Hatályos 2016. január 1-től 2016. március 4-ig
Tt. 253/1994.
Törvény
A VÁROSOK FŐPOLGÁRMESTEREINEK ÉS A KÖZSÉGEK POLGÁRMESTEREINEK JOGÁLLÁSÁRÓL ÉS BÉRVISZONYAIRÓL
Kelt: 1994. augusztus 25.
Módosítva:
Tt. 374/1994., hatályos 1995. január 1-től
Tt. 172/1998., hatályos 1998. november 1-től
Tt. 453/2001., hatályos 2002. január 1-től
Tt. 289/2002., hatályos 2002. július 2-től
Tt. 460/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 154/2011., hatályos 2011. június 1-től
Tt. 377/2015., hatályos 2016. január 1-től
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényben állapodott meg:
ELSŐ RÉSZ
A törvény célja
1. §
Ezen törvény a községek polgármestereinek és a városok főpolgármestereinek (a továbbiakban csak „polgármester”) a jogállását rendezi, és meghatározza havi bérük minimális szintjét a község, illetve a város lakosainak száma szerint, akiknek ezen településeken van a tartós lakhelyük,1) valamint a tisztségük ellátásával kapcsolatos további velejárókat.
2. §
(1) A polgármesteri tisztség közszolgálati tisztség, amely nem munkaviszony. E tisztség betöltése összeegyeztethetetlen a külön jogszabályban felsorolt2) tisztségekkel, valamint a községi alkalmazotti munkavégzéssel.
(2) A polgármester tisztsége betöltése idején szabadságra jogosult külön jogszabályban3) meghatározott mértékben vagy kollektív szerződés alapján, amely mint munkáltatót kötelezi a községet; erre a célra a külön jogszabályt3) alkalmazzák arányosan. A ki nem merített szabadság fejében a bérpótlékot csak abban az esetben lehet a polgármesternek juttatni, ha szabadságát a következő naptári év végéig sem meríthette ki, s ha erről a képviselő-testület döntött.
(3) A polgármester jogviszonyát tisztsége betöltése idején a szociális alap létrehozása és felhasználása,4) valamint az étkezés bebiztosítása és az étkezési hozzájárulás3) céljából foglalkoztatotti jogviszonyként ítélik meg.
(4) A község a 3. bekezdésben felsoroltak értelmében a munkáltató szerepét tölti be.
MÁSODIK RÉSZ
A polgármesterek bérviszonyai
3. §
(1) A polgármesternek a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala7) előző naptári évi adataiból kiszámított nemzetgazdasági alkalmazotti átlagbérnek és a 4. § 1. bekezdésében foglalt szorzószám szorzata alapján kiszámított fizetés jár. A fizetés összegét egész euróra kerekítik ki felfelé vagy a szorzószám alapján a 4. § 6. bek. szerint.
(2) A fizetés a polgármesternek az előírt fogadalom letételének napjától jár.
4. §
(1) A polgármestereket a 3. § 1. bekezdésében foglaltak céljából kilenc fizetési csoportba sorolják a község lakosainak száma alapján, és számukra a szorzószámot a következőképpen határozzák meg:
1. 500 lakosig a szorzószám 1,49
2. 501-1000 lakosig a szorzószám 1,65
3. 1001-3000 lakosig a szorzószám 1,98
4. 3001-5000 lakosig a szorzószám 2,17
5. 5001-10 000 lakosig a szorzószám 2,34
6. 10 001-20 000 lakosig a szorzószám 2,53
7. 20 001-50 000 lakosig a szorzószám 2,89
8. 50 001-100 000 lakosig a szorzószám 3,19
9. 100 000 lakos felett a szorzószám 3,58
(2) A polgármester fizetése nem lehet alacsonyabb a 3. § 1. bekezdésében foglaltaknál. A községi képviselő-testület ezt a fizetést határozatával 70 százalékkal felemelheti.
(3) Ha a községi képviselő-testület nem hoz határozatot a polgármester fizetéséről e törvény értelmében, akkor a polgármesternek a 3. § 1. bekezdésében taglaltak szerinti fizetés jár.
(5) A község vagy város lakosságának lélekszáma alatt a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala7) által az előző naptári év december 31-éig megállapított adatokat alapján kimutatott lakosságszámot értjük.
(6) A polgármesternek, aki tisztségét nem teljes jogviszonyban (csak meghatározott részidőben) látja el, a betöltött tisztség részidős jogviszonyának arányában jár fizetés. Ez a fizetés nem lehet alacsonyabb a 3. §-ban meghatározott fizetés és a 0,3-as koefficiens szorzatánál.
