Módosítva:

Tt. 556/2010., hatályos 2010. december 31-től

Tt. 386/2011., hatályos 2011. december 1-től

Tt. 352/2013., hatályos 2014. január 1-től

Tt. 415/2013., hatályos 2014. január 1-től

Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től

Tt. 347/2018., hatályos 2019. január 1-től

Tt. 221/2019., hatályos 2019. december 1-től

Tt. 399/2019., hatályos 2020. január 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt hozta meg:

Ez a törvény a Szlovák Köztársaság turizmusát, a turizmusban részt vevő természetes és jogi személyek jogait és kötelezettségeit, szakpolitikai dokumentumok létrehozását és a turizmus finanszírozását szabályozza.

A jelen törvény keretein belül

a) turizmus támogatása alatt a hazai és külföldi látogatók számának növelése, a Szlovák Köztársaság területén való tartózkodásuk meghosszabbítása, és a gazdaság fellendítéséhez történő hozzájárulás érdekében tett erőkifejtés értendő,

b) a turizmus integrált információs rendszere alatt a terület természeti, kulturális és egyéb értékeivel, a turisztikai infrastruktúrával és központokkal, intézményekkel, a turisztikai szolgáltatókkal, és a turizmussal összefüggő rendezvényekkel kapcsolatos információkat tartalmazó adatbázis értendő,

c) a fenntartható turisztikai termék alatt a céltelepülés, annak vállalkozásai és intézményei által előállított szolgáltatások összessége értendő, amelyek kielégítik a látogatók igényeit és ezáltal élmények komplex egységét alkotják,

d) vendégéjszaka alatt egy természetes személy által eltöltött éjszaka értendő gazdasági jogalany által üzemeltetett átmeneti elszállásolást nyújtó szálláshelyen, amelyért a községnek befizette a szálláshelyadót,

e) a beruházási szándék az induló beruházási projekt, melynek célja új komplex idegenforgalmi központ kiépítése vagy létező komplex idegenforgalmi központ bővítése,

f) a komplex idegenforgalmi központ a legalább három idegenforgalmi szolgáltatást nyújtó létesítmény, például szállásadás, étkeztetés, kiegészítő szolgáltatások – sízés, fürdés, sportolási-relaxációs szolgáltatás, kulturális-ismeretterjesztő szolgáltatás, melyek egy egységet képeznek egy területen belül,

g) a létező komplex idegenforgalmi központ bővítése a nyújtott szolgáltatások növelése értékben vagy mennyiségben legalább 15 %-kal az előző három pénzügyi év átlagához viszonyítva, melyek közvetlenül megelőzik a Szlovák Köztársaság Közlekedési és Építésügyi Minisztériumának (a továbbiakban csak „minisztérium”) benyújtott beruházási szándék beérkezésének évét, amennyiben az minimális számú új munkahely létrehozását is jelenti,

A turizmusban a feladatok ellátását az alábbi személyek biztosítják

a) minisztérium,

b) kerület döntéshozó testülete,

c) községek,

d) kerületi turisztikai szervezetek (a továbbiakban „kerületi szervezet”),

e) térségi turisztikai szervezetek (a továbbiakban „térségi szervezet”),

f) turisztikai információs központok.

A minisztérium a turizmusban az alábbi feladatokat látja el:

a) állami prioritásként megteremti a turizmusfejlesztéshez való feltételeket,

b) a turizmusfejlesztés állami politikáját kidolgozza, végrehajtja és felügyeli,

c) a turizmusfejlesztés nemzeti koncepcióját kidolgozza, és annak teljesítéséért felel,

d) biztosítja a magánszektor turisztikai beruházásaihoz kapcsolódó ösztönzéseket,

e) részt vállal a turizmussal kapcsolatos statisztikai információk rendszerének létrehozásában,

f) a Szlovák Köztársaság turizmusának fejlődésével kapcsolatos komplex statisztikai adatok feldolgozását végzi,

g) együttműködik a Szlovák Köztársaság Oktatásügyi, Tudományos és Sportügyi Minisztériumával, és a turizmus területén tevékenykedő munkaadói szövetségekkel és egyesületekkel a turizmussal kapcsolatos oktatás és képzés fejlesztésében,

h) együttműködik a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumával a turizmus védett területeken történő fenntartható fejlődésének támogatásában,

i) igazgatja a Turizmus Kerületi és Térségi Szervezeteinek Jegyzékét (a továbbiakban „jegyzék”),

j) ellátja a Szlovák Köztársaság alábbi szervezetekben való tagságából fakadó feladatait és kötelezettségeit

1. a Turisztikai Világszervezetben és egyéb nemzetközi és államközi szervezetekben és turisztikai szövetségekben,

2. az Európai Unióban, a turizmus területén és a turizmussal összefüggő nemzetközi szerződésekben,

3. a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Turisztikai Bizottságában.

k) biztosítja

1. a határon átnyúló turisztikai együttműködés feladatainak teljesítését,

2. a nemzetközi turisztikai együttműködést két- és többoldalú kapcsolatok területén,

3. a nemzetközi két- és többoldalú turizmussal kapcsolatos szerződések teljesítését,

l) biztosítja a népszerűsítést és bemutatást, közvetlen és közvetett, valamint pénzügyi és nem pénzügyi támogatást az idegenforgalom terén működő szervezeteknek,

m) a turizmusfejlesztés programjainak kidolgozását végzi, és azok megvalósítását értékeli,

n) támogatja a területi önkormányzat turizmusfejlesztés területén végzett tevékenységét, a turizmus kerületi és térségi szervezeteinek (a továbbiakban „turisztikai szervezetek”), valamint a turisztikai információs központok tevékenységét,

o) feladatokat ad a turisztikai kutatás szervezeteinek,

p) részt vállal a Szlovák Köztársaság külföldön való egységes bemutatásában,

q) beruházási támogatást nyújt, ha külön jogszabály^1a) szerinti beruházási támogatásról van szó,

r) biztosítja a javaslat kidolgozásának koordinálását és megvalósítását, amely a Szlovák Köztársaság mint idegenforgalmi célpont propagálására és bemutatására szolgál,

s) létrehozhat és megszüntethet külföldön működő idegenforgalmi képviseleteket és belföldi regionális munkahelyeket,

t) belföldi regionális munkahelyeken keresztül biztosítja a térségi adatok gyűjtését és cseréjét, a partnerekkel való kapcsolattartást, részt vesz regionális és országos idegenforgalmi termékek értékesítésének marketingtámogatásában, valamint az érintett régiókban olyan feladatokat teljesít, amilyenek a jóváhagyott idegenforgalmi koncepció dokumentumai szerint a hatáskörébe tartoznak,

A kerület döntéshozó testülete a turizmus területén

a) létrehozhat egy kerületi szervezetet és részt vehet annak társfinanszírozásában,

b) együttműködik a kerületi szervezettel a turizmusfejlesztés koncepciójának, tevékenységek, éves tervének és a kerület területén belül a turizmusfejlesztésről szóló monitoring jelentés kidolgozásában,

c) megteremti a területén tevékenységet végző vállalkozásokkal való együttműködés feltételeit,

d) megteremti a lakosság számára a turizmus területén történő vállalkozással kapcsolatos feltételeket,

e) együttműködik az állami hatóságok központi szerveivel a Szlovák Köztársaságon belüli turizmussal kapcsolatos állami politika megvalósításában,

f) támogatja a határokon átnyúló, térségi és transznacionális együttműködést a turizmus területén,

g) megteremti a támogatási mechanizmusokhoz és eszközökhöz való feltételeket, amelyek ösztönzik az adott területen lévő vállalkozásokat a turizmusfejlesztésben, szolgáltatásaik minőségének és versenyképességük növelésében,

h) részt vállal a Szlovák Köztársaság külföldön való egységes bemutatásában.

A község a turizmus területén

a) térségi szervezet létrehozását kezdeményezheti, részt vállal az általa végzett tevékenységek társfinanszírozásában,

b) együttműködik a turisztikai szervezetekkel a községen belüli turizmusfejlesztés koncepciójának, a tevékenységek éves tervének és a község területén belül a turizmusfejlesztésről szóló monitoring jelentés kidolgozásában,

c) turizmusfejlesztési programok, tervek, stratégiák, és koncepciók kidolgozását végzi,

d) megteremti a saját pénzügyi forrásait a turisztikai tevékenységek megvalósítására,

e) a község hatáskörébe tartozó turisztikai tevékenységet ösztönző infrastruktúra kiépítését végzi,

f) összegyűjti a község turizmusával kapcsolatos statisztikai adatokat,

g) együttműködik az állami hatóságok központi szerveivel és a nagyobb területi egységek hatóságaival a Szlovák Köztársaság állami turizmuspolitikája megvalósításában,

h) részt vállal a Szlovák Köztársaság külföldön történő egységes bemutatásában.

(1) A kerületi szervezet a jelen törvény alapján létrehozott jogi személy, amely támogatja és megteremti a kerület területén a turizmusfejlesztéshez való feltételeket és védi tagjai érdekeit.

(2) A kerületi szervezet tagja a kerület döntéshozó testülete és legalább egy, a jelen törvény alapján létrehozott és a kerület területén működő térségi szervezet.

(3) A kerületi szervezet nonprofit jellegű, a bevételei a saját bevételei és nem kerülnek szétosztásra a tagjai között.

(4) Amennyiben a térségi szervezet később jön létre, mint a kerületi szervezet, tagjává úgy válhat, ha a kerületi szervezet jóváhagyja tagságát, a térségi szervezet elfogadja a kerületi szervezet alapító okiratát és alapszabályát és bejegyzésre kerül a kerületi szervezet tagjainak jegyzékébe.

