Módosítva:

Tt. 8/1992., hatályos 1992. január 16-tól

Tt. 60/1993., hatályos 1993. március 17-től

Tt. 252/1994., hatályos 1994. szeptember 19-től

Tt. 222/1996., hatályos 1996. július 24-től

Tt. 233/1998., hatályos 1998. július 28-tól

Tt. 318/1998., hatályos 1998. október 23-tól

Tt. 331/1998., hatályos 1998. november 5-től

Tt. 389/1999., hatályos 1999. december 31-től

Tt. 302/2000., hatályos 2000. október 4-től

Tt. 36/2002., hatályos 2002. március 1-től

Tt. 515/2003., hatályos 2004. január 1-től

Tt. 335/2007., hatályos 2007. október 1-től

Tt. 112/2010., hatályos 2010. július 1-től

Tt. 204/2011., hatályos 2011. július 1-től

A Szlovák Nemzeti Tanács az alábbi törvényt fogadta el:

A községi önkormányzatok szerveinek megválasztása¹⁾ az általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján történik titkos szavazással.

(1) A községi önkormányzatok szerveinek megválasztásában a Szlovák Köztársaság azon polgárai jogosultak részt venni, akiknek állandó tartózkodási helyük van a községben, a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony városkerületében vagy Kassa város városkerületében, és legkésőbb a választások napján betöltötték 18. életévüket (a továbbiakban csak „választópolgár”).

(2) Akadályoztatás jelent a választójog gyakorlásában

a) ha a törvényben meghatározott módon korlátozzák a személyi szabadságot az emberek egészségének védelme érdekében,²⁾

b) a szabadságvesztés-büntetés töltése,^2a)

c) a sorkatonai szolgálat teljesítése, a sorkatonai szolgálatot helyettesítő vagy kiképző katonai szolgálat, mégpedig abban az esetben, ha ez külön szabályozás szerinti feladatok teljesítését követeli meg,^2b) valamint

c) a jogi cselekvőképességtől való megfosztás vagy jogi cselekvőképességben való korlátozottság.³⁾

A községi (városi) képviselőtestület, a Szlovák Köztársaság fővárosában, Pozsonyban és Kassa városában a helyi képviselőtestület [a továbbiakban csak „községi (városi) képviselőtestület“] képviselőjévé az a választópolgár választható meg, akinél nem áll fenn akadályoztatás választójoga gyakorlásában a 2. § 2. bekezdésének b) és d) pontja szerint.

A község polgármesterévé, a Szlovák Köztársaság fővárosában, Pozsonyban és Kassa városában a városrész polgármesterévé (a továbbiakban csak „a község polgármestere”) az a választópolgár választható meg, akinél nem áll fenn akadályoztatás választójoga gyakorlásában a 2. § 2. bekezdésének b) és d) pontja szerint, és aki legkésőbb a választások napján betöltötte 25. életévét.

(1) Az egyes szavazókörök választásra jogosult választópolgárainak névjegyzékét (a továbbiakban csak „választói névjegyzék“) a község, a Szlovák Köztársaság fővárosában, Pozsonyban és Kassa városában a városrészek (a továbbiakban csak „község”) készíti el az állandó választói névjegyzék alapján.^3a) A választói névjegyzékre a község felveszi a külföldieket, akik teljesítik a 2. § 1. bek. szerinti feltételeket.

(2) Az 1. bekezdés szerinti választói névjegyzéket a község két egyenértékű példányban átadja a szavazóköri választási bizottságnak legkésőbb két órával a választások megkezdése előtt.

(3) A választói névjegyzékbe a szavazóköri választási bizottság a választások napján bejegyzi a választópolgárt

a) bírósági határozat alapján,^3b)

b) ha érvényes személyi igazolvánnyal⁴⁾ bizonyítja, hogy állandó lakhelye van olyan helyen, mely a szavazókörhöz tartozik.

(1) A községi (városi) képviselő-testületi választások céljára minden községben többmandátumos választókörzeteket hoznak létre, melyekben a községi (városi) képviselőtestület képviselőit a község lakosságával arányosan választják meg, legfeljebb azonban csak 12 képviselőt egy választókörzeten belül; a városokban, amelyek városrészekre vannak osztva, egymandátumos választókörzetek is létrehozhatók, amennyiben a városrész lakosságszámára csak egy képviselő jut.

(2) A községben, ahol 12 vagy kevesebb képviselőt kell megválasztani, kialakítható egyetlen választókörzet is.

(3) A választókörzeteket és bennük a képviselők számát az 1. vagy a 2. bekezdés értelmében a községi (városi) képviselőtestület határozza meg és teszi közzé legkésőbb 65 nappal a választások napja előtt.

(4) Azon városban, amely városrészekre tagolódik, a választókörzetek határa nem lépheti át a városrészek határát.

(5) A község (város) polgármesterének megválasztása céljára minden község egy egymandátumos választókörzetet képez.

(1) A szavazólapok leadása és a szavazatok összeszámolása céljából a községekben szavazóköröket alakítanak ki.

(2) A szavazóköröket és a bennük található szavazóhelyiségeket a község polgármestere jelöli ki legkésőbb 40 nappal a választások napja előtt.

(3) A szavazókört úgy alakítják ki, hogy általában 1000 választópolgárt fogjon át. A község távol eső részeiben önálló szavazókör hozható létre, amennyiben legalább 50 választópolgár található bennük. A szavazókörök határa nem lépheti át a választókörzetek határát.

(1) A községi önkormányzati szervek megválasztását a Központi Választási Bizottság irányítja. A járásokban a választásokat a körzeti választási bizottságok irányítják, a városokban a városi választási bizottságok, a többi községben pedig a helyi választási bizottságok.

(2) A szavazókörökben szavazóköri választási bizottságokat hoznak létre.

(3) A választási bizottság tagja választópolgár lehet. A községi (városi) képviselőtestület képviselőjelöltje vagy községi (városi) polgármesterjelölt nem lehet tagja választási bizottságnak.

(4) A választási bizottságokat a politikai pártok és politikai mozgalmak, valamint politikai pártok és politikai mozgalmak koalíciói (a továbbiakban csal „politikai pártok”) egyenlő számú képviselőiből alakítják ki a 12. § 1. bek., a 13. § 1. bek., a 14. § 1. bek. és a 15. § 1. bekezdésében meghatározott feltételek szerint. A képviselők és póttagok utónevét és családi nevét a lakcímük feltüntetésével a politikai pártok annak jelentik be, aki a választási bizottság első ülését összehívja. Betegség, lemondás, ismételt távolmaradás vagy a választási bizottsági tagság megszűnése esetén az elnök a póttagot rendeli be. A politikai párt jelölőlistájának visszavonása azzal jár együtt, hogy megszűnik az érintett politikai párt képviselőjének tagsága az adott választási bizottságban. A választási bizottsági tagság akkor is megszűnik, mégpedig azon a napon, amikor az őt megbízó politikai párt írásos bejelentése vagy a tag tisztségről történő lemondásának bejelentése megérkezik a választási bizottság elnökéhez.

(5) A választási bizottság tagjai tisztségüket az alábbi fogadalom letételével veszik fel: „Becsületemre fogadom, hogy lelkiismeretesen és pártatlanul fogom tisztségemet ellátni, miközben a Szlovák Köztársaság Alkotmányához és törvényeihez tartom magam.” A fogadalmat a választási bizottság annak a személynek a kezébe teszi le, aki az ülést összehívta. A fogadalom letételét a választási bizottság tagja aláírásával erősíti meg.

(6) A választási bizottság határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A határozat érvényességéhez a jelenlévő tagok többségének szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni. Az ülés lefolyásáról a választási bizottság jegyzőkönyvet készít.

(7) A választási bizottság első ülésén megegyezéssel meghatározza soraiból az elnököt és az alelnököt. Ha nem kerül sor megállapodásra, az elnököt és az alelnököt sorsolással határozzák meg. A sorsolást a választási bizottság legidősebb tagja irányítja.

