Módosítva:

Tt. 330/2007., hatályos 2008. január 1-től

Tt. 643/2007., hatályos 2008. január 1-től

Tt. 215/2008., hatályos 2008. június 20-tól

Tt. 448/2008., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 466/2008., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 317/2009., hatályos 2009. november 1-től

Tt. 466/2008., hatályos 2010. január 1-től

Tt. 466/2008., hatályos 2011. január 1-től

Tt. 180/2011., hatályos 2011. július 1-től

Tt. 180/2011., hatályos 2013. január 1-től

Tt. 417/2013., hatályos 2014. január 1-től

Tt. 185/2014., hatályos 2014. július 1-től

Tt. 219/2014., hatályos 2015. január 1-től

Tt. 310/2014., hatályos 2015. január 1-től

Tt. 131/2015., hatályos 2015. július 20-tól

Tt. 175/2015., hatályos 2016. január 1-től

Tt. 378/2015., hatályos 2016. február 1-től

Tt. 91/2016., hatályos 2016. július 1-től

Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től

Tt. 351/2017., hatályos 2018. január 1-től

Tt. 61/2018., hatályos 2018. április 1-től

Tt. 61/2018., hatályos 2019. január 1-től

Tt. 177/2018., hatályos 2019. január 1-től

Tt. 231/2019., hatályos 2020. január 1-től

Tt. 89/2020., hatályos 2020. április 25-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt hozta meg:

(1) A jelen törvény szabályozza a gyermekek szociális jogainak védelmét és a szociális gondnokság/gyámság feltételeit a családi válsághelyzetek kialakulásának megelőzése érdekében, a gyermekek jogainak és törvénnyel védett érdekeinek biztosítását, a gyermekek és nagykorú természetes személyek lelki, testi és szociális fejlődési zavarai elmélyülésének és ismétlődésének megelőzését, valamint a szociálpatológiai jelenségek növekedésének korlátozását.

(2) A gyermekek szociális jogainak védelme intézkedések halmaza 

a) a gyermek védelmének biztosítása érdekében, mely elengedhetetlen az általános jóléte érdekében és amely a leginkább tiszteletben tartja a nemzetközi egyezménynek¹⁾ megfelelő érdekeit,

b) a gyermek nevelése és sokoldalú fejlődése biztosítására természetes családi környezetében,

c) családpótló környezet biztosítására, ha a gyermek saját családjában nem nevelkedhet.

(3) A szociális gondnokság intézkedések halmaza a gyermek vagy nagykorú természetes személy lelki, testi és szociális fejlődési zavarai kiküszöbölésének, enyhítésének vagy elmélyülése megakadályozásának érdekében, valamint segítségnyújtás a zavar és helyzet – melyben a gyermek vagy nagykorú természetes személy találtatik – súlyosságának függvényében.

(4) A gyermek jogainak és törvény által védett érdekeinek védelme a gyermek szociális jogvédelmének és a szociális gondnokságnak az intézkedései részét képezik a gyermek jogai és törvény által védett érdekei nemzetközi egyezményen¹⁾ alapuló védelemének. A gyermek szociális jogvédelmének és a szociális gondnokságnak az intézkedései végrehajtásával nem sérülnek más jogalanyok külön jogszabályban előírt jogosultságai és kötelességei a gyermekjogok és törvény által védett gyermeki érdekek védelme során.^1a)

A gyermekek szociálisjog-védelmét és a szociális gondnokságot azon esetben gyakorolják,

a) ha a gyermeknek

1. állandó lakhelye, átmeneti lakhelye, ideiglenes tartózkodási engedélye, tartós tartózkodási engedélye, megtűrt tartózkodási engedélye²⁾ (a továbbiakban csak „szokásos lakhely”) van, vagy ha a gyermeknek nem jelölhető ki szokásos lakhely,

2. a Szlovák Köztársaság állampolgára és más állam területén tartózkodik,

3. nem a Szlovák Köztársaság állampolgára és a Szlovák Köztársaság területén található szülői vagy más nagykorú természetes személy kísérete nélkül, akinek a gyermeket a személyes gondjaira bízhatnák (a továbbiakban csak „kísérő nélküli kiskorú”),

4. a státusa fiatalkorú a külön jogszabály értelmében,³⁾

b) ha a nagykorú természetes személy 25 éven aluli és a Szlovák Köztársaság területén szokásos lakhellyel rendelkezik (a továbbiakban csak „fiatal felnőtt”),

c) ha más felnőtt természetes személy a Szlovák Köztársaság területén szokásos lakhellyel rendelkezik.

(1) A szociális jogvédelmi intézkedéseket és szociális gondnokságot gyermek, nagykorú természetes személy, család, csoport és közösség érdekében gyakorolják elsősorban szociális munka, módszertan, technikák és eljárások közvetítésével, melyek megfelelnek a társadalomtudományok ismereteinek és a társadalom szociálpatológiai jelenségei állapotának és alakulásának.

(2) A szociális jogvédelmi intézkedések és a szociális gondnokság egymásra épülnek és kölcsönösen feltételezik egymást. Az intézkedés megválasztásakor és életbe léptetésekor előnyt élveznek a gyermek szülők általi nevelésének és általános fejlesztésének elvei, és ha ez nem lehetséges, a gyermek rokonsága kap előnyt.

(3) Elsőrendű szempont a szociálisjog-védelmi és gondnoksági intézkedések megválasztása során a gyermek érdekének legjobb érvényesítése, melynek meghatározására és elbírálására a gyermek érdekeinek külön jogszabályban^3aa) taglalt elvei vonatkoznak.

(4) A gyermekekkel végzett szociálisjog-védelmi és gondnoksági szociális munkára külön jogszabályi előírás vonatkozik.^3a)

(1) A gyermekekkel kapcsolatos szociálisjog-védelmi és gondnoksági intézkedéseket, amennyiben a jelen törvény nem rendelkezik másként,

a) a természetes családi környezetben,

b) családpótló családi környezetben,

c) nyílt környezetben,

d) a jelen törvény intézkedéseinek végrehajtására kialakított és megszervezett környezetben kerülnek végrehajtásra.

(2) Természetes családi környezet a jelen törvény céljaira a gyermek, a család vagy nagykorú természetes személy otthoni környezete. Ha megfelelő és célszerű, a jelen törvény intézkedéseit a gyermek, a család vagy nagykorú természetes személy tágabb szociális környezetében is végrehajtják, valamint olyan természetes személyek háztartásaiban is, akik velük rokoni viszonyban vagy közeli viszonyban állnak.

(3) Családpótló családi környezet a jelen törvény céljaira azon nagykorú természetes személy otthona, akinek a gyermeket a bíróság a gondjaira bízta külön jogszabályi rendelkezések szerint.⁴⁾ Családpótló családi környezet a 39. § (2) bek. szerinti természetes személy otthoni környezete és az 56. § (7) bek. szerinti természetes személy otthoni környezete is.

(4) Nyílt környezet a jelen törvény céljaira minden közterület, középület vagy közút, mely az egyének és csoportok természetes társas környezete, melyben szokásosan tartózkodik, illetve az egyének és csoportok mobil vagy állandó térbeli hátországa.

(5) Művileg kialakított és megszervezett környezet a jelen törvények szerinti intézkedések végrehajtása céljából a szociális gyermekvédelmi és gondnoksági létesítmény (a továbbiakban csak „létesítmény”).

(6) A gyermekek szociális jogainak védelmét és a szociális gyámságot szolgáló intézkedéseket a gyermekek szociális védelmének és szociális gyámságának végrehajtására jogosult alanyok helyiségeiben hajtják végre.

(1) A jelen törvényben lefektetett jogok egyformán megilletnek mindenkit a külön jogszabályban⁵⁾ meghatározott egyenlő bánásmód elvével összhangban. Az egyenlő bánásmód elvével összhangban tilos a nemi, vallási vagy felekezeti alapú, házassági vagy családi állapoton alapuló, a bőrszín, a nyelv, a politikai vagy egyéb világnézet szerinti, a szakszervezeti tevékenység, a nemzeti vagy szociális származás szerinti, az egészségkárosodás, életkor, vagyoni helyzet, a nem vagy más állapot szerinti megkülönböztetés.

(2) Mindenki, aki úgy véli, hogy jogai vagy törvényesen védett érdekei sérültek a gyermekek szociális jogvédelmi és gondnoksági intézkedéseinek jelen törvény szerinti végrehajtása által az egyenlő bánásmód elvének be nem tartása miatt, külön jogszabály alapján⁵⁾ érvényesítheti jogainak védelmét a bíróságon.

A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, a Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Jogvédelmi Központ, a község, a nagyobb területi egység, a jogi személy vagy természetes személy, melynek a jelen törvény értelmében jogosítványt adtak ki (a továbbiakban csak „jogosítvánnyal bíró személy”), valamint azon jogalanyok, melyek a jelen törvény alapján a gyermekek szociális jogvédelmi és gondnoksági intézkedésit végrehajtják, kötelesek ügyelni arra, hogy ne veszélyeztessék vagy sértsék a gyermekek jogait. Minden, az első mondatban felsorolt hatóság, jogi személy és természetes személy a jelen törvényben meghatározott intézkedések végrehajtásával a gyermek védelmét és a róla való gondoskodást biztosítja, mely elengedhetetlen a jóléte és törvényben védett érdekei védelme végett, a nemzetközi egyezményekben¹⁾ elismert jogai tiszteletben tartása mellett, tekintettel a szülők, örökbefogadók, gyámok, gondnokok és olyan személyek jogaira és kötelességeire, akiknek a bíróság a gyermeket személyes gondozására bízta külön jogszabályi előírás szerint,⁴⁾ vagy nevelőszülői gondozásba adta vagy leendő örökbefogadónak a gondjaira bízta külön jogszabályi előírás szerint⁶⁾ (a továbbiakban csak „a gyermeket személyesen gondozó személy”).

(1) Mindenki köteles a gyermekvédelmi hatóság és szociális gondnoksági hatóság figyelmét felhívni a gyermek jogainak megsértésére.

(2) Ha a gyermek szociális jogvédelmének hatósága vagy a szociális gondnokság figyelmét felhívják a gyermekkel való durva és megalázó bánásmódra vagy büntetésének ilyen formáira, vagy ha a jelen törvény szerinti intézkedések foganatosítása során megállapításra kerül, hogy a szülő vagy a gyermek gondozását személyesen ellátó személy ilyesmit alkalmaz, a hatóság köteles ezek jellege és súlyossága alapján a jelen törvény valamely intézkedését foganatosítani.

(3) A jelen törvény intézkedéseinek végrehajtás során tilos a gyermek testi fenyítése bármely formájának alkalmazása és más durva vagy megalázó bánásmód vagy büntetésforma alkalmazása a gyermekkel szemben, mellyel testi vagy lelki sérülést okozhatnának neki. A jelen törvény szerinti intézkedések végrehajtása során tilos nevelési eszközként alkalmazni a szülőkkel vagy közeli hozzátartozókkal való találkozás megvonását, a szociális elszigetelést, túlzott fizikai teljesítmény megkövetelését, a külalakba való beavatkozást és megalázó ruházat viselését, az indokolatlan beavatkozást az étkezésbe, valamint más nevelési eszközök és munkafolyamat alkalmazását, mely a gyermeket megalázó helyzetbe hozhatja és aránytalan mértékben sérti emberi méltóságát. A gyermekkel szemben tilos nevelési eszközt alkalmazni csak azért, mert egy ugyanolyan gyermekcsoport tagja, melyben nevelési eszköz alkalmazása alatt álló gyermek van. A gyermek nem tehető felelőssé más gyermek esetében alkalmazott nevelő eszközről való döntésért vagy annak meghatározásáért.

(1) A gyermeknek jogában áll jogai védelme érdekében segítséget kérni a szociális jogvédelmi és gondnoksági hatóságoktól, más állami szervtől, mely külön jogszabály szerint⁷⁾ illetékes a gyermek jogainak és törvénnyel védett érdekeinek védelmére, intézményektől, a községtől, a nagyobb területi egységtől, a jogosultsággal bíró jogalanyoktól, az iskolától, az oktatási létesítménytől vagy egészségügyi ellátótól. Minden, az első mondatban felsorolt hatóság, jogi személy és természetes személy köteles a gyermeknek azonnali segítséget nyújtani élete és egészsége védelmében, intézkedni jogainak és törvényben védett érdekeinek védelmében, mégpedig az ilyen segítség közvetítésével. Ez akkor is érvényes, ha a gyermek – életkorára és értelmi fejlettségére tekintettel – nem személyesen, hanem harmadik személy közreműködésével képes csak segítséget kérni.

(2) A gyermeknek jogában áll jogai védelme érdekében a segítséget szülei vagy a személyes gondozására kijelölt személy tudta nélkül is kérni. Mindez nem érinti a szülők jogait és kötelességeit, melyek szülői jogaikból és kötelességeikből fakadnak, sem a személyes gondozásra kijelölt személy külön jogszabályi előírásokból fakadó⁴⁾ jogait és kötelességeit.

A szülőnek és azon személynek, aki személyesen gondoskodik a gyermekről, jogai és kötelességei teljesítése közben jogában áll segítséget kérni az illetékes szociális jogvédelmi és gondnoksági hatóságoktól, más állami szervtől, mely külön jogszabály szerint⁷⁾ illetékes a gyermek jogainak és törvénnyel védett érdekeinek védelmére, intézményektől, a községtől, a nagyobb területi egységtől, a jogosultsággal bíró jogalanyoktól, az iskolától, az oktatási létesítménytől vagy egészségügyi ellátótól; ezek a hatóságok és a jogosult jogalany köteles a szülőnek és a gyermekről személyesen gondoskodó személynek hatáskörei mértékében segítséget nyújtani.

(1) A családi válsághelyzetek megelőzési intézkedései a gyermekek szociális jogvédelme és a gondnokság terén főként a következők:

a) a szülői jogok és kötelességek teljesítésére irányuló, a család szerepének betöltését, a házastársi viszony rendezését és szilárdítását, a szülők és gyermekek kapcsolatát javító programok, tréningek és tevékenységek szervezése vagy kiközvetítése, a problémamegoldó képesség fejlesztése és az új helyzetekhez való alkalmazkodási képesség fejlesztése,

b) önsegítő tevékenységek szervezése a családi szerep betöltésének és a szülői képességek fejlesztése érdekében,

c) a szociálpatológiai jelenségek megelőzése érdekében szervezett programok és tevékenységek szervezése és a rajtuk való részvétel közvetítése,

d) kulturális, szakköri és egyéb tevékenységekben való részvétel közvetítése a gyermekek szabadidejének helyes eltöltése érdekében.

(2) Az 1. bekezdés a)–c) pontja szerinti intézkedéseket a 4. § szerinti környezetben végzik. Ha az 1. bek. b) pontja szerinti intézkedéseket a 4. § 1. bek. d) pontja szerinti intézményben végzik, a jelen törvény negyedik részében taglalt rendelkezések az intézkedések ezen részére nem vonatkoznak.

(3) Az 1. bekezdés szerinti intézkedések jogi személy vagy természetes személy általi szervezésére nem vonatkoznak a 77–86. § rendelkezései. Az 1. bekezdés szerinti intézkedések megszervezésével a külön jogszabály szerinti egyéb jogalanyok⁸⁾ hatáskörei nem sérülnek.

(1) A gyermekek lelki és testi fejlődésére vagy szociális fejlődésére gyakorolt negatív hatások korlátozására vagy kiküszöbölésére irányuló gyermekvédelmi és gondnoksági intézkedések elsősorban a következők:

a) segítségnyújtás, vagy segítségnyújtás közvetítése a gyermeknek, a szülőnek vagy más nagykorú természetes személynek a nevelési vagy családi problémák megoldásában a gyermek külön jogszabály szerinti⁹⁾ igényeinek érvényesítése mellett,

b) a gyermekre és a családra hatást gyakorló negatív hatások nyomon követése, keletkezésük okainak meghatározása, valamint a negatív hatások csökkentésére szolgáló intézkedések megvalósítása,

c) programok szervezése vagy a rajtuk való részvétel közvetítése a gyermek családi, iskolai problémái megoldásának segítésére, valamint családsegítés céljából a nevelési problémák, szociális problémák és egyéb családi problémák, valamint emberi kapcsolatok rendezése érdekében,

d) programok szervezése vagy a rajtuk való részvétel közvetítése a családtagjuk vagy családtagjaik által veszélyeztetett vagy más személyek által veszélyeztetett gyermekek és fiatal felnőtt személyek részére,

e) programok szervezése vagy a rajtuk való részvétel közvetítése nagykorú természetes személyek részére, akik viselkedésükkel saját családtagjaikat veszélyeztetik,

f) programok szervezése vagy a rajtuk való részvétel közvetítése a környezet negatív hatásainak csökkentésére és kiküszöbölésére, valamint a gyermekek és nagykorú személyek társadalmi kirekesztettségének megelőzése céljából a 4. § 1. bek. c) pontja szerinti környezetben.

(2) Ha a gyermek szülei válófélben vannak, szükséges

a) a gyermeknek és szüleinek szociális tanácsadást nyújtani vagy közvetíteni,

b) a gyermek szüleinek pszichológiai segítséget ajánlani a házastársi együttélés felújítás érdekében és a válás gyermekre gyakorolt negatív hatásai kiküszöbölése érdekében,

c) a gyermeknek biztosítani vagy közvetíteni a szükséges pszichológiai segítséget a válást követően is.

(3) Ha a gyermekek szociális jogvédelmét és szociális gondnokságát ellátó hatóság a jelen törvény szerinti intézkedések ellátása során megállapítja, hogy a gyermek, a szülő vagy a gyermekről személyesen gondoskodó személy segítségre szorul azon okból, mert nem képes megoldani a családi problémákat, a családi konfliktusokat, nem képes alkalmazkodni a családban kialakult új élethelyzethez, vagy ha sajátos problémával küzdő családról van szó és nem hajtható végre intézkedés az 1. bekezdés vagy a 10. § szerint, a végrehajtandó intézkedések megvalósítása vagy megvalósításának biztosítása részeként javasolja

a) a békéltetést (mediáció) mint a családi konfliktushelyzetek megoldásának elősegítőjét,

b) a szakszerű módszereket

1. a 4. § 1. bek. a) és b) pontja szerinti környezetben lévő új helyzethez való alkalmazkodásban,

2. a gyermek családi és szociális viszonyainak módosítását,

3. a nevelési problémák, a szociális problémák és családon belüli kapcsolati és emberi kapcsolati problémák megoldásának támogatásában,

4. a szülő készségek megújítására vagy fejlesztésére,

5. a gyermek és a család helyzetének értékelésében, a szülők, a további hozzátartozók és a gyermek más közeli hozzátartozói esélyeinek megítélésében a gyermek helyzetének rendezése céljából, valamint a család vonatkozásában a gyermek veszélyeztetettségi mértékének megállapítása céljából,

c) szakszerű módszereket az emberkereskedelem áldozataivá vált^9a) gyermekek vagy nagykorú természetes személyek megsegítésében, vagy

d) tanácsadói-pszichológiai segítséget a sajátos problémákkal küzdő vagy válsághelyzetben lévő családoknak.

(4) A 3. bekezdés a) pontja szerinti békéltetés végrehajtására vagy annak biztosítására a 77–86. § rendelkezései nem vonatkoznak. A békéltetés a jelen törvény céljaira nem külön jogszabály szerinti^9b) bíróságon kívüli vitarendező megoldás; a békéltetés végrehajtásával vagy annak biztosításával a gyermek szociális jogvédelme és szociális gondnoksága szempontjából más jogalanyok külön jogszabály^9b) szerinti jogai és kötelességei nem sérülnek.

(5) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával kapcsolatos intézkedéseket a 4. § szerinti környezetben hajtják végre, amennyiben azok a gyermek vagy nagykorú természetes személy lelki, testi és szociális fejlődését veszélyeztető negatív hatások csökkentésére és kiküszöbölésére irányulnak.

(6) Ha a gyermek szülei válnak, a 2. bekezdés ugyanúgy alkalmazandó.

(1) Ha a gyermek érdeke megkívánja, a gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság külön jogszabályba foglalt⁴⁾ nevelési intézkedések foganatosításáról dönt, vagy az alábbi nevelési intézkedéseket foganatosítja:

a) megfelelő módon figyelmezteti a gyermeket, annak szüleit vagy a róla gondoskodó személyt, amennyiben viselkedésével veszélyezteti vagy megsérti a gyermek kedvező lelki, testi és szociális fejlődését,

b) a gyermeket, a szülőt vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyént kötelezi az ambuláns szakellátó intézet általi szakdiagnosztikai vizsgálatára amennyiben az szükséges a megfelelő gyermekvédelmi vagy gondnoksági intézkedés foganatosításához és a diagnosztika más módon nem biztosítható,

c) kötelezi a gyermeket az ambuláns szakellátó intézeti gyógykezelésen való részvételre,

d) kötelezi a gyermeket, a szülőt vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyént a nevelési programon vagy szociális programon való részvételre.

(2) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság a nevelési intézkedésről kiadott határozata keretében nem emelheti ki gyermeket a szülő vagy a róla gondoskodó személy személyes gondozásából és nem rendelhet el a gyermek szülei vagy a róla gondoskodó személy számára külön jogszabályban^9c) előírt kötelességeket.

(3) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság nevelési intézkedést elrendelő határozatában kijelöli azt a jogi vagy természetes személyt vagy feljogosított jogalanyt, mely közreműködik vagy együttműködik a nevelési intézkedés végrehajtásában, valamint az időszakot, melynek leteltét követően kiértékeli a nevelési intézkedések hatásait. Ha a gyermekkel kapcsolatosan az 1. bek. d) pontja szerint rendeltek el nevelési intézkedéseket, és ha az alkalmas és célszerű, a gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság felajánlhatja a szülőnek vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyénnek a részvételt a nevelési vagy szociális programban.

(4) A gyermeknek, szülőnek vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyénnek kötelező segítséget nyújtani azon okok kiküszöbölésében, melyek miatt nevelési intézkedést foganatosítottak. Az azon okok kiküszöbölésében nyújtott segítség során, melyek miatt nevelési intézkedést foganatosítottak, a szociális munka minden módszerét, technikáját és eljárását ki kell használni, az okok jellegétől függően.

(1) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság kijelölheti az akkreditált jogalanyt, vagy jogi vagy természetes személyt – ennek a jogalanynak, jogi vagy természetes személynek az előzetes beleegyezésével –, amely/aki közreműködik vagy együttműködik a 12. § 1. bek. b)–d) pontja szerinti nevelési intézkedés végrehajtásában. A fentebbi, első mondat szerinti beleegyezést nem követelik meg, ha a nevelési intézkedést olyan intézet fogja végrehajtani, amelyet a 45. § 1. bek. b) pontja szerint hoztak létre nevelési intézkedések végrehajtása céljából.

(2) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság a 12. § 1. bek. c) pontja szerinti nevelési intézkedést kizárólag az érintett szakterületen jogosultságot szerzett orvos ajánlása alapján rendelheti el.

(1) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság egyedül vagy a kijelölt jogi vagy természetes személlyel vagy kijelölt akkreditált jogalannyal együttműködve kidolgozza a gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság vagy bíróság által, a kiváltó okok szem előtt tartásával elrendelt nevelési intézkedések végrehajtási tervét, ha vele együttműködik a külön jogszabály^9d) szerinti nevelési intézkedések végrehajtásában. Ha a bíróság külön jogszabály^9c) szerint kötelességet írt elő, az első mondat szerinti nevelési intézkedési terv része a bíróság által előírt kötelesség teljesítésének módja is. A nevelési intézkedés végrehajtásának terve része a gyermekkel, a szülővel vagy a róla gondoskodó személlyel kapcsolatos szociális munka tervének.

(2) A nevelési intézkedés céljainak teljesülését rendszeresen, legalább kéthavonta egyszer kiértékelik, rendszerint a gyermek, szülei, vagy a róla gondoskodó személy jelenlétében. A nevelési intézkedés céljai kiértékelésének okait a gyermek, szülei, vagy a róla gondoskodó személy jelenléte nélkül, írásban feljegyzik a nevelési intézkedési végrehajtási tervében. Minden változást, ami a nevelési intézkedési terv végrehajtásának módjában és terjedelmében bekövetkezik, fel kell tüntetni a nevelési intézkedés végrehajtási tervében.

(3) A nevelési intézkedés céljának biztosítása során a gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság együttműködik más állami hatóságokkal, a községgel, az iskolával, az intézménnyel, amennyiben a gyermek ott került elhelyezésre, az egészségügyi szolgáltatóval, más speciális intézettel és akkreditált jogalannyal.

(1) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság kiértékeli a nevelési intézkedések hatékonyságát azon időszak leteltével, mely az elrendelésüket kimondó határozatban szerepelt.

(2) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság a nevelési intézkedéseket megszünteti, ha azok teljesítették céljukat. Azon időszak leteltével, melyre a nevelési intézkedést elrendelték, vagy a nevelési intézkedés megszüntetését követően, melyeket a gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság vagy a bíróság rendelt el, a gyermekek szociális jogvédelmével és gondnokságával foglalkozó hatóság tovább követi, hogy a nevelési intézkedések hatásai fennmaradnak-e. Ha a nevelési intézkedések végrehajtásában akkreditált jogalany működött együtt, együttműködhet az ezeket követő megfigyelésben is, mégpedig a szülővel vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyén beleegyezésével.

(3) Amennyiben a gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság által elrendelt nevelési intézkedések nem teljesítik vagy nem teljesítették a céljukat, a gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság

a) módosítja

1. az időszakot, melynek elteltével a nevelési intézkedések hatékonyságát kiértékeli,

2. a jogi személy, természetes személy vagy akkreditált jogalany személyét, mely közreműködik vagy együttműködik a nevelési intézkedések végrehajtásában, vagy

b) megszünteti a nevelési intézkedés végrehajtását és

1. más megfelelőbb nevelési intézkedés elrendeléséről dönt,

2. javasolja a bíróságnak külön jogszabály¹⁰⁾ szerinti nevelési intézkedés elrendelését, vagy

3. javasolja a bíróságnak más megfelelő, külön jogszabály¹¹⁾ szerinti intézkedés elrendelését.

(4) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság a nevelési intézkedéseket akkor is megszünteti, ha

a) a jelen törvény szerinti más nevelési intézkedés alkalmasabb a cél elérésére,

b) a cél nem érhető el az a) pont és a 3. bekezdés szerinti intézkedéssel.

(5) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság, mely együttműködik a bírósággal a külön jogszabály^9d) szerinti nevelési intézkedés végrehajtásában, figyelemmel kíséri a nevelési intézkedés célját úgy, hogy a bíróság elrendelő határozatában megadott időszak lejárta előtt tájékoztatni tudja a bíróságot a nevelési intézkedés céljának teljesüléséről.

A gyermekek szociális gondnoksági (gyámsági) ügyeit a gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság látja el a jelen törvénybe foglalt intézkedések végrehajtásával, főként és elsősorban

a) kiskorúak esetében, akik külön jogszabály³⁾ szerint egyébként bűncselekménynek számító tettet követtek el,

b) fiatalkorú bűncselekmény-elkövető esetében vagy fiatalkorú, külön jogszabály³⁾ szerinti bűncselekmény-elkövetéssel gyanúsított személy esetében,

c) szabálysértés elkövető gyermek esetében,

d) olyan gyermek esetében, aki rá negatív befolyással bíró, őt veszélyeztető csoport tagja,

e) kábítószerrel visszaélő vagy kábítószert fogyasztó gyermek esetében,

f) szerencsejátékot¹²⁾ játszó vagy szerencsejáték-függő, internetfüggő, számítógépes játékfüggő vagy egyéb játéktól függő gyermek esetében,

g) azon gyermek esetében, akinél magatartászavarok állnak fenn főként az iskolában, csoportokban, más gyermekkel, a szülőkkel vagy nagykorú személyekkel fenntartott kapcsolatokban,

h) azon gyermek esetében, akinél a magatartászavarok az iskolalátogatás hanyagolásában, otthonról vagy az elhelyezésükre szolgáló intézményből való megszökésekben mutatkoznak meg,

i) azon gyermekek estében, akiknél nem tapasztalhatók magatartási vagy viselkedési zavarok, de eseti vagy rövid távú viselkedésük súlyossága vagy aránytalansága miatt segítségre van szükségük.

(1) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság a magatartászavaros gyermekeknek nyújtott segítség során, a gyermek magatartászavara súlyosságának és élethelyzetének függvényében

a) feladatot teljesít a külön jogszabály szerinti büntető eljárásokban,¹³⁾

b) feltár és a büntetőjogi eljárási hatóságoknak és a bíróságnak jelent minden fontos tényt a fiatalkorú fejlődéséről, életének eseményeiről, melyek befolyásolhatták magatartását, a családon belüli és iskolai viszonyokról, a családi kapcsolatairól, a családi és társadalmi környezetről,

c) írásos és személyes kapcsolatot tart fenn a fiatalkorúval szabadságvesztés-büntetésének töltése, védő-javító neveltetése idején, közreműködik átnevelésében és személyes, családi, valamint szociális problémái megoldásában,

d) részt vesz a fiatalkorú felkészítésében a szabadságvesztés-büntetésből, a fogvatartásból és a védő-javító nevelésből történő elbocsátását megelőzően,

e) hatást gyakorol a fiatalkorú családi környezetére és felkészíti a családot a fiatalkorú családba való visszatérésére,

f) segíti a fiatalkorút a szabadságvesztés-büntetésből, a fogvatartásból és a védő-javító nevelésből történő elbocsátását követően, főként a családba történő visszatérése megkönnyítésében, a hivatásra való felkészülés folytatási lehetőségeinek keresésében, munkakeresésben, személyes problémái és kapcsolati problémái megoldásában,

g) segítséget és védelmet nyújt a fiatalkorúnak és feladatokat lát el a szabálysértési eljárásokban,

h) együttműködik az intézménnyel, melyben a gyermek intézeti ellátást, védő-javító nevelést kap, vagy külön jogszabály szerinti⁴⁾ nevelési intézkedéseket foganatosítanak vele kapcsolatosan, írásos és személyes kapcsolatot tart fenn az ezen intézetben elhelyezett gyermekkel,

i) ösztönzi őt az alkohol-, a drog- és játékfüggőség diagnosztizálására és gyógykezelésére, kapcsolatot tart a gyermekkel gyógykezelése és reszocializációs programja idején, és segíti a gyermeket a gyógykezelés és reszocializációs program befejezését követően,

j) együttműködik a kényszergyógykezelési intézettel, írásbeli és személyes kapcsolatot tart fenn a fiatalkorúval a kényszergyógykezelés végrehajtása idején, részt vesz fiatalkorú kényszergyógykezelésből történő elbocsátásának előkészítésében és a kényszergyógykezelésből való elbocsátást követően segíti a fiatalkorút, elsősorban annak visszailleszkedését a családjába, segíti személyes és kapcsolati problémáinak megoldását,

k) egyéb gyermekvédelmi és szociális gondnoksági intézkedéseket hajt végre a jelen törvény értelmében.

(2) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság együttműködik a büntetőeljárások hatóságaival feladataik teljesítése során, melyek a büntetőeljárással¹³⁾ kapcsolatosak, valamint együttműködik a külön jogszabály szerinti¹⁴⁾ próbára bocsátás és békéltetés végrehajtása során.

(3) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági intézkedéseket elsősorban

a) a gyermekkel, szülővel, a róla gondoskodó egyénnel és más, a védelmére és segítésére hatással bíró természetes személyekkel fenntartott személyes kapcsolatban,

b) a gyermek természetes családi környezetében vagy abban a nyitott környezetben látják el, ahol általában tartózkodni szokott.

(4) A gyermekkel és családjával végzett szociális munka része a gyermek bekapcsolása csoportos nevelési programokba vagy a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság által szervezett vagy közvetített ambuláns szociális csoportprogramokba. E programok célja főként a szakszerű ráhatás a gyermek viselkedési problémáinak vagy magatartászavarainak kiküszöbölése vagy enyhítése érdekében, szociális készségeinek fejlesztése a szükséges társadalmi szokások, higiéniai szokások megszerzése érdekében, valamint a gyermek szabadideje helyes eltöltésének biztosítása. Amennyiben az célszerű és megfelelő, a programon való részvétel felajánlható a szülőnek vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyénnek.

(5) Ha a gyermekek szociális gondnokságának biztosítása során más jogalanyok közreműködése is szükséges, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság koordinátori szerepet lát el. Ez nem sérti a külön jogszabály szerinti¹⁵⁾ más jogalanyok hatásköreit.

(6) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a szociális gondnoksági intézkedések ellátása során a gyermekkel végzett szociális munka terve alapján jár el.

(1) A nagykorú természetes személy felett is a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság gyakorolja a szociális gondnokságot, mégpedig leginkább

a) a szabadságvesztés-büntetésből, fogvatartásból való elbocsátást követően, vagy a kényszergyógykezelésből való elbocsátást követően,

b) ha próbára bocsátás vagy békéltető eljárás résztvevője külön jogszabály szerint,¹⁶⁾

c) ha kábítószerrel visszaél vagy kábítószer-fogyasztó,

d) intézeti nevelés vagy védő-javító nevelés megszűntével a nagykorúság elérését követően,

e) ha elbocsátják a drogfüggőségét vagy más függőségét kezelő egészségügyi intézményből,

f) po ukončení resocializačného programu,

g) ha segítséget kér kedvezőtlen élethelyzete megoldásában.

(2) Külön figyelmet fordítanak a fiatal felnőtt nagykorú természetes személyek felett gyakorolt szociális gondnoksági intézkedéseknek.

(1) A nagykorú természetes személy szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság a nyújtott segítség során, a nagykorú természetes személy élethelyzetének vagy problémáinak jellege és súlyossága függvényében elsősorban

a) írásos és személyes kapcsolatot tart fenn a nagykorú természetes személlyel szabadságvesztés-büntetésének töltése, fogvatartása idején, közreműködik átnevelésében és személyes, családi, valamint szociális problémái megoldásában, főként a családi kapcsolatainak fenntartása és erősítése terén,

b) részt vesz a nagykorú természetes személy felkészítésében a szabadságvesztés-büntetésből vagy a fogvatartásból történő elbocsátását megelőzően,

c) segíti a nagykorú természetes személyt a szabadságvesztés-büntetésből vagy a fogvatartásból történő elbocsátását követően, főként a családba történő visszatérése megkönnyítésében, a munkakeresésben, lakáskeresésben, a hivatásra való felkészülés folytatási lehetőségeinek keresésében, valamint személyes problémái és kapcsolati problémái megoldásában,

d) ösztönzi a nagykorú természetes személyt a drogfüggőség és egyéb függőségek gyógykezelésére, kapcsolatot tart a nagykorú természetes személlyel a gyógykezelés és az azt követő reszocializáció idején, és támogatja a gyógykezelést és reszocializációt,

e) segíti a nagykorú természetes személyt a függőségét kezelő intézményből történt elbocsátását követően, vagy a reszocializációs program befejezését követően, főként a családba történő visszatérése megkönnyítésében, személyes problémái és kapcsolati problémái megoldásában, a munkakeresésben és lakáskeresésében,

f) ösztönzi a nagykorú természetes személyt az aktív munkakeresésben, valamint munkaképessége és alkalmassága megszerzésében és megtartásában,

g) speciális intézmények segítségét ajánlja és közvetíti a nagykorú természetes személynek,

h) reszocializációs programokban és más programokban való részvételt ajánl a nagykorú természetes személynek, melyeket más állami hatóságok, községek, nagyobb területi egységek és akkreditált jogalanyok szerveznek,

i) ösztönzi a nagykorú természetes személyt személy és kapcsolati problémák megoldására szakosodott önsegítő csoportok munkájában való részvételre,

j) együttműködik a kényszergyógykezelési intézettel, írásbeli és személyes kapcsolatot tart fenn a fiatalkorúval a kényszergyógykezelés végrehajtása idején, részt vesz fiatalkorú kényszergyógykezelésből történő elbocsátásának előkészítésében és a kényszergyógykezelésből való elbocsátást követően segíti a fiatalkorút, elsősorban annak visszailleszkedését a családjába, segíti személyes és kapcsolati problémáinak megoldását,

k) végrehajtja a jelen törvény egyéb intézkedéseit.

(2) A nagykorú természetes személynek nyújtott segítség során a gyermekvédelmi és szociális gondnoksággal foglalkozó hatóság elsősorban a községgel és az akkreditált jogalanyokkal együttműködve jár el.

(3) A nagykorú természetes személy segítése során a gyermekvédelmi és szociális gondnoksággal foglalkozó hatóság annak természetes családi környezetében vagy abban a nyitott környezetben nyújtja az intézkedéseket, ahol általában tartózkodni szokott.

(4) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a nagykorú természetes személlyel kapcsolatos szociális gondnoksági intézkedések ellátása során a nagykorú természetes személlyel végzett szociális munka terve alapján jár el.

(1) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely a gyermekvédelmi gyám szerepet látja el külön jogszabály¹⁷⁾ értelmében, a gyermeknek, szüleinek vagy a róla személyesen gondoskodó egyénnek szociális tanácsadást és segítséget nyújt a szülő és a gyermek vagy a gyermek és a róla személyesen gondoskodó egyén, a gyermek és más gyermekek kölcsönös érdekütközése következményeinek kiküszöbölése vagy mérséklése érdekében, elsősorban a jelen törvény megfelelő intézkedésének felhasználásával.

(2) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a gyermek gyermekvédelmi gyámja szerepének ellátása során felméri a családi viszonyokat, a lakásviszonyokat és a gyermek szociális helyzetét a gyermekvédelmi gyám szerepének ellátása céljából. A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság az első mondat szerinti helyzetfelmérés során a gyermek gyermekvédelmi gyámi szerepének ellátása keretében a szülői jogok és kötelességek kiskorú gyermekkel szembeni, külön jogszabály^17a) szerinti gyakorlásának szabályozása ügyében tájékozódik, hogy képes-e mindkét szülő személyesen nevelni a gyermeket, érdekelt-e mindkét szülő a gyermek személyes gondozásában, kikéri mindkét szülő véleményét a gyermek szükségleteiről, ha mindketten személyesen gondoskodnak a gyermekről, és ezt akkor is megteszi, ha csak az egyik szülő mutat érdeklődést a gyermek mindkét szülő általi gondozása iránt, valamint elbírálja a gyermek mindkét szülő általi gondozásának lehetőségét, figyelembe véve a gyermek érdekeit, a gyermek szükségleteit és a gyermek véleményét.

(1) Ha a gyermek véleményét külön jogszabály szerint¹⁸⁾ megállapítják, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság köteles a gyermeknek megadni a szükséges segítséget az adott üggyel kapcsolatos véleményének elnyerése megkönnyítése érdekében, mégpedig megfelelő, e célra alkalmas vagy kialakított környezetben. A gyermeknek nem kell élnie a véleménymondás jogával. A gyermek külön jogszabály szerinti¹⁸⁾ véleményének megállapításához szülői egyetértésre, vagy más, a gyermekről személyesen gondoskodó személy egyetértésére nincs szükség, a vélemény ezen személyek jelenléte nélkül is beszerezhető. Arról, hogy a gyermek véleményét is kikérik, a szülőt vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyént tájékoztatni kell.

(2) Ha olyan gyermek véleményének a megállapításáról van szó, akivel kapcsolatosan gyermekvédelmi intézkedések léptek életbe gyermekvédelmi intézményben, és feltételei alkalmasak a véleményének kikérésére, a gyermek véleményének megállapítását ezen intézményben hajtják végre az intézménnyel történt előzetes megállapodás alapján.

(1) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a gyermekvédelmi gyám szerepét külön jogszabály szerint¹⁹⁾ bírósági döntés alapján látja el.

(2) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a gyermekvédelmi gyám szerepét a gyermek külön jogszabály szerinti²⁰⁾ örökbeadásához történő hozzájárulás esetében bírósági döntés alapján látja el.

(3) Ha a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságot bírósági döntéssel a gyermek örökbeadása esetére gyermekvédelmi gyámmá nevezték ki, a hozzájárulás előtt meggyőződik arról, teljesültek-e a külön jogszabály szerinti²¹⁾ feltételek, mégpedig a 23. § 2. bek. szerinti eljárással.

(1) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság összesített javaslatot terjeszt a bíróság elé a gyermek külön jogszabály szerinti²²⁾ örökbeadhatósági feltételeinek teljesüléséről.

(2) Az 1. bekezdés szerinti javaslat benyújtása előtt a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság elsősorban megállapítja

a) a gyermek családi viszonyait, lakásviszonyait és a szülők szociális helyzetét, valamint a szülők gyermek iránti érdeklődését,

b) az akadályokat, melyek a szülőket hátráltatják , hogy valódi érdeklődést mutassanak gyermekük iránt, valamint a családi és szociális viszonyaik rendezésében,

c) a község véleményét a gyermek szüleinek életmódjáról, lehetőségeiről, igyekezetéről és készségéről, hogy valós érdeklődést mutassanak gyermekük és a családi, valamint szociális viszonyaik rendezése iránt,

d) az intézmény véleményét, ha a gyermek ott van elhelyezve, a szülők gyermekkel való találkozás iránti érdeklődéséről, a szülők és a gyermek találkozásainak módjáról és időtartamáról, ezen találkozások gyermekre gyakorolt hatásairól,

e) az örökbefogadás céljainak teljesülését kizáró körülményekről a gyermek részéről, mégpedig

1. az örökbefogadás gyermek általi határozott elutasítása, ha kora és szellemi fejlettsége képessé teszik az örökbefogadás következményeinek megítélésére,

2. a gyermek kizárólagosan intézeti ellátáshoz kötött különleges gondoskodást igénylő egészségi állapota; a gyermek egészségi állapotát külön jogszabály szerinti^22a) nyilatkozattal igazolják,

3. a gyermek nagykorúsághoz közeli életkora.

(3) Az 1. bekezdés szerinti örökbefogadhatósági javaslatban a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság feltünteti a 2. bekezdés szerinti vizsgálatai eredményeit.