(5) A térségi szervezet tagsági díja a térségi szervezet által a községektől és vállalkozóktól²⁾ az előző naptári évben beszedett tagsági díjak legkevesebb 10%-ának felel meg.

(6) Egy kerületen belül csak egyetlen, a jelen törvény alapján regisztrált kerületi szervezet működhet.

(1) Egy kerületi szervezet létrehozása létesítő szerződés formájában történik, annak jóváhagyásával az alakuló közgyűlés keretein belül.

(2) Az alakuló közgyűlést a kerület döntéshozó testületének elnöke, vagy az általa megbízott képviselő hívja össze.

(3) Az alakuló közgyűlésen a kerület döntéshozó testületének elnöke, vagy az általa megbízott képviselő benyújtja a kerületi szervezet alapszabályára és ügyviteli szerveinek összetételére vonatkozó javaslatát.

(4) A kerületi szervezet alapszabálya és a mellékletei az alábbi adatokat tartalmazzák:

a) a kerület döntéshozó testülete határozata a létrehozásához, és a kerületi tagsághoz való hozzájárulása,

b) kerületi szervezet neve és székhelye,

c) tevékenységének tárgya,

d) kerületi szervezet ügyviteli szervei, illetékességük és a határozathozatal módja,

e) új tagok felvételével, a tagok jegyzékének vezetésével, a tagság megszűnésével, a tagsági díjjal és összegének meghatározási módjával kapcsolatos részletek, f) a tagok jogai és kötelezettségei,

g) gazdálkodási elvek.

(5) A kerületi szervezet alakuló közgyűléséről jegyzőkönyv készül, amelyet minden alapító tagnak alá kell írnia.

(1) A kerületi szervezet a jegyzékbe való bejegyzés napján jön létre. A kerületi szervezet bejegyzésére vonatkozó kérvényt az alapító tagok nyújtják be a minisztérium felé. A kérelemhez két példányban csatolni kell a kerületi szervezet alapszabályát, a létesítő szerződést, az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét, és a személyes adatok [nyilvántartási] jegyzék céljaira történő feldolgozásához adott hozzájárulást.

(2) A bejegyzésről szóló eljárás azon a napon indul el, amikor a jegyzékbe vételre vonatkozó kérelem a minisztériumnak kézbesítésre kerül.

(3) Ha a bekezdési kérelem nem felel meg az 1. bekezdésben foglalt formai követelményeknek, az alapszabály nincs összhangban a jelen törvénnyel, vagy ha ugyanolyan néven már bejegyzésre került egy másik kerületi szervezet, a minisztérium öt munkanapon belül felszólítja a kerületi szervezet alapító tagjait, hogy a meghatározott határidőn belül pótolják a hiányosságokat, és a bejegyzési eljárást felfüggeszti.

(4) A minisztérium a bejegyzést megtagadja, ha a kerületi szervezet alapító tagjai a meghatározott határidőn belül nem pótolják a 3. bekezdésben leírt hiányosságokat. A bejegyzés elutasításáról szóló határozatról a minisztérium tíz munkanapon belül tájékoztatást ad a kerületi szervezet alapító tagjainak.

(5) A bejegyzés elutasításáról szóló határozat ellen a jelen határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül közigazgatási jogorvoslati kereset nyújtható be.

(6) Amennyiben a minisztérium nem állapít meg olyan okot, amely miatt elutasítható a bejegyzés, 10 munkanapon belül elvégzi a bejegyzést, és a kerületi szervezet alapító tagjainak elküldi az alapszabály egy példányát, amelyen feltünteti a bejegyzés napját. A bejegyzéssel kapcsolatban határozatot nem ad ki.

(7) A kerületi szervezet létrejöttének tényét, annak nevét, székhelyét és tevékenységének tárgyát a minisztérium a bejegyzéstől számított 10 munkanapon belül bejelenti a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának (a továbbiakban „statisztikai hivatal”).

(8) A kerületi szervezet köteles a minisztériumnak haladéktalanul bejelenteni a statisztikai hivatal által kiadott statisztikai azonosítószámot.

(9) Az alapszabály módosítását a kerületi szervezet a módosítás elfogadásától számított 15 munkanapon belül a minisztériumnak írásban bejelenti; a bejelentéshez a módosítást tartalmazó alapszabály két példányát, valamint az alapszabály módosításáról határozó közgyűlésről szóló jegyzőkönyv eredeti példányát is csatolja.

(10) Amennyiben az alapszabály módosítása a jelen törvénnyel nem állna összhangban, a minisztérium 5 munkanapon belül felszólítja a kerületi szervezetet, hogy pótolja a hiányosságokat. A kerületi szervezet köteles a felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül ezen hiányosságokat pótolni, és 10 napos határidőn belül értesíteni erről a minisztériumot.

(11) Az alapszabály adataiban történő változást a minisztérium a jegyzék módosításának elvégzésétől számított 10 munkanapon belül a 9. § 4. bek. alapján a statisztikai hivatalnak bejelenti.

Kerületi szervezet

a) tevékenységét az alapszabály és a kerület döntéshozó testülete stratégiai dokumentumaival összhangban végzi,

b) támogatja tagjai tevékenységét a kerületek turizmusfejlesztési koncepciójának kidolgozásában és megvalósításában,

c) tagjai részére kidolgozza és megvalósítja a turizmussal kapcsolatos belföldi és nemzetközi marketing- és promóciós tevékenységet, d) érvényesíti tagjainak közös érdekeit,

e) a tevékenysége során együttműködik a kerület döntéshozó testületének hatóságaival,

f) támogatja a kulturális és társadalmi életet, a sportot, a természeti és kulturális örökség megőrzését,

g) a lakosság és a látogatók számára rendezvényeket szervez,

h) tagjainak tanácsadói és konzultációs szolgáltatásokat nyújt,

i) támogatja a turizmus fenntartható fejlődését úgy, hogy közben ügyel a környezet védelmére, a helyi lakosság életmódjának fenntartására, és a tulajdonjog védelmére,

j) együttműködik a kerület turizmusfejlesztési koncepciójának kidolgozásában és megvalósításában,

k) a kerület döntéshozó testületének hatóságaival együttműködve kidolgozza és megvalósítja a kerületi szervezet tevékenységének éves tervét,

l) a költségvetés kidolgozását végzi, amelyet a kerületi szervezet legfelsőbb szerve jóváhagy,

m) kezdeményezi, vagy biztosítja a turisztikai termékek előállítását, menedzsmentjét és bemutatását, a turisztikai információs központ által is,

n) összeállítja a tevékenységről szóló beszámolót, amelyet a honlapján nyilvánosságra hoz, illetve az éves pénzügyi beszámolót, amelyet a pénzügyi zárlatok jegyzékének nyilvános részében helyez el,^2a)

o) turisztikai információs központot létesíthet vagy alapíthat,

p) a kerület döntéshozó testülete nevében a turisztikai információs központok nyilvántartását végzi,

q) a minisztériumnak minden év március 15-ig benyújtja az előző költségvetési évben beszedett tagsági díjakból származó pénzeszközök értékét igazoló bizonylatot,

r) együttműködik a központi államigazgatási szervekkel, amelyek részt vesznek a turizmus feladatainak teljesítésében, a kerület döntéshozó testülete hatóságaival, és a kerület területén a turizmusfejlesztés ügyében működő szervezetekkel.

(1) A kerületi szervezet szervei a következők:

a) a közgyűlés,

b) a kerületi szervezet elnöke,

c) a kerületi szervezet ügyvezető igazgatója.

(2) A közgyűlés a legmagasabb szerv, amelyet a kerület döntéshozó testületének képviselője és mindazon térségi szervezet képviselői alkotnak, amely szervezetek a kerületi szervezet tagjai.

(3) A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazatok egyszerű többségével rendelkező tagok jelen vannak. A határozat hozatalhoz a jelenlévő szavazatok több mint felének szavazata szükséges.

(4) A kerületi szervezet elnöke a kerületi szervezet hivatalos képviselője, aki összehívja, elkészíti és vezeti a közgyűlést, továbbá jogában áll minden ügyben eljárni a kerületi szervezet nevében és képviselni érdekeit úgy, hogy a közgyűlés határozatai számára nézve kötelezőek. A közgyűlés a kerületi szervezet elnökét a kerület döntéshozó testülete elnökének javaslatára választja meg, illetve megbízását visszavonja.

(5) A kerületi szervezet ügyvezető igazgatójának jogában áll a kerületi szervezet nevében az alapszabály által meghatározott ügyekben eljárni. A közgyűlés a kerületi szervezet ügyvezető igazgatóját a kerület döntéshozó testülete elnökének javaslatára választja meg, illetve megbízását visszavonja.

(1) A kerületi szervezet megszűnéséhez annak felszámolás által való megszüntetése szükséges. A kerületi szervezet megszüntetése az alapszabályban meghatározott hatóság határozata alapján, vagy a csődeljárás kihirdetésével, vagy az elégtelen vagyoni helyzet miatt kezdeményezett csődeljárás kihirdetésének elutasításával történik.

(2) A kerületi szervezet felszámolásának megindítása bejegyzésre kerül a jegyzékbe.

(3) A felszámolót az alapszabály által meghatározott hatóság nevezi ki.

(4) A felszámoló a szervezet felszámolásának elindítása napjára vonatkozóan felszámolási mérleget készít és köteles lehetővé tenni, hogy a kerületi szervezet székhelyén betekintést nyerjen az a tag, aki azt kérelmezi.

