Hatályos 2013. október 1-től 2014. február 26-ig
Tt. 97/2013.
Törvény
A KÖZBIRTOKOSSÁGRÓL
2013. március 26.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt hozta:
Alapvető rendelkezések
1. §
(1) E törvény
a) a telek-közbirtokosságok (továbbiakban: közbirtokosság) létrejöttét, jogállását, gazdálkodását és megszűnését,
b) a közbirtokosság tagjainak jogait, kötelességeit, illetve a tagok és a Szlovák Földalap1) (továbbiakban: "földalap") egymás közötti viszonyait,
c) a közös ingatlannal és az azon belüli részesedésekkel való rendelkezés feltételeit,
d) a közbirtokosságoknak a telek-közbirtokossági nyilvántartásba (továbbiakban: "nyilvántartás") való bejegyzését, illetve ezek adatváltozásainak bejegyzését,
e) a körzeti erdészeti hivataloknak a közbirtokosságok állami felügyelete során gyakorolt hatásköreit,
f) közigazgatási szabálysértéseket és szankciókat szabályozza.
(2) E törvény szabályozza azon tulajdonostársak tulajdonában lévő közös ingatlannal való rendelkezést is, akik vonatkozásában a közbirtokosság megszűnt.
2. §
(1) E törvény alkalmazásában közbirtokosság
a) az olyan, közös ingatlanban meglevő részesedések tulajdonosainak erdő- és legelő-közbirtokossága, amelyre külön jogszabályok vonatkoztak2) és amely külön jogszabályok szerint jött létre,3)
b) a külön jogszabályok4) szerint alapított erdő-közbirtokosság, legelő-közbirtokosság vagy telek-közbirtokosság,
c) a közös ingatlan tulajdonosainak közbirtokossága,
d) a közösen művelt ingatlanok tulajdonosai által alapított közbirtokosság; közösen művelt ingatlannak minősül az a mezőgazdasági telek vagy erdőtelek, amelynek tulajdonosa e telkek más tulajdonosaival közösen közbirtokosságot alapít e telkek közös művelésének és használatának céljából.
(2) A közös ingatlanok tulajdonosainak és a közösen művelt ingatlanok tulajdonosainak jogaira és kötelezettségeire a Polgári Törvénykönyv rendelkezései vonatkoznak, kivéve ha a 8. § (1) bekezdés, a 9. § (1)-(3) és (7)-(10) bekezdések, 10. § (4) bekezdés és a 15. § (2)-(4) bekezdések másként rendelkeznek.
(3) A közös ingatlanban meglevő részesedés átruházása során a közös ingatlanban nem jöhet létre olyan társtulajdoni részesedés, amely 2 000 m2-nél kisebb méretű területnek felel meg.
A közbirtokosság alapítása és létrejötte
3. §
Az e törvény szerinti közbirtokosság jogi személy.5)
4. §
(1) Az e törvény szerinti közbirtokosságot a közös ingatlan tulajdonosai vagy a közösen művelt ingatlanok tulajdonosai által megkötött telek-közbirtokosságról szóló szerződéssel (továbbiakban: "közbirtokossági szerződés") alapítják meg. A közbirtokosság alapításáról a közös ingatlan tulajdonosai a társtulajdoni részesedések nagysága alapján számított többségi szavazással döntenek, vagy a közösen művelt ingatlanok összes tulajdonosa dönt; a közbirtokosság alapításáról és a közbirtokosság szervei tagjainak megválasztásáról közjegyző által felvett jegyzőkönyvet kell készíteni. A közös ingatlanban meglevő részesedés azon tulajdonosa, aki nem akar a közbirtokosság tagjává válni, a közbirtokosság alapítása során saját részesedését megvételre kínálhatja fel a közös ingatlanban meglevő más részesedés tulajdonosának.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közbirtokosság a közbirtokosság nyilvántartásba való bejegyzésének napjával jön létre.
(3) A közbirtokosság megnevezésének tartalmaznia kell a "telek-közbirtokosság" megjelölést vagy a "tel.-közbirt." vagy "t.-k." rövidítést.
5. §
(1) A közbirtokossági szerződést írásba kell foglalni, és tartalmaznia kell
a) a közbirtokosság megnevezését,
b) a közbirtokosság székhelyét,
c) a kataszteri terület megjelölését, annak a tulajdoni lapnak vagy más okiratnak a számát, amelyre a közös ingatlant az ingatlankataszterben bejegyezték, illetve a közös ingatlanba tartozó telkek parcellaszámát, fajtáját és méretét,
d) a közbirtokosság szerveit, ezek jogosultságait és kötelességeit,
e) a közbirtokosság szervei megválasztásának és visszahívásának módját, illetve a választási időszakot,
f) a közbirtokosság tagjainak jogait és kötelességeit,
g) a közbirtokosság tevékenységének 19. § (1) bekezdése szerinti fajtáját,
h) az arra vonatkozó adatot, hogy a közbirtokosság végez-e majd a 19. § (3) bekezdés szerinti vállalkozási tevékenységet,
i) a közös ingatlanban meglevő azon részesedések számát, amelyeket, illetve amelyekkel a földalap a 10. § (1) és (2) bekezdések szerint kezel, illetve rendelkezik, vagy amelyeket jogi személy a 10. § (6) bekezdés szerint kezel,
j) a (2) bekezdés, a 13. § (1) bekezdés d) pontja, a 13. § (3) és (4) bekezdés, illetve a 15. § (1), (3) és (4) bekezdések szerinti egyéb tényeket.
(2) A közbirtokosság alapszabályt bocsát ki, amely részletesebben szabályozza különösen a közbirtokosság tagjainak jogait és kötelességeit, a közbirtokosság belső szerveződését, szerveinek hatáskörét, a közgyűlés összehívásának és ülésezésének módját, a közgyűlés szavazási rendjét és a közbirtokosság gazdálkodási alapelveit, kivéve, ha ezeket a közbirtokossági szerződés szabályozza.
(3) A közbirtokossági szerződés részét képezi a közbirtokosság tagjainak jegyzéke (továbbiakban: "jegyzék").
A közbirtokosság megszüntetése és megszűnése
6. §
A közbirtokosság megszüntetésére
a) a közös ingatlan vagy a közösen művelt ingatlan tulajdonjogának egyetlen tulajdonos általi megszerzésével,
b) a közbirtokosság megszüntetéséről szóló bírósági határozatban megjelölt nappal, vagy e határozat jogerőre emelkedésének napjával,
c) a csődeljárásnak a vagyonfelosztási határozat teljesítését követő megszüntetésével, a csődeljárás a miatt történő megszüntetésével, hogy az adós vagyona nem elégséges a csődbiztos költségeinek és díjazásának fedezésére, a csődeljárás megindítására vonatkozó kérelemnek a vagyonhiány miatti elutasításával, a csődeljárás vagyonhiány miatti felfüggesztésével, a csődeljárás vagyonhiány miatti megszüntetésével vagy a csődeljárásnak a maradékvagyon végső felosztását követő megszüntetésével,
d) a közgyűlés döntésével kerül sor.
7. §
(1) A közbirtokosság megszüntetésére a gazdasági társaságok felszámolására vonatkozó általános szabályokat6) kell megfelelően alkalmazni.
(2) A közbirtokosság a nyilvántartásból való törlés napjával szűnik meg.
8. §
A közös ingatlan
(1) E törvény alkalmazásában közös ingatlannak kell tekinteni a több önálló telekből álló egy ingatlan dolgot. A közös ingatlan a (2) bekezdésen kívüli esetekben oszthatatlan. A közös ingatlan vonatkozásában fennálló osztatlan közös tulajdon nem szüntethető meg és nem osztható fel a közös tulajdon megszüntetésére és felosztására vonatkozó általános rendelkezések szerint.7)
(2) A közös ingatlan részét képező telekből vagy telkekből a közgyűlés döntése alapján újonnan kialakított telek különíthető el (továbbiakban: "a közös ingatlan elkülönített része"), ha
a) külön jogszabály8) szerint engedélyezett építménnyel beépített telek tulajdonjogának átruházásáról van szó, kivéve a jogtalan építmény esetét,9)
b) ha változik a közös ingatlan vagy egy részének kihasználási célja külön jogszabályok szerint,10)
c) ha a telkek tulajdonjogának átruházása kisajátítással vagy olyan céllal történik, amelynek érdekében a telek kisajátítható,11)
d) külön jogszabály12) így rendelkezik, vagy
e) ha a külön jogszabály szerinti13) védett területen vagy ennek védelmi sávjában fekvő telek tulajdonjogának átruházásáról van szó.
(3) A közbirtokosság a közös ingatlanon belül a 10. § (1) és (2) bekezdései alapján a földalap kezelési vagy rendelkezési jogába tartozó részesedésnek megfelelő méretű telkeket bérleti szerződés alapján használja.
9. §
A közös ingatlanban meglevő részesedés tulajdonosa
(1) A 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti közbirtokosság tagjai a közös ingatlanban meglevő részesedések összes tulajdonosai. A közgyűlés döntéshozatala során a földalap kizárólag akkor gyakorolja a közbirtokosság azon tagjának jogait, akinek a közös ingatlanban meglevő részesedését a 10. § (1) és (2) bekezdései alapján kezeli, vagy amellyel rendelkezik, ha a közgyűlés a 14. § (4) bekezdés a), b), d), h) és i) pontjai szerint hoz döntést.
(2) A közbirtokosságban betöltött tagság a közös ingatlanban meglevő részesedés tulajdonjogának átruházásával vagy átszállásával jön létre, illetve szűnik meg.
(3) A közös ingatlanban meglevő részesedést megszerző személy a megszerzett részesedés szerinti terjedelemben veszi át közbirtokosság tagjának jogait és kötelességeit, és a tulajdonjog megszerzésének napjától számított két hónapon belül köteles a közbirtokossági szerződéshez csatlakozni.
(4) A közbirtokosság tagjainak a közbirtokosságban betöltött tagságból eredő jogok és kötelességek gyakorlásában való részvételi arányát a közös ingatlanban meglevő részesedésük fejezi ki.
(5) Ha a közös ingatlan az ingatlankataszterben több tulajdoni lapon van nyilvántartva, és a közbirtokosság tagjainak a közbirtokossági tagságból eredő jogok és kötelességek gyakorlásában való részvételi aránya a (4) bekezdés szerint nem állapítható meg, lehetőség van arra, hogy a közbirtokosság tagjainak megállapodása vagy a közgyűlés döntése állapítsa meg azt.
(6) Ha a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti közbirtokosság esetében a közös ingatlan tulajdonosai részesedésének nagysága nem igazolható, részesedésüket egyenlő nagyságúnak kell tekinteni.14)
(7) A közös ingatlanban meglevő részesedésnek a közbirtokosság tagjai közötti átruházására nem vonatkozik az elővásárlási jogra vonatkozó általános rendelkezés,15) kivéve ha a 11. § (2) bekezdés szerinti átruházásról van szó. Ha a közös ingatlanban meglevő részesedés tulajdonosa átruházza a társtulajdoni részesedését, akkor azt a bizottságon keresztül ajánlhatja fel a közös ingatlanban meglevő részesedések többi tulajdonosainak; ha a közös ingatlanban meglevő részesedések többi tulajdonosai nem mutatnak érdeklődést, eladhatja azt harmadik személynek.
(8) Tilos a közös ingatlanban meglevő részesedés tulajdonjogának átruházása a közös ingatlanhoz tartozó telkek csak némelyikére vonatkozóan.
(9) A közös ingatlanban meglevő részesedés vagy a közösen művelt ingatlan tulajdonjogának a közbirtokosságra való átruházása vagy átszállása tilos.
(10) A közös ingatlan elkülönített része tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződés a közös ingatlan összes tulajdonosával azonos feltételekkel, és egyenként külön okiratok formájában is megköthető; ez nem érinti a külön jogszabály szerinti rendelkezéseket.16)
(11) A közös ingatlan elkülönített részének eladásából származó jövedelem a közös ingatlan azon tulajdonosainak bevételét képezi, akik a közös ingatlan elkülönített része tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződés részesei. Ha a közös ingatlanban meglevő tulajdonosi részesedést a földalap kezeli, vagy vele a földalap rendelkezik, a közös ingatlan elkülönített részének eladásából származó jövedelem olyan mértékben képezi a földalap bevételét, amilyen mértékű a közös ingatlanban az általa kezelt vagy rendelkezett részesedés.17) A közös ingatlanban meglevő, földalap által kezelt részesedés tulajdonosa, vagy ennek jogutódja, a tulajdonjog bejegyzésének engedélyezése napjától számított tíz éven belül írásos kérelemmel érvényesítheti az eladásból származó jövedelem kiadására vonatkozó jogát, feltéve, hogy bemutatja az ez irányú igényét igazoló iratokat, egyébként e joga megszűnik.
(12) A szerződéssel alapított jelzálogjogra és a tulajdonjog kisajátítással való korlátozására a (10) és (11) bekezdéseket megfelelően kell alkalmazni.
(13) A közös ingatlan tulajdonosai a közös ingatlant vagy annak egy részét bérbe adhatják.
A földalap
10. §
(1) A földalap kezeli a közös ingatlan állami tulajdonban levő részesedéseit.
(2) A földlap rendelkezik azon közös ingatlanban meglevő részesedésekkel, amelyek
a) nevesítetlen tulajdonosok tulajdonát képezik vagy tulajdonjoguk nincs nyilvántartva az ingatlankataszterben,18)
b) tulajdonjogát nem igazolták.19)
(3) A földalap az (1) és (2) bekezdések szerinti közös ingatlanokban meglevő részesedésének megfelelő telkeket nem használhatja önmaga, hanem a 19. § szerinti vállalkozási célokra bérbe adja azokat a közbirtokosságnak, vagy azonos feltételek mellett annak a bérlőnek, akinek a közös ingatlant a közbirtokosság tagjai bérbe adták.