(4) Ha a gyermek intézetben van elhelyezve, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a 2. bekezdésben taglalt tényeket szükség szerint, de legalább hathavonta egyszer vizsgálja.

(5) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság haladék nélkül köteles javaslatot benyújtani a bíróságnak a gyermek örökbeadhatósága feltételeinek teljesüléséről, legkésőbb az azt követő munkanapon, amikor megállapította, hogy

a) teljesült a gyermek örökbeadhatásának külön jogszabály szerinti^22b) feltétele,

b) a 2. bekezdés a)–d) pontja szerinti vizsgálat eredményei arról a tényről tanúskodnak, hogy a gyermek szülei nem mutattak valódi érdeklődést a gyermek iránt és a valódi érdeklődés kimutatásában semmilyen komoly akadály nem gátolta őket,

c) a gyermek részéről nem állnak fenn olyan körülmények, amelyek kizárják az örökbefogadás céljának teljesülését.

A község, melynek területén a gyermek megszokott lakhelye van és amely bírósági döntés alapján vagyonkezelői gyámságot lát el külön jogszabály²³⁾ értelmében, együttműködik az intézménnyel, melyben a gyermek elhelyezésre került, és a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatósággal, amennyiben az kedvező és célszerű a gyermek vagyona védelmének szempontjából.

(1) A község, melynek területén a gyermek megszokott lakhelye van és amely bírósági döntés alapján gyámságot lát el külön jogszabály²⁴⁾ értelmében, köteles a gyermekről szóló külön jogszabály szerinti²⁵⁾ jelentés benyújtása előtt beszerezni

a) az egészségügyi dokumentációt vezető²⁶⁾ egészségügyi szolgáltatótól a tájékoztatást a gyermek egészségi állapotáról, beleértve a gyermekről kiadott legutóbbi jelentés óta eltelt időszakban nyújtott egészségügyi ellátásokat,

b) a tájékoztatást a gyermek iskolalátogatásáról vagy hivatásra való felkészüléséről, beleértve az elért iskolai eredményeket,

c) a gyermekvédelmi és gyámsági hatóság állásfoglalását a gyermekvédelmi és gyámsági intézkedésekről, ha ilyenekre sor került,

d) az intézet állásfoglalását, ha a gyermek intézetben van,

e) a bíróság által kért tájékoztatókat.

(2) Ha a gyermek intézetben került elhelyezésre, a község együttműködik a gyámsági tisztség ellátásában ezzel az intézettel.

(3) Ha a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság bírósági döntés alapján a kíséret nélküli kiskorú gyámjának tisztségét is ellátja és a kíséret nélküli kiskorú a jelen törvény szerint alapított intézetben került elhelyezésre, a gyermekvédelmi és gondnoksági hatóság együttműködik ezzel az intézettel.

(1) A gyermekvédelmi és gondnoksági hatóság gyermekvédelmi és gyámsági intézkedéseket hajt végre úgy, hogy a gyermek életének, egészségének és kedvező lelki, testi és szociális fejlődésének védelme folyamatosan biztosítva legyen.

(2) A gyermekvédelmi és gondnoksági hatóság megteremti a feltételeket a gyermekvédelmi és gyámsági intézkedések végrehajtására, amennyiben a gyermekkel való törődés megoldása nem tűr halasztást.

(1) Ha a gyermek teljesen gondoskodás nélkül marad, vagy ha az élete, egészsége vagy kedvező lelki, testi és szociális fejlődése komoly veszélybe kerül vagy sérül, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, melynek körzetében a gyermek él, köteles haladéktalanul indítványt benyújtani a bíróságnak külön jogszabály szerinti²⁸⁾ haladéktalan intézkedések elrendelése érdekében, biztosítani a gyermek alapvető létszükségleteinek kielégítését és felvételét a 49. § 2. bek. vagy az 56. § 1. bek. c) pontja szerinti intézménybe, s mindezt akkor is, ha még nem nyújtott be indítványt a bíróságnak külön jogszabály szerinti²⁸⁾ haladéktalan intézkedések elrendelése érdekében, de a bíróság erre felkéri.

(2) Az 1. bekezdés szerinti haladéktalan intézkedés elrendelésének indítványában a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság feltünteti a természetes személyt vagy jogi személyt, akit/amelyet a gyermek ideiglenes gondozására javasol, miközben a gyermek családi és rokoni kapcsolatainak fenntartását is szem előtt tartja.

(3) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság együttműködik a bírósággal a gyermeknek a gondozására bíróság által kijelölt természetes személynek vagy jogi személynek történő átadásában; az átadásnak a gyermek életkorának és észbeli fejlettségi fokának megfelelően kell megvalósulnia.

(4) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a bíróság halaszthatatlan intézkedése által ideiglenesen természetes vagy jogi személy gondozására bízott gyermek családi viszonyainak alakítása céljából, elsősorban a községgel és az akkreditált jogalannyal együttműködve intézkedéseket hoz a gyermek családi kapcsolatainak rendezése érdekében.

(5) Ha a 4. bekezdés szerinti intézkedésekkel nem érhető el a gyermek családi kapcsolatainak rendezése, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a 33–44. § rendelkezései szerint jár el.

(1) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a Szlovák Köztársaság külföldi diplomáciai kirendeltségének (a továbbiakban csak „külképviseleti hivatal”) vagy a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának értesítése alapján intézkedéseket hoz annak biztosítása érdekében, hogy

a) a gyermek, akinek szokásos lakhelye a Szlovák Köztársaság területén van és más állam területén tartózkodik szülői, rokoni vagy a gyermekről személyesen gondoskodó más személy kísérete nélkül, akire a nemzetközi egyezmény nem vonatkozik,²⁹⁾ a Szlovák Köztársaság területére hazatérjen,

b) a Szlovák Köztársaság állampolgárának más ország területén született és más ország területén elhagyott gyermek áthelyezésre kerüljön a Szlovák Köztársaság területére,

(2) A gyermek szülőjének, a gyermek rokonának vagy annak a személynek, aki személyesen gondoskodik a gyermekről segítségnyújtás jár, hogy a gyermeket más állam területén személyese gondoskodásba vehesse.

(3) Ha a gyermek szülője, rokona vagy a róla személyesen gondoskodó személy más állam területén nem tudja a gyermeket személyes gondozásba átvenni, a gyermek Szlovák Köztársaság területére való hazatérésére vagy áthelyezésére szolgáló intézkedéseket a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság hatja végre.

(4) A gyermeket a Szlovák Köztársaság területére való hazatérésekor vagy áthelyezésekor a gyermek szülőjének, a róla személyesen gondoskodó személynek vagy az intézeti ellátását, a halaszthatatlan intézkedést vagy nevelési intézkedést végrehajtó intézménynek kell átvennie.

(5) Ha egyértelmű, hogy a gyermeket a Szlovák Köztársaság területére való hazatérésekor vagy áthelyezésekor a gyermek szülője vagy a róla személyesen gondoskodó személy nem veszi át, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság különleges jogszabály szerint³⁰⁾ jár el.

(6) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság értesíti a külképviseleti hivatalt az intézkedésekről, melyeket elfogadott a gyermek Szlovák Köztársaság területére való hazatérésének vagy áthelyezésének biztosítása érdekében, valamint a természetes személyt vagy jogi személyt, aki/amely külföldön a gyermeket átveszi. Egyidejűleg bejelenti, hogy mely természetes vagy jogi személy veszi át a gyermeket a Szlovák Köztársaság területére történő hazatérése után.

(7) A költségeket, melyek a gyermek Szlovák Köztársaság területére való hazatérésével vagy áthelyezésével kapcsolatosan keletkeztek, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság téríti meg, ha azt nem fizette ki a szülő, a gyermekről személyesen gondoskodó személy vagy intézet.

(8) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, melynek kiadásai keletkeztek a gyermek Szlovák Köztársaság területére való hazatérésének biztosításával kapcsolatosan, a költségeit a gyermek szülőjétől, a róla személyesen gondoskodó személytől vagy intézettől hajtja be, melyben a gyermeket intézeti gondoskodást vagy védő nevelést elrendelő bírósági döntés alapján elhelyezték a Szlovák Köztársaság területéről történt távozása előtt. Ha a 7. bekezdés szerinti költségeket az intézet térítette, melyben a gyermeket a Szlovák Köztársaság területéről történt távozása előtt halaszthatatlan intézkedést³⁰⁾ vagy védő nevelést elrendelő bírósági döntés¹⁰⁾ alapján elhelyezték, az intézet a költségeket a gyermek szülőjétől vagy a róla személyesen gondoskodó személytől hajtja be.

(1) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság

a) külön jogszabály szerint³⁰⁾ jár el, ha a kísérő nélküli kiskorú nem bízható rokon vagy más olyan természetes személy személyes gondoskodására, akivel közeli kapcsolatban áll, vagy indítványt nyújt be a bíróságnak külön jogszabály szerint²⁸⁾ halaszthatatlan intézkedés elrendelésére és végrehajtja a halaszthatatlan intézkedéseket a gyermek érdekében mindaddig, míg a kísérő nélküli kiskorúnak nem jelölnek ki gyámot külön jogszabályi rendelkezés²⁴⁾ alapján vagy a kijelölt gyám a tisztségét át nem veszi,

b) értesíti azon ország külképviseleti hatóságát, melyben a kísérő nélküli kiskorú szokásos tartózkodási helye van a kísérő nélküli kiskorú visszatérése vagy áthelyezése érdekében meghozott intézkedésekről és kéri a kísérő nélküli kiskorú visszatérést vagy áthelyezését abba az országba, ahol a szokásos tartózkodási helye van, amennyiben egyértelmű, hogy a szokásos tartózkodási hely biztonságos ország³¹⁾ és ha nem vonatkozik rá nemzetközi egyezmény²⁹⁾ rendelkezése,

c) javasolja azon ország külképviseleti hatóságának, melyben a kísérő nélküli kiskorúnak nincs szokásos tartózkodási helye és amelyben a szülője vagy a róla személyesen gondoskodó személy található, a családegyesítést, valamint tájékoztat a családegyesítés érdekében meghozott intézkedésekről,

d) nyilatkozatot bocsát ki külön jogszabályi rendelkezés szerint,²⁷⁾ ha nem lehetséges a b) vagy c) pont szerint eljárni, vagy a kíséret nélküli kiskorú kérésére,

e) biztosítja a kíséret nélküli kiskorú elhelyezését a jelen törvény szerinti intézményben és teljesíti külön jogszabályból²⁷⁾ fakadó kötelességeit,

f) együttműködik a Nemzetközi Menekültügyi Szervezettel a kíséret nélküli kiskorú kibocsátó országba való visszatérésének biztosítása érdekében vagy a kíséret nélküli kiskorú harmadik országba történő kiutazásának biztosítása érdekében, amennyiben a kíséret nélküli kiskorú a visszatérés iránt nem mutatott érdeklődést.

(2) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság intézkedik a kíséret nélküli kiskorú esetében a Szlovák Köztársaság területén való tartózkodása teljes időtartamában az ellátásáról a kibocsátó országa kultúrájának, nyelvének, felekezetének és hagyományainak megfelelően.

(3) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság részt vesz a kíséret nélküli kiskorú szüleinek vagy más családtagjainak felkutatásában a kíséret nélküli kiskorú családegyesítése céljából.

(4) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság

a) biztosítja a kíséret nélküli kiskorúnak, annak kérésére a jogi segítségnyújtást,

b) biztosítja a kíséret nélküli kiskorúnak a külön jogszabály szerinti^31a) jogi segítségnyújtást.

(1) Ha a bíróság intézeti ellátást, halaszthatatlan intézkedést vagy nevelési intézkedést rendelt el, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság biztosítja a gyermek szüleivel vagy a róla személyesen gondoskodó személlyel, valamint a bírósági határozatban kijelölt intézettel – melyben az intézeti ellátás, a halaszthatatlan intézkedés vagy nevelési intézkedés megvalósul – együttműködve (a továbbiakban csak „a bírósági határozat végrehajtására kijelölt intézet”) a gyermek elhelyezését.

(2) A gyermek bírósági határozat végrehajtására kijelölt intézetben történő elhelyezése előtt, legkésőbb a gyermek ezen intézetbe érkezésének napján a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság biztosítja az intézetnek a bírósági határozat végrehajtásához

a) a bíróság határozatát az intézeti gondozásról, a védő nevelésről, halaszthatatlan intézkedésről vagy nevelési intézkedésről,

b) a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,

c) a gyermek személyes helyzetéről és családi körülményeiről készült szociális jelentést; a szociális jelentés tartalmazza a 34. § 3. bek. taglalt tényeket,

d) a külön jogszabály szerinti felülvizsgálati jelentést a gyermek egészségkárosultságáról,³²⁾ ha ilyen kiadásra került.

(3) A gyermek bírósági határozat végrehajtására kijelölt intézetben történő elhelyezése előtt a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság segítséget nyújt a családból való távozás megkönnyítéséhez és feldolgozásához. A gyermeknek életkorához és észbeli fejlettségéhez mérten a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság elsősorban tájékoztatást nyújt a bírósági határozatot végrehajtó intézetről, arról, hogy vihet-e magával személyes holmikat, a bírósági határozatot végrehajtó intézetben gyakorolható jogairól és kötelességeiről, valamint a szüleivel, törvényes képviselőjével, más közeli személlyel és a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatósággal szembeni rendszeres személyes és írásbeli kapcsolattartási lehetőségéről.

(4) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság biztosítja a gyermeknek, akit bírósági határozatot végrehajtó intézetben helynek el az egészség-biztosítotti igazolványt, amennyiben azzal nem rendelkezik.

(5) Ha a gyermek bírósági határozat végrehajtására kijelölt intézetben történő elhelyezése nem hajtható végre a szülővel vagy a róla személyesen gondoskodó személlyel együttműködve, a bírósági határozat végrehajthatóságától számított hét napon belül a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság javaslatot nyújt be a bíróságnak a határozat végrehajtása céljából.

(6) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság javaslatot tehet a bíróságnak a testvérek különböző bírósági határozatot végrehajtó intézetben történő elhelyezésére, amennyiben ezt a gyermek egészségi állapota a felülvizsgáló szakorvos vagy pszichológus illetékes szakágban kiadott szakvéleménye vagy a külön jogszabály szerinti a gyermek egészségkárosultságáról kiadott szakvélemény³²⁾ alapján megköveteli. Ha a bíróság határozata alapján a testvérek bírósági határozatot végrehajtó különböző intézetekben kerültek elhelyezésre testvérek, vagy ha a bírósági határozat alapján kijelölt intézményben elhelyezett gyermek testvére vagy testvérei természetes családi környezetükben vagy nevelőszülői gondoskodásban vannak, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság intézkedéseket tesz a testvéri kapcsolatok fenntartása és fejlesztése érdekében.

A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely kíséret nélküli kiskorút helyez el bírósági határozatot végrehajtó intézetben, biztosítja ennek a kíséret nélküli kiskorúnak legkésőbb az intézeti elhelyezés napján

a) a bíróság határozatát a halaszthatatlan intézkedésről,

b) az útiokmányokat, ha azokkal a kíséret nélküli kiskorú rendelkezik,

c) az orvos által meghatározott kiterjedésű felülvizsgálati eredményeket, beleértve a diagnosztikai és laboratóriumi vizsgálatokét, az oltásokat és megelőző intézkedéseket, melyeket a közegészség-védelmi hatóság előír.³³⁾

(1) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság nyilvántartást vezet bírósági határozatot végrehajtó intézetben elhelyezett gyermekekről, mégpedig vezeti a családi és utónevüket, születésük dátumát, lakhelyüket, a bírósági végzés számjelét, a gyermek bírósági határozatot végrehajtó intézetben történő elhelyezésének időpontját, amennyiben a gyermeknek vannak testvérei, a bírósági határozatot végrehajtó intézet az ő tartózkodási helyüket is nyilvántartja, vezeti a gyermek családból történt kiemelésének okát, a gyermek más, a más bírósági határozatot végrehajtó intézetbe történő áthelyezésének időpontját akár bírósági döntés alapján, akár az érintett intézettel történt megállapodás alapján került rá sor, valamint a gyermek törvényes képviselője értesítésének a dátumát is, ha az áthelyezésre egyezség alapján került sor.

(2) Ha a gyermek érdekét szolgálja, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság indítványozhatja a bíróságon a gyermek más bírósági határozatot végrehajtó intézetben történő elhelyezését. Az első mondat szerinti indítványban feltünteti a bírósági határozat végrehajtására szolgáló intézetet, melybe a gyermek áthelyezését javasolja, figyelembe véve a gyermek testvéri és családi kapcsolatait, hogy a változás ne akadályozza a családi viszonyok rendezését és a családi és testvéri kapcsolattartást.

(3) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a bírósági határozatot végrehajtó intézettel, a községgel és a természetes családi környezetben fennálló viszonyok rendezésének elősegítésére akkreditált jogalannyal együttműködve kidolgozza a gyermek családjával végrehajtandó szociális munka tervét, melynek része a gyermek lelki, testi és szociális fejlődésének nyomonkövetése is. E célból hat hónaponként legalább egyszer meglátogatja a gyermeket a bírósági határozatot végrehajtó intézetben.

(4) A község legalább hat havonta egyszer jelentést terjeszt a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság elé a gyermek szüleinek szociális helyzetéről. Az első mondat szerinti jelentésnek részét képezi a gyermek családi körbe való visszatérési lehetőségének kiértékelése és azon lehetőség jelentése, hogy a gyermek a szülővel nem azonos más természetes személy gondjaira bízható (a továbbiakban csak „személyes gyermekvédelmi gondoskodás”) külön jogszabályi rendelkezés szerint,³⁴⁾ vagy nevelőszülői gondoskodásba kerülhet.

(5) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság legalább egyszer hat havonta jelentést terjeszt a bíróság elé azon intézkedések hatékonyságáról, melyeket azon okok kiküszöbölése érdekében foganatosítottak, melyek az intézeti gondoskodás elrendeléséhez vezettek, és tájékoztatja a bíróságot az intézeti gondoskodás megszüntetésének lehetőségéről, vagy a gyermek személyes gyermekvédelmi gondoskodásba, nevelőszülői gondoskodásba adásának vagy örökbefogadásának lehetőségéről. Ha a gyermek elhelyezésére bíróság által kiadott nevelési intézkedési határozat szerint került sor a bírósági határozatot végrehajtó intézetben, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a nevelési intézkedés hatékonyságát úgy figyeli, hogy azon határidő letelte előtt, melyet a bíróság a határozatban feltüntetett, tájékoztassa a bíróságot, hogy a nevelési intézkedések teljesítették-e a céljukat.

(6) Ha a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság megállapítja, hogy a bírósági határozatot végrehajtó intézetben a gyermek élete, egészsége vagy kedvező lelki, testi és szociális fejlődése veszélyben van vagy veszélybe kerülhet, a 2. bekezdés vagy a 27. § szerint jár el.

(1) Ha a szülők nem biztosítják vagy nem tudják biztosítani a gyermekről való személyes gondoskodást és a gyermek nem helyezhető személyes gyermekvédelmi gondoskodásba, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság nevelőszülői gondoskodást vagy örökbefogadást³⁵⁾ (a továbbiakban csak „családpótló gondoskodást”) közvetít neki. Ha a gyermek intézményben került elhelyezésre, az első mondat szerinti feltételek teljesülését a gyermekek szociális jogvédelmével és gondnokságával foglalkozó hatóság értékeli ki az intézménnyel együttműködve, legkésőbb két héten belül a gyermek intézeti elhelyezésének napjától számítva; ha a feltételek nem teljesültek, meghatározzák az újabb kiértékelés időpontját a gyermek személyiség-fejlesztési egyéni tervében és a gyermek családjával végzendő szociális munka tervében. Ha a gyermeknek az intézmény alkalmazottja otthoni környezetben nyújt gondoskodást (a továbbiakban csak „hivatásos nevelőszülői család”), a második mondat szerinti kiértékelésben részt vesz a hivatásos nevelőszülő is.

(2) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, melyet a gyermek külön jogszabály szerinti³⁶⁾ családpótló gondoskodásának megszervezésére kijelöltek (a továbbiakban csak „ a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság”), vagy az intézmény, ha a gyermek ott került elhelyezésre, köteles a családpótló gondoskodás közvetítésére ráutalt gyermeknek biztosítani a szociális tanácsadást, a tájékoztatást a családpótló gondoskodás kihatásairól és a pszichológiai gondoskodást (a továbbiakban csak „a gyermek felkészítése”) a korának és értelmi képességeinek megfelelő módon. A gyermek felkészítését a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság vagy a 6. bekezdés szerint kiértesített akkreditált jogalany vagy az intézet, ahol a gyermek elhelyezésre került, az 1. bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése után haladéktalanul végrehajtja. A gyermek felkészítése nem szükséges, ha az a gyermek alacsony életkorára való tekintettek nem célszerű.

(3) Ha a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság ismer olyan természetes személyt, aki a gyermekkel szoros viszonyban áll, meghívhatja az ilyen személyt, ha azt jónak látja a gyermek családpótló gondoskodásra való előkészítéséhez.

(4) A gyermek családpótló gondoskodásra való felkészítéséről a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság vagy az intézmény családpótló gondoskodásra való felkészítési jelentést dolgoz ki. A gyermek családpótló gondoskodásra való felkészítéséről szóló jelentés tartalmazza főként a tájékoztatást a gyermeknek nyújtott szociális tanácsadósról, a családpótló gondoskodás következményeiről, szempontjainak és véleményének figyelembe vételéről, valamint a javasolt családpótló gondoskodás formájáról. Ha gyermek örökbefogadásának előkészítéséről van szó és ehhez szükséges a gyermek egyetértése az örökbefogadással, tartalmazza a gyermek írásos egyetértő hozzájárulását is.⁴⁾ Az intézmény vagy az akkreditált jogalany, mely a gyermek felkészítését végrehajtja, a gyermek felkészítéséről szóló jelentés legkésőbb 30 nappal a gyermek felkészítése megkezdésének napjától számítva kézbesíti a 34. § 1. bekezdése szerint a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak és az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak. Ha a gyermek felkészítése a megkezdéstől számított 30 napon belül nem fejeződik be, az intézmény vagy az akkreditált jogalany írásban tájékoztatja ezen szerveket a felkészítés elmaradásának okairól és a felkészítés befejezésének várható időpontjáról. Ha a felkészítés elmaradásának oka a gyermek nagyon alacsony életkora, de az 1. bekezdés szerinti feltételek teljesültek, az intézmény, ahol a gyermek elhelyezésre került, haladéktalanul írásos tájékoztatást küld a 34. § 1. bekezdése értelmében a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak és az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak, hogy a gyermek felkészítése nem valósult meg az alacsony életkora miatt; ez a tájékoztatás a családpótló gondoskodás közvetítése szempontjából a gyermek felkészítésének végrehajtásával egyenértékű. Ez az eljárás vonatkozik arányos mértékben a gyermek felkészítését ellátó kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságra is.

(5) Ha a gyermek nincs felkészítve a családpótló gondoskodás közvetítésére a felkészítés befejeztével sem, a családpótló gondoskodásra való felkészítésről szóló jelentésben fel kell tüntetni e tény sajátos okait a gyermek aktualizált felkészítési lehetőségeinek véleményezésével együtt. A 23. § 2. bekezdése e) pontja szerinti indokok felülvizsgálatára is ugyanez vonatkozik.

(6) Ha a családpótló gondoskodást, valamely gyermekvédelmi intézkedést igénylő gyermeknek a jelen törvény értelmében akkreditált jogalany közvetíti, melynek képviselője, esetleg alkalmazottja a gyermek ismerőse, a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a gyermek felkészítését ennek az akkreditált jogalanynak kínálja fel. Ha az akkreditált jogalany két héten nem mutat szándékot arra, hogy a gyermeket fel akarja készíteni, a gyermek felkészítését a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság vagy az intézmény hajtja végre, melyben a gyermek elhelyezésre került.

(7) Ha a gyermek intézményben van elhelyezve, a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság megállapodik a gyermek felkészítésének folyamatáról az intézménnyel és az akkreditált jogalannyal. Ha az első mondat szerint nem lehet megállapodni a gyermek felkészítéséről, azt az intézmény valósítja meg.

(8) Az akkreditált jogalanynak, kivéve az intézetet, melyben a gyermek elhelyezésre került, a gyermek felkészítéséhez jogosítvánnyal kell rendelkeznie. A gyermek akkreditált jogalany általi felkészítésére a 2–4. bekezdés rendelkezései egyaránt vonatkoznak.

(9) Családpótló gondoskodás közvetítése a jelen törvény céljaira

a) nyilvántartás vezetése a gyermekekről, akiknek családpótló gondoskodást kell közvetíteni,

b) a nevelőszülői vagy örökbefogadási kérelmet benyújtó természetes személyek nyilvántartásának vezetése, a családpótló gondoskodást kérelmezők felvétele a jegyzékbe (a továbbiakban csak „kérelmezők jegyzéke”),

c) a természetes személy felkészítése, minősítése és ajánlása a b) pont szerinti kérelmezők jegyzékébe történő felvételre,

d) döntés a nevelőszülőség vagy örökbefogadás iránt érdeklődő természetes személy felvételéről a kérelmezők jegyzékébe,

e) a kérelmezők jegyzékének vezetése,

f) személyes kapcsolat felvételének közvetítése a családpótló gondoskodást igénylő gyermek és a nevelőszülőség vagy örökbefogadás iránt érdeklődő kérelmező (a továbbiakban csak „kérelmező”) között.

(10) Az intézetben nevelési intézkedést bírósági határozattal¹⁰⁾ elhelyezett vagy azonnali hatályú bentlakásos nevelési intézkedés elrendelésével elhelyezett gyermek nem kerül fel azon gyermekek listájára, akiknek családpótló családi gondoskodást kell közvetíteni.

(11) Ha a gyermek felkerül azon gyermekek listájára, akiknek családpótló családi gondoskodást kell közvetíteni, és ha a természetes személy, aki ezzel a gyermekkel közeli rokonságban áll vagy más közeli hozzátartozó kezdeményezést nyújt be, hogy ezt a gyermeket családpótló személyes gondoskodásra nála helyezzék el, vagy azonnali intézkedési javaslatot terjeszt be, hogy a gyermeket a gondoskodása alá helyezzék, megszakítják a családpótló családi gondoskodás közvetítési folyamatát a bíróságnak a  gyermek személyes gondoskodásba helyezéséről vagy a gyermeket azonnali intézkedéssel természetes személy gondoskodása alá helyezési ügyében meghozott döntéséig.

(12) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság vagy az intézet, ahol a gyermeket elhelyezték, illetve az akkreditált jogalany a gyermeknek, akinek családpótló gondoskodást közvetíttek a jelen törvény értelmében, valamint a természetes személynek, akinek mint nevelőszülőnek a gondjaira bízták a gyermeket, szükség szerint és a beleegyezésükkel segítséget és szociális tanácsadást nyújt a családpótló gondoskodás céljai elérésének megkönnyítése érdekében.

(13) A természetes személy, akinek személy gondoskodására bíztak gyermeket, vagy a természetes személy, aki kérvényezte gyermek személyes gondoskodásba vételét, családpótló gondoskodási felkészítést kérhet. Az ilyen természetes személy családpótló gondoskodási felkészítését a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság végzi. E személy felkészítésére 38. § 4. bek. a) pontja vonatkozik. A természetes személy első mondat szerinti felkészítését végezheti akkreditált jogalany is, mely családpótló gondoskodásra való felkészítésre jogosult.

(1) A gyermekek nyilvántartását, akiknek családpótló gondoskodást kell nyújtani, a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság vezeti. Ebbe a nyilvántartásba haladéktalanul, legkésőbb a gyermek családpótló gondoskodásra való felkészültségéről kézbesített jelentés beérkezésétől számított 30. napon bejegyzi a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a gyermeket, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság által beszerzett írásos dokumentumok alapján, együttműködve az intézettel, ha a gyermek ott került elhelyezésre és az akkreditált jogalannyal, ha az végezte a gyermek felkészítését. Az írásos dokumentumok tartalmazzák

a) a bírósági határozatot az intézeti gondoskodás elrendeléséről vagy a külön jogszabály szerinti³⁰⁾ azonnali beavatkozásról,

b) a bírósági határozatot, hogy a gyermek örökbe adható, ha ez kiadásra került,

c) a szociális jelentést a gyermek helyzetéről,

d) a jelentést a gyermek egészségi állapotáról,

e) a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; ha a születési anyakönyvi kivonat beszerzése nehezen leküzdhető akadályt jelent, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság írásos indoklást csatol azon okokról, melyek miatt a születési anyakönyvi kivonat nem mellékelhető és a gyermek születési anyakönyvi kivonatát később csatolja,

f) a képi és hangfelvételeket a gyermek életének fontos eseményeiről,

g) a gyermek két hónapnál nem régebbi fényképét,

h) a szakvéleményt a gyermek egészségkárosultságáról külön jogszabályi rendelkezés értelmében,³²⁾ ha ilyen kiadásra került,

i) a jelentést a gyermek családpótló gondoskodásra való felkészítéséről, melynek részét képezi a gyermek érzelmi viszonya a testvéreivel.

(2) Ha teljesül a külön jogszabály szerinti feltétel^36a) vagy ha olyan gyermekről van szó, akit a szülést követően az anya az egészségügyi intézményben hagyott,^36b) vagy ha egyik szülő kiléte sem ismert,^36c) a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a gyermek 3. bekezdés a) pontja szerinti alapvető adatait, a dokumentumok 1. bekezdés d) és g) pontja szerinti részeit megküldi az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak, mégpedig legkésőbb az azt a napot követő első munkanapon, amikor tudomására jutott ez a tény. A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság az első mondat szerinti alapvető kellékeket tartalmazó dokumentum kézbesítésének napján bejegyzi ezt a gyermeket azon gyermekek nyilvántartásába, akiknek családpótló gondoskodást kell közvetíteni. Az egyéb kellékeket az írásbeli dokumentumhoz a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság folyamatosan kézbesíti; ha a gyermek egészségi állapotáról szóló jelentés a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatósághoz e napot követően érkezik meg, legkésőbb a kézbesítést követő első munkanapon.

(3) A gyermekről szóló szociális jelentés tartalmazza

a) a gyermek alapvető adatait,

b) az alapvető adatokat a szüleiről, kivéve a külön jogszabály szerinti eseteket,⁴⁾ az alapvető adatokat a nagyszülőkről, a testvérekről és más személyekről, akikhez a gyermek kötődik,

c) a tájékoztatást a gyermek lelki, testi és szociális fejlődéséről és a fejlettség aktuális állapotáról, a gyermek szokásairól és életének fontos eseményeiről,

d) az okokat, melyek miatt elvételre került a szülőktől,

e) a tájékoztatást a gyermek családi viszonyai rendezésének lehetőségéről.

(4) Alapvető adat a családpótló gondoskodásra felkészítendő gyermekről a gyermek utóneve, családi neve, születésének dátuma és helye, lakcíme, személyi száma, állampolgársága és nemzetisége.

(5) Alapvető adatokat a gyermek szüleiről, a nagyszüleiről, a testvéreiről és más személyekről, akikhez a gyermek kötődik, a családpótló gondoskodásra való felkészítés közvetítése céljából ezen személyek utóneve, családi neve, születésének dátuma és helye, lakcíme, személyi száma, állampolgársága és nemzetisége. Ezen személyek alapvető adatainak megszerzése az első mondat szerint nem sérti a külön jogszabály⁴⁾ rendelkezéseit.

(1) A nevelőszülőség vagy örökbefogadás iránt érdeklődő természetes személyek nyilvántartásba vételi kérvényeinek jegyzékét a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság vezeti. A házastársak, akik nevelőszülőkké vagy örökbefogadókká akarnak válni, közös nyilvántartásba vételi kérelmet nyújtanak be, mellékelve a házassági anyakönyvi kivonatuk közhiteles fénymásolatát; az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a házastársakról közös írásos aktát vezet.

(2) A kérvényezők jegyzékébe történő felvételi kérelem a természetes személy azon személyi adatait tartalmazza, aki szeretne nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni, mégpedig az utó- és családi nevét, a születése dátumát és helyét, a lakcímét, a személyi számát, valamint más adatokat. Az első mondat szerinti adatokat a gyermekvédelmi és gyámhatóság az erkölcsi bizonyítvány kiadásának céljából haladéktalanul megküldi a Szlovák Köztársaság Főügyészségének, elektronikus kommunikáció útján elektronikus formában.

(3) A kérvényhez mellékelni kell

a) a kérdőívet,

b) a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy egészségi állapotáról szóló jelentést,

c) a bizonylatot a vagyoni helyzetéről, annak igazolása érdekében, hogy megvannak a szükséges vagyoni feltételek a család gazdasági-ellátó szerepének biztosításához.

(4) A természetes személyről, aki nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá szeretne válni, írásos dokumentációt vezetnek, mely tartalmazza

a) a 2. és 3. bekezdés szerinti kérvényt,

b) a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy büntetés-nyilvántartási regiszterének másolatát, melyet az érintett gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak adnak ki külön jogszabály^36e) értelmében,

c) a jelentést a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy lakáskörülményeiről, családi viszonyairól és szociális helyzetéről,

d) a község véleményét a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy és családja életmódjáról,

e) a természetes személy belegyező nyilatkozatát, hogy a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság megvizsgálhatja, nem állt-e be változás az írásbeli dokumentációban és a kérvényben szereplő perdöntő feltételekben.

(5) A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy jegyzékbe vételi eljárását felfüggeszti, amennyiben

a) a büntetés-nyilvántartási regiszter másolatának adatai alapján a természetes személy nem alkalmas családpótló gondoskodás végzésére a 39. § 4. bekezdése szerint,

b) a természetes személy nem alkalmas családpótló gondoskodás végzésére az egészségi állapota miatt,

c) a természetes személy nem végzi el a családpótló gondoskodásra való felkészítést a kérvényezők jegyzékébe való felvételi kérelme benyújtásától számított egy éven belül, vagy

e) a bíróság külön jogszabály^36f) alapján dönt

1. a természetes személy szülői jogainak felfüggesztéséről és ezen személy szülői jogainak gyakorlása a kérelmezők nyilvántartásába való bejegyzéséről folyó eljárás során fel van függesztve, vagy

2. a természetes személy szülői jogainak korlátozásáról, vagy

3. a természetes személy szülői jogaitól való megfosztásáról.

(6) Ha a természetes személy államközi örökbefogadást³⁷⁾ kérvényez, az írásos dokumentáció a 4. bekezdésben taglalt kellékeken kívül fényképet, képes és hangos anyagot is tartalmaz erről a természetes személyről és családi környezetéről.

(7) A természetes személynek, aki nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá szeretne válni, az összes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, a község, a kerület (megye) vagy az akkreditált jogalany, mely a családpótló gondoskodásra való felkészítést végzi minden szükséges tájékoztatást megad a kérelmezők jegyzékébe történő felvételi kérvény benyújtásához.

(8) Ha a kérelmező, aki személyes kapcsolatot alakított ki a gyermekkel, akinek családpótló gondoskodást kell közvetíteni, más gyermekkel való személyes kapcsolatteremtés iránt is érdeklődik, ismételten bejegyezhető a kérelmezők jegyzékébe az 1–7. bekezdések értelmében, amennyiben a bíróság mint leendő örökbefogadónak⁶⁾ a gondjaira bízta a gyermeket, akivel személyes kapcsolatot alakított ki, vagy mint nevelőszülőnek, ha a gyermeknek, akivel személyes kapcsolatot alakított ki, a gondozásba vételi folyamata megkezdődött. A családpótló gondoskodásra való felkészítésre a 49. § rendelkezései vonatkoznak.

(1) A családpótló gondoskodásra való felkészítést végző jogalany a jelen törvény céljaira a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, valamint az akkreditált jogalany, mely családpótló gondoskodásra való felkészítést végez.

(2) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, valamint az akkreditált jogalany, mely családpótló gondoskodásra való felkészítést végez, az intézet, a község, a kerület (megye) tájékoztatja a természetes személyt, aki nevelőszülő vagy örökbefogadó kíván lenni arról a lehetőségről, hogy választhat a családpótló gondoskodásra való felkészítést végző jogalanyok közül.

(1) Ha a természetes személy, aki nevelőszülő vagy örökbefogadó kíván lenni, a családpótló gondoskodásra való felkészítésre akkreditált jogalanyt választott ki, az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság átadja ennek az akkreditált jogalanynak a felkészítés céljából szükséges iratokat a 35. § 3. bek. a) pontja szerint.

(2) A nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy felkészítése a családpótló gondoskodásra a családpótló gondoskodásra való felkészítést végző jogalany és a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy között megkötött írásos szerződés alapján történik. A házastársak, akik nevelőszülők vagy örökbefogadók kívánnak lenni, a szerződést a családpótló gondoskodásra való felkészítést végző jogalannyal közösen kötik meg. A szerződés megkötésére csak a 39. § 4. bekezdése szerinti feltétel teljesülésének ellenőrzése után kerülhet sor.

(3) A 2. bekezdés szerinti szerződésnek része

a) a személyi adatok, külön jogszabály szerinti védelméről szóló nyilatkozat,³⁸⁾

b) a cél, melyre az adatok felhasználhatók,

c) a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy beleegyezése személyi adatainak kezelésébe családpótló gondoskodásra való felkészítés közvetítése céljából azon jogalanyok által, melyek családpótló gondoskodás közvetítésében vesznek részt a jelen törvény szerint.

(1) A családpótló gondoskodásra való felkészítés céljából az e tevékenységet végző jogalany a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy felkészítése érdekében munkacsoportot hoz létre (a továbbiakban csak „csoport”). A csoport legalább egy tagjának mesterfokú pszichológia tanszakos felsőoktatási képzettséggel kell rendelkeznie.

(2) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság képviselője, amennyiben nem tagja az 1. bekezdés szerinti csoportnak, részt vesz a 4. bekezdés a) pont 1 alpontja szerinti felkészítésben és a felkészítés zárórészén.

(3) A nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy felkészítése legalább 26 óra terjedelemben valósul meg és az államközi viszonylatban nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó személy felkészítése legalább 30 óra terjedelemben valósul meg

a) egyéni formában,

b) csoportos formában,

c) az egyéni és csoportos forma kombinációjában.

(4) A nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy felkészítése tartalmilag

a) alapvető információnyújtásból áll elsősorban

1. a családpótló gondoskodásról,

2. a gyermek fejlődéséről és szükségleteiről; ha természetes személyről van szó, aki államközi örökbefogadóvá akar válni, a tájékoztatók főleg a gyermek kulturális és felekezeti/vallási eltérőségeire is kiterjednek,

3. a gyermek jogairól a családpótló gondoskodás során, beleértve jogait a testvérkapcsolatai fenntartására és fejlesztésére,

4. a gyermek szüleinek jogairól és kötelességeiről,

b) a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy családpótló gondoskodásra való alkalmasságának elbírásából.

(5) A jogalany, mely családpótló gondoskodásra való felkészítést végez, a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy felkészítésének befejeződése után zárójelentést dolgoz ki a felkészítésről, melyet az érintett személlyel is ismertet. A családpótló gondoskodásra való felkészítésről szóló zárójelentésnek részét képezi a természetes személy jellemzése, a természetes személy gyermeknevelési alkalmasságának véleményezése, a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy érdeklődésének indokai, a házastársi kapcsolat szilárdsága és a családi környezet stabilitása. A zárójelentés a 35. § 4. bek. szerinti írásos dokumentumgyűjtemény (akta) részét képezi.

(6) Azon természetes személy esetében, aki már nevelőszülő vagy örökbefogadó, a felkészítés feltétele teljesültnek tekintendő.

(1) A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság dönt, a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy kérelmezők jegyzékébe való bejegyzéséről 15 napon belül azt követően, hogy megkapta a személy családpótló gondoskodásra való felkészítéséről szóló zárójelentést.

(2) A kérelmezők nyilvántartásába a teljeskörű jogi cselekvőképességgel bíró természetes személy jegyezhető be, akinek családpótló gondoskodásra való alkalmasságát is felülvizsgálták.

(3) A nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy családpótló gondoskodásra való alkalmasságának elbírása a kérelmezők jegyzékébe történő felvétel céljaira a következőkből áll:

a) a 65. § 3. és 4. bekezdése szerinti dokumentumok,

b) az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság által megállapított további ügydöntő tények.

(4) A nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy nem alkalmas családpótló gondoskodás nyújtására, ha

a) szándékosan elkövetett bűncselekményért jogerősen több mint egyéves időtartamú feltétel nélküli szabadságvesztés-büntetésre ítélték, s ez még akkor is érvényes, ha a bűncselekményért kirótt büntetésének nyilvántartását törölték, vagy ha már külön jogszabály szerint^38a) úgy tekintenek rá, mintha ilyen cselekményért soha nem ítélték volna el, vagy

b) szándékosan elkövetett, valamely élet- és egészségellenes, szabadságjog vagy emberi méltóság ellenes, család és ifjúság elleni, más jogok és szabadságjogok elleni, emberiesség elleni bűncselekményért jogerősen elítélték, vagy ha elítélték valamilyen terrorcselekmény vagy az extrémizmus valamely formája miatt, s ez még akkor is érvényes, ha a bűncselekményért kirótt büntetésének nyilvántartását törölték, vagy ha már külön jogszabály szerint^38a) úgy tekintenek rá, mintha ilyen cselekményért soha nem ítélték volna el.

(5) A kérelmezők jegyzékébe történő felvételről szóló határozatnak tartalmaznia kell a természetes személy jegyzékbe vételének napját és a kérelmező kötelezését minden, a gyermekkel való személyes kapcsolatfelvétel közvetítése és a családpótló gondoskodás közvetítése szempontjából ügydöntő tény bejelentésére a keletkezéstől számított 15 napon belül.