(5) A kerületi szervezet a jegyzésből való törléskor szűnik meg. A kerületi szervezet törlésére vonatkozó kérelmet a felszámoló a felszámolás befejezését követő 30 munkanapon belül benyújtja a minisztérium felé. A kerületi szervezet megszűnését a minisztérium a jegyzékből való törlés napjától számított 10 munkanapon belül a statisztikai hivatalnak jelenti.

(6) Amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik, a kerületi szervezet felszámolására a Kereskedelmi törvénykönyv rendelkezései alapján kerül sor.

(1) A térségi szervezet a jelen törvény alapján létrehozott jogi személy, amely a térség területén támogatja és megteremti a turizmusfejlesztéshez szükséges feltételeket és védi tagjai érdekeit.

(2) Amennyiben a térségi szervezet hatásköre meghaladja a kerület területét, a közgyűlése eldönti, melyik kerületi szervezethez fog tartozni.

(3) A térségi szervezet nonprofit jellegű, a bevételei a saját bevételei és nem kerülnek szétosztásra a tagjai között.

(1) Térségi szervezetet vállalkozásokkal létesített szerződés formájában legalább öt község3) vagy a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony városrészei⁴⁾ vagy Kassa városrészei⁵⁾ (a továbbiaknak „község”) alapíthatnak azzal a feltétellel, hogy a turisták által eltöltött vendégéjszakák összesített száma az alapító községek szálláshelyein⁶⁾ az előző naptári évre vonatkozóan eléri legalább a 100 ezer vendégéjszakát. Térségi szervezetet ötnél kevesebb község is alapíthat, ha az összesített vendégéjszakák száma az alapító községek szálláshelyein⁶⁾ az előző naptári évre vonatkozóan eléri legalább a 250 ezer vendégéjszakát.

(2) A község területén működő minden vállalkozásnak jogában áll a térségi szervezet tagjává válni.

(3) A község csak egyetlen térségi szervezetnek lehet a tagja.

(4) Az alakuló közgyűlést a térségi szervezet alapítását kezdeményező községek polgármestere hívja össze.

(5) Az alakuló közgyűlésen a községek benyújtják az alapszabály és a térségi szervezet szerveinek összetételére vonatkozó javaslatot.

(6) A térségi szervezet alapszabálya és mellékletei az alábbiakat tartalmazzák.

a) a községi képviselő-testület határozata a térségi szervezetbe való belépéshez való hozzájárulásról,

b) a térségi szervezet neve és székhelye,

c) a tevékenységének tárgya,

d) a térségi szervezet ügyviteli szervei, illetékességük és a határozathozatal módja,

e) az új tagok felvételével, a tagok jegyzékének vezetésével, a tagság megszűnésével, a tagsági díjjal és összegének meghatározási módjával kapcsolatos részletek,

f) a tagok jogai és kötelezettségei,

g) gazdálkodási elvek,

h) a térségi szervezet megszüntetésének módja és a felszámolási vagyonrész kezelése.

(7) A térségi szervezet alakuló közgyűléséről jegyzőkönyv készül, amelyet minden alapító tagnak alá kell írnia.

Térségi szervezet

a) támogatja tagjai tevékenységét a hatáskörébe tartozó terület turizmusfejlesztési koncepciójának kidolgozásában és megvalósításában,

b) a turizmussal kapcsolatos belföldi és nemzetközi marketing- és promóciós tevékenységet kidolgozza és megvalósítja tagjai és a község részére, c) érvényesíti tagjainak közös érdekeit,

d) hatáskörén belül a községek szerveivel együttműködik a desztináció fejlesztésén, és annak támogatásán, valamint a terület fejlesztési programjainak kidolgozásán és megvalósításán,

e) támogatja a kulturális és társadalmi életet, a sportot, a természeti és kulturális örökség megőrzését,

f) rendezvényeket szervez a lakosság és a látogatók számára,

g) tagjainak tanácsadói és konzultációs szolgáltatásokat nyújt,

h) kidolgozza a turizmusfejlesztési projekteket, benyújtja azokat, biztosítja megvalósításukat,

i) támogatja a turizmus fenntartható fejlődését úgy, hogy közben minden szempontból ügyel a környezet védelmére, a helyi lakosság életmódjának fenntartására, és a tulajdonjog tiszteletben tartására,

j) összeállítja és megvalósítja a turizmusfejlesztés koncepcióját, amely során saját elemzésekből, a kerületi turizmusfejlesztés koncepciójából, és a nemzeti

turizmusfejlesztési koncepcióból indul ki,

k) együttműködik a tagjai közé tartozó községek szerveivel, kidolgozza és megvalósítja a tevékenységek éves tervét és a területén belüli turizmusfejlesztésről szóló monitoring jelentést,

l) a területén kezdeményezi vagy biztosítja a turisztikai termékek előállítását, menedzsmentjét és bemutatását, akár a turisztikai információs központ által is,

m) összeállítja a tevékenységek éves tervét, amelyet a közgyűlésnek kell jóváhagynia,

n) hatáskörén belül frissíti az integrált információs rendszert, akár a turisztikai információs központ által is,

o) a tagjai közé tartozó községekkel és a szakmai nyilvánossággal együttműködve feltérképezi a területén lévő érintett helyszín termékeit, tevékenységeit és értékeit, akár a turisztikai információs központ által is,

p) összeállítja a tevékenységről szóló beszámolót, amelyet a honlapján közzétesz, és az éves pénzügyi beszámolót, amelyet az éves beszámolók jegyzékének nyilvános részében helyez el,

q) turisztikai információs központot létesíthet vagy alapíthat,

r) a minisztériumnak minden év március 15-ig benyújtja az előző költségvetési évben beszedett tagsági díjakból származó pénzeszközei értékét igazoló bizonylatot,

s) minden évben március 15-éig benyújtja a minisztériumnak a bizonylatot a 14. § 1. bek. szerinti követelmény teljesítéséről.

(1) A térségi szervezet szervei a következők:

a) a közgyűlés,

b) az igazgatótanács,

c) a felügyeleti tanács,

d) az ügyvezető igazgató.

(2) A térségi szervezet további szerveket is létrehozhat, ha ezt az alapszabály előírja.

(3) Konkrét feladataik teljesítésére a térségi szervezet munkabizottságokat hozhat létre.

(1) A közgyűlés a legmagasabb szerv, amelyet a térségi szervezet összes tagja alkot.

(2) Az igazgatóság legalább évente kétszer hívja össze a közgyűlést. Amennyiben az összehívását legalább a térségi szervezet tagjainak egyharmada, vagy a felügyeleti tanács kéri, a közgyűlés a kérelem kézbesítésétől számított 30 napon belül összehívásra kerül.

(3) A közgyűlés abban az esetben határozatképes, ha jelen van a tagok több mint fele és az elnök vagy alelnök, vagy azok megválasztása előtt a térségi szervezet tagjainak több mint fele. Amennyiben a közgyűlés kezdeteként kitűzött időben nincs jelen a tagok több mint fele, a közgyűlés a gyűlés kezdeteként kitűzött időtől számított egy óra eltelte után határozatképesnek minősül, függetlenül a jelenlévő tagok számától, vagy attól, hogy az elnök vagy alelnök jelen van-e. Ez csak arra az esetre vonatkozik, ha ez a kitétel kimondottan szerepelt a meghívóban is.

(4) A határozathozatalhoz a jelenlévő tagok több mint felének szavazata szükséges. A 6. cikk szerinti lényeges kérdésekben való határozat elfogadottnak minősül, ha a jelenlevő községek több mint 60%-a, ugyanakkor a jelenlevő összes többi szervezet több mint 60%-a is szavazott.

(5) A térségi szervezet szerveinek megválasztásáig a közgyűlést az alapító tagok által kijelölt község polgármestere vezeti. A gyűlés elnökének feladata a tárgyalás megnyitása és vezetése, a határozatképesség megállapítása, és a közgyűlés befejezése.

(6) A közgyűlés a térségi szervezetet érintő minden lényeges kérdésben határozatot hozhat, főként az alábbiakban

a) alapszabály, választási és napirend, azok módosításainak és függelékeinek jóváhagyása,

b) az igazgatótanács elnökének, alelnökének és további tagjainak, a felügyelő bizottság tagjainak és elnökének, valamint az ügyvezető igazgató megválasztása és megbízásának visszavonása,

c) további szerv létrehozása vagy visszavonása, amennyiben ezt az alapszabály meghatározza,

d) a munkabizottságok létrehozásának jóváhagyása,

e) a térségi szervezet költségvetésének, az éves pénzügyi beszámoló és a tevékenységről szóló beszámoló elfogadása,

f) a térségi szervezet feloszlatása vagy megszüntetése, vagy másik térségi szervezettel való egyesülése,

g) tagsági díjak összegének és fizetési határidejének meghatározása,

h) a térségi szervezet tulajdonával kapcsolatos gazdálkodási elvek elfogadása,

i) a térségi szervezet pénzügyi követeléseiről és kötelezettségeiről, valamint hiteleinek és kölcsöneinek elvállalásáról és elutasításáról való határozathozatal,

j) a turizmusfejlesztés koncepciójának jóváhagyása a térségi prioritások szempontjaira való tekintettel, a Szlovák Köztársaság és a kerület döntéshozó testülete turizmusfejlesztési koncepciójával összhangban, k) a tevékenységek éves tervének elfogadása,

l) a felszámoló kinevezése.