(7) A képviselő-testület az 500-nál kevesebb lelket számláló községekben bármikor, a polgármester beleegyezésével csökkentheti az 1,49-es szorzószámot egészen 0 szorzószámra a polgármester megbízatási ideje alatt.
(8) A községben bevezetett adósságrendezési rendszer vagy kényszerfelügyelet idején külön jogszabály8) alapján jár a polgármesternek a 3. § 1. bekezdése szerinti fizetés. A képviselő-testület ez alatt az idő alatt nem emelheti fel a fizetését a 2. bekezdés értelmében.
5. §
(1) A polgármester mandátumának a megbízatási idő letelte miatti megszűnését követően a község költségvetéséből háromhavi átlagbérének megfelelő végkielégítés jár, ha tisztségét hat hónapnál hosszabb ideig töltötte be. Ez nem érvényes, ha külön jogszabályba9) foglalt okokról van szó. A polgármesternek nem jár végkielégítés, ha tisztségét hat hónapnál rövidebb ideig látta el.
(2) Az 1. bekezdés és a 2. § 2. bekezdésének céljaira a havi átlagkereset a 3. § vagy a 4. § 2. bekezdése alapján azon tizenkét egymást követő hónap havi fizetései összegének az egy tizenkettede, amelyek megelőzik azt a hónapot, amelyben felmerült a havi átlagkereset megállapításának igénye. A havi átlagkeresetet a legközelebbi eurócentre kerekítik felfelé.
(3) A 2. bekezdésben tárgyalt végkielégítési igény nem merül fel, ha a polgármestert újra megválasztják tisztségébe.
(4) Ha a polgármester mandátuma halállal ér véget, a 2. bekezdésben taglalt végkielégítési igény és egyéb pénzbeli jogosultságok sorrendben a házastársára, gyermekeire, illetve szüleire ruházódnak át, ha halála idején egy háztartásban éltek vele.10) Akkor válnak örökösödés tárgyává, ha ezen személyek nem léteznek.
6. §
A polgármesternek az utazásokért, amelyek tisztségével függnek össze, útiköltség-térítés jár, külön jogszabály11) értelmében.
HARMADIK RÉSZ
Közös, átmeneti és záró rendelkezések
7. §
(1) A polgármester, tisztsége betöltése miatt nem szenvedhet kárt munkaviszonya vagy egyéb jogviszonyai tekintetében, jogait vagy más igényeit illetően.
(2) A polgármester fizetéshez való joga mandátumának12) lejártával megszűnik. A polgármester fizetéshez való joga nem szűnik meg, ha újra megválasztják tisztségébe.
(3) A polgármester fizetéséből csak külön jogszabály3) értelmében lehet levonásokat eszközölni.
7.a §
1995-ben a polgármesterek fizetésének rendezése során nem járnak el a 3. § második mondata alapján.
8. §
Ha a képviselő-testület az ezen törvény hatálybalépését követő egy hónapon belül nem hoz határozatot arról, hogy a polgármesternek a 4. §-ban foglaltaknál magasabb fizetés jár, akkor a polgármester az ezen törvény értelmében vett minimálbért kapja meg.
8.a §
Átmeneti rendelkezések a 2011. június 1-jétől hatályos intézkedésekhez
A polgármester összehívja a képviselő-testület ülését oly módon, hogy az 2011. június 30-áig valósuljon meg, és határozatot hozzon a polgármester fizetéséről ezen törvénnyel összhangban. Máskülönben az marad érvényben, hogy a polgármesternek 2011. június 1-jétől a 3. § 1. bekezdésében foglalt fizetés jár.
9. §
Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
Michal Kováč, s. k.
Ivan Gašparovič, s. k.
Jozef Moravčík, s. k.
1) A Tt. 253/1998. sz., a Szlovák Köztársaság állampolgárai tartózkodási helyének bejelentéséről és a Szlovák Köztársaság lakosságának nyilvántartásáról szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében.
A Tt. 404/2011. sz., a külföldiek tartózkodási helyéről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében.
2) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. sz., a községi önkormányzatokról szóló törvénye 13. § 3. bek. a későbbi módosítások értelmében.
3) Munkatörvénykönyv.
4) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 152/1994. sz., a szociális alapról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye a Tt. 286/1992. sz., a jövedelemadóról szóló törvénye értelmében a későbbi módosítások szerint.
7) A Tt. 540/2001. sz., az állami statisztikáról szóló törvénye.
8) A Tt. 583/2004. sz., a területi önkormányzatok költségvetési szabályairól szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.
