Hatályos 2018. december 1-től
Tt. 253/1994.
Törvény
A VÁROSOK FŐPOLGÁRMESTEREINEK ÉS A KÖZSÉGEK POLGÁRMESTEREINEK JOGÁLLÁSÁRÓL ÉS BÉRVISZONYAIRÓL
Kelt: 1994. augusztus 25.
Módosítva:
Tt. 374/1994., hatályos 1995. január 1-től
Tt. 172/1998., hatályos 1998. november 1-től
Tt. 453/2001., hatályos 2002. január 1-től
Tt. 289/2002., hatályos 2002. július 2-től
Tt. 460/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 154/2011., hatályos 2011. június 1-től
Tt. 377/2015., hatályos 2016. január 1-től
Tt. 32/2015., hatályos 2016. március 5-től
Tt. 320/2018., hatályos 2018. december 1-től
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényben állapodott meg:
ELSŐ RÉSZ
A törvény célja
1. §
Ezen törvény a községek polgármestereinek és a városok főpolgármestereinek (a továbbiakban csak „polgármester”) a jogállását rendezi, és meghatározza havi bérük minimális szintjét a község, illetve a város lakosainak száma szerint, akiknek ezen településeken van a tartós lakhelyük,1) valamint a tisztségük ellátásával kapcsolatos további velejárókat.
2. §
(1) A polgármesteri tisztség közszolgálati tisztség, amely nem munkaviszony. E tisztség betöltése összeegyeztethetetlen a külön jogszabályban felsorolt2) tisztségekkel, valamint a községi alkalmazotti munkavégzéssel.
(2) A polgármester tisztsége betöltése idején szabadságra jogosult külön jogszabályban3) meghatározott mértékben vagy kollektív szerződés alapján, amely mint munkáltatót kötelezi a községet; erre a célra a külön jogszabályt3) alkalmazzák arányosan. A ki nem merített szabadság fejében a bérpótlékot csak abban az esetben lehet a polgármesternek juttatni, ha szabadságát a következő naptári év végéig sem meríthette ki, s ha erről a képviselő-testület döntött.
(3) A polgármester jogviszonyát tisztsége betöltése idején a szociális alap létrehozása és felhasználása,4) valamint az étkezés bebiztosítása és az étkezési hozzájárulás3) céljából foglalkoztatotti jogviszonyként ítélik meg.
(4) A község a 3. bekezdésben felsoroltak értelmében a munkáltató szerepét tölti be.
MÁSODIK RÉSZ
A polgármesterek bérviszonyai
3. §
(1) A polgármesternek a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala7) előző naptári évi adataiból kiszámított nemzetgazdasági alkalmazotti átlagbérnek és a 4. § 1. bekezdésében foglalt szorzószám szorzata alapján kiszámított fizetés jár. A fizetés összegét egész euróra kerekítik ki felfelé vagy a szorzószám alapján a 4. § 6. bek. szerint. Ha a polgármesternek a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa képviselőjének fizetése is jár, e fizetés folyósítása idején a polgármesternek legfeljebb a minimálbér összegében jár fizetés, a 4. § 1-5. bek. rendelkezései ez esetben nem alkalmazandóak.
(2) A fizetés a polgármesternek az előírt fogadalom letételének napjától jár.
4. §
(1) A polgármestereket a 3. § 1. bekezdésében foglaltak céljából kilenc fizetési csoportba sorolják a község lakosainak száma alapján, és számukra a szorzószámot a következőképpen határozzák meg:
1. 500 lakosig a szorzószám 1,65
2. 501-1000 lakosig a szorzószám 1,83
3. 1001-3000 lakosig a szorzószám 2,20
4. 3001-5000 lakosig a szorzószám 2,41
5. 5001-10 000 lakosig a szorzószám 2,60
6. 10 001-20 000 lakosig a szorzószám 2,81
7. 20 001-50 000 lakosig a szorzószám 3,21
8. 50 001-100 000 lakosig a szorzószám 3,54
9. 100 000 lakos felett a szorzószám 3,98
(2) A polgármester fizetése nem lehet alacsonyabb a 3. § 1. bekezdésében foglaltaknál. A községi képviselő-testület ezt a fizetést határozatával 60 százalékkal felemelheti.