(7) Egy természetes személy a szavazati jogát személyesen, vagy írásban felhatalmazott másik természetes személy által gyakorolja. Egy jogi személy a szavazati jogát az ő képviseletére jogosult személy által gyakorolja. A képviseletre vonatkozó felhatalmazás létezését és terjedelmét illető kérdésben felmerülő kétség esetén a szavazati jogot egy írásban felhatalmazott személy által kell biztosítani.

(1) Az igazgatótanács a térségi szervezet vezető szerve, amely a közgyűlések közötti időszakban annak működését biztosítja.

(2) Az igazgatótanács tagjai a közgyűlés által megválasztott elnök, alelnök, és további tagok, miközben az igazgatótanácsban minden községnek és más tagszervezetnek azonos taglétszámmal kell képviseltetnie magát. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az első mondat rendelkezése nem vonatkozik olyan térségi szervezetekre, amelyeknek csak egyetlen község a tagja. Az olyan térségi szervezetek, amelyek tagsága egyetlen községből áll, az alapszabályban módosítják a tagok igazgatótanácsban való képviseletét és összetételét.

(3) Az igazgatótanács mindazon ügyekről határoz, amelyek a törvény, az alapszabály, vagy a közgyűlés határozata alapján nem tartoznak a térségi szervezet más szervének hatáskörébe.

(4) Az igazgatótanács feladata:

a) a közgyűlés összehívása, a tárgyaláshoz szükséges anyagok elkészítése, a határozatok végrehajtásának biztosítása,

b) a térségi szervezet szerveinek összetételére vonatkozó javaslat benyújtása a közgyűlés elé,

c) a térségi szervezet törlésére vonatkozó kérelem benyújtása és az alapszabály módosításának bejelentése a minisztérium felé,

d) a térségi szervezet éves tervének összeállítása és a turizmusfejlesztés koncepciójának kidolgozása,

e) a térségi szervezet költségvetésére vonatkozó tervezet és a tevékenységről szóló beszámoló kidolgozása, illetve jóváhagyás céljából azok előterjesztése a közgyűlés számára,

f) a térségi szervezet tulajdonával kapcsolatos gazdálkodás,

g) a tagság keletkezéséről és megszűnéséről való határozathozatal,

h) a térségi szervezet tagjainak tájékoztatása,

i) a felügyeleti tanács ellenőrző tevékenységéhez való adatbiztosítás, tájékoztatás az igazgatótanács gyűléseiről, ezen gyűlések jegyzőkönyveinek átadása a felügyeleti tanács számára.

(5) Az igazgatótanács élén az elnök áll, aki a térségi szervezet szerveinek tevékenységét irányítja, összehívja és vezeti az igazgatótanács gyűléseit, és további olyan tevékenységeket végez, amelyeket az alapszabály, a közgyűlés, vagy az igazgatótanács határozatai írnak elő.

(6) Az elnök a térségi szervezet ügyviteli szerve. Ha az elnök nem tudja ellátni tisztségét, vagy megbízása visszavonásra kerül, az új elnök megválasztásáig az alelnök látja el a tisztséget, és a térségi szervezet hivatalos képviselőjének tisztségét is.

(7) Az igazgatótanács elnöke köteles minden közgyűlésre és a térségi igazgatótanácsi ülésre meghívni annak a kerületi szervezetnek az ügyvezető igazgatóját, amelynek a térségi szervezet a tagja. Az igazgatótanács üléseire más tevékenységi kört ellátó képviselőt is meg lehet hívni a turizmussal kapcsolatos fontos ügyekben való tanácsadás biztosítása céljából.

(8) Az igazgatótanács feladata a saját tanácskozási rend jóváhagyása.

(9) Az elnöknek, vagy az alelnöknek jogában áll minden üggyel kapcsolatban eljárni a térségi szervezet nevében, és képviselni annak érdekeit úgy, hogy a közgyűlés határozatai számukra nézve kötelezők.

(10) A térségi szervezet nevében az alapszabályban meghatározott ügyekben eljárhat az ügyvezető igazgató is úgy, hogy a közgyűlés határozatai számára nézve kötelezők.

(1) A felügyeleti tanács a térségi szervezet ellenőrző szerve.

(2) A felügyeleti tanács tagjainak jogában áll, hogy a tevékenységgel kapcsolatos minden iratba és bejegyzésbe betekintsenek.

(3) Felügyeleti tanács feladata:

a) a felügyeleti tanács alelnökének kiválasztása a tagok közül,

b) ellenőrizni a közgyűlés és a térségi szervezet igazgatótanácsa határozatainak teljesítését,

c) az évi zárlatot és a tevékenységről szóló beszámolót áttanulmányozza, és véleményét a közgyűlésnek benyújtja,

d) a térségi szervezet tulajdonával való gazdálkodás ellenőrzése,

e) a könyvelés vezetésének ellenőrzése annak érdekében, hogy az a külön előírásnak megfelelően történik-e,⁷⁾

f) a térségi szervezet tevékenységének ellenőrzése annak érdekében, hogy az az általános hatályú jogszabályokkal és alapszabállyal összhangban van-e,

g) az igazgatóság figyelmének felhívása a megállapított hiányosságokra, javaslattétel azok megszüntetésére,

h) az igazgatótanács figyelmeztetése a jogszabályi előírások, vagy az alapszabály rendelkezéseinek megsértéséről,

i) az igazgatótanács költségvetési tervezetének véleményezése,

j) a térségi szervezet tagjai által benyújtott panaszok vizsgálata,

k) a saját tevékenységéről szóló beszámolás a közgyűlés előtt.

(4) A felügyeleti tanács tagja csak 18. életévét betöltött természetes személy lehet, aki gyakorlata, vagy iskolai végzettsége alapján biztosítja a feladatok szakszerű ellátását, továbbá büntetlen előéletű, amit a bűnügyi nyilvántartás három hónapnál nem régibb kivonatával köteles igazolni. A felügyeleti tanácsban minden községnek és más tagszervezetnek azonos taglétszámmal kell képviseltetnie magát. Szavazategyenlőség esetén az elnök, távollétében az alelnök szavazata dönt.

(5) A felügyeleti tanácsi tagság összeférhetetlen az igazgatótanácsi tagsággal.

(1) A térségi szervezet megválasztott szerveinek megbízatási ideje négy évre szól. A térségi szervezet megválasztott szerveinek taglétszámát az alapszabály határozza meg.

(2) A térségi szervezet szerveinek gyűlésein jegyzőkönyv készül, amely az alapszabályban meghatározott időszakig megőrzésre kerül. Ez az időszak a térségi szervezet megválasztott szervei megbízatási idejének lejártától számítva legalább öt évig tart.⁸⁾

(1) A térségi szervezetben való tagságért a jelentkezési lap alapján olyan község, vagy jogi személy is folyamodhat, amely annak területén vállalkozik vagy működik. Tagsága az igazgatótanács általi jóváhagyás és a tagdíj befizetése után csak a térségi szervezet tagjainak jegyzékébe való bejegyzés napjától kezdődően érvényes.

(2) A térségi szervezetben való tagság megszűnik

a) a természetes, vagy jogi személy térségi szervezetből való kilépésének bejelentése napján,

b) jogi személy, vagy egyéni vállalkozó természetes személy jogutód nélkül való megszűnésével, természetes személy halálával, vagy halottá nyilvánításával, vagy

c) a közgyűlésnek a tag térségi szervezetből való kizárásáról szóló határozatával, az alapszabály megsértése, tagdíj befizetésének elmulasztása, vagy a térségi szervezet jó hírnevének megsértése okán.

(3) A térségi szervezet a tagot törli a tagok jegyzékéből a közgyűlés 2. bekezdés c) pontja alapján történő kizárásról szóló határozatát követő 30 napon belül. A térségi szervezet a törlés napjától számított 15 munkanapon belül írásban értesíti a tagok jegyzékéből való törlésről a tagot, aki kilépett, vagy a közgyűlés által kizárásra került.

(4) A törölt tag nem igényelheti sem a tagdíj, sem a térségi szervezet tevékenysége során megszerzett tulajdonban való részesedése kifizetését.

(1) A térségi szervezet tagjainak jogai és kötelezettségei a térségi szervezet tagjainak jegyzékébe a 21. § 1. bek. szerint való bejegyzése napján lépnek érvénybe.

(2) A térségi szervezet tagjának jogában áll

a) tájékozódni a térségi szervezet tevékenységéről és gazdálkodásáról,

b) részt venni a közgyűlés ülésein,

c) hogy a térségi szervezet szerveibe történő választásokon válasszon és választható legyen,

d) a térségi szervezet szerveiben rábízott feladatokat ellátni,

e) a térségi szervezet szerveinek figyelmét a hiányosságokra felhívni, azok pótlását kezdeményezni, illetve a tevékenység minőségét növelni,

f) promóciós tevékenységre a térségi szervezet marketingtevékenysége által,

g) részt venni a térségi szervezet működésében, rendezvényeiben és tevékenységében.

(3) A térségi szervezet tagja köteles

a) betartani az alapszabályt,

b) rendesen, időben, és a meghatározott összegben befizetni a tagdíjat,

c) a vállalkozói és szakmai etika általános elveit betartani,

d) a térségi szervezetnek a tevékenységhez szükséges turizmussal kapcsolatos anyagot és statisztikai adatot átadni,

e) a hatáskörébe tartozó terület turizmusfejlesztési koncepciójának kidolgozásában és megvalósításában együttműködni a fenntartható fejlődés feltételeinek megfelelően, 

f) ha a község a térségi szervezet tagja, köteles az eltöltött vendégéjszakák számáról, a szállásért felszámolt adó összegéről, és az előző évre vonatkozó szállásért felszámolt adó összegéről való tájékoztatást legkésőbb a folyó év februárja végéig a térségi szervezetnek elküldeni.