(6) A természetes személy kérelmezők jegyzékébe történő felvételről szóló határozat jogerőre emelkedésének időpontjától a kérelmező besorolható a gyermekkel való személyes kapcsolatfelvétel közvetítésének folyamatába, melyhez családpótló gondoskodás közvetítése szükséges.

(7) Az 1–5. bekezdés rendelkezései a 35. § 8. bek. szerinti természetes személyre is vonatkoznak.

(1) Az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság vezeti a családpótló gondoskodásban lévő gyermekek örökbefogadását kérvényezők jegyzékét a gyermek örökbefogadása céljából

a) azon személyét, akinek a gyermeket személyes családpótló gondoskodására bízták, és ha a gyermek nem házastársak közös személyes gondoskodása alá került, azon személy házastársáét, akinek a gyermeket a személyes családpótló gondoskodására bízták,

b) a nevelőszülőét, és ha a gyermek nem a házastársak közös nevelőszülői gondoskodására volt bízva, a házastársét is,

c) a gyámét, aki a gyermekről személyesen gondoskodik, és ha a gyámként nem házaspárokat bíztak meg, a gyermek gyámjának házastársáét is.

(2) A családpótló gondoskodásban lévő gyermekek örökbefogadását kérvényezők jegyzékébe történő bejegyzésre egyaránt vonatkoznak a 35., 36. § 1–5. bek. és 7. bek., valamint a 41. § rendelkezései, és ha az örökbefogadást kérő személy olyan, aki a családpótló gondoskodásra felkészítő előkészítőt

a) elvégezte, a 40. § is,

b) nem végezte el, a 36–38. § is.

(1) A családpótló gondoskodásra való felkészítést felfrissítik, ha az ilyen felkészítés lezárását követően a kérelmező életviszonyai megváltoznak, ha a lezárást követően két év telik el, ha a kérelmező nevelőszülő, örökbefogadó vagy 35. § 8. bek. szerinti személy. A családpótló gondoskodásra való felkészítés frissítésének időtartamára a csoport tesz javaslatot.

(2) A családpótló gondoskodásra való felkészítés frissítéséről a jogalany, mely ezt a felkészítést végzi, jelentést dolgoz ki. A felkészítés frissítéséről szóló jelentés része a vélemény a kérelmező családpótló gondoskodásra való alkalmasságáról, ha a frissítő felkészítésen olyan természetes személy vett részt, aki nevelőszülő vagy örökbefogadó vagy 35. § 8. bek. szerinti személy.

(1) A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság törli a kérelmezőt a kérelmezők jegyzékéből

a) a bíróság örökbefogadásról vagy nevelőszülői gondoskodásba adásról szóló jogerős döntését követően,

b) a kérelmező kérésére.

(2) A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság törli a kérelmezőt a kérelmezők jegyzékéből, ha

a) komoly tényeket tár fel a kérelmezőnél, melyek ellentétben állnak a családpótló gondoskodás céljaival, vagy ha megállapításra kerül, hogy a kérvényező már alkalmas családpótló gondoskodás végzésére,

b) a kérelmező a gyermekkel való személyes kapcsolatfelvétel közvetítése és a családpótló gondoskodás közvetítése szempontjából döntően fontos tényeket nem jelent be a 39. § 5. bekezdése értelmében,

c) a kérelmező megsértette a 42. § 3. bekezdésének rendelkezéseit,

d) a kérelmezőt felkészítés frissítéséről szóló jelentés alkalmatlannak nyilvánítja a családpótló gondoskodásra,

e) a kérelmező a felszólítást követően, az annak kézbesítésétől számított 30 napon belül sem kezdi meg a családpótló gondoskodásra való felkészítése frissítését a 40. § értelmében.

(1) A kérelmező besorolása a gyermekkel való személyes kapcsolatteremtést közvetítő folyamatba, melynek célja a családpótló gondoskodás közvetítése, a kérelmezők jegyzékébe felvett kérelmezők sorrendjét követi. A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a kérelmezők sorrendjét módosíthatja, ha az a gyermek érdekét szolgálja. A sorrend módosítását a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak indokolnia kell. Az indoklást csatolni kell a kérelmező aktájához.

(2) A gyermekkel való személyes kapcsolatteremtés kiközvetítése előtt a kérelmezőnek minden tájékoztatást meg kell kapnia a gyermekről, amely fontos lehet a számára a gyermek családpótló gondoskodásba vétele szempontjából, meg kell kapnia a gyermekről szóló szociális jelentést, a gyermek fényképeit, a képi és hangfelvételeket. A szociális jelentés része a 34. § 4. bek. szerinti összes adat.

(3) A kérelmező tájékoztatást a gyermekről, beleértve a 34. § 4. bek. szerinti adatokról csak a gyermekorvosnak adhat, valamint annak a jogalanynak, amely a családpótló gondoskodásra való felkészítését végzi, amennyiben erre szüksége van a gyermek családpótló gondoskodásba vételéről szóló döntése meghozatalához.

(4) A gyermekkel való személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésére a kérelmező és a gyermek között csak a kérelmező beleegyezésével kerülhet sor.

(5) A kérelmező felkérheti a jogalanyt, mely a családpótló gondoskodásra való felkészítését végezte, a gyermekkel való személyes kapcsolatteremtés segítésére; az ilyen jogalany képviselője jelen lehet a kérelmező és a gyermek személyes kapcsolatfelvételén.

(6) A kérelmező gyermekkel való személyes kapcsolatteremtésének a gyermek életkorának, észbeli fejlettségi fokának, szükségleteinek és lehetőségeinek megfelelő mértékben és módon kell megvalósulnia, a gyermeknek ismerős és megfelelő környezetben, mely alkalmas a kérelmező gyermekkel való személyes kapcsolatteremtésének kiközvetítésére. A kérelmező gyermekkel való személyes kapcsolatteremtése előtt a gyermeknek az életkorának, észbeli fejlettségi fokának megfelelő segítséget kell nyújtani a gyermek és a – kapcsolatteremtés közvetítéséhez hozzájáruló – kérelmező közötti kapcsolatteremtés megkönnyítésére. E célból a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság az intézmény rendelkezésére bocsátja a 35. § 4. bek. c) pontja szerinti jelentést. A kérelmező gyermekkel való személyes kapcsolatteremtésének előkészítésére is vonatkoznak a 39. § 2. bek. rendelkezései.

(7) A kérelmező és a gyermek személyes kapcsolatfelvételéről a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság vagy az intézmény, amennyiben a gyermek ott került elhelyezésre, jelentést dolgoz ki, melyet ismertet a kérelmezővel és a gyermekkel is, az életkorához és szellemi fejlettségéhez mért módon. A kérelmező és a gyermek személyes kapcsolatfelvételéről szóló jelentés tartalmazza

a) a kérelmező és a gyermek személyes kapcsolatfelvételéről szóló pszichológiai értékelést, beleértve a kapcsolat alakulásának kilátásait,

b) a kérelmező hozzájárulását a jelentés bíróságnak és a jelen törvény szerint családpótló gondoskodás közvetítésében résztvevő jogalanyoknak történő átadásához.

(8) Ha a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermek nyilvántartási jegyzékbe vételekor megállapítja, hogy a kérvényezőt nem tartja nyilván a gyermekkel való személyes kapcsolatteremtés közvetítésére váró személyek jegyzékében, olyan akkreditált jogalanyt von be a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésének folyamatába, mely a területileg illetékes körzetben működik, mégpedig legkésőbb két héten belül azt a napot követően, hogy a gyermeket a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermeket nyilvántartásába felvették. Az első mondat szerinti akkreditált jogalanynak feljogosítással kell rendelkeznie kérelmező családpótló gondoskodásra való előkészítésére és gyermekkel való személyes kapcsolatteremtésének közvetítésére az adott gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatósági azon területi illetékességének vonatkozásában, melyben a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermeket a nyilvántartásában vezetik.

(9) A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékben vezeti a gyermeket, a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésének céljából a 8. bekezdésben taglalt akkreditált jogalanynak rendelkezésére bocsátja a gyermekről szóló szociális jelentést, kép- és hanganyagot, a gyermek fényképét és a gyermek egészségi állapotáról szóló jelentést. A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság kötelessége családpótló gondoskodás közvetítésére azt követően is fennáll, hogy a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésének folyamatába akkreditált jogalanyt vont be, ezt a tényt a 8. bekezdés szerinti akkreditált jogalanynak tudomására hozza.

(10) Ha az akkreditált jogalany megkeresi a kérvényezők jegyzékében szereplő kérelmezőt és az egyetért a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésével, ezt a tényt jelenti az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak, mely a gyermeket a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékben vezeti.

(11) Az akkreditált jogalany személyi adatokat a gyermekről csak az azon illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnál a kérvényezők jegyzékébe felvett kérelmezőnek nyújthat, ahol a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek jegyzékében a gyermeket nyilvántartják.

(12) A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékben vezeti a gyermeket, megállapodik a kérelmezővel, aki hozzájárult a gyermekkel való személyes kapcsolatfelvételhez, valamint az akkreditált jogalannyal a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítésének további lépéseiben, és minden szükséges cselekményt végrehajt a többi akkreditált jogalany vonatkozásában, mely a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítésében szerepet kapott.

(13) Az intézet, melyben a gyermek elhelyezésre került, az akkreditált jogalanynak, annak írásbeli kérvényére, kiegészítést és frissítést nyújt a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítéséhez szükséges információk vonatkozásában.

(1) Ha a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékben vezeti a gyermeket, a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítését nem kezdi meg két héten belül azt a napot követően, amikor a gyermeket felvette a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek jegyzékébe, felkéri a többi illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságot a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésére. Az első mondatban szereplő határidő lerövidíthető, ha a gyermek érdeke úgy kívánja.

(2) A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékben vezeti a gyermeket, a többi illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság elé terjeszti a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésének céljából a gyermek aktáját, mely tartalmazza

a) a gyermekről szóló szociális jelentést,

b) a jelentést a gyermek egészségi állapotáról,

c) a gyermek fényképét,

d) a gyermekről készült kép- és hanganyagot.

(3) Ha bármelyik kijelölt gyermekvédelmi és gyámhatóság megállapítja, hogy kérelmezőinek nyilvántartásában olyan kérvényezőt vezet, aki besorolható a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítésének folyamatába, legkésőbb a ténymegállapítást követő munkanapon jelenti ezt annak az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak, mely a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékben vezeti a gyermeket, és a hozzájárulását kéri a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítéséhez.

(4) Az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékben vezeti a gyermeket, haladéktalanul, legkésőbb a 3. bekezdés szerinti egyetértési kérelem kézbesítését követő munkanapon értesíti az érintett gyermekvédelmi és gyámhatóságot, mely a 3. bekezdés szerinti kérelmet benyújtotta, hogy egyetért a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtéssel. Amennyiben nem ért egyet a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtéssel, feltünteti az elutasítás indokait.

(5) A gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítésére ez esetben is a 42. § rendelkezései vonatkoznak.

(6) Ha az 1. bekezdés szerint felkért illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság megállapítja, hogy a kérelmezők nyilvántartásában nem tartja nyilván a kérelmezőt, akit be lehet vonni a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítésének folyamatába, a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítésének folyamatába, az érintett gyermekvédelmi és gyámhatóság körzetében területileg illetékes akkreditált jogalanyt von be, melynek jogosultsága van a családpótló gondoskodásra való felkészítésre, valamint a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítésére, mégpedig legkésőbb két héten belül azt követően, hogy megkapta a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítéséről szóló, az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságnak címzett kérvényt.

(7) Az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a 6. bekezdésben taglalt akkreditált jogalany elé terjeszti a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésének céljából a gyermekről szóló szociális jelentést, a jelentést a gyermek egészségi állapotáról, a gyermek fényképét, a gyermekről készült kép- és hanganyagot. Az akkreditált jogalany információkat a gyermekről csak az érintett gyermekvédelmi és gyámhatóság kérelmezőinek nyilvántartásában szereplő azon kérelmezőnek nyújthat, akit a hatóság a 6. bekezdés értelmében a közvetítési folyamatba besorolt. Az akkreditál jogalany gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítéséhez szükséges adatszolgáltatására a 42. § 13. és 14. bekezdése egyaránt vonatkozik.

(8) Ha az akkreditált jogalany felkeresi a kérelmezők nyilvántartásába besorolt kérelmezőt, aki egyetértését fejezi ki a gyermekkel való személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésével, jelenti ezt a tényt az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak, mely őt a 6. bekezdés szerinti közvetítési folyamatba bekapcsolta. E tény akkreditált jogalany általi bejelentését követően a 3–5. bekezdés szerint kell eljárni.

(9) Ha az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékben vezeti a gyermeket, egyetért a gyermek és a kérelmező közötti személyes kapcsolatfelvétel kiközvetítésével, az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság megállapodik a kérelmezővel, aki egyetértett a gyermekkel való személyes kapcsolatteremtéssel és az akkreditált jogalannyal a gyermek és a kérelmező közti kapcsolatteremtés további menetéről, és minden szükséges teendőt megtesz a többi akkreditált jogalany irányában.

(1) Ha a bírósági döntés alapján örökbefogadható gyermeknek a Szlovák Köztársaság területén nem lehetséges kérelmezővel való személyes kapcsolatteremtést közvetíteni, és ha a nemzetközi örökbefogadás közvetítése a legjobban szolgálja a gyermek érdekeit képességeire, családi hátterére, tágabb szociális kötődéseire vagy egyéb, az alapvető környezetváltozás szempontjából döntő tényekre tekintettel, az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely a gyermeket a családpótló gondoskodást igénylők nyilvántartásában vezeti, írásos dokumentumot készít a gyermekről a nemzetközi örökbefogadás céljaira és azt a Gyermekek és Fiatalkorúak Nemzetközi Jogvédő Központja elé terjeszti legkésőbb hat hónappal a gyermek családpótló gondoskodást igénylők listájára történt bejegyzésének napját követően.  Ha a nemzetközi örökbefogadás kiközvetítése nem szolgálja legjobban a gyermek érdekeit, a következő felülbírálatot a gyermekvédelmi és gyámhatóság legkésőbb az előző elbírálás napjától számított egy éven belül végzi el. A gyermekvédelmi és gyámhatóság döntő tények minden egyes megváltozásakor elbírálja, hogy a nemzetközi örökbefogadás közvetítése a legjobban szolgálja-e a gyermek érdekeit.

(2) A gyermek nemzetközi örökbefogadás közvetítését megcélzó aktája tartalmazza

a) a gyermekről szóló szociális jelentést,

b) a gyermek egészségi állapotáról szóló jelentést,

c) a bírósági döntést a gyermek örökbeadhatóságáról,

d) az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság igazolását a nemzetközi egyezmény³⁷⁾ általi feltétel teljesültségéről,

e) a bíróság határozatát az intézeti gondoskodás elrendeléséről,

f) a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, mely az akta benyújtásának napjától számítva nem régebbi két hónapnál,

g) két hónapnál nem régebbi két fényképet,

h) kép- és hanganyagot a gyermekről.

(3) A Gyermekek és Fiatalkorúak Nemzetközi Jogvédő Központja a gyermek aktájának felülvizsgálatát követően bejegyzi a gyermeket azon gyermekek nyilvántartásába, akiknek nemzetközi örökbefogadás közvetíthető; a nyilvántartás tartalmazza a gyermek 34. §. 4. bek. szerinti alapvető adatait.

(4) Ha a Gyermekek és Fiatalkorúak Nemzetközi Jogvédő Központja megállapítja, hogy a fogadóállamok örökbefogadást kérelmezőinek nyilvántartásában vezet olyan kérelmezőt, aki besorolható a gyermekkel való személyes kapcsolatteremtési eljárásba, haladéktalanul, legkésőbb a következő munkanapon jelenti ezt az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságnak, mely a gyermeket a családpótló gondoskodást igénylő gyermekek nyilvántartásában vezeti, és a nemzetközi egyezmény³⁷⁾ szerint jár el.

(5) A gyermek bejegyzésével azon gyermekek nyilvántartásába, akinek nemzetközi örökbefogadás közvetíthető, az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság 42. és 43. §-ban rögzített eljárási kötelességei nem változnak.

(6) A Gyermekek és Fiatalkorúak Nemzetközi Jogvédő Központja az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságnak, mely a gyermeket családpótló gondoskodás közvetítésének várományosaként tartja nyilván

a) jelentést küld a gyermek új, külföldi családba történt befogadásáról; amennyiben az célszerű, ezt jelentés értékelésre megküldheti

1. azon intézmény pszichológusának is, melyben a gyermek az örökbefogadás kiközvetítése előtt el volt helyezve,

2. azon intézmény szociális munkásának is, melyben a gyermek az örökbefogadás kiközvetítése előtt el volt helyezve,

b) bejelenti az örökbefogadási határozat megszületését.

(7) Az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság felkéri a Gyermekek és Fiatalkorúak Nemzetközi Jogvédő Központját, hogy törölje a gyermeket az örökbefogadásra várók listájáról, ha a nemzetközi örökbefogadás nem szolgálná legjobban a gyermek érdekeit.

(8) Ha a gyermeknek nemzetközi örökbefogadást közvetítenek, az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság, mely őt családpótló gondoskodás közvetítésének várományosaként tartja nyilván, kérésre tájékoztatást nyújt annak gyermekvédelmi és gyámhatóságnak, mely a gyermek ügygondnoki gyámságát az örökbefogadási folyamat előtt ellátja, az általa meghatározott határidőn belül a Szlovák Köztársaságban folyó családpótló gondoskodás-közvetítés lefolyásáról, elsősorban

a) a gyermek családpótló gondoskodásra várók listájára történt felvétel napja óta megszólított kérelmezők számáról,

b) a megszólított kérelmezők családpótló gondoskodás közvetítését elutasító okairól,

c) a gyermek és a megszólított kérelmező közti személyes kapcsolatteremtés sikertelenségének okairól, ha a kérelmező hozzájárult a személyes kapcsolatfelvételhez.

(9) Az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság, mely a gyermeket családpótló gondoskodás közvetítésének várományosaként nem tartja nyilván, kérésre tájékoztatja az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságot, mely a gyermeket családpótló gondoskodás közvetítésének várományosaként tartja nyilván a 8. bekezdés értelmében, az általa kijelölt határidőben.

(10) A nemzetközi örökbefogadás közvetítése iránt érdeklődő, a Szlovák Köztársaságban szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező természetes személy örökbefogadást kérvényezők nyilvántartásába történő felvételére egyformán vonatkoznak a 35 – 39., a 40. és 41. § rendelkezései. A nemzetközi örökbefogadást kérvényezők 38. § 4. bek. a) pontjának első alpontja szerinti előkészítésében és az előkészítő zárószakaszán részt vesz a Gyermekek és Fiatalkorúak Nemzetközi Jogvédő Központjának képviselője.

(11) Ha a természetes személy olyan gyermek nemzetközi örökbefogadásának közvetítése iránt érdeklődik, aki a Szlovák Köztársaságban szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkezik, kérése alapján az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság biztosítja a 35. § 4. bek. b) - d) pontja szerinti kellékeket és azok kézbesítését a Gyermekek és Fiatalkorúak Nemzetközi Jogvédő Központjának és biztosítja a nemzetközi örökbefogadás kiközvetítését a 36 - 38. § értelmében. A 35. § 4. bek. e) pontja szerinti írásbeli egyetértő nyilatkozat vonatkozik a Gyermekek és Fiatalkorúak Nemzetközi Jogvédő Központja feladatainak teljesítésére is.

(12) ha az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság személyes kapcsolatfelvételt közvetít a családpótló gondoskodásra váró gyermek és a kérelmező között, aki egyben kérelmező a 10. bekezdés értelmében is, legkésőbb az e tényt követő munkanapon tájékoztatja a Gyermekek és Fiatalkorúak Nemzetközi Jogvédő Központját, mely ennek alapján felfüggeszti a nemzetközi örökbefogadás közvetítését. Ha a Gyermekek és Fiatalkorúak Nemzetközi Jogvédő Központ személyes kapcsolatfelvételt közvetít a nemzetközi örökbefogadásra váró gyermek és a 10. bekezdés szerinti kérelmező között, legkésőbb az e tényt követő munkanapon tájékoztatja az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság, mely a családpótló gondoskodás közvetítését felfüggeszti.

(1) A gyermek- és családvédelmi központ (a továbbiakban csak „központ”) intézet, melyet

a) a gyermeknek természetes családi környezetét helyettesítő intézkedések vagy intézeti elhelyezést kimondó bírósági határozatban előírt családpótló környezet biztosítása, vagy azonnali intézkedés vagy nevelési intézkedés³⁹⁾ (a továbbiakban csak „bentlakást elrendelő bírósági döntés”) végrehajtása céljából alapítottak,

b) a 12. § 1. bek. b) és d) pontja szerinti nevelési intézkedés, szociális tanácsadás vagy más szaktanácsadás kötelező elvégzésének,⁴⁰⁾ külön jogszabály szerinti^9c) nevelési intézkedés célját biztosító kötelezettség vagy az ilyen kötelességet kimondó azonnali intézkedés (a továbbiakban csak „ambuláns nevelési intézkedés”) végrehajtása céljából létesítettek,

c) megelőző célzattal létesítettek

1. a gyermek természetes családi környezetében vagy családpótló környezetében a válsághelyzetek kialakulásának, elmélyülésének és ismétlődésének kizárására,

2. a gyermek családi, családpótló vagy tágabb szociális környezeti problémák és emberi kapcsolatok miatt kialakuló lelki és testi fejlődészavarainak kizárására,

d) speciális program végrehajtására hoztak létre válsághelyzetek, azok elmélyülésének és ismétlődésének megelőzésére olyan gyermek esetében, aki emberkereskedelem, gyermekkínzás vagy szexuális visszaélés bűncselekmény áldozata, vagy a gyermek veszélyeztetettségi fokának felmérésére kínzással, szexuális visszaéléssel vagy más életet, egészséget, kedvező szellemi és testi, vagy szociális fejlődést veszélyeztető cselekményekkel fenyegetett gyermek esetén,

e) reszocializációs program végrehajtása céljából alkohol-, drog- vagy játékfüggő gyermek vagy nagykorú természetes személy szociális beilleszkedésének támogatására.

(2) A 73. § i. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámhatóság a központot költségvetési szervezetként hozza létre. Központot alapíthat község, megye, más jogi személy vagy természetes személy; a más jogi személy vagy természetes személy által alapított központ a jelen törvény szerint hajt végre intézkedéseket a neki odaítélt akkreditáció (engedély) alapján. A község vagy megye által alapított központ

a) nem hajt végre bentlakásos bírósági intézkedéseket vagy ambuláns nevelési intézkedéseket,

b) a jelen törvény szerint hajt végre intézkedéseket a gyermekvédelmi és gyámhatóság előzetes ajánlása nélkül, amennyiben nem a 89. § 7. bek. szerint jár el.

(3) A központ, mely bentlakásos bírósági határozatokat hajt végre, a felkészítést az 52. § 2. bek. szerint végzi, a tájékoztató tanácsadást az 53. § 7. bek. szerint.

(4) A központ az intézkedéseket a jelen törvény szerint végzi az alapítása céljának megfelelően

a) bentlakásos formában,

b) ambuláns formában,

c) terepmunka formájában.

(5) Központ több cél teljesítésére is alapítható. A 4. bekezdés szerinti nevelési intézkedési formák célirányosan és megfelelő módon kombinálhatók.

(6) A központ, alapítási céljának megfelelően köteles

a) kidolgozni a központ programját, s központ speciális programját vagy reszocializációs programját, mely tartalmazza az előírt kellékeket,

b) közzétenni a központ programját vagy reszocializációs programját a honlapján.

(7) A központ kidolgozza és megvalósítja szupervíziós programját.

(8) a központ biztosítja az 1. bekezdés szerinti célok teljesülését, elsősorban szociális munka végzésével, pszichológia segítség és gondoskodás nyújtásával, gyógyító-nevelő gondoskodással, diagnosztikával és a központ céljának megfelelő egyéb szaktevékenységek végzésével, és feltételeket teremt más tevékenységek végzéséhez az előírt terjedelemben.

(9) A központ a jelen törvény szerint végzett tevékenységek céljának és formájának függvényében kidolgozza és vezeti a 47. § 3. bek., a 49. § 6. bek., az 55. § 2. bek., az 56. § 4. bek. a) pontja, az 57. § 11. vagy az 59. § 5. bek. szerinti tervet az előírt terjedelemben.

(10) A központ, mely megszűnik teljesíteni alapításának célját, köteles megtenni a szükséges intézkedéseket ügyfelei jogainak és törvénnyel védett érdekei védelmének biztosítása érdekében.

(1) Bentlakásos intézkedést hajt végre a központ

a) gyermek esetében,

1. megállapodva a szülővel vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyénnel,

2. a gyermek kérésére,

3. intézeti elhelyezést elrendelő bírósági döntés alapján, azonnal intézkedést és nevelési intézkedés elrendelése alapján,

b) nagykorú természetes személy esetében,

1. aki reszocializációs programban vesz részt,

2. aki bíróságilag elrendelt bentlakásos intézkedést nagykorúság elérése miatt befejező fiatal felnőtt,

c) terhes nő esetében és e nő esetében a szülést követően, valamint gyermeke esetében.

(2) Ha a központ saját kérésre vette fel a gyermeket, haladéktalanul köteles

a) bejelenteni a felvételt a gyermekvédelmi és gyámhatóságnak, melynek körzetében az intézet található, és

b) biztosítani a gyermek orvosi vizsgálatát egészségügyi szolgáltatónál.

(3) A központ a bentlakásos intézkedéseket a központ alkalmazottjai által biztosítja, melyek

a) szaktevékenységeket végeznek szakcsoportokban, meghatározott létszámban és szakmai szerkezetben, és

b) szakszerű segítséget és törődést nyújtanak meghatározott létszámban és szakmai szerkezetben

1. hivatásos nevelőszülői családban,

2. csoportban,

3. önállóan megszervezett csoportban.

(4) Ha a bentlakásos intézkedések céljának elérése érdekében szükség van ambuláns és terepen végzett intézkedésekre, a központ köteles ezeket az intézkedéseket a bentlakásos intézkedések keretében végrehajtani; az ambuláns és terepen végzett intézkedések ilyen végrehajtására nem vonatkoznak ezen rész harmadik fejezetének előírásai.

(5) A bentlakásos intézkedés végrehajtásának része a jelen törvényben lefektetett mértékben

a) biztosítani

1. a lakhatást,

2. az étkezést, az étkezési lehetőséget vagy az ételkészítés feltételeit,

3. a kiszolgáló tevékenységeket,

4. a gyermekeknek a személyes felszereléseket,

b) az értéktárgyak megőrzése,

c) biztosítani

1. az egészségügyi ellátást,

2. a kötelező iskolalátogatást és a hivatásra való felkészülést.

(6) A község vagy megye által alapított központban az étkezés biztosításának vagy az ételkészítés feltételei biztosításának körülményeit, a lakhatás-nyújtás feltételeit és egyéb más részleteket általános érvényű helyi vagy megyei rendeletben szabályozza az illetékes község vagy megye.

(7) A központ feltételeket teremt a gyermek egyéni képzéséhez vagy iskolai besorolásához tankötelezettsége vagy hivatásra való felkészülése teljesítésének céljából, amennyiben

a) ezt a központban bentlakásos formában intézkedések alá eső gyermek egészségi állapota megköveteli,

b) ez azon okból szükséges, mely miatt a gyermek esetében a bentlakásos formában végrehajtandó intézkedéseket elrendelték.

(8) A központ feltételeket teremthet gondoskodás nyújtására terhes nőnek, e nőnek és gyermekének a szülést követően, leghosszabban a gyermek 24 hónapos koráig. A szükséges intézkedések meghozásában a központ együttműködik a gyermekvédelmi és gyámhatósággal. A központ a terhes nőnek, e nőnek és gyermekének a szülést követően lakást, étkezést nyújt vagy étkezési lehetőséget biztosít, esetleg megteremti a főzési lehetőséget, valamint biztosítja a kiszolgáló tevékenységeket; a gondoskodás feltételeit a központ írásos megállapodásban rögzíti.

(9)  A gyermek, akinek a központ bentlakásos formában intézkedéseket nyújt, csak a központ engedélyével tartózkodhat az intézeten kívül. A központ az előző mondat szerinti tényekről feljegyzést vezet, mely tartalmazza a gyermek távozásának és központba való visszatérésének dátumát és időpontját, azon természetes személy családi és utónevét, valamint lakcímét, aki a gyermeket átveszi, a gyermek tartózkodásának helyét vagy a helyet, ahol a gyermek tartózkodni fog. A központ nyomon követi és feljegyzi, hogy a központon kívüli tartózkodás milyen hatással van a gyermek lelki, testi és szociális fejlődésére.

(10) Ha a gyermek, akinek a központ bentlakásos formában intézkedéseket nyújt, a központ engedélye nélkül elhagyja a központot vagy nem tér vissza a központba a megadott időben, a központ köteles ezt a tényt haladéktalanul jelenteni a Rendőri Testület alakulatának, a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak, a gyermek szüleinek, a személynek, aki a gyermekről személyesen gondoskodik, valamint a bíróságnak, mely az intézeti gondoskodást, az azonnali intézkedést vagy nevelési intézkedést elrendelte; ha a gyermek menedékkérelme elbírálására vár, köteles e tényt jelenteni a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának is.

(11) A központ feltételeket teremt a gyermekkel és szülőjével, a róla személyesen gondoskodó egyénnel, más közeli hozzátartozóval vagy családpótló gondoskodást kérelmező személlyel való szakmai munkamódszerek végzéséhez, mely során ezen személyek meghatározott idejű vagy többször ismétlődő rövidtávú intézeti tartózkodására van szükség. A gyermekkel és ezen személyekkel végzett szakmunka részét képezi a gyermekkel kapcsolatos bentlakásos intézkedéseknek; az e célra elkülönített férőhelyek nem képezik részét a központ össz-férőhelyszámának.

(12) ha a központ feltételeket teremt a 11. pont szerinti szakmunka-módszerek végzéséhez, a 11. pontban felsorolt személyeknek lakhatást nyújt és ételkészítési lehetőséget biztosít. A tartózkodás feltételeit a központ e személyekkel írásos megállapodásban rögzíti.

(1) A központ 45. § 1. bek. c) pontja szerinti intézkedéseket nyújt a gyermeknek a 46. § 1. bek. b) pontja szerinti szerződés alapján a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság előzetes írásbeli ajánlása alapján. A gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság ajánlása tartalmazza a meghatározott kellékeket.

(2) A központ a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak jelenti azon alkalmazott elérhetőségeinek adatait, aki

a) koordinálja a központ szakcsoportját, mely felméri a központ lehetőségeit a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság ajánlásainak végrehajtására a meghatározott időszakban,

b) vezeti a bentlakásos gyermeknek nyújtott intézkedések végrehajtását.

(3) A központ és a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a gyermek szülőjével, a róla személyesen gondoskodó egyénnel és amennyiben azt a gyermek életkora és észbeli képességei lehetővé teszik, a gyermekkel együttműködve elkészíti a bentlakásos gyermekkel kapcsolatos intézkedések tervét, beleértve a gyermek szülőjének, a róla személyesen gondoskodó egyénnek, vagy a gyermek más, közeli hozzátartozójának ezen intézkedésekbe való központban történő bekapcsolása tervét.

(4) Ha az 1. bekezdés szerinti ajánlás oka a gyermek válsághelyzetének megoldása vagy a gyermek fejlődése veszélyeztetésének ellenőrzése, ami nem követeli meg a 27. § szerinti eljárást, a központ és a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a gyermek szülőjével, a róla személyesen gondoskodó egyénnel és amennyiben azt a gyermek életkora és észbeli képességei lehetővé teszik, a gyermekkel együttműködve elkészíti a bentlakásos gyermekkel kapcsolatos intézkedések tervét, mégpedig legkésőbb öt napon belül a gyermek központba történt felvételének napjától számítva.

(5) A központ a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság ajánlás alapján a gyermekkel együtt felveheti a gyermek szülőjét, a róla személyesen gondoskodó egyént, vagy más közeli hozzátartozóját. Az ilyen tartózkodás célja kizárólag az olyan szülői készségek és más képességek begyakorlása, amelyekre a szülőnek vagy más természetes személynek feltétlenül szüksége van szülői és külön jogszabály szerinti⁴⁾ egyéb kötelességei teljesítése érdekében, a gyermek és az első mondat személy közti kapcsolat rendezése és fenntartása, vagy a bentlakásos gyermekkel kapcsolatos intézkedések végrehajtásának megkönnyítése. A bentlakás célja nem lehet külön jogszabály szerinti⁴¹⁾ kedvezőtlen szociális helyzet megoldása.

(6) A központ írásban állapodik meg a bentlakásos gyermeknek nyújtandó intézkedések formájáról a gyermek szülőjével vagy a róla személyesen gondoskodó egyénnel a gyermek központba történő felvételét megelőzően. A megállapodásnak része

a) a bentlakásos gyermekkel kapcsolatos intézkedések terve,

b) a szülő vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyén tájékoztatásának módja; ez nem érvényes, ha a központ bentlakásos formában egyszerre nyújt intézkedéseket a gyermeknek és szülőnek vagy a róla személyesen gondoskodó egyénnek az 5. bekezdés értelmében,

c) személyi felszerelés nyújtásának feltételei, ha a gyermek saját felszerelés nélkül kerül felvételre,

d) azon módok felsorolása, melyekkel biztosítják

1. a gyermek egészségügyi ellátását,

2. kötelező iskolalátogatását vagy hivatásra való felkészülését,

e) a szülőtől vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyéntől kapott zsebpénz összege és felhasználásának módja; ez nem érvényes, ha a központ bentlakásos formában egyszerre nyújt intézkedéseket a gyermeknek és szülőnek vagy a róla személyesen gondoskodó egyénnek az 5. bekezdés értelmében,

f) a gyermeknek a központban nyújtott gondoskodásért fizetendő térítési díja és befizetésének módja, és amennyiben a központ az 5. bekezdés értelmében jár el, a további természetes személyeknek nyújtott gondoskodás térítési díja,

g) az egészségügyi gondoskodásra, a kötelező iskolalátogatásra vagy hivatásra való felkészülésre fordított magasabb költségek megtérítése, amennyiben azokat a központ biztosítja.

(7)  Ha a szerződést csak az egyik szülő köti meg, úgy értelmezik, hogy a szülők a gyermeknek bentlakásos formában nyújtott intézkedésekről megállapodtak, amennyiben ennek az ellenkezője nem bizonyosodik be. A másik szülő írásos egyet nem értése a gyermeknek bentlakásos formában nyújtott intézkedésekkel okot szolgáltat az intézkedések végzésének megszüntetésére.

(8) Ha a központ a 4. bekezdés értelmében jár el, a szülő vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyén a bentlakásos gyermekkel kapcsolatos intézkedések tervét tájékozottságot elismerő beleegyező nyilatkozattal fogadja el.

(9) A szülő vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyén beleegyező nyilatkozatát minden olyan alkalommal ki kell kérni, amikor a bentlakásos gyermekkel kapcsolatos intézkedések tervét módosítják; a beleegyező nyilatkozatot a 6. bekezdés szerinti megállapodás módosításának tekintik.

(10) A tájékozottságot elismerő beleegyező nyilatkozat olyan személy írásos nyilatkozata, akit előzőleg tájékoztattak beleegyezése következményeiről.

(11) A központ gyermeknek életkorának és értelmi képességeinek megfelelően elmagyarázza a 6. bekezdés szerinti megállapodásban szereplő feltételeket.

(1) A központ bentlakásos formában a gyermeknek az intézkedéseket családi házakban, lakásokban vagy a központ egyéb épületében létrehozott csoportokban hajtja végre, meghatározott csoportlétszám és csoporton belüli gyermekszám és nagykorúszemély-létszám mellett. A központ bentlakásos formában a gyermeknek az intézkedéseket nyújthatja hivatásos családpótló családban és önállóan megszervezett csoportban; a hivatásos családpótló családban és önállóan megszervezett csoportban nyújtott intézkedésekre az 51. § 1., 2. és 5. bek., valamint az 52. § rendelkezései vonatkoznak. A gyermekek és nagykorú természetes személyek előre meghatározott létszámát a csoportban, a hivatásos családpótló családban és önállóan megszervezett csoportban csak indokolt esetben lehet túllépni, betartva a központ összférőhelyszámát, és csak a gyermekvédelmi és gyámhatóság 73. § 1. bek. szerinti hozzájárulásával, s amennyiben a központ alapítója község vagy megye, annak egyetértésével.

(2) A központ a gyermeknek lakást, étkezést, kiszolgáló tevékenységeket, feltétlenül szükséges személyi felszerelést nyújt és biztosítja neki az egészségügyi ellátást, a kötelező iskolalátogatást vagy hivatásra való felkészülést, ha az része a 47. § 6. bek. szerint megkötött szerződésnek. Ha a gyermeket a központba 47. § 5. bek. szerinti természetes személyekkel együtt veszik fel, a központ a gyermeknek lakást és étkezést nyújt, a 47. § 5. bek. szerinti természetes személyeknek pedig lakást nyújt és biztosítja a feltételeket étel készítésére, ha másként nem állapodtak meg.

(3) A gyermek tartózkodásának hossza vagy a gyermek és a 47. §. bek, szerinti természetes személyek tartózkodásának hossza legfeljebb 30 nap lehet a felvételük napjától számítva. A szülővel vagy a gyermekről személyesen gondoskodó személlyel való megállapodás alapján, a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság javaslatára az előző mondat szerinti tartózkodási idő ismételten meghosszabbítható, legfeljebb 90 egymást követő napig. A gyermek és a 47. § 5. bek. szerinti személyek központban való tartózkodásának teljes időtartama nem haladhatja meg a 6 hónapot egymást követő 12 hónapos időszak alatt.

(4) A központ haladéktalanul tájékoztatja a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságot azokról az okokról melyek miatt a gyermek felvételét elutasította. Ha a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság nem ért egyet az okokkal, melyek miatt a központ a gyermek felvételét elutasította, nem ért egyet a központ véleményével, hogy a gyermek nem szorul bentlakásos intézkedések végrehajtására, vagy ha a központ és a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság nem tud megállapodni a gyermeknek bentlakásos formában nyújtandó intézkedések tervében vagy annak módosításában, meghatározó erejű a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság 73. § 1. bek. szerinti azonnali véleménye, mely e célból jogosult

a) betekinteni a gyermek iratanyagába,

b) kikérni a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság, valamint a központ írásos véleményét,

c) kérni szakmódszertan alkalmazását a 11. § 3. bek. b) pontjának ötödik alpontja szerint, és részt venni ezen szakmódszertan alkalmazásában.

(5) A központ a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság egyetértésével megszüntetheti az intézkedések bentlakásos formában történő nyújtását a gyermeknek, ha

a) a gyermek szülője vagy a róla személyesen gondoskodó egyén vagy a gyermek nem működik együtt a központtal,

b) a gyermek indoklás nélkül nem tér vissza a kijelölt időpontban a szülőnél vagy a róla személyesen gondoskodó egyénnél tett látogatás után.

(1) A központ végrehajtja a bentlakásos intézkedésről szóló bírósági határozatot

a) azonnali intézkedés elrendelése esetén,

b) nevelési intézkedés elrendelése esetén,

c) intézeti gondoskodás elrendelése esetén.

(2) Sürgős esetekben, főként ha a gyermek teljességgel gondoskodás nélkül maradt, vagy ha a gyermek élete vagy egészsége komoly veszélyben forog, a gyermek felvehető a központba, melynek célja bírósági határozaton alapuló bentlakásos intézkedések végrehajtása a 30. § 2. bek. előírt okiratok nélkül is; ezeket az iratokat a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság köteles a gyermek központba történt felvételét követően azonnal kiszolgáltatni.

(3) Ha a gyermeket azonnali intézkedést elrendelő bírósági határozat alapján veszik fel a központba, a központ megállapodást köt a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósággal a 11. § 3. bek. b) pontjának ötödik alpontja szerinti szakmódszerek alkalmazásáról akkor is, ha ezt a szakmódszert a gyermek központba történő felvétele előtt is alkalmazták. A központ az előző mondat szerinti szakmódszert a gyermek felvételétől számított két héten belül alkalmazza.

(4) A központ a gyermeknek lakhatást, étkezést, kiszolgáló tevékenységeket, személyes felszerelést nyújt és egészségügyi ellátást, kötelező iskolalátogatást, hivatásra való felkészítést és értékmegőrzést biztosít.

(5) Amennyiben a gyermek érdekében szükséges olyan szakmai segítséget vagy tevékenységet biztosítani, melyet a központ programja szerint nem nyújt, más, a szakmai feltételeknek megfelelő jogi vagy természetes személy közreműködésével biztosítja azt; a központ e célból nem helyezheti át a gyermeket más, bírósági határozatot végrehajtó központba vagy intézménybe.

(6) A központ a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósággal, s ha az a gyermek életkori és észbeli képességei alapján lehetséges, vele is együttműködve elkészíti a gyermek egyéni személyiségfejlesztési tervét.

(7) A gyermek egyéni számláját vagy betétkönyvét a szülő, a központ statutáris képviselője, a gyermek vagyonkezelője vagy gyámja nyitja meg. A személyi számlán vagy betétkönyvben lévő eszközök kezeléséhez bírósági egyetértő határozat szükséges.

(1) Ha a kísérő nélküli kiskorú központba történt felvétele előtt nem nyújtották be a 31. § c) pontja szerinti okiratot, a központ a kísérő nélküli kiskorúnak egészségügyi szolgáltatón keresztül orvosi vizsgálatot biztosít.

(2) A kísérő nélküli kiskorúról való gondoskodásnak része a szlovák nyelv oktatása is, ha a központ más módon nem biztosítja ezt.

(3) A bentlakást elrendelő bírósági intézkedés végrehajtásakor figyelembe veszik a kísérő nélküli kiskorú előző neveltetését, kulturális és vallási sajátosságait is.