(3) Ha a községi képviselő-testület nem hoz határozatot a polgármester fizetéséről e törvény értelmében, akkor a polgármesternek a 3. § 1. bekezdésében taglaltak szerinti fizetés jár.
(4) A község vagy város lakosságának lélekszáma alatt a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala7) által az előző naptári év december 31-éig megállapított adatokat alapján kimutatott lakosságszámot értjük.
(5) A polgármesternek, aki tisztségét nem teljes jogviszonyban (csak meghatározott részidőben) látja el, a betöltött tisztség részidős jogviszonyának arányában jár fizetés. Ez a fizetés nem lehet alacsonyabb a 3. §-ban meghatározott fizetés és a 0,3-as koefficiens szorzatánál.
(6) A képviselő-testület az 500-nál kevesebb lelket számláló községekben bármikor, a polgármester beleegyezésével csökkentheti az 1,65-es szorzószámot egészen 0 szorzószámra a polgármester megbízatási ideje alatt.
(7) A községben bevezetett adósságrendezési rendszer vagy kényszerfelügyelet idején külön jogszabály8) alapján jár a polgármesternek a 3. § 1. bekezdése szerinti fizetés. A képviselő-testület ez alatt az idő alatt nem emelheti fel a fizetését a 2. bekezdés értelmében.
5. §
(1) Mandátumának megszűnését követően a polgármesternek végkielégítés jár a község költségvetéséből
a) a havi átlagbére kétszeresének megfelelő összegben, ha tisztségét hat hónapnál hosszabb ideig töltötte be,
b) a havi átlagbére háromszorosának megfelelő összegben, ha tisztségét egy megbízatási időszakban töltötte be,
c) a havi átlagbére négyszeresének megfelelő összegben, ha tisztségét két egymást követő megbízatási időszakban töltötte be,
d) a havi átlagbére ötszörösének megfelelő összegben, ha tisztségét legalább három egymást követő megbízatási időszakban töltötte be.
(2) Nem jár az 1. bekezdés szerinti végkielégítés, ha a mandátum megszűnésére külön jogszabályban9) foglalt okokból kerül sor.
(3) Az 1. bekezdés és a 2. § 2. bekezdésének céljaira a havi átlagkereset a 3. § vagy a 4. § 2. bekezdése alapján azon tizenkét egymást követő hónap havi fizetései összegének az egy tizenkettede, amelyek megelőzik azt a hónapot, amelyben felmerült a havi átlagkereset megállapításának igénye. A havi átlagkeresetet a legközelebbi eurócentre kerekítik felfelé.
(4) A 1. bekezdésben tárgyalt végkielégítési igény nem merül fel, ha a polgármestert újra megválasztják tisztségébe.
(5) Ha a polgármester mandátuma halállal ér véget, a 1. bekezdésben taglalt végkielégítési igény és egyéb pénzbeli jogosultságok sorrendben a házastársára, gyermekeire, illetve szüleire ruházódnak át, ha halála idején egy háztartásban éltek vele.10) Akkor válnak örökösödés tárgyává, ha ezen személyek nem léteznek.
6. §
A polgármesternek az utazásokért, amelyek tisztségével függnek össze, útiköltség-térítés jár, külön jogszabály11) értelmében.
HARMADIK RÉSZ
Közös, átmeneti és záró rendelkezések
7. §
(1) A polgármester, tisztsége betöltése miatt nem szenvedhet kárt munkaviszonya vagy egyéb jogviszonyai tekintetében, jogait vagy más igényeit illetően.
(2) A polgármester fizetéshez való joga mandátumának12) lejártával megszűnik. A polgármester fizetéshez való joga nem szűnik meg, ha újra megválasztják tisztségébe.