(1) A térségi szervezet az adott naptári évre általa összeállított és jóváhagyott, minden költségvetési bevételt és kiadást tartalmazó költségvetés alapján gazdálkodik.

(2) A költségvetés tervezetét az igazgatótanács legkésőbb azon naptári év kezdete előtt a közgyűlés elé terjeszti jóváhagyásra, amelyre a költségvetés vonatkozik. A közgyűlés legkésőbb a tárgyévet megelőző naptári év december 31-ig jóváhagyja a költségvetést. A tevékenység első évében a térségi szervezet alapítása időpontjához igazodó előzetes költségvetés kerül kidolgozásra.

(3) A térségi szervezet a könyvvitelét külön jogszabály szerint vezeti.⁷⁾

(4) A térségi szervezet a könyvvitelében külön vezeti a turizmusfejlesztés fő tevékenységével kapcsolatos bevételeket és költségeket, illetve az üzleti tevékenységgel kapcsolatos bevételeket és költségeket.

(1) A térségi szervezet létrehozására és megszűnésére a 10. és a 12. § rendelkezései irányadók. A 14. § 1. bek. szerinti kötelességek teljesítésének elmulasztása a térségi szervezet felszámolással való megszűnését vonja maga után.

(2) A térségi szervezet bejegyzése során be kell jelenteni az alapító községek területén lévő szálláshelyeken eltöltött olyan éjszakák számát, amelyek után a szállásért felszámolásra került a térségi szervezet bejegyzésének évét megelőző évre vonatkozó adó.

(3) A térségi szervezet a jegyzésből való törléskor szűnik meg.

a) felszámolás útján, vagy

b) felszámolás nélkül.

(4) A térségi szervezet megszüntetéséhez annak felszámolás által való megszüntetése szükséges, ha annak üzleti tőkéje és kötelezettségei nem szállnak át jogutódra.

(1) Egy térségi szervezetté egyesülhet vagy összeolvadhat két, vagy több térségen belüli térségi szervezet az egyesülésről, vagy összeolvadásról szóló, írásos formában megkötött szerződés alapján. Térségi szervezetek egyesülése során ezek megszűnnek, és a megszűnő térségi szervezetek jogutódjává az egyesülésről szóló szerződésben meghatározott térségi szervezet válik. Térségi szervezetek összeolvadása során ezek megszűnnek, és a megszűnő térségi szervezetek jogutódjává az összeolvadásáról szóló szerződésben meghatározott új térségi szervezet válik.

(2) Térségi szervezet egyesülési, vagy összeolvadási eljárása során megfelelő módon alkalmazásra kerülnek a Kereskedelmi törvénykönyv gazdasági társaság felszámolás nélküli megszűnéséről szóló rendelkezései.

(1) A turisztikai információs központ egy adott kerületen, térségen, vagy községen belüli különleges célú intézmény, amely

a) biztosítja a turizmussal kapcsolatos információk gyűjtését, feldolgozását és közvetítését,

b) biztosítja a hazai és külföldi látogatók folyamatos tájékoztatását az állandóan frissülő információk tartalma, az adott térség vonzerejének és a turisztikai termékek és rendezvények feltérképezése alapján.

(2) Turisztikai információs központot létrehozhat egy község, turisztikai szervezet vagy más szervezet.

A szakpolitikai dokumentumokat az alábbiak alkotják:

a) turizmusfejlesztés koncepciója, amely azon területekre vonatkozóan kerül kidolgozásra, amelyeken a kerületi és térségi szervezetek működnek; hosszabb időszakra vonatkozóan meghatározza a turizmus feladatait és céljait; középtávon négyéves távlatban, hosszútávon pedig tízéves távlatban az adott terület koncepcionális, rendszer szintű, és stratégiai kérdéseinek megoldásán dolgozik; a koncepció szükség szerint, de legalább négyévente egyszer kerül frissítésre,

b) turisztikai szervezetek tevékenységének éves tervezete, amely magába foglalja a turisztikai szervezet tevékenységének adott naptári évre vonatkozó tervét, és a tevékenységre vonatkozó három éves kilátásokat; a tevékenységek éves tervére épül a turisztikai szervezet költségvetése,

c) a turizmusfejlesztésről szóló monitoring jelentés, amely szükség szerint, de legalább évente egyszer kerül kidolgozásra.

(1) A minisztérium vezeti a jegyzéket, amely az alábbiakat tartalmazza:

a) Turisztikai szervezet neve,

b) Turisztikai szervezet statisztikai azonosítószáma,

c) Turisztikai szervezet székhelye,

d) a tevékenység célja,

e) a turisztikai szervezet tagjainak, és meghatalmazott képviselőinek jegyzéke,

f) a hivatalos képviselőről és a turisztikai szervezet alelnökéről szóló adatok: teljes név, születési dátum, állandó lakhely és elérhetőségi adatok, hivatalba lépés napjának, vagy annak megszűnése után a megszűnés napjának feltüntetésével,

g) azon természetes személy teljes neve, születési dátuma, állandó lakhelye, aki a turisztikai szervezet felügyeleti szervének tagja, valamint a hivatalba lépése napjának, vagy annak megszűnése után a megszűnése napjának feltüntetésével,

h) a turisztikai szervezet megszűnése és megszűnésének jogalapja, a felszámolás megindításának és lezárásának napja; ha megszűnése felszámolás útján történt, azon természetes személy teljes neve, születési dátuma, állandó lakhelye, vagy azon jogi személy cégneve, székhelye és cégjegyzékszáma, ha rendelkezik vele, aki a jegyzékbe felszámolóként kerül bejegyzésre, a turisztikai szervezet képviseleti módjának, valamint a hivatalba lépése napjának, vagy annak megszűnése után a megszűnése napjának feltüntetésével; amennyiben a felszámoló jogi személy, bejegyzésre kerül, azon természetes személy teljes neve, születési dátuma, állandó lakhelye, aki ezen jogi személy nevében a felszámolói tevékenységet végzi,

i) a turisztikai szervezet jegyzékből való törlésének jogalapja,

j) azon térségi szervezet statisztikai azonosítószáma, neve és székhelye, amely a 24.a § alapján a megszűnt térségi szervezet jogutódja,

k) turisztikai szervezet alapszabálya,

l) nem nyilvános dokumentumok, mégpedig a turisztikai szervezet létesítő okirata, és az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve.

(2) Turisztikai szervezetek regisztrációja során a minisztérium a 10., 12., és a 24. § alapján jár el.

(3) Amennyiben a minisztérium megállapítja, hogy a turisztikai szervezet nem működik az alapszabálya szerint, vagy az alapszabályával ellentétben jár el, haladéktalanul figyelmezteti és felszólítja, hogy hagyjon fel az ilyen tevékenységgel. Amennyiben a turisztikai szervezet ezt a tevékenységét tovább folytatja, vagy a meghatározott határidőn belül nem biztosítja a jogszerű működés helyreállítását, a minisztérium törli a turisztikai szervezetet a jegyzékből.

(4) A turisztikai szervezetek kötelesek a jegyzékben lévő adatváltozások jóváhagyását követő 15 munkanapon belül az ilyen változásokat bejelenteni a minisztériumnak.

(5) A regisztrációra és a turisztikai szervezet jegyzékből való törléséről szóló határozathozatalra nem vonatkozik semmilyen általános közigazgatási eljárási előírás.⁹⁾

A turizmusfejlesztés finanszírozásában az alábbiak vesznek részt

a) az állam,

b) kerület döntéshozó testülete,

c) községek,

d) természetes és jogi személyek.

(1) Az idegenforgalom fejlesztésének pénzügyi eszközei közé tartozik:

a) az üdülési utalvány,

b) a kerékpáros turizmus, főként a nyomvonal jellegű infrastruktúra, a kerékpáros jelzések, kiegészítő infrastrukturális létesítmények, térképalapok és népszerűsítő anyagok fejlesztése,

c) idegenforgalmi beruházási támogatások nyújtása.

(2) Az üdülési utalvány különleges fizetőeszköz vagy hasonló, az értékét elektronikus formában tartalmazó műszaki eszköz, melyet külön jogszabály^9a) szerint korlátozott szolgáltató adja ki. Az üdülési utalvány kizárólag a Szlovák Köztársaságban használható fel olyan szolgáltatónál, mely szerződéses viszonyban áll az üdülési utalványt kibocsátó, külön jogszabály^9a) szerinti korlátozott szolgáltatóval.

(3) Az üdülési utalvány természetes személyre szól és nem ruházható át. Az üdülési utalvány kizárólag a külön jogszabály^9b) szerinti jogos költségek megtérítésére használható és annak a naptári évnek a végéig érvényes, amelyben kiadták.

(1) Beruházási támogatás a Szlovák Köztársaság területén megvalósuló beruházási szándék támogatására az alábbi formákban nyújtható:

a) támogatás¹⁾ befektetett tárgyi eszközökre vagy immateriális vagyonra,

b) jövedelemadó-kedvezmények külön jogszabály^9e) szerint,

c) hozzájárulás a létrehozott új munkahelyek költségeihez külön jogszabály^9f) szerint,

d) ingatlanvagyon átruházása vagy ingatlanvagyon bérlése alacsonyabb áron, mint a szakértő által megállapított ingatlanvagyon-érték vagy ingatlanvagyon-bérleti érték, miközben a külön jogszabály^9g) szerinti rendelkezéseket nem alkalmazzák.

(2) Külön jogszabályban^9h) meghatározott esetekben beruházási támogatás nem nyújtható.

