+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o pozemkových spoločenstvách
Zákon o pozemkových spoločenstvách (97/2013)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 26.03.2013
Platnosť od: 23.04.2013
Účinnosť od: 01.05.2013
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Účinnosť od Novela Zákon
27.02.2014 34/2014  
01.05.2013 *  
01.10.2013 *  
01.07.2018 110/2018  
01.10.2018 110/2018  
Hatályos 2018. október 1-től

Tt. 97/2013.

Törvény
A KÖZBIRTOKOSSÁGRÓL


2013. március 26.


Módosítva:
Tt. 34/2014., hatályos 2014. február 27-től
Tt. 110/2018., hatályos 2018. július 1-től
Tt. 110/2018., hatályos 2018. október 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt hozta:


Alapvető rendelkezések

1. §
(1) E törvény 
a) a telek-közbirtokosságok (továbbiakban: közbirtokosság) létrejöttét, jogállását, gazdálkodását és megszűnését,
b) a közbirtokosság tagjainak jogait, kötelességeit, illetve a tagok és a Szlovák Földalap1) (továbbiakban: "földalap") és a vagyonkezelő1a) egymás közötti viszonyait,
c) a közös ingatlannal és az azon belüli részesedésekkel való rendelkezés feltételeit,
d) a közbirtokosságoknak a telek-közbirtokossági nyilvántartásba (továbbiakban: "nyilvántartás") való bejegyzését, illetve ezek adatváltozásainak bejegyzését,
e) a járási hivataloknak a közbirtokosságok állami felügyelete során gyakorolt hatásköreit,
f) közigazgatási szabálysértéseket és szankciókat szabályozza.
(2) E törvény szabályozza azon tulajdonostársak tulajdonában lévő közös ingatlannal való rendelkezést is, akik vonatkozásában a közbirtokosság megszűnt.

2. §
(1) E törvény alkalmazásában közbirtokosság
a) az olyan, közös ingatlanban meglevő részesedések tulajdonosainak erdő- és legelő-közbirtokossága, amelyre külön jogszabályok vonatkoztak2) és amely külön jogszabályok szerint jött létre,3)
b) a külön jogszabályok4) szerint alapított erdő-közbirtokosság, legelő-közbirtokosság vagy telek-közbirtokosság,
c) a közös ingatlan tulajdonosainak közbirtokossága,
d) a közösen művelt ingatlanok tulajdonosai által alapított közbirtokosság; közösen művelt ingatlannak minősül az a mezőgazdasági telek vagy erdőtelek, amelynek tulajdonosa e telkek más tulajdonosaival közösen közbirtokosságot alapít e telkek közös művelésének és használatának céljából.
(2) A közös ingatlanok tulajdonosainak és a közösen művelt ingatlanok tulajdonosainak jogaira és kötelezettségeire a Polgári Törvénykönyv rendelkezései vonatkoznak, kivéve ha a 8. § (1) bekezdés, a 9. § (1)-(3) és (7)-(12) bekezdések, 10. § (4) bekezdés és a 15. § (2)-(5) bekezdések másként rendelkeznek.
(3) A közös tulajdonban lévő ingatlan átruházása vagy átvétele során a közös tulajdonban nem keletkezhet olyan tulajdonrész, amelynek területe 2 000 m2-nél kisebb; tulajdonhányadok összevonásával keletkezhet olyan tulajdonrész, amelynek alapterülete kisebb 2 000 m2-nél.

A közbirtokosság alapítása és létrejötte

3. §
Az e törvény szerinti közbirtokosság jogi személy.5)

4. §
(1) Az e törvény szerinti közbirtokosságot a közös ingatlan tulajdonosai vagy a közösen művelt ingatlanok tulajdonosai által megkötött telek-közbirtokosságról szóló szerződéssel (továbbiakban: "közbirtokossági szerződés") alapítják meg. A közbirtokosság alapításáról a közös ingatlan tulajdonosai a társtulajdoni részesedések nagysága alapján számított többségi szavazással döntenek, vagy a többségi szavazással azon telkek társtulajdoni részesedésének nagysága alapján, amelyek közösen művelt ingatlanokká válnak;5a) a közbirtokosság alapításáról és a közbirtokosság szervei tagjainak megválasztásáról közjegyző által felvett jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek részét képezi a szavazáson megjelent ingatlantulajdonosok vagy képviselőik jelenléti íve. A közös ingatlanban meglevő részesedés azon tulajdonosa, aki nem akar a közbirtokosság tagjává válni, a közbirtokosság alapítása során saját részesedését megvételre kínálhatja fel a közös ingatlanban meglevő más részesedés tulajdonosának.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közbirtokosság a közbirtokosság nyilvántartásba való bejegyzésének napjával jön létre.
(3) A közbirtokosság megnevezésének tartalmaznia kell a "telek-közbirtokosság" megjelölést vagy a "tel.-közbirt." vagy "t.-k." rövidítést. A közbirtokosság megnevezése nem lehet azonos más közbirtokosság nevével.

5. §
(1) A közbirtokossági szerződést írásba kell foglalni, és tartalmaznia kell
a) a közbirtokosság megnevezését,
b) a közbirtokosság székhelyének címét,
c) az adatot, hogy a közbirtokosok által közösen művelt ingatlanokról van-e szó a 2. § 1. bek. d) pontja értelmében,
d) a közbirtokosság szerveit, ezek jogosultságait és kötelességeit,
e) a közbirtokosság szervei megválasztásának és visszahívásának módját, illetve a választási időszakot,
f) a közbirtokosság tagjainak jogait és kötelességeit,
g) a közbirtokosság tevékenységének 19. § (1) bekezdése szerinti fajtáját,
h) az arra vonatkozó adatot, hogy a közbirtokosság végez-e majd a 19. § (3) bekezdés szerinti vállalkozási tevékenységet,
i) a közös ingatlanban meglevő azon részesedések számát, amelyeket, illetve amelyekkel a földalap a 10. § (1) és (2) bekezdések szerint kezel, illetve rendelkezik, vagy amelyeket jogi személy a 10. § (6) bekezdés szerint kezel,
j) a (2) bekezdés, a 13. § (1) bekezdés d) pontja, a 13. § (4) és (5) bekezdés, illetve a 15. § (1), (3) és (4) bekezdések szerinti egyéb tényeket,
k) a közbirtokossági szerződés felmondásának vagy az attól való elállásnak az okát, ha közösen művelt ingatlan tulajdonosáról van szó, valamint a közös ingatlan művelésének fennállása idején keletkezett valós és célirányos költségek megtérítésének vagy kiegyenlítésének módját és nagyságát.
(2) A közbirtokosság alapszabályt bocsát ki, amely részletesebben szabályozza különösen a közbirtokosság tagjainak jogait és kötelességeit, a közbirtokosság belső szerveződését, szerveinek hatáskörét, a közgyűlés összehívásának és ülésezésének módját, a közgyűlés szavazási rendjét és a közbirtokosság gazdálkodási alapelveit, kivéve, ha ezeket a közbirtokossági szerződés szabályozza.
(3) A közbirtokossági szerződésnek részét képezi még
a) a közbirtokossági közösség tagjainak névsora (a továbbiakban csak „a tagok névsora”),
b) a közbirtokosság tagjainak tulajdonában lévő közös ingatlanok vagy közösen művelt ingatlanok jegyzéke (a továbbiakban csak „az ingatlanok jegyzéke”) a 18. § 2. bek. értelmében.
(4) Kérésre a közbirtokossági közösség a tagjának kiadja a közbirtokossági szerződés és az alapszabályzat egy példányát, amennyiben ilyet a közbirtokosság kiadott; a közbirtokosságról szóló szerződést vagy az alapszabályzatot a tagnak közokiratként vagy elektronikus formában lehet kiadni.

A közbirtokosság megszüntetése és megszűnése

6. §
(1) A közbirtokosság megszüntetésére
a) tagjainak száma ötnél kevesebbre csökken,
b) a közbirtokosság megszüntetéséről szóló bírósági határozatban megjelölt nappal, vagy e határozat jogerőre emelkedésének napjával,
c) a csődeljárásnak a vagyonfelosztási határozat teljesítését követő megszüntetésével, a csődeljárás a miatt történő megszüntetésével, hogy az adós vagyona nem elégséges a csődbiztos költségeinek és díjazásának fedezésére, a csődeljárás megindítására vonatkozó kérelemnek a vagyonhiány miatti elutasításával, a csődeljárás vagyonhiány miatti felfüggesztésével, a csődeljárás vagyonhiány miatti megszüntetésével vagy a csődeljárásnak a maradékvagyon végső felosztását követő megszüntetésével,
d) a közgyűlés döntésével kerül sor.
(2) A közbirtokosság tagja indítvány nyújthat be a bíróságon a közbirtokosság megszüntetésére, ha
a) a közbirtokosság nem fejt ki tevékenységet, és
b) a bizottságnak vagy a felügyelőtanácsnak nincs kellő számú tagja és helyükre nem léptek be póttagok, nem került sor új bizottsági vagy felügyelőtanácsi tagok választására a megbízatási időszak lejártát követően és ismételten sem került sor az új bizottság vagy felügyelőtanács megválasztására.

7. §
(1) Ha a közbirtokosság felszámolással szűnik meg, a közbirtokosság felszámolására a Kereskedelmi Törvénykönyv gazdasági társaságok felszámolására vonatkozó6) rendelkezéseit kell arányosan alkalmazni, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik.
(2) A közbirtokosság, mely megszűnőben van, csak a megszűnéssel kapcsolatos tevékenységet végezhet. A megszűnő közbirtokosság köteles a megszűnésétől számított 30 napon át biztosítani a gondoskodást a mezőgazdasági területről7) vagy kijelölni az erdő8) művelőjét.
(3) A közbirtokosság a nyilvántartásból való törlése napján szűnik meg. A közbirtokosság nem alakíthatja át jogi formáját szövetkezetté vagy kereskedelmi társasággá,9) sem más jogi személlyé;10) ez nem érinti a tagok azon jogát, hogy szövetkezetet, kereskedelmi társaságot vagy más jogi személyi formát hozzanak létre.

8. §
A közös ingatlan
(1) Közös ingatlan alatt a jelen törvény egyetlen olyan ingatlant ért, amely több telekből/földterületből állhat és amelyre külön jogszabályi előírások vonatkoznak.2) A közös ingatlan részesedési társtulajdonosi viszonyai megszüntethetők vagy rendezhetők külön jogszabályi előírás alapján.11) Az építmény nem közös ingatlan.
(2) A telekből vagy a közös ingatlanba tartozó telkekből a társtulajdonosok döntése alapján elkülöníthető újonnan létrehozott telek (a továbbiakban csak „a közös ingatlan leválasztott része”). A közös tulajdon leválasztott része a kataszteri nyilvántartásba történő bejegyzése napjától megszűnik közös ingatlan lenni. A közös tulajdon leválasztott része közösen művelt ingatlanná válik, ha a tulajdonosai nem hoznak más döntést.
(3) Közös ingatlanba tartozó új telek létrejöttével nem jön létre közös ingatlan leválasztott része.

9. §
A közös ingatlanban meglevő részesedés tulajdonosa
(1) A 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti közbirtokosság tagjai a közös ingatlanban meglevő részesedések összes tulajdonosai. A közgyűlés döntéshozatala során a földalap kizárólag akkor gyakorolja a közbirtokosság azon tagjának jogait, akinek a közös ingatlanban meglevő részesedését a 10. § (1) és (2) bekezdései alapján kezeli, vagy amellyel rendelkezik, ha a közgyűlés a 14. § 7. §-ának a), b), d), e), i) és j) pontja szerint hoz döntést.
(2) A közbirtokosságban betöltött tagság a közös ingatlanban meglevő részesedés tulajdonjogának átruházásával vagy átszállásával jön létre, illetve szűnik meg.
(3) A közös ingatlanban meglevő részesedést megszerző személy a megszerzett részesedés szerinti terjedelemben veszi át közbirtokosság tagjának jogait és kötelességeit, és a közbirtokosság tagja jogainak és kötelességeinek gyakorlása napjától a megszerzett részesedés szerinti terjedelemben csatlakozik a közbirtokossági szerződéshez.
(4) A közbirtokosság tagjainak a közbirtokosságban betöltött tagságból eredő jogok és kötelességek gyakorlásában való részvételi arányát a közös ingatlanban meglevő részesedésük fejezi ki.
(5) Ha a közös ingatlan az ingatlankataszterben több tulajdoni lapon van nyilvántartva, és a közbirtokosság tagjainak a közbirtokossági tagságból eredő jogok és kötelességek gyakorlásában való részvételi aránya a (4) bekezdés szerint nem állapítható meg, lehetőség van arra, hogy a közbirtokosság tagjainak megállapodása vagy a közgyűlés döntése állapítsa meg azt.
(6) Ha a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti közbirtokosság esetében a közös ingatlan tulajdonosai részesedésének nagysága nem igazolható, részesedésüket egyenlő nagyságúnak kell tekinteni.14)
(7) A közös ingatlanban meglevő részesedés társtulajdonosai közötti átruházására nem vonatkozik az elővásárlási jogra vonatkozó általános rendelkezés,15) kivéve ha a 11. § (2) bekezdés szerinti átruházásról van szó.
(8) Ha a közös ingatlanban meglevő részesedés tulajdonosa harmadik személyre ruházza át a társtulajdoni részesedését, akkor köteles azt felajánlani a közös ingatlanban meglevő részesedések többi tulajdonosának; a részesedés a bizottság közvetítésével ajánlható fel. Ha a közös ingatlanban meglevő részesedések többi tulajdonosa vagy nevükben a közbirtokosság a 10. bekezdés szerint nem mutat érdeklődést, a részesedés átruházható harmadik személyre.
(9) Tilos a közös ingatlanban meglevő részesedés tulajdonjogának átruházása vagy átszállása a közös ingatlanhoz tartozó telkek csak némelyikére vonatkozóan.
(10) Ha a közbirtokosság a közös ingatlan társtulajdonosai nevében szerződést köt a közös ingatlan tulajdonjogának átruházásáról, a részesedés tulajdonosai a közös ingatlan összes tulajdonosa lesz részesedésének nagysága mértékében, a vételárat a közbirtokosság fizeti ki.
(11) A közös ingatlanban meglevő részesedés vagy a közösen művelt ingatlan tulajdonjogának a közbirtokosságra való átruházása vagy átszállása tilos, ha a közbirtokosság részesedése a közös ingatlanban vagy a közösen művelt ingatlanban meghaladná a 49%-ot.
(12) A közös ingatlan elkülönített része tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződés a közös ingatlan összes tulajdonosával azonos feltételekkel, és egyenként külön okiratok formájában is megköthető; ez nem érinti a külön jogszabály szerinti rendelkezéseket.16)
(13) A közös ingatlan elkülönített részének eladásából származó jövedelem a közös ingatlan azon tulajdonosainak bevételét képezi, akik a közös ingatlan elkülönített része tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződés részesei. A közös ingatlan elkülönített részét képező résztulajdonok kezelésére, ha azokat a földalap műveli vagy kezeli, egyedi előírások vonatkoznak.17)
(14) A szerződéssel alapított jelzálogjogra és a tulajdonjog kisajátítással való korlátozására a (12) és (13) bekezdéseket megfelelően kell alkalmazni.
(15) A közös ingatlan tulajdonosai a közös ingatlant vagy annak egy részét bérbe adhatják.

A földalap

10. §
(1) A földalap kezeli a közös ingatlan állami tulajdonban levő részesedéseit.
(2) A földlap rendelkezik azon közös ingatlanban meglevő részesedésekkel, amelyek
a) nevesítetlen tulajdonosok tulajdonát képezik vagy tulajdonjoguk nincs nyilvántartva az ingatlankataszterben,18)
b) tulajdonjogát nem igazolták.19)
(3) A földalap nem használhatja azokat a telkeket, amelyek az 1. és 2. bekezdés szerinti közös ingatlanokban található részesedésnek felelnek meg, hanem azokat a közbirtokosság használja; a földalap a nyereséghányadból vagy a bérleti díjból részesedik a 20. § szerint.
(4) A földalap csak akkor gyakorolja a közbirtokosság tagjának jogait, ha a közgyűlés a a 14. § 7. bek. a) b), d), e), i) és j) pontja szerint hoz döntést.
(5) A földalap a bírósági eljárásban vagy közigazgatási szerv előtti eljárásban a tulajdonosok nevében a közös ingatlanban meglevő részesedésekkel kapcsolatos ügyekben jár el az (1) és (2) bekezdés szerint közös ingatlanokban meglevő részesedések tulajdonjogi ügyeiben, még abban az esetben is, ha e tulajdonosok tulajdonjoga vitatott.
(6) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak az állam védelmével kapcsolatos feladatok ellátását szolgáló területeken20) elhelyezkedő közös ingatlanokban meglevő részesedések kezelésére, sem a külön jogszabály21) szerint állami tulajdonná vált közös ingatlanokban meglevő részesedések kezelésére. A közös ingatlanokban meglevő e részesedéseket külön jogszabály szerinti jogi személy kezeli.22)

