+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o podpore cestovného ruchu
Zákon o podpore cestovného ruchu (125/2016)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 18.11.2015
Platnosť od: 23.03.2016
Účinnosť od: 01.07.2016
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Účinnosť od Novela Zákon
01.12.2011   91/2010
Hatályos 2016. július 1-től 2018. december 31-ig

Tt. 91/2010.

Törvény
A TURIZMUS TÁMOGATÁSÁRÓL


Kelt: 2010. március 3.


Módosítva:
Tt. 556/2010., hatályos 2010. december 31-től
Tt. 386/2011., hatályos 2011. december 1-től
Tt. 352/2013., hatályos 2014. január 1-től
Tt. 415/2013., hatályos 2014. január 1-től
Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt hozta meg:


1. §
A törvény tárgya
Ez a törvény a Szlovák Köztársaság turizmusát, a turizmusban részt vevő természetes és jogi személyek jogait és kötelezettségeit, szakpolitikai dokumentumok létrehozását és a turizmus finanszírozását szabályozza.

2. §
Egyes fogalmak meghatározása
A jelen törvény keretein belül
a) turizmus támogatása alatt a hazai és külföldi látogatók számának növelése, a Szlovák Köztársaság területén való tartózkodásuk meghosszabbítása, és a gazdaság fellendítéséhez történő hozzájárulás érdekében tett erőkifejtés értendő,
b) a turizmus integrált információs rendszere alatt a terület természeti, kulturális és egyéb értékeivel, a turisztikai infrastruktúrával és központokkal, intézményekkel, a turisztikai szolgáltatókkal, és a turizmussal összefüggő rendezvényekkel kapcsolatos információkat tartalmazó adatbázis értendő,
c) a turisztikai termék alatt a céltelepülés, annak vállalkozásai és intézményei által előállított szolgáltatások összessége értendő, amelyek kielégítik a látogatók igényeit és ezáltal élmények komplex egységét alkotják,
d) vendégéjszaka alatt egy természetes személy által eltöltött éjszaka értendő turisztikai célú szálláshelyen, amely szállásadást az üzemeltető bejelenti a statisztikai nyilvántartásba, és amely ellenében a község felé befizette a szállásért felszámolt helyi adót.

A jogi személyek hatáskörei a turizmusban

3. §
A turizmusban a feladatok ellátását az alábbi személyek biztosítják
a) Szlovák Köztársaság Közlekedési, Építésügyi és Térségi Fejlesztési Minisztériuma (a továbbiakban „minisztérium”)
b) kerület döntéshozó testülete,
c) községek,
d) minisztérium által létrehozott és támogatott szervezetek (a továbbiakban
„ügynökség”),
e) kerületi turisztikai szervezetek (a továbbiakban „kerületi szervezet”),
f) térségi turisztikai szervezetek (a továbbiakban „térségi szervezet”),
g) turisztikai információs központok.

4. §
Minisztérium
A minisztérium a turizmusban az alábbi feladatokat látja el:
a) állami prioritásként megteremti a turizmusfejlesztéshez való feltételeket,
b) a turizmusfejlesztés állami politikáját kidolgozza, végrehajtja és felügyeli,
c) a turizmusfejlesztés nemzeti koncepcióját kidolgozza, és annak teljesítéséért felel,
d) biztosítja a magánszektor turisztikai beruházásaihoz kapcsolódó ösztönzéseket,
e) részt vállal a turizmussal kapcsolatos statisztikai információk rendszerének létrehozásában,
f) a Szlovák Köztársaság turizmusának fejlődésével kapcsolatos komplex statisztikai adatok feldolgozását végzi,
g) együttműködik a Szlovák Köztársaság Oktatásügyi, Tudományos és Sportügyi Minisztériumával, és a turizmus területén tevékenykedő munkaadói szövetségekkel és egyesületekkel a turizmussal kapcsolatos oktatás és képzés fejlesztésében,
h) együttműködik a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumával a turizmus védett területeken történő fenntartható fejlődésének támogatásában,
i) igazgatja a Turizmus Kerületi és Térségi Szervezeteinek Jegyzékét (a továbbiakban „jegyzék”),
j) ellátja a Szlovák Köztársaság alábbi szervezetekben való tagságából fakadó feladatait és kötelezettségeit
1. a Turisztikai Világszervezetben és egyéb nemzetközi és államközi szervezetekben és turisztikai szövetségekben,
2. az Európai Unióban, a turizmus területén és a turizmussal összefüggő nemzetközi szerződésekben,
3. a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Turisztikai Bizottságában.
k) biztosítja
1. a határon átnyúló turisztikai együttműködés feladatainak teljesítését,
2. a nemzetközi turisztikai együttműködést két- és többoldalú kapcsolatok területén,
3. a nemzetközi két- és többoldalú turizmussal kapcsolatos szerződések teljesítését,
l) módszertanilag irányítja és ellenőrzi az ügynökség feladatainak teljesítését,
m) a turizmusfejlesztés programjainak kidolgozását végzi, és azok megvalósítását értékeli,
n) támogatja a területi önkormányzat turizmusfejlesztés területén végzett tevékenységét, a turizmus kerületi és térségi szervezeteinek (a továbbiakban „turisztikai szervezetek”), valamint a turisztikai információs központok tevékenységét,
o) feladatokat ad a turisztikai kutatás szervezeteinek,
p) részt vállal a Szlovák Köztársaság külföldön való egységes bemutatásában.

5. §
A kerület döntéshozó testületének hatásköre
A kerület döntéshozó testülete a turizmus területén
a) létrehozhat egy kerületi szervezetet és részt vehet annak társfinanszírozásában,
b) együttműködik a kerületi szervezettel a turizmusfejlesztés koncepciójának, tevékenységek, éves tervének és a kerület területén belül a turizmusfejlesztésről szóló monitoring jelentés kidolgozásában,
c) megteremti a területén tevékenységet végző vállalkozásokkal való együttműködés feltételeit,
d) megteremti a lakosság számára a turizmus területén történő vállalkozással kapcsolatos feltételeket,
e) együttműködik az állami hatóságok központi szerveivel a Szlovák Köztársaságon belüli turizmussal kapcsolatos állami politika megvalósításában,
f) támogatja a határokon átnyúló, térségi és transznacionális együttműködést a turizmus területén,
g) megteremti a támogatási mechanizmusokhoz és eszközökhöz való feltételeket, amelyek ösztönzik az adott területen lévő vállalkozásokat a turizmusfejlesztésben, szolgáltatásaik minőségének és versenyképességük növelésében,
h) részt vállal a Szlovák Köztársaság külföldön való egységes bemutatásában.

6. §
A község hatáskörei
A község a turizmus területén
a) térségi szervezet létrehozását kezdeményezheti, részt vállal az általa végzett tevékenységek társfinanszírozásában,
b) együttműködik a turisztikai szervezetekkel a községen belüli turizmusfejlesztés koncepciójának, a tevékenységek éves tervének és a község területén belül a turizmusfejlesztésről szóló monitoring jelentés kidolgozásában,
c) turizmusfejlesztési programok, tervek, stratégiák, és koncepciók kidolgozását végzi,
d) megteremti a saját pénzügyi forrásait a turisztikai tevékenységek megvalósítására,
e) a község hatáskörébe tartozó turisztikai tevékenységet ösztönző infrastruktúra kiépítését végzi,
f) összegyűjti a község turizmusával kapcsolatos statisztikai adatokat,
g) együttműködik az állami hatóságok központi szerveivel és a nagyobb területi egységek hatóságaival a Szlovák Köztársaság állami turizmuspolitikája megvalósításában,
h) részt vállal a Szlovák Köztársaság külföldön történő egységes bemutatásában.

7. §
Ügynökség
(1) Az ügynökség a minisztérium által létrehozott, támogatott szervezet,1) melynek tevékenysége a Szlovák Köztársaság turisztikai desztinációként való promóciójára és bemutatására irányul belföldön és külföldön. Az ügynökség finanszírozása a minisztérium költségvetési fejezetéből történik.
(2) Az ügynökség képviselője a vezérigazgató, akinek kinevezését vagy megbízásának visszavonását a Szlovák Köztársaság Közlekedésügyi, Építésügyi és Térségfejlesztési minisztere (a továbbiakban „miniszter”) végzi.
(3) Az ügynökség összehangolja a Szlovák Köztársaság turisztikai desztinációként való promóciójára és bemutatására vonatkozó tervének kidolgozását.
(4) Az ügynökség külföldi képviseleteket és belföldi kerületi munkahelyeket is létesíthet tevékenysége biztosítására.
(5) Az ügynökség térségi munkahelyei biztosítják a területre vonatkozó adatok összegyűjtését, a partnerekkel való kommunikációt, részt vesznek a térségi és nemzeti jellegű turisztikai termékek eladásösztönző marketingtevékenységében és a jóváhagyott turizmussal kapcsolatos szakpolitikai dokumentumokban meghatározott feladatokat látják el az adott térségek területén.
(6) Az ügynökség együttműködik a turisztikai szervezetekkel és a tevékenységükhöz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokat nyújt. Az ügynökség szervezeti felépítésével és tevékenységével kapcsolatos részleteket az ügynökség alapszabálya határozza meg, amely alapszabályt a minisztériumnak kell jóváhagynia.

7.a §
Az ügynökség tanácsa
(1) A miniszter hozza létre az ügynökség tanácsát (a továbbiakban „tanács”), az ügynökség tevékenységének és gazdálkodásának kérdéseiben illetékes tanácsadói testületeként.
(2) A tanács tizenegy tagból áll. A tanács elnöke és tagja a minisztérium helyettese, akit a miniszter nevez ki, vagy megbízását visszavonja. A miniszternek jogában áll kinevezni és megbízását visszavonni
a) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa illetékes bizottságának javaslatára egy tanácsi tagot,
b) a turisztikai tanszékkel rendelkező felsőoktatási intézmények tudományos közösségeinek javaslatára egy tanácsi tagot,
c) a kerületi szervezetek javaslatára egy tanácsi tagot,
d) a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége javaslatára egy tanácsi tagot,
e) a szlovákiai turisztikai szakmai szövetségek javaslatára két tanácsi tagot és
f) a térségi szervezetek javaslatára négy tanácsi tagot.
(3) A tanács szervezeti felépítésével és tevékenységével kapcsolatos további részleteket a tanács alapszabálya határozza meg, amelyet a minisztérium ad ki.

Kerületi szervezet

8. §
(1) A kerületi szervezet a jelen törvény alapján létrehozott jogi személy, amely támogatja és megteremti a kerület területén a turizmusfejlesztéshez való feltételeket és védi tagjai érdekeit.
(2) A kerületi szervezet tagja a kerület döntéshozó testülete és legalább egy, a jelen törvény alapján létrehozott és a kerület területén működő térségi szervezet.
(3) A kerületi szervezet jövedelme képezi annak bevételét, és nem kerül elosztásra a tagok között.
(4) Amennyiben a térségi szervezet később jön létre, mint a kerületi szervezet, tagjává úgy válhat, ha a kerületi szervezet jóváhagyja tagságát, a térségi szervezet elfogadja a kerületi szervezet alapító okiratát és alapszabályát és bejegyzésre kerül a kerületi szervezet tagjainak jegyzékébe.
(5) A térségi szervezet tagsági díja a térségi szervezet által a községektől és vállalkozóktól2) az előző naptári évben beszedett tagsági díjak legkevesebb 10%-ának felel meg.
(6) Egy kerületen belül csak egyetlen, a jelen törvény alapján regisztrált kerületi szervezet működhet.

Kerületi szervezet alapítása és létrehozása

9. §
(1) Egy kerületi szervezet létrehozása létesítő szerződés formájában történik, annak jóváhagyásával az alakuló közgyűlés keretein belül.
(2) Az alakuló közgyűlést a kerület döntéshozó testületének elnöke, vagy az általa megbízott képviselő hívja össze.
(3) Az alakuló közgyűlésen a kerület döntéshozó testületének elnöke, vagy az általa megbízott képviselő benyújtja a kerületi szervezet alapszabályára és ügyviteli szerveinek összetételére vonatkozó javaslatát.
(4) A kerületi szervezet alapszabálya és a mellékletei az alábbi adatokat tartalmazzák:
a) a kerület döntéshozó testülete határozata a létrehozásához, és a kerületi tagsághoz való hozzájárulása,
b) kerületi szervezet neve és székhelye,
c) tevékenységének tárgya,
d) kerületi szervezet ügyviteli szervei, illetékességük és a határozathozatal módja,
e) új tagok felvételével, a tagok jegyzékének vezetésével, a tagság megszűnésével, a tagsági díjjal és összegének meghatározási módjával kapcsolatos részletek, f) a tagok jogai és kötelezettségei,
g) gazdálkodási elvek.
(5) A kerületi szervezet alakuló közgyűléséről jegyzőkönyv készül, amelyet minden alapító tagnak alá kell írnia.

10. §
(1) A kerületi szervezet a jegyzékbe való bejegyzés napján jön létre. A kerületi szervezet bejegyzésére vonatkozó kérvényt az alapító tagok nyújtják be a minisztérium felé. A kérelemhez két példányban csatolni kell a kerületi szervezet alapszabályát, a létesítő szerződést, az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét, és a személyes adatok [nyilvántartási] jegyzék céljaira történő feldolgozásához adott hozzájárulást.
(2) A bejegyzésről szóló eljárás azon a napon indul el, amikor a jegyzékbe vételre vonatkozó kérelem a minisztériumnak kézbesítésre kerül.
(3) Ha a bekezdési kérelem nem felel meg az 1. bekezdésben foglalt formai követelményeknek, az alapszabály nincs összhangban a jelen törvénnyel, vagy ha ugyanolyan néven már bejegyzésre került egy másik kerületi szervezet, a minisztérium öt munkanapon belül felszólítja a kerületi szervezet alapító tagjait, hogy a meghatározott határidőn belül pótolják a hiányosságokat, és a bejegyzési eljárást felfüggeszti.
(4) A minisztérium a bejegyzést megtagadja, ha a kerületi szervezet alapító tagjai a meghatározott határidőn belül nem pótolják a 3. bekezdésben leírt hiányosságokat. A bejegyzés elutasításáról szóló határozatról a minisztérium tíz munkanapon belül tájékoztatást ad a kerületi szervezet alapító tagjainak.
(5) A bejegyzés elutasításáról szóló határozat ellen a jelen határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül közigazgatási jogorvoslati kereset nyújtható be.
(6) Amennyiben a minisztérium nem állapít meg olyan okot, amely miatt elutasítható a bejegyzés, 10 munkanapon belül elvégzi a bejegyzést, és a kerületi szervezet alapító tagjainak elküldi az alapszabály egy példányát, amelyen feltünteti a bejegyzés napját. A bejegyzéssel kapcsolatban határozatot nem ad ki.
(7) A kerületi szervezet létrejöttének tényét, annak nevét, székhelyét és tevékenységének tárgyát a minisztérium a bejegyzéstől számított 10 munkanapon belül bejelenti a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának (a továbbiakban „statisztikai hivatal”).
(8) A kerületi szervezet köteles a minisztériumnak haladéktalanul bejelenteni a statisztikai hivatal által kiadott statisztikai azonosítószámot.
(9) Az alapszabály módosítását a kerületi szervezet a módosítás elfogadásától számított 15 munkanapon belül a minisztériumnak írásban bejelenti; a bejelentéshez a módosítást tartalmazó alapszabály két példányát, valamint az alapszabály módosításáról határozó közgyűlésről szóló jegyzőkönyv eredeti példányát is csatolja.
(10) Amennyiben az alapszabály módosítása a jelen törvénnyel nem állna összhangban, a minisztérium 5 munkanapon belül felszólítja a kerületi szervezetet, hogy pótolja a hiányosságokat. A kerületi szervezet köteles a felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül ezen hiányosságokat pótolni, és 10 napos határidőn belül értesíteni erről a minisztériumot.
(11) Az alapszabály adataiban történő változást a minisztérium a jegyzék módosításának elvégzésétől számított 10 munkanapon belül a 9. § 4. bek. alapján a statisztikai hivatalnak bejelenti.