9) A Szlovák Nemzeti Tanács 369/1990. sz. törvénye 13. a §-a 1. bekezdése a), d) és f) pontja a későbbi módosítások szerint.
10) A Polgári Törvénykönyv 115. §-a.
11) A Tt. 283/2002. sz., az útiköltség-térítésről szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében.
12) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. sz. törvénye 13.a §-a 1. bekezdése.
Časová verzia účinná od 1. januára 2016 do 4. marca 2016
253/1994 Z. z.
Zákon
O PRÁVNOM POSTAVENÍ A PLATOVÝCH POMEROCH STAROSTOV OBCÍ A PRIMÁTOROV MIEST
z 25. augusta 1994
Zmena:
374/1994 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 1995
172/1998 Z. z. s účinnosťou od 1. november 1998
453/2001 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2002
289/2002 Z. z. s účinnosťou od 2. júla 2002
460/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
154/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. júna 2011
377/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2016
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:
PRVÁ ČASŤ
Účel zákona
§ 1
Tento zákon upravuje právne postavenie starostov obcí a primátorov miest (ďalej len „starosta“), ustanovuje minimálnu výšku mesačného platu starostov zodpovedajúcu počtu obyvateľov obce alebo mesta, ktorí majú na ich území trvalý pobyt,1) a ďalšie náležitosti súvisiace s výkonom funkcie.
§ 2
(1) Funkcia starostu je verejná funkcia, ktorá sa nevykonáva v pracovnom pomere. Výkon tejto funkcie je nezlučiteľný s funkciami podľa osobitného predpisu2) a s výkonom práce zamestnanca obce.
(2) Starostovi počas výkonu funkcie patrí dovolenka v rozsahu podľa osobitného predpisu3) alebo v rozsahu podľa kolektívnej zmluvy, ktorá je záväzná pre obec ako zamestnávateľa; na jej účely sa primerane použije osobitný predpis.3) Náhradu platu za nevyčerpanú dovolenku možno starostovi poskytnúť, len ak nemohol vyčerpať dovolenku ani do konca budúceho kalendárneho roku a ak o tom rozhodlo obecné zastupiteľstvo.
(3) Starosta sa počas výkonu funkcie na účely tvorby a použitia sociálneho fondu4) a na účely zabezpečovania stravovania a prispievania na stravovanie3) posudzuje ako zamestnanec v pracovnom pomere.
(4) Obec vo vzťahu k starostovi na účely uvedené v odseku 3 vystupuje ako zamestnávateľ.
DRUHÁ ČASŤ
Platové pomery starostov
§ 3
(1) Starostovi patrí plat, ktorý je súčinom priemernej mesačnej mzdy zamestnanca v národnom hospodárstve vyčíslenej na základe údajov Štatistického úradu Slovenskej republiky7) za predchádzajúci kalendárny rok a násobku podľa § 4 ods. 1. Plat sa zaokrúhľuje na celé euro nahor alebo násobku podľa § 4 ods. 6.
(2) Plat podľa odseku 1 patrí starostovi odo dňa zloženia predpísaného sľubu.
§ 4
(1) Starostovia sa na účely § 3 ods. 1 zaraďujú do deviatich platových skupín podľa počtu obyvateľov obce alebo mesta a násobky sa im ustanovujú takto:
1. do 500 obyvateľov 1,49-násobok
2. od 501 do 1 000 obyvateľov 1,65-násobok
3. od 1 001 do 3 000 obyvateľov 1,98-násobok
4. od 3 001 do 5 000 obyvateľov 2,17-násobok
5. od 5 001 do 10 000 obyvateľov 2,34-násobok
6. od 10 001 do 20 000 obyvateľov 2,53-násobok
7. od 20 001 do 50 000 obyvateľov 2,89-násobok
8. od 50 001 do 100 000 obyvateľov 3,19-násobok
9. nad 100 000 obyvateľov 3,58-násobok
(2) Plat starostu nemôže byť nižší, ako je ustanovené v § 3 ods. 1. Obecné zastupiteľstvo môže tento plat rozhodnutím zvýšiť až o 70%.
(3) Ak obecné zastupiteľstvo nerozhodne o plate starostu podľa tohto zákona, patrí starostovi plat podľa § 3 ods. 1.
(4) Počtom obyvateľov obce alebo mesta sa rozumie počet obyvateľov zistený na základe údajov Štatistického úradu Slovenskej republiky7) k 31. decembru predchádzajúceho kalendárneho roku.