(4) A központ köteles megállapítani a kísérő nélküli kiskorú véleményét – ha az életkori és észbeli képességei alapján lehetséges – minden őt érintő ténnyel kapcsolatosan, mégpedig a családegyesítési lépések megtételét vagy az áthelyezését megelőzően, a szokásos tartózkodási országába történő visszatérését megelőzően vagy külön jogszabály szerinti²⁷⁾ nyilatkozattétel előtt.

(5) Szaktevékenységek végrehajtása és a kísérő nélküli kiskorú véleményének megállapítása céljából a központ olyan nyelven biztosít tolmácsolást, melyet a kiskorú megért.

(6) A központ megteremti a feltételeket

a) kísérő nélküli kiskorúnak a menedékeljárásról folyó megbeszéléshez és a kiskorú ebben való részvételéhez,²⁷⁾

b) a kísérő nélküli kiskorú és az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztossága és a Nemzetközi Menekültügyi Szervezet képviselőinek találkozójához külön előírások szerinti²⁷⁾ eljárás esetén és a 29. § 4. bek. a) pontja szerinti jogi tanácsadás biztosításához.

(1)A központ a bentlakásos intézkedéseket elrendelő bírósági döntéseket

a) hivatásos családpótló családban hajtja végre, mely meghatározott számú gyermeknek és fiatal felnőttnek nyújt gondoskodást a központ által biztosított családi házban vagy lakásban, vagy családi házban vagy lakásban, melynek tulajdonosa, társtulajdonosa, bérlője vagy társbérlője a hivatásos nevelőszülő,

b) önállóan megszervezett csoportokban berendezett családi házban, lakásban vagy a központ más épületében, önálló étkezési lehetőséggel, gazdálkodással és elkülönített költségvetéssel, meghatározott létszámú önálló csoporttal, és meghatározott létszámú gyermekkel és fiatal felnőttel felálló csoportban, mégpedig

1. önálló diagnosztikai csoportban,

2. önálló csoportban,

3. fiatal gyermekes anyák önálló csoportjában; a kiskorú gyermekes anyákra a 46. § 8. bek. nem vonatkozik,

4. önálló szakcsoportban meghatározott szakosodással,5. fiatal felnőttek önálló csoportjában hajtja végre.

(2) A meghatározott gyermekszám és fiatalfelnőtt-szám a hivatásos családpótló családban vagy önállóan megszervezett csoportban csak indokolt esetben léphető túl, betartva a központ összlétszámát, és csak a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság egyetértésével.

(3) A központ, mely kialakította a feltételeket bíróság által elrendelt bentlakásos intézkedésekre kijelölt gyermek önállóan megszervezett csoportba történő felvételére, felveheti és elhelyezheti a gyermeket ebbe a csoportba a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság ajánlására is a szülővel, a gyermekről személyesen gondoskodó egyénnel kötött megállapodás alapján is; a gyermekkel kapcsolatos bentlakásos intézkedések végrehajtására a 47. és 48. § rendelkezései vonatkoznak. A központ az előző mondat szerinti önálló csoportba a gyermeket csak akkor veszi fel és sorolja be, ha az gyermekcsoport és megfelel a gyermekeknek az önállóan megszervezett csoportban nyújtott gondoskodásra.

(4) Bentlakásos bírósági határozat végrehajtása

a) hivatásos családpótló családban előnyt élvez az önállóan megszervezett csoportban történővel szemben,

b) az egylakásos családi házban vagy társasházi lakásban megszervezett egy önálló csoportban előnyt élvez a másfajta önállóan megszervezett csoportban történővel szemben.

(5) A gyermek hivatásos családpótló családba vagy önállóan megszervezett csoportba történő besorolásakor tekintettel vannak a testvéri és szülői kötelékekre. A központ megteremti a feltételeket a gyermek és a hivatásos nevelőszülő megismerkedéséhez, a gyermek és a hivatásos nevelőszülő nevelői kapcsolata megteremtésének megkönnyítéséhez, valamint a hivatásos családpótló családban elhelyezett gyermek és a szülő, a gyermekről személyesen gondoskodó egyén, más közeli hozzátartozó vagy a családpótló gondoskodás kérelmező személy kapcsolattartásának megkönnyítéséhez.

(6) A hat éven aluli gyermeket legkésőbb a központba történt felvételtől számított négy héten belül hivatásos családpótló családban kell elhelyezni, kivéve azt a gyermeket,

a) aki egészségi állapota miatt különleges törődést követel meg a 7. bekezdés értelmében és így a hivatásos családpótló család otthoni környezetében ez nem biztosítható,

b) aki nevelési intézkedést elrendelő bírósági döntés¹⁰⁾ alapján került elhelyezésre a központban vagy azonnali intézkedést elrendelő bírósági határozattal, ha a bíróság bentlakásos formájú nevelési intézkedés ügyében jár el és a hivatásos családpótló családban történő elhelyezés a nevelési intézkedés célja miatt nem célszerű,

c) akinek érdeke a testvérkapcsolatok megtartása végett a testvérek közös elhelyezése, de a testvérek hivatásos családpótló családban történő közös elhelyezésének komoly akadályai vannak.

(7) A központ csak abban az esetben biztosíthatja a gondoskodást önálló speciális csoportban, ha az nem biztosítható hivatásos családpótló családban vagy önálló csoportban. Ha a szakdiagnosztikai eredmények vagy a folyamatos diagnosztikai eredmények kimutatják, hogy a lelki sérült gyermek egészségi állapota gondozói törődést követel meg speciális önálló csoportban, vagy a gyermeknek egészségi állapota miatt különleges törődésre van szüksége speciális önálló szakcsoportban, a központ felkéri a területi körzetében székelő szociális- és családügyi hivatalt az önálló szakcsoportban nyújtott különleges törődés igényének külön jogszabály szerinti^22a) felülvizsgálatára.

(8) Az önálló diagnosztikai csoport szakdiagnosztikát végez feltétlenül szükséges időtartamban, legfeljebb 12 héten át; ez nem érvényes, ha a nevelési intézkedés időtartamát a bíróság határozta meg. Ha a gyermeket hivatásos családpótló családba, önálló csoportba vagy speciális önálló csoportba sorolják be előzetes, önálló szakdiagnosztikai csoportban végzett szakdiagnosztika nélkül, vagy ha szakdiagnosztikát kell végezni, a szakdiagnosztikai vizsgálatot a központ szakemberei vagy más szakemberek hajtják végre.

(1) A hivatásos családpótló családban a gyermekről és fiatal felnőttről való gondoskodást hivatásos nevelőszülő biztosítja, aki

a) férj és feleség, aki a központ alkalmazottja, vagy

b) természetes személy, aki a központ alkalmazottja.

(2) A hivatásos nevelőszülő köteles teljesíteni az előírt képzettségi feltételeket és elvégezni a meghatározott időtartamú hivatásos családpótló gondoskodás végzésére felkészítő tanfolyamot, melynek része az előkészítő írásbeli kiértékelése is. Ha a hivatásos családpótló családban házastársak gondoskodnak a gyermekekről, akik a központ alkalmazottai, az előírt képzési feltételeket legalább a házaspár egyik tagjának teljesítenie kell. Az 1. bek. szerinti természetes személy férjére vagy feleségére az előző mondat szerinti meghatározott időtartamú előkészítő és a 39. § 4. bek. rendelkezései vonatkoznak.

(3) A gyermekek és fiatal felnőttek hivatásos családpótló családban történő gondozásához a központ folyósítja

a) a pénzügyi eszközöket a gyermek és fiatal felnőtt kiadásainak térítésére legfeljebb az eltartott gyermek létminimumának háromszorosa összegéig,⁴²⁾

b) a gyermeknek vagy fiatal felnőttnek, aki eltartott gyermek,⁴³⁾ az alapfelszerelést és egyéb felszerelést meghatározott terjedelemben és téríti megnövekedett kiadásait az egészségi állapotával, életkorával, sajátos szükségleteivel és sporttevékenységével kapcsolatosan a meghatározott mértékig.

(4) A hivatásos nevelőszülő nyilvántartást vezet a 3. bek. szerinti kiadásokról.

(5) A hivatásos nevelőszülő köteles támogatni a kapcsolattartást a gyermek és szülei között, a gyermek és a róla személyesen gondoskodó egyén vagy más közeli hozzátartozó között vagy a családpótló gondoskodás iránt kérvényt benyújtó személy és a családpótló családban elhelyezett gyermek között, és együttműködve a központ többi szakalkalmazottjával felkészíteni a hivatásos családpótló családban elhelyezett gyermeket a személyes kapcsolatfelvételre a családpótló családi gondoskodást kérvényezővel.

(1) A gyermek, akivel szemben bíróság által elrendelt bentlakásos intézkedéseket hajt végre a központ, jogosult találkozni a szüleivel, ha a bírósági döntés másként nem rendelkezett. A központ, a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság és a község a gyermeknek és szüleinek segítséget nyújt a találkozás megkönnyítéséhez, kölcsönös kapcsolatuk fejlesztéséhez és rendezéséhez, valamint családi viszonyaik kialakításához.

(2) A központ megállapodik a gyermek szüleivel és a gyermekkel, ha az képes saját véleményét megfogalmazni a találkozó helyéről, idejéről, tartamáról és módjáról, szem előtt tartva a gyermek szükségleteit és a szülő képességeit. Ha az a gyermek érdekében feltétlenül szükséges, a központ jogosult

a) meghatározni, hogy a szülő nem találkozhat a gyermekkel; az ilyen határozatot be kell jegyezni a gyermek iratanyagába és kötelező jelenteni a bíróságnak, a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak a bíróság által elrendelt bentlakásos intézkedések hatékonyságának értékelése céljából,

b) meghatározni, hogy a szülő és a gyermek találkozása

1. csak a központ alkalmazottjának jelenlétében lehetséges, aki képes a gyermeknek és szülőnek megadni a szükséges segítséget a találkozás megkönnyítésében,

2. csak a központban lehetséges, ahol erre megfelelő feltételeket alakítanak ki,

3. a központon kívül, azon központ vagy szervezeti egység székhelyét képező község területén jöhet létre, ahol a gyermek elhelyezésre került,

4. más erre alkalmas vagy a gyermek és szülő találkozása céljából kialakított helyen lehetséges,

c) lehetővé tenni a gyermek és szülő központon kívüli tartózkodását.

(3) A gyermek és szülei kapcsolatának rendezése céljából a központ feltételeket teremt a szülőnek a központban való tartózkodásra. A központ írásban megállapodik a szülővel a tartózkodása feltételeiről.

(4) A központ jelenti a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak a gyermek és szülő találkozójának időpontját, helyét és a szülőnél való tartózkodás hosszát a 2. bek. c) pontja szerint, legalább három munkanappal a gyermek központból való távozása előtt úgy, hogy a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a központnak friss információkat tudjon nyújtani a családi környezetről, amennyiben az a gyermek érdekét szolgálja.

(5) Ha a központ engedélyezte a gyermeknek a központon kívüli tartózkodást a 2. bek. c) pontja értelmében és a gyermek a megadott időpontban nem tért vissza a központba, a központ köteles haladéktalanul felszólítani a gyermek szüleit, hogy a felszólítástól számított 24 órán belül biztosítsák a gyermek visszatérését a központba.

(6) A gyermek jogosult találkozni a nagyszüleivel, testvéreivel és más közeli hozzátartozóval is; az 1 – 5. bekezdés rendelkezései e találkozókra is vonatkoznak.

(7) Ha a gyermek közeli hozzátartozója vagy a gyermek számára ismerős személy igényli, hogy a gyermek ismétlődően, rövid ideig az ő társaságában tartózkodjon a központon kívül, köteles tájékoztató tanácsadáson részt venni meghatározott óraszámban.

(8) Ha a személyes kapcsolatteremtés kialakításának része a gyermek és a családpótló családi gondoskodás kérvényezője között, vagy a természetes személy között, aki javaslatot terjesztett elő a gyermek családpótló gondoskodásba vételéről, mégpedig a külön jogszabály szerinti javaslat előterjesztésének benyújtása előtt is, hogy a gyermek ennek a személynek a családjában tartózkodjon, a központ köteles megvizsgálni e környezet alkalmasságát és folyamatosan követni a gyermekkel való törődés színvonalát a gyermek központon kívüli tartózkodása idején; a központ és a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság folyamatosan tájékozódnak a környezet alkalmasságáról és a gyermekkel való törődés színvonaláról a gyermek központon kívüli tartózkodása idején. Ha a gyermek előző mondat szerinti központon kívüli tartózkodása hét egymást követő napnál tovább tart, vagy ha az idő az egyes tartózkodások között rövidebb, mint öt egymást követő nap, a központ köteles erről tájékoztatni a bíróságot, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságot.

(1) A központ folyamatosan figyeli a külön jogszabály szerinti⁴⁴⁾ örökbefogadás feltételeinek teljesülését és legkésőbb a teljesülésük napját követő munkanapon jelenti e tényt az illetékes gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak.

(2) A bíróság által elrendelt bentlakásos intézkedés véget ér

a) a bíróság azon döntésével, mely

1. megszünteti az intézeti gondoskodást,

2. megszünteti a nevelési intézkedést,

3. megszünteti az azonnali intézkedést,

4. a leendő örökbefogadók gondjára bízza a gyermeket,

5. családpótló egyéni gondoskodásba vagy nevelőszülői gondoskodásba helyezi a gyermeket,

b) az azonnali intézkedést elrendelő bírósági határozatban feltüntetett időszak leteltével,

c) az időszak lejártával, melyre a nevelési intézkedést elrendelték,

d) a gyermek nagykorúvá válásával.

(3) A bíróság által elrendelt bentlakásos intézkedés a központban véget ér a kísérő nélküli kiskorú esetében, ha biztosítják

a) a kísérő nélküli kiskorú átvételét szülei vagy a róla személyesen gondoskodó egyén által,

b) a kísérő nélküli kiskorú biztonságos hazatérését kibocsátó országába.

(4) A központ a gyermeket a bíróság által elrendelt bentlakásos intézkedést befejeződését követően csak a szülőnek vagy a róla személyesen gondoskodó egyénnek adható ki, amennyiben a bíróság határozatában nem más személyt jelölt ki e célra.

(1)  Ha a bíróság által elrendelt bentlakásos intézkedés a gyermek nagykorúságának elérésével ér véget, a fiatal felnőtt ezen intézkedés lejáratától számított egy éven belül benyújtott kérvénye alapján a központ az intézkedést hivatásos nevelőszülői családban nyújtott gondoskodással folytatja, önállóan megszervezett csoportban, melyben az érintettnek a gondoskodást a nagykorúság eléréséig biztosították, vagy fiatal felnőttek önálló csoportjában nyújt gondoskodást; ez nem érvényes, ha a nagykorúság elérésével a nevelési intézkedés vagy azonnali intézkedés ér véget, miközben intézeti elhelyezést elrendelő javaslat nem került benyújtásra.

(2) Az 1. bekezdés szerinti gondoskodás a fiatal felnőtt önállósodásáig, legkésőbb 25. életéve betöltéséig nyújtható. Önállósodásnak a jelen törvény céljaira az önálló lakhatás bebiztosítása és az öneltartó képesség megléte minősül. A központ a fiatal felnőttel írásban állapodik meg a központban maradás feltételeiről. Az írásos szerződés része a fiatal felnőtt önálló életvitelre való felkészítésének terve is.

(3) Az egészségkárosult fiatal felnőttnek, aki egészségi állapota miatt nem képes önálló életvételre, a bíróság által elrendelt bentlakásos intézkedésnagykorúság elérésével történő befejeződését követően a központ a községgel, a megyével, a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósággal vagy akkreditált jogalanyokkal együttműködve biztosítja a felvételt támogatott lakásba vagy más, külön jogszabály alapján⁴¹⁾ létesített intézetbe, ha továbbra is rászorul a szolgáltatások nyújtására.

(4) A központ megteremtheti a feltételeket a nagykorú természetes személy tartózkodásának meghosszabbítására egészen 25. életéve betöltéséig, amennyiben neki az 1. bekezdés értelmében nyújtottak gondoskodást, ha rendszerszerűen készül hivatása betöltésére. Az előző mondat szerinti tartózkodás maximális hossza 24 hónap. A hivatásra való rendszerszerű felkészülést külön jogszabály alapján⁴³⁾ bírálják el.

(5) A központ a 4. bekezdésben taglalt nagykorú természetes személlyel megállapodik a tartózkodás meghosszabbításának feltételeiben, a tartózkodásért fizetendő térítési díj összegében és a 68. § szerinti hozzájárulás nyújtásának időpontjában.

(6) Ha a nevelési intézkedés vagy halaszthatatlan intézkedés végrehajtása a rendszerszerűen készül hivatása betöltésére készülő gyermek nagykorúságának elérésével ér véget és nem volt elrendelve intézeti gondoskodás, a központ a fiatal felnőtt kérésére folytathatja a gondoskodás nyújtását, legfeljebb azonban a tanév végéig. A központ az előző mondat szerinti gyermekkel írásos megállapodást köt a tartózkodás meghosszabbításáról.

(7) A központ a fiatal felnőttel, annak beleegyezése alapján kapcsolatot tart a központból való távozása után is és a szükségleteinek megfelelően tanácsadást biztosít neki.

(1) A központ a gyermeknek speciális programot biztosít

a) a szülővel vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyénnel kötött megállapodás alapján a 46. § 1. bek. a) pontjának első alpontja értelmében,

b) a gyermek kérésére a 46. § 1. bek. a) pontjának második alpontja értelmében,

c) az azonnali intézkedést vagy nevelési intézkedést elrendelő bírósági döntés alapján.

(2) A speciális program

a) 1. bek. a) pontja szerinti végrehajtására a 47. és 48. § rendelkezései vonatkoznak, ha a 3. bekezdés másként nem rendelkezik,

b) 1. bek. c) pontja szerinti végrehajtására a 49. § 2–5. bekezdésének és 7. bek., az 53. §, az 54. § 2–4. bekezdésének és az 55. § 6. és 7. bekezdésének rendelkezései vonatkoznak.

(3) A központ a speciális programot meghatározott létszámú gyermekcsoportban hajtja végre. A központ az 1. bekezdés a) és c) pontja szerinti speciális programot hivatásos családpótló családban is végrehajthatja; az 51. § 1. bek. a) pontja és 2. bekezdése, valamint az 52. § rendelkezései erre az esetre is vonatkoznak.

(4) Ha a központ a speciális programot az 1. bek. c) pontja szerint hajtja végre,

a) a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak elkészíti a bentlakásos gyermekkel kapcsolatos intézkedések végrehajtási tervét

1. a gyermek bevonásával – ha az koránál és értelmi képességeinél fogva lehetséges,

2. a szülő vagy a gyerekről személyesen gondoskodó egyén bevonásával, ha az lehetséges,

b) bizonyíthatóan tájékoztatja a gyermeket, a szülőt, a gyermekről személyesen gondoskodó egyént az a) pont szerinti intézkedési tervről és annak kiértékelési módjáról.

(5) Ha a központ, melyben speciális programot hajtanak végre, több célt teljesít, köteles a speciális programot elkülönített térségekben megvalósítani.

(1) A központ reszocializációs programot hajt végre

a) nagykorú természetes személy részére pszichiátriai szakosítású orvos javallata alapján és a nagykorú személlyel megkötött írásos megállapodás szerint,

b) gyermek részére, aki ezt megelőzően gyermekpszichiátriára szakosodott intézeti egészségügyi ellátásban vett részt legalább négy héten keresztül, a gyermekpszichiátriára szakosodott orvos javallata alapján, valamint

1. a gyermek szülőjével vagy a róla személyesen gondoskodó egyénnel megkötött írásbeli megállapodás alapján,

2. nevelési intézkedést elrendelő bírósági határozat alapján, melyben a bíróság intézeti bentlakást rendelt el reszocializációs programot végrehajtó intézetben,

3. azonnali intézkedést elrendelő bírósági határozat alapján.

(2) A megelőző, legalább négy hetes gyermekpszichiátriára szakosodott intézeti egészségügyi ellátásban való részvétel feltételének teljesülését az 1. bekezdés b) pontja szerinti javallatban igazolja a gyermekpszichiátriára szakosodott orvos.

(3) Ha a reszocializációs programot

a) nagykorú személynek nyújtják, a pszichiátriai szakosítású orvos javallatát a központnak a nagykorú személy mutatja be,

b) gyermek esetében a gyermekpszichiátriára szakosodott orvos javallatát

1. a gyermek szülője vagy a róla személyesen gondoskodó egyén mutatja be, vagy

2. a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság terjeszti be, mely a nevelési intézkedés elrendeléséről vagy azonnali intézkedés elrendeléséről szól határozatra irányuló eljárás javaslatát benyújtotta.

(4) A központ köteles

a) biztosítani a folyamatosságot az ambuláns szakorvosi egészségügyi ellátásban az alábbi szakosodású orvosi ellátások esetében:

1. pszichiátria szak, ha a reszocializációs program az 1. bek. a) pontja szerint zajlik,

2. gyermek pszichiátria, ha a reszocializációs program az 1. bek. b) pontja szerint zajlik, 

b) biztosítani az orvosi vérvizsgálatot és egyéb biológiai anyagok vizsgálatát egészségügyi szolgáltató útján, ha alkoholfogyasztásra vagy más függőséget okozó anyag fogyasztására gyanakszik a gyermek vagy nagykorú személy esetében,

c) megállapodni a kezelőorvossal a komplex egészségügyi gondoskodás módjáról, ha a gyermek vagy nagykorú személy emberi immunhiányt kiváltó vírussal fertőzött vagy immunhiányt kiváltó vírus okozta betegségben szenved.

(5) Ha a központ, melyben reszocializáció folyik, több célt teljesít egyszerre, köteles a reszocializációs programot elkülönített épületben végezni. A központ köteles biztosítani

a) az elkülönített hálóhelyiségeket a gyermekeknek, az elkülönített hálóhelyiségeket a fiatal felnőtteknek, aki gyermekként kezdték el a reszocializációs programot, melyet nagykorúvá válásuk után is folytatnak, és az elkülönített hálóhelyiséget az egyéb nagykorú személyeknek, valamint

b) a gyermekek és fiatal felnőttek elkülönített hálóhelyiségeit a központ különálló épületében elhelyezni.

(6) A központ lehetősége van

a) reszocializációs program végrehajtása céljából nagykorú természetes személyt és felvenni írásbeli szerződés alapján, a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság ajánlása nélkül is; az így betöltött helyet beleszámítják a központ reszocializációs programban kimutatatott összférőhelyszámába,

b) megteremteni a feltételeket a gyermek és szülője együttes tartózkodására, ha a szülő nagykorú személy az 1. bek. a) pontja értelmében; az így betöltött hely nem számít bele a központ reszocializációs programban kimutatatott összférőhelyszámába.

(7) A központ köteles tájékoztatni a nagykorú személyt vagy a gyermeket a reszocializációs program részleteiről a központban történő felvételkor és köteles bizonyítható módon kioktatni őt a jogairól és kötelességeiről. Ha a központba gyermek kerül felvételre, a központ köteles bizonyítható módon tájékoztatni őt a reszocializációs program részleteiről és kioktatni a jogairól és kötelességeiről a szülőjét vagy a róla személyesen gondoskodó egyént is.

(8) A központ a reszocializációs programot legalább nyolc hónapon keresztül fejti ki meghatározott létszámú gyermekcsoportokban és meghatározott létszámú nagykorú személy csoportjában.

(9) A központ a gyermeknek és a nagykorú személynek lakhatást, étkezést és kiszolgáló tevékenységeket biztosít, és ha a központ a reszocializációs programot bírósági döntés alapján hajtja végre

a) biztosítja a gyermeknek megfelelő, feltétlenül szükséges személyes felszerelést, ha a gyermek ezek nélkül került felvételre,

b) biztosítja számára

1. az egészségügyi ellátást,

2. a kötelező iskolalátogatást, amennyiben a központ tanköteles korú gyermekeknek is nyújt reszocializációs programot,

3. a hivatásra való felkészítést.

(10) A reszocializációs program végrehajtására

a) az 1. bek. a) pontja és a b) pontjának első alpontja szerint a 47. § 1., 2., 7., 9 – 11. bekezdésének, a 48. § 1. bek. első mondata és harmadik mondata, a 4. és 5. bek. vonatkozik, ha a 6. bek. a) pontja és a 8. bek. másként nem rendelkezik,

b) az 1. bek. b) pontjának második és harmadik alpontja szerint a 49. § 5. bek., az 53. § 1 – 6. bek. és az 54. § 2. és 4. bekezdésének rendelkezése vonatkozik.

(11) A központ egyéni reszocializációs programot készít a gyermekkel és a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósággal és ah az lehetséges a szülővel vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyénnel együttműködve, és bizonyítható módon ismerteti a reszocializációs egyéni programot és kiértékelésének módját a gyermekkel, a szülővel vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyénnel.

(12) A központ az egyéni reszocializációs program végrehajtásának feltételeiről szerződésben állapodik meg

a) az 1. bek. a) pontja szerint a nagykorú személlyel a központba történő felvétele előtt,

b) az 1. bek. b) pontja szerint a gyermek szülőjével vagy a róla személyesen gondoskodó egyénnel a gyermek központba történő felvétele előtt.

(13) Az 1. bek. a) pontja és b) pontjának első alpontja szerinti szerződésnek része elsősorban

a) az egyéni reszocializációs terv,

b) a gyermek szülőjének vagy a róla személyesen gondoskodó egyénnek a tájékoztatási módja,

c) a gyermeknek nyújtandó személyes felszerelés biztosításának feltételei,

d) az egészségügyi ellátás, a kötelező iskolalátogatás vagy hivatásra való felkészülés biztosításának feltételei, valamint az egészségügyi ellátás, a kötelező iskolalátogatás vagy hivatásra való felkészülés többletköltségeinek térítése, ha ezeket a központ biztosítja,

e) a gyermek zsebpénzének összege a szülőtől vagy a róla személyesen gondoskodó egyéntől, e zsebpénz kezelésének módja,

f) a központ által nyújtott reszocializációs programért fizetendő térítési összege és befizetésének módja.

(1) A központ alkalmazottjának, aki személyes kapcsolatba kerül a gyermekekkel, teljesítenie kell a lélektani alkalmasság feltételét. A központ az előző mondat szerinti célokra köteles nyilvántartást vezetni azon munkahelyekről, melyek betöltői személyes kapcsolatba kerülnek a gyermekekkel.

(2) A lélektani alkalmasságot bizonyíthatja

a) az 1. bek. szerinti munkahely iránt érdeklődő pszichológiai értékeléssel, melyet pszichológiai vizsgálat alapján állítottak ki egy évnél nem korábban,

b) a központ alkalmazottja pszichológiai értékeléssel, melyet pszichológiai vizsgálat alapján állítottak ki

1. a központ által megszabott határidőben, a legutóbbi pszichológiai vizsgálattól kevesebb mint öt éven belüli időpontban,

2. az alkalmazott lélektani alkalmasságáról felmerült indokolt kétség esetén,

3. a bentlakásos formában ellátott gyermekkel kapcsolatos kínzás vagy szexuális visszaélés gyanújának felmerülése esetén.

(3) A központ alkalmazottja a 2. bek. b) pontjának második és harmadik alpontja szerinti lélektani alkalmasságát a központ igazgatója által megszabott határidőn belül bizonyítja. A központ alkalmazottja, aki egyben a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság által a 73. § 1. bek. szerint alapított a központ igazgatója, a 2. bek. b) pontjának második és harmadik alpontja szerinti lélektani alkalmasságát a Munka-, Szociális- és Családügyi Központ vezérigazgatója (a továbbiakban csak „vezérigazgató”) által megszabott határidőn belül igazolja.

(4) A 2. bekezdés szerinti pszichológiai vizsgálatot pszichológus végzi el, aki klinikai pszichológia vagy pszichológiai tanácsadás szakirányon vagy pszichológia szakirányon szerzett végzettséget, mesterfokú felsőoktatási képzésben és legkevesebb ötéves gyakorlattal bír külön jogszabály⁴⁵⁾ szerinti pszichológusi tevékenység végzésében

a) egészségügyi alkalmazottként,

b) a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság alkalmazottjaként.

(5) A pszichológus az adott tárgyban elvégzett pszichológiai vizsgálat és a lélektani alkalmasság megadott ellenjavallatainak értékelése alapján elkészíti a lélektani alkalmassági szakvéleményt, mely tartalmazza a felülvizsgáló pszichológus utó- és családi nevét és elérhetőségének adatait, az 1. bek. szerinti alkalmazás iránt érdeklődő személy vagy a központ alkalmazottja utó- és családi nevét, szokásos tartózkodási címét, születésének dátumát és további meghatározott kellékeket.

(6) Ha a pszichológiai vizsgálat során megállapításra került, hogy az alkalmazott nem felel meg a lélektani alkalmassági követelményeknek, az alkalmazott kérheti a pszichológia vizsgálat megismétlését más pszichológusnál; ez a pszichológia szakvélemény a lélektani alkalmasság követelményének megítélése szempontjából döntő jelentőségű. A központ köteles biztosítani az első mondat szerinti pszichológiai vizsgálatot.

(7) A pszichológiai vizsgálat biztosításának módjáról a központ dönt. A lélektani alkalmasság igazolásával kapcsolatos költségeket a központ téríti meg; az alkalmazottak 4. bekezdés b) pontja szerinti pszichológia kivizsgálása térítésmentes.

(8) A központ köteles nyilvántartást vezetni a központ alkalmazottainak pszichológiai kivizsgálásairól.

(1) A központ ambuláns formában vagy terepen nyújt szolgáltatásokat

a) gyermeknek

1. a gyermek szülőjével vagy a róla személyesen gondoskodó egyénnel írásban megkötött szerződés alapján,

2. ambuláns nevelési intézkedést elrendelő bírósági döntés, vagy a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság döntése alapján, és amennyiben az a nevelési intézkedésnek célja, akkor a gyermek szülőjének vagy a róla személyesen gondoskodó egyénnek is,

3. a központtal megkötött írásbeli szerződés alapján, melyben a gyermeket intézeti gondoskodást elrendelő bírósági határozattal elhelyezték, vagy

4. a gyermek kérésére,

b) nagykorú természetes személynek a 44.a § értelmében,

c) szülőnek vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyénnek,d) fiatal felnőttnek a családpótló gondoskodás lezárulása után.

(2) A központ ambuláns formában vagy terepen a központ programja értelmében nyújt szolgáltatásokat

a) a 73. § 6. bekezdésében taglalt intézkedések szerint,

b) a gyermekkel és szüleivel végzett szociális munka tervében meghatározott szakmódszerek szerint,

c) a 75. § 2. bekezdésében taglalt intézkedések szerint, ha a központ alapítója község,

d) a 76. §-ban taglalt intézkedések szerint, ha a központ alapítója megye.

(3) Az ambulánsan vagy terepen, az 1. bek. a) pontjának első és harmadik alpontja és b) – d) pontjának értelmében nyújtott szolgáltatásokat a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság előzetes írásbeli javaslata alapján végzik. A gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság javaslata tartalmazza a meghatározott kellékeket.

(4) A központ jelenti a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak azon alkalmazott elérhetőségének adatait, aki

a) koordinálja a központ szakcsoportját, mely kiértékeli a központ lehetőségeit a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság javaslatainak végrehajtására, a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság által megszabott határidőben,

b) vezeti az ambulánsan vagy terepen végzett intézkedések nyújtását a központban.

(5) A központ a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósággal közösen elkészíti az ambuláns formában vagy terepen nyújtott intézkedések tervét az 1. bek. a) pontjának első és harmadik alpontja, valamint b)–d) pontja értelmében, együttműködve a gyermek szülőjével, a róla személyesen gondoskodó egyénnel, a 44.a § szerinti természetes személlyel, az 1. bek. d) pontja szerinti fiatal felnőttel, más központtal, és ha az a gyermek életkorára és értelmi képességeire nézve lehetséges, a gyermekkel is.

(6) Ha a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság nem tud megállapodni a 3. bekezdés szerinti intézkedések végzéséről és az 5. bekezdés szerinti tervben, az ezt követő eljárásra a 48. § 4. bek. rendelkezései vonatkoznak.

(7) A központ az 1. bek. a) pontjának első és harmadik alpontja szerinti, ambuláns vagy terepen nyújtott intézkedések feltételeiről megállapodást köt a szülővel, a gyermekről személyesen gondoskodó egyénnel vagy a központtal, és az 1. bek. b) –d) pontja szerinti, nagykorú természetes személyt érintő ambuláns vagy terepen nyújtott intézkedések feltételeiről az érintett személyekkel az intézkedések megkezdése előtt; a 47. § 7., 9 – 11. bekezdése ez esetben is érvényes. A megállapodás részét képezi

a) az ambuláns vagy terepen végzendő intézkedésnyújtás terve,

b) a gyermek szülője vagy a róla személyesen gondoskodó egyén tájékoztatásának módja.

(8)  Az 1. bekezdés a) pontjának negyedik alpontja szerinti intézkedés nyújtásához, ha az nem haladja meg az öt órát, nem szükséges az 1. bekezdés a) pontjának első és harmadik alpontja szerinti szerződés, sem a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság ajánlása. Ha a központ az 1. bekezdés a) pontjának negyedik alpontja szerint vette fel a gyermeket, köteles haladéktalanul jelenteni ezt annak a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak, amelynek területi hatáskörében a központ található.

(9) A központ a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság egyetértésével megszünteti az 1. bekezdés a) pontjának első alpontja és b) –d) pontjának értelmében végzett intézkedések nyújtását, ha a gyermek szülője vagy a róla személyesen gondoskodó egyén, a gyermek vagy a nagykorú természetes személy nem működik együtt a központtal.

(1) Ha a központ ambuláns nevelési intézkedéseket nyújt, a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a központ elé terjeszti

a) a nevelési intézkedés elrendeléséről szóló határozatot,

b) a tájékoztatást a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság jelen törvény szerint végrehajtott intézkedésiről,

c) az ambuláns nevelési intézkedések mértékét órákban kifejezve, ha ez nem szerepel a határozatban,

d) a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság azon alkalmazottjának elérhetőségeit, aki az eseti szociális munkát a gyermekkel és családjával nyilvántartja.

(2) Az 59. § 1. bek. a) pontjának második alpontja szerinti intézkedés végrehajtásához nincs szükség a gyermek szülőjének, a róla személyesen gondoskodó egyénnek vagy azon központnak a hozzájárulására, melyben a gyermek elhelyezésre került bentlakásos intézkedést elrendelő bírósági döntés, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság döntése alapján.

(3) A központ köteles az ambuláns nevelési intézkedést végrehajtani. A központ, mely ambuláns nevelési intézkedést hajt végre és a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a 12. § 3. és 4. bekezdése, a 13. § 1. bekezdése és a 14. § 1. és 2. bekezdése szerint jár el.

(1) Térítési díjat szabnak ki bentlakásos intézkedés esetén

a) a gyermek után, aki a központban került elhelyezésre intézeti gondoskodást elrendelő bírósági határozat vagy a szülővel, illetve a gyermekről személyesen gondoskodó egyénnel kötött szerződés alapján, amennyiben az 5. bekezdés másként nem rendelkezik,

b) a nagykorú természetes személy után,

1. ha az fiatal felnőtt, akinek bírósági döntéssel kiszabott bentlakásos intézkedése a nagykorúság elérésével véget ért, amennyiben az 5. bekezdés másként nem rendelkezik,

2. akit a központba gyermekkel együtt vettek fel a 47. § 5. bek. értelmében,

3. akinek részére szakmunkamódszereket alkalmaznak a 46. § 11. és 12. bekezdése szerint,

4. aki reszocializációs program résztvevője,

c) várandós nő után és e nő szülését követően, valamint gyermekére a 46. § 8. bekezdése szerint.

(2) A központ megállapodást köthet

a) a ruházat és lábbeli költségtérítéséről, az egészségügyi ellátás, az iskolalátogatás és hivatásra való felkészülés megnövekedett költségeinek térítéséről, ha a bírósági határozat kötelezte a gyermeket a reszocializációs programban való részvételre; ezeket a költségeket nem foglalják bele a 89.a § szerinti ténylegesen igazolható valós költségekbe,

b) a költségtérítésről a gyermek 57. § 6. bek. b) pontja szerinti tartózkodása esetén,

c) az anyagi-műszaki kiadások megtérítéséről, ha azok a hivatásos családpótló gondoskodás előkészítésével kapcsolatosak; ezeket a költségeket nem foglalják bele a 89.a § szerinti ténylegesen igazolható valós költségekbe.

(3) A bentlakásos formában nyújtott intézkedések térítési díja azon gyermek esetében, akinek intézeti gondozását bíróság rendelte el és az 1. bekezdés b) pontjának első alpontja szerinti fiatal felnőtt esetében az eltartott gyermek havi létminimuma összegének 30 százaléka havonta.

(4) A 3. bekezdés szerinti térítési díjat a tartásdíjból, az árvasági járadékból vagy a szolgálati árvasági járadékból fedezik. Ha a gyermek árvasági járadékot vagy szolgálati árvasági járadékot kap az egyik szülője után és a másik szülő köteles tartásdíjra kötelezett, a térítési díjat a tartásdíjból fedezik.

(5) Ha a mindkét szülőjét elvesztett árva gyermek vagy fiatal felnőtt nem jogosult árvasági járadékra vagy szolgálati árvasági járadékra egyik szülője után sem, térítési díjat nem szabnak ki; ez nem érvényes, ha a fiatal felnőtt

a) rokkantsági járadékra vagy szolgálati rokkantsági járadékra jogosult, özvegyi nyugdíjra vagy szolgálati özvegyi nyugdíjra jogosult,

b) szociális segélyt vagy külön pótlékot^45b) kap, vagy

c) jövedelemre jogosult függő munkaviszony, vállalkozás, más önálló kereseti tevékenység, bérbeadás alapján és mű vagy művészi teljesítmény felhasználása^45b) után.

(6) A gyermek szülője vagy a róla személyesen gondoskodó egyén fizeti a térítési díjat a bentlakásos intézkedések végzése után azon gyermekért, aki a szülővel vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyénnel megkötött szerződés alapján került intézeti elhelyezésre, mégpedig a családi pótlék⁴³⁾ egy harmincadának összegében a tartózkodás minden egyes napjáért.

(7) Az 1. bek. b) pontjának második alpontja szerinti nagykorú személy a bentlakás biztosításáért térítési díjat fizet a nagykorú személy létminimuma^45c) összegéből számított 20 % egy harmincadának összegében a központban való tartózkodás minden egyes napjáért. Ha a bentlakásos intézkedésnek része az étkeztetés is, a központ étkezési térítési díjat határozhat meg, mégpedig legfeljebb a fiatal felnőtt napi étkeztetési egységárának összegében a tartózkodás minden egyes napjára.

(8) Az 1. bek. b) pontjának harmadik alpontja és c) pontja szerinti nagykorú személy téríti az étkezési díjat, ha a bentlakásos intézkedéseknek része az étkeztetés biztosítása, mégpedig legfeljebb a fiatal felnőtt napi étkeztetési egységárának összegében a tartózkodás minden egyes napjára.

(9) Az 1. bek. b) pontjának negyedik alpontja szerinti nagykorú személy a bentlakásos intézkedés biztosításáért térítési díjat fizet a nagykorú személy létminimuma^45d) összegében havonta. Az 57. § 6. bek. a) pontja szerinti nagykorú személy a központtal kötött megállapodásban rögzített összegű térítési díjat fizet.

(1) A központot, melynek alapítója a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság, a központ igazgatója vezeti. A központ igazgatóját a vezérigazgató nevezi ki és hívja vissza.

(2) A központ igazgatói tisztségének betöltéséhez a külön jogszabályban^45e) lefektetett előfeltételek mellett követelmény

a) a feddhetetlenség,

b) a lélektani alkalmasság az 58. § értelmében,

c) a másodfokú/mesterfokú felsőoktatási végzettség megszerzése.

(3) Nem tekinthető feddhetetlennek a központigazgatói tisztség betöltése szempontjából az, akit szándékos bűncselekmény elkövetéséért, vagy család és ifjúság elleni hanyagságból elkövetett bűncselekményért jogerősen elítéltek; a feddhetetlenséget hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni. A feddhetetlenség bizonyításának céljából az igazgató rendelkezésre bocsájtja az erkölcsi bizonyítvány kérelmezéséhez szükséges adatokat.^36e) Az előző mondat szerinti adatokat gyermekvédelmi és gyámhatóság az erkölcsi bizonyítvány kiadásának céljából haladéktalanul megküldi a Szlovák Köztársaság Főügyészségének, elektronikus kommunikáció útján elektronikus formában.

(4) A vezérigazgató visszahívja a központ igazgatóját, ha

a) már nem teljesíti a 2. bekezdés szerinti feltételeket,

b) súlyosan megsérti a munkafegyelmet,

c) nem teremtette meg a feltételeket 7. § 3. bekezdésnek érvényesítésére a jelen törvény szerinti intézkedések végrehajtása során az általa irányított központban.

(5) A vezérigazgató visszahívhatja a központ igazgatóját, ha

a) annak egészségi állapota legalább hat egymást követő hónapon keresztül nem teszi lehetővé tisztsége rendes végzését,

b) ha tisztségéből fakadó feladatait nem kielégítően végzi az előzetes, a hiányosságok kiküszöbölését elrendelő írásbeli figyelmeztetés ellenére is vagy ha kisebb mértékben ismételten megsérti a munkafegyelmet,

c) ha ismételten hiányosságok merülnek fel a jelen törvény szerinti intézkedések végrehajtása során az általa irányított központban.

A központban nyújtott gondozói szolgáltatás nyújtásának, a nyújtás feltételeinek, a központban nyújtott gondozói szolgáltatás tartalmának és térítési díjának feltételeit és a központban nyújtott gondozói szolgáltatásról kötött szerződés feltételeit külön jogszabályi előírások^45f) határozzák meg.

