+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o cestovných náhradách
Zákon o cestovných náhradách (503/2011)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 30.11.2011
Platnosť od: 22.12.2011
Účinnosť od: 01.07.2012
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Účinnosť od Novela Zákon
01.07.2002   283/2002
Hatályos 2012. július 1-től 2015. február 28-ig

Tt. 283/2002.

Törvénye
AZ ÚTIKÖLTSÉG-TÉRÍTÉSEKRŐL


Kelt: 2002. május 16.


Módosítás:
Tt. 530/2004., hatályos 2004. november 1-től
Tt. 81/2005., hatályos 2005. április 1-től
Tt. 312/2005., hatályos 2005. július 15-től
Tt. 348/2007., hatályos 2007. szeptember 1-től
Tt. 475/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 151/2010., hatályos 2010. július 1-től
Tt. 151/2010., hatályos 2011. január 1-től
Tt. 548/2010., hatályos 2011. január 1-től
Tt. 503/2011., hatályos 2012. február 1-től
Tt. 503/2011., hatályos 2012. július 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt hozta meg:


ELSŐ RÉSZ
Alapvető rendelkezések

1. §
A szabályozás tárgya
(1) Ez a törvény szabályozza a költségtérítési kötelezettségeket és egyéb teljesítések (a továbbiakban csak „térítés”) nyújtását kiküldetések/kirendelések, munkavégzésre más jogi vagy természetes személyhez történő ideiglenesen áthelyezés idejére (a továbbiakban csak „ideiglenes áthelyezés”), az Európai Unió tagállamába történő kiküldetés (a továbbiakban csak „kiküldetés az Európai Unió tagállamába”), munkaviszony létrejöttekor, állami alkalmazotti munkaviszony vagy ehhez hasonló munkaviszony létrejöttekor (a továbbiakban csak „munkaviszony létrejöttekor”), külföldi munkavégzés idején, valamint rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos utazás alkalmával, mely eltér a szokásos munkarendtől, és a munkavégzés szokásos helyszínén kívül történik
a) a munkaviszonyban vagy állami alkalmazotti viszonyban lévő alkalmazottnak esetében, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik,1)
b) a szövetkezeti tagok esetében, ha az alapszabály szerint a tagság feltétele a munkaviszony is,
c) a természetes személyek esetében, akik munkaviszonyon kívül végeznek munkát munkavégzésről szóló szerződés alapján, ha ez a térítés a munkaviszonyon kívüli szerződéses munkavégzésről szóló szerződésben bennefoglaltatik,
d) azon személyek esetében, akiknek ezt a jelen törvény előírja.
(2) Ez a törvény szabályozza a térítéseket azon személyeknek,
a) akiknek ezt külön jogszabály írja elő,
b) akiket jogi személyek szerveibe neveznek ki vagy választanak meg, de a jogi személlyel nem állnak munkaviszonyban, amennyiben nem kapnak térítést az a) pont értelmében,
c) akik jogi személyek vagy természetes személyek érdekében látnak el feladatokat, de a jogi vagy természetes személlyel nem állnak munkaviszonyban vagy más jogviszonyban,1a) amennyiben így szól a megállapodásuk.
(3) Ez a törvény nem vonatkozik a tengerjáró hajók legénységének nyújtott térítésekre a behajózás idején.2)
(4) Az alkalmazottnak nem jár költségtérítés ezen törvény értelmében, amennyiben más jogi vagy természetes személy bizonyíthatóan és a jelen törvény szerinti mértékben költségtérítést nyújt neki. Ha a jogi vagy természetes személy bizonyíthatóan csak részleges költségtérítést nyújt, a munkáltató a térítés fennmaradó részét a jelen törvény szerinti mértékig és nagyságban köteles megtéríteni.

2. §
Alapfogalmak
(1) A hivatali vagy üzleti utazás e törvény értelmében olyan időtartamú tartózkodás, amelyen a magánszemély munkavégzés céljából a munkaszerződésben rögzített munkahelytől (3. bekezdés) eltérő helyen vesz részt meghatározott ideig, a munkába lépéstől és munkavégzés befejezéséig számított ideig. Hivatali vagy üzleti utazásnak számít ezen törvény értelmében az a kiküldetés is, amely az 1. § 2. bekezdésében taglalt személy sajátos jogállásából fakadó tevékenysége teljesítése céljából utazik, beleértve a kiküldetése befejeztéig tartó tevékenységeket.
(2) Külföldi kiküldetésnek számít e törvény értelmében a külföldi tartózkodás ideje (1. bekezdés), beleértve a külföldi kiküldetés befejeztéig tartó tevékenységeket.
(3) Szokásos munkahely e törvény céljaira a munkavállalóval egyeztetett és írásban rögzített munkahely. Ha ilyen munkahelyről megállapodás nincs, a szokásos munkahely a rendszeres munkavégzés helyéül a munkaszerződésben, vagy a munkaviszonyon kívüli szerződéses munkavégzésre kötött megbízatási szerződésekben rögzített munkahely. Ha olyan alkalmazottról van szó, akinek gyakori munkavégzési helyszínváltoztatása hivatása sajátos jellegéből fakad, szokásos munkahelyként az állandó lakhelye is megjelölhető.3) Ha a megbízatási szerződés alapján a munkavállalónak az állandó lakhelyén kívüli helyszínen kell munkáját elvégeznie, a munkáltató a szerződésben arról is megállapodhat vele, hogy a lakhelyéről a munkavégzés helyszínére való és hazautazási költségeit is megtéríti mint utazási költségeket.
(4) Az alkalmazott családja e törvény céljaira a házastárs, a saját és örökbe fogadott gyermekek, az illetékes szervek jogerős döntésével a szülői gondoskodást helyettesítő gondozására bízott gyermekek, a saját szülei, az örökbefogadói, a nevelőszülei, esetleg más, vele közös háztartásban élő további személyek,4) ha lakhelyük3) a Szlovák Köztársaság területén van.
(5) A munkáltató e törvény céljaira a külön jogszabály szerinti5) munkáltató, jogi személy az 1. § 2. bekezdése, természetes személy az 1. § 2. bekezdése c) pontja, valamint munkáltató a 17. § szerint.
(6) Alkalmazott e törvény céljaira az 1. § 1. és 2. bekezdése szerinti személy.


MÁSODIK RÉSZ
Költségtérítések nyújtása

Költségtérítések kiküldetések idején

3. §
(1) Az alkalmazottat kirendelő munkáltató írásban határozza meg a kiküldetés kezdetét, a munkavégzés helyszínét, annak időtartamát, az utazás módját, valamint a kiküldetés befejeződésének időpontját; jogában áll a kiküldetés további feltételeit is megszabni. A munkáltató ennek során köteles szem előtt tartani az alkalmazott jogos érdekeit.
(2) A munkáltató a munkavállalóval történő megállapodás alapján a kiküldetés feltételeinek 1. bekezdésben taglalt meghatározása során a munkavállaló indokaira tekintettel a kiküldetés megszakításáról is megállapodhat; a kiküldetés megszakítása történhet a munkavégzés kiküldetési helyszínen való megkezdését megelőző időszakban vagy a kiküldetési helyszínen végzett munka befejezését követően.
(3) A munkáltató szükség esetén a kiküldetés 1. és 2. bekezdésében taglalt feltételeket egyetlen döntésbe is foglalhatja
a) több alkalmazottra vonatkozóan,
b) az alkalmazott több kiküldetésével kapcsolatosan.

4. §
(1) A kiküldetés idejére az alkalmazott jogosult
a) igazolt utazási költségeinek megtérítésére,
b) igazolt szállásköltségeinek megtérítésére,
c) étkezési költségeinek megtérítésére,
d) egyéb igazolt szükséges kiadásainak megtérítésére,
e) igazolt útiköltségeinek megtérítésére családja lakóhelyén történő meglátogatása kapcsán3) vagy a Szlovák Köztársaság területén lévő tartózkodási helyén a munkáltató és a munkavállaló között megkötött előzetes megállapodás szerint, ha a kiküldetés a megszabott feltételek szerint több mint hét, egymást követő naptári napon át tart, mégpedig minden egyes héten, ha a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés, esetleg más, a munkavállalóval kötött írásos dokumentum hosszabb időszakról, legfeljebb azonban egy naptári hónapról nem rendelkezik.
(2) A költségek 1. bekezdés szerinti bizonylattal történő elszámolása nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a munkáltató más, e törvényben szabályozott módon ismeri el a munkavállaló kiadásait.

5. §
Étkezési költségtérítés / Napidíj
(1) Az alkalmazottnak étkezési költségtérítés (napidíj) jár a kiküldetés minden egyes naptári napjára a jelen törvényben szabályozott feltételek mellett. A napidíj a kiküldetés naptári napi időtartamától függ, és a kiküldetési idő időintervallumokba van osztva
a) 5-től 12 óráig,
b) több mint 12 órától 18 óráig,
c) 18 óra felett.
(2) A napidíj 1. bekezdésben szereplő időintervallumonkénti összegét az a Szlovák Köztársaság Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériuma (a továbbiakban „minisztérium”) rendelete határozza meg; a rendeletet mindig a teljes szöveg közzétételével hirdetik ki.6)
(3) Ha a munkáltató 5 óránál rövidebb ideig tartó kiküldetést rendel el, és nem teszi lehetővé az alkalmazott szokásos módon történő étkezését, napidíjat adhat neki az 5-12 órás kiküldetés összegéig terjedően, vagy ingyenes étkezést biztosíthat neki.
(4) Ha a munkavállaló, akinek foglalkozása sajátos jellegéből fakadóan gyakran változik munkavégzési helyszíne,
a) több kiküldetésen vesz részt egy naptári nap során, s ezek mindegyike 5 óránál kevesebb ideig tart, együttes időtartamuk azonban eléri vagy meghaladja az 5 órát, napidíjra jogosult az összesített időtartam mértékében,
b) két naptári nap során több kiküldetésen vesz részt, s ezek mindegyike kevesebb mint 5 óráig vagy legalább 5 óráig tart naponta, ezen kiküldetések együttes idejéért az 5-12 órás időintervallumnak megfelelő napidíjra jogosult,
c) egy műszak alatt két naptári napon belül több kiküldetésen vesz részt, melyek mindegyike 5 óránál rövidebb, de összegezett időtartamuk eléri vagy meghaladja az 5 órát, napidíjra jogosult az összesített időtartam mértékében.
(5) A munkavállalóval, akinek foglalkozása sajátos jellegéből fakadóan gyakran változik munkavégzési helyszíne, a munkaszerződésben vagy a munkavégzésről szóló munkaviszonyon kívüli szerződésben a jelen törvénytől eltérő feltételekben is meg lehet állapodni az étkezési hozzájárulást illetően, beleértve az alacsonyabb napidíjat is, amely azonban legfeljebb 25%-kal lehet kisebb a jogszabályban rögzítettnél; a napidíj összegét a legközelebbi egész eurócentre kell felkerekíteni.
(6) Ha az alkalmazottnak a kiküldetés alatt bizonyíthatóan be van biztosítva a teljes étkezése teljes terjedelemben, a munkáltató nem fizet neki étkezési hozzájárulást. Ha az alkalmazottnak a kiküldetés alatt bizonyíthatóan be van biztosítva a részleges étkezése, a munkáltató az 1., 2. és 5. bekezdés szerinti étkezési hozzájárulást 25%-kal csökkenti az ingyenes reggeli, 40%-kal az ingyenes ebéd és 35%-kal az ingyenes vacsora esetén, mégpedig a 18 óránál hosszabb kiküldetési intervallum napidíjából, vagy az 5. bekezdés szerinti egyezményes legmagasabb napidíj összegéből kiindulva.
(7) Ha az alkalmazottnak a kiküldetés alatt a szállodai szolgáltatás keretében bizonyítottan jár reggeli is, a munkáltató az 1., 2. és 5. bekezdés szerinti étkezési hozzájárulást csökkenti a 6. bekezdésben írtak szerint.
(8) A munkáltató a napidíj összegét nem csökkenti a 6. és 7. bekezdésben leírtak szerint, ha a munkavállaló a számára biztosított étkezést vagy reggelit rajta kívül álló okokból nem tudta igénybe venni.
(9) A 6. bekezdés szerint biztosított étkezésekről vagy a 7. bekezdés szerinti reggeliről bizonylat helyett az alkalmazott útiköltség-elszámolásban tett nyilatkozata is elfogadható.
(10) A 6. és 7. bekezdésben meghatározott napidíj összegét a legközelebbi egész eurócentre kell felkerekíteni.
(11) A családlátogatás címén megszakított kiküldetés során (4. § 1. bek. e) pont) a megszakítás idejére, vagy a munkavállalónál fennálló okok miatti megszakítás idejére (3. § 2. bek.) napidíj a munkavállalónak nem jár.

6. §
Költségtérítés átmeneti áthelyezéskor, az Európai Unió tagállamába történő kirendeléskor és munkaviszony létrejöttekor
(1) A munkavállalónak ideiglenes áthelyezés idején7) költségtérítés jár ugyanolyan időtartamban és nagyságban, mint kiküldetés idején. Ha a munkavállalót az Európai Unió tagállamába rendelik ki munkára,7a) ugyanolyan időtartamban és nagyságban jár neki költségtérítés, mint külföldi kiküldetés esetén.
(2) A munkáltató munkaviszony létrejöttekor8) nyújthat költségtérítést az alkalmazottnak, legfeljebb azonban a kiküldetés esetén járó összeg mértékében; a költségtérítés folyósításáról a munkáltató legkésőbb a munkaviszony keletkezésétől számított 90. napig dönthet.
(3) A munkavállalónak, akinek az 1. és 2. bekezdés értelmében étkezési hozzájárulás jár, és aki az adott időben kiküldetésben van, a munkáltató költségtérítést nyújt a munkavállaló számára kedvezőbb lehetőség alapján.
(4) Az 1. és 2. bekezdésben felsorolt esetekben a munkáltató a munkavállalónak a tényleges igazolt étkezési költségeit is megtérítheti.

6.a §
Költségtérítés rendkívüli és munkaidőn kívüli munkára történő kirendelés idején
A munkavállalónak útiköltségének megtérítésére van joga a saját munkahelyének helyszínére történt rendkívüli és munkaidőn kívüli kirendelés esetén is, ha az a munkáltató utasítására vagy annak egyetértésével történik; a 7. § rendelkezései ez esetben sértetlenek maradnak.

7. §
A személygépkocsi használata miatt keletkező költségek megtérítése
(1) Ha az alkalmazott írásban megállapodik a munkáltatóval, hogy kiküldetése során gépkocsit használ, amely nem a munkáltató tulajdonában lévő jármű, alapszintű térítés/normaköltség jár neki minden megtett 1 km után (a továbbiak „alapszintű térítés”), valamint az elhasznált üzemanyag után; ha az alkalmazott a gépkocsit a munkáltató kérésére használja, a 10. bekezdést tárgytalannak kell tekinteni.
(2) Az alapszintű térítést/normaköltséget egy nyomvonalú jármű és háromkerekű jármű, valamint személygépkocsi esetén az 1. bekezdés értelmében rendelet állapítja meg, melyet a minisztérium ad ki; a rendeletet mindig a teljes szöveg közzétételével hirdetik ki.6) Az alapszintű térítés 15%-kal emelkedik, ha a személygépkocsihoz utánfutót is kell használni.
(3) Az alapszintű térítést/normaköltséget tehergépkocsi, autóbusz és traktor használata esetén a munkáltató és az alkalmazott kölcsönös megegyezéssel állapítja meg.
(4) Az elhasznált üzemanyag után térítés jár a munkavállalónak az üzemanyagáraknak megfelelően, a forgalmi engedélyben feltüntetett normafogyasztásra átszámítva (a továbbiakban csak „fogyasztás”), vagy a közúti gépjármű nyilvántartási bizonylatában (a továbbiakban csak „forgalmi engedély”) feltüntetett adat szerint.
(5) Az üzemanyagárat az alkalmazott az üzemanyag-vásárlási nyugtával igazolja, melyből egyértelműen világos, hogy a kiküldetéshez kapcsolódik (a továbbiakban „vásárlási nyugta”). Ha a munkavállaló az üzemanyagárat több vásárlási nyugtával igazolja, az egységnyi üzemanyagár a kifizetett árak számtani átlagával is kiszámolható. Ha a munkavállaló az üzemanyagárat nem igazolja vásárlási nyugtával, a költségtérítés során azzal az üzemanyagárral kell számolni, melyet a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala (a továbbiakban csak „statisztikai hivatal”) a kiküldetés kezdőnapjára vonatkozóan hivatalosan érvényesnek nyilvánított.
(6) A forgalmi engedély szerinti normafogyasztás az alábbi módon használandó:
a) ha a forgalmi engedélyben csak a vonatkozó szlovák műszaki szabvány szerinti fogyasztás van feltüntetve, az elszámolás során a fogyasztást e szerint kell kiszámítani; ha a gépjármű városi forgalomban közlekedik, normafogyasztása a szlovák szabvány szerint 40%-kal emelkedik.
b) ha a forgalmi engedélyben a normafogyasztás a vonatkozó szlovák műszaki szabvány mellett az Európai Gazdasági Bizottság szabályozása vagy az Európai Gazdasági Bizottság vonatkozó előírása szerint is fel van tüntetve, az elszámoláskor az Európai Gazdasági Bizottság előírása szerinti számtani középarányos fogyasztást használatos; ha a gépjármű városi forgalomban közlekedik, normafogyasztása a városi közlekedésben használatos adat,
c) ha a forgalmi engedélyben külön jogszabály szerinti8a) normafogyasztás van feltüntetve városon belüli, városon kívüli és kombinált ciklusokra bontva, az elszámoláskor a megfelelő közlekedési ciklusra vonatkozó vagy a közlekedés egyes ciklusainak kombinációját követő normafogyasztást kell használni, a gépkocsi konkrét közlekedési módjától függően,
d) ha a forgalmi engedélyben külön jogszabály szerinti8a) normafogyasztás van feltüntetve, de ciklusokra való tagolás nélkül, az elszámoláskor az ezen külön jogszabály szerinti normafogyasztást kell alapul venni; a gépkocsi normafogyasztása a városi közlekedésben 20%-kal emelkedik.
(7) Ha az üzemanyag gáz vagy gáz és más üzemanyag kombinációja, a felhasznált üzemanyagért járó költségtérítés kiszámítási módjáról a munkáltató és a munkavállaló megállapodást köt a kiküldetés feltételeinek, az üzemanyagáraknak és a fogyasztásnak a vonatkozásában. Ha a forgalmi engedélyben a külön jogszabály szerinti8a) mindkét üzemanyag-fajta normafogyasztása fel van tüntetve, a munkáltató és munkavállaló közti megállapodás megkötésekor ezt a fogyasztást is figyelembe kell venni.
(8) Ha a forgalmi engedélyben feltüntetett normafogyasztás nem egyezik meg a tényleges fogyasztással, vagy ha a fogyasztás a forgalmi engedélyben nincs feltüntetve, a felhasznált üzemanyagért járó költségtérítés megállapítására az azonos típusú, azonos hengerűrtartalmú és azonos üzemanyagot fogyasztó gépkocsi forgalmi engedélyében szereplő normafogyasztást veszik alapul, illetve az azon személy által kiállított bizonylatot, akinek külön jogszabály8b) lehetővé teszi a hitelesítést, esetleg a gyártó, az importőr vagy értékesítő normafogyasztást vagy egyéb fogyasztást igazoló kiegészítő adatait.
(9) Az alapszintű költségtérítés végösszegét a legközelebbi teljes eurócentre kell felkerekíteni. Az üzemanyagköltség-térítés 4-8. bekezdés értelmében kiszámított végösszegét a legközelebbi teljes eurócentre kell felkerekíteni.
(10) A munkáltató írásban megállapodhat a munkavállalóval abban is, hogy a gépjármű-használat fejében a rendszeres tömegközlekedési eszköz utazási jegyének árát téríti meg neki.

8. §
A napidíj és az alapszintű térítések emelése
(1) Az 5. § 1. és 2. bekezdésében taglalt alapszintű időintervallumos napidíj-térítéseket és a 7. § 1. és 2. bekezdése szerinti alapszintű gépkocsi-használati költségtérítéseket a minisztérium rendeletben emeli a statisztikai hivatal által kiadott vendéglátó-ipari étkeztetési és üdítőital-árindex és a gépkocsi-használattal kapcsolatos tételek árindexének alakulása szerint. A térítési összegeket emelni kell, ha a kumulatív árindex és az alaptérítés összege közötti különbség az adott naptári hónapban legalább 5%; az alapszintű térítési összegek a különbözet egy százalékával emelkednek. A kumulatív árindex az adott naptári hónapban a hóközi indexek együtthatóinak és az alapösszegnek a szorzata. Az alapösszeg, melynek azt a naptári hónapot kell tekinteni, amely során az 5. § 2. és a 7. § 2. bekezdése értelmében rendeletben emelték a térítések összegét, 100%. Az első mondat szerinti költségtérítés a munkavállalónak a közzététel hónapját követő a naptári hónapnak az első napjától jár.
(2) A napidíjak összegét tíz euró centekre kell felkerekíteni. A gépkocsi-használatért kiutalt költségtérítéseket három tizedes helyre kell felkerekíteni.

9. §
Egyéb térítések és emelt szintű térítések
Az a munkáltató, amely nem költségvetési szervezet vagy támogatott szervezet,9) kivéve azokat a támogatott szervezeteket, amelyeknek bérekre, fizetésekre, szolgálati jövedelmekre és más személyi kiegészítésekre fordított kiadásainak tömege nagyobb, mint az alapítótól folyósított támogatás, valamint az a munkáltató, amely község vagy kerületi önkormányzat, ha alkalmazottai külön jogszabályban rögzített jutalmazásban részesülnek,10) folyósíthat egyéb térítéseket is alkalmazottainak a kiküldetéssel, az ideiglenes kirendeléssel, az Európai Unió tagállamába való kiküldetéssel, a munkaviszony létrejöttével, külföldi munkavégzéssel, a rendkívüli és munkaidőn kívüli munkavégzés útiköltségeivel kapcsolatosan a jelen törvénybe foglaltnál magasabb költségtérítést is. A munkáltató ezen térítések folyósításának egyezményes feltételeit rögzítheti a kollektív szerződésben, a munkaszerződésben vagy más, írásos szerződésben, illetve meghatározhatja a belső szabályzatában.


HARMADIK RÉSZ
Költségtérítések külföldi kiküldetések esetén

10. §
A külföldi kiküldetések esetén nyújtandó költségtérítésekre és egyéb térítésekre, valamint emelt szintű térítésekre a 3-9. § rendelkezései vonatkoznak, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik.

10.a §
(1) Annak az alkalmazottnak, akit külföldi kiküldetésre rendelnek ki, és nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió szervei és intézményei döntése alapján fennálló feltételek és tarifák szerint a kiküldetés időtartamára költségtérítés jár, vagy ha hasonló, de alacsonyabb szintű és összegű térítésre jogosult, mint amilyet ez a törvény előír, a munkáltató kiegészítő költségtérítést nyújt a jelen törvény szerinti térítési szint és összeg, valamint a nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió szervei és intézményei döntése alapján folyósított térítési összeg különbségének terjedelméig.
(2) Annak az alkalmazottnak, akit külföldi kiküldetésre rendelnek ki, és nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió szervei és intézményei döntése alapján fennálló feltételek és tarifák szerint a kiküldetés időtartamára költségtérítés jár, vagy ha hasonló, de azonos, esetleg magasabb szintű és összegű térítésre jogosult, mint amilyet ez a törvény előír, a munkáltató nem folyósít költségtérítést a jelen törvény szerint.

11. §
Üzleti kiegészítő biztosítás
(1) Külföldi kiküldetés idejére a munkavállalónak költségtérítés jár a külföldi gyógykezelések fedezetére megkötött biztosítás bizonyított költségének összegében; ez a térítés nem jár, ha az alkalmazott biztosítását a munkáltató kötötte meg.
(2) Külföldi kiküldetés idejére a munkáltató folyósíthat a munkavállalónak költségtérítést más jellegű biztosításokra fordított kiadásainak összegében is; ez a térítés nem jár, ha az alkalmazott biztosítását a munkáltató kötötte meg.

11.a §
Költségtérítés kötelező és ajánlott védőoltások esetén
Annak az alkalmazottnak, akit trópusi területekre vagy egészségügyileg másként kockázatos övezetekbe rendelnek ki külföldi kiküldetésre, költségtérítés jár a kötelező védőoltások és az Egészségügyi Világszervezet vagy a Szlovák Köztársaság Közegészségügyi Hivatala által ajánlott védőoltások igazolt költségeinek terjedelmében.

12. §
Családlátogatási útiköltség-térítés
Ha a munkavállaló és a munkáltató a külföldi kiküldetés vonatkozásában írásos megállapodást köt a munkavállaló családlátogatásáról annak szokásos tartózkodási helyén3) vagy más, egyeztetett helyszínen a Szlovák Köztársaság területén, a munkavállalónak kijár az írásban rögzített kiadásainak megtérítése, legfeljebb azonban olyan nagyságban és terjedelemben, mint az a külföldi kiküldetések során szokásos. A 4. § 1. bekezdésének e) pontjának rendelkezései nem vonatkoznak a külföldi kiküldetésre kirendelt munkavállaló családlátogatási útjaira.