(4) A földalap csak akkor gyakorolja a közbirtokosság tagjának jogait, ha a közgyűlés a 14. § (4) bekezdés a), b), d), h) ás i) pontjai szerint hoz döntést.
(5) A földalap a bírósági eljárásban vagy közigazgatási szerv előtti eljárásban a közös ingatlanban meglevő részesedésekkel kapcsolatos ügyekben az (1) és (2) bekezdés szerinti közös ingatlanokban meglevő e részesedések tulajdonosainak nevében jár el, még abban az esetben is, ha e tulajdonosok tulajdonjoga vitatott.
(6) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak az állam védelmével kapcsolatos feladatok ellátását szolgáló területeken20) elhelyezkedő közös ingatlanokban meglevő részesedések kezelésére, sem a külön jogszabály21) szerint állami tulajdonná vált közös ingatlanokban meglevő részesedések kezelésére. A közös ingatlanokban meglevő e részesedéseket külön jogszabály szerinti jogi személy kezeli.22)
11. §
(1) A földalap azokat a közös ingatlanban meglevő, állami tulajdonú, a 10. § (1) bekezdése szerint a földalap kezelésébe tartozó részesedéseknek megfelelő méretű telkeket, amelyekre vonatkozóan nem érvényesítettek restitúciós igényt,23) más személyek tulajdonába ruházhatja át. A közös ingatlanban meglevő, állami tulajdonú részesedések tulajdonjogának átruházása külön jogszabályok szerinti korlátozások alá esik.24) Az átruházás során a közös ingatlanban meglevő részesedés értékét és az ezen az ingatlanon fellehető növényzet értékét külön jogszabály25) szerint kell megállapítani.
(2) A közös ingatlanban meglevő részesedések tulajdonosait a közös ingatlanban meglevő, a 10. § (1) bekezdése szerint a földalap kezelésébe tartozó részesedések vonatkozásában elővásárlási jog illeti meg. Ha a földalap az (1) bekezdés szerint jár el, akkor a közös ingatlanban meglevő állami tulajdonú részesedést bizottságon keresztül ajánlja fel megvételre a közös ingatlanban meglevő részesedések többi tulajdonosainak, illetve megfelelő határidőt szab a közös ingatlanban meglevő részesedés átruházására vonatkozó írásos kérelem benyújtására.
(3) A földalap a közös ingatlanban meglevő részesedés tulajdonosának vagy tulajdonosainak írásos kérelme alapján a közös ingatlanban meglevő részesedés tulajdonosával vagy tulajdonosaival szerződést köt a közös ingatlanban meglevő részesedések átruházásáról.
(4) A közös ingatlanban meglevő részesedések vételára részletfizetéssel is kiegyenlíthető, legkésőbb a közös ingatlanban meglevő részesedések átruházásáról szóló szerződés megkötésének napjától számított tíz éven belül. A földalap a vevőnek a vételár kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettségét jelzálogszerződéssel biztosítja és az erre vonatkozó megjegyzés bejegyzése céljából kérelmet nyújt be az ingatlankataszterbe.
(5) Ha a közös ingatlan tulajdonosai közül a megállapított határidőn belül senki sem mutat érdeklődést a közös ingatlanban meglevő részesedések (3) bekezdés szerinti megvétele iránt, a földalap csak a közös ingatlanban meglevő részesedések tulajdonjogának (1) bekezdés szerinti átruházására vonatkozó ajánlattal azonos feltételekkel hirdethet meg nyilvános versenytárgyalást.26)
(6) A földalap a tulajdonjognak az ingatlankataszterbe való bejegyzésére vonatkozó kérelmet a közös ingatlanban meglevő részesedések átruházásáról szóló szerződés megkötését és külön jogszabály27) szerinti közzétételét követően nyújtja be. A tulajdonjogot megszerző személy a közös ingatlanban meglevő, (1) bekezdés szerinti részesedést a vételár kiegyenlítéséig28) nem ruházhatja át más személy tulajdonába, nem alapíthat rájuk dologi terhet, illetve azt más módon sem terhelheti meg; e korlátozást fel kell tüntetni a közös ingatlanban meglevő részesedések átruházásáról szóló szerződésben.
(7) A közös ingatlanban meglevő részesedések értékének megállapításával kapcsolatos költségeket, a közös ingatlanban meglevő részesedések átruházásához szükséges technikai eszközök biztosításával és a közigazgatási illetékekkel kapcsolatos költségeket a tulajdonjogot megszerző személy állja.
(8) Ha a közbirtokosság tagja külön jogszabály szerinti jogosult személy,29) a földalap az eredeti telket az általa a 10. § (1) bekezdés szerint kezelt közös ingatlanban meglevő részesedés térítésmentes átruházásával pótolhatja. Erre az átruházásra nem vonatkozik az elővásárlási jogra vonatkozó általános rendelkezés.15)
12. §
A közösen művelt ingatlan tulajdonosa
(1) A 2. § (1) bekezdés d) pont szerinti közbirtokosság tagja a közösen művelt ingatlan összes tulajdonosa.
(2) A közösen művelt ingatlan (1) bekezdés szerinti tulajdonosa ezen ingatlant átengedi a közbirtokosság kezelésébe a 19. § szerinti célok szerinti közös megművelésre és használatra, miközben nem jön létre közös ingatlan, sem társtulajdonosi jogviszony az ingatlanra vonatkozóan.
(3) A 2. § (1) bekezdés d) pont szerinti közbirtokosságban betöltött tagság a közösen művelt ingatlan tulajdonjogának átruházásával vagy átszállásával jön létre, illetve szűnik meg. A közösen művelt ingatlan tulajdonjogát megszerző személy a tulajdonjog átruházásával vagy átszállásával a közbirtokosság tagjává válik és a megszerzett ingatlan terjedelmében lép a közbirtokosság tagjának helyébe annak jogai és kötelességei vonatkozásában.
(4) A 2. § (1) bekezdés d) pont szerinti közbirtokosság tagjának a közbirtokosságban betöltött tagságból eredő jogok és kötelességek gyakorlásában való részvételi arányát a közbirtokosság tagjához tartozó ingatlan méretének a közbirtokosság összes tagja közösen művelt ingatlanjainak teljes méretéből való részesedése fejezi ki.
A közbirtokosság szervei
13. §
(1) A közbirtokosság szervei
a) a közgyűlés,
b) a bizottság,
c) a felügyelő bizottság,
d) a közbirtokossági szerződéssel létrehozott egyéb szerv.
(2) A közbirtokosság (1) bekezdés b)-d) pontok szerinti szerveibe a közbirtokosság tagjai vagy a közbirtokosság tagjának minősülő jogi személyek képviselői választhatók. A felügyelő bizottság tagja olyan természetes személy is lehet, aki nem tagja a közbirtokosságnak.
(3) A közbirtokosság szerveinek választási időszaka legfeljebb öt év; közbirtokosság szervei megbízatási időszakának hossza a közbirtokossági szerződésben vagy az alapszabályban kerül megállapításra.
(4) A közbirtokosság szerveivel, kijelölésük módjával, az e szervekben betöltött tagság létrejöttével vagy megszűnésével kapcsolatos és a működésüket szabályozó részleteket a közbirtokossági szerződés vagy az alapszabály határozza meg.
14. §
(1) A közbirtokosság legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlést a közbirtokosság összes tagja alkotja. A közgyűlés ülését a közbirtokosság bizottsága évente legalább egyszer hívja össze. A bizottság a közgyűlés ülésére legkésőbb az ülés napját megelőző 30. napig köteles meghívni a közbirtokosság összes tagját és a földalapot, feltéve, hogy a földalap a közös ingatlanban meglevő részesedéseket kezel, vagy azokkal rendelkezik. A bizottság legkésőbb a közgyűlés ülése előtti 25. napig a közgyűlés üléséről szóló közleményt tesz közzé országos hatókörű médiumban, a saját honlapján vagy a szokásos közzétételi helyen; a közbirtokosság a szokásos közzétételi helyet az alapszabályban határozza meg. A bizottság a közgyűlés ülésére szóló meghívóban és a közgyűlés ülésére vonatkozó közleményben feltünteti a közbirtokosság megnevezését és székhelyét, a közgyűlés ülésének helyét, napját és időpontját, a részleges gyűlésre vagy a közgyűlés rendkívüli ülésére vonatkozó adatot, a közgyűlés ülésének programját és az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy az ülésen való részvétel meghatalmazott képviselő útján is lehetséges. Ha a közös ingatlanban meglevő részesedés tulajdonosa a 9. § (7) bekezdés alapján ruházza át részesedését, vagy ha a földalap a 11. § (2) bekezdés szerinti, állami tulajdonú részesedését ruházza át, a bizottság e tényt feltünteti a közgyűlés ülésének programjában. A bizottság a közgyűlés üléséről az ülés napjától számított 30 napon belül köteles tájékoztatni a körzeti erdészeti hivatalt.
(2) A bizottság köteles összehívni a közgyűlés ülését, ha ezt a közbirtokosság tagjai szavazatainak legalább egy harmadát birtokló tag(ok) írásban kéri(k), mégpedig a közbirtokosság tagjai által javasolt időpontban. Ha a bizottság nem hívja össze a közgyűlés ülését, vagy ha olyan időpontra hívja össze, amelyre vonatkozóan nem egyezett meg a közbirtokosság közgyűlési ülésének összehívását kérelmező tagjaival, a közgyűlés ülését a közbirtokosság tagjai meghatalmazott képviselőjének javaslatára a körzeti erdészeti hivatal hívja össze; a körzeti erdészeti hivatalra a bizottság (1) bekezdés szerinti kötelességei vonatkoznak.
(3) Ha a közbirtokosság szervének megbízatási időszaka letelt és új szervet nem választottak meg, a közgyűlés ülését a körzeti erdészeti hivatal hívja össze. A közgyűlés így összehívott ülésén a helyileg illetékes körzeti erdészeti hivatal alkalmazottja vesz részt, aki az ülést a közgyűlés elnökének megválasztásáig vezeti.
(4) A közgyűlés jogkörébe tartozik
a) a közbirtokossági szerződés jóváhagyása és módosítása,
b) az alapszabály jóváhagyása és módosítása,
c) a közbirtokosság szervei 13. § (1) bekezdés b)-d) pontjai szerinti tagjainak megválasztása és visszahívása,
d) a közös ingatlan egy részének 8. § (2) bekezdés szerinti elkülönítéséről való döntés,
e) a közbirtokosság gazdálkodásáról, a közös ingatlan és a közösen művelt ingatlanok használatának módjáról, illetve a közbirtokosság vagyonával való rendelkezésről való döntés,
f) az éves pénzügyi beszámoló jóváhagyása,
g) a haszon felosztásáról és a veszteség pótlásáról való döntés,
h) a közbirtokosságnak gazdasági társaságba vagy szövetkezetbe való belépéséről, illetve ennek feltételeiről való döntés,
i) a közbirtokosság megszüntetéséről való döntés,
j) a közbirtokosság egyéb ügyeiről való döntés, ha az ezekről való döntést nem bízták a közbirtokosság más szerveire.
15. §
(1) A jogokról és kötelességekről való döntéshozatal során a közbirtokosság minden tagja annyi szavazattal rendelkezik, amennyi őt a közbirtokossági tagságból eredő jogok és kötelességek gyakorlásában a 9. § (4) bekezdés szerinti részvételi aránya szerint megilleti.
(2) A közgyűlés a 14. § (4) bekezdés a), b), d), h) és i) szerinti esetekben a közbirtokosság összes tagjának szavazattöbbségével dönt; egyéb esetekben a közgyűlés a közbirtokosság azon tagjainak szavazattöbbségével dönt, akiknek a közös ingatlanban meglevő részesedését nem a földalap kezeli, vagy azokkal nem a földalap rendelkezik a 10. § (1) és (2) bekezdések szerint. A közbirtokosság leszavazott tagjai jogosultak bírósághoz fordulni a közgyűlés döntése érvénytelenségének kimondását kérve.
(3) Ha a bizottság úgy dönt, a közgyűlés ülésezhet részleges gyűlés formájában, miközben a részleges gyűlés a közgyűlés egy ülésének a részét képezi. A közbirtokosság minden tagja csak egy részleges gyűlésen szavazhat. A döntéshozatal során az összes részleges gyűlésen leadott szavazatot meg kell számlálni. A részleges gyűlés összehívására a 14. § (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) A bizottság rendkívüli közgyűlési ülést hívhat össze, ha a közgyűlési szavazáson hat hónapon belül legalább kétszer nem vesznek részt a közbirtokosság azon tagjai, akik a (2) bekezdés szerinti szavazattöbbséggel rendelkeznek. A közgyűlés a rendkívüli ülésen a közbirtokosság jelenlevő tagjainak szavazattöbbségével dönt. A közgyűlés nem dönthet rendkívüli ülésen a 14. § (4) bekezdés a)-d), h) és i) szerinti ügyekben.
16. §
(1) A bizottság a közbirtokosság végrehajtó és statutáris szerve. Irányítja a közbirtokosság tevékenységét és dönt minden olyan ügyben, amelyet e törvény, a közbirtokossági szerződés, az alapszabály vagy a közgyűlés a döntési jogkörébe utal, kivéve, ha e törvény a közbirtokosság más szerveire bízza azokat.