(8) A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala a választások eredményének feldolgozása és megállapítása céljából a Központi Választási Bizottság és a körzeti választási bizottságok részére szakmai (szavazatösszesítő) egységeket hoz létre; a városi választási bizottságok részére szakmai (szavazatösszesítő) egységeket hoz létre, amennyiben több mint 50 szavazóköri szavazás eredményét kell megállapítani. A választási bizottságok szakmai (szavazatösszesítő) egységeibe kirendelt alkalmazottak az 5. bekezdésben taglalt módon és szöveggel tesznek fogadalmat.

(9) A választási bizottságokat és a szakmai egységet a teljes megbízatási időszakra hozzák létre.

(1) A választási bizottság jegyzője biztosítja a szervezési és adminisztratív teendők ellátását a választási bizottság ülésének előkészítése és tanácskozása során. Párhuzamosan a választási bizottság szakmai tanácsadójának szerepét is betölti.

(2) A jegyzők kinevezése és visszahívása

a) a Központi Választási Bizottság jegyzőjét a Szlovák Köztársaság Kormánya nevezi ki és hívja vissza,

b) a körzeti választási bizottság jegyzőjét a körzeti hivatal elöljárója nevezi ki és hívja vissza a körzeti hivatal alkalmazottai közül,

c) a helyi (városi) választási bizottság jegyzőjét a község (város) polgármestere nevezi ki és hívja vissza, általában a községi hivatal alkalmazottai közül,

d) a szavazóköri választási bizottság jegyzőjét a község (város) polgármestere nevezi ki és hívja vissza, általában a községi hivatal alkalmazottai közül.

(3) A Központi Választási Bizottság jegyzőjét a Szlovák Köztársaság Kormánya legkésőbb 70 nappal a választások napja előtt nevezi ki; a 2. bekezdés b) – d) pontjai szerinti jegyzőket az illetékes szerv olyan határidőn belül nevezi ki, hogy az e törvénybe foglalt kötelességeiknek eleget tudjanak tenni. A választási bizottságok tanácskozásain a jegyzőnek tanácsadói jogköre van. A jegyző fogadalmat tesz a 11. § 5. bek. meghatározott módon és szöveggel.

(1) Minden politikai párt, amely jelölőlistát nyújt be a községi (városi) képviselőtestületbe legalább a Szlovák Köztársaság járásainak egy ötödében, legkésőbb a választások napja előtti 30. napon egy tagot és egy póttagot delegál a Központi Választási Bizottságba.

(2) A Központi Választási Bizottság első ülése az 1. bekezdésben jelzett határidő letelte után öt napon belül valósul meg; az ülést a Szlovák Köztársaság kormányfője hívja össze.

(3) A Központi Választási Bizottság

a) felügyeli az alacsonyabb szintű választási bizottságok felkészültségét az e törvény szerinti feladataik ellátására, valamint a politikai pártok képviseletét a körzeti választási bizottságokban,

b) megvitatja a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumától kapott tájékoztatókat a választások szervezési és műszaki előkészítéséről, és javaslatokat tesz intézkedések foganatosítására,

c) megvitatja a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának tájékoztatásait a választási eredmények feldolgozásának műszaki feldolgozási tervezetének előkészítéséről,

d) megállapítja és közzéteszi a választások eredményeit,

e) jegyzőkönyvet készít a választások eredményéről,

f) átadja a választási dokumentációt megőrzésre a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának.

(4) A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma a Központi Választási Bizottság feladatainak végzését segítendő szakmai-adminisztratív részleget hoz létre.

(1) Minden politikai párt, amely jelölőlistát nyújt be a községi (városi) képviselőtestületbe legalább a körzeti választási bizottság területéhez tartozó községek egy harmadában, legkésőbb 35 nappal a választások napját megelőzően egy tagot és egy póttagot delegál a körzeti választási bizottságba.

(2) A körzeti választási bizottság legalább öttagú. Ha a körzeti választási bizottság nem ekkora létszámú és nem az 1. bekezdésbe foglaltak szerint jön létre , vagy ha tagjainak száma a törvényes minimális létszám alá süllyed és nem áll rendelkezésre póttag, a hiányzó tagokat a körzeti hivatal elöljárója nevezi ki.

(3) A körzeti választási bizottság első ülése legkésőbb az 1. bekezdés szerinti határidőt követő 5 napon belül valósul meg; az ülést a körzeti hivatal elöljárója hívja össze.

(4) A körzeti választási bizottság

a) felügyeli a községi és városi választási bizottságok (a továbbiakban csak „helyi választási bizottságok) felkészülését az ezen törvény szerinti feladatok teljesítésére, valamint a politikai pártok képviseletét bennük,

b) megvitatja a körzeti hivatal választások szervezési és műszaki előkészítésével kapcsolatos tájékoztatóit, és intézkedési javaslatokat hoz és foganatosít,

c) megvitatja a tájékoztatókat a saját (szavazatösszesítő) szakmai testülete tevékenységének biztosításáról,

d) jegyzőkönyvet készít a választások lefolyásáról és eredményéről a Központi Választási Bizottságnak,

e) átadja a választási dokumentációt megőrzésre a körzeti hivatalnak.

(5) A körzeti választási bizottság területi körzete azonos a körzeti hivatal területi körzetével.

(1) Minden politikai párt, amely jelöltlistát nyújt be a községi (városi) képviselőtestületbe, legkésőbb 55 nappal a választások napja előtt egy tagot és egy póttagot delegál a helyi választási bizottságba.

(2) A helyi választási bizottság legalább öt tagból áll. Ha a helyi választási bizottság ilyen létszámban és az 1. bekezdésben taglalt módon nem áll fel, a hiányzó tagokat a község (város) polgármestere nevezi ki.

(3) A helyi választási bizottság első ülésére az 1. bekezdésben taglalt határidő leteltét követő öt napon belül kerül sor; az ülést a község (város) polgármestere hívja össze.

(4) A helyi választási bizottság

a) megvizsgálja a jelöltlistákat és dönt a jelöltek nyilvántartásba vételéről vagy annak elutasításáról,

b) felügyeli a szavazóköri választási bizottságok felkészültségét a jelen törvényből fakadó feladatok teljesítésére,

c) elkészíti a jegyzőkönyvet a községi (városi) képviselőtestületi választások eredményéről és a község (város) polgármester-választásának eredményéről, melyet a bizottság tagjai aláírnak; a jegyzőkönyvet a bizottság tagjainak eredeti aláírásával a bizottság minden tagja megkapja,

d) kiadja a bizonylatot a megválasztott jelölteknek a megválasztásukról,

e) a választási dokumentumokat megőrzésre átadja a községnek.

(1) Pozsonyban és a Kassán a városi képviselőtestület és a főpolgármester megválasztásának céljaira városi választási bizottságot hoznak létre, mely a helyi választási bizottság feladatát látja el.

(2) A városi választási bizottságok Pozsonyban és Kassán az 1. bekezdés szerinti jegyzőkönyvet a választások eredményéről a Központi Választási Bizottságnak nyújtják be.

(3) A városi választási bizottságok Pozsonyban és Kassán legkevesebb öttagúak. Ha a városi választási bizottság Pozsonyban vagy Kassán nem a 14. § 1. bek. szerint alakul meg, a hiányzó tagokat a főpolgármester nevezi ki.

(1) Minden politikai párt, amelynek a jelöltlistáját nyilvántartásba vették a községi (városi) képviselőtestületi választásokra, legkésőbb 20 nappal a választások napja előtt egy tagot és egy póttagot delegál a szavazóköri választási bizottságba.

(2) A szavazóköri választási bizottság legkevesebb öttagú. Ha a szavazóköri választási bizottság ilyen létszámban és az 1. bekezdésben taglalt módon nem áll fel, a hiányzó tagokat a község (város) polgármestere nevezi ki.

(3) A szavazóköri választási bizottság első ülésére az 1. bekezdésben taglalt határidő leteltét követő öt napon belül kerül sor; az ülést a község (város) polgármestere hívja össze.

