Hatályos 2024. július 1-től
Tt. 233/1995.
Törvény
A BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓKRÓL
ÉS A VÉGREHAJTÁSI TEVÉKENYSÉGRŐL
(VÉGREHAJTÁSI RENDTARTÁS)
és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről
Kelt: 1995. szeptember 1995
Tt. 211/1997., hatályos 1997. július 30-tól
Tt. 353/1997., hatályos 1998. január 1-től
Tt. 240/1998., hatályos 1998. július 1-től
Tt. 235/1998., hatályos 1999. január 1-től
Tt. 280/1999., hatályos 1999. november 9-től
Tt. 415/2000., hatályos 2000. december 6-tól
Tt. 291/2001., hatályos 2001. július 26-tól
Tt. 483/2001., hatályos 2002. január 1-től
Tt. 32/2002., hatályos 2002. február 1-től
hatályos 2003. január 1-től
Tt. 356/2003., hatályos 2003. szeptember 1-től
Tt. 589/2003., hatályos 2004. március 1-től
Tt. 514/2003., hatályos 2004. július 1-től
Tt. 613/2004., hatályos 2005. január 1-től
Tt. 125/2005., hatályos 2005. április 12-től
Tt. 341/2005., hatályos 2005. szeptember 1-től
Tt. 300/2005., hatályos 2006. január 1-től
Tt. 585/2006., hatályos 2006. december 1-től
Tt. 84/2007., hatályos 2007. március 1-től
Tt. 568/2007., hatályos 2008. január 1-től
Tt. 384/2008., hatályos 2008. október 15-től
Tt. 477/2008., hatályos 2008. december 1-től
Tt. 554/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 477/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 84/2009., hatályos 2009. április 1-től
Tt. 192/2009., hatályos 2009. június 1-től
Tt. 466/2009., hatályos 2009. december 15-től
Tt. 144/2010., hatályos 2010. június 1-től
Tt. 151/2010., hatályos 2010. július 1-től
Tt. 102/2011., hatályos 2011. június 1-től
Tt. 348/2011., hatályos 2012. január 1-től
Tt. 230/2012., hatályos 2012. szeptember 9-től
Tt. 440/2012., hatályos 2013. január 1-től
Tt. 335/2012., hatályos 2013. január 1-től
Tt. 461/2012., hatályos 2013. január 1-től
Tt. 14/2013., hatályos 2013. január 18-tól
hatályos 2013. július 18-tól
Tt. 180/2013., hatályos 2013. október 1-től
Tt. 299/2013., hatályos 2013. november 1-től
Tt. 355/2013., hatályos 2014. január 1-től
Tt. 299/2013., hatályos 2014. január 1-től
Tt. 106/2014., hatályos 2014. június 1-től
Tt. 335/2012. hatályos 2015. január 1-től
Tt. 335/2014., hatályos 2015. január 1-től
Tt. 438/2015., hatályos 2015. december 23-tól
Tt. 437/2015., hatályos 2016. január 1-től
Tt. 358/2015., hatályos 2016. január 1-től
Tt. 440/2015., hatályos 2016. január 1-től
Tt. 335/2014., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 2/2017., hatályos 2017. február 1-től
Tt. 2/2017., hatályos 2017. április 1-től
Tt. 264/2017., hatályos 2018. január 1-től
Tt. 59/2018., hatályos 2018. április 1-től
Tt. 177/2018., hatályos 2019. január 1-től
Tt. 389/2019., hatályos 2019. december 1-től
Tt. 420/2019., hatályos 2020. január 1-től
Tt. 233/2019., hatályos 2020. január 1-től
Tt. 46/2020., hatályos 2020. április 1-től
Tt. 296/2020., hatályos 2020. október 31-től
Tt. 66/2021., hatályos 2021. március 15-től
Tt. 432/2021., hatályos 2021. december 1-től
Tt. 48/2023., hatályos 2023. április 1-től
Tt. 87/2024., hatályos 2024. július 1-től
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt fogadta el:
I. cikkely
ELSŐ RÉSZ
Alapvető rendelkezések
1. §
A jelen törvény szabályozza
a) a bírósági végrehajtók (a továbbiakban csak „végrehajtó”) jogállását és tevékenységét,
b) a bírósági végrehajtók önkormányzatát.
2. §
(1) A bírósági végrehajtó az állam által kijelölt és felhatalmazott személy, aki a végrehajtási okiratok kényszer-végrehajtását (a továbbiakban csak „végrehajtási tevékenység”) végzi.
(2) Ha a jelen törvény úgy rendelkezik, a végrehajtó más tevékenységet is végezhet.
3. §
A végrehajtó pártatlanul és függetlenül végezi a végrehajtási tevékenységet. Tevékenységének ellátása során kizárólag a Szlovák Köztársaság Alkotmánya, az alkotmányos törvények, a Szlovák Köztársaság Alkotmánya 7. cikkelyének 2. és 5. bekezdése szerinti nemzetközi szerződések, a törvények, a végrehajtásukra kiadott egyéb, általánosan kötelező érvényű jogszabályok és a végrehajtási eljárásban hozott bírósági határozat köti.
4. §
A bírósági végrehajtó tevékenysége összeegyeztethetetlen más munkaviszonnyal vagy hasonló munkakapcsolattal, vállalkozói tevékenységgel, gazdasági társaság vagy szövetkezet végrehajtó szervében való tagsággal vagy gazdasági társaság vagy szövetkezet felügyelő szervében való tagsággal, illetve más jövedelemszerző tevékenységgel, kivéve a tudományos, pedagógiai, irodalmi, művészeti, újságírói és sporttevékenységet.
5. §
(1) A végrehajtó, a végrehajtási tevékenység végzésével összefüggésben köztisztviselői jogállással rendelkezik.1)
(2) A végrehajtási tevékenység végzése közhatalmi jogkör gyakorlásának minősül.
5.a §
(1) A bírósági végrehajtó a jelen törvény szerinti végrehajtási és egyéb tevékenységek végzése során köteles a „bírósági végrehajtó” megnevezést használni. Más személy nem jogosult sem a „bírósági végrehajtó” vagy „bírósági végrehajtói hivatal” megnevezés, sem az ezekből származtatott szavak, sem pedig olyan megnevezés használatára, amely a fent említett megnevezésekkel összetéveszthető.
(2) Az a személy, aki a törvény szerinti végrehajtási jogcímek kényszerített végrehajtását nem végzi, nem jogosult tevékenységét „határozat végrehajtása”, „végrehajtás” vagy „végrehajtási tevékenység” megnevezéssel illetni, ebből származó szóalakokat használni, illetve olyan egyéb megnevezést használni, amely az említett megnevezésekkel való összetéveszthetőség veszélyét hordozza magában.
6. §
(1) A végrehajtó irányítja a végrehajtói hivatal tevékenységét, amely nevében ellátja a végrehajtási tevékenység szakmai, szervezési és műszaki támogatásával kapcsolatos feladatokat.
(2) A bírósági végrehajtó alkalmazhat munkavállalókat (20-28. §).
(3) A végrehajtó által adott írásbeli felhatalmazás alapján alkalmazottai a jelen törvényben meghatározott feltételekkel és mértékben végezhetik az egyes végrehajtási tevékenységek feladatait.
(4) A végrehajtó alkalmazottainak munkaviszonyára külön szabályozást vonatkozik.2)
7. §
A végrehajtók önkormányzati szerve a Szlovák Végrehajtói Kamara (a továbbiakban csak „kamara”) (212-218. §).
8. §
(1) A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma (a továbbiakban csak „minisztérium”) vezeti a bírósági végrehajtók listáját, amelyet a listában bekövetkezett változásokkal együtt közzétesz a honlapján. A minisztérium értesíti a kamarát és a bíróságokat a végrehajtók jegyzékében bekövetkezett lényeges változásokról, elsősorban a végrehajtói tisztség ellátásának megszakításáról, a végrehajtói tisztség ellátásának felfüggesztéséről és a végrehajtói tisztség ellátásának megszüntetéséről.
(2) A minisztérium állami felügyeletet gyakorol a kamara tevékenysége és a végrehajtók tevékenysége felett
a) a bírósági végrehajtók eljárásai jogszerűsége betartásának ellenőrzésével konkrét esetekben,
b) a bírósági végrehajtók irodáinak és végrehajtási ügyiratainak rendszeres és célzott ellenőrzésével,
c) a kamara tevékenységéről és a végrehajtók tevékenységéről szóló kamarai jelentések értékelésével.
(3) Az állami felügyelet gyakorlása során a minisztérium jogosult
a) betekinteni a végrehajtó végrehajtási dokumentumaiba, okirataiba és nyilvántartási segédleteibe, és azokból kivonatokat és másolatokat készíteni,
b) az általa meghatározott határidőn belül írásbeli nyilatkozatot kérni a végrehajtótól az állami felügyelet tárgyát képező eljárásról,
c) szóbeli magyarázatot kérni a végrehajtótól vagy alkalmazottjától az állami felügyelet tárgyát képező eljárásról, ha a b) pontban említett írásbeli nyilatkozat szükségtelen vagy elégtelen,
d) a végrehajtói hivatal helyiségeibe a rendes ügyfélfogadási idő alatt belépni (15. § 4. bekezdés).
(4) Az állami felügyelet gyakorlása sorám a végrehajtó köteles együttműködni a minisztériummal, az alábbiakban:
a) a minisztérium által kért dokumentumok és akták másolatát a minisztérium által meghatározott határidőn belül benyújtja,
b) a 3. bekezdés b) pontjának megfelelően írásbeli nyilatkozatot tesz a minisztérium által meghatározott határidőn belül,
c) idézésre megjelenik a 3. bekezdés c) pontja szerinti szóbeli nyilatkozat megtétele céljából.
(5) A minisztérium kérésére a kamara együttműködik a bírósági végrehajtók tevékenysége feletti állami felügyelet gyakorlásában.
(6) A végrehajtó köteles haladéktalanul értesíteni a minisztériumot a végrehajtók jegyzékében szereplő adatokban bekövetkezett minden változásról, valamint arról a tényről, amely a végrehajtói tisztség ellátásának megszakítását, a végrehajtói tisztség ellátásának felfüggesztését vagy a végrehajtói tisztség ellátásának megszüntetését indokolhatja.
(7) A kamara évente, április 30-ig benyújtja a minisztériumnak és a honlapján közzéteszi, a kamara tevékenységéről és a végrehajtók előző naptári évre vonatkozó tevékenységéről szóló jelentést, amely tartalmazza a végrehajtók és a végrehajtó-gyakornokok jegyzékében bekövetkezett változásokra vonatkozó információkat, a végrehajtók tevékenységével kapcsolatos panaszok kezelésének megállapításait, valamint a beérkezett jogos végrehajtási kérelmek számának, a befejezett végrehajtási eljárások számának és a folyamatban lévő végrehajtási eljárások számának összefoglalását. A végrehajtó köteles minden év január 31-ig jelentést tenni a kamarának a beérkezett jogos végrehajtási kérelmek számáról, a befejezett végrehajtási eljárások számáról és a folyamatban lévő végrehajtási eljárások számáról az előző naptári évre vonatkozóan, és e tekintetben köteles, az első mondatban említett jelentés elkészítéséhez szükséges együttműködést biztosítani.
(8) Ha a végrehajtó nem tesz eleget a 4., 6. és 7. bekezdésben említett kötelezettségeknek, az fegyelmi vétségnek minősül.
9. §
A Szlovák Köztársaság igazságügyi minisztere (a továbbiakban csak „miniszter”)
a) nevezi ki és hívja vissza a végrehajtókat,
b) a végrehajtói tisztségre versenypályázatot (a továbbiakban csak „versenypályázat”) tesz közzé,
c) a végrehajtó kérelmére a végrehajtót a következő naptári félév első napjától kezdődő hatállyal áthelyezheti egy másik kerületi bíróság illetékességi területére; e célból a miniszter kikérheti a kamara álláspontját,
d) dönt a végrehajtónak a titoktartási kötelezettség alóli felmentéséről.
MÁSODIK RÉSZ
A bírósági végrehajtó
ELSŐ FEJEZET
Bírósági végrehajtó és bírósági végrehajtói hivatal
10. §
(1) Végrehajtónak az az állampolgár nevezhető ki,
a) aki teljes jogképességgel rendelkezik,
b) aki mesterfokú főiskolai jogi képesítést szerzett a Szlovák Köztársaság valamely főiskolájának jogi karán3) vagy egy külföldi főiskola által kiállított, mesterfokú főiskolai jogi képesítésről szóló elismert diplomával rendelkezik; ha alapfokú főiskolai képesítést, majd mesterfokú főiskolai képesítést szerzett, követelmény, hogy mindkét esetben jogi szakon kell képesítést szereznie,
c) aki feddhetetlen,
d) aki legalább öt éve jogi praxist folytat, amelyből legalább három évet a végrehajtói praxis gyakorlására fordított,
e) aki szakmai vizsgát tett,
f) akivel szemben nem alkalmazták a 221. § 2. bekezdésének c) pontja szerinti, a végrehajtói feladatok gyakorlásától való eltiltás fegyelmi intézkedést,
g) akivel szemben nem alkalmazták az ügyvédi névjegyzékből való törlés fegyelmi intézkedését, a közjegyzői hivataltól való eltiltás fegyelmi intézkedését, az ügyészi tisztségtől való eltiltás fegyelmi intézkedését vagy a bírói tisztségből való visszahívás fegyelmi intézkedését külön jogszabályok szerint,3a)
h) aki sikeresen teljesítette a versenypályázatot.
(2) Végrehajtói gyakorlat, az 1. bekezdés a)–c) pontja szerinti feltételeknek megfelelő, jelen törvény szerinti végrehajtói és végrehajtó-gyakornoki gyakorlat. A kamara a végrehajtási gyakorlatba a bíró, az ügyész, az ügyvéd, a közjegyző, a vezető igazságügyi hivatalnok, a bírósági fogalmazó, az ügyészségi jogi fogalmazó, az ügyvédgyakornok és a közjegyzőgyakornok gyakorlatát számítja be. A kamara más jogi gyakorlatot is beszámíthat a végrehajtási gyakorlatba, de legfeljebb két év terjedelemben.
(3) Szakmai vizsga alatt a végrehajtó jelen törvény szerinti, szakmai vizsgája értendő. A kamara az igazságügyi szakmai vizsgát, az ügyészi vizsgát, az ügyvédi vizsgát, a közjegyzői vizsgát és a gazdasági jogászvizsgát a jelen törvény szerinti szakmai vizsgaként ismeri el.
(4) A jelen törvény alkalmazásában nem minősül feddhetetlennek az a személy, akit szándékos bűncselekmény elkövetéséért jogerősen elítéltek, és különösen súlyos szándékos bűncselekmény, köztisztviselői hatalommal való visszaélés bűncselekménye, kenőpénz vagy más jogtalan előny elfogadásának bűncselekménye, megvesztegetés és közvetett korrupció bűncselekménye esetén az a személy sem, akinek az ilyen bűncselekmény miatt hozott ítéletét hatályon kívül helyezték, vagy akit úgy kezelnek, mintha nem ítélték volna el ilyen bűncselekmény miatt, külön jogszabály szerint.3b)
(5) A feddhetetlenséget a bűnügyi nyilvántartás kivonatával kell igazolni;3c) e célból a polgár köteles megadni a bűnügyi nyilvántartás kivonatának igényléséhez szükséges adatokat.3caa) Az első mondat szerinti adatokat az arra jogosult személy elektronikus formában, elektronikus kommunikáció útján haladéktalanul elküldi a Szlovák Köztársaság Főügyészségének, a bűnügyi nyilvántartási kivonat kiállítása céljából.
10.a §
A kamara lehetővé teszi, hogy a 10. cikkely 1. bekezdésének a)–d) pontjában említett feltételeknek megfelelő végrehajtó-gyakornok, a kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül szakmai vizsgát tegyen.
A versenypályázat
10.b §
(1) A kerületi bíróság illetékességi területére vonatkozó versenypályázatot a miniszter hirdeti meg. A versenypályázatot a minisztérium honlapján, legalább 60 nappal annak megvalósulása előtt, nyilvánosan kihirdetik.
(2) A miniszter pályázatot írhat ki
a) a kamara javaslatára, ha a végrehajtó hivatala megszűnt 16. § 1. bekezdés), és a végrehajtói állás betöltése szükséges abban a kerületi bírósági körzetben, amelyben annak a végrehajtónak a székhelye volt, akinek a tisztsége megszűnt,
b) ha a kerületi bíróság illetékességi területén szükséges a végrehajtók számának növelése.
(3) A versenypályázatra a minisztériumhoz címzett írásbeli kérelemmel jelentkezhet az a személy, aki megfelel a 10. § 1. bekezdés a)–g) pontja szerinti végrehajtói kinevezés feltételeinek (a továbbiakban csak „pályázó”).
(4) Ha a versenypályázaton egyetlen pályázó sem jár sikerrel, és a 2. bekezdés szerinti meghirdetésének okai továbbra is fennállnak, a miniszter az előző versenypályázat befejezésétől számított három hónapon belül újra meghirdeti a versenypályázatot. Az újbóli versenypályázat befejezésére 10.d § 4. bekezdése érvényes.
10.c §
(1) A végrehajtói tisztségre irányuló versenypályázat során a jelölt szakmai ismereteit, általános áttekintőképességét, kreatív gondolkodási képességét, gondolkodásának gyorsaságát és döntési képességét, a jogrendben való eligazodását, a jogszabályok alkalmazási és értelmezési képességét, szóbeli kifejezőkészségét, a végrehajtói tisztség ellátásához szükséges személyiségbeli előfeltételeit és a szakmai etikai szabályok ismeretét vizsgálják.
(2) A versenypályázat írásbeli vizsgából, esettanulmányból, a végrehajtói iratok előkészítéséből és kidolgozásából, idegen nyelvről történő fordításból, pszichológiai felmérésből és szóbeli részből áll. A versenypályázatot a külön jogszabályban meghatározott egyenlő bánásmód elvének megfelelően kell lefolytatni.3ca)
(3) A versenypályázat nyilvános, kivéve a vizsgabizottság szavazását. A versenypályázatot adminisztratív és szervezési szempontból a kamara biztosítja. A kamara köteles megteremteni a nyilvánosság versenypályázatban való részvételének feltételeit.
§ 10.d
(1) A versenypályázatot öttagú vizsgabizottság bonyolítja le. A vizsgabizottság tagjait a miniszter nevezi ki és hívja vissza. A vizsgabizottság a kamara által javasolt két tagból, a miniszter által javasolt két tagból és annak a kerületi bíróságnak az elnöke által javasolt egy tagból áll, amelynek illetékességi területére a végrehajtót ki kell nevezni, azok közül a bírák közül, akik az adott kerületi bíróság illetékességi területén működő bíróságokon a végrehajtási ügyekkel foglalkoznak. Minden egyes versenypályázatra a miniszter egyidejűleg három póttagot nevez ki; a miniszter, a kamara és a kerületi bíróság elnöke egy-egy póttagot jelöl ki e célra úgy, hogy a póttagokat a vizsgabizottság tagjaival egyidejűleg lehessen kinevezni. A póttag akkor veszi át a vizsgabizottság tagjaként a feladatát, ha a vizsgabizottság valamelyik tagja esetében olyan körülmények merülnek fel, amelyek akadályozzák abban, hogy részt vegyen a versenypályázatban. A minisztérium a vizsgabizottság tagjainak és póttagjainak listáját a honlapján teszi közzé, legalább 15 nappal a versenypályázat előtt.
(2) A vizsgabizottság tagjává vagy póttagjává csak olyan személy nevezhető ki, aki rendelkezik a vizsgabizottsági tagság pártatlan ellátásához szükséges erkölcsi és szakmai képesítéssel, és aki a 10.c § 1. bekezdése szerint alkalmas a pályázó értékelésére. A miniszter és a kamara a minisztérium alkalmazottai és a kamara tagjai mellett a vizsgabizottság tagjainak vagy póttagjainak más személyeket is kijelölhet, akik a felsőoktatásban vagy a jogász hivatásban tevékenykednek, és megfelelnek az első mondatban említett feltételeknek.
(3) A vizsgabizottság tagjai maguk közül választják meg a vizsgabizottság elnökét. A vizsgabizottság akkor határozatképes, ha legalább négy tagja jelen van. Határozata akkor érvényes, ha azt a tagok abszolút többsége megszavazta.
(4) A vizsgabizottság elnöke köteles gondoskodni arról, hogy a versenypályázat jegyzőkönyvét, a versenypályázat eredményének kihirdetését követő 24 órán belül közzétegyék a minisztérium honlapján; a versenypályázat a versenypályázat jegyzőkönyvének közzétételével ér véget. Ha a vizsgabizottság elnöke nem tesz eleget az első mondat szerinti kötelezettségének, a vizsgabizottság bármely tagja teljesítheti ezt a kötelezettséget.
(5) A minisztérium által kiadandó általános érvényű jogszabályban meghatározza a versenypályázat meghirdetésének, a pályázó által benyújtandó dokumentumok jegyzékének és a versenypályázat lefolytatásának módját, valamint az írásbeli vizsga, az esettanulmány, a végrehajtói iratok előkészítésének és kidolgozásának, az idegen nyelvről történő fordításnak, a pszichológiai értékelésnek és a versenypályázat szóbeli részének a részleteit, a versenypályázat eredményének kiértékelésének és a versenypályázat eredményhirdetésének módját, valamint a versenypályázatról készült jegyzőkönyv formai követelményeit.
11. §
A végrehajtói tisztségre történő kinevezés
(1) A végrehajtót a kerületi bíróság illetékességi területére a miniszter nevezi ki, a versenypályázat eredménye alapján.
(2) A 10.d. § 4. bekezdése szerinti versenypályázat jegyzőkönyvének közzétételét követően, a vizsgabizottság elnöke gondoskodik arról, hogy a versenypályázat jegyzőkönyvét, a sikeres pályázó végrehajtói tisztségbe történő kinevezésére vonatkozó javaslattal együtt, a vizsgabizottság által meghatározott sorrend szerint, eljuttassa a miniszterhez. Ha a vizsgabizottság elnöke a versenypályázat jegyzőkönyvének közzétételét követő 24 órán belül nem tesz eleget az előző mondat szerinti kötelezettségének, a vizsgabizottság bármely tagja eleget tehet e kötelezettségének.
12. §
(1) A végrehajtó csak akkor végezhet végrehajtási tevékenységet és a jelen törvény szerinti egyéb tevékenységet, ha
a) leteszi az esküt,
b) az említett tevékenység végzésével összefüggésben esetlegesen felmerülő károkért való felelősségbiztosítási szerződést kötött, legalább 100.000 euró kártérítési összeghatárral,
c) legkésőbb a tisztségre történő kinevezéstől számított három hónapon belül 3 319,39 euró készpénzbiztosítékot helyez letétbe a kamara számláján, a végrehajtó tisztség ellátásának megszűnésével kapcsolatos költségek fedezésére,
d) teljesíti a jelen törvény szerinti tevékenység megfelelő végzéséhez szükséges személyi, tárgyi és műszaki feltételeket.
(2) A végrehajtó köteles az 1. bekezdés b) pontja szerinti felelősségbiztosítási szerződést megkötni, és a szerződést az eskütétel előtt a kamara és a minisztérium részére bemutatni. Ha a végrehajtó alkalmazottakat foglalkoztat, köteles felelősség-biztosítási szerződést kötni a jelen törvény szerinti tevékenységével összefüggésben az alkalmazottai által okozott károkért való felelősségére is.
(3) A jelen törvény szerinti tevékenység végzésével összefüggésben esetlegesen felmerülő károkra vonatkozó felelősség-biztosításnak a végrehajtói tisztség teljes időtartama alatt fenn kell állnia. A végrehajtó köteles a biztosítás létrejöttéről, változásáról és megszűnéséről haladéktalanul értesíteni a kamarát és a minisztériumot.
(4) A végrehajtónak az eskü letételekor nyilatkoznia kell arról, hogy teljesíti az 1. bekezdés d) pontja szerinti feltételeket. A kamara az eskütételtől számított három hónapon belül ellenőrzi az 1. bekezdés d) pontja szerinti feltételek teljesülését. A kamara haladéktalanul értesíti a minisztériumot, amely haladéktalanul besorolja a végrehajtót az 55. § szerinti véletlenszerű ügykiosztási rendszerbe.
(5) A végrehajtó, a végrehajtói tevékenység végzése során kapott pénzeszközöket, a részére történő kifizetést követően haladéktalanul köteles egy banknál vagy egy külföldi bank bankfiókjánál (a továbbiakban csak „bank”) vezetett külön bankszámlán elhelyezi; ez nem alkalmazandó, ha a végrehajtó a jogosulttal írásban megállapodott, hogy a pénzeszközöket annak átvételtől számított három munkanapon belül, készpénzben kifizeti. A külön bankszámlán lévő pénzeszközöket, kivéve a végrehajtás költségeit, a végrehajtó kizárólag a jogosultak részére történő átutalásra használhatja fel. A végrehajtó köteles a kamarát a külön bankszámla számáról és annak bármilyen változásáról haladéktalanul értesíteni; a kamara a végrehajtó külön bankszámlájának számát a honlapján közzéteszi. A külön bankszámlán elhelyezett pénzeszközök a jelen törvény vagy külön jogszabályok6b) szerint nem vonhatók végrehajtás alá, kivéve a végrehajtás költségeit. A 12. § 5. bekezdése és a 61.h § 1. bekezdésének f) pontja szerinti külön bankszámlán elhelyezett pénzeszközök a külön jogszabály3cb) alkalmazásában, a külön jogszabály3cb) szerint védett betétnek minősülnek.
(6) A végrehajtó köteles folyamatosan elmélyíteni és bővíteni a végrehajtási tevékenység megfelelő ellátásához szükséges szakmai ismereteit és készségeit. A végrehajtó és a végrehajtó-gyakornok köteles részt venni a kamara által szervezett képzésen; a minisztérium képviselője adott esetben szintén részt vehet a képzésen, anélkül, hogy a képzés költségeinek megfizetésére kötelezett lenne. A végrehajtók és a végrehajtó-gyakornokok képzésének részleteit a kamara belső szabályzata szabályozza.
(7) A végrehajtó akkor felel meg a jelen törvény szerinti tevékenység végzésének tárgyi és műszaki feltételeinek, ha
a) a minisztérium által a kamarával egyetértésben meghatározott szoftvereket és műszaki eszközöket, valamint elektronikus beadványok fogadása esetén a végrehajtó elektronikus postafiókját használja,
b) olyan végrehajtói hivatalt hozott létre, amely
1. a 15. § 3. bekezdése szerint van megjelölve,
2. a 15. § 4. bekezdése szerint nyilvánosan hozzáférhető,
3. anyagilag és műszakilag megfelelően felszerelt,
c) a végrehajtói hivatal székhelyén, a 15. cikk 4. bekezdésével összhangban, nyilvánosan hozzáférhető iktatót hoznak létre,
d) a 12. § 5. bekezdésében és a 61.h § 1. bekezdésének f) pontjában említett célokra, külön bankszámlákat nyitott egy banknál,
e) elektronikus eszközök útján kommunikál olyan harmadik személyekkel, akikkel a kamara elektronikus kommunikációra vonatkozó megállapodást kötött.
(8) A személyi, tárgyi és műszaki feltételek részleteit, amelyeket a végrehajtónak a feladatai megfelelő ellátásához teljesítenie kell, a minisztérium által kiadott, általánosan kötelező érvényű jogszabály határozza meg.
13. §
A végrehajtó a miniszter előtt a következő eskü szövegét mondja el:
„Lelkiismeretemre és polgári becsületemre fogadom, hogy a Szlovák Köztársaság Alkotmányát és többi törvényét, valamint az egyéb általánosan kötelező érvényű jogszabályait is betartom, és bírósági végrehajtóként a legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint alkalmazom, tevékenységem végzése során függetlenül, pártatlanul és tisztességesen járok el, és betartom a titoktartási kötelezettséget minden olyan tényről, amelyről a Végrehajtási rendtartás szerinti tevékenységem végzésével kapcsolatban tudomást szerzek.”
14. §
(1) A végrehajtó a tevékenysége során végrehajtói igazolványt, bélyegzőt, pecsétet és jelvényt használ, amely a következőket tartalmazza:
a) a kereszt- és vezetéknevét, valamint végzettsége szerinti titulusát,
b) a „bírósági végrehajtó” megnevezést,
c) a végrehajtó székhelyét,
d) a Szlovák Köztársaság címerét.
(2) A végrehajtó részére a végrehajtói igazolványt, bélyegzőt, pecsétet és jelvényt a kamara adja ki.
(3) A végrehajtó bélyegzőjének és pecsétjének mintája az 1. sz. mellékletben található.
15. §
(1) A miniszter, a végrehajtó kinevezésekor, a versenypályázatra való jelentkezésben megjelölt székhelyet jelöli ki a végrehajtói hivatal székhelyeként. A 9. § c) pontjában említett esetet kivéve, az első mondat szerint kijelölt végrehajtói hivatal székhelye csak a kerületi bíróság illetékességi területén belül változtatható meg; a végrehajtó a végrehajtói hivatal székhelyének megváltoztatásáról haladéktalanul értesíti a kamarát és a minisztériumot.
(2) A végrehajtói hivatal székhelyének címe a végrehajtói tevékenységgel és a végrehajtó a jelen törvény szerinti egyéb tevékenységével kapcsolatos iratok kézbesítési címe; cím alatt a település neve, irányítószáma, az utca vagy más közterület neve és a házszám, esetleg a helyrajzi szám értendő, ha a település nincs utcákra osztva. A végrehajtó köteles gondoskodni arról, hogy az iratokat az említett címen megfelelően átvegyék, és nem hivatkozhat arra, hogy nem tartózkodik az említett címen.
(3) A végrehajtói hivatalt a 2. sz. mellékletnek megfelelően kell megjelölni.
(4) A végrehajtó köteles biztosítani azt, hogy a végrehajtói hivatal minden munkanapon legalább öt órán át, ezen belül 13 és 15 óra között mindig, valamint legalább egy munkanapon 15 és 16 óra között előzetes bejelentés nélkül is nyitva álljon a nyilvánosság számára. Az ügyfélfogadási időt és annak minden változását a végrehajtó a hivatalos hirdetőtábláján teszi közzé, és erről haladéktalanul értesíti a kamarát, amely azt a honlapján közzéteszi. Az ügyfélfogadási idő alatt a végrehajtó köteles biztosítani, hogy a végrehajtói hivatalban jelen legyen egy olyan személy, aki jogosult a szóbeli beadványokat felvenni, és átvenni az eljárás résztvevője által megőrzésre vagy kötelezettség teljesítése céljából letétbe helyezett tárgyakat vagy pénzt. A végrehajtó köteles a végrehajtói hivatal székhelyén iktatót létrehozni; az iktatónak a hét minden munkanapján, a rendes ügyfélfogadási idő alatt nyitva kell állnia a nyilvánosság számára. Kérésre az iktató mindig írásban igazolja az iratok személyes kézbesítését.
15.a §
(1) A végrehajtói tisztség ellátása attól a naptól kezdve felfüggesztésre kerül, amikor a végrehajtó, a végrehajtói tisztséggel nem összeegyeztethető olyan közhivatal ellátását kezdi meg, amely nem az önkormányzati képviselőtestületi tagságot vagy a magasabb területi egység képviselőtestületi tagságot jelenti. A végrehajtó haladéktalanul értesíti a kamarát és a minisztériumot végrehajtói tisztségének felfüggesztéséről.
(2) Az 1. bekezdés szerinti értesítésben a végrehajtónak meg kell jelölnie a végrehajtói feladatok ellátása felfüggesztésének okát és annak várható időtartamát. A végrehajtónak az értesítéshez csatolnia kell a közhivatal gyakorlását igazoló dokumentumokat is.
(3) A felfüggesztett bírósági végrehajtó a közhivatali idejének lejártával ismét folytathatja végrehajtói feladatainak ellátását. Arról, hogy a végrehajtó újra elfoglalhatja a végrehajtói tisztséget, a végrehajtónak legalább 30 nappal a végrehajtói tisztség gyakorlásának megkezdése előtt értesítenie kell a kamarát és a minisztériumot. Ha ez a közhivatal megszűnésének körülményeire tekintettel nem lehetséges, a végrehajtó köteles haladéktalanul értesíteni a kamarát és a minisztériumot arról, hogy újra elfoglalta a végrehajtói tisztséget.
(4) A miniszter, a kamara véleményének kikérése után, helyt adhat a végrehajtó feladatellátásának felfüggesztése iránti kérelmének, amelyet súlyos családi vagy személyes okokkal indokol. Ilyen esetben a végrehajtói tisztség ellátása legfeljebb öt évig szünetelhet; az öt év leteltével a végrehajtói tisztség felfüggesztése megszűnik, és a végrehajtó újra folytatja tisztségét. A tisztségét felfüggesztett végrehajtó, legalább 30 nappal a végrehajtói tisztségének folytatása előtt köteles erről értesíteni a minisztert és a kamarát.
(5) A végrehajtói tisztség ellátásának felfüggesztése alatt a végrehajtót a 17. § szerinti helyettes képviseli.
(6) A végrehajtói tisztség felfüggesztése nem akadályozza a végrehajtó elleni fegyelmi eljárás megindítását és folytatását.
16. §
(1) A végrehajtó tisztségének ellátása megszűnik
a) a végrehajtó halálával,
b) a végrehajtó halottnak nyilvánításával,
c) a végrehajtó visszahívásával.
(2) A kamara javaslatot tesz a miniszternek a végrehajtó visszahívására
a) a végrehajtó kérésére,
b) ha a végrehajtó elveszíti a Szlovák Köztársaság állampolgárságát,
c) ha a végrehajtót jogerős bírósági határozat megfosztotta jog- vagy cselekvőképességétől, illetve jog- vagy cselekvőképességében korlátozta,
d) ha a végrehajtót jogerősen elítélték szándékos bűncselekmény vagy a jelen törvény szerinti tevékenységgel összefüggő bűncselekmény miatt,
e) a végrehajtói tisztség gyakorlásától való eltiltás fegyelmi intézkedése alapján,
f) ha felelősségbiztosítása megszűnik,
g) ha a végrehajtó az eskü letételét követő három hónapon belül, súlyos indok nélkül nem kezdi meg a végrehajtói tisztség gyakorlását, amelyre kijelölték,
h) ha a bíróság a kamara indítványára úgy határozott, hogy a végrehajtó az egészségügyi állapotára való tekintettel nem alkalmas a jelen törvény szerinti tevékenység végzésére, az orvosi szakvélemény vagy a Szociális Biztosító rokkantsági nyugdíjról szóló határozata alapján, mivel a keresőtevékenység végzésére való képessége több mint 70 %-kal csökkent, vagy a Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal határozata alapján igazolványt állítottak ki részére arról, miszerint súlyos fogyatékkal élő állampolgár,
i) ha a végrehajtó munkaviszonya vagy hasonló munkakapcsolata a végrehajtói tisztségbe történő kinevezését követően nem szűnt meg, vagy ha munkaviszonya vagy hasonló munkakapcsolata létesült, vagy ha a végrehajtó vállalkozó, vagy ha gazdasági társaság vagy szövetkezet végrehajtó szerve vagy végrehajtó szervének tagja, vagy ha gazdasági társaság vagy szövetkezet felügyeleti szervének tagja,
j) ha a végrehajtó a meghatározott határidőn belül nem helyezett letétbe készpénzbiztosítékot a végrehajtói tisztség ellátásának megszüntetésével kapcsolatos költségek megtérítésére.
(3) A 2. bekezdés a) pontja szerinti esetben a kamara a végrehajtó kérelmének kézhezvételétől számított egy hónapon belül javaslatot tesz a miniszternek végrehajtó visszahívására. Az a végrehajtó, aki visszahívási kérelmet nyújtott be, vagy akit egy másik kerületi bíróság illetékességi területén lefolytatott versenypályázat eredménye alapján neveztek ki a végrehajtói tisztségre, a miniszter által történő visszahívás időpontjáig köteles ellátni jelenlegi tisztségét.
(4) Ha a végrehajtót visszahívták, és megfelel a 10. § 1. bekezdése szerinti végrehajtói kinevezés feltételeinek, a miniszter legkorábban a visszahívása napjától számított három év elteltével nevezheti ki újra végrehajtóvá; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a végrehajtó visszahívásának oka egy másik kerületi bíróság illetékességi területén lefolytatott versenypályázat eredménye alapján történő végrehajtói kinevezés volt.
(5) A kamara a 2. bekezdés h) pontja szerint beadványt intéz a bírósághoz, ha a végrehajtó az egészségügyi állapota nem teszi lehetővé a végrehajtói tisztség gyakorlását, orvosi szakvélemény vagy a Szociális Biztosító rokkantsági nyugdíjról szóló határozata alapján, mivel a keresőtevékenység végzésére való képessége több mint 70 %-kal csökkent, vagy a Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal határozata alapján igazolványt állítottak ki részére arról, miszerint súlyos fogyatékkal élő állampolgár.
(6) Ha a 2. bekezdésben említett esetekben a kamara egy hónapon belül nem nyújtja be a végrehajtó visszahívására irányuló indítványt, a miniszter a határidő letelte után indítvány nélkül is visszahívhatja a végrehajtót.
(7) A végrehajtói tisztség 1. bekezdés szerinti megszűnése esetén a kamara helyettest nevez ki. A kamara az 1. bekezdés szerinti hivatal megszűnésétől számított 30 napon belül kinevez egy végrehajtót, aki a helyettesi kinevezéshez hozzájárul. Ha a végrehajtói kinevezéshez egyetlen végrehajtó sem járult hozzá, akkor a határidő lejárta után az a végrehajtó lesz a helyettes, aki annak a bírósági végrehajtónak a helyettese volt, akinek a végrehajtói tisztsége megszűnt. A helyettes végrehajtó saját nevében végzi a végrehajtási tevékenységet, és az eljárást az eredeti megbízás alapján folytatja.
(8) A 2. bekezdés a) pontja szerinti esetben a végrehajtó megállapodhat egy másik végrehajtóval a végrehajtási agenda átadásáról és átvételéről. A végrehajtási agendának a végrehajtó utódjára történő átadásáról szóló megállapodást a végrehajtó a végrehajtói tisztségből való felmentés iránti kérelemmel együtt nyújtja be a kamarához. A végrehajtási agenda átadásának folyamatát a kamara belső szabályzatban szabályozza.
(9) A helyettesre vonatkozó rendelkezéseket a jogutód végrehajtóra értelemszerűen alkalmazni kell.
16.a §
(1) A végrehajtó hivatalának a 16. § 1. bekezdés a) és b) pontja szerinti megszűnése esetén a helyettes végrehajtó a kamara elnökségével (214. §) együttműködve a végrehajtói hivatal megszűnését követő 30 napon belül leltárt készít a végrehajtási ügyiratok állapotáról, a végrehajtói hivatalban vezetett nyilvántartás szerint. A helyettes végrehajtó a végrehajtói tisztség megszűnésének napjával pénzügyi elszámolást készít, a végrehajtási ügyirat részét képező dokumentumok alapján.
(2) A végrehajtó tisztségének a 16. § 1. bekezdés c) pontja szerinti megszűnése esetén a helyettes végrehajtó a kamara elnökségével (214. §) együttműködve, valamint a minisztérium meghatalmazott képviselői a Rendőri Testülettel együttműködve, a végrehajtó tisztségének megszűnésétől számított 30 napon belül leltárt készítenek a végrehajtási ügyiratok állapotáról, a végrehajtó hivatalában vezetett nyilvántartás szerint. Ezzel egyidejűleg a végrehajtói tisztség megszűnésének napjával pénzügyi elszámolást készítenek, a végrehajtási ügyirat részét képező dokumentumok alapján. Az a végrehajtó, akinek a végrehajtói tisztségének ellátása megszűnt, köteles a végrehajtói iratok állapotának leltározásakor a szükséges együttműködést térítésmentesen biztosítani, ideértve a műszaki adathordozók átadását is, valamint a végrehajtói igazolványt, bélyegzőt, pecsétet és jelvényt a kamarának visszaadni.
(3) A helyettes végrehajtó gondoskodik a végrehajtás elvégzéséről a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban. A helyettes végrehajtó rendelkezni jogosult azon végrehajtó külön bankszámlája felett, akinek tisztsége megszűnt.
(4) Ha az a végrehajtó, akinek a végrehajtói tisztsége megszűnt, vagy más személyek a végrehajtói feladat ellátásának megszűnését követő 15 napon belül nem teszik lehetővé, hogy a helyettes végrehajtó átvegye a végrehajtási ügyiratokat, a kamara elnöksége (214. §), a minisztérium meghatalmazott képviselői és a helyettes végrehajtó kényszerintézkedést alkalmazva behatolhatnak a végrehajtói hivatal helyiségeibe, vagy más olyan helyiségekbe, ahol a végrehajtási ügyiratok találhatók. E célból a helyettes végrehajtó kérheti az illetékes Rendőri Testület szerveinek együttműködését.
(5) Ha a helyettes végrehajtó, az 53. § 3.bek., 61.k §, 61.n § vagy a 61.o § szerinti okokból nem folytatja le a 3. bekezdés szerinti eljárásokat, 14 napon belül elszámol a végrehajtó által behajtott teljesítésekkel, amelynek végrehajtói tisztsége megszűnt, beleértve annak a végrehajtónak a költségeit is, akinek a végrehajtói tisztsége megszűnt.
(6) A jelen törvény alkalmazásában az 5. bekezdés szerinti elszámolás a helyettes végrehajtó költségeinek levonása után, a behajtott összeg átutalása
a) a jogosultnak,
b) a kamara elnöksége (214. §) által kijelölt végrehajtónak a végrehajtási eljárás folytatására,
c) a kötelezettnek jár az összes követelés kielégítése után.
(7) A lezárt végrehajtási ügyiratokat a helyettes végrehajtó átadja a végrehajtói irattárnak.
(8) A helyettes végrehajtó nem felel az olyan végrehajtó által okozott károkért, akinek a tisztsége gyakorlása megszűnt.
(9) A végrehajtási ügyiratok állapotának leltározási rendjét, az ügyiratok pénzügyi elszámolását, valamint a végrehajtói tisztség ellátásának megszüntetésével kapcsolatos költségek megfizetésére szolgáló készpénzbiztosíték felhasználásának és elszámolásának módját a kamara belső szabályzatban szabályozza.
MÁSODIK FEJEZET
A bírósági végrehajtó helyettesítése
17. §
(1) A végrehajtó hivatalba történő kinevezését követően, a kamara a végrehajtó javaslatára, kijelöli a végrehajtó helyettesítőjét arra az esetre, ha a végrehajtó betegsége, szabadsága vagy egyéb súlyos ok miatt 30 napnál hosszabb ideig nem tudja ellátni tisztségét. A kamara akkor is kijelöli a végrehajtó helyettesét, ha a végrehajtó a végrehajtói tisztségre történő kinevezésétől számított egy hónapon belül maga nem tett javaslatot, valamint a végrehajtó tisztségének felfüggesztése esetén is. A kamara egyúttal meghatározza a helyettes képviselt végrehajtó díjazásából való részesedésének összegét is. A díjazás nem fizethető ki annak a helyettes végrehajtónak, aki közfeladatainak ellátása miatt megszakította végrehajtói tisztségét, vagy végrehajtói tisztségét felfüggesztették; ebben az esetben a díjazást a végrehajtói hivatal tevékenységének finanszírozására kell fordítani.
(2) A kamara az ugyanazon kerületi bíróság illetékességi területén működő végrehajtók közül jelöli ki a helyettest.
(3) A helyettesítés azon a napon kezdődik, amikor a helyettes tudomást szerez az 1. bekezdésben említett tényekről, és megszűnik, ha megszűnnek azok az okok, melyek miatt kinevezték.
(4) A helyettesítés időtartama alatt, a helyettesített végrehajtó nem végezhet végrehajtási tevékenységet. A helyettes végrehajtó kártérítési felelősséggel tartozik a 31. § szerint.
(5) A helyettes végrehajtó rendelkezik a helyettesített végrehajtó külön bankszámlájával, ha a képviselet 30 napnál tovább tart.
18. §
(1) A helyettes végrehajtó az iratokat saját kereszt- és vezetéknevével írja alá, és ezzel egyidejűleg feltünteti annak a végrehajtónak a kereszt- és vezetéknevét is, akit helyettesít.
(2) A helyettes a saját bélyegzőjét és pecsétjét használja.
19. §
A kamara a végrehajtó mellé másik helyettest jelöl ki, ha
a) a kijelölt helyettes végrehajtói tisztsége megszűnt (16. §),
b) a kijelölt helyettes kéri, hogy mentsék fel őt a helyettesi tisztségből,
c) a helyettesített végrehajtó kéri ezt.
HARMADIK FEJEZET
A bírósági végrehajtó alkalmazottai
A végrehajtó gyakornok
20. §
(1) A végrehajtó gyakornok (a továbbiakban csak „gyakornok”) a végrehajtó alkalmazottja, akit a gyakornokok jegyzékébe bejegyeztek.
(2) A gyakornokok jegyzékét a kamara vezeti.
21. §
(1) A kamara, a végrehajtó javaslatára felveszi a gyakornokok jegyzékébe azt az állampolgárt, aki
a) aki teljes jog-és ügyleti képességgel rendelkezik,
b) aki mesterfokozatú főiskolai jogi képzést szerzett a Szlovák Köztársaság valamely főiskolájának jogi karán3) vagy rendelkezik egy külföldi főiskola által kiállított, mesterfokozatú főiskolai jogi képzésről szóló elismert diplomával; ha alapfokú főiskolai képzést, majd mesterfokozatú főiskolai képzést szerzett, akkor mindkét szinten jogi diplomát kell szereznie,
c) aki feddhetetlen,
d) aki a végrehajtóval munkaviszonyban áll.
(2) A kamara az 1. bekezdés szerinti bejegyzést a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül elvégzi. A kamara a nyilvántartásba vételről értesíti a gyakornokot és azt a végrehajtót, akivel a gyakornok munkaviszonyban áll.
(3) Az a személy, akit az előírt határidőn belül nem jegyeztek be a gyakornokok jegyzékébe, jogosult a bírósághoz benyújtott keresetben kérni a gyakornokok jegyzékébe való bejegyzését.
22. §
(1) A végrehajtó, írásban felhatalmazhatja a gyakornokot, a jelen törvény szerinti tevékenységek tárgyát képező egyes feladatok elvégzésére.
(2) A végrehajtó azonban nem hatalmazhatja fel a gyakornokot a végrehajtás megindításáról szóló értesítés, a végrehajtás megindításáról szóló végzés és a végrehajtási végzés kiadására. A gyakornok nem folytathat le sem árverést, sem pénzbeli teljesítésbehajtást.
23. §
(1) A kamara törli a gyakornokok jegyzékéből azt a személyt,
a) aki elhunyt vagy halottnak nyilvánították,
b) aki elveszítette a Szlovák Köztársaság állampolgárságát,
c) akit jog- és ügyleti képességétől megfosztottak vagy jog- és ügyleti képességében korlátoztak,
d) akit szándékos bűncselekmény, vagy a jelen törvény szerinti tevékenységgel összefüggő bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek,
e) aki írásban kérte a kamarától a gyakornokok jegyzékéből való törlését,
f) akinek a bírósági végrehajtóval fennálló munkaviszonya megszűnt.
(2) A gyakornoki névjegyzékből való törlésről a kamara értesíti a gyakornokot és azt a végrehajtót, akivel a gyakornok munkaviszonyban áll vagy állt.
23.a §
(1) A gyakornok tevékenysége során a kamara által kiadott igazolványt használja.
(2) Azon feladatok elvégzése során, amelyekkel a végrehajtó a gyakornokot megbízta, a gyakornok az igazolvánnyal és egyúttal a megbízással igazolja magát.
(3) A végrehajtóval kötött munkaviszonyának megszűnésekor a gyakornok köteles az igazolványt a kamarának visszaadni.
28. §
A végrehajtó további alkalmazottai
(1) A bírósági végrehajtó további alkalmazottakkal is munkaviszonyban állhat.
(2) A végrehajtó írásban felhatalmazhatja az 1. bekezdésben említett alkalmazottakat, hogy végrehajtási eljárásban egyszerű feladatokat elvégezzenek, melyek a jelen törvény szerinti tevékenység tárgyát képezik; a végrehajtó írásbeli felhatalmazása alapján az 1. bekezdésben említett alkalmazottak elvégezhetik a kötelezett ingóságainak leltározását.
HARMADIK RÉSZ
A végrehajtási tevékenység
29. §
A végrehajtó alapvető kötelességei
(1) A végrehajtó köteles a jelen törvény szerinti tevékenységet becsületesen, felelősségteljesen és lelkiismeretesen végezni; a végrehajtó köteles továbbá felügyelni alkalmazottai eljárásainak becsületességét, felelősségét és lelkiismeretességét.
(2) A végrehajtó köteles a jelen törvény szerinti tevékenységet szakmai gondossággal, minden tapasztalatát és szakmai ismeretét felhasználva végezni.
(3) A végrehajtó köteles a jelen törvény szerinti tevékenységét indokolatlan késedelem nélkül végezni; ennek érdekében köteles megfelelő számú alkalmazottat foglalkoztatni, valamint a végrehajtási tevékenység rendes végzését lehetővé tevő tárgyi és műszaki feltételeket teljesíteni.
(4) A végrehajtó nem fogadhat el ajándékot vagy egyéb juttatást olyan személytől, aki olyan ügyben érintett, amelyben a végrehajtó a jelen törvény szerint jár el. A végrehajtónak vissza kell utasítania bármely személytől származó ajándékot vagy egyéb juttatást, ha megalapozottan feltételezhető, hogy az ajándékot vagy egyéb juttatást azzal a szándékkal adják, hogy befolyásolják a végrehajtó pártatlan döntéshozatalát vagy ítélőképességét.
(5) A végrehajtó köteles a végrehajtási tevékenység végzése során a minisztérium által, a kamarával egyetértésben meghatározott szoftvereket és műszaki eszközöket, valamint elektronikus benyújtás esetén elektronikus postafiókot használni; a végrehajtó elektronikus postafiókja a jelen törvény alkalmazásában hatósági elektronikus postafióknak minősül.
(6) A végrehajtó a behajtott követelésekről a rábízott egyedi ügyek szerint pontos nyilvántartást köteles vezetni. A végrehajtó köteles a bíróságnak, annak kérésére elektronikus úton megküldeni a követelés behajtásának aktuális állásáról és a végrehajtó költségeiről szóló adatokat minden egyes rábízott ügyben; ez a kötelezettség akkor is teljesítettnek minősül, ha azt a minisztérium által a kamarával egyetértésben meghatározott szoftverek és műszaki eszközök segítségével automatizált módon teljesítik.
(7) A végrehajtó köteles a jogosultat a jelen törvényben meghatározott határidőkön belül elektronikus úton tájékoztatni a végrehajtás állásáról.
(8) Ha a végrehajtó átveszi a pénzeszközöket, köteles azokat legkésőbb a kézhezvételtől számított hét napon belül átutalni a jogosultnak, kivéve, ha a 9. és 10. bekezdés vagy a jelen törvény negyedik része másként nem rendelkezik, vagy ha a végrehajtó és a jogosult írásban másként nem állapodtak meg. Az átutalás határideje nem haladhatja meg a 90 napot; a 90 napot meghaladó határidőre vonatkozó megállapodás érvénytelen. Ha a végrehajtót megbízott képviseli, vagy helyettes végrehajtó esetén az első mondat szerinti kötelezettséget a megbízott vagy helyettes végrehajtó hivatalba lépésétől számított hét nap elteltével kell teljesíteni.
(9) A 8. bekezdés szerinti átutalási határidő akkor alkalmazandó, ha a kapott részteljesítés vagy részteljesítések meghaladják az 5 eurót, illetve a végrehajtó által a külföldi jogosultnak átutalt kifizetések esetében az 50 eurót.
(10) A végrehajtó, a külön jogszabály szerinti póttartásdíjakról szóló ügyekben az illetékes államigazgatási szerv értesítésének kézhezvételétől számított hét napon belül,3cc)
a) a póttartásdíjakról szóló ügyekben illetékes államigazgatási szerv számlájára utalja a követelt gyermektartás behajtott összegét, amely megfelel a póttartásdíjakról szóló ügyekben illetékes államigazgatási szerv értesítésében meghatározott összegnek,
b) a jogosultnak azt az összeget, amely megfelel a behajtott gyermektartásdíj-követelés összegének, csökkentve a rendes tartásdíj összegével és az a) pontban említett összeggel; ez nem érinti a jogosult részére a 8. bekezdés szerinti rendes tartásdíj átutalásának kötelezettségét.
(11) A kötelezett kérésére és a tartozás teljesítésének bizonyítása céljából, a végrehajtó köteles a tartozás vagy annak egy részének teljesítéséről a minisztérium honlapján közzétett formanyomtatványon írásbeli igazolást kiállítani.
(12) A végrehajtó 8. bekezdés szerinti kötelezettségének megszegése súlyos fegyelmi vétségnek minősül. A végrehajtó 8. bekezdés szerinti kötelezettségének ismételt megszegése a 221. § 2. bekezdésének b) vagy c) pontja szerinti fegyelmi intézkedés kiszabását vonja maga után.
(13) Ha a bírósági végrehajtó a 8. és 9. bekezdés alapján nem utalja át a pénzeszközöket a jogosultnak, a bíróság a jogosult kérelmére elrendelheti, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított három napon belül utalja át a pénzeszközöket a jogosultnak; e célból a bíróság felszólítja a végrehajtót, hogy tegyen nyilatkozatot. A végrehajtóra ilyen határozattal kirótt kötelezettség megszegése súlyos fegyelmi vétségnek minősül, amelyért a 221. § 2. bekezdésének c) pontja szerinti fegyelmi intézkedést kell kiszabni.
30. §
A végrehajtó titoktartási kötelezettsége
(1) A végrehajtó köteles titokban tartani minden olyan tényt, amelyről a jelen törvény szerinti tevékenységének ellátása során, valamint a kamara szerveiben végzett tevékenysége során szerzett tudomást. Ez a kötelezettség nem szűnik meg a végrehajtói tisztség leállításával, a végrehajtói tisztség felfüggesztésével vagy a végrehajtói tisztség megszűnésével.
(2) A titoktartási kötelezettség a végrehajtóval azonos mértékben vonatkozik a végrehajtó alkalmazottaira is, a végrehajtóval fennálló munkaviszony megszűnését követően is, valamint azokra a további személyekre is, akik a jelen törvény szerinti tevékenység végzésével kapcsolatos tényekről tudomást szereztek.
(3) A jelen törvény szerinti titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a végrehajtási tevékenység végzésével kapcsolatos információk átadására
a) a bűnüldöző hatóság részére, büntetőeljárás lefolytatása céljaira, az ügyészség részére és a Rendőri Testület számára, külön jogszabályban meghatározott feladatok ellátása céljából,4)
b) a bíróság részére, bírósági eljárás céljából,
c) a kamara, a minisztérium és a jelen törvény alapján felügyeletet gyakorló személyek részére, a felügyelet gyakorlásának céljából,
d) adó-, illeték- és vámügyi államigazgatási szerv részére, adóigazgatási és vámfelügyeleti célokra, valamint önkormányzati adóigazgatási célokra,
e) a végrehajtási eljárásban részt vevő felek és képviselőik részére,
f) a Szlovák Köztársaság Gazdasági Versenyhivatala részére, külön jogszabály szerinti eljárás céljából,5)
g) a külön jogszabály szerinti feladatok ellátása során,6)
h) az illetékes államigazgatási szerv részére, póttartásdíjakról szóló ügyekben,7)
i) a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Szlovák Információs Szolgálat, a Katonai Hírszerzés és a Rendőri Testület részére, a biztonsági ellenőrzések végrehajtása során, külön jogszabály alapján,7aa)
j) egyéb hatóságok részére, a külön jogszabályok szerinti feladatok ellátása céljából, ha azok értesítése a végrehajtó törvényi kötelezettsége.
(4) A jelen törvény szerinti titoktartási kötelezettség megszűnik, ha a kötelezettet a miniszter felmenti e kötelezettsége alól, vagy a védett információ a törvénynek megfelelően általánosan hozzáférhetővé vált.
(5) A végrehajtó nem köteles titoktartásra az alkalmazottaival szemben, amennyiben a végrehajtási tevékenység cselekményeinek megfelelő végrehajtásához, amelyek elvégzésével megbízta őket, az feltétlenül szükséges.
(6) A külön jogszabályokba7a) foglalt titoktartási kötelezettséget a jelen törvény nem érinti.
31. §
Kártérítési felelősség
(1) A végrehajtó felel minden olyan kárért, amelyet a jelen törvény szerinti tevékenységével összefüggésben okozott. A végrehajtó felelősségére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései vonatkoznak. A végrehajtó az alkalmazottja által okozott károkért is felel, melyeket az a jelen törvény szerinti tevékenységével összefüggésben okozott; az alkalmazott külön jogszabályok szerinti felelősségét ez nem érinti.
(2) A végrehajtó mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy szakmai gondossággal járt el.
(3) Azokat a kártérítéseket, amelyekért a végrehajtó a jelen törvény alapján felelős, és amelyeket a biztosítási szerződés alapján a biztosítónak kell kifizetnie, a biztosító közvetlenül a károsultnak fizeti ki. A károsult jogosult arra, hogy kárának megtérítését közvetlenül a biztosítótól kérje; e célból a kamara, a károsult kérésére, a szükséges adatokat a rendelkezésére bocsátja.
(4) Az állam csak akkor felel a végrehajtó által okozott kárért, ha azt a biztosító vagy a végrehajtó vagyonából nem lehetett kielégíteni; ez akkor is érvényes, ha a bíróság a 29. § 13. bekezdése szerinti kötelezettséget szabott ki.
32. §
A bíróság végrehajtóval szembeni jogköre
A bíróság jogosult a végrehajtótól magyarázatot vagy jelentést kérni a végrehajtóra bízott összes végrehajtási ügy állásáról, amelyet a végrehajtó köteles meghatározott határidőn belül a bíróság rendelkezésére bocsátani. Ha a végrehajtás során késedelmek fordulnak elő, vagy a jelen törvényben meghatározott kötelezettségeket megszegik, a bíróság elrendelheti, hogy a végrehajtó tegye meg a szükséges intézkedéseket a hiányosságok orvoslására. A bíróság által előírt kötelezettség elmulasztása súlyos fegyelmi vétségnek minősül.
33. §
A végrehajtó kizárása
(1) A végrehajtót ki kell zárni a végrehajtásból, ha az ügyhöz, a felekhez vagy képviselőikhez fűződő viszonyára tekintettel pártatlansága kétségbe vonható. A végrehajtónak következetesen és szakmai gondossággal kell értékelnie az ügyhöz való esetleges viszonyát.
(2) A végrehajtót mindig ki kell zárni a végrehajtásból, ha
a) a jogosult vagy a kötelezett kapcsolt fele,
b) a végrehajtó kapcsolt fele egyben a jogosult vagy a kötelezett kapcsolt fele is,
c) a kötelezett vagy a kötelezett kapcsolt felének hitelezője vagy adósa,
d) a kapcsolt fele a kötelezett hitelezője vagy adósa, vagy a kötelezett kapcsolt felének hitelezője vagy adósa,
e) az elmúlt három évben személyesen vagy vagyonával biztosította a jogosult vagy a kötelezett kötelezettségeit,
f) az elmúlt három évben egy kapcsolt fele biztosította a jogosult vagy a kötelezett kötelezettségeit,
g) a hitelezővel vagy a kötelezettel olyan bírósági vagy egyéb eljárás résztvevője, amelyben nem a végrehajtási tevékenységből eredő jogvitájukról kell dönteni,
h) a jogosult vagy a kötelezett részére betétet helyezett el, vagy részt vett annak üzleti tevékenységében vagy nyereségében, vagy olyan értékpapírokkal, kapcsolatos jogokkal vagy kötelezettségekkel rendelkezik, amelyekhez a jogosult vagy a kötelezett jogai vagy kötelezettségei kapcsolódnak,
i) az elmúlt három évben ajándékot vagy más juttatást fogadott el a kötelezettől vagy a jogosulttól, vagy
j) a jogosult vagy a kötelezett alkalmazottja vagy munkáltatója volt.
(3) A jelen törvény alkalmazásában a végrehajtó kapcsolt fele alatt a végrehajtóhoz közel álló személy, az alkalmazottja, valamint olyan jogi személy értendő, amelyben a végrehajtó vagy egy hozzá közel álló személy vagy az alkalmazottja minősített részesedéssel rendelkezik. A jelen törvény alkalmazásában minősített részesedésnek minősül a jogi személy alaptőkéjében való legalább 5 %-os közvetlen vagy közvetett részesedés vagy a jogi személyben való szavazati jog, vagy a jogi személy irányítására gyakorolt olyan befolyás gyakorlásának lehetősége, amely az adott részesedésnek megfelelő befolyáshoz hasonló; a jelen törvény alkalmazásában közvetett részesedésnek minősül az olyan jogi személyeken keresztül közvetve birtokolt részesedés, amelyekben a közvetett részesedés jogosultja minősített részesedéssel rendelkezik.
(4) A végrehajtót mindig ki kell zárni a végrehajtásból, ha részt vett abban az eljárásban, amelyben a végrehajtási okiratot kibocsátották, különösen bíróként, ügyészként, az eljárásban részt vevő fél képviselőjeként, közjegyzőként vagy az eljárásban részt vevő egyéb személyként.
(5) A végrehajtó kizárásának okát nem képezik azok a körülmények, amelyek végrehajtási eljárásban vagy más végrehajtási eljárásokban végzett tevékenységén alapulnak. Az a tény, hogy az eljárásban részt vevő fél panaszt tett a végrehajtó tevékenysége ellen, fegyelmi eljárást kezdeményezett, vagy, hogy az eljárásban részt vevő fél a végrehajtó tisztségének ellátásával összefüggésben a végrehajtó ellen sértő vagy bűncselekménynek minősülő cselekményt követett el, nem képezheti a végrehajtó kizárásának okát. Az a tény, hogy a végrehajtó segítséget nyújtott a jogosultnak a végrehajtási kérelem benyújtásához, nem képezheti a végrehajtó kizárásának okát.
(6) Amint a végrehajtó olyan tényekről szerez tudomást, amelyek miatt pártatlansága kétségbe vonható, vagy amelyek miatt kizárható, haladéktalanul értesíti ezekről a bíróságot.
(7) Az eljárásban részt vevő fél legkésőbb a végrehajtás megindításáról szóló értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül, vagy attól az időponttól számított öt napon belül, amelytől kezdve tudomására juthatott a végrehajtót kizáró ok, a végrehajtó elfogultsága miatt kifogást nyújthat be a végrehajtónál. Az eljárásban részt vevő fél által, a végrehajtási eljárás megindításáról szóló értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül benyújtott elfogultsági kifogásnak, halasztó hatálya van.
(8) Az elfogultsági kifogásban meg kell jelölni, hogy ki ellen irányul, továbbá azt az okot, amely miatt a végrehajtót ki kellene zárni, valamint azt, hogy az elfogultsági kifogást benyújtó fél mikor szerzett tudomást erről az okról.
(9) Ha a 11. bekezdés másként nem rendelkezik, a végrehajtó az elfogultsági kifogást, a saját nyilatkozatával, és adott esetben az eljárásban részt vevő más felek nyilatkozatával együtt, haladéktalanul benyújtja a bíróságnak döntéshozatal céljából. A bíróság hét napon belül határoz arról, hogy kizárásra kerül-e a végrehajtó.
(10) A bíróság nem veszi figyelembe az 5. bekezdésben említett indokok alapján benyújtott elfogultsági kifogást, a 7. bekezdésben említett határidőn belül be nem nyújtott elfogultsági kifogást, illetve a 8. bekezdésben említett adatokat nem tartalmazó elfogultsági kifogást; a bíróság haladéktalanul értesíti a végrehajtót, aki erről tájékoztatja az elfogultsági kifogást benyújtó felet.
(11) Az ugyanazon okokból benyújtott ismételt elfogultsági kifogásokat a végrehajtó nem veszi figyelembe, ha azokról a bíróság már döntött; ebben az esetben az ügyet nem kell a bíróság elé terjeszteni. A végrehajtó erről a tényről tájékoztatja az elfogultsági kifogást benyújtó felet.
(12) Az arról szóló határozatot, hogy a végrehajtót kizárják-e a végrehajtásból, a bíróság kézbesíti az eljárásban részt vevő feleknek és a végrehajtónak. Ha a kizárás oka, a végrehajtó számára kijelölt további ügyekre is vonatkozik, a bíróság a határozatában a végrehajtót más ügyekből is kizárhatja.
(13) Ha a bíróság a végrehajtót kizárja a végrehajtásból, egyúttal a végrehajtási megbízás kiegészítésének kiadásával, az 55. § szerinti eljárásnak megfelelően új végrehajtót bíz meg az üggyel. A végrehajtási megbízás kiegészítését kézbesítik a kizárt végrehajtónak és az új végrehajtónak is; az eredeti végrehajtási megbízást szintén kézbesítik az új végrehajtónak. A kizárt végrehajtó legkésőbb öt munkanapon belül megküldi a végrehajtási ügyiratot az új végrehajtónak, és feltünteti a behajtott és az eddig ki nem fizetett teljesítéseket. A végrehajtó előző mondat szerinti kötelezettségének megszegése súlyos fegyelmi vétségnek minősül.
34. §
A végrehajtó személyének megváltoztatása
(1) A bíróság indítvány nélkül is megváltoztatja a végrehajtó személyét, ha a jelen törvényben vagy a bíróság határozatában meghatározott kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegte, vagy ha törvényi akadálya van az eljárásának. Törvényi akadályt képez az a tény is, hogy az ügyet az 55. § 1–7. bekezdését megsértve adták ki a végrehajtónak, de csak akkor, ha ezt a tényt indokoltan érvényesítették, az ügynek az 56. § 3. bekezdése szerinti kijelöléséről szóló tájékoztatás közzétételét követő 15 napon belül. A végrehajtó személyének megváltoztatásáról szóló határozat meghozatala előtt, a bíróság figyelembe veszi a felek és a végrehajtó nyilatkozatait.
(2) Az eljárásban részt vevő fél az 1. bekezdésben említett okokból a végrehajtó megváltoztatása iránti indítványt nyújthat be. Az eljárásban résztvevő félnek, a végrehajtó megváltoztatására irányuló indítványának nincs halasztó hatálya. Azok az ismételt indítványok, amelyek okairól a bíróság már határozatot hozott, nem vehetők figyelembe; a bíróság erről haladéktalanul értesíti a végrehajtót, aki tájékoztatja az eljárásban résztvevő érintett felet.
(3) A végrehajtó kizárására vonatkozó rendelkezéseket a bírósági végrehajtó személyének megváltoztatására értelemszerűen kell alkalmazni. Ha a bíróság helyt ad a félnek a bírósági végrehajtó személyének megváltoztatására irányuló indítványának, akkor az eredeti végrehajtóval szemben rendbírságot szabhat ki, és arra kötelezheti, hogy térítse meg a felek eljárás során addig felmerült költségeit.
(4) A végrehajtó személyének megváltoztatására vonatkozó határozat nem érinti a végrehajtó a jelen törvény szerinti fegyelmi felelősségét.
35. §
Az eljárásban részt vevő felek
(1) A végrehajtási megbízás kiadásáig az eljárásban részt vevő fél, a jogosult fél. A végrehajtási megbízás kiadását követően az eljárásban résztvevő felek a jogosult és a kötelezett; más személyek csak az eljárás azon részében lehetnek felek, amelyben a jelen törvény e jogállást biztosítja számukra. Ha a bíróság a végrehajtó költségeiről határoz, a végrehajtó is félként vesz részt az eljárásban.
(2) A kötelezett házastársa vagy a kötelezett volt házastársa is fél az eljárásban, ha a végrehajtás a házastársak osztatlan közös tulajdonában lévő vagyont is érinti.
(3) Az a 100 %-os állami részesedéssel rendelkező jogi személy, amelynek tevékenységi köre a közszféra követeléseinek külön jogszabály szerinti konszolidálása7la) (a továbbiakban csak: „megbízott személy”), szintén félként vesz részt az eljárásban attól a pillanattól kezdve, hogy a végrehajtót értesítik arról a tényről, hogy a követelésnek a külön jogszabály szerinti behajtására7ab) jogosult személy; a 36. és 37. § rendelkezései nem alkalmazandók, és a megbízáshoz nem szükséges kiegészítés. A végrehajtó az első mondat szerinti tényt haladéktalanul bejegyzi a végrehajtási nyilvántartásba.
(4) Ha a végrehajtó a végrehajtás módját a házastársak osztatlan közös tulajdonában lévő vagyon lefoglalásával határozta meg, a házastársak osztatlan közös tulajdonában lévő vagyon utólagos rendezésének nincs joghatása a jogosulttal szemben.
(5) Ha a külön nyilvántartásban található bejegyzésből, amely esetében vélelmezhető, hogy az ott szereplő adatok kötelező érvényűek, kitűnik, hogy a végrehajtás a házastársak osztatlan közös tulajdonában lévő vagyont érinti, a házastársak osztatlan közös tulajdonában lévő vagyont, az érintett vagyon tekintetében, a kötelezettre vonatkozó mértékben kell kezelni. Egyéb esetekben a házastársak osztatlan közös tulajdonában lévő vagyont olyan mértékben kell kezelni, amilyen mértékben a kötelezettel attól az időponttól kezdve foglalkoznak, amikor bebizonyosodik, hogy a házastársak osztatlan közös tulajdonában lévő vagyonról van szó.
36. §
A végrehajtási jogcím alapján, a jogosult vagy a kötelezett személyében a végrehajtási megbízás kiadása előtt bekövetkezett változás
(1) A végrehajtás csak akkor indítványozható a végrehajtási okiratban kötelezettként megnevezett személytől vagy a végrehajtási okiratban jogosultként megnevezett személytől eltérő személy ellen vagy javára, ha bizonyítást nyert, hogy a végrehajtási okirat szerinti kötelezettség vagy jog átruházásra került az adott személyre.
(2) A jogok vagy kötelezettségek átruházását vagy átszállását közokirattal vagy más olyan okirattal kell igazolni, amelyből ez a tény kitűnik; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha ez a tény a törvényből vagy a cégjegyzékből kitűnik.
(3) A bíróság a végrehajtási megbízás kiadásával figyelembe veszi a végrehajtási jogcím alapján jogosult vagy kötelezett személyében bekövetkezett változást.
37. §
Az eljárás résztvevőinek megváltozása a végrehajtási megbízás kibocsátását követően
(1) Ha a végrehajtási megbízás kiadását követően olyan tény következik be, amelynek alapján a végrehajtási jogcímből eredő jogok vagy kötelezettségek átruházásra vagy átadásra kerülnek, az eljárásban részt vevő felek kötelesek e tényt haladéktalanul bejelenteni a végrehajtónak, és annak bekövetkeztét bizonyítani. A végrehajtási eljárás során a végrehajthatás alá vont követelés átadása csak akkor hatályos, ha a teljes végrehajthatás alá vont követelést átadják. Kétség esetén úgy kell tekinteni, hogy az eredeti jogosult a teljes érvényesíthető követelést átruházta. A 36. § 2. bekezdése egyaránt alkalmazandó.
(2) A végrehajtó az értesítést a bíróságnak nyújtja be. Az első mondat rendelkezése értelemszerűen alkalmazandó akkor is, ha az 1. bekezdés szerinti tényeket a végrehajtó tevékenysége során, más módon állapítja meg.
(3) A bíróság az 1. bekezdésben említett tényt úgy veszi figyelembe, hogy kiadja a végrehajtási megbízás kiegészítését, amelyet a végrehajtónak kézbesít. Ha az eljárás résztvevőjének megváltoztatása nem indokolt, a bíróság az ügy jellegétől függően a végrehajtást részben vagy egészében leállítja, vagy értesíti a végrehajtót, hogy a végrehajtási megbízás kiegészítésének kiadása nem indokolt; ilyen esetben a végrehajtás az eljárás eredeti résztvevőivel folytatódik; ez akkor is érvényes, ha a végrehajtási eljárást az egyik kötelezettel szemben megszüntették.
38. §
A kötelezett halála
(1) Ha a kötelezett a végrehajtás alatt meghal, a végrehajtó a végrehajtást a hagyatéki eljárás befejezéséig elhalasztja. A végrehajtási megbízás kiegészítése alapján folytatja a végrehajtást a kötelezett örököseivel vagy az államra szállt örökséget kezelő szervvel.
(2) Ha pénzkövetelés behajtásáról van szó, a végrehajtó a végrehajtási felhatalmazás kiegészítésének kézhezvételét követően, a végrehajtás folytatásáról szóló értesítést bocsát ki, amelyben a végrehajtás megindításáról szóló értesítésben feltüntetendő általános adatokon túlmenően az egyes örökösök (kötelezettek) behajtott követelésért való felelősségének összegét is megadja. A végrehajtás folytatásáról szóló értesítést kézbesíteni kell az eljárásban részt vevő feleknek.
(3) A végrehajtás folytatásáról szóló értesítés ellen bármelyik örökös (kötelezett) ugyanúgy előterjeszthet a végrehajtás felfüggesztésére irányuló indítványt, mintha az a végrehajtás megindításáról szóló értesítés lenne.
(4) A végrehajtó a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelem benyújtására szolgáló határidő lejártáig a 3. bekezdés szerint, illetve a bíróságnak az ilyen kérelemről hozott határozatának jogerőre emelkedéséig, nem végezhet az örökösök (kötelezettek) örökségként szerzett vagyonán kívüli vagyonának biztosítására irányuló cselekményeket.
(5) A végrehajtás teljes vagy részleges felfüggesztése, azon az alapon, hogy a követelés végrehajthatóságát akadályozó tény áll fenn, amely abban áll, hogy az örökös nem felel a kötelezett tartozásaiért, nem képezi akadályát a jogosult örökösökkel (kötelezettekkel) szembeni keresetének elbírálásának.
39. §
A kötelezett vagyonának jegyzéke
(1) A végrehajtás leállítása iránti kérelem benyújtására fennálló határidő lejártát követően, amelynek halasztó hatálya van, a végrehajtó a behajtandó pénzbeli teljesítési igénynek megfelelő mértékben összeállítja a kötelezett vagyonának jegyzékét. A kötelezett vagyonának jegyzéke a végrehajtási eljárás során kiegészíthető.
(2) A kötelezett vagyonának jegyzéke a következőket tartalmazza
a) a kötelezett munkabérének vagy munkabérnek minősülő egyéb jövedelmének kifizetőjére vonatkozó adatokat, a munkabér vagy egyéb jövedelem összegének részleteit,
b) a Szlovák Köztársaság területén székhellyel rendelkező bankoknál vezetett számlák listáját, amelyeknél a kötelezett számlatulajdonos vagy közös számlatulajdonos, a bank és annak megnevezése feltüntetésével,
c) a kötelezett harmadik személyekkel (aladósokkal) szembeni követeléseinek felsorolását, feltüntetve az aladósokat, a követelés jogcímét, összegét vagy becsült árát (értékét),
d) a kötelezett tulajdonában vagy közös tulajdonában lévő értékpapírok listáját, feltüntetve az értékpapír típusát, névértékét és becsült árát (értékét); ha az értékpapírból feltétlen pénzösszeg fizetésére vonatkozó kötelezettség következik, az érték helyett ezt az összeget kell feltüntetni,
e) azon társasági és szövetkezeti részesedések listáját, amelyeknek a kötelezett a vonatkozó nyilvántartások adatai szerint tulajdonosa vagy társtulajdonosa, feltüntetve a társaság vagy szövetkezet adatait, a kötelezett részesedésének névértékét vagy összegét,
f) az arra vonatkozó adatokat, hogy a kötelezett vállalat üzemeltetője-e, és ha igen, a vállalkozás rövid meghatározását, feltüntetve a végzett tevékenységek helyét és jellegét, az elmúlt három számviteli időszak nyereségeinek részleteit, a vállalat átruházhatóságát és a becsült árát (értékét),
g) azon egyéb vagyoni jogok adatait, amelyeknek a kötelezett a tulajdonosa vagy társtulajdonosa, a vonatkozó nyilvántartásokban szereplő adatok vagy a végrehajtó birtokában lévő dokumentumok szerint, a jog tartalmának és jogcímének rövid leírásával és a jogból származó bevételekkel az elmúlt három lezárt naptári évre vonatkozóan, valamint, ha a jog átruházható, annak becsült árát (értékét),
h) azon ingatlanok listáját, amelyek az ingatlankataszter adatai vagy a végrehajtó rendelkezésére álló dokumentumok szerint a kötelezett tulajdonában vagy társtulajdonában vannak, a földhivatali előírások szerinti megnevezéssel és becsült árával (értékével),
i) azon ingatlanok címének megjelölését, ahol a kötelezett ingóságai valószínűleg találhatók,
j) azon ingóságok felsorolását, amelyeknek a kötelezett a tulajdonosa, a vonatkozó nyilvántartások adatai vagy a végrehajtó birtokában lévő dokumentumok szerint, valamint azok becsült árát (értékét).
(3) A bevételeket és a becsült árakat (értékeket) a végrehajtó a nyilvánosan hozzáférhető adatokból vagy az illetékes hatóságok vagy harmadik felek által rendelkezésére bocsátott dokumentumokból, illetve saját becslése alapján állapítja meg. Ha az eljárásban részt vevő valamelyik fél szakértői véleményt nyújt be, a végrehajtó erre alapozza értékelését. Több szakértői vélemény esetén azt a véleményt veszi alapul, amelyik a magasabb árat (értéket) határozza meg.
(4) Ha az ingóságok, jogok vagy egyéb vagyoni eszközök vitatottak, ezt a vagyonjegyzékben fel kell tüntetni, megjelölve a vitathatóság okát. Azt is fel kell tüntetni, ha az ingóságok, jogok vagy egyéb vagyoni eszközök a kötelezett osztatlan közös tulajdonában vannak-e, vagy harmadik személyek jogai nem terhelik-e azokat.
A kötelezett személy együttműködése
40. §
(1) A kötelezett köteles a végrehajtó által kért együttműködést, különösen a végrehajtó által kért magyarázatokat a végrehajtó által meghatározott formában és határidőn belül a végrehajtó rendelkezésére bocsátani. Az együttműködés iránti kérelemben a végrehajtó felszólíthatja a kötelezettet, hogy teljesítse a végrehajtási okiratban előírt kötelezettségét. Az együttműködés iránti kérelemben a végrehajtó tájékoztatja a kötelezettet a kötelezettség elmulasztásának következményeiről. Az együttműködés iránti kérelmet saját kezébe kézbesítik.
(2) A kötelezett képviseleti szerve vagy képviseleti szervének tagja, a kötelezett meghatalmazottja, a kötelezett vállalkozásáért felelős szakmai képviselője, a kötelezett felszámolója, a kötelezett csődgondnoka és a kötelezett törvényes képviselője ugyanolyan mértékben köteles a jelen törvény szerinti együttműködésre, mint a kötelezett; ha a kötelezett képviseleti szerv nélküli jogi személy, a képviseleti szerv vagy a képviseleti szerv tagjának feladatát legutoljára ellátó személy is ugyanolyan mértékben köteles a végrehajtóval együttműködni, mint a kötelezett.
(3) Ha a kötelezett vagy a 2. bekezdésben említett személy nem biztosítja a végrehajtó számára a jelen törvényben előírt együttműködést, és ez a mulasztás akadályozza a végrehajtás lefolytatását, a végrehajtó jogosult a 43.a § 4. bekezdése szerinti kényszerintézkedés elrendelésére vagy a 43.a § 5. bekezdése szerinti kényszerintézkedés iránti kereset benyújtására a bírósághoz, a kényszerintézkedés elrendelése miatt; a 43.a § 4. bekezdése szerinti kényszerintézkedés csak akkor rendelhető el természetes személlyel szemben, ha az együttműködésre irányuló kérelmet a 61.b §-ban említett módon kézbesítették. Ha szükséges felkérheti a Rendőri Testület szerveit is, a kötelezettet vagy a 2. bekezdésben említett személy elővezetésére, ha tájékoztatta őket az elővezetés lehetőségéről; az első mondat ugyanígy érvényes. A kötelezett elővezetésének költségei az elővezetettet terhelik és ezeket a megbízás kiegészítése alapján kell behajtani, a pénzbeli teljesítéshez való jog kielégítésére előírt módok valamelyikén; a 60. § alkalmazásában a kötelezett előállításának költségeit a behajtandó követelés járulékos részének kell tekinteni. A végrehajtó a harmadik mondat szerinti elővezetés költségeit haladéktalanul átutalja a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának. A 2. bekezdésben említett személy elővezetésének költségei az elővezetett személyt terhelik.
41. §
A kötelezett vagyonnyilatkozata
(1) Ha a végrehajtás befejezéséhez szükséges és a behajtandó követelés indokolja, a végrehajtó felszólítja a kötelezettet, hogy tegyen vagyonnyilatkozatot. A vagyonnyilatkozat megtételére a kötelezett mellett a 40. § 2. bekezdésében említett személy is felkérhető. A vagyonnyilatkozat megtétele céljából a végrehajtó beidézi a kötelezettet, vagy felszólítja őt, hogy az általa meghatározott határidőn belül írásban tegye meg a nyilatkozatot.
(2) Az 1. bekezdés szerinti idézést a beidézett saját kezébe kell kézbesíteni. Az idézésben a végrehajtónak figyelmeztetnie kell a hamis adatok megadásának büntetőjogi következményeire, valamint a vagyonnyilatkozat megtagadásának jogkövetkezményeire.
(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatban nem lehet a törvény által előírt vagy elismert titoktartási kötelezettségre hivatkozni annak okaként, hogy valaki nem tud eleget tenni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének.
(4) A vagyonnyilatkozatnak a vagyonjegyzékben szereplő tényeken kívül tartalmaznia kell a következőket is
a) a kötelezett tulajdonában vagy közös tulajdonában lévő ingóságok listáját, beleértve a készpénzt is, az ingóságok leírásával és becsült árának (értékének) megjelölésével,
b) olyan vagyontárgyakra vonatkozó adatokat, amelyekre a kötelezett joga nem következik a hivatalos nyilvántartásokból vagy okiratokból, vagy amelyekre más személy joga következik a hivatalos nyilvántartásokból vagy okiratokból,
c) a kötelezett által az elmúlt három évben végrehajtott ingyenes jogcselekmények listája, kivéve a csekély értékű szokványos ajándékokat,
d) a kötelezettnek az elmúlt három évben a Polgári Törvénykönyv 42.a § 3. és 4. bekezdése szerinti személyekkel kötött jogügyleteinek felsorolása.
(5) A vagyonnyilatkozatot a végrehajtónál szóban, jegyzőkönyvbe diktálva, vagy a kamara honlapján e célból közzétett formanyomtatványon kell megtenni, amelyet a végrehajtó az 1. bekezdés szerinti értesítéssel együtt megküld a kötelezettnek.
(6) Ha a kötelezett vagy a 40. § 2. bekezdésében feltüntetett személy nem tesz vagyonnyilatkozatot az 1. bekezdés szerint, és ez a mulasztás akadályozza a végrehajtás lefolytatását, a végrehajtó jogosult a 43.a § 1. bekezdése szerinti kényszerintézkedés elrendelésére vagy a 43.a § 5. bekezdése szerinti kényszerintézkedés iránti kereset benyújtására a bírósághoz; a 43.a § 4. bekezdése szerinti kényszerintézkedés csak akkor rendelhető el természetes személlyel szemben, ha az 1. bekezdés szerinti felszólítást a 61.b §-ban említett módon kézbesítették. A 40. § 3. bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
(7) A bíróság a 43.a § 5. bekezdése szerinti kényszerintézkedést elrendelő végzésben dönthet a Kereskedelmi törvénykönyv 13.a §-a szerinti kizárásról, ha a 40. § 2. bekezdésében említett személy a kötelezett nevében az 1. bekezdés szerinti vagyonnyilatkozatot még a bíróság által meghatározott határidőn belül sem nyújtja be, vagy ha ez szükséges az érintett kötelezettség jelentéségére való tekintettel. A kizárás időtartama egy év.
Harmadik felek együttműködése
42. §
(1) A végrehajtás során, a végrehajtó kérésére a végrehajtott követelésnek megfelelő mértékben harmadik személyek is kötelesek segítséget nyújtani a végrehajtónak, ha a végrehajtási megbízással igazolta nekik erre való jogosultságát.
(2) A bíróságok, az ügyészség, egyéb állami szervek, a területi önkormányzat szervei, egyéb közigazgatási szervek, közjegyzők, egyéb természetes és jogi személyek, ha természetes és jogi személyek jogairól, jogvédett érdekeiről és kötelezettségeiről döntenek, a jelen törvény szerinti tevékenység ellátásához szükséges adatokat szolgáltatják; ez nem érinti a külön jogszabályok szerinti titoktartási kötelezettséget.
(3) A Rendőri Testület külön jogszabály alapján biztosítja a végrehajtó védelmét.7b)
(4) Azok az állami szervek, egyéb közigazgatási szervek és jogi személyek, amelyek hivatalból vagy tevékenységük tárgyából adódóan nyilvántartást vezetnek személyekről és vagyonukról, a jelen törvény szerinti tevékenység ellátásához szükséges adatokat szolgáltatják; ez a kötelezettség főleg az ingatlankatasztert vezető szervet, a gépjármű-nyilvántartást, a vezetői engedély nyilvántartást vezető szervet és a központi értékpapír-letétkezelőt terheli.
(5) Azok a harmadik személyek, akiknek birtokában a végrehajtás alá vont vagyontárgyra vonatkozó feljegyzések vagy dokumentumok, vagy a végrehajtás alá vont vagyontárgy van, lehetővé teszik a végrehajtó számára, hogy betekintsen ezekbe a feljegyzésekbe, dokumentumokba vagy vagyontárgyakba, és kérésre átadják a feljegyzéseket vagy dokumentumokat a végrehajtónak, vagy megteszik a végrehajtó által a feljegyzések, dokumentumok vagy vagyontárgyak biztosítása érdekében kért egyéb intézkedéseket; ezzel a titoktartási kötelezettség nincs érintve.
(6) A bankok kérésre tájékoztatják a végrehajtót a kötelezett számlaszámairól, a kötelezett számlaegyenlegéről és annak változásairól, valamint az értékpapírok és betétkönyvek őrzésére vonatkozó információkról.
(7) Az egyetemes postai szolgáltató köteles közölni a végrehajtóval a jelen törvény szerinti tevékenysége ellátásához szükséges adatokat, így különösen azt, hogy a kötelezett rendelkezik-e postafiókokkal, az oda érkezett küldemények számát és feladóik adatait, a kötelezetthez postai úton vagy postafiókjába érkező összegek összesítését, vagy lehetővé teszi, hogy a végrehajtó ezeket az adatokat megszerezze, és a helyszínen ellenőrizze az adatok helyességét. Ez a kötelezettség, a nyújtott szolgáltatásaik terjedelmében, az egyéb postai vállalkozásokra is vonatkozik.
(8) Az elektronikus hírközlő hálózatokat vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások7c) értesítik a végrehajtót a kötelezett azon telefonszámainak adatairól, amelyek nem szerepelnek a nyilvánosan elérhető telefonkönyvekben.
(9) A biztosítótársaságok értesítik a végrehajtót a kötelezett feltételezhető biztosítási összegre való jogosultságáról és a kötelezett javára történő biztosítási összegek kifizetésével kapcsolatos részletekről.
(10) A sajtótermékek kiadói értesítik a végrehajtót a kötelezett vagyonának kezelésével kapcsolatos, jeligés hirdetés feladójának nevéről.
(11) A fuvarozók értesítik a végrehajtót a kötelezett rakományának címzettjéről, valamint a szállított áru adatairól.
(12) Harmadik személyek kötelesek a végrehajtóval a jelen törvény szerint haladéktalanul, ingyenesen és lehetőleg elektronikus úton együttműködni. Ha a harmadik fél rendelkezik az ehhez szükséges műszaki feltételekkel, az együttműködést megosztással, megszakítás nélküli és közvetlen hozzáféréssel7d) biztosítja, a 13. bekezdés szerinti megállapodás alapján. A végrehajtó a harmadik felet nem zaklathatja kérvényeivel, a tőle igazságosan elvárható együttműködés mértékét meghaladóan.
(13) A kamara az együttműködés biztosítása céljából elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó megállapodást köthet bankok, közigazgatási szervek vagy más együttműködésre kötelezett személyek érdekképviseletével; ha a megállapodás megkötésére sor kerül, és az elektronikus kapcsolattartásnak nincs műszaki akadálya, a végrehajtó a megállapodásban meghatározott feltételek mellett elektronikus kapcsolattartás útján kommunikál.
(14) Ha az adatokat külföldön kell megállapítani, a végrehajtó megkéri az őt a végrehajtással megbízó bíróságot, hogy készítsen jogsegélykérelmet és küldje el azt külföldre. Ez akkor is alkalmazandó, ha az iratot külföldön kell kézbesíteni a címzettnek.
(15) Ha a harmadik személy nem biztosítja a végrehajtó számára a jelen törvényben megkövetelt együttműködést, a bíróság a végrehajtó indítványára végzéssel rendbírságot szabhat ki a harmadik személlyel szemben. A bíróság a rendbírságot kiszabó végzést kézbesíti a végrehajtónak és annak a személynek, akivel szemben a rendbírságot kiszabták. A rendbírság az állami költségvetés bevétele.
43. §
Bárki, akit a végrehajtás érint, jogosult arra, hogy a végrehajtó a végrehajtási megbízással igazolja számára a végrehajtásra való jogosultságát. Mindenki, akivel a végrehajtó a végrehajtási tevékenység során kapcsolatba kerül, a végrehajtó kérésére köteles személyazonosságát igazolni.
A kényszerintézkedések
43.a §
A kényszerintézkedések kiszabásának feltételei
(1) Ha a végrehajtás tartásdíjtartozás behajtására irányul, vagy ha a jelen törvény kényszerintézkedések alkalmazását írja elő, a végrehajtó a következő kényszerintézkedéseket alkalmazhatja:
a) pénzbüntetés,
b) a gépjármű-vezetői engedély bevonása,
c) a dolog használatát megakadályozó műszaki eszközök alkalmazása; vagy
d) a jármű forgalmi engedélyének I. vagy II. részének (a továbbiakban: forgalmi engedély) bevonása.
(2) Kényszerintézkedést akkor kell alkalmazni, ha feltételezhető, hogy annak alkalmazása nélkül nem kerül sor a kötelezettség teljesítésére, amelynek teljesítését ki kell kényszeríteni (a továbbiakban: „érintett kötelezettség”); a végrehajtó vagy a bíróság különösen az érintett kötelezettség fontosságát és a kényszerintézkedésnek az érintett kötelezettséggel való arányosságát veszi figyelembe. A kényszerintézkedés elrendelésekor ügyelni kell arra, hogy a kényszerintézkedés az érintett kötelezettség teljesítéséhez vezessen. Az 1. bekezdés b)–d) pontja szerinti kényszerintézkedések csak azt követően rendelhetők el, hogy ha az 1. bekezdés a) pontja szerint elrendelt kényszerintézkedés nem vezetett az érintett kötelezettség teljesítéséhez, de legkorábban a 43.c § 2. bekezdése szerinti megbízás kiegészítésének kiadását követően; ez nem érvényes, ha a végrehajtás tartásdíjtartozás behajtására irányul, vagy ha a kötelezett ellen pénzbeli teljesítésre való jogosultság kielégítésére irányuló végrehajtás folyik.
(3) Ha a jelen törvény másként nem rendelkezik, kényszerintézkedés legkorábban a végrehajtás leállítására irányuló, halasztó hatályú indítvány benyújtására megadott határidő lejártát követően, vagy az ilyen kérelmet elutasító bírósági határozatnak a végrehajtó részére történő kézbesítését követően rendelhető el a kötelezettel szemben.
(4) A végrehajtó az 1. bekezdés a) pontja szerinti kényszerintézkedést alkalmazhat
a) természetes személlyel szemben első alkalommal történő kiszabás esetén legfeljebb 500 euró, ismételt kiszabás esetén pedig összesen legfeljebb 2 000 euró összegig; ha a 40. § 2. bekezdésében említett személyről van szó, minden egyes ilyen személyre külön-külön összesen legfeljebb 10 000 euró összegig,
b) jogi személlyel szemben első alkalommal történő kiszabás esetén legfeljebb 1 000 euró, ismételt kiszabás esetén pedig összesen legfeljebb 30 000 euró összegig.
(5) A végrehajtó keresetet nyújthat be a bíróságon az 1. bekezdés a) pontja szerinti kényszerintézkedés elrendelésére, ha a 4. bekezdés szerinti kényszerintézkedés elrendelése nem vezetett az érintett kötelezettség teljesítéséhez, vagy ha nyilvánvaló, hogy tekintettel az érintett kötelezettség fontosságára a 4. bekezdés szerinti kényszerintézkedés elrendelése nem elegendő vagy nem lesz elegendő. A bíróság a végrehajtó keresetére végzéssel elrendelheti az 1. bekezdés a) pontja szerinti kényszerintézkedést, beleértve a 4. bekezdés alapján elrendelt kényszerintézkedés összegét is, ha azt kiszabták
a) természetes személlyel szemben összesítve maximum 30 000 euró összegben,
b) jogi személlyel szemben, legfeljebb az előző elszámolási időszakra vonatkozó éves forgalmának 10 %-áig; ha az éves fogalom nem vagy csak nehezen állapítható meg, összesítve legfeljebb 50 000 euró összeghatárig.
(6) Az 5. bekezdés szerinti kényszerintézkedést elrendelő bírósági végzést a bíróság kézbesíti a végrehajtónak és a kötelezettnek vagy a 40. § 2. bekezdése szerinti személynek. A 43.c § 2. és 3. bekezdésének, valamint a 43.d §-nak a rendelkezései egyaránt érvényesek.
(7) Az 1 bekezdés b)–d) pontja szerinti kényszerintézkedés legfeljebb egy évig tarthat; a 43.d § 4. bekezdésének rendelkezését ez nem érinti.
(8) Az 1. bekezdés c) pontja szerinti kényszerintézkedés alkalmazható olyan ingóságokra, amelyekről indokoltan feltételezhető, hogy a kötelezett vagy a 40. § 2. bekezdése szerinti személy tulajdonában vannak, vagy olyan egyéb ingóságokra, amelyek használatára a kötelezett vagy a 40. § 2. bekezdése szerinti személy bizonyíthatóan jogosult. Az 1. bekezdés c) pontjában említett kényszerítő intézkedés nem alkalmazható végrehajtás alá nem vonható dolgokra.
(9) A végrehajtó a kényszerintézkedést kereset nélkül is kiszabhatja a kényszerintézkedés elrendeléséről szóló értesítéssel, amelyet saját kezébe ad át a kötelezettnek vagy a 40. § 2. bekezdése szerinti személynek. A kényszerintézkedésről szóló értesítésben a végrehajtó tájékoztatja a kötelezettet vagy a 40. § 2. bekezdése szerinti személyt a kényszerintézkedés elrendeléséről és a végrehajtás módjáról, ha az meghatározható, és felszólítja az érintett személyt, hogy a kényszerintézkedésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül tegyen eleget az érintett kötelezettségnek vagy nyújtson be jogorvoslati kérelmet a kényszerintézkedés elrendeléséről szóló értesítéssel szemben.
