne, môže písomne požiadať o opätovné posúdenie uznanej choroby z povolania alebo neuznanej choroby z povolania celoslovenskú komisiu do 60 dní odo dňa prijatia lekárskeho posudku, ktorým špecializované pracovisko uznalo chorobu z povolania alebo neuznalo chorobu z povolania (§ 31a ods. 13 alebo 16).
(2) Ak chorobu z povolania už posudzovala celoslovenská komisia, nie je možné podľa odseku 1 požiadať o opätovné posúdenie uznanej choroby z povolania alebo neuznanej choroby z povolania.
(3) Ak celoslovenská komisia potvrdí správnosť predchádzajúceho uznania choroby z povolania alebo neuznania choroby z povolania špecializovaným pracoviskom, písomne o tom informuje žiadateľa a špecializované pracovisko v lehote do 60 dní od prijatia žiadosti podľa odseku 1.
(4) Ak bolo uznanie choroby z povolania alebo neuznanie choroby z povolania špecializovaným pracoviskom posúdené nesprávne, celoslovenská komisia svoje stanovisko k uznaniu choroby z povolania alebo neuznaniu choroby z povolania postúpi špecializovanému pracovisku v lehote do 60 dní od prijatia žiadosti podľa odseku 1.
(5) Stanovisko celoslovenskej komisie k uznaniu choroby z povolania alebo neuznaniu choroby z povolania je pre špecializované pracovisko záväzné. Špecializované pracovisko vydá v lehote do 30 dní od prijatia stanoviska celoslovenskej komisie k uznaniu choroby z povolania alebo neuznaniu choroby z povolania nový lekársky posudok (§ 31a ods. 13 alebo 16).
(6) Ak celoslovenská komisia správnosť pôvodného uznania choroby z povolania alebo neuznania choroby z povolania špecializovaným pracoviskom potvrdí, náklady spojené s opätovným uznaním choroby z povolania alebo neuznaním choroby z povolania uhrádza žiadateľ špecializovanému pracovisku, a ak vznikli náklady, aj príslušnému orgánu verejného zdravotníctva.
(7) Na úhradu nákladov podľa odseku 6 sa vzťahujú všeobecne záväzné právne predpisy upravujúce úhradu nákladov za poskytovanie zdravotnej starostlivosti.
(8) V čase krízovej situácie sa opätovné posúdenie uznanej choroby z povolania alebo neuznanej choroby z povolania nevykonáva.

§ 31d
Celoslovenská komisia
(1) Minister zdravotníctva Slovenskej republiky zriaďuje celoslovenskú komisiu ako svoj poradný orgán na posudzovanie chorôb z povolania. Činnosť celoslovenskej komisie upravuje štatút, ktorý schvaľuje minister zdravotníctva Slovenskej republiky.
(2) Celoslovenská komisia je zložená z predsedu a ôsmich členov. Predseda celoslovenskej komisie je lekár s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo alebo špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia. Členmi celoslovenskej komisie sú lekári s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo, špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia a špecializačnom odbore preventívne pracovné lekárstvo a toxikológia. Predsedu a členov celoslovenskej komisie vymenúva a odvoláva minister zdravotníctva Slovenskej republiky na základe návrhu hlavného odborníka ministerstva pre špecializačný odbor klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia. Za člena celoslovenskej komisie je zo špecializovaného pracoviska vymenovaný len jeden lekár s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore uvedenom v tretej vete.
(3) Na rokovaní celoslovenskej komisie sa zúčastňuje lekár špecializovaného pracoviska, ktorý posudzoval chorobu z povolania (§ 31a ods. 2).
(4) Predseda môže na rokovanie celoslovenskej komisie prizvať aj ďalších odborníkov; vyjadrenie odborníka nie je pre celoslovenskú komisiu záväzné.
(5) Celoslovenská komisia
a) posudzuje choroby z povolania podľa § 31a ods. 9 a 10,
b) posudzuje opätovne uznanie choroby z povolania alebo neuznanie choroby z povolania podľa § 31c,
c) podáva ministerstvu návrhy na zmenu a doplnenie zoznamu chorôb z povolania.4a)

§ 31e
Regionálna komisia
(1) Regionálnu komisiu zriaďuje poskytovateľ zdravotnej starostlivosti, ktorý poskytuje ústavnú zdravotnú starostlivosť v univerzitnej nemocnici, ktorú vykonávajú lekári s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo alebo špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia. Činnosť regionálnej komisie upravuje štatút.
(2) Regionálna komisia je zložená z predsedu a štyroch členov. Predseda regionálnej komisie je lekár s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo alebo špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia. Členmi regionálnej komisie sú lekári s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo, špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia a špecializačnom odbore preventívne pracovné lekárstvo a toxikológia. Za člena regionálnej komisie je zo špecializovaného pracoviska vymenovaný iba jeden lekár s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v určenom špecializačnom odbore.
(3) Predsedu a členov regionálnej komisie vymenúva a odvoláva poskytovateľ zdravotnej starostlivosti podľa odseku 1 na základe návrhu príslušnej odbornej spoločnosti Slovenskej lekárskej spoločnosti.
(4) Na rokovaní regionálnej komisie sa zúčastňujú
a) lekár špecializovaného pracoviska, ktorý posudzoval chorobu z povolania (§ 31a ods. 2),
b) zdravotnícky pracovník príslušného orgánu verejného zdravotníctva, ktorý prešetroval pracovné podmienky a spôsob práce posudzovanej osoby pri podozrení na chorobu z povolania podľa § 7 ods. 1 písm. h) alebo § 11 písm. j).
(5) Na rokovanie môže predseda regionálnej komisie prizvať aj ďalších odborníkov; vyjadrenie odborníka nie je pre regionálnu komisiu záväzné.

§ 31f
Regionálna komisia na posudzovanie kožných chorôb z povolania
(1) Regionálnu komisiu na posudzovanie kožných chorôb z povolania zriaďuje poskytovateľ zdravotnej starostlivosti, ktorý poskytuje ústavnú zdravotnú starostlivosť v univerzitnej nemocnici, ktorú vykonávajú lekári s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore dermatovenerológia. Činnosť regionálnej komisie na posudzovanie kožných chorôb z povolania upravuje štatút.
(2) Regionálna komisia na posudzovanie kožných chorôb z povolania je zložená z predsedu a štyroch členov. Predseda regionálnej komisie na posudzovanie kožných chorôb z povolania je lekár s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore dermatovenerológia. Členmi regionálnej komisie na posudzovanie kožných chorôb z povolania sú lekári s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore dermatovenerológia, špecializačnom odbore pracovné lekárstvo, špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia a špecializačnom odbore preventívne pracovné lekárstvo a toxikológia. Za člena regionálnej komisie na posudzovanie kožných chorôb z povolania je zo špecializovaného pracoviska vymenovaný iba jeden lekár s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v určenom špecializačnom odbore.
(3) Predsedu a členov regionálnej komisie na posudzovanie kožných chorôb z povolania vymenúva a odvoláva poskytovateľ zdravotnej starostlivosti podľa odseku 1 na základe návrhu príslušnej odbornej spoločnosti Slovenskej lekárskej spoločnosti.
(4) Na rokovaní regionálnej komisie na posudzovanie kožných chorôb z povolania sa zúčastňujú
a) lekár špecializovaného pracoviska, ktorý posudzoval kožnú chorobu z povolania (§ 31a ods. 2),
b) zdravotnícky pracovník príslušného orgánu verejného zdravotníctva, ktorý prešetroval pracovné podmienky a spôsob práce posudzovanej osoby pri podozrení na kožnú chorobu z povolania podľa § 7 ods. 1 písm. h) alebo § 11 písm. j).
(5) Na rokovanie môže predseda regionálnej komisie na posudzovanie kožných chorôb z povolania prizvať aj ďalších odborníkov; vyjadrenie odborníka nie je pre komisiu záväzné.
(6) Regionálna komisia na posudzovanie kožných chorôb z povolania posudzuje všetky kožné choroby z povolania.

§ 32
Ochrana zamestnancov pred hlukom pri práci
(1) Zamestnávateľ, ktorý používa alebo prevádzkuje zariadenia, ktoré sú zdrojom hluku, je povinný zabezpečiť v súlade s osobitným predpisom39) technické, organizačné a iné opatrenia, ktoré vylúčia alebo znížia na najnižšiu možnú a dosiahnuteľnú mieru expozíciu zamestnancov hluku a zabezpečia ochranu zdravia a bezpečnosti zamestnancov.
(2) Ak by vzhľadom na charakter práce mohlo úplné a riadne používanie chráničov sluchu spôsobiť väčšie riziko pre zdravie a bezpečnosť ako ich nepoužívanie, úrad verejného zdravotníctva alebo regionálny úrad verejného zdravotníctva môže vo výnimočných prípadoch povoliť výnimku. Zamestnávateľ je povinný o povolenie výnimky požiadať.
(3) Žiadosť o povolenie výnimky obsahuje
a) dôvod žiadosti o povolenie výnimky,
b) počet zamestnancov, na ktorých sa výnimka vzťahuje,
c) opatrenia na ochranu zdravia zamestnancov, na ktorých sa výnimka vzťahuje.
(4) Úrad verejného zdravotníctva a regionálny úrad verejného zdravotníctva môžu povoliť výnimku podľa odseku 2 po prerokovaní so zamestnávateľom, so zástupcom zamestnancov pre bezpečnosť a ochranu zdravia pri práci a s Národným inšpektorátom práce alebo príslušným inšpektorátom práce. V rozhodnutí o povolení výnimky úrad verejného zdravotníctva alebo regionálny úrad verejného zdravotníctva určí podmienky, ktoré je zamestnávateľ povinný vzhľadom na zvláštne okolnosti splniť, aby sa výsledné riziká znížili na najnižšiu možnú mieru a exponovaní zamestnanci sa podrobili zdravotnému dohľadu. Úrad verejného zdravotníctva alebo regionálny úrad verejného zdravotníctva výnimku povolí na štyri roky a zruší ju bezodkladne po tom, ako pominú okolnosti, ktoré viedli k jej povoleniu. Regionálny úrad verejného zdravotníctva bezodkladne informuje úrad verejného zdravotníctva o povolených výnimkách. Aktuálny zoznam výnimiek povolených podľa odseku 2 zverejňuje úrad verejného zdravotníctva.
(5) Zamestnávateľ je povinný bezodkladne informovať úrad verejného zdravotníctva alebo regionálny úrad verejného zdravotníctva o zmene okolností, ktoré viedli k povoleniu výnimky.

§ 33
Ochrana zamestnancov pred vibráciami pri práci
(1) Zamestnávateľ, ktorý používa alebo prevádzkuje zariadenia, ktoré sú zdrojom vibrácií, je povinný zabezpečiť v súlade s osobitným predpisom40) technické, organizačné a iné opatrenia, ktoré vylúčia alebo znížia na najnižšiu možnú a dosiahnuteľnú mieru expozície zamestnancov vibráciám a zabezpečia ochranu zdravia a bezpečnosti zamestnancov.
(2) Ak sú zamestnanci v lodnej a leteckej doprave vystavení expozícii vibráciám na celé telo, úrad verejného zdravotníctva alebo regionálny úrad verejného zdravotníctva môže povoliť výnimku z povinnosti zamestnávateľa bezodkladne vykonať opatrenia na zníženie expozície vibráciám podľa osobitného predpisu.40) Zamestnávateľ je povinný o povolenie výnimky požiadať a preukázať, že využil všetky možné technické a organizačné opatrenia na zníženie expozície vibráciám podľa osobitného predpisu.40)
(3) Ak sú zamestnanci vystavení expozícii vibráciám, ktoré zvyčajne neprekračujú akčné hodnoty expozície vibráciám podľa osobitného predpisu,40) ale vibrácie sa v čase menia a môžu prekročiť limitné hodnoty expozície vibráciám, úrad verejného zdravotníctva alebo regionálny úrad verejného zdravotníctva môže povoliť výnimku z povinnosti zamestnávateľa bezodkladne vykonať opatrenia na zníženie expozície vibráciám. Zamestnávateľ je povinný o povolenie výnimky požiadať a preukázať, že priemerné hodnoty expozície vibráciám počas pracovného týždňa sú nižšie ako limitné hodnoty expozície vibráciám a že riziká z tohto typu expozície vibráciám pri práci sú nižšie, ako sú riziká, ktoré vznikajú v dôsledku expozície vibráciám dosahujúcej limitné hodnoty.
(4) Žiadosť o povolenie výnimky obsahuje
a) dôvod žiadosti o povolenie výnimky,
b) pri expozícii vibráciám podľa odseku 2 preukázanie skutočností, že sa využili všetky dostupné opatrenia podľa odseku 2,
c) pri expozícii vibráciám podľa odseku 3 preukázanie skutočností, že priemerné hodnoty vibrácií a riziká spĺňajú náležitosti podľa odseku 3,
d) počet zamestnancov, na ktorých sa výnimka vzťahuje,
e) opatrenia na ochranu zdravia zamestnancov, na ktorých sa výnimka vzťahuje.
(5) Úrad verejného zdravotníctva a regionálny úrad verejného zdravotníctva môžu povoliť výnimku podľa odsekov 2 a 3 po prerokovaní so zamestnávateľom, so zástupcom zamestnancov pre bezpečnosť a ochranu zdravia pri práci a s Národným inšpektorátom práce alebo príslušným inšpektorátom práce. V rozhodnutí o povolení výnimky úrad verejného zdravotníctva alebo regionálny úrad verejného zdravotníctva určí podmienky, ktoré je zamestnávateľ povinný vzhľadom na zvláštne okolnosti splniť, aby sa výsledné riziká znížili na najnižšiu možnú mieru a dotknutí zamestnanci sa podrobili zdravotnému dohľadu. Úrad verejného zdravotníctva alebo regionálny úrad verejného zdravotníctva prehodnocuje povolenú výnimku raz za štyri roky a zruší ju bezodkladne po tom, ako pominú okolnosti, ktoré viedli k jej povoleniu. Regionálny úrad verejného zdravotníctva bezodkladne informuje úrad verejného zdravotníctva o povolených výnimkách. Aktuálny zoznam výnimiek povolených podľa odsekov 2 a 3 zverejňuje úrad verejného zdravotníctva na svojom webovom sídle.
(6) Zamestnávateľ je povinný bezodkladne informovať úrad verejného zdravotníctva alebo regionálny úrad verejného zdravotníctva o zmene okolností, ktoré viedli k povoleniu výnimky.

§ 34
Ochrana zamestnancov pred elektromagnetickým poľom pri práci
(1) Zamestnávateľ, ktorý používa zdroj elektromagnetického poľa alebo prevádzkuje zdroj elektromagnetického poľa, je povinný zabezpečiť v súlade s osobitným predpisom41) technické, organizačné a iné opatrenia, ktoré vylúčia alebo znížia expozíciu zamestnancov na najnižšiu možnú a dosiahnuteľnú úroveň a zabezpečia ochranu zdravia a bezpečnosť zamestnancov.
(2) Výnimku z požiadaviek ustanovených osobitným predpisom41a) povolí príslušný orgán verejného zdravotníctva na základe žiadosti zamestnávateľa alebo príslušného ministerstva; žiadosť o povolenie výnimky obsahuje
a) dôvod žiadosti, zohľadnenie špecifík pracoviska, vykonávanej práce a pracovných postupov, prístrojového vybavenia a iné dôvody,
b) počet zamestnancov, na ktorých sa má výnimka vzťahovať,
c) posúdenie rizika, ktoré preukazuje prekročenie limitných hodnôt expozície elektromagnetickému poľu,
d) opatrenia na ochranu zdravia a bezpečnosti pri práci zamestnancov, na ktorých sa má výnimka vzťahovať.
(3) Príslušný orgán verejného zdravotníctva podľa odseku 2 v rozhodnutí o povolení výnimky určí podmienky, ktoré sa musia splniť, aby sa výsledné riziká znížili na najnižšiu možnú mieru a aby sa exponovaní zamestnanci podrobili zdravotnému dohľadu, ak je to potrebné (§ 30e ods. 12). Príslušný orgán verejného zdravotníctva výnimku povolí najviac na dva roky a zruší ju bezodkladne, ak pominú skutočnosti, ktoré viedli k jej povoleniu.
(4) Výnimku z požiadaviek ustanovených osobitným predpisom41b) na vykonávanie vojenských činností povolí orgán verejného zdravotníctva Ministerstva obrany Slovenskej republiky na základe žiadosti Ministerstva obrany Slovenskej republiky. Žiadosť o povolenie výnimky obsahuje
a) počet zamestnancov, na ktorých sa má výnimka vzťahovať,
b) podmienky, ktoré sa musia splniť, aby sa výsledné riziká znížili na najnižšiu možnú mieru vrátane zdravotného dohľadu exponovaných zamestnancov, ak je to potrebné (§ 30e ods. 12),
c) opatrenia na ochranu zdravia a bezpečnosti pri práci zamestnancov, na ktorých sa má výnimka vzťahovať.
(5) Orgán verejného zdravotníctva ministerstva obrany v rozhodnutí o povolení výnimky určí podmienky, ktoré sa musia splniť, aby sa výsledné riziká znížili na najnižšiu možnú mieru a aby sa exponovaní zamestnanci podrobili zdravotnému dohľadu, ak je to potrebné (§ 30e ods. 12). Orgán verejného zdravotníctva Ministerstva obrany Slovenskej republiky výnimku podľa odseku 4 povolí najviac na dva roky a zruší ju bezodkladne, ak pominú skutočnosti, ktoré viedli k jej povoleniu.
(6) Príslušný orgán verejného zdravotníctva podľa odsekov 2 a 4 bezodkladne informuje o povolených výnimkách úrad verejného zdravotníctva.

§ 35
Ochrana zdravia pred optickým žiarením pri práci
Zamestnávateľ, ktorý používa alebo prevádzkuje zdroje ultrafialového, infračerveného, laserového alebo iného optického žiarenia na iné účely ako osvetlenie, je povinný zabezpečiť v súlade s osobitným predpisom technické, organizačné a iné opatrenia, ktoré vylúčia alebo znížia expozíciu zamestnancov na najnižšiu možnú a dosiahnuteľnú mieru.

§ 36
Osvetlenie pri práci
(1) Zamestnávateľ je povinný zabezpečiť dostatočné osvetlenie pracovných priestorov.
(2) Pracoviská, na ktorých je potrebné združené osvetlenie, alebo pracoviská bez denného osvetlenia možno prevádzkovať, len ak z technických, bezpečnostných alebo prevádzkových dôvodov nie je možné zabezpečiť denné osvetlenie.
(3) Zamestnávateľ, ktorý prevádzkuje pracoviská podľa odseku 2, je povinný zabezpečiť ochranu zdravia zamestnancov náhradnými opatreniami ustanovenými vykonávacím predpisom podľa § 62 písm. q).

§ 37
Ochrana zdravia pred záťažou teplom a chladom pri práci
(1) Zamestnávateľ je povinný zabezpečiť opatrenia, ktoré vylúčia alebo znížia nepriaznivé účinky faktorov tepelno-vlhkostnej mikroklímy na zdravie zamestnancov na najnižšiu možnú a dosiahnuteľnú mieru.
(2) Zamestnávateľ je povinný zabezpečiť
a) posúdenie záťaže teplom a chladom pri práci,
b) pri dlhodobom výkone práce dodržiavanie prípustných hodnôt faktorov tepelno-vlhkostnej mikroklímy v závislosti od tepelnej produkcie organizmu zamestnanca,
c) pracovné podmienky zamestnancov tak, aby nebola prekračovaná únosná tepelná záťaž na pracoviskách, na ktorých nemožno dodržať prípustné hodnoty faktorov tepelno-vlhkostnej mikroklímy z dôvodu tepelnej záťaže z technológie, ako aj na iných pracoviskách počas dní, keď teplota vonkajšieho vzduchu nameraná v tieni presahuje 30 °C,
d) pracovné podmienky zamestnancov tak, aby nebola prekračovaná prípustná záťaž chladom,
e) dodržiavanie prípustných povrchových teplôt pevných materiálov a kvapalín, s ktorými prichádza do kontaktu pokožka zamestnanca,
f) vhodné osobné ochranné pracovné prostriedky, ochranný odev a pitný režim pri zvýšenej záťaži teplom alebo chladom.
(3) Pri nadmernej záťaži teplom podľa odseku 2 písm. c) a chladom je zamestnávateľ povinný zabezpečiť aj ďalšie opatrenia na ochranu zdravia zamestnancov. Zabezpečovanie opatrení pri nadmernej záťaži teplom a chladom pri práci z dôvodu tepelnej záťaže z technológie je zamestnávateľ povinný po dohode so zástupcom zamestnancov upraviť vnútorným predpisom.
(4) Ak výsledky posúdenia podľa odseku 2 písm. a) preukážu vysokú mieru zdravotného rizika podľa § 31 ods. 4 z dôvodu záťaže teplom alebo záťaže chladom z technológie, zamestnávateľ je povinný vypracovať prevádzkový poriadok.

§ 38
Ochrana zdravia pred fyzickou záťažou pri práci, psychickou pracovnou záťažou a senzorickou záťažou pri práci
(1) Zamestnávateľ je v oblasti ochrany zdravia pred fyzickou záťažou pri práci povinný
a) zabezpečiť posúdenie fyzickej záťaže pri práci,
b) usporiadať a vybaviť pracoviská a miesta výkonu práce v súlade s ergonomickými zásadami a požiadavkami fyziológie práce,
c) dodržiavať najvyššie prípustné hodnoty celkovej a lokálnej fyzickej záťaže zamestnancov,
d) dodržiavať limitné hodnoty vynakladaných svalových síl a frekvencie pohybov,
e) dodržiavať smerné hmotnostné hodnoty pri manipulácii s bremenami a ďalšie minimálne bezpečnostné a zdravotné požiadavky pri ručnej manipulácii s bremenami,42)
f) zabezpečiť technické, organizačné a iné opatrenia, ktoré vylúčia alebo znížia na najnižšiu možnú a dosiahnuteľnú mieru zvýšenú fyzickú záťaž pri práci.
(2) Ak výsledky posúdenia podľa odseku 1 písm. a) preukážu vysokú mieru zdravotného rizika podľa § 31 ods. 4 a 5 z dôvodu fyzickej záťaže, zamestnávateľ je povinný vypracovať prevádzkový poriadok.
(3) Zamestnávateľ je v oblasti ochrany zdravia pred psychickou pracovnou záťažou a senzorickou záťažou pri práci povinný
a) zabezpečiť posúdenie psychickej pracovnej záťaže a senzorickej záťaže zamestnancov,
b) zabezpečiť technické, organizačné a iné opatrenia, ktoré vylúčia alebo znížia na najnižšiu možnú a dosiahnuteľnú mieru zvýšenú psychickú pracovnú záťaž a senzorickú záťaž zamestnancov,
c) dodržiavať minimálne bezpečnostné a zdravotné požiadavky pri práci so zobrazovacími jednotkami.43)

§ 39
Ochrana zamestnancov pri práci s chemickými faktormi
Zamestnávateľ, ktorý zamestnáva zamestnancov činnosťami, pri ktorých môžu byť exponovaní chemickým faktorom, je povinný zabezpečiť v súlade s osobitným predpisom44) technické, organizačné a iné opatrenia, ktoré vylúčia alebo znížia expozíciu zamestnancov chemickým faktorom na najnižšiu možnú a dosiahnuteľnú mieru.

§ 40
Ochrana zamestnancov pri práci s karcinogénnymi a mutagénnymi faktormi
Zamestnávateľ, ktorý zamestnáva zamestnancov činnosťami, pri ktorých môžu byť exponovaní karcinogénnym a mutagénnym faktorom, je povinný zabezpečiť v súlade s osobitným predpisom45) technické, organizačné a iné opatrenia, ktoré vylúčia alebo znížia expozíciu zamestnancov karcinogénnym a mutagénnym faktorom na najnižšiu možnú a dosiahnuteľnú mieru.

