Tt. 211/1997., hatályos 1997. július 30-tól

Tt. 353/1997., hatályos 1998. január 1-től

Tt. 240/1998., hatályos 1998. július 1-től

Tt. 235/1998., hatályos 1999. január 1-től

Tt. 280/1999., hatályos 1999. november 9-től

Tt. 415/2000., hatályos 2000. december 6-tól

Tt. 291/2001., hatályos 2001. július 26-tól

Tt. 483/2001., hatályos 2002. január 1-től

Tt. 32/2002., hatályos 2002. február 1-től

hatályos 2003. január 1-től

Tt. 356/2003., hatályos 2003. szeptember 1-től

Tt. 589/2003., hatályos 2004. március 1-től

Tt. 514/2003., hatályos 2004. július 1-től

Tt. 613/2004., hatályos 2005. január 1-től

Tt. 125/2005., hatályos 2005. április 12-től

Tt. 341/2005., hatályos 2005. szeptember 1-től

Tt. 300/2005., hatályos 2006. január 1-től

Tt. 585/2006., hatályos 2006. december 1-től

Tt. 84/2007., hatályos 2007. március 1-től

Tt. 568/2007., hatályos 2008. január 1-től

Tt. 384/2008., hatályos 2008. október 15-től

Tt. 477/2008., hatályos 2008. december 1-től

Tt. 554/2008., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 477/2008., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 84/2009., hatályos 2009. április 1-től

Tt. 192/2009., hatályos 2009. június 1-től

Tt. 466/2009., hatályos 2009. december 15-től

Tt. 144/2010., hatályos 2010. június 1-től

Tt. 151/2010., hatályos 2010. július 1-től

Tt. 102/2011., hatályos 2011. június 1-től

Tt. 348/2011., hatályos 2012. január 1-től

Tt. 230/2012., hatályos 2012. szeptember 9-től

Tt. 440/2012., hatályos 2013. január 1-től

Tt. 335/2012., hatályos 2013. január 1-től

Tt. 461/2012., hatályos 2013. január 1-től

Tt. 14/2013., hatályos 2013. január 18-tól

hatályos 2013. július 18-tól

Tt. 180/2013., hatályos 2013. október 1-től

Tt. 299/2013., hatályos 2013. november 1-től

Tt. 355/2013., hatályos 2014. január 1-től

Tt. 299/2013., hatályos 2014. január 1-től

Tt. 106/2014., hatályos 2014. június 1-től

Tt. 335/2012. hatályos 2015. január 1-től

Tt. 335/2014., hatályos 2015. január 1-től

Tt. 438/2015., hatályos 2015. december 23-tól

Tt. 437/2015., hatályos 2016. január 1-től

Tt. 358/2015., hatályos 2016. január 1-től

Tt. 440/2015., hatályos 2016. január 1-től

Tt. 335/2014., hatályos 2016. július 1-től

Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től

Tt. 2/2017., hatályos 2017. február 1-től

Tt. 2/2017., hatályos 2017. április 1-től

Tt. 264/2017., hatályos 2018. január 1-től

Tt. 59/2018., hatályos 2018. április 1-től

Tt. 177/2018., hatályos 2019. január 1-től

Tt. 389/2019., hatályos 2019. december 1-től

Tt. 420/2019., hatályos 2020. január 1-től

Tt. 233/2019., hatályos 2020. január 1-től

Tt. 46/2020., hatályos 2020. április 1-től

Tt. 296/2020., hatályos 2020. október 31-től

Tt. 66/2021., hatályos 2021. március 15-től

Tt. 432/2021., hatályos 2021. december 1-től

Tt. 48/2023., hatályos 2023. április 1-től

Tt. 87/2024., hatályos 2024. július 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt fogadta el:

A jelen törvény szabályozza

a) a bírósági végrehajtók (a továbbiakban csak „végrehajtó”) jogállását és tevékenységét, 

b) a bírósági végrehajtók önkormányzatát. 

(1) A bírósági végrehajtó az állam által kijelölt és felhatalmazott személy, aki a végrehajtási okiratok kényszer-végrehajtását (a továbbiakban csak „végrehajtási tevékenység”) végzi. 

(2) Ha a jelen törvény úgy rendelkezik, a végrehajtó más tevékenységet is végezhet. 

A végrehajtó pártatlanul és függetlenül végezi a végrehajtási tevékenységet. Tevékenységének ellátása során kizárólag a Szlovák Köztársaság Alkotmánya, az alkotmányos törvények, a Szlovák Köztársaság Alkotmánya 7. cikkelyének 2. és 5. bekezdése szerinti nemzetközi szerződések, a törvények, a végrehajtásukra kiadott egyéb, általánosan kötelező érvényű jogszabályok és a végrehajtási eljárásban hozott bírósági határozat köti. 

A bírósági végrehajtó tevékenysége összeegyeztethetetlen más munkaviszonnyal vagy hasonló munkakapcsolattal, vállalkozói tevékenységgel, gazdasági társaság vagy szövetkezet végrehajtó szervében való tagsággal vagy gazdasági társaság vagy szövetkezet felügyelő szervében való tagsággal, illetve más jövedelemszerző tevékenységgel, kivéve a tudományos, pedagógiai, irodalmi, művészeti, újságírói és sporttevékenységet. 

(1) A végrehajtó, a végrehajtási tevékenység végzésével összefüggésben köztisztviselői jogállással rendelkezik.¹⁾ 

(2) A végrehajtási tevékenység végzése közhatalmi jogkör gyakorlásának minősül. 

(1) A bírósági végrehajtó a jelen törvény szerinti végrehajtási és egyéb tevékenységek végzése során köteles a „bírósági végrehajtó” megnevezést használni. Más személy nem jogosult sem a „bírósági végrehajtó” vagy „bírósági végrehajtói hivatal” megnevezés, sem az ezekből származtatott szavak, sem pedig olyan megnevezés használatára, amely a fent említett megnevezésekkel összetéveszthető. 

(2) Az a személy, aki a törvény szerinti végrehajtási jogcímek kényszerített végrehajtását nem végzi, nem jogosult tevékenységét „határozat végrehajtása”, „végrehajtás” vagy „végrehajtási tevékenység” megnevezéssel illetni, ebből származó szóalakokat használni, illetve olyan egyéb megnevezést használni, amely az említett megnevezésekkel való összetéveszthetőség veszélyét hordozza magában. 

(1) A végrehajtó irányítja a végrehajtói hivatal tevékenységét, amely nevében ellátja a végrehajtási tevékenység szakmai, szervezési és műszaki támogatásával kapcsolatos feladatokat. 

(2) A bírósági végrehajtó alkalmazhat munkavállalókat (20-28. §). 

(3) A végrehajtó által adott írásbeli felhatalmazás alapján alkalmazottai a jelen törvényben meghatározott feltételekkel és mértékben végezhetik az egyes végrehajtási tevékenységek feladatait. 

(4) A végrehajtó alkalmazottainak munkaviszonyára külön szabályozást vonatkozik.²⁾

A végrehajtók önkormányzati szerve a Szlovák Végrehajtói Kamara (a továbbiakban csak „kamara”) (212-218. §). 

(1) A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma (a továbbiakban csak „minisztérium”) vezeti a bírósági végrehajtók listáját, amelyet a listában bekövetkezett változásokkal együtt közzétesz a honlapján. A minisztérium értesíti a kamarát és a bíróságokat a végrehajtók jegyzékében bekövetkezett lényeges változásokról, elsősorban a végrehajtói tisztség ellátásának megszakításáról, a végrehajtói tisztség ellátásának felfüggesztéséről és a végrehajtói tisztség ellátásának megszüntetéséről. 

(2) A minisztérium állami felügyeletet gyakorol a kamara tevékenysége és a végrehajtók tevékenysége felett 

a) a bírósági végrehajtók eljárásai jogszerűsége betartásának ellenőrzésével konkrét esetekben,

b) a bírósági végrehajtók irodáinak és végrehajtási ügyiratainak rendszeres és célzott ellenőrzésével,

c) a kamara tevékenységéről és a végrehajtók tevékenységéről szóló kamarai jelentések értékelésével.

(3) Az állami felügyelet gyakorlása során a minisztérium jogosult 

a) betekinteni a végrehajtó végrehajtási dokumentumaiba, okirataiba és nyilvántartási segédleteibe, és azokból kivonatokat és másolatokat készíteni, 

b) az általa meghatározott határidőn belül írásbeli nyilatkozatot kérni a végrehajtótól az állami felügyelet tárgyát képező eljárásról, 

c) szóbeli magyarázatot kérni a végrehajtótól vagy alkalmazottjától az állami felügyelet tárgyát képező eljárásról, ha a b) pontban említett írásbeli nyilatkozat szükségtelen vagy elégtelen, 

d) a végrehajtói hivatal helyiségeibe a rendes ügyfélfogadási idő alatt belépni (15. § 4. bekezdés).

(4) Az állami felügyelet gyakorlása sorám a végrehajtó köteles együttműködni a minisztériummal, az alábbiakban: 

a) a minisztérium által kért dokumentumok és akták másolatát a minisztérium által meghatározott határidőn belül benyújtja, 

b) a 3. bekezdés b) pontjának megfelelően írásbeli nyilatkozatot tesz a minisztérium által meghatározott határidőn belül, 

c) idézésre megjelenik a 3. bekezdés c) pontja szerinti szóbeli nyilatkozat megtétele céljából. 

(5) A minisztérium kérésére a kamara együttműködik a bírósági végrehajtók tevékenysége feletti állami felügyelet gyakorlásában. 

(6) A végrehajtó köteles haladéktalanul értesíteni a minisztériumot a végrehajtók jegyzékében szereplő adatokban bekövetkezett minden változásról, valamint arról a tényről, amely a végrehajtói tisztség ellátásának megszakítását, a végrehajtói tisztség ellátásának felfüggesztését vagy a végrehajtói tisztség ellátásának megszüntetését indokolhatja.

(7) A kamara évente, április 30-ig benyújtja a minisztériumnak és a honlapján közzéteszi, a kamara tevékenységéről és a végrehajtók előző naptári évre vonatkozó tevékenységéről szóló jelentést, amely tartalmazza a végrehajtók és a végrehajtó-gyakornokok jegyzékében bekövetkezett változásokra vonatkozó információkat, a végrehajtók tevékenységével kapcsolatos panaszok kezelésének megállapításait, valamint a beérkezett jogos végrehajtási kérelmek számának, a befejezett végrehajtási eljárások számának és a folyamatban lévő végrehajtási eljárások számának összefoglalását. A végrehajtó köteles minden év január 31-ig jelentést tenni a kamarának a beérkezett jogos végrehajtási kérelmek számáról, a befejezett végrehajtási eljárások számáról és a folyamatban lévő végrehajtási eljárások számáról az előző naptári évre vonatkozóan, és e tekintetben köteles, az első mondatban említett jelentés elkészítéséhez szükséges együttműködést biztosítani. 

(8) Ha a végrehajtó nem tesz eleget a 4., 6. és 7. bekezdésben említett kötelezettségeknek, az fegyelmi vétségnek minősül. 

A Szlovák Köztársaság igazságügyi minisztere (a továbbiakban csak „miniszter”)

a) nevezi ki és hívja vissza a végrehajtókat, 

b) a végrehajtói tisztségre versenypályázatot (a továbbiakban csak „versenypályázat”) tesz közzé, 

c) a végrehajtó kérelmére a végrehajtót a következő naptári félév első napjától kezdődő hatállyal áthelyezheti egy másik kerületi bíróság illetékességi területére; e célból a miniszter kikérheti a kamara álláspontját, 

d) dönt a végrehajtónak a titoktartási kötelezettség alóli felmentéséről. 

10. § 

(1) Végrehajtónak az az állampolgár nevezhető ki, 

a) aki teljes jogképességgel rendelkezik, 

b) aki mesterfokú főiskolai jogi képesítést szerzett a Szlovák Köztársaság valamely főiskolájának jogi karán³⁾ vagy egy külföldi főiskola által kiállított, mesterfokú főiskolai jogi képesítésről szóló elismert diplomával rendelkezik; ha alapfokú főiskolai képesítést, majd mesterfokú főiskolai képesítést szerzett, követelmény, hogy mindkét esetben jogi szakon kell képesítést szereznie, 

c) aki feddhetetlen, 

d) aki legalább öt éve jogi praxist folytat, amelyből legalább három évet a végrehajtói praxis gyakorlására fordított, 

e) aki szakmai vizsgát tett, 

f) akivel szemben nem alkalmazták a 221. § 2. bekezdésének c) pontja szerinti, a végrehajtói feladatok gyakorlásától való eltiltás fegyelmi intézkedést, 

g) akivel szemben nem alkalmazták az ügyvédi névjegyzékből való törlés fegyelmi intézkedését, a közjegyzői hivataltól való eltiltás fegyelmi intézkedését, az ügyészi tisztségtől való eltiltás fegyelmi intézkedését vagy a bírói tisztségből való visszahívás fegyelmi intézkedését külön jogszabályok szerint,^3a) 

h) aki sikeresen teljesítette a versenypályázatot. 

(2) Végrehajtói gyakorlat, az 1. bekezdés a)–c) pontja szerinti feltételeknek megfelelő, jelen törvény szerinti végrehajtói és végrehajtó-gyakornoki gyakorlat. A kamara a végrehajtási gyakorlatba a bíró, az ügyész, az ügyvéd, a közjegyző, a vezető igazságügyi hivatalnok, a bírósági fogalmazó, az ügyészségi jogi fogalmazó, az ügyvédgyakornok és a közjegyzőgyakornok gyakorlatát számítja be. A kamara más jogi gyakorlatot is beszámíthat a végrehajtási gyakorlatba, de legfeljebb két év terjedelemben. 

(3) Szakmai vizsga alatt a végrehajtó jelen törvény szerinti, szakmai vizsgája értendő. A kamara az igazságügyi szakmai vizsgát, az ügyészi vizsgát, az ügyvédi vizsgát, a közjegyzői vizsgát és a gazdasági jogászvizsgát a jelen törvény szerinti szakmai vizsgaként ismeri el. 

(4) A jelen törvény alkalmazásában nem minősül feddhetetlennek az a személy, akit szándékos bűncselekmény elkövetéséért jogerősen elítéltek, és különösen súlyos szándékos bűncselekmény, köztisztviselői hatalommal való visszaélés bűncselekménye, kenőpénz vagy más jogtalan előny elfogadásának bűncselekménye, megvesztegetés és közvetett korrupció bűncselekménye esetén az a személy sem, akinek az ilyen bűncselekmény miatt hozott ítéletét hatályon kívül helyezték, vagy akit úgy kezelnek, mintha nem ítélték volna el ilyen bűncselekmény miatt, külön jogszabály szerint.^3b) 

(5) A feddhetetlenséget a bűnügyi nyilvántartás kivonatával kell igazolni;^3c) e célból a polgár köteles megadni a bűnügyi nyilvántartás kivonatának igényléséhez szükséges adatokat.^3caa) Az első mondat szerinti adatokat az arra jogosult személy elektronikus formában, elektronikus kommunikáció útján haladéktalanul elküldi a Szlovák Köztársaság Főügyészségének, a bűnügyi nyilvántartási kivonat kiállítása céljából. 

A kamara lehetővé teszi, hogy a 10. cikkely 1. bekezdésének a)–d) pontjában említett feltételeknek megfelelő végrehajtó-gyakornok, a kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül szakmai vizsgát tegyen.

(1) A kerületi bíróság illetékességi területére vonatkozó versenypályázatot a miniszter hirdeti meg. A versenypályázatot a minisztérium honlapján, legalább 60 nappal annak megvalósulása előtt, nyilvánosan kihirdetik. 

(2) A miniszter pályázatot írhat ki

a) a kamara javaslatára, ha a végrehajtó hivatala megszűnt 16. § 1. bekezdés), és a végrehajtói állás betöltése szükséges abban a kerületi bírósági körzetben, amelyben annak a végrehajtónak a székhelye volt, akinek a tisztsége megszűnt, 

b) ha a kerületi bíróság illetékességi területén szükséges a végrehajtók számának növelése. 

(3) A versenypályázatra a minisztériumhoz címzett írásbeli kérelemmel jelentkezhet az a személy, aki megfelel a 10. § 1. bekezdés a)–g) pontja szerinti végrehajtói kinevezés feltételeinek (a továbbiakban csak „pályázó”). 

(4) Ha a versenypályázaton egyetlen pályázó sem jár sikerrel, és a 2. bekezdés szerinti meghirdetésének okai továbbra is fennállnak, a miniszter az előző versenypályázat befejezésétől számított három hónapon belül újra meghirdeti a versenypályázatot. Az újbóli versenypályázat befejezésére 10.d § 4. bekezdése érvényes. 

(1) A végrehajtói tisztségre irányuló versenypályázat során a jelölt szakmai ismereteit, általános áttekintőképességét, kreatív gondolkodási képességét, gondolkodásának gyorsaságát és döntési képességét, a jogrendben való eligazodását, a jogszabályok alkalmazási és értelmezési képességét, szóbeli kifejezőkészségét, a végrehajtói tisztség ellátásához szükséges személyiségbeli előfeltételeit és a szakmai etikai szabályok ismeretét vizsgálják.

(2) A versenypályázat írásbeli vizsgából, esettanulmányból, a végrehajtói iratok előkészítéséből és kidolgozásából, idegen nyelvről történő fordításból, pszichológiai felmérésből és szóbeli részből áll. A versenypályázatot a külön jogszabályban meghatározott egyenlő bánásmód elvének megfelelően kell lefolytatni.^3ca)

(3) A versenypályázat nyilvános, kivéve a vizsgabizottság szavazását. A versenypályázatot adminisztratív és szervezési szempontból a kamara biztosítja. A kamara köteles megteremteni a nyilvánosság versenypályázatban való részvételének feltételeit. 

(1) A versenypályázatot öttagú vizsgabizottság bonyolítja le. A vizsgabizottság tagjait a miniszter nevezi ki és hívja vissza. A vizsgabizottság a kamara által javasolt két tagból, a miniszter által javasolt két tagból és annak a kerületi bíróságnak az elnöke által javasolt egy tagból áll, amelynek illetékességi területére a végrehajtót ki kell nevezni, azok közül a bírák közül, akik az adott kerületi bíróság illetékességi területén működő bíróságokon a végrehajtási ügyekkel foglalkoznak. Minden egyes versenypályázatra a miniszter egyidejűleg három póttagot nevez ki; a miniszter, a kamara és a kerületi bíróság elnöke egy-egy póttagot jelöl ki e célra úgy, hogy a póttagokat a vizsgabizottság tagjaival egyidejűleg lehessen kinevezni. A póttag akkor veszi át a vizsgabizottság tagjaként a feladatát, ha a vizsgabizottság valamelyik tagja esetében olyan körülmények merülnek fel, amelyek akadályozzák abban, hogy részt vegyen a versenypályázatban. A minisztérium a vizsgabizottság tagjainak és póttagjainak listáját a honlapján teszi közzé, legalább 15 nappal a versenypályázat előtt. 

(2) A vizsgabizottság tagjává vagy póttagjává csak olyan személy nevezhető ki, aki rendelkezik a vizsgabizottsági tagság pártatlan ellátásához szükséges erkölcsi és szakmai képesítéssel, és aki a 10.c § 1. bekezdése szerint alkalmas a pályázó értékelésére. A miniszter és a kamara a minisztérium alkalmazottai és a kamara tagjai mellett a vizsgabizottság tagjainak vagy póttagjainak más személyeket is kijelölhet, akik a felsőoktatásban vagy a jogász hivatásban tevékenykednek, és megfelelnek az első mondatban említett feltételeknek. 

(3) A vizsgabizottság tagjai maguk közül választják meg a vizsgabizottság elnökét. A vizsgabizottság akkor határozatképes, ha legalább négy tagja jelen van. Határozata akkor érvényes, ha azt a tagok abszolút többsége megszavazta. 

(4) A vizsgabizottság elnöke köteles gondoskodni arról, hogy a versenypályázat jegyzőkönyvét, a versenypályázat eredményének kihirdetését követő 24 órán belül közzétegyék a minisztérium honlapján; a versenypályázat a versenypályázat jegyzőkönyvének közzétételével ér véget. Ha a vizsgabizottság elnöke nem tesz eleget az első mondat szerinti kötelezettségének, a vizsgabizottság bármely tagja teljesítheti ezt a kötelezettséget.

(5) A minisztérium által kiadandó általános érvényű jogszabályban meghatározza a versenypályázat meghirdetésének, a pályázó által benyújtandó dokumentumok jegyzékének és a versenypályázat lefolytatásának módját, valamint az írásbeli vizsga, az esettanulmány, a végrehajtói iratok előkészítésének és kidolgozásának, az idegen nyelvről történő fordításnak, a pszichológiai értékelésnek és a versenypályázat szóbeli részének a részleteit, a versenypályázat eredményének kiértékelésének és a versenypályázat eredményhirdetésének módját, valamint a versenypályázatról készült jegyzőkönyv formai követelményeit. 

(1) A végrehajtót a kerületi bíróság illetékességi területére a miniszter nevezi ki, a versenypályázat eredménye alapján. 

(2) A 10.d. § 4. bekezdése szerinti versenypályázat jegyzőkönyvének közzétételét követően, a vizsgabizottság elnöke gondoskodik arról, hogy a versenypályázat jegyzőkönyvét, a sikeres pályázó végrehajtói tisztségbe történő kinevezésére vonatkozó javaslattal együtt, a vizsgabizottság által meghatározott sorrend szerint, eljuttassa a miniszterhez. Ha a vizsgabizottság elnöke a versenypályázat jegyzőkönyvének közzétételét követő 24 órán belül nem tesz eleget az előző mondat szerinti kötelezettségének, a vizsgabizottság bármely tagja eleget tehet e kötelezettségének. 

(1) A végrehajtó csak akkor végezhet végrehajtási tevékenységet és a jelen törvény szerinti egyéb tevékenységet, ha

a) leteszi az esküt,

b) az említett tevékenység végzésével összefüggésben esetlegesen felmerülő károkért való felelősségbiztosítási szerződést kötött, legalább 100.000 euró kártérítési összeghatárral, 

c) legkésőbb a tisztségre történő kinevezéstől számított három hónapon belül 3 319,39 euró készpénzbiztosítékot helyez letétbe a kamara számláján, a végrehajtó tisztség ellátásának megszűnésével kapcsolatos költségek fedezésére, 

d) teljesíti a jelen törvény szerinti tevékenység megfelelő végzéséhez szükséges személyi, tárgyi és műszaki feltételeket. 

(2) A végrehajtó köteles az 1. bekezdés b) pontja szerinti felelősségbiztosítási szerződést megkötni, és a szerződést az eskütétel előtt a kamara és a minisztérium részére bemutatni. Ha a végrehajtó alkalmazottakat foglalkoztat, köteles felelősség-biztosítási szerződést kötni a jelen törvény szerinti tevékenységével összefüggésben az alkalmazottai által okozott károkért való felelősségére is. 

(3) A jelen törvény szerinti tevékenység végzésével összefüggésben esetlegesen felmerülő károkra vonatkozó felelősség-biztosításnak a végrehajtói tisztség teljes időtartama alatt fenn kell állnia. A végrehajtó köteles a biztosítás létrejöttéről, változásáról és megszűnéséről haladéktalanul értesíteni a kamarát és a minisztériumot.

(4) A végrehajtónak az eskü letételekor nyilatkoznia kell arról, hogy teljesíti az 1. bekezdés d) pontja szerinti feltételeket. A kamara az eskütételtől számított három hónapon belül ellenőrzi az 1. bekezdés d) pontja szerinti feltételek teljesülését. A kamara haladéktalanul értesíti a minisztériumot, amely haladéktalanul besorolja a végrehajtót az 55. § szerinti véletlenszerű ügykiosztási rendszerbe. 

(5) A végrehajtó, a végrehajtói tevékenység végzése során kapott pénzeszközöket, a részére történő kifizetést követően haladéktalanul köteles egy banknál vagy egy külföldi bank bankfiókjánál (a továbbiakban csak „bank”) vezetett külön bankszámlán elhelyezi; ez nem alkalmazandó, ha a végrehajtó a jogosulttal írásban megállapodott, hogy a pénzeszközöket annak átvételtől számított három munkanapon belül, készpénzben kifizeti. A külön bankszámlán lévő pénzeszközöket, kivéve a végrehajtás költségeit, a végrehajtó kizárólag a jogosultak részére történő átutalásra használhatja fel. A végrehajtó köteles a kamarát a külön bankszámla számáról és annak bármilyen változásáról haladéktalanul értesíteni; a kamara a végrehajtó külön bankszámlájának számát a honlapján közzéteszi. A külön bankszámlán elhelyezett pénzeszközök a jelen törvény vagy külön jogszabályok^6b) szerint nem vonhatók végrehajtás alá, kivéve a végrehajtás költségeit. A 12. § 5. bekezdése és a 61.h § 1. bekezdésének f) pontja szerinti külön bankszámlán elhelyezett pénzeszközök a külön jogszabály^3cb) alkalmazásában, a külön jogszabály^3cb) szerint védett betétnek minősülnek.  

(6) A végrehajtó köteles folyamatosan elmélyíteni és bővíteni a végrehajtási tevékenység megfelelő ellátásához szükséges szakmai ismereteit és készségeit. A végrehajtó és a végrehajtó-gyakornok köteles részt venni a kamara által szervezett képzésen; a minisztérium képviselője adott esetben szintén részt vehet a képzésen, anélkül, hogy a képzés költségeinek megfizetésére kötelezett lenne. A végrehajtók és a végrehajtó-gyakornokok képzésének részleteit a kamara belső szabályzata szabályozza.

(7) A végrehajtó akkor felel meg a jelen törvény szerinti tevékenység végzésének tárgyi és műszaki feltételeinek, ha 

a) a minisztérium által a kamarával egyetértésben meghatározott szoftvereket és műszaki eszközöket, valamint elektronikus beadványok fogadása esetén a végrehajtó elektronikus postafiókját használja, 

b) olyan végrehajtói hivatalt hozott létre, amely 

1. a 15. § 3. bekezdése szerint van megjelölve, 

2. a 15. § 4. bekezdése szerint nyilvánosan hozzáférhető, 

3. anyagilag és műszakilag megfelelően felszerelt, 

c) a végrehajtói hivatal székhelyén, a 15. cikk 4. bekezdésével összhangban, nyilvánosan hozzáférhető iktatót hoznak létre, 

d) a 12. § 5. bekezdésében és a 61.h § 1. bekezdésének f) pontjában említett célokra, külön bankszámlákat nyitott egy banknál,

e) elektronikus eszközök útján kommunikál olyan harmadik személyekkel, akikkel a kamara elektronikus kommunikációra vonatkozó megállapodást kötött. 

(8) A személyi, tárgyi és műszaki feltételek részleteit, amelyeket a végrehajtónak a feladatai megfelelő ellátásához teljesítenie kell, a minisztérium által kiadott, általánosan kötelező érvényű jogszabály határozza meg. 

A végrehajtó a miniszter előtt a következő eskü szövegét mondja el: 

„Lelkiismeretemre és polgári becsületemre fogadom, hogy a Szlovák Köztársaság Alkotmányát és többi törvényét, valamint az egyéb általánosan kötelező érvényű jogszabályait is betartom, és bírósági végrehajtóként a legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint alkalmazom, tevékenységem végzése során függetlenül, pártatlanul és tisztességesen járok el, és betartom a titoktartási kötelezettséget minden olyan tényről, amelyről a Végrehajtási rendtartás szerinti tevékenységem végzésével kapcsolatban tudomást szerzek.” 

(1) A végrehajtó a tevékenysége során végrehajtói igazolványt, bélyegzőt, pecsétet és jelvényt használ, amely a következőket tartalmazza: 

a) a kereszt- és vezetéknevét, valamint végzettsége szerinti titulusát, 

b) a „bírósági végrehajtó” megnevezést, 

c) a végrehajtó székhelyét, 

d) a Szlovák Köztársaság címerét. 

(2) A végrehajtó részére a végrehajtói igazolványt, bélyegzőt, pecsétet és jelvényt a kamara adja ki. 

(3) A végrehajtó bélyegzőjének és pecsétjének mintája az 1. sz. mellékletben található. 

(1) A miniszter, a végrehajtó kinevezésekor, a versenypályázatra való jelentkezésben megjelölt székhelyet jelöli ki a végrehajtói hivatal székhelyeként. A 9. § c) pontjában említett esetet kivéve, az első mondat szerint kijelölt végrehajtói hivatal székhelye csak a kerületi bíróság illetékességi területén belül változtatható meg; a végrehajtó a végrehajtói hivatal székhelyének megváltoztatásáról haladéktalanul értesíti a kamarát és a minisztériumot.

(2) A végrehajtói hivatal székhelyének címe a végrehajtói tevékenységgel és a végrehajtó a jelen törvény szerinti egyéb tevékenységével kapcsolatos iratok kézbesítési címe; cím alatt a település neve, irányítószáma, az utca vagy más közterület neve és a házszám, esetleg a helyrajzi szám értendő, ha a település nincs utcákra osztva. A végrehajtó köteles gondoskodni arról, hogy az iratokat az említett címen megfelelően átvegyék, és nem hivatkozhat arra, hogy nem tartózkodik az említett címen. 

(3) A végrehajtói hivatalt a 2. sz. mellékletnek megfelelően kell megjelölni. 

(4) A végrehajtó köteles biztosítani azt, hogy a végrehajtói hivatal minden munkanapon legalább öt órán át, ezen belül 13 és 15 óra között mindig, valamint legalább egy munkanapon 15 és 16 óra között előzetes bejelentés nélkül is nyitva álljon a nyilvánosság számára. Az ügyfélfogadási időt és annak minden változását a végrehajtó a hivatalos hirdetőtábláján teszi közzé, és erről haladéktalanul értesíti a kamarát, amely azt a honlapján közzéteszi. Az ügyfélfogadási idő alatt a végrehajtó köteles biztosítani, hogy a végrehajtói hivatalban jelen legyen egy olyan személy, aki jogosult a szóbeli beadványokat felvenni, és átvenni az eljárás résztvevője által megőrzésre vagy kötelezettség teljesítése céljából letétbe helyezett tárgyakat vagy pénzt. A végrehajtó köteles a végrehajtói hivatal székhelyén iktatót létrehozni; az iktatónak a hét minden munkanapján, a rendes ügyfélfogadási idő alatt nyitva kell állnia a nyilvánosság számára. Kérésre az iktató mindig írásban igazolja az iratok személyes kézbesítését. 

(1) A végrehajtói tisztség ellátása attól a naptól kezdve felfüggesztésre kerül, amikor a végrehajtó, a végrehajtói tisztséggel nem összeegyeztethető olyan közhivatal ellátását kezdi meg, amely nem az önkormányzati képviselőtestületi tagságot vagy a magasabb területi egység képviselőtestületi tagságot jelenti. A végrehajtó haladéktalanul értesíti a kamarát és a minisztériumot végrehajtói tisztségének felfüggesztéséről.

(2) Az 1. bekezdés szerinti értesítésben a végrehajtónak meg kell jelölnie a végrehajtói feladatok ellátása felfüggesztésének okát és annak várható időtartamát. A végrehajtónak az értesítéshez csatolnia kell a közhivatal gyakorlását igazoló dokumentumokat is. 

(3) A felfüggesztett bírósági végrehajtó a közhivatali idejének lejártával ismét folytathatja végrehajtói feladatainak ellátását. Arról, hogy a végrehajtó újra elfoglalhatja a végrehajtói tisztséget, a végrehajtónak legalább 30 nappal a végrehajtói tisztség gyakorlásának megkezdése előtt értesítenie kell a kamarát és a minisztériumot. Ha ez a közhivatal megszűnésének körülményeire tekintettel nem lehetséges, a végrehajtó köteles haladéktalanul értesíteni a kamarát és a minisztériumot arról, hogy újra elfoglalta a végrehajtói tisztséget. 

(4) A miniszter, a kamara véleményének kikérése után, helyt adhat a végrehajtó feladatellátásának felfüggesztése iránti kérelmének, amelyet súlyos családi vagy személyes okokkal indokol. Ilyen esetben a végrehajtói tisztség ellátása legfeljebb öt évig szünetelhet; az öt év leteltével a végrehajtói tisztség felfüggesztése megszűnik, és a végrehajtó újra folytatja tisztségét. A tisztségét felfüggesztett végrehajtó, legalább 30 nappal a végrehajtói tisztségének folytatása előtt köteles erről értesíteni a minisztert és a kamarát. 

(5) A végrehajtói tisztség ellátásának felfüggesztése alatt a végrehajtót a 17. § szerinti helyettes képviseli. 

(6) A végrehajtói tisztség felfüggesztése nem akadályozza a végrehajtó elleni fegyelmi eljárás megindítását és folytatását. 

(1) A végrehajtó tisztségének ellátása megszűnik 

a) a végrehajtó halálával, 

b) a végrehajtó halottnak nyilvánításával, 

c) a végrehajtó visszahívásával. 

(2) A kamara javaslatot tesz a miniszternek a végrehajtó visszahívására 

a) a végrehajtó kérésére, 

b) ha a végrehajtó elveszíti a Szlovák Köztársaság állampolgárságát, 

c) ha a végrehajtót jogerős bírósági határozat megfosztotta jog- vagy cselekvőképességétől, illetve jog- vagy cselekvőképességében korlátozta, 

d) ha a végrehajtót jogerősen elítélték szándékos bűncselekmény vagy a jelen törvény szerinti tevékenységgel összefüggő bűncselekmény miatt, 

e) a végrehajtói tisztség gyakorlásától való eltiltás fegyelmi intézkedése alapján,

f) ha felelősségbiztosítása megszűnik, 

g) ha a végrehajtó az eskü letételét követő három hónapon belül, súlyos indok nélkül nem kezdi meg a végrehajtói tisztség gyakorlását, amelyre kijelölték, 

h) ha a bíróság a kamara indítványára úgy határozott, hogy a végrehajtó az egészségügyi állapotára való tekintettel nem alkalmas a jelen törvény szerinti tevékenység végzésére, az orvosi szakvélemény vagy a Szociális Biztosító rokkantsági nyugdíjról szóló határozata alapján, mivel a keresőtevékenység végzésére való képessége több mint 70 %-kal csökkent, vagy a Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal határozata alapján igazolványt állítottak ki részére arról, miszerint súlyos fogyatékkal élő állampolgár, 

i) ha a végrehajtó munkaviszonya vagy hasonló munkakapcsolata a végrehajtói tisztségbe történő kinevezését követően nem szűnt meg, vagy ha munkaviszonya vagy hasonló munkakapcsolata létesült, vagy ha a végrehajtó vállalkozó, vagy ha gazdasági társaság vagy szövetkezet végrehajtó szerve vagy végrehajtó szervének tagja, vagy ha gazdasági társaság vagy szövetkezet felügyeleti szervének tagja, 

j) ha a végrehajtó a meghatározott határidőn belül nem helyezett letétbe készpénzbiztosítékot a végrehajtói tisztség ellátásának megszüntetésével kapcsolatos költségek megtérítésére. 

(3) A 2. bekezdés a) pontja szerinti esetben a kamara a végrehajtó kérelmének kézhezvételétől számított egy hónapon belül javaslatot tesz a miniszternek végrehajtó visszahívására. Az a végrehajtó, aki visszahívási kérelmet nyújtott be, vagy akit egy másik kerületi bíróság illetékességi területén lefolytatott versenypályázat eredménye alapján neveztek ki a végrehajtói tisztségre, a miniszter által történő visszahívás időpontjáig köteles ellátni jelenlegi tisztségét. 

(4) Ha a végrehajtót visszahívták, és megfelel a 10. § 1. bekezdése szerinti végrehajtói kinevezés feltételeinek, a miniszter legkorábban a visszahívása napjától számított három év elteltével nevezheti ki újra végrehajtóvá; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a végrehajtó visszahívásának oka egy másik kerületi bíróság illetékességi területén lefolytatott versenypályázat eredménye alapján történő végrehajtói kinevezés volt. 

(5) A kamara a 2. bekezdés h) pontja szerint beadványt intéz a bírósághoz, ha a végrehajtó az egészségügyi állapota nem teszi lehetővé a végrehajtói tisztség gyakorlását, orvosi szakvélemény vagy a Szociális Biztosító rokkantsági nyugdíjról szóló határozata alapján, mivel a keresőtevékenység végzésére való képessége több mint 70 %-kal csökkent, vagy a Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal határozata alapján igazolványt állítottak ki részére arról, miszerint súlyos fogyatékkal élő állampolgár. 

(6) Ha a 2. bekezdésben említett esetekben a kamara egy hónapon belül nem nyújtja be a végrehajtó visszahívására irányuló indítványt, a miniszter a határidő letelte után indítvány nélkül is visszahívhatja a végrehajtót.

(7) A végrehajtói tisztség 1. bekezdés szerinti megszűnése esetén a kamara helyettest nevez ki. A kamara az 1. bekezdés szerinti hivatal megszűnésétől számított 30 napon belül kinevez egy végrehajtót, aki a helyettesi kinevezéshez hozzájárul. Ha a végrehajtói kinevezéshez egyetlen végrehajtó sem járult hozzá, akkor a határidő lejárta után az a végrehajtó lesz a helyettes, aki annak a bírósági végrehajtónak a helyettese volt, akinek a végrehajtói tisztsége megszűnt. A helyettes végrehajtó saját nevében végzi a végrehajtási tevékenységet, és az eljárást az eredeti megbízás alapján folytatja.

(8) A 2. bekezdés a) pontja szerinti esetben a végrehajtó megállapodhat egy másik végrehajtóval a végrehajtási agenda átadásáról és átvételéről. A végrehajtási agendának a végrehajtó utódjára történő átadásáról szóló megállapodást a végrehajtó a végrehajtói tisztségből való felmentés iránti kérelemmel együtt nyújtja be a kamarához. A végrehajtási agenda átadásának folyamatát a kamara belső szabályzatban szabályozza. 

(9) A helyettesre vonatkozó rendelkezéseket a jogutód végrehajtóra értelemszerűen alkalmazni kell. 

16.a § 

(1) A végrehajtó hivatalának a 16. § 1. bekezdés a) és b) pontja szerinti megszűnése esetén a helyettes végrehajtó a kamara elnökségével (214. §) együttműködve a végrehajtói hivatal megszűnését követő 30 napon belül leltárt készít a végrehajtási ügyiratok állapotáról, a végrehajtói hivatalban vezetett nyilvántartás szerint. A helyettes végrehajtó a végrehajtói tisztség megszűnésének napjával pénzügyi elszámolást készít, a végrehajtási ügyirat részét képező dokumentumok alapján. 

(2) A végrehajtó tisztségének a 16. § 1. bekezdés c) pontja szerinti megszűnése esetén a helyettes végrehajtó a kamara elnökségével (214. §) együttműködve, valamint a minisztérium meghatalmazott képviselői a Rendőri Testülettel együttműködve, a végrehajtó tisztségének megszűnésétől számított 30 napon belül leltárt készítenek a végrehajtási ügyiratok állapotáról, a végrehajtó hivatalában vezetett nyilvántartás szerint. Ezzel egyidejűleg a végrehajtói tisztség megszűnésének napjával pénzügyi elszámolást készítenek, a végrehajtási ügyirat részét képező dokumentumok alapján. Az a végrehajtó, akinek a végrehajtói tisztségének ellátása megszűnt, köteles a végrehajtói iratok állapotának leltározásakor a szükséges együttműködést térítésmentesen biztosítani, ideértve a műszaki adathordozók átadását is, valamint a végrehajtói igazolványt, bélyegzőt, pecsétet és jelvényt a kamarának visszaadni. 

(3) A helyettes végrehajtó gondoskodik a végrehajtás elvégzéséről a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban. A helyettes végrehajtó rendelkezni jogosult azon végrehajtó külön bankszámlája felett, akinek tisztsége megszűnt. 

(4) Ha az a végrehajtó, akinek a végrehajtói tisztsége megszűnt, vagy más személyek a végrehajtói feladat ellátásának megszűnését követő 15 napon belül nem teszik lehetővé, hogy a helyettes végrehajtó átvegye a végrehajtási ügyiratokat, a kamara elnöksége (214. §), a minisztérium meghatalmazott képviselői és a helyettes végrehajtó kényszerintézkedést alkalmazva behatolhatnak a végrehajtói hivatal helyiségeibe, vagy más olyan helyiségekbe, ahol a végrehajtási ügyiratok találhatók. E célból a helyettes végrehajtó kérheti az illetékes Rendőri Testület szerveinek együttműködését. 

(5) Ha a helyettes végrehajtó, az 53. § 3.bek., 61.k §, 61.n § vagy a 61.o § szerinti okokból nem folytatja le a 3. bekezdés szerinti eljárásokat, 14 napon belül elszámol a végrehajtó által behajtott teljesítésekkel, amelynek végrehajtói tisztsége megszűnt, beleértve annak a végrehajtónak a költségeit is, akinek a végrehajtói tisztsége megszűnt. 

(6) A jelen törvény alkalmazásában az 5. bekezdés szerinti elszámolás a helyettes végrehajtó költségeinek levonása után, a behajtott összeg átutalása 

a) a jogosultnak,

b) a kamara elnöksége (214. §) által kijelölt végrehajtónak a végrehajtási eljárás folytatására,

c) a kötelezettnek jár az összes követelés kielégítése után. 

(7) A lezárt végrehajtási ügyiratokat a helyettes végrehajtó átadja a végrehajtói irattárnak. 

(8) A helyettes végrehajtó nem felel az olyan végrehajtó által okozott károkért, akinek a tisztsége gyakorlása megszűnt. 

(9) A végrehajtási ügyiratok állapotának leltározási rendjét, az ügyiratok pénzügyi elszámolását, valamint a végrehajtói tisztség ellátásának megszüntetésével kapcsolatos költségek megfizetésére szolgáló készpénzbiztosíték felhasználásának és elszámolásának módját a kamara belső szabályzatban szabályozza. 

(1) A végrehajtó hivatalba történő kinevezését követően, a kamara a végrehajtó javaslatára, kijelöli a végrehajtó helyettesítőjét arra az esetre, ha a végrehajtó betegsége, szabadsága vagy egyéb súlyos ok miatt 30 napnál hosszabb ideig nem tudja ellátni tisztségét. A kamara akkor is kijelöli a végrehajtó helyettesét, ha a végrehajtó a végrehajtói tisztségre történő kinevezésétől számított egy hónapon belül maga nem tett javaslatot, valamint a végrehajtó tisztségének felfüggesztése esetén is. A kamara egyúttal meghatározza a helyettes képviselt végrehajtó díjazásából való részesedésének összegét is. A díjazás nem fizethető ki annak a helyettes végrehajtónak, aki közfeladatainak ellátása miatt megszakította végrehajtói tisztségét, vagy végrehajtói tisztségét felfüggesztették; ebben az esetben a díjazást a végrehajtói hivatal tevékenységének finanszírozására kell fordítani. 

(2) A kamara az ugyanazon kerületi bíróság illetékességi területén működő végrehajtók közül jelöli ki a helyettest. 

(3) A helyettesítés azon a napon kezdődik, amikor a helyettes tudomást szerez az 1. bekezdésben említett tényekről, és megszűnik, ha megszűnnek azok az okok, melyek miatt kinevezték. 

(4) A helyettesítés időtartama alatt, a helyettesített végrehajtó nem végezhet végrehajtási tevékenységet. A helyettes végrehajtó kártérítési felelősséggel tartozik a 31. § szerint. 

(5) A helyettes végrehajtó rendelkezik a helyettesített végrehajtó külön bankszámlájával, ha a képviselet 30 napnál tovább tart. 

(1) A helyettes végrehajtó az iratokat saját kereszt- és vezetéknevével írja alá, és ezzel egyidejűleg feltünteti annak a végrehajtónak a kereszt- és vezetéknevét is, akit helyettesít. 

(2) A helyettes a saját bélyegzőjét és pecsétjét használja. 

A kamara a végrehajtó mellé másik helyettest jelöl ki, ha 

a) a kijelölt helyettes végrehajtói tisztsége megszűnt (16. §), 

b) a kijelölt helyettes kéri, hogy mentsék fel őt a helyettesi tisztségből, 

c) a helyettesített végrehajtó kéri ezt. 

(1) A végrehajtó gyakornok (a továbbiakban csak „gyakornok”) a végrehajtó alkalmazottja, akit a gyakornokok jegyzékébe bejegyeztek. 

(2) A gyakornokok jegyzékét a kamara vezeti. 

(1) A kamara, a végrehajtó javaslatára felveszi a gyakornokok jegyzékébe azt az állampolgárt, aki 

a) aki teljes jog-és ügyleti képességgel rendelkezik, 

b) aki mesterfokozatú főiskolai jogi képzést szerzett a Szlovák Köztársaság valamely főiskolájának jogi karán³⁾ vagy rendelkezik egy külföldi főiskola által kiállított, mesterfokozatú főiskolai jogi képzésről szóló elismert diplomával; ha alapfokú főiskolai képzést, majd mesterfokozatú főiskolai képzést szerzett, akkor mindkét szinten jogi diplomát kell szereznie, 

c) aki feddhetetlen, 

d) aki a végrehajtóval munkaviszonyban áll. 

(2) A kamara az 1. bekezdés szerinti bejegyzést a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül elvégzi. A kamara a nyilvántartásba vételről értesíti a gyakornokot és azt a végrehajtót, akivel a gyakornok munkaviszonyban áll. 

(3) Az a személy, akit az előírt határidőn belül nem jegyeztek be a gyakornokok jegyzékébe, jogosult a bírósághoz benyújtott keresetben kérni a gyakornokok jegyzékébe való bejegyzését. 

(1) A végrehajtó, írásban felhatalmazhatja a gyakornokot, a jelen törvény szerinti tevékenységek tárgyát képező egyes feladatok elvégzésére.

(2) A végrehajtó azonban nem hatalmazhatja fel a gyakornokot a végrehajtás megindításáról szóló értesítés, a végrehajtás megindításáról szóló végzés és a végrehajtási végzés kiadására. A gyakornok nem folytathat le sem árverést, sem pénzbeli teljesítésbehajtást. 

(1) A kamara törli a gyakornokok jegyzékéből azt a személyt,

a) aki elhunyt vagy halottnak nyilvánították, 

b) aki elveszítette a Szlovák Köztársaság állampolgárságát, 

c) akit jog- és ügyleti képességétől megfosztottak vagy jog- és ügyleti képességében korlátoztak, 

d) akit szándékos bűncselekmény, vagy a jelen törvény szerinti tevékenységgel összefüggő bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek, 

e) aki írásban kérte a kamarától a gyakornokok jegyzékéből való törlését, 

f) akinek a bírósági végrehajtóval fennálló munkaviszonya megszűnt. 

(2) A gyakornoki névjegyzékből való törlésről a kamara értesíti a gyakornokot és azt a végrehajtót, akivel a gyakornok munkaviszonyban áll vagy állt. 

(1) A gyakornok tevékenysége során a kamara által kiadott igazolványt használja. 

(2) Azon feladatok elvégzése során, amelyekkel a végrehajtó a gyakornokot megbízta, a gyakornok az igazolvánnyal és egyúttal a megbízással igazolja magát. 

(3) A végrehajtóval kötött munkaviszonyának megszűnésekor a gyakornok köteles az igazolványt a kamarának visszaadni. 

(1) A bírósági végrehajtó további alkalmazottakkal is munkaviszonyban állhat. 

(2) A végrehajtó írásban felhatalmazhatja az 1. bekezdésben említett alkalmazottakat, hogy végrehajtási eljárásban egyszerű feladatokat elvégezzenek, melyek a jelen törvény szerinti tevékenység tárgyát képezik; a végrehajtó írásbeli felhatalmazása alapján az 1. bekezdésben említett alkalmazottak elvégezhetik a kötelezett ingóságainak leltározását. 

(1) A végrehajtó köteles a jelen törvény szerinti tevékenységet becsületesen, felelősségteljesen és lelkiismeretesen végezni; a végrehajtó köteles továbbá felügyelni alkalmazottai eljárásainak becsületességét, felelősségét és lelkiismeretességét. 

(2) A végrehajtó köteles a jelen törvény szerinti tevékenységet szakmai gondossággal, minden tapasztalatát és szakmai ismeretét felhasználva végezni.

(3) A végrehajtó köteles a jelen törvény szerinti tevékenységét indokolatlan késedelem nélkül végezni; ennek érdekében köteles megfelelő számú alkalmazottat foglalkoztatni, valamint a végrehajtási tevékenység rendes végzését lehetővé tevő tárgyi és műszaki feltételeket teljesíteni. 

(4) A végrehajtó nem fogadhat el ajándékot vagy egyéb juttatást olyan személytől, aki olyan ügyben érintett, amelyben a végrehajtó a jelen törvény szerint jár el. A végrehajtónak vissza kell utasítania bármely személytől származó ajándékot vagy egyéb juttatást, ha megalapozottan feltételezhető, hogy az ajándékot vagy egyéb juttatást azzal a szándékkal adják, hogy befolyásolják a végrehajtó pártatlan döntéshozatalát vagy ítélőképességét. 

