+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Vyhláška ministerstva vnútra, ktorou sa vykonáva zákon o cestnej premávke
Vyhláška Ministerstva vnútra Slovenskej republiky, ktorou sa vykonáva zákon o cestnej premávke a o zmene a doplnení niektorých zákonov (480/2022)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 15.12.2022
Platnosť od: 22.12.2022
Účinnosť od: 01.07.2023
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Účinnosť od Novela Zákon
01.02.2009   9/2009
Hatályos 2023. július 1-től

Tt. 9/2009.

A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának rendelete a közúti közlekedésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény végrehajtásáról


Kelt: 2008. december 20.


Módosítva:
Tt. 130/2010., hatályos 2010. április 15-től
Tt. 413/2010., hatályos 2010. november 1-től
Tt. 361/2011., hatályos 2011. november 1-től
Tt. 361/2011., hatályos 2013. január 19-től
Tt. 381/2012., hatályos 2014. január 19-től
Tt. 361/2011., hatályos 2013. április 1-től
Tt. 381/2012., hatályos 2014. április 1-től
Tt. 128/2013., hatályos 2013. június 1-től
Tt. 467/2013., hatályos 2014. január 1-től
Tt. 20/2016., hatályos 2016. január 1-től
Tt. 20/2016., hatályos 2017. január 1-től
Tt. 19/2018., hatályos 2018. február 1-től
Tt. 406/2019., hatályos 2019. december 1-től
Tt. 29/2020., hatályos 2020. április 1-től
Tt. 223/2020., hatályos 2020. augusztus 30-tól
Tt. 29/2020., hatályos 2020. szeptember 1-től
Tt. 223/2020., hatályos 2020. november 1-től
Tt. 316/2021., hatályos 2021. augusztus 31-től
Tt. 467/2021., hatályos 2022. január 1-től
Tt. 273/2022., hatályos 2022. augusztus 1-től
Tt. 480/2022., hatályos 2022. december 30-tól
Tt. 316/2021., hatályos 2023. január 1-től
Tt. 480/2022., hatályos 2023. január 1-től
Tt. 29/2020., hatályos 2023. április 1-től
Tt. 273/2022., hatályos 2023. április 1-től
Tt. 480/2022., hatályos 2023. július 1-től


A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma (a továbbiakban csak „belügyminisztérium“) a Tt. 8/2009. sz., a közúti közlekedésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvényének (a továbbiakban csak „törvény“) 77. § (8) bek., 85. §, 91. § (16) bek., 92. § (12) bek., 94. § (8) bek., 101. § (8) bek., 123. § (18) bek., 125. § (4) bek., 128. § (4) bek. és 133. § (3) bek. szerint és a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumával kötött megállapodása alapján, a törvény 86. § (6) bek., 87. § (10) bek., 88. § (9) bek., 89. § (4) bek., 91. § (11) és (12) bek. és a 91.a § (8) bek. szerint elrendeli:


A szakmai alkalmassági vizsga (a törvény 77. § (8) bekezdéséhez és 85. §-hoz)

15. §
A szakmai alkalmassági vizsgák lefolytatásának szervezése
(1) A szakmai alkalmassági vizsgáztatás kérelmezőjét (a továbbiakban csak „a vizsgáztatás kérelmezője“) a szakmai alkalmassági vizsgára az autósiskola jelenti be a kitöltött jelentkezőlap benyújtásával (a továbbiakban csak „jelentkezőlap“). A jelentkezőlaphoz mindig csatolni kell a vezetési jogosultság megadásáról szóló, hiánytalanul és helyesen kitölt kérvényt, a vizsgáztatásra jelentkezett kérelmezők jegyzékében szereplő összes vizsgázó esetében.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jelentkezőlapot, két példányban, az autósiskola üzemeltetője vagy az autósiskola meghatalmazott képviselője személyesen nyújtja be.
(3) A vezetési jogosultság megadására vonatkozó kérvényhez az alábbi dokumentumokat kell csatolni, amennyiben azokat nem küldték el a Rendőri Testület szervének a törvény 108. § (6) bek. szerinti elektronikus szolgáltatáson vagy a közúti közlekedés egységes információs rendszerén keresztül:
a) az egészségügyi alkalmasságról szóló dokumentumot, ha a vezetési jogosultság megadása iránti kérvényen szereplő orvosi vizsgálat eredményéről szóló igazolás érvényessége lejárt, vagy ha ezt az igazolást helytelenül töltötték ki,
b) a pszichikai alkalmasságról szóló dokumentumot, ha ezt a törvény előírja,
c) a járművezetői tanfolyam elvégzéséről szóló igazolást, hacsak a törvény másként nem rendelkezik,
d) a speciális képzés elvégzéséről szóló igazolást a törvény 76. § (7) bek., 78. § (2) bek. c) pontja vagy (3) bek. c) pontja szerint, ha olyan személyről van szó, aki ilyen speciális képzést elvégzett,
e) a törvény 78. § (5) bek. vagy (6) bek. szerinti feltétel teljesítésének igazolását, ha ez a kérelmezőre vonatkozik,
f) a törvény 78. § (7) bek. vagy (8) bek. szerinti, alapképzést nyújtó tanfolyam elvégzéséről szóló igazolást, ha olyan személyről van szó, aki elvégezte az ilyen alapképzést nyújtó tanfolyamot.
(4) A (3) bekezdés szerinti dokumentumokat csak akkor kell a kérvényhez csatolni, ha speciális vizsgáról, a vezetési jogosultság megadására szolgáló szakmai alkalmassági vizsgáról vagy a vezetési jogosultság speciális képzés alapján való megadásának eldöntéséről van szó.
(5) A Rendőri Testület illetékes szerve a szakmai alkalmassági vizsga időpontjának és helyszínének kijelölése előtt ellenőrzi a vezetési jogosultság megadására vonatkozó kérvény kitöltésének hiánytalanságát és helyességét, beleértve azon dokumentumok és nyomtatványok kitöltésének hiánytalanságát és helyességét is, amelyekkel a vizsgáztatás kérelmezője igazolja a meghatározott feltételek teljesítését. Ha a vizsgáztatás kérelmezője a vezetési jogosultság megadására vonatkozó kérvényben jelzi, hogy legalább hat hónapja a Szlovák Köztársaság területén tanul, a Rendőri Testület szerve a közigazgatási információs rendszerben ellenőrzi e feltétel teljesülését, és az ellenőrzés eredményét feltüntetik a szakmai alkalmassági vizsgára jelentkezők névjegyzékében.
(6) A Rendőri Testület illetékes szerve csak akkor jelöli ki a vizsga idejét és helyét, ha a vezetési jogosultság megadására vonatkozó kérvény, beleértve a csatolt dokumentumokat és nyomtatványokat is, hiánytalanul és helyesen van kitöltve. Máskülönben a vezetési jogosultság megadására vonatkozó kérvényt, a csatolt dokumentumokkal és nyomtatványokkal együtt, haladéktalanul visszaadja, amit az autósiskola üzemeltetője vagy annak meghatalmazott képviselője a jelentkezési lapon aláírásával és az autósiskola pecsétjével igazol.
(7) A Rendőri Testület illetékes szerve a szakmai alkalmassági vizsga különböző részeinek letételére különböző időpontokban is kitűzheti az időpontokat, és minden így kitűzött időpontra vonatkozóan be kell tartani a törvény 80. § (2) bekezdése szerinti határidőt.
(8) A Rendőri Testület illetékes szerve a jelentkezési lapon feltünteti a szakmai alkalmassági vizsga megtartásának idejét és helyét. Az autósiskola üzemeltetője vagy az autósiskola általa meghatalmazott képviselője, aláírásával és az autósiskola pecsétjével igazolja, hogy a szakmai alkalmassági vizsga megtartásának idejéről és helyéről tájékoztatva lett.
(9) Az autósiskola a szakmai alkalmassági vizsga megtartásának idejéről és helyéről haladéktalanul értesíti azokat a vizsgára jelentkezett kérelmezőket, akik a vezetési jogosultság megadására vonatkozó kérvényt, az előírt dokumentumokat és nyomtatványokat helyesen és hiánytalanul kitöltve benyújtották.
(10) A vizsgáztatás kérelmezője legkorábban azon a napon vizsgázhat, amikor betölti azt az életkort, amelyet az adott gépjármű-kategória vezetéséhez és vezetési jogosultságának megadásához előírnak.
(11) A vezetési jogosultság megadásának eldöntése során, az (1)–(3), (5) és (8) bekezdések rendelkezései megfelelően alkalmazandók olyan, vezetési jogosultságot kérelmező személy esetében is, aki az autósiskolában speciális képzésen vett részt a törvény 76. § (7) bek. vagy 78. § (2) bek. c) pontja vagy (3) bek. c) pontja szerint, ugyanakkor a kérelmező a vezetési jogosultság megadásának napján becsületbeli nyilatkozatot nyújt be, a törvény 77. § (4) bek. h) pontja szerint.
(12) A törvény 76. § (7) bek., 78. § (2) bek. c) pontja vagy (3) bek. c) pontja szerinti speciális vizsgáztatást kérelmező személy csak gépjárművezetői vizsgát tesz.
(13) A szakmai alkalmassági vizsga jelentkezési lapjának mintája megtalálható a 2. sz. mellékletben. A speciális vizsga jelentkezési lapjának mintája megtalálható a 2.a sz. mellékletben. A fenti jelentkezési lapok részét képezi a vezetési jogosultság megadását kérelmezők névsora, akik a szakmai alkalmassági vizsgára vagy a speciális vizsgára jelentkeztek, és amely a szóban forgó jelentkezési lap hátlapján van feltüntetve. A vezetési jogosultság megadására vonatkozó kérvénymintája a 2.b sz. mellékletben található. A vezetési jogosultság megadására vonatkozó kérvény egy A4-es formátumú lap mindkét oldalára nyomtatva készül.

16. §
(1) A szakmai alkalmassági vizsgát és annak minden részét megfelelt vagy nem felelt meg minősítéssel értékelik. Ha a vezetési jogosultság megadásának kérelmezőjét a szakmai alkalmassági vizsga bármelyik részében nem felelt meg minősítéssel értékelik, a szakmai alkalmassági vizsgaértékelése is nem felelt meg. A vizsgabiztos a szakmai alkalmassági vizsga összértékelését és minden részének értékelését bejegyzi a szakmai alkalmassági vizsga nyilvántartólapjának megfelelő részébe.
(2) A 15. § (3) bek. szerinti dokumentumokat a vizsgabiztos lepecsételi, feltünteti rajta a szakmai alkalmassági vizsga lefolytatásának dátumát és helyét, és az adatokat aláírásával igazolja.
(3) A szakmai alkalmassági vizsga megkezdése előtt, a vizsgáztatás kérelmezője igazolja személyazonosságát a vizsgabiztosnak, hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a Szlovák Köztársaság területén van a szokásos tartózkodási helye és kijelenti, hogy teljesíti a törvény 77. § (1) bek. m)–r) pontjai szerinti feltételeket. A törvény 77. § (1) bek. c) pontja szerinti feltétel teljesítésének bizonyítására elfogadható a becsületbeli nyilatkozat is, míg annak a feltételnek a teljesülését, hogy a vizsgáztatás kérelmezője legalább hat hónapja a Szlovák Köztársaság területén tanul, a vizsgabiztos a közigazgatási információs rendszerben ellenőrzi.
(4) A szakmai alkalmassági vizsgára a következő sorrendben kerül sor:
a) elméleti vizsga és
b) gépjárművezetői vizsga.
(5) Ha a vizsgáztatás kérelmezőjét a vizsga elméleti részében nem felelt meg minősítéssel értékelik, a szakmai alkalmassági vizsgát nem folytathatja, éspedig egészen addig, amíg a vizsga elméleti részében nem éri el a megfelelt minősítést.
(6) Ha a vizsgáztatás kérelmezője a vizsga folyamán a vizsgabiztos előzetes jóváhagyása nélkül iratokat vagy egyéb segédeszközöket használ, vagy viselkedésével más módon zavarja a szakmai alkalmassági vizsga rendes lefolytatását, a vizsgabiztos a vizsgát befejezi és a vizsgáztatás kérelmezőjét a vizsgáról kizárja. A kizárás oka bejegyzésre kerül a szakmai alkalmassági vizsga nyilvántartólapjára. A vizsgáztatás kérelmezője, akit a szakmai alkalmassági vizsgáról kizártak, nem felelt meg minősítéssel értékelendő.
(7) A vizsgabiztos a szakmai alkalmassági vizsga befejezését követően ismerteti a vizsgáztatás kérelmezőjét a szakmai alkalmassági vizsga összértékelésével, valamint annak egyes részeinek értékelésével, legkésőbb a szakmai alkalmassági vizsga befejezésének napján; ha a vizsgáztatás kérelmezőjét megfelelt minősítéssel értékelték, a vizsgabiztos legkésőbb a szakmai alkalmassági vizsga befejezésének napján kiadja a vezetési jogosultság megszerzésének tanúsítványát. A vizsgabiztos a szakmai alkalmassági vizsga összértékelését közli az autósiskolával is. A szakmai alkalmassági vizsga nyilvántartólapjának mintája a 2.c mellékletben található. A szakmai alkalmassági vizsga nyilvántartólapja egy A4-es formátumú lap mindkét oldalára nyomtatva készül. A vezetési jogosultság megszerzését igazoló tanúsítvány mintája a 2.d mellékletben található.

17. §
(1) Ha a vezetési jogosultság megadásának kérelmezőjét a szakmai alkalmassági vizsga valamelyik részében nem felelt meg minősítéssel értékelték, megismételheti a szakmai alkalmassági vizsgát, azonban minden megismételt vizsgára legkorábban a sikertelen vizsgát követő öt munkanap elteltével kerülhet csak sor. Az ismételt vizsgáztatást csak a vizsga azon részéből hajtják végre, amelyből a vezetési jogosultság megadásának kérelmezője nem felelt meg, hacsak a jelen rendelet másként nem rendelkezik.
(2) A vezetési jogosultság megadásának kérelmezője legfeljebb három ismételt szakmai alkalmassági vizsgát tehet. Ha az első szakmai alkalmassági vizsganapjától számított hat hónapon belül sikeresen nem vizsgázik le, vagy a megadott határidőn belül egyáltalán nem teszi le a szakmai alkalmassági vizsgát, a vezetési jogosultság megadásának kérelmezője a szakmai alkalmassági vizsgára csak a járművezetői tanfolyam elvégzése után jelentkezhet újra.
(3) A szakmai alkalmassági vizsga ismétlésére csak azon a helyen kerülhet sor, ahol a vezetési jogosultság megadásának kérelmezője az első, sikertelen szakmai alkalmassági vizsgát végezte.
(4) Ha a vezetési jogosultság megadásának kérelmezője igazolja, hogy a szakmai alkalmassági vizsgán komoly indokból nem tudott megjelenni a (2) bekezdés szerinti határidőn belül, ezt a határidőt legfeljebb három hónappal meg lehet hosszabbítani. A (2) bekezdés szerinti határidőt csak írásbeli kérvény alapján lehet meghosszabbítani, melyet legkésőbb a határidő lejártának napján nyújtanak be a Rendőri Testület illetékes szervénél. A meghosszabbított határidő, a (2) bekezdés szerinti határidő leteltének napjától számítódik.
(5) Ha a vezetési jogosultság megadásának kérelmezője, aki nem vett részt a szakmai alkalmassági vizsgán a megadott időpontban, legkésőbb a következő szakmai alkalmassági vizsga napján nem igazolja a komoly indokot, amely miatt nem vett részt az előző vizsgán, nem felelt meg minősítéssel értékelendő.

17.a §
A szakmai alkalmassági vizsgától való visszalépés és a szakmai alkalmassági vizsga megszakítása
(1) Ha a szakmai alkalmassági vizsga megkezdése után a vizsgáztatás kérelmezője a szakmai alkalmassági vizsgától visszalép, vagy a vizsgabiztos a szakmai alkalmassági vizsgát egyéb indokból megszakítja, a vizsgabiztos szakmai alkalmassági vizsga nyilvántartólapján a szakmai alkalmassági vizsga összértékelési részébe bejegyzi a szakmai alkalmassági vizsgától való visszalépést vagy a szakmai alkalmassági vizsga megszakítását.
(2) Ha a vizsgáztatás kérelmezője a szakmai alkalmassági vizsgától való visszalépés előtt vagy a szakmai alkalmassági vizsgamegszakítása előtt a szakmai alkalmassági vizsga valamelyik részét teljesítette és a teljesített részt megfelelt minősítéssel értékelték, annak értékelését figyelembe veszik és a szakmai alkalmassági vizsga e részét a szakmai alkalmassági vizsga folytatásakor nem kell újra teljesíteni.
(3) A Rendőri Testület szerve az (1) bekezdés vagy a (2) bekezdés szerinti esetekben, az autósiskolával történt megállapodás után kijelöli a szakmai alkalmassági vizsga új időpontját, ugyanakkor az új időpontban megtartott szakmai alkalmassági vizsga nem minősül a 17. § szerinti megismételt vizsgának, ha
a) a vizsgáztatás kérelmezője legkésőbb az új időpontban megtartott szakmai alkalmassági vizsganapján igazolja a komoly indokot, amely miatt a szakmai alkalmassági vizsgától visszalépett, vagy
b) a szakmai alkalmassági vizsga megszakításáról van szó.
(4) A vizsgabiztos bejegyzi a vizsgától való visszalépés vagy a megszakítás indokát a szakmai alkalmassági vizsga nyilvántartólapján a szakmai alkalmassági vizsga összértékelési részébe azon a napon, amikor a visszalépésre vonatkozó komoly indokot elfogadta, vagy azon a napon, amikor a szakmai alkalmassági vizsga megszakítására sor került.
(5) Ha a vizsgáztatás kérelmezője igazolja a komoly indokot, amely miatt a szakmai alkalmassági vizsgától visszalépett, a 17. § (2) bek. szerinti határidő a 17. § (4) bek. szerint meghosszabbítható. A 17. § (2) bek. szerinti határidőt csak írásbeli kérvény alapján lehet meghosszabbítani, amelyet legkésőbb e határidő lejártának napján kell benyújtani a Rendőri Testület illetékes szervénél. A meghosszabbított határidő a 17. § (2) bek. szerinti határidő leteltének napjától számítódik.
(6) Ha a szakmai alkalmassági vizsgát a vizsgabiztos szakítja meg, a 17. § (2) bek. szerinti határidő egy hónappal hosszabbodik meg, ugyanakkor a meghosszabbított határidő a 17. § (2) bek. szerinti határidő leteltének napjától számítódik.

18. §
Elméleti vizsga
(1) Az elméleti vizsgáztatásra elektronikus úton, vizsgateszt formájában kerül sor. 
(2) Az elméleti vizsgáztatás megkezdése előtt a vizsgabiztos tájékoztatja a vizsgáztatás kérelmezőjét az elméleti vizsga letételének módjáról.
(3) Az elméleti vizsgáztatás 30 percig tart.
(4) A vizsgateszt 40 véletlenszerűen kiválasztott kérdésből áll, amelyek közül 
a) 8 kérdés, amelyek a b)-d) és g) pontban említetteken kívüli közlekedési szabályok ismeretét ellenőrzik,
b) 2 kérdés az elsőbbségadásra vagy a sebességkorlátozásra vonatkozó szabályok ismeretét ellenőrzi,
c) 8 kérdés a közlekedési táblák és forgalomtechnikai eszközök ismeretét ellenőrzi, 
d) 4 kérdés, a közúti forgalmi helyzetek megoldásának képességét ellenőrzi,
e) 1 kérdés, amely a közlekedési baleset esetén alkalmazandó viselkedési szabályok ismeretét ellenőrzi,
f) 3 kérdés a vezetéselméleti ismereteket ellenőrzi,
g) 2 kérdés a közúti forgalomban való járművezetéshez szükséges okmányokra vonatkozó előírások ismeretét ellenőrzi,
h) 2 kérdés, a közúti közlekedésben használt járművek használatának feltételeire vonatkozó előírások ismeretét ellenőrzi,
i) 8 kérdés a biztonságos vezetés alapelveinek ismeretét ellenőrzi,
j) 2 kérdés, a járműszerkezet és -karbantartás ismereteit ellenőrzi.
(5) A C1, C1E, C és CE kategóriákra vonatkozó vizsgateszt tartalmaz egy kérdést az áruszállítás biztonsági tényezőiről. Ez a vizsgakérdés a (4) bekezdés i) pontja szerinti kérdések egyikének helyébe lép és 
a) a rakomány elhelyezésére és rögzítésére, 
b) a különböző rakománytípusokra, 
c) a rakomány be- és kirakodására, 
d) a rakodóeszközök használatára
vonatkozó ismereteket vizsgálja.
(6) A D1, D1E, D és DE kategóriákra vonatkozó vizsgateszt tartalmaz egy kérdést a járművezető felelősségéről utasok szállítása esetén. Ez a vizsgakérdés a (4) bekezdés i) pontja szerinti kérdések egyikének helyébe lép.
(7) A C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D1E, D és DE vizsgateszt tartalmaz egy kérdést a közlekedés időbeosztásáról.1a) Ez a vizsgakérdés a (4) bekezdés i) pontja szerinti kérdések egyikének helyébe lép.
(8) Az AM, A1, A2 és A kategóriákra vonatkozó vizsgateszt esetén a (4) bekezdés j) pontja szerinti kérdések
a) az irányítási hibák felismerésére és elhárítására, 
b) a felfüggesztési hibák felismerésére és kijavítására, 
c) a fékrendszer hibáinak felismerésére és kijavítására, 
d) a kipufogórendszer meghibásodásainak felismerésére és elhárítására, 
e) a jármű lámpái és fényszórói, irányjelző lámpái, visszapillantó tükrei és fényvisszaverői hibáinak felismerésére és kijavítására, 
f) a gumiabroncsok hibáinak felismerésére és kijavítására, valamint a kerékcsere biztonsági elveire, 
g) a hangjelző készülékek meghibásodásának felismerésére és elhárítására, 
h) az üzemanyag, a motorolaj, a hűtőfolyadék stb. ellenőrzésére és feltöltésére, 
i) a láncok ellenőrzésére és hibaelhárítására
vonatkozó ismeretek ellenőrzésére irányulnak.
(9) A B1, B, BE és T kategóriákra vonatkozó vizsgateszt esetén a (4) bekezdés j) pontja szerinti kérdések a (8) bekezdés a)-h) pontja szerinti ismeretek ellenőrzésére, valamint 
a) a szélvédő és az ablaktörlők, 
b) a biztonsági övek
meghibásodásainak felismerésére és kijavítására vonatkozó ismeretek ellenőrzésére irányulnak.
(10) A C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriákra vonatkozó vizsgateszt esetén a (4) bekezdés j) pontja szerinti kérdések a (9) bekezdés szerinti ismeretek ellenőrzésére, valamint 
a) a belsőégésű motorok felépítésére és működési elvére, 
b) a kenőrendszer kialakítására és működési elvére,
c) a hűtőrendszer kialakítására és működési elvére, 
d) a tüzelőanyag-rendszer kialakítására és működési elvére, 
e) az elektromos rendszer kialakítására és működési elvére, 
f) a fékrendszer kialakítására és működési elvére, a blokkolásgátló fékrendszerek típusaira és használatára,
g) a gyújtás kialakítására és működési elvére,
h) a tengelykapcsolók és sebességváltók kialakítására és működési elvére,
i) a gumiabroncsok felépítésére, gondozására és megfelelő használatára,
j) a légfékrendszerre, a nyomásmérőre, a légtartályok tömítettségének ellenőrzésére,
k) a tengelykapcsolóra, a fékrendszerre és a sebességváltás működtetésének módjára,
l) a jármű kötelező felszereltségére, 
m) ha a kérelmező a CE és DE kategóriás vizsgára jelentkezik, a pótkocsivontató berendezésre és annak vezérlésére,
n) egyéb, a gépjárművek és pótkocsik gazdaságos üzemeltetésének követelményeivel és a környezetvédelemmel összefüggő hibák felismerésére és kijavítására,
o) a raktér, a segédajtók, a vészkijáratok, az elsősegélynyújtó berendezések, a tűzoltó készülékek és egyéb biztonsági berendezések működésére,
p) a szállításhoz szükséges jármű- és fuvarokmányokra,
q) a menetíró készülék használatára3)
vonatkozó ismeretek ellenőrzésére irányulnak.
(11) Minden tesztkérdéshez három válasz tartozik, amelyek közül csak egy helyes.
(12) Minden tesztkérdéshez tartozik egy pontszámérték.
(13) Az egyes kérdéseket egy, két, három vagy négy ponttal értékelik. A (4) bekezdés g), h) és j) pontja szerinti kérdést egy ponttal értékelik. A (4) bekezdés c), e) és f) pontja szerinti kérdést két ponttal értékelik. A (4) bekezdés a), b) és i) pontja szerinti kérdést három ponttal értékelik. A (4) bekezdés d) pontja szerinti kérdést négy ponttal értékelik.
(14) A vizsgáztatás kérelmezője akkor kapja meg a megfelelt minősítést, ha a vizsgán az elérhető 100 pontból legalább 90 pontot ér el.
(15) A vizsgabiztos az elméleti vizsga értékelését lepecsételi és aláírásával igazolja a szakmai alkalmassági vizsga nyilvántartólapjának megfelelő részében.
(16) A vizsgateszt elérhető szlovák, angol és magyar nyelven.

19. §
Külön rendelkezések az elméleti vizsgához
(1) A vizsga meghatározott időtartama 50%-kal meghosszabbodik, a vizsgáztatás kérelmezője bizonyítottan diszlexiás és ezt írásban igazolja a gyógypedagógiai tanácsadó központ vagy a gyógypszichológiai tanácsadó és megelőzési központ.
(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolás korlátlan érvényességű és a vizsgáztatás kérvényezője az elméleti vizsga elvégzése előtt mutatja be azt a vizsgabiztosnak. A vizsgabiztos az igazolás másolatát csatolja a vezetési jogosultság megadása iránti kérvényhez.

A gépjárművezetői vizsga

20. §
(1) A gépjárművezetői vizsga két részre van felosztva:
a) a gépjárművezetői vizsga első részére az autós gyakorlópályán vagy más megfelelő területen, a közúti forgalom kizárásával, kerül sor,
b) a gépjárművezetői vizsga második részére a közúti forgalomban kerül sor, beleértve a városi forgalmat is.
(2) A gépjárművezetői vizsga keretében, az AM, A1, A2 és A járműkategóriák vizsgáztatásakor, az (1) bekezdés a) pontja szerint vizsgálják
a) a jármű közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő előkészítését és műszaki ellenőrzését, mindenekelőtt a következő jártasságot:
1. a gumiabroncsok, a fékek, a kormánymű, a vészleállító, ha ezzel a jármű fel van szerelve, a lánc, az olajszint, a fényszórók, távolsági fényszórók, irányjelzők és a hangjelző berendezés ellenőrzésének elvégzése,
2. a védőfelszerelés helyes használatát, mint pl. a kesztyű, csizma, védőruha és bukósisak,
b) a gépjármű vezetésének területén mindenekelőtt a következő jártasságot:
1. a jármű levétele a kitámasztó lábról és a jármű mellett haladva annak a motor segítsége nélküli mozgatása, a jármű leparkolása és kitámasztó lábra vagy oldaltámaszra való helyezése; kitámasztó lábnak tekintendő az állvány vagy más berendezés is, amely a motorkerékpár stabilizálására szolgál a megállás, várakozás vagy parkolás ideje alatt,
2. megfordulás a járművel menet közben az ellenkező irányba, különböző menetsebesség mellett az egyensúly megtartása, beleértve kis sebesség mellett és különböző forgalmi helyzetekben, valamint utas szállítása közben is,
3. uralnia kell a járművet kis sebesség mellett 15 km/h-ig úgy, hogy a vizsgáztatás kérelmezője legalább két manővert hajt végre, beleértve a szlalom vezetést, melyek során használnia kell a tengelykapcsolót a fékkel kombinálva, miközben meg kell őriznie egyensúlyát, tekintete irányítását, a motorkerékpáron való elhelyezkedését és a lábak lábtartókon való elhelyezkedését,
4. uralnia kell a járművet 10 km/h feletti sebesség mellett, úgy, hogy a vizsgáztatás kérelmezője legalább két manővert hajt végre, melyekből az egyiknek egy második vagy harmadik sebességfokozatban, legalább 30 km/h sebességgel megtett manővernek kell lennie, a másik során pedig akadályt kell kikerülni legalább 50 km/h sebességgel, miközben meg kell őriznie egyensúlyát, tekintete irányítását, a motorkerékpáron való elhelyezkedését, a helyes kormányzási és sebességváltási technikát; a minimális 50 km/h sebesség nem vonatkozik a gépjárművezetői vizsgára az AM kategória esetén,
5. a fék használatát úgy, hogy a vizsgáztatás kérelmezője legalább két feladatot hajt végre, amelyek közül az egyik vészfékezés legalább 50 km/h sebesség mellett, miközben meg kell őriznie egyensúlyát, tekintete irányítását, a motorkerékpáron való elhelyezkedését; a minimális 50 km/h sebesség nem vonatkozik a gépjárművezetői vizsgára az AM kategória esetén.
(3) A gépjárművezetői vizsga keretében, az A1, A2 és A járműkategóriák (1) bekezdés b) pontja szerinti vizsgáztatásakor vizsgálják a közúti közlekedés szabályainak betartásában szerzett jártasságot, főleg a következőket:
a) besorolás a forgalmi sávba egy út melletti helyről, elindulás álló helyzetből a forgalmi sávban sík terepen és hegymenetben, lekanyarodás egy út melletti helyre,
b) a haladási irány megtartása, a szembejövő jármű vagy gyalogos kikerülése, beleértve ennek szűk helyen való végrehajtását is,
c) haladás ívelt kanyarban,
d) áthaladás kereszteződésen,
e) irányváltás, balra és jobbra fordulás, sávváltás,
f) besorolás az autópálya vagy a gyorsforgalmi út forgalmi sávjába, ha ezt a vezetés útvonala lehetővé teszi, az autópálya vagy a gyorsforgalmi út elhagyása, a gyorsítósáv vagy a lassítósáv használatával,
g) előzés és elhaladás valami mellett,
h) a jármű vezetése körforgalomban, vasúti átjárón, gyalogos-átkelőhelyen keresztül, villamos- vagy autóbuszmegálló mellett, hegymenetben, lejtőn, alagútban, ha ezt a vezetés útvonala lehetővé teszi,
i) biztonságos leszállás a járműről.
(4) A gépjárművezetői vizsga keretében, a B1, B és BE járműkategóriák (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgáztatásakor vizsgálják
a) a jármű közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő előkészítését és műszaki ellenőrzését, mindenekelőtt a következő jártasságot:
1. az ülés és a fejtámasz beállítása, ha azzal a jármű fel van szerelve, a visszapillantó tükrök megfelelő helyzetbe történő beállítása és a szükséges kilátás biztosítása a vezetőülésből,
2. a biztonsági övek vagy más utasbiztonsági berendezések működésének és beállításának ellenőrzése, ha azokkal a jármű fel van szerelve,
3. az ajtók zárt állapotának ellenőrzése,
4. a gumiabroncsok, a fékek, a kormánymű, a motorolaj, a hűtőfolyadék és mosófolyadék szintjének, továbbá a lámpák, a fényvisszaverők, az irányjelzők és a hangjelző berendezés ellenőrzésének elvégzése,
5. a jármű rakományával kapcsolatos biztonsági tényezők ellenőrzése, a rakomány biztonságos elhelyezése és a rakomány jogtalan használat elleni biztosítása, a BE kategória vizsgáztatása esetén,
6. a kapcsolószerkezet, valamint a pótkocsifék- és az elektromos csatlakozók ellenőrzése, a BE kategória vizsgáztatása esetén,
b) a gépjármű vezetésének területén mindenekelőtt a következő jártasságot:
1. szlalomvezetés előre,
2. tolatás egyenesen, illetve tolatás kanyarban, tolatás jobbra és balra kanyarodással egy sarok mögött található helyre, az irány tartása mellett a megfelelő forgalmi sávon belül maradva,
3. visszafordulás a járművel az előremenet és hátramenet segítségével,
4. a jármű leparkolása és elindulás a parkolóhelyről (az útpadkával párhuzamosan, rézsútosan vagy arra merőlegesen), előre- vagy hátramenetben, sík terepen, hegymenetben és lejtőn,
5. a jármű pontos megállítása fékezéssel, egy meghatározott helyen,
6. a pótkocsi és vonójármű össze- és szétkapcsolása, vagy szétkapcsolása és újbóli összekapcsolása, a BE kategória vizsgáztatása esetén, ugyanakkor a vonójármű összekapcsolása előtt a járművek nem állhatnak egymás mögött egy vonalban.
(5) A gépjárművezetői vizsga keretében, a B1, B és BE járműkategóriák (1) bekezdés b) pontja szerinti vizsgáztatásakor a (3) bekezdés szerinti feladatok elvégzésében való jártasságot és közlekedési magatartást vizsgálják.
(6) A gépjárművezetői vizsga keretében, a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D, DE és T járműkategóriák (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgáztatásakor vizsgálják
a) a jármű közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő előkészítését és műszaki ellenőrzését, mindenekelőtt a következő jártasságot:
1. az ülés és a fejtámasz beállítása, ha azzal a jármű fel van szerelve, a visszapillantó tükrök megfelelő helyzetbe történő beállítása és a szükséges kilátás biztosítása a vezetőülésből,
2. a biztonsági övek vagy más utasbiztonsági berendezések működésének és beállításának ellenőrzése, ha azokkal a jármű fel van szerelve,
3. a gumiabroncsok, a fékek, a kormánymű, a motorolaj, a hűtőfolyadék és mosófolyadék szintjének, továbbá a lámpák, a fényvisszaverők, az irányjelzők és a hangjelző berendezés ellenőrzésének elvégzése,
4. a rásegítéses fék- és kormányrendszer ellenőrzése, a kerekek, a kerékagyak, a sárvédők, a szélvédők, az ablakok és az ablaktörlők ellenőrzése,
5. a műszerfal ellenőrzése, beleértve a megszabott menetíró készüléket3) is, a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriák vizsgáztatása esetén,
6. a megszabott menetíró készülék használata, a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriák vizsgáztatása esetén,
7. a légnyomás, a levegőtartályok és a felfüggesztés ellenőrzése,
8. a jármű rakományával kapcsolatos biztonsági tényezők ellenőrzése, mint a rakomány biztonságos elhelyezése valamint a jármű és a rakomány jogtalan használat elleni biztosítása, a C1, C1E, C, CE és T kategóriák vizsgáztatása esetén,
9. a kapcsolószerkezet, valamint a pótkocsi fék- és az elektromos csatlakozóinak ellenőrzése, a C1E, CE, D1E, DE és T kategóriák vizsgáztatása esetén,
10. a különleges járműbiztonsági intézkedések végrehajtásának képessége, elsősegélynyújtó felszerelés, tűzoltó készülékek és egyéb biztonsági felszerelések, pl. vészkijáratok, kezelése, a D1, D1E, D és DE kategóriák vizsgáztatása esetén
b) a gépjármű vezetésének területén mindenekelőtt a következő jártasságot:
1. tolatás egyenesen, illetve tolatás kanyarban, tolatás jobbra és balra kanyarodással egy sarok mögött található helyre, az irány tartása mellett a megfelelő forgalmi sávon belül maradva,
2. visszafordulás a járművel az előremenet és hátramenet segítségével,
3. a jármű leparkolása és elindulás a parkolóhelyről (az útpadkával párhuzamosan, rézsútosan vagy arra merőlegesen), előre- vagy hátramenetben, sík terepen, hegymenetben és lejtőn,
4. a jármű leparkolása a be- és kirakodáshoz rakodó rámpa, plató vagy hasonló létesítménynél, a C1, C1E, C, CE és T kategóriák vizsgáztatása esetén,
5. a pótkocsi és vonójármű össze- és szétkapcsolása, vagy szétkapcsolása és újbóli összekapcsolása, a C1E, CE, D1E, DE és T kategóriák vizsgáztatása esetén, ugyanakkor a vonójármű összekapcsolása előtt a járművek nem állhatnak egymás mögött egy vonalban,
6. utasok buszról való biztonságos leszállását és oda történő biztonságos felszállását lehetővé tevő parkolás, a D1, D1E, D és DE kategóriák vizsgáztatása esetén.
(7) A gépjárművezetői vizsga keretében, a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D, DE és T járműkategóriák (1) bekezdés b) pontja szerinti vizsgáztatásakor a (3) bekezdés szerinti feladatok elvégzésében való jártasságot és közlekedési magatartást vizsgálják
(8) A (2) bekezdés b) pontjának 1–5. alpontja, (4) bekezdés b) pontjának (1)–(4) alpontja vagy (6) bekezdés b) pontja szerinti jártasság felmérése legfeljebb
a) 10 percig tart az AM, A1, A2, A, B1, B, C1, C, D1, D és T kategóriák szerinti vizsgáztatás kérelmezője esetében,
b) 15 percig tart a többi, a) pontban nem feltüntetett kategória vizsgáztatásának kérelmezője esetében.
(9) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti gépjárművezetői vizsga legkevesebb
a) 25 percig tart az A1, A2, A, B1, B, BE és T kategóriák szerinti vizsgáztatás kérelmezője esetében,
b) 45 percig tart a többi, a) pontban nem feltüntetett kategória vizsgáztatásának kérelmezője esetében.
(10) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti gépjárművezetői vizsga kiértékelése és a kérelmező megismertetése a vizsga eredményével nincs belefoglalva a (9) bekezdés szerinti időhatárokba.
(11) A pótkocsi megközelítése során a pótkocsi összekapcsolásához a vonójárművel a (6) bekezdés b) pontja ötödik alpontja szerint a kérelmezőnek asszisztálhat az oktató, azonban a pótkocsi és a gépjármű összekapcsolásával összefüggő feladatokat a kérelmező végzi el.
(12) Ha a vizsgáztatás kérelmezője siket vagy néma, a gépjárművezetői vizsgát jeltolmács segítségével is el lehet végezni,2) ha ezt a jármű felszereltsége lehetővé teszi, és ha ezzel a közúti közlekedés biztonsága nincs veszélyeztetve.

21. §
(1) A gépjárművezetői vizsga során felmérik, hogy a kérelmező tudja-e bizonyítani képességeit valamint a 20. § (2)–(7) bek. szerinti feladatok biztonságos és helyes végrehajtását, a vezetési jogosultság kategóriájának függvényében. A 20. § (1) bek. b) pontja szerinti vizsga során mindig értékelni kell, hogy a vizsgáztatás kérelmezője
a) figyelemmel kíséri-e a közúti közlekedési helyzetet, elsősorban a rendőr és a közúti közlekedés irányítására jogosult más személyek utasításait, a fényjelzéseket, a közúti jelzéseket és a forgalomtechnikai eszközöket,
b) ügyel-e a járműben utazók biztonságára és a közúti közlekedés más résztvevőinek biztonságára,
c) figyelembe veszi-e a motor fordulatszámának, a sebességváltásnak, a gyorsításnak és fékezésnek a hatását az üzemanyag fogyasztásra és a káros anyag kibocsátásra, és úgy vezeti-e a B, BE, C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriájú gépjárművet, hogy csökkentse annak üzemanyag fogyasztását és a káros anyag kibocsátását a sebesség növelése és csökkentése közben, hegymenetben és lejtmenetben, és ha az szükséges és lehetséges a sebességfokozatok kézi váltásával is,
d) betartja-e a közúti közlekedés szabályait,
e) képes-e vezetés közben időben, helyesen és az oktató vagy a vizsgabiztos beavatkozása nélkül reagálni a közúti közlekedési helyzetre,
f) képes-e előrelátóan viselkedni a közúti közlekedés többi szereplőjének eljárásának viszonylatában,
g) figyelembe veszi-e az úttest állapotát, az időjárási viszonyokat, a jármű teljesítményét, méreteit, tömegét és más, a jármű vezetésével összefüggő körülményeket.
(2) Ha a gépjárművezetői vizsga során a vizsgáztatás kérelmezője súlyosan megsértette a közúti közlekedés szabályait, illetve komolyan veszélyeztette vagy veszélyeztethette volna a közúti közlekedés biztonságát, vagy ha olyan helyzet állt elő, hogy a gépjármű vezetése során az oktatónak vagy a vizsgabiztosnak közbe kellett avatkoznia, a kérelmezőt nem felelt meg minősítéssel kell értékelni és a vizsgabiztos befejezi a vizsgát.
(3) A vizsgáztatás kérelmezője, aki nem bizonyította a 20. § (2)–(7) bek. szerinti képességeit és a feladatok biztonságos és helyes végrehajtását a vezetési jogosultság kategóriájának függvényében, valamint az (1) bekezdés szerinti magatartását, nem felelt meg minősítéssel értékelendő.
(4) A gépjárművezetői vizsga mindig a 20. § (1) bek. a) pontja szerinti vizsgarésszel kezdődik. Ha a kérelmezőt nem felelt meg minősítéssel értékelik, a vizsgát nem folytatja és az egész gépjárművezetői vizsgát nem felelt meg minősítéssel kell értékelni.
(5) Ha a vizsgáztatás kérelmezőjét a gépjárművezetői vizsga, a 20. § (1) bek. b) pontja szerinti második részében nem felelt meg minősítéssel értékelik, az egész a gépjárművezetői vizsgát nem felelt meg minősítéssel kell értékelni. A megismételt gépjárművezetői vizsga tárgya ebben az esetben csak a 20. § (1) bek. b) pontja szerinti vizsgarész.
(6) A gépjárművezetői vizsga egyes részeinek értékelését és gépjárművezetői vizsga összértékelését a vizsgabiztos bejegyzi a szakmai alkalmassági vizsga nyilvántartólapjának megfelelő részébe, lepecsételi és aláírásával igazolja. Ha a vizsgáztatás kérelmezőjét nem felelt meg minősítéssel értékelik, a vizsgabiztos feltünteti az ilyen értékelés indoklását is.

22. §
(1) A gépjárművezetői vizsgára olyan gépjárművön vagy járműszerelvényen kerül sor, amelyek teljesítik az autósiskolák gyakorlójárműveire vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott feltételeket.4)
(2) A gépjárművezetői vizsgára a következő járműveken kerül sor:
a) az AM kategóriát kétkerekű, AM kategóriájú járművön vizsgáztatják, amelynek legnagyobb tervezési sebessége legalább 25 km/h,
b) az A1 kategóriát kétkerekű, oldalkocsi nélküli A1 kategóriájú járművön vizsgáztatják, amely legalább 115 cm3 hengerűrtartalmú belső égésű motorral van felszerelve, és amelynek legnagyobb tervezési sebessége legalább 90 km/h, teljesítménye pedig legfeljebb 11 kW, továbbá teljesítményének és a megengedett legnagyobb össztömegének aránya legfeljebb 0,1 kW/kg; elektromos motorok esetében a teljesítmény és a megengedett legnagyobb össztömeg arányának a 0,08 kW/kg – 0,1 kW/kg (beleértve) intervallumba kell esnie,
c) az A2 kategóriát kétkerekű, oldalkocsi nélküli A2 kategóriájú járművön vizsgáztatják, amely legalább 250 cm3 hengerűrtartalmú belső égésű motorral van felszerelve, és amelynek teljesítménye legkevesebb 20 kW de legfeljebb 35 kW, továbbá teljesítményének és a megengedett legnagyobb össztömegének aránya legfeljebb 0,2 kW/kg; elektromos motorok esetében a teljesítmény és a megengedett legnagyobb össztömeg arányának a 0,15 kW/kg – 0,2 kW/kg (beleértve) intervallumba kell esnie,
d) az A kategóriát kétkerekű, oldalkocsi nélküli A kategóriájú járművön vizsgáztatják, amelynek forgalomba helyezési megengedett legnagyobb össztömege legalább 180 kg, legalább 595 cm3 hengerűrtartalmú belső égésű motorral rendelkezik, melynek teljesítménye legkevesebb 50 kW; elektromos motorok esetében a teljesítmény és a megengedett legnagyobb össztömeg arányának legalább 0,25 kW/kg kell lennie,
e) a B1 kategóriát négykerekű, B1 kategóriájú gépjárművön vizsgáztatják, amelynek legnagyobb tervezési sebessége legalább 60 km/h,
f) a B kategóriát négykerekű, B kategóriájú gépjárművön vizsgáztatják, amelynek legnagyobb tervezési sebessége legalább 100 km/h,
g) a BE kategóriát olyan járműszerelvénnyel vizsgáztatják, amelynek legnagyobb tervezési sebessége legalább 100 km/h, és amely nem tartozik B kategóriába, továbbá amely egy f) pont szerinti B kategóriájú gépjárműből és pótkocsiból áll, amelynek megengedett legnagyobb össztömege legalább 1 000 kg, és tényleges tömege legalább 800 kg, valamint amelynek raktere zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább olyan széles és magas, mint a járművezető kabinja; a zárt dobozos felépítmény szélessége kis mértékben el is maradhat a vonójárműétől, feltéve, hogy a hátratekintés csak a vonójármű külső visszapillantó tükreinek használatával lehetséges,
h) a C1 kategóriát, C1 kategóriájú gépjárművön vizsgáztatják, amelynek megengedett legnagyobb össztömege legalább 4 000 kg, hossza legalább 5 m és legnagyobb tervezési sebessége legalább 80 km/h, blokkolásgátló fékekkel van ellátva és előírt menetíró készülékkel3) van felszerelve, továbbá a raktere egy zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább olyan széles és magas, mint a vezetőfülke,
i) a C1E kategóriát olyan járműszerelvénnyel vizsgáztatják, amelynek hossza legalább 8 m és egy h) pont szerinti C1 kategóriájú gépjárműből és pótkocsiból áll, amelynek megengedett legnagyobb össztömege legalább 1 250 kg és tényleges tömege legalább 800 kg, továbbá melynek legnagyobb tervezési sebessége legalább 80 km/h továbbá a raktere egy zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább olyan széles és magas, mint a vezetőfülke; a zárt dobozos felépítmény szélessége kis mértékben el is maradhat a vonójárműétől, feltéve, hogy a hátratekintés csak a vonójármű külső visszapillantó tükreinek használatával lehetséges,
j) a C kategóriát C kategóriájú gépjárművön vizsgáztatják, amelynek megengedett legnagyobb össztömege legalább 12 000 kg, tényleges tömege pedig legalább 10 000 kg, hossza legkevesebb 8 m, szélessége pedig legalább 2,4 m, továbbá legnagyobb tervezési sebessége legalább 80 km/h, blokkolásgátló fékekkel van ellátva, a sebességváltója lehetővé teszi a kézi sebességváltást és előírt menetíró készülékkel3) van felszerelve, a s továbbá a raktere egy zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább olyan széles és magas, mint a vezetőfülke,
k) a CE kategóriát a következőkből álló járműszerelvényen vizsgáztatják:
1. C kategóriájú gépjármű és félpótkocsi, ugyanakkor
1a. a C kategóriájú gépjárműnek rendelkeznie kell blokkolásgátló fékekkel, a kézi sebességváltást lehetővé tevő sebességváltóval és előírt menetíró készülékkel,3)
1b. a félpótkocsi rakterének zárt dobozos felépítményből kell állnia, amely legalább olyan széles és magas, mint a vezetőfülke és
1c. a járműszerelvény megengedett legnagyobb tömege legalább 20 000 kg, tényleges tömege pedig legalább 15 000 kg, hossza legkevesebb 14 m, szélessége legalább 2,4 m, és a legnagyobb tervezési sebessége pedig legalább 80 km/h legyen, vagy
2. egy j) pont szerinti C kategóriájú gépjárműből és egy pótkocsiból, melynek hossza legkevesebb 7,5 m, raktere zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább olyan széles és magas, mint a járművezető kabinja, ugyanakkor a járműszerelvény megengedett legnagyobb tömegének legalább 20 000 kg, tényleges tömegének pedig legalább 15 000 kg kell lennie, hossza legkevesebb 14 m, szélessége legalább 2,4 m, és a legnagyobb tervezési sebessége pedig legalább,
l) a D1 kategóriát, D1 kategóriájú gépjárművön vizsgáztatják, amelynek megengedett legnagyobb össztömege legalább 4 000 kg, hossza legkevesebb 5 m, legnagyobb tervezési sebessége legalább 80 km/h, blokkolásgátló fékekkel van ellátva és előírt menetíró készülékkel3) van felszerelve,
m) a D1E kategóriát olyan járműszerelvényen vizsgáztatják, melynek legnagyobb tervezési sebessége legalább 80 km/h, és az l) pont szerinti D1 kategóriájú gépjárműből és pótkocsiból áll, amelynek raktere egy legalább 2 m magas és legalább 2 m széles, zárt dobozos felépítményből áll, megengedett legnagyobb össztömege legalább 1 250 kg és tényleges tömege legalább 800 kg,
n) a D kategóriát, D kategóriájú gépjárművön vizsgáztatják, amelynek hossza legkevesebb 10 m, szélessége pedig legalább 2,4 m, továbbá legnagyobb tervezési sebessége legalább 80 km/h, blokkolásgátló fékekkel van ellátva és előírt menetíró készülékkel3) van felszerelve,
o) a DE kategóriát olyan járműszerelvényen vizsgáztatják, melynek legnagyobb tervezési sebessége legalább 80 km/h a szélessége pedig legalább 2,4 m, és az n) pont szerinti D kategóriájú gépjárműből és pótkocsiból áll, amelynek raktere egy legalább 2 m magas és legalább 2 m széles, zárt dobozos felépítményből áll, megengedett legnagyobb össztömege legalább 1 250 kg és tényleges tömege legalább 800 kg,
p) a T kategória vizsgáztatása kerekes traktoron történik, melynek legnagyobb tervezési sebessége legalább 25 km/h és megengedett legnagyobb össztömege legalább 3 500 kg, továbbá amelynek legalább két tengelye van, legalább 1,5 m-es tengelytávval, és amelyhez pótkocsi csatlakozik, melynek legnagyobb tervezési sebessége legalább 25 km/h és amelynek megengedett legnagyobb össztömege legalább 3 500 kg; a 20. § (1) bek. a) pontja szerinti gépjárművezetői vizsga pótkocsi nélkül történik, kivéve a 20. § (6) bek. b) pontjának 5. alpontja szerinti manővereket.
(3) A gépjárművezetői vizsga és a vezetési jogosultság alkalmazásában
a) a tényleges tömeg a jármű tömege a gépjárművezetői vizsga lefolytatása idején,
b) a kézi sebességváltóval ellátott jármű olyan jármű, amely rendelkezik a tengelykapcsoló pedállal vagy kézzel működtethető tengelykapcsoló karral az AM, A1, A2 és A kategóriájú járművek esetében, amit az ilyen jármű vezetőjének elinduláskor vagy a jármű megállításakor, illetve a sebességfokozatok váltásakor használnia kell,
c) automata sebességváltós jármű az a jármű, amely másként működik, mint a b) pont szerinti jármű.
(4) Ha a gépjárművezetői vizsgát automata sebességváltós gépjárművön folytatják le, az adott vezetési jogosultság csak az automata sebességváltós gépjárművek vezetésére korlátozódik.
(5) A további BE kategóriájú vezetési jogosultság már nem lesz korlátozva a (4) bekezdés szerint, ha a kérelmező már jogosult a manuális sebességváltós B kategóriájú gépjármű vezetésére.
(6) A törvény 76. § (7) bek. szerint megadott B kategóriájú vezetési jogosultság már nem lesz korlátozva a (4) bekezdés szerint, ha a kérelmező már jogosult a manuális sebességváltós B kategóriájú gépjármű vezetésére.
(7) A további BE, C, CE, C1, C1E, D, DE, D1 vagy D1E kategóriájú vezetési jogosultság már nem lesz korlátozva a (4) bekezdés szerint, ha a kérelmező már jogosult manuális sebességváltós gépjármű vezetésére, amely a B, BE, C, CE, C1, C1E, D, DE, D1 vagy D1E kategóriák valamelyikébe tartozik, és a gépjárművezetői vizsga során bizonyítja a 21. § (1) bek. c) pontja szerinti képességeket.
(8) A vezetési jogosultság (4) bekezdés szerinti korlátozása megszűnik, ha az így korlátozott vezetési jogosultság birtokosa sikeres készségellenőrző vizsgát tesz a gépjárművezetői vizsga 20. § szerinti terjedelmében, manuális sebességváltós gépjárművön vagy járműszerelvényen, ahol a gépjárműnek manuális sebességváltója van, és amely gépjárművek abba a kategóriába tartoznak, amelyek vezetésére a vezetési jogosultság korlátozott.
(9) A vezetési jogosultság (4) bekezdés szerinti korlátozása megszűnik akkor is, ha az így korlátozott vezetési jogosultság birtokosa
a) az AM kategória esetében sikeres szakmai alkalmassági vizsgát tesz, A1, A2 vagy A kategóriás vezetési jogosultság megadására, manuális sebességváltós gépjárművön,
b) az A1 kategória esetében sikeres szakmai alkalmassági vizsgát tesz, A2 vagy A kategóriás vezetési jogosultság megadására, manuális sebességváltós gépjárművön,
c) az A2 kategória esetében sikeres szakmai alkalmassági vizsgát tesz, A kategóriás vezetési jogosultság megadására, manuális sebességváltós gépjárművön,
d) a B, BE, C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D vagy DE kategória esetében sikeres szakmai alkalmassági vizsgát tesz, BE, C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D vagy DE kategóriás vezetési jogosultság megadására, manuális sebességváltós gépjárművön,
e) a B kategória esetében sikeres külön vizsgát tesz a törvény 76. § (7) bek. szerint, manuális sebességváltós gépjárművön.
(10) Ha az orvosi vizsgálat eredménye szerint a vizsgáztatás kérelmezője csak műszakilag átalakított gépjárművet vagy csak orvostechnikai eszköz használatával vezethet, a gépjárművezetői vizsgát csak műszakilag ily módon átalakított gépjárművön vagy ezzel az orvostechnikai eszközzel lehet lefolytatni.
(11) A 20. § (1) bek. a) pontja szerinti gépjárművezetői vizsga során a járműben jelen lehet a vizsgáztatás kérelmezője, aki vizsgázik, az a személy, aki e gépjárművek vezetésének oktatására jogosult, aki az oktatójárműben az oktató számára fenntartott helyen ül, és a vizsgabiztos. A gépjárműben, amelyen a gépjárművezetői vizsgáztatás folyik, helyet foglalhatnak a vizsgáztatás olyan kérelmezői is, akik vizsgáztatására következőként kerül majd sor; a vizsgabiztos ebben az esetben biztosítja, hogy ezek a személyek semmilyen módon ne avatkozzanak be a vizsga rendes és biztonságos lebonyolításába. A gépjárművezetői vizsga 20. § (1) bek. a) pontja szerinti lefolytatásának módját a vizsgabiztos határozza meg, úgy, hogy annak objektív értékelése biztosítva legyen.
(12) A 20. § (1) bek. b) pontja szerinti gépjárművezetői vizsga során mindig jelen van a járműben a vizsgáztatás kérelmezője, aki vizsgázik, az a személy, aki e gépjárművek vezetésének oktatására jogosult, aki az oktatójárműben az oktató számára fenntartott helyen ül, és a vizsgabiztos. Ha a 20. § (1) bek. b) pontja szerinti gépjárművezetői vizsgára olyan járműben kerül sor, amely négy vagy annál több ülőhelyen teszi lehetővé a személyszállítást, a járműben helyet foglalhatnak a vizsgáztatás olyan kérelmezői is, akik vizsgáztatására következőként kerül majd sor; a vizsgabiztos ebben az esetben biztosítja, hogy ezek a személyek semmilyen módon ne avatkozzanak be a vizsga rendes és biztonságos lebonyolításába. A járműben helyet foglalhat a 25.b § szerinti felügyeletet, értékelést és ellenőrzést végző személy is.
(13) Ha a 20. § (1) bek. b) pontja szerinti gépjárművezetői vizsgáztatás A1, A2, A vagy más olyan kategóriájú járművön folyik, amelynek csak két ülőhelye van, a vizsgabiztos a gépjármű biztonságos vezetésének képességét egy másik járműről méri fel, amely a jármű mellett halad, amelyen a 20. § szerinti (1) bek. b) pontja szerinti gépjárművezetői vizsgáztatás folyik, vagy ez mögött a jármű mögött halad, ugyanakkor azzal az a személlyel, aki e gépjárművek vezetésének oktatására jogosult és a vizsgáztatás kérelmezőjével előre megállapodnak a vezetési útvonalban és a kommunikáció módjában.