§ 41
Ochrana zamestnancov pri práci s azbestom
(1) Odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb pri búracích prácach, údržbárskych prácach, opravách a iných činnostiach (ďalej len „odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb“) možno vykonávať len na základe oprávnenia na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb vydaného úradom verejného zdravotníctva alebo dokladu z iného členského štátu, ktorý slúži na rovnaký účel alebo je z neho zrejmé, že táto skutočnosť je preukázaná.
(2) Úrad verejného zdravotníctva rozhoduje o vydaní oprávnenia na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb podľa odseku 1 na základe písomnej žiadosti, ktorá musí obsahovať
a) obchodné meno, miesto podnikania a identifikačné číslo, ak ide o fyzickú osobu – podnikateľa, alebo
b) obchodné meno, právnu formu, sídlo a identifikačné číslo, ak ide o právnickú osobu.
(3) Súčasťou žiadosti podľa odseku 2 je aj
a) dokumentácia s opisom činnosti a používaných pracovných postupov alebo technológie odstraňovania azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb s údajmi o technickom vybavení,
b) meno, priezvisko, titul a adresa trvalého pobytu osoby zodpovednej za prevádzkovanie odstraňovania azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb a doklad o jej ukončenom stredoškolskom vzdelaní alebo vysokoškolskom vzdelaní,
c) doklad o absolvovaní odbornej prípravy na prácu pri odstraňovaní azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb zamestnancov a osoby zodpovednej za prevádzkovanie odstraňovania azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb, ktorá zahŕňa vzdelávanie vzdelávacou inštitúciou, ktorá uskutočňuje akreditovaný vzdelávací program v rozsahu najmenej 10 vyučovacích hodín podľa osobitného predpisu;23a) vzor dokladu o absolvovaní odbornej prípravy je uvedený v prílohe č. 3g,
d) lekársky posudok o zdravotnej spôsobilosti na prácu podľa § 30f zamestnancov a osoby zodpovednej za prevádzkovanie odstraňovania azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb; rozsah lekárskej preventívnej prehliadky vo vzťahu k práci je uvedený v osobitnom predpise,45a) e) doklad o
1. zabezpečení merania azbestu podľa osobitného predpisu45b) vrátane odberu vzoriek z pracovného prostredia odborne spôsobilou osobou na účel kvalitatívneho a kvantitatívneho zisťovania faktorov životného prostredia a pracovného prostredia podľa § 15 ods. 1 písm. a) a f),
2. zneškodňovaní nebezpečného odpadu s obsahom azbestu,
3. oprávnení na podnikanie,
4. zaplatení správneho poplatku.
(4) Ak žiadosť o vydanie oprávnenia na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb podáva fyzická osoba alebo založená právnická osoba, žiadosť obsahuje
a) meno, priezvisko, titul a adresu trvalého pobytu, ak ide o fyzickú osobu,
b) obchodné meno, právnu formu a sídlo, ak ide o založenú právnickú osobu,
c) doklad o zaplatení správneho poplatku,
d) dokumentáciu s opisom činnosti a používaných pracovných postupov alebo technológie odstraňovania azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb s údajmi o technickom vybavení,
e) vyhlásenie, že fyzická osoba alebo založená právnická osoba má zabezpečené
1. zodpovednú osobu za prevádzkovanie odstraňovania azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb s ukončeným stredoškolským vzdelaním alebo vysokoškolským vzdelaním,
2. absolvovanie odbornej prípravy na prácu pri odstraňovaní azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb budúcich zamestnancov a osoby, ktorá bude zodpovedná za prevádzkovanie odstraňovania azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb, ktorá zahŕňa vzdelávanie vzdelávacou inštitúciou, ktorá uskutočňuje akreditovaný vzdelávací program v rozsahu najmenej 10 vyučovacích hodín podľa osobitného predpisu;23a) vzor dokladu o absolvovaní odbornej prípravy je uvedený v prílohe č. 3g,
3. posúdenie zdravotnej spôsobilosti na prácu podľa § 30f budúcich zamestnancov a osoby, ktorá bude zodpovedná za prevádzkovanie odstraňovania azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb; rozsah lekárskej preventívnej prehliadky vo vzťahu k práci je uvedený v osobitnom predpise,45a)
4. meranie azbestu podľa osobitného predpisu45b) vrátane odberu vzoriek z pracovného prostredia odborne spôsobilou osobou na účel kvalitatívneho a kvantitatívneho zisťovania faktorov životného prostredia a pracovného prostredia podľa § 15 ods. 1 písm. a) a f),
5. zneškodňovanie nebezpečného odpadu s obsahom azbestu.
(5) Úrad verejného zdravotníctva vydá oprávnenie na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb fyzickej osobe – podnikateľovi alebo právnickej osobe, ak spĺňa podmienky podľa odsekov 2 a 3, a fyzickej osobe alebo založenej právnickej osobe, ak spĺňa podmienky podľa odseku 4 a preukázali splnenie požiadaviek, ktoré vylúčia alebo znížia expozíciu zamestnancov a obyvateľov azbestu na najnižšiu možnú a dosiahnuteľnú úroveň. Úrad verejného zdravotníctva v oprávnení na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb uvedie evidenčné číslo oprávnenia, údaje podľa odsekov 2 až 4, druh oprávnenia podľa odseku 7 a podmienky na vykonávanie činnosti; oprávnenie na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb sa vydáva na dobu neurčitú.
(6) Fyzická osoba alebo založená právnická osoba, ktorej bolo vydané oprávnenie na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb, môže začať vykonávať činnosť na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb, ak má živnostenské oprávnenie podľa osobitného predpisu45c) a úradu verejného zdravotníctva písomne predloží do 30 dní od získania živnostenského oprávnenia doklady podľa odseku 2 a odseku 3 písm. b) až e).
(7) Oprávnenie na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb sa na základe dokumentácie s opisom činnosti a používaných pracovných postupov alebo technológie odstraňovania azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb a technického vybavenia vydáva na
a) odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb v interiéroch budov s vytvorením kontrolovaného pásma s použitím podtlakového systému,
b) odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb v exteriéroch bez súvisu s vnútornými priestormi budov, v ktorých nie je možné z technického hľadiska vytvoriť kontrolované pásmo s podtlakovým systémom,
c) odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb v interiéroch budov v uzatvorených priestoroch do 10 m3, s vytvorením kontrolovaného pásma s použitím priemyselného vysávača.
(8) Úrad verejného zdravotníctva oprávnenie na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb odoberie, ak fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba oprávnená na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb (ďalej len „držiteľ oprávnenia na odstraňovanie azbestu zo stavieb“) závažným spôsobom alebo opakovane porušuje všeobecne záväzné právne predpisy súvisiace s vykonávanou činnosťou a podmienky na vykonávanie činnosti.
(9) Úrad verejného zdravotníctva ďalej odoberie oprávnenie na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb, ak fyzická osoba alebo držiteľ oprávnenia na odstraňovanie azbestu zo stavieb požiada o jeho odobratie.
(10) Platnosť oprávnenia na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb zaniká
a) výmazom právnickej osoby z obchodného registra,
b) zánikom živnostenského oprávnenia,
c) nadobudnutím právoplatnosti rozhodnutia o odobratí oprávnenia na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb,
d) smrťou fyzickej osoby alebo fyzickej osoby – podnikateľa oprávnenej na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb alebo jej vyhlásením za mŕtvu.
(11) Oprávnenie na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb neprechádza na právneho nástupcu a je neprevoditeľné.
(12) Fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba, ktorej úrad verejného zdravotníctva odobral oprávnenie na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb, môže opätovne požiadať o vydanie oprávnenia na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb najskôr po uplynutí jedného roka odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o odobratí oprávnenia na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb; to sa nevzťahuje na oprávnenia na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb odobraté na základe žiadosti podľa odseku 9.
(13) Držiteľ oprávnenia na odstraňovanie azbestu zo stavieb je povinný pred začiatkom výkonu práce predložiť príslušnému orgánu verejného zdravotníctva návrh na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb na posúdenie podľa § 13 ods. 4 písm. j) a zdržať sa výkonu práce do času posúdenia navrhovanej činnosti.
(14) Návrh na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb podľa odseku 13 musí obsahovať
a) prevádzkový poriadok, ktorý obsahuje
1. posudok o riziku podľa osobitného predpisu,45d)
2. bezpečné pracovné postupy a technické vybavenie pre činnosť v posudzovaných priestoroch,
3. opatrenia na zníženie expozície zamestnancov a obyvateľov,
4. zabezpečenie zdravotného dohľadu pre zamestnancov,45a)
5. používané osobné ochranné pracovné prostriedky a spôsob ich dekontaminácie,
6. zneškodňovanie nebezpečného odpadu s obsahom azbestu,
7. plán práce podľa osobitného predpisu,45e)
b) doklad o absolvovaní odbornej prípravy na prácu pri odstraňovaní azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb zamestnancov a osoby zodpovednej za prevádzkovanie odstraňovania azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb podľa odseku 3 písm. c) alebo ich aktualizačnej odbornej prípravy podľa odseku 15.
(15) Držiteľ oprávnenia na odstraňovanie azbestu zo stavieb je povinný zabezpečiť najmenej každých päť rokov od vydania oprávnenia aktualizačnú odbornú prípravu na prácu pri odstraňovaní azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb zamestnancov a osoby zodpovednej za prevádzkovanie odstraňovania azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb, ktorá zahŕňa vzdelávanie vzdelávacou inštitúciou, ktorá uskutočňuje akreditovaný vzdelávací program v rozsahu najmenej 10 vyučovacích hodín podľa osobitného predpisu.23a) Vzor dokladu o absolvovaní aktualizačnej odbornej prípravy je uvedený v prílohe č. 3g.
(16) Držiteľ oprávnenia na odstraňovanie azbestu zo stavieb je povinný pred začiatkom výkonu práce, okrem predloženia návrhu na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb na posúdenie podľa odseku 13, oznámiť príslušnému orgánu verejného zdravotníctva začiatok a ukončenie výkonu odstraňovania azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest na konkrétnej stavbe podľa osobitného predpisu.45f)
(17) Zamestnávateľ, ktorý zamestnáva zamestnancov činnosťami, pri ktorých môžu byť exponovaní azbestu alebo materiálom, ktoré obsahujú azbest, je povinný zabezpečiť v súlade s osobitným predpisom46) technické, organizačné a iné opatrenia, ktoré vylúčia alebo znížia expozíciu zamestnancov azbestu alebo materiálom, ktoré obsahujú azbest, na najnižšiu možnú a dosiahnuteľnú mieru.
(18) V čase krízovej situácie
a) odborná príprava na prácu pri odstraňovaní azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb podľa odseku 3 písm. c) sa vykoná podľa aktuálnej epidemiologickej situácie dištančnou formou alebo prezenčnou formou vo vzdelávacej inštitúcii, ktorá uskutočňuje akreditovaný vzdelávací program,
b) neplynie lehota na absolvovanie aktualizačnej odbornej prípravy na prácu pri odstraňovaní azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb podľa odseku 15.
(19) Doklad podľa odseku 18 písm. b) je potrebné získať najneskôr do 90 dní od skončenia krízovej situácie.

§ 42
Ochrana zamestnancov pri práci s biologickými faktormi
(1) Zamestnávateľ, ktorý zamestnáva zamestnancov činnosťami, pri ktorých môžu byť exponovaní biologickým faktorom, je povinný
a) zabezpečiť v súlade s osobitným predpisom47) technické, organizačné a iné opatrenia, ktoré vylúčia alebo znížia expozíciu zamestnancov biologickým faktorom na najnižšiu možnú a dosiahnuteľnú mieru,
b) poskytnúť povinné alebo odporúčané očkovanie [§ 12 ods. 4 písm. c)] zamestnancom, ktorí sú alebo môžu byť pri práci exponovaní biologickým faktorom, proti ktorým nie sú imúnni, ak je k dispozícii účinná očkovacia látka.
(2) Náklady, ktoré vznikli v súvislosti s povinným očkovaním zamestnancov podľa odseku 1 písm. b), uhrádza zamestnávateľ.

ŠTVRTÁ HLAVA
Kozmetické výrobky

§ 43
Výroba, dovoz a distribúcia kozmetického výrobku
(1) Zodpovedná osoba13af) je povinná
a) uviesť na trh13ad) len kozmetický výrobok, ktorý je bezpečný47a) pre verejné zdravie a v súlade s osobitným predpisom,47b)
b) dodržiavať pri výrobe kozmetického výrobku správnu výrobnú prax,47c)
c) zabezpečiť posúdenie bezpečnosti kozmetického výrobku a vypracovanie správy o bezpečnosti47d) pred uvedením kozmetického výrobku na trh,
d) dodržiavať požiadavky na odber vzoriek a laboratórnu analýzu vzoriek,47e)
e) dodržiavať obmedzenia na regulované látky,47f)
f) označiť kozmetický výrobok v požadovanom rozsahu47g) a povinné údaje47h) uviesť v štátnom jazyku vrátane kozmetického výrobku, ktorý nie je v spotrebiteľskom balení, ale balí sa v mieste predaja na žiadosť kupujúceho alebo je vopred balený na okamžitý predaj,
g) dodržiavať požiadavky na tvrdenia o výrobku,47i)
h) prijať bezodkladne vhodné opatrenia s cieľom dosiahnuť súlad kozmetického výrobku s osobitným predpisom; ak je to potrebné, kozmetický výrobok stiahnuť z trhu14a) alebo prevziať späť14b) od spotrebiteľa, ak vie alebo má dôvod sa domnievať, že kozmetický výrobok, ktorý uviedla na trh, nie je v súlade s osobitným predpisom,13ah)
i) zabezpečiť, aby sa opatrenia podľa písmena h) týkali všetkých kozmetických výrobkov, ktoré sú sprístupnené na trhu Európskej únie,
j) informovať bezodkladne príslušný regionálny úrad verejného zdravotníctva, príslušné orgány členských štátov, v ktorých bol kozmetický výrobok sprístupnený na trhu, a príslušný orgán členského štátu, v ktorom je informačná zložka o kozmetickom výrobku dostupná, o tom, že kozmetický výrobok predstavuje riziko pre verejné zdravie, a uviesť podrobnosti najmä o nesúlade kozmetického výrobku s osobitným predpisom a prijaté opatrenia,
k) oznámiť príslušnému regionálnemu úradu verejného zdravotníctva a príslušnému orgánu toho členského štátu, v ktorom došlo k závažnému nežiaducemu účinku,13aj) všetky závažné nežiaduce účinky, o ktorých vie alebo má dôvod sa domnievať, že o nich vie, názov kozmetického výrobku a prijaté opatrenia,
l) poskytnúť na základe odôvodnenej žiadosti príslušného regionálneho úradu verejného zdravotníctva a príslušných orgánov členských štátov, v ktorých bol kozmetický výrobok sprístupnený na trhu,
1. všetky informácie a dokumentáciu potrebnú na preukázanie súladu kozmetického výrobku s požiadavkami podľa písmena a) v jazyku zrozumiteľnom príslušnému orgánu a spolupracovať pri každom prijatom opatrení s cieľom odstrániť riziká, ktoré kozmetický výrobok predstavuje pre verejné zdravie,
2. zoznam distribútorov, ktorým boli kozmetické výrobky dodané, pričom táto povinnosť platí počas troch rokov od dátumu, keď bola výrobná šarža kozmetického výrobku sprístupnená distribútorovi,
3. zoznam všetkých kozmetických výrobkov, ktoré uviedla na trh s obsahom látky, o bezpečnosti ktorej existuje pochybnosť, ako aj obsah danej látky v každom kozmetickom výrobku,
m) zabezpečiť, aby informačná zložka13ae) o kozmetickom výrobku bola dostupná príslušnému regionálnemu úradu verejného zdravotníctva v elektronickej forme alebo písomnej forme, v zrozumiteľnom jazyku, v požadovanom rozsahu, na adrese uvedenej v označení kozmetického výrobku; informačná zložka o výrobku sa uchováva počas 10 rokov od dátumu, keď bola uvedená na trh posledná šarža daného kozmetického výrobku,
n) oznámiť Komisii informácie o kozmetickom výrobku v rozsahu a za podmienok podľa osobitného predpisu47j) pred uvedením kozmetického výrobku na trh,
o) sprístupniť verejnosti, bez toho, aby bola dotknutá ochrana, najmä obchodného tajomstva a práv duševného vlastníctva
1. názov a kvantitatívny obsah nebezpečných látok podľa osobitného predpisu47k) v kozmetickom výrobku
2. názov a kód zloženia vonných a aromatických kompozícií a údaje o dodávateľovi,
3. údaje o nežiaducich a závažných nežiaducich účinkoch spôsobených kozmetickým výrobkom,
p) dodržiavať zákaz testovať na zvieratách47l) konečný kozmetický výrobok alebo jeho prototyp, zložky alebo kombinácie zložiek.
(2) Zodpovedná osoba nesmie uviesť na trh kozmetický výrobok,
a) ktorý nie je v súlade s osobitným predpisom13ah) a predstavuje riziko pre verejné zdravie,
b) ak nebola posúdená jeho bezpečnosť a vypracovaná správa o bezpečnosti,47d)
c) ktorý nie je označený v požadovanom rozsahu,47g) a ak povinné údaje47h) nie sú uvedené v štátnom jazyku,
d) ktorý je ponúkaný alebo prezentovaný klamlivým spôsobom podľa osobitného predpisu;47m) prezentácia kozmetického výrobku a najmä jeho tvar, vôňa, farba, vzhľad, balenie, označenie, objem alebo veľkosť nesmie vzbudiť u spotrebiteľa, najmä u dieťaťa dojem, že ide o potravinu a tým ohroziť jeho zdravie,
e) ktorý obsahuje zložky alebo kombinácie zložiek testované na zvieratách, ak bola príslušná alternatívna metóda47n) schválená a prijatá na úrovni Európskej únie s ohľadom na vývoj validácie v rámci Organizácie pre hospodársku spoluprácu a rozvoj,
f) ktorého konečné zloženie alebo prototyp bolo testované na zvieratách, ak bola príslušná alternatívna metóda47n) validovaná a prijatá na úrovni Európskej únie s príslušným ohľadom na vývoj validácie v rámci Organizácie pre hospodársku spoluprácu a rozvoj.
(3) Výrobca47o) môže požiadať úrad verejného zdravotníctva o povolenie výnimky
a) zo zákazu testovať zložky alebo kombináciu zložiek kozmetického výrobku na zvieratách a výnimky zo zákazu testovať konečný kozmetický výrobok alebo jeho prototyp na zvieratách,13ac)
b) zo zákazu uvádzať na trh kozmetický výrobok, ak jeho zložky, kombinácia zložiek, konečné zloženie alebo prototyp boli na účel splnenia požiadaviek bezpečnosti kozmetického výrobku testované na zvieratách.13ac)
(4) Distribútor je povinný
a) overiť, pred tým ako sprístupní kozmetický výrobok na trh,13ad) či je na kozmetickom výrobku uvedená zodpovedná osoba, číslo výrobnej šarže, zoznam zložiek a povinné údaje47h) v štátnom jazyku a či neuplynula lehota jeho minimálnej trvanlivosti, ak sa táto uplatňuje,
b) nesprístupniť kozmetický výrobok na trh dovtedy, kým nebude v súlade s osobitným predpisom, ak vie alebo má dôvod sa domnievať, že kozmetický výrobok nie je v súlade s osobitným predpisom,13ah)
c) prijať vhodné opatrenia s cieľom dosiahnuť súlad kozmetického výrobku s osobitným predpisom, ak je to potrebné, kozmetický výrobok stiahnuť z trhu alebo prevziať späť od spotrebiteľa, ak vie alebo má dôvod sa domnievať, že kozmetický výrobok, ktorý sprístupnil na trh, nie je v súlade s osobitným predpisom,13ah)
d) bezodkladne informovať zodpovednú osobu, príslušný regionálny úrad verejného zdravotníctva a príslušné orgány členských štátov, v ktorých bol kozmetický výrobok sprístupnený na trhu, o tom, že kozmetický výrobok predstavuje riziko pre verejné zdravie, uviesť podrobnosti najmä o nesúlade kozmetického výrobku s osobitným predpisom14a) a prijaté opatrenia,
e) oznámiť všetky závažné nežiaduce účinky,13aj) o ktorých vie alebo má dôvod sa domnievať, že o nich vie, názov kozmetického výrobku a prijaté opatrenia príslušnému regionálnemu úradu verejného zdravotníctva a príslušnému orgánu tých členských štátov, v ktorých došlo k závažnému nežiaducemu účinku,
f) skladovať, prepravovať a predávať kozmetický výrobok v takých podmienkach, aby neohrozil súlad kozmetického výroku s osobitným predpisom,13ah)
g) poskytnúť na základe odôvodnenej žiadosti regionálneho úradu verejného zdravotníctva a príslušných orgánov členských štátov, v ktorých bol kozmetický výrobok sprístupnený na trhu,
1. všetky informácie a dokumentáciu na preukázanie súladu kozmetického výrobku s požiadavkami podľa písmena a) v jazyku zrozumiteľnom príslušnému orgánu a spolupracovať pri každom prijatom opatrení s cieľom vyhnúť sa rizikám, ktoré predstavuje kozmetický výrobok, ktorý sprístupnil na trh,
2. identifikovať distribútora alebo zodpovednú osobu, ktorá mu kozmetický výrobok dodala, alebo distribútorov, ktorým dodal kozmetický výrobok; táto povinnosť platí počas troch rokov od dátumu, keď bola výrobná šarža kozmetického výrobku sprístupnená distribútorovi,
h) elektronicky oznámiť Komisii a zodpovednej osobe informácie o kozmetickom výrobku podľa osobitného predpisu,47j)
i) označiť kozmetický výrobok, ktorý nie je v spotrebiteľskom balení, ale balí sa v mieste predaja na žiadosť kupujúceho alebo je vopred balený na okamžitý predaj, v požadovanom rozsahu47g) a povinné údaje47h) uviesť v štátnom jazyku.
(5) Distribútor nesmie sprístupniť na trh kozmetický výrobok,
a) ktorý nie je označený v požadovanom rozsahu, a ak povinné údaje nie sú uvedené v štátnom jazyku,
b) ktorý je po dátume minimálnej trvanlivosti s výnimkou uvedenia na trh Slovenskej republiky bezodplatným poskytnutím kozmetického výrobku dennej spotreby po dátume minimálnej trvanlivosti, ktorý je bezpečný, osobe vykonávajúcej činnosť s verejnoprospešným účelom v oblasti poskytovania sociálnej pomoci, humanitárnej starostlivosti alebo sociálnych služieb podľa osobitných predpisov,47p) pričom tieto kozmetické výrobky musia byť následne na trh uvádzané bezodplatne; zoznam kozmetických výrobkov dennej spotreby ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo,
c) ktorý je ponúkaný alebo prezentovaný klamlivým spôsobom podľa osobitného predpisu;47m) prezentácia kozmetického výrobku a najmä jeho tvar, vôňa, farba, vzhľad, balenie, označenie, objem alebo veľkosť nesmie vzbudiť u spotrebiteľa, najmä u dieťaťa dojem, že ide o potravinu, a tým ohroziť jeho zdravie,
d) ak vie alebo má dôvod sa domnievať, že pri skladovaní alebo preprave kozmetického výrobku nastali také podmienky, ktoré mohli ohroziť jeho bezpečnosť.47a)