(1) A 49. § 1. bek. és az 56. § 1. bek. c) pontja szerint bírósági határozattal bentlakásos intézkedésre kötelezett gyermek és családja, vagy a róla személyesen gondoskodó egyén közötti kapcsolat rendezéséhez és fenntartásához, valamint a családi kapcsolatok rendezéséhez és fenntartásához

a) a község támogatást nyújthat útiköltségre,

b) a központ támogatást nyújt étkezési díjra.

(2) A gyermek szülőjének vagy a róla személyesen gondoskodó egyénnek a község, melynek az érintett a lakosa⁴⁶⁾ támogatást nyújthat utazáshoz abba a központba, ahol a gyermeket elhelyezték. Ha a község utazási támogatást nyújt, e támogatás nyújtásának feltételeit, annak formáját és részleteit általános érvényű helyi rendeletben szabályozza. A központ köteles tájékoztatást nyújtani a községnek arról, hogy a nyújtott utazási támogatás felhasználása célszerű-e, ha erre község felkéri.

(3) A gyermeknek, aki a központ beleegyezésével a központon kívül tartózkodik szülei, a róla személyesen gondoskodó egyén vagy az 53. § 6. bek. szerinti természetes személy meglátogatása céljából, a központ támogatást folyósít a gyermeknek megszabott napi étkezési egység hányadának összegében annak az időtartamnak megfelelően, amit a gyermek a központon kívül tölt.

(4) A központ étkezési hozzájárulást folyósít, ha a 49. § 1. bek. és az 56. § 1. bek. c) pontja értelmében bíróság által elrendelt bentlakásos intézkedést hajt végre és a természetes személy tartózkodása idején, ha a gyermek a 46. § 11. bek. szerinti természetes személlyel együtt van elhelyezve a központban.

(5) Ha a központ megállapítja, hogy az étkezési hozzájárulást nem az adott célra fordították, dönthet úgy, hogy a továbbiakban már nem folyósít támogatást.

A központ folyósít

a) zsebpénzt és tárgyi ajándékot

1. a gyermeknek, aki bíróság által elrendelt bentlakásos intézkedés alanya a 49. § 1. bek. és az 56. § 1. bek. c) pontja értelmében,

2. a fiatal felnőttnek, aki az 55. § értelmében végzett intézkedések alanya, amennyiben hivatására készül,

b) támogatást a fiatal felnőtt önálló életkezdésének megkönnyítésére, ha neki az 55. § 1. bek. értelmében nyújtottak intézkedéseket.

(1) A gyermek és a fiatal felnőtt szociális fejlődése érdekében a gyermeknek és a fiatal felnőttnek a 65. § a) pontja szerint zsebpénzt folyósítanak havonta meghatározott összegben, legfeljebb azonban az ellátatlan gyermek létminimumának 50 %-a összegében.

(2) A zsebpénz felhasználásáról a gyermek dönt; a gyermeknek életkorához és észbeli képességeihez mért segítséget nyújtanak.

(3) Ha célszerű és észszerű, a zsebpénz a gyermeknek havonta több részletben folyósítható, vagy a gyermekkel történt megegyezés alapján a zsebpénz vagy annak egy része meghatározott időre megőrizhető.

(4) Méltánylást érdemlő okokból, főleg nevelési célzattal folyósítható a gyermeknek a megszabott zsebpénz összegénél kevesebb zsebpénz is. A folyósított összeg és a gyermeknek havi zsebpénzként meghatározott összeg különbségét a gyermeknek a csökkentett zsebpénz-összeg folyósítását követő hónapban folyósítják vagy a gyermek személyi számláján helyezik el.

(5) A zsebpénz havi meghatározott összegét arányosan az azon napokra eső összeggel csökkentik, melyeken a gyermek engedély nélkül a központon kívül tartózkodott.

(6) A zsebpénz 3. és 4. bekezdés szerinti folyósítása esetén a központ köteles a gyermeknek megfelelő módon elmagyarázni az okokat, melyek miatt a zsebpénzt több részletben vagy csökkentett összegben folyósítják, és köteles lehetővé tenni a gyermeknek, hogy életkorának és észbeli képességeinek megfelelően elmondja véleményét a zsebpénz ilyen folyósításáról.

(7) A központ kiértékeli, hogy a 3. és 4. bekezdés szerinti zsebpénz-folyósítás elérte-e a célját is az értékelést a gyermek tudomására hozza.

(8) A zsebpénzből a gyermektől életkorának és észbeli képességeinek megfelelő módon megszerzett beleegyezés alapján megtakarítás képezhető.

A 65. § a) pontja szerinti gyermek és fiatal felnőtt életének fontos eseményei, főként születésnapja és névnapja alkalmából, az életében jelentős vallási esemény alkalmából, iskolai sikerek, sportsikerek és egyéb társadalmi területeken elért sikerek alkalmából tárgyi ajándékot kap, a naptári évben legalább az ellátatlan gyermek létminimumának 25 %-a értékében.

(1) A 65. § b) pontja szerinti fiatal felnőtt egyszeri életkezdési támogatásban részesül önállósodása magkönnyítése érdekében, mégpedig lakhatás biztosítása, a lakhatással kapcsolatos tárgyak beszerzése érdekében és a fiatal felnőtt hivatásra való felkészülése érdekében. A fiatal felnőtt önálló életvitelét megkönnyítő támogatást a központból való távozásakor folyósítják, ha a szerződésben az 55. § 5. bekezdése értelmében más nem szerepel. A fiatal felnőtt önálló életkezdését megkönnyítő támogatás csak egy alkalommal nyújtható.

(2) A fiatal felnőtt önálló életkezdését megkönnyítő támogatást a központ

a) pénz formájában,

b) dologi/tárgyi formában, vagy

c) kombinált formában nyújtja.

(3) A fiatal felnőtt önálló életkezdését megkönnyítő támogatás meghatározott összegű, legfeljebb az ellátatlan gyermek létminimumának 15-szöröse és legkésőbb a fiatal felnőtt központból történő távozása napján fizetik ki.

(4) A fiatal felnőtt önálló életkezdését megkönnyítő támogatást nem folyósítják, ha a bírósági határozattal elrendelt bentlakásos intézkedés nagykorúság elérésével történő befejeződésekor a fiatal felnőtt a központ hozzájárulása nélkül a központon kívül tartózkodik, szabadságvesztés-büntetését tölti vagy fogvatartásban van.

(1) A község a fiatal felnőttnek, akinek a 68. § értelmében jogigénye keletkezett támogatásra, fiatal felnőtt önálló életkezdését megkönnyítő támogatást folyósít a 68. § 3. bek. szerinti támogatás 30 %-a összegében, ha

a) a támogatást kérelmezi 30 napon belül az 55. § 1. bek. szerinti intézkedés befejeződését követően, és

b) állandó lakhelye volt a község területén a központban történt elhelyezése idején.

(2) A fiatal felnőtt önálló életkezdését megkönnyítő támogatást a község

a) pénz formájában,

b) dologi/tárgyi formában, vagy

c) kombinált formában nyújtja.

(3) A község dönthet úgy, hogy a fiatal felnőtt önálló életkezdését megkönnyítő támogatást több részletben folyósítja; a teljes összeget legkésőbb a jogerős döntéstől számított hatodik hónapjának végéig kell folyósítani.

(1) A fiatalkorúak³⁾ és felnőtt nagykorú személyek reszocializációjának megkönnyítése érdekében a szabadságvesztés-büntetésből, a fogvatartásból, kényszergyógykezelésből történő elbocsátás, a védő átnevelés vagy védő intézeti gyógykezelés befejeződése után reszocializációs támogatás nyújtható elsősorban személyes irataik és a feltétlenül szükséges személyes holmi beszerzésére.

(2) Reszocializációs támogatásban részesülhet

a) a Szlovák Köztársaság állampolgára, vagy az idegen állampolgárságú, de a Szlovák Köztársaságban külön jogszabály alapján²⁾ állandó lakhellyel bíró polgár a szabadságvesztés-büntetésből, a fogvatartásból, kényszergyógykezelésből történő elbocsátás, a védő átnevelés vagy védő intézeti gyógykezelés befejeződése után, amennyiben ezeket a Szlovák Köztársaság területén töltötte le,

b) a Szlovák Köztársaság állampolgára, aki a Szlovák Köztársaságban állandó lakhellyel rendelkezik, ha bizonyíthatóan a Szlovák Köztársaság területén kívül töltötte le a szabadságvesztés-büntetését, a fogvatartását, a kényszergyógykezelését, a védő átnevelést vagy védő intézeti gyógykezelést, mégpedig a Szlovák Köztársaság területére való visszatérését követően.

(3) Reszocializációs támogatást nyújtanak, ha a szabadságvesztés-büntetés, fogvatartás, a kényszergyógykezelés, védő átnevelés vagy védő intézeti gyógykezelés 30 egymást követő napnál hosszabb ideig tartott és a Szlovák Köztársaság állampolgára vagy a 2. bekezdés szerinti idegen állampolgár segélyezési kérvényt nyújt be az életbe való beilleszkedése elősegítése érdekében a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósághoz szokásos állandó lakhelye körzetében a szabadságvesztés-büntetésből, fogvatartásból, kényszergyőgykezelésből, védő átnevelésből vagy védő intézeti gyógykezelésből történt elbocsátásának napját követő nyolc munkanapon belül.

(4) A reszocializációs támogatás összege legfeljebb a nagykorú személy létminimuma összegének 40 %-át teheti ki. Az egy naptári évben ugyanazon személynek, a Szlovák Köztársaság állampolgárának vagy a 2. bekezdés szerinti idegen állampolgárnak folyósított reszocializációs támogatás összege nem haladhatja meg az előző mondatban meghatározott összeget.

(5) A reszocializációs támogatás folyósítható

a) pénz formájában,

b) tárgyi formában, vagy

c) kombinált formában.

(1) A gyermekvédelmi és gyámsági intézkedéseket

a) állami hatóságok hajtják végre, így

1. a Szlovák Köztársaság Munka-, Szociális- és Családügyi Minisztériuma (a továbbiakban csak „minisztérium”),

2. a gyermekvédelmi és gyámhatóság,

3. a Nemzetközi Gyermekvédelmi és Ifjúságvédelmi Központ,

b) a község ,

c) a nagyobb területi egység (megye),

d) az akkreditált jogalany,

e) a 10. § értelmében gyermekvédelmet és gyámságot gyakorló jogi vagy természetes személy,

f) a 73. § 4. bek. b) pontja értelmében intézkedési joggal bíró, önálló szociális munkási gyakorlatot végző szociális munkás hajtja végre.

(2) A gyermekvédelmi és gyámhatóság hatóságai a Munka-, Szociális és Családügyi Központ , valamint a munka-, szociális és családügyi hivatalok.

(3) A Nemzetközi Gyermekvédelmi és Ifjúságvédelmi Központ a Szlovák Köztársaság területén jogköröket gyakorló államigazgatási hatóság. Székhelye Pozsonyban van. A Nemzetközi Gyermekvédelmi és Ifjúságvédelmi Központot a munka-, szociális és családügyi miniszter (a továbbiakban csak „miniszter”) által kinevezett és visszahívható igazgató irányítja és a munkájáért is ő felel.

A minisztérium mint a gyermekvédelem és gyámság központi államigazgatási hatósága

a) igazgatja, ellenőrzi és módszertanilag irányítja az államigazgatás végrehajtását a gyermekvédelem és gyámság területén, valamint a Nemzetközi Gyermekvédelmi és Ifjúságvédelmi Központban,

b) dönt az akkreditációk megadásáról, érvényességük meghosszabbításáról, az akkreditáció módosításáról és megszüntetéséről,

c) teljesíti a nemzetközi egyezményekből és az Európai Unió jogszabályaiból⁴⁸⁾ eredő feladatokat,

d) vezeti és frissíti az akkreditált jogalanyok jegyzékét és azon természetes személyek jegyzékét, akik elvégezték a szociális munka vagy tanácsadói munka területével kapcsolatos felügyelők akkreditált szakmai felkészítőjét (a továbbiakban csak „felügyelők jegyzékét”),

e) ellenőrzi a jelen törvény szerint végzett intézkedések színvonalát,

f) biztosítja a nemzetközi együttműködést a gyermekvédelem és gyámság területén,

g) koordinálja a gyermekvédelmi és gyámsági állami hatóságok, községek, megyék, akkreditált jogalanyok és más, jogi személyek és a gyermekvédelem és gyámság területén dolgozó természetes személyek tevékenységét.

(1) A Munka-, Szociális és Családügyi Központ mint gyermekvédelmi és gyámügyi államigazgatási hatóság

a) igazgatja, ellenőrzi és módszertanilag irányítja az államigazgatás végrehajtását a munka-, szociális és családügyi hivatalokban, a gyermekvédelem és gyámság, valamint a pszichológiai tanácsadói szolgáltatások területén,

b) kidolgozza a jelen törvény szerinti intézkedések intézeti végrehajtását biztosító elvi tervezetet (koncepciót),

c) létrehozza a központot, ellenőrzi és módszertanilag irányítja azt, jóváhagyja annak belső szervezési rendszerét, ellenőrzi és módszertanilag irányítja a központot, mely intézkedéseket hajt végre a jelen törvény szerint kiadott akkreditáció alapján,

d) meghatározza

1. a fő célokat és azok szervezési biztosításának módját a 89. § 1. bek. a) és b) pontja szerint és jóváhagyja a fő célokat és azok szervezésibiztosításának módját a 89. § 1. bek. c) pontja szerint,

2. a fenntartása alá tartozó központokban a jelen törvény értelmében végzett intézkedések célját, formáját és tartalmát,

e) elbírálja a 2. bekezdés szerinti gyermekvédelmi és gyámhatóságok kérvényeinek indokait és jóváhagyja e hatóság területi körzetében a fő célok módosításait,

f) közbeszerzést hirdet meg külön jogszabály⁴⁹⁾ szerint,

g) honlapján közzéteszi az elmúlt évi átlagos folyó költségeket 89.a § 2. bek. szerint,

h) másodfokon eljár és döntéseket hoz a gyermekvédelmi és gyámsági ügyekben, melyekről alapfokon a munka-, szociális és családügyi hivatal, az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság, valamint az intézet dönt,

i) részt vesz a nemzetközi egyezményekből és nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségek teljesítésében,

j) koordinálja a kerületek egyes területi körzetein belül a munka-, szociális és családügyi hivatalok, községek, nagyobb területi egységek (megyék), akkreditált jogalanyok és más, a gyermekvédelemben és gyámügyben működő jogi és természetes személyek tevékenységét,

k) koordinálja a kísérő nélküli kiskorúaknak nyújtott segítséget,

l) lépéseket tesz a gyermek 28. § 1. bek. szerinti területre való visszatérésének vagy áthelyezésének biztosítása érdekében,

m) jelenti a külföldi külképviseleti hivatalnak a gyermek Szlovák Köztársaság területére való biztonságos visszatérése vagy áthelyezése érdekében meghozott intézkedéseket,

n) lépéseket tesz a 29. § 1. bek. b) és c) pontja szerint a kísérő nélküli kiskorú érdekében,

o) részt vesz regionális projektek kidolgozásában és megvalósításában, melyek célja a szociálpatológiai jelenségek megelőzése, valamint a gyermek és nagykorú természetes személyek ellen elkövetett erőszak megelőzése és kiküszöbölése, projekteket hajt végre a gyermek és nagykorú természetes személyek ellen elkövetett erőszak megelőzése és kiküszöbölése érdekében és együttműködik a megyével annak 76. § a) és b) pontja értelmében végzett jogköreinek gyakorlása céljából,

p) koordinálja a munka-, szociális és családügyi hivatalok tevékenységét a nemzeti tervek megszabta feladatok teljesítésében, és szociális megelőző, gyermekvédelmi és gyámügyi programok teljesítésében,

r) részt vesz az esélyegyenlőségi és antidiszkriminációs intézkedések megvalósításában,

s) szervezi és biztosítja a gyermekvédelmi és gyámhatóságok alkalmazottainak szakképzését a gyermekvédelem és gyámügyek, valamint a felügyelet területén,

t) feldolgozza a statisztikai adatokat és adminisztratív forrásokat^49a) a gyermekvédelem és gyámügyek területéről,

u) a szociális ügyek és munkaügyi szolgáltatások egységes informatikai rendszerén belül üzemelteti és fejleszti az adatgyűjtés, adatfeldolgozás és információátadás összekapcsolt egységes rendszerét, ugyanígy nyomon követi a családpótló családi gondoskodás közvetítése terén zajló folyamatokat,

v) feladatokat teljesít a jelen törvényben lefektetett intézkedések végrehajtásában, mégpedig

1. ellátja a 89. § 3. bek. szerinti feladatokat,

2. szerződést köt pénzügyi támogatás nyújtásáról a 89.a, 89.b és 89.d § 1. bek. értelmében és ellenőrzi a szerződéses feltételek betartását,

3. pénzügyi támogatást nyújt a 89.a, 89.b és 89.d § 1. bek. értelmében,

4. a 89. § szerinti fő célokkal összhangban biztosítja a gyermekeknek és fiatal felnőtteknek szerződéses alapon bentlakásos, ambuláns formájú vagy terepen nyújtott intézkedések elérhetőségét a központban,

5. vezeti a központok jegyzékét és nyilvánosságra hozza azt a honlapján,

6. frissíti a folyamatos gyermekvédelmi rendszer biztosítását érintő információkat és biztosítja ennek elérhetőségét a 26. § értelmében,

w) további, a jelen törvényben és külön jogszabályokban⁵⁰⁾ kirótt feladatokat lát el.

(2) A munka-, szociális és családügyi hivatal

a) dönt

1. nevelési intézkedés elrendeléséről és annak megszüntetéséről a 12–15. § értelmében,

2. a reszocializációs támogatásról,

b) ellátja

1. a 16. és 17. § szerinti gyámügyi intézkedések teendőit gyermekek esetében,

2. a külön jogszabály szerinti¹⁷⁾ pártfogói felügyelő szerepét,

3. a külön jogszabály szerinti⁵²⁾ pártfogó szerepét,

4. a kísérő nélküli kiskorú gyámjának szerepét,

5. a gyermek pártfogói felügyelőjének szerepét külön jogszabály értelmében³⁾ büntetőperes eljárásban,

6. a szükséges teendőket a gyermek 28. § 3–5. és 8. bekezdése szerinti külföldről való hazatérése vagy áthelyezése érdekében,

7. felkészíti a természetes személyt, aki nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá akar válni, a családpótló gondoskodásra,

8. a 33. § 12. és 13. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedéseket,

9. a 18. és 19. § szerinti gyámügyi intézkedéseket,

10. a pszichológiai tanácsadó szolgáltatásokat gyermek, nagykorú természetes személy és család esetében, a pszichológiai tanácsadó szolgáltatásokat a 11. § 3. bek. d) pontja szerint,

c) biztosítja

1. a gyermek életének, egészségének és kedvező fejlődésének folyamatos védelmét,

2. a lelki segélynyújtást a 11. § 2. bek. b) és c) pontja értelmében,

d) javaslatot nyújt be a bíróságnak

1. azonnali intézkedés elrendelésére külön jogszabály értelmében,³⁰⁾

2. apaság megállapítására külön jogszabály szerint,⁵³⁾

3. apaság kizárására külön jogszabály szerint,⁵⁴⁾

4. az örökbefogadás feltételei teljesüléséről szóló eljárás megindítására,²¹⁾

5. intézeti nevelés elrendelése vagy intézeti nevelés megszüntetése céljából,

6. nevelési intézkedés bírósági elrendelése vagy nevelési intézkedés bírósági megszüntetése céljából,

7. a szülői jogokba és kötelességekbe való beavatkozás⁵⁵⁾ végrehajtása céljából,

e) az a hatóság,

1. amely a bírósági határozatot végrehajtó intézeteknek benyújtja a 30. és 31. § szerinti iratokat,

2. mely szociális tanácsadást nyújt vagy biztosítja a szociális tanácsadás nyújtását a fiatal felnőttnek a családpótló gondoskodás lezárulása után,

3. mely koordinátori szerepet tölt be, ha arra szükség van, a gyermekre vonatkozó gyámsági intézkedések végrehajtásában vagy a kínzásnak, szexuális visszaélésnek kitett és elhanyagolt gyermekek megsegítésében, vagy azok esetében, akiknél fennáll a kínzás, szexuális visszaélés vagy elhanyagolás megalapozott gyanúja, vagy akik emberkereskedelem^9a) áldozatává váltak, a kísérő nélküli kiskorú helyzetének kiértékelésekor vagy a kísérő nélküli kiskorú érdekében alkalmazandó intézkedések kiválasztásakor és végrehajtásakor más jogalanyokkal együttműködve,

4. mely a gyermekeknek, családoknak és nagykorú természetes személyeknek szakszerű segítséget közvetít specializált intézmények által, és részt vesz a község, a nagyobb területi egység vagy akkreditált jogalany által szervezett programokban és tevékenységekben,

5. amely végrehajtja vagy biztosítja a 11. § 3. bek. a)–c) pontja és a 17. § 4. bek. szerinti intézkedéseket,

6. amely behajtja a gyermek 28. § 8. bek. szerinti hazatérésével vagy áthelyezésével kapcsolatos költségeket,

7. amely megírja és a bíróságnak benyújtja az indítványokat és a gyermek tartásával és nevelésével kapcsolatos javaslatokat,

8. amely vezeti a gyermek, a nagykorú természetes személy és a család aktáját, mellyel kapcsolatban intézkedéseket hajt végre a jelen törvény szerint, valamint az akták nyilvántartását is,

9. amely kiértékeli a gyermek és család helyzetét, elbírálja a szülők, a közeli hozzátartozók és a gyermek további rokonainak lehetőségeit a gyermek és a család helyzetének rendezésében, a gyermek veszélyeztetettségi fokának meghatározása érdekében és meghatározza a veszélyeztetettség mértékét,

10. mely teljesíti a 89. § 4. bek. szerinti feladatokat,

11. amely kidolgozza a végzendő szociális munka tervét a gyermekre, szüleire és azon személyekre vonatkozóan, akik személyesen gondoskodnak a gyermekről,

12. amely kidolgozza a nevelési intézkedés tervét a 14. § 1. bek. szerint,

13. amely kidolgozza a szociális munka tervét a azon gyermek családjával, akit a 32. §. 3. bek. szerinti bírósági intézkedés végrehajtása okán intézetben helyeztek el,

14. amely kidolgozza a nagykorú természetes személlyel végzendő szociális munka tervét,

15. amely meghatározza és közzéteszi a 4. bek. szerinti területi körzetében az intézkedések végrehajtását szolgáló projektek részletes feltételeit és jóváhagyási eljárásait, közzéteszi a projektek benyújtásának felhívásait és a jóváhagyja ezeket a projekteket,

16. mely szerződést köt pénzügyi támogatás nyújtásáról a 89.d § 4. bek. értelmében, ellenőrzi a szerződéses feltételek betartását és pénzügy támogatást folyósít a 89.d § 4. bek. szerint,

17. mely beszerzi, összegyűjti, feldolgozza, megőrzi az adatokat a statisztikák készítéséhez és az adminisztratív forrásokat^49a) a gyermekvédelem és gyámügy területéről,

18. amely szerződést köt pénzügyi hozzájárulás kiutalásáról gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végrehajtásához az 5. bekezdés értelmében,

19. mely együttműködik az illetékes gyermekvédelmi és gyámügyi hatósággal a 44. § 11. bek. szerinti kellékek bebiztosításában,

20. amelyet a Nemzetközi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központ elé terjeszt,

f) szakértő csoportok hoz létre (38. §)

g) nyilatkozatot tesz közzé külön jogszabály²⁷⁾ értelmében,

h) kidolgozza és végrehajtja a gyermekvédelem és gyámügy terén végrehajtott intézkedések felülvizsgálati programját, saját hatáskörben a 93. § 9. bek. szerint,

i) további, a jelen törvénnyel és külön előírásokkal⁵⁰⁾ kirótt feladatokat lát el.

(3) Az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság a 2. bekezdésben meghatározott hatáskörökön kívül

a) dönt

1. a jegyzékbe vételről a 39. és 39.a § szerint,

2. a jegyzékből történő törlésről a 39. és 39.a § szerint,

b) koordinálja a segítségnyújtást és szociális tanácsadást a családpótló családi gondoskodás és személyes pótszülői gondoskodás célja teljesítésének megkönnyítése érdekében,

c) ellenőrzi az n) pont szerinti szerződés feltételeinek teljesülését,

d) végrehajtja

1. a gyermek felkészítését a családpótló gondoskodásra,

2. a szükséges intézkedéseket a 43. § értelmében, ha a gyermeknek, akinek családpótló gondoskodást kellene közvetíteni, nem közvetíthető ki személyes kapcsolatfelvétel a kérvényezővel,

e) nyilvántartást vezet a gyermekekről, akiknek családpótló gondoskodást kell közvetíteni,

f) nyilvántartja a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személyek kérvényeit,

g) személyes kapcsolatfelvételt közvetít a családpótló gondoskodást igénylő gyermek és a kérvényező között, miközben együttműködik a többi érintett gyermekvédelmi és gyámhatósággal és akkreditált jogalannyal,

h) koordinálja a személyes kapcsolatfelvétel közvetítését a családpótló gondoskodást igénylő gyermek és a kérvényező között, együttműködve a többi érintett gyermekvédelmi és gyámhatósággal és akkreditált jogalannyal, ha a közvetítést nem saját területi körzetén belül biztosítja,

i) a Nemzetközi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központ elé terjeszti a gyermekkel kapcsolatos írásos dokumentumokat a 44. § 2. bek. értelmében,

j) pénzügyi támogatást nyújt 89.d§ 4. bek. értelmében,

k) kidolgozza és végrehajtja a gyermekvédelem és gyámügy terén végrehajtott intézkedések felülvizsgálati programját, saját hatáskörben a 93. § 9. bek. szerint,

l) teljesíti a 89. § 4. bek. szerinti feladatokat,

m) vezeti a jegyzéket a 39. és 39.a § szerint,

n) szerződést köt az akkreditált jogalannyal pénzügyi támogatás nyújtásáról,

o) a jelen törvénnyel és különleges jogszabályokkal⁵⁰⁾ meghatározott egyéb feladatokat teljesít a családpótló gondoskodás területén.

(4) A gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a jelen törvényben megszabott feltételek mellett biztosíthatja

a) a 11. § 2. bek. és 3. bek. a)–c) pontja, a 12. § 1. bek. b) és d) pontja, a 17. § 4. bek., a 33. § 9. bek. c) pontja, a 44.a § 1. bek. szerinti intézkedések végrehajtását, vagy nevelési intézkedések végrehajtását külön jogszabály^9d) értelmében vagy a 14. § 1. bek. második mondata szerinti kötelesség végrehajtását akkreditált jogalany által vagy akkreditált jogalannyal együttműködve,

b) a 11. § 3. bek. b) pontja, a 12. § 1. bek. d) pontja szerinti intézkedések végrehajtását, szociális tanácsadás nyújtását a 44.a § 1. bek. b) pontja szerint, vagy a 14. § 1. bek. második mondatában előírt kötelességeket önálló szociális munkási gyakorlatot folytató szociális munkás által.

(5) A 2. és 3. bekezdésben taglalt gyermekvédelmi és gyámhatóság a jelen törvényben lefektetett feltételek mellett szervezésileg biztosítja a 4. bekezdés szerinti intézkedések végrehajtását akkreditált jogalanyoknak és önálló szociális munkási gyakorlatot folytató szociális munkásoknak meghirdetett projektpályázatok által is, ha a 11. § 3. bek. b)–d) pontja és a 17. § 4. bek. szerinti intézkedések végrehajtását, a 14. § 1. bek. második mondata vagy a 44.a§ 1. bek. szerint nevelési intézkedésnek minősülő intézkedések végrehajtását, családpótló családi nevelést közvetítő intézkedés és 4. § 2. és 3. bek. szerinti intézkedés végrehajtását biztosítja; az ilyen felhívások közzétételére a különleges előírás⁴⁹⁾ nem vonatkozik.

(6) A 2. bekezdés szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság biztosíthatja a központban ambuláns formában vagy terepen

a) az intézkedéseket a gyermek és családja helyzetének értékelésére, a szülők, a további hozzátartozók és egyéb, a gyermekhez közelálló személyek lehetőségeinek elbírálására a gyermek és családja helyzetének megoldása szempontjából, a gyermek veszélyeztetettségi mértékének meghatározása céljából, ha saját hatáskörben végzett intézkedésekkel a veszélyeztetettség mérték nem tudta egyértelműen eldönteni,

b) a 11. § 2. és 3. bek. szerinti intézkedéseket a gyermek lelki, testi és szociális fejlődését érő kedvezőtlen hatások korlátozására és kiküszöbölésére,

c) ambuláns nevelési intézkedések végrehajtását,

d) a 44.a § 1. bek. szerinti intézkedések végrehajtását,

e) szociális tanácsadást a fiatal felnőttnek a családpótló gondoskodás befejeződését követően.

(1) A Nemzetközi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központ kijelölt hatóság a nemzetközi egyezményekből⁵⁷⁾ és az Európai Unió jogilag kötelező rendelkezéseiből⁵⁸⁾ eredő feladatok végrehajtására, vagyis

1. teljesíti átvevő szerv és átutaló szerv feladatait a tartás behajtása területén a nemzetközi egyezmények⁵⁹⁾ értelmében,

2. teljesíti a központi hatóság feladatait a nemzetközi egyezmények⁶⁰⁾ és az Európai Unió jogi aktusai⁵⁸⁾ értelmében,

3. bizonylatokat ad ki a nemzetközi egyezmények⁶¹⁾ szerint,

4. további feladatokat teljesít a gyermekvédelem területén nemzetközi vonatkozásban különleges jogszabályok szerint,⁶²⁾

5. együttműködik a szerződéses államok külföldi átvevő és átutaló hatóságaival, a külföldi szerződéses államok központi szerveivel, a külképviseleti hivatalokkal, a központi államigazgatási szervekkel, bankokkal, külföldi bankok kihelyezett részlegeivel, a helyi államigazgatási hatóságokkal, a területi önkormányzati szervekkel és akkreditált jogalanyokkal.

(2) A Nemzetközi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központ

a) dönt

1. a nemzetközi örökbefogadás iránt érdeklődő természetes személy jegyzékbe vételéről, a Szlovák Köztársaságban szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező gyermek örökbe fogadását kérvényezők jegyzékébe való felvételről,

2. a kérvényező első pont szerinti jegyzékből való törléséről,

b) vezeti a Szlovák Köztársaságban szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező gyermek örökbe fogadását kérvényezők jegyzékét.

(1) A község önkormányzati jogköreinek gyakorlása során

a) végrehajt

1. intézkedéseket, melyek célja a gyermekek és 10. § szerinti nagykorú felnőtt személyek lelki, testi és szociális fejlődészavarai kialakulásának megelőzése,

2. intézkedéseket a 11. § 1. bek. szerint,

b) együttműködik a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósággal és a 11. § 3. bek. b) pontjának ötödik alpontja szerint szakmódszert végrehajtó intézettel,

c) együttműködik

1. a gyermekvédelmi és gyámhatóság vagy bíróság által kirótt nevelési intézkedések végrehajtásában,

2. a segítségnyújtásban azon gyermekek esetében, akiknek a gyermekvédelmi és gyámhatóság jóléti gondnokságot nyújt, és részt vesz a gyermekkel végzett szociális munka kidolgozásában és megvalósításában,

3. a gyermek családi viszonyainak rendezése és megújítása folyamatában,

d) biztosítja

1. a gyermek szülőjének vagy a róla személyesen gondoskodó személynek a juttatást az intézménybe való útiköltségre a 64. § 1. bek. a) pontja értelmében,

2. tájékoztatást a természetes személynek, aki nevelőszülő vagy örökbefogadó akar lenni a kérvényezők nyilvántartásába való bejegyzési kérvény benyújtásának szükségességéről és a családpótló nevelésre való felkészítést végző jogalanyokról,

3. a statisztikai adatokat a gyermekvédelem és gyámügyek területéről az állami gyermekvédelmi és gyámhatóságoknak a statisztikai adatok és adminisztratív források^49a) feldolgozása céljából,

4. a pénzügyi támogatást a 69. § szerint,

e) segítséget nyújt

1. a gyermeknek sürgős esetben, különösen, ha élete, egészsége vagy kedvező lelki, testi és szociális fejlődése forog veszélyben,

2. a gyermeknek vagy nagykorú természetes személynek, akit családtagja vagy más természetes személy magatartása veszélyeztet,

3. a gyermek és szülei kölcsönös kapcsolatainak fenntartásában és rendezésében és a gyermek családi viszonyainak rendezésében, ha a gyermeket intézeti gondozásba, halaszthatatlan intézkedés vagy nevelési intézkedés alá vonták,

4. a fiatal felnőttnek a helyettesítő személyes gondoskodás, a nevelőszülői gondoskodás vagy intézeti gondoskodás befejeződése után lakhatás és munkahely biztosításában,

f) együttműködik

1. az állami gyermekvédelmi és gyámhatósággal a gyermek és családja családi körülményeinek, lakáskörülményeinek és szociális helyzetének felmérésében gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések megtétele céljából,

2. az intézettel a fiatal felnőtt önállósodásának biztosításában,

g) feltételeket teremt a közösségi munkához,

h) központot alapíthat, ellenőrzi és módszertanilag irányítja az általa alapított központot; a központ megalapításáról értesíti a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságot,

i) olyan természetes személyeket kutat fel, akikre gyermek gondozása bízható,

j) véleményt mond azon természetes személy életmódjáról, aki nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá akar válni, valamint a családjáról a 35. § 4. bek. d) pontja szerint,

k) nyilvántartást vezet a gyerekekről, családokról és nagykorú személyekről, akik részére gyermekvédelmi és gyámügyi tevékenységet végez,

l) ellenőrzi a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság végrehajtott intézkedéseinek színvonalát azon jogalanyoknál, melyeknek pénzügyi támogatást folyósít,

m) további, jelen törvény és különleges jogszabályok⁵⁰⁾ szerinti feladatokat teljesít.

(2) A község az 1. bekezdés c) pontjának első és második alpontja, a d) pontja, az e) pontjának első és negyedik alpontja, az f) pontja, a g) pontja, a j)–m) pontja kivételével az önkormányzati hatásköröket az 1. bek. h) pontja szerinti központ, akkreditált jogalany vagy jogi személy és természetes személy által is gyakorolhatja, ha a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedés végzését nem kötik az ezen törvény szerinti akkreditációhoz.

A nagyobb területi egység önkormányzati hatásköreinek gyakorlása során

a) biztosítja területén a gyermekjogok és a törvénnyel védett gyermeki érdekek védelmét célzó szociális programok kidolgozását és teljesítését a szociálpatológiai jelenségek megelőzése és növekedésének korlátozása érdekében,

b) területe vonatkozásában a c) pont szerinti feltételek megteremtése érdekében elemzéseket dolgoz ki a gyermekekre és családokra ható kedvezőtlen befolyásokról, a szociálpatológiai fejlődési irányvonalakról,

c) megteremti a feltételeket

1. a 10. és 11. §-ban taglalt intézkedések megszervezéséhez,

2. a kedvező lelki fejlődés, testi fejlődés és szociális fejlődés biztosításához, a szülői jogok és kötelességek gyakorlásához, valamint a jelen törvény és különleges jogszabály⁴⁾ szerinti nevelési intézkedések végrehajtásához,

3. területén élő lakosság igényei szerint a gyermeknek, nagykorú természetes személyeknek és családoknak nyújtandó segítséghez, ha azok válsághelyzetbe kerülnek,

4. a területén élő lakosok felkészítéséhez, ha nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá szeretnének válni, családpótló családi gondoskodást szeretnének nyújtani és ha hivatásos családpótló gondoskodást szeretnének végezni,

5. a 33. § 12. bek. szerinti gyermekjogi és gyámügyi intézkedések végrehajtásához,

6. szociális programok szervezéséhez a területén élő drogfüggő és más függőségekben szenvedő lakosok, a szabadságvesztés-büntetésből szabadult lakosok, reszocializációs programból elbocsátott lakosok részére,

7. a 4. § 4. és 5. bekezdése szerinti környezetben végrehajtandó intézkedésekhez a területén élő lakosok igényei szerint,

d) vezeti területén a jelen törvény szerint alapított intézetek nyilvántartását,

e) központot alapíthat, ellenőrzi és módszertanilag irányítja az általa alapított központot; a központ megalapításáról értesíti a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságot,

f) folyósítja

1. a községeknek, akkreditált jogalanynak, mely nem központ, a jogi személyeknek és természetes személyeknek a 71. § 1. bek. e) pontja értelmében a jelen törvény szerinti intézkedések végrehajtásához a pénzügyi támogatásokat,

2. a statisztikai adatokat a gyermekvédelem végrehajtásával kapcsolatosan az állami gyermekvédelmi és gyámügyi szerveknek a statisztikai adatok és adminisztrációs források^49a) feldolgozása céljából, valamint adatokat továbbít az intézetek nyilvántartásaiból,

g) együttműködik a községekkel, a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságokkal, az akkreditált jogalanyokkal és más jogi és természetes személyekkel, melyek a gyermekvédelem és gyámügyek területén működnek a jelen törvény értelmében a szociálpatológiai jelenségek megelőzése és növekedésének korlátozása terén,

h) ellenőrzi a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság végrehajtott intézkedéseinek színvonalát azon jogalanyoknál, melyeknek pénzügyi támogatást folyósít,

i) egyéb feladatokat lát el a jelen törvény és különleges jogszabályok⁵⁰⁾ értelmében.

(1) Jelen törvény szerinti intézkedéseket végrehajthat vagy végrehajtásukban különböző módszerek, technikák és eljárások végzésével részt vehet megítélt akkreditáció alapján természetes személy vagy jogi személy is, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik. A 10. § szerinti intézkedések végrehajtásához akkreditációra nincs szükség. A 73. § 2. bek. b) pontjának tizedik alpontja és c) pontjának második alpontja szerinti intézkedések végrehajtására akkreditáció csak akkor ítélhető oda, ha ezeket az intézkedéseket a jelen törvény szerinti más intézkedésekkel együtt nyújtják.

(2) Nem adható ki akkreditáció

a) a 44.a § 2. bek., 72. §, 73. § 1. bek., 2. bek. a) pontja, b) pontjának első-hatodik alpontja és kilencedik alpontja, c) pontjának első alpontja, d) pontja, e) pontjának első, harmadik, negyedik, hatodik–nyolcadik alpontja, tizedik – huszadik alpontja, g) –i) pontja, 3. bek. a) – c) pontja, e) pontja és f) pontja, h) – o) pontja és 74. §-a végzésére

b) békéltetésre, szupervíziós programra és jogi tanácsadásra.

(3) Akkreditált jogalany a jelen törvény szerinti tevékenységeket nem végezheti nyereségszerzés céljából.

Az akkreditált jogalany a nemzetközi örökbefogadás közvetítése során ellátja

a) a fogadó állam feladatát, melyek főként a következők:

1. szociális jelentés a nemzetközi örökbefogadás kérvényezőjéről és annak beterjesztése a Nemzetközi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központhoz,

2. tanácsadást nyújt a nemzetközi örökbefogadás kérvényezőjének a nemzetközi örökbefogadás megvalósulása előtt és a nemzetközi örökbefogadás megvalósulása után,

3. segítséget nyújt a nemzetközi örökbefogadás kérvényezőjének a nemzetközi örökbefogadás megkönnyítése céljából,

4. folyó jelentés kidolgozása a nemzetközi örökbefogadási folyamatról, az örökbefogadás előtti gondoskodás lefolyásáról, ha az a Szlovák Köztársaság területén történik, valamint a nemzetközi örökbefogadás befejezésére hozott intézkedésekről, s ezeket a kibocsátó állam központi hatósága vagy a Nemzetközi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központ elé terjeszti, amennyiben a kibocsátó állam ezt megköveteli,

5. rendszeres jelentéseket készít a gyermekről a Szlovák Köztársaság területére történt áthelyezését követően a kibocsátó állam központi hatósága részére,

6. válaszol a kibocsátó állam központi hatóságának megalapozott kérvényére vagy a kibocsátó állam rendesen akkreditált jogalanyainak kérdéseire, melyek a konkrét nemzetközi örökbefogadással kapcsolatosak külön jogszabályi előírások³⁷⁾ értelmében,

b) a kibocsátó állam feladatait, melyek leginkább a következők:

1. a gyermek nemzetközi örökbefogadás közvetítésére szolgáló aktájának elkészítése és annak benyújtása a Nemzetközi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központnak,

2. bizonyítás előterjesztése arról, hogy a belegyezéseket a nemzetközi egyezményekkel⁶⁴⁾ összhangban szerezték meg,

3. elbírálni a gyermek iratanyaga és a kérvényezők iratanyaga alapján, hogy a gyermek államközi örökbefogadása szolgálja legjobban a gyermek érdekeit, melyről jelentést dolgoznak ki,

4. intézkedések meghozatala a nemzetközi örökbefogadás kérvényezői és a gyermek szülei személyes találkozásának megakadályozása érdekében mindaddig, míg nem teljesülnek a nemzetközi egyezményekbe⁶⁵⁾ foglalt követelmények,

5. nemzetközi egyezmény⁶⁶⁾ szerinti beleegyezés megszerzése az örökbefogadás kérelmezőitől,

6. intézkedések meghozatala a gyermek fogadó államba való belépésének biztosítására és a gyermek fogadó államban való tartózkodásának biztosítására,

7. javaslat előterjesztése a beleegyezés megadására a Nemzetközi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központnak, hogy a nemzetközi örökbefogadás megvalósulhat.