(5) A végrehajtó köteles a végrehajtási tevékenység végzése során a minisztérium által, a kamarával egyetértésben meghatározott szoftvereket és műszaki eszközöket, valamint elektronikus benyújtás esetén elektronikus postafiókot használni; a végrehajtó elektronikus postafiókja a jelen törvény alkalmazásában hatósági elektronikus postafióknak minősül. 

(6) A végrehajtó a behajtott követelésekről a rábízott egyedi ügyek szerint pontos nyilvántartást köteles vezetni. A végrehajtó köteles a bíróságnak, annak kérésére elektronikus úton megküldeni a követelés behajtásának aktuális állásáról és a végrehajtó költségeiről szóló adatokat minden egyes rábízott ügyben; ez a kötelezettség akkor is teljesítettnek minősül, ha azt a minisztérium által a kamarával egyetértésben meghatározott szoftverek és műszaki eszközök segítségével automatizált módon teljesítik. 

(7) A végrehajtó köteles a jogosultat a jelen törvényben meghatározott határidőkön belül elektronikus úton tájékoztatni a végrehajtás állásáról. 

(8) Ha a végrehajtó átveszi a pénzeszközöket, köteles azokat legkésőbb a kézhezvételtől számított hét napon belül átutalni a jogosultnak, kivéve, ha a 9. és 10. bekezdés vagy a jelen törvény negyedik része másként nem rendelkezik, vagy ha a végrehajtó és a jogosult írásban másként nem állapodtak meg. Az átutalás határideje nem haladhatja meg a 90 napot; a 90 napot meghaladó határidőre vonatkozó megállapodás érvénytelen. Ha a végrehajtót megbízott képviseli, vagy helyettes végrehajtó esetén az első mondat szerinti kötelezettséget a megbízott vagy helyettes végrehajtó hivatalba lépésétől számított hét nap elteltével kell teljesíteni. 

(9) A 8. bekezdés szerinti átutalási határidő akkor alkalmazandó, ha a kapott részteljesítés vagy részteljesítések meghaladják az 5 eurót, illetve a végrehajtó által a külföldi jogosultnak átutalt kifizetések esetében az 50 eurót. 

(10) A végrehajtó, a külön jogszabály szerinti póttartásdíjakról szóló ügyekben az illetékes államigazgatási szerv értesítésének kézhezvételétől számított hét napon belül,^3cc)

a) a póttartásdíjakról szóló ügyekben illetékes államigazgatási szerv számlájára utalja a követelt gyermektartás behajtott összegét, amely megfelel a póttartásdíjakról szóló ügyekben illetékes államigazgatási szerv értesítésében meghatározott összegnek, 

b) a jogosultnak azt az összeget, amely megfelel a behajtott gyermektartásdíj-követelés összegének, csökkentve a rendes tartásdíj összegével és az a) pontban említett összeggel; ez nem érinti a jogosult részére a 8. bekezdés szerinti rendes tartásdíj átutalásának kötelezettségét. 

(11) A kötelezett kérésére és a tartozás teljesítésének bizonyítása céljából, a végrehajtó köteles a tartozás vagy annak egy részének teljesítéséről a minisztérium honlapján közzétett formanyomtatványon írásbeli igazolást kiállítani.

(12) A végrehajtó 8. bekezdés szerinti kötelezettségének megszegése súlyos fegyelmi vétségnek minősül. A végrehajtó 8. bekezdés szerinti kötelezettségének ismételt megszegése a 221. § 2. bekezdésének b) vagy c) pontja szerinti fegyelmi intézkedés kiszabását vonja maga után.

(13) Ha a bírósági végrehajtó a 8. és 9. bekezdés alapján nem utalja át a pénzeszközöket a jogosultnak, a bíróság a jogosult kérelmére elrendelheti, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított három napon belül utalja át a pénzeszközöket a jogosultnak; e célból a bíróság felszólítja a végrehajtót, hogy tegyen nyilatkozatot. A végrehajtóra ilyen határozattal kirótt kötelezettség megszegése súlyos fegyelmi vétségnek minősül, amelyért a 221. § 2. bekezdésének c) pontja szerinti fegyelmi intézkedést kell kiszabni. 

(1) A végrehajtó köteles titokban tartani minden olyan tényt, amelyről a jelen törvény szerinti tevékenységének ellátása során, valamint a kamara szerveiben végzett tevékenysége során szerzett tudomást. Ez a kötelezettség nem szűnik meg a végrehajtói tisztség leállításával, a végrehajtói tisztség felfüggesztésével vagy a végrehajtói tisztség megszűnésével. 

(2) A titoktartási kötelezettség a végrehajtóval azonos mértékben vonatkozik a végrehajtó alkalmazottaira is, a végrehajtóval fennálló munkaviszony megszűnését követően is, valamint azokra a további személyekre is, akik a jelen törvény szerinti tevékenység végzésével kapcsolatos tényekről tudomást szereztek. 

(3) A jelen törvény szerinti titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a végrehajtási tevékenység végzésével kapcsolatos információk átadására 

a) a bűnüldöző hatóság részére, büntetőeljárás lefolytatása céljaira, az ügyészség részére és a Rendőri Testület számára, külön jogszabályban meghatározott feladatok ellátása céljából,⁴⁾ 

b) a bíróság részére, bírósági eljárás céljából, 

c) a kamara, a minisztérium és a jelen törvény alapján felügyeletet gyakorló személyek részére, a felügyelet gyakorlásának céljából, 

d) adó-, illeték- és vámügyi államigazgatási szerv részére, adóigazgatási és vámfelügyeleti célokra, valamint önkormányzati adóigazgatási célokra, 

e) a végrehajtási eljárásban részt vevő felek és képviselőik részére, 

f) a Szlovák Köztársaság Gazdasági Versenyhivatala részére, külön jogszabály szerinti eljárás céljából,⁵⁾ 

g) a külön jogszabály szerinti feladatok ellátása során,⁶⁾

h) az illetékes államigazgatási szerv részére, póttartásdíjakról szóló ügyekben,⁷⁾ 

i) a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Szlovák Információs Szolgálat, a Katonai Hírszerzés és a Rendőri Testület részére, a biztonsági ellenőrzések végrehajtása során, külön jogszabály alapján,^7aa)

j) egyéb hatóságok részére, a külön jogszabályok szerinti feladatok ellátása céljából, ha azok értesítése a végrehajtó törvényi kötelezettsége. 

(4) A jelen törvény szerinti titoktartási kötelezettség megszűnik, ha a kötelezettet a miniszter felmenti e kötelezettsége alól, vagy a védett információ a törvénynek megfelelően általánosan hozzáférhetővé vált. 

(5) A végrehajtó nem köteles titoktartásra az alkalmazottaival szemben, amennyiben a végrehajtási tevékenység cselekményeinek megfelelő végrehajtásához, amelyek elvégzésével megbízta őket, az feltétlenül szükséges.

(6) A külön jogszabályokba^7a) foglalt titoktartási kötelezettséget a jelen törvény nem érinti. 

(1) A végrehajtó felel minden olyan kárért, amelyet a jelen törvény szerinti tevékenységével összefüggésben okozott. A végrehajtó felelősségére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései vonatkoznak. A végrehajtó az alkalmazottja által okozott károkért is felel, melyeket az a jelen törvény szerinti tevékenységével összefüggésben okozott; az alkalmazott külön jogszabályok szerinti felelősségét ez nem érinti. 

(2) A végrehajtó mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy szakmai gondossággal járt el. 

(3) Azokat a kártérítéseket, amelyekért a végrehajtó a jelen törvény alapján felelős, és amelyeket a biztosítási szerződés alapján a biztosítónak kell kifizetnie, a biztosító közvetlenül a károsultnak fizeti ki. A károsult jogosult arra, hogy kárának megtérítését közvetlenül a biztosítótól kérje; e célból a kamara, a károsult kérésére, a szükséges adatokat a rendelkezésére bocsátja. 

(4) Az állam csak akkor felel a végrehajtó által okozott kárért, ha azt a biztosító vagy a végrehajtó vagyonából nem lehetett kielégíteni; ez akkor is érvényes, ha a bíróság a 29. § 13. bekezdése szerinti kötelezettséget szabott ki. 

A bíróság jogosult a végrehajtótól magyarázatot vagy jelentést kérni a végrehajtóra bízott összes végrehajtási ügy állásáról, amelyet a végrehajtó köteles meghatározott határidőn belül a bíróság rendelkezésére bocsátani. Ha a végrehajtás során késedelmek fordulnak elő, vagy a jelen törvényben meghatározott kötelezettségeket megszegik, a bíróság elrendelheti, hogy a végrehajtó tegye meg a szükséges intézkedéseket a hiányosságok orvoslására. A bíróság által előírt kötelezettség elmulasztása súlyos fegyelmi vétségnek minősül. 

(1) A végrehajtót ki kell zárni a végrehajtásból, ha az ügyhöz, a felekhez vagy képviselőikhez fűződő viszonyára tekintettel pártatlansága kétségbe vonható. A végrehajtónak következetesen és szakmai gondossággal kell értékelnie az ügyhöz való esetleges viszonyát. 

(2) A végrehajtót mindig ki kell zárni a végrehajtásból, ha

a) a jogosult vagy a kötelezett kapcsolt fele, 

b) a végrehajtó kapcsolt fele egyben a jogosult vagy a kötelezett kapcsolt fele is, 

c) a kötelezett vagy a kötelezett kapcsolt felének hitelezője vagy adósa, 

d) a kapcsolt fele a kötelezett hitelezője vagy adósa, vagy a kötelezett kapcsolt felének hitelezője vagy adósa, 

e) az elmúlt három évben személyesen vagy vagyonával biztosította a jogosult vagy a kötelezett kötelezettségeit, 

f) az elmúlt három évben egy kapcsolt fele biztosította a jogosult vagy a kötelezett kötelezettségeit, 

g) a hitelezővel vagy a kötelezettel olyan bírósági vagy egyéb eljárás résztvevője, amelyben nem a végrehajtási tevékenységből eredő jogvitájukról kell dönteni, 

h) a jogosult vagy a kötelezett részére betétet helyezett el, vagy részt vett annak üzleti tevékenységében vagy nyereségében, vagy olyan értékpapírokkal, kapcsolatos jogokkal vagy kötelezettségekkel rendelkezik, amelyekhez a jogosult vagy a kötelezett jogai vagy kötelezettségei kapcsolódnak, 

i) az elmúlt három évben ajándékot vagy más juttatást fogadott el a kötelezettől vagy a jogosulttól, vagy 

j) a jogosult vagy a kötelezett alkalmazottja vagy munkáltatója volt. 

(3) A jelen törvény alkalmazásában a végrehajtó kapcsolt fele alatt a végrehajtóhoz közel álló személy, az alkalmazottja, valamint olyan jogi személy értendő, amelyben a végrehajtó vagy egy hozzá közel álló személy vagy az alkalmazottja minősített részesedéssel rendelkezik. A jelen törvény alkalmazásában minősített részesedésnek minősül a jogi személy alaptőkéjében való legalább 5 %-os közvetlen vagy közvetett részesedés vagy a jogi személyben való szavazati jog, vagy a jogi személy irányítására gyakorolt olyan befolyás gyakorlásának lehetősége, amely az adott részesedésnek megfelelő befolyáshoz hasonló; a jelen törvény alkalmazásában közvetett részesedésnek minősül az olyan jogi személyeken keresztül közvetve birtokolt részesedés, amelyekben a közvetett részesedés jogosultja minősített részesedéssel rendelkezik.

(4) A végrehajtót mindig ki kell zárni a végrehajtásból, ha részt vett abban az eljárásban, amelyben a végrehajtási okiratot kibocsátották, különösen bíróként, ügyészként, az eljárásban részt vevő fél képviselőjeként, közjegyzőként vagy az eljárásban részt vevő egyéb személyként. 

(5) A végrehajtó kizárásának okát nem képezik azok a körülmények, amelyek végrehajtási eljárásban vagy más végrehajtási eljárásokban végzett tevékenységén alapulnak. Az a tény, hogy az eljárásban részt vevő fél panaszt tett a végrehajtó tevékenysége ellen, fegyelmi eljárást kezdeményezett, vagy, hogy az eljárásban részt vevő fél a végrehajtó tisztségének ellátásával összefüggésben a végrehajtó ellen sértő vagy bűncselekménynek minősülő cselekményt követett el, nem képezheti a végrehajtó kizárásának okát. Az a tény, hogy a végrehajtó segítséget nyújtott a jogosultnak a végrehajtási kérelem benyújtásához, nem képezheti a végrehajtó kizárásának okát. 

(6) Amint a végrehajtó olyan tényekről szerez tudomást, amelyek miatt pártatlansága kétségbe vonható, vagy amelyek miatt kizárható, haladéktalanul értesíti ezekről a bíróságot. 

(7) Az eljárásban részt vevő fél legkésőbb a végrehajtás megindításáról szóló értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül, vagy attól az időponttól számított öt napon belül, amelytől kezdve tudomására juthatott a végrehajtót kizáró ok, a végrehajtó elfogultsága miatt kifogást nyújthat be a végrehajtónál. Az eljárásban részt vevő fél által, a végrehajtási eljárás megindításáról szóló értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül benyújtott elfogultsági kifogásnak, halasztó hatálya van. 

(8) Az elfogultsági kifogásban meg kell jelölni, hogy ki ellen irányul, továbbá azt az okot, amely miatt a végrehajtót ki kellene zárni, valamint azt, hogy az elfogultsági kifogást benyújtó fél mikor szerzett tudomást erről az okról. 

(9) Ha a 11. bekezdés másként nem rendelkezik, a végrehajtó az elfogultsági kifogást, a saját nyilatkozatával, és adott esetben az eljárásban részt vevő más felek nyilatkozatával együtt, haladéktalanul benyújtja a bíróságnak döntéshozatal céljából. A bíróság hét napon belül határoz arról, hogy kizárásra kerül-e a végrehajtó. 

(10) A bíróság nem veszi figyelembe az 5. bekezdésben említett indokok alapján benyújtott elfogultsági kifogást, a 7. bekezdésben említett határidőn belül be nem nyújtott elfogultsági kifogást, illetve a 8. bekezdésben említett adatokat nem tartalmazó elfogultsági kifogást; a bíróság haladéktalanul értesíti a végrehajtót, aki erről tájékoztatja az elfogultsági kifogást benyújtó felet. 

(11) Az ugyanazon okokból benyújtott ismételt elfogultsági kifogásokat a végrehajtó nem veszi figyelembe, ha azokról a bíróság már döntött; ebben az esetben az ügyet nem kell a bíróság elé terjeszteni. A végrehajtó erről a tényről tájékoztatja az elfogultsági kifogást benyújtó felet. 

(12) Az arról szóló határozatot, hogy a végrehajtót kizárják-e a végrehajtásból, a bíróság kézbesíti az eljárásban részt vevő feleknek és a végrehajtónak. Ha a kizárás oka, a végrehajtó számára kijelölt további ügyekre is vonatkozik, a bíróság a határozatában a végrehajtót más ügyekből is kizárhatja. 

(13) Ha a bíróság a végrehajtót kizárja a végrehajtásból, egyúttal a végrehajtási megbízás kiegészítésének kiadásával, az 55. § szerinti eljárásnak megfelelően új végrehajtót bíz meg az üggyel. A végrehajtási megbízás kiegészítését kézbesítik a kizárt végrehajtónak és az új végrehajtónak is; az eredeti végrehajtási megbízást szintén kézbesítik az új végrehajtónak. A kizárt végrehajtó legkésőbb öt munkanapon belül megküldi a végrehajtási ügyiratot az új végrehajtónak, és feltünteti a behajtott és az eddig ki nem fizetett teljesítéseket. A végrehajtó előző mondat szerinti kötelezettségének megszegése súlyos fegyelmi vétségnek minősül. 

(1) A bíróság indítvány nélkül is megváltoztatja a végrehajtó személyét, ha a jelen törvényben vagy a bíróság határozatában meghatározott kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegte, vagy ha törvényi akadálya van az eljárásának. Törvényi akadályt képez az a tény is, hogy az ügyet az 55. § 1–7. bekezdését megsértve adták ki a végrehajtónak, de csak akkor, ha ezt a tényt indokoltan érvényesítették, az ügynek az 56. § 3. bekezdése szerinti kijelöléséről szóló tájékoztatás közzétételét követő 15 napon belül. A végrehajtó személyének megváltoztatásáról szóló határozat meghozatala előtt, a bíróság figyelembe veszi a felek és a végrehajtó nyilatkozatait. 

(2) Az eljárásban részt vevő fél az 1. bekezdésben említett okokból a végrehajtó megváltoztatása iránti indítványt nyújthat be. Az eljárásban résztvevő félnek, a végrehajtó megváltoztatására irányuló indítványának nincs halasztó hatálya. Azok az ismételt indítványok, amelyek okairól a bíróság már határozatot hozott, nem vehetők figyelembe; a bíróság erről haladéktalanul értesíti a végrehajtót, aki tájékoztatja az eljárásban résztvevő érintett felet. 

(3) A végrehajtó kizárására vonatkozó rendelkezéseket a bírósági végrehajtó személyének megváltoztatására értelemszerűen kell alkalmazni. Ha a bíróság helyt ad a félnek a bírósági végrehajtó személyének megváltoztatására irányuló indítványának, akkor az eredeti végrehajtóval szemben rendbírságot szabhat ki, és arra kötelezheti, hogy térítse meg a felek eljárás során addig felmerült költségeit. 

(4) A végrehajtó személyének megváltoztatására vonatkozó határozat nem érinti a végrehajtó a jelen törvény szerinti fegyelmi felelősségét. 

(1) A végrehajtási megbízás kiadásáig az eljárásban részt vevő fél, a jogosult fél. A végrehajtási megbízás kiadását követően az eljárásban résztvevő felek a jogosult és a kötelezett; más személyek csak az eljárás azon részében lehetnek felek, amelyben a jelen törvény e jogállást biztosítja számukra. Ha a bíróság a végrehajtó költségeiről határoz, a végrehajtó is félként vesz részt az eljárásban. 

(2) A kötelezett házastársa vagy a kötelezett volt házastársa is fél az eljárásban, ha a végrehajtás a házastársak osztatlan közös tulajdonában lévő vagyont is érinti.

(3) Az a 100 %-os állami részesedéssel rendelkező jogi személy, amelynek tevékenységi köre a közszféra követeléseinek külön jogszabály szerinti konszolidálása^7la) (a továbbiakban csak: „megbízott személy”), szintén félként vesz részt az eljárásban attól a pillanattól kezdve, hogy a végrehajtót értesítik arról a tényről, hogy a követelésnek a külön jogszabály szerinti behajtására^7ab) jogosult személy; a 36. és 37. § rendelkezései nem alkalmazandók, és a megbízáshoz nem szükséges kiegészítés. A végrehajtó az első mondat szerinti tényt haladéktalanul bejegyzi a végrehajtási nyilvántartásba.

(4) Ha a végrehajtó a végrehajtás módját a házastársak osztatlan közös tulajdonában lévő vagyon lefoglalásával határozta meg, a házastársak osztatlan közös tulajdonában lévő vagyon utólagos rendezésének nincs joghatása a jogosulttal szemben. 

(5) Ha a külön nyilvántartásban található bejegyzésből, amely esetében vélelmezhető, hogy az ott szereplő adatok kötelező érvényűek, kitűnik, hogy a végrehajtás a házastársak osztatlan közös tulajdonában lévő vagyont érinti, a házastársak osztatlan közös tulajdonában lévő vagyont, az érintett vagyon tekintetében, a kötelezettre vonatkozó mértékben kell kezelni. Egyéb esetekben a házastársak osztatlan közös tulajdonában lévő vagyont olyan mértékben kell kezelni, amilyen mértékben a kötelezettel attól az időponttól kezdve foglalkoznak, amikor bebizonyosodik, hogy a házastársak osztatlan közös tulajdonában lévő vagyonról van szó. 

(1) A végrehajtás csak akkor indítványozható a végrehajtási okiratban kötelezettként megnevezett személytől vagy a végrehajtási okiratban jogosultként megnevezett személytől eltérő személy ellen vagy javára, ha bizonyítást nyert, hogy a végrehajtási okirat szerinti kötelezettség vagy jog átruházásra került az adott személyre. 

(2) A jogok vagy kötelezettségek átruházását vagy átszállását közokirattal vagy más olyan okirattal kell igazolni, amelyből ez a tény kitűnik; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha ez a tény a törvényből vagy a cégjegyzékből kitűnik. 

(3) A bíróság a végrehajtási megbízás kiadásával figyelembe veszi a végrehajtási jogcím alapján jogosult vagy kötelezett személyében bekövetkezett változást. 

(1) Ha a végrehajtási megbízás kiadását követően olyan tény következik be, amelynek alapján a végrehajtási jogcímből eredő jogok vagy kötelezettségek átruházásra vagy átadásra kerülnek, az eljárásban részt vevő felek kötelesek e tényt haladéktalanul bejelenteni a végrehajtónak, és annak bekövetkeztét bizonyítani. A végrehajtási eljárás során a végrehajthatás alá vont követelés átadása csak akkor hatályos, ha a teljes végrehajthatás alá vont követelést átadják. Kétség esetén úgy kell tekinteni, hogy az eredeti jogosult a teljes érvényesíthető követelést átruházta. A 36. § 2. bekezdése egyaránt alkalmazandó.

(2) A végrehajtó az értesítést a bíróságnak nyújtja be. Az első mondat rendelkezése értelemszerűen alkalmazandó akkor is, ha az 1. bekezdés szerinti tényeket a végrehajtó tevékenysége során, más módon állapítja meg.

(3) A bíróság az 1. bekezdésben említett tényt úgy veszi figyelembe, hogy kiadja a végrehajtási megbízás kiegészítését, amelyet a végrehajtónak kézbesít. Ha az eljárás résztvevőjének megváltoztatása nem indokolt, a bíróság az ügy jellegétől függően a végrehajtást részben vagy egészében leállítja, vagy értesíti a végrehajtót, hogy a végrehajtási megbízás kiegészítésének kiadása nem indokolt; ilyen esetben a végrehajtás az eljárás eredeti résztvevőivel folytatódik; ez akkor is érvényes, ha a végrehajtási eljárást az egyik kötelezettel szemben megszüntették.

(1) Ha a kötelezett a végrehajtás alatt meghal, a végrehajtó a végrehajtást a hagyatéki eljárás befejezéséig elhalasztja. A végrehajtási megbízás kiegészítése alapján folytatja a végrehajtást a kötelezett örököseivel vagy az államra szállt örökséget kezelő szervvel. 

(2) Ha pénzkövetelés behajtásáról van szó, a végrehajtó a végrehajtási felhatalmazás kiegészítésének kézhezvételét követően, a végrehajtás folytatásáról szóló értesítést bocsát ki, amelyben a végrehajtás megindításáról szóló értesítésben feltüntetendő általános adatokon túlmenően az egyes örökösök (kötelezettek) behajtott követelésért való felelősségének összegét is megadja. A végrehajtás folytatásáról szóló értesítést kézbesíteni kell az eljárásban részt vevő feleknek. 

(3) A végrehajtás folytatásáról szóló értesítés ellen bármelyik örökös (kötelezett) ugyanúgy előterjeszthet a végrehajtás felfüggesztésére irányuló indítványt, mintha az a végrehajtás megindításáról szóló értesítés lenne. 

(4) A végrehajtó a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelem benyújtására szolgáló határidő lejártáig a 3. bekezdés szerint, illetve a bíróságnak az ilyen kérelemről hozott határozatának jogerőre emelkedéséig, nem végezhet az örökösök (kötelezettek) örökségként szerzett vagyonán kívüli vagyonának biztosítására irányuló cselekményeket. 

(5) A végrehajtás teljes vagy részleges felfüggesztése, azon az alapon, hogy a követelés végrehajthatóságát akadályozó tény áll fenn, amely abban áll, hogy az örökös nem felel a kötelezett tartozásaiért, nem képezi akadályát a jogosult örökösökkel (kötelezettekkel) szembeni keresetének elbírálásának. 

(1) A végrehajtás leállítása iránti kérelem benyújtására fennálló határidő lejártát követően, amelynek halasztó hatálya van, a végrehajtó a behajtandó pénzbeli teljesítési igénynek megfelelő mértékben összeállítja a kötelezett vagyonának jegyzékét. A kötelezett vagyonának jegyzéke a végrehajtási eljárás során kiegészíthető. 

(2) A kötelezett vagyonának jegyzéke a következőket tartalmazza 

a) a kötelezett munkabérének vagy munkabérnek minősülő egyéb jövedelmének kifizetőjére vonatkozó adatokat, a munkabér vagy egyéb jövedelem összegének részleteit, 

b) a Szlovák Köztársaság területén székhellyel rendelkező bankoknál vezetett számlák listáját, amelyeknél a kötelezett számlatulajdonos vagy közös számlatulajdonos, a bank és annak megnevezése feltüntetésével, 

c) a kötelezett harmadik személyekkel (aladósokkal) szembeni követeléseinek felsorolását, feltüntetve az aladósokat, a követelés jogcímét, összegét vagy becsült árát (értékét),

d) a kötelezett tulajdonában vagy közös tulajdonában lévő értékpapírok listáját, feltüntetve az értékpapír típusát, névértékét és becsült árát (értékét); ha az értékpapírból feltétlen pénzösszeg fizetésére vonatkozó kötelezettség következik, az érték helyett ezt az összeget kell feltüntetni, 

e) azon társasági és szövetkezeti részesedések listáját, amelyeknek a kötelezett a vonatkozó nyilvántartások adatai szerint tulajdonosa vagy társtulajdonosa, feltüntetve a társaság vagy szövetkezet adatait, a kötelezett részesedésének névértékét vagy összegét, 

f) az arra vonatkozó adatokat, hogy a kötelezett vállalat üzemeltetője-e, és ha igen, a vállalkozás rövid meghatározását, feltüntetve a végzett tevékenységek helyét és jellegét, az elmúlt három számviteli időszak nyereségeinek részleteit, a vállalat átruházhatóságát és a becsült árát (értékét), 

g) azon egyéb vagyoni jogok adatait, amelyeknek a kötelezett a tulajdonosa vagy társtulajdonosa, a vonatkozó nyilvántartásokban szereplő adatok vagy a végrehajtó birtokában lévő dokumentumok szerint, a jog tartalmának és jogcímének rövid leírásával és a jogból származó bevételekkel az elmúlt három lezárt naptári évre vonatkozóan, valamint, ha a jog átruházható, annak becsült árát (értékét), 

h) azon ingatlanok listáját, amelyek az ingatlankataszter adatai vagy a végrehajtó rendelkezésére álló dokumentumok szerint a kötelezett tulajdonában vagy társtulajdonában vannak, a földhivatali előírások szerinti megnevezéssel és becsült árával (értékével),

i) azon ingatlanok címének megjelölését, ahol a kötelezett ingóságai valószínűleg találhatók, 

j) azon ingóságok felsorolását, amelyeknek a kötelezett a tulajdonosa, a vonatkozó nyilvántartások adatai vagy a végrehajtó birtokában lévő dokumentumok szerint, valamint azok becsült árát (értékét). 

(3) A bevételeket és a becsült árakat (értékeket) a végrehajtó a nyilvánosan hozzáférhető adatokból vagy az illetékes hatóságok vagy harmadik felek által rendelkezésére bocsátott dokumentumokból, illetve saját becslése alapján állapítja meg. Ha az eljárásban részt vevő valamelyik fél szakértői véleményt nyújt be, a végrehajtó erre alapozza értékelését. Több szakértői vélemény esetén azt a véleményt veszi alapul, amelyik a magasabb árat (értéket) határozza meg. 

(4) Ha az ingóságok, jogok vagy egyéb vagyoni eszközök vitatottak, ezt a vagyonjegyzékben fel kell tüntetni, megjelölve a vitathatóság okát. Azt is fel kell tüntetni, ha az ingóságok, jogok vagy egyéb vagyoni eszközök a kötelezett osztatlan közös tulajdonában vannak-e, vagy harmadik személyek jogai nem terhelik-e azokat. 

(1) A kötelezett köteles a végrehajtó által kért együttműködést, különösen a végrehajtó által kért magyarázatokat a végrehajtó által meghatározott formában és határidőn belül a végrehajtó rendelkezésére bocsátani. Az együttműködés iránti kérelemben a végrehajtó felszólíthatja a kötelezettet, hogy teljesítse a végrehajtási okiratban előírt kötelezettségét. Az együttműködés iránti kérelemben a végrehajtó tájékoztatja a kötelezettet a kötelezettség elmulasztásának következményeiről. Az együttműködés iránti kérelmet saját kezébe kézbesítik.

(2) A kötelezett képviseleti szerve vagy képviseleti szervének tagja, a kötelezett meghatalmazottja, a kötelezett vállalkozásáért felelős szakmai képviselője, a kötelezett felszámolója, a kötelezett csődgondnoka és a kötelezett törvényes képviselője ugyanolyan mértékben köteles a jelen törvény szerinti együttműködésre, mint a kötelezett; ha a kötelezett képviseleti szerv nélküli jogi személy, a képviseleti szerv vagy a képviseleti szerv tagjának feladatát legutoljára ellátó személy is ugyanolyan mértékben köteles a végrehajtóval együttműködni, mint a kötelezett. 

(3) Ha a kötelezett vagy a 2. bekezdésben említett személy nem biztosítja a végrehajtó számára a jelen törvényben előírt együttműködést, és ez a mulasztás akadályozza a végrehajtás lefolytatását, a végrehajtó jogosult a 43.a § 4. bekezdése szerinti kényszerintézkedés elrendelésére vagy a 43.a § 5. bekezdése szerinti kényszerintézkedés iránti kereset benyújtására a bírósághoz, a kényszerintézkedés elrendelése miatt; a 43.a § 4. bekezdése szerinti kényszerintézkedés csak akkor rendelhető el természetes személlyel szemben, ha az együttműködésre irányuló kérelmet a 61.b §-ban említett módon kézbesítették. Ha szükséges felkérheti a Rendőri Testület szerveit is, a kötelezettet vagy a 2. bekezdésben említett személy elővezetésére, ha tájékoztatta őket az elővezetés lehetőségéről; az első mondat ugyanígy érvényes. A kötelezett elővezetésének költségei az elővezetettet terhelik és ezeket a megbízás kiegészítése alapján kell behajtani, a pénzbeli teljesítéshez való jog kielégítésére előírt módok valamelyikén; a 60. § alkalmazásában a kötelezett előállításának költségeit a behajtandó követelés járulékos részének kell tekinteni. A végrehajtó a harmadik mondat szerinti elővezetés költségeit haladéktalanul átutalja a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának. A 2. bekezdésben említett személy elővezetésének költségei az elővezetett személyt terhelik.

(1) Ha a végrehajtás befejezéséhez szükséges és a behajtandó követelés indokolja, a végrehajtó felszólítja a kötelezettet, hogy tegyen vagyonnyilatkozatot. A vagyonnyilatkozat megtételére a kötelezett mellett a 40. § 2. bekezdésében említett személy is felkérhető. A vagyonnyilatkozat megtétele céljából a végrehajtó beidézi a kötelezettet, vagy felszólítja őt, hogy az általa meghatározott határidőn belül írásban tegye meg a nyilatkozatot. 

(2) Az 1. bekezdés szerinti idézést a beidézett saját kezébe kell kézbesíteni. Az idézésben a végrehajtónak figyelmeztetnie kell a hamis adatok megadásának büntetőjogi következményeire, valamint a vagyonnyilatkozat megtagadásának jogkövetkezményeire. 

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatban nem lehet a törvény által előírt vagy elismert titoktartási kötelezettségre hivatkozni annak okaként, hogy valaki nem tud eleget tenni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének. 

(4) A vagyonnyilatkozatnak a vagyonjegyzékben szereplő tényeken kívül tartalmaznia kell a következőket is

a) a kötelezett tulajdonában vagy közös tulajdonában lévő ingóságok listáját, beleértve a készpénzt is, az ingóságok leírásával és becsült árának (értékének) megjelölésével, 

b) olyan vagyontárgyakra vonatkozó adatokat, amelyekre a kötelezett joga nem következik a hivatalos nyilvántartásokból vagy okiratokból, vagy amelyekre más személy joga következik a hivatalos nyilvántartásokból vagy okiratokból, 

c) a kötelezett által az elmúlt három évben végrehajtott ingyenes jogcselekmények listája, kivéve a csekély értékű szokványos ajándékokat, 

d) a kötelezettnek az elmúlt három évben a Polgári Törvénykönyv 42.a § 3. és 4. bekezdése szerinti személyekkel kötött jogügyleteinek felsorolása. 

(5) A vagyonnyilatkozatot a végrehajtónál szóban, jegyzőkönyvbe diktálva, vagy a kamara honlapján e célból közzétett formanyomtatványon kell megtenni, amelyet a végrehajtó az 1. bekezdés szerinti értesítéssel együtt megküld a kötelezettnek. 

(6) Ha a kötelezett vagy a 40. § 2. bekezdésében feltüntetett személy nem tesz vagyonnyilatkozatot az 1. bekezdés szerint, és ez a mulasztás akadályozza a végrehajtás lefolytatását, a végrehajtó jogosult a 43.a § 1. bekezdése szerinti kényszerintézkedés elrendelésére vagy a 43.a § 5. bekezdése szerinti kényszerintézkedés iránti kereset benyújtására a bírósághoz; a 43.a § 4. bekezdése szerinti kényszerintézkedés csak akkor rendelhető el természetes személlyel szemben, ha az 1. bekezdés szerinti felszólítást a 61.b §-ban említett módon kézbesítették. A 40. § 3. bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

(7) A bíróság a 43.a § 5. bekezdése szerinti kényszerintézkedést elrendelő végzésben dönthet a Kereskedelmi törvénykönyv 13.a §-a szerinti kizárásról, ha a 40. § 2. bekezdésében említett személy a kötelezett nevében az 1. bekezdés szerinti vagyonnyilatkozatot még a bíróság által meghatározott határidőn belül sem nyújtja be, vagy ha ez szükséges az érintett kötelezettség jelentéségére való tekintettel. A kizárás időtartama egy év.

(1) A végrehajtás során, a végrehajtó kérésére a végrehajtott követelésnek megfelelő mértékben harmadik személyek is kötelesek segítséget nyújtani a végrehajtónak, ha a végrehajtási megbízással igazolta nekik erre való jogosultságát. 

(2) A bíróságok, az ügyészség, egyéb állami szervek, a területi önkormányzat szervei, egyéb közigazgatási szervek, közjegyzők, egyéb természetes és jogi személyek, ha természetes és jogi személyek jogairól, jogvédett érdekeiről és kötelezettségeiről döntenek, a jelen törvény szerinti tevékenység ellátásához szükséges adatokat szolgáltatják; ez nem érinti a külön jogszabályok szerinti titoktartási kötelezettséget. 

(3) A Rendőri Testület külön jogszabály alapján biztosítja a végrehajtó védelmét.^7b)

(4) Azok az állami szervek, egyéb közigazgatási szervek és jogi személyek, amelyek hivatalból vagy tevékenységük tárgyából adódóan nyilvántartást vezetnek személyekről és vagyonukról, a jelen törvény szerinti tevékenység ellátásához szükséges adatokat szolgáltatják; ez a kötelezettség főleg az ingatlankatasztert vezető szervet, a gépjármű-nyilvántartást, a vezetői engedély nyilvántartást vezető szervet és a központi értékpapír-letétkezelőt terheli. 

(5) Azok a harmadik személyek, akiknek birtokában a végrehajtás alá vont vagyontárgyra vonatkozó feljegyzések vagy dokumentumok, vagy a végrehajtás alá vont vagyontárgy van, lehetővé teszik a végrehajtó számára, hogy betekintsen ezekbe a feljegyzésekbe, dokumentumokba vagy vagyontárgyakba, és kérésre átadják a feljegyzéseket vagy dokumentumokat a végrehajtónak, vagy megteszik a végrehajtó által a feljegyzések, dokumentumok vagy vagyontárgyak biztosítása érdekében kért egyéb intézkedéseket; ezzel a titoktartási kötelezettség nincs érintve. 

(6) A bankok kérésre tájékoztatják a végrehajtót a kötelezett számlaszámairól, a kötelezett számlaegyenlegéről és annak változásairól, valamint az értékpapírok és betétkönyvek őrzésére vonatkozó információkról. 

(7) Az egyetemes postai szolgáltató köteles közölni a végrehajtóval a jelen törvény szerinti tevékenysége ellátásához szükséges adatokat, így különösen azt, hogy a kötelezett rendelkezik-e postafiókokkal, az oda érkezett küldemények számát és feladóik adatait, a kötelezetthez postai úton vagy postafiókjába érkező összegek összesítését, vagy lehetővé teszi, hogy a végrehajtó ezeket az adatokat megszerezze, és a helyszínen ellenőrizze az adatok helyességét. Ez a kötelezettség, a nyújtott szolgáltatásaik terjedelmében, az egyéb postai vállalkozásokra is vonatkozik. 

(8) Az elektronikus hírközlő hálózatokat vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások^7c) értesítik a végrehajtót a kötelezett azon telefonszámainak adatairól, amelyek nem szerepelnek a nyilvánosan elérhető telefonkönyvekben. 

(9) A biztosítótársaságok értesítik a végrehajtót a kötelezett feltételezhető biztosítási összegre való jogosultságáról és a kötelezett javára történő biztosítási összegek kifizetésével kapcsolatos részletekről. 

(10) A sajtótermékek kiadói értesítik a végrehajtót a kötelezett vagyonának kezelésével kapcsolatos, jeligés hirdetés feladójának nevéről. 

(11) A fuvarozók értesítik a végrehajtót a kötelezett rakományának címzettjéről, valamint a szállított áru adatairól. 

(12) Harmadik személyek kötelesek a végrehajtóval a jelen törvény szerint haladéktalanul, ingyenesen és lehetőleg elektronikus úton együttműködni. Ha a harmadik fél rendelkezik az ehhez szükséges műszaki feltételekkel, az együttműködést megosztással, megszakítás nélküli és közvetlen hozzáféréssel^7d) biztosítja, a 13. bekezdés szerinti megállapodás alapján. A végrehajtó a harmadik felet nem zaklathatja kérvényeivel, a tőle igazságosan elvárható együttműködés mértékét meghaladóan. 

(13) A kamara az együttműködés biztosítása céljából elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó megállapodást köthet bankok, közigazgatási szervek vagy más együttműködésre kötelezett személyek érdekképviseletével; ha a megállapodás megkötésére sor kerül, és az elektronikus kapcsolattartásnak nincs műszaki akadálya, a végrehajtó a megállapodásban meghatározott feltételek mellett elektronikus kapcsolattartás útján kommunikál. 

(14) Ha az adatokat külföldön kell megállapítani, a végrehajtó megkéri az őt a végrehajtással megbízó bíróságot, hogy készítsen jogsegélykérelmet és küldje el azt külföldre. Ez akkor is alkalmazandó, ha az iratot külföldön kell kézbesíteni a címzettnek. 

(15) Ha a harmadik személy nem biztosítja a végrehajtó számára a jelen törvényben megkövetelt együttműködést, a bíróság a végrehajtó indítványára végzéssel rendbírságot szabhat ki a harmadik személlyel szemben. A bíróság a rendbírságot kiszabó végzést kézbesíti a végrehajtónak és annak a személynek, akivel szemben a rendbírságot kiszabták. A rendbírság az állami költségvetés bevétele.

Bárki, akit a végrehajtás érint, jogosult arra, hogy a végrehajtó a végrehajtási megbízással igazolja számára a végrehajtásra való jogosultságát. Mindenki, akivel a végrehajtó a végrehajtási tevékenység során kapcsolatba kerül, a végrehajtó kérésére köteles személyazonosságát igazolni. 

(1) Ha a végrehajtás tartásdíjtartozás behajtására irányul, vagy ha a jelen törvény kényszerintézkedések alkalmazását írja elő, a végrehajtó a következő kényszerintézkedéseket alkalmazhatja: 

a) pénzbüntetés, 

b) a gépjármű-vezetői engedély bevonása, 

c) a dolog használatát megakadályozó műszaki eszközök alkalmazása; vagy 

d) a jármű forgalmi engedélyének I. vagy II. részének (a továbbiakban: forgalmi engedély) bevonása.

(2) Kényszerintézkedést akkor kell alkalmazni, ha feltételezhető, hogy annak alkalmazása nélkül nem kerül sor a kötelezettség teljesítésére, amelynek teljesítését ki kell kényszeríteni (a továbbiakban: „érintett kötelezettség”); a végrehajtó vagy a bíróság különösen az érintett kötelezettség fontosságát és a kényszerintézkedésnek az érintett kötelezettséggel való arányosságát veszi figyelembe. A kényszerintézkedés elrendelésekor ügyelni kell arra, hogy a kényszerintézkedés az érintett kötelezettség teljesítéséhez vezessen. Az 1. bekezdés b)–d) pontja szerinti kényszerintézkedések csak azt követően rendelhetők el, hogy ha az 1. bekezdés a) pontja szerint elrendelt kényszerintézkedés nem vezetett az érintett kötelezettség teljesítéséhez, de legkorábban a 43.c § 2. bekezdése szerinti megbízás kiegészítésének kiadását követően; ez nem érvényes, ha a végrehajtás tartásdíjtartozás behajtására irányul, vagy ha a kötelezett ellen pénzbeli teljesítésre való jogosultság kielégítésére irányuló végrehajtás folyik.

(3) Ha a jelen törvény másként nem rendelkezik, kényszerintézkedés legkorábban a végrehajtás leállítására irányuló, halasztó hatályú indítvány benyújtására megadott határidő lejártát követően, vagy az ilyen kérelmet elutasító bírósági határozatnak a végrehajtó részére történő kézbesítését követően rendelhető el a kötelezettel szemben. 

(4) A végrehajtó az 1. bekezdés a) pontja szerinti kényszerintézkedést alkalmazhat 

a) természetes személlyel szemben első alkalommal történő kiszabás esetén legfeljebb 500 euró, ismételt kiszabás esetén pedig összesen legfeljebb 2 000 euró összegig; ha a 40. § 2. bekezdésében említett személyről van szó, minden egyes ilyen személyre külön-külön összesen legfeljebb 10 000 euró összegig,

b) jogi személlyel szemben első alkalommal történő kiszabás esetén legfeljebb 1 000 euró, ismételt kiszabás esetén pedig összesen legfeljebb 30 000 euró összegig. 

(5) A végrehajtó keresetet nyújthat be a bíróságon az 1. bekezdés a) pontja szerinti kényszerintézkedés elrendelésére, ha a 4. bekezdés szerinti kényszerintézkedés elrendelése nem vezetett az érintett kötelezettség teljesítéséhez, vagy ha nyilvánvaló, hogy tekintettel az érintett kötelezettség fontosságára a 4. bekezdés szerinti kényszerintézkedés elrendelése nem elegendő vagy nem lesz elegendő. A bíróság a végrehajtó keresetére végzéssel elrendelheti az 1. bekezdés a) pontja szerinti kényszerintézkedést, beleértve a 4. bekezdés alapján elrendelt kényszerintézkedés összegét is, ha azt kiszabták 

a) természetes személlyel szemben összesítve maximum 30 000 euró összegben, 

b) jogi személlyel szemben, legfeljebb az előző elszámolási időszakra vonatkozó éves forgalmának 10 %-áig; ha az éves fogalom nem vagy csak nehezen állapítható meg, összesítve legfeljebb 50 000 euró összeghatárig. 

(6) Az 5. bekezdés szerinti kényszerintézkedést elrendelő bírósági végzést a bíróság kézbesíti a végrehajtónak és a kötelezettnek vagy a 40. § 2. bekezdése szerinti személynek. A 43.c § 2. és 3. bekezdésének, valamint a 43.d §-nak a rendelkezései egyaránt érvényesek.  

(7) Az 1 bekezdés b)–d) pontja szerinti kényszerintézkedés legfeljebb egy évig tarthat; a 43.d § 4. bekezdésének rendelkezését ez nem érinti. 

(8) Az 1. bekezdés c) pontja szerinti kényszerintézkedés alkalmazható olyan ingóságokra, amelyekről indokoltan feltételezhető, hogy a kötelezett vagy a 40. § 2. bekezdése szerinti személy tulajdonában vannak, vagy olyan egyéb ingóságokra, amelyek használatára a kötelezett vagy a 40. § 2. bekezdése szerinti személy bizonyíthatóan jogosult. Az 1. bekezdés c) pontjában említett kényszerítő intézkedés nem alkalmazható végrehajtás alá nem vonható dolgokra. 

(9) A végrehajtó a kényszerintézkedést kereset nélkül is kiszabhatja a kényszerintézkedés elrendeléséről szóló értesítéssel, amelyet saját kezébe ad át a kötelezettnek vagy a 40. § 2. bekezdése szerinti személynek. A kényszerintézkedésről szóló értesítésben a végrehajtó tájékoztatja a kötelezettet vagy a 40. § 2. bekezdése szerinti személyt a kényszerintézkedés elrendeléséről és a végrehajtás módjáról, ha az meghatározható, és felszólítja az érintett személyt, hogy a kényszerintézkedésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül tegyen eleget az érintett kötelezettségnek vagy nyújtson be jogorvoslati kérelmet a kényszerintézkedés elrendeléséről szóló értesítéssel szemben. 

(10) Az 1. bekezdés c) pontja szerinti kényszerintézkedés esetén a kényszerintézkedés elrendeléséről szóló értesítéssel együtt kiadható a dolog használatát megakadályozó műszaki eszközök alkalmazására vonatkozó utasítás is.

(1) A kötelezett vagy a kényszerintézkedéssel érintett személy a kényszerintézkedés elrendeléséről szóló értesítés ellen a végrehajtóhoz kifogást nyújthat be. A 43.a § 1. bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti kényszerintézkedések esetében a jogosult személy által a kényszerintézkedés elrendeléséről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül benyújtott kifogásnak halasztó hatálya van. Ha a kifogások alapján a végrehajtó nem szünteti meg a kényszerintézkedés elrendeléséről szóló értesítést, határozathozatal céljából 10 napon belül továbbítja azokat a bíróságnak, a saját nyilatkozatával együtt. A kifogások elbírálása előtt a bíróság felkérheti a végrehajtót, hogy egészítse ki nyilatkozatát. 

(2) A nem megalapozott kifogásokat a bíróság végzéssel elutasítja. A jogosulatlan személy által benyújtott kifogásokat, illetve az olyan körülményekkel alátámasztott kifogásokat, amelyeket a bíróság az eljárás során már korábban elbírált, a bíróság elutasítja. Ha a kifogások megalapozottak, a bíróság a kényszerintézkedés elrendeléséről szóló értesítést megsemmisíti, és egyúttal utasíthatja a végrehajtót a további eljárásra.

(1) Ha nem nyújtottak be halasztó hatályú kifogást, a benyújtott kifogásnak nincs halasztó hatálya, vagy a bíróság nem adott helyt a kifogásnak, a végrehajtó gondoskodik az elrendelt kényszerintézkedés végrehajtásáról. 

(2) A 43.a § 1. bekezdés a) pontja szerinti kényszerintézkedést a végrehajtó a megbízás kiegészítése alapján a pénzbeli teljesítésre való jogosultság kielégítésére szolgáló módszerek valamelyikével végrehajtja. A bíróság nem adja ki a megbízás kiegészítését, ha a 43.a § 2. bekezdése szerinti feltételek nem teljesültek, különösen, ha a 43.a § 1. bekezdés a) pontja szerinti kényszerintézkedés végrehajtó által kiszabott összege nyilvánvalóan nem arányos az érintett kötelezettség jelentőségével. 

(3) A 43.a § 1. bekezdés a) pontja alapján behajtott kényszerintézkedés az állami költségvetés bevétele; a végrehajtó a végrehajtási költségek levonása után köteles a behajtott összeget haladéktalanul átutalni a megbízás kiegészítését kibocsátó bíróságnak. 

(4) A 43.a § 1. bekezdés b) pontja szerinti kényszerintézkedést a végrehajtó a gépjármű-vezetői engedély bevonásáról szóló végzés kibocsátásával, e ténynek a járművezetők nyilvántartásában az erre a célra létrehozott elektronikus szolgáltatás^7da) útján történő feltüntetésével és a gépjármű-vezetői engedély bevonásáról szóló végzésnek a kötelezett saját kezébe történő átadásával hajtja végre. 

(5) A 43.a § 1. bekezdés d) pontja szerinti kényszerintézkedést a végrehajtó a jármű forgalmi engedélyének bevonásáról szóló végzés kibocsátásával és a végzésnek a Rendőri Testület részére történő kézbesítésével hajtja végre, az erre a célra létrehozott elektronikus szolgáltatáson keresztül,^7db) valamint a kötelezettnek saját kezébe történő átadásával. 

(6) A 43.a § 1. bekezdés b)–d) pontja szerinti kényszerintézkedés nem alkalmazható 

a) olyan személlyel szemben, akiről megállapítható, hogy jövedelmének jelentős része közvetlenül függ a gépjármű-vezetői engedély birtoklásától, egy olyan dolog jogszerű használatától, amelynek használatát műszaki eszközökkel kell megakadályozni, vagy a forgalmi engedély birtoklásától, 

b) súlyos fogyatékossággal élő személlyel szemben. 

