Hatályos 2019. december 1-től 2022. december 31-ig
Tt. 583/2008.
Törvény
A BŰNMEGELŐZÉSRŐL ÉS MÁS TÁRSADALOMELLENES TEVÉKENYSÉG MEGELŐZÉSÉRŐL,
valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről
Kelt: 2008. december 3.
Módosítva:
Tt. 403/2010., hatályos 2010. november 1-től
Tt. 122/2013., hatályos 2013. július 1-től
Tt. 547/2011., hatályos 2014. január 1-től
Tt. 352/2013., hatályos 2014. január 1-től
Tt. 91/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 177/2018., hatályos 2018. szeptember 1-től
Tt. 177/2018., hatályos 2019. január 1-től
Tt. 221/2019., hatályos 2019. szeptember 1-től
Tt. 221/2019., hatályos 2019. december 1-től
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt hozta meg:
I. cikkely
Alapvető rendelkezések
1. §
Ez a törvény a közhatalmai szervek szervezeti felépítését és hatásköreit állapítja meg a bűnmegelőzés és más társadalomellenes tevékenység területén, valamint szabályozza a támogatások folyósítását az állami költségvetésből az ezen a területen megvalósuló projektek részére.
2. §
Mindenki köteles saját lehetőségei és képességei szerint úgy cselekedni, hogy megelőzze vagy korlátozza a bűnelkövetés és más társadalomellenes tevékenység kialakulását.
3. §
E törvény céljaira
a) a bűnmegelőzés céltudatos, tervezett, koordinált és komplex hatásgyakorlás azon okokra és feltételekre, amelyek előidézik vagy lehetővé teszik a bűnelkövetést és más társadalomellenes tevékenységeket, megelőzésük, elnyomásuk és korlátozásuk céljából; ugyanez vonatkozik más társadalomellenes tevékenység megelőzésére is.
b) a bűnelkövetés olyan cselekmény, amely bűncselekménynek minősül,
c) egyéb társadalomellenes tevékenység olyan tevékenység, amely kihágás vagy közigazgatási szabálysértés; egyéb társadalomellenes tevékenységnek minősül az olyan cselekvés is, amely nem kihágás vagy szabálysértés, de negatívan hat a társadalomra.
4. §
Közhatalmi szervek a bűnmegelőzés területén
(1) A bűnmegelőzés területén tevékenykednek
a) a Szlovák Köztársaság Kormánya (a továbbiakban csak „kormány”),
b) minisztériumok és más központi államigazgatási szervek (a továbbiakban csak „minisztérium”),
c) a kerületi székhelyeken járási hivatalai és más helyi államigazgatási szervek,
d) más közhatalmi szervek.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt közhatalmi szervek leginkább azzal előzik meg a bűncselekmények és más társadalomellenes tevékenységek elkövetését, hogy saját, külön jogszabályokban meghatározott hatáskörükben hatnak a természetes és jogi személyek törvénykövető magatartására.
5. §
A kormány
(1) A kormány
a) koncepcionális és koordinációs intézkedéseket fogad el a bűnmegelőzés területén,
b) alapvető programdokumentumként elfogadja a bűnmegelőzési stratégiát, melyben a vonatkozó időszakra meghatározza a célokat, prioritásokat és feladatokat a bűnmegelőzés területén, és megvalósításuk módját,
c) elfogadja az értékelő jelentést a bűnmegelőzési stratégiából adódó feladatok teljesítéséről.
(2) A Szlovák Köztársaság Bűnmegelőzési Tanácsa (a továbbiakban csak „tanács”) a kormány tanácsadó, kezdeményező, koordinációs és szakmai szerve a bűnmegelőzés területén. A tanács elnöke a Szlovák Köztársaság belügyminisztere, alelnöke a Szlovák Köztársaság igazságügyi minisztere. A tanács további tagjait a Szlovák Köztársaság belügyminiszterének javaslatára a kormány nevezi ki és hívja vissza.
(3) A tanács a bűnmegelőzés területén főként
a) a kormány elé terjeszti jóváhagyásra a bűnmegelőzési stratégiát,
b) a kormány elé terjeszti jóváhagyásra a bűnmegelőzési stratégiából adódó feladatok előző naptári évben való teljesítéséről szóló jelentést,
c) koordinálja a kerületi székhelyek járási hivatalai bűnmegelőzési koordinátorainak tevékenységét,
d) a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának (a továbbiakban csak „belügyminisztérium”) honlapján nyilvánosságra hozza a projektek benyújtására irányuló felhívást, jóváhagyja a projekteket, és jóváhagyja a támogatás biztosítását a finanszírozásukra az adott év március 31-éig; eközben tekintettel van a bűnmegelőzési stratégiában lefektetett prioritásokra,
e) együttműködik nemzetközi szervezetekkel, és más külföldi intézményekkel.
(4) A tanács kapcsolattartó pont az Európai Bűnmegelőzési Hálózat keretében.1)
(5) A tagság a tanácsban társadalmi tagság.
(6) A részleteket a tanács összetételéről és feladatairól a tanács alapszabálya tartalmazza, melyet a kormány hagy jóvá.