(10) Az 1. bekezdés c) pontja szerinti kényszerintézkedés esetén a kényszerintézkedés elrendeléséről szóló értesítéssel együtt kiadható a dolog használatát megakadályozó műszaki eszközök alkalmazására vonatkozó utasítás is.
43.b §
A kényszerintézkedés elrendeléséről szóló értesítéssel szembeni kifogások
(1) A kötelezett vagy a kényszerintézkedéssel érintett személy a kényszerintézkedés elrendeléséről szóló értesítés ellen a végrehajtóhoz kifogást nyújthat be. A 43.a § 1. bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti kényszerintézkedések esetében a jogosult személy által a kényszerintézkedés elrendeléséről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül benyújtott kifogásnak halasztó hatálya van. Ha a kifogások alapján a végrehajtó nem szünteti meg a kényszerintézkedés elrendeléséről szóló értesítést, határozathozatal céljából 10 napon belül továbbítja azokat a bíróságnak, a saját nyilatkozatával együtt. A kifogások elbírálása előtt a bíróság felkérheti a végrehajtót, hogy egészítse ki nyilatkozatát.
(2) A nem megalapozott kifogásokat a bíróság végzéssel elutasítja. A jogosulatlan személy által benyújtott kifogásokat, illetve az olyan körülményekkel alátámasztott kifogásokat, amelyeket a bíróság az eljárás során már korábban elbírált, a bíróság elutasítja. Ha a kifogások megalapozottak, a bíróság a kényszerintézkedés elrendeléséről szóló értesítést megsemmisíti, és egyúttal utasíthatja a végrehajtót a további eljárásra.
43.c §
A kényszerintézkedés végrehajtása
(1) Ha nem nyújtottak be halasztó hatályú kifogást, a benyújtott kifogásnak nincs halasztó hatálya, vagy a bíróság nem adott helyt a kifogásnak, a végrehajtó gondoskodik az elrendelt kényszerintézkedés végrehajtásáról.
(2) A 43.a § 1. bekezdés a) pontja szerinti kényszerintézkedést a végrehajtó a megbízás kiegészítése alapján a pénzbeli teljesítésre való jogosultság kielégítésére szolgáló módszerek valamelyikével végrehajtja. A bíróság nem adja ki a megbízás kiegészítését, ha a 43.a § 2. bekezdése szerinti feltételek nem teljesültek, különösen, ha a 43.a § 1. bekezdés a) pontja szerinti kényszerintézkedés végrehajtó által kiszabott összege nyilvánvalóan nem arányos az érintett kötelezettség jelentőségével.
(3) A 43.a § 1. bekezdés a) pontja alapján behajtott kényszerintézkedés az állami költségvetés bevétele; a végrehajtó a végrehajtási költségek levonása után köteles a behajtott összeget haladéktalanul átutalni a megbízás kiegészítését kibocsátó bíróságnak.
(4) A 43.a § 1. bekezdés b) pontja szerinti kényszerintézkedést a végrehajtó a gépjármű-vezetői engedély bevonásáról szóló végzés kibocsátásával, e ténynek a járművezetők nyilvántartásában az erre a célra létrehozott elektronikus szolgáltatás7da) útján történő feltüntetésével és a gépjármű-vezetői engedély bevonásáról szóló végzésnek a kötelezett saját kezébe történő átadásával hajtja végre.
(5) A 43.a § 1. bekezdés d) pontja szerinti kényszerintézkedést a végrehajtó a jármű forgalmi engedélyének bevonásáról szóló végzés kibocsátásával és a végzésnek a Rendőri Testület részére történő kézbesítésével hajtja végre, az erre a célra létrehozott elektronikus szolgáltatáson keresztül,7db) valamint a kötelezettnek saját kezébe történő átadásával.
(6) A 43.a § 1. bekezdés b)–d) pontja szerinti kényszerintézkedés nem alkalmazható
a) olyan személlyel szemben, akiről megállapítható, hogy jövedelmének jelentős része közvetlenül függ a gépjármű-vezetői engedély birtoklásától, egy olyan dolog jogszerű használatától, amelynek használatát műszaki eszközökkel kell megakadályozni, vagy a forgalmi engedély birtoklásától,
b) súlyos fogyatékossággal élő személlyel szemben.
(7) Ha a kényszerintézkedés vagy a kényszerintézkedés mértéke nem vezet az érintett kötelezettség teljesítéséhez, a végrehajtó a kényszerintézkedés elrendeléséről szóló értesítést visszavonja.
43.d §
A kényszerintézkedés végrehajtásának leállítása
(1) Ha az érintett kötelezettséget teljesítik, kényszerintézkedés elrendeléséről szóló értesítést visszavonják, vagy a végrehajtást leállítják, a végrehajtó haladéktalanul gondoskodik arról, hogy a kényszerintézkedést ne hajtsák végre, illetve annak végrehajtását állítsák le, és erre a kényszerintézkedésre vonatkozó valamennyi végzést és egyéb intézkedést megszünteti; a végrehajtó e kötelezettségének megszegése fegyelmi vétségnek minősül.
(2) Ha a 43.a § 1. bekezdés b) pontja szerinti kényszerintézkedés leállításáról van szó, a végrehajtó ezt a tényt haladéktalanul bejegyzi a járművezetők nyilvántartásába az e célra létrehozott elektronikus szolgáltatás segítségével. Ha a 43.a § 1. bekezdés d) pontja szerinti kényszerintézkedés leállításáról van szó, a végrehajtó erről a tényről haladéktalanul értesíti a Rendőri Testület szervét az erre a célra létrehozott elektronikus szolgáltatás útján.
(3) Ha sor kerül az érintett kötelezettség teljesítésére, amely nem teljesítése miatt a 43.a § 1. bekezdés a) pontja szerinti kényszerintézkedést elrendelték, megszűnik, vagy a végrehajtást, amelynek keretében azt elrendelték, leállítják, a 43.a § 1. bekezdés a) pontja szerinti kényszerintézkedésnek megfelelő teljesítés azon részét, amennyiben azt nem hajtották végre, végrehajthatatlannak kell tekinteni. Az érintett kötelezettségnek a bíróság 41. § 7. bekezdése szerinti határozatában megállapított határidő lejárta után történő teljesítése vagy annak a végrehajtási eljárásnak a megszüntetése, amelyben a bíróság a 41. § 7. bekezdése szerinti kizárásról döntött, nem érinti a kizárást és annak a kizárások nyilvántartásába való bejegyzését.7dc)
(4) A kényszerintézkedés visszavonása nem akadályozza meg egy másik kényszerintézkedés elrendelését vagy ugyanazon kényszerintézkedés ismételt elrendelését a jelen törvényben meghatározott feltételek mellett. A 43.a § 1. bekezdésének a) pontja szerinti kényszerintézkedés ismételt elrendelése esetén az érintett kötelezettség ugyanazon megszegése miatt a 43.a § 1. bekezdésének a) pontja szerint elrendelt kényszerintézkedések együttes összege nem haladhatja meg a 43.a § 4. vagy 5. bekezdése szerinti maximális összeget; a 43.a § 5. bekezdése szerinti kényszerintézkedés maximális összegébe be kell számítani a 43.a § 4. bekezdése szerint elrendelt kényszerintézkedés összegét is.
44. §
A dolog végrehajtás alóli kizárása és a kizárási kereset
(1) Az olyan dologhoz kötődő jogot, amely nem teszi lehetővé a végrehajtást, a végrehajtónál kell jelezni. Ez a jog azt a személyt illeti meg, aki egyidejűleg állítja és bizonyítja, hogy a kérdéses dologra vonatkozóan olyan tulajdonjoggal vagy egyéb joggal rendelkezik, amely kizárja a végrehajtást. A végrehajtás elfogadhatatlansága elleni tiltakozás joga nem illeti meg a kötelezett adósát a kötelezett vele szemben fennálló követelése tekintetében. A kifogásnak, az érintett dolog vonatkozásában, halasztó hatálya van a végrehajtásra. A már eldöntött, ugyanazon okokra hivatkozó ismételt kifogások figyelmen kívül hagyandók.
(2) A végrehajtó értesíti a jogosultat az 1. bekezdés szerinti jog érvényesítéséről, és felkéri, hogy 15 napon belül nyilatkozzon arról, hogy egyetért-e az érintett dologra vonatkozó végrehajtás megszüntetésével.
(3) Ha a jogosult egyetért az érintett dologra vonatkozó végrehajtás megszüntetésével, vagy ha a végrehajtó felszólítására nem tesz időben nyilatkozatot, a végrehajtó az érintett dologra vonatkozó részben a végrehajtás felfüggesztéséről értesítést bocsát ki, amelyet átad a jogosultnak és annak a személynek, aki a végrehajtást nem engedélyező jogot érvényesítette.
(4) Ha a jogosult ragaszkodik a kifogásolt dolgot érintő végrehajtáshoz, a bíróság a végrehajtó kezdeményezésére felszólítja az 1. bekezdés szerinti jogot gyakorló személyt vagy a jogosultat, attól függően, hogy melyikük joga tűnik kevésbé valószínűnek, hogy a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül érvényesítse a dolog kizárásának jogát, vagy eltűrje a dologra irányuló végrehajtás lefolytatását, az alperes Polgári Perrendtartás szerint illetékes általános bíróságán, és ezt a tényt igazolja a végrehajtónak.
(5) A 2. bekezdés szerinti felszólítás helyett a bíróság dönthet a dolog kizárásáról, ha a döntés csak az ügy egyszerű jogi elbírálásától függ. A jelen határozat ellen fellebbezésnek helye van.
(6) Ha a jogosult keresetét nem nyújtják be időben, vagy azt a bíróság elutasítja, a végrehajtó a végrehajtás megszüntetéséről az érintett dologra vonatkozó részben értesítést bocsát ki, amelyet kézbesít a jogosultnak és annak a személynek, aki a végrehajtást nem engedélyező jogot érvényesítette. Ha a végrehajtást nem engedélyező jogot érvényesítő személy keresetét nem nyújtja be időben, vagy azt a bíróság elutasítja, úgy kell vélelmezni, hogy az érintett dologra vonatkozó végrehajtási eljárás nem vitatott, és a végrehajtás folytatódik. A bíróságnak ezekről a következményekről tájékoztatnia kell a felszólított személyt.
(7) Az 1–6. bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a következőkre is:
a) olyan esetekben, amikor kétséges, hogy a végrehajtás olyan dolgokat vagy jogokat érint-e, amelyek a jelen törvény vagy külön jogszabályok alapján a végrehajtás alól ki vannak zárva, vagy nem tartoznak a végrehajtás hatálya alá,
b) olyan esetekben, amikor a 61.s § 2. bekezdése szerinti vagyont érintő végrehajtásról van szó,
c) a befolyó bevételi tervben szereplő bármely követelés hitelességének, összegének vagy rangsorolásának letagadása, lefoglalással történő végrehajtás, ingóságok értékesítése, értékpapírok értékesítése, ingatlanok értékesítése vagy vállalat értékesítése esetén.
(8) E rendelkezés alkalmazásában dolog alatt, jog vagy más vagyoni eszköz is értendő, annak természete szerint.
(9) Az olyan dologhoz kötődő jog, amely nem teszi lehetővé a végrehajtást, csak a jelen törvényben meghatározott módon érvényesíthető; ez nem érvényes, ha a végrehajtási eljárás megindítását megelőzően, a végrehajtás által érintett dolog tulajdonjogának megállapítására irányuló eljárás indult. Ilyen esetben a jogosult a kötelezett oldalán beavatkozóként léphet be az ilyen eljárásba. A 2–6. bekezdés rendelkezései ebben az esetben nem alkalmazandók.
45. §
A végrehajtási jogcím
(1) A végrehajtási jogcím, a bíróság végrehajtható határozata, ha az jogot ismer el, kötelezettséghez köt vagy vagyontárgyat érint.
(2) A jelen törvény alkalmazásában végrehajtási jogcímnek minősülnek a következők is:
a) az Európai Unió valamely intézményének, szervének, hivatalának vagy ügynökségének határozata,7e)
b) a Szlovák Köztársaságban végrehajtható külföldi végrehajtási jogcím,
c) az a közjegyzői okirat, amely tartalmazza a jogi kötelezettséget, és megjelöli a jogosultat és a kötelezettet, a jogalapot, a teljesítés tárgyát és idejét, ha a kötelezett a közjegyzői okiratban hozzájárult a végrehajthatósághoz,
d) a választottbírósági eljárásban hozott végrehajtható határozat, beleértve az ott jóváhagyott egyezséget is,
e) az öröklésről szóló határozat,
f) a közigazgatási szerv és a helyi önkormányzat végrehajtható határozata, ideértve a helyszínen meg nem fizetett, helyszíni bírságot is,
g) fizetési meghagyás, adó- és díjhátralékról szóló kimutatás, valamint az illetékes hatóság által jóváhagyott egyezség,
h) végrehajtható határozat és a hátralékról szóló kimutatás társadalombiztosítási, szociális biztosítási, öregségi nyugdíj-megtakarítási és állami egészségbiztosítási ügyekben,
i) egyéb végrehajtható határozat, a hátralékról szóló kimutatás vagy jóváhagyott egyezség, amelynek végrehajtását a törvény lehetővé teszi,
j) az Európai Unió egy másik tagállamában hatályos jogszabályi rendelkezés alapján kiállított dokumentum, ha a követelés behajtására külön jogszabály alapján kerül sor,7f)
k) a végrehajtási eljárás megszüntetéséről szóló értesítés és a végrehajtási eljárás költségeinek megfizetésére vonatkozó felszólítás, a 61.n § 3. bekezdése szerint,
l) a kényszerintézkedés elrendeléséről szóló értesítés, hacsak nem nyújtottak be halasztó hatályú kifogást, vagy a benyújtott kifogásnak nincs halasztó hatálya, illetve a bíróság nem adott helyt a kifogásnak,
m) a régi végrehajtás megszüntetéséről szóló értesítés, a külön rendelet szerinti átalányköltségek megfizetésére való felszólítással,7fa)
n) a külön jogszabály szerinti végrehajtási jogcím.7g)
(3) Ha a 2. bekezdés c) pontja szerinti közjegyzői okiratban foglalt kötelezettség olyan jogügyletből származik, amelynek tárgya pénzeszközök rendelkezésre bocsátása volt, a végrehajtás csak a rendelkezésre bocsátott pénzeszközöknek megfelelő összegre és a késedelmi kamatra vonatkozhat. Különben a közjegyzői okiratban foglalt kötelezettség nem vonatkozhat a szerződéses szankciókra.
46. §
Végrehajthatósági igazolás
(1) A végrehajthatósági igazolással a végrehajtási jogcímet a következők látják el:
a) a 45. § 1. bekezdése szerint az a bíróság, amely az ügyet elsőfokú bíróságként tárgyalta,
b) a 45. § 2. bek. a) pontja szerint a Szlovák Köztársaság Külügyi és Európai Ügyek Minisztériuma, ha az Európai Unió intézményeinek, szerveinek, hivatalainak és ügynökségeinek határozatairól van szó, kivéve az Európai Unió Bíróságának határozatát, amelyet a minisztérium lát el végrehajthatósági igazolással; e hatóságok a végrehajthatóság igazolása esetén kizárólag a határozat hitelességét vizsgálják és ellenőrzik,
c) a 45. § 2. bek. b) pontja szerint annak a külföldi államnak a hatósága, amelyben a végrehajtási jogcímet kiadták,
d) egyéb esetekben az erre jogosult szerv vagy az a szerv, amely jóváhagyta azt a megállapodást, amelynek alapján a végrehajtást jogszabály engedélyezi.
(2) Végrehajthatósági igazolás nem megkövetelt, a 45. § 2. bek. c), k), l) és m) pontjai szerinti végrehajthatósági jogcím esetében.
47. §
Feltételhez kötött végrehajthatóság
(1) Ha az, amit a végrehajtási jogcím a kötelezettre ró, valamilyen feltételnek a jogosult általi teljesítéséhez vagy kölcsönös kötelezettségének teljesítéséhez kötődik, a végrehajtás csak akkor hajtható végre, ha a jogosult bizonyítja, hogy a feltétel teljesült vagy, hogy a kötelezett felé fennálló kölcsönös kötelezettségét már teljesítette, esetleg teljesítését biztosította.
(2) Az 1. bekezdésben említett esetekben a végrehajtási jogcím végrehajthatóságának igazolásához csatolni kell a jogosult szerv vagy olyan személy által kiállított vagy hitelesített okiratot, amelyből kitűnik, hogy a feltétel teljesült, vagy a jogosult személy teljesítette, esetleg biztosította kölcsönös kötelezettségének teljesítését.
48. §
A végrehajtási indítvány
(1) A végrehajtási eljárás egy indítvánnyal kezdődik.
(2) A végrehajtást annak a személynek az indítványára lehet végrehajtani, aki jogosult a végrehajtási jogcím szerinti igény teljesítését követelni, mert a kötelezett önként nem teljesítette azt, amit a végrehajtási jogcím számára előírt. Külön jogszabály alapján7h) szerinti okokból az Igazságügyi Kincstár is benyújthat indítványt.
(3) A végrehajtás iránti indítványt az illetékes bírósághoz kell benyújtani, és annak a következőket kell tartalmaznia:
a) a bíróság megjelölését, amelynek címezték,
b) a jogosult és a kötelezett megjelölését; ha az eljárás résztvevője
1. természetes személy, akkor keresztkereszt- és vezetéknév, az állandó lakóhely vagy tartózkodási hely címe és a születési dátum vagy más azonosító adat alapján jelölik meg,
2. jogi személy, akkor megnevezése vagy cégneve, székhelye és a szervezet azonosító száma vagy más azonosító adatai alapján kell megjelölni; ha külföldi jogi személyről van szó, ezeket az adatokat a nyilvántartásból vagy egy olyan más nyilvántartásból származó kivonat csatolásával kell igazolni, amelyben a külföldi személyt bejegyezték,
c) a jogosult képviselőjének megjelölése, és amennyiben a kérelmet egynél több jogosult nyújtja be, a jogosultak közös képviselőjének megjelölése,
d) a végrehajtó megjelölése, ha a végrehajtási indítványt végrehajtón keresztül nyújtják be,
e) annak a végrehajtási jogcímnek a megjelölése, amely alapján a végrehajtás lefolytatható, és amelyből a kötelezett elleni végrehajtási kérelem benyújtására való felhatalmazás származik; ha a végrehajtás jogutódlásra vonatkozik, azon tények leírása, amelyekből a jogutódlás származik,
f) a döntő tények leírását, valamint a kötelezettel való kapcsolatára vonatkozó bizonyítékok megjelölését, ha a végrehajtást olyan végrehajtási jogcím alapján kell lefolytatni, amely elismerte egy természetes személlyel mint kötelezettel szembeni váltóból eredő követelést; ez ebben az esetben is érvényes, ha a végrehajtás iránti indítványra való jogosultságot folyamatos váltóforgatmányok sorával igazolják,
g) a behajtandó követelés megjelölését; ha pénzbeli követelésről van szó, a főkövetelést, a követelés ismétlődő részeit, a követelés tőkésített részét, a szerződéses kötbért, a jogosult végrehajtási költségeit,
h) a jogosult bankszámlájának megjelölését, amelyre a behajtott teljesítést kell utalni, ha a jogosult rendelkezik bankszámlával,
i) a jogosult e-mail címét, a bírósági végrehajtóval való elektronikus kapcsolattartás céljából, ha a jogosult olyan személy, aki nem rendelkezik aktivált elektronikus postafiókkal,
j) a jogosult személy nyilatkozatát a feltétel vagy kölcsönös kötelezettség teljesítéséről, ha az, amit a végrehajtási jogcím a kötelezettel szemben előír, a feltételhez vagy kölcsönös kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódik, valamint a bizonyítékok megjelölését,
k) a jogosult nyilatkozatát arról, hogy a végrehajtási jogcím szerinti kötelezettséget nem önkéntesen teljesítették; ha a kötelezettséget részben nem teljesítették, nyilatkozat arról, hogy a végrehajtási indítvány benyújtásának időpontjában milyen mértékben nem teljesítették,
(l) a benyújtás dátumát.
(4) A végrehajtási indítványhoz csatolni kell a következőket:
a) a végrehajtási jogcím egy eredeti példányát, szükség esetén a végrehajthatósági igazolással együtt; a fizetési meghagyást, amelyet emlékeztető eljárás keretében bocsátottak ki, nem szükséges csatolni,
b) a jogutódlást bizonyító okiratot; ha a jogutódlás jogszabályból vagy a cégjegyzékből következik, elegendő ezekre hivatkozni,
c) azt az okirat, amelyből kitűnik, hogy valamely feltétel vagy kölcsönös kötelezettség teljesült, ha az a végrehajtási jogcímből következett,
d) a fogyasztói szerződést és a fogyasztói szerződéssel kapcsolatos minden egyéb szerződéses dokumentumot, beleértve a fogyasztói szerződésben hivatkozott dokumentumokat is, ha a végrehajtás a fogyasztói szerződés szerinti követelésnek helyt adó végrehajtási jogcímen alapul; ez nem érvényes, ha a végrehajtási jogcím emlékeztető eljárás keretében kibocsátott fizetési meghagyás, vagy a fizetési meghagyás iránti indítványt a emlékeztető eljárásról szóló törvény alapján nyújtották be.
(5) A külföldi végrehajtási jogcím alapján történő végrehajtás iránti indítványhoz a jogosultnak csatolnia kell a külön jogszabályban felsorolt iratokat is.7i) Ha külön jogszabály szerint a végrehajtás elvégzéséhez megkövetelik a végrehajthatósági határozatot is,7j) a jogosultnak csatolnia kell a külföldi végrehajtási jogcím végrehajthatóvá nyilvánításáról szóló bírósági határozatot is. Ha a külföldi végrehajtási jogcím elismeréséről a bíróság külön jogszabály szerinti7k) külön eljárásban döntött, a jogosultnak az elismerésről szóló határozatot is csatolnia kell. Ha a külföldi végrehajtási jogcímet külön jogszabály alapján7l) igazolták, és a végrehajtás feltételéül nem szükséges a végrehajthatóságról szóló bírósági határozat, a jogosultnak ezt az igazolást is csatolnia kell.
(6) A végrehajtási jogcímet és a közokiratokat a végrehajtási indítványhoz eredeti, engedélyezett elektronikus dokumentumként, vagy az eredeti írásos dokumentum garantált átalakításával készült elektronikus dokumentumként kell csatolni. Nem szükséges a garantált átalakítás, ha a végrehajtási indítványt jogosultként az nyújtja be, aki a végrehajtási jogcím kibocsátója, vagy olyan 100 %-os állami részesedéssel rendelkező jogi személy, amely vállalkozásának tárgya a közszféra követeléseinek konszolidálása külön jogszabály szerint.7la)
(7) A végrehajtási indítványt elektronikus úton kell benyújtani a bíróság elektronikus postafiókjába a minisztérium honlapján közzétett, erre meghatározott elektronikus formanyomtatványon. Az indítványnak engedélyezettnek kell lennie, ellenkező esetben nem lehet figyelembe venni. A végrehajtási indítványhoz csatolandó dokumentumokat a végrehajtási indítvánnyal együtt elektronikus úton kell benyújtani a bíróság elektronikus postafiókjába.
(8) Ha a jogosult vagy képviselője nem rendelkezik aktivált elektronikus postafiókkal, vagy más okból nem tudja elektronikus úton benyújtani az indítványt, a végrehajtási indítványt bármely bírósági végrehajtón keresztül is be lehet nyújtani. Ilyen esetben a végrehajtó a végrehajtás megkezdéséig a jogosult képviselője az iratok kézbesítése tekintetében; az egyes cselekményeket haladéktalanul elvégzi. Az első mondat szerinti végrehajtási indítványt a végrehajtónak 15 napon belül meg kell küldenie a bíróságnak. Ha a végrehajtási indítványt végrehajtó útján nyújtják be, a végrehajtó a papíralapú iratokat elektronikus formába alakítja át, és az így létrehozott elektronikus iratokat autorizálja; a garantált átalakításra vonatkozó külön jogszabály rendelkezései nem alkalmazandók. A végrehajtó útján történő végrehajtási indítvány benyújtásával kapcsolatos tevékenységéért a végrehajtó díjazásra és költségtérítésre jogosult, amelynek összegét és meghatározásának módját a minisztérium általánosan kötelező érvényű jogszabályban állapítja meg.
(9) Ha a végrehajtási indítványt egynél több jogosult nyújtja be, a végrehajtási eljárásban közös képviselővel kell rendelkezniük.
(10) A végrehajtási kérelemhez csatolható a nem pénzbeli kötelezettség nem teljesítéséről szóló igazolás és a szakértői jelentés vagy szakértői vélemény, amelyből a végrehajtási okirat által előírt, más személy által teljesíthető, pénzösszeg megfizetésétől eltérő kötelezettség általános értéke megállapítható, ha a kötelezettség értéke nem a végrehajtási okiratból ered.
49. §
A végrehajtó bíróság illetékessége
A végrehajtási eljárásra a Besztercebányai Járásbíróság a kauzálisan illetékes.
50. §
Végrehajtási eljárás megindítása
(1) A végrehajtási eljárás azon a napon kezdődik, amelyen a végrehajtási indítványt a bíróságnak kézbesítették.
(2) A végrehajtási eljárás megindítása kizárja, hogy ugyanabban az ügyben más végrehajtási eljárás is folyamatban legyen. Ha a végrehajtási eljárás már megindult, az ugyanabban az ügyben később benyújtott végrehajtási indítványok esetében a bíróság végzéssel megszünteti az eljárást.
(3) Ha a végrehajtás során kiderül, hogy a dolog, jog vagy egyéb vagyoni eszköz egyidejűleg egy külön jogszabály7m) alapján lefolytatott végrehajtás tárgyát képezi, elsőbbséget élvez az a végrehajtás, amelyben a dolog, jog vagy egyéb vagyoni eszköz korábban volt érintett.
51. §
A végrehajtási indítvány visszavonása
(1) Ha a jogosult a végrehajtási indítványt visszavonja, mielőtt a bíróság a végrehajtót a végrehajtására felhatalmazza, a végrehajtási eljárás azon a napon szűnik meg, amikor az indítvány visszavonását a bíróságnak kézbesítették. A 48. § 7. bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a végrehajtási indítvány visszavonására.
(2) Ha a végrehajtási indítványt végrehajtó útján kézbesítették a bíróságnak, a végrehajtási indítvány visszavonása csak ugyanazon végrehajtó útján kézbesíthető a bíróságnak.
52. §
A végrehajtási indítvány hiányosságainak eltávolítása
(1) Ha a végrehajtási indítványban olyan elírási hibák vagy más nyilvánvaló pontatlanságok vannak, amelyek a miatt az indítvány nem egyértelmű vagy hiányos, a bíróság felszólítja a végrehajtási indítványt benyújtó személyt, hogy a felszólítás kézbesítésétől számított öt munkanapnál nem rövidebb határidőn belül javítsa ki az elírási hibákat vagy más nyilvánvaló pontatlanságokat, és tájékoztatja, hogy ellenkező esetben a végrehajtási indítványt elutasítja. Ha a kérelmet végrehajtón keresztül nyújtották be, a javítást ugyanazon végrehajtón keresztül kell elvégezni.
(2) Az elírási hibákat vagy más nyilvánvaló pontatlanságokat az erre a célra szolgáló elektronikus űrlapon kell kijavítani, ellenkező esetben a javítást nem veszik figyelembe.
53. §
A végrehajtási indítvány elbírálása
(1) A bíróság megvizsgálja a végrehajtási indítványt és annak mellékleteit. Ha a végrehajtási indítvány elutasításának nincs oka, a bíróság a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül kiadja a végrehajtási megbízást, és erről értesíti a jogosultat. A második mondatban említett határidő nem alkalmazandó, ha a végrehajtási okirat a 45. § 2. bek. c) és d) pontja szerinti végrehajtási jogcím, vagy ha a végrehajtást olyan végrehajtási jogcím alapján kell lefolytatni, amely váltóból származó követelést ismer el, és a kötelezett természetes személy.
(2) A bíróság az 1. bekezdés szerint jár el akkor is, ha a végrehajtást külföldi végrehajtási jogcím alapján kívánják végrehajtani,
a) amelyet külön jogszabály alapján végrehajthatóvá nyilvánítottak,7j)
b) amelyet valamely bíróság külön határozatával ismertek el,7k)
c) amelynek végrehajtásához külön jogszabály7l) szerinti igazolás szükséges, vagy
d) amelyek esetében úgy döntöttek, hogy nincs ok az elismerés megtagadására.7n)
(3) A bíróság a végrehajtási indítványt elutasítja, ha
a) megállapítja, hogy az indítvány vagy a végrehajtási jogcím nincs összhangban a jelen törvénnyel,
b) fennállnak olyan okok, amelyek miatt a végrehajtási eljárást meg kellene szüntetni, vagy a végrehajtási megbízás kiadásáig, a végrehajtási eljárás megszüntetésének okai keletkeznek, kivéve a végrehajtási indítvány visszavonását,
c) a jogosult vagy a kötelezett nem jogutódja a végrehajtási jogcímben feltüntetett személynek,
d) a végrehajtást olyan eljárásban kibocsátott végrehajthatási jogcím alapján kérik, amelyben váltó alapján követelést érvényesítettek, és kiderült, hogy a végrehajtott követelés fogyasztói szerződéssel összefüggésben keletkezett, és nem vették figyelembe a tisztességtelen szerződési feltételeket, a váltó felhasználásának korlátozását vagy megengedhetetlenségét, illetve a jó erkölcsbe ütközését, és ez a körülmény hatással van a behajtandó követelésre,
e) a végrehajtási jogcímet olyan eljárásban bocsátották ki, amelyben nem volt lehetőség a tisztességtelen szerződési feltételek megtámadására vagy felülvizsgálatára, és a tisztességtelen feltétel megléte hatással van a fogyasztói szerződéssel kapcsolatban felmerülő behajtandó követelésre,
f) a végrehajtást fogyasztói jogvitában hozott választottbírósági ítélet alapján kell végrehajtani, és
1. a fogyasztói választottbírósági megállapodás nem teljesíti a külön jogszabályok szerinti feltételeket,
2. a fogyasztói jogvitában hozott választottbírósági ítéletet nem olyan választottbíró hozta, aki a fogyasztói jogvita időpontjában szerepelt a fogyasztói jogviták eldöntésére jogosult választottbírák jegyzékében,
3. a fogyasztói jogvitában hozott választottbírósági ítéletet nem olyan állandó választottbíróság hozta, amely a fogyasztói jogvita időpontjában jogosult volt fogyasztói jogviták eldöntésére,
4. a választottbírósági ítélet nem felel meg a külön jogszabály szerinti követelményeknek, vagy nem végrehajtható,
g) az indítvánnyal egy követelés ismétlődő járulékos részét érvényesítik, és az indítványt a végrehajtási jogcím végrehajthatóságától számított három év elteltével nyújtják be, anélkül, hogy a végrehajtási indítvány benyújtását megelőző három hónapban a kötelezettet a követelés teljesítésére felszólították volna, vagy anélkül, hogy a végrehajtási jogcímmel biztosított követelésnek a végrehajtási végzés végrehajthatóságától számított három éven belüli fokozatos teljesítéséről megállapodást kötöttek volna a kötelezettel, vagy
h) olyan végrehajtási jogcím alapján javasolt végrehajtást indítványoznak elrendelni, amely olyan közjegyzői okirat, amely nem felel meg a jogszabályi formai követelményeknek, vagy az abban foglalt kötelezettség jogszabályba ütközik, vagy ellentétes a jó erkölccsel.
(4) A bíróság az indítványt a 3. bekezdésben említett indokok alapján részben vagy egészben elutasítja. A bíróság a 3. bek. g) pontjában említett okból elutasítja a kérelmet olyan ismétlődő járulékos rész esetében, amelyre a végrehajtási jogcím végrehajthatóságát követően keletkezett követelés.
54. §
(1) Ha a végrehajtást külföldi végrehajthatási jogcím alapján kívánják végrehajtani, és nem az 53. § 2. bekezdése szerinti esetről van szó, a bíróság a végrehajtási megbízás kiadása előtt átadja a külföldi végrehajtási végzést annak a személynek, akit a végrehajtási indítványban kötelezettként megneveztek, és tájékoztatja őt az elismerés megtagadásának külön jogszabály7o) szerinti megtámadási lehetőségéről. A külföldi végrehajtási végzést saját kezébe kell átadni ennek a személynek.
(2) Ha az 1. bekezdésben említett személy az utasítás kézbesítésétől számított 15 napon belül nem közli azokat az okokat, amelyek a külföldi végrehajthatási jogcím elismerését vagy végrehajtását akadályozzák, vagy nem nyújt be külön elismerésre irányuló indítványt, ha ezt külön jogszabály7k) lehetővé teszi, a bíróság megvizsgálja a végrehajthatási jogcím elismerésének és végrehajtásának feltételeit, amelyeket indítvány nélkül is megvizsgál, és ha nem találja az elismerés vagy végrehajtás akadályát, és az indítvány elutasításának sincs oka, megbízást ad a végrehajthatási jogcím teljesítésére.
55. §
Végrehajtási megbízás és az ügyek kiosztása
(1) A végrehajtást a bíróság által a végrehajtás lefolytatására felhatalmazott végrehajtó végzi el. A bíróság a végrehajtási megbízás kiadásával, az ügyeket a minisztérium által jóváhagyott műszaki eszközök és szoftverek segítségével véletlenszerű kiválasztással, egyenlően osztja el az egyes végrehajtók között oly módon, hogy kizárja az ügyek elosztásának befolyásolásának lehetőségét. Az ügyeket nem lehet véletlenszerűen olyan végrehajtóhoz rendelni, akinek végrehajtói tisztségének gyakorlását felfüggesztettek, akinek végrehajtói tisztségének gyakorlását leállították, akinek végrehajtói tisztségének gyakorlása megszűnt, vagy aki helyett helyettest neveztek ki.
(2) A bíróság az ügyeket annak a kerületi bíróságnak az illetékességi területére kijelölt végrehajtónak osztja ki, amelyikben az a hely található, ahol
a) a kötelezett állandó lakóhelyének vagy tartózkodási helyének van a címe, ha a kötelezett természetes személy,
b) a kötelezett székhelyének van a címe, ha a kötelezett jogi személy,
c) annak a szervezetnek a székhelyének van a címe, amely külön jogszabályok alapján jogosult az állam nevében eljárni, ha az állam a kötelezett,
d) a vállalat szervezeti egységének székhelyének van a címe, ha külföldi jogi személyről van szó.
(3) Ha az ügyet nem lehet a 2. bekezdés szerinti eljárás szerint kiosztani, azt annak a kerületi bíróságnak az illetékességi területére kijelölt bírósági végrehajtónak kell kiosztani, ahol a kötelezett utolsó állandó lakcíme vagy tartózkodási helye, székhelye vagy a külföldi személy vállalkozása szervezeti egységének székhelye volt; ellenkező esetben az ügyet véletlenszerű kiválasztással a Besztercebányai Kerületi Bíróság illetékességi körzetére kijelölt bírósági végrehajtóhoz kell kiosztani.
(4) Ha a kötelezett ellen olyan végrehajtás van folyamatban, amelyben a bíróság már megbízta a végrehajtót a végrehajtás lefolytatásával, az ugyanazon kötelezett ellen indított minden további ügyet ugyanarra a végrehajtóra kell bízni, aki már végrehajtja a kötelezett ellen korábban megkezdett végrehajtást; a végrehajtónak az 1. bekezdés szerinti véletlenszerű kiválasztása ilyen esetben nem alkalmazandó.
(5) Az ügyeket az 1–4. bekezdések szerinti végrehajtók között egyenlő arányban kell elosztani, figyelembe véve a behajtandó követelések összegét, jellegét és az adott illetőségi körzet összes végrehajtója folyamatban lévő ügyeinek aktuális számát.
(6) Ha a jogosult egy külön jogszabály7p) szerinti szervezet, amely a végrehajtási javaslatban jelzi, hogy a minősített adatok védelme ezt megköveteli, az 1. bekezdés szerinti véletlenszerű kiválasztást lehetőleg azon végrehajtók közül kell elvégezni, akik megfelelnek a minősített adatok külön jogszabály szerinti átadása feltételeinek.7q)
(7) Az 1–6. bekezdések nem alkalmazandók, és a bíróság megbízza a nem pénzbeli kötelezettség nem teljesítéséről szóló bizonylatot kiállító végrehajtót a végrehajtással, ha a végrehajtás alapja olyan végrehajtási okirat, amely a pénzösszeg megfizetésétől eltérő kötelezettséget ír elő, amelyet a kötelezetten kívül más személyek is teljesíthetnek, továbbá a végrehajtás iránti kérelemhez csatolták az említett végrehajtási okirat által előírt nem pénzbeli kötelezettség nem teljesítéséről szóló bizonylatot, valamint szakértői jelentést vagy szakértői véleményt, amelyből egyértelmű a kötelezettség általános pénzbeli értéke, ha a kötelezettség értéke nem következik a végrehajtási okiratból.
(8) Az ellen, hogy az ügyet az 1–7. bekezdések megsértésével osztották ki a végrehajtónak, kifogást csak az 56. § 3. bekezdése szerinti, az ügy kiosztásáról szóló tájékoztatás közzétételétől számított 15 napon belül lehet emelni; a később benyújtott kifogást figyelmen kívül hagyandó.
56. §
A végrehajtási megbízás tartalma
(1) A végrehajtási megbízás a következőket tartalmazza:
a) a bíróság megjelölését, amely azt kibocsátotta,
b) a végrehajtó megjelölését, akit a végrehajtás lefolytatásával megbíztak,
c) a végrehajtási jogcímet, feltüntetve az azt kibocsátó szervet, az ügyiratjelet vagy az eljárás számát és a kibocsátás dátumát,
d) a jogosult és a kötelezett, valamint képviselőik megjelölését,
e) az érvényesítendő követelés megjelölését.
(2) Az 1. bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a végrehajtási megbízás kiegészítésére is.
(3) A kiadott végrehajtási megbízások adatait, a személyi azonosító kivételével, a végrehajtás időtartamára a minisztérium honlapján a végrehajtási megbízások nyilvántartásában közzé kell tenni; a bírósági határozatok közzétételére vonatkozó külön jogszabály7r) rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.
57. §
A végrehajtás kezdeményezése
(1) A bíróság a végrehajtásra kiadott végrehajtási megbízást a végrehajtási indítvány eredetijével együtt vagy a végrehajtási indítvány adataival együtt megküldi a megbízott végrehajtónak. A végrehajtási megbízás kézbesítésekor, a végrehajtást meg kell kezdeni.
(2) A végrehajtó a végrehajtások lefolytatása során a végrehajtási megbízások kézbesítésének sorrendjében jár el; a tartásdíjas követelések behajtására irányuló végrehajtásokat elsőbbséggel hajtja végre.
58. §
Az eljárás lefolytatásával összefüggő szükséges költségek megelőlegezése
(1) A végrehajtó a jogosulttól előleget kérhet az eljárás szükséges költségeire, ha a végrehajtás a következőkre vonatkozó jog kielégítésére irányul
a) nem pénzbeli teljesítés,
b) pénzbeli teljesítés ingóságok értékesítése útján, az ingóságok értékesítése útján történő végrehajtás megkezdéséről szóló értesítés kiadását követően,
c) pénzbeli teljesítés ingatlan vagy cég értékesítése útján, a végrehajtás elrendeléséről szóló végzés kiadását követően.
(2) Az 1. bekezdés nem alkalmazandó, ha a jogosult olyan természetes személy, aki mentes a bírósági illetékek megfizetése alól.
(3) Az 1. bekezdés szerinti előleg összegét a végrehajtónak szakmai gondossággal kell megállapítania, figyelembe véve a tervezett végrehajtási mód előre látható szükséges kiadásait; a végrehajtónak meg kell indokolnia eljárása szakmai gondosságát.
(4) Ha a jogosult a végrehajtó felszólítására a végrehajtó által meghatározott, legalább 15 napos határidőn belül nem helyezi letétbe az előleget, a végrehajtó a végrehajtás leállításáról szóló értesítést bocsát ki.
(5) A bírósági végrehajtó köteles a letétbe helyezett előleggel a lehető leghamarabb elszámolni, és azt a jogosultnak részben vagy egészben visszafizetni, ha az előleg nem volt szükséges az eljárás lefolytatásával kapcsolatban bizonyíthatóan felmerült szükséges költségek kifizetéséhez; a felhasznált előleg nem téríthető vissza.
59. §
A végrehajtás lefolytatása
(1) A végrehajtás megkezdését követően a végrehajtó biztosítja annak lefolytatását. Pénzbeli juttatásra való jogosultság kielégítésére irányuló végrehajtás esetén, a végrehajtó haladéktalanul elvégzi a szükséges cselekményeket a behajtandó követelésnek megfelelő mértékben a végrehajtás alá eső vagyontárgyak azonosításához. A végrehajtónak elsődlegesen az elektronikus úton hozzáférhető nyilvántartások adatai alapján kell meggyőződnie a kötelezett vagyonának meglétéről. A kötelezett vagyonának megállapítása során a végrehajtó figyelembe veszi a jogosult utasításait, ha azok szükségesek a kötelezett vagyonának megállapításához, és ha azok megvalósítása nem jár a behajtandó kötelezettség összegéhez képest aránytalan költséggel.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti eljárás nem elegendő a végrehajtás befejezéséhez, a végrehajtó jegyzéket készít a kötelezett vagyonáról.
(3) A végrehajtó az alábbi határidőkön belül tájékoztatja a jogosultat a megállapításairól, megjelölve a kötelezett lefoglalható vagy általa lefoglalt vagyontárgyainak azonosítása érdekében végzett cselekményeket:
a) az első jelentést a végrehajtónak legkésőbb a végrehajtás megkezdésétől számított három hónapon belül nyújtja be a jogosultnak,
b) a következő jelentéseket a végrehajtó, az előző jelentést követő 180 nap elteltével küldi el a jogosultnak.
(4) A végrehajtó köteles a póttartásdíjas ügyben az illetékes államigazgatási szervet elektronikus úton, díjmentesen értesíteni
a) a végrehajtás elhalasztásáról, leállításáról vagy annak befejezéséről, ha az más módon történt, mint a végrehajtás leállításával, az említett tény bekövetkezésétől számított nyolc napon belül,
b) a behajtott tartásdíj-követelés főösszegét minden egyes jogosult esetében külön-külön, és ebből a főösszegből a behajtott rendes tartásdíj-követelés főösszegét minden egyes jogosult esetében külön-külön, a főösszeg behajtását követő három munkanapon belül.
(5) A kötelezett vagyonának megállapítására és a jogosultnak szóló jelentések tartalmára vonatkozó részleteket a minisztérium által kiadott, általános érvényű jogszabály meghatározza meg.
60. §
A behajtott követelések kielégítésének sorrendje
(1) A kötelezett vagyonából kapott vagy behajtott teljesítéseket a behajtott kötelezettség megfizetésére kell fordítani a következő sorrendben:
a) a bírósági végrehajtó költségei, beleértve az alkalmazandó hozzáadottérték-adót,
b) a behajtandó tartozás főösszege,
c) a végrehajtási jogcím által elismert végrehajtott követelés járulékai,
d) a jogosult költségei.
(2) Az átvett teljesítésből egyszerre legfeljebb 24%-ot lehet az 1. bekezdés a) pontja szerinti teljesítésre fordítani, az átvett teljesítés fennmaradó részét az 1. bekezdés b) pontja szerinti követelésre kell fordítani; az átvett teljesítést nem lehet az 1. bekezdés c) és d) pontja szerinti követelésre fordítani, amíg az 1. bekezdés b) pontja szerinti követelés meg nem szűnik. Ha az 1. bekezdésben említett követelések bármelyike korábban megszűnt, a kapott teljesítést az előző mondatban említett arányban kell fordítani azokra a követelésekre, amelyek az ellenérték átvételekor nincsenek kielégítve. Ha az első mondat szerinti arányt nem lehet alkalmazni, mert a többi követelés megszűnt, a kapott ellenérték egészét a sorrendben utolsó kielégítetlen követelésre kell fordítani, éspedig annak megszűnéséig.
(3) Tartásdíj-követelés behajtására irányuló végrehajtás esetén, a végrehajtó az 1. és 2. bekezdésnek megfelelően jár el, mindig úgy, hogy a kapott teljesítéseket először a rendes tartásdíjra fordítja.
A végrehajtás megindításáról szóló értesítés
61. §
A végrehajtás megindításáról szóló értesítés formai követelményei
(1) A végrehajtás megkezdését követően a végrehajtó
a) értesíti a jogosultat és a kötelezettet a végrehajtás megkezdéséről és a végrehajtás módjáról, ha az már megállapítható,
b) felszólítja a kötelezettet, teljesítse az érvényesített követelést.
(2) A végrehajtó, a végrehajtási végzés kiadása előtt, értesíti a kötelezettet a végrehajtás megkezdéséről és annak módjáról.
(3) Olyan végrehajtási eljárás esetén, amelyben kényszerintézkedés elrendelésére kerülhet sor, a végrehajtási eljárás megindításáról szóló értesítésnek tartalmaznia kell a kényszerintézkedés elrendelésének lehetőségét.
61.a §
(1) A végrehajtás megindításáról szóló értesítésnek a 61. § 1. bekezdése szerinti adatokon kívül tartalmaznia kell a következőket is
a) az azt kiállító végrehajtó neve,
b) a végrehajtási jogcím és az azt kiállító szerv megjelölése,
c) a jogosult és a kötelezett, valamint képviselőik megjelölése,
d) az érvényesítendő követelés megjelölése,
e) a végrehajtási eljárás megindításáról szóló értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül a végrehajtott kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek összegét,
f) a költségek összegét a végrehajtási eljárás megindításáról szóló értesítés kézbesítésétől számított 15 nap elteltével, ha a kötelezett a kötelezettségét az e) pontban említett határidőn belül nem teljesítette,
g) a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelem benyújtásának lehetőségéről, a benyújtás módjáról és arra az időtartamról való tájékoztatást, amelynek lejártáig a kérelemnek halasztó hatálya van,
h) tájékoztatást a végrehajtási eljárás megindításáról szóló értesítés joghatásairól és a behajtott kötelezettség részletekben történő teljesítésére vonatkozó engedélykérés lehetőségéről,
i) tájékoztatás a külföldi határozat elismerése vagy végrehajtása elleni tiltakozás lehetőségéről, amennyiben a végrehajthatóvá nyilvánítás valamely külön jogszabály alapján nem kötelező,7l) a külön jogszabály által megengedett mértékben.
(2) Ha a végrehajtás alapja külföldi végrehajtási jogcím, a végrehajtás megindításáról szóló értesítéshez egyéb okiratokat is csatolni kell, ha külön jogszabály így rendelkezik.7l) Az értesítéshez csatolni kell a külföldi végrehajtási jogcímet is, ha azt eddig még nem kézbesítették a kötelezettnek.
61.b §
A végrehajtás megindításáról szóló értesítés kézbesítése
(1) A végrehajtás megindításáról szóló értesítést a jogosultnak és a kötelezettnek kell kézbesíteni. A kötelezettnek saját kezébe kell kézbesíteni; ha a kötelezett természetes személy, a Polgári Perrendtartás 111. § 3. bekezdése és 116. § 2. bekezdése nem alkalmazandó.
(2) Ha a végrehajtás megindításáról szóló értesítést nem sikerült a jogosult által megadott címre kézbesíteni, a végrehajtó vizsgálatot végez a kötelezett másik címének kiderítése érdekében. A kötelezett tartózkodási helyének felderítése során elsősorban a rendelkezésére álló nyilvántartások alapján jár el. A végrehajtási eljárás megindításáról szóló értesítést haladéktalanul megküldi az így megállapított címre.
(3) Ha az elvégzett vizsgálat ellenére a végrehajtás megindításáról szóló értesítést a végrehajtás megkezdésétől számított három hónapon belül nem lehet kézbesíteni a kötelezettnek, azt a Kereskedelmi Közlönyben közzétett hirdetmény útján kell kézbesíteni; ezzel egyidejűleg a végrehajtás megindításáról szóló értesítést a bíróságnak is kézbesíteni kell, amely azt a hivatalos hirdetőtáblán vagy a honlapján közzéteszi. Ilyen esetben az eljárás megindításáról szóló értesítést. a közleménynek a Kereskedelmi Közlönyben való közzétételét követő naptól számított 30 nap elteltével kézbesítettnek kell tekinteni.
(4) A kötelezett lakóhelyének a végrehajtó általi megállapításának részleteit a minisztérium által kiadott, általános érvényű jogszabályban kell meghatározni.
A végrehajtás megindításáról szóló értesítés hatásai
61.c §
A közönséges jogi aktusok
(1) A kötelezett a végrehajtás megindításáról szóló értesítés kézbesítését követően köteles tevékenységét a közönséges jogi cselekmények elvégzésére korlátozni, olyan mértékben, amennyire az a behajtani kívánt követelés összegére és jelentőségére tekintettel méltányosan megkövetelhető.
(2) A jogi személy vagy a vállalkozó a Kereskedelmi törvénykönyv 2. § 2. bekezdése szerinti közönséges jogcselekményeinek minősülnek azok a jogcselekmények, amelyek feltétlenül szükségesek a tevékenységük vagy vállalkozásuk tárgyát képező tevékenységek megfelelő végzéséhez.
(3) Annak a természetes személynek, aki a 2. bekezdés szerintiektől eltérő természetes személy, közönséges jogcselekményei azok a jogcselekmények, amelyek feltétlenül szükségesek a természetes személy rendes életszükségleteinek, valamint azon személyek rendes életszükségleteinek biztosításához, akikkel szemben a természetes személy eltartási kötelezettséggel tartozik.
(4) A jelen törvény alkalmazásában nem minősül közönséges jogcselekmények elsősorban:
a) a kereskedelmi társaság, szövetkezet vagy más jogi személy alapítása,
b) kereskedelmi társaságban, szövetkezetben vagy más jogi személyben való részesedésszerzés vagy -átruházás,
c) ingatlan átruházása vagy ingatlan bérbeadása vagy ingatlanok harmadik személy általi megterhelése,
d) jogügylet teljesítése megfelelő ellenszolgáltatás nélkül.
61.d §
Végrehajtás alá vont vagyon kezelése
(1) A végrehajtás megindításáról szóló értesítés kézbesítését követően a végrehajtás alá vont vagyontárgyakkal a végrehajtó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem lehet rendelkezni, kivéve a közönséges jogügyleteket.
(2) Az 1. bekezdés szerinti tilalom ellenére történő vagyonkezelés nincs hatással a jogügylet érvényességére. Az ilyen jogcselekmény azonban a jogosulttal szemben hatástalan, és a jogosult követelése a végrehajtás során az elidegenített vagyonból kielégíthető anélkül, hogy a jogosultnak tiltakoznia kellene az ilyen jogcselekmény ellen, ha a vagyon elidegenítése a Polgári Törvénykönyv 42.a § 3. és 4. bekezdése szerinti olyan személyek javára történik, akik tudtak vagy kellő gondosság mellett tudniuk kellett volna a folyamatban lévő végrehajtásról.
61.e §
Követelések beszámítása
A végrehajtási eljárás megindítását követően a kötelezettnek a jogosulttal szembeni ellenkövetelésének egyoldalú beszámítását figyelmen kívül kell hagyni, kivéve, ha azt olyan végrehajtási jogcímmel engedélyezték, amely alapján a kötelezett lefolytathatná a végrehajtási eljárást.
61.f §
A behajtott követelés teljesítésének hatásai
(1) A végrehajtás megindításáról szóló értesítésnek a kötelezett részére történő kézbesítését követően, a követelés kielégítésének teljesítésének joghatásai csak akkor keletkeznek, ha a 60. § 2. bekezdése szerint a végrehajtót megillető teljesítés a végrehajtóhoz beérkezett.
(2) Ha olyan teljesítésekről van szó, amelyek a kötelezett részére történő kézbesítése előtt rendeztek, a jogosultnak haladéktalanul tájékoztatnia kell ezekről a végrehajtót.
61.g §
A kötelezett részletfizetési kérelme
(1) A kötelezett kérheti a végrehajtótól, hogy a pénzbeli teljesítésre irányuló behajtott követelést részletekben teljesíthesse.
(2) A végrehajtónak mindig engedélyeznie kell a végrehajtás alá vont követelés részletekben történő végrehajtását, ha
a) a kötelezett természetes személy,
b) a kötelezett nem vitatja a behajtott követelést,
c) nem a kötelezett ismételt kéréséről van szó a végrehajtási eljárás során,
d) a behajtott követelés meghaladja a minimálbér összegét, de nem haladja meg a 5 000 eurót,
e) a kötelezett kijelenti, hogy a végrehajtás alá vont követelést legfeljebb 18 havi részletben fizeti ki úgy, hogy a végrehajtás alá vont követelés legalább felét az első részletet követő 6 hónapon belül fizeti ki,
f) a kötelezett a végrehajtás megindításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül befizeti az első, legalább 50 euró összegű részletet, és nyilatkozik arról, hogy a további részleteket havonta fizeti, a naptári hónapnak mindig azon a napján, amikor első részletet befizette.
(3) A végrehajtónak akkor is engedélyeznie kell a végrehajthatás alá volt követelés részletekben történő teljesítését, ha
a) a kötelezett jogi személy,
b) a kötelezett nem szerepel az adótartozók listáján7ra) vagy a külön rendelet szerinti adóslistán,7rb)
c) a kötelezett kijelenti, hogy nem folyik ellene más végrehajtási eljárás vagy hasonló végrehajtási eljárás,
d) a kötelezett kijelenti, hogy számviteli nyilvántartását rendesen vezeti,
e) a legutóbbi éves beszámolója szerint a kötelezettnek nem voltak 1 000 000 eurót meghaladó kötelezettségei,
f) a kötelezettnek a legutóbbi éves beszámolója szerint nem volt 1 000 000 eurót meghaladó vagyona,
g) a kötelezett nem vitatja a követelést,
h) a kötelezett nem megismételt kéréséről van szó a végrehajtási eljárásban,
i) a végrehajthatás alá volt követelés meghaladja az 1 000 EUR-t, de nem haladja meg a 10 000 EUR-t,
j) a kötelezett nyilatkozatot tesz a 61.g § 2. bekezdés e) pontja szerint és
k) a kötelezettnek a végrehajtás megkezdéséről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül ki kell fizetnie az első, legalább 500 euró összegű részletet, és nyilatkoznia kell arról, hogy a további részleteket havonta fizeti, mindig a naptári hónapnak azon a napján, amely számszerűen megegyezik az első részlet megfizetésének napjával.
(4) Ha a jogosult a külön rendelkezések szerinti állami támogatás vagy minimális támogatás folyósítója lehet,7rc) a végrehajtó csak a jogosult hozzájárulásával engedélyezi a végrehajthatás alá volt követelés részletekben történő teljesítését, feltéve, hogy a külön rendelkezések szerinti állami támogatás vagy minimális támogatás folyósításának feltételei teljesülnek.
(5) Ha a részletekben történő teljesítést megengedik, a végrehajtó erről értesíti a kötelezettet és a jogosultat, és értesíti őket a végrehajtás felfüggesztéséről is. A végrehajtás felfüggesztése iránti, a 61.h § 1. bek. d) pontja szerinti kérelmet ilyen esetben a végrehajtás során nem kell figyelembe venni.
(6) A részletfizetés valamelyik részletének nem szabályszerűen és időben történő befizetését a részletfizetés engedélyezése és a végrehajtás felfüggesztése, vagy a 3. bekezdés szempontjából figyelmen kívül kell hagyni; ez nem érvényes, ha a kötelezett jogi személy és a 3. bekezdés b)–f) pontjainak feltételei nem teljesülnek.
A végrehajtás felfüggesztése
61.h §
A végrehajtás felfüggesztésének okai
(1) A végrehajtó a végrehajtás felfüggesztéséről értesítést bocsát ki, amelyet résztvevő feleknek, a kötelezett munkáltatójának, a banknak, a kötelezett adósának vagy a végrehajtással érintett más személyeknek kézbesít, ha
a) a kötelezett a végrehajtás alatt meghalt,
b) kizárási pert indítottak vagy a 44. § 9. bekezdése alapján tulajdonjog megállapítására irányuló eljárás van folyamatban,
c) a kötelezett a visszafizetés engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be, amelyet figyelembe kell venni,
d) a kötelezett, aki természetes személy, a végrehajtás felfüggesztését kérte, és kijelentette, hogy önhibáján kívül átmenetileg olyan helyzetbe került, hogy a sürgős végrehajtás különösen hátrányos következményekkel járhat számára vagy családtagjaira nézve,
e) a kötelezett megfizette a tartásdíjhátralékot, beleértve a jogosult és a végrehajtó költségeit is, kérte a végrehajtás felfüggesztését, és kijelentette, hogy a folyamatban lévő tartásdíjat továbbra is önkéntesen, a végrehajtón keresztül fizeti,
f) a kötelezett, aki a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmet nyújtott be, a végrehajthatónál a követelés összegének megfelelő biztosítékot helyezett letétbe a végrehajtó erre a célra létrehozott külön számláján,
g) külön jogszabályból7s) következik, hogy a végrehajtást felfüggesztik vagy megszakítják,
h) a végrehajtási eljárás megindítását követően a végrehajtási jogcím végrehajthatóságának felfüggesztéséről szóló határozat született,
i) a bíróság eljárás megindítására irányuló indítványt nyújtott be a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságához, mivel megállapította, hogy a jogszabályok összeegyeztethetőségére vonatkozó eljárás feltételei teljesülnek,
j) a bíróság olyan nemzetközi szerződés alapján, amely a Szlovák Köztársaságot köti, előzetes döntéshozatal iránti indítványt nyújtott be az Európai Unió Bíróságához.
(2) A végrehajtás felfüggesztéséről szóló értesítés kibocsátása elhalasztja a végrehajtást. Ha a végrehajtás felfüggesztésének az 1. bek. b) pontja szerinti oka áll fenn, a végrehajtás abban a részben függesztődik fel, amely azt az ügyet érinti. Ha a 38. § 2. bekezdése másként nem rendelkezik, amint a végrehajtás felfüggesztésének időtartama lejárt, a végrehajtó határozat nélkül folytatja a végrehajtást.
(3) A végrehajtó a kötelezett 1. bekezdés d) pontja szerinti kérelmének úgy tesz eleget, hogy a végrehajtást a kötelezett kérelmében meghatározott időtartamra, de legfeljebb a kérelem időpontjától számított három hónapra elhalasztja. A végrehajtás, hosszabb időre, csak a jogosult hozzájárulásával halasztható el.
(4) A kötelezett kérelmét figyelmen kívül hagyják, ha
a) a kötelezettnek a végrehajtási eljárás során, az 1. bekezdés d) pontja szerinti ismételt kérelméről van szó,
b) a kötelezettnek már kézbesítették az árverési hirdetményt; vagy
c) a kötelezettnek már engedélyezték a végrehajtott követelés részletekben történő megfizetését.
61.i §
A végrehajtás felfüggesztésének általános hatásai
(1) A végrehajtás 61.h § 1. bek. a), b), d), g), i) és j) pontja szerinti okból történő felfüggesztése (a továbbiakban csak „a végrehajtás felfüggesztése zárolással”) alatt a végrehajtónak a végrehajtás alá vont vagyon felderítésére és biztosítására irányuló intézkedési jogkörét nem érinti. Ha ezeket a cselekményeket a végrehajtás felfüggesztéséről szóló értesítés kiadása előtt hajtották végre, azok joghatásai nem változnak.
(2) A végrehajtás 61.h § 1. bek. c), e), f) és h) pontjában említett okokból történő felfüggesztése (a továbbiakban csak „zárolás nélküli felfüggesztés”) alatt a végrehajtó nem végezhet a végrehajtás alá vont vagyon biztosítására irányuló cselekményeket; ha ezeket a cselekményeket már elvégezte, azokat meg kell szüntetnie. A végrehajtás felfüggesztése alatt a 61.h. § 1. bek. c) pontjában említett okok miatt a végrehajtó a végrehajtás tárgyát képező vagyontárgyak felderítésére irányuló cselekményeket végezhet, és ha az szükséges, az ingatlanra végrehajtási zálogjogot alapíthat.
(3) Ahol a jelen törvényben a 33. § 7. bekezdése, a 44. § 1. bekezdése és a 61k. § 2. bekezdése kimondja, hogy valamely eljárási cselekménynek halasztó hatálya van, az a felfüggesztésnek a zárolással járó hatását jelenti.
61.j §
A végrehajtás felfüggesztésének időtartama
(1) Ha a végrehajtást a 61.h § 1. bek. a) pontja szerinti ok miatt függesztették fel, a végrehajtás felfüggesztése a végrehajtási megbízás kiegészítésének kiadásáig tart.
(2) Ha a végrehajtást a 61.h § 1. bekezdés c) pontja szerinti ok miatt függesztették fel, a végrehajtás felfüggesztése addig tart, amíg a kötelezett a végrehajtott követelést részletekben, határidőre és szabályszerűen teljesíti. Ha a felfüggesztést a végrehajtott követelés szabályszerű vagy határidőben történő részletekben történő megfizetésére vonatkozó kötelezettség megszegése miatt oldották fel, a végrehajtónak ismét lépéseket kell tennie a végrehajtás alá vont vagyon biztosítására. E jogi aktusok sorrendjét az eredeti jogi aktusok sorrendje határozza meg.
(3) Ha a végrehajtást a 61.h § 1. bek. d) pontja szerinti ok miatt függesztették fel, a végrehajtás felfüggesztése arra az időtartamra szól, amelyre a végrehajtó a végrehajtás felfüggesztését engedélyezte.
(4) Ha a végrehajtást a 61.h § 1. bek. e) pontja szerinti ok miatt függesztették fel, a végrehajtás felfüggesztése a rendes tartásdíj szabályszerű és pontos megfizetésének időtartama alatt tart. E kötelezettség megszegése esetén a végrehajtó megszünteti a felfüggesztést, és erről értesíti a kötelezettet. A végrehajtó folytatja a végrehajtás alá vont vagyon biztosítására irányuló cselekményeket. E jogi aktusok sorrendjét az eredeti jogi aktusok sorrendje határozza meg.
(5) Ha a végrehajtást a 61.h § 1. bek. f) pontja szerinti ok miatt függesztették fel, a végrehajtás felfüggesztése a bíróságnak, a kötelezettnek a végrehajtás felfüggesztésére irányuló indítványáról hozott jogerős határozatáig tart.
(6) Ha a végrehajtást a 61.h § 1. bek. g) pontja szerinti ok miatt függesztették fel, a végrehajtás felfüggesztése mindaddig fennáll, amíg az eljárás felfüggesztésének vagy megszakításának a külön jogszabály szerinti okai fennállnak.
(7) Ha a végrehajtást a 61.h § 1. bek. b), i) vagy j) pontja szerinti ok miatt függesztették fel, a végrehajtás felfüggesztése a vonatkozó eljárás jogerős befejezéséig tart.
61.k §
A végrehajtás bíróság általi leállítása
(1) A bíróság a végrehajtást részben vagy egészben leállítja, ha
a) a végrehajthatási jogcím kiállítását követően olyan körülmények következtek be, amelyek a behajtandó követelés megszűnését okozták,
b) a végrehajthatási jogcímet megszüntették,
c) fennáll egy olyan, külön jogszabály7l) szerinti ok, amely miatt a külföldi végrehajtási jogcím elismerése vagy végrehajtása nem fogadható el, kivéve, ha ezt az eljárás során már korábban érvényesíthették volna (54. § 2. bek.),
d) vannak olyan egyéb tények, amelyek megakadályozzák a végrehajtási jogcím végrehajthatóságát,
e) vélelmezhető, hogy a végrehajtási okirat által előírt más kötelezettséget, különösen a valamitől való tartózkodási vagy valamit eltűrő kötelezettséget, amelyet a kötelezetten kívül más személy nem teljesíthet, a végrehajtási eljárás nélkül is önként és megfelelően teljesítik; vélelmezhető, hogy az más kötelezettséget önként és megfelelően teljesítik, ha e más kötelezettség utolsó megszegése óta legalább 6 hónap eltelt.
(2) A kötelezett, a végrehajtás megindításáról szóló értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül. az 1. bekezdésben említett okok miatt. a végrehajtás leállítására irányuló kérelmet nyújthat be. A végrehajtás leállítása iránti kérelmet meg kell indokolni, és tartalmaznia kell minden olyan tényt, amelyet a kötelezett a kérelem benyújtásának időpontjában érvényesíthet. Az ilyen kérelemnek halasztó hatálya van.
(3) A végrehajtás leállítása iránti, később benyújtott kérelmekben a kötelezett csak a 2. bekezdés szerinti határidő lejárta után bekövetkezett tényeket vitathatja. A végrehajtás leállítása iránti későbbi kérelmekben a kötelezett csak olyan tényeket vitathat, amelyek az előző, végrehajtás leállítása iránti kérelem benyújtása után következtek be. Az első és a második mondatban foglalt korlátozások nem alkalmazandók, ha olyan tényekről van szó, amelyeket a kötelezett önhibáján kívül nem tudott korábban érvényesíteni.
(4) A végrehajtás leállítására irányuló indítványnak nincs halasztó hatálya, ha
a) a 3. bekezdés szerinti indítványról van szó,
b) olyan végrehajtás felfüggesztésére irányuló indítványról van szó, amelyet olyan végrehajtási okirat alapján folytatnak le, amely jogerőre emelkedett sürgős intézkedésen vagy bizonyításfelvételi határozaton alapszik,
c) a nem pénzbeli teljesítéshez való jog kielégítésére irányuló végrehajtási indítvány melléklete a nem pénzbeli kötelezettség teljesítésének elmaradásáról szóló bizonylat és olyan szakértői vélemény vagy szakvélemény, amelyből kitűnik a végrehajtási okirat által előírt, más személy által teljesíthető, pénzösszeg megfizetésén kívüli kötelezettség általános értéke, kivéve, ha a kötelezettség értéke nem a végrehajtási okiratból ered.
(5) A végrehajtás leállítása iránti kérelmet a végrehajtóhoz kell benyújtani. Ha a kötelezett a végrehajtás leállítását javasolja, a végrehajtó haladéktalanul felszólítja a jogosultat, hogy tíz napnál nem rövidebb határidőn belül nyilatkozzon a javaslatról. Ha a jogosult személy hozzájárul a végrehajtás leállításához, a végrehajtó a végrehajtás leállításáról értesítést bocsát ki, amelyet átad a feleknek és a bíróságnak; ellenkező esetben a végrehajtó a jogosult személy nyilatkozatára megadott határidő lejártát követő öt munkanapon belül előterjeszti a végrehajtás leállítására vonatkozó indítványt, saját nyilatkozatával és az illetékes bíróság esetleges nyilatkozatával együtt.
61.l §
(1) Azokról, a végrehajtás leállítása iránti indítványokról, amelyeknek halasztó hatályuk van, és a végrehajtás leállítása iránti, 61.k § 4. bekezdés b) és c) pontja szerinti indítványokról, a bíróság elsőbbséggel határoz.
(2) A végrehajtás leállítása iránti indítvány megtárgyalásához nem szükséges tárgyalást elrendelni. A bíróság a határozat meghozatala előtt elrendelheti valamely személy meghallgatását.
(3) Ha a végrehajtás leállítása indokolt, a bíróság leállítja a végrehajtást és határozatot hoz a végrehajtás költségeiről, beleértve azok összegének meghatározását is; ellenkező esetben az indítványt elutasítja. Ha a bíróság a végrehajtás leállítására irányuló indítványt azzal az indokkal utasítja el, hogy az indítványt késedelmesen nyújtották be, még akkor is, ha a végrehajtás leállításának alapja fennáll, a kötelezettnek joga van peres úton követelni a jogosulttól a teljesítés visszatérítését.
(4) A határozatot, amelyet a bíróság a végrehajtás leállítása iránti indítványról hozott, a jogosultnak, a kötelezettnek és a végrehajtónak is kézbesíteni kell.
(5) A 61.k § 1. bek. c) pontja szerinti, végrehajtás leállításáról szóló határozat ellen fellebbezésnek van helye.
61.m §
Ha a kötelezett a végrehajtás leállítása iránti indítványát visszavonja, mielőtt a bíróság arról határozatot hozna, a végrehajtó értesíti erről a bíróságot és a jogosultat. A végrehajtás úgy folytatódik, mintha a végrehajtás leállítása iránti indítványt nem nyújtották volna be. A bíróság nem veszi figyelembe a végrehajtás leállítására irányuló, visszavont indítványt.
61.n §
A végrehajtás végrehajtó általi leállítása
(1) A végrehajtónak a végrehajtás leállításáról szóló értesítést kell kiadnia, ha
a) a jogosult vagy kötelezett jogutód nélkül megszűnt, vagy a jogosult vagy kötelezett utáni öröklési eljárást leállították azzal az indokkal, hogy nem vagy csak csekély értékű vagyont hagyott hátra,
b) a végrehajtás leállítását a jogosult javasolta,
c) jogi személy vagyonára irányuló végrehajtás során, a végrehajtás megkezdésétől vagy a vagyon utolsó lefoglalásától számított 30 hónapon belül nem lehetett azonosítani olyan vagyont vagy jövedelmet, amelyet a végrehajtás érinthet, és amely legalább a végrehajtó költségeinek fedezésére elegendő lenne,
d) természetes személy vagyonára irányuló végrehajtás során, a végrehajtás megkezdésétől vagy a vagyon utolsó lefoglalásától számított öt éven belül nem lehetett azonosítani olyan vagyont vagy jövedelmet, amelyet a végrehajtás érinthet, és amely legalább a végrehajtó költségeinek fedezésére elegendő lenne,
e) a jogosult nem fizette be az előleget az eljárás lefolytatásához szükséges költségekre,
f) külön jogszabályból7s) kitűnik, hogy a végrehajtást leállították,
g) külön jogszabályból7t) kitűnik, hogy a végrehajtás leállítása indokolt, vagy
h) a 61.h § 1. bek. e) pontja alapján elhalasztott tartásdíj-követelés behajtására irányuló végrehajtási eljárásban, a kötelezett a végrehajtó útján három egymást követő hónapban, megfelelően és időben teljesítette a rendes tartásdíjfizetéseket.
(2) Ha a jogosult az 1. bekezdés b) pontja alapján ezt javasolta, vagy ha a jelen törvény 44. § 3. és 6. bekezdése így rendelkezik, a végrehajtó a végrehajtási eljárás részleges leállításáról szóló értesítést bocsát ki.
(3) Ha a végrehajtás teljes leállítása indokolt, a végrehajtó a végrehajtás 1. bekezdés szerinti leállításáról szóló értesítésben felszólítja a jogosultat a kiadások megtérítésére (198. § 2. bek.). A végrehajtási eljárás leállításáról szóló értesítést, a kiadások megtérítéséről szóló felszólítással együtt kézbesíti a végrehajtó az eljárásban részt vevő feleknek.
(4) Ha a végrehajtást az 1. bekezdés c)–e) és g) pontja szerinti okok miatt állították le, az eljárásban részt vevő fél a végrehajtás leállításáról szóló értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül kifogást nyújthat be a végrehajtóhoz a végrehajtás leállításáról szóló értesítéssel és a végrehajtó költségeinek megfizetésére vonatkozó felszólítással szemben. A végrehajtó a kifogásokat, a végrehajtás leállításáról szóló megtámadott értesítéssel és a végrehajtó költségeinek megfizetésére vonatkozó felszólítással együtt, határozathozatal céljából, haladéktalanul továbbítja a bíróságnak. A bíróság végzéssel utasítja el az alaptalan kifogásokat. Ha a bíróság helyt ad a kifogásoknak, végzéssel visszavonja a végrehajtás leállításáról szóló értesítést, vagy a végrehajtó költségeinek megtérítésére vonatkozó felszólítást visszaküldi a végrehajtónak újraszerkesztés céljából. Ha nem nyújtottak be kifogásokat, vagy azok nem megengedettek, a végrehajtó kézbesíti a leállításról szóló értesítést a bíróságnak.
(5) A végrehajtási eljárás véget ér, ha
a) a végrehajtás leállításáról szóló értesítés bíróságnak való kézbesítésével, ha nem nyújtottak be kifogásokat, vagy azok nem megengedettek,
b) a kifogásokat benyújtották, és a kifogásokat elutasító végzés jogerőre emelkedett.
(6) Ha az 1. bekezdés c) pontja szerinti indokról van szó, a végrehajtás leállításáról szóló értesítést, a végrehajtási eljárás befejezését követően, a végrehajtónak haladéktalanul közzé kell tennie a Kereskedelmi Közlönyben. Ha a cégjegyzékbe bejegyzett kereskedelmi társaságról van szó, a végrehajtás leállításáról szóló értesítésnek a Kereskedelmi Közlönyben való közzétételétől számított hat hónapos időszak leteltével a társaság megszűnik anélkül, hogy felszámolása szükséges lenne; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a társasággal szemben csődeljárás van folyamatban. A második mondatban említett határidő lejártát követően a cégbíróság haladéktalanul törli a céget a cégjegyzékből.
(7) Az 1. bekezdés c) és d) pontjában említett határidők a végrehajtás elhalasztásának időtartamával meghosszabbodnak.
61.o §
A végrehajtás befejezése a végrehajtás leállításától eltérő módon
(1) Ha a kötelezett a behajtandó követelést, beleértve a végrehajtás költségeit is, kielégítette, vagy a végrehajtó a behajtandó követelést, beleértve a végrehajtás költségeit is, behajtotta, a végrehajtó a végrehajtás megszüntetéséről értesítést bocsát ki.
(2) A végrehajtási eljárás megszüntetéséről szóló értesítésnek tartalmaznia kell a végrehajtási eljárásról szóló zárszámadást, amelyben a végrehajtó elsősorban feltünteti a jogosult behajtott követelésének összegét, a jogosult behajtott költségeinek összegét és a végrehajtó behajtott költségeinek összegét is.
(3) A végrehajtás megszüntetéséről szóló értesítést a végrehajtó megküldi az eljárásban részt vevő feleknek és a bíróságnak. A végrehajtás megszüntetéséről szóló értesítés, bíróságnak való kézbesítésével, a végrehajtási eljárás megszűnik.
61.p §
Ha a végrehajtás véget ért, a végrehajtó három munkanapon belül megszünteti a végrehajtás alá vont vagyon biztosítása érdekében alkalmazott valamennyi cselekményét, és erről haladéktalanul értesíti az érintett személyeket vagy szerveket.
61.q §
A végrehajtás hatálya
(1) A végrehajtás nem érintheti azokat a vagyontárgyakat vagy jogokat, amelyek a jelen törvény vagy külön jogszabályok alapján nem tartoznak végrehajtás alá, vagy amelyek a végrehajtás alól ki vannak zárva, vagy amelyek tekintetében a végrehajtás nem megengedett.
(2) A zálogjogot csak akkor lehet végrehajtás alá vonni, ha a zálogjogosult a végrehajtás jogosultja, vagy ha a zálogjogosult hozzájárul a végrehajtáshoz.
(3) A zálog értékesítésével történő végrehajtásra, a zálog jellegétől függően, az ingóságok, ingatlanok vagy értékpapírok értékesítésével történő végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.
61.r §
A végrehajtást csak a végrehajtási megbízásban meghatározott követelés és a végrehajtási költségek erejéig lehet végrehajtani; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a végrehajtást oszthatatlan ingóságok, vagy ingatlanok értékesítése útján hajtják végre, és a kötelezettnek nincs elegendő egyéb vagyona a követelés kielégítésére.
61.s §
(1) Nem tartoznak a végrehajtás alá a következők:
a) az állam ingatlanvagyona, amely külön jogszabály7u) alapján vagyonkezelő kezelésében van, kivéve a külön jogszabály7u) alapján ideiglenes vagyonkezelésben lévő ingatlanvagyont,
b) állami költségvetési bevételek, az állami költségvetési szervezet folyószámláján lévő pénzeszközök és az ilyen bevételeket megállapító jogviszonyokból származó követelések,
c) az állam tulajdonában lévő értékpapírok és az állam jogi személyekben lévő tulajdonrészei,
d) az államháztartási hiány és az államadósság fedezésére elkülönített pénzeszközök,
e) az állam egyéb, külön törvényben meghatározott vagyona.
(2) Az államnak az 1. bekezdésben nem szereplő vagyona és a Szlovák Köztársaság Export-Import Bankjának vagyona nem képezheti végrehajtás tárgyát, ha azt a végrehajtás alól azzal az indokkal zárták ki, hogy az állam feladatainak ellátásához vagy közhasznú cél megvalósításához feltétlenül szükséges, illetve az Export-Import Bank vagyona a tevékenységének ellátásához és feladatainak teljesítéséhez feltétlenül szükséges. Ilyen esetben a végrehajtás megindításáról szóló értesítés kézbesítésétől számított 60 napon belül lehet a tételek végrehajtásból való kizárását indítványozni.
(3) Az állam vagyonán a 2. bekezdés szerinti végrehajtás csak az állami vagyonkezelő kezelésében lévő azon állami vagyonra hajtható végre,7u) amelynek tevékenységéből a jogosult követelése keletkezett.
61.t §
Az önkormányzatok és a területi önkormányzatok jogi személyekben fennálló azon tulajdonrésze nem tartozik végrehajtás alá, amely a vízellátást,7v) szennyvízelvezetést,7v) települési hulladékgazdálkodást,7x) hőtermelést7y) és hőellátást7z) biztosítja.
NEGYEDIK RÉSZ
A végrehajtás lefolytatásának módjai
62. §
A végrehajtást csak a jelen törvényben meghatározott módszerekkel lehet lefolytatni.
63. §
(1) Ha a végrehajtás alapja egy pénzösszeg megfizetésére vonatkozó kötelezettséget előíró végrehajtási jogcím, a végrehajtást a következők szerint lehet lefolytatni:
a) a munkabérből és egyéb jövedelmekből való levonásokkal,
b) a követelés lefoglalásával (pl. bankszámláról),
c) ingóságok értékesítésével,
d) értékpapírok értékesítésével,
e) az ingatlan értékesítésével,
f) a vállalat eladásával,
(2) Ha a végrehajtás alapja olyan végrehajtási okirat, amely pénzösszeg megfizetésétől eltérő olyan kötelezettséget ír elő, amelyet a kötelezetten kívül más személy is teljesíthet, továbbá a végrehajtási indítványhoz csatolták a nem pénzbeli kötelezettség nem teljesítéséről szóló bizonylatot és egy szakértői véleményt vagy szakértő szakvéleményét, amelyből a kötelezettség általános pénzbeli értéke nyilvánvaló, ha a kötelezettség értéke nem következik a végrehajtási okiratból, a végrehajtás lefolytatható az 1. bekezdésben meghatározott módokon. A kötelezettség általános pénzbeli értéke összegének meghatározása ellen, ha a kötelezettség értéke nem a végrehajtási okiratból következik, a végrehajtás leállítása iránti indítványban a 61.k § szerinti indokok alapján kifogással lehet élni.
(3) Ha a végrehajtás olyan pénzkövetelés behajtására irányul, amely a végrehajtási javaslat kézbesítésének időpontjában a tartozékok nélkül nem haladja meg a 2 000 eurót (a továbbiakban csak „csekély összegű végrehajtás”), a végrehajtás nem hajtható végre olyan ingatlan értékesítésével, amelyben a kötelezettnek külön jogszabály alapján bejelentett állandó vagy ideiglenes lakóhelye van; ez nem érinti az ingatlanon végrehajtási zálogjog alapításához való jogot. A tartásdíj tartozás behajtására irányuló végrehajtás nem minősül csekély összegű végrehajtásnak.
(4) A kötelezettnek a 3. bekezdés szerinti, állandó vagy ideiglenes lakóhelyéül szolgáló ingatlan értékesítésével történő végrehajtása a bíróság jóváhagyásával kivételesen elvégezhető, ha a kötelezettel szemben több olyan végrehajtás van folyamatban, amelyekben összesen 2 000 eurót meghaladó követeléseket hajtanak be, és a végrehajtó bizonyítja, hogy a pénzkövetelés más módon nem hajtható be. Az ingatlan értékesítésének jóváhagyására irányuló, az első mondat szerinti kérelmet benyújthatja az a végrehajtó, aki az ingatlanra először végrehajtási zálogjogot alapított, valamint az ő írásbeli hozzájárulása alapján az a végrehajtó is, akinek végrehajtási zálogjogát később alapították.
(5) A pénzösszeg megfizetésétől eltérő kötelezettséget előíró végrehajtási jogcímen alapuló végrehajtás módját a kiszabott kötelezettség jellege határozza meg, és az a következők szerint hajtható végre
a) kiürítéssel és kilakoltatással,
b) a dolog és értékpapírok elkobzásával,
c) a közös dolog felosztásával,
d) az építmény eltávolításával vagy egyéb tevékenység megvalósításával,
e) negatórius és egyéb kötelezettségek teljesítésével.
64. §
A végrehajtás módját a végrehajtó határozza meg, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik (167. és 172. §). A végrehajtás módját a végrehajtó úgy határozza meg, hogy az arányos legyen a végrehajtandó kötelezettséggel, és a kötelezett biztosított vagyonának értéke megfeleljen a végrehajtandó kötelezettség értékének.
65. §
A végrehajtó egy végrehajtási eljárás során többféleképpen is lefolytathatja a végrehajtást. A végrehajtott kötelezettség és a kötelezett biztosított vagyonának értéke közötti nyilvánvaló aránytalanság esetén a végrehajtó, a végrehajtott kötelezettségnek a kötelezett vagyonával való megfelelő biztosításának igazolása esetén, és a kötelezett kérésére, köteles a biztosított vagyont a többletrészben feloldani.
ELSŐ FEJEZET
A pénzbeli teljesítésre való jog kielégítése
ELSŐ SZAKASZ
Végrehajtás a munkabérből és egyéb jövedelmekből történő levonások útján
Végrehajtás a munkabérből történő levonás útján
66. §
(1) A végrehajtó, akit a végrehajtás lefolytatásával megbíztak
a) értesíti a jogosultat és a kötelezettet a végrehajtás megkezdéséről, a munkabérből történő levonások útján,
b) elrendeli, hogy a munkabér kifizetője a végrehajtás megindításáról szóló végzés (a továbbiakban csak „végrehajtás megindításáról szóló végzés”) kézbesítése napjától kezdődően a kötelezett munkabéréből meghatározott összegeket vonjon le, és a levont összegeket ne fizesse ki a kötelezettnek.
(2) A végrehajtó, a végrehajtás megindításáról szóló végzést, a munkabér kifizetőjének saját kezébe kézbesíti.
(3) A kötelezett, azon a napon, amikor a végrehajtás megkezdését elrendelő végzést kézbesítik a munkabér kifizetőjének, elveszíti a munkabér azon részének kifizetésére való jogosultságát, amely megfelel a levonások meghatározott összegének.
67. §
(1) A végrehajtó kiadja a végrehajtási végzést (a munkabérből való levonással történő végrehajtás elrendelését), amennyiben a végrehajtás leállítására irányuló indítvány, amely halasztó hatályú, benyújtására adott határidő lejárt, vagy az ilyen indítványt elutasító bírósági határozatot kézbesítették neki.
(2) A végrehajtási végzést kézbesíteni kell a jogosultnak, a kötelezettnek és a munkabér kifizetőjének. A kötelezettnek és a munkabér kifizetőjének saját kezébe kell kézbesíteni.
(3) A munkabér kifizetője köteles a végrehajtónak kifizetni a kötelezett munkabéréből a végrehajtási végzés kézbesítésétől kezdve levont összegeket.
(4) Ha a munkavállaló átmeneti munkaképtelensége tíz napnál tovább tart, a munkabér kifizetője köteles erről a tényről értesíteni a végrehajtót, aki a munkavállaló béréből történő levonás útján történő végrehajtásról szóló végrehajtási végzést kiadta, és tájékoztatni őt arról, hogy a Szociális Biztosító melyik kirendeltsége folyósítja a munkavállaló betegségi ellátását. Ebben az esetben a végrehajtó kézbesíti a végrehajtási végzést a Szociális Biztosító illetékes kirendeltségének. A munkaképtelenség megszűnéséről a munkabér kifizetője haladéktalanul értesíti a végrehajtót. A munkaképtelenség megszűnése után a munkabér kifizetője hajtja végre a levonásokat a munkabérből.
(5) A munkabér kifizetője köteles a munkavállaló munkabéréből történő levonás útján történő végrehajtást elrendelő végrehajtót értesíteni arról, hogy a munkavállaló szülési szabadságon van, vagy, hogy a munkavállaló szülői szabadságon van, valamint e szabadság megszűnéséről, továbbá arról, hogy a Szociális Biztosító melyik kirendeltsége fizeti az anyasági támogatást.
A bérlevonások mennyisége
68. §
A munkabérből8) és egyéb jövedelmekből levonás csak a határozatban elismert követelés és annak tartozékai mértékéig történhet.
69. §
(1) A levonásokat a kötelezett nettó béréből kell levonni, amelyet úgy kell kiszámítani, hogy a bérből le kell vonni az adóelőleget vagy a személyi jövedelemadót és az egészségbiztosítási járulékokat, a szociális biztosítási járulékokat, az öregségi nyugdíj-előtakarékossági járulékokat és a társadalombiztosítási járulékokat.8a)
(2) A nettó bérbe beleszámítandó a melléktevékenységekért járó nettó díjazást, a felvételi támogatást és a természetbeni díjazás értékét is. Nem tartoznak azonban ide a munkavégzéssel kapcsolatos költségek, különösen az üzleti utazások költségeinek megtérítésére nyújtott összegek.
70. §
(1) Az alapösszeg nem vonható le a kötelezett havi béréből vagy egyéb jövedelméből; kiszámításának módját a Szlovák Köztársaság Kormánya rendeletben állapítja meg.
(2) Kiskorú gyermek tartásdíja esetén a kötelezett havi béréből le nem vonható alapösszeg az 1. bekezdés szerint meghatározott alapösszeg 70%-a.
(3) Ha olyan személyről van szó, aki külföldön végez munkát, és akinek a bérét vagy fizetését erre a célra bérhányados alkalmazásával vagy más hasonló módszerrel számítják ki, az alapösszeg kiszámításának módját ugyanúgy és ugyanolyan arányban kell meghatározni, mint az említett bért vagy fizetést.
71. §
(1) Az alapösszeg levonása után fennmaradó nettó munkabérből, amelyet eurócentre, hárommal osztható összegre kell lefelé kerekíteni, csak egyharmadot lehet levonni a jogosult követelésének behajtására. A 2. bekezdésben említett elsőbbségi követelések teljesítésére kétharmadot kell levonni. Az elsőbbségi követeléseket először a második harmadból kell kielégíteni, és csak akkor, ha ez a harmad nem elegendő a kielégítésükre, kell azokat a többi követeléssel együtt az első harmadból kielégíteni.
(2) Az elsőbbségi követelések a következők:
a) tartásdíj-követelések,
b) a sértettnek okozott testi sértésből eredő kártérítési követelések,
c) a szándékos bűncselekmények által okozott károk kártérítési követelései,
d) a vizsgálati fogság, a büntetés-végrehajtási intézet és a Igazságügyi Rendészet és Büntetés-végrehajtási Testület Főigazgatósága által kezelt állami vagyonban okozott károkkal kapcsolatos kártérítési követelések, a vádlottakkal és elítéltekkel, valamint a volt vádlottakkal és volt elítéltekkel szemben, a vizsgálati fogság végrehajtásával kapcsolatos költségek, a vizsgálati fogság végrehajtásával kapcsolatos megnövekedett költségek, a szabadságvesztés végrehajtásával kapcsolatos megnövekedett költségek és a szabadságvesztés végrehajtásával kapcsolatos szándékosan okozott költségek kártérítési követelések a vádlottakkal és elítéltekkel, valamint a volt vádlottakkal és volt elítéltekkel szemben,
e) adó-, illeték- és vámkövetelések, biztosítási díjkövetelések az egészségbiztosítási és társadalombiztosítási járulékfizetésre kötelezettekkel szemben, nyugdíjjárulék-követelések az öregségi nyugdíjjárulék fizetésre kötelezettekkel szemben, a munkavállaló átmeneti munkaképtelensége esetén túlfizetett jövedelemkompenzációs követelések, társadalombiztosítási ellátások, öregségi nyugdíj-takarékossági ellátások, gyermeknevelési támogatások, a gyermektartási támogatás és a nevelőszülők gondozásába adott gyermek szükségleteinek fedezésére szolgáló támogatás visszatérítése iránti követelések, a külön jogszabály alapján nyújtott szociális szolgáltatások visszatérítése iránti követelések,8b)
f) külön jogszabály szerinti bírósági követelések.8c)
(3) A Szlovák Köztársaság Kormánya rendeletben állapítja meg azt az összeget, amely felett az 1. bekezdés első mondata szerint kiszámított nettó munkabér fennmaradó része korlátozás nélkül levonásra kerül.
A levonások végrehajtása
72. §
(1) Ha a munkabérből több követelés behajtása érdekében történik levonás, az egyes követeléseket a nettó munkabér egyenlegének első harmadából kell kielégíteni a sorrendjüknek megfelelően, függetlenül attól, hogy elsőbbségi vagy egyéb követelésről van-e szó.
(2) Ha a 71. § 1. bekezdése alapján a nettó munkabér egyenlegének második harmadából történik a levonás, akkor abból, a sorrendre való tekintet nélkül, először a tartásdíj-követeléseket, majd a sorrendben (3. bekezdés) az egyéb elsőbbségi követeléseket kell kielégíteni. Ha a második harmadból levont összeg nem elegendő az összes tartásdíj-követelés kielégítésére, akkor először az összes jogosult folyó tartásdíját kell kielégíteni, majd a korábbi időszakra vonatkozó hátralékot a folyó tartásdíj arányában. Ha azonban a második harmadból levont összeg nem fedezné valamennyi jogosult rendes tartásdíját sem, a második harmadból levont összeget a rendes tartásdíj összegének arányában kell felosztani közöttük, függetlenül a hátralék összegétől.
(3) A követelések sorrendjét az a nap határozza meg, amikor a munkabér kifizetőjének kézbesítették a végrehajtás megindításáról szóló végzést. Ha ugyanazon a napon több követelésre vonatkozóan kézbesítették neki a végrehajtás megindításáról szóló végzést, akkor e követelések azonos sorrendben vannak; ha a rájuk eső összeg nem elegendő a teljes kielégítésükhöz, akkor arányosan kell őket kielégíteni.
73. §
A jelen törvény rendelkezései által megengedettnél nagyobb mértékű levonás a munkabérből csak a kötelezett beleegyezésével hajtható végre. A 70. § rendelkezését ez nem érinti.
74. §
(1) A munkabér kifizetője köteles értesíteni a végrehajtót arról, hogy nem tud levonásokat végrehajtani a kötelezett munkabéréből, mert a kötelezett három hónapon keresztül nem kapott legalább olyan összegű munkabért, amelyből levonásokat lehet megvalósítani.
(2) A munkabér kifizetője a levonásokat megszünteti, amint a jogosult követelését kielégítették (66. §), vagy miután a végrehajtó értesítette őt arról, hogy a jogosult követelését kielégítették.
75. §
(1) Ha olyan határozatot hajtanak végre, amelyben a jogosultnak jogot biztosítanak az ismétlődő ellátásokra, a végrehajtási végzés azokra az ellátásokra is vonatkozik, amelyek csak a jövőben válnak kifizetendővé. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a határozat a kötelezettet részletekben történő fizetésre kötelezi.
(2) Ha a végrehajtási eljárás során az ítéletet módosítják,8d) amely a tartásdíj emeléséből áll, a végrehajtási végzés a megnövelt tartásdíj minden összegére is vonatkozik; a megnövelt tartásdíjra ugyanaz a sorrend vonatkozik, mint a követelés többi részére.
76. §
(1) Ha a munkabér kifizetője a havi munkabért két részletben (előlegként és elszámolásként) fizeti ki, már az előlegből megfelelő levonásokat hajthat végre a kötelezett részére. A levonásokat azonban mindig csak az adott hónap vége után fizeti ki.
(2) Ha a végrehajtás megindítására vonatkozó végzést csak azt követően kézbesítik a munkabér kifizetőjének, hogy a havi munkabér egy részét már kifizették a kötelezettnek, a teljesített kifizetést nem kell figyelembe venni, és a levonásokat úgy kell elvégezni, mintha a kötelezett csak a teljes hónapra még ki nem fizetett munkabérre lenne jogosult.
(3) Ha az előleg kifizetése egy hónapnál hosszabb időszakra történik, ki kell számítani, hogy az előleg összegéből mennyi jut az egyes hónapokra, és az így kiszámított havi előlegből kell végrehajtani a levonást a kötelezettől. A kötelezettnek az elmúlt évre vonatkozó teljes díjazását szét kell osztani az egyes hónapokra. A levonásokat ezután véglegesen ki kell számítani a havi munkabérből, és a végrehajtónak ki kell fizetni a különbözetet azon összegek között, amelyeket minden hónapban a kötelezettől le kellett volna vonni, és azon összegek között, amelyeket az előlegekből ténylegesen ki fizettek a jogosultnak.
(4) Ha a béreket egyszerre több hónapra fizetik ki, a levonásokat minden naptári hónapra külön-külön kell kiszámítani.
77. §
(1) Ha a jogosult és a kötelezett megállapodnak abban, hogy a 69–72. § előírtnál kisebb levonásokkal is megelégszik, és ha mindketten értesítik a végrehajtót, a végrehajtó felszólítja a munkabér kifizetőjét, hogy havonta csak azt az összeget vonja le a kötelezett béréből, amellyel a jogosult megelégszik, feltéve, hogy ez az összeg nem haladja meg a jelen törvény szerint az adott bérfizetési időszakban megengedett levonások összegét. Ha meghaladja azt, a munkabér kifizetője az adott bérfizetési időszakban csak a 69–72. § előírt mértékű levonásokat hajtja végre.
(2) A jogosult bármikor értesítheti a végrehajtót, hogy visszavonja az 1. bekezdés szerinti kisebb összegű levonások elvégzéséhez adott hozzájárulását. A végrehajtó erről értesíti a kötelezettet és a munkabér kifizetőjét.
(3) A végrehajtó alacsonyabb levonások végrehajtására vonatkozó végzése azon a napon veszti hatályát, amikor a munkabér kifizetőjének kézbesítik a végrehajtási eljárás megindítására vonatkozó újabb végzést vagy a végrehajtó azon értesítését, hogy a jogosult visszavonta az alacsonyabb levonások végrehajtásához való hozzájárulását. Ettől az időponttól kezdve a munkabér kifizetője a korábbi végzés szerinti levonásokat teljes egészében végrehajtja.
78. §
A munkabér kifizetője, a jogosult vagy a kötelezett kérésére a végrehajtó meghatározza a kötelezett béréből az adott bérfizetési időszakban levonandó összeget, és ha több jogosult van, akkor azt is, hogy ebből az összegből az egyes jogosultaknak mennyi jár.
79. §
A végrehajtás elhalasztásának különleges joghatásai
(1) Ha a végrehajtást elhalasztják, és az elhalasztás zárolás nélkül történik, a munkabér kifizetője megszünteti a levonásokat a kötelezett munkabéréből mindaddig, amíg a végrehajtó nem kézbesíti a levonások folytatására vonatkozó végzést.
(2) Ha a végrehajtást elhalasztják, és zárolással történő elhalasztásról van szó, a munkabér kifizetője levonásokat eszközöl a kötelezett munkabéréből, de a levont összegeket nem utalja át a végrehajtónak.