22.a §
(1) A törvény 76. § (7) bek. szerinti speciális vizsga lefolytatására értelemszerűen alkalmazandó a 15. § (1)–(3), (5) és (8)–(11) bek., 16. § (1)–(3), (6) és (7) bek., 17. §, 17.a §, 20. § (1), (4), (5) bek., (8) bek. b) pontja, (9) bek. a) pontja, (10)–(12) bek., 21. § és 22. § (1), (3), (10)–(13) bek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti speciális vizsgára olyan járműszerelvényen kerül sor, amely járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 3 500 kg-ot és nem haladja meg a 4 250 kg-ot, továbbá amely B kategóriájú gépjárműből és zárt dobozos felépítményű pótkocsiból áll, melynek szélessége és magassága legalább akkora mint a járművezető kabinja, és amelynek megengedett legnagyobb össztömege  meghaladja a 750 kg-ot és tényleges tömege legalább 800 kg, ugyanakkora zárt dobozos felépítmény szélessége kis mértékben el is maradhat a vonójárműétől, feltéve, hogy a hátratekintés csak a vonójármű külső visszapillantó tükreinek használatával lehetséges.
(3) A törvény 78. § (2) bek. c) pontja vagy (3) bek. c) pontja szerinti speciális vizsga lefolytatására értelemszerűen alkalmazandó a 15. § (1)–(3), (5), (8), (9) és (11) bek., 16. § (1)–(3), (6) és (7) bek., 17. §, 17.a §, 20. § (1)–(3) bek., (8) bek. a) pontja, (9) bek. a) pontja, (10) és (12) bek., 21. §, 22. § (1), (5)–(8) bek. A törvény 78. § (2) bek. c) pontja szerinti speciális vizsga lefolytatására alkalmazandó a 22. § (2) bek. c) pontja. A törvény 78. § (3) bek. c) pontja szerinti speciális vizsga lefolytatására alkalmazandó a 22. § (2) bek. d) pontja.

22.b §
(1) A vezetési jogosultságok jegyzőkönyvében a vezetési jogosultságokról szóló döntéshozatallal összefüggő nyilvántartást vezetnek.
(2) A szakmai alkalmassági vizsga egyes részeinek minden értékelését a vezetési jogosultságok jegyzőkönyvében a vizsgabiztos aláírásával és az előnyomtatás szerintibélyegzőjének lenyomatával igazolja. A vizsgabiztos aláírásával és bélyegzőjének lenyomatával ellát, a vezetési jogosultságok jegyzőkönyvében feljegyzett adatokban végrehajtott javítást is.
(3) A (2) bekezdés rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a speciális vizsgára is, a vezetési jogosultság megadására speciális képzés alapján.
(4) A vezetési jogosultság megadását a vizsgabiztos bejegyzi járművezetők nyilvántartásába.
(5) A vezetési jogosultságok jegyzőkönyvének mintája a 3. sz. mellékletben szerepel.
(6) Amennyiben az elméleti vizsgáztatást elektronikus úton végzik, az (1)–(3) és (5) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, és
a) a szakmai alkalmassági vizsga elvégzésének időpontját és egyes részeinek értékelését bejegyzik a járművezetők nyilvántartásába,
b) a vizsgáztatás adott kérelmezőjének személyére vonatkozóan a járművezetők nyilvántartása által generált számot e rendelet alkalmazásában a vezetési jogosultságok jegyzőkönyvében szereplő sorszámnak vagy vezetési jogosultságok jegyzőkönyvébe bejegyzett számnak kell tekinteni.

23. §
A vizsgabiztosok szakmai képzésének köre (a törvény 85. §-hoz)
(1) A vizsgabiztosi igazolvány kiadásának kérelmezőjének szakmai képzésének minimális terjedelmét és alkalmazási körét a következő területek képezik:
a) a közúti közlekedési szabályok és a gépjármű vezetésével, személy- és teherszállítással valamint a gépjármű üzemeltetésével összefüggő előírások ismerete,
b) a közúti közlekedés biztonsága különös tekintettel arra a képességre, hogy a gépjárművet a járművezető úgy vezesse, hogy a közúti közlekedés további résztvevőinek cselekményeivel kapcsolatban előrelátó legyen, vegye figyelembe az úttest állapotát, az időjárási viszonyokat, a jármű teljesítményét, méreteit, tömegét és egyéb körülményeket, amelyek a jármű vezetésével összefüggenek,
c) képes legyen objektíven, egységesen és megkülönböztetés nélkül értékelni a vezetési jogosultság megadásának kérelmezőjénél a 20. § (2)–(7) bek. szerinti feladatok teljesítését és a 21. § szerinti képességek igazolását,
d) a szakmai alkalmassági vizsga elvégzéséhez szükséges kommunikációs képességek, amelyek elsősorban a következők:
1. érthető és világos kommunikáció a vizsga kérelmezőjével, amely magában foglalja a szakmai alkalmassági vizsgakérelmezőjének értékelését, oly módon, hogy visszaigazolást biztosít számára a teljesítményéről és a hibákról, amelyeket a vizsga alatt elkövetett,
2. a megfelelő kommunikációs nyelv megválasztásának képessége a vizsgáztatás kérelmezőjével szemben,
3. a vizsgáztatás kérelmezői részéről érkező kérdések és kezdeményezések kezelésének képessége,
4. a vizsgáztatás kérelmezőivel szembeni viselkedés,
e) a járművek műszaki és fizikai jellemzőinek ismerete, elsősorban a kormánymű, a fékrendszer, az alváz, a motor és a sebességváltó részei, a lámpák és fényszórók, külön a gépkocsik és külön a motorkerékpárok esetében,
f) a biztonsági követelmények betartása a rakomány be- és kirakodásakor valamint annak rögzítésekor,
g) a biztonsági követelmények betartása tömegközlekedés esetén,
h) a jármű fizikai alapjellemzőinek ismerete, mint a sebesség, súrlódás, dinamika, a jármű vezetését befolyásoló ellenállások,
i) a gazdaságos gépjárművezetés alapelveinek ismerete, a környezetre való tekintettel,
j) a tachográf menetíró készülék használatának ismerete a járművekben és a biztonsági szünetek és a pihenési idő betartása a járművezetés során,1a)
k) a vezetési jogosultság megadását kérelmező szakmai alkalmassági vizsgája tartalmának és végrehajtási módjának ismerete,
l) gyakorlati képzés, amelynek célja a készségek fenntartása és fejlesztése a 20. § (2)–(7) bek. szerinti feladatok végrehajtásához, és a készségek fenntartására és fejlesztésére a 21. § szerint, a vezetési jogosultság azon kategóriái számára létrehozva, amelyek számára a vizsgabiztos az igazolvány kiadását kéri.
(2) A vizsgabiztosi igazolvány kiadásának kérelmezőjének szakmai felkészítése legkevesebb 60 tanórát vesz igénybe, olyan tanulmányi programban, hogy kezelni tudja a következőket:
a) a vezetési viselkedés elmélete a gépjármű vezetése során,
b) a vizsgáztatás kérelmezőjének vizsgáztatási követelményei,
c) a közúti közlekedés vonatkozó jogszabályai, beleértve az Európai Unió jogszabályait is,
d) a vizsgáztatás kérelmezőjének elméleti és gyakorlati ismereteinek helyes értékelése,
e) a vizsgáztatás kérelmezője által elkövethető hibák felismerése,
f) a vizsgáztatás kérelmezőjének értékelésének egységessége és összhangja,
g) kommunikáció a vizsga kérelmezőjével,
h) tiszteletteljes viselkedés a vizsga elvégzésének kérelmezőjével szemben,
i) a gépjárművek műszaki sajátosságai a vezetési jogosultság kategóriájának terjedelmében, melynek keretében a szakmai alkalmassági vizsgára sor kerül, úgy, mint kormánymű, gumiabroncsok, fékek, világítás,
j) biztonság a rakomány be- és kirakodásakor, valamint az utasok fel- és leszállásakor,
k) a jármű fizikai jellemzőinek ismerete, mint a gyorsaság, a súrlódás, a dinamika és az erő,
l) a jármű gazdaságos vezetésének ismerete, az üzemanyag-fogyasztás és a környezetvédelem szempontjából.
(3) A vizsgabiztosi igazolvány kiadásának kérelmezőjének szakmai felkészítése az igazolvány érvényességének kiterjesztése miatt, a vizsgabiztos számára legkevesebb 16 tanórát vesz igénybe. A szakmai felkészítésre megfelelően alkalmazandók az 1. és (2) bekezdések, attól függően, hogy a vizsgabiztos milyen gépjármű-kategóriákra kérvényezi a vizsgabiztosi igazolvány érvényességének kiterjesztését.

A vizsgabiztosi igazolvány kiadásának vizsgáztatása (a törvény 85. §-hoz)

24. §
(1) A vizsgabiztosi igazolvány kiadásának vizsgáztatása, a szakképzés befejezése után, a vizsgabiztosi igazolvány kiadásának kérelmezője számára
a) elméleti vizsgából és
b) gépjárművezetői vizsgából áll.
(2) A vizsgabiztosi igazolvány kiállításához szükséges vizsga minden egyes részének eredményét a megfelelt vagy nem felelt meg minősítéssel értékelik.
(3) Az elméleti vizsga egy háromtagú bizottság előtt zajlik, amely a belügyminisztérium alkalmazottaiból vagy rendőrökből áll, akik közül az egyikük a bizottság elnöke.
(4) A gépjárművezetői vizsgát a belügyminisztérium által kijelölt személy előtt kell elvégezni.
(5) A vizsgabiztosi igazolvány kiadását kérelmezőnek az elméleti vizsgán bizonyítania kell a 23. § (2) bek. szerinti tudás elsajátítását.
(6) A vizsgabiztosi igazolvány kiadását kérelmezőnek a gépjárművezetői vizsgán bizonyítania kell a 20. § (2)–(7) bek. szerinti feladatok teljesítését, és igazolnia a 21. § szerinti képességeket.
(7) Az elméleti vizsgára a gépjárművezetői vizsga előtt kerül sor és annak sikeres végrehajtása a gépjárművezetői vizsga elvégzésének feltétele.
(8) A gépjárművezetői vizsga eredményét a (4) bekezdés szerint megbízott személy aláírásával igazolja a gépjárművezetői vizsga elvégzéséről szóló nyilvántartólapon, ahol abban az esetben, ha a vizsgát nem felelet meg minősítéssel értékeli, feltünteti az ilyen értékelés okait.
(9) Az elméleti vizsga tartalmát azon gépjárművek kategóriája szerint határozzák meg, amelyekhez a vizsgabiztosi igazolvány kiadásának kérelmezője a szakképzést elvégezte.
(10) Gépjárművezetői vizsga ugyanolyan kategóriájú gépjárművön történik, amilyenre a vizsgabiztosi igazolvány kiadásának kérelmezője a szakképzést elvégezte.

25. §
(1) A vizsgabiztosi igazolvány kiadására vonatkozó vizsga eredményét megfelelt vagy nem felelt meg minősítéssel kell értékelni és be kell jegyezni a vizsgabiztosok nyilvántartásába és a vizsgabiztosi igazolvány kiadását kérelmező vizsgáját minősítő nyilvántartólapra, ahol abban az esetben, ha a vizsgát nem felelt meg minősítéssel értékelték, fel kell tüntetni az ilyen értékelés okait.
(2) A vizsgabiztosi igazolvány kiadását kérelmező vizsgájának eredményét be kell jegyezni a vizsga lefolyásáról szóló jegyzőkönyvbe, amit a vizsgabizottság elnökének és tagjainak aláírásaival kell megerősíteni.
(3) A vizsgabizottság elnöke tájékoztatja a vizsgabiztosi igazolvány kiadására pályázókat vagy a vizsgán részt vevő vizsgabiztosokat annak eredményéről.
(4) Ha a vizsgabiztosi igazolvány kiadásának kérelmezője a vizsga valamely részéből nem felelt meg minősítést kapott, a vizsgát egyszer megismételheti, az újbóli vizsgára legkorábban a sikertelen vizsga időpontjától számított hét nap múlva kerülhet sor. A megismételt vizsgára csak a vizsga azon részéből kerül sor, amelyből a vizsgabiztosi igazolvány kiadását kérelmező nem felelt meg. A megismételt vizsgára megfelelően alkalmazandók a 24. § (1)–(3) bekezdéseinek rendelkezései.

25.a §
(1) A vizsgabiztos rendszeres képzésen vesz részt, amely a következőkből áll:
a) két év alatt 32 óra elméleti oktatás,
b) öt év alatt 40 óra gyakorlati képzés.
(2) Az elméleti oktatás az ismeretek fenntartására és fejlesztésére irányul a 23. § szerint.
(3) A gyakorlati képzés a 20. § (2)–(7) bek. szerinti feladatok kezelési képességének fenntartására és fejlesztésére irányul valamint a 21. § szerinti készségek fenntartására és fejlesztésére.
(4) A 23. § (3) bek. szerinti szakképzés elvégzése rendszeres képzésben való részvételnek tekinthető nyolc óra elméleti oktatás és nyolc óra gyakorlati képzés keretében.

25.b §
(1) A vizsgabiztos esetében a vizsgabiztosi igazolvány kiadásától számított egy évig a következő dolgokra ügyelnek:
a) a vezetési jogosultság megadását kérelmező szakmai alkalmassági vizsgájának lefolytatási módjának felügyelete,
b) a vezetési jogosultság megadását kérelmező szakmai alkalmassági vizsgájának értékelése,
c) a vezetési jogosultság megadását kérelmező szakmai alkalmassági vizsgájára vonatkozó módszertani útmutatás.
(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések végrehajtásáról írásos jegyzőkönyvet kell készíteni, amely részét képezi a vizsgabiztosok belügyminisztérium által vezetett nyilvántartásának.
(3) Legalább ötévente egyszer meg kell vizsgálni a vizsgabiztosnál a vezetési jogosultság megadását kérelmező szakmai alkalmassági vizsgáztatásának módját. Ez az ellenőrzés legalább hat órát vesz igénybe.
(4) A (3) bekezdés alapján végzett ellenőrzésről írásos jegyzőkönyvet kell készíteni, amely részét képezi a vizsgabiztosok belügyminisztérium által vezetett nyilvántartásának.
(5) A naptári évben legalább egyszer meg kell vizsgálni a vizsgabiztosnál a vezetési jogosultság megadását kérelmező szakmai alkalmassági vizsgáztatásának módját és annak értékelését; ez nem érvényes, ha az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket a naptári évben már végrehajtották, vagy ha a (3) bekezdés szerinti ellenőrzést elvégezték. Az ellenőrzésről írásos jegyzőkönyv készül, amely részét képezi a vizsgabiztosok belügyminisztérium által vezetett nyilvántartásának.

25.c §
(1) A vizsgabiztosnál, akinél a 25.b § (1) bek. a) pontja, 25.b § (5) bek. szerinti vizsgálat során vagy a 25.b § (3) bek. szerinti ellenőrzés során hiányosságokat állapítottak meg a szakmai alkalmassági vizsga vagy a speciális vizsga levezetésének módja és értékelése során, a törvény 81. § (7) bek. szerinti szerve haladéktalanul módszertani tanácsokat nyújt a feltárt hiányosságokra összpontosítva.
(2) Az (1) bekezdés szerinti módszertani tanácsok nyújtása után hatvan napon belül a vizsgabiztos rendkívüli vizsgát tesz a 24. § (1) bek. a) pontja szerint.
(3) A rendkívüli vizsgára és annak értékelésére megfelelően alkalmazandók a 24. § 2., 3. és (5) bek., valamint a 25. §.

26. §
(1) A vizsgabiztos igazolványának érvényességét a 24. § (1) bek. a) pontja szerinti sikeres vizsga alapján lehet meghosszabbítani.
(2) A vizsgáztatásra és annak értékelésére megfelelően alkalmazandók a 24. § 2., 3. és (5) bek., valamint a 25. §.
(3) Az elméleti vizsga tartalmát az határozza meg, hogy a vizsgabiztos a gépjárművek mely kategóriáira jogosult a szakmai alkalmassági vizsgáztatást végezni.

26.a §
(1) A vizsgabiztosi igazolvány terjedelmét a 24. § (1) bek. szerinti sikeres vizsga alapján lehet kiterjeszteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsga lefolytatására és annak értékelésére megfelelően alkalmazandók a 24. § (2)–(10) bek., valamint a 25. §.

27. §
A vizsgabiztos igazolványa
(1) A vizsgabiztos igazolványa egy kétoldalas, hőre lágyuló fóliába hegesztett, 9,5 cm x 6,5 cm méretű okmány.
(2) A vizsgabiztos igazolványának mintáját a 4. sz. mellékletben ábrázolják.

Egészségügyi és mentális alkalmasság

28. § (a törvény 86. § (6) bekezdéséhez)
(1) A gépjárművezetés fizikai képességének és szellemi képességének minimális követelményei és értékelésük módszere az 5. sz. mellékletben van meghatározva.
(2) A vezetési jogosultság megadását kérelmező egészségügyi alkalmasságát a vezetési jogosultság megszerzésére irányuló képzésbe történő besorolás előtt állapítják meg.

29. §
Orvosi vizsgálat (a törvény 87. § (10) bekezdéséhez)
(1) A becsületbeli nyilatkozat mintája, a törvény 87. § (9) bek. szerint a 6. sz. mellékletben található.
(2) Az a személy, aki az egészségügyi alkalmasságról szóló határozat alapján orvosi vizsgálaton vesz részt, az értékelő orvosnak a vonatkozó határozatot is benyújtja.
(3) A szakmai pszichiátriai vizsgálat következtetései alapján orvosi vizsgálaton résztvevő személynek, be kell nyújtania a vizsgálatot végző orvos számára az alkoholra, más tudatmódosító szerekre vagy gyógyszerekre vonatkozó vizsgálat dokumentumának másolatát is, amelyet a Rendőri Testület szerve hitelesített, amely az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatáról döntött az alkoholhoz, más tudatmódosító szerekhez vagy gyógyszerekhez való viszonylatban.
(4) Az orvosi vizsgálat tárgya a következő:
a) az értékelt személy egészségi állapotának felmérése, különös tekintettel azokra a betegségekre és rendellenességekre, amelyek kizárják vagy feltételhez kötik a gépjárművek vezetésére vonatkozó egészségügyi alkalmasságot; a betegségek és rendellenességek, amelyek kizárják vagy feltételhez kötik a gépjárművek vezetésére vonatkozó egészségügyi alkalmasságot, és ezek megállapításának módja az 5. sz. mellékletben vannak feltüntetve,
b) átfogó fizikai vizsgálat, beleértve a hallás, a látásélesség, a látómező, az egyensúly és az indikatív neurológiai vizsgálatot; megelőző ellenőrzés eredményeit is figyelembe veszik külön jogszabály szerint.5)
(5) Az értékelő orvos, az (1) bekezdés szerinti becsületbeli nyilatkozat, az egészségügyi dokumentáció, egyéb kezdeményezés vagy az általa elvégzett kivizsgálás alapján, abban az esetben, ha a vizsgált személynél fennáll a betegség vagy más rendellenesség gyanúja, amely feltételhez kötné vagy kizárná az egészségügyi alkalmasságot, kérvényezi a szakorvosi kivizsgálást.5) Szakorvosi kivizsgálással megállapítják a minimális követelmények teljesítését úgy, ahogyan az az 5. sz. mellékletben szerepel.
(6) Az orvosi vizsgálatnak alávetett személy esetében, aki az orvosi alkalmassági vizsgálatról szóló határozat alapján vesz részt a vizsgálaton, a vizsgálatot végző orvos, mikor a (4) bekezdés szerinti orvosi vizsgálat tárgyáról és az (5) bekezdés szerinti szakorvosi kivizsgálás szükségességéről dönt, figyelembe veszi azokat a tényeket, amelyek a vonatkozó határozatban fel vannak tüntetve.
(7) Az értékelő orvos feljegyzi az orvosi vizsgálat eredményét az értékelt személy egészségügyi dokumentációjába és a vezetési jogosultság megadására vonatkozó kérvény „Az orvosi vizsgálat eredményének igazolása“ részébe, vagy az egészségügyi alkalmasságról szóló dokumentumba. Az orvosi vizsgálat eredményét be kell jegyezni a vezetési jogosultság megadására vonatkozó kérvénybe, mégpedig úgy, ahogy az a 7. sz. mellékletben szerepel, mint az orvosi vizsgálat eredményének bejegyzésének meghatározott módja, az egészségügyi alkalmasságról szóló dokumentumba.
(8) Ha az orvosi vizsgálat nem állapít meg olyan egészségkárosodást, amely miatt a vizsgált személy nem lenne képes vezetni egy adott gépjármű-kategóriát, az értékelő orvos az orvosi vizsgálat eredményében feltünteti, hogy a vizsgált személy egészségügyileg alkalmas arra, hogy az ebbe a kategóriába tartozó járművet vezesse.
(9) Ha az orvosi vizsgálat olyan egészségkárosodást állapít meg, amely miatt a vizsgált személy nem képes vezetni egy adott gépjármű-kategóriát, az értékelő orvos az orvosi vizsgálat eredményében feltünteti, hogy a vizsgált személy egészségügyileg nem alkalmas arra, hogy az ebbe a kategóriába tartozó gépjárművet vezesse.
(10) Ha az orvosi vizsgálat olyan egészségkárosodást állapít meg, amely az egészségügyi alkalmasságot a törvény a 86. § (2) bek. szerinti feltételéhez köti, az értékelő orvos javasolja a vezetési jogosultság korlátozását úgy, hogy ez a korlátozás megfeleljen az értékelt személy egészségügyi alkalmasságának.
(11) A vezetési jogosultság (10) bekezdés szerinti korlátozására tett javaslatot az értékelő orvos harmonizált európai uniós kóddal (a továbbiakban csak „harmonizált kód“) a 9. sz. melléklet szerint bejegyzi az egészségügyi dokumentációba és a vezetési jogosultság megadására vonatkozó kérvénybe vagy az egészségügyi alkalmasságról szóló dokumentumba.
(12) Ha az értékelt személy egészségügyi alkalmassága feltételhez kötött a törvény 86. § (2) bek. c) pontja szerint, az értékelő orvos megállapítja a következő orvosi vizsgálat időpontját és az egészségügyi dokumentációba, valamint a vezetési jogosultság megadására vonatkozó kérvénybe vagy az egészségügyi alkalmasságról szóló dokumentumba bejegyzi a vonatkozó nemzeti kódot.

29.a §
Pszichiátriai szakértői vizsgálat (a törvény 91. § (11) bekezdéséhez)
(1) Az egészségügyi alkalmasságot, különösképpen az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőséggel kapcsolatban a Rendőri Testület szervének határozata alapján a törvény 91. § (4) bek. szerint pszichiátriai szakértői vizsgálattal vizsgálják meg, amelyet a pszichiátria szakterületére szakosodott orvos végez el (a továbbiakban csak „pszichiáter“).
(2) Az a személy, aki részt vesz a pszichiátriai szakértői vizsgálaton, benyújtja a pszichiáternek az (1) bekezdés szerinti határozatot is.
(3) Az egészségügyi alkalmasság alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőséggel kapcsolatos vizsgálatának további részleteit az 5.a melléklet határozza meg.

30. §
Pszichológiai vizsgálat (a törvény 88. § (9) bekezdéséhez)
(1) A mentális alkalmasságra vonatkozó minimális követelményeket és a mentális alkalmasság kondicionálásának feltételeit a törvény 88. § (4) bek. szerint a 10. sz. melléklet határozza meg; az értékelő pszichológus a mentális alkalmasság elbírálása során standardizált pszichológiai teszteket használ, amelyek a járművezetői célcsoportra vannak standardizálva és melyek standardizálása 15 évnél nem régebbi, továbbá figyelembe veszi az egészségügyi dokumentáció előző bejegyzéseit is.
(2) A vezetési jogosultság megadását kérelmező mentális alkalmasságát, aki a törvényből adódóan köteles magát pszichológiai vizsgálatnak alávetni, a vezetési jogosultság megszerzésére irányuló képzésbe történő besorolása előtt vizsgálják.
(3) Az a személy, aki a mentális alkalmasság vizsgálatáról szóló határozat alapján vesz részt a pszichológiai vizsgálaton, az értékelő pszichológusnak benyújtja a vonatkozó határozatot is.
(4) A pszichológiai vizsgálat eredményét az értékelő pszichológus bejegyzi a vezetési jogosultság megadását kérelmező vagy a járművezető egészségügyi dokumentációjába és a mentális alkalmasságról szóló dokumentumba.
(5) Ha a pszichológiai vizsgálat nem állapítja meg az okokat, amelyek miatt az értékelt személy nem lenne alkalmas gépjármű vezetésére, az értékelő pszichológus a pszichológiai vizsgálat zárójelentésében feltünteti, hogy az értékelt személy gépjármű vezetésére mentálisan alkalmas.
(6) Ha a pszichológiai vizsgálattal megállapítják az okokat, amelyek miatt az értékelt személy gépjármű vezetésére nem alkalmas, az értékelő pszichológus a pszichológiai vizsgálat zárójelentésében feltünteti, hogy az értékelt személy gépjármű vezetésére mentálisan nem alkalmas.
(7) Ha a pszichológiai vizsgálattal megállapítják az okokat, amelyek miatt az értékelt személy mentális alkalmasságát a törvény 88. § (4) bek. szerint feltételhez kell kötni, az értékelő pszichológus javasolja a vezetési jogosultság korlátozását a vonatkozó nemzeti kód által a 9. sz. melléklet szerint, amelyet bejegyez a mentális alkalmasságról szóló dokumentumba.
(8) Az egyes pszichológiai vizsgálatok közötti intervallum, a törvény 88. § (4) bek. szerint nem lehet 12 hónapnál rövidebb.
(9) A becsületbeli nyilatkozat mintája a törvény 88. § (8) bek. szerint, a 11. sz. mellékletben található.

31. §
Az egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentum és a mentális alkalmasságot igazoló dokumentum (a törvény 89. § (4) bekezdéséhez)
(1) Az egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentumot a következő esetekben adják ki:
a) ha a vezetési jogosultság megadásának kérelmezője számára lejárt az orvosi vizsgálat eredményéről szóló igazolás érvényessége a vezetési jogosultság megadására vonatkozó kérvény esetében, vagy ha ez az igazolás helytelenül van kitöltve,
b) ha olyan járművezetőről van szó, aki egészségügyi alkalmassági felülvizsgálaton vesz részt,
c) ha olyan járművezetőről van szó, akinek ez kötelessége a törvény 87. § (4) bek., 89. § (1) bek. vagy 143.b § szerint,
d) ha olyan személyről van szó, akire a 87. § (5) bekezdése vonatkozik.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy egészségügyi alkalmasságáról szóló dokumentum érvényessége és a törvény 77. § (4) bek. f) pontja szerinti orvosi vizsgálat eredményéről szóló igazolás érvényessége az orvosi vizsgálat elvégzésének dátumától számított egy év; ha az értékelt személy egészségügyi alkalmassága a törvény 86. § (2) bek. c) pontja szerint feltételhez kötött, az érvényesség idejét az értékelő orvos határozza meg, ami legfeljebb egy év lehet. Az (1) bekezdés d) pontja szerinti egészségügyi alkalmasságról szóló dokumentum érvényességét az értékelő orvos határozza meg, melynek ideje legfeljebb öt év lehet; ha az értékelt személy 65 évnél idősebb, ez az idő legfeljebb két év lehet.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy egészségügyi alkalmasságáról szóló dokumentum mintája és kitöltésének módja a 7. sz. mellékletben található. Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti személy egészségügyi alkalmasságát igazoló dokumentum méretei 86 mm x 55 mm, mintája és kitöltésének módja a 8. sz. mellékletben található.
(4) A mentális alkalmasságot igazoló dokumentumot akkor adják ki, ha 
a) a vezetési jogosultság megadásának kérelmezőjéről van szó,
b) olyan járművezetőről van szó, aki mentális alkalmassági vizsgálatnak veti alá magát,
c) olyan járművezetőről van szó, akinek ez kötelessége a törvény 89. § (1) bek. vagy a 143.b § szerint,
d) olyan személyről van szó, akire a törvény 88. § (4) bekezdése vonatkozik.
(5) A (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy mentális alkalmasságáról szóló dokumentum érvényessége a pszichológiai vizsgálat dátumától számított egy év; ha az értékelt személy mentális alkalmassága a törvény 88. § (4) bekezdése szerint feltételhez kötött, a dokumentum érvényességi idejét az értékelő pszichológus határozza meg, ami legfeljebb egy év lehet. A (4) bekezdés d) pontja szerinti mentális alkalmasságról szóló dokumentum érvényességét az értékelő pszichológus határozza meg, melynek ideje legfeljebb öt év lehet; ha az értékelt személy 65 évnél idősebb, ez az idő legfeljebb két év lehet.
(6) A (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy mentális alkalmasságról szóló dokumentum mintája és kitöltésének módja a 12. sz. mellékletben található. A (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti személy mentális alkalmasságát igazoló dokumentum méretei 86 mm x 55 mm, mintája és kitöltésének módja a 13. sz. mellékletben található.

31.a §
Szaktanácsadás (a törvény 91. § (11) bekezdéséhez)
(1) A szaktanácsadás olyan személyre irányuló professzionális szakmai tevékenység, aki alkohol, más tudatmódosító szer vagy gyógyszer hatása alatt történő gépjárművezetés vétségét vagy bűncselekményét követte el, esetleg olyan személyre, akinek ez a kötelezettsége a törvényből ered. A szaktanácsadásnak az ilyen személynek, mint a közúti közlekedés résztvevőjének, felelősségteljes és biztonságos viselkedéséhez kell vezetnie.
(2) A szaktanácsadást, amelyen a személy részt vesz, annak teljes időtartama alatt ugyanaz az értékelő pszichológus végzi.
(3) A személy, aki a szaktanácsadáson részt vesz, az értékelő pszichológus személyét csak abból az okból változtathatja meg, ha az értékelő pszichológus anyasági vagy szülői szabadságon van, ha az értékelő pszichológus tartósan munkaképtelen, ha az értékelő pszichológus felfüggeszti vagy befejezi szakmai praxisát, vagy ha az értékelő pszichológus elhalálozik.
(4) A szaktanácsadás négy csoportterápiából és egy egyéni kilépő interjúból áll. Egy-egy csoportterápia három órából áll, miközben egy óra 45–60 percig tart. Az egyes csoportterápiák közötti intervallumoknak, legalább 7, de legfeljebb 14 naptári napnak kell lenniük. Az egyéni kilépő interjú legfeljebb egy óráig tart, és legkésőbb az utolsó csoportterápia napját követő 30 naptári napon belül meg kell valósítani.
(5) A csoportterápián egy csoportban legkevesebb három, de legtöbb tíz személy vehet részt, akik szaktanácsadáson vesznek részt.
(6) Ha a személy komoly indokból nem tud részt venni a csoportterápián, az értékelő pszichológus meghatározza a pót csoportterápia dátumát, időpontját és helyét. Az indok komolyságát az értékelő pszichológus dönti el, ugyanakkor pót csoportterápia lehetősége csak egyszer adható meg a szaktanácsadás egész időszaka alatt.
(7) A személy, aki a szaktanácsadáson részt vesz, az első csoportterápia elején átadja az értékelő pszichológusnak a szaktanácsadáson való részvételről szóló határozatot, abból a célból, hogy az értékelő pszichológus másolatot készíthessen belőle.
(8) A szaktanácsadáson való részvételt igazoló dokumentum kiállításának feltétele az összes csoportterápián való aktív részvétel és az egyéni kilépő interjú abszolválása.
(9) Annak a személynek, aki nem jelenik meg az összes csoportterápián az értékelő pszichológus által meghatározott időben, az értékelő pszichológus nem állítja ki a szaktanácsadáson való részvételt igazoló dokumentumot.
(10) Annak a személynek, aki a csoportterápián vagy az egyéni kilépő interjún alkohol, más tudatmódosító szer vagy gyógyszer hatása alatt jelenik meg, nem lesz engedélyezve a csoportterápián vagy az egyéni kilépő interjún való részvétel és az értékelő pszichológus nem állítja ki számára a szaktanácsadáson való részvételt igazoló dokumentumot.
(11) A szaktanácsadás terjedelme és tartalma a 13.a sz. mellékletben található.

31.b §
Az egészségügyi alkalmasság, különösképpen az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőség felülvizsgálatáról szóló dokumentum és a szaktanácsadáson való részvételt igazoló dokumentum (a törvény 91. § (12) bekezdéséhez)
(1) Az egészségügyi alkalmasság, különösképpen az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőség felülvizsgálatáról szóló dokumentumot a pszichiáter állítja ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti dokumentum mintája a 7.a sz. mellékletben található.
(3) A szaktanácsadáson való részvételt igazoló dokumentumot az értékelő pszichológus állítja ki.
(4) A (3) bekezdés szerinti dokumentum mintája a 13.b sz. mellékletben található.

31.c §
A szakmai alkalmasság felülvizsgálata (a törvény 91. § (16) bekezdéséhez)
(1) A szakmai alkalmassági vizsgáztatáshoz, a szakmai alkalmasság felülvizsgálata miatt megfelelően alkalmazandók 15., 16. és 18–22.b §.
(2) A szakmai alkalmasság felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvre a vezetési jogosultságokról készült jegyzőkönyv megfelelően alkalmazandó.
(3) A szakmai alkalmasság felülvizsgálatról szóló dokumentum mintája a 13.c sz. mellékletben található.

31.d §
A járművezetők rehabilitációs programja (a törvény 91.a § (8) bekezdéséhez)
(1) A járművezetők rehabilitációs programja olyan szakmai és átképző tevékenység, amelynek célja a B kategóriás vezetési jogosultság birtokosának hozzáállásának pozitív befolyásolása és felelős magatartásának erősítése, akit a törvény kötelez az ilyen programban való részvételre.
(2) A járművezetők rehabilitációs programját, amelyen a személy részt vesz, ugyanaz az értékelő pszichológus végzi annak időtartama alatt. A személy az értékelő pszichológus személyét csak abból az okból változtathatja meg, ha az értékelő pszichológus anyasági vagy szülői szabadságon van, ha tartósan munkaképtelen, vagy ha felfüggeszti vagy befejezi szakmai praxisát.
(3) A járművezetők rehabilitációs programja három csoportterápiából áll. Minden találkozó 3 óráig tart, egy óra pedig 50 percig, legalább egy pszicho-higiénés szünettel egy találkozó során. Az egyes csoportterápiák közötti intervallum legalább 7 nap; a járművezetők rehabilitációs programját annak megkezdésétől számított 6 héten belül be kell fejezni.
(4) A csoportterápián egy csoportban legkevesebb 3, de legtöbb 10 személy vehet részt, akik a járművezetők rehabilitációs programjában vesznek részt.
(5) Ha a személy komoly indokból nem tud részt venni a csoportterápián, az értékelő pszichológus meghatározza a pót csoportterápia dátumát, időpontját és helyét. Az indok komolyságát az értékelő pszichológus dönti el, ugyanakkor pót csoportterápia lehetősége csak egyszer adható meg a járművezetők rehabilitációs programjának időszaka alatt.
(6) A személy, aki a járművezetők rehabilitációs programjában vesz részt, az első csoportterápia elején átadja az értékelő pszichológusnak a járművezetők rehabilitációs programjában való részvételről szóló határozatot, abból a célból, hogy az értékelő pszichológus másolatot készíthessen belőle.
(7) A járművezetők rehabilitációs programjában való részvételt igazoló dokumentum értékelő pszichológus általi kiállításának feltétele az összes csoportterápián való aktív részvétel.
(8) Annak a személynek, aki nem jelenik meg az összes csoportterápián az értékelő pszichológus által meghatározott időben, az értékelő pszichológus nem állítja ki a járművezetők rehabilitációs programjában való részvételt igazoló dokumentumot.
(9) Az értékelő pszichológus nem teszi lehetővé a részvételt a csoportterápián annak a személynek, aki a csoportterápián alkohol, más tudatmódosító szer vagy gyógyszer hatása alatt jelenik meg, ugyanakkor az általa vezetett dokumentációban írásos feljegyzést készít erről a tényről és a személynek nem állítja ki a járművezetők rehabilitációs programjában való részvételt igazoló dokumentumot.
(10) A járművezetők rehabilitációs programjában individuális formában csak olyan személy vehet részt, aki nem beszéli a szlovák nyelvet olyan szinten, amely a járművezetők rehabilitációs programjának elvégzéséhez szükséges.
(11) A járművezetők rehabilitációs programjának terjedelme és tartalma a 13.d sz. mellékletben található.
(12) A járművezetők rehabilitációs programjában való részvételt igazoló dokumentum mintája a 13.e sz. mellékletben található.

32. §
A vezetői engedély (a törvény 94. § (8) bekezdéséhez)
(1) A vezetői engedély egy 8,56 cm x 5,398 cm méretű dokumentum, amely többrétegű polikarbonátból készült, a felületén átlátszó réteggel és védőelemekkel. A vezetői engedély fizikai tulajdonságainak és a tesztelésére szolgáló módszereknek összhangban kell lenniük a külön jogszabállyal.6) A vezetői engedélynek két oldala van.
(2) A vezetői engedély előlapja a törvény 94. § (6) bekezdése szerinti adatokat tartalmazza és
a) a „Vezetői engedély“ valamint a „Szlovák Köztársaság“ feliratokat, szlovák nyelven nagybetűkkel nyomtatva,
b) a bal felső sarokban egy kék színű téglalapot, melynek méretei 2 cm x 1 cm, amelyben egy tizenkét sárga csillagból kialakított kör található; a körben, nagy betűkkel az „SK“ felirat van feltüntetve,
c) a vezetői engedély hátterét, a „Vezetői engedély“ felirat képezi az Európai Unió tagállamainak nyelvein rányomtatva
Свидетелство за управление на МПС,
Permiso de Conducción,
Řidičský průkaz,
Korekort,
Führerschein,
Juhiluba,
Άδεια Οδήγησης,
Driving Licence,
Permis de conduire,
Ceadúnas Tiomána,
Vozačka dozvola,
Patente di guida,
Vaditaja aplieciba,
Vairuotojo pažymejimas,
Vezetői engedély,
Licenzja tas-Sewqan,
Rijbewijs,
Prawo Jazdy,
Carta de Conduçăo,
Permis de conducere,
Vodičský preukaz,
Vozniško dovoljenje,
Ajokortti,
Körkort,
d) az „EURÓPAI UNIÓ MINTÁJA“ feliratot, úgy rányomtatva, hogy a vezetői engedély hátterét alkossa.
(3) A vezetői engedély hátoldala a konkrét vezetői engedélyről tartalmaz specifikus információkat
a) 9. a jármű(vek) kategóriáját(it), amelyeket az engedély birtokosa jogosult vezetni,
b) 10. a vezetési jogosultság első kiadásának dátumát a vezetési jogosultság minden kategóriájára (ezt a dátumot az új vezetői engedélyen is újból feltüntetik későbbi pótlás vagy csere esetén); a dátum minden mezőjét számok alkotják a következő sorrendben: nap.hónap.év (NN.HH.ÉÉ),
c) 11. a vezetői engedély érvényességi idejének lejártát, a vezetési jogosultság minden kategóriájára; a dátum minden mezőjét számok alkotják a következő sorrendben: nap.hónap.év (NN.HH.ÉÉ).
(4) A vezetői engedély hátoldala tartalmazhatja a következő információkat is, amelyek a konkrét vezetői engedélyre specifikusak:
a) 12. kiegészítő információkat vagy korlátozásokat kódok formájában a 9. sz. melléklet szerint, amelyek a járművek adott kategóriájára vonatkoznak; a 600.09 és 600.10 kódokat a vezetői engedélyen nem tüntetik fel,
b) 13. más állam feljegyzéseit,
c) 14. egyéb feljegyzéseket.
(5) A vezetői engedély hátoldalán, jobb oldalon, kiegészítő szöveg van feltüntetve az 1, 2, 3, 4a, 4b, 4c, 5, 10, 11 a 12 sz. kódszámokhoz, a következőképpen: „1. Vezetéknév 2. Keresztnév 3. Születési dátum és hely 4a. A kiadás dátuma 4b. Az érvényesség lejártának dátuma 4c. Kibocsájtó 5. A vezetői engedély száma 10. Érvényesség kezdete 11. Érvényesség vége 12. Kódok“.
(6) Ha a (4) bekezdés szerinti a) pontja szerinti kód érvényes az összes kategóriára, amelyekre a vezetői engedélyt kiadták, bejegyezhető a 9–11 tételekbe.
(7) A vezetői engedélyen szereplő adatok, beleértve az engedély birtokosának arcképmását és aláírását is, személyre szabottak, lézeres gravírozási technológiával. A vezetői engedélyen a személyes adatok a latin ábécé betűivel, fekete színnel személyre szabottak. A vezetői engedély elő- és hátlapján feltüntetett információknak szabad szemmel olvashatóknak kell lenniük, ugyanakkor a 9–12 tételekhez a hátoldalon legalább öt pontos betűnagyság használandó. A vezetői engedélyen használt színek megnevezése pantone rendszerű.
(8) A vezetői engedély kitöltetlen mintáját a 14. sz. mellékletben ábrázolják.

A nemzetközi vezetői engedély

33. § (a törvény 101. § (8) bekezdéséhez)
(1) A nemzetközi vezetői engedély, az 1968. november 8-án, Bécsben aláírt, Közúti Közlekedési Egyezmény szerint (a továbbiakban csak „Bécsi egyezmény“) egy védőelemekkel ellátott, 14,8 cm x 10,5 cm méretű könyvecske. Ennek első és utolsó lapja, melyek a könyvecske borítóját képezik, szürke színűek, belső oldalai pedig fehérek.
(2) A könyvecske borítójának első és utolsó oldalán előnyomtatott adatok szlovák nyelven vannak feltüntetve. A Bécsi egyezmény szerinti nemzetközi vezetői engedély belső oldalain előnyomtatott adatokat szlovák, angol, orosz, spanyol, német és kínai nyelven tüntetik fel, az utolsó két belső oldalt pedig francia nyelven nyomtatják.
(3) A Bécsi egyezmény szerinti nemzetközi vezetői engedélybe az egyes adatokat a latin ábécé nyomtatott betűivel vagy angol dőlt betűkkel töltik ki. A Bécsi egyezmény szerinti nemzetközi vezetői engedélyben feltüntetik birtokosának személyes adatait és a vezetési jogosultság tartományát az érvényes a vezetői engedély szerint, beleértve tartományának esetleges korlátozását és a gépjárművezetésre vonatkozó további korlátozó feltételeket.
(4) A Bécsi egyezmény szerinti nemzetközi vezetői engedélyben feltüntetik a vezetési jogosultságok kategóriáit a megfelelő piktogramokkal, melyek tartományát a Rendőri Testület szerve bélyegzőjének lenyomatával jelölik meg. A bélyegző lenyomatának a vezetési jogosultság minden kategóriánál ott kell lennie, ha a Bécsi egyezmény szerinti nemzetközi vezetői engedély kiadásának kérelmezője ennek a kategóriának a birtokosa.
(5) A Bécsi egyezmény szerinti nemzetközi vezetői engedély tartalmazza továbbá birtokosának fényképét, a törvény 101. § (5) bekezdése szerint, valamint az aláírását.
(6) A Bécsi egyezmény szerinti nemzetközi vezetői engedély kitöltetlen mintáját a 15. sz. mellékletben ábrázolják.