11. §
A kerület döntéshozó szervezetének jogai és kötelezettségei
Kerületi szervezet
a) tevékenységét az alapszabály és a kerület döntéshozó testülete stratégiai dokumentumaival összhangban végzi,
b) támogatja tagjai tevékenységét a kerületek turizmusfejlesztési koncepciójának kidolgozásában és megvalósításában,
c) tagjai részére kidolgozza és megvalósítja a turizmussal kapcsolatos belföldi és nemzetközi marketing- és promóciós tevékenységet, d) érvényesíti tagjainak közös érdekeit,
e) a tevékenysége során együttműködik a kerület döntéshozó testületének hatóságaival,
f) támogatja a kulturális és társadalmi életet, a sportot, a természeti és kulturális örökség megőrzését,
g) a lakosság és a látogatók számára rendezvényeket szervez,
h) tagjainak tanácsadói és konzultációs szolgáltatásokat nyújt,
i) támogatja a turizmus fenntartható fejlődését úgy, hogy közben ügyel a környezet védelmére, a helyi lakosság életmódjának fenntartására, és a tulajdonjog védelmére,
j) együttműködik a kerület turizmusfejlesztési koncepciójának kidolgozásában és megvalósításában,
k) a kerület döntéshozó testületének hatóságaival együttműködve kidolgozza és megvalósítja a kerületi szervezet tevékenységének éves tervét,
l) a költségvetés kidolgozását végzi, amelyet a kerületi szervezet legfelsőbb szerve jóváhagy,
m) kezdeményezi, vagy biztosítja a turisztikai termékek előállítását, menedzsmentjét és bemutatását, a turisztikai információs központ által is,
n) összeállítja a tevékenységről szóló beszámolót, amelyet a honlapján nyilvánosságra hoz, illetve az éves pénzügyi beszámolót, amelyet a pénzügyi zárlatok jegyzékének nyilvános részében helyez el,2a)
o) turisztikai információs központot létesíthet vagy alapíthat,
p) a kerület döntéshozó testülete nevében a turisztikai információs központok nyilvántartását végzi,
q) a minisztériumnak minden év március 15-ig benyújtja az előző költségvetési évben beszedett tagsági díjakból származó pénzeszközök értékét igazoló bizonylatot,
r) együttműködik a központi államigazgatási szervekkel, amelyek részt vesznek a turizmus feladatainak teljesítésében, a kerület döntéshozó testülete hatóságaival, és a kerület területén a turizmusfejlesztés ügyében működő szervezetekkel.

11a §
A kerületi szervezet szervei
(1) A kerületi szervezet szervei a következők:
a) a közgyűlés,
b) a kerületi szervezet elnöke,
c) a kerületi szervezet ügyvezető igazgatója.
(2) A közgyűlés a legmagasabb szerv, amelyet a kerület döntéshozó testületének képviselője és mindazon térségi szervezet képviselői alkotnak, amely szervezetek a kerületi szervezet tagjai.
(3) A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazatok egyszerű többségével rendelkező tagok jelen vannak. A határozat hozatalhoz a jelenlévő szavazatok több mint felének szavazata szükséges.
(4) A kerületi szervezet elnöke a kerületi szervezet hivatalos képviselője, aki összehívja, elkészíti és vezeti a közgyűlést, továbbá jogában áll minden ügyben eljárni a kerületi szervezet nevében és képviselni érdekeit úgy, hogy a közgyűlés határozatai számára nézve kötelezőek. A közgyűlés a kerületi szervezet elnökét a kerület döntéshozó testülete elnökének javaslatára választja meg, illetve megbízását visszavonja.
(5) A kerületi szervezet ügyvezető igazgatójának jogában áll a kerületi szervezet nevében az alapszabály által meghatározott ügyekben eljárni. A közgyűlés a kerületi szervezet ügyvezető igazgatóját a kerület döntéshozó testülete elnökének javaslatára választja meg, illetve megbízását visszavonja.

12. §
Kerületi szervezet megszűnése és felszámolása
(1) A kerületi szervezet megszűnéséhez annak felszámolás által való megszüntetése szükséges. A kerületi szervezet megszüntetése az alapszabályban meghatározott hatóság határozata alapján, vagy a csődeljárás kihirdetésével, vagy az elégtelen vagyoni helyzet miatt kezdeményezett csődeljárás kihirdetésének elutasításával történik.
(2) A kerületi szervezet felszámolásának megindítása bejegyzésre kerül a jegyzékbe.
(3) A felszámolót az alapszabály által meghatározott hatóság nevezi ki.
(4) A felszámoló a szervezet felszámolásának elindítása napjára vonatkozóan felszámolási mérleget készít és köteles lehetővé tenni, hogy a kerületi szervezet székhelyén betekintést nyerjen az a tag, aki azt kérelmezi.
(5) A kerületi szervezet a jegyzésből való törléskor szűnik meg. A kerületi szervezet törlésére vonatkozó kérelmet a felszámoló a felszámolás befejezését követő 30 munkanapon belül benyújtja a minisztérium felé. A kerületi szervezet megszűnését a minisztérium a jegyzékből való törlés napjától számított 10 munkanapon belül a statisztikai hivatalnak jelenti.
(6) Amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik, a kerületi szervezet felszámolására a Kereskedelmi törvénykönyv rendelkezései alapján kerül sor.

Térségi szervezet

13. §
(1) A térségi szervezet a jelen törvény alapján létrehozott jogi személy, amely a térség területén támogatja és megteremti a turizmusfejlesztéshez szükséges feltételeket és védi tagjai érdekeit.
(2) Amennyiben a térségi szervezet hatásköre meghaladja a kerület területét, a közgyűlése eldönti, melyik kerületi szervezethez fog tartozni.
(3) A térségi szervezet jövedelmét annak bevételei képezik, és nem kerül elosztásra a tagjai között.

14. §
Térségi szervezet alapítása
(1) Térségi szervezet alapítása létesítő szerződés formájában történhet, mégpedig legalább öt községnek3) vagy a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony [Bratislava] öt városrészének4) vagy Kassa [Košice] öt városrészének5) (a továbbiaknak „község”) vállalkozói által, azzal a feltétellel, hogy a turista által eltöltött vendégéjszakák száma az alapító községek szálláshelyein6) az előző naptári évre vonatkozóan eléri legalább az 50 ezer vendégéjszakát. Térségi szervezetet ötnél kevesebb község is alapíthat, ha az eltöltött éjszakák száma az alapító községek szálláshelyein6) az előző naptári évre vonatkozóan eléri legalább a 150 ezer vendégéjszakát.
(2) A község területén működő minden vállalkozásnak jogában áll a térségi szervezet tagjává válni.
(3) A község csak egyetlen térségi szervezetnek lehet a tagja.
(4) Az alakuló közgyűlést a térségi szervezet alapítását kezdeményező községek polgármestere hívja össze.
(5) Az alakuló közgyűlésen a községek benyújtják az alapszabály és a térségi szervezet szerveinek összetételére vonatkozó javaslatot.
(6) A térségi szervezet alapszabálya és mellékletei az alábbiakat tartalmazzák.
a) a községi képviselő-testület határozata a térségi szervezetbe való belépéshez való hozzájárulásról,
b) a térségi szervezet neve és székhelye,
c) a tevékenységének tárgya,
d) a térségi szervezet ügyviteli szervei, illetékességük és a határozathozatal módja,
e) az új tagok felvételével, a tagok jegyzékének vezetésével, a tagság megszűnésével, a tagsági díjjal és összegének meghatározási módjával kapcsolatos részletek,
f) a tagok jogai és kötelezettségei,
g) gazdálkodási elvek,
h) a térségi szervezet megszüntetésének módja és a felszámolási vagyonrész kezelése.
(7) A térségi szervezet alakuló közgyűléséről jegyzőkönyv készül, amelyet minden alapító tagnak alá kell írnia.

15. §
Térségi szervezet jogai és kötelezettségei
Térségi szervezet
a) támogatja tagjai tevékenységét a hatáskörébe tartozó terület turizmusfejlesztési koncepciójának kidolgozásában és megvalósításában,
b) a turizmussal kapcsolatos belföldi és nemzetközi marketing- és promóciós tevékenységet kidolgozza és megvalósítja tagjai és a község részére, c) érvényesíti tagjainak közös érdekeit,
d) hatáskörén belül a községek szerveivel együttműködik a desztináció fejlesztésén, és annak támogatásán, valamint a terület fejlesztési programjainak kidolgozásán és megvalósításán,
e) támogatja a kulturális és társadalmi életet, a sportot, a természeti és kulturális örökség megőrzését,
f) rendezvényeket szervez a lakosság és a látogatók számára,
g) tagjainak tanácsadói és konzultációs szolgáltatásokat nyújt,
h) kidolgozza a turizmusfejlesztési projekteket, benyújtja azokat, biztosítja megvalósításukat,
i) támogatja a turizmus fenntartható fejlődését úgy, hogy közben minden szempontból ügyel a környezet védelmére, a helyi lakosság életmódjának fenntartására, és a tulajdonjog tiszteletben tartására,
j) összeállítja és megvalósítja a turizmusfejlesztés koncepcióját, amely során saját elemzésekből, a kerületi turizmusfejlesztés koncepciójából, és a nemzeti
turizmusfejlesztési koncepcióból indul ki,
k) együttműködik a tagjai közé tartozó községek szerveivel, kidolgozza és megvalósítja a tevékenységek éves tervét és a területén belüli turizmusfejlesztésről szóló monitoring jelentést,
l) a területén kezdeményezi vagy biztosítja a turisztikai termékek előállítását, menedzsmentjét és bemutatását, akár a turisztikai információs központ által is,
m) összeállítja a tevékenységek éves tervét, amelyet a közgyűlésnek kell jóváhagynia,
n) hatáskörén belül frissíti az integrált információs rendszert, akár a turisztikai információs központ által is,
o) a tagjai közé tartozó községekkel és a szakmai nyilvánossággal együttműködve feltérképezi a területén lévő érintett helyszín termékeit, tevékenységeit és értékeit, akár a turisztikai információs központ által is,
p) összeállítja a tevékenységről szóló beszámolót, amelyet a honlapján közzétesz, és az éves pénzügyi beszámolót, amelyet az éves beszámolók jegyzékének nyilvános részében helyez el,
q) turisztikai információs központot létesíthet vagy alapíthat,
r) a minisztériumnak minden év március 15-ig benyújtja az előző költségvetési évben beszedett tagsági díjakból származó pénzeszközei értékét igazoló bizonylatot.

16. §
A térségi szervezet szervei
(1) A térségi szervezet szervei a következők:
a) a közgyűlés,
b) az igazgatótanács,
c) a felügyeleti tanács,
d) az ügyvezető igazgató.
(2) A térségi szervezet további szerveket is létrehozhat, ha ezt az alapszabály előírja.
(3) Konkrét feladataik teljesítésére a térségi szervezet munkabizottságokat hozhat létre.

17. §
Közgyűlés
(1) A közgyűlés a legmagasabb szerv, amelyet a térségi szervezet összes tagja alkot.
(2) Az igazgatóság legalább évente kétszer hívja össze a közgyűlést. Amennyiben az összehívását legalább a térségi szervezet tagjainak egyharmada, vagy a felügyeleti tanács kéri, a közgyűlés a kérelem kézbesítésétől számított 30 napon belül összehívásra kerül.
(3) A közgyűlés abban az esetben határozatképes, ha jelen van a tagok több mint fele és az elnök vagy alelnök, vagy azok megválasztása előtt a térségi szervezet tagjainak több mint fele. Amennyiben a közgyűlés kezdeteként kitűzött időben nincs jelen a tagok több mint fele, a közgyűlés a gyűlés kezdeteként kitűzött időtől számított egy óra eltelte után határozatképesnek minősül, függetlenül a jelenlévő tagok számától, vagy attól, hogy az elnök vagy alelnök jelen van-e. Ez csak arra az esetre vonatkozik, ha ez a kitétel kimondottan szerepelt a meghívóban is.
(4) A határozathozatalhoz a jelenlévő tagok több mint felének szavazata szükséges. A 6. cikk szerinti lényeges kérdésekben való határozat elfogadottnak minősül, ha a tagságot képező községek több mint 60%-a, ugyanakkor a tagságot képező összes többi szervezet több mint 60%-a is szavazott.
(5) A térségi szervezet szerveinek megválasztásáig a közgyűlést az alapító tagok által kijelölt község polgármestere vezeti. A gyűlés elnökének feladata a tárgyalás megnyitása és vezetése, a határozatképesség megállapítása, és a közgyűlés befejezése.
(6) A közgyűlés a térségi szervezetet érintő minden lényeges kérdésben határozatot hozhat, főként az alábbiakban
a) alapszabály, választási és napirend, azok módosításainak és függelékeinek jóváhagyása,
b) az igazgatótanács elnökének, alelnökének és további tagjainak, a felügyelő bizottság tagjainak és elnökének, valamint az ügyvezető igazgató megválasztása és megbízásának visszavonása,
c) további szerv létrehozása vagy visszavonása, amennyiben ezt az alapszabály meghatározza,
d) a munkabizottságok létrehozásának jóváhagyása,
e) a térségi szervezet költségvetésének, az éves pénzügyi beszámoló és a tevékenységről szóló beszámoló elfogadása,
f) a térségi szervezet feloszlatása vagy megszüntetése, vagy másik térségi szervezettel való egyesülése,
g) tagsági díjak összegének és fizetési határidejének meghatározása,
h) a térségi szervezet tulajdonával kapcsolatos gazdálkodási elvek elfogadása,
i) a térségi szervezet pénzügyi követeléseiről és kötelezettségeiről, valamint hiteleinek és kölcsöneinek elvállalásáról és elutasításáról való határozathozatal,
j) a turizmusfejlesztés koncepciójának jóváhagyása a térségi prioritások szempontjaira való tekintettel, a Szlovák Köztársaság és a kerület döntéshozó testülete turizmusfejlesztési koncepciójával összhangban, k) a tevékenységek éves tervének elfogadása,
l) a felszámoló kinevezése.
(7) Egy természetes személy a szavazati jogát személyesen, vagy írásban felhatalmazott másik természetes személy által gyakorolja. Egy jogi személy a szavazati jogát az ő képviseletére jogosult személy által gyakorolja. A képviseletre vonatkozó felhatalmazás létezését és terjedelmét illető kérdésben felmerülő kétség esetén a szavazati jogot egy írásban felhatalmazott személy által kell biztosítani.