(4) A szavazóköri választási bizottság

a) biztosítja a szavazás menetét, elsősorban felügyeli a szavazólapok helyes leadását és a rendet a szavazóhelyiségben,

b) megszámolja a leadott szavazatokat és elkészíti a jegyzőkönyvet szavazásról, melyet a bizottság minden tagja megkap; a jegyzőkönyv első eredeti példányát haladéktalanul benyújtja a helyi választási bizottságnak,

c) a választási dokumentumokat megőrzésre átadja a községnek.

(5) A községben, ahol csak egyetlen szavazókört alakítottak ki, szavazóköri választási bizottság nem alakul; annak feladatait a helyi választási bizottság teljesíti.

(1) A községi (városi) képviselőtestületi jelöltlistákat politikai pártok nyújtják be, mégpedig külön-külön minden választási körzetben, valamint független jelöltek nyújtják be.

(2) A jelöltlistákat két egyenértékű példányban juttatják el a helyi választási bizottság jegyzőjéhez legkésőbb 55 nappal a választások napja előtt. A politikai pártok a jelöltlistát meghatalmazott személy közvetítésével nyújtják be..

(3) A jelöltlista tartalmazza

a) a politikai párt nevét,

b) a jelöltek utó- és családi nevét, tudományos címét, életkorát, foglalkozását, a jelölt állandó lakhelyének címét és a jelölt sorszámát a jelöltlistán arab számjeggyel kifejezve,

c) a politikai párt meghatalmazottjának és helyettesének utó- és családi nevét, lakcíme feltüntetésével; jelölt személy nem lehet meghatalmazott személy, sem annak helyettese,

d) a politikai párt nevében eljárni jogosult személy utó- és családi nevét, tisztségét és aláírását.

(4) A független jelölt jelöltlistája a jelölt utó- és családi nevét, tudományos címét, életkorát, foglalkozását, állandó lakhelyének címét és aláírását tartalmazza.

(5) Politikai párt a jelöltlistán legfeljebb annyi jelöltet tüntethet fel, amennyi az érintett választókörzetben a községi (városi) képviselőtestület képviselőjévé megválasztható.

(6) Ha a politikai párt az egyik választókörzetben önálló jelöltlistát nyújt be, ugyanazon községi (városi) képviselőtestületi választáson egy további választókörzetben nem nyújthat be jelöltlistát koalíció részeként; ha koalíció részeként nyújt be jelöltlistát, ugyanazon községi (városi) képviselőtestületi választáson egy további választókörzetben is csak ugyanezen koalíció részeként nyújthat be jelöltlistát.

(7) Ugyanazon községi (városi) képviselőtestületi választáson egy jelölt csak egy választókörzetben lehet jelölt.

(8) A jelöltlistához csatolni kell a képviselőjelölt saját kezűleg aláírt nyilatkozatát, hogy jelöltségével egyetért és nem járult hozzá ahhoz, hogy más jelöltlistán is feltüntessék őt, valamint hogy nincs tudatában megválaszthatóságát kizáró okoknak.

(9) A független jelölt jelöltlistájának része a jelöltségét támogató választópolgárok által aláírt petíció.^4a) A község nagysága szerint megszabott szükséges aláírásszámot a jelen törvény melléklete tartalmazza. A petícióban minden aláírás mellett feltüntetik a választópolgár utó- és családi nevét, születési dátumát és állandó lakcímét, mely alatt a község neve, az utca neve – ha a község utcákra tagolódik – és a házszám értendő. A község lakosainak létszámát a község a helyben szokásos módon teszi közzé legkésőbb 85 nappal a választások napja előtt.

(10) A községi (városi) képviselőtestület képviselőjelöltjének állandó lakhellyel kell rendelkeznie abban a községben, amelyben jelöltként indul a választásokon.

(11) A községi (városi) képviselőtestület képviselői tisztségére a község (város) polgármesteri tisztségére jelölt személy is jelöltetheti magát.

(1) A helyi választási bizottság a benyújtott jelöltlistákat megvizsgálja és a jelölt nyilvántartásba vételét elutasítja,

a) ha az nem teljesíti a 3. §-ban felsorolt követelményeket,

b) ha javaslatához nincs csatolva a 16. § 8. bek. szerinti nyilatkozat,

c) ha több politikai párt jelöltlistáján vagy több választókörzet jelöltlistáján szerepel, mégpedig azon jelöltlista esetében, amelyhez nincs csatolva a 16. § 8. bek. szerinti nyilatkozat; ha a jelölt több jelöltlista esetén aláírta a nyilatkozatot, törlik őt az összes jelöltlistáról,

d) ha a 16. § 5. bek. szerinti legnagyobb jelöltlétszámot meghaladó helyen van,

e) ha nincs állandó lakhelye a községben, melyben jelölteti magát,

f) ha hiányzik vagy hiányos a 16. § 9. bek. szerinti petíciója,

g) ha olyan jelöltlistán szerepel, amely nem felel meg a jelen törvény követelményeinek.

(2) A helyi választási bizottság a jelölteket legkésőbb 45 nappal a választások napja előtt nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartásba vételt jelzi a jelöltlistákon. A jelöltek nyilvántartásba vétele feltétele a szavazólapok kinyomtatásának.

(3) A helyi választási bizottság felszólítja a politikai pártok meghatalmazottjait és a független képviselőket, hogy 24 órán belül vegyék át a jelölőlisták nyilvántartásba vételéről vagy nyilvántartásba vételének megtagadásáról szóló határozatot. Ha a meghatalmazott vagy a független képviselő a megadott határidőben nem veszi át a határozatot, úgy tekintik, mintha az kézbesítésre került volna neki.

(4) A helyi választási bizottságnak jelölt nyilvántartásba vételét kimondó vagy a jelölt nyilvántartásba vételét elutasító határozata ellen a jelölő politikai pártok vagy független képviselők indítványt nyújthatnak be a bíróságon a jelölt nyilvántartásba vételének megsemmisítésére vagy a jelölt nyilvántartásba vételének kimondása érdekében. Az indítvány a helyi választási bizottság döntéshozatalának napjától számított három napon belül kell benyújtani. A bíróság határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.

(5) Ha a bíróság kimondja a jelölt nyilvántartásba vételét vagy a jelölt nyilvántartásba vételének elutasítását, a helyi választási bizottság a bíróság döntését a kézbesítést követő 24 órán belül végrehajtja.

A helyi választási bizottság a helyileg szokásos módon legkésőbb 35 nappal a választások napja előtt közzéteszi a nyilvántartásba vett jelöltek listáját. A listán feltünteti a jelölt utó- és családi nevét, akadémiai címét, életkorát, foglalkozását, állandó lakcímét és a politikai párt nevét, amely őt jelölte, vagy az adatot arról, hogy független jelöltről van szó.

(1) A jelölt a választások napja előtti 3. napig írásban lemondhat jelöltségéről. Ugyanezen időpontig az őt jelölő politikai párt vagy politikai pártok koalíciója is írásban visszahívhatja őt.

(2) A jelöltségről való lemondási nyilatkozat vagy a visszahívási nyilatkozat nem vonható vissza. Ezen nyilatkozatot két egyenértékű példányban a helyi választási bizottság elnökének kézbesítik, aki haladéktalanul biztosítja annak közzétételét a helyileg szokásos módon.

(3) Ha a jelölt lemondó nyilatkozata vagy visszahívási nyilatkozata benyújtására a jelöltek nyilvántartásba vételét követően került sor, vagy ha a politikai párt feloszlatására vagy felfüggesztésére^4d) a jelöltek nyilvántartásba vételét követően került sor, az adataik a szavazólapokon maradnak, de a mandátumok elosztásakor figyelmen kívül hagyják őket.

(1) A helyi választási bizottság elnöke a körzeti hivatal közvetítésével biztosítja a szavazólapok sokszorosítását a szükséges mennyiségben.