34. § (a törvény 101. § (8) bekezdéséhez)
(1) Az 1949. szeptember 19-én, Genfben aláírt, A közúti közlekedésről szóló egyezmény (a továbbiakban csak „Genfi egyezmény“) szerinti nemzetközi vezetői engedélyre érvényes a 33. § (1), (3) és (5) bek.
(2) A könyvecske borítójának első és utolsó oldalán előnyomtatott adatok szlovák nyelven vannak feltüntetve. A Genfi egyezmény szerinti nemzetközi vezetői engedély belső oldalain előnyomtatott adatok szlovák, angol, francia, orosz, német, spanyol és kínai nyelven vannak feltüntetve.
(3) A Genfi egyezmény szerinti nemzetközi vezetői engedélyben fel vannak tüntetve a vezetési jogosultságok kategóriái, melyek tartományát a Rendőri Testület szerve bélyegzőjének lenyomatával jelölik meg. A bélyegző lenyomatának a vezetési jogosultság minden kategóriájánál ott kell lennie, ha a Genfi egyezmény szerinti nemzetközi vezetői engedély kiadásának kérelmezője ennek a kategóriának a birtokosa. 
(4) A Genfi egyezmény szerinti nemzetközi vezetői engedély kitöltetlen mintáját a 16. sz. mellékletben van ábrázolják.

A forgalmi rendszám

35. § (a törvény 123. § (19) bekezdéséhez)
(1) A rendszámtáblák méretei a következők:
a) 52 cm x 11 cm vagy 34 cm x 20 cm, kibocsátva az M, N, O, R kategóriájú járművekre, az L7e kategóriájú teherszállító quadra és személyszállításra tervezett quadra,
b) 24 cm x 15 cm, kibocsátva az L3e, L4e, L5e, T, C, PS, LS kategóriájú járművekre és az L7e kategóriájú többfunkciós quadra; ha a típusjóváhagyó hatóság6a) kivételt adott a hátsó rendszámtábla elhelyezésére vonatkozó műszaki követelmények alól, a hátsó rendszámtábla mérete 24 cm x 15 cm,
c) 14,5 cm x 11 cm kibocsátva az L1e, L2e és L6e kategóriájú járművekre.
(2) Az O1 kategóriájú járművekre kibocsátott rendszámtábla, amelynek vontató járműve L kategóriájú jármű, méretei 24 cm x 15 cm vagy 14,5 cm x 11 cm is lehetnek.
(3) Az O és R kategóriájú járművekre kibocsátott rendszámtáblán a Szlovák Köztársaság címere után, a forgalmi rendszámon következő két betű közül az első Y; ez nem érvényes, az O1 kategóriájú jármű esetében, amelynek vontató járműve L kategóriájú jármű.
(4) Indokolt esetekben a T és C kategóriájú járműre is kibocsáthatnak 52 cm x 11 cm méretű rendszámtáblát, amelyen a Szlovák Köztársaság címere után, a forgalmi rendszámon következő két betű közül az első Y.
(5) A különleges gépjárművekre kibocsátott rendszámtábla, a traktorok kivételével, és a különleges forgalmi rendszámmal ellátott rendszámtábla méretei 24 cm x 15 cm; indokolt esetekben a speciális forgalmi rendszámmal ellátott rendszámtábla, amely H betűt vagy S betűt tartalmaz méretei 52 cm x 11 cm, 34 cm x 20 cm vagy 14,5 cm x 11 cm is lehetnek.
(6) A polikarbonát és poliészter áttetsző keverékéből készült rendszámtábla, amely a jármű bekapcsolt megvilágítása mellett fényt bocsát ki, fehér alapon lévő fekete színű betűket és számjegyeket tartalmaz és méretei 52 cm x 11 cm; a törvény 123. § (18) bekezdése szerinti rendszámtábla fehér alapon zöld színű betűket és számokat tartalmazhat.
(7) A törvény 123. § (18) bekezdése szerinti jármű rendszámtábláján a betűknek EL vagy EV betűvel kell kezdődniük.
(8) A rendszámtábla alapfóliájának szerves részét képezi egy kék terület megkülönböztető jelzéssel és csillagokkal, amely a rendszámtábla bal szélén helyezkedik el, valamint a Szlovák Köztársaság címere, amely a rendszámtáblán az első két betű után van elhelyezve, vagy ha speciális forgalmi rendszámról van szó, akkor a P betű után vagy az első két számjegy után, vagy a C betű után, ha különleges forgalmi rendszámról van szó.
(9) A Szlovák Köztársaság megkülönböztető jelzése az SK betűkből áll, melyek színe fehér és legalább 2 cm magasak, vonalvastagságuk pedig 0,4 cm. A betűk felett 12 sárga csillag található, amelyek középpontjai egy 1,5 cm sugarú körvonalon helyezkednek el; ugyanazon csillag két szemben lévő csúcsa közötti távolság 0,4 cm – 0,5 cm. A megkülönböztető jelzés és a csillagok egy téglalap alakú kék területen vannak elhelyezve, amely legalább 9,8 cm magas és legalább 4 cm, de legfeljebb 5 cm széles. Ha a rendszámtáblán található kék terület méretei a forgalmi rendszám két sorba történő elosztása miatt csökkennek, a megkülönböztető jelzés és a csillagok méretei is arányosan csökkenhetnek.
(10) A rendszámtáblán a betűk és számjegyek domborított kivitelűek és fehér alapon fekete színűek; a törvény 123. § (18) bekezdése szerinti jármű rendszámtábláján a betűk és számjegyek fehér alapon zöld színűek lehetnek. A rendszámtábla szélére peremvájatot kell sajtolni, amelynek színe megegyezik a rendszámtábla betűinek és számjegyeinek színével és amely védőelemeket tartalmaz.
(11) A rendszámtáblát a jármű karosszériájának külső oldalán kell elhelyezni
a) az L1e, L2e, L3e, L4e, L5e, L6e, O, R, PS kategóriájú járművek és az L7e kategóriájú többfunkciós quadok esetében a jármű hátulján, középen vagy a bal oldalán,
b) az M, N kategóriájú járművek és az L7e kategóriájú teherszállító quadok esetében a jármű elején, általában középen és a hátulján, középen vagy a bal oldalán,
c) a C és T kategóriájú járművek esetében a 24 cm x 15 cm méretű rendszámtáblát a jármű hátulján, a bal oldalon, esetleg, ha 52 cm x 11 cm méretű rendszámtáblát bocsátottak ki, hátul középen,
d) az LS kategóriájú járművek esetében hátul, általában középen.
(12) A rendszámtáblát a jóváhagyó hatóság7) által meghatározott helyre kell felerősíteni merőlegesen a jármű hosszanti középsíkjára legfeljebb 5° eltéréssel, ugyanakkor ahol azt a jármű alakja megköveteli, a rendszámtábla a függőlegeshez viszonyítva megdönthető
a) legfeljebb 30°-kal, ha a számozott hordozó oldal felfelé döntött, azzal a feltétellel, hogy a rendszámtábla felső széle és az úttest síkja közötti távolság nem több, mint 120 cm,
b) legfeljebb 15°-kal, ha a számozott oldal lefelé döntött, azzal a feltétellel, hogy a rendszámtábla felső széle és az úttest síkja közötti távolság nem több, mint 120 cm.
(13) Ha a rendszámtáblát máshová kell felerősíteni, mint azt a jóváhagyó hatóság7) meghatározta, a jármű elején rendszámtábla alsó széle és az úttest síkja közötti távolságnak legalább 20 cm-nek kell lennie, a jármű hátulján pedig legalább 30 cm-nek. A rendszámtábla felső széle nem lehet az úttest síkjától magasabban, mint
a) 150 cm, az L1e, L2e, L3e, L4e, L5e, L6e, LS kategóriájú járművek és az L7e kategóriájú többfunkciós quadok esetében,
b) 200 cm, az M, N, O, R kategóriájú járművek, az L7e kategóriájú teherszállító quadok és személyszállításra tervezett quadok esetében,
c) 400 cm, C, T és PS kategóriájú járművek esetében.
(14) Ha a rendszámtábla a (13) bekezdés szerint van felerősítve, be kell tartani a (12) bekezdés szerinti feltételeket.
(15) A rendszámtábla oldalsó széle nem szelheti át azt a függőleges síkot, amely párhuzamos a jármű hosszanti síkjával, amely a jármű érintője a jármű legnagyobb szélességi pontjában.
(16) A rendszámtáblát úgy kell elhelyezni a járművön, hogy a forgalmi rendszám vízszintesen, balról jobbra legyen olvasható.
(17) A rendszámtáblák mintáit a 17. melléklet tartalmazza.

37. § (a törvény 125. § 4. bekezdéséhez)
(1) A CD és CC feliratos jelzések fekete színű legalább 8 cm magas, legalább 1 cm széles vonalvastagságú CD vagy CC betűkből állnak; a betűk ellipszis alakú fehér alapon vannak elhelyezve, amelynek vízszintes tengelye legalább 17,5 cm hosszú, függőleges tengelye pedig legalább 11,5 cm hosszú. 
(2) A CD és CC betűkkel ellátott jelölések mintái a 18. mellékletben találhatók.

38. § (a törvény 128. § (4) bekezdéséhez)
A különleges rendszámtáblák kezeléséről és azok kibocsátásáról szóló nyilvántartás formanyomtatványának mintáját, a különleges forgalmi rendszám kibocsátásáról szóló formanyomtatvány mintáját és a különleges forgalmi rendszám kibocsátásáról szóló tanúsítvány mintáját a 19. sz. mellékletben ábrázolják.

39. §
A Szlovák Köztársaság autójele (a törvény 133. § (3) bekezdéséhez)
(1) A Szlovák Köztársaság autójele az SK betűkből áll, melyek színe fekete, magasságuk legalább 8 cm, vonalvastagságuk pedig legalább 1 cm; a betűk ellipszis alakú fehér alapon vannak elhelyezve, amelynek vízszintes tengelye legalább 17,5 cm hosszú, a függőleges pedig legalább 11,5 cm.
(2) A Szlovák Köztársaság autójelének mintáját a 20. sz. mellékletben ábrázolják.

41. §
Átmeneti rendelkezések
(1) A BE, C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriájú gépjárművek vezetésére vonatkozó szakmai alkalmasság vizsgáztatását 2013. szeptember 30-ig az eddigi előírások szerinti feltételeket teljesítő gépjárműveken is elvégezhetik.
(2) Az eddigi előírások szerinti rendszámtáblákat, kivéve a járás rövidítése után az első helyen X betűt tartalmazó speciális rendszámtáblát, a raktárkészletek kimerüléséig adják ki a járművek üzembentartóinak.
(3) A közúti közlekedésre jóváhagyott járművek rendszámtábláinak elhelyezése az eddigi előírások szerint marad érvényben.
(4) A vezetési jogosultság megadásáról szóló eljárásra az eddigi előírások használandók, ha a jelen rendelet hatálybalépése előtt a vezetési jogosultság kérvényezőinek képzése megkezdődött vagy a vezetési jogosultság megadására vonatkozó kérvényt már benyújtották.

41.a §
A 2010. szeptember 15-től hatályos módosításokkal kapcsolatos átmeneti rendelkezések
(1) Az eddigi előírások szerint elhelyezett közúti jelzéseket, 2016. december 31-ig összhangba kell hozni a jelen rendelet szerinti feltételekkel.
(2) A vezetési jogosultság megadásáról szóló eljárásra az eddigi előírások használandók, ha a jelen rendelet hatálybalépése előtt a vezetési jogosultság kérvényezőjének képzése megkezdődött vagy a vezetési jogosultság megadására vonatkozó kérvényt már benyújtották.
(3) Az eddigi előírások szerint kiadott egészségügyi alkalmasságra és mentális alkalmasságra vonatkozó dokumentumok, a jelen rendelet szerint kiadott dokumentumoknak tekintendők.

41.b §
A 2013. január 19-től hatályos módosításokkal kapcsolatos átmeneti rendelkezések
(1) Azon vizsgabiztos esetében, akinek vizsgabiztosi igazolványát 2013. január 19-ig adták ki, 2014. január 19-ig végrehajtandók a 25.b § (1) bek. szerinti intézkedések.
(2) A BE, C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriájú gépjárművek vezetésére vonatkozó szakmai alkalmasság vizsgáztatását 2017. január 19-ig az eddigi előírások szerinti feltételeket teljesítő gépjárműveken is elvégezhetik.
(3) A 2013. január 19. előtt megkezdett szaktanácsadást az eddigi előírások szerint kell befejezni.

41.c §
A 2014. január 1-től hatályos módosításokkal kapcsolatos átmeneti rendelkezések
(1) Az A kategóriájú gépjárművek vezetésére vonatkozó szakmai alkalmasság vizsgáztatását és a törvény 78. § (3) bek. c) pontja szerinti speciális vizsgákat 2018. december 31-ig, a 2013. december 31-ig hatályos előírások szerinti feltételeket teljesítő gépjárműveken is el lehet végezni, ugyanakkor e gépjárművek robbanómotorja hengerűrtartalmának legalább 595 cm3 kell lennie.
(2) A 2013. december 31-ig hatályos előírások szerinti vezetési jogosultság megadására vonatkozó kérvényeket 2015. december 31-ig lehet használni.
(3) A 2013. december 31-ig hatályos előírások szerinti egészségügyi alkalmassági dokumentumok és mentális alkalmassági dokumentumok mintáit, 2014. december 31-ig lehet használni, ugyanakkor fel kell rajtuk tüntetni a forgalmi rendszámot és az orvosi vizsgálat vagy a pszichológiai vizsgálat elvégzésének dátumát.
(4) A 2013. december 31-ig hatályos előírások szerint kiadott vezetői engedélyeket a raktárkészletek kimerüléséig lehet kiadni, de legkésőbb 2014. december 31-ig.

41.d §
A 2020. április 1-től hatályos módosításokkal kapcsolatos átmeneti rendelkezés
A vizsga a közúti közlekedési szabályokból 2023. március 31-ig elméleti vizsgának minősül.

41.da §
A 2022. január 1-től hatályos módosításokkal kapcsolatos átmeneti rendelkezés
A 2021. december 31-ig kiadott vizsgabiztosi igazolványok érvényben maradnak a bennük feltüntetett időpontig.

41. db §
A 2022. augusztus 1-től hatályos módosításokkal kapcsolatos átmeneti rendelkezés
2022. december 31-ig a CE kategóriájú gépjárművek vezetésére vonatkozó szakmai alkalmasság vizsgáztatását a 2022. július 31-ig hatályos előírások szerinti feltételeket teljesítő gépjárműveken is el lehet végezni.

41.e §
A 2023. január 1-jétől hatályos módosításokhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések
(1) A rendszámtáblák, a CD és CC betűjelű jelzések, valamint a Szlovák Köztársaság 2022. december 31-ig hatályos jogszabályok szerinti rendszámtáblái hatályban maradnak. 
(2) A rendszámtáblákat, a CD és CC betűjelű jelzéseket és a Szlovák Köztársaság 2022. december 31-ig hatályos jogszabályok szerinti rendszámtábláit a készleteik kimerüléséig kell kiadni.

41.f §
A 2023. április 1-től hatályos módosításokkal kapcsolatos átmeneti rendelkezés
A 2023. március 31. előtt megkezdett, vezetői engedély kiadására irányuló eljárásokra a jelen rendelet 2023. március 31-ig hatályos rendelkezései vonatkoznak, ha az első szakmai alkalmassági vizsga időpontját 2023. március 31. előtt állapították meg.

42. §
A jelen rendelettel átvételre kerülnek az Európai Uniótól átvett kötelező jogi aktusok, melyek a 21. mellékletben vannak feltüntetve.

43. §
Hatályosság
A jelen rendelet 2009. február 1. lép hatályba.


Robert Kaliňák s. k.


1a) A Tt. 462/2007 sz. törvénye a munkaidő megszervezéséről a közlekedésben és a Tt. munkaügyi felügyeletről szóló, 125/2006 sz. törvényének módosításáról és kiegészítéséről, valamint a Tt. illegális munkavégzésről és illegális foglalkoztatásról szóló, 82/2005 sz. törvényének módosításáról és kiegészítéséről, továbbá némely törvények módosításáról és kiegészítéséről módosítva a Tt. 309/2007 sz. törvényével.
2) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 149/1995 sz. törvénye a siketek jelbeszédéről.
3) Az Európai Parlament és a Tanács 165/2014/EU rendelete ( 2014. február 4. ) a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 60., 2014.2.28.)
4) A Szlovák Köztársaság Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztériumának 45/2016 sz. rendelete 5. §, a Tt. többször módosított, autósiskolákról és némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, 93/2005 sz. törvényének végrehajtásáról.
5) A Tt. többször módosított, az állami egészségbiztosítás által fedezett egészségügyi ellátások köréről, valamint az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások visszatérítéséről szóló, 577/2004 sz. törvénye 2. §.
6) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/126/EK irányelve (2006. december 20.) a vezetői engedélyekről (átdolgozott szöveg) (EGT vonatkozású szöveg) I. sz. melléklet, 1. pont, (EU H. L. 403. o., 2006. 12. 30.) érvényes olvasatában.
6a) A Tt. 106/2018 sz. törvénye 136. § 2. bek. a) pont 44. alpont.
7) A Tt. a közúti forgalomban lévő járművek üzemeltetéséről és némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, 106/2018 sz. törvénye 136. § (2) bek. a) pontja és 138. §. a) pontja.
12) A Szlovák Köztársaság Kormányának 12/2008 sz. rendelete az egészségügyi hivatás gyakorlásának szakmai alkalmasságához kapcsolódó szakmai titulusok és azok rövidítéseinek használatáról.


A 2. sz. melléklet a Tt. 9/2009 sz. rendeletéhez

A 2.a sz. melléklet a Tt. 9/2009 sz. rendeletéhez

A 2.b sz. melléklet a Tt. 9/2009 sz. rendeletéhez
A VEZETÉSI JOGOSULTSÁG MEGADÁSÁRA VONATKOZÓ KÉRVÉNY

A 2.c sz. melléklet a Tt. 9/2009 sz. rendeletéhez
A SZAKMAI ALKALMASSÁGI VIZSGA NYILVÁNTARTÓLAPJA

A 2.d sz. melléklet a Tt. 9/2009 sz. rendeletéhez
A VEZETÉSI JOGOSULTSÁG MEGSZERZÉSÉNEK TANÚSÍTVÁNYA

A 3. sz. melléklet a Tt. 9/2009 sz. rendeletéhez

A 4. sz. melléklet a Tt. 9/2009 sz. rendeletéhez

Az 5. sz. melléklet a Tt. 9/2009 sz. rendeletéhez
A GÉPJÁRMŰVEZETÉSHEZ SZÜKSÉGES TESTI ÉS SZELLEMI KÉPESSÉGEK SZINTJÉNEK MINIMUMKÖVETELMÉNYEI ÉS EZEK ELBÍRÁLÁSÁNAK MÓDJA

I. A látásra vonatkozó minimumkövetelmények
(1) Az 1. csoportba tartozó értékelt személynek,
a) legalább 0,5-ös binokuláris látásélességgel kell rendelkeznie a két szem együttes – szükség esetén korrekciós lencsével segített – használatával (a szembe helyezhető műlencsék nem minősülnek korrekciós lencséknek) és
b) egyúttal látóterének vízszintes irányban mindkét szemre legalább 120 fokosnak kell lennie, amely balra és jobbra legalább 50 fokot, felfelé és lefelé pedig legalább 20 fokot bővül, ugyanakkor a központi látómező 20 fokos tartományán belül a látómező semmilyen zavarai nem jelentkezhetnek.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti személynél progresszív jellegű szembetegséget észlelnek vagy diagnosztizálnak, a személy egészségügyi alkalmasságát a rendszeres orvosi vizsgálaton való részvétel és az erre a betegségre irányuló szemészeti szakvizsgálat kötelezettségének feltételéhez kötik.
(3) Az 1. csoportba tartozó értékelt személy, aki funkcionálisan teljesen elveszítette egyik szemére a látását vagy (pl. kettős látás esetén) csak az egyik szemét használja, legalább 0,5-ös – szükség esetén korrekciós lencsével segített – látásélességgel kell rendelkeznie, ugyanakkor az egy szemmel látás állapotának legalább hat hónapja fenn kell állnia és ennek a szemnek a látóterének teljesítenie kell az (1) bekezdés b) pontja szerinti követelményt. Az értékelő orvos ilyen esetben mindig kéri a szemészeti szakvizsgálatot.
(4) A 2. csoportba tartozó értékelt személynek,
a) legalább 0,8-as látásélességgel kell rendelkeznie a jobbik szemén és legalább 0,1-essel a rosszabbik szemén, korrekciós lencsék használatának esetén is,
b) egyúttal látóterének vízszintes irányban mindkét szemre legalább 160 fokosnak kell lennie, amely balra és jobbra legalább 70 fokot, felfelé és lefelé pedig legalább 30 fokot bővül, ugyanakkor a központi látómező 30 fokos tartományán belül a látómező semmilyen zavarai nem jelentkezhetnek.
(5) Ha a (4) bekezdés a) pontja szerinti 0,8-as és 0,1-es értékek elérésére korrekciós lencséket használnak, a minimális látásélességet (0,8 és 0,1) vagy szemüveg segítségével kell elérni, amelynek erőssége nem haladja meg plusz nyolc dioptriát, vagy kontaktlencsék segítségével, ugyanakkor a korrekciót jól kell tűrni.
(6) A 2. csoportba tartozó személy egészségügyi alkalmassága ki van zárva, ha kettős látása van vagy kontrasztérzékenységi zavara.
(7) A 2. csoportba tartozó személy, akinek az egyik szemén különböző okokból jelentős látáscsökkenés jött létre, az A C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriájú gépjárművezetésre legkevesebb hat hónap elteltével lehet egészségügyileg alkalmas a (4) bekezdés szerinti feltételek teljesítése mellett, de csak ha a szakorvosi vizsgálat igazolja a gépjárművezetéshez szükséges egészségügyi alkalmasságot.

II. A hallásra vonatkozó minimumkövetelmények
(1) A hallásvizsgálatok során különös figyelmet fordítanak a betegség vagy a hallászavar kompenzálásának lehetőségére.
(2) Az 1. csoportba tartozó értékelt személy,
a) a Fowler szerinti, 50%-ig terjedő hallásvesztés esetén gépjármű vezetésére egészségügyileg alkalmas,
b) a Fowler szerinti, 51%-tól 90 %-ig terjedő hallásvesztés esetén gépjármű vezetésére egészségügyileg alkalmas, ha hallását hallókészülék segíti,
c) a Fowler szerinti, 90% feletti hallásvesztés esetén gépjármű vezetésére egészségügyileg alkalmas, a teljes egészségi állapota egyéni elbírálása alapján.
(3) A 2. csoportba tartozó értékelt személy,
a) a Fowler szerinti, 50%-ig terjedő hallásvesztés esetén gépjármű vezetésére egészségügyileg alkalmas,
b) a Fowler szerinti, 51%-tól 90%-ig terjedő hallásvesztés esetén gépjármű vezetésére egészségügyileg alkalmas, ha hallását hallókészülék segíti az egyik vagy mindkét fülén,
c) a Fowler szerinti, 90% feletti hallásvesztés esetén gépjármű vezetésére egészségügyileg alkalmatlan.
(4) Azokat, a 2. csoportba tartozó személyeket, akik speciális beültethető hallókészülékkel rendelkeznek, kétoldali súlyos halláskárosodás esetén, egyénileg, specializált egészségügyi osztályon értékelik, amely a beültetést elvégezte, vagy amely ilyen beültetéseket végez.

III. A mozgáskorlátozott személyek egészségügyi alkalmassága
(1) Gépjárművezetésre egészségügyileg alkalmatlan az a személy, aki olyan mozgásszervi betegségben vagy a mozgásszervi rendellenességében szenved, amely mozgáskorlátozottságot eredményez, és amely gépjármű vezetése során veszélyt jelenthet a közúti forgalomra.
(2) A mozgáskorlátozott személyt, csak a szakorvos véleménye alapján lehet gépjárművek vezetésére egészségügyileg alkalmasnak elismerni.12) Ennek a véleménynek a mozgásszervi betegség vagy a mozgásszervi rendellenesség orvosi vizsgálatán kell alapulnia. Ha ez a gépjárműnek az adott személy általi biztonságos kezeléséhez szükséges, a szakorvosi vizsgálat feltételhez kötheti az adott személy egészségügyi alkalmasságát, egy vagy több orvostechnikai eszköz használatától vagy a jármű egy vagy több műszaki módosításától.
(3) A mozgásszervi rendszer progresszív betegségében szenvedő személy egészségügyileg azzal a feltétellel alkalmas a gépjárművezetésre, hogy rendszeres orvosi vizsgálaton vesz részt, amely erre a betegségre irányul, és az orvosi vizsgálat eredményei nem zárják ki az egészségügyi alkalmasságot. A mozgásszervi rendszer nem változó fogyatékossága esetén, az érintett személynek nem kell rendszeres orvosi vizsgálaton részt vennie.
(4) A 2. csoportba tartozó, korlátozott mozgást eredményező, mozgásszervi rendszeri betegségben, zavarban, rendellenességben, vagy fogyatékosságban szenvedő személy egészségügyi alkalmasságának értékelésénél mindig figyelembe kell venni az összes tényt és kockázatot, amelyek a gépjármű ilyen személy általi vezetését érintik, tekintettel a 2. csoport jellemzőiből eredő sajátosságokra, mint elsősorban a hosszú vezetési útvonal, utasok szállítása, a veszélyes áruk szállításának lehetősége vagy a túlméretes rakomány szállításának lehetősége.

IV. Az egészségügyi alkalmasság és a szív- és érrendszeri betegségek
(1) Azok a betegségek, hibák vagy állapotok, amelyek a szív- és érrendszer hirtelen zavaraként jelentkezhetnek, melyek az agy működésének hirtelen legyengülését vagy zavarát eredményezhetik, veszélyt jelentenek a közúti forgalomra, és kizárják vagy korlátozzák az egészségügyi alkalmasságot.
(2) Az (1) bekezdés szerinti betegségek, hibák vagy állapotok, amelyek esetében az (1) bekezdés szerinti betegségben, hibában vagy állapotban szenvedő személy gépjárművezetésre egészségügyileg alkalmasnak elismerhető a szakorvosi vizsgálat eredményei alapján és azon feltétel mellett, hogy rendszeresen részt vesz az ilyen betegségre, hibára vagy állapotra irányuló orvosi vizsgálaton, és az orvosi vizsgálat eredménye igazolja kigyógyulását vagy ennek a betegségnek, hibának vagy állapotnak a javulását, a következők:
a) az 1. csoportba tartozó személy esetében
1. kórosan lassú szívműködés (a szinuszcsomó-betegség és ingerületvezetési zavar) vagy kórosan gyors szívműködés (pitvari és kamrai aritmia) a szívritmus zavarai miatt bekövetkezett hirtelen eszméletvesztés esetével vagy eseteivel a múltban,
2. kórosan gyors szívműködés (pitvari és kamrai aritmia), amely strukturális szívbetegséggel és tartós kamrai tachycardiával társul,
3. defibrillátor beültetése vagy cseréje, illetve megfelelő vagy nem megfelelő defibrillátor sokk,
4. ájulás (átmeneti eszmélet- és izomtónusvesztés gyors kialakulás, rövid időtartam és spontán felépülés által jellemzett globális agyi hypoperfúzió következtében, vélhetőleg reflexátvitelű, ismeretlen okú, szívbetegségre utaló bizonyíték nélkül),
5. akut coronaria szindróma,
6. perkután szívkoszorúér-beavatkozás,
7. szívkoszorúér-bypass műtét,
8. agyvérzés/átmeneti iszkémiás roham,
9. a New York Heart Association szerinti I., II. és III. stádiumú szívelégtelenség,
10. szívátültetés,
11. szívműködést segítő eszközök,
12. szívbillentyűműtét,
13. rosszindulatú magas vérnyomás (a szisztolés vérnyomás ≥ 180 Hgmm-re vagy a diasztolés vérnyomás ≥ 110 Hgmm-re emelkedése, fenyegető vagy progresszív szervkárosodással párosulva),
14. veleszületett szívbetegség,
15. hipertrófiás kardiomiopátia, ha nem társul hozzá ájulás,
16. hosszú QT-szindróma ájulás, torsade des pointes vagy Q-Tc > 500 ms,
17. súlyos szervkárosodással járó magas vérnyomás,
18. szívinfarktus utáni súlyos szövődmény,
19. tartósabb funkcionális korlátozás nélküli, iszkémiás vagy embolikus eredetű, átmeneti agyi keringési zavarok (stroke) ismételt előfordulása,
20. stroke utáni állapot, a fizikai vagy mentális funkciók súlyos korlátozásával,
b) a 2. csoportba tartozó személy esetében
1. az a) pont szerinti betegség, hiba vagy állapot kivéve a harmadik, kilencedik, tizenegyedik és tizenöttől huszadikig terjedő pontokat,
2. alacsony pulzusszámmal járó szívritmuszavarok, szinuszcsomó-betegség és pitvari-kamrai ingerületvezetési zavar, másodfokú, Möbitz II. típusú blokkal, harmadfokú pitvari-kamrai blokk vagy váltakozó szárblokk,
3. kórosan gyors szívműködés (pitvari és kamrai aritmia), defibrillátor beültetésére utaló jelekkel párosulva,
4. jelentős nyaki verőér-szűkület,
5. az aorta maximális átmérője meghaladja az 5,5 cm-t,
6. a New York Heart Association szerinti I. és II. stádiumú szívelégtelenség, feltéve, hogy a bal kamrai ejekciós frakció legalább 35 %,
7. III. stádiumú vérnyomás (a diasztolés vérnyomás ≥ 110 Hgmm vagy a szisztolés vérnyomás ≥ 180 Hgmm),
8. súlyos szív- és érrendszeri betegség, mint pl. a veleszületett vagy szerzett szívbetegség súlyos formája, III. fokozatú funkcionális korlátozással, súlyosabb szívritmuszavarral vagy korábbi ájulásos epizóddal,
9. a perifériás artériák elzáródásos érelmeszesedésének súlyosabb formája, trofikus hibákkal vagy hemodinamikailag súlyos carotis stenosisok vagy az aorták nagyobb aneurizmáival,
10. az agy érrendszeri betegsége későbbi rendellenességekkel,
11. a defibrillátor beültetése utáni szövődmények,
12. szövődmények fellépése folyamatos szívritmus-szabályozás esetén.
(3) A következő szív- és érrendszeri betegségek, hibák vagy állapotok esetében az egészségügyi alkalmasság kizárt:
a) az 1. csoportba tartozó személy esetében
1. perifériás vaszkuláris megbetegedések – mellkasi és hasi aortaaneurizma, ha az aorta legnagyobb átmérője alapján komoly veszély áll fenn, hogy az hirtelen átszakad, és így a jármű irányítását lehetetlenné tevő esemény bekövetkezésének jelentős kockázata,
2. a New York Heart Association szerinti IV. stádiumú krónikus szívelégtelenség,
3. szívbillentyű-zavar aorta-visszaáramlással, aortaszűkülettel, mitrális visszaáramlással vagy mitrális szűkülettel, ha a funkcionális képesség a becslés szerint New York Heart Association IV. stádiumnak felel meg, vagy ha voltak ájulásos epizódok,
4. Brugada-szindróma ájulással vagy túlélt hirtelen szívleállással,
b) a 2. csoportba tartozó személy esetében
1. az a) pont első és negyedik pontja szerinti betegség, hiba vagy állapot,
2. defibrillátor beültetése,
3. a New York Heart Association szerinti III. és IV. stádiumú szívelégtelenség,
4. a szívtevékenység támogatására bevezetett berendezés,
5. a New York Heart Association szerinti III. és IV. stádiumú szívbillentyű-zavar vagy 35 % alatti ejekciós frakcióval, mitrális szűkülettel és súlyos pulmonális hipertóniával, vagy echokardiográfiával igazolt súlyos aortaszűkülettel vagy ájulással járó aortaszűkülettel, kivéve a teljesen tünetmentes súlyos aortaszűkületet, ha a fizikai terhelhetőséget vizsgáló teszt követelményei teljesülnek,
6. hipertrófiás kardiomiopátia, ájulásos epizódokkal, vagy ha teljesülnek a defibrillátor beültetésének feltételei, a hirtelen szívhalál elsődleges megelőzésének részeként,
7. hosszú QT-szindróma, ájulás, torsade des pointes és Q-Tc > 500 ms kíséretében.
(4) A részletesen leírt kardiomiopátiában (főleg arritmogén jobb kamrai szívizombetegség, spongiform kardiomiopátia, katekolaminerg polimorf kamrai tachycardia és rövid QT-szindróma) vagy a kardiomiopátia esetlegesen felfedezett új formáiban szenvedő kérelmezők vagy járművezetők esetében alaposan ki kell értékelni a vezetési alkalmasságot befolyásoló hirtelen esemény bekövetkezésének kockázatát és a konkrét szívizombetegséget előrejelző tüneteket.
(5) Azon személy egészségügyi alkalmasságát, aki súlyos szervkárosodás nélküli magas vérnyomásban szenved, az orvosi vizsgálat egyéb eredményeivel, a lehetséges egészségügyi szövődményekkel és azzal a veszéllyel összefüggésben kell elbírálni, amelyet ezek a szövődmények a közúti közlekedésre jelenthetnek.
(6) Azon személy egészségügyi alkalmasságát, akinek korábban szívinfarktusa volt, mindig az értékelő orvos bírálja el. Ez a személy azzal a feltétellel ismerhető el gépjárművezetésre egészségügyileg alkalmasnak, hogy rendszeresen részt vesz a szív- és érrendszer vizsgálatára irányuló orvosi ellenőrzésen, és az orvosi vizsgálat eredményei nem zárják ki egészségügyi alkalmasságát.
(7) Azon személy egészségügyi alkalmasságának értékelése során, akinek korábban szívinfarktusa volt, a szívinfarktus utáni egészségügyi alkalmasság megállapítására irányuló első orvosi vizsgálat részét képezi a szív- és érrendszer vizsgálatára irányuló szakorvosi vizsgálat is. Ez a személy azzal a feltétellel ismerhető el gépjárművezetésre egészségügyileg alkalmasnak, hogy rendszeresen részt vesz a szív- és érrendszer vizsgálatára irányuló orvosi ellenőrzésen és az orvosi vizsgálat eredményei nem zárják ki egészségügyi alkalmasságát.
(8) Azon személy egészségügyi alkalmasságát, aki súlyos szervkárosodás nélküli magas vérnyomásban szenved vagy azon személyét, akinek korábban szívinfarktusa volt, a törvény 86. § (2) bek. d) pontja szerint más módon is feltételhez köthető, mint a rendszeres orvosi vizsgálaton való részvétel kötelezettsége, elsősorban az egészségügyi alkalmasság 9. sz. melléklet szerinti feltételhez kötésével.
(9) Az (1)–(4) bekezdésekben feltüntetett betegségektől, hibáktól vagy szív- és érrendszeri állapotoktól eltérőkben szenvedő személyt, vagy az (1)–(4) bekezdésekben feltüntetett betegségek, hibák vagy szív- és érrendszeri állapotok enyhébb formáiban szenvedő személyt, a gépjárművezetésre egészségügyileg alkalmasnak csak szakorvosi kivizsgálás alapján lehet elismerni, azzal a feltétellel, hogy rendszeresen részt vesz a szív- és érrendszer vizsgálatára irányuló orvosi ellenőrzésen, és az orvosi vizsgálat eredményei nem zárják ki egészségügyi alkalmasságát.
(10) A 2. csoportba tartozó személy egészségügyi alkalmasságának értékelésénél, a szív- és érrendszer tekintetében, mindig figyelembe kell venni az összes tényt és kockázatot, amelyek a gépjármű ilyen személy általi vezetését érintik, tekintettel a 2. csoport jellemzőiből eredő sajátosságokra, mint elsősorban a hosszú vezetési útvonal, utasok szállítása, a veszélyes áruk szállításának lehetősége vagy a túlméretes rakomány szállításának lehetősége.

V. A cukorbetegség és az egészségügyi alkalmasság
(1) A cukorbeteg személyeknél, a gépjárművezetéshez szükséges fizikai és mentális képesség minimális szintje szempontjából, a súlyos hipoglikémia alatt olyan állapot értendő, amikor más személy segítségére van szükségük, visszatérő hipoglikémia alatt pedig a második, 12 hónapon belül előforduló súlyos hipoglikémiás állapot, beleértve azt is, amely nem függ össze a gépjármű vezetésével.
(2) Az a személy, aki cukorbetegségben szenved, és olyan gyógyszereket szed, amelyek hipoglikémiát idézhetnek elő, csak akkor tekinthető egészségügyileg alkalmasnak, ha
a) rendszeresen orvosi ellenőrzésen vesz részt, amely a cukorbetegség vizsgálatára irányul és
b) becsületbeli nyilatkozattal igazolja, hogy érti a hipoglikémiával összefüggő kockázatot, ezt az állapotot megfelelően az ellenőrzése alatt tudja tartani, amit a vércukorszint rendszeres napi ellenőrzésével igazol.
(3) Az egyes orvosi vizsgálatok közötti intervallumot eseti alapon kell meghatározni, ugyanakkor ez az időtartam nem haladhatja meg az öt évet.
(4) A cukorbetegségben szenvedő személy egészségügyi alkalmassága kizárt,
a) ha visszatérő súlyos hipoglikémia lép fel,
b) ha az ilyen személynél a hipoglikémia nem tudatosításának szindrómáját diagnosztizálják, vagy
c) visszatérő súlyos hipoglikémia esetében az utolsó eset óta kevesebb, mint három hónap telt el.
(5) A 2. csoportba tartozó, cukorbetegségben szenvedő személy egészségügyi alkalmasságának értékelése esetében, mindig figyelembe kell venni az összes tényt és kockázatot, amelyek a gépjármű ilyen személy általi vezetését érintik, tekintettel a 2. csoport jellemzőiből eredő sajátosságokra, mint elsősorban a hosszú vezetési útvonal, utasok szállítása, a veszélyes áruk szállításának lehetősége vagy a túlméretes rakomány szállításának lehetősége.
(6) Az a személy, aki a 2. csoportba tartozik, és inzulinnal vagy más gyógyszerekkel kezelendő cukorbetegségben szenved, a szakorvosi vizsgálat eredménye alapján egészségügyileg alkalmasnak minősíthető, ha
a) ennél a személynél a legutóbbi 12 hónapban nem fordult elő visszatérő súlyos hipoglikémia,
b) ennél a személynél a hipoglikémia nem tudatosításának szindrómáját nem diagnosztizálták,
c) ez a személy becsületbeli nyilatkozattal igazolja, hogy ezt az állapotot megfelelően az ellenőrzése alatt tudja tartani, éspedig a vércukorszint rendszeres, legalább napi kétszeri mérésével és a gépjármű vezetéséhez kötött időben,
d) ez a személy becsületbeli nyilatkozattal igazolja, hogy tudatában van a hipoglikémiából eredő kockázattal,
e) ennél a személynél nem léteznek más, a cukorbetegséggel összefüggő korlátozó szövődmények,
f) ez a személy rendszeresen részt vesz a cukorbetegségre irányuló orvosi ellenőrzésen, és az orvosi vizsgálat eredményei az egészségügyi alkalmasságot nem zárják ki.
(7) Az egyes orvosi vizsgálatok közötti intervallumot eseti alapon kell meghatározni, ugyanakkor ez az időtartam nem haladhatja meg a két évet.

VI. Az idegrendszer betegségei, hibái vagy állapotai valamint az obstruktív alvási apnoé szindróma és az egészségügyi alkalmasság
(1) Az idegrendszernek a gépjármű vezetésére vonatkozó egészségügyi alkalmasságot kizáró betegségei, hibái vagy állapotai alatt, az idegrendszer olyan betegségeit, hibáit vagy állapotait értjük, amelyek egészségügyi komplikációkat vagy rendellenességeket okoznak, amik a gépjármű vezetése közben veszélyt jelentenek a közúti forgalomra
a) az 1. csoportba tartozó személy esetében
1. tudatzavarokat okozó rohamszerű neurológiai betegségek,
2. súlyos fokú hiperkinézis és spasztikusság,
3. idegrendszeri sebészeti beavatkozásokat, baleseteket vagy betegségeket követő állapotok, tartós enyhíthetetlen fájdalmakkal vagy mélyen érzékeny mozgászavarokkal, illetve súlyos trofikus elváltozásokkal,
4. a perifériális idegek sérülését követő betegségek vagy állapotok, tartós mozgás- vagy érzékenység-zavarokkal, illetve trofikus elváltozásokkal, melyek mértéke megakadályozza a gépjármű biztonságos vezetését,
5. tudat- vagy mozgászavarokkal járó rohamok, mint pl. a narkolepszia és kataplexia,
b) a 2. csoportba tartozó személy esetében
1. az a) pont szerinti betegségek, hibák vagy állapotok,
2. epilepszia, az antiepilepsziás kezelések abbahagyását követő tízéves, rohammentes időszakon belüli epileptikus tünetek,
3. és az idegrendszer más betegségei és zavarai, amelyek az érintett személy gépjárművezetői alkalmasságát befolyásolják.
(2) A jelen rendelet alkalmazásában az epilepszia meghatározása, ha legfeljebb öt év leforgása alatt legalább két epilepsziás roham következett be. Provokált epilepsziás roham alatt, a jelen rendelet alkalmazásában, azt az állapotot értjük, amelyet beazonosítható provokáló tényező vált ki, és amely elkerülhető.
(3) Az idegrendszer közúti közlekedés biztonságát befolyásoló betegségei, hibái vagy állapotai, amelyek esetében az 1. csoportba tartozó személyt csak a szakorvosi vizsgálat eredményei alapján és azzal a feltétellel lehet egészségügyileg alkalmasnak nyilvánítani, hogy rendszeresen orvosi ellenőrzésen vesz részt, amely az idegrendszer betegségeinek, hibáinak vagy állapotainak vizsgálatára irányul, és az orvosi vizsgálat eredményei az egészségügyi alkalmasságot nem zárják ki, elsősorban betegségekhez vagy sebészi beavatkozásokhoz kapcsolódó neurológiai zavarok, amelyek befolyásolják a központi vagy a periferikus idegrendszert és mentális, érzékszervi vagy motorikus zavarokat okoznak, továbbá befolyásolják az egyensúlyt és a koordinációt, mint például:
a) a központi idegrendszer sérüléseit és betegségeit követő állapotok, tartós enyhíthetetlen fájdalmakkal vagy mélyen érzékeny mozgás- és észlelési zavarokkal (mentális folyamatok, érzékelés, emlékezet, megismerés), illetve súlyos trofikus elváltozásokkal,
b) a perifériális idegek sérülését követő betegségek vagy állapotok, tartós mozgás- vagy érzékenység-zavarokkal, illetve trofikus elváltozásokkal, ha ezek akadályozzák a gépjármű vezetését,
c) provokált epilepsziás roham; az az értékelt személy, aki provokált epilepsziás rohamot kapott, amelyet beazonosítható provokáló tényező váltott ki, és amely valószínűleg nem fog járművezetés közben megismétlődni, egyes esetekben egészségügyileg alkalmasnak nyilvánítható, de csak a neurológiai szakvélemény alapján (az értékelésnek szükség esetén összhangban kellene lennie, a jelen mellékletben feltüntetett más zavar vagy betegség értékelésével vagy egyéb komorbiditási tényezővel),
d) az első vagy egyetlen nem provokált roham; az az értékelt személy, akinek az első nem provokált epilepsziás rohama volt, egészségügyileg alkalmasnak tekinthető, ha tizenkét hónap alatt nem voltak rohamai és részt vett a megfelelő orvosi értékelésen, amely magában foglalta a stimulációs módszerekkel kombinált EEG vizsgálatot is; a tényt, hogy a feltüntetett időszakban az értékelt személynek nem volt epilepsziás rohama, az értékelt személy becsületbeli nyilatkozattal igazolja,
e) epilepszia; az értékelt személy egészségügyileg alkalmasnak tekinthető, ha eltelik egy egyéves időszak, újabb rohamok nélkül; a tényt, hogy a feltüntetett időszakban az értékelt személynek nem volt epilepsziás rohama, az értékelt személy becsületbeli nyilatkozattal igazolja,
f) az epilepszia sebészeti kezelésének műtét utáni állapotai; az e) pont szerint kell eljárni,
g) kizárólag alvás közben jelentkező rohamok; az az értékelt személy, akinél csak alvás közben jelentkeztek rohamok, egészségügyileg alkalmasnak tekinthető, amennyiben ez az állandósult állapot legalább annyi ideje megfigyelhető, mint az epilepszia rohammentességi időszakára meghatározott időtartam; ha az értékelt személynél a rohamok ébrenléti állapotban is előfordulnak, megkövetelik, hogy a szakorvosi vizsgálatot megelőző egy éves időszakban ne kerüljön sor újabb rohamra,
h) az eszméletet vagy a cselekvőképességet nem befolyásoló rohamok; az az értékelt személy, akinél addig kizárólag eszméletvesztés nélküli és funkcionális zavart nem okozó epilepsziás roham lépett fel, egészségügyileg alkalmasnak tekinthető azzal a feltétellel, hogy ez az állandósult állapot legalább annyi ideje fennáll, mint az epilepszia rohammentességi időszakára meghatározott időtartam; azt a tényt, hogy a feltüntetett időszakban az értékelt személynek semmilyen más típusú epilepsziás rohama nem volt, az értékelt személy becsületbeli nyilatkozattal igazolja; ha az értékelt személynél bármilyen más típusú roham is előfordul, megkövetelik, hogy a szakorvosi vizsgálatot megelőző egy éves időszakban ne kerüljön sor újabb rohamra,
i) a terápia orvos által elrendelt módosításának következtében fellépő rohamok; az értékelt személy gépjármű vezetésére alkalmatlannak tekinthető a terápia befejezésének fokozatos megkezdésétől, majd azt követő befejezésétől számított hat hónapig; ha rohamok lépnek fel az orvos által elrendelt változások idején vagy a gyógyszeres kezelés felfüggesztését követően, az értékelt személynek az addig hatásos terápia megújítását követő három hónapon belül nem szabad járművet vezetnie,
j) az eszméletvesztés egyéb formái; az eszméletvesztés kockázatát a gépjárművezetés közbeni előfordulásának valószínűségével összevetésben kell vizsgálni.
(4) Az idegrendszer olyan betegségei, hibái vagy állapotai, amelyek befolyásolják a közúti közlekedés biztonságát, és amelyek esetében a 2. csoportba tartozó személyt csak a szakorvosi vizsgálat eredményei alapján lehet egészségügyileg alkalmasnak elismerni valamint azzal a feltétellel, hogy ez a személy rendszeres orvosi vizsgálaton vesz részt, amely az idegrendszer betegségeit, hibáit vagy állapotait vizsgálja, ugyanakkor az orvosi vizsgálat eredményei nem zárják ki az egészségügyi alkalmasságot, ezek a betegségek a következők:
a) a (3) bekezdés szerinti betegségek, hibák vagy állapotok,
b) provokált epilepsziás roham; az a személy, akinél epilepsziás rohamot állapítottak, amelyet beazonosítható provokáló tényező váltott ki, és amely valószínűleg nem fog megismétlődni, csak akkor nyilvánítható egészségügyileg alkalmasnak, ha negatív eredményű EEG és neurológiai vizsgálaton vesz részt; ez nem érvényes, ha egyedi esetként előforduló rohamot vagy eszméletvesztést állapítottak meg nála,
c) az első vagy egyetlen nem provokált roham; az az értékelt személy, akinek az első nem provokált epilepsziás rohama volt, egészségügyileg alkalmasnak tekinthető, ha antiepileptikumok nélkül a következő öt évben nem voltak epilepsziás rohamai, és ha elvégezték a megfelelő neurológiai értékelést, beleértve az EEG vizsgálatot is; a tényt, hogy a feltüntetett időszakban az értékelt személynek nem volt epilepsziás rohama, az értékelt személy becsületbeli nyilatkozattal igazolja,
d) epilepszia; elengedhetetlen, hogy az állapotot, mikor tíz évig nem fordultak elő újabb rohamok, antiepileptikumok segítsége nélkül érje el; a tényt, hogy a feltüntetett időszakban az értékelt személynek nem volt epilepsziás rohama, az értékelt személy becsületbeli nyilatkozattal igazolja,
e) az eszméletvesztés egyéb formái; az eszméletvesztés kockázatát a gépjárművezetés közbeni előfordulásának valószínűségével összevetésben kell vizsgálni; az ismétlődés kockázatának nem szabadna évi 2%-nál magasabbnak lennie,
f) súlyosabb alvászavarok, amelyek elsősorban a koncentráció-képességet és a reakciósebességet befolyásolják, valamint az idegrendszer egyéb betegségei és zavarai, amelyek az érintett személy gépjármű-vezetői alkalmasságát befolyásolják.
(5) Az idegrendszer betegségeivel, hibáival vagy állapotaival kapcsolatos egészségügyi alkalmasság értékelésekor a 2. csoportba tartozó személy esetében, mindig figyelembe kell venni az összes tényt és kockázatot, amelyek a gépjármű ilyen személy általi vezetését érintik, tekintettel a 2. csoport jellemzőiből eredő sajátosságokra, mint például a hosszú vezetési útvonal, utasok szállítása, a veszélyes áruk szállításának lehetősége vagy a túlméretes rakomány szállításának lehetősége és hasonlók.
(6) A 2. csoportba tartozó értékelt személy a megszabott időszakban nem szedhet epilepszia elleni gyógyszereket, amelynek során nem fordulnak elő nála epilepsziás rohamok. Akut roham esetén az egészségi állapot értékelésének részét képezik az EEG és a neurológiai vizsgálatok.
(7) A 2. csoportba tartozó személyt nem lehet egészségügyileg alkalmasnak elismerni, ha orvosi vizsgálat igazolta, hogy a roham kialakulásának kockázata, 12 hónap alatt több, mint 2 százalék.
(8) A jelen rendelet alkalmazásában a közepesen súlyos obstruktív alvási apnoé szindróma az óránként 15–29 közötti, a súlyos obstruktív alvási apnoé szindróma az óránként 30 vagy annál több apnoénak és hipopnoénak (apnoé-hipopnoé index) felel meg, ugyanakkor a szindróma mindkét típusa túlzott nappali aluszékonysággal társul.
(9) A közepesen súlyos vagy súlyos obstruktív alvási apnoé szindróma gyanús személyt csak a szakorvosi vizsgálat alapján lehet egészségügyileg alkalmasnak nyilvánítani.
(10) A közepesen súlyos vagy súlyos obstruktív alvási apnoé szindróma diagnózissal rendelkező személy egészségügyileg alkalmas, feltéve, hogy a szakorvosi vizsgálat igazolja, hogy
a) a betegséget megfelelően ellenőrzése alatt tartja,
b) kezelésben részesül,
c) és a kezelés hatásos.
(11) A közepesen súlyos vagy súlyos obstruktív alvási apnoé szindróma diagnózissal rendelkező személy egészségügyi alkalmasságának feltétele, a rendszeres orvosi vizsgálaton való részvétel kötelezettsége, három évet nem meghaladó intervallumokban, az 1. csoportba tartozó személyek esetében és egy év a 2. csoportba tartozó személyek esetében. A vizsgálatok célja a kezelés betartása mértékének, a kezelés folytatása szükségességének és az éberség szükséges mértéke megőrzésének ellenőrzése.