11. §
(1) A földalap azokat a közös ingatlanban meglevő, állami tulajdonú, a 10. § (1) bekezdése szerint a földalap kezelésébe tartozó részesedéseknek megfelelő méretű telkeket, amelyekre vonatkozóan nem érvényesítettek restitúciós igényt,23) más személyek tulajdonába ruházhatja át. A közös ingatlanban meglevő, állami tulajdonú részesedések tulajdonjogának átruházása külön jogszabályok szerinti korlátozások alá esik.24) Az átruházás során a közös ingatlanban meglevő részesedés értékét és az ezen az ingatlanon fellehető növényzet értékét külön jogszabály25) szerint kell megállapítani.
(2) A közös ingatlanban meglevő részesedések tulajdonosait a közös ingatlanban meglevő, a 10. § (1) bekezdése szerint a földalap kezelésébe tartozó részesedések vonatkozásában elővásárlási jog illeti meg. Ha a földalap az (1) bekezdés szerint jár el, akkor a közös ingatlanban meglevő állami tulajdonú részesedést bizottságon keresztül ajánlja fel megvételre a közös ingatlanban meglevő részesedések többi tulajdonosainak, illetve megfelelő határidőt szab a közös ingatlanban meglevő részesedés átruházására vonatkozó írásos kérelem benyújtására.
(3) A földalap a közös ingatlanban meglevő részesedés tulajdonosának vagy a közbirtokosság tulajdonosok nevében benyújtott írásos kérelme alapján a közös ingatlanban meglevő részesedés tulajdonosával vagy a részesedések tulajdonosai nevében eljáró közbirtokosággal szerződést köt a közös ingatlanban meglevő részesedések átruházásáról.
(4) A közös ingatlanban meglevő részesedések vételára részletfizetéssel is kiegyenlíthető, legkésőbb a közös ingatlanban meglevő részesedések átruházásáról szóló szerződés megkötésének napjától számított tíz éven belül. A földalap a vevőnek a vételár kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettségét jelzálogszerződéssel biztosítja és az erre vonatkozó megjegyzés bejegyzése céljából kérelmet nyújt be az ingatlankataszterbe.
(5) Ha a közös ingatlan tulajdonosai közül senki, és a nevükben eljáró közbirtokosság sem mutat a megállapított határidőn belül érdeklődést a közös ingatlanban meglevő részesedések 3. bekezdés szerinti megvétele iránt, a földalap csak a közös ingatlanban meglevő részesedések tulajdonjogának 1. bekezdés szerinti átruházására vonatkozó ajánlattal azonos feltételekkel hirdethet meg nyilvános versenytárgyalást.26)
(6) A földalap a tulajdonjognak az ingatlankataszterbe való bejegyzésére vonatkozó kérelmet a közös ingatlanban meglevő részesedések átruházásáról szóló szerződés megkötését és külön jogszabály27) szerinti közzétételét követően nyújtja be. A tulajdonjogot megszerző személy a közös ingatlanban meglevő, (1) bekezdés szerinti részesedést a vételár kiegyenlítéséig28) nem ruházhatja át más személy tulajdonába, nem alapíthat rájuk dologi terhet, illetve azt más módon sem terhelheti meg; e korlátozást fel kell tüntetni a közös ingatlanban meglevő részesedések átruházásáról szóló szerződésben.
(7) A közös ingatlanban meglevő részesedések értékének megállapításával kapcsolatos költségeket, a közös ingatlanban meglevő részesedések átruházásához szükséges technikai eszközök biztosításával és a közigazgatási illetékekkel kapcsolatos költségeket a tulajdonjogot megszerző személy állja.
(8) Ha a közbirtokosság tagja külön jogszabály szerinti jogosult személy,29) a földalap az eredeti telket az általa a 10. § (1) bekezdés szerint kezelt közös ingatlanban meglevő részesedés térítésmentes átruházásával pótolhatja. Erre az átruházásra nem vonatkozik az elővásárlási jogra vonatkozó általános rendelkezés.15)

12. §
A közösen művelt ingatlan tulajdonosa
(1) A 2. § (1) bekezdés d) pont szerinti közbirtokosság tagja a közösen művelt ingatlan összes tulajdonosa. A közbirtokosság tagjává válhatnak a 2. § 1. bek. d) pontja szerint a közös ingatlan tulajdonosai is.
(2) A közösen művelt ingatlan (1) bekezdés szerinti tulajdonosa ezen ingatlant a közbirtokosság kezelésébe adhatja a 19. § szerinti célok szerinti közös megművelésre és használatra, miközben nem jön létre közös ingatlan, sem társtulajdonosi jogviszony az ingatlanra vonatkozóan. A közbirtokosság használja a részesedéseket, melyek nem tartoznak a közösen művelt ingatlanba és amelyeket a földalap vagy az ingatlankezelő kezel vagy amelyekkel a földalap vagy az ingatlankezelő rendelkezik, mégpedig a földalappal vagy ingatlankezelővel a közös használat idejére megkötött bérleti szerződés alapján.29a) Ha a közösen művelt ingatlan tulajdonosa a közösen művelt ingatlant bérbe adja, a földalap vagy ingatlankezelő bérbe adja a közösen művelt ingatlanban levő részesedését, melyet kezel vagy amellyel rendelkezik, mégpedig ugyanolyan feltételek mellett annak a bérlőnek, akinek a tulajdonos a közösen művelt ingatlant bérbe adta.
(3) A közösen művelt ingatlan tulajdonosa elállhat a közbirtokossági szerződéstől, felmondhatja azt vagy kiléphet a közbirtokosságból a közbirtokosság tagjaival való megállapodást követően. A közösen művelt ingatlan tulajdonosa, aki elállt a közbirtokossági szerződéstől, felmondta azt vagy kilépett a közbirtokosságból, köteles a közbirtokosságnak megtéríteni vagy kiegyenlíteni az ingatlan közös műveléséből fakadó indokolt és célirányos költségeket a közös ingatlanművelés időtartamára; ilyen kötelessége a földalapnak nincs, amennyiben nem értett egyet a közbirtokossági szerződéstől való elállással, annak felmondásával vagy a közbirtokosságból való kilépéssel.
(4) A 2. § (1) bekezdés d) pont szerinti közbirtokosságban betöltött tagság a közösen művelt ingatlan tulajdonjogának átruházásával vagy átszállásával jön létre, illetve szűnik meg. A közösen művelt ingatlan tulajdonjogát megszerző személy a tulajdonjog átruházásával vagy átszállásával a közbirtokosság tagjává válik és a megszerzett ingatlan terjedelmében lép a közbirtokosság tagjának helyébe annak jogai és kötelességei vonatkozásában vagy a 3. bekezdés szerint. 
(5) A 2. § (1) bekezdés d) pont szerinti közbirtokosság tagjának a közbirtokosságban betöltött tagságból eredő jogok és kötelességek gyakorlásában való részvételi arányát a közbirtokosság tagjához tartozó ingatlan méretének a közbirtokosság összes tagja közösen művelt ingatlanjainak teljes méretéből való részesedése fejezi ki, amennyiben a közbirtokossági szerződés, az alapszabályzat vagy a közgyűlési határozat másképp nem rendelkezik.

A közbirtokosság szervei

13. §
(1) A közbirtokosság szervei
a) a közgyűlés,
b) a bizottság,
c) a felügyelő bizottság,
d) a közbirtokossági szerződéssel létrehozott egyéb szerv.
(2) A közbirtokosság 1. bekezdés b)–d) pontjai szerinti szerveibe 18 évesnél idősebb természetes személyek vagy a közbirtokosság tagjának számító jogi személyek választhatók meg, ha legkésőbb a választás napjáig írásban bejelentették jelöltségüket a közbirtokosságnak. A felügyelőtanács tagja olyan természetes személy is lehet, aki nem tagja a közbirtokosságnak. A közbirtokosság 1. bekezdés b)–d) pontjai szerinti szerveiben viselt tagság a szerv megbízatási idejének lejártával, visszahívással, a természetes személy halálával vagy a jogi személy megszűnésével, illetve a tagságról történő írásbeli lemondással szűnik meg.
(3) Ha a közbirtokosság 1. bekezdés b)–d) pontjai szerinti szervének a tagja jogi személy, a közbirtokossági tag jogait és kötelességeit a közbirtokossági szervben a képviselője látja el; a jogi személy képviselőjének lecserélése nem jelenti a közbirtokossági szerv tagjának megváltozását. A jogi személy, mely a közbirtokosság 1. bekezdés b)–d) pontjai szerinti szervének tagja, köteles haladéktalanul jelenteni a közbirtokosságnak képviselője lecserélését.
(4) A közbirtokosság szerveinek választási időszaka legfeljebb öt év; közbirtokosság szervei megbízatási időszakának hossza a közbirtokossági szerződésben vagy az alapszabályban kerül megállapításra. A közbirtokosság 1. bekezdés b)–d) pontjai szerinti szervének megbízatási ideje/választási időszaka leghamarabb a közbirtokossági szerv megválasztását követő napon kezdődik meg; A közbirtokossági szerződés, az alapszabály vagy a közgyűlés későbbi időpontot is meghatározhat a megbízatási időszak kezdetének. Ha a közbirtokossági szervben megüresedett helyre póttag lép be vagy újonnan megválasztott közbirtokossági tag kerül a szervbe, a megbízatási ideje a közbirtokossági szerv megbízatási idejének végéig tart.
(5) A közbirtokosság szerveivel, kijelölésük módjával, az e szervekben betöltött tagság létrejöttével vagy megszűnésével, a póttagok ezen szervekbe történő belépésével kapcsolatos és a működésüket szabályozó részleteket a közbirtokossági szerződés vagy az alapszabály határozza meg.

14. §
(1) A közbirtokosság legfelsőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlést a közbirtokosság összes tagja alkotja.
(2) A közgyűlés tanácskozását a bizottság legalább évente egyszer összehívja. A bizottság köteles a közgyűlés tanácskozására legalább 30 nappal a közgyűlés ülése előtt meghívni a közbirtokosság minden tagját, a földalapot, ha a földalap részesedéseket kezel a művelt közös ingatlanban vagy azokkal rendelkezik, és az ingatlankezelőt, ha az ingatlankezelő a közösen művelt ingatlanban részesedéssel bíró tulajdonos jogainak végrehajtója. A bizottság legalább 25 nappal a közgyűlés tanácskozásának időpontja előtt hirdetményt tesz közzé a közgyűlés üléséről (a továbbiakban csak „hirdetmény”) a szokásos hirdetési felületén, a honlapján vagy országos terjesztésű médiumban; a szokásos hirdetési felületet a közbirtokosság az alapszabályzatában határozza meg. A bizottság köteles tájékoztatni a járási hivatalt a közgyűlés üléséről a kitűzött időpontot megelőző 30. napig.
(3) A bizottság a közgyűlés ülésére szóló meghívóban és a közgyűlés ülésére vonatkozó közleményben (a továbbiakban csak „meghívó”) feltünteti a közbirtokosság megnevezését és székhelyét, a közgyűlés ülésének helyét, napját és időpontját, a részleges gyűlésre vagy a közgyűlés rendkívüli ülésére vonatkozó adatot, a közgyűlés ülésének programját és az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy az ülésen való részvétel meghatalmazott képviselő útján is lehetséges. A bizottság a meghívóban feltüntetheti, hogy ha a közgyűlésen a jelenlét nem lesz kielégítő a 15. § 2. bek. szerinti döntéshozatalhoz, az ülést csak 1. számú részleges ülésnek fogja tekinteni; egyben feltünteti a további részleges ülésék helyszínét, napját és időpontját. Ha a közös ingatlanban meglevő részesedés tulajdonosa a bizottság közvetítésével a 9. § (7) bekezdése alapján felkínálja részesedését, vagy ha a földalap a 11. § (2) bekezdés szerinti, állami tulajdonú részesedését kínál fel, a bizottság e tényt feltünteti a közgyűlés ülésének programjában.
(4) Ha a közgyűlési meghívóban és a hirdetményben az ülés programpontja nem a 7. bekezdés i) vagy j) pontja szerint vannak feltüntetve, az ilyen programpont pótlólagosan nem vehető fel a közgyűlés napirendjére.
(5) A bizottság köteles összehívni a közgyűlés ülését, ha ezt a közbirtokosság tagjai szavazatainak legalább egy negyedét birtokló tagok írásban kérik, mégpedig a közbirtokosság tagjai által javasolt időpontban. Ha a bizottság nem hívja össze a közgyűlés ülését, vagy ha olyan időpontra hívja össze, amelyre vonatkozóan nem egyezett meg a közbirtokosság közgyűlési ülésének összehívását kérelmező tagjaival, a közgyűlés ülését a közbirtokosság tagjai meghatalmazott képviselője vagy a felügyelőtanács hívja össze; a közbirtokosság meghatalmazott képviselőjére vagy a felügyelőtanácsra a bizottság 2–4. bekezdés és 6. bekezdés szerinti kötelességei és jogai vonatkoznak.
(6) A bizottság dönthet úgy is, hogy a közgyűlés ülését levélszavazásos formában valósítja meg, amennyiben ezt a közbirtokossági szerződés vagy az alapszabályzat lehetővé teszi. A bizottság a meghívóhoz csatolja az anyagokat, melyekről a közgyűlésnek tanácskoznia kell, a szavazólapokat és a visszaküldésre szolgáló borítékot, a meghívóban pedig feltünteti a dátumot/időpontot, ameddig a borítékolt szavazólapot vissza kell küldeni, valamint a tudnivalókat a szavazás módjáról és a szavazólap kitöltéséről. A levélszavazásos közgyűlés összehívására arányos mértékben alkalmazandók a 2–4. bekezdés rendelkezései.
(7) A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) a közbirtokossági szerződés jóváhagyása és módosítása, kivéve a tagok jegyzékének és az ingatlanok jegyzékének változásait,
b) az alapszabály jóváhagyása és módosítása,
c) a közbirtokosság szervei 13. § (1) bekezdés b)-d) pontjai szerinti tagjainak megválasztása és visszahívása,
d) a közös ingatlan egy részének 8. § (2) bekezdés szerinti elkülönítéséről való döntés,
e) a döntéshozatal a közbirtokosság megbízásáról a közös ingatlanban való részesedés megszerzéséről a 9. § 10. bek. szerint,
f) a közbirtokosság gazdálkodásáról, a közös ingatlan és a közösen művelt ingatlanok használatának módjáról, illetve a közbirtokosság vagyonával való rendelkezésről való döntés,
g) az éves pénzügyi beszámoló jóváhagyása,
h) a döntés a haszon és a közbirtokossági vagyon tagok közti szétosztásra meghatározott részének felosztásáról és a veszteség pótlásáról,
i) a közbirtokosságnak gazdasági társaságba vagy szövetkezetbe való belépéséről, illetve ennek feltételeiről való döntés,
j) a közbirtokosság megszüntetéséről való döntés,
k) a közbirtokosság egyéb ügyeiről való döntés, ha az ezekről való döntést nem bízták a közbirtokosság más szerveire.
(8) A hirdetmény 2. bekezdés szerinti megjelentetési vagy a meghívó kiküldési határidejének elmulasztása a közgyűlési határozat érvényességét nem befolyásolja, ha azt a 15. § 1–3. bek. szerint hozták meg.

15. §
(1) A közgyűlési határozathozatal során a közbirtokosság minden tagja azzal arányos szavazattal rendelkezik, amennyi őt a közbirtokossági tagságból eredő jogok és kötelességek gyakorlásának arányában a 9. § 4. bekezdés szerinti részvételi aránya szerint megilleti. A közbirtokosságnak, mely önmaga tagja, a közgyűlési határozathozatal során szavazati joga nincs.
(2) A közgyűlés a 14. § 7. bekezdés a), b), d), i) és j) pontja szerinti esetekben a közbirtokosság összes tagjának szavazattöbbségével dönt; a 14. § 7. bek. c), f), h) és k) pontjai szerinti esetekben a közgyűlés a közbirtokosság azon tagjainak szavazattöbbségével dönt, akiknek a közös ingatlanban meglevő részesedését nem ő kezeli, vagy azokkal nem a földalap rendelkezik a 10. § 1. és 2. bekezdése szerint és akiknek a közös ingatlanban való részesedését nem ingatlankezelő kezeli. A 14. § 7. bekezdés d) és e) pontja szerinti ügyekben csak a közös ingatlan tulajdonosai döntenek az összes közbirtokossági szavazat többségével.  A közbirtokosság leszavazott tagjai jogosultak bírósághoz fordulni a közgyűlés döntése érvénytelenségének kimondását kérve.
(3) A közbirtokosság azon tagjának szavazatát, aki ismeretlen és akinek részesedését nem kezeli földalap vagy ingatlankezelő, a közgyűlési határozathozatal során figyelmen kívül hagyják.
(4) Ha a bizottság úgy dönt, a közgyűlés ülésezhet részleges gyűlés formájában, miközben a részleges gyűlés a közgyűlés egyazon ülésének a részét képezi. A részleges közgyűlések programjának azonosnak kell lennie. A közbirtokosság minden tagja csak egy részleges gyűlésen szavazhat. A döntéshozatal során az összes részleges gyűlésen leadott szavazatot meg kell számlálni. A részleges gyűlés összehívására a 14. § 2–4. és 6. bekezdéséinek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(5) A bizottság rendkívüli közgyűlési ülést hívhat össze, ha a közgyűlési szavazáson nem vesznek részt a közbirtokosság azon tagjai, akik a 2. bekezdés szerinti szavazattöbbséggel rendelkeznek. A rendkívüli közgyűlés összehívására a 14. § 2–4. és 6. bekezdéséinek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A közgyűlés a rendkívüli ülésen a közbirtokosság jelenlevő tagjainak szavazattöbbségével dönt. A közgyűlés nem dönthet rendkívüli ülésen a 14. § 7. bekezdés a), b), d),e), i) és j) pontja szerinti ügyekben.

16. §
(1) A bizottság a közbirtokosság végrehajtó és statutáris szerve. Irányítja a közbirtokosság tevékenységét és dönt minden olyan ügyben, amelyet e törvény, a közbirtokossági szerződés, az alapszabály vagy a közgyűlés a döntési jogkörébe utal, kivéve, ha e törvény a közbirtokosság más szerveire bízza azokat.
(2) A bizottság jár el
a) a közbirtokosság tagjai nevében a bíróságok és a közigazgatási szervek előtt a közös ingatlannal vagy a közösen művelt ingatlanokkal kapcsolatos vállalkozási tevékenységet érintő ügyekben, ezek közös használatával kapcsolatos ügyekben, ezek tulajdonjogából eredő közös dolgok beszerzésével kapcsolatos ügyekben,
b) a közbirtokossági tagok nevében bérleti szerződés megkötésekor, melynek tárgya a közös ingatlan, a közösen művelt ingatlan vagy annak része, vagy más, hasonló szerződés megkötésekor,29b) ha a közbirtokossági szerződésből, az alapszabályzatból vagy a közös ingatlan vagy közösen művelt ingatlan társtulajdonosainak döntése másként nem rendelkezik,
c) képviselőként a közbirtokossági tagok helyett, kivéve 10. § 1. és 2. bekezdése szerinti közbirtokossági tagokat, a közös ingatlanban való olyan részesedésszerzési ügyekben, amikor a tulajdonjog vitatott,
d) szerződéskötéskor a közös ingatlan társtulajdonosai nevében a közös ingatlan résztulajdonának átruházásáról a 9. § 10. bekezdése szerint, ha a közgyűlés így döntött.
(3) A bizottságnak legalább három tagja van. A bizottság tárgyalását a közbirtokosság elnöke szervezi és irányítja. A közbirtokosság elnökét a bizottság a saját soraiból választja meg, kivéve, ha a közbirtokossági szerződés vagy az alapszabály másként rendelkezik.
(4) A bizottság a saját tevékenységéért a közgyűlésnek felel. Ha a közbirtokossági szerződés vagy az alapszabály másként nem rendelkezik, a bizottságot kifelé a közbirtokosság elnöke képviseli. Ha a bizottság által végzett jogügyletet kötelező írásos formába foglalni, az elnök aláírására van szükség.
(5) A közbirtokosság elnökét távollétében a bizottság nyilvántartásba bejegyzett megbízott tagja képviseli.
(6) A bizottság tagjának tisztsége ellátásáért díjazás állapítható meg. A díjazás összegét a közgyűlés állapítja meg.
(7) A közbirtokosság, melyben a bizottság megbízatási ideje lejárt és új bizottság megválasztására nem került sor, vagy amelyben a bizottságnak nincs meg a 3. bekezdés szerint előírt taglétszáma és a megüresedett helyeket nem foglalták el póttagok, az új bizottság vagy bizottsági tag megválasztásáig nem végezhet más tevékenységet, csak
a) a bizottság vagy bizottsági tag megválasztására irányuló közgyűlés ülésének összehívására vonatkozót,
b) eseti kitermelésre vagy erdővédelemre irányulót,
c) az adókötelezettségek teljesítésére irányulót.