(2) Minden választókörzet részére közös szavazólap készül az összes nyilvántartásba vett jelölttel. Az összes nyilvántartásba vett jelöltet a szavazólap azonos oldalán tüntetik fel.

(3) A jelölteket a szavazólapok ábécé-sorrendben tüntetik fel sorszámuk, utó- és családi nevük, akadémiai címük, életkoruk, foglalkozásuk és az őket jelölő politikai párt nevének vagy rövidítésének megadásával, valamint a községi (városi) képviselőtestület tagjainak létszámával, akik az adott választókörzetben kerülnek megválasztásra.

(4) A szavazólapokat a község hivatalos bélyegzőjének lenyomatával jelölik meg.

(5) A község legkésőbb a választások napján biztosítja a szavazólapok eljuttatását a szavazóköri választási bizottságokhoz.

(6) A választópolgár a szavazólapot a választások napján a választási helyiségben kapja meg.

(1) Községi (városi) polgármesterjelölt-listát politikai pártok nyújthatnak be. Minden politikai párt csak egy jelöltet tüntethet fel jelöltlistáján. A politikai pártok közös jelölttel is nyújthatnak be jelöltlistát. A jelöltlistát két egyenértékű példányban a helyi választási bizottság jegyzőjének kézbesítik legkésőbb 55 nappal a választások napja előtt. Politikai pártok a jelöltlistájukat meghatalmazottjuk közvetítésével nyújtják be.

(2) Községi (városi) polgármesteri tisztségre jelöltethetik magukat független jelöltek is. A független jelölt jelöltlistáját két egyenértékű példányban a helyi választási bizottság jegyzőjének kézbesíti legkésőbb 55 nappal a választások napja előtt. A független jelölt jelöltlistájának részét képezi a jelöltségét támogató választópolgárok által aláírt petíció.^4a) A község nagysága szerint megszabott szükséges aláírásszámot a jelen törvény melléklete tartalmazza. A petícióban minden aláírás mellett feltüntetik a választópolgár utó- és családi nevét, születési dátumát és állandó lakcímét, mely alatt a község neve, az utca neve – ha a község utcákra tagolódik – és a házszám értendő.

(3) A jelöltlista tartalmazza a jelölt utó- és családi nevét, tudományos címét, életkorát, foglalkozását, a jelölt állandó lakhelyének címét és a jelölő politikai párt nevét, vagy az adatot arról, hogy független jelöltről van szó. A jelöltlistához csatolni kell a 16. § 8. bek. szerinti nyilatkozatot.

(4) Községi (városi) polgármesteri tisztségre jelölt személynek állandó lakhellyel kell rendelkeznie abban a községben, amelyben a választásokon indul.

(5) Községi (városi) polgármesteri tisztségre jelöltetheti magát olyan jelölt is, aki a községi (városi) képviselőtestületi képviselői tisztségért is jelöltként indul.

(1) A helyi választási bizottság a benyújtott jelöltlisták megvizsgálja, és nem veszi nyilvántartásba azt a jelöltet,

a) aki nem felel meg a 4. §-ban támasztott feltételeknek,

b) akinek a javaslatához nem csatolták a 16. § 8. bek. szerinti nyilatkozatot,

c) akinek esetében hiányzik vagy nem teljes a 21. § 2. bek. szerinti petíció,

d) akinek nincs állandó lakhelye a községben, ahol jelölteti magát (21. § 4. bek.),

e) aki olyan jelöltlistán van feltüntetve, amely nem felel meg a jelen törvény feltételeinek.

(2) A 17. § 2 – 5. bek. ugyanúgy érvényes itt is.

A 18. § 1. és 19. bekezdésének rendelkezései a községi (városi) polgármester-választásra is vonatkoznak.

(1) A helyi választási bizottság elnöke a körzeti hivatal közvetítésével biztosítja a szavazólapok sokszorosítását a szükséges mennyiségben.

(2) A községi (városi) polgármester-választásra szavazólapot készítenek, amelyen ábécé sorrendben feltüntetik a nyilvántartásba vett jelölteket. A jelöltnél feltüntetik a sorszámát, az utó- és családi nevét, az akadémiai címét, az életkorát, a foglalkozását és a politikai párt nevét, amely a jelöltlistát benyújtotta, vagy az adatot arról, hogy független jelöltről van szó.

(3) A 20. § 4 – 6. bek. rendelkezései ez esetben is érvényesek.

(1) A községi (városi) képviselőtestületi választásokat és polgármester-választásokat a megbízatási időszak utolsó tizennégy napjában tartják. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke hirdetik ki azokat.

(2) A községi (városi) önkormányzati választásokat a Szlovák Köztársaság egész területén ugyanazon a napon tartják meg. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke dönthet úgy is, hogy a választásokat két napon át tartják.

(3) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke a községi (városi) önkormányzati választásokat legkésőbb 90 nappal a választások napja előtt hirdeti ki. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnökének határozatát közzéteszik a Szlovák Köztársaság Törvénytárában.⁵⁾

(1) A választások a megadott napon 7.00 órától 20.00 óráig tartanak. Ha a helyi szükségletek megkövetelik, a község a választások kezdetét korábbi időpontban is meghatározhatja.

(2) Ha a választások két napon át folynak, a választások kezdete az első napon 14.00 óra, a vége 22.00 óra. A második napon a választás 7.00 órakor kezdődik és 14.00 órakor fejeződik be. Ha a helyi szükségletek megkövetelik, a község a választások kezdetét az első és második napon korábbi időpontban is meghatározhatja.

(1) A község legkésőbb 25 nappal a választások napja előtt értesítést küld a választói névjegyzékbe felvett összes választópolgárnak, melyben feltünteti a választások időpontját, a szavazókört és a helyszínt, ahol a választópolgár szavazatát leadhatja; az értesítésben figyelmeztet arra is, hogy a szavazás előtt kötelező a személyazonosságot személyi igazolvánnyal igazolni, valamint tömören leírja a szavazólap kezelésének módját.

(2) A község külön jogszabályi előírás értelmében^5a) az 1. bekezdésben taglalt értesítést államnyelven és a nemzeti kisebbség nyelvén küldi ki.

(1) A szavazóköri választási bizottság elnöke a választások megkezdése előtt, a választási bizottság jelenlétében ellenőrzi a szavazóurnát és a mozgóurnát, majd lepecsételi azokat. Szintén ellenőrzi a szavazóhelyiség felszereltségét, hogy elő van-e készítve a választói névjegyzék és elegendő szavazólap, valamint üres, nem átlátszó hivatalos boríték a község bélyegzőjének lenyomatával ellátva (a továbbiakban csak „boríték”).

(2) Ha a választások kétnaposak, a szavazóköri választási bizottság elnöke biztosítja, hogy az első nap befejeztével a szavazóurnát és a mozgóurnát lepecsételjék úgy, hogy abba szavazólapot behelyezni ne lehessen, és a többi választási dokumentummal együtt biztonságos helyre helyezi.

A szavazóhelyiségekben a szavazólapok kezelésére elkülönített tereket alakítanak ki úgy, hogy biztosítva legyen a választások titkossága. E terek számát a község határozza meg a szavazókörben választó személyek létszámához mérten. A szavazólapok kezelésére kijelölt fülkében a választópolgáron kívül senki nem lehet jelen, még a szavazóköri választási bizottság tagja sem.

(1) A választási kampány (a továbbiakban csak „kampány”) a politikai párt, független jelölt, esetleg más, az induló politikai pártot vagy független jelöltet támogató vagy szolgáló szubjektum tevékenysége, beleértve hirdetést vagy reklámot a rádióadásban vagy televízióadásban a 4. bekezdés értelmében, a tömegtájékoztatási eszközökben,^5aa) a plakátokon vagy más információhordozókon.

(2) A kampány a választások kezdete előtt 17 nappal kezdődik és 48 órával ér véget. A megadott idő kívül kampányt folytatni tilos.

(3) Kampányidőszakban a politikai pártnak és a független jelöltnek azonos hozzáférést kell biztosítani a tömegtájékoztatási eszközökhöz és a területi önkormányzat választási kampányt támogató vagy megcélzó szolgáltatásaihoz.