(7) A tanács szervezési és adminisztratív tevékenységét a belügyminisztérium biztosítja.
Minisztérium
6. §
(1) A minisztérium a külön jogszabályokban meghatározott saját hatáskörén belül a bűnmegelőzés területén
a) kidolgozza a bűnmegelőzési stratégiát és a tanács elé terjeszti a stratégiából adódó feladatok előző naptári évben való teljesítéséről szóló jelentést,
b) vizsgálja a bűnelkövetés okait, és más társadalomellenes tevékenység okait, elemzi azokat, és ezen okok megszüntetésére irányuló intézkedéseket foganatosít,
c) saját projekteket dolgozhat ki,
d) saját weboldalán pályázati felhívásokat tehet közzé; a felhívások alapján projekteket hagy jóvá; jóváhagyja azok finanszírozását és támogatás nyújtásáról szóló szerződéseket köt meg.
(2) A minisztérium az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti hatáskör gyakorlása során elsősorban a bűnmegelőzési stratégiában lefektetett prioritásokra van tekintettel.
7. §
(1) A minisztérium a 6. § szerinti hatáskörén kívül
a) feldolgozza a bűnelkövetés és más társadalomellenes tevékenység adatait, beleértve a (2) bekezdés szerinti személyes adatokat is, amelyeket a bűnmegelőzés területén működő közhatalmi szervektől, más jogi személyektől, más államok illetékes szerveitől, főként az Európai Unió tagállamaitól, valamint nemzetközi szervezetektől kap,
b) összpontosít az emberkereskedelmet érintő adatok gyűjtésére,
c) elvégzi a bűnelkövetők és bűncselekmények áldozatainak tipológiáját,
d) adatokat szolgáltat a bűnelkövetés és társadalomellenes tevékenységről, beleértve a (2) bekezdés szerinti személyes adatokat is, a bűnmegelőzés területén működő közhatalmi szerveknek, más jogi személyeknek, más államok, főként az Európai Unió tagállamai illetékes szerveinek, valamint nemzetközi szervezeteknek, azok írásos kérelem alapján, amely tartalmazza, hogy milyen célra kérelmezik az adatokat.
(2) A belügyminisztérium bűnmegelőzés céljából személyes adatokat dolgoz fel és továbbít az bűnelkövetőkről és a bűnelkövetések és más társadalomellenes tevékenységek áldozatairól a következő terjedelemben: utónév, családnév, születési családnév, személyi szám, születési hely és idő, nem, tartózkodási hely, iskolai végzettség, nemzetiség és állampolgárság.
(3) A belügyminisztérium az (1) és (2) bekezdés szerinti hatásköre teljesítéséhez létrehozza az Emberkereskedelem Elleni és Bűnmegelőzési Információs Központot, mint jogalanyiság nélküli intézményét.
8. §
A kerületi székhely járási hivatala és más helyi államigazgatási szervek
(1) A kerületi székhely járási hivatala a bűnmegelőzés területén
a) létrehozza a kerületi bűnmegelőzési koordinátori tisztséget,
b) a magasabb szintű területi egységgel együttműködve kidolgozza a bűnmegelőzési stratégiát a megye céljaira, és a tanácsnak jelentést terjeszt elő a bűnmegelőzési stratégiából adódó feladatok teljesítéséről az előző naptári évben,
c) saját, külön jogszabályokban meghatározott hatáskörében megállapítja a bűncselekmények és más, társadalomellenes cselekmények okait, és ezen okok megszüntetésére irányuló intézkedéseket foganatosít,
d) értékeli a projekteket, és jóváhagyásra továbbítja a tanácsnak,
e) szerződéseket köt támogatás folyósítására azon projektek esetében, amelyeket jóváhagyott a tanács.
(2) Más helyi államigazgatási szervek a bűnmegelőzés terén az (1) bekezdés c) pontjának megfelelő hatáskörrel rendelkeznek.
(3) A kerületi székhely járási hivatala a bűnmegelőzési koordinátor által koordinálja más helyi államigazgatási szervek tevékenységét a bűnmegelőzés területén a kerületben.
9. §
Egyéb közhatalmi szervek
Egyéb közhatalmi szervek a bűnmegelőzés területén külön jogszabályokba2) foglalt hatáskör alapján járnak el.
Támogatások folyósítása a bűnmegelőzés területén
10. §
(1) Azon bűnmegelőzési projektek finanszírozására, amelyeket jóváhagyott a tanács az 5. § (3) bekezdésének d) pontja alapján, a támogatást a kerületi székhely járási hivatala folyósítja.
(2) Azon bűnmegelőzési projektek finanszírozására, melyeket az illetékes minisztérium hagyott jóvá a 6. § (1) bekezdésének d) pontja alapján, a támogatást az illetékes minisztérium folyósítja.
11. §
(1) Támogatást a projekt várható kiadásainak legfeljebb 80%-áig lehet folyósítani.
(2) Támogatást azon pályázónak lehet folyósítani, amely igazolja, hogy a projekt finanszírozására legalább 20% más forrásból áll rendelkezésre, mint az állami költségvetésből.