A levonások kifizetése
81. §
(1) A levont összeget a munkabér kifizetője a végrehajtónak fizeti ki.
(2) A munkabér kifizetője akkor is köteles a levont összeget kifizetni, ha neki magának is van olyan pénzkövetelése a jogosulttal szemben, amelyet egyébként beszámíthatott volna.
82. §
Ha a munkabér kifizetője nem rendesen és időben vonja le a kötelezett munkabéréből a levonásokat, ha a meghatározottnál kisebb mértékben vonja le a levonásokat, vagy ha a levonásokat nem fizeti meg a végrehajtónak haladéktalanul, miután a végrehajtó kézbesítette a végrehajtási végzést, vagy amikor további havi munkabérösszegek váltak esedékessé, a jogosult a bíróságon érvényesítheti a munkabér kifizetőjével szemben a kötelezett munkabéréből levonandó összegek megfizetésére vonatkozó igényét.
A munkabér kifizetőjének változása
83. §
(1) Ha a végrehajtás megindítására vonatkozó végzésnek a munkabér kifizetője részére történő kézbesítését követően, a munkabér kifizetője megváltozik, a végrehajtás megindítására vonatkozó végzés és a végrehajtási végzés a kötelezett az új munkabér kifizetőjénél lévő munkabérére is vonatkozik.
(2) A munkabérből történő levonás kötelezettsége a munkabér új kifizetője számára attól a naptól kezdődően keletkezik, amikor a kötelezettől vagy a korábbi munkabér kifizetőjétől tudomást szerez arról, hogy végrehajtás megindítására vonatkozó végzés született, és az milyen követelésekre vonatkozik; ha a munkabér új kifizetője nem szerez korábban tudomást e körülményekről, e kötelezettsége azon a napon keletkezik számára, amikor a végrehajtás megindítására vonatkozó végzést vagy a 84. § 3. bekezdése szerinti végrehajtási végzést kézbesítik neki. A 72. § 3. bekezdése szerint igényelt követelések rangsorolása a munkabér új kifizetője esetében változatlan marad.
(3) Az 1. bekezdés szerinti munkabér kifizetőjének változása nem minősül bekövetkezettnek, ha a kötelezett a végrehajtás megindításáról szóló végzésnek a munkabér kifizetője részére történő kézbesítését követően, a munkavállaló átmeneti munkaképtelensége idejére, jövedelemtérítésre való jogosultságot szerez.
84. §
(1) Az, aki munkavállalót alkalmaz, köteles tőle az utolsó munkahelye által kiállított igazolást kérni arról, hogy a végrehajtás megindítására vonatkozó végzést vagy végrehajtási végzést kiállítottak-e, melyik végrehajtó és kinek a javára. Minden munkáltató köteles ilyen igazolást kiadni, ha a munkavállalónak nála megszűnt a munkaviszonya.
(2) Ha az a személy, akivel a kötelezett újonnan munkaviszonyt létesített, tudomást szerez arról, hogy végrehajtás megindítására vonatkozó végzést vagy végrehajtási végzést bocsátottak ki ellene, haladéktalanul értesíti a végzést kibocsátó végrehajtót.
(3) A végrehajtó a végrehajtás megindításáról szóló végzést és a 67. és 68. § szerinti végrehajtási végzést saját kezébe kézbesíti annak, akivel a kötelezett újonnan munkaviszonyba lépett, tájékoztatja őt a végrehajtás eddigi menetéről, különösen az eddig végrehajtott levonások összegéről, közli, hogy milyen magas az a követelés, amelyre további levonásokat kell alkalmazni, és mi ennek a sorrendje; utasítja őt, hogy a végrehajtás megindításáról szóló végzés vagy a végrehajtási végzés kézbesítésének időpontjától kezdve folytassa a levonásokat a kötelezett munkabéréből, és figyelmezteti őt a munkabérből való levonás útján történő végrehajtás lefolytatása során fennálló valamennyi kötelezettségére.
85. §
(1) Ha a kötelezett megszűnt a korábbi munkabér kifizetőjénél dolgozni, egy héten belül értesítenie kell a végrehajtás megindításáról szóló végzést kiadó végrehajtót. A kötelezettnek egy héten belül arról is értesítenie kell a végrehajtót, hogy más munkabér kifizetőnél vállalt állást.
(2) A munkabér kifizetője egy héten belül köteles értesíteni a végrehajtás megindításáról szóló végzést vagy a végrehajtási végzést kibocsátó végrehajtót arról, hogy a kötelezett megszűnt nála dolgozni. Ezzel egyidejűleg megküldi a végrehajtónak az általa a kötelezett munkabéréből levont és kifizetett levonásokról szóló elszámolást, és tájékoztatja a végrehajtót arról, hogy mely követelésekre vonatkozóan adták ki a végrehajtás megindítására vonatkozó végzést és a végrehajtási végzést, és milyen sorrendben állnak ezek a követelések.
86. §
(1) Ha a munkabér kifizetője nem teljesíti a 84. § 1. vagy 2. bekezdésében vagy a 85. § 2. bekezdésében említett kötelezettségét, a jogosult általános bíróságához fordulhat annak elrendelése iránt, hogy a munkabér kifizetője fizesse meg neki azokat az összegeket, amelyekre akkor lett volna jogosult, ha a munkabér kifizetője teljesítette volna ezeket a kötelezettségeket.
(2) A 84. és 85. § említett kötelezettségek elmulasztása miatt a bíróság a végrehajtó indítványára a kötelezettre és a munkabér kifizetőjére is rendbírságot szabhat ki.5)
Több munkabér-kifizető
87. §
(1) Ha a kötelezett több munkabér-kifizetőtől kap munkabért, a végrehajtást elrendelő végzés és a végrehajtási végzés valamennyi munkabérére vonatkozik.
(2) Minden munkabér-kifizető köteles a munkabérből levonásokat végezni attól a naptól kezdve, amikor a végrehajtás megindításáról szóló végzést kézbesítették neki. A levont összegeket azonban csak akkor fizetheti ki a végrehajtónak, ha kézbesítették neki a végrehajtási végzést.
(3) Ha a munkavállaló a korábbi munkabér kifizetőjénél történő kilépés nélkül kezdi meg a munkaviszonyt, a 83., 84. és 86. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
88. §
(1) Ha a végrehajtó a végrehajtást több munkabér-kifizetőnél való munkabérből történő levonással rendeli el, egyedileg határozza meg, hogy az alapösszeg (70. §) mely részét nem kell levonniuk. Ha a kötelezett jövedelme nem éri el az alapösszeg meghatározott részét sem valamelyik munkabér kifizetőnél, a munkabér kifizetője köteles erről a végrehajtót értesíteni. A végrehajtó ezt követően újból meghatározza, hogy az alapösszeg mely részét kell levonniuk az egyes munkabér-kifizetőknek. A végrehajtó azt is meghatározhatja, hogy csak az egyik munkabér-kifizető végezze a levonásokat, és a többiek egyelőre ne folytassák a levonásokat.
(2) Ha egyszerre több munkabér-kifizető von le a munkabérből, a levonásokat mindig a végrehajtónak kell megküldeniük. A végrehajtó ellenőrzi, hogy a levont teljes összeg nem haladja-e meg a jogosult követelését. Ha nem haladja meg, a levont összeg egészét ki kell fizetnie a jogosultnak. Ha meghaladja azt, a végrehajtó a levont összegnek csak azt a részét fizeti ki a jogosultnak, amennyi a jogosult követelésének megfelel, a fennmaradó részt pedig visszaadja a kötelezettnek. A levont összegnek a jogosult részére történő kifizetését, valamint az egyenlegnek a kötelezett részére történő visszatérítését a végrehajtónak a kézhezvételtől számított hét napon belül kell teljesítenie.
Végrehajtás egyéb jövedelmekből való levonással
89. §
(1) A munkabérből való levonással történő végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a szövetkezeti tagok díjazásából és a kötelezett munkabérét helyettesítő jövedelmekből, különösen a munkavégzésre vonatkozó megállapodásból származó díjazásból, a munkavállaló átmeneti munkaképtelensége miatti jövedelemkompenzációból, a társadalombiztosítási ellátásokból, a kiegészítő szolgálati nyugdíjból és az öregségi nyugdíjakból való levonással történő végrehajtásra is.
(2) A nettó jövedelem nem tartalmazza a gyermekek után járó támogatást, a fogyatékossági nyugdíj-kiegészítést és a külön jogszabály szerint nyújtott 13. nyugdíjat.8e)
(3) Ha a végrehajtás olyan polgár nyugdíjából történő levonás útján történik, aki a szociális intézményben nyújtott ellátásért térítési díjat köteles fizetni, a térítési díj megfizetéséhez szükséges összeg és a polgár jövedelmének a térítési díj megfizetése utáni, kötelező egyenlegének megfelelő összeg, nem képezi végrehajtás tárgyát.
90. §
Ha a szövetkezeti tagok részére egy hónapnál hosszabb időszakra nyújtanak előleget, ki kell számítani, hogy a nyújtott előleg összegéből mennyi esik egy hónapra, és a kötelezett így kiszámított havi díjazásából kell végrehajtani a levonást.
91. §
Amennyiben a munkabérből való levonással történő végrehajtásra vonatkozó rendelkezések a munkabér kifizetőjére vonatkoznak, a vonatkozó rendelkezéseket olyan jogi személyre és természetes személyre is alkalmazni kell, akivel szemben a kötelezett a 89. § említett jövedelmek valamelyikére jogosult.
92. §
(1) Ha a kötelezett a munkabéren kívül a 89. §-ban említett egyéb jövedelemre is jogosult, úgy kell eljárni, mintha több munkabérről lenne szó.
(2) Ha a kötelezett a végrehajtás megindításáról szóló végzés kiadását követően a 89. §-ban említett jövedelmek valamelyikére a munkabér helyett vagy mellett jogosulttá válik, a végrehajtás megindításáról szóló végzés és a végrehajtási végzés erre a jövedelemre is vonatkozik.
MÁSODIK SZAKASZ
Végrehajtás lefoglalással
93. §
(1) A végrehajtás lefoglalás útján történhet
a) egy bankszámlán lévő követelés lefoglalásával,
b) egyéb pénzkövetelések lefoglalásával,
c) más tulajdonjogok érintésével.
(2) Az 1. bekezdés szerinti követelés lefoglalás útján történő végrehajtása nem vonatkozik a 115. § 4. bekezdése alapján a végrehajtásból kizárt tételekre.
Bankszámlán lévő követelés lefoglalással történő végrehajtása
94. §
(1) A bankszámlán lévő követelés lefoglalással történő végrehajtása a számláról történő megterheléssel történik, a követelés és tartozékainak összegéig.
(2) A bankszámlán lévő követelés lefoglalására vonatkozó rendelkezések akkor is alkalmazhatók, ha betétszámlán lévő pénzeszközökről van szó.11)
95. §
(1) A végrehajtó, akit a végrehajtással megbíznak
a) utasítja a kötelezett számláját vezető bankot, hogy a bankszámlán lévő követelés lefoglalással történő végrehajtása megindításáról szóló végzés (a továbbiakban csak a „végrehajtás megindításáról szóló végzés”) kézhezvételekor zárolja a követelés összegét és tartozékait a kötelezett számláján, kivéve a követelésének, tartozékainak és a végrehajtás költségeinek a végrehajtó által megjelölt számlára nem készpénzben történő átutalással történő kielégítésére szolgáló részt,
b) értesíti a jogosultat és a kötelezettet a követelés bankszámláról történő letiltás útján való végrehajtásának megkezdéséről, és megtiltja a kötelezettnek, hogy a bankszámláról történő letiltás útján való végrehajtás megkezdéséről szóló értesítésnek, a kötelezett részére történő kézbesítését követően, a számlán lévő pénzeszközökkel a követelés és annak járulékai erejéig rendelkezzen, kivéve, ha a számlán lévő pénzeszközökkel kizárólag a jogosult követelésének, annak járulékainak és a végrehajtási eljárás költségeinek kielégítése céljából rendelkezik.
(2) A végrehajtó a végrehajtás megindításáról szóló végzést a bank részére elektronikus úton kézbesíti, az iratok kézbesítése céljából a kamara és a banki érdekszövetség létrejött, a bankszámláról való követelés lefoglalásáról kötött megállapodásban meghatározott feltételek szerint, vagy saját kezébe kézbesíti, ha a megállapodásban meghatározott feltételek szerinti elektronikus úton történő kézbesítésnek műszaki akadályai vannak. A végzésben a végrehajtó megjelöli azt a számlát, amelyre a kötelezett a jogosult követelését, annak tartozékait és a végrehajtás költségeit befizetheti.
(3) A kötelezett a végrehajtási eljárás megindítására vonatkozó végzés bankhoz történő kézbesítésének napján elveszíti a számlán lévő pénzeszközök kifizetésére való jogosultságát a végrehajtható követelés és annak tartozékai összegéig. Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a kötelezett a jogosult követelését, annak tartozékait és a végrehajtás költségeit kívánja kielégíteni.
96. §
(1) A végrehajtó a végrehajtás felfüggesztésére irányuló, halasztó hatályú indítvány benyújtására szolgáló határidő lejártát vagy a bíróságnak az ilyen kérelmet elutasító határozatának kézhezvételét követő 15 napon belül végrehajtási végzést (a bankszámlán lévő követelés lefoglalásával történő végrehajtás elrendelését) bocsát ki.
(2) A végrehajtási végzést kézbesíteni kell a jogosultnak, a kötelezettnek és a banknak. A kötelezettnek saját kezébe kézbesítik, a bankot a 95. § 2. bekezdése szerinti megállapodásban meghatározott feltételek szerint elektronikus úton, vagy saját kezébe kézbesítik, ha az elektronikus kommunikációnak a megállapodásban meghatározott feltételek szerint műszaki akadályai vannak.
(3) A bank köteles a követelést és annak tartozékait a végrehajtónak a végrehajtási végzés kézhezvételekor megfizetni.
(4) Ha a bírósági végrehajtó az 1. bekezdésben említett határidőn belül nem bocsát ki végrehajtási végzést, köteles kiadni a kötelezett számlájának zárolását feloldó végzést. A végrehajtó különleges megfontolásból is elrendelheti a kötelezett számlájának zárolásának feloldását. A számla zárolásának feloldását a végrehajtónak a zárolás feloldásáról szóló végzésben meg kell indokolnia. A zárolás feloldására vonatkozó megbízást a 95. § 2. bekezdésében említett megállapodásban meghatározott feltételek szerint elektronikus úton, vagy saját kezébe kézbesíti a banknak, ha a megállapodásban meghatározott feltételek szerint az elektronikus kommunikációnak műszaki akadályai vannak; a bank a zárolás feloldására vonatkozó végzés átadását követően azonnal feloldja a számla zárolását.
97. §
A követelések sorrendjét az a nap határozza meg, amikor a banknak kézbesítették a végrehajtás megindítására vonatkozó végzést. Ha ugyanazon a napon több követelésre vonatkozóan kézbesítettek végrehajtás megindítására vonatkozó végzést, akkor e követelések azonos sorrendben vannak; ha a kötelezett számláján lévő pénzeszközök nem elegendőek az összes követelés kielégítésére, akkor azokat arányosan kell kifizetni.
98. §
A végrehajtás megindítására vonatkozó végzést és a végrehajtási végzést azokra az összegekre is alkalmazni kell, amelyek azután érkeznek a kötelezett számláira, hogy a banknak kézbesítették a végrehajtás megindítására vonatkozó végzést. Ezek azonban nem vonatkoznak azokra a számlákra, amelyeket nem jelöltek ki bennük.
99. §
(1) Olyan határozaton alapuló végrehajtási végzés esetén, amelyben a jogosultnak ismétlődő ellátásra való jogosultságot biztosítanak, a végrehajtás megkezdését elrendelő végzés és a végrehajtási végzés a csak a jövőben esedékessé váló ellátásokra is vonatkozik. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a határozat a kötelezettet részletekben történő megfizetésre kötelezi.
(2) Ha a végrehajtási eljárás során az ítéletet módosítják,8d) amely a tartásdíj emeléséből áll, a végrehajtási eljárás megindítására vonatkozó végzés és a végrehajtási végzés a megemelt tartásdíj minden összegére is vonatkozik, a megnövelt tartásdíjra ugyanaz a sorrend vonatkozik, mint a követelés többi részére.
100. §
A végrehajtás elhalasztásának külön hatásai
(1) Ha a végrehajtást elhalasztják, és ez zárolás nélküli elhalasztás, a bank a kötelezett számláján lévő követeléseket felszabadítja.
(2) Ha a végrehajtást felfüggesztik, és a felfüggesztés zárolással jár, a bank továbbra is zárolja a kötelezett számláján lévő követeléseket, de a zárolt összegeket nem utalja át a végrehajtónak, a végrehajtás felfüggesztésének feloldásáig.
102. §
Azok a jogszabályok, amelyek kizárják vagy korlátozzák a jogi személyek bankszámláin lévő követelések rendeltetéstől eltérő célú felhasználását, nem érintettek a bankszámlán lévő követelések zárolására vonatkozó rendelkezések által.
103. §
Ha a bank nem a 95. §, a 96. § 3. bek., a 97., 98. és a 99. § rendelkezései szerint jár el, a jogosult a bank általános bíróságán követelheti, hogy a bank fizesse ki neki azt az összeget, amelyre akkor lett volna jogosult, ha a bank helyesen járt volna el, még akkor is, ha a kötelezett számláján már nincs erre elegendő fedezet.
104. §
A végrehajtás alá nem tartozó követelések
(1) A bankszámlán lévő pénzeszközök 165 euró összeghatárig, valamint azok a pénzeszközök, amelyeket a kötelezett kifejezett nyilatkozata szerint a bankszámlán lévő követelés lefoglalásával történő végrehajtás megkezdésére vonatkozó megbízás bankhoz való beérkezésének napjához legközelebb eső fizetési napon az alkalmazottai munkabérének kifizetésére jelöltek ki, nem képezik a bankszámlán lévő követelés lefoglalásával történő végrehajtás tárgyát. Ha a kötelezett jogi személy, a nyilatkozatot a kötelezett nevében eljárni jogosult személy írja alá. A nyilatkozatban a kötelezettnek azonosítania kell az érintett munkavállalókat, és fel kell tüntetnie a munkabérük összegét mind összesítve, mind egyénileg. A nyilatkozat egy példányát a kötelezett legkésőbb a nyilatkozat megtételétől számított öt napon belül kézbesíti a végrehajtónak. Ha a kötelezettnek több bankszámlája van, a 165 euró összeghatárig csak az egyik számlán lévő pénzeszközök nem képezik végrehajtás tárgyát.
(2) Ha a kötelezettnek a munkabérét vagy egyéb jövedelmét bankszámlára utalják, a bankszámla megterhelésével történő végrehajtás alá nem vonható az az összeg, amely a törvény szerint nem vonható le a kötelezett havi munkabéréből vagy egyéb jövedelméből, attól az időponttól kezdve, amikor e tényről a bankot értesítették. A kötelezett a bank kérésére közöli az említett összeg nagyságát. Ha a végrehajtó nem ért egyet a kötelezett által megjelölt összeggel, a bank számára a végrehajtó által megjelölt összeg a mérvadó.
Egyéb pénzkövetelések lefoglalással történő végrehajtása
105. §
(1) A bankszámláról származó követeléstől eltérő pénzkövetelés lefoglalással történő végrehajtása, a követelésnek a jogosultnak való átadásra történő utasítással valósul meg.
(2) Ez akkor is alkalmazandó, ha a kötelezett követelése csak a jövőben válik esedékessé, valamint akkor is, ha a kötelezettnek ugyanabból a jogalapból eredő, egymást követő részkövetelései lesznek.
(3) A végrehajtás a kötelezett követelését csak a jogosult követelésének és tartozékainak összegéig érinti.
106. §
(1) A végrehajtással megbízott végrehajtó
a) elrendelheti, hogy a kötelezett adósa ne fizesse meg ezt a követelést a kötelezettnek, a lefoglalással történő végrehajtás megindításáról szóló végzés (a továbbiakban csak a „végrehajtás megindításáról szóló végzés”) kézhezvétele után,
b) értesíti a jogosultat és a kötelezettet a végrehajtási eljárás lefoglalással történő megindításáról, és megtiltja a kötelezettnek, hogy a végrehajtási eljárás megindításáról szóló értesítés kézbesítését követően bármilyen módon rendelkezzen a követelése felett, a végrehajtható követelés és annak tartozékai összegéig.
(2) A végrehajtó a végrehajtás megindításáról szóló végzést a kötelezett adósának saját kezébe kézbesíti.
107. §
(1) A végrehajtó a végrehajtás felfüggesztésére irányuló, halasztó hatályú kérelem benyújtására megadott határidő lejárta után, vagy az ilyen kérelmet elutasító bírósági határozat kézbesítését követően bocsátja ki a végrehajtási végzést (a követelés lefoglalásával történő végrehajtást elrendelő végzést).
(2) A végrehajtási végzést a jogosultnak, a kötelezettnek és a kötelezett adósának kell kézbesíteni. A kötelezettnek és a kötelezett adósának saját kezébe kell kézbesíteni.
108. §
(1) A kötelezett a követelés megfizetésére való jogosultságát azon a napon veszíti el, amikor a végrehajtás megindításáról szóló végzést a kötelezett adósának kézbesítik.
(2) Ha a kötelezett követelésének kifizetése a végrehajtási végzés kézbesítését követően még nem esedékes, az adós köteles azt a végrehajtónak megfizetni, amint az esedékessé válik.
(3) A végrehajtó kifizetésével a kötelezett adósa mentesül a kötelezettel szembeni kötelezettsége alól.
109. §
(1) Ha a kötelezett adósa a követelést nem fizeti meg a végrehajtónak haladéktalanul, a végrehajtási végzés részére történő kézbesítését vagy a követelés esedékessé válását követően, a jogosult saját nevében a kötelezett adóstól a követelés megfizetését a kötelezett adósának általános bíróságán kérheti. E követelés tekintetében azonban nem köthet egyezséget a kötelezett adósával, és nem engedheti el annak kifizetését. Ilyen esetben a kötelezett adósa még a saját követelését sem számíthatja be, amellyel a jogosulttal szemben rendelkezik.
(2) Ha a jogosult a kötelezett követelését a kötelezett adósával szemben nem érvényesíti időben a bíróságon, vagy nem értesíti a kötelezettet arról, hogy azt érvényesíti, felelős a kötelezett ebből eredő esetleges káráért.
110. §
A követelések sorrendjét az a nap határozza meg, amikor a végrehajtás megindításáról szóló végzést a kötelezett adósának kézbesítették. Ha ugyanazon a napon kézbesítették neki a végrehajtás megindítására vonatkozó végzést több olyan követelés tekintetében, amelyeket a kötelezett követeléséből nem lehetett teljes egészében kielégíteni, a kötelezett adósa ezeket a követeléseket arányosan elégíti ki.
A végrehajtás alá nem tartozó követelések
111. §
(1) A gyermek születési támogatásra és a temetési támogatásra vonatkozó követelés csak akkor képezi végrehajtás tárgyát, ha a végrehajtást olyan teljesítésre vonatkozó követelésre javasolják, amelynek kifizetésére ezeket a támogatásokat szánják.
(2) A végrehajtás nem terjed ki a külön jogszabály szerint nyújtott 13. nyugdíjra8e) a külön jogszabály11a) szerint nyújtott anyagi szükséghelyzetben adott juttatásra és a kapcsolódó hozzájárulásokra, a külön jogszabály11aa) szerint nyújtott súlyos fogyatékosság kompenzálására szolgáló pénzbeli támogatásra, a külön jogszabály11aaa) szerint nyújtott szociális-jogi gyermekvédelmi intézkedésekre és pénzbeli szociális gondnokságra, póttartásdíjra, a gyermek helyettesítő gondozásának támogatására és az állami szociális ellátásokra, kivéve, ha külön jogszabály11aab) másként nem rendelkezik.
(3) A kötelezett követelésének a hozzáadottérték-adónak megfelelő része nem képezi végrehajtás tárgyát, ha a kötelezett adósa, a külön jogszabály alapján, a kötelezett által meg nem fizetett hozzáadottérték-adóért kezességet vállal.11aac)
112. §
(1) A szerzői jogról szóló törvény szerinti vagyoni jogokból eredő követeléseket, ha a kötelezett a szerző, csak kétötöd részben lehet végrehajtani; ha azonban a végrehajtást a 71. § 2. bekezdésében említett elsőbbségi követelések valamelyikére hajtják végre, a végrehajtó legfeljebb háromötöd részben hajthat végre. A 72. § 2. és 3. bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók az elsőbbségi követelések fizetési sorrendjére.
(2) Ha a szerzőnek a szerzői jogi törvény szerinti vagyoni jogokból eredő pénzbeli teljesítést közös jogkezelő szervezeten keresztül fizetik ki, a végrehajtó a végrehajtás megindítására vonatkozó végzést és a végrehajtási végzést a közös jogkezelő szervezetnek is kézbesíti, amely ezután a kötelezett adósának jogaival és kötelezettségeivel rendelkezik. A végrehajtás megindítására vonatkozó végzés és a végrehajtási végzés a szerző javára a közös jogkezelő szervezetnél már letétbe helyezett összegekre, valamint a folyó naptári évben a közös jogkezelő szervezetnél letétbe helyezendő összegekre vonatkozik.
(3) Az 1. és 2. bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni a szerzői joggal kapcsolatos jogokból eredő követelésekre és a természetes személyek vállalkozói tevékenységéből eredő követeléseire.
113. §
Végrehajtás más vagyoni jogok érintésével
Ha a végrehajtás alapja a jogosult pénzkövetelését elismerő határozat, a végrehajtó a végrehajtást más olyan vagyoni jog lefoglalásával is végrehajthatja, amely átruházható, és nem pénzkövetelés, illetve nem olyan jog, amely csak a kötelezettet személyesen illeti meg. A 106-110., 114., 121-126. § rendelkezéseit ezután értelemszerűen kell alkalmazni a végrehajtásra.
113.a §
(1) A szabadalom, ipari minta, használati minta, védjegy vagy topográfia jogosultjának külön jogszabály11ab) szerinti joga szintén végrehajtható jog a 113. § szerint, miközben a végrehajtásra az ingóságok adásvételére vonatkozó rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók. Ez nem érinti a Szlovák Köztársaság Iparjogvédelmi Hivatala (a továbbiakban csak „hivatal”) által vezetett nyilvántartásba bejegyzett harmadik személyek jogait, sem azokat a jogokat, amelyek legkésőbb a természetes személy halálával megszűnnek.
(2) A végrehajtó, akit az 1. bekezdés szerinti jogot érintő végrehajtással bíztak meg, kézbesíti a hivatalnak a következőket:
a) az 1. bekezdésben említett, a hivatalnál bejelentett vagy nyilvántartásba vett, illetve a hivatal által megadott jogok jegyzékét,
b) a végrehajtás megindításáról szóló értesítést,
c) az árverés jegyzőkönyvét,
d) a bíróság jogerős határozatát a végrehajtás leállításáról, ha a végrehajtást leállítják.
113.b §
Üzleti részesedésre vonatkozó végrehajtás
(1) A kereskedelmi társaságban lévő részesedés is végrehajtás alá vonható.
(2) A végrehajtással megbízott végrehajtó
a) értesíti a jogosultat, a kötelezettet és azt a kereskedelmi társaságot, amelyben a kötelezettnek részesedése van, az üzletrész lefoglalásával történő végrehajtás megkezdéséről,
b) elrendeli, hogy a kereskedelmi társaság az üzletrész lefoglalásával történő végrehajtás megkezdéséről szóló végzés kiadását követően ne fizessen kiegyenlítő részesedést vagy a felszámolási egyenlegből való részesedést a kötelezettnek,
c) megtiltja a kereskedelmi társaságnak, hogy a végrehajtási végzés kiadását követően hozzájáruljon az üzletrész átruházásához, ha ilyen hozzájárulás szükséges.
(3) A végrehajtás megindításáról szóló értesítést a végrehajtó kézbesíti a jogosultnak, a kötelezettnek és a kereskedelmi társaságnak. A végrehajtás megkezdéséről szóló végzést a végrehajtó a kereskedelmi társaság saját kezébe kézbesíti.
(4) A végrehajtás leállítására irányuló, halasztó hatályú kérelem benyújtására megadott határidő lejártát vagy a bíróságnak az ilyen kérelmet elutasító határozat kézbesítését követően a végrehajtó végrehajtási végzést bocsát ki. A végrehajthatási végzést a jogosultnak, a kötelezettnek és a kereskedelmi társaságnak saját kezébe kell kézbesíteni.
(5) A végrehajtási végzés kézbesítésével a kötelezett részesedése a kereskedelmi társaságban megszűnik, kivéve, ha külön jogszabály11ad) másként nem rendelkezik. Ha külön jogszabály11b) úgy rendelkezik, a kereskedelmi társaságot a végrehajtási végzés kézbesítésével meg kell szüntetni.
(6) Ha a végrehajtási végzés kézbesítésével a kötelezett kereskedelmi társaságban való részesedése nem szűnik meg a külön jogszabály szerint, az üzletrész végrehajtására az ingóságok értékesítésével történő végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. Az üzletrész árverésén, a legalacsonyabb ajánlat a társaság nettó vagyonában lévő üzletrésznek, a végrehajtási eljárás megindítása idejének elszámolási időszakát megelőző elszámolási időszak, rendes egyedi pénzügyi kimutatásai alapján meghatározott értéke.
(7) Ha a kötelezett részesedése a kereskedelmi társaságban a végrehajtási végzés kézbesítésével külön jogszabály alapján megszűnik, a kereskedelmi társaság köteles a kiegyenlítő részesedésnek megfelelő pénzeszközöket a végrehajtott követelés és annak tartozékai erejéig a jogosultnak átutalni, kivéve, ha jogszabály vagy a társaság alapszabályzata másként nem rendelkezik, vagy ha a jogosult és a végrehajtó írásban másként nem állapodtak meg.
(8) Ha a társaság felszámolás alatt áll, köteles a jogosultnak a behajtott követelés és annak tartozékai erejéig átutalni a kötelezettnek a felszámolási egyenlegben való részesedésének megfelelő pénzeszközöket, kivéve, ha a jogosult és a végrehajtó írásban másként nem állapodtak meg.
(9) A 105–111. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók az üzletrészre lefolytatott végrehajtásra.
HARMADIK SZAKASZ
Végrehajtás ingóságok eladásával
Végrehajtás alá nem tartozó dolgok
114. §
A végrehajtás nem érintheti azokat a dolgokat, amelyek értékesítése külön jogszabályok szerint tilos, vagy amelyek külön jogszabályok szerint nem tartoznak végrehajtás alá.
114.a §
Ha a végrehajtás a kötelezett olyan ingó vagyontárgyait érinti, amelyek a vállalkozását szolgálják vagy ahhoz kapcsolódnak, a végrehajtó köteles úgy eljárni, hogy a végrehajtás ne veszélyeztesse a kötelezett vállalkozását a szükségesnél nagyobb mértékben. A következő sorrendben köteles az ingóságokat végrehajtás útján lefoglalni:
a) azok a dolgok, amelyek nem vállalkozási célt szolgálnak,
b) azok a dolgok, amelyek a vállalkozáshoz kapcsolódnak, de amelyek nélkül a vállalkozás lehetséges,
c) azok a dolgok, amelyek nélkül a vállalkozás nem lehetséges.
115. §
(1) A kötelezett birtokában lévő dolgok közül a végrehajtás nem vonatkozhat azokra, amelyekre a kötelezettnek feltétlenül szüksége van saját és családja anyagi szükségleteinek kielégítéséhez, illetve munkaköri feladatainak ellátásához vagy vállalkozásához, továbbá olyan egyéb dolgokra, amelyek értékesítése az erkölcsi elvekkel ellentétes lenne.
(2) A végrehajtásból ki vannak zárva
a) a ruházat, a fehérnemű és a lábbeli szokványos részei,
b) a szükséges háztartási felszerelés, nevezetesen a kötelezett és családtagjainak ágyai, asztal, a családtagok számának megfelelő számú szék, hűtőszekrény, tűzhely, főzőlap, fűtőelem, tüzelőanyag, mosógép, paplanok és ágynemű, szokványos konyhai eszközök, rádió,
c) háziállatok, kivéve a vállalkozási célokra használtakat,
d) a kötelezettnek a munkaköri feladatai ellátásához vagy vállalkozásához használt ingóságai 331,94 euró összeghatárig,
e) gyógyászati segédeszközök és egyéb olyan dolgok, amelyekre a kötelezettnek betegsége vagy testi hibája miatt van szüksége,
f) azok a dolgok, amelyek megvásárlására külön jogszabály11a) szerint nyújtott anyagi szükséghelyzetben adott juttatást és a kapcsolódó hozzájárulásokat, külön jogszabály11aa) szerint nyújtott súlyos fogyatékosság kompenzálására szolgáló pénzbeli támogatást, és külön jogszabály11aaa) szerint nyújtott szociális-jogi gyermekvédelmi intézkedésekre és pénzbeli szociális gondnokságra nyújtott támogatás használtak fel,
g) olyan személygépkocsi, amelyre kötelezettnek, mint a természetes személynek az egyéni közlekedéshez, valamint a súlyos fogyatékossággal élő természetes személy és családtagjai vagy háztartásában élő személyek szükségleteinek kielégítéséhez van szüksége,
h) jegygyűrű és karikagyűrű,
i) készpénz 165 euróig,
j) tankönyvek és a játékok.
(3) A végrehajtásból szintén ki vannak zárva a földeken gazdálkodó vállalkozó dolgai,11ba) ha azok lefoglalása veszélyeztetné a mezőgazdasági földterületen való megfelelő gazdálkodást, vagy a növénytermesztés és az állattenyésztés zavartalan működésének fenntartását külön jogszabályok szerint,11bb) továbbá a tenyészállatok, azaz a tejelő tehenek, a vemhes üszők, a tenyészbikák, a tenyészkocák, a tenyészkanok, a tenyészjuhok és a tenyészkosok.
(4) A megtakarítónak a nyugdíjalapban lévő eszközökből való részesedése11bc) és a résztvevőnek a járulékalapú kiegészítő nyugdíjalapban lévő eszközökből való részesedése nem tartozik a végrehajtás körébe.11bca)
Ingóságok eladásával történő végrehajtás
116. §
(1) A végrehajtás a jogosultnak az értékesítendő dolgok kifejezett megjelölésével benyújtott kérelme alapján is végrehajtható.
(2) Ha a jogosultnak tudomása van arról, hogy a kötelezettnek van a lakásán kívül található ingósága, meg kell jelölnie, hogy hol található ez a vagyontárgy.
117. §
A végrehajtással megbízott végrehajtó
a) értesíti a jogosultat és a kötelezettet az ingóságok értékesítésével történő végrehajtás megkezdéséről,
b) megtiltja a kötelezettnek, hogy rendelkezzen az általa leltárba vett dolgokkal.
118. §
(1) Az ingóságok értékesítésével történő végrehajtás megkezdéséről szóló értesítést (a továbbiakban csak a „végrehajtás megkezdéséről szóló értesítés”) a végrehajtó csak akkor adja át a kötelezettnek, amikor a végrehajtás alá vont tételek leltározása megtörténik. Ha a kötelezett nincs jelen a leltárfelvételkor, kézbesítik neki a végrehajtás megindításáról szóló értesítést, valamint a leltárfelvételről és a leltárba vett tételekről szóló értesítést.
(2) A leltárfelvételről és a leltározott tárgyakról szóló értesítést a kötelezettnek és a kötelezett házastársának is kézbesíteni kell.
119. §
(1) Ha a végrehajtás célja megkívánja, a végrehajtó jogosult a kötelezett személyes átvizsgálására, valamint a kötelezett lakásának és más olyan helyiségeknek az átvizsgálására, ahol a kötelezett vagyona van; e célból jogosult a kötelezett lakásába vagy más olyan helyiségekbe bejutni, ahol a kötelezett vagyona van. Olyan személyt kell erre a cselekményre magával hoznia, aki nem érintett az ügyben.
(2) A személyes átvizsgálást mindig azonos nemű személy végzi.
120. §
(1) A végrehajtó intézkedik, hogy a kötelezett lakásában vagy más olyan helyen, ahol a kötelezett a dolgait tartja, leltárba vegyék azokat, amelyek értékesíthetők lennének, olyan mértékben, hogy a leltározott tárgyak értékesítéséből származó bevétel elegendő legyen a követelés és tartozékai kielégítésére, a végrehajtás költségeivel együtt. Elsősorban azokat a dolgokat kell leltárba venni, amelyeket a kötelezett a lehető leghamarabb nélkülözni tud, és amelyeket a legkönnyebben el lehet adni; a romlandó tételeket csak akkor kell leltározni, ha nincs elegendő más tétel, és ha gyorsan eladhatók. A kötelezett köteles a végrehajtónak hozzáférést biztosítani minden olyan helyre, ahol ingóságai vannak. A végrehajtó a leltározás elvégzésére megfelelő személyt vesz maga mellé, lehetőleg az a település képviselőjét.
(2) Ha a jogosult nem veszi át a romlandó árut a bírósági végrehajtó által ilyen esetekben meghatározott áron, akkor azt a kötelezettnek kell átadni szabad rendelkezés céljából.
(3) A leltárt további dolgokkal kell kiegészíteni, ha a leltározott tételek értékesítéséből származó bevétel nem elegendő a jogosult követelésének kielégítésére.
(4) A leltározásra azonban csak akkor kerül sor, ha a kötelezett a végrehajtó felszólítása ellenére sem teljesíti önként a kötelezettségét. Ez csak akkor érvényes, ha a kötelezett jelen van a leltározáskor.
(5) A végrehajtó csak akkor foglalhatja le azokat az dolgokat, amelyeket egy másik végrehajtó már leltárba vett, ha ez ahhoz hozzájárul, vagy ha az a végrehajtási eljárás, amelyben a dolgokat korábban leltárba vették, véget ért.
(6) A kötelezett által a végrehajtás megindításáról szóló értesítéssel szemben benyújtott kifogásoknak nincs halasztó hatálya az ingóságok 1. bekezdés szerinti leltárba vételére.
121. §
Ha félő, hogy a leltárban szereplő ingóságokat elszállítják, megrongálják vagy megsemmisítik, a végrehajtó gondoskodik azok megfelelő biztosításáról a kötelezett költségére. Az ingóságok megfelelő biztosítása alatt az ingóságoknak a végrehajtó pecsétjével vagy bélyegzőjével való megjelölését, és a dolog használatát megakadályozó műszaki eszközök alkalmazását, vagy a végrehajtó által kijelölt helyiségekben való tárolását kell érteni. Az ingóságok biztosításának semmilyen más módja nem megengedett.
122. §
A leltárba vett dolgok értékét a végrehajtónak szakmai gondossággal kell felbecsülnie. A leltárba vett dolgok becsült értékéről értesíteni kell a jogosultat és a kötelezettet is. Ha a jogosult vagy a kötelezett azt állítja, hogy az értékbecslés helytelen, a végrehajtó csak akkor tesz eleget a kifogásának, ha a kifogáshoz szakértői véleményt vagy szakértői jelentést csatolnak; a szakértői vélemény vagy szakértői jelentés benyújtásához a végrehajtó köteles a szükséges mértékben együttműködni a szakértővel. A második és harmadik mondat nem alkalmazandó romlandó áruk esetében.
123. §
(1) A végrehajtó a végrehajtás felfüggesztésére irányuló, halasztó hatályú kérelem benyújtására megadott határidő lejárta után, vagy az ilyen kérelmet elutasító bírósági határozat kézbesítését követően bocsátja ki a végrehajtási végzést (ingóságok értékesítésével történő végrehajtást elrendelő végzést).
(2) A végrehajtási végzést a jogosultnak és a kötelezettnek is kézbesíteni kell. A kötelezettet saját kezébe kell kézbesíteni.
124. §
(1) A végrehajtási végzés kiadása után a végrehajtó biztosítja, hogy
a) a kiemelkedően jelentős műalkotásokat és műemlékeket,
b) a különösen jelentős irodalmi művek kéziratait,
c) jelentős írók és kulturális személyiségek személyes relikviáit és levelezését, valamint e személyek egyéb muzeális jellegű emléktárgyait,
d) nagyobb kulturális és történelmi értékű tárgyakat és gyűjteményeket
készpénzért kínálják eladásra olyan állami intézményeknek, amelyek feladata az ilyen műemlékek gondozása, éspedig minimum a becsült árért.
(2) Ha ezek az intézmények az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül nem válaszolnak az ajánlatra, és nem helyezik letétbe a végrehajtónál az értékbecslési árat, a végrehajtó a következő rendelkezésekben meghatározott módon értékesíti a tárgyakat.
125. §
(1) A leltárba vett dolgokat, a végrehajtási végzés kiadását és a 124. § 2. bekezdésében előírt határidő leteltét követően, árverésen kell értékesíteni vagy azon a helyen, ahol a leltározott dolgok találhatók, vagy a végrehajtói hivatalban. A korábban, egy másik végrehajtó által leltározott dolgokat, csak az adott végrehajtó írásbeli hozzájárulásával lehet árverésen értékesíteni.
(2) Ha az ingóságokat leltárba vevő végrehajtó a leltározástól számított hat hónapon belül nem folytatta le az árverést, noha megtehette volna, az általa leltározott dolgok árverését az ő hozzájárulása nélkül egy másik végrehajtó is lefolytathatja.
(3) A végrehajtó értesíti az árverés időpontjáról a kötelezettet, a jogosultat és a dolog társtulajdonosát. A végrehajtó az árverés időpontját, a dolgok leltárát és az árverés helyét a végrehajtói hivatal hivatalos hirdetőtábláján teszi közzé, és erről értesíti azt a települést is, ahol az árverést tartják; a település köteles ezeket a tényeket a hivatalos hirdetőtábláján közzétenni. Ha a dolog becsült ára meghaladja a Szlovák Köztársaság gazdaságában az előző naptári év első felében foglalkoztatott munkavállaló havi átlagbérének százszorosát, az árverés időpontját legkorábban a Kereskedelmi Közlönyben való közzétételre vonatkozó külön jogszabályban11bd) meghatározott időszak utolsó napjától számított harmincadik napra kell kitűzni, továbbá az árverés időpontját, a tételek jegyzékét és az árverés helyét haladéktalanul be kell jelenteni a minisztériumnak, a Kereskedelmi Közlönyben való közzététel céljából. A végrehajtó az árverés időpontját, az árverésre kerülő tárgyak listáját és az árverés helyszínét az országos sajtóban is meghirdetheti.
(4) Az árverést a végrehajtó végzi, aki az árverésről jegyzőkönyvet készít. A végrehajtó és a kötelezett nem licitálhatnak.
(5) A legalacsonyabb ajánlat a becsült ár. A licitálók kötve vannak az ajánlatukhoz, kivéve, ha valaki magasabb ajánlatot tesz. Az árverési tétel árának összegét az árszabályzat rendelkezései nem korlátozzák.
(6) A végrehajtó azt az árverezőt ítéli nyertesnek, aki a legmagasabb ajánlatot teszi, és ha nem érkezett magasabb elfogadható ajánlat, a végrehajtó sorsolás útján dönt arról, hogy kit ítél nyertesnek. Az árverező köteles a legmagasabb ajánlatot azonnal kifizetni; ha ezt elmulasztja, a tételt újra elárverezik, de az ő részvétele nélkül.
(7) A tulajdonjognak az árverezőre történő átruházása megszünteti a dologhoz kapcsolódó terheket; a külön jogszabálynak11be) a zálogjogra vonatkozó rendelkezéseit ez nem érinti.
(8) Nukleáris anyagok11e) és egyéb veszélyes anyagok árverésének nyertese csak olyan személy lehet, aki megfelel a külön jogszabályokban11f) foglalt feltételeknek.
126. §
(1) Az árverés véget ér, amint a bevétel elegendő a jogosult kielégítésére.
(2) Ha az árverési dolgokra nem találnak vevőt, a végrehajtó új árverést rendel el. Az újbóli árverésre az első árverés rendelkezései érvényesek, azzal a kikötéssel, hogy a legalacsonyabb ajánlat a becsült ár kétharmada.
(3) Azokat a dolgokat, amelyekre még az újbóli árverésen sem találnak vevőt, a jogosult a sikertelen árverésről szóló értesítéstől számított 15 napon belül a becsült ár feléért átveheti. A tételek átvételére hajlandó több jogosult között az elsőbbségi sorrend (128. § 1. bekezdés) az irányadó. Az átvétel útján történő értékesítésnek ugyanazok a joghatásai, mint az árverésen történő értékesítésnek. Ha a jogosult a meghatározott határidőn belül nem veszi át a dolgokat, és a kötelezett nem válaszol a végrehajtónak a dolgok átvételére vonatkozó felhívására, a végrehajtó a dolgokat a legmagasabb ajánlatért adja el. Az így végrehajtott értékesítésnek ugyanazok a joghatásai, mint az árverésen történő értékesítésnek.
(4) Ha a tárgyak értékesítése a 3. bekezdésben említett módszerek egyikével sem lehetséges, a végrehajtónak értesítést kell kiadnia az ingóságok értékesítésével történő végrehajtás befejezéséről.
127. §
(1) Az árverés végén a végrehajtó az értékesítés költségeinek levonása után a bevételt közvetlenül a jogosultnak fizeti ki.
(2) Ha a végrehajtást ingóságok értékesítésével hajtják végre, akár több követelésre is, a végrehajtó az értékesítésből származó bevételt az értékesítés költségeinek és a végrehajtás költségeinek levonása után a jogosultaknak fizeti ki. Minden jogosult csak a követelése javára leltárba vett tételekből származó bevételre jogosult.
(3) Ha a befolyt bevétel meghaladja a végrehajtás alapjául szolgáló követelést, a fennmaradó összeget a kötelezettnek kell kifizetni.
(4) Ha a végrehajtást kiskorú gyermek tartásdíj-követelésének behajtása érdekében hajtják végre, és feltételezhető, hogy a 3. bekezdésben említett tény bekövetkezik, a végrehajtó tájékoztatja a jogosultat arról a lehetőségről, hogy külön jogszabály alapján határozatot kérhet.11g)
128. §
(1) A végrehajtó által az egyes követelések kifizetésének sorrendjét az az időpont határozza meg, amikor a végrehajtó az egyes követelések végrehajtására vonatkozó indítványt megkapta.
(2) Ha több követelés azonos sorrendben áll, és az értékesítésből származó bevétel nem elegendő azok teljes kielégítésére, ezeket a követeléseket arányosan kell kielégíteni. A sorrendtől függetlenül elsőbbségileg kell kielégíteni azokat a követeléseket, amelyekről külön jogszabály rendelkezik.
(3) Ha a végrehajtó olyan dolgokat értékesít árverésen, amelyeket korábban egy másik végrehajtó vett leltárba, és a végrehajtási eljárás ennél a végrehajtónál még nem zárult le, először az említett végrehajtó követelését és a végrehajtás költségeit kell megfizetnie a szóban forgó dolgok értékesítéséből származó bevételből. A dolgok értékesítéséből származó bevétel fennmaradó részét az 1. és 2. bekezdésnek megfelelően fizeti ki.
Készpénz és egyéb dolgok, amelyek esetében nem kerül sor eladásra
129. §
(1) Ha a végrehajtás során nagyobb összeget találnak, mint amennyi a 115. § 2. bek. i) pontja szerint a végrehajtásból ki van zárva, a végrehajtás alá eső összeget az értékesítés bevételének kell tekinteni (127. és 128. §).
(2) Ha a végrehajtás során nemesfémeket vagy devizát találnak, azokról a végrehajtó külön jogszabályok szerint rendelkezik.12) A 127. és 128. § megfelelően osztja fel és fizeti ki a bevételt.
130. §
(1) A betétkönyveket vagy más, jogérvényesítés céljából bemutatandó iratokat egyéb dolgokként kell leltárba venni.
(2) A végrehajtó bemutatja a betétkönyvet a banknak, és kiveszi belőle azt az összeget, amely a jogosultat megilleti. A bank a betét kifizetését akkor is teljesíti, ha a kifizetés lekötött. Ha olyan okiratokról van szó, amelyek jogérvényesítéséhez bemutatására van szükség, a végrehajtó felszólítja azt a személyt, akinek az ilyen okirat alapján fizetnie kell, hogy adja át a végrehajtónak azt az összeget, amely a jogosultat megilleti. Ennek során a lefoglalással történő végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen követni, de a jog érvényesítéséhez szükséges cselekményeket a kötelezett helyett a végrehajtó végzi el.
(3) A behajtott összeget értékesítésből származó bevételként kell kezelni (127. és 128. §).
NEGYEDIK SZAKASZ
Végrehajtás értékpapírok eladásával
131. §
(1) A névre szóló értékpapírokat, a bemutatóra szóló értékpapírokat és a teljes forgatmányokat, amelyek a hátlapra rávezetve átruházhatók, valamint a külön jogszabályok13) szerinti egyéb értékpapírokat a végrehajtó lefoglalhatja azáltal, hogy az ingóságok értékesítésére vonatkozó rendelkezések szerint az ilyen értékpapírokat leírja és bevonja, vagy elrendeli a kötelezett értékpapírjai feletti rendelkezési jog felfüggesztését külön jogszabályok12b) szerint, vagy olyan cselekményeket végez, amelyek külön jogszabályok szerint az ilyen értékpapírok bevonását helyettesítik.
(2) Az értékpapír-értékesítéssel történő végrehajtás megindítására vonatkozó végzés kézhezvételét követően a bíróság a végrehajtással megbízott végrehajtó indítványára 30 napon belül végzéssel határoz a kötelezett értékpapír feletti rendelkezési joga felfüggesztésének nyilvántartásba vételéről, és a központi értéktár számára végzést ad ki a kötelezett értékpapír feletti rendelkezési jogának felfüggesztéséről.
131.a §
(1) A tőzsdei értékpapírpiacra13a) bevezetett értékpapírok végrehajtását a végrehajtó kizárólag értékpapír-kereskedőn keresztül történő tőzsdei értékesítéssel végezheti. Amennyiben a tőzsdén jegyzett értékpapírpiacra13a) bevezetett, nyilvánosan forgalmazott értékpapírral az elmúlt három hónapban nem kereskedtek, az értékpapír-kereskedő a szakmai gondossággal elérhető legmagasabb áron kínálhatja azt eladásra.
(2) Az ingóságok adásvétel útján történő végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni a tőzsdei értékpapírpiacra13a) be nem vezetett értékpapírok végrehajtására, ha az értékpapír jellege ezt lehetővé teszi. A legalacsonyabb ajánlat az értékpapír szakértői véleménnyel meghatározott értéke.
(3) Ha az értékpapír jellege nem teszi lehetővé a 2. bekezdés szerinti eljárást, a végrehajtó felszólítja azt a személyt, akinek az értékpapír alapján teljesítenie kell, hogy a teljesítést a teljesítés esedékességét követően az általa erre a célra meghatározott, a teljesítés esedékességét követő 15 napnál nem hosszabb határidőn belül adja át neki.
(4) Az értékpapírok értékesítésével történő végrehajtás során az értékpapírral csak a végrehajtó hozzájárulásával lehet rendelkezni.
132. §
Mindent, ami a jogok megőrzéséhez vagy az értékpapírok feletti jogok gyakorlásához szükséges, a végrehajtó külön megbízás alapján végzi el, amely a bíróság végzése. Ha a követelést perelni kell, a bíróság gondnokot jelöl ki a kereset benyújtására.
133. §
(1) A követelés értékpapírokból származó teljesítését a végrehajtó a külön jogszabályok13b) szerinti cselekményekkel végzi el.
(2) Az értékpapírokkal való rendelkezés során az 1. bekezdés szerinti valamennyi cselekményt a kötelezett helyett a végrehajtó végzi el.
ÖTÖDIK SZAKASZ
Végrehajtás ingatlanok eladásával
134. §
(1) Az ingatlanértékesítés útján történő végrehajtás csak akkor hajtható végre, ha a jogosult hozzájárul az ingatlanértékesítés útján történő végrehajtás megkezdéséről szóló értesítésben (a továbbiakban csak a „végrehajtás megkezdéséről szóló értesítés”) meghatározott ingatlan értékesítés útján történő végrehajtásához, és ha bizonyítást nyer, hogy az ingatlan a kötelezett tulajdonában van.
(2) Az ingatlan értékesítésével történő végrehajtás nem hajtható végre, ha a kötelezettet a külön jogszabály13ba) szerinti tulajdonjog megállapítására irányuló eljárásban végrehajtható sürgősségi intézkedéssel kötelezték, hogy tartózkodjon a tulajdonjog átruházásától.
(3) Az ingatlan értékesítésével történő végrehajtás az ingatlanra annak részeivel és tartozékaival együtt alkalmazandó.
135. §
(1) A végrehajtással megbízott végrehajtó
a) értesíti a jogosultat és a kötelezettet is az ingatlanértékesítés útján történő végrehajtás megkezdéséről, és megjelöli azt az ingatlant, amelyre a végrehajtás vonatkozik,
b) a 134. szakasz 1. bekezdése szerint kéri a jogosult hozzájárulását,
c) megtiltja a kötelezettnek, hogy az ingatlant másra átruházza vagy megterhelje,
d) elrendeli a kötelezettnek, hogy a végrehajtás megkezdéséről szóló értesítés kézhezvételétől számított három napon belül értesítse a végrehajtót arról, hogy van-e valakinek az ingatlanra elővásárlási joga és ki az, azzal a felvilágosítással, hogy a bejelentés elmulasztása esetén felel az ezzel okozott kárért.
(2) A végrehajtó a végrehajtás megkezdéséről szóló értesítést a jogosulton és a kötelezetten kívül kézbesíti a társtulajdonosoknak és azoknak, akiknek az ingatlanon elővásárlási vagy egyéb dologi joga van, a lakások és nem lakáscélú helyiségek tulajdonosai közösségének vagy a lakóépület kezelőjének, a járási hivatalnak, az adóhivatalnak, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak és annak a községnek, amelynek területén az ingatlan található, valamint annak a járási hivatalnak, amelynek kerületében a kötelezett lakóhelye található. A végrehajtás megkezdéséről szóló értesítést továbbá ki kell függeszteni a végrehajtó hivatalos hirdetőtábláján az árverési hirdetmény kifüggesztéséig.
136. §
(1) A végrehajtást árverés útján kell lefolytatni; ezt a végrehajtó végzi. Annak a végrehajtónak az írásbeli hozzájárulásával, akinek az ingatlan értékesítés útján történő végrehajtás megkezdéséről szóló értesítését korábban bejegyezték a tulajdoni lapra, egy másik végrehajtó is lefolytathatja az árverést.
(2) A jogosultnak a végrehajtásból származó bevételből való kielégítése szempontjából az az időpont az irányadó, amikor a végrehajtási megbízást a végrehajtónak kézbesítették.
(3) Az ingatlan értékesítéséhez való hozzájárulás visszavonását, vagy a végrehajtás leállítására irányuló indítványt a jogosult csak az árverési határozat közzétételéig nyújthatja be.
(4) Ha a jogosult visszavonja az ingatlan értékesítéséhez való hozzájárulását a 3. bekezdés szerint, vagy ha a bíróság a jogosult kérelmére a 3. bekezdés szerint a végrehajtást leállítja, az árverés előkészítésével kapcsolatban felmerült költségeket a jogosult viseli.
137. §
(1) A végrehajtó, a végrehajtás felfüggesztésére irányuló, halasztó hatályú kérelem benyújtására megadott határidő lejártát vagy az ilyen kérelmet elutasító bírósági határozat kézhezvételét követően végrehajtási végzést (ingatlanok értékesítésével történő végrehajtási végzést) bocsát ki.
(2) A végrehajtási végzést kézbesíteni kell a jogosultnak, a kötelezettnek, a társtulajdonosoknak és az ingatlanon elővásárlási vagy egyéb dologi joggal rendelkező személyeknek, a lakás- és nem lakáscélú helyiségek tulajdonosainak társulásának vagy a lakóépület kezelőjének, a járási hivatalnak, az adóhivatalnak, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak és annak a településnek, amelynek kerületében az ingatlan található, valamint annak a járási hivatalnak, amelynek kerületében a kötelezett lakóhelye található. A kötelezettnek, az ingatlanra elővásárlási vagy egyéb dologi joggal rendelkező személyeknek és a földhivatalnak saját kezébe kell kézbesíteni a végzést.
138. §
(1) A végrehajtási végzés kiadását követően a végrehajtónak be kell szereznie az ingatlan áráról szóló szakértői véleményt. A szakértő kérésére a végrehajtó biztosítja az értékbecslés elkészítéséhez szükséges együttműködést. Az ingatlanértékelés időpontjáról és helyéről értesíti a jogosultat, a kötelezettet, a társtulajdonosokat, valamint azokat a személyeket, akikre nézve az ingatlanhoz egyéb terhek kötődnek.
(2) A kötelezett köteles a végrehajtónak vagy alkalmazottjának és a szakértőnek a felértékelendő ingatlanhoz való hozzáférést lehetővé tenni. A végrehajtó az 1. bekezdés szerinti szakértői jelentés elkészítése céljából jogosult az értékbecslés tárgyát képező ingatlanhoz való hozzáférés kikényszerítésére.
139. §
(1) A szakértői jelentésnek tartalmaznia kell az ingatlan általános értékét és azon terhek becsült értékét, amelyeket az árverezőnek a legmagasabb ajánlat beszámítása nélkül kell átvállalnia (153. § 1. bekezdés), valamint azon terhek becsült értékét, amelyeket az árverezőnek a legmagasabb ajánlat beszámításával kell átvállalnia (153. § 2. bekezdés).
(2) A jelen törvény alkalmazásában az ingatlan általános értékének az ingatlan külön jogszabály13c) szerint meghatározott általános értékét kell tekinteni, azon terhek figyelembevétele nélkül, amelyeket az árverező a legmagasabb ajánlat beszámításával átvállal.
(3) Az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat úgy kell felbecsülni, hogy meg kell állapítani azt a hasznot, amelyet e jogok a haszonélvezőnek egy év alatt biztosítanak, és e haszon értékét örökös jog esetén hússzal, időben korlátozott jog esetén pedig azzal a számmal kell megszorozni, ahány évig a jog még fennáll, de legfeljebb hússzal.
(4) Az ingatlanhoz kapcsolódó terheket a teherből eredő, a terheltnek okozott gazdasági kár alapján kell felbecsülni. Határozatlan időtartamú terhek esetén húszéves időtartamot kell alapul venni, pontosan korlátozott időtartamú terhek esetén pedig ezt az időtartamot kell alapul venni. Az ismétlődő teljesítések és juttatások iránti igényekből eredő terheket annak az összegnek a kiszámításával kell megbecsülni, amely elegendő lenne az ellátások és juttatások kifizetésére vagy azok pénzbeli értékének a kamatokkal együtt történő kifizetésére.
(5) A végrehajtó értesíti a jogosultat, a kötelezettet, a kötelezett jelzálogjogosultját és az ingatlanra elővásárlási joggal rendelkező személyeket a szakértői vélemény elkészítéséről és az abban szereplő ingatlan áráról, valamint tájékoztatja őket a szakértői véleménynek a végrehajtói irodában való megtekintésének lehetőségéről.
(6) A végrehajtó biztosítja a szakértői véleményhez szükséges iratokat, és egyidejűleg leltárt készít a terhekről, megjelölve, hogy melyeket kell átvenni a legmagasabb beadvánnyal együtt, és melyeket kell átvenni beszámítás nélkül.
140. §
(1) A 142. § 2. bek. szerinti legalacsonyabb ajánlat megállapítását követően a végrehajtó az árverés időpontját rendelettel állapítja meg; az árverés időpontját legkorábban az adatoknak, külön jogszabály szerint a Kereskedelmi Közlönyben való közzétételére meghatározott határidő utolsó napját követő harmincadik napon állapíthatja meg.
(2) Az árverési rendeletnek tartalmaznia kell
a) az árverés idejét és helyét,
b) az ingatlan, valamint tartozékainak és tulajdonosának megjelölését,
c) az ingatlan szakértői véleményben meghatározott általános értékét,
d) a biztosíték összegét, letétbe helyezésének módját és határidejét, a letétbe helyezés számlaszámát és helyének és címét, amely a letétbe helyezést igazolja, valamint a leendő vevőnek történő visszaszolgáltatásának módját és határidejét, aki nem nyeri meg az árverést,
e) a 142. cikk 2. bek. szerinti legalacsonyabb összegű ajánlatot,
f) a legmagasabb összegű ajánlat kifizetésének módját,
g) azokat a terheket, amelyeket az árverezőnek át kell vennie anélkül, hogy a legmagasabb ajánlatba beszámítana,
h) az ingatlan terheinek és hasznainak átruházására vonatkozó rendelkezéseket,
i) az elárverezett ingatlan árverezőnek történő átadására vonatkozó rendelkezéseket,
j) felhívást mindazok számára, akik követeléseikkel a legmagasabb beadványra vannak utalva, hogy az árverési időpontjára vonatkozó követeléseik összegét, beleértve az esetleges tartozékokat is, adják meg, és azokat okiratokkal igazolják, azzal a figyelmeztetéssel, hogy ellenkező esetben követeléseiket csak az ügyiratok tartalma alapján fogják figyelembe venni,
k) felhívást a hitelezőknek, hogy nyilatkozzanak arról, hogy kérik-e a készpénzben történő fizetést, azzal a figyelmeztetéssel, hogy ha az árverés időpontja előtt nem kérik a készpénzben történő fizetést, az árverező átvállalhatja a tartozást,
l) felhívást az árverést nem engedő jogok gyakorlásának bizonyítására az árverés megkezdése előtt, azzal a figyelmeztetéssel, hogy ellenkező esetben e jogok nem gyakorolhatók a jóhiszemű árverező kárára,
m) egy közleményt arról, hogy az ingatlanra elővásárlási joggal rendelkező személyek azt csak az árverésen, mint árverezők gyakorolhatják, és hogy az elővásárlási jog az árverés megnyerésével megszűnik,
n) az ingatlan megtekintésének idejét és helyét,
o) a kötelezett számára szóló felhívást, hogy az érdeklődők egy meghatározott időpontban megtekinthessék az ingatlant.
141. §
(1) Az árverési rendeletet tértivevényes ajánlott küldeményként kell kézbesíteni a jogosultnak, a kötelezettnek, a társtulajdonosnak és mindenkinek, akinek az ingatlanon dologi vagy elővásárlási joga van, ha az az ügyiratokból vagy az ingatlankataszterből kitűnik.
(2) A végrehajtó az árverési rendeletet kifüggeszti a hivatalos hirdetőtábláján, és felkéri azt a települést, amelynek körzetében az ingatlan található, hogy a rendelet lényeges tartalmát a helyben szokásos módon tegye közzé. A végrehajtó az árverési rendeletet a sajtóban is közzé teheti, és kérheti a járási hivatalt, hogy a rendeletet a hivatalos hirdetőtábláján tegye közzé. Az árverési rendeletet a végrehajtó haladéktalanul elküldi a minisztériumnak a Kereskedelmi Közlönyben való közzététel céljából.
(3) Ha az elővásárlási jog jogosultja később jelentkezik, az árverési rendeletet tértivevényes ajánlott küldeményként kell neki kézbesíteni, hogy az árverés megkezdése előtt kézhez kapja.
(4) A kötelezett az árverési rendeletben meghatározott időpontban, a végrehajtó vagy alkalmazottai jelenlétében lehetővé teszi az árverésre bocsátott ingatlan megtekintését.
(5) Az árverezett ingatlan megtekintése céljából a végrehajtó vagy alkalmazottja jogosult az árverezett ingatlanhoz való hozzáférés kikényszerítésére.
142. §
(1) Az árverésre bocsátott ingatlan megvásárlásában érdekeltek kötelesek a 2. bekezdés szerint megállapított legalacsonyabb ajánlat felét biztosítékként letétbe helyezni, készpénzben vagy csekken, illetve a végrehajtó számlájára történő átutalással. Ha az ajánlattevő az árverésen élni kíván elővásárlási jogával, ezt legkésőbb a biztosíték letétbe helyezésekor igazolnia kell.
(2) A legalacsonyabb ajánlat megegyezik a szakértői vélemény által meghatározott általános értékkel, csökkentve azokkal a terhekkel, amelyeket az árverező a legmagasabb ajánlat beszámításával vállal át, és növelve az ingatlanhoz kapcsolódó jogok értékével, amelyeket az árverező a legmagasabb ajánlat beszámításával vállal át.
(3) A legmagasabb ajánlat befizetésére az árverező az árverési rendeletben határidőt állapít meg, amely az árverés megnyerésének napjától kezdődik, és nem haladhatja meg a két hónapot.
(4) A legmagasabb ajánlatba beszámít a letétbe helyezett biztosíték.
(5) Ha az árverező olyan személy, aki az ingatlanhoz kapcsolódó teher jogosultja, az ingatlan árának az ilyen terhek értékével történő csökkentése nem alkalmazható.
(6) Alapított szerződéses szolgalmi jog esetén az árverező a kötelezett jogutódja.
143. §
(1) Ha az árverező nem fizeti ki időben a legmagasabb ajánlatot, a végrehajtónak újra kell árvereznie az ingatlant; az újbóli árverésre azonban nem kerül sor, ha az árverező az újbóli árverés előtt kifizeti a legmagasabb ajánlatot.
(2) Az újbóli árverésre az első árverésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal a különbséggel, hogy a legalacsonyabb ajánlat a 142. § 2. bek. szerint meghatározott legalacsonyabb ajánlat 75 %-ának felel meg. A végrehajtó az 1. bekezdésben említett árverezőt is értesíti az árverésről. Ez az árverező köteles megfizetni a legmagasabb ajánlat különbözetét, az újbóli árverés költségeit és a legmagasabb ajánlatának határidőre történő kifizetésének elmulasztásával okozott kárt. Ez a kompenzáció a felosztható eszközökhöz tartozik.
144. §
(1) A biztosíték letétbe helyezését követően a végrehajtó felszólítja az ajánlattevőket az ajánlattételre.
(2) Az árverést személyesen vagy képviselő útján kell lefolytatni, akinek az ajánlattevő képviseletére való jogosultságát közokirattal vagy hatóságilag hitelesített okirattal kell igazolnia.
(3) Az árverésben nem vehet részt a végrehajtással megbízott végrehajtó és alkalmazottai, a jegyzőkönyvvezető, az árverezett ingatlanról szakvéleményt készítő szakértő, a kötelezett, a kötelezett házastársa, ha az ingatlan a házastársak osztatlan közös tulajdonába tartozik, a 143. § 1. bekezdésében említett árverező, valamint az a személy, akit külön jogszabály az ingatlan megszerzésében akadályoz.
(4) Az árverést addig tart, amíg az árverezők ajánlatokat tesznek; az árverezők ajánlataikkal mindaddig kötve vannak, amíg a végrehajtó ki nem hirdeti a nyertest. Az árverésre bocsátott ingatlan árának összegét az árszabályzat rendelkezései nem korlátozzák.
145. §
(1) Ha az árverésen még a legalacsonyabb ajánlatot sem tették meg, a végrehajtó a következő árverési időpontot úgy tűzi ki, hogy az árverésre legkorábban az eredménytelen árverés után 30 nap elteltével kerüljön sor. Ebben az esetben a legalacsonyabb ajánlat a szakértői véleményben meghatározott ár háromnegyedét teszi ki. Ha a következő árverési időpontban sem érkezik az előző mondat szerint csökkentett legalacsonyabb ajánlat, a végrehajtó, ha az árverés nem olyan lakásra vagy házra irányul, amelyben a kötelezett külön jogszabály szerint állandó lakóhellyel rendelkezik, újabb árverési időpontot tűzhet ki úgy, hogy az árverésre legkorábban az előző árverési időpont lejárta után 30 nappal kerüljön sor; ebben az esetben a legalacsonyabb ajánlat a szakértői véleményben meghatározott ár fele lehet.
(2) Ha az ingatlant a végrehajtási végzés kibocsátásától számított két éven belül nem sikerül árverésen értékesíteni, a végrehajtó értesítést bocsát ki az ingatlan értékesítésével történő végrehajtás befejezéséről.
146. §
(1) A végrehajtó azt a személyt hirdeti ki nyertesnek, aki megfelel a törvényben meghatározott feltételeknek, és aki a legmagasabb ajánlatot tette. Ha több árverező ugyanazt az ajánlatot tette, és ha nem nyújtottak be magasabb elfogadható ajánlatot, a bírósági végrehajtó sorsolás útján dönt arról, hogy ki nyeri az árverést. Ha azonban az árverezők egyike társtulajdonos volt, vagy olyan személy, aki dologi elővásárlási joggal rendelkezik, őt kell az árverés nyertesekként kihirdetni.
(2) A bírósági végrehajtó jegyzőkönyvet készít az árverés megnyeréséről.
147. §
(1) Az árverezők, a jogosult, a kötelezett, a település és az államigazgatási szervek képviselői, ha jelen vannak az árverésen, kifogást emelhetnek a végrehajtónál a nyertes kihirdetése ellen. Ezen kívül, aki a 141. § 1. bek. rendelkezéseivel ellentétben nem kapta meg az árverési rendeletet, és ezért nem volt jelen az árverésen, az árverés időpontjától számított három napon belül kifogást emelhet.
(2) A kifogásokat jegyzőkönyvbe kell foglalni. A bíróság a kifogásokról a nyertes kihirdetéséről szóló határozattal együtt határoz.
(3) A kifogásoknak csak akkor lehet helyt adni, ha a kifogást benyújtó számára hátrányos szabálytalanságokra hivatkoznak, vagy ha a bíróság törvénysértést állapít meg.
148. §
(1) A nyertes kihirdetése a bíróság jóváhagyásához kötött. A bíróság a végrehajtónak a nyertes jóváhagyására irányuló kérelmének kézhezvételétől számított 30 napon belül dönt a nyertes jóváhagyásáról. A végrehajtó átadja a bíróságnak a nyertes kihirdetésének alapjául szolgáló iratokat.
(2) A bíróságnak a nyertes elfogadásáról szóló határozatát a végrehajtó kézbesíti a jogosultnak, a kötelezettnek, az árverezőnek és a nyertest kifogásoló személynek (147. §). A bíróság a nyertes elfogadásáról szóló jogerős bírósági határozatát a helyileg illetékes járási hivatalnak adja át az ingatlankataszterbe való bejegyzés céljából, a nyertes kihirdetéséről szóló jegyzőkönyvvel együtt.
149. §
Ha a bíróság a felhozott kifogásokra tekintettel nem hagyja jóvá az árverés nyertesét, a végrehajtó folytatja az árverést az utolsó előtti ajánlat kikiáltásával, ha csak a legalacsonyabb ajánlatot nyújtották be, akkor ezzel az ajánlattal. Az árverés folytatásának időpontjáról legalább 15 nappal korábban értesíti a 147. cikk 1. bek. említett személyeket.
150. §
(1) Az árverező az árverés megnyerését követően veheti birtokba az elárverezett dolgot; erről köteles értesíteni a végrehajtót.
(2) Ha az árverező kifizette a legmagasabb ajánlatot, és a bíróság jóváhagyta az árverés megnyerését, az árverező az árverés megnyerésétől kezdve az ingatlan tulajdonosává válik.
151. §
Ha a bíróság nem hagyja jóvá az árverés megnyerését, az árverező köteles a dolgot visszaadni a kötelezettnek, átadni neki a hasznot és megtéríteni az ingatlan kezelésében okozott kárt.
153. §
(1) Az árverezőnek a legmagasabb ajánlat beszámítása nélkül kell átvennie a külön jogszabály alapján keletkezett szolgalmi jogokat és bérleti jogokat. Hacsak a külön törvény13d) másként nem rendelkezik, az ingatlanon fennálló zálogjogok az árverezővel szemben a legmagasabb ajánlat beszámítása nélkül érvényesülnek.
(2) Ellenkező esetben az árverező a legmagasabb ajánlat beszámításával veszi át a szolgalmakat.
(3) Az elárverezett ingatlanra vonatkozó elővásárlási jog az árverés megnyerésével megszűnik.
(4) Az elárverezett ingatlanon fennálló zálogjogra a külön jogszabály13d) rendelkezéseit kell alkalmazni.
154. §
(1) Miután a bíróság jóváhagyta az árverés megnyerését (148. §), a végrehajtónak ütemezési meghallgatást kell tartania. Az ütemezési tárgyalásra beidézi az árverezőt és azokat a személyeket, akiknek a 141. § 1. bek. szerint kézbesítették az árverési rendeletet, vagy akik a 140. § 2. bek. j) pontja szerint bejelentették követeléseiket.
(2) Az ütemezési tárgyalás befejezése után a legmagasabb ajánlott összegből nem lehet többet követelni, mint amennyi be volt jelentve [140. § 2. bekezdés i) pont].
155. §
(1) Az ütemezési tárgyaláson kell meghatározni a figyelembe veendő követelések kifizetésének sorrendjét és módját.
(2) Ha a végrehajtást kiskorú gyermek tartásdíj-követelésének behajtására hajtják végre, vagy ha az ilyen bejelentett követelést a felosztható vagyonból kell kielégíteni, és feltételezhető, hogy a 157. § 4. bek. említett tény bekövetkezik, a végrehajtó tájékoztatja a jogosultat vagy az ilyen hitelezőt a külön jogszabály11g) szerinti határozat iránti kérelem lehetőségéről.
156. §
A felosztható vagyont a legmagasabb ajánlat és annak kamatai, a 143. § 1. bek. említett árverési biztosíték és adott esetben a 143. § 2. bek. említett kötelezettségeknek megfelelő összegek alkotják.
157. §
(1) Az ütemezési tárgyalás eredményének megfelelően a követeléseket a vagyonból a következő sorrendben kell kielégíteni:
a) a végrehajtás költségei, kivéve azokat, amelyek az ingatlan értékesítésétől eltérő végrehajtási módszerekkel lefolytatott végrehajtással kapcsolatban merültek fel,
b) a kiskorú gyermek után járó tartásdíjhátralékokat, amely az ütemezés időpontjában esedékesek,
c) a zálogjoggal biztosított követelések, a kielégítésük szerinti döntő sorrendben,
d) a jogosultnak a végrehajtás során behajtott követelése, az adók, díjak, illetékek, egészségbiztosítási díjak, társadalombiztosítási díjak és az öregségi nyugdíj-megtakarításokhoz való hozzájárulások követelése,
e) egyéb követelések.
(2) Amennyiben az azonos sorrendű követelések nem elégíthetők ki teljes egészében, azokat arányosan kell kielégíteni, kivéve, ha az 1. bek. c) pontja másként nem rendelkezik.
(3) Az árverés megnyerését megelőző három év kamatait és a végrehajtó költségeit a tőkeösszeg sorrendjében kell kielégítésre. Ha a felosztott vagyon nem elegendő, azt a tőkeösszeg kifizetése előtt kell kifizetni.
(4) Ha az értékesítésből származó bevétel meghaladja az 1. és 2. bekezdés szerinti összes követelést, a végrehajtó a fennmaradó bevételt az összes jogosult követelésének rendezése után a kötelezettnek fizeti ki.
158. §
(1) Ha az árverésen az összes olyan ingatlant eladják, amelyekhez a Polgári Törvénykönyv 151.a § szerinti zálogjoggal biztosított követelések kapcsolódnak, ugyanarra követelésre (a továbbiakban csak „közös zálogjog”), az ilyen követeléseket az egyes felosztható vagyonból származó bevételből készpénzben kell kifizetni a felosztható vagyon maradványának arányában, amely a korábbi követelések kifizetése után minden egyes ingatlan esetében növekszik. Ha a hitelező más arányban követeli a kielégítést, akkor azoknak a személyeknek, akik ennek következtében kevesebbet kapnának a felosztott vagyonból, azt az összeget kell átutalni, amely az ilyen követelésre az egyes felosztott vagyonok hiányának összegéig esne.
(2) Ha az árverésen nem értékesítették az összes olyan ingatlant, amelyhez a közös zálogjoggal biztosított követeléseket kötik, az ellenérték kiszámításának alapjául az összes ingatlan általános szabályok szerint meghatározott értékét kell használni. Azokat az összegeket, amelyeket a sorrendben hátrébb elhelyezkedő hitelezők elvesztettek volna azáltal, hogy a közös zálogjoggal biztosított követelés jogosultja többet kapott, mint amennyi az eladott ingatlanból származó bevételből neki járt volna, kérésükre az el nem adott ingatlanokon zálogjoggal kell biztosítani abban a sorrendben, ahogyan az a kielégített jogosultat megillette volna.
(3) Az előző bekezdések rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell azokra a követelésekre is, amelyeket ugyanazon ingatlan több tulajdonostársának részesedése terhel.
160. §
(1) A végrehajtó az ingatlanok árveréséből származó bevétel ütemezéséről (a továbbiakban csak a „bevétel ütemezése”) jegyzőkönyvet készít.
(2) A bevétel ütemezéséről szóló jegyzőkönyvet át kell adni a 161. § 1. bek. említett személyeknek és szerveknek.
161. §
(1) Azok a személyek és hatóságok, akiket az ütemezési tárgyalásra (154. § 1. bek.) be kellett idézni, valamint azok a személyek, akiknek követeléseit a tárgyaláson elbírálták, a bevétel ütemezésének kézbesítését követő három napon belül kifogást emelhetnek a végrehajtónál a bevétel ütemezése ellen.
(2) A kifogásokat jegyzőkönyvbe kell foglalni. A bíróság a kifogásokról az ütemezésről szóló határozattal együtt hoz határozatot.
(3) A kifogásoknak csak akkor lehet helyt adni, ha a kifogást benyújtó számára hátrányos szabálytalanságokra hivatkoznak, vagy ha a bíróság törvénysértést állapít meg.
162. §
A bíróság dönt azokról a követelésekről, amelyeket az ütemezési tárgyaláson a kifizetés igazságossága, összege, rendje vagy módja tekintetében vitattak (44. §). Az ilyen határozat valamennyi hitelezővel és a kötelezettel szemben is hatályos.
163. §
Ha a bíróság a 44. § szerinti indítványnak helyt adott, a bírósági végrehajtó új ütemezési tárgyalást tart.
164. §
(1) Ha a bevétel ütemezése ellen kifogást emeltek, a bevétel ütemezése a bíróság jóváhagyásához kötött; a bíróság legkésőbb 30 napon belül határozatot hoz a bevétel ütemezéséről. Ha a bevétel ütemezése ellen nem emeltek kifogást, a 161. § 1. bek. szerinti határidőn belül, a bevétel ütemezését jóváhagyottnak kell tekinteni.
(2) A bevétel ütemezéséről szóló határozatot és a hagyaték ütemezésével szembeni kifogásokról szóló határozatot a végrehajtó kézbesíti azoknak a személyeknek, akiket a 154. § 1. bek. alapján az ütemezési tárgyalásra be kellett idézni, azoknak a személyeknek, akiknek követeléseiről a tárgyaláson döntöttek, valamint annak, aki a bevétel ütemezésével szembeni kifogást benyújtotta.
165. §
(1) A bevétel ütemezésének jóváhagyását és a legmagasabb ajánlat teljes kifizetését követően a végrehajtó hét napon belül átutalja a jogosultaknak az elrendelt összegeket, kivéve azokat a követeléseket, amelyek tekintetében a bejelentett követelés megtagadásáról szóló eljárás van folyamatban.
(2) A nyilvántartásba vett követelés elutasításáról szóló jogerős határozatot (162. §) követően a bíróság az említett eljárás eredményétől függően vagy elrendeli, hogy a végrehajtó fizesse ki a levont összegeket a bevétel ütemezése szerint, vagy pótmeghallgatást tart a bevétel ütemezéséről.
166. §
Társtulajdonosi részesedés eladása
(1) Az ingó és ingatlan dologban lévő társtulajdonosi részesedés eladással történő végrehajtására, az ingó és ingatlan dolgok értékesítésével történő végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A végrehajtásról, a végrehajtó értesíti a többi társtulajdonost.
(2) A közös tulajdonban álló ingó vagy ingatlan dolog társtulajdonosa megakadályozhatja a dolog értékesítését, ha legkésőbb az árverés megkezdése előtt a végrehajtónál készpénzben vagy a végrehajtó számlájára szóló csekken az árverésre kerülő résznek megfelelő összeget letétbe helyezi. Ha a társtulajdonosok egyike ezt az összeget a végrehajtó számlájára befizeti, őt kell a tulajdonrész árverezőjének tekinteni; ha több társtulajdonos fizeti be ezt az összeget a végrehajtó számlájára, a tulajdonrész árverezőinek köre csak a társtulajdonosokra szűkül. A végrehajtó továbbiakban az árverésre vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(3) A társtulajdonosi részesedés megszerzése bírósági jóváhagyáshoz kötött.
Végrehajtási zálogjog alapítása ingatlanokon
Az ingatlankataszterben bejegyzett ingatlanok
167. §
(1) A végrehajtási zálogjogot, az ingatlankataszterbe bejegyzett ingatlanon, az ingatlan lefoglalásával kell alapítani, a végrehajtási zálogjog alapításának az ingatlankataszterbe történő bejegyzésével, külön jogszabályok szerint. Az ingatlankataszterbe be kell jegyezni, hogy a végrehajtás alá vont ingatlant követelés miatt kisajátítják.
(2) Az ingatlankataszterbe bejegyzett ingatlanon végrehajtási zálogjogot csak a jogosult javaslatára lehet alapítani; a zálogjogosult hozzájárulása a végrehajtási zálogjog alapításához nem szükséges.
(3) A végrehajtás leállítását követő hét napon belül a végrehajtással megbízott végrehajtó értesíti az illetékes járási hivatalt a végrehajtási zálogjog törléséről.
168. §
(1) A végrehajtással megbízott végrehajtó
a) értesíti a jogosultat és a kötelezettet a végrehajtás megkezdéséről az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlanon végrehajtási zálogjog alapításával, és megjelöli azt az ingatlant, amelyre a végrehajtási zálogjogot alapítják,
b) A végrehajtás leállítására irányuló, halasztó hatályú kérelem benyújtására megadott határidő lejártát vagy a bíróságnak az ilyen kérelmet elutasító határozat kézbesítését követően a végrehajtó végrehajtási végzést (az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlanon történő végrehajtási zálogjog alapításáról szóló végzést) bocsát ki.
(3) A végrehajtási végzést kézbesítik a jogosultnak, a kötelezettnek és a járási hivatalnak. A kötelezettnek és a járási hivatalnak saját kezébe kézbesítik.
(4) A járási hivatal a végrehajtási végzés kézbesítésének napján köteles a végrehajtási zálogjognak az ingatlanra történő alapítását az ingatlan-nyilvántartásba külön jogszabályok szerint bejegyezni.
169. §
Az olyan követelések esetében, amelyekre végrehajtási zálogjogot alapítottak, az ingatlan értékesítésével történő végrehajtás közvetlenül az ingatlan későbbi vevőjével szemben is végrehajtható.
170. §
Végrehajtási zálogjog csak akkor alapítható, ha bizonyított, hogy az ingatlan a kötelezett tulajdonában van.
171. §
(1) A végrehajtási zálogjog sorrendjére az az időpont az irányadó, amikor azt az ingatlankataszterbe külön jogszabályok szerint bejegyezték. A végrehajtó által az egyes követelésekre alapított több végrehajtási zálogjog közötti sorrend tekintetében az az időpont az irányadó, amikor a végrehajtási zálogjog alapítására vonatkozó indítvány a végrehajtóhoz beérkezett. Ha egyszerre több kérelem érkezik be, a zálogjogok azonos sorrendben vannak.
(2) Ha a végrehajtott követelésre korábban szerződéses zálogjogot alapítottak, a végrehajtási zálogjog sorrendjére az említett szerződéses zálogjog sorrendje az irányadó.
Az ingatlankataszterbe be nem jegyzett ingatlanok
172. §
(1) Az ingatlankataszterbe be nem jegyzett ingatlanon, végrehajtási zálogjogot az ingatlan lefoglalásával kell alapítani, az ingatlan jegyzőkönyvben történő leírásával. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy milyen ingatlanról van szó, ki a tulajdonosa, és rögzíteni kell, hogy az ingatlan lefoglalására a behajtandó tartozás miatt kerül sor.
(2) Ha a behajtandó követelésre korábban szerződéses zálogjogot állapítottak meg, ezt is be kell jegyezni a jegyzőkönyvbe.
(3) Az ingatlankataszterbe be nem jegyzett ingatlanra végrehajtási zálogjogot csak a jogosult javaslatára lehet alapítani.
173. §
(1) A végrehajtással megbízott végrehajtó
a) értesíti a jogosultat és a kötelezettet a végrehajtás megkezdéséről azáltal, hogy végrehajtási zálogjogot alapít az ingatlankataszterbe be nem jegyzett ingatlanra, és megjelöli azt az ingatlant, amelyre a végrehajtási zálogjogot alapítják,
b) a végrehajtás felfüggesztő hatályú leállítására irányuló kérelem benyújtására megadott határidő leteltét követően, vagy az ilyen kérelmet elutasító bírósági határozat kézbesítését követően, végrehajtási végzést (az ingatlankataszterbe be nem jegyzett ingatlanra végrehajtási zálogjog alapításáról szóló végzés) bocsát ki.
(2) A végrehajtási végzést a jogosultnak és a kötelezettnek is kézbesíteni kell. A kötelezettnek saját kezébe kell kézbesíteni.
(3) A lefoglalást be kell jegyezni a kötelezett tulajdonjogát igazoló okiratba és a behajtandó tartozás szerződéses zálogjogát megállapító okiratba.
174. §
Az olyan követelések esetében, amelyekre végrehajtási zálogjogot alapítottak, az ingatlan értékesítésével történő végrehajtás közvetlenül az ingatlan későbbi vevőjével szemben is végrehajtható.
175. §
Végrehajtási zálogjog csak akkor létesíthető, ha bizonyított, hogy az ingatlan a kötelezett tulajdonában van.
176. §
A 171. § értelemszerűen alkalmazandó az ingatlankataszterbe be nem jegyzett ingatlanokra vonatkozó végrehajtási zálogjog sorrendjére.
177. §
Ha korábban már lefoglalták egy másik követelés miatt, a végrehajtási zálogjogot be kell jegyezni a korábbi lefoglalási jegyzőkönyvbe.
178. §
Mindenkinek joga van betekinteni a végrehajtási zálogjogot létrehozó dokumentumokba.
HATODIK SZAKASZ
Végrehajtás a vállalkozás eladásával
179. §
(1) A vállalkozás vagy egy része értékesítésével történő végrehajtásra, a jelen törvénynek az ingó és ingatlan vagyon értékesítésével történő végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit, valamint a vállalkozás szerződéssel történő értékesítésére vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni.15)
(2) Ha a vállalkozást vagy annak egy részét árverésen értékesítik, arra az árverezőre, aki jogerősen megnyerte az árverést, és aki befizette a legmagasabb ajánlatot, azzal a nappal, mikor az árverést megnyerte, átszáll a vállalkozás működését szolgáló dolgok, jogok és egyéb vagyontárgyak tulajdonjoga (150. §).
(3) Az eladásra kerülő vállalkozás üzleti tevékenységéhez kapcsolódó ipari vagy egyéb szellemi tulajdonból eredő valamennyi jog az árverezőre száll át. Ha e jogok megszerzéséhez vagy megtartásához egy bizonyos vállalkozási tevékenység végzése szükséges, az árverezőnek a vállalat árverését követően végzett tevékenységébe beszámítódik, a vállalat árverésen történő értékesítését megelőzően végzett tevékenysége is.
(4) A vállalkozás munkavállalóival fennálló munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek az árverezőre szállnak át.
(5) Egy vállalkozás eladás útján történő végrehajtásakor csak külön a cégnév nem vehető el; ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a végrehajtás a vállalkozás egy részére vonatkozik.
(6) A cégnév használatának engedélyezését külön jogszabály szabályozza.16)
(7) Ha egy vállalkozás vagy annak egy része értékesítésével történő végrehajtásra során egy külön jogszabály szerinti17) összefonódásra kerül sor, az árverező köteles erről a tényről értesíteni a Szlovák Köztársaság Gazdasági Versenyhivatalát.
MÁSODIK FEJEZET
Jogok kielégítése nem pénzbeli teljesítés esetén
180. §
(1) Ha a jelen fejezet másként nem rendelkezik, a pénzösszeg megfizetésétől eltérő kötelezettséget előíró határozaton alapuló végrehajtás lefolytatására, a pénzösszeg megfizetését előíró határozaton alapuló végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni. A jogosult költségeit, valamint a végrehajtás költségeit a végrehajtó a pénzbeli teljesítésre vonatkozó jog kielégítésére előírt módon hajtja be.
(2) A jelen fejezet szerinti nem pénzbeli teljesítésre vonatkozó jogok kielégítése céljából a végrehajtó jogosult kikényszeríteni az ingatlanra való bejutást. A végrehajtó által meghatalmazott személy vagy a cselekményben részt vevő személy ugyanilyen jogkörrel rendelkezik.
(3) Ha az célravezető, a végrehajtó az ügy jellegétől függően kényszerintézkedést rendelhet el a jelen fejezet szerinti végrehajtási végzés kiadása előtt, vagy a 43.a § 5. bekezdése szerinti kényszerintézkedés elrendelését indítványozhatja a bíróságon.
(4) A végrehajtó a végrehajtói iroda székhelyén kívül végzett cselekményről jegyzőkönyvet készít. A végrehajtó jogosult a cselekményről audiovizuális felvételt is készíteni. Az audiovizuális felvétel a végrehajtási ügyirat részét képezi; ez érvényes az audiovizuális felvétel megrongálódásának esetére is, amikor a sérülés időpontját, az audiovizuális felvétel sérülésének felfedezésének időpontját és a sérülés körülményeit az audiovizuális felvételen fel kell tüntetni.
ELSŐ SZAKASZ
A kiürítés és kilakoltatás
181. §
Az ingatlan vagy ingatlanrész kiürítése és a kilakoltatás
(1) Ha a végrehajtási okirat az ingatlan vagy annak egy részének kiürítésére kötelez, ideértve a lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség kiürítésének kötelezettségét is, a végrehajtó a végrehajtást kiürítéssel és kilakoltatással hajtja végre. Ha célszerű, a végrehajtó az ingatlan vagy ingatlanrész kiürítése előtt a kiürítendő lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség jól látható részén írásbeli tájékoztatást helyezhet el az ingatlan vagy ingatlanrész tervezett kiürítéséről.
(2) A végrehajtással megbízott végrehajtó
a) értesíti a jogosultat és a kötelezettet az ingatlan vagy ingatlanrész kiürítésével és kilakoltatásával történő végrehajtás megkezdéséről,
b) a végrehajtás felfüggesztésére irányuló, halasztó hatályú indítvány benyújtására nyitva álló határidő lejártát vagy az ilyen indítványt elutasító bírósági határozat kézbesítését követően végrehajtási végzést (kilakoltatással és kiürítéssel történő végrehajtás elrendelése) bocsát ki, amelyben meghatározza a kilakoltatás és kiürítés időpontját.
(3) A végrehajtási végzést a jogosultnak, a kötelezettnek és annak a településnek kell kézbesíteni, amelynek kataszteri területén a kiürítendő ingatlan található; a kötelezettnek saját kezébe kell kézbesíteni. Ha lakásról vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségről van szó, a végrehajtási végzést a lakóépületet kezelő személynek is kézbesíteni kell; ez nem érvényes, ha annak kiderítése megnehezíti a végrehajtás lefolytatását.
(4) A kilakoltatással és kiürítéssel lefolytatott végrehajtáshoz a végrehajtónak fel kell kérnie egy nem érintett személyt; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a végrehajtó gondoskodik audiovizuális felvétel készítéséről.
(5) A végrehajtási végzés kézbesítését követően a végrehajtó intézkedik arról, hogy
a) a kiürítendő ingatlanból vagy ingatlanrészből eltávolítsák a kötelezett, és az ingatlan vagy ingatlanrész használatának jogát, a kötelezett hozzájárulásával indokoló személy, vagy a kiürítendő ingatlan használatára vonatkozó jogcímet igazolni nem tudó személy birtokában lévő tárgyakat,
b) a kiürítendő ingatlanból vagy ingatlanrészből kilakoltassák a kötelezettet, azt a személyt, aki az ingatlan használatát a kötelezett hozzájárulásával indokolja, valamint azt a személyt, aki a kiürítendő ingatlan használatának jogcímét nem tudja igazolni.
182. §
A kiürítésből származó dolgok
(1) A kiürítésből származó dolgokat a kötelezettnek vagy a 181. § 5. bekezdés b) pontjában említett, a kiürített ingatlanban tartózkodó nagykorú személynek kell átadni, ha hajlandó a kiürítésből származó dolgok átvételére. Egyéb esetekben a végrehajtó leltárba veszi és a kötelezett költségére megőrzi azokat; a kötelezett a leltározás befejezésekor jogosult betekinteni a leltár jegyzőkönyvébe.
(2) Ha a dolog értéktelen vagy jelentéktelen értékű, vagy ha olyan dologról van szó, amelyet nem sikerült pénzzé tenni vagy a 183. § 3. bekezdése szerint átadni, a végrehajtó szabadon rendelkezhet a dologgal, beleértve annak megsemmisítését is; erről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely az ügyirat részét képezi.
183. §
A kiürítésből származó dolgok átvétele és értékesítése
(1) Ha a kötelezett vagy a kötelezetthez közel álló személy, aki kijelenti, hogy hajlandó a kiürítésből származó dolgokat átvenni, vagy más személy, aki igazolja, hogy jogosult a kiürítésből származó dolgokat birtokolni, a kiürítésből származó dolgokat a megőrzésbe vételtől számított öt munkanapon belül nem veszi át, a végrehajtó azt úgy, ahogy van, a kötelezett nevére, ajánlattételi eljárás útján, egy vagy több vagyoncsoportként értékesíti. A kötelezettet és az első mondatban említett személyt a 181. § 1. bekezdésének második mondatával összhangban tájékoztatni kell erről az eljárásról. E célból a végrehajtó a Kereskedelmi Közlönyben közzéteszi az általa értékesítésre felkínált vagyontárgyak körét és az ajánlatok benyújtásának határidejét, amely nem lehet kevesebb, mint tíz nap az ajánlatnak a Kereskedelmi Közlönyben való közzétételétől számítva. Csak olyan ajánlatok vehetők figyelembe, amelyekben az ajánlattevő a felajánlott ár előlegét teljes egészében letétbe helyezte a végrehajtó számlájára. Minden esetben a legmagasabb ajánlott ár a döntő. Ha több pályázó ugyanazt az összeget ajánlja, sorsolással kell dönteni. A vevő a saját költségén veszi birtokba a kiürítésből származó dolgokat.
(2) Ha az értékesítésből származó bevétel, a végrehajtási költségek kielégítését követően, beleértve az eljárás lefolytatásához kapcsolódó, az előleggel nem fedezett szükséges költségeket is, nem merül ki, a fennmaradó bevételt a végrehajtó fizeti ki a kötelezettnek.
(3) Ha a kiürítésből származó dolgokat az ajánlattételi eljárás során nem sikerül értékesíteni, a végrehajtó átadja azokat a jogosultnak. Ha a jogosult nem veszi át azokat, a végrehajtó keres egy megfelelő személyt, aki hajlandó átvenni és hasznosítani a kiürítésből származó dolgokat. Érvényes, hogy az a személy, aki a kiürítésből származó dolgokat a végrehajtótól átvette, azok jogos birtokosának számít, és azokkal szabadon rendelkezhet. A jogos birtokos jogosult a kötelezettel szemben azon költségek megtérítésére, amelyeket a jogos birtoklás alatt a kiürítésből származó dolgokért célszerűen viselt, a dolgok visszaszolgáltatásának időpontjában érvényes felértékelésének megfelelő mértékben, valamint a kiürítésből származó dolgok fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos szokásos költségek megtérítésére; e célból visszatartási joggal rendelkezik az átvett kiürítésből származó dolgokon.