SIEDMA ČASŤ
Ohrozenie verejného zdravia

§ 48
(1) Ohrozenie verejného zdravia nastáva pri
a) výskyte prenosného ochorenia, podozrení na prenosné ochorenie alebo podozrení na úmrtie na prenosné ochorenie nad predpokladanú úroveň,
b) uvoľnení chemických látok ohrozujúcich život, zdravie, životné prostredie a majetok alebo
c) úniku mikroorganizmov alebo toxínov z uzavretých priestorov.
(2) Ohrozenie verejného zdravia II. stupňa nastáva, ak je potrebné prijať opatrenia podľa osobitného predpisu61a) pri
a) výskyte prenosného ochorenia, podozrení na prenosné ochorenie alebo podozrení na úmrtie na prenosné ochorenie nad predpokladanú úroveň,
b) uvoľnení chemických látok ohrozujúcich život, zdravie, životné prostredie a majetok alebo
c) úniku mikroorganizmov alebo toxínov z uzavretých priestorov.
(3) Úrad verejného zdravotníctva a regionálny úrad verejného zdravotníctva pri ohrození verejného zdravia
a) zabezpečuje terénne a laboratórne analýzy,
b) vykonáva vyšetrenia a identifikáciu biologických a chemických faktorov,
c) podieľa sa na hodnotení ohrozenia verejného zdravia z hľadiska ochrany zdravia,
d) využíva a zabezpečuje systém rýchlej výstrahy,
e) identifikuje a reaguje na nové a hroziace prenosné ochorenia a iné hrozby pre verejné zdravie,
f) vytvára a spravuje monitorovací, detekčný, informačný a komunikačný systém na vyhľadávanie chorôb a expozícií biologickým, fyzikálnym a chemickým faktorom,
g) zabezpečuje informovanosť obyvateľstva v oblasti ochrany verejného zdravia,
h) bezodkladne informuje verejnosť o prostriedkoch a spôsobe ochrany pred biologickými, fyzikálnymi a chemickými faktormi a ich možnými vplyvmi na zdravie,
i) spolupracuje na národnej a medzinárodnej úrovni pri ohrození verejného zdravia,
j) hlási udalosti a prípady vyznačujúce sa potenciálom stať sa hrozbou pre zdravie verejnosti systémom rýchlej výstrahy.
(4) Úrad verejného zdravotníctva alebo regionálny úrad verejného zdravotníctva pri ohrození verejného zdravia nariaďuje opatrenia, ktorými sú:
a) hygienická očista osôb a dekontaminácia terénu, budov, materiálu a dopravných prostriedkov,
b) zákaz výroby, úpravy, úschovy, dopravy, dovozu, predaja a iného nakladania s vecami, ktorými sa môžu šíriť ochorenia u ľudí, prípadne príkaz na ich neškodné odstránenie,
c) zákaz alebo obmedzenie styku časti obyvateľstva s ostatným obyvateľstvom pri hromadnom výskyte závažného ochorenia,
d) zákaz alebo obmedzenie hromadných podujatí,
e) zákaz alebo obmedzenie prevádzky zariadení, v ktorých dochádza k zhromažďovaniu osôb,
f) zákaz používania vody a predmetov podozrivých z kontaminácie a regulácia spotreby vody,
g) zákaz používania potravín, pokrmov alebo nápojov v zariadeniach spoločného stravovania,
h) varovné označenie objektov, ak sa na ne vzťahujú opatrenia podľa písmen a) až g),
i) profylaxia,
j) mimoriadny režim prevádzkovania kolektívnych zariadení,
k) odber a transport biologického materiálu,
l) výdaj a používanie špeciálnych osobných ochranných pracovných pomôcok,
m) bezpečná likvidácia kontaminovaného materiálu,
n) izolácia osoby alebo karanténa osoby, ak je to nevyhnutné na účely ochrany verejného zdravia a ak zvýšený zdravotný dozor alebo lekársky dohľad podľa § 12 ods. 2 písm. f) nepostačujú,
o) vykonanie dezinfekcie a regulácie živočíšnych škodcov,
p) vyčlenenie lôžok na zabezpečenie ústavnej zdravotnej starostlivosti zvýšenému počtu chorých a pri závažných infekciách na zabezpečenie izolácie osôb podozrivých z ochorenia a podozrivých z nákazy počas maximálneho inkubačného času ochorenia,
q) osobitná manipulácia s mŕtvymi, vyčlenenie miest a určenie spôsobu pochovávania zvýšeného počtu zomretých,
r) používanie preventívnych a iných ochranných pomôcok,
s) podmieňovanie vstupu do prevádzkových priestorov poskytovateľov služieb a zamestnávateľov registráciou osobných údajov vstupujúcich osôb na účel epidemiologického vyšetrovania, a to v rozsahu meno a priezvisko, dátum narodenia, adresa trvalého pobytu, telefónne číslo alebo e-mailová adresa; na tento účel poskytovatelia služieb a zamestnávatelia spracúvajú a uchovávajú osobné údaje vstupujúcich osôb v uvedenom rozsahu a na základe písomnej žiadosti sú povinní ich poskytnúť úradu verejného zdravotníctva a regionálnym úradom verejného zdravotníctva,
t) registrovanie osôb pri vstupe na územie Slovenskej republiky vyplnením elektronického formulára na webovom sídle, ktorého prevádzkovateľom je Ministerstvo investícií, regionálneho rozvoja a informatizácie Slovenskej republiky, na účel kontroly dodržiavania izolácie alebo karantény a na účel epidemiologického vyšetrovania; na tieto účely sú úrad verejného zdravotníctva a regionálny úrad verejného zdravotníctva oprávnené spracúvať a uchovávať osobné údaje osôb vstupujúcich na územie Slovenskej republiky v rozsahu meno a priezvisko, krajina navštívená za posledných 14 dní, deň vstupu na územie Slovenskej republiky, rodné číslo alebo identifikačné číslo pridelené krajinou pôvodu, dátum narodenia, údaj o zdravotnom poistení, adresa trvalého pobytu, adresa, kde sa osoba podrobí domácej izolácii alebo karanténe, v rozsahu mesto alebo obec, ulica, orientačné číslo, poštové smerové číslo, telefonický kontakt, počet osôb žijúcich alebo zdržiavajúcich sa v mieste izolácie alebo karantény, meno a priezvisko všeobecného lekára,
u) izolácia alebo karanténa podľa tohto zákona u osôb vstupujúcich na územie Slovenskej republiky,
v) transport osoby chorej na prenosné ochorenie alebo osoby podozrivej z prenosného ochorenia a určenie podmienok tohto transportu,
w) vykonanie mechanickej očisty, dezinfekcie alebo sterilizácie predmetov alebo priestorov,
x) uloženie povinnosti zamestnávateľom prijať hygienické opatrenia na pracoviskách vrátane zákazu vstupu zamestnancov alebo iných osôb na pracoviská alebo do iných priestorov zamestnávateľa,
y) dodržiavanie určenej vzdialenosti medzi osobami,
z) dočasné podmieňovanie vstupu do prevádzkových priestorov zariadení, v ktorých dochádza k zhromažďovaniu osôb a vstupu na hromadné podujatia preukázaním sa vstupujúcich osôb potvrdením o absolvovaní očkovania proti ochoreniu COVID-19, alebo potvrdením o prekonaní ochorenia COVID-19 alebo potvrdením o negatívnom výsledku testu na ochorenie COVID-19; potvrdenie, ktorým sa osoba preukazuje musí byť platné v zmysle nariadeného opatrenia,
aa) dočasné podmieňovanie vstupu zamestnanca na pracovisko zamestnávateľa preukázaním sa potvrdením o absolvovaní očkovania proti ochoreniu COVID-19, alebo potvrdením o prekonaní ochorenia COVID-19 alebo potvrdením o negatívnom výsledku testu na ochorenie COVID-19; alebo vykonaním testu na ochorenie COVID-19 u zamestnávateľa; potvrdenie, ktorým sa zamestnanec preukazuje musí byť platné v zmysle nariadeného opatrenia; úrad verejného zdravotníctva nariadi opatrenie na základe rozhodnutia vlády Slovenskej republiky,
ab) registrovanie osôb vstupujúcich na územie Slovenskej republiky leteckou dopravou vyplnením elektronického formulára na webovom sídle, ktorého prevádzkovateľom je Ministerstvo dopravy a výstavby Slovenskej republiky, na účel spätného dohľadávania kontaktov v leteckej doprave; na tento účel je Ministerstvo dopravy a výstavby Slovenskej republiky ako príslušný orgán verejného zdravotníctva podľa § 3 písm. f) oprávnené spracúvať a uchovávať osobné údaje osôb vstupujúcich na územie Slovenskej republiky leteckou dopravou v rozsahu meno a priezvisko, telefónne číslo, emailová adresa, adresa trvalého pobytu, adresa domácej izolácie alebo karantény, deň príletu na územie Slovenskej republiky, názov leteckého dopravcu, číslo letu, číslo sedadla, krajina odletu, krajina príletu; na účel epidemiologického vyšetrenia je Ministerstvo dopravy a výstavby Slovenskej republiky oprávnené poskytnúť potrebné údaje úradu verejného zdravotníctva a regionálnym úradom verejného zdravotníctva.
(5) Pri ohrození verejného zdravia II. stupňa úrad verejného zdravotníctva alebo regionálny úrad verejného zdravotníctva podáva orgánom príslušným na úseku civilnej ochrany obyvateľstva62) návrh na vyhlásenie mimoriadnej situácie7a) a návrh na
a) ukrytie a na ukončenie ukrytia,
b) evakuáciu a na ukončenie evakuácie,
c) dočasné presídlenie a na ukončenie dočasného presídlenia,
d) trvalé presídlenie,
e) režimové opatrenia pre obyvateľov ohrozenej alebo zasiahnutej oblasti a na ich odvolanie,
f) monitorovanie územia,
g) varovanie obyvateľstva,
h) hygienickú očistu osôb,
i) likvidáciu úniku nebezpečných látok a zamedzenie ich nekontrolovaného šírenia,
j) vykonanie opatrení na zabezpečenie záchranných prác.
(6) Osobné údaje podľa odseku 4 písm. s) a t) môžu úrad verejného zdravotníctva, regionálne úrady verejného zdravotníctva, zamestnávatelia a poskytovatelia služieb uchovávať po dobu 30 dní odo dňa, kedy im boli poskytnuté. Údaje podľa odseku 4 písm. s) a t) musia úrad verejného zdravotníctva, regionálne úrady verejného zdravotníctva, zamestnávatelia a poskytovatelia služieb zničiť bezodkladne po uplynutí zákonom stanovenej doby na ich uchovávanie.
(7) V opatrení vydanom úradom verejného zdravotníctva pre územné obvody viacerých regionálnych úradov verejného zdravotníctva alebo pre územie celej Slovenskej republiky môže úrad verejného zdravotníctva určiť, že regionálne úrady verejného zdravotníctva môžu nariadiť prísnejšie alebo miernejšie opatrenia v rámci svojho územného obvodu.
(8) Opatrenia podľa odseku 4 písm. s), t), y) až ac) môže úrad verejného zdravotníctva alebo regionálny úrad verejného zdravotníctva nariaďovať iba počas krízovej situácie.

§ 50
Protiepidemické komisie
(1) Protiepidemická komisia plní úlohy pri ohrozeniach verejného zdravia v súvislosti so vznikom epidémie, iných hromadne sa vyskytujúcich prenosných ochorení rozsiahleho významu alebo pri nebezpečenstve ich vzniku. Na zabránenie vzniku alebo šíreniu epidémie a na zabránenie vzniku iných hromadne sa vyskytujúcich prenosných ochorení rozsiahleho významu a na ich obmedzenie
a) národná protiepidemická komisia navrhuje opatrenia podľa § 48 ods. 4 pri ohrozeniach verejného zdravia celoštátneho významu,
b) regionálna protiepidemická komisia navrhuje opatrenia podľa § 48 ods. 4 pri ohrozeniach verejného zdravia regionálneho významu a koordinuje vykonávanie nariadených opatrení v regióne.
(2) Národnú protiepidemickú komisiu zriaďuje úrad verejného zdravotníctva. Regionálnu protiepidemickú komisiu zriaďuje regionálny úrad verejného zdravotníctva.
(3) Členmi národnej protiepidemickej komisie sú zástupcovia orgánov štátnej správy a samosprávy na národnej úrovni. Predsedom národnej protiepidemickej komisie je hlavný hygienik.
(4) Členmi regionálnej protiepidemickej komisie sú zástupcovia orgánov štátnej správy a samosprávy na regionálnej úrovni. Predsedom regionálnej protiepidemickej komisie je regionálny hygienik.
(5) Národná protiepidemická komisia a regionálna protiepidemická komisia sú povinné viesť záznamy o činnosti a nariadených mimoriadnych opatreniach a zriaďovateľ príslušnej protiepidemickej komisie je povinný zabezpečiť ich uchovávanie päť rokov.
(6) Podrobnosti o činnosti a zložení protiepidemických komisií upraví štatút, ktorý vydá pre národnú protiepidemickú komisiu úrad verejného zdravotníctva a pre regionálnu protiepidemickú komisiu regionálny úrad verejného zdravotníctva.


ÔSMA ČASŤ
Ďalšie povinnosti fyzických osôb a právnických osôb

§ 51
Povinnosti fyzických osôb
(1) Fyzické osoby sú povinné
a) plniť opatrenia na predchádzanie ochoreniam podľa § 12 ods. 2 písm. a), d) až h) a opatrenia pri ohrozeniach verejného zdravia podľa § 48 ods. 4 písm. a) až d), f) až i), n), r), t), u), y) až ab) nariadené príslušným orgánom verejného zdravotníctva; to neplatí v prípade povinného očkovania, ak sú známe kontraindikácie,
b) spolupracovať s úradom verejného zdravotníctva alebo regionálnym úradom verejného zdravotníctva pri plnení opatrení podľa písmena a),
c) oznámiť neodkladne ošetrujúcemu lekárovi a úradu verejného zdravotníctva alebo regionálnemu úradu verejného zdravotníctva všetky okolnosti dôležité na predchádzanie vzniku a šíreniu prenosných ochorení a poskytovať informácie dôležité pre epidemiologické vyšetrenie a posudzovanie ochorení vo vzťahu k vykonávanej práci,
d) podrobiť sa v súvislosti s predchádzaním prenosným ochoreniam lekárskym vyšetreniam a diagnostickým skúškam, ktoré nie sú spojené s nebezpečenstvom pre zdravie, preventívnemu podávaniu protilátok a iných prípravkov, povinnému očkovaniu, liečeniu prenosných ochorení, izolácii, karanténe, zvýšenému zdravotnému dozoru a lekárskemu dohľadu,
e) dodržiavať požiadavky na zdravotnú nezávadnosť požívatín pri výrobe hotových pokrmov a pri manipulácii s hotovými pokrmami v zariadeniach spoločného stravovania,
f) používať mobilnú aplikáciu na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie, ak je im nariadená izolácia podľa § 60a ods. 2 alebo § 60e.
(2) Fyzické osoby s prenosným ochorením vylučujúce choroboplodné zárodky a fyzické osoby vylučujúce choroboplodné zárodky bez príznakov prenosného ochorenia sú ďalej povinné informovať o akútnom prenosnom ochorení alebo o svojom bacilonosičstve pri prijatí do zariadenia, v ktorom sa vykonávajú epidemiologicky závažné činnosti, do zariadenia sociálnych služieb alebo do zariadenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.
(3) Ak ide o maloletého, zodpovedá za plnenie povinností podľa odsekov 1 a 2 zástupca dieťaťa.

§ 52
Povinnosti fyzických osôb-podnikateľov a právnických osôb
(1) Fyzické osoby-podnikatelia a právnické osoby sú povinné
a) plniť opatrenia na predchádzanie ochoreniam podľa § 12 ods. 2 písm. a) až c), e) a g) až n) a ods. 3 a 4 a opatrenia pri ohrozeniach verejného zdravia podľa § 48 ods. 4 nariadené príslušným orgánom verejného zdravotníctva,
b) predkladať návrhy podľa § 13 ods. 4 na posúdenie príslušnému orgánu verejného zdravotníctva a do času kladného posúdenia zdržať sa vykonávania posudzovaných činností; ustanovenie § 13 ods. 4 písm. a) sa nevzťahuje na
1. priestory, na ktoré bolo vydané rozhodnutie podľa § 13 ods. 4 písm. a), pri zmene osoby prevádzkovateľa bez zmeny podmienok prevádzky,
2. ubytovacie zariadenia okrem zariadení sociálnych služieb, v ktorých sa poskytuje pobytová forma sociálnej služby,63) a zariadení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, v ktorých sa vykonávajú opatrenia pobytovou formou,
3. telovýchovno – športové zariadenia,
4. zariadenia starostlivosti o ľudské telo,
5. prevádzky verejného stravovania bez výroby hotových pokrmov, stánky s rýchlym občerstvením a na iné zariadenia s ambulantným predajom pokrmov a nápojov a na zotavovacích podujatiach a iných hromadných podujatiach,
6. administratívne priestory,
7. priestory, v ktorých sa vykonáva živnosť kúpy tovaru na účel jeho predaja konečnému spotrebiteľovi okrem predaja pokrmov, nápojov alebo potravín,
c) kvalitatívne a kvantitatívne zisťovať zdraviu škodlivé faktory životného prostredia a pracovného prostredia, ktoré používajú pri svojej činnosti alebo ktoré pri ich činnosti vznikajú, a ktorých používanie a prípustné hodnoty sú upravené osobitnými predpismi;34) kvalitatívne a kvantitatívne zisťovanie musí vykonať fyzická osoba s odbornou spôsobilosťou podľa § 16 ods. 1,
d) zabezpečiť hodnotenie zdravotných rizík zo životného prostredia alebo hodnotenie vplyvov na verejné zdravie, ak sa pri posudzovaní podľa § 5 ods. 4 písm. f) a § 6 ods. 3 písm. c) preukáže, že navrhovaná činnosť môže mať významný vplyv na verejné zdravie a príslušný orgán verejného zdravotníctva vyžiada predloženie hodnotenia,
e) vypracovať prevádzkový poriadok, ak to ustanovuje tento zákon alebo osobitné predpisy,34) a predložiť ho príslušnému orgánu verejného zdravotníctva na schválenie, ako aj návrh na jeho zmenu, ak to ustanovuje tento zákon,
f) dodržiavať pracovné a technologické postupy, prevádzkový poriadok a správnu výrobnú prax,
g) zabezpečiť primeraný zdravotný dohľad pre zamestnancov podľa § 30a vrátane rešpektovania špecifických požiadaviek vyplývajúcich z rodových príslušností tak, aby muži a ženy mali rovnakú možnosť výkonu práce,
h) umožniť účasť svojich zamestnancov a žiakov škôl na povinných lekárskych preventívnych prehliadkach vo vzťahu k ich práci, vyšetreniach a očkovaniach, a to v nevyhnutne potrebnom rozsahu,
i) zabezpečiť na pracoviskách podmienky v súlade s ergonomickými, fyziologickými a psychologickými požiadavkami práce,
j) zabezpečiť na zamedzenie vzniku, šíreniu a na obmedzenie výskytu prenosných ochorení dezinfekciu a reguláciu živočíšnych škodcov,
k) používať pri vykonávaní dezinfekcie alebo regulácie živočíšnych škodcov ako bežnej činnosti, ktorá je súčasťou čistenia a bežných technologických a pracovných postupov, len prípravky určené na daný účel65) a kontrolovať účinnosť a efektívnosť vykonanej činnosti,
l) zabezpečiť pre zamestnancov
1. pitnú vodu,
2. vybavenie pracovísk zariadeniami na osobnú hygienu s prihliadnutím na charakter práce,
m) oznamovať bezodkladne úradu verejného zdravotníctva a regionálnemu úradu verejného zdravotníctva všetky významné okolnosti na predchádzanie vzniku a šíreniu prenosných ochorení a iných ochorení a ochorení podmienených prácou a poskytovať im informácie dôležité pre epidemiologické vyšetrenie a pre posudzovanie ochorení vo vzťahu k vykonávanej práci,
n) oznamovať písomne regionálnemu úradu verejného zdravotníctva organizovanie hromadných podujatí spojených s poskytovaním stravovania alebo občerstvenia,
o) poskytovať zamestnancom úradu verejného zdravotníctva, zamestnancom regionálnych úradov verejného zdravotníctva a v rozsahu pôsobnosti orgánov verejného zdravotníctva podľa § 3 ods. 1 písm. d) až g) zamestnancom alebo príslušníkom týchto orgánov (ďalej len „osoba vykonávajúca štátny zdravotný dozor alebo osoba vykonávajúca epidemiologické vyšetrovanie“) súčinnosť pri výkone ich oprávnení podľa § 55 ods. 1 a zdržať sa konania, ktoré by mohlo mariť výkon štátneho zdravotného dozoru,
p) plniť alebo strpieť uložené opatrenia na odstránenie zistených nedostatkov podľa § 55 ods. 2,
q) predkladať úradu verejného zdravotníctva oznámenie o zložení a označovaní výživových doplnkov alebo nových potravín na umiestnenie na trh najneskôr v deň jeho umiestnenia na trh,
r) umiestňovať na trh len tie nové potraviny, ktoré sú povolené Komisiou a zaradené do Únijného zoznamu povolených nových potravín alebo ktoré sa používajú v potravinách alebo na potravinách v súlade s podmienkami použitia a požiadavkami na ich označovanie podľa osobitného predpisu.65a)
(2) Fyzické osoby-podnikatelia a právnické osoby, ktoré prevádzkujú pieskoviská, sú povinné zabezpečiť pravidelné čistenie a udržiavanie pieskovísk tak, aby nepredstavovali riziko ohrozenia zdravia v dôsledku ich mikrobiálneho a iného znečistenia a dodržiavať najvyššie prípustné množstvo mikrobiálneho a iného znečistenia pôdy ustanovené vykonávacím predpisom podľa § 62 písm. j).
(3) Fyzické osoby – podnikatelia a právnické osoby, ktorých predmetom činnosti je predaj alebo iné zaobchádzanie s veľmi toxickými látkami a zmesami alebo s toxickými látkami a zmesami, nesmú
a) predávať a vydávať fyzickým osobám veľmi toxické látky a zmesi,
b) predávať a vydávať toxické látky a zmesi osobám mladším ako 18 rokov,
c) predávať, skladovať a manipulovať s toxickými látkami a zmesami v predajniach potravín a hračiek alebo na miestach, kde sa potraviny a hračky predávajú, skladujú, alebo sa s nimi manipuluje.
(4) Fyzické osoby-podnikatelia a právnické osoby, ktoré vykonávajú dezinfekciu a reguláciu živočíšnych škodcov ako profesionálnu činnosť, sú povinné
a) používať pri svojej činnosti len prípravky určené na daný účel,65)
b) kontrolovať účinnosť a efektívnosť vykonanej činnosti,
c) oznámiť začiatok každej takejto činnosti regionálnemu úradu verejného zdravotníctva písomne najneskôr 48 hodín pred jej začiatkom,
d) uviesť v oznámení podľa písmena c) aj miesto a čas vykonania dezinsekcie alebo regulácie živočíšnych škodcov a druh prípravku, ktorý sa má použiť, a spôsob informovania verejnosti alebo osôb takouto činnosťou dotknutých,
e) zabezpečiť vykonávanie dezinfekcie a reguláciu živočíšnych škodcov len osobami, ktoré sú zdravotne spôsobilé a odborne spôsobilé; to neplatí, ak ide o dezinfekciu vykonávanú zdravotníckymi pracovníkmi v zdravotníckych zariadeniach.
(5) Poskytovatelia zdravotnej starostlivosti a zdravotnícki pracovníci sú povinní
a) hlásiť úradu verejného zdravotníctva alebo regionálnemu úradu verejného zdravotníctva výskyt prenosného ochorenia, podozrenie na prenosné ochorenie a nosičstvo choroboplodných mikroorganizmov podľa zoznamu uvedeného v prílohe č. 5 a v rozsahu, ktorý je uvedený v prílohách č. 6 až 8; táto povinnosť sa vzťahuje aj na laboratóriá klinickej mikrobiológie,
b) predchádzať nemocničným nákazám, výskyt nemocničných nákaz zaznamenávať do zdravotnej dokumentácie, vykonávať analýzu ich výskytu a príčin ich vzniku a prijímať opatrenia na zníženie výskytu a zabránenie šíreniu a v oblasti prevencie nemocničných nákaz zabezpečovať sústavné vzdelávanie zamestnancov,
c) zaznamenávať všetky dôležité údaje v súvislosti s predchádzaním vzniku a šíreniu prenosných ochorení do zdravotnej dokumentácie,
d) vypracovať prevádzkový poriadok a predložiť ho regionálnemu úradu verejného zdravotníctva na schválenie, ako aj návrh na jeho zmenu,
e) dodržiavať schválený prevádzkový poriadok,
f) poskytovať úradu verejného zdravotníctva a regionálnemu úradu verejného zdravotníctva údaje súvisiace s prevenciou prenosných ochorení v zdravotníckom zariadení,
g) poskytovať úradu verejného zdravotníctva a regionálnemu úradu verejného zdravotníctva na plnenie ich úloh informácie a ďalšie údaje, ktoré majú k dispozícii alebo sú oprávnené ich zisťovať alebo vyžadovať,
h) poskytovať príslušnému orgánu verejného zdravotníctva na účel výkonu štátneho zdravotného dozoru, kontroly hodnotenia zdravotných rizík pri práci a prešetrovania pracovných podmienok a spôsobu práce fyzickej osoby pri podozrení na chorobu z povolania, ako aj ich evidencie v registri rizikových prác osobné údaje v rozsahu
1. meno a priezvisko,
2. dátum narodenia,
3. adresa bydliska,
4. obchodné meno, právna forma, sídlo a identifikačné číslo právnickej osoby alebo obchodné meno, miesto podnikania a identifikačné číslo fyzickej osoby – podnikateľa, ktorá je jej zamestnávateľom,
5. názov pracoviska, profesia a pracovné zaradenie,
6. diagnóza podľa Medzinárodnej štatistickej klasifikácie chorôb a príbuzných zdravotných problémov.
(6) Prevádzkovatelia zariadení sociálnych služieb a prevádzkovatelia zariadení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sú povinní
a) hlásiť úradu verejného zdravotníctva alebo regionálnemu úradu verejného zdravotníctva ohrozenie verejného zdravia podľa § 48 ods. 1 písm. a),
b) vypracovať prevádzkový poriadok a predložiť ho regionálnemu úradu verejného zdravotníctva na schválenie, ako aj návrh na jeho zmenu,
c) dodržiavať schválený prevádzkový poriadok,
d) poskytovať úradu verejného zdravotníctva a regionálnemu úradu verejného zdravotníctva údaje súvisiace s prevenciou prenosných ochorení v ich zariadení,
e) poskytovať úradu verejného zdravotníctva a regionálnemu úradu verejného zdravotníctva na plnenie ich úloh informácie a ďalšie údaje, ktoré majú k dispozícii alebo sú oprávnené ich zisťovať alebo vyžadovať.
(7) V čase krízovej situácie fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba, ktorá vykonáva dezinfekciu a reguláciu živočíšnych škodcov ako profesionálnu činnosť podľa odseku 4, oznamuje výkon každej takejto činnosti príslušnému orgánu verejného zdravotníctva najneskôr do 24 hodín po jej ukončení.
(8) Fyzická osoba – podnikateľ a právnická osoba je povinná pred začatím prevádzky priestorov, na ktoré sa podľa odseku 1 písm. b) nevzťahuje povinnosť predkladať návrhy podľa § 13 ods. 4 písm. a), najneskôr v deň začatia činnosti príslušnému orgánu verejného zdravotníctva
a) oznámiť písomne
1. obchodné meno, právnu formu, sídlo a identifikačné číslo, ak bolo pridelené, ak ide o právnickú osobu; meno, priezvisko a bydlisko a identifikačné číslo, ak bolo pridelené, ak ide o fyzickú osobu – podnikateľa,
2. miesto prevádzky,
3. názov prevádzky,
4. špecifikáciu činnosti v priestoroch prevádzky,
5. dátum začatia činnosti v priestoroch prevádzky,
b) predložiť prevádzkový poriadok, ak to ustanovuje tento zákon.
(9) Fyzická osoba – podnikateľ a právnická osoba, ktorej predmetom činnosti je kvalitatívne a kvantitatívne zisťovanie faktorov životného prostredia a pracovného prostredia na účely posudzovania ich možného vplyvu na zdravie, môže túto činnosť vykonávať len vtedy, ak má osvedčenie o akreditácii;65c) osvedčenie sa nevyžaduje, ak ide o zisťovanie fyzikálnych faktorov.

§ 52a
Povinnosti fyzických osôb, fyzických osôb – podnikateľov a právnických osôb súvisiace so vstupom do prevádzkových priestorov zariadení a vstupom na hromadné podujatia počas krízovej situácie z dôvodu ochorenia COVID-19
(1) Fyzické osoby – podnikatelia a právnické osoby sú povinné požadovať od osôb vstupujúcich do prevádzok a na hromadné podujatia splnenie podmienok podľa § 48 ods. 4 písm. z); na tento účel sú oprávnené požadovať od osôb preukázanie totožnosti a preukázanie potvrdenia podľa § 48 ods. 4 písm. z).
(2) Fyzické osoby – podnikatelia a právnické osoby sú povinné odoprieť vstup do prevádzkových priestorov zariadení alebo vstup na hromadné podujatie osobe, ktorá odmietne preukázať splnenie podmienok podľa § 48 ods. 4 písm. z) alebo neplní opatrenia nariadené podľa § 48 ods. 4 z dôvodu ochorenia COVID-19.
(3) Osoba vykonávajúca štátny zdravotný dozor, fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba je oprávnená vykázať z prevádzkových priestorov zariadení alebo z hromadného podujatia fyzickú osobu, ktorá porušuje opatrenia nariadené podľa § 48 ods. 4 z dôvodu ochorenia COVID-19.
(4) Osoba vykonávajúca štátny zdravotný dozor je oprávnená na zabezpečenie plnenia opatrenia podľa odseku 3 vyžadovať súčinnosť Policajného zboru.

§ 53
Povinnosti obcí
Obce sú povinné
a) plniť opatrenia na predchádzanie ochoreniam nariadené úradom verejného zdravotníctva alebo regionálnym úradom verejného zdravotníctva,
b) predkladať opatrenia a návrhy uvedené v § 13 na posúdenie úradu verejného zdravotníctva alebo regionálneho úradu verejného zdravotníctva a do času kladného posúdenia zdržať sa vykonávania posudzovaných opatrení alebo činností,
c) spolupracovať s úradom verejného zdravotníctva a regionálnym úradom verejného zdravotníctva pri plnení ich úloh a poskytovať im údaje a informácie, ktoré majú k dispozícii alebo sú oprávnené ich zisťovať alebo vyžadovať.