(2) A közbirtokosság 10. § (1) és (2) bekezdés szerinti tagjain kívüli tagjai nevében a bizottság jár el a bíróságok és a közigazgatási szervek előtt a közös ingatlannal vagy a közösen művelt ingatlanokkal végzett vállalkozási tevékenységet érintő ügyekben, ezek közös használatával kapcsolatos ügyekben, ezek tulajdonjogából eredő közös dolgok beszerzésével kapcsolatos ügyekben, vagy képviselheti őket az esetlegesen a közös ingatlan részévé váló, vitatott tulajdonjogú ingatlanok megszerzésével kapcsolatos ügyekben.
(3) A bizottságnak legalább öt tagja van. A bizottság tárgyalását a közbirtokosság elnöke szervezi és irányítja. A közbirtokosság elnökét a bizottság a saját soraiból választja meg, kivéve, ha a közbirtokossági szerződés vagy az alapszabály másként rendelkezik.
(4) A bizottság a saját tevékenységéért a közgyűlésnek felel. Ha a közbirtokossági szerződés vagy az alapszabály másként nem rendelkezik, a bizottságot kifelé a közbirtokosság elnöke képviseli. Ha a bizottság által végzett jogügyletet kötelező írásos formába foglalni, az elnök és a bizottság egy további tagjának aláírására van szükség.
(5) A közbirtokosság elnökét távollétében a bizottság nyilvántartásba bejegyzett megbízott tagja képviseli.
(6) A bizottság tagjának tisztsége ellátásáért díjazás állapítható meg. A díjazás összegét a közgyűlés állapítja meg.
17. §
(1) A felügyelő bizottság végzi a közbirtokosság tevékenységének ellenőrzését és megtárgyalja tagjainak panaszait. A felügyelő bizottság a saját tevékenységéért a közgyűlésnek felel.
(2) A felügyelő bizottságnak legkevesebb három tagja van. A felügyelő bizottság azon tagjainak száma, akik nem tagjai a közbirtokosságnak, kevesebb, mint a felügyelő bizottság azon tagjainak száma, akik a közbirtokosság tagjai. A felügyelő bizottságban betöltött tagság összeegyeztethetetlen a bizottságban betöltött tagsággal.
(3) A felügyelő bizottság élén a felügyelő bizottság elnöke áll. A felügyelő bizottság elnökét a felügyelő bizottság a saját soraiból választja.
(4) A felügyelő bizottság tagjának tisztsége ellátásáért díjazás állapítható meg. A díjazás összegét a közgyűlés állapítja meg.
(5) A felügyelő bizottság akkor hívhatja össze a közgyűlést, ha a közbirtokosság vagyona indokolatlanul csökken, vagy erre már korábban sor került, vagy ha feltehető, hogy e törvény vagy más általánosan kötelező érvényű jogszabály megszegésére, vagy a közbirtokossági szerződés vagy az alapszabály megszegésére került sor; az ilyen esetekben a felügyelő bizottságra a bizottság 14. § (1) bekezdés szerinti kötelességei vonatkoznak.
18. §
(1) A közbirtokosság jegyzéket vezet. A jegyzékben fel kell tüntetni a természetes személy utónevét és családi nevét, állandó lakhelyét, születési idejét, a jogi személy megnevezését, székhelyét és azonosító számát, a közbirtokosság tagjának a jogok és kötelességek gyakorlásában való részvételi arányát, a közbirtokosságban betöltött tagság létrejöttének időpontját és jogalapját, illetve a jegyzékbe való bejegyzés időpontját.
(2) A jegyzékben fel kell tüntetni a nyilvántartott tényekben bekövetkezett mindennemű változást, beleértve a közbirtokosság tagságában bekövetkezett változást. A közbirtokosság tagjai és a földalap a nyilvántartott tényekben bekövetkezett változást a bekövetkezésük napjától számított két hónapon belül kötelesek bejelenteni a közbirtokosságnak. A közbirtokosság a nyilvántartott tényekben bekövetkezett változásokat a bejelentésüktől számított öt napon belül köteles feltüntetni a jegyzékben.
(3) A közbirtokosság minden évben március 31-éig köteles megküldeni a körzeti erdészeti hivatalnak az előző év december 31-én aktuális állapotnak megfelelően frissített jegyzéket.
(4) A közbirtokosság tagja és a földalap jogosult betekinteni a jegyzékbe, illetve kivonatot kérni és készíteni belőle. A közbirtokosság jegyzéket vezető szerve köteles
a) mindenkinek, aki igazolja az erre vonatkozó jogi érdek meglétét, betekintést biztosítani a jegyzékbe,
b) a közbirtokosság azon tagjának, aki ezt írásban kéri, a közbirtokosságban betöltött tagságról szóló igazolást és a jegyzékből készített kivonatot kiállítani.
A közbirtokosság gazdálkodása
19. §
(1) A közbirtokosság a közös ingatlanon vagy a közösen művelt ingatlanokon végzett vállalkozási tevékenység céljából, ezek közös használatának céljából, ezek tulajdonjogából eredő közös dolgok beszerzésének céljából
a) mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, illetve az ezzel kapcsolatos, mezőgazdasági termékek feldolgozására és kezelésére irányuló tevékenységet végez,
b) erdőkben és vízfelületeken folytat gazdálkodást.
(2) A közbirtokosság az (1) bekezdés szerinti tevékenységeket a külön jogszabályokkal30) összhangban végzi.
(3) A közbirtokosság külön jogszabályokkal31) összhangban más vállalkozási tevékenységet is végezhet.
20. §
A közbirtokosság tagjának a közbirtokosság tagjai közötti felosztásra szánt haszonból és vagyonból való részesedését a közbirtokosság tagjának a jogok és kötelességek gyakorlásában való részvételének aránya szerint kell meghatározni, kivéve, ha a közbirtokossági szerződésből, az alapszabályból vagy a közgyűlés döntéséből más következik.
21. §
(1) A bizottság a közgyűlésnek az éves pénzügyi beszámolóval32) együtt nyújtja be a haszon felosztásának vagy a veszteség pótlásának módjára vonatkozó javaslatát.
(2) A közbirtokosság tagjai és a földalap jogosultak betekinteni a közbirtokosság gazdálkodására vonatkozó iratokba és azokról másolatokat készíteni.
A nyilvántartás
22. §
(1) A nyilvántartást a körzeti erdészeti hivatal vezeti.
(2) A nyilvántartásba való bejegyzésre az a helyileg illetékes körzeti erdészeti hivatal jogosult, amelynek illetékességi területén az adott közös ingatlan vagy közösen művelt ingatlan elhelyezkedik. Ha a helyi illetékesség ilyen módon nem állapítható meg, akkor az a helyileg illetékes körzeti erdészeti hivatal, amelynek illetékességi területén az adott közös ingatlan vagy közösen művelt ingatlan méretét tekintve legnagyobb része elhelyezkedik.
(3) A körzeti erdészeti hivatal a közbirtokosság nyilvántartásba való bejegyzéséről haladéktalanul értesíti a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalát33) és a statisztikai számjel kiosztása céljából közli vele a közbirtokosság létrejöttének tényét, a közbirtokosság megnevezését, székhelyét, a közbirtokosság elnökének utónevét, családnevét és lakcímét, illetve az arra vonatkozó adatot, hogy a közbirtokosság végez-e a 19. § (3) bekezdés szerinti vállalkozási tevékenységet. A körzeti erdészeti hivatal a feltüntetett adatok módosulásáról és a közbirtokosság megszűnéséről is haladéktalanul értesíti a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalát.
(4) A körzeti erdészeti hivatal haladéktalanul értesíti az illetékes adóhivatalt a közbirtokosság nyilvántartásba való bejegyzéséről.
23. §
(1) A nyilvántartásba a következő adatokat és azok változásait kell bejegyezni:
a) a közbirtokosság megnevezése,
b) a közbirtokosság székhelye,
c) a közbirtokosság szervezeti azonosító száma,
d) a kataszteri terület megjelölése, annak a tulajdoni lapnak vagy más okiratnak a száma, amelyre a közös ingatlant az ingatlan-nyilvántartásban a telek fajtája szerinti megosztásban bejegyezték,34)
e) a közbirtokosság szervei választott tagjainak utóneve, családi neve, állandó lakhelye és születési ideje,
f) a közbirtokosság nevében eljárni jogosult személyek utóneve, családi neve, állandó lakhelye és születési ideje, illetve a közbirtokosság nevében való eljárási jogosultság terjedelme,
g) az arra vonatkozó adat, miszerint a közbirtokosság végez-e a 19. § (3) bekezdés szerinti vállalkozási tevékenységet,
h) a közbirtokosság nyilvántartásba való bejegyzésének időpontja.
(2) A nyilvántartásba be kell jegyezni a közbirtokosság megszüntetésének tényét és a megszüntetés okát is.
24. §
(1) A közbirtokosság nyilvántartásba való bejegyzése iránti kérelmet a közbirtokosság elnöke és a bizottság legalább egy tagja, mint kérelmezők nyújtják be.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell a 23. § (1) bekezdés a), b), és d)-g) pontjai szerinti adatokat, valamint a következő mellékleteket:
a) a közbirtokossági szerződés,
b) a közbirtokosság alapszabálya, ha ennek kibocsátásáról a közbirtokosság tagjai megegyeztek,
c) a 4. § (1) bekezdés szerinti, közjegyző által készített jegyzőkönyv,
d) az arra vonatkozó nyilatkozat, miszerint a közbirtokosság végez-e majd a 19. § (3) bekezdés szerinti vállalkozási tevékenységet.
(3) A kérelmezőnek a közbirtokosság nyilvántartásba való bejegyzése iránti kérelemben szereplő aláírását hitelesíteni kell.
25. §
(1) A nyilvántartási adatok változásának bejegyzése iránti kérelmet és a közbirtokosság megszüntetése iránti kérelmet a közbirtokosság elnöke és a bizottság legalább egy tagja, mint kérelmezők nyújtják be, miközben ez utóbbi
a) a nyilvántartásba bejegyzett személy, vagy
b) a közgyűlés által megválasztott személy.
(2) A nyilvántartási adatok változásának bejegyzése iránti kérelemnek tartalmaznia kell a nyilvántartásból törlendő adatokat, illetve a nyilvántartásba bejegyzendő adatokat, valamint a következő mellékleteket:
a) a közgyűlés határozatát, ha olyan változásokról van szó, amelyekről a közgyűlés a 14. § (4) bekezdés a)-c) és h)-j) pontjai szerint dönt,
b) azon okiratok, amelyekből a kérelemben feltüntetett adatváltozások következnek.
(3) A közbirtokosság megszüntetésének bejegyzése iránti kérelemnek tartalmaznia kell a közbirtokosság megnevezését, a közbirtokosság székhelyét, a közbirtokosság szervezeti azonosító számát, a közbirtokosság megszüntetésének okát, valamint azt az okirati mellékletet, amely a közbirtokosság megszüntetésének alapját képező tényt igazolja.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kérelmező köteles
a) a 23. § (1) bekezdés a), b) és d)-g) pontjai szerinti adatváltozás napjától számított 60 napon belül a (2) bekezdés szerinti bejegyzési kérelmet benyújtani,
b) a közbirtokosság megszüntetésének alapját képező tény felmerülésétől számított 60 napon belül a közbirtokosság megszüntetésének bejegyzése iránti, (3) bekezdés szerinti kérelmet benyújtani.
(5) A kérelmező bejegyzési kérelemben szereplő aláírását hitelesíteni kell.35)
26. §
(1) A közbirtokosság nyilvántartásba való bejegyzésére irányuló eljárás résztvevője a 24. § (1) bekezdés szerinti kérelmező. Az adatváltozás nyilvántartásba való bejegyzésére irányuló eljárás résztvevője a közbirtokosság.
(2) A körzeti erdészeti hivatal megvizsgálja, hogy
a) a kérelmet a jogosult személy nyújtotta-e be,
b) a kérelem hiánytalan-e,
c) a kérelemben feltüntetett adatok egyeznek-e a kérelem mellékleteiből következő adatokkal,
d) a kérelem és a kérelem mellékletei e törvénnyel összhangban vannak-e,
e) a közigazgatási eljárási illetéket lerótták-e.36)
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti feltételek teljesültek, a körzeti erdészeti hivatal
a) a 24. § szerint bejegyzi a közbirtokosságot a nyilvántartásba,
b) a 25. § (2) bekezdés szerint bejegyzi az adatváltozást a nyilvántartásba,
c) a 25. § (3) bekezdés szerint bejegyzi a közbirtokosság megszüntetését a nyilvántartásba, illetve a közbirtokosságot törli a nyilvántartásból.
(4) A közbirtokosság nyilvántartásba való bejegyzéséről, az adatváltozás nyilvántartásába való bejegyzéséről és a közbirtokosság megszüntetésének nyilvántartásba való bejegyzéséről nem bocsátanak ki határozatot. A körzeti erdészeti hivatal az iratokban széljegyzi a bejegyzést és a kérelmezőnek igazolást állít ki, amelyben feltünteti a körzeti erdészeti hivatal megjelölését, a közbirtokosság megnevezését, az igazolás kiállításának idejét, illetve a nyilvántartásba bejegyzett adatokat. A körzeti erdészeti hivatal a bejegyzés napjától számított tíz napon belül a bejegyzésről szóló és a nyilvántartásba bejegyzett adatokat feltüntető értesítést küld a földalapnak, ha az a közös ingatlanban meglevő részesedéseket a 10. § (1) bekezdése szerint kezeli, vagy azokkal a 10. § (2) bekezdés szerint rendelkezik.
Az állami felügyelet
27. §
(1) A közbirtokosságok feletti állami felügyeletet a körzeti erdészeti hivatal látja el.