184. §
A pótszálláshely és pótlakás
(1) Ha a végrehajtási okirat a kötelezettet az ingatlan vagy az ingatlanrész kiürítésére kötelezi, a kötelezett részére pótlakás vagy pótszálláshely biztosítására vonatkozó kötelezettség ellenében, a végrehajtó a kilakoltatással és kiürítéssel járó végrehajtást csak akkor viszi véghez, ha a jogosult bizonyítja, hogy a kötelezett számára megfelelő pótlakást vagy pótszálláshelyet biztosított.
(2) A kötelezett azzal az indokkal is indítványozhatja a kilakoltatással és kiürítéssel járó végrehajtás leállítását, hogy nem biztosított a megfelelő pótlakás vagy pótszálláshely.
(3) A jogosult és a kötelezett írásban megállapodhatnak abban, hogy a jogosult a pótlakás vagy pótszálláshely biztosítása helyett a kötelezettnek megállapodás szerinti pénzösszeget fizet. A pénzösszeg megfizetésével a kötelezett mentesül a pótlakás vagy pótszálláshely biztosítására vonatkozó kötelezettsége alól.
MÁSODIK SZAKASZ
Dolog és értékpapírok elkobzása
185. §
Dolog elkobzása
(1) Ha a végrehajtási okirat a kötelezettet egy dolognak a jogosult részére történő kiadására vagy átadására kötelezi, a végrehajtást úgy kell végrehajtani, hogy a dolgot a hozzá tartozó vagy a használatához szükséges minden tartozékával együtt el kell kobozni és a jogosultnak át kell adni.
(2) A végrehajtással megbízott végrehajtó
a) értesíti a jogosultat és a kötelezettet a dolog elkobzásával történő végrehajtás megkezdéséről, és a dolgot, a hozzá tartozó vagy a használatához szükséges minden tartozékával együtt, a kötelezettől elkobozza,
b) a végrehajtás leállítására irányuló, halasztó hatályú indítvány benyújtására megadott határidő lejártát, vagy az ilyen indítványt elutasító bírósági határozat kézhezvételét követően végrehajtási végzést (a dolog elkobzásával történő végrehajtás elrendelése) bocsát ki, és az elkobzott dolgot a hozzá tartozó vagy a használatához szükséges minden tartozékával együtt átadja a jogosultnak.
(3) A végrehajtás megindításáról szóló értesítést csak a dolog elkobzásakor kell kézbesíteni az adósnak.
(4) Ha célszerű, a végrehajtó a dolog elkobzásával történő végrehajtás megkezdéséről szóló értesítésben felszólíthatja a kötelezettet, hogy a végrehajtás leállítására irányuló, halasztó hatályú indítvány benyújtására megadott határidőn belül adja át a dolgot, vagy jelölje meg azt a helyet, ahol az elkobozni kívánt dolog található. A végrehajtás leállítására irányuló, halasztó hatályú indítvány benyújtására megadott határidő lejártát, vagy az ilyen indítványt elutasító bírósági határozat kézhezvételét követően végrehajtási végzést (a dolog elkobzásával történő végrehajtás elrendelése) bocsát ki, és kényszerintézkedést rendel el, vagy a 43.a § 5. bekezdése szerinti kényszerintézkedés elrendelését indítványozza a bíróságon; ilyen esetben a 2. és 3. bekezdés nem alkalmazandó.
(5) Ha az elkobzandó dolog más személy birtokában van, a végrehajtó felszólítja ezt a személyt, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül adja át a dolgot, vagy jelölje meg azt a helyet, ahol az elkobozni kívánt dolog található. A határidő lejárta után a végrehajtó az lefoglalással történő végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően jár el; a végrehajtási végzés kiadását követően a végrehajtó kényszerintézkedés elrendelésére jogosult vagy a 43.a § 5. bekezdése szerinti kényszerintézkedés elrendelését indítványozhatja a bíróságon.
(6) A végrehajtónak a dolog elkobzásához fel kell kérnie egy nem érintett személyt; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a végrehajtó audiovizuális felvétel készítését biztosítja.
(7) Az elkobzást nem hajtják végre, ha a jogosult vagy annak képviselője nincs jelen, vagy ha a jogosult személy nem biztosít helyet az elkobzott tárgy elhelyezésére, beleértve az ezzel kapcsolatos költségek előlegének kifizetését. Ha a dolgot a végrehajtási okirat alapján a kötelezett költségére meg kell semmisíteni, az építmény eltávolítására vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni.
(8) A végrehajtás lefolytatása céljából a végrehajtó az ügy jellegének megfelelően jogosult
a) elvégezni a kötelezettet személyi motozását; ha a kötelezett a végrehajtóval nem azonos nemű személy, a végrehajtó gondoskodik arról, hogy a személyi motozást egy azonos nemű személy végezze el,
b) átvizsgálni azt az ingatlant, ingatlanrészt vagy ingóságot, ahol az elkobozni kívánt dolog a végrehajtó megalapozott meggyőződése szerint található,
c) a lefoglalással történő végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően eljárni, ha az elkobzandó dolog más személy birtokában van, és a bírósági végrehajtó nem az 5. bekezdésnek megfelelően jár el.
(9) A jogosult és a kötelezett írásban megállapodhatnak arról, hogy a kötelezett a dolog elkobzása helyett a jogosultnak a megállapodás szerinti pénzösszeget fizeti ki vagy más dolgot ad át; a pénzösszeg megfizetésével vagy más dolog átadásával és átvételével, valamint a végrehajtás költségeinek megfizetésével a végrehajtás befejezettnek tekintendő.
(10) Ha az elvégzett vizsgálatok ellenére sem lehet a tárgyat elkobozni, mert az ismeretlen helyen van, használhatatlanná vált vagy valószínűleg megsemmisült, vagy a 9. bekezdés szerinti megállapodás nem jön létre, a végrehajtó a kedvezményezett kérésére és költségére gondoskodik egy szakértői vélemény vagy szakvélemény beszerzéséről, amelyből nyilvánvaló a dolognak a végrehajtási végzés végrehajthatóságának időpontjában fennálló általános pénzbeli értéke, és felkéri a bíróságot a megbízás mellékletének kiadására a dolognak a szakértő által megállapított általános értékével és a végrehajtási költségekkel megegyező összeg behajtására. A vagyon általános értékének meghatározása ellen a végrehajtás leállítása iránti indítványban, a 61.k § szerinti okokból lehet kifogást emelni.
186. §
Értékpapírok elkobzása
(1) Amennyiben okiratformájú értékpapírokról van szó, a 185. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
(2) Ha az okiratformájú értékpapírokat az elvégzett vizsgálatok ellenére sem lehet elkobozni, mert azok ismeretlen helyen vannak, vagy valószínűleg elvesztek illetve megsemmisültek, a kedvezményezett a nem pénzbeli kötelezettség nem teljesítéséről kiállított bizonylat alapján indítványozhatja az értékpapír visszaváltását.
(3) Ha dematerializált formában nyilvántartott értékpapírokról van szó, a végrehajtónak el kell végeznie a kötelezettnek a dematerializált formában nyilvántartott értékpapírok feletti rendelkezési jogának a felfüggesztését az értékpapír-tulajdonos számláján, valamint a kötelezett értékpapír-tulajdonos számlájáról a jogosult értékpapír-tulajdonos számlájára történő átvezetésnek külön jogszabály szerinti megbízással történő bejegyzéséhez szükséges cselekményeket.12b)
187. §
Csak bizonyos személyek által birtokolható dolgok elkobzása
Ha az elkobozni kívánt dolog nukleáris anyag11e) vagy olyan dolog és anyag, amelyeket csak külön jogszabály szerint jogosult személy kezelhet, a végrehajtó a végrehajtást a jogosult személy útján hajtja végre úgy, hogy azokat a kötelezettől elkobozza, és a jogosultnak átadja. A jogosult személy a jogosult vagy az a személy, akit ebből a célból a jogosult megbízott, és aki megfelel a külön jogszabály szerinti feltételeknek.11f) A 190. § 4. és 5. bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.
HARMADIK SZAKASZ
A közös dolog felosztása
188. §
A közös dolog értékesítése vagy az értékesített közös dolog értékének felosztása
(1) Ha a végrehajtási okirat a közös dolog értékesítését és a bevételnek a tulajdonostársak közötti felosztását írja elő, a végrehajtást értékesítés útján, az ingóságok értékesítésére vagy az ingatlanok értékesítésére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell végrehajtani.
(2) A végrehajtással megbízott végrehajtó
a) értesíti a jogosultat és a kötelezettet a végrehajtás megkezdéséről, amelyre a közös dolog értékesítés útján történő felosztásával kerül sor,
b) a végrehajtás leállítására irányuló, halasztó hatályú indítvány benyújtására megadott határidő lejártát, vagy az ilyen indítványt elutasító bírósági határozat kézhezvételét követően végrehajtási végzést (a közös dolog értékesítés útján történő felosztásával lefolytatott végrehajtás elrendelése) bocsát ki, és lefolytatja a végrehajtást.
(3) A végrehajtási végzést a jogosultnak és a kötelezettnek kell kézbesíteni. A kötelezettnek saját kezébe kell kézbesíteni.
(4) A végrehajtó a végrehajtási végzésnek a kötelezett részére történő átadását követően a végrehajtást az ingóságok értékesítésével történő végrehajtásra vagy az ingatlanok értékesítésével történő végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően hajtja végre, és a közös dolog értékesítéséből származó bevételt, a végrehajtás költségeinek levonása után, valamennyi egykori tulajdonostársnak a részesedésük mértéke szerint fizeti ki.
(5) Ha a közös ingó vagy ingatlan dolgot nem sikerül értékesíteni, a végrehajtó a végrehajtás leállításáról értesítést ad ki.
(6) A nukleáris anyagok és egyéb veszélyes anyagok árverezője csak olyan személy lehet, aki megfelel a külön jogszabályban foglalt feltételeknek.
189. §
A közös dolog nem értékestéssel történő felosztása
(1) Ha a végrehajtási okirat elrendeli, hogy a közös dolgot nem értékesítés útján kell felosztani, a végrehajtást a közös dolog felosztásával kell lefolytatni, a végrehajtási okiratban meghatározott módon. Szükség esetén a végrehajtó a végrehajtás lefolytatásához egy nem érintett személyt von be, vagy audiovizuális felvétel készítéséről gondoskodik.
(2) A végrehajtással megbízott végrehajtó
a) értesíti a jogosultat és a kötelezettet a közös dolog felosztásával történő végrehajtás megkezdéséről,
b) a végrehajtás leállítására irányuló, halasztó hatályú indítvány benyújtására megadott határidő lejártát, vagy az ilyen indítványt elutasító bírósági határozat kézhezvételét követően végrehajtási végzést (a közös dolog felosztásával lefolytatott végrehajtás elrendelése) bocsát ki, és a végrehajtási okiratban meghatározott módon lefolytatja a végrehajtást.
(3) A végrehajtási végzést a jogosultnak és a kötelezettnek kell kézbesíteni. A kötelezettnek saját kezébe kell kézbesíteni.
(4) Ha az szükséges, különösen, ha egy földterület határait kell pontosan meghatározni vagy telkek határait kell kitűzni, a végrehajtó az ilyen tevékenység elvégzésére jogosult személyt, elsősorban igazságügyi szakértőt bíz meg, feltéve, hogy a jogosult előleget ad az ezzel kapcsolatos szükséges költségek fedezésére.
NEGYEDIK SZAKASZ
Építmény eltávolítása és egyéb tevékenység megvalósítása
190. §
Építmény eltávolítása
(1) Ha a végrehajtási okirat a kötelezettet az építmény eltávolítására kötelezi, a végrehajtást úgy folytatják le, hogy a jogosult maga vagy más útján eltávolítja az építményt, a kötelezett költségére.
(2) A végrehajtással megbízott végrehajtó
a) értesíti a jogosultat és a kötelezettet az építmény eltávolításával történő végrehajtás megkezdéséről,
b) a végrehajtás leállítására irányuló, halasztó hatályú indítvány benyújtására megadott határidő lejártát, vagy az ilyen indítványt elutasító bírósági határozat kézhezvételét követően végrehajtási végzést (az építmény eltávolításával lefolytatott végrehajtás elrendelése) bocsát ki, és lefolytatja a végrehajtást.
(3) A végrehajtó a végrehajtási végzést kézbesíti a jogosultnak, a kötelezettnek, a földterület tulajdonosának, amelyen az építmény található, ha nem ő a jogosult, és annak a településnek, amelynek kataszteri területén az eltávolítandó építmény található; a kötelezettnek a végzést saját kezébe kézbesíti.
(4) A végrehajtó a végrehajtási végzés kötelezettnek történő kézbesítését követően felszólítja a jogosultat, hogy nyújtsa be az építmény eltávolítási költségeinek költségvetését, amelyet egy olyan személy dolgozott ki, aki rendelkezik az ilyen tevékenységre vonatkozó megfelelő engedéllyel, és rajta keresztül gondoskodjon az építmény eltávolításáról. Az építmény jogosult általi eltávolítása csak akkor lehetséges, ha ez a tevékenység a jogosult vállalkozásának tárgyát képezi, vagy ha egyszerű építményről vagy kisméretű építményről van szó; a jogosult ebben az esetben elkészítheti az építmény eltávolítási költségeinek költségvetését. Az építmény eltávolításának vagy az építmény eltávolításának költségeiről szóló költségvetés összeállítása céljából a jogosult személy vagy az ilyen tevékenységre megfelelő engedéllyel rendelkező személy jogosult belépni a telekre, amelyen a végrehajtási végzés alapján eltávolítandó építmény található; a Rendőri Testület az ilyen személyek számára ugyanolyan a védelmet biztosít, mint a végrehajtó számára külön jogszabály szerint.7b)
(5) A végrehajtó a 4. bekezdés szerinti, az építmény eltávolítási költségköltségvetésének kézhezvételét követően haladéktalanul felszólítja a kötelezettet, hogy az építmény eltávolítási költségköltségvetése szerinti költségeket a meghatározott határidőn belül fizesse meg a jogosultnak. Ha a kötelezett az első mondat szerinti költségeket nem fizeti meg, a végrehajtó azok megfizetésére a megbízás kiegészítése alapján végrehajtást eszközöl, a pénzbeli teljesítésre való jogosultság kielégítésére szolgáló módok valamelyikén. Ha az adós nem ért egyet az építmény eltávolítási költségeinek költségköltségvetése szerint megállapított költségekkel, a 61.k § szerinti indokok alapján a végrehajtás leállítása iránti indítvánnyal kifogást emelhet e költségek ellen.
(6) Ha a végrehajtási okirat a kötelezettet olyan épület eltávolítására kötelezi, amelyben személyek vagy e személyek birtokában lévő dolgok találhatók, a 181. § 5. bekezdésének, a 182. § és a 183. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
(7) Ha az eltávolított építmény be volt jegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, a végrehajtó gondoskodik az eltávolított építmény ingatlan-nyilvántartásból való törléséről; az építménynek vagy a föld alatti építménynek az ingatlan-nyilvántartásból való törlésére vonatkozó külön jogszabály17a) rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
191. §
Egyéb tevékenység megvalósítása
A 190. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a dolog hibáinak kijavítására és minden olyan egyéb tevékenység megvalósítására is, amelyet a kötelezettől eltérő személy is elvégezhet.
192. §
Negatórius és egyéb kötelezettségek
(1) Ha a végrehajtási végzés olyan egyéb kötelezettséget ír elő, különösen valamitől való tartózkodás vagy valami eltűrésének kötelezettségét, amelyet a kötelezettől eltérő személy nem teljesíthet, a végrehajtó felszólítja a jogosultat, hogy a végrehajtó által meghatározott határidőn belüli ismertesse a tényállást, a kötelezettnek a végrehajtás tárgyát képező kötelezettség nem teljesítésével kapcsolatban, és kényszerintézkedést rendel el, vagy a 43.a § 5. bekezdése szerinti kényszerintézkedés elrendelése iránt indítványt nyújt be a bírósághoz.
(2) Ha a végrehajtás tárgyát képező kötelezettség jellege nem zárja ki, a végrehajtó gondoskodik a kötelezettség megszegése előtti állapot helyreállításáról is, amely a végrehajtási okiratban feltételezett állapot megváltozást okozta, mégpedig a kötelezett költségére.
(3) Ha a nem pénzbeli kötelezettség nem teljesítéséről szóló igazolás a végrehajtási indítvány részét képezi, az 1. bekezdés szerinti értesítésre nincs szükség.
ÖTÖDIK RÉSZ
A végrehajtó további tevékenysége
193. §
A végrehajtó egyéb tevékenysége során
a) a jogosult kérésére jegyzőkönyvben rögzíti a végrehajtási javaslatokat,
b) a végrehajtással összefüggésben, pénzt, iratokat és egyéb ingóságokat vehet át megőrzésre,
c) bírósági iratokat kézbesít, ha a bíróság erre felkéri, valamint bíróságon kívüli iratokat kézbesít, ha külön jogszabály így rendelkezik,
d) végrehajtja azokat a cselekményeket, amelyekre a bíróság határozatban megbízza,
e) igazolhatja a nem pénzbeli kötelezettségek nem teljesítését,
f) elvégezheti a dokumentumok garantált átalakítását, külön jogszabály szerint.17b)
194. §
(1) A bíróság megbízhatja a végrehajtót bírósági iratok kézbesítésével polgári és kereskedelmi ügyekben, ha a végrehajtói hivatal székhelye (15. §) azon bíróság kerületében van, amelynek területén a kézbesítést el kell végezni, vagy azt a végrehajtót, akinek a székhelye azon a településen van, ahol a kézbesítést el kell végezni. A bíróság külön törvényben17ba) meghatározott feltételek mellett is megbízhatja a végrehajtót a bírósági iratok kézbesítésével.
(2) Az 1. bekezdésben említett megbízásnak a következőket kell tartalmaznia
a) a kérelmet kibocsátó bíróság megjelölését,
b) az iktatószámot,
c) a végrehajtó vezeték- és keresztnevét, valamint székhelyét,
d) ha a címzett természetes személy, annak vezeték- és keresztnevét, valamint lakóhelyét,
e) ha a címzett jogi személy, annak megnevezését vagy a cégnevét és a székhelyét,
f) a kézbesítendő irat megnevezését, az iratban meghatározott dátumot vagy határidőt.
(3) A bíróság a meghatalmazáshoz csatolja azt az iratot, amelyen a kézbesítési elismervényt meg kell jelölni (a továbbiakban csak „kézbesítési elismervény”).
(4) A kézbesítési elismervénynek tartalmaznia kell a kézbesítendő irat megnevezését, a kézbesítés időpontját, az iratot kézbesítő személy nevét és aláírását, vagy a végrehajtó pecsétjét, az iratot átvevő személy nevét és aláírását.
(5) A végrehajtó írásban felhatalmazhatja alkalmazottait az 1. bekezdés szerinti kézbesítésre.
(6) A végrehajtó köteles az iratot haladéktalanul kézbesíteni. Ha kézbesíti az iratot, akkor haladéktalanul átadja a bíróságnak az átvételi elismervényt. Ha az iratot a kézbesítési megbízástól számított egy hónapon belül nem lehetett kézbesíteni, a bírósági végrehajtó a kézbesítetlen iratot visszaküldi a bíróságnak, és ezzel egyidejűleg írásban értesíti a bíróságot azokról az okokról, amelyek miatt az iratot nem lehetett kézbesíteni.
(7) Ha a címzett indokolatlanul megtagadja a végrehajtó vagy meghatalmazott alkalmazottja által kézbesített irat átvételét, az iratot az átvétel megtagadásának napján kézbesítettnek kell tekinteni. A végrehajtó vagy az általa megbízott alkalmazott tájékoztatja a címzettet az irat átvételének megtagadásával járó következményekről. Az irat átvételének megtagadását fel kell tüntetni a kézbesítési átvételi elismervényen, valamint a dátumot és az okot, amely miatt a címzett megtagadta az irat átvételét, és az iratot vissza kell küldeni a bíróságnak.
(8) A kézbesítés költségeit a kézbesítést kérő bíróság viseli.
(9) Ha a jelen törvény másként nem rendelkezik, az 1. bekezdés szerinti kézbesítésre a Polgári Perrendtartás rendelkezéseit kell alkalmazni.
194.a §
A nem pénzbeli kötelezettségek nem teljesítésének igazolása
(1) Annak a személynek a kérésére, aki jogosultja a bíróság által kibocsátott a végrehajtási okiratnak, amely alapján a jelen törvény szerinti nem pénzbeli teljesítéshez fűződő jogok kielégítése érdekében végrehajtás végezhető, vagy ha külön jogszabály így rendelkezik, a végrehajtó igazolja a nem pénzbeli kötelezettség nem teljesítésére vonatkozó tényállást.
(2) Az 1. bekezdésben említett tényeket csak olyan végrehajtó igazolhatja, akit az 55. § 2. bekezdése alapján a végrehajtással meg lehet bízni.
(3) A nem pénzbeli kötelezettség nem teljesítéséről szóló igazolásnak a következőket kell tartalmaznia
a) a végrehajtó megjelölése,
b) a végrehajtás jogcímének megjelölése,
c) a jogosult megjelölése,
d) a kötelezett megjelölése,
e) a tényállás igazolásának helye és ideje,
f) annak feltüntetése, hogy a tényállás igazolásáról készült-e hang- vagy audiovizuális felvétel vagy más hasonló típusú felvétel,
g) annak feltüntetése, hogy a végrehajtó felkért-e igazságügyi szakértőt azon tényállás igazolására, amelyhez szakértői ismeretekre van szükség,
h) a megállapított tényállás leírása és az igazságügyi szakértői vélemény.
HATODIK RÉSZ
A végrehajtási eljárás költségei
195. §
A végrehajtási eljárás költségei
A végrehajtási eljárás költségei a végrehajtó költségei, a végrehajtási eljárásban részt vevő felek költségei és az állam költségei.
196. §
A végrehajtó költségei
A végrehajtó költségei a bírósági végrehajtó díjazása és a jelen törvényben előírt költségtérítés.
A végrehajtó díjazása és költségtérítése
197. §
(1) A jelen törvény szerinti végrehajtási tevékenység végzéséért a bírósági végrehajtó díjazásra és költségátalányra, valamint az eljárás lefolytatásával összefüggő, költségátalánnyal nem fedezett szükséges kiadások megtérítésére jogosult. A végrehajtó díjazásának összegét a vagyoni előnyre való jogosultság behajtására irányuló végrehajtás esetén a behajtott teljesítés százalékában kell meghatározni, és az nem haladhatja meg a behajtandó követelésnek a végrehajtási megbízás kiadásának időpontjában fennálló összegét.
(2) Ha a bírósági végrehajtó külön törvény17bb) alapján hozzáadottérték-adó fizető, díjazását és költségtérítését a hozzáadottérték-adóval kell megnövelni.
198. §
(1) Ha a végrehajtó személye megváltozott, vagy a végrehajtót kizárták, az eredeti végrehajtót sem díjazás, sem költségtérítés nem illeti meg.
(2) Ha a végrehajtást leállították, a végrehajtó jogosult a költségek megtérítésére, amelyet az a fél visel, aki a jelen törvény alapján a végrehajtó költségeinek viselésére köteles. Ha a végrehajtó a végrehajtás leállítását megelőzően a végrehajtott követelés kielégítésére részben behajtott vagy elfogadott teljesítést, amelyeket a 60. § szerint megtartott, éspedig addig az összegig, amennyiben azok meghaladják az első mondat szerinti költségtérítést.
199. §
A végrehajtó díjazásának összegét, a költségek megtérítését, a végrehajtó költségeinek előlegét és ezek meghatározásának módját a minisztérium általánosan kötelező érvényű jogszabályban állapítja meg.
199.a §
A jogosult költségei és a kötelezett költségei
(1) A jogosult költségei a végrehajtási eljárásban a végrehajtási kérelem benyújtásával kapcsolatos képviselet költségei, valamint a kötelezettnek a végrehajtás leállítására irányuló kérelmével kapcsolatos költségei, a megfizetett bírósági illeték költségei és a végrehajtási kérelem benyújtásával kapcsolatos költségek.
(2) A kötelezett költségei a végrehajtási eljárás leállítására irányuló kérelemmel kapcsolatos végrehajtási eljárásban való képviselet költségei.
A költségek viselése
199.b §
A végrehajtási eljárásban a jogosult és a kötelezett személy viseli az eljárás során felmerült költségeket és a képviselőjük költségeit.
199.c §
(1) Ha a végrehajtás befejezésére nem a végrehajtott követelésnek a kötelezettől való behajtása vagy teljesítése miatt kerül sor és ez az ok a jogosultnak felróható ok, vagy olyan ok, amely miatt a végrehajtónak a végrehajtás megszüntetéséről szóló értesítés kibocsátása a feladata, a 198. § 2. bek. szerinti költségeket a jogosultnak kell megfizetnie. Ha kiskorú gyermek tartásdíj-követelésének behajtására irányuló végrehajtásról van szó a 61.n § 1. bek. d) pontja alapján megszüntetett végrehajtás költségeit a bíróság viseli.
(2) Ha a kötelezett a jogosult követelését a végrehajtási eljárás megindítása előtt kifizeti, a végrehajtót sem díj, sem költségtérítés nem illeti meg; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a jogosultnak felróható ok áll fenn.
(3) Azok, akik a végrehajtás kezdete óta jogosultak voltak, a végrehajtó díjának és költségátalányának megfizetéséért egyetemlegesen felelnek. A Polgári Törvénykönyv kezességre vonatkozó rendelkezései egyaránt alkalmazandók. Ha ezek a személyek a végrehajtó felszólítására önként nem tesznek eleget kötelezettségüknek, a velük szembeni követelés keresetlevéllel az általános bíróságuk előtt érvényesíthető.
(4) Egyéb esetekben a végrehajtó költségeit a kötelezettnek kell megfizetnie, vagy a végrehajtott követelés kielégítésével, vagy annak eltűrésével, hogy a költségeket a végrehajtás alá vont vagyonából elégítik ki.
A költségek megtérítése
199.d §
(1) A jogosult személy jogosult a kötelezettel szemben a végrehajtási eljárás során célszerűen kifizetett költségeinek megtérítésére, amennyiben a bíróság azokat a végrehajtási végzésben vagy a végrehajtási végzés kiegészítésében meghatározta, ha a végrehajtási eljárásban a kötelezettnek a végrehajtás leállítása iránti kérelmével kapcsolatos képviseleti költségeiről van szó.
(2) A kötelezett jogosult a jogosulttal szemben a végrehajtási eljárás során célszerűen kifizetett költségek megtérítésére, ha a bíróság az ő kérelmére a végrehajtási eljárásnak leállításáról szóló határozattal összefüggésben e költségek megtérítését ítélte meg neki, a jogosultnak felróható okból.
(3) Az állam jogosult költségeinek megtérítésére azokkal szemben, akiknek bizonyítási kötelezettsége volt, ha azok nekik felróhatóak.
199.e §
Ha a jogosult vagy kötelezett képviselője ügyvéd, a jogi képviselet díját a díjszabásra vonatkozó rendelkezések szerint kell megtéríteni.17bc) A végrehajtási eljárás megindításáig a jogosult személy jogosult a jogi képviselet megtérítésére, legfeljebb két jogi aktus díjának erejéig; ha pedig a végrehajtási eljárás pénzbeli kártérítésre való jogosultság behajtására irányul, jogosult a jogi képviselet megtérítésére, legfeljebb a behajtandó követelésnek a végrehajtási végzés kibocsátásának időpontjában fennálló összegéig.
199.f §
A végrehajtás bíróság általi leállításától vagy a végrehajtó által a végrehajtás leállításáról szóló értesítés kibocsátásától számított 30 napon belül a jogosult és a kötelezett jogosult kérni a végrehajtót, hogy a végrehajtási eljárásról készítsen záró elszámolást, amelyben elsősorban a jogosult behajtott követelésének összegét, a jogosult behajtott költségeinek összegét és a végrehajtó behajtott költségeinek összegét kell feltüntetnie.
199.g §
A jogosult felel a kötelezettnek, a végrehajtási eljárással kapcsolatban felmerült káráért, ha nem volt jogosult végrehajtási indítvány benyújtására.
HETEDIK RÉSZ
Eljárási rendelkezések
200. §
A polgári perrendtartás alkalmazása
A végrehajtási eljárásra a polgári perrendtartás rendelkezései alkalmazandók, hacsak a jelen törvény másként nem rendelkezik. Az eljárási támadási eszközökre, az eljárási védekezési eszközökre, az eljárás koncentrációjára és a beavatkozásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandók.
201. §
(1) A végrehajtási eljárásban nem lehet
a) elnézni a határidők lekésését,
b) a végrehajtási eljárás befejezését követően, annak újraindítása iránti keresetet benyújtani.
(2) A végrehajtási eljárásban és más eljárásokban sem lehet a végrehajtóval szemben sürgős intézkedést elrendelni, amely beavatkozik a végrehajtási tevékenység végzésébe.
(3) A végrehajtási eljárásban a bíróság kivételesen olyan bizonyítékot is felvehet, amelyet a végrehajtási eljárás felei nem javasoltak, ha az feltétlenül szükséges az ügy tényállásának megállapításához.
(4) Nem kaphat bírósági illetékmentességet az a jogosult, aki az átruházással vagy engedményezéssel szerzett követeléseket ismételten érvényesíti annak érdekében, hogy a végrehajtást bírósági illetékfizetési kötelezettség nélkül folytassa le; ilyen esetben a külön jogszabály17bd) szerinti bírósági illetékmentességet is figyelmen kívül kell hagyni.
202. §
Bírósági döntéshozatal
(1) A végrehajtási eljárásban a vezető bírósági tisztviselő jár el és hoz határozatot, kivéve, ha a határozat az árverés megnyeréséről szól. A végrehajtási eljárásban a bíró jár el és hoz határozatot, ha fellebbezéssel megtámadható határozatról van szó, valamint a vezető bírósági tisztviselő határozatai elleni panaszok esetében. A bíróság meghallgatást rendel el, ha azt szükségesnek tartja.
(2) Azon végzés írásbeli példányának, amellyel a bíró elutasítja a vezető bírósági tisztviselő határozata ellen benyújtott panaszt, nem kell indokolást tartalmaznia, ha a bíró egyetért a kifogásolt határozatba foglalt indokolással.
(3) Ha a jelen törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a végrehajtási eljárásban végzéssel határoz. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, kivéve, ha a jelen törvény úgy rendelkezik.
(4) A végrehajtási eljárásban hozott végzés elleni felülvizsgálat vagy a főügyész által benyújtott felülvizsgálat nem megengedett.
(5) Ha a bíróság a végrehajtást leállítja, a végzés rendelkező részében meg kell jelölnie a végrehajtás felfüggesztésének okát; ugyanez vonatkozik a végrehajtás leállításáról szóló értesítésre is.
203. §
A kihallgatás
Végrehajtási eljárásban a bíróság elrendelheti valamely személy kihallgatását, meghallgatás elrendelése nélkül is, ha a tanúvallomása releváns lehet a bíróság döntése vagy az eljárás előrehaladásának szempontjából.
NYOLCADIK RÉSZ
Az akták kezelése és megőrzése
ELSŐ FEJEZET
Az akták kezelése
204. §
(1) Ha egy fél beadványának kézbesítésére van szükség, a garantált átalakításra vonatkozó külön szabály rendelkezései nem alkalmazandók, és az ilyen beadványokról elektronikus vagy papír alapú másolatokat kell készíteni. A garantált átalakításra vonatkozó külön jogszabály rendelkezései nem alkalmazandók a dosszié vezetésére sem.
(2) Ha az iratokat nem zárták le, azokat a végrehajtó irodájában úgy kell tárolni, hogy azok a végrehajtó és az ellenőrző hatóságok számára bármikor hozzáférhetőek legyenek. Ha a végrehajtó nem rendelkezik ilyen aktával, akkor a megfelelő nyilvántartásban szereplő bejegyzésből ki kell derülnie, hogy hol található az akta.
(3) A 205. § említett személyek kérésére, a végrehajtó vagy az általa megbízott alkalmazott másolatokat és igazolásokat állít ki a végrehajtói hivatalban őrzött iratokról.
205. §
Betekintés az aktákba
A végrehajtó lehetővé teszi az iratokba való betekintést olyan személyek számára, akikkel szemben nem tartozik titoktartási kötelezettséggel, valamint az ilyen személy által szakértőként kijelölt szakértő számára. Ezek a személyek és a szakértő csak a végrehajtó irodájában, a végrehajtó vagy az általa megbízott alkalmazott felügyelete alatt készíthetnek kivonatokat. Az iratbetekintésről az aktában feljegyzést kell készíteni.
207. §
Végrehajtási akták kölcsönzése
A végrehajtó írásbeli kérvény alapján a végrehajtási iratokat kölcsönadja a bűnüldöző szerveknek, a bíróságnak, a kamarának és a minisztériumnak.
208. §
Az akták helyreállítása
(1) A végrehajtó helyreállítja a részben vagy egészben megsemmisült vagy elveszett aktákat.
(2) A végrehajtó hiteles másolatot készít azokról az iratokról, amelyeket a felektől vagy azok jogutódjaitól, egy másik végrehajtótól, a bíróságtól, a földhivataltól vagy más szervtől, illetve szakértőtől kölcsönöz. Ezeken a másolatokon fel kell tüntetni egy záradékot, amely szerint az irat egy megsemmisült vagy elveszett irat helyett készül.
(3) A végrehajtó a szükséges vizsgálatokat is elvégezheti az okirat tartalmára vonatkozóan, különösen a felek vagy jogutódjaik megkérdezésével, és az okirat tartalmát jegyzőkönyvvel igazolja, amelyben minden megállapított körülményt feltüntet. A tanúsítványban feltünteti a felek vagy jogutódjaik által, az okirat tartalmával kapcsolatban felhozott állítások tartalmát.
MÁSODIK FEJEZET
A lezárt akták megőrzése
209. §
(1) A lezárt aktákat a végrehajtói hivatalban kell tárolni és őrizni.
(2) A lezárt akták az azokat készítő végrehajtói hivatalban maradnak megőrzésre.
(3) Az ügyiratok kezelésének, őrzésének, a nyilvántartások és egyéb nyilvántartási segédletek vezetésének részletesebb szabályozását a hivatali szabályzat szabályozza, amelyet a minisztérium általános érvényű jogszabállyal ad ki.
HARMADIK FEJEZET
A végrehajtói irattár
210. §
(1) A végrehajtói irattár a lezárt végrehajtási iratokat, nyilvántartásokat, jelvényeket, bélyegzőket és pecsétnyomókat őrzik.
(2) A végrehajtói irattárat a végrehajtó vezeti. Azon végrehajtók végrehajtói irattárát, akiknek a hivatala megszűnt, a kamara vezeti.
(3) Az iratok, nyilvántartások, bélyegzők, pecsétnyomók és jelvények átadásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.
211. §
A végrehajtó irattárában tárolt iratokból a végrehajtó az arra jogosult szervek és személyek kérésére kivonatokat, másolatokat és tanúsítványokat állít ki. A 205-207. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók az ilyen akták megtekintésére és kölcsönzésére.
KILENCEDIK RÉSZ
A végrehajtások központi nyilvántartása
211.a §
(1) A kamara, elektronikus formában központi végrehajtási nyilvántartást (a továbbiakban csak „végrehajtási nyilvántartás”) vezet, és felelős annak folyamatos, zavartalan és biztonságos működtetéséért. A kamara csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kár minden ésszerű erőfeszítés ellenére sem lett volna elkerülhető. A végrehajtási nyilvántartás a végrehajtási tevékenységgel kapcsolatos adatok elektronikus gyűjtésére, feldolgozására, tárolására, visszakeresésére és továbbítására szolgáló műszaki és szoftveres berendezésekből áll. A végrehajtási nyilvántartás a kamara honlapján elérhető nyilvános lista, amelybe minden egyes jogerősen véget nem ért végrehajtási eljárásra vonatkozóan az alábbi adatokat jegyzik be:
a) a bíróság megnevezése, amely megbízást adott a végrehajtás lefolytatására,
b) a bírósági iktatószám, az a) pont szerint,
c) a bírósági végrehajtó neve, akit a bíróság a végrehajtás lefolytatásával megbízott,
d) a végrehajtó végrehajtási aktájának iktatószáma,
e) a nap, a hónap és az év
1. a végrehajtási megbízás kiadásának dátuma,
2. a végrehajtás elhalasztásáról szóló határozat kiadásának dátuma,
3. a végrehajtás leállításáról szóló határozat kiadásának dátuma, ha a végrehajtást részben leállították,
f) a behajtandó követelés megjelölése, amelynek behajtását a bíróság a végrehajtóra bízta, valamint a követelés és a végrehajtó költségeinek behajtásának jelenlegi állásáról szóló adat,
g) ha a kötelezettről és a jogosultról van szó
1. természetes személy esetében, kereszt- és vezetéknév, születési idő, személyi azonosító, lakcím,
2. természetes személy–vállalkozó esetében, kereszt- és vezetéknév, születési idő, lakcím vagy székhely, azonosító szám, ha rendelkezik vele,
3. jogi személy esetében, név vagy cégnév, székhely, azonosítószám.
(2) Ha a végrehajtást jogerősen leállították vagy befejezték, a leállítástól eltérő módon, a végrehajtó törli a nyilvántartásból a folyamatban lévő végrehajtásra vonatkozó valamennyi adatot.
(3) Az 1. és 2. bekezdésben említett adatoknak a végrehajtási nyilvántartásba történő bejegyzésért, módosításáért és törléséért, valamint azok helyességéért a végrehajtás lefolytatásával megbízott végrehajtó, a végrehajtó helyettese, helyettesítője vagy jogutódja a felelős. Ha a végrehajtó az előző mondat szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, az 1. és 2. bekezdésben említett adatok bejegyzését, módosítását vagy törlését a kamara haladéktalanul elvégzi, ha az adatok bejegyzése, módosítása vagy törlése szempontjából döntő tényekről tudomása van. Az 1. és 2. bekezdésben említett adatok nyilvántartásba vételét, módosítását és törlését a minisztérium által kibocsátott, általánosan kötelező érvényű jogszabályban meghatározott határidőn belül és eljárással kell elvégezni.
(4) Az adatok nyilvántartása, módosítása és törlése céljából a végrehajtó a tevékenysége során a kamara belső szabályzatában meghatározott adatok elektronikus tárolására, feldolgozására, visszakeresésére és továbbítására szolgáló műszaki és szoftveres eszközöket használ.
(5) A végrehajtási nyilvántartás ingyenesen hozzáférhető a végrehajtók, a közhatalmi szerveke, a Jogsegélyközpont és az a 100 %-os állami tulajdonban lévő jogi személy számára, amelynek tevékenységi tárgya a közszféra követeléseinek konszolidálása. A jogosult és a kötelezett saját ügyében szabadon hozzáférhet a nyilvántartáshoz.
(6) Ha a kötelezett kifogást emel a végrehajtási nyilvántartásba való bejegyzés ellen, panasszal élhet a bejegyzés ellen. A kamara a végrehajtási eljárás nyilvántartásába való bejegyzés elleni panaszt a beérkezésétől számított 14 napon belül a 218.b § 1–3. bekezdése szerinti eljárás alapján bírálja el. Ha a kamara helyt ad a kifogásnak, akkor a panasz elbírálásának határidején belül törli az adatokat a végrehajtási eljárások nyilvántartásából.
211.b §
(1) A kamara kérelemre kivonatot állít ki a végrehajtási nyilvántartásból, vagy megerősíti, hogy a végrehajtási nyilvántartásban egy adott bejegyzés nem létezik. Az előző mondatban említett kivonat és igazolás közokiratnak számítanak, amelyek a kiállításuk időpontjában a végrehajtási nyilvántartásban szereplő állapotot igazolják; a személyi azonosító nem tüntetendő fel benne. A kivonatban és az igazolásban szereplő információkra lehet hivatkozni, hacsak az ellenkezőjét nem bizonyítják.
(2) A kamarát a végrehajtási nyilvántartásba való betekintésért és az 1. bekezdés szerinti kivonat vagy igazolás kiadásáért díjazás illeti meg, amelynek mértékét a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabály határozza meg.
TIZEDIK RÉSZ
A bírósági végrehajtók önkormányzata
212. §
A Szlovák Végrehajtói Kamara
(1) Létrejön a Szlovák Végrehajtói Kamara (7. §), pozsonyi székhellyel. A kamara jogi személy. A kamara, a kamara székhelyén nyilvánosan hozzáférhető iktatót köteles létrehozni. A kamara, kérésre mindig írásban igazolja, a személyes kézbesítést.
(2) A kamara önkormányzati szakmai szervezet, amely valamennyi végrehajtót tömöríti és jegyzéket vezet róluk. A végrehajtó, végrehajtóvá történő kinevezésének napján válik a kamara tagjává. A kamarai tagság megszűnik a tag visszahívásával, halálával vagy halottnak nyilvánításával.
(3) A kamara és szervei feladata a végrehajtói szakma érdekeinek védelme, a végrehajtók tevékenységének felügyelete és a jelen törvény által ráruházott egyéb ügyek intézése.
(4) A kamara bevételei tagdíjakból, adományokból és egyéb bevételekből állnak. A végrehajtók meghatározott összegű tagdíjat kötelesek fizetni.
(5) A kamara szervei a következők
a) a végrehajtók konferenciája,
b) a kamara elnöksége,
c) felülvizsgálati testület,
d) az oktatási bizottság.
(6) A kamarai testületek tagjainak megbízatása három évre szól.
213. §
Végrehajtók konferenciája
(1) A végrehajtói konferencia a kamara legfőbb szerve, amely a végrehajtói névjegyzékbe bejegyzett végrehajtókból áll. A kamara egyéb szerveit a végrehajtói konferencia választja.
(2) A végrehajtói konferenciát a kamara elnöksége általában évente egyszer hívja össze. Ha a végrehajtók legalább egyharmada, a felülvizsgálati bizottság, a kamara elnöke vagy a miniszter ezt írásban kéri, a kamara elnöksége köteles a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül összehívni a végrehajtói konferenciát.
(3) A végrehajtói konferencia akkor határozatképes, ha a végrehajtók listáján szereplő végrehajtók abszolút többsége jelen van. A végrehajtói konferencia határozatának érvényességéhez a jelenlévő végrehajtók abszolút többségének hozzájárulása szükséges.
(4) A Végrehajtói Konferencia elsősorban a következőket teszi:
a) megválasztja és felmenti a kamara elnökségének választott tagjait és a kamara egyéb szerveinek tagjait,
b) jóváhagyja a szervezeti szabályzatot és a választási szabályzatot,
c) visszavonja vagy módosítja a kamara elnökségének határozatait,
d) jóváhagyja a végrehajtók éves, a kamara tevékenységére fordítandó tagdíjának összegét,
e) jóváhagyja a kamara szerveiben a tisztségek ellátása során járó útidőtérítés összegét,
f) megvitatja és jóváhagyja a kamara egyéb szerveinek tevékenységéről szóló jelentést,
g) meghatározza a kamara alkalmazottainak számát,
h) dönt olyan egyéb kérdésekben, amelyeket magának tart fenn.
A kamara elnöksége
214. §
(1) A kamara elnöksége irányítja a kamara tevékenységét a végrehajtói értekezletek között, különösen a következőkben:
a) képviseli a kamarát a minisztériumokkal és más központi államigazgatási szervekkel, intézményekkel, jogi és természetes személyekkel való kapcsolatokban, valamint a nemzetközi szférában,
b) képviseli, védi és érvényesíti a végrehajtók érdekeit,
c) javaslatokat tesz a miniszternek azokban az esetekben, mikor erről a jelen törvény így rendelkezik,
d) megválasztja az ülnököket a fegyelmi tanács ülnöki szenátusába,18)
e) vezeti a gyakornokok listáját, módosítja azt, és gondoskodik annak közzétételéről és rendszeres frissítéséről a kamara honlapján,
f) ellenőrzi a végrehajtók, helyetteseik és helyettesítőik tevékenységét,
g) kidolgozza a szervezeti szabályzat és a választási eljárás tervezetét, és azt jóváhagyásra benyújtja a végrehajtók konferenciájának,
h) jelentést készít a kamara és bírósági végrehajtók tevékenységéről,
i) benyújtja a miniszterhez a kancelláriaszabályzat tervezetét,
j) gazdálkodik a kamara vagyonával,
k) jóváhagyja a szakmai vizsga tananyagát és vizsgaszabályzatát,
l) véleményt nyilvánít a bírósági végrehajtók tevékenységével kapcsolatos jogszabálytervezetekről,
m) közzéteszi a kamarai szervek tagjait és azok változásait a kamara honlapján,
n) a kamara honlapján közzéteszi a helyettes végrehajtókat, a helyettesítő végrehajtókat, azok változásait és egyéb olyan adatokat, amelyek közzétételét a jelen törvény előírja,
o) a minisztérium által vezetett adatok alapján, a kamara honlapján közzéteszi a végrehajtók listáját,
p) a jelen törvény szerinti egyéb tevékenységeket végez.
(2) A végrehajtóval szemben hozott konkrét fegyelmi intézkedés jogerős kiszabásáról, a végrehajtó felfüggesztéséről, a végrehajtó felfüggesztésének időpontjáról és annak megszűnésének időpontjáról, valamint a végrehajtó felfüggesztéséről, a végrehajtó felfüggesztésének időpontjáról és a felfüggesztés időtartamáról szóló tájékoztatást a kamara honlapján is közzé teszi. A végrehajtók jegyzékének vezetése és aktualizálása céljából a kamara haladéktalanul értesíti a minisztériumot, különösen a végrehajtói hivatal székhelyének a 15. § 1. bek. szerinti változásáról, valamint a végrehajtói feladatainak a 16. § 1. bek. a) és b) pontja szerinti megszűnéséről.
(3) Az elnökség tizenegy tagból áll, beleértve a kamara elnökét is; közülük kilencet a végrehajtói konferencia választ és ment fel, kettőt pedig a miniszter nevez ki és ment fel. A miniszter által kinevezett elnökségi tagoknak nem kell végrehajtóknak lenniük.
(4) A kamara elnöksége tagjai közül választja meg és menti fel a kamara elnökét és alelnökét. A kamara elnöke képviseli a kamarát kifelé és jár el a kamara nevében minden ügyben. A kamara elnöksége ülései közötti időszakban sürgős határozatokat hoz, és irányítja a kamara munkatársait. A kamara alelnöke a szervezeti szabályzatban meghatározott mértékben képviseli a kamara elnökét.
(5) A kamara elnökségének üléseit a kamara elnöke általában havonta egyszer, de legalább háromhavonta egyszer hívja össze.
(6) A kamarai elnökségi tagság összeférhetetlen a felülvizsgálati bizottsági tagsággal és a fegyelmi kamara ülnöki tisztségével.
(7) Ha a kamara elnöksége jóváhagyja a végrehajtók, a jelen törvény szerinti jogaira és kötelezettségeire vonatkozó megállapodást, a kamara a megállapodás szövegét minden végrehajtónak átadja.
215. §
A kamara elnöksége törli a végrehajtók listájáról a következőket:
a) aki meghalt vagy halottnak nyilvánították,
b) akit a miniszter visszahívott a végrehajtói hivatalából.
216. §
A felülvizsgálati bizottság
(1) A Felülvizsgálati Bizottság öt tagból áll.
(2) A felülvizsgálati bizottság tagjai maguk közül választják meg a felülvizsgálati bizottság elnökét.
(3) Felülvizsgáló bizottság
a) felülvizsgálja a kamara gazdálkodását, és a gazdálkodás eredményéről jelentést tesz a végrehajtók konferenciának,
b) véleményezi a kamara költségvetési tervezetét,
c) jóváhagyja a kamara éves beszámolóját.
218. §
Az oktatási bizottság
(1) Az oktatási bizottság öt tagból áll.
(2) Az oktatási bizottság tagjai maguk közül választják meg az oktatási bizottság elnökét.
(3) Az oktatási bizottság
a) elkészíti a tanterv és a vizsgaszabályzat tervezetét, és jóváhagyásra benyújtja a kamara elnökségének,
b) szakmai vizsgákat szervez a vizsgaszabályzatnak megfelelően,
c) megszervezi a végrehajtók és a gyakornokok szakmai képzését, valamint biztosítja a közzétételi, tanulmányi, dokumentációs és tájékoztatási tevékenységeket.
TIZENEGYEDIK RÉSZ
A panaszok intézése, a végrehajtási tevékenység ellenőrzése, a végrehajtók fegyelmi felelőssége és a közigazgatási szabálysértések
ELSŐ FEJEZET
A panaszok intézése
218.a §
A panaszok benyújtása
(1) A természetes és jogi személyek (a továbbiakban csak „panaszos”) a kamara tevékenységével és a végrehajtók tevékenységével kapcsolatos panaszokkal fordulhatnak a minisztériumhoz és a kamarához. A kamara tevékenységével kapcsolatos panaszokkal a minisztérium foglalkozik. A bírósági végrehajtók tevékenységével kapcsolatos panaszokkal a kamara foglalkozik. A panaszos kérheti a minisztériumtól, hogy vizsgálja ki a panaszának a kamara általi kezelését.
(2) A panaszt írásban vagy szóban, jegyzőkönyvbe kell mondani. Ha a panaszt nem illetékes hatósághoz nyújtják be, ez a hatóság haladéktalanul továbbítja a panaszt az illetékes hatóságnak, és értesíti a panaszost a panasz továbbításáról.
(3) A panasz nem helyettesíthető olyan beadványokkal, amelyek kezelése a jelen törvény alapján más hatóságok hatáskörébe tartozik. A névtelen panaszokat nem vizsgálják ki.
(4) A panasz benyújtása nem lehet hátrányos a panaszosra nézve; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a panaszos beadványa tartalmával bűncselekményt vagy vétséget követ el.
218.b §
Panaszok kezelése
(1) A végrehajtó tevékenységével kapcsolatos panaszt a kamara köteles haladéktalanul, de legkésőbb a beérkezésétől számított két hónapon belül elbírálni. Ez a határidő meghosszabbítható, ha a panasz megfelelő kezeléséhez szükséges dokumentumokat a határidőn belül nem lehet beszerezni; erről a tényről a panaszost értesíteni kell.
(2) A végrehajtónak, aki ellen a panasz irányul, joga van a panasszal kapcsolatban meghallgatást kérni, magyarázatot adni és bizonyítékokat benyújtani. Ha a panasz időben történő és megfelelő elbírálásához szükséges, a panaszost, valamint azokat a személyeket, akik hozzájárulhatnak a panasz kivizsgálásához, meg lehet hallgatni.
(3) A panaszost írásban értesítik a panasz kezelésének módjáról.
(4) Ha a panaszos úgy véli, hogy panaszát a kamara nem megfelelően és nem időben kezelte, kérheti a minisztériumtól, hogy vizsgálja ki panaszának kamarai kezelését.
(5) Az 1–3. bekezdések rendelkezéseit kell alkalmazni a kamara tevékenységével szembeni panasz kezelésére, valamint a panasz kamarai kezelésének kivizsgálására.
218.c §
A panaszokra vonatkozó külön jogszabály
Ha a jelen törvény nem szabályozza a panaszok fogadásával, nyilvántartásával és kezelésével kapcsolatos egyes tényeket, akkor külön törvényt kell alkalmazni.17c)
MÁSODIK FEJEZET
A végrehajtási tevékenység ellenőrzése
218.d §
(1) A végrehajtási tevékenység ellenőrzése különösen a következőket ellenőrzi:
a) a végrehajtó által az általánosan kötelező érvényű jogszabályoknak való megfelelés, valamint a jelen törvény rendelkezéseinek betartása a végrehajtó rendelkezésére álló, a felek pénzeszközei feletti rendelkezés során,
b) a végrehajtónak a felek pénzeszközeinek kezelése során tett intézkedéseire vonatkozó információk rendelkezésre állása, pontossága és teljessége, valamint a beérkezett és átutalt kifizetéseket igazoló számviteli és egyéb dokumentumok vezetésének és nyilvántartásának helyessége,
c) a végrehajtási tevékenységek ellenőrzése során feltárt hiányosságok orvoslására, valamint azok okainak megszüntetésére előírt intézkedések teljesítése.
(2) A végrehajtási tevékenység ellenőrzése a bíróság kezdeményezésére, természetes és jogi személyek panasza alapján, illetve a kamara elnökének és más kamarai szerveknek vagy hatóságoknak a kezdeményezésére végezhető. A végrehajtási tevékenység ellenőrzését a minisztérium kérésére bármikor el kell végezni.
218.e §
(1) A végrehajtási tevékenység ellenőrzését a kamara elnöksége által felhatalmazott három végrehajtó és a minisztérium egy képviselője (a továbbiakban csak „ellenőrző bizottság”) végzi. Az ellenőrző bizottság tagjai maguk közül választják meg az ellenőrző bizottság elnökét. A kamara minden esetben értesíti a minisztériumot a végrehajtási tevékenység ellenőrzésének elvégzéséről, egy olyan személy kijelölésére irányuló kérelemmel együtt, aki a minisztérium nevében részt vesz a végrehajtási tevékenység ellenőrzésében.
(2) A végrehajtási tevékenység ellenőrzése során az 1. bekezdésben említett személyek jogosultak a következőkre
a) beléphet a végrehajtó irodájának helyiségeibe,
b) felszólíthatják a végrehajtót, hogy nyújtson be nekik végrehajtási iratokat, egyéb dokumentumokat, valamint magyarázatot a végrehajtási tevékenység ellenőrzésének tárgyát képező ügyre vonatkozóan.
(3) A végrehajtó köteles az 1. bekezdésben említett személyek számára megfelelő feltételeket teremteni a végrehajtási tevékenység ellenőrzéséhez, és biztosítani számukra a szükséges együttműködést.
(4) Az 1. bekezdésben említett személyek a végrehajtási tevékenység ellenőrzése során kötelesek:
a) írásbeli meghatalmazással igazolni magukat a végrehajtási tevékenység ellenőrzésének elvégzésére, és legkésőbb az ellenőrzés megkezdésekor értesíteni a végrehajtót annak tárgyáról és céljáról,
b) a végrehajtónak a végrehajtási akták, egyéb dokumentumok vagy azok másolatainak átvételéről szóló igazolást kiállítani, amely a végrehajtási tevékenység ellenőrzéséhez szükséges,
c) a végrehajtási tevékenységek ellenőrzése céljából átvett végrehajtási akták megfelelő védelmét biztosítani azok elvesztése, megsemmisülése, megrongálódása és a velük való visszaélés ellen,
d) haladéktalanul visszaadni a végrehajtási aktákat a végrehajtónak, ha már nincs rájuk szükségük,
e) jelentést készíteni a végrehajtási tevékenység ellenőrzéséről a feltárt hiányosságok és a kijavításukra előírt intézkedések megjelölésével, egyébként pedig jegyzőkönyvet a végrehajtási tevékenység ellenőrzéséről,
f) a végrehajtói tevékenység ellenőrzéséről szóló jegyzőkönyv egy példányát, a végrehajtói tevékenység ellenőrzéséről szóló jegyzőkönyvet és azok összetevőit átadni a végrehajtónak.
(5) A végrehajtónak joga van véleményt nyilvánítani a végrehajtás menetéről és a végrehajtási tevékenység ellenőrzésével kapcsolatos minden tényről. A végrehajtó a végrehajtási tevékenység ellenőrzése során, de legkésőbb a végrehajtási tevékenység ellenőrzéséről szóló jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 14 napon belül jogosult írásban kifogást emelni a végrehajtási tevékenység ellenőrzéséből származó megállapítások valódiságával és ellenőrizhetőségével szemben. Az ellenőrző bizottság megvizsgálja a kifogások megalapozottságát, és az eredményről írásban értesíti a végrehajtót. A végrehajtónak az ellenőrző bizottság megállapításaival szembeni kifogásai és az ellenőrző bizottságnak a kifogások vizsgálatának eredményéről szóló értesítése a végrehajtási tevékenység ellenőrzésének végrehajtásáról szóló jegyzőkönyv részét képezi.
(6) Az ellenőrző bizottság a végrehajtási tevékenység ellenőrzésének eredményéről szóló értesítést megküldi annak a személynek, akinek kezdeményezésére a végrehajtási tevékenység ellenőrzésére sor került. Ha az ellenőrző bizottság a végrehajtási tevékenység ellenőrzésének eredményei alapján megállapítja, hogy a végrehajtó fegyelmi vétséget követett el, az ellenőrző bizottság elnöke a kamara elnökségének előzetes véleményét követően fegyelmi javaslatot tesz; a fegyelmi javaslatnak tartalmaznia kell a végrehajtási tevékenység ellenőrzéséről szóló jelentést.
(7) A végrehajtási tevékenység ellenőrzésének költségei a kamarát terhelik.
(8) A végrehajtási tevékenység ellenőrzésére vonatkozó eljárás részleteit a kamara által a minisztériummal egyetértésben kiadott belső szabályzat szabályozza.
HARMADIK FEJEZET
A bírósági végrehajtó fegyelmi felelőssége
219. §
A bírósági végrehajtó fegyelmi vétségért felelősségre vonható.
220. §
Fegyelmi vétségek
(1) Fegyelmi vétségnek minősül a végrehajtói feladatok ellátása során elkövetett vétkes kötelezettségszegés, a jelen törvény szerinti egyéb kötelezettségek megszegése, az esküszegés, a hivatali méltóságot csorbító magatartás, valamint a végrehajtói tisztséggel összeférhetetlen tevékenység folytatása előzetes felhívás ellenére. Fegyelmi vétségnek minősül a végrehajtó olyan vétkes magatartása is, amely a végrehajtási eljárás vagy a fegyelmi eljárás késedelmét eredményezi.
(2) Az 1. bekezdésben említett magatartás súlyos fegyelmi vétségnek minősül, ha a megsértett kötelesség jellegére, a magatartás módjára, a vétkesség fokára, az ismétlődésre vagy más súlyosbító körülményre tekintettel annak káros volta fokozott. A 221. § 1. és 2. bekezdése szerinti jogerős ítéletben kiszabott pénzbírságnak az ítéletben megállapított határidőn belüli megfizetésének elmulasztása szintén súlyos fegyelmi vétségnek minősül.
Fegyelmi intézkedések
221. §
(1) Fegyelmi büntetésként fegyelmi vétség miatt fegyelmi büntetés szabható ki
a) írásbeli megrovás,
b) 660 euróig terjedő pénzbírság.
(2) Súlyos fegyelmi vétség fegyelmi büntetéseként kiszabható
a) írásbeli megrovás,
b) 6 600 euróig terjedő pénzbírság,
c) a végrehajtói tisztség gyakorlásától való eltiltás.
(3) A 2. bekezdés b) vagy c) pontja szerinti fegyelmi intézkedést az 57. § 2. bekezdésében foglalt rendelkezések ismételt megsértése esetén kell kiszabni.
(4) A kiszabott fegyelmi büntetést a kamara a fegyelmi határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul, a fegyelmi büntetés megszüntetéséig a kamara honlapján közzéteszi.
Végrehajtói tisztség leállítása
222. §
(1) A miniszter, a büntetőeljárás vagy a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig, illetve a végrehajtói tisztségből való felmentésről szóló határozat meghozataláig felfüggesztheti azt a végrehajtót, aki ellen szándékos bűncselekmény vagy a jelen törvény szerinti tevékenységgel összefüggő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult, vagy aki ellen súlyos fegyelmi vétség miatti visszahívási eljárás indult.
(2) A miniszter, a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig vagy a végrehajtói tisztségből való felmentéséről szóló határozat meghozataláig felfüggeszti azt a végrehajtót, aki ellen a 29. § 12. bekezdése szerinti súlyos fegyelmi vétség miatt fegyelmi eljárás indult.
(3) A miniszter, a végrehajtót a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának időtartamára felfüggeszti, kivéve, ha a végrehajtó visszahívásának okai fennállnak.
(4) A végrehajtó felfüggesztéséről szóló határozatot a miniszter a fegyelmi eljárás során a javaslattevő személy indítványára, vagy a fegyelmi eljárás alá vont végrehajtó indítványára, de akár indítvány nélkül is visszavonhatja. A fegyelmi eljárás alá vont végrehajtó legkorábban a korábbi kérelmét elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított egy hónap elteltével nyújthatja be újra a végrehajtói tisztség gyakorlásától való felfüggesztéséről szóló határozat visszavonására irányuló kérelmét.
(5) A végrehajtó feladatai ellátásának felfüggesztése a büntetőeljárás megszüntetéséről vagy a büntetőeljárás feltételes megszüntetéséről szóló határozat, a bíróság ítélete vagy a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg; ez nem alkalmazandó, ha a magatartás, amely miatt a végrehajtót felfüggesztették, olyan bűncselekmény volt, amely miatt a végrehajtót jogerősen elítélték, vagy ha a végrehajtó ellen a végrehajtói feladatok ellátásától való eltiltás fegyelmi intézkedés volt érvényben a végrehajtó feladatainak ellátásától való eltiltás miatt, amely magatartás miatt a végrehajtó feladatainak ellátását felfüggesztették. A végrehajtó haladéktalanul tájékoztatja a kamarát és a minisztériumot e körülményekről.
(6) Ha a végrehajtó tisztségének leállítása továbbra is fennáll, a végrehajtó nem végezhet a jelen törvény szerinti tevékenységet. A 4. § a felfüggesztés időtartama alatt nem alkalmazandó.
(7) A végrehajtó felfüggesztéséről szóló miniszteri határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
222.a §
(1) Ha a végrehajtó felfüggesztése alatt a súlyos fegyelmi vétségek miatti fegyelmi eljárás lefolytatása miatt büntetőeljárás indul a végrehajtó ellen, a miniszter dönt a végrehajtói tisztség felfüggesztése indokainak kiterjesztéséről.
(2) Ha a végrehajtó büntetőeljárás lefolytatása miatti felfüggesztése alatt a végrehajtó ellen súlyos fegyelmi vétség miatt fegyelmi eljárás indul, a miniszter dönt a végrehajtó feladatainak ellátása felfüggesztése indokainak kiterjesztéséről.
(3) A miniszter azon határozata ellen, amely a végrehajtó felfüggesztésének okait kiterjeszti, fellebbezésnek nincs helye.
222.b §
A fegyelmi felelősség megszűnése
(1) A bírósági végrehajtó felelőssége fegyelmi vétségért az elévülési idő lejártával szűnik meg, amely a következő
a) öt év, ha a fegyelmi vétség a fegyelmi alperes hibájából történt, ami az eljárás elhúzódását eredményezte,
b) egyéb esetekben három év.
(2) A fegyelmi vétségek elévülési ideje felfüggesztésre kerül
a) az elévült fegyelmi vétség miatt benyújtott fegyelmi kérelem és a fegyelmi tanács ezt követő, a fegyelmi eljárást megszüntető intézkedése; vagy
b) ha a végrehajtó az elévülési időn belül újabb fegyelmi vétséget követ el.
(3) Az elévülési idő megszakadása új elévülési időt indít.
222.c §
(1) A bírósági végrehajtó fegyelmi felelősségének elbírálása során a büntető törvénykönyv első részét kell értelemszerűen alkalmazni.
(2) A végrehajtókkal szembeni fegyelmi eljárást külön jogszabály szabályozza.19)
228.f §
A fegyelmi büntetés megszüntetése
(1) A végrehajtóval szemben fegyelmi intézkedést kiszabó fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével a végrehajtót a fegyelmi felelősség szempontjából úgy kell kezelni, mintha a fegyelmi vétség miatt nem szabtak volna ki rá szankciót. Ha a fegyelmi intézkedés végrehajtása az első mondatban említett határidőn belül nem fejeződött be, a fegyelmi büntetés a fegyelmi intézkedés végrehajtásával megszűnik.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti feltételek teljesülnek, a fegyelmi tanács elnöke a végrehajtó kérelmére haladéktalanul igazolást állít ki számára a fegyelmi büntetés megszűnéséről.
(3) A 221. § 2. bek. c) pontja szerinti fegyelmi intézkedés nem szűnik meg.
NEGYEDIK FEJEZET
Közigazgatási szabálysértések
228.i §
(1) A kamara közigazgatási szabálysértést követ el, ha nem vezet nyilvántartást a végrehajtásokról, vagy ha nem a 211.a és 211.b § megfelelően jár el.
(2) A kamara közigazgatási szabálysértésért 16 000 euróig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(3) A kamarai közigazgatási szabálysértéseket a minisztérium tárgyalja és a bírságokat a minisztérium hajtja be.
(4) A bírság kiszabásakor a minisztérium figyelembe veszi a kamara jogellenes cselekményének vagy mulasztásának jellegét, súlyosságát, módját, időtartamát és következményeit.
(5) A kamara felelőssége a közigazgatási szabálysértésért megszűnik, ha a minisztérium a közigazgatási szabálysértésről való tudomásszerzéstől számított két éven belül, de legkésőbb a közigazgatási szabálysértés elkövetésétől számított öt éven belül nem indít eljárást a közigazgatási szabálysértésért való felelősség megállapítása iránt.
(6) A bírság kiszabásáról szóló jogerős határozat a 45. § 2. bek. i) pontja szerinti végrehajtható jogcímnek minősül.
(7) A bírságokból származó bevétel az állami költségvetés bevétele.
(8) A közigazgatási szabálysértés tárgyalásakor és a közigazgatási szabálysértési bírság kiszabásakor, a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni,19aa) ha a jelen törvény másként nem rendelkezik.
TIZENKETTEDIK RÉSZ
Átmeneti és záró rendelkezések
229. §
A kamara tevékenységének megkezdéséig feladatait a minisztérium látja el, amely legkésőbb a jelen törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül összehívja a végrehajtók alakuló konferenciáját.
230. §
(1) A 10. § 1. bek. b), d) és e) pontjának rendelkezései nem vonatkoznak arra a személyre, aki a jelen törvény hatálybalépésétől számított 18 hónapon belül szakvizsgával szakképesítést szerez.
(2) A 11. és 12. § rendelkezései ezzel nem érintettek.
(3) A 15. § rendelkezéseit 1999. december 31-ig nem kell alkalmazni a korábbi rendeletek alapján létrehozott végrehajtói hivatalokra.
(4) Az 1. bekezdés alapján a képzés alóli mentesség hatályát veszti, ha az a személy, akinek a mentességet megadták, a jelen törvény hatálybalépésétől számított két éven belül nem kezdi meg tanulmányait jogi karon, és további öt éven belül nem fejezi be sikeresen a tanulmányait. A végrehajtó feladatainak gyakorlása ezen időszakok lejártával megszűnik.
231. §
A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban vagy a Cseh Köztársaságban 1993. december 31. előtt a jog területén szerzett felsőfokú végzettséget a 10. § 1. bek. b) pontja és a 21. § 1. bek. b) pontja alapján szerzett felsőfokú végzettségnek kell tekinteni. A 230. § rendelkezését ez nem érinti.
232. §
A jelen törvény hatálybalépése előtt hozott bírósági végzés alapján hozott határozat végrehajtását az addig hatályos jogszabályok szerint kell végrehajtani; ha azonban a jogosult követelését még részben sem elégítették ki, a jogosult a bíróság hozzájárulásával a jelen törvény alapján végrehajtási indítványt nyújthat be. A bíróság az ügyet írásban a végrehajtóhoz utalja, miközben az eredeti kérelem joghatásai érintetlenül maradnak.
233. §
Ahol külön jogszabály valamely határozat bírósági végrehajtására utal, az úgy értendő, hogy az magában foglalja a jelen törvény szerinti végrehajtást is.
233.a §
A 2017. április 1-je előtt indított, és a 2017. március 31-ig hatályos rendelkezések alapján lefolytatott végrehajtási eljárások megszüntetésére vonatkozó eljárást külön törvény is szabályozza.19b)
234. §
A végrehajtó-gyakornokok a jelen törvény hatálybalépésének napján válnak végrehajtó-jelöltekké. A kamara a jelen törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül felveszi őket a bírósági végrehajtó-jelöltek jegyzékébe.
235. §
(1) A jelen törvény kihirdetése előtt megkezdett végrehajtásokat a jelen törvény szerint kell befejezni.
(2) A 2002. február 1-je előtt indított végrehajtási eljárásokat a hatályos rendelkezéseknek megfelelően kell befejezni.
236. §
A 115. § 4. bekezdése 2002. december 31-én hatályát veszti.
237. §
Átmeneti rendelkezések 2003. szeptember 1-jei hatállyal
(1) A 10. § 1. bek. b) pontjában és a 21. § 1. bek. b) pontjában említett képzésnek minősül a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területén székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény jogi karán szerzett képzés is.
(4) Ha a kamara a 3. bekezdésben említett határidőn belül nem nyújt be indítványt a jelen törvény szerinti feddhetetlenségi feltételnek nem megfelelő végrehajtó eltávolítására, a miniszter a határidő lejárta után indítvány nélkül is eltávolíthatja a végrehajtót.
Átmeneti és záró rendelkezések 2005. szeptember 1-jei hatállyal
238. §
(1) A 2005. szeptember 1-je előtt indított eljárást a 2005. augusztus 31-e előtt hatályos jog szerint kell befejezni, kivéve, ha a 2. bekezdés másként rendelkezik.
(2) A 34. § 1–3. bek., a 37. § 4. és 5. bekezdésének, a 46. § 3. bek., a 47. § 3. bek., az 58. § 5. bek., a 134. § 2. bek., a 136. § 3. és 4. bek., a 145. § 1. bek. rendelkezéseit a 2005. szeptember 1-je előtt indított eljárásokra is alkalmazni kell.
(3) A kamara elnöksége legkésőbb 2005. november 31-ig összehívja a végrehajtók konferenciáját a fegyelmi tanács új tagjainak megválasztására.
(4) A 2005. szeptember 1-je előtt kijelölt végrehajtóknak legkésőbb 2005. november 31-ig biztosítékot kell letétbe helyezniük a könyvvizsgálat megszervezésének költségei fedezésére. Ha a végrehajtó nem tesz eleget e kötelezettségének, a kamara a 16. § 2. bek. j) pontja alapján javaslatot tesz a miniszternek a végrehajtó visszahívására.
(5) Az a végrehajtó, aki 2005. szeptember 1-jén nem rendelkezett másodfokú felsőfokú végzettséggel valamely szlovákiai felsőoktatási intézmény jogi karán, vagy nem rendelkezett külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított, elismert felsőfokú végzettséget igazoló okirattal, köteles legkésőbb 2012. december 31-ig igazolni a minisztériumnak, hogy felsőfokú végzettségét megszerezte. Ha a végrehajtó nem bizonyítja, hogy e kötelezettségének határidőn belül eleget tett, a miniszter haladéktalanul visszahívja őt.
239. §
Ahol az általános kötelező erejű jogszabályokban a „végrehajtói hivatal gyakorlása” kifejezés szerepel, azon a „végrehajtói tisztség gyakorlását” kell érteni.
240. §
2006. december 1-től hatályos átmeneti rendelkezések
(1) A 2006. december 1-je előtt indított eljárásokat a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell befejezni, kivéve, ha a 2–4. bekezdés vagy a külön jogszabály20) másként rendelkezik.
(2) A 44. § 7. bek. azokra a 2006. december 1-je előtt indult eljárásokra is alkalmazni kell, amelyekben a bíróság még nem adott a végrehajtónak írásbeli végrehajtási megbízást. Azokban a 2006. december 1-je előtt indult eljárásokban, amelyekben a bíróság már adott a végrehajtónak írásbeli megbízást a végrehajtás lefolytatására, de nem határozta meg a díjelőleg és a költségtérítés összegét, a bíróság a végrehajtó kérelmére meghatározza ezt az összeget.
(3) A 203. § 2. bek. rendelkezését a 2006. december 1-je előtt indított eljárásokra is alkalmazni kell, ha a tartásdíj-követelés behajtására irányuló végrehajtást 2006. november 30-át követően szüntetik meg azzal az indokkal, hogy a kötelezett vagyona még a végrehajtás költségeinek fedezésére sem elegendő.
(4) Az olyan külföldi határozat végrehajtására irányuló eljárást, amelyben a kérelmet 2006. december 1-je előtt adták át a bíróságnak olyan nemzetközi szerződés alapján, amely a Szlovák Köztársaságot köti, és amelyet nem szüntettek meg külön jogszabály alapján, a jelen törvény szerint kell befejezni.
240.a §
A 2008. október 15-től hatályos rendelkezésekre vonatkozó átmeneti rendelkezések
A 2008. október 15. előtt készült közjegyzői okiratokra a jelen törvény nem vonatkozik.
241. §
A jelen törvény a 3. sz. mellékletben felsorolt, jogilag kötelező erejű európai uniós jogi aktusokat ülteti át.
242. §
2008. december 1-től hatályos átmeneti rendelkezések
(1) Folyószámlán vagy betétszámlán lévő készpénz, illetve betétkönyvvel, betéti igazolással vagy más hitelesített értékpapírral igazolt készpénzbetétek, amelyek biztosítékul szolgálnak az ügyfélnek az átállást21) előkészítő előszállítás vagy másodlagos előszállítás céljából átadott euró bankjegyek vagy -érmék értékének fedezetére21) az euró Szlovák Köztársaságban történő bevezetéséről szóló külön jogszabály szerinti párhuzamos készpénzforgalom időszakának végéig a jelen törvény alapján nem tartoznak a végrehajtás hatálya alá.22)
(2) Az euróra való áttérés során21) a bank és a külföldi bank fiókja legkésőbb az euró bevezetésének napját követő második munkanapon23) zárolja a számlán lévő pénzeszközöket a bankban vagy a külföldi bank fiókjában vezetett számláról a jelen törvény alapján kiállított, az euró bevezetésének napját megelőző utolsó munkanapon23) vagy az euró bevezetésének napját követő első munkanapon23) a bankhoz vagy a külföldi bank fiókjához kézbesített, a követelés lefoglalással történő végrehajtás megkezdéséről szóló értesítés alapján.
243. §
Átmeneti rendelkezések
(1) A jelen törvényt a jelen törvény hatálybalépése előtt indított eljárásokra is alkalmazni kell.
(2) A jelen törvény hatálybalépése előtt indított eljárásokban a 61.c § 2. bek. szerinti határidő a jelen törvény hatálybalépésének napján kezdődik.
(3) A jelen törvény hatálybalépése előtt indított olyan eljárásokban, amelyekben az állam tulajdonát vagy jogait a 61.c § 2. bek. alapján érintik, a végrehajtás megindításáról szóló értesítés joghatásai a 2. bekezdés szerinti határidő lejártáig fennállnak.
(4) A jelen törvény hatálybalépése előtt indított, a 61.c § 1. bek. szerinti vagyont érintő eljárást a bíróság megszünteti.
243.a §
2013. január 1-től hatályos átmeneti rendelkezések
(1) Az a végrehajtó, aki 1993. december 31. előtt a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban vagy a Cseh Köztársaságban jogi felsőfokú végzettséget szerzett, és akit 2012. december 31. előtt neveztek ki végrehajtóvá, úgy tekintendő, hogy megfelel a 10. § 1. bek. b) pontja szerinti végzettségi feltételnek; a 238. § 5. bek. rendelkezése nem alkalmazandó.
(2) Az az állampolgár, aki 1993. december 31. előtt a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban vagy a Cseh Köztársaságban jogi felsőfokú végzettséget szerzett, és nem felel meg a 10. § 1. bek. b) pontja szerinti végzettségi követelménynek, 2013. január 1-től nem nevezhető ki végrehajtónak; ez nem vonatkozik arra az állampolgárra, aki 2012. december 31. előtt szerepelt a gyakornoki végrehajtók jegyzékében. Az állampolgár végrehajtóvá történő kinevezésére és az állampolgárnak a gyakornokok jegyzékébe történő bejegyzésére a 231. § rendelkezése nem alkalmazandó.
243.b §
Átmeneti rendelkezések a 2013. november 1-től hatályos módosításokhoz
(1) A 2013. november 1-je előtt indított végrehajtási eljárást a 2013. október 31-e előtt hatályos rendelkezések szerint kell befejezni, kivéve, ha a 2. és 3. bekezdés másként rendelkezik.
(2) A 36. § 8–13. bekezdésének, a 46. § 3–7. bekezdésének és a 60. § 2. bekezdésének rendelkezéseit a 2013. november 1-je előtt indított eljárásokra is alkalmazni kell.
(3) A 2013. november 1-je előtt hozott, az 57. § szerinti határozatba foglalt költségelszámolás ellen benyújtott fellebbezést a 2013. október 31-e előtt hatályos szabályok szerint kell elbírálni; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a fellebbezés egy vezető bírósági tisztviselő olyan határozata ellen irányul, amelyet még nem bírált el bíró.
(4) A kamara 2013. november 30-ig a miniszter rendelkezésére bocsátja a végrehajtók 2013. november 1-jei állapot szerinti frissített jegyzékét. A minisztérium 2013. december 31-ig közzéteszi a bírósági végrehajtók listáját a honlapján.
(5) A végrehajtó beszámol a kamarának a jogosultaktól végrehajtásra érkezett kérelmek számáról, a befejezett végrehajtási eljárások számáról és a folyamatban lévő végrehajtási eljárások számáról, a kamara pedig a kamara tevékenységéről és a végrehajtók 8. § 7. bek. szerinti tevékenységéről első alkalommal 2015-ben a 2014. naptári évre vonatkozóan számol be a minisztériumnak.
(6) A 2013. október 31. előtt hatályos rendeletek alapján végzett végrehajtási gyakorlatot a 2013. november 1-től hatályos rendeletek szerinti végrehajtási gyakorlatnak kell tekinteni.
(7) Aki 2013. november 1-je előtt jelentkezik szakmai vizsgára, és megfelel a 2013. november 1-je előtt hatályos rendelkezések szerinti szakmai vizsga feltételeinek, annak a kamara engedélyezi a szakmai vizsga letételét a 10.a § szerint, a 2013. október 31-e előtt hatályos változatban.
(8) A 2013. október 31-ig a gyakornoki jegyzékbe felvett jelölt a 2013. október 31-ig hatályos rendelkezéseknek megfelelő időtartamú szakmai gyakorlatot vállal.
(9) A 2013. október 31. előtt hatályos rendeletek alapján kinevezett végrehajtót a jelen törvény alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy 2013. november 1-jén a végrehajtó irodája szerinti kerületi bíróság illetékességi területére nevezték ki.
(10) A bírósági végrehajtó legkésőbb 2014. április 30-ig köteles a felelősségbiztosításának mértékét összhangba hozni a jelen törvény 12. § 1. bek. b) pontjában foglaltakkal; ellenkező esetben a biztosítását 2014. május 1-jén megszűntnek kell tekinteni.
(11) Ha a könyvvizsgálatot 2013. október 31. előtt hatályos rendelkezések alapján 2013. november 1-je előtt kezdték meg, a könyvvizsgálatot a 2013. október 31. előtt hatályos rendelkezések alapján kell befejezni. A 12. § 1. bek. c) pontja szerinti könyvvizsgálat megszervezésének költségeire a bírósági végrehajtó által 2013. október 31. előtt a kamara számlájára letétbe helyezett készpénzbiztosítékot a bírósági végrehajtói tevékenység 2013. november 1-től történő megszűnésének költségeire vonatkozó készpénzbiztosítéknak kell tekinteni, kivéve, ha a könyvvizsgálatot 2013. november 1-je előtt megkezdték.
(12) A 2013. október 31. előtt hatályos rendelkezések alapján létrehozott végrehajtói irodát a végrehajtó legkésőbb 2014. április 30-ig megszünteti.
(13) Ha a végrehajtó a 2013. október 31-ig hatályos szabályok szerint a kötelezettől olyan teljesítést kapott vagy hajtott be, amelyet 2013. november 1-jéig nem utalt át a jogosultnak, köteles a kapott vagy behajtott teljesítést a 46. § 4. és 5. bekezdése szerinti kérelmet követően legkésőbb 2013. november 15-ig átutalni a jogosultnak; e kötelezettség megszegése a végrehajtó súlyos fegyelmi vétségének minősül.
(14) A fegyelmi tanács tagjai hivatali idejüket a hatályos rendelkezéseknek megfelelően 2013. október 31-ig töltik ki; a tisztség betöltésének idejének lejártára azonban nem kerülhet sor a hatályos rendelkezések alapján indított fegyelmi eljárások 2013. október 31-ig történő befejezése előtt.
(15) A 2013. október 31. előtt megkezdett fegyelmi eljárást a 2013. október 31. előtt hatályos jogszabályok szerint fegyelmi eljárás lefolytatására illetékes kamarai szerv fejezi be.
(16) Ha a kamara fegyelmi eljárás lefolytatására illetékes szervének valamely tagjának tisztsége a 2013. október 31-ig hatályos rendelkezések szerint megszűnik, a fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi tanács tagját a fegyelmi tanács tagjai közül nevezi ki.
(17) A fegyelmi tanács, mint a 2013. október 31-ig hatályos szabályzat szerinti kamarai szerv, megszűnik; a 14. és 15. bekezdés rendelkezéseit ez nem érinti. A végrehajtók értekezlete nem választja meg a jelen törvény szerinti fegyelmi tanácsok első elnökeit; a fegyelmi tanács 2013. október 31-ig hatályos rendelkezések alapján megválasztott tagjai a fegyelmi tanácsok elnökei a 2013. október 31-ig hatályos rendelkezések szerinti megbízatásuk lejártáig tartó időszakra. A fegyelmi tanácsok tagjainak a 222.c § 2. bek. a) pontja szerinti kinevezése céljából a fegyelmi tanácsok tagjelöltjei kamara elnöksége legkésőbb 2013. november 15-ig javaslatot tesz a fegyelmi tanácsok tagjainak kinevezésére. A 222.c § 2. bek. a) és b) pontjában említett fegyelmi tanácsok tagjait a miniszter legkésőbb 2013. november 30-ig nevezi ki. Ha a kamara elnöksége a fegyelmi tanácsok tagságára a meghatározott határidőn belül nem tesz javaslatot, a miniszter legkésőbb 2013. december 31-ig kijelöli a fegyelmi tanácsok tagjait. Ha a fegyelmi eljárás megindítására irányuló javaslat olyan időpontban érkezik a kamarához, amikor az ügyet még nem lehetett a fegyelmi tanácshoz rendelni, mert az még nem alakult meg, a fegyelmi eljárás akkor kezdődik, amikor a javaslatot a fegyelmi tanácshoz rendelik.
243.c §
Átmeneti rendelkezések a 2014. június 1-től hatályos módosításokhoz
(1) A 61.b § 3. bekezdésének és a 200. § 2–4. bekezdésének rendelkezéseit a 2014. május 31. után indított végrehajtási eljárásokra kell alkalmazni.
(2) A 63. § 2. és 3. bekezdésének rendelkezései nem alkalmazandók, ha a jelen törvény hatálybalépésekor a végrehajtó ingatlanok eladásával végzi a végrehajtást.
243.d §
Átmeneti
rendelkezések a 2015. január 1-től hatályos módosításokhoz
(1) Az olyan választottbírósági eljárásban hozott választottbírósági ítélet alapján, amelynek tárgya olyan jogvita, amely megfelel a külön jogszabályban4ead) foglalt feltételeknek, a 2015. január 1-je előtt kiadott, csak a jelen törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül indítható végrehajtási eljárás. Az ezen időszak után benyújtott végrehajtási indítvány nem adható ki végrehajtási megbízás; a választottbírósági ítélet már nem köti a választottbírósági eljárásban részt vevő feleket.
(2) Az 1. bekezdéssel összhangban indított vagy választottbírósági eljárás során hozott választottbírósági ítélet alapján indított végrehajtási eljárásokra, amelyek tárgya a külön jogszabály4ead) szerinti feltételeknek megfelelő jogvita, és amelyek 2015. január 1-jéig nem zárultak le, a 2014. december 31-én hatályos szabályok az irányadók.
(3) A végrehajtó 2016. június 30-ig köteles bejegyezni a végrehajtási nyilvántartásba minden olyan jogerősen be nem fejezett végrehajtást, amelyben a bíróság végrehajtási megbízást adott neki; ez a kötelezettség a végrehajtó képviselőjére, helyettesére és jogutódjára is vonatkozik.
(4) Ha a fegyelmi eljárásra illetékes kamarai szerv vagy a 2014. december 31-ig hatályos rendelkezések szerint létrehozott fegyelmi testület 2015. január 31-ig nem döntött a végrehajtó fegyelmi vétségéről, a fegyelmi eljárást a 2015. január 1-től hatályos rendelkezések szerint létrehozott fegyelmi eljárásra illetékes kamarai szerv fejezi be. Az első mondat rendelkezését a jogerősen le nem zárt fegyelmi fellebbezési eljárásokra is alkalmazni kell; e célból a 2015. január 1-től hatályos szabályok szerint a fegyelmi eljárásban illetékes kamarai szervet kell fellebbezési szervnek tekinteni. A fegyelmi fellebbviteli szervként döntést hozó kamarai fegyelmi szerv a 2015. január 1-től hatályos szabályok szerint jár el; ha a határozatot megsemmisítik és az ügyet további eljárásra visszautalják, az ügyet első fokon a 2015. január 1-től hatályos szabályok szerint létrehozott a kamarai fegyelmi szerv, a 2015. január 1- től hatályos szabályok szerint tárgyalja, és ha a fellebbviteli szerv a határozatot helybenhagyja, azt a Polgári perrendtartás ötödik része második fejezetének rendelkezései szerint bírósági felülvizsgálatnak vetheti alá.
(5) Ha a 2014. december 31-ig hatályos jogszabályok szerint nem alakult fegyelmi testület, vagy a fegyelmi eljárásra illetékes kamarai szerv üresedés miatt tétlen volt, és nem a 4. bekezdés szerinti fegyelmi fellebbezési eljárásról van szó, a fegyelmi eljárásra a 2015. január 1-től hatályos jogszabályok szerint illetékes kamarai szerv legkésőbb az ügynek a fegyelmi eljárásra illetékes szerv elé utalásától számított egy éven belül dönt a fegyelmi eljárás iránti kérelemről. A fegyelmi eljárás egyéb határidői attól az időponttól kezdődnek, amikor az ügyet a kamara illetékes fegyelmi hatósága elé utalják.
(6) A 2014. december 31-ig hatályos rendeletek alapján létrehozott fegyelmi tanácsok elnökeinek és tagjainak adatbázisai a jelen törvény hatálybalépésével megszűnnek.
(7) A végrehajtók értekezlete választja meg a fegyelmi bizottság tagjait, hogy azok legkésőbb két hónappal a jelen törvény hatálybalépését követően betölthessék tisztségüket. Ha a végrehajtói értekezlet az első mondatban említett határidőn belül nem választja meg a fegyelmi tanács tagjait, a fegyelmi tanács tagjait a kamara elnöksége haladéktalanul, de legkésőbb a jelen törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül megválasztja. Ha a fegyelmi tanács tagjait nem az első vagy a második mondat szerint választják meg, a miniszter nevezi ki őket.
243.e §
Átmeneti rendelkezések a 2016. január 1-től hatályos módosításokhoz
(1) A bírósági végrehajtó a 34. § 13. bek. és a 95. § 2. bekezdésében említett megállapodásban meghatározott feltételek mellett legkésőbb 2016. augusztus 1-től elektronikus úton kommunikál.
(2) A 34. § 13. bek. szerinti, 2015. december 31. előtt hatályos rendelkezések alapján megkötött megállapodást a 34. § 13. bek. szerinti, 2015. december 31. után hatályos megállapodásnak kell tekinteni.
243.f §
Átmeneti rendelkezések a kihirdetés napján hatályos módosításokhoz
(1) A jelen törvény hatálybalépése előtt indult végrehajtási eljárásban, amelyben a jelen törvény hatálybalépésének napjától a 39. § 4. bek. szerinti adatok a végrehajtási kérelem benyújtásához szükségesek, a jogosult köteles a 39. § 4. bek. szerinti végrehajtási indítványt a jelen törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül kiegészíteni.
(2) A 39. § 4. bek. és a 40. §-nak a rendelkezéseit ugyanúgy alkalmazni kell az 1. bekezdés szerinti végrehajtási eljárásokra, amelyekben az engedély iránti kérelemről a jelen törvény hatálybalépése előtt nem született döntés.
(3) Az 1. bekezdés szerinti végrehajtásokat a jelen törvény hatálybalépésének napjától fel kell függeszteni.
(4) Ha az 1. bekezdés szerinti eljárásban az ellenkezőjét nem bizonyítják, az 57. § 1. bek. m) pontja alapján a végrehajtás felfüggesztésének van helye.
(5) Ha a jogosult az 1. bekezdés szerinti határidőn belül nem egészíti ki a végrehajtási indítványt, a bíróság a végrehajtást leállítja.
(6) Ha a jogosult az 1. bekezdés szerinti határidőn belül kiegészíti a végrehajtási indítványt, a bíróság megvizsgálja, hogy az 57. § 1. bek. m) pontja szerint fennáll-e a végrehajtás leállításának oka, és ha nem állítja le a végrehajtást, dönt a végrehajtás folytatásáról.
243.g §
Átmeneti rendelkezések a 2017. február 1-től hatályos módosításokhoz
(1) A 2017. február 1-je előtt kijelölt végrehajtónak legkésőbb 2017. március 1-ig meg kell felelnie a 12. § 1. bek. d) pontjában foglaltaknak. Erről 2017. március 8-ig kell a kamarának becsületbeli nyilatkozatot benyújtania, amelynek tartalmaznia kell egy nyilatkozatot arról, hogy azokban a végrehajtási eljárásokban, amelyekben 2017. március 1-je előtt felhatalmazást kapott a végrehajtás lefolytatására, az ilyen eljárások jogosultjai tekintetében betartotta a 36. § 8. bekezdése szerinti, 2017. március 31-ig hatályos kötelezettségeket.
(2) A kamara legkésőbb 2017. március 15-ig átadja a minisztériumnak azon végrehajtók listáját, akik az 1. bekezdés szerinti nyilatkozatot tettek.
(3) A végrehajtók jegyzékét, akik az 1. bekezdés szerinti határidő lejárta után tettek becsületbeli nyilatkozatot, de legkésőbb 2018. január 31-ig, a kamara legkésőbb 2018. február 15-ig átadja a minisztériumnak.
(4) A kamara legkésőbb 2018. február 28-ig ellenőrzi, hogy az 1. bekezdés vagy a 4. bekezdés szerinti becsületbeli nyilatkozatot benyújtó végrehajtók megfelelnek-e a 12. § 1. bek. d) pontja szerinti feltételeknek.
(5) A kamara legkésőbb 2018. április 1-jéig javaslatot tesz a miniszternek, annak a végrehajtónak a visszahívására, akire 2018. március 1-jén az 55. § 1. bek. 2017. április 1-től hatályos rendelkezése nem vonatkozik, vagy aki nem felel meg a 12. § 1. bek. d) pontja szerinti feltételeknek. Ha a kamara 2018. április 1-jéig nem nyújtja be az első mondat szerinti indítványt a miniszterhez, a miniszter indítvány nélkül felmenti a végrehajtót.
Átmeneti rendelkezések a 2017. április 1-től hatályos módosításokhoz
243.h §
(1) Ha a jelen törvény 243.i–243.k. § másként nem rendelkezik, a 2017. április 1-je előtt indított végrehajtási eljárásokat a 2017. március 31-e előtt hatályos rendelkezéseknek megfelelően kell befejezni. Az 55. § 4. és 5. bekezdése szerinti ügyek végrehajtóknak történő kiosztására vonatkozó szabályokat csak a 2017. április 1-jét követően hatályos rendeletek alapján kiosztott ügyek tekintetében kell alkalmazni.
(2) Az 55. § 1. bek. rendelkezését arra a bírósági végrehajtóra kell alkalmazni, aki a 243.g § 1. bekezdésében említett határidőn belül becsületbeli nyilatkozatot tett.
(3) Az 55. § 1. bekezdését, a 243.g § 3. bekezdése szerinti végrehajtók tekintetében, 2018. március 1-től kell alkalmazni.
243.i §
(1) A 2017. április 1-je előtt a végrehajtónak kézbesített végrehajtási kérelem alapján indított végrehajtási eljárásban a végrehajtónak a végrehajtás lefolytatására vonatkozó megbízás iránti kérelmét legkésőbb 2017. június 30-ig kell benyújtania a hatályos rendeletek szerint hatáskörrel rendelkező bírósághoz, a 2017. március 31. előtt hatályos jogszabályok szerint. Ha a 2017. április 1-je előtt indított végrehajtási eljárásban a végrehajtó engedély iránti kérelmét a hatályos szabályok szerint 2016. március 31. előtt hatáskörrel rendelkező bíróság 2017. június 30. után kapja meg, a bíróság az engedély iránti kérelmet visszaküldi a végrehajtónak. Az engedélykérelemnek a végrehajtóhoz való visszaküldése a végrehajtási eljárást leállítja.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti eljárás megszüntetését követően a jogosult a 2017. április 1-jén hatályos rendeletek szerint végrehajtási indítványt nyújt be, az eredeti végrehajtási kérelem joghatásai fennmaradnak, ha a kérelmet a 2017. április 1-jén hatályos rendeletek szerint illetékes bírósághoz 2017. augusztus 1-je előtt nyújtják be. A végrehajtó erről tájékoztatja a jogosultat.
243.j §
A 2017. április 1-je előtt indult végrehajtási eljárásokban, ha a végrehajtást felfüggesztették, a bíróság dönthet úgy, hogy a végrehajtó nem jogosult a végrehajtási költségek megtérítésére, ha különleges megfontolásra érdemes okok állnak fenn, különösen, ha a végrehajtó a végrehajtás lefolytatása során nem a jogszabályoknak megfelelően járt el, vagy ha a 2017. március 31-ig hatályos 57. § 4. bekezdése alapján nem terjesztette a bíróság elé az ügyet felfüggesztés céljából.
243.k §
Ha a 2017. április 1-je előtt indított végrehajtási eljárásban végrehajtóváltásra került sor vagy a végrehajtót kizárták, a végrehajtó jogosult a költségekre olyan mértékben, amilyen mértékben a végrehajtóváltásról vagy a végrehajtó kizárásáról szóló határozat meghozataláig a kötelezett vagyonából behajtott vagy kapott juttatásokat a végrehajtó követeléseinek kielégítésére használták fel a 2017. április 1-től hatályos 60. § megfelelően vagy a 2017. március 31-ig hatályos 127. és 128. § és 164. § 1. bek. alapján.
243.l §
A 2018. január 1-től hatályos módosításokra vonatkozó átmeneti rendelkezés
A 41. § 7. bek. a 2018. január 1-jét követően kért vagyonnyilatkozat esetében kell alkalmazni.
243.m §
A 2018. április 1-től hatályos módosítások átmeneti rendelkezései
A 2018. április 1-je előtt indított végrehajtási eljárásokat a 2018. március 31-ig hatályos rendelkezések szerint kell lefolytatni.
243.n §
Átmeneti rendelkezés a 2019. december 1-től hatályos módosításokhoz
A 228.d § 8. bek. harmadik mondata szerinti közigazgatási keresetet a miniszter a 2019. november 30. után kiadott, fegyelmi eljárást lezáró határozat után nyújthat be.