17. §
(1) A felügyelő bizottság végzi a közbirtokosság tevékenységének ellenőrzését és megtárgyalja tagjainak panaszait. A felügyelő bizottság a saját tevékenységéért a közgyűlésnek felel.
(2) A felügyelő bizottságnak legkevesebb három tagja van. A felügyelő bizottság azon tagjainak száma, akik nem tagjai a közbirtokosságnak, kevesebb, mint a felügyelő bizottság azon tagjainak száma, akik a közbirtokosság tagjai. A felügyelő bizottságban betöltött tagság összeegyeztethetetlen a bizottságban betöltött tagsággal.
(3) A felügyelő bizottság élén a felügyelő bizottság elnöke áll. A felügyelő bizottság elnökét a felügyelő bizottság a saját soraiból választja.
(4) A felügyelő bizottság tagjának tisztsége ellátásáért díjazás állapítható meg. A díjazás összegét a közgyűlés állapítja meg.
(5) A felügyelő bizottság akkor hívhatja össze a közgyűlés ülését, ha a közbirtokosság vagyona indokolatlanul csökken, vagy erre már korábban sor került, vagy ha feltehető, hogy e törvény vagy más általánosan kötelező érvényű jogszabály megszegésére, vagy a közbirtokossági szerződés vagy az alapszabály megszegésére került sor; az ilyen esetekben a felügyelő bizottságra a bizottság 14. § 2–4. és 6.bekezdés szerinti kötelességei vonatkoznak. A felügyelő bizottság összehívja a közgyűlés ülését, ha erre a közbirtokosság tagjainak meghatalmazott képviselője a 14. § 5. bekezdése értelmében felkéri.
(6) A felügyelő bizottság, melynek a megbízatási ideje lejárt és az új felügyelő bizottság megválasztására nem került sor, valamint a felügyelő bizottság, mely nem rendelkezik a 2. bekezdés szerinti taglétszámmal és a megüresedett helyre nem lépett be póttag, egészen az új felügyelő bizottság vagy felügyelőbizottsági tag megválasztásáig csak az 5. bekezdés szerinti jogkörök végzésére jogosult.

18. §
(1) A közbirtokosság a kataszteri nyilvántartás alapján vezeti a tagok jegyzékét. A tagsági jegyzékbe bejegyzik a természetes személy utó- és családi nevét, állandó lakcímét, születési dátumát, a jogi személy megnevezését, székhelyét és statisztikai azonosító számát, a tag részarányát a közbirtokossági tagságból eredő jogok és kötelességek gyakorlásában, a közbirtokossági tagság keletkezésének időpontját és a tagok jegyzékébe történő felvétel dátumát. A tagok jegyzékében feltüntethető a tagság keletkezésének jogi indoka és a tagoknak szánt nyereségből vagy vagyonból történő kifizetéseknek módja, ha ez a közbirtokossági szerződésben le van fektetve.
(2) A közbirtokosság vezeti az ingatlanok jegyzékét. Az ingatlanok jegyzékébe bejegyzik a kataszteri területet, a tulajdonlap vagy egyéb okiratok számát, melyeken szerepel a közös ingatlan vagy közösen művelt ingatlan a kataszteri nyilvántartásban, a parcellaszámot, a közös ingatlanba vagy közösen művelt ingatlanba tartozó telek fajtáját és méretét.
(3) A tagok jegyzékébe és az ingatlanok jegyzékébe bejegyzik a nyilvántartott tények/adatok változásait, beleértve a tagságban történt változásokat, a közös ingatlan vagy közösen művelt ingatlan adatainak változásait. A közbirtokosság tagjai, az alap és a kezelő köteles minden nyilvántartási adatváltozásról tájékoztatni a közbirtokosságot a keletkezésétől számított két hónapon belül. A közbirtokosság köteles a tagok jegyzékébe és az ingatlanok jegyzékébe a változások bejelentésétől számított öt napon belül bejegyezni a változásokat.
(4) A közbirtokosság tagja, az alap és a kezelő jogosult betekinteni a tagok és ingatlanok jegyzékébe, kivonatot kérni vagy készíteni belőlük. A közbirtokosság szerve, mely a tagok és ingatlanok jegyzékét vezeti, köteles
a) lehetővé tenni mindenkinek, aki jogosultságát igazolja, a betekintést a tagok és ingatlanok jegyzékébe,
b) a közbirtokosság tagjának, aki azt írásban kérvényezi, igazolást kiállítani közbirtokossági tagságáról, valamint kivonatot készíteni a közbirtokossági tagok és ingatlanok jegyzékéből.

A közbirtokosság gazdálkodása

19. §
(1) A közbirtokosság a közös ingatlanon vagy a közösen művelt ingatlanokon végzett vállalkozási tevékenység céljából, ezek közös használatának céljából, ezek tulajdonjogából eredő közös dolgok beszerzésének céljából
a) mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, illetve az ezzel kapcsolatos, mezőgazdasági termékek feldolgozására és kezelésére irányuló tevékenységet végez,
b) erdőkben és vízfelületeken folytat gazdálkodást.
(2) A közbirtokosság az (1) bekezdés szerinti tevékenységeket a külön jogszabályokkal30) összhangban végzi.
(3) A közbirtokosság külön jogszabályokkal31) összhangban más vállalkozási tevékenységet is végezhet.

20. §
(1) A közbirtokosság tagjának a közbirtokosság tagjai közötti felosztásra szánt haszonból és vagyonból való részesedését a közbirtokosság tagjának a jogok és kötelességek gyakorlásában való részvételének aránya szerint kell meghatározni, kivéve, ha a közbirtokossági szerződésből, az alapszabályból vagy a közgyűlés döntéséből más következik.
(2) A közbirtokosság a 14. § 7. bekezdés h) pontja szerinti közgyűlési döntés napjától számított 30 napon belül köteles ezt a döntést az alappal és a kezelővel közölni.
(3) A közbirtokosság tagjának, az alapnak és a kezelőnek a hasznosból vagy ingatlanból származó részesedését oly módon fizetik ki, amilyet a tagok jegyzékében szereplő tag, az alap vagy a kezelő meghatároz, vagy ami a közbirtokossági szerződésből, alapszabályból vagy a közgyűlési határozatból ered.

21. §
(1) A bizottság a közgyűlésnek az éves pénzügyi beszámolóval32) együtt nyújtja be a haszon felosztásának vagy a veszteség pótlásának módjára vonatkozó javaslatát.
(2) A közbirtokosság tagjai, a földalap és a kezelő jogosultak betekinteni a közbirtokosság gazdálkodására vonatkozó iratokba és azokról másolatokat készíteni.
(3) A közbirtokosság kérheti a tagtól, az alaptól vagy a kezelőtől a 2. bekezdés szerinti bizonylatok elkészítésének tényleges költségei megtérítését; mindez arányos mértékben vonatkozik a 14. § 4. bekezdés b) pontja szerinti tagsági és ingatlanjegyzékből készült kivonatokra is.

A nyilvántartás

22. §
(1) A járási hivatal a 23. § szerinti adatokat a nyilvántartásba az erdőgazdasági informatikai rendszer közvetítésével jegyzi be.32a)
(2) A nyilvántartásba való bejegyzésre az a helyileg illetékes járási hivatal jogosult, amelynek illetékességi területén az adott közös ingatlan vagy közösen művelt ingatlan elhelyezkedik. Ha a helyi illetékesség ilyen módon nem állapítható meg, akkor az a helyileg illetékes járási hivatal, amelynek illetékességi területén az adott közös ingatlan vagy közösen művelt ingatlan méretét tekintve legnagyobb része elhelyezkedik. A nyilvántartóban eszközölt adatváltozások vagy a közbirtokosság megszüntetésének bejegyzésére az a helyileg illetékes járási hivatal hivatott, mely a közbirtokosságot nyilvántartásba vette.
(3) A járási hivatal a közbirtokosság nyilvántartásba való bejegyzéséről haladéktalanul értesíti a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalát33) és a statisztikai számjel kiosztása céljából közli vele a közbirtokosság létrejöttének tényét, a közbirtokosság megnevezését, székhelyét, a közbirtokosság elnökének utónevét, családnevét és lakcímét, illetve az arra vonatkozó adatot, hogy a közbirtokosság végez-e a 19. § (3) bekezdés szerinti vállalkozási tevékenységet. A járási hivatal a feltüntetett adatok módosulásáról és a közbirtokosság megszűnéséről is haladéktalanul értesíti a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalát.
(4) A járásii hivatal haladéktalanul értesíti az illetékes adóhivatalt a közbirtokosság nyilvántartásba való bejegyzéséről.

23. §
(1) A nyilvántartásba a következő adatokat és azok változásait kell bejegyezni:
a) a közbirtokosság megnevezése,
b) a közbirtokosság székhelye,
c) a közbirtokosság statisztikai azonosító száma,
d) a tulajdoni lapnak vagy más okiratnak a száma az ingatlanjegyzék szerint,
e) a közbirtokosság szervei választott tagjainak azonosító adatai az alábbi terjedelemben
1. természetes személy esetén az utóneve, családi neve, állandó lakhelye és születési ideje,
2. jogi személy esetén a megnevezése, székhelyének címe és statisztikai azonosító száma,
f) a közbirtokosság nevében eljárni jogosult személyek utóneve, családi neve, állandó lakhelye és születési ideje, illetve a közbirtokosság nevében való eljárási jogosultság terjedelme,
g) az arra vonatkozó adat, hogy a közbirtokosság a 19. § 3. bekezdése szerinti vállalkozási tevékenységet végez,
h) az arra vonatkozó adat, hogy a közbirtokosság a 2. § 1. bekezdés d) pontja szerinti közösen művelt terület,
i) a közbirtokosság nyilvántartásba való bejegyzésének időpontja.
(2) A nyilvántartásba be kell jegyezni
a) a közbirtokosság megszüntetésének tényét és a megszüntetés okát,
b) a közbirtokosság felszámolásának adatait, ha a közbirtokosság felszámolással szűnik meg,
c) a közbirtokosság nyilvántartásból való törlésének időpontját.
(3) A nyilvántartás szabadon hozzáférhető az erdőgazdálkodási informatikai rendszeren keresztül. A járási hivatal a 22. § 2. bek. szerinti helyi illetékességétől függetlenül köteles a kérvényezőnek kivonatot kiadni a nyilvántartásból.

24. §
(1) A közbirtokosság nyilvántartásba való bejegyzése iránti kérelmet a közbirtokosság elnöke mint kérelmező nyújtja be.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell a 23. § (1) bekezdés a), b), és d)-h) pontjai szerinti adatokat, valamint a következő mellékleteket:
a) a közbirtokossági szerződés,
b) a közbirtokosság alapszabálya, ha ennek kibocsátásáról a közbirtokosság tagjai megegyeztek,
c) a 4. § (1) bekezdés szerinti, közjegyző által készített jegyzőkönyv,
d) az arra vonatkozó nyilatkozat, miszerint a közbirtokosság végez-e majd a 19. § (3) bekezdés szerinti vállalkozási tevékenységet.

24.a §
(1) A javaslatot a közbirtokosság 6. § 1. bekezdés d) pontja szerinti okból történő megszűntetésének bejegyzéséről a javaslattevő nyújtja be, aki a közbirtokosság elnöke. A javaslattevő köteles a közbirtokosság megszűnésének bejegyzését a közbirtokosság közgyűlésének ezt kimondó határozatának napjától számított 60 napon belül indítványozni.
(2) A közbirtokosság megszűnésének bejegyzésére irányuló javaslatnak tartalmaznia kell a közbirtokosság megnevezését, székhelyét, statisztikai azonosító számát, a felszámolóbiztos megnevezését, ha a közbirtokosság felszámolással szűnik meg, vagy az adatot, hogy a közbirtokosság felszámolás nélkül szűnik meg, valamint a mellékletet, vagyis a közbirtokosság megszűnését kimondó közbirtokossági közgyűlési határozatot.

25. §
(1) A bejelentést a nyilvántartásban szereplő adatok változásáról a közbirtokosság elnöke nyújtja be. A bejelentést a felszámolás befejezéséről a felszámolóbiztos nyújtja be.
(2) A nyilvántartásba vett adatok változásáról szóló jelentésnek tartalmaznia kell a közbirtokosság megnevezését, székhelyét, statisztikai azonosító számát, a nyilvántartásból törlendő és oda beírandó adatok felsorolását, valamint az alábbi mellékleteket:
a) a közgyűlési határozatot, ha
1. a változásról a közgyűlés dönt a 14. § 7. bekezdés a)–c), i) és j) pontja szerint,
2. a felszámolóbiztos megnevezését,
b) az okiratot, melyből következik
1. az adatváltozás a 23. § 1. bekezdés a) b) és d)–h) pontja szerint,
2. a közbirtokosság felszámolása a 6. § 1. bekezdés a)–c) pontja szerint.
(3) A felszámolás befejezéséről szóló jelentésnek tartalmaznia kell a közbirtokosság megnevezését, székhelyét, statisztikai azonosító számát és a felszámolás befejezésének dátumát.
(4) A közbirtokosság elnöke köteles jelenteni a járási hivatalnak a nyilvántartásban szereplő adatok változásait 30 napon belül azt követően, hogy
a) változtak a 23. § 1. bek. a), b) és d) pontja szerinti adatok,
b) olyan tényállás következett be, mely alapján a 6. § 1. bek. a)–c) pontja értelmében megszűnik a közbirtokosság.
(5) A felszámolóbiztos köteles a járási hivatalnak jelenteni a felszámolás befejezését a felszámolás napjától számított 30 napon belül.

26. §
(1) A közbirtokosság nyilvántartásba való bejegyzésére irányuló eljárás résztvevője a 24. § (1) bekezdés szerinti kérelmező és a közbirtokosság tagjai. A közbirtokosság 24.a § szerinti megszűntetésének nyilvántartásba való bejegyzésére irányuló eljárás résztvevője a közbirtokosság és annak tagsága.
(2) A járási hivatal ellenőrzi, hogy
a) a javaslatot jogosult személy nyújtotta be,
b) a javaslat teljes,
c) a javaslatban szereplő adatok egyeznek a javaslat mellékletében szereplő adatokkal,
d) a közigazgatási eljárási díj befizetésre került.36)
(3) Ha a 2. bekezdés szerinti követelmények teljesültek, a járási hivatal dönt
a) a közbirtokosság bejegyzéséről a nyilvántartásba,
b) a közbirtokosság törlésének bejegyzéséről a nyilvántartásba azzal a záradékkal, hogy „felszámolás alatt áll”, amennyiben a közbirtokosság felszámolással szűnik meg,
c) a közbirtokosság megszűnésének nyilvántartásba való bejegyzéséről és törli a közbirtokosságot a nyilvántartásból, ha a közbirtokosság felszámolás nélkül szűnik meg.
(4) A közbirtokosság nyilvántartásba való bejegyzéséről és a közbirtokosság megszüntetésének nyilvántartásba való bejegyzéséről nem bocsátanak ki írásos határozatot. A járási hivatal az iratokban széljegyzi a bejegyzést és a kérelmezőnek igazolást állít ki, amelyben feltünteti a járási hivatal megjelölését, a közbirtokosság megnevezését, az igazolás kiállításának idejét, illetve a nyilvántartásba bejegyzett adatokat. A járási hivatal a bejegyzés napjától számított 10 napon belül a bejegyzésről szóló és a nyilvántartásba bejegyzett adatokat feltüntető értesítést küld a földalapnak, ha az a közös ingatlanban meglevő részesedéseket a 10. § 1. bekezdése szerint kezeli, vagy azokkal a 10. § 2. bekezdés szerint rendelkezik.
(5) A járási hivatal a kézbesítést nyilvános hirdetménnyel hajtja végre, ha az 1. bekezdés szerinti eljárás résztvevőinek a száma több mint 20.

26.a §
(1) A járási hivatal a 25. § szerinti bejelentés kézhez vételétől számított 30 napon belül bejegyzi a nyilvántartásba a 23. § 1. bek. a), b) és d)–h) pontja szerinti változásokat.
(2) A járási hivatal azonnali hatállyal
a) bejegyzi a nyilvántartásba a közbirtokosság megszűnését, ha megállapítja, hogy 6. § 1. bek. a)–c) pontja szerinti tényállás következett be,
b) törli a nyilvántartásból a közbirtokosságot jogi személy 32.a § 4. és 5. bekezdése szerint benyújtott javaslatára, vagy ha megállapítja, hogy a közbirtokosság jogi formája megváltozott.
(3) Ha a közbirtokosság, mely felszámolás alatt áll, nem jelölt ki felszámolóbiztost, a járási hivatal felszámolóbiztosként a nyilvántartásban szereplő bizottságot vagy annak első helyen szereplő tagját jegyzi be, és amennyiben a bizottság ismeretlen, azt a személyt, aki a közbirtokosság nevében az államigazgatási szerveknél eljárt.
(4) A járási hivatal azonnali hatállyal törli a közbirtokosságot a nyilvántartásból,
a) ha jogerőre lép a közbirtokosság megszűnésének nyilvántartásba való bejegyzéséről szóló határozat, amennyiben a közbirtokosság felszámolás nélkül szűnik meg,
b) ha a felszámolóbiztos bejelenti, hogy a felszámolás befejeződött.