(3) A projektre egy költségvetési évben csak egy alkalommal folyósítható támogatás.
(4) Nem lehet támogatást folyósítani annak a pályázónak, amely
a) állami szerv, állami költségvetési szerv, állami dotációs szerv, vagy állami sajátos célú alap,
b) az állami költségvetéssel szemben rendezetlenek a pénzügyi viszonyai,
c) fizetési hátralékai vannak az adóhivatallal vagy a vámhivatallal szemben, külön jogszabály szerint,2a)
d) nyilvántartott hátralékai vannak a szociális biztosítás területén, és az egészségbiztosítónak lejárt követelései vannak vele szemben, külön jogszabály szerint,2b)
e) felszámolás, csődeljárás, szerkezetváltás, végrehajtás alatt áll, vagy a csődeljárásra vonatkozó kérelmét az elégtelen mennyiségű vagyon miatt elutasították; mindez nem vonatkozik a magasabb szintű területi egységre vagy a községre, vagy
f) megsértette az illegális munka vagy illegális foglalkoztatás tilalmát, külön jogszabály szerint.3)
(5) A támogatás folyósítására nincs jogigény.
12. §
(1) Támogatást a pályázónak a támogatás folyósítása iránti kérvény (a továbbiakban csak „kérvény”) alapján lehet folyósítani.
(2) A pályázó a kérvényt az 5. § (3) bekezdése d) pontja szerint eljárva annak a kerületi székhely járási hivatalának nyújtja be, amely illetékességi területén az állandó tartózkodási helye van, ha a pályázó természetes személy, vagy székhelye, ha a pályázó jogi személy. Ha a pályázó magasabb szintű területi egység vagy község, a kérvényt annak a kerületi székhely járási hivatalához nyújtja be, amely illetékességi területén található.
(3) A pályázó a 6. § (1) bekezdése d) pontja szerint eljárva az illetékes minisztériumhoz nyújtja be a kérvényt.
(4) A kérvény tartalmazza,
a) ha a pályázó természetes személy,
1. az utónevet, a családnevet, a születési családnevet, a tudományos fokozatot,
2. a születési dátumot,
3. a személyi számot,
4. az állandó lakcímet,
5. a szervezet statisztikai száma, ha a természetes személy vállalkozó.
b) ha a pályázó jogi személy,
1. a megnevezését és jogi formáját,
2. a székhely címét,
3. a szervezet statisztikai számjelét,
4. az adóazonosító számát,
5. a képviseletre jogosult személy utónevét, családnevét, tudományos fokozatát, vagy a képviseletre jogosult szerv tagjait.
(5) A kérvény továbbá tartalmazza
a) a projekt célját, tartalmát, formáját, megvalósítási módját, és várható hozadékát,
b) a projekt megvalósulásának helyszínét és időtartamát,
c) a pályázó tevékenységének tárgyát, ha a pályázó természetes személyként egyéni vállalkozó, vagy jogi személy; ez nem vonatkozik a magasabb szintű területi egységre és a községre,
d) a projekt bevételi és kiadási költségvetését.
(6) A kérvény mellékletei:
a) a projekt által megoldani kívánt helyzet aktuális helyzetének leírását, a megvalósítás helyét és tárgyát, a bűnmegelőzési tevékenység időbeli beosztását, a folyamat ellenőrzésének módját, és az értékelés módját,
b) a 11. § (2) bekezdése szerinti feltétel teljesítését igazoló dokumentumot,
c) a bűnügyi nyilvántartóból való adatlekéréshez szükséges adatokat,3a)
d) a csődbíróság három hónapnál nem régebbi igazolását arról, hogy a pályázó ellen nem folyik csődeljárás, nem áll restrukturalizáció alatt, és nem utasították el a csődeljárásra irányuló javaslatát az elégtelen mennyiségű vagyon miatt; ez nem vonatkozik a magasabb területi egységre és a községre,
e) hitelesített aláírással ellátott becsületbeli nyilatkozatot arról, hogy
1. rendezettek a kapcsolatai az állami költségvetéssel,
2. nem áll felszámolás vagy végrehajtás alatt; ez nem vonatkozik a felsőbb területi egységre vagy községre,
3. nem szegte meg az illegális munka vagy az illegális foglalkoztatás tilalmát; ha a pályázó vállalkozásra jogosult, a munkafelügyelet igazolását erről.4)
(7) Legkésőbb 15 nappal az (1) bekezdés szerinti kérvény benyújtása előtt elhelyezni az előző könyvelési időszakra vonatkozó zárszámadását a zárszámadások jegyzékében,4a) ha ilyen zárszámadás nincs elhelyezve a zárszámadások jegyzékében.