13. §
Napidíj
(1) Külföldi kiküldetés esetén a munkavállalónak a külföldi kiküldetés mindenegyes naptári napjára euróban vagy más idegen valutában folyósított napidíj jár a jelen törvényben meghatározott feltételek szerint. A napidíj euróban vagy idegen valutában van meghatározva a Szlovák Köztársaság területén kívüli külföldi kiküldetésen egy naptári nap folyamán eltöltött időtartam szerint úgy, hogy a Szlovák Köztársaság területén kívül eltöltött külföldi kiküldetés időtartama időintervallumokra van felosztva:
a) 6 teljes óráig tartó kiküldetés,
b) 6-12 óráig tartó kiküldetés,
c) 12 órát meghaladó kiküldetés.
(2) A napidíj alapösszegeit euróban vagy idegen valutában a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma (a továbbiakban csak „pénzügyminisztérium”) általánosan kötelező érvényű rendeletben határozza meg.
(3) A 2. bekezdésben taglalt, euróban vagy idegen valutában meghatározott alapösszegeket az egyes országokra vagy országcsoportokra vonatkozóan a pénzügyminisztérium határozza meg a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma (a továbbiakban csak „külügyminisztérium”) által előterjesztett javaslat alapján, mely a külképviseleti hivatalok alapanyagai szerint kerül kidolgozásra az egyes országok közétkeztetési étel- és üdítőital-árszintje alapján, illetve a Nemzetközi Valutaalap, az Egyesült Nemzetek Szervezete vagy más nemzetközi pénzügyi statisztikai kimutatások alapján.
(4) Ha a Szlovák Köztársaság területén kívüli külföldi kiküldetés egy naptári nap folyamán
a) legfeljebb 6 órán át tart, a napidíj alapösszegének 25%-ára jogosult a munkavállaló,
b) 6-12 órán át tart, a napidíj alapösszegének 50%-ára jogosult a munkavállaló,
c) 12 óránál tovább tart, a napidíj teljes alapösszegére jogosult a munkavállaló.
(5) A napidíjat euróban vagy idegen valutában folyósítja a munkavállalónak a munkáltató mindenegyes naptári napra azon országra megszabott napidíj-tarifa szerint, ahol a munkavállaló a naptári napból a legtöbb órát tölti. Ha a munkavállaló egy naptári napon egyenlő óraszámot tölt több ország területén, a munkáltató euróban vagy külföldi valutában a munkavállaló számára legkedvezőbb napidíj-tarifa szerint fizet térítést. Légi közlekedés esetén döntő az egyes országokban eltöltött idő meghatározása céljából a légi közlekedési menetrend szerinti felszállás időpontja, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik (16. §).
(6) Azzal a munkavállalóval, akinek hivatása sajátos jellegéből fakadóan gyakran változik munkahelye helyszíne, a munkaszerződésben vagy a munkaviszonyon kívüli szerződéses munkavégzésről kötött megállapodásban a jelen törvénytől eltérő, euróban vagy idegen valutában folyósított napidíj-fizetési feltételekben is meg lehet állapodni, esetleg alacsonyabb tarifákban is, mint a 4. bekezdésben rögzítettek, a csökkentés azonban legfeljebb 25%-os lehet.
(7) Ha a munkavállaló külföldi kiküldetése idején igazolhatóan teljes terjedelmű ingyenes étkeztetésben részesül, a munkáltató nem folyósít neki napidíjat. Ha a munkavállaló külföldi kiküldetése idején igazolhatóan részleges ingyenes étkeztetésben részesül, a munkáltató az 1-6. bekezdésekben taglalt napidíj összegét 25%-kal csökkenti az ingyenes reggeli, 40%-kal az ingyenes ebéd és 35%-kal az ingyenes vacsora esetén a 12 óránál hosszabb kiküldetésre megszabott összegből, vagy a 6. bekezdésben egyezményesen meghatározott legmagasabb összegből kiindulva.
(8) Ha a munkavállalónak külföldi kiküldetése során a szállodai költség tartalmazza a kötelező reggelit is, a munkáltató az 1-6. bekezdés szerinti élelmezési térítés összegét a 7. bekezdésben meghatározott módon csökkenti.
(9) A munkáltató nem csökkenti az euróban vagy idegen valutában folyósított napidíjat a 7-8. bekezdés szerint, ha a munkavállaló az ingyenes étkezést vagy reggelit rajta kívül álló okokból nem tudja igénybe venni.
(10) A 7. bekezdés szerinti ingyenes étkezést vagy a 8. bekezdés szerinti kötelező reggelit nyugta helyett a munkáltató nyilatkozattétellel is igazolhatja a költségelszámolásban.
(11) A családlátogatás miatt megszakított külföldi kiküldetés során (12. §) a megszakítás idejére, vagy a munkavállalónál fennálló okok (3. § 2. bekezdés) miatti megszakítás idejére euróban vagy idegen valutában folyósított napidíj nem jár a munkavállalónak.

14. §
Zsebpénz
A munkáltató zsebpénzt is folyósíthat a munkavállalónak külföldi kiküldetése idejére a bizonyíthatóan indokolt járulékos kiadások (4. § 1. bekezdés d) pont) térítése mellett, euróban vagy idegen valutában a 13. § 4. és 5. bekezdésében meghatározott napidíj 40%-ának összegében. A családlátogatás miatt megszakított külföldi kiküldetés során (12. §) a megszakítás idejére, vagy a munkavállalónál fennálló okok (3. § 2. bekezdés) miatti megszakítás idejére euróban vagy idegen valutában folyósított zsebpénz nem jár a munkavállalónak.

15. §
Üzemanyag-költségtérítés
(1) Közúti gépjármű használata esetén a munkavállalónak a 7. § szerint nyújtott költségtérítés jár az eurózóna11) tagországába vagy harmadik országba való kiküldetéskor, mely bevezette az eurót az Európai Közösséggel megkötött monetáris szerződés alapján, külön jogszabályok12) szerint (a továbbiakban csak „harmadik ország”), térítés jár euróban a Szlovák Köztársaság területén kívül megtett minden kilométer alapján a felhasznált üzemanyagra, esetleg a Szlovák Köztársaság megtett kilométerekre vagy azok egy részére a szlovák államhatár átlépésétől a külföldi kiküldetés befejezési helyének helyszínéig, mégpedig a Szlovák Köztársaság területén kívül vásárolt üzemanyag vételi nyugtájával igazolt ár szerint; ha a munkavállaló az euróért vásárolt üzemanyag árát több vásárlási nyugtával igazolja, az üzemanyag árát az igazolt árak számtani középarányosával is el lehet számolni. Ha a munkavállaló a Szlovák Köztársaság területén kívül vásárolt üzemanyag árát nem igazolja vásárlási nyugtával, az üzemanyag-térítés összegét az üzemanyag euróban kifejezett, a kiküldetés napján az eurózóna tagállamában vagy harmadik országban érvényes ára, vagy a külföldi kiküldetés kezdőnapján a Szlovák Köztársaságban a statisztikai hivatal adata szerint érvényes, euróban kifejezett ára szerint kell megállapítani.
(2) A gépkocsi-használatért a 7. § szerint fizetett költségtérítés a munkavállalónak jár olyan országba történő külföldi kiküldetés esetén is, amely nem tagja az eurózónának vagy nem harmadik ország, költségtérítés jár idegen valutában a Szlovák Köztársaság területén kívül elhasznált üzemanyagért a megtett kilométerek szerint, esetleg a Szlovák Köztársaság területén megtett kilométerekért vagy azok egy részéért is a szlovák határ átlépésétől számítva a külföldi kiküldetés befejeztével, ha erre igazoltan a Szlovák Köztársaság területén kívül vásárolt üzemanyag felhasználásával került sor; ha a munkavállaló az idegen valutáért vásárolt üzemanyag árát több vásárlási nyugtával igazolja, az üzemanyag árát az igazolt árak számtani középarányosával is el lehet számolni. Ha a munkavállaló a Szlovák Köztársaság területén kívül vásárolt üzemanyag árát nem igazolja vásárlási nyugtával, az üzemanyag-térítés összegét az üzemanyag idegen valutában kifejezett, a kiküldetés napján az eurózónán kívüli tagállam vagy harmadik országon kívüli államban érvényes ára, vagy a külföldi kiküldetés kezdőnapján a Szlovák Köztársaságban a statisztikai hivatal adata szerint érvényes, euróban kifejezett ára szerint kell megállapítani.

16. §
A párhuzamos térítések kizárása
(1) Külföldi kiküldetés esetén a Szlovák Köztársaság területén eltöltött időért az alkalmazottnak euróban jár napidíj az 5. §-ban taglalt feltételek mellett és terjedelemben; ha a munkáltató nem teszi lehetővé a munkavállalónak a szokásos étkezést, az 5. § 3. bekezdése szerint járhat el.
(2) Külföldi kiküldetés esetén, mely a Szlovák Köztársaság területén kezdődik és ér véget, az euróban vagy idegen valutában nyújtott költségtérítési igény létrejötte szempontjából döntő a szlovák határ átlépésének időpontja, a felszállás és leszállás a légi közlekedési menetrend, hajó esetén az indulás és az érkezés ideje a kikötőben, ahol a belépő és kilépő határrendészeti ellenőrzés lezajlik; ezen esetekre a 15. § nem vonatkozik.
(3) Külföldi kiküldetés esetén, mely külföldön kezdődik és külföldön ér véget, az euróban vagy idegen valutában nyújtott költségtérítési igény létrejötte szempontjából döntő a munkáltató által meghatározott feltételrendszer (3. §).
(4) Külföldi kiküldetés esetén, mely a Szlovák Köztársaság területén kezdődik és külföldön ér véget, és külföldi kiküldetés esetén, mely külföldön kezdődik és a Szlovák Köztársaság területén ér véget, az euróban vagy idegen valutában nyújtott költségtérítési igény létrejötte szempontjából döntő időpontokat a 2. és 3. bekezdésbe foglaltak arányos érvényesítésével kell meghatározni.

17. §
Külföldi kiküldetések kölcsönös alkalmazottcseréről szóló szerződés alapján
(1) A kölcsönös alkalmazottcseréről szóló szerződés alapján a munkáltató, aki a munkavállalót kiküldi, megállapodhat a munkavállalót fogadó munkáltatóval ingyenes elszállásolásról, napidíj vagy ingyenes étkezés nyújtásáról, zsebpénz biztosításáról és a munkafeladatok teljesítésével kapcsolatos utazási költségek megtérítéséről.
(2) Az útiköltséget a munkavállalót kiküldetésbe kirendelő munkáltató székhelyétől a külföldi munkáltató székhelyéig és vissza, az igazolt külföldi üzleti biztosítási díjakat, a kötelező és ajánlott védőoltások költségeit, valamint a családlátogatás útiköltségeit a kiküldő munkáltató téríti meg, amennyiben a munkáltatók másként nem állapodnak meg.
(3) A külföldi kiküldetésbe kirendelt szlovák munkavállalónak idegen valutában fizetett napidíj a 13. § 4. és 5. bekezdése szerint jár.
(4) A Szlovák Köztársaságban kiküldetésben lévő külföldi munkavállalónak minden naptári napra a Szlovák Köztársaság területére szóló kiküldetésekre meghatározott napidíj összegének háromszorosát kitevő napidíj jár a 18 órát meghaladó időintervallumban, zsebpénzt pedig a megállapított napidíj 5-40%-át kitevő összegben. Abban az esetben, ha a külföldi munkavállaló kiküldetése kevesebb mint egy naptári napig tart, a kiküldetés tényleges idejéhez mért arányos naptári napi napidíjra jogosult; a napidíj összegét a legközelebbi egész eurócentre kell felkerekíteni.


NEGYEDIK RÉSZ
Térítések külföldi munkavégzés esetén

18. §
(1) A munkaszerződése szerint külföldi helyszínen történő munkavégzésre szerződött munkavállalónak a külföldi munkahelyére történő kiutazás napjára és a visszaútra, valamint a külföldön elrendelt kiküldetéseire a külföldi kiküldetésekre vonatkozó szabályok szerint jár költségtérítés; a Szlovák Köztársaság területére történő kiküldetése és a Szlovák Köztársaság területén eltöltött idejére a munkavállalónak járó térítésekre a kiküldetésre vonatkozó szabályok szerint van joga.
(2) Ha a munkavállalót külföldi munkavégzése helyszínére követik azon személyek is, akik a munkavállaló családtagjainak számítanak (2. § 4. bekezdés), a munkavállalónak az ezen személyek e helyre történő elutazással és hazatéréssel töltött napokra az igazolt útiköltségeit, szállásköltségeit és igazoltan szükséges járulékos kiadásait megtérítheti a munkáltató. Követésnek számít az alkalmazottal egy időben történő utazás a külföldi munkahely helyszínére és vissza.
(3) Az 1. és 2. bekezdés nem vonatkozik azokra a munkavállalókra, akik naponta járnak be külföldi munkahelyükre a Szlovák Köztársaság területéről.

Térítések külföldön munkát végző olyan alkalmazott esetében, akire külön jogszabályi előírások vonatkoznak

19. §
(1) Annak az alkalmazottnak, akinek munkavégzési helyszíne külföldön van, és külön jogszabályi rendelkezések13) vonatkoznak rá, s amennyiben a feltételezett külföldi munkavégzése hat naptári hónapnál tovább tart (a továbbiakban csak „ideiglenes kiküldetés”) a jelen törvény értelmében az alábbi költségeinek megtérítése jár:
a) a házastárs ott-tartózkodásával kapcsolatos költségek,
b) a gyermekek ott-tartózkodásával kapcsolatos költségek,
c) az ingóságok szállításával kapcsolatos költségek,
d) a ruhatár feltöltésének költségei,
e) az alkalmazott gyermekeinek iskoláztatásával kapcsolatos kiadások,
f) a szüléssel, megelőző vizsgálatokkal és kötelező védőoltásokkal kapcsolatos kiadások,
g) a kimenekítéssel kapcsolatos költségek,
h) a szociális biztosítási és nyugdíj-takarékossági költségek,
i) az üdülési szabadsággal kapcsolatos költségek.
(2) Az 1. bekezdés szerinti alkalmazottnak a jelen törvényben meghatározott feltételek mellett járnak még továbbá az alábbi juttatások:
a) kiegészítő üzleti egészségbiztosítás,
b) szokásos módon berendezett lakás vagy más megfelelő elszállásolás.
(3) Az 1. bekezdés szerinti alkalmazottnak az ideiglenes kiküldetése helyszínére való kiutazása és onnan történő hazatérése napjaira, valamint külföldön megvalósított kiküldetései során a külföldi kiküldetésekre vonatkozó szabályozás szerint jár költségtérítés. A Szlovák Köztársaság területén megvalósított kiküldetés és a Szlovák Köztársaság területén töltött idő költségtérítéseire az alkalmazottnak a belföldi kiküldetésre vonatkozó szabályozása érvényes. Ha az alkalmazottan ideiglenes kiküldetése helyszínére házastársa és gyermekei is követik, a munkáltató az alkalmazottnak megtéríti ezen személyek kiutazásának és hazatérésének napjára az igazolt utazási költségeiket, az igazolt szállásköltségeiket, az igazolt halaszthatatlan külföldi egészségügyi ellátás-biztosítási kiadásaikat és az igazolt járulékos és szükségszerű egyéb költségeiket, melyek keletkeztek. Követésnek számít az alkalmazottal egy időben történő utazás a külföldi munkahely helyszínére és vissza.
(4) Az ideiglenes kiküldetés országában megvalósított 6 óránál rövidebb kiszállásaiért (3. §) az alkalmazottnak nem jár az 1. bekezdésben taglalt napidíj és zsebpénz.
(5) é Az 1. bekezdés szerinti alkalmazottnak, aki diplomáciai misszió vezetője14) nagyköveti, követi vagy ideiglenes ügyvivői (chargé d´affaires ad interim) minőségben, költségtérítés jár házastársa igazolt útiköltségért, ha külföldi munkalátogatása során a fogadó ország állami protokollja szerint kívánatos, hogy az alkalmazott külföldi munkalátogatásán – az írásos meghívás munkáltató általi jóváhagyását követően – a házastárs is részt vegyen.
(6) Az 1. bekezdés szerinti alkalmazottnak a jelen törvény alapján további térítések is nyújthatók.
(7) Ha az 1. bekezdés szerinti alkalmazott házastársát ugyanabban az adott időben ugyanarra a külföldi munkahelyre rendelik ki ideiglenes kiküldetésbe, a jelen törvény 2. bekezdés b) pontja szerinti teljesítések, és a gyermekeknek az 1. bekezdés b), c), e)-g), valamint a 2. bekezdés a) pontja szerinti térítések csak az egyiküket illetik meg.
(8) Ha az 1. bekezdés szerinti alkalmazottat a munkáltató az ideiglenes kiküldetés helyszínére az ideiglenes kiküldetés határideje előtt halaszthatatlanul fontos időre küldte ki, az alkalmazottnak erre az időszakra térítés jár a külföldön véget érő külföldi kiküldetésre vonatkozó feltételek szerint és terjedelemben. Ha szükséges, hogy az alkalmazottal együtt kiutazzon a házastársa és a gyermekei is az ideiglenes kiküldetés helyszínére az ideiglenes kiküldetés határideje előtt halaszthatatlanul fontos időre, a munkáltató az alkalmazottnak megtéríti ezen személyek az igazolt szállásköltségeit, az igazolt halaszthatatlan külföldi egészségügyi ellátás-biztosítási kiadásait és az igazolt járulékos és szükségszerű egyéb költségeiket, melyek keletkeztek; a munkáltató az alkalmazottnak megtéríti kiutazásának napjaira az igazolt utazási költségeket, amelyek keletkeztek.
(9) Az alkalmazott, annak házastársa vagy gyermeke elhalálozása esetén a munkáltató a 27. § szerint jár el.
(10) Az 1. bekezdés szerinti alkalmazott elhalálozása vagy halottá nyilvánítása, vagy eltűntté nyilvánítása esetén a munkáltató a házastársnak és a gyermekeknek térítést nyújt az alkalmazott halálával, halottá nyilvánításával vagy eltűntté nyilvánításával kapcsolatos kiadások és kötelezettségek mértékében (27.a §)

20. §
A házastárs tartózkodási költségeinek térítése
(1) Az alkalmazottnak, akit házastársa is követ ideiglenes külföldi kiküldetésének helyszínére, költségtérítés jár kinn tartózkodó házastársa után a külön jogszabályi rendelkezésben13) meghatározott külföldi havi fizetése 15%-ának értékében minden hónapban. Az euróban folyósított térítés összegét a legközelebbi egész eurócentre kerekítik fel, az idegen valutában pedig az ideiglenes kiküldetés országában, vagy a kimenekítés országában használt valuta legközelebbi egész részegységére kerekítik fel. Az idegen valutában történő költségtérítés összegét az Európai Központi Bank vagy a Szlovák Nemzeti Bank14a) által meghatározott és kihirdetett, az érintett hónap első napján érvényes középárfolyam alapján számítják ki.
(2) Az alkalmazottnak az 1. bekezdés szerinti költségtérítés csak abban az időszakban jár, amely folyamán a házastársa az ideiglenes kiküldetés országában vagy olyan külföldi országban tartózkodik, ahová kimenekítették. A térítés arra az időszakra is jár, amikor a házastárs külföldi munkalátogatáson kíséri az alkalmazottat.
(3) Az alkalmazottnak az 1. bekezdés szerinti költségtérítés nem jár, ha házastársának a Szlovák Köztársaság területén rendes munkaviszonyból,14b) vállalkozásból vagy önálló jövedelemszerző tevékenységből14c) származó jövedelme van, kivéve az ingatlanok és hozzájuk tartozó ingóságok bérbeadásából származó bevételeket, illetve ha a felsorolt tevékenységeket külföldön is végzi; ha a felsorolt tevékenységek végzését a házastárs az adott hónap folyamán megszünteti, az alkalmazottnak időarányos térítés jár. A korlátozás nem vonatkozik a publicisztikai és irodalmi tevékenységre, a saját vagyon kezelésére, a saját kiskorú gyermekek vagyonának kezelésére, olyan személy vagyonának kezelésére, aki jogi cselekvőképességében korlátozott, vagy akit megfosztottak jogi cselekvőképességétől.
(4) Ha a házastárs részmunkaidős munkaviszonyba lép az alkalmazott munkáltatójával, az 1. bekezdés szerinti költségtérítés a munkaidővel arányos mértékben csökken.
(5) Ha a házastárs munkaviszonyon kívüli szerződéses munkavégzésben állapodik meg az alkalmazott munkáltatójával, az 1. bekezdés szerinti költségtérítés összege nem csökken.

21. §
A gyermekek tartózkodási költségének térítése
(1) Az alkalmazottnak, akit gyermeke is követ ideiglenes külföldi kiküldetésének helyszínére, költségtérítés jár kinn tartózkodó minden egyes gyermeke után a külön jogszabályi rendelkezésben13) meghatározott külföldi havi fizetése 7,5%-ának értékében minden hónapban. Az euróban folyósított térítés összegét a legközelebbi egész eurócentre kerekítik fel, az idegen valutában az ideiglenes kiküldetés országában, vagy a kimenekítés országában használt valuta legközelebbi egész részegységére kerekítik fel. Az idegen valutában történő költségtérítés összegét az Európai Központi Bank vagy a Szlovák Nemzeti Bank által meghatározott és kihirdetett, az érintett hónap első napján érvényes középárfolyam alapján számítják ki.
(2) Az alkalmazottnak az 1. bekezdés szerinti költségtérítés csak abban az időszakban jár, amely folyamán a gyermeke az ideiglenes kiküldetés országában vagy olyan külföldi országban tartózkodik, ahová kimenekítették.

22. §
Személyes tárgyak szállítási költségeinek térítése
(1) A munkáltató biztosítja az alkalmazott, házastársa és gyermekei személyes tárgyainak szállítását a Szlovák Köztársaság területéről az ideiglenes kiküldetés helyszínére és vissza a Szlovák Köztársaságba, vagy az ideiglenes kiküldetés egyik helyszínéről az ideiglenes kiküldetés másik helyszínére, és meg is téríti a költözési költségeket.
(2) A munkáltató az alkalmazott írásos kérvénye alapján az 1. bekezdés szerinti költözési költségek megtérítésén túl biztosíthatja a szokásos lakberendezési tárgyak szállítási költségeit is, legfeljebb azonban 8 000 kg vagy 40 m3 tömeghatárig abban az esetben, ha az alkalmazottnak a szokásos lakberendezési tárgyakat a munkáltató nem biztosítja.
(3) Az 1. bekezdés szerinti költözési költségnek számít
a) a megfelelő csomagolóanyag (göngyöleg) ára,
b) a be- és kirakodás ára,
c) a szállítási költség a szállítás módjának függvényében,
d) a szállítással kapcsolatos minden illeték,
e) a szállított tárgyak biztosítása is.
(4) Hajón történő szállítás esetén a munkáltató fedezi a 20 lábas konténer költségeit is. Légi szállítás esetén a munkáltató fedezi a legfeljebb 1 400 kilogramm tömeghatárú konténer költségeit. A közúti közlekedési járművel történő szállítás részleteit a munkáltató szabályozza.
(5) Az alkalmazottnak jár a szállított vagyontárgyak teljes értékének biztosítására fordított költségeinek megtérítése, legfeljebb azonban 400 euró összegben.
(6) A munkáltató biztosíthatja alkalmazottja házastársa és gyermekei személyes tárgyainak utólagos szállítását is az 1. és 2. bekezdés értelmében, és megtérítheti ennek a költségeit abban az esetben, ha az alkalmazott ideiglenes kiküldetése és a házastárs és gyermekek hozzá történt kiutazásának ideje között több mint 12 hónap telik el, legfeljebb azonban az egyszeri szállítás költségeinek értékében.
(7) A munkáltató indokolt esetben biztosíthatja alkalmazottja házastársa és gyermekei személyes tárgyainak idő előtti szállítását is az 1. és 2. bekezdés értelmében, és megtérítheti ennek a költségeit, ha a személyes tárgyak költöztetése az alkalmazott ideiglenes kiküldetésének lejártával, az ő személyes tárgyainak szállításával azonos időpontban nem valósítható meg.
(8) A munkáltatónak jogában áll belső rendeletben meghatározni a szállítás módját és egyéb feltételeit is az 1-3. bekezdésre vonatkozóan.

23. §
Ruházkodási költségtérítés
(1) Az alkalmazottnak ideiglenes kiküldetés esetén egyszeri költségtérítés jár ruhatárának (ruházat, lábbeli) feltöltésére fordított, megnövekedett és igazolt kiadásai terjedelmében. Ezt a térítést euróban folyósítják az ideiglenes kiküldetésben betöltött tisztségére megállapított fizetésének kétszeres összegében, mely nem tartalmazza a jövedelmi koefficienssel14d) vagy az objektivizált jövedelmi koefficienssel14e) átszámítások eredményét.
(2) Az 1. bekezdés szerinti térítés nem jár az alkalmazottnak, ha az előző kiküldetésének első napja és az újabb kiküldetésének első napja között eltelt idő pontosan hat év vagy ennél kevesebb.
(3) Az 1. bekezdés szerinti térítések részleteit és a kiadások igazolásának módját a munkáltató szabályozza.

24. §
Az alkalmazott gyermekei iskoláztatási költségeinek térítése
(1) Az alkalmazottnak jár a kiküldetése országában gyermeke alapfokú vagy ezzel egyenértékű műveltségének15) vagy középfokú műveltségének15) megszerzésére fordított igazolt és célirányos költségeinek, a tandíjnak, a beiratkozási díjnak, a vizsgadíjnak, a tankönyvek árának és egyéb hasonló kiadásoknak (a továbbiak csak „iskoláztatási költségek”) megtérítése. Az 1. bekezdés szerinti költségráfordítás célszerűségét a munkáltató bírálja el.
(2) Ha az alapfokú képzésnek az ideiglenes kiküldetés országában része az alapiskolára felkészítő intézményi képzés is, a munkáltató költségtérítést nyújthat e képzés igazolt és célirányos költségeinek fedezésére.
(3) Az alkalmazottnak nem jár költségtérítés másfajta, a műveltség megszerzésével kapcsolatos kiadásaira, például a gyermek magánóráira, a nem kötelező tantárgyak látogatására és segédeszközeire, az iskolai egyenruhára, az étkezésre, a biztosítási díjra, az iskolai bejárás útiköltségeire, az iskolai rendezvények és kirándulások után.
(4) Költségtérítést a munkáltató legfeljebb az adott országban érvényes gyermekenkénti iskoláztatási alapköltségek összegében folyósít.
(5) Az adott országban érvényes gyermekenkénti iskoláztatási alapköltségek összegek összegeit minden egyes tanévre vonatkozóan a külügyminisztérium határozza meg belső rendeletben.
(6) Az 5. bekezdés szerinti képzés adott országban érvényes gyermekenkénti iskoláztatási alapköltségeinek összegét a külügyminisztérium az Egyesült Nemzetek Szervezete által közzétett összeg 70%-ában határozza meg, a végösszeget felkerekítve az adott ország valutájában a legközelebbi egész pénzegységre. A munkáltató rendelkezésében egységes iskoláztatási összeget határoz meg az adott országra gyermekenként és tanévenként az alapösszeg 50%-tól 100%-ig terjedően, a munkáltatónál alkalmazott személyek ideiglenes kiküldetésének helyszínén alapiskolát vagy középiskolát látogató gyermekeinek számától és a munkáltató anyagi forrásaitól függően.
(7) Az adott országban érvényes gyermekenkénti és tanévenkénti iskoláztatási alapköltségek összegét a külügyminisztérium tanévenként az Egyesült Nemzetek Szervezete által közzétett módosított összeg alapján módosítja, legkevesebb annak 10%-ával.

25. §
A szülési, preventív ellátási és kötelező védőoltásokkal kapcsolatos költségtérítések
(1) Ha a nő alkalmazott szülés céljából nem utazik haza a Szlovák Köztársaságba, joga van szüléssel kapcsolatos igazolt kiadásainak megtérítésére, legfeljebb azonban csak a Szlovák Köztársaságba történő szokásos hazautazás és visszaút költségeinek összegéig. Ez a költségtérítés jár annak az alkalmazottnak is, akinek felesége szülés céljából nem utazik haza a Szlovák Köztársaságba.
(2) Az alkalmazottnak költségtérítés folyósítható a gyermek preventív ellátására16) és kötelező védőoltásaira17) fordított kiadásokért egészen annak hatéves koráig.
(3) A várandós alkalmazottnak terhessége idején költségtérítés folyósítható preventív ellátással16) kapcsolatos kiadásainak fedezésére, legfeljebb a terhesség 36. hetének végéig. Ilyen költségtérítést a férfi alkalmazott is kaphat várandós felesége preventív ellátásával kapcsolatosan.