VII. Az egészségügyi alkalmasság és a mentális zavarok
(1) A mentális zavarok, amelyek kizárják a gépjármű vezetésére vonatkozó egészségügyi alkalmasságot az 1. vagy a 2. csoportba tartozó személy esetében, azok a betegségek vagy állapotok, amelyek olyan egészségügyi szövődményeket vagy rendellenességeket okoznak, amik veszélyt jelentenek a közúti közlekedésre a következők:
a) skizofrénia, bipoláris hangulatzavar,
b) organikus személyiségzavar,
c) a demencia minden fajtája,
d) a szomatikus betegségek miatti maradandó súlyos mentális változások,
e) pszichotikus zavarok,
f) krónikus intoxikáció következtében fellépő organikus személyiségzavarok, cselekedetek, érzelmek és gondolkodás,
g) értelmi fogyatékosság,
h) és egyebek.
(2) A közúti közlekedés biztonságát befolyásoló mentális zavarok, amelyek esetében az 1. vagy a 2. csoportba tartozó személyt gépjármű vezetésére csak a szakorvosi vizsgálat eredményei alapján lehet alkalmasnak nyilvánítani, valamint azzal a feltétellel, hogy rendszeresen orvosi ellenőrzésen vesz részt, amely a mentális zavarok vizsgálatára irányul, és az orvosi vizsgálat eredménye nem zárja ki az egészségügyi alkalmasságot a következők:
a) betegség, baleset vagy idegsebészeti beavatkozással okozott veleszületett mentális zavarok,
b) öregedés által kiváltott súlyos viselkedési zavarok vagy
c) az ítélőképesség, viselkedés vagy alkalmazkodóképesség súlyos zavaraihoz vezető személyiségzavarok,
d) és egyebek.
(3) A mentális zavarokkal kapcsolatos egészségügyi alkalmasság értékelésekor a 2. csoportba tartozó személy esetében, mindig figyelembe kell venni az összes tényt és kockázatot, amelyek a gépjármű ilyen személy általi vezetését érintik, tekintettel a 2. csoport jellemzőiből eredő sajátosságokra, mint például a hosszú vezetési útvonal, utasok szállítása, a veszélyes áruk szállításának lehetősége vagy a túlméretes rakomány szállításának lehetősége és hasonlók.

VIII. Az egészségügyi alkalmasság és az alkoholfüggőség
(1) Az egészségügyi alkalmasság értékelésekor az alkoholfüggőség vagy az alkoholos befolyásoltság alatti gépjárművezetéstől való tartózkodás képtelensége kapcsán figyelembe kell venni a gépjárművezető ilyen állapotának vagy cselekedetének társadalmi veszélyességét.
(2) A gépjármű vezetésére vonatkozó egészségügyi alkalmasság kizárt az 1. vagy a 2. csoportba tartozó személy esetében, aki alkoholfüggő vagy alkoholos befolyásoltság alatt képtelen tartózkodni a gépjárművezetéstől.
(3) Egészségügyileg alkalmasnak csak a szakorvosi vizsgálat eredményei alapján ismerhető el az az 1. vagy 2. csoportba tartozó személy, aki a múltban alkoholfüggő volt, valamint azzal a feltétellel, hogy legalább 2 éve kétségbevonhatatlanul következetesen és tartósan nem fogyaszt alkoholt, rendszeresen részt vesz az alkoholfüggőséggel kapcsolatos orvosi ellenőrzésen, és az orvosi ellenőrzés eredményei nem zárják ki az egészségügyi alkalmasságot.
(4) Az az 1. vagy 2. csoportba tartozó személy, akinek kórtörténetében ismételt akut alkoholmérgezések szerepelnek, egészségügyileg alkalmasnak csak a szakorvosi vizsgálat alapján ismerhető el és azzal a feltétellel, hogy rendszeresen orvosi ellenőrzésen vesz részt, amely az alkoholfüggőség vizsgálatára irányul, és az orvosi ellenőrzés eredményei nem zárják ki az egészségügyi alkalmasságot.

IX. Az egészségügyi alkalmasság és egyéb tudatmódosító szerek valamint gyógyszerek
(1) A gépjármű vezetésére vonatkozó egészségügyi alkalmasság kizárt az 1. vagy a 2. csoportba tartozó személy esetében, aki egyéb tudatmódosító szerektől vagy gyógyszerektől, illetve ezek kombinációjától függő, vagy rendszeresen visszaél a tudatmódosító szerekkel vagy gyógyszerekkel, illetve ezek kombinációjával.
(2) Az az 1. vagy 2. csoportba tartozó személy, aki a múltban egyéb tudatmódosító szerektől vagy gyógyszerektől, illetve ezek kombinációjától volt függő, vagy rendszeresen visszaélt a tudatmódosító szerekkel vagy gyógyszerekkel, illetve ezek kombinációjával, egészségügyileg alkalmasnak csak a szakorvosi vizsgálat alapján ismerhető el és azzal a feltétellel, hogy rendszeresen orvosi ellenőrzésen vesz részt, amely a tudatmódosító szerektől és gyógyszerektől való függőség vizsgálatára irányul, és az orvosi ellenőrzés eredményei nem zárják ki az egészségügyi alkalmasságot.

X. Az egészségügyi alkalmasság és a súlyos veseműködési elégtelenség által okozott betegségek, hibák és állapotok
(1) Azt az 1. csoportba tartozó személyt, aki súlyos veseműködési elégtelenség által okozott betegségben, hibában vagy állapotban szenved, csak szakorvosi vizsgálat alapján lehet egészségügyileg alkalmasnak nyilvánítani, valamint azzal a feltétellel, hogy rendszeresen orvosi ellenőrzésen vesz részt, amely a súlyos veseműködési elégtelenség által okozott betegségek, hibák és állapotok vizsgálatára irányul, és az orvosi ellenőrzés eredményei nem zárják ki az egészségügyi alkalmasságot.
(2) Azt a 2. csoportba tartozó személyt, aki súlyos veseműködési elégtelenség által okozott betegségben, hibában vagy állapotban szenved, csak kivételes esetben és csak szakorvosi vizsgálat alapján lehet egészségügyileg alkalmasnak nyilvánítani, valamint azzal a feltétellel, hogy rendszeresen orvosi ellenőrzésen vesz részt, amely a súlyos veseműködési elégtelenség által okozott betegségek, hibák és állapotok vizsgálatára irányul, és az orvosi ellenőrzés eredményei nem zárják ki az egészségügyi alkalmasságot. Az ilyen személy egészségügyi alkalmasságának értékelésekor mindig figyelembe kell venni az összes tényt és kockázatot, amelyek a gépjármű ilyen személy általi vezetését érintik, tekintettel a 2. csoport jellemzőiből eredő sajátosságokra, mint például a hosszú vezetési útvonal, utasok szállítása, a veszélyes áruk szállításának lehetősége vagy a túlméretes rakomány szállításának lehetősége és hasonlók.

XI. Az egészségügyi alkalmasság és szervátültetéssel vagy mesterséges implantátum beültetésével összefüggő állapotok
Az 1. vagy a 2. csoportba tartozó személyt, aki szervátültetésen vagy mesterséges implantátum beültetésén esett át, ha ez a szervátültetés vagy beültetés befolyásolja a gépjármű vezetési képességét, és erre a befolyásolásra nem alkalmazható a jelen melléklet más rendelkezése, gépjármű vezetésére csak szakorvosi vizsgálat eredményei alapján lehet egészségügyileg alkalmasnak nyilvánítani, és ha az szükséges, csak azzal a feltétellel, hogy rendszeresen orvosi ellenőrzésen vesz részt, amely a szervátültetéssel vagy beültetéssel összefüggő állapot vizsgálatára irányul. A 2. csoportba tartozó személy egészségügyi alkalmasságának értékelésekor mindig figyelembe kell venni az összes tényt és kockázatot, amelyek a gépjármű ilyen személy általi vezetését érintik, tekintettel a 2. csoport jellemzőiből eredő sajátosságokra, mint például a hosszú vezetési útvonal, utasok szállítása, a veszélyes áruk szállításának lehetősége vagy a túlméretes rakomány szállításának lehetősége és hasonlók.

XII. További betegségek, hibák vagy állapotok, amelyek befolyásolhatják az egészségügyi alkalmasságot
Az 1. vagy a 2. csoportba tartozó személyt, aki olyan betegségben, hibában vagy állapotban szenved, amelyek nincsenek feltüntetve a fenti rendelkezésekben, és amelyek olyan funkcionális képességcsökkenéshez vezethetnek, amely a gépjármű vezetése közben veszélyt jelent a közúti közlekedésre, csak szakorvosi vizsgálat eredményei alapján lehet egészségügyileg alkalmasnak nyilvánítani, és ha az szükséges, csak azzal a feltétellel, hogy rendszeresen orvosi ellenőrzésen vesz részt, amely ennek a betegségnek, hibának vagy állapotnak a vizsgálatára irányul.

Az 5.a sz. melléklet a Tt. 9/2009 sz. rendeletéhez
AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMASSÁG FELÜLVIZSGÁLATÁNAK RÉSZLETEI, KÜLÖNÖSKÉPPEN AZ ALKOHOLTÓL, MÁS TUDATMÓDOSÍTÓ SZERTŐL VAGY GYÓGYSZERTŐL VALÓ FÜGGŐSÉG VISZONYLATÁBAN

I. Az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatát, különösképpen az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőség viszonylatában a Rendőri Testület szervének határozata alapján végzik el, a törvény 91. § (4) bek. szerint, ha a vezetési jogosultság birtokosával, mint gépjárművezetővel szemben indokolt gyanú áll fenn, hogy alkohol, más tudatmódosító szer vagy gyógyszer fogyasztásával, illetve az ezek megállapítására vonatkozó vizsgálaton való részvétel visszautasításával megsértette a közúti közlekedés szabályait, továbbá vonatkozik más személyre is, akinek ez a kötelezettsége a törvényből ered (a továbbiakban csak „kötelezett személy“).

II. Az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatára, különösképpen az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőség viszonylatában, pszichiátriai szakorvosi kivizsgálással kerül sor.

III. A pszichiátriai szakorvosi kivizsgálás célja kizárni vagy megállapítani az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől (opioidoktól, kannabinoidoktól, kokaintól, amfetamin típusú stimulánsoktól, nyugtatóktól vagy altatóktól, illékony anyagoktól) való függőség, illetve egyszerre többféle pszichoaktív anyagtól való kombinált függőség diagnózisát.

IV. A pszichiátriai szakorvosi kivizsgálást a következők alkotják:
1. maga a pszichiátriai vizsgálat,
2. orientációs szomatikus és neurológiai vizsgálat a krónikus etilizmus vagy krónikus droghasználat markereire összpontosítva (facies alcoholica, ascites, pókhálószerű hajszálerek, alkoholos polineuropátia, injekciós tűk nyomai, jelentős súlycsökkenés és hasonlók),
3. fakultatív klinikai pszichológiai vizsgálat, célzott pszichológiai tesztek használatával, kifejezetten az alkoholfogyasztással összefüggő problémák szűrésére (például AUDIT, MAST, MALT),
4. toxikológiai vizsgálat (alkohol kimutatása a kilélegzett levegőben, THC kimutatására szolgáló kvalitatív tesztek, morfin, kokain, nyugtatók és altatók vagy egyebek kimutatására),
5. a vér biokémiai vizsgálata, a krónikus alkoholfogyasztás markereire összpontosítva (GMT),
6. hematológiai vizsgálat (vérkép a krónikus alkoholfogyasztás markereire összpontosítva – MCV és más tudatmódosító szerekkel való visszaélésre – vér által terjedő fertőzések vizsgálata, például HCV elleni ellenanyagok).

V. Eredmény:
1. az elsődleges vizsgálat alapján, a megállapítások teljes egyértelműsége esetén, a Tt. többször módosított, 576/2004 sz., az egészségügyi ellátásról és az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatásokról, valamint egyes jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 1. sz. melléklete szerint megállapítják vagy kizárják az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőség diagnózisát, amelyet a kötelezett személynél a Rendőri Testület szerve derített ki,
2. a pszichiáter a saját klinikai megállapításain kívül, a pszichopatológiai elemzés és eredmény összefüggésében figyelembe veszi a Rendőri Testület szervének toxikológiai jelentését, a határozat kiadásától a kötelezett személynek a pszichiátriai vizsgálatra történő megérkezéséig eltelt időt, illetve a kórelőzmény más releváns tényeit,
3. a megismételt ellenőrző vizsgálatok alapján, ha tekintettel a gyakori elbagatellizáló törekvésekre, és a szubjektíven közölt adatok valamint a segédvizsgálatokból szerzett objektív megállapítások közötti ellentmondás esetén, nem lehet végső diagnózist felállítani rögtön az első vizsgálat alapján, a kötelezett személy ambuláns diagnosztikai megfigyelésen vesz részt, egy hetes intervallumokkal, négy héten keresztül,
4. az ambuláns diagnosztikai megfigyelés keretében ismételten értékelik
a) a klinikai állapot változásait,
b) a toxikológiai leleteket,
c) a vizsgálatok időpontjainak betartását.

VI. Ha a pszichiáter pszichiátriai szakorvosi kivizsgálással
1. nem állapítja meg a kötelezett személynél az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőséget, az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatáról – különös tekintettel az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőségre – szóló dokumentumban nem javasolja az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatát; a vizsgálat eredményét „Z 71.4 Alkoholfogyasztással kapcsolatos tanácsadás és felügyelet“ vagy „Z 71.5 Kábítószer-fogyasztással kapcsolatos tanácsadás és felügyelet“ diagnóziskóddal bejegyzi a kötelezett személy egészségügyi dokumentációjába,
2. megállapítja a kötelezett személynél az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőséget, az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatáról – különös tekintettel az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőségre – szóló dokumentumban javasolja az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatát.

VII. Az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatáról – különös tekintettel az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőségre – szóló dokumentumot a pszichiáter köteles elküldeni a Rendőri Testület illetékes szervének, a törvény által előírt határidőn belül.

A 6. sz. melléklet a Tt. 9/2009 sz. rendeletéhez
AZ ÉRTÉKELT SZEMÉLY BECSÜLETBELI NYILATKOZATA A GÉPJÁRMŰVEZETÉSRE VALÓ EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMASSÁGÁVAL KAPCSOLATOSAN


II. Az értékelt személy gépjárművezetésre való egészségügyi alkalmasságával kapcsolatos becsületbeli nyilatkozatának kitöltésének formája, tartalma és módja
(1) Az értékelt személy gépjárművezetésre való egészségügyi alkalmasságával kapcsolatos becsületbeli nyilatkozatának bevezető részét (a továbbiakban csak „az értékelt személy becsületbeli nyilatkozata“) az előnyomtatás szerint kell kitölteni, a következőképpen:
1. az értékelt személy vezeték- és keresztneve,
2. az értékelt személy születési dátuma,
3. az értékelt személy állandó vagy átmeneti lakhelyének címe,
4.
a) fel kell tüntetni a vezetési jogosultságok kategóriáit, amelyek megadását az értékelt személy kérvényezi,
b) fel kell tüntetni a vezetési jogosultságok kategóriáit, amelyeknek az értékelt személy a birtokosa,
c) fel kell tüntetni a csoportot, amelybe az értékelt személy a Tt. 8/2009 sz. törvényének 87. § (7) bekezdése értelmében tartozik.
(2) Az értékelt személy becsületbeli nyilatkozatának 5. pontját az egyes tételekhez fűzött megjegyzések szerint kell kitölteni.
(3) A 6. pontban fel kell tüntetni a becsületbeli nyilatkozat megírásának helyét és dátumát.
(4) A 7. pont a becsületbeli nyilatkozatot benyújtó személy aláírásának van fenntartva.

A 7. sz. melléklet a Tt. 9/2009 sz. rendeletéhez
AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMASSÁG FELÜLVIZSGÁLATÁN RÉSZTVEVŐ, VEZETÉSI JOGOSULTSÁG MEGADÁSÁT KÉRELMEZŐ SZEMÉLY/JÁRMŰVEZETŐ EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMASSÁGÁT IGAZOLÓ DOKUMENTUM


II. Az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatán résztvevő, vezetési jogosultság megadását kérelmező személy/járművezető egészségügyi alkalmasságát igazoló dokumentum kitöltésének módja
(1) Az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatán résztvevő, vezetési jogosultság megadását kérelmező személy/járművezető egészségügyi alkalmasságát igazoló dokumentumot az előnyomtatás szerint kell kitölteni.
(2) Az értékelő orvos az egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentum címében áthúzza azt a lehetőséget, amely az értékelt személy esetében nem releváns.
(3) A vezetési jogosultságok kategóriáit, amelyeknek az értékelt személy a birtokosa, úgy kell kijelölni, hogy bekarikázzák azokat a vezetési jogosultság-kategóriákat, amelyeknek az értékelt személy a birtokosa, és X alakban áthúzzák azokat a vezetési jogosultság-kategóriákat, amelyeknek az értékelt személy nincs birtokában.
(4) A vezetési jogosultságok kategóriáit, amelyek megadását az értékelt személy kérvényezi, úgy kell kijelölni, hogy bekarikázzák azokat a vezetési jogosultság-kategóriákat, amelyek megadását az értékelt személy kérvényezi, és X alakban áthúzzák azokat a vezetési jogosultság-kategóriákat, amelyek megadását az értékelt személy nem kérvényezi.
(5) Az a) pont végén áthúzandó az a csoport, amelybe az értékelt személy nem tartozik, a Tt. 8/2009 sz. törvényének 87. § (7) bekezdése szerint.
(6) A b) pont végén, az 1. és 2. alpontban az értékelő orvos feltünteti azokat a vezetési jogosultság-kategóriákat, amelyeknek az értékelt személy a birtokosa, és amelyek megadását kérvényezi, amelyekre az ebben a pontban feltüntetett eredmény vonatkozik.
(7) A b) pont végén, a 3. alpontban az értékelő orvos feltünteti azokat a vezetési jogosultság-kategóriákat, amelyeknek az értékelt személy a birtokosa, és amelyek megadását kérvényezi, amelyekre az ebben a pontban feltüntetett eredmény vonatkozik, oly módon, hogy feltünteti a megfelelő kódot (esetleg kódokat) a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának 9/2009 sz. rendeletéhez tartozó 9. sz. melléklet szerint, továbbá a „pre“ szót és a vezetési jogosultság kategóriájának megjelölését (például „01.06. pre C“, „01.06, 61. pre C, CE“). Abban az esetben, ha egy kód több kategóriára, több kód egy vagy több vezetési jogosultság-kategóriára vonatkozik, a kódokat és a vezetési jogosultság-kategóriákat vesszővel kell elválasztani.
(8) A dokumentum érvényességének lejárati dátumát csak akkor kell feltüntetni, ha a személy egészségügyi alkalmassága a Tt. 8/2009 sz. törvényének 86. § (2) bekezdése szerinti feltételhez kötött.
(9) Ha a b) pont végén szereplő 1–3. alpontok közül valamelyik az értékelt személy szempontjából nem releváns, az értékelő orvos ezt a pontot áthúzza.

A 7.a sz. melléklet a Tt. 9/2009 sz. rendeletéhez

A 8. sz. melléklet a Tt. 9/2009 sz. rendeletéhez
A JÁRMŰVEZETŐ EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMASSÁGÁT IGAZOLÓ DOKUMENTUM/A FELTÉTELHEZ KÖTÖTT EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMASSÁGRÓL SZÓLÓ DOKUMENTUM

II. A járművezető egészségügyi alkalmasságát igazoló dokumentum/a feltételhez kötött egészségügyi alkalmasságról szóló dokumentum kitöltésének módja
(1) A járművezető egészségügyi alkalmasságát igazoló dokumentumot/a feltételhez kötött egészségügyi alkalmasságról szóló dokumentumot az előnyomtatás szerint kell kitölteni
1. az értékelő orvos vezeték- és keresztneve, címe (székhelye) (pecsét formájában is elegendő, ha ez tartalmazza a megkövetelt adatokat),
2. az értékelt személy vezeték- és keresztneve,
3. az értékelt személy személyi azonosítója, ha azzal rendelkezik vagy az értékelt személy születési dátuma, ha nem rendelkezik személyi azonosítóval,
4. fel kell tüntetni a vezetési jogosultságok kategóriáit, amelyeknek az értékelt személy a birtokosa,
5.
a) az értékelő orvos feltünteti a csoportot, amelybe az értékelt személy a Tt. 8/2009 sz. törvényének 87. § (7) bekezdése szerint tartozik,
b)
1. – 2. az értékelő orvos feltünteti azokat a vezetési jogosultság-kategóriákat, amelyeknek az értékelt személy a birtokosa, és amelyek megadását kérvényezi, amelyekre az ebben a pontban feltüntetett eredmény vonatkozik,
3. az értékelő orvos feltünteti azokat a vezetési jogosultság-kategóriákat, amelyeknek az értékelt személy a birtokosa, és amelyek megadását kérvényezi, amelyekre az ebben a pontban feltüntetett eredmény vonatkozik oly módon, hogy feltünteti a megfelelő kódot (esetleg kódokat) a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának 9/2009 sz. rendeletéhez tartozó 9. sz. melléklet szerint, továbbá a „pre“ szót és a vezetési jogosultság kategóriájának megjelölését (például „01.06. pre C“, „01.06, 61. pre C, CE“). Abban az esetben, ha egy kód több kategóriára, több kód egy vagy több vezetési jogosultság-kategóriára vonatkozik, a kódokat és a vezetési jogosultság-kategóriákat vesszővel kell elválasztani,
6. az orvosi vizsgálat elvégzésének helyét és dátumát,
7. a dokumentum érvényességének lejárati dátumát, ha a személy egészségügyi alkalmassága a Tt. 8/2009 sz. törvényének 86. § (2) bekezdése szerinti feltételhez kötött,
8. a nyilvántartási számot,
9. az értékelő orvos pecsétjének lenyomata és aláírása.
(2) Ha az 5. pont b) alpontjának 1–3. pontjai közül valamelyik az értékelt személy szempontjából nem releváns, az értékelő orvos ezt a pontot áthúzza.

A 9. sz. melléklet a Tt. 9/2009 sz. rendeletéhez
TOVÁBBI FELTÉTELEK A JÁRMŰVEZETŐ SZÁMÁRA VAGY A GÉPJÁRMŰ ÁTALAKÍTÁSAI

I. HARMONIZÁLT EU KÓDOK
A. JÁRMŰVEZETŐ (egészségügyi okok)
01. Látáskorrekció és/vagy -védelem
01.01. Szemüveg
01.02. Kontaktlencse (lencsék)
01.05. Szem letakarása
01.06. Szemüveg vagy kontaktlencsék
01.07. Speciális optikai segédeszköz
02. Hallókészülék/kommunikációs segédeszköz
03. Művégtag/merevített végtag
03.01. Felső végtagprotézis/merevített végtag
03.02. Alsó végtagprotézis/merevített végtag

B. JÁRMŰ-ÁTALAKÍTÁSOK
10. Módosított sebességváltó
10.02. A sebességfokozat automatikus kiválasztása
10.04. Átalakított sebességváltó
15. Módosított tengelykapcsoló
15.01. Átalakított tengelykapcsoló-pedál
15.02. Kézi működtetésű tengelykapcsoló
15.03. Automata tengelykapcsoló
15.04. A tengelykapcsoló-pedál akadályozását vagy működésbe hozatalát megelőző megoldás
20. Módosított fékrendszer
20.01. Átalakított fékpedál
20.03. Bal lábas használatra alkalmas fékpedál
20.04. Csúsztatható fékpedál
20.05. Döntött fékpedál
20.06. Kézi működtetésű fék
20.07. Maximum … N (*) erővel működtethető fék [például „20.07(300 N)“]
20.09. Átalakított kézifék
20.12. A fékpedál akadályozását vagy működésbe hozatalát megelőző megoldás
20.13. Térddel működtetett fék
20.14. Külső erő segítségével működtetett fékrendszer
25. Módosított gázadagoló rendszer
25.01. Átalakított gázpedál
25.03. Döntött gázpedál
25.04. Kézi működtetésű gázpedál
25.05. Térddel működtetett gázpedál
25.06. Külső erő segítségével működtetett gázpedál
25.08. Bal oldali gázpedál
25.09. A gázpedál akadályozását vagy működésbe hozatalát megelőző megoldás
31. Pedál-átalakítások és pedálvédelem
31.01. Extra párhuzamos pedálok
31.02. Azonos, vagy közel azonos magasságban elhelyezett pedálok
31.03. A nem lábbal működtetett gázpedál és fékpedál akadályozását vagy működésbe hozatalát megelőző megoldás
31.04. Megemelt padló
32. Kombinált fékező és gázadagoló rendszerek
32.01. Egy kézzel működtetett kombinált gázadagoló és fékező rendszer
32.02. Külső erő segítségével működtetett kombinált gázadagoló és fékező rendszer
33. Kombinált fékező, gázadagoló és kormányrendszerek
33.01. Külső erő segítségével, egy kézzel működtetett kombinált fékező, gázadagoló és kormányrendszer 
33.02. Külső erő segítségével, két kézzel működtetett kombinált fékező, gázadagoló és kormányrendszer
35. Módosított kezelőgombok (világításkapcsoló, ablaktörlő/mosó, kürt, irányjelző stb.)
35.02. A kormánymű elengedése nélkül működtethető kezelőelemek
35.03. A kormánymű elengedése nélkül, bal kézzel működtethető kezelőelemek
35.04. A kormánymű elengedése nélkül, jobb kézzel működtethető kezelőelemek
35.05. A kormánymű valamint a gázadagoló és fékező szerkezetek elengedése nélkül működtethető kezelőelemek
40. Módosított kormánymű
40.01. Maximum … N erővel (*) működtethető kormány [például „40.01 (140 N)“]
40.05. Átalakított kormánykerék (nagyobb, vastagabb kormánykerék-rész, csökkentett átmérő stb.)
40.06. Módosított helyzetű kormánykerék
40.09. Lábbal működtetett kormány
40.11. Segédeszköz a kormánykeréknél
40.14. Egy kézzel/karral működtetett alternatív átalakított kormányrendszer
40.15. Két kézzel/karral működtetett alternatív átalakított kormányrendszer
42. Átalakított visszapillantó eszközök
42.01. Átalakított visszapillantó eszköz
42.03. Az oldalirányú kitekintést lehetővé tevő belső kiegészítő eszköz
42.05. Holttér ellenőrzésére szolgáló eszköz
43. A vezetőülés helyzete
43.01. Normál kitekintési magasságban, a kormánykeréktől és a pedáloktól normál távolságban elhelyezett vezetőülés
43.02. A test alakjához igazított vezetőülés
43.03. A megfelelő stabilitás érdekében oldaltámasszal ellátott vezetőülés
43.04. Kartámasszal ellátott vezetőülés
43.06. Biztonsági öv átalakítása
43.07. A megfelelő stabilitás érdekében támasszal ellátott biztonsági öv
44. Motorkerékpárok módosításai (alkódok használata kötelező)
44.01. Közös kezelőszervvel működtetett első- és hátsó fék
44.02. Átalakított első fék
44.03. Átalakított hátsó fék
44.04. Átalakított gázkar
44.08. Olyan ülésmagasság, amely lehetővé teszi a járművezető számára, hogy ülő testhelyzetben egyszerre mindkét lábát letegye a földre, és a motorkerékpárt annak megállításakor és álló helyzetben egyensúlyozza
44.09. Maximum … N erővel (*) működtethető első fék [például „44.09 (140 N)“]
44.10. Maximum … N erővel (*) működtethető hátsó fék [például „44.10 (240 N)“]
44.11. Átalakított lábtámasz
44.12. Átalakított fogantyú
45. Kizárólag oldalkocsis motorkerékpár
46. Csak triciklik
47. Kettőnél több kerékkel rendelkező járműre korlátozva, amely elindításához, megállításához és álló helyzetben tartásához nem szükséges a járművezető egyensúlyozása
50. Meghatározott járműre/alvázszámra (jármű azonosító szám, alvázszám) korlátozva
A további előírások céljából a 01–44 kóddal együtt használandó betűk:
a bal
b jobb
c kéz
d láb
e közép
f kar
g hüvelykujj

C. KORLÁTOZOTT VEZETÉSRE VONATKOZÓ KÓDOK
61. Nappali vezetésre korlátozott (például: egy órával a napkeltét követően, illetve egy órával a napnyugtát megelőzően)
62. A jogosult lakóhelye körüli ... km-es sugarú körön vagy városon/régión belüli vezetésre korlátozott
63. Utasok nélküli vezetés
64. Legfeljebb ... km/h sebességű vezetésre korlátozott
65. Vezetés kizárólag a legalább egyenértékű kategóriájú járművekre vezetői engedéllyel rendelkező személy jelenlétében
66. Pótkocsi nélkül
67. Autópályán és gyorsforgalmi úton a vezetés nem engedélyezett
68. Tilos az alkoholfogyasztás
69. Az EN 50436 szabvány szerinti alkoholszondás indításgátlóval felszerelt járművek vezetésére korlátozva. A lejárat időpontjának feltüntetése opcionális [például „(69 (01.01.12)“]

D. ADMINISZTRATÍV ÜGYEK
70. A(z) ... számú, ... által kiállított vezetői engedély cseréje (harmadik ország esetében az EU/ENSZ megkülönböztető jel is; például „70.0123456789.NL”)
71. A(z) ... számú vezetői engedély másodpéldánya (harmadik ország esetében az EU/ENSZ megkülönböztető jel is; például „71.987654321.HR“)
73. B kategóriájú, négykerekű gépi meghajtású járművekre korlátozva (B1).
78. Automata sebességváltóval rendelkező járművekre korlátozva
79. […] A zárójelben megjelölt tulajdonságokkal rendelkező járművekre korlátozva, a törvény 102–106. § érvényesítésével kapcsolatban
79.01. Kétkerekű, oldalkocsis vagy oldalkocsi nélküli járművekre korlátozva
79.02. AM kategóriájú, háromkerekű vagy könnyű négykerekű járművekre korlátozva
79.03. Triciklire korlátozva
79.04. Tricikli és 750 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsi szerelvényére korlátozva
79.05. A1 kategóriájú, 0,1 kW/kg-ot meghaladó teljesítmény/tömeg arányú motorkerékpárok
79.06. BE kategóriájú járművek, melyek pótkocsijának megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 3 500 kg-ot
80. „A” kategóriájú motoros tricikli vezetésére jogosító vezetői engedéllyel rendelkező, 24 év alatti vezetőkre korlátozva
81. „A” kategóriájú motorkerékpár vezetésére jogosító vezetői engedéllyel rendelkező, 21 év alatti vezetőkre korlátozva
95. A egyes járművezetők kötelező alapképesítéséről és rendszeres továbbképzéséről szóló, többször módosított, Tt. 280/2006 sz. törvényében előírt szakmai alkalmassági kötelezettségnek megfelelő szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal (SZAB) rendelkező járművezető, ...-ig [például „95 (01.01.12)“]
96. B kategóriájú járművek 750 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsival összekapcsolva, feltéve, hogy az így kialakított járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömege 3 500 kg és 4 250 kg között van
97. Nem vezethet olyan C1 kategóriájú járművet, amely a 165/2014/EU rendelet hatálya alá tartozik.

II. NEMZETI KÓDOK
A. JÁRMŰVEZETŐ (egészségügyi okok)
500. Rendszeres orvosi vizsgálat a törvény 86. § (2) bek. c) pontja szerint
B. JÁRMŰVEZETŐ (mentális alkalmasság)
600. Rendszeres pszichológiai vizsgálat a törvény 88. § (4) bek. szerint
600.09 A haladási elsőbbség jogával rendelkező gépjármű és veszélyes anyagok szállítására használt gépjármű vezetésének engedélyezése
600.10 Futár- és taxiszolgálatra, valamint postai szolgáltatásnyújtásra használt gépjárművek vezetésének engedélyezése.
C. ADMINISZTRATÍV ÜGYEK
700. A 23. életév betöltéséig csak menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben használt gépjárműveket engedélyezett vezetni, ha az autóbusz-járat útvonalának hossza nem haladja meg az 50 km-t.

A 10. sz. melléklet a Tt. 9/2009 sz. rendeletéhez
A MENTÁLIS ALKALMASSÁG ELBÍRÁLÁSÁNAK KRITÉRIUMAI

I. A gépjárművezetéshez szükséges mentális képességek minimális szintjét standardizált pszichológiai tesztekkel értékelik, amelyek a következőkre összpontosítanak:
1. Az általános értelmi képességek minimum a népesség átlaga alatti szinten.
2. Írástudás (alfabetizmus).
3. Teljesítményi diszpozíciók minimum a népesség átlaga alatti szinten (minimum 33 percentilis) a következő kritériumok mindegyikében:
a) terhelés közbeni figyelem,
b) pszichomotoros tempó,
c) szenzomotoros reakcióképesség és koordináció (képi és hangingerek sorozataira adott szenzomotoros reakciók gyorsasága és pontossága),
d) dinamikus háttéren megjelenő vizuális ingerekre adott reakciók (legalább 160 fokos látószögben), melyet a perifériális látás mérésére szolgáló műszer segítségével tesztelnek, a haladási elsőbbség jogával rendelkező járművek vezetői és a veszélyes anyagokat szállító járművek vezetői esetében (ADR),
e) emlékezet, vizuális érzékelés és érzékelési sebesség.

II. A személyiségszerkezet miatti ellenjavallatok
1. Kritikátlan önkép, túlzott önértékelés.
2. érzelmi labilitás.
3. A viselkedés és önuralom racionális szabályozásának, illetve a negatív hatások toleranciájának alacsony szintje.
4. Az élethelyzetek kezelésének, a terhelésnek és a közlekedési helyzetek kiértékelésének többnyire rosszul alkalmazott stratégiái
a) felelőtlen, meggondolatlan, gátlástalan, impulzív és agresszív viselkedés, illetve vezetési stílus,
b) a kockázat valamint veszély felbecsülési és felmérési képességének alacsony szintje, magas kockázati hajlam,
c) társadalmilag elfogadhatatlan viselkedés a közúti közlekedés többi résztvevőjével szemben, versengő, nem együttműködő tájékozódás, intolerancia, fölényeskedés.

III. Olyan jelek, tünetek és jellemzők anamnesztikus megléte, amelyek ellentétesek a közlekedéshez alkalmazkodó viselkedéssel
a) közlekedési balesetek és közlekedési kihágások,
b) bevont vezetői engedély,
c) az összes és az éves levezetett kilométer,
d) balesetek magasabb száma,
e) ismételten elkövetett bűncselekmények,
f) nevelési, tanulási, munkahelyi és partnerproblémák,
g) alkoholizmus és pszichotróp anyagoktól való függőség,
h) egészségügyi hibák, zavarok és betegségek,
i) neurotikus vagy pszichotikus megbetegedések.

IV. A mentális alkalmasság feltételhez kötése
Az értékelő pszichológus a mentális alkalmasságot feltételekhez kötheti, ha olyan értékelt személyről van szó,
a) akinek kognitív hiányosságai vannak, amelyek a standardizált pszichodiagnosztikai módszer 33 percentilisénél alacsonyabbak,
b) kinek személyiségprofiljában a kockázati faktorok szempontjából bizonytalan az előrejelzés,
c) akinél a neurotikus és/vagy pszichotikus megbetegedések kockázatainak szempontjából bizonytalan az előrejelzés,
d) mikor az értékelt személy pszichológiai profiljának összefüggésében, az önszabályozás, kockázatkezelés, motiváció és akarat területén meglévő potenciális kockázatok szempontjából bizonytalan az előrejelzés,
e) mikor az értékelt személy pszichológiai profiljának összefüggésében, tekintettel a teljesítményi előfeltételekre valamint a személyiség szerkezetének és dinamikájának jellemzőire is, kockázati anamnesztikus jelek találhatók.

11. sz. melléklet a Tt. 9/2009 sz. rendeletéhez
AZ ÉRTÉKELT SZEMÉLY BECSÜLETBELI NYILATKOZATA A GÉPJÁRMŰVEZETÉSRE VALÓ MENTÁLIS ALKALMASSÁGÁVAL KAPCSOLATBAN


A 12. sz. melléklet a Tt. 9/2009 sz. rendeletéhez
A MENTÁLIS ALKALMASSÁG FELÜLVIZSGÁLATÁN RÉSZTVEVŐ, VEZETÉSI JOGOSULTSÁG MEGADÁSÁT KÉRELMEZŐ SZEMÉLY/JÁRMŰVEZETŐ MENTÁLIS ALKALMASSÁGÁT IGAZOLÓ DOKUMENTUM


II. A mentális alkalmasság felülvizsgálatán résztvevő, vezetési jogosultság megadását kérelmező személy/járművezető mentális alkalmasságát igazoló dokumentum kitöltésének módja
(1) A mentális alkalmasság felülvizsgálatán résztvevő, vezetési jogosultság megadását kérelmező személy/járművezető mentális alkalmasságát igazoló dokumentumot az előnyomtatás szerint kell kitölteni.
(2) Az értékelő pszichológus a dokumentum címében áthúzza azt a lehetőséget, amely az értékelt személy esetében nem releváns.
(3) A vezetési jogosultságok kategóriáit, amelyeknek az értékelt személy a birtokosa, úgy kell kijelölni, hogy bekarikázzák azokat a vezetési jogosultság-kategóriákat, amelyeknek az értékelt személy a birtokosa, és X alakban áthúzzák azokat a vezetési jogosultság-kategóriákat, amelyeknek az értékelt személy nincs birtokában.
(4) A vezetési jogosultságok kategóriáit, amelyek megadását az értékelt személy kérvényezi, úgy kell kijelölni, hogy bekarikázzák azokat a vezetési jogosultság-kategóriákat, amelyek megadását az értékelt személy kérvényezi, és X alakban áthúzzák azokat a vezetési jogosultság-kategóriákat, amelyek megadását az értékelt személy nem kérvényezi.
(5) Az 1. és 2. pont végén az értékelő pszichológus feltünteti azokat a vezetési jogosultság-kategóriákat, amelyeknek az értékelt személy a birtokosa, és amelyek megadását kérvényezi, amelyekre az ebben a pontban feltüntetett eredmény vonatkozik; a 600.09 és 600.10 kódokat mindig az 1. pontban kell bejegyezni
(6) A 3. pont végén az értékelő pszichológus feltünteti azokat a vezetési jogosultság-kategóriákat, amelyeknek az értékelt személy a birtokosa, és amelyek megadását kérvényezi, amelyekre az ebben a pontban feltüntetett eredmény vonatkozik oly módon, hogy feltünteti a megfelelő kódot (esetleg kódokat) a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának 9/2009 sz. rendeletéhez tartozó 9. sz. melléklet szerint, továbbá a „pre“ szót és a vezetési jogosultság kategóriájának megjelölését (például „600. pre C“, „600.09, 600.10. pre B“). Abban az esetben, ha egy kód több kategóriára, több kód egy vagy több vezetési jogosultság-kategóriára vonatkozik, a kódokat és a vezetési jogosultság-kategóriákat vesszővel kell elválasztani.
(7) A dokumentum érvényességének lejárati dátumát csak akkor kell feltüntetni, ha a személy mentális alkalmassága feltételhez kötött a Tt. 8/2009 sz. törvényének 88. § (4) bekezdése szerint.
(8) Ha a befejezésben szereplő 1–3. alpontok közül valamelyik az értékelt személy szempontjából nem releváns, az értékelő pszichológus ezt a pontot áthúzza.

A 13. sz. melléklet a Tt. 9/2009 sz. rendeletéhez
A JÁRMŰVEZETŐ MENTÁLIS ALKALMASSÁGÁT IGAZOLÓ DOKUMENTUM/A FELTÉTELHEZ KÖTÖTT MENTÁLIS ALKALMASSÁGRÓL SZÓLÓ DOKUMENTUM


II. A járművezető mentális alkalmasságát igazoló dokumentum/a feltételhez kötött mentális alkalmasságról szóló dokumentum kitöltésének módja
(1) A járművezető mentális alkalmasságát igazoló dokumentumot/a feltételhez kötött mentális alkalmasságról szóló dokumentumot az előnyomtatás szerint kell kitölteni
1. az értékelő pszichológus vezeték- és keresztneve, címe (székhelye) (pecsét formájában is elegendő, ha ez tartalmazza a megkövetelt adatokat),
2. az értékelt személy vezeték- és keresztneve,
3. az értékelt személy személyi azonosítója, ha azzal rendelkezik vagy az értékelt személy születési dátuma, ha nem rendelkezik személyi azonosítóval,
4. fel kell tüntetni a vezetési jogosultságok kategóriáit, amelyeknek az értékelt személy a birtokosa,
5.
1. – 2. az értékelő pszichológus feltünteti azokat a vezetési jogosultság-kategóriákat, amelyeknek az értékelt személy a birtokosa, és amelyekre az ebben a pontban feltüntetett eredmény vonatkozik; a 600.09 és 600.10 kódokat mindig az 1. pontban kell bejegyezni,
3. az értékelő pszichológus feltünteti azokat a vezetési jogosultság-kategóriákat, amelyeknek az értékelt személy a birtokosa, és amelyekre az ebben a pontban feltüntetett eredmény vonatkozik, oly módon, hogy feltünteti a megfelelő kódot (esetleg kódokat) a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának 9/2009 sz. rendeletéhez tartozó 9. sz. melléklet szerint, továbbá a „pre“ szót és a vezetési jogosultság kategóriájának megjelölését (például „600. pre C“, „600.09, 600.10. pre B“). Abban az esetben, ha egy kód több kategóriára, több kód egy vagy több vezetési jogosultság-kategóriára vonatkozik, a kódokat és a vezetési jogosultság-kategóriákat vesszővel kell elválasztani,
6. a pszichológiai vizsgálat elvégzésének helye és dátuma,
7. a dokumentum érvényességének lejárati dátumát, ha a személy az egészségügyi alkalmassága feltételhez kötött, a Tt. 8/2009 sz. törvényének 88. § (4) bekezdése szerint,
8. a nyilvántartási számot,
9. az értékelő pszichológus pecsétjének lenyomata és aláírása.
(2) Ha az 5. pont 1–3. alpontjai közül valamelyik az értékelt személy szempontjából nem releváns, az értékelő pszichológus ezt a pontot áthúzza.
(3) Az értékelő pszichológus a mentális alkalmasságot igazoló dokumentum címében áthúzza azt a lehetőséget, amely az értékelt személy szempontjából nem releváns.

A 13.a sz. melléklet a Tt. 9/2009 sz. rendeletéhez
A SZAKTANÁCSADÁS TERJEDELME ÉS TARTALMA

I. Az alkohollal kapcsolatos szaktanácsadás
1. ülés
A pszichológus bemutatása, a szaktanácsadás törvényi szabályozása, a szaktanácsadás szabályai, szervezési utasítások, adminisztráció, a csoporton belüli megismerkedés.
A csoport tagjainak elvárásai és aggodalmai, a közúti közlekedési szabályok és a törvényi rendelkezések alkoholos befolyásoltság alatt történt megszegésének körülményeinek leírása a csoport tagjainak szempontjából, baleseti statisztikák, a közúti baleset szomatikus, pszichológiai, társadalmi és jogi következményei.
A „tanulás – viselkedés – szokások“ modell magyarázata, a szaktanácsadáson résztvevők első benyomásainak értékelése, házi feladat kiadása.
2. ülés
A közúti közlekedési szabályok és a törvényi rendelkezések alkoholos befolyásoltság alatt történt megszegésének körülményeinek elemzése, a szaktanácsadás résztvevői által, csoportos vita.
A közúti közlekedési szabályok és a törvényi rendelkezések alkoholos befolyásoltság alatt történt megszegésének indítékainak elemzése, a szaktanácsadás résztvevői által, járművezetői anamnézis.
A közúti közlekedési szabályok és a törvényi rendelkezések alkoholos befolyásoltság alatt történt megszegésének szomatikus, pszichológiai, társadalmi és jogi következményei, a szaktanácsadás konkrét résztvevőjének esetében, a folyamatos magatartás lehetséges következményei.
3. ülés
Az alkohol hatása fiziológiai, kognitív és viselkedési szinten, a szaktanácsadás egyes résztvevőinek alkoholizálási indítékainak elemzése, az alkohol szerepe a társadalomban és a csoportos folyamatok.
A véralkoholszint, a maradványalkohol problematikája, Widmark-képlet.
A közlekedési viselkedés megzavarása alkohol befolyása alatt, a közúti forgalom veszélyei és kockázatai.
4. ülés
Alkoholfogyasztás, a vele való visszaélés és alkoholfüggőség, az alkohol visszautasításának stratégiai, az alkohol visszautasításának konkrét technikái.
Az önkép és hogyan látnak engem mások, tekintettel a jelen helyzetre, az alkoholfogyasztás egyéni szokásai, kognitív szerkezetátalakítás, a visszaesés nagy kockázatával járó helyzetek.
A kiegészítő kérdések, témák, megjegyzések és hasonlók helye; az elvárások és aggodalmak kiértékelése, a csoport résztvevői és az értékelő pszichológus kölcsönös visszajelzései.
Egyéni kilépő interjú.
A szaktanácsadás haszna a résztvevő számára és annak felhasználása a gépjárművezetés során a közúti forgalomban, a résztvevő aktivitásának értékelése, a szaktanácsadáson való részvételt igazoló dokumentum kiállítása.

II. Más tudatmódosító szerekkel és gyógyszerekkel kapcsolatos szaktanácsadás
1. ülés
A pszichológus bemutatása, a szaktanácsadás törvényi szabályozása, a szaktanácsadás szabályai, szervezési utasítások, adminisztráció, a csoporton belüli megismerkedés.
A csoport tagjainak elvárásai és aggodalmai, a közúti közlekedési szabályok és a törvényi rendelkezések más tudatmódosító szer vagy gyógyszer befolyása alatt történt megszegésének körülményeinek leírása a csoport tagjainak szempontjából, baleseti statisztikák, a közúti baleset szomatikus, pszichológiai, társadalmi és jogi következményei.
A „tanulás – viselkedés – szokások“ modell magyarázata, a szaktanácsadáson résztvevők első benyomásainak értékelése, házi feladat kiadása.
2. ülés
A közúti közlekedési szabályok és a törvényi rendelkezések más tudatmódosító szer vagy gyógyszer befolyása alatt történt megszegésének körülményeinek elemzése, a szaktanácsadás résztvevői által, csoportos vita.
A közúti közlekedési szabályok és a törvényi rendelkezések más tudatmódosító szer vagy gyógyszer befolyása alatt történt megszegésének indítékainak elemzése más tudatmódosító szer vagy gyógyszer, a szaktanácsadás résztvevői által, járművezetői anamnézis.
A közúti közlekedési szabályok és a törvényi rendelkezések más tudatmódosító szer vagy gyógyszer befolyása alatt történt megszegésének szomatikus, pszichológiai, társadalmi és jogi következményei, a szaktanácsadás konkrét résztvevőjének esetében, a folyamatos magatartás lehetséges következményei.
3. ülés
A más tudatmódosító szerek és gyógyszerek felosztása és azok hatása fiziológiai, kognitív és viselkedési szinten, a szaktanácsadás egyes résztvevőinek más tudatmódosító szer vagy gyógyszerfogyasztási indítékainak elemzése, más tudatmódosító szer vagy gyógyszer szerepe a társadalomban és a csoportos folyamatok.
A közlekedési viselkedés megzavarása más tudatmódosító szer vagy gyógyszer hatása alatt, a közúti forgalom veszélyei és kockázatai.
4. ülés
Más tudatmódosító szerek vagy gyógyszerek fogyasztása, a velük való visszaélés és a tőlük való függőség, a más tudatmódosító szerek vagy gyógyszerek visszautasításának stratégiai, a más tudatmódosító szerek vagy gyógyszerek visszautasításának konkrét technikái.
Az önkép és hogyan látnak engem mások, tekintettel a jelen helyzetre, a más tudatmódosító szerek vagy gyógyszerek fogyasztásának egyéni szokásai, kognitív szerkezetátalakítás, a visszaesés nagy kockázatával járó helyzetek.
A kiegészítő kérdések, témák, megjegyzések és hasonlók helye; az elvárások és aggodalmak kiértékelése, a csoport résztvevői és az értékelő pszichológus kölcsönös visszajelzései.
Egyéni kilépő interjú.
A szaktanácsadás haszna a résztvevő számára és annak felhasználása a gépjárművezetés során a közúti forgalomban, a résztvevő aktivitásának értékelése, a szaktanácsadáson való részvételt igazoló dokumentum kiállítása.