243.o §
A 2020. április 1-től hatályos módosítások átmeneti rendelkezései
A 89. § 2. bek. és a 111. § 2. bek. 2020. április 1-től hatályos rendelkezéseit a 243.h § szerinti végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell.
243.p §
A 2023. április 1-jétől hatályos módosításokra vonatkozó átmeneti rendelkezések
(1) A megkezdett és 2023. március 31-ig jogerősen be nem fejezett végrehajtási eljárásokra, kivéve a 243.h § szerinti végrehajtási eljárást, a jelen törvény 2023. április 1-jétől hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni; az eljárásban 2023. március 31-ét megelőzően történt cselekmények joghatásait ez nem érinti.
(2) A végrehajtás leállítására irányuló indítványról szóló eljárásban, amelyet 2023. március 31. előtt nyújtottak be, a hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve a 243.h § szerinti végrehajtási eljárást. A végrehajtás leállítására irányuló indítványról szóló eljárásban, amelyet 2023. április 1-je után nyújtottak be, a jelen törvény 2023. április 1-jétől hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, kivéve a 243.h § szerinti végrehajtási eljárást.
(3) Ha a megbízott személy 2023. március 31-ig szerződést kötött az állam követelésének behajtására,7ab) 2023. április 1-jén válik az eljárás résztvevőjévé; a 2023. március 31-ig hatályos olvasatú 36. és 37. § szerinti indítványokról a bíróság nem határoz.
(4) A résztvevőnek a járulékalapú kiegészítő nyugdíjalapban lévő, a résztvevő befizetéseinek megfelelő vagyonrészére vonatkozó végrehajtási eljárást 2023. április 1-jével meg kell szüntetni; a kifizetett teljesítést ez nem érinti.
243.q §
Átmeneti rendelkezés a 2024. július 1-től hatályos módosításokhoz
A 89. § 2. bek. és a 111. § 2. bek. rendelkezései a 2024. július 1-től hatályos olvasatban alkalmazandóak a 243.h § szerinti végrehajtási eljárásokra is.
VII. cikkely
Hatályosság
A jelen törvény 1995. december 1-jén lép hatályba.
Michal Kováč s. k.
Ivan Gašparovič s. k.
Vladimír Mečiar s. k.
1) A Büntető Törvénykönyv 89. § 9. bek.
2) Munka törvénykönyve.
3) A Tt. felsőoktatásról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, 131/2002. sz. törvény 2. § 5. bek.
3a) A Tt. 586/2003 sz. törvénye az ügyvédi tevékenységről, valamint a vállalkozásokról szóló 455/1991. sz. törvény módosításáról és kiegészítéséről (vállalkozói törvény), módosítva a Tt. 8/2005. sz. törvényével.
3b) A többször módosított Büntetőtörvénykönyv.
3c) A Tt. bűnügyi nyilvántartásról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 330/2007. sz. törvény 14. § 3. bek. e) pontja nyolcadik alpontja.
3ca) Törvény az egyes területeken való egyenlő bánásmódról és a hátrányos megkülönböztetés elleni védelemről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről, a Tt. 365/2004. sz. törvénye (diszkriminációellenes törvény).
3caa) A Tt. többször módosított 330/2007. sz. törvénye 13. § 4. bek. a bűnügyi nyilvántartásról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről.
3cb) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 118/1996. sz. törvénye a betétek védelméről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről.
3cc) A Tt. 201/2008. sz. törvény 12. § 4. bek. b) pontja, a póttartásdíjról és a Tt. 36/2005. sz. családjogi törvényének módosításáról és kiegészítéséről, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának a Tt. 615/2006. sz. határozata szerint, módosítva a Tt. 420/2019. sz. törvényével.
3f) A Tt. bírósági követelések kezeléséről és behajtásáról szóló, többször módosított 65/2001. sz. törvény 7. § 2. bek.
3g) A Szlovák Nemzeti Tanács, többször módosított 71/1992. sz. törvénye a bírósági illetékekről és a bűnügyi nyilvántartásból való kivonat díjáról.
3h) A Tt. minősített információk védelméről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 215/2004. sz. törvény.
3i) A Tt. 201/2008. sz. törvény 12. §, a póttartásdíjról és a Tt. 36/2005. sz. családjogi törvényének módosításáról és kiegészítéséről, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának a Tt. 615/2006. sz. határozata szerint.
4) A Tt. többször módosított, az ügyészségről szóló 153/2001. sz. törvény 4. § 1. bek.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Rendőri Testületről szóló, többször módosított 171/1993. sz. törvényének 2. §.
4ead) A Tt. 335/2014. sz. törvénye a fogyasztói választottbírósági eljárásról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről.
5) A Tt. többször módosított 136/2001. sz. törvénye a gazdasági verseny védelméről, valamint az Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított 347/1990. sz. törvényének módosításáról és kiegészítéséről, a minisztériumok és a Szlovák Köztársaság központi államigazgatásának felépítéséről.
A verseny védelméről, valamint a Szlovák Köztársaság minisztériumainak és más központi államigazgatási szerveinek szervezetéről szóló 347/1990. sz. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló 136/2001. sz. törvény, módosított szöveg.
6) A Tt. többször módosított, 297/2008. sz. törvényének 5., 10–13. és 17. §, a bűncselekményekből származó bevétel legalizálása elleni védelemről és a terrorizmus finanszírozása elleni védelemről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről.
6b) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának, a költségvetési szabályokról szóló, többször módosított Tt. 303/1995. sz. törvénye 10. § 9. bek., módosítva a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 386/1996. sz. törvényével, Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 278/1993. számú, az állami vagyon kezeléséről szóló törvénye 18. §, módosítva a Tt. 72/1999. sz. törvényével.
7) A többször módosított 201/2008. sz. törvény.
7a) Például a többször módosított 215/2004. sz. törvény, a többször módosított 324/2011. sz. törvény a postai szolgáltatásokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről, a Tt. többször módosított 483/2001. sz. törvénye a bankokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről, a többször módosított 351/2011. sz. törvény az elektronikus kommunikációról.
7aa) A 255/2006 sz. törvénnyel módosított 215/2004 sz. törvény 17. és 18. §-a.
7ab) Az állami követelésekről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 374/2014. sz. törvény 16. § 7. bekezdése.
7b) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 171/1993. sz. törvényének 73. §.
7c) Az elektronikus kommunikációról szóló, többször módosított 351/2011. sz. törvény 5. § 1. bek.
7d) Például a közúti közlekedésről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 8/2009. sz. törvény 113. § 1. bek., a többször módosított 483/2001. sz. törvény 91. §.
7da) a Tt. 48/2023 sz. törvényével módosított 8/2009 sz. törvény 70. § 11. bekezdése.
7db) a Tt. 48/2023 sz. törvényével módosított 8/2009 sz. törvény 112. § 11. bekezdése.
7dc) A Tt. 87/2015 sz. törvényével módosított, a bíróságokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, 757/2004 sz. törvény 82.k §-a.
7e) Például az Európai Unió működéséről szóló szerződés 132. cikkének 3. bek., 263., 277., 288., 288., 299. cikke és 325. cikkének 1. bek. (HL C 202., 2016. június 7.).
7f) A Tt. egyes pénzügyi követelések behajtására irányuló nemzetközi segítségnyújtásról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 466/2009. sz. törvény 8. §.
7fa) Az egyes végrehajtási eljárások befejezéséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 233/2019. sz. törvény 6. § 3. bekezdése.
7g) Például a Tt. többször módosított 7/2005. sz. törvényének 105. § és 161. § 3. bek.
7h) A Tt. többször módosított 65/2001. sz. törvénye a bírósági követelések kezeléséről és behajtásáról.
7i) Például a Tt. többször módosított 244/2002. sz. törvényének 47. §.
7j) Például a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 7., 2009.1.10.) 26. cikke, érvényes olvasatban, az öröklési ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, továbbá az európai öröklési tanúsítvány létrehozásáról szóló, 2012. július 4-i 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 201., 2012.7.27.) érvényes olvasatban, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló, 1988. szeptember 16-i Luganói Egyezmény, amely az 1968. évi Brüsszeli Egyezményben foglalt szabályokat kiterjeszti az Európai Szabadkereskedelmi Társulás egyes tagállamaira.
7k) Például a többször módosított, a nemzetközi magánjogról és eljárásról szóló 97/1963. sz. törvény 67. § 4. bek.
7l) Például a 1215/2012/EU rendelet, érvényes olvasatban, a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtási végzés létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 143., 2004.4.30.), érvényes olvasatban, az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 399., 2006.12.30.), érvényes olvasatban, a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 199., 2007.7.31.), érvényes olvasatban, a polgári ügyekben hozott biztosítási intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló, 2013. június 12-i 606/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 181., 2013.6.29.).
7la) A Tt. állami követelésekről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 374/2014. sz. törvény 14. § 2. bek., módosítva a Tt. 87/2015. sz. törvénnyel.
7m) Például a Tt. többször módosított 65/2001. sz. törvénye, a Tt. többször módosított 563/2009. sz. törvénye az adóigazgatásról (adórendtartás), valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről, a Tt. többször módosított 71/1967. sz. törvénye, a közigazgatási eljárásról (közigazgatási rendtartás), a Tt. többször módosított 461/2003 sz. törvénye, a társadalombiztosításról.
7n) Például az 1215/2012/EU rendelet 36. cikkének 2. bek.
7o) Például a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti, a polgári, családjogi és büntetőügyekben történő jogsegélyről és jogviszonyokról szóló szerződés (a külügyminiszter 95/1983 sz. rendelete), a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között a polgári, családjogi és büntetőjogi jogviszonyok szabályozásáról szóló szerződés (a külügyminiszter 207/1964. sz. rendelete), a Tt. többször módosított 97/1963. sz. törvényének 64. §, a Tt. többször módosított 244/2002. sz. törvényének 50. §.
7p) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának, többször módosított 46/1993. sz. törvénye a Szlovák Információs Szolgálatról.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának, többször módosított 198/1994. sz. törvénye a katonai hírszerzésről.
7q) A minősített információk védelméről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 215/2004. sz. törvény 75. § 1. bek.
7r) A bíróságokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 757/2004. sz. törvény 82.a §.
7ra) a Tt. 563/2009. sz. törvényének 52. §
7rb) a Tt. egészségbiztosításról, és a Tt. 95/2002 sz. – a biztosításról valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított – törvényének módosításáról és kiegészítéséről szóló, 580/2004 sz. törvényének 25. a §
7rc) Például az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkelye, az állami támogatások és a minimális támogatások területén fennálló egyes kapcsolatok szabályozásáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 358/2015. sz. törvény (állami támogatásokról szóló törvény).
7s) A Tt. többször módosított 7/2005. sz. törvénye.
7t) A Tt. többször módosított 7/2005. sz. törvénye.
7u) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának, többször módosított 278/1993. sz. törvénye.
7v) A Tt. közüzemi vízellátásról és a közüzemi csatornázásról, valamint a hálózati iparágak szabályozásáról szóló 276/2001. sz. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 442/2002. sz. törvény.
7x) A Tt. hulladékokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 79/2015. sz. törvényének 81. §.
7y) A Tt. többször módosított, a hőenergiáról szóló 657/2004. sz. törvényének 2. § a) pontja.
7z) A Tt. 657/2004. sz. törvényének 2. § k) pontja.
8) Például a Munka Törvénykönyve, a Tt. közalkalmazotti munkát végző egyes alkalmazottak jutalmazásáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 553/2003. sz. törvénye.
8a) A Tt. többször módosított 461/2003. sz. törvénye, a társadalombiztosításról.
A Tt. egészségbiztosításról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, továbbá a Tt. biztosításról 95/2002. sz. törvényének módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 580/2004. sz. törvény.
A Tt. rendőrök és katonák szociális biztonságáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 328/2002. sz. törvénye.
Az Tt. öregségi nyugdíj-megtakarításokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 43/2004. sz. törvénye.
8b) A Tt. többször módosított 195/1998. sz. törvénye, a szociális segélyről.
8c) A Tt. bírósági követelések kezeléséről és behajtásáról szóló, többször módosított 65/2001. sz. törvényének 2. § a) pontja.
8d) A Polgári perrendtartás 231. §.
A Polgári perrendtartás 121. §.
8e) A Tt. 328/2002. sz. törvénye 78.e §-a a Tt. 87/2024. sz. törvénye értelmében.
A Tt. 461/2003. sz. törvénye 77.a–77.d § a Tt. 87/2024. sz. törvénye értelmében.
11) A Kereskedelmi törvénykönyv 716. § és az azt követő §.
11a) A Tt. többször módosított, 599/2003. sz. törvénye, az anyagi szükséghelyzetben nyújtott támogatásról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről.
11aa) A Tt. többször módosított, 447/2008. sz. törvénye a súlyos fogyatékossági kompenzációhoz való pénzbeli hozzájárulásról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről.
11aaa) A Tt. gyermekek szociális jogi védelméről és a szociális gyámságról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 305/2005. sz. törvényének 64–70. §.
11aab) A Tt. 448/2008. sz., a szociális szolgáltatásokról és a Tt. 455/1991. sz., kisvállalkozásról (kisvállalkozási törvény) szóló törvényének módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye a későbbi jogszabályok értelmében.
11aac) A Tt. 246/2012. sz. törvényével módosított, a Tt. hozzáadottérték-adóról szóló 222/2004. sz. törvényének 69.b §.
11ab) A Tt. találmányokról, ipari mintákról és fejlesztési javaslatokról szóló, többször módosított 527/1990. sz. törvénye.
A Tt. használati mintákról szóló, többször módosított 478/1992. sz. törvénye.
A Tt. 577/2001. sz. törvényével módosított, a Tt. védjegyekről szóló 55/1997. sz. törvénye.
A Tt. 146/2000. sz. törvénye, a félvezető termékek topográfiájának védelméről.
11ad) A Kereskedelmi törvénykönyv 148. § 3. bek.
11b) A Kereskedelmi törvénykönyv 88. §.
11ba) A Kereskedelmi törvénykönyv 2. §.
A Tt. polgárok magánvállalkozásáról szóló 105/1990. sz. törvényének 12.a–12.e §, módosítva a Tt. 219/1991. sz. törvényével és a Tt. 455/1991. sz. törvényével.
11bb) A Szlovák Nemzeti Tanács 307/1992. sz. törvényének 2–6. §, a mezőgazdasági földalap védelméről.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 122/1993. sz. törvényével módosított, a Tt. csődeljárásról és az elszámolásról szóló 328/1991. sz. törvénye egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló, 95/1994. sz. szlovák kormányrendelet 7. §, a földdel gazdálkodó adósokra vonatkozóan.
11bc) A Tt. 43/2004. sz. törvénye.
11bca) A Tt. kiegészítő nyugdíj-megtakarításról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 650/2004. sz. törvénye.
11bd) A Szlovák Köztársaság Kormányának, a Kereskedelmi közlönyről szóló 42/2004. számú rendeletének 6. § 3. bek.
11be) A Polgári Törvénykönyv 151.ma §.
11c) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának, többször módosított 277/1994. sz. törvényének 24. §.
11d) A Tt. többször módosított 140/1998 sz. törvénye.
11e) A Tt. atomenergia békés célú felhasználásáról (atomtörvény), valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 541/2004. sz. törvény 11. §.
11f) A Tt. többször módosított 541/2004 sz. törvény 5. § 3. bekezdése.
11g) A Tt. családról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 36/2005. sz. törvényének 64. §.
12) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 202/1995. sz. törvénye, a devizatörvénynek 2. § e) pontja, és a Szlovák Nemzeti Tanács 372/1990. sz. törvényét, a szabálysértésekről szóló törvényt módosító és kiegészítő törvény.
12b) A Tt. értékpapírokról és befektetési szolgáltatásokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 566/2001. sz. törvénye (értékpapírtörvény).
13) A Tt. többször módosított 566/201. sz. törvénye.
13a) A Tt. értékpapírtőzsdéről szóló 330/2000. sz. törvényének 20. §.
13b) Például a Tt. többször módosított 566/201. sz. törvénye, a Tt. 191/1950. sz. törvénye, váltó- és csekktörvény, a Tt. 144/1998. sz. törvénye, a közraktári záloglevelekről és áruzáloglevelekről, valamint némely további törvény kiegészítéséről.
13ba) A Polgári perrendtartás 137. § c) pontja.
13c) A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának 492/200.4 sz. rendelete a vagyon általános értékének meghatározásáról.
13d) A Polgári Törvénykönyv 151.h §, 151.ma § és 151.md §.
14) Polgári perrendtartás.
15) A Kereskedelmi törvénykönyv 476. és azt követő §-ok.
16) A Kereskedelmi törvénykönyv 481. §.
17) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának, a gazdasági verseny védelméről szóló 188/1994. sz. törvényének 8. és 9. §.
17a) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Tt. 173/2004 sz. törvényével módosított, az ingatlanok kataszteréről, valamint az ingatlanokra vonatkozó tulajdonjognak és egyéb jogoknak bejegyzéséről szóló 162/1995 sz. törvény (kataszteri törvény) 46. § 8. bekezdése.
17b) A Tt. Többször módosított 305/2013. sz. törvényének 35–39. §, a közhatalmi szervek hatáskörének elektronikus formában történő gyakorlásáról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről (e-Government törvény).
17ba) A Polgári perrendtartás 108. §.
17bb) A Tt. többször módosított 222/2004. sz. törvényének 3. §.
17bc) a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának a jogi szolgáltatások nyújtásáért járó ügyvédi díjakról és díjazásról szóló, többször módosított 655/2004. sz. rendeletének 9–14. §.
17bd) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított 71/1992. sz. törvényének 4. §, a bírósági illetékekről és az erkölcsi bizonyítványért fizetendő illetékről.
17c) A Tt. panaszokról szóló 152/1998. sz. törvénye.
17d) A Tt. az utazási költségtérítésről szóló, többször módosított 283/2002. sz. törvénye.
18) A Tt. a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságának fegyelmi szabályzatáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről (bírósági fegyelmi rendtartás) szóló 432/2021. sz. törvény 9. § 1. bek. b) pontja.
19) A Tt. 432/2021. sz. törvénye.
19a) A közigazgatási perrendtartás 181. § 1. bek.
19aa) A Tt. közigazgatási eljárásról szóló, többször módosított 71/1967. sz. törvénye (közigazgatási rendtartás).
19b) A Tt. az egyes végrehajtási eljárások megszüntetéséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 233/2019. sz. törvénye.
20) A Tt. az egészségügyi szolgáltatókról, az egészségügyi dolgozókról, az egészségügyi szakmai szervezetekről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, a Tt. 527/2006. sz. törvényével módosított 578/2004. sz. törvényének 102.c §.
21) A Tt. az euró szlovákiai bevezetéséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 659/2007. sz. törvényének 1. § 1. bek., módosítva a Tt. 70/2008. sz. törvényével.
22) A Tt. 659/2007. sz. törvényének 1. § 2. bekezdés f) pontja és 3. § és azt követő §-ok.
23) A 659/2007. sz. törvény 1. § 2. bekezdésének e) pontja.
A 84/2007 sz. törvénnyel módosított 233/1995 sz. törvény 3 sz. melléklete
AZ EURÓPAI UNIÓ ÁTÜLTETENDŐ, JOGILAG KÖTELEZŐ EREJŰ JOGI AKTUSAINAK LISTÁJA
Az Európai Parlament és a Tanács, a szellemi tulajdonjogok érvényesíthetőségéről szóló, 2004. április 29-i, 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelve (EU HL különkiadás, 17. fej./2. köt., EU HL L 157., 2004. 4. 30.).
Časová verzia účinná od 1. júla 2024
233/1995 Z. z.
Zákon
zo 14. septembra 1995
O SÚDNYCH EXEKÚTOROCH A EXEKUČNEJ
ČINNOSTI (EXEKUČNÝ PORIADOK)
a o zmene a doplnení ďalších zákonov
211/1997 Z. z. s účinnosťou od 30. júla 1997
353/1997 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 1998
240/1998 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 1998
235/1998 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 1999
280/1999 Z. z. s účinnosťou od 9. novembra 1999
415/2000 Z. z. s účinnosťou od 6. decembra 2000
291/2001 Z. z. s účinnosťou od 26. júla 2001
483/2001 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2002
32/2002 Z. z. s účinnosťou od 1. februára 2002
s účinnosťou od 1. januára 2003
356/2003 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2003
589/2003 Z. z. s účinnosťou od 1. marca 2004
514/2003 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2004
613/2004 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2005
125/2005 Z. z. s účinnosťou od 12. apríla 2005
341/2005 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2005
300/2005 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2006
585/2006 Z. z. s účinnosťou od 1. decembra 2006
84/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. marca 2007
568/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2008
384/2008 Z. z. s účinnosťou od 15. októbra 2008
477/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. decembra 2008
554/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
477/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
84/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2009
192/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. júna 2009
466/2009 Z. z. s účinnosťou od 15. decembra 2009
144/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. júna 2010
151/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2010
102/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. júna 2011
348/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2012
230/2012 Z. z. s účinnosťou od 9. septembra 2012
440/2012 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2013
335/2012 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2013
461/2012 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2013
14/2013 Z. z. s účinnosťou od 18. januára 2013
s účinnosťou od 18. júla 2013
180/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. októbra 2013
299/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 2013
355/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2014
299/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2014
106/2014 Z. z. s účinnosťou od 1. júna 2014
335/2012 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2015
335/2014 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2015
438/2015 Z. z. s účinnosťou od 23. decembra 2015
437/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2016
358/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2016
440/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2016
335/2014 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016
125/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016
2/2017 Z. z. s účinnosťou od 1. februára 2017
2/2017 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2017
264/2017 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2018
59/2018 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2018
177/2018 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2019
389/2019 Z. z. s účinnosťou od 1. decembra 2019
420/2019 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2020
233/2019 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2020
46/2020. Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2020
296/2020 Z. z. s účinnosťou od 31. októbra 2020
66/2021 Z. z. s účinnosťou od 15. marca 2021
432/2021 Z. z. s účinnosťou od 1. decembra 2021
48/2023 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2023
87/2024 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2024
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:
Čl. I
PRVÁ ČASŤ
Základné ustanovenia
§ 1
Tento zákon upravuje
a) postavenie a činnosť súdnych exekútorov (ďalej len „exekútor“),
b) samosprávu exekútorov.
§ 2
(1) Exekútor je štátom určenou a splnomocnenou osobou na vykonávanie núteného výkonu exekučných titulov (ďalej len „exekučná činnosť“).
(2) Ak tak ustanoví tento zákon, exekútor môže vykonávať aj ďalšiu činnosť.
§ 3
Exekútor vykonáva exekučnú činnosť nestranne a nezávisle. Pri výkone svojej činnosti je viazaný len Ústavou Slovenskej republiky, ústavnými zákonmi, medzinárodnými zmluvami podľa čl. 7 ods. 2 a 5 Ústavy Slovenskej republiky, zákonmi, inými všeobecne záväznými právnymi predpismi vydanými na ich vykonanie a rozhodnutím súdu vydaným v exekučnom konaní.
§ 4
Činnosť exekútora je nezlučiteľná s pracovným pomerom alebo s obdobným pracovným vzťahom, podnikaním, členstvom v štatutárnom orgáne obchodnej spoločnosti alebo družstva alebo členstvom v dozornom orgáne obchodnej spoločnosti alebo družstva alebo s vykonávaním inej zárobkovej činnosti s výnimkou vedeckej, pedagogickej, literárnej, umeleckej, publicistickej a športovej činnosti.
§ 5
(1) V súvislosti s výkonom exekučnej činnosti má exekútor postavenie verejného činiteľa.1)
(2) Vykonávanie exekučnej činnosti je výkonom verejnej moci.
§ 5a
(1) Exekútor je povinný pri výkone exekučnej činnosti a ďalšej činnosti podľa tohto zákona používať označenie „súdny exekútor“. Označenie „súdny exekútor“ alebo „exekútorský úrad“, od nich odvodené tvary slov, ani označenie spôsobilé vyvolať nebezpečenstvo zámeny s uvedenými označeniami nie je oprávnená používať iná osoba.
(2) Ten, kto nevykonáva podľa zákona nútený výkon exekučných titulov, nie je oprávnený označovať svoju činnosť ako „výkon rozhodnutia“, „exekúcia“ alebo „exekučná činnosť“, používať tvary slov od nich odvodené, ani iné označenie spôsobilé vyvolať nebezpečenstvo zámeny s uvedenými označeniami.
§ 6
(1) Exekútor riadi činnosť exekútorského úradu, ktorý v jeho mene plní úlohy spojené s odborným, organizačným a technickým zabezpečením exekučnej činnosti.
(2) Exekútor môže zamestnávať zamestnancov (§ 20 až 28).
(3) Na základe písomného poverenia udeleného exekútorom môžu jeho zamestnanci vykonávať jednotlivé úkony exekučnej činnosti za podmienok a v rozsahu ustanovenom týmto zákonom.
(4) Na pracovný pomer zamestnancov exekútora sa vzťahuje osobitný predpis.2)
§ 7
Orgánom samosprávy exekútorov je Slovenská komora exekútorov (ďalej len „komora“) (§ 212 až 218).
§ 8
(1) Ministerstvo spravodlivosti Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo“) vedie zoznam exekútorov, ktorý vrátane zmien v zozname zverejňuje na svojom webovom sídle. Ministerstvo oznamuje komore a súdom podstatné zmeny v zozname exekútorov, najmä prerušenie výkonu funkcie exekútora, pozastavenie výkonu funkcie exekútora a zánik výkonu funkcie exekútora.
(2) Ministerstvo vykonáva štátny dohľad nad činnosťou komory a činnosťou exekútorov
a) sledovaním dodržiavania zákonnosti postupov exekútorov v konkrétnych veciach,
b) pravidelnými a účelovými previerkami exekútorských úradov a exekučných spisov,
c) hodnotením správ komory o činnosti komory a činnosti exekútorov.
(3) Ministerstvo je pri výkone štátneho dohľadu oprávnené
a) nahliadať do exekučných spisov, listín a evidenčných pomôcok exekútora, vyhotovovať si z nich výpisy a kópie,
b) žiadať v lehote, ktorú určí, písomné vyjadrenie exekútora k postupu, ktorý je predmetom štátneho dohľadu,
c) žiadať ústne vysvetlenie exekútora, prípadne jeho zamestnanca k postupu, ktorý je predmetom štátneho dohľadu, pokiaľ písomné vyjadrenie podľa písmena b) nie je potrebné alebo je nedostatočné,
d) vstupovať do priestorov exekútorského úradu v obvyklých úradných hodinách (§ 15 ods. 4).
(4) Pri výkone štátneho dohľadu je exekútor povinný ministerstvu poskytnúť súčinnosť tým, že
a) v lehote určenej ministerstvom predloží kópie požadovaných listín a spisy, o ktoré ministerstvo požiada,
b) v lehote určenej ministerstvom poskytne písomné vyjadrenie podľa odseku 3 písm. b),
c) na predvolanie sa dostaví na účel podania ústneho vysvetlenia podľa odseku 3 písm. c).
(5) Komora na požiadanie ministerstva spolupôsobí pri výkone štátneho dohľadu nad činnosťou exekútorov.
(6) Exekútor je povinný bezodkladne oznámiť ministerstvu každú zmenu údajov zapisovaných v zozname exekútorov, ako aj skutočnosť, ktorá môže byť dôvodom na prerušenie výkonu funkcie exekútora, pozastavenie výkonu funkcie exekútora alebo zánik výkonu funkcie exekútora.
(7) Komora každoročne do 30. apríla podáva ministerstvu a na svojom webovom sídle zverejní správu o činnosti komory a činnosti exekútorov za predchádzajúci kalendárny rok, ktorá obsahuje informácie o zmenách v zozname exekútorov a exekútorských koncipientov, poznatky z vybavovania sťažností na činnosť exekútorov a prehľad počtu doručených návrhov oprávnených na vykonanie exekúcie, počtu skončených exekučných konaní a počtu neskončených exekučných konaní. Exekútor je povinný každoročne do 31. januára podať komore správu o počte doručených návrhov oprávnených na vykonanie exekúcie, počte skončených exekučných konaní a počte neskončených exekučných konaní za predchádzajúci kalendárny rok a v tejto súvislosti poskytnúť aj súčinnosť potrebnú na vypracovanie správy podľa prvej vety.
(8) Nesplnenie povinností uvedených v odsekoch 4, 6 a 7 exekútorom je jeho disciplinárnym previnením.
§ 9
Minister spravodlivosti Slovenskej republiky (ďalej len „minister“)
a) vymenúva a odvoláva exekútorov,
b) vyhlasuje výberové konanie na funkciu exekútora (ďalej len „výberové konanie“),
c) môže exekútora na jeho žiadosť preložiť s účinnosťou k prvému dňu nasledujúceho kalendárneho polroka do územného obvodu iného krajského súdu; na tento účel si minister môže vyžiadať stanovisko komory,
d) rozhoduje o zbavení exekútora povinnosti mlčanlivosti.
DRUHÁ ČASŤ
Súdny exekútor
PRVÁ HLAVA
Súdny exekútor a exekútorský úrad
§ 10
(1) Za exekútora možno vymenovať občana,
a) ktorý je spôsobilý na právne úkony v plnom rozsahu,
b) ktorý získal vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa v študijnom odbore právo na právnickej fakulte vysokej školy v Slovenskej republike3) alebo má uznaný doklad o vysokoškolskom právnickom vzdelaní druhého stupňa vydaný zahraničnou vysokou školou; ak získal vysokoškolské vzdelanie najprv v prvom stupni a následne v druhom stupni, vyžaduje sa, aby v oboch stupňoch získal vzdelanie v odbore právo,
c) ktorý je bezúhonný,
d) ktorý aspoň päť rokov vykonával právnu prax, z toho najmenej tri roky exekučnú prax,
e) ktorý zložil odbornú skúšku,
f) ktorému nebolo uložené disciplinárne opatrenie zbavenia výkonu funkcie exekútora podľa § 221 ods. 2 písm. c),
g) ktorému nebolo uložené disciplinárne opatrenie vyčiarknutia zo zoznamu advokátov, disciplinárne opatrenie zbavenia notárskeho úradu, disciplinárne opatrenie zbavenia výkonu funkcie prokurátora alebo disciplinárne opatrenie odvolania z funkcie sudcu podľa osobitných predpisov,3a)
h) ktorý úspešne absolvoval výberové konanie.
(2) Exekučná prax je prax exekútora a exekútorského koncipienta podľa tohto zákona, ktorý spĺňa podmienky podľa odseku 1 písm. a) až c). Komora započíta do exekučnej praxe prax sudcu, prokurátora, advokáta, notára, vyššieho súdneho úradníka, justičného čakateľa, právneho čakateľa prokuratúry, advokátskeho koncipienta, notárskeho koncipienta. Komora môže do exekučnej praxe započítať aj inú právnu prax, maximálne však v trvaní dvoch rokov.
(3) Odbornou skúškou sa rozumie odborná skúška exekútora podľa tohto zákona. Komora uzná odbornú justičnú skúšku, prokurátorskú skúšku, advokátsku skúšku, notársku skúšku a odbornú skúšku komerčného právnika za odbornú skúšku podľa tohto zákona.
(4) Za bezúhonného sa na účely tohto zákona nepovažuje ten, kto bol právoplatne odsúdený za úmyselný trestný čin, a v prípade obzvlášť závažného úmyselného trestného činu, trestného činu zneužívania právomoci verejného činiteľa, trestného činu prijímania úplatku a inej nenáležitej výhody, trestného činu podplácania a trestného činu nepriamej korupcie aj ten, komu bolo odsúdenie za takýto trestný čin zahladené alebo na ktorého sa hľadí, akoby nebol za takýto trestný čin odsúdený podľa osobitného predpisu.3b)
(5) Bezúhonnosť sa preukazuje odpisom registra trestov;3c) na tento účel je občan povinný poskytnúť údaje potrebné na vyžiadanie odpisu registra trestov.3caa) Údaje podľa prvej vety oprávnená osoba bezodkladne zašle v elektronickej podobe prostredníctvom elektronickej komunikácie Generálnej prokuratúre Slovenskej republiky na vydanie odpisu registra trestov.
§ 10a
Komora umožní vykonať odbornú skúšku do šiestich mesiacov odo dňa podania žiadosti exekútorskému koncipientovi, ktorý spĺňa podmienky uvedené v § 10 ods. 1 písm. a) až d).
Výberové konanie
§ 10b
(1) Výberové konanie vyhlasuje minister pre územný obvod krajského súdu. Výberové konanie sa vyhlási verejne na webovom sídle ministerstva najmenej 60 dní pred jeho uskutočnením.
(2) Minister môže vyhlásiť výberové konanie
a) na návrh komory, ak zanikol výkon funkcie exekútora (§ 16 ods. 1) a je potrebné obsadiť miesto exekútora v územnom obvode krajského súdu, v ktorom bolo sídlo exekútora, ktorému výkon funkcie zanikol,
b) ak v územnom obvode krajského súdu je potrebné zvýšiť počet exekútorov.
(3) Do výberového konania sa písomnou žiadosťou adresovanou ministerstvu môže prihlásiť každý, kto spĺňa podmienky na vymenovanie za exekútora podľa § 10 ods. 1 písm. a) až g) (ďalej len „uchádzač“).
(4) Ak žiaden uchádzač vo výberovom konaní neuspeje a trvajú dôvody jeho vyhlásenia podľa odseku 2, minister vyhlási výberové konanie opakovane v lehote troch mesiacov od skončenia predchádzajúceho výberového konania. Pre skončenie opakovaného výberového konania platí § 10d ods. 4.
§ 10c
(1) Výberovým konaním na funkciu exekútora sa overujú odborné znalosti, všeobecný prehľad, schopnosť tvorivého myslenia, rýchlosť uvažovania a schopnosť rozhodovania, orientácia v právnom poriadku, schopnosť aplikácie a interpretácie právnych predpisov, verbálny prejav, osobnostné predpoklady uchádzača na výkon funkcie exekútora a jeho znalosti pravidiel profesijnej etiky.
(2) Výberové konanie pozostáva z písomného testu, prípadovej štúdie, prípravy a vypracovania písomností exekútora, prekladu z cudzieho jazyka, psychologického posúdenia a z ústnej časti. Výberové konanie sa uskutočňuje v súlade so zásadou rovnakého zaobchádzania ustanovenou osobitným predpisom.3ca)
(3) Výberové konanie je verejné okrem hlasovania výberovej komisie. Výberové konanie administratívne a organizačne zabezpečuje komora. Komora je povinná vytvoriť podmienky pre účasť verejnosti na výberovom konaní.
§ 10d
(1) Výberové konanie uskutočňuje päťčlenná výberová komisia. Členov výberovej komisie vymenúva a odvoláva minister. Výberová komisia pozostáva z dvoch členov, ktorých navrhuje komora, dvoch členov, ktorých navrhuje minister, a jedného člena, ktorého navrhuje predseda krajského súdu, do územného obvodu ktorého má byť exekútor vymenovaný, zo sudcov pôsobiacich na súdoch v územnom obvode tohto krajského súdu vybavujúcich agendu výkonu rozhodnutia. Pre každé výberové konanie vymenúva minister súčasne troch náhradníkov; minister, komora a predseda krajského súdu na ten účel navrhnú po jednom náhradníkovi tak, aby náhradníci mohli byť vymenovaní súčasne s členmi výberovej komisie. Náhradník sa ujme funkcie člena výberovej komisie, ak sa na strane člena výberovej komisie vyskytnú okolnosti, ktoré mu znemožnia účasť vo výberovom konaní. Na webovom sídle ministerstva sa zverejní zoznam členov výberovej komisie a náhradníkov, a to aspoň 15 dní pred uskutočnením výberového konania.
(2) Za člena výberovej komisie alebo náhradníka možno vymenovať len osobu, ktorá má morálne a odborné predpoklady na nestranný výkon funkcie člena výberovej komisie a ktorá je spôsobilá posúdiť uchádzača podľa § 10c ods. 1. Minister a komora môžu okrem zamestnancov ministerstva a členov komory navrhnúť za člena výberovej komisie alebo náhradníka aj iné osoby, ktoré pôsobia v sektore vysokých škôl alebo vykonávajú právnické povolanie a spĺňajú predpoklady podľa prvej vety.
(3) Členovia výberovej komisie volia spomedzi seba predsedu výberovej komisie. Výberová komisia je uznášaniaschopná, ak sa na hlasovaní zúčastnia aspoň štyria jej členovia. Jej rozhodnutie je platné, ak zaň hlasovala nadpolovičná väčšina všetkých jej členov.
(4) Predseda výberovej komisie je povinný zabezpečiť zverejnenie zápisnice o priebehu výberového konania na webovom sídle ministerstva do 24 hodín od vyhlásenia výsledkov výberového konania; výberové konanie je skončené zverejnením zápisnice o priebehu výberového konania. Ak predseda výberovej komisie nesplní povinnosť podľa prvej vety, môže splniť túto povinnosť ktorýkoľvek z členov výberovej komisie.
(5) Všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo, ustanoví náležitosti vyhlásenia výberového konania, zoznam dokladov, ktoré má uchádzač predložiť, spôsob vykonania výberového konania, podrobnosti o písomnom teste, prípadovej štúdii, príprave a vypracovaní písomností exekútora, preklade z cudzieho jazyka, psychologickom posúdení a o ústnej časti výberového konania, spôsob vyhodnotenia výsledkov výberového konania, vyhlásenie výsledkov výberového konania a náležitosti zápisnice o priebehu výberového konania.
§ 11
Vymenovanie do funkcie exekútora
(1) Exekútora vymenuje pre územný obvod krajského súdu minister na základe výsledkov výberového konania.
(2) Po zverejnení zápisnice o priebehu výberového konania podľa § 10d ods. 4 zabezpečí predseda výberovej komisie doručenie zápisnice o priebehu výberového konania ministrovi spolu s návrhom na vymenovanie úspešného uchádzača o funkciu exekútora podľa poradia určeného výberovou komisiou. Ak predseda výberovej komisie nesplní povinnosť podľa predchádzajúcej vety do 24 hodín od zverejnenia zápisnice o priebehu výberového konania, môže splniť túto povinnosť ktorýkoľvek z členov výberovej komisie.
§ 12
(1) Exekútor môže vykonávať exekučnú činnosť a ďalšiu činnosť podľa tohto zákona, len ak
a) zložil sľub,
b) uzavrel zmluvu o poistení zodpovednosti za škodu, ktorá by mohla vzniknúť v súvislosti s vykonávaním tejto činnosti s limitom poistného plnenia najmenej vo výške 100 000 eur,
c) najneskôr do troch mesiacov od vymenovania do funkcie zložil na účet komory peňažnú zábezpeku v sume 3 319,39 eura na úhradu nákladov spojených so zánikom výkonu funkcie exekútora,
d) spĺňa personálne, materiálne a technické podmienky na riadny výkon činnosti podľa tohto zákona.
(2) Exekútor je povinný uzavrieť zmluvu o poistení zodpovednosti za škodu podľa odseku 1 písm. b) a preukázať sa touto zmluvou komore a ministerstvu pred zložením sľubu. Ak exekútor zamestnáva zamestnancov, je povinný uzavrieť zmluvu o poistení svojej zodpovednosti aj za škodu spôsobenú jeho zamestnancami v súvislosti s činnosťou podľa tohto zákona.
(3) Poistenie zodpovednosti za škodu, ktorá by mohla vzniknúť v súvislosti s vykonávaním činnosti podľa tohto zákona, musí trvať po celý čas výkonu funkcie exekútora. Vznik, zmenu a zánik poistenia je exekútor povinný bezodkladne oznámiť komore a ministerstvu.
(4) Exekútor je povinný vyhlásiť, že spĺňa podmienky podľa odseku 1 písm. d) pri zložení sľubu. Komora overí splnenie podmienok podľa odseku 1 písm. d) do troch mesiacov od zloženia sľubu. Splnenie podmienok komora bezodkladne oznámi ministerstvu, ktoré exekútora bezodkladne zaradí do systému náhodného prideľovania vecí podľa § 55.
(5) Peňažné prostriedky, ktoré exekútor prijal pri výkone exekučnej činnosti, je exekútor povinný ukladať na osobitný bankový účet vedený v banke alebo pobočke zahraničnej banky (ďalej len „banka“) bezodkladne po tom, čo mu boli zaplatené; to neplatí, ak sa exekútor s oprávneným písomne dohodol, že mu vyplatí peňažné prostriedky v hotovosti do troch pracovných dní od ich prijatia. Peňažné prostriedky na osobitnom bankovom účte, okrem trov exekúcie, môže exekútor použiť len na účel poukázania oprávneným osobám. Exekútor oznámi komore číslo osobitného bankového účtu a bezodkladne aj jeho zmenu; číslo osobitného bankového účtu exekútora zverejňuje komora na svojom webovom sídle. Peňažné prostriedky uložené na osobitnom bankovom účte nepodliehajú exekúcii podľa tohto zákona alebo podľa osobitných predpisov,6b) okrem trov exekúcie. Peňažné prostriedky uložené na osobitnom bankovom účte podľa § 12 ods. 5 a § 61h ods. 1 písm. f) sa na účely osobitného predpisu3cb) považujú za vklad chránený podľa osobitného predpisu.3cb)
(6) Exekútor je povinný si priebežne prehlbovať a rozširovať odborné vedomosti a schopnosti potrebné na riadny výkon exekučnej činnosti. Exekútor a exekútorský koncipient sú povinní zúčastňovať sa vzdelávania organizovaného komorou; vzdelávania sa podľa potreby môže bez povinnosti úhrady nákladov vzdelávania zúčastniť aj zástupca ministerstva. Podrobnosti o vzdelávaní exekútorov a exekútorských koncipientov upraví vnútorný predpis komory.
(7) Exekútor spĺňa materiálne a technické podmienky na výkon činnosti podľa tohto zákona, ak
a) používa programové prostriedky a technické prostriedky určené ministerstvom po dohode s komorou a pri prijímaní elektronických podaní elektronickú schránku exekútora,
b) má zriadený exekútorský úrad, ktorý je
1. označený v súlade s § 15 ods. 3,
2. verejne prístupný podľa § 15 ods. 4,
3. primerane materiálne a technicky vybavený,
c) v sídle exekútorského úradu je zriadená verejne prístupná podateľňa v súlade s § 15 ods. 4,
d) má zriadené osobitné bankové účty vedené v banke na účely podľa § 12 ods. 5 a § 61h ods. 1 písm. f),
e) komunikuje prostriedkami elektronickej komunikácie s tretími osobami, s ktorými komora uzavrela dohodu o elektronickej komunikácii.
(8) Podrobnosti o personálnych, materiálnych a technických podmienkach, ktoré musí exekútor spĺňať na riadny výkon svojej funkcie, ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.
§ 13
Exekútor skladá do rúk ministra tento sľub:
„Sľubujem na svoje svedomie a občiansku česť, že budem dodržiavať Ústavu Slovenskej republiky a ostatné zákony, ako aj iné všeobecne záväzné právne predpisy a budem ich uplatňovať ako súdny exekútor podľa svojho najlepšieho vedomia a svedomia, pri výkone svojej činnosti budem postupovať nezávisle, nestranne a spravodlivo a budem dodržiavať povinnosť mlčanlivosti o všetkých skutočnostiach, o ktorých sa dozviem v súvislosti s vykonávaním činnosti podľa Exekučného poriadku.“.
§ 14
(1) Exekútor pri svojej činnosti používa preukaz exekútora, pečiatku, pečatidlo a odznak, ktoré obsahujú
a) jeho meno, priezvisko a akademický titul,
b) označenie „súdny exekútor“,
c) sídlo exekútora,
d) štátny znak Slovenskej republiky.
(2) Preukaz exekútora, pečiatku, pečatidlo a odznak vydá exekútorovi komora.
(3) Vzor odtlačku pečiatky a pečatidla exekútora je v prílohe č. 1.
§ 15
(1) Sídlo uvedené v žiadosti o zaradenie do výberového konania určí minister pri vymenovaní exekútora do funkcie ako sídlo exekútorského úradu. Okrem prípadu podľa § 9 písm. c) možno sídlo exekútorského úradu určené podľa prvej vety zmeniť len v rámci územného obvodu krajského súdu; zmenu sídla exekútorského úradu exekútor bezodkladne oznámi komore a ministerstvu.
(2) Adresa sídla exekútorského úradu je adresou pre doručovanie písomností súvisiacich s exekučnou činnosťou a s ďalšou činnosťou exekútora podľa tohto zákona; adresou sa rozumie názov obce s uvedením jej poštového smerovacieho čísla, názov ulice alebo iného verejného priestranstva a orientačné číslo, prípadne súpisné číslo, ak sa obec nečlení na ulice. Exekútor je povinný na tejto adrese zabezpečiť riadne preberanie písomností a nemôže namietať, že sa na tejto adrese nezdržiava.
(3) Exekútorský úrad sa označí podľa prílohy č. 2.
(4) Exekútor je povinný zabezpečiť, aby bol exekútorský úrad verejne prístupný aj bez predchádzajúceho oznámenia každý pracovný deň aspoň päť hodín, z toho vždy medzi 13. a 15. hodinou, a aspoň v jeden pracovný deň aj medzi 15. a 16. hodinou. Úradné hodiny a ich zmenu exekútor zverejňuje na svojej úradnej tabuli a bezodkladne oznamuje komore, ktorá ich zverejňuje na svojom webovom sídle. Počas úradných hodín je exekútor povinný zabezpečiť, aby v exekútorskom úrade bola prítomná osoba, ktorá je oprávnená spisovať ústne podania a prijímať veci alebo peniaze zložené účastníkom konania do úschovy alebo na účel splnenia záväzku. Exekútor je povinný zriadiť v sídle exekútorského úradu podateľňu; podateľňa musí byť verejne prístupná každý pracovný deň v týždni v obvyklých úradných hodinách. Osobné doručenie písomnosti podateľňa na požiadanie vždy písomne potvrdí.
§ 15a
(1) Výkon funkcie exekútora sa prerušuje dňom, keď sa exekútor ujal výkonu verejnej funkcie, ktorá je zlučiteľná s funkciou exekútora a nejde o funkciu poslanca obecného zastupiteľstva a poslanca zastupiteľstva vyššieho územného celku. Prerušenie výkonu funkcie exekútora oznámi exekútor bezodkladne komore a ministerstvu.
(2) V oznámení podľa odseku 1 exekútor uvedie dôvod prerušenia výkonu funkcie exekútora a jeho predpokladanú dĺžku. K oznámeniu exekútor priloží aj doklady preukazujúce, že sa ujal výkonu verejnej funkcie.
(3) Exekútor, ktorému bol prerušený výkon funkcie exekútora, môže vo výkone funkcie exekútora pokračovať uplynutím doby výkonu verejnej funkcie. Skutočnosť, že exekútor môže znovu začať vykonávať funkciu exekútora, oznámi exekútor komore a ministerstvu aspoň 30 dní pred začatím výkonu funkcie exekútora. Ak to vzhľadom na okolnosti skončenia výkonu verejnej funkcie nie je možné, oznámi exekútor, že znovu začal vykonávať funkciu exekútora, komore a ministerstvu bezodkladne.
(4) Minister po vyjadrení komory môže vyhovieť žiadosti exekútora o prerušenie výkonu funkcie exekútora z vážnych rodinných alebo osobných dôvodov. Prerušenie výkonu funkcie exekútora nemôže v tomto prípade trvať viac ako päť rokov; uplynutím piatich rokov prerušenie výkonu funkcie exekútora zaniká a exekútor sa opätovne ujíma svojej funkcie. Exekútor, ktorému bol prerušený výkon funkcie, je povinný aspoň 30 dní pred tým, ako znovu začne vykonávať funkciu exekútora, oznámiť túto skutočnosť ministrovi a komore.
(5) Počas prerušenia výkonu funkcie exekútora zastupuje exekútora zástupca podľa § 17.
(6) Prerušenie výkonu funkcie exekútora nebráni začatiu a pokračovaniu v disciplinárnom konaní vedenom proti exekútorovi.
§ 16
(1) Výkon funkcie exekútora zaniká
a) smrťou exekútora,
b) vyhlásením exekútora za mŕtveho,
c) odvolaním exekútora.
(2) Komora navrhne ministrovi odvolanie exekútora
a) na žiadosť exekútora,
b) ak exekútor stratí štátne občianstvo Slovenskej republiky,
c) ak je exekútor právoplatným rozhodnutím súdu pozbavený spôsobilosti na právne úkony alebo obmedzený v spôsobilosti na právne úkony,
d) ak bol exekútor právoplatne odsúdený za úmyselný trestný čin alebo za trestný čin súvisiaci s činnosťou podľa tohto zákona,
e) na základe disciplinárneho opatrenia o zbavení výkonu funkcie exekútora,
f) ak zanikne jeho poistenie zodpovednosti za škodu,
g) ak exekútor do troch mesiacov po zložení sľubu bez vážnych dôvodov nezačne vykonávať funkciu exekútora, do ktorej bol vymenovaný,
h) ak súd na návrh komory rozhodol, že exekútor nie je trvale spôsobilý vykonávať činnosť podľa tohto zákona vzhľadom na svoj zdravotný stav podľa lekárskeho posudku alebo rozhodnutia Sociálnej poisťovne o invalidnom dôchodku z dôvodu poklesu schopnosti vykonávať zárobkovú činnosť o viac ako 70 % alebo podľa rozhodnutia úradu prácu, sociálnych vecí a rodiny o vydaní preukazu, že ide o občana s ťažkým zdravotným postihnutím,
i) ak exekútorovi po vymenovaní do funkcie exekútora pracovný pomer alebo obdobný pracovný vzťah nezanikol, alebo ak mu pracovný pomer alebo obdobný pracovný vzťah vznikol, alebo ak podniká, je štatutárnym orgánom alebo členom štatutárneho orgánu obchodnej spoločnosti alebo družstva, alebo je členom v dozornom orgáne obchodnej spoločnosti alebo družstva,
j) ak exekútor nezložil v určenej lehote peňažnú zábezpeku na úhradu nákladov spojených so zánikom výkonu funkcie exekútora.
(3) Komora navrhne ministrovi odvolanie exekútora podľa odseku 2 písm. a) do jedného mesiaca od doručenia žiadosti exekútora. Exekútor, ktorý podal žiadosť o odvolanie alebo ktorý bol vymenovaný do funkcie exekútora na základe výsledkov výberového konania do územného obvodu iného krajského súdu, je povinný vykonávať svoju doterajšiu funkciu až do dňa odvolania ministrom.
(4) Ak bol exekútor odvolaný a spĺňa podmienky na vymenovanie za exekútora podľa § 10 ods. 1, môže ho minister opätovne vymenovať za exekútora najskôr po uplynutí troch rokov odo dňa jeho odvolania; to neplatí, ak dôvodom odvolania exekútora bolo vymenovanie do funkcie exekútora na základe výsledkov výberového konania do územného obvodu iného krajského súdu.
(5) Komora podá návrh na súd podľa odseku 2 písm. h), ak exekútorovi jeho zdravotný stav podľa lekárskeho posudku alebo rozhodnutia Sociálnej poisťovne o invalidnom dôchodku z dôvodu poklesu schopnosti vykonávať zárobkovú činnosť o viac ako 70 % alebo podľa rozhodnutia Úradu prácu, sociálnych vecí a rodiny o vydaní preukazu, že ide o občana s ťažkým zdravotným postihnutím, nedovoľuje vykonávať funkciu exekútora.
(6) Ak komora v prípadoch uvedených v odseku 2 nepodá návrh na odvolanie exekútora do jedného mesiaca, minister môže po uplynutí tejto lehoty odvolať exekútora aj bez návrhu.
(7) Pri zániku výkonu funkcie exekútora podľa odseku 1 komora určí náhradníka. Za náhradníka vymenuje komora v lehote 30 dní od zániku funkcie podľa odseku 1 exekútora, ktorý na vymenovanie za náhradníka udelí súhlas. Ak nebolo možné vymenovať za náhradníka žiadneho exekútora s jeho súhlasom, stáva sa po uplynutí tejto lehoty náhradníkom exekútor, ktorý bol zástupcom exekútora, ktorého výkon funkcie exekútora zanikol. Náhradník exekútora vykonáva exekučnú činnosť vo svojom mene a v konaniach pokračuje na základe pôvodného poverenia.
(8) V prípade podľa odseku 2 písm. a) sa môže exekútor dohodnúť s iným exekútorom na odovzdaní a prevzatí exekučnej agendy. Dohodu o odovzdaní exekučnej agendy nástupcovi exekútora predloží exekútor komore spolu so žiadosťou o odvolanie z funkcie exekútora. Postup odovzdania exekučnej agendy upraví komora vnútorným predpisom.
(9) Na nástupcu exekútora sa primerane použijú ustanovenia o náhradníkovi.
§ 16a
(1) V prípade zániku výkonu funkcie exekútora podľa § 16 ods. 1 písm. a) a b) náhradník exekútora v súčinnosti s prezídiom komory (§ 214) vykoná do 30 dní po zániku výkonu funkcie exekútora súpis stavu exekučných spisov podľa registra vedeného na exekútorskom úrade. Náhradník exekútora vykoná finančné vyúčtovanie spisov ku dňu zániku výkonu funkcie exekútora na základe dokladov, ktoré sú súčasťou exekučného spisu.
(2) V prípade zániku výkonu funkcie exekútora podľa § 16 ods. 1 písm. c) náhradník exekútora v súčinnosti s prezídiom komory (§ 214) a poverení zástupcovia ministerstva v súčinnosti s útvarom Policajného zboru vykonajú do 30 dní po zániku výkonu funkcie exekútora súpis stavu exekučných spisov podľa registra vedeného na exekútorskom úrade. Zároveň vykonajú finančné vyúčtovanie spisov ku dňu zániku výkonu funkcie exekútora na základe dokladov, ktoré sú súčasťou exekučného spisu. Exekútor, ktorého výkon funkcie exekútora zanikol, je povinný poskytnúť pri výkone súpisu stavu exekučných spisov bezodplatne potrebnú súčinnosť vrátane odovzdania technických nosičov dát a vrátiť komore preukaz exekútora, pečiatku, pečatidlo a odznak.
(3) Náhradník exekútora zabezpečí výkon exekúcie v neukončených exekučných konaniach. Náhradník exekútora je oprávnený disponovať s osobitným bankovým účtom exekútora, ktorému výkon funkcie zanikol.
(4) Ak exekútor, ktorého výkon funkcie exekútora zanikol, alebo iné osoby neumožnia náhradníkovi exekútora prevzatie exekučných spisov do 15 dní od zániku výkonu funkcie exekútora, prezídium komory (§ 214), poverení zástupcovia ministerstva a náhradník exekútora si môžu vynútiť vstup do priestorov exekútorského úradu, prípadne do iných priestorov, kde sa exekučné spisy nachádzajú. Na ten účel náhradník exekútora môže požiadať o súčinnosť príslušný útvar Policajného zboru.
(5) Ak náhradník exekútora z dôvodov podľa § 53 ods. 3, § 61k, § 61n alebo § 61o nebude pokračovať v konaniach podľa odseku 3, je povinný v lehote 14 dní vyporiadať plnenia, ktoré vymohol exekútor, ktorého výkon funkcie exekútora zanikol, vrátane trov exekútora, ktorého výkon funkcie exekútora zanikol.
(6) Vyporiadaním plnenia podľa odseku 5 na účely tohto zákona je poukázanie vymoženého plnenia po odčítaní trov náhradníka exekútora
a) oprávnenému,
b) exekútorovi, ktorého určí prezídium komory (§ 214) na pokračovanie v exekučnom konaní,
c) povinnému po uspokojení všetkých pohľadávok.
(7) Skončené exekučné spisy odovzdá náhradník exekútora do exekútorského archívu.
(8) Náhradník exekútora nezodpovedá za škodu spôsobenú exekútorom, ktorému výkon funkcie zanikol.
(9) Postup pri vykonaní súpisu stavu exekučných spisov, finančného vyúčtovania spisov a spôsob použitia a vyporiadania peňažnej zábezpeky na úhradu nákladov spojených so zánikom výkonu funkcie exekútora upraví komora vnútorným predpisom.
DRUHÁ HLAVA
Zastupovanie súdneho exekútora
§ 17
(1) Po vymenovaní do funkcie exekútora komora určí exekútorovi na jeho návrh zástupcu pre prípad choroby, dovolenky alebo z iných vážnych dôvodov, pre ktoré exekútor nemôže vykonávať svoju funkciu viac ako 30 dní. Komora určí exekútorovi zástupcu aj vtedy, ak ho sám nenavrhol do jedného mesiaca od vymenovania do funkcie exekútora, ako aj v prípade pozastavenia výkonu funkcie exekútora. Komora zároveň určí výšku podielu zástupcu na odmene zastupovaného exekútora. Odmena sa nevypláca zastupovanému exekútorovi, ktorý má prerušený výkon funkcie exekútora z dôvodu výkonu verejnej funkcie alebo pozastavený výkon funkcie exekútora; v tomto prípade sa odmena použije na financovanie činnosti exekútorského úradu.
(2) Komora ustanoví zástupcu z exekútorov v rámci územného obvodu toho istého krajského súdu.
(3) Zastupovanie sa začína tým dňom, keď sa zástupca dozvie o skutočnostiach podľa odseku 1, a končí sa, ak zaniknú dôvody, pre ktoré vzniklo.
(4) Kým zastupovanie trvá, nemôže zastupovaný exekútor vykonávať exekučnú činnosť. Zástupca exekútora zodpovedá za škodu podľa § 31.
(5) Zástupca exekútora disponuje s osobitným bankovým účtom exekútora, ktorého zastupuje, ak zastupovanie trvá viac ako 30 dní.
§ 18
(1) Zástupca exekútora podpisuje listiny svojím menom a priezviskom a súčasne uvedie aj meno a priezvisko exekútora, ktorého zastupuje.
(2) Zástupca používa svoju pečiatku a pečatidlo.
§ 19
Komora ustanoví exekútorovi iného zástupcu, ak
a) výkon funkcie exekútora ustanoveného zástupcu zanikol (§ 16),
b) ustanovený zástupca požiada o uvoľnenie z funkcie zástupcu,
c) o to požiada zastupovaný exekútor.
TRETIA HLAVA
Zamestnanci súdneho exekútora
Exekútorský koncipient
§ 20
(1) Exekútorský koncipient (ďalej len „koncipient“) je zamestnanec exekútora zapísaný do zoznamu koncipientov.
(2) Zoznam koncipientov vedie komora.
§ 21
(1) Komora zapíše do zoznamu koncipientov na návrh exekútora občana,
a) ktorý je spôsobilý na právne úkony v plnom rozsahu,
b) ktorý získal vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa v študijnom odbore právo na právnickej fakulte vysokej školy v Slovenskej republike3) alebo má uznaný doklad o vysokoškolskom právnickom vzdelaní druhého stupňa vydaný zahraničnou vysokou školou; ak získal vysokoškolské vzdelanie najprv v prvom stupni a následne v druhom stupni, vyžaduje sa, aby v oboch stupňoch získal vzdelanie v odbore právo,
c) ktorý je bezúhonný,
d) ktorý je v pracovnom pomere u exekútora.
(2) Zápis podľa odseku 1 vykoná komora do jedného mesiaca odo dňa doručenia návrhu. Vykonanie zápisu oznámi komora koncipientovi a exekútorovi, u ktorého je koncipient v pracovnom pomere.
(3) Ten, kto nebol v ustanovenej lehote zapísaný do zoznamu koncipientov, má právo domáhať sa vykonania zápisu do zoznamu koncipientov návrhom na súde.
§ 22
(1) Exekútor môže koncipienta písomne poveriť na vykonanie jednotlivých úkonov, ktoré sú predmetom činnosti podľa tohto zákona.
(2) Exekútor však nemôže poveriť koncipienta na vydanie upovedomenia o začatí exekúcie, príkazu na začatie exekúcie a exekučného príkazu. Koncipient nemôže vykonať ani dražbu a ani vymáhať nepeňažné plnenia.
§ 23
(1) Komora vyčiarkne zo zoznamu koncipientov toho,
a) kto zomrel alebo bol vyhlásený za mŕtveho,
b) kto stratil štátne občianstvo Slovenskej republiky,
c) kto bol pozbavený spôsobilosti na právne úkony alebo obmedzený v spôsobilosti na právne úkony,
d) kto bol právoplatne odsúdený za úmyselný trestný čin alebo za trestný čin súvisiaci s činnosťou podľa tohto zákona,
e) kto písomne požiadal komoru o vyčiarknutie zo zoznamu koncipientov,
f) komu sa skončil pracovný pomer u exekútora.
(2) Vyčiarknutie zo zoznamu koncipientov oznámi komora koncipientovi a exekútorovi, u ktorého je alebo bol koncipient v pracovnom pomere.
§ 23a
(1) Koncipient používa pri svojej činnosti preukaz, ktorý mu vydá komora.
(2) Pri úkonoch, na ktoré exekútor poveril koncipienta, sa tento preukazuje preukazom a súčasne poverením.
(3) Pri skončení pracovného pomeru u exekútora je koncipient povinný preukaz vrátiť komore.
§ 28
Ďalší zamestnanci exekútora
(1) Exekútor môže zamestnávať v pracovnom pomere ďalších zamestnancov.
(2) Exekútor môže zamestnancov podľa odseku 1 písomne poveriť vykonávaním jednoduchých úkonov v exekučnom konaní, ktoré sú predmetom činnosti podľa tohto zákona; na základe písomného poverenia exekútora môžu zamestnanci podľa odseku 1 vykonať súpis hnuteľných vecí povinného.
TRETIA ČASŤ
Exekučná činnosť
§ 29
Základné povinnosti exekútora
(1) Exekútor je povinný vykonávať činnosť podľa tohto zákona čestne, zodpovedne a svedomito; exekútor je povinný dohliadať aj na čestnosť, zodpovednosť a svedomitosť konania svojich zamestnancov.
(2) Exekútor je povinný vykonávať činnosť podľa tohto zákona s odbornou starostlivosťou, s využitím všetkých svojich skúseností a odborných vedomostí.
(3) Exekútor je povinný vykonávať činnosť podľa tohto zákona bez zbytočných prieťahov; za tým účelom je povinný zamestnávať dostatočný počet zamestnancov a spĺňať materiálne a technické podmienky umožňujúce riadny výkon exekučnej činnosti.
(4) Exekútor nesmie od osoby zúčastnenej na veci, v ktorej vykonáva činnosť podľa tohto zákona, prijať dar ani inú výhodu. Exekútor je povinný odmietnuť dar alebo inú výhodu od každého, ak možno odôvodnene predpokladať, že dar alebo iná výhoda je poskytnutá s úmyslom ovplyvniť nestrannosť jeho rozhodovania alebo úsudku.
(5) Exekútor je povinný používať pri výkone exekučnej činnosti programové prostriedky a technické prostriedky určené ministerstvom po dohode s komorou a pri prijímaní elektronických podaní elektronickú schránku; elektronická schránka exekútora sa na účely tohto zákona považuje za elektronickú schránku orgánu verejnej moci.
(6) Exekútor je povinný o vymožených nárokoch viesť prehľadnú evidenciu podľa jednotlivých vecí, ktoré mu boli pridelené. Údaje o aktuálnom stave vymoženia nároku a trov exekútora v každej pridelenej veci je exekútor povinný zaslať súdu na jeho žiadosť elektronickými prostriedkami; táto povinnosť sa považuje za splnenú aj vtedy, ak sa plní automatizovaným spôsobom prostredníctvom programových prostriedkov a technických prostriedkov určených ministerstvom po dohode s komorou.
(7) Exekútor je povinný v lehotách stanovených týmto zákonom informovať oprávneného o stave exekúcie elektronickými prostriedkami.
(8) Ak exekútor prijme peňažné prostriedky, je povinný tieto poukázať oprávnenému najneskôr do siedmich dní od ich prijatia, ak odseky 9 a 10 alebo štvrtá časť tohto zákona neustanovuje inak alebo ak sa exekútor s oprávneným písomne nedohodol inak. Lehota na poukázanie peňažných prostriedkov nesmie byť dlhšia ako 90 dní; dohoda, podľa ktorej má lehota presiahnuť 90 dní, je neplatná. Ak exekútora zastupuje zástupca alebo ak ide o náhradníka exekútora, uplatní sa povinnosť podľa prvej vety uplynutím sedemdňovej lehoty počítanej odo dňa, keď sa zástupca alebo náhradník ujal exekútorského úradu.
(9) Lehota na poukázanie plnenia podľa odseku 8 sa uplatní, ak prijaté čiastkové plnenie alebo čiastkové plnenia presiahnu päť eur a pri platbách poukazovaných exekútorom oprávnenému do zahraničia 50 eur.
(10) Exekútor poukáže do siedmich dní od doručenia oznámenia príslušného orgánu štátnej správy vo veciach náhradného výživného podľa osobitného predpisu,3cc)
a) na účet príslušného orgánu štátnej správy vo veciach náhradného výživného časť vymoženej istiny pohľadávky na výživnom pre dieťa zodpovedajúcej sume uvedenej v oznámení príslušného orgánu štátnej správy vo veciach náhradného výživného,
b) oprávnenému sumu zodpovedajúcu rozdielu medzi sumou vymoženej istiny pohľadávky na výživnom pre dieťa zníženou o sumu bežného výživného a sumou podľa písmena a); povinnosť poukázať oprávnenému bežné výživné podľa odseku 8 tým nie je dotknutá.
(11) Na požiadanie povinného a na účel preukázania splnenia dlhu je exekútor povinný vystaviť písomné potvrdenie o splnení dlhu alebo jeho časti na tlačive zverejnenom na webovom sídle ministerstva.
(12) Porušenie povinnosti exekútora podľa odseku 8 je závažným disciplinárnym previnením. Za opakované porušenie povinnosti exekútora podľa odseku 8 sa uloží disciplinárne opatrenie podľa § 221 ods. 2 písm. b) alebo písm. c).
(13) Ak exekútor oprávnenému peňažné prostriedky podľa odsekov 8 a 9 nepoukáže, môže súd na návrh oprávneného uložiť exekútorovi povinnosť poukázať peňažné prostriedky oprávnenému do troch dní od právoplatnosti rozhodnutia; na ten účel vyzve exekútora na vyjadrenie. Porušenie povinnosti exekútora uloženej takýmto rozhodnutím je závažným disciplinárnym previnením, za ktoré sa mu uloží disciplinárne opatrenie podľa § 221 ods. 2 písm. c).
§ 30
Mlčanlivosť exekútora
(1) Exekútor je povinný zachovávať mlčanlivosť o všetkých skutočnostiach, o ktorých sa dozvedel pri výkone činnosti podľa tohto zákona a pri činnosti v orgánoch komory. Táto povinnosť nezaniká pozastavením výkonu funkcie exekútora, prerušením výkonu funkcie exekútora ani zánikom výkonu funkcie exekútora.
(2) Povinnosť mlčanlivosti sa v rovnakom rozsahu ako na exekútora vzťahuje aj na zamestnancov exekútora, a to aj po zániku pracovnoprávneho vzťahu u exekútora, ako aj na iné osoby, ktoré sa dozvedeli o skutočnostiach súvisiacich s výkonom činnosti podľa tohto zákona.
(3) Povinnosť zachovávať mlčanlivosť podľa tohto zákona sa nevzťahuje na poskytnutie informácií týkajúcich sa výkonu exekučnej činnosti
a) orgánu činnému v trestnom konaní na účely trestného konania, prokuratúre a Policajnému zboru na účely plnenia úloh ustanovených osobitným predpisom,4)
b) súdu na účely súdneho konania,
c) komore, ministerstvu a osobám vykonávajúcim dohľad podľa tohto zákona na účely dohľadu,
d) orgánu štátnej správy v oblasti daní, poplatkov a colníctva na účely správy daní a vykonania colného dohľadu a obci na účely správy daní,
e) účastníkom exekučného konania a ich zástupcom,
f) Protimonopolnému úradu Slovenskej republiky na účely konania podľa osobitného predpisu,5)
g) pri plnení povinností podľa osobitného predpisu,6)
h) príslušnému orgánu štátnej správy vo veciach náhradného výživného,7)
i) Národnému bezpečnostnému úradu, Slovenskej informačnej službe, Vojenskému spravodajstvu a Policajnému zboru pri výkone bezpečnostných previerok podľa osobitného predpisu,7aa)
j) iným orgánom verejnej moci na plnenie úloh podľa osobitných predpisov, ak je ich oznamovanie zákonnou povinnosťou exekútora.
(4) Povinnosť zachovávať mlčanlivosť podľa tohto zákona zaniká, ak povinná osoba je tejto povinnosti zbavená ministrom alebo sa chránená skutočnosť stala v súlade so zákonom bežne dostupnou.
(5) Exekútor nemá povinnosť zachovávať mlčanlivosť voči svojim zamestnancom v rozsahu nevyhnutne potrebnom na riadne vykonanie tých úkonov exekučnej činnosti, ktorých vykonaním ich poveril.
(6) Povinnosť zachovávať mlčanlivosť podľa osobitných predpisov7a) nie je týmto zákonom dotknutá.
§ 31
Zodpovednosť za škodu
(1) Exekútor zodpovedá za škodu, ktorú spôsobí v súvislosti s výkonom činnosti podľa tohto zákona. Na zodpovednosť exekútora sa vzťahujú ustanovenia Občianskeho zákonníka. Exekútor zodpovedá aj za škodu, ktorú v súvislosti s výkonom činnosti podľa tohto zákona spôsobí jeho zamestnanec; zodpovednosť zamestnanca podľa osobitných predpisov tým nie je dotknutá.
(2) Exekútor sa zbaví zodpovednosti, ak preukáže, že postupoval s odbornou starostlivosťou.
(3) Náhradu škody, za ktorej vznik zodpovedá exekútor podľa tohto zákona a ktorú má podľa poistnej zmluvy platiť poisťovateľ, uhrádza poisťovateľ priamo poškodenému. Poškodený má právo uplatniť nárok na náhradu tejto škody priamo od poisťovateľa; na tento účel mu komora na jeho žiadosť poskytne potrebné údaje.
(4) Štát zodpovedá za škodu spôsobenú exekútorom, len ak ju nebolo možné uspokojiť z majetku poisťovateľa alebo exekútora; to platí rovnako v prípade, ak súd uložil povinnosť podľa § 29 ods. 13.
§ 32
Oprávnenia súdu voči exekútorovi
Súd je oprávnený požadovať od exekútora vysvetlenia alebo správy o priebehu každej exekučnej veci, ktorá bola exekútorovi pridelená, ktoré je exekútor povinný súdu v určenej lehote poskytnúť. Ak pri výkone exekúcie dochádza k prieťahom alebo porušovaniu povinností ustanovených týmto zákonom, môže súd uložiť exekútorovi vykonanie potrebných opatrení na odstránenie nedostatkov. Nesplnenie povinnosti uloženej súdom je závažným disciplinárnym previnením.
§ 33
Vylúčenie exekútora
(1) Exekútor je vylúčený z vykonávania exekúcie, ak so zreteľom na jeho pomer k veci, k účastníkom konania alebo ich zástupcom možno mať pochybnosti o jeho nezaujatosti. Svoj možný pomer k veci exekútor posudzuje sústavne a s odbornou starostlivosťou.
(2) Exekútor je vylúčený z vykonávania exekúcie vždy, ak
a) je spriaznenou osobou oprávneného alebo povinného,
b) spriaznená osoba exekútora je spriaznenou osobou oprávneného alebo povinného,
c) je veriteľom alebo dlžníkom povinného alebo osoby spriaznenej s povinným,
d) s ním spriaznená osoba je veriteľom alebo dlžníkom povinného, alebo veriteľom, alebo dlžníkom osoby spriaznenej s povinným,
e) v posledných troch rokoch osobne alebo svojím majetkom zabezpečil záväzky oprávneného alebo povinného,
f) v posledných troch rokoch s ním spriaznená osoba zabezpečovala záväzky oprávneného alebo povinného,
g) je s oprávneným alebo s povinným v súdnom alebo inom konaní, v ktorom sa má rozhodnúť ich spor, ktorý nevyplýva z exekučnej činnosti,
h) poskytol oprávnenému alebo povinnému vklad alebo sa podieľal na jeho podnikaní alebo zisku, alebo má akékoľvek práva alebo povinnosti k cennému papieru, s ktorým sú spojené práva alebo povinnosti oprávneného alebo povinného,
i) v posledných troch rokoch prijal od povinného alebo oprávneného dar alebo inú výhodu alebo
j) bol zamestnancom alebo zamestnávateľom oprávneného alebo povinného.
(3) Spriaznenou osobou exekútora sa na účely tohto zákona rozumie jeho blízka osoba, jeho zamestnanec, ako aj právnická osoba, v ktorej má exekútor alebo jeho blízka osoba alebo jeho zamestnanec kvalifikovanú účasť. Kvalifikovanou účasťou sa na účely tohto zákona rozumie priamy alebo nepriamy podiel predstavujúci aspoň 5 % na základnom imaní právnickej osoby alebo hlasovacích právach v právnickej osobe alebo možnosť uplatňovania vplyvu na riadení právnickej osoby, ktorý je porovnateľný s vplyvom zodpovedajúcim tomuto podielu; nepriamym podielom sa na účely tohto zákona rozumie podiel držaný sprostredkovane prostredníctvom právnických osôb, v ktorých má držiteľ nepriameho podielu kvalifikovanú účasť.
(4) Exekútor je vylúčený z exekúcie vždy, ak sa zúčastňoval na konaní, v ktorom bol vydaný exekučný titul, najmä ako sudca, prokurátor, zástupca účastníka konania, notár alebo iná zúčastnená osoba.
(5) Dôvodom na vylúčenie exekútora nie sú okolnosti, ktoré spočívajú v jeho postupe v exekučnom konaní alebo iných exekučných konaniach. Dôvodom vylúčenia exekútora nie je skutočnosť, že účastník konania podal sťažnosť na činnosť exekútora, podnet na disciplinárne konanie alebo že sa účastník konania v súvislosti s výkonom funkcie exekútora dopustil proti exekútorovi urážlivého konania alebo konania, ktoré môže byť trestným činom. Dôvodom na vylúčenie exekútora nie je ani skutočnosť, že exekútor oprávnenému poskytol súčinnosť pri podávaní návrhu na vykonanie exekúcie.
(6) Len čo sa exekútor dozvie o skutočnostiach, pre ktoré možno mať pochybnosti o jeho nezaujatosti alebo pre ktoré je vylúčený, oznámi to bezodkladne súdu.
(7) Námietku zaujatosti exekútora môže účastník konania uplatniť u exekútora najneskôr do 15 dní odo dňa doručenia upovedomenia o začatí exekúcie alebo do piatich dní odo dňa, odkedy sa mohol dozvedieť o dôvode, pre ktorý je exekútor vylúčený. Námietka zaujatosti uplatnená účastníkom konania najneskôr do 15 dní od doručenia upovedomenia o začatí exekúcie má odkladný účinok.
(8) V námietke zaujatosti musí byť uvedené, proti komu smeruje, dôvod, pre ktorý má byť exekútor vylúčený, a kedy sa účastník konania podávajúci námietku zaujatosti o tomto dôvode dozvedel.
(9) Ak odsek 11 neustanovuje inak, exekútor predloží námietku zaujatosti so svojím vyjadrením a prípadne s vyjadrením iných účastníkov konania bezodkladne na rozhodnutie súdu. O tom, či je exekútor vylúčený, rozhodne súd do siedmich dní.
(10) Na námietku zaujatosti podanú z dôvodov podľa odseku 5, na námietku zaujatosti, ktorá nebola podaná v lehote podľa odseku 7, alebo na námietku zaujatosti, ktorá neobsahuje náležitosti podľa odseku 8, súd neprihliada; súd o tom bezodkladne upovedomí exekútora, ktorý informuje účastníka konania, ktorý námietku zaujatosti podal.
(11) Na opakované námietky zaujatosti podané z toho istého dôvodu exekútor neprihliadne, ak už o nich rozhodol súd; v tomto prípade sa vec súdu nepredkladá. O tejto skutočnosti exekútor informuje účastníka konania, ktorý námietku zaujatosti podal.
(12) Rozhodnutie o tom, či je exekútor z exekúcie vylúčený, súd doručí účastníkom konania a exekútorovi. Ak sa dôvod vylúčenia týka aj iných vecí, ktoré sú exekútorovi pridelené, môže súd rozhodnúť o vylúčení exekútora aj v iných veciach.
(13) Ak súd vylúči exekútora z exekúcie, vec zároveň pridelí postupom podľa § 55 novému exekútorovi tak, že vydá dodatok k povereniu na vykonanie exekúcie. Dodatok k povereniu na vykonanie exekúcie sa doručí vylúčenému exekútorovi a novému exekútorovi; novému exekútorovi sa doručí aj pôvodné poverenie na vykonanie exekúcie. Vylúčený exekútor odošle najneskôr do piatich pracovných dní novému exekútorovi exekučný spis a poukáže doteraz vymožené a nevyplatené plnenia. Porušenie povinnosti exekútora podľa predchádzajúcej vety je závažným disciplinárnym previnením.
§ 34
Zmena exekútora
(1) Súd aj bez návrhu zmení exekútora, ak opakovane alebo závažne porušil povinnosti ustanovené týmto zákonom alebo rozhodnutím súdu alebo ak mu v konaní bráni zákonná prekážka. Zákonnou prekážkou je aj skutočnosť, že vec bola pridelená exekútorovi v rozpore s § 55 ods. 1 až 7, ale len vtedy, ak táto skutočnosť bola dôvodne uplatnená v lehote 15 dní od zverejnenia údajov o pridelení veci podľa § 56 ods. 3. Pred rozhodnutím o zmene exekútora prihliadne na vyjadrenia účastníkov konania a exekútora.
(2) Návrh na zmenu exekútora môže z dôvodov podľa odseku 1 podať účastník konania. Návrh účastníka konania na zmenu exekútora nemá odkladný účinok. Na opakované návrhy z dôvodov, o ktorých súd už rozhodol, sa neprihliada; súd o tom bezodkladne upovedomí exekútora, ktorý informuje dotknutého účastníka konania.
(3) Ustanovenia o vylúčení exekútora sa na zmenu exekútora použijú primerane. Ak súd vyhovie návrhu účastníka konania na zmenu exekútora, môže uložiť pôvodnému exekútorovi poriadkovú pokutu a povinnosť nahradiť účastníkom konania trovy, ktoré im dovtedy v konaní vznikli.
(4) Rozhodnutím o zmene exekútora nie je dotknutá disciplinárna zodpovednosť exekútora podľa tohto zákona.
§ 35
Účastníci konania
(1) Do vydania poverenia na vykonanie exekúcie je účastníkom konania oprávnený. Po vydaní poverenia na vykonanie exekúcie sú účastníkmi konania oprávnený a povinný; iné osoby sú účastníkmi len tej časti konania, v ktorej im toto postavenie priznáva tento zákon. Ak súd rozhoduje o trovách exekútora, účastníkom konania je aj exekútor.
(2) Účastníkom konania je aj manžel povinného alebo bývalý manžel povinného, ak sa exekúcia vykonáva postihnutím majetku v bezpodielovom spoluvlastníctve manželov.
(3) Účastníkom konania je aj právnická osoba so 100 % majetkovou účasťou štátu, ktorej predmetom podnikania je konsolidácia pohľadávok verejného sektora podľa osobitného predpisu7la) (ďalej len „poverená osoba), a to od okamihu oznámenia skutočnosti, že je oprávnenou osobou na vymáhanie pohľadávky podľa osobitného predpisu,7ab) exekútorovi; ustanovenia § 36 a 37 sa nepoužijú a dodatok k povereniu sa nevyžaduje. Exekútor bezodkladne vyznačí skutočnosť podľa prvej vety v registri exekúcií.
(4) Ak exekútor určil spôsob vykonania exekúcie postihnutím majetku v bezpodielovom spoluvlastníctve manželov, neskoršie vyporiadanie bezpodielového spoluvlastníctva manželov nemá právne účinky voči oprávnenému.
(5) Ak zo zápisu v osobitnom registri, pri ktorom sa predpokladá, že údaje v ňom sú záväzné, vyplýva, že v exekúcii sa postihuje majetok v bezpodielovom spoluvlastníctve manželov, koná sa vo vzťahu k postihovanému majetku s bezpodielovým spoluvlastníkom v rozsahu, v ktorom sa koná s povinným. V ostatných prípadoch sa koná s bezpodielovým spoluvlastníkom v rozsahu, v ktorom sa koná s povinným odvtedy, odkedy sa osvedčí, že ide o majetok v bezpodielovom spoluvlastníctve manželov.
§ 36
Zmena osoby oprávnenej alebo povinnej z exekučného titulu pred vydaním poverenia na vykonanie exekúcie
(1) Proti inému než tomu, kto je v exekučnom titule označený ako povinný, alebo v prospech iného než toho, kto je v exekučnom titule označený ako oprávnený, možno navrhnúť vykonať exekúciu, len ak sa preukázalo, že naňho prešla povinnosť alebo právo z exekučného titulu.
(2) Prevod alebo prechod práv alebo povinností musí byť doložený verejnou listinou alebo inou listinou, z ktorej takáto skutočnosť vyplýva; to neplatí, ak táto skutočnosť vyplýva zo zákona alebo z obchodného registra.
(3) Súd na zmenu osoby oprávnenej alebo povinnej z exekučného titulu prihliadne tak, že vydá poverenie na vykonanie exekúcie.
§ 37
Zmena účastníkov konania po vydaní poverenia na vykonanie exekúcie
(1) Ak po vydaní poverenia na vykonanie exekúcie nastane skutočnosť, na základe ktorej dochádza k prevodu alebo prechodu práv alebo povinností vyplývajúcich z exekučného titulu, sú účastníci konania povinní bezodkladne túto skutočnosť oznámiť exekútorovi a jej vznik doložiť. Počas exekúcie je postúpenie vymáhaného nároku účinné iba vtedy, ak sa postúpi celý vymáhaný nárok. V pochybnostiach platí, že pôvodný oprávnený postúpil celý vymáhaný nárok. Ustanovenie § 36 ods. 2 sa použije rovnako.
(2) Oznámenie exekútor predloží súdu. Ustanovenie prvej vety sa použije primerane aj vtedy, ak skutočnosti podľa odseku 1 exekútor zistí pri výkone svojej činnosti inak.
(3) Súd na skutočnosť podľa odseku 1 prihliadne tak, že vydá dodatok k povereniu na vykonanie exekúcie, ktorý doručí exekútorovi. Ak tu nie sú dôvody na zmenu účastníka konania, súd podľa povahy veci exekúciu celkom alebo sčasti zastaví alebo oznámi exekútorovi, že na vydanie dodatku k povereniu na vykonanie exekúcie nie je dôvod; v takom prípade sa v exekúcii pokračuje s pôvodnými účastníkmi konania; to platí aj vtedy, ak došlo k zastaveniu exekúcie vo vzťahu k niektorému z povinných.
§ 38
Smrť povinného
(1) Ak povinný počas exekúcie zomrie, exekútor odloží exekúciu do skončenia dedičského konania. V exekúcii pokračuje na základe dodatku k povereniu na vykonanie exekúcie s dedičmi povinného alebo s orgánom spravujúcim dedičstvo, ktoré pripadlo štátu.
(2) Ak ide o vymáhanie nároku na peňažné plnenie, exekútor po tom, čo mu bol doručený dodatok k povereniu na vykonanie exekúcie, vydá upovedomenie o pokračovaní exekúcie, v ktorom okrem všeobecných náležitostí, ktoré sa uvádzajú v upovedomení o začatí exekúcie, uvedie aj výšku zodpovednosti jednotlivých dedičov (povinných) za vymáhaný nárok. Upovedomenie o pokračovaní exekúcie doručí účastníkom konania.
(3) Proti upovedomeniu o pokračovaní exekúcie môže každý z dedičov (povinných) podať návrh na zastavenie exekúcie rovnako, ako by išlo o upovedomenie o začatí exekúcie.
(4) Do márneho uplynutia lehoty na podanie návrhu na zastavenie exekúcie podľa odseku 3 alebo do právoplatnosti rozhodnutia súdu o takom návrhu exekútor nemôže vykonávať úkony smerujúce k zabezpečeniu iného majetku dedičov (povinných) ako majetku, ktorý nadobudli ako dedičstvo.
(5) Zastavenie exekúcie celkom alebo sčasti z dôvodu, že sú tu skutočnosti, ktoré bránia vymáhateľnosti nároku spočívajúce v tom, že dedič za dlhy povinného nezodpovedá, nezakladá prekážku rozhodnutej veci pre žalobu oprávneného proti dedičom (povinným).
§ 39
Zoznam majetku povinného
(1) Po uplynutí lehoty na podanie návrhu na zastavenie exekúcie, ktorý má odkladný účinok, exekútor v rozsahu primeranom vymáhanému nároku na peňažné plnenie vyhotoví zoznam majetku povinného. Zoznam majetku povinného možno v priebehu exekúcie dodatkom doplniť.
(2) Zoznam majetku povinného obsahuje
a) údaje o platiteľovi mzdy povinného alebo platiteľovi iného príjmu, s ktorým sa nakladá ako so mzdou, údaje o výške mzdy alebo iného príjmu,
b) zoznam účtov v bankách so sídlom na území Slovenskej republiky, pri ktorých je ako majiteľ alebo spolumajiteľ účtu vedený povinný, s uvedením banky a ich označenia,
c) zoznam pohľadávok povinného proti tretím osobám (poddlžníkom) s uvedením poddlžníka, právneho titulu pohľadávky, jej výšky alebo odhadnej ceny (hodnoty),
d) zoznam cenných papierov vo vlastníctve alebo spoluvlastníctve povinného s uvedením druhu cenného papiera, jeho nominálnej hodnoty a odhadnej ceny (hodnoty); ak z cenného papiera plynie bezpodmienečný záväzok zaplatiť peňažnú sumu, uvedie sa namiesto hodnoty táto suma,
e) zoznam podielov v obchodných spoločnostiach a družstvách, ktorých majiteľom alebo spolumajiteľom je povinný, a to podľa údajov v príslušných registroch, s uvedením údajov o obchodnej spoločnosti alebo družstve, menovitej hodnote alebo výške podielu povinného na nich,
f) údaj, či je povinný prevádzkovateľom podniku, a ak áno, aj jeho stručné vymedzenie s uvedením miest a povahy vykonávanej činnosti, údaje o jeho výnosoch za posledné tri účtovné obdobia, jeho prevoditeľnosti a o jeho odhadnej cene (hodnote),
g) údaje o iných majetkových právach, ktorých majiteľom alebo spolumajiteľom je povinný podľa údajov v príslušných registroch alebo podľa listín, ktoré má exekútor k dispozícii, so stručným opisom obsahu a titulu tohto práva a výnosoch z tohto práva za posledné tri ukončené kalendárne roky, a ak je toto právo prevoditeľné, aj o jeho odhadnej cene (hodnote),
h) zoznam nehnuteľností, ktoré sú podľa údajov katastra nehnuteľností alebo listín, ktoré má exekútor k dispozícii, vo vlastníctve alebo spoluvlastníctve povinného, s ich označením podľa predpisov o katastri nehnuteľností a ich odhadnej cene (hodnote),
i) uvedenie adries nehnuteľností, kde možno očakávať, že sú umiestnené hnuteľné veci povinného,
j) zoznam hnuteľných vecí, ktorých vlastníkom je povinný podľa údajov v príslušných registroch alebo podľa listín, ktoré má exekútor k dispozícii, a ich odhadnej cene (hodnote).
(3) Výnosy a odhadné ceny (hodnoty) zisťuje exekútor z verejne dostupných údajov alebo z listín, ktoré mu boli sprístupnené príslušnými orgánmi alebo tretími osobami, alebo svojím odhadom. Ak niektorý z účastníkov konania predloží znalecký posudok, exekútor z neho vychádza. Pri viacerých znaleckých posudkoch vychádza z posudku, v ktorom je určená vyššia cena (hodnota).
(4) Ak sú veci, práva alebo iné majetkové hodnoty sporné, poznamená sa to v zozname majetku s uvedením dôvodu spornosti. Rovnako sa poznamená, či ide o veci, práva alebo iné majetkové hodnoty, ktoré sú v bezpodielovom spoluvlastníctve povinného, alebo či sú zaťažené právami tretích osôb.
Súčinnosť povinného
§ 40
(1) Povinný musí poskytnúť exekútorovi ním požadovanú súčinnosť, najmä všetky exekútorom požadované vysvetlenia vo forme a v lehote určenej exekútorom. V žiadosti o poskytnutie súčinnosti môže exekútor povinného vyzvať na splnenie povinnosti, ktorú mu ukladá exekučný titul. V žiadosti o poskytnutie súčinnosti exekútor poučí povinného o následkoch nesplnenia tejto povinnosti. Žiadosť o poskytnutie súčinnosti sa doručuje do vlastných rúk.
(2) Povinnosť poskytnúť súčinnosť podľa tohto zákona má rovnako ako povinný aj štatutárny orgán alebo člen štatutárneho orgánu povinného, prokurista povinného, odborný zástupca zodpovedný za podnikanie povinného, likvidátor povinného, nútený správca povinného a zákonný zástupca povinného; ak je povinným právnická osoba bez štatutárneho orgánu, povinnosť poskytnúť súčinnosť exekútorovi rovnako ako povinný má aj osoba, ktorá vykonávala funkciu štatutárneho orgánu alebo člena štatutárneho orgánu naposledy.
(3) Ak povinný alebo osoba uvedená v odseku 2 neposkytne exekútorovi súčinnosť požadovanú podľa tohto zákona a tento nedostatok bráni vedeniu exekúcie, exekútor je oprávnený uložiť donucovacie opatrenie podľa § 43a ods. 4 alebo podať na súde návrh na uloženie donucovacieho opatrenia podľa § 43a ods. 5; donucovacie opatrenie podľa § 43a ods. 4 možno uložiť fyzickej osobe len v prípade, ak bola žiadosť o poskytnutie súčinnosti doručená spôsobom podľa § 61b. Ak je to potrebné, môže tiež požiadať orgán Policajného zboru o predvedenie povinného alebo osoby uvedenej v odseku 2, ak ich o možnosti predvedenia poučil; prvá veta platí rovnako. Trovy predvedenia povinného hradí povinný a vymáhajú sa na základe dodatku k povereniu niektorým zo spôsobov určených na uspokojenie práv na peňažné plnenie; na účely § 60 sa trovy predvedenia povinného považujú za príslušenstvo vymáhanej pohľadávky. Vymožené trovy predvedenia podľa tretej vety exekútor bezodkladne poukazuje Ministerstvu vnútra Slovenskej republiky. Trovy predvedenia osoby uvedenej v odseku 2 hradí predvádzaná osoba.
§ 41
Vyhlásenie povinného o majetku
(1) Ak je to na ukončenie exekúcie potrebné a je to primerané vymáhanému nároku, exekútor povinného vyzve, aby uskutočnil vyhlásenie o svojom majetku. Popri povinnom možno na vyhlásenie o majetku vyzvať osobu podľa § 40 ods. 2. Na účel podania vyhlásenia o majetku exekútor povinného predvolá alebo ho vyzve, aby vyhlásenie podal písomne v lehote, ktorú určí.
(2) Výzva podľa odseku 1 sa musí doručiť do vlastných rúk. Exekútor vo výzve upozorní na trestnoprávne následky uvedenia nepravdivých údajov, ako aj na právne následky odopretia poskytnutia vyhlásenia o majetku.
(3) V súvislosti s vyhlásením o majetku sa nemožno dovolávať zákonom uloženej alebo uznanej povinnosti mlčanlivosti ako dôvodu, pre ktorý nemožno splniť povinnosť urobiť vyhlásenie o svojom majetku.
(4) Vyhlásenie o majetku musí okrem skutočností, ktoré sa uvádzajú v zozname majetku, obsahovať aj
a) zoznam hnuteľných vecí vo vlastníctve alebo spoluvlastníctve povinného vrátane hotovosti s ich opisom a uvedením odhadnej ceny (hodnoty),
b) údaje o majetkových hodnotách, ku ktorým právo povinného nevyplýva z úradných registrov alebo listín alebo ku ktorým z úradných registrov alebo listín vyplýva právo inej osoby,
c) zoznam bezodplatných právnych úkonov povinného uskutočnených v posledných troch rokoch s výnimkou obvyklých darov nepatrnej hodnoty,
d) zoznam právnych úkonov povinného v posledných troch rokoch vykonaných s osobami podľa § 42a ods. 3 a 4 Občianskeho zákonníka.
(5) Vyhlásenie o majetku sa musí urobiť u exekútora ústne do zápisnice alebo na tlačive, ktoré na tento účel zverejní komora na svojom webovom sídle a ktoré exekútor povinnému odošle spolu s výzvou podľa odseku 1.
(6) Ak povinný alebo osoba uvedená v § 40 ods. 2 nepodá vyhlásenie o majetku podľa odseku 1 a tento nedostatok bráni vedeniu exekúcie, exekútor je oprávnený uložiť donucovacie opatrenie podľa § 43a ods. 1 alebo podať na súde návrh na uloženie donucovacieho opatrenia podľa § 43a ods. 5; donucovacie opatrenie podľa § 43a ods. 4 možno uložiť fyzickej osobe len v prípade, ak bola výzva podľa odseku 1 doručená spôsobom podľa § 61b. Ustanovenie § 40 ods. 3 sa použije primerane.
(7) V uznesení o uložení donucovacieho opatrenia podľa § 43a ods. 5 môže súd rozhodnúť o vylúčení podľa § 13a Obchodného zákonníka, ak osoba uvedená v § 40 ods. 2 nepodá vyhlásenie o majetku v mene povinného podľa odseku 1 ani v súdom ustanovenej lehote, alebo ak je to potrebné vzhľadom na význam dotknutej povinnosti. Doba vylúčenia je jeden rok.
Súčinnosť tretích osôb
§ 42
(1) Počas exekúcie sú tretie osoby povinné exekútorovi na jeho žiadosť poskytnúť súčinnosť v rozsahu primeranom vymáhanému nároku, ak sa im preukázal poverením na vykonanie exekúcie.
(2) Súdy, prokuratúra, iné štátne orgány, orgány územnej samosprávy, iné orgány verejnej moci, notári, iné fyzické osoby a právnické osoby, ak rozhodujú o právach, právom chránených záujmoch a povinnostiach fyzických osôb a právnických osôb, poskytnú údaje potrebné na výkon jeho činnosti podľa tohto zákona; tým nie je dotknutá povinnosť zachovávať mlčanlivosť podľa osobitných predpisov.
(3) Policajný zbor poskytuje exekútorovi ochranu podľa osobitného predpisu.7b)
(4) Štátne orgány, iné orgány verejnej moci a právnické osoby, ktoré z úradnej moci alebo vzhľadom na predmet svojej činnosti vedú evidenciu osôb a ich majetku, poskytnú údaje potrebné na výkon jeho činnosti podľa tohto zákona; túto povinnosť má najmä orgán, ktorý vedie evidenciu nehnuteľností, orgán, ktorý vedie evidenciu motorových vozidiel, vodičských preukazov a centrálny depozitár cenných papierov.
(5) Tretie osoby, ktoré majú u seba záznamy alebo dokumenty týkajúce sa majetku podliehajúceho exekúcii alebo majetok podliehajúci exekúcii, umožnia exekútorovi tieto záznamy, dokumenty alebo majetok prehliadnuť a na žiadosť mu záznamy alebo dokumenty vydajú alebo urobia iné opatrenie požadované exekútorom na zabezpečenie týchto záznamov, dokumentov alebo majetku; tým nie je dotknutá povinnosť zachovávať mlčanlivosť.