DEVIATA ČASŤ
Štátny zdravotný dozor a epidemiologické vyšetrovanie

§ 54
(1) Štátny zdravotný dozor je dozor nad dodržiavaním ustanovení tohto zákona, všeobecne záväzných právnych predpisov vydaných na jeho vykonanie a iných všeobecne záväzných právnych predpisov upravujúcich ochranu verejného zdravia.
(2) Epidemiologickým vyšetrovaním sa zisťujú okolnosti dôležité na vymedzenie ohniska nákazy, posudzujú sa príčiny a spôsoby šírenia prenosných ochorení a vykonávajú sa potrebné opatrenia na predchádzanie vzniku a šíreniu prenosných ochorení; epidemiologické vyšetrovanie sa vykonáva u každej osoby a na miestach, kde možno v súvislosti s prenosným ochorením alebo s podozrením z prenosného ochorenia zistiť skutočnosti dôležité na prijatie protiepidemiologických opatrení.
(3) Štátny zdravotný dozor a epidemiologické vyšetrovanie vykonávajú osoby vykonávajúce štátny zdravotný dozor alebo osoby vykonávajúce epidemiologické vyšetrovanie, ktoré sa pri výkone štátneho zdravotného dozoru a pri výkone epidemiologického vyšetrovania preukazujú služobným preukazom.
(4) Štátny zdravotný dozor nad dodržiavaním opatrení podľa § 12 ods. 2 písm. a) alebo písm. b) sa vykonáva s použitím údajov poskytnutých úradu verejného zdravotníctva podľa osobitného predpisu.66b)
(5) Štátny zdravotný dozor nad dodržiavaním opatrenia, ktoré spočíva v nariadení izolácie v domácom prostredí, ak fyzická osoba súhlasila s podrobením sa izolácii v domácom prostredí za použitia mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie, sa môže vykonať len spôsobom a za podmienok ustanovených v § 60a až 60e.
(6) Orgány verejného zdravotníctva pri výkone štátneho zdravotného dozoru nad zdravými pracovnými podmienkami koordinujú svoju činnosť s orgánmi štátnej správy v oblasti inšpekcie práce.3)

§ 55
(1) Osoba vykonávajúca štátny zdravotný dozor alebo osoba vykonávajúca epidemiologické vyšetrovanie je pri plnení svojich úloh oprávnená
a) požadovať preukázanie totožnosti fyzických osôb pri vykonávaní úloh podľa tohto zákona,
b) vstupovať na pozemky, do prevádzkarní, zariadení a objektov, ktoré súvisia s predmetom štátneho zdravotného dozoru, a požadovať potrebné sprevádzanie,
c) odoberať vzorky v množstve a v rozsahu potrebnom na vyšetrenie a vykonávať ich odborné posúdenie,
d) vykonávať zistenia vrátane potrebnej fotodokumentácie, videodokumentácie a zvukových záznamov,
e) požadovať informácie, údaje, vysvetlenia, podklady, nazerať do príslušných dokladov,
f) ukladať na mieste výkonu štátneho zdravotného dozoru opatrenia na odstránenie zistených nedostatkov,
g) ukladať na mieste výkonu epidemiologického vyšetrovania opatrenia na predchádzanie vzniku a šíreniu prenosných ochorení podľa § 12 ods. 2,
h) zisťovať v ohnisku nákazy osobné údaje osôb chorých na prenosné ochorenie, osôb podozrivých z prenosného ochorenia a osôb podozrivých z nákazy v tomto rozsahu: meno, priezvisko, rodné číslo, trvalý pobyt, kontaktná adresa, telefonický kontakt, meno a priezvisko všeobecného lekára, údaje o zdravotnom stave v rozsahu potrebnom na zabezpečenie epidemiologického vyšetrovania, údaje o podozrivých faktoroch, vektoroch prenosu, imunite osôb v ohnisku nákazy a ďalšie epidemiologické údaje,
i) kontrolovať plnenie opatrení uložených podľa § 12 a odseku 2.
(2) Opatrenia na odstránenie zistených nedostatkov podľa odseku 1 písm. f) sú
a) zákaz výroby, manipulácie alebo uvádzania do obehu výrobkov, ktoré odporujú požiadavkám ustanoveným týmto zákonom a inými všeobecne záväznými právnymi predpismi upravujúcimi ochranu verejného zdravia,
b) príkaz na stiahnutie výrobkov z obehu, ak predstavujú riziko vážneho poškodenia verejného zdravia,
c) príkaz na zneškodnenie výrobkov podľa písmena a) pri preukázaní ich zdravotnej škodlivosti,
d) zákaz alebo obmedzenie používania pitnej vody, ktorá nie je zdravotne bezpečná (§ 17 ods. 2),
e) zákaz kúpania vo vode, ktorá nespĺňa požiadavky na kvalitu vody v prírodnom kúpalisku a na kvalitu vody v umelom kúpalisku,
f) zákaz používania prístrojov a zariadení, ktoré bezprostredne ohrozujú zdravie ľudí,
g) nariadenie uzatvorenia prevádzky alebo jej časti na potrebné obdobie, ak sa pri výkone kontroly zistí také porušenie tohto zákona a iných všeobecne záväzných právnych predpisov upravujúcich ochranu verejného zdravia, ktoré môže mať bezprostredne za následok riziko vážneho poškodenia zdravia ľudí,
h) zákaz výroby a uvádzania do obehu zdraviu nebezpečných potravín, pokrmov alebo iných výrobkov,
i) nariadenie vykonania špeciálnych meraní, analýz alebo vyšetrení na účely hodnotenia zdraviu škodlivých faktorov a ich vplyvu na verejné zdravie,
j) dočasný zákaz sprístupnenia kozmetického výrobku na trhu13ad) po dobu potrebnú na vykonanie odborného posúdenia alebo preverenia dôvodného podozrenia, že kozmetický výrobok predstavuje riziko pre verejné zdravie,
k) zákaz alebo iné obmedzenie sprístupnenia kozmetického výrobku na trhu, ako je uvedené v písmene j), príkaz na stiahnutie kozmetického výrobku z trhu14a) alebo príkaz na prevzatie kozmetického výrobku späť14b) od spotrebiteľa, ak
1. je potrebné okamžite zasiahnuť, pretože kozmetický výrobok predstavuje vážne riziko pre verejné zdravie,
2. zodpovedná osoba neprijala v určenej lehote vhodné opatrenia podľa § 12 ods. 3 písm. j) alebo
3. kozmetický výrobok bol ohlásený zo systému RAPEX,66a)
l) dočasné obmedzenie sprístupnenia kozmetického výrobku na trhu, dočasné stiahnutie kozmetického výrobku z trhu alebo dočasné prevzatie kozmetického výrobku späť od spotrebiteľa, ak je kozmetický výrobok v súlade s osobitným predpisom,47b) ale preukázateľne predstavuje alebo môže predstavovať vážne riziko pre verejné zdravie.
(3) Osoba vykonávajúca štátny zdravotný dozor pri uložení opatrenia podľa odseku 2 je povinná o uložení opatrenia vyhotoviť zápisnicu s poučením o možnosti podať námietky podľa odseku 4 a jedno vyhotovenie zápisnice odovzdať tomu, komu bolo opatrenie uložené.
(4) Proti uloženému opatreniu na odstránenie zistených nedostatkov sú prípustné námietky, ktoré nemajú odkladný účinok. Námietky možno podať písomne do desiatich dní od uloženia opatrenia na odstránenie zistených nedostatkov orgánu verejného zdravotníctva, ktorého zamestnanec alebo príslušník (§ 54 ods. 2) opatrenie uložil.
(5) Príslušný orgán verejného zdravotníctva je povinný o námietkach podľa odseku 4 rozhodnúť do 15 dní od ich doručenia. Proti rozhodnutiu o námietkach sa nemožno odvolať.

§ 55a
Nariadenie uzatvorenia prevádzky počas krízovej situácie z dôvodu ochorenia COVID-19
(1) Ak osoba vykonávajúca štátny zdravotný dozor pri výkone kontroly u fyzickej osoby – podnikateľa alebo u právnickej osoby zistí porušenie opatrení nariadených podľa § 48 ods. 4 z dôvodu ochorenia COVID-19, môže na mieste nariadiť okamžité uzatvorenie prevádzky alebo jej časti, a to na 30 dní.
(2) Osoba vykonávajúca štátny zdravotný dozor je povinná o okamžitom uzatvorení prevádzky podľa odseku 1 vyhotoviť zápisnicu s poučením o možnosti podať námietky. Jedno vyhotovenie zápisnice odovzdá prevádzkovateľovi alebo prítomnému zamestnancovi prevádzkovateľa. Ustanovenia § 55 ods. 4 a 5 platia rovnako.
(3) Osoba vykonávajúca štátny zdravotný dozor je oprávnená na zabezpečenie plnenia opatrenia podľa odseku 1 vyžadovať súčinnosť Policajného zboru.

§ 55b
V súvislosti s plnením úloh podľa zákona využitím oprávnenia zakázať vstup na určené miesto alebo prikázať zotrvanie na určenom mieste podľa osobitného zákona alebo s plnením úloh podľa zákona z dôvodu ochorenia COVID-19 je príslušník Policajného zboru oprávnený vyžadovať od fyzických osôb potvrdenie podľa § 48 ods. 4 písm. z).


DESIATA ČASŤ
Priestupky a iné správne delikty

§ 56
Priestupky
(1) Priestupku na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí ten, kto
a) sa bez preukázania závažných zdravotných alebo iných lekárom zdôvodnených prípadoch nepodrobí očkovaniu, vyplývajúcemu z príslušných právnych predpisov, alebo nariadenému očkovaniu,
b) nevykoná nariadenú dezinfekciu a reguláciu živočíšnych škodcov,
c) sa nepodrobí nariadenej izolácii alebo nestrpí nariadený zvýšený zdravotný dozor, lekársky dohľad alebo sa nepodrobí nariadeným karanténnym opatreniam,
d) nevykoná nariadené opatrenia na zabránenie šíreniu ochorení prenosných zo zvierat na ľudí,
e) sa nepodrobí nariadenému zákazu alebo obmedzeniu výkonu povolania z dôvodu ochorenia na prenosné ochorenie alebo podozrenia na prenosné ochorenie,
f) nesplní nariadené opatrenie pri ohrozeniach verejného zdravia § 48 ods. 4 písm. a) až d), f) až i), n), r), t), u), y) až ab),
g) nespolupracuje s úradom verejného zdravotníctva alebo regionálnym úradom verejného zdravotníctva pri plnení nariadených opatrení na predchádzanie ochoreniam,
h) poruší oznamovaciu povinnosť alebo povinnosť poskytnúť informácie podľa § 51 ods. 1 písm. c),
i) sa nepodrobí v súvislosti s predchádzaním prenosným ochoreniam lekárskym vyšetreniam alebo diagnostickým skúškam, ktoré nie sú spojené s nebezpečenstvom pre zdravie, preventívnemu podávaniu protilátok alebo iných prípravkov, liečeniu prenosných ochorení, izolácii alebo karanténnym opatreniam,
j) neinformuje o svojom akútnom prenosnom ochorení alebo o svojom bacilonosičstve pri prijatí do zariadenia, v ktorom sa vykonávajú epidemiologicky závažné činnosti, do zariadenia sociálnych služieb alebo do zariadenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately,
k) nezabezpečí ako zástupca dieťaťa plnenie niektorej z povinností podľa § 51 ods. 1 a 2,
l) vykonáva činnosť, na ktorú je potrebné podľa ustanovení tohto zákona osvedčenie o odbornej spôsobilosti, bez takéhoto osvedčenia,
m) ohrozí alebo poruší zdravotnú nezávadnosť požívatín a hotových pokrmov v zariadeniach spoločného stravovania,
n) ako vlastník bytovej budovy alebo nebytovej budovy, ktorý nie je fyzickou osobou-podnikateľom alebo právnickou osobou, poruší niektorú z povinností podľa § 17d,
o) nedodržiava niektorú z povinností podľa § 60a ods. 4.
(2) Priestupku na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí ten, kto sa v čase krízovej situácie nepodrobí opatreniam podľa § 12 ods. 2 písm. a) alebo písm. b), a to nariadenej izolácii alebo nariadeným karanténnym opatreniam súvisiacim so vstupom na územie Slovenskej republiky v súvislosti so vznikom pandémie alebo šírením nebezpečnej nákazlivej ľudskej choroby; za tento priestupok sa uloží pokuta vo výške až do 5 000 eur.
(3) Za priestupok podľa odseku 1 možno uložiť pokutu do 1 659 eur a v blokovom konaní do 99 eur, ak odsek 2 alebo odsek 4 neustanovuje inak. Za nepodrobenie sa povinnému očkovaniu možno uložiť pokutu v súhrnnej výške 331 eur.
(4) Za priestupok podľa odseku 1 písm. c) a f) spáchaný v čase krízovej situácie sa v blokovom konaní uloží pokuta do 1000 eur; tieto priestupky v blokovom konaní môžu prejednávať aj orgány Policajného zboru a obecnej polície.
(5) Priestupky podľa tohto zákona prejednávajú v rozsahu svojej pôsobnosti úrad verejného zdravotníctva, regionálny úrad verejného zdravotníctva a orgány verejného zdravotníctva uvedené v § 3 ods. 1 písm. d) až g), ak odsek 4 neustanovuje inak. Na priestupky a na ich prejednávanie sa vzťahuje osobitný predpis.67)

§ 57
Iné správne delikty
(1) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí fyzická osoba-podnikateľ alebo právnická osoba, ktorá poruší niektorú z povinností podľa § 17, § 17a alebo § 17d.
(2) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí fyzická osoba-podnikateľ alebo právnická osoba, ktorá vyrába alebo dodáva
a) prostriedky na chemickú úpravu pitnej vody alebo dezinfekciu pitnej vody v rozpore s § 17,
b) výrobky určené na styk s pitnou vodou v rozpore s § 18.
(3) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí prevádzkovateľ prírodného kúpaliska, ak poruší niektorú z povinností podľa § 19 ods. 7 a 8.
(4) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí prevádzkovateľ umelého kúpaliska, ak poruší niektorú z povinností podľa § 19 ods. 9.
(5) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí fyzická osoba – podnikateľ a právnická osoba, ktoré v blízkosti vodných plôch využívaných na kúpanie, ktoré nie sú vodou určenou na kúpanie alebo prírodným kúpaliskom, prevádzkujú zariadenia uvedené v § 21, 22 a 26 a v ponuke svojich služieb spotrebiteľovi alebo v reklame výslovne ponúkajú možnosť kúpania, ak neposkytnú verejnosti aktuálnu informáciu o kvalite vody.
(6) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí prevádzkovateľ budovy, ak nezabezpečuje kvalitu vnútorného ovzdušia podľa § 20 ods. 3.
(7) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí prevádzkovateľ ubytovacieho zariadenia, ak poruší niektorú z povinností podľa § 21 ods. 3.
(8) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí prevádzkovateľ telovýchovno-športového zariadenia, ak poruší niektorú z povinností podľa § 22 ods. 3.
(9) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí prevádzkovateľ zariadenia starostlivosti o ľudské telo, ak poruší niektorú z povinností podľa § 23 ods. 3 alebo vykonáva činnosť v rozpore s § 23 ods. 4.
(10) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí prevádzkovateľ solária aj vtedy, ak poruší niektorú z povinností podľa § 23 ods. 5.
(11) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí prevádzkovateľ sauny aj vtedy, ak poruší niektorú z povinností podľa § 23 ods. 6.
(12) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí prevádzkovateľ zariadenia pre deti a mládež, ak poruší niektorú z povinností podľa § 24 ods. 5.
(13) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí prevádzkovateľ predškolského zariadenia, ak nedodrží niektorú z požiadaviek na umiestnenie dieťaťa v predškolskom zariadení podľa § 24 ods. 6 až 8 alebo niektorú z povinností podľa § 24 ods. 9.
(14) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí fyzická osoba-podnikateľ alebo právnická osoba oprávnená prevádzkovať živnosť starostlivosti o deti do šesť rokov veku, ktorá prevádzkuje živnosť v prevádzkarni, ak poruší niektorú z povinností podľa § 24 ods. 10.
(15) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí fyzická osoba-podnikateľ alebo právnická osoba oprávnená prevádzkovať živnosť výchovy a mimoškolského vzdelávania detí a mládeže, ktorá prevádzkuje živnosť v prevádzkarni, ak poruší niektorú z povinností podľa § 24 ods. 11.
(16) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí organizátor zotavovacieho podujatia, ak poruší niektorú z povinností podľa § 25 ods. 2.
(17) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí prevádzkovateľ zariadenia spoločného stravovania, ak poruší niektorú z povinností podľa § 26 ods. 4 a 6; to neplatí, ak ide o nesplnenie povinnosti podľa § 26 ods. 4 písm. i) a j) v prevádzke verejného stravovania, v stánku s rýchlym občerstvením a iných zariadeniach s ambulantným predajom pokrmov a nápojov a na hromadných podujatiach.
(18) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí prevádzkovateľ zariadenia spoločného stravovania pre deti a mládež, ak poruší niektorú z povinností podľa § 26 ods. 4 a 6.
(19) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí prevádzkovateľ zdrojov hluku, infrazvuku alebo vibrácií, ak poruší niektorú z povinností podľa § 27 ods. 1.
(20) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí prevádzkovateľ zdrojov elektromagnetického žiarenia, ak nezabezpečí technické, organizačné a iné opatrenia podľa § 28 ods. 1.
(21) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí prevádzkovateľ umelých zdrojov optického žiarenia, ak poruší niektorú z povinností podľa § 29.
(22) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva v oblasti ochrany zdravia pri práci sa dopustí fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba, ak
a) nezabezpečí opatrenia podľa § 30 ods. 1 písm. a),
b) nezabezpečí posúdenie zdravotného rizika z expozície faktorom práce a pracovného prostredia a nezabezpečí vypracovanie písomného posudku o riziku s kategorizáciou prác z hľadiska zdravotného rizika v spolupráci s pracovnou zdravotnou službou podľa § 30 ods. 1 písm. b),
c) nezabezpečí posúdenie zdravotného rizika z expozície faktorom práce a pracovného prostredia na pracovisku, na ktorom zamestnanci vykonávajú prácu zaradenú do druhej kategórie najmenej raz za 24 mesiacov alebo na pracovisku, na ktorom zamestnanci vykonávajú prácu zaradenú do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie najmenej raz za rok podľa § 30 ods. 1 písm. c) a nezabezpečí vypracovanie písomného posudku o riziku alebo písomného záznamu o posúdení rizika podľa § 30 ods. 1 písm. d),
d) nezabezpečí pre zamestnancov posudzovanie zdravotnej spôsobilosti na prácu podľa § 30 ods. 1 písm. f),
e) nepredloží lekárovi, ktorý vykonáva lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci, zoznam zamestnancov podľa § 30 ods. 1 písm. g),
f) neuchová lekárske posudky o zdravotnej spôsobilosti na prácu zamestnancov podľa § 30 ods. 1 písm. h),
g) nevypracuje prevádzkový poriadok podľa § 30 ods. 1 písm. i),
h) nevedie a neuchová evidenciu zamestnancov, ktorí vykonávajú prácu zaradenú do druhej kategórie, tretej kategórie alebo štvrtej kategórie podľa § 30 ods. 1 písm. j),
i) nepredloží príslušnému orgánu verejného zdravotníctva v spolupráci s pracovnou zdravotnou službou návrhy na zaradenie prác do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie alebo návrhy na zmenu alebo vyradenie prác z tretej kategórie alebo štvrtej kategórie podľa § 30 ods. 1 písm. k),
j) nevypracuje v spolupráci s pracovnou zdravotnou službou každoročne k 31. decembru informáciu o výsledkoch posúdenia zdravotného rizika a opatreniach vykonaných na ich zníženie alebo odstránenie na pracoviskách, na ktorých zamestnanci vykonávajú prácu zaradenú do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie, s hodnotením zdravotného stavu zamestnancov vo vzťahu k práci a do 15. januára nasledujúceho roku ju nepredloží príslušnému orgánu verejného zdravotníctva podľa § 30 ods. 1 písm. l),
k) neposkytne príslušnému orgánu verejného zdravotníctva súčinnosť pri prešetrovaní pracovných podmienok a spôsobu práce posudzovanej osoby pri podozrení na chorobu z povolania podľa § 30 ods. 1 písm. m),
l) neodovzdá po zániku živnostenského oprávnenia alebo po zániku obchodnej spoločnosti dokumentáciu vedenú podľa § 30 ods. 1 písm. b), h) a j) príslušnému orgánu verejného zdravotníctva podľa § 30 ods. 1 písm. n),
m) nezabezpečí zamestnancom mimoriadnu lekársku preventívnu prehliadku vo vzťahu k práci nariadenú úradom verejného zdravotníctva alebo príslušným orgánom verejného zdravotníctva podľa § 30e ods. 14.
(23) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva v oblasti ochrany zdravia pri práci sa dopustí fyzická osoba – podnikateľ, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby a vykonáva prácu zaradenú do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie, ak
a) si nezabezpečí posúdenie zdravotného rizika z expozície faktorom práce a pracovného prostredia a nezabezpečí si vypracovanie posudku o riziku s kategorizáciou prác z hľadiska zdravotného rizika podľa § 30 ods. 5 písm. a),
b) nezabezpečí opatrenia podľa § 30 ods. 5 písm. b),
c) nezabezpečí posudzovanie svojej zdravotnej spôsobilosti na prácu podľa § 30 ods. 5 písm. c),
d) nepredloží príslušnému orgánu verejného zdravotníctva návrh na zaradenie svojej práce do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie alebo návrh na zmenu alebo vyradenie svojej práce z tretej kategórie alebo štvrtej kategórie podľa § 30 ods. 5 písm. d),
e) neuchová posudky o svojej zdravotnej spôsobilosti na prácu podľa § 30 ods. 5 písm. e).
(24) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva v oblasti ochrany zdravia pri práci sa dopustí držiteľ oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu, ktorý
a) nezabezpečí zdravotníckych pracovníkov v tíme pracovnej zdravotnej služby podľa § 30d ods. 1 písm. a) alebo písm. b),
b) nemá povolenie na prevádzkovanie ambulancie alebo zmluvu na prenájom ambulancie s poskytovateľom zdravotnej starostlivosti, ktorý má povolenie na prevádzkovanie ambulancie podľa § 30d ods. 1 písm. c),
c) nevykonáva odborné činnosti podľa osobitných predpisov podľa § 30d ods. 1 písm. d),
d) nevykonáva odborné činnosti v súlade so zistenými a preukázateľnými informáciami o vykonávanej práci a o pracovisku s dôrazom na ochranu zdravia zamestnancov podľa § 30d ods. 1 písm. e),
e) nevykonáva činnosť pracovnej zdravotnej služby nestranne podľa § 30d ods. 1 písm. f),
f) nevedie dokumentáciu o vykonávaní odborných činností podľa § 30ab, § 30ad alebo dokumentáciu súvisiacu s povinnosťami zamestnávateľa podľa § 30d ods. 1 písm. g),
g) neoznámi bezodkladne úradu verejného zdravotníctva písomne zmenu obchodného mena alebo miesta podnikania, ak ide o fyzickú osobu – podnikateľa, alebo zmenu obchodného mena, sídla alebo právnej formy, ak ide o právnickú osobu, alebo zmenu osoby vedúceho tímu pracovnej zdravotnej služby podľa § 30d ods. 1 písm. h),
h) neumožní úradu verejného zdravotníctva kontrolu plnenia podmienok výkonu pracovnej zdravotnej služby, na základe ktorých bolo vydané oprávnenie na pracovnú zdravotnú službu podľa § 30d ods. 1 písm. i) prvého bodu,
i) neumožní úradu verejného zdravotníctva kontrolu plnenia povinností pracovnej zdravotnej služby podľa § 30d ods. 1 písm. i) druhého bodu,
j) neumožní príslušnému orgánu verejného zdravotníctva kontrolu plnenia povinností pracovnej zdravotnej služby podľa § 30d ods. 1 písm. j).
(25) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva v oblasti ochrany zdravia pri práci sa dopustí fyzická osoba-podnikateľ alebo právnická osoba, ktorá používa alebo prevádzkuje zariadenia, ktoré sú zdrojom hluku, ak
a) nezabezpečí technické, organizačné alebo iné opatrenia podľa § 32 ods. 1,
b) nepožiada o povolenie výnimky podľa § 32 ods. 2,
c) poruší podmienky určené v rozhodnutí o povolení výnimky podľa § 32 ods. 4,
d) nesplní povinnosť podľa § 32 ods. 5.
(26) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva v oblasti ochrany zdravia pri práci sa dopustí fyzická osoba-podnikateľ alebo právnická osoba, ktorá používa alebo prevádzkuje zariadenia, ktoré sú zdrojom vibrácií, ak
a) nezabezpečí technické, organizačné alebo iné opatrenia podľa § 33 ods. 1,
b) nepožiada o povolenie výnimky podľa § 33 ods. 2 alebo 3,
c) poruší podmienky určené v rozhodnutí o povolení výnimky podľa § 33 ods. 5,
d) nesplní povinnosť podľa § 33 ods. 6.
(27) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva v oblasti ochrany zdravia pri práci sa dopustí fyzická osoba-podnikateľ alebo právnická osoba, ktorá používa alebo prevádzkuje zdroje elektromagnetického žiarenia, ak nezabezpečí technické, organizačné alebo iné opatrenia podľa § 34.
(28) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva v oblasti ochrany zdravia pri práci sa dopustí fyzická osoba-podnikateľ alebo právnická osoba, ktorá používa alebo prevádzkuje zdroje optického žiarenia, ak nezabezpečí technické, organizačné alebo iné opatrenia podľa § 35.
(29) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva v oblasti ochrany zdravia pri práci sa dopustí fyzická osoba-podnikateľ alebo právnická osoba, ak
a) nezabezpečí osvetlenie pracovných priestorov podľa § 36 ods. 1,
b) poruší povinnosť podľa § 36 ods. 3,
c) nezabezpečí opatrenia na vylúčenie alebo zníženie nepriaznivých účinkov faktorov tepelno-vlhkostnej mikroklímy na zdravie zamestnancov podľa § 37 ods. 1 alebo poruší niektorú z povinností podľa § 37 ods. 2 až 4,
d) poruší niektorú z povinností v oblasti ochrany zdravia pred fyzickou záťažou pri práci alebo v oblasti ochrany zdravia pred psychickou pracovnou záťažou a senzorickou záťažou pri práci podľa § 38,
e) nezabezpečí technické, organizačné alebo iné opatrenia na ochranu zamestnancov pri práci s chemickými faktormi podľa § 39,
f) nezabezpečí technické, organizačné alebo iné opatrenia na ochranu zamestnancov pri práci s karcinogénnymi a mutagénnymi faktormi podľa § 40,
g) odstraňuje azbest alebo materiály obsahujúce azbest zo stavby bez oprávnenia podľa § 41 ods. 1,
h) nepredloží pred začiatkom výkonu práce návrh podľa § 41 ods. 13,
i) nesplní oznamovaciu povinnosť podľa § 41 ods. 16,
j) nezabezpečí technické, organizačné alebo iné opatrenia na ochranu zamestnancov pri práci s azbestom podľa § 41 ods. 17,
k) nezabezpečí technické, organizačné alebo iné opatrenia na ochranu zamestnancov pri práci s biologickými faktormi alebo neposkytne očkovanie zamestnancom podľa § 42.
(30) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva v oblasti kozmetických výrobkov sa dopustí
a) zodpovedná osoba,13af) ak
1. poruší ustanovenia podľa § 43 ods. 1 písm. b), d) a f) a ods. 2 písm. c),
2. nesplní oznamovaciu povinnosť podľa § 43 ods. 1 písm. k) a n) alebo poruší povinnosť podľa § 43 ods. 1 písm. j),
3. nesprístupní údaje a informácie podľa § 43 ods. 1 písm. l), m) a o),
4. predloží čiastočnú správu o bezpečnosti kozmetického výrobku podľa § 43 ods. 1 písm. c),
b) distribútor,13ak) ak
1. poruší ustanovenie podľa § 43 ods. 4 písm. a), f) a i) a ods. 5 písm. a) a d),
2. nesplní oznamovaciu a informačnú povinnosť podľa § 43 ods. 4 písm. e) a h),
3. nesprístupní údaje podľa § 43 ods. 4 písm. g).
(31) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva v oblasti kozmetických výrobkov sa dopustí
a) zodpovedná osoba, ak uvedie na trh13ad) kozmetický výrobok, ktorý nie je v súlade s § 43 ods. 1 písm. a), c), e) a g) a ods. 2 písm. a), b) a d),
b) distribútor, ak nedodrží ustanovenia § 43 ods. 4 písm. b) a ods. 5 písm. b) a c).
(32) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva v oblasti kozmetických výrobkov sa dopustí
a) zodpovedná osoba, ak
1. neprijme vhodné opatrenia podľa § 43 ods. 1 písm. h) a i),
2. nedodrží ustanovenie podľa § 43 ods. 1 písm. p) alebo uvedie na trh kozmetický výrobok, ktorý nie je v súlade s § 43 ods. 2 písm. e) a f),
b) distribútor, ak neprijme vhodné opatrenia podľa § 43 ods. 4 písm. c).
(33) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba, ak
a) nesplní nariadené opatrenie na predchádzanie ochoreniam podľa § 12 ods. 2 písm. a) až c), e) a g) až n) a ods. 3 až 5 alebo vykonáva činnosť v rozpore s nariadeným opatrením,
b) nesplní opatrenie pri ohrození verejného zdravia podľa § 48 ods. 4 alebo vykonáva činnosť v rozpore s nariadeným opatrením,
c) nepredloží na posúdenie príslušnému orgánu verejného zdravotníctva opatrenia alebo návrhy podľa § 13 alebo do času kladného posúdenia sa nezdrží vykonávania posudzovaných opatrení alebo činností,
d) nesplní povinnosť kvalitatívne a kvantitatívne zisťovať zdraviu škodlivé faktory podľa § 52 ods. 1 písm. c),
e) poruší povinnosť vypracovať prevádzkový poriadok alebo povinnosť predložiť ho na schválenie alebo návrh na jeho zmenu príslušnému orgánu verejného zdravotníctva,
f) nedodržiava schválené pracovné alebo technologické postupy alebo prevádzkový poriadok alebo správnu výrobnú prax,
g) nezabezpečí primeraný zdravotný dohľad pre zamestnancov podľa § 52 ods. 1 písm. g),
h) neumožní účasť svojich zamestnancov a žiakov škôl na povinných lekárskych preventívnych prehliadkach vo vzťahu k ich práci, vyšetreniach a očkovaniach, a to v nevyhnutne potrebnom rozsahu,
i) nezabezpečí na pracovisku podmienky v súlade s ergonomickými, fyziologickými a psychologickými požiadavkami práce,
j) nezabezpečí na zamedzenie vzniku, šíreniu a na obmedzenie výskytu prenosných ochorení dezinfekciu alebo reguláciu živočíšnych škodcov alebo vykonáva dezinfekciu alebo reguláciu živočíšnych škodcov v rozpore s § 52 ods. 1 písm. k),
k) nezabezpečí pre zamestnancov pitnú vodu a vybavenie pracovísk podľa § 52 ods. 1 písm. l),
l) nesplní oznamovaciu povinnosť podľa § 52 ods. 1 písm. m), n) alebo písm. q),
m) nesplní si povinnosť podľa § 52 ods. 1 písm. r),
n) neposkytuje osobám vykonávajúcim štátny zdravotný dozor alebo osobám vykonávajúcim epidemiologické vyšetrovanie súčinnosť pri výkone ich oprávnení podľa § 55 ods. 1, marí výkon štátneho zdravotného dozoru, nesplní alebo nestrpí uložené opatrenie na odstránenie zistených nedostatkov podľa § 55 ods. 2.
(34) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí fyzická osoba-podnikateľ alebo právnická osoba, ktorá prevádzkuje pieskoviská, ak neplní povinnosť podľa § 52 ods. 2.
(35) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba, ktorej predmetom činnosti je predaj alebo iné zaobchádzanie s veľmi toxickými látkami a zmesami alebo s toxickými látkami a zmesami, ak
a) poruší zákaz predávať alebo vydávať fyzickej osobe veľmi toxické látky a zmesi,
b) nedodrží obmedzenie pri predaji alebo výdaji toxických látok a zmesí podľa § 52 ods. 3 písm. b) a c).
(36) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva v oblasti ochrany zdravia pri práci sa dopustí poskytovateľ pracovnej zdravotnej služby, ktorý vykonáva činnosť dodávateľským spôsobom samostatne, ak
a) neohlási písomne úradu verejného zdravotníctva začatie svojej činnosti v lehote do 30 dní od začatia činnosti podľa § 30b ods. 13,
b) nevykonáva odborné činnosti podľa osobitných predpisov podľa § 30c písm. a),
c) nevykonáva odborné činnosti v súlade so zistenými a preukázateľnými informáciami o vykonávanej práci a o pracovisku s dôrazom na ochranu zdravia zamestnancov podľa § 30c písm. b),
d) nevykonáva činnosti pracovnej zdravotnej služby nestranne podľa § 30c písm. c),
e) nevedie dokumentáciu o vykonávaní odborných činností podľa § 30ab alebo dokumentáciu súvisiacu s povinnosťami zamestnávateľa podľa § 30c písm. d),
f) neoznámi bezodkladne úradu verejného zdravotníctva písomne zmenu obchodného mena a miesta podnikania, ak ide o fyzickú osobu – podnikateľa, alebo zmenu obchodného mena, sídla a právnej formy, ak ide o právnickú osobu podľa § 30c písm. e),
g) neumožní príslušnému orgánu verejného zdravotníctva kontrolu plnenia povinností pracovnej zdravotnej služby podľa § 30c písm. f).
(37) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí fyzická osoba-podnikateľ alebo právnická osoba, ktorá vykonáva dezinfekciu a reguláciu živočíšnych škodcov ako profesionálnu činnosť, ak poruší niektorú z povinností podľa § 52 ods. 4.
(38) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí poskytovateľ zdravotnej starostlivosti, ak poruší niektorú z povinností podľa § 52 ods. 5.
(39) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí prevádzkovateľ zariadenia sociálnych služieb a prevádzkovateľ zariadenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ak poruší niektorú z povinností podľa § 52 ods. 6.
(40) Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba, ak
a) poruší povinnosť podľa § 52a ods. 1 alebo 2,
b) nedodrží opatrenie podľa § 55a.
(41) Iné správne delikty podľa tohto zákona prejednávajú a pokuty za ne ukladajú v rozsahu svojej pôsobnosti úrad verejného zdravotníctva, regionálny úrad verejného zdravotníctva a orgány verejného zdravotníctva uvedené v § 3 ods. 1 písm. d) až g). Správny delikt podľa odseku 33 písm. b) z dôvodu ochorenia COVID-19 môže v blokovom konaní, okrem orgánov uvedených v prvej vete, prejednať aj orgán Policajného zboru; za správny delikt podľa odseku 33 písm. b) z dôvodu ochorenia COVID-19 možno v blokovom konaní uložiť pokutu do 5 000 eur. Na blokové konanie sa primerane použijú ustanovenia o blokovom konaní pri prejednávaní priestupkov.67aa) Orgán Policajného zboru oznamuje správny delikt prejednaný podľa druhej vety orgánu verejného zdravotníctva. Správny delikt podľa odseku 33 písm. b) z dôvodu ochorenia COVID-19 možno prejednať aj v rozkaznom konaní; v rozkaznom konaní možno uložiť pokutu do 7 000 eur. Na rozkazné konanie sa primerane použijú ustanovenia o rozkaznom konaní pri prejednávaní priestupkov.67aa)
(42) Príslušný orgán verejného zdravotníctva uloží pokutu
a) od 150 eur do 20 000 eur za správne delikty podľa odsekov 1 až 22, 24, 31, 33 až 40,
b) od 100 eur do 2000 eur za správne delikty podľa odsekov 23 a 30,
c) od 2000 eur do 50 000 eur za správne delikty podľa odsekov 25 až 29 a 32.
(43) Orgán verejného zdravotníctva pri určení výšky pokuty prihliada na závažnosť, spôsob, čas trvania a následky protiprávneho konania. Pri opakovanom porušení možno pokutu zvýšiť až na dvojnásobok.
(44) Konanie o uloženie pokuty možno začať do dvoch rokov odo dňa, keď sa príslušný orgán verejného zdravotníctva dozvedel o porušení povinnosti, najneskôr však do troch rokov odo dňa, keď k porušeniu povinnosti došlo.
(45) Pokuta je splatná do 30 dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o jej uložení.
(46) Orgán verejného zdravotníctva, ktorý pokutu uložil, môže povoliť odklad platenia pokuty alebo platenie v splátkach, ak vznikli okolnosti, ktoré znemožňujú bezodkladné zaplatenie pokuty, alebo okolnosti, ktoré odôvodňujú platenie v splátkach.
(47) Výnosy z pokút uložených orgánmi verejného zdravotníctva sú príjmom štátneho rozpočtu.
(48) Ak fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba nedodrží opatrenie podľa § 55a, považuje sa takéto konanie za osobitne závažné porušenie povinnosti.67ab) Ak fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba opakovane neplní povinnosti podľa § 52a ods. 1 a 2, považuje sa to za porušenie podmienok ustanovených týmto zákonom závažným spôsobom.67ac)