(1) Az akkreditáció megítélését kérvényezőnek (a továbbiakban csak „az akkreditáció kérvényezője”), amennyiben természetes személy, az alábbi feltételek teljesülését kell igazolnia:

a) teljeskörű jogi cselekvőképesség,

b) feddhetetlenség és szakmai alkalmasság,

c) a természetes személyek szakmai alkalmasságát, ha munkajogviszonyban vannak vagy lesznek, vagy más szerződéses jogviszonyú más természetes személyek alkalmasságát, ha hivatásukat az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban végzik vagy fogják végezni,

d) a c) pont szerinti természetes személyek feddhetetlenségét,

e) az állandó lakhelyet vagy átmeneti lakhelyet a Szlovák Köztársaság területén,²⁾ ha külföldiről van szó,

f) írásban dokumentált munkamódszereket, ha a kérvényező nem a jelen törvény szerinti intézkedések intézeti végrehajtását kéri, vagy nem központ programjának, speciális programjának vagy reszocializációs programjának akkreditálását kéri,

g) a fogadó állam illetékes hatóságainak előzetes hozzájárulását az együttműködéshez nemzetközi örökbefogadás közvetítésében, ha a kérvényező 78. § szerinti intézkedések végzésére kér akkreditációt,

h) a dologi-műszaki felszerelés meglétét az intézkedések végrehajtásához, melyekre akkreditációt kérvényezett és a finanszírozás módját vagy feltételezett módját,

i) a helyiségek tulajdonjogát vagy használati jogát, melyekben az intézkedéseket, melyekre akkreditációt kérvényezett, majd végrehajtják, kivéve a 4. § 1. bek. a)–c) pontja szerinti intézkedéseket,

j) igazolást a helyiségek – melyekben az intézkedéseket, melyekre akkreditációt kérvényezett – megfelelő higiénés feltételeiről,

k) írásban kidolgozott szupervíziós program és a szupervíziós program keretében végzett, akkreditációs kérvény tárgyát képező intézkedések biztosítási módja; a 93. § 9. bek. szerinti szupervíziós programra ugyanez vonatkozik,

l) az akkreditáció 85. § szerinti megvonására nem került sor ötéves időszakon át az akkreditációs kérelem benyújtását megelőzően; e feltétel igazolására elegendő a feltétel minisztérium általi hitelesítése.

(2) Az akkreditáció kérvényezője, ha jogi személy, az 1. bekezdés c), d), f) és l) pontjába foglalt feltételek mellett köteles igazolni a következő feltételek teljesülését is:

a) székhelye vagy leányvállalatának székhelye a Szlovák Köztársaság területén található,

b) munkajogviszonyban alkalmaz felelős képviselőt, aki megfelel a feddhetetlenségi és szakmai alkalmassági követelményeknek,

c) feddhetetlen.

(3) A felelős képviselő természetes személy, aki felel a megszerzett akkreditációban szereplő intézkedések, módszerek, technikák és eljárások szakszerű végrehajtásáért. A természetes személy mint felelős képviselő csak egyetlen akkreditált jogalannyal vagy egyetlen akkreditációt kérvényező jogalannyal állhat munkajogviszonyban. A felelős képviselő munkaviszonyban történő alkalmazását írásos munkaszerződéssel igazolják, mely tartalmazza a felelős képviselői tisztség ellátásának kötelezettségét és a felelős képviselő jogainak és kötelezettségeinek leírását.

(4) Nem feddhetetlen az 1. bekezdés b) és d) pontja, valamint a 2. bekezdés b) és c) pontja szerinti követelmények szempontjából az a személy, akit jogerősen elítéltek szándékos bűncselekményért vagy család és ifjúság elleni hanyagságból elkövetett bűncselekményért a Büntető Törvénykönyv 204–211. §-a értelmében, s még akkor sem, ha az említett bűncselekményért történt elítélését eltörölték, vagy ha már külön jogszabály^38a) alapján úgy tekintenek rá, mint aki ilyen cselekményért elítélve nem volt. A feddhetetlenséget a bűnügyi nyilvántartás másolatával igazolják. A feddhetetlenség feltételének teljesülését a minisztérium vizsgálja.^36d) A feddhetetlenség bizonyításának céljából az igazgató rendelkezésre bocsájtja az erkölcsi bizonyítvány kérelmezéséhez szükséges adatokat.^36d) Az előző mondat szerinti adatokat gyermekvédelmi és gyámhatóság az erkölcsi bizonyítvány kiadásának céljából haladéktalanul megküldi a Szlovák Köztársaság Főügyészségének, elektronikus kommunikáció útján elektronikus formában.

(5) A szakmai alkalmasság az 1. bek. b) és c), valamint 2. bekezdés b) pontja értelmében, ha ez a törvény másként nem rendelkezik,

a) a mesterszintű felsőfokú tanulmányok elvégzése a gyermekvédelem és gyámügy területén végzett tevékenységnek megfelelő szakirányon, elsősorban társadalom- és neveléstudományi, pedagógiai, jogtudományi, orvosi és nem orvosi egészségügyi szakirányon, legalább ötéves, teljes heti munkaidőben végzett gyakorlat az érintett intézkedés, módszer, technika és eljárás területén, ha az 1. bek. b) pontja és a 2. bek. b) pontja szerinti szakmai alkalmasságról van szó,

b) a felsőfokú tanulmányok elvégzése a gyermekvédelem és gyámügy területén végzett tevékenységnek megfelelő szakirányon, elsősorban társadalom- és neveléstudományi, pedagógiai, jogtudományi, orvosi és nem orvosi egészségügyi szakirányon, vagy az érintett középfokú tanulmányok elvégzése a gyermekvédelem és gyámügy területén végzett tevékenységnek megfelelő szakirányon, és legalább hároméves, teljes heti munkaidőben végzett gyakorlat az érintett intézkedés, módszer, technika és eljárás területén, ha az 1. bek. c) pontja szerinti szakmai alkalmasságról van szó.

c) ezen törvény és a végrehajtásához kiadott általános érvényű jogi előírások ismerete,

d) a nemzetközi magánjog különleges előírásainak ismerete a nemzetközi örökbefogadás területén, ha 78. § e) pontja szerinti intézkedések végzéséről van szó,

e) a gyermekvédelem, a kedvezőtlen társadalmi jelenségek keletkezési okainak és elmélyülése megelőzési elveinek ismerete annak függvényében, mire igénylik az akkreditációt,

f) az általános érvényű jogi előírások⁶⁷⁾ ismerete az akkreditáció tárgyát képező tevékenységek vonatkozásában.

(1) Az akkreditációs eljárás az írásos kérvény minisztériumnak történt kézbesítése napján kezdődik.

(2) Az akkreditáció kérvényezőjének kérvénye, ha az természetes személy, tartalmazza az utónevét, családi nevét, állandó lakhelyének címét, az akkreditáció kérvényezőjének, a felelős személynek és minden olyan természetes személynek a személyi számát, akit az akkreditáció kérvényezője alkalmaz és akik a tevékenységeket, módszereket, technikákat és eljárásokat végezni fogják, és további adatokat, amelyek az összes feltüntetett természetes személy büntetés-nyilvántartási másolatának kérelmezéséhez szükségesek, valamint más meghatározott, az akkreditációs folyamathoz szükséges kellékeket. Az első mondat szerinti adatokat a minisztérium az erkölcsi bizonyítvány kiadásának céljából haladéktalanul megküldi a Szlovák Köztársaság Főügyészségének, elektronikus kommunikáció útján elektronikus formában.

(3) Az akkreditáció kérvényezőjének kérvénye, ha az jogi személy, tartalmazza az üzleti nevét vagy elnevezését, székhelyét, azonosító számát, a jogi személy jogi formáját, a természetes személy vagy természetes személyek, akik a vezető szervet képezik, és a felelős személy személyi számát, valamint azon természetes személyek személyi számát is, akiket az akkreditáció kérvényezője alkalmaz és akik a tevékenységeket, módszereket, technikákat és eljárásokat végezni fogják, és további adatokat, melyek a felelős képviselő és az összes, az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatba kerülő természetes személy erkölcsi bizonyítványa  másolatának^36d) kérelmezéséhez szükségesek, valamint más meghatározott, az akkreditációs folyamathoz szükséges kellékeket. Az első mondat szerinti adatokat a minisztérium az erkölcsi bizonyítvány kiadásának céljából haladéktalanul megküldi a Szlovák Köztársaság Főügyészségének, elektronikus kommunikáció útján elektronikus formában.

(1) Az akkreditáció megadásáról, érvényességének meghosszabbításáról, tartalmának módosításáról és az akkreditáció megszüntetéséről a minisztérium dönt az akkreditációs bizottság véleményének meghallgatását követően.

(2) Az akkreditációs bizottságot a miniszter hozza létre mint az akkreditációs kérvények elbírálásának, az akkreditáció érvényessége meghosszabbításának és az akkreditáció megszüntetésének tanácsadó testületét.

(3) Az akkreditációs bizottság elnökből, alelnökökből és további tagokból áll (a továbbiakban csak „bizottsági tag”), akiket a miniszter nevez ki és hív vissza az állami hatóságok, községek, nagyobb területi egységek képviselőből, elméleti és gyakorlati szakemberekből. Az egyetemek és főiskolák legalább három fővel képviseltetik magukat.

(4) Az akkreditációs bizottság tagjainak tevékenysége közérdekű tevékenység.⁶⁸⁾ Az akkreditációs bizottság tagjának munkáltatója munkabér-térítéses munkaszüneti napot ad, melyet a munkáltatónak a minisztérium megtérít. Az útiköltséget a minisztérium téríti meg külön jogszabály⁶⁹⁾ értelmében; a közlekedés módját az akkreditációs bizottság elnöke határozza meg.

(1) Az akkreditációs bizottság az akkreditációs kérvényről az alábbiak szerint mond véleményt:

a) az akkreditációs kérvényben szereplő tények megállapítása és hitelesítése szerint,

b) a 79. § 5. bek.-ben előírt szakmai alkalmasság hitelesítése szerint, mégpedig

1. a benyújtott iratok elbírálásával a 79. § 5. bek. a) és b) pontja értelmében,

2. a 79. § 5. bek. c)–f) pontja szerinti ismeretek meglétének szóbeli megállapításával.

(2) A 79. § 5. bek. c)–f) pontja szerinti ismereteket a természetes személy kérvényező, vagy a jogi személy kérvényezőt képviselő felelős személy esetében vizsgálják beszélgetés formájában.

(3) Az akkreditációs bizottság, ha azt az akkreditációs kérvényben jelzett intézkedés, módszer, eljárás vagy technika jellege megköveteli, felkéri a jogi személyt vagy természetes személyt az iratok kiegészítésére további szakismeretek meglétéről, melyek a tevékenység végzéséhez szükségesek.

(4) Az akkreditációs bizottság javasolhatja a szakmai gyakorlat teljesültségének elismerését, amennyiben nem felelős képviselőről van szó és ha azt a tevékenység jellege lehetővé teszi.

(5) Az akkreditációs bizottság 79. § 5. bek. c)–f) pontja szerinti ismereteket 79. § 1. bek. b) pontja szerinti természetes személyek esetében is vizsgálhatja.

(6) Az akkreditáció kérvényezőjének tudásvizsgálatáról az akkreditációs bizottság jegyzőkönyvet készít.

(1) Az akkreditáció megítéléséről szóló határozat tartalmazza

a) a természetes személy utó- és családi nevét, vagy a jogi személy üzleti megnevezését vagy elnevezését,

b) az akkreditált jogalany felelős képviselőjének utó- és családi nevét,

c) az intézkedéseket, módszereket, technikákat és eljárásokat, melyekre az akkreditációt kiállították, végrehajtásuknak formáját és helyét,

d) az ügyfelek célcsoportját,

e) az intézet összférőhely-számát és a bírósági határozatok bentlakásos formában történő végrehajtásához meghatározott férőhelyszámot,

f) az akkreditáció érvényességének időtartamát.

(2) Az akkreditáció maximális érvényességi ideje öt év, ha ez a törvény másként nem rendelkezik. Az akkreditált jogalany legkésőbb az érvényességi határidő előtti 90. napon benyújtott kérvénye alapján az akkreditáció érvényessége további öt évvel meghosszabbítható.

(3) A 78. § szerinti feladatok végzésére feljogosító akkreditáció érvényessége legfeljebb három év. Az akkreditált jogalany legkésőbb az érvényességi határidő előtti 90. napon benyújtott kérvénye alapján az akkreditáció érvényessége további három évvel meghosszabbítható.

(4) A 2. és 3. bekezdés szerint benyújtott kérvényekre is vonatkoznak a 80. § 2. és 3. bekezdésének rendelkezései. A kérvénynek része a döntő tényekben bekövetkezett változások elírása, főként a 79. § szerinti feltételek változásai, melyek meghosszabbítási kérvényben szereplő akkreditáció hatálya idején álltak be. Az akkreditáció meghosszabbításának kérvényezője csak a minisztérium írásbeli felszólítását követően köteles bizonyítani a 79. § szerinti feltételek vagy a 79. § szerinti feltételek valamelyikének teljesítését. Ha az akkreditációs bizottságnak az akkreditáció meghosszabbítását kérő kérvény, a benne feltüntetett tények és megállapítások hitelességének megállapítása után nem támad kétsége az akkreditáció meghosszabbítása feltételeinek teljesüléséről, nem kell végrehajtania a szakmai alkalmasság felülvizsgálatát a 82. § 1. bek. b) pontja szerint.

(5) Az akkreditált jogalany köteles

a) biztosítani a személyi adatok külön jogszabály szerinti³⁸⁾ védelmét,

b) a számára akkreditált intézkedéseket a jelen törvény szerint végrehajtani

c) együttműködni az akkreditációs bizottsággal, főleg a jelen törvény szerinti intézkedések végzésének körülményeivel kapcsolatos magyarázatok nyújtása során és biztosítani a felelős képviselő vagy más személy jelenlétét az akkreditációs bizottság tanácskozásán, amennyiben az ezt kéri,

d) az akkreditációs bizottság kérésére benyújtani azon munkahelyek jegyzékét, melyek esetében a központ alkalmazottja személyes kapcsolatba kerül 58. § 1. bek. szerinti gyermekkel,

e) az akkreditációs bizottság kérésére bizonyítani a gyermekekkel személyes kapcsolatba kerülő alkalmazott pszichológiai alkalmassági feltételeknek való megfelelését,

f) megteremteni a feltételeket a 93.b § 1. bek. szerinti jogosultságok végzéséhez,

g) február 15-éig az akkreditációs bizottság elé terjeszteni az előző naptári év szupervíziós programjának értékelését,

h) írásban tájékoztatni a minisztériumot minden döntő fontosságú változásról, főleg a 79. § szerinti feltételek változásáról, a változás beálltát követő nyolc napon belül,

i) felelősségbiztosítási szerződést kötni más személyeknek okozott károk vonatkozásában a kiadott akkreditációval összhangban a jelen törvény értelmében végrehajtott intézkedések során.

(6) Az akkreditációs bizottság az 5. bek. h) pontja szerinti írásbeli tájékoztatás alapján elbírálja, hogy az akkreditált jogalany továbbra is megfelel-e a kiadott akkreditációban szereplő feltételeknek. Ha az akkreditációs bizottság az előző mondat szerinti felülbírálat során megállapítja, hogy az akkreditált jogalany nem teljesíti az akkreditáció megadásának jelen törvény szerinti feltételeit, a minisztérium felszólítja az akkreditált jogalanyt, hogy a megadott határidőn belül küszöbölje ki a feltárt hiányosságokat.

(7) A minisztérium nyilvántartást vezet az akkreditált jogalanyokról és rendszeresen, legalább havonta egyszer frissíti ezt a jegyzéket. Az akkreditált jogalanyok jegyzéke nyilvánosan elérhető és az 1. bekezdés szerinti adatokat tartalmazza.

Az akkreditáció megszűnik

a) az akkreditáció érvényessége lejáratának napjával,

b) az akkreditáció érvényessége lejáratának napjával, ha az akkreditált jogalany kevesebb mint 90 nappal az érvényességi határidő lejárta előtt kérte az akkreditáció meghosszabbítását,

c) az akkreditált jogalany akkreditáció megszüntetését kérő írásos kérvényének kézbesítése napjával, vagy

d) az akkreditációt birtokló természetes személy halálával vagy jogi személy megszűnésével.

(1) A minisztérium megszünteti az akkreditációt, ha

a) az akkreditált jogalany, annak törvényes képviselői, a felelős személy vagy más alkalmazottjai, vagy tevékenységi módja, végrehajtott intézkedései, módszerei, technikái és eljárásai, melyekre az akkreditációt megkapta, veszélyeztetik a gyermek életét és egészségét, kedvező lelki, testi és szociális fejlődését, vagy a gyermek élete, egészsége, kedvező lelki, testi és szociális fejlődése veszélybe kerülhet,

b) az akkreditált jogalany akkreditált tevékenysége megkezdése előtt nem kötött felelősségbiztosítási szerződést az akkreditált tevékenység intézkedései, módszerei, technikái és eljárásai végzésével más személyeknek okozott károkkal kapcsolatosan és a biztosítás nem áll fenn a kiadott akkreditáció teljes érvényességi időszakában,

c) az akkreditált jogalany olyan, jelen törvény szerinti intézkedést végez, melyre nem szerzett akkreditációt,

d) az akkreditált jogalany nem a 83. § 5. bek. a) pontja szerint jár el.

(2) A minisztérium megkezdheti az akkreditáció megszüntetési eljárását, ha

a) megalapozott kétségek merülnek fel arra vonatkozóan, hogy az akkreditált jogalany nem teljesíti a 79. § szerinti feltételek valamelyikét,

b) komoly, az ezen törvény szerinti intézkedések végrehajtásával kapcsolatos tényeket jelentettek neki, főleg a jelen törvény megsértéséről tanúskodó tényeket és a 7. § 3. bek.-vel és a 73. § 2. bek. c) pontjával kapcsolatos megállapításokat,

c) a 91. és 92. § szerinti ellenőrző tevékenység során komoly hiányosságokra derült fény, vagy ismétlődtek a hiányosságok, vagy nem teljesítették a kötelességeket,

d) az akkreditált jogalany nem teljesíti a 83. § 5. bek. c) – e), g) és h) pontja szerinti kötelességeit.

(3) Az akkreditációt megszüntető 1. bekezdés a) és d) pontja szerinti határozat elleni fellebbezésnek halasztó hatálya nincs.

Az akkreditált jogalany köteles megtenni a szükséges lépéseket ügyfelei biztonsága érdekében, ha az akkreditációja megszűnik vagy megszüntetésre kerül és az ügyfeleknek más módon nem nyújtottak segítséget és védelmet.

(1) A jelen törvény intézkedéseit a 71. § 1. bek. a) pontja szerinti államigazgatósági hatóságok hajtják végre térítésmentesen, amennyiben ez a törvény másként nem rendelkezik.

(2) A jelen törvény szerinti intézkedések finanszírozását az állami költségvetés, a község költségvetése, a nagyobb területi egység költségvetése, az akkreditált jogalany költségvetése és a 71. § 1. bek. e) pontja szerinti jogalany költségvetése biztosítja; a 71. § 1. bek. d) és e) pontja szerinti jogalanyok esetében a gondoskodásért nyújtott térítési díjból és a befizetett szerződéses térítési díjból is.

(3) A község és a nagyobb területi egység a jelen törvény szerinti intézkedéseket finanszírozhatja más községekkel, jogi és természetes személyekkel⁴⁶⁾ társított eszközökből is.

(4) A költségvetési szervezetek és a támogatott szervezetek társíthatják eszközeiket a jelen törvény szerinti intézkedések finanszírozására külön jogszabály⁷⁰⁾ rendelkezése értelmében.

(5) A minisztérium a jelen törvény szerinti intézkedések támogatására dotációt nyújthat a községeknek, nagyobb területi egységeknek, akkreditált jogalanyoknak, jogi és a 71. § 1. bek. e) pontjában taglalt természetes személyeknek.

(1) A nagyobb területi egység pénzügyi támogatást nyújthat akkreditált jogalanynak, ami nem központ, jogi és a 71. § 1. bek. e) pontjában taglalt természetes személyeknek a jelen törvény szerinti intézkedések végrehajtásához, ha az összhangban áll a nagyobb területi egység lakosságának szükségleteivel.

(2) A nagyobb területi egység pénzügyi támogatást csak akkor nyújthat a községnek olyan intézményre, amelyet a község alapított, ha az intézmény nem kapott pénzügyi támogatást.

(3) A község pénzügyi támogatást nyújthat akkreditált jogalanynak, mely nem központ, jogi és a 71. § 1. bek. e) pontjában taglalt természetes személyeknek a jelen törvény szerinti intézkedések végrehajtásához.

(4) Az 1–3. bekezdés szerinti jogalanyoknak nyújtott pénzügyi támogatás feltételeit a nagyobb területi egység és a község általános érvényű rendeletben határozza meg úgy, hogy a pénzügyi támogatás következő költségvetési évre vonatkozó feltételeit legkésőbb április 30-áig közzétételre kerüljenek.

(5) A megye és a község ellenőrzi a nyújtott pénzügyi támogatással való gazdálkodást és a pénzügyi támogatás nyújtásának eredő további szerződéses feltételek betartását.

(1) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a következő naptári évre vonatkozóan legkésőbb május 31-éig

a) meghatározza a kiemelt feladatokat és szervezési biztosításukat a központokban, bentlakásos formában nyújtott intézkedések végzése terén, beleértve a létszámot és kijelölve a helyeket

1. a 49. § 1. bek., 56. § 1. bek. c) pontja és 57. § 1. bek. b) pontjának második és harmadik alpontja szerinti bentlakásos intézkedést elrendelő bírósági ítéletek végrehajtásához,

2. a 47. §, az 56. § 1. bek. a) és b) pontja és az 57. § 1. bek. a) pontja és b) pontjának első alpontja szerinti bentlakásos intézkedések végrehajtásához (a továbbiakban csak „szerződéses alapon végzett bentlakásos intézkedés”),

b) meghatározza a fő feladatokat és szervezési biztosításuk módját a központok ambuláns formában vagy terepen nyújtott intézkedéseinek végrehajtásához a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságok számára,

c) meghatározza a fő feladatokat és szervezési biztosításuk módját a 73. § 4. és 5. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság, valamint a kijelölt gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság által; ezen kiemelt feladatok keretében meghatározhatók intézkedések, módszerek, technikák és eljárások, melyek végrehajtását a 73. § 1. bek. f) pontja szerint biztosítja a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságok részére.

(2) A teljes férőhelyszámot a központokban bentlakásos formában nyújtott intézkedések végrehajtásához az 1. bekezdés a) pontja szerint meghatározott módon állapítják meg.

(3) Az 1. bekezdés szerinti fő feladatok meghatározásához a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság

a) folyamatosan figyeli a bírósági határozattal elrendelt bentlakásos intézkedések és a szerződése bentlakásos intézkedések végrehajtását szolgáló férőhelyszámok állapotát a központokban és kimutatást vezet ezekről az illetékes gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság területi körzetének vonatkozásában,

b) az illetékes gyermekvédelmi és gyámügyi hatósággal együttműködve a területi körzet vonatkozásában kidolgozza a bírósági határozattal elrendelt bentlakásos intézkedések és a szerződése bentlakásos intézkedések végrehajtását szolgáló regionális szükségletek áttekintését a következő naptári évre vonatkozóan legkésőbb április hónap 30. napjáig,

c) az 1. bekezdés a) és b) pontja értelmében megalkotott fő feladatok szerint június hónap 30. napjáig kidolgozza a következő naptári évre vonatkozóan

1. a bentlakásos intézkedéseket elrendelő bírósági döntések végrehajtásának biztosítási tervét, melynek része a bentlakásos intézkedéseket elrendelő bírósági döntések végrehajtásának biztosítására szolgáló szükséges férőhelyszám szervezési bebiztosításának módja, beleértve a férőhelyszámot, a központban biztosítandó helyek és követelmények behatárolását, melyek esetében a kiadott akkreditációval összhangban intézkedéseket hajtanak végre a területileg illetékes gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságok részére,

2. a szerződéses alapon végrehajtandó bentlakásos intézkedések végrehajtásának biztosítási tervét, beleértve a férőhelyszámot, a központban biztosítandó helyek és követelmények behatárolását, melyek esetében a kiadott akkreditációval összhangban intézkedéseket hajtanak végre a területileg illetékes gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságok részére,

3. a központ által ambuláns formában vagy terepen végrehajtott intézkedések biztosításának tervét, beleértve az egyes intézkedésfajták szerint szükséges követelményeket és óraszámokat a 73. § 6. bek. értelmében, melyek esetében a kiadott akkreditációval összhangban intézkedéseket hajtanak végre a területileg illetékes gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságok részére,

d) október 31-éig kidolgozza a következő naptári évre vonatkozóan

1. a c) pont első és második alpontja szerinti tervek megvalósítási módját,

2. a központ által ambuláns formában vagy terepen végrehajtott intézkedések biztosításának módját és a területileg illetékes gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságok részére meghatározza azon központokat, melyekben a 73. § 6. bek. szerinti intézkedéseket biztosítják, beleértve az intézkedésfajtákat és a központ által ambuláns formában vagy terepen végrehajtott intézkedések biztosításához szükséges óraszámokat az odaítélt akkreditáció értelmében,

e) módosítja a fő feladatokat az 1. bek. b) pontja szerint és központ által ambuláns formában vagy terepen végrehajtott intézkedések biztosításának módját a d) pont második alpontja szerint, és közzéteszi a frissített intézkedésvégrehajtás biztosításának módját.

(4) Az 1. bekezdés szerinti fő feladatok céljai érdekében a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a 73. § 2. és 3. bek. szerint

a) folyamatosan nyomon követi és kidolgozza a 73. § 4 – 6. bek. szerinti intézkedésvégzés szükségességének áttekintését a következő naptári évi fő feladatok meghatározása céljából,

b) kidolgozza az 1. bekezdésben feltüntetett intézkedésvégzési fő feladatok javaslatát és a területi hatáskörébe tartozó biztosítási javaslatukat a következő naptári évre s ezt a 73. § 1. bek. értelmében a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság elé terjeszti legkésőbb április 30-áig; a javaslat részét képezi a 73. § 6. bek. szerinti fő feladatok végzésének feltételezett óraszáma is,

c) a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság elé terjeszti a 73. § 1. bek. értelmében az 1. bek. b) és c) pontja szerinti fő feladatok megváltoztatásának javaslatát,

d) az 1. bek. c) pontja értelmében jóváhagyott fő feladatok alapján kidolgozza és közzéteszi az intézkedések tervét a 73. § 4. és 5. bek. értelmében, melynek része az ezen intézkedések végzésének minden feltétele és szervezési biztosítása akkreditált jogalanyok és más személyek által, legkésőbb június 30-án a következő naptári évre vonatkozóan.

(5) A központ, mely a kiadott akkreditációval összhangban intézkedéseket hajt végre, szeptember 30-áig a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság elé terjeszti a következőket:

a) a célt, melynek érdekében a központ létrejött, az intézkedésvégzések formáját; ha a központ több férőhelyet jelent be, mint amennyivel az előző naptári évben rendelkezett, a bejelentéshez mellékeli az akkreditáció módosításáról szóló határozat másolatát,

b) ha bentlakásos intézkedéseket hajt végre bírósági döntés alapján

1. a bírósági döntés fajtáját a központ programja szerint,

2. a bíróság által elrendelt bentlakásos intézkedések végrehajtására fenntartott férőhelyszámot, az 55. § szerinti fiatal felnőttek tartózkodására fenntartott férőhelyszámot a következő naptári év vonatkozásában,

3. a központ szervezési módját, beleértve a szervezési szerkezet leírását és a szerződés alapján történő gyermekfelvétel lehetőségét az 51. § 3. bek. szerint,

4. a hivatásos családpótló gondoskodásra való felkészítésre feljogosító akkreditáció megítélését és annak végzését,

c) ha szerződéses alapon nyújt bentlakásos intézkedést,

1. a gyermeknek szerződés alapján nyújtott bentlakásos intézkedések végrehajtására fenntartott férőhelyszámot, beleértve a 47. § 5. bek. szerinti célokra fenntartott férőhelyszámot, ha ilyen helyekkel a központ rendelkezik; ez nem érvényes, ha a központ reszocializációs programot hajt végre,

2. a gyermekek és nagykorú természetes személyek reszocializációs programjának végrehajtására fenntartott férőhelyszámot, ha a központ reszocializációs programot hajt végre,

3. a központ szervezési módját, beleértve a szervezési szerkezet leírását,

d) ha ambuláns formában vagy terepen hajt végre intézkedéseket,

1. az intézkedések kínálatának részletes leírását a 73.§ 6. bek. szerint, beleértve az óraszámokat is az egyes intézkedésfajták szerint, a központ programjának és személyi állománya biztosítottságának megfelelően,

2. a központ elérhetőségét az intézkedések végrehajtása céljából,

e) a b) – d) pontok szerinti intézkedésvégzés lehetséges finanszírozásának szétírását, ha a finanszírozás több forrásból történik.

(6) Ha a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak nagyobb összférőhelyszámot jelentenek be a kiadott akkreditáció alapján intézkedéseket nyújtó központokban, mint amennyi a 3. bekezdés c) pontjának második és harmadik alpontja szerinti tervezett férőhelyszám, vagy nagyobb óraszámot a központok által akkreditáció alapján ambuláns formában vagy terepen nyújtott intézkedések esetében, mint amennyi a 3. bekezdés c) pontjának harmadik alpontja szerint tervezett óraszám, a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság biztosítja a szükséges férőhelyeket vagy óraszámokat a központban, melynek a kínálata megfelel a fő feladatokban és a központ intézkedésvégrehajtási tervében meghatározott követelménynek a 3. bek. c) pontja értelmében; a központokban végzett intézkedésre nem vonatkozik a külön előírás.⁴⁹⁾

(7) A község vagy a megye által alapított központ, mely úgy döntött, hogy a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság javaslata alapján intézkedést nyújt gyermeknek és nagykorú természetes személynek a 47. § 1. bek. vagy az 59. § 3. bek. értelmében, szeptember 30-áig bejelenti ezt a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak az 5. bek. c) pontja vagy d) pontja szerint. A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság október 31-éig nyilvánosságra hozza a község vagy megye által alapított előző mondat szerinti központok listáját, beleértve az e központokban nyújtott intézkedések fajtáit.

(1) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a 89. § 1. bek. a) pontjának első alpontja szerinti fő feladatokkal összhangban pénzügyi támogatás folyósításával biztosítja a területi hatáskörben illetékes gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak a szükséges férőhelyszámot a bentlakásos intézkedést elrendelő bírósági határozatok végrehajtásához olyan központban, mely akkreditáció alapján nyújt intézkedéseket. A pénzügyi támogatásnyújtás céljára a férőhelyszámba beleszámítandók azok a férőhelyek is, amelyek fiatal felnőttel és gyermekkel lesznek betöltve az 51. § 1. bek. b) pontjának harmadik alpontja értelmében, és a férőhelyek, melyeket a központ az 51. § 3. bek. szerint hasznosíthat.

(2) Az 1. bekezdés szerinti pénzügyi támogatást a 89. § 3. bek. c) pontjának első alpontja szerinti tervben meghatározott összes férőhelyre folyósítják az igazolt tényleges kiadások összegében, legfeljebb azonban a 89. § 3. bek. c) pontjának első alpontja szerinti tervben meghatározott összes férőhelyszám és a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság összes központjában az előző naptári évben kimutatott átlagos folyó költségek szorzatának összegében. A pénzügyi támogatás tőkekiadásokra is felhasználható, legfeljebb azonban a költségvetési évben nyújtott összeg 10 %-ának mértékében.

(3) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság és az 1. bek. szerinti központ szerződést köt az 1. bekezdés szerinti pénzügyi támogatás folyósításáról, melynek részét képezi az egyezményes férőhelyszám; e célból keretszerződés is köthető, leghosszabban három költségvetési évre.

(4) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság az 1. bek. szerinti központ elé terjeszti az 1. bek. szerinti pénzügyi támogatás folyósításának javaslattervezetét a folyó költségvetési év január hónapjának 31. napjáig.

(1) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a 89. § 1. bek. a) pontjának második alpontjával összhangban pénzügyi támogatással biztosítja a szükséges férőhelyszámot szerződéses bentlakásos intézkedések nyújtásához a központban, mely megítélt akkreditáció alapján nyújt intézkedéseket. Pénzügyi támogatás nem folyósítható az 57. § 6. bek. szerinti férőhelyekre.

(2) Az 1. bekezdés szerinti pénzügyi támogatást a 89. § 3. bek. c) pontjának második alpontja szerinti tervben meghatározott összes férőhelyre folyósítják az igazolt tényleges kiadások összegében, leszámítva belőle a megszabott térítési díjat, legfeljebb azonban a 89. § 3. bek. c) pontjának második alpontja szerinti tervben meghatározott összes férőhelyszám és a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság összes központjában az előző naptári évben kimutatott átlagos folyó költségek szorzatának összegében. A pénzügyi támogatás tőkekiadásokra is felhasználható, legfeljebb azonban a költségvetési évben nyújtott összeg 10 %-ának mértékében.

(3) Ha a gyermeknek elrendelt bentlakásos intézkedés megköveteli a szülő vagy más természetes személy központban való tartózkodását a 47. § 5. bek. szerint, az 1. bekezdés szerinti pénzügyi támogatást az e helyekre kimutatott tényleges költségek összegének és a meghatározott díjtérítés összegének különbsége értékében folyósítják, legfeljebb azonban a 2. bekezdés szerint meghatározott az átlagos folyó költségek összegében a gyermekre eső helyben, és ezen költségek összegének 10 %-a értékében minden egyes nagykorú személyre. Ha több gyermeknek elrendelt bentlakásos intézkedés ugyanazon nagykorú természetes személy központban való tartózkodását követeli meg, a nagykorú természetes személyt megillető 10 %-os összeget csak egyszer folyósítják.

(4) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság és az 1. bekezdés szerinti központ szerződést köt pénzügyi támogatás nyújtásáról az 1. bekezdés értelmében, melynek része az egyezményes férőhelyszám; e célból keretszerződés is köthető legfeljebb három költségvetési éves időtartamra.

(5) Az 1. bek. szerinti pénzügyi támogatás folyósításáról szóló szerződésjavaslat előterjesztésére is a 89.a § 4. bek. rendelkezései vonatkoznak.

Ha a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a 89. § 1. bek. a) pontja szerinti fő feladatokkal összhangban biztosítja a szükséges férőhelyszámot speciális program végzéséhez a központban, mely a kiadott akkreditáció alapján hajt végre intézkedéseket és amelynek célja kizárólag speciális program végzése, és a speciális program szerinti összférőhelyszám a központban nem több 20 helynél, a 89.a § 2. bek. és a 89.b § 2. bek. szerint meghatározott maximális összeg 20 %-kal emelkedik.

(1) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a 89. § 1. bek. b) pontja szerinti fő feladatokkal összhangban pénzügyi támogatással biztosítja a szükséges óraszámot a központnak az akkreditált ambuláns formában vagy terepen nyújtott intézkedésekhez.

(2) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság és az 1. bekezdés szerinti központ szerződést köt pénzügyi támogatás nyújtásáról az 1. bekezdés értelmében; e célból keretszerződés is köthető legfeljebb három költségvetési éves időtartamra.

(3)  A 2. bekezdés szerinti pénzügyi támogatás egyezményes összege nem haladhatja meg az előírt módon meghatározott összeget.

(4) A 73. § 2. és 3. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság az akkreditált jogalanynak pénzügyi támogatást folyósít a 73. § 5. bek. szerinti intézkedések végrehajtásához és mediáció/békéltetés végzéséhez a 11. § 3. bek. a) pontja értelmében a végrehajtásukhoz szükséges valós költségek összegének értékében, legfeljebb azonban a szerződésbe foglalt egyezményes összeg értékében.

(5) A 2. bek. szerinti szerződésjavaslat előterjesztésére is a 89.a § 4. bek. rendelkezései vonatkoznak.

(1) A gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végzésére nem vonatkoznak a közigazgatási eljárás⁷¹⁾ általános szabályai, ha ezen törvény másként nem rendelkezik.

(2) A nevelési intézkedésekről szóló eljárásokra, a 39. §, 39.a § és a 74. § 2. bek. szerinti jegyzékbe történő felvételre, illetve a 39. §, 39.a § és a 74. § 2. bek. szerinti jegyzékből való törlésre, a reszocializációs támogatásra, az étkezési támogatásra, a fiatal felnőtt önálló életkezdését elősegítő támogatásra, a fiatal felnőtt önálló életkezdésének támogatására, az akkreditálásra, a közigazgatási szabálysértésért kiszabott bírságra a közigazgatási eljárás általános előírásai vonatkoznak, kivéve a 26. §-ban, a 60. §-ban, a 62 – 68. §-ban, a 79. és 80. §-ban taglalt eseteket.

(3) Az étkezési támogatásról és a fiatal felnőtt önálló életvitelét megkönnyítő támogatásról szóló eljárás az érintett intézmény folytatja le.

(3) Az intézet illetékes döntést hozni az étkezési hozzájárulás megtagadásáról és a fiatal felnőtt önálló életvitelét segítő támogatás megtagadásáról, a fiatal felnőtt önálló életvitelét segítő támogatás tárgyi formában történő nyújtásáról, a fiatal felnőtt önálló életvitelét segítő támogatás kombinált formában történő nyújtásáról, a fiatal felnőtt önálló életvitelét segítő támogatás más módozatú pénzügyi támogatásáról, mint azt a fiatal felnőtt javasolta. Az étkezési hozzájárulás 62. § 9. bek. szerinti nyújtására nem vonatkoznak a közigazgatási eljárás általános érvényű rendelkezései.⁷¹⁾

(4) A helyileg illetékes munka-, szociális és családügyi hivatalt azon munka-, szociális és családügyi hivatal székhelye szerint határozzák meg, amelynek körzetében

a) a gyermek szokásos lakhelye található,

b) a gyermek tartózkodik, amikor

1. nevelésének és étkeztetésének megoldása nem tűr halasztást a 27. § értelmében,

2. intézkedéseket kell meghozni a gyermek érdekében a jelen törvény szerint; a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság, melynek körzetében a gyermek tartózkodik, jelenti ezt a tényt a gyermek állandó lakhelye szerint illetékes gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak,

c) a kíséret nélküli kiskorú tartózkodik,

d) a nagykorú felnőtt személy szokásos lakhelye található.

(5) A helyileg illetékes nagyobb területi egységet azon nagyobb területi egység székhelye szerint határozzák meg, amelynek területén a 71. § 1. bek. e) pontja szerinti akkreditált jogalany, a jogi személy vagy a természetes személy gyermekvédelmi vagy gyámügyi tevékenységet végez.

(6) Az 1–3. bekezdések szerinti eljárások során a gyermeknek – ha képes saját véleménye megfogalmazására – biztosítani kell a meghallgatás jogát minden eljárásban, amely őt érinti. A gyermek nem köteles az első mondatban taglalt jogával élni. A gyermek véleményének kellő figyelmet kell szentelni korának és fejlettségi fokának megfelelően. A gyermekkel meg kell adni

a) a tájékoztatást véleménymondási jogáról, véleménye meghallgatásának okairól és annak hatásáról az eljárásban,

b) a szükséges segítséget a tárggyal kapcsolatos véleménye megállapításának folyamatában.

(7) A reszocializációs és az étkezési támogatásról szóló határozatot bejegyzik az ügyiratba/aktába és az eljárás résztvevőjének az írásbeli végzés helyett teljesítést nyújtanak.

A gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végrehajtásának ellenőrzése során különleges előírások⁷²⁾ szerint kell eljárni. Más, külön jogszabályi előírások szerinti hatóságok ellenőrzési jogköreit ez a rendelkezés nem érinti.

(1) A minisztérium bírságot szab ki

a) 10 000 euróig terjedő összegben azon jogalanyra, mely úgy hajt végre gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedéseket, hogy arra nem szerezte meg a jelen törvény által előírt akkreditációt, ha az akkreditációt a jelen törvény megköveteli,

b) 5 000 euróig terjedő összegben, ha az akkreditált jogalany megsérti a 83. § 5. bek. vagy a 86. § szerinti kötelességeit.

(2) A minisztérium a bírság kiszabásakor tekintettel van a megállapított hiányosságok súlyosságára, azok következményeire és ugyanazon hiányosságok ismétlődésére.

(3) A bírságot egy éven belül lehet kiszabni attól a naptól számítva, amikor a minisztérium tudomást szerzett a kötelességszegésről, legfeljebb azonban a kötelességszegés napjától számított három éven belül.

(4) A bírságból származó bevétel az állami költségvetés bevétele.

(1) A 12 15. §, a 20. §, a 22. § 2. és 3. bek., a 23. §, a 25. § 2. bek. a) pontja, b) pontjának ötödik alpontja és d) pontjának második és harmadik alpontja szerinti intézkedéseket csak olyan természetes személyek hajthatják végre, akik felsőfokú végzettséget szereztek szociális munka, pszichológia, jog, szociális szolgáltatások és tanácsadás, közpolitika és közigazgatás szakirányon vagy pedagógiai szakirányú tanszakokon, vagy ilyen honosított képesítésük van külföldi felsőoktatási intézményben megszerzett végzettségről.

(2) Családpótló családi nevelést, gyámságot gyermeknek, a 73. § 2. bek. e) pontjának harmadik alpontja szerinti intézkedés koordinálását és megvalósítását a jelen törvény céljaira csak olyan természetes személyek végezhetik, akik teljesítik a szakmai alkalmassági feltételeket külön jogszabály szerinti,^3a) szociális munkás által végzett szociális munka végzésére.

(3) Nagykorúak szociális gondnokságát a 73. § 2. bek. b) pontjának kilencedik alpontja szerint a jelen törvény értelmében csak olyan természetes személyek láthatják el, akik teljesítik a szakmai alkalmassági feltételeket külön jogszabály szerinti,^3a) szociális munkás által végzett szociális munka végzésére, vagy felsőfokú képesítést szereztek felnőttoktatás (andragogika) szakirányon vagy ilyen honosított képesítésük van külföldi felsőoktatási intézményben megszerzett végzettségről.