Az állami felügyelet

27. §
(1) A közbirtokosságok feletti állami felügyeletet a járási hivatal gyakorolja. A közbirtokosság feletti állami felügyelet gyakorlójaként a járási hivatal saját hatáskörben vagy más személy kezdeményezésére áttekintheti vagy ellenőrizheti a 13. § 4. bek., a 14. § 2. bek., a 18. § 1–3. bek., a 24.a § 1. bek., a 25. § 4 bek. és a 32.a § 1–4. bek. szerinti kötelességek betartását.
(2) A járási hivatal felhívja a figyelmet a kötelességek megsértésére és kötelezi a közbirtokosságot a hiányosságok méltányos határidőn belüli kiküszöbölésére, amennyiben a közbirtokosság
a) nem vezet nyilvántartást a tagokról vagy az ingatlanokról a 18. § 1–3. bek. értelmében,
b) nem tartja be a közbirtokossági szervek 13. § 4. bek. szerinti választási időszakot, vagy
c) nem tart közgyűlést legalább évente egyszer a 14. § 2. bek. értelmében.

28. §
(1) A járási hivatal 100 eurótól 3000 euróig terjedő bírságot vet ki a közbirtokosságra, ha az
a) nem nyújt be javaslatot a közbirtokosság megszüntetésének bejegyzésére a 24.a § 3. bek. szerinti határidőn belül,
b) nem jelenti be a nyilvántartásban szereplő adatok változásait a 25. § 4. bek. szerinti határidőn belül,
c) nem teljesíti a 32.a § 1–3. bek. szerinti kötelességeit, vagy
d) a 27. § 2. bek. szerinti határidőn belül
1. nem kezdi meg a nyilvántartás vezetését a tagokról vagy az ingatlanokról a 18. § 1–3. bek. értelmében,
2. nem választja meg a közbirtokosság új szerveit a megbízatási idő lejárta után, vagy
3. nem tart közgyűlést.
(2) A járási hivatal megszakítja az 1. bekezdés d) pontja szerinti bírságolási eljárást, ha a közbirtokosság kiküszöböli a hiányosságokat, amelyek miatt a bírságolási eljárás megindult.

29. §
(1) A járási hivatal a bírság kiszabása során figyelembe veszi a jogellenes eljárás súlyosságát, elkövetési módját, időtartamát és következményeit.
(2) Bírságolási eljárást megindítani attól a naptól számított két éven belül lehet, amikor a járási hivatalnak a tudomására jutott a kötelességszegés, legkésőbb azonban három éven belül azon naptól számítva, amikor a kötelességszegés megtörtént.
(3) A bírság megfizetése a bírság kiszabásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 30. napig esedékes.
(4) A bírságból származó bevétel az állami költségvetés részét képezi.

Közös, átmeneti és záró rendelkezések

30. §
A 26. § és a 27–29. § szerinti eljárásokra a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános jogszabályt37) kell alkalmazni, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik.

31. §
(1) Az eddigi jogszabályok szerint jogi személyiséggel rendelkező közbirtokosságok az e törvény szerinti közbirtokosságnak minősülnek. Az eddigi jogszabályok szerint alapított, jogi személyiség nélküli közbirtokosságok az (5) bekezdés szerinti kötelesség teljesítéséig minősülnek az eddigi jogszabályok szerinti, jogi személyiség nélküli közbirtokosságnak.
(2) A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma a külön jogszabály38) szerint alapított közbirtokosságok dokumentációját 2013. június 30-ig adja át a Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumának.
(3) A Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériuma a (2) bekezdés szerinti dokumentációt a közbirtokosságok nyilvántartásba való bejegyzése céljából 2013. július 31-ig adja át az illetékes körzeti erdészeti hivataloknak.
(4) Az eddigi jogszabályok szerint alapított közbirtokosságok és jogi személyiség nélküli közbirtokosságok 2013. július 31-ig kötelesek megküldeni a körzeti erdészeti hivatalnak a 2013. május 1-én aktuális állapotnak megfelelően frissített jegyzéket.
(5) Az eddigi jogszabályok szerint alapított közbirtokosságok kötelesek a jogi viszonyaikat 2014. június 30-ig összhangba hozni e törvény rendelkezéseivel, illetve, ha nincsenek bejegyezve a nyilvántartásba, a 24. § szerinti bejegyzési kérelmet benyújtani, vagy ha be vannak jegyezve a nyilvántartásba a 25. § (2) bekezdés szerinti kérelmet benyújtani.
(6) Az eddigi jogszabályok szerint alapított jogi személyiség nélküli közbirtokosságok a 24. § szerinti bejegyzési kérelmet 2014. június 30-ig kötelesek benyújtani.
(7) A közbirtokosság az (5) és (6) bekezdések szerinti nyilvántartásba való bejegyzéséről az erről szóló igazolás kézbesítésének napjától számított 14 napon belül köteles értesíteni azt a szervet, amelynél eddig be volt jegyezve, kivéve ha a körzeti erdészeti hivatalról van szó, vagy eddig ki volt mutatva. Ez a szerv az értesítés alapján a nyilvántartásba való bejegyzés napjával törli a közbirtokosságot a saját nyilvántartásából vagy kimutatásából.
(8) Az eddigi jogszabályok szerint alapított, jogi személyiség nélküli, a nyilvántartásba a 26. § (3) bekezdés a) pontja szerint bejegyzett közbirtokosság azon tagja vagy tagjai, akik bíróságon vagy közigazgatási szerv előtt folytatott, 2013. április 30-ig megkezdett olyan eljárás egy oldalon levő résztvevői, amelynek tárgya a közös ingatlan, haladéktalanul értesítik az eljárást lefolytató szervet, hogy nevükben a bizottság jár el. Az írásbeliségeknek ezen eljárás során való kézbesítése céljából értesítik bíróságot vagy a közigazgatási szervet a bizottság tagjainak lakcímeiről is. Ha a bíróságnak vagy a közigazgatási szervnek az eljárás résztvevői részére kell írásbeliségeket kézbesítenie, elégséges, ha azokat a bizottság tagjainak lakcímére kézbesíti; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha az ilyen eljárás résztvevőjének az eljárás során személyesen kell valamit megtennie. A bizottság azon tagjai, akik részére a bíróság vagy a közigazgatási szerv írásbeliségét kézbesítették, kötelesek annak tartalmáról a közbirtokosság tagjait a szokásos módon tájékoztatni. Az első mondat szerinti eljárások során kiadott határozatokon a résztvevő megjelöléseként elégséges a közbirtokosság megnevezését feltüntetni, illetve a közbirtokosság tagjainak nevében eljáró bizottsági tagok megjelölését feltüntetni.
(9) Ha a közbirtokosság nem teljesíti az (5) bekezdés szerinti kötelességét, a közbirtokossági szerződés érvényessége megszűnik, és a közbirtokosságot megszüntetik. A körzeti erdészeti hivatal a közbirtokosságot "felszámolás alatt" kiegészítéssel jegyzi be a nyilvántartásba és a közbirtokosság csak a megszűnésére irányuló műveleteket végezhet. A közbirtokosság köteles 2014. október 1-ig felszámolót kinevezni és annak utónevéről, családi nevéről és állandó lakcíméről a körzeti erdészeti hivatalt értesíteni. Ha a közbirtokosság e kötelességét nem teljesíti, a körzeti erdészeti hivatal a kimutatásban vagy nyilvántartásban bejegyzett statutáris szervét, vagy a statutáris szerv első tagját, vagy ha a statutáris szerv nem ismert, a közigazgatási szervek előtt a közbirtokosság nevében korábban eljáró személyt jegyzi be felszámolóként.
(10) Ha az eddigi jogszabályok szerint alapított jogi személyiség nélküli közbirtokosság nem teljesíti a (6) bekezdés szerinti kötelességét, megszüntetik.
(11) A megszűnt közbirtokosság volt tagjaiból álló tulajdonostársak tulajdonában levő közös ingatlannal való rendelkezésre a 8.a § és 11 § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(12) A közbirtokosság alapításáról szóló eddigi szerződések az e törvény szerinti közbirtokossági szerződésnek minősülnek.
(13) A körzeti erdészeti hivatal a közbirtokosságok 23. § szerinti adatait 2013. augusztus 31-éig küldi meg a földalapnak.
(14) A jogi személyiség nélküli közbirtokosságból létrejött közbirtokosságra a nyilvántartásba való bejegyzés napjával csak azok a jogok és kötelességek szállnak át, amelyek a közös ingatlanban meglevő részesedések egyes tulajdonosainak vonatkozásban az ingatlan művelésével kapcsolatosan jöttek létre.
(15) Az eddigi jogszabályok szerint alapított jogi személyiség nélküli közbirtokosság által erdőnevelési célra kialakított tartalék maradványa a pénzeszközöknek abban az összegében minősül az e törvény szerinti közbirtokosság tartalékának, amely pénzeszközöket a tulajdonosok erdőnevelési és erdővédelemi célokra megállapítottak.

32. §
A közbirtokosság nyilvántartásba való bejegyzésére irányuló és az adatváltozások nyilvántartásba való bejegyzésére irányuló azon eljárásokat, amelyeket 2013. május 1-éig kezdtek meg és nem fejeztek be, az e törvény rendelkezései szerint kell befejezni.

32.a §
Átmeneti rendelkezések a 2018. július 1-től hatályos szabályozáshoz
(1) A közbirtokosság, amelynek neve megegyezik más, korábban létrehozott közbirtokosság nevével, köteles a nevét 2019. június 30-áig megváltoztatni.
(2) A közbirtokosság köteles a közbirtokossági szerződést és alapszabályzatot a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítani 2019. június 30-áig és jelentést benyújtani a járási hivatalnak a 25. § értelmében.
(3) A közbirtokosság, mely 2018. június 30-a előtt megszűnt, köteles 2018. augusztus 31-éig biztosítani a mezőgazdasági földterület7) kezelését vagy meghatározni az erdőgazdálkodó személyét.8)
(4) Ha a közgyűlés 2018. június 30-a előtt döntött jogi személyisége megváltoztatásáról szövetkezetre, kereskedelmi társaságra vagy más jogi személyiségre, a változást a korábban hatályos törvény szerint kell végrehajtani. A közbirtokosság köteles a közgyűlés jogi személyi forma változásáról szóló határozatát 2018. augusztus 31-ig bejelenteni a járási hivatalnak; ez nem érvényes, amennyiben a közbirtokosság e tényről nyilvántartási-módosításbejegyzési kérelmet nyújtott be a korábban hatályos törvény szerint. Az a jogi személyiség, amellyé a közbirtokosság változott, köteles a megtörténés napjától számított 30 napon belül jelenteni a járási hivatalnak a jogi személyiségi forma megváltozását.
(5) Ha a közbirtokosság jogi személyisége szövetkezetté, kereskedelmi társasággá vagy más jogi személyiséggé változott 2018. június 30-áig, a jogi személy, mellyé változott, köteles 2018. augusztus 31-éig bejeleneti a járási hivatalnak a jogi személyiség megváltozását.
(6) A közbirtokosság 4. bekezdés szerinti bejelentésére arányos mértékben vonatkoznak a 25. § 1. és 2. bek. rendelkezései. A 4. és 5. bekezdés szerinti jogi személy bejelentése tartalmazza
a) a közbirtokosság megnevezését, székhelyét és statisztikai azonosító számát,
b) a jogi személy, mellyé változott, megnevezését, székhelyét és statisztikai azonosító számát,
c) a jogi személyiség forma megváltozásának dátumát.
(7) A földalap és a közbirtokosság 2018. június 30-áig megkötött bérleti szerződése, melynek tárgya közös ingatlan vagy közösen művelt ingatlan, érvényben marad mindaddig az időpontig, amelyről a bérlet szól, vagy a minimális bérleti idő elteltéig vagy annak külön jogszabály szerinti39) felmondással történő befejeztéig, vagy külön jogszabály szerinti40) lezárulásáig, vagy ha nem következik be olyan tényállás, amely a bérleti szerződés megszűnéséhez vezet.
(8) A közös ingatlan leválasztott része tulajdonosának jogaira, ha azt a földalap kezeli, vagy ha a jogutód a földalapnál érvényesítette jogát a közös ingatlan leválasztott részének értékesítéséből származó hozam kiadására még 2018. június 30-a előtt, a 2018. június 30-ig hatályos jogszabály vonatkozik.
(9) A közbirtokosság 13. § 1. bekezdés b)–d) pontja szerinti szervei a megbízatási idejüket a 2018. június 31-éig hatályos jogszabály szerint fejezik be.
(10) A közbirtokosság 2018. június 30-a előtt megkezdett nyilvántartásba való bejegyzési eljárására és az adatváltozások nyilvántartási bejegyzésére irányuló, jogerősen le nem zárult eljárásokra a 2018. június 30-a előtt hatályos előírások szerint fejezik be.
(11) A 28. § 1. bek. szerinti bírságolási eljárás nem indítható meg, ha a 2018. június 30-ig hatályos törvény szerinti határidő, ami hat hónap attól a naptól számítva, amikor a kötelességszegésről s járási hivatal tudomást szerzett, 2018. június 30-a előtt lejárt.

33. §
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 181/1995. számú, a Tt. 217/2004. számú és a Tt. 549/2004. számú törvényeivel módosított, a közbirtokosságról szóló törvénye hatályát veszti.

34. §
E törvény 2013. május 1-jén lép hatályba, kivéve a 28. és 29, §-okat, amelyek 2013. október 1-jén lépnek hatályba.


Ivan Gašparovič s.k.
Pavol Paška s.k.
Robert Fico s.k.


1) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. számú, a telekrendezésről, a telkek tulajdonjogának rendezéséről, a földhivatalokról, a földalapról és a közbirtokosságokról szóló, többször módosított törvénye.
1a) a Tt. 326/2005. sz., későbbi módosítások szerinti erdőkről szóló törvénye 50. §-ának 3., 4. és 6. bek.
2) 1898. évi XIX. törvénycikk a községi és némely más erdők és kopár területek állami kezeléséről, továbbá a közbirtokosságok és a volt úrbéresek osztatlan tulajdonában lévő, közösen használt erdők és kopár területek gazdasági ügyvitelének szabályozásáról.
1913. évi törvénycikk az osztatlan közös legelőkről.
1913. évi XXXIII. törvénycikk némely kincstári ingatlanok eladásáról, illetőleg elcseréléséről.
3) A Tt. 229/1991. számú, a termőföld és egyéb mezőgazdasági vagyon tulajdonviszonyainak rendezéséről szóló törvényének 6. § (1) bekezdés d), e) és u) pontjai.
A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. számú törvényének 37. §-a a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 187/1993. számú törvénye értelmében.
4) A Tt. 229/1991. számú, többször módosított törvényének 22.a §-a (2) bekezdése.
A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. számú törvényének 40. §-a a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 187/1993. számú törvénye értelmében.
A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 293/1992. számú, az ingatlanok némely tulajdonviszonyainak rendezéséről szóló törvénye a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 323/1992. számú törvény értelmében.
5) A Polgári Törvénykönyv 18. §-a (2) bekezdésének d) pontja.
5a) A Polgári Törvénykönyv 139. §-a (2) bek.
6) A Polgári Törvénykönyv 70-75.a §-ai.
7) A Tt. 220/2004. sz., a mezőgazdasági földterület védelméről és használatáról szóló törvényének 3. §-a, a Tt. 245/2003. sz., a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és védelméről szóló törvénye, valamint egyes más törvénymódosítások a Tt. 219/2008. sz. törvénye értelmében
8) A Tt. 326/2005. sz. törvénye 2. §-ának p) pontja
9) A Kereskedelmi Törvénykönyv 69.b §-ának 7. bekezdése
10) Pl. a Tt. 83/1990. sz., az állampolgárok egyesülésről szóló törvénye 2. §-ának 1. bekezdése
11) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. sz. törvénye 11. §-ának 13. bek. a későbbi módosítások értelmében
14) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. számú, többször módosított törvénye 37. §-ának (1) bekezdése.
15) A Polgári Törvénykönyv 140. §-a.
16) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 162/1995. számú, az ingatlankataszterről és az ingatlanhoz fűződő tulajdonjog és egyéb jogok bejegyzéséről szóló, többször módosított törvényének (kataszteri törvény) 30. §-a (5) bekezdésének a) pontja.
17) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 180/1995. számú, a telkek tulajdonjogának rendezésével kapcsolatos néhány intézkedésről szóló, többször módosított törvényének 17 - 20. §-a.
18) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. számú, többször módosított törvényének 34. § (3) bekezdése.
A Tt. 180/1995. számú, többször módosított törvényének 16. § (1) bekezdés b) és c) pontjai.
19) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. számú, többször módosított törvényének 16. §-a.
20) A Tt. 319/2002. számú, többször módosított törvényének 6.§ h) pontja és 26. § (3) bekezdése.
A Tt. 326/2005. számú, többször módosított törvényének 50. § (4) bekezdése.
21) A Tt. 543/2002. számú, többször módosított törvényének 63. §-a és 65. § (1) bekezdés k) pont 19. alpontja.
22) A Tt. 543/2002. számú, többször módosított törvényének 65. § (1) bekezdés k) pont 19. alpontja.
A Tt. 326/2005. számú, többször módosított törvényének 50. § (4) bekezdése.
23) A Tt. 229/1991. számú, többször módosított törvénye.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 282/1993. számú, az egyházaknak és vallási csoportoknak okozott némely vagyoni sérelmek enyhítéséről szóló törvénye a Tt. 97/1992. számú törvénye értelmében.
A Tt. 503/2003. számú törvénye a telkek tulajdonjogának visszaadásáról és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 180/1995. számú törvényének módosításáról és kiegészítéséről.
A Tt. 161/2005. számú törvénye az ingatlanok tulajdonjogának az egyházak és vallási csoportok részére való visszaadásáról és néhány ingatlan tulajdonjogának átszállásáról.
24) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. számú, többször módosított törvényének 11. § (20) bekezdése és 34. § (9) és (10) bekezdései.
A Tt. 543/2002. számú, többször módosított törvény 62. §-a.
A Tt. 326/2005. számú, többször módosított törvény 50. § (1) bekezdése.
25) A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának Tt. 492/2004. számú, a vagyon általános értékének megállapításáról szóló, többször módosított közleménye.
26) A Polgári Törvénykönyv 281-288. §-ai.
27) A Tt. 211/2000. számú, az információkhoz való szabad hozzáférésről és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvényének 5.a § (1) bekezdése.
28) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 162/1995. számú, többször módosított törvényének 38. és 39. §-ai.
29) A Tt. 229/1991. számú, többször módosított törvényének 4. §-a.
A Tt. 503/2003. számú, többször módosított törvényének 2. §-a.
29a) A Tt. 326/2005. sz. törvénye 50. §-ának 7–9. bekezdése a későbbi módosítások szerint.
A Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 238/2010. sz., a Szlovák Földalap bérbeadói, értékesítő, vagyoncserélő és ingatlanszerző tevékenysége feltételeit részletesen szabályozó rendeletének 2. §-a a későbbi módosítások értelmében.
29b) A Tt. 274/2009. sz., a vadászatról és más törvénymódosításokról szóló törvényének 12. és 13. §-a a Tt. 115/2013. sz. törvénye értelmében
30) Például a Tt. 543/2002. számú, többször módosított törvénye, a Tt. 220/2004. számú törvénye a Tt. 359/2007. számú törvényének értelmében, a Tt. 364/2004. számú törvénye a vizekről és a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 372/1990. számú, a szabálysértésekről szóló, többször módosított törvényének módosításáról, a Tt. 326/2005. számú, többször módosított törvény, a Tt. 355/2007. számú, a közegészség védelméről, támogatásáról és fejlesztéséről és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvény.
31) A Tt. 455/1991. számú, egyéni vállalkozásról szóló, többször módosított törvényének 3. és 4. §-ai. 
A Kereskedelmi Törvénykönyv.
32) A Tt. 431/2002. számú, a számvitelről szóló többször módosított törvénye.
32a) A Tt. 326/2005. sz. tőrvényének 45. §-a a Tt. 182/2014. sz. törvénye értelmében
33) Az Tt. 540/2001. számú, az állami statisztikáról szóló, többször módosított törvényének 27. § (5) bekezdés c) pontja.
35) A Tt. 323/1992. számú, a közjegyzőkről és a közjegyzői tevékenységről szóló, többször módosított törvénye.
A Tt. 599/2001. számú, az okiratok és az okiratokon szereplő aláírások körzeti hivatalok és községek általi hitelesítéséről szóló, többször módosított törvénye.
36) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 145/1995. számú, a közigazgatási illetékekről szóló, többször módosított törvényének mellékletét képező 34. számú tétel a) pont ötödik alpontja, b) pont ötödik alpontja, g) pont ötödik alpontja.
37) A Tt. 71/1967. számú, a közigazgatási eljárásról szóló, többször módosított törvénye.
38) A Tt. 83/1990. számú, a polgárok egyesülési jogáról szóló, többször módosított törvénye.
39)A Tt. 504/2003. sz., a mezőgazdasági földterületek, mezőgazdasági üzemek és erdőterületek bérletéről, valamint más törvénymódosításokról szóló törvénye 12. §-ának 2. bek. a Tt. 571/2007. sz. törvénye értelmében
40) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. sz. számú törvénye 14. § 2. bekezdése a későbbi módosítások szerint
Časová verzia účinná od 1. októbra 2018

97/2013 Z. z.