JEDENÁSTA ČASŤ
Spoločné, prechodné a záverečné ustanovenia

§ 58
Náhrada nákladov
(1) Náklady spojené s výkonom štátneho zdravotného dozoru uhrádza štát.
(2) Náklady, ktoré vzniknú pri plnení povinností ustanovených týmto zákonom a inými všeobecne záväznými právnymi predpismi upravujúcimi ochranu verejného zdravia, uhrádza ten, kto je povinný tieto povinnosti plniť.
(3) Ak sa v súvislosti s výkonom štátneho zdravotného dozoru zistí porušenie povinností ustanovených týmto zákonom alebo inými všeobecne záväznými právnymi predpismi upravujúcimi ochranu verejného zdravia, môže príslušný orgán verejného zdravotníctva uložiť tomu, kto tieto povinnosti porušil, čiastočnú alebo úplnú náhradu nákladov.
(4) Za vzorky odobraté na účely vyšetrenia pri výkone štátneho zdravotného dozoru sa náhrada neposkytuje.
(5) Právo na náhradu škody a ušlého zisku z dôvodu vykonávania opatrení osobami, ktorým sú uložené, podľa tohto zákona a na jeho základe, ktoré sa týkajú neurčitého počtu osôb, je vylúčené; tým nie je dotknuté právo na náhradu škody spôsobenej nezákonným rozhodnutím alebo nesprávnym úradným postupom podľa osobitného predpisu,67a) ani právo na primeranú náhradu za vyvlastnenie alebo nútené obmedzenie vlastníckeho práva.

§ 59
Vzťah k správnemu poriadku
(1) Orgány verejného zdravotníctva v konaní o právach, právom chránených záujmoch alebo povinnostiach fyzických osôb a právnických osôb postupujú podľa všeobecných predpisov o správnom konaní,68) ak tento zákon neustanovuje inak. To platí aj pre nariadenie opatrení podľa § 12 a § 48 ods. 4, ak § 59b neustanovuje inak.
(2) Všeobecné predpisy o správnom konaní sa nevzťahujú na
a) schvaľovanie národných referenčných centier podľa § 8 ods. 2,
b) vydávanie osvedčenia o odbornej spôsobilosti podľa § 15 a 16,
c) posudzovanie zdravotnej spôsobilosti na prácu podľa § 30e až 30g,
d) uznanie choroby z povolania podľa § 31a a 31c,
e) ukladanie opatrení podľa § 55.

§ 59a
Vzťah k všeobecnému predpisu o službách na vnútornom trhu
Na výkon činnosti, postup podávania žiadostí o osvedčenie o odbornej spôsobilosti, rozhodovanie o vydaní osvedčenia podľa § 16 a výkon dozoru podľa tohto zákona sa použijú ustanovenia všeobecného predpisu o službách na vnútornom trhu,68a) ak tento zákon neustanovuje inak.

§ 59b
Vyhlášky na nariadenie opatrení podľa § 12 a § 48 ods. 4
(1) Ak je potrebné nariadiť opatrenia podľa § 12 alebo § 48 ods. 4 na celom území Slovenskej republiky, určitej časti jej územia alebo pre skupinu inak ako jednotlivo určených osôb, nariaďuje ich ministerstvo zdravotníctva, úrad verejného zdravotníctva [§ 5 ods. 4 písm. k)] alebo regionálny úrad verejného zdravotníctva [§ 6 ods. 3 písm. e)] všeobecne záväzným právnym predpisom.
(2) Na všeobecne záväzné právne predpisy vydávané podľa odseku 1 úradom verejného zdravotníctva a regionálnym úradom verejného zdravotníctva sa nevzťahuje osobitný právny predpis o tvorbe a vyhlasovaní právnych predpisov.68b)
(3) Všeobecne záväzný právny predpis úradu verejného zdravotníctva a regionálneho úradu verejného zdravotníctva vydávaný podľa odseku 1 sa označuje názvom vyhláška a nadobúda platnosť dňom vyhlásenia vo Vestníku vlády Slovenskej republiky.
(4) Vyhláška úradu verejného zdravotníctva a regionálneho úradu verejného zdravotníctva nadobúda účinnosť dňom vyhlásenia, ak v nej nie je ustanovený neskorší deň nadobudnutia účinnosti.
(5) Úrad verejného zdravotníctva a regionálny úrad verejného zdravotníctva zabezpečia, aby ich vyhláška podľa odseku 1 bola uverejnená aj iným vhodným spôsobom, najmä na úradných tabuliach okresných úradov a obcí na dotknutom území; toto uverejnenie nemá vplyv na platnosť a účinnosť vyhlášky.
(6) Vyhláška úradu verejného zdravotníctva a regionálneho úradu verejného zdravotníctva musí byť okrem toho prístupná na nazretie na orgáne, ktorý ju vydal; vyhláška úradu verejného zdravotníctva aj na každom regionálnom úrade verejného zdravotníctva.

§ 60
Informačné systémy, informačná bezpečnosť a ochrana osobných údajov
(1) Orgány verejného zdravotníctva utvárajú a prevádzkujú informačné systémy, v ktorých zhromažďujú, uchovávajú a spracúvajú informácie potrebné na plnenie svojich úloh v oblasti ochrany, podpory a rozvoja verejného zdravia.
(2) Na ochranu osobných údajov sa vzťahujú ustanovenia osobitného predpisu.69) Orgány verejného zdravotníctva spracúvajú osobné údaje v rozsahu nevyhnutnom na plnenie svojich úloh v oblasti ochrany, podpory a rozvoja verejného zdravia. Okruh dotknutých osôb je určený potrebami ochrany, podpory a rozvoja verejného zdravia.
(3) Zamestnanci orgánov verejného zdravotníctva sú povinní zachovávať mlčanlivosť o skutočnostiach, ktoré sa dozvedeli v súvislosti s výkonom svojho zamestnania.70) Tejto povinnosti ich môže zbaviť len príslušný orgán verejného zdravotníctva, osoba, ktorej sa skutočnosti týkajú, alebo súd. Týmto ustanovením nie je dotknutá povinnosť orgánov verejného zdravotníctva poskytovať verejnosti informácie na predchádzanie ochoreniam a pri ohrozeniach verejného zdravia.71)
(4) Informačné systémy podľa odseku 1 sú administratívnymi zdrojmi podľa osobitného predpisu.72)
(5) Údaje zistené podľa § 55 ods. 1 písm. h) môžu orgány verejného zdravotníctva uchovávať po dobu 60 dní; po uplynutí doby podľa prvej časti tejto vety musia byť tieto údaje orgánmi verejného zdravotníctva bezodkladne zničené.

Mobilná aplikácia na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie a mobilná aplikácia na monitorovanie kontaktov s inými zariadeniami

§ 60a
Všeobecné ustanovenia
(1) Úrad verejného zdravotníctva je prevádzkovateľom72a) mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie a mobilnej aplikácie na monitorovanie kontaktov s inými zariadeniami, prostredníctvom ktorých spracúva osobné údaje fyzickej osoby na účel ochrany života a zdravia v súvislosti so šírením ochorenia COVID-19; na tento účel môže úrad verejného zdravotníctva spracúvať osobné údaje za podmienok ustanovených v odsekoch 2 až 8 a § 60b až 60e.
(2) Počas krízovej situácie z dôvodu ochorenia COVID-19 môže úrad verejného zdravotníctva na účely plnenia opatrenia podľa § 12 ods. 2 písm. f) rozhodnúť o tom, že fyzické osoby, ktoré majú povinnosť podrobiť sa nariadenej izolácii v zdravotníckom zariadení alebo v inom určenom zariadení, sa môžu nariadenej izolácii podrobiť v domácom prostredí za podmienky ustanovenej v odseku 3.
(3) Podmienkou možnosti podrobiť sa nariadenej izolácii v domácom prostredí podľa odseku 2 je písomný súhlas alebo inak hodnoverne preukázateľný súhlas fyzickej osoby s podrobením sa izolácii v domácom prostredí za použitia mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie.
(4) Fyzická osoba, ktorá udelila súhlas podľa odseku 3, je povinná
a) nainštalovať a používať mobilnú aplikáciu na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie v súlade s odsekmi 2, 3, 5 až 8 a § 60b až 60e a systémovo umožniť prístup k údajom mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie o polohe mobilného zariadenia,
b) mať povolené prijímanie notifikácií na mobilnom zariadení, na ktorom je mobilná aplikácia na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie nainštalovaná,
c) povoliť mobilnému zariadeniu funkciu rozpoznávania tváre pomocou fotoaparátu mobilného zariadenia,
d) umožniť automatickú aktualizáciu mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie,
e) povoliť mobilnému zariadeniu lokálne uložiť odfotografovanú podobizeň tváre používateľa mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie,
f) zdržať sa konania, ktoré by viedlo k nefunkčnosti alebo nesprávnemu fungovaniu mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie.
(5) Povinnosti podľa odseku 4 sa musia dodržiavať iba počas trvania nariadenej izolácie v domácom prostredí podľa odseku 2.
(6) V iných prípadoch, ako sú ustanovené v odseku 3 a v § 60e, je používanie mobilných aplikácií podľa odseku 1 a ich funkcionalít dobrovoľné. Podmienkou používania mobilnej aplikácie na monitorovanie kontaktov s inými zariadeniami fyzickou osobou mladšou ako 16 rokov je súhlas jej zákonného zástupcu.
(7) Vo vzťahu k používateľovi mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie, na ktorého sa vzťahuje povinnosť podľa odseku 4, na účely tohto zákona a na ukladanie alebo na získavanie prístupu k informáciám uloženým v koncovom zariadení používateľa mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie postupuje úrad verejného zdravotníctva podľa osobitného predpisu72b) aj bez súhlasu používateľa mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie.
(8) Medzi funkcionality mobilných aplikácií podľa odseku 1 patrí
a) registrácia užívateľa v mobilnej aplikácii na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie,
b) monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie v domácom prostredí prostredníctvom mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie pomocou údajov o polohe mobilného zariadenia, údajov o rozpoznávaní tváre cez fotoaparát mobilného zariadenia, údajov o zdravotnom stave fyzickej osoby, údajov o zostávajúcej dobe nariadenej izolácie v domácom prostredí a notifikácií (ďalej len „izolačná funkcionalita“),
c) nahlasovanie polohy miesta nariadenej izolácie v domácom prostredí územne príslušnému regionálnemu úradu verejného zdravotníctva (ďalej len „nahlasovanie“),
d) monitorovanie kontaktu s inými zariadeniami .. s nainštalovanou mobilnou aplikáciou na monitorovanie kontaktov s inými zariadeniami .. pomocou povolenej funkcie bluetooth .. vrátane overenia údajov o zdraví a zobrazovania notifikácií o možnom kontakte s osobou infikovanou vírusom spôsobujúcim ochorenie COVID-19 so súhlasom infikovanej osoby (ďalej len „monitorovanie kontaktu“),
e) všeobecné informovanie dotknutých osôb vrátane zberu a zobrazovania anonymných štatistík a máp.

§ 60b
Kategórie osobných údajov
(1) Úrad verejného zdravotníctva prostredníctvom mobilných aplikácií podľa § 60a ods. 1 spracúva len také osobné údaje, ktoré sú nevyhnutné na účel spracúvania a funkcionalitu mobilnej aplikácie, ktorej sa týkajú; týmito údajmi sú najmä
a) meno a priezvisko používateľa mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie,
b) identifikátor mobilných aplikácií podľa § 60a ods. 1,
c) unikátny kód mobilných aplikácií podľa § 60a ods. 1,
d) poloha miesta nariadenej izolácie a ďalšie informácie týkajúce sa nariadenej izolácie v domácom prostredí používateľa mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie,
e) poloha mobilného zariadenia používateľa mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie,
f) rodné číslo používateľa mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie,
g) informácie o dodržiavaní alebo porušení nariadenej izolácie v domácom prostredí vrátane informácie o počte zostávajúcich dní nariadenej izolácie v domácom prostredí a informácie týkajúcej sa závažnosti porušenia domácej izolácie používateľa mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie,
h) telefónne číslo používateľa mobilných aplikácií podľa § 60a ods. 1,
i) emailovú adresu používateľa mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie,
j) údaj o zdravotnom stave používateľa mobilných aplikácií podľa § 60a ods. 1, ktorý sa týka infikovania sa vírusom spôsobujúcim ochorenie COVID-19,
k) údaje o kontakte mobilného zariadenia požívateľa mobilnej aplikácie na monitorovanie kontaktov s inými zariadeniami s inými mobilnými zariadeniami a inými kódmi mobilnej aplikácie na monitorovanie kontaktov s inými zariadeniami, intenzite bluetooth signálu a trvaní tohto kontaktu,
l) podobizeň tváre používateľa mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie.
(2) Údaje podľa odseku 1 môže úrad verejného zdravotníctva ďalej spracúvať na štatistické účely alebo na účely vedeckého výskumu v súlade s osobitným predpisom.72c)
(3) Notifikácie monitorovania kontaktu nemôžu poskytovať ich adresátovi osobné údaje o fyzických osobách, s ktorými bol v kontakte, presný čas a miesto daného kontaktu. Zaslanie notifikácií je podmienené súhlasom fyzickej osoby, ktorá je infikovaná vírusom spôsobujúcim ochorenie COVID-19, prostredníctvom funkcie mobilnej aplikácie na monitorovanie kontaktov s inými zariadeniami.
(4) V rámci monitorovania kontaktu je úrad verejného zdravotníctva oprávnený sprístupniť telefónne číslo používateľa mobilnej aplikácie na monitorovanie kontaktov s inými zariadeniami národnému centru, ktoré prostredníctvom neho overí, či používateľ tejto mobilnej aplikácie v minulosti bol testovaný na prítomnosť vírusu spôsobujúceho ochorenie COVID-19.
(5) Funkcionalita nahlasovania môže byť súčasne dostupná aj na webovom sídle úradu verejného zdravotníctva.