(3) A polgármester fizetéséből csak külön jogszabály3) értelmében lehet levonásokat eszközölni.
7.a §
1995-ben a polgármesterek fizetésének rendezése során nem járnak el a 3. § második mondata alapján.
8. §
Ha a képviselő-testület az ezen törvény hatálybalépését követő egy hónapon belül nem hoz határozatot arról, hogy a polgármesternek a 4. §-ban foglaltaknál magasabb fizetés jár, akkor a polgármester az ezen törvény értelmében vett minimálbért kapja meg.
8.a §
Átmeneti rendelkezések a 2011. június 1-jétől hatályos intézkedésekhez
A polgármester összehívja a képviselő-testület ülését oly módon, hogy az 2011. június 30-áig valósuljon meg, és határozatot hozzon a polgármester fizetéséről ezen törvénnyel összhangban. Máskülönben az marad érvényben, hogy a polgármesternek 2011. június 1-jétől a 3. § 1. bekezdésében foglalt fizetés jár.
9. §
Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
Michal Kováč, s. k.
Ivan Gašparovič, s. k.
Jozef Moravčík, s. k.
1) A Tt. 253/1998. sz., a Szlovák Köztársaság állampolgárai tartózkodási helyének bejelentéséről és a Szlovák Köztársaság lakosságának nyilvántartásáról szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében.
A Tt. 404/2011. sz., a külföldiek tartózkodási helyéről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében.
2) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. sz., a községi önkormányzatokról szóló törvénye 13. § 3. bek. a későbbi módosítások értelmében.
3) Munkatörvénykönyv.
4) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 152/1994. sz., a szociális alapról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye a Tt. 286/1992. sz., a jövedelemadóról szóló törvénye értelmében a későbbi módosítások szerint.
7) A Tt. 540/2001. sz., az állami statisztikáról szóló törvénye.
8) A Tt. 583/2004. sz., a területi önkormányzatok költségvetési szabályairól szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.
9) A Szlovák Nemzeti Tanács 369/1990. sz. törvénye 13. a §-a 1. bekezdése a), d) és f) pontja a későbbi módosítások szerint.
10) A Polgári Törvénykönyv 115. §-a.
11) A Tt. 283/2002. sz., az útiköltség-térítésről szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében.
12) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. sz. törvénye 13.a §-a 1. bekezdése.
Časová verzia účinná od 1. decembra 2018
253/1994 Z. z.
Zákon
O PRÁVNOM POSTAVENÍ A PLATOVÝCH POMEROCH STAROSTOV OBCÍ A PRIMÁTOROV MIEST
z 25. augusta 1994
Zmena:
374/1994 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 1995
172/1998 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 1998
453/2001 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2002
289/2002 Z. z. s účinnosťou od 2. júla 2002
460/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
154/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. júna 2011
377/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2016
32/2015 Z. z. s účinnosťou od 5. marca 2016
320/2018 Z. z. s účinnosťou od 1. decembra 2018
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:
PRVÁ ČASŤ
Účel zákona
§ 1
Tento zákon upravuje právne postavenie starostov obcí a primátorov miest (ďalej len „starosta“), ustanovuje minimálnu výšku mesačného platu starostov zodpovedajúcu počtu obyvateľov obce alebo mesta, ktorí majú na ich území trvalý pobyt,1) a ďalšie náležitosti súvisiace s výkonom funkcie.
§ 2
(1) Funkcia starostu je verejná funkcia, ktorá sa nevykonáva v pracovnom pomere. Výkon tejto funkcie je nezlučiteľný s funkciami podľa osobitného predpisu2) a s výkonom práce zamestnanca obce.