Zákon
O POZEMKOVÝCH SPOLOČENSTVÁCH


z 26. marca 2013


Zmena:
34/2014 Z. z. s účinnosťou od 27. februára 2014
110/2018 z. z. s účinnosťou od 1. júla 2018
110/2018 z. z. s účinnosťou od 1. októbra 2018


Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:


Základné ustanovenia

§ 1
(1) Tento zákon upravuje
a) vznik, právne postavenie, hospodárenie a zánik pozemkových spoločenstiev (ďalej len „spoločenstvo“),
b) práva, povinnosti a vzájomné vzťahy členov spoločenstva a Slovenského pozemkového fondu1) (ďalej len „fond“) a správcu,1a)
c) podmienky nakladania so spoločnou nehnuteľnosťou a s jej podielmi,
d) konanie o zápise spoločenstiev do registra pozemkových spoločenstiev (ďalej len „register“) a o zápise zmien ich údajov,
e) pôsobnosť okresných úradov pri výkone štátneho dozoru nad spoločenstvami,
f) správne delikty a sankcie.
(2) Tento zákon upravuje aj nakladanie so spoločnou nehnuteľnosťou vo vlastníctve spoluvlastníkov, ktorých spoločenstvo zaniklo.

§ 2
(1) Spoločenstvom sa rozumie
a) lesné a pasienkové spoločenstvo vlastníkov podielov spoločnej nehnuteľnosti, na ktoré sa vzťahovali osobitné predpisy2) a ktoré vzniklo podľa osobitných predpisov,3)
b) lesné spoločenstvo, pasienkové spoločenstvo alebo pozemkové spoločenstvo založené podľa osobitných predpisov,4)
c) spoločenstvo vlastníkov spoločnej nehnuteľnosti,
d) spoločenstvo založené vlastníkmi spoločne obhospodarovaných nehnuteľností; spoločne obhospodarovanou nehnuteľnosťou je poľnohospodársky pozemok alebo lesný pozemok, ktorého vlastník spolu s inými vlastníkmi takýchto pozemkov zakladá spoločenstvo s cieľom ich spoločného obhospodarovania a užívania.
(2) Na práva a povinnosti vlastníkov spoločnej nehnuteľnosti a vlastníkov spoločne obhospodarovaných nehnuteľností sa vzťahujú ustanovenia Občianskeho zákonníka, ak § 8 ods. 1, § 9 ods. 1 až 3 a 7 až 12, § 10 ods. 4 a § 15 ods. 2 až 5 neustanovujú inak.
(3) Pri prevode a prechode podielu na spoločnej nehnuteľnosti nesmie vzniknúť spoluvlastnícky podiel na spoločnej nehnuteľnosti, ktorému zodpovedá výmera menšia ako 2 000 m2; zlúčením podielov môže vzniknúť podiel, ktorému zodpovedá výmera menšia než 2 000 m2.

Založenie a vznik spoločenstva

§ 3
Spoločenstvo podľa tohto zákona je právnická osoba.5)

§ 4
(1) Spoločenstvo podľa tohto zákona sa zakladá zmluvou o pozemkovom spoločenstve (ďalej len „zmluva o spoločenstve“) uzavretou vlastníkmi spoločnej nehnuteľnosti alebo vlastníkmi spoločne obhospodarovaných nehnuteľností. O založení spoločenstva rozhodujú vlastníci spoločnej nehnuteľnosti nadpolovičnou väčšinou hlasov počítanou podľa veľkosti spoluvlastníckych podielov alebo nadpolovičnou väčšinou hlasov počítanou podľa veľkosti spoluvlastníckych podielov na jednotlivých pozemkoch, ktoré sa majú stať spoločne obhospodarovanou nehnuteľnosťou;5a) o založení spoločenstva a voľbe členov orgánov spoločenstva sa vyhotoví notárska zápisnica, ktorej súčasťou je prezenčná listina vlastníkov nehnuteľností alebo ich zástupcov prítomných na hlasovaní. Vlastník podielu spoločnej nehnuteľnosti, ktorý nechce byť členom spoločenstva, môže pri zakladaní spoločenstva ponúknuť svoj podiel na predaj inému vlastníkovi podielu spoločnej nehnuteľnosti.
(2) Spoločenstvo podľa odseku 1 vzniká dňom zápisu spoločenstva do registra.
(3) Názov spoločenstva musí obsahovať označenie „pozemkové spoločenstvo“ alebo skratku „pozem. spol.“ alebo „p. s.“. Názov spoločenstva nesmie byť zhodný s názvom iného spoločenstva.

§ 5
(1) Zmluva o spoločenstve musí byť písomná a musí obsahovať
a) názov spoločenstva,
b) adresu sídla spoločenstva,
c) údaj, či ide o spoločenstvo vlastníkov spoločne obhospodarovaných nehnuteľností podľa § 2 ods. 1 písm. d),
d) orgány spoločenstva, ich oprávnenia a povinnosti,
e) spôsob voľby, odvolávania a volebné obdobie orgánov spoločenstva,
f) práva a povinnosti členov spoločenstva,
g) druh činnosti spoločenstva podľa § 19 ods. 1,
h) údaj, či spoločenstvo bude vykonávať podnikateľskú činnosť podľa § 19 ods. 3,
i) počet podielov spoločnej nehnuteľnosti, ktoré spravuje alebo s ktorými nakladá fond podľa § 10 ods. 1 a 2 alebo ktoré spravuje právnická osoba podľa § 10 ods. 6,
j) ďalšie skutočnosti podľa odseku 2, § 13 ods. 1 písm. d), § 13 ods. 4 a 5, § 15 ods. 1, 3 a 4,
k) dôvody vypovedania alebo odstúpenia od zmluvy o spoločenstve, ak ide o vlastníka spoločne obhospodarovanej nehnuteľnosti, a spôsob a rozsah úhrady alebo vyrovnania nákladov skutočne a účelne vynaložených na obhospodarovanie spoločne obhospodarovanej nehnuteľnosti počas trvania spoločného obhospodarovania.
(2) Spoločenstvo vydá stanovy, ktoré podrobnejšie upravia najmä práva a povinnosti členov spoločenstva, vnútornú organizáciu spoločenstva, pôsobnosť jeho orgánov, spôsob zvolávania a organizáciu zasadnutia valného zhromaždenia (ďalej len „zhromaždenie“), hlasovací poriadok zhromaždenia a zásady hospodárenia spoločenstva, ak tieto skutočnosti neupravuje zmluva o spoločenstve.
(3) Súčasťou zmluvy o spoločenstve je aj
a) zoznam členov spoločenstva (ďalej len „zoznam členov“),
b) zoznam údajov o spoločnej nehnuteľnosti alebo o spoločne obhospodarovaných nehnuteľnostiach vo vlastníctve členov spoločenstva (ďalej len „zoznam nehnuteľností“) podľa § 18 ods. 2.
(4) Spoločenstvo vydá na požiadanie členovi spoločenstva jedno vyhotovenie zmluvy o spoločenstve a jedno vyhotovenie stanov, ak ich spoločenstvo vydalo; vyhotovenie zmluvy o spoločenstve alebo vyhotovenie stanov možno členovi spoločenstva vydať v listinnej podobe alebo v elektronickej podobe.

Zrušenie a zánik spoločenstva

§ 6
(1) Spoločenstvo sa zrušuje
a) nadobudnutím vlastníctva k spoločnej nehnuteľnosti alebo spoločne obhospodarovaným nehnuteľnostiam jedným vlastníkom,
b) dňom uvedeným v rozhodnutí súdu o zrušení spoločenstva alebo dňom, keď toto rozhodnutie nadobudne právoplatnosť,
c) zrušením konkurzu po splnení rozvrhového uznesenia, zrušením konkurzu z dôvodu, že majetok úpadcu nepostačuje na úhradu výdavkov a odmenu správcu konkurznej podstaty, zamietnutím návrhu na vyhlásenie konkurzu pre nedostatok majetku, zastavením konkurzného konania pre nedostatok majetku, zrušením konkurzu pre nedostatok majetku alebo zrušením konkurzu po splnení konečného rozvrhu výťažku,
d) rozhodnutím zhromaždenia.
(2) Člen spoločenstva môže podať na súd návrh na zrušenie spoločenstva, ak
a) spoločenstvo nevykonáva činnosť a
b) výbor ani dozorná rada nemá minimálny počet členov a nenastúpil náhradník alebo nie sú zvolení členovia výboru a dozornej rady alebo výboru a dozornej rade uplynulo funkčné obdobie a ani opakovane nie je zvolený nový výbor alebo nová dozorná rada.

§ 7
(1) Ak sa spoločenstvo zrušuje s likvidáciou, na likvidáciu spoločenstva sa použijú primerane ustanovenia Obchodného zákonníka o likvidácii obchodných spoločností,6) ak tento zákon neustanovuje inak.
(2) Spoločenstvo, ktoré sa zrušuje, môže vykonávať len úkony smerujúce k svojmu zániku. Spoločenstvo, ktoré sa zrušuje, je do 30 dní odo dňa zrušenia spoločenstva povinné zabezpečiť starostlivosť o poľnohospodársku pôdu7) alebo určiť obhospodarovateľa lesa.8)
(3) Spoločenstvo zaniká dňom výmazu z registra. Spoločenstvo nemôže zmeniť právnu formu na družstvo alebo na obchodnú spoločnosť9) ani na inú právnickú osobu;10) tým nie je dotknuté právo členov spoločenstva založiť družstvo, obchodnú spoločnosť alebo inú právnickú osobu.

§ 8
Spoločná nehnuteľnosť
(1) Spoločnou nehnuteľnosťou na účely tohto zákona sa rozumie jedna nehnuteľná vec, ktorá môže pozostávať z viacerých pozemkov a na ktorú sa vzťahovali osobitné predpisy.2) Podielové spoluvlastníctvo spoločnej nehnuteľnosti možno zrušiť a vyporiadať podľa osobitného predpisu.11) Spoločnou nehnuteľnosťou nie je stavba.
(2) Od pozemku alebo pozemkov patriacich do spoločnej nehnuteľnosti možno na základe rozhodnutia spoluvlastníkov spoločnej nehnuteľnosti na zhromaždení oddeliť novovytvorený pozemok (ďalej len „oddelená časť spoločnej nehnuteľnosti“). Oddelená časť spoločnej nehnuteľnosti prestáva byť spoločnou nehnuteľnosťou dňom zápisu v katastri nehnuteľností. Oddelená časť spoločnej nehnuteľnosti sa stáva spoločne obhospodarovanou nehnuteľnosťou, ak jej vlastníci nerozhodnú inak.
(3) Vznik nového pozemku patriaceho do spoločnej nehnuteľnosti nie je oddelením časti spoločnej nehnuteľnosti.

§ 9
Vlastník podielu spoločnej nehnuteľnosti
(1) Členmi spoločenstva podľa § 2 ods. 1 písm. a) až c) sú všetci vlastníci podielov spoločnej nehnuteľnosti. Pri rozhodovaní zhromaždenia fond vykonáva práva člena spoločenstva, ktorého podiel spoločnej nehnuteľnosti spravuje alebo s ktorým nakladá podľa § 10 ods. 1 a 2, len ak zhromaždenie rozhoduje podľa  § 14 ods. 7 a), b), d), e), i) a j).
(2) Členstvo v spoločenstve vzniká a zaniká prevodom alebo prechodom vlastníckeho práva k podielu spoločnej nehnuteľnosti.
(3) Nadobúdateľ vlastníckeho práva k podielu spoločnej nehnuteľnosti vstupuje do práv a povinností člena spoločenstva v rozsahu nadobúdaného podielu a dňom vstupu do práv a povinností člena spoločenstva v rozsahu nadobúdaného podielu pristupuje aj k zmluve o spoločenstve.
(4) Pomer účasti členov spoločenstva na výkone práv a povinností vyplývajúcich z členstva v spoločenstve je vyjadrený podielmi na spoločnej nehnuteľnosti.
(5) Ak je spoločná nehnuteľnosť zapísaná v katastri nehnuteľností na viacerých listoch vlastníctva a pomer účasti členov spoločenstva na výkone práv a povinností vyplývajúcich z členstva v spoločenstve nemožno určiť podľa odseku 4, možno ho určiť dohodou členov spoločenstva alebo rozhodnutím zhromaždenia.
(6) Ak nemožno preukázať veľkosť podielov vlastníkov spoločnej nehnuteľnosti v spoločenstve podľa § 2 ods. 1 písm. a), považujú sa ich podiely za rovnaké.14)
(7) Na prevod podielu na spoločnej nehnuteľnosti medzi spoluvlastníkmi spoločnej nehnuteľnosti sa nevzťahuje všeobecné ustanovenie o predkupnom práve,15) ak nejde o prevod podľa § 11 ods. 2.
(8) Ak vlastník podielu na spoločnej nehnuteľnosti prevádza spoluvlastnícky podiel na tretiu osobu, je povinný ho ponúknuť ostatným vlastníkom podielov na spoločnej nehnuteľnosti; podiel možno ponúknuť prostredníctvom výboru. Ak o podiel neprejavia záujem ostatní vlastníci podielov alebo v ich mene spoločenstvo podľa odseku 10, možno ho previesť tretej osobe.
(9) Prevod alebo prechod vlastníckeho práva k podielu na spoločnej nehnuteľnosti len na niektorých pozemkoch patriacich do spoločnej nehnuteľnosti je zakázaný.
(10) Ak výbor v mene spoluvlastníkov spoločnej nehnuteľnosti uzatvorí zmluvu o prevode vlastníctva podielu na spoločnej nehnuteľnosti, nadobúdateľom podielu sa stávajú všetci vlastníci spoločnej nehnuteľnosti pomerne podľa veľkosti podielov a cenu platí spoločenstvo.
(11) Prevod alebo prechod vlastníckeho práva k podielu na spoločnej nehnuteľnosti alebo k spoločne obhospodarovanej nehnuteľnosti na spoločenstvo je zakázaný, ak by podiel spoločenstva na spoločnej nehnuteľnosti alebo na spoločne obhospodarovanej nehnuteľnosti presiahol 49 %.
(12) Zmluvu o prevode vlastníckeho práva k oddelenej časti spoločnej nehnuteľnosti možno za rovnakých podmienok uzavrieť so všetkými vlastníkmi spoločnej nehnuteľnosti aj jednotlivo na viacerých listinách; tým nie sú dotknuté ustanovenia osobitného predpisu.16)
(13) Výnos z predaja oddelenej časti spoločnej nehnuteľnosti je príjmom vlastníkov spoločnej nehnuteľnosti, ktorí pristúpili k zmluve o prevode vlastníckeho práva k oddelenej časti spoločnej nehnuteľnosti. Na nakladanie s podielmi na oddelenej časti spoločnej nehnuteľnosti, ktoré spravuje alebo s nimi nakladá fond, sa vzťahuje osobitný predpis.17)
(14) Na zriadenie vecného bremena zmluvou a na obmedzenie vlastníckeho práva vyvlastnením sa primerane vzťahujú odseky 12 a 13.
(15) Vlastníci spoločnej nehnuteľnosti môžu spoločnú nehnuteľnosť alebo jej časť prenajať.