§ 60c
Poskytovanie a sprístupňovanie údajov
(1) Pri nahlasovaní je úrad verejného zdravotníctva oprávnený prostredníctvom mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie poskytnúť príslušnému regionálnemu úradu verejného zdravotníctva údaje v tomto rozsahu:
a) meno, priezvisko, telefónne číslo a email používateľa mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie,
b) miesto nariadenej izolácie v domácom prostredí,
c) unikátny kód fyzickej osoby v izolácii.
(2) Na účel prejednávania priestupkov podľa § 56 sa ďalej nemôžu poskytnúť ani sprístupniť údaje o presnej polohe alebo pohybe používateľa, ale len identifikátor mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie alebo používateľa mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie spolu s hlásením, že používateľ nedodržiava nariadenú izoláciu v domácom prostredí, a informáciu o závažnosti jej porušenia.
(3) Úrad verejného zdravotníctva je oprávnený poveriť spracúvaním údajov v mobilných aplikáciách podľa § 60a ods. 1 národné centrum a potrebných technologických dodávateľov ako sprostredkovateľov podľa osobitného predpisu.72d)
(4) Úrad verejného zdravotníctva je oprávnený prepojiť mobilnú aplikáciu na monitorovanie kontaktov s inými zariadeniami alebo dáta zbierané prostredníctvom nej s jednotným európskym systémom, ktorého cieľom je cezhraničná výmena údajov a spolupráca členských štátov v spoločnom boji proti ochoreniu COVID-19, ak taký systém vznikne.

§ 60d
Záruky pre práva a slobody fyzických osôb
(1) Úrad verejného zdravotníctva priebežne monitoruje, či je prevádzkovanie mobilných aplikácií podľa § 60a ods. 1 a súvisiace spracúvanie údajov naďalej nevyhnutné s ohľadom na aktuálny vývoj výskytu ochorenia COVID-19. Prevádzkovať mobilné aplikácie podľa § 60a ods. 1 a spracúvať pomocou nich údaje podľa § 60b ods. 1 možno len dovtedy, kým je to nevyhnutné na splnenie účelu podľa § 60a ods. 1, najneskôr do 31. decembra 2020.
(2) Úrad verejného zdravotníctva ukončí prevádzkovanie mobilných aplikácií podľa § 60a ods. 1 a spracúvanie údajov podľa § 60b ods. 1 prostredníctvom nich v celom rozsahu alebo len vo vzťahu k ich jednotlivým funkcionalitám, ak sa ukáže, že existuje iný spôsob ako dosiahnuť účel spracúvania alebo cieľ jednotlivých funkcionalít, ktorý je porovnateľne uskutočniteľný a zároveň menej zasahuje do súkromia fyzických osôb.
(3) Úrad verejného zdravotníctva ukončí prevádzkovanie mobilných aplikácií podľa § 60a ods. 1 a bezodkladne vymaže všetky údaje podľa § 60b ods. 1 získané prostredníctvom nich, ak nastanú skutočnosti uvedené v odseku 2, najneskôr však 31. decembra 2020; povinnosť sa primerane vzťahuje aj na všetky orgány, ktoré mali prístup k údajom. Týmto nie je dotknutá možnosť ďalšieho spracúvania osobných údajov získaných aj z mobilných aplikácií podľa § 60a ods. 1 v správnom konaní, priestupkovom konaní alebo v súdnom konaní.
(4) Všeobecná doba uchovávania údajov získaných pomocou mobilných aplikácií podľa § 60a ods. 1 je ustanovená v odseku 1. Údaje, ktoré sa týkajú izolačnej funkcionality a monitorovania kontaktu, musia byť vymazané do 30 dní od ich získania.
(5) Informácie, ktoré sa týkajú podobizne tváre a rozpoznávania tváre používateľa mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie v rámci izolačnej funkcionality, a informácie o presnej polohe mobilného zariadenia musia zostať uložené len v mobilnom zariadení používateľa a nemôžu sa uskladniť na externých serveroch ani sprístupňovať iným osobám.
(6) Mobilné aplikácie podľa § 60a ods. 1 a na ne naviazané procesy musia spĺňať primeranú úroveň bezpečnosti a štandardy informačných technológií vo verejnej správe podľa osobitného predpisu.72e)
(7) Úrad verejného zdravotníctva zverejní na svojom webovom sídle kontaktný formulár vrátane bezplatného telefónneho čísla na posielanie podnetov, pripomienok a sťažností používateľov mobilných aplikácií podľa § 60a ods. 1. Tým nie sú dotknuté práva dotknutých osôb podľa osobitného predpisu.72f)
(8) Úrad verejného zdravotníctva vypracuje posúdenie vplyvu na ochranu osobných údajov podľa osobitného predpisu.72g)
(9) Dohľad nad spracúvaním osobných údajov prostredníctvom mobilných aplikácií podľa § 60a ods. 1 vykonáva Úrad na ochranu osobných údajov Slovenskej republiky, ktorý vykonáva aj kontrolu ochrany osobných údajov podľa osobitného predpisu72h) a najmenej raz počas spracúvania osobných údajov a raz po skončení spracúvania osobných údajov overí, či boli dodržané podmienky pri používaní mobilných aplikácií podľa § 60a ods. 1.

§ 60e
Ďalšie použitie mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie
Ak je fyzickej osobe nariadená izolácia v domácom prostredí a táto osoba udelí písomný súhlas alebo inak hodnoverne preukázateľný súhlas s podrobením sa izolácii v domácom prostredí za použitia mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie, vzťahuje sa na ňu § 60a až 60d rovnako.

§ 61
Odborné činnosti pri plnení úloh orgánov verejného zdravotníctva môžu vykonávať len osoby s odbornou spôsobilosťou podľa osobitného predpisu;36) ďalšie povinné vzdelávanie riadi ministerstvo prostredníctvom akreditovaných inštitúcií. Funkciu hlavného hygienika, vedúceho hygienika rezortu a regionálneho hygienika môže vykonávať len osoba so špecializáciou v špecializačnom odbore podľa osobitného predpisu.73)


§ 62
Splnomocňovacie ustanovenia
(1) Ministerstvo ustanoví všeobecne záväznými právnymi predpismi
a) podrobnosti o prevencii a kontrole prenosných ochorení,
b) podrobnosti o požiadavkách na prevádzku zdravotníckych zariadení z hľadiska ochrany zdravia,
c) rozsah odbornej prípravy, rozsah požadovaných vedomostí pre skúšky odbornej spôsobilosti, podrobnosti o zriaďovaní a činnosti komisií na preskúšanie odbornej spôsobilosti, podrobnosti o skúške pred komisiou na preskúšanie odbornej spôsobilosti, obsah osvedčenia o odbornej spôsobilosti a rozsah aktualizačnej odbornej prípravy,
d) podrobnosti o požiadavkách na výrobky určené na styk s pitnou vodu,
e) požiadavky na kvalitu vody, kontrolu kvality vody a požiadavky na prevádzku, vybavenie prevádzkových plôch, priestorov a zariadení na prírodnom kúpalisku a na umelom kúpalisku,
f) podrobnosti o požiadavkách na vnútorné prostredie budov, o minimálnych požiadavkách na byty nižšieho štandardu a na ubytovacie zariadenia,
g) podrobnosti o požiadavkách na telovýchovno-športové zariadenia,
h) podrobnosti o požiadavkách na zariadenia starostlivosti o ľudské telo,
i) podrobnosti o požiadavkách na zariadenia pre deti a mládež,
j) podrobnosti o požiadavkách na pieskoviská,
k) podrobnosti o požiadavkách na zotavovacie podujatia,
l) podrobnosti o požiadavkách na zariadenia spoločného stravovania,
m) podrobnosti o prípustných hodnotách hluku, infrazvuku a vibrácií a požiadavkách na objektivizáciu hluku, infrazvuku a vibrácií v životnom prostredí,
n) podrobnosti o požiadavkách na zdroje elektromagnetického žiarenia a na limity expozície obyvateľov elektromagnetickému žiareniu v životnom prostredí,
o) podrobnosti o limitných hodnotách optického žiarenia a požiadavkách na objektivizáciu optického žiarenia v životnom prostredí,
p) podrobnosti o faktoroch práce a pracovného prostredia vo vzťahu ku kategorizácii prác z hľadiska zdravotných rizík a náležitosti návrhu na zaradenie prác do kategórií,
q) podrobnosti o požiadavkách na osvetlenie pri práci,
r) podrobnosti ochrane zdravia pred záťažou teplom a chladom pri práci,
s) podrobnosti o ochrane zdravia pred fyzickou záťažou pri práci, psychickou pracovnou záťažou a senzorickou záťažou pri práci,
t) podrobnosti o rozsahu a náplni výkonu pracovnej zdravotnej služby, o zložení tímu odborníkov, ktorí ju vykonávajú, a o požiadavkách na ich odbornú spôsobilosť,
u) podrobnosti o hodnotení vplyvov na verejné zdravie,
v) požiadavky na vodu určenú na kúpanie,
w) podrobnosti o ukazovateľoch kvality pitnej vody a o ich limitoch, kontrole kvality pitnej vody, programe monitorovania kvality pitnej vody, manažmente rizík pri zásobovaní pitnou vodou a metódy kontroly kvality pitnej vody.
(2) Úrad verejného zdravotníctva a regionálny úrad verejného zdravotníctva nariaďujú všeobecne záväznými právnymi predpismi opatrenia podľa § 12 alebo § 48 ods. 4 v rozsahu a za podmienok ustanovených týmto zákonom (§ 59b).

§ 63
Prechodné ustanovenia
(1) Práva a povinnosti zo štátnozamestnaneckých pomerov štátnych zamestnancov a práva a povinnosti z pracovnoprávnych vzťahov zamestnancov, ktorí vykonávajú práce vo verejnom záujme v úrade verejného zdravotníctva a v regionálnych úradoch verejného zdravotníctva, zostávajú zachované.
(2) Na zamestnancov podľa odseku 1, ktorí obsadili voľné štátnozamestnanecké miesta alebo pracovné miesta na základe výberových konaní podľa osobitných predpisov,74) sa povinnosť podrobiť sa výberovému konaniu nevzťahuje.
(3) Osvedčenia o odbornej spôsobilosti, oprávnenia na odstraňovanie azbestových materiálov zo stavieb a povolenia vydané podľa doterajších predpisov strácajú platnosť dňom uvedeným v osvedčení, oprávnení alebo v povolení, najneskôr však 1. septembra 2012.
(4) V konaní o právach, právom chránených záujmoch a povinnostiach právnických osôb a fyzických osôb v oblasti ochrany zdravia, ktoré nebolo ku dňu účinnosti tohto zákona právoplatne skončené, postupujú orgány verejného zdravotníctva podľa doterajších predpisov.
(5) Odborným zástupcom podľa doterajších predpisov sa rozumie odborný zástupca pre radiačnú ochranu.
(6) Konanie o právach, právom chránených záujmoch a povinnostiach právnických osôb a fyzických osôb začaté Ministerstvom spravodlivosti Slovenskej republiky, ktoré nebolo ku dňu účinnosti tohto zákona právoplatne skončené, dokončí Ministerstvo spravodlivosti Slovenskej republiky podľa doterajších predpisov.
(7) Ak sa vo všeobecne záväzných právnych predpisoch používa pojem „hlavný hygienik Slovenskej republiky“, rozumie sa tým „Úrad verejného zdravotníctva Slovenskej republiky“, a ak sa vo všeobecne záväzných právnych predpisoch používa pojem „regionálny hygienik“, rozumie sa tým „regionálny úrad verejného zdravotníctva“.
(8) Ak sa vo všeobecne záväzných právnych predpisoch používa pojem „orgány hygienickej služby“ alebo „orgány na ochranu zdravia“, rozumejú sa tým „orgány štátnej správy v oblasti verejného zdravotníctva“.
(9) Lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci podľa § 30 ods. 4 môžu vykonávať do 31. decembra 2011 aj lekári so špecializáciou v špecializačnom odbore všeobecné lekárstvo pod dohľadom lekára pracovnej zdravotnej služby so špecializáciou v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo, klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia a služby zdravia pri práci.
(10) Ak bolo začaté konanie vo veci uloženia pokuty za porušenie § 27 ods. 1 písm. b), toto konanie sa zastavuje.

§ 63a
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. júna 2010
Osvedčenia o odbornej spôsobilosti udelené a platné do 31. mája 2010 sa považujú za osvedčenia udelené na neurčitý čas.

§ 63b
Prechodné ustanovenie účinné od 1. januára 2012
Lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci podľa § 30 ods. 4 môžu vykonávať do 31. decembra 2014 aj lekári pracovnej zdravotnej služby so špecializáciou v špecializačnom odbore všeobecné lekárstvo pod dohľadom lekára pracovnej zdravotnej služby so špecializáciou v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo, klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia a služby zdravia pri práci.

Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. augusta 2014

§ 63c
(1) Oprávnenie na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb podľa § 5 ods. 4 písm. o), ktoré bolo vydané podľa predpisov účinných k 31. máju 2010 a ktoré je platné k 1. augustu 2014, sa považuje za oprávnenie vydané na dobu neurčitú.
(2) Osoba, ktorá je držiteľom osvedčenia o odbornej spôsobilosti podľa § 16 ods. 18, 19, 21, 22, 24 a 25 na vykonávanie činností podľa § 15 ods. 3 písm. a) a b), ktoré je platné k 31. júlu 2014, je povinná absolvovať aktualizačnú odbornú prípravu podľa § 16 ods. 29 najneskôr do
a) 30. júna 2015, ak držiteľovi osvedčenia o odbornej spôsobilosti bolo toto osvedčenie vydané do 31. decembra 2007,
b) 31. decembra 2015, ak držiteľovi osvedčenia o odbornej spôsobilosti bolo toto osvedčenie vydané v rokoch 2008 až 2009,
c) 31. decembra 2016, ak držiteľovi osvedčenia o odbornej spôsobilosti bolo toto osvedčenie vydané v rokoch 2010 až 2011,
d) 31. decembra 2019, ak držiteľovi osvedčenia o odbornej spôsobilosti bolo toto osvedčenie vydané od roku 2012 až do 31. júla 2014.
(3) Držiteľ oprávnenia na odstraňovanie azbestu zo stavieb podľa § 41 ods. 1 a 5, ktoré je platné k 31. júlu 2014, je povinný zabezpečiť aktualizačnú odbornú prípravu na prácu pri odstraňovaní azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb zamestnancov a osoby zodpovednej za prevádzkovanie odstraňovania azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb podľa § 41 ods. 15 najneskôr do
a) 30. júna 2015, ak držiteľovi oprávnenia na odstraňovanie azbestu zo stavieb bolo toto oprávnenie vydané v rokoch 2006 až 2007,
b) 31. decembra 2015, ak držiteľovi oprávnenia na odstraňovanie azbestu zo stavieb bolo toto oprávnenie vydané v rokoch 2008 až 2009,
c) 31. decembra 2016, ak držiteľovi oprávnenia na odstraňovanie azbestu zo stavieb bolo toto oprávnenie vydané v rokoch 2010 až 2011,
d) 31. decembra 2019, ak držiteľovi oprávnenia na odstraňovanie azbestu zo stavieb bolo toto oprávnenie vydané od roku 2012 až do 31. júla 2014.
(4) Osvedčenie o odbornej spôsobilosti na hodnotenie dopadov na verejné zdravie vydané podľa doterajších predpisov sa považuje za osvedčenie o odbornej spôsobilosti na hodnotenie vplyvov na verejné zdravie podľa tohto zákona.
(5) Osvedčenie o odbornej spôsobilosti na prácu s veľmi jedovatými látkami a prípravkami a jedovatými látkami a prípravkami,11) ktoré bolo vydané podľa doterajších predpisov, sa považuje za osvedčenie o odbornej spôsobilosti na prácu s veľmi toxickými látkami a zmesami a s toxickými látkami a zmesami.11)
(6) Konania začaté a právoplatne neskončené pred 1. augustom 2014 sa dokončia podľa doterajších predpisov.

§ 63d
(1) Zamestnávateľ, ktorý zamestnáva zamestnancov zaradených do prvej kategórie alebo do druhej kategórie, je povinný zabezpečiť pre svojich zamestnancov zdravotný dohľad podľa § 30a a 30d najneskôr do 31. decembra 2014.
(2) Zamestnávateľ, ktorý začne vykonávať svoju činnosť po 31. júli 2014, je povinný zabezpečiť podľa § 30 ods. 1 písm. f) hodnotenie zdravotného rizika, vypracovanie kategorizácie prác z hľadiska zdravotných rizík a posudku o riziku najneskôr do dvoch mesiacov od začatia svojej činnosti.
(3) Zamestnávateľ, ktorý zabezpečoval vykonávanie pracovnej zdravotnej služby vlastnými zdravotníckymi pracovníkmi podľa predpisov účinných do 31. júla 2014, je povinný túto skutočnosť písomne oznámiť príslušnému orgánu verejného zdravotníctva do 31. decembra 2014.
(4) Pracovné činnosti lekára so špecializáciou v špecializačných odboroch podľa § 30a ods. 6 môže v minimálnom tíme pracovnej zdravotnej služby vykonávať aj lekár, ktorý získal špecializáciu podľa predpisov účinných do 28. marca 2002 v špecializačnom odbore hygiena práce a pracovné lekárstvo.
(5) Činnosť pracovnej zdravotnej služby podľa § 30d ods. 1 písm. a) až d), písm. f), g), h) prvého bodu a písm. i), ktorú samostatne vykonáva lekár so špecializáciou v špecializačných odboroch podľa § 30a ods. 4 písm. b), môže samostatne vykonávať aj lekár so špecializáciou podľa predpisov účinných do 28. marca 2002 v špecializačnom odbore
a) hygiena práce a pracovné lekárstvo, alebo
b) hygiena a epidemiológia.
(6) Činnosť pracovnej zdravotnej služby podľa § 30d ods. 1 písm. a) až d), písm. f), g), h) prvého bodu a písm. i), ktorú samostatne vykonáva verejný zdravotník podľa § 30a ods. 4 písm. c), môže samostatne vykonávať aj
a) diplomovaný asistent hygieny a epidemiológie,
b) asistent hygieny a epidemiológie, alebo
c) asistent hygienickej služby.
(7) Činnosť pracovnej zdravotnej služby podľa § 30d ods. 1 písm. a) až d), písm. f), g), h) prvého bodu a písm. i) môže vykonávať aj
a) iný zdravotnícky pracovník, ktorý získal špecializáciu v špecializačnom odbore hygiena pracovných podmienok podľa predpisov účinných do 30. júna 2010, alebo
b) iný zdravotnícky pracovník, ktorý získal špecializáciu v špecializačnom odbore hygiena životného a pracovného prostredia podľa predpisov účinných do 28. marca 2002.
(8) Lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci, ktoré vykonáva lekár so špecializáciou v špecializačných odboroch podľa § 30e ods. 3, môže vykonávať aj lekár, ktorý získal špecializáciu podľa predpisov účinných do 28. marca 2002 v špecializačnom odbore hygiena práce a pracovné lekárstvo s praxou na pracovisku klinického pracovného lekárstva a klinickej toxikológie.
(9) Oprávnenia na výkon pracovnej zdravotnej služby vydané podľa doterajších predpisov zostávajú v platnosti.

§ 63e
(1) Zdravotnú starostlivosť na účel uznania choroby z povolania podľa § 31a ods. 1 a 2 a potvrdenie uznania choroby z povolania podľa § 31a ods. 6 môže vykonávať aj lekár so špecializáciou podľa predpisov účinných do 28. marca 2002 v špecializačnom odbore hygiena práce a pracovné lekárstvo s praxou na pracovisku klinického pracovného lekárstva a klinickej toxikológie.
(2) Predsedom celoslovenskej komisie podľa § 31d ods. 2 a regionálnej komisie podľa § 31e ods. 2 môžu byť aj lekári so špecializáciou podľa predpisov účinných do 28. marca 2002 v špecializačnom odbore hygiena práce a pracovné lekárstvo s praxou na pracovisku klinického pracovného lekárstva a klinickej toxikológie. Členmi celoslovenskej komisie podľa § 31d ods. 2 a regionálnej komisie podľa § 31e ods. 2 môžu byť aj lekári so špecializáciou podľa predpisov účinných do 28. marca 2002 v špecializačnom odbore hygiena práce a pracovné lekárstvo.
(3) Členmi regionálnej komisie na posudzovanie kožných chorôb z povolania podľa § 31f ods. 2 môžu byť aj lekári so špecializáciou podľa predpisov účinných do 28. marca 2002 v špecializačnom odbore hygiena práce a pracovné lekárstvo.
(4) Tlačivo určené na hlásenie choroby z povolania a ohrozenia chorobou z povolania, platné podľa právneho predpisu účinného do 31. júla 2014 sa môže používať najdlhšie do 31. decembra 2014.

§ 63f
Prechodné ustanovenie účinné od 1. januára 2016
Konania o návrhoch na umiestňovanie nových potravín a výživových doplnkov na trh začaté a právoplatne neskončené pred 1. januárom 2016 sa dokončia podľa právnych predpisov účinných do 31. decembra 2015.

§ 63g
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. júla 2016
V konaní začatom pred 1. júlom 2016, ktoré nebolo právoplatne skončené, sa postupuje podľa predpisov účinných do 30. júna 2016.

§ 63h
Prechodné ustanovenie k úprave účinnej od 1. marca 2017
Prevádzkovateľ zariadenia podľa § 24 ods. 1 písm. e), ktorého priestory boli uvedené do prevádzky pred 1. marcom 2017, je povinný splniť povinnosti a požiadavky podľa § 24 a požiadavky ustanovené všeobecne záväzným právnym predpisom vydaným podľa § 62 písm. i) do 31. augusta 2017.

§ 63i
Prechodné ustanovenie účinné od 15. októbra 2017
Program monitorovania podľa § 17a ods. 2 písm. d) je dodávateľ pitnej vody povinný predložiť regionálnemu úradu verejného zdravotníctva najneskôr do 31. decembra 2018.

§ 63j
Prechodné ustanovenia k úprave účinnej od 1. decembra 2017
(1) Posudok o riziku a kategorizáciu prác z hľadiska zdravotných rizík podľa § 30 ods. 1 písm. f) v znení účinnom do 30. novembra 2017, ktorý vypracoval bezpečnostný technik, autorizovaný bezpečnostný technik alebo bezpečnostnotechnická služba podľa predpisov účinných do 30. novembra 2017, zostáva v platnosti do času zmeny pracovných podmienok na pracovisku, ktorá by mohla mať vplyv na mieru zdravotného rizika pri práci a kategóriu práce z hľadiska zdravotných rizík.
(2) Pracovné činnosti lekára so špecializáciou v špecializačných odboroch podľa § 30a ods. 5 písm. a) môže v minimálnom tíme pracovnej zdravotnej služby vykonávať aj lekár, ktorý získal špecializáciu podľa predpisov účinných do 27. marca 2002 v špecializačnom odbore hygiena práce a pracovné lekárstvo.
(3) Pracovné činnosti lekára so špecializáciou v špecializačnom odbore verejné zdravotníctvo podľa § 30a ods. 5 písm. b) môže v minimálnom tíme pracovnej zdravotnej služby vykonávať aj lekár, ktorý získal špecializáciu podľa predpisov účinných do 30. apríla 2004 v špecializačnom odbore hygiena a epidemiológia.
(4) Činnosť pracovnej zdravotnej služby podľa § 30ab, ktorú samostatne vykonáva lekár so špecializáciou v špecializačnom odbore podľa § 30a ods. 3 písm. a), môže samostatne vykonávať aj lekár so špecializáciou v špecializačnom odbore
a) hygiena práce a pracovné lekárstvo podľa predpisov účinných do 27. marca 2002, alebo
b) hygiena a epidemiológia podľa predpisov účinných do 30. apríla 2004.
(5) Za získanie odbornej spôsobilosti na výkon pracovnej zdravotnej služby podľa § 30ab, ktorú samostatne vykonáva verejný zdravotník podľa § 30a ods. 3 písm. b), sa považuje aj nadobudnutie
a) vyššieho odborného vzdelania na strednej zdravotníckej škole v študijnom odbore diplomovaný asistent hygieny a epidemiológie podľa predpisov účinných do 30. júna 2010, alebo
b) úplného stredného odborného vzdelania na strednej zdravotníckej škole v študijnom odbore asistent hygienickej služby podľa predpisov účinných do 27. marca 2002.
(6) Činnosť pracovnej zdravotnej služby podľa § 30ab môže samostatne vykonávať aj
a) iný zdravotnícky pracovník, ktorý získal špecializáciu v špecializačnom odbore hygiena pracovných podmienok podľa predpisov účinných do 30. júna 2010, alebo
b) iný zdravotnícky pracovník, ktorý získal špecializáciu v špecializačnom odbore hygiena životného a pracovného prostredia podľa predpisov účinných do 27. marca 2002.
(7) Lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci, ktoré vykonáva lekár so špecializáciou v špecializačných odboroch podľa § 30e ods. 3, môže vykonávať aj lekár, ktorý získal špecializáciu v špecializačnom odbore hygiena práce a pracovné lekárstvo podľa predpisov účinných do 27. marca 2002 a následne vykonával nepretržitú prax na pracovisku klinického pracovného lekárstva v trvaní najmenej jedného roka.
(8) V konaní o právach, právom chránených záujmoch a povinnostiach právnických osôb a fyzických osôb v oblasti ochrany zdravia pri práci začatom pred 1. decembrom 2017, ktoré nebolo ku dňu účinnosti tohto zákona právoplatne skončené, sa postupuje podľa predpisov účinných do 30. novembra 2017.

§ 63k
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným dňom vyhlásenia
Konanie o uvedení priestorov do prevádzky podľa § 13 ods. 4 písm. a), ktoré sa začalo a právoplatne neskončilo pred účinnosťou tohto zákona, sa dokončí podľa doterajších predpisov.