A 13.b sz. melléklet a Tt. 9/2009 sz. rendeletéhez

A 13.c sz. melléklet a Tt. 9/2009 sz. rendeletéhez

A 13.d sz. melléklet a Tt. 9/2009 sz. rendeletéhez

A 13.e sz. melléklet a Tt. 9/2009 sz. rendeletéhez

a 14. sz. melléklet a Tt. 9/2009 sz. rendeletéhez
A VEZETŐI ENGEDÉLY MINTÁJA

A 15. sz. melléklet a Tt. 9/2009 sz. rendeletéhez

A 16. sz. melléklet a Tt. 9/2009 sz. rendeletéhez
A GENFI EGYEZMÉNY SZERINTI NEMZETKÖZI VEZETŐI ENGEDÉLY KITÖLTETLEN MINTÁJA

A 17. sz. melléklet a Tt. 9/2009 sz. rendeletéhez
A RENDSZÁMTÁBLÁK MINTÁI
1. Rendszámtábla 52 cm x 11 cm méretben

2. Rendszámtábla 34 cm x 20 cm méretben

3. Rendszámtábla 24 cm x 15 cm méretben

4. Rendszámtábla 14,5 cm x 11 cm méretben


A 18. sz. melléklet a Tt. 9/2009 sz. rendeletéhez
A CD ÉS CC BETŰKKEL ELLÁTOTT JELZÉSEK MINTÁI
A CD és CC betűkkel ellátott jelzések


A 19. sz. melléklet a Tt. 9/2009 sz. rendeletéhez
A KÜLÖNLEGES RENDSZÁMTÁBLÁK KEZELÉSÉRŐL ÉS AZOK KIBOCSÁTÁSÁRÓL SZÓLÓ NYILVÁNTARTÁS FORMANYOMTATVÁNYÁNAK MINTÁJA, A KÜLÖNLEGES FORGALMI RENDSZÁM KIBOCSÁTÁSÁRÓL SZÓLÓ FORMANYOMTATVÁNY MINTÁJA ÉS A KÜLÖNLEGES FORGALMI RENDSZÁM KIBOCSÁTÁSÁRÓL SZÓLÓ TANÚSÍTVÁNY MINTÁJA

A 20. sz. melléklet a Tt. 9/2009 sz. rendeletéhez
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG AUTÓJELÉNEK MINTÁJA
A Szlovák Köztársaság autójele


A 21. sz. melléklet a Tt. 9/2009 sz. rendeletéhez
AZ EURÓPAI UNIÓTÓL ÁTVETT KÖTELEZŐ EREJŰ JOGI AKTUSOK JEGYZÉKE
1. Az Európai Parlament és a Tanács 2006/126/EK irányelve (2006. december 20.) a vezetői engedélyekről (átdolgozott szöveg) (HL L 403., 2006. 12. 30.) módosítva a 2009. augusztus 25-i 2009/113/EK bizottsági irányelvvel (HL L 223., 2009. 08. 26.), a Bizottság 2011. november 28-i 2011/94/EU irányelvével (HL L 314., 2011. 11. 29.), a Bizottság 2012. november 19-i 2012/36/EU irányelvével (HL L 101., 2013. 04. 10.), a Tanács 2013. május 13-i 2013/22/EU irányelvével (HL L 158., 2013. 06. 10.) és a Tanács 2013. május 13-i 2013/22/EU irányelvével (HL L. 261., 2013. 10. 03.).
2. A Bizottság 2014/85/EU irányelve (2014. július 1.) a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 194., 2014. 7. 2.).
3. A Bizottság (EU) 2015/653 irányelve (2015. április 24.) a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 107., 2015. 4. 25.).
4. A Bizottság (EU) 2016/1106 irányelve (2016. július 7.) a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 183., 2016. 7. 8.).
5. A Bizottság (EU) 2020/612 irányelve (2020. május 4.) a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 141., 2020. 5. 5.).
Časová verzia účinná od 1. júla 2023

9/2009 Z. z. 

Vyhláška Ministerstva vnútra Slovenskej republiky, ktorou sa vykonáva zákon o cestnej premávke a o zmene a doplnení niektorých zákonov


z 20. decembra 2008


Zmena:
130/2010 Z. z. s účinnosťou od 15. apríla 2010
413/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 2010
361/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 2011
361/2011 Z. z. s účinnosťou od 19. januára 2013
381/2012 Z. z. s účinnosťou od 19. januára 2013
361/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2013
381/2012 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2013
128/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. júna 2013
467/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2014
20/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2016
20/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2017
19/2018 Z. z. s účinnosťou od 1. februára 2018
406/2019 Z. z. s účinnosťou od 1. decembra 2019
29/2020 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2020
223/2020 Z. z. s účinnosťou od 30. augusta 2020
29/2020 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2020
223/2020 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 2020
316/2021 Z. z. s účinnosťou od 31. augusta 2021
467/2021 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2022
273/2022 Z. z. s účinnosťou od 1. augusta 2022
480/2022 Z. z. s účinnosťou od 30. decembra 2022
316/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2023
480/2022 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2023
29/2020 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2023
273/2022 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2023
480/2022 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2023


Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo vnútra“) podľa § 77 ods. 8, § 85, § 91 ods. 16, § 92 ods. 12, § 94 ods. 8, § 101 ods. 8, § 123 ods. 18, § 125 ods. 4, § 128 ods. 4 a § 133 ods. 3 zákona č. 8/2009 Z. z. o cestnej premávke a o zmene a doplnení niektorých zákonov (ďalej len „zákon“) a po dohode s Ministerstvom zdravotníctva Slovenskej republiky podľa § 86 ods. 6, § 87 ods. 10, § 88 ods. 9, § 89 ods. 4, § 91 ods. 11 a 12 a § 91a ods. 8 zákona ustanovuje:


Skúšky z odbornej spôsobilosti (k § 77 ods. 8 a § 85 zákona)

§ 15
Organizácia vykonávania skúšok z odbornej spôsobilosti
(1) Žiadateľa o vykonanie skúšky z odbornej spôsobilosti (ďalej len „žiadateľ o vykonanie skúšky“) prihlasuje autoškola podaním vyplnenej prihlášky na skúšku z odbornej spôsobilosti (ďalej len „prihláška“). Spolu s prihláškou sa vždy predkladá úplne a správne vyplnená žiadosť o udelenie vodičského oprávnenia každého žiadateľa o vykonanie skúšky uvedeného v zozname prihlásených žiadateľov o vykonanie skúšky.
(2) Prihlášku podľa odseku 1 predkladá osobne prevádzkovateľ autoškoly alebo ním poverený zástupca autoškoly v dvoch výtlačkoch.
(3) K žiadosti o udelenie vodičského oprávnenia sa prikladajú tieto doklady, ak sa orgánu Policajného zboru nezaslali prostredníctvom elektronickej služby podľa § 108 ods. 6 zákona alebo prostredníctvom jednotného informačného systému v cestnej doprave:
a) doklad o zdravotnej spôsobilosti, ak uplynula platnosť potvrdenia o výsledku lekárskej prehliadky v žiadosti o udelenie vodičského oprávnenia alebo ak je toto potvrdenie nesprávne vyplnené,
b) doklad o psychickej spôsobilosti, ak tak ustanovuje zákon,
c) osvedčenie o absolvovaní vodičského kurzu, ak zákon neustanovuje inak,
d) osvedčenie o absolvovaní osobitného výcviku podľa § 76 ods. 7, § 78 ods. 2 písm. c) alebo ods. 3 písm. c) zákona, ak ide o osobu, ktorá absolvovala takýto osobitný výcvik,
e) potvrdenie o splnení podmienky podľa § 78 ods. 5 alebo ods. 6 zákona, ak ide o takú osobu,
f) potvrdenie o ukončení kurzu základnej kvalifikácie podľa § 78 ods. 7 alebo ods. 8 zákona, ak ide o osobu, ktorá ukončila takýto kurz základnej kvalifikácie.
(4) Doklady podľa odseku 3 sa prikladajú k žiadosti, len ak ide o osobitnú skúšku, skúšku z odbornej spôsobilosti na udelenie vodičského oprávnenia alebo o rozhodovanie o udelení vodičského oprávnenia na základe absolvovania osobitného výcviku.
(5) Príslušný orgán Policajného zboru pred určením termínu a miesta vykonania skúšky z odbornej spôsobilosti preverí úplnosť a správnosť vyplnenia žiadosti o udelenie vodičského oprávnenia vrátane úplnosti a správnosti vypísania dokladov a tlačív, ktorými žiadateľ o vykonanie skúšky preukazuje splnenie ustanovených podmienok. Ak žiadateľ o vykonanie skúšky uvedie v žiadosti o udelenie vodičského oprávnenia, že študuje na území Slovenskej republiky aspoň šesť mesiacov, orgán Policajného zboru preverí splnenie tejto podmienky v informačnom systéme verejnej správy, pričom výsledok preverenia uvedie v mennom zozname žiadateľov o vykonanie skúšky prihlásených na skúšku z odbornej spôsobilosti.
(6) Príslušný orgán Policajného zboru určí termín a miesto vykonania skúšky, len ak je žiadosť o udelenie vodičského oprávnenia vrátane priložených dokladov a tlačív vyplnená úplne a správne. Inak žiadosť o udelenie vodičského oprávnenia spolu s priloženými dokladmi a tlačivami bezodkladne vráti, čo prevádzkovateľ autoškoly alebo ním poverený zástupca potvrdí v prihláške svojím podpisom a odtlačkom pečiatky autoškoly.
(7) Príslušný orgán Policajného zboru môže určiť termín vykonania jednotlivých častí skúšky z odbornej spôsobilosti v rôznych termínoch, pričom pre každý takto určený termín sa musí dodržať lehota podľa § 80 ods. 2 zákona.
(8) Príslušný orgán Policajného zboru termín a miesto vykonania skúšky z odbornej spôsobilosti uvedie v prihláške. Prevádzkovateľ autoškoly alebo ním poverený zástupca autoškoly potvrdí v prihláške svojím podpisom a odtlačkom pečiatky autoškoly, že bol s určeným termínom a miestom vykonania skúšky z odbornej spôsobilosti oboznámený.
(9) Autoškola s určeným termínom a miestom vykonania skúšky z odbornej spôsobilosti bezodkladne oboznámi tých žiadateľov o vykonanie skúšky, ktorí predložili správne a úplne vyplnenú žiadosť o udelenie vodičského oprávnenia, ustanovené doklady a tlačivá.
(10) Žiadateľ o vykonanie skúšky môže vykonať skúšku najskôr v deň dovŕšenia veku predpísaného na udelenie vodičského oprávnenia a vedenie motorového vozidla príslušnej skupiny.
(11) Ustanovenia odsekov 1 až 3, 5 a 8 sa primerane vzťahujú aj na rozhodovanie o udelení vodičského oprávnenia žiadateľovi o udelenie vodičského oprávnenia, ktorý absolvoval osobitný výcvik v autoškole podľa § 76 ods. 7 alebo § 78 ods. 2 písm. c) alebo ods. 3 písm. c) zákona, pričom žiadateľ podáva čestné vyhlásenie podľa § 77 ods. 4 písm. h) zákona v deň udelenia vodičského oprávnenia.
(12) Žiadateľ o vykonanie osobitnej skúšky podľa § 76 ods. 7, § 78 ods. 2 písm. c) alebo ods. 3 písm. c) zákona vykoná len skúšku z vedenia motorových vozidiel.
(13) Vzor prihlášky na skúšku z odbornej spôsobilosti je uvedený v prílohe č. 2. Vzor prihlášky na osobitnú skúšku je uvedený v prílohe č. 2a. Súčasťou uvedených prihlášok je menný zoznam žiadateľov o udelenie vodičského oprávnenia prihlásených na skúšku z odbornej spôsobilosti alebo na osobitnú skúšku, ktorý je uvedený na druhej strane príslušnej prihlášky. Vzor žiadosti o udelenie vodičského oprávnenia je uvedený v prílohe č. 2b. Žiadosť o udelenie vodičského oprávnenia je vyhotovená obojstranne na jednom liste formátu A4.

§ 16
(1) Skúška z odbornej spôsobilosti a každá jej časť sa hodnotí klasifikačným stupňom prospel alebo neprospel. Ak je žiadateľ o udelenie vodičského oprávnenia hodnotený z niektorej časti skúšky z odbornej spôsobilosti klasifikačným stupňom neprospel, skúška z odbornej spôsobilosti je hodnotená klasifikačným stupňom neprospel. Celkové hodnotenie skúšky z odbornej spôsobilosti a každej jej časti skúšobný komisár zapíše do príslušnej časti záznamu o zisťovaní odbornej spôsobilosti.
(2) Doklady podľa § 15 ods. 3 skúšobný komisár označí odtlačkom pečiatky, uvedie dátum a miesto vykonania skúšky z odbornej spôsobilosti a údaje potvrdí svojím podpisom.
(3) Pred začatím skúšky z odbornej spôsobilosti žiadateľ o vykonanie skúšky preukáže svoju totožnosť skúšobnému komisárovi, dôveryhodne preukáže, že má na území Slovenskej republiky zvyčajné bydlisko a vyhlási, že spĺňa podmienky podľa § 77 ods. 1 písm. m) až r) zákona. Ako dôkaz o splnení podmienky podľa § 77 ods. 1 písm. c) zákona možno pripustiť aj čestné vyhlásenie, pričom splnenie podmienky, že žiadateľ o vykonanie skúšky študuje na území Slovenskej republiky aspoň šesť mesiacov, skúšobný komisár preverí v informačnom systéme verejnej správy.
(4) Skúška z odbornej spôsobilosti sa vykonáva v poradí
a) teoretická skúška a
b) skúška z vedenia motorových vozidiel.
(5) Ak je žiadateľ o vykonanie skúšky hodnotený z teoretickej skúšky klasifikačným stupňom neprospel, nesmie pokračovať v skúške z odbornej spôsobilosti, a to až do času, kým nebude z teoretickej skúšky hodnotený klasifikačným stupňom prospel.
(6) Ak žiadateľ o vykonanie skúšky počas skúšky použije písomnosti alebo iné pomôcky bez predchádzajúceho súhlasu skúšobného komisára alebo svojím správaním inak narúša riadne vykonanie skúšky z odbornej spôsobilosti, skúšobný komisár skúšku skončí a žiadateľa o vykonanie skúšky zo skúšky vylúči. Dôvod vylúčenia sa zapíše do záznamu o zisťovaní odbornej spôsobilosti. Žiadateľ o vykonanie skúšky, ktorý bol zo skúšky z odbornej spôsobilosti vylúčený, je hodnotený klasifikačným stupňom neprospel.
(7) Skúšobný komisár po skončení skúšky z odbornej spôsobilosti oboznámi žiadateľa o vykonanie skúšky s jej celkovým hodnotením, ako aj s hodnotením jednotlivých častí skúšky z odbornej spôsobilosti najneskôr v deň skončenia skúšky z odbornej spôsobilosti; ak je žiadateľ o vykonanie skúšky hodnotený klasifikačným stupňom prospel, skúšobný komisár mu najneskôr v deň skončenia skúšky z odbornej spôsobilosti vydá osvedčenie o udelení vodičského oprávnenia. Skúšobný komisár s celkovým hodnotením skúšky z odbornej spôsobilosti oboznámi aj autoškolu. Vzor záznamu o zisťovaní odbornej spôsobilosti je uvedený v prílohe č. 2c. Záznam o zisťovaní odbornej spôsobilosti je vyhotovený obojstranne na jednom liste formátu A4. Vzor osvedčenia o udelení vodičského oprávnenia je uvedený v prílohe č. 2d.

§ 17
(1) Ak je žiadateľ o udelenie vodičského oprávnenia hodnotený z niektorej časti skúšky z odbornej spôsobilosti klasifikačným stupňom neprospel, môže skúšku z odbornej spôsobilosti opakovať, pričom každá opakovaná skúška sa môže vykonať najskôr po piatich pracovných dňoch odo dňa vykonania neúspešnej skúšky. Opakovaná skúška sa vykonáva len z tej časti skúšky, z ktorej žiadateľ o udelenie vodičského oprávnenia neprospel ak táto vyhláška neustanovuje inak.
(2) Žiadateľ o udelenie vodičského oprávnenia môže vykonať najviac tri opakované skúšky z odbornej spôsobilosti. Ak neprospeje do šiestich mesiacov odo dňa určeného termínu prvej skúšky z odbornej spôsobilosti alebo v určenom termíne skúšku z odbornej spôsobilosti vôbec nevykoná, žiadateľ o udelenie vodičského oprávnenia môže byť na skúšku z odbornej spôsobilosti opätovne prihlásený len po absolvovaní vodičského kurzu.
(3) Opakovanú skúšku z odbornej spôsobilosti možno vykonať len v mieste, kde žiadateľ o udelenie vodičského oprávnenia vykonal prvú neúspešnú skúšku z odbornej spôsobilosti.
(4) Ak žiadateľ o udelenie vodičského oprávnenia preukáže, že sa nemohol na skúške z odbornej spôsobilosti zúčastniť v lehote podľa odseku 2 zo závažných dôvodov, možno túto lehotu predĺžiť najviac o tri mesiace. Lehotu podľa odseku 2 možno predĺžiť len na základe písomnej žiadosti podanej najneskôr v deň uplynutia tejto lehoty na príslušnom orgáne Policajného zboru. Predĺžená lehota začína plynúť dňom uplynutia lehoty podľa odseku 2.
(5) Ak žiadateľ o udelenie vodičského oprávnenia, ktorý sa nezúčastnil skúšky z odbornej spôsobilosti v určenom termíne, najneskôr v deň vykonania nasledujúcej skúšky z odbornej spôsobilosti nepreukáže závažné dôvody, pre ktoré sa nezúčastnil tejto predchádzajúcej skúšky, je hodnotený klasifikačným stupňom neprospel.

§ 17a
Odstúpenie zo skúšky z odbornej spôsobilosti a prerušenie skúšky z odbornej spôsobilosti
(1) Ak po začatí skúšky z odbornej spôsobilosti žiadateľ o vykonanie skúšky od skúšky z odbornej spôsobilosti odstúpi alebo skúšobný komisár skúšku z odbornej spôsobilosti preruší z iných dôvodov, skúšobný komisár do záznamu o zisťovaní odbornej spôsobilosti v časti celkové hodnotenie skúšky z odbornej spôsobilosti zapíše odstúpenie od skúšky z odbornej spôsobilosti alebo prerušenie skúšky z odbornej spôsobilosti.
(2) Ak žiadateľ o vykonanie skúšky pred odstúpením od skúšky z odbornej spôsobilosti alebo pred prerušením skúšky z odbornej spôsobilosti vykonal niektorú časť skúšky z odbornej spôsobilosti a vykonaná časť bola hodnotená klasifikačným stupňom prospel, jej hodnotenie sa zohľadňuje a táto časť skúšky z odbornej spôsobilosti sa pri pokračovaní skúšky z odbornej spôsobilosti nevykoná.
(3) Orgán Policajného zboru v prípadoch podľa odseku 1 alebo odseku 2 po dohode s autoškolou určí nový termín skúšky z odbornej spôsobilosti, pričom skúška z odbornej spôsobilosti v novom termíne sa nepovažuje za opakovanú skúšku podľa § 17, ak
a) žiadateľ o vykonanie skúšky najneskôr v deň vykonania skúšky z odbornej spôsobilosti v určenom novom termíne preukáže závažné dôvody, pre ktoré od skúšky z odbornej spôsobilosti odstúpil, alebo
b) ide o prerušenie skúšky z odbornej spôsobilosti.
(4) Skúšobný komisár zapíše dôvod odstúpenia alebo prerušenia do záznamu o zisťovaní odbornej spôsobilosti v časti celkové hodnotenie skúšky z odbornej spôsobilosti v ten deň, keď závažný dôvod na odstúpenie akceptoval, alebo v deň, keď došlo k prerušeniu skúšky z odbornej spôsobilosti.
(5) Ak žiadateľ o vykonanie skúšky preukáže závažné dôvody, pre ktoré od skúšky z odbornej spôsobilosti odstúpil, môže sa lehota podľa § 17 ods. 2 predĺžiť podľa § 17 ods. 4. Lehotu podľa § 17 ods. 2 možno predĺžiť len na základe písomnej žiadosti podanej najneskôr v deň uplynutia tejto lehoty na príslušnom orgáne Policajného zboru. Predĺžená lehota začína plynúť dňom uplynutia lehoty podľa § 17 ods. 2.
(6) Ak skúšku z odbornej spôsobilosti preruší skúšobný komisár, lehota podľa § 17 ods. 2 sa predlžuje o jeden mesiac, pričom predĺžená lehota začína plynúť dňom uplynutia lehoty podľa § 17 ods. 2.

§ 18
Teoretická skúška
(1) Teoretická skúška sa vykonáva elektronicky skúšobným testom.
(2) Skúšobný komisár pred začatím teoretickej skúšky poučí žiadateľa o vykonanie skúšky o spôsobe vykonania teoretickej skúšky.
(3) Teoretická skúška trvá 30 minút.
(4) Skúšobný test obsahuje 40 náhodne vybraných otázok, z toho
a) 8 otázok preverujúcich ovládanie pravidiel cestnej premávky iných, ako sú uvedené v písmenách b) až d) a g),
b) 2 otázky preverujúce ovládanie pravidiel o prednosti v jazde alebo o rýchlostných obmedzeniach,
c) 8 otázok preverujúcich vedomosti o dopravných značkách a dopravných zariadeniach,
d) 4 otázky preverujúce schopnosť riešiť situácie v cestnej premávke,
e) 1 otázku preverujúcu ovládanie pravidiel správania sa v prípade dopravnej nehody,
f) 3 otázky preverujúce vedomosti o teórii vedenia vozidla,
g) 2 otázky preverujúce ovládanie predpisov o dokladoch požadovaných pri vedení vozidla v cestnej premávke,
h) 2 otázky preverujúce ovládanie predpisov o podmienkach prevádzky vozidiel v cestnej premávke,
i) 8 otázok preverujúcich vedomosti o zásadách bezpečnej jazdy,
j) 2 otázky preverujúce vedomosti o konštrukcii vozidiel a ich údržbe.
(5) Skúšobný test na skupiny C1, C1E, C a CE obsahuje jednu otázku o bezpečnostných faktoroch pri preprave nákladu. Táto otázka v skúšobnom teste nahrádza jednu otázku podľa odseku 4 písm. i) a preveruje vedomosti
a) o umiestnení a upevnení nákladu,
b) o rôznych druhoch nákladu,
c) o nakladaní a vykladaní nákladu,
d) o použití nakladacieho zariadenia.
(6) Skúšobný test na skupiny D1, D1E, D a DE obsahuje jednu otázku o zodpovednosti vodiča pri preprave cestujúcich. Táto otázka v skúšobnom teste nahrádza jednu otázku podľa odseku 4 písm. i).
(7) Skúšobný test na skupiny C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D a DE obsahuje jednu otázku o organizácii času v doprave.1a) Táto otázka v skúšobnom teste nahrádza jednu otázku podľa odseku 4 písm. g).
(8) Pri skúšobnom teste na skupiny AM, A1, A2 a A je obsahom otázok podľa odseku 4 písm. j) preverenie vedomostí
a) o rozpoznaní a odstraňovaní porúch v riadení,
b) o rozpoznaní a odstraňovaní porúch v odpružení,
c) o rozpoznaní a odstraňovaní porúch v brzdovom systéme,
d) o rozpoznaní a odstraňovaní porúch vo výfukovom systéme,
e) o rozpoznaní a odstraňovaní porúch v svietidlách a svetlometoch vozidla, smerových svietidlách, spätných zrkadlách a odrazových sklách,
f) o rozpoznaní a odstraňovaní porúch na pneumatikách a o bezpečnostných zásadách výmeny kolies,
g) o rozpoznaní a odstraňovaní porúch vo zvukových výstražných zariadeniach,
h) o kontrole a dopĺňaní pohonných látok a motorového oleja, chladiacej kvapaliny a podobne,
i) o kontrole a odstraňovaní porúch reťazí.
(9) Pri skúšobnom teste na skupiny B1, B, BE a T je obsahom otázok podľa odseku 4 písm. j) preverenie vedomostí podľa odseku 8 písm. a) až h) a preverenie vedomostí o rozpoznaní a odstraňovaní porúch
a) na čelnom skle a stieračoch,
b) na bezpečnostných pásoch.
(10) Pri skúšobnom teste na skupiny C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D a DE je obsahom otázok podľa odseku 4 písm. j) preverenie vedomostí podľa odseku 9 a preverenie vedomostí
a) o konštrukcii a princípe fungovania spaľovacích motorov,
b) o konštrukcii a princípe fungovania mazacieho systému,
c) o konštrukcii a princípe fungovania chladiaceho systému,
d) o konštrukcii a princípe fungovania palivového systému,
e) o konštrukcii a princípe fungovania elektrického systému,
f) o konštrukcii a princípe fungovania brzdového systému, druhoch a používaní brzdového systému s antiblokovacím systémom,
g) o konštrukcii a princípe fungovania zapaľovania,
h) o konštrukcii a princípe fungovania spojky a prevodovky,
i) o konštrukcii, starostlivosti a správnom používaní pneumatík,
j) o kontrole tesnosti vzduchovej brzdovej sústavy, tlakomera, zásobníkov vzduchu,
k) o spôsobe ovládania spojky, brzdového systému a zaraďovania prevodových stupňov,
l) o povinnej výbave vozidla,
m) o zariadení na pripojenie prípojného vozidla a jeho kontrole, ak ide o žiadateľa o vykonanie skúšky skupiny CE a DE,
n) o rozpoznaní a odstraňovaní ostatných porúch s ohľadom na požiadavky hospodárnej premávky motorových vozidiel a prípojných vozidiel a s ohľadom na životné prostredie,
o) o ovládaní korby, pomocných dverí, núdzových východov, zariadení prvej pomoci, hasiacich prístrojov a iných bezpečnostných zariadení,
p) o dokladoch vozidiel a prepravných dokladoch požadovaných pri preprave,
q) o používaní záznamového zariadenia.3)
(11) Ku každej otázke skúšobného testu sú priradené tri odpovede, z ktorých je len jedna správna.
(12) Súčasťou každej otázky skúšobného testu je vyjadrenie jej bodovej hodnoty.
(13) Jednotlivé otázky sa hodnotia jedným bodom, dvoma, tromi alebo štyrmi bodmi. Jedným bodom sa hodnotí otázka podľa odseku 4 písm. g), h) a j). Dvoma bodmi sa hodnotí otázka podľa odseku 4 písm. c), e) a f). Tromi bodmi sa hodnotí otázka podľa odseku 4 písm. a), b) a i). Štyrmi bodmi sa hodnotí otázka podľa odseku 4 písm. d).
(14) Žiadateľ o vykonanie skúšky je hodnotený klasifikačným stupňom prospel, ak z celkového súčtu 100 bodov zo skúšobného testu dosiahne najmenej 90 bodov.
(15) Hodnotenie teoretickej skúšky skúšobný komisár označí odtlačkom pečiatky a potvrdí svojím podpisom v príslušnej časti záznamu o zisťovaní odbornej spôsobilosti.
(16) Skúšobný test je v slovenskom jazyku, v anglickom jazyku a v maďarskom jazyku.

§ 19
Osobitné ustanovenia k teoretickej skúške
(1) Čas ustanovený na vykonanie teoretickej skúšky sa predlžuje o 50 %, ak žiadateľ o vykonanie skúšky má preukázanú dyslexiu potvrdením vydaným centrom špeciálno-pedagogického poradenstva alebo centrom pedagogicko-psychologického poradenstva a prevencie.
(2) Potvrdenie podľa odseku 1 nemá obmedzenú platnosť a žiadateľ o vykonanie skúšky ho predloží skúšobnému komisárovi pred vykonaním teoretickej skúšky. Skúšobný komisár založí kópiu potvrdenia k žiadosti o udelenie vodičského oprávnenia.

Skúška z vedenia motorových vozidiel

§ 20
(1) Skúška z vedenia motorových vozidiel je rozdelená na dve časti, pričom
a) prvá časť skúšky z vedenia motorových vozidiel sa vykonáva na autocvičisku alebo na inej vhodnej ploche s vylúčením cestnej premávky,
b) druhá časť skúšky z vedenia motorových vozidiel sa vykonáva v podmienkach cestnej premávky vrátane mestskej premávky.
(2) Pri vykonávaní skúšky z vedenia motorových vozidiel skupiny AM, A1, A2 a A podľa odseku 1 písm. a) sa preveruje
a) na úseku prípravy a technickej kontroly vozidla vzhľadom na bezpečnosť cestnej premávky najmä schopnosť
1. vykonať kontrolu stavu pneumatík, bŕzd, riadenia, spínača núdzového zastavenia, ak je ním vozidlo vybavené, reťazí, hladiny motorového oleja, funkčnosti osvetlenia vozidla a zvukového výstražného zariadenia,
2. správne použiť ochrannú výbavu, ako sú rukavice, obuv, odev a ochranná prilba,
b) na úseku vedenia motorového vozidla najmä schopnosť
1. zdvihnúť vozidlo z podpery a tlačiť ho bez použitia motora, zaparkovať vozidlo a zdvihnúť ho na podperu alebo oprieť o podperu; za podperu sa považuje aj stojan alebo iné zariadenie, ktoré slúži na stabilizovanie motocykla počas zastavenia, státia alebo parkovania,
2. počas jazdy otočiť vozidlo do protismeru, udržiavať rovnováhu pri rôznej rýchlosti jazdy vrátane jazdy pri malej rýchlosti a rozličných dopravných situáciách, ako aj pri prevážaní spolujazdca,
3. ovládať vozidlo pri malej rýchlosti do 15 km · h-1 tak, že žiadateľ o vykonanie skúšky vykoná aspoň dva úkony vrátane slalomovej jazdy, pri ktorých musí použiť spojku v spojení s brzdou, pričom musí zachovať rovnováhu, smer pohľadu a polohu na motocykli, ako aj polohu nôh na nožných opierkach,
4. ovládať vozidlo pri vyššej rýchlosti od 10 km · h-1 tak, že žiadateľ o vykonanie skúšky vykoná aspoň dva úkony, z ktorých jeden vykonáva pri zaradenom druhom alebo treťom prevodovom stupni pri rýchlosti aspoň 30 km · h-1 a druhý pri obchádzaní prekážky pri minimálnej rýchlosti 50 km · h-1, pričom musí zachovať rovnováhu, smer pohľadu a polohu na motocykli, správnu techniku riadenia a správnu techniku zaraďovania prevodových stupňov; minimálna rýchlosť 50 km · h-1 sa nevzťahuje na skúšku z vedenia motorových vozidiel skupiny AM,
5. použiť brzdu tak, že žiadateľ o vykonanie skúšky vykoná aspoň dva úkony, z ktorých jeden je náhle použitie brzdy v rýchlosti aspoň 50 km · h-1, pričom musí zachovať rovnováhu, smer pohľadu a polohu na motocykli; minimálna rýchlosť 50 km · h-1 sa nevzťahuje na skúšku z vedenia motorových vozidiel skupiny AM.
(3) Pri vykonávaní skúšky z vedenia motorových vozidiel skupiny A1, A2 a A podľa odseku 1 písm. b) sa preveruje schopnosť dodržiavať pravidlá cestnej premávky, najmä
a) zaradiť sa do jazdného pruhu z miesta mimo cesty, pohnúť sa zo statickej polohy v jazdnom pruhu na rovine a v stúpaní, odbočiť na miesto mimo cesty,
b) zachovať smer jazdy, vyhnúť sa vozidlu idúcemu v protismere alebo chodcovi aj v obmedzenom priestore,
c) viesť vozidlo v zákrute,
d) prejsť križovatkou,
e) zmeniť smer jazdy vľavo a vpravo a schopnosť zmeniť jazdný pruh,
f) zaradiť sa do jazdného pruhu na diaľnici alebo rýchlostnej ceste, ak to trasa jazdy umožňuje, a schopnosť opustiť diaľnicu alebo rýchlostnú cestu, pričom pri týchto úkonoch sa použije pripájací a odbočovací jazdný pruh,
h) viesť vozidlo po kruhovom objazde, cez železničné priecestie, priechod pre chodcov, popri zastávke električiek alebo popri zastávke autobusov, v stúpaní, v klesaní, v tuneli, ak to trasa jazdy umožňuje,
i) bezpečne vystúpiť z vozidla.
(4) Pri vykonávaní skúšky z vedenia motorových vozidiel skupiny B1, B a BE podľa odseku 1 písm. a) sa preveruje
a) na úseku prípravy a technickej kontroly vozidla vzhľadom na bezpečnosť cestnej premávky najmä schopnosť
1. upraviť sedadlo, opierku hlavy, ak je ňou vozidlo vybavené, a spätné zrkadlá do správnej polohy a zabezpečiť potrebný výhľad z vozidla z miesta vodiča,
2. skontrolovať funkčnosť a nastavenie bezpečnostných pásov alebo iných zadržiavacích zariadení, ak je nimi vozidlo vybavené,
3. skontrolovať uzatvorenie dverí,
4. vykonať kontrolu stavu pneumatík, bŕzd, riadenia, hladiny motorového oleja, chladiacej kvapaliny a kvapaliny do ostrekovačov a kontrolu funkčnosti osvetlenia vozidla a zvukového výstražného zariadenia,
5. skontrolovať bezpečnostné faktory týkajúce sa nákladu vozidla, ako je bezpečné uloženie nákladu a zabezpečenie nákladu pred neoprávneným použitím, ak ide o žiadateľa o vykonanie skúšky skupiny BE,
6. skontrolovať spájací mechanizmus, funkčnosť elektrického spojenia s prípojným vozidlom a bŕzd prípojného vozidla, ak ide o žiadateľa o vykonanie skúšky skupiny BE,
b) na úseku vedenia motorového vozidla najmä schopnosť
1. zvládnuť slalomovú jazdu smerom dopredu,
2. cúvať priamo, cúvať v zákrute a cúvať so zatáčaním vľavo a vpravo za roh na určené miesto pri zachovaní určeného smeru v priestore simulujúcom jazdný pruh,
3. otočiť vozidlo do protismeru s použitím prevodového stupňa vpred a spätného chodu,
4. zaparkovať vozidlo a opustiť parkovacie miesto (pozdĺžne, šikmé alebo kolmé státie k vodiacej čiare) jazdou dopredu alebo dozadu, na rovine, pri stúpaní alebo klesaní,
5. zastaviť vozidlo s presnosťou zastavenia na určenom mieste,
6. pripojiť a odpojiť alebo odpojiť a opätovne pripojiť prípojné vozidlo, ak ide o žiadateľa o vykonanie skúšky skupiny BE, pričom pred pripojením prípojného vozidla nesmú stáť vozidlá v rade za sebou.
(5) Pri vykonávaní skúšky z vedenia motorových vozidiel skupiny B1, B a BE podľa odseku 1 písm. b) sa preveruje schopnosť vykonať úkony a preukázať správanie podľa odseku 3.
(6) Pri vykonávaní skúšky z vedenia motorových vozidiel skupiny C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D, DE a T podľa odseku 1 písm. a) sa preveruje
a) na úseku prípravy a technickej kontroly vozidla vzhľadom na bezpečnosť cestnej premávky najmä schopnosť
1. upraviť sedadlo, opierku hlavy, ak je ňou vozidlo vybavené, a spätné zrkadlá do správnej polohy a zabezpečiť potrebný výhľad z vozidla z miesta vodiča,
2. skontrolovať funkčnosť a nastavenie bezpečnostných pásov alebo iných zadržiavacích zariadení, ak je nimi vozidlo vybavené,
3. vykonať kontrolu stavu pneumatík, bŕzd, riadenia, hladiny motorového oleja, chladiacej kvapaliny a kvapaliny do ostrekovačov a kontrolu funkčnosti osvetlenia vozidla a zvukového výstražného zariadenia,
4. vykonať kontrolu brzdových a riadiacich systémov s posilňovačom, vykonať kontrolu stavu kolies, matíc na upevnenie kolies, blatníkov, čelného skla, okien a stieračov,
5. vykonať kontrolu prístrojového panela vrátane ustanoveného záznamového zariadenia3) v prípade žiadateľa o vykonanie skúšky skupiny C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D a DE,
6. používať ustanovené záznamové zariadenie, ak ide o žiadateľa o vykonanie skúšky skupiny C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D a DE,
7. vykonať kontrolu tlaku vzduchu, kontrolu zásobníkov vzduchu a pruženia,
8. skontrolovať bezpečnostné faktory týkajúce sa nákladu vozidla, ako je bezpečné uloženie nákladu a zabezpečenie vozidla a nákladu pred neoprávneným použitím, ak ide o žiadateľa o vykonanie skúšky skupiny C1, C1E, C, CE a T,
9. skontrolovať spájací mechanizmus, funkčnosť elektrického spojenia s prípojným vozidlom a bŕzd prípojného vozidla, ak ide o žiadateľa o vykonanie skúšky skupiny C1E, CE, D1E, DE a T,
10. používať špeciálne bezpečnostné prvky vozidla, zariadenia prvej pomoci, hasiace prístroje a iné bezpečnostné zariadenia, napríklad núdzové východy, ak ide o žiadateľa o vykonanie skúšky skupiny D1, D1E, D a DE,
b) na úseku vedenia motorového vozidla najmä schopnosť
1. cúvať priamo, cúvať v zákrute a cúvať so zatáčaním vľavo a vpravo za roh na určené miesto pri zachovaní určeného smeru v priestore simulujúcom jazdný pruh,
2. otočiť vozidlo do protismeru s použitím prevodového stupňa vpred a spätného chodu,
3. zaparkovať vozidlo a opustiť parkovacie miesto (pozdĺžneho, šikmého alebo kolmého státia k vodiacej čiare) jazdou dopredu alebo dozadu, na rovine, pri stúpaní alebo klesaní,
4. zaparkovať vozidlo pri nakladacej rampe, plošine alebo podobnom zariadení z dôvodu nakladania alebo vykladania nákladu, ak ide o žiadateľa o vykonanie skúšky skupiny C1, C1E, C, CE a T,
5. pripojiť a odpojiť alebo odpojiť a opätovne pripojiť prípojné vozidlo, ak ide o žiadateľa o vykonanie skúšky skupiny C1E, CE, D1E, DE a T, pričom pred pripojením prípojného vozidla nesmú stáť vozidlá v rade za sebou,
6. zaparkovať vozidlo tak, aby cestujúci mohli bezpečne vystúpiť z autobusu alebo nastúpiť do autobusu, ak ide o žiadateľa o vykonanie skúšky skupiny D1, D1E, D a DE.
(7) Pri vykonávaní skúšky z vedenia motorových vozidiel skupiny C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D, DE a T podľa odseku 1 písm. b) sa preveruje schopnosť vykonať úkony a preukázať správanie podľa odseku 3.
(8) Preverovanie schopností podľa odseku 2 písm. b) prvého bodu až piateho bodu, odseku 4 písm. b) alebo odseku 6 písm. b) prvého bodu až štvrtého bodu a šiesteho bodu trvá najviac
a) 10 minút u žiadateľa o vykonanie skúšky skupiny AM, A1, A2, A, B1, B, C1, C, D1, D a T,
b) 15 minút u žiadateľa o vykonanie skúšky ostatných skupín, ktoré nie sú uvedené v písmene a).
(9) Skúška z vedenia motorových vozidiel podľa odseku 1 písm. b) trvá najmenej
a) 25 minút u žiadateľa o vykonanie skúšky skupiny A1, A2, A, B1, B, BE a T,
b) 45 minút u žiadateľa o vykonanie skúšky ostatných skupín, ktoré nie sú uvedené v písmene a).
(10) Vyhodnotenie skúšky z vedenia motorových vozidiel podľa odseku 1 písm. b) a oboznámenie žiadateľa s hodnotením skúšky nie je zahrnuté v časových limitoch podľa odseku 9.
(11) Pri približovaní sa k prípojnému vozidlu pri pripájaní prípojného vozidla podľa odseku 6 písm. b) piateho bodu môže žiadateľovi asistovať inštruktor, pričom úkony súvisiace s pripojením prípojného vozidla k motorovému vozidlu vykoná žiadateľ.
(12) Ak je žiadateľ o vykonanie skúšky nepočujúci alebo nemý, skúšku z vedenia motorových vozidiel možno vykonať pomocou tlmočenia do posunkovej reči,2) ak to umožňuje vybavenie vozidla a ak sa tým neohrozí bezpečnosť cestnej premávky.

§ 21
(1) Pri skúške z vedenia motorového vozidla sa hodnotí, či žiadateľ preukáže schopnosti a bezpečné a správne zvládnutie úkonov podľa § 20 ods. 2 až 7 v závislosti od skupiny vodičského oprávnenia. Počas skúšky podľa § 20 ods. 1 písm. b) sa vždy hodnotí, či žiadateľ o vykonanie skúšky
a) sleduje situáciu v cestnej premávke, najmä pokyny policajta a iných osôb oprávnených riadiť cestnú premávku, svetelné signály, dopravné značky a dopravné zariadenia,
b) dbá na bezpečnosť cestujúcich vo vozidle a bezpečnosť iných účastníkov cestnej premávky,
c) berie do úvahy vplyv otáčok motora, radenia prevodových stupňov, zrýchľovania a brzdenia na spotrebu paliva a emisií a či vedie motorové vozidlo skupiny B, BE, C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D a DE tak, aby sa znížila spotreba paliva a emisie počas zvyšovania a znižovania rýchlosti, pri jazde do kopca a z kopca, ak je to potrebné a možné, aj ručným radením prevodových stupňov,
d) dodržiava pravidlá cestnej premávky,
e) je počas jazdy schopný včas, správne a bez zásahu inštruktora alebo skúšobného komisára reagovať na situáciu v cestnej premávke,
f) preukáže predvídavosť vo vzťahu ku konaniu iných účastníkov cestnej premávky,
g) zohľadňuje stav cesty, poveternostné podmienky, výkon, rozmery, hmotnosť vozidla a iné okolnosti, ktoré s vedením vozidla súvisia.
(2) Ak pri skúške z vedenia motorových vozidiel žiadateľ o vykonanie skúšky porušil pravidlá cestnej premávky závažným spôsobom alebo tak, že vážne ohrozil alebo mohol ohroziť bezpečnosť cestnej premávky, alebo ak nastala situácia, keď pri vedení motorového vozidla musel zasiahnuť inštruktor alebo skúšobný komisár, je hodnotený klasifikačným stupňom neprospel a skúšobný komisár skúšku skončí.
(3) Žiadateľ o vykonanie skúšky, ktorý nepreukázal schopnosti a bezpečné a správne zvládnutie úkonov podľa § 20 ods. 2 až 7 v závislosti od skupiny vodičského oprávnenia a správanie podľa odseku 1, je hodnotený klasifikačným stupňom neprospel.
(4) Skúška z vedenia motorových vozidiel sa vždy začína časťou skúšky podľa § 20 ods. 1 písm. a). Ak je žiadateľ hodnotený klasifikačným stupňom neprospel, v skúške nepokračuje a celá skúška z vedenia motorových vozidiel sa hodnotí klasifikačným stupňom neprospel.
(5) Ak bol žiadateľ o vykonanie skúšky v druhej časti skúšky z vedenia motorových vozidiel podľa § 20 ods. 1 písm. b) hodnotený klasifikačným stupňom neprospel, celá skúška z vedenia motorových vozidiel sa hodnotí klasifikačným stupňom neprospel. Predmetom opakovanej skúšky z vedenia motorových vozidiel je v takom prípade len časť skúšky podľa § 20 ods. 1 písm. b).
(6) Hodnotenie jednotlivých častí skúšky z vedenia motorových vozidiel a celkové hodnotenie skúšky z vedenia motorových vozidiel skúšobný komisár zaznamená do príslušnej časti záznamu o zisťovaní odbornej spôsobilosti a označí odtlačkom pečiatky a potvrdí svojím podpisom. Ak je žiadateľ o vykonanie skúšky hodnotený klasifikačným stupňom neprospel, skúšobný komisár uvedie aj dôvody takého hodnotenia.