25.a §
Kereskedelmi kiegészítő egészségbiztosítás
A munkáltató köteles kereskedelmi kiegészítő egészségbiztosítást kötni alkalmazottja, annak házastársa és gyermeke nevében és javára, ha ők is követik őt ideiglenes kiküldetése színhelyére, a balesettel, betegséggel, ambuláns ellátással, a rendelt gyógyszerekkel, a kórházi ellátással, a szükséges fogászati ellátással, a betegszállítással és az alkalmazott, annak házastársa és gyermeke földi maradványainak szállításával kapcsolatos költségek fedezésére. A munkáltató köteles az ideiglenes kiküldetés teljes ideje alatt fizetni az első mondat szerinti kiegészítő biztosítási díjat.

26. §
A kimenekítéssel kapcsolatos költségek térítése
(1) Az alkalmazottnak jár igazolt kimenekítésével kapcsolatos utazási költségeinek, igazolt szállásköltségeinek és igazolt járulékos kiadásainak megtérítése, ha a munkáltató biztonsági okokból a kimenekítése mellett dönt.
(2) Az alkalmazottnak a kimenekítés időtartama alatt, legfeljebb azonban öt hónapon át jár a jelen törvényben meghatározott, a kimenekítést megelőző ideiglenes kiküldetésre érvényes költségtérítés attól függetlenül, hogy mely ország területére menekítik ki.
(3) Az 1. és 2. bekezdés szerinti költségtérítések és juttatások az alkalmazottnak házastársát és gyermekét illetően is járnak.

26.b §
A szociális biztosítási és nyugdíj-takarékossági költségek térítése
(1) Ha a házastársnak, aki követi az alkalmazottat ideiglenes kiküldetése helyszínére, nincs törvényből fakadó kötelező táppénzbiztosítása, kötelező nyugdíjbiztosítása vagy kötelező munkanélkülisegély-biztosítása, és az ideiglenes kiküldetés időtartamában önkéntes táppénzbiztosítása, nyugdíjbiztosítása vagy munkanélkülisegély-biztosítása van,19b) vagy ha az alkalmazottat ideiglenes kiküldetésének helyszínére követő házastárs részese a nyugdíjtakarékossági rendszernek,19ba) a munkáltató megtéríti az alkalmazottnak az ezen személy által a táppénz-biztosításra, az öregségi nyugdíj-biztosításra, a szolidaritási alapba, a munkanélkülisegély-biztosításra és az öregségi nyugdíjtakarékosságra igazolhatóan befizetett járulékok összegét az ideiglenes kiküldetés visszamenőlegesen mindig az előző naptári évre. A házastárs szociális biztosítási és öregségi nyugdíj-takarékossági költségtérítésének összege legfeljebb az egyes biztosításfajtákra és az öregségi nyugdíj-takarékosságra meghatározott kivetési alap összegéig nyújtható; ez az általános kivetési alap19bb) egy tizedkettede havonta, abból a kivetési összegből, mely a biztosítási befizetések naptári évét megelőző két évvel korábban volt hatályos.
(2) Az alkalmazottnak az 1. bekezdés szerinti térítés csak arra az időszakra jár, amely alatt házastársa az ideiglenes kiküldetése országában tartózkodik, vagy abban az országban van, ahová kimenekítették. Az 1. bekezdés szerinti térítések arra az időre is járnak, amíg a házastárs az ideiglenes kiküldetés országán kívül tartózkodik, vagy a kimenekítés országában van, legtovább azonban 100 napon át egy naptári évben. Ha az alkalmazott házastársa az ideiglenes kiküldetés országában vagy a kimenekítés országában nem tölt el több mint 100 napot, az 1. bekezdés szerinti térítések az adott naptári évben, az adott naptári évre vonatkozóan az alkalmazottnak nem járnak. A házastárs távolmaradása az ideiglenes kiküldetés országából vagy a kimenekítés országából nem tekinthető olyan időszaknak, amikor a házastárs követte az alkalmazottat a kiküldetésén.
(3) Ha a házastársnak, aki követette az alkalmazottat ideiglenes kiküldetése helyszínére, a hónap folyamán kezdődik meg vagy ér véget a kinntartózkodása, az 1. bekezdés szerinti térítéseket az adott hónapért az alkalmazott időarányosan kapja meg a befizetett táppénz-biztosítási, öregségi nyugdíjbiztosítási és ha a házastárs részese, a nyugdíj-takarékossági, valamint a rokkantsági biztosítási, a szolidaritási tartalékalapba vagy a munkanélküliségi biztosítási alapba befizetett járuléka után, mégpedig a befizetéseket követő hónapban annyi napra kiszámítva, amennyi ideig a házastárs kinntartózkodása tartott. Az így módosított összeget egész eurócentekre kerekítik fel.
(4) Az 1-3. bekezdésekben taglalt térítések nem járnak annak az alkalmazottnak, akinek házastársa az ideiglenes kiküldetés országában, annak jogszabálya szerinti hasonló biztosítotti viszonyban van.
(5) Az 1-3. bekezdésekben taglalt térítéseket az alkalmazott írásbeli kérvénye alapján folyósítják; a térítés módjának részleteit a munkáltató belső szabályzatban meghatározhatja.
(6) A Szociális Biztosító az 1. bekezdésben taglalt célokra az önkéntes táppénzbiztosítást, önkéntes nyugdíjbiztosítást, önkéntes nyugdíjtakarékosságot és önkéntes munkanélküliségi biztosítást kötő személynek igazolást ad az előző naptári évben befizetett járulékok összegéről.

26.c §
Útiköltség-térítés szabadság kivételekor
(1) Az alkalmazottnak kijár a Szlovák Köztársaságba történő elutazása és az ideiglenes kiküldetése helyszínére való visszatérése igazolt útiköltségeinek megtérítése szabadságolása idején, mégpedig kétévente legalább egyszer.
(2) Az alkalmazottnak jár az 1. bekezdésben taglalt igazolt útiköltség-térítés házastársa és gyermekei után is.
(3) Az 1. és 2. bekezdésben taglalt útiköltség-térítés szabadság kivételekor akkor folyósítható, ha az utazásra leghamarabb az ideiglenes kiküldetés kezdőnapjától számítva eltelt hat hónap után kerül sor.
(4) Ha az alkalmazottnak kötelező abban az évben, amelyben az 1. és 2. bekezdés szerinti térítésekkel szabadságolt, preventív orvosi vizsgálaton részt venni, vagy ha gyermekének, aki őt követte ideiglenes kiküldetése helyszínére, köteles vizsgát tenni külön jogszabályi rendelkezések szerint,15) az alkalmazott köteles szabadságának merítését olyan időpontra betervezni, hogy az orvosi vizsgálaton és a vizsgán a szabadságolás ideje alatt vehessenek részt.
(5) Az 1. bekezdés szerinti térítések részleteit a munkáltató belső rendeletben meghatározhatja.

27. §
Személyes tárgyak szállítása
(1) A munkáltató biztosítja és téríti az alkalmazott elhalálozása esetén személyes tárgyainak elszállítását a Szlovák Köztársaság területére.
(2) Az alkalmazott házastársának vagy gyermekének elhalálozása esetén a munkáltató biztosítja és téríti azok személyes tárgyainak elszállítását a Szlovák Köztársaság területére.

27.a §
Költségtérítések és juttatások elhalálozás, halottá vagy eltűntté nyilvánítás esetén
(1) Ha az alkalmazott elhalálozik, vagy halottá nyilvánítják őt, a munkáltató biztosítja és téríti házastársának és gyermekeinek hazaszállítását a Szlovák Köztársaság területére. A munkáltató biztosítja a házastárs és a gyermekek személyes tárgyainak hazaszállítását a Szlovák Köztársaság területére és megtéríti a költöztetés költségeit (22. §)
(2) Ha az alkalmazott elhalálozik, vagy halottá nyilvánítják őt, a házastársának és a gyermekeinek legfeljebb két hónapon át jár kiadásaiknak megtérítése olyan terjedelemben és feltételek mellett, amilyenben az alkalmazott rájuk vonatkozóan az elhalálozása vagy halottá nyilvánítása napján jogosult volt.
(3) Az 1. és 2. bekezdés szerint kell eljárni abban az esetben is, ha az alkalmazott több mint 30 napon át eltűntként van nyilvántartva, miközben a 2. bekezdés szerinti határidő múlását attól a naptól kell számítani, amikor az alkalmazott a házastárs, a gyermekek vagy más személy írásos bejelentése szerint eltűntté válik.

28. §
Egyéb kiadások térítése
(1) Az alkalmazottnak térítés nyújtható a Szlovák Köztársaságba történő elutazása és az ideiglenes kiküldetése helyszínére való visszatérése igazolt útiköltségeinek terjedelmében, ha orvosi vizsgálat, szülés, betegség vagy baleset miatt, vagy családtagjának temetésén való részvétel céljából (2. § 4. bekezdés) utazik a Szlovák Köztársaságba.
(2) Az alkalmazottnak térítés nyújtható az 1. bekezdés szerint házastársa és gyermekei igazolt útiköltségeire is.
(3) Az alkalmazottnak, akinek ideiglenes kiküldetési helyszíne a trópusi övezetben vagy más, egészségileg megterhelő övezetben van, térítés jár azon költségeiért, melyet önmaga, házastársa és gyermekei kötelező védőoltásaira és az Egészségügyi Világszervezet vagy a Szlovák Köztársaság Közegészségügyi Hivatala által ajánlott védőoltásokra fizetett ki.
(4) Az alkalmazottnak térítés nyújtható gyermeke igazolt útiköltségeinek fedezésére az ideiglenes kiküldetés helyszínéről a Szlovák Köztársaság területére közvetlenül a középiskolai tanulmányinak befejezése után.15)
(5) Az alkalmazottnak évente egyszer térítés nyújtható a Szlovák Köztársaság területén alapiskolában15) vagy középiskolában15) tanuló gyermeke igazolt útiköltségének fedezésére a Szlovák Köztársaságból az alkalmazott ideiglenes kiküldetésének helyszínére és vissza.
(6) Az alkalmazottnak, házastársának és gyermekeinek kártérítés nyújtható a keletkezett káraikért, főként a háborús események, lázadások, zavargások vagy természeti katasztrófák okozta károkért.

29. §
(1) A 19-22. §, a 24-28. §, a 30., 32. és 33.a § szerinti térítések és teljesítések, kivéve az igazolt útiköltségeket az alkalmazott családtagjának temetésére a Szlovák Köztársaság területére és a visszaútért, melyre külön jogszabályi rendelkezés vonatkozik13) a jelen törvényben megszabott feltételek mellett, járnak az alkalmazott házastársának és gyermekeinek is, ha tartózkodási helyük3) a Szlovák Köztársaság területén van és ha az alkalmazottat követik ideiglenes kiküldetése helyszínére. Az alkalmazott gyermeke alatt e törvény céljaira a saját gyermeket, az örökbe fogadott gyermeket, a szülői gondoskodást az illetékes szerv döntése alapján helyettesítő ellátásba nála elhelyezett gyermeket és a házastárs ilyen gyermekét kell érteni egészen a középiskolai tanulmányai befejezéséig,15) legfeljebb azonban 21 éves koráig, vagy ha egészségkárosult, súlyosan egészségkárosult gyermekről van szó, tekintet nélkül az életkorára. Ha a női alkalmazottnak vagy a férfi alkalmazott feleségének az ideiglenes kiküldetés országában gyermeke születik, ez a gyermek a kiküldött alkalmazottat követő gyermeknek számít megszületése napjától.
(2) Az alkalmazottnak a 22., 25., 26.c, 27-28., 31. és 33.a § szerinti költségtérítéseket abban a valutában folyósítják, amelyben azokat kifizette. A munkáltatóval való megállapodás alapján a költségtérítés más valutában is folyósítható. Az euró idegen valutára való átszámításánál vagy fordított esetben az Európai Központi Bank vagy a Szlovák Nemzeti Bank referencia-árfolyamát kell használni, mégpedig azon hónap első napjának adata szerint, amelyben a kiadásokat kifizették; a térítés a kifizetett költség euróban kifizetett összege, átszámítva az egyezményes külföldi valutára.
(3) Az alkalmazott köteles legkésőbb 50 naptári nappal az ideiglenes kiküldetése helyszínére való megérkezése után, vagy külföldi kiküldetésének befejezte után kézbesíteni munkáltatójának a térítések és teljesítések kiszámlázásához szükséges írásos bizonylatokat; a 36. § 7. bekezdésében meghatározott határidők erre az esetre nem vonatkoznak. A munkáltató belső rendeletben határozza meg az írásos bizonylatok kézbesítési határidőit az egyes országokra vonatkozóan.
(4) A munkáltató köteles legkésőbb 50 naptári nappal az írásos bizonylatok 3. bekezdés szerinti kézbesítését követően elvégezni a költségtérítések és teljesítések kiszámlázását, és kielégíteni alkalmazottja követeléseit; a 36. § 8. bekezdésében meghatározott határidők ezen esetre nem vonatkoznak. A munkáltató belső rendeletben határozza meg a költségtérítések és teljesítések kiszámlázásának, valamint az alkalmazott követelési kielégítésének határidőit az egyes országok vonatkozásában.
(5) Az alkalmazott köteles legkésőbb 15 naptári nappal a Szlovák Köztársaság területén lévő munkavégzése helyszínére való megérkezése után kézbesíteni munkáltatójának a térítések és teljesítések kiszámlázásához szükséges írásos bizonylatokat; a 36. § 7. bekezdésében meghatározott határidők erre az esetre nem vonatkoznak.
(6) A munkáltató köteles legkésőbb 15 naptári nappal az írásos bizonylatok 5. bekezdés szerinti kézbesítését követően elvégezni a költségtérítések és teljesítések kiszámlázását, és kielégíteni alkalmazottja követeléseit; a 36. § 8. bekezdésében meghatározott határidők ezen esetre nem vonatkoznak.

30. §
Szokásosan berendezett lakás vagy méltányos szálláshely biztosítása
(1) A munkáltató megfelelő, szokásosan berendezett lakást vagy méltányos átmeneti szálláshelyet biztosít alkalmazottjának, házastársának és gyermekeinek. A lakás vagy átmeneti szálláshely biztosításának módját és arányos méretét a munkáltató határozza meg.
(2) A lakás szokásos felszereltségét általános érvényű jogszabályi előírás határozza meg, melyet a külügyminisztérium ad ki. Ha az alkalmazottnak szokásosan felszerelt lakást biztosít a munkáltató, a szokásos lakberendezési tárgyak (22. § 2. bekezdés) elszállításával kapcsolatos költségtérítésre nem lesz jogosult.
(3) Az alkalmazottnak luxus lakberendezés is nyújtható külön térítés fejében.

31. §
A lakáshasználati szolgáltatások részbeni térítése
Az alkalmazottnak, akinek munkahelye trópusi területeken vagy más, egészségileg megterhelő övezetben van, a munkáltató költségtérítést nyújthat az elektromos energia, a fűtés, a hűtés, a víz-, gáz- és egyéb, a lakáshasználattal összefüggő költségek részbeni fedezésére.

32. §
(2) A további részleteket a 20–28. és 31. § szerinti költségtérítések és teljesítések vonatkozásában a külügyminisztérium által kiadott általános érvényű rendelet szabályozhatja.

32.a §
(1) Ha az alkalmazottnak, akinek munkaszerződésében egyezményesen megállapított munkahelye külföldön van, és akire külön jogszabályi rendelkezések vonatkoznak,13) feltételezett külföldi munkavégzési időtartama hat naptári hónapnál hosszabb, és munkáltatója állami támogatásban részesülő szervezet, amelynek bérekre, fizetésekre, szolgálati jövedelmekre és egyéb személyi térítésekre fordított költségtömege nagyobb, mint az alapító által neki juttatott költségvetési támogatás, költségtérítések és teljesítések járnak a 19-32. § rendelkezései értelmében.
(2) Az 1. bekezdés szerint az alkalmazottnak költségtérítés jár kinn tartózkodó házastársával kapcsolatos kiadásai fedezetére bére 15%-ának összegében, kinn tartózkodó gyermeke költségeinek fedezetére bére 7,5%-ának összegében, költségtérítés jár ruhatára feltöltésére havi bére kétszeres összegében euróban vagy külföldi valutában. A költségtérítés euróban kifizetett összegét a legközelebbi egész eurócentre kerekítik fel, a külföldi valutában térített összeget a legközelebbi egész részegységre kerekítik fel azon ország pénzneme szerint, ahol az alkalmazott ideiglenes kiküldetésben van, vagy ahová kimenekítették. Az idegen valutában történő kifizetésnél az Európai Központi Bank vagy a Szlovák Nemzeti Bank referencia-árfolyamát kell használni, mégpedig azon hónap első napjának adata szerint, amelyre vonatkozóan a költségtérítés jár.
(3) Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak arra az alkalmazottra, akinek feltételezett külföldi munkavégzési időtartama hat naptári hónapnál rövidebb; az alkalmazottnak ez idő alatt olyan útiköltség-térítések járnak, mint a külföldi kiküldetés idején.

32.b §
A külföldi munkavégzésre felvett alkalmazottra, akire külön jogszabályi rendelkezések vonatkoznak,13) és akit munkáltatója nem a Szlovák Köztársaság területéről küld ki ideiglenes kiküldetésbe, vagy akinek nem a munkáltatója biztosítja a kiküldetést, a 19-32. §-ok rendelkezései nem vonatkoznak.

33. §
Az alkalmazottra, akit a Szlovák Köztársaság területén kívülre rendelnek ki külön jogszabályi rendelkezések szerint19ca) humanitárius segélynyújtásra, béketeremtő vagy megfigyelői misszióra, katonai hadműveletre vagy nemzetközi, a külső támadás elleni közös védelmi szerződésből fakadó kötelezettségek teljesítésére, nem vonatkoznak a 19-32. §-ok rendelkezései, kivéve a külföldi kiküldetéssel kapcsolatos költségtérítéseket (19. § 3. és 4. bekezdés). Ha a kiküldetés helyszínén más módon nincs biztosítva egészségügyi ellátás, az alkalmazottnak jár gyógyászati költségeinek megtérítése a külföldön neki nyújtott elengedhetetlen és halaszthatatlan egészségügyi ellátásért.

33.a §
(1) Az alkalmazottra, akire külön jogszabályi előírások13) vonatkoznak, és aki oktató-nevelő tevékenységet folytat külföldi európai oktatási intézményben,19d) nem vonatkoznak a 19-32.a §-ok rendelkezései, kivéve a költségtérítéseket a 19. § 3. és 4. bekezdése, a 22. § 3. bekezdésének a)-c) pontjai, a 26. §-a és 27. §-a szerint.
(2) Az 1. bekezdés szerinti alkalmazottnak jár továbbá külföldi kereskedelmi biztosítása igazolt költségeinek megtérítése a 11. § szerint; térítés jár házastársa és gyermeke biztosítási költségei után is.
(3) Az 1. bekezdés szerinti alkalmazott térítést kaphat még
a) az ideiglenes kiküldetése helyszínére őt követő házastársa és gyermekei kiutazásának igazolt útiköltségeire,
b) igazolt útiköltségeire a Szlovák Köztársaság területére és vissza, ha családtagjának temetésén vesz részt a 28. § 1. és 2. bekezdése szerint.
(4) Az 1. bekezdés szerinti alkalmazott házastársának és gyermekének költségtérítés nyújtható az alkalmazott elhalálozásával, halottá nyilvánításával vagy eltűntté nyilvánításával kapcsolatos költségek fedezésére (27.a §).

Térítések külföldön munkát végző alkalmazottnak, akit krízismenedzselési tevékenységre rendeltek ki a Szlovák Köztársaság területén kívüli övezetbe

33.b §
(1) Az alkalmazottra, akire külön jogszabályi előírások13) vonatkoznak, és akit krízismenedzselési tevékenységre rendeltek ki a Szlovák Köztársaság területén kívüli térségbe külön jogszabályi rendelkezések szerint,19da) s akinek feltételezett kiküldetési ideje hat naptári hónapnál hosszabb (a továbbiakban csak „válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazott”), a 19-32.b §-ok rendelkezései nem vonatkoznak.
(2) A válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak a jelen törvényben meghatározott feltételek mellett térítés jár
a) a kötelező és ajánlott védőoltások költségeire,
b) személyes tárgyainak szállítási költségeire,
c) ruhatára feltöltésével kapcsolatos kiadásaira,
d) a kimenekítésével kapcsolatos kiadásaira,
e) szabadságával kapcsolatos útiköltségeire.
(3) A válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak a jelen törvényben meghatározott feltételek mellett jár továbbá
a) a kereskedelmi egészségbiztosítás,
b) a méltányos szálláshely.
(4) A válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak a kiküldetése helyszínére való elutazása és hazatérése napjaira, valamint külföldi munkajellegű kiküldetései napjaira a külföldi kiküldetéseken érvényes szabályzat szerinti költségtérítés jár. A Szlovák Köztársaság területére történő kiküldetésre való elutazásáért és a Szlovák Köztársaság területén eltöltött idejéért a válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak a kiküldetéseken érvényesen szabályzat szerint jár költségtérítés.
(5) A kiküldő ország területén megvalósított, hat óránál nem hosszabb munkautakért (3. §) nem jár étkezési hozzájárulás, sem zsebpénz a válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak.
(6) A válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak, akit munkáltatója a halaszthatatlanul szükséges időre rendelt ki a krízismenedzselési tevékenység helyszínére, a tényleges kiküldetés kezdőnapja előtt, ezért az időért mint külföldön befejeződő külföldi kiküldetésért jár térítés az erre vonatkozó terjedelemben és feltételekkel.
(7) A válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak más térítések is nyújthatók a 33.j § szerint.
(8) A válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak az alkalmazott elhalálozása esetén a munkáltató biztosítja és téríti személyi tárgyai hazaszállítását a Szlovák Köztársaság területére.
(9) A válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak nem jár költségtérítés és egyéb teljesítés a jelen törvény értelmében, ha azokat bizonyíthatóan a válságmenedzsment parancsnoksága biztosította számára.19db)

33.c §
A kötelező és javasolt védőoltások költségeinek megtérítése
A válságmenedzselési tevékenységre trópusi övezetbe vagy más, egészségileg kockázatos térségbe kirendelt alkalmazottnak jár igazolt költségeinek megtérítése, melyeket az Egészségügyi Világszervezet vagy a Szlovák Köztársaság Közegészségügyi Hivatala által előírt kötelező vagy ajánlott védőoltásaira fordított.

33.d §
A személyes tárgyak átszállításával kapcsolatos költségek megtérítése
(1) A munkáltató biztosítja a válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazott személyes tárgyainak költöztetését a Szlovák Köztársaság területéről a kirendelés helyszínére és vissza a Szlovák Köztársaságba, vagy a kirendelés egyik helyszínéről a kirendelés másik helyszínére, és fedezi a költöztetés költségeit.
(2) A személyes tárgyak költöztetésével kapcsolatos költségek tartalmazzák
a) a megfelelő csomagolóanyag (göngyöleg),
b) a berakodás és kirakodás költségeit,
c) a szállítási díjat a szállítás módjának függvényében,
d) a szállítással kapcsolatos illetékeket,
e) a szállított tárgyak biztosítási díját.
(3) Hajón történő szállítás esetén a munkáltató fedezi a 20 lábas konténer költségeit is. Légi szállítás esetén a munkáltató fedezi a legfeljebb 500 kilogramm tömeghatárú konténer költségeit. A közúti közlekedési járművel történő szállítás részleteit a munkáltató szabályozza.
(4) A válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak jár a szállított vagyontárgyak teljes értékének biztosítására fordított költségeinek megtérítése, legfeljebb azonban 300 euró összegben.
(5) A munkáltató a személyes tárgyak 1. és 2. bekezdés szerinti költöztetésének további részleteit belső rendelkezésben is szabályozhatja.

33.e §
A ruhatár feltöltéséért járó térítések
(1) A válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak egyszeri költségtérítés jár ruhatárának feltöltésére és lábbelivásárlásra fordított, igazolt megnövekedett kiadásainak fedezetére. Ez az összeg euróban legfeljebb a válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazott tisztségével járó fizetésének 50%-a, mégpedig a jövedelmi koefficienssel vagy objektivizált jövedelmi koefficienssel történő átszámítás előtti összeg alapján.
(2) A ruhatár feltöltésére szolgáló térítés nem jár a válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak, ha az előző kiküldetésének első napja és az újabb kiküldetésének első napja között eltelt idő pontosan két év vagy ennél kevesebb.
(3) A térítések részleteit és a kiadások igazolásának módját és annak kifizetését a munkáltató szabályozza.

33.f §
A kimenekítéssel kapcsolatos költségtérítés
(1) A válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak egyszeri költségtérítés jár igazolt utazási költségeinek, igazolt szállásköltségeinek és más szükséges igazolt, a kimenekítéssel összefüggő költségei fedezésére, ha a munkáltató biztonsági okokból a kimenekítés mellett dönt.
(2) A válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak a kimenekítés idején térítések és teljesítések járnak a jelen törvény szerint olyan terjedelemben és feltételek mellett, mint a válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak járt a kimenekítés előtt, mégpedig tekintet nélkül arra, mely országba menekítették ki. Ha a kimenekítés két naptári hónapnál hosszabb ideig tart, a munkáltató befejezi válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazott kiküldetését, ha erről nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.

33.g §
Útiköltség-térítések szabadság idején
(1) A válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak költségtérítés jár a szabadságolás idejére igazolt utazási költségeinek fedezetére a Szlovák Köztársaság területére és vissza a kiküldetés helyszínére, mégpedig egy alkalommal a kiküldetés ideje során, ha a kiküldetési idő legalább 12 naptári hónap, és ha az utazásra a kiküldés napjától számított legkevesebb kilencedik hónapot követően kerül sor.
(2) Ha a válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazott köteles az 1. bekezdés szerinti költségtérítéses szabadságának évében orvosi vizsgálaton részt venni, az alkalmazott köteles szabadságát úgy megtervezni, hogy az orvosi vizsgálaton ezen szabadsága idején vegyen részt.
(3) A szabadsággal kapcsolatos útiköltségek térítésének részleteit és a kiadások igazolásának módját és annak kifizetését a munkáltató szabályozhatja.

33.h §
Kiegészítő kereskedelmi egészségbiztosítás
A munkáltató köteles kereskedelmi egészségbiztosítást kötni a válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazott nevében és javára baleset, betegség, ambuláns orvosi ellátás, beleértve a rendelt gyógyszereket is, kórházi ellátás, halaszthatatlan fogászati kezelés, betegszállítás, az alkalmazott földi maradványainak szállítása esetére. A munkáltató köteles a kiküldetés teljes időtartama alatt fizetni a biztosítási díjat az 1. mondat szerinti kiegészítő biztosításra.