A beruházási támogatás fogadójaA beruházási támogatás fogadója (a továbbiakban csak „fogadó”) vállalkozó természetes személy vagy vállalkozási célra alapított jogi személy, mely beruházási támogatás iránti kérvényt nyújt be a minisztériumba.

(1) Az idegenforgalmi beruházási támogatás nyújtásának általános feltételei:

a) szolgáltatások nyújtására szolgáló új technológiai berendezések beszerzése, mégpedig legalább a 27.e § 1. bek. a) és b) pontja szerinti befektetett hosszútávú tárgyi eszközök és immateriális vagyon teljes értékének 40%-a értékében,

b) a 27.e § 1. bek. a) és b) pontja szerinti befektetett tárgyi eszközök és hosszútávú immateriális vagyon legalább 10 000 000 euró értékben, miközben ennek legalább az 50 %-át a jogi személynek vagy a vállalkozó természetes személynek a saját törzstőkéjével kell fedezni,

c) szolgáltatások, tevékenységek, eljárások, építmények vagy berendezések, melyek teljesítik a külön jogszabály⁹ⁱ⁾ szerinti környezetvédelmi követelményeket,

d) a beruházási szándék megvalósulása a minimális számú munkahely megteremtéséhez vezet,

e) a beruházási szándék egyetlen helyen valósul meg, miközben a beruházási szándék megvalósulása esetében egyetlen helynek minősül az ingatlanok összessége, mely egy üzemi telket alkot,^9j)

f) a munka a beruházási szándék megvalósításán nem kezdődött meg a beruházás támogatása iránti kérvény minisztériumnak történt benyújtása előtt.

(2) Ha a beruházási szándék olyan járásban lesz megvalósítva, ahol a beruházás támogatása iránti kérvény minisztériumnak történt benyújtásának naptári éve előtti naptári évben a munkanélküliségi ráta magasabb volt a Szlovák Köztársaságban mért munkanélküliségnél,

a) az 1. bek. b) pontjában feltüntetett összeg 5 000 000 euróra csökken, miközben ebből legalább az 2 500 000 eurót a jogi személynek vagy a vállalkozó természetes személynek a saját törzstőkéjével kell fedezni,

b) az 1. bek. b) pontja szerinti érték 20 %-ra csökken.

(3) Ha a beruházási szándék olyan járásban lesz megvalósítva, ahol a beruházástámogatási kérvény minisztériumnak történt benyújtásának naptári éve előtti naptári évben a munkanélküliségi ráta legalább 35 %-kal magasabb volt a Szlovák Köztársaságban mért munkanélküliségnél, az 1. bek. b) pontjában feltüntetett összeg 3 000 000 euróra csökken, miközben ebből legalább az 1 500 000 eurót a jogi személynek vagy a vállalkozó természetes személynek a saját törzstőkéjével kell fedezni.

(4) Ha a beruházási szándék olyan járásban lesz megvalósítva, amely legkevésbé fejlett járás^9k) azon naptári év első napján, melyben a beruházástámogatási kérvényt a minisztériumnak kézbesítették,

a) az 1. bek. b) pontjában feltüntetett összeg 200 000 euróra csökken, miközben ebből legalább az 100 000 eurót a jogi személynek vagy a vállalkozó természetes személynek a saját törzstőkéjével kell fedezni,

b) az 1. bek. d) pontja szerinti munkahelyteremtési feltétel teljesül, ha a beruházási szándék megvalósulása legalább öt új munkahelyet hoz létre.

(1) A beruházási szándék indokolt költségei, melyeket a beruházási támogatás céljaira figyelembe vesznek mint támogatható tételeket, az alábbiak:

a) befektetett tárgyi eszköz telkek, épületek, gépi és technológiai berendezések formájában, melyek a Szlovák Köztársaság területén találhatók és piaci feltételek mellett kerültek beszerzésre és kizárólag a fogadó fogja kihasználni azokat a beruházási szándék szerint,

b) immateriális vagyon az a) pont szerinti befektetett tárgyi eszközök nagyságrendjének értékéig, mely technológiák transzferével jött létre szabadalmi jogok, licencek, know-how jogok vagy nem szabadalmaztatott műszaki ismeretek megszerzése által, mégpedig azzal a feltétellel, hogy piaci körülmények közt kerül beszerzésre más, gazdaságilag vagy személyzetileg független személyektől, és be lesz sorolva a fogadó fél vagyonába és értékcsökkenése leírásra kerül, valamint kizárólag a fogadó fogja kihasználni a beruházási szándéknak megfelelően az üzemében legalább öt éven át,

c) a beruházási szándék által létrejött munkahelyekre felvett alkalmazottak adózás előtti bére, beleértve az egészségbiztosítási járulékot, a szociális biztosítási járulékot és a kötelező hozzájárulásokat az öregségi nyugdíjtakarékossághoz két évre átszámítva, vagy

d) az a), b) és c) pont szerinti költségek kombinációjaaz a) és b) vagy c) pontja szerinti költségek értékét nem meghaladó értékig aszerint, hogy melyik a magasabb összeg.

(2) A fogadó fél az 1. bek a) és b) pontja szerinti indokolt költségekbe nem számíthatja be a befektetett tárgyi eszközt és immateriális vagyont, melyre állami támogatást kapott.

A beruházási támogatás elbírálására és a beruházási támogatás jóváhagyására arányos mértékben vonatkoznak a külön jogszabály^9l) rendelkezései. Az idegenforgalom területén illetékes minisztérium a minisztérium.

A beruházási támogatás feltételeinek megváltoztatására és a beruházási támogatásról hozott határozat megsemmisítésére külön jogszabályok^9m) vonatkoznak. Az idegenforgalom területén illetékes minisztérium a minisztérium.

(1) Beruházási támogatásra senkinek sincs alanyi joga.

(2) Ha a beruházási szándék megvalósítási munkálatai a beruházási támogatás iránti kérvény benyújtása előtt megkezdődtek, a beruházási támogatásra nem jogosult az egész beruházási szándék.

(3) A közigazgatási rendtartás nem vonatkozik a beruházási támogatás iránti kérvények elbírálási eljárására és a beruházási támogatás jóváhagyási eljárására, a beruházási támogatás feltételeinek megváltoztatási eljárására, a teljesítés ideiglenes felfüggesztésére irányuló eljárásra és a beruházási támogatásról hozott határozat megsemmisítésére irányuló eljárásra.

(4) A minisztérium a vonatkozik a beruházási támogatás iránti kérvény elbírálási eljárása és a beruházási támogatás jóváhagyási eljárása, a beruházási támogatás feltételeinek megváltoztatási eljárása, a teljesítés ideiglenes felfüggesztésére irányuló eljárása és a beruházási támogatásról hozott határozat megsemmisítésére irányuló eljárása során bármikor jogosult a fogadó féltől olyan adatpontosítást, alapanyagokat és bizonylatokat bekérni, melyeket a minisztérium szükségesnek tart a folyó eljárásban. Az adatok, alapanyagok és bizonylatok beérkezéséig a jelen törvény szerinti határidő szünetel.

(5) Ha a fogadó félnél a beruházás támogatása iránti kérvény elbírálási folyamata és a beruházási támogatás jóváhagyási folyamata alatt külön jogszabály⁹ⁿ⁾ szerinti valamely tényállásra kerül sor, a minisztérium a kérvényt elutasítja, s erről írásban értesíti a fogadó felet.

(6) A beruházási tervezet, melyen ugyanaz a fogadó fél három éven belül munkálatokat kezd más, beruházási támogatásban részesített beruházási szándékon megkezdett munkálatok kezdetétől számítva ugyanabban a statisztikai célból 3-as nómenklatúrájú területi egységbe sorolt régióban, ez a beruházási szándék egyetlen beruházási szándék részének minősül.

(7) Ha befektetett tárgyi eszköz telkek és épületek formájában való beszerzésére szóló támogatásról van szó, a fogadó fél köteles az ezen eszközhöz kötődő tulajdonjog megszerzésekor haladéktalanul benyújtani megjegyzés bejegyzése iránti javaslatot az illetékes járási hivatalba az ingatlankataszterbe történő bejegyzés céljából. A járási hivatal a bejegyzi megjegyzést arról, hogy a jelen törvény szerinti beruházási támogatással támogatott vagyonról van szó, melyet a tulajdonos nem jogosult átruházni a minisztérium előzetes hozzájárulása nélkül. A telkek és épületek mint befektetett tárgyi eszköz átruházásáról szóló szerződés, amely a külön jogszabály szerinti korlátozásokkal^9o) ellentétesen került megkötésre, érvénytelen.

(8) Ha külön jogszabály szerinti^9p) ingatlanvagyon átruházásáról van szó, a fogadó fél a tulajdonjog megszerzését követően köteles haladéktalanul benyújtani megjegyzés bejegyzése iránti javaslatot az illetékes járási hivatalba az ingatlankataszterbe történő bejegyzés céljából. A járási hivatal a bejegyzi megjegyzést arról, hogy a jelen törvény szerinti beruházási támogatással támogatott vagyonról van szó, melyet a tulajdonos nem jogosult átruházni a minisztérium előzetes hozzájárulása nélkül. Az ingatlanvagyon átruházásáról szóló szerződés, amely a külön jogszabály szerinti korlátozásokkal^9o) ellentétesen került megkötésre, érvénytelen.

(9) A 8. bekezdés szerinti megjegyzés ingatlankataszterből való törlése iránti javaslatát a fogadó fél a külön jogszabály szerinti^9q) határidő letelte után jogosult benyújtani. A megjegyzés kataszteri nyilvántartásból való törlése iránti javaslatának mellékleteként be kell nyújtani a minisztérium írásos hozzájárulását a megjegyzés törléséhez, melynek tartalmaznia a kell különleges jogszabály^9r) szerinti kellékeket.