(2) A körzeti erdészeti hivatal figyelmezteti a közbirtokosságot az e törvény szerinti kötelesség megsértésére és kötelezi a hiányosságok megfelelő határidőn belüli kiküszöbölésére, ha a közbirtokosság
a) nem a 18. § (1) és (2) bekezdései szerint vezeti a jegyzéket,
b) nem a 18. § (3) bekezdése szerint küldi meg a jegyzéket a körzeti erdészeti hivatalnak,
c) nem tartja be a közbirtokosság szerveinek 13. § (3) bekezdés szerinti megbízatási időszakát,
d) évente legalább egyszer nem hívja össze a közgyűlést a 14. § (1) bekezdés szerint.
28. §
(1) A körzeti erdészeti hivatal 100 eurótól 3 000 euróig terjedő bírságot szab ki a közbirtokosságra, ha az adatváltozások bejegyzése iránti kérelmet és a közbirtokosság megszüntetése iránti kérelmet nem nyújtja be a 25. § (4) bekezdése szerinti határidőn belül.
(2) A körzeti erdészeti hivatal 100 eurótól 3 000 euróig terjedő bírságot szab ki a közbirtokosságra, ha a közbirtokosság a 27. § (2) bekezdés szerinti határidőn belül
a) nem kezdi el a 18. § (1) és (2) bekezdései szerint vezetni a jegyzéket,
b) nem a 18. § (3) bekezdése szerint küldi meg a jegyzéket a körzeti erdészeti hivatalnak,
c) nem választja meg a közbirtokosság új szerveit azok megbízatási időszakának leteltét követően, vagy
d) nem tartja meg a közgyűlés ülését.
29. §
(1) A körzeti erdészeti hivatal a bírság kiszabása során figyelembe veszi a jogellenes eljárás súlyosságát, elkövetési módját, időtartamát és következményeit.
(2) A bírságot a körzeti erdészeti hivatalnak a kötelességszegésről való tudomásszerzése napjától számított hat hónapig lehet kiszabni, de legkésőbb a kötelességszegés napjától számított három évig.
(3) A bírság megfizetése a bírság kiszabásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 30. napig esedékes.
(4) A bírságból származó bevétel az állami költségvetés részét képezi.
Közös, átmeneti és záró rendelkezések
30. §
Az e törvény szerinti eljárásra a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános jogszabályt37) kell alkalmazni.
31. §
(1) Az eddigi jogszabályok szerint jogi személyiséggel rendelkező közbirtokosságok az e törvény szerinti közbirtokosságnak minősülnek. Az eddigi jogszabályok szerint alapított, jogi személyiség nélküli közbirtokosságok az (5) bekezdés szerinti kötelesség teljesítéséig minősülnek az eddigi jogszabályok szerinti, jogi személyiség nélküli közbirtokosságnak.
(2) A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma a külön jogszabály38) szerint alapított közbirtokosságok dokumentációját 2013. június 30-ig adja át a Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumának.
(3) A Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériuma a (2) bekezdés szerinti dokumentációt a közbirtokosságok nyilvántartásba való bejegyzése céljából 2013. július 31-ig adja át az illetékes körzeti erdészeti hivataloknak.
(4) Az eddigi jogszabályok szerint alapított közbirtokosságok és jogi személyiség nélküli közbirtokosságok 2013. július 31-ig kötelesek megküldeni a körzeti erdészeti hivatalnak a 2013. május 1-én aktuális állapotnak megfelelően frissített jegyzéket.
(5) Az eddigi jogszabályok szerint alapított közbirtokosságok kötelesek a jogi viszonyaikat 2014. február 28-ig összhangba hozni e törvény rendelkezéseivel, illetve, ha nincsenek bejegyezve a nyilvántartásba, a 24. § szerinti bejegyzési kérelmet benyújtani, vagy ha be vannak jegyezve a nyilvántartásba a 25. § (2) bekezdés szerinti kérelmet benyújtani.
(6) Az eddigi jogszabályok szerint alapított jogi személyiség nélküli közbirtokosságok a 24. § szerinti bejegyzési kérelmet 2014. február 28-ig kötelesek benyújtani.
(7) A közbirtokosság az (5) és (6) bekezdések szerinti nyilvántartásba való bejegyzéséről az erről szóló igazolás kézbesítésének napjától számított 14 napon belül köteles értesíteni azt a szervet, amelynél eddig be volt jegyezve, kivéve ha a körzeti erdészeti hivatalról van szó, vagy eddig ki volt mutatva. Ez a szerv az értesítés alapján a nyilvántartásba való bejegyzés napjával törli a közbirtokosságot a saját nyilvántartásából vagy kimutatásából.
(8) Az eddigi jogszabályok szerint alapított, jogi személyiség nélküli, a nyilvántartásba a 26. § (3) bekezdés a) pontja szerint bejegyzett közbirtokosság azon tagja vagy tagjai, akik bíróságon vagy közigazgatási szerv előtt folytatott, 2013. április 30-ig megkezdett olyan eljárás egy oldalon levő résztvevői, amelynek tárgya a közös ingatlan, haladéktalanul értesítik az eljárást lefolytató szervet, hogy nevükben a bizottság jár el. Az írásbeliségeknek ezen eljárás során való kézbesítése céljából értesítik bíróságot vagy a közigazgatási szervet a bizottság tagjainak lakcímeiről is. Ha a bíróságnak vagy a közigazgatási szervnek az eljárás résztvevői részére kell írásbeliségeket kézbesítenie, elégséges, ha azokat a bizottság tagjainak lakcímére kézbesíti; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha az ilyen eljárás résztvevőjének az eljárás során személyesen kell valamit megtennie. A bizottság azon tagjai, akik részére a bíróság vagy a közigazgatási szerv írásbeliségét kézbesítették, kötelesek annak tartalmáról a közbirtokosság tagjait a szokásos módon tájékoztatni. Az első mondat szerinti eljárások során kiadott határozatokon a résztvevő megjelöléseként elégséges a közbirtokosság megnevezését feltüntetni, illetve a közbirtokosság tagjainak nevében eljáró bizottsági tagok megjelölését feltüntetni.
(9) Ha a közbirtokosság nem teljesíti az (5) bekezdés szerinti kötelességét, a közbirtokossági szerződés érvényessége megszűnik, és a közbirtokosságot megszüntetik. A körzeti erdészeti hivatal a közbirtokosságot "felszámolás alatt" kiegészítéssel jegyzi be a nyilvántartásba és a közbirtokosság csak a megszűnésére irányuló műveleteket végezhet. A közbirtokosság köteles 2014. május 1-ig felszámolót kinevezni és annak utónevéről, családi nevéről és állandó lakcíméről a körzeti erdészeti hivatalt értesíteni. Ha a közbirtokosság e kötelességét nem teljesíti, a körzeti erdészeti hivatal a kimutatásban vagy nyilvántartásban bejegyzett statutáris szervét, vagy a statutáris szerv első tagját, vagy ha a statutáris szerv nem ismert, a közigazgatási szervek előtt a közbirtokosság nevében korábban eljáró személyt jegyzi be felszámolóként.
(10) Ha az eddigi jogszabályok szerint alapított jogi személyiség nélküli közbirtokosság nem teljesíti a (6) bekezdés szerinti kötelességét, megszüntetik.
(11) A megszűnt közbirtokosság volt tagjaiból álló tulajdonostársak tulajdonában levő közös ingatlannal való rendelkezésre a 8.a § és 11 § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(12) A közbirtokosság alapításáról szóló eddigi szerződések az e törvény szerinti közbirtokossági szerződésnek minősülnek.
(13) A körzeti erdészeti hivatal a közbirtokosságok 23. § szerinti adatait 2013. augusztus 31-éig küldi meg a földalapnak.
(14) A jogi személyiség nélküli közbirtokosságból létrejött közbirtokosságra a nyilvántartásba való bejegyzés napjával csak azok a jogok és kötelességek szállnak át, amelyek a közös ingatlanban meglevő részesedések egyes tulajdonosainak vonatkozásban az ingatlan művelésével kapcsolatosan jöttek létre.
(15) Az eddigi jogszabályok szerint alapított jogi személyiség nélküli közbirtokosság által erdőnevelési célra kialakított tartalék maradványa a pénzeszközöknek abban az összegében minősül az e törvény szerinti közbirtokosság tartalékának, amely pénzeszközöket a tulajdonosok erdőnevelési és erdővédelemi célokra megállapítottak.
32. §
A közbirtokosság nyilvántartásba való bejegyzésére irányuló és az adatváltozások nyilvántartásba való bejegyzésére irányuló azon eljárásokat, amelyeket 2013. május 1-éig kezdtek meg és nem fejeztek be, az e törvény rendelkezései szerint kell befejezni.
33. §
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 181/1995. számú, a Tt. 217/2004. számú és a Tt. 549/2004. számú törvényeivel módosított, a közbirtokosságról szóló törvénye hatályát veszti.
34. §
E törvény 2013. május 1-jén lép hatályba, kivéve a 28. és 29, §-okat, amelyek 2013. október 1-jén lépnek hatályba.
Ivan Gašparovič s.k.
Pavol Paška s.k.
Robert Fico s.k.
1) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. számú, a telekrendezésről, a telkek tulajdonjogának rendezéséről, a földhivatalokról, a földalapról és a közbirtokosságokról szóló, többször módosított törvénye.
2) 1898. évi XIX. törvénycikk a községi és némely más erdők és kopár területek állami kezeléséről, továbbá a közbirtokosságok és a volt úrbéresek osztatlan tulajdonában lévő, közösen használt erdők és kopár területek gazdasági ügyvitelének szabályozásáról.
1913. évi törvénycikk az osztatlan közös legelőkről.
1913. évi XXXIII. törvénycikk némely kincstári ingatlanok eladásáról, illetőleg elcseréléséről.
3) A Tt. 229/1991. számú, a termőföld és egyéb mezőgazdasági vagyon tulajdonviszonyainak rendezéséről szóló törvényének 6. § (1) bekezdés d), e) és u) pontjai.
A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. számú törvényének 37. §-a a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 187/1993. számú törvénye értelmében.
4) A Tt. 229/1991. számú, többször módosított törvényének 22.a §-a (2) bekezdése.
A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. számú törvényének 40. §-a a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 187/1993. számú törvénye értelmében.
A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 293/1992. számú, az ingatlanok némely tulajdonviszonyainak rendezéséről szóló törvénye a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 323/1992. számú törvény értelmében.
5) A Polgári Törvénykönyv 18. §-a (2) bekezdésének d) pontja.
6) A Polgári Törvénykönyv 70-75.a §-ai.
7) A Polgári Törvénykönyv 141. és 142. §-ai.
8) A Tt. 50/1976. számú, területrendezésről és építési rendtartásról (építésügyi törvény) szóló többször módosított törvénye.
9) A Polgári Törvénykönyv 135.c § (1) bekezdése.
10) A Tt. 245/2003. számú törvénye a mezőgazdasági termőföld védelméről és kihasználásáról, valamint a Tt. 220/2004. számú, a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló törvényének módosításáról a későbbi módosítások és kiegészítések értelmében.
A Tt. 326/2005. számú, az erdőkről szóló többször módosított törvénye 7. §-ának (1) bekezdése.
11) Például a Tt. 50/1976. számú többször módosított törvényének 108. §-a és a Tt. 319/2002. számú, a Szlovák Köztársaság védelméről szóló, többször módosított törvény 23-24.a §-ai.
12) Például a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. számú többször módosított törvényének 11. §-ának (13) bekezdése.
13) A Tt 543/2002. számú, a természet- és tájvédelemről szóló többször módosított törvénye 62. §-a (3) bekezdésének c) pontja és 63. §-a.
14) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. számú, többször módosított törvénye 37. §-ának (1) bekezdése.
15) A Polgári Törvénykönyv 140. §-a.
16) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 162/1995. számú, az ingatlankataszterről és az ingatlanhoz fűződő tulajdonjog és egyéb jogok bejegyzéséről szóló, többször módosított törvényének (kataszteri törvény) 30. §-a (5) bekezdésének a) pontja.
17) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 180/1995. számú, a telkek tulajdonjogának rendezésével kapcsolatos néhány intézkedésről szóló, többször módosított törvényének 18. § (5) bekezdése.
18) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. számú, többször módosított törvényének 34. § (3) bekezdése.
A Tt. 180/1995. számú, többször módosított törvényének 16. § (1) bekezdés b) és c) pontjai.
19) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. számú, többször módosított törvényének 16. §-a.
20) A Tt. 319/2002. számú, többször módosított törvényének 6.§ h) pontja és 26. § (3) bekezdése.
A Tt. 326/2005. számú, többször módosított törvényének 50. § (4) bekezdése.
21) A Tt. 543/2002. számú, többször módosított törvényének 63. §-a és 65. § (1) bekezdés k) pont 19. alpontja.
22) A Tt. 543/2002. számú, többször módosított törvényének 65. § (1) bekezdés k) pont 19. alpontja.
A Tt. 326/2005. számú, többször módosított törvényének 50. § (4) bekezdése.
23) A Tt. 229/1991. számú, többször módosított törvénye.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 282/1993. számú, az egyházaknak és vallási csoportoknak okozott némely vagyoni sérelmek enyhítéséről szóló törvénye a Tt. 97/1992. számú törvénye értelmében.
A Tt. 503/2003. számú törvénye a telkek tulajdonjogának visszaadásáról és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 180/1995. számú törvényének módosításáról és kiegészítéséről.
A Tt. 161/2005. számú törvénye az ingatlanok tulajdonjogának az egyházak és vallási csoportok részére való visszaadásáról és néhány ingatlan tulajdonjogának átszállásáról.
24) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. számú, többször módosított törvényének 11. § (20) bekezdése és 34. § (9) és (10) bekezdései.