(4) Pszichológia segítséget és pszichológiai ellátást gyermekvédelmi és gyámsági célokra külön jogszabály szerinti⁴⁵⁾ pszichológusi tevékenység végzésével csak olyan természetes személyek nyújthatnak, akik mesterfokú felsőszintű képzettséget szereztek pszichológia szakirányon vagy ilyen honosított képesítésük van külföldi felsőoktatási intézményben megszerzett végzettségről.

(5) Gyógypedagógiai ellátást a jelen törvény céljaira csak pszichológus vagy gyógypedagógus nyújthat.

(6) Fizioterápiás szakmódszereket a központokban bentlakásos intézkedések alá eső gyermekek egészségi állapotának javítása vagy betegségei kiküszöbölése érdekében csak külön jogszabály értelmében⁷³⁾ szakmailag alkalmas természetes személy alkalmazhat, aki munkajogviszonyban áll a központtal, mely a gyermeknek bentlakásos formában intézkedéseket nyújt.

(7) Az intézet pedagógia alkalmazottjára vagy szakalkalmazottjára külön jogszabályi előírás⁷⁴⁾ vonatkozik.

(8) Békéltetést (mediáció) a gyermekvédelmi és gyámügyekben felmerült viták rendezése érdekében csak olyan természetes személy végezhet, aki elvégezte a békéltetőket felkészítő akkreditált szakképzést.

(9) A szupervíziós program tartalmazza az előírt kellékeket és az előző naptári évre vonatkozóan január 31-éig kiértékelésre kerül. Szupervízori programot gyermekvédelmi és gyámügyekben csak olyan természetes személy végezhet, aki elvégezte a szupervízorokat felkészítő akkreditált szakképzést szociális munka vagy tanácsadói munka területén.

(10) Intézeti szociális munkát csak olyan természetes személyek végezhetnek, akik megfelelnek a szociális munka asszisztensei által végzett szociális munka, külön jogszabály szerinti^3a) szakmai alkalmassági feltételeknek. Koordinátori feladatot a gyermekkel, a nagykorú személlyel vagy a családdal végzett munka egyéni tervének kidolgozásában csak olyan természetes személy láthat el, aki megfelel a szociális munka asszisztensei által végzett szociális munka, külön jogszabály szerinti^3a) szakmai alkalmassági feltételeknek.

(11) A gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja, aki a 20. § 2. bek. szerinti helyzetfelmérést készíti, írásos feljegyzést készít a helyzetfelmérésről. Ennek az írásos feljegyzésnek része a gyermekvédelmi és gyámhatóság válsággondnoki szerepe ellátására tett eljárási javaslat, mely a feltárt tényekből indul ki. Az írásos feljegyzés a 73. § 2. bek. e) pontjának nyolcadik alpontja szerinti akta része.

(12) Az akkreditált jogalany köteles statisztikai adatokat szolgáltatni gyermekvédelmi és gyámügyi tevékenysége azon területéről, melyre akkreditácója vonatkozik az állami gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságoknak statisztikai adatfeldolgozások és adminisztratív források képzése céljából.

(13) Ha a gyermekvédelmi és gyámintézkedéseket pszichoterápiai módszerek útján kell biztosítani, a pszichoterápiát a megadott keretek közt a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések részeként csak szakmailag alkalmas természetes személyek végezhetik. A szakmai alkalmasságot a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések részeként végzett pszichoterápia nyújtásához mesterfokú, felsőoktatási intézményben a meghatározott szakirányon megszerzett okirattal vagy külföldi felsőoktatási intézmény által kiadott, honosított okirattal, valamint a szociális munka vagy tanácsadói munka területén végzendő pszichoterápia gyakorlására felkészítő akkreditált szakképzés elvégzését igazoló okirattal bizonyítják. A gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések részeként végzett pszichoterápia végzésének kereteit, a tanszakok jegyzékét és a szociális munka vagy tanácsadói munka területén végzendő pszichoterápia gyakorlására felkészítő akkreditált szakképzés tartalmi kereteit általános érvényű előírás szabályozza, melyet a minisztérium ad ki.

(14) A gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a jelen törvény szerinti intézkedéseket a meghatározott tervek alapján hajtja végre a 73. § 2. bek. e) pontjának 11 – 14. alpontja értelmében.

(1) A szupervízorok nyilvántartását a minisztérium vezeti. A nyilvántartásba a minisztérium kérvénye alapján bejegyzi a természetes személyt, amennyiben

a) teljeskörű jogi cselekvőképességgel bír,

b) mesterfokú végzettséget szerzett felsőoktatási intézményben vagy külföldi felsőoktatási intézmény által kiadott, honosított okirata van,

c) feddhetetlen és

d) okiratot szerzett a szupervízorokat felkészítő akkreditált, legalább 240 órás szakképzésben szociális munka vagy tanácsadói munka területén.

(2) A szupervízorok nyilvántartásába való felvételi kérvény tartalmazza a bejegyzést kérő természetes személy utó- és családi nevét, levelezési címét, telefonszámát vagy más elérhetőségét, melyen az érdeklődőnek a szupervízori programról részletesebb tájékoztatást adna.; az erkölcsi bizonyítvány kérelmezéséhez szükséges adatokat.

(3) A kérvény melléklete a diploma vagy az 1. bek. b) pontja szerinti okirat hitelesített másolata, és az 1. bek. d) pontja szerinti okirat hiteles fénymásolata. A szupervízorok nyilvántartásába való felvételi kérvény tartalmazhat további, 120 szónál nem hosszabb tájékoztatást a bejegyzést kérő természetes személy szakmai alkalmasságáról és tapasztalatairól, főkent a szupervízori programokban eltöltött gyakorlati idejéről, szupervízori programok végzése idején.

(4) A szupervízorok nyilvántartásába történő bejegyzés céljaira feddhetetlen az a természetes személy, aki jogerősen nem ítéltek el szándékos bűncselekményért. A feddhetetlenséget a szupervízorok nyilvántartásába erkölcsi bizonyítvánnyal igazolják. A második mondat szerinti adatokat a minisztérium az erkölcsi bizonyítvány kiadásának céljából haladéktalanul megküldi a Szlovák Köztársaság Főügyészségének, elektronikus kommunikáció útján elektronikus formában.

(5) A kérvény adatainak helyességéért és valósságáért a szupervízorok nyilvántartásába történő bejegyzést kérvényező természetes személy felel.

(6) A szupervízorok nyilvántartásába történő bejegyzésre a közigazgatási rendtartás⁷¹⁾ általános szabályai nem vonatkoznak.

(7) Ha az 1–4. bekezdés szerinti feltételek teljesülnek, a minisztérium a kérvény beérkezésétől számított öt munkanapon belül bejegyzi a kérvényezők nyilvántartásába a természetes személyt.

(8) Ha az 1–4. bekezdés szerinti feltételek teljesültek, a kérvényre úgy tekintenek, mintha be sem nyújtották volna és minisztérium erről írásban értesíti a kérvényezőt a beérkezés napjától számított nyolc napon belül.

(9) A természetes személyt a szupervízorok nyilvántartásában a jegyzékbe való felvétel napjától számított öt éven át vezetik.

(10) A minisztérium törli a szupervízorok nyilvántartásából azt a természetes személyt, aki

a) írásban kéri a törlést,

b) meg lett fosztva jogi cselekvőképességétől vagy korlátozva lett jogi cselekvőképességében,

c) szándékos bűncselekményért jogerősen el lett ítélve,

d) öt éven át nyilvántartásban szerepelt a 9. bek. értelmében,

e) elhalálozott vagy holttá lett nyilvánítva.

(11) A szupervízorok jegyzéke a minisztérium honlapján nyilvánosan elérhető. A szupervízorok jegyzéke tartalmazza a 2. bekezdés szerinti adatokat és a tanulmányi programot, melyen a szupervízorok jegyzékében szereplő természetes személy felsőfokú végzettséget szerzett az 1. bekezdés b) pontja szerint, és tartalmazhat további információkat a 3. bekezdés második mondata értelmében. Igazolást arról, hogy a természetes személyt vezetik a szupervízorok nyilvántartásában a minisztérium csak e személy kérésére ad ki.

(12) A természetes személy ismételt felvételére a szupervízorok nyilvántartásába az 1–11. bekezdés rendelkezései egyformán vonatkoznak.

(1) A gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végrehajtása céljából jogosult

a) személyesen kivizsgálni a környezetben a 4. § 1. bek. a) és b) pontja szerint azt az információt, hogy a gyermek élete, egészsége veszélynek lehet kitéve, vagy embertelen vagy rossz bánásban részesül ( a továbbiakban csak „a gyermek helyzetének vizsgálata”),

b) személyesen kivizsgálni a gyermek neveléséről, egészségéről, étkeztetéséről és sokoldalú fejlődéséről való gondoskodást, vagy személyesen kivizsgálni a gyermek 4. § 1. bek. a), b) és d) pontja szerinti környezetben való helytelen viselkedésének okait, elsősorban a gyermek meglátogatásával és a vele való elbeszélgetéssel, a szülőjének, vagy a vele rokoni viszonyban lévő más személynek a meglátogatásával,

c) személyesen meggyőződni a 4. § szerinti környezet alkalmasságáról a gyermek nevelésének és sokoldalú fejlesztésének biztosítására, főként akkor, amikor az ilyen vizsgálat azért szükséges, hogy a gyermek tartózkodhat-e ebben a környezetben a jövőben,^74a)

d) személyesen megállapítani vagy kivizsgálni a gyermek életét, egészségét, testi és lelki fejlődését és szociális fejlődését nyílt terepen érő rossz hatásokról szóló információkat,

e) információkat beszerezni az iskolában, az oktatási intézményben, az általános gyermek- és ifjúsági egészségügyi szolgáltató rendelőjében,^74b) vagy más személynél a gyermek nevelésének és sokoldalú fejlődésének biztosítottságáról; ez a jogosultság arányos mértékben vonatkozik a gyermeknek a 33. § 9. bek. b) pontja szerint nevelést és sokoldalú fejlődést biztosító természetes személlyel vagy a gyermekkel rokoni (közeli) viszonyban lévő természetes személlyel kapcsolatos információk beszerzésére is,

f) berendelni a gyermeket, a szülőjét, más, róla személyesen gondoskodó személyt, a 33. § 9. bek. b) pontja szerinti természetes személyt, aki a gyermekkel rokoni viszonyban van, vagy más természetes személyt, aki tájokoztatást adhat a gyermek környezetéről,

g) még a jelenlévő természetes személy beleegyezése nélkül is képi felvételt, hangfelvételt, audiovizuális felvételt készíteni, ha az szükséges annak bizonyítására, hogy a gyermek élete, egészsége veszélynek van kitéve, vagy hogy a gyermek embertelen vagy rossz bánásban részesül,

h) még a jelenlévő természetes személy beleegyezése nélkül is hangfelvételt készíteni a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végrehajtásának bemutatása céljából.

(2) Az 1. bekezdés a)–c) pontja szerinti jogkörök lakásban vagy más, lakásként szolgáló létesítményben vagy hozzá tartozó térségben (a továbbiakban csak „lakóhely”) akkor gyakorolhatók, ha a lakóhelyre való belépést a benne tartózkodó nagykorú személy engedélyezi; ez nem érvényes akkor, ha a gyermekvédelmi és gyámhatóság a 93.g § szerint jár el. Az első mondat szerinti jogosultságot olyan módon kell gyakorolni, mely nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges elengedhetetlen mértéket és amely megfelel a gyermek életkorának, szellemi fejlettségi fokának és a helyzet súlyosságának, melyben a gyermek van.

(3) Az 1. bekezdés a)–d) pontja szerinti jogkörök végrehajtásáról a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja írásos feljegyzést készít. Az írásos feljegyzés része az okok feltüntetése, melyek miatt a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja jogosultságaival élt.

(1) A 93.b § 1. bek. g) és h) pontja szerinti képi felvétel, hangfelvétel, audiovizuális felvétel készítéséről, illetve ennek az okairól a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja köteles előre tájékoztatni a jelenlevő természetes személyeket. Ha a gyermek jelen van a gyermekvédelmi és gyámhatóság intézkedésénél, a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja az életkorának és szellemi fejlettségének megfelelő módon elmagyarázza neki a képi felvétel, hangfelvétel, audiovizuális felvétel készítésének okait és a felvételek későbbi felhasználásának feltételeit is.

(2) Ha a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja képi felvételt, hangfelvételt, audiovizuális felvételt fog készíteni jogköreinek gyakorlásáról a 93.b § 1. bek. a)–c) pontja értelmében a 4. § 1. bek. a) és b) pontja szerinti környezetben, ezt a tájékoztatást még azt megelőzően meg kell adni, hogy a jelenlevő természetes személy lehetővé teszi a jogosultságai végrehajtását; a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja képi felvételt, hangfelvételt, audiovizuális felvételt előzetes tájékoztatás nélkül csak akkor készíthet, ha jogkörei gyakorlása során olyan körülményekre bukkan, amelyek arról tanúskodnak, hogy a gyermek élete, egészsége veszélyben forog vagy embertelen és rossz bánásmódnak van kitéve.

(3) A gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja hangfelvételt készít

a) a 4. § 1. bek. a) és b) pontja szerinti környezetben végrehajtott intézkedés lefolyásáról, ha a lakóhelyen jelenlévő nagykorú természetes személy ezt kéri,

b) a gyermek véleményének külön jogszabály¹⁸⁾ szerinti megállapításáról.

(4) A 93.b § 1. bek. g) és h) pontja szerinti képfelvétel, az audiovizuális felvétel és hangfelvétel külön jogszabály^74c) értelmében nem nyilvános. A gyermekvédelmi és gyámhatóság az első mondat szerinti felvételt csak a büntetőjogi eljárásban részt vevő hatóságnak, a bíróságnak és külön jogszabályban^74d) rögzített célra más hatóságnak bocsátja rendelkezésére.

(5) A képfelvétel, az audiovizuális felvétel és hangfelvétel megrongálódásáról a gyermekvédelmi és gyámhatóság, mely a rongálódást megállapította, hivatalos feljegyzést készít, melyben rögzíti a megrongálódás dátumát vagy a megrongálódás megállapításának dátumát, valamint a sérülés bekövetkezésének körülményeit; a sérült felvétel továbbra is az akta részét képezi.

(6) Ha a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedést hajt végre 4. § szerinti környezetben, nem áll jogában 93.b § 1. bek. g) és h) pontja szerinti jogköreinek gyakorlását más személy által készített képfelvétellel, audiovizuális felvétellel és hangfelvétellel helyettesíteni.

A gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja 93.b § 1. bek. a)–c) pontja szerinti jogköreinek gyakorlása során a gyermekvédelmi és gyámhatóság írásos megbízásával igazolja magát, mely tartalmazza

a) az alkalmazott utó- és családi nevét,

b) az alkalmazott beosztását,

c) a gyermekvédelmi és gyámhatóság nevét és székhelyét,

d) a gyermekvédelmi és gyámhatóság igazgatójának utó- és családi nevét és aláírását,

e) a gyermekvédelmi és gyámhatóság hivatali bélyegzőjének lenyomatát.

A szülő és más, a gyermekről személyesen gondoskodó személy köteles

a) lehetővé tenni a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottjának jogosultságai gyakorlását és megfelelő információkat és okiratokat nyújtani neki a gyermekvédelmi és gyámintézkedések végrehajtásának céljaira,

b) a gyermekvédelmi és gyámhatóság kérésére személyesen együttműködni a hatósággal a gyermek jogainak és törvénnyel védett érdekeinek védelmében,

c) személyesen megjelenni a gyermekvédelmi és gyámhatóság idézésében megjelölt helyen, és amennyiben a gyermekvédelmi és gyámhatóság idézése azt feltünteti, biztosítani a gyermek részvételét is.

(1) Ha a gyermekvédelmi és gyámhatóság olyan információkkal rendelkezik, melyek arról tanúskodnak, hogy a gyermek élete, egészsége veszélyben van vagy embertelen és rossz bánásmódnak van kitéve, s ez nem vizsgálható ki a 93.b § 1. bek b)–f) pontja szerint, illetve a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottjának nem teszik lehetővé a gyermek helyzetének vizsgálatát, a gyermekvédelmi és gyámhatóság javaslatot tehet a bíróságon a lakóhelyre való belépés engedélyezésére a gyermek helyzetének külön jogszabály^74e) szerinti felülvizsgálata céljából (a továbbiakban csak „engedélyezési indítvány”); a 27. § rendelkezése ezzel nem sérülnek.

(2) A gyermekvédelmi és gyámhatóság köteles az engedélyezési indítvány benyújtása előtt értesíteni – akárcsak szóban is – a szülőt vagy más, a gyermekről személyesen gondoskodó személyt, hogy engedélyezési indítványt nyújt be. Ha ez lehetetlen vagy nem célszerű, a gyermekvédelmi és gyámhatóság ezt a tényt az engedélyezési indítványban feltünteti.

(3) Az engedélyezési indítványban a gyermekvédelmi és gyámhatóság feltünteti

a) az okot, mely miatt a gyermek helyzetét felül kell vizsgálni,

b) az információ forrását, mely alapján a 93.b § 1. bek. a)–f) pontja szerinti jogosultsága gyakorlásához vezetett,

c) a 93.b § 1. bek. a)–f) pontja szerint kihasznált jogosultságait vagy ezek ki nem használásának indokait,

d) a további fontos, számára ismert tényeket a gyermek helyzetéről,

e) a lakóhely 1. bekezdés szerinti azonosító adatait.

(1) Ha a bíróság engedélyezi a gyermekvédelmi és gyámhatóságnak a lakóhelyre való belépést a gyermek helyzetének kivizsgálása céljából ( a továbbiakban csak „belépést a lakóhelyre”), a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja jogosult a Rendőri Testület tagjának ( a továbbiakban csak „rendőr”) kíséretében belépni a lakóhelyre és felülvizsgálni a gyermek helyzetét.

(2) A gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottjával együtt jogosult a lakóhelyre belépni a a gyermekvédelmi és gyámhatóság által meghívott természetes személy is, ha azzal ez a természetes személy egyetért. A gyermekvédelmi és gyámhatóság meghívja az iskola képviselőjét, az oktatási intézmény képviselőjét, az általános gyermek- és ifjúsági orvost, akivel szerződéses viszonyban áll ambuláns általános ellátás nyújtásáról,^74b) az akkreditált jogalany alkalmazottját, ha akkreditált jogalany nyújtja a gyermeknek valamely gyermekvédelmi és gyámsági intézkedést, vagy más természetes személyt, aki segíthet a gyermek helyzetének felmérésében. Nem lehet meghívott természetes személy az, aki a lakóhelyre való belépésével vagy a gyermek helyzetének felmérésében a saját érdekeit érvényesíthetné. Meghívott természetes személy biztosításához elég a szóbeli vagy elektronikus felkérés, a kérvény utólagos papír alapú változatának kézbesítésével.

(3) A Rendőri Testület részlege a gyermekvédelmi és gyámhatóság kérésére védelmet nyújt a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottjának és a meghívott természetes személynek a lakóhelyre való, bíróság által engedélyezett belépésben és a gyermek helyzetének felmérésében.

(4) A gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja felszólíthatja a rendőrt vagy a meghívott természetes személyt, hogy a gyermek helyzetének kivizsgálása során ne kísérjék őt, ha a gyermek érdekeit ez szolgálja leginkább.

(5) A gyermekvédelmi és gyámhatóság köteles a lakóhelyre való, bíróság által engedélyezett belépést megelőzően

a) igazolni önmagát a lakóhelyen tartózkodó természetes személynek a bírósági engedéllyel,

b) röviden elmagyarázni a bírósági engedély célját, és

c) felszólítani a lakóhelyen tartózkodó nagykorú természetes személyt a gyermek helyzete kivizsgálásának lehetővé tételére.

(6) Ha megalapozottan feltételezhető, hogy a gyermek a lakóhelyen tartózkodik, de nem tették lehetővé a gyermek helyzetének felülvizsgálatát, a gyermekvédelmi és gyámhatóság biztosítja a lakóhely kinyitását informatikai rendszerekből kiválasztott kulcsszolgáltató segítségével. Ha a lakóhelyen tartózkodó természetes személynek bírósági engedély bemutatásával nem lehet igazolni a kilétet a lakás kinyitását megelőzően, a gyermekvédelmi és gyámhatóság ezzel az engedéllyel közvetlenül a lakás kinyitását és lakásba való belépést követően igazolja magát a lakásban tartózkodó természetes személynek.

(7) A gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja, a rendőr és a meghívott természetes személy a bírósági engedéllyel történő lakásba való belépéskor és a gyermek helyzetének vizsgálatakor köteles tiszteletben tartani az ott lakók becsületét és emberi méltóságát, nem avatkozhat be az ott lakó személyek alapvető jogaiba és szabadságjogaiba a gyermek helyzetének felméréséhez elengedhetetlenül szükséges mérték felett, s e jogosultságának végzését azonnal be kell fejeznie, amint az a célját elérte.

(8) A gyermekvédelmi és gyámhatóság köteles audiovizuális felvételt biztosítani a lakóhelyre bírósági engedély alapján történő belépésről és a gyermek állapotának kivizsgálásáról; a jelenlévő személyek beleegyezésére nincs szükség.

(9) A gyermekvédelmi és gyámhatóság a lakóhely elhagyását követően

a) biztosítja a lakóhely bezárását, ha azt a lakóhelyen lévő természetes személy nem tudja megtenni,

b) haladéktalanul értesítést küld a lakóhelyre bírósági engedély alapján történő belépésről a lakóhely tulajdonosának, ha az nem volt jelen a lakásban.

(10) Ha a gyermekvédelmi és gyámhatóság biztosította a lakóhely bezárását, a 9. bekezdés b) pontja szerinti értesítésnek része az időpont és helyszín megjelölése, ahol a lakóhely kulcsai átvehetők.

(11) A gyermekvédelmi és gyámhatóság köteles írásos jelentést kézbesíteni a bíróságnak a lakóhelyre bírósági engedély alapján történő belépésről legkésőbb 20 munkanapon belül a lakóhely lezárásától vagy a bírósági engedély érvényességének lejártától számítva.

(1) Az egészségügyi szolgáltatók, az egészségbiztosítók, a bíróságok, az büntetés-végrehajtási és igazságügyi őrség intézetei, a Szociális Biztosító, a büntetőeljárások szervei, az iskolák, oktatási intézmények, járási hivatalok, egyéb államigazgatási hatóságok, a községek és nagyobb területi egységek (megyék) kötelesek együttműködni a gyermekvédelmi és gyámhatóságokkal, valamint a jelen törvény szerint meghozott bírósági határozatok végrehajtására létesített intézményekkel a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végrehajtásában. Ugyanilyen kötelességei vannak a gyermekvédelmi és gyámhatóságoknak, az egészségügyi szolgáltatóknak, az egészségbiztosítóknak, a bíróságoknak, a büntetés-végrehajtási és igazságügyi őrség intézeteinek, a Szociális Biztosítónak, a büntetőeljárások szerveinek, az iskoláknak, oktatási intézményeknek, járási hivataloknak, egyéb államigazgatási hatóságoknak a községekkel és nagyobb területi egységekkel (megyék) szemben a jelen törvény szerinti önkormányzati jogköreik végrehajtásának megfelelő mértékben.

(2) A gyermekvédelmi és gyámhatóságok a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések gyakorlása során együttműködnek a községekkel, a nagyobb területi egységekkel, az akkreditált jogalanyokkal, egyházakkal, vallási közösségekkel és más, e téren működő jogi és természetes személyekkel.

(3) Az 1. bekezdésben feltüntetett személyek kötelesek a gyermekvédelmi és gyámhatóság kérésére térítésmentesen tájékoztatást nyújtani a gyermekről való gondoskodás színvonalának megállapítása céljából.

(4) A 3. bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség nem érinti az állami hatóságok és 1. bekezdés szerint más személyek kötelességeit,⁵⁰⁾ ha fennáll a gyermek kínzásának, a vele való visszaélésnek vagy elhanyagolásának a gyanúja.

(5) A 73. § 2. bek. e) pontjának harmadik alpontja szerinti koordináció céljaira az 1. bekezdésben feltüntetett személyek, a bíróság és bűnüldöző hatóság kivételével, kötelesek együttműködni a gyermek helyzetének kiértékelésére irányuló eljárásokban és a gyermek helyzetének megoldását célzó eljárásokban a gyermekvédelmi és gyámhatósággal.

A jelen törvény azon rendelkezései, amelyek a saját családjukban nem nevelhető gyermekek egyenrangú pótkörnyezetének biztosítását szabályozzák, azokra a gyermekekre is vonatkoznak, akik egészéves bentlakásos szociális otthonban³²⁾ lettek elhelyezve bírósági döntés alapján.

Az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság, község vagy nagyobb területi egység, a jelen törvény feladatait végrehajtó akkreditált jogalany alkalmazottja köteles a titoktartásra azon tényeket illetően, melyeket a jelen törvény szerinti intézkedések végrehajtása során ismert meg, ha a törvény másképpen nem rendelkezik. Tájékoztatást csak abban az esetben ad, ha a tények elhallgatása a gyermek és a nagykorú természetes személyek életét és egészségét veszélyeztetné, vagy ha ez a kötelessége külön jogszabályi rendelkezések³⁾ szerint.

(1) Ha a gyermekvédelmi és gyámhatóságnak bejelentést tesznek a gyermek jogainak megsértéséről, köteles a bejelentő kilétét titokban tartani, ha a bejelentő ezt kéri; ez nem érvényes, ha a gyermekvédelmi és gyámhatóság büntetőeljárási hatóságnak, bíróságnak vagy más, külön jogszabályban meghatározott szervnek^74d) nyújt tájékoztatást. A gyermekvédelmi és gyámhatóság titokban tarthatja a bejelentő kilétét, ha az a bejelentés tartalmának kivizsgálása céljából elengedhetetlen.

(2) Ha a gyermekvédelmi és gyámhatóságnak ismétlődően jelentenek be tényeket, melyek a 93.b § szerinti jogosultságai gyakorlásával nem nyertek bizonyítást, az ilyen bejelentéseket nem kell tovább vizsgálnia, s erről a bejelentőt tájékoztatja.

(3) Ha a bejelentő annak az eljárásnak résztvevője, melyben a gyermekvédelmi és gyámhatóság a gyermek kríziskezelő gondnokának szerepét látja el, a gyermekvédelmi és gyámhatóság azonnali hatállyal továbbítja ezt a tájékoztatást az illetékes bíróságnak.

(1) A 71. § 1. bek. a) pontjának második és harmadik alpontja, valamint b) – e) pontja szerinti jogalany és az intézmény aktát vezet a gyermekről és a nagykorú természetes személyről, akinek a jelen törvény értelmében intézkedéseket nyújt.

(2) Az akta tartalmazza a feljegyzéseket, melyek az 1. bekezdés szerinti jogalanyok tevékenysége során keletkeztek és a beérkezett jelentéseket, melyek elsősorban a gyermek, szülei, a róla személyesen gondoskodó egyén, további, a gyermekkel közeli kapcsolatban álló természetes személy adatait tartalmazzák, vagy más természetes személyét, aki a gyermeknek vagy fiatal felnőttnek nyújtott intézkedések végzése szempontjából lényeges, tartalmazza az adatokat a gyermek és fiatal felnőtt nevelési és szociális viszonyairól, a feljegyzéseket a 93. § § szerinti jogosultságok végrehajtásáról, a bírósághoz, a büntetőjogi hatósághoz és más jogi személyhez benyújtott beadványok másolatait, a bíróság, a bűnüldöző hatóság és más közigazgatási hatóságok határozatai írásos változatának másolatait, valamint egyéb iratokat, melyek a jelen törvények szerinti intézkedések végrehajtásához szükségesek.

(3) Az aktát főként műszaki adathordozók, képi dokumentáció, képes-hangos felvételek, hangfelvételek, iratok és dokumentumok fényképmásolatai vagy eredeti iratok fotómásolatai alkotják, ha az ügy jellegére való tekintettel szükség van az iratok eredetijének vagy hatóságilag hitelesített (közhiteles) másolatának megőrzésére.

(4) Nem nyilvános az akta titkosított része, mely

a) alapanyagként készült szóbeli megnyilatkozás felvétele, még a szóbeli, a bírósági eljárást vagy bűnüldöző szervek előtti meghallgatást megelőzően büntetőperes eljárásban,

b) alapanyagként készült szóbeli megnyilatkozás felvétele írásbeli állásfoglalás készítéséhez a bírósági eljáráshoz vagy a bűnüldöző szervek eljárásához, és bíróságnak vagy bűnüldöző hatóságnak szóló írásos megnyilatkozás a kézbesítését megelőzően,

c) a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak készült jelentés gyermekvédelmi gondnok kijelölésének céljából a jelentés kézbesítését megelőzően,

d) bíróságnak, bűnüldözési hatóságnak vagy gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak készült jelentés büntetőjogi eljárás céljára a jelentés kézbesítését megelőzően,

e) a gyermekkel készült beszélgetés rögzített felvétele, ha a gyermek nem ért egyet annak a nyilvánosságra hozatalával; a gyermek egyet nem értését a felvételnek tartalmaznia kell.

(5) A 4. bekezdés nem vonatkozik az aktához való hozzáférésre, ha a hozzáférést feladatai teljesítése céljából kéri

a) a bíróság,

b) a bűnüldöző hatóság,

c) az ellenőrző hatóság,

d) az emberjogi szószóló,

e) a gyermekvédelmi biztos,

f) az egészségkárosult személyek biztosa.

(1) A 71. § 1. bek. a) pontjának második és harmadik alpontja és b) – f) pontja szerinti jogalany és a jelen törvény szerinti feladatok teljesítését szolgáló intézmény a törvényi feladatok által megkövetelt, feltétlenül szükséges mértékben kezelik a személyi adatokat

a) a gyermekről, akinek intézkedést nyújtanak a jelen törvény szerint, a gyermek szüleiről, a róla személyesen gondoskodó egyénről, a gyerek közeli hozzátartozójáról vagy más természetes személyről, aki a gyermeknek nyújtott intézkedések szempontjából fontos,

b) a nagykorú természetes személyről, akinek intézkedést nyújtanak a jelen törvény szerint, és más természetes személyről, aki a nagykorú természetes személynek nyújtott intézkedések szempontjából fontos,

c) a terhes nőről és e nőről a szülést követően, valamint az intézetben lévő gyermekéről.

(2) Személyi adat az 1. bekezdés értelmében az utó- és családi név, a születés dátuma, a személyi azonosító szám, a szokásos lakcím és az egészségi állapotra vonatkozó adatok.

(1) A Szlovák Köztársaság kormánya rendkívüli helyzet, szükségállapot vagy rendkívüli állapot idején (a továbbiakban csak „rendkívüli helyzet”) a Szlovák Köztársaság Kormányának rendeletével a rendkívüli helyzet időszakára vagy a rendkívüli helyzet lezárulását közvetlenül követő időszakra elrendelheti

a) a határidők meghosszabbítását, lerövidítését, a késések elnézését vagy a határidők szünetelését,

b) a munkakereső 58. § 1. bek. szerinti pszichológiai alkalmassági bizonylatának bemutatását,

c) a bentlakásos intézkedések nyújtása feltételeinek meghosszabbítását

1. gyermeknek, a szülővel vagy a gyermekről gondoskodó személlyel kötött megállapodás alapján,

2. nagykorú természetes személynek az ezen személlyel kötött megállapodás alapján,

d) a 48. § 1. bek. és az 51. § 1. bek. szerinti központ szerkezetének változását és a bentlakásos intézkedések végrehajtási feltételeinek elengedhetetlen mértékű változását a gyermekek és nagykorú természetes személyek egészségének védelme érdekében,

e) a 82. § 1. bek. b) pontja szerinti szakmai alkalmassági feltételek ellenőrzési és az akkreditációs feltételek teljesülésének bizonylatolási feltételeit,

f) az intézkedések végzésének feltételeit, módját, technikáit és eljárásait az elengedhetetlenül szükséges terjedelemben, mellyel azon természetes személyek életének vagy egészségének veszélyeztetési kockázata megelőzhető vagy csökkenthető, akiknek a jelen törvény szerinti intézkedéseket nyújtják, valamint a jelen törvény szerint intézkedéseket nyújtó alkalmazottak érdekében.

(2) A Munka-, Szociális és Családügyi Központ

a) a rendkívüli helyzet idején

1. megváltoztathatja a 89. § 1. bek. a) pontja szerinti prioritásait és azok biztosításának szervezési módját, beleértve a 89. § 1. bek. a) pontja szerint meghatározott férőhelyek számát és jellegét; ha olyan központról van szó, mely akkreditáció alapján nyújt intézkedéseket és amelyet ezek a változások érintenek, a központ ezeket a változásokat az e központokkal történt megállapodás után hajtja végre a 89.a § és a 89.b § szerinti pénzügy támogatásról szóló szerződéshez csatolt kiegészítés alapján,

2. megemelheti az összférőhelyek 89. § 2. bek. szerint meghatározott számát,

b) honlapján közzéteszi a bentlakásos intézkedésről szóló bírósági határozatok biztosításának tervét és a szerződéses bentlakásos intézkedések végrehajtása biztosításának tervét a rendkívüli helyzet időszakában, ha az a) pont értelmében járt el.

(3) A gyermekvédelmi és gyámhatóság a rendkívüli helyzet időszakában megállapodik

a) a jogalannyal, melynek közvetítésével biztosítja az intézkedés végrehajtását vagy a mediációt a 89. § 1. bek. c) pontja szerinti prioritások alapján, azon intézkedések végrehajtása biztosításának módját, melyet a megadott határidőben, a megadott terjedelemben vagy a megadott módon nem lehet végrehajtani,

b) a községgel, amely a 75. § szerinti intézkedéseket végzi az intézkedések átmeneti nyújtásáról a gyermek, a család vagy nagykorú természetes személy részére.

(4) A törvény azon rendelkezéseit, melyek azokat a jogi tényállásokat szabályozzák, melyek

a) az 1. bekezdésben szerepelnek, a Szlovák Köztársaság Kormánya rendeletében lefektetett eltérésekkel alkalmazzák az 1. bek. szerint,

b) a 2. és 3. bekezdésben szerepelnek, a 2. és 3. bekezdésben lefektetett eltérésekkel alkalmazzák.

Az általános érvényű előírás, melyet a minisztérium kibocsát, tartalmazza

a) a központ programjának kellékeit, a központ speciális programjának kellékeit és a központ reszocializációs programjának kellékeit a 45. § 6. bek. szerint,

b) a szaktevékenységeket és a központ egyéb tevékenységeit a 45. § 8. bek. szerint,

c) a tervek vezetésének kellékeit és részleteit a 45. § 9. bek. és a 93. § 14. bek. szerint,

d) az alkalmazottak számát és a központ alkalmazottainak szakmai szerkezetét a 46. § 3. bek. szerint,

e) a részleteket a központ által nyújtott étkeztetésről és a napi étkezési egység nagyságáról, a részleteket a gyermekek személyes felszereléséről és értéktárgyaik központon belüli megőrzéséről a 46. § 5. bek. szerint,

f) a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság javaslatainak kellékeit a 47. § 1. bek. és az 59. § 3. bek. szerint,

g) a családi házban, lakásban vagy a központ más épületében élő csoportok és önállóan megszervezett csoportok számát a 48. § 1. bek. és az 51. § 1. bek. b) pontja szerint,

h) a gyermekek számát és a nagykorú természetes személyek számát a 48. § 1. bek. és az 51. § 1. bek. b) pontja szerinti csoportokban,

i) a gyermekek és fiatal felnőttek számát

1. a hivatásos nevelőszülői családokban az 51.§ 1. bek. b) pontja szerint,

2. az önállóan megszervezett csoportban az 51. § 1. bek. b) pontja szerint,

j) a speciális önálló csoportok fajtáit az 51. § 1. bek. b) pontjának negyedik alpontja szerint,

k) a hivatásos nevelőszülő képzettségi feltételeit, a családpótló gondoskodás hivatásos végzésére való felkészítésének időtartamát és részleteit és a felkészítés kiértékelését az 52. § 2. bek. szerint,

l) a költségtérítés nagyságát és a megemelt költségek nagyságát a hivatásos nevelőszülői családban élő gyermekre és fiatal felnőttre, az alapvető felszerelés és egyéb felszerelések költségeinek nagyságát az 52. § 3. bek. szerint és a kiadások részleteinek nyilvántartását az 52. § 4. bek. szerint,

m) az 53. § 7. bek. szerinti tájékoztató tanácsadás mértékét és részleteit,

n) a pszichológiai kivizsgálást tárgyát, a pszichológiai alkalmasság ellenjavallatait és a pszichológia szakvélemény kellékeit az 58. § 5. bek. szerint,

o) a zsebpénz összegét és a fiatal felnőtt önálló életvitelét megkönnyítő támogatás összegét a 66. és 68. § szerint,

p) az akkreditáció megítélését kérelmező kérvény, az akkreditáció érvényességének meghosszabbítása iránti kérelem, a szakmai alkalmasság felülvizsgálatának részleteit és további, az akkreditációval kapcsolatos részleteket a 79., 80. és 82. § értelmében,

q) a bentlakásos intézkedések végrehajtását szolgáló összes férőhely száma a központban a 89. § 2. bek. szerint,

r) a 89.d § 3. bek. szerinti összeg meghatározásának módját,

s) a gyermek és szülei helyzetértékelésének részleteit, a szülők, egyéb rokonok és más közelálló személyek lehetőségei elbírálásának részleteit a gyermek és a család helyzetének megoldásában és a gyermek veszélyeztetettségi fokának meghatározása szempontjából, illetve a gyermek veszélyeztetettségi fokának meghatározását,

t) a szupervíziós program kellékeit a 93. § 9. bek. szerint,

u) az írásos dokumentáció vezetésének részleteit és kellékeit a 96.b § szerint,

v) az általános érvényű előírásban az a) – u) pontok szerint lefektetett rendelkezések változásainak mértékét, melyeket rendkívüli helyzet idején a miniszter irányításával vagy a főigazgató irányítása alatt meg lehet hozni az elengedhetetlenül szükséges terjedelemben azon gyermekek és nagykorú természetes személyek életének vagy egészségének veszélyeztetési kockázata megelőzése vagy csökkentése érdekében, akik gyermekvédelmi vagy gyámsági intézkedés alatt állnak, valamint a gyermekvédelmi és gyámhatósági szervek alkalmazottai, a központok alkalmazottai, a gyermekvédelmi és gyámsági intézkedéseket akkreditáció alapján megvalósító jogalany alkalmazottai érdekében.

E törvénnyel beépülnek a jogrendbe az Európai Unió kötelező jogi rendelkezései, melyeket a 2. sz. melléklet tartalmaz.

Ha az általános érvényű jogi előírásokban bármilyen formában szerepel

a) a „gyermekotthon” vagy „kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthona” szókapcsolat, azon „gyermekvédelmi és gyámügyi intézetet kell érteni, melynek célja bíróság által elrendelt bentlakásos intézkedés végrehajtása”,

b) „krízisközpont” alatt „gyermekvédelmi és gyámügyi intézetet kell érteni, melynek célja speciális program végrehajtása”,

c) „drogfüggők és más függőségekben szenvedők reszocializációs központja” alatt „gyermekvédelmi és gyámügyi intézetet kell érteni, melynek célja reszocializációs program végrehajtása”.

(1) Azon alkalmazottak jogai és kötelességei a munkajogi kapcsolatokban, akik 2005. augusztus 31-éig közérdekű munkát végeztek az Egyének, Párok és Családok Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központjában ( a továbbiakban csak „Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központ”) és munkavégzésük helye a pozsonyi székhelyű Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központ volt, 2055. szeptember 1-jétől a Munka-, Szociális és Családügyi Központra szállnak át.

(2) Azon alkalmazottak jogai és kötelességei a munkajogi kapcsolatokban, akik 2005. augusztus 31-éig közérdekű munkát végeztek a Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központban és munkavégzésük helye a Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központ igazgatósága, területi munkahelye és a területi munkahelyek munkahelye, az igazgatóság és területi munkahelye volt, 2055. szeptember 1-jétől azokra a munka-, szociális és családügyi hivatalokra szállnak át, amelyek területi körzetében ezek a munkahelyek találhatók.

(3) Az állami vagyon kezelése, melyet 2005. augusztus 31-éig a pozsonyi székhelyű Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központ végzett és amely a feladatai teljesítésére szolgált, 2005. szeptember 1-jével a Munka-, Szociális és Családügyi Központra száll át. Az állami vagyon kezelése, melyet 2005. augusztus 31-éig a pozsonyi székhelyű Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központ végzett és amely a munkahelyei és területi munkahelyei feladatainak teljesítésére szolgált, 2055. szeptember 1-jétől azokra a munka-, szociális és családügyi hivatalokra szállnak át, amelyek területi körzetében a Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központ igazgatóságának és a Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központ területi munkahelyeinek munkahelyei találhatók.

(4) A Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központ által 2005. augusztus 31-éig megkötött szerződésekből fakadó jogok és kötelességek 2005. szeptember 1-jével a Munka-, Szociális és Családügyi Központra szállnak át.

(1) Az állami alkalmazott, aki 2005. augusztus 31-én megfelelt a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végzéséhez támasztott külön jogszabály⁷⁵⁾ szerinti képzettségi feltételeknek, a jelen törvény szerinti képzettségi követelményeknek is megfelel.

(2) Ha az intézeti gondoskodást, azonnali intézkedést és nevelési intézkedést hivatásos nevelőszülői családban biztosította olyan intézet alkalmazottja, aki megfelelt a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végzéséhez támasztott a képzettségi feltételeknek, a jelen törvény szerinti képzettségi követelményeknek is megfelel.

(1) A gyermekről, nagykorú természetes személyről és családról 2005. augusztus 31-éig vezetett, gyermekvédelmet és gyámügyeket érintő nyilvántartást és iratanyagot a gyermekvédelmi és gyámhatóságnak, a községnek és más, gyermekvédelmet és gyámságot ellátó jogalanyoknak 2006. március 31-éig ki kell egészíteniük és hozzá kell alakítaniuk a jelen törvény követelményeihez.