Fond

§ 10
(1) Fond spravuje podiely spoločnej nehnuteľnosti vo vlastníctve štátu.
(2) Fond nakladá s podielmi spoločnej nehnuteľnosti
a) nezistených vlastníkov alebo ktorých vlastnícke právo nie je evidované v katastri nehnuteľností,18)
b) ku ktorým nebolo vlastnícke právo preukázané.19)
(3) Fond nemôže užívať pozemky, ktoré zodpovedajú podielom na spoločnej nehnuteľnosti podľa odsekov 1 a 2, ale užíva ich spoločenstvo; fond prijíma podiel na zisku alebo na nájomnom podľa § 20.
(4) Fond vykonáva práva člena spoločenstva, len ak zhromaždenie rozhoduje podľa § 14 ods. 7 písm. a), b), d), e), i) a j).
(5) Fond v konaní pred súdom alebo pred orgánom verejnej správy koná v mene vlastníkov podielov spoločnej nehnuteľnosti podľa odsekov 1 a 2 vo veciach vlastníctva podielov spoločnej nehnuteľnosti, a to aj vtedy, ak vlastnícke právo týchto vlastníkov je sporné.
(6) Na správu podielov spoločnej nehnuteľnosti na územiach potrebných na zabezpečenie úloh obrany štátu20) a na správu podielov spoločnej nehnuteľnosti, ktoré sa stali vlastníctvom štátu podľa osobitného predpisu,21) sa nevzťahuje odsek 1. Správu týchto podielov spoločnej nehnuteľnosti vykonáva právnická osoba podľa osobitných predpisov.22)

§ 11
(1) Fond môže pozemky s výmerou zodpovedajúcou podielom spoločnej nehnuteľnosti vo vlastníctve štátu, ktoré spravuje podľa § 10 ods. 1, ku ktorým neboli uplatnené reštitučné nároky,23) previesť do vlastníctva iných osôb. Na prevod vlastníctva k podielom spoločnej nehnuteľnosti vo vlastníctve štátu sa vzťahujú obmedzenia podľa osobitných predpisov.24) Hodnota podielov spoločnej nehnuteľnosti a porastov na nej pri prevode vlastníckeho práva sa určuje podľa osobitného predpisu.25)
(2) Vlastníci podielov spoločnej nehnuteľnosti majú k podielom spoločnej nehnuteľnosti, ktoré spravuje fond podľa § 10 ods. 1, predkupné právo. Ak fond postupuje podľa odseku 1, ponúkne vlastníkom podielov spoločnej nehnuteľnosti predaj podielu na spoločnej nehnuteľnosti vo vlastníctve štátu prostredníctvom výboru a určí primeranú lehotu na podanie písomnej žiadosti o prevod podielu spoločnej nehnuteľnosti.
(3) Fond na základe písomnej žiadosti vlastníka podielu na spoločnej nehnuteľnosti alebo písomnej žiadosti spoločenstva podanej v mene vlastníkov podielov na spoločnej nehnuteľnosti uzavrie s vlastníkom podielov na spoločnej nehnuteľnosti alebo so spoločenstvom konajúcim v ich mene zmluvu o prevode podielov na spoločnej nehnuteľnosti.
(4) Cenu podielov spoločnej nehnuteľnosti možno splatiť v splátkach v lehote najneskôr desiatich rokov odo dňa uzavretia zmluvy o prevode podielov spoločnej nehnuteľnosti. Záväzok kupujúceho splatiť cenu fond zabezpečí záložnou zmluvou a podá návrh na zápis poznámky do katastra nehnuteľností.
(5) Ak žiaden z vlastníkov spoločnej nehnuteľnosti ani spoločenstvo v ich mene neprejaví v určenej lehote záujem o kúpu podielov spoločnej nehnuteľnosti podľa odseku 3, fond môže vyhlásiť verejnú obchodnú súťaž26) len za rovnakých podmienok ako pri ponuke na prevod vlastníckeho práva k podielom spoločnej nehnuteľnosti podľa odseku 1.
(6) Návrh na vklad vlastníckeho práva do katastra nehnuteľnosti podáva fond po uzavretí zmluvy o prevode podielov spoločnej nehnuteľnosti a jej zverejnení podľa osobitných predpisov.27) Nadobúdateľ vlastníckeho práva nemôže podiely spoločnej nehnuteľnosti podľa odseku 1 previesť do vlastníctva inej osoby ani zriaďovať k nim vecné bremeno ani ich inak zaťažiť do zaplatenia kúpnej ceny;28) toto obmedzenie musí byť uvedené v zmluve o prevode podielov spoločnej nehnuteľnosti.
(7) Náklady spojené s určením hodnoty podielov spoločnej nehnuteľnosti, so zabezpečením technických podkladov a s úhradou správnych poplatkov potrebných na prevod podielov spoločnej nehnuteľnosti znáša nadobúdateľ.
(8) Ak je člen spoločenstva oprávnenou osobou podľa osobitného predpisu,29) fond môže poskytnúť náhradu za pôvodný pozemok vo forme bezodplatného prevodu podielu na spoločnej nehnuteľnosti, ktorý spravuje podľa § 10 ods. 1. Na tento prevod sa nevzťahuje všeobecné ustanovenie o predkupnom práve.15)

§ 12
Vlastník spoločne obhospodarovanej nehnuteľnosti
(1) Členmi spoločenstva podľa § 2 ods. 1 písm. d) sú všetci vlastníci spoločne obhospodarovaných nehnuteľností. Členmi spoločenstva podľa § 2 ods. 1 písm. d) sa môžu stať aj vlastníci spoločnej nehnuteľnosti.
(2) Vlastník spoločne obhospodarovanej nehnuteľnosti podľa odseku 1 zveruje túto nehnuteľnosť spoločenstvu na účely spoločného obhospodarovania a užívania na účely podľa § 19, pričom spoločná nehnuteľnosť ani spoluvlastníctvo nehnuteľnosti nevzniká. Spoločenstvo užíva podiely na spoločne obhospodarovanej nehnuteľnosti, ktorá nie je spoločnou nehnuteľnosťou a ktoré spravuje alebo s ktorými nakladá fond alebo správca, na základe nájomnej zmluvy uzatvorenej s fondom alebo správcom na dobu spoločného obhospodarovania.29a) Ak vlastník spoločne obhospodarovanej nehnuteľnosti prenajme spoločne obhospodarovanú nehnuteľnosť, fond alebo správca prenajíma podiely na spoločne obhospodarovanej nehnuteľnosti, ktoré spravuje alebo s ktorými nakladá, za rovnakých podmienok nájomcovi, ktorému vlastník prenajal spoločne obhospodarovanú nehnuteľnosť.
(3) Vlastník spoločne obhospodarovanej nehnuteľnosti môže odstúpiť od zmluvy o spoločenstve, vypovedať ju alebo vystúpiť zo spoločenstva po dohode s členmi spoločenstva. Vlastník spoločne obhospodarovanej nehnuteľnosti, ktorý odstúpil od zmluvy o spoločenstve, vypovedal ju alebo vystúpil zo spoločenstva, je povinný uhradiť alebo vyrovnať so spoločenstvom náklady skutočne a účelne vynaložené na obhospodarovanie spoločne obhospodarovanej nehnuteľnosti počas trvania spoločného obhospodarovania; túto povinnosť nemá fond, ak nesúhlasil s odstúpením od zmluvy o spoločenstve, jej vypovedaním alebo vystúpením zo spoločenstva.
(4) Členstvo v spoločenstve podľa § 2 ods. 1 písm. d) vzniká a zaniká prevodom alebo prechodom vlastníckeho práva k spoločne obhospodarovanej nehnuteľnosti. Nadobúdateľ vlastníckeho práva k spoločne obhospodarovanej nehnuteľnosti sa prevodom alebo prechodom vlastníckeho práva stáva členom spoločenstva a vstupuje do práv a povinností člena spoločenstva v rozsahu nadobúdanej nehnuteľnosti alebo podľa odseku 3.
(5) Pomer účasti člena spoločenstva podľa § 2 ods. 1 písm. d) na výkone práv a povinností vyplývajúcich z členstva v spoločenstve je vyjadrený podielom výmery nehnuteľnosti patriacej členovi spoločenstva na celkovej výmere spoločne obhospodarovaných nehnuteľností všetkých členov spoločenstva, ak zo zmluvy o spoločenstve, zo stanov alebo z rozhodnutia zhromaždenia nevyplýva niečo iné.

Orgány spoločenstva

§ 13
(1) Orgánmi spoločenstva sú:
a) zhromaždenie,
b) výbor,
c) dozorná rada,
d) iné orgány spoločenstva zriadené zmluvou o spoločenstve.
(2) Do orgánov spoločenstva podľa odseku 1 písm. b) až d) môžu byť volené fyzické osoby staršie ako 18 rokov alebo právnické osoby, ktoré sú členmi spoločenstva, a najneskôr v deň voľby písomne oznámili spoločenstvu svoju kandidatúru. Členom dozornej rady môže byť aj fyzická osoba, ktorá nie je členom spoločenstva. Členstvo v orgánoch spoločenstva podľa odseku 1 písm. b) až d) zaniká uplynutím funkčného obdobia orgánu spoločenstva, odvolaním, smrťou fyzickej osoby, zánikom právnickej osoby alebo písomným oznámením o vzdaní sa členstva.
(3) Ak je členom orgánu spoločenstva podľa odseku 1 písm. b) až d) právnická osoba, práva a povinnosti člena orgánu spoločenstva vykonáva jej zástupca; výmena zástupcu právnickej osoby nie je zmenou člena orgánu spoločenstva. Právnická osoba, ktorá je členom orgánu spoločenstva podľa odseku 1 písm. b) až d), je povinná bezodkladne oznámiť spoločenstvu výmenu svojho zástupcu.
Volebné obdobie orgánov spoločenstva je najviac päť rokov; dĺžka volebného obdobia orgánov spoločenstva je určená v zmluve o spoločenstve alebo stanovách. Funkčné obdobie orgánu spoločenstva podľa odseku 1 písm. b) až d) sa začína najskôr v deň nasledujúci po zvolení orgánu spoločenstva; zmluva o spoločenstve, stanovy alebo zhromaždenie môže určiť neskorší deň začiatku funkčného obdobia. Dĺžka funkčného obdobia orgánu spoločenstva podľa odseku 1 písm. b) až d) nesmie presiahnuť dĺžku jeho volebného obdobia. Ak na uvoľnené miesto v orgáne spoločenstva nastupuje náhradník alebo je zvolený nový člen orgánu spoločenstva, jeho funkčné obdobie trvá do konca funkčného obdobia orgánu spoločenstva.(5) Podrobnosti o orgánoch spoločenstva, spôsobe ich ustanovenia, vzniku a zániku členstva v týchto orgánoch, nastupovaní náhradníkov členov týchto orgánov a o ich činnosti upraví zmluva o spoločenstve alebo stanovy.

§ 14
(1) Najvyšším orgánom spoločenstva je zhromaždenie. Zhromaždenie sa skladá zo všetkých členov spoločenstva.
(2) Zasadnutie zhromaždenia zvoláva výbor najmenej raz za rok. Výbor je povinný pozvať na zasadnutie zhromaždenia najmenej 30 dní pred termínom zasadnutia zhromaždenia všetkých členov spoločenstva, fond, ak fond spravuje podiely na spoločnej nehnuteľnosti alebo spoločne obhospodarovanej nehnuteľnosti alebo s nimi nakladá, a správcu, ak správca vykonáva práva vlastníka k podielom na spoločne obhospodarovanej nehnuteľnosti. Výbor najmenej 25 dní pred termínom zasadnutia zhromaždenia uverejní oznámenie o zasadnutí zhromaždenia (ďalej len „oznámenie“) na obvyklom mieste uverejnenia, na svojom webovom sídle alebo v médiu s celoštátnou pôsobnosťou; obvyklé miesto uverejnenia určí spoločenstvo v stanovách. Výbor je povinný informovať okresný úrad o zasadnutí zhromaždenia do 30 dní odo dňa jeho konania.
(3) Výbor v oznámení a pozvánke na zasadnutie zhromaždenia (ďalej len „pozvánka“) uvedie názov a sídlo spoločenstva, miesto, dátum a hodinu zasadnutia zhromaždenia, údaj, či ide o čiastkovú schôdzu alebo mimoriadne zasadnutie zhromaždenia, program zasadnutia zhromaždenia a poučenie o možnosti zúčastniť sa zasadnutia prostredníctvom zástupcu na základe splnomocnenia. Výbor môže v pozvánke uviesť, že ak na zasadnutí zhromaždenia nebude dostatočná účasť na to, aby sa dosiahlo rozhodnutie podľa § 15 ods. 2, považuje sa toto zasadnutie za prvú čiastkovú schôdzu; zároveň uvedie miesto, dátum a hodinu konania ďalších čiastkových schôdzí. Ak vlastník podielu na spoločnej nehnuteľnosti ponúka svoj podiel prostredníctvom výboru podľa § 9 ods. 8 alebo ak fond prevádza podiel vo vlastníctve štátu podľa § 11 ods. 2, výbor to uvedie v programe zasadnutia zhromaždenia.
(4) Ak v pozvánke a v oznámení nie je uvedený bod programu zasadnutia zhromaždenia podľa odseku 7 písm. i) alebo j), nemožno taký bod programu doplniť na zasadnutí zhromaždenia.
(5) Výbor je povinný zvolať zasadnutie zhromaždenia, ak ho o to písomne požiadajú členovia spoločenstva, ktorých hlasy predstavujú aspoň štvrtinu hlasov všetkých členov spoločenstva, v termíne, ktorý navrhnú členovia spoločenstva. Ak výbor nezvolá zasadnutie zhromaždenia alebo ak ho zvolá v inom termíne, na ktorom sa nedohodol s členmi spoločenstva, ktorí ho o zvolanie zasadnutia zhromaždenia požiadali, zasadnutie zhromaždenia zvolá splnomocnený zástupca členov spoločenstva alebo dozorná rada; splnomocnený zástupca členov spoločenstva alebo dozorná rada má práva a povinnosti výboru podľa odsekov 2 až 4 a odseku 6.
(6) Výbor môže rozhodnúť o uskutočnení zasadnutia zhromaždenia formou korešpondenčného hlasovania, ak to vyplýva zo zmluvy o spoločenstve alebo zo stanov. Výbor pripojí k pozvánke materiály, o ktorých má zhromaždenie rokovať, hlasovacie lístky a návratovú obálku a v pozvánke uvedie dátum, do ktorého má byť odoslaná návratová obálka s hlasovacím lístkom, a poučenie o spôsobe hlasovania a úprave hlasovacieho lístka. Na zvolanie zasadnutia zhromaždenia formou korešpondenčného hlasovania sa primerane vzťahujú odseky 2 až 4.
(7) Do pôsobnosti zhromaždenia patrí:
a) schvaľovať zmluvu o spoločenstve a jej zmeny okrem zmien v zozname členov a zozname nehnuteľností,
b) schvaľovať stanovy a ich zmeny,
c) voliť a odvolávať členov a náhradníkov členov orgánov spoločenstva uvedených v § 13 ods. 1 písm. b) až d),
d) rozhodovať o oddelení časti spoločnej nehnuteľnosti podľa § 8 ods. 2,
e) rozhodovať o poverení spoločenstva konať vo veci nadobudnutia vlastníctva podielu na spoločnej nehnuteľnosti podľa § 9 ods. 10,
f) rozhodovať o hospodárení spoločenstva, spôsobe užívania spoločnej nehnuteľnosti a spoločne obhospodarovaných nehnuteľností a nakladaní s majetkom spoločenstva,
g) schvaľovať účtovnú závierku,
h) rozhodovať o rozdelení zisku a majetku spoločenstva určenom na rozdelenie medzi členov spoločenstva a spôsobe úhrady straty,
i) rozhodovať o vstupe a podmienkach vstupu spoločenstva do obchodnej spoločnosti alebo do družstva,
j) rozhodovať o zrušení spoločenstva,
k) rozhodovať o ďalších záležitostiach spoločenstva, ak rozhodovanie o nich nie je zverené iným orgánom spoločenstva.
(8) Nedodržaním lehoty na uverejnenie oznámenia alebo lehoty na zaslanie pozvánky podľa odseku 2 nie je dotknutá platnosť rozhodnutia zhromaždenia, ak rozhodlo podľa § 15 ods. 1 až 3.

§ 15
(1) Každý člen spoločenstva má pri rozhodovaní zhromaždenia rovnaký pomer hlasov, aký mu patrí podľa pomeru účasti člena spoločenstva na výkone práv a povinností podľa § 9 ods. 4. Spoločenstvo, ktoré je členom seba samého, nemá pri rozhodovaní zhromaždenia žiadne hlasy.
(2) Zhromaždenie rozhoduje podľa § 14 ods. 7 písm. a), b), i) a j) nadpolovičnou väčšinou hlasov všetkých členov spoločenstva; o veciach podľa § 14 ods. 7 písm. c), f), g), h) a k) zhromaždenie rozhoduje nadpolovičnou väčšinou hlasov členov spoločenstva, ktorých podiely na spoločnej nehnuteľnosti nespravuje alebo s ktorými nenakladá fond podľa § 10 ods. 1 a 2 a ktorých podiely na spoločne obhospodarovanej nehnuteľnosti nespravuje alebo s ktorými nenakladá správca. O veciach podľa § 14 ods. 7 písm. d) a e) rozhodujú len vlastníci spoločnej nehnuteľnosti nadpolovičnou väčšinou všetkých hlasov. Prehlasovaní členovia spoločenstva majú právo obrátiť sa na súd, aby rozhodol o neplatnosti rozhodnutia zhromaždenia.
(3) Hlas člena spoločenstva, ktorý nie je známy a ktorého podiel nespravuje a s ktorým nenakladá fond ani správca, sa pri rozhodovaní zhromaždenia nezohľadňuje.
(4) Zhromaždenie môže zasadať formou čiastkových schôdzí, ak o tom rozhodne výbor, pričom čiastkové schôdze sú súčasťou jedného zasadnutia zhromaždenia. Program čiastkových schôdzí musí byť rovnaký. Každý člen spoločenstva môže hlasovať len na jednej z čiastkových schôdzí. Pri rozhodovaní sa sčítavajú hlasy odovzdané na všetkých čiastkových schôdzach. Na zvolávanie čiastkovej schôdze sa primerane vzťahuje § 14 ods. 2 až 4 a 6.
(5) Výbor môže zvolať mimoriadne zasadnutie zhromaždenia, ak sa hlasovania na zhromaždení nezúčastnia členovia spoločenstva, ktorí disponujú nadpolovičnou väčšinou hlasov podľa odseku 2. Na zvolanie mimoriadneho zasadnutia zhromaždenia sa primerane vzťahuje § 14 ods. 2 až 4 a 6. Na mimoriadnom zasadnutí zhromaždenia zhromaždenie rozhoduje nadpolovičnou väčšinou hlasov prítomných členov spoločenstva. Zhromaždenie nemôže na mimoriadnom zasadnutí rozhodovať o veciach podľa § 14 ods. 7 písm. a), b), d), e), i) a j).