18. §
Igazgatótanács
(1) Az igazgatótanács a térségi szervezet vezető szerve, amely a közgyűlések közötti időszakban annak működését biztosítja.
(2) Az igazgatótanács tagjai a közgyűlés által megválasztott elnök, alelnök, és további tagok, miközben az igazgatótanácsban minden községnek és más tagszervezetnek azonos taglétszámmal kell képviseltetnie magát. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az első mondat rendelkezése nem vonatkozik olyan térségi szervezetekre, amelyeknek csak egyetlen község a tagja. Az olyan térségi szervezetek, amelyek tagsága egyetlen községből áll, az alapszabályban módosítják a tagok igazgatótanácsban való képviseletét és összetételét.
(3) Az igazgatótanács mindazon ügyekről határoz, amelyek a törvény, az alapszabály, vagy a közgyűlés határozata alapján nem tartoznak a térségi szervezet más szervének hatáskörébe.
(4) Az igazgatótanács feladata:
a) a közgyűlés összehívása, a tárgyaláshoz szükséges anyagok elkészítése, a határozatok végrehajtásának biztosítása,
b) a térségi szervezet szerveinek összetételére vonatkozó javaslat benyújtása a közgyűlés elé,
c) a térségi szervezet törlésére vonatkozó kérelem benyújtása és az alapszabály módosításának bejelentése a minisztérium felé,
d) a térségi szervezet éves tervének összeállítása és a turizmusfejlesztés koncepciójának kidolgozása,
e) a térségi szervezet költségvetésére vonatkozó tervezet és a tevékenységről szóló beszámoló kidolgozása, illetve jóváhagyás céljából azok előterjesztése a közgyűlés számára,
f) a térségi szervezet tulajdonával kapcsolatos gazdálkodás,
g) a tagság keletkezéséről és megszűnéséről való határozathozatal,
h) a térségi szervezet tagjainak tájékoztatása,
i) a felügyeleti tanács ellenőrző tevékenységéhez való adatbiztosítás, tájékoztatás az igazgatótanács gyűléseiről, ezen gyűlések jegyzőkönyveinek átadása a felügyeleti tanács számára.
(5) Az igazgatótanács élén az elnök áll, aki a térségi szervezet szerveinek tevékenységét irányítja, összehívja és vezeti az igazgatótanács gyűléseit, és további olyan tevékenységeket végez, amelyeket az alapszabály, a közgyűlés, vagy az igazgatótanács határozatai írnak elő.
(6) Az elnök a térségi szervezet ügyviteli szerve. Ha az elnök nem tudja ellátni tisztségét, vagy megbízása visszavonásra kerül, az új elnök megválasztásáig az alelnök látja el a tisztséget, és a térségi szervezet hivatalos képviselőjének tisztségét is.
(7) Az igazgatótanács üléseire más tevékenységi kört ellátó képviselőt is meg lehet hívni a turizmussal kapcsolatos fontos ügyekben való tanácsadás biztosítása céljából.
(8) Az igazgatótanács feladata a saját tanácskozási rend jóváhagyása.
(9) Az elnöknek, vagy az alelnöknek jogában áll minden üggyel kapcsolatban eljárni a térségi szervezet nevében, és képviselni annak érdekeit úgy, hogy a közgyűlés határozatai számukra nézve kötelezők.
(10) A térségi szervezet nevében az alapszabályban meghatározott ügyekben eljárhat az ügyvezető igazgató is úgy, hogy a közgyűlés határozatai számára nézve kötelezők.

19. §
Felügyeleti tanács
(1) A felügyeleti tanács a térségi szervezet ellenőrző szerve.
(2) A felügyeleti tanács tagjainak jogában áll, hogy a tevékenységgel kapcsolatos minden iratba és bejegyzésbe betekintsenek.
(3) Felügyeleti tanács feladata:
a) a felügyeleti tanács alelnökének kiválasztása a tagok közül,
b) ellenőrizni a közgyűlés és a térségi szervezet igazgatótanácsa határozatainak teljesítését,
c) az évi zárlatot és a tevékenységről szóló beszámolót áttanulmányozza, és véleményét a közgyűlésnek benyújtja,
d) a térségi szervezet tulajdonával való gazdálkodás ellenőrzése,
e) a könyvelés vezetésének ellenőrzése annak érdekében, hogy az a külön előírásnak megfelelően történik-e,7)
f) a térségi szervezet tevékenységének ellenőrzése annak érdekében, hogy az az általános hatályú jogszabályokkal és alapszabállyal összhangban van-e,
g) az igazgatóság figyelmének felhívása a megállapított hiányosságokra, javaslattétel azok megszüntetésére,
h) az igazgatótanács figyelmeztetése a jogszabályi előírások, vagy az alapszabály rendelkezéseinek megsértéséről,
i) az igazgatótanács költségvetési tervezetének véleményezése,
j) a térségi szervezet tagjai által benyújtott panaszok vizsgálata,
k) a saját tevékenységéről szóló beszámolás a közgyűlés előtt.
(4) A felügyeleti tanács tagja csak 18. életévét betöltött természetes személy lehet, aki gyakorlata, vagy iskolai végzettsége alapján biztosítja a feladatok szakszerű ellátását, továbbá büntetlen előéletű, amit a bűnügyi nyilvántartás három hónapnál nem régibb kivonatával köteles igazolni. A felügyeleti tanácsban minden községnek és más tagszervezetnek azonos taglétszámmal kell képviseltetnie magát. Szavazategyenlőség esetén az elnök, távollétében az alelnök szavazata dönt.
(5) A felügyeleti tanácsi tagság összeférhetetlen az igazgatótanácsi tagsággal.

20. §
A térségi szervezetek szerveivel kapcsolatos közös rendelkezések
(1) A térségi szervezet megválasztott szerveinek megbízatási ideje négy évre szól. A térségi szervezet megválasztott szerveinek taglétszámát az alapszabály határozza meg.
(2) A térségi szervezet szerveinek gyűlésein jegyzőkönyv készül, amely az alapszabályban meghatározott időszakig megőrzésre kerül. Ez az időszak a térségi szervezet megválasztott szervei megbízatási idejének lejártától számítva legalább öt évig tart.8)

21. §
Térségi szervezetben való tagság
(1) A térségi szervezetben való tagságért a jelentkezési lap alapján olyan község, vagy jogi személy is folyamodhat, amely annak területén vállalkozik vagy működik. Tagsága az igazgatótanács általi jóváhagyás és a tagdíj befizetése után csak a térségi szervezet tagjainak jegyzékébe való bejegyzés napjától kezdődően érvényes.
(2) A térségi szervezetben való tagság megszűnik
a) a természetes, vagy jogi személy térségi szervezetből való kilépésének bejelentése napján,
b) jogi személy, vagy egyéni vállalkozó természetes személy jogutód nélkül való megszűnésével, természetes személy halálával, vagy halottá nyilvánításával, vagy
c) a közgyűlésnek a tag térségi szervezetből való kizárásáról szóló határozatával, az alapszabály megsértése, tagdíj befizetésének elmulasztása, vagy a térségi szervezet jó hírnevének megsértése okán.
(3) A térségi szervezet a tagot törli a tagok jegyzékéből a közgyűlés 2. bekezdés c) pontja alapján történő kizárásról szóló határozatát követő 30 napon belül. A térségi szervezet a törlés napjától számított 15 munkanapon belül írásban értesíti a tagok jegyzékéből való törlésről a tagot, aki kilépett, vagy a közgyűlés által kizárásra került.
(4) A törölt tag nem igényelheti sem a tagdíj, sem a térségi szervezet tevékenysége során megszerzett tulajdonban való részesedése kifizetését.

22. §
Térségi szervezet tagjainak jogai és kötelezettségei
(1) A térségi szervezet tagjainak jogai és kötelezettségei a térségi szervezet tagjainak jegyzékébe a 21. § 1. bek. szerint való bejegyzése napján lépnek érvénybe.
(2) A térségi szervezet tagjának jogában áll
a) tájékozódni a térségi szervezet tevékenységéről és gazdálkodásáról,
b) részt venni a közgyűlés ülésein,
c) hogy a térségi szervezet szerveibe történő választásokon válasszon és választható legyen,
d) a térségi szervezet szerveiben rábízott feladatokat ellátni,
e) a térségi szervezet szerveinek figyelmét a hiányosságokra felhívni, azok pótlását kezdeményezni, illetve a tevékenység minőségét növelni,
f) promóciós tevékenységre a térségi szervezet marketingtevékenysége által,
g) részt venni a térségi szervezet működésében, rendezvényeiben és tevékenységében.
(3) A térségi szervezet tagja köteles
a) betartani az alapszabályt,
b) rendesen, időben, és a meghatározott összegben befizetni a tagdíjat,
c) a vállalkozói és szakmai etika általános elveit betartani,
d) a térségi szervezetnek a tevékenységhez szükséges turizmussal kapcsolatos anyagot és statisztikai adatot átadni,
e) a hatáskörébe tartozó terület turizmusfejlesztési koncepciójának kidolgozásában és megvalósításában együttműködni a fenntartható fejlődés feltételeinek megfelelően, 
f) ha a község a térségi szervezet tagja, köteles az eltöltött vendégéjszakák számáról, a szállásért felszámolt adó összegéről, és az előző évre vonatkozó szállásért felszámolt adó összegéről való tájékoztatást legkésőbb a folyó év februárja végéig a térségi szervezetnek elküldeni.

23. §
Térségi szervezet költségvetése és számvitele
(1) A térségi szervezet az adott naptári évre általa összeállított és jóváhagyott, minden költségvetési bevételt és kiadást tartalmazó költségvetés alapján gazdálkodik.
(2) A költségvetés tervezetét az igazgatótanács legkésőbb azon naptári év kezdete előtt a közgyűlés elé terjeszti jóváhagyásra, amelyre a költségvetés vonatkozik. A közgyűlés legkésőbb a tárgyévet megelőző naptári év december 31-ig jóváhagyja a költségvetést. A tevékenység első évében a térségi szervezet alapítása időpontjához igazodó előzetes költségvetés kerül kidolgozásra.
(3) A térségi szervezet a könyvvitelét külön jogszabály szerint vezeti.7)
(4) A térségi szervezet a könyvvitelében külön vezeti a turizmusfejlesztés fő tevékenységével kapcsolatos bevételeket és költségeket, illetve az üzleti tevékenységgel kapcsolatos bevételeket és költségeket.

24. §
Térségi szervezet létrehozása és megszűnése
(1) A térségi szervezet létrehozására és megszűnésére a 10. és a 12. § rendelkezései irányadók.
(2) A térségi szervezet bejegyzése során be kell jelenteni az alapító községek területén lévő szálláshelyeken eltöltött olyan éjszakák számát, amelyek után a szállásért felszámolásra került a térségi szervezet bejegyzésének évét megelőző évre vonatkozó adó.
(3) A térségi szervezet a jegyzésből való törléskor szűnik meg.
a) felszámolás útján, vagy
b) felszámolás nélkül.
(4) A térségi szervezet megszüntetéséhez annak felszámolás által való megszüntetése szükséges, ha annak üzleti tőkéje és kötelezettségei nem szállnak át jogutódra.

24.a §
Térségi szervezet felszámolás nélküli megszűnése
(1) Egy térségi szervezetté egyesülhet vagy összeolvadhat két, vagy több térségen belüli térségi szervezet az egyesülésről, vagy összeolvadásról szóló, írásos formában megkötött szerződés alapján. Térségi szervezetek egyesülése során ezek megszűnnek, és a megszűnő térségi szervezetek jogutódjává az egyesülésről szóló szerződésben meghatározott térségi szervezet válik. Térségi szervezetek összeolvadása során ezek megszűnnek, és a megszűnő térségi szervezetek jogutódjává az összeolvadásáról szóló szerződésben meghatározott új térségi szervezet válik.
(2) Térségi szervezet egyesülési, vagy összeolvadási eljárása során megfelelő módon alkalmazásra kerülnek a Kereskedelmi törvénykönyv gazdasági társaság felszámolás nélküli megszűnéséről szóló rendelkezései.

24.b §
Turisztikai információs központ
(1) A turisztikai információs központ egy adott kerületen, térségen, vagy községen belüli különleges célú intézmény, amely
a) biztosítja a turizmussal kapcsolatos információk gyűjtését, feldolgozását és közvetítését,
b) biztosítja a hazai és külföldi látogatók folyamatos tájékoztatását az állandóan frissülő információk tartalma, az adott térség vonzerejének és a turisztikai termékek és rendezvények feltérképezése alapján.
(2) Turisztikai információs központot létrehozhat egy község, turisztikai szervezet vagy más szervezet.

Szakpolitikai dokumentumok

25. §
A szakpolitikai dokumentumokat az alábbiak alkotják:
a) turizmusfejlesztés koncepciója, amely azon területekre vonatkozóan kerül kidolgozásra, amelyeken a kerületi és térségi szervezetek működnek; hosszabb időszakra vonatkozóan meghatározza a turizmus feladatait és céljait; középtávon négyéves távlatban, hosszútávon pedig tízéves távlatban az adott terület koncepcionális, rendszer szintű, és stratégiai kérdéseinek megoldásán dolgozik; a koncepció szükség szerint, de legalább négyévente egyszer kerül frissítésre,
b) turisztikai szervezetek tevékenységének éves tervezete, amely magába foglalja a turisztikai szervezet tevékenységének adott naptári évre vonatkozó tervét, és a tevékenységre vonatkozó három éves kilátásokat; a tevékenységek éves tervére épül a turisztikai szervezet költségvetése; az ügynökség a tevékenységek éves tervében figyelembe veszi a turisztikai szervezet éves tervében foglalt tevékenységeket azzal a feltétellel, hogy a turisztikai szervezet következő évre vonatkozó éves terve benyújtásra kerül az ügynökséghez a megelőző naptári év október 15-ig, és összhangban lesz az ügynökség marketingstratégiájával,
c) a turizmusfejlesztésről szóló monitoring jelentés, amely szükség szerint, de legalább évente egyszer kerül kidolgozásra.