(4) A Szlovák Rádió^5b) és a Szlovák Televízió^5ba) és a műsorszóró, aki engedély birtokában sugároz adásokat (a későbbiekben csak „kereskedelmi média”),^5bb) biztosíthat a választásokon induló politikai pártnak vagy független jelöltnek legfeljebb 30 perces adásidőt politikai reklám sugárzására, összességében azonban legfeljebb csak 5 óra adásidő terjedelemben. A kampány keretében megszabott adásidőben sugárzott műsor tartalmáért a felelősséget a politikai párt vagy független jelölt viseli. A Szlovák Rádió, a Szlovák Televízió és a kereskedelmi média kötelezően biztosítja, hogy a többi műsortól jól elkülöníthetően és önállóan legyen megjelölve az adás, s közli, hogy fizetett politikai reklámról van szó.^5bc)

(5) A Szlovák Rádióban, Szlovák Televízióban és a kereskedelmi médiában sugárzott rádiós és televíziós politikai reklám költségeit a választásokon induló politikai párt vagy független jelölt viseli. A Szlovák Rádió, a Szlovák Televízió és a kereskedelmi média köteles a politikai pártoknak és független jelölteknek azonos üzleti feltételeket biztosítani az adásidő megvételére, azonos árakkal és fizetési feltételek mellett.

(6) Tilos kampányreklámot sugározni abban az időpontban, amely a rádióban és a televízióban reklámidőként van kijelölve, vagy rádiós vagy televíziós hirdetést kampánycélra felhasználni.

(7) Nem tekinthető politikai reklámnak a hírműsor és a publicisztikai műsor, ha az a kampányidőponton kívül kerül adásba oly módon és körülmények közt, hogy az összhangban áll a programszolgáltatással.^5bd) A Szlovák Rádió, a Szlovák Televízió és a kereskedelmi média köteles biztosítani, hogy a hírműsorok és publicisztikai adások, melyek a kampányidőszakban sugároznak, kiegyensúlyozottak és pártatlanok legyenek.

(8) A kampány időszakában a 7. bekezdés szerinti hírműsorok és publicisztikai műsorok sugárzását és a 4. bekezdés szerinti politikai reklám sugárzását kivéve tilos minden olyan más műsor sugárzása, amely a választópolgárok szavazási hajlandóságát valamely politikai párt független jelölt érdekében vagy ellen befolyásolná.

(9) A választáson induló politikai pártnak vagy független jelöltnek, amelyet/akit a kampány idején igaztalan vádak érnek, vagy amelyről/akiről az igazságot elferdítő tájékoztatás kerül a nyilvánosság elé rádiós, televíziós adásban vagy tömegtájékoztatási eszközben, joga van a válaszadásra a kampány időszakában. Ezt a jogát annál a műsorszórónál^5be) vagy tömegtájékoztatási eszköz főszerkesztőjénél érvényesíti, amely ilyen információt vagy véleményt tett közzé. A műsorszóró vagy a tömegtájékoztatási eszköz főszerkesztője köteles a kampány időtartama alatt azonos értékű adásidőt vagy azonos felületet biztosítani a politikai pártnak vagy független jelöltnek, mint amilyenben az érintett információt vagy véleményt sugározta vagy publikálta.

(10) Plakátokat vagy más információhordozókat közterületen kihelyezni a kampány idején csak a község által kijelölt helyeken lehet. A kijelölt helynek alkalmazkodnia kell a politikai pártok és független jelöltek esélyegyenlősége biztosításának elvéhez. A plakátragasztási felületekről és más információhordozók kihelyezéséről a község önkormányzati rendeletben rendelkezik.

(11) A választások kezdetét megelőző 48 órában és a választások idején tilos rádiós vagy televíziós adásban, tömegtájékoztatási eszközökben, az épületekben és közvetlen közelükben, ahol a szavazóköri választási bizottságok székelnek politikai pártokról vagy független jelöltekről információkat sugározni vagy nyilvánosságra hozni szóban, írásban, hangos vagy képi formában akár az érdekükben, akár ellenük.

(12) Legkésőbb a választások napját megelőző hetedik napig lehet választási közvélemény-kutatási eredményeket nyilvánosságra hozni.

(13) A választási bizottságok tagjai és a szakmai testületek tagjai nem adhatnak tájékoztatást a választások lefolyásáról és részeredményeiről, mégpedig egészen a szavazás eredményéről készített jegyzőkönyv aláírásáig.

(14) A választások napján tilos választási közvélemény-kutatási eredményeket nyilvánosságra hozni.

(15) A választási kampány jelen törvény szerinti vezetéséről szóló szabályok megsértését külön jogszabályi rendelkezések szerint bírságolják.^5bf)

(1) A választópolgár személyesen szavaz. Helyettesítés megengedve nincs. A szavazóköri választási bizottság tagjai nem módosíthatják a választópolgárok szavazólapját. A választópolgárok a szavazóköri választási bizottság elé járulnak és olyan sorrendben szavaznak, amilyenben a választási helyiségbe érkeztek.

(2) A választópolgár a választási helyiségbe érkezve igazolja személyazonosságát, és a választói névjegyzék mindkét példányába történt bejegyzése után megkapja a szavazólapokat és az üres borítékot a szavazóköri választási bizottságtól. Ha a választópolgárnak nincs személyi igazolványa és a szavazóköri választási bizottság egyetlen tagja sem ismeri, a bizottság felkéri, hogy személyazonosságát két, a bizottság számára ismert személy által igazolja. Ha ezt a választások befejeződéséig nem teszi meg, a szavazást nem teszik lehetővé számára.

(3) A választópolgár kérésére a szavazóköri választási bizottság a helytelenül kezelt szavazólap helyett újat bocsát a rendelkezésére.

(4) Azt követően, hogy a választópolgár megkapta a szavazólapokat és a borítékot, belép a szavazólapok módosítására kijelölt fülkébe. A szavazófülkében a választópolgár az üres borítékba helyezi az egyik szavazólapot a községi (városi) képviselőtestületi választásra és az egyik szavazólapot a községi (városi) polgármester-választásra vonatkozóan. A községi (városi) képviselőtestületi választás szavazólapján a sorszám bekarikázásával jelöli ki azokat a jelölteket, akikre a szavazatát adja. A választópolgár legfeljebb annyi számú jelöltet karikázhat be, amennyit az adott választókörzetben meg kell választani. A községi (városi) polgármester-választás szavazólapján a sorszám bekarikázásával megjelöli azt a jelöltet, aki a szavazatát leadja.

(5) A választópolgár úgy szavaz, hogy a szavazólap módosítására és borítékba helyezésére szolgáló szavazófülke elhagyását követően a borítékot a szavazóurnába helyezi. Annak a választópolgárnak, aki nem ment be a szavazófülkébe, a bizottság nem teszi lehetővé a szavazást.

(6) Komoly, elsősorban egészségügyi okokból a szavazóköri választási bizottság felkérhető arra, hogy a választópolgár a szavazóhelyiségen kívül szavazhasson, mégpedig kizárólag annak a választókörzetnek a körzetébe tartozó területen, amely számára a szavazókört létrehozták. Ilyen esetben a szavazóköri választási bizottság a választópolgárhoz kiküldi legalább két tagját a mozgóurnával, a szavazólapokkal és a borítékkal. A választópolgár úgy szavaz, hogy a választás titkossága fennmaradjon.

Az a választópolgár, aki a szavazólapot egészségkárosodás miatt, vagy azért, mert nem tud olvasni vagy írni, nem tudja módosítani, jogosult arra, hogy a szavazófülkébe a szavazólap módosítása céljából másik választópolgárt vigyen magával, aki nem lehet a választókörzeti választási bizottság tagja, hogy helyette a szavazólapot az ő utasításai alapján módosítsa és a borítékba helyezze.