A Tt. 543/2002. számú, többször módosított törvény 62. §-a.
A Tt. 326/2005. számú, többször módosított törvény 50. § (1) bekezdése.
25) A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának Tt. 492/2004. számú, a vagyon általános értékének megállapításáról szóló, többször módosított közleménye.
26) A Polgári Törvénykönyv 281-288. §-ai.
27) A Tt. 211/2000. számú, az információkhoz való szabad hozzáférésről és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvényének 5.a § (1) bekezdése.
28) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 162/1995. számú, többször módosított törvényének 38. és 39. §-ai.
29) A Tt. 229/1991. számú, többször módosított törvényének 4. §-a.
A Tt. 503/2003. számú, többször módosított törvényének 2. §-a.
30) Például a Tt. 543/2002. számú, többször módosított törvénye, a Tt. 220/2004. számú törvénye a Tt. 359/2007. számú törvényének értelmében, a Tt. 364/2004. számú törvénye a vizekről és a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 372/1990. számú, a szabálysértésekről szóló, többször módosított törvényének módosításáról, a Tt. 326/2005. számú, többször módosított törvény, a Tt. 355/2007. számú, a közegészség védelméről, támogatásáról és fejlesztéséről és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvény.
31) A Tt. 455/1991. számú, egyéni vállalkozásról szóló, többször módosított törvényének 3. és 4. §-ai.
A Kereskedelmi Törvénykönyv.
32) A Tt. 431/2002. számú, a számvitelről szóló többször módosított törvénye.
33) Az Tt. 540/2001. számú, az állami statisztikáról szóló, többször módosított törvényének 27. § (5) bekezdés c) pontja.
34) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 162/1995. számú, többször módosított törvényének 9. §-a.
35) A Tt. 323/1992. számú, a közjegyzőkről és a közjegyzői tevékenységről szóló, többször módosított törvénye.
A Tt. 599/2001. számú, az okiratok és az okiratokon szereplő aláírások körzeti hivatalok és községek általi hitelesítéséről szóló, többször módosított törvénye.
36) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 145/1995. számú, a közigazgatási illetékekről szóló, többször módosított törvényének mellékletét képező 34. számú tétel a) pont ötödik alpontja, b) pont ötödik alpontja, g) pont ötödik alpontja.
37) A Tt. 71/1967. számú, a közigazgatási eljárásról szóló, többször módosított törvénye.
38) A Tt. 83/1990. számú, a polgárok egyesülési jogáról szóló, többször módosított törvénye.
Časová verzia účinná od 1. októbra 2013 do 26. februára 2014
97/2013 Z. z.
Zákon
O POZEMKOVÝCH SPOLOČENSTVÁCH
z 26. marca 2013
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:
Základné ustanovenia
§ 1
(1) Tento zákon upravuje
a) vznik, právne postavenie, hospodárenie a zánik pozemkových spoločenstiev (ďalej len „spoločenstvo“),
b) práva, povinnosti a vzájomné vzťahy členov spoločenstva a Slovenského pozemkového fondu1) (ďalej len „fond“),
c) podmienky nakladania so spoločnou nehnuteľnosťou a s jej podielmi,
d) konanie o zápise spoločenstiev do registra pozemkových spoločenstiev (ďalej len „register“) a o zápise zmien ich údajov,
e) pôsobnosť obvodných lesných úradov pri výkone štátneho dozoru nad spoločenstvami,
f) správne delikty a sankcie.
(2) Tento zákon upravuje aj nakladanie so spoločnou nehnuteľnosťou vo vlastníctve spoluvlastníkov, ktorých spoločenstvo zaniklo.
§ 2
(1) Spoločenstvom sa rozumie
a) lesné a pasienkové spoločenstvo vlastníkov podielov spoločnej nehnuteľnosti, na ktoré sa vzťahovali osobitné predpisy2) a ktoré vzniklo podľa osobitných predpisov,3)
b) lesné spoločenstvo, pasienkové spoločenstvo alebo pozemkové spoločenstvo založené podľa osobitných predpisov,4)
c) spoločenstvo vlastníkov spoločnej nehnuteľnosti,
d) spoločenstvo založené vlastníkmi spoločne obhospodarovaných nehnuteľností; spoločne obhospodarovanou nehnuteľnosťou je poľnohospodársky pozemok alebo lesný pozemok, ktorého vlastník spolu s inými vlastníkmi takýchto pozemkov zakladá spoločenstvo s cieľom ich spoločného obhospodarovania a užívania.
(2) Na práva a povinnosti vlastníkov spoločnej nehnuteľnosti a vlastníkov spoločne obhospodarovaných nehnuteľností sa vzťahujú ustanovenia Občianskeho zákonníka, ak § 8 ods. 1, § 9 ods. 1 až 3 a 7 až 10, § 10 ods. 4 a § 15 ods. 2 až 4 neustanovujú inak.
(3) Pri prevode podielu spoločnej nehnuteľnosti nesmie vzniknúť spoluvlastnícky podiel na spoločnej nehnuteľnosti, ktorému zodpovedá výmera menšia ako 2 000 m2.
Založenie a vznik spoločenstva
§ 3
Spoločenstvo podľa tohto zákona je právnická osoba.5)
§ 4
(1) Spoločenstvo podľa tohto zákona sa zakladá zmluvou o pozemkovom spoločenstve (ďalej len „zmluva o spoločenstve“) uzavretou vlastníkmi spoločnej nehnuteľnosti alebo vlastníkmi spoločne obhospodarovaných nehnuteľností. O založení spoločenstva rozhodujú vlastníci spoločnej nehnuteľnosti nadpolovičnou väčšinou hlasov počítanou podľa veľkosti spoluvlastníckych podielov alebo všetci vlastníci spoločne obhospodarovaných nehnuteľností; o založení spoločenstva a voľbe členov orgánov spoločenstva sa vyhotoví notárska zápisnica. Vlastník podielu spoločnej nehnuteľnosti, ktorý nechce byť členom spoločenstva, môže pri zakladaní spoločenstva ponúknuť svoj podiel na predaj inému vlastníkovi podielu spoločnej nehnuteľnosti.
(2) Spoločenstvo podľa odseku 1 vzniká dňom zápisu spoločenstva do registra.
(3) Názov spoločenstva musí obsahovať označenie „pozemkové spoločenstvo“ alebo skratku „pozem. spol.“ alebo „p. s.“.
§ 5
(1) Zmluva o spoločenstve musí byť písomná a musí obsahovať
a) názov spoločenstva,
b) sídlo spoločenstva,
c) katastrálne územie, čísla listov vlastníctva alebo iných listín, na ktorých je v katastri nehnuteľností zapísaná spoločná nehnuteľnosť, parcelné čísla, druh a výmeru pozemkov patriacich do spoločnej nehnuteľnosti,
d) orgány spoločenstva, ich oprávnenia a povinnosti,
e) spôsob voľby, odvolávania a volebné obdobie orgánov spoločenstva,
f) práva a povinnosti členov spoločenstva,
g) druh činnosti spoločenstva podľa § 19 ods. 1,
h) údaj, či spoločenstvo bude vykonávať podnikateľskú činnosť podľa § 19 ods. 3,
i) počet podielov spoločnej nehnuteľnosti, ktoré spravuje alebo s ktorými nakladá fond podľa § 10 ods. 1 a 2 alebo ktoré spravuje právnická osoba podľa § 10 ods. 6,
j) ďalšie skutočnosti podľa odseku 2, § 13 ods. 1 písm. d), § 13 ods. 3 a 4, § 15 ods. 1, 3 a 4.
(2) Spoločenstvo vydá stanovy, ktoré podrobnejšie upravia najmä práva a povinnosti členov spoločenstva, vnútornú organizáciu spoločenstva, pôsobnosť jeho orgánov, spôsob zvolávania a organizáciu zasadnutia valného zhromaždenia (ďalej len „zhromaždenie“), hlasovací poriadok zhromaždenia a zásady hospodárenia spoločenstva, ak tieto skutočnosti neupravuje zmluva o spoločenstve.
(3) Súčasťou zmluvy o spoločenstve je aj zoznam členov spoločenstva (ďalej len „zoznam“).
Zrušenie a zánik spoločenstva
§ 6
Spoločenstvo sa zrušuje
a) nadobudnutím vlastníctva k spoločnej nehnuteľnosti alebo spoločne obhospodarovaným nehnuteľnostiam jedným vlastníkom,
b) dňom uvedeným v rozhodnutí súdu o zrušení spoločenstva alebo dňom, keď toto rozhodnutie nadobudne právoplatnosť,
c) zrušením konkurzu po splnení rozvrhového uznesenia, zrušením konkurzu z dôvodu, že majetok úpadcu nepostačuje na úhradu výdavkov a odmenu správcu konkurznej podstaty, zamietnutím návrhu na vyhlásenie konkurzu pre nedostatok majetku, zastavením konkurzného konania pre nedostatok majetku, zrušením konkurzu pre nedostatok majetku alebo zrušením konkurzu po splnení konečného rozvrhu výťažku,
d) rozhodnutím zhromaždenia.
§ 7
(1) Na zrušenie spoločenstva sa primerane vzťahujú všeobecné ustanovenia o likvidácii spoločnosti.6)
(2) Spoločenstvo zaniká dňom výmazu z registra.
§ 8
Spoločná nehnuteľnosť
(1) Spoločnou nehnuteľnosťou na účely tohto zákona sa rozumie jedna nehnuteľná vec, ktorá pozostáva z viacerých samostatných pozemkov. Spoločná nehnuteľnosť je nedeliteľná okrem prípadov podľa odseku 2. Podielové spoluvlastníctvo spoločnej nehnuteľnosti nemožno zrušiť a vyporiadať podľa všeobecných ustanovení o zrušení a vyporiadaní spoluvlastníctva.7)
(2) Od pozemku alebo pozemkov patriacich do spoločnej nehnuteľnosti možno na základe rozhodnutia zhromaždenia oddeliť novovytvorený pozemok (ďalej len „oddelená časť spoločnej nehnuteľnosti“), ak
a) ide o prevod vlastníckeho práva k pozemku zastavanému stavbou povolenou podľa osobitného predpisu,8) ak nejde o neoprávnenú stavbu,9)
b) sa mení účelové využitie spoločnej nehnuteľnosti alebo jej časti podľa osobitných predpisov,10)
c) ide o prechod vlastníckeho práva k pozemkom vyvlastnením alebo na účel, na ktorý možno pozemok vyvlastniť,11)
d) tak ustanovuje osobitný predpis12) alebo
e) ide o prevod vlastníckeho práva k pozemku v chránenom území alebo jeho ochrannom pásme podľa osobitného predpisu.13)
(3) Spoločenstvo užíva pozemky s výmerou zodpovedajúcou podielom na spoločnej nehnuteľnosti, ktoré spravuje alebo s ktorými nakladá fond podľa § 10 ods. 1 a 2, na základe nájomnej zmluvy.
§ 9
Vlastník podielu spoločnej nehnuteľnosti
(1) Členmi spoločenstva podľa § 2 ods. 1 písm. a) až c) sú všetci vlastníci podielov spoločnej nehnuteľnosti. Pri rozhodovaní zhromaždenia fond vykonáva práva člena spoločenstva, ktorého podiel spoločnej nehnuteľnosti spravuje alebo s ktorým nakladá podľa § 10 ods. 1 a 2, len ak zhromaždenie rozhoduje podľa § 14 ods. 4 písm. a), b), d), h) a i).
(2) Členstvo v spoločenstve vzniká a zaniká prevodom alebo prechodom vlastníckeho práva k podielu spoločnej nehnuteľnosti.
(3) Nadobúdateľ vlastníckeho práva k podielu spoločnej nehnuteľnosti vstupuje do práv a povinností člena spoločenstva v rozsahu nadobúdaného podielu a je povinný do dvoch mesiacov odo dňa nadobudnutia vlastníckeho práva pristúpiť k zmluve o spoločenstve.
(4) Pomer účasti členov spoločenstva na výkone práv a povinností vyplývajúcich z členstva v spoločenstve je vyjadrený podielmi na spoločnej nehnuteľnosti.
(5) Ak je spoločná nehnuteľnosť zapísaná v katastri nehnuteľností na viacerých listoch vlastníctva a pomer účasti členov spoločenstva na výkone práv a povinností vyplývajúcich z členstva v spoločenstve nemožno určiť podľa odseku 4, možno ho určiť dohodou členov spoločenstva alebo rozhodnutím zhromaždenia.
(6) Ak nemožno preukázať veľkosť podielov vlastníkov spoločnej nehnuteľnosti v spoločenstve podľa § 2 ods. 1 písm. a), považujú sa ich podiely za rovnaké.14)
(7) Na prevod podielu spoločnej nehnuteľnosti medzi členmi spoločenstva sa nevzťahuje všeobecné ustanovenie o predkupnom práve,15) ak nejde o prevod podľa § 11 ods. 2. Ak vlastník podielu spoločnej nehnuteľnosti prevádza svoj spoluvlastnícky podiel, môže ho ponúknuť na predaj ostatným vlastníkom podielov spoločnej nehnuteľnosti prostredníctvom výboru; ak o podiel neprejavia záujem ostatní vlastníci podielov, môže ho predať tretej osobe.
(8) Prevod vlastníckeho práva k podielu na spoločnej nehnuteľnosti len na niektorých pozemkoch patriacich do spoločnej nehnuteľnosti je zakázaný.
(9) Prevod alebo prechod vlastníckeho práva k podielu na spoločnej nehnuteľnosti alebo k spoločne obhospodarovanej nehnuteľnosti na spoločenstvo je zakázaný.