33.i §
Méltányos szállás biztosítása
A munkáltató a válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak méltányos szálláshelyet biztosít és megtéríti annak költségeit, szem előtt tartva a válságmenedzsment parancsnokságának elvárásait. A szálláshely biztosításának módját és méltányosságát a munkáltató határozza meg.

33.j §
Egyéb költségtérítések
(1) A válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak nyújtható költségtérítés igazolt útiköltségeinek fedezésére, ha a Szlovák Köztársaság területére utazik orvosi vizsgálatra, betegség vagy baleset miatt, vagy családtagja temetésére (2. § 4. bekezdés), majd visszatér kiküldetése helyszínére.
(2) A válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak kártérítés nyújtható olyan káreseménnyel kapcsolatosan, mely elsősorban háborús események, lázadások, zavargások vagy természeti katasztrófák miatt érte.

33.k §
(1) A válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak a 33.c és 33.d, a 33.f, 33.g és 33.j § szerinti költségtérítés olyan valutában jár, amilyenben azt kifizette. A munkáltató és munkavállaló megállapodása alapján a válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazottnak más valutában is kifizethető a térítés. Az euró külföldi valutára történő átszámításánál vagy fordított esetben az Európai Központi Bank vagy a Szlovák Nemzeti Bank átváltási referencia-árfolyamát kell használni, mégpedig azon hónap első napjának adata szerint, amelyre vonatkozóan a költségtérítés jár. A külföldi valuta más külföldi valutára történő átszámításánál az Európai Központi Bank vagy a Szlovák Nemzeti Bank átváltási referencia-árfolyamát kell használni, mégpedig azon hónap első napjának adata szerint, amelyre vonatkozóan a költségtérítés jár; a térítés összegét az euróban megállapított összeg megadott idegen valutára való átszámításával állapítják meg.
(2) A válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazott köteles legkésőbb 50 naptári nappal a kiküldetése helyszínére való megérkezése vagy külföldi kiküldetéséből való hazatérése után kézbesíteni munkáltatójának a térítések és teljesítések kiszámlázásához szükséges írásos bizonylatokat; a költségtérítés elszámolási határidejére jelen esetben a 36. § 7. bekezdésének rendelkezései nem vonatkoznak. A munkáltató határozza meg belső rendeletben az egyes államokkal kapcsolatosan az írásos bizonylatok benyújtásának határidejét.
(3) A munkáltató köteles legkésőbb a 2. bekezdés szerinti írásos bizonylatok kézbesítésétől számított 50 naptári napon belül elszámolni a költségtérítéseket és teljesítéseket, valamint kielégíteni a válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazott követeléseit; az elszámolás határidejére jelen esetben a 36. § 8. bekezdésének rendelkezései nem vonatkoznak. A munkáltató belső rendeletben határozza meg a térítések és teljesítések határidejét és a válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazott követelései kielégítésének határidejét.
(4) A válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazott köteles legkésőbb 15 naptári nappal külföldi kiküldetéséből való hazatérése után kézbesíteni munkáltatójának a térítések és teljesítések kiszámlázásához szükséges írásos bizonylatokat és visszafizetni a ki nem számlázott előleget; a költségtérítés elszámolási határidejére jelen esetben a 36. § 7. bekezdésének rendelkezései nem vonatkoznak.
(5) A munkáltató köteles legkésőbb a 4. bekezdés szerinti írásos bizonylatok kézbesítésétől számított 15 naptári napon belül elszámolni a költségtérítéseket és teljesítéseket, valamint kielégíteni a válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazott követeléseit; az elszámolás határidejére jelen esetben a 36. § 8. bekezdésének rendelkezései nem vonatkoznak.

33.l §
Ha a válságmenedzselési tevékenység helyszíne egyben a válságmenedzselési tevékenységre kirendelt alkalmazott szokásos tartózkodási helyével azonos országban van, a 33.b- 33.k §-ok rendelkezései az ilyen alkalmazottra nem vonatkoznak.


ÖTÖDIK RÉSZ
Közös rendelkezések

34. §
A jelen törvényben taglalt térítések átalányként is folyósíthatók. Az átalány összegének kiszámításakor a munkáltató az alkalmazottat vagy alkalmazottak csoportját jellemző és meghatározó átlagos feltételekből indul ki. Ha megváltoznak a feltételek, melyek alapján az átalány összege meghatározásra került, a munkáltató köteles ezt az összeget felülbírálni és módosítani. Az átalány összegének meghatározásakor a munkáltató köteles szem előtt tartani az alkalmazott törvényből fakadó igényeit és jogos érdekeit.

35. §
(1) Ha a jelen törvény előírja a költségek igazolását, az alkalmazott azonban ezt nem teszi meg, a munkáltató térítést nyújthat neki az általa elismert összegben, a kiküldetés körülményeinek szem előtt tartásával (3. §).
(2) Helyi tömegközlekedési eszközzel való rendszeres közlekedésért az alkalmazottnak a kimutatott költségek megtérítése jár (4. §), vagy a munkáltató által meghatározott átalány (34. §) összege, esetleg a munkáltató által a vonaljegy ára alapján meghatározott összeg, mely a munkával kapcsolatos utazás idején érvényben volt.
(3) Az utazási költségeket és egyéb járulékos kiadásokat, melyek az alkalmazott esetében a kiküldetés előre megállapított megszakítása előtt vagy után keletkeztek a munkavállaló részéről felmerült okokból (3. § 2. bekezdés), olyan összegben kell a munkavállalónak megtéríteni, amilyenek akkor jártak volna neki, ha a kiküldetést nem kellett volna megszakítania; a törvény 7. és 15. §-át ez az eset nem érinti. A napidíjra és zsebpénzre való jogosultság szempontjából döntő az üzleti út kezdete és annak megszakítása között eltelt idő, valamint az üzleti út folytatása és annak befejezése között eltelt idő.
(4) A szállásköltségért, mely a kiküldetés előre megállapított megszakítása idején keletkezett a munkavállaló részéről felmerült okokból (3. § 2. bekezdés), nem jár térítés az alkalmazottnak, még ha az üzleti út jellegéből kifolyólag vagy a szálláshely feltételeiből kifolyólag az alkalmazott kénytelen volt is a szálláshelyet fenntartani.
(5) Az üzleti út családlátogatási célú megszakításának idejére (4. § 1. bek. e) pont, 12. §) az alkalmazottnak szállásköltség-térítés csak abban az esetben jár, ha az alkalmazottnak üzleti útja és szállása jellegéből adódóan a szálláshelyét ez idő alatt is fenn kellett tartani.

35.a §
Az alkalmazott köteles munkáltatójának haladéktalanul jelenteni azon tények megváltozását, amelyek döntőek a költségtérítések szempontjából.

36. §
Költségelőleg és költségelszámolás
(1) A munkáltató külföldi kiküldetés és az Európai Unió tagállamába történő kiküldetés esetén a jelen törvény értelmében köteles előleget folyósítani az alkalmazottnak várható költségeinek feltételezett összegében (a továbbiakban csak „előleg”). A munkáltató más, költségtérítésre jogalapot teremtő tényállás esetén csak az alkalmazott kimondott kérésére köteles előleget folyósítani.
(2) Az előleget vagy annak egy részét az alkalmazottal való megállapodás alapján a munkáltató folyósíthatja
a) utazási csekkben,
b) a munkáltató bankkártyájának vagy nemzetközi bankkártyájának kölcsönadásával,
c) az alkalmazott bankban vezetett számlájára történő átutalással, vagy külföldi bank fiókjában euróban vezetett számlájára történő átutalással, vagy külföldi bankfiókban idegen valutában vezetett számlájára történő átutalással is.
(3) A munkáltató szükség esetén egyetlen határozattal nyújthat előleget
a) több alkalmazottnak,
b) az alkalmazott több üzleti útjára.
(4) A munkáltató köteles az eurózóna tagállamába, vagy harmadik országba és az Európai Unió eurózóna-tag tagállamába üzleti útra kiküldött alkalmazottjának euróban folyósítani az előleget olyan összegben és mértékben, amely megfelel a kiküldetés időtartamának és feltételrendszerének, valamint az Európai Unióban töltendő üzleti út időtartamának és feltételeinek. Idegen valutában a munkáltató az előleget vagy annak egy részét csak az alkalmazottal történt megállapodás alapján folyósíthatja az eurózóna tagországba, vagy harmadik országba és az Európai Unió eurózóna-tag államába történő külföldi kiküldetés megkezdése előtt.
(5) A munkáltató köteles a nem eurózóna-tag országba vagy harmadik országba, és az Európai Unió nem eurózóna-tag államába külföldi üzleti útra kiküldött alkalmazottjának idegen valutában folyósítani az előleget olyan összegben és mértékben, amely megfelel a kiküldetés időtartamának és feltételrendszerének, valamint az Európai Unióban töltendő külföldi üzleti út időtartamának és feltételeinek. A munkáltató akkor folyósíthatja az előleget vagy annak egy részét euróban, ha a bank vagy a külföldi bank fiókja,19e) vagy a pénzváltó20) az adott idegen valutát nem forgalmazza, illetve az alkalmazottal történt megállapodás alapján folyósíthatja a nem eurózóna-tag országba, vagy harmadik országba és az Európai Unió nem eurózóna-tag államába történő külföldi kiküldetés megkezdése előtt.
(6) A napidíj-előleget a munkáltató a pénzügyminisztérium egyes külföldi országokra rendeletben meghatározott valutájában köteles kifizetni az alkalmazottnak. A munkáltató szükség esetén megállapodhat az alkalmazottal a napidíj-előleg más valutában történő folyósításáról is, mint amilyet a pénzügyminisztériumi rendelet az egyes országokra vonatkozóan megszab. Az euróban meghatározott költségtérítés és a napidíj elszámolásakor euró külföldi valutára történő átszámításánál vagy fordított esetben az Európai Központi Bank vagy a Szlovák Nemzeti Bank átváltási referencia-árfolyamát kell használni, mégpedig azon hónap első napjának adata szerint, amelyben a külföldi üzleti út kezdődött vagy amelyben a napidíj-térítési igény keletkezett. Az elszámoláskor a napidíj külföldi valutáról más külföldi valutára történő átszámításánál az Európai Központi Bank vagy a Szlovák Nemzeti Bank átváltási referencia-árfolyamát kell használni, mégpedig azon hónap első napjának adata szerint, amelyben a külföldi üzleti út megkezdődött, vagy amelyben a napidíj-térítési igény keletkezett; a térítés összegét az euróban megállapított összeg megadott idegen valutára való átszámításával állapítják meg.
(7) Az alkalmazott köteles legkésőbb 10 naptári nappal külföldi kiküldetéséből való hazatérése, vagy más, a jelen törvény szerinti költségtérítésre jogalapot teremtő esemény után kézbesíteni munkáltatójának a térítések és teljesítések kiszámlázásához szükséges írásos bizonylatokat és visszafizetni a ki nem számlázott előleget, ha a kollektív szerződésben vagy az alkalmazottal megkötött írásos szerződésben, illetve a munkáltató belső szabályzatában ennél hosszabb határidő nincs kijelölve, legkésőbb azonban annak a naptári hónapnak a végéig, amely azt a naptári hónapot követi, melyben a kiküldetés vagy a költségtérítésre más tényállásból jogot teremtő állapot befejeződött.
(8) A munkáltató a jelen törvény értelmében köteles az írásos bizonylatok kézbesítésétől számított 10 naptári napon belül elszámolni a költségtérítéseket és teljesítéseket, valamint kielégíteni az alkalmazott követeléseit, ha a kollektív szerződésben vagy az alkalmazottal megkötött írásos szerződésben, illetve a munkáltató belső szabályzatában ennél hosszabb határidő nincs kijelölve, legkésőbb azonban annak a naptári hónapnak a végéig, amely azt a naptári hónapot követi, melyben az írásos dokumentumokat benyújtották.
(9) Azt az összeget, amellyel az euróban kiutalt előleg a kiküldetés vagy más, a költségtérítésre alapot teremtő esemény alkalmazottat megillető térítési igényét meghaladta (a továbbiakban csak „túlfizetés euróban”), az alkalmazott a munkáltatónak euróban fizeti vissza; a munkáltatóval történt megegyezés után az alkalmazott külföldi kiküldetés vagy az Európai Unió tagállamába történt kiküldetést követően a túlfizetést vagy annak egy részét külföldi valutában is visszatérítheti.
(10) Azt az összeget, amennyivel a folyósított előleg kevesebb volt, mint a kiküldetés vagy más, a költségtérítésre alapot teremtő esemény alapján az alkalmazottat a jelen törvény szerint megillető térítési igény (a továbbiakban csak „térítéshiány euróban”), a munkáltató euróban téríti meg az alkalmazottnak; az alkalmazottal történő megegyezést követően a munkáltató külföldi üzleti út vagy az Európai Unió tagállamába történt kiküldetés esetén a térítéshiányt vagy annak egy részét külföldi valutában is folyósíthatja.
(11) Azt az összeget, amellyel az euróban kiutalt előleg nagyobb volt, mint a kiküldetés vagy más, a költségtérítésre alapot teremtő esemény jelen jogszabály szerint az alkalmazottat megillető térítési igény (a továbbiakban csak „túlfizetés külföldi valutában”), az alkalmazott a munkáltatónak abban a külföldi valutában fizeti vissza, amelyben az előleget neki folyósították; a munkáltatóval történt megegyezés után az alkalmazott a túlfizetést vagy annak egy részét külföldi valutában, más külföldi valutában vagy euróban is visszatérítheti.
(12) Azt az összeget, amennyivel a folyósított előleg kevesebb volt, mint a kiküldetés vagy más, a költségtérítésre alapot teremtő esemény alapján az alkalmazottat a jelen törvény szerint megillető térítési igény (a továbbiakban csak „térítéshiány euróban”), a munkáltató abban a külföldi valutában téríti meg az alkalmazottnak, amelyben az előleget neki folyósította; az alkalmazottal történő megegyezést követően a munkáltató a térítéshiányt vagy annak egy részét külföldi valutában, más külföldi valutában vagy euróban is folyósíthatja.
(13) Az üzleti út vagy más, a költségtérítésre és teljesítésekre alapot teremtő esemény térítéseit a jelen törvény értelmében a munkáltató kikerekíti az alábbiak szerint:
a) az alkalmazott eurókban kifejezett összigényét a folyósított előleg levonása utána legközelebbi egész eurócentre kerekíti fel,
b) az alkalmazott külföldi valutában kifejezett összigényét a folyósított előleg levonása utána legközelebbi egész, a bankok vagy külföldi bankfiókok, illetve pénzváltók által elfogadott valutaegységre kerekíti fel,
c) az eurókban vagy részben euróban folyósított túlfizetéseket a legközelebbi egész eurócentre kerekíti le,
d) a külföldi valutában vagy részben külföldi valutában folyósított túlfizetéseket a legközelebbi egész, a bankok vagy külföldi bankfiókok, illetve pénzváltók által elfogadott valutaegységre kerekíti le,
e) az eurókban vagy részben euróban folyósított térítéshiányt a legközelebbi egész eurócentre kerekíti fel,
f) a külföldi valutában vagy részben külföldi valutában folyósított térítéshiányokat a legközelebbi egész, a bankok vagy külföldi bankfiókok, illetve pénzváltók által elfogadott valutaegységre kerekíti fel.

36.a §
Térítési határidők
A jelen törvény alapján nyújtott térítések térítési határidejére a 36. § 8. bekezdésének rendelkezései vonatkoznak. Ha a munkáltató az alkalmazott munkahelyi távolmaradása miatt nem tudja a külföldi valutában esedékes térítéseket az adott határidőben kifizetni, a térítési határidőn belül euróban fizeti ki azt.

37. §
Azt az időtartamot, mely a kiküldetés során az alkalmazott munkaidejére esik, de az alkalmazott önhibáján kívül nem tud munkafeladati végzésével eltölteni, a jelen törvény céljaira munkavégzésként kell elszámolni.

37.a §
A negyedik rész céljaira alkalmazottnak számít a bíró és az ügyész is külön törvényi szabályozás értelmében.21)


HATODIK RÉSZ
Átmeneti és zárórendelkezések

38. §
(1) A minisztérium a napidíj összegének meghatározásakor (5. § 2. bekezdés) a jelen törvény életbe lépésének napját közvetlenül megelőző napon hatályos napidíj összegéből, valamint a statisztikai hivatal vendéglátó-ipari ágazatban megállapított étel- és üdítőital-árindexeiből fog kiindulni.
(2) A minisztérium az alaptérítések összegének megállapításakor (7. § 2. bekezdés) a jelen törvény életbe lépésének napját közvetlenül megelőző napon hatályos térítési alapösszegekből, valamint a statisztikai hivatal gépjármű-beszerzési árakkal és gépjármű-üzemeltetési költségekkel kapcsolatos árindexéből fog kiindulni.
(3) A pénzügyminisztérium rendeletet ad ki, melyben meghatározza a napidíjakat külföldi valutában a 13. § 2. és 3. bekezdése szerint úgy, hogy az a jelen törvénnyel azonos időpontban lépjen életbe. A rendeletet a teljes terjedelmében történő megjelentetésével hirdetik ki.6)

38.a §
(1) Az alkalmazottnak, akinek egyszeri térítést nyújtottak ruházkodása és lábbeli-beszerzése igazoltan megnövekedett költségeire az eddig hatályos előírások szerint, egyszeri térítés ruházkodása és lábbeli-beszerzése igazoltan megnövekedett költségeire a 23. § szerint további ideiglenes kiküldetései alkalmával nem jár.
(2) Külföldi kiküldetés esetén a napidíj 13. § 6. bekezdés szerinti csökkentésének egyezményes mértéke a 2005. április 1-je előtti időből a jelen törvény szerint módosul.

38.b §
A jelen törvény szerint a kollektív szerződésben, munkaszerződésben vagy az alkalmazottal más írásos megállapodásban rögzített, valamint a belső rendeletben szabályozott szlovák koronában folyósított térítések az átváltási árfolyamon történő átszámítás után euróban kifizetett térítésnek tekintendők. Az egyes térítéseket a legközelebbi egész eurócentre kerekítik fel.

38.c §
(1) A napidíj első emelésekor (8. §) a minisztérium a hatályos napidíj összegéből, valamint a statisztikai hivatal vendéglátó-ipari ágazatban megállapított étel- és üdítőital-árindexeiből indul ki; bázisértéknek az adott naptári hónapot tekinti, melyben a legutóbbi rendeletben a napidíj összegét módosította, s ennek az értéke 100%.
(2) A gépkocsi-használati térítések alapösszegeinek (8. §) első emelésekor a minisztérium a hatályos térítési alapösszegekből, valamint a statisztikai hivatal gépjármű-beszerzési árakkal és gépjármű-üzemeltetési költségekkel kapcsolatos árindexéből indul ki; bázisértéknek az adott naptári hónapot tekinti, melyben a legutóbbi rendeletben a térítések összegét módosította, s ennek az értéke 100%.
(3) Az alkalmazott gyermekeinek iskoláztatásával kapcsolatos költségtérítést a jelen törvény szerint a munkáltató először a 2009/2010-es tanévben folyósítja az alkalmazottnak. Az alkalmazott gyermekeinek iskoláztatásával kapcsolatos költségtérítést a 2008/2009-es tanévben a 2008. december 31-éig hatályos törvényi szabályozás szerint folyósítják.
(4) A 25. § 1. és 2. bekezdése szerinti gyógykezelési költségtérítést és a jelen törvény 25. § 6. bekezdése szerinti előlegfolyósítást a 2008. december 31-éig hatályos formában nyújtják, ha arra az alkalmazottnak 2009. január 1-je előtt keletkezett jogigénye, a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint kell elbírálni.

38.d §
(1) A külügyminisztérium első alkalommal 2012. július 1-ei hatállyal adja ki a 24. § 5. bekezdése szerinti intézkedést.
(2) Annak az alkalmazottnak, akinek a gyermeke 2012. július 1-jét megelőzően kezdte meg az általános iskola vagy középiskola látogatását az ideiglenes kiküldetés országában, és akinek a munkáltató a 24. § 6. bekezdése szerinti legnagyobb tanulmányi költségtérítési összeget állapította meg, de az kevesebb, mint a 2012. július 1-je szabályozás szerinti tanulmányi költségtámogatás 50%-a, a középiskolát vagy általános iskolát látogató gyermeke után az iskoláztatási alapkiadások 50%-os terjedelmében jár a költségtérítés.

39. §
Megszűnik
1. a Tt. 119/1992. sz., az útiköltség-térítésekről szóló törvénye a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 53/1996-os törvénye és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 323/1996. sz. törvénye értelmében,
2. a Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 170/1993. sz. rendelete a külügyi szolgálatot teljesítő alkalmazottak egyes költségtérítéseiről a Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 189/1996. sz. és a Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 87/2002. sz. rendelete értelmében.

40. §
Ez a törvény 2002. július 1-jén lép hatályba, kivéve a 21. §-t, amely 2003. január 1-jén lép hatályba.


Rudolf Schuster s. k.
Jozef Migaš s. k.
Mikuláš Dzurinda s. k.


1) A Tt. 400/2009. sz. törvénye az állami szolgálatról és más jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről.
1a) Pl. a Kereskedelmi Törvénykönyv 536-576., 642-651. §-a, a kisvállalkozásokról szóló Tt. 455/1991. sz. törvény és későbbi módosításai, a Polgári Törvénykönyv 631 – 656. §, a szerzői jogi Tt. 618/2003. sz. törvény 39. §-a.
2) A Tt. 435/2000. sz., a tengerhajózásról szóló törvénye.
3) A Tt. 135/1982. sz., a lakosság nyilvántartásáról szóló törvénye és későbbi módosításai a Tt. 441/2001. sz. törvénye, a Tt.253/1998. sz., a Szlovák Köztársaság lakosainak lakhely-nyilvántartási törvénye 3-8. §-a. A Tt. 48/2002. sz., idegenrendészeti törvénye a későbbi módosítások szerint.
4) A Polgári Törvénykönyv 115. §-a.
5) A Munka Törvénykönyve , a Tt. 400/2009. sz. törvénye és módosításai. A Tt. 552/2003. sz., a közérdekű munkavégzésről szóló törvénye és módosításai.
6) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 1/1993. sz., a Törvénytárról szóló módosított törvényének 4. §-a 2. bekezdése.
7) A Munka Törvénykönyve, 58. §.
7a) A Munka Törvénykönyve, 5. § 6. bekezdés.
8) A Munka Törvénykönyve 46. §-a, a Tt. 400/2009. sz. törvénye, 25. és 26. §-a.
8a) A Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 374/2006. sz., a gépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának és fogyasztásának mérésének műszaki szabványairól szóló rendelete.
8b) A Tt. 142/2000. sz. méréstani törvényének 23. §-a a 431/2004. sz. törvény értelmében.
9) A Tt. 523/2004. sz., a költségvetési alapelvekről szóló törvényének 21. §-a.
10) A Munka Törvénykönyve.
11) A Tt. 659/2007. sz., az eurónak a Szlovák Köztársaságban történő bevezetéséről szóló törvénye, 1. §, 2. bekezdés b) pont.
12) Pl. az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés 111. cikkelyének 3. bekezdése a hatályos változatban, a 2000. 11. 29-én az Olasz Köztársaság Kormánya mint az Európai Közösség és San Marino Köztársaság által megkötött Valutaegyezmény (ES C 209, 27.7.2001), a 2000.12.29-én az Olasz Köztársaság Kormánya mint az Európai Közösség és a Szentszék mint Vatikán Városállam között megkötött Valutaegyezmény (ES C 299, 25. 10. 2001) hatályos változata, a Francia Köztársaság mint az Európai Közösség és Monaco Nagyhercegség Kormánya 2001. 12. 26-án megkötött Valutaegyezménye (ES L 142, 31.5.2002) hatályos változata.
13) A Tt. 400/2009. sz. törvénye és későbbi módosításai. A Tt. 553/2003. sz. törvénye a közérdekű munkát végző alkalmazottak jutalmazásáról, és a Tt. 369/2004. sz. törvény módosításai.
14) A külügyminiszter Tt. 157/1964. sz. rendelete a diplomáciai kapcsolatok Bécsi Egyezményéről.
14a) A Központi Bankok Európai Rendszerének és az Európai Központi Banknak az alapító okirata, 12. cikkely 12.1 bekezdés. A Szlovák Köztársaság nemzeti Tanácsának Tt. 566/1992. sz., a Szlovák Nemzeti Bankról szóló törvényének 28. §-a 2. bekezdése a későbbi módosítások szerint.
14b) A Tt. 595/2003. sz. törvényének 5. §-a a Tt. 177/2004. sz. törvénye értelmében.
14c) A Tt. 595/2003. sz. törvényének 6. §-a.
14d) A Tt. 400/2209. sz. törvényének 103. §-a.
14e) A Tt. 553/2003. sz. törvényének 23. §-a a Tt. 474/2008. sz. törvénye értelmében.
15) A Tt. 245/2008. sz. közoktatási törvénye és más törvények módosításai.
16) A Tt. 577/2004. sz., a kötelező egészségbiztosításból nyújtott egészségügyi ellátás mértékéről és annak térítéséről szóló törvénye 2. melléklete.
17) A Tt. 355/2007. sz., a közegészség védelméről, támogatásáról és fejlesztéséről szóló törvényének 62. §-a.
19b) A Tt. 461/2003. sz., a szociális biztosításról szóló törvénye és későbbi módosításai.
19ba) A Tt. 43/2004. sz., az öregségi nyugdíj-takarékossági törvénye és más törvénymódosítások, a későbbi módosítások értelmében.
19bb) A Tt. 461/2003. sz. törvényének 11. §-a a későbbi módosítások értelmében.
19ca) A Tt. 321/2002. sz., a Szlovák Köztársaság hadseregéről szóló törvényének 12. §-a. 19d) Az SZK Külügyminisztériumának hirdetménye a Tt. 597/2004. sz., az Európai Iskola statútumáról szóló egyezmény megkötéséről.
19da) A Tt. 503/2011. sz., a polgári szakértők Szlovák Köztársaság területén kívüli válságövezetekben végzendő munkára való kiküldéséről szóló törvénye és más törvények módosítása.
19db) A Tt. 503/2011. sz. törvénye, 2. § b) pont.
19e) A Tt. 483/2001. sz. banktörvénye, 2. § 1-5. bekezdés, a Tt. 659/2007. sz. törvénye értelmében.
20) A Tt. 455/1991. sz. törvényének 3. számú melléklete a későbbi módosítások szerint.
21) A Tt. 385/2000. sz., a bírákról és ülnökökről és egyes más törvényi változásokról szóló törvényének 13.c §-a az 530/2004. sz. törvény értelmében. A Tt. 154/2001. sz., az ügyészekről és ügyészjelöltekről szóló törvényének 9. §-a 6. bekezdése az 530/2004. sz. törvény értelmében.
Časová verzia účinná od 1. februára 2012 do 28. februára 2015

283/2002 Z. z.