A választási helyiség rendjének fenntartásáért a szavazóköri választási bizottság elnöke felel. A rend megtartására és a választások méltóságának megőrzésére felszólító utasítása minden jelenlévőre nézve kötelező.

Ha olyan körülmények állnak elő, amelyek lehetetlenné teszik a szavazás megkezdését, annak folytatását vagy befejezését, a szavazóköri választási bizottság elhalaszthatja a szavazás megkezdését egy későbbi órára vagy meghosszabbíthatja a szavazás idejét. A szavazás össz-időtartama (26. §) azonban nem rövidíthető le az intézkedéssel. A szavazóköri választási bizottság ilyen intézkedést követően az adott helyen szokásos módon tájékoztatja a választópolgárokat. Ha a szavazást megszakítják, a szavazóköri választási bizottság a választási dokumentumokat, a szavazóurnát és a mozgó szavazóurnát lezárja és lepecsételi. A szavazás újbóli megkezdésekor a szavazóköri választási bizottság tagjainak jelenlétében az elnök meggyőződik a pecsét sértetlenségéről, és bejegyzi ezt a választási jegyzőkönyvbe.

A választásokra meghatározott időtartam leteltét követően már csak azok a választópolgárok adhatják le szavazatukat, akik a választási helyiségben vagy annak előterében tartózkodnak. Ezt követően a helyiséget bezárják és a szavazóköri választási bizottság elnöke a választásokat befejezettnek nyilvánítja.

A helyiségben, ahol a szavazóköri választási bizottság a szavazatokat összeszámolja, joga van jelen lenni a magasabb szintű választási bizottságok tagjainak és azok szakmai (szavazatösszesítő) testületei tagjainak, valamint azon személyeknek is, akiknek ezt a szavazóköri választási bizottság engedélyezte.

(1) A választások befejezését követően a szavazóköri választási bizottság elnöke lepecsételéssel zároltatja a fel nem használt szavazólapokat és borítékokat, majd felnyittatja a szavazóurnákat. Ha a szavazóköri választási bizottság egyes szavazópolgárok kimondott kérésére mozgóurnát is használt, a szavazóurnák tartalmát a felnyitást követően összekeveri.

(2) A szavazóköri választási bizottság kiveszi az urnából a szavazólapot tartalmazó borítékokat, megszámolja a borítékokat és azok számát összeveti a választói névjegyzéken eszközölt bejegyzések számával. A nem hivatalos borítékokat a bizottság kizárja a számlálásból.

(3) A szavazólapok borítékból való kivételét követően a szavazóköri választási bizottság külön csoportosítja a szavazólapokat a községi (városi) képviselőtestületi és a községi (városi) polgármester-választás szerint. Ezt követően megállapítja az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát. Az eredményeket rögzíti a választási jegyzőkönyvben.

(4) A szavazóköri választási bizottság minden tagja megtekintheti a szavazólapokat. A szavazóköri választási bizottság elnöke ellenőrzi a szavazatszámlálás helyességét.

(1) Érvénytelen a szavazólap,

a) mely nem az előírt nyomtatványon van,

b) amelyet nem kezeltek a 31. § 4. bek. értelmében,

c) ha a választópolgár karikázással egyetlen jelöltet sem jelölt meg, vagy ha karikázással több jelöltet jelölt meg, mint amennyi a községi (városi) képviselőtestületbe a választókörzetben megválasztható, vagy egyetlen jelöltet sem jelölt meg, vagy ha karikázással egynél több jelöltet jelölt meg a községi (városi) polgármesteri tisztségre.

(2) Ha a borítékban kettő vagy több szavazólap van, a szavazóköri választási bizottság kizárja a számlálásból azt a szavazólapot, amelyen nem karikáztak jelölteket. Ha a borítékban kettő vagy több képviselőválasztási szavazólap van, amelyen a jelölteket azonosan és helyesen jelölték meg, a szavazóköri választási bizottság csak az egyik szavazólapot fogadja el érvényesnek; ellenkező esetben az összes szavazólap érvénytelen. Hasonlóképpen jár el a község (város) polgármester-választása esetében leadott szavazólapok elbírálásában.

(3) A szavazólap sérülése nem befolyásolja annak érvényességét. Az áthúzott vagy utólag beírt neveket figyelmen kívül hagyják.

(4) Vitás esetben a szavazólap érvényességéről a szavazóköri választási bizottság dönt végleges érvényességgel.

(1) A szavazóköri választási bizottság két példányban jegyzőkönyvet készít a választásokról, melyet aláír az elnök, a bizottság minden tagja és a jegyző. A jegyzőkönyv aláírása elutasításának okait jegyzőkönyvezik.

(2) A szavazóköri választási bizottság jegyzőkönyvében feltüntetik

a) a szavazás kezdetét és befejezését, esetleg annak megszakítását,

b) a szavazóköri választási névjegyzékben szereplő választópolgárok összlétszámát,

c) a borítékot átvevő választópolgárok számát,

d) a leadott borítékok számát,

e) a községi (városi) képviselőtestület egyes jelöltjeire leadott érvényes szavazatok számát;

f) a község (város) polgármesteri tisztségéért indult egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát,

g) a határozatok áttekintését, melyeket elfogadott és rövid indoklásukat.

(1) A szavazatok összeszámolásáról és a választások lefolyásáról szóló jegyzőkönyv aláírása után a szavazóköri választási bizottság elnöke kihirdeti a választások eredményét, és a jegyzőkönyv egyik példányát haladéktalanul kézbesíti a helyi választási bizottságnak, majd megvárja annak utasítását a tevékenység befejezésére.

(2) A szavazóköri választási bizottság lepecsételi a leadott szavazólapokat, a borítékokat és a választói névjegyzékeket, majd átadja azokat az összes többi választási dokumentációval együtt a községnek megőrzésre.

(1) A helyi választási bizottság összeszámolja a szavazatokat és megállapítja a községi választások összesített végeredményét a szavazóköri választási bizottságok által beküldött jegyzőkönyvek alapján. Ha kétségei támadnak, joga van kikérni a szavazóköri választási bizottságoktól a szavazólapokat és a többi választási dokumentumot, esetleg magyarázatot és egyéb tájékoztatást kérhet.

(2) A helyiségben, ahol a helyi választási bizottság a szavazatokat összeszámolja, joga van jelen lenni a magasabb szintű választási bizottságok tagjainak és azok szakmai (szavazatösszesítő) testületei tagjainak, valamint azon személyeknek is, akiknek ezt a Központi Választási Bizottság engedélyezte.

(1) A helyi választási bizottság külön jegyzőkönyvet készít az egyes választási körzetek eredményeiről két példányban. A jegyzőkönyvet aláírja az elnök, a bizottság többi tagja és a bizottság jegyzője. Az aláírás megtagadásának okait jegyzőkönyvezik.

(2) A helyi választási bizottság választókörzeti választási eredményekről szóló jegyzőkönyvében feltüntetik

a) a választókörzetek számát és azon szavazóköri választási bizottságok számát, amelyek a választások eredményeit beküldték,

b) a választási névjegyzékben szereplő választópolgárok összlétszámát,

c) a borítékot átvevő választópolgárok számát,

d) a leadott borítékok számát,

e) a községi (városi) képviselőtestület egyes jelöltjeire leadott érvényes szavazatok számát;

f) a jelöltek utó- és családi nevét, akik megválasztásra kerültek a községi (városi) képviselőtestületbe, a politikai párt nevét, mely jelölte őket, vagy az adatot, hogy független jelöltről van szó,

g) a pótképviselők utó- és családi nevét, a politikai párt nevét, mely jelölte őket, vagy az adatot, hogy független jelöltről van szó,

h) a község (város) polgármesteri tisztségéért indult egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát,

i) a határozatok áttekintését, melyeket elfogadott és rövid indoklásukat.

(3) A községekben, ahol csak egyetlen választókörzet volt kialakítva (9. § 2. bek.) nem készül jegyzőkönyv az 1. bekezdés szerint.