(10) Zmluvu o prevode vlastníckeho práva k oddelenej časti spoločnej nehnuteľnosti možno za rovnakých podmienok uzavrieť so všetkými vlastníkmi spoločnej nehnuteľnosti aj jednotlivo na viacerých listinách; tým nie sú dotknuté ustanovenia osobitného predpisu.16)
(11) Výnos z predaja oddelenej časti spoločnej nehnuteľnosti je príjmom vlastníkov spoločnej nehnuteľnosti, ktorí pristúpili k zmluve o prevode vlastníckeho práva k oddelenej časti spoločnej nehnuteľnosti. Ak vlastnícke podiely na spoločnej nehnuteľnosti spravuje alebo s nimi nakladá fond, výnos z predaja oddelenej časti spoločnej nehnuteľnosti je príjmom fondu podľa veľkosti podielov spoločnej nehnuteľnosti, ktoré fond spravuje alebo s ktorými nakladá.17) Vlastník podielov spoločnej nehnuteľnosti, s ktorými fond nakladá, alebo jeho právny nástupca môže písomne u fondu uplatniť svoje právo na vydanie výnosu z predaja v lehote desiatich rokov odo dňa povolenia vkladu vlastníckeho práva, ak predloží doklady, ktorými preukáže svoj nárok, inak jeho právo zaniká.
(12) Na zriadenie vecného bremena zmluvou a na obmedzenie vlastníckeho práva vyvlastnením sa primerane vzťahujú odseky 10 a 11.
(13) Vlastníci spoločnej nehnuteľnosti môžu spoločnú nehnuteľnosť alebo jej časť prenajať.
Fond
§ 10
(1) Fond spravuje podiely spoločnej nehnuteľnosti vo vlastníctve štátu.
(2) Fond nakladá s podielmi spoločnej nehnuteľnosti
a) nezistených vlastníkov alebo ktorých vlastnícke právo nie je evidované v katastri nehnuteľností,18)
b) ku ktorým nebolo vlastnícke právo preukázané.19)
(3) Fond nemôže pozemky, ktoré zodpovedajú podielom spoločnej nehnuteľnosti podľa odsekov 1 a 2, sám užívať, ale ich na účely podnikania podľa § 19 prenajíma spoločenstvu alebo za rovnakých podmienok nájomcovi, ktorému členovia spoločenstva prenajali spoločnú nehnuteľnosť.
(4) Fond vykonáva práva člena spoločenstva, len ak zhromaždenie rozhoduje podľa § 14 ods. 4 písm. a), b), d)h) a i).
(5) Fond v konaní pred súdom alebo pred orgánom verejnej správy koná v mene vlastníkov podielov spoločnej nehnuteľnosti podľa odsekov 1 a 2 vo veciach podielov spoločnej nehnuteľnosti, a to aj vtedy, ak vlastnícke právo týchto vlastníkov je sporné.
(6) Na správu podielov spoločnej nehnuteľnosti na územiach potrebných na zabezpečenie úloh obrany štátu20) a na správu podielov spoločnej nehnuteľnosti, ktoré sa stali vlastníctvom štátu podľa osobitného predpisu,21) sa nevzťahuje odsek 1. Správu týchto podielov spoločnej nehnuteľnosti vykonáva právnická osoba podľa osobitných predpisov.22)
§ 11
(1) Fond môže pozemky s výmerou zodpovedajúcou podielom spoločnej nehnuteľnosti vo vlastníctve štátu, ktoré spravuje podľa § 10 ods. 1, ku ktorým neboli uplatnené reštitučné nároky,23) previesť do vlastníctva iných osôb. Na prevod vlastníctva k podielom spoločnej nehnuteľnosti vo vlastníctve štátu sa vzťahujú obmedzenia podľa osobitných predpisov.24) Hodnota podielov spoločnej nehnuteľnosti a porastov na nej pri prevode vlastníckeho práva sa určuje podľa osobitného predpisu.25)
(2) Vlastníci podielov spoločnej nehnuteľnosti majú k podielom spoločnej nehnuteľnosti, ktoré spravuje fond podľa § 10 ods. 1, predkupné právo. Ak fond postupuje podľa odseku 1, ponúkne vlastníkom podielov spoločnej nehnuteľnosti predaj podielu na spoločnej nehnuteľnosti vo vlastníctve štátu prostredníctvom výboru a určí primeranú lehotu na podanie písomnej žiadosti o prevod podielu spoločnej nehnuteľnosti.
(3) Fond na základe písomnej žiadosti vlastníka alebo vlastníkov podielu spoločnej nehnuteľnosti uzavrie s vlastníkom alebo vlastníkmi podielu spoločnej nehnuteľnosti zmluvu o prevode podielov spoločnej nehnuteľnosti.
(4) Cenu podielov spoločnej nehnuteľnosti možno splatiť v splátkach v lehote najneskôr desiatich rokov odo dňa uzavretia zmluvy o prevode podielov spoločnej nehnuteľnosti. Záväzok kupujúceho splatiť cenu fond zabezpečí záložnou zmluvou a podá návrh na zápis poznámky do katastra nehnuteľností.
(5) Ak žiaden z vlastníkov spoločnej nehnuteľnosti neprejaví v určenej lehote záujem o kúpu podielov spoločnej nehnuteľnosti podľa odseku 3, fond môže vyhlásiť verejnú obchodnú súťaž26) len za rovnakých podmienok ako pri ponuke na prevod vlastníckeho práva k podielom spoločnej nehnuteľnosti podľa odseku 1.
(6) Návrh na vklad vlastníckeho práva do katastra nehnuteľnosti podáva fond po uzavretí zmluvy o prevode podielov spoločnej nehnuteľnosti a jej zverejnení podľa osobitných predpisov.27) Nadobúdateľ vlastníckeho práva nemôže podiely spoločnej nehnuteľnosti podľa odseku 1 previesť do vlastníctva inej osoby ani zriaďovať k nim vecné bremeno ani ich inak zaťažiť do zaplatenia kúpnej ceny;28) toto obmedzenie musí byť uvedené v zmluve o prevode podielov spoločnej nehnuteľnosti.
(7) Náklady spojené s určením hodnoty podielov spoločnej nehnuteľnosti, so zabezpečením technických podkladov a s úhradou správnych poplatkov potrebných na prevod podielov spoločnej nehnuteľnosti znáša nadobúdateľ.
(8) Ak je člen spoločenstva oprávnenou osobou podľa osobitného predpisu,29) fond môže poskytnúť náhradu za pôvodný pozemok vo forme bezodplatného prevodu podielu na spoločnej nehnuteľnosti, ktorý spravuje podľa § 10 ods. 1. Na tento prevod sa nevzťahuje všeobecné ustanovenie o predkupnom práve.15)
§ 12
Vlastník spoločne obhospodarovanej nehnuteľnosti
(1) Členmi spoločenstva podľa § 2 ods. 1 písm. d) sú všetci vlastníci spoločne obhospodarovaných nehnuteľností.
(2) Vlastník spoločne obhospodarovanej nehnuteľnosti podľa odseku 1 prenecháva túto nehnuteľnosť do správy spoločenstva s cieľom spoločného obhospodarovania a užívania na účely podľa § 19, pričom spoločná nehnuteľnosť ani spoluvlastníctvo nehnuteľnosti nevzniká.
(3) Členstvo v spoločenstve podľa § 2 ods. 1 písm. d) vzniká a zaniká prevodom alebo prechodom vlastníckeho práva k spoločne obhospodarovanej nehnuteľnosti. Nadobúdateľ vlastníckeho práva k spoločne obhospodarovanej nehnuteľnosti sa prevodom alebo prechodom vlastníckeho práva stáva členom spoločenstva a vstupuje do práv a povinností člena spoločenstva v rozsahu nadobúdanej nehnuteľnosti.
(4) Pomer účasti člena spoločenstva podľa § 2 ods. 1 písm. d) na výkone práv a povinností vyplývajúcich z členstva v spoločenstve je vyjadrený podielom výmery nehnuteľnosti patriacej členovi spoločenstva na celkovej výmere spoločne obhospodarovaných nehnuteľností všetkých členov spoločenstva.
Orgány spoločenstva
§ 13
(1) Orgánmi spoločenstva sú:
a) zhromaždenie,
b) výbor,
c) dozorná rada,
d) iné orgány spoločenstva zriadené zmluvou o spoločenstve.
(2) Do orgánov spoločenstva podľa odseku 1 písm. b) až d) môžu byť volení členovia spoločenstva alebo zástupcovia právnických osôb, ktoré sú členmi spoločenstva. Členom dozornej rady môže byť aj fyzická osoba, ktorá nie je členom spoločenstva.
(3) Volebné obdobie orgánov spoločenstva je najviac päť rokov; dĺžka volebného obdobia orgánov spoločenstva je určená v zmluve o spoločenstve alebo stanovách.
(4) Podrobnosti o orgánoch spoločenstva, spôsobe ich ustanovenia, vzniku a zániku členstva v týchto orgánoch a o ich činnosti upraví zmluva o spoločenstve alebo stanovy.
§ 14
(1) Najvyšším orgánom spoločenstva je zhromaždenie. Zhromaždenie sa skladá zo všetkých členov spoločenstva. Zasadnutie zhromaždenia zvoláva výbor spoločenstva najmenej raz za rok. Výbor je povinný pozvať na zasadnutie zhromaždenia najmenej 30 dní pred termínom zasadnutia zhromaždenia všetkých členov spoločenstva a fond, ak fond spravuje podiely spoločnej nehnuteľnosti alebo s nimi nakladá. Výbor najmenej 25 dní pred termínom zasadnutia zhromaždenia uverejní oznámenie o zasadnutí zhromaždenia v médiu s celoštátnou pôsobnosťou, na svojom webovom sídle alebo na obvyklom mieste uverejnenia; obvyklé miesto uverejnenia určí spoločenstvo v stanovách. V pozvánke na zasadnutie zhromaždenia a v oznámení o zasadnutí zhromaždenia výbor uvedie názov a sídlo spoločenstva, miesto, dátum a hodinu zasadnutia zhromaždenia, údaj, či ide o čiastkovú schôdzu alebo mimoriadne zasadnutie zhromaždenia, program zasadnutia zhromaždenia a poučenie o možnosti zúčastniť sa zasadnutia prostredníctvom zástupcu na základe splnomocnenia. Ak vlastník podielu spoločnej nehnuteľnosti prevádza svoj podiel podľa § 9 ods. 7 alebo ak fond prevádza podiel vo vlastníctve štátu podľa § 11 ods. 2, výbor to uvedie v programe zasadnutia zhromaždenia. Výbor je povinný informovať obvodný lesný úrad o zasadnutí zhromaždenia do 30 dní odo dňa jeho konania.
(2) Výbor je povinný zvolať zasadnutie zhromaždenia, ak ho o to písomne požiadajú členovia spoločenstva, ktorých hlasy predstavujú aspoň tretinu hlasov členov spoločenstva, v termíne, ktorý navrhnú členovia spoločenstva. Ak výbor nezvolá zasadnutie zhromaždenia alebo ak ho zvolá v inom termíne, na ktorom sa nedohodol s členmi spoločenstva, ktorí ho o zvolanie zasadnutia zhromaždenia požiadali, zasadnutie zhromaždenia zvolá na návrh splnomocneného zástupcu členov spoločenstva obvodný lesný úrad; obvodný lesný úrad má povinnosti výboru podľa odseku 1.
(3) Ak uplynie volebné obdobie orgánu spoločenstva a nie je zvolený nový orgán, zasadnutie zhromaždenia zvolá obvodný lesný úrad. Takto zvolaného zasadnutia zhromaždenia sa zúčastní zamestnanec miestne príslušného obvodného lesného úradu, ktorý ho bude viesť až do zvolenia predsedu zhromaždenia.
(4) Do pôsobnosti zhromaždenia patrí:
a) schvaľovať zmluvu o spoločenstve a jej zmeny,
b) schvaľovať stanovy a ich zmeny,
c) voliť a odvolávať členov orgánov spoločenstva uvedených v § 13 ods. 1 písm. b) až d),
d) rozhodovať o oddelení časti spoločnej nehnuteľnosti podľa § 8 ods. 2,
e) rozhodovať o hospodárení spoločenstva, spôsobe užívania spoločnej nehnuteľnosti a spoločne obhospodarovaných nehnuteľností a nakladaní s majetkom spoločenstva,
f) schvaľovať ročnú účtovnú závierku,
g) rozhodovať o rozdelení zisku a spôsobe úhrady straty,
h) rozhodovať o vstupe a podmienkach vstupu spoločenstva do obchodnej spoločnosti alebo do družstva,
i) rozhodovať o zrušení spoločenstva,
j) rozhodovať o ďalších záležitostiach spoločenstva, ak rozhodovanie o nich nie je zverené iným orgánom spoločenstva.
§ 15
(1) Každý člen spoločenstva má pri rozhodovaní o právach a povinnostiach taký počet hlasov, aký mu patrí podľa pomeru účasti člena spoločenstva na výkone práv a povinností podľa § 9 ods. 4.
(2) Zhromaždenie rozhoduje podľa § 14 ods. 4 písm. a), b), d), h) a i) nadpolovičnou väčšinou všetkých hlasov členov spoločenstva; v ostatných prípadoch zhromaždenie rozhoduje nadpolovičnou väčšinou hlasov členov spoločenstva, ktorých podiely na spoločnej nehnuteľnosti nespravuje alebo s ktorými nenakladá fond podľa § 10 ods. 1 a 2. Prehlasovaní členovia spoločenstva majú právo obrátiť sa na súd, aby rozhodol o neplatnosti rozhodnutia zhromaždenia.