Zákon
O CESTOVNÝCH NÁHRADÁCH


zo 16. mája 2002


Zmena:
530/2004 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 2004
81/2005 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2005
312/2005 Z. z. s účinnosťou od 15. júla 2005
348/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2007
475/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
151/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2010
151/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2011
548/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2011
503/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. februára 2012
503/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2012


Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:


PRVÁ ČASŤ
Základné ustanovenia

§ 1
Predmet úpravy
(1) Tento zákon upravuje poskytovanie náhrad výdavkov a iných plnení (ďalej len "náhrada") pri pracovných cestách, pri dočasnom pridelení na výkon práce k inej právnickej osobe alebo fyzickej osobe (ďalej len "dočasné pridelenie"), pri vyslaní do členského štátu Európskej únie (ďalej len "vyslanie do štátu Európskej únie"), pri vzniku pracovného pomeru, štátnozamestnaneckého pomeru alebo obdobného pracovného vzťahu (ďalej len "vznik pracovného pomeru"), pri výkone práce v zahraničí a pri ceste v súvislosti s mimoriadnym výkonom práce mimo rozvrhu pracovných zmien do miesta pravidelného pracoviska a späť
a) zamestnancom v pracovnom pomere alebo v štátnozamestnaneckom pomere, ak osobitný predpis neustanovuje inak,1)
b) členom družstiev, ak podľa stanov podmienkou členstva je aj pracovný vzťah,
c) fyzickým osobám činným na základe dohôd o prácach vykonávaných mimo pracovného pomeru, ak je to v dohode o práci vykonávanej mimo pracovného pomeru dohodnuté,
d) osobám, o ktorých to ustanovuje tento zákon.
(2) Tento zákon upravuje aj poskytovanie náhrad osobám,
a) o ktorých to ustanovuje osobitný predpis,
b) ktoré sú vymenované alebo zvolené do orgánov právnickej osoby a nie sú k právnickej osobe v pracovnoprávnom vzťahu, ak im nie sú poskytované náhrady podľa písmena a),
c) ktoré plnia pre právnickú osobu alebo fyzickú osobu úlohy a nie sú k právnickej osobe alebo fyzickej osobe v pracovnoprávnom vzťahu, ani v inom právnom vzťahu,1a) ak je to dohodnuté.
(3) Tento zákon sa nevzťahuje na poskytovanie náhrad členom posádok námorných lodí počas nalodenia.2)
(4) Zamestnancovi nepatrí náhrada podľa tohto zákona, ak mu je preukázane poskytnutá inou právnickou osobou alebo fyzickou osobou v rozsahu a vo výške podľa tohto zákona. Ak fyzická osoba alebo právnická osoba preukázane poskytne zamestnancovi náhradu čiastočne, zamestnávateľ poskytne zostávajúcu časť náhrady do rozsahu a výšky podľa tohto zákona.

§ 2
Vymedzenie pojmov
(1) Pracovná cesta podľa tohto zákona je čas od nástupu zamestnanca na cestu na výkon práce do iného miesta, ako je jeho pravidelné pracovisko (odsek 3), vrátane výkonu práce v tomto mieste do skončenia tejto cesty. Pracovná cesta podľa tohto zákona je aj cesta, ktorá trvá od nástupu osoby uvedenej v § 1 ods. 2 na cestu na plnenie činností pre ňu vyplývajúcich z osobitného postavenia vrátane výkonu činností do skončenia tejto cesty.
(2) Zahraničná pracovná cesta podľa tohto zákona je čas pracovnej cesty (odsek 1) v zahraničí vrátane výkonu práce v zahraničí do skončenia tejto cesty.
(3) Pravidelné pracovisko podľa tohto zákona je miesto písomne dohodnuté so zamestnancom. Ak také miesto nie je dohodnuté, je pravidelným pracoviskom miesto výkonu práce dohodnuté v pracovnej zmluve alebo v dohodách o prácach vykonávaných mimo pracovného pomeru. Ak ide o zamestnancov, ktorým častá zmena pracoviska vyplýva z osobitnej povahy povolania, možno ako pravidelné pracovisko dohodnúť aj miesto pobytu.3) Ak má zamestnanec na základe dohody o vykonaní práce výkon práce v mieste mimo miesta pobytu, môže s ním zamestnávateľ v tejto dohode dohodnúť, že mu poskytne i pri ceste z miesta pobytu do miesta výkonu práce a späť náhrady ako pri pracovnej ceste.
(4) Rodina zamestnanca podľa tohto zákona je jeho manžel, vlastné deti, osvojené deti, deti zverené zamestnancovi do starostlivosti nahrádzajúcej starostlivosť rodičov na základe právoplatného rozhodnutia príslušného orgánu, vlastní rodičia, osvojitelia, opatrovníci, pestúni, prípadne ďalšie osoby žijúce v domácnosti4) so zamestnancom, ak majú pobyt3) na území Slovenskej republiky.
(5) Zamestnávateľ podľa tohto zákona je zamestnávateľ podľa osobitného predpisu,5) právnická osoba podľa § 1 ods. 2, fyzická osoba podľa § 1 ods. 2 písm. c), a zamestnávateľ podľa § 17.
(6) Zamestnanec podľa tohto zákona je osoba podľa § 1 ods. 1 a 2.


DRUHÁ ČASŤ
Poskytovanie náhrad

Náhrady pri pracovnej ceste

§ 3
(1) Zamestnávateľ vysielajúci zamestnanca na pracovnú cestu písomne určí miesto jej nástupu, miesto výkonu práce, čas trvania, spôsob dopravy a miesto skončenia pracovnej cesty; môže určiť aj ďalšie podmienky pracovnej cesty. Zamestnávateľ je pritom povinný prihliadať na oprávnené záujmy zamestnanca.
(2) Zamestnávateľ sa môže so zamestnancom pri určovaní podmienok pracovnej cesty podľa odseku 1 dohodnúť na prerušení pracovnej cesty z dôvodov na strane zamestnanca; prerušenie pracovnej cesty sa môže uskutočniť v období pred začatím výkonu práce na pracovnej ceste alebo v období po skončení výkonu práce na pracovnej ceste.
(3) Zamestnávateľ môže v prípade potreby určiť podmienky pracovnej cesty podľa odsekov 1 a 2 jedným rozhodnutím
a) pre viacerých zamestnancov,
b) na viacero pracovných ciest zamestnanca.

§ 4
(1) Zamestnancovi vyslanému na pracovnú cestu patrí
a) náhrada preukázaných cestovných výdavkov,
b) náhrada preukázaných výdavkov za ubytovanie,
c) stravné,
d) náhrada preukázaných potrebných vedľajších výdavkov,
e) náhrada preukázaných cestovných výdavkov za cesty na návštevu jeho rodiny do miesta pobytu3) alebo medzi zamestnávateľom a zamestnancom vopred dohodnutého miesta pobytu rodiny na území Slovenskej republiky, ak podľa určených podmienok pracovná cesta trvá viac ako sedem po sebe nasledujúcich kalendárnych dní, a to každý týždeň, ak nie je v kolektívnej zmluve, prípadne v pracovnej zmluve alebo v inej písomnej dohode so zamestnancom dohodnutá táto náhrada za dlhší čas, najdlhšie však za jeden mesiac.
(2) Preukazovanie výdavkov podľa odseku 1 sa nevzťahuje na prípady, ak zamestnávateľ uzná výdavky zamestnancovi iným spôsobom ustanoveným týmto zákonom.

§ 5
Stravné
(1) Zamestnancovi patrí stravné za každý kalendárny deň pracovnej cesty za podmienok ustanovených týmto zákonom. Suma stravného je ustanovená v závislosti od času trvania pracovnej cesty v kalendárnom dni, pričom čas trvania pracovnej cesty je rozdelený na časové pásma
a) 5 až 12 hodín,
b) nad 12 hodín až 18 hodín,
c) nad 18 hodín.
(2) Sumu stravného pre časové pásma podľa odseku 1 ustanoví opatrenie, ktoré vydá Ministerstvo práce, sociálnych vecí a rodiny Slovenskej republiky (ďalej len "ministerstvo"); opatrenie sa vyhlási uverejnením jeho úplného znenia.6)
(3) Ak zamestnávateľ vyslaním na pracovnú cestu, ktorá trvá menej ako 5 hodín, neumožní zamestnancovi stravovať sa zvyčajným spôsobom, môže mu poskytnúť stravné až do sumy stravného ustanovenej pre časové pásmo 5 až 12 hodín alebo zabezpečiť bezplatné stravovanie.
(4) Ak zamestnanec, ktorému častá zmena pracoviska vyplýva z osobitnej povahy povolania, vykoná počas
a) kalendárneho dňa viac pracovných ciest, z ktorých každá trvá menej ako 5 hodín, pričom celkový súčet trvania týchto pracovných ciest je 5 hodín a viac, patrí zamestnancovi stravné za celkový čas trvania týchto pracovných ciest,
b) dvoch kalendárnych dní pracovnú cestu, ktorá trvá v každom kalendárnom dni menej ako 5 hodín a ktorá celkovo trvá najmenej 5 hodín, patrí zamestnancovi stravné v sume ustanovenej pre časové pásmo 5 až 12 hodín,
c) jednej pracovnej zmeny v rámci dvoch kalendárnych dní viac pracovných ciest, z ktorých každá trvá menej ako 5 hodín, pričom celkový súčet trvania týchto pracovných ciest je 5 hodín a viac, patrí zamestnancovi stravné za celkový čas trvania týchto pracovných ciest.
(5) So zamestnancom, ktorému častá zmena pracoviska vyplýva z osobitnej povahy povolania, možno v pracovnej zmluve alebo v dohode o práci vykonávanej mimo pracovného pomeru dohodnúť odchylne od tohto zákona podmienky na poskytovanie stravného, ako aj nižšie sumy stravného, najviac však o 25% z ustanovenej sumy stravného; suma stravného sa zaokrúhli na najbližší eurocent nahor.
(6) Ak má zamestnanec na pracovnej ceste preukázane zabezpečené bezplatné stravovanie v celom rozsahu, zamestnávateľ mu stravné neposkytuje. Ak má zamestnanec na pracovnej ceste preukázane zabezpečené bezplatné stravovanie čiastočne, zamestnávateľ stravné určené podľa odsekov 1, 2 alebo 5 kráti o 25% za bezplatne poskytnuté raňajky, o 40% za bezplatne poskytnutý obed a o 35% za bezplatne poskytnutú večeru z ustanovenej sumy stravného pre časové pásmo nad 18 hodín alebo z najvyššej dohodnutej sumy stravného podľa odseku 5.
(7) Ak má zamestnanec na pracovnej ceste v rámci ubytovacích služieb preukázane poskytnuté raňajky, zamestnávateľ stravné podľa odsekov 1, 2 alebo 5 kráti spôsobom ustanoveným v odseku 6.
(8) Zamestnávateľ stravné nekráti spôsobom ustanoveným v odsekoch 6 a 7, ak zamestnanec nemohol využiť zabezpečené jedlo alebo poskytnuté raňajky z dôvodov, ktoré nezavinil.
(9) Preukázanie zabezpečeného jedla podľa odseku 6 alebo poskytnutých raňajok podľa odseku 7 sa môže nahradiť vyhlásením zamestnanca vo vyúčtovaní náhrad.
(10) Suma stravného určená podľa odsekov 6 a 7 sa zaokrúhli na najbližší eurocent nahor.
(11) Po dobu prerušenia pracovnej cesty z dôvodu návštevy rodiny zamestnanca [§ 4 ods. 1 písm. e)] alebo po dobu dohodnutého prerušenia pracovnej cesty z dôvodov na strane zamestnanca (§ 3 ods. 2), stravné zamestnancovi nepatrí.

§ 6
Náhrady pri dočasnom pridelení, pri vyslaní do štátu Európskej únie a pri vzniku pracovného pomeru
(1) Zamestnancovi patria počas dočasného pridelenia7) náhrady v rozsahu a vo výške ako pri pracovnej ceste. Ak je zamestnanec vyslaný do členského štátu Európskej únie,7a) patria mu náhrady v rozsahu a vo výške ako pri zahraničnej pracovnej ceste.
(2) Zamestnávateľ môže pri vzniku pracovného pomeru8) poskytovať náhrady zamestnancovi najviac v rozsahu a do výšky ako pri pracovnej ceste; o poskytovaní náhrad môže zamestnávateľ rozhodnúť najneskôr do 90 kalendárnych dní od vzniku pracovného pomeru.
(3) Zamestnancovi, ktorému sa poskytuje stravné podľa odsekov 1 a 2 a ktorý je v tom čase vyslaný na pracovnú cestu, poskytuje zamestnávateľ náhradu, ktorá je pre zamestnanca výhodnejšia.
(4) V prípadoch uvedených v odsekoch 1 a 2 môže zamestnávateľ poskytnúť zamestnancovi aj náhradu preukázaných sťahovacích výdavkov.

§ 6a
Náhrady pri ceste v súvislosti s mimoriadnym výkonom práce mimo rozvrhu pracovných zmien
Zamestnancovi patrí za cesty vykonané v súvislosti s mimoriadnym výkonom práce mimo rozvrhu pracovných zmien do miesta pravidelného pracoviska na príkaz zamestnávateľa alebo s jeho súhlasom a späť náhrada preukázaných cestovných výdavkov; § 7 nie je v tomto prípade dotknutý.

§ 7
Náhrady za používanie cestných motorových vozidiel pri pracovných cestách
(1) Ak sa zamestnanec písomne dohodne so zamestnávateľom, že pri pracovnej ceste použije cestné motorové vozidlo okrem cestného motorového vozidla poskytnutého zamestnávateľom, patrí mu základná náhrada za každý 1 km jazdy (ďalej len "základná náhrada") a náhrada za spotrebované pohonné látky; ak zamestnanec použije cestné motorové vozidlo na žiadosť zamestnávateľa, odsek 10 sa nepoužije.
(2) Sumu základnej náhrady pre jednostopové vozidlá a trojkolky a pre osobné cestné motorové vozidlá podľa odseku 1 ustanoví opatrenie, ktoré vydá ministerstvo; opatrenie sa vyhlási uverejnením jeho úplného znenia.6) Pri použití prívesu k osobnému cestnému motorovému vozidlu sa základná náhrada zvýši o 15%.
(3) Sumu základnej náhrady pre nákladné automobily, autobusy a traktory dohodne zamestnávateľ so zamestnancom.
(4) Náhrada za spotrebované pohonné látky patrí zamestnancovi podľa cien pohonných látok prepočítaných podľa spotreby pohonných látok (ďalej len "spotreba") uvedenej v technickom preukaze cestného motorového vozidla alebo v osvedčení o evidencii cestného motorového vozidla (ďalej len "technický preukaz").
(5) Cenu pohonnej látky preukazuje zamestnanec dokladom o kúpe pohonnej látky, z ktorého je zrejmá súvislosť s pracovnou cestou (ďalej len "doklad o kúpe"). Ak zamestnanec preukazuje cenu pohonnej látky viacerými dokladmi o kúpe, cena pohonnej látky sa môže vypočítať aritmetickým priemerom preukázaných cien. Ak zamestnanec nepreukáže cenu pohonnej látky dokladom o kúpe, na výpočet sa použije cena pohonnej látky, ktorá platila v čase nástupu na pracovnú cestu zistená Štatistickým úradom Slovenskej republiky (ďalej len "štatistický úrad").
(6) Spotreba podľa technického preukazu sa použije takto:
a) ak je v technickom preukaze uvedená spotreba len podľa príslušnej slovenskej technickej normy, na výpočet sa použije spotreba podľa tejto normy; pri jazde cestného motorového vozidla v meste sa spotreba určená podľa slovenskej technickej normy zvýši o 40%,
b) ak je v technickom preukaze uvedená spotreba podľa slovenskej technickej normy aj predpisu Európskej hospodárskej komisie alebo len podľa predpisu Európskej hospodárskej komisie, na výpočet sa použije spotreba podľa predpisu Európskej hospodárskej komisie vypočítaná aritmetickým priemerom; pri jazde cestného motorového vozidla v meste sa použije spotreba určená na jazdu v meste,
c) ak je v technickom preukaze uvedená spotreba podľa osobitného predpisu8a) v členení na mestský cyklus, mimomestský cyklus a kombinovaný cyklus, na výpočet sa použije spotreba zodpovedajúca príslušnému cyklu premávky alebo kombinácii jednotlivých cyklov premávky, odvodených od konkrétneho režimu jazdy cestného motorového vozidla,
d) ak je v technickom preukaze cestného motorového vozidla uvedená spotreba podľa osobitného predpisu8a) bez členenia na cykly, na výpočet sa použije spotreba podľa tohto osobitného predpisu; pri jazde cestného motorového vozidla v meste sa spotreba zvýši o 20%.
(7) Ak je pohonnou látkou plyn alebo plyn v kombinácii s inou pohonnou látkou, spôsob výpočtu náhrad za spotrebované pohonné látky za jednotlivé pohonné látky dohodne zamestnávateľ so zamestnancom na základe podmienok pracovnej cesty, cien pohonných látok a spotreby. Ak je v technickom preukaze uvedená spotreba oboch pohonných látok podľa osobitného predpisu,8a) pri dohode medzi zamestnancom a zamestnávateľom sa prihliadne aj na túto spotrebu.
(8) Ak sa spotreba v technickom preukaze nezhoduje so skutočnou spotrebou alebo sa spotreba v technickom preukaze neuvádza, pre výpočet náhrady za spotrebované pohonné látky sa použije spotreba podľa technického preukazu cestného motorového vozidla rovnakého typu, s rovnakým objemom valcov motora a s rovnakým druhom pohonnej látky, alebo spotreba preukázaná dokladom vydaným osobou, ktorej bola udelená autorizácia podľa osobitného predpisu,8b) alebo doplňujúce údaje výrobcu, dovozcu alebo predajcu preukazujúce spotrebu alebo inú spotrebu.
(9) Výsledná suma základnej náhrady sa zaokrúhľuje na najbližší eurocent nahor. Výsledná suma náhrady za spotrebované pohonné látky vypočítaná podľa odsekov 4 až 8 sa zaokrúhľuje na najbližší eurocent nahor.
(10) Zamestnávateľ môže so zamestnancom písomne dohodnúť poskytovanie náhrady za použitie cestného motorového vozidla v sume zodpovedajúcej cene cestovného lístka pravidelnej verejnej dopravy.

§ 8
Zvyšovanie súm stravného a súm základnej náhrady
(1) Sumy stravného pre časové pásma podľa § 5 ods. 1 a 2 a sumy základných náhrad za používanie cestných motorových vozidiel podľa § 7 ods. 1 a 2 zvyšuje ministerstvo opatrením na základe údajov štatistického úradu o indexe cien jedál a nealkoholických nápojov v reštauračnom stravovaní a o indexe cien položiek spojených s prevádzkou motorových vozidiel. Zvýšenie súm sa vykoná, ak rozdiel kumulatívneho indexu cien za príslušný kalendárny mesiac a hodnoty základne je najmenej 5%; sumy náhrad sa zvýšia o percento príslušného rozdielu. Kumulatívny index cien za príslušný kalendárny mesiac sa vypočíta ako súčin koeficientov medzimesačných indexov a hodnoty základne. Hodnota základne, za ktorú sa považuje príslušný kalendárny mesiac, podľa ktorého bola naposledy opatrením podľa § 5 ods. 2 a § 7 ods. 2 zvýšená suma náhrad, je 100%. Zvýšené sumy náhrad podľa prvej vety patria zamestnancovi od prvého dňa kalendárneho mesiaca nasledujúceho po kalendárnom mesiaci, v ktorom boli zverejnené.
(2) Sumy stravného sa zaokrúhľujú na desať eurocentov nahor. Sumy základných náhrad za používanie cestných motorových vozidiel sa zaokrúhľujú na tri desatinné miesta nahor.

§ 9
Iné náhrady a vyššie náhrady
Zamestnávateľ, ktorý nie je rozpočtovou organizáciou alebo príspevkovou organizáciou9) okrem príspevkovej organizácie, ktorej objem výdavkov na mzdy, platy, služobné príjmy a ostatné osobné vyrovnania je vyšší ako príspevok zriaďovateľa, a zamestnávateľ, ktorý je obcou alebo vyšším územným celkom, ak sú zamestnanci obce alebo vyššieho územného celku odmeňovaní podľa osobitného predpisu,10) môže poskytovať zamestnancom aj iné náhrady súvisiace s pracovnou cestou, s dočasným pridelením, s vyslaním do štátu Európskej únie, so vznikom pracovného pomeru, s výkonom práce v zahraničí a s cestou v súvislosti s mimoriadnym výkonom práce mimo rozvrhu pracovných zmien do miesta pravidelného pracoviska a späť a vyššie náhrady, ako ustanovuje tento zákon. Zamestnávateľ môže poskytovanie týchto náhrad dohodnúť v kolektívnej zmluve, v pracovnej zmluve alebo v inej písomnej dohode alebo ich určiť vo vnútornom predpise.


TRETIA ČASŤ
Náhrady pri zahraničných pracovných cestách

§ 10
Na poskytovanie náhrad pri zahraničných pracovných cestách vrátane iných náhrad a vyšších náhrad sa vzťahujú ustanovenia § 3 až 9, ak tento zákon neustanovuje inak.

§ 10a
(1) Zamestnancovi, ktorý je vyslaný na zahraničnú pracovnú cestu a po túto dobu mu patrí podľa medzinárodnej zmluvy alebo podľa podmienok a sadzieb na základe rozhodnutia orgánov alebo inštitúcií Európskej únie náhrada alebo náhrada obdobných výdavkov v nižšom rozsahu a v nižšej výške ako podľa tohto zákona, poskytne zamestnávateľ náhradu v rozsahu a vo výške rozdielu medzi nárokom podľa tohto zákona a náhradou poskytovanou podľa medzinárodnej zmluvy alebo podľa podmienok a sadzieb na základe rozhodnutia orgánov alebo inštitúcií Európskej únie.
(2) Zamestnancovi, ktorý je vyslaný na zahraničnú pracovnú cestu a po túto dobu mu patrí podľa medzinárodnej zmluvy alebo podľa podmienok a sadzieb na základe rozhodnutia orgánov alebo inštitúcií Európskej únie náhrada alebo náhrada obdobných výdavkov v rovnakom alebo vo vyššom rozsahu a v rovnakej alebo vo vyššej výške ako podľa tohto zákona, zamestnávateľ náhradu podľa tohto zákona neposkytne.

§ 11
Komerčné poistenie
(1) Zamestnancovi pri zahraničnej pracovnej ceste patrí náhrada preukázaných výdavkov za poistenie nevyhnutných liečebných nákladov v zahraničí; táto náhrada zamestnancovi nepatrí, ak ho takto poistil zamestnávateľ.
(2) Zamestnancovi pri zahraničnej pracovnej ceste môže zamestnávateľ poskytnúť náhradu preukázaných výdavkov aj na iné druhy poistenia; táto náhrada zamestnancovi nepatrí, ak ho takto poistil zamestnávateľ.

§ 11a
Náhrada výdavkov za povinné očkovanie a odporúčané očkovanie
Zamestnancovi, ktorý je vyslaný na zahraničnú pracovnú cestu do tropických oblastí alebo do inak zdravotne obťažných oblastí, patrí náhrada preukázaných výdavkov za povinné očkovanie a za očkovanie odporúčané Svetovou zdravotníckou organizáciou alebo Úradom verejného zdravotníctva Slovenskej republiky.

§ 12
Náhrada výdavkov za cesty na návštevu rodiny
Ak sa zamestnanec so zamestnávateľom pri vyslaní na zahraničnú pracovnú cestu písomne dohodne na návšteve rodiny zamestnanca v mieste jej pobytu,3) alebo v dohodnutom mieste pobytu rodiny na území Slovenskej republiky patrí zamestnancovi náhrada písomne dohodnutých výdavkov, najviac v rozsahu, do výšky a za podmienok ako pri zahraničnej pracovnej ceste. Ustanovenie § 4 ods. 1 písm. e) sa nevzťahuje na cesty na návštevu rodiny zamestnanca vyslaného na zahraničnú pracovnú cestu.

§ 13
Stravné
(1) Pri zahraničnej pracovnej ceste zamestnancovi patrí za každý kalendárny deň zahraničnej pracovnej cesty za podmienok ustanovených týmto zákonom stravné v eurách alebo v cudzej mene. Stravné v cudzej mene je ustanovené v závislosti od času trvania zahraničnej pracovnej cesty mimo územia Slovenskej republiky v kalendárnom dni, pričom čas trvania zahraničnej pracovnej cesty mimo územia Slovenskej republiky je rozdelený na časové pásma
a) do 6 hodín vrátane,
b) nad 6 hodín až 12 hodín,
c) nad 12 hodín.
(2) Základné sadzby stravného v eurách alebo v cudzej mene ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá Ministerstvo financií Slovenskej republiky (ďalej len "ministerstvo financií").
(3) Základné sadzby stravného v eurách alebo v cudzej mene podľa odseku 2 pre jednotlivé krajiny alebo skupiny krajín ustanoví ministerstvo financií po posúdení návrhu Ministerstva zahraničných vecí Slovenskej republiky (ďalej len "ministerstvo zahraničných vecí") vypracovaného podľa podkladov zastupiteľských úradov o cenách jedál a nealkoholických nápojov vo verejných stravovacích zariadeniach v jednotlivých krajinách alebo s využitím štatistických údajov Medzinárodného menového fondu, Organizácie Spojených národov alebo iných medzinárodných finančných štatistických údajov.
(4) Ak zahraničná pracovná cesta mimo územia Slovenskej republiky trvá v kalendárnom dni
a) do 6 hodín vrátane, patrí zamestnancovi stravné vo výške 25% zo základnej sadzby stravného,
b) nad 6 hodín až 12 hodín, patrí zamestnancovi stravné vo výške 50% zo základnej sadzby stravného,
c) nad 12 hodín, patrí zamestnancovi stravné v sume základnej sadzby stravného.
(5) Stravné v eurách alebo v cudzej mene za kalendárny deň poskytne zamestnávateľ zamestnancovi v mene a vo výške stravného ustanoveného pre krajinu, v ktorej zamestnanec strávi v kalendárnom dni najviac hodín. Ak zamestnanec strávi v kalendárnom dni rovnaký počet hodín vo viacerých krajinách, zamestnávateľ poskytne stravné v eurách alebo v cudzej mene, ktoré je pre zamestnanca výhodnejšie. V prípade leteckého spôsobu dopravy sa za rozhodujúci čas pre posúdenie času stráveného v jednotlivých krajinách považuje čas odletu lietadla podľa letového poriadku, ak tento zákon neustanovuje inak (§ 16).
(6) So zamestnancom, ktorému častá zmena pracoviska vyplýva z osobitnej povahy povolania, možno dohodnúť v pracovnej zmluve alebo v dohode o práci vykonávanej mimo pracovného pomeru odchylne od tohto zákona podmienky na poskytovanie stravného v eurách alebo v cudzej mene, ako aj nižšie stravné, ako je ustanovené v odseku 4, najviac však o 25%.
(7) Ak má zamestnanec na zahraničnej pracovnej ceste preukázane zabezpečené bezplatné stravovanie v celom rozsahu, zamestnávateľ mu stravné neposkytuje. Ak má zamestnanec na zahraničnej pracovnej ceste preukázane zabezpečené bezplatné stravovanie čiastočne, zamestnávateľ stravné určené podľa odsekov 1 až 6 kráti o 25% za bezplatne poskytnuté raňajky, o 40% za bezplatne poskytnutý obed a o 35% za bezplatne poskytnutú večeru z ustanovenej sumy stravného pre časové pásmo nad 12 hodín alebo z najvyššej dohodnutej sumy stravného podľa odseku 6.
(8) Ak má zamestnanec na zahraničnej pracovnej ceste preukázane poskytnuté raňajky v rámci ubytovacích služieb, zamestnávateľ stravné podľa odsekov 1 až 6 kráti spôsobom ustanoveným v odseku 7.
(9) Zamestnávateľ stravné v eurách alebo v cudzej mene nekráti spôsobom ustanoveným v odsekoch 7 a 8, ak zamestnanec nemohol využiť zabezpečené jedlo alebo poskytnuté raňajky z dôvodov, ktoré nezavinil.
(10) Preukázanie zabezpečeného jedla podľa odseku 7 alebo poskytnutých raňajok podľa odseku 8 sa môže nahradiť vyhlásením zamestnanca vo vyúčtovaní náhrad.
(11) Po dobu prerušenia zahraničnej pracovnej cesty z dôvodu návštevy rodiny (§ 12) alebo po dobu dohodnutého prerušenia zahraničnej pracovnej cesty z dôvodov na strane zamestnanca (§ 3 ods. 2) stravné v eurách alebo v cudzej mene zamestnancovi nepatrí.