(7) Ha a kényszerintézkedés vagy a kényszerintézkedés mértéke nem vezet az érintett kötelezettség teljesítéséhez, a végrehajtó a kényszerintézkedés elrendeléséről szóló értesítést visszavonja.

(1) Ha az érintett kötelezettséget teljesítik, kényszerintézkedés elrendeléséről szóló értesítést visszavonják, vagy a végrehajtást leállítják, a végrehajtó haladéktalanul gondoskodik arról, hogy a kényszerintézkedést ne hajtsák végre, illetve annak végrehajtását állítsák le, és erre a kényszerintézkedésre vonatkozó valamennyi végzést és egyéb intézkedést megszünteti; a végrehajtó e kötelezettségének megszegése fegyelmi vétségnek minősül. 

(2) Ha a 43.a § 1. bekezdés b) pontja szerinti kényszerintézkedés leállításáról van szó, a végrehajtó ezt a tényt haladéktalanul bejegyzi a járművezetők nyilvántartásába az e célra létrehozott elektronikus szolgáltatás segítségével. Ha a 43.a § 1. bekezdés d) pontja szerinti kényszerintézkedés leállításáról van szó, a végrehajtó erről a tényről haladéktalanul értesíti a Rendőri Testület szervét az erre a célra létrehozott elektronikus szolgáltatás útján. 

(3) Ha sor kerül az érintett kötelezettség teljesítésére, amely nem teljesítése miatt a 43.a § 1. bekezdés a) pontja szerinti kényszerintézkedést elrendelték, megszűnik, vagy a végrehajtást, amelynek keretében azt elrendelték, leállítják, a 43.a § 1. bekezdés a) pontja szerinti kényszerintézkedésnek megfelelő teljesítés azon részét, amennyiben azt nem hajtották végre, végrehajthatatlannak kell tekinteni. Az érintett kötelezettségnek a bíróság 41. § 7. bekezdése szerinti határozatában megállapított határidő lejárta után történő teljesítése vagy annak a végrehajtási eljárásnak a megszüntetése, amelyben a bíróság a 41. § 7. bekezdése szerinti kizárásról döntött, nem érinti a kizárást és annak a kizárások nyilvántartásába való bejegyzését.^7dc)

(4) A kényszerintézkedés visszavonása nem akadályozza meg egy másik kényszerintézkedés elrendelését vagy ugyanazon kényszerintézkedés ismételt elrendelését a jelen törvényben meghatározott feltételek mellett. A 43.a § 1. bekezdésének a) pontja szerinti kényszerintézkedés ismételt elrendelése esetén az érintett kötelezettség ugyanazon megszegése miatt a 43.a § 1. bekezdésének a) pontja szerint elrendelt kényszerintézkedések együttes összege nem haladhatja meg a 43.a § 4. vagy 5. bekezdése szerinti maximális összeget; a 43.a § 5. bekezdése szerinti kényszerintézkedés maximális összegébe be kell számítani a 43.a § 4. bekezdése szerint elrendelt kényszerintézkedés összegét is.

(1) Az olyan dologhoz kötődő jogot, amely nem teszi lehetővé a végrehajtást, a végrehajtónál kell jelezni. Ez a jog azt a személyt illeti meg, aki egyidejűleg állítja és bizonyítja, hogy a kérdéses dologra vonatkozóan olyan tulajdonjoggal vagy egyéb joggal rendelkezik, amely kizárja a végrehajtást. A végrehajtás elfogadhatatlansága elleni tiltakozás joga nem illeti meg a kötelezett adósát a kötelezett vele szemben fennálló követelése tekintetében. A kifogásnak, az érintett dolog vonatkozásában, halasztó hatálya van a végrehajtásra. A már eldöntött, ugyanazon okokra hivatkozó ismételt kifogások figyelmen kívül hagyandók. 

(2) A végrehajtó értesíti a jogosultat az 1. bekezdés szerinti jog érvényesítéséről, és felkéri, hogy 15 napon belül nyilatkozzon arról, hogy egyetért-e az érintett dologra vonatkozó végrehajtás megszüntetésével. 

(3) Ha a jogosult egyetért az érintett dologra vonatkozó végrehajtás megszüntetésével, vagy ha a végrehajtó felszólítására nem tesz időben nyilatkozatot, a végrehajtó az érintett dologra vonatkozó részben a végrehajtás felfüggesztéséről értesítést bocsát ki, amelyet átad a jogosultnak és annak a személynek, aki a végrehajtást nem engedélyező jogot érvényesítette. 

(4) Ha a jogosult ragaszkodik a kifogásolt dolgot érintő végrehajtáshoz, a bíróság a végrehajtó kezdeményezésére felszólítja az 1. bekezdés szerinti jogot gyakorló személyt vagy a jogosultat, attól függően, hogy melyikük joga tűnik kevésbé valószínűnek, hogy a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül érvényesítse a dolog kizárásának jogát, vagy eltűrje a dologra irányuló végrehajtás lefolytatását, az alperes Polgári Perrendtartás szerint illetékes általános bíróságán, és ezt a tényt igazolja a végrehajtónak. 

(5) A 2. bekezdés szerinti felszólítás helyett a bíróság dönthet a dolog kizárásáról, ha a döntés csak az ügy egyszerű jogi elbírálásától függ. A jelen határozat ellen fellebbezésnek helye van. 

(6) Ha a jogosult keresetét nem nyújtják be időben, vagy azt a bíróság elutasítja, a végrehajtó a végrehajtás megszüntetéséről az érintett dologra vonatkozó részben értesítést bocsát ki, amelyet kézbesít a jogosultnak és annak a személynek, aki a végrehajtást nem engedélyező jogot érvényesítette. Ha a végrehajtást nem engedélyező jogot érvényesítő személy keresetét nem nyújtja be időben, vagy azt a bíróság elutasítja, úgy kell vélelmezni, hogy az érintett dologra vonatkozó végrehajtási eljárás nem vitatott, és a végrehajtás folytatódik. A bíróságnak ezekről a következményekről tájékoztatnia kell a felszólított személyt. 

(7) Az 1–6. bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a következőkre is: 

a) olyan esetekben, amikor kétséges, hogy a végrehajtás olyan dolgokat vagy jogokat érint-e, amelyek a jelen törvény vagy külön jogszabályok alapján a végrehajtás alól ki vannak zárva, vagy nem tartoznak a végrehajtás hatálya alá, 

b) olyan esetekben, amikor a 61.s § 2. bekezdése szerinti vagyont érintő végrehajtásról van szó, 

c) a befolyó bevételi tervben szereplő bármely követelés hitelességének, összegének vagy rangsorolásának letagadása, lefoglalással történő végrehajtás, ingóságok értékesítése, értékpapírok értékesítése, ingatlanok értékesítése vagy vállalat értékesítése esetén. 

(8) E rendelkezés alkalmazásában dolog alatt, jog vagy más vagyoni eszköz is értendő, annak természete szerint. 

(9) Az olyan dologhoz kötődő jog, amely nem teszi lehetővé a végrehajtást, csak a jelen törvényben meghatározott módon érvényesíthető; ez nem érvényes, ha a végrehajtási eljárás megindítását megelőzően, a végrehajtás által érintett dolog tulajdonjogának megállapítására irányuló eljárás indult. Ilyen esetben a jogosult a kötelezett oldalán beavatkozóként léphet be az ilyen eljárásba. A 2–6. bekezdés rendelkezései ebben az esetben nem alkalmazandók. 

(1) A végrehajtási jogcím, a bíróság végrehajtható határozata, ha az jogot ismer el, kötelezettséghez köt vagy vagyontárgyat érint. 

(2) A jelen törvény alkalmazásában végrehajtási jogcímnek minősülnek a következők is:

a) az Európai Unió valamely intézményének, szervének, hivatalának vagy ügynökségének határozata,^7e) 

b) a Szlovák Köztársaságban végrehajtható külföldi végrehajtási jogcím, 

c) az a közjegyzői okirat, amely tartalmazza a jogi kötelezettséget, és megjelöli a jogosultat és a kötelezettet, a jogalapot, a teljesítés tárgyát és idejét, ha a kötelezett a közjegyzői okiratban hozzájárult a végrehajthatósághoz, 

d) a választottbírósági eljárásban hozott végrehajtható határozat, beleértve az ott jóváhagyott egyezséget is, 

e) az öröklésről szóló határozat, 

f) a közigazgatási szerv és a helyi önkormányzat végrehajtható határozata, ideértve a helyszínen meg nem fizetett, helyszíni bírságot is, 

g) fizetési meghagyás, adó- és díjhátralékról szóló kimutatás, valamint az illetékes hatóság által jóváhagyott egyezség, 

h) végrehajtható határozat és a hátralékról szóló kimutatás társadalombiztosítási, szociális biztosítási, öregségi nyugdíj-megtakarítási és állami egészségbiztosítási ügyekben, 

i) egyéb végrehajtható határozat, a hátralékról szóló kimutatás vagy jóváhagyott egyezség, amelynek végrehajtását a törvény lehetővé teszi, 

j) az Európai Unió egy másik tagállamában hatályos jogszabályi rendelkezés alapján kiállított dokumentum, ha a követelés behajtására külön jogszabály alapján kerül sor,^7f) 

k) a végrehajtási eljárás megszüntetéséről szóló értesítés és a végrehajtási eljárás költségeinek megfizetésére vonatkozó felszólítás, a 61.n § 3. bekezdése szerint, 

l) a kényszerintézkedés elrendeléséről szóló értesítés, hacsak nem nyújtottak be halasztó hatályú kifogást, vagy a benyújtott kifogásnak nincs halasztó hatálya, illetve a bíróság nem adott helyt a kifogásnak,

m) a régi végrehajtás megszüntetéséről szóló értesítés, a külön rendelet szerinti átalányköltségek megfizetésére való felszólítással,^7fa)

n) a külön jogszabály szerinti végrehajtási jogcím.^7g) 

(3) Ha a 2. bekezdés c) pontja szerinti közjegyzői okiratban foglalt kötelezettség olyan jogügyletből származik, amelynek tárgya pénzeszközök rendelkezésre bocsátása volt, a végrehajtás csak a rendelkezésre bocsátott pénzeszközöknek megfelelő összegre és a késedelmi kamatra vonatkozhat. Különben a közjegyzői okiratban foglalt kötelezettség nem vonatkozhat a szerződéses szankciókra. 

(1) A végrehajthatósági igazolással a végrehajtási jogcímet a következők látják el: 

a) a 45. § 1. bekezdése szerint az a bíróság, amely az ügyet elsőfokú bíróságként tárgyalta, 

b) a 45. § 2. bek. a) pontja szerint a Szlovák Köztársaság Külügyi és Európai Ügyek Minisztériuma, ha az Európai Unió intézményeinek, szerveinek, hivatalainak és ügynökségeinek határozatairól van szó, kivéve az Európai Unió Bíróságának határozatát, amelyet a minisztérium lát el végrehajthatósági igazolással; e hatóságok a végrehajthatóság igazolása esetén kizárólag a határozat hitelességét vizsgálják és ellenőrzik, 

c) a 45. § 2. bek. b) pontja szerint annak a külföldi államnak a hatósága, amelyben a végrehajtási jogcímet kiadták, 

d) egyéb esetekben az erre jogosult szerv vagy az a szerv, amely jóváhagyta azt a megállapodást, amelynek alapján a végrehajtást jogszabály engedélyezi. 

(2) Végrehajthatósági igazolás nem megkövetelt, a 45. § 2. bek. c), k), l) és m) pontjai szerinti végrehajthatósági jogcím esetében. 

(1) Ha az, amit a végrehajtási jogcím a kötelezettre ró, valamilyen feltételnek a jogosult általi teljesítéséhez vagy kölcsönös kötelezettségének teljesítéséhez kötődik, a végrehajtás csak akkor hajtható végre, ha a jogosult bizonyítja, hogy a feltétel teljesült vagy, hogy a kötelezett felé fennálló kölcsönös kötelezettségét már teljesítette, esetleg teljesítését biztosította. 

(2) Az 1. bekezdésben említett esetekben a végrehajtási jogcím végrehajthatóságának igazolásához csatolni kell a jogosult szerv vagy olyan személy által kiállított vagy hitelesített okiratot, amelyből kitűnik, hogy a feltétel teljesült, vagy a jogosult személy teljesítette, esetleg biztosította kölcsönös kötelezettségének teljesítését. 

(1) A végrehajtási eljárás egy indítvánnyal kezdődik. 

(2) A végrehajtást annak a személynek az indítványára lehet végrehajtani, aki jogosult a végrehajtási jogcím szerinti igény teljesítését követelni, mert a kötelezett önként nem teljesítette azt, amit a végrehajtási jogcím számára előírt. Külön jogszabály alapján^7h) szerinti okokból az Igazságügyi Kincstár is benyújthat indítványt. 

(3) A végrehajtás iránti indítványt az illetékes bírósághoz kell benyújtani, és annak a következőket kell tartalmaznia: 

a) a bíróság megjelölését, amelynek címezték, 

b) a jogosult és a kötelezett megjelölését; ha az eljárás résztvevője 

1. természetes személy, akkor keresztkereszt- és vezetéknév, az állandó lakóhely vagy tartózkodási hely címe és a születési dátum vagy más azonosító adat alapján jelölik meg,

2. jogi személy, akkor megnevezése vagy cégneve, székhelye és a szervezet azonosító száma vagy más azonosító adatai alapján kell megjelölni; ha külföldi jogi személyről van szó, ezeket az adatokat a nyilvántartásból vagy egy olyan más nyilvántartásból származó kivonat csatolásával kell igazolni, amelyben a külföldi személyt bejegyezték, 

c) a jogosult képviselőjének megjelölése, és amennyiben a kérelmet egynél több jogosult nyújtja be, a jogosultak közös képviselőjének megjelölése, 

d) a végrehajtó megjelölése, ha a végrehajtási indítványt végrehajtón keresztül nyújtják be, 

e) annak a végrehajtási jogcímnek a megjelölése, amely alapján a végrehajtás lefolytatható, és amelyből a kötelezett elleni végrehajtási kérelem benyújtására való felhatalmazás származik; ha a végrehajtás jogutódlásra vonatkozik, azon tények leírása, amelyekből a jogutódlás származik, 

f) a döntő tények leírását, valamint a kötelezettel való kapcsolatára vonatkozó bizonyítékok megjelölését, ha a végrehajtást olyan végrehajtási jogcím alapján kell lefolytatni, amely elismerte egy természetes személlyel mint kötelezettel szembeni váltóból eredő követelést; ez ebben az esetben is érvényes, ha a végrehajtás iránti indítványra való jogosultságot folyamatos váltóforgatmányok sorával igazolják, 

g) a behajtandó követelés megjelölését; ha pénzbeli követelésről van szó, a főkövetelést, a követelés ismétlődő részeit, a követelés tőkésített részét, a szerződéses kötbért, a jogosult végrehajtási költségeit, 

h) a jogosult bankszámlájának megjelölését, amelyre a behajtott teljesítést kell utalni, ha a jogosult rendelkezik bankszámlával, 

i) a jogosult e-mail címét, a bírósági végrehajtóval való elektronikus kapcsolattartás céljából, ha a jogosult olyan személy, aki nem rendelkezik aktivált elektronikus postafiókkal, 

j) a jogosult személy nyilatkozatát a feltétel vagy kölcsönös kötelezettség teljesítéséről, ha az, amit a végrehajtási jogcím a kötelezettel szemben előír, a feltételhez vagy kölcsönös kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódik, valamint a bizonyítékok megjelölését, 

k) a jogosult nyilatkozatát arról, hogy a végrehajtási jogcím szerinti kötelezettséget nem önkéntesen teljesítették; ha a kötelezettséget részben nem teljesítették, nyilatkozat arról, hogy a végrehajtási indítvány benyújtásának időpontjában milyen mértékben nem teljesítették, 

(l) a benyújtás dátumát. 

(4) A végrehajtási indítványhoz csatolni kell a következőket: 

a) a végrehajtási jogcím egy eredeti példányát, szükség esetén a végrehajthatósági igazolással együtt; a fizetési meghagyást, amelyet emlékeztető eljárás keretében bocsátottak ki, nem szükséges csatolni, 

b) a jogutódlást bizonyító okiratot; ha a jogutódlás jogszabályból vagy a cégjegyzékből következik, elegendő ezekre hivatkozni, 

c) azt az okirat, amelyből kitűnik, hogy valamely feltétel vagy kölcsönös kötelezettség teljesült, ha az a végrehajtási jogcímből következett, 

d) a fogyasztói szerződést és a fogyasztói szerződéssel kapcsolatos minden egyéb szerződéses dokumentumot, beleértve a fogyasztói szerződésben hivatkozott dokumentumokat is, ha a végrehajtás a fogyasztói szerződés szerinti követelésnek helyt adó végrehajtási jogcímen alapul; ez nem érvényes, ha a végrehajtási jogcím emlékeztető eljárás keretében kibocsátott fizetési meghagyás, vagy a fizetési meghagyás iránti indítványt a emlékeztető eljárásról szóló törvény alapján nyújtották be. 

(5) A külföldi végrehajtási jogcím alapján történő végrehajtás iránti indítványhoz a jogosultnak csatolnia kell a külön jogszabályban felsorolt iratokat is.⁷ⁱ⁾ Ha külön jogszabály szerint a végrehajtás elvégzéséhez megkövetelik a végrehajthatósági határozatot is,^7j) a jogosultnak csatolnia kell a külföldi végrehajtási jogcím végrehajthatóvá nyilvánításáról szóló bírósági határozatot is. Ha a külföldi végrehajtási jogcím elismeréséről a bíróság külön jogszabály szerinti^7k) külön eljárásban döntött, a jogosultnak az elismerésről szóló határozatot is csatolnia kell. Ha a külföldi végrehajtási jogcímet külön jogszabály alapján^7l) igazolták, és a végrehajtás feltételéül nem szükséges a végrehajthatóságról szóló bírósági határozat, a jogosultnak ezt az igazolást is csatolnia kell. 

(6) A végrehajtási jogcímet és a közokiratokat a végrehajtási indítványhoz eredeti, engedélyezett elektronikus dokumentumként, vagy az eredeti írásos dokumentum garantált átalakításával készült elektronikus dokumentumként kell csatolni. Nem szükséges a garantált átalakítás, ha a végrehajtási indítványt jogosultként az nyújtja be, aki a végrehajtási jogcím kibocsátója, vagy olyan 100 %-os állami részesedéssel rendelkező jogi személy, amely vállalkozásának tárgya a közszféra követeléseinek konszolidálása külön jogszabály szerint.^7la) 

(7) A végrehajtási indítványt elektronikus úton kell benyújtani a bíróság elektronikus postafiókjába a minisztérium honlapján közzétett, erre meghatározott elektronikus formanyomtatványon. Az indítványnak engedélyezettnek kell lennie, ellenkező esetben nem lehet figyelembe venni. A végrehajtási indítványhoz csatolandó dokumentumokat a végrehajtási indítvánnyal együtt elektronikus úton kell benyújtani a bíróság elektronikus postafiókjába. 

(8) Ha a jogosult vagy képviselője nem rendelkezik aktivált elektronikus postafiókkal, vagy más okból nem tudja elektronikus úton benyújtani az indítványt, a végrehajtási indítványt bármely bírósági végrehajtón keresztül is be lehet nyújtani. Ilyen esetben a végrehajtó a végrehajtás megkezdéséig a jogosult képviselője az iratok kézbesítése tekintetében; az egyes cselekményeket haladéktalanul elvégzi. Az első mondat szerinti végrehajtási indítványt a végrehajtónak 15 napon belül meg kell küldenie a bíróságnak. Ha a végrehajtási indítványt végrehajtó útján nyújtják be, a végrehajtó a papíralapú iratokat elektronikus formába alakítja át, és az így létrehozott elektronikus iratokat autorizálja; a garantált átalakításra vonatkozó külön jogszabály rendelkezései nem alkalmazandók. A végrehajtó útján történő végrehajtási indítvány benyújtásával kapcsolatos tevékenységéért a végrehajtó díjazásra és költségtérítésre jogosult, amelynek összegét és meghatározásának módját a minisztérium általánosan kötelező érvényű jogszabályban állapítja meg. 

(9) Ha a végrehajtási indítványt egynél több jogosult nyújtja be, a végrehajtási eljárásban közös képviselővel kell rendelkezniük.

(10) A végrehajtási kérelemhez csatolható a nem pénzbeli kötelezettség nem teljesítéséről szóló igazolás és a szakértői jelentés vagy szakértői vélemény, amelyből a végrehajtási okirat által előírt, más személy által teljesíthető, pénzösszeg megfizetésétől eltérő kötelezettség általános értéke megállapítható, ha a kötelezettség értéke nem a végrehajtási okiratból ered.

A végrehajtási eljárásra a Besztercebányai Járásbíróság a kauzálisan illetékes. 

(1) A végrehajtási eljárás azon a napon kezdődik, amelyen a végrehajtási indítványt a bíróságnak kézbesítették. 

(2) A végrehajtási eljárás megindítása kizárja, hogy ugyanabban az ügyben más végrehajtási eljárás is folyamatban legyen. Ha a végrehajtási eljárás már megindult, az ugyanabban az ügyben később benyújtott végrehajtási indítványok esetében a bíróság végzéssel megszünteti az eljárást. 

(3) Ha a végrehajtás során kiderül, hogy a dolog, jog vagy egyéb vagyoni eszköz egyidejűleg egy külön jogszabály^7m) alapján lefolytatott végrehajtás tárgyát képezi, elsőbbséget élvez az a végrehajtás, amelyben a dolog, jog vagy egyéb vagyoni eszköz korábban volt érintett. 

(1) Ha a jogosult a végrehajtási indítványt visszavonja, mielőtt a bíróság a végrehajtót a végrehajtására felhatalmazza, a végrehajtási eljárás azon a napon szűnik meg, amikor az indítvány visszavonását a bíróságnak kézbesítették. A 48. § 7. bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a végrehajtási indítvány visszavonására. 

(2) Ha a végrehajtási indítványt végrehajtó útján kézbesítették a bíróságnak, a végrehajtási indítvány visszavonása csak ugyanazon végrehajtó útján kézbesíthető a bíróságnak. 

A végrehajtási indítvány hiányosságainak eltávolítása 

(1) Ha a végrehajtási indítványban olyan elírási hibák vagy más nyilvánvaló pontatlanságok vannak, amelyek a miatt az indítvány nem egyértelmű vagy hiányos, a bíróság felszólítja a végrehajtási indítványt benyújtó személyt, hogy a felszólítás kézbesítésétől számított öt munkanapnál nem rövidebb határidőn belül javítsa ki az elírási hibákat vagy más nyilvánvaló pontatlanságokat, és tájékoztatja, hogy ellenkező esetben a végrehajtási indítványt elutasítja. Ha a kérelmet végrehajtón keresztül nyújtották be, a javítást ugyanazon végrehajtón keresztül kell elvégezni. 

(2) Az elírási hibákat vagy más nyilvánvaló pontatlanságokat az erre a célra szolgáló elektronikus űrlapon kell kijavítani, ellenkező esetben a javítást nem veszik figyelembe. 

(1) A bíróság megvizsgálja a végrehajtási indítványt és annak mellékleteit. Ha a végrehajtási indítvány elutasításának nincs oka, a bíróság a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül kiadja a végrehajtási megbízást, és erről értesíti a jogosultat. A második mondatban említett határidő nem alkalmazandó, ha a végrehajtási okirat a 45. § 2. bek. c) és d) pontja szerinti végrehajtási jogcím, vagy ha a végrehajtást olyan végrehajtási jogcím alapján kell lefolytatni, amely váltóból származó követelést ismer el, és a kötelezett természetes személy. 

(2) A bíróság az 1. bekezdés szerint jár el akkor is, ha a végrehajtást külföldi végrehajtási jogcím alapján kívánják végrehajtani,

a) amelyet külön jogszabály alapján végrehajthatóvá nyilvánítottak,^7j)

b) amelyet valamely bíróság külön határozatával ismertek el,^7k)

c) amelynek végrehajtásához külön jogszabály^7l) szerinti igazolás szükséges, vagy

d) amelyek esetében úgy döntöttek, hogy nincs ok az elismerés megtagadására.⁷ⁿ⁾ 

(3) A bíróság a végrehajtási indítványt elutasítja, ha 

a) megállapítja, hogy az indítvány vagy a végrehajtási jogcím nincs összhangban a jelen törvénnyel, 

b) fennállnak olyan okok, amelyek miatt a végrehajtási eljárást meg kellene szüntetni, vagy a végrehajtási megbízás kiadásáig, a végrehajtási eljárás megszüntetésének okai keletkeznek, kivéve a végrehajtási indítvány visszavonását, 

c) a jogosult vagy a kötelezett nem jogutódja a végrehajtási jogcímben feltüntetett személynek, 

d) a végrehajtást olyan eljárásban kibocsátott végrehajthatási jogcím alapján kérik, amelyben váltó alapján követelést érvényesítettek, és kiderült, hogy a végrehajtott követelés fogyasztói szerződéssel összefüggésben keletkezett, és nem vették figyelembe a tisztességtelen szerződési feltételeket, a váltó felhasználásának korlátozását vagy megengedhetetlenségét, illetve a jó erkölcsbe ütközését, és ez a körülmény hatással van a behajtandó követelésre, 

e) a végrehajtási jogcímet olyan eljárásban bocsátották ki, amelyben nem volt lehetőség a tisztességtelen szerződési feltételek megtámadására vagy felülvizsgálatára, és a tisztességtelen feltétel megléte hatással van a fogyasztói szerződéssel kapcsolatban felmerülő behajtandó követelésre, 

f) a végrehajtást fogyasztói jogvitában hozott választottbírósági ítélet alapján kell végrehajtani, és

1. a fogyasztói választottbírósági megállapodás nem teljesíti a külön jogszabályok szerinti feltételeket, 

2. a fogyasztói jogvitában hozott választottbírósági ítéletet nem olyan választottbíró hozta, aki a fogyasztói jogvita időpontjában szerepelt a fogyasztói jogviták eldöntésére jogosult választottbírák jegyzékében, 

3. a fogyasztói jogvitában hozott választottbírósági ítéletet nem olyan állandó választottbíróság hozta, amely a fogyasztói jogvita időpontjában jogosult volt fogyasztói jogviták eldöntésére, 

4. a választottbírósági ítélet nem felel meg a külön jogszabály szerinti követelményeknek, vagy nem végrehajtható, 

g) az indítvánnyal egy követelés ismétlődő járulékos részét érvényesítik, és az indítványt a végrehajtási jogcím végrehajthatóságától számított három év elteltével nyújtják be, anélkül, hogy a végrehajtási indítvány benyújtását megelőző három hónapban a kötelezettet a követelés teljesítésére felszólították volna, vagy anélkül, hogy a végrehajtási jogcímmel biztosított követelésnek a végrehajtási végzés végrehajthatóságától számított három éven belüli fokozatos teljesítéséről megállapodást kötöttek volna a kötelezettel, vagy

h) olyan végrehajtási jogcím alapján javasolt végrehajtást indítványoznak elrendelni, amely olyan közjegyzői okirat, amely nem felel meg a jogszabályi formai követelményeknek, vagy az abban foglalt kötelezettség jogszabályba ütközik, vagy ellentétes a jó erkölccsel. 

(4) A bíróság az indítványt a 3. bekezdésben említett indokok alapján részben vagy egészben elutasítja. A bíróság a 3. bek. g) pontjában említett okból elutasítja a kérelmet olyan ismétlődő járulékos rész esetében, amelyre a végrehajtási jogcím végrehajthatóságát követően keletkezett követelés. 

(1) Ha a végrehajtást külföldi végrehajthatási jogcím alapján kívánják végrehajtani, és nem az 53. § 2. bekezdése szerinti esetről van szó, a bíróság a végrehajtási megbízás kiadása előtt átadja a külföldi végrehajtási végzést annak a személynek, akit a végrehajtási indítványban kötelezettként megneveztek, és tájékoztatja őt az elismerés megtagadásának külön jogszabály^7o) szerinti megtámadási lehetőségéről. A külföldi végrehajtási végzést saját kezébe kell átadni ennek a személynek. 

(2) Ha az 1. bekezdésben említett személy az utasítás kézbesítésétől számított 15 napon belül nem közli azokat az okokat, amelyek a külföldi végrehajthatási jogcím elismerését vagy végrehajtását akadályozzák, vagy nem nyújt be külön elismerésre irányuló indítványt, ha ezt külön jogszabály^7k) lehetővé teszi, a bíróság megvizsgálja a végrehajthatási jogcím elismerésének és végrehajtásának feltételeit, amelyeket indítvány nélkül is megvizsgál, és ha nem találja az elismerés vagy végrehajtás akadályát, és az indítvány elutasításának sincs oka, megbízást ad a végrehajthatási jogcím teljesítésére. 

(1) A végrehajtást a bíróság által a végrehajtás lefolytatására felhatalmazott végrehajtó végzi el. A bíróság a végrehajtási megbízás kiadásával, az ügyeket a minisztérium által jóváhagyott műszaki eszközök és szoftverek segítségével véletlenszerű kiválasztással, egyenlően osztja el az egyes végrehajtók között oly módon, hogy kizárja az ügyek elosztásának befolyásolásának lehetőségét. Az ügyeket nem lehet véletlenszerűen olyan végrehajtóhoz rendelni, akinek végrehajtói tisztségének gyakorlását felfüggesztettek, akinek végrehajtói tisztségének gyakorlását leállították, akinek végrehajtói tisztségének gyakorlása megszűnt, vagy aki helyett helyettest neveztek ki. 

(2) A bíróság az ügyeket annak a kerületi bíróságnak az illetékességi területére kijelölt végrehajtónak osztja ki, amelyikben az a hely található, ahol 

a) a kötelezett állandó lakóhelyének vagy tartózkodási helyének van a címe, ha a kötelezett természetes személy, 

b) a kötelezett székhelyének van a címe, ha a kötelezett jogi személy, 

c) annak a szervezetnek a székhelyének van a címe, amely külön jogszabályok alapján jogosult az állam nevében eljárni, ha az állam a kötelezett, 

d) a vállalat szervezeti egységének székhelyének van a címe, ha külföldi jogi személyről van szó. 

(3) Ha az ügyet nem lehet a 2. bekezdés szerinti eljárás szerint kiosztani, azt annak a kerületi bíróságnak az illetékességi területére kijelölt bírósági végrehajtónak kell kiosztani, ahol a kötelezett utolsó állandó lakcíme vagy tartózkodási helye, székhelye vagy a külföldi személy vállalkozása szervezeti egységének székhelye volt; ellenkező esetben az ügyet véletlenszerű kiválasztással a Besztercebányai Kerületi Bíróság illetékességi körzetére kijelölt bírósági végrehajtóhoz kell kiosztani. 

(4) Ha a kötelezett ellen olyan végrehajtás van folyamatban, amelyben a bíróság már megbízta a végrehajtót a végrehajtás lefolytatásával, az ugyanazon kötelezett ellen indított minden további ügyet ugyanarra a végrehajtóra kell bízni, aki már végrehajtja a kötelezett ellen korábban megkezdett végrehajtást; a végrehajtónak az 1. bekezdés szerinti véletlenszerű kiválasztása ilyen esetben nem alkalmazandó. 

(5) Az ügyeket az 1–4. bekezdések szerinti végrehajtók között egyenlő arányban kell elosztani, figyelembe véve a behajtandó követelések összegét, jellegét és az adott illetőségi körzet összes végrehajtója folyamatban lévő ügyeinek aktuális számát. 

(6) Ha a jogosult egy külön jogszabály^7p) szerinti szervezet, amely a végrehajtási javaslatban jelzi, hogy a minősített adatok védelme ezt megköveteli, az 1. bekezdés szerinti véletlenszerű kiválasztást lehetőleg azon végrehajtók közül kell elvégezni, akik megfelelnek a minősített adatok külön jogszabály szerinti átadása feltételeinek.^7q) 

(7) Az 1–6. bekezdések nem alkalmazandók, és a bíróság megbízza a nem pénzbeli kötelezettség nem teljesítéséről szóló bizonylatot kiállító végrehajtót a végrehajtással, ha a végrehajtás alapja olyan végrehajtási okirat, amely a pénzösszeg megfizetésétől eltérő kötelezettséget ír elő, amelyet a kötelezetten kívül más személyek is teljesíthetnek, továbbá a végrehajtás iránti kérelemhez csatolták az említett végrehajtási okirat által előírt nem pénzbeli kötelezettség nem teljesítéséről szóló bizonylatot, valamint szakértői jelentést vagy szakértői véleményt, amelyből egyértelmű a kötelezettség általános pénzbeli értéke, ha a kötelezettség értéke nem következik a végrehajtási okiratból.

(8) Az ellen, hogy az ügyet az 1–7. bekezdések megsértésével osztották ki a végrehajtónak, kifogást csak az 56. § 3. bekezdése szerinti, az ügy kiosztásáról szóló tájékoztatás közzétételétől számított 15 napon belül lehet emelni; a később benyújtott kifogást figyelmen kívül hagyandó. 

(1) A végrehajtási megbízás a következőket tartalmazza: 

a) a bíróság megjelölését, amely azt kibocsátotta, 

b) a végrehajtó megjelölését, akit a végrehajtás lefolytatásával megbíztak, 

c) a végrehajtási jogcímet, feltüntetve az azt kibocsátó szervet, az ügyiratjelet vagy az eljárás számát és a kibocsátás dátumát, 

d) a jogosult és a kötelezett, valamint képviselőik megjelölését, 

e) az érvényesítendő követelés megjelölését. 

(2) Az 1. bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a végrehajtási megbízás kiegészítésére is. 

(3) A kiadott végrehajtási megbízások adatait, a személyi azonosító kivételével, a végrehajtás időtartamára a minisztérium honlapján a végrehajtási megbízások nyilvántartásában közzé kell tenni; a bírósági határozatok közzétételére vonatkozó külön jogszabály^7r) rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.

(1) A bíróság a végrehajtásra kiadott végrehajtási megbízást a végrehajtási indítvány eredetijével együtt vagy a végrehajtási indítvány adataival együtt megküldi a megbízott végrehajtónak. A végrehajtási megbízás kézbesítésekor, a végrehajtást meg kell kezdeni. 

(2) A végrehajtó a végrehajtások lefolytatása során a végrehajtási megbízások kézbesítésének sorrendjében jár el; a tartásdíjas követelések behajtására irányuló végrehajtásokat elsőbbséggel hajtja végre. 

Az eljárás lefolytatásával összefüggő szükséges költségek megelőlegezése 

(1) A végrehajtó a jogosulttól előleget kérhet az eljárás szükséges költségeire, ha a végrehajtás a következőkre vonatkozó jog kielégítésére irányul 

a) nem pénzbeli teljesítés, 

b) pénzbeli teljesítés ingóságok értékesítése útján, az ingóságok értékesítése útján történő végrehajtás megkezdéséről szóló értesítés kiadását követően, 

c) pénzbeli teljesítés ingatlan vagy cég értékesítése útján, a végrehajtás elrendeléséről szóló végzés kiadását követően. 

(2) Az 1. bekezdés nem alkalmazandó, ha a jogosult olyan természetes személy, aki mentes a bírósági illetékek megfizetése alól. 

(3) Az 1. bekezdés szerinti előleg összegét a végrehajtónak szakmai gondossággal kell megállapítania, figyelembe véve a tervezett végrehajtási mód előre látható szükséges kiadásait; a végrehajtónak meg kell indokolnia eljárása szakmai gondosságát. 

(4) Ha a jogosult a végrehajtó felszólítására a végrehajtó által meghatározott, legalább 15 napos határidőn belül nem helyezi letétbe az előleget, a végrehajtó a végrehajtás leállításáról szóló értesítést bocsát ki. 

(5) A bírósági végrehajtó köteles a letétbe helyezett előleggel a lehető leghamarabb elszámolni, és azt a jogosultnak részben vagy egészben visszafizetni, ha az előleg nem volt szükséges az eljárás lefolytatásával kapcsolatban bizonyíthatóan felmerült szükséges költségek kifizetéséhez; a felhasznált előleg nem téríthető vissza.

(1) A végrehajtás megkezdését követően a végrehajtó biztosítja annak lefolytatását. Pénzbeli juttatásra való jogosultság kielégítésére irányuló végrehajtás esetén, a végrehajtó haladéktalanul elvégzi a szükséges cselekményeket a behajtandó követelésnek megfelelő mértékben a végrehajtás alá eső vagyontárgyak azonosításához. A végrehajtónak elsődlegesen az elektronikus úton hozzáférhető nyilvántartások adatai alapján kell meggyőződnie a kötelezett vagyonának meglétéről. A kötelezett vagyonának megállapítása során a végrehajtó figyelembe veszi a jogosult utasításait, ha azok szükségesek a kötelezett vagyonának megállapításához, és ha azok megvalósítása nem jár a behajtandó kötelezettség összegéhez képest aránytalan költséggel.

(2) Ha az 1. bekezdés szerinti eljárás nem elegendő a végrehajtás befejezéséhez, a végrehajtó jegyzéket készít a kötelezett vagyonáról.

(3) A végrehajtó az alábbi határidőkön belül tájékoztatja a jogosultat a megállapításairól, megjelölve a kötelezett lefoglalható vagy általa lefoglalt vagyontárgyainak azonosítása érdekében végzett cselekményeket:

a) az első jelentést a végrehajtónak legkésőbb a végrehajtás megkezdésétől számított három hónapon belül nyújtja be a jogosultnak, 

b) a következő jelentéseket a végrehajtó, az előző jelentést követő 180 nap elteltével küldi el a jogosultnak. 

(4) A végrehajtó köteles a póttartásdíjas ügyben az illetékes államigazgatási szervet elektronikus úton, díjmentesen értesíteni 

a) a végrehajtás elhalasztásáról, leállításáról vagy annak befejezéséről, ha az más módon történt, mint a végrehajtás leállításával, az említett tény bekövetkezésétől számított nyolc napon belül, 

b) a behajtott tartásdíj-követelés főösszegét minden egyes jogosult esetében külön-külön, és ebből a főösszegből a behajtott rendes tartásdíj-követelés főösszegét minden egyes jogosult esetében külön-külön, a főösszeg behajtását követő három munkanapon belül. 

(5) A kötelezett vagyonának megállapítására és a jogosultnak szóló jelentések tartalmára vonatkozó részleteket a minisztérium által kiadott, általános érvényű jogszabály meghatározza meg. 

(1) A kötelezett vagyonából kapott vagy behajtott teljesítéseket a behajtott kötelezettség megfizetésére kell fordítani a következő sorrendben: 

a) a bírósági végrehajtó költségei, beleértve az alkalmazandó hozzáadottérték-adót,

b) a behajtandó tartozás főösszege, 

c) a végrehajtási jogcím által elismert végrehajtott követelés járulékai, 

d) a jogosult költségei. 

(2) Az átvett teljesítésből egyszerre legfeljebb 24%-ot lehet az 1. bekezdés a) pontja szerinti teljesítésre fordítani, az átvett teljesítés fennmaradó részét az 1. bekezdés b) pontja szerinti követelésre kell fordítani; az átvett teljesítést nem lehet az 1. bekezdés c) és d) pontja szerinti követelésre fordítani, amíg az 1. bekezdés b) pontja szerinti követelés meg nem szűnik. Ha az 1. bekezdésben említett követelések bármelyike korábban megszűnt, a kapott teljesítést az előző mondatban említett arányban kell fordítani azokra a követelésekre, amelyek az ellenérték átvételekor nincsenek kielégítve. Ha az első mondat szerinti arányt nem lehet alkalmazni, mert a többi követelés megszűnt, a kapott ellenérték egészét a sorrendben utolsó kielégítetlen követelésre kell fordítani, éspedig annak megszűnéséig. 

(3) Tartásdíj-követelés behajtására irányuló végrehajtás esetén, a végrehajtó az 1. és 2. bekezdésnek megfelelően jár el, mindig úgy, hogy a kapott teljesítéseket először a rendes tartásdíjra fordítja. 

(1) A végrehajtás megkezdését követően a végrehajtó 

a) értesíti a jogosultat és a kötelezettet a végrehajtás megkezdéséről és a végrehajtás módjáról, ha az már megállapítható, 

b) felszólítja a kötelezettet, teljesítse az érvényesített követelést. 

(2) A végrehajtó, a végrehajtási végzés kiadása előtt, értesíti a kötelezettet a végrehajtás megkezdéséről és annak módjáról.

(3) Olyan végrehajtási eljárás esetén, amelyben kényszerintézkedés elrendelésére kerülhet sor, a végrehajtási eljárás megindításáról szóló értesítésnek tartalmaznia kell a kényszerintézkedés elrendelésének lehetőségét.

(1) A végrehajtás megindításáról szóló értesítésnek a 61. § 1. bekezdése szerinti adatokon kívül tartalmaznia kell a következőket is 

a) az azt kiállító végrehajtó neve, 

b) a végrehajtási jogcím és az azt kiállító szerv megjelölése, 

c) a jogosult és a kötelezett, valamint képviselőik megjelölése, 

d) az érvényesítendő követelés megjelölése, 

e) a végrehajtási eljárás megindításáról szóló értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül a végrehajtott kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek összegét, 

f) a költségek összegét a végrehajtási eljárás megindításáról szóló értesítés kézbesítésétől számított 15 nap elteltével, ha a kötelezett a kötelezettségét az e) pontban említett határidőn belül nem teljesítette, 

g) a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelem benyújtásának lehetőségéről, a benyújtás módjáról és arra az időtartamról való tájékoztatást, amelynek lejártáig a kérelemnek halasztó hatálya van, 

h) tájékoztatást a végrehajtási eljárás megindításáról szóló értesítés joghatásairól és a behajtott kötelezettség részletekben történő teljesítésére vonatkozó engedélykérés lehetőségéről, 

i) tájékoztatás a külföldi határozat elismerése vagy végrehajtása elleni tiltakozás lehetőségéről, amennyiben a végrehajthatóvá nyilvánítás valamely külön jogszabály alapján nem kötelező,^7l) a külön jogszabály által megengedett mértékben. 

(2) Ha a végrehajtás alapja külföldi végrehajtási jogcím, a végrehajtás megindításáról szóló értesítéshez egyéb okiratokat is csatolni kell, ha külön jogszabály így rendelkezik.^7l) Az értesítéshez csatolni kell a külföldi végrehajtási jogcímet is, ha azt eddig még nem kézbesítették a kötelezettnek. 

(1) A végrehajtás megindításáról szóló értesítést a jogosultnak és a kötelezettnek kell kézbesíteni. A kötelezettnek saját kezébe kell kézbesíteni; ha a kötelezett természetes személy, a Polgári Perrendtartás 111. § 3. bekezdése és 116. § 2. bekezdése nem alkalmazandó. 

(2) Ha a végrehajtás megindításáról szóló értesítést nem sikerült a jogosult által megadott címre kézbesíteni, a végrehajtó vizsgálatot végez a kötelezett másik címének kiderítése érdekében. A kötelezett tartózkodási helyének felderítése során elsősorban a rendelkezésére álló nyilvántartások alapján jár el. A végrehajtási eljárás megindításáról szóló értesítést haladéktalanul megküldi az így megállapított címre. 

(3) Ha az elvégzett vizsgálat ellenére a végrehajtás megindításáról szóló értesítést a végrehajtás megkezdésétől számított három hónapon belül nem lehet kézbesíteni a kötelezettnek, azt a Kereskedelmi Közlönyben közzétett hirdetmény útján kell kézbesíteni; ezzel egyidejűleg a végrehajtás megindításáról szóló értesítést a bíróságnak is kézbesíteni kell, amely azt a hivatalos hirdetőtáblán vagy a honlapján közzéteszi. Ilyen esetben az eljárás megindításáról szóló értesítést. a közleménynek a Kereskedelmi Közlönyben való közzétételét követő naptól számított 30 nap elteltével kézbesítettnek kell tekinteni. 

(4) A kötelezett lakóhelyének a végrehajtó általi megállapításának részleteit a minisztérium által kiadott, általános érvényű jogszabályban kell meghatározni. 

(1) A kötelezett a végrehajtás megindításáról szóló értesítés kézbesítését követően köteles tevékenységét a közönséges jogi cselekmények elvégzésére korlátozni, olyan mértékben, amennyire az a behajtani kívánt követelés összegére és jelentőségére tekintettel méltányosan megkövetelhető. 

(2) A jogi személy vagy a vállalkozó a Kereskedelmi törvénykönyv 2. § 2. bekezdése szerinti közönséges jogcselekményeinek minősülnek azok a jogcselekmények, amelyek feltétlenül szükségesek a tevékenységük vagy vállalkozásuk tárgyát képező tevékenységek megfelelő végzéséhez. 

(3) Annak a természetes személynek, aki a 2. bekezdés szerintiektől eltérő természetes személy, közönséges jogcselekményei azok a jogcselekmények, amelyek feltétlenül szükségesek a természetes személy rendes életszükségleteinek, valamint azon személyek rendes életszükségleteinek biztosításához, akikkel szemben a természetes személy eltartási kötelezettséggel tartozik. 

(4) A jelen törvény alkalmazásában nem minősül közönséges jogcselekmények elsősorban: 

a) a kereskedelmi társaság, szövetkezet vagy más jogi személy alapítása,

b) kereskedelmi társaságban, szövetkezetben vagy más jogi személyben való részesedésszerzés vagy -átruházás, 

c) ingatlan átruházása vagy ingatlan bérbeadása vagy ingatlanok harmadik személy általi megterhelése, 

d) jogügylet teljesítése megfelelő ellenszolgáltatás nélkül. 

(1) A végrehajtás megindításáról szóló értesítés kézbesítését követően a végrehajtás alá vont vagyontárgyakkal a végrehajtó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem lehet rendelkezni, kivéve a közönséges jogügyleteket.

(2) Az 1. bekezdés szerinti tilalom ellenére történő vagyonkezelés nincs hatással a jogügylet érvényességére. Az ilyen jogcselekmény azonban a jogosulttal szemben hatástalan, és a jogosult követelése a végrehajtás során az elidegenített vagyonból kielégíthető anélkül, hogy a jogosultnak tiltakoznia kellene az ilyen jogcselekmény ellen, ha a vagyon elidegenítése a Polgári Törvénykönyv 42.a § 3. és 4. bekezdése szerinti olyan személyek javára történik, akik tudtak vagy kellő gondosság mellett tudniuk kellett volna a folyamatban lévő végrehajtásról. 

A végrehajtási eljárás megindítását követően a kötelezettnek a jogosulttal szembeni ellenkövetelésének egyoldalú beszámítását figyelmen kívül kell hagyni, kivéve, ha azt olyan végrehajtási jogcímmel engedélyezték, amely alapján a kötelezett lefolytathatná a végrehajtási eljárást. 

(1) A végrehajtás megindításáról szóló értesítésnek a kötelezett részére történő kézbesítését követően, a követelés kielégítésének teljesítésének joghatásai csak akkor keletkeznek, ha a 60. § 2. bekezdése szerint a végrehajtót megillető teljesítés a végrehajtóhoz beérkezett. 

(2) Ha olyan teljesítésekről van szó, amelyek a kötelezett részére történő kézbesítése előtt rendeztek, a jogosultnak haladéktalanul tájékoztatnia kell ezekről a végrehajtót. 

(1) A kötelezett kérheti a végrehajtótól, hogy a pénzbeli teljesítésre irányuló behajtott követelést részletekben teljesíthesse. 

(2) A végrehajtónak mindig engedélyeznie kell a végrehajtás alá vont követelés részletekben történő végrehajtását, ha 

a) a kötelezett természetes személy, 

b) a kötelezett nem vitatja a behajtott követelést, 

c) nem a kötelezett ismételt kéréséről van szó a végrehajtási eljárás során, 

d) a behajtott követelés meghaladja a minimálbér összegét, de nem haladja meg a 5 000 eurót, 

e) a kötelezett kijelenti, hogy a végrehajtás alá vont követelést legfeljebb 18 havi részletben fizeti ki úgy, hogy a végrehajtás alá vont követelés legalább felét az első részletet követő 6 hónapon belül fizeti ki, 

f) a kötelezett a végrehajtás megindításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül befizeti az első, legalább 50 euró összegű részletet, és nyilatkozik arról, hogy a további részleteket havonta fizeti, a naptári hónapnak mindig azon a napján, amikor első részletet befizette. 

(3) A végrehajtónak akkor is engedélyeznie kell a végrehajthatás alá volt követelés részletekben történő teljesítését, ha 

a) a kötelezett jogi személy, 

b) a kötelezett nem szerepel az adótartozók listáján^7ra) vagy a külön rendelet szerinti adóslistán,^7rb)

c) a kötelezett kijelenti, hogy nem folyik ellene más végrehajtási eljárás vagy hasonló végrehajtási eljárás, 

d) a kötelezett kijelenti, hogy számviteli nyilvántartását rendesen vezeti, 

e) a legutóbbi éves beszámolója szerint a kötelezettnek nem voltak 1 000 000 eurót meghaladó kötelezettségei, 

f) a kötelezettnek a legutóbbi éves beszámolója szerint nem volt 1 000 000 eurót meghaladó vagyona, 

g) a kötelezett nem vitatja a követelést, 

h) a kötelezett nem megismételt kéréséről van szó a végrehajtási eljárásban, 

i) a végrehajthatás alá volt követelés meghaladja az 1 000 EUR-t, de nem haladja meg a 10 000 EUR-t, 

j) a kötelezett nyilatkozatot tesz a 61.g § 2. bekezdés e) pontja szerint és 

k) a kötelezettnek a végrehajtás megkezdéséről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül ki kell fizetnie az első, legalább 500 euró összegű részletet, és nyilatkoznia kell arról, hogy a további részleteket havonta fizeti, mindig a naptári hónapnak azon a napján, amely számszerűen megegyezik az első részlet megfizetésének napjával.