(8) E törvény számára nem minősül feddhetetlennek az, akit jogerősen elítéltek szándékos bűncselekmény miatt, ha a büntetés nem évült el. A feddhetetlenséget e törvény céljaira hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolják. A feddhetetlenség igazolásához a pályázó megadja a bűnügyi nyilvántartóból való lekérdezéshez szükséges adatokat.3a) Ha az 5. § (3) bekezdésének d) pontja alapján folyósított támogatásról van szó, akkor a kerületi székhely járási hivatala, ha a 6. § (1) bekezdésének d) pontja alapján folyósított támogatásról van szó, akkor a minisztérium a (6) bekezdés c) pontjába foglalt adatokat késedelem nélkül, elektronikus formában, elektronikus kommunikációs csatornákon elküldi a Szlovák Köztársaság Főügyészségére, hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadása céljából.
13. §
(1) A 6. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti minisztérium, vagy a 8. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti kerületi székhely járási hivatala a pályázóval, akinek pályázatának támogatást ítéltek meg, írásbeli szerződést köt a támogatás folyósításáról.
(2) A támogatás folyósításáról szóló szerződés leginkább az alábbiakat tartalmazza
a) a szerződő felek megnevezése,
b) az időtartam megjelölése, amelyre a szerződést megkötik,
c) a cél, amelyre a támogatást folyósítják,
d) a folyósított támogatás összegét,
e) a pénzintézet megnevezését, és a pályázó önálló bankszámlájának a számát, amelyen az állami költségvetésből származó támogatásokat vezetik,
f) a támogatás felhasználási határidejét és az elszámolási határidőt,
g) a folyósított támogatás gazdaságos felhasználásának ellenőrzési módját,
h) a szerződéstől való elállás okát és módját.
(3) A pályázó köteles a fel nem használt pénzügyi eszközöket visszautalni a minisztériumnak, vagy a kerületi székhely járási hivatalának, az elszámolási határidő utáni 15 napon belül.
14. §
Együttműködés
(1) A közhatalmi szervek a bűnmegelőzés terén együttműködnek e törvény végrehajtásakor.
(2) A közhatalmi szervek a bűnmegelőzés területén együttműködnek jogi személyekkel is, amelyek a bűnmegelőzés területén tevékenykednek, főként a sajtóval, tudományos és kutatóintézetekkel, iskolákkal, oktatási intézményekkel, egyesületekkel és más társulásokkal, alapítványokkal, közhasznú tevékenységet folytató nonprofit szervezetekkel, és az állam által elismert egyházakkal és vallási társaságokkal, valamint más államok szerveivel és szervezeteivel és nemzetközi szervezetekkel.
15. §
Közös rendelkezések
(1) Az e törvény szerinti eljárásra nem vonatkozik a szabálysértési eljárásra vonatkozó általános jogszabály.5)
(2) E törvény rendelkezései nem érintik a külön jogszabályok szerinti állami segítségnyújtást.6)
16. §
Átmeneti rendelkezés a 2014. január 1-től hatályos szabályozáshoz
Ha a pályázó 2014. január 1. és 2014. január 31. között nyújtja be a pályázatát, a 12. § (7) bekezdése szerinti kötelesség teljesítettnek minősül, ha a zárszámadást a kérvényhez csatolják.
17. §
Átmeneti rendelkezés a 2016. július 1-től hatályos szabályozáshoz
A 2016. július 1. előtt megkezdett eljárás esetében, ha nem zárult le jogerősen, a 2016. június 30-ig hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.
VI. cikkely
Hatálybalépés
A jelen törvény 2008. december 31-én lép hatályba, kivéve az I., II., III. és V. cikkelyt, melyek 2009. január 1-jén lépnek hatályba.
Ivan Gašparovič v. r.
Pavol Paška v. r.
Robert Fico v. r.
1) A Tanács 2001/427/SVV döntése 2001. május 28-án, az Európai Bűnmegelőzési Hálózat létrehozásáról.
2) Például a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 564/1991. sz törvény a községi rendőrségről 3. § (2) bekezdése, A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 1717/1993 sz. többször módosított rendőrségi törvény 3. §, Tt. 153/2001 sz. törvény az ügyészségről, 4. § (1) bekezdés g), Tt. 315/2001 sz. törvény a tűzoltóságról 3. § (1) bekezdés f)
2a) A többször módosított Tt. 199/2004 sz. törvény a vámról és egyéb törvények módosításáról és kiegészítéséről
a többször módosított Tt. 563/2009 sz. törvény az adókezelésről és egyéb törvények módosításáról és kiegészítéséről
2b) A Tt. 461/2003 sz. törvény a szociális biztosításról 170. § (21) bekezdés a 221/2019 sz. törvény által módosítva
a Tt. 580/2004 sz. törvény az egészségbiztosításról és Tt. 95/2002 sz. törvény a biztosításról és egyéb törvények módosításáról és kiegészítéséről 25. § (5) bekezdés a Tt. 221/2019 sz. törvény által módosítva
3) Tt. 82/2005 sz. törvény az illegális munkáról és az illegális foglalkoztatásról és egyéb törvények módosításáról és kiegészítéséről a Tt. 125/2006 sz. törvény által módosítva
3a) A Tt. 330/2007 sz. törvény a bűnügyi nyilvántartásról és egyéb törvények kiegészítéséről és módosításáról a Tt. 91/2016 sz törvény által módosítva 10. § (4) bekezdés a)
4) A Tt. 231/1999 sz. törvény az állami segítségnyújtásról a Tt. 82/2005 sz. törvény által módosítva, 2. § (4) bekezdés
4a) A Tt. 431/2002 sz. törvény a könyvelésről a Tt. 547/2011 sz. törvény által módosítva 23. §
5) A többször módosított Tt. 71/1967 sz. törvény a szabálysértési eljárásról
6) Például a többször módosított Tt. 231/1999 sz. törvény
Časová verzia účinná od 1. decembra 2019 do 31. decembra 2022
583/2008 Z. z.