(6) Banky oznámia exekútorovi na žiadosť čísla účtov povinného, stavy účtov povinného a ich zmeny, informácie o úschove cenných papierov a vkladných knižiek.
(7) Poskytovateľ univerzálnej poštovej služby oznámi exekútorovi údaje potrebné na výkon jeho činnosti podľa tohto zákona, najmä skutočnosť, či dlžník má poštové priečinky, údaje o počte tam došlých zásielok a o ich odosielateľoch, úhrn súm dochádzajúcich povinnému poštou alebo do jeho poštového priečinka, alebo umožní exekútorovi tieto údaje získať a správnosť údajov na mieste preveriť. Túto povinnosť majú aj iné poštové podniky v rozsahu poskytovaných služieb.
(8) Podniky poskytujúce elektronické komunikačné siete alebo elektronické komunikačné služby7c) oznámia exekútorovi údaje o telefónnych číslach povinného, ktoré nie sú uvedené vo verejne dostupných zoznamoch.
(9) Poisťovne oznámia exekútorovi údaje o predpokladoch vzniku práva povinného na poistné a výplaty poistných plnení v prospech povinného.
(10) Vydavatelia tlače oznámia exekútorovi meno podávateľa inzerátu týkajúceho sa nakladania s majetkom povinného uverejneného pod značkou.
(11) Dopravcovia oznámia exekútorovi príjemcu prepravovaného nákladu povinného, ako aj údaje o prepravovanom tovare.
(12) Súčinnosť podľa tohto zákona sú tretie osoby povinné poskytnúť exekútorovi bezodkladne, bezodplatne a prednostne elektronicky. Ak má tretia osoba na to vytvorené technické podmienky, poskytuje súčinnosť zdieľaným, nepretržitým a priamym prístupom7d) na základe dohody podľa odseku 13. Exekútor nesmie tretiu osobu obťažovať žiadosťami o poskytnutie súčinnosti nad mieru, ktorú možno od nej spravodlivo vyžadovať.
(13) Na účely poskytovania súčinnosti môže komora so záujmovým združením bánk, s orgánmi verejnej moci alebo inými osobami povinnými poskytovať súčinnosť uzavrieť dohodu o elektronickej komunikácii; ak je dohoda uzavretá a neexistujú technické prekážky elektronickej komunikácie, komunikuje exekútor prostriedkami elektronickej komunikácie za podmienok uvedených v dohode.
(14) Ak je údaje potrebné zistiť v cudzine, exekútor požiada súd, ktorý ho poveril vykonaním exekúcie, o vypracovanie dožiadania o právnu pomoc a jeho zaslanie do cudziny. To platí aj v prípade, ak je potrebné doručiť písomnosť adresátovi v cudzine.
(15) Ak tretia osoba neposkytne exekútorovi súčinnosť požadovanú podľa tohto zákona, súd jej môže na návrh exekútora uložiť poriadkovú pokutu uznesením. Uznesenie o uložení poriadkovej pokuty súd doručí exekútorovi a tomu, komu sa poriadková pokuta uložila. Poriadková pokuta je príjmom štátneho rozpočtu.
§ 43
Každý, kto je výkonom exekúcie dotknutý, má právo, aby sa mu exekútor preukázal svojím poverením na vykonanie exekúcie. Každý, s kým exekútor koná pri výkone exekučnej činnosti, je povinný na požiadanie exekútora preukázať svoju totožnosť.
Donucovacie opatrenia
§ 43a
Podmienky uloženia donucovacieho opatrenia
(1) Ak ide o exekúciu na vymoženie pohľadávky na výživnom alebo ak tento zákon predpokladá použitie donucovacích opatrení, exekútor môže uložiť tieto donucovacie opatrenia:
a) peňažná pokuta,
b) zadržanie vodičského preukazu,
c) použitie technických prostriedkov brániacich užívaniu veci alebo
d) zadržanie osvedčenia o evidencii vozidla časť I alebo časť II (ďalej len „osvedčenie o evidencii vozidla“).
(2) Donucovacie opatrenie sa uloží, ak možno predpokladať, že bez jeho použitia nedôjde k splneniu povinnosti, ktorej splnenie sa má vynútiť (ďalej len „dotknutá povinnosť“); exekútor alebo súd prihliadne najmä na význam dotknutej povinnosti a na primeranosť donucovacieho opatrenia dotknutej povinnosti. Pri uložení donucovacieho opatrenia sa dbá na to, aby donucovacie opatrenie viedlo k splneniu dotknutej povinnosti. Donucovacie opatrenia podľa odseku 1 písm. b) až d) možno uložiť až po tom, ako uložené donucovacie opatrenie podľa odseku 1 písm. a) neviedlo k splneniu dotknutej povinnosti, najskôr však po vydaní dodatku k povereniu podľa § 43c ods. 2; to neplatí, ak ide o exekúciu na vymoženie pohľadávky na výživnom alebo ak je voči povinnému vedená exekúcia na uspokojenie práva na peňažné plnenie.
(3) Ak tento zákon neustanovuje inak, povinnému možno donucovacie opatrenie uložiť najskôr po márnom uplynutí lehoty na podanie návrhu na zastavenie exekúcie, ktorý má odkladný účinok, alebo po tom, keď sa exekútorovi doručí rozhodnutie súdu, ktorým sa takýto návrh zamietol.
(4) Exekútor môže uložiť donucovacie opatrenie podľa odseku 1 písm. a)
a) fyzickej osobe pri prvom uložení najviac 500 eur a pri opakovanom uložení najviac v súhrne 2 000 eur; ak ide o osobu podľa § 40 ods. 2 najviac v súhrne 10 000 eur pre každú takúto osobu jednotlivo,
b) právnickej osobe pri prvom uložení najviac 1 000 eur a pri opakovanom uložení najviac v súhrne 30 000 eur.
(5) Exekútor môže podať návrh na uloženie donucovacieho opatrenia podľa odseku 1 písm. a) súdu, ak uloženie donucovacieho opatrenia podľa odseku 4 neviedlo k splneniu dotknutej povinnosti alebo ak je zrejmé, že uloženie donucovacieho opatrenia podľa odseku 4 nie je alebo nebude postačujúce, a to s ohľadom na význam dotknutej povinnosti. Súd môže na návrh exekútora uznesením uložiť donucovacie opatrenie podľa odseku 1 písm. a) vrátane sumy donucovacieho opatrenia uloženého podľa odseku 4, ak bolo uložené
a) fyzickej osobe najviac v súhrne 30 000 eur,
b) právnickej osobe až do výšky 10 % jej ročného obratu za predchádzajúce účtovné obdobie; ak nie je možné zistiť ročný obrat alebo ho možno zistiť len s ťažkosťami, najviac v súhrne 50 000 eur.
(6) Uznesenie súdu o uložení donucovacieho opatrenia podľa odseku 5 súd doručí exekútorovi a povinnému alebo osobe podľa § 40 ods. 2. Ustanovenia § 43c ods. 2 a 3 a § 43d platia rovnako.
(7) Donucovacie opatrenia podľa odseku 1 písm. b) až d) môžu trvať najviac jeden rok; ustanovenie § 43d ods. 4 tým nie je dotknuté.
(8) Donucovacie opatrenie podľa odseku 1 písm. c) možno použiť na hnuteľné veci, o ktorých sa možno dôvodne domnievať, že sú vo vlastníctve povinného alebo osoby podľa § 40 ods. 2 alebo na iné hnuteľné veci, ktoré povinný alebo osoba podľa § 40 ods. 2 preukázateľne oprávnene užíva. Donucovacie opatrenie podľa odseku 1 písm. c) nemožno použiť na veci nepodliehajúce exekúcii.
(9) Donucovacie opatrenie exekútor uloží aj bez návrhu tak, že vydá upovedomenie o uložení donucovacieho opatrenia, ktoré doručí do vlastných rúk povinnému alebo osobe podľa § 40 ods. 2. V upovedomení o uložení donucovacieho opatrenia exekútor upovedomí povinného alebo osobu podľa § 40 ods. 2 o uložení donucovacieho opatrenia a o spôsobe jeho vykonania, ak ho je možné určiť, a vyzve túto osobu, aby do 15 dní od doručenia upovedomenia o uložení donucovacieho opatrenia splnila dotknutú povinnosť alebo podala námietky proti upovedomeniu o uložení donucovacieho opatrenia.
(10) Spolu s upovedomením o uložení donucovacieho opatrenia možno v prípade, ak ide o donucovacie opatrenie podľa odseku 1 písm. c) vydať príkaz na použitie technických prostriedkov brániacich užívaniu veci.
§ 43b
Námietky proti upovedomeniu o uložení donucovacieho opatrenia
(1) Proti upovedomeniu o uložení donucovacieho opatrenia môže povinný alebo osoba dotknutá donucovacím opatrením podať námietky u exekútora. Pri donucovacích opatreniach podľa § 43a ods. 1 písm. a), b) a d) majú námietky podané oprávnenou osobou v lehote 15 dní od doručenia upovedomenia o uložení donucovacieho opatrenia odkladný účinok. Ak na základe námietok exekútor upovedomenie o uložení donucovacieho opatrenia nezruší, predloží námietky spolu so svojím vyjadrením k nim do 10 dní súdu na rozhodnutie. Pred rozhodnutím o námietkach môže súd žiadať, aby exekútor vyjadrenie doplnil.
(2) Nedôvodné námietky súd uznesením zamietne. Námietky podané neoprávnenou osobou alebo námietky založené na okolnostiach, ktoré v konaní súd už skôr posúdil, súd odmietne. Ak sú námietky dôvodné, súd upovedomenie o uložení donucovacieho opatrenia zruší a zároveň môže exekútorovi uložiť, ako ďalej postupovať.
§ 43c
Vykonanie donucovacieho opatrenia
(1) Ak námietky, ktoré majú odkladný účinok, neboli podané, podané námietky odkladný účinok nemajú alebo súd námietkam nevyhovel, exekútor sa postará o vykonanie uloženého donucovacieho opatrenia.
(2) Donucovacie opatrenie podľa § 43a ods. 1 písm. a) vymôže exekútor na základe dodatku k povereniu niektorým zo spôsobov pre uspokojenie práv na peňažné plnenie. Dodatok k povereniu súd nevydá, ak neboli splnené predpoklady podľa § 43a ods. 2, najmä ak je výška donucovacieho opatrenia podľa § 43a ods. 1 písm. a) uložená exekútorom zjavne neprimeraná významu dotknutej povinnosti.
(3) Vymožené donucovacie opatrenie podľa § 43a ods. 1 písm. a) je príjmom štátneho rozpočtu; po odpočítaní trov exekúcie je exekútor povinný vymožené plnenie bezodkladne poukázať súdu, ktorý vydal dodatok k povereniu.
(4) Donucovacie opatrenie podľa § 43a ods. 1 písm. b) exekútor vykoná vydaním príkazu na zadržanie vodičského preukazu, vyznačením tejto skutočnosti v evidencii vodičov prostredníctvom elektronickej služby zavedenej na tento účel7da) a doručením príkazu na zadržanie vodičského preukazu povinnému do vlastných rúk.
(5) Donucovacie opatrenie podľa § 43a ods. 1 písm. d) exekútor vykoná vydaním príkazu na zadržanie osvedčenia o evidencii vozidla a jeho doručením orgánu Policajného zboru prostredníctvom elektronickej služby zavedenej na tento účel7db) a povinnému do vlastných rúk.
(6) Donucovacie opatrenia podľa § 43a ods. 1 písm. b) až d) nemožno vykonať voči
a) osobe, u ktorej sa preukáže, že podstatná časť príjmov tejto osoby je priamo podmienená držbou vodičského preukazu, oprávneným užívaním veci, ktorej užívaniu má byť bránené použitím technických prostriedkov, alebo držbou osvedčenia o evidencii vozidla,
b) osobe s ťažkým zdravotným postihnutím.
(7) Ak donucovacie opatrenie alebo jeho rozsah nevedie k splneniu dotknutej povinnosti, exekútor upovedomenie o uložení donucovacieho opatrenia zruší.
§ 43d
Zastavenie vykonávania donucovacieho opatrenia
(1) Ak dôjde k splneniu dotknutej povinnosti, zrušeniu upovedomenia o uložení donucovacieho opatrenia alebo zastaveniu exekúcie, exekútor sa bezodkladne postará o to, aby sa donucovacie opatrenie nevykonalo alebo prestalo vykonávať a zruší všetky príkazy a iné opatrenia súvisiace s takýmto donucovacím opatrením; porušenie tejto povinnosti exekútora je disciplinárnym previnením.
(2) Ak ide o zastavenie vykonávania donucovacieho opatrenia podľa § 43a ods. 1 písm. b), exekútor bezodkladne vyznačí túto skutočnosť v evidencii vodičov prostredníctvom elektronickej služby zavedenej na tento účel. Ak ide o zastavenie vykonávania donucovacieho opatrenia podľa § 43a ods. 1 písm. d), exekútor bezodkladne oznámi túto skutočnosť orgánu Policajného zboru prostredníctvom elektronickej služby zavedenej na tento účel.
(3) Ak dôjde k splneniu dotknutej povinnosti, pre ktorej nesplnenie bolo uložené donucovacie opatrenie podľa § 43a ods. 1 písm. a), alebo zastaveniu exekúcie, v rámci ktorej bolo uložené, plnenie zodpovedajúce donucovaciemu opatreniu podľa § 43a ods. 1 písm. a) v časti, v ktorej nebolo vykonané, sa považuje za nevymáhateľné. Splnenie dotknutej povinnosti po uplynutí lehoty ustanovenej rozhodnutím súdu podľa § 41 ods. 7 alebo zastavenie exekúcie, v rámci ktorej súd rozhodol o vylúčení podľa § 41 ods. 7, nemá vplyv na vylúčenie a jeho zapisovanie do registra diskvalifikácií.7dc)
(4) Zrušenie donucovacieho opatrenia nebráni uloženiu iného donucovacieho opatrenia alebo uloženiu rovnakého donucovacieho opatrenia opakovane za podmienok ustanovených týmto zákonom. V prípade opakovaného uloženia donucovacieho opatrenia podľa § 43a ods. 1 písm. a) za to isté porušenie dotknutej povinnosti nesmie súhrnná výška uloženého donucovacieho opatrenia podľa § 43a ods. 1 písm. a) presiahnuť maximálnu výšku podľa § 43a ods. 4 alebo 5; do maximálnej výšky donucovacieho opatrenia podľa § 43a ods. 5 sa započítava aj suma donucovacieho opatrenia uloženého podľa § 43a ods. 4.
§ 44
Vylúčenie veci z exekúcie a vylučovacia žaloba
(1) Právo k veci, ktoré nepripúšťa exekúciu, treba namietnuť u exekútora. Toto právo patrí tomu, kto zároveň tvrdí a preukáže, že mu patrí vlastnícke alebo iné právo k dotknutej veci vylučujúce exekúciu. Právo namietať neprípustnosť exekúcie nepatrí dlžníkovi povinného vo vzťahu k pohľadávke povinného voči nemu. Námietka má na exekúciu vo vzťahu k dotknutej veci odkladný účinok. Na opakované námietky z tých istých dôvodov, o ktorých už bolo rozhodnuté, sa neprihliada.
(2) O uplatnení práva podľa odseku 1 exekútor upovedomí oprávneného a vyzve ho, aby sa v lehote 15 dní vyjadril, či súhlasí so zastavením exekúcie postihujúcej dotknutú vec.
(3) Ak oprávnený súhlasí so zastavením exekúcie postihujúcej dotknutú vec alebo ak sa na výzvu exekútora včas nevyjadrí, exekútor vydá upovedomenie o zastavení exekúcie v časti týkajúcej sa dotknutej veci, ktoré doručí oprávnenému a osobe, ktorá právo nepripúšťajúce exekúciu uplatnila.
(4) Ak oprávnený na exekúcii postihujúcej namietanú vec trvá, súd na podnet exekútora vyzve osobu, ktorá právo podľa odseku 1 uplatnila, alebo oprávneného podľa toho, koho právo sa javí ako menej pravdepodobné, aby do 30 dní od doručenia výzvy uplatnil právo na vylúčenie veci, alebo aby strpel vedenie exekúcie na vec, a to na všeobecnom súde žalovaného príslušnom podľa Civilného sporového poriadku, a túto skutočnosť exekútorovi osvedčil.
(5) Namiesto výzvy podľa odseku 2 môže súd o vylúčení veci rozhodnúť v prípadoch, ak rozhodnutie závisí len na jednoduchom právnom posúdení veci. Proti tomuto rozhodnutiu je prípustné odvolanie.
(6) Ak žaloba oprávneného nie je podaná včas alebo ju súd zamietne, exekútor vydá upovedomenie o zastavení exekúcie v časti týkajúcej sa dotknutej veci, ktoré doručí oprávnenému a osobe, ktorá právo nepripúšťajúce exekúciu uplatnila. Ak žaloba osoby, ktorá právo nepripúšťajúce exekúciu uplatnila, nie je podaná včas alebo ju súd zamietne, predpokladá sa, že vedenie exekúcie na dotknutú vec je nesporné a v exekúcii sa pokračuje. O týchto následkoch musí súd vyzvanú osobu poučiť.
(7) Ustanovenia odsekov 1 až 6 sa primerane použijú aj na
a) prípady, ak tu je pochybnosť, či exekúcia postihuje veci alebo práva, ktoré sú vylúčené z exekúcie alebo nepodliehajú exekúcii podľa tohto zákona alebo podľa osobitných predpisov,
b) prípady, ak ide o exekúciu postihujúcu majetok podľa § 61s ods. 2,
c) zapretie pravosti, výšky alebo poradia niektorej z pohľadávok prihlásených na rozvrh výťažku v prípade, keď sa vykonáva exekúcia prikázaním pohľadávky, predajom hnuteľných vecí, predajom cenných papierov, predajom nehnuteľnosti alebo predajom podniku.
(8) Vecou sa na účely tohto ustanovenia podľa povahy rozumie aj právo alebo iná majetková hodnota.
(9) Právo k veci, ktoré nepripúšťa exekúciu, možno uplatniť len spôsobom ustanoveným týmto zákonom; to neplatí, ak pred začatím exekučného konania sa začalo konanie o určenie vlastníckeho práva k veci, ktorá má byť postihnutá exekúciou. V takom prípade môže oprávnený vstúpiť do takého konania ako intervenient na strane povinného. Ustanovenia odsekov 2 až 6 sa v takom prípade nepoužijú.
§ 45
Exekučný titul
(1) Exekučným titulom je vykonateľné rozhodnutie súdu, ak priznáva právo, zaväzuje k povinnosti alebo postihuje majetok.
(2) Exekučným titulom na účely tohto zákona je aj
a) rozhodnutie inštitúcie, orgánu, úradu a agentúry Európskej únie,7e)
b) cudzí exekučný titul vykonateľný v Slovenskej republike,
c) notárska zápisnica, ktorá obsahuje právny záväzok a v ktorej je vyznačená oprávnená osoba a povinná osoba, právny dôvod, predmet a čas plnenia, ak povinná osoba v notárskej zápisnici s vykonateľnosťou súhlasila,
d) vykonateľné rozhodnutie vydané v rozhodcovskom konaní vrátane zmieru v ňom schváleného,
e) rozhodnutie o dedičstve,
f) vykonateľné rozhodnutie orgánu verejnej správy a územnej samosprávy vrátane bloku na pokutu nezaplatenú na mieste,
g) platobný výmer, výkaz nedoplatkov vo veciach daní a poplatkov, ako aj zmier schválený príslušným orgánom,
h) vykonateľné rozhodnutie a výkaz nedoplatkov vo veciach sociálneho zabezpečenia, sociálneho poistenia, starobného dôchodkového sporenia a vo veciach verejného zdravotného poistenia,
i) iné vykonateľné rozhodnutie, výkaz nedoplatkov alebo schválený zmier, ktorých výkon pripúšťa zákon,
j) doklad vydaný podľa právneho predpisu platného v inom členskom štáte Európskej únie, ak ide o vymáhanie pohľadávky podľa osobitného predpisu,7f)
k) upovedomenie o zastavení exekúcie a výzva na úhradu trov exekúcie podľa § 61n ods. 3,
l) upovedomenie o uložení donucovacieho opatrenia, ak námietky, ktoré majú odkladný účinok, neboli podané, podané námietky odkladný účinok nemajú alebo súd námietkam nevyhovel,
m) upovedomenie o zastavení starej exekúcie s výzvou na úhradu paušálnych trov podľa osobitného predpisu,7fa)
l) exekučný titul podľa osobitného predpisu.7g)
(3) Ak záväzok v notárskej zápisnici podľa odseku 2 písm. c) vznikol z právneho úkonu, predmetom ktorého bolo poskytnutie peňažných prostriedkov, môže sa exekúcia týkať iba sumy predstavujúcej poskytnuté peňažné prostriedky a úrokov z omeškania. Inak sa záväzok v notárskej zápisnici nemôže týkať zmluvných pokút.
§ 46
Potvrdenie o vykonateľnosti
(1) Potvrdením o vykonateľnosti opatrí exekučný titul
a) podľa § 45 ods. 1 súd, ktorý vo veci rozhodoval ako súd prvého stupňa,
b) podľa § 45 ods. 2 písm. a) Ministerstvo zahraničných vecí a európskych záležitostí Slovenskej republiky, ak ide o rozhodnutia inštitúcií, orgánov, úradov a agentúr Európskej únie, okrem rozhodnutia Súdneho dvora Európskej únie, ktoré opatrí potvrdením o vykonateľnosti ministerstvo; tieto orgány pri potvrdzovaní vykonateľnosti skúmajú a overujú iba pravosť rozhodnutia,
c) podľa § 45 ods. 2 písm. b) orgán cudzieho štátu, v ktorom bol exekučný titul vydaný,
d) v ostatných prípadoch orgán na to oprávnený alebo orgán, ktorý schválil dohodu, na podklade ktorej exekúciu zákon pripúšťa.
(2) Potvrdenie o vykonateľnosti sa nevyžaduje pri exekučnom titule podľa § 45 ods. 2 písm. c), k), l) a m).
§ 47
Vykonateľnosť viazaná na podmienku
(1) Ak sa to, čo exekučný titul ukladá povinnému, viaže na splnenie podmienky alebo na splnenie vzájomnej povinnosti oprávneného, možno vykonať exekúciu, len ak oprávnený preukáže, že sa podmienka splnila alebo že svoju vzájomnú povinnosť voči povinnému sám už splnil, prípadne jej splnenie zabezpečil.
(2) V prípadoch uvedených v odseku 1 treba k potvrdeniu o vykonateľnosti exekučného titulu pripojiť listinu vydanú alebo overenú oprávneným orgánom alebo osobou, z ktorej je zjavné, že sa splnila podmienka alebo že oprávnený splnil, prípadne zabezpečil splnenie svojej vzájomnej povinnosti.
§ 48
Návrh na vykonanie exekúcie
(1) Exekučné konanie sa začína na návrh.
(2) Exekúciu možno vykonať na návrh toho, kto je oprávnený požadovať splnenie nároku z exekučného titulu preto, že povinný dobrovoľne nesplnil to, čo mu exekučný titul ukladá. Z dôvodov podľa osobitného predpisu7h) môže návrh podať aj Justičná pokladnica.
(3) Návrh na vykonanie exekúcie sa podáva príslušnému súdu a musí obsahovať
a) označenie súdu, ktorému je určený,
b) označenie oprávneného a povinného; ak je účastníkom konania
1. fyzická osoba, označuje sa menom, priezviskom, adresou trvalého pobytu alebo pobytu a dátumom narodenia alebo iným identifikačným údajom,
2. právnická osoba, označuje sa názvom alebo obchodným menom, sídlom a identifikačným číslom organizácie alebo iným identifikačným údajom; ak ide o zahraničnú právnickú osobu, tieto údaje sa musia osvedčiť pripojeným výpisom z registra alebo výpisom z inej evidencie, do ktorej je zahraničná osoba zapísaná,
c) označenie zástupcu oprávneného, a ak návrh podáva viacero oprávnených, označenie spoločného zástupcu oprávnených,
d) označenie exekútora, ak sa návrh na vykonanie podáva prostredníctvom exekútora,
e) označenie exekučného titulu, na základe ktorého možno viesť exekúciu, z ktorého vyplýva oprávnenie podať návrh na vykonanie exekúcie voči povinnému; ak ide o právne nástupníctvo, opis skutočností, z ktorých právne nástupníctvo vyplýva,
f) opis rozhodujúcich skutočností a označenie dôkazov týkajúcich sa vlastného vzťahu s povinným, ak má byť exekúcia vedená na podklade exekučného titulu, ktorým sa priznal nárok zo zmenky proti povinnému, ktorý je fyzickou osobou; to platí aj v prípade, ak sa preukazuje oprávnenie podať návrh na vykonanie exekúcie nepretržitým radom indosamentov,
g) označenie vymáhaného nároku; ak ide o nárok na peňažné plnenie, s rozdelením na istinu, opakujúce sa príslušenstvo pohľadávky, kapitalizované príslušenstvo pohľadávky, zmluvnú pokutu, trovy exekúcie oprávneného,
h) označenie účtu oprávneného v banke, na ktorý mu má byť poukázané vymožené plnenie, ak má oprávnený vedený účet v banke,
i) uvedenie elektronickej adresy oprávneného na účely elektronickej komunikácie s exekútorom, ak ide o oprávneného, ktorý nemá aktivovanú elektronickú schránku,
j) vyhlásenie oprávneného o splnení podmienky alebo vzájomnej povinnosti, ak to, čo exekučný titul ukladá povinnému, sa viaže na splnenie podmienky alebo na splnenie vzájomnej povinnosti, a označenie dôkazov,
k) vyhlásenie oprávneného, že povinnosť podľa exekučného titulu nebola dobrovoľne splnená; ak povinnosť nebola splnená čiastočne, vyhlásenie, v akej časti ku dňu podania návrhu na vykonanie exekúcie,
l) dátum podania.
(4) K návrhu na vykonanie exekúcie sa musí pripojiť
a) rovnopis exekučného titulu spolu s potvrdením o jeho vykonateľnosti, ak sa vyžaduje; platobný rozkaz vydaný v upomínacom konaní nie je potrebné pripojiť,
b) listina, ktorou sa preukazuje právne nástupníctvo; ak právne nástupníctvo vyplýva zo zákona alebo z obchodného registra, postačí na ne odkázať,
c) listina, z ktorej je zjavné, že sa splnila podmienka alebo vzájomná povinnosť, ak vyplývala z exekučného titulu,
d) spotrebiteľská zmluva a všetky ďalšie zmluvné dokumenty súvisiace so spotrebiteľskou zmluvou vrátane dokumentov, na ktoré spotrebiteľská zmluva odkazuje, ak ide exekúciu na podklade exekučného titulu priznávajúceho nárok zo spotrebiteľskej zmluvy; to neplatí, ak je exekučným titulom platobný rozkaz vydaný v upomínacom konaní alebo bol návrh na vydanie platobného rozkazu podaný podľa zákona o upomínacom konaní.
(5) K návrhu na vykonanie exekúcie na podklade cudzieho exekučného titulu oprávnený pripojí aj listiny uvedené v osobitnom predpise.7i) Ak sa podľa osobitného predpisu vyžaduje na vykonanie exekúcie rozhodnutie o vyhlásení vykonateľnosti,7j) oprávnený pripojí aj rozhodnutie súdu o vyhlásení vykonateľnosti cudzieho exekučného titulu. Ak o uznaní cudzieho exekučného titulu rozhodol súd v osobitnom konaní podľa osobitného predpisu,7k) oprávnený pripojí aj rozhodnutie o uznaní. Ak bol cudzí exekučný titul osvedčený podľa osobitného predpisu7l) a ako podmienka jeho výkonu sa nevyžaduje rozhodnutie súdu o jeho vykonateľnosti, oprávnený pripojí aj osvedčenie.
(6) Exekučný titul a verejné listiny sa pripájajú k návrhu na vykonanie exekúcie ako pôvodný elektronický dokument, ktorý je autorizovaný, alebo ako elektronický dokument, ktorý vznikol zaručenou konverziou pôvodného dokumentu v listinnej podobe. Zaručená konverzia sa nevyžaduje, ak návrh na vykonanie exekúcie ako oprávnený podáva ten, kto je pôvodcom exekučného titulu, alebo právnická osoba so 100 % majetkovou účasťou štátu, ktorej predmetom podnikania je konsolidácia pohľadávok verejného sektora podľa osobitného predpisu.7la)
(7) Návrh na vykonanie exekúcie sa podáva elektronickými prostriedkami do elektronickej schránky súdu prostredníctvom na to určeného elektronického formulára, ktorý sa zverejní na webovom sídle ministerstva. Návrh musí byť autorizovaný, inak sa naň neprihliada. Listiny, ktoré je potrebné pripojiť k návrhu na vykonanie exekúcie, sa podávajú elektronickými prostriedkami do elektronickej schránky súdu spolu s návrhom na vykonanie exekúcie.
(8) Ak oprávnený alebo jeho zástupca nemá aktivovanú elektronickú schránku alebo mu v možnosti podať návrh elektronickými prostriedkami bránia iné dôvody, možno podať návrh na vykonanie exekúcie prostredníctvom ktoréhokoľvek exekútora. Exekútor je v takom prípade zástupcom oprávneného pre doručovanie písomností do začatia exekúcie; jednotlivé úkony uskutočňuje bezodkladne. Návrh na vykonanie exekúcie podľa prvej vety exekútor zašle súdu do 15 dní. Ak sa návrh na vykonanie exekúcie podáva prostredníctvom exekútora, exekútor prevedie písomnosti v listinnej podobe do elektronickej podoby a takto vzniknuté elektronické dokumenty autorizuje; ustanovenia osobitného predpisu o zaručenej konverzii sa nepoužijú. Za činnosť exekútora súvisiacu s podaním návrhu na vykonanie exekúcie prostredníctvom exekútora patrí exekútorovi odmena a náhrada výdavkov, ktorých výšku a spôsob určenia ustanoví ministerstvo všeobecne záväzným právnym predpisom.
(9) Ak návrh na vykonanie exekúcie podávajú viacerí oprávnení, musia mať v exekučnom konaní spoločného zástupcu.
(10) K návrhu na vykonanie exekúcie možno pripojiť osvedčenie o neplnení nepeňažnej povinnosti a znalecký posudok alebo odborné stanovisko znalca, z ktorého je zrejmá všeobecná hodnota inej povinnosti ako zaplatenie peňažnej sumy v peniazoch, ktorú môžu vykonať aj iné osoby, uložená exekučným titulom, ak hodnota tejto povinnosti nevyplýva z exekučného titulu.
§ 49
Príslušnosť exekučného súdu
Na exekučné konanie je kauzálne príslušný Okresný súd Banská Bystrica.
§ 50
Začatie exekučného konania
(1) Exekučné konanie sa začína dňom, v ktorom bol návrh na vykonanie exekúcie doručený súdu.
(2) Začatie exekučného konania bráni tomu, aby v tej istej veci prebiehalo iné exekučné konanie. Ak sa exekučné konanie už začalo, konanie o neskôr podaných návrhoch na vykonanie exekúcie v tej istej veci súd uznesením zastaví.
(3) Ak sa v priebehu exekúcie zistí, že vec, právo alebo iná majetková hodnota je súčasne predmetom exekúcie vykonávanej podľa osobitného predpisu,7m) prednosť má exekúcia, v ktorej bola vec, právo alebo iná majetková hodnota postihnutá skôr.
§ 51
Späťvzatie návrhu na vykonanie exekúcie
(1) Ak oprávnený vezme návrh na vykonanie exekúcie späť skôr, ako súd poverí exekútora vykonaním exekúcie, exekučné konanie sa zastavuje dňom, keď bolo späťvzatie návrhu doručené súdu. Na späťvzatie návrhu na vykonanie exekúcie sa primerane vzťahuje ustanovenie § 48 ods. 7.
(2) Ak bol návrh na vykonanie exekúcie doručený súdu prostredníctvom exekútora, späťvzatie návrhu na vykonanie exekúcie možno doručiť súdu len prostredníctvom toho istého exekútora.
§ 52
Odstraňovanie vád návrhu na vykonanie exekúcie
(1) Ak sú v návrhu na vykonanie exekúcie chyby v písaní alebo iné zrejmé nesprávnosti, v dôsledku ktorých je návrh nejasný alebo neúplný, súd vyzve toho, kto návrh na vykonanie exekúcie podal, aby v lehote nie kratšej ako päť pracovných dní od doručenia výzvy chyby v písaní alebo iné zrejmé nesprávnosti odstránil, a poučí ho, že inak návrh na vykonanie exekúcie odmietne. Ak bol návrh podaný prostredníctvom exekútora, opraviť sa musí prostredníctvom toho istého exekútora.
(2) Chyby v písaní alebo iné zrejmé nesprávnosti sa musia odstrániť prostredníctvom na to určeného elektronického formulára, inak sa na opravu neprihliada.
§ 53
Posudzovanie návrhu na vykonanie exekúcie
(1) Súd preskúma návrh na vykonanie exekúcie a jeho prílohy. Ak nie sú dôvody na zamietnutie návrhu na vykonanie exekúcie, súd do 15 dní od doručenia návrhu vydá poverenie na vykonanie exekúcie a upovedomí o tom oprávneného. Lehota podľa druhej vety neplatí, ak ide o exekučný titul podľa § 45 ods. 2 písm. c) a d) alebo ak má byť exekúcia vykonaná na podklade exekučného titulu, ktorým sa priznal nárok zo zmenky proti povinnému, ktorý je fyzickou osobou.
(2) Súd postupuje podľa odseku 1 aj vtedy, ak sa navrhuje vykonanie exekúcie na podklade cudzieho exekučného titulu
a) vyhláseného za vykonateľný podľa osobitného predpisu,7j)
b) uznaného osobitným rozhodnutím výrokom súdu,7k)
c) na výkon ktorého sa podľa osobitného predpisu vyžaduje osvedčenie,7l) alebo
d) o ktorom bolo rozhodnuté, že neexistujú dôvody neuznania.7n)
(3) Súd návrh na vykonanie exekúcie zamietne, ak
a) zistí rozpor návrhu alebo exekučného titulu s týmto zákonom,
b) sú tu dôvody, pre ktoré by exekúcia musela byť zastavená, alebo do vydania poverenia na vykonanie exekúcie vzniknú dôvody na zastavenie exekučného konania okrem späťvzatia návrhu na vykonanie exekúcie,
c) oprávnený alebo povinný nie sú právnymi nástupcami osoby uvedenej v exekučnom titule,
d) sa navrhuje vykonanie exekúcie na podklade exekučného titulu, ktorý bol vydaný v konaní, v ktorom sa uplatňoval nárok zo zmenky, a vyšlo najavo, že vymáhaný nárok vznikol v súvislosti so spotrebiteľskou zmluvou a nebolo prihliadnuté na neprijateľné zmluvné podmienky, obmedzenie alebo neprípustnosť použitia zmenky alebo rozpor s dobrými mravmi a táto okolnosť má vplyv na vymáhaný nárok,
e) bol exekučný titul vydaný v konaní, v ktorom nebolo možné namietať alebo preskúmavať neprijateľné zmluvné podmienky, a existencia neprijateľnej podmienky má vplyv na vymáhaný nárok, ktorý vznikol v súvislosti so spotrebiteľskou zmluvou,
f) sa exekúcia má vykonať na podklade rozhodcovského rozhodnutia vydaného v spotrebiteľskom spore a
1. spotrebiteľská rozhodcovská zmluva nespĺňa podmienky podľa osobitných predpisov,
2. rozhodcovské rozhodnutie v spotrebiteľskom spore nebolo vydané rozhodcom, ktorý bol v čase spotrebiteľského rozhodcovského konania zapísaný v zozname rozhodcov oprávnených rozhodovať spotrebiteľské spory,
3. rozhodcovské rozhodnutie v spotrebiteľskom spore nebolo vydané stálym rozhodcovským súdom, ktorý v čase spotrebiteľského rozhodcovského konania mal povolenie rozhodovať spotrebiteľské spory,
4. rozhodcovské rozhodnutie nespĺňa náležitosti podľa osobitného predpisu alebo nie je vykonateľné,
g) sa návrhom uplatňuje nárok na opakujúce sa príslušenstvo pohľadávky a návrh je podaný po troch rokoch od nadobudnutia vykonateľnosti exekučného titulu, a to bez toho, aby bol povinný na splnenie pohľadávky vyzvaný v posledných troch mesiacoch pred podaním návrhu na vykonanie exekúcie, alebo bez toho, aby s povinným bola uzavretá dohoda o postupnom splnení pohľadávky priznanej exekučným titulom v priebehu troch rokov od nadobudnutia vykonateľnosti exekučného titulu, alebo
h) sa navrhuje vykonanie exekúcie na podklade exekučného titulu, ktorým je notárska zápisnica, ktorá nespĺňa zákonné náležitosti alebo záväzok v nej obsiahnutý odporuje zákonu alebo je v rozpore s dobrými mravmi.
(4) Súd z dôvodov podľa odseku 3 návrh zamietne celkom alebo sčasti. Z dôvodu podľa odseku 3 písm. g) zamietne návrh v časti opakujúceho sa príslušenstva, na ktoré vznikol nárok po vykonateľnosti exekučného titulu.
§ 54
(1) Ak sa navrhuje vykonanie exekúcie na podklade cudzieho exekučného titulu a nejde o prípad podľa § 53 ods. 2, súd pred vydaním poverenia na vykonanie exekúcie doručí cudzí exekučný titul osobe, ktorá je v návrhu na vykonanie exekúcie označená ako povinný, a poučí ju o možnosti namietať dôvody neuznania podľa osobitného predpisu.7o) Cudzí exekučný titul sa takejto osobe doručí do vlastných rúk.
(2) Ak osoba podľa odseku 1 do 15 dní od doručenia poučenia neuvedie dôvody, ktoré by uznaniu alebo vykonaniu cudzieho exekučného titulu bránili, alebo nepodá návrh na jeho samostatné uznanie, ak to osobitný predpis pripúšťa,7k) súd preskúma podmienky uznania a vykonania exekúcie, ktoré skúma aj bez návrhu, a ak prekážky uznania alebo vykonania nezistí a nie sú tu dôvody na zamietnutie návrhu, vydá poverenie na vykonanie exekúcie.
§ 55
Poverenie na vykonanie exekúcie a prideľovanie vecí
(1) Exekúciu vykoná exekútor, ktorého na vykonanie exekúcie poverí súd. Súd prideľuje veci vydaním poverenia na vykonanie exekúcie rovnomerne jednotlivým exekútorom náhodným výberom pomocou technických prostriedkov a programových prostriedkov schválených ministerstvom tak, aby bola vylúčená možnosť ovplyvňovania pridelenia vecí. Náhodným výberom sa veci neprideľujú exekútorovi, ktorému bol prerušený výkon funkcie exekútora, ktorému bol pozastavený výkon funkcie exekútora, ktorému výkon funkcie zanikol alebo ktorému bol ustanovený zástupca.
(2) Súd prideľuje veci exekútorovi vymenovanému pre územný obvod krajského súdu, v ktorom sa nachádza miesto, na ktorom je adresa
a) trvalého pobytu alebo pobytu povinného, ak je povinný fyzickou osobou,
b) sídla povinného, ak je povinný právnickou osobou,
c) sídla orgánu, ktorý je podľa osobitných predpisov oprávnený konať za štát, ak je povinným štát,
d) sídla organizačnej zložky podniku, ak ide o zahraničnú právnickú osobu.
(3) Ak vec nemožno prideliť postupom podľa odseku 2, pridelí sa exekútorovi vymenovanému pre územný obvod krajského súdu, v ktorom mal povinný naposledy adresu trvalého pobytu alebo pobytu, sídla alebo sídla organizačnej zložky podniku zahraničnej osoby; inak sa vec pridelí náhodným výberom exekútorovi vymenovanému pre územný obvod Krajského súdu v Banskej Bystrici.
(4) Ak proti povinnému je vedená exekúcia, v ktorej už súd udelil exekútorovi poverenie na vykonanie exekúcie, každá ďalšia vec proti tomu istému povinnému sa pridelí tomu istému exekútorovi, ktorý už vykonáva skôr začatú exekúciu proti tomuto povinnému; náhodný výber exekútora podľa odseku 1 sa v takom prípade nepoužije.
(5) Veci sú exekútorom podľa odsekov 1 až 4 prideľované rovnomerne s prihliadnutím na výšku, povahu vymáhaných nárokov a s ohľadom na aktuálny počet neskončených vecí všetkých exekútorov príslušného územného obvodu.
(6) Ak je oprávneným subjekt podľa osobitného predpisu,7p) ktorý v návrhu na vykonanie exekúcie uvedie, že si to vyžaduje ochrana utajovaných skutočností, náhodný výber podľa odseku 1 sa uskutoční prednostne z exekútorov, ktorí spĺňajú podmienky na postúpenie utajovanej skutočnosti podľa osobitného predpisu.7q)
(7) Odseky 1 až 6 sa nepoužijú a súd vydá poverenie na vykonanie exekúcie exekútorovi, ktorý vydal osvedčenie o neplnení nepeňažnej povinnosti, ak je podkladom na exekúciu exekučný titul, ktorý ukladá inú povinnosť ako zaplatenie peňažnej sumy, ktorú okrem povinného môžu vykonať aj iné osoby, k návrhu na vykonanie exekúcie je pripojené osvedčenie o neplnení nepeňažnej povinnosti uloženej týmto exekučným titulom a znalecký posudok alebo odborné stanovisko znalca, z ktorého je zrejmá všeobecná hodnota povinnosti v peniazoch, ak hodnota povinnosti nevyplýva z exekučného titulu.
(8) Namietať skutočnosť, že vec bola exekútorovi pridelená v rozpore s odsekmi 1 až 7, možno len v lehote 15 dní od zverejnenia údajov o pridelení veci podľa § 56 ods. 3; na námietku uplatnenú neskôr sa neprihliada.
§ 56
Obsah poverenia na vykonanie exekúcie
(1) Poverenie na vykonanie exekúcie obsahuje označenie
a) súdu, ktorý ho vydal,
b) exekútora, ktorý je poverený vykonaním exekúcie,
c) exekučného titulu s uvedením orgánu, ktorý ho vydal, spisovej značky alebo čísla konania a dátumu vydania,
d) oprávneného a povinného a ich zástupcov,
e) vymáhaného nároku.
(2) Ustanovenia odseku 1 sa primerane použijú aj na dodatok k povereniu na vykonanie exekúcie.
(3) Údaje z vydaných poverení na vykonanie exekúcie s výnimkou rodného čísla sa po dobu exekúcie zverejňujú na webovom sídle ministerstva v registri poverení na vykonanie exekúcie; ustanovenia osobitného predpisu o zverejňovaní súdnych rozhodnutí7r) sa použijú primerane.
§ 57
Začatie exekúcie
(1) Vydané poverenie na vykonanie exekúcie súd odošle poverenému exekútorovi spolu s rovnopisom návrhu na vykonanie exekúcie alebo spolu s údajmi z návrhu na vykonanie exekúcie. Doručením poverenia na vykonanie exekúcie exekútorovi sa začína exekúcia.
(2) Pri vykonávaní exekúcií exekútor postupuje v poradí, v akom mu boli doručené poverenia na vykonanie exekúcie; exekúcie na vymoženie pohľadávky na výživnom vybavuje prednostne.
§ 58
Preddavok na nevyhnutné výdavky spojené s vedením konania
(1) Exekútor môže oprávneného vyzvať na zloženie preddavku na nevyhnutné výdavky spojené s vedením konania, ak ide o exekúciu na uspokojenie práva na
a) nepeňažné plnenie,
b) peňažné plnenie predajom hnuteľných vecí po vydaní upovedomenia o začatí exekúcie predajom hnuteľných vecí,
c) peňažné plnenie predajom nehnuteľnosti alebo predajom podniku po vydaní exekučného príkazu na vykonanie exekúcie.
(2) Odsek 1 sa neuplatní, ak je oprávneným fyzická osoba, ktorá je oslobodená od platenia súdnych poplatkov.
(3) Výšku preddavku podľa odseku 1 určí exekútor s odbornou starostlivosťou, a to s prihliadnutím na predpokladané nevyhnutné výdavky určeného spôsobu vykonania exekúcie; postup s odbornou starostlivosťou je exekútor povinný odôvodniť.
(4) Ak oprávnený na výzvu exekútora nezloží preddavok v lehote určenej exekútorom nie kratšej ako 15 dní, exekútor vydá upovedomenie o zastavení exekúcie.
(5) Zložený preddavok je exekútor povinný bezodkladne po tom, ako je to možné, vyúčtovať a vrátiť oprávnenému celkom alebo sčasti, ak preddavok nebol potrebný na úhradu preukázateľne vynaložených nevyhnutných výdavkov spojených s vedením konania; spotrebovaný preddavok sa nevracia.
§ 59
Vykonanie exekúcie
(1) Po začatí exekúcie exekútor zabezpečí jej vykonanie. Pri exekúcii na uspokojenie práva na peňažné plnenie exekútor bezodkladne vykoná potrebné úkony na zistenie majetku postihnuteľného exekúciou v rozsahu primeranom vymáhanému nároku. Exekútor prednostne zisťuje existenciu majetku povinného podľa údajov v registroch, ktoré sú dostupné prostriedkami elektronickej komunikácie. Pri zisťovaní majetku povinného exekútor prihliadne na pokyny oprávneného, ak sú pre zistenie majetku povinného potrebné a ak si ich uskutočnenie nevyžaduje náklady vo výške neprimeranej k výške vymáhanej povinnosti.
(2) Ak postup podľa odseku 1 nepostačuje na ukončenie exekúcie, exekútor vyhotoví zoznam majetku povinného.
(3) O svojich zisteniach exekútor informuje oprávneného s uvedením vykonaných úkonov na zistenie majetku povinného, ktorý možno postihnúť alebo ktorý postihol, a to v nasledovných lehotách:
a) prvú správu podá exekútor oprávnenému najneskôr do troch mesiacov od začatia exekúcie,
b) ďalšie správy podá exekútor oprávnenému po 180 dňoch od uplynutia lehoty na podanie predchádzajúcej správy.
(4) Exekútor je povinný bezplatne elektronickými prostriedkami oznámiť príslušnému orgánu štátnej správy vo veciach náhradného výživného
a) odklad exekúcie, zastavenie exekúcie alebo ukončenie exekúcie iným spôsobom ako zastavením exekúcie do ôsmich dní od vzniku tejto skutočnosti,
b) sumu istiny vymoženej pohľadávky na výžinom pre každého oprávneného osobitne a z toho sumu istiny vymoženého bežného výživného pre každého oprávneného osobitne, do troch pracovných dní od vymoženia istiny.
(5) Podrobnosti o zisťovaní majetku povinného a obsahu správ oprávnenému ustanoví všeobecne záväzný právny predpis vydaný ministerstvom.
§ 60
Priorita uspokojenia vymáhaných nárokov
(1) Plnenia prijaté alebo vymožené z majetku povinného sa na úhradu vymáhanej povinnosti použijú v tomto poradí:
a) trovy exekútora, a to vrátane prislúchajúcej dane z pridanej hodnoty,
b) istina vymáhanej pohľadávky,
c) príslušenstvo vymáhanej pohľadávky priznané exekučným titulom,
d) trovy oprávneného.
(2) Z prijatého plnenia sa na nárok podľa odseku 1 písm. a) použije vždy najviac 24 % plnenia, zvyšok prijatého plnenia sa použije na nárok podľa odseku 1 písm. b); na nárok podľa odseku 1 písm. c) a d) sa prijaté plnenia použijú až po zániku pohľadávky podľa odseku 1 písm. b). Ak niektorý z nárokov podľa odseku 1 už skôr zanikol, použije sa prijaté plnenie v pomere podľa predchádzajúcej vety na nároky, ktoré v čase prijatia plnenia nie sú uspokojené. Ak nie je možné uplatniť pomer podľa prvej vety z dôvodu, že ostatné nároky zanikli, použije sa celé prijaté plnenie na v poradí posledný neuspokojený nárok, a to až do okamihu jeho zániku.
(3) Ak ide o exekúciu na vymoženie pohľadávky na výživnom, postupuje exekútor v súlade s odsekmi 1 a 2 tak, že prijaté plnenia použije vždy najskôr na bežné výživné.
Upovedomenie o začatí exekúcie
§ 61
Náležitosti upovedomenia o začatí exekúcie
(1) Po začatí exekúcie exekútor
a) upovedomí oprávneného a povinného o začatí exekúcie a o spôsobe jej vykonania, ak ho už je možné určiť,
b) povinného vyzve, aby splnil vymáhaný nárok.
(2) Exekútor upovedomí povinného o začatí exekúcie a o spôsobe jej vykonania pred vydaním exekučného príkazu.
(3) Ak ide o exekúciu, v ktorej môže byť uložené donucovacie opatrenie, upovedomenie o začatí exekúcie obsahuje poučenie o možnosti uloženia donucovacieho opatrenia.
§ 61a
(1) Upovedomenie o začatí exekúcie musí popri náležitostiach podľa § 61 ods. 1 obsahovať
a) označenie exekútora, ktorý ho vydal,
b) označenie exekučného titulu a orgánu, ktorý ho vydal,
c) označenie oprávneného a povinného a ich zástupcov,
d) označenie vymáhaného nároku,
e) výšku trov pri splnení vymáhanej povinnosti do 15 dní od doručenia upovedomenia o začatí exekúcie,
f) výšku trov po uplynutí 15 dní od doručenia upovedomenia o začatí exekúcie, ak povinný nesplnil vymáhanú povinnosť v lehote podľa písmena e),
g) poučenie o možnosti podať návrh na zastavenie exekúcie, o spôsobe jeho podania a o lehote, do uplynutia ktorej má tento návrh odkladný účinok,
h) poučenie o právnych účinkoch upovedomenia o začatí exekúcie a o možnosti žiadať o povolenie splniť vymáhanú povinnosť v splátkach,
i) poučenie o možnosti namietať proti uznaniu alebo výkonu cudzieho rozhodnutia, ak sa podľa osobitného predpisu nevyžaduje vyhlásenie vykonateľnosti,7l) v rozsahu, v akom to tento osobitný predpis dovoľuje.
(2) Ak je podkladom na vykonanie exekúcie cudzí exekučný titul, k upovedomeniu o začatí exekúcie sa pripoja aj iné listiny, ak tak ustanovuje osobitný predpis.7l) K upovedomeniu sa pripojí aj cudzí exekučný titul, ak povinnému nebol doručený už skôr.
§ 61b
Doručenie upovedomenia o začatí exekúcie
(1) Upovedomenie o začatí exekúcie sa doručí oprávnenému a povinnému. Povinnému sa doručí do vlastných rúk; ak je povinným fyzická osoba, ustanovenia § 111 ods. 3 a § 116 ods. 2 Civilného sporového poriadku sa nepoužijú.
(2) Ak sa upovedomenie o začatí exekúcie nepodarilo doručiť na adresu uvedenú oprávneným, exekútor vykoná šetrenie na zistenie inej adresy povinného. Pri vykonaní šetrenia pobytu povinného vychádza najmä z registrov, ktoré má k dispozícii. Upovedomenie o začatí exekúcie bezodkladne odošle na takto zistenú adresu.
(3) Ak sa napriek vykonanému šetreniu nepodarí upovedomenie o začatí exekúcie doručiť povinnému do troch mesiacov od začatia exekúcie, doručí sa mu oznámením v Obchodnom vestníku; súčasne sa upovedomenie o začatí exekúcie doručí súdu, ktorý ho zverejní na úradnej tabuli alebo na webovej stránke. Upovedomenie o začatí exekúcie sa v takom prípade považuje za doručené uplynutím 30 dní odo dňa nasledujúceho po zverejnení oznámenia v Obchodnom vestníku.
(4) Podrobnosti o zisťovaní pobytu povinného exekútorom ustanoví všeobecne záväzný právny predpis vydaný ministerstvom.
Účinky upovedomenia o začatí exekúcie
§ 61c
Bežné právne úkony
(1) Povinný po doručení upovedomenia o začatí exekúcie musí obmedziť svoju činnosť na uskutočňovanie bežných právnych úkonov v rozsahu, v ktorom to od neho možno spravodlivo požadovať, s ohľadom na výšku a význam vymáhaného nároku.
(2) Za bežné právne úkony právnickej osoby alebo podnikateľa podľa § 2 ods. 2 Obchodného zákonníka sa považujú právne úkony, ktoré sú nevyhnutne potrebné na zabezpečenie riadneho výkonu tých činností, ktoré sú predmetom ich činnosti alebo podnikania.
(3) Bežné právne úkony inej fyzickej osoby ako podľa odseku 2 sú tie právne úkony, ktoré sú nevyhnutne potrebné na zabezpečenie jej bežných životných potrieb, ako aj bežných životných potrieb tých, voči ktorým má fyzická osoba vyživovaciu povinnosť.
(4) Za bežný právny úkon sa na účely tohto zákona nepovažuje najmä
a) založenie obchodnej spoločnosti, družstva alebo inej právnickej osoby,
b) nadobudnutie účasti alebo prevod účasti na obchodnej spoločnosti, družstve alebo inej právnickej osobe,
c) prevod nehnuteľnosti alebo prenájom nehnuteľnosti, prípadne ich zaťaženie právom tretej osoby,
d) uskutočnenie právneho úkonu bez primeraného protiplnenia.
§ 61d
Nakladanie s majetkom podliehajúcim exekúcii
(1) Po doručení upovedomenia o začatí exekúcie nemožno nakladať s majetkom podliehajúcim exekúcii bez predchádzajúceho písomného súhlasu exekútora s výnimkou bežných právnych úkonov.
(2) Nakladanie s majetkom v rozpore so zákazom podľa odseku 1 nemá vplyv na platnosť právneho úkonu. Takýto právny úkon je však voči oprávnenému neúčinný a nárok oprávneného môže byť uspokojený v exekúcii z toho, čo ušlo, a to bez toho, aby musel takémuto právnemu úkonu odporovať, ak ide o nakladanie s majetkom v prospech osôb podľa § 42a ods. 3 a 4 Občianskeho zákonníka, ktoré o prebiehajúcej exekúcii vedeli alebo pri vynaložení náležitej starostlivosti museli vedieť.
§ 61e
Započítanie pohľadávok
Po začatí exekúcie sa neprihliadne na jednostranné započítanie vzájomnej pohľadávky povinného voči oprávnenému, ibaže je priznaná exekučným titulom, na podklade ktorého by povinný mohol viesť exekúciu.
§ 61f
Účinky splnenia vymáhaného nároku
(1) Po doručení upovedomenia o začatí exekúcie povinnému nastávajú účinky splnenia vymáhaného nároku len vtedy, ak sa plnenie v rozsahu, v ktorom prislúcha exekútorovi podľa § 60 ods. 2, dostane exekútorovi.
(2) Ak ide o plnenia, ktoré boli uskutočnené ohľadom vymáhaného nároku pred doručením upovedomenia o začatí exekúcie povinnému, oprávnený o nich musí bezodkladne informovať exekútora.
§ 61g
Žiadosť povinného o splátky
(1) Povinný môže exekútora žiadať, aby mu bolo povolené splniť vymáhaný nárok na peňažné plnenie v splátkach.
(2) Exekútor splnenie vymáhaného nároku v splátkach povolí vždy, ak
a) povinný je fyzickou osobou,
b) povinný vymáhaný nárok nespochybňuje,
c) nejde o opakovanú žiadosť povinného v exekučnom konaní,
d) vymáhaný nárok presahuje sumu minimálnej mzdy a nepresahuje 5 000 eur,
e) povinný vyhlási, že vymáhaný nárok bude zaplatený najviac v 18 mesačných splátkach rozvrhnutých tak, aby najmenej polovica vymáhaného nároku bola zaplatená do 6 mesiacov od zaplatenia prvej splátky,
f) povinný zaplatí prvú splátku najmenej vo výške 50 eur do 15 dní od doručenia upovedomenia o začatí exekúcie a vyhlási, že ďalšie splátky bude platiť mesačne, a to vždy ku dňu kalendárneho mesiaca, ktorý sa číselne zhoduje s dňom zaplatenia prvej splátky.
(3) Exekútor splnenie vymáhaného nároku v splátkach povolí aj vtedy, ak
a) povinný je právnickou osobou,
b) povinný nie je vedený v zozname daňových dlžníkov7ra) alebo v zozname dlžníkov podľa osobitného predpisu,7rb)
c) povinný vyhlási, že nie je proti nemu vedené iné exekučné konanie alebo obdobné vykonávacie konanie,
d) povinný vyhlási, že riadne vedie účtovníctvo,
e) podľa poslednej účtovnej závierky nemal povinný záväzky v sume vyššej ako 1 000 000 eur,
f) podľa poslednej účtovnej závierky nemal dlžník majetok v hodnote vyššej ako 1 000 000 eur,
g) povinný vymáhaný nárok nespochybňuje,
h) nejde o opakovanú žiadosť povinného v exekučnom konaní,
i) vymáhaný nárok presahuje 1 000 eur a nepresahuje 10 000 eur,
j) povinný urobí vyhlásenie podľa § 61g ods. 2 písm. e) a
k) povinný zaplatí prvú splátku najmenej vo výške 500 eur do 15 dní od doručenia upovedomenia o začatí exekúcie a vyhlási, že ďalšie splátky bude platiť mesačne, a to vždy ku dňu kalendárneho mesiaca, ktorý sa číselne zhoduje s dňom zaplatenia prvej splátky.
(4) Ak oprávnený môže byť poskytovateľom štátnej pomoci alebo minimálnej pomoci podľa osobitných predpisov,7rc) exekútor povolí splnenie vymáhaného nároku v splátkach len so súhlasom oprávneného pri splnení podmienok poskytnutia štátnej pomoci alebo minimálnej pomoci podľa osobitných predpisov.
(5) Ak sa plnenie v splátkach povolí, exekútor to oznámi povinnému a oprávnenému a upovedomí ich aj o odklade exekúcie. Na návrh na odklad exekúcie podľa § 61h ods. 1 písm. d) sa v takom prípade v exekúcii neprihliada.
(6) Pri nesplnení niektorej zo splátok riadne a včas sa na povolenie splátok a povolenie odkladu exekúcie neprihliada, alebo odseku 3; to neplatí, ak je povinný právnickou osobou a nie sú splnené podmienky podľa odseku 3 písm. b) až f).
Odklad exekúcie
§ 61h
Dôvody odkladu exekúcie
(1) Exekútor vydá upovedomenie o odklade exekúcie, ktoré doručí účastníkom konania, platiteľovi mzdy povinného, banke, dlžníkovi povinného alebo iným osobám dotknutým exekúciou, ak
a) povinný v priebehu exekúcie zomrel,
b) bola podaná vylučovacia žaloba alebo prebieha konanie o určení vlastníckeho práva podľa § 44 ods. 9,
c) povinný podal žiadosť o povolenie splátok, na ktorú sa prihliada,
d) povinný, ktorý je fyzickou osobou, podal žiadosť o odklad exekúcie a vyhlásil, že sa bez svojej viny ocitol prechodne v takom postavení, že by neodkladná exekúcia mohla mať pre neho alebo pre príslušníkov jeho rodiny zvlášť nepriaznivé následky,
e) povinný pri exekúcii na vymoženie pohľadávky na výživnom zaplatil zameškané výživné vrátane trov oprávneného a exekútora, podal žiadosť o odklad exekúcie a vyhlásil, že bežné výživné bude ďalej prostredníctvom exekútora plniť dobrovoľne,
f) povinný, ktorý podal návrh na zastavenie exekúcie, zložil zábezpeku v hodnote vymáhaného nároku na osobitný účet exekútora zriadený na tento účel,
g) z osobitného predpisu7s) vyplýva, že sa exekúcia odkladá alebo že sa prerušuje,
h) po začatí exekúcie bolo rozhodnuté o odklade vykonateľnosti exekučného titulu,
i) súd podal Ústavnému súdu Slovenskej republiky návrh na začatie konania, pretože dospel k záveru, že sú splnené podmienky na konanie o súlade právnych predpisov,
j) súd podal návrh na začatie prejudiciálneho konania pred Súdnym dvorom Európskej únie podľa medzinárodnej zmluvy, ktorou je Slovenská republika viazaná.
(2) Vydaním upovedomenia o odklade exekúcie sa exekúcia odkladá. Ak ide o dôvod odkladu exekúcie podľa odseku 1 písm. b), exekúcia sa odkladá v časti týkajúcej sa dotknutej veci. Ak v § 38 ods. 2 nie je ustanovené inak, len čo uplynie doba, počas ktorej bola exekúcia odložená, exekútor v exekúcii pokračuje bez rozhodnutia.
(3) Exekútor žiadosti povinného podľa odseku 1 písm. d) vyhovie tak, že odloží exekúciu na dobu uvedenú v žiadosti povinného, najdlhšie však tri mesiace od podania žiadosti. Na dobu dlhšiu možno exekúciu odložiť len so súhlasom oprávneného.
(4) Na žiadosť povinného sa neprihliada, ak
a) ide o opakovanú žiadosť povinného podľa odseku 1 písm. d) počas exekučného konania,
b) povinnému už bola doručená dražobná vyhláška alebo
c) povinnému už bolo povolené splácať vymáhaný nárok v splátkach.
§ 61i
Všeobecné účinky odkladu exekúcie
(1) Počas odkladu exekúcie z dôvodov podľa § 61h ods. 1 písm. a), b), d), g), i) a j) (ďalej len „odklad s blokovaním“) nie je dotknuté oprávnenie exekútora vykonávať úkony smerujúce k zisteniu a k zabezpečeniu majetku podliehajúcemu exekúcii. Ak takéto úkony boli uskutočnené pred vydaním upovedomenia o odklade exekúcie, ich účinky zostávajú zachované.
(2) Počas odkladu exekúcie z dôvodov podľa § 61h ods. 1 písm. c), e), f) a h) (ďalej len „odklad bez blokovania“) exekútor nevykonáva úkony smerujúce k zabezpečeniu majetku podliehajúcemu exekúcii; ak takéto úkony už vykonal, zruší ich. Počas odkladu exekúcie z dôvodov podľa § 61h ods. 1 písm. c) exekútor môže vykonávať úkony smerujúce k zisteniu majetku podliehajúcemu exekúcii a ak je to potrebné, zriadiť exekučné záložné právo na nehnuteľnosť.
(3) Ak sa v tomto zákone v § 33 ods. 7, § 44 ods. 1 a § 61k ods. 2 uvádza, že procesný úkon má odkladný účinok, rozumejú sa tým účinky odkladu s blokovaním.
§ 61j
Trvanie odkladu exekúcie
(1) Ak ide o dôvod odkladu exekúcie podľa § 61h ods. 1 písm. a), odklad exekúcie trvá do vydania dodatku k povereniu na vykonanie exekúcie.
(2) Ak ide o dôvod odkladu exekúcie podľa § 61h ods. 1 písm. c), odklad exekúcie trvá počas plnenia vymáhaného nároku povinným v splátkach riadne a včas. Ak sa odklad zrušil v dôsledku porušenia povinnosti plniť vymáhaný nárok v splátkach riadne alebo včas, exekútor uskutoční opätovne úkony smerujúce k zabezpečeniu majetku podliehajúcemu exekúcii. Poradie týchto úkonov sa spravuje poradím pôvodných úkonov.
(3) Ak ide o dôvod odkladu exekúcie podľa § 61h ods. 1 písm. d), odklad exekúcie trvá dobu, na ktorú exekútor povolil odklad exekúcie.
(4) Ak ide o dôvod odkladu exekúcie podľa § 61h ods. 1 písm. e), odklad exekúcie trvá počas plnenia bežného výživného riadne a včas. Pri porušení tejto povinnosti exekútor odklad zruší, o čom povinného upovedomí. Exekútor uskutoční opätovne úkony smerujúce k zabezpečeniu majetku podliehajúcemu exekúcii. Poradie týchto úkonov sa spravuje poradím pôvodných úkonov.
(5) Ak ide o dôvod odkladu exekúcie podľa § 61h ods. 1 písm. f), odklad exekúcie trvá do právoplatného rozhodnutia súdu o návrhu povinného na zastavenie exekúcie.
(6) Ak ide o dôvod odkladu exekúcie podľa § 61h ods. 1 písm. g), odklad exekúcie trvá dovtedy, kým trvajú dôvody odkladu alebo prerušenia konania podľa osobitného predpisu.
(7) Ak ide o dôvod odkladu exekúcie podľa § 61h ods. 1 písm. b), i) alebo písm. j), odklad exekúcie trvá do právoplatného skončenia príslušného konania.
§ 61k
Zastavenie exekúcie súdom
(1) Súd exekúciu zastaví v celom rozsahu alebo v časti, ak
a) po vzniku exekučného titulu nastali okolnosti, ktoré spôsobili zánik vymáhaného nároku,
b) exekučný titul bol zrušený,
c) je tu dôvod podľa osobitného predpisu,7l) pre ktorý sú uznanie alebo výkon cudzieho exekučného titulu neprípustné, ibaže ho bolo možné v konaní už skôr uplatniť (§ 54 ods. 2),
d) sú tu iné skutočnosti, ktoré bránia vymáhateľnosti exekučného titulu,
e) je predpoklad, že iná povinnosť uložená exekučným titulom, najmä povinnosť niečoho sa zdržať alebo niečo strpieť, ktorú okrem povinného nemôžu vykonať iné osoby, bude dobrovoľne a riadne plnená aj bez vedenia exekučného konania; predpokladá sa, že iná povinnosť je dobrovoľne a riadne plnená, ak od posledného porušenia tejto inej povinnosti uplynulo najmenej 6 mesiacov.
(2) Povinný môže z dôvodov podľa odseku 1 podať do 15 dní od doručenia upovedomenia o začatí exekúcie návrh na zastavenie exekúcie. Návrh na zastavenie exekúcie musí byť odôvodnený a musia v ňom byť uvedené všetky skutočnosti, ktoré povinný môže ku dňu podania návrhu uplatniť. Takýto návrh má odkladný účinok.
(3) V neskôr podaných návrhoch na zastavenie exekúcie môže povinný namietať len skutočnosti, ktoré nastali po uplynutí lehoty podľa odseku 2. V poradí ďalších návrhoch na zastavenie exekúcie môže povinný namietať len skutočnosti, ktoré nastali po podaní predchádzajúceho návrhu na zastavenie exekúcie. Obmedzenia podľa prvej a druhej vety sa neuplatnia, ak ide o také skutočnosti, ktoré povinný bez vlastnej viny nemohol skôr uplatniť.
(4) Návrh na zastavenie exekúcie nemá odkladný účinok, ak
a) ide o návrh na zastavenie exekúcie podľa odseku 3,
b) ide o návrh na zastavenie exekúcie, ktorá je vedená na podklade exekučného titulu, ktorým je neodkladné opatrenie alebo uznesenie o zabezpečení dôkazu, ktoré nadobudli právoplatnosť,
c) prílohou návrhu na vykonanie exekúcie na uspokojenie práva na nepeňažné plnenie je osvedčenie o neplnení nepeňažnej povinnosti a znalecký posudok alebo odborné stanovisko znalca, z ktorého je zrejmá všeobecná hodnota inej povinnosti ako zaplatenie peňažnej sumy v peniazoch, ktorú môžu vykonať aj iné osoby, uložená exekučným titulom, ak hodnota tejto povinnosti nevyplýva z exekučného titulu.
(5) Návrh na zastavenie exekúcie sa podáva u exekútora. Ak povinný navrhol zastavenie exekúcie, exekútor bezodkladne vyzve oprávneného na vyjadrenie sa k návrhu v lehote nie kratšej ako desať dní. Ak oprávnený so zastavením exekúcie súhlasí, exekútor vydá upovedomenie o zastavení exekúcie, ktoré doručí účastníkom konania a súdu; inak do piatich pracovných dní po uplynutí lehoty na vyjadrenie sa oprávneného exekútor predloží návrh na zastavenie exekúcie spolu so svojím vyjadrením a prípadným vyjadrením oprávneného súdu.
§ 61l
(1) O návrhoch na zastavenie exekúcie, ktoré majú odkladný účinok, a o návrhoch na zastavenie exekúcie podľa § 61k ods. 4 písm. b) a c) rozhoduje súd prednostne.
(2) Na prejednanie návrhu na zastavenie exekúcie nie je potrebné nariaďovať pojednávanie. Pred rozhodnutím môže súd nariadiť vypočutie určitej osoby.
(3) Ak je tu dôvod zastavenia exekúcie, súd exekúciu zastaví a rozhodne o trovách exekúcie vrátane určenia ich výšky; inak návrh zamietne. Ak súd návrh na zastavenie exekúcie zamietol z dôvodu, že návrh bol podaný oneskorene, i keď tu dôvod na zastavenie exekúcie je, povinný má právo domáhať sa vrátenia plnenia žalobou podanou voči oprávnenému.
(4) Rozhodnutie, ktorým sa rozhodlo o návrhu na zastavenie exekúcie, sa doručí oprávnenému, povinnému a exekútorovi.
(5) Proti rozhodnutiu o zastavení exekúcie podľa § 61k ods. 1 písm. c) je prípustné odvolanie.
§ 61m
Ak povinný vezme návrh na zastavenie exekúcie späť predtým, ako o ňom rozhodne súd, exekútor to oznámi súdu a oprávnenému. V exekúcii pokračuje tak, ako keby návrh na zastavenie exekúcie nebol podaný. Súd na návrh na zastavenie exekúcie, ktorý bol vzatý späť, neprihliada.
§ 61n
Zastavenie exekúcie exekútorom
(1) Exekútor vydá upovedomenie o zastavení exekúcie, ak
a) oprávnený alebo povinný zanikol bez právneho nástupcu alebo dedičské konanie po oprávnenom alebo povinnom bolo zastavené z dôvodu, že nezanechal žiadny majetok alebo len majetok nepatrnej hodnoty,
b) zastavenie exekúcie navrhol oprávnený,
c) pri exekúcii vedenej na majetok právnickej osoby sa do 30 mesiacov od začatia exekúcie alebo od posledného zexekvovania majetku nepodarilo zistiť majetok alebo príjmy, ktoré by mohli byť postihnuté exekúciou a ktoré by stačili aspoň na úhradu trov exekútora,
d) pri exekúcii vedenej na majetok fyzickej osoby sa do piatich rokov od začatia exekúcie alebo od posledného zexekvovania majetku nepodarilo zistiť majetok alebo príjmy, ktoré by mohli byť postihnuté exekúciou a ktoré by stačili aspoň na úhradu trov exekútora,
e) oprávnený nezložil preddavok na nevyhnutné výdavky spojené s vedením konania,
f) z osobitného predpisu7s) vyplýva, že sa exekúcia zastavila,
g) z osobitného predpisu7t) vyplýva, že tu je dôvod na zastavenie exekúcie, alebo
h) pri exekúcii na vymoženie pohľadávky na výživnom, ktorá bola odložená podľa § 61h ods. 1 písm. e), povinný prostredníctvom exekútora splnil riadne a včas bežné výživné počas troch po sebe nasledujúcich mesiacov.
(2) Ak to navrhol oprávnený podľa odseku 1 písm. b) alebo tak ustanovuje tento zákon v § 44 ods. 3 a 6, exekútor vydá upovedomenie o čiastočnom zastavení exekúcie.
(3) Ak je dôvod na zastavenie exekúcie v celosti, v upovedomení o zastavení exekúcie podľa odseku 1 exekútor vyzve oprávneného na zaplatenie náhrady výdavkov (§ 198 ods. 2). Upovedomenie o zastavení exekúcie spolu s výzvou na zaplatenie náhrady výdavkov doručí exekútor účastníkom konania.
(4) Ak ide o dôvod zastavenia exekúcie podľa odseku 1 písm. c) až e) a g), môže účastník konania do 15 dní od doručenia upovedomenia o zastavení exekúcie podať u exekútora námietky proti upovedomeniu o zastavení exekúcie a výzve na úhradu trov exekútora. Námietky spolu s napadnutým upovedomením o zastavení exekúcie a výzvou na úhradu trov exekútora predloží exekútor bezodkladne súdu na rozhodnutie. Nedôvodné námietky súd uznesením zamietne. Ak súd námietkam vyhovie, uznesením upovedomenie o zastavení exekúcie zruší alebo výzvu na úhradu trov exekútora vráti exekútorovi na prepracovanie. Ak námietky neboli podané alebo nie sú prípustné, doručí exekútor upovedomenie o zastavení exekúcie súdu.
(5) Exekučné konanie sa končí, ak
a) námietky neboli podané alebo nie sú prípustné, doručením upovedomenia o zastavení exekúcie súdu,
b) námietky boli podané, právoplatnosťou uznesenia o zamietnutí námietok.
(6) Ak ide o dôvod podľa odseku 1 písm. c), upovedomenie o zastavení exekúcie zverejní exekútor bezodkladne po ukončení exekučného konania aj v Obchodnom vestníku. Ak ide o obchodnú spoločnosť zapísanú v obchodnom registri, uplynutím lehoty šiestich mesiacov od zverejnenia upovedomenia o zastavení exekúcie v Obchodnom vestníku sa obchodná spoločnosť zrušuje bez toho, aby sa vyžadovala jej likvidácia; to neplatí, ak ohľadom nej prebieha konkurzné konanie. Registrový súd bezodkladne po uplynutí lehoty podľa druhej vety vykoná výmaz obchodnej spoločnosti z obchodného registra.
(7) Lehoty podľa odseku 1 písm. c) a d) sa predlžujú o dobu odkladu exekúcie.
§ 61o
Ukončenie exekúcie iným spôsobom ako zastavením exekúcie
(1) Ak povinný splnil vymáhaný nárok vrátane trov exekúcie alebo exekútor vymohol vymáhaný nárok vrátane trov exekúcie, exekútor vydá upovedomenie o ukončení exekúcie.
(2) Súčasťou upovedomenia o ukončení exekúcie je konečné vyúčtovanie exekučného konania, v ktorom exekútor uvedie najmä výšku vymoženej pohľadávky oprávneného, výšku vymožených trov oprávneného a výšku vymožených trov exekútora.
(3) Upovedomenie o ukončení exekúcie zašle exekútor účastníkom konania a súdu. Doručením upovedomenia o ukončení exekúcie súdu sa exekučné konanie končí.
§ 61p
Ak bola exekúcia ukončená, exekútor do troch pracovných dní zruší všetky úkony, ktoré uskutočnil, smerujúce k zabezpečeniu majetku podliehajúcemu exekúcii a bezodkladne o tom upovedomí dotknuté osoby alebo orgány.
§ 61q
Rozsah exekúcie
(1) Exekúciou nemožno postihnúť majetok alebo práva, ktoré podľa tohto zákona alebo podľa osobitných predpisov nepodliehajú exekúcii alebo sú z exekúcie vylúčené, alebo na ktoré je exekúcia neprípustná.
(2) Exekúciu na záloh možno viesť iba vtedy, ak oprávneným je záložný veriteľ alebo ak záložný veriteľ s exekúciou súhlasí.
(3) Na exekúciu predajom zálohu sa primerane použijú ustanovenia o exekúcii predajom hnuteľných vecí, predajom nehnuteľností alebo predajom cenných papierov podľa povahy zálohu.
§ 61r
Exekúciu možno vykonať len v rozsahu nároku uvedeného v poverení na vykonanie exekúcie a trov exekúcie; to neplatí, ak sa exekúcia vykonáva predajom hnuteľnej veci, ktorá sa nedá rozdeliť, alebo predajom nehnuteľnosti a povinný nemá dostatok iného majetku, z ktorého by bolo možné nárok uspokojiť.
§ 61s
(1) Exekúcii nepodlieha
a) nehnuteľný majetok štátu v správe správcu podľa osobitného predpisu7u) okrem nehnuteľností v dočasnej správe podľa osobitného predpisu,7u)
b) príjmy štátneho rozpočtu, prostriedky na bežnom účte štátnej rozpočtovej organizácie a pohľadávky z právnych vzťahov zakladajúcich tieto príjmy,
c) cenné papiere vo vlastníctve štátu a majetkové účasti štátu v právnických osobách,
d) prostriedky určené na krytie schodku štátneho rozpočtu a krytie štátneho dlhu,
e) iný majetok štátu, o ktorom tak ustanoví osobitný zákon.
(2) Majetok štátu, ktorý nie je uvedený v odseku 1 a majetok Exportno-importnej banky Slovenskej republiky nepodlieha exekúcii, ak bol vylúčený z exekúcie z dôvodu, že je nevyhnutne potrebný na plnenie úloh štátu alebo na plnenie verejnoprospešného účelu, alebo že majetok Exportno-importnej banky je nevyhnutne potrebný na vykonávanie jej činností a plnenie jej úloh. Návrh na vylúčenie vecí z exekúcie možno v takom prípade podať do 60 dní od doručenia upovedomenia o začatí exekúcie.
(3) Exekúciu na majetok štátu podľa odseku 2 možno vykonať len na majetok štátu v správe správcu majetku štátu,7u) z ktorého činnosti nárok oprávneného vznikol.
§ 61t
Exekúcii nepodlieha majetková účasť obcí a samosprávnych krajov v právnických osobách, ktoré zabezpečujú zásobovanie vodou,7v) odvádzanie odpadových vôd,7v) nakladanie s komunálnym odpadom,7x) výrobu tepla7y) a rozvod tepla.7z)
ŠTVRTÁ ČASŤ
Spôsoby vykonávania exekúcie
§ 62
Exekúciu možno vykonať len spôsobmi uvedenými v tomto zákone.
§ 63
(1) Ak podkladom na exekúciu je exekučný titul, v ktorom sa ukladá povinnosť zaplatiť peňažnú sumu, exekúciu možno vykonať
a) zrážkami zo mzdy a z iných príjmov,
b) prikázaním pohľadávky,
c) predajom hnuteľných vecí,
d) predajom cenných papierov,
e) predajom nehnuteľnosti,
f) predajom podniku,
(2) Ak je podkladom na exekúciu exekučný titul, ktorý ukladá inú povinnosť ako zaplatenie peňažnej sumy, ktorú okrem povinného môžu vykonať aj iné osoby, k návrhu na vykonanie exekúcie je pripojené osvedčenie o neplnení nepeňažnej povinnosti a znalecký posudok alebo odborné stanovisko znalca, z ktorého je zrejmá všeobecná hodnota povinnosti v peniazoch, ak hodnota povinnosti nevyplýva z exekučného titulu, exekúciu možno vykonať spôsobmi podľa odseku 1. Proti stanoveniu výšky všeobecnej hodnoty povinnosti, ak hodnota povinnosti nevyplýva z exekučného titulu, možno namietať v návrhu na zastavenie exekúcie z dôvodov podľa § 61k.
(3) Ak ide o vykonanie exekúcie na vymoženie peňažnej pohľadávky, ktorá bez príslušenstva ku dňu doručenia návrhu na vykonanie exekúcie neprevyšuje 2 000 eur (ďalej len „drobné exekúcie“), nemožno exekúciu vykonať predajom nehnuteľnosti, v ktorej má povinný hlásený trvalý pobyt alebo prechodný pobyt podľa osobitného predpisu; právo zriadiť exekučné záložné právo na nehnuteľnosť tým nie je dotknuté. Za drobnú exekúciu sa nepovažuje exekúcia na vymoženie pohľadávky na výživnom.
(4) Exekúciu predajom nehnuteľnosti, v ktorej má povinný prihlásený trvalý pobyt alebo prechodný pobyt podľa odseku 3, možno vykonať výnimočne na základe schválenia súdu, ak sú voči povinnému vedené viaceré exekúcie, v ktorých sa vymáhajú pohľadávky prevyšujúce v súhrne 2 000 eur a exekútor preukáže, že peňažná pohľadávka nemôže byť vymožená iným spôsobom. Návrh na schválenie predaja nehnuteľnosti podľa prvej vety môže podať exekútor, ktorý ako prvý v poradí na nehnuteľnosti zriadil exekučné záložné právo a na základe jeho písomného súhlasu aj exekútor, ktorého exekučné záložné právo bolo zriadené neskôr.
(5) Spôsob vykonania exekúcie vedenej na podklade exekučného titulu ukladajúceho inú povinnosť ako zaplatenie peňažnej sumy sa spravuje povahou uloženej povinnosti a možno ju vykonať
a) vyprataním a vykázaním,
b) odobratím veci a cenných papierov,
c) rozdelením spoločnej veci,
d) odstránením stavby alebo uskutočnením inej činnosti,
e) splnením negatórnych a iných povinností.
§ 64
Spôsob vykonania exekúcie určí exekútor, ak tento zákon neustanovuje inak (§ 167 a 172). Spôsob vykonania exekúcie určí exekútor tak, aby bol primeraný vymáhanej povinnosti a aby hodnota zabezpečeného majetku povinného zodpovedala hodnote vymáhanej povinnosti.
§ 65
Exekútor môže vykonať exekúciu v jednom exekučnom konaní aj niekoľkými spôsobmi. V prípade zjavného nepomeru vymáhanej povinnosti a hodnoty zabezpečeného majetku povinného je exekútor, po preukázaní dostatočného zabezpečenia vymáhanej povinnosti majetkom zo strany povinného a na jeho žiadosť, povinný odblokovať zabezpečený majetok v prevyšujúcej časti.
PRVÁ HLAVA
Uspokojenie práv na peňažné plnenie
PRVÝ DIEL
Exekúcia zrážkami zo mzdy a z iných príjmov
Exekúcia zrážkami zo mzdy
§ 66
(1) Exekútor poverený vykonaním exekúcie
a) upovedomí o začatí exekúcie zrážkami zo mzdy oprávneného a povinného,
b) prikáže platiteľovi mzdy, aby odo dňa doručenia príkazu na začatie exekúcie zrážkami zo mzdy povinného (ďalej len „príkaz na začatie exekúcie“) vykonával zo mzdy povinného určené zrážky a nevyplácal zrazené sumy povinnému.
(2) Exekútor doručí príkaz na začatie exekúcie platiteľovi mzdy do vlastných rúk.
(3) Povinný stráca dňom, keď sa platiteľovi mzdy doručí príkaz na začatie exekúcie, právo na vyplatenie tej časti mzdy, ktorá zodpovedá určenej výške zrážok.
§ 67
(1) Exekútor vydá exekučný príkaz (príkaz na vykonanie exekúcie zrážkami zo mzdy) po márnom uplynutí lehoty na podanie návrhu na zastavenie exekúcie, ktorý má odkladný účinok, alebo po tom, keď sa mu doručí rozhodnutie súdu, ktorým sa takýto návrh zamietol.
(2) Exekučný príkaz sa doručí oprávnenému, povinnému a platiteľovi mzdy. Povinnému a platiteľovi mzdy sa doručí do vlastných rúk.
(3) Platiteľ mzdy je povinný odo dňa doručenia exekučného príkazu vyplácať exekútorovi sumy zrazené zo mzdy povinného.
(4) Ak dočasná pracovná neschopnosť zamestnanca trvá viac ako desať dní, platiteľ mzdy je povinný túto skutočnosť oznámiť exekútorovi, ktorý vydal exekučný príkaz na vykonanie exekúcie zrážkami zo mzdy zamestnanca, a zároveň ho informovať, ktorá pobočka Sociálnej poisťovne bude zamestnancovi vyplácať nemocenské. V takom prípade exekútor doručí exekučný príkaz príslušnej pobočke Sociálnej poisťovne. Skončenie práceneschopnosti je platiteľ mzdy povinný bezodkladne oznámiť exekútorovi. Po skončení práceneschopnosti vykonáva zrážky zo mzdy platiteľ mzdy.
(5) Platiteľ mzdy je povinný oznámiť exekútorovi, ktorý vydal exekučný príkaz na vykonanie exekúcie zrážkami zo mzdy zamestnanca, skutočnosť, že zamestnankyňa nastúpila na materskú dovolenku alebo že zamestnanec alebo zamestnankyňa nastúpila na rodičovskú dovolenku, ako aj ukončenie čerpania tejto dovolenky, a ktorá pobočka Sociálnej poisťovne bude vyplácať materské.
Rozsah zrážok
§ 68
Zrážky zo mzdy8) a z iných príjmov možno vykonávať len do výšky rozhodnutím priznanej pohľadávky a jej príslušenstva.
§ 69
(1) Zrážky sa vykonávajú z čistej mzdy povinného, ktorá sa vypočíta tak, že od mzdy sa odpočíta preddavok na daň alebo daň z príjmov fyzických osôb a poistné na zdravotné poistenie, poistné na sociálne poistenie, príspevok na starobné dôchodkové sporenie a poistné na sociálne zabezpečenie.8a)
(2) Do čistej mzdy sa započítavajú aj čisté odmeny za vedľajšiu činnosť, náborový príspevok a hodnota naturálií. Nezapočítavajú sa však do nej sumy poskytované na náhradu nákladov spojených s pracovným výkonom, a to najmä pri pracovných cestách.
§ 70
(1) Povinnému sa nesmie zraziť z mesačnej mzdy alebo z iných príjmov základná suma; spôsoby jej výpočtu ustanoví nariadením vláda Slovenskej republiky.
(2) Ak ide o výživné pre maloleté dieťa, základná suma, ktorú povinnému nemožno zraziť z mesačnej mzdy, je 70 % základnej sumy určenej podľa odseku 1.
(3) Ak ide o osobu, ktorá vykonáva prácu v zahraničí a ktorej mzda alebo plat sa na tento účel vypočítava s použitím platového koeficientu alebo iným obdobným spôsobom, spôsob výpočtu základnej sumy sa ustanoví rovnakým spôsobom a v rovnakom pomere ako táto mzda alebo plat.
§ 71
(1) Z čistej mzdy, ktorá zostáva po odpočítaní základnej sumy a ktorá sa zaokrúhli na eurocenty smerom nadol na sumu deliteľnú troma, možno zraziť na vymoženie pohľadávky oprávneného len jednu tretinu. Na prednostné pohľadávky uvedené v odseku 2 sa zrážajú dve tretiny. Prednostné pohľadávky sa uspokojujú najprv z druhej tretiny, a až vtedy, ak táto tretina na ich úhradu nestačí, uspokojujú sa spolu s ostatnými pohľadávkami z prvej tretiny.
(2) Prednostnými pohľadávkami sú
a) pohľadávky výživného,
b) pohľadávky náhrady škody spôsobenej poškodenému ublížením na zdraví,
c) pohľadávky náhrady škody spôsobenej úmyselnými trestnými činmi,
d) pohľadávky náhrady škody na majetku štátu v správe ústavu na výkon väzby, ústavu na výkon trestu odňatia slobody a Generálneho riaditeľstva Zboru väzenskej a justičnej stráže voči obvineným a odsúdeným a voči bývalým obvineným a bývalým odsúdeným, pohľadávky trov spojených s výkonom väzby, zvýšených trov výkonu väzby, zvýšených trov výkonu trestu odňatia slobody a zavinených trov výkonu trestu odňatia slobody voči obvineným a odsúdeným a voči bývalým obvineným a bývalým odsúdeným,
e) pohľadávky daní, poplatkov a ciel, pohľadávky na poistnom voči osobám, ktoré sú povinné platiť poistné na zdravotné poistenie a sociálne poistenie, pohľadávky na príspevkoch na starobné dôchodkové sporenie voči osobám, ktoré sú povinné platiť príspevky na starobné dôchodkové sporenie, pohľadávky na preplatkoch na náhrade príjmu pri dočasnej pracovnej neschopnosti zamestnanca, dávkach sociálneho poistenia, dôchodkoch starobného dôchodkového sporenia, prídavku na dieťa, pohľadávky náhrady za príspevok na výživu dieťaťa a príspevok na úhradu potrieb dieťaťa zvereného do pestúnskej starostlivosti, pohľadávky úhrady za sociálne služby poskytované podľa osobitného predpisu,8b)
f) súdne pohľadávky podľa osobitného predpisu.8c)
(3) Vláda Slovenskej republiky ustanoví nariadením sumu, nad ktorú sa zrazí zvyšok čistej mzdy vypočítanej podľa odseku 1 prvej vety bez obmedzenia.
Vykonávanie zrážok
§ 72
(1) Ak sa zrážky zo mzdy vykonávajú na vymoženie niekoľkých pohľadávok, jednotlivé pohľadávky sa uspokoja z prvej tretiny zvyšku čistej mzdy podľa svojho poradia bez ohľadu na to, či ide o prednostné pohľadávky alebo o ostatné pohľadávky.
(2) Ak podľa § 71 ods. 1 sa vykonávajú zrážky z druhej tretiny zvyšku čistej mzdy, uspokoja sa z nej bez zreteľa na poradie najskôr pohľadávky výživného a až potom podľa poradia (odsek 3) ostatné prednostné pohľadávky. Ak suma zrazená z druhej tretiny nestačí na uspokojenie všetkých pohľadávok výživného, uspokojí sa najprv bežné výživné všetkých oprávnených a až potom nedoplatky za skorší čas, a to podľa pomeru bežného výživného. Ak by však sumou zrazenou z druhej tretiny nebolo kryté ani bežné výživné všetkých oprávnených, rozdelí sa medzi nich suma zrazená z druhej tretiny pomerne podľa výšky bežného výživného bez ohľadu na výšku nedoplatkov.
(3) Poradie pohľadávok sa spravuje dňom, keď sa platiteľovi mzdy doručil príkaz na začatie exekúcie. Ak sa mu doručil toho istého dňa príkaz na začatie exekúcie pre niekoľko pohľadávok, majú tieto pohľadávky rovnaké poradie; ak nestačí suma na ne pripadajúca na ich plné uspokojenie, uspokoja sa pomerne.
§ 73
Zrážky zo mzdy vo väčšom rozsahu, ako dovoľujú ustanovenia tohto zákona, je prípustné vykonávať len v prípade, ak s tým povinný súhlasí. Ustanovenie § 70 tým nie je dotknuté.
§ 74
(1) Platiteľ mzdy je povinný oznámiť exekútorovi, že nemôže vykonávať zrážky zo mzdy povinného, pretože povinný počas troch mesiacov nepoberá mzdu aspoň v takej výške, aby sa z nej mohli vykonávať zrážky.
(2) Platiteľ mzdy prestane vykonávať zrážky, len čo je pohľadávka oprávneného uspokojená (§ 66) alebo po tom, keď mu exekútor oznámi, že pohľadávka oprávneného je uspokojená.
§ 75
(1) Ak sa vykonáva rozhodnutie, v ktorom sa oprávnenému priznáva právo na opakujúce sa dávky, vzťahuje sa exekučný príkaz aj na dávky, ktoré sa stanú splatnými až v budúcnosti. To isté platí, ak sa v rozhodnutí povinnému uložilo zaplatiť peňažnú sumu v splátkach.
(2) Ak počas exekúcie dôjde k zmene rozsudku,8d) ktorá spočíva vo zvýšení výživného, vzťahuje sa exekučný príkaz aj na všetky sumy zvýšeného výživného; zvýšené výživné má rovnaké poradie ako zvyšok pohľadávky.
§ 76
(1) Ak platiteľ mzdy vypláca mesačnú mzdu na dvakrát (ako preddavok a vyúčtovanie), môže primerané zrážky vykonať povinnému už z preddavku. Výplatu zrážok vykoná však vždy až po uplynutí príslušného mesiaca.
(2) Ak sa príkaz na začatie exekúcie doručí platiteľovi mzdy až potom, keď už bola časť mesačnej mzdy povinnému vyplatená, neprihliada sa na vykonanú výplatu a zrážky sa vykonajú tak, ako keby povinný mal za celý mesiac právo len na mzdu, ktorá mu ešte nebola vyplatená.
(3) Ak sa preddavok vypláca za obdobie dlhšie ako jeden mesiac, vypočíta sa, koľko pripadá z poskytnutého preddavku na jednotlivé mesiace, a z takto vypočítaného mesačného preddavku sa povinnému vykonávajú zrážky. Celková odmena povinného za uplynulý rok sa rozvrhne na jednotlivé mesiace. Z mesačnej mzdy sa potom vypočítajú s konečnou platnosťou zrážky a exekútorovi sa vyplatí rozdiel medzi sumami, ktoré sa mali povinnému zraziť v jednotlivých mesiacoch, a sumami, ktoré sa skutočne z preddavkov oprávnenému už vyplatili.
(4) Ak sa vypláca mzda za niekoľko mesiacov naraz, treba vypočítať zrážky za každý kalendárny mesiac osobitne.
§ 77
(1) Ak sa oprávnený s povinným dohodne, že sa uspokojí s nižšími zrážkami, ako ustanovuje § 69 až 72, a ak to obaja oznámia exekútorovi, vyzve exekútor platiteľa mzdy, aby zrážal zo mzdy povinného mesačne len sumu, s ktorou sa oprávnený uspokojí, ak táto suma neprevýši v príslušnom výplatnom období prípustnú výšku zrážok podľa tohto zákona. Ak ju prevýši, vykoná platiteľ mzdy v príslušnom výplatnom období zrážky len v rozsahu ustanovenom v § 69 až 72.
(2) Oprávnený môže kedykoľvek oznámiť exekútorovi, že svoj súhlas s vykonávaním nižších zrážok podľa odseku 1 odvoláva. Exekútor o tom upovedomí povinného a platiteľa mzdy.
(3) Príkaz exekútora na vykonávanie nižších zrážok stráca účinnosť dňom, keď sa platiteľovi mzdy doručí ďalší príkaz na začatie exekúcie alebo upovedomenie exekútora, že oprávnený odvolal svoj súhlas s vykonávaním nižších zrážok. Od tohto dňa vykonáva platiteľ mzdy zrážky podľa skoršieho príkazu v plnom rozsahu.
§ 78
Ak o to požiada platiteľ mzdy, oprávnený alebo povinný, exekútor určí, aká suma sa má v príslušnom výplatnom období zo mzdy povinného zrážať, a ak je viac oprávnených, koľko z nej pripadne na každého z nich.
§ 79
Osobitné účinky odkladu exekúcie
(1) Ak je exekúcia odložená a ide o odklad bez blokovania, platiteľ mzdy prestane vykonávať zrážky zo mzdy povinného, a to až do času, kým mu exekútor nedoručí príkaz, aby sa v zrážkach pokračovalo.
(2) Ak je exekúcia odložená a ide o odklad s blokovaním, platiteľ mzdy vykonáva zrážky zo mzdy povinného, ale zrazené sumy nepoukazuje exekútorovi.
Výplata vykonaných zrážok
§ 81
(1) Zrazenú sumu vyplatí platiteľ mzdy exekútorovi.
(2) Zrazenú sumu je platiteľ mzdy povinný vyplatiť, aj keď sám má voči oprávnenému peňažnú pohľadávku, ktorú by si inak mohol započítať.
§ 82
Ak platiteľ mzdy nevykoná zo mzdy povinného zrážky riadne a včas, ak ich vykoná v menšom rozsahu, ako je určený, alebo ak nevyplatí zrážky exekútorovi bezodkladne po tom, keď sa mu doručil exekučný príkaz alebo keď sa stali splatnými ďalšie mesačné sumy mzdy, môže oprávnený uplatniť proti platiteľovi mzdy na súde právo na vyplatenie súm, ktoré sa mali zo mzdy povinného zrážať.
Zmena platiteľa mzdy
§ 83
(1) Ak sa po doručení príkazu na začatie exekúcie platiteľovi mzdy platiteľ mzdy zmení, vzťahuje sa príkaz na začatie exekúcie a exekučný príkaz aj na mzdu povinného u nového platiteľa mzdy.