(4) Ha a jogosult a külön rendelkezések szerinti állami támogatás vagy minimális támogatás folyósítója lehet,^7rc) a végrehajtó csak a jogosult hozzájárulásával engedélyezi a végrehajthatás alá volt követelés részletekben történő teljesítését, feltéve, hogy a külön rendelkezések szerinti állami támogatás vagy minimális támogatás folyósításának feltételei teljesülnek.

(5) Ha a részletekben történő teljesítést megengedik, a végrehajtó erről értesíti a kötelezettet és a jogosultat, és értesíti őket a végrehajtás felfüggesztéséről is. A végrehajtás felfüggesztése iránti, a 61.h § 1. bek. d) pontja szerinti kérelmet ilyen esetben a végrehajtás során nem kell figyelembe venni. 

(6) A részletfizetés valamelyik részletének nem szabályszerűen és időben történő befizetését a részletfizetés engedélyezése és a végrehajtás felfüggesztése, vagy a 3. bekezdés szempontjából figyelmen kívül kell hagyni; ez nem érvényes, ha a kötelezett jogi személy és a 3. bekezdés b)–f) pontjainak feltételei nem teljesülnek.

(1) A végrehajtó a végrehajtás felfüggesztéséről értesítést bocsát ki, amelyet résztvevő feleknek, a kötelezett munkáltatójának, a banknak, a kötelezett adósának vagy a végrehajtással érintett más személyeknek kézbesít, ha 

a) a kötelezett a végrehajtás alatt meghalt, 

b) kizárási pert indítottak vagy a 44. § 9. bekezdése alapján tulajdonjog megállapítására irányuló eljárás van folyamatban, 

c) a kötelezett a visszafizetés engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be, amelyet figyelembe kell venni, 

d) a kötelezett, aki természetes személy, a végrehajtás felfüggesztését kérte, és kijelentette, hogy önhibáján kívül átmenetileg olyan helyzetbe került, hogy a sürgős végrehajtás különösen hátrányos következményekkel járhat számára vagy családtagjaira nézve, 

e) a kötelezett megfizette a tartásdíjhátralékot, beleértve a jogosult és a végrehajtó költségeit is, kérte a végrehajtás felfüggesztését, és kijelentette, hogy a folyamatban lévő tartásdíjat továbbra is önkéntesen, a végrehajtón keresztül fizeti, 

f) a kötelezett, aki a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmet nyújtott be, a végrehajthatónál a követelés összegének megfelelő biztosítékot helyezett letétbe a végrehajtó erre a célra létrehozott külön számláján, 

g) külön jogszabályból^7s) következik, hogy a végrehajtást felfüggesztik vagy megszakítják, 

h) a végrehajtási eljárás megindítását követően a végrehajtási jogcím végrehajthatóságának felfüggesztéséről szóló határozat született, 

i) a bíróság eljárás megindítására irányuló indítványt nyújtott be a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságához, mivel megállapította, hogy a jogszabályok összeegyeztethetőségére vonatkozó eljárás feltételei teljesülnek, 

j) a bíróság olyan nemzetközi szerződés alapján, amely a Szlovák Köztársaságot köti, előzetes döntéshozatal iránti indítványt nyújtott be az Európai Unió Bíróságához. 

(2) A végrehajtás felfüggesztéséről szóló értesítés kibocsátása elhalasztja a végrehajtást. Ha a végrehajtás felfüggesztésének az 1. bek. b) pontja szerinti oka áll fenn, a végrehajtás abban a részben függesztődik fel, amely azt az ügyet érinti. Ha a 38. § 2. bekezdése másként nem rendelkezik, amint a végrehajtás felfüggesztésének időtartama lejárt, a végrehajtó határozat nélkül folytatja a végrehajtást. 

(3) A végrehajtó a kötelezett 1. bekezdés d) pontja szerinti kérelmének úgy tesz eleget, hogy a végrehajtást a kötelezett kérelmében meghatározott időtartamra, de legfeljebb a kérelem időpontjától számított három hónapra elhalasztja. A végrehajtás, hosszabb időre, csak a jogosult hozzájárulásával halasztható el.

(4) A kötelezett kérelmét figyelmen kívül hagyják, ha 

a) a kötelezettnek a végrehajtási eljárás során, az 1. bekezdés d) pontja szerinti ismételt kérelméről van szó, 

b) a kötelezettnek már kézbesítették az árverési hirdetményt; vagy 

c) a kötelezettnek már engedélyezték a végrehajtott követelés részletekben történő megfizetését. 

(1) A végrehajtás 61.h § 1. bek. a), b), d), g), i) és j) pontja szerinti okból történő felfüggesztése (a továbbiakban csak „a végrehajtás felfüggesztése zárolással”) alatt a végrehajtónak a végrehajtás alá vont vagyon felderítésére és biztosítására irányuló intézkedési jogkörét nem érinti. Ha ezeket a cselekményeket a végrehajtás felfüggesztéséről szóló értesítés kiadása előtt hajtották végre, azok joghatásai nem változnak. 

(2) A végrehajtás 61.h § 1. bek. c), e), f) és h) pontjában említett okokból történő felfüggesztése (a továbbiakban csak „zárolás nélküli felfüggesztés”) alatt a végrehajtó nem végezhet a végrehajtás alá vont vagyon biztosítására irányuló cselekményeket; ha ezeket a cselekményeket már elvégezte, azokat meg kell szüntetnie. A végrehajtás felfüggesztése alatt a 61.h. § 1. bek. c) pontjában említett okok miatt a végrehajtó a végrehajtás tárgyát képező vagyontárgyak felderítésére irányuló cselekményeket végezhet, és ha az szükséges, az ingatlanra végrehajtási zálogjogot alapíthat.

(3) Ahol a jelen törvényben a 33. § 7. bekezdése, a 44. § 1. bekezdése és a 61k. § 2. bekezdése kimondja, hogy valamely eljárási cselekménynek halasztó hatálya van, az a felfüggesztésnek a zárolással járó hatását jelenti. 

(1) Ha a végrehajtást a 61.h § 1. bek. a) pontja szerinti ok miatt függesztették fel, a végrehajtás felfüggesztése a végrehajtási megbízás kiegészítésének kiadásáig tart. 

(2) Ha a végrehajtást a 61.h § 1. bekezdés c) pontja szerinti ok miatt függesztették fel, a végrehajtás felfüggesztése addig tart, amíg a kötelezett a végrehajtott követelést részletekben, határidőre és szabályszerűen teljesíti. Ha a felfüggesztést a végrehajtott követelés szabályszerű vagy határidőben történő részletekben történő megfizetésére vonatkozó kötelezettség megszegése miatt oldották fel, a végrehajtónak ismét lépéseket kell tennie a végrehajtás alá vont vagyon biztosítására. E jogi aktusok sorrendjét az eredeti jogi aktusok sorrendje határozza meg. 

(3) Ha a végrehajtást a 61.h § 1. bek. d) pontja szerinti ok miatt függesztették fel, a végrehajtás felfüggesztése arra az időtartamra szól, amelyre a végrehajtó a végrehajtás felfüggesztését engedélyezte. 

(4) Ha a végrehajtást a 61.h § 1. bek. e) pontja szerinti ok miatt függesztették fel, a végrehajtás felfüggesztése a rendes tartásdíj szabályszerű és pontos megfizetésének időtartama alatt tart. E kötelezettség megszegése esetén a végrehajtó megszünteti a felfüggesztést, és erről értesíti a kötelezettet. A végrehajtó folytatja a végrehajtás alá vont vagyon biztosítására irányuló cselekményeket. E jogi aktusok sorrendjét az eredeti jogi aktusok sorrendje határozza meg.

(5) Ha a végrehajtást a 61.h § 1. bek. f) pontja szerinti ok miatt függesztették fel, a végrehajtás felfüggesztése a bíróságnak, a kötelezettnek a végrehajtás felfüggesztésére irányuló indítványáról hozott jogerős határozatáig tart.

(6) Ha a végrehajtást a 61.h § 1. bek. g) pontja szerinti ok miatt függesztették fel, a végrehajtás felfüggesztése mindaddig fennáll, amíg az eljárás felfüggesztésének vagy megszakításának a külön jogszabály szerinti okai fennállnak. 

(7) Ha a végrehajtást a 61.h § 1. bek. b), i) vagy j) pontja szerinti ok miatt függesztették fel, a végrehajtás felfüggesztése a vonatkozó eljárás jogerős befejezéséig tart. 

(1) A bíróság a végrehajtást részben vagy egészben leállítja, ha 

a) a végrehajthatási jogcím kiállítását követően olyan körülmények következtek be, amelyek a behajtandó követelés megszűnését okozták, 

b) a végrehajthatási jogcímet megszüntették, 

c) fennáll egy olyan, külön jogszabály^7l) szerinti ok, amely miatt a külföldi végrehajtási jogcím elismerése vagy végrehajtása nem fogadható el, kivéve, ha ezt az eljárás során már korábban érvényesíthették volna (54. § 2. bek.),

d) vannak olyan egyéb tények, amelyek megakadályozzák a végrehajtási jogcím végrehajthatóságát,

e) vélelmezhető, hogy a végrehajtási okirat által előírt más kötelezettséget, különösen a valamitől való tartózkodási vagy valamit eltűrő kötelezettséget, amelyet a kötelezetten kívül más személy nem teljesíthet, a végrehajtási eljárás nélkül is önként és megfelelően teljesítik; vélelmezhető, hogy az más kötelezettséget önként és megfelelően teljesítik, ha e más kötelezettség utolsó megszegése óta legalább 6 hónap eltelt.

(2) A kötelezett, a végrehajtás megindításáról szóló értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül. az 1. bekezdésben említett okok miatt. a végrehajtás leállítására irányuló kérelmet nyújthat be. A végrehajtás leállítása iránti kérelmet meg kell indokolni, és tartalmaznia kell minden olyan tényt, amelyet a kötelezett a kérelem benyújtásának időpontjában érvényesíthet. Az ilyen kérelemnek halasztó hatálya van. 

(3) A végrehajtás leállítása iránti, később benyújtott kérelmekben a kötelezett csak a 2. bekezdés szerinti határidő lejárta után bekövetkezett tényeket vitathatja. A végrehajtás leállítása iránti későbbi kérelmekben a kötelezett csak olyan tényeket vitathat, amelyek az előző, végrehajtás leállítása iránti kérelem benyújtása után következtek be. Az első és a második mondatban foglalt korlátozások nem alkalmazandók, ha olyan tényekről van szó, amelyeket a kötelezett önhibáján kívül nem tudott korábban érvényesíteni. 

(4) A végrehajtás leállítására irányuló indítványnak nincs halasztó hatálya, ha 

a) a 3. bekezdés szerinti indítványról van szó, 

b) olyan végrehajtás felfüggesztésére irányuló indítványról van szó, amelyet olyan végrehajtási okirat alapján folytatnak le, amely jogerőre emelkedett sürgős intézkedésen vagy bizonyításfelvételi határozaton alapszik, 

c) a nem pénzbeli teljesítéshez való jog kielégítésére irányuló végrehajtási indítvány melléklete a nem pénzbeli kötelezettség teljesítésének elmaradásáról szóló bizonylat és olyan szakértői vélemény vagy szakvélemény, amelyből kitűnik a végrehajtási okirat által előírt, más személy által teljesíthető, pénzösszeg megfizetésén kívüli kötelezettség általános értéke, kivéve, ha a kötelezettség értéke nem a végrehajtási okiratból ered.

(5) A végrehajtás leállítása iránti kérelmet a végrehajtóhoz kell benyújtani. Ha a kötelezett a végrehajtás leállítását javasolja, a végrehajtó haladéktalanul felszólítja a jogosultat, hogy tíz napnál nem rövidebb határidőn belül nyilatkozzon a javaslatról. Ha a jogosult személy hozzájárul a végrehajtás leállításához, a végrehajtó a végrehajtás leállításáról értesítést bocsát ki, amelyet átad a feleknek és a bíróságnak; ellenkező esetben a végrehajtó a jogosult személy nyilatkozatára megadott határidő lejártát követő öt munkanapon belül előterjeszti a végrehajtás leállítására vonatkozó indítványt, saját nyilatkozatával és az illetékes bíróság esetleges nyilatkozatával együtt. 

(1) Azokról, a végrehajtás leállítása iránti indítványokról, amelyeknek halasztó hatályuk van, és a végrehajtás leállítása iránti, 61.k § 4. bekezdés b) és c) pontja szerinti indítványokról, a bíróság elsőbbséggel határoz.

(2) A végrehajtás leállítása iránti indítvány megtárgyalásához nem szükséges tárgyalást elrendelni. A bíróság a határozat meghozatala előtt elrendelheti valamely személy meghallgatását. 

(3) Ha a végrehajtás leállítása indokolt, a bíróság leállítja a végrehajtást és határozatot hoz a végrehajtás költségeiről, beleértve azok összegének meghatározását is; ellenkező esetben az indítványt elutasítja. Ha a bíróság a végrehajtás leállítására irányuló indítványt azzal az indokkal utasítja el, hogy az indítványt késedelmesen nyújtották be, még akkor is, ha a végrehajtás leállításának alapja fennáll, a kötelezettnek joga van peres úton követelni a jogosulttól a teljesítés visszatérítését. 

(4) A határozatot, amelyet a bíróság a végrehajtás leállítása iránti indítványról hozott, a jogosultnak, a kötelezettnek és a végrehajtónak is kézbesíteni kell. 

(5) A 61.k § 1. bek. c) pontja szerinti, végrehajtás leállításáról szóló határozat ellen fellebbezésnek van helye. 

Ha a kötelezett a végrehajtás leállítása iránti indítványát visszavonja, mielőtt a bíróság arról határozatot hozna, a végrehajtó értesíti erről a bíróságot és a jogosultat. A végrehajtás úgy folytatódik, mintha a végrehajtás leállítása iránti indítványt nem nyújtották volna be. A bíróság nem veszi figyelembe a végrehajtás leállítására irányuló, visszavont indítványt. 

(1) A végrehajtónak a végrehajtás leállításáról szóló értesítést kell kiadnia, ha 

a) a jogosult vagy kötelezett jogutód nélkül megszűnt, vagy a jogosult vagy kötelezett utáni öröklési eljárást leállították azzal az indokkal, hogy nem vagy csak csekély értékű vagyont hagyott hátra, 

b) a végrehajtás leállítását a jogosult javasolta, 

c) jogi személy vagyonára irányuló végrehajtás során, a végrehajtás megkezdésétől vagy a vagyon utolsó lefoglalásától számított 30 hónapon belül nem lehetett azonosítani olyan vagyont vagy jövedelmet, amelyet a végrehajtás érinthet, és amely legalább a végrehajtó költségeinek fedezésére elegendő lenne, 

d) természetes személy vagyonára irányuló végrehajtás során, a végrehajtás megkezdésétől vagy a vagyon utolsó lefoglalásától számított öt éven belül nem lehetett azonosítani olyan vagyont vagy jövedelmet, amelyet a végrehajtás érinthet, és amely legalább a végrehajtó költségeinek fedezésére elegendő lenne, 

e) a jogosult nem fizette be az előleget az eljárás lefolytatásához szükséges költségekre, 

f) külön jogszabályból^7s) kitűnik, hogy a végrehajtást leállították, 

g) külön jogszabályból^7t) kitűnik, hogy a végrehajtás leállítása indokolt, vagy 

h) a 61.h § 1. bek. e) pontja alapján elhalasztott tartásdíj-követelés behajtására irányuló végrehajtási eljárásban, a kötelezett a végrehajtó útján három egymást követő hónapban, megfelelően és időben teljesítette a rendes tartásdíjfizetéseket. 

(2) Ha a jogosult az 1. bekezdés b) pontja alapján ezt javasolta, vagy ha a jelen törvény 44. § 3. és 6. bekezdése így rendelkezik, a végrehajtó a végrehajtási eljárás részleges leállításáról szóló értesítést bocsát ki. 

(3) Ha a végrehajtás teljes leállítása indokolt, a végrehajtó a végrehajtás 1. bekezdés szerinti leállításáról szóló értesítésben felszólítja a jogosultat a kiadások megtérítésére (198. § 2. bek.). A végrehajtási eljárás leállításáról szóló értesítést, a kiadások megtérítéséről szóló felszólítással együtt kézbesíti a végrehajtó az eljárásban részt vevő feleknek. 

(4) Ha a végrehajtást az 1. bekezdés c)–e) és g) pontja szerinti okok miatt állították le, az eljárásban részt vevő fél a végrehajtás leállításáról szóló értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül kifogást nyújthat be a végrehajtóhoz a végrehajtás leállításáról szóló értesítéssel és a végrehajtó költségeinek megfizetésére vonatkozó felszólítással szemben. A végrehajtó a kifogásokat, a végrehajtás leállításáról szóló megtámadott értesítéssel és a végrehajtó költségeinek megfizetésére vonatkozó felszólítással együtt, határozathozatal céljából, haladéktalanul továbbítja a bíróságnak. A bíróság végzéssel utasítja el az alaptalan kifogásokat. Ha a bíróság helyt ad a kifogásoknak, végzéssel visszavonja a végrehajtás leállításáról szóló értesítést, vagy a végrehajtó költségeinek megtérítésére vonatkozó felszólítást visszaküldi a végrehajtónak újraszerkesztés céljából. Ha nem nyújtottak be kifogásokat, vagy azok nem megengedettek, a végrehajtó kézbesíti a leállításról szóló értesítést a bíróságnak.

(5) A végrehajtási eljárás véget ér, ha 

a) a végrehajtás leállításáról szóló értesítés bíróságnak való kézbesítésével, ha nem nyújtottak be kifogásokat, vagy azok nem megengedettek, 

b) a kifogásokat benyújtották, és a kifogásokat elutasító végzés jogerőre emelkedett. 

(6) Ha az 1. bekezdés c) pontja szerinti indokról van szó, a végrehajtás leállításáról szóló értesítést, a végrehajtási eljárás befejezését követően, a végrehajtónak haladéktalanul közzé kell tennie a Kereskedelmi Közlönyben. Ha a cégjegyzékbe bejegyzett kereskedelmi társaságról van szó, a végrehajtás leállításáról szóló értesítésnek a Kereskedelmi Közlönyben való közzétételétől számított hat hónapos időszak leteltével a társaság megszűnik anélkül, hogy felszámolása szükséges lenne; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a társasággal szemben csődeljárás van folyamatban. A második mondatban említett határidő lejártát követően a cégbíróság haladéktalanul törli a céget a cégjegyzékből. 

(7) Az 1. bekezdés c) és d) pontjában említett határidők a végrehajtás elhalasztásának időtartamával meghosszabbodnak. 

(1) Ha a kötelezett a behajtandó követelést, beleértve a végrehajtás költségeit is, kielégítette, vagy a végrehajtó a behajtandó követelést, beleértve a végrehajtás költségeit is, behajtotta, a végrehajtó a végrehajtás megszüntetéséről értesítést bocsát ki. 

(2) A végrehajtási eljárás megszüntetéséről szóló értesítésnek tartalmaznia kell a végrehajtási eljárásról szóló zárszámadást, amelyben a végrehajtó elsősorban feltünteti a jogosult behajtott követelésének összegét, a jogosult behajtott költségeinek összegét és a végrehajtó behajtott költségeinek összegét is. 

(3) A végrehajtás megszüntetéséről szóló értesítést a végrehajtó megküldi az eljárásban részt vevő feleknek és a bíróságnak. A végrehajtás megszüntetéséről szóló értesítés, bíróságnak való kézbesítésével, a végrehajtási eljárás megszűnik. 

Ha a végrehajtás véget ért, a végrehajtó három munkanapon belül megszünteti a végrehajtás alá vont vagyon biztosítása érdekében alkalmazott valamennyi cselekményét, és erről haladéktalanul értesíti az érintett személyeket vagy szerveket. 

(1) A végrehajtás nem érintheti azokat a vagyontárgyakat vagy jogokat, amelyek a jelen törvény vagy külön jogszabályok alapján nem tartoznak végrehajtás alá, vagy amelyek a végrehajtás alól ki vannak zárva, vagy amelyek tekintetében a végrehajtás nem megengedett. 

(2) A zálogjogot csak akkor lehet végrehajtás alá vonni, ha a zálogjogosult a végrehajtás jogosultja, vagy ha a zálogjogosult hozzájárul a végrehajtáshoz. 

(3) A zálog értékesítésével történő végrehajtásra, a zálog jellegétől függően, az ingóságok, ingatlanok vagy értékpapírok értékesítésével történő végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. 

A végrehajtást csak a végrehajtási megbízásban meghatározott követelés és a végrehajtási költségek erejéig lehet végrehajtani; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a végrehajtást oszthatatlan ingóságok, vagy ingatlanok értékesítése útján hajtják végre, és a kötelezettnek nincs elegendő egyéb vagyona a követelés kielégítésére. 

(1) Nem tartoznak a végrehajtás alá a következők: 

a) az állam ingatlanvagyona, amely külön jogszabály^7u) alapján vagyonkezelő kezelésében van, kivéve a külön jogszabály^7u) alapján ideiglenes vagyonkezelésben lévő ingatlanvagyont, 

b) állami költségvetési bevételek, az állami költségvetési szervezet folyószámláján lévő pénzeszközök és az ilyen bevételeket megállapító jogviszonyokból származó követelések,

c) az állam tulajdonában lévő értékpapírok és az állam jogi személyekben lévő tulajdonrészei, 

d) az államháztartási hiány és az államadósság fedezésére elkülönített pénzeszközök, 

e) az állam egyéb, külön törvényben meghatározott vagyona. 

(2) Az államnak az 1. bekezdésben nem szereplő vagyona és a Szlovák Köztársaság Export-Import Bankjának vagyona nem képezheti végrehajtás tárgyát, ha azt a végrehajtás alól azzal az indokkal zárták ki, hogy az állam feladatainak ellátásához vagy közhasznú cél megvalósításához feltétlenül szükséges, illetve az Export-Import Bank vagyona a tevékenységének ellátásához és feladatainak teljesítéséhez feltétlenül szükséges. Ilyen esetben a végrehajtás megindításáról szóló értesítés kézbesítésétől számított 60 napon belül lehet a tételek végrehajtásból való kizárását indítványozni.

(3) Az állam vagyonán a 2. bekezdés szerinti végrehajtás csak az állami vagyonkezelő kezelésében lévő azon állami vagyonra hajtható végre,^7u) amelynek tevékenységéből a jogosult követelése keletkezett. 

Az önkormányzatok és a területi önkormányzatok jogi személyekben fennálló azon tulajdonrésze nem tartozik végrehajtás alá, amely a vízellátást,^7v) szennyvízelvezetést,^7v) települési hulladékgazdálkodást,^7x) hőtermelést^7y) és hőellátást^7z) biztosítja. 

A végrehajtást csak a jelen törvényben meghatározott módszerekkel lehet lefolytatni. 

(1) Ha a végrehajtás alapja egy pénzösszeg megfizetésére vonatkozó kötelezettséget előíró végrehajtási jogcím, a végrehajtást a következők szerint lehet lefolytatni: 

a) a munkabérből és egyéb jövedelmekből való levonásokkal, 

b) a követelés lefoglalásával (pl. bankszámláról), 

c) ingóságok értékesítésével, 

d) értékpapírok értékesítésével, 

e) az ingatlan értékesítésével, 

f) a vállalat eladásával, 

(2) Ha a végrehajtás alapja olyan végrehajtási okirat, amely pénzösszeg megfizetésétől eltérő olyan kötelezettséget ír elő, amelyet a kötelezetten kívül más személy is teljesíthet, továbbá a végrehajtási indítványhoz csatolták a nem pénzbeli kötelezettség nem teljesítéséről szóló bizonylatot és egy szakértői véleményt vagy szakértő szakvéleményét, amelyből a kötelezettség általános pénzbeli értéke nyilvánvaló, ha a kötelezettség értéke nem következik a végrehajtási okiratból, a végrehajtás lefolytatható az 1. bekezdésben meghatározott módokon. A kötelezettség általános pénzbeli értéke összegének meghatározása ellen, ha a kötelezettség értéke nem a végrehajtási okiratból következik, a végrehajtás leállítása iránti indítványban a 61.k § szerinti indokok alapján kifogással lehet élni.

(3) Ha a végrehajtás olyan pénzkövetelés behajtására irányul, amely a végrehajtási javaslat kézbesítésének időpontjában a tartozékok nélkül nem haladja meg a 2 000 eurót (a továbbiakban csak „csekély összegű végrehajtás”), a végrehajtás nem hajtható végre olyan ingatlan értékesítésével, amelyben a kötelezettnek külön jogszabály alapján bejelentett állandó vagy ideiglenes lakóhelye van; ez nem érinti az ingatlanon végrehajtási zálogjog alapításához való jogot. A tartásdíj tartozás behajtására irányuló végrehajtás nem minősül csekély összegű végrehajtásnak. 

(4) A kötelezettnek a 3. bekezdés szerinti, állandó vagy ideiglenes lakóhelyéül szolgáló ingatlan értékesítésével történő végrehajtása a bíróság jóváhagyásával kivételesen elvégezhető, ha a kötelezettel szemben több olyan végrehajtás van folyamatban, amelyekben összesen 2 000 eurót meghaladó követeléseket hajtanak be, és a végrehajtó bizonyítja, hogy a pénzkövetelés más módon nem hajtható be. Az ingatlan értékesítésének jóváhagyására irányuló, az első mondat szerinti kérelmet benyújthatja az a végrehajtó, aki az ingatlanra először végrehajtási zálogjogot alapított, valamint az ő írásbeli hozzájárulása alapján az a végrehajtó is, akinek végrehajtási zálogjogát később alapították. 

(5) A pénzösszeg megfizetésétől eltérő kötelezettséget előíró végrehajtási jogcímen alapuló végrehajtás módját a kiszabott kötelezettség jellege határozza meg, és az a következők szerint hajtható végre 

a) kiürítéssel és kilakoltatással, 

b) a dolog és értékpapírok elkobzásával, 

c) a közös dolog felosztásával, 

d) az építmény eltávolításával vagy egyéb tevékenység megvalósításával, 

e) negatórius és egyéb kötelezettségek teljesítésével.

A végrehajtás módját a végrehajtó határozza meg, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik (167. és 172. §). A végrehajtás módját a végrehajtó úgy határozza meg, hogy az arányos legyen a végrehajtandó kötelezettséggel, és a kötelezett biztosított vagyonának értéke megfeleljen a végrehajtandó kötelezettség értékének. 

A végrehajtó egy végrehajtási eljárás során többféleképpen is lefolytathatja a végrehajtást. A végrehajtott kötelezettség és a kötelezett biztosított vagyonának értéke közötti nyilvánvaló aránytalanság esetén a végrehajtó, a végrehajtott kötelezettségnek a kötelezett vagyonával való megfelelő biztosításának igazolása esetén, és a kötelezett kérésére, köteles a biztosított vagyont a többletrészben feloldani.

(1) A végrehajtó, akit a végrehajtás lefolytatásával megbíztak 

a) értesíti a jogosultat és a kötelezettet a végrehajtás megkezdéséről, a munkabérből történő levonások útján, 

b) elrendeli, hogy a munkabér kifizetője a végrehajtás megindításáról szóló végzés (a továbbiakban csak „végrehajtás megindításáról szóló végzés”) kézbesítése napjától kezdődően a kötelezett munkabéréből meghatározott összegeket vonjon le, és a levont összegeket ne fizesse ki a kötelezettnek. 

(2) A végrehajtó, a végrehajtás megindításáról szóló végzést, a munkabér kifizetőjének saját kezébe kézbesíti. 

(3) A kötelezett, azon a napon, amikor a végrehajtás megkezdését elrendelő végzést kézbesítik a munkabér kifizetőjének, elveszíti a munkabér azon részének kifizetésére való jogosultságát, amely megfelel a levonások meghatározott összegének. 

(1) A végrehajtó kiadja a végrehajtási végzést (a munkabérből való levonással történő végrehajtás elrendelését), amennyiben a végrehajtás leállítására irányuló indítvány, amely halasztó hatályú, benyújtására adott határidő lejárt, vagy az ilyen indítványt elutasító bírósági határozatot kézbesítették neki. 

(2) A végrehajtási végzést kézbesíteni kell a jogosultnak, a kötelezettnek és a munkabér kifizetőjének. A kötelezettnek és a munkabér kifizetőjének saját kezébe kell kézbesíteni. 

(3) A munkabér kifizetője köteles a végrehajtónak kifizetni a kötelezett munkabéréből a végrehajtási végzés kézbesítésétől kezdve levont összegeket. 

(4) Ha a munkavállaló átmeneti munkaképtelensége tíz napnál tovább tart, a munkabér kifizetője köteles erről a tényről értesíteni a végrehajtót, aki a munkavállaló béréből történő levonás útján történő végrehajtásról szóló végrehajtási végzést kiadta, és tájékoztatni őt arról, hogy a Szociális Biztosító melyik kirendeltsége folyósítja a munkavállaló betegségi ellátását. Ebben az esetben a végrehajtó kézbesíti a végrehajtási végzést a Szociális Biztosító illetékes kirendeltségének. A munkaképtelenség megszűnéséről a munkabér kifizetője haladéktalanul értesíti a végrehajtót. A munkaképtelenség megszűnése után a munkabér kifizetője hajtja végre a levonásokat a munkabérből. 

(5) A munkabér kifizetője köteles a munkavállaló munkabéréből történő levonás útján történő végrehajtást elrendelő végrehajtót értesíteni arról, hogy a munkavállaló szülési szabadságon van, vagy, hogy a munkavállaló szülői szabadságon van, valamint e szabadság megszűnéséről, továbbá arról, hogy a Szociális Biztosító melyik kirendeltsége fizeti az anyasági támogatást. 

A munkabérből⁸⁾ és egyéb jövedelmekből levonás csak a határozatban elismert követelés és annak tartozékai mértékéig történhet. 

(1) A levonásokat a kötelezett nettó béréből kell levonni, amelyet úgy kell kiszámítani, hogy a bérből le kell vonni az adóelőleget vagy a személyi jövedelemadót és az egészségbiztosítási járulékokat, a szociális biztosítási járulékokat, az öregségi nyugdíj-előtakarékossági járulékokat és a társadalombiztosítási járulékokat.^8a)

(2) A nettó bérbe beleszámítandó a melléktevékenységekért járó nettó díjazást, a felvételi támogatást és a természetbeni díjazás értékét is. Nem tartoznak azonban ide a munkavégzéssel kapcsolatos költségek, különösen az üzleti utazások költségeinek megtérítésére nyújtott összegek. 

(1) Az alapösszeg nem vonható le a kötelezett havi béréből vagy egyéb jövedelméből; kiszámításának módját a Szlovák Köztársaság Kormánya rendeletben állapítja meg.

(2) Kiskorú gyermek tartásdíja esetén a kötelezett havi béréből le nem vonható alapösszeg az 1. bekezdés szerint meghatározott alapösszeg 70%-a. 

(3) Ha olyan személyről van szó, aki külföldön végez munkát, és akinek a bérét vagy fizetését erre a célra bérhányados alkalmazásával vagy más hasonló módszerrel számítják ki, az alapösszeg kiszámításának módját ugyanúgy és ugyanolyan arányban kell meghatározni, mint az említett bért vagy fizetést. 

(1) Az alapösszeg levonása után fennmaradó nettó munkabérből, amelyet eurócentre, hárommal osztható összegre kell lefelé kerekíteni, csak egyharmadot lehet levonni a jogosult követelésének behajtására. A 2. bekezdésben említett elsőbbségi követelések teljesítésére kétharmadot kell levonni. Az elsőbbségi követeléseket először a második harmadból kell kielégíteni, és csak akkor, ha ez a harmad nem elegendő a kielégítésükre, kell azokat a többi követeléssel együtt az első harmadból kielégíteni. 

(2) Az elsőbbségi követelések a következők: 

a) tartásdíj-követelések, 

b) a sértettnek okozott testi sértésből eredő kártérítési követelések, 

c) a szándékos bűncselekmények által okozott károk kártérítési követelései, 

d) a vizsgálati fogság, a büntetés-végrehajtási intézet és a Igazságügyi Rendészet és Büntetés-végrehajtási Testület Főigazgatósága által kezelt állami vagyonban okozott károkkal kapcsolatos kártérítési követelések, a vádlottakkal és elítéltekkel, valamint a volt vádlottakkal és volt elítéltekkel szemben, a vizsgálati fogság végrehajtásával kapcsolatos költségek, a vizsgálati fogság végrehajtásával kapcsolatos megnövekedett költségek, a szabadságvesztés végrehajtásával kapcsolatos megnövekedett költségek és a szabadságvesztés végrehajtásával kapcsolatos szándékosan okozott költségek kártérítési követelések a vádlottakkal és elítéltekkel, valamint a volt vádlottakkal és volt elítéltekkel szemben, 

e) adó-, illeték- és vámkövetelések, biztosítási díjkövetelések az egészségbiztosítási és társadalombiztosítási járulékfizetésre kötelezettekkel szemben, nyugdíjjárulék-követelések az öregségi nyugdíjjárulék fizetésre kötelezettekkel szemben, a munkavállaló átmeneti munkaképtelensége esetén túlfizetett jövedelemkompenzációs követelések, társadalombiztosítási ellátások, öregségi nyugdíj-takarékossági ellátások, gyermeknevelési támogatások, a gyermektartási támogatás és a nevelőszülők gondozásába adott gyermek szükségleteinek fedezésére szolgáló támogatás visszatérítése iránti követelések, a külön jogszabály alapján nyújtott szociális szolgáltatások visszatérítése iránti követelések,^8b) 

f) külön jogszabály szerinti bírósági követelések.^8c) 

(3) A Szlovák Köztársaság Kormánya rendeletben állapítja meg azt az összeget, amely felett az 1. bekezdés első mondata szerint kiszámított nettó munkabér fennmaradó része korlátozás nélkül levonásra kerül. 

72. § 

(1) Ha a munkabérből több követelés behajtása érdekében történik levonás, az egyes követeléseket a nettó munkabér egyenlegének első harmadából kell kielégíteni a sorrendjüknek megfelelően, függetlenül attól, hogy elsőbbségi vagy egyéb követelésről van-e szó. 

(2) Ha a 71. § 1. bekezdése alapján a nettó munkabér egyenlegének második harmadából történik a levonás, akkor abból, a sorrendre való tekintet nélkül, először a tartásdíj-követeléseket, majd a sorrendben (3. bekezdés) az egyéb elsőbbségi követeléseket kell kielégíteni. Ha a második harmadból levont összeg nem elegendő az összes tartásdíj-követelés kielégítésére, akkor először az összes jogosult folyó tartásdíját kell kielégíteni, majd a korábbi időszakra vonatkozó hátralékot a folyó tartásdíj arányában. Ha azonban a második harmadból levont összeg nem fedezné valamennyi jogosult rendes tartásdíját sem, a második harmadból levont összeget a rendes tartásdíj összegének arányában kell felosztani közöttük, függetlenül a hátralék összegétől. 

(3) A követelések sorrendjét az a nap határozza meg, amikor a munkabér kifizetőjének kézbesítették a végrehajtás megindításáról szóló végzést. Ha ugyanazon a napon több követelésre vonatkozóan kézbesítették neki a végrehajtás megindításáról szóló végzést, akkor e követelések azonos sorrendben vannak; ha a rájuk eső összeg nem elegendő a teljes kielégítésükhöz, akkor arányosan kell őket kielégíteni. 

A jelen törvény rendelkezései által megengedettnél nagyobb mértékű levonás a munkabérből csak a kötelezett beleegyezésével hajtható végre. A 70. § rendelkezését ez nem érinti. 

(1) A munkabér kifizetője köteles értesíteni a végrehajtót arról, hogy nem tud levonásokat végrehajtani a kötelezett munkabéréből, mert a kötelezett három hónapon keresztül nem kapott legalább olyan összegű munkabért, amelyből levonásokat lehet megvalósítani. 

(2) A munkabér kifizetője a levonásokat megszünteti, amint a jogosult követelését kielégítették (66. §), vagy miután a végrehajtó értesítette őt arról, hogy a jogosult követelését kielégítették. 

(1) Ha olyan határozatot hajtanak végre, amelyben a jogosultnak jogot biztosítanak az ismétlődő ellátásokra, a végrehajtási végzés azokra az ellátásokra is vonatkozik, amelyek csak a jövőben válnak kifizetendővé. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a határozat a kötelezettet részletekben történő fizetésre kötelezi. 

(2) Ha a végrehajtási eljárás során az ítéletet módosítják,^8d) amely a tartásdíj emeléséből áll, a végrehajtási végzés a megnövelt tartásdíj minden összegére is vonatkozik; a megnövelt tartásdíjra ugyanaz a sorrend vonatkozik, mint a követelés többi részére. 

(1) Ha a munkabér kifizetője a havi munkabért két részletben (előlegként és elszámolásként) fizeti ki, már az előlegből megfelelő levonásokat hajthat végre a kötelezett részére. A levonásokat azonban mindig csak az adott hónap vége után fizeti ki. 

(2) Ha a végrehajtás megindítására vonatkozó végzést csak azt követően kézbesítik a munkabér kifizetőjének, hogy a havi munkabér egy részét már kifizették a kötelezettnek, a teljesített kifizetést nem kell figyelembe venni, és a levonásokat úgy kell elvégezni, mintha a kötelezett csak a teljes hónapra még ki nem fizetett munkabérre lenne jogosult. 

(3) Ha az előleg kifizetése egy hónapnál hosszabb időszakra történik, ki kell számítani, hogy az előleg összegéből mennyi jut az egyes hónapokra, és az így kiszámított havi előlegből kell végrehajtani a levonást a kötelezettől. A kötelezettnek az elmúlt évre vonatkozó teljes díjazását szét kell osztani az egyes hónapokra. A levonásokat ezután véglegesen ki kell számítani a havi munkabérből, és a végrehajtónak ki kell fizetni a különbözetet azon összegek között, amelyeket minden hónapban a kötelezettől le kellett volna vonni, és azon összegek között, amelyeket az előlegekből ténylegesen ki fizettek a jogosultnak. 

(4) Ha a béreket egyszerre több hónapra fizetik ki, a levonásokat minden naptári hónapra külön-külön kell kiszámítani. 

(1) Ha a jogosult és a kötelezett megállapodnak abban, hogy a 69–72. § előírtnál kisebb levonásokkal is megelégszik, és ha mindketten értesítik a végrehajtót, a végrehajtó felszólítja a munkabér kifizetőjét, hogy havonta csak azt az összeget vonja le a kötelezett béréből, amellyel a jogosult megelégszik, feltéve, hogy ez az összeg nem haladja meg a jelen törvény szerint az adott bérfizetési időszakban megengedett levonások összegét. Ha meghaladja azt, a munkabér kifizetője az adott bérfizetési időszakban csak a 69–72. § előírt mértékű levonásokat hajtja végre. 

(2) A jogosult bármikor értesítheti a végrehajtót, hogy visszavonja az 1. bekezdés szerinti kisebb összegű levonások elvégzéséhez adott hozzájárulását. A végrehajtó erről értesíti a kötelezettet és a munkabér kifizetőjét. 

(3) A végrehajtó alacsonyabb levonások végrehajtására vonatkozó végzése azon a napon veszti hatályát, amikor a munkabér kifizetőjének kézbesítik a végrehajtási eljárás megindítására vonatkozó újabb végzést vagy a végrehajtó azon értesítését, hogy a jogosult visszavonta az alacsonyabb levonások végrehajtásához való hozzájárulását. Ettől az időponttól kezdve a munkabér kifizetője a korábbi végzés szerinti levonásokat teljes egészében végrehajtja. 

A munkabér kifizetője, a jogosult vagy a kötelezett kérésére a végrehajtó meghatározza a kötelezett béréből az adott bérfizetési időszakban levonandó összeget, és ha több jogosult van, akkor azt is, hogy ebből az összegből az egyes jogosultaknak mennyi jár. 

(1) Ha a végrehajtást elhalasztják, és az elhalasztás zárolás nélkül történik, a munkabér kifizetője megszünteti a levonásokat a kötelezett munkabéréből mindaddig, amíg a végrehajtó nem kézbesíti a levonások folytatására vonatkozó végzést. 

(2) Ha a végrehajtást elhalasztják, és zárolással történő elhalasztásról van szó, a munkabér kifizetője levonásokat eszközöl a kötelezett munkabéréből, de a levont összegeket nem utalja át a végrehajtónak. 

(1) A levont összeget a munkabér kifizetője a végrehajtónak fizeti ki. 

(2) A munkabér kifizetője akkor is köteles a levont összeget kifizetni, ha neki magának is van olyan pénzkövetelése a jogosulttal szemben, amelyet egyébként beszámíthatott volna. 

Ha a munkabér kifizetője nem rendesen és időben vonja le a kötelezett munkabéréből a levonásokat, ha a meghatározottnál kisebb mértékben vonja le a levonásokat, vagy ha a levonásokat nem fizeti meg a végrehajtónak haladéktalanul, miután a végrehajtó kézbesítette a végrehajtási végzést, vagy amikor további havi munkabérösszegek váltak esedékessé, a jogosult a bíróságon érvényesítheti a munkabér kifizetőjével szemben a kötelezett munkabéréből levonandó összegek megfizetésére vonatkozó igényét. 

(1) Ha a végrehajtás megindítására vonatkozó végzésnek a munkabér kifizetője részére történő kézbesítését követően, a munkabér kifizetője megváltozik, a végrehajtás megindítására vonatkozó végzés és a végrehajtási végzés a kötelezett az új munkabér kifizetőjénél lévő munkabérére is vonatkozik. 

(2) A munkabérből történő levonás kötelezettsége a munkabér új kifizetője számára attól a naptól kezdődően keletkezik, amikor a kötelezettől vagy a korábbi munkabér kifizetőjétől tudomást szerez arról, hogy végrehajtás megindítására vonatkozó végzés született, és az milyen követelésekre vonatkozik; ha a munkabér új kifizetője nem szerez korábban tudomást e körülményekről, e kötelezettsége azon a napon keletkezik számára, amikor a végrehajtás megindítására vonatkozó végzést vagy a 84. § 3. bekezdése szerinti végrehajtási végzést kézbesítik neki. A 72. § 3. bekezdése szerint igényelt követelések rangsorolása a munkabér új kifizetője esetében változatlan marad. 

(3) Az 1. bekezdés szerinti munkabér kifizetőjének változása nem minősül bekövetkezettnek, ha a kötelezett a végrehajtás megindításáról szóló végzésnek a munkabér kifizetője részére történő kézbesítését követően, a munkavállaló átmeneti munkaképtelensége idejére, jövedelemtérítésre való jogosultságot szerez. 

(1) Az, aki munkavállalót alkalmaz, köteles tőle az utolsó munkahelye által kiállított igazolást kérni arról, hogy a végrehajtás megindítására vonatkozó végzést vagy végrehajtási végzést kiállítottak-e, melyik végrehajtó és kinek a javára. Minden munkáltató köteles ilyen igazolást kiadni, ha a munkavállalónak nála megszűnt a munkaviszonya. 

(2) Ha az a személy, akivel a kötelezett újonnan munkaviszonyt létesített, tudomást szerez arról, hogy végrehajtás megindítására vonatkozó végzést vagy végrehajtási végzést bocsátottak ki ellene, haladéktalanul értesíti a végzést kibocsátó végrehajtót. 

(3) A végrehajtó a végrehajtás megindításáról szóló végzést és a 67. és 68. § szerinti végrehajtási végzést saját kezébe kézbesíti annak, akivel a kötelezett újonnan munkaviszonyba lépett, tájékoztatja őt a végrehajtás eddigi menetéről, különösen az eddig végrehajtott levonások összegéről, közli, hogy milyen magas az a követelés, amelyre további levonásokat kell alkalmazni, és mi ennek a sorrendje; utasítja őt, hogy a végrehajtás megindításáról szóló végzés vagy a végrehajtási végzés kézbesítésének időpontjától kezdve folytassa a levonásokat a kötelezett munkabéréből, és figyelmezteti őt a munkabérből való levonás útján történő végrehajtás lefolytatása során fennálló valamennyi kötelezettségére. 

(1) Ha a kötelezett megszűnt a korábbi munkabér kifizetőjénél dolgozni, egy héten belül értesítenie kell a végrehajtás megindításáról szóló végzést kiadó végrehajtót. A kötelezettnek egy héten belül arról is értesítenie kell a végrehajtót, hogy más munkabér kifizetőnél vállalt állást. 

(2) A munkabér kifizetője egy héten belül köteles értesíteni a végrehajtás megindításáról szóló végzést vagy a végrehajtási végzést kibocsátó végrehajtót arról, hogy a kötelezett megszűnt nála dolgozni. Ezzel egyidejűleg megküldi a végrehajtónak az általa a kötelezett munkabéréből levont és kifizetett levonásokról szóló elszámolást, és tájékoztatja a végrehajtót arról, hogy mely követelésekre vonatkozóan adták ki a végrehajtás megindítására vonatkozó végzést és a végrehajtási végzést, és milyen sorrendben állnak ezek a követelések.

(1) Ha a munkabér kifizetője nem teljesíti a 84. § 1. vagy 2. bekezdésében vagy a 85. § 2. bekezdésében említett kötelezettségét, a jogosult általános bíróságához fordulhat annak elrendelése iránt, hogy a munkabér kifizetője fizesse meg neki azokat az összegeket, amelyekre akkor lett volna jogosult, ha a munkabér kifizetője teljesítette volna ezeket a kötelezettségeket. 

(2) A 84. és 85. § említett kötelezettségek elmulasztása miatt a bíróság a végrehajtó indítványára a kötelezettre és a munkabér kifizetőjére is rendbírságot szabhat ki.⁵⁾ 

(1) Ha a kötelezett több munkabér-kifizetőtől kap munkabért, a végrehajtást elrendelő végzés és a végrehajtási végzés valamennyi munkabérére vonatkozik. 

(2) Minden munkabér-kifizető köteles a munkabérből levonásokat végezni attól a naptól kezdve, amikor a végrehajtás megindításáról szóló végzést kézbesítették neki. A levont összegeket azonban csak akkor fizetheti ki a végrehajtónak, ha kézbesítették neki a végrehajtási végzést. 

(3) Ha a munkavállaló a korábbi munkabér kifizetőjénél történő kilépés nélkül kezdi meg a munkaviszonyt, a 83., 84. és 86. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell. 

(1) Ha a végrehajtó a végrehajtást több munkabér-kifizetőnél való munkabérből történő levonással rendeli el, egyedileg határozza meg, hogy az alapösszeg (70. §) mely részét nem kell levonniuk. Ha a kötelezett jövedelme nem éri el az alapösszeg meghatározott részét sem valamelyik munkabér kifizetőnél, a munkabér kifizetője köteles erről a végrehajtót értesíteni. A végrehajtó ezt követően újból meghatározza, hogy az alapösszeg mely részét kell levonniuk az egyes munkabér-kifizetőknek. A végrehajtó azt is meghatározhatja, hogy csak az egyik munkabér-kifizető végezze a levonásokat, és a többiek egyelőre ne folytassák a levonásokat. 

(2) Ha egyszerre több munkabér-kifizető von le a munkabérből, a levonásokat mindig a végrehajtónak kell megküldeniük. A végrehajtó ellenőrzi, hogy a levont teljes összeg nem haladja-e meg a jogosult követelését. Ha nem haladja meg, a levont összeg egészét ki kell fizetnie a jogosultnak. Ha meghaladja azt, a végrehajtó a levont összegnek csak azt a részét fizeti ki a jogosultnak, amennyi a jogosult követelésének megfelel, a fennmaradó részt pedig visszaadja a kötelezettnek. A levont összegnek a jogosult részére történő kifizetését, valamint az egyenlegnek a kötelezett részére történő visszatérítését a végrehajtónak a kézhezvételtől számított hét napon belül kell teljesítenie. 

(1) A munkabérből való levonással történő végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a szövetkezeti tagok díjazásából és a kötelezett munkabérét helyettesítő jövedelmekből, különösen a munkavégzésre vonatkozó megállapodásból származó díjazásból, a munkavállaló átmeneti munkaképtelensége miatti jövedelemkompenzációból, a társadalombiztosítási ellátásokból, a kiegészítő szolgálati nyugdíjból és az öregségi nyugdíjakból való levonással történő végrehajtásra is.

(2) A nettó jövedelem nem tartalmazza a gyermekek után járó támogatást, a fogyatékossági nyugdíj-kiegészítést és a külön jogszabály szerint nyújtott 13. nyugdíjat.^8e)

(3) Ha a végrehajtás olyan polgár nyugdíjából történő levonás útján történik, aki a szociális intézményben nyújtott ellátásért térítési díjat köteles fizetni, a térítési díj megfizetéséhez szükséges összeg és a polgár jövedelmének a térítési díj megfizetése utáni, kötelező egyenlegének megfelelő összeg, nem képezi végrehajtás tárgyát. 