Zákon
z 3. decembra 2008
O PREVENCII KRIMINALITY A INEJ PROTISPOLOČENSKEJ ČINNOSTI
a o zmene a doplnení niektorých zákonov
Zmena:
403/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 2010
122/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2013
547/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2014
352/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2014
91/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016
177/2018 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2018
177/2018 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2019
221/2019 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2019
221/2019 Z. z. s účinnosťou od 1. decembra 2019
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:
Čl. I
Základné ustanovenia
§ 1
Tento zákon ustanovuje organizáciu a pôsobnosť orgánov verejnej moci v oblasti prevencie kriminality a inej protispoločenskej činnosti a upravuje poskytovanie dotácií zo štátneho rozpočtu (ďalej len „dotácia“) na financovanie projektov v uvedenej oblasti.
§ 2
Každý je povinný podľa svojich možností a schopností konať tak, aby predchádzal alebo zamedzil vzniku a šíreniu kriminality a inej protispoločenskej činnosti.
§ 3
Na účely tohto zákona sa rozumie
a) prevenciou kriminality cieľavedomé, plánovité, koordinované a komplexné pôsobenie na príčiny a podmienky, ktoré vyvolávajú alebo umožňujú kriminalitu a inú protispoločenskú činnosť, s cieľom ich predchádzania, potláčania a zamedzovania; to sa vzťahuje aj na prevenciu inej protispoločenskej činnosti,
b) kriminalitou konanie, ktoré je trestným činom,
c) inou protispoločenskou činnosťou konanie, ktoré je priestupkom alebo iným správnym deliktom; za inú protispoločenskú činnosť sa považuje aj konanie, ktoré nie je priestupkom alebo iným správnym deliktom, ale pôsobí negatívne na spoločnosť.
§ 4
Orgány verejnej moci
v oblasti prevencie kriminality
(1) Pôsobnosť v oblasti prevencie kriminality vykonávajú
a) vláda Slovenskej republiky (ďalej len „vláda“),
b) ministerstvá a ostatné ústredné orgány štátnej správy (ďalej len „ministerstvo“),
c) okresné úrady v sídlach krajov a iné miestne orgány štátnej správy,
d) ostatné orgány verejnej moci.
(2) Orgány verejnej moci uvedené v odseku 1 predchádzajú kriminalite a inej protispoločenskej činnosti najmä tým, že v rozsahu svojej pôsobnosti ustanovenej osobitnými predpismi pôsobia na dodržiavanie zákonnosti fyzickými osobami a právnickými osobami.
§ 5
Vláda
(1) Vláda
a) prijíma koncepčné a koordinačné opatrenia v oblasti prevencie kriminality,
b) schvaľuje stratégiu prevencie kriminality ako základný programový dokument, v ktorom určuje na príslušné obdobie ciele, priority a úlohy v oblasti prevencie kriminality a spôsoby ich uskutočňovania,
c) schvaľuje hodnotiacu správu o plnení úloh vyplývajúcich zo stratégie prevencie kriminality.
(2) Rada vlády Slovenskej republiky pre prevenciu kriminality (ďalej len „rada“) je poradný, iniciatívny, koordinačný a odborný orgán vlády pre oblasť prevencie kriminality. Predsedom rady je minister vnútra Slovenskej republiky a podpredsedom rady je minister spravodlivosti Slovenskej republiky. Ďalších členov rady vymenúva a odvoláva vláda na návrh ministra vnútra Slovenskej republiky.
(3) Rada v oblasti prevencie kriminality najmä
a) predkladá vláde na schválenie návrh stratégie prevencie kriminality,
b) predkladá vláde na schválenie hodnotiacu správu o plnení úloh vyplývajúcich zo stratégie prevencie kriminality za predchádzajúci kalendárny rok,
c) koordinuje činnosť krajských koordinátorov pre prevenciu kriminality na okresných úradoch v sídlach krajov,
d) zverejňuje na internetovej stránke Ministerstva vnútra Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo vnútra“) výzvy na predkladanie projektov, schvaľuje projekty a schvaľuje poskytnutie dotácií na ich financovanie do 31. marca príslušného kalendárneho roka; pritom prihliada predovšetkým na priority uvedené v stratégii prevencie kriminality,
e) spolupracuje s medzinárodnými organizáciami a inými zahraničnými inštitúciami.
(4) Rada je kontaktným miestom v rámci Európskej siete na prevenciu kriminality.1)
(5) Členstvo v rade je čestné.
(6) Podrobnosti o zložení rady a o jej úlohách a činnosti upravuje štatút rady, ktorý schvaľuje vláda.