Turisztikai szervezetek regisztrációja

26. §
(1) A minisztérium vezeti a jegyzéket, amely az alábbiakat tartalmazza:
a) Turisztikai szervezet neve,
b) Turisztikai szervezet statisztikai azonosítószáma,
c) Turisztikai szervezet székhelye,
d) a tevékenység célja,
e) a turisztikai szervezet tagjainak, és meghatalmazott képviselőinek jegyzéke,
f) a hivatalos képviselőről és a turisztikai szervezet alelnökéről szóló adatok: teljes név, születési dátum, állandó lakhely és elérhetőségi adatok, hivatalba lépés napjának, vagy annak megszűnése után a megszűnés napjának feltüntetésével,
g) azon természetes személy teljes neve, születési dátuma, állandó lakhelye, aki a turisztikai szervezet felügyeleti szervének tagja, valamint a hivatalba lépése napjának, vagy annak megszűnése után a megszűnése napjának feltüntetésével,
h) a turisztikai szervezet megszűnése és megszűnésének jogalapja, a felszámolás megindításának és lezárásának napja; ha megszűnése felszámolás útján történt, azon természetes személy teljes neve, születési dátuma, állandó lakhelye, vagy azon jogi személy cégneve, székhelye és cégjegyzékszáma, ha rendelkezik vele, aki a jegyzékbe felszámolóként kerül bejegyzésre, a turisztikai szervezet képviseleti módjának, valamint a hivatalba lépése napjának, vagy annak megszűnése után a megszűnése napjának feltüntetésével; amennyiben a felszámoló jogi személy, bejegyzésre kerül, azon természetes személy teljes neve, születési dátuma, állandó lakhelye, aki ezen jogi személy nevében a felszámolói tevékenységet végzi,
i) a turisztikai szervezet jegyzékből való törlésének jogalapja,
j) azon térségi szervezet statisztikai azonosítószáma, neve és székhelye, amely a 24.a § alapján a megszűnt térségi szervezet jogutódja,
k) turisztikai szervezet alapszabálya,
l) nem nyilvános dokumentumok, mégpedig a turisztikai szervezet létesítő okirata, és az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve.
(2) Turisztikai szervezetek regisztrációja során a minisztérium a 10., 12., és a 24. § alapján jár el.
(3) Amennyiben a minisztérium megállapítja, hogy a turisztikai szervezet nem működik az alapszabálya szerint, vagy az alapszabályával ellentétben jár el, haladéktalanul figyelmezteti és felszólítja, hogy hagyjon fel az ilyen tevékenységgel. Amennyiben a turisztikai szervezet ezt a tevékenységét tovább folytatja, vagy a meghatározott határidőn belül nem biztosítja a jogszerű működés helyreállítását, a minisztérium törli a turisztikai szervezetet a jegyzékből.
(4) A turisztikai szervezetek kötelesek a jegyzékben lévő adatváltozások jóváhagyását követő 15 munkanapon belül az ilyen változásokat bejelenteni a minisztériumnak.
(5) A regisztrációra és a turisztikai szervezet jegyzékből való törléséről szóló határozathozatalra nem vonatkozik semmilyen általános közigazgatási eljárási előírás.9)

Turizmusfejlesztés finanszírozása

27. §
A turizmusfejlesztés finanszírozásában az alábbiak vesznek részt
a) az állam,
b) kerület döntéshozó testülete,
c) községek,
d) természetes és jogi személyek.

28. §
Turisztikai szervezetek finanszírozása
A turisztikai szervezetek finanszírozásának forrásai az alábbiak.
a) tagdíjak,
b) költségvetési támogatások (a továbbiakban „állami támogatás”),
c) önkormányzattól, természetes és jogi személyektől származó önkéntes hozzájárulások a turisztikai szervezet tevékenységéhez,
d) termékek és szolgáltatások értékesítéséből származó bevételek,
e) közvetítési díjak,
f) a turisztikai információs központok tevékenységéből származó bevételek,
g) reklámfelület eladásából származó bevételek,
h) hazai és külföldi forrásokból származó nem visszatérítendő juttatások, beleértve az Európai Unióból származó eszközöket is, i) egyéb bevételek.

Állami támogatás

29. §
(1) Az állami támogatásban csak a minisztérium által regisztrált turisztikai szervezetek részesülhetnek olyan tevékenységek megvalósítására, amelyek a fő tevékenységükhöz kötődnek.
(2) Az állami támogatás a minisztérium költségvetési fejezetéből a minisztérium és a turisztikai szervezet közötti állami támogatásról szóló szerződés alapján történik az adott költségvetési évre, a turisztikai szervezet tevékenységének első évét kivéve.
(3) Állami támogatás nyújtásáról szóló szerződés elsősorban az alábbiakat tartalmazza:
a) szerződő felek azonosító adatai,
b) szerződés tárgya,
c) állami támogatás célja,
d) állami támogatás összege és módja,
e) állami támogatás feltételei,
f) a juttatott állami támogatás felhasználására vonatkozó ellenőrzés módja,9a)
g) fel nem használt pénzeszközök visszatérítésének határideje,
h) állami támogatással való elszámolás határideje és módja,
i) a juttatott állami támogatás utáni kamatok törlesztésének határideje,
j) a szerződő felek jogai és kötelezettségei,
k) a szerződés időtartamának meghatározása,
l) a szerződéstől való elállás oka és módja.
(4) A minisztérium állami támogatást nyújthat az adott költségvetési évre
a) egy térségi szervezetnek olyan mértékben, amely megfelel a térségi szervezetnek az előző költségvetési évet megelőző év tagdíjakból beszedett bevételei összegének, miközben a térségi szervezetnek juttatható állami támogatás maximális összege a térségi szervezet tagságát képező összes községében az előző költségvetési évet megelőző évben foglalt szálláshelyek után beszedett adó 90%-ára korlátozódik,
b) egy kerületi szervezetnek olyan mértékben, amely megfelel az előző költségvetési évet megelőző évben a kerület döntéshozó testülete tagdíjából származó bevételének, miközben a kerületi szervezetnek juttatható állami támogatás maximális összege a kerületi szervezet tagságát képező térségi szervezetek összes községében az előző költségvetési évet megelőző évben foglalt szálláshelyek után beszedett adó 10%-ára korlátozódik.
(5) Amennyiben a térségi szervezet nem tagja a kerületi szervezetnek, a 4. bekezdés a) pontjában meghatározott állami támogatás összege 10%-kal csökken.
(6) A 31a § 4a bek. szerinti állami támogatás nem jár alanyi jogon.
(7) Az állami támogatás a turisztikai szervezet írásos kérelme, és a beterjesztett projekt alapján kerül kifizetésre, amely projekt olyan tevékenységek megvalósítására irányul, amelyek a szervezet fő tevékenységéhez kötődnek. Az állami támogatás kifizetésére vonatkozó kérelmet a turisztikai szervezet (a továbbiakban „kérelmező”) a minisztériumnak legkésőbb azon költségvetési év március 15-ig kézbesíti, amelyre az állami támogatás vonatkozik.
(8) Állami támogatás kifizetésére vonatkozó kérelem mellékletét képezi
a) a támogatás kérelmezője fő tevékenységeinek megvalósítását célzó projekt,
b) három hónapnál nem régebbi igazolás az illetékes adóhatóságtól arról, hogy az állami támogatás kérelmezője nyilvántartásában nem szerepel adóhátralék,
c) három hónapnál nem régebbi igazolás a társadalombiztosítótól arról, hogy az állami támogatás kérelmezője nyilvántartásában a munkavállalóira vonatkozóan nem szerepel társadalombiztosítási és nyugdíj-megtakarítási hátralék,
d) három hónapnál nem régebbi igazolás az egészségbiztosítóktól arról, hogy az állami támogatás kérelmezője nyilvántartásában a munkavállalóira vonatkozóan nem szerepel egészségbiztosítási hátralék,
e) az előző költségvetési évet megelőző évben beszedett tagsági díjakból származó pénzeszközök értékét igazoló bizonylat,
f) állami támogatás kérelmezőjének büntetőjogi nyilatkozata arról, hogy
1. nem áll felszámolás alatt,
2. nem nyújtott be csődeljárási, vagy fizetőképesség helyreállítására irányuló eljárás engedélyezésére vonatkozó kérelmet,
3. nem sértette meg az illegális foglalkoztatás tilalmát,
4. nincs tartozása az állami költségvetéssel szemben,
5. nem indult ellene csődeljárás, vagy fizetőképesség helyreállítására irányuló eljárás, és a bíróság nem függesztette fel az felszámolási eljárást eszközhiány miatt,
6. nem kapott értesítést végrehajtási eljárás elindításáról.
(9) A turisztikai szervezet projektje, amelyre az állami támogatási kérelem vonatkozik, tartalmazza a támogatás kérelmezőjének az adott költségvetési évre vonatkozó tevékenységi körét, és az adott költségvetési évre vonatkozó költségvetését.
(10) A kifizetett állami támogatás az alábbiakra használható fel:
a) marketing- és promóciós tevékenységre, elsősorban vásárokon, kiállításokon, termékbemutatókon való részvételre, honlap készítésre, turisztikai szervezet logójának elkészítésére, elektronikus marketingre, árkedvezményes termékek létrehozására, promóciós és tájékoztató jellegű kiadványok készítésére, könyvek kivételével,
b) turisztikai szervezet által létrehozott turisztikai információs központ működtetésére, bér- és működési költségek kivételével,
c) helyfoglalási rendszer létrehozására és működtetésére,
d) turisztikai termékek előállítására és támogatására,
e) adott hely vonzóbbá tételére vonatkozó tevékenységekre, hogy a turisztikai kínálat állandó részévé válhassanak,
f) turisztikai infrastruktúra-fejlesztésére, szálláshelyet biztosító létesítmények építésének kivételével,
g) stratégiai, szakpolitikai, elemző anyagok és dokumentumok, statisztikák és vizsgálatok biztosítására,
h) szolgáltatások minőségét értékelő rendszer bevezetésére,
i) desztináció és turizmusa minőségének növelésére irányuló képzési tevékenységre.
(11) A projektre vonatkozó követelmények, az állami támogatás kifizetésére vonatkozó kérelem mintája és a turisztikai szervezeteknek juttatott állami támogatás felhasználására vonatkozó feltételeiről a minisztérium által kiadott általános hatályú jogszabály rendelkezik.

30. §
(1) Az állami támogatás juttatásáról szóló határozathozatalra a 29. § szerint nem vonatkozik semmilyen általános közigazgatási eljárási előírás.9)
(2) Az állami támogatás kérelmezője a 29. § értelmében nem lehet olyan személy, aki
a) felszámolás alatt áll,
b) csődeljárási kérelmet nyújtott be, vagy szerkezetátalakítás engedélyezését kérte, illetve csődeljárás, vagy fizetőképesség helyreállítására irányuló eljárás indult ellene, vagy a bíróság eszközhiány miatt felfüggesztette a felszámolási eljárást, c) értesítést kapott végrehajtási eljárás elindításáról,
d) megsértette az illegális foglalkoztatás tilalmát,
e) nyilvántartásában adóhátralék, egészségbiztosítási hátralék, társadalombiztosítási hátralék és nyugdíj-megtakarítási hátralék szerepel.
(3) A 29. § értelmében az állami támogatás nem nyújtható az alábbiakra:
a) állami költségvetésből támogatást kérelmező bér- és működési költségei kifizetésére,
b) kamatok, hitelkamatok, késedelmi kamatok, kötbérek és külön jogszabály szerint kivetett bírságok kifizetésére,1)
c) az állami költségvetési támogatás kérelmezőjének előző évekből származó kötelezettségeinek törlesztésére,
d) az állami költségvetési támogatás kérelmezőjének előző évekből származó kiadásainak visszatérítésére,
e) az állami költségvetési támogatás kérelmezőjének az európai uniós alapokból és támogatásokból, valamint a Szlovák Köztársaság és más államok közötti nemzetközi szerződés alapján létesített alapokból származó bevételekkel összefüggő kötelezettségeinek teljesítésére.

31. §
(1) A turisztikai szervezet a beszerzések során külön jogszabály szerint jár el.10)
(2) Az állami támogatást a miniszter azon naptári év május 31-ig hagyja jóvá, amelyben az állami támogatás kifizetésére vonatkozó kérelem kézbesítésre került a minisztériumnak. Az állami támogatás miniszter által történő elfogadásától számított 30 napon belül a minisztérium kifizeti az állami támogatást a turisztikai szervezetnek.
(3) Az állami támogatással való gazdálkodás során a turisztikai szervezet köteles egy külön jogszabály szerint eljárni.1)
(4) A minisztérium nyilvántartást vezet az állami támogatás nyújtásáról szóló szerződésekről.
(5) A minisztérium a honlapján folyamatosan közzé teszi
a) az állami támogatás kérelmezőinek jegyzékét,
b) az állami támogatásban részesült kérelmezők jegyzékét,
c) a kifizetett támogatás összegét és
d) azon kérelmezők jegyzékét, akik nem kapták meg az állami támogatást, az elutasítás indoklásával.

31.a §
Átmeneti rendelkezések a 2011. december 1-től hatályos törvényi szabályozáshoz
(1) A 2012. költségvetési évre a minisztérium támogatást nyújthat
a) a minisztérium által bejegyzett és az állami támogatás kifizetésére vonatkozó kérelmét 2012. március 15. napjáig benyújtó térségi szervezetnek olyan mértékben, amely megfelel a térségi szervezetnek a költségvetési év folyamán tagdíjakból beszedett bevételei összegének, miközben a térségi szervezetnek juttatható állami támogatás maximális összege a térségi szervezet tagságát képező összes községében az előző költségvetési évben foglalt szálláshelyek után beszedett adó 90%-ára korlátozódik,
b) a minisztérium által bejegyzett, és az állami támogatás kifizetésére vonatkozó kérelmét 2012. április 15. napig benyújtó kerületi szervezetnek olyan mértékben, amely megfelel a kerület döntéshozó testületének költségvetési év alatti, tagdíjából származó bevételének, miközben a kerületi szervezetnek juttatható állami támogatás maximális összege a kerületi szervezet tagságát képező térségi szervezetek összes községében a költségvetési évet megelőző évben foglalt szálláshelyek után beszedett adó 10%-ára korlátozódik.
(2) Az állami támogatás összegét az 1. bekezdés szerint a minisztérium módosíthatja az állami költségvetésből a jelen törvény alapján állami támogatásra megállapított pénzeszközök összege szerint.
(3) A 2013. költségvetési évre a minisztérium támogatást nyújthat
a) a minisztérium által bejegyzett, és az állami támogatás kifizetésére vonatkozó kérelmét 2013. március 15. napjáig benyújtó térségi szervezetnek olyan mértékben, amely megfelel a térségi szervezetnek a 2012. január 1. naptól 2012. március 31. napig terjedő időszakban a tagdíjakból beszedett bevételei összegének, miközben a térségi szervezetnek juttatható állami támogatás maximális összege a térségi szervezet tagságát képező összes községében az előző költségvetési évben foglalt szálláshelyek után beszedett adó 90%-ára korlátozódik,
b) a minisztérium által bejegyzett, és az állami támogatás kifizetésére vonatkozó kérelmét 2013. március 15. napjáig benyújtó kerületi szervezetnek olyan mértékben, amely megfelel a kerület döntéshozó testülete tagdíjából származó, 2012. január 1. napjától 2012. március 31. napjáig terjedő időszakra vonatkozó bevételének, miközben a kerületi szervezetnek juttatható állami támogatás maximális összege a kerületi szervezet tagságához tartozó térségi szervezet tagságát képező összes községében az előző költségvetési évben foglalt szálláshelyek után beszedett adó 10%-ára korlátozódik.
(4) A turisztikai szervezetek 2012. április 15-ig benyújtják a minisztériumnak a 2012. január 1. napjától 2012. március 31. napjáig terjedő időszakban beszedett tagsági díjakból származó pénzeszközök értékét igazoló bizonylatot.

31.b §
Közös rendelkezés
A jelen törvény nem érinti az állami támogatásról szóló külön előírásokat.11)

31.c §
Átmeneti rendelkezés a 2014. január 1-től hatályos törvényi szabályozáshoz
Az ügynökség vezérigazgatója, aki a 2013. december 31. napjáig hatályos törvény alapján került kinevezésre, a 2014. január 1. napjától hatályos törvény alapján kinevezett ügynökségi vezérigazgatónak minősül. Az ilyen vezérigazgató megbízatási ideje a 7. § 2. bek. szerint történő megbízás visszavonásáig tart.

32. §
A jelen törvény 2011. december 1-én lép hatályba.

Ivan Gašparovič s.k.
Pavol Paška s.k.
Robert Fico s.k.