§ 63l
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným odo dňa vyhlásenia zákona
Opatrenia úradu verejného zdravotníctva a regionálnych úradov verejného zdravotníctva vydané v súvislosti so šírením ochorenia COVID-19 podľa § 12 alebo § 48 ods. 4 do nadobudnutia účinnosti tohto zákona sa považujú odo dňa účinnosti tohto zákona za vyhlášky podľa § 59b tohto zákona a zostávajú v platnosti a účinnosti nasledujúcich 15 dní po nadobudnutí účinnosti tohto zákona, ak ich orgán, ktorý ich vydal, nezruší skôr.63.m §A 48. § (4) bek. ab) pontja 2022. május 1-jét követően nem alkalmazandó.

§ 63m
Ustanovenie § 48 ods. 4 písm. aa) sa od 1. mája 2022 nepoužije.

§ 64
Týmto zákonom sa preberajú právne záväzné akty Európskej únie uvedené v prílohe č. 9.

§ 65
Zrušovacie ustanovenia
Zrušujú sa:
1. čl. I zákona č. 126/2006 Z. z. o verejnom zdravotníctve a o zmene a doplnení niektorých zákonov,
2. nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 247/2006 Z. z. o podrobnostiach o ochrane zdravia pred záťažou teplom a chladom pri práci,
3. nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 252/2006 Z. z. o podrobnostiach o prevádzke kúpalísk a podrobnostiach o požiadavkách na kvalitu vody kúpalísk, vody na kúpanie a jej kontrolu,
4. nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 269/2006 Z. z. o podrobnostiach o požiadavkách na osvetlenie pri práci,
5. nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 298/2006 Z. z. o podrobnostiach o požiadavkách na zariadenia spoločného stravovania,
6. nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 313/2006 Z. z. o podrobnostiach o požiadavkách na telovýchovné zariadenia a o náležitostiach ich prevádzkového poriadku,
7. nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 325/2006 Z. z. o podrobnostiach o požiadavkách na zdroje elektromagnetického poľa a na limity expozície obyvateľov elektromagnetickému poľu v životnom prostredí,
8. nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 331/2006 Z. z. o podrobnostiach o požiadavkách na prevádzku zdravotníckych zariadení z hľadiska ochrany zdravia,
9. nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 334/2006 Z. z. o podrobnostiach o nakladaní s inštitucionálnymi rádioaktívnymi odpadmi,
10. nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 337/2006 Z. z. o podrobnostiach o prevencii a kontrole prenosných ochorení,
11. nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 339/2006 Z. z., ktorým sa ustanovujú podrobnosti o prípustných hodnotách hluku, infrazvuku a vibrácií a o požiadavkách na objektivizáciu hluku, infrazvuku a vibrácií,
12. nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 347/2006 Z. z., ktorým sa ustanovujú podrobnosti o radiačnej monitorovacej sieti,
13. nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 349/2006 Z. z., ktorým sa ustanovujú podrobnosti o požiadavkách na zabezpečenie radiačnej ochrany pri preprave rádioaktívnych žiaričov a rádioaktívnych látok,
14. nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 350/2006 Z. z., ktorým sa ustanovujú podrobnosti o požiadavkách na obmedzenie ožiarenia z prírodného žiarenia,
15. nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 351/2006 Z. z. o podrobnostiach o ochrane zdravia pred účinkami optického žiarenia pri práci,
16. nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 352/2006 Z. z., ktorým sa ustanovujú podrobnosti o požiadavkách na zariadenia, pri ktorých prevádzke dochádza ku kontaktu s ľudským telom, a náležitosti ich prevádzkového poriadku,
17. nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 353/2006 Z. z. o podrobnostiach o požiadavkách na vnútorné prostredie budov a o minimálnych požiadavkách na byty nižšieho štandardu a na ubytovacie zariadenia,
18. nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 357/2006 Z. z. o podrobnostiach o faktoroch práce a pracovného prostredia vo vzťahu ku kategorizácii pracovných činností a o náležitostiach návrhu na zaradenie pracovných činností do kategórií z hľadiska zdravotných rizík,
19. nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 359/2006 Z. z. o podrobnostiach o ochrane zdravia pred nepriaznivými účinkami nadmernej fyzickej, psychickej a senzorickej záťaže pri práci,
20. nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 360/2006 Z. z., ktorým sa ustanovujú podrobnosti o rozsahu požadovaných vedomostí pre skúšky odbornej spôsobilosti, o zriaďovaní a činnosti skúšobných komisií a o obsahu osvedčenia o odbornej spôsobilosti,
21. nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 361/2006 Z. z., ktorým sa ustanovujú podrobnosti o požiadavkách na zotavovacie podujatia a požiadavky na použitie epidemiologicky rizikových potravín na zotavovacích podujatiach,
22. nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 362/2006 Z. z. o podrobnostiach o požiadavkách na výchovné a výchovno-vzdelávacie zariadenia pre deti a mladistvých,
23. nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 89/2007 Z. z., ktorým sa ustanovujú podrobnosti o požiadavkách na výrobky určené na styk s vodou určenou na ľudskú spotrebu,
24. nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 87/2008 Z. z. o požiadavkách na prírodné kúpaliská.
25. nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 348/2004 Z. z., ktorým sa ustanovujú analytické metódy na kontrolu zloženia kozmetických výrobkov,
26. nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 658/2005 Z. z., ktorým sa ustanovujú požiadavky na kozmetické výrobky v znení neskorších predpisov,
27. nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 354/2006 Z. z., ktorým sa ustanovujú požiadavky na vodu určenú na ľudskú spotrebu a kontrolu kvality vody určenej na ľudskú spotrebu v znení neskorších predpisov,
28. výnos Ministerstva vnútra Slovenskej republiky z 29. mája 2003 č. 30 o organizácii a úlohách na úseku ochrany zdravia v pôsobnosti Ministerstva vnútra Slovenskej republiky (oznámenie č. 208/2003 Z. z.).


Čl. IV
Účinnosť
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. septembra 2007 okrem ustanovení uvedených v čl. I § 5 ods. 4 písm. f) a § 6 ods. 3 písm. c), ktoré nadobúdajú účinnosť 1. januára 2010.


Ivan Gašparovič v. r.
Pavol Paška v. r.
Robert Fico v. r.


2a) § 6 ods. 2 zákona č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení zákona č. 527/2003 Z. z.
3) Zákon č. 125/2006 Z. z. o inšpekcii práce a o zmene a doplnení zákona č. 82/2005 Z. z. o nelegálnej práci a nelegálnom zamestnávaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
4) Napríklad zákon Slovenskej národnej rady č. 51/1988 Zb. o banskej činnosti, výbušninách a o štátnej banskej správe v znení neskorších predpisov, zákon č. 541/2004 Z. z. o mierovom využívaní jadrovej energie (atómový zákon) a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
4a) Príloha č. 1 k zákonu č. 461/2003 Z. z. o sociálnom poistení.
4b) Príloha č. 2 k zákonu č. 461/2003 Z. z.
4c) Príloha č. 4 k zákonu č. 461/2003 Z. z. v znení zákona č. 310/2006 Z. z.
5) § 10 ods. 1 a 6 zákona č. 312/2001 Z. z. o štátnej službe a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
6) § 30 ods. 2 zákona č. 312/2001 Z. z. v znení neskorších predpisov.
7) § 7 ods. 4 zákona č. 312/2001 Z. z. v znení neskorších predpisov.
7a) § 3 ods. 1 a § 3b zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 42/1994 Z. z. o civilnej ochrane obyvateľstva v znení neskorších predpisov.
8) § 15a zákona č. 578/2004 Z. z. v znení zákona č. 125/2020 Z. z.
8a) § 26 ods. 3 a 4 zákona č. 124/2006 Z. z. v znení neskorších predpisov.
9) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 152/1995 Z. z. o potravinách v znení neskorších predpisov.
9a) Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 354/2006 Z. z., ktorým sa ustanovujú požiadavky na vodu určenú na ľudskú spotrebu a kontrolu kvality vody určenej na ľudskú spotrebu v znení nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 496/2010 Z. z.
9b) § 8 ods. 1 zákona č. 364/2004 Z. z. o vodách a o zmene zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov (vodný zákon) v znení zákona č. 306/2012 Z. z.
9c) § 8 ods. 7 zákona č. 364/2004 Z. z. v znení zákona č. 306/2012 Z. z.
10) Zákon č. 129/1998 Z. z. o zákaze chemických zbraní a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
Vyhláška ministra zahraničných vecí č. 96/1975 Zb. o Dohovore o zákaze vývoja, výroby a hromadenia zásob bakteriologických (biologických) a toxínových zbraní a o ich zničení.
11) § 7 ods. 5 zákona č. 67/2010 Z. z. o podmienkach uvedenia chemických látok a chemických zmesí na trh a o zmene a doplnení niektorých zákonov (chemický zákon).
12) Napríklad § 8 nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 276/2006 Z. z. o minimálnych bezpečnostných a zdravotných požiadavkách pri práci so zobrazovacími jednotkami, § 7 nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 281/2006 Z. z. o minimálnych bezpečnostných a zdravotných požiadavkách pri ručnej manipulácii s bremenami, § 10 nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 329/2006 Z. z. o minimálnych zdravotných a bezpečnostných požiadavkách na ochranu zamestnancov pred rizikami súvisiacimi s expozíciou elektromagnetickému poľu.
12a) Zákon č. 67/2010 Z. z. o podmienkach uvedenia chemických látok a chemických zmesí na trh a o zmene a doplnení niektorých zákonov (chemický zákon).
12b) § 59 ods. 2 zákona č. 364/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
12c) § 14 ods. 1 písm. a) a d) zákona č. 153/2013 Z. z.
12d) Čl. 9 ods. 1 písm. a), b), c), d), g), h), j), i), k) a ods. 2, čl. 10 ods. 1 a čl. 15 ods. 1 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) č. 1169/2011 z 25. októbra 2011 o poskytovaní informácií o potravinách spotrebiteľom, ktorým sa menia a dopĺňajú nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1924/2006 a (ES) č. 1925/2006 a ktorým sa zrušuje smernica Komisie 87/250/EHS, smernica Rady 90/496/EHS, smernica Komisie 1999/10/ES, smernica Európskeho parlamentu a Rady 2000/13/ES, smernice Komisie 2002/67/ES a 2008/5/ES a nariadenie Komisie (ES) č. 608/2004 (Ú. v. EÚ L 304, 22. 11. 2011) v platnom znení.
§ 16 výnosu Ministerstva pôdohospodárstva Slovenskej republiky a Ministerstva zdravotníctva Slovenskej republiky z 25. júla 2007 č. 16826/2007-OL, ktorým sa vydáva hlava Potravinového kódexu Slovenskej republiky upravujúca požiadavky na potraviny na osobitné výživové účely a na výživové doplnky (oznámenie č. 370/2007 Z. z.).
12e) § 12 ods. 7 zákona č. 153/2013 Z. z. o národnom zdravotníckom informačnom systéme a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
13) Čl. 2 ods. 1 písm. a) nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1223/2009 z 30. novembra 2009 o kozmetických výrobkoch (Ú. v. EÚ L 342, 22. 12. 2009) v platnom znení.
13a) § 3 ods. 15 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 42/1994 Z. z. v znení neskorších predpisov.
13aa) Čl. 18 ods. 3 písm. a) nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
13ab) Čl. 18 ods. 3 písm. b) nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
13ac) Čl. 18 ods. 2 nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
13ad) Čl. 2 ods. 1 písm. h) nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
13ae) Čl. 11 nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
13af) Čl. 4 nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
13ag) Čl. 35 nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
13ah) Čl. 25 ods. 1 nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
13ai) § 2 písm. e) nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 404/2007 Z. z. o všeobecnej bezpečnosti výrobkov.
13aj) Čl. 2 ods. 1 písm. p) nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
13ak) Čl. 2 ods. 1 písm. e) nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
13al) Zákon č. 199/2004 Z. z. Colný zákon a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
13am) § 5 ods. 3 zákona č. 199/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
13an) § 20 ods. 3 písm. i) zákona č. 250/2007 Z. z. o ochrane spotrebiteľa a o zmene zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov.
13b) § 7 zákona č. 125/2006 Z. z. v znení neskorších predpisov.
13c) § 38 zákona č. 51/1988 Zb. o banskej činnosti, výbušninách a o štátnej banskej správe v znení neskorších predpisov.
13d) § 8 zákona č. 461/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
13e) § 4c ods. 6 písm. d) zákona č. 587/2004 Z. z. o Environmentálnom fonde a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 292/2017 Z. z.
14) Zákon č. 142/2000 Z. z. o metrológii a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 431/2004 Z. z.
14a) Čl. 2 ods. 1 písm. q) nariadenia (ES) č.1223/2009 v platnom znení.
14b) Čl. 2 ods. 1 písm. r) nariadenia (ES) č.1223/2009 v platnom znení.
15) Napríklad zákon č. 50/1976 Zb. o územnom plánovaní a stavebnom poriadku (stavebný zákon) v znení neskorších predpisov, zákon č. 24/2006 Z. z. o posudzovaní vplyvov na životné prostredie a o zmene a doplnení niektorých zákonov, § 32 zákona č. 364/2004 Z. z. o vodách a o zmene zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov (vodný zákon) v znení zákona č. 230/2005 Z. z.
16) § 39 zákona č. 39/2007 Z. z. o veterinárnej starostlivosti.
16a) § 64 ods. 6 zákona č. 448/2008 Z. z. v znení zákona č. 221/2019 Z. z.
17) Zákon č. 193/2005 Z. z. o rastlinolekárskej starostlivosti.
18) Zákon č. 470/2005 Z. z. o pohrebníctve a o zmene a doplnení zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov.
20a) § 140b ods. 4 zákona č. 50/1976 Zb. o územnom plánovaní a stavebnom poriadku (stavebný zákon) v znení zákona č. 540/2008 Z. z.
21) Zákon č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov.
22) § 11 až 19 zákona č. 293/2007 Z. z. o uznávaní odborných kvalifikácií v znení neskorších predpisov.
23) § 26 zákona č. 131/2010 Z. z. o pohrebníctve.
23a) Zákon č. 568/2009 Z. z. o celoživotnom vzdelávaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 315/2012 Z. z.
24) Zákon č. 505/2009 Z. z. o akreditácii orgánov posudzovania zhody a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
24a) Nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1907/2006 z 18. decembra 2006 o registrácii, hodnotení, autorizácii a obmedzovaní chemikálií (REACH) a o zriadení Európskej chemickej agentúry, o zmene a doplnení smernice 1999/45/ES a o zrušení nariadenia Rady (EHS) č. 793/93 a nariadenia Komisie (ES) č. 1488/94, smernice Rady 76/769/EHS a smerníc Komisie 91/155/EHS, 93/67/EHS, 93/105/ES a 2000/21/ES (Ú. v. EÚ L 396, 30. 12. 2006) v platnom znení.
Nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1272/2008 zo 16. decembra 2008 o klasifikácii, označovaní a balení látok a zmesí, o zmene, doplnení a zrušení smerníc 67/548/EHS a 1999/45/ES a o zmene a doplnení nariadenia (ES) č. 1907/2006 ( Ú. v. EÚ L 353, 31. 12. 2008) v platnom znení.
24b) Nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) č. 528/2012 z 22. mája 2012 o sprístupňovaní biocídnych výrobkov na trhu a ich používaní (Ú. v. EÚ L 167, 27. 6. 2012) v platnom znení.
24c) § 3 ods. 1 zákona č. 442/2002 Z. z. o verejných vodovodoch a verejných kanalizáciách a o zmene a doplnení zákona č. 276/2001 Z. z. o regulácii v sieťových odvetviach v znení zákona č. 394/2009 Z. z.
24d) § 4 ods. 3 zákona č. 442/2002 Z. z.
24e) § 43b zákona č. 50/1976 Zb. v znení zákona č. 237/2000 Z. z.
24f) § 43c zákona č. 50/1976 Zb. v znení zákona č. 237/2000 Z. z.
24g) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 182/1993 Z. z. o vlastníctve bytov a nebytových priestorov v znení neskorších predpisov.
25) § 3 ods. 2 zákona č. 364/2004 Z. z. v znení zákona č. 384/2009 Z. z.
25a) § 8 ods. 2 a § 60 ods. 6 zákona č. 364/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
25b) § 3 ods. 3 zákona č. 364/2004 Z. z. v znení zákona č. 384/2009 Z. z.
25c) § 59 ods. 1 písm. e) zákona č. 364/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
26) Zákon č. 305/2005 Z. z. o sociálnoprávnej ochrane detí a o sociálnej kuratele a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
27) § 27 ods. 2 a § 112 ods. 1 zákona č. 245/2008 Z. z. o výchove a vzdelávaní (školský zákon) a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 440/2015 Z. z.
27a) § 32b zákona č. 448/2008 Z. z. o sociálnych službách a o zmene a doplnení zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov v znení zákona č. 40/2017 Z. z.
28) § 2 zákona č. 455/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
29) Zákon č. 264/1999 Z. z. o technických požiadavkách na výrobky a o posudzovaní zhody a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 302/2004 Z. z., ktorým sa ustanovujú podrobnosti o technických požiadavkách a postupoch posudzovania zhody na hračky.
30) § 3 zákona č. 163/2001 Z. z.
31) Civilný mimosporový poriadok.
Zákon č. 36/2005 Z. z. o rodine a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
32) § 52 ods. 1 zákona č. 305/2005 Z. z.
33) § 47 ods. 3 písm. b) prvý bod a písm. c) druhý bod a § 63 ods. 4 zákona č. 305/2005 Z. z.
33a) § 3d ods. 5 zákona č. 135/1961 Zb. o pozemných komunikáciách (cestný zákon) v znení neskorších predpisov.
33aa) § 2 písm. a) vyhlášky Ministerstva pôdohospodárstva Slovenskej republiky č. 123/2008 Z. z. o podrobnostiach o ochrane spoločenských zvierat a o požiadavkách na karanténne stanice a útulky pre zvieratá.
33b) § 3 zákona č. 338/2000 Z. z. o vnútrozemskej plavbe a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
33c) § 27 zákona č. 513/2009 Z. z. o dráhach a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
33d) § 32 zákona č. 143/1998 Z. z. o civilnom letectve (letecký zákon) a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
34) Napríklad nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 416/2005 Z. z. o minimálnych zdravotných a bezpečnostných požiadavkách na ochranu zamestnancov pred rizikami súvisiacimi s expozíciou vibráciám v znení nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 629/2005 Z. z., nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 115/2006 Z. z. o minimálnych zdravotných a bezpečnostných požiadavkách na ochranu zamestnancov pred rizikami súvisiacimi s expozíciou hluku v znení nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 555/2006 Z. z., nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 355/2006 Z. z. o ochrane zamestnancov pred rizikami súvisiacimi s expozíciou chemickým faktorom pri práci v znení neskorších predpisov.
34a) Zákon č. 73/1998 Z. z. o štátnej službe príslušníkov Policajného zboru, Slovenskej informačnej služby, Zboru väzenskej a justičnej stráže Slovenskej republiky a Železničnej polície v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 315/2001 Z. z. o Hasičskom a záchrannom zbore v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 346/2005 Z. z. o štátnej službe profesionálnych vojakov ozbrojených síl Slovenskej republiky a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 200/1998 Z. z. o štátnej službe colníkov a o zmene a doplnení niektorých ďalších zákonov v znení neskorších predpisov.
34b) § 58 a 58a Zákonníka práce v znení neskorších predpisov.
34c) Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 296/2010 Z. z. o odbornej spôsobilosti na výkon zdravotníckeho povolania, spôsobe ďalšieho vzdelávania zdravotníckych pracovníkov, sústave špecializačných odborov a sústave certifikovaných pracovných činností v znení neskorších predpisov.
34d) § 27 zákona č. 578/2004 Z. z. o poskytovateľoch zdravotnej starostlivosti, zdravotníckych pracovníkoch, stavovských organizáciách v zdravotníctve a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
34e) § 21 ods. 9 zákona č. 124/2006 Z. z. v znení neskorších predpisov.
34f) § 4 zákona č. 578/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
34g) Príloha č. 2 položka č. 92 zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení zákona č. 204/2014 Z. z.
34h) § 8 ods. 1 písm. a) tretí bod zákona č. 124/2006 Z. z. v znení zákona č. 470/2011 Z. z.
§ 40 ods. 22 zákona č. 578/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
34ha) § 51 zákona č. 87/2018 Z. z.
34i) § 95 zákona č. 461/2003 Z. z.
34j) § 8 ods. 1 písm. a) tretí bod zákona č. 124/2006 Z. z.
§ 40 ods. 22 zákona č. 578/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
34k) § 11 zákona č. 124/2006 Z. z. v znení neskorších predpisov.
34l) § 7 ods. 2 zákona č. 578/2004 Z. z. v znení zákona č. 653/2007 Z. z.
35) Napríklad zákon č. 473/2005 Z. z. o poskytovaní služieb v oblasti súkromnej bezpečnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o súkromnej bezpečnosti) v znení neskorších predpisov, zákon č. 8/2009 Z. z. o cestnej premávke a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, zákon č. 513/2009 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 514/2009 Z. z. o doprave na dráhach v znení neskorších predpisov.
35a) § 12 ods. 2 písm. i) zákona č. 124/2006 Z. z.
35b) Príloha č. 3 bod A nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 296/2010 Z. z.
36) § 18 až 25 zákona č. 576/2004 Z. z. o zdravotnej starostlivosti, službách súvisiacich s poskytovaním zdravotnej starostlivosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
37) § 16 ods. 1 písm. a) zákona č. 576/2004 Z. z.
37a) § 12 ods. 1 zákona č. 576/2004 Z. z.
37b) § 7 ods. 1 písm. b) zákona č. 576/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
38) § 11 nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 345/2006 Z. z.
38a) § 8 ods. 2 zákona č. 461/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
38b) § 16 ods. 1 písm. b) zákona č. 576/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
38c) § 39 zákona č. 51/1988 Zb. v znení neskorších predpisov.
39) Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 115/2006 Z. z. o minimálnych zdravotných a bezpečnostných požiadavkách na ochranu zamestnancov pred rizikami súvisiacimi s expozíciou hluku v znení nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 555/2006 Z. z.
40) Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 416/2005 Z. z. o minimálnych zdravotných a bezpečnostných požiadavkách na ochranu zamestnancov pred rizikami súvisiacimi s expozíciou vibráciám v znení nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 629/2005 Z. z.
41) Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 209/2016 Z. z. o minimálnych zdravotných a bezpečnostných požiadavkách na ochranu zamestnancov pred rizikami súvisiacimi s expozíciou elektromagnetickému poľu.
41a) § 3 ods. 6 písm. c) nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 209/2016 Z. z.
41b) § 3 ods. 6 písm. b) nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 209/2016 Z. z.
42) Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 281/2006 Z. z.
43) Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 276/2006 Z. z.
44) Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 355/2006 Z. z.
45) Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 356/2006 Z. z. o ochrane zdravia zamestnancov pred rizikami súvisiacimi s expozíciou karcinogénnym a mutagénnym faktorom pri práci.
45a) § 11 nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 253/2006 Z. z.
45b) § 7 nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 253/2006 Z. z.
45c) Príloha č. 2 položka č. 93 zákona č. 455/1991 Zb. v znení zákona č. 204/2014 Z. z.
45d) § 2 nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 253/2006 Z. z.
45e) § 5, 8, 11 a 12 nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 253/2006 Z. z.
45f) § 3 nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 253/2006 Z. z.
46) Napríklad nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 253/2006 Z. z., nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 355/2006 Z. z.
47) Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 83/2013 Z. z. o ochrane zdravia zamestnancov pred rizikami súvisiacimi s expozíciou biologickým faktorom pri práci.
47a) Čl. 3 nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
47b) Čl. 5 nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
47c) Čl. 8 nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
47d) Čl. 10 nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
47e) Čl. 12 nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
47f) Čl. 14 až 17, príloha č. II až VI nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
47g) Čl. 19 ods. 1 až 4 nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
47h) Čl. 19 ods. 5 nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
47i) Čl. 20 nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
47j) Čl. 13 nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
47k) Čl. 3 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1272/2008 zo 16. decembra 2008 o klasifikácii, označovaní a balení látok a zmesí, o zmene, doplnení a zrušení smerníc 67/548/EHS a 1999/45/ES a o zmene a doplnení nariadenia (ES) č. 1907/2006 (Ú. v. EÚ L 353, 31. 12. 2008) v platnom znení.
47l) Čl. 18 ods. 1 nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
47m) § 6 ods. 2 zákona č. 250/2007 Z. z.
47n) Nariadenie Komisie (ES) č. 440/2008 z 30. mája 2008, ktorým sa ustanovujú testovacie metódy podľa nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1907/2006 o registrácii, hodnotení, autorizácii a obmedzovaní chemických látok (REACH) (Ú. v. EÚ L 142, 31. 5. 2008) v platnom znení.
47o) Čl. 2 ods. 1 písm. d) nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
47p) Napríklad zákon č. 83/1990 Zb. o združovaní občanov v znení neskorších predpisov, zákon č. 147/1997 Z. z. o neinvestičných fondoch a o doplnení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 207/1996 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 213/1997 Z. z. o neziskových organizáciách poskytujúcich všeobecne prospešné služby v znení neskorších predpisov, zákon č. 34/2002 Z. z. o nadáciách a o zmene Občianskeho zákonníka v znení neskorších predpisov.
61a) § 6 až 9 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 42/1994 Z. z. v znení neskorších predpisov.
62) § 12 až 15 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 42/1994 Z. z. v znení neskorších predpisov.
63) Zákon č. 448/2008 Z. z. v znení neskorších predpisov.
64) § 3 ods. 6 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 42/1994 Z. z. v znení neskorších predpisov.
65) Zákon č. 217/2003 Z. z. o podmienkach uvedenia biocídnych výrobkov na trh a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
65a) Nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2015/2283 z 25. novembra 2015 o nových potravinách, ktorým sa mení nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) č. 1169/2011, ktorým sa zrušuje nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 258/97 a nariadenie Komisie (ES) č. 1852/2001 (Ú. v. EÚ L 327, 11. 12. 2015).
65c) § 2 písm. d) zákona č. 505/2009 Z. z.
66) § 26 ods. 1 zákona č. 215/2004 Z. z. o ochrane utajovaných skutočností a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
66a) § 6 ods. 5 nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 404/2007 Z. z.
66b) § 63 ods. 21 zákona č. 351/2011 Z. z. o elektronických komunikáciách v znení neskorších predpisov.
67) Zákon Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov.
67a) Napríklad zákon č. 514/2003 Z. z. o zodpovednosti za škodu spôsobenú pri výkone verejnej moci a o zmene niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
67aa) § 84, 85 a 87 zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. v znení neskorších predpisov.
67ab) § 58 ods. 1 písm. c) zákona č. 455/1991 Zb.
67ac) § 58 ods. 2 písm. a) zákona č. 455/1991 Zb.
68) Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení neskorších predpisov.
68a) § 3 až 8 a § 10 až 16 zákona č. 136/2010 Z. z. o službách na vnútornom trhu a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
68b) Zákon č. 400/2015 Z. z. o tvorbe právnych predpisov a o Zbierke zákonov Slovenskej republiky a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
69) Zákon č. 428/2002 Z. z. o ochrane osobných údajov v znení neskorších predpisov.
70) Napríklad § 53 ods. 1 písm. e) zákona č. 312/2001 Z. z.
71) Zákon č. 211/2000 Z. z. o slobodnom prístupe k informáciám a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o slobode informácií) v znení neskorších predpisov.
72) § 13 zákona č. 540/2001 Z. z. o štátnej štatistike.
72a) Čl. 4 ods. 7 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2016/679 z 27. apríla 2016 o ochrane fyzických osôb pri spracúvaní osobných údajov a o voľnom pohybe takýchto údajov, ktorým sa zrušuje smernica 95/46/ES (všeobecné nariadenie o ochrane údajov) (Ú. v. EÚ L 119, 4. 5. 2016) v platnom znení.
72b) § 55 ods. 5 zákona č. 351/2011 Z. z. o elektronických komunikáciách v znení neskorších predpisov.
72c) Čl. 89 nariadenia (EÚ) 2016/679.
72d) Čl. 28 nariadenia (EÚ) 2016/679.
72e) Čl. 32 až 36 nariadenia (EÚ) 2016/679.
72f) Čl. 12 až 22 nariadenia (EÚ) 2016/679.
72g) Čl. 35 a 36 nariadenia (EÚ) 2016/679.
72h) § 90 až 98 zákona č. 18/2018 Z. z. o ochrane osobných údajov.
73) Príloha č. 1 kategória „A“ písm. d) body 4, 9, 10, 11, 43 nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 322/2006 Z. z.
74) Zákon č. 312/2001 Z. z. v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 552/2003 Z. z. o výkone práce vo verejnom záujme v znení neskorších predpisov.