(7) Činnosť rady organizačne a administratívne zabezpečuje ministerstvo vnútra.
Ministerstvo
§ 6
(1) Ministerstvo v oblasti prevencie kriminality v rozsahu svojej pôsobnosti ustanovenej osobitnými predpismi
a) rozpracúva stratégiu prevencie kriminality a predkladá rade správu o plnení úloh vyplývajúcich zo stratégie prevencie kriminality za predchádzajúci kalendárny rok,
b) zisťuje príčiny kriminality a inej protispoločenskej činnosti, analyzuje ich a prijíma opatrenia na odstránenie týchto príčin,
c) môže vypracúvať vlastné projekty,
d) môže zverejňovať na svojej internetovej stránke výzvy na predkladanie projektov; na základe výziev schvaľuje projekty, schvaľuje poskytnutie dotácií na ich financovanie a uzatvára zmluvy o poskytnutí dotácie.
(2) Ministerstvo pri výkone pôsobnosti podľa odseku 1 písm. c) a d) prihliada predovšetkým na priority uvedené v stratégii prevencie kriminality.
§ 7
(1) Ministerstvo vnútra okrem pôsobnosti podľa § 6
a) spracúva údaje o kriminalite a inej protispoločenskej činnosti vrátane osobných údajov podľa odseku 2, ktoré získava od orgánov verejnej moci v oblasti prevencie kriminality, iných právnických osôb, príslušných orgánov iných štátov, najmä z členských štátov Európskej únie a od medzinárodných organizácií,
b) zameriava sa na získavanie údajov týkajúcich sa obchodovania s ľuďmi,
c) vykonáva typológiu páchateľov a obetí trestných činov,
d) poskytuje údaje o kriminalite a inej protispoločenskej činnosti vrátane osobných údajov podľa odseku 2 orgánom verejnej moci v oblasti prevencie kriminality, iným právnickým osobám, príslušným orgánom iných štátov, najmä z členských štátov Európskej únie, a medzinárodným organizáciám, a to na základe písomnej žiadosti, ktorá musí obsahovať účel, na ktorý sa majú tieto údaje poskytnúť.
(2) Ministerstvo vnútra na účel prevencie kriminality spracúva a poskytuje osobné údaje o páchateľoch a obetiach kriminality a inej protispoločenskej činnosti v rozsahu meno, priezvisko, rodné priezvisko, rodné číslo, dátum a miesto narodenia, pohlavie, adresa pobytu, vzdelanie, národnosť a štátna príslušnosť.
(3) Ministerstvo vnútra na výkon pôsobnosti podľa odsekov 1 a 2 zriaďuje Informačné centrum na boj proti obchodovaniu s ľuďmi a prevenciu kriminality ako svoje zariadenie bez právnej subjektivity.
§ 8
Okresný úrad v sídle kraja a iné miestne orgány štátnej správy
(1) Okresný úrad v sídle kraja v oblasti prevencie kriminality
a) zriaďuje funkciu krajského koordinátora pre prevenciu kriminality,
b) rozpracúva v spolupráci s vyšším územným celkom stratégiu prevencie kriminality na podmienky kraja a predkladá rade správu o plnení úloh vyplývajúcich zo stratégie prevencie kriminality za predchádzajúci kalendárny rok,
c) zisťuje v rozsahu svojej pôsobnosti ustanovenej osobitnými predpismi príčiny kriminality a inej protispoločenskej činnosti, analyzuje ich a prijíma opatrenia na odstránenie týchto príčin,
d) posudzuje projekty a odporúča ich rade na schválenie,
e) uzatvára zmluvy o poskytnutí dotácie na financovanie projektov, ktoré schválila rada.
(2) Iné miestne orgány štátnej správy vykonávajú v oblasti prevencie kriminality pôsobnosť podľa odseku 1 písm. c).
(3) Okresný úrad v sídle kraja prostredníctvom krajského koordinátora pre prevenciu kriminality koordinuje činnosť iných miestnych orgánov štátnej správy v oblasti prevencie kriminality na území kraja.
§ 9
Ostatné orgány verejnej moci
Ostatné orgány verejnej moci vykonávajú v oblasti prevencie kriminality pôsobnosť podľa osobitných predpisov.2)
Poskytovanie dotácií v oblasti prevencie kriminality
§ 10
(1) Na financovanie projektu v oblasti prevencie kriminality, ktorý schválila rada podľa § 5 ods. 3 písm. d), dotáciu poskytuje okresný úrad v sídle kraja.
(2) Na financovanie projektu v oblasti prevencie kriminality, ktorý schválilo príslušné ministerstvo podľa § 6 ods. 1 písm. d), dotáciu poskytuje príslušné ministerstvo.
§ 11
(1) Dotáciu možno poskytnúť najviac do 80 % predpokladaných výdavkov projektu.
(2) Dotáciu možno poskytnúť žiadateľovi, ktorý preukáže, že má na financovanie projektu zabezpečených aspoň 20 % finančných prostriedkov z iného zdroja ako zo štátneho rozpočtu.