(5) Starostovi, ktorý nevykonáva funkciu v celom rozsahu (úväzkový starosta), patrí plat v pomernej časti zodpovedajúcej rozsahu vykonávanej funkcie. Tento plat nemôže byť nižší ako súčin platu ustanoveného podľa § 3 a koeficientu 0,3.
(6) Obecné zastupiteľstvo v obci s počtom obyvateľov do 500 môže kedykoľvek, so súhlasom starostu, znížiť 1,49-násobok platu až na 0-násobok počas jeho funkčného obdobia.
(7) Počas ozdravného režimu alebo nútenej správy obce podľa osobitného predpisu8) patrí starostovi plat podľa § 3 ods. 1. Obecné zastupiteľstvo počas tejto doby nemôže starostovi zvýšiť plat podľa odseku 2.
§ 5
(1) Po zániku mandátu starostu z dôvodu skončenia funkčného obdobia patrí starostovi odstupné z rozpočtu obce vo výške trojnásobku jeho priemerného mesačného platu, ak vykonával funkciu dlhšie ako šesť mesiacov. To neplatí, ak ide o dôvody uvedené v osobitnom predpise.9) Odstupné starostovi nepatrí, ak vykonával funkciu menej ako šesť mesiacov.
(2) Priemerným mesačným platom na účely odseku 1 a § 2 ods. 2 je jedna dvanástina súčtu platu podľa § 3 alebo podľa § 4 ods. 2 za obdobie dvanástich po sebe nasledujúcich kalendárnych mesiacov predchádzajúcich mesiacu, v ktorom vznikla potreba zistenia priemerného mesačného platu. Priemerný mesačný plat sa zaokrúhľuje na najbližší eurocent nahor.
(3) Nárok na odstupné podľa odseku 2 nevznikne, ak bol starosta opäť zvolený do funkcie.
(4) Ak mandát starostu zanikne smrťou, nárok na odstupné podľa odseku 2 a jeho ďalšie peňažné nároky postupne prechádzajú na manžela, deti a rodičov, ak s ním žili v čase smrti v domácnosti.10) Predmetom dedičstva sa stávajú, ak týchto osôb niet.
§ 6
Starostovi pri cestách, ktoré súvisia s výkonom funkcie, patria cestovné náhrady podľa osobitného predpisu.11)
TRETIA ČASŤ
Spoločné, prechodné a záverečné ustanovenia
§ 7
(1) Starosta nesmie byť pre výkon svojej funkcie ukrátený na právach ani nárokoch vyplývajúcich z pracovného alebo obdobného pomeru.
(2) Nárok na plat starostovi zaniká dňom zániku jeho mandátu.12) Nárok na plat starostovi nezaniká, ak bol starosta do funkcie opätovne zvolený.
(3) Zrážky z platu starostu možno vykonať len v rozsahu ustanovenom osobitným predpisom.3)
§ 7a
V roku 1995 sa pri úprave platov starostov podľa § 3 druhej vety nepostupuje.
§ 8
Ak obecné zastupiteľstvo do jedného mesiaca od účinnosti tohto zákona nerozhodne, že starostovi patrí vyšší plat, ako je uvedené v § 4, vypláca sa starostovi minimálny plat podľa tohto zákona.
§ 8a
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. júna 2011
Starosta zvolá zasadnutie obecného zastupiteľstva tak, aby sa uskutočnilo do 30. Júna 2011 a rozhodlo o plate starostu v súlade s týmto zákonom. Inak platí, že od 1. Júna 2011 patrí starostovi plat stanovený podľa § 3 ods. 1.
§ 9
Tento zákon nadobúda účinnosť dňom vyhlásenia.
Michal Kováč v. r.
Ivan Gašparovič v. r.
Jozef Moravčík v. r.
1) Zákon č. 253/1998 Z. z. o hlásení pobytu občanov Slovenskej republiky a registri obyvateľov Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 404/2011 Z. z. o pobyte cudzincov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
2) § 13 ods. 3 zákona Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení neskorších predpisov.
3) Zákonník práce.
4) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 152/1994 Z. z. o sociálnom fonde a o zmene a doplnení zákona č. 286/1992 Zb. o daniach z príjmov v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov.
7) Zákon č. 540/2001 Z. z. o štátnej štatistike.
8) § 19 zákona č. 583/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách územnej samosprávy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
9) § 13a ods. 1 písm. a), d) a f) zákona Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. v znení neskorších predpisov.
10) § 115 Občianskeho zákonníka.
11) Zákon č. 283/2002 Z. z. o cestovných náhradách v znení neskorších predpisov.
12) § 13a ods. 1 zákona Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb.