(1) A helyi választási bizottság külön jegyzőkönyvet készít a községi választások eredményeiről két példányban. A jegyzőkönyvet aláírja az elnök, a bizottság többi tagja és a bizottság jegyzője. Az aláírás megtagadásának okait jegyzőkönyvezik.

(2) A helyi választási bizottság községi választási eredményekről szóló jegyzőkönyvében feltüntetik

a) a választókörzetek számát,

b) a szavazókörök számát és azon szavazóköri választási bizottságok számát, amelyek a választások eredményeit beküldték,

c) a választási névjegyzékben szereplő választópolgárok összlétszámát,

d) a borítékot átvevő választópolgárok számát,

e) a leadott borítékok számát,

f) a községi (városi) képviselőtestület egyes jelöltjeire leadott érvényes szavazatok számát;

g) a jelöltek utó- és családi nevét, akik megválasztásra kerültek a községi (városi) képviselőtestületbe, a politikai párt nevét, mely jelölte őket, vagy az adatot, hogy független jelöltről van szó,

h) a pótképviselők utó- és családi nevét, a politikai párt nevét, mely jelölte őket, vagy az adatot, hogy független jelöltről van szó,

i) a község (város) polgármesteri tisztségéért indult egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát,

j) a község (város) megválasztott polgármesterének utó- és családi nevét, a politikai párt nevét, amely őt jelölte, vagy az adatot arról, hogy független jelölt,

k) a határozatok áttekintését, melyeket elfogadott és rövid indoklásukat.

(3) A szavazatok összeszámolásáról és a választások lefolyásáról szóló jegyzőkönyv mindkét példányának aláírása után a helyi választási bizottság elnöke a jegyzőkönyv egyik példányát haladéktalanul kézbesíti a körzeti választási bizottságnak. A többi választási dokumentumot átadja a községnek megőrzésre.

(1) A községi (városi) képviselőtestület azokat a jelölteket választották meg, akik a választókörzetben a legtöbb szavazatot kapták.

(2) Ha a választókörzetben ugyanazon politikai párt kettő vagy több jelöltje azonos számú szavazatot szerez, képviselővé az adott politikai párt jelölőlistáján feltüntetett sorrendben választják meg a jelölteket.

(3) Ha nem állapítható meg, ki lett a községi (városi) képviselőtestület képviselőjévé megválasztva a 2. bekezdés értelmében azért, mert különböző politikai pártok jelöltjeiről vagy független jelöltekről van szó, a helyi választási bizottság sorsolással állapítja meg, ki lesz közülük képviselő.

(4) A község (város) polgármesterévé azt a jelöltet választották meg, aki a legtöbb érvényes szavazatot szerezte meg. Szavazategyenlőség esetén új választást kell tartani (48. §).

A helyi választási bizottság a helyben szokásos módon és helyen teszi közzé a választások eredményeit haladéktalanul azt követően, hogy aláírta a községi (városi) képviselőtestületi és a községi (városi) polgármester-választási eredményekről szóló jegyzőkönyvet.

(1) A körzeti választási bizottság a választások eredményét a helyi választási bizottságok községi választásokról szóló jegyzőkönyvei alapján állapítja meg.

(2) A körzeti választási bizottság két példányban jegyzőkönyvet készít a választások eredményéről. A jegyzőkönyvet aláírja az elnök és a bizottság többi tagja, valamint a bizottság jegyzője. Az aláírás megtagadásának indokait jegyzőkönyvezik.

(3) A körzeti választási bizottság jegyzőkönyvében feltüntetik

a) a választói névjegyzékekben szereplő személyek számát,

b) a választópolgárok számát, akik átvették a borítékot,

c) a községi (városi) képviselőtestület megválasztott képviselőinek a számát az egyes politikai pártok szerint és a független jelöltség szerint,

d) a községek számát, ahol megválasztották a községi (városi) képviselőtestületet,

e) a megválasztott községi (városi) polgármesterek számát az egyese politikai pártok és a független jelöltség szerint.

(4) A választások eredményéről szóló mindkét jegyzőkönyv aláírását követően az elnök az egyik példányt haladéktalanul elküldi a Központi Választási Bizottságnak. A többi választási dokumentumot átadja megőrzésre a körzeti hivatalnak.

(1) A Központi Választási Bizottság állapítja meg a községi (városi) képviselőtestületi és a községi (városi) polgármester-választási eredményeket a Szlovák Köztársaság területén.

(2) A Központi Választási Bizottság jegyzőkönyvet készít a választások eredményéről a Szlovák Köztársaság területén, melyet aláír az elnök és a bizottság tagjai, valamint a bizottság jegyzője. Az aláírás megtagadásának indokait jegyzőkönyvezik.

(3) A választások eredményéről szóló jegyzőkönyvben feltüntetik

a) a választói névjegyzékekben szereplő személyek számát a Szlovák Köztársaságban,

b) a választópolgárok összlétszámát, akik átvették a borítékot,

c) a községi (városi) képviselőtestület megválasztott képviselőinek az összlétszámát az egyes politikai pártok szerint és a független jelöltség szerint,

d) a községek számát, ahol megválasztották a községi (városi) képviselőtestületet,

e) a megválasztott községi (városi) polgármesterek számát az egyese politikai pártok és a független jelöltség szerint.

(4) A Központi Választási Bizottság a választások eredményeit haladéktalanul azt követően közzéteszi, hogy aláírta a községi (városi) képviselőtestületi és a községi (városi) polgármester-választási eredményekről szóló jegyzőkönyvet.

(1) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke új választásokat hirdet ki, ha

a) valamely községben valamilyen okból nem a jelen törvény értelmében hajtották végre a választásokat,

b) az alkotmánybíróság a választásokat érvénytelenné nyilvánítja, vagy megsemmisíti a választások eredményét,

c) a község (város) polgármester-választása esetén a jelöltek egyenlő számú szavazatot kaptak (44. § 4. bek.),

d) megüresedett a mandátum a községi (városi) képviselőtestületben és erre a helyre nincsen pótképviselő (51. § 1. bek.) vagy ha megüresedett a község (város) polgármesteri tisztsége.

(2) Ha az 1. bekezdés a) pontja szerinti tényállás következett be, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke a választási eredmények Központi Választási Bizottság általi kihirdetését követően 14 napon belül új választásokat rendel el.

(3) A feladatokat, melyeket a jelen törvény a községre (városra) vagy a község (város) polgármesterére ró, az újonnan alapított község vagy újonnan alapított községek, a felosztásra kerülő község (város) képviselőtestülete vagy képviselőtestületei, vagy az összeolvadó községek (városok) képviselőtestületei látják el.

(4) A községi önkormányzati szervekbe történő új választások kihirdetéséről szóló kérvényüket az 1. bekezdés d) pontja szerint a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének nyújtják be a községek a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának közvetítésével.

(5) Az új választások határidőit a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke határozza meg az új választások kihirdetéséről szóló határozat mellékletében.

(6) A községi önkormányzatok szervei megbízatásának utolsó hat hónapjában^5c) új választásokat nem hirdetnek meg.¹⁾

A helyi választási bizottság a községi (városi) képviselőtestület képviselőjévé megválasztott jelölteknek és a község (város) polgármesterévé megválasztott jelöltnek bizonylatot ad ki a megválasztásáról.

(1) Ha a községi (városi) képviselőtestületben megüresedik egy mandátum, a községi (városi) képviselőtestület képviselői helyére pótképviselőként az a jelölt lép be, aki a legtöbb szavazatot kapta a választókörzetben, amelyben a mandátum megüresedett, de képviselővé nem választották meg. Szavazategyenlőség esetén a 44. § 2. és 3. bek. értelmében, arányosan kell eljárni.

(2) A pótképviselő belépését a községi (városi) képviselőtestület a mandátum megüresedésétől számított 15 napon belül hirdeti ki, és átadja a bizonylatot arról, hogy az érintett személy képviselő lett. A bizonylatot a község (város) polgármestere írja alá.