§ 22
(1) Skúška z vedenia motorových vozidiel sa vykonáva na motorovom vozidle alebo jazdnej súprave, ktoré spĺňajú podmienky ustanovené osobitným predpisom4) pre výcvikové vozidlá autoškôl.
(2) Skúška z vedenia motorových vozidiel
a) skupiny AM sa vykonáva na dvojkolesovom vozidle skupiny AM s najväčšou konštrukčnou rýchlosťou najmenej 25 km · h-1,
b) skupiny A1 sa vykonáva na dvojkolesovom vozidle skupiny A1 bez postranného vozíka s objemom valcov spaľovacieho motora najmenej 115 cm3, s najväčšou konštrukčnou rýchlosťou najmenej 90 km · h-1, s výkonom najviac 11 kW a s pomerom výkonu k najväčšej celkovej prípustnej hmotnosti najviac 0,1 kW/kg; v prípade elektrického motora musí byť pomer výkonu k najväčšej celkovej prípustnej hmotnosti v rozsahu od 0,08 kW/kg do 0,1 kW/kg vrátane,
c) skupiny A2 sa vykonáva na dvojkolesovom vozidle skupiny A2 bez postranného vozíka s objemom valcov spaľovacieho motora najmenej 250 cm3, s výkonom najmenej 20 kW a najviac 35 kW a s pomerom výkonu k najväčšej celkovej prípustnej hmotnosti najviac 0,2 kW/kg; v prípade elektrického motora musí byť pomer výkonu k najväčšej celkovej prípustnej hmotnosti v rozsahu od 0,15 kW/kg do 0,2 kW/kg vrátane,
d) skupiny A sa vykonáva na dvojkolesovom vozidle skupiny A bez postranného vozíka s prevádzkovou hmotnosťou najmenej 180 kg, s objemom valcov spaľovacieho motora najmenej 595 cm3, s výkonom motora najmenej 50 kW; v prípade elektrického motora musí byť pomer výkonu k najväčšej celkovej prípustnej hmotnosti najmenej 0,25 kW/kg,
e) skupiny B1 sa vykonáva na štvorkolesovom motorovom vozidle skupiny B1, ktorého najväčšia konštrukčná rýchlosť je najmenej 60 km · h-1,
f) skupiny B sa vykonáva na štvorkolesovom motorovom vozidle skupiny B, ktorého najväčšia konštrukčná rýchlosť je najmenej 100 km · h-1,
g) skupiny BE sa vykonáva na jazdnej súprave s najväčšou konštrukčnou rýchlosťou najmenej 100 km · h-1, ktorá nepatrí do skupiny B a ktorá je zložená z motorového vozidla skupiny B podľa písmena f) a prípojného vozidla, ktorého najväčšia prípustná celková hmotnosť je najmenej 1 000 kg a skutočná hmotnosť je najmenej 800 kg a ktorého nákladný priestor tvorí uzatvorená karoséria široká a vysoká minimálne ako kabína vodiča; uzatvorená karoséria môže byť o trochu užšia ako motorové vozidlo, ak výhľad z miesta vodiča dozadu je možný len s použitím vonkajších spätných zrkadiel motorového vozidla,
h) skupiny C1 sa vykonáva na motorovom vozidle skupiny C1 s najväčšou prípustnou celkovou hmotnosťou najmenej 4 000 kg, s dĺžkou najmenej 5 m a najväčšou konštrukčnou rýchlosťou najmenej 80 km · h-1, vybavenom brzdami s antiblokovacím zariadením, ustanoveným záznamovým zariadením3) a s nákladným priestorom tvoreným uzatvorenou karosériou širokou a vysokou minimálne ako kabína vodiča,
i) skupiny C1E sa vykonáva na jazdnej súprave s dĺžkou najmenej 8 m zloženej z motorového vozidla skupiny C1 podľa písmena h) a prípojného vozidla, ktorého najväčšia prípustná celková hmotnosť je najmenej 1 250 kg a skutočná hmotnosť je najmenej 800 kg, s najväčšou konštrukčnou rýchlosťou najmenej 80 km · h-1 a nákladným priestorom tvoreným uzatvorenou karosériou širokou a vysokou minimálne ako kabína vodiča; uzatvorená karoséria môže byť o trochu užšia ako motorové vozidlo, ak výhľad z miesta vodiča dozadu je možný len s použitím vonkajších spätných zrkadiel motorového vozidla,
j) skupiny C sa vykonáva na motorovom vozidle skupiny C s najväčšou prípustnou celkovou hmotnosťou najmenej 12 000 kg, skutočnou hmotnosťou najmenej 10 000 kg, dĺžkou najmenej 8 m, šírkou najmenej 2,4 m, najväčšou konštrukčnou rýchlosťou najmenej 80 km · h-1, vybavenom brzdami s antiblokovacím zariadením, prevodovkou umožňujúcou ručné radenie prevodových stupňov a ustanoveným záznamovým zariadením3) a s nákladným priestorom tvoreným uzatvorenou karosériou širokou a vysokou minimálne ako kabína vodiča,
k) skupiny CE sa vykonáva na jazdnej súprave zloženej
1. z motorového vozidla skupiny C a návesu, pričom
1a. motorové vozidlo skupiny C musí byť vybavené brzdami s antiblokovacím zariadením, prevodovkou umožňujúcou ručné radenie prevodových stupňov a ustanoveným záznamovým zariadením,3)
1b. náves musí mať nákladný priestor tvorený uzatvorenou karosériou širokou a vysokou minimálne ako kabína vodiča a
1c. jazdná súprava musí mať najväčšiu prípustnú hmotnosť najmenej 20 000 kg, skutočnú hmotnosť najmenej 15 000 kg, dĺžku najmenej 14 m, šírku najmenej 2,4 m a najväčšiu konštrukčnú rýchlosť najmenej 80 km · h-1, alebo
2. z motorového vozidla skupiny C podľa písmena j) a prípojného vozidla s dĺžkou najmenej 7,5 m, ktoré musí mať nákladný priestor tvorený uzatvorenou karosériou širokou a vysokou minimálne ako kabína vodiča, pričom jazdná súprava musí mať najväčšiu prípustnú hmotnosť najmenej 20 000 kg, skutočnú hmotnosť najmenej 15 000 kg, dĺžku najmenej 14 m, šírku najmenej 2,4 m a najväčšiu konštrukčnú rýchlosť najmenej 80 km · h-1,
l) skupiny D1 sa vykonáva na motorovom vozidle skupiny D1, ktorého najväčšia prípustná celková hmotnosť je najmenej 4 000 kg, dĺžka najmenej 5 m, najväčšia konštrukčná rýchlosť je najmenej 80 km · h-1, vybavenom brzdami s antiblokovacím zariadením a ustanoveným záznamovým zariadením,3)
m) skupiny D1E sa vykonáva na jazdnej súprave s najväčšou konštrukčnou rýchlosťou najmenej 80 km · h-1, zloženej z motorového vozidla skupiny D1 podľa písmena l) a prípojného vozidla, ktorého nákladný priestor tvorí uzatvorená karoséria vysoká najmenej 2 m a široká najmenej 2 m, najväčšia prípustná celková hmotnosť je najmenej 1 250 kg a skutočná hmotnosť je najmenej 800 kg,
n) skupiny D sa vykonáva na motorovom vozidle skupiny D s dĺžkou najmenej 10 m, šírkou najmenej 2,4 m, najväčšou konštrukčnou rýchlosťou najmenej 80 km · h-1, vybavenom brzdami s antiblokovacím zariadením a ustanoveným záznamovým zariadením,3)
o) skupiny DE sa vykonáva na jazdnej súprave s najväčšou konštrukčnou rýchlosťou najmenej 80 km · h-1 a šírkou najmenej 2,4 m, zloženej z motorového vozidla skupiny D podľa písmena n) a prípojného vozidla, ktorého nákladný priestor tvorí uzatvorená karoséria vysoká najmenej 2 m a široká najmenej 2 m, najväčšia prípustná celková hmotnosť je najmenej 1 250 kg a skutočná hmotnosť je najmenej 800 kg,
p) skupiny T sa vykonáva na kolesovom traktore s najväčšou konštrukčnou rýchlosťou najmenej 25 km · h-1 a najväčšou prípustnou celkovou hmotnosťou najmenej 3 500 kg, ktorý má najmenej dve nápravy s rázvorom najmenej 1,5 m, ku ktorému je pripojené prípojné vozidlo s najväčšou konštrukčnou rýchlosťou najmenej 25 km · h-1 a s najväčšou prípustnou celkovou hmotnosťou najmenej 3 500 kg; skúška z vedenia motorového vozidla podľa § 20 ods. 1 písm. a) sa vykonáva bez prípojného vozidla, okrem úkonov podľa § 20 ods. 6 písm. b) piateho bodu.
(3) Na účely skúšky z vedenia motorových vozidiel a vodičského oprávnenia sa rozumie
a) skutočnou hmotnosťou hmotnosť vozidla v čase konania skúšky z vedenia motorových vozidiel,
b) vozidlom s manuálnou prevodovkou vozidlo, v ktorom je prítomný pedál spojky alebo ručne ovládaná páka spojky pri vozidlách skupiny AM, A1, A2 a A, ktoré vodič takéhoto vozidla musí použiť pri rozjazde alebo zastavení vozidla a pri radení prevodových stupňov,
c) vozidlom s automatickou prevodovkou vozidlo iné, ako je vozidlo podľa písmena b).
(4) Ak sa skúška z vedenia motorových vozidiel vykonáva na motorovom vozidle s automatickou prevodovkou, obmedzí sa príslušné vodičské oprávnenie len na vedenie motorových vozidiel s automatickou prevodovkou.
(5) Ďalšie vodičské oprávnenie skupiny BE sa neobmedzí podľa odseku 4, ak je žiadateľ už oprávnený viesť motorové vozidlo skupiny B s manuálnou prevodovkou.
(6) Vodičské oprávnenie skupiny B udelené podľa § 76 ods. 7 zákona sa neobmedzí podľa odseku 4, ak je žiadateľ už oprávnený viesť motorové vozidlo skupiny B s manuálnou prevodovkou.
(7) Ďalšie vodičské oprávnenie skupiny BE, C, CE, C1, C1E, D, DE, D1 alebo D1E sa neobmedzí podľa odseku 4, ak je žiadateľ už oprávnený viesť motorové vozidlo s manuálnou prevodovkou, ktoré patrí do jednej zo skupín B, BE, C, CE, C1, C1E, D, DE, D1 alebo D1E, a v priebehu skúšky z vedenia motorového vozidla preukáže schopnosti podľa § 21 ods. 1 písm. c).
(8) Obmedzenie vodičského oprávnenia podľa odseku 4 sa zruší, ak držiteľ takto obmedzeného vodičského oprávnenia úspešne vykoná preskúšanie odbornej spôsobilosti v rozsahu skúšky z vedenia motorových vozidiel podľa § 20 na motorovom vozidle s manuálnou prevodovkou alebo na jazdnej súprave, kde je motorové vozidlo s manuálnou prevodovkou, ktoré patria do tej skupiny, na vedenie ktorej je vodičské oprávnenie obmedzené.
(9) Obmedzenie vodičského oprávnenia podľa odseku 4 sa zruší aj vtedy, ak držiteľ takto obmedzeného vodičského oprávnenia
a) skupiny AM úspešne vykoná skúšku z odbornej spôsobilosti na udelenie vodičského oprávnenia skupiny A1, A2 alebo A na motorovom vozidle s manuálnou prevodovkou,
b) skupiny A1 úspešne vykoná skúšku z odbornej spôsobilosti na udelenie vodičského oprávnenia skupiny A2 alebo A na motorovom vozidle s manuálnou prevodovkou,
c) skupiny A2 úspešne vykoná skúšku z odbornej spôsobilosti na udelenie vodičského oprávnenia skupiny A na motorovom vozidle s manuálnou prevodovkou,
d) skupiny B, BE, C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D alebo DE úspešne vykoná skúšku z odbornej spôsobilosti na udelenie vodičského oprávnenia skupiny BE, C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D alebo DE na motorovom vozidle s manuálnou prevodovkou,
e) skupiny B úspešne vykoná osobitnú skúšku podľa § 76 ods. 7 zákona na motorovom vozidle s manuálnou prevodovkou.
(10) Ak podľa záveru lekárskej prehliadky môže žiadateľ o vykonanie skúšky viesť len motorové vozidlo technicky upravené alebo len s použitím zdravotníckej pomôcky, skúšku z vedenia motorových vozidiel možno vykonať len na takto technicky upravenom motorovom vozidle alebo s takou zdravotníckou pomôckou.
(11) Počas skúšky z vedenia motorového vozidla podľa § 20 ods. 1 písm. a) môžu byť vo vozidle prítomní žiadateľ o vykonanie skúšky, ktorý skúšku vykonáva, osoba oprávnená vykonávať výcvik vo vedení týchto motorových vozidiel, ktorá sedí vo výcvikovom vozidle na sedadle pre inštruktora, a skúšobný komisár. V motorovom vozidle, na ktorom sa skúška z vedenia motorových vozidiel vykonáva, môžu sa nachádzať aj žiadatelia o vykonanie skúšky, ktorí budú takú skúšku následne vykonávať; skúšobný komisár v takom prípade zabezpečí, aby tieto osoby nijakým spôsobom nezasahovali do riadneho a bezpečného vykonania skúšky. Spôsob vykonania skúšky z vedenia motorového vozidla podľa § 20 ods. 1 písm. a) určí skúšobný komisár tak, aby zabezpečil jej objektívne hodnotenie.
(12) Počas skúšky z vedenia motorového vozidla podľa § 20 ods. 1 písm. b) sú vo vozidle vždy prítomní žiadateľ o vykonanie skúšky, ktorý skúšku vykonáva, osoba oprávnená vykonávať výcvik vo vedení týchto motorových vozidiel, ktorá sedí vo výcvikovom vozidle na sedadle pre inštruktora, a skúšobný komisár. Ak sa skúška z vedenia motorových vozidiel podľa § 20 ods. 1 písm. b) vykonáva vo vozidle, ktorého počet miest na sedenie dovoľuje prepravu štyroch a viac osôb, môžu sa vo vozidle nachádzať aj žiadatelia o vykonanie skúšky, ktorí budú takú skúšku následne vykonávať; skúšobný komisár v takom prípade zabezpečí, aby tieto osoby nijakým spôsobom nezasahovali do riadneho a bezpečného vykonania skúšky. Vo vozidle sa môže nachádzať aj osoba vykonávajúca dohľad, hodnotenie a kontrolu podľa § 25b.
(13) Ak sa skúška z vedenia motorových vozidiel podľa § 20 ods. 1 písm. b) vykonáva na vozidle skupiny A1, A2, A alebo na vozidle inej skupiny, ktoré má len dve miesta na sedenie, skúšobný komisár preverí schopnosť bezpečne viesť motorové vozidlo z iného vozidla idúceho pri vozidle, na ktorom sa skúška vedenia motorových vozidiel podľa § 20 ods. 1 písm. b) vykonáva, alebo za týmto vozidlom, pričom si s osobou oprávnenou vykonávať výcvik vo vedení týchto motorových vozidiel a so žiadateľom o vykonanie skúšky vopred dohodne trasu jazdy a spôsob dorozumievania.

§ 22a
(1) Na vykonanie osobitnej skúšky podľa § 76 ods. 7 zákona sa primerane vzťahuje § 15 ods. 1 až 3, 5 a 8 až 11, § 16 ods. 1 až 3, 6 a 7, § 17, § 17a, § 20 ods. 1, 4, 5, ods. 8 písm. b), ods. 9 písm. a), ods. 10 až 12, § 21 a § 22 ods. 1, 3, 10 až 13.
(2) Osobitná skúška podľa odseku 1 sa vykoná na jazdnej súprave s najväčšou prípustnou celkovou hmotnosťou jazdnej súpravy presahujúcou 3 500 kg a nepresahujúcou 4 250 kg, ktorá je zložená z motorového vozidla skupiny B a prípojného vozidla s uzatvorenou karosériou širokou a vysokou minimálne ako kabína vodiča, ktorého najväčšia prípustná celková hmotnosť presahuje 750 kg a skutočná hmotnosť je najmenej 800 kg, pričom uzatvorená karoséria môže byť o trochu užšia ako motorové vozidlo, ak výhľad z miesta vodiča dozadu je možný len s použitím vonkajších spätných zrkadiel motorového vozidla.
(3) Na vykonanie osobitnej skúšky podľa § 78 ods. 2 písm. c) alebo ods. 3 písm. c) zákona sa primerane vzťahuje § 15 ods. 1 až 3, 5, 8, 9 a 11, § 16 ods. 1 až 3, 6 a 7, § 17, § 17a, § 20 ods. 1 až 3, ods. 8 písm. a), ods. 9 písm. a), ods. 10 a 12, § 21, § 22 ods. 1, 5 až 8. Na vykonanie osobitnej skúšky podľa § 78 ods. 2 písm. c) zákona sa vzťahuje § 22 ods. 2 písm. c). Na vykonanie osobitnej skúšky podľa § 78 ods. 3 písm. c) zákona sa vzťahuje § 22 ods. 2 písm. d).

§ 22b
(1) V protokole vodičských oprávnení sa vedú záznamy súvisiace s rozhodovaním o vodičských oprávneniach.
(2) Každé hodnotenie jednotlivých častí skúšky z odbornej spôsobilosti v protokole vodičských oprávnení potvrdzuje skúšobný komisár svojím podpisom a odtlačkom pečiatky podľa predtlače. Skúšobný komisár svojím podpisom a odtlačkom pečiatky opatrí aj každú opravu údajov zaznamenaných v protokole vodičských oprávnení.
(3) Ustanovenia odseku 2 sa primerane použijú aj na osobitnú skúšku a na udelenie vodičského oprávnenia na základe osobitného výcviku.
(4) Udelenie vodičského oprávnenia skúšobný komisár zaznamená do evidencie vodičov.
(5) Vzor protokolu vodičských oprávnení je uvedený v prílohe č. 3.
(6) Ak sa teoretická skúška vykonáva elektronicky, ustanovenia odsekov 1 až 3 a 5 sa nepoužijú, pričom
a) do evidencie vodičov sa zaznamená dátum vykonania a hodnotenie jednotlivých častí skúšky z odbornej spôsobilosti,
b) číslo generované evidenciou vodičov vo vzťahu ku konkrétnemu žiadateľovi o udelenie vodičského oprávnenia sa na účely tejto vyhlášky považuje za poradové číslo v protokole vodičských oprávnení alebo za číslo zapísané v protokole vodičských oprávnení.

§ 23
Rozsah odbornej prípravy skúšobných komisárov (k § 85 zákona)
(1) Odbornú prípravu žiadateľa o vydanie preukazu skúšobného komisára tvorí z hľadiska jej minimálneho rozsahu a zamerania oblasť
a) vedomostí o pravidlách cestnej premávky a ovládania predpisov súvisiacich s vedením motorového vozidla, prepravou osôb a nákladu a s prevádzkou motorového vozidla,
b) bezpečnosti cestnej premávky so zameraním na schopnosť viesť motorové vozidlo tak, že vodič preukáže predvídavosť vo vzťahu ku konaniu iných účastníkov cestnej premávky, zohľadňuje stav cesty, poveternostné podmienky, výkon, rozmery, hmotnosť vozidla a iné okolnosti, ktoré s vedením vozidla súvisia,
c) schopností objektívne, jednotne a nediskriminačným spôsobom hodnotiť u žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia zvládnutie úkonov podľa § 20 ods. 2 až 7 a preukázanie schopností podľa § 21,
d) komunikačných schopností potrebných na vykonávanie skúšky z odbornej spôsobilosti, najmä
1. zrozumiteľnú a zreteľnú komunikáciu so žiadateľom o vykonanie skúšky zahŕňajúcu zhodnotenie skúšky z odbornej spôsobilosti žiadateľa o vykonanie skúšky takým spôsobom, že mu poskytne spätnú väzbu o jeho výkone a chybách, ktorých sa dopustil počas skúšky,
2. schopnosť zvoliť primeraný komunikačný jazyk smerom k žiadateľovi o vykonanie skúšky,
3. schopnosť zaoberať sa otázkami a podnetmi žiadateľov o vykonanie skúšky,
4. správanie sa k žiadateľom o vykonanie skúšky,
e) vedomostí o technických a fyzikálnych charakteristikách vozidiel, najmä riadenia, brzdovej sústavy, podvozku, motorových a prevodových častí, svietidiel a svetlometov, samostatne pre vozidlá a samostatne pre motocykle,
f) dodržiavania zásad bezpečnosti pri nakladaní a vykladaní nákladu a jeho upevňovania,
g) dodržiavania zásad bezpečnosti pri hromadnej preprave osôb,
h) poznania základov fyzikálnych charakteristík vozidla, ako je rýchlosť, trenie, dynamika, odpory vplývajúce na jazdu vozidla,
i) vedomostí o zásadách hospodárneho vedenia motorových vozidiel s ohľadom na životné prostredie,
j) používania tachografového záznamového zariadenia vo vozidlách a dodržiavania bezpečnostných prestávok a doby odpočinku pri vedení vozidla,1a)
k) obsahu skúšky z odbornej spôsobilosti žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia a spôsobu jej vykonávania,
l) praktického výcviku zameraného na udržiavanie a rozvíjanie schopností zvládať úkony podľa § 20 ods. 2 až 7 a na udržiavanie a rozvíjanie schopností podľa § 21 ustanovených pre tie skupiny vodičského oprávnenia, pre ktoré žiada vydať preukaz skúšobného komisára.
(2) Odborná príprava žiadateľa o vydanie preukazu skúšobného komisára trvá najmenej 60 vyučovacích hodín v takom študijnom programe, aby bol schopný zvládnuť
a) teóriu správania pri vedení motorového vozidla,
b) požiadavky na skúšku žiadateľa o vykonanie skúšky,
c) príslušné právne predpisy v oblasti cestnej dopravy vrátane predpisov Európskej únie,
d) správne hodnotenie teoretických a praktických vedomostí žiadateľa o vykonanie skúšky,
e) rozpoznávanie chýb, ktorých sa žiadateľ o vykonanie skúšky môže dopustiť,
f) jednotnosť a súlad hodnotenia žiadateľa o vykonanie skúšky,
g) komunikáciu so žiadateľom o vykonanie skúšky,
h) úctivé správanie voči žiadateľovi o vykonanie skúšky,
i) technické charakteristiky motorových vozidiel v rozsahu skupiny vodičského oprávnenia, pri ktorej bude vykonávať skúšku z odbornej spôsobilosti, ako je riadenie, pneumatiky, brzdy, osvetlenie,
j) bezpečnosť pri nakladaní a vykladaní nákladu a nastupovaní a vystupovaní osôb,
k) vedomosti o fyzikálnych charakteristikách vozidla, ako je rýchlosť, trenie, dynamika, sila,
l) vedomosti o hospodárnom vedení vozidla z hľadiska spotreby paliva a ochrany životného prostredia.
(3) Odborná príprava žiadateľa o vydanie preukazu skúšobného komisára z dôvodu rozšírenia rozsahu preukazu skúšobného komisára trvá najmenej 16 vyučovacích hodín. Na odbornú prípravu sa primerane vzťahujú odseky 1 a 2 podľa toho, na ktoré skupiny motorových vozidiel žiada skúšobný komisár rozšíriť rozsah preukazu skúšobného komisára.

Skúška na vydanie preukazu skúšobného komisára (k § 85 zákona)

§ 24
(1) Skúška na vydanie preukazu skúšobného komisára po absolvovaní odbornej prípravy žiadateľa o vydanie preukazu skúšobného komisára sa skladá
a) z teoretickej skúšky a
b) zo skúšky z vedenia motorových vozidiel.
(2) Výsledok každej časti skúšky na vydanie preukazu skúšobného komisára sa hodnotí klasifikačným stupňom prospel alebo neprospel.
(3) Teoretická skúška sa vykonáva pred trojčlennou komisiou zloženou zo zamestnancov ministerstva vnútra alebo z policajtov, z ktorých jeden je predsedom komisie.
(4) Skúška z vedenia motorových vozidiel sa vykonáva pred osobou, ktorú poverí ministerstvo vnútra.
(5) Žiadateľ o vydanie preukazu skúšobného komisára musí pri teoretickej skúške preukázať zvládnutie vedomostí podľa § 23 ods. 2.
(6) Žiadateľ o vydanie preukazu skúšobného komisára musí pri skúške z vedenia motorových vozidiel preukázať zvládnutie úkonov podľa § 20 ods. 2 až 7 a preukázanie schopností podľa § 21.
(7) Teoretická skúška sa vykonáva pred skúškou z vedenia motorových vozidiel a jej úspešné absolvovanie je podmienkou na vykonanie skúšky z vedenia motorových vozidiel.
(8) Výsledok skúšky z vedenia motorových vozidiel potvrdí podpisom osoba poverená podľa odseku 4 v zázname o vykonaní skúšky z vedenia motorových vozidiel, kde v prípade, ak je skúška hodnotená klasifikačným stupňom neprospel, uvedie dôvody takého hodnotenia.
(9) Obsah teoretickej skúšky sa určuje podľa toho, pre ktorú skupinu motorových vozidiel žiadateľ o vydanie preukazu skúšobného komisára absolvoval odbornú prípravu.
(10) Skúška z vedenia motorového vozidla sa vykonáva na motorovom vozidle rovnakej skupiny, na ktorú žiadateľ o vydanie preukazu skúšobného komisára absolvoval odbornú prípravu.

§ 25
(1) Výsledok skúšky na vydanie preukazu skúšobného komisára sa hodnotí stupňom prospel alebo neprospel a zaznamená sa do evidencie skúšobných komisárov a do záznamu o vyhodnotení skúšky žiadateľa o vydanie preukazu skúšobného komisára, kde sa v prípade, ak je skúška hodnotená klasifikačným stupňom neprospel, uvedú dôvody takého hodnotenia.
(2) Výsledok skúšky žiadateľa o vydanie preukazu skúšobného komisára musí byť zapísaný a potvrdený podpisom predsedu a členov skúšobnej komisie v zápisnici o vykonaní skúšky.
(3) Predseda skúšobnej komisie oboznámi všetkých žiadateľov o vydanie preukazu skúšobného komisára alebo skúšobných komisárov zúčastnených na skúške s jej výsledkom.
(4) Ak je žiadateľ o vydanie preukazu skúšobného komisára hodnotený z niektorej časti skúšky klasifikačným stupňom neprospel, môže skúšku jedenkrát opakovať, pričom opakovaná skúška sa môže vykonať najskôr po siedmich dňoch odo dňa vykonania neúspešnej skúšky. Opakovaná skúška sa vykonáva len z tej časti skúšky, z ktorej žiadateľ o vydanie preukazu skúšobného komisára neprospel. Na opakovanú skúšku sa primerane vzťahujú ustanovenia odsekov 1 až 3 a § 24.

§ 25a
(1) Skúšobný komisár sa zúčastňuje pravidelného výcviku zloženého z
a) výučby teórie v rozsahu 32 hodín v priebehu dvoch rokov a
b) praktického výcviku v rozsahu 40 hodín v priebehu piatich rokov.
(2) Výučba teórie je zameraná na udržiavanie a rozvíjanie vedomostí podľa § 23.
(3) Praktický výcvik je zameraný na udržiavanie a rozvíjanie schopnosti zvládať úkony podľa § 20 ods. 2 až 7 a na udržiavanie a rozvíjanie schopností podľa § 21.
(4) Absolvovanie odbornej prípravy podľa § 23 ods. 3 sa považuje za účasť na pravidelnom výcviku v rozsahu ôsmich hodín výučby teórie a ôsmich hodín praktického výcviku.

§ 25b
(1) U skúšobného komisára sa po dobu jedného roka od dátumu vydania preukazu skúšobného komisára vykonáva
a) dohľad nad spôsobom vykonávania skúšky z odbornej spôsobilosti žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia,
b) hodnotenie vykonaných skúšok z odbornej spôsobilosti žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia,
c) metodické usmerňovanie zamerané na vykonávanie skúšok z odbornej spôsobilosti žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia.
(2) O vykonaní opatrení podľa odseku 1 sa vyhotovuje písomný záznam, ktorý je súčasťou evidencie skúšobných komisárov na ministerstve vnútra.
(3) Najmenej raz za päť rokov sa u skúšobného komisára vykoná kontrola spôsobu vykonávania skúšky z odbornej spôsobilosti žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia. Táto kontrola trvá najmenej šesť hodín.
(4) Z kontroly vykonanej podľa odseku 3 sa vyhotovuje písomný záznam, ktorý je súčasťou evidencie skúšobných komisárov na ministerstve vnútra.
(5) Najmenej raz v kalendárnom roku sa u skúšobného komisára vykoná dohľad nad spôsobom vykonávania skúšky z odbornej spôsobilosti žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia a jej hodnotením; to neplatí, ak boli v kalendárnom roku vykonané opatrenia podľa odseku 1 alebo vykonaná kontrola podľa odseku 3. Z dohľadu sa vyhotovuje písomný záznam, ktorý je súčasťou evidencie skúšobných komisárov na ministerstve vnútra.

§ 25c
(1) Skúšobnému komisárovi, u ktorého boli počas dohľadu podľa § 25b ods. 1 písm. a), § 25b ods. 5 alebo počas kontroly podľa § 25b ods. 3 zistené nedostatky v spôsobe vedenia a hodnotenia skúšky z odbornej spôsobilosti alebo osobitnej skúšky, orgán podľa § 81 ods. 7 zákona bezodkladne poskytne metodické poradenstvo zamerané na zistené nedostatky.
(2) Do šesťdesiatich dní od poskytnutia metodického poradenstva podľa odseku 1 skúšobný komisár absolvuje mimoriadnu skúšku podľa § 24 ods. 1 písm. a).
(3) Na vykonanie mimoriadnej skúšky a na jej hodnotenie sa primerane vzťahujú § 24 ods. 2, 3 a 5 a § 25.

§ 26
(1) Platnosť preukazu skúšobného komisára možno predĺžiť na základe úspešného vykonania skúšky podľa § 24 ods. 1 písm. a).
(2) Na vykonanie skúšky a na jej hodnotenie sa primerane vzťahujú § 24 ods. 2, 3 a 5 a § 25.
(3) Obsah teoretickej skúšky sa určuje podľa toho, na ktoré skupiny motorových vozidiel je skúšobný komisár oprávnený vykonávať skúšky z odbornej spôsobilosti.

§ 26a
(1) Rozsah preukazu skúšobného komisára možno rozšíriť na základe úspešného vykonania skúšky podľa § 24 ods. 1.
(2) Na vykonanie skúšky podľa odseku 1 a na jej hodnotenie sa primerane vzťahujú § 24 ods. 2 až 10 a § 25.

§ 27
Preukaz skúšobného komisára
(1) Preukaz skúšobného komisára je doklad s rozmermi 9,5 cm x 6,5 cm, má dve strany a je zaliaty v termoplastickej fólii.
(2) Vzor preukazu skúšobného komisára je vyobrazený v prílohe č. 4.

Zdravotná a psychická spôsobilosť

§ 28 (k § 86 ods. 6 zákona)
(1) Minimálne požiadavky na úroveň telesnej schopnosti a duševnej schopnosti viesť motorové vozidlo a spôsob ich posudzovania sú ustanovené v prílohe č. 5.
(2) Zdravotná spôsobilosť žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia sa zisťuje pred jeho zaradením do výcviku na získanie vodičského oprávnenia.

§ 29
Lekárska prehliadka (k § 87 ods. 10 zákona)
(1) Vzor čestného vyhlásenia podľa § 87 ods. 9 zákona je uvedený v prílohe č. 6.
(2) Osoba, ktorá sa podrobuje lekárskej prehliadke na základe rozhodnutia o preskúmaní zdravotnej spôsobilosti, predloží posudzujúcemu lekárovi aj príslušné rozhodnutie.
(3) Osoba, ktorá sa podrobuje lekárskej prehliadke na základe záverov odborného psychiatrického vyšetrenia, predloží posudzujúcemu lekárovi aj kópiu dokladu o preskúmaní zdravotnej spôsobilosti osobitne vo vzťahu k závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva overenú orgánom Policajného zboru, ktorý rozhodol o preskúmaní zdravotnej spôsobilosti osobitne vo vzťahu k závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva.
(4) Predmetom lekárskej prehliadky je
a) posúdenie zdravotného stavu posudzovanej osoby so zameraním na choroby a poruchy, ktoré zdravotnú spôsobilosť na vedenie motorových vozidiel vylučujú alebo podmieňujú; choroby a poruchy, ktoré zdravotnú spôsobilosť na vedenie motorových vozidiel vylučujú alebo podmieňujú a spôsob ich posudzovania, sú uvedené v prílohe č. 5,
b) komplexné fyzikálne vyšetrenie vrátane orientačného vyšetrenia sluchu, zrakovej ostrosti, zorného poľa, rovnováhy a orientačného neurologického vyšetrenia; do úvahy sa berú aj výsledky z preventívnej prehliadky podľa osobitného predpisu.5)
(5) Posudzujúci lekár na základe čestného vyhlásenia podľa odseku 1, zdravotnej dokumentácie, iného podnetu alebo na základe ním vykonaného vyšetrenia v prípade, že u posudzovanej osoby existuje podozrenie na chorobu alebo poruchu, ktorá by mohla podmieňovať alebo vylúčiť zdravotnú spôsobilosť, požiada o odborné vyšetrenie.5) Odborným vyšetrením sa zisťuje splnenie minimálnych požiadaviek tak, ako je ustanovené v prílohe č. 5.
(6) Pri vykonaní lekárskej prehliadky osoby, ktorá sa prehliadke podrobuje na základe rozhodnutia o preskúmaní zdravotnej spôsobilosti, posudzujúci lekár pri rozhodovaní o predmete lekárskej prehliadky podľa odseku 4 a o potrebe odborného vyšetrenia podľa odseku 5 berie do úvahy skutočnosti uvedené v príslušnom rozhodnutí.
(7) Posudzujúci lekár zaznamená výsledok lekárskej prehliadky do zdravotnej dokumentácie posudzovanej osoby a do žiadosti o udelenie vodičského oprávnenia v časti „Potvrdenie o výsledku lekárskej prehliadky“ alebo do dokladu o zdravotnej spôsobilosti. Výsledok lekárskej prehliadky sa zaznamená do žiadosti o udelenie vodičského oprávnenia spôsobom ustanoveným pre zaznamenanie výsledku lekárskej prehliadky do dokladu o zdravotnej spôsobilosti v prílohe č. 7.
(8) Ak sa lekárskou prehliadkou nezistí poškodenie zdravia, pre ktoré by posudzovaná osoba nemohla viesť motorové vozidlo určitej skupiny, posudzujúci lekár vo výsledku lekárskej prehliadky uvedie, že posudzovaná osoba je zdravotne spôsobilá viesť vozidlo tejto skupiny.
(9) Ak sa lekárskou prehliadkou zistí poškodenie zdravia, pre ktoré posudzovaná osoba nie je schopná viesť motorové vozidlo určitej skupiny, posudzujúci lekár vo výsledku lekárskej prehliadky uvedie, že posudzovaná osoba nie je zdravotne spôsobilá viesť motorové vozidlo takej skupiny.
(10) Ak sa lekárskou prehliadkou zistí poškodenie zdravia, pre ktoré je zdravotná spôsobilosť podmienená podľa § 86 ods. 2 zákona, posudzujúci lekár navrhne obmedzenie vodičského oprávnenia tak, aby toto obmedzenie zodpovedalo zdravotnej spôsobilosti posudzovanej osoby.
(11) Návrh na obmedzenie vodičského oprávnenia podľa odseku 10 zaznamená posudzujúci lekár prostredníctvom harmonizovaného kódu Európskej únie (ďalej len „harmonizovaný kód“) podľa prílohy č. 9 do zdravotnej dokumentácie a do žiadosti o udelenie vodičského oprávnenia alebo do dokladu o zdravotnej spôsobilosti.
(12) Ak je zdravotná spôsobilosť posudzovanej osoby podmienená podľa § 86 ods. 2 písm. c) zákona, posudzujúci lekár určí termín nasledujúcej lekárskej prehliadky a do zdravotnej dokumentácie a do žiadosti o udelenie vodičského oprávnenia alebo do dokladu o zdravotnej spôsobilosti zaznamená príslušný národný kód.

§ 29a
Odborné psychiatrické vyšetrenie (k § 91 ods. 11 zákona)
(1) Zdravotná spôsobilosť osobitne vo vzťahu k závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva na základe rozhodnutia orgánu Policajného zboru podľa § 91 ods. 4 zákona sa preskúmava odborným psychiatrickým vyšetrením, ktoré vykonáva lekár so špecializáciou v špecializačnom odbore psychiatria (ďalej len „psychiater“).
(2) Osoba, ktorá sa podrobuje odbornému psychiatrickému vyšetreniu, predloží psychiatrovi aj rozhodnutie podľa odseku 1.
(3) Ďalšie podrobnosti o preskúmaní zdravotnej spôsobilosti osobitne vo vzťahu k závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva sú ustanovené v prílohe č. 5a.

§ 30
Psychologické vyšetrenie (k § 88 ods. 9 zákona)
(1) Minimálne požiadavky na psychickú spôsobilosť a podmienky pre podmienenie psychickej spôsobilosti podľa § 88 ods. 4 zákona sú ustanovené v prílohe č. 10; posudzujúci psychológ pri posudzovaní psychickej spôsobilosti používa štandardizované psychologické testy, ktoré sú štandardizované na populácii vodičov a ich štandardizácia nie je staršia ako 15 rokov a prihliadne aj na predchádzajúce záznamy v zdravotnej dokumentácii.
(2) Psychická spôsobilosť žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia, ktorý je podľa zákona povinný podrobiť sa psychologickému vyšetreniu, sa zisťuje pred jeho zaradením do výcviku na získanie vodičského oprávnenia.
(3) Osoba, ktorá sa podrobuje psychologickému vyšetreniu na základe rozhodnutia o preskúmaní psychickej spôsobilosti, predloží posudzujúcemu psychológovi aj príslušné rozhodnutie.
(4) Výsledok psychologického vyšetrenia zaznamená posudzujúci psychológ do zdravotnej dokumentácie žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia alebo vodiča a do dokladu o psychickej spôsobilosti.
(5) Ak sa psychologickým vyšetrením nezistia dôvody, pre ktoré by posudzovaná osoba nebola spôsobilá viesť motorové vozidlo, posudzujúci psychológ v záveroch psychologického vyšetrenia uvedie, že posudzovaná osoba je psychicky spôsobilá viesť motorové vozidlo.
(6) Ak sa psychologickým vyšetrením zistia dôvody, pre ktoré posudzovaná osoba nie je spôsobilá viesť motorové vozidlo, posudzujúci psychológ v záveroch psychologického vyšetrenia uvedie, že posudzovaná osoba nie je psychicky spôsobilá viesť motorové vozidlo.
(7) Ak sa psychologickým vyšetrením zistia dôvody, pre ktoré treba psychickú spôsobilosť posudzovanej osoby podmieniť podľa § 88 ods. 4 zákona, posudzujúci psychológ navrhne obmedzenie vodičského oprávnenia prostredníctvom príslušného národného kódu podľa prílohy č. 9, ktorý zaznamená do dokladu o psychickej spôsobilosti.
(8) Interval medzi jednotlivými psychologickými vyšetreniami podľa § 88 ods. 4 zákona nesmie byť kratší ako 12 mesiacov.
(9) Vzor čestného vyhlásenia podľa § 88 ods. 8 zákona je uvedený v prílohe č. 11.

§ 31
Doklad o zdravotnej spôsobilosti a doklad o psychickej spôsobilosti (k § 89 ods. 4 zákona)
(1) Doklad o zdravotnej spôsobilosti sa vydáva, ak ide o
a) žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia, ak uplynula platnosť potvrdenia o výsledku lekárskej prehliadky v žiadosti o udelenie vodičského oprávnenia alebo ak je toto potvrdenie nesprávne vyplnené,
b) vodiča, ktorý sa podrobuje preskúmaniu zdravotnej spôsobilosti,
c) vodiča, ktorý má povinnosť podľa § 87 ods. 4, § 89 ods. 1 alebo § 143b zákona,
d) osobu, na ktorú sa vzťahuje § 87 ods. 5 zákona.
(2) Platnosť dokladu o zdravotnej spôsobilosti osoby podľa odseku 1 písm. a) a b) a platnosť potvrdenia o výsledku lekárskej prehliadky podľa § 77 ods. 4 písm. f) zákona je jeden rok od dátumu vykonania lekárskej prehliadky; ak je zdravotná spôsobilosť posudzovanej osoby podmienená podľa § 86 ods. 2 písm. c) zákona, dobu platnosti určuje posudzujúci lekár, najviac na jeden rok. Platnosť dokladu o zdravotnej spôsobilosti podľa odseku 1 písm. d) určuje posudzujúci lekár, najviac na päť rokov; ak je posudzovaná osoba staršia ako 65 rokov, najviac na dva roky.
(3) Vzor a spôsob vyplnenia dokladu o zdravotnej spôsobilosti osoby podľa odseku 1 písm. a) a b) je uvedený v prílohe č. 7. Doklad o zdravotnej spôsobilosti osoby podľa odseku 1 písm. c) a d) má rozmer 86 mm x 55 mm a jeho vzor a spôsob vyplnenia je uvedený v prílohe č. 8.
(4) Doklad o psychickej spôsobilosti sa vydáva, ak ide o
a) žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia,
b) vodiča, ktorý sa podrobuje preskúmaniu psychickej spôsobilosti,
c) vodiča, ktorý má povinnosť podľa § 89 ods. 1 alebo § 143b zákona,
d) osobu, na ktorú sa vzťahuje § 88 ods. 4 zákona.
(5) Platnosť dokladu o psychickej spôsobilosti osoby podľa odseku 4 písm. a) a b) je jeden rok od dátumu vykonania psychologického vyšetrenia; ak je psychická spôsobilosť posudzovanej osoby podmienená podľa § 88 ods. 4 zákona, dobu platnosti dokladu určuje posudzujúci psychológ, najviac na jeden rok. Platnosť dokladu o psychickej spôsobilosti podľa odseku 4 písm. d) určuje posudzujúci psychológ, najviac na päť rokov; ak je posudzovaná osoba staršia ako 65 rokov, najviac na dva roky.
(6) Vzor a spôsob vyplnenia dokladu o psychickej spôsobilosti osoby podľa odseku 4 písm. a) a b) je uvedený v prílohe č. 12. Doklad o psychickej spôsobilosti osoby podľa odseku 4 písm. c) a d) má rozmer 86 mm x 55 mm a jeho vzor a spôsob vyplnenia je uvedený v prílohe č. 13.

§ 31a
Odborné poradenstvo (k § 91 ods. 11 zákona)
(1) Odborné poradenstvo je profesionálna odborná činnosť zameraná na osobu, ktorá sa dopustila priestupku alebo trestného činu vedenia motorového vozidla pod vplyvom alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva, prípadne na osobu, ktorej taká povinnosť vyplýva zo zákona. Odborné poradenstvo má viesť k zodpovednému a bezpečnému správaniu takej osoby ako účastníka cestnej premávky.
(2) Odborné poradenstvo, ktorému sa osoba podrobuje, vykonáva po dobu celého trvania rovnaký posudzujúci psychológ.
(3) Osoba, ktorá sa podrobuje odbornému poradenstvu, môže zmeniť posudzujúceho psychológa iba z dôvodu čerpania materskej alebo rodičovskej dovolenky posudzujúcim psychológom, dlhodobej pracovnej neschopnosti posudzujúceho psychológa, pozastavenia alebo ukončenia odbornej praxe posudzujúceho psychológa alebo úmrtia posudzujúceho psychológa.
(4) Odborné poradenstvo pozostáva zo štyroch skupinových stretnutí a individuálneho výstupného rozhovoru. Jedno skupinové stretnutie trvá tri hodiny, pričom jedna hodina trvá 45 až 60 minút. Interval, v ktorom sa jednotlivé skupinové stretnutia realizujú, je najmenej 7 a najviac 14 kalendárnych dní. Individuálny výstupný rozhovor trvá najviac jednu hodinu a musí sa absolvovať najneskôr do 30 kalendárnych dní odo dňa posledného skupinového stretnutia.
(5) Skupinového stretnutia sa môžu zúčastniť v jednej skupine najmenej tri osoby a najviac desať osôb, ktoré sa podrobujú odbornému poradenstvu.
(6) Ak sa osoba zo závažných dôvodov nemôže zúčastniť skupinového stretnutia, posudzujúci psychológ určí dátum, čas a miesto náhradného skupinového stretnutia. Závažnosť dôvodov posudzuje posudzujúci psychológ, pričom náhradné skupinové stretnutie možno určiť len raz počas odborného poradenstva.
(7) Osoba, ktorá sa podrobuje odbornému poradenstvu, predloží na začiatku prvého skupinového stretnutia posudzujúcemu psychológovi rozhodnutie o podrobení sa odbornému poradenstvu na účely vyhotovenia jeho kópie posudzujúcim psychológom.
(8) Podmienkou na vystavenie dokladu o podrobení sa odbornému poradenstvu je absolvovanie všetkých skupinových stretnutí s aktívnou účasťou a absolvovanie individuálneho výstupného rozhovoru.
(9) Osobe, ktorá sa nedostaví na všetky skupinové stretnutia v čase určenom posudzujúcim psychológom, posudzujúci psychológ nevystaví doklad o podrobení sa odbornému poradenstvu.
(10) Osobe, ktorá sa dostaví na skupinové stretnutie alebo individuálny výstupný rozhovor pod vplyvom alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva, nebude povolená účasť na skupinovom stretnutí alebo individuálnom výstupnom rozhovore a posudzujúci psychológ jej nevystaví doklad o podrobení sa odbornému poradenstvu.
(11) Rozsah a obsah odborného poradenstva je uvedený v prílohe č. 13a.

§ 31b
Doklad o preskúmaní zdravotnej spôsobilosti osobitne vo vzťahu k závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva a doklad o podrobení sa odbornému poradenstvu (k § 91 ods. 12 zákona)
(1) Doklad o preskúmaní zdravotnej spôsobilosti osobitne vo vzťahu k závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva vydáva psychiater.
(2) Vzor dokladu podľa odseku 1 je uvedený v prílohe č. 7a.
(3) Doklad o podrobení sa odbornému poradenstvu vydáva posudzujúci psychológ.
(4) Vzor dokladu podľa odseku 3 je uvedený v prílohe č. 13b.

§ 31c
Preskúšanie odbornej spôsobilosti (k § 91 ods. 16 zákona)
(1) Na vykonanie skúšky z odbornej spôsobilosti z dôvodu preskúšania odbornej spôsobilosti sa primerane vzťahujú § 15, 16 a 18 až 22b.
(2) Na protokol o preskúšaní odbornej spôsobilosti sa primerane vzťahuje protokol vodičských oprávnení.
(3) Vzor dokladu o preskúšaní odbornej spôsobilosti je uvedený v prílohe č. 13c.

§ 31d
Rehabilitačný program pre vodičov (k § 91a ods. 8 zákona)
(1) Rehabilitačný program pre vodičov je odborná činnosť a reedukačná aktivita zameraná na pozitívne ovplyvnenie postojov a upevnenie zodpovedného správania sa držiteľa vodičského oprávnenia skupiny B, ktorý je povinný podrobiť sa podľa zákona takému programu.
(2) Rehabilitačný program pre vodičov, ktorému sa osoba podrobuje, vykonáva počas jeho trvania rovnaký posudzujúci psychológ. Osoba môže zmeniť posudzujúceho psychológa iba z dôvodu, ak posudzujúci psychológ čerpá materskú dovolenku alebo rodičovskú dovolenku, je dlhodobo práceneschopný alebo pozastavil alebo ukončil svoju odbornú prax.
(3) Rehabilitačný program pre vodičov pozostáva z troch skupinových stretnutí. Každé stretnutie trvá 3 hodiny, pričom jedna hodina trvá 50 minút, s aspoň jednou psychohygienickou prestávkou počas jedného stretnutia. Interval, v ktorom sa jednotlivé skupinové stretnutia realizujú, je najmenej 7 dní; rehabilitačný program pre vodičov sa ukončí do 6 týždňov od jeho začatia.
(4) Skupinového stretnutia sa môžu zúčastniť v jednej skupine najmenej 3 osoby a najviac 10 osôb, ktoré sa podrobujú rehabilitačnému programu pre vodičov.
(5) Ak sa osoba zo závažných dôvodov nemôže zúčastniť skupinového stretnutia, posudzujúci psychológ určí dátum, čas a miesto náhradného skupinového stretnutia. Závažnosť dôvodov posudzuje posudzujúci psychológ, pričom náhradné skupinové stretnutie možno určiť len raz počas rehabilitačného programu pre vodičov.
(6) Osoba, ktorá sa podrobuje rehabilitačnému programu pre vodičov, predloží na začiatku prvého skupinového stretnutia posudzujúcemu psychológovi rozhodnutie o podrobení sa rehabilitačnému programu pre vodičov na účely vyhotovenia jeho kópie posudzujúcim psychológom.
(7) Podmienkou na vystavenie dokladu o podrobení sa rehabilitačnému programu pre vodičov posudzujúcim psychológom je absolvovanie všetkých skupinových stretnutí s aktívnou účasťou.
(8) Osobe, ktorá sa nedostaví na všetky skupinové stretnutia v čase určenom posudzujúcim psychológom, posudzujúci psychológ nevystaví doklad o podrobení sa rehabilitačnému programu pre vodičov.
(9) Posudzujúci psychológ neumožní účasť na skupinovom stretnutí osobe, ktorá sa dostaví na skupinové stretnutie pod vplyvom alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva, pričom o uvedenej skutočnosti vyhotoví písomný záznam v dokumentácii ním vedenej a osobe nevystaví doklad o podrobení sa rehabilitačnému programu pre vodičov.
(10) Rehabilitačného programu pre vodičov individuálnou formou sa môže zúčastniť iba osoba, ktorá neovláda slovenský jazyk na komunikačnej úrovni potrebnej na absolvovanie rehabilitačného programu pre vodičov.
(11) Rozsah a obsah rehabilitačného programu pre vodičov je uvedený v prílohe č. 13d.
(12) Vzor dokladu o podrobení sa rehabilitačnému programu pre vodičov je uvedený v prílohe č. 13e.

§ 32
Vodičský preukaz (k § 94 ods. 8 zákona)
(1) Vodičský preukaz je doklad s rozmermi 8,56 cm x 5,398 cm vyhotovený z viacvrstvového polykarbonátu s priehľadnou vrstvou na povrchu s ochrannými prvkami. Fyzikálne charakteristiky vodičského preukazu a metódy ich testovania musia byť v súlade s osobitným predpisom.6) Vodičský preukaz má dve strany.
(2) Predná strana vodičského preukazu obsahuje údaje podľa § 94 ods. 6 zákona a
a) slová „Vodičský preukaz“ a „Slovenská republika“ vytlačené veľkými písmenami v slovenskom jazyku,
b) v ľavom hornom rohu obdĺžnik modrej farby s rozmermi 2 cm x 1 cm, v ktorom je kruh vytvorený dvanástimi žltými hviezdičkami; vnútri kruhu sa uvádzajú veľké písmená „SK“,
c) slová „Vodičský preukaz“ v jazykoch členských štátov Európskej únie vytlačené tak, aby tvorili pozadie vodičského preukazu,
Свидетелство за управление на МПС,
Permiso de Conducción,
Řidičský průkaz,
Korekort,
Führerschein,
Juhiluba,
Άδεια Οδήγησης,
Driving Licence,
Permis de conduire,
Ceadúnas Tiomána,
Vozačka dozvola,
Patente di guida,
Vaditaja aplieciba,
Vairuotojo pažymejimas,
Vezetői engedély,
Licenzja tas-Sewqan,
Rijbewijs,
Prawo Jazdy,
Carta de Conduçăo,
Permis de conducere,
Vodičský preukaz,
Vozniško dovoljenje,
Ajokortti,
Körkort,
d) slová „VZOR EURÓPSKEJ ÚNIE“ vytlačené tak, aby tvorili pozadie vodičského preukazu.
(3) Zadná strana vodičského preukazu obsahuje informácie špecifické pre konkrétny vodičský preukaz
a) 9. skupina(y) vozidla(iel), ktoré je držiteľ oprávnený viesť,
b) 10. dátum prvého udelenia vodičského oprávnenia pre každú skupinu vodičského oprávnenia (tento dátum sa znovu uvedie v prípade následnej náhrady alebo výmeny v novom vodičskom preukaze); každé pole v dátume tvoria číslice v tomto poradí: deň.mesiac.rok (DD.MM.RR),
c) 11. dátum uplynutia platnosti vodičského preukazu pre každú skupinu vodičského oprávnenia; každé pole v dátume tvoria číslice v tomto poradí: deň.mesiac.rok (DD.MM.RR).
(4) Zadná strana vodičského preukazu môže obsahovať aj tieto informácie špecifické pre konkrétny vodičský preukaz:
a) 12. doplnkové informácie alebo obmedzenia vo forme kódov podľa prílohy č. 9 vzťahujúce sa na príslušnú skupinu vozidiel; kódy 600.09 a 600.10 sa vo vodičskom preukaze neuvádzajú,
b) 13. záznamy iného štátu,
c) 14. iné záznamy.
(5) Na zadnej strane vodičského preukazu vpravo sú uvedené doplňujúce texty k číselným kódom č.1, 2, 3, 4a, 4b, 4c, 5, 10, 11 a 12 v znení: „1. Priezvisko 2. Meno 3. Dátum a miesto narodenia 4a. Dátum vydania 4b. Dátum uplynutia platnosti 4c. Vydal 5. Číslo vodičského preukazu 10. Platný od 11. Platný do 12. Kódy“.
(6) Ak kód podľa odseku 4 písm. a) platí pre všetky skupiny, pre ktoré bol vodičský preukaz vydaný, môže byť zaznamenaný v položkách 9 až 11.
(7) Údaje vo vodičskom preukaze vrátane podoby tváre a podpisu jeho držiteľa sú personalizované technológiou laserového gravírovania. Dátové údaje vo vodičskom preukaze sú personalizované čiernou farbou písmom latinskej abecedy. Informácie na prednej a zadnej strane vodičského preukazu musia byť čitateľné voľným okom, pričom pre položky 9 až 12 na zadnej strane sa použije veľkosť písma najmenej päť bodov. Farebné referencie použitých farieb na vodičskom preukaze sú v systéme pantone.
(8) Vzor čistopisu vodičského preukazu je vyobrazený v prílohe č. 14.