Ha a szövetkezeti tagok részére egy hónapnál hosszabb időszakra nyújtanak előleget, ki kell számítani, hogy a nyújtott előleg összegéből mennyi esik egy hónapra, és a kötelezett így kiszámított havi díjazásából kell végrehajtani a levonást. 

Amennyiben a munkabérből való levonással történő végrehajtásra vonatkozó rendelkezések a munkabér kifizetőjére vonatkoznak, a vonatkozó rendelkezéseket olyan jogi személyre és természetes személyre is alkalmazni kell, akivel szemben a kötelezett a 89. § említett jövedelmek valamelyikére jogosult. 

92. § 

(1) Ha a kötelezett a munkabéren kívül a 89. §-ban említett egyéb jövedelemre is jogosult, úgy kell eljárni, mintha több munkabérről lenne szó. 

(2) Ha a kötelezett a végrehajtás megindításáról szóló végzés kiadását követően a 89. §-ban említett jövedelmek valamelyikére a munkabér helyett vagy mellett jogosulttá válik, a végrehajtás megindításáról szóló végzés és a végrehajtási végzés erre a jövedelemre is vonatkozik. 

(1) A végrehajtás lefoglalás útján történhet 

a) egy bankszámlán lévő követelés lefoglalásával, 

b) egyéb pénzkövetelések lefoglalásával, 

c) más tulajdonjogok érintésével. 

(2) Az 1. bekezdés szerinti követelés lefoglalás útján történő végrehajtása nem vonatkozik a 115. § 4. bekezdése alapján a végrehajtásból kizárt tételekre. 

(1) A bankszámlán lévő követelés lefoglalással történő végrehajtása a számláról történő megterheléssel történik, a követelés és tartozékainak összegéig. 

(2) A bankszámlán lévő követelés lefoglalására vonatkozó rendelkezések akkor is alkalmazhatók, ha betétszámlán lévő pénzeszközökről van szó.¹¹⁾ 

(1) A végrehajtó, akit a végrehajtással megbíznak

a) utasítja a kötelezett számláját vezető bankot, hogy a bankszámlán lévő követelés lefoglalással történő végrehajtása megindításáról szóló végzés (a továbbiakban csak a „végrehajtás megindításáról szóló végzés”) kézhezvételekor zárolja a követelés összegét és tartozékait a kötelezett számláján, kivéve a követelésének, tartozékainak és a végrehajtás költségeinek a végrehajtó által megjelölt számlára nem készpénzben történő átutalással történő kielégítésére szolgáló részt, 

b) értesíti a jogosultat és a kötelezettet a követelés bankszámláról történő letiltás útján való végrehajtásának megkezdéséről, és megtiltja a kötelezettnek, hogy a bankszámláról történő letiltás útján való végrehajtás megkezdéséről szóló értesítésnek, a kötelezett részére történő kézbesítését követően, a számlán lévő pénzeszközökkel a követelés és annak járulékai erejéig rendelkezzen, kivéve, ha a számlán lévő pénzeszközökkel kizárólag a jogosult követelésének, annak járulékainak és a végrehajtási eljárás költségeinek kielégítése céljából rendelkezik. 

(2) A végrehajtó a végrehajtás megindításáról szóló végzést a bank részére elektronikus úton kézbesíti, az iratok kézbesítése céljából a kamara és a banki érdekszövetség létrejött, a bankszámláról való követelés lefoglalásáról kötött megállapodásban meghatározott feltételek szerint, vagy saját kezébe kézbesíti, ha a megállapodásban meghatározott feltételek szerinti elektronikus úton történő kézbesítésnek műszaki akadályai vannak. A végzésben a végrehajtó megjelöli azt a számlát, amelyre a kötelezett a jogosult követelését, annak tartozékait és a végrehajtás költségeit befizetheti. 

(3) A kötelezett a végrehajtási eljárás megindítására vonatkozó végzés bankhoz történő kézbesítésének napján elveszíti a számlán lévő pénzeszközök kifizetésére való jogosultságát a végrehajtható követelés és annak tartozékai összegéig. Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a kötelezett a jogosult követelését, annak tartozékait és a végrehajtás költségeit kívánja kielégíteni. 

(1) A végrehajtó a végrehajtás felfüggesztésére irányuló, halasztó hatályú indítvány benyújtására szolgáló határidő lejártát vagy a bíróságnak az ilyen kérelmet elutasító határozatának kézhezvételét követő 15 napon belül végrehajtási végzést (a bankszámlán lévő követelés lefoglalásával történő végrehajtás elrendelését) bocsát ki.

(2) A végrehajtási végzést kézbesíteni kell a jogosultnak, a kötelezettnek és a banknak. A kötelezettnek saját kezébe kézbesítik, a bankot a 95. § 2. bekezdése szerinti megállapodásban meghatározott feltételek szerint elektronikus úton, vagy saját kezébe kézbesítik, ha az elektronikus kommunikációnak a megállapodásban meghatározott feltételek szerint műszaki akadályai vannak. 

(3) A bank köteles a követelést és annak tartozékait a végrehajtónak a végrehajtási végzés kézhezvételekor megfizetni. 

(4) Ha a bírósági végrehajtó az 1. bekezdésben említett határidőn belül nem bocsát ki végrehajtási végzést, köteles kiadni a kötelezett számlájának zárolását feloldó végzést. A végrehajtó különleges megfontolásból is elrendelheti a kötelezett számlájának zárolásának feloldását. A számla zárolásának feloldását a végrehajtónak a zárolás feloldásáról szóló végzésben meg kell indokolnia. A zárolás feloldására vonatkozó megbízást a 95. § 2. bekezdésében említett megállapodásban meghatározott feltételek szerint elektronikus úton, vagy saját kezébe kézbesíti a banknak, ha a megállapodásban meghatározott feltételek szerint az elektronikus kommunikációnak műszaki akadályai vannak; a bank a zárolás feloldására vonatkozó végzés átadását követően azonnal feloldja a számla zárolását. 

A követelések sorrendjét az a nap határozza meg, amikor a banknak kézbesítették a végrehajtás megindítására vonatkozó végzést. Ha ugyanazon a napon több követelésre vonatkozóan kézbesítettek végrehajtás megindítására vonatkozó végzést, akkor e követelések azonos sorrendben vannak; ha a kötelezett számláján lévő pénzeszközök nem elegendőek az összes követelés kielégítésére, akkor azokat arányosan kell kifizetni. 

A végrehajtás megindítására vonatkozó végzést és a végrehajtási végzést azokra az összegekre is alkalmazni kell, amelyek azután érkeznek a kötelezett számláira, hogy a banknak kézbesítették a végrehajtás megindítására vonatkozó végzést. Ezek azonban nem vonatkoznak azokra a számlákra, amelyeket nem jelöltek ki bennük. 

(1) Olyan határozaton alapuló végrehajtási végzés esetén, amelyben a jogosultnak ismétlődő ellátásra való jogosultságot biztosítanak, a végrehajtás megkezdését elrendelő végzés és a végrehajtási végzés a csak a jövőben esedékessé váló ellátásokra is vonatkozik. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a határozat a kötelezettet részletekben történő megfizetésre kötelezi.

(2) Ha a végrehajtási eljárás során az ítéletet módosítják,^8d) amely a tartásdíj emeléséből áll, a végrehajtási eljárás megindítására vonatkozó végzés és a végrehajtási végzés a megemelt tartásdíj minden összegére is vonatkozik, a megnövelt tartásdíjra ugyanaz a sorrend vonatkozik, mint a követelés többi részére. 

(1) Ha a végrehajtást elhalasztják, és ez zárolás nélküli elhalasztás, a bank a kötelezett számláján lévő követeléseket felszabadítja. 

(2) Ha a végrehajtást felfüggesztik, és a felfüggesztés zárolással jár, a bank továbbra is zárolja a kötelezett számláján lévő követeléseket, de a zárolt összegeket nem utalja át a végrehajtónak, a végrehajtás felfüggesztésének feloldásáig. 

Azok a jogszabályok, amelyek kizárják vagy korlátozzák a jogi személyek bankszámláin lévő követelések rendeltetéstől eltérő célú felhasználását, nem érintettek a bankszámlán lévő követelések zárolására vonatkozó rendelkezések által. 

Ha a bank nem a 95. §, a 96. § 3. bek., a 97., 98. és a 99. § rendelkezései szerint jár el, a jogosult a bank általános bíróságán követelheti, hogy a bank fizesse ki neki azt az összeget, amelyre akkor lett volna jogosult, ha a bank helyesen járt volna el, még akkor is, ha a kötelezett számláján már nincs erre elegendő fedezet. 

(1) A bankszámlán lévő pénzeszközök 165 euró összeghatárig, valamint azok a pénzeszközök, amelyeket a kötelezett kifejezett nyilatkozata szerint a bankszámlán lévő követelés lefoglalásával történő végrehajtás megkezdésére vonatkozó megbízás bankhoz való beérkezésének napjához legközelebb eső fizetési napon az alkalmazottai munkabérének kifizetésére jelöltek ki, nem képezik a bankszámlán lévő követelés lefoglalásával történő végrehajtás tárgyát. Ha a kötelezett jogi személy, a nyilatkozatot a kötelezett nevében eljárni jogosult személy írja alá. A nyilatkozatban a kötelezettnek azonosítania kell az érintett munkavállalókat, és fel kell tüntetnie a munkabérük összegét mind összesítve, mind egyénileg. A nyilatkozat egy példányát a kötelezett legkésőbb a nyilatkozat megtételétől számított öt napon belül kézbesíti a végrehajtónak. Ha a kötelezettnek több bankszámlája van, a 165 euró összeghatárig csak az egyik számlán lévő pénzeszközök nem képezik végrehajtás tárgyát. 

(2) Ha a kötelezettnek a munkabérét vagy egyéb jövedelmét bankszámlára utalják, a bankszámla megterhelésével történő végrehajtás alá nem vonható az az összeg, amely a törvény szerint nem vonható le a kötelezett havi munkabéréből vagy egyéb jövedelméből, attól az időponttól kezdve, amikor e tényről a bankot értesítették. A kötelezett a bank kérésére közöli az említett összeg nagyságát. Ha a végrehajtó nem ért egyet a kötelezett által megjelölt összeggel, a bank számára a végrehajtó által megjelölt összeg a mérvadó. 

(1) A bankszámláról származó követeléstől eltérő pénzkövetelés lefoglalással történő végrehajtása, a követelésnek a jogosultnak való átadásra történő utasítással valósul meg. 

(2) Ez akkor is alkalmazandó, ha a kötelezett követelése csak a jövőben válik esedékessé, valamint akkor is, ha a kötelezettnek ugyanabból a jogalapból eredő, egymást követő részkövetelései lesznek. 

(3) A végrehajtás a kötelezett követelését csak a jogosult követelésének és tartozékainak összegéig érinti. 

(1) A végrehajtással megbízott végrehajtó 

a) elrendelheti, hogy a kötelezett adósa ne fizesse meg ezt a követelést a kötelezettnek, a lefoglalással történő végrehajtás megindításáról szóló végzés (a továbbiakban csak a „végrehajtás megindításáról szóló végzés”) kézhezvétele után, 

b) értesíti a jogosultat és a kötelezettet a végrehajtási eljárás lefoglalással történő megindításáról, és megtiltja a kötelezettnek, hogy a végrehajtási eljárás megindításáról szóló értesítés kézbesítését követően bármilyen módon rendelkezzen a követelése felett, a végrehajtható követelés és annak tartozékai összegéig. 

(2) A végrehajtó a végrehajtás megindításáról szóló végzést a kötelezett adósának saját kezébe kézbesíti. 

(1) A végrehajtó a végrehajtás felfüggesztésére irányuló, halasztó hatályú kérelem benyújtására megadott határidő lejárta után, vagy az ilyen kérelmet elutasító bírósági határozat kézbesítését követően bocsátja ki a végrehajtási végzést (a követelés lefoglalásával történő végrehajtást elrendelő végzést). 

(2) A végrehajtási végzést a jogosultnak, a kötelezettnek és a kötelezett adósának kell kézbesíteni. A kötelezettnek és a kötelezett adósának saját kezébe kell kézbesíteni. 

(1) A kötelezett a követelés megfizetésére való jogosultságát azon a napon veszíti el, amikor a végrehajtás megindításáról szóló végzést a kötelezett adósának kézbesítik. 

(2) Ha a kötelezett követelésének kifizetése a végrehajtási végzés kézbesítését követően még nem esedékes, az adós köteles azt a végrehajtónak megfizetni, amint az esedékessé válik. 

(3) A végrehajtó kifizetésével a kötelezett adósa mentesül a kötelezettel szembeni kötelezettsége alól. 

(1) Ha a kötelezett adósa a követelést nem fizeti meg a végrehajtónak haladéktalanul, a végrehajtási végzés részére történő kézbesítését vagy a követelés esedékessé válását követően, a jogosult saját nevében a kötelezett adóstól a követelés megfizetését a kötelezett adósának általános bíróságán kérheti. E követelés tekintetében azonban nem köthet egyezséget a kötelezett adósával, és nem engedheti el annak kifizetését. Ilyen esetben a kötelezett adósa még a saját követelését sem számíthatja be, amellyel a jogosulttal szemben rendelkezik. 

(2) Ha a jogosult a kötelezett követelését a kötelezett adósával szemben nem érvényesíti időben a bíróságon, vagy nem értesíti a kötelezettet arról, hogy azt érvényesíti, felelős a kötelezett ebből eredő esetleges káráért. 

A követelések sorrendjét az a nap határozza meg, amikor a végrehajtás megindításáról szóló végzést a kötelezett adósának kézbesítették. Ha ugyanazon a napon kézbesítették neki a végrehajtás megindítására vonatkozó végzést több olyan követelés tekintetében, amelyeket a kötelezett követeléséből nem lehetett teljes egészében kielégíteni, a kötelezett adósa ezeket a követeléseket arányosan elégíti ki. 

(1) A gyermek születési támogatásra és a temetési támogatásra vonatkozó követelés csak akkor képezi végrehajtás tárgyát, ha a végrehajtást olyan teljesítésre vonatkozó követelésre javasolják, amelynek kifizetésére ezeket a támogatásokat szánják. 

(2) A végrehajtás nem terjed ki a külön jogszabály szerint nyújtott 13. nyugdíjra^8e) a külön jogszabály^11a) szerint nyújtott anyagi szükséghelyzetben adott juttatásra és a kapcsolódó hozzájárulásokra, a külön jogszabály^11aa) szerint nyújtott súlyos fogyatékosság kompenzálására szolgáló pénzbeli támogatásra, a külön jogszabály^11aaa) szerint nyújtott szociális-jogi gyermekvédelmi intézkedésekre és pénzbeli szociális gondnokságra, póttartásdíjra, a gyermek helyettesítő gondozásának támogatására és az állami szociális ellátásokra, kivéve, ha külön jogszabály^11aab) másként nem rendelkezik. 

(3) A kötelezett követelésének a hozzáadottérték-adónak megfelelő része nem képezi végrehajtás tárgyát, ha a kötelezett adósa, a külön jogszabály alapján, a kötelezett által meg nem fizetett hozzáadottérték-adóért kezességet vállal.^11aac)

(1) A szerzői jogról szóló törvény szerinti vagyoni jogokból eredő követeléseket, ha a kötelezett a szerző, csak kétötöd részben lehet végrehajtani; ha azonban a végrehajtást a 71. § 2. bekezdésében említett elsőbbségi követelések valamelyikére hajtják végre, a végrehajtó legfeljebb háromötöd részben hajthat végre. A 72. § 2. és 3. bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók az elsőbbségi követelések fizetési sorrendjére. 

(2) Ha a szerzőnek a szerzői jogi törvény szerinti vagyoni jogokból eredő pénzbeli teljesítést közös jogkezelő szervezeten keresztül fizetik ki, a végrehajtó a végrehajtás megindítására vonatkozó végzést és a végrehajtási végzést a közös jogkezelő szervezetnek is kézbesíti, amely ezután a kötelezett adósának jogaival és kötelezettségeivel rendelkezik. A végrehajtás megindítására vonatkozó végzés és a végrehajtási végzés a szerző javára a közös jogkezelő szervezetnél már letétbe helyezett összegekre, valamint a folyó naptári évben a közös jogkezelő szervezetnél letétbe helyezendő összegekre vonatkozik. 

(3) Az 1. és 2. bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni a szerzői joggal kapcsolatos jogokból eredő követelésekre és a természetes személyek vállalkozói tevékenységéből eredő követeléseire. 

Ha a végrehajtás alapja a jogosult pénzkövetelését elismerő határozat, a végrehajtó a végrehajtást más olyan vagyoni jog lefoglalásával is végrehajthatja, amely átruházható, és nem pénzkövetelés, illetve nem olyan jog, amely csak a kötelezettet személyesen illeti meg. A 106-110., 114., 121-126. § rendelkezéseit ezután értelemszerűen kell alkalmazni a végrehajtásra. 

(1) A szabadalom, ipari minta, használati minta, védjegy vagy topográfia jogosultjának külön jogszabály^11ab) szerinti joga szintén végrehajtható jog a 113. § szerint, miközben a végrehajtásra az ingóságok adásvételére vonatkozó rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók. Ez nem érinti a Szlovák Köztársaság Iparjogvédelmi Hivatala (a továbbiakban csak „hivatal”) által vezetett nyilvántartásba bejegyzett harmadik személyek jogait, sem azokat a jogokat, amelyek legkésőbb a természetes személy halálával megszűnnek. 

(2) A végrehajtó, akit az 1. bekezdés szerinti jogot érintő végrehajtással bíztak meg, kézbesíti a hivatalnak a következőket: 

a) az 1. bekezdésben említett, a hivatalnál bejelentett vagy nyilvántartásba vett, illetve a hivatal által megadott jogok jegyzékét, 

b) a végrehajtás megindításáról szóló értesítést, 

c) az árverés jegyzőkönyvét, 

d) a bíróság jogerős határozatát a végrehajtás leállításáról, ha a végrehajtást leállítják. 

(1) A kereskedelmi társaságban lévő részesedés is végrehajtás alá vonható. 

(2) A végrehajtással megbízott végrehajtó 

a) értesíti a jogosultat, a kötelezettet és azt a kereskedelmi társaságot, amelyben a kötelezettnek részesedése van, az üzletrész lefoglalásával történő végrehajtás megkezdéséről, 

b) elrendeli, hogy a kereskedelmi társaság az üzletrész lefoglalásával történő végrehajtás megkezdéséről szóló végzés kiadását követően ne fizessen kiegyenlítő részesedést vagy a felszámolási egyenlegből való részesedést a kötelezettnek, 

c) megtiltja a kereskedelmi társaságnak, hogy a végrehajtási végzés kiadását követően hozzájáruljon az üzletrész átruházásához, ha ilyen hozzájárulás szükséges. 

(3) A végrehajtás megindításáról szóló értesítést a végrehajtó kézbesíti a jogosultnak, a kötelezettnek és a kereskedelmi társaságnak. A végrehajtás megkezdéséről szóló végzést a végrehajtó a kereskedelmi társaság saját kezébe kézbesíti. 

(4) A végrehajtás leállítására irányuló, halasztó hatályú kérelem benyújtására megadott határidő lejártát vagy a bíróságnak az ilyen kérelmet elutasító határozat kézbesítését követően a végrehajtó végrehajtási végzést bocsát ki. A végrehajthatási végzést a jogosultnak, a kötelezettnek és a kereskedelmi társaságnak saját kezébe kell kézbesíteni. 

(5) A végrehajtási végzés kézbesítésével a kötelezett részesedése a kereskedelmi társaságban megszűnik, kivéve, ha külön jogszabály^11ad) másként nem rendelkezik. Ha külön jogszabály^11b) úgy rendelkezik, a kereskedelmi társaságot a végrehajtási végzés kézbesítésével meg kell szüntetni. 

(6) Ha a végrehajtási végzés kézbesítésével a kötelezett kereskedelmi társaságban való részesedése nem szűnik meg a külön jogszabály szerint, az üzletrész végrehajtására az ingóságok értékesítésével történő végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. Az üzletrész árverésén, a legalacsonyabb ajánlat a társaság nettó vagyonában lévő üzletrésznek, a végrehajtási eljárás megindítása idejének elszámolási időszakát megelőző elszámolási időszak, rendes egyedi pénzügyi kimutatásai alapján meghatározott értéke.  

(7) Ha a kötelezett részesedése a kereskedelmi társaságban a végrehajtási végzés kézbesítésével külön jogszabály alapján megszűnik, a kereskedelmi társaság köteles a kiegyenlítő részesedésnek megfelelő pénzeszközöket a végrehajtott követelés és annak tartozékai erejéig a jogosultnak átutalni, kivéve, ha jogszabály vagy a társaság alapszabályzata másként nem rendelkezik, vagy ha a jogosult és a végrehajtó írásban másként nem állapodtak meg. 

(8) Ha a társaság felszámolás alatt áll, köteles a jogosultnak a behajtott követelés és annak tartozékai erejéig átutalni a kötelezettnek a felszámolási egyenlegben való részesedésének megfelelő pénzeszközöket, kivéve, ha a jogosult és a végrehajtó írásban másként nem állapodtak meg.

(9) A 105–111. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók az üzletrészre lefolytatott végrehajtásra. 

A végrehajtás nem érintheti azokat a dolgokat, amelyek értékesítése külön jogszabályok szerint tilos, vagy amelyek külön jogszabályok szerint nem tartoznak végrehajtás alá.

Ha a végrehajtás a kötelezett olyan ingó vagyontárgyait érinti, amelyek a vállalkozását szolgálják vagy ahhoz kapcsolódnak, a végrehajtó köteles úgy eljárni, hogy a végrehajtás ne veszélyeztesse a kötelezett vállalkozását a szükségesnél nagyobb mértékben. A következő sorrendben köteles az ingóságokat végrehajtás útján lefoglalni: 

a) azok a dolgok, amelyek nem vállalkozási célt szolgálnak, 

b) azok a dolgok, amelyek a vállalkozáshoz kapcsolódnak, de amelyek nélkül a vállalkozás lehetséges, 

c) azok a dolgok, amelyek nélkül a vállalkozás nem lehetséges. 

(1) A kötelezett birtokában lévő dolgok közül a végrehajtás nem vonatkozhat azokra, amelyekre a kötelezettnek feltétlenül szüksége van saját és családja anyagi szükségleteinek kielégítéséhez, illetve munkaköri feladatainak ellátásához vagy vállalkozásához, továbbá olyan egyéb dolgokra, amelyek értékesítése az erkölcsi elvekkel ellentétes lenne. 

(2) A végrehajtásból ki vannak zárva

a) a ruházat, a fehérnemű és a lábbeli szokványos részei,

b) a szükséges háztartási felszerelés, nevezetesen a kötelezett és családtagjainak ágyai, asztal, a családtagok számának megfelelő számú szék, hűtőszekrény, tűzhely, főzőlap, fűtőelem, tüzelőanyag, mosógép, paplanok és ágynemű, szokványos konyhai eszközök, rádió, 

c) háziállatok, kivéve a vállalkozási célokra használtakat, 

d) a kötelezettnek a munkaköri feladatai ellátásához vagy vállalkozásához használt ingóságai 331,94 euró összeghatárig, 

e) gyógyászati segédeszközök és egyéb olyan dolgok, amelyekre a kötelezettnek betegsége vagy testi hibája miatt van szüksége, 

f) azok a dolgok, amelyek megvásárlására külön jogszabály^11a) szerint nyújtott anyagi szükséghelyzetben adott juttatást és a kapcsolódó hozzájárulásokat, külön jogszabály^11aa) szerint nyújtott súlyos fogyatékosság kompenzálására szolgáló pénzbeli támogatást, és külön jogszabály^11aaa) szerint nyújtott szociális-jogi gyermekvédelmi intézkedésekre és pénzbeli szociális gondnokságra nyújtott támogatás használtak fel, 

g) olyan személygépkocsi, amelyre kötelezettnek, mint a természetes személynek az egyéni közlekedéshez, valamint a súlyos fogyatékossággal élő természetes személy és családtagjai vagy háztartásában élő személyek szükségleteinek kielégítéséhez van szüksége, 

h) jegygyűrű és karikagyűrű, 

i) készpénz 165 euróig, 

j) tankönyvek és a játékok. 

(3) A végrehajtásból szintén ki vannak zárva a földeken gazdálkodó vállalkozó dolgai,^11ba) ha azok lefoglalása veszélyeztetné a mezőgazdasági földterületen való megfelelő gazdálkodást, vagy a növénytermesztés és az állattenyésztés zavartalan működésének fenntartását külön jogszabályok szerint,^11bb) továbbá a tenyészállatok, azaz a tejelő tehenek, a vemhes üszők, a tenyészbikák, a tenyészkocák, a tenyészkanok, a tenyészjuhok és a tenyészkosok. 

(4) A megtakarítónak a nyugdíjalapban lévő eszközökből való részesedése^11bc) és a résztvevőnek a járulékalapú kiegészítő nyugdíjalapban lévő eszközökből való részesedése nem tartozik a végrehajtás körébe.^11bca)

(1) A végrehajtás a jogosultnak az értékesítendő dolgok kifejezett megjelölésével benyújtott kérelme alapján is végrehajtható. 

(2) Ha a jogosultnak tudomása van arról, hogy a kötelezettnek van a lakásán kívül található ingósága, meg kell jelölnie, hogy hol található ez a vagyontárgy. 

A végrehajtással megbízott végrehajtó 

a) értesíti a jogosultat és a kötelezettet az ingóságok értékesítésével történő végrehajtás megkezdéséről, 

b) megtiltja a kötelezettnek, hogy rendelkezzen az általa leltárba vett dolgokkal. 

(1) Az ingóságok értékesítésével történő végrehajtás megkezdéséről szóló értesítést (a továbbiakban csak a „végrehajtás megkezdéséről szóló értesítés”) a végrehajtó csak akkor adja át a kötelezettnek, amikor a végrehajtás alá vont tételek leltározása megtörténik. Ha a kötelezett nincs jelen a leltárfelvételkor, kézbesítik neki a végrehajtás megindításáról szóló értesítést, valamint a leltárfelvételről és a leltárba vett tételekről szóló értesítést.

(2) A leltárfelvételről és a leltározott tárgyakról szóló értesítést a kötelezettnek és a kötelezett házastársának is kézbesíteni kell. 

(1) Ha a végrehajtás célja megkívánja, a végrehajtó jogosult a kötelezett személyes átvizsgálására, valamint a kötelezett lakásának és más olyan helyiségeknek az átvizsgálására, ahol a kötelezett vagyona van; e célból jogosult a kötelezett lakásába vagy más olyan helyiségekbe bejutni, ahol a kötelezett vagyona van. Olyan személyt kell erre a cselekményre magával hoznia, aki nem érintett az ügyben. 

(2) A személyes átvizsgálást mindig azonos nemű személy végzi. 

(1) A végrehajtó intézkedik, hogy a kötelezett lakásában vagy más olyan helyen, ahol a kötelezett a dolgait tartja, leltárba vegyék azokat, amelyek értékesíthetők lennének, olyan mértékben, hogy a leltározott tárgyak értékesítéséből származó bevétel elegendő legyen a követelés és tartozékai kielégítésére, a végrehajtás költségeivel együtt. Elsősorban azokat a dolgokat kell leltárba venni, amelyeket a kötelezett a lehető leghamarabb nélkülözni tud, és amelyeket a legkönnyebben el lehet adni; a romlandó tételeket csak akkor kell leltározni, ha nincs elegendő más tétel, és ha gyorsan eladhatók. A kötelezett köteles a végrehajtónak hozzáférést biztosítani minden olyan helyre, ahol ingóságai vannak. A végrehajtó a leltározás elvégzésére megfelelő személyt vesz maga mellé, lehetőleg az a település képviselőjét. 

(2) Ha a jogosult nem veszi át a romlandó árut a bírósági végrehajtó által ilyen esetekben meghatározott áron, akkor azt a kötelezettnek kell átadni szabad rendelkezés céljából. 

(3) A leltárt további dolgokkal kell kiegészíteni, ha a leltározott tételek értékesítéséből származó bevétel nem elegendő a jogosult követelésének kielégítésére. 

(4) A leltározásra azonban csak akkor kerül sor, ha a kötelezett a végrehajtó felszólítása ellenére sem teljesíti önként a kötelezettségét. Ez csak akkor érvényes, ha a kötelezett jelen van a leltározáskor. 

(5) A végrehajtó csak akkor foglalhatja le azokat az dolgokat, amelyeket egy másik végrehajtó már leltárba vett, ha ez ahhoz hozzájárul, vagy ha az a végrehajtási eljárás, amelyben a dolgokat korábban leltárba vették, véget ért. 

(6) A kötelezett által a végrehajtás megindításáról szóló értesítéssel szemben benyújtott kifogásoknak nincs halasztó hatálya az ingóságok 1. bekezdés szerinti leltárba vételére. 

Ha félő, hogy a leltárban szereplő ingóságokat elszállítják, megrongálják vagy megsemmisítik, a végrehajtó gondoskodik azok megfelelő biztosításáról a kötelezett költségére. Az ingóságok megfelelő biztosítása alatt az ingóságoknak a végrehajtó pecsétjével vagy bélyegzőjével való megjelölését, és a dolog használatát megakadályozó műszaki eszközök alkalmazását, vagy a végrehajtó által kijelölt helyiségekben való tárolását kell érteni. Az ingóságok biztosításának semmilyen más módja nem megengedett.

A leltárba vett dolgok értékét a végrehajtónak szakmai gondossággal kell felbecsülnie. A leltárba vett dolgok becsült értékéről értesíteni kell a jogosultat és a kötelezettet is. Ha a jogosult vagy a kötelezett azt állítja, hogy az értékbecslés helytelen, a végrehajtó csak akkor tesz eleget a kifogásának, ha a kifogáshoz szakértői véleményt vagy szakértői jelentést csatolnak; a szakértői vélemény vagy szakértői jelentés benyújtásához a végrehajtó köteles a szükséges mértékben együttműködni a szakértővel. A második és harmadik mondat nem alkalmazandó romlandó áruk esetében. 

(1) A végrehajtó a végrehajtás felfüggesztésére irányuló, halasztó hatályú kérelem benyújtására megadott határidő lejárta után, vagy az ilyen kérelmet elutasító bírósági határozat kézbesítését követően bocsátja ki a végrehajtási végzést (ingóságok értékesítésével történő végrehajtást elrendelő végzést).

(2) A végrehajtási végzést a jogosultnak és a kötelezettnek is kézbesíteni kell. A kötelezettet saját kezébe kell kézbesíteni. 

(1) A végrehajtási végzés kiadása után a végrehajtó biztosítja, hogy 

a) a kiemelkedően jelentős műalkotásokat és műemlékeket, 

b) a különösen jelentős irodalmi művek kéziratait, 

c) jelentős írók és kulturális személyiségek személyes relikviáit és levelezését, valamint e személyek egyéb muzeális jellegű emléktárgyait, 

d) nagyobb kulturális és történelmi értékű tárgyakat és gyűjteményeket 

készpénzért kínálják eladásra olyan állami intézményeknek, amelyek feladata az ilyen műemlékek gondozása, éspedig minimum a becsült árért. 

(2) Ha ezek az intézmények az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül nem válaszolnak az ajánlatra, és nem helyezik letétbe a végrehajtónál az értékbecslési árat, a végrehajtó a következő rendelkezésekben meghatározott módon értékesíti a tárgyakat. 

(1) A leltárba vett dolgokat, a végrehajtási végzés kiadását és a 124. § 2. bekezdésében előírt határidő leteltét követően, árverésen kell értékesíteni vagy azon a helyen, ahol a leltározott dolgok találhatók, vagy a végrehajtói hivatalban. A korábban, egy másik végrehajtó által leltározott dolgokat, csak az adott végrehajtó írásbeli hozzájárulásával lehet árverésen értékesíteni. 

(2) Ha az ingóságokat leltárba vevő végrehajtó a leltározástól számított hat hónapon belül nem folytatta le az árverést, noha megtehette volna, az általa leltározott dolgok árverését az ő hozzájárulása nélkül egy másik végrehajtó is lefolytathatja. 

(3) A végrehajtó értesíti az árverés időpontjáról a kötelezettet, a jogosultat és a dolog társtulajdonosát. A végrehajtó az árverés időpontját, a dolgok leltárát és az árverés helyét a végrehajtói hivatal hivatalos hirdetőtábláján teszi közzé, és erről értesíti azt a települést is, ahol az árverést tartják; a település köteles ezeket a tényeket a hivatalos hirdetőtábláján közzétenni. Ha a dolog becsült ára meghaladja a Szlovák Köztársaság gazdaságában az előző naptári év első felében foglalkoztatott munkavállaló havi átlagbérének százszorosát, az árverés időpontját legkorábban a Kereskedelmi Közlönyben való közzétételre vonatkozó külön jogszabályban^11bd) meghatározott időszak utolsó napjától számított harmincadik napra kell kitűzni, továbbá az árverés időpontját, a tételek jegyzékét és az árverés helyét haladéktalanul be kell jelenteni a minisztériumnak, a Kereskedelmi Közlönyben való közzététel céljából. A végrehajtó az árverés időpontját, az árverésre kerülő tárgyak listáját és az árverés helyszínét az országos sajtóban is meghirdetheti. 

(4) Az árverést a végrehajtó végzi, aki az árverésről jegyzőkönyvet készít. A végrehajtó és a kötelezett nem licitálhatnak. 

(5) A legalacsonyabb ajánlat a becsült ár. A licitálók kötve vannak az ajánlatukhoz, kivéve, ha valaki magasabb ajánlatot tesz. Az árverési tétel árának összegét az árszabályzat rendelkezései nem korlátozzák. 

(6) A végrehajtó azt az árverezőt ítéli nyertesnek, aki a legmagasabb ajánlatot teszi, és ha nem érkezett magasabb elfogadható ajánlat, a végrehajtó sorsolás útján dönt arról, hogy kit ítél nyertesnek. Az árverező köteles a legmagasabb ajánlatot azonnal kifizetni; ha ezt elmulasztja, a tételt újra elárverezik, de az ő részvétele nélkül. 

(7) A tulajdonjognak az árverezőre történő átruházása megszünteti a dologhoz kapcsolódó terheket; a külön jogszabálynak^11be) a zálogjogra vonatkozó rendelkezéseit ez nem érinti. 

(8) Nukleáris anyagok^11e) és egyéb veszélyes anyagok árverésének nyertese csak olyan személy lehet, aki megfelel a külön jogszabályokban^11f) foglalt feltételeknek. 

(1) Az árverés véget ér, amint a bevétel elegendő a jogosult kielégítésére. 

(2) Ha az árverési dolgokra nem találnak vevőt, a végrehajtó új árverést rendel el. Az újbóli árverésre az első árverés rendelkezései érvényesek, azzal a kikötéssel, hogy a legalacsonyabb ajánlat a becsült ár kétharmada. 

(3) Azokat a dolgokat, amelyekre még az újbóli árverésen sem találnak vevőt, a jogosult a sikertelen árverésről szóló értesítéstől számított 15 napon belül a becsült ár feléért átveheti. A tételek átvételére hajlandó több jogosult között az elsőbbségi sorrend (128. § 1. bekezdés) az irányadó. Az átvétel útján történő értékesítésnek ugyanazok a joghatásai, mint az árverésen történő értékesítésnek. Ha a jogosult a meghatározott határidőn belül nem veszi át a dolgokat, és a kötelezett nem válaszol a végrehajtónak a dolgok átvételére vonatkozó felhívására, a végrehajtó a dolgokat a legmagasabb ajánlatért adja el. Az így végrehajtott értékesítésnek ugyanazok a joghatásai, mint az árverésen történő értékesítésnek.

(4) Ha a tárgyak értékesítése a 3. bekezdésben említett módszerek egyikével sem lehetséges, a végrehajtónak értesítést kell kiadnia az ingóságok értékesítésével történő végrehajtás befejezéséről. 

(1) Az árverés végén a végrehajtó az értékesítés költségeinek levonása után a bevételt közvetlenül a jogosultnak fizeti ki. 

(2) Ha a végrehajtást ingóságok értékesítésével hajtják végre, akár több követelésre is, a végrehajtó az értékesítésből származó bevételt az értékesítés költségeinek és a végrehajtás költségeinek levonása után a jogosultaknak fizeti ki. Minden jogosult csak a követelése javára leltárba vett tételekből származó bevételre jogosult. 

(3) Ha a befolyt bevétel meghaladja a végrehajtás alapjául szolgáló követelést, a fennmaradó összeget a kötelezettnek kell kifizetni. 

(4) Ha a végrehajtást kiskorú gyermek tartásdíj-követelésének behajtása érdekében hajtják végre, és feltételezhető, hogy a 3. bekezdésben említett tény bekövetkezik, a végrehajtó tájékoztatja a jogosultat arról a lehetőségről, hogy külön jogszabály alapján határozatot kérhet.^11g) 

(1) A végrehajtó által az egyes követelések kifizetésének sorrendjét az az időpont határozza meg, amikor a végrehajtó az egyes követelések végrehajtására vonatkozó indítványt megkapta. 

(2) Ha több követelés azonos sorrendben áll, és az értékesítésből származó bevétel nem elegendő azok teljes kielégítésére, ezeket a követeléseket arányosan kell kielégíteni. A sorrendtől függetlenül elsőbbségileg kell kielégíteni azokat a követeléseket, amelyekről külön jogszabály rendelkezik. 

(3) Ha a végrehajtó olyan dolgokat értékesít árverésen, amelyeket korábban egy másik végrehajtó vett leltárba, és a végrehajtási eljárás ennél a végrehajtónál még nem zárult le, először az említett végrehajtó követelését és a végrehajtás költségeit kell megfizetnie a szóban forgó dolgok értékesítéséből származó bevételből. A dolgok értékesítéséből származó bevétel fennmaradó részét az 1. és 2. bekezdésnek megfelelően fizeti ki. 

(1) Ha a végrehajtás során nagyobb összeget találnak, mint amennyi a 115. § 2. bek. i) pontja szerint a végrehajtásból ki van zárva, a végrehajtás alá eső összeget az értékesítés bevételének kell tekinteni (127. és 128. §). 

(2) Ha a végrehajtás során nemesfémeket vagy devizát találnak, azokról a végrehajtó külön jogszabályok szerint rendelkezik.¹²⁾ A 127. és 128. § megfelelően osztja fel és fizeti ki a bevételt. 

(1) A betétkönyveket vagy más, jogérvényesítés céljából bemutatandó iratokat egyéb dolgokként kell leltárba venni. 

(2) A végrehajtó bemutatja a betétkönyvet a banknak, és kiveszi belőle azt az összeget, amely a jogosultat megilleti. A bank a betét kifizetését akkor is teljesíti, ha a kifizetés lekötött. Ha olyan okiratokról van szó, amelyek jogérvényesítéséhez bemutatására van szükség, a végrehajtó felszólítja azt a személyt, akinek az ilyen okirat alapján fizetnie kell, hogy adja át a végrehajtónak azt az összeget, amely a jogosultat megilleti. Ennek során a lefoglalással történő végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen követni, de a jog érvényesítéséhez szükséges cselekményeket a kötelezett helyett a végrehajtó végzi el. 

(3) A behajtott összeget értékesítésből származó bevételként kell kezelni (127. és 128. §). 

(1) A névre szóló értékpapírokat, a bemutatóra szóló értékpapírokat és a teljes forgatmányokat, amelyek a hátlapra rávezetve átruházhatók, valamint a külön jogszabályok¹³⁾ szerinti egyéb értékpapírokat a végrehajtó lefoglalhatja azáltal, hogy az ingóságok értékesítésére vonatkozó rendelkezések szerint az ilyen értékpapírokat leírja és bevonja, vagy elrendeli a kötelezett értékpapírjai feletti rendelkezési jog felfüggesztését külön jogszabályok^12b) szerint, vagy olyan cselekményeket végez, amelyek külön jogszabályok szerint az ilyen értékpapírok bevonását helyettesítik. 

(2) Az értékpapír-értékesítéssel történő végrehajtás megindítására vonatkozó végzés kézhezvételét követően a bíróság a végrehajtással megbízott végrehajtó indítványára 30 napon belül végzéssel határoz a kötelezett értékpapír feletti rendelkezési joga felfüggesztésének nyilvántartásba vételéről, és a központi értéktár számára végzést ad ki a kötelezett értékpapír feletti rendelkezési jogának felfüggesztéséről. 

131.a § 

(1) A tőzsdei értékpapírpiacra^13a) bevezetett értékpapírok végrehajtását a végrehajtó kizárólag értékpapír-kereskedőn keresztül történő tőzsdei értékesítéssel végezheti. Amennyiben a tőzsdén jegyzett értékpapírpiacra^13a) bevezetett, nyilvánosan forgalmazott értékpapírral az elmúlt három hónapban nem kereskedtek, az értékpapír-kereskedő a szakmai gondossággal elérhető legmagasabb áron kínálhatja azt eladásra. 

(2) Az ingóságok adásvétel útján történő végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni a tőzsdei értékpapírpiacra^13a) be nem vezetett értékpapírok végrehajtására, ha az értékpapír jellege ezt lehetővé teszi. A legalacsonyabb ajánlat az értékpapír szakértői véleménnyel meghatározott értéke. 

(3) Ha az értékpapír jellege nem teszi lehetővé a 2. bekezdés szerinti eljárást, a végrehajtó felszólítja azt a személyt, akinek az értékpapír alapján teljesítenie kell, hogy a teljesítést a teljesítés esedékességét követően az általa erre a célra meghatározott, a teljesítés esedékességét követő 15 napnál nem hosszabb határidőn belül adja át neki. 

(4) Az értékpapírok értékesítésével történő végrehajtás során az értékpapírral csak a végrehajtó hozzájárulásával lehet rendelkezni. 

Mindent, ami a jogok megőrzéséhez vagy az értékpapírok feletti jogok gyakorlásához szükséges, a végrehajtó külön megbízás alapján végzi el, amely a bíróság végzése. Ha a követelést perelni kell, a bíróság gondnokot jelöl ki a kereset benyújtására. 

(1) A követelés értékpapírokból származó teljesítését a végrehajtó a külön jogszabályok^13b) szerinti cselekményekkel végzi el.

(2) Az értékpapírokkal való rendelkezés során az 1. bekezdés szerinti valamennyi cselekményt a kötelezett helyett a végrehajtó végzi el. 

(1) Az ingatlanértékesítés útján történő végrehajtás csak akkor hajtható végre, ha a jogosult hozzájárul az ingatlanértékesítés útján történő végrehajtás megkezdéséről szóló értesítésben (a továbbiakban csak a „végrehajtás megkezdéséről szóló értesítés”) meghatározott ingatlan értékesítés útján történő végrehajtásához, és ha bizonyítást nyer, hogy az ingatlan a kötelezett tulajdonában van. 

(2) Az ingatlan értékesítésével történő végrehajtás nem hajtható végre, ha a kötelezettet a külön jogszabály^13ba) szerinti tulajdonjog megállapítására irányuló eljárásban végrehajtható sürgősségi intézkedéssel kötelezték, hogy tartózkodjon a tulajdonjog átruházásától. 

(3) Az ingatlan értékesítésével történő végrehajtás az ingatlanra annak részeivel és tartozékaival együtt alkalmazandó.

(1) A végrehajtással megbízott végrehajtó

a) értesíti a jogosultat és a kötelezettet is az ingatlanértékesítés útján történő végrehajtás megkezdéséről, és megjelöli azt az ingatlant, amelyre a végrehajtás vonatkozik,

b) a 134. szakasz 1. bekezdése szerint kéri a jogosult hozzájárulását,

c) megtiltja a kötelezettnek, hogy az ingatlant másra átruházza vagy megterhelje,

d) elrendeli a kötelezettnek, hogy a végrehajtás megkezdéséről szóló értesítés kézhezvételétől számított három napon belül értesítse a végrehajtót arról, hogy van-e valakinek az ingatlanra elővásárlási joga és ki az, azzal a felvilágosítással, hogy a bejelentés elmulasztása esetén felel az ezzel okozott kárért.

(2) A végrehajtó a végrehajtás megkezdéséről szóló értesítést a jogosulton és a kötelezetten kívül kézbesíti a társtulajdonosoknak és azoknak, akiknek az ingatlanon elővásárlási vagy egyéb dologi joga van, a lakások és nem lakáscélú helyiségek tulajdonosai közösségének vagy a lakóépület kezelőjének, a járási hivatalnak, az adóhivatalnak, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak és annak a községnek, amelynek területén az ingatlan található, valamint annak a járási hivatalnak, amelynek kerületében a kötelezett lakóhelye található. A végrehajtás megkezdéséről szóló értesítést továbbá ki kell függeszteni a végrehajtó hivatalos hirdetőtábláján az árverési hirdetmény kifüggesztéséig.

(1) A végrehajtást árverés útján kell lefolytatni; ezt a végrehajtó végzi. Annak a végrehajtónak az írásbeli hozzájárulásával, akinek az ingatlan értékesítés útján történő végrehajtás megkezdéséről szóló értesítését korábban bejegyezték a tulajdoni lapra, egy másik végrehajtó is lefolytathatja az árverést. 

(2) A jogosultnak a végrehajtásból származó bevételből való kielégítése szempontjából az az időpont az irányadó, amikor a végrehajtási megbízást a végrehajtónak kézbesítették. 

(3) Az ingatlan értékesítéséhez való hozzájárulás visszavonását, vagy a végrehajtás leállítására irányuló indítványt a jogosult csak az árverési határozat közzétételéig nyújthatja be. 

(4) Ha a jogosult visszavonja az ingatlan értékesítéséhez való hozzájárulását a 3. bekezdés szerint, vagy ha a bíróság a jogosult kérelmére a 3. bekezdés szerint a végrehajtást leállítja, az árverés előkészítésével kapcsolatban felmerült költségeket a jogosult viseli. 

(1) A végrehajtó, a végrehajtás felfüggesztésére irányuló, halasztó hatályú kérelem benyújtására megadott határidő lejártát vagy az ilyen kérelmet elutasító bírósági határozat kézhezvételét követően végrehajtási végzést (ingatlanok értékesítésével történő végrehajtási végzést) bocsát ki. 

(2) A végrehajtási végzést kézbesíteni kell a jogosultnak, a kötelezettnek, a társtulajdonosoknak és az ingatlanon elővásárlási vagy egyéb dologi joggal rendelkező személyeknek, a lakás- és nem lakáscélú helyiségek tulajdonosainak társulásának vagy a lakóépület kezelőjének, a járási hivatalnak, az adóhivatalnak, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak és annak a településnek, amelynek kerületében az ingatlan található, valamint annak a járási hivatalnak, amelynek kerületében a kötelezett lakóhelye található. A kötelezettnek, az ingatlanra elővásárlási vagy egyéb dologi joggal rendelkező személyeknek és a földhivatalnak saját kezébe kell kézbesíteni a végzést. 

(1) A végrehajtási végzés kiadását követően a végrehajtónak be kell szereznie az ingatlan áráról szóló szakértői véleményt. A szakértő kérésére a végrehajtó biztosítja az értékbecslés elkészítéséhez szükséges együttműködést. Az ingatlanértékelés időpontjáról és helyéről értesíti a jogosultat, a kötelezettet, a társtulajdonosokat, valamint azokat a személyeket, akikre nézve az ingatlanhoz egyéb terhek kötődnek. 

(2) A kötelezett köteles a végrehajtónak vagy alkalmazottjának és a szakértőnek a felértékelendő ingatlanhoz való hozzáférést lehetővé tenni. A végrehajtó az 1. bekezdés szerinti szakértői jelentés elkészítése céljából jogosult az értékbecslés tárgyát képező ingatlanhoz való hozzáférés kikényszerítésére. 

(1) A szakértői jelentésnek tartalmaznia kell az ingatlan általános értékét és azon terhek becsült értékét, amelyeket az árverezőnek a legmagasabb ajánlat beszámítása nélkül kell átvállalnia (153. § 1. bekezdés), valamint azon terhek becsült értékét, amelyeket az árverezőnek a legmagasabb ajánlat beszámításával kell átvállalnia (153. § 2. bekezdés). 

(2) A jelen törvény alkalmazásában az ingatlan általános értékének az ingatlan külön jogszabály^13c) szerint meghatározott általános értékét kell tekinteni, azon terhek figyelembevétele nélkül, amelyeket az árverező a legmagasabb ajánlat beszámításával átvállal. 

(3) Az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat úgy kell felbecsülni, hogy meg kell állapítani azt a hasznot, amelyet e jogok a haszonélvezőnek egy év alatt biztosítanak, és e haszon értékét örökös jog esetén hússzal, időben korlátozott jog esetén pedig azzal a számmal kell megszorozni, ahány évig a jog még fennáll, de legfeljebb hússzal.