§ 14
Vreckové
Zamestnancovi môže zamestnávateľ poskytnúť pri zahraničnej pracovnej ceste popri náhrade preukázaných potrebných vedľajších výdavkov [§ 4 ods. 1 písm. d)] vreckové v eurách alebo v cudzej mene vo výške do 40% stravného ustanoveného podľa § 13 ods. 4 a 5. Po dobu prerušenia zahraničnej pracovnej cesty z dôvodu návštevy rodiny (§ 12) alebo po dobu dohodnutého prerušenia zahraničnej pracovnej cesty z dôvodov na strane zamestnanca (§ 3 ods. 2)vreckové v eurách alebo v cudzej mene zamestnancovi nepatrí.

§ 15
Náhrada výdavkov za pohonné látky
(1) Pri poskytovaní náhrad za používanie cestných motorových vozidiel podľa § 7 patrí zamestnancovi pri zahraničnej pracovnej ceste v členskom štáte eurozóny11) alebo v treťom štáte, ktorý zaviedol euro na základe menovej dohody uzavretej s Európskym spoločenstvom podľa osobitných predpisov12) (ďalej len "tretí štát"), náhrada za spotrebované pohonné látky v eurách za kilometre prejazdené mimo územia Slovenskej republiky, prípadne aj za kilometre alebo ich časť prejazdené na území Slovenskej republiky od času prechodu slovenskej štátnej hranice do miesta skončenia zahraničnej pracovnej cesty a to na základe preukázanej ceny pohonnej látky dokladom o kúpe mimo územia Slovenskej republiky; ak zamestnanec preukazuje cenu pohonnej látky v eurách viacerými dokladmi o kúpe, cena pohonnej látky sa môže vypočítať aritmetickým priemerom preukázaných cien. Ak zamestnanec nepreukáže cenu pohonnej látky dokladom o kúpe mimo územia Slovenskej republiky, na výpočet sa použije cena pohonnej látky v eurách, ktorá platila v čase nástupu na zahraničnú pracovnú cestu v členskom štáte eurozóny alebo v treťom štáte alebo cena pohonnej látky v eurách, ktorá platila v čase nástupu na zahraničnú pracovnú cestu v Slovenskej republike zistená štatistickým úradom.
(2) Pri poskytovaní náhrad za používanie cestných motorových vozidiel podľa § 7 patrí zamestnancovi pri zahraničnej pracovnej ceste v štáte, ktorý nie je členským štátom eurozóny alebo tretím štátom, náhrada za spotrebované pohonné látky v cudzej mene za kilometre prejazdené mimo územia Slovenskej republiky, prípadne aj za kilometre alebo ich časť prejazdené na území Slovenskej republiky od času prechodu slovenskej štátnej hranice do miesta skončenia zahraničnej pracovnej cesty a to na základe preukázanej ceny pohonnej látky dokladom o kúpe mimo územia Slovenskej republiky; ak zamestnanec preukazuje cenu pohonnej látky v rovnakej cudzej mene viacerými dokladmi o kúpe, cena pohonnej látky sa môže vypočítať aritmetickým priemerom preukázaných cien. Ak zamestnanec nepreukáže cenu pohonnej látky v cudzej mene dokladom o kúpe mimo územia Slovenskej republiky, na výpočet sa použije cena pohonnej látky v cudzej mene, ktorá platila v čase nástupu na zahraničnú pracovnú cestu v štáte, ktorý nie je členským štátom eurozóny alebo tretím štátom, alebo cena pohonnej látky v eurách, ktorá platila v čase nástupu na zahraničnú pracovnú cestu v Slovenskej republike zistená štatistickým úradom.

§ 16
Vylúčenie súbehu náhrad
(1) Pri zahraničnej pracovnej ceste patrí zamestnancovi za čas pracovnej cesty na území Slovenskej republiky stravné v eurách v rozsahu a za podmienok ustanovených v § 5; ak zamestnávateľ neumožní zamestnancovi stravovať sa zvyčajným spôsobom, môže uplatniť § 5 ods. 3.
(2) Pri zahraničnej pracovnej ceste, ktorá sa začína a končí na území Slovenskej republiky, je na vznik nároku na náhrady poskytované v eurách alebo v cudzej mene rozhodujúci čas prechodu slovenskej štátnej hranice, odlet a prílet lietadla podľa letového poriadku alebo príchod a odchod lode z prístavu, v ktorom sa vykonáva vstupná a výstupná hraničná kontrola; § 15 nie je v tomto prípade dotknutý.
(3) Pri zahraničnej pracovnej ceste, ktorá sa začína a končí v zahraničí, sú na vznik nároku na náhrady poskytované v eurách alebo v cudzej mene rozhodujúce podmienky pracovnej cesty určené zamestnávateľom (§ 3).
(4) Pri zahraničnej pracovnej ceste, ktorá sa začína na území Slovenskej republiky a končí sa v zahraničí, a pri zahraničnej pracovnej ceste, ktorá sa začína v zahraničí a končí sa na území Slovenskej republiky, na posúdenie rozhodujúcich časov na vznik nároku na náhrady poskytované v eurách alebo v cudzej mene sa primerane uplatnia ustanovenia odsekov 2 a 3.

§ 17
Zahraničné pracovné cesty vykonávané na základe dohôd o vzájomnej výmene zamestnancov
(1) V dohode o vzájomnej výmene zamestnancov môže zamestnávateľ, ktorý zamestnanca vysiela so zamestnávateľom, ku ktorému je zamestnanec vysielaný, dohodnúť poskytovanie bezplatného ubytovania, stravného alebo bezplatného stravovania, vreckového a náhrady cestovných výdavkov za cesty súvisiace s výkonom práce.
(2) Cestovné výdavky za cesty zo sídla zamestnávateľa, ktorý zamestnanca vysiela na pracovnú cestu, do sídla zamestnávateľa v zahraničí a späť, náhradu preukázaných výdavkov za komerčné poistenie v zahraničí, náhradu preukázaných výdavkov za povinné očkovanie a odporúčané očkovanie a náhradu výdavkov za cesty na návštevu rodiny uhrádza vysielajúci zamestnávateľ, ak sa zamestnávatelia nedohodnú inak.
(3) Slovenskému zamestnancovi vyslanému do zahraničia patrí stravné v cudzej mene podľa § 13 ods. 4 a 5.
(4) Zahraničnému zamestnancovi vyslanému do Slovenskej republiky patrí za každý kalendárny deň stravné v sume trojnásobku sumy stravného ustanoveného pre pracovné cesty na území Slovenskej republiky v časovom pásme nad 18 hodín a vreckové vo výške od 5% do 40% ustanoveného stravného. V prípade, že pracovná cesta zahraničného zamestnanca netrvá celý kalendárny deň, patrí zamestnancovi pomerná suma stravného v závislosti od dĺžky trvania pracovnej cesty v kalendárnom dni; suma stravného sa zaokrúhli na najbližší eurocent nahor.


ŠTVRTÁ ČASŤ
Náhrady pri výkone práce v zahraničí

§ 18
(1) Zamestnancovi s miestom výkonu práce dohodnutom v pracovnej zmluve v zahraničí patrí za dni cesty do miesta výkonu práce v zahraničí a späť a pri pracovných cestách v zahraničí náhrada ako pri zahraničnej pracovnej ceste; pri pracovných cestách na územie Slovenskej republiky za čas strávený na území Slovenskej republiky patria zamestnancovi náhrady ako pri pracovnej ceste.
(2) Ak zamestnanca nasledujú do miesta výkonu práce v zahraničí aj osoby, ktoré sa považujú za rodinu zamestnanca (§ 2 ods. 4), možno zamestnancovi poskytnúť za dni cesty do tohto miesta a späť náhradu preukázaných cestovných výdavkov, preukázaných ubytovacích výdavkov a preukázaných potrebných vedľajších výdavkov, ktoré vznikli týmto osobám. Nasledovaním sa rozumie aj cestovanie súčasne so zamestnancom do miesta výkonu práce v zahraničí a späť.
(3) Odseky 1 a 2 sa nevzťahujú na zamestnanca, ktorý denne dochádza zo Slovenskej republiky do miesta výkonu práce v zahraničí.

Náhrady pri výkone práce v zahraničí zamestnancovi, na ktorého sa vzťahuje osobitný predpis

§ 19
(1) Zamestnancovi s miestom výkonu práce v zahraničí, na ktorého sa vzťahuje osobitný predpis,13) ak predpokladaný čas výkonu práce v zahraničí je dlhší ako šesť kalendárnych mesiacov (ďalej len "dočasné vyslanie") za podmienok ustanovených týmto zákonom patrí náhrada
a) výdavkov spojených s pobytom manžela,
b) výdavkov spojených s pobytom detí,
c) výdavkov spojených so sťahovaním vecí,
d) výdavkov spojených s doplnením šatníka,
e) výdavkov spojených so zabezpečením vzdelávania detí zamestnanca,
f) výdavkov spojených s pôrodom, preventívnou starostlivosťou a povinným očkovaním,
g) výdavkov spojených s evakuáciou,
h) výdavkov na sociálne poistenie a starobné dôchodkové sporenie,
i) cestovných výdavkov na účel dovolenky.
(2) Zamestnancovi podľa odseku 1 sa za podmienok ustanovených týmto zákonom ďalej poskytnú plnenia
a) komerčné zdravotné pripoistenie,
b) byt so štandardným vybavením alebo iné primerané ubytovanie.
(3) Zamestnancovi podľa odseku 1 patrí za dni cesty do miesta dočasného vyslania a späť a pri pracovných cestách v zahraničí náhrada výdavkov ako pri zahraničnej pracovnej ceste. Pri pracovných cestách na územie Slovenskej republiky za čas strávený na území Slovenskej republiky patria zamestnancovi náhrady ako pri pracovnej ceste. Ak zamestnanca nasledujú do miesta dočasného vyslania aj manžel a deti zamestnanca, zamestnávateľ poskytne zamestnancovi za dni cesty do tohto miesta a späť náhradu preukázaných cestovných výdavkov, preukázaných ubytovacích výdavkov, preukázaných výdavkov za poistenie nevyhnutných liečebných nákladov v zahraničí a náhradu preukázaných potrebných vedľajších výdavkov, ktoré im vznikli. Nasledovaním sa rozumie aj cestovanie súčasne so zamestnancom do miesta dočasného vyslania a späť.
(4) Za pracovné cesty s miestom výkonu práce (§ 3) v krajine dočasného vyslania v trvaní do 6 hodín vrátane, stravné a vreckové zamestnancovi podľa odseku 1 nepatrí.
(5) Zamestnancovi podľa odseku 1, ktorý je vedúci diplomatickej misie14) na úrovni veľvyslanca, vyslanca a chargé d'affaires ad interim, patrí náhrada preukázaných cestovných výdavkov a preukázaných výdavkov za ubytovanie manžela, ak podľa štátneho protokolu prijímajúcej krajiny je žiaduce, aby sa na zahraničnej pracovnej ceste zamestnanca zúčastnil po schválení zamestnávateľom na základe písomného pozvania aj jeho manžel.
(6) Zamestnancovi podľa odseku 1 možno poskytnúť aj ďalšie náhrady podľa tohto zákona.
(7) Ak manžel zamestnanca podľa odseku 1 je počas toho istého času dočasne vyslaný na to isté miesto výkonu práce v zahraničí, plnenie podľa odseku 2 písm. b) a náhrady a plnenia poskytované na dieťa podľa odseku 1 písm. b), c), e) až g) a odseku 2 písm. a) patria za podmienok ustanovených týmto zákonom len jednému z nich.
(8) Ak zamestnávateľ vyslal zamestnanca podľa odseku 1 do miesta dočasného vyslania na nevyhnutne potrebný čas predo dňom dočasného vyslania, patria zamestnancovi za tento čas náhrady v rozsahu a za podmienok ako pri zahraničnej pracovnej ceste, ktorá sa skončí v zahraničí. Ak je nevyhnutné, aby manžel a deti cestovali súčasne so zamestnancom do miesta dočasného vyslania na nevyhnutne potrebný čas predo dňom jeho dočasného vyslania, za tento čas zamestnávateľ poskytne zamestnancovi náhradu preukázaných ubytovacích výdavkov a náhradu preukázaných výdavkov za poistenie nevyhnutných liečebných nákladov v zahraničí, ktoré im vznikli; zamestnávateľ poskytne zamestnancovi za dni cesty do tohto miesta náhradu preukázaných cestovných výdavkov, ktoré im vznikli.
(9) V prípade smrti zamestnanca, manžela a dieťaťa zamestnávateľ postupuje podľa § 27.
(10) Pri úmrtí zamestnanca podľa odseku 1 alebo pri jeho vyhlásení za mŕtveho alebo nezvestného zamestnávateľ poskytne manželovi a deťom náhradu výdavkov a plnení spojených s úmrtím zamestnanca alebo s vyhlásením zamestnanca za mŕtveho alebo nezvestného (§ 27a).

§ 20
Náhrada výdavkov spojených s pobytom manžela
(1) Zamestnancovi, ktorého manžel nasleduje do miesta dočasného vyslania, patrí náhrada výdavkov spojených s pobytom manžela mesačne vo výške 15% zo zahraničného funkčného platu určeného podľa osobitného predpisu.13) Náhrada v eurách sa zaokrúhľuje na najbližší eurocent nahor a náhrada v cudzej mene sa zaokrúhľuje na najbližšiu čiastkovú jednotku príslušnej meny prijímanú v krajine dočasného vyslania alebo v krajine, do ktorej je evakuovaný nahor. Pri výpočte náhrady v cudzej mene sa použije referenčný výmenný kurz určený a vyhlásený Európskou centrálnou bankou alebo Národnou bankou Slovenska,14a) ktorý je platný k prvému dňu v mesiaci, za ktorý mu patrí náhrada.
(2) Zamestnancovi patrí náhrada výdavkov podľa odseku 1 len za obdobie, počas ktorého sa manžel zdržiava v krajine dočasného vyslania zamestnanca alebo v krajine v zahraničí, do ktorej je evakuovaný. Náhrada sa poskytne aj za obdobie, keď manžel sprevádza zamestnanca na pracovnej ceste v zahraničí.
(3) Zamestnancovi nepatrí náhrada podľa odseku 1, ak manžel má na území Slovenskej republiky príjem zo závislej činnosti,14b) podniká alebo vykonáva inú samostatnú zárobkovú činnosť14c) okrem príjmov z prenájmu nehnuteľností a z prenájmu hnuteľných vecí, ktoré sa prenajímajú ako príslušenstvo nehnuteľnosti alebo ak manžel vykonáva uvedené činnosti v zahraničí; ak uvedené činnosti manžel začne vykonávať alebo skončí ich vykonávanie v priebehu mesiaca, zamestnancovi patrí náhrada v pomernej časti. Obmedzenie sa nevzťahuje na publicistickú činnosť a literárnu činnosť, na správu vlastného majetku, na správu majetku svojich maloletých detí, na správu majetku osoby, ktorej spôsobilosť na právne úkony bola obmedzená, alebo na správu majetku osoby, ktorá bola pozbavená spôsobilosti na právne úkony.
(4) Ak manžel uzavrie so zamestnávateľom zamestnanca pracovný pomer na kratší pracovný čas, náhrada podľa odseku 1 sa kráti úmerne k dĺžke pracovného času.
(5) Ak manžel uzavrie dohodu o práci vykonávanej mimo pracovného pomeru, náhrada podľa odseku 1 sa nekráti.

§ 21
Náhrada výdavkov spojených s pobytom dieťaťa
(1) Zamestnancovi, ktorého dieťa nasleduje do miesta dočasného vyslania, patrí náhrada výdavkov spojených s pobytom dieťaťa za každé dieťa mesačne vo výške 7,5% zo zahraničného funkčného platu určeného podľa osobitného predpisu.13) Náhrada v eurách sa zaokrúhľuje na najbližší eurocent nahor a náhrada v cudzej mene sa zaokrúhľuje na najbližšiu čiastkovú jednotku príslušnej meny prijímanú v krajine dočasného vyslania alebo v krajine, do ktorej je evakuovaný nahor. Pri výpočte náhrady v cudzej mene sa použije referenčný výmenný kurz určený a vyhlásený Európskou centrálnou bankou alebo Národnou bankou Slovenska, ktorý je platný k prvému dňu v mesiaci, za ktorý mu patrí náhrada.
(2) Zamestnancovi patrí náhrada výdavkov podľa odseku 1 len za obdobie, počas ktorého sa dieťa zdržiava v krajine dočasného vyslania zamestnanca alebo v krajine v zahraničí, do ktorej je evakuované.

§ 22
Náhrada výdavkov za sťahovanie osobných vecí
(1) Zamestnávateľ zabezpečí sťahovanie osobných vecí zamestnanca, manžela a detí zo Slovenskej republiky do miesta dočasného vyslania a späť do Slovenskej republiky alebo z miesta dočasného vyslania do iného miesta dočasného vyslania a uhradí výdavky za toto sťahovanie.
(2) Zamestnávateľ môže na základe písomnej žiadosti zamestnanca okrem zabezpečenia sťahovania a úhrady výdavkov za sťahovanie podľa odseku 1 zabezpečiť aj sťahovanie a uhradiť výdavky za sťahovanie štandardného vybavenia bytu, najviac do hmotnostného limitu 8 000 kg alebo 40 m3, ak nebolo zamestnancovi poskytnuté štandardné vybavenie bytu zamestnávateľom.
(3) Sťahovanie osobných vecí podľa odseku 1 zahŕňa náhradu výdavkov za
a) primeraný obalový materiál,
b) nakládku a vykládku,
c) prepravné náklady v závislosti od spôsobu dopravy,
d) správne poplatky spojené s prepravou,
e) poistenie prepravovaných vecí.
(4) Pri preprave uskutočňovanej lodnou prepravou zamestnávateľ hradí výdavky za 20 stopový kontajner. Pri preprave uskutočňovanej leteckou prepravou zamestnávateľ hradí výdavky za kontajner najviac do hmotnostného limitu 1 400 kg. Pri preprave cestnými motorovými vozidlami podrobnosti prepravy určí zamestnávateľ.
(5) Zamestnancovi patrí náhrada preukázaných výdavkov za poistenie celkovej hodnoty prepravovaného majetku najviac do poistnej sumy 400 eur.
(6) Zamestnávateľ môže zamestnancovi zabezpečiť dodatočné sťahovanie osobných vecí manžela a detí podľa odsekov 1 a 2 a uhradiť výdavky za toto sťahovanie v prípade, ak od dočasného vyslania zamestnanca a nasledovaním manželom a deťmi uplynie viac ako 12 mesiacov, najviac do výšky nákladov za jednorazovú prepravu.
(7) Zamestnávateľ môže zamestnancovi v odôvodnených prípadoch zabezpečiť predčasné sťahovanie osobných vecí manžela a detí podľa odsekov 1 a 2 a uhradiť výdavky za toto sťahovanie, ak nie je možné sťahovanie osobných vecí vykonať v jednom termíne so sťahovaním osobných vecí zamestnanca pri ukončení jeho dočasného vyslania.
(8) Zamestnávateľ môže určiť spôsob a ďalšie podrobnosti sťahovania podľa odsekov 1 až 3 vo vnútornom predpise.

§ 23
Náhrada výdavkov spojených s doplnením šatníka
(1) Zamestnancovi patrí pri dočasnom vyslaní jednorazová náhrada preukázaných zvýšených výdavkov spojených s doplnením jeho šatníka a obuvi. Táto náhrada sa vyplatí v eurách v sume dvojnásobku jeho funkčného platu priznaného pre dočasné vyslanie pred prepočtom platovým koeficientom14d) alebo pred prepočtom objektivizovaným platovým koeficientom.14e)
(2) Náhrada podľa odseku 1 zamestnancovi nepatrí, ak doba od prvého dňa predchádzajúceho vyslania do prvého dňa nasledujúceho vyslania je rovnaká alebo kratšia ako šesť rokov.
(3) Podrobnosti o spôsobe úhrady a preukazovaní výdavkov podľa odseku 1 určí zamestnávateľ.

§ 24
Náhrada výdavkov spojených so zabezpečením vzdelania detí zamestnanca
(1) Zamestnancovi patrí náhrada preukázaných účelne vynaložených výdavkov na školné, zápisné, skúšobné a na školské učebnice, prípadne iných porovnateľných výdavkov (ďalej len "výdavky na vzdelanie") vynaložených na zabezpečenie vzdelania zodpovedajúceho základnému vzdelaniu15) alebo strednému vzdelaniu15) jeho dieťaťa v krajine dočasného vyslania. Účelnosť vynaložených výdavkov podľa prvej vety posúdi zamestnávateľ.
(2) Ak je súčasťou základného vzdelania v krajine dočasného vyslania prípravný ročník do základnej školy, môže zamestnávateľ zamestnancovi poskytnúť náhradu preukázaných účelne vynaložených výdavkov aj na jeho absolvovanie.
(3) Zamestnancovi nepatrí náhrada ďalších výdavkov súvisiacich so zabezpečením vzdelania, napríklad za individuálnu výučbu, nepovinné predmety a pomôcky, školskú rovnošatu, stravovanie, poistné, cestovné do školy a späť, školské akcie a výlety.
(4) Náhradu výdavkov na vzdelanie zamestnávateľ poskytuje najviac do výšky základnej sumy výdavkov na vzdelanie pre jednotlivé krajiny a dieťa.
(5) Základné sumy výdavkov na vzdelanie pre jednotlivé krajiny na dieťa na jeden školský rok ustanoví opatrenie, ktoré vydá ministerstvo zahraničných vecí na obdobie troch školských rokov každé tri roky s účinnosťou od 1. júla príslušného roka; opatrenie sa vyhlási uverejnením jeho úplného znenia.6)
(6) Základné sumy výdavkov na vzdelanie podľa odseku 5 pre jednotlivé krajiny a dieťa ustanoví ministerstvo zahraničných vecí vo výške 70% z príspevku na vzdelávanie oznámeného Organizáciou Spojených národov; základná suma sa zaokrúhli na najbližšiu celú menovú jednotku nahor. Zamestnávateľ v závislosti od dostupnosti a úrovne vhodného bezplatného základného vzdelania alebo vhodného bezplatného stredného vzdelania v krajine dočasného vyslania, od celkového počtu detí jeho zamestnancov navštevujúcich základnú školu alebo strednú školu v krajine dočasného vyslania a od svojich finančných možností určí najvyššiu sumu náhrady výdavkov na vzdelanie pre jednotlivé krajiny na dieťa na jeden školský rok od 10% do 100% zo základnej sumy výdavkov na vzdelanie.
(7) Ministerstvo zahraničných vecí ustanoví opatrením základné sumy výdavkov na vzdelanie podľa odseku 5 aj pred uplynutím troch rokov, ak sa zmení príspevok na vzdelanie oznámený Organizáciou Spojených národov pre školský rok najmenej o 10%.

§ 25
Náhrada výdavkov spojených s pôrodom, preventívnou starostlivosťou a povinným očkovaním
(1) Ak zamestnankyňa neodcestuje za účelom pôrodu do Slovenskej republiky, patrí jej náhrada preukázaných výdavkov súvisiacich s pôrodom, najviac do sumy obvyklých cestovných výdavkov za cestu do Slovenskej republiky a späť. Takáto náhrada patrí aj zamestnancovi v prípade, že jeho manželka neodcestuje za účelom pôrodu do Slovenskej republiky.
(2) Zamestnancovi možno poskytnúť náhradu preukázaných výdavkov za preventívnu starostlivosť16) a povinné očkovanie dieťaťa17) do šiesteho roku veku.
(3) Tehotnej zamestnankyni možno poskytnúť náhradu preukázaných výdavkov za preventívnu starostlivosť16) počas trvania tehotenstva najdlhšie do ukončenia 36. týždňa tehotenstva. Takúto náhradu možno poskytnúť aj zamestnancovi za preventívnu starostlivosť o jeho tehotnú manželku.

§ 25a
Komerčné zdravotné pripoistenie
Zamestnávateľ je povinný uzatvoriť komerčné zdravotné pripoistenie v mene a prospech zamestnanca, manžela a dieťaťa, ktorí ho nasledujú do miesta dočasného vyslania, na účely úhrady nákladov spojených s úrazom, s chorobou, s ambulantným ošetrením vrátane predpísaných liekov, s hospitalizáciou, s nutným zubným ošetrením, s prepravou chorého a s prepravou telesných pozostatkov zamestnanca, manžela a dieťaťa. Zamestnávateľ je povinný počas celej doby dočasného vyslania zamestnanca platiť poistné na pripoistenie podľa prvej vety.