1) A Tt. 523/2004 sz., a közigazgatás költségvetési szabályairól, és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló módosított törvény.
2) A Tt. 513/1991 sz., Kereskedelmi törvénykönyvről szóló törvény 2. §. 2. bek.
2a) A Tt. 431/2002 sz. módosított törvény 23. §.
3) Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának A Tt. 369/1990 sz., önkormányzatokról szóló módosított törvény.
4) Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának A Tt. 377/1990 sz., Szlovák Köztársaság fővárosáról, Pozsonyról szóló módosított törvény.
5) Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának A Tt. 401/1990 sz., Kassa városról szóló módosított törvény.
6) A Tt. 277/2008 sz., a Szlovák Köztársaság Gazdasági Minisztériuma által kiadott, szálláshelyek besorolási jellemzőinek megállapításáról és azok kategóriákba és osztályba sorolásáról szóló rendelete.
7) A Tt. 431/2002 sz., számvitelről szóló módosított törvény.
8) A Tt. 395/2002 sz., levéltárakról és regiszterekről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló módosított törvény.
9) A Tt. 71/1967 sz., közigazgatási eljárásról (közigazgatási hatósági eljárás szabályai) szóló módosított törvény.
9a) A Tt. 502/2001 sz., pénzügyi ellenőrzésről és belső ellenőrzésről, és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló módosított törvény.
10) A Tt. 25/2006 sz. közbeszerzésekről, és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló módosított törvény.
11) Például az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke (Európai Unió Hivatalos Lapja. C 326 2012.10.26.), a A Tt. 231/1999. sz. állami támogatásról szóló módosított törvény.


A törvényfordítást a Nemzetstratégiai Kutatóintézet készíttette.
Časová verzia účinná od 1. júla 2016 do 31. decembra 2018

91/2010 Z. z.

Zákon
O PODPORE CESTOVNÉHO RUCHU


z 3. marca 2010


Zmena:
556/2010 Z. z. s účinnosťou od 31. decembra 2010
386/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. decembra 2011
352/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2014
415/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2014
125/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2016


Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:


§ 1
Predmet zákona
Tento zákon upravuje podporu cestovného ruchu v Slovenskej republike, práva a povinnosti fyzických osôb a právnických osôb pôsobiacich v cestovnom ruchu, tvorbu koncepčných dokumentov a financovanie rozvoja cestovného ruchu.

§ 2
Vymedzenie niektorých pojmov
Na účely tohto zákona sa rozumie
a) podporou cestovného ruchu aktivity smerujúce k zvýšeniu počtu domácich a zahraničných návštevníkov, predĺženiu ich pobytu na území Slovenskej republiky a zvýšeniu ich prínosu pre hospodárstvo,
b) integrovaným informačným systémom cestovného ruchu databáza informácií týkajúcich sa prírodných, kultúrnych a ostatných hodnôt a atraktivít územia, infraštruktúry a stredísk cestovného ruchu, zariadení a poskytovateľov služieb obvykle využívaných v cestovnom ruchu, o podujatiach týkajúcich sa cestovného ruchu,
c) produktom cestovného ruchu súbor služieb, ktoré produkuje a ponúka cieľové miesto, podniky a inštitúcie, ktoré majú schopnosť uspokojiť potreby návštevníkov a vytvoriť tak komplexný súbor zážitkov,
d) prenocovaním prenocovanie fyzickej osoby v zariadení poskytujúcom služby prechodného ubytovania, ktoré prevádzkovateľ prihlásil do štatistickej evidencie a za ktoré odviedol obci miestnu daň za ubytovanie.

Pôsobnosť právnických osôb v cestovnom ruchu

§ 3
Plnenie úloh v cestovnom ruchu zabezpečujú
a) Ministerstvo dopravy, výstavby a regionálneho rozvoja Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo“),
b) vyššie územné celky,
c) obce,
d) príspevková organizácia zriadená ministerstvom (ďalej len „agentúra“),
e) krajské organizácie cestovného ruchu (ďalej len „krajská organizácia“),
f) oblastné organizácie cestovného ruchu (ďalej len „oblastná organizácia“),
g) turistické informačné centrá.

§ 4
Ministerstvo
Ministerstvo plní tieto úlohy v cestovnom ruchu:
a) vytvára podmienky pre rozvoj cestovného ruchu ako štátnej priority,
b) vypracúva, implementuje a monitoruje štátnu politiku rozvoja cestovného ruchu,
c) vypracúva národnú koncepciu rozvoja cestovného ruchu a zodpovedá za jej plnenie,
d) zabezpečuje potrebné stimuly a pomoc pri investíciách súkromného sektora do cestovného ruchu,
e) podieľa sa na tvorbe systému štatistických informácií o cestovnom ruchu,
f) spracúva komplexné štatistické údaje o vývoji cestovného ruchu v Slovenskej republike,
g) spolupracuje s Ministerstvom školstva, vedy, výskumu a športu Slovenskej republiky a so zamestnávateľskými zväzmi a združeniami pôsobiacimi v cestovnom ruchu pri podpore a rozvoji výchovy a vzdelávania v cestovnom ruchu,
h) spolupracuje s Ministerstvom životného prostredia Slovenskej republiky pri podpore udržateľného rozvoja cestovného ruchu v chránených územiach,
i) spravuje Register krajských a oblastných organizácií cestovného ruchu (ďalej len „register“),
j) plní úlohy a záväzky Slovenskej republiky vyplývajúce z členstva
1. vo Svetovej organizácii cestovného ruchu a ostatných medzinárodných a medzištátnych organizáciách a združeniach cestovného ruchu,
2. v Európskej únii v oblasti cestovného ruchu a z medzinárodných zmlúv týkajúcich sa cestovného ruchu,
3. vo Výbore pre cestovný ruch Organizácie pre hospodársku spoluprácu a rozvoj,
k) zabezpečuje
1. plnenie úloh cezhraničnej spolupráce v cestovnom ruchu,
2. zahraničnú spoluprácu v cestovnom ruchu v oblasti dvojstranných a multilaterálnych vzťahov,
3. plnenie medzinárodných bilaterálnych a multilaterálnych zmlúv v cestovnom ruchu,
l) metodicky usmerňuje a kontroluje plnenie úloh agentúry,
m) vypracúva programy rozvoja cestovného ruchu a vyhodnocuje ich realizáciu,
n) podporuje činnosť územnej samosprávy pri rozvoji cestovného ruchu a činnosť krajských a oblastných organizácií cestovného ruchu (ďalej len „organizácie cestovného ruchu“) a turistických informačných centier,
o) zadáva úlohy subjektom výskumu cestovného ruchu,
p) podieľa sa na vytváraní mechanizmu fungovania jednotnej prezentácie Slovenskej republiky v zahraničí.

§ 5
Pôsobnosť vyšších územných celkov
Vyšší územný celok v cestovnom ruchu
a) môže založiť krajskú organizáciu a podieľa sa na jej spolufinancovaní,
b) spolupracuje s krajskou organizáciou pri tvorbe koncepcie rozvoja cestovného ruchu, ročného plánu aktivít a monitorovacej správy o vývoji cestovného ruchu na území kraja,
c) vytvára podmienky na spoluprácu s podnikateľskými subjektmi pôsobiacimi na jeho území,
d) vytvára podmienky na osvetu a výchovu obyvateľstva k podnikaniu v cestovnom ruchu,
e) spolupracuje s ústrednými orgánmi štátnej správy pri realizácii štátnej politiky cestovného ruchu v Slovenskej republike,
f) podporuje rozvoj cezhraničnej, medziregionálnej a nadnárodnej spolupráce v cestovnom ruchu,
g) vytvára podmienky na podporné mechanizmy a nástroje, ktoré motivujú subjekty na jeho území k rozvoju cestovného ruchu, zvyšovaniu kvality služieb a konkurencieschopnosti,
h) podieľa sa na vytváraní mechanizmu fungovania jednotnej prezentácie Slovenskej republiky v zahraničí.

§ 6
Pôsobnosť obcí
Obec v cestovnom ruchu
a) môže iniciovať vznik oblastnej organizácie a podieľa sa na spolufinancovaní jej aktivít,
b) spolupracuje s organizáciami cestovného ruchu pri tvorbe koncepcie rozvoja cestovného ruchu na území obce, ročného plánu aktivít a monitorovacej správy o vývoji cestovného ruchu na území obce,
c) tvorí programy, plány, stratégie a koncepcie rozvoja cestovného ruchu,
d) vytvára vlastné finančné zdroje na realizáciu aktivít v cestovnom ruchu,
e) buduje infraštruktúru podporujúcu aktivity v cestovnom ruchu, ktorá spadá do pôsobnosti obce,
f) sústreďuje štatistické údaje o cestovnom ruchu v obci,
g) spolupracuje s ústrednými orgánmi štátnej správy a s orgánmi vyššieho územného celku pri realizácii štátnej politiky cestovného ruchu v Slovenskej republike,
h) podieľa sa na uplatňovaní mechanizmu fungovania jednotnej prezentácie Slovenskej republiky v zahraničí.

§ 7
Agentúra
(1) Agentúra je príspevková organizácia1) zriadená ministerstvom, ktorej činnosť je zameraná na propagáciu a prezentáciu Slovenskej republiky doma aj v zahraničí ako cieľovej krajiny cestovného ruchu. Agentúra je financovaná z rozpočtovej kapitoly ministerstva.
(2) Štatutárnym orgánom agentúry je generálny riaditeľ, ktorého vymenúva a odvoláva minister dopravy, výstavby a regionálneho rozvoja Slovenskej republiky (ďalej len „minister“).
(3) Agentúra koordinuje vypracovanie návrhu a realizácie propagácie a prezentácie Slovenskej republiky ako cieľovej krajiny cestovného ruchu.
(4) Na zabezpečenie svojej činnosti môže agentúra zriaďovať svoje zahraničné zastúpenia a vnútroštátne regionálne pracoviská.
(5) Regionálne pracoviská agentúry zabezpečujú zber a výmenu územných údajov, komunikáciu s partnermi, podieľajú sa na marketingovej podpore predaja produktov cestovného ruchu regionálneho a národného charakteru a plnia na území príslušných regiónov úlohy, ktoré vyplývajú zo schválených koncepčných dokumentov cestovného ruchu.
(6) Agentúra spolupracuje s organizáciami cestovného ruchu a vykonáva pre ne podpornú činnosť. Podrobnosti o organizácii a činnosti agentúry upraví štatút agentúry, ktorý schvaľuje ministerstvo.

§ 7a
Rada agentúry
(1) Minister zriaďuje Radu agentúry (ďalej len „rada“) ako svoj poradný orgán pre otázky činnosti a hospodárenia agentúry.
(2) Rada má jedenásť členov. Predsedom a členom rady je zástupca ministerstva, ktorého vymenúva a odvoláva minister. Minister vymenúva a odvoláva
a) jedného člena rady na návrh príslušného výboru Národnej rady Slovenskej republiky,
b) jedného člena rady na návrh akademických obcí vysokých škôl s katedrou cestovného ruchu,
c) jedného člena rady na návrh krajských organizácií,
d) jedného člena rady na návrh Združenia miest a obcí Slovenska,
e) dvoch členov rady na návrh profesijných zväzov cestovného ruchu na Slovensku a
f) štyroch členov rady na návrh oblastných organizácií.
(3) Ďalšie podrobnosti o organizácii a činnosti rady upraví štatút rady, ktorý vydá ministerstvo.

Krajská organizácia

§ 8
(1) Krajská organizácia je právnická osoba založená podľa tohto zákona, ktorá podporuje a vytvára podmienky na rozvoj cestovného ruchu na území kraja a chráni záujmy svojich členov.
(2) Členmi krajskej organizácie sú vyšší územný celok a najmenej jedna oblastná organizácia pôsobiaca na jeho území založená podľa tohto zákona.
(3) Výnosy krajskej organizácie sú jej príjmami a nerozdeľujú sa medzi členov.
(4) Ak oblastná organizácia vznikne neskôr ako krajská organizácia, môže sa stať jej členom schválením jej členstva krajskou organizáciou, pristúpením k zakladateľskej zmluve a stanovám a zapísaním do zoznamu členov krajskej organizácie.
(5) Členský príspevok oblastnej organizácie krajskej organizácii je najmenej 10 % z členských príspevkov získaných oblastnou organizáciou od obcí a podnikateľských subjektov2) v predchádzajúcom kalendárnom roku.
(6) Na území vyššieho územného celku môže pôsobiť len jedna krajská organizácia registrovaná podľa tohto zákona.

Založenie a vznik krajskej organizácie

§ 9
(1) Krajská organizácia sa zakladá zakladateľskou zmluvou a schválením jej založenia na ustanovujúcom valnom zhromaždení.
(2) Ustanovujúce valné zhromaždenie zvolá predseda vyššieho územného celku alebo ním poverený zástupca.
(3) Na ustanovujúcom valnom zhromaždení predseda vyššieho územného celku alebo ním poverený zástupca predloží návrh stanov a zloženia orgánov krajskej organizácie.
(4) Stanovy krajskej organizácie a prílohy k nim obsahujú
a) uznesenie zastupiteľstva vyššieho územného celku o súhlase s jej vznikom a členstvom vyššieho územného celku v nej,
b) názov a sídlo krajskej organizácie,
c) predmet jej činnosti,
d) orgány krajskej organizácie, ich pôsobnosť a spôsob rozhodovania,
e) podrobnosti o prijímaní nových členov, vedení zoznamu členov, o zániku členstva, členskom príspevku a spôsobe stanovenia jeho výšky,
f) práva a povinnosti členov,
g) zásady hospodárenia.
(5) O ustanovujúcom valnom zhromaždení krajskej organizácie sa vyhotoví zápisnica, ktorá musí byť podpísaná všetkými zakladajúcimi členmi.

§ 10
(1) Krajská organizácia vzniká dňom zápisu do registra. Návrh na registráciu krajskej organizácie podávajú jej zakladajúci členovia ministerstvu. K návrhu priložia stanovy krajskej organizácie v dvoch vyhotoveniach, zakladateľskú zmluvu, zápisnicu z ustanovujúceho valného zhromaždenia a súhlas so spracúvaním poskytnutých osobných údajov na účely registra.
(2) Konanie o registrácii sa začne dňom, keď bol ministerstvu doručený návrh na začatie registrácie.
(3) Ak návrh na registráciu nemá náležitosti podľa odseku 1, stanovy nie sú v súlade s týmto zákonom, alebo ak pod rovnakým názvom je už registrovaná iná krajská organizácia, ministerstvo do piatich pracovných dní vyzve zakladajúcich členov krajskej organizácie, aby v stanovenej lehote odstránili nedostatky a konanie o registrácii preruší.
(4) Ministerstvo registráciu odmietne, ak zakladajúci členovia krajskej organizácie v stanovenej lehote podľa odseku 3 neodstránia nedostatky. Rozhodnutie o odmietnutí registrácie ministerstvo oznámi do desiatich pracovných dní zakladajúcim členom krajskej organizácie.
(5) Proti rozhodnutiu o odmietnutí registrácie možno podať správnu žalobu do 30 dní odo dňa doručenia tohto rozhodnutia.
(6) Ak ministerstvo nezistí dôvod na odmietnutie registrácie, vykoná do 10 pracovných dní registráciu a zašle zakladajúcim členom krajskej organizácie jedno vyhotovenie stanov, na ktorom vyznačí deň registrácie. O registrácii sa rozhodnutie nevydáva.
(7) Vznik krajskej organizácie, jej názov, sídlo a predmet činnosti oznámi ministerstvo do 10 pracovných dní odo dňa registrácie Štatistickému úradu Slovenskej republiky (ďalej len „štatistický úrad“).
(8) Krajská organizácia je povinná ministerstvu bezodkladne nahlásiť identifikačné číslo, ktoré jej pridelí štatistický úrad.
(9) Zmenu stanov oznámi krajská organizácia písomne ministerstvu do 15 pracovných dní od ich schválenia; k oznámeniu pripojí dve vyhotovenia stanov obsahujúcich zmeny a originál zápisnice z rokovania valného zhromaždenia, na ktorom bola schválená zmena stanov.
(10) Ak zmena stanov nie je v súlade s týmto zákonom, ministerstvo do 5 pracovných dní vyzve krajskú organizáciu na odstránenie nedostatkov. Krajská organizácia je povinná tieto nedostatky odstrániť do 30 dní odo dňa doručenia výzvy a v lehote ďalších 10 pracovných dní o tom upovedomí ministerstvo.
(11) Zmenu údajov v stanovách podľa § 9 ods. 4 oznámi ministerstvo štatistickému úradu do 10 pracovných dní odo dňa vykonania zmeny v registri.