(4) Az ingatlanhoz kapcsolódó terheket a teherből eredő, a terheltnek okozott gazdasági kár alapján kell felbecsülni. Határozatlan időtartamú terhek esetén húszéves időtartamot kell alapul venni, pontosan korlátozott időtartamú terhek esetén pedig ezt az időtartamot kell alapul venni. Az ismétlődő teljesítések és juttatások iránti igényekből eredő terheket annak az összegnek a kiszámításával kell megbecsülni, amely elegendő lenne az ellátások és juttatások kifizetésére vagy azok pénzbeli értékének a kamatokkal együtt történő kifizetésére. 

(5) A végrehajtó értesíti a jogosultat, a kötelezettet, a kötelezett jelzálogjogosultját és az ingatlanra elővásárlási joggal rendelkező személyeket a szakértői vélemény elkészítéséről és az abban szereplő ingatlan áráról, valamint tájékoztatja őket a szakértői véleménynek a végrehajtói irodában való megtekintésének lehetőségéről. 

(6) A végrehajtó biztosítja a szakértői véleményhez szükséges iratokat, és egyidejűleg leltárt készít a terhekről, megjelölve, hogy melyeket kell átvenni a legmagasabb beadvánnyal együtt, és melyeket kell átvenni beszámítás nélkül. 

(1) A 142. § 2. bek. szerinti legalacsonyabb ajánlat megállapítását követően a végrehajtó az árverés időpontját rendelettel állapítja meg; az árverés időpontját legkorábban az adatoknak, külön jogszabály szerint a Kereskedelmi Közlönyben való közzétételére meghatározott határidő utolsó napját követő harmincadik napon állapíthatja meg.

(2) Az árverési rendeletnek tartalmaznia kell 

a) az árverés idejét és helyét, 

b) az ingatlan, valamint tartozékainak és tulajdonosának megjelölését, 

c) az ingatlan szakértői véleményben meghatározott általános értékét, 

d) a biztosíték összegét, letétbe helyezésének módját és határidejét, a letétbe helyezés számlaszámát és helyének és címét, amely a letétbe helyezést igazolja, valamint a leendő vevőnek történő visszaszolgáltatásának módját és határidejét, aki nem nyeri meg az árverést, 

e) a 142. cikk 2. bek. szerinti legalacsonyabb összegű ajánlatot, 

f) a legmagasabb összegű ajánlat kifizetésének módját, 

g) azokat a terheket, amelyeket az árverezőnek át kell vennie anélkül, hogy a legmagasabb ajánlatba beszámítana, 

h) az ingatlan terheinek és hasznainak átruházására vonatkozó rendelkezéseket, 

i) az elárverezett ingatlan árverezőnek történő átadására vonatkozó rendelkezéseket, 

j) felhívást mindazok számára, akik követeléseikkel a legmagasabb beadványra vannak utalva, hogy az árverési időpontjára vonatkozó követeléseik összegét, beleértve az esetleges tartozékokat is, adják meg, és azokat okiratokkal igazolják, azzal a figyelmeztetéssel, hogy ellenkező esetben követeléseiket csak az ügyiratok tartalma alapján fogják figyelembe venni, 

k) felhívást a hitelezőknek, hogy nyilatkozzanak arról, hogy kérik-e a készpénzben történő fizetést, azzal a figyelmeztetéssel, hogy ha az árverés időpontja előtt nem kérik a készpénzben történő fizetést, az árverező átvállalhatja a tartozást, 

l) felhívást az árverést nem engedő jogok gyakorlásának bizonyítására az árverés megkezdése előtt, azzal a figyelmeztetéssel, hogy ellenkező esetben e jogok nem gyakorolhatók a jóhiszemű árverező kárára, 

m) egy közleményt arról, hogy az ingatlanra elővásárlási joggal rendelkező személyek azt csak az árverésen, mint árverezők gyakorolhatják, és hogy az elővásárlási jog az árverés megnyerésével megszűnik, 

n) az ingatlan megtekintésének idejét és helyét, 

o) a kötelezett számára szóló felhívást, hogy az érdeklődők egy meghatározott időpontban megtekinthessék az ingatlant. 

(1) Az árverési rendeletet tértivevényes ajánlott küldeményként kell kézbesíteni a jogosultnak, a kötelezettnek, a társtulajdonosnak és mindenkinek, akinek az ingatlanon dologi vagy elővásárlási joga van, ha az az ügyiratokból vagy az ingatlankataszterből kitűnik. 

(2) A végrehajtó az árverési rendeletet kifüggeszti a hivatalos hirdetőtábláján, és felkéri azt a települést, amelynek körzetében az ingatlan található, hogy a rendelet lényeges tartalmát a helyben szokásos módon tegye közzé. A végrehajtó az árverési rendeletet a sajtóban is közzé teheti, és kérheti a járási hivatalt, hogy a rendeletet a hivatalos hirdetőtábláján tegye közzé. Az árverési rendeletet a végrehajtó haladéktalanul elküldi a minisztériumnak a Kereskedelmi Közlönyben való közzététel céljából. 

(3) Ha az elővásárlási jog jogosultja később jelentkezik, az árverési rendeletet tértivevényes ajánlott küldeményként kell neki kézbesíteni, hogy az árverés megkezdése előtt kézhez kapja. 

(4) A kötelezett az árverési rendeletben meghatározott időpontban, a végrehajtó vagy alkalmazottai jelenlétében lehetővé teszi az árverésre bocsátott ingatlan megtekintését. 

(5) Az árverezett ingatlan megtekintése céljából a végrehajtó vagy alkalmazottja jogosult az árverezett ingatlanhoz való hozzáférés kikényszerítésére. 

(1) Az árverésre bocsátott ingatlan megvásárlásában érdekeltek kötelesek a 2. bekezdés szerint megállapított legalacsonyabb ajánlat felét biztosítékként letétbe helyezni, készpénzben vagy csekken, illetve a végrehajtó számlájára történő átutalással. Ha az ajánlattevő az árverésen élni kíván elővásárlási jogával, ezt legkésőbb a biztosíték letétbe helyezésekor igazolnia kell. 

(2) A legalacsonyabb ajánlat megegyezik a szakértői vélemény által meghatározott általános értékkel, csökkentve azokkal a terhekkel, amelyeket az árverező a legmagasabb ajánlat beszámításával vállal át, és növelve az ingatlanhoz kapcsolódó jogok értékével, amelyeket az árverező a legmagasabb ajánlat beszámításával vállal át. 

(3) A legmagasabb ajánlat befizetésére az árverező az árverési rendeletben határidőt állapít meg, amely az árverés megnyerésének napjától kezdődik, és nem haladhatja meg a két hónapot. 

(4) A legmagasabb ajánlatba beszámít a letétbe helyezett biztosíték. 

(5) Ha az árverező olyan személy, aki az ingatlanhoz kapcsolódó teher jogosultja, az ingatlan árának az ilyen terhek értékével történő csökkentése nem alkalmazható. 

(6) Alapított szerződéses szolgalmi jog esetén az árverező a kötelezett jogutódja. 

(1) Ha az árverező nem fizeti ki időben a legmagasabb ajánlatot, a végrehajtónak újra kell árvereznie az ingatlant; az újbóli árverésre azonban nem kerül sor, ha az árverező az újbóli árverés előtt kifizeti a legmagasabb ajánlatot. 

(2) Az újbóli árverésre az első árverésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal a különbséggel, hogy a legalacsonyabb ajánlat a 142. § 2. bek. szerint meghatározott legalacsonyabb ajánlat 75 %-ának felel meg. A végrehajtó az 1. bekezdésben említett árverezőt is értesíti az árverésről. Ez az árverező köteles megfizetni a legmagasabb ajánlat különbözetét, az újbóli árverés költségeit és a legmagasabb ajánlatának határidőre történő kifizetésének elmulasztásával okozott kárt. Ez a kompenzáció a felosztható eszközökhöz tartozik. 

(1) A biztosíték letétbe helyezését követően a végrehajtó felszólítja az ajánlattevőket az ajánlattételre. 

(2) Az árverést személyesen vagy képviselő útján kell lefolytatni, akinek az ajánlattevő képviseletére való jogosultságát közokirattal vagy hatóságilag hitelesített okirattal kell igazolnia. 

(3) Az árverésben nem vehet részt a végrehajtással megbízott végrehajtó és alkalmazottai, a jegyzőkönyvvezető, az árverezett ingatlanról szakvéleményt készítő szakértő, a kötelezett, a kötelezett házastársa, ha az ingatlan a házastársak osztatlan közös tulajdonába tartozik, a 143. § 1. bekezdésében említett árverező, valamint az a személy, akit külön jogszabály az ingatlan megszerzésében akadályoz. 

(4) Az árverést addig tart, amíg az árverezők ajánlatokat tesznek; az árverezők ajánlataikkal mindaddig kötve vannak, amíg a végrehajtó ki nem hirdeti a nyertest. Az árverésre bocsátott ingatlan árának összegét az árszabályzat rendelkezései nem korlátozzák.

(1) Ha az árverésen még a legalacsonyabb ajánlatot sem tették meg, a végrehajtó a következő árverési időpontot úgy tűzi ki, hogy az árverésre legkorábban az eredménytelen árverés után 30 nap elteltével kerüljön sor. Ebben az esetben a legalacsonyabb ajánlat a szakértői véleményben meghatározott ár háromnegyedét teszi ki. Ha a következő árverési időpontban sem érkezik az előző mondat szerint csökkentett legalacsonyabb ajánlat, a végrehajtó, ha az árverés nem olyan lakásra vagy házra irányul, amelyben a kötelezett külön jogszabály szerint állandó lakóhellyel rendelkezik, újabb árverési időpontot tűzhet ki úgy, hogy az árverésre legkorábban az előző árverési időpont lejárta után 30 nappal kerüljön sor; ebben az esetben a legalacsonyabb ajánlat a szakértői véleményben meghatározott ár fele lehet. 

(2) Ha az ingatlant a végrehajtási végzés kibocsátásától számított két éven belül nem sikerül árverésen értékesíteni, a végrehajtó értesítést bocsát ki az ingatlan értékesítésével történő végrehajtás befejezéséről. 

(1) A végrehajtó azt a személyt hirdeti ki nyertesnek, aki megfelel a törvényben meghatározott feltételeknek, és aki a legmagasabb ajánlatot tette. Ha több árverező ugyanazt az ajánlatot tette, és ha nem nyújtottak be magasabb elfogadható ajánlatot, a bírósági végrehajtó sorsolás útján dönt arról, hogy ki nyeri az árverést. Ha azonban az árverezők egyike társtulajdonos volt, vagy olyan személy, aki dologi elővásárlási joggal rendelkezik, őt kell az árverés nyertesekként kihirdetni. 

(2) A bírósági végrehajtó jegyzőkönyvet készít az árverés megnyeréséről. 

(1) Az árverezők, a jogosult, a kötelezett, a település és az államigazgatási szervek képviselői, ha jelen vannak az árverésen, kifogást emelhetnek a végrehajtónál a nyertes kihirdetése ellen. Ezen kívül, aki a 141. § 1. bek. rendelkezéseivel ellentétben nem kapta meg az árverési rendeletet, és ezért nem volt jelen az árverésen, az árverés időpontjától számított három napon belül kifogást emelhet. 

(2) A kifogásokat jegyzőkönyvbe kell foglalni. A bíróság a kifogásokról a nyertes kihirdetéséről szóló határozattal együtt határoz. 

(3) A kifogásoknak csak akkor lehet helyt adni, ha a kifogást benyújtó számára hátrányos szabálytalanságokra hivatkoznak, vagy ha a bíróság törvénysértést állapít meg. 

(1) A nyertes kihirdetése a bíróság jóváhagyásához kötött. A bíróság a végrehajtónak a nyertes jóváhagyására irányuló kérelmének kézhezvételétől számított 30 napon belül dönt a nyertes jóváhagyásáról. A végrehajtó átadja a bíróságnak a nyertes kihirdetésének alapjául szolgáló iratokat. 

(2) A bíróságnak a nyertes elfogadásáról szóló határozatát a végrehajtó kézbesíti a jogosultnak, a kötelezettnek, az árverezőnek és a nyertest kifogásoló személynek (147. §). A bíróság a nyertes elfogadásáról szóló jogerős bírósági határozatát a helyileg illetékes járási hivatalnak adja át az ingatlankataszterbe való bejegyzés céljából, a nyertes kihirdetéséről szóló jegyzőkönyvvel együtt. 

Ha a bíróság a felhozott kifogásokra tekintettel nem hagyja jóvá az árverés nyertesét, a végrehajtó folytatja az árverést az utolsó előtti ajánlat kikiáltásával, ha csak a legalacsonyabb ajánlatot nyújtották be, akkor ezzel az ajánlattal. Az árverés folytatásának időpontjáról legalább 15 nappal korábban értesíti a 147. cikk 1. bek. említett személyeket. 

(1) Az árverező az árverés megnyerését követően veheti birtokba az elárverezett dolgot; erről köteles értesíteni a végrehajtót. 

(2) Ha az árverező kifizette a legmagasabb ajánlatot, és a bíróság jóváhagyta az árverés megnyerését, az árverező az árverés megnyerésétől kezdve az ingatlan tulajdonosává válik. 

Ha a bíróság nem hagyja jóvá az árverés megnyerését, az árverező köteles a dolgot visszaadni a kötelezettnek, átadni neki a hasznot és megtéríteni az ingatlan kezelésében okozott kárt. 

(1) Az árverezőnek a legmagasabb ajánlat beszámítása nélkül kell átvennie a külön jogszabály alapján keletkezett szolgalmi jogokat és bérleti jogokat. Hacsak a külön törvény^13d) másként nem rendelkezik, az ingatlanon fennálló zálogjogok az árverezővel szemben a legmagasabb ajánlat beszámítása nélkül érvényesülnek. 

(2) Ellenkező esetben az árverező a legmagasabb ajánlat beszámításával veszi át a szolgalmakat.

(3) Az elárverezett ingatlanra vonatkozó elővásárlási jog az árverés megnyerésével megszűnik. 

(4) Az elárverezett ingatlanon fennálló zálogjogra a külön jogszabály^13d) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(1) Miután a bíróság jóváhagyta az árverés megnyerését (148. §), a végrehajtónak ütemezési meghallgatást kell tartania. Az ütemezési tárgyalásra beidézi az árverezőt és azokat a személyeket, akiknek a 141. § 1. bek. szerint kézbesítették az árverési rendeletet, vagy akik a 140. § 2. bek. j) pontja szerint bejelentették követeléseiket. 

(2) Az ütemezési tárgyalás befejezése után a legmagasabb ajánlott összegből nem lehet többet követelni, mint amennyi be volt jelentve [140. § 2. bekezdés i) pont]. 

(1) Az ütemezési tárgyaláson kell meghatározni a figyelembe veendő követelések kifizetésének sorrendjét és módját. 

(2) Ha a végrehajtást kiskorú gyermek tartásdíj-követelésének behajtására hajtják végre, vagy ha az ilyen bejelentett követelést a felosztható vagyonból kell kielégíteni, és feltételezhető, hogy a 157. § 4. bek. említett tény bekövetkezik, a végrehajtó tájékoztatja a jogosultat vagy az ilyen hitelezőt a külön jogszabály^11g) szerinti határozat iránti kérelem lehetőségéről. 

A felosztható vagyont a legmagasabb ajánlat és annak kamatai, a 143. § 1. bek. említett árverési biztosíték és adott esetben a 143. § 2. bek. említett kötelezettségeknek megfelelő összegek alkotják. 

(1) Az ütemezési tárgyalás eredményének megfelelően a követeléseket a vagyonból a következő sorrendben kell kielégíteni: 

a) a végrehajtás költségei, kivéve azokat, amelyek az ingatlan értékesítésétől eltérő végrehajtási módszerekkel lefolytatott végrehajtással kapcsolatban merültek fel, 

b) a kiskorú gyermek után járó tartásdíjhátralékokat, amely az ütemezés időpontjában esedékesek, 

c) a zálogjoggal biztosított követelések, a kielégítésük szerinti döntő sorrendben, 

d) a jogosultnak a végrehajtás során behajtott követelése, az adók, díjak, illetékek, egészségbiztosítási díjak, társadalombiztosítási díjak és az öregségi nyugdíj-megtakarításokhoz való hozzájárulások követelése, 

e) egyéb követelések. 

(2) Amennyiben az azonos sorrendű követelések nem elégíthetők ki teljes egészében, azokat arányosan kell kielégíteni, kivéve, ha az 1. bek. c) pontja másként nem rendelkezik. 

(3) Az árverés megnyerését megelőző három év kamatait és a végrehajtó költségeit a tőkeösszeg sorrendjében kell kielégítésre. Ha a felosztott vagyon nem elegendő, azt a tőkeösszeg kifizetése előtt kell kifizetni. 

(4) Ha az értékesítésből származó bevétel meghaladja az 1. és 2. bekezdés szerinti összes követelést, a végrehajtó a fennmaradó bevételt az összes jogosult követelésének rendezése után a kötelezettnek fizeti ki. 

(1) Ha az árverésen az összes olyan ingatlant eladják, amelyekhez a Polgári Törvénykönyv 151.a § szerinti zálogjoggal biztosított követelések kapcsolódnak, ugyanarra követelésre (a továbbiakban csak „közös zálogjog”), az ilyen követeléseket az egyes felosztható vagyonból származó bevételből készpénzben kell kifizetni a felosztható vagyon maradványának arányában, amely a korábbi követelések kifizetése után minden egyes ingatlan esetében növekszik. Ha a hitelező más arányban követeli a kielégítést, akkor azoknak a személyeknek, akik ennek következtében kevesebbet kapnának a felosztott vagyonból, azt az összeget kell átutalni, amely az ilyen követelésre az egyes felosztott vagyonok hiányának összegéig esne. 

(2) Ha az árverésen nem értékesítették az összes olyan ingatlant, amelyhez a közös zálogjoggal biztosított követeléseket kötik, az ellenérték kiszámításának alapjául az összes ingatlan általános szabályok szerint meghatározott értékét kell használni. Azokat az összegeket, amelyeket a sorrendben hátrébb elhelyezkedő hitelezők elvesztettek volna azáltal, hogy a közös zálogjoggal biztosított követelés jogosultja többet kapott, mint amennyi az eladott ingatlanból származó bevételből neki járt volna, kérésükre az el nem adott ingatlanokon zálogjoggal kell biztosítani abban a sorrendben, ahogyan az a kielégített jogosultat megillette volna. 

(3) Az előző bekezdések rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell azokra a követelésekre is, amelyeket ugyanazon ingatlan több tulajdonostársának részesedése terhel. 

(1) A végrehajtó az ingatlanok árveréséből származó bevétel ütemezéséről (a továbbiakban csak a „bevétel ütemezése”) jegyzőkönyvet készít. 

(2) A bevétel ütemezéséről szóló jegyzőkönyvet át kell adni a 161. § 1. bek. említett személyeknek és szerveknek. 

(1) Azok a személyek és hatóságok, akiket az ütemezési tárgyalásra (154. § 1. bek.) be kellett idézni, valamint azok a személyek, akiknek követeléseit a tárgyaláson elbírálták, a bevétel ütemezésének kézbesítését követő három napon belül kifogást emelhetnek a végrehajtónál a bevétel ütemezése ellen. 

(2) A kifogásokat jegyzőkönyvbe kell foglalni. A bíróság a kifogásokról az ütemezésről szóló határozattal együtt hoz határozatot. 

(3) A kifogásoknak csak akkor lehet helyt adni, ha a kifogást benyújtó számára hátrányos szabálytalanságokra hivatkoznak, vagy ha a bíróság törvénysértést állapít meg. 

A bíróság dönt azokról a követelésekről, amelyeket az ütemezési tárgyaláson a kifizetés igazságossága, összege, rendje vagy módja tekintetében vitattak (44. §). Az ilyen határozat valamennyi hitelezővel és a kötelezettel szemben is hatályos. 

Ha a bíróság a 44. § szerinti indítványnak helyt adott, a bírósági végrehajtó új ütemezési tárgyalást tart. 

(1) Ha a bevétel ütemezése ellen kifogást emeltek, a bevétel ütemezése a bíróság jóváhagyásához kötött; a bíróság legkésőbb 30 napon belül határozatot hoz a bevétel ütemezéséről. Ha a bevétel ütemezése ellen nem emeltek kifogást, a 161. § 1. bek. szerinti határidőn belül, a bevétel ütemezését jóváhagyottnak kell tekinteni. 

(2) A bevétel ütemezéséről szóló határozatot és a hagyaték ütemezésével szembeni kifogásokról szóló határozatot a végrehajtó kézbesíti azoknak a személyeknek, akiket a 154. § 1. bek. alapján az ütemezési tárgyalásra be kellett idézni, azoknak a személyeknek, akiknek követeléseiről a tárgyaláson döntöttek, valamint annak, aki a bevétel ütemezésével szembeni kifogást benyújtotta. 

165. § 

(1) A bevétel ütemezésének jóváhagyását és a legmagasabb ajánlat teljes kifizetését követően a végrehajtó hét napon belül átutalja a jogosultaknak az elrendelt összegeket, kivéve azokat a követeléseket, amelyek tekintetében a bejelentett követelés megtagadásáról szóló eljárás van folyamatban. 

(2) A nyilvántartásba vett követelés elutasításáról szóló jogerős határozatot (162. §) követően a bíróság az említett eljárás eredményétől függően vagy elrendeli, hogy a végrehajtó fizesse ki a levont összegeket a bevétel ütemezése szerint, vagy pótmeghallgatást tart a bevétel ütemezéséről. 

(1) Az ingó és ingatlan dologban lévő társtulajdonosi részesedés eladással történő végrehajtására, az ingó és ingatlan dolgok értékesítésével történő végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A végrehajtásról, a végrehajtó értesíti a többi társtulajdonost. 

(2) A közös tulajdonban álló ingó vagy ingatlan dolog társtulajdonosa megakadályozhatja a dolog értékesítését, ha legkésőbb az árverés megkezdése előtt a végrehajtónál készpénzben vagy a végrehajtó számlájára szóló csekken az árverésre kerülő résznek megfelelő összeget letétbe helyezi. Ha a társtulajdonosok egyike ezt az összeget a végrehajtó számlájára befizeti, őt kell a tulajdonrész árverezőjének tekinteni; ha több társtulajdonos fizeti be ezt az összeget a végrehajtó számlájára, a tulajdonrész árverezőinek köre csak a társtulajdonosokra szűkül. A végrehajtó továbbiakban az árverésre vonatkozó rendelkezések szerint jár el. 

(3) A társtulajdonosi részesedés megszerzése bírósági jóváhagyáshoz kötött. 

(1) A végrehajtási zálogjogot, az ingatlankataszterbe bejegyzett ingatlanon, az ingatlan lefoglalásával kell alapítani, a végrehajtási zálogjog alapításának az ingatlankataszterbe történő bejegyzésével, külön jogszabályok szerint. Az ingatlankataszterbe be kell jegyezni, hogy a végrehajtás alá vont ingatlant követelés miatt kisajátítják. 

(2) Az ingatlankataszterbe bejegyzett ingatlanon végrehajtási zálogjogot csak a jogosult javaslatára lehet alapítani; a zálogjogosult hozzájárulása a végrehajtási zálogjog alapításához nem szükséges. 

(3) A végrehajtás leállítását követő hét napon belül a végrehajtással megbízott végrehajtó értesíti az illetékes járási hivatalt a végrehajtási zálogjog törléséről.

(1) A végrehajtással megbízott végrehajtó

a) értesíti a jogosultat és a kötelezettet a végrehajtás megkezdéséről az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlanon végrehajtási zálogjog alapításával, és megjelöli azt az ingatlant, amelyre a végrehajtási zálogjogot alapítják,

b) A végrehajtás leállítására irányuló, halasztó hatályú kérelem benyújtására megadott határidő lejártát vagy a bíróságnak az ilyen kérelmet elutasító határozat kézbesítését követően a végrehajtó végrehajtási végzést (az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlanon történő végrehajtási zálogjog alapításáról szóló végzést) bocsát ki.

(3) A végrehajtási végzést kézbesítik a jogosultnak, a kötelezettnek és a járási hivatalnak. A kötelezettnek és a járási hivatalnak saját kezébe kézbesítik.

(4) A járási hivatal a végrehajtási végzés kézbesítésének napján köteles a végrehajtási zálogjognak az ingatlanra történő alapítását az ingatlan-nyilvántartásba külön jogszabályok szerint bejegyezni.

169. § 

Az olyan követelések esetében, amelyekre végrehajtási zálogjogot alapítottak, az ingatlan értékesítésével történő végrehajtás közvetlenül az ingatlan későbbi vevőjével szemben is végrehajtható. 

Végrehajtási zálogjog csak akkor alapítható, ha bizonyított, hogy az ingatlan a kötelezett tulajdonában van. 

(1) A végrehajtási zálogjog sorrendjére az az időpont az irányadó, amikor azt az ingatlankataszterbe külön jogszabályok szerint bejegyezték. A végrehajtó által az egyes követelésekre alapított több végrehajtási zálogjog közötti sorrend tekintetében az az időpont az irányadó, amikor a végrehajtási zálogjog alapítására vonatkozó indítvány a végrehajtóhoz beérkezett. Ha egyszerre több kérelem érkezik be, a zálogjogok azonos sorrendben vannak.

(2) Ha a végrehajtott követelésre korábban szerződéses zálogjogot alapítottak, a végrehajtási zálogjog sorrendjére az említett szerződéses zálogjog sorrendje az irányadó. 

(1) Az ingatlankataszterbe be nem jegyzett ingatlanon, végrehajtási zálogjogot az ingatlan lefoglalásával kell alapítani, az ingatlan jegyzőkönyvben történő leírásával. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy milyen ingatlanról van szó, ki a tulajdonosa, és rögzíteni kell, hogy az ingatlan lefoglalására a behajtandó tartozás miatt kerül sor. 

(2) Ha a behajtandó követelésre korábban szerződéses zálogjogot állapítottak meg, ezt is be kell jegyezni a jegyzőkönyvbe. 

(3) Az ingatlankataszterbe be nem jegyzett ingatlanra végrehajtási zálogjogot csak a jogosult javaslatára lehet alapítani. 

(1) A végrehajtással megbízott végrehajtó 

a) értesíti a jogosultat és a kötelezettet a végrehajtás megkezdéséről azáltal, hogy végrehajtási zálogjogot alapít az ingatlankataszterbe be nem jegyzett ingatlanra, és megjelöli azt az ingatlant, amelyre a végrehajtási zálogjogot alapítják, 

b) a végrehajtás felfüggesztő hatályú leállítására irányuló kérelem benyújtására megadott határidő leteltét követően, vagy az ilyen kérelmet elutasító bírósági határozat kézbesítését követően, végrehajtási végzést (az ingatlankataszterbe be nem jegyzett ingatlanra végrehajtási zálogjog alapításáról szóló végzés) bocsát ki. 

(2) A végrehajtási végzést a jogosultnak és a kötelezettnek is kézbesíteni kell. A kötelezettnek saját kezébe kell kézbesíteni. 

(3) A lefoglalást be kell jegyezni a kötelezett tulajdonjogát igazoló okiratba és a behajtandó tartozás szerződéses zálogjogát megállapító okiratba. 

Az olyan követelések esetében, amelyekre végrehajtási zálogjogot alapítottak, az ingatlan értékesítésével történő végrehajtás közvetlenül az ingatlan későbbi vevőjével szemben is végrehajtható. 

Végrehajtási zálogjog csak akkor létesíthető, ha bizonyított, hogy az ingatlan a kötelezett tulajdonában van. 

A 171. § értelemszerűen alkalmazandó az ingatlankataszterbe be nem jegyzett ingatlanokra vonatkozó végrehajtási zálogjog sorrendjére. 

Ha korábban már lefoglalták egy másik követelés miatt, a végrehajtási zálogjogot be kell jegyezni a korábbi lefoglalási jegyzőkönyvbe. 

Mindenkinek joga van betekinteni a végrehajtási zálogjogot létrehozó dokumentumokba. 

(1) A vállalkozás vagy egy része értékesítésével történő végrehajtásra, a jelen törvénynek az ingó és ingatlan vagyon értékesítésével történő végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit, valamint a vállalkozás szerződéssel történő értékesítésére vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni.¹⁵⁾ 

(2) Ha a vállalkozást vagy annak egy részét árverésen értékesítik, arra az árverezőre, aki jogerősen megnyerte az árverést, és aki befizette a legmagasabb ajánlatot, azzal a nappal, mikor az árverést megnyerte, átszáll a vállalkozás működését szolgáló dolgok, jogok és egyéb vagyontárgyak tulajdonjoga (150. §). 

(3) Az eladásra kerülő vállalkozás üzleti tevékenységéhez kapcsolódó ipari vagy egyéb szellemi tulajdonból eredő valamennyi jog az árverezőre száll át. Ha e jogok megszerzéséhez vagy megtartásához egy bizonyos vállalkozási tevékenység végzése szükséges, az árverezőnek a vállalat árverését követően végzett tevékenységébe beszámítódik, a vállalat árverésen történő értékesítését megelőzően végzett tevékenysége is. 

(4) A vállalkozás munkavállalóival fennálló munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek az árverezőre szállnak át. 

(5) Egy vállalkozás eladás útján történő végrehajtásakor csak külön a cégnév nem vehető el; ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a végrehajtás a vállalkozás egy részére vonatkozik. 

(6) A cégnév használatának engedélyezését külön jogszabály szabályozza.¹⁶⁾

(7) Ha egy vállalkozás vagy annak egy része értékesítésével történő végrehajtásra során egy külön jogszabály szerinti¹⁷⁾ összefonódásra kerül sor, az árverező köteles erről a tényről értesíteni a Szlovák Köztársaság Gazdasági Versenyhivatalát. 

(1) Ha a jelen fejezet másként nem rendelkezik, a pénzösszeg megfizetésétől eltérő kötelezettséget előíró határozaton alapuló végrehajtás lefolytatására, a pénzösszeg megfizetését előíró határozaton alapuló végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni. A jogosult költségeit, valamint a végrehajtás költségeit a végrehajtó a pénzbeli teljesítésre vonatkozó jog kielégítésére előírt módon hajtja be. 

(2) A jelen fejezet szerinti nem pénzbeli teljesítésre vonatkozó jogok kielégítése céljából a végrehajtó jogosult kikényszeríteni az ingatlanra való bejutást. A végrehajtó által meghatalmazott személy vagy a cselekményben részt vevő személy ugyanilyen jogkörrel rendelkezik. 

(3) Ha az célravezető, a végrehajtó az ügy jellegétől függően kényszerintézkedést rendelhet el a jelen fejezet szerinti végrehajtási végzés kiadása előtt, vagy a 43.a § 5. bekezdése szerinti kényszerintézkedés elrendelését indítványozhatja a bíróságon. 

(4) A végrehajtó a végrehajtói iroda székhelyén kívül végzett cselekményről jegyzőkönyvet készít. A végrehajtó jogosult a cselekményről audiovizuális felvételt is készíteni. Az audiovizuális felvétel a végrehajtási ügyirat részét képezi; ez érvényes az audiovizuális felvétel megrongálódásának esetére is, amikor a sérülés időpontját, az audiovizuális felvétel sérülésének felfedezésének időpontját és a sérülés körülményeit az audiovizuális felvételen fel kell tüntetni.

(1) Ha a végrehajtási okirat az ingatlan vagy annak egy részének kiürítésére kötelez, ideértve a lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség kiürítésének kötelezettségét is, a végrehajtó a végrehajtást kiürítéssel és kilakoltatással hajtja végre. Ha célszerű, a végrehajtó az ingatlan vagy ingatlanrész kiürítése előtt a kiürítendő lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség jól látható részén írásbeli tájékoztatást helyezhet el az ingatlan vagy ingatlanrész tervezett kiürítéséről. 

(2) A végrehajtással megbízott végrehajtó 

a) értesíti a jogosultat és a kötelezettet az ingatlan vagy ingatlanrész kiürítésével és kilakoltatásával történő végrehajtás megkezdéséről, 

b) a végrehajtás felfüggesztésére irányuló, halasztó hatályú indítvány benyújtására nyitva álló határidő lejártát vagy az ilyen indítványt elutasító bírósági határozat kézbesítését követően végrehajtási végzést (kilakoltatással és kiürítéssel történő végrehajtás elrendelése) bocsát ki, amelyben meghatározza a kilakoltatás és kiürítés időpontját. 

(3) A végrehajtási végzést a jogosultnak, a kötelezettnek és annak a településnek kell kézbesíteni, amelynek kataszteri területén a kiürítendő ingatlan található; a kötelezettnek saját kezébe kell kézbesíteni. Ha lakásról vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségről van szó, a végrehajtási végzést a lakóépületet kezelő személynek is kézbesíteni kell; ez nem érvényes, ha annak kiderítése megnehezíti a végrehajtás lefolytatását. 

(4) A kilakoltatással és kiürítéssel lefolytatott végrehajtáshoz a végrehajtónak fel kell kérnie egy nem érintett személyt; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a végrehajtó gondoskodik audiovizuális felvétel készítéséről. 

(5) A végrehajtási végzés kézbesítését követően a végrehajtó intézkedik arról, hogy 

a) a kiürítendő ingatlanból vagy ingatlanrészből eltávolítsák a kötelezett, és az ingatlan vagy ingatlanrész használatának jogát, a kötelezett hozzájárulásával indokoló személy, vagy a kiürítendő ingatlan használatára vonatkozó jogcímet igazolni nem tudó személy birtokában lévő tárgyakat, 

b) a kiürítendő ingatlanból vagy ingatlanrészből kilakoltassák a kötelezettet, azt a személyt, aki az ingatlan használatát a kötelezett hozzájárulásával indokolja, valamint azt a személyt, aki a kiürítendő ingatlan használatának jogcímét nem tudja igazolni.

(1) A kiürítésből származó dolgokat a kötelezettnek vagy a 181. § 5. bekezdés b) pontjában említett, a kiürített ingatlanban tartózkodó nagykorú személynek kell átadni, ha hajlandó a kiürítésből származó dolgok átvételére. Egyéb esetekben a végrehajtó leltárba veszi és a kötelezett költségére megőrzi azokat; a kötelezett a leltározás befejezésekor jogosult betekinteni a leltár jegyzőkönyvébe. 

(2) Ha a dolog értéktelen vagy jelentéktelen értékű, vagy ha olyan dologról van szó, amelyet nem sikerült pénzzé tenni vagy a 183. § 3. bekezdése szerint átadni, a végrehajtó szabadon rendelkezhet a dologgal, beleértve annak megsemmisítését is; erről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely az ügyirat részét képezi. 

(1) Ha a kötelezett vagy a kötelezetthez közel álló személy, aki kijelenti, hogy hajlandó a kiürítésből származó dolgokat átvenni, vagy más személy, aki igazolja, hogy jogosult a kiürítésből származó dolgokat birtokolni, a kiürítésből származó dolgokat a megőrzésbe vételtől számított öt munkanapon belül nem veszi át, a végrehajtó azt úgy, ahogy van, a kötelezett nevére, ajánlattételi eljárás útján, egy vagy több vagyoncsoportként értékesíti. A kötelezettet és az első mondatban említett személyt a 181. § 1. bekezdésének második mondatával összhangban tájékoztatni kell erről az eljárásról. E célból a végrehajtó a Kereskedelmi Közlönyben közzéteszi az általa értékesítésre felkínált vagyontárgyak körét és az ajánlatok benyújtásának határidejét, amely nem lehet kevesebb, mint tíz nap az ajánlatnak a Kereskedelmi Közlönyben való közzétételétől számítva. Csak olyan ajánlatok vehetők figyelembe, amelyekben az ajánlattevő a felajánlott ár előlegét teljes egészében letétbe helyezte a végrehajtó számlájára. Minden esetben a legmagasabb ajánlott ár a döntő. Ha több pályázó ugyanazt az összeget ajánlja, sorsolással kell dönteni. A vevő a saját költségén veszi birtokba a kiürítésből származó dolgokat. 

(2) Ha az értékesítésből származó bevétel, a végrehajtási költségek kielégítését követően, beleértve az eljárás lefolytatásához kapcsolódó, az előleggel nem fedezett szükséges költségeket is, nem merül ki, a fennmaradó bevételt a végrehajtó fizeti ki a kötelezettnek. 

(3) Ha a kiürítésből származó dolgokat az ajánlattételi eljárás során nem sikerül értékesíteni, a végrehajtó átadja azokat a jogosultnak. Ha a jogosult nem veszi át azokat, a végrehajtó keres egy megfelelő személyt, aki hajlandó átvenni és hasznosítani a kiürítésből származó dolgokat. Érvényes, hogy az a személy, aki a kiürítésből származó dolgokat a végrehajtótól átvette, azok jogos birtokosának számít, és azokkal szabadon rendelkezhet. A jogos birtokos jogosult a kötelezettel szemben azon költségek megtérítésére, amelyeket a jogos birtoklás alatt a kiürítésből származó dolgokért célszerűen viselt, a dolgok visszaszolgáltatásának időpontjában érvényes felértékelésének megfelelő mértékben, valamint a kiürítésből származó dolgok fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos szokásos költségek megtérítésére; e célból visszatartási joggal rendelkezik az átvett kiürítésből származó dolgokon.

(1) Ha a végrehajtási okirat a kötelezettet az ingatlan vagy az ingatlanrész kiürítésére kötelezi, a kötelezett részére pótlakás vagy pótszálláshely biztosítására vonatkozó kötelezettség ellenében, a végrehajtó a kilakoltatással és kiürítéssel járó végrehajtást csak akkor viszi véghez, ha a jogosult bizonyítja, hogy a kötelezett számára megfelelő pótlakást vagy pótszálláshelyet biztosított. 

(2) A kötelezett azzal az indokkal is indítványozhatja a kilakoltatással és kiürítéssel járó végrehajtás leállítását, hogy nem biztosított a megfelelő pótlakás vagy pótszálláshely. 

(3) A jogosult és a kötelezett írásban megállapodhatnak abban, hogy a jogosult a pótlakás vagy pótszálláshely biztosítása helyett a kötelezettnek megállapodás szerinti pénzösszeget fizet. A pénzösszeg megfizetésével a kötelezett mentesül a pótlakás vagy pótszálláshely biztosítására vonatkozó kötelezettsége alól.

(1) Ha a végrehajtási okirat a kötelezettet egy dolognak a jogosult részére történő kiadására vagy átadására kötelezi, a végrehajtást úgy kell végrehajtani, hogy a dolgot a hozzá tartozó vagy a használatához szükséges minden tartozékával együtt el kell kobozni és a jogosultnak át kell adni. 

(2) A végrehajtással megbízott végrehajtó 

a) értesíti a jogosultat és a kötelezettet a dolog elkobzásával történő végrehajtás megkezdéséről, és a dolgot, a hozzá tartozó vagy a használatához szükséges minden tartozékával együtt, a kötelezettől elkobozza, 

b) a végrehajtás leállítására irányuló, halasztó hatályú indítvány benyújtására megadott határidő lejártát, vagy az ilyen indítványt elutasító bírósági határozat kézhezvételét követően végrehajtási végzést (a dolog elkobzásával történő végrehajtás elrendelése) bocsát ki, és az elkobzott dolgot a hozzá tartozó vagy a használatához szükséges minden tartozékával együtt átadja a jogosultnak. 

(3) A végrehajtás megindításáról szóló értesítést csak a dolog elkobzásakor kell kézbesíteni az adósnak. 

(4) Ha célszerű, a végrehajtó a dolog elkobzásával történő végrehajtás megkezdéséről szóló értesítésben felszólíthatja a kötelezettet, hogy a végrehajtás leállítására irányuló, halasztó hatályú indítvány benyújtására megadott határidőn belül adja át a dolgot, vagy jelölje meg azt a helyet, ahol az elkobozni kívánt dolog található. A végrehajtás leállítására irányuló, halasztó hatályú indítvány benyújtására megadott határidő lejártát, vagy az ilyen indítványt elutasító bírósági határozat kézhezvételét követően végrehajtási végzést (a dolog elkobzásával történő végrehajtás elrendelése) bocsát ki, és kényszerintézkedést rendel el, vagy a 43.a § 5. bekezdése szerinti kényszerintézkedés elrendelését indítványozza a bíróságon; ilyen esetben a 2. és 3. bekezdés nem alkalmazandó. 

(5) Ha az elkobzandó dolog más személy birtokában van, a végrehajtó felszólítja ezt a személyt, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül adja át a dolgot, vagy jelölje meg azt a helyet, ahol az elkobozni kívánt dolog található. A határidő lejárta után a végrehajtó az lefoglalással történő végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően jár el; a végrehajtási végzés kiadását követően a végrehajtó kényszerintézkedés elrendelésére jogosult vagy a 43.a § 5. bekezdése szerinti kényszerintézkedés elrendelését indítványozhatja a bíróságon. 

(6) A végrehajtónak a dolog elkobzásához fel kell kérnie egy nem érintett személyt; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a végrehajtó audiovizuális felvétel készítését biztosítja. 

(7) Az elkobzást nem hajtják végre, ha a jogosult vagy annak képviselője nincs jelen, vagy ha a jogosult személy nem biztosít helyet az elkobzott tárgy elhelyezésére, beleértve az ezzel kapcsolatos költségek előlegének kifizetését. Ha a dolgot a végrehajtási okirat alapján a kötelezett költségére meg kell semmisíteni, az építmény eltávolítására vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni. 

(8) A végrehajtás lefolytatása céljából a végrehajtó az ügy jellegének megfelelően jogosult 

a) elvégezni a kötelezettet személyi motozását; ha a kötelezett a végrehajtóval nem azonos nemű személy, a végrehajtó gondoskodik arról, hogy a személyi motozást egy azonos nemű személy végezze el, 

b) átvizsgálni azt az ingatlant, ingatlanrészt vagy ingóságot, ahol az elkobozni kívánt dolog a végrehajtó megalapozott meggyőződése szerint található, 

c) a lefoglalással történő végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően eljárni, ha az elkobzandó dolog más személy birtokában van, és a bírósági végrehajtó nem az 5. bekezdésnek megfelelően jár el. 

(9) A jogosult és a kötelezett írásban megállapodhatnak arról, hogy a kötelezett a dolog elkobzása helyett a jogosultnak a megállapodás szerinti pénzösszeget fizeti ki vagy más dolgot ad át; a pénzösszeg megfizetésével vagy más dolog átadásával és átvételével, valamint a végrehajtás költségeinek megfizetésével a végrehajtás befejezettnek tekintendő. 

(10) Ha az elvégzett vizsgálatok ellenére sem lehet a tárgyat elkobozni, mert az ismeretlen helyen van, használhatatlanná vált vagy valószínűleg megsemmisült, vagy a 9. bekezdés szerinti megállapodás nem jön létre, a végrehajtó a kedvezményezett kérésére és költségére gondoskodik egy szakértői vélemény vagy szakvélemény beszerzéséről, amelyből nyilvánvaló a dolognak a végrehajtási végzés végrehajthatóságának időpontjában fennálló általános pénzbeli értéke, és felkéri a bíróságot a megbízás mellékletének kiadására a dolognak a szakértő által megállapított általános értékével és a végrehajtási költségekkel megegyező összeg behajtására. A vagyon általános értékének meghatározása ellen a végrehajtás leállítása iránti indítványban, a 61.k § szerinti okokból lehet kifogást emelni. 

(1) Amennyiben okiratformájú értékpapírokról van szó, a 185. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell. 

(2) Ha az okiratformájú értékpapírokat az elvégzett vizsgálatok ellenére sem lehet elkobozni, mert azok ismeretlen helyen vannak, vagy valószínűleg elvesztek illetve megsemmisültek, a kedvezményezett a nem pénzbeli kötelezettség nem teljesítéséről kiállított bizonylat alapján indítványozhatja az értékpapír visszaváltását. 

(3) Ha dematerializált formában nyilvántartott értékpapírokról van szó, a végrehajtónak el kell végeznie a kötelezettnek a dematerializált formában nyilvántartott értékpapírok feletti rendelkezési jogának a felfüggesztését az értékpapír-tulajdonos számláján, valamint a kötelezett értékpapír-tulajdonos számlájáról a jogosult értékpapír-tulajdonos számlájára történő átvezetésnek külön jogszabály szerinti megbízással történő bejegyzéséhez szükséges cselekményeket.^12b)

Ha az elkobozni kívánt dolog nukleáris anyag^11e) vagy olyan dolog és anyag, amelyeket csak külön jogszabály szerint jogosult személy kezelhet, a végrehajtó a végrehajtást a jogosult személy útján hajtja végre úgy, hogy azokat a kötelezettől elkobozza, és a jogosultnak átadja. A jogosult személy a jogosult vagy az a személy, akit ebből a célból a jogosult megbízott, és aki megfelel a külön jogszabály szerinti feltételeknek.^11f) A 190. § 4. és 5. bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.

(1) Ha a végrehajtási okirat a közös dolog értékesítését és a bevételnek a tulajdonostársak közötti felosztását írja elő, a végrehajtást értékesítés útján, az ingóságok értékesítésére vagy az ingatlanok értékesítésére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell végrehajtani. 

(2) A végrehajtással megbízott végrehajtó 

a) értesíti a jogosultat és a kötelezettet a végrehajtás megkezdéséről, amelyre a közös dolog értékesítés útján történő felosztásával kerül sor, 

b) a végrehajtás leállítására irányuló, halasztó hatályú indítvány benyújtására megadott határidő lejártát, vagy az ilyen indítványt elutasító bírósági határozat kézhezvételét követően végrehajtási végzést (a közös dolog értékesítés útján történő felosztásával lefolytatott végrehajtás elrendelése) bocsát ki, és lefolytatja a végrehajtást. 

(3) A végrehajtási végzést a jogosultnak és a kötelezettnek kell kézbesíteni. A kötelezettnek saját kezébe kell kézbesíteni. 

(4) A végrehajtó a végrehajtási végzésnek a kötelezett részére történő átadását követően a végrehajtást az ingóságok értékesítésével történő végrehajtásra vagy az ingatlanok értékesítésével történő végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően hajtja végre, és a közös dolog értékesítéséből származó bevételt, a végrehajtás költségeinek levonása után, valamennyi egykori tulajdonostársnak a részesedésük mértéke szerint fizeti ki. 

(5) Ha a közös ingó vagy ingatlan dolgot nem sikerül értékesíteni, a végrehajtó a végrehajtás leállításáról értesítést ad ki. 

(6) A nukleáris anyagok és egyéb veszélyes anyagok árverezője csak olyan személy lehet, aki megfelel a külön jogszabályban foglalt feltételeknek.

(1) Ha a végrehajtási okirat elrendeli, hogy a közös dolgot nem értékesítés útján kell felosztani, a végrehajtást a közös dolog felosztásával kell lefolytatni, a végrehajtási okiratban meghatározott módon. Szükség esetén a végrehajtó a végrehajtás lefolytatásához egy nem érintett személyt von be, vagy audiovizuális felvétel készítéséről gondoskodik. 

(2) A végrehajtással megbízott végrehajtó 

a) értesíti a jogosultat és a kötelezettet a közös dolog felosztásával történő végrehajtás megkezdéséről, 

b) a végrehajtás leállítására irányuló, halasztó hatályú indítvány benyújtására megadott határidő lejártát, vagy az ilyen indítványt elutasító bírósági határozat kézhezvételét követően végrehajtási végzést (a közös dolog felosztásával lefolytatott végrehajtás elrendelése) bocsát ki, és a végrehajtási okiratban meghatározott módon lefolytatja a végrehajtást. 

(3) A végrehajtási végzést a jogosultnak és a kötelezettnek kell kézbesíteni. A kötelezettnek saját kezébe kell kézbesíteni. 

(4) Ha az szükséges, különösen, ha egy földterület határait kell pontosan meghatározni vagy telkek határait kell kitűzni, a végrehajtó az ilyen tevékenység elvégzésére jogosult személyt, elsősorban igazságügyi szakértőt bíz meg, feltéve, hogy a jogosult előleget ad az ezzel kapcsolatos szükséges költségek fedezésére.

(1) Ha a végrehajtási okirat a kötelezettet az építmény eltávolítására kötelezi, a végrehajtást úgy folytatják le, hogy a jogosult maga vagy más útján eltávolítja az építményt, a kötelezett költségére. 

(2) A végrehajtással megbízott végrehajtó 

a) értesíti a jogosultat és a kötelezettet az építmény eltávolításával történő végrehajtás megkezdéséről, 

b) a végrehajtás leállítására irányuló, halasztó hatályú indítvány benyújtására megadott határidő lejártát, vagy az ilyen indítványt elutasító bírósági határozat kézhezvételét követően végrehajtási végzést (az építmény eltávolításával lefolytatott végrehajtás elrendelése) bocsát ki, és lefolytatja a végrehajtást. 

(3) A végrehajtó a végrehajtási végzést kézbesíti a jogosultnak, a kötelezettnek, a földterület tulajdonosának, amelyen az építmény található, ha nem ő a jogosult, és annak a településnek, amelynek kataszteri területén az eltávolítandó építmény található; a kötelezettnek a végzést saját kezébe kézbesíti. 