§ 16
(1) Výbor je výkonným a štatutárnym orgánom spoločenstva. Riadi činnosť spoločenstva a rozhoduje o všetkých záležitostiach, o ktorých to ustanovuje tento zákon, zmluva o spoločenstve alebo stanovy alebo o ktorých tak rozhodne zhromaždenie, ak nie sú zverené týmto zákonom iným orgánom spoločenstva.
(2) Výbor
a) koná za členov spoločenstva pred súdmi a orgánmi verejnej správy vo veciach podnikania na spoločnej nehnuteľnosti alebo na spoločne obhospodarovaných nehnuteľnostiach, ich spoločného užívania a obstarávania spoločných vecí vyplývajúcich z ich vlastníctva,
b) uzatvára v mene členov spoločenstva nájomnú zmluvu, ktorej predmetom je spoločná nehnuteľnosť, spoločne obhospodarovaná nehnuteľnosť alebo ich časť, alebo inú obdobnú zmluvu,29b) ak zo zmluvy o spoločenstve, stanov alebo rozhodnutia spoluvlastníkov spoločnej nehnuteľnosti alebo spoločne obhospodarovanej nehnuteľnosti nevyplýva niečo iné,
c) zastupuje členov spoločenstva, okrem členov spoločenstva podľa § 10 ods. 1 a 2, vo veciach nadobúdania časti spoločnej nehnuteľnosti, ktorej vlastníctvo je sporné,
d) uzatvára v mene spoluvlastníkov spoločnej nehnuteľnosti zmluvu o prevode vlastníctva podielu na spoločnej nehnuteľnosti podľa § 9 ods. 10, ak tak rozhodlo zhromaždenie.
(3) Výbor má najmenej päť troch členov. Rokovanie výboru organizuje a riadi predseda spoločenstva. Predsedu spoločenstva volí výbor zo svojich členov, ak nie je v zmluve o spoločenstve alebo v stanovách ustanovené inak.
(4) Výbor zodpovedá za svoju činnosť zhromaždeniu. Ak zo zmluvy o spoločenstve alebo zo stanov nevyplýva niečo iné, za výbor koná navonok predseda spoločenstva. Ak je na právny úkon, ktorý robí výbor, predpísaná písomná forma, je potrebný podpis predsedu a aspoň jedného ďalšieho člena výboru.
(5) Predsedu spoločenstva v čase jeho neprítomnosti zastupuje poverený člen výboru zapísaný v registri.
(6) Členovi výboru možno priznať za výkon jeho funkcie odmenu. Výšku odmeny určí zhromaždenie.
(7) Spoločenstvo, v ktorom výboru uplynulo funkčné obdobie a nie je zvolený nový výbor, alebo v ktorom výbor nemá počet členov podľa odseku 3 a na uvoľnené miesto nenastúpil náhradník, až do zvolenia nového výboru alebo člena výboru môže vykonávať len
a) úkony smerujúce k zvolaniu zasadnutia zhromaždenia na voľbu výboru alebo člena výboru,
b) náhodnú ťažbu a činnosť zameranú na ochranu lesa,
c) úkony súvisiace s plnením daňovej povinnosti.

§ 17
(1) Dozorná rada kontroluje činnosť spoločenstva a prerokúva sťažnosti jeho členov. Dozorná rada zodpovedá za výkon svojej činnosti zhromaždeniu.
(2) Dozorná rada má najmenej troch členov. Počet členov dozornej rady, ktorí nie sú členmi spoločenstva, musí byť menší ako počet členov dozornej rady, ktorí sú členmi spoločenstva. Členstvo v dozornej rade je nezlučiteľné s členstvom vo výbore.
(3) Na čele dozornej rady stojí predseda dozornej rady. Predsedu dozornej rady volí dozorná rada z členov dozornej rady.
(4) Členovi dozornej rady možno priznať za výkon jeho funkcie odmenu. Výšku odmeny určí zhromaždenie.
(5) Dozorná rada má právo zvolať zasadnutie zhromaždenia, ak dochádza alebo už došlo k bezdôvodnému zníženiu majetku spoločenstva alebo ak je podozrenie, že došlo k porušeniu tohto zákona alebo iných všeobecne záväzných právnych predpisov, alebo k porušeniu zmluvy o spoločenstve alebo stanov; dozorná rada má v takom prípade povinnosti výboru podľa § 14 ods. 2 až 4 a 6. Dozorná rada zvolá zasadnutie zhromaždenia, ak ju o to požiada splnomocnený zástupca členov spoločenstva podľa § 14 ods. 5.
(6) Dozorná rada, ktorej uplynulo funkčné obdobie a nie je zvolená nová dozorná rada, a dozorná rada, ktorá nemá počet členov podľa odseku 2 a na uvoľnené miesto nenastúpil náhradník, až do zvolenia novej dozornej rady alebo člena dozornej rady môže vykonávať len oprávnenia podľa odseku 5.

§ 18
(1) Spoločenstvo vedie zoznam členov podľa údajov katastra nehnuteľností. Do zoznamu členov sa zapisuje meno, priezvisko, trvalý pobyt a dátum narodenia fyzickej osoby, názov, sídlo a identifikačné číslo právnickej osoby, pomer účasti člena spoločenstva na výkone práv a povinností vyplývajúcich z členstva v spoločenstve, dátum vzniku členstva v spoločenstve, právny predchodca člena spoločenstva a dátum zápisu do zoznamu členov. Do zoznamu členov možno zapisovať aj právny dôvod vzniku členstva a spôsob vyplatenia podielu na zisku a majetku určenom na rozdelenie medzi členov spoločenstva, ak to vyplýva zo zmluvy o spoločenstve.
(2) Spoločenstvo vedie zoznam nehnuteľností. Do zoznamu nehnuteľností sa zapisuje katastrálne územie, čísla listov vlastníctva alebo iných listín, na ktorých je v katastri nehnuteľností zapísaná spoločná nehnuteľnosť alebo spoločne obhospodarované nehnuteľnosti, parcelné čísla, druh a výmera pozemkov patriacich do spoločnej nehnuteľnosti alebo spoločne obhospodarovaných nehnuteľností.
(3) Do zoznamu členov a do zoznamu nehnuteľností sa zapisujú zmeny evidovaných skutočností vrátane zmien v členstve spoločenstva a zmien údajov o spoločnej nehnuteľnosti alebo spoločne obhospodarovaných nehnuteľnostiach. Členovia spoločenstva, fond a správca sú povinní všetky zmeny evidovaných skutočností nahlásiť spoločenstvu do dvoch mesiacov odo dňa ich vzniku. Spoločenstvo je povinné zapísať do zoznamu členov a do zoznamu nehnuteľností zmeny evidovaných skutočností do piatich dní odo dňa ich nahlásenia.
(4) Člen spoločenstva, fond a správca majú právo nahliadnuť do zoznamu členov a do zoznamu nehnuteľností, žiadať o výpisy z nich a robiť si z nich výpisy. Orgán spoločenstva, ktorý vedie zoznam členov a zoznam nehnuteľností, je povinný
a) umožniť každému, kto osvedčí právny záujem, nahliadnuť do zoznamu členov a zoznamu nehnuteľností,
b) vydať členovi spoločenstva, ktorý o to písomne požiada, potvrdenie o členstve v spoločenstve a výpis zo zoznamu členov a zo zoznamu nehnuteľností.

Hospodárenie spoločenstva

§ 19
(1) Spoločenstvo na účely podnikania na spoločnej nehnuteľnosti alebo na spoločne obhospodarovaných nehnuteľnostiach, ich spoločného užívania a obstarávania spoločných vecí vyplývajúcich z vlastníctva k nim
a) vykonáva poľnohospodársku prvovýrobu a s ňou súvisiace spracovanie alebo úpravu poľnohospodárskych produktov,
b) hospodári v lesoch a na vodných plochách.
(2) Spoločenstvo vykonáva činnosti podľa odseku 1 v súlade s osobitnými predpismi.30)
(3) Spoločenstvo môže vykonávať aj inú podnikateľskú činnosť podľa osobitných predpisov.31)

§ 20
(1) Podiel člena spoločenstva na zisku a majetku určenom na rozdelenie medzi členov spoločenstva sa určí podľa pomeru účasti člena spoločenstva na výkone práv a povinností, ak zo zmluvy o spoločenstve, stanov alebo z rozhodnutia zhromaždenia nevyplýva niečo iné.
(2) Spoločenstvo je do 30 dní odo dňa rozhodnutia zhromaždenia podľa § 14 ods. 7 písm. h) povinné oznámiť toto rozhodnutie fondu a správcovi.
(3) Podiel člena spoločenstva, fondu a správcu na zisku a majetku sa uhrádza spôsobom, ktorý určil člen spoločenstva, fond a správca, ktorý je uvedený v zozname členov alebo ktorý vyplýva zo zmluvy o spoločenstve, stanov alebo rozhodnutia zhromaždenia.

§ 21
(1) Výbor predkladá zhromaždeniu spolu s ročnou účtovnou závierkou32) aj návrh spôsobu rozdelenia zisku alebo spôsobu úhrady straty.
(2) Členovia spoločenstva, fond a správca majú právo nahliadať do dokladov týkajúcich sa hospodárenia spoločenstva a vyžiadať si ich kópie.
(3) Spoločenstvo môže od člena spoločenstva, fondu alebo správcu požadovať úhradu skutočných nákladov nevyhnutných na vyhotovenie kópií dokladov podľa odseku 2; to sa primerane vzťahuje aj na vyhotovenie výpisu zo zoznamu členov a zo zoznamu nehnuteľností podľa § 18 ods. 4 písm. b).

Register

§ 22
(1) Okresný úrad zapisuje do registra údaje podľa § 23 prostredníctvom informačného systému lesného hospodárstva.32a)
(2) Na zápis do registra je miestne príslušný okresný úrad, v ktorého územnom obvode je spoločná nehnuteľnosť alebo spoločne obhospodarovaná nehnuteľnosť. Ak miestnu príslušnosť nemožno takto určiť, je miestne príslušný okresný úrad, v ktorého územnom obvode je výmerou najväčšia časť spoločnej nehnuteľnosti alebo spoločne obhospodarovanej nehnuteľnosti. Na zápis zmeny údajov v registri a zápis zrušenia spoločenstva je miestne príslušný okresný úrad, ktorý vykonal zápis spoločenstva do registra.
(3) Okresný úrad o zápise spoločenstva do registra bezodkladne upovedomí Štatistický úrad Slovenskej republiky33) a na účel pridelenia identifikačného čísla mu oznámi vznik spoločenstva, jeho názov, sídlo, meno a priezvisko predsedu spoločenstva a adresu jeho bydliska a údaj, či spoločenstvo vykonáva podnikateľskú činnosť podľa § 19 ods. 3. Okresný úrad bezodkladne oznámi Štatistickému úradu Slovenskej republiky aj zmenu uvedených údajov a zánik spoločenstva.
(4) Okresný úrad o zápise spoločenstva do registra bezodkladne upovedomí príslušný daňový úrad.

§ 23
(1) Do registra sa zapisujú tieto údaje a ich zmeny:
a) názov spoločenstva,
b) sídlo spoločenstva,
c) identifikačné číslo,
d) informatívny údaj o listoch vlastníctva podľa zoznamu nehnuteľností,
e) identifikačné údaje volených členov orgánov spoločenstva v rozsahu
1. meno, priezvisko, trvalý pobyt a dátum narodenia, ak ide o fyzickú osobu,
2. názov, sídlo a identifikačné číslo, ak ide o právnickú osobu,
f) meno, priezvisko, trvalý pobyt a dátum narodenia osôb oprávnených konať za spoločenstvo a dátum vzniku a rozsah oprávnenia konať za spoločenstvo,
g) údaj, či spoločenstvo vykonáva podnikateľskú činnosť podľa § 19 ods. 3,
h) údaj, či ide o spoločenstvo vlastníkov spoločne obhospodarovaných nehnuteľností podľa § 2 ods. 1 písm. d),
i) dátum zápisu spoločenstva do registra.
(2) Do registra sa zapisuje aj
a) zrušenie spoločenstva a dôvod jeho zrušenia,
b) údaj o likvidácii spoločenstva, ak sa spoločenstvo zrušuje s likvidáciou,
c) dátum výmazu spoločenstva z registra.
(3) Register je verejne prístupný prostredníctvom informačného systému lesného hospodárstva. Okresný úrad, bez ohľadu na jeho miestnu príslušnosť podľa § 22 ods. 2, je povinný vydať žiadateľovi výpis z registra.

§ 24
(1) Návrh na zápis spoločenstva do registra podáva navrhovateľ, ktorým je predseda spoločenstva.
(2) Návrh na zápis podľa odseku 1 musí obsahovať údaje podľa § 23 ods. 1 písm. a), b) a d) až h) a prílohy, ktorými sú:
a) zmluva o spoločenstve,
b) stanovy spoločenstva, ak sa na ich vydaní dohodli členovia spoločenstva,
c) notárska zápisnica podľa § 4 ods. 1,
d) vyhlásenie o tom, či spoločenstvo bude vykonávať podnikateľskú činnosť podľa § 19 ods. 3.
(3) Podpis navrhovateľa v návrhu na zápis spoločenstva do registra musí byť úradne osvedčený.

§ 24a
(1) Návrh na zápis zrušenia spoločenstva z dôvodu podľa § 6 ods. 1 písm. d) podáva navrhovateľ, ktorým je predseda spoločenstva. Navrhovateľ je povinný podať návrh na zápis zrušenia spoločenstva do 60 dní odo dňa rozhodnutia zhromaždenia o zrušení spoločenstva.
(2) Návrh na zápis zrušenia spoločenstva musí obsahovať názov spoločenstva, sídlo spoločenstva, identifikačné číslo spoločenstva, vymenovanie likvidátora, ak sa spoločenstvo zrušuje s likvidáciou, alebo údaj, že spoločenstvo sa zrušuje bez likvidácie, a prílohu, ktorou je rozhodnutie zhromaždenia o zrušení spoločenstva.

§ 25
(1) Oznam o zmene údajov zapísaných v registri podáva predseda spoločenstva. Oznam o skončení likvidácie podáva likvidátor.
(2) Oznam o zmene údajov zapísaných v registri musí obsahovať názov spoločenstva, sídlo spoločenstva, identifikačné číslo spoločenstva, údaje, ktoré majú byť z registra vymazané a ktoré majú byť do registra zapísané, a prílohy, ktorými sú:
a) rozhodnutie zhromaždenia, ak ide o
1. zmeny, o ktorých rozhoduje zhromaždenie podľa § 14 ods. 7 písm. a) až c), i) a j),
2. vymenovanie likvidátora,
b) listina, z ktorej vyplýva
1. zmena údajov podľa § 23 ods. 1 písm. a), b) a d) až h),
2. zrušenie spoločenstva podľa § 6 ods. 1 písm. a) až c).
(3) Oznam o skončení likvidácie musí obsahovať názov spoločenstva, sídlo spoločenstva, identifikačné číslo spoločenstva a dátum skončenia likvidácie.(4) Predseda spoločenstva je povinný oznámiť okresnému úradu zmenu údajov zapísaných v registri do 30 dní odo dňa
a) zmeny údajov podľa § 23 ods. 1 písm. a), b) a d) až h),
b) vzniku skutočnosti, na ktorej základe sa spoločenstvo zrušuje podľa § 6 ods. 1 písm. a) až c).
(5) Likvidátor je povinný oznámiť okresnému úradu skončenie likvidácie do 30 dní odo dňa skončenia likvidácie.

§ 26
(1) Účastníkom konania o zápise spoločenstva do registra je navrhovateľ podľa § 24 ods. 1 a členovia spoločenstva. Účastníkom konania o zápise zrušenia spoločenstva podľa § 24a je spoločenstvo a členovia spoločenstva.
(2) Okresný úrad preverí, či
a) návrh podala oprávnená osoba,
b) je návrh úplný,
c) údaje uvedené v návrhu sa zhodujú s údajmi vyplývajúcimi z príloh návrhu,
d) je zaplatený správny poplatok.36)
(3) Ak sú splnené podmienky podľa odseku 2, okresný úrad rozhodne o zápise
a) spoločenstva do registra,
b) zrušenia spoločenstva do registra s dodatkom „v likvidácii“, ak sa spoločenstvo zrušuje s likvidáciou,
c) zrušenia spoločenstva do registra a vymaže spoločenstvo z registra, ak sa spoločenstvo zrušuje bez likvidácie.
(4) O zápise spoločenstva do registra a zápise zrušenia spoločenstva do registra okresný úrad nevyhotovuje písomné rozhodnutie. Okresný úrad vyznačí zápis v spise a navrhovateľovi vydá potvrdenie, v ktorom uvedie označenie okresného úradu, názov spoločenstva, dátum vydania potvrdenia a údaje, ktoré zapísal do registra. Okresný úrad zasiela do 10 dní odo dňa zápisu oznam o zápise s uvedením údajov, ktoré zapísal do registra, fondu, ak tento spravuje podiely na spoločnej nehnuteľnosti podľa § 10 ods. 1 alebo s nimi nakladá podľa § 10 ods. 2, alebo správcovi, ak vykonáva práva vlastníka podielu na spoločne obhospodarovanej nehnuteľnosti.
(5) Okresný úrad použije doručenie verejnou vyhláškou, ak je v konaniach podľa odseku 1 viac ako 20 účastníkov.

§ 26a
(1) Okresný úrad do 30 dní odo dňa doručenia oznamu podľa § 25 zapíše do registra zmeny údajov podľa § 23 ods. 1 písm. a), b) a d) až h).
(2) Okresný úrad bezodkladne
a) zapíše zrušenie spoločenstva do registra, ak zistí, že nastala skutočnosť podľa § 6 ods. 1 písm. a) až c),
b) vymaže spoločenstvo z registra na základe oznámenia právnickej osoby podľa § 32a ods. 4 a 5 alebo ak zistí, že došlo k zmene právnej formy.
(3) Ak spoločenstvo, ktoré sa zrušuje s likvidáciou, nevymenuje likvidátora, okresný úrad zapíše ako likvidátora výbor zapísaný v registri alebo prvého z členov výboru alebo, ak nie je známy výbor, osobu, ktorá v mene spoločenstva vystupovala pred orgánmi štátnej správy.
(4) Okresný úrad bezodkladne vymaže spoločenstvo z registra
a) po nadobudnutí právoplatnosti rozhodnutia o zápise zrušenia spoločenstva do registra, ak sa spoločenstvo zrušilo bez likvidácie,
b) na základe oznamu likvidátora o skončení likvidácie.