§ 11
Práva a povinnosti krajskej organizácie
Krajská organizácia
a) vykonáva činnosť podľa stanov a v súlade so strategickými dokumentmi vyšších územných celkov,
b) podporuje činnosť svojich členov pri tvorbe a realizácii koncepcie rozvoja cestovného ruchu na území vyššieho územného celku,
c) tvorí a realizuje marketing a propagáciu cestovného ruchu pre svojich členov doma a v zahraničí,
d) presadzuje spoločné záujmy svojich členov,
e) pri svojej činnosti spolupracuje s orgánmi vyššieho územného celku,
f) podporuje kultúrny, spoločenský a športový život a zachovanie prírodného a kultúrneho dedičstva,
g) organizuje podujatia pre obyvateľov a návštevníkov,
h) poskytuje svojim členom poradensko-konzultačné služby,
i) presadzuje trvalo udržateľný rozvoj cestovného ruchu tak, aby sa chránilo a zachovávalo životné prostredie a rešpektoval sa spôsob života miestneho obyvateľstva a vlastnícke práva,
j) spolupracuje pri zostavovaní a realizácii koncepcie rozvoja cestovného ruchu vyššieho územného celku,
k) v spolupráci s orgánmi vyššieho územného celku vypracúva a realizuje ročný plán aktivít krajskej organizácie,
l) vypracúva rozpočet, ktorý schvaľuje najvyšší orgán krajskej organizácie,
m) iniciuje alebo zabezpečuje tvorbu, manažment a prezentáciu produktov cestovného ruchu, a to aj prostredníctvom turistického informačného centra,
n) zostavuje správu o činnosti, ktorú zverejňuje na svojom webovom sídle a ročnú účtovnú závierku, ktorú ukladá do verejnej časti registra účtovných závierok,2a)
o) môže zriadiť alebo založiť turistické informačné centrum,
p) vedie za územie vyššieho územného celku evidenciu turistických informačných centier,
q) predkladá ministerstvu každoročne do 15. marca doklad preukazujúci sumu finančných prostriedkov získaných z členských príspevkov za predchádzajúci rozpočtový rok,
r) spolupracuje s ústrednými orgánmi štátnej správy, ktoré sa podieľajú na plnení úloh cestovného ruchu, s orgánmi vyššieho územného celku a s organizáciami pôsobiacimi na území kraja v otázkach rozvoja cestovného ruchu.

§ 11a
Orgány krajskej organizácie
(1) Orgánmi krajskej organizácie sú:
a) valné zhromaždenie,
b) predseda krajskej organizácie,
c) výkonný riaditeľ krajskej organizácie.
(2) Valné zhromaždenie je najvyšší orgán, ktorí tvoria zástupca vyššieho územného celku a zástupcovia oblastných organizácií, ktoré sú členmi krajskej organizácie.
(3) Valné zhromaždenie je uznášaniaschopné, ak je prítomná nadpolovičná väčšina všetkých jeho členov. Na prijatie uznesenia je potrebná viac ako polovica hlasov prítomných členov.
(4) Predseda krajskej organizácie je štatutárnym orgánom krajskej organizácie, zvoláva, pripravuje a riadi schôdze valného zhromaždenia a je oprávnený konať v mene krajskej organizácie vo všetkých veciach a zastupovať jej záujmy, pričom je viazaný uzneseniami valného zhromaždenia. Predsedu krajskej organizácie volí a odvoláva valné zhromaždenie na návrh predsedu vyššieho územného celku.
(5) V mene krajskej organizácie vo veciach určených stanovami je oprávnený konať aj výkonný riaditeľ krajskej organizácie. Výkonného riaditeľa krajskej organizácie volí a odvoláva valné zhromaždenie na návrh predsedu krajskej organizácie.

§ 12
Zrušenie a zánik krajskej organizácie
(1) Pred zánikom krajskej organizácie sa vyžaduje jej zrušenie s likvidáciou. Krajská organizácia sa zrušuje rozhodnutím orgánu určeného stanovami alebo vyhlásením konkurzu alebo zamietnutím návrhu na vyhlásenie konkurzu pre nedostatok majetku.
(2) Vstup krajskej organizácie do likvidácie sa zapisuje do registra.
(3) Likvidátora vymenúva orgán určený stanovami.
(4) Likvidátor zostaví ku dňu vstupu krajskej organizácie do likvidácie likvidačnú účtovnú súvahu a je povinný umožniť do nej nahliadnuť v sídle krajskej organizácie členovi, ktorý o to požiada.
(5) Krajská organizácia zaniká výmazom z registra. Návrh na výmaz krajskej organizácie z registra podáva ministerstvu likvidátor do 30 pracovných dní od skončenia likvidácie. Zánik krajskej organizácie oznámi ministerstvo do 10 pracovných dní odo dňa výmazu z registra štatistickému úradu.
(6) Ak tento zákon neustanovuje inak, na likvidáciu krajskej organizácie sa primerane použijú ustanovenia Obchodného zákonníka.

Oblastná organizácia

§ 13
(1) Oblastná organizácia je právnická osoba založená podľa tohto zákona, ktorá podporuje a vytvára podmienky na rozvoj cestovného ruchu na svojom území a chráni záujmy svojich členov.
(2) Ak pôsobnosť oblastnej organizácie presahuje územie kraja, jej valné zhromaždenie rozhodne, do ktorej krajskej organizácie bude patriť.
(3) Výnosy oblastnej organizácie sú jej príjmami a nerozdeľujú sa medzi jej členov.

§ 14
Založenie oblastnej organizácie
(1) Oblastnú organizáciu môže založiť zakladateľskou zmluvou s podnikateľskými subjektmi najmenej päť obcí3) alebo mestské časti v hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislave4) a v meste Košice5) (ďalej len „obec“), pričom súhrn počtu prenocovaných návštevníkov v ubytovacích zariadeniach6) na území zakladajúcich obcí v predchádzajúcom kalendárnom roku musí dosiahnuť najmenej 50-tisíc prenocovaní. Oblastnú organizáciu môže založiť aj menej ako päť obcí, ak bol súhrnný počet prenocovaní v ubytovacích zariadeniach6) na území zakladajúcich obcí v predchádzajúcom kalendárnom roku najmenej 150-tisíc.
(2) Každý subjekt pôsobiaci na území obce má právo byť členom oblastnej organizácie.
(3) Obec môže byť členom len jednej oblastnej organizácie.
(4) Ustanovujúce valné zhromaždenie zvoláva poverený starosta obcí iniciujúcich založenie oblastnej organizácie.
(5) Na ustanovujúcom valnom zhromaždení predložia obce návrh stanov a zloženia orgánov oblastnej organizácie.
(6) Stanovy oblastnej organizácie a ich prílohy obsahujú
a) uznesenia obecných zastupiteľstiev o súhlase na vznik alebo vstup do oblastnej organizácie,
b) názov a sídlo oblastnej organizácie,
c) predmet jej činnosti,
d) orgány oblastnej organizácie, ich pôsobnosť a spôsob rozhodovania,
e) podrobnosti o prijímaní členov, vedení zoznamu členov, o zániku členstva, členskom príspevku a spôsobe stanovenia jeho výšky,
f) práva a povinnosti členov,
g) zásady hospodárenia,
h) spôsob zrušenia oblastnej organizácie a naloženie s likvidačným zostatkom.
(7) O ustanovujúcom valnom zhromaždení oblastnej organizácie sa vyhotoví zápisnica, ktorá musí byť podpísaná všetkými zakladajúcimi členmi.

§ 15
Práva a povinnosti oblastnej organizácie
Oblastná organizácia
a) podporuje činnosť svojich členov pri tvorbe a realizácii koncepcie rozvoja cestovného ruchu na území svojej pôsobnosti,
b) tvorí a realizuje marketing a propagáciu cestovného ruchu pre svojich členov a obec doma a v zahraničí,
c) presadzuje spoločné záujmy svojich členov,
d) spolupracuje s orgánmi obcí pri rozvoji územia v rámci svojej pôsobnosti vrátane spracúvania a realizácie programov jeho podpory a rozvoja,
e) podporuje kultúrny, spoločenský a športový život a zachovanie prírodného a kultúrneho dedičstva,
f) organizuje podujatia pre obyvateľov a návštevníkov,
g) poskytuje svojim členom poradensko-konzultačné služby,
h) spracúva a predkladá projekty rozvoja cestovného ruchu a zabezpečuje ich realizáciu,
i) presadzuje trvalo udržateľný rozvoj cestovného ruchu tak, aby sa chránilo a zachovávalo životné prostredie zo všetkých jeho stránok a rešpektoval sa spôsob života miestneho obyvateľstva a rešpektovali sa vlastnícke práva,
j) zostavuje a realizuje koncepciu rozvoja cestovného ruchu, pričom vychádza z vlastných analýz, krajskej koncepcie cestovného ruchu a národnej koncepcie cestovného ruchu,
k) v spolupráci s orgánmi obcí, ktoré sú jej členmi, vypracúva a realizuje ročný plán aktivít a monitorovaciu správu o vývoji cestovného ruchu na svojom území,
l) iniciuje alebo zabezpečuje tvorbu, manažment a prezentáciu produktov cestovného ruchu na svojom území, a to aj prostredníctvom turistického informačného centra,
m) zostavuje ročný plán aktivít, ktorý schvaľuje valné zhromaždenie,
n) aktualizuje integrovaný informačný systém vo svojej pôsobnosti, a to aj prostredníctvom turistického informačného centra,
o) mapuje produkty, aktivity a hodnoty cieľového miesta vo svojom území v spolupráci s obcami, členmi oblastnej organizácie a zástupcami odbornej verejnosti, a to aj prostredníctvom turistického informačného centra,
p) zostavuje správu o činnosti, ktorú zverejňuje na svojom webovom sídle a ročnú účtovnú závierku, ktorú ukladá do verejnej časti registra účtovných závierok,
q) môže zriadiť alebo založiť turistické informačné centrum,
r) predkladá ministerstvu každoročne do 15. marca doklad preukazujúci sumu finančných prostriedkov získaných z členských príspevkov za predchádzajúci rozpočtový rok.

§ 16
Orgány oblastnej organizácie
(1) Orgánmi oblastnej organizácie sú:
a) valné zhromaždenie,
b) predstavenstvo,
c) dozorná rada,
d) výkonný riaditeľ.
(2) Oblastná organizácia môže zriadiť aj ďalšie orgány, ak to určia stanovy.
(3) Na plnenie svojich konkrétnych úloh si môže oblastná organizácia zriadiť pracovné komisie.

§ 17
Valné zhromaždenie
(1) Valné zhromaždenie je najvyšší orgán, ktorý tvoria všetci členovia oblastnej organizácie.
(2) Predstavenstvo zvoláva valné zhromaždenie najmenej dvakrát do roka. Ak o zvolanie písomne požiada najmenej jedna tretina členov oblastnej organizácie alebo dozorná rada, zvolá valné zhromaždenie do 30 dní odo dňa doručenia žiadosti.
(3) Valné zhromaždenie je uznášaniaschopné, ak je prítomná nadpolovičná väčšina všetkých členov a predseda alebo podpredseda alebo až do ich zvolenia členovia oblastnej organizácie predstavujúci najmenej polovicu všetkých členov. Ak nie je v čase stanovenom ako začiatok schôdze prítomná nadpolovičná väčšina všetkých členov, valné zhromaždenie sa po uplynutí jednej hodiny od začiatku schôdze považuje za uznášaniaschopné bez ohľadu na počet prítomných členov a bez ohľadu na neprítomnosť predsedu alebo podpredsedu. To platí len vtedy, ak to bolo výslovne uvedené v pozvánke.
(4) Na prijatie uznesenia je potrebná viac ako polovica hlasov prítomných členov. Uznesenie o zásadných otázkach podľa odseku 6 je prijaté, ak za návrh hlasovalo viac ako 60 % všetkých členských obcí a súčasne viac ako 60 % všetkých ostatných členských subjektov.
(5) Až do zvolenia orgánov oblastnej organizácie predsedá valnému zhromaždeniu starosta obce, ktorého určili zakladajúci členovia. Predsedajúci otvára, vedie rokovanie, konštatuje uznášaniaschopnosť a ukončuje schôdzu valného zhromaždenia.
(6) Valné zhromaždenie rozhoduje o všetkých zásadných otázkach oblastnej organizácie, najmä
a) schvaľuje stanovy, volebný a rokovací poriadok, ich zmeny a dodatky,
b) volí a odvoláva predsedu, podpredsedu a ďalších členov predstavenstva, členov a predsedu dozornej rady a výkonného riaditeľa,
c) ustanovuje a odvoláva ďalšie orgány, ak to určujú stanovy,
d) schvaľuje zriadenie pracovných komisií,
e) schvaľuje rozpočet, ročnú účtovnú závierku a správu o činnosti oblastnej organizácie,
f) rozhoduje o rozpustení alebo zrušení oblastnej organizácie alebo o jej zlúčení s inou oblastnou organizáciou,
g) určuje výšku a lehotu splatnosti členských príspevkov,
h) schvaľuje zásady hospodárenia s majetkom oblastnej organizácie,
i) rozhoduje o prevzatí alebo odmietnutí finančných pohľadávok a záväzkov oblastnej organizácie vrátane pôžičiek a úverov,
j) schvaľuje koncepciu rozvoja cestovného ruchu z hľadiska regionálnych priorít v súlade s koncepciou rozvoja cestovného ruchu Slovenskej republiky a vyššieho územného celku,
k) schvaľuje ročný plán aktivít,
l) vymenúva likvidátora.
(7) Fyzická osoba uplatňuje svoje hlasovacie právo osobne alebo prostredníctvom písomne splnomocnenej fyzickej osoby. Právnická osoba uplatňuje svoje hlasovacie právo prostredníctvom osoby, ktorá má oprávnenie na jej zastupovanie. Pri pochybnosti o existencii a rozsahu oprávnenia na zastupovanie musí byť hlasovacie právo uplatnené prostredníctvom písomne splnomocnenej osoby.