(2) Starostovi počas výkonu funkcie patrí dovolenka v rozsahu podľa osobitného predpisu3) alebo v rozsahu podľa kolektívnej zmluvy, ktorá je záväzná pre obec ako zamestnávateľa; na jej účely sa primerane použije osobitný predpis.3) Náhradu platu za nevyčerpanú dovolenku možno starostovi poskytnúť, len ak nemohol vyčerpať dovolenku ani do konca budúceho kalendárneho roku a ak o tom rozhodlo obecné zastupiteľstvo.
(3) Starosta sa počas výkonu funkcie na účely tvorby a použitia sociálneho fondu4) a na účely zabezpečovania stravovania a prispievania na stravovanie3) posudzuje ako zamestnanec v pracovnom pomere.
(4) Obec vo vzťahu k starostovi na účely uvedené v odseku 3 vystupuje ako zamestnávateľ.
DRUHÁ ČASŤ
Platové pomery starostov
§ 3
(1) Starostovi patrí plat, ktorý je súčinom priemernej mesačnej mzdy zamestnanca v národnom hospodárstve vyčíslenej na základe údajov Štatistického úradu Slovenskej republiky7) za predchádzajúci kalendárny rok a násobku podľa § 4 ods. 1. Plat sa zaokrúhľuje na celé euro nahor alebo násobku podľa § 4 ods. 6. Ak starostovi patrí aj plat poslanca Národnej rady Slovenskej republiky, počas poberania platu poslanca Národnej rady Slovenskej republiky patrí starostovi plat najviac v sume minimálnej mzdy; ustanovenia § 4 ods. 1 až 5 sa v tomto prípade neuplatnia.
(2) Plat podľa odseku 1 patrí starostovi odo dňa zloženia predpísaného sľubu.
§ 4
(1) Starostovia sa na účely § 3 ods. 1 zaraďujú do deviatich platových skupín podľa počtu obyvateľov obce alebo mesta a násobky sa im ustanovujú takto:
1. do 500 obyvateľov 1,65-násobok
2. od 501 do 1 000 obyvateľov 1,83-násobok
3. od 1 001 do 3 000 obyvateľov 2,20-násobok
4. od 3 001 do 5 000 obyvateľov 2,41-násobok
5. od 5 001 do 10 000 obyvateľov 2,60-násobok
6. od 10 001 do 20 000 obyvateľov 2,81-násobok
7. od 20 001 do 50 000 obyvateľov 3,21-násobok
8. od 50 001 do 100 000 obyvateľov 3,54-násobok
9. nad 100 000 obyvateľov 3,98-násobok
(2) Plat starostu nemôže byť nižší, ako je ustanovené v § 3 ods. 1. Obecné zastupiteľstvo môže tento plat rozhodnutím zvýšiť až o 60%.
(3) Ak obecné zastupiteľstvo nerozhodne o plate starostu podľa tohto zákona, patrí starostovi plat podľa § 3 ods. 1.
(4) Počtom obyvateľov obce alebo mesta sa rozumie počet obyvateľov zistený na základe údajov Štatistického úradu Slovenskej republiky7) k 31. decembru predchádzajúceho kalendárneho roku.
(5) Starostovi, ktorý nevykonáva funkciu v celom rozsahu (úväzkový starosta), patrí plat v pomernej časti zodpovedajúcej rozsahu vykonávanej funkcie. Tento plat nemôže byť nižší ako súčin platu ustanoveného podľa § 3 a koeficientu 0,3.
(6) Obecné zastupiteľstvo v obci s počtom obyvateľov do 500 môže kedykoľvek, so súhlasom starostu, znížiť 1,65-násobok platu až na 0-násobok počas jeho funkčného obdobia.
(7) Počas ozdravného režimu alebo nútenej správy obce podľa osobitného predpisu8) patrí starostovi plat podľa § 3 ods. 1. Obecné zastupiteľstvo počas tejto doby nemôže starostovi zvýšiť plat podľa odseku 2.