(1) A Szlovák Köztársaság Kormánya rendeletben határozza meg

a) a beruházási támogatás maximális intenzitását és a beruházási támogatás nagyságát a beruházási támogatás formája és a járási munkanélküliségi ráta szerint a Szlovák Köztársaság egyes régióiban,

b) a 27.d § 1. bek. d) pontja szerint kialakítandó munkahelyek minimális számát.

(2) A beruházási támogatás iránti kérvényének mintaűrlapját általános érvényű jogszabály határozza meg, melyet a minisztérium ad ki.

(3) A külön jogszabály^9s) szerinti jelentések beterjesztésének részleteit és kellékeit általános érvényű jogszabály határozza meg, melyet a minisztérium ad ki.

(4) A külön jogszabály^9s) szerinti tájékoztató tábla részleteit általános érvényű jogszabály határozza meg, melyet a minisztérium ad ki.

A turisztikai szervezetek finanszírozásának forrásai az alábbiak.

a) tagdíjak,

b) költségvetési támogatások (a továbbiakban „állami támogatás”),

c) önkormányzattól, természetes és jogi személyektől származó önkéntes hozzájárulások a turisztikai szervezet tevékenységéhez,

d) termékek és szolgáltatások értékesítéséből származó bevételek,

e) közvetítési díjak,

f) a turisztikai információs központok tevékenységéből származó bevételek,

g) reklámfelület eladásából származó bevételek,

h) hazai és külföldi forrásokból származó nem visszatérítendő juttatások, beleértve az Európai Unióból származó eszközöket is, i) egyéb bevételek.

(1) Az állami támogatásban csak a minisztérium által regisztrált turisztikai szervezetek részesülhetnek olyan tevékenységek megvalósítására, amelyek a fő tevékenységükhöz kötődnek.

(2) Az állami támogatás a minisztérium költségvetési fejezetéből a minisztérium és a turisztikai szervezet közötti állami támogatásról szóló szerződés alapján történik az adott költségvetési évre, a turisztikai szervezet tevékenységének első évét kivéve.

(3) Állami támogatás nyújtásáról szóló szerződés elsősorban az alábbiakat tartalmazza:

a) szerződő felek azonosító adatai,

b) szerződés tárgya,

c) állami támogatás célja,

d) állami támogatás összege és módja,

e) állami támogatás feltételei,

f) a juttatott állami támogatás felhasználására vonatkozó ellenőrzés módja,^9a)

g) fel nem használt pénzeszközök visszatérítésének határideje,

h) állami támogatással való elszámolás határideje és módja,

i) a juttatott állami támogatás utáni kamatok törlesztésének határideje,

j) a szerződő felek jogai és kötelezettségei,

k) a szerződés időtartamának meghatározása,

l) a szerződéstől való elállás oka és módja.

(4) A minisztérium állami támogatást nyújthat az adott költségvetési évre

a) egy térségi szervezetnek olyan mértékben, amely megfelel a térségi szervezetnek az előző költségvetési évet megelőző év tagdíjakból beszedett bevételei összegének, miközben a térségi szervezetnek juttatható állami támogatás maximális összege a térségi szervezet tagságát képező összes községében az előző költségvetési évet megelőző évben foglalt szálláshelyek után beszedett adó 90%-ára korlátozódik,

b) egy kerületi szervezetnek olyan mértékben, amely megfelel az előző költségvetési évet megelőző évben a kerület döntéshozó testülete tagdíjából származó bevételének, miközben a kerületi szervezetnek juttatható állami támogatás maximális összege a kerületi szervezet tagságát képező térségi szervezetek összes községében az előző költségvetési évet megelőző évben foglalt szálláshelyek után beszedett adó 10%-ára korlátozódik.

(5) Ha a térségi szervezet területi illetékessége olyan kerületi szervezet területi illetékességével mutat átfedést, amelynek nem tagja, a 4. bek. a) pontja szerinti támogatás nagyságát 10 %-kal csökkentik.

(6) A 31a § 4a bek. szerinti állami támogatás nem jár alanyi jogon.

(7) Az állami támogatás a turisztikai szervezet írásos kérelme, és a beterjesztett projekt alapján kerül kifizetésre, amely projekt olyan tevékenységek megvalósítására irányul, amelyek a szervezet fő tevékenységéhez kötődnek. Az állami támogatás kifizetésére vonatkozó kérelmet a turisztikai szervezet (a továbbiakban „kérelmező”) a minisztériumnak legkésőbb azon költségvetési év március 15-ig kézbesíti, amelyre az állami támogatás vonatkozik.

(8) Állami támogatás kifizetésére vonatkozó kérelem mellékletét képezi

a) a támogatás kérelmezője fő tevékenységeinek megvalósítását célzó projekt,

b) az előző költségvetési évet megelőző évben beszedett tagsági díjakból származó pénzeszközök értékét igazoló bizonylat,

c) állami támogatás kérelmezőjének büntetőjogi nyilatkozata arról, hogy

1. nem áll felszámolás alatt,

2. nem nyújtott be csődeljárási, vagy fizetőképesség helyreállítására irányuló eljárás engedélyezésére vonatkozó kérelmet,

3. nem sértette meg az illegális foglalkoztatás tilalmát,

4. nincs tartozása az állami költségvetéssel szemben,

5. nem indult ellene csődeljárás, vagy fizetőképesség helyreállítására irányuló eljárás, és a bíróság nem függesztette fel az felszámolási eljárást eszközhiány miatt,

6. nem kapott értesítést végrehajtási eljárás elindításáról.

(9) A turisztikai szervezet projektje, amelyre az állami támogatási kérelem vonatkozik, tartalmazza a támogatás kérelmezőjének az adott költségvetési évre vonatkozó tevékenységi körét, és az adott költségvetési évre vonatkozó költségvetését.

(10) A kifizetett állami támogatás az alábbiakra használható fel:

a) marketing- és promóciós tevékenységre, elsősorban vásárokon, kiállításokon, termékbemutatókon való részvételre, honlap készítésre, turisztikai szervezet logójának elkészítésére, elektronikus marketingre, árkedvezményes termékek létrehozására, promóciós és tájékoztató jellegű kiadványok készítésére, könyvek kivételével,

b) turisztikai szervezet által létrehozott turisztikai információs központ működtetésére, bérköltségek kivételével,

c) helyfoglalási rendszer létrehozására és működtetésére,

d) fenntartható turisztikai termékek előállítására és támogatására,

e) adott hely vonzóbbá tételére vonatkozó tevékenységekre, hogy a turisztikai kínálat állandó részévé válhassanak,

f) turisztikai infrastruktúra-fejlesztésére, szálláshelyet biztosító létesítmények építésének kivételével,

g) stratégiai, szakpolitikai, elemző anyagok és dokumentumok, statisztikák és vizsgálatok biztosítására,

h) szolgáltatások minőségét értékelő rendszer bevezetésére és fenntartására,

i) desztináció és turizmusa minőségének növelésére irányuló képzési tevékenységre.

(11) A projektre vonatkozó követelmények, az állami támogatás kifizetésére vonatkozó kérelem mintája és a turisztikai szervezeteknek juttatott állami támogatás felhasználására vonatkozó feltételeiről a minisztérium által kiadott általános hatályú jogszabály rendelkezik.

(1) Az állami támogatás juttatásáról szóló határozathozatalra a 29. § szerint nem vonatkozik semmilyen általános közigazgatási eljárási előírás.⁹⁾

(2) Az állami támogatás kérelmezője a 29. § értelmében nem lehet olyan személy, aki

a) felszámolás alatt áll,

b) csődeljárási kérelmet nyújtott be, vagy szerkezetátalakítás engedélyezését kérte, illetve csődeljárás, vagy fizetőképesség helyreállítására irányuló eljárás indult ellene, vagy a bíróság eszközhiány miatt felfüggesztette a felszámolási eljárást,

c) értesítést kapott végrehajtási eljárás elindításáról,

d) megsértette az illegális foglalkoztatás tilalmát,

e) akinek nyilvántartott adótartozása van az adóhivatallal, a vámhivatallal szemben, nyilvántartott járuléktartozása van a szociális biztosítóval szemben és az egészségbiztosító lejárt követeléseket tart nyilván külön jogszabály szerint^9c) e feltétel teljesülését külön jogszabály^9d) szerint a minisztérium vizsgálja,

(3) A 29. § értelmében az állami támogatás nem nyújtható az alábbiakra:

a) állami költségvetésből támogatást kérelmező bér- és működési költségei kifizetésére,

b) kamatok, hitelkamatok, késedelmi kamatok, kötbérek és külön jogszabály szerint kivetett bírságok kifizetésére,¹⁾

c) az állami költségvetési támogatás kérelmezőjének előző évekből származó kötelezettségeinek törlesztésére,

d) az állami költségvetési támogatás kérelmezőjének előző évekből származó kiadásainak visszatérítésére,

e) az állami költségvetési támogatás kérelmezőjének az európai uniós alapokból és támogatásokból, valamint a Szlovák Köztársaság és más államok közötti nemzetközi szerződés alapján létesített alapokból származó bevételekkel összefüggő kötelezettségeinek teljesítésére.

(1) A turisztikai szervezet a beszerzések során külön jogszabály szerint jár el.¹⁰⁾

(2) Az állami támogatást a miniszter azon naptári év május 31-ig hagyja jóvá, amelyben az állami támogatás kifizetésére vonatkozó kérelem kézbesítésre került a minisztériumnak. Az állami támogatás miniszter által történő elfogadásától számított 30 napon belül a minisztérium kifizeti az állami támogatást a turisztikai szervezetnek.