Štátny dozor

§ 27
(1) Okresný úrad vykonáva štátny dozor nad spoločenstvami. Štátny dozor nad spoločenstvami je oprávnenie okresného úradu na základe vlastného podnetu alebo podnetu inej osoby zisťovať a kontrolovať dodržiavanie povinností podľa § 13 ods. 4, § 14 ods. 2, § 18 ods. 1 až 3, § 24a ods. 1, § 25 ods. 4 a § 32a ods. 1 až 4.
(2) Okresný úrad upozorní spoločenstvo na porušenie povinnosti a uloží mu povinnosť odstrániť tieto nedostatky v primeranej lehote, ak spoločenstvo
a) nevedie zoznam členov alebo zoznam nehnuteľností podľa § 18 ods. 1 až 3,
b) nedodrží volebné obdobie orgánov spoločenstva podľa § 13 ods. 4 alebo
c) neuskutoční zhromaždenie najmenej raz za rok podľa § 14 ods. 2.

§ 28
(1) Okresný úrad uloží spoločenstvu pokutu od 100 eur do 3 000 eur, ak
a) nepodá návrh na zápis zrušenia spoločenstva v lehote podľa § 24a ods. 3,
b) neoznámi zmeny údajov v zapísaných registri v lehote § 25 ods. 4,
c) nesplní povinnosť podľa § 32a ods. 1 až 4 alebo
d) v lehote podľa § 27 ods. 2
1. nezačne viesť zoznam členov alebo zoznam nehnuteľností podľa § 18 ods. 1 až 3,
2. nezvolí nové orgány spoločenstva, ak uplynulo ich volebné obdobie, alebo
3. neuskutoční zasadnutie zhromaždenia.
(2) Okresný úrad zastaví konanie o uložení pokuty podľa odseku 1 písm. d), ak spoločenstvo odstráni nedostatok, pre ktorý konanie o uložení pokuty začalo.

§ 29
(1) Okresný úrad prihliada pri ukladaní pokuty na závažnosť, spôsob, čas trvania a následky protiprávneho konania.
(2) Konanie o uložení pokuty možno začať do dvoch rokov odo dňa, keď sa okresný úrad o porušení povinnosti dozvedel, najneskôr však do troch rokov odo dňa, keď k porušeniu povinnosti došlo.
(3) Pokuta je splatná do 30 dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o uložení pokuty.
(4) Výnos pokút je príjmom štátneho rozpočtu.

Spoločné, prechodné a záverečné ustanovenia

§ 30
Na konanie podľa § 26 a § 27 až 29 sa vzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní,37) ak tento zákon neustanovuje inak.

§ 31
(1) Spoločenstvá s právnou subjektivitou podľa doterajších predpisov sa považujú za spoločenstvá podľa tohto zákona. Spoločenstvá bez právnej subjektivity založené podľa doterajších predpisov sa považujú za spoločenstvá bez právnej subjektivity podľa doterajších predpisov až do splnenia povinnosti podľa odseku 5.
(2) Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky odovzdá Ministerstvu pôdohospodárstva a rozvoja vidieka Slovenskej republiky do 30. júna 2013 dokumentáciu spoločenstiev založených podľa osobitného predpisu.38)
(3) Ministerstvo pôdohospodárstva a rozvoja vidieka Slovenskej republiky odovzdá dokumentáciu podľa odseku 2 príslušným obvodným lesným úradom do 31. júla 2013 na účely zápisu spoločenstva do registra.
(4) Spoločenstvá a spoločenstvá bez právnej subjektivity založené podľa doterajších predpisov sú povinné do 31. júla 2013 zaslať obvodnému lesnému úradu zoznam aktualizovaný k 1. máju 2013.
(5) Spoločenstvá založené podľa doterajších predpisov sú povinné prispôsobiť svoje právne pomery ustanoveniam tohto zákona do 30. júna 2014 a podať návrh na zápis podľa § 24, ak nie sú zapísané v registri, alebo návrh na zápis podľa § 25 ods. 2, ak sú zapísané v registri.
(6) Spoločenstvá bez právnej subjektivity založené podľa doterajších predpisov sú povinné do 30. júna 2014 podať návrh na zápis podľa § 24.
(7) Zápis spoločenstva do registra podľa odsekov 5 a 6 je spoločenstvo povinné do 14 dní odo dňa doručenia potvrdenia oznámiť orgánu, u ktorého bolo spoločenstvo doteraz registrované, ak nejde o obvodný lesný úrad, alebo evidované. Tento orgán ho na základe oznámenia vymaže zo svojho registra alebo evidencie ku dňu zápisu do registra.
(8) Člen alebo členovia spoločenstva bez právnej subjektivity založeného podľa doterajších predpisov, ktoré bolo zapísané do registra podľa § 26 ods. 3 písm. a), ktorí sú na jednej strane účastníkmi konania pred súdom alebo orgánom verejnej správy, ktorého predmetom je spoločná nehnuteľnosť, začatom do 30. apríla 2013, oznámia bez zbytočného odkladu orgánu, ktorý také konanie vedie, že za nich koná výbor. Na účel doručovania písomností v tomto konaní oznámia súdu alebo orgánu verejnej správy tiež adresy členov výboru. Ak má súd alebo orgán verejnej správy doručiť písomnosti účastníkom konania, postačí aby ich doručil členom výboru na ich adresy; to neplatí, ak účastník takého konania má v konaní niečo osobne vykonať. Členovia výboru, ktorým bola písomnosť súdu alebo orgánu verejnej správy doručená, sú povinní o ich obsahu informovať členov spoločenstva obvyklým spôsobom. V rozhodnutiach vydaných v konaniach podľa prvej vety postačí ako účastníka označiť názvom spoločenstvo a uviesť označenie členov výboru, ktorí v mene členov spoločenstva konajú.
(9) Ak spoločenstvo nesplní povinnosť podľa odseku 5, zmluva o spoločenstve stráca platnosť a spoločenstvo sa zrušuje. Obvodný lesný úrad zapíše spoločenstvo do registra s dodatkom „v likvidácii“ a spoločenstvo môže vykonávať len úkony smerujúce k svojmu zániku. Spoločenstvo je povinné do 1. októbra 2014 vymenovať likvidátora a oznámiť obvodnému lesnému úradu jeho meno, priezvisko a adresu trvalého pobytu. Ak si spoločenstvo túto povinnosť nesplní, obvodný lesný úrad zapíše ako likvidátora jeho štatutárny orgán zapísaný v evidencii alebo registri alebo prvého z členov štatutárneho orgánu alebo, ak nie je známy štatutárny orgán, osobu, ktorá v mene spoločenstva vystupovala pred orgánmi štátnej správy.
(10) Ak spoločenstvo bez právnej subjektivity založené podľa doterajších predpisov nesplní povinnosť podľa odseku 6, zrušuje sa.
(11) Na nakladanie so spoločnou nehnuteľnosťou vo vlastníctve spoluvlastníkov, ktorí boli členmi zaniknutého spoločenstva, sa primerane vzťahujú § 8 a 11.
(12) Doterajšie zmluvy o založení spoločenstva sa považujú za zmluvy o spoločenstve podľa tohto zákona.
(13) Obvodný lesný úrad zašle údaje o spoločenstvách podľa § 23 fondu do 31. augusta 2013.
(14) Na spoločenstvo, ktoré vzniklo zo spoločenstva bez právnej subjektivity, prechádzajú ku dňu zápisu do registra len práva a povinnosti, ktoré vznikli jednotlivým vlastníkom podielov na spoločnej nehnuteľnosti v súvislosti s jej obhospodarovaním.
(15) Zostatok vytvorenej rezervy na lesnú pestovnú činnosť tvorenej spoločenstvom bez právnej subjektivity podľa doterajšieho zákona sa považuje za rezervu spoločenstva podľa tohto zákona v sume finančných prostriedkov vložených vlastníkmi do spoločenstva a určených na lesnú pestovnú činnosť a ochranu lesa.

§ 32
Konania o zápise spoločenstva do registra a o zápise zmeny údajov v registri začaté a neukončené pred 1. májom 2013 sa dokončia podľa tohto zákona.

§ 32a
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. júla 2018
(1) Spoločenstvo, ktorého názov je zhodný s názvom iného spoločenstva, ktoré vzniklo skôr, je povinné zmeniť svoj názov do 30. júna 2019.
(2) Spoločenstvo je povinné prispôsobiť zmluvu o spoločenstve alebo stanovy tomuto zákonu do 30. júna 2019 a podať okresnému úradu oznam podľa § 25.
(3) Spoločenstvo, ktoré sa zrušilo do 30. júna 2018, je do 31. augusta 2018 povinné zabezpečiť starostlivosť o poľnohospodársku pôdu7) alebo určiť obhospodarovateľa lesa.8)
(4) Ak zhromaždenie do 30. júna 2018 rozhodlo o zmene právnej formy na družstvo, obchodnú spoločnosť alebo inú právnickú osobu, zmena právnej formy sa dokončí podľa doterajšieho zákona. Spoločenstvo je povinné oznámiť rozhodnutie zhromaždenia o zmene právnej formy okresnému úradu do 31. augusta 2018; to neplatí, ak spoločenstvo o tejto skutočnosti podalo návrh na zápis zmeny údajov do registra podľa doterajšieho zákona. Právnická osoba, na ktorú sa spoločenstvo zmenilo, je povinná oznámiť okresnému úradu zmenu právnej formy do 30 dní odo dňa zmeny právnej formy.
(5) Ak spoločenstvo zmenilo právnu formu na družstvo, obchodnú spoločnosť alebo inú právnickú osobu do 30. júna 2018, právnická osoba, na ktorú sa spoločenstvo zmenilo, je povinná oznámiť okresnému úradu zmenu právnej formy do 31. augusta 2018.
(6) Na oznam spoločenstva podľa odseku 4 sa primerane vzťahuje § 25 ods. 1 a 2. Oznam právnickej osoby podľa odsekov 4 a 5 obsahuje
a) názov, sídlo a identifikačné číslo spoločenstva,
b) názov, sídlo a identifikačné číslo právnickej osoby, na ktorú sa spoločenstvo zmenilo,
c) dátum zmeny právnej formy.
(7) Nájomná zmluva uzatvorená medzi fondom a spoločenstvom uzatvorená do 30. júna 2018, ktorej predmetom je spoločná nehnuteľnosť alebo spoločne obhospodarovaná nehnuteľnosť, ostáva platná do uplynutia času, na ktorý je nájom dohodnutý, alebo do uplynutia minimálnej doby trvania nájmu alebo do jej ukončenia výpoveďou podľa osobitného predpisu39) alebo do jej ukončenia podľa osobitného predpisu40) alebo ak nenastane iná skutočnosť spôsobujúca zánik nájomnej zmluvy.
(8) Na právo vlastníka podielov oddelenej časti spoločnej nehnuteľnosti, s ktorými fond nakladá, alebo jeho právneho nástupcu uplatniť u fondu svoje právo na vydanie výnosu z predaja podielov oddelenej časti spoločnej nehnuteľnosti, ku ktorému došlo do 30. júna 2018, sa vzťahuje predpis účinný do 30. júna 2018.
(9) Orgány spoločenstva podľa § 13 ods. 1 písm. b) až d) dokončia svoje funkčné obdobie podľa predpisu účinného do 30. júna 2018.
(10) Konanie o zápise spoločenstva do registra a konanie o zápise zmeny údajov v registri začaté a právoplatne neskončené do 30. júna 2018 sa dokončí podľa predpisu účinného do 30. júna 2018.
(11) Konanie o uložení pokuty podľa § 28 ods. 1 nemožno začať, ak lehota podľa predpisu účinného do 30. júna 2018, ktorá je šesť mesiacov odo dňa, keď sa okresný úrad dozvedel o porušení povinnosti, uplynula do 30. júna 2018.

§ 33
Zrušuje sa zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 181/1995 Z.z. o pozemkových spoločenstvách v znení zákona č. 217/2004 Z.z. a zákona č. 549/2004 Z.z.

§ 34
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. mája 2013 okrem § 28 a 29, ktoré nadobúdajú účinnosť 1. októbra 2013.


Ivan Gašparovič v. r.
Pavol Paška v. r.
Robert Fico v. r.


1) § 34 ods. 3 zákona Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb. o pozemkových úpravách, usporiadaní pozemkového vlastníctva, pozemkových úradoch, pozemkovom fonde a o pozemkových spoločenstvách v znení neskorších predpisov.
1a) § 50 ods. 3, 4 a 6 zákona č. 326/2005 Z. z. o lesoch v znení neskorších predpisov.
2) Zákonný článok XIX/1898 o štátnom spravovaní obecných a niektorých iných lesov a hôľ, ako aj o úprave hospodárskej správy spoločne užívaných lesov a hôľ, ktoré sú nedielnym vlastníctvom komposesorátov a bývalých urbarialistov.
Zákonný článok X/1913 o nedielnych spoločných pasienkoch.
Zákonný článok XXXIII/1913 o predaji niektorých štátnych nemovitostí, poťažne o zamenení týchto.
3) § 6 ods. 1 písm. d), e) a u) zákona č. 229/1991 Zb. o úprave vlastníckych vzťahov k pôde a inému poľnohospodárskemu majetku. 
§ 37 zákona Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb. v znení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č.187/1993 Z.z.
4) § 22a ods. 2 zákona č. 229/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
§ 40 zákona Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb. v znení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 187/1993 Z.z.
Zákon Slovenskej národnej rady č. 293/1992 Zb. o úprave niektorých vlastníckych vzťahov k nehnuteľnostiam v znení zákona Slovenskej národnej rady č. 323/1992 Zb.
5) § 18 ods. 2 písm. d) Občianskeho zákonníka.
5a) § 139 ods. 2 Občianskeho zákonníka.
6) § 70 až 75a Obchodného zákonníka.
7) § 3 zákona č. 220/2004 Z. z. o ochrane a využívaní poľnohospodárskej pôdy a o zmene zákona č. 245/2003 Z. z. o integrovanej prevencii a kontrole znečisťovania životného prostredia a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 219/2008 Z. z.
8) § 2 písm. p) zákona č. 326/2005 Z. z.
9) § 69b ods. 7 Obchodného zákonníka.
10) Napríklad § 2 ods. 1 zákona č. 83/1990 Zb. o združovaní občanov.
11) § 11 ods. 13 zákona Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
14) § 37 ods. 1 zákona Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
15) § 140 Občianskeho zákonníka.
16) § 30 ods. 5 písm. a) zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z.z. o katastri nehnuteľností a o zápise vlastníckych a iných práv k nehnuteľnostiam (katastrálny zákon) v znení neskorších predpisov.
17) § 17 až 20 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 180/1995 Z. z. o niektorých opatreniach na usporiadanie vlastníctva k pozemkom v znení neskorších predpisov.
18) § 34 ods. 3 zákona Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
§ 16 ods. 1 písm. b) a c) zákona č. 180/1995 Z.z. v znení neskorších predpisov.
19) § 16 zákona Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
20) § 6 písm. h) a § 26 ods. 3 zákona č. 319/2002 Z.z. v znení neskorších predpisov.
§ 50 ods. 4 zákona č. 326/2005 Z.z. v znení neskorších predpisov.
21) § 63 a 65 ods. 1 písm. k) bod 19 zákona č. 543/2002 Z.z. v znení neskorších predpisov.
22) § 65 ods. 1 písm. k) bod 19 zákona č. 543/2002 Z.z. v znení neskorších predpisov.
§ 50 ods. 4 zákona č. 326/2005 Z.z. v znení neskorších predpisov.
23) Zákon č. 229/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 282/1993 Z.z. o zmiernení niektorých majetkových krívd spôsobených cirkvám a náboženským spoločnostiam v znení zákona č. 97/2002 Z.z.
Zákon č. 503/2003 Z.z. o navrátení vlastníctva k pozemkom a o zmene a doplnení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 180/1995 Z.z. v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 161/2005 Z.z. o navrátení vlastníctva k nehnuteľným veciam cirkvám a náboženským spoločnostiam a prechode vlastníctva k niektorým nehnuteľnostiam.
24) § 11 ods. 20 a § 34 ods. 9 a 10 zákona Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb. v znení neskorších predpisov. 
§ 62 zákona č. 543/2002 Z.z. v znení neskorších predpisov.
§ 50 ods. 1 zákona č. 326/2005 Z.z. v znení neskorších predpisov.
25) Vyhláška Ministerstva spravodlivosti Slovenskej republiky č. 492/2004 Z.z. o stanovení všeobecnej hodnoty majetku v znení neskorších predpisov.
26) § 281 až 288 Obchodného zákonníka.
27) § 5a ods. 1 zákona č. 211/2000 Z.z. o slobodnom prístupe k informáciám a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o slobode informácií) v znení neskorších predpisov.
28) § 38 a 39 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z.z. v znení neskorších predpisov.
29) § 4 zákona č 229/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
§ 2 zákona č. 503/2003 Z.z. v znení neskorších predpisov.
29a) § 50 ods. 7 až 9 zákona č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
§ 2 nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 238/2010 Z. z., ktorým sa ustanovujú podrobnosti o podmienkach prenajímania, predaja, zámeny a nadobúdania nehnuteľností Slovenským pozemkovým fondom v znení neskorších predpisov.
29b) § 12 a 13 zákona č. 274/2009 Z. z. o poľovníctve a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 115/2013 Z. z.
30) Napríklad zákon č. 543/2002 Z.z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 220/2004 Z.z. v znení zákona č. 359/2007 Z.z., zákon č. 364/2004 Z.z. o vodách a o zmene zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov (vodný zákon) v znení neskorších predpisov, zákon č. 326/2005 Z.z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 355/2007 Z.z. o ochrane, podpore a rozvoji verejného zdravia a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
31) § 3 a 4 zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov. 
Obchodný zákonník.
32) Zákon č. 431/2002 Z.z. o účtovníctve v znení neskorších predpisov.
32a) § 45 zákona č. 326/2005 Z. z. v znení zákona č. 182/2014 Z. z.
33) § 27 ods. 5 písm. c) zákona č. 540/2001 Z. z o štátnej štatistike v znení neskorších predpisov.
35) Zákon č. 323/1992 Zb. o notároch a notárskej činnosti (Notársky poriadok) v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 599/2001 Z.z. o osvedčovaní listín a podpisov na listinách obvodnými úradmi a obcami v znení neskorších predpisov.
36) Prílohy Položky 34 písm. a) piateho bodu, písm. b) piateho bodu a písm. g) piateho bodu k zákonu Národnej rady Slovenskej republiky č. 145/1995 Z.z. o správnych poplatkoch v znení neskorších predpisov.
37) Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení neskorších predpisov.
38) Zákon č. 83/1990 Zb. o združovaní občanov v znení neskorších predpisov.
39) § 12 ods. 2 zákona č. 504/2003 Z. z. o nájme poľnohospodárskych pozemkov, poľnohospodárskeho podniku a lesných pozemkov a o zmene niektorých zákonov v znení zákona č. 571/2007 Z. z.
40) § 14 ods. 8 zákona Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.