Medzinárodný vodičský preukaz

§ 33 (k § 101 ods. 8 zákona)
(1) Medzinárodný vodičský preukaz podľa Dohovoru o cestnej premávke podpísaného 8. novembra 1968 vo Viedni (ďalej len „Viedenský dohovor“) je knižka s rozmermi 14,8 cm x 10,5 cm s ochrannými prvkami. Jeho prvý a posledný list, ktoré tvoria obal knižky, sú sivej farby, vnútorné strany sú biele.
(2) Predtlačené údaje na prednej a zadnej strane obalu knižky sú uvedené v slovenskom jazyku. Predtlačené údaje na vnútorných stranách medzinárodného vodičského preukazu podľa Viedenského dohovoru sa uvádzajú v slovenskom, anglickom, ruskom, španielskom, nemeckom, čínskom jazyku a posledné dve vnútorné strany sú vytlačené vo francúzskom jazyku.
(3) Jednotlivé údaje sa do medzinárodného vodičského preukazu podľa Viedenského dohovoru vypisujú paličkovým písmom latinskej abecedy alebo anglickou kurzívou. V medzinárodnom vodičskom preukaze podľa Viedenského dohovoru sa uvádzajú osobné údaje o jeho držiteľovi a rozsah vodičského oprávnenia podľa platného vodičského preukazu vrátane prípadného obmedzenia jeho rozsahu a ďalších obmedzujúcich podmienok viesť motorové vozidlá.
(4) V medzinárodnom vodičskom preukaze podľa Viedenského dohovoru sa uvádzajú skupiny vodičských oprávnení s príslušnými piktogramami, ktorých rozsah sa vyznačuje odtlačkom pečiatky orgánu Policajného zboru. Odtlačok pečiatky musí byť umiestnený pri každej skupine vodičského oprávnenia, ak žiadateľ o vydanie medzinárodného vodičského preukazu podľa Viedenského dohovoru je držiteľom tejto skupiny.
(5) Medzinárodný vodičský preukaz podľa Viedenského dohovoru ďalej obsahuje fotografiu jeho držiteľa podľa § 101 ods. 5 zákona a jeho podpis.
(6) Vzor čistopisu medzinárodného vodičského preukazu podľa Viedenského dohovoru je vyobrazený v prílohe č. 15.

§ 34 (k § 101 ods. 8 zákona)
(1) Pre medzinárodný vodičský preukaz podľa Dohovoru o cestnej premávke podpísaného 19. septembra 1949 v Ženeve (ďalej len „Ženevský dohovor“) platí § 33 ods. 1, 3 a 5.
(2) Predtlačené údaje na prednej a zadnej strane obalu knižky sa uvádzajú v slovenskom jazyku. Predtlačené údaje na vnútorných stranách medzinárodného vodičského preukazu podľa Ženevského dohovoru sa uvádzajú v slovenskom, anglickom, vo francúzskom, v ruskom, nemeckom, španielskom a čínskom jazyku.
(3) V medzinárodnom vodičskom preukaze podľa Ženevského dohovoru sa uvádzajú skupiny vodičských oprávnení, ktorých rozsah sa vyznačuje odtlačkom pečiatky orgánu Policajného zboru. Odtlačok pečiatky musí byť umiestnený pri každej skupine vodičského oprávnenia, ak žiadateľ o vydanie medzinárodného vodičského preukazu podľa Ženevského dohovoru je držiteľom tejto skupiny.
(4) Vzor čistopisu medzinárodného vodičského preukazu podľa Ženevského dohovoru je vyobrazený v prílohe č. 16.

Evidenčné číslo

§ 35 (k § 123 ods. 19 zákona)
(1) Tabuľka s evidenčným číslom má rozmery
a) 52 cm x 11 cm alebo 34 cm x 20 cm prideleným vozidlu kategórie M, N, O, R, nákladnej štvorkolke a osobnej štvorkolke kategórie L7e; ak sa typovým schvaľovacím orgánom6a) povolila výnimka z technických požiadaviek na umiestnenie zadnej tabuľky s evidenčným číslom, tabuľka s evidenčným číslom umiestnená vzadu má rozmery 24 cm × 15 cm,
b) 24 cm x 15 cm prideleným vozidlu kategórie L3e, L4e, L5e, T, C, PS, LS a viacúčelovej štvorkolke kategórie L7e,
c) 14,5 cm x 11 cm prideleným vozidlu kategórie L1e, L2e a L6e.
(2) Tabuľka s evidenčným číslom prideleným vozidlu kategórie O1, ktorého ťažným vozidlom je vozidlo kategórie L, môže mať aj rozmery 24 cm x 15 cm alebo 14,5 cm x 11 cm.
(3) Tabuľka s evidenčným číslom prideleným vozidlu kategórie O a R má za štátnym znakom Slovenskej republiky v dvojici písmen evidenčného čísla prvé písmeno Y; to neplatí, ak ide o vozidlo kategórie O1, ktorého ťažným vozidlom je vozidlo kategórie L.
(4) V odôvodnených prípadoch možno vozidlu kategórie T a C prideliť tabuľku s evidenčným číslom s rozmermi 52 cm x 11 cm, ktorá má za štátnym znakom Slovenskej republiky v dvojici písmen evidenčného čísla prvé písmeno Y.
(5) Tabuľka s evidenčným číslom prideleným zvláštnym motorovým vozidlám okrem traktorov a tabuľka so zvláštnym evidenčným číslom má rozmery 24 cm x 15 cm; v odôvodnených prípadoch môže mať tabuľka so zvláštnym evidenčným číslom obsahujúca písmeno H alebo písmeno S rozmery 52 cm x 11 cm, 34 cm x 20 cm alebo 14,5 cm x 11 cm.
(6) Tabuľka s evidenčným číslom vyrobená z priehľadnej zmesi polykarbonátu a polyesteru vyžarujúcej svetlo pri zapnutom osvetlení vozidla má písmená a číslice čiernej farby na bielom podklade a rozmery 52 cm x 11 cm; tabuľka s evidenčným číslom vozidla podľa § 123 ods. 18 zákona môže mať písmená a číslice zelenej farby na bielom podklade.
(7) Písmená na tabuľke s evidenčným číslom vozidla podľa § 123 ods. 18 zákona začínajú písmenami EL alebo EV.
(8) Neoddeliteľnou súčasťou základnej fólie tabuľky s evidenčným číslom je modrá plocha s rozlišovacím znakom a hviezdičkami, ktorá je umiestnená na ľavom okraji tabuľky s evidenčným číslom, a štátny znak Slovenskej republiky, ktorý je umiestnený na tabuľke s evidenčným číslom za prvou dvojicou písmen, alebo ak ide o osobitné evidenčné číslo, za písmenom P alebo za prvou dvojicou číslic, alebo za písmenom C, ak ide o zvláštne evidenčné číslo.
(9) Rozlišovací znak Slovenskej republiky sa skladá z písmen SK bielej farby vysokých najmenej 2 cm, so šírkou čiar 0,4 cm. Nad písmenami je 12 žltých hviezdičiek, ktorých stredy ležia na obvode kruhu s polomerom 1,5 cm; vzdialenosť medzi dvoma protiľahlými vrcholmi tej istej hviezdičky je 0,4 cm až 0,5 cm. Rozlišovací znak a hviezdičky sú vyhotovené na modrej ploche v tvare obdĺžnika vysokého najmenej 9,8 cm a širokého najmenej 4 cm, najviac 5 cm. Ak sa rozmery modrej plochy na tabuľke s evidenčným číslom zmenšia po rozdelení na dva riadky, môžu sa rozmery rozlišovacieho znaku a hviezdičiek proporcionálne zmenšiť.
(10) Písmená a číslice na tabuľke s evidenčným číslom sú vypuklé a sú čiernej farby na bielom podklade; písmená a číslice na tabuľke s evidenčným číslom vozidla podľa § 123 ods. 18 zákona môžu byť zelenej farby na bielom podklade. Tabuľka s evidenčným číslom má na okraji vylisovanú obvodovú drážku, ktorej farba je totožná s farbou písmen a číslic evidenčného čísla a obsahuje ochranné prvky.
(11) Tabuľka s evidenčným číslom musí byť na vozidle umiestnená na vonkajšej strane karosérie
a) pri vozidlách kategórie L1e, L2e, L3e, L4e, L5e, L6e, O, R, PS a pri viacúčelových štvorkolkách kategórie L7e vzadu uprostred alebo na ľavej strane vozidla,
b) pri vozidlách kategórie M, N a pri nákladných štvorkolkách kategórie L7e vpredu spravidla uprostred a vzadu uprostred alebo na ľavej strane vozidla,
c) pri vozidlách kategórie C a T tabuľka s rozmermi 24 cm x 15 cm vzadu na ľavej strane, prípadne ak bola pridelená tabuľka s rozmermi 52 cm x 11 cm vzadu uprostred vozidla,
d) pri vozidlách kategórie LS vzadu spravidla uprostred.
(12) Tabuľka s evidenčným číslom sa upevňuje na mieste určenom schvaľovacím úradom7) kolmo na strednú pozdĺžnu rovinu vozidla s toleranciou 5°, pričom kde to tvar vozidla vyžaduje, môže mať sklon ku kolmici
a) maximálne 30°, ak plocha tabuľky je obrátená smerom hore, za podmienky, že horná hrana tabuľky nie je nad rovinou vozovky vyššie ako 120 cm,
b) maximálne 15°, ak plocha tabuľky je obrátená smerom dole, za podmienky, že horná hrana tabuľky nie je nad rovinou vozovky vyššie ako 120 cm.
(13) Ak je potrebné tabuľku s evidenčným číslom upevniť na inom mieste, ako určil schvaľovací úrad,7) spodná hrana tabuľky musí byť vpredu najmenej 20 cm a vzadu najmenej 30 cm nad rovinou vozovky. Horná hrana tabuľky nesmie byť nad rovinou vozovky vyššie ako
a) 150 cm pri vozidlách kategórie L1e, L2e, L3e, L4e, L5e, L6e, LS a pri viacúčelových štvorkolkách kategórie L7e,
b) 200 cm pri vozidlách kategórie M, N, O, R, pri nákladných štvorkolkách a osobných štvorkolkách kategórie L7e,
c) 400 cm pri vozidlách kategórie C, T a PS.
(14) Ak je tabuľka s evidenčným číslom upevnená podľa odseku 13, musia byť dodržané podmienky podľa odseku 12.
(15) Bočný okraj tabuľky s evidenčným číslom nesmie presahovať zvislú rovinu rovnobežnú s pozdĺžnou rovinou vozidla, ktorá je dotyčnicou vozidla v bode jeho najväčšej šírky.
(16) Tabuľka s evidenčným číslom musí byť na vozidle umiestnená tak, aby bolo evidenčné číslo čitateľné vodorovne a zľava doprava.
(17) Vzory tabuliek s evidenčným číslom sú vyobrazené v prílohe č. 17.

§ 37 (k § 125 ods. 4 zákona)
(1) Značky s písmenami CD a CC sa skladajú z písmen CD alebo CC čiernej farby vysokých najmenej 8 cm, so šírkou čiar najmenej 1 cm; písmená sú vyhotovené na bielom podklade v tvare elipsy, ktorej vodorovná os je dlhá najmenej 17,5 cm a zvislá os najmenej 11,5 cm.
(2) Vzory značiek s písmenami CD a CC sú vyobrazené v prílohe č. 18.

§ 38 (k § 128 ods. 4 zákona)
Vzor tlačiva na vedenie prehľadu o manipulácii s tabuľkami so zvláštnym evidenčným číslom a o ich prideľovaní, tlačiva o pridelení zvláštneho evidenčného čísla a osvedčenia o pridelení zvláštneho evidenčného čísla je vyobrazený v prílohe č. 19.

§ 39
Poznávacia značka Slovenskej republiky (k § 133 ods. 3 zákona)
(1) Poznávacia značka Slovenskej republiky sa skladá z písmen SK čiernej farby vysokých najmenej 8 cm, so šírkou čiar najmenej 1 cm; písmená sú vyhotovené na bielom podklade v tvare elipsy, ktorej vodorovná os je dlhá najmenej 17,5 cm a zvislá os najmenej 11,5 cm.
(2) Vzor poznávacej značky Slovenskej republiky je vyobrazený v prílohe č. 20.

§ 41
Prechodné ustanovenia
(1) Skúšky z odbornej spôsobilosti na vedenie motorových vozidiel skupiny BE, C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D, DE sa môžu do 30. septembra 2013 vykonávať aj na motorových vozidlách spĺňajúcich podmienky podľa doterajších predpisov.
(2) Tabuľky s evidenčným číslom podľa doterajších predpisov okrem tabuľky s osobitným evidenčným číslom obsahujúcim písmeno X na prvom mieste za skratkou okresu sa vydávajú držiteľom vozidiel do vyčerpania ich skladových zásob.
(3) Umiestnenie tabuliek s evidenčným číslom na vozidlách schválených na cestnú premávku podľa doterajších predpisov zostáva v platnosti.
(4) Na konanie o udelení vodičského oprávnenia sa použijú doterajšie predpisy, ak výcvik žiadateľov o vodičské oprávnenie bol začatý alebo žiadosť o udelenie vodičského oprávnenia bola podaná pred nadobudnutím účinnosti tejto vyhlášky.

§ 41a
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 15. septembra 2010
(1) Dopravné značky umiestnené podľa doterajších predpisov sa musia zosúladiť s podmienkami podľa tejto vyhlášky do 31. decembra 2016.
(2) Na konanie o udelení vodičského oprávnenia sa použijú doterajšie predpisy, ak výcvik žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia bol začatý alebo žiadosť o udelenie vodičského oprávnenia bola podaná pred nadobudnutím účinnosti tejto vyhlášky.
(3) Doklady o zdravotnej spôsobilosti a doklady o psychickej spôsobilosti vydané podľa doterajších predpisov sa považujú za doklady vydané podľa tejto vyhlášky.

§ 41b
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 19. januára 2013
(1) U skúšobného komisára, ktorému bol vydaný preukaz skúšobného komisára do 19. januára 2013, sa vykonávajú opatrenia podľa § 25b ods. 1 do 19. januára 2014.
(2) Skúšky z odbornej spôsobilosti na vedenie motorových vozidiel skupín BE, C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D a DE sa môžu do 19. januára 2017 vykonávať aj v motorových vozidlách spĺňajúcich podmienky podľa doterajších predpisov.
(3) Odborné poradenstvo začaté pred 19. januárom 2013 sa dokončí podľa doterajších predpisov.

§ 41c
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2014
(1) Skúšky z odbornej spôsobilosti na vedenie motorových vozidiel skupiny A a osobitné skúšky podľa § 78 ods. 3 písm. c) zákona sa môžu do 31. decembra 2018 vykonávať aj na motorových vozidlách spĺňajúcich podmienky podľa predpisov účinných do 31. decembra 2013, pričom objem valcov spaľovacieho motora týchto motorových vozidiel musí byť najmenej 595 cm3.
(2) Žiadosti o udelenie vodičského oprávnenia podľa predpisov účinných do 31. decembra 2013 sa môžu používať do 31. decembra 2015.
(3) Vzory dokladov o zdravotnej spôsobilosti a dokladov o psychickej spôsobilosti podľa predpisov účinných do 31. decembra 2013 sa môžu používať do 31. decembra 2014, pričom na nich musí byť uvedené evidenčné číslo a dátum vykonania lekárskej prehliadky alebo psychologického vyšetrenia.
(4) Vodičské preukazy vydávané podľa predpisov účinných do 31. decembra 2013 možno vydávať do vyčerpania ich skladových zásob, najneskôr do 31. decembra 2014.

§ 41d
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. apríla 2020
Skúška z predpisov o cestnej premávke sa do 31. marca 2023 považuje za teoretickú skúšku.

§ 41da
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. januára 2022
Preukazy skúšobných komisárov vydané do 31. decembra 2021 zostávajú v platnosti do doby v nich uvedenej.

§ 41db
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. augusta 2022
Skúšky z odbornej spôsobilosti na vedenie motorových vozidiel skupiny CE sa môžu do 31. decembra 2022 vykonávať aj na motorových vozidlách spĺňajúcich podmienky podľa predpisov účinných do 31. júla 2022.

§ 41e
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2023
(1) Tabuľky s evidenčným číslom, značky s písmenami CD a CC a poznávacie značky Slovenskej republiky podľa predpisov účinných do 31. decembra 2022 zostávajú v platnosti.
(2) Tabuľky s evidenčným číslom, značky s písmenami CD a CC a poznávacie značky Slovenskej republiky podľa predpisov účinných do 31. decembra 2022 sa vydávajú do vyčerpania ich skladových zásob.

§ 41f
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. apríla 2023
V konaní o udelenie vodičského oprávnenia, ktoré sa začalo do 31. marca 2023, sa postupuje podľa tejto vyhlášky v znení účinnom do 31. marca 2023, ak sa dátum vykonania prvej skúšky z odbornej spôsobilosti určil do 31. marca 2023.

§ 42
Touto vyhláškou sa preberajú právne záväzné akty Európskej únie uvedené v prílohe č. 21.

§ 43
Účinnosť
Táto vyhláška nadobúda účinnosť 1. februára 2009.


Robert Kaliňák v. r.


1a) Zákon č. 462/2007 Z. z. o organizácii pracovného času v doprave a o zmene a doplnení zákona č. 125/2006 Z. z. o inšpekcii práce a o zmene a doplnení zákona č. 82/2005 Z. z. o nelegálnej práci a nelegálnom zamestnávaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 309/2007 Z. z.
2) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 149/1995 Z. z. o posunkovej reči nepočujúcich osôb.
3) Nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) č. 165/2014 zo 4. februára 2014 o tachografoch v cestnej doprave, ktorým sa ruší nariadenie Rady (EHS) č. 3821/85 o záznamovom zariadení v cestnej doprave a mení nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 561/2006 o harmonizácii niektorých právnych predpisov v sociálnej oblasti, ktoré sa týkajú cestnej dopravy (Ú. v. EÚ L 60, 28. 2. 2014) v platnom znení.
4) § 5 vyhlášky Ministerstva dopravy, výstavby a regionálneho rozvoja Slovenskej republiky č. 45/2016 Z. z., ktorou sa vykonáva zákon č. 93/2005 Z. z. o autoškolách a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
5) § 2 zákona č. 577/2004 Z. z. o rozsahu zdravotnej starostlivosti uhrádzanej na základe verejného zdravotného poistenia a o úhradách za služby súvisiace s poskytovaním zdravotnej starostlivosti v znení neskorších predpisov.
6) Príloha I bod 1 smernice Európskeho parlamentu a Rady 2006/126/ES z 20. decembra 2006 o vodičských preukazoch (prepracované znenie) (Ú. v. EÚ L 403, 30. 12. 2006) v platnom znení.
6a) § 136 ods. 2 písm. a) bod 44 zákona č. 106/2018 Z. z.
7) § 136 ods. 2 písm. a) a § 138 písm. a) zákona č. 106/2018 Z. z. o prevádzke vozidiel v cestnej premávke a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
12) Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 12/2008 Z. z. o používaní profesijných titulov a ich skratiek viažucich sa na odbornú spôsobilosť na výkon zdravotníckeho povolania.


Príloha č. 2 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.

Príloha č. 2a k vyhláške č. 9/2009 Z. z.

Príloha č. 2b k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
ŽIADOSŤ O UDELENIE VODIČSKÉHO OPRÁVNENIA

Príloha č. 2c k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
ZÁZNAM O ZISŤOVANÍ ODBORNEJ SPÔSOBILOSTI

Príloha č. 2d k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
OSVEDČENIE O UDELENÍ VODIČSKÉHO OPRÁVNENIA

Príloha č. 3 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.

Príloha č. 4 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.

Príloha č. 5 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
MINIMÁLNE POŽIADAVKY NA ÚROVEŇ TELESNEJ SCHOPNOSTI A DUŠEVNEJ SCHOPNOSTI NA VEDENIE MOTOROVÝCH VOZIDIEL A SPÔSOB ICH POSUDZOVANIA

I. Minimálne požiadavky na zrak
(1) Posudzovaná osoba, ktorá patrí do skupiny 1,
a) musí mať binokulárnu zrakovú ostrosť s hodnotou aspoň 0,5 pri súčasnom používaní obidvoch očí, a to aj v prípade použitia korekčných šošoviek (vnútroočné šošovky sa nepovažujú za korekčné šošovky) a
b) zároveň musí mať horizontálne zorné pole binokulárne najmenej 120 stupňov s dostatočným rozsahom najmenej 50 stupňov doľava a doprava a 20 stupňov smerom nahor a nadol, pričom v rozsahu centrálneho zorného poľa 20 stupňov nesmú byť prítomné žiadne výpadky zorného poľa.
(2) Ak sa u osoby podľa odseku 1 zistí alebo potvrdí očná choroba s progresívnou povahou, zdravotná spôsobilosť osoby sa podmieni povinnosťou pravidelne sa podrobovať lekárskej prehliadke a odbornému očnému vyšetreniu zameraným na túto chorobu.
(3) Posudzovaná osoba patriaca do skupiny 1, ktorá má úplnú funkčnú stratu zraku na jednom oku alebo používa iba jedno oko (aj v prípade diplopie), musí mať zrakovú ostrosť najmenej 0,5, a to aj v prípadne použitia korekčných šošoviek, pričom stav monokulárneho videnia musí trvať najmenej šesť mesiacov a zorné pole tohto oka musí spĺňať požiadavku podľa odseku 1 písm. b). Posudzujúci lekár v takom prípade vždy požiada o odborné očné vyšetrenie.
(4) Posudzovaná osoba, ktorá patrí do skupiny 2,
a) musí mať zrakovú ostrosť s hodnotou aspoň 0,8 na lepšom oku a aspoň 0,1 na horšom oku, a to aj v prípade použitia korekčných šošoviek,
b) zároveň musí mať binokulárne horizontálne zorné pole najmenej 160 stupňov s dostatočným rozsahom najmenej 70 stupňov doľava a doprava a 30 stupňov smerom nahor a nadol, pričom v rozsahu centrálneho zorného poľa 30 stupňov nesmú byť prítomné žiadne výpadky zorného poľa.
(5) Ak sa na dosiahnutie hodnôt 0,8 a 0,1 podľa odseku 4 písm. a) používajú korekčné šošovky, minimálna ostrosť (0,8 a 0,1) sa musí dosiahnuť buď pomocou okuliarov so silou nepresahujúcou plus osem dioptrií, alebo pomocou kontaktných šošoviek, pričom korekcia sa musí dobre znášať.
(6) Zdravotná spôsobilosť osoby patriacej do skupiny 2 je vylúčená, ak má diplopiu alebo poruchu citlivosti na kontrast.
(7) Osoba patriaca do skupiny 2, u ktorej z rôznych príčin vzniklo výrazné zníženie videnia na jednom oku, môže byť zdravotne spôsobilá na vedenie motorových vozidiel skupiny C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D a DE až po uplynutí najmenej šiestich mesiacov pri splnení podmienok podľa odseku 4, iba ak odborné vyšetrenie potvrdí zdravotnú spôsobilosť na vedenie motorových vozidiel.

II. Minimálne požiadavky na sluch
(1) Pri vyšetrení sluchu sa mimoriadna pozornosť venuje možnosti kompenzácie choroby alebo poruchy sluchu.
(2) Posudzovaná osoba, ktorá patrí do skupiny 1,
a) je zdravotne spôsobilá na vedenie motorového vozidla pri strate sluchu do 50 % podľa Fowlera,
b) je zdravotne spôsobilá na vedenie motorového vozidla pri strate sluchu od 51 % do 90 % podľa Fowlera, ak má korekciu sluchu načúvacím prístrojom,
c) je zdravotne spôsobilá na vedenie motorového vozidla pri strate sluchu nad 90 % podľa Fowlera na základe individuálneho posúdenia celkového zdravotného stavu.
(3) Posudzovaná osoba, ktorá patrí do skupiny 2,
a) je zdravotne spôsobilá na vedenie motorového vozidla pri strate sluchu do 50 % podľa Fowlera,
b) je zdravotne spôsobilá na vedenie motorového vozidla pri strate sluchu od 51 % do 90 % podľa Fowlera, ak má korekciu sluchu načúvacím prístrojom na jedno ucho alebo obe uši,
c) je zdravotne nespôsobilá na vedenie motorového vozidla pri strate sluchu viac ako 90 % podľa Fowlera.
(4) Osoby, ktoré patria do skupiny 2, s implantovanými špeciálnymi implantovateľnými načúvacími prístrojmi pri obojstrannej ťažkej poruche sluchu sa posudzujú individuálne na špecializovanom pracovisku, ktoré operačný výkon vykonalo alebo ktoré operačný výkon vykonáva.

III. Zdravotná spôsobilosť osôb s obmedzenou pohyblivosťou
(1) Zdravotne nespôsobilá na vedenie motorových vozidiel je osoba, ktorá trpí na takú poruchu pohybového systému alebo na abnormalitu pohybového systému, ktorá má za následok obmedzenú pohyblivosť a ktorá môže pri vedení motorového vozidla predstavovať nebezpečenstvo pre premávku na pozemných komunikáciách.
(2) Osoba s obmedzenou pohyblivosťou môže byť uznaná za zdravotne spôsobilú na vedenie motorových vozidiel len na základe stanoviska odborného lekára.12) Toto stanovisko musí byť založené na lekárskom vyšetrení poruchy alebo abnormality pohybového systému. Ak je to nevyhnutné v záujme bezpečného ovládania motorového vozidla touto osobou, odborným vyšetrením sa môže zdravotná spôsobilosť tejto osoby podmieniť používaním jednej alebo viacerých zdravotníckych pomôcok alebo jednou alebo viacerými technickými úpravami vozidla.
(3) Osoba trpiaca na progresívnu chorobu pohybového systému je zdravotne spôsobilá na vedenie motorových vozidiel za podmienky, že sa pravidelne podrobuje lekárskej prehliadke zameranej na túto chorobu a závery lekárskej prehliadky zdravotnú spôsobilosť nevylučujú. Ak ide o nemenné postihnutie pohybového systému, dotknutá osoba sa nemusí pravidelne podrobovať lekárskym prehliadkam.
(4) Pri posudzovaní zdravotnej spôsobilosti osoby patriacej do skupiny 2 a trpiacej na chorobu, poruchu, abnormalitu alebo postihnutie pohybového systému, ktoré majú za následok obmedzenú pohyblivosť, sa musia vždy brať do úvahy všetky skutočnosti a riziká týkajúce sa vedenia motorového vozidla takouto osobou vzhľadom na špecifikum vyplývajúce z charakteristiky skupiny 2, napríklad dlhá trasa jazdy, preprava cestujúcich, možnosť prepravy nebezpečných vecí alebo možnosť prepravy nadrozmerného nákladu.

IV. Zdravotná spôsobilosť a kardiovaskulárne choroby
(1) Choroby, chyby alebo stavy, ktoré sa môžu prejaviť náhlym zlyhaním kardiovaskulárneho systému s následkom náhleho oslabenia alebo zlyhania cerebrálnych funkcií, predstavujú nebezpečenstvo pre cestnú premávku a vylučujú alebo obmedzujú zdravotnú spôsobilosť.
(2) Choroby, chyby alebo stavy podľa odseku 1, pri ktorých osobu trpiacu na chorobu, chybu alebo stav podľa odseku 1 možno uznať za zdravotne spôsobilú na vedenie motorového vozidla na základe záverov odborného vyšetrenia a za podmienky, že sa pravidelne podrobuje lekárskej prehliadke zameranej na takúto chorobu, chybu alebo takýto stav a výsledok lekárskej prehliadky potvrdí vyliečenie alebo zlepšenie takejto choroby, chyby alebo stavu, sú tieto:
a) u osoby patriacej do skupiny 1
1. chorobne pomalá činnosť srdca (poškodenie funkcie sínusového uzla a poruchy vedenia) alebo chorobne rýchla činnosť srdca (predsieňová a komorová arytmia) s prípadom alebo prípadmi náhlej straty vedomia v minulosti v dôsledku porúch srdcového rytmu,
2. chorobne rýchla činnosť srdca (predsieňová a komorová arytmia) spojená so štrukturálnym ochorením srdca a pretrvávajúcou komorovou tachykardiou,
3. implantácia alebo nahradenie defibrilátora alebo primeraný alebo neprimeraný výboj defibrilátora,
4. synkopa (prechodná strata vedomia a svalového tonusu charakterizovaná rýchlym nástupom, krátkym trvaním a spontánnym zotavením, ku ktorej dochádza v dôsledku celkového nedokrvenia mozgu a v ktorej prípade sa predpokladá, že je podmienená reflexom, bez známej príčiny, bez akéhokoľvek preukázateľného ochorenia srdca),
5. akútny koronárny syndróm,
6. perkutánna koronárna intervencia,
7. koronárna arteriálna bypassová chirurgia,
8. mozgová mŕtvica/tranzitórny ischemický atak,
9. zlyhanie srdca podľa klasifikácie New York Heart Association I, II, III,
10. transplantácia srdca,
11. zariadenie na podporu srdcovej činnosti,
12. operácia srdcovej chlopne,
13. malígna hypertenzia (zvýšenie systolického krvného tlaku na hodnotu ≥ 180 mm Hg alebo diastolického krvného tlaku na hodnotu ≥ 110 mm Hg spojené s hroziacim alebo progresívnym poškodením orgánov),
14. kongenitálne srdcové ochorenie,
15. hypertrofická kardiomyopatia, ak je bez synkopy,
16. syndróm dlhého intervalu Q-T so synkopou, torsade des pointes alebo Q-Tc > 500 ms,
17. hypertenzia s ťažkým orgánovým poškodením,
18. závažná komplikácia po srdcovom infarkte,
19. opakovaný výskyt tranzitórnych mozgových cievnych príhod ischemického alebo embolického pôvodu aj bez trvalejšieho funkčného obmedzenia,
20. stav po cievnej mozgovej príhode s ťažkým obmedzením fyzických alebo duševných funkcií,
b) u osoby patriacej do skupiny 2
1. choroba, chyba alebo stav podľa písmena a) okrem tretieho, deviateho, jedenásteho a pätnásteho až dvadsiateho bodu,
2. bradyarytmia, poškodenie funkcie sínusového uzla a poruchy predsieňovo-komorového vedenia s Möbitzovou blokádou II. typu druhého stupňa, predsieňovo-komorovou blokádou tretieho stupňa alebo alternujúcou blokádou ramienok,
3. chorobne rýchla činnosť srdca (predsieňová a komorová arytmia) spojená s indikáciou na implantáciu defibrilátora,
4. významná stenóza krčnice,
5. maximálny priemer aorty presahuje 5,5 cm,
6. zlyhanie srdca podľa klasifikácie New York Heart Association I a II v prípadoch, že ejekčná frakcia ľavej komory je viac ako 35 %,
7. krvný tlak stupňa III (diastolický krvný tlak ≥ 110 mm Hg alebo systolický krvný tlak ≥ 180 mm Hg),
8. závažné ochorenie srdca a ciev, ako je ťažká forma srdcovej choroby, vrodenej aj získanej, s funkčným obmedzením III. stupňa, závažnejšou poruchou srdcového rytmu alebo prekonanou synkopou,
9. ťažšia forma obliterujúcej aterosklerózy periférnych tepien s trofickými defektmi alebo hemodynamicky závažnými stenózami karotíd alebo väčšími aneuryzmami aorty,
10. cievna choroba mozgu s následnými poruchami,
11. komplikovaný stav po implantácii defibrilátora,
12. komplikovaný stav pri trvalej kardiostimulácii.
(3) Kardiovaskulárne choroby, chyby alebo stavy, pri ktorých je zdravotná spôsobilosť vylúčená, sú tieto:
a) u osoby patriacej do skupiny 1
1. periférne cievne ochorenie – aneuryzma hrudnej a brušnej aorty, ak maximálny priemer aorty je taký, že hrozí závažné riziko náhleho pretrhnutia a následnej udalosti, ktorá znemožní ovládanie vozidla,
2. chronické zlyhanie srdca podľa klasifikácie New York Heart Association IV,
3. ochorenie srdcovej chlopne s aortálnou regurgitáciou, aortálnou stenózou, mitrálnou regurgitáciou alebo mitrálnou stenózou, ak sa funkčná schopnosť odhaduje na hodnotu New York Heart Association IV alebo ak nastal prípad synkopy,
4. Brugadov syndróm so synkopou alebo prerušením náhleho zastavenia srdca,
b) u osoby patriacej do skupiny 2
1. choroba, chyba alebo stav podľa písmena a) prvého a štvrtého bodu,
2. implantácia defibrilátora,
3. zlyhanie srdca podľa klasifikácie New York Heart Association III a IV,
4. zavedené zariadenia na podporu srdcovej činnosti,
5. ochorenie srdcovej chlopne podľa klasifikácie New York Heart Association III alebo IV alebo s ejekčnou frakciou pod 35 %, mitrálnou stenózou a závažnou pľúcnou hypertenziou alebo s echokardiograficky potvrdenou závažnou aortálnou stenózou alebo aortálnou stenózou spôsobujúcou synkopu, s výnimkou úplne asymptomatickej závažnej aortálnej stenózy, ak sú splnené požiadavky záťažového testu,
6. hypertrofická kardiomyopatia so synkopami alebo ak sú splnené podmienky na implantáciu defibrilátora v rámci primárnej prevencie náhlej kardiálnej smrti,
7. syndróm dlhého intervalu Q-T so synkopou, torsade des pointes a Q-Tc > 500 ms.
(4) U žiadateľov alebo vodičov s dobre opísanými kardiomyopatiami (najmä arytmogénnou kardiomyopatiou pravej komory, non-kompaktnou kardiomyopatiou, katecholaminergnou polymorfnou komorovou tachykardiou a syndrómom krátkeho intervalu QT) alebo s novými kardiomyopatiami, ktoré sa môžu odhaliť, sa dôkladne posúdia rizikové udalosti spôsobujúce náhlu neschopnosť a prognostické ukazovatele konkrétnej kardiomyopatie.
(5) Zdravotná spôsobilosť osoby, ktorá má hypertenziu bez ťažkého orgánového poškodenia, sa musí posudzovať v súvislosti s inými výsledkami lekárskej prehliadky, možnými zdravotnými komplikáciami a nebezpečenstvom, ktoré tieto komplikácie môžu predstavovať pre cestnú premávku.
(6) Zdravotnú spôsobilosť osoby, ktorá prekonala srdcový infarkt, vždy posudzuje posudzujúci lekár. Takáto osoba môže byť uznaná za zdravotne spôsobilú na vedenie motorových vozidiel za podmienky, že sa pravidelne podrobuje lekárskej prehliadke zameranej na kardiovaskulárny systém a závery lekárskej prehliadky zdravotnú spôsobilosť nevylučujú.
(7) Pri posudzovaní zdravotnej spôsobilosti osoby, ktorá prekonala srdcový infarkt, je súčasťou prvej lekárskej prehliadky zameranej na zistenie zdravotnej spôsobilosti po prekonaní srdcového infarktu aj odborné vyšetrenie zamerané na kardiovaskulárny systém. Takáto osoba môže byť uznaná za zdravotne spôsobilú na vedenie motorových vozidiel za podmienky, že sa pravidelne podrobuje lekárskej prehliadke zameranej na kardiovaskulárny systém a závery lekárskej prehliadky zdravotnú spôsobilosť nevylučujú.
(8) Zdravotná spôsobilosť osoby majúcej hypertenziu bez ťažkého orgánového poškodenia alebo osoby, ktorá prekonala srdcový infarkt, môže byť podľa § 86 ods. 2 písm. d) zákona podmienená aj inak, ako povinnosťou pravidelne sa podrobovať lekárskej prehliadke, najmä podmienením zdravotnej spôsobilosti podľa prílohy č. 9.
(9) Osobu trpiacu na inú chorobu, chybu alebo majúcu stavy kardiovaskulárneho systému iné, ako sú uvedené v odsekoch 1 až 4, alebo trpiacu na chorobu, chybu alebo majúcu stavy kardiovaskulárneho systému uvedené v odsekoch 1 až 4, ale majúce ľahšiu formu, možno uznať za zdravotne spôsobilú na vedenie motorových vozidiel len na základe odborného vyšetrenia a za podmienky, že sa pravidelne podrobuje lekárskej prehliadke zameranej na kardiovaskulárny systém a závery lekárskej prehliadky zdravotnú spôsobilosť nevylučujú.
(10) Pri posudzovaní zdravotnej spôsobilosti vo vzťahu ku kardiovaskulárnemu systému u osoby patriacej do skupiny 2 sa musia vždy brať do úvahy všetky skutočnosti a riziká týkajúce sa vedenia motorového vozidla takouto osobou vzhľadom na špecifikum vyplývajúce z charakteristiky skupiny 2, najmä dlhá trasa jazdy, preprava cestujúcich, možnosť prepravy nebezpečných vecí alebo možnosť prepravy nadrozmerného nákladu.

V. Diabetes mellitus a zdravotná spôsobilosť
(1) Na účely minimálnych požiadaviek na úroveň telesnej schopnosti a duševnej schopnosti na vedenie motorových vozidiel u osôb s diabetes mellitus sa ťažkou hypoglykémiou rozumie stav, keď je potrebná pomoc inej osoby a opakovanou hypoglykémiou sa rozumie druhá ťažká hypoglykémia v priebehu predchádzajúcich 12 mesiacov, aj taká, ktorá nesúvisí s vedením motorového vozidla.
(2) Osoba, ktorá má diabetes mellitus a užíva lieky, ktoré môžu vyvolať hypoglykémiu, môže byť považovaná za zdravotne spôsobilú, iba ak
a) sa pravidelne podrobuje lekárskej prehliadke zameranej na diabetes mellitus a
b) preukáže čestným vyhlásením, že chápe riziko spojené s hypoglykémiou, tento stav dokáže primerane ovládať, čo preukazuje pravidelným denným monitorovaním glukózy.
(3) Interval medzi jednotlivými lekárskymi prehliadkami sa určuje primerane každému prípadu, pričom nesmie presiahnuť päť rokov.
(4) Zdravotná spôsobilosť osoby, ktorá má diabetes mellitus, je vylúčená,
a) ak sa vyskytuje opakovaná ťažká hypoglykémia,
b) ak taká osoba má diagnostikovaný syndróm neuvedomenia si hypoglykémie, alebo
c) v prípade opakovanej ťažkej hypoglykémie neuplynuli tri mesiace od poslednej príhody.
(5) Pri posudzovaní zdravotnej spôsobilosti u osoby patriacej do skupiny 2, ktorá má diabetes mellitus, sa musia vždy brať do úvahy všetky skutočnosti a riziká týkajúce sa vedenia motorového vozidla takou osobou vzhľadom na špecifikum vyplývajúce z charakteristiky skupiny 2, najmä dlhá trasa jazdy, preprava cestujúcich, možnosť prepravy nebezpečných vecí alebo možnosť prepravy nadrozmerného nákladu.
(6) Osoba, ktorá patrí do skupiny 2 a má diabetes mellitus vyžadujúci liečbu inzulínom alebo inými liekmi, môže byť považovaná za zdravotne spôsobilú na základe stanoviska z odborného vyšetrenia a ak
a) sa u takej osoby v predchádzajúcich 12 mesiacoch nevyskytla opakovaná ťažká hypoglykémia,
b) u takej osoby nebol diagnostikovaný syndróm neuvedomenia si hypoglykémie,
c) taká osoba preukáže čestným vyhlásením, že tento stav dokáže primerane ovládať, a to pravidelným monitorovaním glukózy v krvi najmenej dvakrát denne a v čase, keď vedie motorové vozidlo,
d) taká osoba preukáže čestným vyhlásením, že si uvedomuje riziko vyplývajúce z hypoglykémie,
e) u takej osoby neexistujú iné obmedzujúce komplikácie v súvislosti s diabetes mellitus,
f) sa taká osoba pravidelne podrobuje lekárskej prehliadke zameranej na diabetes mellitus a závery lekárskej prehliadky zdravotnú spôsobilosť nevylučujú.
(7) Interval medzi jednotlivými lekárskymi prehliadkami sa určuje primerane každému prípadu, pričom nesmie presiahnuť dva roky.

VI. Zdravotná spôsobilosť a choroby, chyby alebo stavy nervovej sústavy a syndróm obštrukčného spánkového apnoe
(1) Choroby, chyby alebo stavy nervovej sústavy vylučujúce zdravotnú spôsobilosť na vedenie motorového vozidla sú také choroby, chyby alebo stavy nervovej sústavy, ktoré spôsobujú zdravotné komplikácie alebo odchýlky, ktoré pri vedení motorového vozidla predstavujú nebezpečenstvo pre cestnú premávku
a) u osoby patriacej do skupiny 1
1. záchvatové neurologické ochorenia spôsobujúce poruchy vedomia,
2. hyperkinézy a spasticity ťažkého stupňa,
3. stavy po chirurgických zákrokoch, úrazoch alebo ochoreniach nervového systému s trvalými neutíšiteľnými bolesťami alebo poruchami pohybu, hlbokej citlivosti alebo ťažkými trofickými zmenami,
4. choroby alebo stavy po zranení periférnych nervov s trvalými poruchami pohybu, citlivosti alebo trofickými zmenami v takom rozsahu, že zabraňujú bezpečnému vedeniu motorového vozidla,
5. záchvatové stavy s poruchou vedomia alebo hybnosti, ako je narkolepsia a kataplexia,
b) u osoby patriacej do skupiny 2
1. choroby, chyby alebo stavy podľa písmena a),
2. epilepsia, epileptické syndrómy počas desiatich rokov bez záchvatového obdobia po vysadení antiepileptickej liečby,
3. a iné ochorenia a poruchy nervového systému ovplyvňujúce spôsobilosť osoby viesť motorové vozidlo.
(2) Na účely tejto vyhlášky sa epilepsia vymedzuje ako dva alebo viac epileptických záchvatov, ku ktorým došlo v období kratšom ako päť rokov. Vyvolaný epileptický záchvat je na účely tejto vyhlášky vymedzený ako záchvat, ktorý má rozoznateľný príčinný faktor, ktorému je možné sa vyhnúť.
(3) Choroby, chyby alebo stavy nervovej sústavy, ktoré ovplyvňujú bezpečnosť premávky na pozemných komunikáciách, pri ktorých možno osobu patriacu do skupiny 1 uznať za zdravotne spôsobilú len na základe záverov odborného vyšetrenia a pod podmienkou, že sa pravidelne podrobuje lekárskej prehliadke zameranej na choroby, chyby alebo stavy nervovej sústavy a závery lekárskej prehliadky zdravotnú spôsobilosť nevylučujú, sú najmä neurologické poruchy spojené s chorobami alebo chirurgickými zákrokmi, ktoré ovplyvňujú centrálny alebo periférny nervový systém a spôsobujú psychické, zmyslové alebo motorické poruchy a majú vplyv na rovnováhu a koordináciu, ako sú
a) stavy po úrazoch a chorobách centrálnej nervovej sústavy s trvalými neutíšiteľnými bolesťami alebo s poruchami pohybu, kognície (duševné pochody, vnímanie, pamäť, poznanie), hlbokej citlivosti alebo s ťažkými trofickými zmenami,
b) stavy po zranení alebo chorobe periférnych nervov s trvalými poruchami pohybu, citlivosti alebo s trofickými zmenami, ak obmedzujú schopnosť viesť motorové vozidlo,
c) vyvolaný epileptický záchvat; posudzovaná osoba, ktorá dostala vyvolaný epileptický záchvat spôsobený rozoznateľným vyvolávajúcim faktorom, ktorý sa pravdepodobne nebude opakovať pri vedení vozidla, môže byť v jednotlivých prípadoch posúdená ako zdravotne spôsobilá, a to len na základe neurologického stanoviska (posudok by mal byť v prípade potreby v súlade s posudkom k inej poruche alebo chorobe uvedenej v tejto prílohe alebo k inému faktoru komorbidity),
d) prvý alebo jediný nevyvolaný záchvat; posudzovanú osobu, ktorá mala prvý nevyvolaný epileptický záchvat, možno považovať za zdravotne spôsobilú, keď počas dvanástich mesiacov nemala záchvaty a absolvovala zodpovedajúce lekárske posúdenie zahŕňajúce aj EEG vyšetrenie so stimulačnými metódami; skutočnosť, že počas uvedeného obdobia posudzovaná osoba nemala epileptický záchvat, preukáže posudzovaná osoba čestným vyhlásením,
e) epilepsia; posudzovanú osobu možno považovať za zdravotne spôsobilú, keď uplynie obdobie jedného roka bez ďalších záchvatov; skutočnosť, že počas uvedeného obdobia posudzovaná osoba nemala epileptický záchvat, preukáže posudzovaná osoba čestným vyhlásením,
f) pooperačné stavy chirurgickej liečby epilepsie; postupuje sa podľa písmena e),
g) záchvaty výlučne počas spánku; posudzovanú osobu, ktorá mala len záchvaty počas spánku, možno považovať za zdravotne spôsobilú, pokiaľ sa tento ustálený stav pozoruje počas obdobia, ktoré nesmie byť kratšie ako obdobie bez záchvatov požadované pri epilepsii; ak sa u posudzovanej osoby vyskytujú záchvaty v bdelom stave, vyžaduje sa, aby v období jedného roka pred vykonaním odborného vyšetrenia nedošlo k ďalšej príhode,
h) záchvaty bez vplyvu na vedomie alebo schopnosť konať; posudzovanú osobu, ktorá mala len záchvaty, pri ktorých sa výlučne preukázalo, že nemajú vplyv na vedomie a ani nespôsobujú nejakú funkčnú poruchu, možno považovať za zdravotne spôsobilú pod podmienkou, že tento ustálený stav pretrváva počas obdobia, ktoré nesmie byť kratšie ako obdobie bez záchvatu požadované pri epilepsii; skutočnosť, že počas uvedeného obdobia posudzovaná osoba nemala žiaden iný typ epileptického záchvatu, preukáže posudzovaná osoba čestným vyhlásením; ak posudzovanú osobu postihne akýkoľvek iný druh záchvatu, vyžaduje sa, aby v období jedného roka pred vykonaním odborného vyšetrenia nedošlo k ďalšej príhode,
i) záchvaty v dôsledku zmeny liečby na pokyn lekára; posudzovaná osoba sa môže považovať za nespôsobilú viesť motorové vozidlo od začiatku obdobia ukončovania liečby a následne na obdobie šiestich mesiacov po jej skončení; ak sa vyskytnú záchvaty počas obdobia zmeny alebo po prerušení podávania liekov na pokyn lekára, posudzovaná osoba nesmie viesť vozidlo tri mesiace po obnovení liečby, ktorá bola predtým účinná,
j) iná strata vedomia; strata vedomia by sa mala posudzovať podľa rizika jej opakovania počas vedenia vozidla.
(4) Choroby, chyby alebo stavy nervovej sústavy, ktoré ovplyvňujú bezpečnosť premávky na pozemných komunikáciách, pri ktorých osobu patriacu do skupiny 2 možno uznať za zdravotne spôsobilú len na základe záverov odborného vyšetrenia a pod podmienkou, že sa táto osoba pravidelne podrobuje lekárskej prehliadke zameranej na choroby, chyby alebo stavy nervovej sústavy, pričom závery lekárskej prehliadky jej zdravotnú spôsobilosť nevylučujú, takými chorobami sú:
a) choroby, chyby alebo stavy podľa odseku 3,
b) vyvolaný epileptický záchvat; osoba, u ktorej bol zistený epileptický záchvat podmienený zjavne rozoznateľným príčinným faktorom, ktorý sa pravdepodobne nebude opakovať, môže byť považovaná za zdravotne spôsobilú, iba ak sa podrobí vyšetreniu EEG a neurologickému vyšetreniu s negatívnym záverom; to neplatí, ak bol u nej zistený ojedinelý záchvat alebo strata vedomia,
c) prvý alebo jediný nevyvolaný záchvat; posudzovanú osobu, ktorá mala prvý nevyvolaný epileptický záchvat, možno považovať za zdravotne spôsobilú, ak bez pomoci protiepileptických liekov nemala nasledujúcich päť rokov epileptický záchvat a ak sa vykonalo vhodné neurologické posúdenie vrátane EEG vyšetrenia; skutočnosť, že počas uvedeného obdobia posudzovaná osoba nemala epileptický záchvat, preukáže posudzovaná osoba čestným vyhlásením,
d) epilepsia; je nevyhnutné, aby sa stav, keď sa desať rokov nevyskytli ďalšie záchvaty, dosiahol bez pomoci protiepileptických liekov; skutočnosť, že počas uvedeného obdobia posudzovaná osoba nemala epileptický záchvat, preukáže posudzovaná osoba čestným vyhlásením,
e) iná strata vedomia; strata vedomia by sa mala posudzovať podľa rizika jej opakovania počas vedenia vozidla; riziko opakovania by nemalo byť vyššie ako 2 % ročne,
f) ťažšie poruchy spánku ovplyvňujúce najmä schopnosť koncentrácie a rýchlosť reakcie a iné ochorenia a poruchy nervového systému ovplyvňujúce spôsobilosť osoby viesť motorové vozidlo.
(5) Pri posudzovaní zdravotnej spôsobilosti vo vzťahu k chorobám, chybám alebo stavom nervovej sústavy u osoby patriacej do skupiny 2 sa musia vždy brať do úvahy všetky skutočnosti a riziká týkajúce sa vedenia motorového vozidla takou osobou vzhľadom na špecifikum vyplývajúce z charakteristiky skupiny 2, ako je napríklad dlhá trasa jazdy, preprava cestujúcich, možnosť prepravy nebezpečných vecí, možnosť prepravy nadrozmerného nákladu a podobne.
(6) Posudzovaná osoba patriaca do skupiny 2 nemôže užívať protiepileptické lieky v požadovanom období, v priebehu ktorého sa nevyskytnú u nej epileptické záchvaty. V prípade akútnej príhody je súčasťou posúdenia zdravotného stavu vyšetrenie EEG a neurologické vyšetrenie.
(7) Osobu patriacu do skupiny 2 nemožno uznať za zdravotne spôsobilú, ak bolo lekárskym vyšetrením preukázané riziko vzniku záchvatu viac ako 2 percentá za 12 mesiacov.
(8) Na účely tejto vyhlášky sa syndrómom obštrukčného spánkového apnoe stredne závažného stupňa rozumie index respiračných zmien 15 až 29 apnoe a hypopnoe za hodinu spánku a syndrómom obštrukčného spánkového apnoe závažného stupňa sa rozumie index 30 alebo viac apnoe a hypopnoe za hodinu spánku, pričom obidva stupne sú spojené s nadmernou dennou ospalosťou.
(9) Osobu s podozrením na syndróm obštrukčného spánkového apnoe stredne závažného alebo závažného stupňa možno uznať za zdravotne spôsobilú len na základe odborného vyšetrenia.
(10) Osoba so stanovenou diagnózou syndrómu obštrukčného spánkového apnoe stredne závažného alebo závažného stupňa je zdravotne spôsobilá za predpokladu, že sa pri odbornom vyšetrení preukáže, že
a) ochorenie má primerane pod kontrolou,
b) sa podrobuje liečbe,
c) liečba je účinná.
(11) Zdravotná spôsobilosť osoby so stanovenou diagnózou syndrómu obštrukčného spánkového apnoe stredne závažného alebo závažného stupňa je podmienená povinnosťou pravidelne sa podrobovať lekárskej prehliadke v intervaloch nepresahujúcich tri roky pri osobách patriacich do skupiny 1 a jeden rok pri osobách patriacich do skupiny 2 s cieľom určiť mieru dodržiavania liečby, potrebu pokračovania v liečbe a zachovávania potrebnej miery bdelosti.