(2) Povinnosť vykonávať zrážky zo mzdy vzniká novému platiteľovi mzdy už dňom, keď sa od povinného alebo od doterajšieho platiteľa mzdy dozvie, že bol vydaný príkaz na začatie exekúcie a pre aké pohľadávky; ak sa nedozvie o týchto okolnostiach nový platiteľ mzdy už skôr, vzniká mu táto povinnosť dňom, keď sa mu doručil príkaz na začatie exekúcie alebo exekučný príkaz podľa § 84 ods. 3. Poradie, ktoré získala pohľadávka oprávneného podľa § 72 ods. 3, zostáva zachované aj u nového platiteľa mzdy.
(3) Za zmenu platiteľa mzdy podľa odseku 1 sa nepovažuje, ak povinný po doručení príkazu na začatie exekúcie platiteľovi mzdy získa nárok na náhradu príjmu pri dočasnej pracovnej neschopnosti zamestnanca.
§ 84
(1) Ten, kto prijíma zamestnanca do zamestnania, je povinný vyžiadať si od neho potvrdenie vystavené tým, u koho bol naposledy zamestnaný, o tom, či bol vydaný príkaz na začatie exekúcie alebo exekučný príkaz, ktorým exekútorom a v čí prospech. Takéto potvrdenie je povinný každý zamestnávateľ vydať zamestnancovi, ktorý u neho prestal pracovať.
(2) Ak zistí ten, u koho povinný novo nastúpil do zamestnania, že bol vydaný príkaz na začatie exekúcie alebo exekučný príkaz, oznámi to bezodkladne exekútorovi, ktorý vydal tento príkaz.
(3) Exekútor doručí tomu, u koho povinný novo nastúpil do zamestnania, do vlastných rúk príkaz na začatie exekúcie a exekučný príkaz podľa § 67 a 68, oboznámi ho s doterajším priebehom exekúcie, najmä s výškou doteraz vykonaných zrážok, uvedie, aká vysoká je pohľadávka, pre ktorú sa majú zrážky ďalej vykonávať, a aké je jej poradie; prikáže mu, aby odo dňa, keď sa mu príkaz na začatie exekúcie alebo exekučný príkaz doručí, v zrážkach zo mzdy povinného pokračoval, a upozorní ho na všetky jeho povinnosti pri vykonávaní exekúcie zrážkami zo mzdy.
§ 85
(1) Ak povinný prestal pracovať u doterajšieho platiteľa mzdy, musí to oznámiť do jedného týždňa exekútorovi, ktorý vydal príkaz na začatie exekúcie. Do jedného týždňa musí povinný takisto exekútorovi oznámiť, že nastúpil do zamestnania u iného platiteľa mzdy.
(2) Platiteľ mzdy musí do jedného týždňa oznámiť exekútorovi, ktorý vydal príkaz na začatie exekúcie alebo exekučný príkaz, že povinný u neho prestal pracovať. Zároveň zašle exekútorovi vyúčtovanie zrážok, ktoré zo mzdy povinného vykonal a vyplatil, a oznámi exekútorovi, pre ktoré pohľadávky bol vydaný príkaz na začatie exekúcie a exekučný príkaz a aké poradie majú tieto pohľadávky.
§ 86
(1) Ak niektorý platiteľ mzdy nesplní povinnosť uvedenú v § 84 ods. 1 a 2 alebo v § 85 ods. 2, môže sa oprávnený na všeobecnom súde platiteľa mzdy domáhať, aby mu platiteľ mzdy vyplatil sumy, na ktoré by mal právo, keby bol platiteľ mzdy uvedené povinnosti splnil.
(2) Za nesplnenie povinností uvedených v § 84 a 85 môže súd na návrh exekútora uložiť povinnému i platiteľovi mzdy poriadkovú pokutu.5)
Niekoľko platiteľov mzdy
§ 87
(1) Ak povinný poberá mzdu od niekoľkých platiteľov mzdy, vzťahuje sa príkaz na začatie exekúcie a exekučný príkaz na všetky jeho mzdy.
(2) Zrážky zo mzdy je každý platiteľ mzdy povinný vykonávať odo dňa, keď sa mu doručil príkaz na začatie exekúcie. Zrazené sumy však môže exekútorovi vyplácať platiteľ mzdy až vtedy, keď sa mu doručil exekučný príkaz.
(3) Ak zamestnanec nastupuje do zamestnania bez toho, že by pritom opúšťal doterajšieho platiteľa mzdy, použijú sa obdobne ustanovenia § 83, 84 a § 86.
§ 88
(1) Ak exekútor prikazuje vykonať exekúciu zrážkami zo mzdy niekoľkým platiteľom mzdy, určí im jednotlivo, akú časť základnej sumy (§ 70) nemajú zrážať. Keby príjem povinného nedosahoval u niektorého platiteľa mzdy ani uvedenú časť základnej sumy, platiteľ mzdy je povinný oznámiť to exekútorovi. Exekútor potom znova určí, akú časť základnej sumy má každý platiteľ mzdy zrážať. Exekútor môže tiež určiť, aby ich vykonával len niektorý z platiteľov mzdy a aby ostatní vo vykonávaní zrážok zatiaľ nepokračovali.
(2) Ak zrážky zo mzdy vykonáva niekoľko platiteľov mzdy zároveň, zašlú zrážky vždy exekútorovi. Exekútor preverí, či celkove zrazená suma neprevyšuje pohľadávku oprávneného. Ak ju neprevyšuje, vyplatí celú zrazenú sumu oprávnenému. Ak ju prevyšuje, vyplatí exekútor zo zrazenej sumy oprávnenému len toľko, koľko zodpovedá jeho pohľadávke, a zvyšok vráti povinnému. Výplatu zrazenej sumy oprávnenému, ako aj vrátenie jej zvyšku povinnému vykoná exekútor do siedmich dní odo dňa jej prijatia.
Exekúcia zrážkami z iných príjmov
§ 89
(1) Ustanovenia o exekúcii zrážkami zo mzdy sa použijú aj na exekúciu zrážkami z pracovnej odmeny členov družstiev a z príjmov, ktoré povinnému nahrádzajú odmenu za prácu, najmä z odmeny vyplývajúcej z dohody o vykonaní práce, z náhrady príjmu pri dočasnej pracovnej neschopnosti zamestnanca, dávok sociálneho poistenia, z doplnkového výsluhového dôchodku a z dôchodkov starobného dôchodkového sporenia.
(2) Do čistého príjmu sa nezapočítava prídavok na dieťa, zvýšenie dôchodku pre bezvládnosť a 13. dôchodok poskytovaný podľa osobitných predpisov.8e)
(3) Ak ide o exekúciu zrážkami z dôchodku občana, ktorý je povinný platiť úhradu za poskytnutú starostlivosť v zariadení sociálnych služieb, nepodlieha exekúcii suma potrebná na platenie tejto úhrady a suma rovnajúca sa povinnému zostatku z príjmu občana po zaplatení tejto úhrady.
§ 90
Ak sa vyplácajú preddavky členom družstiev za obdobie dlhšie ako jeden mesiac, vypočíta sa, koľko pripadá z poskytovaného preddavku na jednotlivé mesiace, a z takto vypočítanej mesačnej odmeny sa povinnému vykonávajú zrážky.
§ 91
Ak sa v ustanoveniach o exekúcii zrážkami zo mzdy hovorí o platiteľovi mzdy, vzťahujú sa príslušné ustanovenia aj na právnickú osobu a fyzickú osobu, voči ktorým má povinný nárok na niektoré z príjmov uvedených v § 89.
§ 92
(1) Ak má povinný popri nároku na mzdu aj nárok na iný príjem uvedený v § 89, postupuje sa tak, ako keby išlo o niekoľko miezd.
(2) Ak povinný po vydaní príkazu na začatie exekúcie získa namiesto mzdy alebo popri nej nárok na niektorý z príjmov uvedených v § 89, vzťahuje sa príkaz na začatie exekúcie a exekučný príkaz aj na tento príjem.
DRUHÝ DIEL
Exekúcia prikázaním pohľadávky
§ 93
(1) Exekúcia prikázaním pohľadávky sa môže vykonať
a) prikázaním pohľadávky z účtu v banke,
b) prikázaním iných peňažných pohľadávok,
c) postihnutím iných majetkových práv.
(2) Exekúcia prikázaním pohľadávky podľa odseku 1 sa nevzťahuje na veci, ktoré sú z exekúcie vylúčené podľa § 115 ods. 4.
Exekúcia prikázaním pohľadávky z účtu v banke
§ 94
(1) Exekúcia prikázaním pohľadávky z účtu v banke sa vykoná jej odpísaním z účtu do výšky prisúdenej pohľadávky a jej príslušenstva.
(2) Ustanovenia o prikázaní pohľadávky z účtu v banke možno použiť aj vtedy, ak ide o peňažné prostriedky na vkladovom účte.11)
§ 95
(1) Exekútor poverený vykonaním exekúcie
a) prikáže banke, ktorá vedie účet povinného, aby po doručení príkazu na začatie exekúcie prikázaním pohľadávky z účtu v banke (ďalej len „príkaz na začatie exekúcie“) zablokovala sumu vo výške pohľadávky a jej príslušenstva z účtu povinného s výnimkou plnenia za účelom uspokojenia pohľadávky oprávneného, jej príslušenstva a trov exekúcie bezhotovostným prevodom na účet určený exekútorom,
b) upovedomí o začatí exekúcie prikázaním pohľadávky z účtu v banke oprávneného a povinného a zakáže povinnému, aby po tom, keď sa mu doručí upovedomenie o začatí exekúcie prikázaním pohľadávky z účtu v banke, nakladal s prostriedkami na účte až do výšky vykonateľnej pohľadávky a jej príslušenstva s výnimkou nakladania s prostriedkami na účte len za účelom uspokojenia pohľadávky oprávneného, jej príslušenstva a trov exekúcie.
(2) Exekútor doručí príkaz na začatie exekúcie banke prostriedkami elektronickej komunikácie za podmienok uvedených v dohode, ktorú môže na účely doručovania písomností v exekúcii vykonávanej prikázaním pohľadávky z účtu v banke uzavrieť komora so záujmovým združením bánk alebo do vlastných rúk, ak existujú technické prekážky elektronickej komunikácie za podmienok uvedených v dohode. V príkaze exekútor označí účet, na ktorý môže povinný plniť pohľadávku oprávneného, jej príslušenstvo a trovy exekúcie.
(3) Povinný stráca dňom, keď sa banke doručil príkaz na začatie exekúcie, právo na vyplatenie prostriedkov na účte až do výšky vykonateľnej pohľadávky a jej príslušenstva. To neplatí, ak chce povinný uspokojiť pohľadávku oprávneného, jej príslušenstvo a trovy exekúcie.
§ 96
(1) Exekútor vydá exekučný príkaz (príkaz na vykonanie exekúcie prikázaním pohľadávky z účtu v banke) do 15 dní po márnom uplynutí lehoty na podanie návrhu na zastavenie exekúcie, ktorý má odkladný účinok, alebo po tom, keď sa mu doručí rozhodnutie súdu, ktorým sa takýto návrh zamietol.
(2) Exekučný príkaz sa doručí oprávnenému, povinnému a banke. Povinnému sa doručí do vlastných rúk, banke sa doručí prostriedkami elektronickej komunikácie za podmienok uvedených v dohode podľa § 95 ods. 2 alebo do vlastných rúk, ak existujú technické prekážky elektronickej komunikácie za podmienok uvedených v dohode.
(3) Banka je povinná po doručení exekučného príkazu vyplatiť pohľadávku a jej príslušenstvo exekútorovi.
(4) Ak exekútor nevydá exekučný príkaz v lehote uvedenej v odseku 1, je povinný vydať príkaz na odblokovanie účtu povinného. Exekútor môže vydať príkaz na odblokovanie účtu povinného aj z dôvodov hodných osobitného zreteľa. Dôvod, pre ktorý došlo k odblokovaniu účtu, musí exekútor uviesť v príkaze na odblokovanie účtu. Príkaz na odblokovanie účtu sa doručí banke prostriedkami elektronickej komunikácie za podmienok uvedených v dohode podľa § 95 ods. 2 alebo do vlastných rúk, ak existujú technické prekážky elektronickej komunikácie za podmienok uvedených v dohode; banka účet odblokuje hneď po doručení príkazu na odblokovanie účtu.
§ 97
Poradie pohľadávok sa spravuje dňom, keď sa banke doručil príkaz na začatie exekúcie. Ak sa jej doručil toho istého dňa príkaz na začatie exekúcie pre niekoľko pohľadávok, tieto pohľadávky majú rovnaké poradie; ak nestačia prostriedky na účte povinného na uspokojenie všetkých týchto pohľadávok, uhradia sa pomerne.
§ 98
Príkaz na začatie exekúcie a exekučný príkaz sa vzťahujú aj na sumy, ktoré dôjdu na účty povinného po tom, keď sa banke doručil príkaz na začatie exekúcie. Nevzťahujú sa však na účty, ktoré v nich neboli označené.
§ 99
(1) Ak ide o exekúciu, ktorej podkladom je rozhodnutie, v ktorom sa oprávnenému priznáva právo na opakujúce sa dávky, vzťahuje sa príkaz na začatie exekúcie a exekučný príkaz aj na dávky, ktoré sa stanú splatnými až v budúcnosti. To isté platí, ak sa v rozhodnutí povinnému uložilo zaplatiť peňažnú sumu v splátkach.
(2) Ak počas exekúcie dôjde k zmene rozsudku,8d) ktorá spočíva vo zvýšení výživného, vzťahuje sa príkaz na začatie exekúcie a exekučný príkaz aj na všetky sumy zvýšeného výživného; zvýšené výživné má rovnaké poradie ako zvyšok pohľadávky.
§ 100
Osobitné účinky odkladu exekúcie
(1) Ak je exekúcia odložená a ide o odklad bez blokovania, banka uvoľní pohľadávky na účte povinného.
(2) Ak je exekúcia odložená a ide o odklad s blokovaním, banka blokuje pohľadávky na účte povinného ďalej, ale blokované sumy nepoukazuje exekútorovi, kým sa odklad exekúcie nezruší.
§ 102
Predpisy, ktoré vylučujú alebo obmedzujú použitie pohľadávok právnických osôb z účtu v banke na iný než určený účel, nie sú dotknuté ustanoveniami o prikázaní pohľadávky z účtu v banke.
§ 103
Ak banka nepostupuje tak, ako jej to ukladajú ustanovenia § 95, 96 ods. 3, § 97, 98 a 99, môže sa oprávnený na všeobecnom súde banky domáhať, aby mu banka zaplatila sumu, na ktorú by mal právo, keby banka postupovala správne, a to aj vtedy, keď už na účte povinného nie je dostatok prostriedkov.
§ 104
Pohľadávky nepodliehajúce exekúcii
(1) Exekúcii prikázaním pohľadávky z účtu v banke nepodliehajú prostriedky na účte do výšky 165 eur a prostriedky, ktoré sú výslovným vyhlásením povinného určené na výplatu miezd jeho zamestnancov na výplatný termín najbližší dňu, keď bol banke doručený príkaz na začatie exekúcie prikázaním pohľadávky z účtu v banke. Ak je povinný právnickou osobou, vyhlásenie podpíše osoba oprávnená konať za povinného. Povinný vo vyhlásení označí dotknutých zamestnancov a uvedie výšku ich miezd súhrnne a aj jednotlivo. Rovnopis vyhlásenia doručí povinný exekútorovi najneskôr do piatich dní od vyhlásenia. Ak má povinný viac účtov, exekúcii nepodliehajú prostriedky na účte do výšky 165 eur len na jednom z nich.
(2) Ak má povinný zasielanú mzdu alebo iné príjmy na účet v banke, exekúcii odpísaním z účtu v banke nepodliehajú ani prostriedky do výšky sumy, ktorá sa podľa zákona nesmie povinnému zraziť z mesačnej mzdy alebo z iných príjmov, a to od momentu, keď táto skutočnosť bola banke oznámená. Povinný na žiadosť banky oznámi výšku tejto sumy. Ak exekútor nesúhlasí s výškou sumy, ktorú uviedol povinný, pre banku je rozhodujúca výška sumy, ktorú označil exekútor.
Exekúcia prikázaním iných peňažných pohľadávok
§ 105
(1) Exekúcia prikázaním inej peňažnej pohľadávky než pohľadávky z účtu v banke sa vykoná prikázaním tejto pohľadávky oprávnenému.
(2) Takto sa postupuje aj v prípade, ak pohľadávka povinného sa stane splatnou až v budúcnosti, ako aj v prípade, ak povinnému budú čiastkové pohľadávky postupne vznikať z toho istého právneho dôvodu v budúcnosti.
(3) Exekúcia postihuje pohľadávku povinného len do výšky pohľadávky oprávneného a jej príslušenstva.
§ 106
(1) Exekútor poverený vykonaním exekúcie
a) prikáže dlžníkovi povinného, aby po doručení príkazu na začatie exekúcie prikázaním pohľadávky (ďalej len „príkaz na začatie exekúcie“) nevyplatil túto pohľadávku povinnému,
b) upovedomí o začatí exekúcie prikázaním pohľadávky oprávneného a povinného a povinnému zakáže, aby po tom, keď sa mu doručí upovedomenie o začatí exekúcie, akokoľvek nakladal so svojou pohľadávkou až do výšky vykonateľnej pohľadávky a jej príslušenstva.
(2) Exekútor doručí príkaz na začatie exekúcie dlžníkovi povinného do vlastných rúk.
§ 107
(1) Exekútor vydá exekučný príkaz (príkaz na vykonanie exekúcie prikázaním pohľadávky) po márnom uplynutí lehoty na podanie návrhu na zastavenie exekúcie, ktorý má odkladný účinok, alebo po tom, keď sa mu doručí rozhodnutie súdu, ktorým sa takýto návrh zamietol.
(2) Exekučný príkaz sa doručí oprávnenému, povinnému a dlžníkovi povinného. Povinnému a dlžníkovi povinného sa doručí do vlastných rúk.
§ 108
(1) Povinný stráca právo na vyplatenie pohľadávky dňom, keď sa dlžníkovi povinného doručil príkaz na začatie exekúcie.
(2) Ak nie je pohľadávka povinného splatná po doručení exekučného príkazu, vyplatí ju dlžník povinného exekútorovi, len čo sa stane splatnou.
(3) Plnením exekútorovi sa dlžník povinného oslobodí od svojej povinnosti voči povinnému.
§ 109
(1) Ak dlžník povinného nevyplatí exekútorovi pohľadávku bezodkladne po tom, keď sa mu doručil exekučný príkaz alebo keď sa stala pohľadávka splatnou, môže sa oprávnený domáhať vo vlastnom mene od dlžníka povinného na všeobecnom súde dlžníka povinného vyplatenia pohľadávky. Nesmie však s dlžníkom povinného, ak ide o túto pohľadávku, uzavrieť na úkor povinného zmier, ani odpustiť jej zaplatenie. Dlžník povinného si v takomto prípade nemôže započítať ani svoju vlastnú pohľadávku, ktorú má voči oprávnenému.
(2) Ak oprávnený neuplatní včas na súde pohľadávku povinného voči dlžníkovi povinného alebo ak neoznámi povinnému, že ju uplatňuje, zodpovedá povinnému za škodu, ktorá by mu tým prípadne vznikla.
§ 110
Poradie pohľadávok sa spravuje dňom, keď sa dlžníkovi povinného doručil príkaz na začatie exekúcie. Ak sa mu doručil toho istého dňa príkaz na začatie exekúcie pre niekoľko pohľadávok, ktoré by sa nemohli z pohľadávky povinného úplne uspokojiť, uspokojí dlžník povinného tieto pohľadávky pomerne.
Pohľadávky nepodliehajúce exekúcii
§ 111
(1) Pohľadávka na príspevku pri narodení dieťaťa a pohľadávka na príspevku na pohreb podliehajú exekúcii, len ak sa navrhuje exekúcia pre pohľadávku za poskytnuté plnenie, na ktorého úhradu sú určené tieto príspevky.
(2) Exekúcii nepodliehajú 13. dôchodok poskytovaný podľa osobitných predpisov,8e) dávka v hmotnej núdzi a príspevky k dávke poskytované podľa osobitného predpisu,11a) peňažné príspevky na kompenzáciu ťažkého zdravotného postihnutia poskytované podľa osobitného predpisu,11aa) opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately finančného charakteru poskytované podľa osobitného predpisu,11aaa) náhradné výživné, príspevky na podporu náhradnej starostlivosti o dieťa a štátne sociálne dávky, ak osobitný predpis11aab) neustanovuje inak.
(3) Exekúcii nepodlieha časť pohľadávky povinného zodpovedajúca dani z pridanej hodnoty, ak dlžník povinného ručí za daň z pridanej hodnoty nezaplatenú povinným podľa osobitného predpisu.11aac)
§ 112
(1) Pohľadávky vzniknuté z majetkových práv podľa Autorského zákona podliehajú exekúcii, ak je povinným autor, len dvoma pätinami; ak sa však exekúcia vykonáva pre niektorú z prednostných pohľadávok uvedených v § 71 ods. 2, môže pre ne exekútor vykonať exekúciu až do troch pätín. Pre poradie úhrady prednostných pohľadávok sa použijú primerane ustanovenia § 72 ods. 2 a 3.
(2) Ak sa autorovi vypláca finančné plnenie vzniknuté z majetkových práv podľa Autorského zákona prostredníctvom organizácie kolektívnej správy, doručí exekútor príkaz na začatie exekúcie a exekučný príkaz aj organizácii kolektívnej správy, ktorá má potom práva a povinnosti dlžníka povinného. Príkaz na začatie exekúcie a exekučný príkaz sa vzťahujú na sumy, ktoré boli už v prospech autora zložené u organizácie kolektívnej správy, ako aj na sumy, ktoré budú u nej zložené v bežnom kalendárnom roku.
(3) Ustanovenia odsekov 1 a 2 sa použijú obdobne, aj ak ide o pohľadávky z práv súvisiacich s autorským právom a o pohľadávky fyzických osôb z ich podnikateľskej činnosti.
§ 113
Exekúcia postihnutím iných majetkových práv
Ak podkladom na vykonanie exekúcie je rozhodnutie, ktorým sa oprávnenému priznáva peňažná pohľadávka, môže exekútor vykonať exekúciu aj postihnutím iného majetkového práva, ktoré je prevoditeľné a nie je peňažnou pohľadávkou ani právom, ktoré patrí len povinnému osobne. Na exekúciu sa potom primerane použijú ustanovenia § 106 až 110, § 114, § 121 až 126.
§ 113a
(1) Postihnuteľným právom podľa § 113 je aj právo majiteľa patentu, priemyselného vzoru, úžitkového vzoru, ochrannej známky alebo topografie podľa osobitného predpisu,11ab) pričom na exekúciu sa primerane použijú ustanovenia o exekúcii predaja hnuteľných vecí. Tým nie sú dotknuté práva tretích osôb zapísané do registra vedeného Úradom priemyselného vlastníctva Slovenskej republiky (ďalej len „úrad“) a ani práva, ktoré zanikajú najneskôr smrťou fyzickej osoby.
(2) Exekútor poverený vykonaním exekúcie, v rámci ktorej je postihnuteľným právom právo podľa odseku 1, doručí úradu
a) súpis práv podľa odseku 1, ktoré sú prihlásené alebo zapísané na úrade alebo udelené úradom,
b) upovedomenie o začatí exekúcie,
c) zápisnicu o dražbe,
d) právoplatné rozhodnutie súdu o zastavení exekúcie, ak ide o zastavenie exekúcie.
§ 113b
Exekúcia na obchodný podiel
(1) Exekúciou možno postihnúť aj obchodný podiel v obchodnej spoločnosti.
(2) Exekútor poverený vykonaním exekúcie
a) upovedomí oprávneného, povinného a obchodnú spoločnosť, v ktorej je povinný spoločníkom, o začatí exekúcie postihnutím obchodného podielu,
b) prikáže obchodnej spoločnosti, aby po vydaní príkazu na začatie exekúcie postihnutím obchodného podielu už nevyplatila vyrovnací podiel alebo podiel na likvidačnom zostatku povinnému,
c) zakáže obchodnej spoločnosti, aby po vydaní príkazu na začatie exekúcie udelila súhlas na prevod obchodného podielu, ak je taký súhlas potrebný.
(3) Upovedomenie o začatí exekúcie doručí exekútor oprávnenému, povinnému a obchodnej spoločnosti. Príkaz na začatie exekúcie doručí exekútor obchodnej spoločnosti do vlastných rúk.
(4) Po márnom uplynutí lehoty na podanie návrhu na zastavenie exekúcie, ktorý má odkladný účinok, alebo po tom, keď sa mu doručí rozhodnutie súdu, ktorým sa takýto návrh zamietol, vydá exekútor exekučný príkaz. Exekučný príkaz sa doručí oprávnenému, povinnému a obchodnej spoločnosti do vlastných rúk.
(5) Doručením exekučného príkazu zaniká účasť povinného v obchodnej spoločnosti, ak osobitný predpis11ad) neustanovuje inak. Ak tak ustanovuje osobitný predpis,11b) obchodná spoločnosť sa doručením exekučného príkazu zrušuje.
(6) Ak doručením exekučného príkazu účasť povinného v obchodnej spoločnosti podľa osobitného predpisu nezaniká, na exekúciu obchodného podielu sa primerane použijú ustanovenia o exekúcii predajom hnuteľných vecí. Najnižším podaním pri dražbe obchodného podielu je hodnota podielu na čistom obchodnom imaní spoločnosti určená na základe riadnej individuálnej účtovnej závierky za účtovné obdobie predchádzajúce účtovnému obdobiu, v ktorom došlo k začatiu exekučného konania.
(7) Ak doručením exekučného príkazu účasť povinného v obchodnej spoločnosti podľa osobitného predpisu zaniká, obchodná spoločnosť je povinná poukázať peňažné prostriedky zodpovedajúce vyrovnaciemu podielu v rozsahu vymáhanej pohľadávky a jej príslušenstva oprávnenému, ak zákon neustanovuje alebo stanovy neurčujú inak alebo ak sa oprávnený s exekútorom písomne nedohodol inak.
(8) Ak je obchodná spoločnosť v likvidácii, je povinná poukázať oprávnenému peňažné prostriedky zodpovedajúce podielu povinného na likvidačnom zostatku, a to v rozsahu vymáhanej pohľadávky a jej príslušenstva, ak sa oprávnený s exekútorom písomne nedohodol inak.
(9) Ustanovenia § 105 až 111 sa na exekúciu obchodného podielu použijú primerane.
TRETÍ DIEL
Exekúcia predajom hnuteľných vecí
Veci nepodliehajúce exekúcii
§ 114
Exekúciou nemožno postihnúť veci, ktorých predaj je podľa osobitných predpisov zakázaný alebo ktoré podľa osobitných predpisov exekúcii nepodliehajú.
§ 114a
Ak sa majú exekúciou postihnúť hnuteľné veci povinného, ktoré slúžia alebo súvisia s podnikaním, exekútor je povinný postupovať tak, aby exekúciou neohrozil podnikateľskú činnosť povinného nad nevyhnutnú mieru. Hnuteľné veci je povinný postihovať exekúciou v tomto poradí:
a) veci, ktoré neslúžia na podnikanie,
b) veci, ktoré súvisia s podnikaním, ale bez ktorých je podnikanie možné,
c) veci, bez ktorých nie je podnikanie možné.
§ 115
(1) Z vecí, ktoré sú vo vlastníctve povinného, sa nemôže exekúcia týkať tých, ktoré povinný nevyhnutne potrebuje na uspokojovanie hmotných potrieb svojich a svojej rodiny alebo na plnenie svojich pracovných úloh alebo na svoje podnikanie, ani iných vecí, ktorých predaj by bol v rozpore s morálnymi zásadami.
(2) Z exekúcie sú vylúčené
a) bežné súčasti odevov, bielizeň a obuv,
b) nevyhnutné vybavenie domácnosti, a to posteľ povinného a členov jeho rodiny, stôl, stoličky podľa počtu členov jeho rodiny, chladnička, sporák, varič, vykurovacie teleso, palivo, práčka, periny a posteľná bielizeň, bežný kuchynský riad, rádioprijímač,
c) domáce zvieratá s výnimkou tých, ktoré slúžia na podnikanie,
d) veci povinného slúžiace na plnenie jeho pracovných úloh alebo na podnikanie do výšky 331,94 eura,
e) zdravotnícke potreby a iné veci, ktoré povinný potrebuje vzhľadom na svoju chorobu alebo telesnú chybu,
f) veci, na ktoré sa poskytli dávky v hmotnej núdzi a príspevky k dávke poskytované podľa osobitného predpisu,11a) peňažné príspevky na kompenzáciu ťažkého zdravotného postihnutia poskytované podľa osobitného predpisu11aa) a opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately finančného charakteru poskytované podľa osobitného predpisu,11aaa)
g) osobné motorové vozidlo, ktoré povinný, ktorým je fyzická osoba, potrebuje na individuálnu prepravu a na uspokojovanie potrieb fyzickej osoby s ťažkým zdravotným postihnutím a potrieb jeho rodiny alebo členov domácnosti,
h) snubný prsteň a obrúčka,
i) hotové peniaze do sumy 165 eur,
j) študijná literatúra a hračky.
(3) Z exekúcie sú vylúčené aj veci podnikateľa hospodáriaceho na pôde,11ba) ak by ich zexekvovaním bolo ohrozené riadne obhospodarovanie poľnohospodárskej pôdy alebo zachovanie plynulej prevádzky rastlinnej a živočíšnej výroby podľa osobitných predpisov,11bb) a chovné zvieratá, t. j. dojnice, vysokoteľné jalovice, plemenné býky, plemenné prasnice, plemenné kance, bahnice a plemenné barany.
(4) Z exekúcie je vylúčený podiel sporiteľa na majetku v dôchodkovom fonde11bc) a podiel účastníka na majetku v príspevkovom doplnkovom dôchodkovom fonde.11bca)
Vykonanie exekúcie predajom hnuteľných vecí
§ 116
(1) Exekúcia sa môže vykonať aj podľa návrhu oprávneného s výslovným určením vecí, ktoré sa majú predať.
(2) Ak je oprávnenému známe, že povinný má niektorú hnuteľnú vec umiestnenú mimo svojho bytu, uvedie, kde je taká vec.
§ 117
Exekútor poverený vykonaním exekúcie
a) upovedomí oprávneného a povinného o začatí exekúcie predajom hnuteľných vecí,
b) zakáže povinnému, aby nakladal s vecami, ktoré spíše.
§ 118
(1) Upovedomenie o začatí exekúcie predajom hnuteľných vecí (ďalej len „upovedomenie o začatí exekúcie“) doručí exekútor povinnému až pri vykonávaní súpisu vecí podliehajúcich exekúcii. Ak povinný nie je pri vykonávaní súpisu prítomný, doručí sa mu upovedomenie o začatí exekúcie spolu s upovedomením o tom, že sa vykonal súpis a ktoré veci sa spísali.
(2) Upovedomenie o tom, že sa vykonal súpis a ktoré veci sa spísali, doručí sa aj oprávnenému a manželovi povinného.
§ 119
(1) Ak to vyžaduje účel exekúcie, exekútor je oprávnený urobiť osobnú prehliadku povinného a prehliadku bytu a iných priestorov, kde má povinný svoj majetok; na ten účel je oprávnený vymôcť si do bytu povinného alebo do iných priestorov, kde má povinný svoj majetok, prístup. K tomuto úkonu treba pribrať osobu, ktorá nie je na veci zúčastnená.
(2) Osobnú prehliadku vykoná vždy osoba rovnakého pohlavia.
§ 120
(1) Exekútor urobí opatrenia, aby sa v byte povinného, prípadne na inom mieste, kde má povinný svoje veci umiestnené, spísali veci, ktoré by sa mohli predať, a to v takom rozsahu, aby výťažok predaja spísaných vecí postačil na uspokojenie pohľadávky a jej príslušenstva spolu s trovami exekúcie. Spíšu sa predovšetkým veci, bez ktorých sa povinný bude môcť najskôr zaobísť a ktoré sa najľahšie predajú; veci podliehajúce rýchlej skaze sa spíšu, len ak nie je tu dostatok iných vecí a ak možno zabezpečiť ich rýchly predaj. Povinný umožní exekútorovi prístup na všetky miesta, kde má svoje hnuteľné veci umiestnené. Exekútor k vykonávaniu súpisu priberie vhodnú osobu, podľa možnosti zástupcu obce.
(2) Ak oprávnený neprevezme veci podliehajúce rýchlej skaze za cenu, ktorú určí v týchto prípadoch exekútor, odovzdajú sa povinnému na voľné nakladanie.
(3) Súpis sa doplní o ďalšie veci, ak výťažok predaja spísaných vecí nestačí na uspokojenie pohľadávky oprávneného.
(4) Súpis vecí sa však vykoná až vtedy, keď povinný napriek výzve exekútora svoju povinnosť dobrovoľne nesplní. To platí len vtedy, ak povinný je prítomný pri vykonávaní súpisu.
(5) Exekútor môže zabezpečiť veci, ktoré už spísal iný exekútor, len so súhlasom tohto exekútora alebo vtedy, ak exekučné konanie, v ktorom boli skôr spísané veci, bolo skončené.
(6) Námietky povinného proti upovedomeniu o začatí exekúcie nemajú odkladný účinok na vykonanie súpisu hnuteľných vecí podľa odseku 1.
§ 121
Ak je obava, že by mohlo dôjsť k odstráneniu, poškodeniu alebo zničeniu hnuteľných vecí pojatých do súpisu, exekútor sa postará o ich vhodné zabezpečenie na trovy povinného. Vhodným zabezpečením hnuteľných vecí sa rozumie ich označenie pečatidlom alebo pečiatkou exekútora a použitie technických prostriedkov brániacich užívaniu veci alebo ich úschova v priestoroch označených exekútorom. Iný spôsob zabezpečenia hnuteľných vecí nie je prípustný.
§ 122
Cenu spísaných vecí odhadne exekútor s odbornou starostlivosťou. O odhadnej cene spísaných vecí musia byť oprávnený a povinný upovedomení. Ak oprávnený alebo povinný tvrdí, že odhad je nesprávny, exekútor jeho námietke vyhovie len vtedy, ak k námietke pripojí odborné vyjadrenie znalca alebo znalecký posudok; na účely podania odborného vyjadrenia znalca alebo znaleckého posudku poskytne exekútor znalcovi potrebnú súčinnosť. Druhá a tretia veta sa nepoužijú, ak ide o veci podliehajúce rýchlej skaze.
§ 123
(1) Exekútor vydá exekučný príkaz (príkaz na vykonanie exekúcie predajom hnuteľných vecí) po márnom uplynutí lehoty na podanie návrhu na zastavenie exekúcie, ktorý má odkladný účinok, alebo po tom, keď sa mu doručí rozhodnutie súdu, ktorým sa takýto návrh zamietol.
(2) Exekučný príkaz sa doručí oprávnenému a povinnému. Povinnému sa doručí do vlastných rúk.
§ 124
(1) Po vydaní exekučného príkazu exekútor zabezpečí, aby sa
a) mimoriadne významné výtvarné diela a pamiatky,
b) rukopisy mimoriadne významných literárnych diel,
c) osobné pamiatky a korešpondencia významných spisovateľov a kultúrnych činiteľov, ako aj iné spomienkové predmety muzeálnej povahy po týchto osobách,
d) predmety väčšej kultúrnej historickej hodnoty a ich súbory
ponúkli na predaj za hotové peniaze štátnym inštitúciám, ktorých poslaním je starostlivosť o také pamiatky, a to najmenej za odhadnú cenu.
(2) Ak tieto inštitúcie do 30 dní od doručenia výzvy neodpovedia na ponuku a nezložia u exekútora odhadnú cenu, exekútor tieto predmety predá spôsobom uvedeným v nasledujúcich ustanoveniach.
§ 125
(1) Spísané veci sa po vydaní exekučného príkazu a po uplynutí lehoty ustanovenej v § 124 ods. 2 predajú na dražbe, ktorá sa koná buď v mieste, kde spísané veci sú, alebo u exekútora. Spísané veci, ktoré skôr spísal iný exekútor, môžu sa predať na dražbe len s písomným súhlasom tohto exekútora.
(2) Ak exekútor, ktorý spísal hnuteľné veci, nevykonal dražbu do šiestich mesiacov od ich spísania, hoci ju vykonať mohol, môže iný exekútor vykonať dražbu ním spísaných vecí aj bez jeho súhlasu.
(3) Exekútor oznámi termín dražby povinnému, oprávnenému a spoluvlastníkovi veci. Termín dražby, súpis vecí a miesto konania dražby uverejní exekútor na úradnej tabuli exekútorského úradu a zároveň ich oznámi obci, v ktorej sa bude konať dražba; obec je povinná uverejniť tieto skutočnosti na svojej úradnej tabuli. Ak je odhadná cena veci vyššia ako 100-násobok priemernej mesačnej mzdy zamestnanca hospodárstva Slovenskej republiky za prvý polrok predchádzajúceho kalendárneho roka, termín dražby určí najskôr na tridsiaty deň od posledného dňa lehoty určenej osobitným predpisom11bd) na uverejňovanie údajov v Obchodnom vestníku a bez zbytočného odkladu oznámi termín dražby, súpis vecí a miesto konania dražby ministerstvu na zverejnenie v Obchodnom vestníku. Exekútor môže termín dražby, zoznam dražených vecí a miesto konania dražby oznámiť aj v tlači s celoslovenskou pôsobnosťou.
(4) Dražbu vykoná exekútor, ktorý o dražbe spíše zápisnicu. Exekútor a povinný nesmú dražiť.
(5) Najnižším podaním je odhadná cena. Dražitelia sú viazaní svojimi podaniami, ak sa neurobilo vyššie podanie. Výška ceny vydraženej veci nie je obmedzená ustanoveniami cenových predpisov.
(6) Exekútor udelí príklep dražiteľovi, ktorý urobí najvyššie podanie, a ak sa neurobilo vyššie prípustné podanie, rozhodne exekútor žrebom, komu má príklep udeliť. Vydražiteľ musí najvyššie podanie ihneď zaplatiť; ak to neurobí, draží sa vec znova, ale bez jeho účasti.
(7) Prechodom vlastníctva na vydražiteľa zanikajú závady viaznuce na veci; ustanovenia osobitného predpisu11be) týkajúce sa záložných práv tým nie sú dotknuté.
(8) Vydražiteľom jadrových materiálov11e) a iných nebezpečných látok môže byť len osoba, ktorá spĺňa podmienky podľa osobitných predpisov.11f)
§ 126
(1) Dražba sa skončí, len čo dosiahnutý výťažok stačí na uspokojenie oprávneného.
(2) Ak sa na dražené veci nenájde kupec, exekútor prikáže opätovnú dražbu. Pre opätovnú dražbu platia ustanovenia o prvej dražbe s tým, že najnižšie podanie tvoria dve tretiny odhadnej ceny.
(3) Veci, na ktoré sa nenájde kupec ani pri opätovnej dražbe, môže oprávnený prevziať do 15 dní po upovedomení o bezvýslednosti dražby za polovicu odhadnej ceny. Medzi niekoľkými oprávnenými, ktorí sú ochotní veci prevziať, rozhoduje poradie (§ 128 ods. 1). Predaj uskutočnený prevzatím má tie isté účinky ako predaj na dražbe. Ak oprávnený tieto veci neprevezme v ustanovenej lehote a ani povinný nereaguje na výzvu exekútora na prevzatie vecí, exekútor veci predá za najvyššiu ponúknutú cenu. Takto uskutočnený predaj má tie isté účinky ako predaj na dražbe.
(4) Ak nie je možné uskutočniť predaj vecí žiadnym zo spôsobov uvedených v odseku 3, exekútor vydá upovedomenie o ukončení exekúcie predajom hnuteľných vecí.
§ 127
(1) Po skončení dražby exekútor vyplatí dosiahnutý výťažok po zrážke trov predaja priamo oprávnenému.
(2) Ak sa vykonáva exekúcia predajom hnuteľných vecí hoci aj postupne pre niekoľko pohľadávok, exekútor vyplatí výťažok predaja po zrážke trov predaja a trov exekúcie oprávneným. Každý oprávnený má právo na výťažok len z vecí, ktoré sa spísali v prospech jeho pohľadávky.
(3) Ak dosiahnutý výťažok prevyšuje pohľadávku, na ktorú sa vykonáva exekúcia, zvyšok výťažku sa vyplatí povinnému.
(4) Ak sa vykonáva exekúcia na vymoženie pohľadávky na výživnom pre maloleté dieťa a možno predpokladať, že nastane skutočnosť podľa odseku 3, exekútor poučí oprávneného o možnosti žiadať o rozhodnutie podľa osobitného predpisu.11g)
§ 128
(1) Poradie, v akom exekútor vykonáva výplatu jednotlivých pohľadávok, spravuje sa dňom, keď došiel exekútorovi návrh na vykonanie exekúcie pre jednotlivé pohľadávky.
(2) Ak má niekoľko pohľadávok rovnaké poradie a výťažok predaja nestačí na ich úplné uspokojenie, tieto pohľadávky sa uspokoja pomerne. Bez ohľadu na poradie sa uspokoja prednostne pohľadávky, pri ktorých to ustanovuje osobitný predpis.
(3) Ak exekútor predá na dražbe veci, ktoré už skôr spísal iný exekútor a exekučné konanie u tohto exekútora nebolo skončené, vyplatí z výťažku predaja týchto vecí najskôr pohľadávku a trovy exekúcie vymáhané týmto exekútorom. Zvyšok výťažku z predaja vecí vyplatí podľa odsekov 1 a 2.
Hotové peniaze a iné veci, pri ktorých nedochádza k predaju
§ 129
(1) Ak sa pri exekúcii nájde vyššia suma peňazí, než je podľa § 115 ods. 2 písm. i) z exekúcie vylúčená, naloží sa so sumou podliehajúcou exekúcii ako s výťažkom predaja (§ 127 a 128).
(2) Ak sa pri exekúcii nájdu drahé kovy alebo devízové hodnoty, naloží s nimi exekútor podľa osobitných predpisov.12) Dosiahnutý výťažok rozvrhne a vyplatí podľa § 127 a 128.
§ 130
(1) Vkladné knižky alebo iné listiny, ktoré treba predložiť na uplatnenie práva, spíšu sa ako iné veci.
(2) Vkladnú knižku predloží exekútor banke a vyberie z nej sumu, na ktorú má povinný právo. Banka vykoná výplatu vkladu, aj keď je táto výplata viazaná. Ak ide o iné listiny, ktoré treba predložiť na uplatnenie práva, vyzve exekútor toho, kto má podľa takej listiny platiť, aby sumu, na ktorú má oprávnený právo, odovzdal exekútorovi. Pritom sa postupuje primerane podľa ustanovení o exekúcii prikázaním pohľadávky, pričom však úkony potrebné na uplatnenie práva robí namiesto povinného exekútor.
(3) So získanou sumou sa naloží ako s výťažkom predaja (§ 127 a 128).
ŠTVRTÝ DIEL
Exekúcia predajom cenných papierov
§ 131
(1) Cenné papiere na meno, cenné papiere na doručiteľa a cenné papiere na rad, ktoré možno previesť rubopisom, ako aj ďalšie cenné papiere podľa osobitných predpisov13) možno zexekvovať tak, že exekútor spíše tieto cenné papiere podľa ustanovení o predaji hnuteľných vecí a odníme ich alebo dá príkaz na pozastavenie práva nakladať s cennými papiermi povinného podľa osobitného predpisu12b) alebo vykoná úkony, ktoré podľa osobitných predpisov nahrádzajú odňatie týchto cenných papierov.
(2) Súd po doručení príkazu na začatie exekúcie predajom cenných papierov na návrh exekútora povereného vykonaním exekúcie rozhodne uznesením do 30 dní o registrácii pozastavenia výkonu práva povinného nakladať so zaknihovaným cenným papierom a vydá príkaz centrálnemu depozitárovi cenných papierov, na pozastavenie výkonu práva povinného nakladať so zaknihovaným cenným papierom.
§ 131a
(1) Exekúciu cenných papierov prijatých na trh kótovaných cenných papierov13a) burzy cenných papierov môže exekútor vykonať len ich predajom na burze cenných papierov prostredníctvom obchodníka s cennými papiermi. V prípade, ak na verejne obchodovateľný cenný papier prijatý na trh kótovaných cenných papierov13a) burzy cenných papierov nebol za posledné tri mesiace uzavretý obchod, môže ho obchodník s cennými papiermi ponúknuť na predaj za najvyššiu cenu, akú možno dosiahnuť s vynaložením odbornej starostlivosti.
(2) Na exekúciu cenných papierov, ktoré nie sú prijaté na trh kótovaných cenných papierov13a) burzy cenných papierov, sa primerane použijú ustanovenia o exekúcii predajom hnuteľných vecí, ak to povaha cenného papiera umožňuje. Najnižším podaním je hodnota cenného papiera určená znaleckým posudkom.
(3) Ak povaha cenného papiera neumožňuje postup podľa odseku 2, exekútor vyzve toho, kto má na základe cenného papiera plniť, aby mu plnenie odovzdal po splatnosti plnenia v lehote, ktorú na to určí a ktorá nesmie byť dlhšia ako 15 dní po dni splatnosti plnenia.
(4) Počas vykonávania exekúcie predajom cenných papierov možno s cenným papierom nakladať len so súhlasom exekútora.
§ 132
Všetko, čo je potrebné na zachovanie práv alebo na výkon práv k cenným papierom, exekútor vykoná na základe osobitného poverenia, ktorým je uznesenie súdu. Ak treba pohľadávku zažalovať, na podanie žaloby ustanoví súd opatrovníka.
§ 133
(1) Splnenie pohľadávky z cenných papierov vykoná exekútor úkonmi podľa osobitných predpisov.13b)
(2) Všetky úkony podľa odseku 1 pri nakladaní s cennými papiermi robí namiesto povinného exekútor.
PIATY DIEL
Exekúcia predajom nehnuteľnosti
§ 134
(1) Exekúciu predajom nehnuteľnosti možno vykonať len vtedy, ak oprávnený s exekúciou predajom nehnuteľnosti označenej v upovedomení o začatí exekúcie predajom nehnuteľnosti (ďalej len „upovedomenie o začatí exekúcie“) súhlasí a ak sa preukázalo, že nehnuteľnosť je vo vlastníctve povinného.
(2) Exekúciu predajom nehnuteľnosti nemožno vykonať, ak je povinnému v konaní o určenie vlastníctva podľa osobitného predpisu13ba) vykonateľným neodkladným opatrením uložená povinnosť zdržať sa prevodu vlastníckeho práva k nej.
(3) Exekúcia predajom nehnuteľnosti sa vzťahuje na nehnuteľnosť aj s jej súčasťami a s príslušenstvom.
§ 135
(1) Exekútor poverený vykonaním exekúcie
a) upovedomí oprávneného i povinného o začatí exekúcie predajom nehnuteľnosti a označí nehnuteľnosť, ktorej sa exekúcia týka,
b) oprávneného požiada o udelenie súhlasu podľa § 134 ods. 1,
c) zakáže povinnému, aby nehnuteľnosť previedol na niekoho iného alebo aby ju zaťažil,
d) uloží povinnému, aby do troch dní od doručenia upovedomenia o začatí exekúcie oznámil exekútorovi, či a kto má k nehnuteľnosti predkupné právo s poučením, že pri neoznámení zodpovedá za škodu tým spôsobenú.
(2) Upovedomenie o začatí exekúcie doručí exekútor okrem oprávneného a povinného aj spoluvlastníkom a osobám, ktoré majú k nehnuteľnosti predkupné alebo iné vecné právo, spoločenstvu vlastníkov bytov a nebytových priestorov alebo správcovi bytového domu, okresnému úradu, daňovému úradu, Úradu vládneho auditu a obci, v ktorej obvode je nehnuteľnosť, ako aj okresnému úradu, v ktorého obvode je bydlisko povinného. Okrem toho sa upovedomenie o začatí exekúcie vyvesí na úradnej tabuli exekútora až do vyvesenia dražobnej vyhlášky.
§ 136
(1) Exekúcia sa vykoná dražbou; vykoná ju exekútor. Na základe písomného súhlasu exekútora, ktorého upovedomenie o začatí exekúcie predajom nehnuteľnosti bolo na liste vlastníctva zapísané skôr, môže dražbu vykonať aj iný exekútor.
(2) Pre poradie oprávneného na uspokojenie z výťažku exekúcie je rozhodujúci čas, keď bolo exekútorovi doručené poverenie na vykonanie exekúcie.
(3) Súhlas s predajom nehnuteľnosti môže oprávnený odvolať alebo podať návrh na zastavenie exekúcie len do uverejnenia dražobnej vyhlášky.
(4) Ak oprávnený súhlas s predajom nehnuteľnosti odvolá podľa odseku 3 alebo ak súd na návrh oprávneného podľa odseku 3 exekúciu zastaví, hradí trovy vzniknuté v súvislosti s prípravou dražby oprávnený.
§ 137
(1) Exekútor vydá exekučný príkaz (príkaz na vykonanie exekúcie predajom nehnuteľnosti) po márnom uplynutí lehoty na podanie návrhu na zastavenie exekúcie, ktorý má odkladný účinok, alebo po tom, keď sa mu doručí rozhodnutie súdu, ktorým sa takýto návrh zamietol.
(2) Exekučný príkaz sa doručí oprávnenému, povinnému, spoluvlastníkom a osobám, ktoré majú k nehnuteľnosti predkupné alebo iné vecné právo, spoločenstvu vlastníkov bytov a nebytových priestorov alebo správcovi bytového domu, okresnému úradu, daňovému úradu, Úradu vládneho auditu a obci, v ktorej obvode je nehnuteľnosť, ako aj okresnému úradu, v ktorého obvode je bydlisko povinného. Povinnému, osobám, ktoré majú k nehnuteľnosti predkupné alebo iné vecné právo, a správe katastra nehnuteľností sa doručí do vlastných rúk.
§ 138
(1) Po vydaní exekučného príkazu exekútor zaobstará znalecký posudok na cenu nehnuteľnosti. Exekútor na žiadosť znalca poskytne súčinnosť potrebnú na vypracovanie posudku. O čase a mieste oceňovania nehnuteľnosti upovedomí oprávneného, povinného, spoluvlastníkov, ako aj osoby, pre ktoré viaznu na nehnuteľnosti iné závady.
(2) Povinný umožní exekútorovi alebo jeho zamestnancovi a znalcovi prístup na oceňovanú nehnuteľnosť. Na účely vypracovania znaleckého posudku podľa odseku 1 je exekútor oprávnený vymôcť si na oceňovanú nehnuteľnosť prístup.
§ 139
(1) Znalecký posudok musí obsahovať všeobecnú hodnotu nehnuteľnosti a odhad závad, ktoré musí vydražiteľ prevziať bez započítania na najvyššie podanie (§ 153 ods. 1), ako aj odhad závad, ktoré vydražiteľ prevezme so započítaním na najvyššie podanie (§ 153 ods. 2).
(2) Na účely tohto zákona sa za všeobecnú hodnotu nehnuteľnosti považuje všeobecná hodnota nehnuteľnosti stanovená podľa osobitného predpisu13c) bez zohľadnenia závad, ktoré vydražiteľ prevezme so započítaním na najvyššie podanie.
(3) Práva spojené s nehnuteľnosťou sa odhadnú tak, že sa zistí výhoda, ktorú tieto práva prinášajú oprávnenému v období jedného roka, a hodnota tejto výhody sa násobí pri právach časovo neobmedzených dvadsiatimi, pri právach časovo obmedzených počtom rokov, po ktoré má právo ešte trvať, najviac však dvadsiatimi.
(4) Závady viaznuce na nehnuteľnosti sa odhadnú podľa hospodárskej ujmy, ktorá vyplýva zo závady pre zaťaženého. Pri závadách neobmedzeného trvania sa vezme za základ výpočtu obdobie dvadsiatich rokov, pri závadách presne obmedzeného trvania toto obdobie. Závady vyplývajúce z nárokov na opakujúce sa plnenia a dávky sa odhadnú tak, že sa vypočíta suma, ktorá by stačila na to, aby z nej a z úrokov z tejto sumy sa poukazovali plnenia a dávky alebo ich peňažná hodnota.
(5) O vyhotovení znaleckého posudku a o cene nehnuteľnosti v ňom uvedenej upovedomí exekútor oprávneného, povinného, záložného veriteľa povinného a osoby, ktoré majú k nehnuteľnosti predkupné právo, a poučí ich o možnosti nahliadnuť do znaleckého posudku u exekútora.
(6) Podklady k znaleckému posudku zabezpečí exekútor a zároveň vykoná súpis závad s určením, ktoré sa preberajú so započítaním na najvyššie podanie a ktoré bez započítania na najvyššie podanie.
§ 140
(1) Po určení najnižšieho podania podľa § 142 ods. 2 určí exekútor vyhláškou termín dražby; termín dražby určí najskôr na tridsiaty deň od posledného dňa lehoty určenej osobitným predpisom na uverejňovanie údajov v Obchodnom vestníku.
(2) Dražobná vyhláška musí obsahovať
a) čas a miesto dražby,
b) označenie nehnuteľnosti, jej príslušenstva a vlastníka,
c) všeobecnú hodnotu nehnuteľnosti určenú znaleckým posudkom,
d) výšku zábezpeky, spôsob a lehotu na jej zloženie, číslo účtu a adresu miesta, kde môže byť zložená, čo je dokladom o jej zložení, a spôsob a lehotu jej vrátenia záujemcovi o kúpu nehnuteľnosti, ktorý nie je vydražiteľom,
e) najnižšie podanie podľa § 142 ods. 2,
f) spôsob zaplatenia najvyššieho podania,
g) závady, ktoré musí vydražiteľ prevziať bez započítania na najvyššie podanie,
h) ustanovenia o prechode závad a úžitkov z nehnuteľnosti,
i) ustanovenia o odovzdaní vydraženej nehnuteľnosti vydražiteľovi,
j) výzvu, aby všetci, ktorí sú odkázaní so svojimi nárokmi na najvyššie podanie, uviedli výšku svojich nárokov aj s príslušenstvom ku dňu termínu dražby a preukázali ich listinami s upozornením, že inak sa bude na ich nároky prihliadať len podľa obsahu spisov,
k) výzvu, aby veritelia vyhlásili, či žiadajú zaplatenie v hotovosti s upozornením, že ak nepožiadajú o zaplatenie v hotovosti pred termínom dražby, môže vydražiteľ dlh prevziať,
l) výzvu, aby uplatnenie práv, ktoré nepripúšťajú dražbu, sa preukázalo pred začatím dražby s upozornením, že inak by sa také práva nemohli uplatniť na ujmu vydražiteľa, ktorý bol dobromyseľný,
m) upozornenie, že osoby, ktoré majú k nehnuteľnosti predkupné právo, môžu ho uplatniť len na dražbe ako dražitelia a že udelením príklepu predkupné právo zaniká,
n) čas a miesto obhliadky nehnuteľnosti,
o) výzvu povinnému, aby v určenom čase umožnil záujemcom obhliadku.
§ 141
(1) Dražobná vyhláška sa doručí oprávnenému, povinnému, spoluvlastníkovi a každému, kto má k nehnuteľnosti vecné alebo predkupné právo, ak sú zjavné zo spisov alebo z katastra nehnuteľností ako doporučená zásielka s doručenkou.
(2) Exekútor vyvesí dražobnú vyhlášku na svojej úradnej tabuli a požiada obec, v ktorej obvode je nehnuteľnosť, aby podstatný obsah vyhlášky uverejnila spôsobom v mieste obvyklým. Exekútor môže uverejniť dražobnú vyhlášku v tlači a môže požiadať okresný úrad, aby uverejnil vyhlášku na svojej úradnej tabuli. Dražobnú vyhlášku o dražbe zašle exekútor bez zbytočného odkladu ministerstvu na zverejnenie v Obchodnom vestníku.
(3) Ak sa oprávnený z predkupného práva prihlási neskôr, doručí sa mu dražobná vyhláška ako doporučená zásielka s doručenkou tak, aby ju mal doručenú ešte pred začatím dražby.
(4) Povinný umožní obhliadku draženej nehnuteľnosti v termíne určenom v dražobnej vyhláške, a to za prítomnosti exekútora alebo jeho zamestnancov.
(5) Na účely obhliadky draženej nehnuteľnosti je exekútor alebo jeho zamestnanec oprávnený vymôcť si na draženú nehnuteľnosť prístup.
§ 142
(1) Záujemcovia o kúpu draženej nehnuteľnosti sú povinní ako zábezpeku zložiť polovicu najnižšieho podania určeného podľa odseku 2, a to v hotovosti alebo šekom, alebo prevodom peňažných prostriedkov na účet exekútora. Ak chce záujemca pri dražbe uplatniť svoje predkupné právo, musí ho preukázať najneskôr pri zložení zábezpeky.
(2) Najnižšie podanie sa rovná všeobecnej hodnote určenej znaleckým posudkom zníženej o závady, ktoré vydražiteľ prevezme so započítaním na najvyššie podanie, a zvýšenej o hodnotu práv spojených s nehnuteľnosťou, ktoré vydražiteľ prevezme so započítaním na najvyššie podanie.
(3) Na zaplatenie najvyššieho podania určí exekútor v dražobnej vyhláške lehotu, ktorá sa začína dňom udelenia príklepu a nesmie byť dlhšia ako dva mesiace.
(4) Na najvyššie podanie sa započíta zložená zábezpeka.
(5) Ak je vydražiteľom osoba, ktorá je oprávnenou osobou z viaznucej závady na nehnuteľnosti, neuplatňuje sa zníženie ceny nehnuteľnosti o hodnotu týchto závad.
(6) Pri zriadených zmluvných vecných bremenách je vydražiteľ právnym nástupcom povinného.
§ 143
(1) Ak vydražiteľ nezaplatí najvyššie podanie včas, vykoná exekútor opätovnú dražbu nehnuteľnosti; opätovná dražba sa však nekoná, ak vydražiteľ zaplatí najvyššie podanie pred vykonaním opätovnej dražby.
(2) Pre opätovnú dražbu platia ustanovenia o prvej dražbe s tým, že najnižšie podanie sa rovná 75 % najnižšieho podania určeného podľa § 142 ods. 2. O dražbe upovedomí exekútor aj vydražiteľa uvedeného v odseku 1. Tento vydražiteľ je povinný zaplatiť rozdiel na najvyššom podaní, náklady opätovnej dražby a škodu, ktorá vznikla tým, že nezaplatil najvyššie podanie včas. Táto náhrada pripadne do rozdeľovanej podstaty.
§ 144
(1) Po zložení zábezpeky exekútor vyzve záujemcov, aby dražili.
(2) Draží sa osobne alebo prostredníctvom zástupcu, ktorý musí preukázať právo zastupovať záujemcu verejnou alebo úradne overenou listinou.
(3) Dražiť nemôže exekútor poverený vykonaním exekúcie ani jeho zamestnanci, zapisovateľ, znalec, ktorý vypracoval znalecký posudok na draženú nehnuteľnosť, povinný, manžel povinného, ak ide o nehnuteľnosť patriacu do bezpodielového spoluvlastníctva manželov, vydražiteľ uvedený v § 143 ods. 1 a ani ten, komu nadobudnúť vec bráni osobitný predpis.
(4) Dražba sa koná dovtedy, kým dražitelia robia podania; dražitelia sú viazaní svojimi podaniami, kým exekútor neudelí príklep. Výška ceny vydraženej nehnuteľnosti nie je obmedzená ustanoveniami cenových predpisov.
§ 145
(1) Ak sa pri dražbe neurobilo ani najnižšie podanie, ďalší termín dražby určí exekútor tak, aby sa dražba konala najskôr po uplynutí 30 dní od bezúspešnej dražby. Najnižšie podanie v takom prípade tvoria tri štvrtiny ceny určenej znaleckým posudkom. Ak sa ani na ďalšom termíne dražby neurobilo najnižšie podanie znížené podľa predchádzajúcej vety, môže exekútor určiť, ak nejde o byt alebo dom, v ktorom má povinný trvalý pobyt podľa osobitného predpisu, ďalší termín dražby, a to tak, aby sa dražba konala najskôr po uplynutí 30 dní od predchádzajúceho termínu dražby; v takom prípade môže najnižšie podanie tvoriť polovica ceny určenej znaleckým posudkom.
(2) Ak sa nepodarí predať nehnuteľnosť na dražbe do dvoch rokov od vydania exekučného príkazu, exekútor vydá upovedomenie o ukončení exekúcie predajom nehnuteľnosti.
§ 146
(1) Príklep udelí exekútor tomu, u koho sú splnené podmienky ustanovené zákonom a kto urobil najvyššie podanie. Ak niekoľko dražiteľov urobí rovnaké podanie a ak sa neurobilo vyššie prípustné podanie, rozhodne exekútor žrebom o tom, komu sa má príklep udeliť. Ak však bol jedným z týchto dražiteľov spoluvlastník alebo ten, komu prospieva predkupné právo vecnej povahy, udelí sa príklep jemu.
(2) O udelení príklepu spíše exekútor zápisnicu.
§ 147
(1) Dražitelia, oprávnený, povinný, zástupcovia obce a orgánov štátnej správy, ak sú prítomní na dražbe, môžu vzniesť u exekútora námietky proti udeleniu príklepu. Okrem toho môže do troch dní odo dňa dražby vzniesť námietky každý, komu v rozpore s ustanovením § 141 ods. 1 nebola doručená dražobná vyhláška, a preto nebol na dražbe prítomný.
(2) Námietky sa zapíšu do zápisnice. O námietkach rozhodne súd spolu s rozhodnutím o príklepe.
(3) Námietkam možno vyhovieť, len ak sa vytýkajú vady na ujmu toho, kto námietky podal, alebo ak súd zistí porušenie zákona.
§ 148
(1) Udelenie príklepu podlieha schváleniu súdom. Súd rozhodne o schválení príklepu do 30 dní od doručenia žiadosti exekútora na schválenie príklepu. Exekútor doručí súdu podklady, na ktorých základe bol udelený príklep.
(2) Rozhodnutie súdu o príklepe doručí exekútor oprávnenému, povinnému, vydražiteľovi a tomu, kto vzniesol proti udeleniu príklepu námietky (§ 147). Právoplatné rozhodnutie súdu o príklepe doručí súd miestne príslušnému okresnému úradu na zápis do katastra nehnuteľností spolu so zápisnicou o udelení príklepu.
§ 149
Ak so zreteľom na vznesené námietky súd udelenie príklepu neschváli, exekútor pokračuje v dražbe vyvolaním predposledného podania, a ak sa urobilo len najnižšie podanie, tak týmto podaním. O termíne pokračovania v dražbe upovedomí osoby uvedené v § 147 ods. 1 aspoň 15 dní vopred.
§ 150
(1) Po udelení príklepu môže sa vydražiteľ ujať držby vydraženej veci; o tom je povinný upovedomiť exekútora.
(2) Ak vydražiteľ zaplatil najvyššie podanie a súd udelenie príklepu schválil, stáva sa vydražiteľ vlastníkom nehnuteľnosti ku dňu udelenia príklepu.
§ 151
Ak súd udelenie príklepu neschválil, vydražiteľ je povinný vrátiť vec povinnému, vydať mu úžitky a nahradiť škodu, ktorú mu spôsobil pri hospodárení s nehnuteľnosťou.
§ 153
(1) Vydražiteľ musí bez započítania na najvyššie podanie prevziať vecné bremená, ktoré vznikli na základe osobitného právneho predpisu, a nájomné práva. Ak osobitný zákon13d) neustanovuje inak, voči vydražiteľovi bez započítania na najvyššie podanie pôsobia záložné práva viaznuce na nehnuteľnosti.
(2) Inak prevezme vydražiteľ vecné bremená so započítaním na najvyššie podanie.
(3) Predkupné právo k vydraženej nehnuteľnosti udelením príklepu zaniká.
(4) Na záložné práva k vydraženej nehnuteľnosti sa vzťahujú ustanovenia osobitného predpisu.13d)
§ 154
(1) Po schválení príklepu súdom (§ 148) uskutoční exekútor rozvrhové pojednávanie. Na rozvrhové pojednávanie predvolá vydražiteľa a osoby, ktorým sa doručuje dražobná vyhláška podľa § 141 ods. 1 alebo ktoré prihlásili svoje nároky podľa § 140 ods. 2 písm. j).
(2) Po skončení rozvrhového pojednávania nemožno žiadať z najvyššieho podania sumu vyššiu, než bola prihlásená [§ 140 ods. 2 písm. i)].
§ 155
(1) Na rozvrhovom pojednávaní sa určí poradie a spôsob úhrady nárokov, na ktoré treba prihliadať.
(2) Ak sa vykonáva exekúcia na vymoženie pohľadávky na výživnom pre maloleté dieťa alebo ak sa takáto prihlásená pohľadávka má uspokojiť z rozdeľovanej podstaty a možno predpokladať, že nastane skutočnosť podľa § 157 ods. 4, exekútor poučí oprávneného alebo takéhoto veriteľa o možnosti žiadať o rozhodnutie podľa osobitného predpisu.11g)
§ 156
Rozdeľovanú podstatu tvorí najvyššie podanie a úroky z neho, zábezpeka vydražiteľa uvedeného v § 143 ods. 1, prípadne sumy zodpovedajúce záväzkom uvedeným v § 143 ods. 2.
§ 157
(1) Podľa výsledkov rozvrhového pojednávania sa z podstaty uspokojujú pohľadávky v tomto poradí:
a) trovy exekúcie okrem trov vzniknutých v súvislosti s vedením exekúcie inými spôsobmi exekúcie ako predajom nehnuteľnosti,
b) nedoplatky výživného na maloleté dieťa splatné ku dňu rozvrhu,
c) pohľadávky zabezpečené záložným právom podľa poradia rozhodujúceho pre ich uspokojenie,
d) pohľadávka oprávneného vymáhaná v exekúcii, pohľadávky na daniach, poplatkoch, clách, poistnom na zdravotné poistenie, poistnom na sociálne poistenie a príspevkoch na starobné dôchodkové sporenie,
e) ostatné pohľadávky.
(2) Ak nemožno plne uspokojiť pohľadávky toho istého poradia, uspokoja sa pomerne, ak odsek 1 písm. c) neustanovuje inak.
(3) Úroky za posledné tri roky pred udelením príklepu a trovy exekútora sa uspokojujú v poradí istiny. Ak rozdeľovaná podstata nestačí, uhradia sa pred istinou.
(4) Ak výťažok predaja prevyšuje všetky pohľadávky podľa odsekov 1 a 2, vyplatí exekútor po úhrade pohľadávok všetkých oprávnených zvyšok výťažku povinnému.
§ 158
(1) Ak sa na dražbe predajú všetky nehnuteľnosti, na ktorých viaznu pohľadávky zabezpečené záložným právom podľa § 151a Občianskeho zákonníka pre tú istú pohľadávku (ďalej len „vospolné záložné právo“), uhradia sa také pohľadávky v hotovosti z výťažkov jednotlivých rozdeľovaných podstát pomerne podľa zvyškov rozdeľovaných podstát, ktoré zvyšujú pri každej jednotlivej nehnuteľnosti po uhradení predchádzajúcich nárokov. Ak veriteľ žiada uspokojenie v inom pomere, prikáže sa osobám, ktoré by v dôsledku toho dostali z rozdeľovanej podstaty menej, suma, ktorá by pripadla na takú pohľadávku až do výšky schodku z jednotlivých rozdeľovaných podstát.
(2) Ak sa v dražbe nepredali všetky nehnuteľnosti, na ktorých viaznu pohľadávky zabezpečené vospolným záložným právom, použije sa za základ výpočtu úhrady hodnota všetkých nehnuteľností zistená podľa všeobecných predpisov. Sumy, o ktoré by boli veritelia s neskorším poradím ukrátení tým, že veriteľ pohľadávky zabezpečenej vospolným záložným právom dostal viac, než by naňho bolo pripadlo z výťažku predanej nehnuteľnosti, zabezpečia sa na ich návrh záložným právom na nepredaných nehnuteľnostiach v poradí, ktoré by prislúchalo uspokojenému veriteľovi.
(3) Ustanovenia predchádzajúcich odsekov sa použijú primerane aj na pohľadávky, ktoré zaťažujú podiely niekoľkých spoluvlastníkov tej istej nehnuteľnosti.
§ 160
(1) O rozvrhnutí výťažku dražby nehnuteľnosti (ďalej len „rozvrh výťažku“) spíše exekútor zápisnicu.
(2) Zápisnica o rozvrhu výťažku sa doručí osobám a orgánom uvedeným v § 161 ods. 1.
§ 161
(1) Osoby a orgány, ktoré mali byť predvolané na rozvrhové pojednávanie (§ 154 ods. 1), a osoby, o ktorých nárokoch sa rozhodovalo na tomto pojednávaní, môžu vzniesť u exekútora námietky proti rozvrhu výťažku do troch dní po doručení tohto rozvrhu.
(2) Námietky sa zapíšu do zápisnice. O námietkach rozhodne súd spolu s rozhodnutím o rozvrhu.
(3) Námietkam možno vyhovieť, len ak sa vytýkajú vady na ujmu toho, kto námietky podal, alebo ak súd zistí porušenie zákona.
§ 162
Súd rozhodne o nárokoch, ktoré boli na pojednávaní o rozvrhu zapreté čo do pravosti, výšky, poradia alebo spôsobu úhrady (§ 44). Takéto rozhodnutie je účinné proti všetkým veriteľom i proti povinnému.
§ 163
Ak súd vyhovel návrhu podľa § 44, exekútor uskutoční nové rozvrhové pojednávanie.
§ 164
(1) Ak boli vznesené námietky proti rozvrhu výťažku, rozvrh výťažku podlieha schváleniu súdu; súd rozhodne o rozvrhu výťažku najneskôr do 30 dní. Ak proti rozvrhu výťažku neboli vznesené námietky, márnym uplynutím lehoty na podanie námietok podľa § 161 ods. 1 sa považuje rozvrh výťažku za schválený.
(2) Rozhodnutie o rozvrhu výťažku a o námietkach proti rozvrhu výťažku doručí exekútor osobám, ktoré mali byť predvolané na rozvrhové pojednávanie podľa § 154 ods. 1, osobám, o ktorých nárokoch sa rozhodovalo na tomto pojednávaní, a tomu, kto podal námietky proti rozvrhu výťažku.
§ 165
(1) Po schválení rozvrhu výťažku a po úplnom zaplatení najvyššieho podania poukáže exekútor do siedmich dní oprávneným osobám prikázané sumy s výnimkou nárokov, o ktorých prebieha konanie o zapretie prihlásenej pohľadávky.
(2) Po právoplatnosti rozhodnutia o zapretí prihlásenej pohľadávky (§ 162) súd podľa výsledku tohto konania buď prikáže exekútorovi, aby vyplatil zadržané sumy podľa rozvrhu výťažku, alebo aby uskutočnil dodatočné pojednávanie o rozvrhu.
§ 166
Predaj spoluvlastníckeho podielu
(1) Na exekúciu predajom spoluvlastníckeho podielu na hnuteľnej veci alebo na nehnuteľnosti sa použijú ustanovenia o exekúcii predajom hnuteľných vecí a nehnuteľností. O vykonaní exekúcie upovedomí exekútor ostatných spoluvlastníkov.
(2) Spoluvlastník hnuteľnej veci alebo nehnuteľnej veci, ktorá je v podielovom spoluvlastníctve, môže zabrániť predaju veci, ak najneskôr do začiatku dražby zloží u exekútora v hotovosti alebo šekom na účet exekútora sumu vo výške podielu, ktorý sa má vydražiť. Ak jeden zo spoluvlastníkov zloží túto sumu na účet exekútora, považuje sa za vydražiteľa podielu; ak uvedenú sumu zloží na účet exekútora viac spoluvlastníkov, zužuje sa okruh dražiteľov podielu iba na spoluvlastníkov. Ďalej exekútor postupuje podľa ustanovení o dražbe.
(3) Nadobudnutie spoluvlastníckeho podielu podlieha schváleniu súdom.
Zriadenie exekučného záložného práva na nehnuteľnostiach
Nehnuteľnosti zapísané v katastri nehnuteľností
§ 167
(1) Na nehnuteľnosť zapísanú v katastri nehnuteľností sa zriadi exekučné záložné právo zexekvovaním nehnuteľnosti zápisom zriadenia exekučného záložného práva do katastra nehnuteľností podľa osobitných predpisov. V katastri nehnuteľností sa zapíše, že nehnuteľnosť sa zexekvováva pre vymáhanú pohľadávku.
(2) Exekučné záložné právo na nehnuteľnosť zapísanú v katastri nehnuteľností možno zriadiť len na návrh oprávneného; súhlas záložného veriteľa so zriadením exekučného záložného práva nie je potrebný.
(3) Exekútor poverený vykonaním exekúcie je povinný do siedmich dní od zastavenia exekúcie oznámiť príslušnému okresnému úradu zrušenie exekučného záložného práva.
§ 168
(1) Exekútor poverený vykonaním exekúcie
a) upovedomí o začatí exekúcie zriadením exekučného záložného práva na nehnuteľnosť zapísanú v katastri nehnuteľností oprávneného a povinného a označí nehnuteľnosť, na ktorú sa zriaďuje exekučné záložné právo,
b) po márnom uplynutí lehoty na podanie návrhu na zastavenie exekúcie, ktorý má odkladný účinok, alebo po tom, keď sa mu doručí rozhodnutie súdu, ktorým sa takýto návrh zamietol, vydá exekučný príkaz (príkaz na zriadenie exekučného záložného práva na nehnuteľnosť zapísanú v katastri nehnuteľností).
(3) Exekučný príkaz sa doručí oprávnenému, povinnému a okresnému úradu. Povinnému a okresnému úradu sa doručí do vlastných rúk.
(4) Okresný úrad je povinný zapísať zriadenie exekučného záložného práva na nehnuteľnosť do katastra nehnuteľností podľa osobitných predpisov dňom doručenia exekučného príkazu.
§ 169
Pre pohľadávky, pre ktoré bolo zriadené exekučné záložné právo, možno vykonať exekúciu predajom nehnuteľnosti priamo aj proti neskoršiemu nadobúdateľovi nehnuteľnosti.
§ 170
Exekučné záložné právo možno zriadiť, len ak sa preukázalo, že nehnuteľnosť je vo vlastníctve povinného.
§ 171
(1) Pre poradie exekučného záložného práva je rozhodujúci čas jeho zápisu do katastra nehnuteľností podľa osobitných predpisov. Pre poradie medzi viacerými exekučnými záložnými právami zriadenými exekútorom pre jednotlivé pohľadávky je rozhodujúci čas, keď došiel exekútorovi návrh na zriadenie exekučného záložného práva. Ak došlo niekoľko návrhov zároveň, majú záložné práva rovnaké poradie.
(2) Ak sa pre vymáhanú pohľadávku zriadilo zmluvné záložné právo skôr, poradie exekučného záložného práva sa riadi poradím tohto zmluvného záložného práva.
Nehnuteľnosti nezapísané v katastri nehnuteľností
§ 172
(1) Na nehnuteľnosť nezapísanú v katastri nehnuteľností zriadi sa exekučné záložné právo zexekvovaním nehnuteľnej veci jej opísaním v zápisnici. V zápisnici sa uvedie, o akú nehnuteľnosť ide, kto je jej vlastníkom, a zapíše sa, že nehnuteľnosť sa zexekvováva pre vymáhanú pohľadávku.
(2) Ak sa pre vymáhanú pohľadávku zriadilo zmluvné záložné právo skôr, zapíše sa to aj v zápisnici.
(3) Exekučné záložné právo na nehnuteľnosť nezapísanú v katastri nehnuteľností možno zriadiť len na návrh oprávneného.
§ 173
(1) Exekútor poverený vykonaním exekúcie
a) upovedomí o začatí exekúcie zriadením exekučného záložného práva na nehnuteľnosť nezapísanú v katastri nehnuteľností oprávneného a povinného a označí nehnuteľnosť, na ktorú sa zriaďuje exekučné záložné právo,
b) po márnom uplynutí lehoty na podanie návrhu na zastavenie exekúcie, ktorý má odkladný účinok, alebo po tom, keď sa mu doručí rozhodnutie súdu, ktorým sa takýto návrh zamietol, vydá exekučný príkaz (príkaz na zriadenie exekučného záložného práva na nehnuteľnosť nezapísanú v katastri nehnuteľností).
(2) Exekučný príkaz sa doručí oprávnenému a povinnému. Povinnému sa doručí do vlastných rúk.
(3) Zexekvovanie sa zapíše na listine preukazujúcej vlastníctvo povinného k tejto nehnuteľnosti a na listine o zriadení zmluvného záložného práva pre vymáhanú pohľadávku.
§ 174
Pre pohľadávky, pre ktoré bolo zriadené exekučné záložné právo, možno vykonať exekúciu predajom nehnuteľnosti priamo aj proti neskoršiemu nadobúdateľovi nehnuteľnosti.
§ 175
Exekučné záložné právo možno zriadiť, len ak sa preukázalo, že nehnuteľnosť je vo vlastníctve povinného.
§ 176
Pre poradie exekučného záložného práva na nehnuteľnosti nezapísané v katastri nehnuteľností platí obdobne § 171.
§ 177
Ak sa už skôr vykonalo zexekvovanie pre inú pohľadávku, zapíše sa exekučné záložné právo v zápisnici o skoršom zexekvovaní.
§ 178
Do listín o zriadení exekučného záložného práva má každý právo nazrieť.
ŠIESTY DIEL
Exekúcia predajom podniku
§ 179
(1) Na exekúciu predajom podniku alebo jeho časti sa primerane použijú ustanovenia tohto zákona o exekúcii predajom hnuteľných vecí a nehnuteľností a ustanovenia o predaji podniku na základe zmluvy.15)
(2) Ak sa predáva na dražbe podnik alebo jeho časť, na vydražiteľa, ktorému bol právoplatne udelený príklep a ktorý zaplatil najvyššie podanie, prechádza vlastnícke právo k veciam, k právam a k iným majetkovým hodnotám, ktoré slúžia prevádzkovaniu podniku, ku dňu udelenia príklepu (§ 150).
(3) Na vydražiteľa prechádzajú všetky práva vyplývajúce z priemyselného alebo iného duševného vlastníctva, ktoré sa týkajú podnikateľskej činnosti predávaného podniku. Ak je pre nadobudnutie alebo zachovanie týchto práv rozhodné uskutočňovanie určitej podnikateľskej činnosti, započítava sa do tejto činnosti vydražiteľa uskutočnenej po vydražení podniku aj činnosť uskutočnená pri prevádzke podniku pred jeho predajom na dražbe.
(4) Práva a povinnosti vyplývajúce z pracovnoprávnych vzťahov k zamestnancom podniku prechádzajú na vydražiteľa.
(5) Pri exekúcii predajom podniku nemožno zexekvovať samostatne iba obchodné meno podniku; to isté platí, ak ide o exekúciu časti podniku.
(6) Oprávnenie používať obchodné meno upravuje osobitný právny predpis.16)
(7) Ak pri exekúcii predajom podniku alebo jeho časti dôjde ku koncentrácii podľa osobitného predpisu,17) vydražiteľ je povinný túto skutočnosť oznámiť Protimonopolnému úradu Slovenskej republiky.
DRUHÁ HLAVA
Uspokojenie práv na nepeňažné plnenie
§ 180
(1) Ak v tejto hlave nie je ustanovené inak, na exekúciu vedenú na podklade rozhodnutia ukladajúceho inú povinnosť ako zaplatenie peňažnej sumy sa primerane použijú ustanovenia o exekúcii, ktorej podkladom je rozhodnutie ukladajúce zaplatenie peňažnej sumy. Trovy oprávneného, ako aj trovy exekúcie vymôže exekútor spôsobmi určenými na uspokojenie práv na peňažné plnenie.
(2) Na účel uspokojenia práv na nepeňažné plnenie podľa tejto hlavy je exekútor oprávnený vynútiť si vstup na nehnuteľnosti. Rovnaké oprávnenie má osoba poverená exekútorom alebo osoba, ktorá sa na úkone zúčastňuje.
(3) Ak je to účelné, exekútor môže podľa povahy veci uložiť donucovacie opatrenie pred vydaním exekučného príkazu podľa tejto hlavy alebo podať na súde návrh na uloženie donucovacieho opatrenia podľa § 43a ods. 5.
(4) O úkone vykonávanom mimo sídla exekútorského úradu exekútor spíše záznam o úkone. Pri úkone je exekútor tiež oprávnený zhotovovať audiovizuálny záznam. Audiovizuálny záznam je súčasťou exekučného spisu; to platí aj v prípade jeho poškodenia, kedy sa na audiovizuálnom zázname uvedie dátum jeho poškodenia, kedy bolo poškodenie audiovizuálneho záznamu zistené a okolnosti jeho poškodenia.
PRVÝ DIEL
Vypratanie a vykázanie
§ 181
Vypratanie nehnuteľnosti alebo jej časti a vykázanie
(1) Ak exekučný titul ukladá povinnosť vypratať nehnuteľnosť alebo jej časť vrátane povinnosti vypratať byt alebo nebytový priestor, exekútor vykoná exekúciu vykázaním a vyprataním. Ak je to účelné, exekútor môže pred vyprataním nehnuteľnosti alebo jej časti vyvesiť na viditeľnom mieste bytu alebo nebytového priestoru, ktorý sa má vypratať, písomnú informáciu o plánovanom vyprataní nehnuteľnosti alebo jej časti.
(2) Exekútor poverený vykonaním exekúcie
a) upovedomí oprávneného a povinného o začatí exekúcie vykázaním a vyprataním nehnuteľnosti alebo jej časti,
b) po márnom uplynutí lehoty na podanie návrhu na zastavenie exekúcie, ktorý má odkladný účinok, alebo po tom, keď sa mu doručí rozhodnutie súdu, ktorým sa takýto návrh zamietol, vydá exekučný príkaz (príkaz na vykonanie exekúcie vykázaním a vyprataním), v ktorom určí termín vykázania a vypratania.
(3) Exekučný príkaz sa doručí oprávnenému, povinnému a obci, v ktorej katastrálnom území sa vypratávaná nehnuteľnosť nachádza; povinnému sa doručí do vlastných rúk. Ak ide o byt alebo nebytový priestor, exekučný príkaz sa doručí aj tomu, kto vykonáva správu bytového domu; to neplatí, ak jeho zistenie sťaží vykonanie exekúcie.
(4) K vykonaniu exekúcie vykázaním a vyprataním exekútor prizve nezaujatú osobu; to neplatí, ak exekútor zabezpečí vyhotovenie audiovizuálneho záznamu.
(5) Po doručení exekučného príkazu exekútor vykoná opatrenia, aby
a) sa z vypratávanej nehnuteľnosti alebo jej časti odstránili veci v držbe povinného a osoby, ktorá oprávnenie užívať nehnuteľnosť alebo jej časť odvodzuje od súhlasu povinného, alebo osoby, ktorá nevie osvedčiť právny titul užívania vypratávanej nehnuteľnosti,
b) z vypratávanej nehnuteľnosti alebo jej časti bol vykázaný povinný, osoba, ktorá užívanie nehnuteľnosti odvodzuje od súhlasu povinného, ako aj osoba, ktorá nevie osvedčiť právny titul užívania vypratávanej nehnuteľnosti.
§ 182
Vypratané veci
(1) Vypratané veci sa odovzdajú povinnému alebo plnoletej osobe podľa § 181 ods. 5 písm. b), ktorá sa vo vypratávanej nehnuteľnosti nachádza, ak je ochotná vypratané veci prevziať. V ostatných prípadoch ich exekútor spíše a uschová na trovy povinného; povinný je oprávnený nahliadnuť do záznamu o spísaní vecí pri ukončení súpisu vecí.
(2) Ak ide o bezcennú vec alebo vec nepatrnej hodnoty, alebo ide o vec, ktorú sa nepodarilo speňažiť alebo odovzdať podľa § 183 ods. 3, exekútor môže s touto vecou voľne nakladať vrátane jej zničenia; o tom sa vykoná záznam, ktorý je súčasťou spisu.
§ 183
Prevzatie a speňaženie vyprataných vecí
(1) Ak povinný alebo blízka osoba povinného, ktorá vyhlási, že je ochotná vypratané veci prevziať, alebo iná osoba, ktorá osvedčí, že je oprávnená vypratané veci držať, nevyzdvihne vypratané veci do piatich pracovných dní odo dňa, keď boli uschované, exekútor ich speňaží ako stoja a ležia v mene povinného ako jeden alebo viac súborov majetku v ponukovom konaní. O tomto postupe sa povinný a osoba podľa prvej vety poučia podľa § 181 ods. 1 druhej vety. Na tento účel exekútor zverejní v Obchodnom vestníku súbor majetku, ktorý ponúka na predaj, a lehotu na predkladanie ponúk, ktorá nesmie byť kratšia ako desať dní od zverejnenia ponuky v Obchodnom vestníku. Prihliada sa iba na tie ponuky, v ktorých bola záloha na celú ponúknutú cenu v plnom rozsahu zložená záujemcom na účet exekútora. Rozhoduje vždy najvyššia ponúknutá cena. Ak viacerí záujemcovia ponúknu rovnaké plnenie, rozhodne žreb. Prevzatie vyprataných vecí zabezpečí nadobúdateľ na svoje náklady.
(2) Ak po uspokojení trov exekúcie vrátane nevyhnutých výdavkov spojených s vedením konania, ktoré nie sú kryté preddavkom, nie je vyčerpaný výťažok zo speňaženia, zvyšný výťažok exekútor vyplatí povinnému.
(3) Ak sa vypratané veci nepodarí speňažiť v ponukovom konaní, exekútor ich odovzdá oprávnenému. Ak ich oprávnený neprevezme, exekútor nájde vhodnú osobu, ktorá je ochotná vypratané veci prevziať a využiť. Platí, že ten, kto vypratané veci prevzal od exekútora, je ich oprávneným držiteľom a môže s nimi voľne nakladať. Oprávnený držiteľ má právo voči povinnému na úhradu nákladov, ktoré účelne vynaložil na vypratané veci počas oprávnenej držby, v rozsahu zodpovedajúcom zhodnoteniu týchto vecí ku dňu ich vrátenia, ako aj obvyklých nákladov súvisiacich s údržbou a prevádzkou vyprataných vecí; na tento účel má k prevzatým vyprataným veciam zádržné právo.
§ 184
Náhradné ubytovanie a bytová náhrada
(1) Ak exekučný titul ukladá, aby povinný vypratal nehnuteľnosť alebo jej časť oproti povinnosti zabezpečiť pre povinného bytovú náhradu alebo náhradné ubytovanie, exekútor vykoná exekúciu vykázaním a vyprataním až vtedy, keď oprávnený preukáže, že pre povinného je zabezpečená zodpovedajúca bytová náhrada alebo náhradné ubytovanie.
(2) Povinný môže navrhnúť zastavenie exekúcie vykázaním a vyprataním aj z dôvodu, že nie je zabezpečená zodpovedajúca bytová náhrada alebo náhradné ubytovanie.
(3) Oprávnený a povinný sa môžu písomne dohodnúť, že namiesto zabezpečenia bytovej náhrady alebo náhradného ubytovania oprávnený zaplatí povinnému dohodnutú peňažnú sumu. Zaplatením peňažnej sumy sa oprávnený zbaví svojej povinnosti zabezpečiť zodpovedajúcu bytovú náhradu alebo náhradné ubytovanie.
DRUHÝ DIEL
Odobratie veci a cenných papierov
§ 185
Odobratie veci
(1) Ak exekučný titul ukladá, aby povinný vydal alebo odovzdal oprávnenému vec, exekúcia sa vykoná odobratím veci so všetkým, čo k nej patrí alebo je potrebné k jej užívaniu, a odovzdaním oprávnenému.
(2) Exekútor poverený vykonaním exekúcie
a) upovedomí oprávneného a povinného o začatí exekúcie odobratím veci a povinnému vec so všetkým, čo k nej patrí alebo je potrebné k jej užívaniu, odoberie,
b) po márnom uplynutí lehoty na podanie návrhu na zastavenie exekúcie, ktorý má odkladný účinok, alebo po tom, keď sa mu doručí rozhodnutie súdu, ktorým sa takýto návrh zamietol, vydá exekučný príkaz (príkaz na vykonanie exekúcie odobratím veci) a odobratú vec so všetkým, čo k nej patrí alebo je potrebné k jej užívaniu, odovzdá oprávnenému.
(3) Upovedomenie o začatí exekúcie sa doručí povinnému až pri odobratí veci.
(4) Ak je to účelné, môže exekútor v upovedomení o začatí exekúcie odobratím veci vyzvať povinného, aby v lehote na podanie návrhu na zastavenie exekúcie s odkladným účinkom, vydal vec alebo označil miesto, kde sa vec, ktorá má byť odobratá, nachádza. Po márnom uplynutí lehoty na podanie návrhu na zastavenie exekúcie, ktorý má odkladný účinok, alebo po tom, keď sa mu doručí rozhodnutie súdu, ktorým sa takýto návrh zamietol, vydá exekučný príkaz (príkaz na vykonanie exekúcie odobratím veci) a uloží donucovacie opatrenie alebo podá na súde návrh na uloženie donucovacieho opatrenia podľa § 43a ods. 5; v takom prípade sa odseky 2 a 3 nepoužijú.
(5) Ak má vec, ktorá sa má odobrať, pri sebe iná osoba, exekútor vyzve túto osobu, aby v lehote 15 dní od doručenia výzvy vydala vec alebo označila miesto, kde sa vec, ktorá má byť odobratá, nachádza. Po márnom uplynutí lehoty postupuje exekútor primerane podľa ustanovení o exekúcii prikázaním pohľadávky; po vydaní exekučného príkazu je exekútor oprávnený uložiť donucovacie opatrenie alebo podať na súde návrh na uloženie donucovacieho opatrenia podľa § 43a ods. 5.
(6) K odobratiu veci exekútor prizve nezaujatú osobu; to neplatí, ak exekútor zabezpečí vyhotovenie audiovizuálneho záznamu.
(7) Odobratie veci sa nevykoná, ak nie je pri ňom prítomný oprávnený alebo jeho zástupca, alebo ak oprávnený nezabezpečí miesto na uloženie odobratej veci vrátane preddavku na úhradu nákladov s tým spojených. Ak sa má vec podľa exekučného titulu zničiť na trovy povinného, ustanovenia o odstránení stavby sa použijú primerane.
(8) Na účely vykonania exekúcie je exekútor podľa povahy veci oprávnený
a) vykonať osobnú prehliadku povinného; ak povinný nie je osobou rovnakého pohlavia ako exekútor, exekútor zabezpečí osobnú prehliadku prostredníctvom osoby rovnakého pohlavia,
b) vykonať prehliadku nehnuteľnosti, časti nehnuteľnosti alebo hnuteľnej veci, kde sa môže vec, ktorá má byť odobratá, podľa odôvodneného predpokladu exekútora nachádzať,
c) postupovať primerane podľa ustanovení o exekúcii prikázaním pohľadávky, ak má pri sebe vec, ktorá má byť odobratá, iná osoba a exekútor nepostupuje podľa odseku 5.
(9) Oprávnený a povinný sa môžu písomne dohodnúť, že namiesto odobratia veci povinný zaplatí oprávnenému dohodnutú peňažnú sumu alebo mu poskytne inú vec; zaplatením peňažnej sumy alebo odovzdaním a prevzatím inej veci a zaplatením trov exekúcie sa exekúcia považuje za skončenú.
(10) Ak sa napriek vykonaným šetreniam nepodarí vec odobrať z dôvodu, že sa nachádza na neznámom mieste, stala sa neupotrebiteľnou alebo je pravdepodobné, že bola zničená, alebo nedôjde k splneniu dohody podľa odseku 9, exekútor na žiadosť a trovy oprávneného zabezpečí znalecký posudok alebo odborné stanovisko znalca, z ktorého je zrejmá všeobecná hodnota veci v peniazoch ku dňu vykonateľnosti exekučného titulu, a požiada súd o vydanie dodatku k povereniu na vymoženie sumy v rozsahu všeobecnej hodnoty veci stanovenej znalcom a trov exekúcie. Proti stanoveniu výšky všeobecnej hodnoty veci možno namietať v návrhu na zastavenie exekúcie z dôvodov podľa § 61k.
§ 186
Odobratie cenných papierov
(1) Ak ide o listinné cenné papiere, ustanovenie § 185 sa použije primerane.
(2) Ak sa napriek vykonaným šetreniam nepodarí listinné cenné papiere odobrať z dôvodu, že sa nachádzajú na neznámom mieste alebo je pravdepodobné, že boli stratené alebo zničené, môže oprávnený na základe vydaného osvedčenia o neplnení nepeňažnej povinnosti podať návrh na umorenie listiny.
(3) Ak ide o cenné papiere, ktoré majú podobu zaknihovaných cenných papierov, exekútor vykoná úkony potrebné na registráciu pozastavenia výkonu práva povinného nakladať so zaknihovanými cennými papiermi na účte majiteľa cenných papierov a na registráciu prevodu z účtu majiteľa cenných papierov povinného v prospech účtu majiteľa cenných papierov oprávneného príkazom podľa osobitného predpisu.12b)
§ 187
Odobratie vecí, ktoré môžu držať len určité osoby
Ak vecou, ktorá sa má odobrať, sú jadrové materiály11e) alebo veci a látky, s ktorými môže nakladať len osoba oprávnená podľa osobitného predpisu, exekúciu vykoná exekútor prostredníctvom oprávnenej osoby tak, že sa odoberú povinnému a odovzdajú oprávnenému. Oprávnenou osobou je oprávnený alebo osoba, ktorú na tento účel oprávnený poveril, ktorá spĺňa podmienky podľa osobitného predpisu.11f) Ustanovenia § 190 ods. 4 a 5 sa použijú primerane.
TRETÍ DIEL
Rozdelenie spoločnej veci
§ 188
Speňaženie spoločnej veci alebo rozdelenie hodnoty spoločnej veci speňažením
(1) Ak exekučný titul ukladá, aby sa spoločná vec predala a jej výťažok sa rozdelil medzi spoluvlastníkov, exekúcia sa vykoná predajom podľa ustanovení o predaji hnuteľných vecí alebo o predaji nehnuteľnosti.
(2) Exekútor poverený vykonaním exekúcie
a) upovedomí oprávneného a povinného o začatí exekúcie rozdelením spoločnej veci predajom,
b) po márnom uplynutí lehoty na podanie návrhu na zastavenie exekúcie, ktorý má odkladný účinok, alebo po tom, keď sa mu doručí rozhodnutie súdu, ktorým sa takýto návrh zamietol, vydá exekučný príkaz (príkaz na vykonanie exekúcie rozdelením spoločnej veci predajom) a vykoná exekúciu.
(3) Exekučný príkaz sa doručí oprávnenému a povinnému. Povinnému sa doručí do vlastných rúk.
(4) Exekútor po doručení exekučného príkazu povinnému vykoná exekúciu podľa ustanovení o exekúcii predajom hnuteľných vecí alebo exekúcii predajom nehnuteľnosti a výťažok predaja spoločnej veci vyplatí všetkým bývalým spoluvlastníkom podľa výšky ich podielov po odpočítaní trov exekúcie.
(5) Ak sa nepodarí spoločnú hnuteľnú vec alebo nehnuteľnosť predať, exekútor vydá upovedomenie o zastavení exekúcie.
(6) Vydražiteľom jadrových materiálov a iných nebezpečných látok môže byť len osoba, ktorá spĺňa podmienky podľa osobitného predpisu.