(1) Minden segédeszközt, elsősorban a választási helyiséget és annak eszközeit, a borítékokat és a kisegítő munkaerőt az a község biztosítja a szavazóköri választási bizottságoknak, amelynek a körzetében megalakultak.

(2) A helyi választási bizottságok minden segédeszközét a község biztosítja.

(3) A körzeti választási bizottságok segédeszközeit a körzeti hivatal biztosítja.

A közhatalmi szervek kötelesek együttműködni e törvény végrehajtása során.

(1) A választási eredmények feldolgozásához szükséges szoftvereket, szervezési és műszaki feltételeket a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának szervei biztosítják.

(2) A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma és a többi hatóság köteles időben és írásban jelezni a Szlovák Köztársaság illetékes statisztikai szervének minden tényt, amely hatással lehet a választási eredmények számítástechnikai feldolgozásának biztosítására.

(1) A választási bizottsági tagság tiszteletbeli tisztség. A választási bizottság tagja tisztsége miatt nem szenvedhet hátrányt munkajogi viszonyaiból vagy a munkaviszonyhoz hasonló jogviszonyból fakadó jogaiban és igényeiben, sem állami alkalmazotti státusában; joga van főként fizetett szabadságra vagy átlagkeresetével arányos fizetségre, esetleg ha önfoglalkoztató személyről van szó, olyan térítésre, mely megfelel a munkaviszonyban minimálbéren foglalkoztatott személyek havi bérével arányos kifizetésnek.

(2) Ha a munkáltató bérpótló térítést vagy fizetést adott az 1. bekezdés szerint, jogosult a kifizetett összeg megtérítésére.

(3) Az 1. és 2. bekezdés szerinti bérpótlék vagy a bérpótló térítés módját a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma általános érvényű rendeletben határozza meg a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumával kötött megállapodás alapján.

(4) A helyi választási bizottság tagja és a körzeti választási bizottság tagja jutalmazásra jogosult tisztsége ellátásáért azon időben, amikor egyébként nem jár neki bérpótló térítés az 1. bekezdésbe foglaltak szerint. A jutalom nagyságát és a térítés vagy kifizetés módját a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma általános érvényű rendeletben határozza meg a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumával kötött megállapodás alapján.

A tény, hogy valaki jelölt, nem lehet a kárára munkajogi vagy ehhez hasonló jogviszonyában.

(1) A községi (városi) képviselőtestületi választások és a községi (városi) polgármester-választások költségeit a Szlovák Köztársaság állami költségvetése fedezi.

(2) Az egyes politikai pártok és független jelöltek saját választási kampányuk költségeit maguk viselik.

Ha a község vagy annak szervei nem teljesítik a 9. § 1. és 3. bek., a 10. § 2. bek., a 11.a § 2. bek. c) és d) pontja, a 14. § 2. és 3. bek., a 14. a § 3. bek., a 15. § 2. és 3. bek., a 16. § 9. bek. utolsó mondata, a 20. § 5. bek., a 24. § 3. bek., az 52. § 1. és 2. bek. szerinti feladataikat, azok teljesítését haladéktalanul biztosítja a körzeti hivatal elöljárója.

Azokra az intézkedésekre, amelyeket az illetékes államigazgatási szervek hoznak meg ezen törvény végrehajtása érdekében a választások kihirdetése előtt, ha az nem mond ellent a törvénynek, úgy kell tekinteni, mintha a hatályossága idején hajtották volna végre őket.

A községi önkormányzati szervekbe kiírt választások előkészítésének és lefolytatásának meghiúsítását külön jogszabályi rendelkezések szerint büntetik.⁶⁾

(1) A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma

a) részletesen szabályozza a községek és helyi államigazgatási szervek feladatait

1. a szavazókörök kialakításában,

2. a választói névjegyzékek összeállításában,

3. a választási helyiségek biztosításában és felszerelésében,

4. a szavazólapok és egyéb választási dokumentum megőrzésében;

b) elkészíti a szavazólapok, a választási névjegyzékek, a megválasztási bizonylatok mintáit és más választási dokumentumok mintáit;

c) a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalával megállapodva legkésőbb 50 nappal a választások napja előtt szabályozza a munkaszervezés részleteit a választási bizottságok és a szakmai szavazatösszesítő testületek között;

d) meghatározza az új községi választások kiírására teendő indítványok kellékeit.

(2) A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumával megállapodva módszertani útmutatót ad ki a választási eredmények feldolgozásához.

Megszűnik a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 56/1971. sz., a Szlovák Szocialista Köztársaság nemzeti tanácsi választásairól szóló törvénye.

A törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

1) Az SZNT Tt. 369/1990. sz., a községekről szóló törvénye 10. §-ának 1. bek.

2) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 272/1994. sz., a közegészség védelméről szóló törvénye 11. §-a és a Tt. 277/1994. sz., az egészségügyi ellátásról szóló törvénye 14. §-a.

2a) A Tt. 59/1965. sz., a szabadságvesztés-büntetésről szóló törvénye a későbbi jogszabályok értelmében.

2b) A Tt. 351/1997. sz., honvédelmi törvénye a Tt. 401/2000. sz. törvénye értelmében.

3) A Polgári törvénykönyv 10. és 855. §-a.

3a) Az SZNT Tt. 80/1990. sz., a Szlovák Nemzeti Tanács megválasztásáról szóló törvénye 4. és 5. §-a, 6. §-ának 1. bek., 8. §-ának 1. és 2. bek. a későbbi jogszabályok értelmében.

3b) A Polgári perrendtartás 200. f §-a.

3c) A Tt. 135/1982. sz., a polgárok tartózkodásának nyilvántartásáról szóló törvénye 2. §-a 1. bek. a) és c) pontja.

3d) A Tt. 135/1982. sz. törvénye 3. §-ának 2. bek.

3e) A Polgári perrendtartás 200. f §-a.

4) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 162/1993. sz., a személyi igazolványokról szóló törvénye 1. §-a a későbbi jogszabályok értelmében.

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 73/1995. sz., a külföldiek Szlovák Köztársaság területén valós tartózkodásáról szóló törvénye 9. §-a a későbbi jogszabályok értelmében.

4a) A Tt. 85/1990. sz., a petíciós jogról szóló törvénye a 242/1998. sz. törvény értelmében.

4d) A Tt. 424/1994. sz., a politikai pártokról és politikai mozgalmakról szóló törvényének 12 – 16. §-a a későbbi jogszabályok értelmében.

5) A Szövetségi Munkaügyi és Szociálisügyi Minisztérium Tt. 236/1988. sz. rendelete az egyéb közérdekű feladatokról.

5a) A Tt. 184/1999. sz., a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvénye a későbbi jogszabályok értelmében.

5aa) A Tt. 81/1966. sz., az időszaki sajtóról és egyéb tömegtájékoztató eszközökről szóló törvénye 3. §-ának 2. bek. a későbbi jogszabályok értelmében.

5b) Az SZNT Tt. 255/1991. sz. törvénye a Szlovák Rádióról a későbbi jogszabályok értelmében.

5ba) Az SZNT Tt. 254/1991. sz. törvénye a Szlovák Televízióról a későbbi jogszabályok értelmében.

5bb) A Tt. 308/2000. sz., a műsorszórásról és retranszmisszióról szóló törvénye 2. §-a 1. bek. b) pontja, valamint a Tt. 195/2000. sz., a távközlésről szóló törvényének módosítása

5bc) A Tt. 147/2001. sz., a reklámról és egyes további vonatkozó törvények módosításáról szóló törvénye.

5bd) A Tt. 308/2000. sz. törvénye 3. §-ának e) pontja.

5be) A Tt. 308/2000. sz. törvénye 3. §-ának b) pontja.

5bf) A Tt. 308/2000. sz. törvénye.

5c) Az SZNT 369/1990. sz. törvénye 11. §-ának 1. bek. és 13. §-ának 1. bek.

6) A Tt. 140/1961. sz. törvénye (Büntetőtörvénykönyv) 177. §-a a későbbi jogszabályok értelmében.