Príloha č. 1 k zákonu č. 355/2007 Z. z.
SÍDLA A ÚZEMNÉ OBVODY REGIONÁLNYCH ÚRADOV VEREJNÉHO ZDRAVOTNÍCTVA
1. Regionálny úrad verejného zdravotníctva Bratislava hlavné mesto so sídlom v Bratislave pre územný obvod okresov Bratislava I, Bratislava II, Bratislava III, Bratislava IV, Bratislava V, Senec, Pezinok a Malacky
2. Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Trnave pre územný obvod okresov Trnava, Hlohovec a Piešťany
3. Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Dunajskej Strede pre územný obvod okresu Dunajská Streda
4. Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Galante pre územný obvod okresu Galanta
5. Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Senici pre územný obvod okresov Senica a Skalica
6. Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Trenčíne pre územný obvod okresov Trenčín, Bánovce nad Bebravou, Nové Mesto nad Váhom a Myjava
7. Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Považskej Bystrici pre územný obvod okresov Považská Bystrica, Púchov a Ilava
8. Regionálny úrad verejného zdravotníctva Prievidza so sídlom v Bojniciach pre územný obvod okresov Prievidza a Partizánske
9. Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Nitre pre územný obvod okresov Nitra, Zlaté Moravce a Šaľa
10. Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Topoľčanoch pre územný obvod okresu Topoľčany
11. Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Nových Zámkoch pre územný obvod okresu Nové Zámky
12. Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Komárne pre územný obvod okresu Komárno
13. Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Leviciach pre územný obvod okresu Levice
14. Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Žiline pre územný obvod okresov Žilina a Bytča
15. Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Čadci pre územný obvod okresov Čadca a Kysucké Nové Mesto
16. Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Dolnom Kubíne pre územný obvod okresov Dolný Kubín, Tvrdošín a Námestovo
17. Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Martine pre územný obvod okresov Martin a Turčianske Teplice
18. Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Liptovskom Mikuláši pre územný obvod okresov Liptovský Mikuláš a Ružomberok
19. Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Banskej Bystrici pre územný obvod okresov Banská Bystrica a Brezno
20. Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Lučenci pre územný obvod okresov Lučenec a Poltár
21. Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom vo Veľkom Krtíši pre územný obvod okresu Veľký Krtíš
22. Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Rimavskej Sobote pre územný obvod okresov Rimavská Sobota a Revúca
23. Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom vo Zvolene pre územný obvod okresov Zvolen, Detva a Krupina
24. Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Žiari nad Hronom pre územný obvod okresov Žiar nad Hronom, Žarnovica a Banská Štiavnica
25. Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Poprade pre územný obvod okresov Poprad, Kežmarok a Levoča
26. Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Prešove pre územný obvod okresov Prešov a Sabinov
27. Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Bardejove pre územný obvod okresu Bardejov
28. Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom vo Vranove nad Topľou pre územný obvod okresu Vranov nad Topľou
29. Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom vo Svidníku pre územný obvod okresov Svidník a Stropkov
30. Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Humennom pre územný obvod okresov Humenné, Medzilaborce a Snina
31. Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Starej Ľubovni pre územný obvod okresu Stará Ľubovňa
32. Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Košiciach pre územný obvod okresov Košice I, Košice II, Košice III, Košice IV a Košice-okolie
33. Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Michalovciach pre územný obvod okresov Michalovce a Sobrance
34. Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Rožňave pre územný obvod okresu Rožňava
35. Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Spišskej Novej Vsi pre územný obvod okresov Spišská Nová Ves a Gelnica
36. Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Trebišove pre územný obvod okresu Trebišov

Príloha č. 2a k zákonu č. 355/2007 Z. z.
CHEMICKÉ UKAZOVATELE, PRE KTORÉ MOŽNO POVOLIŤ VÝNIMKU NA POUŽITIE PITNEJ VODY, KTORÁ NESPĹŇA LIMITY UKAZOVATEĽOV KVALITY PITNEJ VODY
1. akrylamid,
2. antimón,
3. arzén,
4. benzén,
5. benzo(a)pyrén,
6. bór,
7. brómičnany,
8. kadmium,
9. chróm,
10. meď,
11. kyanidy,
12. 1,2-dichlóretán,
13. epichlórhydrín,
14. fluoridy,
15. olovo,
16. ortuť,
17. nikel,
18. dusičnany,
19. dusitany,
20. pesticídy,
21. pesticídy spolu,
22. polycyklické aromatické uhľovodíky,
23. selén,
24. tetrachlóretén,
25. trichlóretén,
26. trihalometány spolu,
27. vinylchlorid.

Príloha č. 3 k zákonu č. 355/2007 Z. z.
ZOZNAM CHEMICKÝCH LÁTOK, NA KTORÝCH ODBORNÉ VYUŽÍVANIE SA NEVZŤAHUJÚ USTANOVENIA § 16 ODS. 19 A ODS. 25 PÍSM. A), C) A E)
1. Kyselina kyanovodíková a jej rozpustné soli
2. Kyselina fluorovodíková a jej rozpustné soli
3. Akrylonitril
4. Skvapalnený amoniak (čpavok)
5. Metylbromid
6. Chlórpikrín
7. Fosforovodík a produkty, ktoré ho vylučujú
8. Etylén oxid
9. Sírouhlík
10. Chlorid uhličitý
11. Trichlóracetonitril

Príloha č. 3a k zákonu č. 355/2007 Z. z.

Príloha č. 3c k zákonu č. 355/2007 Z. z.

Príloha č. 3ca k zákonu č. 355/2007 Z. z.

Príloha č. 3cb k zákonu č. 355/2007 Z. z.

Príloha č. 3d k zákonu č. 355/2007 Z. z.

Príloha č. 3e k zákonu č. 355/2007 Z. z.

Príloha č. 3f k zákonu č. 355/2007 Z. z.

Príloha č. 3g k zákonu č. 355/2007 Z. z.

Príloha č. 5 k zákonu č. 355/2007 Z. z.
ZOZNAM POVINNE HLÁSENÝCH PRENOSNÝCH OCHORENÍ, PODOZRENÍ NA OCHORENIA A NOSIČSTIEV CHOROBOPLODNÝCH MIKROORGANIZMOV
Skupina A – Ochorenie a podozrenie na ochorenie hlásené ihneď (telefonicky, faxom, elektronicky, osobne, poslom):
detská obrna, SARS, variola, hemorhagické horúčky, osýpky, vtáčia chrípka, syndrómy neznámej etiológie pre infekčnú etiológiu s pozitívnou epidemiologickou anamnézou
Skupina B – Ochorenie a podozrenie na ochorenie hlásené do 24 hodín:
akútna chabá paréza, botulizmus, brušný týfus a paratýfus (vrátane novozisteného nosičstva), cholera, šigelóza, diftéria, bakteriálna meningitída a encefalitída, mumps, pertussis, rubeola, tetanus, besnota, kontakt a ohrozenie besnotou, hepatitída typu A (VHA), VHB, VHC, VHE, tuberkulóza, škvrnitý týfus, návratná horúčka, mor, legionelóza, akútne hnačkové ochorenia a otravy potravinami (kampylobakterióza, salmonelóza a iné), COVID-19
Skupina C – Ochorenia hlásené do 48 hodín: nozokomiálne infekcie, svrab, varicela, herpes zoster
Skupina D – Ochorenia hlásené pozitívnym laboratórnym výsledkom:
I. Všetky ochorenia skupín A a B a ďalej
II. Sexuálne prenosné ochorenia: AIDS, nosičstvo HIV, gonokokové infekcie, infekcie spôsobené chlamýdiami,
lymphagranuloma venereum, syfilis, trichomoniáza
III. Nákazy prenosné vodou, potravinami a ochorenia environmentálneho pôvodu: giardiáza, infekcie
spôsobené enterohemoragickými E.coli a enteroinavazívnymi E.coli, kryptosporidióza, leptospiróza, listerióza
(vrátane nosičstva), rotavírusové infekcie, salmonelóza, tenióza, toxoplazmóza, trichinelóza, yersinióza
IV. Iné prenosné ochorenia: Cruetzfeldova-Jacobova choroba (CJCH), CJCH – nový variant
V. Ostatné neuroinfekcie: vírusové meningitídy a encefalitídy
VI. Zoonózy a nákazy s prírodnou ohniskovosťou: antrax, brucelóza, echinokóza, kliešťová encefalitída,
leptospiróza, lymská borelióza, ornitóza, psitakóza, Q-horúčka, tularémia
VII. Závažné importované ochorenia: malária, žltá zimnica
VIII. Nákazy kože a slizníc: plynová flegmóna, trachóm

Príloha č. 6 k zákonu č. 355/2007 Z. z.
INDIVIDUÁLNE HLÁSENIE PRENOSNEJ CHOROBY OŠETRUJÚCIMI LEKÁRMI

Príloha č. 7 k zákonu č. 355/2007 Z. z.
INDIVIDUÁLNE HLÁSENIE VÝSLEDKOV MIKROBIOLOGICKÝCH VYŠETRENÍ PRACOVNÍKMI MIKROBIOLOGICKÝCH LABORATÓRIÍ

Príloha č. 8 k zákonu č. 355/2007 Z. z.
HROMADNÉ HLÁSENIE AKÚTNYCH RESPIRAČNÝCH OCHORENÍ

Príloha č. 9 k zákonu č. 355/2007 Z. z.
ZOZNAM PREBERANÝCH PRÁVNE ZÁVÄZNÝCH AKTOV EURÓPSKEJ ÚNIE
1. Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2006/7/ES z 15. februára 2006 o riadení kvality vody určenej na kúpanie, ktorou sa zrušuje smernica 76/160/EHS (Ú. v. EÚ L 64, 4. 3. 2006).
2. Smernica Rady 98/83/ES z 3. novembra 1998 o kvalite vody určenej na ľudskú spotrebu (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 15/zv. 4; Ú. v. ES L 330, 5. 12. 1998) v znení nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1882/2003 z 29. septembra 2003 (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 1/zv. 4; Ú. v. EÚ L 284, 31. 10. 2003).
3. Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2000/54/ES z 18. septembra 2000 o ochrane pracovníkov pred rizikami súvisiacimi s vystavením biologickým faktorom pri práci (siedma samostatná smernica v zmysle článku 16 ods. 1 smernice 89/391/EHS) (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 5/zv. 4; Ú. v. ES L 262, 17. 10. 2000).
4. Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2004/37/ES z 29. apríla 2004 o ochrane pracovníkov pred rizikami súvisiacimi s expozíciou karcinogénom alebo mutagénom pri práci (šiesta samostatná smernica v zmysle článku 16 ods. 1 smernice 89/391/EHS) (kodifikované znenie) (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 5/zv. 5; Ú. v. EÚ L 229, 29. 6. 2004).
5. Smernica Komisie 2000/39/ES z 8. júna 2000, ktorou sa ustanovuje prvý zoznam smerných najvyšších prípustných hodnôt vystavenia pri práci na vykonanie smernice Rady 98/24/ES o ochrane zdravia a bezpečnosti pracovníkov pred rizikami súvisiacimi s chemickými faktormi pri práci (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 5/zv. 3; Ú. v. ES L 142, 16. 6. 2000) v znení smernice Komisie 2006/15/ES zo 7. februára 2006 (Ú. v. EÚ L 38, 9. 2. 2006).
6. Smernica Komisie 91/322/EHS z 29. mája 1991 o stanovovaní indikačných limitných hodnôt implementáciou smernice Rady 80/1107/EHS o ochrane pracovníkov pred rizikami spôsobenými ohrozením chemickými, fyzikálnymi a biologickými faktormi pri práci (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 5/zv. 1; Ú. v. ES L 177, 5. 7. 1991) v znení smernice Komisie 2006/15/ES zo 7. februára 2006 (Ú. v. EÚ L 38, 9. 2. 2006).
7. Smernica Komisie 2006/15/ES zo 7. februára 2006, ktorou sa ustanovuje druhý zoznam smerných najvyšších prípustných hodnôt vystavenia pri práci na implementáciu smernice Rady 98/24/ES a ktorou sa menia a dopĺňajú smernice 91/322/EHS a 2000/39/ES (Ú. v. EÚ L 38, 9. 2. 2006).
8. Smernica Rady 98/24/ES zo 7. apríla 1998 o ochrane zdravia a bezpečnosti pracovníkov pred rizikami súvisiacimi s chemickými faktormi pri práci (štrnásta samostatná smernica v zmysle článku 16 ods. 1 smernice 89/391/EHS) (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 5/zv. 3; Ú. v. ES L 131, 5. 5. 1998) v znení smernice Európskeho parlamentu a Rady 2007/30/ES z 20. júna 2007 (Ú. v. EÚ L 165, 27. 6. 2007).
9. Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2003/10/ES zo 6. februára 2003 o minimálnych zdravotných a bezpečnostných požiadavkách, pokiaľ ide o vystavenie pracovníkov rizikám vyplývajúcim z fyzikálnych faktorov (hluk) (sedemnásta samostatná smernica v zmysle článku 16 ods. 1 smernice 89/391/EHS) (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 5/zv. 4; Ú. v. EÚ L 42, 15. 2. 2003) v znení smernice Európskeho parlamentu a Rady 2007/30/ES z 20. júna 2007 (Ú. v. EÚ L 165, 27. 6. 2007) a nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1137/2008 z 22. októbra 2008 (Ú. v. EÚ L 311, 21. 11. 2008).
10. Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2002/44/ES z 25. júna 2002 o minimálnych zdravotných a bezpečnostných požiadavkách vyplývajúcich z vystavenia pracovníkov rizikám vzniknutým pôsobením fyzikálnych faktorov (vibrácie) (šestnásta samostatná smernica v zmysle článku 16 ods. 1 smernice 89/391/EHS) (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 5/zv. 4; Ú. v. ES L 177, 6. 7. 2002) v znení smernice Európskeho parlamentu a Rady 2007/30/ES z 20. júna 2007 (Ú. v. EÚ L 165, 27. 6. 2007) a nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1137/2008 z 22. októbra 2008 (Ú. v. EÚ L 311, 21. 11. 2008).
11. Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2006/25/ES z 5. apríla 2006 o minimálnych zdravotných a bezpečnostných požiadavkách týkajúcich sa vystavenia pracovníkov rizikám vyplývajúcim z fyzikálnych faktorov (umelé optické žiarenie) (19. samostatná smernica v zmysle článku 16 ods. 1 smernice 89/391/EHS) (Ú. v. EÚ L 114, 27. 4. 2006) v znení smernice Európskeho parlamentu a Rady 2007/30/ES z 20. júna 2007 (Ú. v. EÚ L 165, 27. 6. 2007) a nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1137/2008 z 22. októbra 2008 (Ú. v. EÚ L 311, 21. 11. 2008).
12. Smernica Rady 90/269/EHS z 29. mája 1990 o minimálnych požiadavkách na bezpečnosť a ochranu zdravia pri ručnej manipulácii s bremenami, pri ktorej pracovníkom hrozí riziko najmä poškodenia chrbta (štvrtá samostatná smernica v zmysle článku 16 ods. 1 smernice 89/391/EHS) (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 5/zv. 1; Ú. v. ES L 156, 21. 6. 1990) v znení smernice Európskeho parlamentu a Rady 2007/30/ES z 20. júna 2007 (Ú. v. EÚ L 165, 27. 6. 2007).13. Smernica Rady 74/556/EHS zo 4. júna 1974, ktorou sa stanovujú podrobnosti o prechodných opatreniach týkajúcich sa činností, ktoré súvisia s obchodovaním a distribúciou toxických výrobkov, a činností, ktoré zahŕňajú odborné využitie takýchto výrobkov, vrátane činností sprostredkovateľov (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 6/zv. 1; Ú. v. ES L 307, 18. 11. 1974).
14. Smernica Rady 89/391/EHS z 12. júna 1989 o zavádzaní opatrení na podporu zlepšenia bezpečnosti a ochrany zdravia pracovníkov pri práci (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 5/ zv. 1; Ú. v. ES L 183, 29. 6. 1989) v znení nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1882/2003 z 29. septembra 2003 (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 1/ zv. 4; Ú. v. EÚ L 284, 31. 10. 2003), smernice Európskeho parlamentu a Rady 2007/30/ES z 20. júna 2007 (Ú. v. EÚ L 165, 27. 6. 2007) a nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1137/2008 z 22. októbra 2008 (Ú. v. EÚ L 311, 21. 11. 2008).15. Smernica Rady 2013/51/Euratom z 22. októbra 2013, ktorou sa stanovujú požiadavky na ochranu zdravia obyvateľstva vzhľadom na rádioaktívne látky obsiahnuté vo vode určenej na ľudskú spotrebu (Ú. v. EÚ L 296, 7. 11. 2013).16. Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2002/46/ES z 10. júna 2002 o aproximácii právnych predpisov členských štátov týkajúcich sa potravinových doplnkov (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ kap. 13/zv. 29; Ú. v. ES L 183, 12. 7. 2002) v znení smernice Komisie 2006/37/ES z 30. marca 2006 (Ú. v. EÚ L 94, 1. 4. 2006), nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1137/2008 z 22. októbra 2008 (Ú. v. EÚ L 311, 21. 11. 2008), nariadenia Komisie (ES) č. 1170/2009 z 30. novembra 2009 (Ú. v. EÚ L 314, 1. 12. 2009), nariadenia Komisie (EÚ) č. 1161/2011 zo 14. novembra 2011 (Ú. v. EÚ L 296, 15. 11. 2011), nariadenia Komisie (EÚ) č. 119/2014 zo 7. februára 2014 (Ú. v. EÚ L 39, 8. 2. 2014) a nariadenia Komisie (EÚ) 2015/414 z 12. marca 2015 (Ú. v. EÚ L 68, 13. 3. 2015).
17. Smernica Komisie (EÚ) 2015/1787 zo 6. októbra 2015, ktorou sa menia prílohy II a III smernice Rady 98/83/ES o kvalite vody určenej na ľudskú spotrebu (Ú. v. EÚ L 260, 7. 10. 2015).
18. Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2013/35/EÚ z 26. júna 2013 o minimálnych zdravotných a bezpečnostných požiadavkách týkajúcich sa vystavenia pracovníkov rizikám vyplývajúcim z fyzikálnych činidiel (elektromagnetické polia) (20. samostatná smernica v zmysle článku 16 ods. 1 smernice 89/391/EHS) a o zrušení smernice 2004/40/ES (Ú. v. EÚ L 179, 29. 6. 2013).
19. Smernica Rady 2013/59/Euratom z 5. decembra 2013, ktorou sa stanovujú základné bezpečnostné normy ochrany pred nebezpečenstvami vznikajúcimi v dôsledku ionizujúceho žiarenia, a ktorou sa zrušujú smernice 89/618/Euratom, 90/641/Euratom, 96/29/Euratom, 97/43/Euratom a 2003/122/Euratom (Ú. v. EÚ L 13, 17. 1. 2014).
20. Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2009/148/ES z 30. novembra 2009 o ochrane pracovníkov pred rizikami z vystavenia účinkom azbestu pri práci (kodifikované znenie) (Ú. v. EÚ L 330, 16. 12. 2009) v znení nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) č. 2019/1243 z 20. júna 2019 (Ú. v. EÚ L 198, 25. 7. 2019).
21. Smernica Rady 2006/117/Euratom z 20. novembra 2006 o dozore a kontrole pri preprave rádioaktívneho odpadu a vyhoretého jadrového paliva (Ú. v. EÚ L 337, 5. 12. 2006).

Príloha č. 10 k zákonu č. 355/2007 Z. z.
NÁRODNÝ REGISTER PACIENTOV S PRENOSNÝMI OCHORENIAMI
a) Zoznam spracúvaných osobných údajov
Meno a priezvisko, rodné priezvisko, rodné číslo, kód obce trvalého pobytu, adresa, vzdelanie, zamestnanie, kódy diagnóz sledovaných infekčných ochorení podľa medzinárodnej klasifikácie chorôb, forma ochorenia, začiatok ochorenia, dátum hlásenia, etiológia, miesto nákazy, profesionalita ochorenia, údaje o vakcinácii, doplnkové údaje (miesto a čas začatia liečby, hospitalizácia, výskyt klinických príznakov, kontakty, výskyt rizikových faktorov u pacienta), liečba (čas začatia liečby, podané lieky), výsledok liečby, špecifické údaje o nemocničných nákazách (miesto hospitalizácie, výkony, rizikové faktory), laboratórne výsledky, mikrobiologické výsledky, dátum smrti u zomretých, patologicko-anatomické diagnózy podľa medzinárodnej klasifikácie chorôb.
b) Účel spracovávania osobných údajov
Účelom spracovávania osobných údajov je na základe poznania výskytu a distribúcie infekčných ochorení vrátane HIV/AIDS na účely hodnotenia zdravotného stavu populácie získať informácie na tvorbu a výkon štátnej zdravotnej politiky, na skvalitnenie prevencie, zefektívnenie a trvalé zvyšovanie kvality zdravotnej starostlivosti a trvalé zlepšovanie zdravotníckych služieb a na návrh, realizáciu a kontrolu opatrení zameraných na zlepšovanie zdravotného stavu obyvateľstva. Spracované údaje v agregovanom tvare sú podkladom na medzinárodné porovnania a využíva ich Svetová zdravotnícka organizácia, Organizácia pre hospodársku spoluprácu a rozvoj, Eurostat.
c) Okruh dotknutých osôb
Osoby s vybranými prenosnými ochoreniami, nosiči choroboplodných mikroorganizmov.
d) Účel poskytovania osobných údajov
Vybrané osobné údaje z registra je možné poskytnúť do siete Svetovej zdravotníckej organizácie a Európskej únie.

Príloha č. 11 k zákonu č. 355/2007 Z. z.
OSOBNÉ ÚDAJE SÚVISIACE S REGISTROM RIZIKOVÝCH PRÁC
a) Zoznam spracúvaných osobných údajov
1. osobné údaje týkajúce sa hodnotenia zdravotných rizík pri práci a prešetrovania pracovných podmienok a spôsobu práce fyzickej osoby pri podozrení na chorobu z povolania podľa § 52 ods. 5 písm. h),
2. osobné údaje týkajúce sa hlásení uznaných chorôb z povolania podľa § 31b ods. 2.
b) Účel spracovávania osobných údajov
Účelom spracovávania osobných údajov je
1. evidencia rizikových prác,
2. evidencia výsledkov prešetrovania pracovných podmienok a spôsobu práce posudzovanej osoby pri podozrení na chorobu z povolania,
3. predchádzanie vzniku profesionálnych ochorení,
4. na základe poznania výskytu a distribúcie rizikových prác vo vzťahu k ochoreniam súvisiacim s prácou a faktormi pracovného prostredia získať informácie na účely hodnotenia zdravotného stavu vo vzťahu k práci, zabezpečovania efektívnych opatrení na elimináciu zdravotných rizík z práce a ochorení súvisiacich s prácou.
c) Dotknuté osoby
Zamestnanci, fyzické osoby, fyzické osoby – podnikatelia, ktoré nezamestnávajú iné osoby.
d) Účel poskytovania osobných údajov
Vybrané údaje registra rizikových prác týkajúce sa rizík vyplývajúcich z pracovného prostredia sa poskytujú príslušnému pracovisku klinického pracovného lekárstva a klinickej toxikológie vo forme odborného stanoviska z prešetrovania pracovných podmienok a spôsobu práce posudzovanej osoby pri podozrení na chorobu z povolania, Štatistickému úradu Slovenskej republiky, orgánom štátnej správy a medzinárodným organizáciám.