(4) A végrehajtó a végrehajtási végzés kötelezettnek történő kézbesítését követően felszólítja a jogosultat, hogy nyújtsa be az építmény eltávolítási költségeinek költségvetését, amelyet egy olyan személy dolgozott ki, aki rendelkezik az ilyen tevékenységre vonatkozó megfelelő engedéllyel, és rajta keresztül gondoskodjon az építmény eltávolításáról. Az építmény jogosult általi eltávolítása csak akkor lehetséges, ha ez a tevékenység a jogosult vállalkozásának tárgyát képezi, vagy ha egyszerű építményről vagy kisméretű építményről van szó; a jogosult ebben az esetben elkészítheti az építmény eltávolítási költségeinek költségvetését. Az építmény eltávolításának vagy az építmény eltávolításának költségeiről szóló költségvetés összeállítása céljából a jogosult személy vagy az ilyen tevékenységre megfelelő engedéllyel rendelkező személy jogosult belépni a telekre, amelyen a végrehajtási végzés alapján eltávolítandó építmény található; a Rendőri Testület az ilyen személyek számára ugyanolyan a védelmet biztosít, mint a végrehajtó számára külön jogszabály szerint.^7b)

(5) A végrehajtó a 4. bekezdés szerinti, az építmény eltávolítási költségköltségvetésének kézhezvételét követően haladéktalanul felszólítja a kötelezettet, hogy az építmény eltávolítási költségköltségvetése szerinti költségeket a meghatározott határidőn belül fizesse meg a jogosultnak. Ha a kötelezett az első mondat szerinti költségeket nem fizeti meg, a végrehajtó azok megfizetésére a megbízás kiegészítése alapján végrehajtást eszközöl, a pénzbeli teljesítésre való jogosultság kielégítésére szolgáló módok valamelyikén. Ha az adós nem ért egyet az építmény eltávolítási költségeinek költségköltségvetése szerint megállapított költségekkel, a 61.k § szerinti indokok alapján a végrehajtás leállítása iránti indítvánnyal kifogást emelhet e költségek ellen. 

(6) Ha a végrehajtási okirat a kötelezettet olyan épület eltávolítására kötelezi, amelyben személyek vagy e személyek birtokában lévő dolgok találhatók, a 181. § 5. bekezdésének, a 182. § és a 183. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók. 

(7) Ha az eltávolított építmény be volt jegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, a végrehajtó gondoskodik az eltávolított építmény ingatlan-nyilvántartásból való törléséről; az építménynek vagy a föld alatti építménynek az ingatlan-nyilvántartásból való törlésére vonatkozó külön jogszabály^17a) rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. 

A 190. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a dolog hibáinak kijavítására és minden olyan egyéb tevékenység megvalósítására is, amelyet a kötelezettől eltérő személy is elvégezhet.

(1) Ha a végrehajtási végzés olyan egyéb kötelezettséget ír elő, különösen valamitől való tartózkodás vagy valami eltűrésének kötelezettségét, amelyet a kötelezettől eltérő személy nem teljesíthet, a végrehajtó felszólítja a jogosultat, hogy a végrehajtó által meghatározott határidőn belüli ismertesse a tényállást, a kötelezettnek a végrehajtás tárgyát képező kötelezettség nem teljesítésével kapcsolatban, és kényszerintézkedést rendel el, vagy a 43.a § 5. bekezdése szerinti kényszerintézkedés elrendelése iránt indítványt nyújt be a bírósághoz. 

(2) Ha a végrehajtás tárgyát képező kötelezettség jellege nem zárja ki, a végrehajtó gondoskodik a kötelezettség megszegése előtti állapot helyreállításáról is, amely a végrehajtási okiratban feltételezett állapot megváltozást okozta, mégpedig a kötelezett költségére. 

(3) Ha a nem pénzbeli kötelezettség nem teljesítéséről szóló igazolás a végrehajtási indítvány részét képezi, az 1. bekezdés szerinti értesítésre nincs szükség.

A végrehajtó egyéb tevékenysége során 

a) a jogosult kérésére jegyzőkönyvben rögzíti a végrehajtási javaslatokat, 

b) a végrehajtással összefüggésben, pénzt, iratokat és egyéb ingóságokat vehet át megőrzésre, 

c) bírósági iratokat kézbesít, ha a bíróság erre felkéri, valamint bíróságon kívüli iratokat kézbesít, ha külön jogszabály így rendelkezik, 

d) végrehajtja azokat a cselekményeket, amelyekre a bíróság határozatban megbízza,

e) igazolhatja a nem pénzbeli kötelezettségek nem teljesítését, 

f) elvégezheti a dokumentumok garantált átalakítását, külön jogszabály szerint.^17b)

(1) A bíróság megbízhatja a végrehajtót bírósági iratok kézbesítésével polgári és kereskedelmi ügyekben, ha a végrehajtói hivatal székhelye (15. §) azon bíróság kerületében van, amelynek területén a kézbesítést el kell végezni, vagy azt a végrehajtót, akinek a székhelye azon a településen van, ahol a kézbesítést el kell végezni. A bíróság külön törvényben^17ba) meghatározott feltételek mellett is megbízhatja a végrehajtót a bírósági iratok kézbesítésével. 

(2) Az 1. bekezdésben említett megbízásnak a következőket kell tartalmaznia 

a) a kérelmet kibocsátó bíróság megjelölését, 

b) az iktatószámot, 

c) a végrehajtó vezeték- és keresztnevét, valamint székhelyét, 

d) ha a címzett természetes személy, annak vezeték- és keresztnevét, valamint lakóhelyét, 

e) ha a címzett jogi személy, annak megnevezését vagy a cégnevét és a székhelyét, 

f) a kézbesítendő irat megnevezését, az iratban meghatározott dátumot vagy határidőt. 

(3) A bíróság a meghatalmazáshoz csatolja azt az iratot, amelyen a kézbesítési elismervényt meg kell jelölni (a továbbiakban csak „kézbesítési elismervény”). 

(4) A kézbesítési elismervénynek tartalmaznia kell a kézbesítendő irat megnevezését, a kézbesítés időpontját, az iratot kézbesítő személy nevét és aláírását, vagy a végrehajtó pecsétjét, az iratot átvevő személy nevét és aláírását. 

(5) A végrehajtó írásban felhatalmazhatja alkalmazottait az 1. bekezdés szerinti kézbesítésre. 

(6) A végrehajtó köteles az iratot haladéktalanul kézbesíteni. Ha kézbesíti az iratot, akkor haladéktalanul átadja a bíróságnak az átvételi elismervényt. Ha az iratot a kézbesítési megbízástól számított egy hónapon belül nem lehetett kézbesíteni, a bírósági végrehajtó a kézbesítetlen iratot visszaküldi a bíróságnak, és ezzel egyidejűleg írásban értesíti a bíróságot azokról az okokról, amelyek miatt az iratot nem lehetett kézbesíteni. 

(7) Ha a címzett indokolatlanul megtagadja a végrehajtó vagy meghatalmazott alkalmazottja által kézbesített irat átvételét, az iratot az átvétel megtagadásának napján kézbesítettnek kell tekinteni. A végrehajtó vagy az általa megbízott alkalmazott tájékoztatja a címzettet az irat átvételének megtagadásával járó következményekről. Az irat átvételének megtagadását fel kell tüntetni a kézbesítési átvételi elismervényen, valamint a dátumot és az okot, amely miatt a címzett megtagadta az irat átvételét, és az iratot vissza kell küldeni a bíróságnak. 

(8) A kézbesítés költségeit a kézbesítést kérő bíróság viseli. 

(9) Ha a jelen törvény másként nem rendelkezik, az 1. bekezdés szerinti kézbesítésre a Polgári Perrendtartás rendelkezéseit kell alkalmazni.

(1) Annak a személynek a kérésére, aki jogosultja a bíróság által kibocsátott a végrehajtási okiratnak, amely alapján a jelen törvény szerinti nem pénzbeli teljesítéshez fűződő jogok kielégítése érdekében végrehajtás végezhető, vagy ha külön jogszabály így rendelkezik, a végrehajtó igazolja a nem pénzbeli kötelezettség nem teljesítésére vonatkozó tényállást.  

(2) Az 1. bekezdésben említett tényeket csak olyan végrehajtó igazolhatja, akit az 55. § 2. bekezdése alapján a végrehajtással meg lehet bízni. 

(3) A nem pénzbeli kötelezettség nem teljesítéséről szóló igazolásnak a következőket kell tartalmaznia 

a) a végrehajtó megjelölése, 

b) a végrehajtás jogcímének megjelölése, 

c) a jogosult megjelölése, 

d) a kötelezett megjelölése, 

e) a tényállás igazolásának helye és ideje, 

f) annak feltüntetése, hogy a tényállás igazolásáról készült-e hang- vagy audiovizuális felvétel vagy más hasonló típusú felvétel, 

g) annak feltüntetése, hogy a végrehajtó felkért-e igazságügyi szakértőt azon tényállás igazolására, amelyhez szakértői ismeretekre van szükség, 

h) a megállapított tényállás leírása és az igazságügyi szakértői vélemény.

A végrehajtási eljárás költségei a végrehajtó költségei, a végrehajtási eljárásban részt vevő felek költségei és az állam költségei. 

A végrehajtó költségei a bírósági végrehajtó díjazása és a jelen törvényben előírt költségtérítés. 

(1) A jelen törvény szerinti végrehajtási tevékenység végzéséért a bírósági végrehajtó díjazásra és költségátalányra, valamint az eljárás lefolytatásával összefüggő, költségátalánnyal nem fedezett szükséges kiadások megtérítésére jogosult. A végrehajtó díjazásának összegét a vagyoni előnyre való jogosultság behajtására irányuló végrehajtás esetén a behajtott teljesítés százalékában kell meghatározni, és az nem haladhatja meg a behajtandó követelésnek a végrehajtási megbízás kiadásának időpontjában fennálló összegét.  

(2) Ha a bírósági végrehajtó külön törvény^17bb) alapján hozzáadottérték-adó fizető, díjazását és költségtérítését a hozzáadottérték-adóval kell megnövelni. 

(1) Ha a végrehajtó személye megváltozott, vagy a végrehajtót kizárták, az eredeti végrehajtót sem díjazás, sem költségtérítés nem illeti meg. 

(2) Ha a végrehajtást leállították, a végrehajtó jogosult a költségek megtérítésére, amelyet az a fél visel, aki a jelen törvény alapján a végrehajtó költségeinek viselésére köteles. Ha a végrehajtó a végrehajtás leállítását megelőzően a végrehajtott követelés kielégítésére részben behajtott vagy elfogadott teljesítést, amelyeket a 60. § szerint megtartott, éspedig addig az összegig, amennyiben azok meghaladják az első mondat szerinti költségtérítést. 

A végrehajtó díjazásának összegét, a költségek megtérítését, a végrehajtó költségeinek előlegét és ezek meghatározásának módját a minisztérium általánosan kötelező érvényű jogszabályban állapítja meg. 

(1) A jogosult költségei a végrehajtási eljárásban a végrehajtási kérelem benyújtásával kapcsolatos képviselet költségei, valamint a kötelezettnek a végrehajtás leállítására irányuló kérelmével kapcsolatos költségei, a megfizetett bírósági illeték költségei és a végrehajtási kérelem benyújtásával kapcsolatos költségek. 

(2) A kötelezett költségei a végrehajtási eljárás leállítására irányuló kérelemmel kapcsolatos végrehajtási eljárásban való képviselet költségei. 

A végrehajtási eljárásban a jogosult és a kötelezett személy viseli az eljárás során felmerült költségeket és a képviselőjük költségeit. 

(1) Ha a végrehajtás befejezésére nem a végrehajtott követelésnek a kötelezettől való behajtása vagy teljesítése miatt kerül sor és ez az ok a jogosultnak felróható ok, vagy olyan ok, amely miatt a végrehajtónak a végrehajtás megszüntetéséről szóló értesítés kibocsátása a feladata, a 198. § 2. bek. szerinti költségeket a jogosultnak kell megfizetnie. Ha kiskorú gyermek tartásdíj-követelésének behajtására irányuló végrehajtásról van szó a 61.n § 1. bek. d) pontja alapján megszüntetett végrehajtás költségeit a bíróság viseli. 

(2) Ha a kötelezett a jogosult követelését a végrehajtási eljárás megindítása előtt kifizeti, a végrehajtót sem díj, sem költségtérítés nem illeti meg; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a jogosultnak felróható ok áll fenn. 

(3) Azok, akik a végrehajtás kezdete óta jogosultak voltak, a végrehajtó díjának és költségátalányának megfizetéséért egyetemlegesen felelnek. A Polgári Törvénykönyv kezességre vonatkozó rendelkezései egyaránt alkalmazandók. Ha ezek a személyek a végrehajtó felszólítására önként nem tesznek eleget kötelezettségüknek, a velük szembeni követelés keresetlevéllel az általános bíróságuk előtt érvényesíthető. 

(4) Egyéb esetekben a végrehajtó költségeit a kötelezettnek kell megfizetnie, vagy a végrehajtott követelés kielégítésével, vagy annak eltűrésével, hogy a költségeket a végrehajtás alá vont vagyonából elégítik ki. 

(1) A jogosult személy jogosult a kötelezettel szemben a végrehajtási eljárás során célszerűen kifizetett költségeinek megtérítésére, amennyiben a bíróság azokat a végrehajtási végzésben vagy a végrehajtási végzés kiegészítésében meghatározta, ha a végrehajtási eljárásban a kötelezettnek a végrehajtás leállítása iránti kérelmével kapcsolatos képviseleti költségeiről van szó. 

(2) A kötelezett jogosult a jogosulttal szemben a végrehajtási eljárás során célszerűen kifizetett költségek megtérítésére, ha a bíróság az ő kérelmére a végrehajtási eljárásnak leállításáról szóló határozattal összefüggésben e költségek megtérítését ítélte meg neki, a jogosultnak felróható okból. 

(3) Az állam jogosult költségeinek megtérítésére azokkal szemben, akiknek bizonyítási kötelezettsége volt, ha azok nekik felróhatóak. 

Ha a jogosult vagy kötelezett képviselője ügyvéd, a jogi képviselet díját a díjszabásra vonatkozó rendelkezések szerint kell megtéríteni.^17bc) A végrehajtási eljárás megindításáig a jogosult személy jogosult a jogi képviselet megtérítésére, legfeljebb két jogi aktus díjának erejéig; ha pedig a végrehajtási eljárás pénzbeli kártérítésre való jogosultság behajtására irányul, jogosult a jogi képviselet megtérítésére, legfeljebb a behajtandó követelésnek a végrehajtási végzés kibocsátásának időpontjában fennálló összegéig. 

A végrehajtás bíróság általi leállításától vagy a végrehajtó által a végrehajtás leállításáról szóló értesítés kibocsátásától számított 30 napon belül a jogosult és a kötelezett jogosult kérni a végrehajtót, hogy a végrehajtási eljárásról készítsen záró elszámolást, amelyben elsősorban a jogosult behajtott követelésének összegét, a jogosult behajtott költségeinek összegét és a végrehajtó behajtott költségeinek összegét kell feltüntetnie. 

A jogosult felel a kötelezettnek, a végrehajtási eljárással kapcsolatban felmerült káráért, ha nem volt jogosult végrehajtási indítvány benyújtására. 

A végrehajtási eljárásra a polgári perrendtartás rendelkezései alkalmazandók, hacsak a jelen törvény másként nem rendelkezik. Az eljárási támadási eszközökre, az eljárási védekezési eszközökre, az eljárás koncentrációjára és a beavatkozásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandók. 

(1) A végrehajtási eljárásban nem lehet 

a) elnézni a határidők lekésését, 

b) a végrehajtási eljárás befejezését követően, annak újraindítása iránti keresetet benyújtani.

(2) A végrehajtási eljárásban és más eljárásokban sem lehet a végrehajtóval szemben sürgős intézkedést elrendelni, amely beavatkozik a végrehajtási tevékenység végzésébe. 

(3) A végrehajtási eljárásban a bíróság kivételesen olyan bizonyítékot is felvehet, amelyet a végrehajtási eljárás felei nem javasoltak, ha az feltétlenül szükséges az ügy tényállásának megállapításához. 

(4) Nem kaphat bírósági illetékmentességet az a jogosult, aki az átruházással vagy engedményezéssel szerzett követeléseket ismételten érvényesíti annak érdekében, hogy a végrehajtást bírósági illetékfizetési kötelezettség nélkül folytassa le; ilyen esetben a külön jogszabály^17bd) szerinti bírósági illetékmentességet is figyelmen kívül kell hagyni. 

(1) A végrehajtási eljárásban a vezető bírósági tisztviselő jár el és hoz határozatot, kivéve, ha a határozat az árverés megnyeréséről szól. A végrehajtási eljárásban a bíró jár el és hoz határozatot, ha fellebbezéssel megtámadható határozatról van szó, valamint a vezető bírósági tisztviselő határozatai elleni panaszok esetében. A bíróság meghallgatást rendel el, ha azt szükségesnek tartja. 

(2) Azon végzés írásbeli példányának, amellyel a bíró elutasítja a vezető bírósági tisztviselő határozata ellen benyújtott panaszt, nem kell indokolást tartalmaznia, ha a bíró egyetért a kifogásolt határozatba foglalt indokolással. 

(3) Ha a jelen törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a végrehajtási eljárásban végzéssel határoz. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, kivéve, ha a jelen törvény úgy rendelkezik. 

(4) A végrehajtási eljárásban hozott végzés elleni felülvizsgálat vagy a főügyész által benyújtott felülvizsgálat nem megengedett. 

(5) Ha a bíróság a végrehajtást leállítja, a végzés rendelkező részében meg kell jelölnie a végrehajtás felfüggesztésének okát; ugyanez vonatkozik a végrehajtás leállításáról szóló értesítésre is. 

Végrehajtási eljárásban a bíróság elrendelheti valamely személy kihallgatását, meghallgatás elrendelése nélkül is, ha a tanúvallomása releváns lehet a bíróság döntése vagy az eljárás előrehaladásának szempontjából. 

(1) Ha egy fél beadványának kézbesítésére van szükség, a garantált átalakításra vonatkozó külön szabály rendelkezései nem alkalmazandók, és az ilyen beadványokról elektronikus vagy papír alapú másolatokat kell készíteni. A garantált átalakításra vonatkozó külön jogszabály rendelkezései nem alkalmazandók a dosszié vezetésére sem. 

(2) Ha az iratokat nem zárták le, azokat a végrehajtó irodájában úgy kell tárolni, hogy azok a végrehajtó és az ellenőrző hatóságok számára bármikor hozzáférhetőek legyenek. Ha a végrehajtó nem rendelkezik ilyen aktával, akkor a megfelelő nyilvántartásban szereplő bejegyzésből ki kell derülnie, hogy hol található az akta. 

(3) A 205. § említett személyek kérésére, a végrehajtó vagy az általa megbízott alkalmazott másolatokat és igazolásokat állít ki a végrehajtói hivatalban őrzött iratokról. 

A végrehajtó lehetővé teszi az iratokba való betekintést olyan személyek számára, akikkel szemben nem tartozik titoktartási kötelezettséggel, valamint az ilyen személy által szakértőként kijelölt szakértő számára. Ezek a személyek és a szakértő csak a végrehajtó irodájában, a végrehajtó vagy az általa megbízott alkalmazott felügyelete alatt készíthetnek kivonatokat. Az iratbetekintésről az aktában feljegyzést kell készíteni. 

A végrehajtó írásbeli kérvény alapján a végrehajtási iratokat kölcsönadja a bűnüldöző szerveknek, a bíróságnak, a kamarának és a minisztériumnak. 

(1) A végrehajtó helyreállítja a részben vagy egészben megsemmisült vagy elveszett aktákat. 

(2) A végrehajtó hiteles másolatot készít azokról az iratokról, amelyeket a felektől vagy azok jogutódjaitól, egy másik végrehajtótól, a bíróságtól, a földhivataltól vagy más szervtől, illetve szakértőtől kölcsönöz. Ezeken a másolatokon fel kell tüntetni egy záradékot, amely szerint az irat egy megsemmisült vagy elveszett irat helyett készül. 

(3) A végrehajtó a szükséges vizsgálatokat is elvégezheti az okirat tartalmára vonatkozóan, különösen a felek vagy jogutódjaik megkérdezésével, és az okirat tartalmát jegyzőkönyvvel igazolja, amelyben minden megállapított körülményt feltüntet. A tanúsítványban feltünteti a felek vagy jogutódjaik által, az okirat tartalmával kapcsolatban felhozott állítások tartalmát. 

(1) A lezárt aktákat a végrehajtói hivatalban kell tárolni és őrizni. 

(2) A lezárt akták az azokat készítő végrehajtói hivatalban maradnak megőrzésre. 

(3) Az ügyiratok kezelésének, őrzésének, a nyilvántartások és egyéb nyilvántartási segédletek vezetésének részletesebb szabályozását a hivatali szabályzat szabályozza, amelyet a minisztérium általános érvényű jogszabállyal ad ki. 

(1) A végrehajtói irattár a lezárt végrehajtási iratokat, nyilvántartásokat, jelvényeket, bélyegzőket és pecsétnyomókat őrzik.

(2) A végrehajtói irattárat a végrehajtó vezeti. Azon végrehajtók végrehajtói irattárát, akiknek a hivatala megszűnt, a kamara vezeti. 

(3) Az iratok, nyilvántartások, bélyegzők, pecsétnyomók és jelvények átadásáról jegyzőkönyvet kell felvenni. 

A végrehajtó irattárában tárolt iratokból a végrehajtó az arra jogosult szervek és személyek kérésére kivonatokat, másolatokat és tanúsítványokat állít ki. A 205-207. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók az ilyen akták megtekintésére és kölcsönzésére.

(1) A kamara, elektronikus formában központi végrehajtási nyilvántartást (a továbbiakban csak „végrehajtási nyilvántartás”) vezet, és felelős annak folyamatos, zavartalan és biztonságos működtetéséért. A kamara csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kár minden ésszerű erőfeszítés ellenére sem lett volna elkerülhető. A végrehajtási nyilvántartás a végrehajtási tevékenységgel kapcsolatos adatok elektronikus gyűjtésére, feldolgozására, tárolására, visszakeresésére és továbbítására szolgáló műszaki és szoftveres berendezésekből áll. A végrehajtási nyilvántartás a kamara honlapján elérhető nyilvános lista, amelybe minden egyes jogerősen véget nem ért végrehajtási eljárásra vonatkozóan az alábbi adatokat jegyzik be: 

a) a bíróság megnevezése, amely megbízást adott a végrehajtás lefolytatására, 

b) a bírósági iktatószám, az a) pont szerint, 

c) a bírósági végrehajtó neve, akit a bíróság a végrehajtás lefolytatásával megbízott, 

d) a végrehajtó végrehajtási aktájának iktatószáma, 

e) a nap, a hónap és az év 

1. a végrehajtási megbízás kiadásának dátuma, 

2. a végrehajtás elhalasztásáról szóló határozat kiadásának dátuma, 

3. a végrehajtás leállításáról szóló határozat kiadásának dátuma, ha a végrehajtást részben leállították, 

f) a behajtandó követelés megjelölése, amelynek behajtását a bíróság a végrehajtóra bízta, valamint a követelés és a végrehajtó költségeinek behajtásának jelenlegi állásáról szóló adat, 

g) ha a kötelezettről és a jogosultról van szó 

1. természetes személy esetében, kereszt- és vezetéknév, születési idő, személyi azonosító, lakcím, 

2. természetes személy–vállalkozó esetében, kereszt- és vezetéknév, születési idő, lakcím vagy székhely, azonosító szám, ha rendelkezik vele, 

3. jogi személy esetében, név vagy cégnév, székhely, azonosítószám. 

(2) Ha a végrehajtást jogerősen leállították vagy befejezték, a leállítástól eltérő módon, a végrehajtó törli a nyilvántartásból a folyamatban lévő végrehajtásra vonatkozó valamennyi adatot. 

(3) Az 1. és 2. bekezdésben említett adatoknak a végrehajtási nyilvántartásba történő bejegyzésért, módosításáért és törléséért, valamint azok helyességéért a végrehajtás lefolytatásával megbízott végrehajtó, a végrehajtó helyettese, helyettesítője vagy jogutódja a felelős. Ha a végrehajtó az előző mondat szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, az 1. és 2. bekezdésben említett adatok bejegyzését, módosítását vagy törlését a kamara haladéktalanul elvégzi, ha az adatok bejegyzése, módosítása vagy törlése szempontjából döntő tényekről tudomása van. Az 1. és 2. bekezdésben említett adatok nyilvántartásba vételét, módosítását és törlését a minisztérium által kibocsátott, általánosan kötelező érvényű jogszabályban meghatározott határidőn belül és eljárással kell elvégezni. 

(4) Az adatok nyilvántartása, módosítása és törlése céljából a végrehajtó a tevékenysége során a kamara belső szabályzatában meghatározott adatok elektronikus tárolására, feldolgozására, visszakeresésére és továbbítására szolgáló műszaki és szoftveres eszközöket használ. 

(5) A végrehajtási nyilvántartás ingyenesen hozzáférhető a végrehajtók, a közhatalmi szerveke, a Jogsegélyközpont és az a 100 %-os állami tulajdonban lévő jogi személy számára, amelynek tevékenységi tárgya a közszféra követeléseinek konszolidálása. A jogosult és a kötelezett saját ügyében szabadon hozzáférhet a nyilvántartáshoz. 

(6) Ha a kötelezett kifogást emel a végrehajtási nyilvántartásba való bejegyzés ellen, panasszal élhet a bejegyzés ellen. A kamara a végrehajtási eljárás nyilvántartásába való bejegyzés elleni panaszt a beérkezésétől számított 14 napon belül a 218.b § 1–3. bekezdése szerinti eljárás alapján bírálja el. Ha a kamara helyt ad a kifogásnak, akkor a panasz elbírálásának határidején belül törli az adatokat a végrehajtási eljárások nyilvántartásából. 

(1) A kamara kérelemre kivonatot állít ki a végrehajtási nyilvántartásból, vagy megerősíti, hogy a végrehajtási nyilvántartásban egy adott bejegyzés nem létezik. Az előző mondatban említett kivonat és igazolás közokiratnak számítanak, amelyek a kiállításuk időpontjában a végrehajtási nyilvántartásban szereplő állapotot igazolják; a személyi azonosító nem tüntetendő fel benne. A kivonatban és az igazolásban szereplő információkra lehet hivatkozni, hacsak az ellenkezőjét nem bizonyítják.

(2) A kamarát a végrehajtási nyilvántartásba való betekintésért és az 1. bekezdés szerinti kivonat vagy igazolás kiadásáért díjazás illeti meg, amelynek mértékét a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabály határozza meg.

(1) Létrejön a Szlovák Végrehajtói Kamara (7. §), pozsonyi székhellyel. A kamara jogi személy. A kamara, a kamara székhelyén nyilvánosan hozzáférhető iktatót köteles létrehozni. A kamara, kérésre mindig írásban igazolja, a személyes kézbesítést. 

(2) A kamara önkormányzati szakmai szervezet, amely valamennyi végrehajtót tömöríti és jegyzéket vezet róluk. A végrehajtó, végrehajtóvá történő kinevezésének napján válik a kamara tagjává. A kamarai tagság megszűnik a tag visszahívásával, halálával vagy halottnak nyilvánításával. 

(3) A kamara és szervei feladata a végrehajtói szakma érdekeinek védelme, a végrehajtók tevékenységének felügyelete és a jelen törvény által ráruházott egyéb ügyek intézése. 

(4) A kamara bevételei tagdíjakból, adományokból és egyéb bevételekből állnak. A végrehajtók meghatározott összegű tagdíjat kötelesek fizetni. 

(5) A kamara szervei a következők 

a) a végrehajtók konferenciája, 

b) a kamara elnöksége, 

c) felülvizsgálati testület, 

d) az oktatási bizottság. 

(6) A kamarai testületek tagjainak megbízatása három évre szól. 

(1) A végrehajtói konferencia a kamara legfőbb szerve, amely a végrehajtói névjegyzékbe bejegyzett végrehajtókból áll. A kamara egyéb szerveit a végrehajtói konferencia választja. 

(2) A végrehajtói konferenciát a kamara elnöksége általában évente egyszer hívja össze. Ha a végrehajtók legalább egyharmada, a felülvizsgálati bizottság, a kamara elnöke vagy a miniszter ezt írásban kéri, a kamara elnöksége köteles a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül összehívni a végrehajtói konferenciát. 

(3) A végrehajtói konferencia akkor határozatképes, ha a végrehajtók listáján szereplő végrehajtók abszolút többsége jelen van. A végrehajtói konferencia határozatának érvényességéhez a jelenlévő végrehajtók abszolút többségének hozzájárulása szükséges. 

(4) A Végrehajtói Konferencia elsősorban a következőket teszi: 

a) megválasztja és felmenti a kamara elnökségének választott tagjait és a kamara egyéb szerveinek tagjait, 

b) jóváhagyja a szervezeti szabályzatot és a választási szabályzatot, 

c) visszavonja vagy módosítja a kamara elnökségének határozatait, 

d) jóváhagyja a végrehajtók éves, a kamara tevékenységére fordítandó tagdíjának összegét, 

e) jóváhagyja a kamara szerveiben a tisztségek ellátása során járó útidőtérítés összegét, 

f) megvitatja és jóváhagyja a kamara egyéb szerveinek tevékenységéről szóló jelentést, 

g) meghatározza a kamara alkalmazottainak számát, 

h) dönt olyan egyéb kérdésekben, amelyeket magának tart fenn. 

(1) A kamara elnöksége irányítja a kamara tevékenységét a végrehajtói értekezletek között, különösen a következőkben: 

a) képviseli a kamarát a minisztériumokkal és más központi államigazgatási szervekkel, intézményekkel, jogi és természetes személyekkel való kapcsolatokban, valamint a nemzetközi szférában, 

b) képviseli, védi és érvényesíti a végrehajtók érdekeit, 

c) javaslatokat tesz a miniszternek azokban az esetekben, mikor erről a jelen törvény így rendelkezik, 

d) megválasztja az ülnököket a fegyelmi tanács ülnöki szenátusába,¹⁸⁾ 

e) vezeti a gyakornokok listáját, módosítja azt, és gondoskodik annak közzétételéről és rendszeres frissítéséről a kamara honlapján, 

f) ellenőrzi a végrehajtók, helyetteseik és helyettesítőik tevékenységét, 

g) kidolgozza a szervezeti szabályzat és a választási eljárás tervezetét, és azt jóváhagyásra benyújtja a végrehajtók konferenciájának, 

h) jelentést készít a kamara és bírósági végrehajtók tevékenységéről, 

i) benyújtja a miniszterhez a kancelláriaszabályzat tervezetét, 

j) gazdálkodik a kamara vagyonával, 

k) jóváhagyja a szakmai vizsga tananyagát és vizsgaszabályzatát, 

l) véleményt nyilvánít a bírósági végrehajtók tevékenységével kapcsolatos jogszabálytervezetekről,

m) közzéteszi a kamarai szervek tagjait és azok változásait a kamara honlapján,

n) a kamara honlapján közzéteszi a helyettes végrehajtókat, a helyettesítő végrehajtókat, azok változásait és egyéb olyan adatokat, amelyek közzétételét a jelen törvény előírja, 

o) a minisztérium által vezetett adatok alapján, a kamara honlapján közzéteszi a végrehajtók listáját, 

p) a jelen törvény szerinti egyéb tevékenységeket végez. 

(2) A végrehajtóval szemben hozott konkrét fegyelmi intézkedés jogerős kiszabásáról, a végrehajtó felfüggesztéséről, a végrehajtó felfüggesztésének időpontjáról és annak megszűnésének időpontjáról, valamint a végrehajtó felfüggesztéséről, a végrehajtó felfüggesztésének időpontjáról és a felfüggesztés időtartamáról szóló tájékoztatást a kamara honlapján is közzé teszi. A végrehajtók jegyzékének vezetése és aktualizálása céljából a kamara haladéktalanul értesíti a minisztériumot, különösen a végrehajtói hivatal székhelyének a 15. § 1. bek. szerinti változásáról, valamint a végrehajtói feladatainak a 16. § 1. bek. a) és b) pontja szerinti megszűnéséről.

(3) Az elnökség tizenegy tagból áll, beleértve a kamara elnökét is; közülük kilencet a végrehajtói konferencia választ és ment fel, kettőt pedig a miniszter nevez ki és ment fel. A miniszter által kinevezett elnökségi tagoknak nem kell végrehajtóknak lenniük. 

(4) A kamara elnöksége tagjai közül választja meg és menti fel a kamara elnökét és alelnökét. A kamara elnöke képviseli a kamarát kifelé és jár el a kamara nevében minden ügyben. A kamara elnöksége ülései közötti időszakban sürgős határozatokat hoz, és irányítja a kamara munkatársait. A kamara alelnöke a szervezeti szabályzatban meghatározott mértékben képviseli a kamara elnökét. 

(5) A kamara elnökségének üléseit a kamara elnöke általában havonta egyszer, de legalább háromhavonta egyszer hívja össze. 

(6) A kamarai elnökségi tagság összeférhetetlen a felülvizsgálati bizottsági tagsággal és a fegyelmi kamara ülnöki tisztségével. 

(7) Ha a kamara elnöksége jóváhagyja a végrehajtók, a jelen törvény szerinti jogaira és kötelezettségeire vonatkozó megállapodást, a kamara a megállapodás szövegét minden végrehajtónak átadja. 

A kamara elnöksége törli a végrehajtók listájáról a következőket: 

a) aki meghalt vagy halottnak nyilvánították,

b) akit a miniszter visszahívott a végrehajtói hivatalából. 

(1) A Felülvizsgálati Bizottság öt tagból áll. 

(2) A felülvizsgálati bizottság tagjai maguk közül választják meg a felülvizsgálati bizottság elnökét. 

(3) Felülvizsgáló bizottság 

a) felülvizsgálja a kamara gazdálkodását, és a gazdálkodás eredményéről jelentést tesz a végrehajtók konferenciának, 

b) véleményezi a kamara költségvetési tervezetét, 

c) jóváhagyja a kamara éves beszámolóját. 

(1) Az oktatási bizottság öt tagból áll. 

(2) Az oktatási bizottság tagjai maguk közül választják meg az oktatási bizottság elnökét. 

(3) Az oktatási bizottság 

a) elkészíti a tanterv és a vizsgaszabályzat tervezetét, és jóváhagyásra benyújtja a kamara elnökségének, 

b) szakmai vizsgákat szervez a vizsgaszabályzatnak megfelelően, 

c) megszervezi a végrehajtók és a gyakornokok szakmai képzését, valamint biztosítja a közzétételi, tanulmányi, dokumentációs és tájékoztatási tevékenységeket. 

(1) A természetes és jogi személyek (a továbbiakban csak „panaszos”) a kamara tevékenységével és a végrehajtók tevékenységével kapcsolatos panaszokkal fordulhatnak a minisztériumhoz és a kamarához. A kamara tevékenységével kapcsolatos panaszokkal a minisztérium foglalkozik. A bírósági végrehajtók tevékenységével kapcsolatos panaszokkal a kamara foglalkozik. A panaszos kérheti a minisztériumtól, hogy vizsgálja ki a panaszának a kamara általi kezelését.

(2) A panaszt írásban vagy szóban, jegyzőkönyvbe kell mondani. Ha a panaszt nem illetékes hatósághoz nyújtják be, ez a hatóság haladéktalanul továbbítja a panaszt az illetékes hatóságnak, és értesíti a panaszost a panasz továbbításáról.

(3) A panasz nem helyettesíthető olyan beadványokkal, amelyek kezelése a jelen törvény alapján más hatóságok hatáskörébe tartozik. A névtelen panaszokat nem vizsgálják ki.

(4) A panasz benyújtása nem lehet hátrányos a panaszosra nézve; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a panaszos beadványa tartalmával bűncselekményt vagy vétséget követ el.

(1) A végrehajtó tevékenységével kapcsolatos panaszt a kamara köteles haladéktalanul, de legkésőbb a beérkezésétől számított két hónapon belül elbírálni. Ez a határidő meghosszabbítható, ha a panasz megfelelő kezeléséhez szükséges dokumentumokat a határidőn belül nem lehet beszerezni; erről a tényről a panaszost értesíteni kell.

(2) A végrehajtónak, aki ellen a panasz irányul, joga van a panasszal kapcsolatban meghallgatást kérni, magyarázatot adni és bizonyítékokat benyújtani. Ha a panasz időben történő és megfelelő elbírálásához szükséges, a panaszost, valamint azokat a személyeket, akik hozzájárulhatnak a panasz kivizsgálásához, meg lehet hallgatni.

(3) A panaszost írásban értesítik a panasz kezelésének módjáról.

(4) Ha a panaszos úgy véli, hogy panaszát a kamara nem megfelelően és nem időben kezelte, kérheti a minisztériumtól, hogy vizsgálja ki panaszának kamarai kezelését.

(5) Az 1–3. bekezdések rendelkezéseit kell alkalmazni a kamara tevékenységével szembeni panasz kezelésére, valamint a panasz kamarai kezelésének kivizsgálására.

Ha a jelen törvény nem szabályozza a panaszok fogadásával, nyilvántartásával és kezelésével kapcsolatos egyes tényeket, akkor külön törvényt kell alkalmazni.^17c)

(1) A végrehajtási tevékenység ellenőrzése különösen a következőket ellenőrzi: 

a) a végrehajtó által az általánosan kötelező érvényű jogszabályoknak való megfelelés, valamint a jelen törvény rendelkezéseinek betartása a végrehajtó rendelkezésére álló, a felek pénzeszközei feletti rendelkezés során,

b) a végrehajtónak a felek pénzeszközeinek kezelése során tett intézkedéseire vonatkozó információk rendelkezésre állása, pontossága és teljessége, valamint a beérkezett és átutalt kifizetéseket igazoló számviteli és egyéb dokumentumok vezetésének és nyilvántartásának helyessége,

c) a végrehajtási tevékenységek ellenőrzése során feltárt hiányosságok orvoslására, valamint azok okainak megszüntetésére előírt intézkedések teljesítése.

(2) A végrehajtási tevékenység ellenőrzése a bíróság kezdeményezésére, természetes és jogi személyek panasza alapján, illetve a kamara elnökének és más kamarai szerveknek vagy hatóságoknak a kezdeményezésére végezhető. A végrehajtási tevékenység ellenőrzését a minisztérium kérésére bármikor el kell végezni.

(1) A végrehajtási tevékenység ellenőrzését a kamara elnöksége által felhatalmazott három végrehajtó és a minisztérium egy képviselője (a továbbiakban csak „ellenőrző bizottság”) végzi. Az ellenőrző bizottság tagjai maguk közül választják meg az ellenőrző bizottság elnökét. A kamara minden esetben értesíti a minisztériumot a végrehajtási tevékenység ellenőrzésének elvégzéséről, egy olyan személy kijelölésére irányuló kérelemmel együtt, aki a minisztérium nevében részt vesz a végrehajtási tevékenység ellenőrzésében.

(2) A végrehajtási tevékenység ellenőrzése során az 1. bekezdésben említett személyek jogosultak a következőkre

a) beléphet a végrehajtó irodájának helyiségeibe,

b) felszólíthatják a végrehajtót, hogy nyújtson be nekik végrehajtási iratokat, egyéb dokumentumokat, valamint magyarázatot a végrehajtási tevékenység ellenőrzésének tárgyát képező ügyre vonatkozóan.

(3) A végrehajtó köteles az 1. bekezdésben említett személyek számára megfelelő feltételeket teremteni a végrehajtási tevékenység ellenőrzéséhez, és biztosítani számukra a szükséges együttműködést.

(4) Az 1. bekezdésben említett személyek a végrehajtási tevékenység ellenőrzése során kötelesek: 

a) írásbeli meghatalmazással igazolni magukat a végrehajtási tevékenység ellenőrzésének elvégzésére, és legkésőbb az ellenőrzés megkezdésekor értesíteni a végrehajtót annak tárgyáról és céljáról, 

b) a végrehajtónak a végrehajtási akták, egyéb dokumentumok vagy azok másolatainak átvételéről szóló igazolást kiállítani, amely a végrehajtási tevékenység ellenőrzéséhez szükséges,

c) a végrehajtási tevékenységek ellenőrzése céljából átvett végrehajtási akták megfelelő védelmét biztosítani azok elvesztése, megsemmisülése, megrongálódása és a velük való visszaélés ellen, 

d) haladéktalanul visszaadni a végrehajtási aktákat a végrehajtónak, ha már nincs rájuk szükségük, 

e) jelentést készíteni a végrehajtási tevékenység ellenőrzéséről a feltárt hiányosságok és a kijavításukra előírt intézkedések megjelölésével, egyébként pedig jegyzőkönyvet a végrehajtási tevékenység ellenőrzéséről, 

f) a végrehajtói tevékenység ellenőrzéséről szóló jegyzőkönyv egy példányát, a végrehajtói tevékenység ellenőrzéséről szóló jegyzőkönyvet és azok összetevőit átadni a végrehajtónak. 

(5) A végrehajtónak joga van véleményt nyilvánítani a végrehajtás menetéről és a végrehajtási tevékenység ellenőrzésével kapcsolatos minden tényről. A végrehajtó a végrehajtási tevékenység ellenőrzése során, de legkésőbb a végrehajtási tevékenység ellenőrzéséről szóló jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 14 napon belül jogosult írásban kifogást emelni a végrehajtási tevékenység ellenőrzéséből származó megállapítások valódiságával és ellenőrizhetőségével szemben. Az ellenőrző bizottság megvizsgálja a kifogások megalapozottságát, és az eredményről írásban értesíti a végrehajtót. A végrehajtónak az ellenőrző bizottság megállapításaival szembeni kifogásai és az ellenőrző bizottságnak a kifogások vizsgálatának eredményéről szóló értesítése a végrehajtási tevékenység ellenőrzésének végrehajtásáról szóló jegyzőkönyv részét képezi. 

(6) Az ellenőrző bizottság a végrehajtási tevékenység ellenőrzésének eredményéről szóló értesítést megküldi annak a személynek, akinek kezdeményezésére a végrehajtási tevékenység ellenőrzésére sor került. Ha az ellenőrző bizottság a végrehajtási tevékenység ellenőrzésének eredményei alapján megállapítja, hogy a végrehajtó fegyelmi vétséget követett el, az ellenőrző bizottság elnöke a kamara elnökségének előzetes véleményét követően fegyelmi javaslatot tesz; a fegyelmi javaslatnak tartalmaznia kell a végrehajtási tevékenység ellenőrzéséről szóló jelentést. 

(7) A végrehajtási tevékenység ellenőrzésének költségei a kamarát terhelik. 

(8) A végrehajtási tevékenység ellenőrzésére vonatkozó eljárás részleteit a kamara által a minisztériummal egyetértésben kiadott belső szabályzat szabályozza. 

A bírósági végrehajtó fegyelmi vétségért felelősségre vonható.

(1) Fegyelmi vétségnek minősül a végrehajtói feladatok ellátása során elkövetett vétkes kötelezettségszegés, a jelen törvény szerinti egyéb kötelezettségek megszegése, az esküszegés, a hivatali méltóságot csorbító magatartás, valamint a végrehajtói tisztséggel összeférhetetlen tevékenység folytatása előzetes felhívás ellenére. Fegyelmi vétségnek minősül a végrehajtó olyan vétkes magatartása is, amely a végrehajtási eljárás vagy a fegyelmi eljárás késedelmét eredményezi. 

(2) Az 1. bekezdésben említett magatartás súlyos fegyelmi vétségnek minősül, ha a megsértett kötelesség jellegére, a magatartás módjára, a vétkesség fokára, az ismétlődésre vagy más súlyosbító körülményre tekintettel annak káros volta fokozott. A 221. § 1. és 2. bekezdése szerinti jogerős ítéletben kiszabott pénzbírságnak az ítéletben megállapított határidőn belüli megfizetésének elmulasztása szintén súlyos fegyelmi vétségnek minősül.

(1) Fegyelmi büntetésként fegyelmi vétség miatt fegyelmi büntetés szabható ki 

a) írásbeli megrovás, 

b) 660 euróig terjedő pénzbírság. 

(2) Súlyos fegyelmi vétség fegyelmi büntetéseként kiszabható

a) írásbeli megrovás,

b) 6 600 euróig terjedő pénzbírság,

c) a végrehajtói tisztség gyakorlásától való eltiltás. 

(3) A 2. bekezdés b) vagy c) pontja szerinti fegyelmi intézkedést az 57. § 2. bekezdésében foglalt rendelkezések ismételt megsértése esetén kell kiszabni. 

(4) A kiszabott fegyelmi büntetést a kamara a fegyelmi határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul, a fegyelmi büntetés megszüntetéséig a kamara honlapján közzéteszi.

(1) A miniszter, a büntetőeljárás vagy a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig, illetve a végrehajtói tisztségből való felmentésről szóló határozat meghozataláig felfüggesztheti azt a végrehajtót, aki ellen szándékos bűncselekmény vagy a jelen törvény szerinti tevékenységgel összefüggő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult, vagy aki ellen súlyos fegyelmi vétség miatti visszahívási eljárás indult. 

(2) A miniszter, a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig vagy a végrehajtói tisztségből való felmentéséről szóló határozat meghozataláig felfüggeszti azt a végrehajtót, aki ellen a 29. § 12. bekezdése szerinti súlyos fegyelmi vétség miatt fegyelmi eljárás indult. 

(3) A miniszter, a végrehajtót a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának időtartamára felfüggeszti, kivéve, ha a végrehajtó visszahívásának okai fennállnak. 

(4) A végrehajtó felfüggesztéséről szóló határozatot a miniszter a fegyelmi eljárás során a javaslattevő személy indítványára, vagy a fegyelmi eljárás alá vont végrehajtó indítványára, de akár indítvány nélkül is visszavonhatja. A fegyelmi eljárás alá vont végrehajtó legkorábban a korábbi kérelmét elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított egy hónap elteltével nyújthatja be újra a végrehajtói tisztség gyakorlásától való felfüggesztéséről szóló határozat visszavonására irányuló kérelmét. 

(5) A végrehajtó feladatai ellátásának felfüggesztése a büntetőeljárás megszüntetéséről vagy a büntetőeljárás feltételes megszüntetéséről szóló határozat, a bíróság ítélete vagy a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg; ez nem alkalmazandó, ha a magatartás, amely miatt a végrehajtót felfüggesztették, olyan bűncselekmény volt, amely miatt a végrehajtót jogerősen elítélték, vagy ha a végrehajtó ellen a végrehajtói feladatok ellátásától való eltiltás fegyelmi intézkedés volt érvényben a végrehajtó feladatainak ellátásától való eltiltás miatt, amely magatartás miatt a végrehajtó feladatainak ellátását felfüggesztették. A végrehajtó haladéktalanul tájékoztatja a kamarát és a minisztériumot e körülményekről. 

(6) Ha a végrehajtó tisztségének leállítása továbbra is fennáll, a végrehajtó nem végezhet a jelen törvény szerinti tevékenységet. A 4. § a felfüggesztés időtartama alatt nem alkalmazandó.

(7) A végrehajtó felfüggesztéséről szóló miniszteri határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

(1) Ha a végrehajtó felfüggesztése alatt a súlyos fegyelmi vétségek miatti fegyelmi eljárás lefolytatása miatt büntetőeljárás indul a végrehajtó ellen, a miniszter dönt a végrehajtói tisztség felfüggesztése indokainak kiterjesztéséről. 

(2) Ha a végrehajtó büntetőeljárás lefolytatása miatti felfüggesztése alatt a végrehajtó ellen súlyos fegyelmi vétség miatt fegyelmi eljárás indul, a miniszter dönt a végrehajtó feladatainak ellátása felfüggesztése indokainak kiterjesztéséről. 

(3) A miniszter azon határozata ellen, amely a végrehajtó felfüggesztésének okait kiterjeszti, fellebbezésnek nincs helye. 

(1) A bírósági végrehajtó felelőssége fegyelmi vétségért az elévülési idő lejártával szűnik meg, amely a következő 

a) öt év, ha a fegyelmi vétség a fegyelmi alperes hibájából történt, ami az eljárás elhúzódását eredményezte, 

b) egyéb esetekben három év. 

(2) A fegyelmi vétségek elévülési ideje felfüggesztésre kerül 

a) az elévült fegyelmi vétség miatt benyújtott fegyelmi kérelem és a fegyelmi tanács ezt követő, a fegyelmi eljárást megszüntető intézkedése; vagy

b) ha a végrehajtó az elévülési időn belül újabb fegyelmi vétséget követ el.

(3) Az elévülési idő megszakadása új elévülési időt indít. 

(1) A bírósági végrehajtó fegyelmi felelősségének elbírálása során a büntető törvénykönyv első részét kell értelemszerűen alkalmazni. 

(2) A végrehajtókkal szembeni fegyelmi eljárást külön jogszabály szabályozza.¹⁹⁾ 

(1) A végrehajtóval szemben fegyelmi intézkedést kiszabó fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével a végrehajtót a fegyelmi felelősség szempontjából úgy kell kezelni, mintha a fegyelmi vétség miatt nem szabtak volna ki rá szankciót. Ha a fegyelmi intézkedés végrehajtása az első mondatban említett határidőn belül nem fejeződött be, a fegyelmi büntetés a fegyelmi intézkedés végrehajtásával megszűnik. 

(2) Ha az 1. bekezdés szerinti feltételek teljesülnek, a fegyelmi tanács elnöke a végrehajtó kérelmére haladéktalanul igazolást állít ki számára a fegyelmi büntetés megszűnéséről. 