(3) Na projekt v príslušnom rozpočtovom roku možno dotáciu poskytnúť len raz.
(4) Dotáciu nemožno poskytnúť žiadateľovi, ktorý
a) je štátnym orgánom, štátnou rozpočtovou organizáciou, štátnou príspevkovou organizáciou alebo štátnym účelovým fondom,
b) nemá vysporiadané finančné vzťahy so štátnym rozpočtom,
c) má nedoplatky voči daňovému úradu a colnému úradu podľa osobitného predpisu,2a)
d) má evidované nedoplatky na poistnom na sociálne poistenie a zdravotná poisťovňa eviduje voči nemu pohľadávky po splatnosti podľa osobitných predpisov,2b)
e) je v likvidácii, konkurze, reštrukturalizácii, exekučnom konaní alebo bol proti nemu zamietnutý návrh na vyhlásenie konkurzu pre nedostatok majetku; to sa nevzťahuje na vyšší územný celok a obec, alebo
f) porušil zákaz nelegálnej práce a nelegálneho zamestnávania podľa osobitného predpisu.3)
(5) Na poskytnutie dotácie nie je právny nárok.
§ 12
(1) Dotáciu možno poskytnúť žiadateľovi na základe písomnej žiadosti o poskytnutie dotácie (ďalej len „žiadosť“).
(2) Žiadateľ o poskytnutie dotácie postupom podľa § 5 ods. 3 písm. d) žiadosť predkladá okresnému úradu v sídle kraja, v ktorého územnom obvode má trvalý pobyt, ak žiadateľom je fyzická osoba, alebo sídlo, ak žiadateľom je právnická osoba. Ak žiadateľom je vyšší územný celok alebo obec, žiadosť predkladajú okresnému úradu v sídle kraja, v ktorého územnom obvode sa nachádzajú.
(3) Žiadateľ o poskytnutie dotácie postupom podľa § 6 ods. 1 písm. d) žiadosť predkladá príslušnému ministerstvu.
(4) Žiadosť obsahuje,
a) ak žiadateľ je fyzická osoba,
1. meno, priezvisko, rodné priezvisko, akademický titul,
2. dátum narodenia,
3. rodné číslo,
4. adresu trvalého pobytu,
5. identifikačné číslo organizácie, ak žiadateľ je fyzická osoba – podnikateľ,
b) ak žiadateľ je právnická osoba,
1. názov a právnu formu,
2. adresu sídla,
3. identifikačné číslo organizácie,
4. daňové identifikačné číslo,
5. meno, priezvisko, akademický titul a adresu trvalého pobytu štatutárneho orgánu alebo členov štatutárneho orgánu.
(5) Žiadosť ďalej obsahuje
a) vymedzenie cieľa, obsahu, foriem a metód realizácie projektu a jeho očakávaný prínos,
b) termín a miesto realizácie projektu,
c) predmet činnosti žiadateľa, ak žiadateľ je fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba; to sa nevzťahuje na vyšší územný celok a obec,
d) rozpočet príjmov a výdavkov projektu.
(6) Prílohou žiadosti je
a) projekt, ktorý obsahuje najmä opis aktuálneho stavu riešeného projektom, subjekt a miesto realizácie projektu, časový harmonogram aktivity v oblasti prevencie kriminality, spôsob jej priebežného sledovania a spôsob vyhodnotenia projektu,
b) doklad o splnení podmienky podľa § 11 ods. 2,
c) údaje potrebné na vyžiadanie výpisu z registra trestov,3a)
d) potvrdenie konkurzného súdu, ktoré nie je staršie ako tri mesiace, že žiadateľ nie je v konkurze, reštrukturalizácii a nebol proti nemu zamietnutý návrh na vyhlásenie konkurzu pre nedostatok majetku; to sa nevzťahuje na vyšší územný celok a obec,
e) čestné vyhlásenie žiadateľa s osvedčením pravosti podpisu, že
1. má vysporiadané finančné vzťahy so štátnym rozpočtom,
2. nie je v likvidácii alebo exekučnom konaní; to sa nevzťahuje na vyšší územný celok a obec,
3. neporušil zákaz nelegálnej práce a nelegálneho zamestnávania; ak ide o žiadateľa oprávneného podnikať, potvrdenie inšpektorátu práce.4)
(7) Najneskôr 15 pracovných dní pred podaním žiadosti podľa odseku 1 žiadateľ uloží účtovnú závierku za predchádzajúce účtovné obdobie v registri účtovných závierok,4a) ak takáto účtovná závierka nie je v registri účtovných závierok uložená.
(8) Za bezúhonnú osobu sa na účely tohto zákona nepovažuje ten, kto bol právoplatne odsúdený za úmyselný trestný čin, ak odsúdenie nebolo zahladené. Bezúhonnosť sa na účely tohto zákona preukazuje výpisom z registra trestov. Na účel preukázania bezúhonnosti poskytne žiadateľ údaje potrebné na vyžiadanie výpisu z registra trestov.3a) Údaje podľa odseku 6 písm. c) okresný úrad v sídle kraja, ak ide o poskytnutie dotácie postupom podľa § 5 ods. 3 písm. d), alebo ministerstvo, ak ide o poskytnutie dotácie postupom podľa § 6 ods. 1 písm. d), bezodkladne zašle v elektronickej podobe prostredníctvom elektronickej komunikácie Generálnej prokuratúre Slovenskej republiky na vydanie výpisu z registra trestov.