(3) Zhromaždenie môže zasadať formou čiastkových schôdzí, ak o tom rozhodne výbor, pričom čiastkové schôdze sú súčasťou jedného zasadnutia zhromaždenia. Každý člen spoločenstva môže hlasovať len na jednej z čiastkových schôdzí. Pri rozhodovaní sa sčítavajú hlasy odovzdané na všetkých čiastkových schôdzach. Na zvolávanie čiastkovej schôdze sa primerane vzťahuje § 14 ods. 1.
(4) Výbor môže zvolať mimoriadne zasadnutie zhromaždenia, ak sa hlasovania na zhromaždení aspoň dvakrát počas šiestich mesiacov nezúčastnia členovia spoločenstva, ktorí disponujú nadpolovičnou väčšinou hlasov podľa odseku 2. Na mimoriadnom zasadnutí zhromaždenie rozhoduje nadpolovičnou väčšinou hlasov prítomných členov spoločenstva. Zhromaždenie nemôže na mimoriadnom zasadnutí rozhodovať o veciach podľa § 14 ods. 4 písm. a) až d), h) a i).
§ 16
(1) Výbor je výkonným a štatutárnym orgánom spoločenstva. Riadi činnosť spoločenstva a rozhoduje o všetkých záležitostiach, o ktorých to ustanovuje tento zákon, zmluva o spoločenstve alebo stanovy alebo o ktorých tak rozhodne zhromaždenie, ak nie sú zverené týmto zákonom iným orgánom spoločenstva.
(2) Výbor koná za členov spoločenstva okrem členov spoločenstva podľa § 10 ods. 1 a 2 pred súdmi a orgánmi verejnej správy vo veciach podnikania na spoločnej nehnuteľnosti alebo na spoločne obhospodarovaných nehnuteľnostiach, ich spoločného užívania a obstarávania spoločných vecí vyplývajúcich z ich vlastníctva, alebo ich môže zastupovať vo veciach nadobúdania vlastníctva k sporným nehnuteľnostiam, ktoré sa majú stať súčasťou spoločnej nehnuteľnosti.
(3) Výbor má najmenej päť členov. Rokovanie výboru organizuje a riadi predseda spoločenstva. Predsedu spoločenstva volí výbor zo svojich členov, ak nie je v zmluve o spoločenstve alebo v stanovách ustanovené inak.
(4) Výbor zodpovedá za svoju činnosť zhromaždeniu. Ak zo zmluvy o spoločenstve alebo zo stanov nevyplýva niečo iné, za výbor koná navonok predseda spoločenstva. Ak je na právny úkon, ktorý robí výbor, predpísaná písomná forma, je potrebný podpis predsedu a aspoň jedného ďalšieho člena výboru.
(5) Predsedu spoločenstva v čase jeho neprítomnosti zastupuje poverený člen výboru zapísaný v registri.
(6) Členovi výboru možno priznať za výkon jeho funkcie odmenu. Výšku odmeny určí zhromaždenie.
§ 17
(1) Dozorná rada kontroluje činnosť spoločenstva a prerokúva sťažnosti jeho členov. Dozorná rada zodpovedá za výkon svojej činnosti zhromaždeniu.
(2) Dozorná rada má najmenej troch členov. Počet členov dozornej rady, ktorí nie sú členmi spoločenstva, musí byť menší ako počet členov dozornej rady, ktorí sú členmi spoločenstva. Členstvo v dozornej rade je nezlučiteľné s členstvom vo výbore.
(3) Na čele dozornej rady stojí predseda dozornej rady. Predsedu dozornej rady volí dozorná rada z členov dozornej rady.
(4) Členovi dozornej rady možno priznať za výkon jeho funkcie odmenu. Výšku odmeny určí zhromaždenie.
(5) Dozorná rada má právo zvolať zhromaždenie, ak dochádza alebo už došlo k bezdôvodnému zníženiu majetku spoločenstva alebo ak je podozrenie, že došlo k porušeniu tohto zákona alebo iných všeobecne záväzných právnych predpisov, alebo k porušeniu zmluvy o spoločenstve alebo stanov; dozorná rada má v takom prípade povinnosti výboru podľa § 14 ods. 1.
§ 18
(1) Spoločenstvo vedie zoznam. Do zoznamu sa zapisuje meno, priezvisko, trvalý pobyt a dátum narodenia fyzickej osoby, názov, sídlo a identifikačné číslo právnickej osoby, pomer účasti člena spoločenstva na výkone práv a povinností, dátum a právny dôvod vzniku členstva v spoločenstve a dátum zápisu do zoznamu.
(2) Do zoznamu sa zapisujú všetky zmeny evidovaných skutočností vrátane zmien v členstve spoločenstva. Členovia spoločenstva a fond sú povinní všetky zmeny evidovaných skutočností nahlásiť spoločenstvu do dvoch mesiacov odo dňa ich vzniku. Spoločenstvo je povinné zapísať do zoznamu zmeny evidovaných skutočností do piatich dní odo dňa ich nahlásenia.
(3) Spoločenstvo je povinné každoročne do 31. marca zaslať obvodnému lesnému úradu zoznam aktualizovaný k 31. decembru predchádzajúceho roka.
(4) Člen spoločenstva a fond má právo nahliadnuť do zoznamu a žiadať a robiť si z neho výpisy. Orgán spoločenstva, ktorý zoznam vedie, je povinný
a) umožniť každému, kto osvedčí právny záujem, nahliadnuť do zoznamu,
b) vydať členovi spoločenstva, ktorý o to písomne požiada, potvrdenie o členstve v spoločenstve a výpis zo zoznamu.
Hospodárenie spoločenstva
§ 19
(1) Spoločenstvo na účely podnikania na spoločnej nehnuteľnosti alebo na spoločne obhospodarovaných nehnuteľnostiach, ich spoločného užívania a obstarávania spoločných vecí vyplývajúcich z vlastníctva k nim
a) vykonáva poľnohospodársku prvovýrobu a s ňou súvisiace spracovanie alebo úpravu poľnohospodárskych produktov,
b) hospodári v lesoch a na vodných plochách.
(2) Spoločenstvo vykonáva činnosti podľa odseku 1 v súlade s osobitnými predpismi.30)
(3) Spoločenstvo môže vykonávať aj inú podnikateľskú činnosť podľa osobitných predpisov.31)
§ 20
Podiel člena spoločenstva na zisku a majetku určenom na rozdelenie medzi členov spoločenstva sa určí podľa pomeru účasti člena spoločenstva na výkone práv a povinností, ak zo zmluvy o spoločenstve, stanov alebo z rozhodnutia zhromaždenia nevyplýva niečo iné.
§ 21
(1) Výbor predkladá zhromaždeniu spolu s ročnou účtovnou závierkou32) aj návrh spôsobu rozdelenia zisku alebo spôsobu úhrady straty.
(2) Členovia spoločenstva a fond majú právo nahliadať do dokladov týkajúcich sa hospodárenia spoločenstva a vyžiadať si ich kópie.
Register
§ 22
(1) Register vedie obvodný lesný úrad.
(2) Na zápis do registra je miestne príslušný obvodný lesný úrad, v ktorého územnom obvode je spoločná nehnuteľnosť alebo spoločne obhospodarovaná nehnuteľnosť. Ak miestnu príslušnosť nemožno takto určiť, je miestne príslušný obvodný lesný úrad, v ktorého územnom obvode je výmerou najväčšia časť spoločnej nehnuteľnosti alebo spoločne obhospodarovanej nehnuteľnosti.
(3) Obvodný lesný úrad o zápise spoločenstva do registra bezodkladne upovedomí Štatistický úrad Slovenskej republiky33) a na účel pridelenia identifikačného čísla organizácie mu oznámi vznik spoločenstva, jeho názov, sídlo, meno a priezvisko predsedu spoločenstva a adresu jeho bydliska a údaj, či spoločenstvo vykonáva podnikateľskú činnosť podľa § 19 ods. 3. Obvodný lesný úrad bezodkladne oznámi Štatistickému úradu Slovenskej republiky aj zmenu uvedených údajov a zánik spoločenstva.
(4) Obvodný lesný úrad o zápise spoločenstva do registra bezodkladne upovedomí príslušný daňový úrad.
§ 23
(1) Do registra sa zapisujú tieto údaje a ich zmeny:
a) názov spoločenstva,
b) sídlo spoločenstva,
c) identifikačné číslo organizácie spoločenstva,
d) katastrálne územie a čísla listov vlastníctva alebo iných listín, na ktorých je v katastri nehnuteľností zapísaná spoločná nehnuteľnosť alebo spoločne obhospodarované nehnuteľnosti podľa druhu pozemku,34)
e) meno, priezvisko, trvalý pobyt a dátum narodenia volených členov orgánov spoločenstva,
f) meno, priezvisko, trvalý pobyt a dátum narodenia osôb oprávnených konať za spoločenstvo a rozsah oprávnenia konať za spoločenstvo,
g) údaj, či spoločenstvo vykonáva podnikateľskú činnosť podľa § 19 ods. 3,
h) dátum zápisu spoločenstva do registra.
(2) Do registra sa zapisuje aj zrušenie spoločenstva a dôvod jeho zrušenia.
§ 24
(1) Návrh na zápis spoločenstva do registra podáva navrhovateľ, ktorým je predseda spoločenstva, a aspoň jeden člen výboru.
(2) Návrh na zápis podľa odseku 1 musí obsahovať údaje podľa § 23 ods. 1 písm. a), b) a d) až g) a prílohy, ktorými sú:
a) zmluva o spoločenstve,
b) stanovy spoločenstva, ak sa na ich vydaní dohodli členovia spoločenstva,
c) notárska zápisnica podľa § 4 ods. 1,
d) vyhlásenie o tom, či spoločenstvo bude vykonávať podnikateľskú činnosť podľa § 19 ods. 3.
(3) Podpis navrhovateľa v návrhu na zápis spoločenstva do registra musí byť úradne osvedčený.
§ 25
(1) Návrh na zápis zmeny údajov v registri a návrh na zápis zrušenia spoločenstva podáva navrhovateľ, ktorým je predseda spoločenstva, a aspoň jeden člen výboru
a) zapísaný v registri alebo
b) zvolený zhromaždením.
(2) Návrh na zápis zmeny údajov v registri musí obsahovať údaje, ktoré sa majú z registra vymazať a ktoré sa majú do registra zapísať, a prílohy, ktorými sú:
a) uznesenie zhromaždenia, ak ide o zmeny, o ktorých rozhoduje zhromaždenie podľa § 14 ods. 4 písm. a) až c) a h) až j),
b) listiny, z ktorých vyplývajú zmeny údajov uvedené v návrhu.
(3) Návrh na zápis zrušenia spoločenstva musí obsahovať názov spoločenstva, sídlo spoločenstva, identifikačné číslo organizácie spoločenstva, dôvod zrušenia spoločenstva a prílohu, ktorou je listina preukazujúca skutočnosť, na ktorej základe sa spoločenstvo zrušuje.
(4) Navrhovateľ podľa odseku 1 je povinný v lehote 60 dní odo dňa
a) zmeny údajov podľa § 23 ods. 1 písm. a), b) a d) až g) podať návrh na zápis podľa odseku 2,
b) vzniku skutočnosti, na ktorej základe sa spoločenstvo zrušuje, podať návrh na zápis zrušenia spoločenstva podľa odseku 3.
(5) Podpis navrhovateľa v návrhu na zápis musí byť úradne osvedčený.35)
§ 26
(1) Účastníkom konania o zápise spoločenstva do registra je navrhovateľ podľa § 24 ods. 1. Účastníkom konania o zápise zmeny údajov v registri je spoločenstvo.
(2) Obvodný lesný úrad preverí, či
a) návrh podala oprávnená osoba,
b) je návrh úplný,
c) údaje uvedené v návrhu sa zhodujú s údajmi vyplývajúcimi z príloh návrhu,
d) návrh a prílohy návrhu sú v súlade s týmto zákonom,
e) bol zaplatený správny poplatok.36)
(3) Ak sú splnené podmienky podľa odseku 2, obvodný lesný úrad
a) zaregistruje spoločenstvo v registri podľa § 24,
b) zapíše zmeny údajov do registra podľa § 25 ods. 2,
c) zapíše zrušenie spoločenstva do registra podľa § 25 ods. 3 a vymaže spoločenstvo z registra.
(4) O zápise spoločenstva do registra, zápise zmeny údajov do registra a zápise zrušenia spoločenstva do registra sa nevydáva rozhodnutie. Obvodný lesný úrad vyznačí zápis v spise a navrhovateľovi vydá potvrdenie, v ktorom uvedie označenie obvodného lesného úradu, názov spoločenstva, dátum vydania potvrdenia a údaje, ktoré zapísal do registra. Obvodný lesný úrad zasiela do desiatich dní odo dňa zápisu oznam o zápise s uvedením údajov, ktoré zapísal do registra, fondu, ak tento spravuje podiely spoločnej nehnuteľnosti podľa § 10 ods. 1 alebo s nimi nakladá podľa § 10 ods. 2.
Štátny dozor
§ 27
(1) Obvodný lesný úrad vykonáva štátny dozor nad spoločenstvami.
(2) Obvodný lesný úrad upozorní spoločenstvo na porušenie povinnosti podľa tohto zákona a uloží mu povinnosť odstrániť tieto nedostatky v primeranej lehote, ak spoločenstvo
a) nevedie zoznam podľa § 18 ods. 1 a 2,
b) nezašle obvodnému lesnému úradu zoznam podľa § 18 ods. 3,
c) nedodrží volebné obdobie orgánov spoločenstva podľa § 13 ods. 3 alebo
d) najmenej raz za rok neuskutoční zhromaždenie podľa § 14 ods. 1.