(3) A 221. § 2. bek. c) pontja szerinti fegyelmi intézkedés nem szűnik meg.

(1) A kamara közigazgatási szabálysértést követ el, ha nem vezet nyilvántartást a végrehajtásokról, vagy ha nem a 211.a és 211.b § megfelelően jár el. 

(2) A kamara közigazgatási szabálysértésért 16 000 euróig terjedő pénzbírsággal sújtható. 

(3) A kamarai közigazgatási szabálysértéseket a minisztérium tárgyalja és a bírságokat a minisztérium hajtja be. 

(4) A bírság kiszabásakor a minisztérium figyelembe veszi a kamara jogellenes cselekményének vagy mulasztásának jellegét, súlyosságát, módját, időtartamát és következményeit. 

(5) A kamara felelőssége a közigazgatási szabálysértésért megszűnik, ha a minisztérium a közigazgatási szabálysértésről való tudomásszerzéstől számított két éven belül, de legkésőbb a közigazgatási szabálysértés elkövetésétől számított öt éven belül nem indít eljárást a közigazgatási szabálysértésért való felelősség megállapítása iránt. 

(6) A bírság kiszabásáról szóló jogerős határozat a 45. § 2. bek. i) pontja szerinti végrehajtható jogcímnek minősül.

(7) A bírságokból származó bevétel az állami költségvetés bevétele. 

(8) A közigazgatási szabálysértés tárgyalásakor és a közigazgatási szabálysértési bírság kiszabásakor, a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni,^19aa) ha a jelen törvény másként nem rendelkezik.

A kamara tevékenységének megkezdéséig feladatait a minisztérium látja el, amely legkésőbb a jelen törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül összehívja a végrehajtók alakuló konferenciáját. 

(1) A 10. § 1. bek. b), d) és e) pontjának rendelkezései nem vonatkoznak arra a személyre, aki a jelen törvény hatálybalépésétől számított 18 hónapon belül szakvizsgával szakképesítést szerez. 

(2) A 11. és 12. § rendelkezései ezzel nem érintettek. 

(3) A 15. § rendelkezéseit 1999. december 31-ig nem kell alkalmazni a korábbi rendeletek alapján létrehozott végrehajtói hivatalokra.

(4) Az 1. bekezdés alapján a képzés alóli mentesség hatályát veszti, ha az a személy, akinek a mentességet megadták, a jelen törvény hatálybalépésétől számított két éven belül nem kezdi meg tanulmányait jogi karon, és további öt éven belül nem fejezi be sikeresen a tanulmányait. A végrehajtó feladatainak gyakorlása ezen időszakok lejártával megszűnik. 

A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban vagy a Cseh Köztársaságban 1993. december 31. előtt a jog területén szerzett felsőfokú végzettséget a 10. § 1. bek. b) pontja és a 21. § 1. bek. b) pontja alapján szerzett felsőfokú végzettségnek kell tekinteni. A 230. § rendelkezését ez nem érinti. 

A jelen törvény hatálybalépése előtt hozott bírósági végzés alapján hozott határozat végrehajtását az addig hatályos jogszabályok szerint kell végrehajtani; ha azonban a jogosult követelését még részben sem elégítették ki, a jogosult a bíróság hozzájárulásával a jelen törvény alapján végrehajtási indítványt nyújthat be. A bíróság az ügyet írásban a végrehajtóhoz utalja, miközben az eredeti kérelem joghatásai érintetlenül maradnak. 

Ahol külön jogszabály valamely határozat bírósági végrehajtására utal, az úgy értendő, hogy az magában foglalja a jelen törvény szerinti végrehajtást is.

233.a § 

A 2017. április 1-je előtt indított, és a 2017. március 31-ig hatályos rendelkezések alapján lefolytatott végrehajtási eljárások megszüntetésére vonatkozó eljárást külön törvény is szabályozza.^19b) 

A végrehajtó-gyakornokok a jelen törvény hatálybalépésének napján válnak végrehajtó-jelöltekké. A kamara a jelen törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül felveszi őket a bírósági végrehajtó-jelöltek jegyzékébe. 

(1) A jelen törvény kihirdetése előtt megkezdett végrehajtásokat a jelen törvény szerint kell befejezni. 

(2) A 2002. február 1-je előtt indított végrehajtási eljárásokat a hatályos rendelkezéseknek megfelelően kell befejezni. 

A 115. § 4. bekezdése 2002. december 31-én hatályát veszti. 

(1) A 10. § 1. bek. b) pontjában és a 21. § 1. bek. b) pontjában említett képzésnek minősül a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területén székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény jogi karán szerzett képzés is. 

(4) Ha a kamara a 3. bekezdésben említett határidőn belül nem nyújt be indítványt a jelen törvény szerinti feddhetetlenségi feltételnek nem megfelelő végrehajtó eltávolítására, a miniszter a határidő lejárta után indítvány nélkül is eltávolíthatja a végrehajtót. 

Átmeneti és záró rendelkezések 2005. szeptember 1-jei hatállyal 

(1) A 2005. szeptember 1-je előtt indított eljárást a 2005. augusztus 31-e előtt hatályos jog szerint kell befejezni, kivéve, ha a 2. bekezdés másként rendelkezik. 

(2) A 34. § 1–3. bek., a 37. § 4. és 5. bekezdésének, a 46. § 3. bek., a 47. § 3. bek., az 58. § 5. bek., a 134. § 2. bek., a 136. § 3. és 4. bek., a 145. § 1. bek. rendelkezéseit a 2005. szeptember 1-je előtt indított eljárásokra is alkalmazni kell. 

(3) A kamara elnöksége legkésőbb 2005. november 31-ig összehívja a végrehajtók konferenciáját a fegyelmi tanács új tagjainak megválasztására.

(4) A 2005. szeptember 1-je előtt kijelölt végrehajtóknak legkésőbb 2005. november 31-ig biztosítékot kell letétbe helyezniük a könyvvizsgálat megszervezésének költségei fedezésére. Ha a végrehajtó nem tesz eleget e kötelezettségének, a kamara a 16. § 2. bek. j) pontja alapján javaslatot tesz a miniszternek a végrehajtó visszahívására.

(5) Az a végrehajtó, aki 2005. szeptember 1-jén nem rendelkezett másodfokú felsőfokú végzettséggel valamely szlovákiai felsőoktatási intézmény jogi karán, vagy nem rendelkezett külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított, elismert felsőfokú végzettséget igazoló okirattal, köteles legkésőbb 2012. december 31-ig igazolni a minisztériumnak, hogy felsőfokú végzettségét megszerezte. Ha a végrehajtó nem bizonyítja, hogy e kötelezettségének határidőn belül eleget tett, a miniszter haladéktalanul visszahívja őt. 

Ahol az általános kötelező erejű jogszabályokban a „végrehajtói hivatal gyakorlása” kifejezés szerepel, azon a „végrehajtói tisztség gyakorlását” kell érteni.

(1) A 2006. december 1-je előtt indított eljárásokat a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell befejezni, kivéve, ha a 2–4. bekezdés vagy a külön jogszabály²⁰⁾ másként rendelkezik. 

(2) A 44. § 7. bek. azokra a 2006. december 1-je előtt indult eljárásokra is alkalmazni kell, amelyekben a bíróság még nem adott a végrehajtónak írásbeli végrehajtási megbízást. Azokban a 2006. december 1-je előtt indult eljárásokban, amelyekben a bíróság már adott a végrehajtónak írásbeli megbízást a végrehajtás lefolytatására, de nem határozta meg a díjelőleg és a költségtérítés összegét, a bíróság a végrehajtó kérelmére meghatározza ezt az összeget.

(3) A 203. § 2. bek. rendelkezését a 2006. december 1-je előtt indított eljárásokra is alkalmazni kell, ha a tartásdíj-követelés behajtására irányuló végrehajtást 2006. november 30-át követően szüntetik meg azzal az indokkal, hogy a kötelezett vagyona még a végrehajtás költségeinek fedezésére sem elegendő. 

(4) Az olyan külföldi határozat végrehajtására irányuló eljárást, amelyben a kérelmet 2006. december 1-je előtt adták át a bíróságnak olyan nemzetközi szerződés alapján, amely a Szlovák Köztársaságot köti, és amelyet nem szüntettek meg külön jogszabály alapján, a jelen törvény szerint kell befejezni.

A 2008. október 15-től hatályos rendelkezésekre vonatkozó átmeneti rendelkezések

A 2008. október 15. előtt készült közjegyzői okiratokra a jelen törvény nem vonatkozik.

A jelen törvény a 3. sz. mellékletben felsorolt, jogilag kötelező erejű európai uniós jogi aktusokat ülteti át.

(1) Folyószámlán vagy betétszámlán lévő készpénz, illetve betétkönyvvel, betéti igazolással vagy más hitelesített értékpapírral igazolt készpénzbetétek, amelyek biztosítékul szolgálnak az ügyfélnek az átállást²¹⁾ előkészítő előszállítás vagy másodlagos előszállítás céljából átadott euró bankjegyek vagy -érmék értékének fedezetére²¹⁾ az euró Szlovák Köztársaságban történő bevezetéséről szóló külön jogszabály szerinti párhuzamos készpénzforgalom időszakának végéig a jelen törvény alapján nem tartoznak a végrehajtás hatálya alá.²²⁾ 

(2) Az euróra való áttérés során²¹⁾ a bank és a külföldi bank fiókja legkésőbb az euró bevezetésének napját követő második munkanapon²³⁾ zárolja a számlán lévő pénzeszközöket a bankban vagy a külföldi bank fiókjában vezetett számláról a jelen törvény alapján kiállított, az euró bevezetésének napját megelőző utolsó munkanapon²³⁾ vagy az euró bevezetésének napját követő első munkanapon²³⁾ a bankhoz vagy a külföldi bank fiókjához kézbesített, a követelés lefoglalással történő végrehajtás megkezdéséről szóló értesítés alapján. 

(1) A jelen törvényt a jelen törvény hatálybalépése előtt indított eljárásokra is alkalmazni kell. 

(2) A jelen törvény hatálybalépése előtt indított eljárásokban a 61.c § 2. bek. szerinti határidő a jelen törvény hatálybalépésének napján kezdődik. 

(3) A jelen törvény hatálybalépése előtt indított olyan eljárásokban, amelyekben az állam tulajdonát vagy jogait a 61.c § 2. bek. alapján érintik, a végrehajtás megindításáról szóló értesítés joghatásai a 2. bekezdés szerinti határidő lejártáig fennállnak. 

(4) A jelen törvény hatálybalépése előtt indított, a 61.c § 1. bek. szerinti vagyont érintő eljárást a bíróság megszünteti.

(1) Az a végrehajtó, aki 1993. december 31. előtt a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban vagy a Cseh Köztársaságban jogi felsőfokú végzettséget szerzett, és akit 2012. december 31. előtt neveztek ki végrehajtóvá, úgy tekintendő, hogy megfelel a 10. § 1. bek. b) pontja szerinti végzettségi feltételnek; a 238. § 5. bek. rendelkezése nem alkalmazandó. 

(2) Az az állampolgár, aki 1993. december 31. előtt a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban vagy a Cseh Köztársaságban jogi felsőfokú végzettséget szerzett, és nem felel meg a 10. § 1. bek. b) pontja szerinti végzettségi követelménynek, 2013. január 1-től nem nevezhető ki végrehajtónak; ez nem vonatkozik arra az állampolgárra, aki 2012. december 31. előtt szerepelt a gyakornoki végrehajtók jegyzékében. Az állampolgár végrehajtóvá történő kinevezésére és az állampolgárnak a gyakornokok jegyzékébe történő bejegyzésére a 231. § rendelkezése nem alkalmazandó.

(1) A 2013. november 1-je előtt indított végrehajtási eljárást a 2013. október 31-e előtt hatályos rendelkezések szerint kell befejezni, kivéve, ha a 2. és 3. bekezdés másként rendelkezik.

(2) A 36. § 8–13. bekezdésének, a 46. § 3–7. bekezdésének és a 60. § 2. bekezdésének rendelkezéseit a 2013. november 1-je előtt indított eljárásokra is alkalmazni kell. 

(3) A 2013. november 1-je előtt hozott, az 57. § szerinti határozatba foglalt költségelszámolás ellen benyújtott fellebbezést a 2013. október 31-e előtt hatályos szabályok szerint kell elbírálni; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a fellebbezés egy vezető bírósági tisztviselő olyan határozata ellen irányul, amelyet még nem bírált el bíró. 

(4) A kamara 2013. november 30-ig a miniszter rendelkezésére bocsátja a végrehajtók 2013. november 1-jei állapot szerinti frissített jegyzékét. A minisztérium 2013. december 31-ig közzéteszi a bírósági végrehajtók listáját a honlapján.

(5) A végrehajtó beszámol a kamarának a jogosultaktól végrehajtásra érkezett kérelmek számáról, a befejezett végrehajtási eljárások számáról és a folyamatban lévő végrehajtási eljárások számáról, a kamara pedig a kamara tevékenységéről és a végrehajtók 8. § 7. bek. szerinti tevékenységéről első alkalommal 2015-ben a 2014. naptári évre vonatkozóan számol be a minisztériumnak. 

(6) A 2013. október 31. előtt hatályos rendeletek alapján végzett végrehajtási gyakorlatot a 2013. november 1-től hatályos rendeletek szerinti végrehajtási gyakorlatnak kell tekinteni. 

(7) Aki 2013. november 1-je előtt jelentkezik szakmai vizsgára, és megfelel a 2013. november 1-je előtt hatályos rendelkezések szerinti szakmai vizsga feltételeinek, annak a kamara engedélyezi a szakmai vizsga letételét a 10.a § szerint, a 2013. október 31-e előtt hatályos változatban. 

(8) A 2013. október 31-ig a gyakornoki jegyzékbe felvett jelölt a 2013. október 31-ig hatályos rendelkezéseknek megfelelő időtartamú szakmai gyakorlatot vállal. 

(9) A 2013. október 31. előtt hatályos rendeletek alapján kinevezett végrehajtót a jelen törvény alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy 2013. november 1-jén a végrehajtó irodája szerinti kerületi bíróság illetékességi területére nevezték ki. 

(10) A bírósági végrehajtó legkésőbb 2014. április 30-ig köteles a felelősségbiztosításának mértékét összhangba hozni a jelen törvény 12. § 1. bek. b) pontjában foglaltakkal; ellenkező esetben a biztosítását 2014. május 1-jén megszűntnek kell tekinteni. 

(11) Ha a könyvvizsgálatot 2013. október 31. előtt hatályos rendelkezések alapján 2013. november 1-je előtt kezdték meg, a könyvvizsgálatot a 2013. október 31. előtt hatályos rendelkezések alapján kell befejezni. A 12. § 1. bek. c) pontja szerinti könyvvizsgálat megszervezésének költségeire a bírósági végrehajtó által 2013. október 31. előtt a kamara számlájára letétbe helyezett készpénzbiztosítékot a bírósági végrehajtói tevékenység 2013. november 1-től történő megszűnésének költségeire vonatkozó készpénzbiztosítéknak kell tekinteni, kivéve, ha a könyvvizsgálatot 2013. november 1-je előtt megkezdték. 

(12) A 2013. október 31. előtt hatályos rendelkezések alapján létrehozott végrehajtói irodát a végrehajtó legkésőbb 2014. április 30-ig megszünteti.

(13) Ha a végrehajtó a 2013. október 31-ig hatályos szabályok szerint a kötelezettől olyan teljesítést kapott vagy hajtott be, amelyet 2013. november 1-jéig nem utalt át a jogosultnak, köteles a kapott vagy behajtott teljesítést a 46. § 4. és 5. bekezdése szerinti kérelmet követően legkésőbb 2013. november 15-ig átutalni a jogosultnak; e kötelezettség megszegése a végrehajtó súlyos fegyelmi vétségének minősül. 

(14) A fegyelmi tanács tagjai hivatali idejüket a hatályos rendelkezéseknek megfelelően 2013. október 31-ig töltik ki; a tisztség betöltésének idejének lejártára azonban nem kerülhet sor a hatályos rendelkezések alapján indított fegyelmi eljárások 2013. október 31-ig történő befejezése előtt. 

(15) A 2013. október 31. előtt megkezdett fegyelmi eljárást a 2013. október 31. előtt hatályos jogszabályok szerint fegyelmi eljárás lefolytatására illetékes kamarai szerv fejezi be.

(16) Ha a kamara fegyelmi eljárás lefolytatására illetékes szervének valamely tagjának tisztsége a 2013. október 31-ig hatályos rendelkezések szerint megszűnik, a fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi tanács tagját a fegyelmi tanács tagjai közül nevezi ki. 

(17) A fegyelmi tanács, mint a 2013. október 31-ig hatályos szabályzat szerinti kamarai szerv, megszűnik; a 14. és 15. bekezdés rendelkezéseit ez nem érinti. A végrehajtók értekezlete nem választja meg a jelen törvény szerinti fegyelmi tanácsok első elnökeit; a fegyelmi tanács 2013. október 31-ig hatályos rendelkezések alapján megválasztott tagjai a fegyelmi tanácsok elnökei a 2013. október 31-ig hatályos rendelkezések szerinti megbízatásuk lejártáig tartó időszakra. A fegyelmi tanácsok tagjainak a 222.c § 2. bek. a) pontja szerinti kinevezése céljából a fegyelmi tanácsok tagjelöltjei kamara elnöksége legkésőbb 2013. november 15-ig javaslatot tesz a fegyelmi tanácsok tagjainak kinevezésére. A 222.c § 2. bek. a) és b) pontjában említett fegyelmi tanácsok tagjait a miniszter legkésőbb 2013. november 30-ig nevezi ki. Ha a kamara elnöksége a fegyelmi tanácsok tagságára a meghatározott határidőn belül nem tesz javaslatot, a miniszter legkésőbb 2013. december 31-ig kijelöli a fegyelmi tanácsok tagjait. Ha a fegyelmi eljárás megindítására irányuló javaslat olyan időpontban érkezik a kamarához, amikor az ügyet még nem lehetett a fegyelmi tanácshoz rendelni, mert az még nem alakult meg, a fegyelmi eljárás akkor kezdődik, amikor a javaslatot a fegyelmi tanácshoz rendelik.

(1) A 61.b § 3. bekezdésének és a 200. § 2–4. bekezdésének rendelkezéseit a 2014. május 31. után indított végrehajtási eljárásokra kell alkalmazni. 

(2) A 63. § 2. és 3. bekezdésének rendelkezései nem alkalmazandók, ha a jelen törvény hatálybalépésekor a végrehajtó ingatlanok eladásával végzi a végrehajtást. 

(1) Az olyan választottbírósági eljárásban hozott választottbírósági ítélet alapján, amelynek tárgya olyan jogvita, amely megfelel a külön jogszabályban^4ead) foglalt feltételeknek, a 2015. január 1-je előtt kiadott, csak a jelen törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül indítható végrehajtási eljárás. Az ezen időszak után benyújtott végrehajtási indítvány nem adható ki végrehajtási megbízás; a választottbírósági ítélet már nem köti a választottbírósági eljárásban részt vevő feleket. 

(2) Az 1. bekezdéssel összhangban indított vagy választottbírósági eljárás során hozott választottbírósági ítélet alapján indított végrehajtási eljárásokra, amelyek tárgya a külön jogszabály^4ead) szerinti feltételeknek megfelelő jogvita, és amelyek 2015. január 1-jéig nem zárultak le, a 2014. december 31-én hatályos szabályok az irányadók.

(3) A végrehajtó 2016. június 30-ig köteles bejegyezni a végrehajtási nyilvántartásba minden olyan jogerősen be nem fejezett végrehajtást, amelyben a bíróság végrehajtási megbízást adott neki; ez a kötelezettség a végrehajtó képviselőjére, helyettesére és jogutódjára is vonatkozik. 

(4) Ha a fegyelmi eljárásra illetékes kamarai szerv vagy a 2014. december 31-ig hatályos rendelkezések szerint létrehozott fegyelmi testület 2015. január 31-ig nem döntött a végrehajtó fegyelmi vétségéről, a fegyelmi eljárást a 2015. január 1-től hatályos rendelkezések szerint létrehozott fegyelmi eljárásra illetékes kamarai szerv fejezi be. Az első mondat rendelkezését a jogerősen le nem zárt fegyelmi fellebbezési eljárásokra is alkalmazni kell; e célból a 2015. január 1-től hatályos szabályok szerint a fegyelmi eljárásban illetékes kamarai szervet kell fellebbezési szervnek tekinteni. A fegyelmi fellebbviteli szervként döntést hozó kamarai fegyelmi szerv a 2015. január 1-től hatályos szabályok szerint jár el; ha a határozatot megsemmisítik és az ügyet további eljárásra visszautalják, az ügyet első fokon a 2015. január 1-től hatályos szabályok szerint létrehozott a kamarai fegyelmi szerv, a 2015. január 1- től hatályos szabályok szerint tárgyalja, és ha a fellebbviteli szerv a határozatot helybenhagyja, azt a Polgári perrendtartás ötödik része második fejezetének rendelkezései szerint bírósági felülvizsgálatnak vetheti alá.

(5) Ha a 2014. december 31-ig hatályos jogszabályok szerint nem alakult fegyelmi testület, vagy a fegyelmi eljárásra illetékes kamarai szerv üresedés miatt tétlen volt, és nem a 4. bekezdés szerinti fegyelmi fellebbezési eljárásról van szó, a fegyelmi eljárásra a 2015. január 1-től hatályos jogszabályok szerint illetékes kamarai szerv legkésőbb az ügynek a fegyelmi eljárásra illetékes szerv elé utalásától számított egy éven belül dönt a fegyelmi eljárás iránti kérelemről. A fegyelmi eljárás egyéb határidői attól az időponttól kezdődnek, amikor az ügyet a kamara illetékes fegyelmi hatósága elé utalják.

(6) A 2014. december 31-ig hatályos rendeletek alapján létrehozott fegyelmi tanácsok elnökeinek és tagjainak adatbázisai a jelen törvény hatálybalépésével megszűnnek.

(7) A végrehajtók értekezlete választja meg a fegyelmi bizottság tagjait, hogy azok legkésőbb két hónappal a jelen törvény hatálybalépését követően betölthessék tisztségüket. Ha a végrehajtói értekezlet az első mondatban említett határidőn belül nem választja meg a fegyelmi tanács tagjait, a fegyelmi tanács tagjait a kamara elnöksége haladéktalanul, de legkésőbb a jelen törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül megválasztja. Ha a fegyelmi tanács tagjait nem az első vagy a második mondat szerint választják meg, a miniszter nevezi ki őket. 

(1) A bírósági végrehajtó a 34. § 13. bek. és a 95. § 2. bekezdésében említett megállapodásban meghatározott feltételek mellett legkésőbb 2016. augusztus 1-től elektronikus úton kommunikál. 

(2) A 34. § 13. bek. szerinti, 2015. december 31. előtt hatályos rendelkezések alapján megkötött megállapodást a 34. § 13. bek. szerinti, 2015. december 31. után hatályos megállapodásnak kell tekinteni. 

(1) A jelen törvény hatálybalépése előtt indult végrehajtási eljárásban, amelyben a jelen törvény hatálybalépésének napjától a 39. § 4. bek. szerinti adatok a végrehajtási kérelem benyújtásához szükségesek, a jogosult köteles a 39. § 4. bek. szerinti végrehajtási indítványt a jelen törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül kiegészíteni.

(2) A 39. § 4. bek. és a 40. §-nak a rendelkezéseit ugyanúgy alkalmazni kell az 1. bekezdés szerinti végrehajtási eljárásokra, amelyekben az engedély iránti kérelemről a jelen törvény hatálybalépése előtt nem született döntés.

(3) Az 1. bekezdés szerinti végrehajtásokat a jelen törvény hatálybalépésének napjától fel kell függeszteni. 

(4) Ha az 1. bekezdés szerinti eljárásban az ellenkezőjét nem bizonyítják, az 57. § 1. bek. m) pontja alapján a végrehajtás felfüggesztésének van helye.

(5) Ha a jogosult az 1. bekezdés szerinti határidőn belül nem egészíti ki a végrehajtási indítványt, a bíróság a végrehajtást leállítja. 

(6) Ha a jogosult az 1. bekezdés szerinti határidőn belül kiegészíti a végrehajtási indítványt, a bíróság megvizsgálja, hogy az 57. § 1. bek. m) pontja szerint fennáll-e a végrehajtás leállításának oka, és ha nem állítja le a végrehajtást, dönt a végrehajtás folytatásáról. 

(1) A 2017. február 1-je előtt kijelölt végrehajtónak legkésőbb 2017. március 1-ig meg kell felelnie a 12. § 1. bek. d) pontjában foglaltaknak. Erről 2017. március 8-ig kell a kamarának becsületbeli nyilatkozatot benyújtania, amelynek tartalmaznia kell egy nyilatkozatot arról, hogy azokban a végrehajtási eljárásokban, amelyekben 2017. március 1-je előtt felhatalmazást kapott a végrehajtás lefolytatására, az ilyen eljárások jogosultjai tekintetében betartotta a 36. § 8. bekezdése szerinti, 2017. március 31-ig hatályos kötelezettségeket. 

(2) A kamara legkésőbb 2017. március 15-ig átadja a minisztériumnak azon végrehajtók listáját, akik az 1. bekezdés szerinti nyilatkozatot tettek. 

(3) A végrehajtók jegyzékét, akik az 1. bekezdés szerinti határidő lejárta után tettek becsületbeli nyilatkozatot, de legkésőbb 2018. január 31-ig, a kamara legkésőbb 2018. február 15-ig átadja a minisztériumnak.

(4) A kamara legkésőbb 2018. február 28-ig ellenőrzi, hogy az 1. bekezdés vagy a 4. bekezdés szerinti becsületbeli nyilatkozatot benyújtó végrehajtók megfelelnek-e a 12. § 1. bek. d) pontja szerinti feltételeknek. 

(5) A kamara legkésőbb 2018. április 1-jéig javaslatot tesz a miniszternek, annak a végrehajtónak a visszahívására, akire 2018. március 1-jén az 55. § 1. bek. 2017. április 1-től hatályos rendelkezése nem vonatkozik, vagy aki nem felel meg a 12. § 1. bek. d) pontja szerinti feltételeknek. Ha a kamara 2018. április 1-jéig nem nyújtja be az első mondat szerinti indítványt a miniszterhez, a miniszter indítvány nélkül felmenti a végrehajtót. 

(1) Ha a jelen törvény 243.i–243.k. § másként nem rendelkezik, a 2017. április 1-je előtt indított végrehajtási eljárásokat a 2017. március 31-e előtt hatályos rendelkezéseknek megfelelően kell befejezni. Az 55. § 4. és 5. bekezdése szerinti ügyek végrehajtóknak történő kiosztására vonatkozó szabályokat csak a 2017. április 1-jét követően hatályos rendeletek alapján kiosztott ügyek tekintetében kell alkalmazni.

(2) Az 55. § 1. bek. rendelkezését arra a bírósági végrehajtóra kell alkalmazni, aki a 243.g § 1. bekezdésében említett határidőn belül becsületbeli nyilatkozatot tett.

(3) Az 55. § 1. bekezdését, a 243.g § 3. bekezdése szerinti végrehajtók tekintetében, 2018. március 1-től kell alkalmazni. 

(1) A 2017. április 1-je előtt a végrehajtónak kézbesített végrehajtási kérelem alapján indított végrehajtási eljárásban a végrehajtónak a végrehajtás lefolytatására vonatkozó megbízás iránti kérelmét legkésőbb 2017. június 30-ig kell benyújtania a hatályos rendeletek szerint hatáskörrel rendelkező bírósághoz, a 2017. március 31. előtt hatályos jogszabályok szerint. Ha a 2017. április 1-je előtt indított végrehajtási eljárásban a végrehajtó engedély iránti kérelmét a hatályos szabályok szerint 2016. március 31. előtt hatáskörrel rendelkező bíróság 2017. június 30. után kapja meg, a bíróság az engedély iránti kérelmet visszaküldi a végrehajtónak. Az engedélykérelemnek a végrehajtóhoz való visszaküldése a végrehajtási eljárást leállítja. 

(2) Ha az 1. bekezdés szerinti eljárás megszüntetését követően a jogosult a 2017. április 1-jén hatályos rendeletek szerint végrehajtási indítványt nyújt be, az eredeti végrehajtási kérelem joghatásai fennmaradnak, ha a kérelmet a 2017. április 1-jén hatályos rendeletek szerint illetékes bírósághoz 2017. augusztus 1-je előtt nyújtják be. A végrehajtó erről tájékoztatja a jogosultat. 

A 2017. április 1-je előtt indult végrehajtási eljárásokban, ha a végrehajtást felfüggesztették, a bíróság dönthet úgy, hogy a végrehajtó nem jogosult a végrehajtási költségek megtérítésére, ha különleges megfontolásra érdemes okok állnak fenn, különösen, ha a végrehajtó a végrehajtás lefolytatása során nem a jogszabályoknak megfelelően járt el, vagy ha a 2017. március 31-ig hatályos 57. § 4. bekezdése alapján nem terjesztette a bíróság elé az ügyet felfüggesztés céljából. 

Ha a 2017. április 1-je előtt indított végrehajtási eljárásban végrehajtóváltásra került sor vagy a végrehajtót kizárták, a végrehajtó jogosult a költségekre olyan mértékben, amilyen mértékben a végrehajtóváltásról vagy a végrehajtó kizárásáról szóló határozat meghozataláig a kötelezett vagyonából behajtott vagy kapott juttatásokat a végrehajtó követeléseinek kielégítésére használták fel a 2017. április 1-től hatályos 60. § megfelelően vagy a 2017. március 31-ig hatályos 127. és 128. § és 164. § 1. bek. alapján.

A 41. § 7. bek. a 2018. január 1-jét követően kért vagyonnyilatkozat esetében kell alkalmazni. 

A 2018. április 1-je előtt indított végrehajtási eljárásokat a 2018. március 31-ig hatályos rendelkezések szerint kell lefolytatni.

A 228.d § 8. bek. harmadik mondata szerinti közigazgatási keresetet a miniszter a 2019. november 30. után kiadott, fegyelmi eljárást lezáró határozat után nyújthat be.

A 89. § 2. bek. és a 111. § 2. bek. 2020. április 1-től hatályos rendelkezéseit a 243.h § szerinti végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell.

(1) A megkezdett és 2023. március 31-ig jogerősen be nem fejezett végrehajtási eljárásokra, kivéve a 243.h § szerinti végrehajtási eljárást, a jelen törvény 2023. április 1-jétől hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni; az eljárásban 2023. március 31-ét megelőzően történt cselekmények joghatásait ez nem érinti.  

(2) A végrehajtás leállítására irányuló indítványról szóló eljárásban, amelyet 2023. március 31. előtt nyújtottak be, a hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve a 243.h § szerinti végrehajtási eljárást. A végrehajtás leállítására irányuló indítványról szóló eljárásban, amelyet 2023. április 1-je után nyújtottak be, a jelen törvény 2023. április 1-jétől hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, kivéve a 243.h § szerinti végrehajtási eljárást. 

(3) Ha a megbízott személy 2023. március 31-ig szerződést kötött az állam követelésének behajtására,^7ab) 2023. április 1-jén válik az eljárás résztvevőjévé; a 2023. március 31-ig hatályos olvasatú 36. és 37. § szerinti indítványokról a bíróság nem határoz. 

(4) A résztvevőnek a járulékalapú kiegészítő nyugdíjalapban lévő, a résztvevő befizetéseinek megfelelő vagyonrészére vonatkozó végrehajtási eljárást 2023. április 1-jével meg kell szüntetni; a kifizetett teljesítést ez nem érinti.

A 89. § 2. bek. és a 111. § 2. bek. rendelkezései a 2024. július 1-től hatályos olvasatban alkalmazandóak a 243.h § szerinti végrehajtási eljárásokra is.

A jelen törvény 1995. december 1-jén lép hatályba. 

1) A Büntető Törvénykönyv 89. § 9. bek.

2) Munka törvénykönyve.

3) A Tt. felsőoktatásról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, 131/2002. sz. törvény 2. § 5. bek.

3a) A Tt. 586/2003 sz. törvénye az ügyvédi tevékenységről, valamint a vállalkozásokról szóló 455/1991. sz. törvény módosításáról és kiegészítéséről (vállalkozói törvény), módosítva a Tt. 8/2005. sz. törvényével.

3b) A többször módosított Büntetőtörvénykönyv.

3c) A Tt. bűnügyi nyilvántartásról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 330/2007. sz. törvény 14. § 3. bek. e) pontja nyolcadik alpontja.

3ca) Törvény az egyes területeken való egyenlő bánásmódról és a hátrányos megkülönböztetés elleni védelemről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről, a Tt. 365/2004. sz. törvénye (diszkriminációellenes törvény).

3caa) A Tt. többször módosított 330/2007. sz. törvénye 13. § 4. bek. a bűnügyi nyilvántartásról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről. 

3cb) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 118/1996. sz. törvénye a betétek védelméről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről.

3cc) A Tt. 201/2008. sz. törvény 12. § 4. bek. b) pontja, a póttartásdíjról és a Tt. 36/2005. sz. családjogi törvényének módosításáról és kiegészítéséről, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának a Tt. 615/2006. sz. határozata szerint, módosítva a Tt. 420/2019. sz. törvényével.

3f) A Tt. bírósági követelések kezeléséről és behajtásáról szóló, többször módosított 65/2001. sz. törvény 7. § 2. bek. 

3g) A Szlovák Nemzeti Tanács, többször módosított 71/1992. sz. törvénye a bírósági illetékekről és a bűnügyi nyilvántartásból való kivonat díjáról.

3h) A Tt. minősített információk védelméről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 215/2004. sz. törvény. 

3i) A Tt. 201/2008. sz. törvény 12. §, a póttartásdíjról és a Tt. 36/2005. sz. családjogi törvényének módosításáról és kiegészítéséről, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának a Tt. 615/2006. sz. határozata szerint. 

4) A Tt. többször módosított, az ügyészségről szóló 153/2001. sz. törvény 4. § 1. bek. 

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Rendőri Testületről szóló, többször módosított 171/1993. sz. törvényének 2. §. 

4ead) A Tt. 335/2014. sz. törvénye a fogyasztói választottbírósági eljárásról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről. 

5) A Tt. többször módosított 136/2001. sz. törvénye a gazdasági verseny védelméről, valamint az Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított 347/1990. sz. törvényének módosításáról és kiegészítéséről, a minisztériumok és a Szlovák Köztársaság központi államigazgatásának felépítéséről. 

A verseny védelméről, valamint a Szlovák Köztársaság minisztériumainak és más központi államigazgatási szerveinek szervezetéről szóló 347/1990. sz. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló 136/2001. sz. törvény, módosított szöveg.

6) A Tt. többször módosított, 297/2008. sz. törvényének 5., 10–13. és 17. §, a bűncselekményekből származó bevétel legalizálása elleni védelemről és a terrorizmus finanszírozása elleni védelemről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről. 

6b) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának, a költségvetési szabályokról szóló, többször módosított Tt. 303/1995. sz. törvénye 10. § 9. bek., módosítva a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 386/1996. sz. törvényével, Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 278/1993. számú, az állami vagyon kezeléséről szóló törvénye 18. §, módosítva a Tt. 72/1999. sz. törvényével. 

7) A többször módosított 201/2008. sz. törvény. 

7a) Például a többször módosított 215/2004. sz. törvény, a többször módosított 324/2011. sz. törvény a postai szolgáltatásokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről, a Tt. többször módosított 483/2001. sz. törvénye a bankokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről, a többször módosított 351/2011. sz. törvény az elektronikus kommunikációról.

7aa) A 255/2006 sz. törvénnyel módosított 215/2004 sz. törvény 17. és 18. §-a.

7ab) Az állami követelésekről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 374/2014. sz. törvény 16. § 7. bekezdése.

7b) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 171/1993. sz. törvényének 73. §. 

7c) Az elektronikus kommunikációról szóló, többször módosított 351/2011. sz. törvény 5. § 1. bek. 

7d) Például a közúti közlekedésről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 8/2009. sz. törvény 113. § 1. bek., a többször módosított 483/2001. sz. törvény 91. §.

7da) a Tt. 48/2023 sz. törvényével módosított 8/2009 sz. törvény 70. § 11. bekezdése. 

7db) a Tt. 48/2023 sz. törvényével módosított 8/2009 sz. törvény 112. § 11. bekezdése. 

7dc) A Tt. 87/2015 sz. törvényével módosított, a bíróságokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, 757/2004 sz. törvény 82.k §-a.

7e) Például az Európai Unió működéséről szóló szerződés 132. cikkének 3. bek., 263., 277., 288., 288., 299. cikke és 325. cikkének 1. bek. (HL C 202., 2016. június 7.). 

7f) A Tt. egyes pénzügyi követelések behajtására irányuló nemzetközi segítségnyújtásról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 466/2009. sz. törvény 8. §.

7fa) Az egyes végrehajtási eljárások befejezéséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 233/2019. sz. törvény 6. § 3. bekezdése.

7g) Például a Tt. többször módosított 7/2005. sz. törvényének 105. § és 161. § 3. bek. 

7h) A Tt. többször módosított 65/2001. sz. törvénye a bírósági követelések kezeléséről és behajtásáról. 

7i) Például a Tt. többször módosított 244/2002. sz. törvényének 47. §.

7j) Például a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 7., 2009.1.10.) 26. cikke, érvényes olvasatban, az öröklési ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, továbbá az európai öröklési tanúsítvány létrehozásáról szóló, 2012. július 4-i 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 201., 2012.7.27.) érvényes olvasatban, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló, 1988. szeptember 16-i Luganói Egyezmény, amely az 1968. évi Brüsszeli Egyezményben foglalt szabályokat kiterjeszti az Európai Szabadkereskedelmi Társulás egyes tagállamaira. 

7k) Például a többször módosított, a nemzetközi magánjogról és eljárásról szóló 97/1963. sz. törvény 67. § 4. bek. 

7l) Például a 1215/2012/EU rendelet, érvényes olvasatban, a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtási végzés létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 143., 2004.4.30.), érvényes olvasatban, az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 399., 2006.12.30.), érvényes olvasatban, a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 199., 2007.7.31.), érvényes olvasatban, a polgári ügyekben hozott biztosítási intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló, 2013. június 12-i 606/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 181., 2013.6.29.). 

7la) A Tt. állami követelésekről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 374/2014. sz. törvény 14. § 2. bek., módosítva a Tt. 87/2015. sz. törvénnyel. 

7m) Például a Tt. többször módosított 65/2001. sz. törvénye, a Tt. többször módosított 563/2009. sz. törvénye az adóigazgatásról (adórendtartás), valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről, a Tt. többször módosított 71/1967. sz. törvénye, a közigazgatási eljárásról (közigazgatási rendtartás), a Tt. többször módosított 461/2003 sz. törvénye, a társadalombiztosításról. 

7n) Például az 1215/2012/EU rendelet 36. cikkének 2. bek. 

7o) Például a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti, a polgári, családjogi és büntetőügyekben történő jogsegélyről és jogviszonyokról szóló szerződés (a külügyminiszter 95/1983 sz. rendelete), a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között a polgári, családjogi és büntetőjogi jogviszonyok szabályozásáról szóló szerződés (a külügyminiszter 207/1964. sz. rendelete), a Tt. többször módosított 97/1963. sz. törvényének 64. §, a Tt. többször módosított 244/2002. sz. törvényének 50. §. 

7p) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának, többször módosított 46/1993. sz. törvénye a Szlovák Információs Szolgálatról. 

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának, többször módosított 198/1994. sz. törvénye a katonai hírszerzésről.

7q) A minősített információk védelméről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 215/2004. sz. törvény 75. § 1. bek. 

7r) A bíróságokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 757/2004. sz. törvény 82.a §.

7ra) a Tt. 563/2009. sz. törvényének 52. § 

7rb) a Tt. egészségbiztosításról, és a Tt. 95/2002 sz. – a biztosításról valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított – törvényének módosításáról és kiegészítéséről szóló, 580/2004 sz. törvényének 25. a § 

7rc) Például az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkelye, az állami támogatások és a minimális támogatások területén fennálló egyes kapcsolatok szabályozásáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 358/2015. sz. törvény (állami támogatásokról szóló törvény).

7s) A Tt. többször módosított 7/2005. sz. törvénye. 

7t) A Tt. többször módosított 7/2005. sz. törvénye. 

7u) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának, többször módosított 278/1993. sz. törvénye. 

7v) A Tt. közüzemi vízellátásról és a közüzemi csatornázásról, valamint a hálózati iparágak szabályozásáról szóló 276/2001. sz. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 442/2002. sz. törvény. 

7x) A Tt. hulladékokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 79/2015. sz. törvényének 81. §. 

7y) A Tt. többször módosított, a hőenergiáról szóló 657/2004. sz. törvényének 2. § a) pontja. 

7z) A Tt. 657/2004. sz. törvényének 2. § k) pontja. 

8) Például a Munka Törvénykönyve, a Tt. közalkalmazotti munkát végző egyes alkalmazottak jutalmazásáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 553/2003. sz. törvénye. 

8a) A Tt. többször módosított 461/2003. sz. törvénye, a társadalombiztosításról. 

A Tt. egészségbiztosításról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, továbbá a Tt. biztosításról 95/2002. sz. törvényének módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 580/2004. sz. törvény. 

A Tt. rendőrök és katonák szociális biztonságáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 328/2002. sz. törvénye. 

Az Tt. öregségi nyugdíj-megtakarításokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 43/2004. sz. törvénye. 

8b) A Tt. többször módosított 195/1998. sz. törvénye, a szociális segélyről.

8c) A Tt. bírósági követelések kezeléséről és behajtásáról szóló, többször módosított 65/2001. sz. törvényének 2. § a) pontja. 

8d) A Polgári perrendtartás 231. §.

A Polgári perrendtartás 121. §.

8e) A Tt. 328/2002. sz. törvénye 78.e §-a a Tt. 87/2024. sz. törvénye értelmében.

A Tt. 461/2003. sz. törvénye 77.a–77.d § a Tt. 87/2024. sz. törvénye értelmében.

11) A Kereskedelmi törvénykönyv 716. § és az azt követő §. 

11a) A Tt. többször módosított, 599/2003. sz. törvénye, az anyagi szükséghelyzetben nyújtott támogatásról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről. 

11aa) A Tt. többször módosított, 447/2008. sz. törvénye a súlyos fogyatékossági kompenzációhoz való pénzbeli hozzájárulásról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről. 

11aaa) A Tt. gyermekek szociális jogi védelméről és a szociális gyámságról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 305/2005. sz. törvényének 64–70. §. 

11aab) A Tt. 448/2008. sz., a szociális szolgáltatásokról és a Tt. 455/1991. sz., kisvállalkozásról (kisvállalkozási törvény) szóló törvényének módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye a későbbi jogszabályok értelmében. 

11aac) A Tt. 246/2012. sz. törvényével módosított, a Tt. hozzáadottérték-adóról szóló 222/2004. sz. törvényének 69.b §. 

11ab) A Tt. találmányokról, ipari mintákról és fejlesztési javaslatokról szóló, többször módosított 527/1990. sz. törvénye. 

A Tt. használati mintákról szóló, többször módosított 478/1992. sz. törvénye. 

A Tt. 577/2001. sz. törvényével módosított, a Tt. védjegyekről szóló 55/1997. sz. törvénye. 

A Tt. 146/2000. sz. törvénye, a félvezető termékek topográfiájának védelméről. 

11ad) A Kereskedelmi törvénykönyv 148. § 3. bek. 

11b) A Kereskedelmi törvénykönyv 88. §. 

11ba) A Kereskedelmi törvénykönyv 2. §. 

A Tt. polgárok magánvállalkozásáról szóló 105/1990. sz. törvényének 12.a–12.e §, módosítva a Tt. 219/1991. sz. törvényével és a Tt. 455/1991. sz. törvényével. 

11bb) A Szlovák Nemzeti Tanács 307/1992. sz. törvényének 2–6. §, a mezőgazdasági földalap védelméről. 

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 122/1993. sz. törvényével módosított, a Tt. csődeljárásról és az elszámolásról szóló 328/1991. sz. törvénye egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló, 95/1994. sz. szlovák kormányrendelet 7. §, a földdel gazdálkodó adósokra vonatkozóan. 

11bc) A Tt. 43/2004. sz. törvénye. 

11bca) A Tt. kiegészítő nyugdíj-megtakarításról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 650/2004. sz. törvénye. 

11bd) A Szlovák Köztársaság Kormányának, a Kereskedelmi közlönyről szóló 42/2004. számú rendeletének 6. § 3. bek. 

11be) A Polgári Törvénykönyv 151.ma §. 

11c) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának, többször módosított 277/1994. sz. törvényének 24. §. 

11d) A Tt. többször módosított 140/1998 sz. törvénye. 

11e) A Tt. atomenergia békés célú felhasználásáról (atomtörvény), valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 541/2004. sz. törvény 11. §. 

11f) A Tt. többször módosított 541/2004 sz. törvény 5. §  3. bekezdése.

11g) A Tt. családról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 36/2005. sz. törvényének 64. §. 

12) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 202/1995. sz. törvénye, a devizatörvénynek 2. § e) pontja, és a Szlovák Nemzeti Tanács 372/1990. sz. törvényét, a szabálysértésekről szóló törvényt módosító és kiegészítő törvény. 

12b) A Tt. értékpapírokról és befektetési szolgáltatásokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 566/2001. sz. törvénye (értékpapírtörvény). 

13) A Tt. többször módosított 566/201. sz. törvénye. 

13a) A Tt. értékpapírtőzsdéről szóló 330/2000. sz. törvényének 20. §. 

13b) Például a Tt. többször módosított 566/201. sz. törvénye, a Tt. 191/1950. sz. törvénye, váltó- és csekktörvény, a Tt. 144/1998. sz. törvénye, a közraktári záloglevelekről és áruzáloglevelekről, valamint némely további törvény kiegészítéséről. 

13ba) A Polgári perrendtartás 137. § c) pontja. 

13c) A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának 492/200.4 sz. rendelete a vagyon általános értékének meghatározásáról. 

13d) A Polgári Törvénykönyv 151.h §, 151.ma § és 151.md §. 

14) Polgári perrendtartás. 

15) A Kereskedelmi törvénykönyv 476. és azt követő §-ok.

16) A Kereskedelmi törvénykönyv 481. §. 

17) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának, a gazdasági verseny védelméről szóló 188/1994. sz. törvényének 8. és 9. §. 

17a) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Tt. 173/2004 sz. törvényével módosított, az ingatlanok kataszteréről, valamint az ingatlanokra vonatkozó tulajdonjognak és egyéb jogoknak bejegyzéséről szóló 162/1995 sz. törvény (kataszteri törvény) 46. § 8. bekezdése.

17b) A Tt. Többször módosított 305/2013. sz. törvényének 35–39. §, a közhatalmi szervek hatáskörének elektronikus formában történő gyakorlásáról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről (e-Government törvény).

17ba) A Polgári perrendtartás 108. §. 

17bb) A Tt. többször módosított 222/2004. sz. törvényének 3. §. 

17bc) a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának a jogi szolgáltatások nyújtásáért járó ügyvédi díjakról és díjazásról szóló, többször módosított 655/2004. sz. rendeletének 9–14. §. 

17bd) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított 71/1992. sz. törvényének 4. §, a bírósági illetékekről és az erkölcsi bizonyítványért fizetendő illetékről. 

17c) A Tt. panaszokról szóló 152/1998. sz. törvénye. 

17d) A Tt. az utazási költségtérítésről szóló, többször módosított 283/2002. sz. törvénye. 

18) A Tt. a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságának fegyelmi szabályzatáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről (bírósági fegyelmi rendtartás) szóló 432/2021. sz. törvény 9. § 1. bek. b) pontja. 

19) A Tt. 432/2021. sz. törvénye. 

19a) A közigazgatási perrendtartás 181. § 1. bek. 

19aa) A Tt. közigazgatási eljárásról szóló, többször módosított 71/1967. sz. törvénye (közigazgatási rendtartás). 

19b) A Tt. az egyes végrehajtási eljárások megszüntetéséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 233/2019. sz. törvénye. 

20) A Tt. az egészségügyi szolgáltatókról, az egészségügyi dolgozókról, az egészségügyi szakmai szervezetekről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, a Tt. 527/2006. sz. törvényével módosított 578/2004. sz. törvényének 102.c §. 

21) A Tt. az euró szlovákiai bevezetéséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 659/2007. sz. törvényének 1. § 1. bek., módosítva a Tt. 70/2008. sz. törvényével. 

22) A Tt. 659/2007. sz. törvényének 1. § 2. bekezdés f) pontja és 3. § és azt követő §-ok. 

23) A 659/2007. sz. törvény 1. § 2. bekezdésének e) pontja.

Az Európai Parlament és a Tanács, a szellemi tulajdonjogok érvényesíthetőségéről szóló, 2004. április 29-i, 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelve (EU HL különkiadás, 17. fej./2. köt., EU HL L 157., 2004. 4. 30.).