§ 189
Rozdelenie spoločnej veci inak ako speňažením
(1) Ak exekučný titul ukladá, aby sa spoločná vec rozdelila inak ako predajom, exekúcia sa vykoná rozdelením tejto spoločnej veci spôsobom určeným v exekučnom titule. Ak je to potrebné, exekútor k vykonaniu exekúcie priberie nezaujatú osobu alebo zabezpečí vyhotovenie audiovizuálneho záznamu.
(2) Exekútor poverený vykonaním exekúcie
a) upovedomí oprávneného a povinného o začatí exekúcie rozdelením spoločnej veci,
b) po márnom uplynutí lehoty na podanie návrhu na zastavenie exekúcie, ktorý má odkladný účinok, alebo po tom, keď sa mu doručí rozhodnutie súdu, ktorým sa takýto návrh zamietol, vydá exekučný príkaz (príkaz na vykonanie exekúcie rozdelením spoločnej veci) a vykoná exekúciu spôsobom určeným v exekučnom titule.
(3) Exekučný príkaz sa doručí oprávnenému a povinnému. Povinnému sa doručí do vlastných rúk.
(4) Ak je to potrebné, najmä ak je potrebné presne určiť, prípadne vytýčiť hranice pozemkov, exekútor priberie osobu, ktorá je oprávnená na vykonanie takejto činnosti, najmä súdneho znalca, ak oprávnený zloží preddavok na nevyhnutné výdavky s tým spojené.
ŠTVRTÝ DIEL
Odstránenie stavby a uskutočnenie inej činnosti
§ 190
Odstránenie stavby
(1) Ak exekučný titul ukladá, aby povinný odstránil stavbu, exekúcia sa vykoná tak, že oprávnený sám alebo prostredníctvom iného odstráni stavbu na trovy povinného.
(2) Exekútor poverený vykonaním exekúcie
a) upovedomí oprávneného a povinného o začatí exekúcie odstránením stavby,
b) po márnom uplynutí lehoty na podanie návrhu na zastavenie exekúcie, ktorý má odkladný účinok, alebo po tom, keď sa mu doručí rozhodnutie súdu, ktorým sa takýto návrh zamietol, vydá exekučný príkaz (príkaz na vykonanie exekúcie odstránením stavby) a vykoná exekúciu.
(3) Exekučný príkaz exekútor doručí oprávnenému, povinnému, vlastníkovi pozemku, na ktorom sa stavba nachádza, ak nie je oprávneným, a obci v ktorej katastrálnom území sa stavba, ktorá má byť odstránená, nachádza; povinnému sa doručí do vlastných rúk.
(4) Exekútor po doručení exekučného príkazu povinnému vyzve oprávneného, aby predložil rozpočet nákladov na odstránenie stavby vyhotovený osobou, ktorá má na takúto činnosť príslušné oprávnenie, a prostredníctvom nej zabezpečil odstránenie stavby. Odstránenie stavby oprávneným je možné len vtedy, ak je táto činnosť predmetom jeho podnikania, alebo ide o jednoduchú stavbu alebo drobnú stavbu; v takomto prípade môže vyhotoviť rozpočet nákladov na odstránenie stavby oprávnený. Na účel vyhotovenia rozpočtu nákladov na odstránenie stavby alebo odstránenia stavby je oprávnený alebo osoba, ktorá má na takúto činnosť príslušné oprávnenie, oprávnená vstúpiť na pozemok, na ktorom sa nachádza stavba, ktorá má byť podľa exekučného príkazu odstránená; Policajný zbor týmto osobám poskytuje rovnakú ochranu, ako exekútorovi podľa osobitného predpisu.7b)
(5) Exekútor povinného bez zbytočného odkladu po doručení rozpočtu nákladov na odstránenie stavby podľa odseku 4 vyzve, aby trovy podľa rozpočtu nákladov na odstránenie stavby zaplatil oprávnenému v určenej lehote. Ak povinný nezaplatí trovy podľa prvej vety, exekútor vykoná exekúciu na ich úhradu na základe dodatku k povereniu niektorým zo spôsobov určených na uspokojenie práv na peňažné plnenie. Ak povinný nesúhlasí s trovami určenými podľa rozpočtu nákladov na odstránenie stavby, môže namietať proti týmto trovám návrhom na zastavenie exekúcie z dôvodov podľa § 61k.
(6) Ak exekučný titul ukladá, aby povinný odstránil stavbu, v ktorej sa nachádzajú osoby alebo veci v držbe týchto osôb, ustanovenia § 181 ods. 5, § 182 a 183 sa použijú primerane.
(7) Ak bola odstránená stavba evidovaná v katastri nehnuteľností, exekútor zabezpečí výmaz odstránenej stavby z katastra nehnuteľností; ustanovenia osobitného predpisu upravujúce výmaz stavby alebo podzemnej stavby z katastra nehnuteľností17a) sa použijú rovnako.
§ 191
Uskutočnenie inej činnosti
Ustanovenia § 190 sa primeranie použijú aj na odstránenie vád veci a na uskutočnenie inej činnosti, ktorú môže okrem povinného vykonať iná osoba.
§ 192
Negatórne a iné povinnosti
(1) Ak exekučný titul ukladá inú povinnosť, najmä povinnosť niečoho sa zdržať alebo niečo strpieť, ktorú okrem povinného nemôže vykonávať iná osoba, exekútor vyzve oprávneného, aby opísal skutkové okolnosti týkajúce sa neplnenia vymáhanej povinnosti povinným v lehote určenej exekútorom, a uloží donucovacie opatrenie alebo podá na súde návrh na uloženie donucovacieho opatrenia podľa § 43a ods. 5.
(2) Ak to povaha vymáhanej povinnosti nevylučuje, exekútor sa tiež postará o obnovenie stavu pred porušením povinnosti, ktorou bola spôsobená zmena stavu predpokladaného exekučným titulom, a to na trovy povinného.
(3) Ak je osvedčenie o neplnení nepeňažnej povinnosti súčasťou návrhu na vykonanie exekúcie, výzva podľa odseku 1 nie je potrebná.
PIATA ČASŤ
Ďalšia činnosť exekútora
§ 193
Exekútor môže v rámci ďalšej činnosti
a) spisovať do zápisnice na požiadanie oprávneného návrhy na vykonanie exekúcie,
b) prijímať do úschovy peniaze, listiny a iné hnuteľné veci v súvislosti s výkonom exekúcie,
c) doručovať súdne písomnosti, ak ho o doručenie požiada súd, a mimosúdne písomnosti, ak to ustanovuje osobitný predpis,
d) vykonávať úkony, na ktoré ho rozhodnutím poverí súd,
e) osvedčovať neplnenie nepeňažných povinností,
f) vykonávať zaručenú konverziu dokumentov podľa osobitného predpisu.17b)
§ 194
(1) Súd môže poveriť doručovaním súdnych písomností v občianskych veciach a obchodných veciach exekútora, ktorý má sídlo exekútorského úradu (§ 15) v obvode toho súdu, ktorého doručenie sa má vykonať, alebo exekútora, ktorý má sídlo v obci, v ktorej sa má doručenie vykonať. Súd môže poveriť exekútora doručovaním súdnych písomností aj za podmienok ustanovených v osobitnom zákone.17ba)
(2) Poverenie podľa odseku 1 musí obsahovať
a) označenie súdu, ktorý vydal žiadosť,
b) spisovú značku,
c) meno, priezvisko a sídlo exekútora,
d) meno, priezvisko a bydlisko, ak je adresátom fyzická osoba,
e) názov alebo obchodné meno a sídlo, ak je adresátom právnická osoba,
f) označenie doručovanej písomnosti, dátum alebo lehotu určenú v písomnosti.
(3) Súd pripojí k povereniu písomnosť, na ktorej má byť vyznačené potvrdenie doručenia (ďalej len „doručenka").
(4) Doručenka musí obsahovať označenie doručovanej písomnosti, deň doručenia, meno doručovateľa a jeho podpis, prípadne pečiatku exekútora, meno osoby, ktorá písomnosť prevzala, a jej podpis.
(5) Na vykonanie doručenia podľa odseku 1 môže exekútor písomne poveriť svojich zamestnancov.
(6) Exekútor je povinný doručiť písomnosť bez zbytočného odkladu. Ak písomnosť doručí, bezodkladne súdu odovzdá doručenku. Ak nebolo možné písomnosť doručiť do jedného mesiaca od poverenia na doručenie, vráti exekútor súdu nedoručenú písomnosť a zároveň písomne oznámi dôvody, pre ktoré nebolo možné písomnosť doručiť.
(7) Ak adresát bezdôvodne odmietne písomnosť doručovanú exekútorom alebo ním povereným zamestnancom prevziať, považuje sa písomnosť za doručenú dňom odmietnutia jej prevzatia. Exekútor alebo ním poverený zamestnanec je povinný adresáta poučiť o následkoch odmietnutia prevzatia písomnosti. Odmietnutie prevzatia písomnosti sa poznamená na doručenke spolu s dátumom a dôvodom, pre ktorý adresát odmietol písomnosť prevziať, a písomnosť sa vráti súdu.
(8) Trovy doručenia hradí súd, ktorý o doručenie žiadal.
(9) Ak tento zákon neustanovuje inak, vzťahujú sa na doručovanie písomností podľa odseku 1 ustanovenia Civilného sporového poriadku.
§ 194a
Osvedčenie o neplnení nepeňažnej povinnosti
(1) Na žiadosť osoby, ktorá je oprávneným z exekučného titulu vydaného súdom, na základe ktorého možno viesť exekúciu na uspokojenie práv na nepeňažné plnenie podľa tohto zákona, alebo ak tak ustanovuje osobitný predpis, exekútor osvedčí skutkové okolnosti podstatné pre neplnenie nepeňažnej povinnosti.
(2) Skutočnosti podľa odseku 1 môže osvedčiť len exekútor, ktorý by mohol byť poverený vykonaním exekúcie podľa § 55 ods. 2.
(3) Osvedčenie o neplnení nepeňažnej povinnosti obsahuje
a) označenie exekútora,
b) označenie exekučného titulu,
c) označenie oprávneného,
d) označenie povinného,
e) miesto a čas osvedčenia skutkových okolností,
f) uvedenie okolnosti, či bol z osvedčenia skutkových okolností zhotovený zvukový záznam alebo audiovizuálny záznam, alebo iný obdobný typ záznamu,
g) uvedenie okolnosti, či exekútor prizval k osvedčeniu skutkových okolností, na ktoré sú potrebné odborné vedomosti, súdneho znalca,
h) opis zistených skutkových okolností a prípadné odborné vyjadrenie súdneho znalca.
ŠIESTA ČASŤ
Trovy exekučného konania
§ 195
Trovy exekučného konania
Trovami exekučného konania sú trovy exekútora, trovy účastníkov exekučného konania a trovy štátu.
§ 196
Trovy exekútora
Trovami exekútora sú odmena exekútora a náhrada výdavkov ustanovených týmto zákonom.
Odmena a náhrada výdavkov exekútora
§ 197
(1) Za výkon exekučnej činnosti podľa tohto zákona patrí exekútorovi odmena a náhrada paušálnych výdavkov a nevyhnutných výdavkov spojených s vedením konania, ktoré nie sú kryté paušálnymi výdavkami. Výška odmeny exekútora pri exekúcii na vymoženie práva na peňažné plnenie sa určí ako percento z vymoženého plnenia a nemôže presiahnuť výšku vymáhaného nároku podľa stavu ku dňu vydania poverenia na vykonanie exekúcie.
(2) Ak je exekútor platiteľom dane z pridanej hodnoty podľa osobitného zákona,17bb) zvyšuje sa jeho odmena a náhrada výdavkov o daň z pridanej hodnoty.
§ 198
(1) Ak došlo k zmene exekútora alebo k vylúčeniu exekútora, odmena ani náhrada výdavkov pôvodnému exekútorovi nepatrí.
(2) Ak došlo k zastaveniu exekúcie, patrí exekútorovi náhrada výdavkov, ktorú znáša účastník konania povinný platiť trovy exekútora podľa tohto zákona. Ak exekútor pred zastavením exekúcie sčasti vymohol alebo prijal plnenie na uspokojenie vymáhaného nároku, patria mu aj trovy, ktoré si ponechal v súlade s § 60, a to v rozsahu, v akom prevyšujú náhradu výdavkov podľa prvej vety.
§ 199
Výšku odmeny exekútora, náhrady výdavkov, preddavku na trovy exekútora a spôsob ich určenia ustanoví ministerstvo všeobecne záväzným právnym predpisom.
§ 199a
Trovy oprávneného a trovy povinného
(1) Trovami oprávneného sú výdavky na zastupovanie v exekučnom konaní v súvislosti s podaním návrhu na vykonanie exekúcie a v súvislosti s návrhom povinného na zastavenie exekúcie, výdavky na zaplatený súdny poplatok a hotové výdavky spojené s podaním návrhu na vykonanie exekúcie.
(2) Trovami povinného sú výdavky na zastupovanie v exekučnom konaní v súvislosti s návrhom na zastavenie exekúcie.
Platenie trov
§ 199b
Oprávnený a povinný v exekučnom konaní platia trovy, ktoré im v konaní vzniknú a trovy svojho zástupcu.
§ 199c
(1) Ak sa exekúcia ukončila z iného dôvodu ako pre vymoženie alebo splnenie vymáhaného nároku povinným a ide o dôvod, ktorý možno oprávnenému pričítať, alebo z dôvodu, pre ktorý prináleží exekútorovi vydať upovedomenie o zastavení exekúcie, platí trovy podľa § 198 ods. 2 oprávnený. Ak ide o exekúciu na vymoženie pohľadávky na výživnom pre maloleté dieťa, platí trovy exekúcie zastavenej podľa § 61n ods. 1 písm. d) súd.
(2) Ak povinný uhradí pohľadávku oprávneného pred začatím exekúcie, odmena ani náhrada výdavkov exekútorovi nepatrí; to neplatí, ak je tu dôvod, ktorý možno oprávnenému pričítať.
(3) Za zaplatenie trov exekútora oprávneným v rozsahu odmeny a paušálnych výdavkov ručia spoločne a nerozdielne tí, ktorí boli oprávnenými od začatia exekúcie. Ustanovenia Občianskeho zákonníka o ručení sa použijú rovnako. Ak tieto osoby na výzvu exekútora svoju povinnosť dobrovoľne nesplnia, možno nárok voči nim uplatniť na ich všeobecnom súde žalobou.
(4) V ostatných prípadoch platí trovy exekútora povinný, a to splnením vymáhaného nároku alebo tým, že strpí ich uspokojenie zo svojho majetku podliehajúceho exekúcii.
Náhrada trov
§ 199d
(1) Oprávnený má voči povinnému nárok na náhradu účelne vynaložených trov, ktoré v exekučnom konaní platil, v rozsahu, v akom ich súd uviedol v poverení na vykonanie exekúcie alebo dodatku k povereniu na vykonanie exekúcie, ak ide o výdavky na zastupovanie v exekučnom konaní v súvislosti s návrhom povinného na zastavenie exekúcie.
(2) Povinný má voči oprávnenému nárok na náhradu účelne vynaložených trov, ktoré v exekučnom konaní platil, ak mu súd na jeho návrh priznal ich náhradu v súvislosti s rozhodnutím o zastavení exekúcie z dôvodu, ktorý možno oprávnenému pričítať.
(3) Štát má právo na náhradu trov voči tým, ktorí mali pri dokazovaní nejakú povinnosť, ak im ich vznik možno pričítať.
§ 199e
Ak je zástupcom oprávneného alebo povinného advokát, odmena za právne zastúpenie sa nahrádza podľa ustanovení o tarifnej odmene.17bc) Do začatia exekúcie má oprávnený nárok na náhradu trov právneho zastúpenia najviac vo výške odmeny za dva úkony právnej služby; a ak ide o exekúciu na vymoženie práva na peňažné plnenie, patrí mu náhrada týchto trov právneho zastúpenia najviac vo výške vymáhaného nároku podľa stavu ku dňu vydania poverenia na vykonanie exekúcie.
§ 199f
Oprávnený a povinný majú právo do 30 dní od zastavenia exekúcie súdom alebo od vydania upovedomenia o zastavení exekúcie exekútorom žiadať exekútora o vystavenie konečného vyúčtovania exekučného konania, v ktorom uvedie najmä výšku vymoženej pohľadávky oprávneného, výšku vymožených trov oprávneného a výšku vymožených trov exekútora.
§ 199g
Oprávnený zodpovedá za škodu, ktorá povinnému vznikne v súvislosti s exekučným konaním, ak nebol oprávnený podať návrh na vykonanie exekúcie.
SIEDMA ČASŤ
Procesné ustanovenia
§ 200
Použitie Civilného sporového poriadku
Na exekučné konanie sa použijú ustanovenia Civilného sporového poriadku, ak tento zákon neustanovuje inak. Ustanovenia o prostriedkoch procesného útoku, prostriedkoch procesnej obrany, koncentrácii a intervencii sa nepoužijú.
§ 201
(1) V exekučnom konaní nemožno
a) odpustiť zmeškanie lehôt,
b) podať žalobu na obnovu exekučného konania po jeho skončení.
(2) V exekučnom konaní a ani v inom konaní nemožno voči exekútorovi nariadiť neodkladné opatrenie zasahujúce do výkonu exekučnej činnosti.
(3) V exekučnom konaní môže súd výnimočne vykonať dôkazy, ktoré účastníci exekučného konania nenavrhli, ak je to nevyhnutne potrebné na zistenie skutkového stavu veci.
(4) Oslobodenie od súdnych poplatkov nemožno priznať oprávnenému, ktorý opakovane vymáha nároky nadobudnuté prevodom alebo prechodom s cieľom viesť exekúciu bez povinnosti platiť súdne poplatky; v takom prípade sa neprihliadne ani na oslobodenie od súdnych poplatkov podľa osobitného predpisu.17bd)
§ 202
Rozhodovanie súdu
(1) V exekučnom konaní koná a rozhoduje vyšší súdny úradník, ak nejde o rozhodnutie o príklepe. Sudca v exekučnom konaní koná a rozhoduje, ak ide o rozhodnutie, proti ktorému je prípustné odvolanie, a o sťažnostiach proti rozhodnutiam vyššieho súdneho úradníka. Pojednávanie súd nariaďuje, ak to pokladá za potrebné.
(2) Písomné vyhotovenie uznesenia, ktorým sudca zamieta sťažnosť proti rozhodnutiu vyššieho súdneho úradníka, nemusí obsahovať odôvodnenie, ak sa sudca stotožňuje s dôvodmi uvedenými v napadnutom rozhodnutí.
(3) Ak tento zákon neustanovuje inak, súd v exekučnom konaní rozhoduje uznesením. Proti uzneseniu je odvolanie prípustné, len ak to ustanovuje tento zákon.
(4) Dovolanie ani dovolanie generálneho prokurátora proti uzneseniu vydanému v exekučnom konaní nie je prípustné.
(5) Ak súd zastavuje exekúciu, vo výroku uznesenia uvedie dôvod, pre ktorý sa exekúcia zastavuje; to platí rovnako aj pre upovedomenie o zastavení exekúcie.
§ 203
Vypočutie
V exekučnom konaní môže súd aj bez nariadenia pojednávania nariadiť vypočutie osoby, ak jej výpoveď môže mať význam pre rozhodnutie alebo postup súdu v konaní.
ÔSMA ČASŤ
Manipulácia so spismi a ich úschova
PRVÁ HLAVA
Manipulácia so spismi
§ 204
(1) Ak je potrebné doručovať podanie účastníka konania, ustanovenia osobitného predpisu o zaručenej konverzii sa nepoužijú a vyhotovia sa rovnopisy týchto podaní v elektronickej alebo listinnej podobe. Ustanovenia osobitného predpisu o zaručenej konverzii sa nepoužijú ani na účely vedenia spisu.
(2) Ak spisy nie sú ukončené, musia byť uložené v kancelárii exekútora tak, aby boli exekútorovi aj kontrolným orgánom kedykoľvek prístupné. Ak exekútor nemá taký spis u seba, musí byť zo záznamu v príslušnom registri zrejmé, kde sa spis nachádza.
(3) Odpisy a potvrdenia zo spisov uložených v kancelárii exekútora vydáva na žiadosť osôb podľa § 205 exekútor alebo ním poverený zamestnanec.
§ 205
Nazeranie do spisov
Exekútor umožní nazerať do spisov osobám, vo vzťahu ku ktorým nemá povinnosť zachovávať mlčanlivosť, a znalcovi, ktorého takáto osoba za znalca ustanovila. Tieto osoby a znalec si z nich môžu robiť výpisy výlučne v kancelárii exekútora pod jeho dohľadom alebo pod dohľadom ním povereného zamestnanca. O nazretí do spisu sa v spise urobí záznam.
§ 207
Požičiavanie exekučných spisov
Exekútor požičia exekučné spisy na písomnú žiadosť orgánom činným v trestnom konaní, súdu, komore a ministerstvu.
§ 208
Rekonštrukcia spisov
(1) Exekútor vykonáva rekonštrukciu spisov, ktoré boli celkom alebo sčasti zničené alebo stratené.
(2) Exekútor vyhotoví osvedčené odpisy písomností, ktoré si zapožičia od účastníkov alebo od ich právnych nástupcov, od iného exekútora, od súdu, od orgánu katastra nehnuteľností, prípadne od iného orgánu alebo od znalca. Na týchto odpisoch uvedie doložku o tom, že písomnosť sa vyhotovuje namiesto zničenej alebo stratenej listiny.
(3) Exekútor môže vykonať aj potrebné zisťovanie obsahu listiny, najmä vypočutím účastníkov, prípadne ich právnych nástupcov, a obsah listiny osvedčí zápisnicou, v ktorej uvedie všetky zistené okolnosti. V osvedčení uvedie obsah tvrdení účastníkov alebo ich právnych nástupcov o obsahu listiny.
DRUHÁ HLAVA
Úschova ukončených spisov
§ 209
(1) Ukončené spisy sa ukladajú a uschovávajú v kancelárii exekútora.
(2) Ukončené spisy zostávajú uschované v kancelárii u exekútora, ktorý ich vyhotovil.
(3) Podrobnejšiu úpravu manipulácie so spismi, ich úschovu, vedenie registrov a ďalších evidenčných pomôcok upraví kancelársky poriadok, ktorý vydá ministerstvo všeobecne záväzným právnym predpisom.
TRETIA HLAVA
Exekútorský archív
§ 210
(1) V exekútorskom archíve sa uschovávajú skončené exekučné spisy, registre, odznaky, pečiatky a pečatidlá.
(2) Exekútorský archív vedie exekútor. Exekútorský archív exekútorov, ktorých úrad zanikol, vedie komora.
(3) O odovzdaní spisov, registrov, pečiatok, pečatidiel a odznaku sa spíše zápisnica.
§ 211
Výpisy, odpisy a potvrdenia zo spisov uložených v exekútorskom archíve vydáva na žiadosť oprávnených orgánov a osôb exekútor. O nazeraní do spisov a požičiavaní týchto spisov platia primerane ustanovenia § 205 až 207.
DEVIATA ČASŤ
Centrálny register exekúcií
§ 211a
(1) Komora vedie v elektronickej podobe centrálny register exekúcií (ďalej len "register exekúcií") a zodpovedá za jeho nepretržitú, plynulú a bezpečnú prevádzku. Komora sa zodpovednosti zbaví, len ak preukáže, že sa škode nemohlo zabrániť ani pri vynaložení všetkého úsilia, ktoré možno požadovať. Register exekúcií pozostáva z technického a programového vybavenia slúžiaceho na elektronické zhromažďovanie, spracúvanie, uchovávanie, vyhľadávanie a prenos dát súvisiacich s exekučnou činnosťou. Register exekúcií je verejným zoznamom dostupným na webovom sídle komory, do ktorého sa o každej právoplatne neskončenej exekúcii zapisujú tieto údaje:
a) označenie súdu, ktorý udelil poverenie na vykonanie exekúcie,
b) spisová značka súdu podľa písmena a),
c) označenie exekútora, ktorému súd udelil poverenie na vykonanie exekúcie,
d) spisová značka exekučného spisu exekútora,
e) deň, mesiac a rok
1. udelenia poverenia na vykonanie exekúcie,
2. vydania uznesenia o povolení odkladu exekúcie,
3. vydania uznesenia o zastavení exekúcie, ak sa exekúcia zastavila v časti,
f) označenie vymáhaného nároku, na ktorého vymáhanie poveril exekútora súd, ako aj údaj o aktuálnom stave vymoženia nároku a trov exekútora,
g) ak ide o povinného a oprávneného
1. fyzickú osobu, meno, priezvisko, dátum narodenia, rodné číslo, adresa bydliska,
2. fyzickú osobu - podnikateľa, meno, priezvisko, dátum narodenia, adresa bydliska alebo miesta podnikania, identifikačné číslo, ak bolo pridelené,
3. právnickú osobu, názov alebo obchodné meno, sídlo, identifikačné číslo.
(2) Ak bola exekúcia právoplatne zastavená alebo skončená inak ako zastavením, exekútor vymaže z registra všetky údaje týkajúce sa vedenej exekúcie.
(3) Zápis, zmenu a výmaz údajov podľa odsekov 1 a 2 do registra exekúcií vykonáva a za ich správnosť zodpovedá exekútor, ktorý je poverený vykonaním exekúcie, zástupca, náhradník alebo nástupca exekútora. Ak exekútor nesplní povinnosť podľa prechádzajúcej vety, vykoná zápis, zmenu alebo výmaz údajov podľa odsekov 1 a 2 bezodkladne komora, ak má vedomosť o skutočnostiach rozhodujúcich pre zápis, zmenu alebo výmaz údajov. Zápis, zmena a výmaz údajov podľa odsekov 1 a 2 sa vykonáva v lehotách a postupom, ktorý ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.
(4) Na účely zápisu, zmeny a výmazu údajov používa exekútor pri svojej činnosti technické a programové vybavenie na elektronické ukladanie, spracúvanie, vyhľadávanie a prenos dát určené vnútorným predpisom komory.
(5) Do registra exekúcií majú bezplatný prístup exekútori, orgány verejnej moci, Centrum právnej pomoci a právnická osoba so 100 % majetkovou účasťou štátu, ktorej predmetom podnikania je konsolidácia pohľadávok verejného sektora. Oprávnený a povinný majú bezplatný prístup do registra vo svojej veci.
(6) Ak povinný namieta zápis v registri exekúcií, môže podať sťažnosť proti zápisu. Sťažnosť proti zápisu v registri exekúcií komora vybaví do 14 dní od jej doručenia postupom podľa § 218b ods. 1 až 3. Ak komora námietke vyhovie, vymaže údaje z registra exekúcií v lehote na vybavenie sťažnosti.
§ 211b
(1) Komora vydá na žiadosť výpis z registra exekúcií alebo potvrdenie o tom, že určitý zápis v registri exekúcií nie je. Výpis a potvrdenie podľa predchádzajúcej vety sú verejnými listinami preukazujúcimi stav evidovaný v registri exekúcií ku dňu ich vydania; rodné číslo sa v nich neuvádza. Údajov uvedených vo výpise a potvrdení sa možno dovolávať, ak sa nepreukáže opak.
(2) Komore za prístup do registra exekúcií a za vydania výpisu alebo potvrdenia podľa odseku 1 patrí odmena, ktorej výšku ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.
DESIATA ČASŤ
Samospráva súdnych exekútorov
§ 212
Slovenská komora exekútorov
(1) Zriaďuje sa Slovenská komora exekútorov (§ 7) so sídlom v Bratislave. Komora je právnická osoba. V sídle komory je komora povinná zriadiť verejne dostupnú podateľňu. Osobné doručenie písomnosti komora na požiadanie vždy písomne potvrdí.
(2) Komora je samosprávnou stavovskou organizáciou, ktorá združuje všetkých exekútorov a vedie ich zoznam. Exekútor sa stáva členom komory dňom jeho vymenovania za exekútora. Členstvo v komore zaniká jeho odvolaním, smrťou alebo vyhlásením za mŕtveho.
(3) Poslaním komory a jej orgánov je chrániť záujmy exekútorského stavu, dohliadať na činnosť exekútorov a obstarávať ďalšie záležitosti, ktoré sú jej zverené týmto zákonom.
(4) Príjmy komory tvoria členské príspevky, dary a iné príjmy. Členské príspevky sú exekútori povinní platiť v určenej výške.
(5) Orgánmi komory sú
a) konferencia exekútorov,
b) prezídium komory,
c) revízna komisia,
d) vzdelávacia komisia.
(6) Funkčné obdobie členov orgánov komory je trojročné.
§ 213
Konferencia exekútorov
(1) Konferencia exekútorov je najvyšší orgán komory, ktorý tvoria exekútori zapísaní v zozname exekútorov. Ostatné orgány komory volí konferencia exekútorov.
(2) Konferenciu exekútorov zvoláva prezídium komory spravidla raz za rok. Ak o to písomne požiada aspoň tretina exekútorov, revízna komisia, prezident komory alebo minister, prezídium komory je povinné zvolať konferenciu exekútorov do jedného mesiaca odo dňa doručenia žiadosti.
(3) Konferencia exekútorov je schopná uznášať sa, ak je prítomná nadpolovičná väčšina exekútorov zapísaných v zozname exekútorov. Na platnosť uznesenia konferencie exekútorov je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny prítomných exekútorov.
(4) Konferencia exekútorov najmä
a) volí a odvoláva volených členov prezídia komory a členov ostatných jej orgánov,
b) schvaľuje organizačný poriadok a volebný poriadok,
c) zrušuje alebo mení rozhodnutia prezídia komory,
d) schvaľuje výšku ročného členského príspevku exekútorov na činnosť komory,
e) schvaľuje výšku náhrady za stratu času pri výkone funkcií v orgánoch komory,
f) prerokúva a schvaľuje správu o činnosti ostatných orgánov komory,
g) určuje počet zamestnancov komory,
h) uznáša sa o ďalších veciach, ktoré si sama vyhradí.
Prezídium komory
§ 214
(1) Prezídium komory riadi činnosť komory medzi konferenciami exekútorov, najmä
a) zastupuje komoru v styku s ministerstvami a s ostatnými ústrednými orgánmi štátnej správy, s inštitúciami, s právnickými osobami a fyzickými osobami a v medzinárodnej oblasti,
b) zastupuje, chráni a presadzuje záujmy exekútorov,
c) podáva ministrovi návrhy v prípadoch, keď to tento zákon ustanovuje,
d) volí prísediacich do databázy prísediacich disciplinárneho senátu,18)
e) vedie zoznam koncipientov, vykonáva v ňom zmeny a zabezpečuje jeho zverejňovanie a pravidelnú aktualizáciu na webovom sídle komory,
f) vykonáva kontrolu nad činnosťou exekútorov, ich zástupcov a náhradníkov exekútorov,
g) vypracúva návrh organizačného poriadku a volebného poriadku a predkladá ich konferencii exekútorov na schválenie,
h) vypracúva správu o činnosti komory a činnosti exekútorov,
i) predkladá návrh kancelárskeho poriadku ministrovi,
j) hospodári s majetkom komory,
k) schvaľuje študijný plán a skúšobný poriadok odbornej skúšky,
l) vyjadruje sa o návrhu právnych predpisov týkajúcich sa činnosti exekútorov,
m) na webovom sídle komory zverejňuje členov orgánov komory a ich zmeny,
n) na webovom sídle komory zverejňuje zástupcov exekútorov, náhradníkov exekútorov, ich zmeny a ďalšie údaje, ktorých zverejňovanie ustanovuje tento zákon,
o) na podklade údajov vedených ministerstvom zverejňuje na webovom sídle komory zoznam exekútorov,
p) vykonáva ďalšiu činnosť podľa tohto zákona.
(2) Na webovom sídle komory sa zverejňuje aj informácia o právoplatnom uložení konkrétneho disciplinárneho opatrenia exekútorovi, o pozastavení výkonu funkcie exekútora, o dátume pozastavenia výkonu funkcie exekútora a dátume jeho zániku a o prerušení výkonu funkcie exekútora, dátume prerušenia výkonu funkcie exekútora a čase jeho trvania. Na účel vedenia zoznamu exekútorov a jeho aktualizácie komora ministerstvu bezodkladne oznamuje najmä zmenu sídla exekútorského úradu podľa § 15 ods. 1 a zánik výkonu funkcie exekútora podľa § 16 ods. 1 písm. a) a b).
(3) Prezídium má jedenásť členov vrátane prezidenta komory; z nich deviatich volí a odvoláva konferencia exekútorov a dvoch vymenúva a odvoláva minister. Členovia prezídia, ktorých vymenoval minister, nemusia byť exekútormi.
(4) Prezídium komory volí a odvoláva zo svojich členov prezidenta a viceprezidenta komory. Prezident komory zastupuje komoru navonok a koná v jej mene vo všetkých veciach. V čase medzi zasadnutiami prezídia komory vydáva aj neodkladné rozhodnutia a riadi pracovníkov komory. Viceprezident komory zastupuje prezidenta komory v rozsahu určenom organizačným poriadkom.
(5) Zasadnutia prezídia komory zvoláva prezident komory spravidla raz za mesiac, najmenej raz za tri mesiace.
(6) Členstvo v prezídiu komory je nezlučiteľné s členstvom v revíznej komisii a s funkciou prísediaceho disciplinárneho senátu.
(7) Ak prezídium komory schváli dohodu, ktorá sa týka práv a povinností exekútorov podľa tohto zákona, poskytne komora znenie uzavretej dohody každému exekútorovi.
§ 215
Prezídium komory vyčiarkne zo zoznamu exekútorov toho,
a) kto zomrel alebo bol vyhlásený za mŕtveho,
b) koho odvolal minister z exekútorského úradu.
§ 216
Revízna komisia
(1) Revízna komisia má päť členov.
(2) Členovia revíznej komisie volia zo svojich členov predsedu revíznej komisie.
(3) Revízna komisia
a) preskúmava hospodárenie komory a podáva správu o výsledku hospodárenia konferencii exekútorov,
b) vyjadruje sa o návrhu rozpočtu komory,
c) schvaľuje ročný záverečný účet komory.
§ 218
Vzdelávacia komisia
(1) Vzdelávacia komisia má päť členov.
(2) Členovia vzdelávacej komisie volia zo svojich členov predsedu vzdelávacej komisie.
(3) Vzdelávacia komisia
a) vypracúva návrh študijného plánu a skúšobného poriadku a predkladá ich prezídiu komory na schválenie,
b) organizuje odborné skúšky podľa skúšobného poriadku,
c) organizuje odbornú výchovu exekútorov, koncipientov a zabezpečuje publikačnú, študijnú, dokumentačnú a informačnú činnosť.
JEDENÁSTA ČASŤ
Vybavovanie sťažností, kontrola exekučnej činnosti, disciplinárna zodpovednosť súdneho exekútora a správne delikty
PRVÁ HLAVA
Vybavovanie sťažností
§ 218a
Podávanie sťažností
(1) Fyzické osoby a právnické osoby (ďalej len „sťažovateľ“) sa môžu obracať na ministerstvo a na komoru so sťažnosťami na činnosť komory a na činnosť exekútorov. Sťažnosti na činnosť komory vybavuje ministerstvo. Sťažnosti na činnosť exekútorov vybavuje komora. Sťažovateľ môže požiadať ministerstvo o prešetrenie vybavenia jeho sťažnosti komorou.
(2) Sťažnosť sa podáva písomne alebo ústne do zápisnice. Ak je sťažnosť podaná na nepríslušnom orgáne, je tento orgán povinný sťažnosť bezodkladne postúpiť orgánu príslušnému na jej vybavenie a o postúpení sťažnosti upovedomiť sťažovateľa.
(3) Sťažnosťou nemožno nahrádzať podania, ktorých vybavenie patrí podľa tohto zákona do pôsobnosti iných orgánov. Anonymné sťažnosti sa neprešetrujú.
(4) Podanie sťažnosti nesmie byť sťažovateľovi na ujmu; to neplatí, ak sa obsahom svojho podania dopustí sťažovateľ trestného činu alebo priestupku.
§ 218b
Vybavovanie sťažností
(1) Komora je povinná vybaviť sťažnosť na činnosť exekútora bezodkladne, najneskôr do dvoch mesiacov odo dňa jej doručenia. Túto lehotu možno predĺžiť, ak v jej priebehu nemožno zabezpečiť podklady na riadne vybavenie sťažnosti; o tejto skutočnosti musí byť sťažovateľ upovedomený.
(2) Exekútor, proti ktorému sťažnosť smeruje, má právo vyjadriť sa o sťažnosti, podať vysvetlenia a poskytnúť dôkazy. Ak je to na včasné a riadne vybavenie sťažnosti potrebné, možno sťažovateľa vypočuť, ako aj osoby, ktoré môžu prispieť k prešetreniu sťažnosti.
(3) O spôsobe vybavenia sťažnosti musí byť sťažovateľ písomne upovedomený.
(4) Ak je sťažovateľ toho názoru, že sťažnosť nebola komorou riadne a včas vybavená, môže požiadať ministerstvo o prešetrenie vybavenia jeho sťažnosti komorou.
(5) Na vybavovanie sťažnosti proti činnosti komory a na prešetrovanie vybavenia sťažnosti komorou sa použijú ustanovenia odsekov 1 až 3.
§ 218c
Osobitné ustanovenie o sťažnostiach
Ak tento zákon niektoré skutočnosti súvisiace s prijímaním, evidovaním a vybavovaním sťažností neupravuje, postupuje sa podľa osobitného zákona.17c)
DRUHÁ HLAVA
Kontrola exekučnej činnosti
§ 218d
(1) Kontrolou exekučnej činnosti sa overuje najmä
a) dodržiavanie všeobecne záväzných právnych predpisov exekútorom a dodržiavanie ustanovení tohto zákona pri nakladaní s prostriedkami účastníkov konania, s ktorými disponuje exekútor,
b) dostupnosť, správnosť a úplnosť informácií o vykonávaných úkonoch exekútora pri hospodárení s prostriedkami účastníkov konania a správnosť vedenia a evidencie účtovných a iných dokladov preukazujúcich prijaté a poukázané plnenia,
c) splnenie opatrení uložených na nápravu nedostatkov zistených pri kontrole exekučnej činnosti a na odstránenie príčin ich vzniku.
(2) Kontrolu exekučnej činnosti možno vykonať na podnet súdu, na základe sťažností fyzických osôb a právnických osôb alebo na podnet prezidenta komory a iných orgánov komory alebo orgánov verejnej moci. Kontrola exekučnej činnosti sa vykoná vždy, ak o to požiada ministerstvo.
§ 218e
(1) Kontrolu exekučnej činnosti vykonajú traja exekútori poverení prezídiom komory a jeden zástupca ministerstva (ďalej len „kontrolná komisia“). Členovia kontrolnej komisie zvolia spomedzi seba predsedu kontrolnej komisie. Vykonanie kontroly exekučnej činnosti oznámi komora vždy ministerstvu spolu so žiadosťou o určenie osoby, ktorá sa za ministerstvo kontroly exekučnej činnosti zúčastní.
(2) Pri vykonávaní kontroly exekučnej činnosti sú osoby podľa odseku 1 oprávnené
a) vstupovať do objektov exekútorského úradu,
b) vyžadovať od exekútora, aby im poskytol exekučné spisy, iné doklady, ako aj vysvetlenia k veci, ktorá je predmetom kontroly exekučnej činnosti.
(3) Exekútor je povinný vytvoriť osobám podľa odseku 1 primerané podmienky na vykonanie kontroly exekučnej činnosti a poskytnúť im potrebnú súčinnosť.
(4) Pri vykonávaní kontroly exekučnej činnosti sú osoby podľa odseku 1 povinné
a) preukázať sa písomným poverením na vykonanie kontroly exekučnej činnosti a najneskôr pri jej začatí oznámiť exekútorovi jej predmet a účel,
b) vydať exekútorovi potvrdenie o prevzatí exekučných spisov, iných dokladov alebo ich kópií potrebných na vykonanie kontroly exekučnej činnosti,
c) zabezpečiť riadnu ochranu exekučných spisov prevzatých na vykonanie kontroly exekučnej činnosti pred ich stratou, zničením, poškodením a zneužitím,
d) vrátiť bezodkladne exekútorovi exekučné spisy, ak ich už nepotrebujú,
e) vyhotoviť protokol o vykonaní kontroly exekučnej činnosti s uvedením zistených nedostatkov a uložených opatrení na ich nápravu, inak záznam o vykonaní kontroly exekučnej činnosti,
f) odovzdať jedno vyhotovenie protokolu o vykonaní kontroly exekučnej činnosti, záznamu o vykonaní kontroly exekučnej činnosti a ich súčastí exekútorovi.
(5) Exekútor má právo vyjadriť sa k priebehu a ku všetkým skutočnostiam týkajúcim sa kontroly exekučnej činnosti. Exekútor je oprávnený počas kontroly exekučnej činnosti, najneskôr však do 14 dní od doručenia protokolu o vykonaní kontroly exekučnej činnosti, podať písomné námietky proti pravdivosti a preukázateľnosti zistení vyplývajúcich z kontroly exekučnej činnosti. Kontrolná komisia opodstatnenosť námietok preverí a výsledok písomne oznámi exekútorovi. Námietky exekútora proti zisteniam kontrolnej komisie a oznámenie kontrolnej komisie o výsledku preverenia námietok sú súčasťou protokolu o vykonaní kontroly exekučnej činnosti.
(6) Oznámenie o výsledku kontroly exekučnej činnosti zašle kontrolná komisia tomu, na podnet koho bola kontrola exekučnej činnosti vykonaná. Ak kontrolná komisia na základe výsledkov kontroly exekučnej činnosti zistí, že sa exekútor dopustil disciplinárneho previnenia, podá predseda kontrolnej komisie po predchádzajúcom vyjadrení prezídia komory disciplinárny návrh; súčasťou disciplinárneho návrhu je protokol o vykonaní kontroly exekučnej činnosti.
(7) Náklady kontroly exekučnej činnosti znáša komora.
(8) Podrobnosti o priebehu kontroly exekučnej činnosti upraví vnútorný predpis, ktorý vydá komora po dohode s ministerstvom.
TRETIA HLAVA
Disciplinárna zodpovednosť súdneho exekútora
§ 219
Exekútor je disciplinárne zodpovedný za disciplinárne previnenie.
§ 220
Disciplinárne previnenie
(1) Disciplinárnym previnením je zavinené porušenie povinností pri výkone činnosti exekútora, porušenie iných povinností podľa tohto zákona, porušenie sľubu, správanie, ktorým narúša dôstojnosť svojej funkcie, a pokračovanie napriek predchádzajúcej výzve vo výkone činnosti, ktorá je nezlučiteľná s funkciou exekútora. Disciplinárnym previnením je aj zavinené konanie exekútora, ktoré má za následok prieťahy v exekučnom konaní alebo v disciplinárnom konaní.
(2) Konanie uvedené v odseku 1 je závažným disciplinárnym previnením, ak vzhľadom na povahu porušenej povinnosti, spôsob konania, mieru zavinenia, jeho opakovanie alebo iné priťažujúce okolnosti je jeho škodlivosť zvýšená. Závažným disciplinárnym previnením je aj nezaplatenie právoplatne uloženej peňažnej pokuty podľa § 221 ods. 1 a 2 v lehote určenej v rozhodnutí.
Disciplinárne opatrenia
§ 221
(1) Za disciplinárne previnenie možno uložiť ako disciplinárne opatrenie
a) písomné pokarhanie,
b) peňažnú pokutu až do sumy 660 eur.
(2) Za závažné disciplinárne previnenie možno uložiť ako disciplinárne opatrenie
a) písomné pokarhanie,
b) peňažnú pokutu až do sumy 6 600 eur,
c) zbavenie výkonu funkcie exekútora.
(3) Za opakované porušenie ustanovenia § 57 ods. 2 sa uloží disciplinárne opatrenie podľa odseku 2 písm. b) alebo písm. c).
(4) Uložené disciplinárne opatrenie zverejňuje komora bezodkladne po nadobudnutí právoplatnosti disciplinárneho rozhodnutia na svojom webovom sídle, a to až do času zahladenia disciplinárneho postihu.
Pozastavenie výkonu funkcie exekútora
§ 222
(1) Exekútorovi, ktorý je trestne stíhaný za úmyselný trestný čin alebo za trestný čin súvisiaci s činnosťou podľa tohto zákona alebo proti ktorému je začaté disciplinárne konanie za závažné disciplinárne previnenie, môže minister pozastaviť výkon funkcie exekútora až do právoplatného skončenia trestného stíhania, disciplinárneho konania alebo do rozhodnutia o odvolaní z funkcie exekútora.
(2) Exekútorovi, proti ktorému je začaté disciplinárne konanie za závažné disciplinárne previnenie podľa § 29 ods. 12, minister pozastaví výkon funkcie exekútora až do právoplatného skončenia disciplinárneho konania alebo do rozhodnutia o odvolaní z funkcie exekútora.
(3) Minister pozastaví exekútorovi výkon funkcie exekútora na čas výkonu trestu odňatia slobody, ak nie sú dané dôvody na jeho odvolanie.
(4) Rozhodnutie o pozastavení výkonu funkcie exekútora môže minister zrušiť aj v priebehu disciplinárneho konania, a to bezodkladne na návrh toho, kto ho navrhol, alebo na návrh disciplinárne stíhaného exekútora alebo aj bez návrhu. Disciplinárne stíhaný exekútor môže svoj návrh na zrušenie rozhodnutia o pozastavení výkonu funkcie exekútora podať znovu najskôr po uplynutí jedného mesiaca od právoplatnosti rozhodnutia o zamietnutí jeho predchádzajúceho návrhu.
(5) Pozastavenie výkonu funkcie exekútora zaniká dňom právoplatnosti uznesenia o zastavení trestného stíhania alebo o podmienečnom zastavení trestného stíhania, rozsudku súdu alebo disciplinárneho rozhodnutia; to neplatí, ak bolo konanie, pre ktoré bol exekútorovi pozastavený výkon funkcie, trestným činom, za ktorý bol právoplatne odsúdený, alebo ak bolo exekútorovi za konanie, pre ktoré mu bol pozastavený výkon funkcie exekútora, uložené disciplinárne opatrenie zbavenie výkonu funkcie exekútora. Exekútor je povinný o týchto okolnostiach bezodkladne informovať komoru a ministerstvo.
(6) Ak pozastavenie výkonu funkcie exekútora trvá, nesmie exekútor vykonávať činnosť podľa tohto zákona. Počas pozastavenia výkonu funkcie exekútora sa § 4 nepoužije.
(7) Proti rozhodnutiu ministra o pozastavení výkonu funkcie exekútora nie je prípustný rozklad.
§ 222a
(1) Ak sa počas pozastavenia výkonu funkcie exekútora z dôvodu vedenia disciplinárneho konania za závažné disciplinárne previnenie začne trestné stíhanie proti tomuto exekútorovi, minister rozhodne o rozšírení dôvodov pozastavenia výkonu funkcie exekútora.
(2) Ak sa počas pozastavenia výkonu funkcie exekútora z dôvodu vedenia trestného stíhania začne proti exekútorovi disciplinárne konanie za závažné disciplinárne previnenie, minister rozhodne o rozšírení dôvodov pozastavenia výkonu funkcie exekútora.
(3) Proti rozhodnutiu ministra o rozšírení dôvodov pozastavenia výkonu funkcie exekútora nie je prípustný rozklad.
§ 222b
Zánik disciplinárnej zodpovednosti
(1) Zodpovednosť exekútora za disciplinárne previnenie zaniká uplynutím premlčacej lehoty, ktorá je
a) päť rokov, ak ide o disciplinárne previnenie, ktorého sa disciplinárne obvinený dopustil zavineným konaním, ktoré má za následok prieťahy v konaní,
b) tri roky v ostatných prípadoch.
(2) Premlčanie disciplinárneho previnenia sa prerušuje
a) podaním disciplinárneho návrhu za disciplinárne previnenie, o ktorého premlčanie ide, a po ňom nasledujúcimi úkonmi disciplinárneho senátu smerujúcimi k ukončeniu disciplinárneho konania alebo
b) ak sa v premlčacej lehote exekútor dopustí iného disciplinárneho previnenia.
(3) Prerušením premlčania začína plynúť nová premlčacia lehota.
§ 222c
(1) Pri posudzovaní disciplinárnej zodpovednosti exekútora sa primerane použije prvá časť Trestného zákona.
(2) Disciplinárne konanie proti exekútorom upravuje osobitný predpis.19)
§ 228f
Zahladenie disciplinárneho postihu
(1) Po uplynutí piatich rokov od právoplatnosti disciplinárneho rozhodnutia, ktorým bolo exekútorovi uložené disciplinárne opatrenie sa na účely disciplinárnej zodpovednosti hľadí na exekútora, ako keby nebol za disciplinárne previnenie postihnutý. Ak výkon disciplinárneho opatrenia v lehote podľa prvej vety neskončil, disciplinárny postih sa zahladzuje vykonaním disciplinárneho opatrenia.
(2) Ak sú splnené podmienky podľa odseku 1, na žiadosť exekútora mu predseda disciplinárneho senátu bezodkladne vydá osvedčenie o zahladení disciplinárneho postihu.
(3) Disciplinárne opatrenie podľa § 221 ods. 2 písm. c) sa nezahladzuje.
ŠTVRTÁ HLAVA
Správne delikty
§ 228i
(1) Komora sa dopustí správneho deliktu tým, že nevedie register exekúcií alebo nepostupuje podľa § 211a a 211b.
(2) Za správny delikt sa komore uloží pokuta do 16 000 eur.
(3) Správne delikty komory prejednáva a pokuty vymáha ministerstvo.
(4) Pri ukladaní pokuty ministerstvo prihliadne na povahu, závažnosť, spôsob, dĺžku a dôsledky protiprávneho konania alebo opomenutia komory.
(5) Zodpovednosť komory za správny delikt zanikne, ak ministerstvo nezačne konanie, ktorého predmetom je zodpovednosť za správny delikt, do dvoch rokov odo dňa, keď sa o ňom dozvedelo, najneskôr však do piatich rokov odo dňa, keď bol správny delikt spáchaný.
(6) Právoplatné rozhodnutie o uložení pokuty je exekučným titulom podľa § 45 ods. 2 písm. i).
(7) Výnosy pokút sú príjmom štátneho rozpočtu.
(8) Pri prejednávaní správneho deliktu a ukladaní pokuty za správny delikt sa postupuje podľa všeobecného predpisu o správnom konaní,19aa) ak tento zákon neustanovuje inak.
DVANÁSTA ČASŤ
Prechodné a záverečné ustanovenia
§ 229
Do začatia činnosti komory vykonáva jej funkciu ministerstvo, ktoré zvolá ustanovujúcu konferenciu exekútorov najneskoršie do šiestich mesiacov odo dňa účinnosti tohto zákona.
§ 230
(1) Ustanovenia § 10 ods. 1 písm. b), d) a e) sa nevzťahuje na toho, kto do 18 mesiacov od účinnosti tohto zákona ukončí odbornou skúškou špecializačné štúdium.
(2) Ustanovenia § 11 a 12 tým nie sú dotknuté.
(3) Ustanovenie § 15 sa do 31. decembra 1999 nevzťahuje na exekútorské úrady, ktoré boli zriadené podľa doterajších predpisov.
(4) Výnimka zo vzdelania udelená podľa odseku 1 prestane platiť, ak ten, komu bola táto výnimka udelená, nezačne do dvoch rokov od nadobudnutia účinnosti tohto zákona štúdium na právnickej fakulte a do ďalších piatich rokov toto štúdium úspešne neskončí. Výkon funkcie exekútora zaniká uplynutím týchto lehôt.
§ 231
Vysokoškolské vzdelanie získané v odbore právo v Českej a Slovenskej Federatívnej Republike alebo v Českej republike do 31. decembra 1993 sa považuje za vysokoškolské vzdelanie získané podľa § 10 ods. 1 písm. b) a § 21 ods. 1 písm. b). Ustanovenie § 230 tým nie je dotknuté.
§ 232
Výkon rozhodnutia uskutočňovaný na základe uznesenia súdu o nariadení výkonu rozhodnutia vydaného pred účinnosťou tohto zákona sa uskutoční podľa doteraz platných právnych predpisov; ak však pohľadávka oprávneného nebola ani čiastočne uspokojená, môže oprávnený so súhlasom súdu podať návrh na vykonanie exekúcie podľa tohto zákona. Súd postúpi vec písomne exekútorovi, pričom účinky pôvodného návrhu zostávajú zachované.
§ 233
Tam, kde sa v osobitných právnych predpisoch hovorí o súdnom výkone rozhodnutia, rozumie sa tým vykonávanie exekúcie aj podľa tohto zákona.
§ 233a
Postup ukončenia exekučných konaní začatých pred 1. aprílom 2017 a vedených podľa predpisov účinných do 31. marca 2017 upravuje aj osobitný zákon.19b)
§ 234
Exekútorskí kandidáti sa stávajú dňom účinnosti tohto zákona exekútorskými koncipientmi. Komora ich zapíše do zoznamu exekútorských koncipientov do 30 dní od nadobudnutia účinnosti tohto zákona.
§ 235
(1) Exekúcie začaté do dňa vyhlásenia tohto zákona sa dokončia podľa tohto zákona.
(2) Exekučné konania, ktoré sa začali do 1. februára 2002, sa dokončia podľa doterajších predpisov.
§ 236
Ustanovenie § 115 ods. 4 stráca platnosť 31. decembra 2002.
§ 237
Prechodné ustanovenia účinné od 1. septembra 2003
(1) Za vzdelanie podľa § 10 ods. 1 písm. b) a § 21 ods. 1 písm. b) sa považuje aj vzdelanie získané na právnickej fakulte vysokej školy so sídlom na území Českej a Slovenskej Federatívnej Republiky.
(4) Ak komora nepodá v lehote podľa odseku 3 návrh na odvolanie exekútora, ktorý nespĺňa podmienku bezúhonnosti podľa tohto zákona, minister môže po uplynutí tejto lehoty odvolať exekútora aj bez návrhu.
Prechodné a záverečné ustanovenia účinné od 1. septembra 2005
§ 238
(1) Konania začaté pred 1. septembrom 2005 sa dokončia podľa práva platného do 31. augusta 2005, ak odsek 2 neustanovuje inak.
(2) Ustanovenia § 34 ods. 1 až 3, § 37 ods. 4 a 5, § 46 ods. 3, § 47 ods. 3, § 58 ods. 5, § 134 ods. 2, § 136 ods. 3 a 4, § 145 ods. 1 sa použijú aj na konania začaté pred 1. septembrom 2005.
(3) Prezídium komory zvolá najneskôr do 31. novembra 2005 konferenciu exekútorov, ktorá zvolí nových členov disciplinárnej komisie.
(4) Exekútori, ktorí boli vymenovaní do funkcie pred 1. septembrom 2005, sú povinní zložiť zábezpeku na úhradu trov spojených so zabezpečením vykonania auditu najneskôr do 31. novembra 2005. Ak exekútor túto povinnosť nesplní, komora navrhne ministrovi jeho odvolanie podľa § 16 ods. 2 písm. j).
(5) Exekútor, ktorý k 1. septembru 2005 nemal vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa na právnickej fakulte vysokej školy v Slovenskej republike alebo nemal uznaný doklad o vysokoškolskom vzdelaní vydaný zahraničnou vysokou školou, je povinný ministerstvu preukázať najneskôr do 31. decembra 2012, že si toto vzdelanie doplnil. Ak exekútor v lehote nepreukáže splnenie tejto povinnosti, minister ho bez zbytočného odkladu odvolá.
§ 239
Ak sa vo všeobecne záväzných právnych predpisoch používa pojem „výkon exekútorského úradu", rozumie sa tým „výkon funkcie exekútora".
§ 240
Prechodné ustanovenia účinné od 1. decembra 2006
(1) Konania začaté pred 1. decembrom 2006 sa dokončia podľa doterajších právnych predpisov, ak odseky 2 až 4 alebo osobitný predpis20) neustanovujú inak.
(2) Ustanovenie § 44 ods. 7 sa použije aj na konania začaté pred 1. decembrom 2006, v ktorých súd ešte neudelil exekútorovi písomné poverenie na vykonanie exekúcie. V konaniach začatých pred 1. decembrom 2006, v ktorých už súd udelil exekútorovi písomné poverenie na vykonanie exekúcie, ale neurčil výšku preddavku na odmenu a na náhradu hotových výdavkov, súd určí túto výšku na žiadosť exekútora.
(3) Ustanovenie § 203 ods. 2 sa použije aj na konania začaté pred 1. decembrom 2006, ak sa vykonanie exekúcie na vymoženie pohľadávky na výživnom zastaví po 30. novembri 2006 z dôvodu, že majetok povinného nestačí ani na úhradu trov exekúcie.
(4) Konania o výkon cudzieho rozhodnutia, v ktorých bol návrh doručený súdu pred 1. decembrom 2006 podľa medzinárodnej zmluvy, ktorou je Slovenská republika viazaná a ktoré neboli zastavené podľa osobitného predpisu, sa dokončia podľa tohto zákona.
§ 240a
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 15. októbra 2008
Na notárske zápisnice vyhotovené pred 15. októbrom 2008 sa tento zákon nevzťahuje.
§ 241
Týmto zákonom sa preberajú právne záväzné akty Európskej únie uvedené v prílohe č. 3.
§ 242
Prechodné ustanovenia účinné od 1. decembra 2008
(1) Peňažné prostriedky na bežnom účte alebo vkladovom účte ani peňažné vklady potvrdené vkladnou knižkou, vkladovým listom alebo iným listinným cenným papierom, ktoré v rámci prípravy na prechod na euro21) slúžia ako zábezpeka na krytie hodnoty eurobankoviek alebo euromincí dodaných klientovi na jeho predzásobovanie alebo druhotné predzásobovanie v rámci prípravy na zavedenie eura21) nepodliehajú výkonu rozhodnutia podľa tohto zákona do skončenia obdobia duálneho peňažného hotovostného obehu podľa osobitného predpisu o zavedení meny euro v Slovenskej republike.22)
(2) Pri prechode na euro21) je banka a pobočka zahraničnej banky povinná najneskôr v druhý pracovný deň po dni zavedenia eura23) zablokovať peňažné prostriedky na účte na základe upovedomenia o začatí exekúcie prikázaním pohľadávky z účtu v banke alebo pobočke zahraničnej banky vydaného podľa tohto zákona, ktoré bolo banke alebo pobočke zahraničnej banky doručené v posledný pracovný deň pred dňom zavedenia eura23) alebo v prvý pracovný deň po dni zavedenia eura.23)
§ 243
Prechodné ustanovenia
(1) Tento zákon sa vzťahuje aj na konania začaté predo dňom účinnosti tohto zákona.
(2) V konaniach začatých predo dňom účinnosti tohto zákona lehota podľa § 61c ods. 2 začína plynúť dňom účinnosti tohto zákona.
(3) V konaniach začatých predo dňom účinnosti tohto zákona, v ktorých sa postihuje majetok alebo práva štátu podľa § 61c ods. 2, účinky upovedomenia o začatí exekúcie spočívajú do uplynutia lehoty podľa odseku 2.
(4) Konania začaté predo dňom účinnosti tohto zákona, ktoré postihujú majetok podľa § 61c ods. 1, súd zastaví.
§ 243a
Prechodné ustanovenia účinné od 1. januára 2013
(1) Exekútor, ktorý získal vysokoškolské vzdelanie v odbore právo v Českej a Slovenskej Federatívnej Republike alebo v Českej republike do 31. decembra 1993 a ktorý bol vymenovaný za exekútora do 31. decembra 2012, sa považuje za exekútora, ktorý spĺňa podmienku vzdelania podľa § 10 ods.1 písm. b); ustanovenie § 238 ods. 5 sa nepoužije.
(2) Občana, ktorý získal vysokoškolské vzdelanie v odbore právo v Českej a Slovenskej Federatívnej Republike alebo v Českej republike do 31. decembra 1993 a nespĺňa podmienku vzdelania podľa § 10 ods. 1 písm. b), nemožno od 1. januára 2013 vymenovať za exekútora; to neplatí, ak bol občan do 31. decembra 2012 zapísaný do zoznamu koncipientov. Na účely vymenovania občana za exekútora a zápisu občana do zoznamu koncipientov sa ustanovenie § 231 nepoužije.
§ 243b
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. novembra 2013
(1) Exekučné konania začaté pred 1. novembrom 2013 sa dokončia podľa predpisov účinných do 31. októbra 2013, ak odseky 2 a 3 neustanovujú inak.
(2) Ustanovenia § 36 ods. 8 až 13, § 46 ods. 3 až 7 a § 60 ods. 2 sa použijú aj na konania začaté pred 1. novembrom 2013.
(3) O odvolaní proti výroku o náhrade trov konania v rozhodnutí podľa § 57, ktoré bolo podané pred 1. novembrom 2013, sa rozhodne podľa predpisov účinných do 31. októbra 2013; to neplatí, ak ide o odvolanie podané proti rozhodnutiu vyššieho súdneho úradníka, o ktorom doposiaľ nerozhodol sudca.
(4) Komora poskytne do 30. novembra 2013 ministerstvu aktualizovaný zoznam exekútorov podľa stavu ku dňu 1. novembra 2013. Ministerstvo zverejní zoznam exekútorov na svojom webovom sídle do 31. decembra 2013.
(5) Exekútor podá komore správu o počte doručených návrhov oprávnených na vykonanie exekúcie, počte skončených exekučných konaní a počte neskončených exekučných konaní a komora podá ministerstvu správu o činnosti komory a činnosti exekútorov podľa § 8 ods. 7 prvýkrát v roku 2015 za kalendárny rok 2014.
(6) Exekučná prax vykonaná podľa predpisov účinných do 31. októbra 2013 sa považuje za exekučnú prax podľa predpisov účinných od 1. novembra 2013.
(7) Každému, kto pred 1. novembrom 2013 požiada o vykonanie odbornej skúšky a spĺňa podmienky pre jej vykonanie podľa predpisov účinných pred 1. novembrom 2013, umožní komora vykonať odbornú skúšku v súlade s § 10a v znení účinnom do 31. októbra 2013.
(8) Koncipient zapísaný do zoznamu koncipientov do 31. októbra 2013 vykoná prax koncipienta v trvaní podľa predpisov účinných do 31. októbra 2013.
(9) Exekútor vymenovaný do funkcie podľa predpisov účinných do 31. októbra 2013 sa na účely tohto zákona považuje za exekútora vymenovaného do územného obvodu toho krajského súdu, v ktorom má k 1. novembru 2013 sídlo exekútorského úradu.
(10) Rozsah poistenia zodpovednosti za škodu je exekútor povinný uviesť do súladu s ustanovením § 12 ods. 1 písm. b) tohto zákona najneskôr do 30. apríla 2014; inak sa má za to, že jeho poistenie zaniklo k 1. máju 2014.
(11) Ak bol podľa predpisov účinných do 31. októbra 2013 začatý audit pred 1. novembrom 2013, dokončí sa audit podľa predpisov účinných do 31. októbra 2013. Peňažná zábezpeka na úhradu trov spojených so zabezpečením vykonania auditu podľa § 12 ods. 1 písm. c) zložená exekútorom na účet komory do 31. októbra 2013 sa považuje od 1. novembra 2013 za peňažnú zábezpeku na úhradu nákladov spojených so zánikom výkonu funkcie exekútora, ibaže sa pred 1. novembrom 2013 začal audit.
(12) Kanceláriu exekútora zriadenú podľa predpisov účinných do 31. októbra 2013 exekútor zruší najneskôr do 30. apríla 2014.
(13) Ak exekútor podľa predpisov účinných do 31. októbra 2013 prijal alebo vymohol od povinného plnenie, ktoré k 1. novembru 2013 nepoukázal oprávnenému, je povinný prijaté alebo vymožené plnenie po použití podľa § 46 ods. 4 a 5 poukázať oprávnenému najneskôr do 15. novembra 2013; porušenie tejto povinnosti je závažným disciplinárnym previnením exekútora.
(14) Členovia disciplinárnej komisie dokončia svoje funkčné obdobie podľa predpisov účinných do 31. októbra 2013; k uplynutiu funkčného obdobia však nedôjde skôr, ako sa dokončia disciplinárne konania začaté podľa predpisov účinných do 31. októbra 2013.
(15) Disciplinárne konania začaté pred 31. októbrom 2013 dokončí orgán komory príslušný na vedenie disciplinárneho konania podľa predpisov účinných do 31. októbra 2013.
(16) Ak zanikne funkcia člena orgánu komory príslušného na vedenie disciplinárneho konania podľa predpisov účinných do 31. októbra 2013, vymenuje člena disciplinárneho senátu predseda disciplinárneho senátu z členov tohto orgánu.
(17) Disciplinárna komisia ako orgán komory podľa predpisov účinných do 31. októbra 2013 sa zrušuje; ustanovenia odsekov 14 a 15 tým nie sú dotknuté. V poradí prvých predsedov disciplinárnych senátov podľa tohto zákona konferencia exekútorov nevolí; predsedami disciplinárnych senátov sa stávajú členovia disciplinárnej komisie zvolení podľa predpisov účinných do 31. októbra 2013, a to na obdobie do skončenia ich funkčného obdobia podľa predpisov účinných do 31. októbra 2013. Na účely vymenovania členov disciplinárnych senátov podľa § 222c ods. 2 písm. a) navrhne prezídium komory kandidátov na členov disciplinárnych senátov najneskôr do 15. novembra 2013. Minister vymenuje členov disciplinárnych senátov podľa § 222c ods. 2 písm. a) a b) do 30. novembra 2013. Ak prezídium komory nenavrhne kandidátov na členov disciplinárnych senátov v ustanovenej lehote, vymenuje členov disciplinárnych senátov minister najneskôr do 31. decembra 2013. Ak bol návrh na začatie disciplinárneho konania doručený komore v čase, keď nebolo možné vec prideliť disciplinárnemu senátu z dôvodu, že tento nebol vytvorený, má sa za to, že disciplinárne konanie začína okamihom pridelenia návrhu disciplinárnemu senátu.
§ 243c
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. júna 2014
(1) Ustanovenia § 61b ods. 3 a § 200 ods. 2 až 4 sa použijú na exekučné konania začaté po 31. máji 2014.
(2) Ustanovenia § 63 ods. 2 a 3 sa nepoužijú, ak ku dňu účinnosti tohto zákona exekútor vykonáva exekúciu predajom nehnuteľností.
§ 243d
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2015
(1) Exekučné konanie na podklade rozhodcovského rozhodnutia vydaného v rozhodcovskom konaní, ktorého predmetom je spor spĺňajúci podmienky podľa osobitného predpisu,4ead) vydaného pred 1. januárom 2015, možno začať len do troch mesiacov od účinnosti tohto zákona. Na základe návrhu na vykonanie exekúcie podaného po tejto lehote nemožno udeliť poverenie na vykonanie exekúcie; rozhodcovské rozhodnutie prestáva účastníkov rozhodcovského konania zaväzovať.
(2) Na exekučné konania začaté v súlade s odsekom 1 alebo vedené na podklade rozhodcovského rozhodnutia vydaného v rozhodcovskom konaní, ktorého predmetom je spor spĺňajúci podmienky podľa osobitného predpisu,4ead) a ktoré neboli ukončené k 1. januáru 2015, sa použijú predpisy účinné do 31. decembra 2014.
(3) Exekútor je povinný do 30. júna 2016 vykonať zápis všetkých právoplatne neskončených exekúcií, v ktorých mu súd vydal poverenie na vykonanie exekúcie, do registra exekúcií; táto povinnosť platí aj pre zástupcu, náhradníka a nástupcu exekútora.
(4) Ak orgán komory príslušný na disciplinárne konanie alebo disciplinárny senát vytvorený podľa predpisov účinných do 31. decembra 2014 nerozhodne o disciplinárnom previnení exekútora do 31. januára 2015, disciplinárne konanie dokončí orgán komory príslušný na disciplinárne konanie vytvorený podľa predpisov účinných od 1. januára 2015. Ustanovenie prvej vety platí aj pre právoplatne neskončené odvolacie disciplinárne konanie; na tento účel sa orgán komory príslušný na disciplinárne konanie vytvorený podľa predpisov účinných od 1. januára 2015 považuje za odvolací orgán. Orgán komory príslušný na disciplinárne konanie, ktorý rozhoduje ako odvolací disciplinárny orgán, postupuje podľa predpisov účinných od 1. januára 2015; ak dôjde k zrušeniu rozhodnutia a vráteniu veci na ďalšie konanie, prejedná vec v prvom stupni podľa predpisov účinných od 1. januára 2015 orgán komory príslušný na disciplinárne konanie podľa predpisov účinných od 1. januára 2015, a ak odvolací orgán rozhodnutie potvrdí, možno toto preskúmať súdom podľa druhej hlavy piatej časti Občianskeho súdneho poriadku.
(5) Ak podľa právnych predpisov účinných do 31. decembra 2014 nedošlo k vytvoreniu disciplinárneho senátu alebo orgán komory príslušný na disciplinárne konanie bol z dôvodu neobsadenosti nečinný a nejde o prípad odvolacieho disciplinárneho konania podľa odseku 4, rozhodne orgán komory príslušný na disciplinárne konanie podľa predpisov účinných od 1. januára 2015 o návrhu na začatie disciplinárneho konania najneskôr do jedného roka od okamihu pridelenia veci orgánu príslušnému na disciplinárne konanie. Ostatné lehoty v disciplinárnom konaní začnú plynúť od okamihu pridelenia veci orgánu komory príslušnému na disciplinárne konanie.
(6) Databázy predsedov disciplinárnych senátov a členov disciplinárnych senátov vytvorené podľa predpisov účinných do 31. decembra 2014 sa k účinnosti tohto zákona zrušujú.
(7) Konferencia exekútorov zvolí členov disciplinárnej komisie tak, aby sa títo mohli ujať svojej funkcie najneskôr do dvoch mesiacov od účinnosti tohto zákona. Ak konferencia exekútorov nezvolí členov disciplinárnej komisie v lehote podľa prvej vety, zvolí členov disciplinárnej komisie prezídium komory bezodkladne, najneskôr do troch mesiacov od účinnosti tohto zákona. Ak členovia disciplinárnej komisie nebudú zvolení podľa prvej alebo druhej vety, vymenuje ich minister.
§ 243e
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2016
(1) Exekútor je povinný za podmienok uvedených v dohode podľa § 34 ods. 13 a § 95 ods. 2 elektronicky komunikovať najneskôr od 1. augusta 2016.
(2) Dohoda podľa § 34 ods. 13 uzavretá podľa predpisov účinných do 31. decembra 2015 sa považuje za dohodu uzavretú podľa § 34 ods. 13 v znení účinnom po 31. decembri 2015.
§ 243f
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným dňom vyhlásenia
(1) V exekučných konaniach, ktoré sa začali pred účinnosťou tohto zákona a v ktorých sa odo dňa účinnosti tohto zákona vyžadujú pri podaní návrhu na vykonanie exekúcie náležitosti podľa § 39 ods. 4 je oprávnený povinný doplniť návrh na vykonanie exekúcie podľa § 39 ods. 4 do 30 dní odo dňa účinnosti tohto zákona.
(2) Na exekučné konania podľa odseku 1, v ktorých do účinnosti tohto zákona nebolo rozhodnuté o žiadosti o udelenie poverenia sa ustanovenia § 39 ods. 4 a § 40 použijú rovnako.
(3) Exekúcie podľa odseku 1 sa odo dňa účinnosti tohto zákona odkladajú.
(4) Ak sa v konaniach podľa odseku 1 nepreukáže opak, platí, že sú tu dôvody na zastavenie exekúcie podľa § 57 ods. 1 písm. m).
(5) Ak oprávnený návrh na vykonanie exekúcie nedoplní v lehote podľa odseku 1, súd exekúciu zastaví.
(6) Ak oprávnený návrh na vykonanie exekúcie doplní v lehote podľa odseku 1, súd preskúma či je daný dôvod na zastavenie exekúcie podľa § 57 ods. 1 písm. m), a ak exekúciu nezastaví, rozhodne o pokračovaní exekúcie.
§ 243g
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. februára 2017
(1) Exekútor vymenovaný do funkcie pred 1. februárom 2017 je povinný uviesť svoju činnosť do súladu s ustanovením § 12 ods. 1 písm. d) najneskôr do 1. marca 2017. O tejto skutočnosti musí komore do 8. marca 2017 doručiť čestné vyhlásenie, ktorého obsahom je aj vyhlásenie o tom, že v exekučných konaniach, v ktorých mu bolo udelené poverenie na vykonanie exekúcie do 1. marca 2017 splnil voči oprávneným v takýchto konaniach povinnosti podľa § 36 ods. 8 v znení účinnom do 31. marca 2017.
(2) Zoznam exekútorov, ktorí podali čestné vyhlásenie podľa odseku 1, je komora povinná doručiť ministerstvu najneskôr do 15. marca 2017.
(3) Zoznam exekútorov, ktorí podali čestné vyhlásenie po uplynutí lehoty podľa odseku 1, avšak najneskôr do 31. januára 2018, je komora povinná doručiť ministerstvu najneskôr do 15. februára 2018.
(4) Komora najneskôr do 28. februára 2018 overí, či exekútori, ktorí podali čestné vyhlásenie podľa odseku 1 alebo odseku 4, spĺňajú predpoklady podľa § 12 ods. 1 písm. d).
(5) Komora najneskôr do 1. apríla 2018 doručí ministerstvu návrh na odvolanie exekútora, na ktorého sa ku dňu 1. marca 2018 neuplatňuje ustanovenie § 55 ods. 1 v znení účinnom od 1. apríla 2017 alebo ktorý nespĺňa predpoklady podľa § 12 ods. 1 písm. d). Ak komora návrh podľa prvej vety do 1. apríla 2018 ministerstvu nedoručí, minister odvolá exekútora aj bez návrhu.
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. apríla 2017
§ 243h
(1) Ak tento zákon v § 243i až 243k neustanovuje inak, exekučné konania začaté pred 1. aprílom 2017 sa dokončia podľa predpisov účinných do 31. marca 2017. Pravidlá pre prideľovanie vecí exekútorom podľa § 55 ods. 4 a 5 sa použijú len s ohľadom na veci pridelené podľa predpisov účinných po 1. apríli 2017.
(2) Ustanovenie § 55 ods. 1 sa použije na exekútorov, ktorí podali čestné vyhlásenie v lehote podľa § 243g ods. 1.
(3) Ustanovenie § 55 ods. 1 sa použije vo vzťahu k exekútorom podľa § 243g ods. 3 od 1. marca 2018.
§ 243i
(1) V exekučnom konaní začatom na základe návrhu na vykonanie exekúcie doručeného exekútorovi pred 1. aprílom 2017 sa musí žiadosť exekútora o udelenie poverenia na vykonanie exekúcie podať na súde príslušnom podľa predpisov účinných do 31. marca 2017 najneskôr 30. júna 2017. Ak bude žiadosť exekútora o udelenie poverenia v exekučnom konaní začatom pred 1. aprílom 2017 doručená súdu príslušnému podľa predpisov účinných do 31. marca 2016 po 30. júni 2017, súd exekútorovi žiadosť o udelenie poverenia vráti. Vrátením žiadosti o udelenie poverenia exekútorovi sa exekučné konanie zastavuje.
(2) Ak oprávnený po zastavení konania podľa odseku 1 podá návrh na vykonanie exekúcie podľa predpisov účinných od 1. apríla 2017, účinky pôvodného návrhu na vykonanie exekúcie zostávajú zachované, ak je návrh na súde príslušnom podľa predpisov účinných od 1. apríla 2017 podaný do 1. augusta 2017. O tom exekútor oprávneného poučí.
§ 243j
V exekučnom konaní začatom pred 1. aprílom 2017, ak sa exekúcia zastavila, môže súd rozhodnúť, že exekútor nemá nárok na náhradu trov exekúcie, ak sú tu dôvody hodné osobitného zreteľa, a to najmä ak exekútor pri výkone exekúcie nepostupoval v súlade so zákonom alebo ak nepredložil súdu vec na zastavenie podľa § 57 ods. 4 v znení účinnom do 31. marca 2017.
§ 243k
Ak došlo k zmene exekútora alebo k vylúčeniu exekútora v exekučnom konaní začatom pred 1. aprílom 2017, patria exekútorovi trovy v rozsahu, v akom boli plnenia vymožené alebo prijaté z majetku povinného do rozhodnutia o zmene exekútora alebo o vylúčení exekútora použité na uspokojenie nárokov exekútora v súlade s § 60 v znení účinnom od 1. apríla 2017 alebo podľa § 127, § 128 a § 164 ods. 1 v znení účinnom do 31. marca 2017.
§ 243l
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. januára 2018
Ustanovenie § 41 ods. 7 sa použije, ak ide o vyhlásenie o majetku vyžiadané po 1. januári 2018.
§ 243m
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. apríla 2018
Exekučné konania začaté pred 1. aprílom 2018 sa dokončia podľa predpisov účinných do 31. marca 2018.
§ 243n
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. decembra 2019
Správnu žalobu podľa § 228d ods. 8 tretej vety môže minister podať po doručení rozhodnutia, ktorým sa disciplinárne konanie končí, vydaného po 30. novembri 2019.
§ 243o
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. apríla 2020
Ustanovenia § 89 ods. 2 a § 111 ods. 2 v znení účinnom od 1. apríla 2020 sa použijú aj na exekučné konania podľa § 243h.
§ 243p
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. apríla 2023
(1) Na exekučné konanie začaté a právoplatne neskončené do 31. marca 2023, okrem exekučného konania podľa § 243h, sa použije tento zákon v znení účinnom od 1. apríla 2023; právne účinky úkonov, ktoré v konaní nastali do 31. marca 2023, zostávajú zachované.
(2) V konaní o návrhu na zastavenie exekúcie podanom do 31. marca 2023, okrem exekučného konania podľa § 243h, sa postupuje podľa doterajších predpisov. V konaní o návrhu na zastavenie exekúcie podanom od 1. apríla 2023, okrem exekučného konania podľa § 243h, sa použije tento zákon v znení účinnom od 1. apríla 2023.
(3) Ak poverená osoba uzatvorila zmluvu o vymáhaní pohľadávky štátu7ab) do 31. marca 2023, stáva sa účastníkom konania 1. apríla 2023; o prípadných návrhoch podľa § 36 a § 37 v znení účinnom do 31. marca 2023 súd nerozhoduje.
(4) Exekúcia vedená na podiel účastníka na majetku v príspevkovom doplnkovom dôchodkovom fonde zodpovedajúcom výške príspevkov tohto účastníka sa 1. apríla 2023 zastavuje; poskytnuté plnenie tým nie je dotknuté.
§ 243q
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. júla 2024
Ustanovenia § 89 ods. 2 a § 111 ods. 2 v znení účinnom od 1. júla 2024 sa použijú aj na exekučné konania podľa § 243h.
Čl. VII
Účinnosť
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. decembrom 1995.
Michal Kováč v. r.
Ivan Gašparovič v. r.
Vladimír Mečiar v. r.
1) § 89 ods. 9 Trestného zákona.
2) Zákonník práce.
3) § 2 ods. 5 zákona č. 131/2002 Z. z. o vysokých školách a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
3a) Zákon č. 586/2003 Z. z. o advokácii a o zmene a doplnení zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov v znení zákona č. 8/2005 Z. z.
3b) Trestný zákon v znení neskorších predpisov.
3c) § 14 ods. 3 písm. e) ôsmy bod zákona č. 330/2007 Z. z. o registri trestov a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
3ca) Zákon č. 365/2004 Z. z. o rovnakom zaobchádzaní v niektorých oblastiach a o ochrane pred diskrimináciou a o zmene a doplnení niektorých zákonov (antidiskriminačný zákon) v znení neskorších predpisov.
3caa) § 13 ods. 4 zákona č. 330/2007 Z. z. o registri trestov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
3cb) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 118/1996 Z. z. o ochrane vkladov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
3cc) § 12 ods. 4 písm. b) zákona č. 201/2008 Z. z. o náhradnom výživnom a o zmene a doplnení zákona č. 36/2005 Z. z. o rodine a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 615/2006 Z. z. v znení zákona č. 420/2019 Z. z.
3f) § 7 ods. 2 zákona č. 65/2001 Z. z. o správe a vymáhaní súdnych pohľadávok v znení neskorších predpisov.
3g) Zákon Slovenskej národnej rady č. 71/1992 Zb. o súdnych poplatkoch a poplatku za výpis z registra trestov v znení neskorších predpisov.
3h) Zákon č. 215/2004 Z. z. o ochrane utajovaných skutočností a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
3i) § 12 zákona č. 201/2008 Z. z. o náhradnom výživnom a o zmene a doplnení zákona č. 36/2005 Z. z. o rodine a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 615/2006 Z. z.
4) § 4 ods. 1 zákona č. 153/2001 Z. z. o prokuratúre v znení neskorších predpisov.
§ 2 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 171/1993 Z. z. o Policajnom zbore v znení neskorších predpisov.
4ead) Zákon č. 335/2014 Z. z. spotrebiteľskom rozhodcovskom konaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
5) Zákon č. 136/2001 Z. z. o ochrane hospodárskej súťaže a o zmene a doplnení zákona Slovenskej národnej rady č. 347/1990 Zb. o organizácii ministerstiev a ostatných ústredných orgánov štátnej správy Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov.
6) § 5, § 10 až 13 a 17 zákona č. 297/2008 Z. z. o ochrane pred legalizáciou príjmov z trestnej činnosti a o ochrane pred financovaním terorizmu a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
6b) Napríklad § 10 ods. 9 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 303/1995 Z. z. o rozpočtových pravidlách v znení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 386/1996 Z. z., § 18a zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 278/1993 Z. z. o správe majetku štátu v znení zákona č. 72/1999 Z. z.
7) Zákon č. 201/2008 Z. z. v znení neskorších predpisov.
7a) Napríklad zákon č. 215/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 324/2011 Z. z. o poštových službách a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, zákon č. 483/2001 Z. z. o bankách a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, zákon č. 351/2011 Z. z. o elektronických komunikáciách v znení neskorších predpisov.
7aa) § 17 a 18 zákona č. 215/2004 Z. z. v znení zákona č. 255/2006 Z. z.
7ab) § 16 ods. 7 zákona č. 374/2014 Z. z. o pohľadávkach štátu a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
7b) § 73 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 171/1993 Z. z. v znení neskorších predpisov.
7c) § 5 ods. 1 zákona č. 351/2011 Z. z. o elektronických komunikáciách v znení neskorších predpisov.
7d) Napríklad § 113 ods. 1 zákona č. 8/2009 Z. z. o cestnej premávke a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, § 91 zákona č. 483/2001 Z. z. v znení neskorších predpisov.
7da) § 70 ods. 11 zákona č. 8/2009 Z. z. v znení zákona č. 48/2023 Z. z.
7db) § 112 ods. 11 zákona č. 8/2009 Z. z. v znení zákona č. 48/2023 Z. z.
7dc) § 82k zákona č. 757/2004 Z. z. o súdoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 87/2015 Z. z.
7e) Napríklad čl. 132 ods. 3, čl. 263, 277, 288, 299 a čl. 325 ods. 1 Zmluvy o fungovaní Európskej únie (Ú. v. EÚ C 202, 7. júna 2016).
7f) § 8 zákona č. 466/2009 Z. z. o medzinárodnej pomoci pri vymáhaní niektorých finančných pohľadávok a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
7fa) § 6 ods. 3 zákona č. 233/2019 Z. z. o ukončení niektorých exekučných konaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
7g) Napríklad § 105 a § 161 ods. 3 zákona č. 7/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
7h) Zákon č. 65/2001 Z. z. o správe a vymáhaní súdnych pohľadávok v znení neskorších predpisov.
7i) Napríklad § 47 zákona č. 244/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov.
7j) Napríklad čl. 26 nariadenia Rady (ES) č. 4/2009 z 18. decembra 2008 o právomoci, rozhodnom práve, uznávaní a výkone rozhodnutí a o spolupráci vo veciach vyživovacej povinnosti (Ú. v. EÚ L 7, 10. 1. 2009) v platnom znení, nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) č. 650/2012 zo 4. júla 2012 o právomoci, rozhodnom práve, uznávaní a výkone rozhodnutí a prijatí a výkone verejných listín v dedičských veciach a o zavedení európskeho osvedčenia o dedičstve (Ú. v. EÚ L 201, 27. 7. 2012) v platnom znení, Lugánsky dohovor zo 16. septembra 1988 o právomoci a výkone rozsudkov v občianskych a obchodných veciach, ktorým sa rozširuje pôsobnosť pravidiel obsiahnutých v Bruselskom dohovore z roku 1968 na niektoré členské štáty Európskeho združenia voľného obchodu.
7k) Napríklad § 67 ods. 4 zákona č. 97/1963 Zb. o medzinárodnom práve súkromnom a procesnom v znení neskorších predpisov.
7l) Napríklad nariadenie (EÚ) č. 1215/2012 v platnom znení, nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 805/2004 z 21. apríla 2004, ktorým sa vytvára európsky exekučný titul pre nesporné nároky (Ú. v. EÚ L 143, 30. 4. 2004) v platnom znení, nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1896/2006 z 12. decembra 2006, ktorým sa zavádza európske konanie o platobnom rozkaze (Ú. v. EÚ L 399, 30. 12. 2006) v platnom znení, nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 861/2007 z 11. júla 2007, ktorým sa ustanovuje Európske konanie vo veciach s nízkou hodnotou sporu (Ú. v. EÚ L 199, 31. 7. 2007) v platnom znení, nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) č. 606/2013 z 12. júna 2013 o vzájomnom uznávaní ochranných opatrení v občianskych veciach (Ú. v. EÚ L 181, 29. 6. 2013).
7la) § 14 ods. 2 zákona č. 374/2014 Z. z. o pohľadávkach štátu a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 87/2015 Z. z.
7m) Napríklad zákon č. 65/2001 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 563/2009 Z. z. o správe daní (daňový poriadok) a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení neskorších predpisov, zákon č. 461/2003 Z. z. o sociálnom poistení.
7n) Napríklad čl. 36 ods. 2 nariadenia (EÚ) č. 1215/2012.
7o) Napríklad Zmluva medzi Československou socialistickou republikou a Zväzom sovietskych socialistických republík o právnej pomoci a právnych vzťahoch v občianskych, rodinných a trestných veciach (Vyhláška ministra zahraničných vecí č. 95/1983 Zb.), zmluva medzi Československou socialistickou republikou a Socialistickou federatívnou republikou Juhosláviou o úprave právnych vzťahov v občianskych, rodinných a trestných veciach (Vyhláška ministra zahraničných vecí č. 207/1964 Zb.), § 64 zákona č. 97/1963 Zb. v znení neskorších predpisov, § 50 zákona č. 244/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov.
7p) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 46/1993 Z. z. o Slovenskej informačnej službe v znení neskorších predpisov.
Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 198/1994 Z. z. o Vojenskom spravodajstve v znení neskorších predpisov.
7q) § 75 ods. 1 zákona č. 215/2004 Z. z. o ochrane utajovaných skutočností a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
7r) § 82a zákona č. 757/2004 Z. z. o súdoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
7ra) § 52 zákona č. 563/2009 Z. z.
7rb) § 25a zákona č. 580/2004 Z. z. o zdravotnom poistení a o zmene a doplnení zákona č. 95/2002 Z. z. o poisťovníctve a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
7rc) Napríklad čl. 107 Zmluvy o fungovaní Európskej únie, zákon č. 358/2015 Z. z. o úprave niektorých vzťahov v oblasti štátnej pomoci a minimálnej pomoci a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o štátnej pomoci).
7s) Zákon č. 7/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
7t) Zákon č. 7/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
7u) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 278/1993 Z. z. v znení neskorších predpisov.
7v) Zákon č. 442/2002 Z. z. o verejných vodovodoch a verejných kanalizáciách a o zmene a doplnení zákona č. 276/2001 Z. z. o regulácii v sieťových odvetviach v znení neskorších predpisov.
7x) § 81 zákona č. 79/2015 Z. z. o odpadoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
7y) § 2 písm. a) zákona č. 657/2004 Z. z. o tepelnej energetike v znení neskorších predpisov.
7z) § 2 písm. k) zákona č. 657/2004 Z. z.
8) Napríklad Zákonník práce, zákon č. 553/2003 Z. z. o odmeňovaní niektorých zamestnancov pri výkone práce vo verejnom záujme a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
8a) Zákon č. 461/2003 Z. z. o sociálnom poistení v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 580/2004 Z. z. o zdravotnom poistení a o zmene a doplnení zákona č. 95/2002 Z. z. o poisťovníctve a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 328/2002 Z. z. o sociálnom zabezpečení policajtov a vojakov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 43/2004 Z. z. o starobnom dôchodkovom sporení a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
8b) Zákon č. 195/1998 Z. z. o sociálnej pomoci v znení neskorších predpisov.
8c) § 2 písm. a) zákona č. 65/2001 Z. z. o správe a vymáhaní súdnych pohľadávok v znení neskorších predpisov.
8d) § 231 Civilnéhho sporového poriadku.
§ 121 Civilného mimosporového poriadku.
8e) § 78e zákona č. 328/2002 Z. z. v znení zákona č. 87/2024 Z. z.
§ 77a až 77d zákona č. 461/2003 Z. z. v znení zákona č. 87/2024 Z. z.
11) § 716 a nasl. Obchodného zákonníka.
11a) Zákon č. 599/2003 Z. z. o pomoci v hmotnej núdzi a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
11aa) Zákon č. 447/2008 Z. z. o peňažných príspevkoch na kompenzáciu ťažkého zdravotného postihnutia a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
11aaa) § 64 až 70 zákona č. 305/2005 Z. z. o sociálnoprávnej ochrane detí a o sociálnej kuratele a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
11aab) Zákon č. 448/2008 Z. z. o sociálnych službách a o zmene a doplnení zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov.
11aac) § 69b zákona č. 222/2004 Z. z. o dani z pridanej hodnoty v znení zákona č. 246/2012 Z. z.
11ab) Zákon č. 527/1990 Zb. o vynálezoch, priemyselných vzoroch a zlepšovacích návrhoch v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 478/1992 Zb. o úžitkových vzoroch v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 55/1997 Z. z. o ochranných známkach v znení zákona č. 577/2001 Z. z.
Zákon č. 146/2000 Z. z. o ochrane topografií polovodičových výrobkov.
11ad) § 148 ods. 3 Obchodného zákonníka.
11b) § 88 Obchodného zákonníka.
11ba) § 2 Obchodného zákonníka.
§ 12a až 12e zákona č. 105/1990 Zb. o súkromnom podnikaní občanov v znení zákona č. 219/1991 Zb. a zákona č. 455/1991 Zb.
11bb) § 2 až 6 zákona Slovenskej národnej rady č. 307/1992 Zb. o ochrane poľnohospodárskeho pôdneho fondu.
§ 7 nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 95/1994 Z. z., ktorým sa vykonávajú niektoré ustanovenia zákona č. 328/1991 Zb. o konkurze a vyrovnaní v znení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 122/1993 Z. z. týkajúce sa dlžníkov hospodáriacich na pôde.
11bc) Zákon č. 43/2004 Z. z.
11bca) Zákon č. 650/2004 Z. z. o doplnkovom dôchodkovom sporení a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
11bd) § 6 ods. 3 nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 42/2004 Z. z. o Obchodnom vestníku.
11be) § 151ma Občianskeho zákonníka.
11c) § 24 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 277/1994 Z. z. v znení neskorších predpisov.
11d) Zákon č. 140/1998 Z. z. v znení neskorších predpisov.
11e) § 11 zákona č. 541/2004 Z. z. o mierovom využívaní jadrovej energie (atómový zákon) a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
11f) § 5 ods. 3 zákona č. 541/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
11g) § 64 zákona č. 36/2005 Z. z. o rodine a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
12) § 2 písm. e) zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 202/1995 Z. z. Devízový zákon a zákon, ktorým sa mení a dopĺňa zákon Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov.
12b) Zákon č. 566/2001 Z. z. o cenných papieroch a investičných službách a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o cenných papieroch).
13) Zákon č. 566/2001 Z. z. v znení neskorších predpisov.
13a) § 20 zákona č. 330/2000 Z. z. o burze cenných papierov.
13b) Napríklad zákon č. 566/2001 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 191/1950 Zb. zákon zmenkový a šekový, zákon č. 144/1998 Z. z. o skladiskovom záložnom liste, tovarovom záložnom liste a o doplnení niektorých ďalších zákonov.
13ba) § 137 písm. c) Civilného sporového poriadku.
13c) Vyhláška Ministerstva spravodlivosti Slovenskej republiky č. 492/2004 Z. z. o stanovení všeobecnej hodnoty majetku.
13d) § 151h, § 151ma a 151md Občianskeho zákonníka.
14) Civilný sporový poriadok.
15) § 476 a nasl. Obchodného zákonníka.
16) § 481 Obchodného zákonníka.
17) § 8 a 9 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 188/1994 Z. z. o ochrane hospodárskej súťaže.
17a) § 46 ods. 8 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. o katastri nehnuteľností a o zápise vlastníckych a iných práv k nehnuteľnostiam (katastrálny zákon) v znení zákona č. 173/2004 Z. z.
17b) § 35 až 39 zákona č. 305/2013 Z. z. o elektronickej podobe výkonu pôsobnosti orgánov verejnej moci a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o e-Governmente) v znení neskorších predpisov.
17ba) § 108 Civilného sporového poriadku.
17bb) § 3 zákona č. 222/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
17bc) § 9 až 14 vyhlášky Ministerstva spravodlivosti Slovenskej republiky č. 655/2004 Z. z. o odmenách a náhradách advokátov za poskytovanie právnych služieb v znení neskorších predpisov.
17bd) § 4 zákona Slovenskej národnej rady č. 71/1992 Zb. o súdnych poplatkoch a poplatku za výpis z registra trestov v znení neskorších predpisov.
17c) Zákon č. 152/1998 Z. z. o sťažnostiach.
17d) Zákon č. 283/2002 Z. z. o cestovných náhradách v znení neskorších predpisov.
18) § 9 ods. 1 písm. b) zákona č. 432/2021 Z. z. o disciplinárnom poriadku Najvyššieho správneho súdu Slovenskej republiky a o zmene a doplnení niektorých zákonov (disciplinárny súdny poriadok).
19) Zákon č. 432/2021 Z. z.
19a) § 181 ods. 1 Správneho súdneho poriadku.
19aa) Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení neskorších predpisov.
19b) Zákon č. 233/2019 Z. z. o ukončení niektorých exekučných konaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
20) § 102c zákona č. 578/2004 Z. z. o poskytovateľoch zdravotnej starostlivosti, zdravotníckych pracovníkoch, stavovských organizáciách v zdravotníctve a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 527/2006 Z. z.
21) § 1 ods. 1 zákona č. 659/2007 Z. z. o zavedení meny euro v Slovenskej republike a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 70/2008 Z. z.
22) § 1 ods. 2 písm. f) a § 3 a nasl. zákona č. 659/2007 Z. z.
23) § 1 ods. 2 písm. e) zákona č. 659/2007 Z. z.
Príloha č. 3 k zákonu č. 233/1995 Z. z. v znení zákona č. 84/2007 Z. z.
ZOZNAM PREBERANÝCH PRÁVNE ZÁVÄZNÝCH AKTOV EURÓPSKEJ ÚNIE
Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2004/48/ES z 29. apríla 2004 o vymožiteľnosti práv duševného vlastníctva (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 17/zv. 2, Ú. v. EÚ L 157, 30. 4. 2004).