§ 26
Náhrada výdavkov spojených s evakuáciou
(1) Zamestnancovi patrí náhrada preukázaných cestovných výdavkov, preukázaných ubytovacích výdavkov a preukázaných potrebných vedľajších výdavkov súvisiacich s evakuáciou, ak zamestnávateľ rozhodne z bezpečnostných dôvodov o evakuácii.
(2) Zamestnancovi patrí počas evakuácie, najdlhšie po dobu piatich mesiacov, náhrada výdavkov a plnenia podľa tohto zákona v rozsahu a za podmienok ako počas dočasného vyslania pred evakuáciou, a to bez ohľadu na to, do akej krajiny je evakuovaný.
(3) Zamestnancovi patrí náhrada výdavkov a plnenia podľa odsekov 1 a 2, ktoré vznikli jeho manželovi a deťom.

§ 26b
Náhrada výdavkov na sociálne poistenie a starobné dôchodkové sporenie
(1) Ak manžel, ktorý nasleduje zamestnanca do miesta dočasného vyslania, nie je povinne nemocensky poistený, povinne dôchodkovo poistený alebo povinne poistený v nezamestnanosti a počas dočasného vyslania je dobrovoľne nemocensky poistenou osobou, dobrovoľne dôchodkovo poistenou osobou alebo dobrovoľne poistenou osobou v nezamestnanosti,19b) alebo ak manžel, ktorý nasleduje zamestnanca do miesta dočasného vyslania, je sporiteľom starobného dôchodkového sporenia,19ba) zamestnávateľ uhradí zamestnancovi poistné na nemocenské poistenie, poistné na starobné poistenie, poistné na invalidné poistenie, poistné do rezervného fondu solidarity, poistné na poistenie v nezamestnanosti alebo príspevok na starobné dôchodkové sporenie preukázateľne zaplatené touto osobou za obdobie dočasného vyslania zamestnanca spätne za predchádzajúci kalendárny rok. Náhrada výdavkov na sociálne poistenie a starobné dôchodkové sporenie manžela sa poskytne mesačne najviac do sumy poistného na jednotlivé druhy poistenia a príspevku na starobné dôchodkové sporenie určených z vymeriavacieho základu, ktorým je jedna dvanástina všeobecného vymeriavacieho základu,19bb) ktorý platil v kalendárnom roku, ktorý dva roky predchádza kalendárnemu roku, za ktorý sa poistné platilo.
(2) Zamestnancovi patrí náhrada výdavkov podľa odseku 1 len za obdobie, počas ktorého sa manžel zdržiava v krajine dočasného vyslania alebo v krajine, do ktorej je evakuovaný. Náhrada výdavkov podľa odseku 1 sa poskytne aj za obdobie, keď sa manžel zdržiava mimo krajiny dočasného vyslania alebo krajiny, do ktorej je evakuovaný, najdlhšie však 100 dní v kalendárnom roku. Ak sa manžel zamestnanca počas dočasného vyslania nebude zdržiavať v krajine dočasného vyslania alebo v krajine, do ktorej je evakuovaný, viac ako 100 dní, náhrada výdavkov podľa odseku 1 v kalendárnom roku zamestnancovi za príslušný kalendárny rok nepatrí. Za neprítomnosť manžela v krajine dočasného vyslania alebo v krajine, do ktorej je evakuovaný, sa nepovažuje obdobie, keď manžel sprevádza zamestnanca na pracovnej ceste.
(3) Ak manžel, ktorý nasleduje zamestnanca do miesta dočasného vyslania, začne alebo skončí nasledovanie zamestnanca v priebehu mesiaca, náhrada výdavkov podľa odseku 1 za daný mesiac patrí zamestnancovi vo výške pomernej časti zaplateného poistného na nemocenské poistenie, poistného na starobné poistenie a príspevku na starobné dôchodkové sporenie, ak je manžel sporiteľom, poistného na invalidné poistenie, poistného do rezervného fondu solidarity alebo poistného na poistenie v nezamestnanosti zodpovedajúcej počtu dní nasledovania zamestnanca v tomto mesiaci. Takto upravená náhrada sa zaokrúhľuje na najbližší eurocent nahor.
(4) Zamestnancovi náhrada výdavkov podľa odseku 1 nepatrí, ak je manžel obdobne poistený podľa predpisov krajiny dočasného vyslania.
(5) Náhrada výdavkov podľa odsekov 1 až 3 sa poskytne na základe písomnej žiadosti zamestnanca; podrobnosti o spôsobe úhrady môže zamestnávateľ určiť vo vnútornom predpise.
(6) Sociálna poisťovňa na účely odseku 1 vydáva dobrovoľne nemocensky poistenej osobe, dobrovoľne dôchodkovo poistenej osobe a osobe dobrovoľne poistenej v nezamestnanosti potvrdenie o zaplatení poistného a príspevku na starobné dôchodkové sporenie za predchádzajúci kalendárny rok.

§ 26c
Náhrada cestovných výdavkov na účel dovolenky
(1) Zamestnancovi patrí náhrada preukázaných cestovných výdavkov za cestu do Slovenskej republiky a späť do miesta dočasného vyslania na účel dovolenky, a to najmenej raz za dva roky.
(2) Zamestnancovi patrí náhrada preukázaných cestovných výdavkov za cestu podľa odseku 1, ktoré vznikli jeho manželovi a deťom.
(3) Náhradu výdavkov podľa odsekov 1 a 2 je možné poskytnúť za cestu na účel dovolenky, ktorá sa uskutoční najskôr po uplynutí šiestich mesiacov odo dňa dočasného vyslania.
(4) Ak zamestnanec je povinný v roku, v ktorom čerpá dovolenku s poskytnutou náhradou podľa odsekov 1 a 2, absolvovať lekársku prehliadku alebo ak dieťa, ktoré ho nasleduje do miesta dočasného vyslania, má v tomto roku vykonať skúšku podľa osobitného predpisu,15) zamestnanec je povinný čerpanie takejto dovolenky naplánovať tak, aby bolo možné takúto lekársku prehliadku a skúšku vykonať v termíne čerpania takejto dovolenky.
(5) Podrobnosti o poskytnutí náhrady výdavkov podľa odseku 1 môže zamestnávateľ určiť vo vnútornom predpise.

§ 27
Preprava osobných vecí
(1) Zamestnávateľ zabezpečí a uhradí v prípade smrti zamestnanca prepravu jeho osobných vecí na územie Slovenskej republiky.
(2) V prípade smrti manžela a dieťaťa zamestnávateľ zabezpečí a uhradí prepravu ich osobných vecí na územie Slovenskej republiky.

§ 27a
Náhrada výdavkov a plnení spojených s úmrtím, vyhlásením za mŕtveho alebo nezvestného
(1) Ak zamestnanec zomrie alebo je vyhlásený za mŕtveho, zamestnávateľ zabezpečí a uhradí prepravu manžela a detí na územie Slovenskej republiky. Zamestnávateľ zabezpečí sťahovanie osobných vecí manžela a detí na územie Slovenskej republiky a uhradí výdavky za toto sťahovanie (§ 22).
(2) Ak zamestnanec zomrie alebo je vyhlásený za mŕtveho, patrí manželovi a deťom, najdlhšie po dobu dvoch mesiacov, náhrada výdavkov a plnení v rozsahu a za podmienok, v akom mal na ne zamestnanec, manžel a deti nárok v deň smrti zamestnanca alebo v deň vyhlásenia zamestnanca za mŕtveho.
(3) Podľa odsekov 1 a 2 sa postupuje aj v prípade, ak je zamestnanec nezvestný po dobu dlhšiu ako 30 dní, pričom lehota podľa odseku 2 začína plynúť odo dňa, keď sa tento zamestnanec stane nezvestným na základe písomného oznámenia manžela, detí alebo inej osoby.

§ 28
Náhrada iných výdavkov
(1) Zamestnancovi možno poskytnúť náhradu preukázaných cestovných výdavkov za cestu do Slovenskej republiky a späť do miesta dočasného vyslania na účely lekárskej prehliadky, pôrodu, z dôvodu choroby alebo úrazu a účasti na pohrebe člena rodiny (§ 2 ods. 4).
(2) Zamestnancovi možno poskytnúť náhradu preukázaných cestovných výdavkov za cesty podľa odseku 1, ktoré vznikli jeho manželovi a deťom.
(3) Zamestnancovi, ktorý je dočasne vyslaný do tropických oblastí alebo inak zdravotne obťažných oblastí, patrí náhrada preukázaných výdavkov, ktoré jemu, manželovi a deťom vznikli za povinné očkovanie a za očkovanie odporúčané Svetovou zdravotníckou organizáciou alebo Úradom verejného zdravotníctva Slovenskej republiky.
(4) Zamestnancovi možno poskytnúť náhradu preukázaných cestovných výdavkov za cestu dieťaťa z miesta dočasného vyslania zamestnanca do Slovenskej republiky bezprostredne po skončení štúdia na strednej škole.15)
(5) Zamestnancovi možno poskytnúť jedenkrát ročne náhradu preukázaných cestovných výdavkov za cestu dieťaťa študujúceho na základnej škole15) alebo strednej škole15) v Slovenskej republike zo Slovenskej republiky do miesta dočasného vyslania zamestnanca a späť.
(6) Zamestnancovi možno poskytnúť náhradu za škodu, ktorá vznikla jemu, manželovi a deťom, najmä v dôsledku vojnových udalostí, vzbúr, nepokojov alebo prírodných katastrof.

§ 29
(1) Náhrada výdavkov a plnení podľa § 19 až 22, § 24 až 28, § 30, § 32a a § 33a okrem náhrad preukázaných cestovných výdavkov za cestu do Slovenskej republiky a späť z dôvodu účasti na pohrebe člena rodiny sa zamestnancovi, na ktorého sa vzťahuje osobitný predpis13) za podmienok ustanovených týmto zákonom, poskytujú aj za manžela a dieťa zamestnanca, ak majú pobyt3) na území Slovenskej republiky a ak nasledujú zamestnanca do miesta dočasného vyslania. Dieťaťom zamestnanca na účely tohto ustanovenia je vlastné dieťa, osvojené dieťa, dieťa zverené do starostlivosti nahrádzajúcej starostlivosť rodičov na základe rozhodnutia príslušného orgánu a tiež takéto dieťa manžela až do skončenia strednej školy,15) najdlhšie však do dovŕšenia 21 rokov veku, alebo zdravotne postihnuté či zdravotne ťažko postihnuté, a to bez ohľadu na jeho vek. Ak sa zamestnankyni alebo manželke zamestnanca narodí v krajine dočasného vyslania dieťa, toto dieťa je vyslaným dieťaťom zamestnanca odo dňa jeho narodenia.
(2) Zamestnancovi sa náhrada výdavkov podľa § 22, § 25, § 26, § 26c, § 27 až 28, § 31 a 33a poskytne v mene, v ktorej boli výdavky uhradené. Po dohode so zamestnancom možno náhradu poskytnúť aj v inej mene. Na prepočet eura na cudziu menu a naopak sa použije referenčný výmenný kurz určený a vyhlásený Európskou centrálnou bankou alebo Národnou bankou Slovenska, ktorý je platný k prvému dňu v mesiaci, v ktorom boli výdavky uhradené. Na prepočet cudzej meny na inú cudziu menu sa použije referenčný výmenný kurz určený a vyhlásený Európskou centrálnou bankou alebo Národnou bankou Slovenska, ktorý je platný k prvému dňu v mesiaci, v ktorom boli výdavky uhradené; suma náhrad sa určí prepočtom hodnoty náhrad v eurách na dohodnutú cudziu menu.
(3) Zamestnanec je povinný najneskôr do 50 kalendárnych dní odo dňa príchodu do miesta dočasného vyslania alebo odo dňa skončenia pracovnej cesty v zahraničí doručiť zamestnávateľovi písomné doklady potrebné na vyúčtovanie náhrad a plnení; lehoty na vyúčtovanie náhrad ustanovené v § 36 ods. 7 sa v tomto prípade nepoužijú. Zamestnávateľ určí lehotu na doručenie písomných dokladov pre jednotlivé krajiny vo vnútornom predpise.
(4) Zamestnávateľ je povinný najneskôr do 50 kalendárnych dní odo dňa doručenia písomných dokladov podľa odseku 3 vykonať vyúčtovanie náhrad a plnení a uspokojiť nároky zamestnanca; lehoty na vyúčtovanie náhrad ustanovené v§ 36 ods. 8 sa v tomto prípade nepoužijú. Zamestnávateľ určí lehotu na vyúčtovanie náhrad a plnení a na uspokojenie nárokov zamestnanca pre jednotlivé krajiny vo vnútornom predpise.
(5) Zamestnanec je povinný najneskôr do 15 pracovných dní odo dňa príchodu do miesta výkonu práce na území Slovenskej republiky predložiť zamestnávateľovi písomné doklady potrebné na vyúčtovanie náhrad; lehoty na vyúčtovanie náhrad ustanovené v § 36 ods. 7 sa v tomto prípade nepoužijú.
(6) Zamestnávateľ je povinný do 15 pracovných dní odo dňa predloženia písomných dokladov podľa odseku 5 vykonať vyúčtovanie náhrad a uspokojiť nároky zamestnanca; lehoty na vyúčtovanie náhrad ustanovené v § 36 ods. 8 sa v tomto prípade nepoužijú.

§ 30
Poskytnutie bytu so štandardným vybavením alebo primeraného ubytovania
(1) Zamestnávateľ zabezpečí zamestnancovi primeraný byt so štandardným vybavením alebo dočasne primerané ubytovanie pre neho, manžela a deti. Spôsob zabezpečenia a primeranosť bytu alebo dočasného ubytovania určí zamestnávateľ.
(2) Rozsah štandardného vybavenia bytu ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo zahraničných vecí. Ak bolo zamestnancovi poskytnuté štandardné vybavenie bytu zamestnávateľom, náhrada výdavkov spojených so sťahovaním štandardného vybavenia bytu (§ 22 ods. 2) od zamestnávateľa mu nepatrí.
(3) Zamestnancovi môže byť poskytnuté nadštandardné vybavenie bytu za úhradu.

§ 31
Náhrada časti výdavkov za služby spojené s užívaním bytu
Zamestnancovi, ktorý vykonáva prácu v tropických oblastiach alebo inak zdravotne obťažných oblastiach, môže zamestnávateľ poskytnúť náhradu časti výdavkov za elektrickú energiu, vykurovanie, chladenie, vodu, plyn a iných výdavkov spojených s užívaním bytu.

§ 32
Ďalšie podrobnosti poskytovania náhrad a plnení podľa § 20 až 28 a § 31 môže ustanoviť všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo zahraničných vecí.

§ 32a
(1) Zamestnancovi s miestom výkonu práce dohodnutom v pracovnej zmluve v zahraničí, na ktorého sa vzťahuje osobitný predpis,13) ak predpokladaný čas výkonu práce v zahraničí je dlhší ako šesť kalendárnych mesiacov a zamestnávateľom zamestnanca je príspevková organizácia štátu, ktorej objem výdavkov na mzdy, platy, služobné príjmy a ostatné osobné vyrovnania je vyšší ako príspevok z rozpočtu zriaďovateľa, patrí náhrada výdavkov a plnenia podľa § 19 až 32.
(2) Zamestnancovi podľa odseku 1 patrí náhrada výdavkov spojených s pobytom manžela vo výške 15% zo mzdy, náhrada výdavkov spojených s pobytom dieťaťa vo výške 7,5% zo mzdy a náhrada výdavkov spojených s doplnením šatníka v sume dvojnásobku mzdy v eurách alebo v cudzej mene. Náhrada v eurách sa zaokrúhľuje na najbližší eurocent nahor a náhrada v cudzej mene sa zaokrúhľuje na najbližšiu čiastkovú jednotku príslušnej meny prijímanú v krajine dočasného vyslania alebo v krajine, do ktorej je evakuovaný, nahor. Pri výpočte náhrady v cudzej mene sa použije referenčný výmenný kurz určený a vyhlásený Európskou centrálnou bankou alebo Národnou bankou Slovenska, ktorý je platný k prvému dňu v mesiaci, za ktorý mu patrí náhrada.
(3) Ustanovenia odsekov 1 a 2 neplatia, ak ide o zamestnanca, ktorého predpokladaný čas výkonu práce v zahraničí je kratší ako šesť kalendárnych mesiacov; za tento čas zamestnancovi patria cestovné náhrady ako pri zahraničnej pracovnej ceste.

§ 32b
Na zamestnanca s miestom výkonu práce v zahraničí, na ktorého sa vzťahuje osobitný predpis,13) ktorého zamestnávateľ nevysiela do miesta dočasného vyslania zo Slovenskej republiky alebo ktorému zamestnávateľ nezabezpečuje vyslanie, sa ustanovenia § 19 až 32a nevzťahujú.

§ 33
Na zamestnanca, ktorý je vyslaný mimo územia Slovenskej republiky podľa osobitného predpisu19ca) na účely humanitárnej pomoci, mierovej pozorovateľskej misie, vojenskej operácie alebo v rámci plnenia záväzku z medzinárodnej zmluvy o spoločnej obrane proti napadnutiu, sa nevzťahujú ustanovenia § 19 až 32 okrem poskytovania náhrad výdavkov pri pracovných cestách v zahraničí (§ 19 ods. 3 a 4). Ak v mieste vyslania nie je zdravotná starostlivosť zabezpečená iným spôsobom, patrí zamestnancovi náhrada liečebných výdavkov za nevyhnutnú a neodkladnú zdravotnú starostlivosť poskytnutú v zahraničí.

§ 33a
(1) Na zamestnanca, na ktorého sa vzťahuje osobitný predpis13) a ktorý vykonáva výchovno-vzdelávaciu činnosť v Európskej škole v zahraničí,19d) sa nevzťahujú ustanovenia § 19 až 32a okrem poskytovania náhrad výdavkov podľa § 19 ods. 3 a 4, § 22 ods. 1, § 22 ods. 3 písm. a) až c), § 26 a § 27.
(2) Zamestnancovi podľa odseku 1 ďalej patrí náhrada preukázaných výdavkov za komerčné poistenie v zahraničí podľa § 11; náhrada patrí zamestnancovi aj za poistenie manžela a dieťaťa.
(3) Zamestnancovi podľa odseku 1 možno poskytnúť náhradu
a) preukázaných cestovných výdavkov, ktoré vznikli jeho manželovi a deťom z dôvodu ich nasledovania zamestnanca do miesta dočasného vyslania,
b) preukázaných cestovných výdavkov za cestu do Slovenskej republiky a späť z dôvodu účasti na pohrebe člena rodiny podľa § 28 ods. 1 a 2.
(4) Manželovi a dieťaťu zamestnanca podľa odseku 1 možno poskytnúť náhradu výdavkov spojených s úmrtím zamestnanca alebo s vyhlásením zamestnanca za mŕtveho alebo nezvestného (§ 27a).

Náhrady pri výkone práce v zahraničí zamestnancovi, ktorý je vyslaný na výkon práce v aktivite krízového manažmentu mimo územia Slovenskej republiky

§ 33b
(1) Na zamestnanca, na ktorého sa vzťahuje osobitný predpis,13) ktorý je vyslaný na výkon práce v aktivite krízového manažmentu mimo územia Slovenskej republiky podľa osobitného predpisu,19da) ak predpokladaný čas tohto vyslania je dlhší ako šesť kalendárnych mesiacov (ďalej len "zamestnanec vyslaný na výkon práce v aktivite krízového manažmentu"), sa ustanovenia § 19 až 32b nevzťahujú.
(2) Zamestnancovi vyslanému na výkon práce v aktivite krízového manažmentu za podmienok ustanovených týmto zákonom patrí náhrada
a) výdavkov za povinné očkovanie a odporúčané očkovanie,
b) výdavkov spojených so sťahovaním osobných vecí,
c) výdavkov spojených s doplnením šatníka,
d) výdavkov spojených s evakuáciou,
e) cestovných výdavkov na účel dovolenky.
(3) Zamestnancovi vyslanému na výkon práce v aktivite krízového manažmentu sa za podmienok ustanovených týmto zákonom ďalej poskytnú plnenia
a) komerčné zdravotné pripoistenie,
b) primerané ubytovanie.
(4) Zamestnancovi vyslanému na výkon práce v aktivite krízového manažmentu patrí za dni cesty do miesta vyslania a späť a pri pracovných cestách v zahraničí náhrada ako pri zahraničnej pracovnej ceste. Pri pracovných cestách na územie Slovenskej republiky za čas strávený na území Slovenskej republiky patria zamestnancovi vyslanému na výkon práce v aktivite krízového manažmentu náhrady ako pri pracovnej ceste.
(5) Za pracovné cesty s miestom výkonu práce (§ 3) v krajine vyslania v trvaní do šiestich hodín vrátane stravné a vreckové zamestnancovi vyslanému na výkon práce v aktivite krízového manažmentu nepatria.
(6) Zamestnancovi vyslanému na výkon práce v aktivite krízového manažmentu, ktorého zamestnávateľ vyslal na nevyhnutne potrebný čas do miesta aktivity krízového manažmentu pred dňom vyslania, patria za tento čas náhrady v rozsahu a za podmienok ako pri zahraničnej pracovnej ceste, ktorá sa skončí v zahraničí.
(7) Zamestnancovi vyslanému na výkon práce v aktivite krízového manažmentu možno poskytnúť aj náhradu iných výdavkov podľa § 33j.
(8) Zamestnávateľ zabezpečí a uhradí v prípade smrti zamestnanca vyslaného na výkon práce v aktivite krízového manažmentu prepravu jeho osobných vecí na územie Slovenskej republiky.
(9) Zamestnancovi vyslanému na výkon práce v aktivite krízového manažmentu nepatria náhrady a plnenia podľa tohto zákona, ktoré mu preukázateľne poskytlo velenie aktivity krízového manažmentu.19db)

§ 33c
Náhrada výdavkov za povinné očkovanie a odporúčané očkovanie
Zamestnancovi vyslanému na výkon práce v aktivite krízového manažmentu do tropických oblastí alebo inak zdravotne obťažných oblastí patrí náhrada preukázaných výdavkov, ktoré mu vznikli za povinné očkovanie a za očkovanie odporúčané Svetovou zdravotníckou organizáciou alebo Úradom verejného zdravotníctva Slovenskej republiky.

§ 33d
Náhrada výdavkov spojených so sťahovaním osobných vecí
(1) Zamestnávateľ zabezpečí sťahovanie osobných vecí zamestnanca vyslaného na výkon práce v aktivite krízového manažmentu zo Slovenskej republiky do miesta vyslania a späť do Slovenskej republiky alebo z miesta vyslania do iného miesta vyslania a uhradí výdavky spojené s týmto sťahovaním.
(2) Náhrada výdavkov spojených so sťahovaním osobných vecí zahŕňa náhradu výdavkov za
a) primeraný obalový materiál,
b) nakládku a vykládku,
c) prepravné náklady v závislosti od spôsobu dopravy,
d) správne poplatky spojené s prepravou,
e) poistenie prepravovaných vecí.
(3) Pri preprave uskutočňovanej lodnou prepravou zamestnávateľ uhradí výdavky za 20 stopový kontajner. Pri preprave uskutočňovanej leteckou prepravou zamestnávateľ uhradí výdavky za kontajner najviac do hmotnostného limitu 500 kg. Pri preprave cestným motorovým vozidlom podrobnosti prepravy určí zamestnávateľ.
(4) Zamestnancovi vyslanému na výkon práce v aktivite krízového manažmentu patrí náhrada preukázaných výdavkov za poistenie celkovej hodnoty prepravovaných osobných vecí najviac do poistnej sumy 300 eur.
(5) Zamestnávateľ môže určiť spôsob a ďalšie podrobnosti sťahovania osobných vecí podľa odsekov 1 a 2 vo vnútornom predpise.

§ 33e
Náhrada výdavkov spojených s doplnením šatníka
(1) Zamestnancovi vyslanému na výkon práce v aktivite krízového manažmentu patrí jednorazová náhrada preukázaných zvýšených výdavkov spojených s doplnením jeho šatníka a obuvi. Táto náhrada sa vyplatí v eurách najviac v sume 50% funkčného platu priznaného zamestnancovi pre vyslanie do aktivity krízového manažmentu pred prepočtom platovým koeficientom alebo pred prepočtom objektivizovaným platovým koeficientom.
(2) Náhrada výdavkov spojených s doplnením šatníka zamestnancovi vyslanému na výkon práce v aktivite krízového manažmentu nepatrí, ak čas od prvého dňa predchádzajúceho vyslania do prvého dňa nasledujúceho vyslania je rovnaký alebo kratší ako dva roky.
(3) Podrobnosti o spôsobe úhrady a preukazovaní výdavkov spojených s doplnením šatníka určí zamestnávateľ.

§ 33f
Náhrada výdavkov spojených s evakuáciou
(1) Zamestnancovi vyslanému na výkon práce v aktivite krízového manažmentu patrí náhrada preukázaných cestovných výdavkov, preukázaných ubytovacích výdavkov a preukázaných potrebných vedľajších výdavkov súvisiacich s evakuáciou, ak zamestnávateľ rozhodne z bezpečnostných dôvodov o evakuácii.
(2) Zamestnancovi vyslanému na výkon práce v aktivite krízového manažmentu patrí počas evakuácie náhrada výdavkov a plnenia podľa tohto zákona v rozsahu a za podmienok ako počas vyslania na výkon práce v aktivite krízového manažmentu pred evakuáciou, a to bez ohľadu na to, do akej krajiny je evakuovaný. Ak evakuácia trvá viac ako dva mesiace, zamestnávateľ ukončí vyslanie zamestnanca vyslaného na výkon práce v aktivite krízového manažmentu, ak medzinárodná zmluva neustanovuje inak.

§ 33g
Náhrada cestovných výdavkov na účel dovolenky
(1) Zamestnancovi vyslanému na výkon práce v aktivite krízového manažmentu patrí náhrada preukázaných cestovných výdavkov na účel dovolenky za cestu do Slovenskej republiky a späť do miesta vyslania, a to jedenkrát za vyslanie, ak čas vyslania je najmenej 12 mesiacov a ak sa cesta uskutoční najskôr po uplynutí deviatich mesiacov odo dňa vyslania.
(2) Ak zamestnanec vyslaný na výkon práce v aktivite krízového manažmentu je povinný v roku, v ktorom čerpá dovolenku s poskytnutou náhradou podľa odseku 1, absolvovať lekársku prehliadku, zamestnanec je povinný čerpanie takejto dovolenky naplánovať tak, aby bolo možné takúto lekársku prehliadku vykonať v termíne čerpania takejto dovolenky.
(3) Podrobnosti o poskytnutí náhrady cestovných výdavkov na účel dovolenky môže zamestnávateľ určiť vo vnútornom predpise.

§ 33h
Komerčné zdravotné pripoistenie
Zamestnávateľ je povinný uzatvoriť komerčné zdravotné pripoistenie v mene a prospech zamestnanca vyslaného na výkon práce v aktivite krízového manažmentu na účely úhrady nákladov spojených s úrazom, chorobou, ambulantným ošetrením vrátane predpísaných liekov, hospitalizáciou, nutným zubným ošetrením, prepravou chorého a prepravou telesných pozostatkov zamestnanca. Zamestnávateľ je povinný počas celej doby vyslania platiť poistné na pripoistenie podľa prvej vety.