§ 28
(1) Obvodný lesný úrad uloží spoločenstvu pokutu od 100 eur do 3 000 eur, ak nepredloží návrh na zápis zmeny údajov v registri a návrh na zápis zrušenia spoločenstva v lehote podľa § 25 ods. 4.
(2) Obvodný lesný úrad uloží spoločenstvu pokutu od 100 eur do 3 000 eur, ak spoločenstvo v lehote podľa § 27 ods. 2
a) nezačne viesť zoznam podľa § 18 ods. 1 a 2,
b) nezašle obvodnému lesnému úradu zoznam podľa § 18 ods. 3,
c) nezvolí nové orgány spoločenstva, ak uplynulo ich volebné obdobie, alebo
d) neuskutoční zasadnutie zhromaždenia.
§ 29
(1) Obvodný lesný úrad prihliada pri ukladaní pokuty na závažnosť, spôsob, čas trvania a následky protiprávneho konania.
(2) Pokutu možno uložiť do šiestich mesiacov odo dňa, keď sa obvodný lesný úrad o porušení povinnosti dozvedel, najneskôr však do troch rokov odo dňa, keď k porušeniu povinnosti došlo.
(3) Pokuta je splatná do 30 dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o uložení pokuty.
(4) Výnos pokút je príjmom štátneho rozpočtu.
Spoločné, prechodné a záverečné ustanovenia
§ 30
Na konanie podľa tohto zákona sa vzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní.37)
§ 31
(1) Spoločenstvá s právnou subjektivitou podľa doterajších predpisov sa považujú za spoločenstvá podľa tohto zákona. Spoločenstvá bez právnej subjektivity založené podľa doterajších predpisov sa považujú za spoločenstvá bez právnej subjektivity podľa doterajších predpisov až do splnenia povinnosti podľa odseku 5.
(2) Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky odovzdá Ministerstvu pôdohospodárstva a rozvoja vidieka Slovenskej republiky do 30. júna 2013 dokumentáciu spoločenstiev založených podľa osobitného predpisu.38)
(3) Ministerstvo pôdohospodárstva a rozvoja vidieka Slovenskej republiky odovzdá dokumentáciu podľa odseku 2 príslušným obvodným lesným úradom do 31. júla 2013 na účely zápisu spoločenstva do registra.
(4) Spoločenstvá a spoločenstvá bez právnej subjektivity založené podľa doterajších predpisov sú povinné do 31. júla 2013 zaslať obvodnému lesnému úradu zoznam aktualizovaný k 1. máju 2013.
(5) Spoločenstvá založené podľa doterajších predpisov sú povinné prispôsobiť svoje právne pomery ustanoveniam tohto zákona do 28. februára 2014 a podať návrh na zápis podľa § 24, ak nie sú zapísané v registri, alebo návrh na zápis podľa § 25 ods. 2, ak sú zapísané v registri.
(6) Spoločenstvá bez právnej subjektivity založené podľa doterajších predpisov sú povinné do 28. februára 2014 podať návrh na zápis podľa § 24.
(7) Zápis spoločenstva do registra podľa odsekov 5 a 6 je spoločenstvo povinné do 14 dní odo dňa doručenia potvrdenia oznámiť orgánu, u ktorého bolo spoločenstvo doteraz registrované, ak nejde o obvodný lesný úrad, alebo evidované. Tento orgán ho na základe oznámenia vymaže zo svojho registra alebo evidencie ku dňu zápisu do registra.
(8) Člen alebo členovia spoločenstva bez právnej subjektivity založeného podľa doterajších predpisov, ktoré bolo zapísané do registra podľa § 26 ods. 3 písm. a), ktorí sú na jednej strane účastníkmi konania pred súdom alebo orgánom verejnej správy, ktorého predmetom je spoločná nehnuteľnosť, začatom do 30. apríla 2013, oznámia bez zbytočného odkladu orgánu, ktorý také konanie vedie, že za nich koná výbor. Na účel doručovania písomností v tomto konaní oznámia súdu alebo orgánu verejnej správy tiež adresy členov výboru. Ak má súd alebo orgán verejnej správy doručiť písomnosti účastníkom konania, postačí aby ich doručil členom výboru na ich adresy; to neplatí, ak účastník takého konania má v konaní niečo osobne vykonať. Členovia výboru, ktorým bola písomnosť súdu alebo orgánu verejnej správy doručená, sú povinní o ich obsahu informovať členov spoločenstva obvyklým spôsobom. V rozhodnutiach vydaných v konaniach podľa prvej vety postačí ako účastníka označiť názvom spoločenstvo a uviesť označenie členov výboru, ktorí v mene členov spoločenstva konajú.
(9) Ak spoločenstvo nesplní povinnosť podľa odseku 5, zmluva o spoločenstve stráca platnosť a spoločenstvo sa zrušuje. Obvodný lesný úrad zapíše spoločenstvo do registra s dodatkom „v likvidácii“ a spoločenstvo môže vykonávať len úkony smerujúce k svojmu zániku. Spoločenstvo je povinné do 1. mája 2014 vymenovať likvidátora a oznámiť obvodnému lesnému úradu jeho meno, priezvisko a adresu trvalého pobytu. Ak si spoločenstvo túto povinnosť nesplní, obvodný lesný úrad zapíše ako likvidátora jeho štatutárny orgán zapísaný v evidencii alebo registri alebo prvého z členov štatutárneho orgánu alebo, ak nie je známy štatutárny orgán, osobu, ktorá v mene spoločenstva vystupovala pred orgánmi štátnej správy.
(10) Ak spoločenstvo bez právnej subjektivity založené podľa doterajších predpisov nesplní povinnosť podľa odseku 6, zrušuje sa.
(11) Na nakladanie so spoločnou nehnuteľnosťou vo vlastníctve spoluvlastníkov, ktorí boli členmi zaniknutého spoločenstva, sa primerane vzťahujú § 8 a 11.
(12) Doterajšie zmluvy o založení spoločenstva sa považujú za zmluvy o spoločenstve podľa tohto zákona.
(13) Obvodný lesný úrad zašle údaje o spoločenstvách podľa § 23 fondu do 31. augusta 2013.
(14) Na spoločenstvo, ktoré vzniklo zo spoločenstva bez právnej subjektivity, prechádzajú ku dňu zápisu do registra len práva a povinnosti, ktoré vznikli jednotlivým vlastníkom podielov na spoločnej nehnuteľnosti v súvislosti s jej obhospodarovaním.
(15) Zostatok vytvorenej rezervy na lesnú pestovnú činnosť tvorenej spoločenstvom bez právnej subjektivity podľa doterajšieho zákona sa považuje za rezervu spoločenstva podľa tohto zákona v sume finančných prostriedkov vložených vlastníkmi do spoločenstva a určených na lesnú pestovnú činnosť a ochranu lesa.
§ 32
Konania o zápise spoločenstva do registra a o zápise zmeny údajov v registri začaté a neukončené pred 1. májom 2013 sa dokončia podľa tohto zákona.
§ 33
Zrušuje sa zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 181/1995 Z.z. o pozemkových spoločenstvách v znení zákona č. 217/2004 Z.z. a zákona č. 549/2004 Z.z.
§ 34
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. mája 2013 okrem § 28 a 29, ktoré nadobúdajú účinnosť 1. októbra 2013.
Ivan Gašparovič v. r.
Pavol Paška v. r.
Robert Fico v. r.
1) § 34 ods. 3 zákona Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb. o pozemkových úpravách, usporiadaní pozemkového vlastníctva, pozemkových úradoch, pozemkovom fonde a o pozemkových spoločenstvách v znení neskorších predpisov.
2) Zákonný článok XIX/1898 o štátnom spravovaní obecných a niektorých iných lesov a hôľ, ako aj o úprave hospodárskej správy spoločne užívaných lesov a hôľ, ktoré sú nedielnym vlastníctvom komposesorátov a bývalých urbarialistov.
Zákonný článok X/1913 o nedielnych spoločných pasienkoch.
Zákonný článok XXXIII/1913 o predaji niektorých štátnych nemovitostí, poťažne o zamenení týchto.
3) § 6 ods. 1 písm. d), e) a u) zákona č. 229/1991 Zb. o úprave vlastníckych vzťahov k pôde a inému poľnohospodárskemu majetku.
§ 37 zákona Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb. v znení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č.187/1993 Z.z.
4) § 22a ods. 2 zákona č. 229/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
§ 40 zákona Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb. v znení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 187/1993 Z.z.
Zákon Slovenskej národnej rady č. 293/1992 Zb. o úprave niektorých vlastníckych vzťahov k nehnuteľnostiam v znení zákona Slovenskej národnej rady č. 323/1992 Zb.
5) § 18 ods. 2 písm. d) Občianskeho zákonníka.
6) § 70 až 75a Obchodného zákonníka.
7) § 141 a 142 Občianskeho zákonníka.
8) Zákon č. 50/1976 Zb. o územnom plánovaní a stavebnom poriadku (stavebný zákon) v znení neskorších predpisov.
9) § 135c ods. 1 Občianskeho zákonníka.
10) § 17 ods. 4 zákona č. 220/2004 Z.z. o ochrane a využívaní poľnohospodárskej pôdy a o zmene zákona č. 245/2003 Z.z. o integrovanej prevencii a kontrole znečisťovania životného prostredia a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
§ 7 ods. 1 zákona č. 326/2005 Z.z. o lesoch v znení neskorších predpisov.
11) Napríklad § 108 zákona č. 50/1976 Zb. v znení neskorších predpisov a § 23 až 24a zákona č. 319/2002 Z.z. o obrane Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov.
12) Napríklad § 11 ods. 13 zákona Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
13) § 62 ods. 3 písm. c) a § 63 zákona č. 543/2002 Z.z. o ochrane prírody a krajiny v znení neskorších predpisov.
14) § 37 ods. 1 zákona Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
15) § 140 Občianskeho zákonníka.
16) § 30 ods. 5 písm. a) zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z.z. o katastri nehnuteľností a o zápise vlastníckych a iných práv k nehnuteľnostiam (katastrálny zákon) v znení neskorších predpisov.
17) § 18 ods. 5 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 180/1995 Zb. o niektorých opatreniach na usporiadanie vlastníctva k pozemkom v znení neskorších predpisov.
18) § 34 ods. 3 zákona Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
§ 16 ods. 1 písm. b) a c) zákona č. 180/1995 Z.z. v znení neskorších predpisov.
19) § 16 zákona Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
20) § 6 písm. h) a § 26 ods. 3 zákona č. 319/2002 Z.z. v znení neskorších predpisov.
§ 50 ods. 4 zákona č. 326/2005 Z.z. v znení neskorších predpisov.
21) § 63 a 65 ods. 1 písm. k) bod 19 zákona č. 543/2002 Z.z. v znení neskorších predpisov.
22) § 65 ods. 1 písm. k) bod 19 zákona č. 543/2002 Z.z. v znení neskorších predpisov.
§ 50 ods. 4 zákona č. 326/2005 Z.z. v znení neskorších predpisov.
23) Zákon č. 229/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 282/1993 Z.z. o zmiernení niektorých majetkových krívd spôsobených cirkvám a náboženským spoločnostiam v znení zákona č. 97/2002 Z.z.
Zákon č. 503/2003 Z.z. o navrátení vlastníctva k pozemkom a o zmene a doplnení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 180/1995 Z.z. v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 161/2005 Z.z. o navrátení vlastníctva k nehnuteľným veciam cirkvám a náboženským spoločnostiam a prechode vlastníctva k niektorým nehnuteľnostiam.
24) § 11 ods. 20 a § 34 ods. 9 a 10 zákona Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
§ 62 zákona č. 543/2002 Z.z. v znení neskorších predpisov.
§ 50 ods. 1 zákona č. 326/2005 Z.z. v znení neskorších predpisov.
25) Vyhláška Ministerstva spravodlivosti Slovenskej republiky č. 492/2004 Z.z. o stanovení všeobecnej hodnoty majetku v znení neskorších predpisov.
26) § 281 až 288 Obchodného zákonníka.
27) § 5a ods. 1 zákona č. 211/2000 Z.z. o slobodnom prístupe k informáciám a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o slobode informácií) v znení neskorších predpisov.
28) § 38 a 39 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z.z. v znení neskorších predpisov.
29) § 4 zákona č 229/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
§ 2 zákona č. 503/2003 Z.z. v znení neskorších predpisov.
30) Napríklad zákon č. 543/2002 Z.z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 220/2004 Z.z. v znení zákona č. 359/2007 Z.z., zákon č. 364/2004 Z.z. o vodách a o zmene zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov (vodný zákon) v znení neskorších predpisov, zákon č. 326/2005 Z.z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 355/2007 Z.z. o ochrane, podpore a rozvoji verejného zdravia a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
31) § 3 a 4 zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov.
Obchodný zákonník.
32) Zákon č. 431/2002 Z.z. o účtovníctve v znení neskorších predpisov.
33) § 27 ods. 5 písm. c) zákona č. 540/2001 Z. z o štátnej štatistike v znení neskorších predpisov.
34) § 9 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z.z. v znení neskorších predpisov.
35) Zákon č. 323/1992 Zb. o notároch a notárskej činnosti (Notársky poriadok) v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 599/2001 Z.z. o osvedčovaní listín a podpisov na listinách obvodnými úradmi a obcami v znení neskorších predpisov.
36) Prílohy Položky 34 písm. a) piateho bodu, písm. b) piateho bodu a písm. g) piateho bodu k zákonu Národnej rady Slovenskej republiky č. 145/1995 Z.z. o správnych poplatkoch v znení neskorších predpisov.
37) Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení neskorších predpisov.
38) Zákon č. 83/1990 Zb. o združovaní občanov v znení neskorších predpisov.