§ 5
(1) Po zániku mandátu starostu patrí starostovi odstupné z rozpočtu obce v sume
a) dvojnásobku jeho priemerného mesačného platu, ak vykonával funkciu dlhšie ako šesť mesiacov,
b) trojnásobku jeho priemerného mesačného platu, ak vykonával funkciu jedno funkčné obdobie,
c) štvornásobku jeho priemerného mesačného platu, ak vykonával funkciu dve po sebe nasledujúce funkčné obdobia,
d) päťnásobku jeho priemerného mesačného platu, ak vykonával funkciu najmenej tri po sebe nasledujúce funkčné obdobia.
(2) Odstupné podľa odseku 1 nepatrí, ak došlo k zániku mandátu z dôvodov uvedených v osobitnom predpise.9)
(3) Priemerným mesačným platom na účely odseku 1 a § 2 ods. 2 je jedna dvanástina súčtu platu podľa § 3 alebo podľa § 4 ods. 2 za obdobie dvanástich po sebe nasledujúcich kalendárnych mesiacov predchádzajúcich mesiacu, v ktorom vznikla potreba zistenia priemerného mesačného platu. Priemerný mesačný plat sa zaokrúhľuje na najbližší eurocent nahor.
(4) Nárok na odstupné podľa odseku 1 nevznikne, ak bol starosta opäť zvolený do funkcie.
(5) Ak mandát starostu zanikne smrťou, nárok na odstupné podľa odseku 1 a jeho ďalšie peňažné nároky postupne prechádzajú na manžela, deti a rodičov, ak s ním žili v čase smrti v domácnosti.10) Predmetom dedičstva sa stávajú, ak týchto osôb niet.
§ 6
Starostovi pri cestách, ktoré súvisia s výkonom funkcie, patria cestovné náhrady podľa osobitného predpisu.11)
TRETIA ČASŤ
Spoločné, prechodné a záverečné ustanovenia
§ 7
(1) Starosta nesmie byť pre výkon svojej funkcie ukrátený na právach ani nárokoch vyplývajúcich z pracovného alebo obdobného pomeru.
(2) Nárok na plat starostovi zaniká dňom zániku jeho mandátu.12) Nárok na plat starostovi nezaniká, ak bol starosta do funkcie opätovne zvolený.
(3) Zrážky z platu starostu možno vykonať len v rozsahu ustanovenom osobitným predpisom.3)
§ 7a
V roku 1995 sa pri úprave platov starostov podľa § 3 druhej vety nepostupuje.
§ 8
Ak obecné zastupiteľstvo do jedného mesiaca od účinnosti tohto zákona nerozhodne, že starostovi patrí vyšší plat, ako je uvedené v § 4, vypláca sa starostovi minimálny plat podľa tohto zákona.
§ 8a
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. júna 2011
Starosta zvolá zasadnutie obecného zastupiteľstva tak, aby sa uskutočnilo do 30. Júna 2011 a rozhodlo o plate starostu v súlade s týmto zákonom. Inak platí, že od 1. Júna 2011 patrí starostovi plat stanovený podľa § 3 ods. 1.
§ 9
Tento zákon nadobúda účinnosť dňom vyhlásenia.
Michal Kováč v. r.
Ivan Gašparovič v. r.
Jozef Moravčík v. r.
1) Zákon č. 253/1998 Z. z. o hlásení pobytu občanov Slovenskej republiky a registri obyvateľov Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 404/2011 Z. z. o pobyte cudzincov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
2) § 13 ods. 3 zákona Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení neskorších predpisov.
3) Zákonník práce.
4) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 152/1994 Z. z. o sociálnom fonde a o zmene a doplnení zákona č. 286/1992 Zb. o daniach z príjmov v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov.
7) Zákon č. 540/2001 Z. z. o štátnej štatistike.
8) § 19 zákona č. 583/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách územnej samosprávy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
9) § 13a ods. 1 písm. a), d) a f) zákona Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. v znení neskorších predpisov.
10) § 115 Občianskeho zákonníka.
11) Zákon č. 283/2002 Z. z. o cestovných náhradách v znení neskorších predpisov.
12) § 13a ods. 1 zákona Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb.