§ 33i
Poskytnutie primeraného ubytovania
Zamestnávateľ zabezpečí a uhradí zamestnancovi vyslanému na výkon práce v aktivite krízového manažmentu primerané ubytovanie, pričom zohľadní požiadavky velenia aktivity krízového manažmentu. Spôsob zabezpečenia a primeranosť ubytovania určí zamestnávateľ.

§ 33j
Náhrada iných výdavkov
(1) Zamestnancovi vyslanému na výkon práce v aktivite krízového manažmentu možno poskytnúť náhradu preukázaných cestovných výdavkov za cestu do Slovenskej republiky a späť do miesta vyslania na účely lekárskej prehliadky, z dôvodu choroby alebo úrazu a účasti na pohrebe člena rodiny (§ 2 ods. 4).
(2) Zamestnancovi vyslanému na výkon práce v aktivite krízového manažmentu možno poskytnúť náhradu za škodu, ktorá mu vznikla najmä v dôsledku vojnových udalostí, vzbúr, nepokojov alebo prírodných katastrof.

§ 33k
(1) Zamestnancovi vyslanému na výkon práce v aktivite krízového manažmentu sa náhrada výdavkov podľa § 33c a 33d, § 33f a 33g a § 33j poskytne v mene, v ktorej boli výdavky uhradené. Po dohode so zamestnancom vyslaným na výkon práce v aktivite krízového manažmentu možno náhradu poskytnúť aj v inej mene. Na prepočet eura na cudziu menu a naopak sa použije referenčný výmenný kurz určený a vyhlásený Európskou centrálnou bankou alebo Národnou bankou Slovenska, ktorý je platný k prvému dňu v mesiaci, v ktorom boli výdavky uhradené. Na prepočet cudzej meny na inú cudziu menu sa použije referenčný výmenný kurz určený a vyhlásený Európskou centrálnou bankou alebo Národnou bankou Slovenska, ktorý je platný k prvému dňu v mesiaci, v ktorom boli výdavky uhradené; suma náhrad sa určí prepočtom hodnoty náhrad v eurách na dohodnutú cudziu menu.
(2) Zamestnanec vyslaný na výkon práce v aktivite krízového manažmentu je povinný najneskôr do 50 kalendárnych dní odo dňa príchodu do miesta vyslania alebo odo dňa skončenia pracovnej cesty v zahraničí doručiť zamestnávateľovi písomné doklady potrebné na vyúčtovanie náhrad a plnení; lehoty na vyúčtovanie náhrad ustanovené v § 36 ods. 7 sa v tomto prípade nepoužijú. Zamestnávateľ určí lehotu na doručenie písomných dokladov pre jednotlivé krajiny vo vnútornom predpise.
(3) Zamestnávateľ je povinný najneskôr do 50 kalendárnych dní odo dňa doručenia písomných dokladov podľa odseku 2 vykonať vyúčtovanie náhrad a plnení a uspokojiť nároky zamestnanca vyslaného na výkon práce v aktivite krízového manažmentu; lehoty na vyúčtovanie náhrad ustanovené v § 36 ods. 8 sa v tomto prípade nepoužijú. Zamestnávateľ určí lehotu na vyúčtovanie náhrad a plnení a na uspokojenie nárokov zamestnanca vyslaného na výkon práce v aktivite krízového manažmentu pre jednotlivé krajiny vo vnútornom predpise.
(4) Zamestnanec vyslaný na výkon práce v aktivite krízového manažmentu je povinný najneskôr do 15 pracovných dní odo dňa skončenia vyslania predložiť zamestnávateľovi písomné doklady potrebné na vyúčtovanie náhrad a vrátiť nevyúčtovaný preddavok; lehoty na vyúčtovanie náhrad ustanovené v § 36 ods. 7 sa v tomto prípade nepoužijú.
(5) Zamestnávateľ je povinný do 15 pracovných dní odo dňa predloženia písomných dokladov podľa odseku 4 vykonať vyúčtovanie náhrad a uspokojiť nároky zamestnanca vyslaného na výkon práce v aktivite krízového manažmentu; lehoty na vyúčtovanie náhrad ustanovené v § 36 ods. 8 sa v tomto prípade nepoužijú.

§ 33l
Ak miesto vyslania na výkon práce v aktivite krízového manažmentu je v krajine, v ktorej sa zamestnanec vyslaný na výkon práce v aktivite krízového manažmentu trvale zdržiava, ustanovenia § 33b až 33k sa na tohto zamestnanca nevzťahujú.


PIATA ČASŤ
Spoločné ustanovenia

§ 34
Náhrady podľa tohto zákona možno paušalizovať. Pri výpočte paušálnej sumy zamestnávateľ vychádza z priemerných podmienok rozhodujúcich na poskytovanie náhrad zamestnancovi alebo skupine zamestnancov. Ak sa zmenia podmienky, za ktorých sa paušálna suma určila, je zamestnávateľ povinný túto sumu preskúmať a upraviť. Pri výpočte paušálnej sumy je zamestnávateľ povinný prihliadať na zákonné nároky zamestnanca, ako aj na jeho oprávnené záujmy.

§ 35
(1) Ak tento zákon požaduje preukázanie výdavkov a zamestnanec ich nepreukáže, môže mu zamestnávateľ poskytnúť náhrady v ním uznanej sume s prihliadnutím na určené podmienky pracovnej cesty (§ 3).
(2) Náhrada cestovných výdavkov za miestnu pravidelnú verejnú dopravu patrí zamestnancovi v preukázanej sume (§ 4) alebo v paušálnej sume určenej zamestnávateľom (§ 34), alebo v sume určenej zamestnávateľom podľa ceny cestovného lístka, ktorá platila v čase uskutočnenia pracovnej cesty.
(3) Cestovné výdavky a potrebné vedľajšie výdavky, ktoré zamestnancovi vznikli pred a po dobe dohodnutého prerušenia pracovnej cesty z dôvodov na strane zamestnanca (§ 3 ods. 2), patria zamestnancovi vo výške, ktorá by mu patrila v prípade, ak by k prerušeniu pracovnej cesty nedošlo; § 7 a 15 zákona nie sú v tomto prípade dotknuté. Na vznik nároku na stravné a vreckové je rozhodujúci čas od nástupu na pracovnú cestu do prerušenia pracovnej cesty a čas pokračovania pracovnej cesty do skončenia pracovnej cesty.
(4) Ubytovacie výdavky, ktoré zamestnancovi vznikli po dobu dohodnutého prerušenia pracovnej cesty z dôvodov na strane zamestnanca (§ 3 ods. 2) zamestnancovi nepatria, aj keď si zamestnanec musel po túto dobu s ohľadom na podmienky pracovnej cesty alebo podmienky ubytovacieho zariadenia ubytovanie zachovať.
(5) Po dobu prerušenia pracovnej cesty z dôvodu návštevy rodiny [ § 4 ods. 1 písm. e), § 12] patrí zamestnancovi náhrada preukázaných výdavkov za ubytovanie len v prípade, ak si zamestnanec ubytovanie počas tejto doby musel vzhľadom na podmienky pracovnej cesty a podmienky ubytovacieho zariadenia zachovať.

§ 35a
Zamestnanec je povinný bez zbytočného odkladu oznámiť zamestnávateľovi zmenu skutočností, ktoré sú rozhodné pre poskytovanie náhrad.

§ 36
Preddavky na náhrady a vyúčtovanie náhrad
(1) Zamestnávateľ je povinný poskytnúť zamestnancovi preddavok na náhrady podľa tohto zákona do sumy predpokladaných náhrad (ďalej len "preddavok") pri vyslaní na zahraničnú pracovnú cestu a pri vyslaní do štátu Európskej únie. Zamestnávateľ je povinný poskytnúť zamestnancovi preddavok pri inej skutočnosti zakladajúcej nárok na náhrady iba na žiadosť zamestnanca.
(2) Preddavok alebo jeho časť môže zamestnávateľ po dohode so zamestnancom poskytnúť aj
a) formou cestovného šeku,
b) zapožičaním platobnej bankovej karty zamestnávateľa alebo medzinárodnej platobnej bankovej karty zamestnávateľa,
c) prevodom na účet zamestnanca vedený v banke alebo pobočke zahraničnej banky v eurách alebo prevodom na účet zamestnanca vedený v banke alebo pobočke zahraničnej banky v cudzej mene.
(3) Zamestnávateľ môže v prípade potreby poskytnúť preddavok jedným rozhodnutím
a) pre viacerých zamestnancov,
b) na viacero pracovných ciest zamestnanca.
(4) Zamestnávateľ je povinný poskytnúť zamestnancovi pri vyslaní na zahraničnú pracovnú cestu do členského štátu eurozóny alebo do tretieho štátu a pri vyslaní do štátu Európskej únie, ktorý je členským štátom eurozóny, preddavok v eurách v rozsahu a v sume podľa času trvania a podmienok zahraničnej pracovnej cesty a času a podmienok vyslania do štátu Európskej únie. V cudzej mene môže zamestnávateľ poskytnúť preddavok alebo jeho časť iba po dohode so zamestnancom pred zahraničnou pracovnou cestu do členského štátu eurozóny alebo do tretieho štátu a pred vyslaním do štátu Európskej únie, ktorý je členským štátom eurozóny.
(5) Zamestnávateľ je povinný poskytnúť zamestnancovi pri vyslaní na zahraničnú pracovnú cestu do štátu, ktorý nie je členským štátom eurozóny alebo tretím štátom, a pri vyslaní do štátu Európskej únie, ktorý nie je členským štátom eurozóny, preddavok v cudzej mene v rozsahu a v sume podľa času trvania a podmienok zahraničnej pracovnej cesty a času a podmienok vyslania do štátu Európskej únie. V eurách môže zamestnávateľ poskytnúť preddavok alebo jeho časť, iba ak banka alebo pobočka zahraničnej banky19e) alebo zmenáreň20) príslušnú cudziu menu nevydáva alebo po dohode so zamestnancom pred zahraničnou pracovnou cestou do štátu, ktorý nie je členským štátom eurozóny alebo tretím štátom, a pred vyslaním do štátu Európskej únie, ktorý nie je členským štátom eurozóny.
(6) Preddavok na stravné zamestnávateľ poskytuje v mene ustanovenej pre jednotlivé krajiny opatrením ministerstva financií. Zamestnávateľ sa v prípade potreby môže so zamestnancom dohodnúť na poskytnutí preddavku na stravné v inej mene, ako je mena ustanovená pre jednotlivú krajinu opatrením ministerstva financií. Pri vyúčtovaní náhrad sa pri prepočte sumy stravného ustanoveného v eurách na cudziu menu a naopak použije referenčný výmenný kurz určený a vyhlásený Európskou centrálnou bankou alebo Národnou bankou Slovenska, ktorý je platný k prvému dňu v mesiaci, v ktorom sa zahraničná pracovná cesta alebo iná skutočnosť zakladajúca nárok na stravné začala. Pri vyúčtovaní náhrad sa pri prepočte sumy stravného ustanoveného v cudzej mene na inú cudziu menu použije referenčný výmenný kurz určený a vyhlásený Európskou centrálnou bankou alebo Národnou bankou Slovenska, ktorý je platný k prvému dňu v mesiaci, v ktorom sa zahraničná pracovná cesta alebo iná skutočnosť zakladajúca nárok na stravné začala; suma stravného sa určí prepočtom hodnoty stravného v eurách na dohodnutú cudziu menu.
(7) Zamestnanec je povinný do desiatich pracovných dní odo dňa skočenia pracovnej cesty alebo inej skutočnosti zakladajúcej nárok na náhrady podľa tohto zákona predložiť zamestnávateľovi písomné doklady potrebné na vyúčtovanie náhrad a vrátiť nevyúčtovaný preddavok, ak nie je v kolektívnej zmluve, alebo v písomnej dohode so zamestnancom dohodnutá, alebo vo vnútornom predpise zamestnávateľa určená dlhšia doba, najdlhšie však do konca kalendárneho mesiaca nasledujúceho po kalendárnom mesiaci, v ktorom bola pracovná cesta alebo iná skutočnosť zakladajúca nárok na náhrady skončená.
(8) Zamestnávateľ je povinný do desiatich pracovných dní odo dňa predloženia písomných dokladov vykonať vyúčtovanie pracovnej cesty alebo inej skutočnosti zakladajúcej nárok na náhrady podľa tohto zákona a uspokojiť nároky zamestnanca, ak nie je v kolektívnej zmluve, alebo v písomnej dohode so zamestnancom dohodnutá, alebo vo vnútornom predpise zamestnávateľa určená dlhšia doba, najdlhšie však do konca kalendárneho mesiaca nasledujúceho po kalendárnom mesiaci, v ktorom boli predložené písomné doklady.
(9) Sumu, o ktorú bol poskytnutý preddavok v eurách pri pracovnej ceste alebo pri inej skutočnosti zakladajúcej nárok na náhrady podľa tohto zákona vyšší, ako je celkový nárok zamestnanca (ďalej len "preplatok v eurách"), vracia zamestnanec zamestnávateľovi v eurách; po dohode so zamestnávateľom môže zamestnanec pri vyslaní na zahraničnú pracovnú cestu a pri vyslaní do štátu Európskej únie preplatok v eurách alebo jeho časť vrátiť v cudzej mene.
(10) Sumu, o ktorú bol poskytnutý preddavok v eurách pri pracovnej ceste alebo pri inej skutočnosti zakladajúcej nárok na náhrady podľa tohto zákona nižší, ako je celkový nárok zamestnanca (ďalej len "nedoplatok v eurách"), poskytuje zamestnávateľ zamestnancovi v eurách; po dohode so zamestnancom môže zamestnávateľ pri zahraničnej pracovnej ceste alebo pri vyslaní do štátu Európskej únie nedoplatok v eurách alebo jeho časť poskytnúť v cudzej mene.
(11) Sumu, o ktorú bol poskytnutý preddavok v cudzej mene pri zahraničnej pracovnej ceste alebo pri inej skutočnosti zakladajúcej nárok na náhrady podľa tohto zákona vyšší, ako je celkový nárok zamestnanca (ďalej len "preplatok v cudzej mene"), vracia zamestnanec zamestnávateľovi v cudzej mene, v ktorej mu zamestnávateľ poskytol preddavok; po dohode so zamestnávateľom môže zamestnanec preplatok v cudzej mene alebo jeho časť vrátiť v inej cudzej mene alebo v eurách.
(12) Sumu, o ktorú bol poskytnutý preddavok v cudzej mene pri zahraničnej pracovnej ceste alebo pri inej skutočnosti zakladajúcej nárok na náhrady podľa tohto zákona nižší, ako je celkový nárok zamestnanca (ďalej len "nedoplatok v cudzej mene"), poskytuje zamestnávateľ zamestnancovi v cudzej mene, v ktorej mu zamestnávateľ poskytol preddavok; po dohode so zamestnancom môže zamestnávateľ nedoplatok v cudzej mene alebo jeho časť poskytnúť v inej cudzej mene alebo v eurách.
(13) Pri vyúčtovaní pracovnej cesty alebo inej skutočnosti zakladajúcej nárok na náhrady podľa tohto zákona zamestnávateľ v prípade potreby zaokrúhľuje
a) celkový nárok zamestnanca v eurách bez poskytnutého preddavku na najbližší eurocent nahor,
b) celkový nárok zamestnanca v cudzej mene bez poskytnutého preddavku na najbližšiu celú menovú jednotku bežne prijímanú alebo vydávanú bankami alebo pobočkami zahraničných bánk, alebo zmenárňou nahor,
c) preplatok v eurách alebo jeho časť v eurách na najbližší eurocent nadol,
d) preplatok v cudzej mene alebo jeho časť v cudzej mene na najbližšiu celú menovú jednotku bežne prijímanú alebo vydávanú bankami alebo pobočkami zahraničných bánk alebo zmenárňou nadol,
e) nedoplatok v eurách alebo jeho časť v eurách na najbližší eurocent nahor,
f) nedoplatok v cudzej mene alebo jeho časť v cudzej mene na najbližšiu celú menovú jednotku bežne prijímanú alebo vydávanú bankami alebo pobočkami zahraničných bánk alebo zmenárňou nahor.

§ 36a
Splatnosť náhrad
Náhrady poskytované podľa tohto zákona sú splatné v lehote podľa § 36 ods. 8. Ak má zamestnávateľ z dôvodu neprítomnosti zamestnanca na pracovisku zamestnávateľa znemožnené v lehote splatnosti poskytnúť náhrady v cudzej mene, poskytne ich v lehote splatnosti v eurách.

§ 37
Čas, ktorý na pracovnej ceste spadá do pracovného času zamestnanca, strávený bez jeho zavinenia inak ako plnením pracovných úloh, sa na účely tohto zákona považuje za výkon práce.

§ 37a
Za zamestnanca sa na účely štvrtej časti považuje aj sudca a prokurátor podľa osobitného predpisu.21)


ŠIESTA ČASŤ
Prechodné a záverečné ustanovenia

§ 38
(1) Ministerstvo bude pri ustanovení súm stravného (§ 5 ods. 2) vychádzať zo súm stravného platných bezprostredne pred dňom účinnosti tohto zákona a z údajov štatistického úradu o indexe cien jedál a nealkoholických nápojov v reštauračnom stravovaní.
(2) Ministerstvo bude pri ustanovení súm základných náhrad (§ 7 ods. 2) vychádzať zo súm základných sadzieb náhrad platných bezprostredne pred dňom účinnosti tohto zákona a z údajov štatistického úradu o indexe cien položiek spojených s nákupom a prevádzkou motorových vozidiel.
(3) Ministerstvo financií vydá opatrenie, ktorým sa ustanovia základné sadzby stravného v cudzej mene podľa § 13 ods. 2 a 3 tak, aby nadobudlo účinnosť spolu s týmto zákonom. Opatrenie sa vyhlási uverejnením jeho úplného znenia.6)

§ 38a
(1) Zamestnancovi, ktorému už bola poskytnutá jednorazová náhrada preukázaných zvýšených výdavkov spojených s doplnením šatníka a obuvi podľa doterajších predpisov, jednorazová náhrada preukázaných zvýšených výdavkov spojených s doplnením šatníka a obuvi podľa § 23 pri ďalších dočasných vyslaniach nepatrí.
(2) Miera krátenia stravného pri zahraničnej pracovnej ceste dohodnutá podľa § 13 ods. 6 pred 1. aprílom 2005 sa upraví podľa tohto zákona.

§ 38b
Náhrady poskytované podľa tohto zákona v slovenských korunách dohodnuté v kolektívnej zmluve, v pracovnej zmluve alebo v inej písomnej dohode so zamestnancom alebo určené vo vnútornom predpise sa po prepočte konverzným kurzom považujú za náhrady poskytované v eurách. Jednotlivé náhrady sa zaokrúhlia na najbližší eurocent nahor.

§ 38c
(1) Pri prvom zvýšení súm stravného (§ 8) bude ministerstvo vychádzať z platných súm stravného a z údajov štatistického úradu o indexe cien jedál a nealkoholických nápojov v reštauračnom stravovaní; za základňu sa považuje príslušný kalendárny mesiac, podľa ktorého bola naposledy opatrením upravená suma stravného a jej hodnota je 100%.
(2) Pri prvom zvýšení súm základných náhrad za používanie cestných motorových vozidiel (§ 8) bude ministerstvo vychádzať z platných súm základných sadzieb náhrad a z údajov štatistického úradu o indexe cien položiek spojených s prevádzkou motorových vozidiel; za základňu sa považuje príslušný kalendárny mesiac, podľa ktorého bola naposledy opatrením upravená suma náhrad a jej hodnota je 100%.
(3) Náhradu výdavkov spojených so zabezpečením vzdelania detí zamestnanca podľa tohto zákona zamestnávateľ poskytne zamestnancovi prvýkrát od školského roka 2009/2010. Náhrada výdavkov spojených so zabezpečením vzdelávania detí zamestnanca za školský rok 2008/2009 sa poskytuje podľa právnej úpravy účinnej do 31. decembra 2008.
(4) Náhrada liečebných výdavkov podľa § 25 ods. 1 a 2 a poskytovanie preddavku podľa § 25 ods. 6 tohto zákona v znení účinnom do 31. decembra 2008, na ktoré vznikol zamestnancovi nárok pred 1. januárom 2009, sa posudzujú podľa právnej úpravy účinnej do 31. decembra 2008.

§ 38d
(1) Ministerstvo zahraničných vecí vydá opatrenie podľa § 24 ods. 5 prvýkrát s účinnosťou od 1. júla 2012.
(2) Zamestnancovi, ktorého dieťa začalo navštevovať základnú školu alebo strednú školu pred 1. júlom 2012 v krajine dočasného vyslania, pre ktorú zamestnávateľ určí podľa § 24 ods. 6 najvyššiu sumu náhrady výdavkov na vzdelanie nižšiu ako 50% zo základnej sumy výdavkov na vzdelanie podľa predpisov účinných od 1. júla 2012, patrí náhrada výdavkov na vzdelanie najviac v sume 50% zo základnej sumy výdavkov na vzdelanie, ak toto dieťa navštevuje túto základnú školu alebo strednú školu.

§ 39
Zrušujú sa:
1. zákon č. 119/1992 Zb. o cestovných náhradách v znení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 53/1996 Z. z. a zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 323/1996 Z. z.,
2. nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 170/1993 Z. z. o poskytovaní náhrad niektorých výdavkov zamestnancom zahraničnej služby v znení nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 189/1996 Z. z. a nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 87/2002 Z. z.

§ 40
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. júla 2002 okrem § 21, ktorý nadobúda účinnosť 1. januára 2003.


Rudolf Schuster v.r.
Jozef Migaš v.r.
Mikuláš Dzurinda v.r.


1) Zákon č. 400/2009 Z. z. o štátnej službe a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
1a) Napríklad § 536 až 576, § 642 až 651 Obchodného zákonníka, zákon č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov, § 631 až 656 Občianskeho zákonníka, § 39 zákona č. 618/2003 Z. z. o autorskom práve a právach súvisiacich s autorským právom (autorský zákon).
2) Zákon č. 435/2000 Z. z. o námornej plavbe.
3) Zákon č. 135/1982 Zb. o hlásení a evidencii pobytu občanov v znení zákona č. 441/2001 Z. z.
§ 3 až 8 zákona č. 253/1998 Z. z. o hlásení pobytu občanov Slovenskej republiky a registri obyvateľov Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 48/2002 Z. z. o pobyte cudzincov a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
4) § 115 Občianskeho zákonníka.
5) Zákonník práce.
Zákon č. 400/2009 Z. z. v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 552/2003 Z. z. o výkone práce vo verejnom záujme v znení neskorších predpisov.
6) § 4 ods. 2 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 1/1993 Z. z. o Zbierke zákonov Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov.
7) § 58 Zákonníka práce.
7a) § 5 ods. 6 Zákonníka práce.
8) § 46 Zákonníka práce.
§ 25 a 26 zákona č. 400/2009 Z. z.
8a) Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 374/2006 Z. z. o technických požiadavkách na meranie emisií oxidu uhličitého a spotreby paliva motorových vozidiel.
8b) § 23 zákona č. 142/2000 Z. z. o metrológii a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 431/2004 Z. z.
9) § 21 zákona č. 523/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
10) Zákonník práce.
11) § 1 ods. 2 písm. b) zákona č. 659/2007 Z. z. o zavedení meny euro v Slovenskej republike a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
12) Napríklad čl. 111 ods. 3 Zmluvy o založení Európskeho spoločenstva v platnom znení, Menová dohoda uzavretá 29.11.2000 vládou Talianskej republiky za Európske spoločenstvo a Republikou San Marino (Ú.v. ES C 209, 27.7.2001), Menová dohoda uzavretá 29.12.2000 vládou Talianskej republiky za Európske spoločenstvo a Mestským štátom Vatikánom reprezentovaným Svätou Stolicou (Ú.v. ES C 299, 25.10.2001) v platnom znení, Menová dohoda uzavretá 26.12.2001 vládou Francúzskej republiky za Európske spoločenstvo a vládou Monackého kniežatstva (Ú.v. ES L 142, 31.5.2002) v platnom znení.
13) Zákon č. 400/2009 Z. z. v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 553/2003 Z. z. o odmeňovaní niektorých zamestnancov pri výkone práce vo verejnom záujme a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 369/2004 Z. z.
14) Vyhláška ministra zahraničných vecí č. 157/1964 Zb. o Viedenskom dohovore o diplomatických stykoch.
14a) Čl. 12 ods. 12.1 Protokolu o Štatúte Európskeho systému centrálnych bánk a Európskej centrálnej banky.
§ 28 ods. 2 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 566/1992 Zb. o Národnej banke Slovenska v znení neskorších predpisov.
14b) § 5 zákona č. 595/2003 Z. z. v znení zákona č. 177/2004 Z. z.
14c) § 6 zákona č. 595/2003 Z. z.
14d) § 103 zákona č. 400/2009 Z. z.
14e) § 23 zákona č. 553/2003 Z. z. v znení zákona č. 474/2008 Z. z.
15) Zákon č. 245/2008 Z. z. o výchove a vzdelávaní (školský zákon) a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
16) Príloha č. 2 k zákonu č. 577/2004 Z. z. o rozsahu zdravotnej starostlivosti uhrádzanej na základe verejného zdravotného poistenia a o úhradách za služby súvisiace s poskytovaním zdravotnej starostlivosti v znení neskorších predpisov.
17) § 62 zákona č. 355/2007 Z. z. o ochrane, podpore a rozvoji verejného zdravia a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
19b) Zákon č. 461/2003 Z. z. o sociálnom poistení v znení neskorších predpisov.
19ba) Zákon č. 43/2004 Z. z. o starobnom dôchodkovom sporení a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
19bb) § 11 zákona č. 461/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
19ca) § 12 zákona č. 321/2002 Z. z. o ozbrojených silách Slovenskej republiky.
19d) Oznámenie Ministerstva zahraničných vecí Slovenskej republiky č. 597/2004 Z. z. o uzavretí Dohovoru, ktorým sa definuje štatút Európskych škôl.
19da) Zákon č. 503/2011 Z. z. o vysielaní civilných expertov na výkon práce v aktivitách krízového manažmentu mimo územia Slovenskej republiky a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
19db) § 2 písm. b) zákona č. 503/2011 Z. z.
19e) § 2 ods. 1 a 5 zákona č. 483/2001 Z. z. o bankách a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 659/2007 Z. z.
20) Príloha č. 3 k zákonu č. 455/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
21) § 13c zákona č. 385/2000 Z. z. o sudcoch a prísediacich a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 530/2004 Z. z.
§ 9 ods. 6 zákona č. 154/2001 Z. z. o prokurátoroch a právnych čakateľoch prokuratúry v znení zákona č. 530/2004 Z. z.