§ 18
Predstavenstvo
(1) Predstavenstvo je riadiaci orgán oblastnej organizácie, ktorý zabezpečuje jej činnosť a fungovanie v období medzi zasadnutiami valného zhromaždenia.
(2) Členmi predstavenstva sú predseda, podpredseda a ďalší členovia zvolení valným zhromaždením, pričom obce a ostatné členské subjekty musia mať v predstavenstve zastúpenie rovnakým počtom členov. Pri rovnosti hlasov rozhoduje hlas predsedu. Ustanovenie prvej vety sa nevzťahuje na oblastné organizácie, ktorých členom je len jedna obec. Oblastné organizácie, ktorých členom je len jedna obec, si upravia zloženie a zastúpenie členov v predstavenstve v stanovách.
(3) Predstavenstvo rozhoduje o všetkých záležitostiach, ktoré podľa zákona, stanov alebo uznesenia valného zhromaždenia neboli zverené inému orgánu oblastnej organizácie.
(4) Predstavenstvo
a) zvoláva valné zhromaždenie, pripravuje podklady pre jeho rokovanie a zabezpečuje plnenie jeho uznesení,
b) predkladá valnému zhromaždeniu návrh na zloženie orgánov oblastnej organizácie,
c) podáva návrh na výmaz oblastnej organizácie a oznamuje ministerstvu zmenu stanov,
d) zostavuje ročný plán činnosti oblastnej organizácie a vypracúva koncepciu rozvoja cestovného ruchu,
e) vypracúva návrh rozpočtu oblastnej organizácie a správu o činnosti a predkladá ich na schválenie valnému zhromaždeniu,
f) hospodári s majetkom oblastnej organizácie,
g) rozhoduje o vzniku a zániku členstva,
h) poskytuje informácie členom oblastnej organizácie,
i) poskytuje dozornej rade podklady na kontrolnú činnosť, informuje ju o schôdzach predstavenstva a poskytuje jej zápisnice z týchto schôdzí.
(5) Na čele predstavenstva je predseda, ktorý riadi činnosť orgánov oblastnej organizácie, zvoláva, pripravuje a riadi schôdze predstavenstva a vykonáva ďalšie činnosti, ktoré mu určujú stanovy, uznesenia valného zhromaždenia alebo predstavenstva.
(6) Predseda je štatutárnym orgánom oblastnej organizácie. Ak predseda nemôže vykonávať svoju funkciu alebo je odvolaný, do zvolenia nového predsedu vykonáva jeho funkciu a funkciu štatutárneho orgánu oblastnej organizácie podpredseda.
(7) Na zasadnutie predstavenstva možno prizvať aj zástupcov z iných oblastí činnosti s cieľom poradenstva v dôležitých otázkach týkajúcich sa cestovného ruchu.
(8) Predstavenstvo schvaľuje svoj rokovací poriadok.
(9) Predseda alebo podpredseda sú oprávnení konať v mene oblastnej organizácie vo všetkých veciach a zastupovať jej záujmy, pričom sú viazaní uzneseniami valného zhromaždenia a predstavenstva.
(10) V mene oblastnej organizácie je oprávnený konať aj výkonný riaditeľ vo veciach určených stanovami, pričom je viazaný uzneseniami valného zhromaždenia.

§ 19
Dozorná rada
(1) Dozorná rada je kontrolným orgánom oblastnej organizácie.
(2) Členovia dozornej rady oblastnej organizácie sú oprávnení nahliadať do všetkých dokladov a záznamov týkajúcich sa jej činnosti.
(3) Dozorná rada
a) volí zo svojich členov podpredsedu dozornej rady,
b) kontroluje plnenie uznesení valného zhromaždenia a predstavenstva oblastnej organizácie,
c) preskúmava ročnú účtovnú závierku a správu o činnosti a predkladá svoje vyjadrenie valnému zhromaždeniu,
d) kontroluje hospodárenie s majetkom oblastnej organizácie,
e) kontroluje, či je účtovníctvo vedené v súlade s osobitným predpisom,7)
f) kontroluje, či oblastná organizácia vykonáva svoju činnosť v súlade so všeobecne záväznými právnymi predpismi a stanovami,
g) upozorňuje predstavenstvo na zistené nedostatky a podáva návrhy na ich odstránenie,
h) upozorňuje predstavenstvo na zistené porušenie právnych predpisov alebo stanov,
i) vyjadruje sa k návrhu rozpočtu predkladaného predstavenstvom,
j) prešetruje podané sťažnosti členov oblastnej organizácie,
k) predkladá správu o svojej činnosti valnému zhromaždeniu.
(4) Členom dozornej rady môže byť fyzická osoba staršia ako 18 rokov, ktorá je na základe svojej praxe alebo vzdelania zárukou odbornosti a je bezúhonná, čo preukáže výpisom z registra trestov nie starším ako tri mesiace. Obce a ostatné členské subjekty musia mať v dozornej rade zastúpenie rovnakým počtom členov. Pri rovnosti hlasov rozhoduje hlas predsedu a v jeho neprítomnosti hlas podpredsedu.
(5) Členstvo v dozornej rade je nezlučiteľné s členstvom v predstavenstve.

§ 20
Spoločné ustanovenia o orgánoch oblastnej organizácie
(1) Funkčné obdobie volených orgánov oblastnej organizácie je štvorročné. Počet členov volených orgánov oblastnej organizácie určujú stanovy.
(2) Zo zasadnutí orgánov oblastnej organizácie sa vyhotovujú zápisnice, ktoré sa uchovávajú po čas určený stanovami, ktorý nesmie byť kratší ako päť rokov po skončení funkčného obdobia volených orgánov oblastnej organizácie.8)

§ 21
Členstvo v oblastnej organizácii
(1) O členstvo v oblastnej organizácii môže na základe prihlášky požiadať obec, fyzická osoba alebo právnická osoba, ktorá podniká alebo pôsobí na jej území. Členom sa stane po schválení predstavenstvom a zaplatení členského príspevku až dňom zápisu do zoznamu členov oblastnej organizácie.
(2) Členstvo v oblastnej organizácii zaniká
a) dňom oznámenia fyzickej osoby alebo právnickej osoby o vystúpení z oblastnej organizácie,
b) zánikom právnickej osoby alebo fyzickej osoby – podnikateľa bez právneho nástupcu, smrťou fyzickej osoby alebo vyhlásením fyzickej osoby za mŕtvu, alebo
c) dňom rozhodnutia valného zhromaždenia o vylúčení člena z oblastnej organizácie z dôvodu porušovania stanov, neplatenia členského príspevku alebo z dôvodu poškodzovania dobrého mena oblastnej organizácie.
(3) Oblastná organizácia vyškrtne člena zo zoznamu členov do 30 dní odo dňa rozhodnutia valného zhromaždenia o vylúčení podľa odseku 2 písm. c). Členovi, ktorý vystúpil alebo bol rozhodnutím valného zhromaždenia vylúčený, oznámi oblastná organizácia vyškrtnutie zo zoznamu členov písomne do 15 pracovných dní odo dňa vyškrtnutia.
(4) Vyškrtnutý člen nemá právo na vrátenie členských príspevkov a ani na podiel na majetku nadobudnutom činnosťou oblastnej organizácie.

§ 22
Práva a povinnosti člena oblastnej organizácie
(1) Práva a povinnosti člena oblastnej organizácie vznikajú dňom jeho zápisu do zoznamu členov oblastnej organizácie podľa § 21 ods. 1.
(2) Člen oblastnej organizácie má právo
a) na informácie o činnosti a hospodárení oblastnej organizácie,
b) zúčastňovať sa na zasadnutiach valného zhromaždenia,
c) voliť orgány a byť volený do orgánov oblastnej organizácie,
d) vykonávať zverené funkcie v orgánoch oblastnej organizácie,
e) upozorňovať orgány oblastnej organizácie na nedostatky, dávať podnety na ich odstránenie a skvalitnenie činnosti,
f) na propagáciu prostredníctvom marketingových aktivít oblastnej organizácie,
g) zúčastňovať sa na činnosti, podujatiach a aktivitách oblastnej organizácie.
(3) Člen oblastnej organizácie je povinný
a) dodržiavať stanovy,
b) riadne, včas a v stanovenej výške platiť členské príspevky,
c) dodržiavať všeobecné zásady podnikateľskej a profesionálnej etiky,
d) poskytovať oblastnej organizácii štatistické informácie a podklady týkajúce sa cestovného ruchu potrebné pre jej činnosť,
e) poskytovať súčinnosť pri príprave a realizácii koncepcie rozvoja cestovného ruchu v mieste pôsobnosti v súlade s podmienkami trvalo udržateľného rozvoja,
f) najneskôr do konca februára bežného roka zaslať oblastnej organizácií informáciu o počte prenocovaní, vybratej celkovej výške dane za ubytovanie a výške dane za ubytovanie za predchádzajúci rok, ak je členom oblastnej organizácie obec.

§ 23
Rozpočet a účtovníctvo oblastnej organizácie
(1) Oblastná organizácia hospodári podľa schváleného rozpočtu, ktorý sa zostavuje a schvaľuje na príslušný kalendárny rok a ktorý obsahuje všetky rozpočtové príjmy a výdavky.
(2) Návrh rozpočtu predkladá na schválenie valnému zhromaždeniu predstavenstvo najneskôr mesiac pred začiatkom kalendárneho roka, na ktorý sa rozpočet zostavuje. Valné zhromaždenie schvaľuje rozpočet najneskôr do 31. decembra toho kalendárneho roka, ktorý predchádza príslušnému roku. V prvom roku činnosti sa zostavuje predbežný rozpočet vychádzajúci z termínu založenia oblastnej organizácie.
(3) Oblastná organizácia vedie účtovníctvo podľa osobitného predpisu.7)
(4) Oblastná organizácia vedie vo svojom účtovníctve oddelene výnosy a náklady spojené s hlavnou činnosťou súvisiacou s rozvojom cestovného ruchu a výnosy a náklady na jej prevádzkovú činnosť.

§ 24
Vznik a zánik oblastnej organizácie
(1) Na vznik a zánik oblastnej organizácie sa primerane vzťahujú § 10 a 12.
(2) Pri registrácii oblastnej organizácie sa vyžaduje doklad o počte prenocovaní v ubytovacích zariadeniach na území zakladajúcich obcí, za ktoré bola vybratá daň za ubytovanie za rok, ktorý predchádza roku, v ktorom je oblastná organizácia registrovaná.
(3) Oblastná organizácia zaniká výmazom z registra po zrušení
a) s likvidáciou, alebo
b) bez likvidácie.
(4) Pred zánikom oblastnej organizácie sa vyžaduje jej zrušenie s likvidáciou, ak jej majetok a záväzky neprechádzajú na právneho nástupcu.

§ 24a
Zánik oblastnej organizácie bez likvidácie
(1) Dve oblastné organizácie alebo viac oblastných organizácií v danom regióne sa môžu zlúčiť alebo splynúť do jednej oblastnej organizácie na základe zmluvy o zlúčení alebo zmluvy o splynutí, ktorá musí mať písomnú formu. Zlúčením oblastných organizácií tieto zanikajú a právnym nástupcom zanikajúcich oblastných organizácií sa stáva oblastná organizácia, ktorá bude určená v zmluve o zlúčení. Splynutím oblastných organizácií tieto zanikajú a právnym nástupcom zanikajúcich oblastných organizácií sa stáva nová oblastná organizácia, ktorá bude určená v zmluve o splynutí.
(2) Na proces zlučovania alebo splynutia oblastných organizácií sa primerane použijú ustanovenia Obchodného zákonníka o zrušení obchodnej spoločnosti bez likvidácie.

§ 24b
Turistické informačné centrum
(1) Turistické informačné centrum je účelové zariadenie, ktoré v rámci daného kraja, oblasti alebo obce
a) zabezpečuje zber, spracúvanie a poskytovanie informácií z oblasti cestovného ruchu,
b) zabezpečuje kontinuálne informovanie domácich návštevníkov a zahraničných návštevníkov poskytovaním informácií na základe aktualizácie ich obsahu, mapovania atraktivít daného regiónu, produktov cestovného ruchu a podujatí.
(2) Turistické informačné centrum môže zriadiť obec, organizácia cestovného ruchu alebo iný subjekt.

Koncepčné dokumenty

§ 25
Koncepčné dokumenty cestovného ruchu tvorí
a) koncepcia rozvoja cestovného ruchu, ktorá sa vypracúva pre územia, na ktorých pôsobia krajské a oblastné organizácie; definuje úlohy a ciele rozvoja cestovného ruchu na dlhšie časové obdobie; rieši koncepčné, systémové a strategické otázky príslušného územia v strednodobom výhľade štyroch rokov a v dlhodobom výhľade desiatich rokov; koncepcia sa aktualizuje v prípade potreby, najmenej však raz za štyri roky,
b) ročný plán aktivít organizácie cestovného ruchu, ktorý predstavuje plán aktivít organizácie cestovného ruchu na príslušný kalendárny rok s výhľadom aktivít na nasledujúce tri roky; na ročný plán aktivít nadväzuje rozpočet organizácie cestovného ruchu; agentúra zohľadní vo svojom ročnom pláne aktivít aj aktivity organizácie cestovného ruchu podľa jej ročného plánu pod podmienkou, že schválený ročný plán aktivít organizácie cestovného ruchu bude agentúre predložený do 15. októbra kalendárneho roka na nasledujúci rok a bude v súlade s platnou marketingovou stratégiou agentúry,
c) monitorovacia správa o vývoji cestovného ruchu, ktorá sa spracúva podľa potreby, najmenej jedenkrát za rok.

Registrácia organizácií cestovného ruchu

§ 26
(1) Ministerstvo spravuje register, ktorý obsahuje
a) názov organizácie cestovného ruchu,
b) identifikačné číslo organizácie cestovného ruchu,
c) sídlo organizácie cestovného ruchu,
d) predmet činnosti,
e) zoznam členov organizácie cestovného ruchu a ich oprávnených zástupcov,
f) údaje o štatutárnom orgáne a podpredsedovi organizácie cestovného ruchu, ktorými sú meno, priezvisko, dátum narodenia, adresa trvalého pobytu a kontaktné údaje, s uvedením dňa vzniku funkcie a po jej skončení dňa skončenia,
g) meno, priezvisko, dátum narodenia, adresu trvalého pobytu fyzickej osoby, ktorá je členom dozorného orgánu organizácie cestovného ruchu, s uvedením dňa vzniku funkcie a po jej skončení dňa skončenia,
h) zrušenie organizácie cestovného ruchu a právny dôvod jej zrušenia, dátum vstupu do likvidácie a dátum skončenia likvidácie, ak zanikla zrušením s likvidáciou, meno, priezvisko, dátum narodenia, adresu trvalého pobytu fyzickej osoby alebo obchodné meno, sídlo a identifikačné číslo právnickej osoby, ak je pridelené, ktorá sa zapisuje do registra ako likvidátor, s uvedením spôsobu konania v mene organizácie cestovného ruchu a s uvedením dňa vzniku funkcie a po jej skončení dňa skončenia; ak je likvidátorom právnická osoba, zapisuje sa aj meno, priezvisko, dátum narodenia, adresa trvalého pobytu fyzickej osoby, ktorá za túto právnickú osobu vykonáva pôsobnosť likvidátora,
i) právny dôvod výmazu organizácie cestovného ruchu z registra,
j) identifikačné číslo, názov a sídlo oblastnej organizácie, ktorá je právnym nástupcom oblastnej organizácie, ktorá zanikla podľa § 24a,
k) stanovy organizácie cestovného ruchu,
l) neverejné dokumenty, a to zakladateľskú zmluvu organizácie cestovného ruchu a zápisnicu z ustanovujúceho valného zhromaždenia.
(2) Pri registrácii organizácie cestovného ruchu postupuje ministerstvo podľa § 10, 12 a 24.
(3) Ak ministerstvo zistí, že organizácia cestovného ruchu nevyvíja činnosť podľa svojich stanov alebo koná v rozpore so svojimi stanovami, bezodkladne ju na to upozorní a vyzve ju, aby od takej činnosti upustila. Ak organizácia cestovného ruchu v tejto činnosti pokračuje alebo do určeného termínu nezabezpečí nápravu, ministerstvo vykoná výmaz organizácie cestovného ruchu z registra.
(4) Organizácie cestovného ruchu sú povinné do 15 pracovných dní od schválenia oznámiť ministerstvu akékoľvek zmeny údajov vedených v registri.
(5) Na rozhodovanie o registrácii a o výmaze organizácie cestovného ruchu z registra sa nevzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní.9)

Financovanie rozvoja cestovného ruchu

§ 27
Na financovaní rozvoja cestovného ruchu sa podieľajú
a) štát,
b) vyššie územné celky,
c) obce,
d) fyzické osoby a právnické osoby.