§ 13
(1) Ministerstvo podľa § 6 ods. 1 písm. d) alebo okresný úrad v sídle kraja podľa § 8 ods. 1 písm. e) uzatvorí so žiadateľom, ktorému je schválená dotácia, písomnú zmluvu o poskytnutí dotácie.
(2) Zmluva o poskytnutí dotácie obsahuje najmä
a) označenie zmluvných strán,
b) vymedzenie času, na ktorý sa zmluva uzatvára,
c) účel, na ktorý sa dotácia poskytuje,
d) sumu poskytovanej dotácie,
e) názov peňažného ústavu a číslo samostatného bankového účtu žiadateľa na vedenie prostriedkov poskytovaných zo štátneho rozpočtu,
f) lehotu, v ktorej možno použiť dotáciu, a lehotu na vyúčtovanie dotácie,
g) spôsob kontroly hospodárneho použitia dotácie na účel, na ktorý sa poskytuje,
h) dôvod a spôsob odstúpenia od zmluvy.
(3) Žiadateľ je povinný nepoužité finančné prostriedky vrátiť ministerstvu alebo okresnému úradu v sídle kraja do 15 dní od vyúčtovania dotácie.
§ 14
Spolupráca
(1) Orgány verejnej moci v oblasti prevencie kriminality vzájomne spolupracujú pri vykonávaní tohto zákona.
(2) Orgány verejnej moci v oblasti prevencie kriminality spolupracujú aj s právnickými osobami, ktoré pôsobia v oblasti prevencie kriminality, najmä s médiami, vedeckými a výskumnými inštitúciami, školami, školskými zariadeniami, spolkami a inými združeniami, nadáciami, neziskovými organizáciami poskytujúcimi všeobecne prospešné služby a štátom uznanými cirkvami a náboženskými spoločnosťami, ako aj s orgánmi a organizáciami iných štátov a medzinárodnými organizáciami.
§ 15
Spoločné ustanovenia
(1) Na konanie podľa tohto zákona sa nevzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní.5)
(2) Ustanoveniami tohto zákona nie sú dotknuté ustanovenia osobitných predpisov v oblasti štátnej pomoci.6)
§ 16
Prechodné ustanovenie k úprave účinnej od 1. januára 2014
Ak žiadateľ podáva žiadosť v termíne od 1. januára 2014 do 31. januára 2014, považuje sa povinnosť podľa § 12 ods. 7 za splnenú, aj ak je účtovná závierka priložená k žiadosti.
§ 17
Prechodné ustanovenie k úprave účinnej od 1. júla 2016
V konaní začatom pred 1. júlom 2016, ktoré nebolo právoplatne skončené, sa postupuje podľa predpisov účinných do 30. júna 2016.
Čl. VI
Účinnosť
Tento zákon nadobúda účinnosť 31. decembra 2008 s výnimkou čl. I, II, III a V, ktoré nadobúdajú účinnosť 1. januára 2009.
Ivan Gašparovič v. r.
Pavol Paška v. r.
Robert Fico v. r.
1) Rozhodnutie Rady 2001/427/SVV z 28. mája 2001 o vytvorení Európskej siete na prevenciu kriminality (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 19/zv. 4).
2) Napríklad § 3 ods. 2 zákona Slovenskej národnej rady č. 564/1991 Zb. o obecnej polícii, § 3 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 171/1993 Z. z. o Policajnom zbore v znení neskorších predpisov, § 4 ods. 1 písm. g) zákona č. 153/2001 Z. z. o prokuratúre, § 3 ods. 1 písm. f) zákona č. 315/2001 Z. z. o Hasičskom a záchrannom zbore.
2a) Zákon č. 199/2004 Z. z. Colný zákon a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 563/2009 Z. z. o správe daní (daňový poriadok) a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
2b) § 170 ods. 21 zákona č. 461/2003 Z. z. o sociálnom poistení v znení zákona č. 221/2019 Z. z.
§ 25 ods. 5 zákona č. 580/2004 Z. z. o zdravotnom poistení a o zmene a doplnení zákona č. 95/2002 Z. z. o poisťovníctve a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 221/2019 Z. z.
3) Zákon č. 82/2005 Z. z. o nelegálnej práci a nelegálnom zamestnávaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 125/2006 Z. z.
3a) § 10 ods. 4 písm. a) zákona č. 330/2007 Z. z. o registri trestov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 91/2016 Z. z.
4) § 2 ods. 4 zákona č. 231/1999 Z. z. o štátnej pomoci v znení zákona č. 82/2005 Z. z.
4a) § 23 zákona č. 431/2002 Z. z. o účtovníctve v znení zákona č. 547/2011 Z. z.
5) Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení neskorších predpisov.
6) Napríklad zákon č. 231/1999 Z. z. v znení neskorších predpisov.