(3) Az állami támogatással való gazdálkodás során a turisztikai szervezet köteles egy külön jogszabály szerint eljárni.¹⁾

(4) A minisztérium nyilvántartást vezet az állami támogatás nyújtásáról szóló szerződésekről.

(5) A minisztérium a honlapján folyamatosan közzé teszi

a) az állami támogatás kérelmezőinek jegyzékét,

b) az állami támogatásban részesült kérelmezők jegyzékét,

c) a kifizetett támogatás összegét és

d) azon kérelmezők jegyzékét, akik nem kapták meg az állami támogatást, az elutasítás indoklásával.

(1) A 2012. költségvetési évre a minisztérium támogatást nyújthat

a) a minisztérium által bejegyzett és az állami támogatás kifizetésére vonatkozó kérelmét 2012. március 15. napjáig benyújtó térségi szervezetnek olyan mértékben, amely megfelel a térségi szervezetnek a költségvetési év folyamán tagdíjakból beszedett bevételei összegének, miközben a térségi szervezetnek juttatható állami támogatás maximális összege a térségi szervezet tagságát képező összes községében az előző költségvetési évben foglalt szálláshelyek után beszedett adó 90%-ára korlátozódik,

b) a minisztérium által bejegyzett, és az állami támogatás kifizetésére vonatkozó kérelmét 2012. április 15. napig benyújtó kerületi szervezetnek olyan mértékben, amely megfelel a kerület döntéshozó testületének költségvetési év alatti, tagdíjából származó bevételének, miközben a kerületi szervezetnek juttatható állami támogatás maximális összege a kerületi szervezet tagságát képező térségi szervezetek összes községében a költségvetési évet megelőző évben foglalt szálláshelyek után beszedett adó 10%-ára korlátozódik.

(2) Az állami támogatás összegét az 1. bekezdés szerint a minisztérium módosíthatja az állami költségvetésből a jelen törvény alapján állami támogatásra megállapított pénzeszközök összege szerint.

(3) A 2013. költségvetési évre a minisztérium támogatást nyújthat

a) a minisztérium által bejegyzett, és az állami támogatás kifizetésére vonatkozó kérelmét 2013. március 15. napjáig benyújtó térségi szervezetnek olyan mértékben, amely megfelel a térségi szervezetnek a 2012. január 1. naptól 2012. március 31. napig terjedő időszakban a tagdíjakból beszedett bevételei összegének, miközben a térségi szervezetnek juttatható állami támogatás maximális összege a térségi szervezet tagságát képező összes községében az előző költségvetési évben foglalt szálláshelyek után beszedett adó 90%-ára korlátozódik,

b) a minisztérium által bejegyzett, és az állami támogatás kifizetésére vonatkozó kérelmét 2013. március 15. napjáig benyújtó kerületi szervezetnek olyan mértékben, amely megfelel a kerület döntéshozó testülete tagdíjából származó, 2012. január 1. napjától 2012. március 31. napjáig terjedő időszakra vonatkozó bevételének, miközben a kerületi szervezetnek juttatható állami támogatás maximális összege a kerületi szervezet tagságához tartozó térségi szervezet tagságát képező összes községében az előző költségvetési évben foglalt szálláshelyek után beszedett adó 10%-ára korlátozódik.

(4) A turisztikai szervezetek 2012. április 15-ig benyújtják a minisztériumnak a 2012. január 1. napjától 2012. március 31. napjáig terjedő időszakban beszedett tagsági díjakból származó pénzeszközök értékét igazoló bizonylatot.

A jelen törvény nem érinti az állami támogatásról szóló külön előírásokat.¹¹⁾

Az ügynökség vezérigazgatója, aki a 2013. december 31. napjáig hatályos törvény alapján került kinevezésre, a 2014. január 1. napjától hatályos törvény alapján kinevezett ügynökségi vezérigazgatónak minősül. Az ilyen vezérigazgató megbízatási ideje a 7. § 2. bek. szerint történő megbízás visszavonásáig tart.

A 2018. december 31-ig hatályos törvény szerint létesített térségi szervezet köteles 2020. december 31-ig bizonylatolni, hogy megfelel a 2019. január 1-től hatályos törvény 14. §-a 1. bek. szerinti feltételeknek.

A jelen törvény 2011. december 1-én lép hatályba.

1) A Tt. 523/2004 sz., a közigazgatás költségvetési szabályairól, és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló módosított törvény.

1a) A Tt. 57/2018. sz., a regionális beruházási támogatásokról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 10. §-a a 221/2019. törvény megfogalmazása szerint.

2) A Tt. 513/1991 sz., Kereskedelmi törvénykönyvről szóló törvény 2. §. 2. bek.

2a) A Tt. 431/2002 sz. módosított törvény 23. §.

3) Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának A Tt. 369/1990 sz., önkormányzatokról szóló módosított törvény.

4) Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának A Tt. 377/1990 sz., Szlovák Köztársaság fővárosáról, Pozsonyról szóló módosított törvény.

5) Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának A Tt. 401/1990 sz., Kassa városról szóló módosított törvény.

6) A Tt. 277/2008 sz., a Szlovák Köztársaság Gazdasági Minisztériuma által kiadott, szálláshelyek besorolási jellemzőinek megállapításáról és azok kategóriákba és osztályba sorolásáról szóló rendelete.

7) A Tt. 431/2002 sz., számvitelről szóló módosított törvény.

8) A Tt. 395/2002 sz., levéltárakról és regiszterekről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló módosított törvény.

9) A Tt. 71/1967 sz., közigazgatási eljárásról (közigazgatási hatósági eljárás szabályai) szóló módosított törvény.

9a) A Tt. 492/2009. sz., a fizetési szolgáltatásokról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 97.a §-a a későbbi módosítások szerint.

9b) A Munka Törvénykönyve 152. §-ának 4. és 5. bekezdése.

9c) A Tt. 461/2003. sz., a szociális biztosításról szóló törvénye 170. §-ának 21. bek. a Tt. 221/2019. sz. törvénye megfogalmazásában.

A Tt. 199/2004. sz. Vámtörvény és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.

A Tt. 580/2004. sz., az egészségbiztosításról és a Tt. 95/2002. sz., biztosításokról szóló törvényének módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 25. §-ának 5. bek. a Tt. 221/2019. sz. törvénye megfogalmazásában.

A Tt. 563/2009. sz., az adókezelésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye (adózás rendje) a későbbi módosítások szerint.

9d) A Tt. 177/2018. sz., a közigazgatási adminisztrációs terhek információs rendszereken keresztüli csökkentéséről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye (antibürokratikus törvény) a Tt. 221/2019. sz. törvénye megfogalmazásában.

9e) A Tt. 595/2003. sz., a jövedelemadóról szóló törvényének 30.a §-a a későbbi módosítások szerint.

9f) A Tt. 5/2004. sz., a munkaügyi szolgáltatásokról szóló törvényének 53.d §-a a későbbi módosítások szerint

9g) Pl. a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 138/1991. sz., a községi vagyongazdálkodásról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. sz., a földrendezésről és földtulajdonlás rendezéséről, a földhivatalokról, a földalapról és a közbirtokosságról a későbbi módosítások szerint, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 278/1993. sz. törvénye az állami vagyon kezeléséről a későbbi módosítások szerint, a Tt. 446/2001. sz. törvénye a nagyobb területi egységek vagyongazdálkodásáról a későbbi módosítások szerint.

9h) A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról EGT-vonatkozású szöveg (HL L 187., 2014.6.26.), 1. cikk 2–5. bek. és 13. cikk a hatályos változatban.

9i) Pl. a Tt. 543/2003. sz., természet- és tájvédelemről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint, a Tt. 24/2006. sz., a környezetvédelmi hatások elbírálásáról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.

9j) A Tt. 175/1999. sz., a kiemelt jelentőségű beruházásokra vonatkozó egyes intézkedésekről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 2. §-ának 1. bek. a későbbi módosítások szerint.

9k) A Tt. 336/2015. sz., a legkevésbé fejlett járások támogatásáról szóló törvénye 2. §-ának 1. bek. a későbbi módosítások szerint.

9l) A Tt. 57/2018. sz. törvényének 14–22. §-a.

9m) A Tt. 57/2018. sz. törvényének 23–27. §-a a Tt. 221/2019. sz. törvénye szerint.

9n) A Tt. 57/2018. sz. törvénye 4. §-ának 3. bek. a Tt. 221/2019. sz. törvénye szerint.

9o) A Tt. 57/2018. sz. törvényének 22. §-a 19. bek. b) pontja.

9p) A Tt. 57/2018. sz. törvényének 13. §-a 2. bek.

9q) A Tt. 57/2018. sz. törvényének 22. §-a 6. bek.

9r) A Tt. 162/1995. sz., az ingatlankataszterről és az ingatlanokhoz fűződő tulajdoni és egyéb jogok bejegyzéséről (kataszteri törvény) a későbbi módosítások szerint.

9s) A Tt. 57/2018. sz. törvényének 22. §-a 17. bek.

9t) A Tt. 57/2018. sz. törvényének 22. §-a 18. bek.

10) A Tt. 25/2006 sz. közbeszerzésekről, és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló módosított törvény.

11) Például az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke (Európai Unió Hivatalos Lapja. C 326 2012.10.26.), a A Tt. 231/1999. sz. állami támogatásról szóló módosított törvény.