§ 28
Financovanie organizácií cestovného ruchu
Zdrojom financovania organizácií cestovného ruchu sú
a) členské príspevky,
b) dotácie zo štátneho rozpočtu (ďalej len „dotácia“),
c) dobrovoľné príspevky samosprávy, fyzických osôb a právnických osôb na aktivity organizácie cestovného ruchu,
d) príjmy z činnosti, z predaja produktov a služieb,
e) odmeny za sprostredkovanie,
f) výnosy z činnosti turistických informačných centier,
g) príjmy z predaja reklamnej plochy,
h) nenávratné finančné príspevky z domácich a zahraničných zdrojov vrátane príspevkov z prostriedkov Európskej únie,
i) ostatné príjmy.

Dotácia

§ 29
(1) Dotácia sa poskytne len organizáciám cestovného ruchu registrovaným ministerstvom na realizáciu aktivít, ktoré sú spojené s hlavným predmetom ich činnosti.
(2) Dotácia sa poskytuje na príslušný rozpočtový rok s výnimkou prvého roku činnosti organizácie cestovného ruchu z rozpočtovej kapitoly ministerstva na základe zmluvy o poskytnutí dotácie uzatvorenej medzi ministerstvom a organizáciou cestovného ruchu.
(3) Zmluva o poskytnutí dotácie obsahuje najmä
a) identifikačné údaje zmluvných strán,
b) predmet zmluvy,
c) účel, na ktorý sa dotácia poskytuje,
d) výšku a spôsob poskytnutia dotácie,
e) podmienky poskytnutia dotácie,
f) spôsob kontroly použitia poskytnutej dotácie,9a)
g) lehotu vrátenia nepoužitých finančných prostriedkov,
h) lehotu a spôsob zúčtovania dotácie,
i) lehotu odvedenia úrokov z poskytnutej dotácie,
j) práva a povinnosti zmluvných strán,
k) vymedzenie času, na ktorý sa zmluva uzatvára,
l) dôvody a spôsob odstúpenia od zmluvy.
(4) Dotáciu na príslušný rozpočtový rok môže poskytnúť ministerstvo
a) oblastnej organizácii v rovnakej výške ako je súhrnná hodnota vybratých členských príspevkov oblastnej organizácie v roku, ktorý predchádza predchádzajúcemu rozpočtovému roku, pričom maximálna výška dotácie oblastnej organizácii je ohraničená 90 % súhrnnej hodnoty vybratej dane za ubytovanie u všetkých členských obcí oblastnej organizácie v roku, ktorý predchádza predchádzajúcemu rozpočtovému roku,
b) krajskej organizácii v rovnakej výške ako je členský príspevok vyššieho územného celku v roku, ktorý predchádza predchádzajúcemu rozpočtovému roku, pričom maximálna výška dotácie krajskej organizácii je ohraničená 10 % z vybratej dane za ubytovanie všetkých členských obcí oblastných organizácií, ktoré sú členmi krajskej organizácie v roku, ktorý predchádza predchádzajúcemu rozpočtovému roku.
(5) Ak oblastná organizácia nie je členom krajskej organizácie, výška dotácie určená podľa odseku 4 písm. a) bude znížená o 10 %.
(6) Na poskytnutie dotácie podľa odseku 4 a § 31a nie je právny nárok.
(7) Dotácia sa poskytuje na základe písomnej žiadosti organizácie cestovného ruchu a predloženého projektu, ktorý je zameraný na realizáciu aktivít, ktoré sú spojené s hlavným predmetom činnosti organizácie cestovného ruchu. Žiadosť o poskytnutie dotácie a návrh projektu doručí organizácia cestovného ruchu (ďalej len „žiadateľ“) ministerstvu najneskôr do 15. marca príslušného rozpočtového roka, na ktorý sa dotácia poskytuje.
(8) Prílohou žiadosti o poskytnutie dotácie je
a) projekt zameraný na realizáciu hlavných aktivít žiadateľa o dotáciu,
b) potvrdenie od príslušného správcu dane, že žiadateľ o dotáciu nemá evidované daňové nedoplatky, nie staršie ako tri mesiace,
c) potvrdenie Sociálnej poisťovne, že žiadateľ o dotáciu nemá evidované nedoplatky sociálneho poistenia a nedoplatky príspevkov na starobné dôchodkové sporenie svojich zamestnancov, nie staršie ako tri mesiace,
d) potvrdenie od zdravotných poisťovní, že žiadateľ o dotáciu nemá evidované nedoplatky na zdravotnom poistení svojich zamestnancov, nie staršie ako tri mesiace,
e) doklad preukazujúci sumu finančných prostriedkov získaných z členských príspevkov za rok, ktorý predchádza predchádzajúcemu rozpočtovému roku,
f) čestné vyhlásenie žiadateľa o dotáciu o tom, že
1. nie je v likvidácii,
2. nepodal návrh na vyhlásenie konkurzu alebo na povolenie reštrukturalizácie,
3. neporušil zákaz nelegálneho zamestnávania,
4. nemá iné nedoplatky voči štátnemu rozpočtu,
5. proti nemu nebol podaný návrh na vyhlásenie konkurzu alebo na povolenie reštrukturalizácie, alebo že súd nezastavil konkurzné konanie pre nedostatok majetku,
6. mu nebolo doručené upovedomenie o začatí exekučného konania.
(9) Projekt na poskytnutie dotácie organizácii cestovného ruchu obsahuje plán činnosti žiadateľa o dotáciu na príslušný rozpočtový rok a rozpočet žiadateľa o dotáciu na príslušný rozpočtový rok.
(10) Poskytnutú dotáciu možno použiť na
a) marketing a propagáciu, najmä na účasť na veľtrhoch, výstavách, prezentáciách, tvorbu webového sídla, tvorbu loga organizácie cestovného ruchu, elektronický marketing, tvorbu zľavových produktov, tvorbu propagačných a informačných tlačovín okrem knižných publikácií,
b) činnosť turistického informačného centra zriadeného organizáciou cestovného ruchu okrem nákladov na mzdy a prevádzkových nákladov,
c) tvorbu a prevádzku rezervačného systému,
d) tvorbu a podporu produktov cestovného ruchu,
e) podporu atraktivít danej lokality tak, aby sa stali súčasťou stálej ponuky v cestovnom ruchu,
f) infraštruktúru cestovného ruchu okrem výstavby zariadení určených na ubytovanie,
g) zabezpečenie strategických, koncepčných a analytických materiálov a dokumentov, štatistík a prieskumov,
h) zavedenie hodnotiaceho systému kvality služieb,
i) vzdelávacie aktivity zamerané na skvalitnenie a rozvoj destinácie a cestovného ruchu v nej.
(11) Náležitosti projektu, vzor žiadosti o poskytnutie dotácie a podmienky použitia dotácie poskytnutej organizáciám cestovného ruchu ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.

§ 30
(1) Na rozhodovanie o poskytnutí dotácie podľa § 29 sa nevzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní.9)
(2) Žiadateľom o dotáciu podľa § 29 nemôže byť ten, kto
a) je v likvidácii,
b) podal návrh na vyhlásenie konkurzu alebo na povolenie reštrukturalizácie, alebo ak bol proti nemu podaný návrh na vyhlásenie konkurzu, alebo na povolenie reštrukturalizácie, alebo ak súd zastavil konkurzné konanie pre nedostatok majetku,
c) má doručené upovedomenie o začatí exekučného konania,
d) porušil zákaz nelegálneho zamestnávania,
e) má evidované daňové nedoplatky, nedoplatky poistného na zdravotné poistenie, sociálne poistenie a príspevkov na starobné dôchodkové sporenie.
(3) Dotáciu štátu podľa § 29 nemožno poskytnúť na
a) mzdy a prevádzkové náklady žiadateľa o dotáciu zo štátneho rozpočtu,
b) splácanie úverov a úrokov z úverov, úrokov z omeškania, zmluvných pokút a pokút uložených podľa osobitných predpisov,1)
c) úhrady záväzkov žiadateľa o dotáciu zo štátneho rozpočtu z predchádzajúcich rokov,
d) refundácie výdavkov žiadateľa o dotáciu zo štátneho rozpočtu z predchádzajúcich rokov,
e) plnenie záväzkov žiadateľa o dotáciu zo štátneho rozpočtu súvisiacich s príjmom z fondov a grantov z Európskej únie a grantov vyplývajúcich z medzinárodných zmlúv uzatvorených medzi Slovenskou republikou a inými štátmi.

§ 31
(1) Organizácia cestovného ruchu postupuje pri obstarávaní zákaziek podľa osobitného predpisu.10)
(2) Dotáciu schváli minister do 31. mája príslušného kalendárneho roka, v ktorom bola žiadosť o poskytnutie dotácie doručená ministerstvu. Dotáciu poskytne ministerstvo organizácii cestovného ruchu do 30 pracovných dní od schválenia dotácie ministrom.
(3) Pri hospodárení s prostriedkami dotácie postupuje organizácia cestovného ruchu podľa osobitného predpisu.1)
(4) Ministerstvo vedie evidenciu zmlúv o poskytnutých dotáciách.
(5) Ministerstvo na svojom webovom sídle priebežne zverejňuje
a) zoznam žiadateľov o dotácie,
b) zoznam žiadateľov, ktorým bola poskytnutá dotácia,
c) sumu poskytnutej dotácie a
d) zoznam žiadateľov, ktorým nebola poskytnutá dotácia s uvedením dôvodu jej neschválenia.

§ 31a
Prechodné ustanovenia k právnej úprave účinnej od 1. decembra 2011
(1) Dotáciu na rozpočtový rok 2012 môže ministerstvo poskytnúť
a) oblastnej organizácii registrovanej ministerstvom, ktorá podá žiadosť o poskytnutie dotácie do 15. marca 2012 v rovnakej výške ako je súhrnná hodnota vybratých členských príspevkov oblastnej organizácie v rozpočtovom roku, pričom maximálna výška dotácie oblastnej organizácii je ohraničená 90 % súhrnnej hodnoty vybratej dane za ubytovanie u všetkých členských obcí oblastnej organizácie v predchádzajúcom rozpočtovom roku,
b) krajskej organizácii registrovanej ministerstvom, ktorá podá žiadosť o poskytnutie dotácie do 15. apríla 2012 v rovnakej výške ako je členský príspevok vyššieho územného celku v rozpočtovom roku, pričom maximálna výška dotácie krajskej organizácii je ohraničená 10 % z vybratej dane za ubytovanie v predchádzajúcom rozpočtovom roku všetkých členských obcí oblastnej organizácie, ktoré sú členmi krajskej organizácie.
(2) Výšku dotácie podľa odseku 1 môže ministerstvo upraviť v pomere k výške pridelených prostriedkov zo štátneho rozpočtu na dotácie podľa tohto zákona.
(3) Dotáciu na rozpočtový rok 2013 môže ministerstvo poskytnúť
a) oblastnej organizácii registrovanej ministerstvom, ktorá podá žiadosť o poskytnutie dotácie do 15. marca 2013 v rovnakej výške ako je súhrnná hodnota vybratých členských príspevkov oblastnej organizácie za obdobie od 1. januára 2012 do 31. marca 2012, pričom maximálna výška dotácie oblastnej organizácii je ohraničená 90 % súhrnnej hodnoty vybratej dane za ubytovanie u všetkých členských obcí oblastnej organizácie v predchádzajúcom rozpočtovom roku,
b) krajskej organizácii registrovanej ministerstvom, ktorá podá žiadosť o poskytnutie dotácie do 15. marca 2013 v rovnakej výške ako je členský príspevok vyššieho územného celku za obdobie od 1. januára 2012 do 31. marca 2012, pričom maximálna výška dotácie krajskej organizácii je ohraničená 10 % z vybratej dane za ubytovanie všetkých členských obcí oblastnej organizácie, ktoré sú členmi krajskej organizácie v predchádzajúcom rozpočtovom roku.
(4) Organizácie cestovného ruchu predložia ministerstvu do 15. apríla 2012 doklad preukazujúci sumu finančných prostriedkov získaných z členských príspevkov za obdobie od 1. januára 2012 do 31. marca 2012.

§ 31b
Spoločné ustanovenie
Týmto zákonom nie sú dotknuté osobitné predpisy o štátnej pomoci.11)

§ 31c
Prechodné ustanovenie k právnej úprave účinnej od 1. januára 2014
Generálny riaditeľ agentúry, ktorý bol vymenovaný podľa zákona účinného do 31. decembra 2013, sa považuje za generálneho riaditeľa agentúry vymenovaného podľa zákona účinného od 1. januára 2014. Funkčné obdobie tohto generálneho riaditeľa sa skončí dňom jeho odvolania podľa § 7 ods. 2.

§ 32
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. decembra 2011.

Ivan Gašparovič v. r.
Pavol Paška v. r.
Robert Fico v. r.


1) Zákon č. 523/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
2) § 2 ods. 2 zákona č. 513/1991 Zb. Obchodný zákonník.
2a) § 23 zákona č. 431/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov.
3) Zákon Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení neskorších predpisov.
4) Zákon Slovenskej národnej rady č. 377/1990 Zb. o hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislave v znení neskorších predpisov.
5) Zákon Slovenskej národnej rady č. 401/1990 Zb. o meste Košice v znení neskorších predpisov.
6) Vyhláška Ministerstva hospodárstva Slovenskej republiky č. 277/2008 Z. z., ktorou sa ustanovujú klasifikačné znaky na ubytovacie zariadenia pri ich zaraďovaní do kategórií a tried.
7) Zákon č. 431/2002 Z. z. o účtovníctve v znení neskorších predpisov.
8) Zákon č. 395/2002 Z. z. o archívoch a registratúrach a o doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
9) Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení neskorších predpisov.
9a) Zákon č. 502/2001 Z. z. o finančnej kontrole a vnútornom audite a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
10) Zákon č. 25/2006 Z. z. o verejnom obstarávaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
11) Napríklad čl. 107 a 108 Zmluvy o fungovaní Európskej únie (Ú. v. EÚ C 326, 26. 10. 2012), zákon č. 231/1999 Z. z. o štátnej pomoci v znení neskorších predpisov.


Preklad tohto zákona vznikol vo Výskumnom ústave národnej stratégie.