VII. Zdravotná spôsobilosť a duševné poruchy
(1) Duševné poruchy vylučujúce zdravotnú spôsobilosť na vedenie motorového vozidla u osoby patriacej do skupiny 1 alebo do skupiny 2 sú choroby alebo stavy, ktoré spôsobujú také zdravotné komplikácie alebo odchýlky, ktoré sú nebezpečné pre premávku na pozemných komunikáciách:
a) schizofrénia, bipolárna afektívna porucha,
b) organická porucha osobnosti,
c) demencia každého druhu,
d) trvalé ťažké psychické zmeny na podklade somatických ochorení,
e) psychotické poruchy,
f) organické poruchy osobnosti, konania, emotivity a myslenia v dôsledku chronickej intoxikácie,
g) duševná zaostalosť,
h) a iné.
(2) Duševné poruchy ovplyvňujúce bezpečnosť premávky na pozemných komunikáciách, pri ktorých možno osobu patriacu do skupiny 1 alebo do skupiny 2 uznať za zdravotne spôsobilú na vedenie motorového vozidla len na základe záverov odborného vyšetrenia a za podmienky, že sa pravidelne podrobuje lekárskej prehliadke zameranej na duševné poruchy a výsledok lekárskej prehliadky zdravotnú spôsobilosť nevylučuje:
a) duševné poruchy vrodené spôsobené chorobou, úrazom alebo neurochirurgickými operáciami,
b) vážne poruchy správania spôsobené starnutím alebo
c) poruchy osobnosti vedúce k vážnym poruchám úsudku, správania alebo adaptability,
d) a iné.
(3) Pri posudzovaní zdravotnej spôsobilosti vo vzťahu k duševným poruchám u osoby patriacej do skupiny 2 sa musia vždy brať do úvahy všetky skutočnosti a riziká týkajúce sa vedenia motorového vozidla takouto osobou vzhľadom na špecifikum vyplývajúce z charakteristiky skupiny 2, ako je napríklad dlhá trasa jazdy, preprava cestujúcich, možnosť prepravy nebezpečných vecí, možnosť prepravy nadrozmerného nákladu a pod.

VIII. Zdravotná spôsobilosť a závislosť od alkoholu
(1) Pri posudzovaní zdravotnej spôsobilosti vo vzťahu k závislosti od alkoholu alebo k neschopnosti zdržať sa vedenia motorového vozidla pod vplyvom alkoholu sa musí brať do úvahy spoločenská nebezpečnosť takého stavu alebo konania u vodiča motorového vozidla.
(2) Zdravotná spôsobilosť na vedenie motorového vozidla je vylúčená u osoby patriacej do skupiny 1 alebo do skupiny 2, ktorá je závislá od alkoholu alebo nie je schopná zdržať sa vedenia motorového vozidla pod vplyvom alkoholu.
(3) Za zdravotne spôsobilú možno uznať osobu patriacu do skupiny 1 alebo do skupiny 2, ktorá bola v minulosti závislá od alkoholu len na základe záverov odborného vyšetrenia a za podmienky, že je nespochybniteľné, že dôsledne a trvale abstinuje po dobu aspoň 2 rokov, pravidelne sa podrobuje lekárskej prehliadke na závislosť od alkoholu a závery lekárskej prehliadky zdravotnú spôsobilosť nevylučujú.
(4) Osobu patriacu do skupiny 1 alebo do skupiny 2, u ktorej boli zistené opakované akútne intoxikácie v anamnéze, je možné uznať za zdravotne spôsobilú len na základe odborného vyšetrenia a za podmienky, že sa pravidelne podrobuje lekárskej prehliadke zameranej na závislosť od alkoholu a závery lekárskej prehliadky zdravotnú spôsobilosť nevylučujú.

IX. Zdravotná spôsobilosť a iné návykové látky a liečivá
(1) Zdravotná spôsobilosť na vedenie motorového vozidla je vylúčená u osoby patriacej do skupiny 1 alebo do skupiny 2, ktorá je závislá od iných návykových látok alebo liečiv alebo ich kombinácií alebo pravidelne zneužíva iné návykové látky alebo liečivá alebo ich kombinácie.
(2) Osobu patriacu do skupiny 1 alebo do skupiny 2, ktorá bola v minulosti závislá od iných návykových látok alebo liečiv alebo ich kombinácií alebo v minulosti pravidelne zneužívala iné návykové látky alebo liečivá alebo ich kombinácie, je možné uznať za zdravotne spôsobilú len na základe odborného vyšetrenia a za podmienky, že sa pravidelne podrobuje lekárskej prehliadke zameranej na závislosť od návykových látok a liečiv a závery lekárskej prehliadky zdravotnú spôsobilosť nevylučujú.

X. Zdravotná spôsobilosť a choroby, chyby a stavy spôsobené vážnou nedostatočnosťou činnosti obličiek
(1) Osobu patriacu do skupiny 1, ktorá trpí chorobou, chybou alebo stavom spôsobeným vážnou nedostatočnosťou obličiek, možno uznať za zdravotne spôsobilú len na základe odborného vyšetrenia a za podmienky, že sa pravidelne podrobuje lekárskej prehliadke zameranej na choroby, chyby a stavy spôsobené vážnou nedostatočnosťou obličiek a závery lekárskej prehliadky zdravotnú spôsobilosť nevylučujú.
(2) Osobu patriacu do skupiny 2, ktorá trpí chorobou, chybou alebo stavom spôsobeným vážnou nedostatočnosťou obličiek, možno uznať za zdravotne spôsobilú len vo výnimočnom prípade a len na základe odborného vyšetrenia a za podmienky, že sa pravidelne podrobuje lekárskej prehliadke zameranej na choroby, chyby a stavy spôsobené vážnou nedostatočnosťou obličiek a závery lekárskej prehliadky zdravotnú spôsobilosť nevylučujú. Pri posudzovaní zdravotnej spôsobilosti takejto osoby sa vždy musia brať do úvahy všetky skutočnosti a riziká týkajúce sa vedenia motorového vozidla takouto osobou vzhľadom na špecifikum vyplývajúce z charakteristiky skupiny 2, napríklad dlhá trasa jazdy, preprava cestujúcich, možnosť prepravy nebezpečných vecí alebo možnosť prepravy nadrozmerného nákladu.

XI. Zdravotná spôsobilosť a stavy súvisiace s transplantáciou orgánu alebo umelého implantátu
Osobu patriacu do skupiny 1 alebo do skupiny 2, ktorej bol transplantovaný orgán alebo zavedený umelý implantát, ak táto transplantácia alebo implantácia ovplyvňuje schopnosť viesť motorové vozidlo a jej vplyv nemožno podriadiť iným ustanoveniam tejto prílohy, možno uznať za zdravotne spôsobilú na vedenie motorového vozidla len na základe záverov odborného vyšetrenia a ak je to potrebné, za podmienky, že sa pravidelne podrobuje lekárskej prehliadke zameranej na stav súvisiaci s transplantáciou alebo implantáciou. Pri posudzovaní zdravotnej spôsobilosti osoby patriacej do skupiny 2 sa vždy musia brať do úvahy všetky skutočnosti a riziká týkajúce sa vedenia motorového vozidla takouto osobou vzhľadom na špecifikum vyplývajúce z charakteristiky skupiny 2, napríklad dlhá trasa jazdy, preprava cestujúcich, možnosť prepravy nebezpečných vecí alebo možnosť prepravy nadrozmerného nákladu.

XII. Ďalšie choroby, chyby alebo stavy, ktoré môžu mať vplyv na zdravotnú spôsobilosť
Osobu patriacu do skupiny 1 alebo do skupiny 2, ktorá trpí chorobou, chybou alebo stavom, ktoré nie sú uvedené v predchádzajúcich ustanoveniach a ktoré môžu vyústiť do funkčnej neschopnosti predstavujúcej pri vedení motorového vozidla nebezpečenstvo pre premávku na pozemných komunikáciách, možno uznať za zdravotne spôsobilú len na základe odborného vyšetrenia a ak je to potrebné, za podmienky, že sa pravidelne podrobuje lekárskej prehliadke zameranej na túto chorobu, chybu alebo stav.

Príloha č. 5a k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
PODROBNOSTI O PRESKÚMANÍ ZDRAVOTNEJ SPÔSOBILOSTI OSOBITNE VO VZŤAHU K ZÁVISLOSTI OD ALKOHOLU, INEJ NÁVYKOVEJ LÁTKY ALEBO LIEČIVA

I. Preskúmanie zdravotnej spôsobilosti osobitne vo vzťahu k závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva sa vykonáva na základe rozhodnutia orgánu Policajného zboru podľa § 91 ods. 4. zákona pre dôvodné podozrenie držiteľa vodičského oprávnenia ako vodiča motorového vozidla z porušenia pravidiel cestnej premávky požitím alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva alebo odmietnutím podrobiť sa vyšetreniu na ich zistenie a vzťahuje sa aj na inú osobu, ktorej taká povinnosť vyplýva zo zákona (ďalej len „povinná osoba“).

II. Zdravotná spôsobilosť osobitne vo vzťahu k závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva sa preskúmava odborným psychiatrickým vyšetrením.

III. Účelom odborného psychiatrického vyšetrenia je vylúčiť alebo stanoviť diagnózu závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva (opioidov, kanabinoidov, kokaínu, stimulancií amfetamínového typu, sedatív alebo hypnotík, prchavých látok) alebo kombinovanej závislosti od viacerých psychoaktívnych látok súčasne.

IV. Odborné psychiatrické vyšetrenie tvorí
1. samotné psychiatrické vyšetrenie,
2. orientačné somatické a neurologické vyšetrenie so zameraním na markery chronického etylizmu, chronického užívania drog (alkoholická facies, ascites, pavúčikovité névy, alkoholická polyneuropatia, stopy po injekčných vpichoch, výrazná redukcia váhy a podobne),
3. fakultatívne klinické psychologické vyšetrenie s použitím špecificky zameraných psychologických testov na skríning problémov súvisiacich s užívaním alkoholu (napríklad AUDIT, MAST, MALT),
4. toxikologické vyšetrenie (detekcia alkoholu v expirovanom vzduchu, kvalitatívne testy detekcie THC, morfínu, kokaínu, sedatív a hypnotík alebo ďalšie),
5. biochemické vyšetrenie krvi so zameraním na markery chronickej konzumácie alkoholu (GMT),
6. hematologické vyšetrenie (krvný obraz so zameraním na markery chronickej konzumácie alkoholu – MCV a na abúzus iných návykových látok – vyšetrenie krvou prenosných infekcií, napríklad protilátok proti HCV).

V. Záver:
1. na základe prvotného vyšetrenia pri úplnej jednoznačnosti zistení sa stanoví podľa prílohy č. 1 k zákonu č. 576/2004 Z. z. o zdravotnej starostlivosti, službách súvisiacich s poskytovaním zdravotnej starostlivosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov alebo vylúči diagnóza závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva, ktoré u povinnej osoby zistil orgán Policajného zboru,
2. psychiater okrem vlastných klinických zistení zohľadňuje v kontexte psychopatologického rozboru a záveru toxikologický nález orgánu Policajného zboru, dobu od vydania rozhodnutia do času príchodu povinnej osoby na psychiatrické vyšetrenie alebo iné relevantné anamnestické skutočnosti,
3. na základe opakovaných kontrolných vyšetrení, ak vzhľadom na častú tendenciu k zľahčovaniu a v prípade rozporu medzi subjektívne poskytnutými údajmi a objektívnymi zisteniami z pomocných vyšetrení, nie je možné stanoviť definitívnu diagnózu hneď po prvotnom vyšetrení, povinná osoba absolvuje ambulantné diagnostické sledovanie v týždňových intervaloch počas štyroch týždňov,
4. v rámci ambulantného diagnostického sledovania sa opakovane hodnotia
a) zmeny klinického stavu,
b) toxikologické nálezy,
c) dodržiavanie termínov vyšetrení.

VI. Ak psychiater odborným psychiatrickým vyšetrením
1. nezistí závislosť povinnej osoby od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva, v doklade o preskúmaní zdravotnej spôsobilosti osobitne vo vzťahu k závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva neodporučí preskúmanie zdravotnej spôsobilosti; záver vyšetrenia zaznamená do zdravotnej dokumentácie povinnej osoby pod diagnostickým kódom „Z 71.4 Poradenstvo a dohľad pri abúze alkoholu“ alebo „Z 71.5 Poradenstvo a dohľad pri abúze drog“,
2. zistí závislosť povinnej osoby od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva, v doklade o preskúmaní zdravotnej spôsobilosti osobitne vo vztahu k závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva odporučí preskúmanie jej zdravotnej spôsobilosti.

VII. Doklad o preskúmaní zdravotnej spôsobilosti osobitne vo vztahu k závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva je psychiater povinný zaslať príslušnému orgánu Policajného zboru v lehote ustanovenej zákonom.

Príloha č. 6 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
ČESTNÉ VYHLÁSENIE POSUDZOVANEJ OSOBY VO VZŤAHU K JEJ ZDRAVOTNEJ SPÔSOBILOSTI NA VEDENIE MOTOROVÝCH VOZIDIEL


II. Forma, obsah a spôsob vypĺňania čestného vyhlásenia posudzovanej osoby vo vzťahu k jej zdravotnej spôsobilosti na vedenie motorových vozidiel
(1) Úvodná časť čestného vyhlásenia posudzovanej osoby vo vzťahu k jej zdravotnej spôsobilosti na vedenie motorových vozidiel (ďalej len „čestné vyhlásenie posudzovanej osoby“) sa vypĺňa podľa predtlače takto:
1. meno a priezvisko posudzovanej osoby,
2. dátum narodenia posudzovanej osoby,
3. adresa trvalého alebo prechodného pobytu posudzovanej osoby,
4.
a) uvedú sa skupiny vodičských oprávnení, o udelenie ktorých posudzovaná osoba žiada,
b) uvedú sa skupiny vodičských oprávnení, ktorých je posudzovaná osoba držiteľom,
c) uvedie sa skupina, do ktorej posudzovaná osoba patrí v zmysle § 87 ods. 7 zákona č. 8/2009 Z. z.
(2) Bod 5 čestného vyhlásenia posudzovanej osoby sa vypĺňa podľa poznámok k jednotlivým položkám.
(3) V bode 6 sa uvedie miesto a dátum spísania čestného vyhlásenia.
(4) Bod 7 je vyhradený pre podpis posudzovanej osoby podávajúcej čestné vyhlásenie.

Príloha č. 7 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
DOKLAD O ZDRAVOTNEJ SPÔSOBILOSTI ŽIADATEĽA O UDELENIE VODIČSKÉHO OPRÁVNENIA/VODIČA, KTORÝ SA PODROBUJE PRESKÚMANIU ZDRAVOTNEJ SPÔSOBILOSTI


II. Spôsob vyplnenia dokladu o zdravotnej spôsobilosti žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia/vodiča, ktorý sa podrobuje preskúmaniu zdravotnej spôsobilosti
(1) Doklad o zdravotnej spôsobilosti žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia/vodiča, ktorý sa podrobuje preskúmaniu zdravotnej spôsobilosti sa vypĺňa podľa predtlače.
(2) Posudzujúci lekár v názve dokladu o zdravotnej spôsobilosti prečiarkne možnosť, ktorá pre posudzovanú osobu nie je relevantná.
(3) Skupiny vodičských oprávnení, ktorých je posudzovaná osoba držiteľom, sa označia takým spôsobom, že sa zakrúžkujú skupiny vodičského oprávnenia, ktorých je posudzovaná osoba držiteľom, a v tvare X sa prečiarknu skupiny vodičského oprávnenia, ktorých posudzovaná osoba nie je držiteľom.
(4) Skupiny vodičských oprávnení, o ktorých udelenie posudzovaná osoba žiada, sa označia takým spôsobom, že sa zakrúžkujú skupiny vodičského oprávnenia, o ktorých udelenie posudzovaná osoba žiada, a v tvare X sa prečiarknu skupiny vodičského oprávnenia, o udelenie ktorých posudzovaná osoba nežiada.
(5) V závere písmena a) sa prečiarkne skupina, do ktorej posudzovaná osoba nepatrí podľa § 87 ods. 7 zákona č. 8/2009 Z. z.
(6) V závere písmena b) bodoch 1. a 2. posudzujúci lekár uvedie tie skupiny vodičského oprávnenia, ktorých je posudzovaná osoba držiteľom a o ktorých udelenie žiada, na ktoré sa vzťahuje záver uvedený v tomto bode.
(7) V závere písmena b) bode 3. posudzujúci lekár uvedie tie skupiny vodičského oprávnenia, ktorých je posudzovaná osoba držiteľom a o ktorých udelenie žiada, na ktoré sa vzťahuje záver uvedený v tomto bode takým spôsobom, že uvedie príslušný kód (prípadne kódy) podľa prílohy č. 9 k vyhláške Ministerstva vnútra Slovenskej republiky č. 9/2009 Z. z., slovo „pre“ a označenie skupiny vodičského oprávnenia (napríklad „01.06. pre C“, „01.06, 61. pre C, CE“). V prípade zaznamenania jedného kódu pre viacero skupín, viacerých kódov pre jednu skupinu vodičského oprávnenia alebo pre viacero skupín sa kódy a skupiny vodičského oprávnenia oddelia čiarkami.
(8) Dátum uplynutia platnosti dokladu sa uvedie len vtedy, ak je zdravotná spôsobilosť osoby podmienená podľa § 86 ods. 2 zákona č. 8/2009 Z. z.
(9) Ak v závere písmena b) niektorý z bodov 1. až 3. nie je pre posudzovanú osobu relevantný, posudzujúci lekár tento bod prečiarkne.

Príloha č. 7a k vyhláške č. 9/2009 Z. z.

Príloha č. 8 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
DOKLAD O ZDRAVOTNEJ SPÔSOBILOSTI VODIČA/DOKLAD O PODMIENENEJ ZDRAVOTNEJ SPÔSOBILOSTI

II. pôsob vyplnenia dokladu o zdravotnej spôsobilosti vodiča/dokladu o podmienenej zdravotnej spôsobilosti
(1) Doklad o zdravotnej spôsobilosti vodiča/doklad o podmienenej zdravotnej spôsobilosti sa vypĺňa podľa predtlače
1. meno, priezvisko, adresa (sídlo) posudzujúceho lekára (aj vo forme pečiatky, ak táto obsahuje požadované údaje),
2. meno a priezvisko posudzovanej osoby,
3. rodné číslo posudzovanej osoby, ak ho má pridelené alebo dátum narodenia posudzovanej osoby, ak rodné číslo nemá pridelené,
4. uvedú sa skupiny vodičských oprávnení, ktorých je posudzovaná osoba držiteľom,
5.
a) posudzujúci lekár uvedie skupinu, do ktorej posudzovaná osoba patrí podľa § 87 ods. 7 zákona č. 8/2009 Z. z.,
b)
1. – 2. posudzujúci lekár uvedie tie skupiny vodičského oprávnenia, ktorých je posudzovaná osoba držiteľom a o ktorých udelenie žiada, na ktoré sa vzťahuje záver uvedený v tomto bode,
3. posudzujúci lekár uvedie tie skupiny vodičského oprávnenia, ktorých je posudzovaná osoba držiteľom a o ktorých udelenie žiada, na ktoré sa vzťahuje záver uvedený v tomto bode takým spôsobom, že uvedie príslušný kód (prípadne kódy) podľa prílohy č. 9 k vyhláške Ministerstva vnútra Slovenskej republiky č. 9/2009 Z. z., slovo „pre“ a označenie skupiny vodičského oprávnenia (napríklad „01.06. pre C“, „01.06, 61. pre C, CE“). V prípade zaznamenania jedného kódu pre viacero skupín, viacerých kódov pre jednu skupinu vodičského oprávnenia alebo pre viacero skupín sa kódy a skupiny vodičského oprávnenia oddelia čiarkami,
6. miesto a dátum vykonania lekárskej prehliadky,
7. dátum uplynutia platnosti dokladu, ak je zdravotná spôsobilosť osoby podmienená podľa § 86 ods. 2 zákona č. 8/2009 Z. z.,
8. evidenčné číslo,
9. odtlačok pečiatky a podpis posudzujúceho lekára.
(2) Ak v bode 5 písm. b) niektorý z bodov 1 až 3 nie je pre posudzovanú osobu relevantný, posudzujúci lekár tento bod prečiarkne.

Príloha č. 9 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
ĎALŠIE PODMIENKY PRE VODIČA ALEBO ÚPRAVY MOTOROVÉHO VOZIDLA

I. HARMONIZOVANÉ KÓDY EÚ
A. VODIČ (zdravotné dôvody)
01. Korekcia a/alebo ochrana zraku
01.01. Okuliare
01.02. Kontaktná šošovka (šošovky)
01.05. Ochrana očí
01.06. Okuliare alebo kontaktné šošovky
01.07. Špecifická optická pomôcka
02. Sluchová pomôcka/komunikačná pomôcka
03. Protéza/ortéza končatín
03.01. Protéza/ortéza hornej končatiny
03.02. Protéza/ortéza dolnej končatiny

B. ÚPRAVY VOZIDLA
10. Modifikované radenie
10.02. Automatická voľba prevodového pomeru
10.04. Upravený ovládač prevodu
15. Modifikovaná spojka
15.01. Upravený spojkový pedál
15.02. Ručne ovládaná spojka
15.03. Automatická spojka
15.04. Opatrenie proti zablokovaniu alebo aktivácii spojkového pedálu
20. Modifikované brzdové systémy
20.01. Upravený brzdový pedál
20.03. Brzdový pedál vhodný na používanie ľavou nohou
20.04. Posuvný brzdový pedál
20.05. Sklápací brzdový pedál
20.06. Ručne ovládaná brzda
20.07. Ovládanie brzdy maximálnou silou … N (*) [napríklad „20.07(300 N)“]
20.09. Upravená parkovacia brzda
20.12. Opatrenie proti zablokovaniu alebo aktivácii brzdového pedálu
20.13. Brzda ovládaná kolenom
20.14. Ovládanie brzdového systému s podporou vonkajšej sily
25. Modifikované akcelerátorové systémy
25.01. Upravený pedál akcelerátora
25.03. Sklápací pedál akcelerátora
25.04. Ručne ovládaný akcelerátor
25.05. Akcelerátor ovládaný kolenom
25.06. Ovládanie akcelerátora s podporou vonkajšej sily
25.08. Pedál akcelerátora vľavo
25.09. Opatrenie proti zablokovaniu alebo aktivácii pedálu akcelerátora
31. Úpravy a zabezpečenie pedálov
31.01. Ďalší súbor paralelných pedálov
31.02. Pedále na rovnakej alebo takmer rovnakej úrovni
31.03. Opatrenie proti zablokovaniu alebo aktivácii pedála akcelerátora a brzdových pedálov, ak nie sú ovládané nohou
31.04. Zvýšená podlaha
32. Kombinované systémy prevádzkovej brzdy a akcelerátora
32.01. Akcelerátor a prevádzková brzda ako kombinovaný systém ovládaný jednou rukou
32.02. Akcelerátor a prevádzková brzda ako kombinovaný systém ovládaný vonkajšou silou
33. Kombinované systémy prevádzkovej brzdy, akcelerátora a riadenia
33.01. Akcelerátor, prevádzková brzda a riadenie ako kombinovaný systém ovládaný vonkajšou silou jednou rukou
33.02. Akcelerátor, prevádzková brzda a riadenie ako kombinovaný systém ovládaný vonkajšou silou oboma rukami
35. Modifikované usporiadanie ovládačov (spínače svetiel, stierače/ostrekovače predného okna, klaksón, smerové svetlá atď.)
35.02. Ovládacie zariadenia ovládateľné bez toho, aby vodič pustil riadenie
35.03. Ovládacie zariadenia ovládateľné ľavou rukou bez toho, aby vodič pustil riadenie
35.04. Ovládacie zariadenia ovládateľné pravou rukou bez toho, aby vodič pustil riadenie
35.05. Ovládacie zariadenia ovládateľné bez toho, aby vodič pustil riadenie, mechanizmy akcelerátora a bŕzd
40. Modifikovaný mechanizmus riadenia
40.01. Riadenie s maximálnou ovládacou silou … N (*) [napríklad „40.01 (140 N)“]
40.05. Upravený volant (rozšírená/hrubšia časť volantu, zmenšený priemer, atď.)
40.06. Upravené umiestnenie volantu
40.09. Nožné riadenie
40.11. Pomocné zariadenie na volante
40.14. Alternatívny upravený systém riadenia ovládaný jednou rukou/ramenom
40.15. Alternatívny upravený systém riadenia ovládaný dvoma rukami/ramenami
42. Modifikované zariadenia na výhľad dozadu a do strán
42.01. Upravené zariadenie na výhľad dozadu
42.03. Doplnkové vnútorné zariadenie umožňujúce bočný výhľad
42.05. Zariadenie umožňujúce výhľad v mŕtvom uhle
43. Miesto na sedenie vodiča
43.01. Sedadlo vodiča v normálnej výške výhľadu a normálnej vzdialenosti od volantu a pedálov
43.02. Sedadlo vodiča prispôsobené tvaru tela
43.03. Sedadlo vodiča s bočnou podperou na zlepšenie stability
43.04. Sedadlo vodiča s lakťovou opierkou
43.06. Úprava bezpečnostného pásu
43.07. Typ bezpečnostného pásu s opierkou na zlepšenie stability
44. Modifikácie motocyklov (použitie podkódov je povinné)
44.01. Samostatne ovládaná brzda
44.02. Upravená brzda predného kolesa
44.03. Upravená brzda zadného kolesa
44.04. Upravený akcelerátor
44.08. Výška sedadla umožňujúca vodičovi v sediacej polohe, aby mal súčasne obe nohy na zemi a udržiaval rovnováhu motocykla pri zastavení a státí
44.09. Maximálna ovládacia sila brzdy predného kolesa … N (*) [napríklad „44.09 (140 N)“]
44.10. Maximálna ovládacia sila brzdy zadného kolesa … N(*) [napríklad „44.10 (240 N)“]
44.11. Upravená opierka nôh
44.12. Upravená rukoväť
45. Len motocykel s postranným vozíkom
46. Len trojkolky
47. Len pre vozidlá s viac ako dvoma kolesami, ktoré od vodiča nevyžadujú udržiavať rovnováhu pri štartovaní, zastavení a státí
50. Len pre špecifické vozidlo/číslo karosérie (identifikačné číslo vozidla, VIN)
Písmená na použitie v kombinácii s kódmi 01 až 44 na účely bližšieho určenia:
a ľavé
b pravé
c ruka
d noha
e stredné
f rameno
g palec

C. KÓDY PRE POUŽÍVANIE S OBMEDZENIAMI
61. Obmedzenie viesť vozidlo len počas dňa (napríklad v čase od jednej hodiny po východe slnka do jednej hodiny pred západom slnka)
62. Obmedzenie jazdy v okruhu ... km od miesta bydliska držiteľa preukazu alebo len vnútri mesta/regiónu ...
63. Vedenie vozidla bez spolucestujúcich
64.Obmedzenia na jazdu rýchlosťou maximálne … km ∙ h-1
65. Vedenie vozidla povolené len vtedy, keď je spolucestujúci držiteľom vodičského preukazu minimálne rovnocennej skupiny
66. Bez prípojného vozidla
67. Jazda po diaľnici a rýchlostnej ceste nepovolená
68. Požitie alkoholu nepovolené
69. Len pre vedenie vozidiel vybavených alkoholovým imobilizérom označeným textom „EN 50436“ s vyznačením dátumu skončenia obmedzenia [napríklad „(69 (01.01.12)“]

D. ADMINISTRATÍVNE ZÁLEŽITOSTI
70. Výmena vodičského preukazu č. … vydaného … (poznávacia značka štátu EÚ/OSN v prípade tretieho štátu, napríklad „70.0123456789.NL“)
71. Duplikát vodičského preukazu č. … (poznávacia značka štátu EÚ/OSN v prípade tretieho štátu, napríklad „71.987654321.HR“)
73. Len pre vozidlá skupiny B štvorkolky (B1).
78. Len pre vozidlá s automatickou prevodovkou
79. […] Len pre vozidlá, ktoré spĺňajú špecifikácie uvedené v zátvorkách, v súvislosti s uplatňovaním § 102 až 106a zákona
79.01. Len pre dvojkolesové vozidlá s postranným vozíkom alebo bez neho
79.02. Len pre trojkolky alebo ľahké štvorkolky skupiny AM
79.03. Len pre trojkolky
79.04. Len pre trojkolky s prípojným vozidlom s najväčšou prípustnou celkovou hmotnosťou nepresahujúcou 750 kg
79.05. Motocykel skupiny A1 s pomerom výkonu k hmotnosti nad 0,1 kW/kg
79.06. Vozidlo skupiny BE, kde najväčšia prípustná celková prípojného vozidla presahuje 3 500 kg
80. Len pre držiteľov vodičského preukazu na motorovú trojkolku skupiny A, ktorí nedosiahli vek 24 rokov
81. Len pre držiteľov vodičského preukazu na dvojkolesový motocykel skupiny A, ktorí nedosiahli vek 21 rokov
95. Vodič, ktorý je držiteľom OOS a spĺňa požiadavku odbornej spôsobilosti uvedenú v zákone č. 280/2006 Z. z. o povinnej základnej kvalifikácii a pravidelnom výcviku niektorých vodičov v znení neskorších predpisov do … [napríklad „95 (01.01.12)“]
96. Vozidlá skupiny B s prípojným vozidlom s najväčšou prípustnou celkovou hmotnosťou presahujúcou 750 kg, kde najväčšia prípustná celková hmotnosť takejto súpravy presahuje 3 500 kg, ale nepresahuje 4 250 kg
97. Nie je oprávnený viesť vozidlo skupiny C1, ktoré patrí do rozsahu pôsobnosti nariadenia (EÚ) č. 165/2014.

II. NÁRODNÉ KÓDY
A. VODIČ (zdravotné dôvody)
500. Pravidelná lekárska prehliadka podľa § 86 ods. 2 písm. c) zákona
B. VODIČ (psychická spôsobilosť)
600. Pravidelné psychologické vyšetrenie podľa § 88 ods. 4 zákona
600.09 Povolené vedenie motorového vozidla s právom prednostnej jazdy a motorového vozidla využívaného na prepravu nebezpečných vecí
600.10 Povolené vedenie motorového vozidla využívaného na zasielateľstvo a taxislužbu a na poskytovanie poštových služieb.
C. ADMINISTRATÍVNE ZÁLEŽITOSTI
700. Do dovŕšenia veku 23 rokov povolené viesť len motorové vozidlá v pravidelnej autobusovej doprave, ak trasa autobusovej linky nepresahuje 50 km.

Príloha č. 10 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
KRITÉRIÁ NA POSUDZOVANIE PSYCHICKEJ SPÔSOBILOSTI

I. Minimálna úroveň psychických schopností na vedenie motorového vozidla sa posudzuje štandardizovanými psychologickými testmi, ktoré sú zamerané na:
1. Všeobecné rozumové schopnosti minimálne na úrovni podpriemeru populácie.
2. Gramotnosť (alfabetizmus).
3. Výkonové dispozície minimálne na úrovni podpriemeru populácie (minimálne 33 percentil) v každom z nasledujúcich kritérií:
a) pozornosť v záťaži,
b) psychomotorické tempo,
c) senzomotorická reaktivita a koordinácia (rýchlosť a presnosť senzomotorických reakcií na série vizuálnych a akustických podnetov),
d) reakcie na vizuálne podnety na dynamickom pozadí (minimálne v rozsahu 160 stupňov), testované pomocou prístroja na meranie periférneho vnímania u vodičov vozidiel s právom prednostnej jazdy a vodičov vozidiel prepravujúcich nebezpečné veci (ADR),
e) pamäť, vizuálna percepcia a percepčná rýchlosť.

II. Kontraindikácie v štruktúre osobnosti
1. Nekritický sebaobraz, neprimerané sebahodnotenie.
2. Emocionálna labilita.
3. Nízka úroveň racionálnej regulácie správania a ovládania, resp. tolerancie negatívnych afektov.
4. Prevažne maladaptívne stratégie zvládania životných situácií, záťaže a vyhodnotenia dopravných situácií
a) nezodpovedné, ľahkomyseľné, bezohľadné, impulzívne a agresívne správanie, resp. štýl jazdy za volantom,
b) nízka schopnosť odhadnutia a posúdenia miery rizika a nebezpečenstva, vysoká miera tendencie riskovať,
c) sociálne neprijateľné správanie voči ostatným účastníkom cestnej premávky, súperivá, nekooperatívna orientácia, intolerancia, neohľaduplnosť.

III. Anamnestická prítomnosť znakov, príznakov a čŕt, ktoré sú v rozpore so správaním prispôsobeným doprave
a) dopravné nehody a dopravné priestupky,
b) zadržaný vodičský preukaz,
c) celkový a ročný počet najazdených kilometrov,
d) vyšší počet úrazov,
e) opakovaná trestná činnosť,
f) výchovné, výučbové, pracovné a partnerské problémy,
g) alkoholizmus a závislosť od psychotropných látok,
h) zdravotné chyby, poruchy a choroby,
i) neurotické alebo psychotické ochorenia.

IV. Podmienenie psychickej spôsobilosti
Posudzujúci psychológ môže podmieniť psychickú spôsobilosť, ak ide o posudzovanú osobu s
a) kognitívnymi deficitmi, ktoré sú nižšie ako 33-percentil štandardizovanej psychodiagnostickej metódy,
b) neistou prognózou z hľadiska rizikových faktorov v profile osobnosti,
c) neistou prognózou z hľadiska rizík neurotického a/alebo psychotického ochorenia,
d) neistou prognózou z hľadiska potenciálnych rizík v oblasti sebaregulácie, zvládania rizika, motivácie a vôle v kontexte psychologického profilu posudzovanej osoby,
e) rizikovými anamnestickými znakmi v kontexte psychologického profilu posudzovanej osoby aj s ohľadom na výkonové predpoklady a charakteristiky v štruktúre a dynamike osobnosti.

Príloha č. 11 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
ČESTNÉ VYHLÁSENIE POSUDZOVANEJ OSOBY VO VZŤAHU K JEJ PSYCHICKEJ SPÔSOBILOSTI NA VEDENIE MOTOROVÝCH VOZIDIEL


Príloha č. 12 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
DOKLAD O PSYCHICKEJ SPÔSOBILOSTI ŽIADATEĽA O UDELENIE VODIČSKÉHO OPRÁVNENIA/VODIČA, KTORÝ SA PODROBUJE PRESKÚMANIU PSYCHICKEJ SPÔSOBILOSTI


II. Spôsob vyplnenia dokladu o psychickej spôsobilosti žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia/vodiča, ktorý sa podrobuje preskúmaniu psychickej spôsobilosti
(1) Doklad o psychickej spôsobilosti žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia/vodiča, ktorý sa podrobuje preskúmaniu psychickej spôsobilosti sa vypĺňa podľa predtlače.
(2) Posudzujúci psychológ v názve prečiarkne možnosť, ktorá pre posudzujúcu osobu nie je relevantná.
(3) Skupiny vodičských oprávnení, ktorých je posudzovaná osoba držiteľom, sa označia takým spôsobom, že sa zakrúžkujú skupiny vodičského oprávnenia, ktorých je posudzovaná osoba držiteľom, a v tvare X sa prečiarknu skupiny vodičského oprávnenia, ktorých posudzovaná osoba nie je držiteľom.
(4) Skupiny vodičských oprávnení, o ktorých udelenie posudzovaná osoba žiada, sa označia takým spôsobom, že sa zakrúžkujú skupiny vodičského oprávnenia, o ktorých udelenie posudzovaná osoba žiada, a v tvare X sa prečiarknu skupiny vodičského oprávnenia, o udelenie ktorých posudzovaná osoba nežiada.
(5) V závere bodoch 1. a 2. posudzujúci psychológ uvedie tie skupiny vodičského oprávnenia, ktorých je posudzovaná osoba držiteľom a o ktorých udelenie žiada, na ktoré sa vzťahuje záver uvedený v tomto bode; kódy 600.09 a 600.10 sa vždy zaznamenajú v bode 1.
(6) V závere bode 3. posudzujúci psychológ uvedie tie skupiny vodičského oprávnenia, ktorých je posudzovaná osoba držiteľom a o ktorých udelenie žiada, na ktoré sa vzťahuje záver uvedený v tomto bode takým spôsobom, že uvedie príslušný kód (prípadne kódy) podľa prílohy č. 9 k vyhláške Ministerstva vnútra Slovenskej republiky č. 9/2009 Z. z., slovo „pre“ a označenie skupiny vodičského oprávnenia (napríklad „600. pre C“, „600.09, 600.10. pre B“). V prípade zaznamenania jedného kódu pre viacero skupín, viacerých kódov pre jednu skupinu alebo pre viacero skupín vodičského oprávnenia sa kódy a skupiny vodičského oprávnenia oddelia čiarkami.
(7) Dátum uplynutia platnosti dokladu sa uvedie len vtedy, ak je psychická spôsobilosť osoby podmienená podľa § 88 ods. 4 zákona č. 8/2009 Z. z.
(8) Ak v závere niektorý z bodov 1. až 3. nie je pre posudzovanú osobu relevantný, posudzujúci psychológ tento bod prečiarkne.

Príloha č. 13 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
DOKLAD O PSYCHICKEJ SPÔSOBILOSTI VODIČA/DOKLAD O PODMIENENEJ PSYCHICKEJ SPÔSOBILOSTI


II. Spôsob vyplnenia dokladu o psychickej spôsobilosti vodiča/dokladu o podmienenej psychickej spôsobilosti
(1) Doklad o psychickej spôsobilosti vodiča/doklad o podmienenej psychickej spôsobilosti sa vypĺňa podľa predtlače
1. meno, priezvisko, adresa (sídlo) posudzujúceho psychológa (aj vo forme pečiatky, ak táto obsahuje požadované údaje),
2. meno a priezvisko posudzovanej osoby,
3. rodné číslo posudzovanej osoby, ak ho má pridelené alebo dátum narodenia posudzovanej osoby, ak rodné číslo nemá pridelené,
4. uvedú sa skupiny vodičských oprávnení, ktorých je posudzovaná osoba držiteľom,
5.
1. – 2. posudzujúci psychológ uvedie tie skupiny vodičského oprávnenia, ktorých je posudzovaná osoba držiteľom a na ktoré sa vzťahuje záver uvedený v tomto bode; kódy 600.09 a 600.10 sa vždy zaznamenajú v bode 1.,
3. posudzujúci psychológ uvedie tie skupiny vodičského oprávnenia, ktorých je posudzovaná osoba držiteľom a na ktoré sa vzťahuje záver uvedený v tomto bode, takým spôsobom, že uvedie príslušný kód (prípadne kódy) podľa prílohy č. 9 k vyhláške Ministerstva vnútra Slovenskej republiky č. 9/2009 Z. z., slovo „pre“ a označenie skupiny vodičského oprávnenia (napríklad „600. pre C“, „600.09, 600.10. pre B“). V prípade zaznamenania jedného kódu pre viacero skupín, viacerých kódov pre jednu skupinu alebo pre viacero skupín vodičského oprávnenia sa kódy a skupiny vodičského oprávnenia oddelia čiarkami,
6. miesto a dátum vykonania psychologického vyšetrenia,
7. dátum uplynutia platnosti dokladu, ak je zdravotná spôsobilosť osoby podmienená podľa § 88 ods. 4 zákona č. 8/2009 Z. z.,
8. evidenčné číslo,
9. odtlačok pečiatky a podpis posudzujúceho psychológa.
(2) Ak v bode 5 niektorý z bodov 1 až 3 nie je pre posudzovanú osobu relevantný, posudzujúci psychológ tento bod prečiarkne.
(3) Posudzujúci psychológ v názve dokladu o psychickej spôsobilosti prečiarkne možnosť, ktorá pre posudzovanú osobu nie je relevantná.

Príloha č. 13a k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
ROZSAH A OBSAH ODBORNÉHO PORADENSTVA

I. Odborné poradenstvo so zameraním na alkohol
1. stretnutie
Predstavenie psychológa, zákonná úprava odborného poradenstva, pravidlá odborného poradenstva, organizačné pokyny, administratíva, zoznámenie sa v rámci skupiny.
Očakávania a obavy účastníkov skupiny, opis okolností porušenia pravidiel cestnej premávky a zákonných ustanovení pod vplyvom alkoholu z hľadiska samotných účastníkov skupiny, štatistika nehodovosti, somatické, psychické, sociálne a právne dôsledky dopravnej nehody.
Vysvetlenie modelu „učenie – správanie – zvyky“, zhodnotenie prvých dojmov účastníkmi odborného poradenstva, zadanie domácej úlohy.
2. stretnutie
Analýza okolností porušenia pravidiel cestnej premávky a zákonných ustanovení pod vplyvom alkoholu účastníkmi odborného poradenstva, skupinová diskusia.
Analýza motívov porušenia pravidiel cestnej premávky a zákonných ustanovení pod vplyvom alkoholu účastníkmi odborného poradenstva, vodičská anamnéza.
Somatické, psychické, sociálne a právne dôsledky porušenia pravidiel cestnej premávky a zákonných ustanovení pod vplyvom alkoholu konkrétnym účastníkom odborného poradenstva, možné následky pretrvávajúceho správania.
3. stretnutie
Pôsobenie alkoholu na fyziologickej, kognitívnej a behaviorálnej úrovni, analýza motívov pitia jednotlivých účastníkov odborného poradenstva, rola alkoholu v spoločnosti a skupinové procesy.
Koncentrácia alkoholu v krvi, problematika zvyškového alkoholu, odhadová výpočtová formulka podľa Widmarka.
Narušenie dopravného správania pod vplyvom alkoholu, nebezpečenstvá a riziká v cestnej premávke.
4. stretnutie
Požívanie, zneužívanie, závislosť od alkoholu, stratégie odmietnutia alkoholu, konkrétne techniky odmietnutia alkoholu.
Sebaobraz a ako ma vnímajú druhí vzhľadom k aktuálnej situácii, individuálne zvyklosti pri pití alkoholu, kognitívne preštruktúrovanie, situácie s vysokým rizikom recidívy.
Priestor na doplňujúce otázky, témy, pripomienky a podobne; vyhodnotenie očakávaní a obáv, vzájomná spätná väzba účastníkov skupiny a posudzujúceho psychológa.
Výstupný individuálny rozhovor.
Prínos odborného poradenstva pre účastníka a jeho využitie pri vedení motorového vozidla v cestnej premávke, vyhodnotenie aktivity účastníka, vystavenie dokladu o podrobení sa odbornému poradenstvu.

II. Odborné poradenstvo so zameraním na iné návykové látky a liečivá
1. stretnutie
Predstavenie psychológa, zákonná úprava odborného poradenstva, pravidlá odborného poradenstva, organizačné pokyny, administratíva, zoznámenie sa v rámci skupiny.
Očakávania a obavy účastníkov skupiny, opis okolností porušenia pravidiel cestnej premávky a zákonných ustanovení pod vplyvom inej návykovej látky alebo liečiva z hľadiska samotných účastníkov skupiny, štatistika nehodovosti, somatické, psychické, sociálne a právne dôsledky dopravnej nehody.
Vysvetlenie modelu „učenie – správanie – zvyky“, zhodnotenie prvých dojmov účastníkmi odborného poradenstva, zadanie domácej úlohy.
2. stretnutie
Analýza okolností porušenia pravidiel cestnej premávky a zákonných ustanovení pod vplyvom inej návykovej látky alebo liečiva účastníkmi odborného poradenstva, skupinová diskusia.
Analýza motívov porušenia pravidiel cestnej premávky a zákonných ustanovení pod vplyvom inej návykovej látky alebo liečiva účastníkmi odborného poradenstva, vodičská anamnéza.
Somatické, psychické, sociálne a právne dôsledky porušenia pravidiel cestnej premávky a zákonných ustanovení pod vplyvom inej návykovej látky alebo liečiva konkrétnym účastníkom odborného poradenstva, možné následky pretrvávajúceho správania.
3. stretnutie
Rozdelenie iných návykových látok a liečiv a ich pôsobenie na fyziologickej, kognitívnej a behaviorálnej úrovni, analýza motívov požívania inej návykovej látky alebo liečiva jednotlivých účastníkov odborného poradenstva, rola inej návykovej látky alebo liečiva v spoločnosti a skupinové procesy.
Narušenie dopravného správania pod vplyvom inej návykovej látky alebo liečiva, nebezpečenstvá a riziká v cestnej premávke.
4. stretnutie
Požívanie, zneužívanie, závislosť od inej návykovej látky alebo liečiva, stratégie odmietnutia inej návykovej látky alebo liečiva, konkrétne techniky odmietnutia inej návykovej látky alebo liečiva.
Sebaobraz a ako ma vnímajú druhí vzhľadom k aktuálnej situácii, individuálne zvyklosti pri požívaní inej návykovej látky alebo liečiva, kognitívne preštruktúrovanie, situácie s vysokým rizikom recidívy.
Priestor na doplňujúce otázky, témy, pripomienky a podobne; vyhodnotenie očakávaní a obáv, vzájomná spätná väzba účastníkov skupiny a posudzujúceho psychológa.
Výstupný individuálny rozhovor.
Prínos odborného poradenstva pre účastníka a jeho využitie pri vedení motorového vozidla v cestnej premávke, vyhodnotenie aktivity účastníka, vystavenie dokladu o podrobení sa odbornému poradenstvu.

Príloha č. 13b k vyhláške č. 9/2009 Z. z.

Príloha č. 13c k vyhláške č. 9/2009 Z. z.

Príloha č. 13d k vyhláške č. 9/2009 Z. z.

Príloha č. 13e k vyhláške č. 9/2009 Z. z.

Príloha č. 14 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
VZOR VODIČSKÉHO PREUKAZU

Príloha č. 15 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.

Príloha č. 16 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
VZOR ČISTOPISU MEDZINÁRODNÉHO VODIČSKÉHO PREUKAZU PODĽA ŽENEVSKÉHO DOHOVORU

Príloha č. 17 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
VZORY TABULIEK S EVIDENČNÝM ČÍSLOM
1. Tabuľky s evidenčným číslom s rozmermi 52 cm x 11 cm

2. Tabuľky s evidenčným číslom s rozmermi 34 cm x 20 cm

3. Tabuľky s evidenčným číslom s rozmermi 24 cm x 15 cm

4. Tabuľky s evidenčným číslom s rozmermi 14,5 cm x 11 cm


Príloha č. 18 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
VZORY ZNAČIEK S PÍSMENAMI CD A CC
Značky s písmenami CD a CC


Príloha č. 19 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
VZOR TLAČIVA NA VEDENIE PREHĽADU O MANIPULÁCII S TABUĽKAMI SO ZVLÁŠTNYM EVIDENČNÝM ČÍSLOM A O ICH PRIDEĽOVANÍ, TLAČIVA O PRIDELENÍ ZVLÁŠTNEHO EVIDENČNÉHO ČÍSLA A OSVEDČENIA O PRIDELENÍ ZVLÁŠTNEHO EVIDENČNÉHO ČÍSLA

Príloha č. 20 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
VZOR POZNÁVACEJ ZNAČKY SLOVENSKEJ REPUBLIKY
Poznávacia značka Slovenskej republiky


Príloha č. 21 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
ZOZNAM PREBERANÝCH PRÁVNE ZÁVÄZNÝCH AKTOV EURÓPSKEJ ÚNIE
1. Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2006/126/ES z 20. decembra 2006 o vodičských preukazoch (prepracované znenie) (Ú. v. EÚ L 403, 30. 12. 2006) v znení smernice Komisie 2009/113/ES z 25. augusta 2009 (Ú. v. EÚ L 223, 26. 08. 2009), smernice Komisie 2011/94/EÚ z 28. novembra 2011 (Ú. v. EÚ L 314, 29. 11. 2011), smernice Komisie 2012/36/EÚ z 19. novembra 2012 (Ú. v. EÚ L 101, 10. 04. 2013), smernice Rady 2013/22/EÚ z 13. mája 2013 (Ú. v. EÚ L 158, 10. 06. 2013) a smernice Komisie 2013/47/EÚ z 2. októbra 2013 (Ú. V. EÚ L 261, 03. 10. 2013).
2. Smernica Komisie 2014/85/EÚ z 1. júla 2014, ktorou sa mení smernica Európskeho parlamentu a Rady 2006/126/ES o vodičských preukazoch (Ú. v. EÚ L 194, 2. 7. 2014).
3. Smernica Komisie (EÚ) 2015/653 z 24. apríla 2015, ktorou sa mení smernica Európskeho parlamentu a Rady 2006/126/ES o vodičských preukazoch (Ú. v. EÚ L 107, 25. 4. 2015).
4. Smernica Komisie (EÚ) 2016/1106 zo 7. júla 2016, ktorou sa mení smernica Európskeho parlamentu a Rady 2006/126/ES o vodičských preukazoch (Ú. v. EÚ L 183, 8. 7. 2016).
5. Smernica Komisie (EÚ) 2020/612 zo 4. mája 2020, ktorou sa mení smernica Európskeho parlamentu a Rady 2006/126/ES o vodičských preukazoch (Ú. v. EÚ L 141, 5. 5. 2020).