(2) Ha a természetes személy, aki nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá akar válni, a 2055. augusztus 31-éig hatályos előírások szerint teljesítette a közte és a gyermek közötti személyes kapcsolat közvetítésének feltételeit, melynek célja családpótló gondoskodás biztosítása, és 2005. augusztus 31-én vezetik a nevelőszülőségre vagy örökbefogadásra alkalmas állampolgárok jegyzékében, bejegyzésre kerül a jelen törvény szerinti kérelmezők nyilvántartásába is.

(3) Ha a természetes személy 2005. szeptember 1-je előtt érdeklődött a nevelőszülőség vagy örökbefogadás iránt, de 2055. augusztus 31-éig nem került be a nevelőszülőségre vagy örökbefogadásra alkalmas állampolgárok jegyzékébe a 2005. augusztus 31-én hatályos jogszabály szerint, a családpótló gondoskodás közvetítése során a jelen törvény szerint kell eljárni.

(4) A gyermekotthon, a krízisközpont és a reszocializációs központ, melyet a 2005. augusztus 31-éig hatályos törvény alapján hoztak létre mint szociális intézetet, a jelen törvény szerint alapított intézetnek minősül; az intézet alapítója köteles biztosítani az intézet céljának jelen törvény szerinti teljesítését.

(5) Ha a 2005. augusztus 31-éig hatályos törvény alapján létrehozott gyermekotthon, a krízisközpont és a reszocializációs központ alapítója természetes vagy jogi személy, mely szociális segítséget nyújtott a 2005. augusztus 31-ig hatályos előírások szerint, köteles kérni a jelen törvény szerinti akkreditáció kiadását legkésőbb 2006. május 31-éig. 2006. május 31-éig ez az alapító a jelen törvény értelmében akkreditált jogalanynak tekintendő és így vezetik az akkreditált jogalanyok 83. § 5. bek. szerinti nyilvántartásban. Ha az első mondatban taglalt jogalany kéri az akkreditáció kiadását, akkreditált jogalanynak tekintendő a jelen törvény értelmében egészen az akkreditáció megadási bizonylatának vagy az akkreditáció megtagadásáról szóló írásos bizonylat kézbesítéséig.

(6) A jogi vagy természetes személy, amely/aki 2055. augusztus 31-éig külön jogszabály alapján⁷⁶⁾ engedélyezett szociális segítséget nyújtott olyan intézkedések végzésével, melyek tartalmilag megfelelnek a jelen törvénynek, köteles kérni a jelen törvény szerinti akkreditáció kiadását legkésőbb 2006. május 31-éig. 2006. május 31-éig az első mondatban taglalt jogi vagy természetes személy a jelen törvény értelmében akkreditált jogalanynak tekintendő és így vezetik az akkreditált jogalanyok 83. § 5. bek. szerinti nyilvántartásban. Ha az első mondatban taglalt jogi vagy természetes személy kéri az akkreditáció kiadását, akkreditált jogalanynak tekintendő a jelen törvény értelmében egészen az akkreditáció megadási bizonylatának vagy az akkreditáció megtagadásáról szóló írásos bizonylat kézbesítéséig.

(7) A 2055. augusztus 31-éig külön jogszabály alapján⁷⁶⁾ engedélyt kérő jogi és természetes személyek kérvényéről, ha az ügyükben még nem született jogerős döntés, 2005. augusztus 31-e után a 2005. augusztus 31-éig hatályos jogszabály szerint döntenek.

(8) Ha a község, a jogi vagy természetes személy 2005. augusztus 31-e után 6. bekezdés szerinti intézkedéseket hajt végre és teljesítette a 2005. augusztus 31-éig hatályos jogszabály szerinti finanszírozási támogatásnyújtás feltételeit, annak merítése során és elszámolásakor és 2006. május 31-éig a 2005. augusztus 31-éig hatályos jogszabály szerint jár el.

(9) A gyermekotthon alapítója a gyermekotthonban feltételeket teremt és biztosít

a) 2006. december 31-éig úgy, hogy 2007. január 1-jétől minden egy éven aluli gyermek a gyermekotthoni elhelyezést követően és a diagnosztikai központ önálló csoportjában történt elhelyezést követően kizárólag hivatásos nevelőszülői családba kerüljön, kivéve azt a gyermeket, akinek egészségi állapota különleges és fokozott gondoskodást és törődést igényel önálló speciális csoportban,

b) 2008. december 31-éig úgy, hogy 2009. január 1-jétől minden három éven aluli gyermek a gyermekotthoni elhelyezést követően és a diagnosztikai központ önálló csoportjában történt elhelyezést követően kizárólag hivatásos nevelőszülői családba kerüljön, kivéve azt a gyermeket, akinek egészségi állapota különleges és fokozott gondoskodást és törődést igényel önálló speciális csoportban.

(10) A gyermekek egészéves bentlakásos szociális otthonai az intézeti gondoskodást elrendelő határozat alapján felveszik a gyermekeket 2008. december 31-éig. A gyermekvédelmi és gyámhatóságok biztosítják az összes, intézeti nevelés elrendelésével bíró egészségkárosult gyermek felvételét és megteremtik ennek a feltételeit a jelen törvény szerint alapított intézetekben.

(11) Ha a nevelőszülői gondoskodást nyújtó intézet 2005. augusztus 31-éig nevelőszülői gondoskodást nyújt a 2005. augusztus 31-éig hatályos törvény alapján gyermekeknek, akiket jogerős bírósági határozattal nevelőszülői gondoskodásba helyeztek vagy akiket átmenetileg olyan személy gondoskodásába helyeztek, aki nevelőszülővé akar válni, az intézet 2005. szeptember 1-jétől a nevelőszülői gondoskodás okainak megszűnéséig azon gyermekek esetében, akiknek az intézet ilyen gondoskodást nyújtott 2005. augusztus 31-éig, a 2005. augusztus 31-ig hatályos jogszabály⁷⁷⁾ szerint jár el. 2005. szeptember elsejétől ezek az intézetek a jelen törvény szerint alapított intézetnek tekintendők egészen a megszűnésükig. A 79–86. § rendelkezései ezen intézményekre nem vonatkoznak.

(12) Az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság pénzügyi támogatást nyújt a nagyobb területi egységnek (megye) az általa alapított intézetekben a 12. bekezdés szerint nyújtott intézeti nevelőszülői ellátás költségeinek fedezésére, valamint a külön jogszabály szerinti³²⁾ szociális szolgáltatások költségeinek a fedezésére azoknak a nevelőszülői ellátást nyújtó intézeteknek, melyekkel szerződést kötött. A pénzeszközöket a következő naptári évre az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság a nagyobb területi egység folyó év október 31-ig benyújtott kérvénye alapján folyósítja. A pénzeszközök nyújtásáról az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság szerződést köt a nagyobb területi egységgel. A támogatási összeg nagyságának megállapításáról külön jogszabály rendelkezik.³²⁾ A pénzügyi támogatás nyújtásával a 12. bekezdés szerint intézeti nevelőszülői ellátás költségeinek fedezésére a nagyobb területi egység külön jogszabály szerint³²⁾ jogkörei nem sérülnek.

(13) A nagyobb területi egység, a község és az akkreditált jogalany, amennyiben krízisközpont alapítója a 62. § vagy reszocializációs központ alapítója a 63. § szerint, 2005. szeptember 30-ig jelenti az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságnak a külön jogszabály⁵⁶⁾ szerinti azonnali intézkedést vagy nevelési intézkedést elrendelő bírósági határozatok végrehajtására meghatározott férőhelyek számát az elkövetkező naptári évre vonatkozóan a területi körzet intézeti ellátási és bírósági határozat-végrehajtási fő feladatainak kidolgozása céljából.

(14) Az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság a 73. § 2. és 3. bekezdése értelmében 2005. október 31-ig kidolgozza a fő feladatok tervét és biztosításának módját a 73. § 2. bek. e) pontjának kilencedik és tizenkettedik alpontja értelmében, és 2005. december 15-ig a jóváhagyott fő irányelvek alapján kidolgozza a 73. § 2. bek. e) pontjának tizedik alpontja és a 73. § 3. bek. m) pontja szerinti terveket.

(15) A gyermekvédelmi és gyámhatóság a 73. § 1. bek. értelmében 2005. november 15-ig jóváhagyja a 73. § 1. bek. d) pontja szerinti fő irányelveket.

(16) Ha a jelen törvény hatálybalépéséig bírósági határozatot hajtanak végre olyan gyermekotthonban, amelyet a jelen törvény szerint akkreditált jogalanynak számító jogi személy vagy természetes személy alapított, az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság pénzügyi támogatást nyújt neki a 2006. évre a jelen törvény értelmében a 2005. november 30-ig benyújtott írásos kérvénye alapján.

(17) Ha bírósági határozatot hajtanak végre kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonában, amelyet a jelen törvény szerint akkreditált jogalanynak számító jogi személy vagy természetes személy alapított, az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság pénzügyi támogatást nyújt neki a 2006. évre a jelen törvény értelmében a 2005. augusztus 31-e után benyújtott írásos kérvénye alapján. A pénzügyi támogatás ebben az esetben előlegként is folyósítható, 2005. szeptemberétől kezdődően, leghamarabb attól a naptól fogva, amikor az írásbeli kérelmet benyújtották; e pénzügy támogatás folyósítására nem vonatkoznak a 8. bek. rendelkezései.

(18) A Tt. 195/1998. sz., a szociális segélyezésről szóló törvényének és későbbi módosításainak rendelkezései, melyek a megelőző szociális gyermekvédelmet, a nagykorú polgár megelőző szociális védelmét, a gyermekvédelmet, a családpótló gondoskodás megszervezését, a szociális tanácsadást, a gyermekotthonok, krízisközpontok és reszocializációs központok működését szabályozzák, 2005. szeptember 1-jétől nem vonatkoznak a jelen törvény értelmében végzett gyermekvédelemre és gyámügyekre.

(19) A gyermek családi viszonyainak helyreállítását és rendezését célzó, 64. § szerinti pénzügyi támogatási kötelezettség, a gyermek 64. § szerinti megtakarításainak képzésére fordítandó támogatás kötelezettsége azon esetekre vonatkozik, amikor a gyermek gyermekotthonban került elhelyezésre intézeti elhelyezést elrendelő jogerős bírósági döntés alapján 2005. december 31-ét követően.

(20) A nagyobb területi egységek és községek pénzügyi eszközeinek célirányos megkötése a 89. § 4. bek. értelmében a 2006–2008-as költségvetési évekre vonatkozik.

(21) A pénzügyi támogatás 89. § szerinti nyújtásának feltételeit a 2006-os évre a nagyobb területi egység és a község úgy határozza meg, hogy azok legkésőbb 2005. november 30-án ki legyenek hirdetve.

A gyermekotthonok alapítói 2012. december 31-éig biztosítják és megteremtik a feltételeket, hogy 2013. január 1-jétől abban a létesítményben, mely nem önálló családi ház vagy önálló lakás, a gyermekek csoportonként összlétszáma ne haladja meg a 40 főt. Ha a gyermekotthonban 2008. december 31-éig intézeti gondoskodást, azonnali gondoskodást vagy nevelési intézkedést nyújtottak speciális önálló csoportokban az 53. § 2. bek. c) pontjának első és hatodik alpontja értelmében a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint, az első mondatban meghatározott gyermeklétszám túlléphető, ha a gyermekotthon 2009. január 1-jét követően intézeti gondoskodást, azonnali gondoskodást vagy nevelési intézkedést nyújtottak speciális önálló csoportokban az 53. § 2. bek. c) pontjának ötödik alpontja értelmében 2009. január 1-jétől; az első mondat szerinti létesítményben előnyt élvez az intézeti gondoskodás, azonnali gondoskodás vagy nevelési intézkedés speciális önálló csoportokban az 53. § 2. bek. c) pontjának ötödik alpontja értelmében.

Ha 2008. december 31-én a gyermekotthon családi házának két önálló lakásegységében legfeljebb két önálló csoport vagy speciális önálló csoport van elhelyezve, az egy önálló csoport megalakításának vagy speciális önálló csoport megalakításának 53.a § 1. bek. szerinti követelménye 2009. január 1-jétől teljesítettnek tekintendő.

A 2008. december 31-ig vezetett, gyermekvédelmet és gyámügyeket érintő nyilvántartást és aktákat a gyermekekről, nagykorú természetes személyekről és családokról a gyermekvédelmi és gyámhatóság, a nagyobb területi egység, a község, az intézetek és akkreditált jogalanyok kiegészítik és felülbírálják a 2009. január 1-jétől hatályos törvény értelmében legkésőbb 2009. március 31-éig.

(1) A gyermeknek, akinek 2007. december 31-éig intézeti elhelyezést elrendelő bírósági határozat alapján jogigénye keletkezett megtakarítás képzésére a 2008. december 31-éig hatályos törvény értelmében, ezt a támogatást 2008. december 31-e után is folyósítják a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint.

(2) Az intézeti elhelyezést elrendelő bírósági határozat alapján elhelyezett gyermeknek a családi viszonyai rendezésére és helyreállítására folyósított pénzügyi segély felhasználása és nyújtása során a 2009. január 1-jétől hatályos törvény 65. § szerint járnak el.

(1) Az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság 2009. évre nyújtott pénzügyi támogatása a gyermekotthonok, a kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthoni és krízisközpontok férőhelyeinek biztosítása céljából a 2008. december 31-éig hatályos törvény értelmében történik. Az első mondat szerinti pénzügyi támogatást a 2009. január 1-jétől hatályos törvény 89. § 3. bek. szerinti összegben nyújtják.

(2) Az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság 2009. évre nyújtott pénzügyi támogatása a reszocializációs központok szükséges férőhelyeinek biztosítása céljából a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint történik, mégpedig a 2008. december 31-éig bejelentett reszocializációs intézeti férőhelyek számának megfelelően.

A reszocializációs intézetek jegyzékét, melyekben 2009-ben bírósági határozat hajtható végre, a gyermekvédelmi és gyámhatóság dolgozza ki és hozza nyilvánosságra a 73. § 1. bek. értelmében 2009. január 31-éig.

(1) A munka-, szociális és családügyi hivatal és az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság felülvizsgálják a fő célkitűzéseket és a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerinti intézkedések végrehajtásának szükségességét. Ha változásokat kell végrehajtani a 2009. évre jóváhagyott fő irányelvekben, a munka-, szociális és családügyi hivatal és az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság 2009. február 28-áig a Munka-, Szociális és Családügyi Központ elé terjeszti a módosítási kérelmet a 2009-es évre a területi hatáskörében jóváhagyott fő irányelvei vonatkozásában, valamint ennek az indoklását. A Munka-, Szociális és Családügyi Központ elbírálja az indokokat és az első mondat szerinti hatóság területi hatáskörére vonatkozóan jóváhagyja a fő irányelvek módosítását 2009. március 31-éig. Ha az irányelvek módosítását jóváhagyták, a munka-, szociális és családügyi hivatal és az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság kidolgozza a bebiztosításuk tervét a 73. § 3. bek. m) pontja szerint a jóváhagyást követő 15 napon belül, majd a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint jár el.

(2) Ha a 2009-re jóváhagyott fő irányelvekben nem hajtottak végre változásokat, a munka-, szociális és családügyi hivatal, az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság, valamint a gyermekvédelmi és gyámhatóság a 2009. évi fő irányelvek biztosításakor a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint jár el.

(1) Az akkreditációs kérvényekről, melyekről 2008. december 31-éig nem született jogerős döntés, 2009. január 1-jét követően a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint döntenek.

(2) Az akkreditált jogalany, akinek a 2008. december 31-éig hatályos törvény értelmében adták meg az akkreditációt, akkreditált jogalanynak tekintendő a 2009. január 1-jétől hatályos törvény értelmében.

Ha az intézetben 2009. január 1-jén olyan természetes személy végez szociális munkát, aki ezt a szociális munkát 2008. december 31-éig is végezte, a szociális munka végzéséhez szükséges szakképzettségi feltételek az esetében a 2009. január 1-jétől hatályos törvény értelmében teljesültnek tekintendők.

(1) Az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság 2011. június 30-áig megkötött szerződéseiből⁷⁸⁾ fakadó jogok és kötelezettségek, melyek a gyermekotthonok és kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonainak alapítói jogköreihez kötődnek, illetve az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság gyermekotthonokkal és kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonaival kapcsolatos hatásköreit érintik, valamint az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság bírósági határozat végrehajtását gyermekvédelmi intézeti elhelyezéssel biztosító tevékenységére vonatkoznak a 2011. június 30-áig hatályos törvény értelmében, 2001. július 1-jétől a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámhatóságra szállnak át.

(2) A 2011. június 30-ig keletkezett gyermekvédelmi és gyámügyi jogviszonyok résztvevőinek jogai és kötelességei a gyermekotthonok és kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonai alapítói jogköreinek átruházásából, valamint az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság bírósági határozat végrehajtását gyermekvédelmi intézeti elhelyezéssel biztosító tevékenységéből fakadóan 2011. július 1-jével az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságról a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámhatóságra szállnak át a delimitációs jegyzőkönyvek alapján, melyeket az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság kötött meg a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámhatósággal.

(3) A szociális ügyek terén állami szolgálati jogviszonyban lévő alkalmazottakra vonatkozó, a gyermekotthonok és kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonai alapítói jogköreit, valamint az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság bírósági határozat végrehajtását gyermekvédelmi intézeti elhelyezéssel biztosító tevékenységéből fakadó, a 2011. június 30-áig hatályos törvény szerinti jogok és kötelességek 2001. július 1-jétől az eddigi állami közszolgálati hatóságról – az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságról – az állami közszolgálati hivatalra, azaz a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságra szállnak át.

(4) Ha a kijelölt gyermekvédelmi és gyámhatóság 2011. június 30-ig nem zárta le az eljárást olyan ügyekben, melyekben alapfokon gyermekotthonok és kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonai jártak el és hoztak döntést, 2011. június 30-a után az ügyet⁷⁹⁾ eljárás és döntéshozatal céljából továbbküldi a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak.

(5) A családpótló gondoskodásra való felkészítést, mely 2011. június 30-áig nem zárult le, 2011. június 30-a után a 2011. június 30-áig hatályos törvény szerint fejezik be. A 2011. június 30-áig lezárult, hivatásos családpótló gondoskodásra való felkészítések a 2011. július 1-jétől hatály törvény értelmében megvalósult hivatásos családpótló gondoskodásra való felkészítésnek minősülnek. A természetes személy, aki elvégezte a hivatásos családpótló gondoskodásra való felkészítést 2010. január 1-je és 2011. június 30-a között, 2011. december 31-éig kérheti a jogalanynál, melynél a felkészítést elvégezte, a felkészítés 2011. július 1-től hatályos törvény szerinti kiegészítését.

(6) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a nagyobb területi egységnek pénzeszközöket nyújt azon intézeti nevelőszülői gondoskodás kiadásainak fedezetére a 100. § 11. bek. értelmében, amellyel szerződést kötött pénzügyi támogatás nyújtásáról a szociális szolgáltatások költségeinek fedezésére a 2008. december 31-éig hatályos törvény alapján. A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a következő naptári évre a nagyobb területi egység október 30-ig benyújtott kérvénye alapján folyósít pénzügyi támogatást. A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság szerződést köt a nagyobb területi egységgel a pénzügyi támogatások folyósításáról. A pénzügyi támogatás nagyságára a 2008. december 31-éig hatályos törvény rendelkezései vonatkoznak. A pénzeszközök nyújtása a nagyobb területi egységeknek az intézeti nevelőszülői gondoskodás kiadásainak fedezetére a 100. § 11. bek. értelmében, nem befolyásolja a nagyobb területi egységeknek a 2008. december 31-ig hatályos törvény szerinti jogköreit. A 100. § 12. bek. rendelkezéseit 2011. július 1-jét követően nem alkalmazzák.

(7) Ha az állami alkalmazott 2011. június 30-ig megfelelt a képzettségi követelményeknek, melyeket a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végrehajtóval szemben támasztottak a 93. § 1. bek. szerint, a 2011. július 1-jétől hatályos törvény szerinti intézkedések végrehajtóval szemben támasztott képzettségi követelmények teljesültnek tekintendők.

(8) A gyermekotthonok alapítói kötelesek biztosítani és megteremteni a feltételeket 2011. december 31-éig a gyermekotthonban úgy, hogy 2012. január 1-jétől minden hat éven aluli gyermek a gyermekotthoni elhelyezést követően, legkésőbb a diagnosztikai vizsgálatokat követően hivatásos nevelőszülői családba kerüljön, kivéve azokat a gyermekeket, akiknek az egészségi állapota bizonyíthatóan speciális önálló csoportban való elhelyezést igényel az 53. § 4. bek. c) pontja vagy az 53. § 4. bek. e) pontja szerint, vagy ha a gyermeknek ez az érdeke a testvérkapcsolatok megőrzése szempontjából. A különleges törődés szükségességének bizonyítására az 54. § 7. bek. első mondata szintén vonatkozik.

Ha a 45. § 1. bek. szerinti létesítménynek nincs olyan természetes személy alkalmazottja, aki megfelel a 47.a § 4. bek. szerinti követelményeknek, a felelős személy tevékenységét ebben az intézetben olyan természetes személy is végezheti, aki mesterfokú felsőszintű végzettséget szerzett ápolói szakirányon, ötéves szakmai gyakorlattal bír és szakmailag alkalmas speciális munkatevékenységek végzésére pszichiátria szakterületén, legtovább azonban 2017. július 1-jéig.

(1) Ha a gyermekvédelmi és gyámhatóság 73. § 1. bek. d) pontja szerint jóváhagyott fő feladatainak része a 2016-os évre a 17. § 4. bek. szerinti nevelési-üdülési csoportos program is – a 2015. december 31-ig hatályos jogszabály értelmében –, ennek a fő feladatnak a biztosítására a 2015. december 31-ig hatályos törvény vonatkozik.

(2) Az akkreditáció odaítélésének eljárása, mely 2015. december 31-ig nem zárult le, a 2016. január 1-jétől hatályos törvény szerint kerül lezárásra.

A 2016. július 1-je előtt megkezdett eljárásban, mely nem zárult le jogerősen, a 2016. június 30-ig hatályos törvények szerint kell eljárni.

(1) A gyermekotthonra, a kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonára, a krízisközpontra és reszocializációs központra 2018. december 31-éig a 2018. március 31-éig hatályos törvény vonatkozik. A gyermekvédelmi és gyámhatósági intézkedések végrehajtására

a) a gyermekotthonban, a kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonában vagy a krízisközpontban a 45. § 6. bek., a 46. § 11. és 12. bek., a 49. § 3. és 5. bek., az 52. § 5. bek., az 53. § 8. bek., az 55. §, az 58. § és 62. § 2018. április 1-től hatályos rendelkezései vonatkoznak, ha a 2. bekezdés nem rendelkezik másképpen,

b) a reszocializációs központban a 45. § 6. bek., a 46. § 11. és 12. bek., a 49. § 5. bek., az 57. § 1 – 4. bek. és az 58. § 2018. április 1-től hatályos rendelkezései vonatkoznak.

(2) A megye vagy a község által alapított kríziskezelő központban nyújtott gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedésekre a 45. § 6. bek., a 46. § 11. és 12. bek., a 49. § 3. és 5. bek., az 52. § 5. bek., az 53. § 8. bek., az 55. § és 58. §. 2018. április 1-jétől hatályos rendelkezései vonatkoznak 2018. november 30-ától kezdődően. A megye vagy a község által alapított kríziskezelő központ nem köteles az előző mondat értelmében eljárni, ha az alapító a 100.p § értelmében értesíti, hogy 2019. január 1-jétől külön jogszabály szerinti⁴¹⁾ szociális szolgáltatóvá minősül át.

(3) Az 1. bekezdés szerinti intézmény köteles 2018. június 30-áig kidolgozni a 2018. április 1-től hatályos 45. § 6. bek. szerinti programot azon intézkedésekre, melyeket a 2018. március 31-éig hatályos törvény szerint nyújtott. Ha az 1. bek. szerinti intézmény akkreditált jogalany, az előző mondat szerinti programot beterjeszti a minisztériumnak; az akkreditáció szempontjából ez a program döntő jelentőségű tényező változásának minősül a 2018. április 1-től hatályos törvény 83. §-ának 5. bekezdése h) pontja értelmében, melynek a hitelesítésére a 2018. április 1-től hatályos törvény 83. § 6. bek. vonatkozik. Ha a második mondat szerinti akkreditációs ügyben másképpen nem döntöttek, az akkreditált jogalany, mely az akkreditációs feltételeknek megfelelt a 2018. március 31-ig hatályos törvény szerint, akkreditált jogalanynak minősül, ha megfelel az akkreditációs feltételeknek a 2018. április 1-től hatályos törvény szerint.

(1) Az akkreditált jogalany, mely 2018. március 31-én akkreditációval rendelkezik családpótló gondoskodásra való felkészítésre és érdeklődik nemzetközi örökbefogadás iránt érdeklődő természetes személy családpótló gondoskodásra való felkészítése iránt, jelenti a minisztériumnak a legalább négyórás időtartamú felkészítés tartalmát és személyi biztosításának feltételeit a 2018. április 1-től hatályos törvény 38. §-ának 4. bek. a) pontja szerint;  az akkreditáció szempontjából ez a program döntő jelentőségű tényező változásának minősül a 2018. április 1-től hatályos törvény 83. §-ának 5. bekezdése h) pontja értelmében, melynek a hitelesítésére a 2018. április 1-től hatályos törvény 83. § 6. bek. vonatkozik.

(2) A 2018. április 1-je előtt megkezdett akkreditációs eljárást, mely nem zárult le jogerősen 2018. március 31-éig a 2018. március 31-ig hatályos törvény szerint kell befejezni.

(3) Ha az intézeti bentlakásos intézkedések végzésére vagy ambuláns, illetve terepen nyújtott intézkedések végzésére irányuló akkreditációs eljárás 2018. március 31-e után kezdődött el és 2018. december 31-éig jogerősen lezárult, az akkreditáció megítéléséről kiadott döntés 2019. január 1-től hajtható végre.

(4) Ha az akkreditáció meghosszabbítására vagy módosítására irányuló eljárás 2018. március 31-e után kezdődött el és 2018. december 31-éig jogerősen lezárult, az akkreditáció meghosszabbításáról vagy módosításának megítéléséről kiadott döntés 2019. január 1-től hajtható végre; az akkreditált jogalany 2018. december 31-éig a 2018. március 31-ig érvényes döntés értelmében hajt végre gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedéseket.

A krízisközpont alapítója, mely megye, község vagy akkreditált jogalany, köteles 2018. november 15-éig a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak bejelenteni, hogy a krízisközpontban végzett gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedéseket végezni fogja-e 2019. január 1-től a 2018. április 1-től hatályos törvény szerinti központban, vagy külön jogszabály szerinti⁴¹⁾ szociális szolgáltatóvá alakul át.

A bírósági döntések intézeti végrehajtására, a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések akkreditált jogalany általi bebiztosítására és a mediáció bebiztosítására a 2018-as évben a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság által a 2017-es évre meghatározott vagy jóváhagyott prioritások vonatkoznak.

(1) A pénzügyi támogatás nyújtására

a) a bírósági döntéseket végrehajtó, a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság által alapított intézmény esetében a 2018-as évben a 2018. március 31-ig hatályos törvény vonatkozik,

b) a megye által a 76. § f) pontjának első alpontja szerint alapított intézetben nyújtott gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések nyújtására a 2018-as évben a 2018. március 31-ig hatályos törvény vonatkozik.

(2) Ha a megye, a község vagy az akkreditált jogalany által alapított krízisközpont a 2018. március 31-ig hatályos törvény 73. § 1. bek. v) pontjának hatodik alpontja szerint megkötött pénzügyi támogatási szerződés alapján biztosít bírósági döntést végrehajtó intézkedést a 2018-as évben és ez az alapító a 100.p § szerint bejelentette, hogy a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedéseket, melyeket a krízisközpontban nyújtott,

a) 2019. január 1-től a központban fogja végezni, és 2018. november 15-ig a krízisközponti férőhely – mely e szerződés alapján van biztosítva – gyermekkel van betöltve, a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság folyósítja

1. a megye, a község vagy az akkreditált jogalany által alapított krízisközpont alapítójának a pénzügyi eszközöket a költségek fedezésére a 2018. november 15-ig gyermek által elfoglalt férőhelyre, egészen az e gyermeknek bírósági döntés alapján elrendelt bentlakásos intézkedések nyújtásának végéig; a pénzügyi eszközök nyújtásának és összege nagyságának a 2018. április 1-től hatályos törvény 89.a §-a szerinti részleteit a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság egyezteti a pénzügyi támogatás nyújtásáról szóló szerződésben a megyével vagy a községgel,

2. az akkreditált jogalanynak a 2018. április 1-től hatályos törvény szerinti pénzügyi támogatást,

b) 2019. január 1-től nem fogja központban biztosítani, és a férőhely 2018. november 15-én a krízisközpontban pénzügyi támogatási szerződés alapján van biztosítva és gyermekkel van betöltve, az illetékes 73. § 2. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a 73. § 2. bek. d) pontja szerint jár el.

Ha a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések 10.n § 1. bek. szerinti intézeti végrehajtásához megkövetelik a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság ajánlását, és az intézet gyermeknek vagy nagykorú természetes személynek nyújt intézkedést a szülővel vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyénnel, vagy a nagykorú személlyel megkötött szerződés alapján, melyet

a) 2018. március 31-ig kötött meg,

1. a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság előzetes ajánlásának feltétele teljesültnek tekintendő 2019. január 1-től egészen a központban végzett intézkedésnyújtás befejezéséig,

2. az intézet 2019. január 15-ig bejelenti a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak a szerződéses alapon ellátott gyermek vagy nagykorú természetes személy utó- és családi nevét, a szerződéses alapon nyújtott intézkedések várható időtartamát, és ha az intézkedéseket ambuláns formában vagy terepen nyújtják, az intézkedésnyújtás tervezett óraszámát is; ez nem vonatkozik a 2018. április 1-től hatályos törvény 57. §-ának 6. bek. a) pontja alapján nyújtott reszocializációs programra,

b) 2018. április 1-je után kötött meg,

1. a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság előzetes ajánlásának feltétele teljesültnek tekintendő 2019. január 1-től,

2. a 2018. április 1-től hatályos törvény 48. §-ának 3. bek. szerinti, a tartózkodás tartamára megszabott határidő 2019. január 1-től telik,

3. az intézet 2019. január 15-ig bejelenti az illetékes gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak a szerződéses alapon ellátott gyermek vagy nagykorú természetes személy utó- és családi nevét, a szerződéses alapon nyújtott intézkedések várható időtartamát, és ha az intézkedéseket ambuláns formában vagy terepen nyújtják, az intézkedésnyújtás tervezett óraszámát is; ez nem vonatkozik a 2018. április 1-től hatályos törvény 57. §-ának 6. bek. a) pontja alapján nyújtott reszocializációs programra.

Az akkreditált jogalany, melynek központban nyújtott intézkedésekre adtak ki akkreditációt a 2018. április 1-től hatályos törvény szerint és a 100.n § 1. bek. és a 100.o § 2 – 4. bek. szerint akkreditált jogalany köteles a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak bejelenteni a 2018. április 1-től hatályos törvény 89. §-a szerinti kellékeket a 2019-es évre 2018. november 15-éig.

(1) A gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a 73. § 2. bek. értelmében kidolgozza a fő feladatok javaslatát és központokban való biztosításuk javaslatát a 2018. április 1-től hatályos törvény 89. §-ának 4. bek. szerint a 2019-es évre, mégpedig 2018. szeptember 15-ig.

(2) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság

a) 2018. szeptember 15-ig felülbírálja az alapítói hatáskörébe tartozó intézetek felkészültségét és lehetőségeit a 2018. április 1-től hatályos törvénybe foglalt gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végrehajtására, és meghatározza ezen intézkedések célját, formáit és mértékét 2019. január 1-től az alapítói hatáskörébe tartozó intézményekben,

b) 2018. október 15-ig meghatározza és közzéteszi 2019-re vonatkozóan a 2018. április 1-től hatályos törvény 89. §-ának 1. bek. szerinti fő feladatokat, kidolgozza és közzéteszi ezek bebiztosításának a tervét 2019-re vonatkozóan a központokban a 2018. április 1-től hatályos törvény 89. §-ának 3. bek. c) pontja szerint,

c) 2018. december 15-ig kidolgozza és közzéteszi a központokban végzett intézkedések 2019. évi megvalósítási módjának tervét és végrehajtásának biztosítását a 2018. április 1-től hatályos törvény 89. §-ának 3. bek. d) pontja értelmében.

(1) Az intézet a 2018. április 1-től hatályos törvény 58. §-ának 1. bek. szerint 2018. június 30-ig kidolgozza azon munkahelyek jegyzékét, melyek esetében az alkalmazott közvetlen személyes kapcsolatba kerül a gyermekekkel. Az intézet azon alkalmazottjának pszichológia alkalmassága, aki személyes kapcsolatba kerül a gyermekekkel és 2018. március 31-én munkajogiszonyban áll az intézettel, teljesültnek tekintendő egészen az első, a 2018. április 1-től hatályos törvény 58. §-ának 2. bek. szerint kiadott pszichológiai szakvéleményig.

(2) A gyermekotthon vagy kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonának statutáris szerve, mely ezt a tisztséget 2018. március 31-ig ellátja,

a) teljesíti a 2018. április 1-től hatályos törvény 62. §-ának 2. bek. a) pontja és 3. bek. szerinti feddhetetlenségi követelményt a feddhetetlenségi bizonylat benyújtásáig, legkésőbb 2018. május 31-ig,

b) a 2018. április 1-től hatályos törvény 62. §-ának 2. bek. b) pontja és 3. bek. szerinti pszichológiai alkalmassági feltétel teljesültnek tekintendő az első, a 2018. április 1-től hatályos törvény 58. §-ának 2. bek. szerint kiadott pszichológiai szakvéleményig,

c) a képzettségi feltételek a 2018. április 1-től hatályos törvény 62. § 2. bek. c) pontja szerint teljesítettnek tekintendők.

Az a gyermekvédelmi és gyámügyi intézet, mely 2019. január 1-ig teljesíti a központban nyújtott gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végzésének feltételeit a 2018. április 1-től hatályos törvénynek megfelelően, 2019. január 1-től központtá minősül át.

(1) Az intézetben nyújtott gondoskodás térítési díjára 2018. december 31-éig a 2018. március 31-ig hatályos törvény rendelkezései vonatkoznak.

(2) A fiatal felnőtt önálló életvitelét megkönnyítő támogatást, ha azt a fiatal felnőtt 2018. március 31-éig kérvényezte, a 2018. március 31-ig hatályos törvény szerint folyósítják.

(3) Nem jár önálló életvitelt megkönnyítő támogatás a fiatal felnőttnek a 2018. április 1-től hatályos törvény 69. §-a értelmében, ha neki a község a 2018. március 31-ig hatályos törvény értelmében a község gyermeknek szóló megtakarítási támogatást nyújtott.

(1) A jogalanyok, melyek gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedéseket hajtanak végre 2018. március 31-ig, kötelesek 2018. december 31-ig összhangba hozni

a) írásos dokumentumaikat/ügyirataikat a 2018. április 1-től hatályos törvénnyel,

b) terveiket a 2018. április 1-től hatályos törvény 45. §-ának 9. bek. és 93. §-ának 14. bek.-vel.

(2) Az akkreditált jogalany, mely akkreditációval rendelkezik családpótló gondoskodásra való felkészítés végzésére a 2018. március 31-ig hatályos törvény szerint, ezt a felkészítést akkreditációja teljes érvényességi ideje leteltéig végezheti 2018. március 31-ét követően is; az akkreditáció érvényessége meghosszabbítható.

A 2018. április 1-je előtt megkezdett bírságolási eljárás, mely nem zárult le jogerős döntéssel, a 2018. március 31-ig hatályos törvény szerint kerül lezárásra.

A családpótló gondoskodás hivatásos végzésére való felkészítése, amelyet a gyermekvédelmi és gyámhatóság a 73. § 2. bek. értelmében 2019. január 1-je előtt kezdett meg, a 2018. december 31-ig hatályos törvény szerint fejezendő be.

Ez a törvény 2005. szeptember 1-jén lép hatályba, kivéve a 88. és 89. §-t, mely 2006. január 1-jén lép hatályba.

1) Gyermekjogi Egyezmény (kihirdetve: Tt. 104/1991. sz. alatt)

1a) Például a Büntető perrendtartás, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 564/1991. sz. törvénye a községi rendőrségről a későbbi módosítások szerint, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 171/1993. sz. törvénye a Rendőri Testületről a későbbi jogszabályok szerint, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 308/1993. sz. törvénye a Szlovák Nemzeti Emberjogi Központ létrehozásáról a későbbi módosítások szerint, a Tt. 564/2001. sz. törvénye az alapvető jogok biztosáról a későbbi módosítások szerint, a Tt. 578/2004. sz. törvénye az egészségügyi szolgáltatókról, egészségügyi dolgozókról, egészségügyi kamarákról és egyes más törvényi módosításokról a későbbi módosítások szerint, a Tt. 176/2015. sz. törvénye a gyermekjogi biztosról és az egészkárosultak biztosáról, valamint egyes más törvényi változásokról a későbbi módosítások szerint.

2) A Tt. 48/2002. sz. idegenrendészeti törvénye a későbbi módosítások értelmében

3) Büntető törvénykönyv

3a) A Tt. 219/2014. sz., a szociális munkáról és egyes, a szociális és családvédelem területén kifejtett szaktevékenységek végzésének feltételeiről szóló törvénye és más törvényi módosítások

3aa) A Tt. 36/2005. sz., a családról szóló törvénye és más törvényi változások 5. cikkelye a 175/2015. sz. megfogalmazásában

4) A Tt. 36/2005. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint

5) A Tt. 365/2004. sz. törvénye az egyenlő bánásmód érvényesítéséről egyes területeken és a diszkrimináció elleni védelemről szóló törvénye és más törvényi módosítások (antidiszkriminációs törvény)

6) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 103. §-a

7) Pl. az SZK Nemzeti Tanácsának Tt. 171/1993. sz. törvénye a későbbi módosítások értelmében

8) Pl. az SZK Nemzeti Tanácsának Tt. 279/1993. sz., az iskolai létesítményekről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint

9) Például a Tt. 36/2005. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint, a Tt. 417/2013. sz. törvénye az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segítségről és más törvényi változásokról a későbbi módosítások szerint.

9a) A Büntető törvénykönyv 179., 180. és 367. §-a

9b) A Tt. 420/2004. sz., a békéltetésről (mediáció) szóló törvénye és más törvényi módosítások

9c) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 37. §-ának 4. bek., a Tt. 175/2015. sz. törvénye megfogalmazásában

9d) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 37. §-ának 2. bek., a Tt. 175/2015. sz. törvénye megfogalmazásában

10) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 37. §-ának 3. bek.

11) Pl. a Tt. 36/2005. sz. törvényének 44. §-a

12) A Tt. 171/2005. sz., a hazárdjátékokról szóló törvénye és más törvénymódosítások

13) Büntető törvénykönyv, Büntetőperes eljárás

14) A Tt. 550/2003. sz., a békéltető és mediációs hivatalnokokról szóló törvénye és más törvényi módosítások

15) Pl. a Tt. 550/2003. sz. törvénye, a 279/1993. sz. törvénye a későbbi módosítások értelmében

16) Büntető törvénykönyv

Büntetőperes eljárás

A Tt. 550/2003. sz. törvénye

17) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 31. §-a

17a) Pl. Tt. 36/2005. sz. törvényének 24. §-a a Tt. 217/2010. sz. törvénye értelmében

18) A peren kívüli polgári eljárás rendtartásának 38. §-a

19) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 39. §-ának 3. bek., 57. §-ának 4. bek. és 60. §-a

20) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 102. §-ának 3. bek.

21) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 102. §-ának 1. bek.

22) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 102. §-ának 4. bek.

22a) A Tt. 447/2008. sz., a súlyosan egészségkárosultak pénzügyi kompenzációjáról szóló törvény 11. §-a

22b) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 102. §-ának 1. bek. b) és c) pontja

23) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 33. §-ának 3. bek.

24) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 57. §-ának 3. bek.

25) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 58. §-ának 2. bek.

26) A Tt. 576/2004. sz., az egészségügyi ellátásról, az egészségügyi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos szolgáltatásokról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint

27) A Tt. 480/2002. sz., a menedékjogról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint

28) A peren kívüli polgári eljárás rendtartásának 365. §-a

29) A Nemzetközi Gyermekrablások Polgárjogi Vetületeiről Szóló Egyezmény (kihirdetve: Tt. 119/2001. sz. alatt)

30) A peren kívüli polgári eljárás rendtartásának 360. és 369. §-a

31) A Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 719/2002. sz. rendelete, mely a biztonságok harmadik országok és biztonságos kibocsátó országok listáját tartalmazza a Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 288/2004. sz. rendelete megfogalmazásában

31a) A Tt. 327/2005. sz., az anyagi szükséghelyzetben élő személyek segélyezéséről szóló törvénye és a Tt. 586/2003. sz., az ügyvédi szolgáltatásokról szóló törvényének módosítása és kiegészítése, valamint a Tt. 455/1991. sz., az iparszerű vállalkozásokról (iparostörvény) a későbbi módosítások szerint, a Tt. 8/2005. sz. törvénye szerinti megfogalmazásban

32) A Tt. 447/2008. sz. törvénye

33) Az SZK NT Tt. 272/1994. sz., az emberi egészségvédelemről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint

34) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 44. §-ának 3. bek. b) pontja, 45–47. §-a

35) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 44. §-ának 3. bek. b) pontja, 48–53. §-a, 97–110. §-a

Egyezmény a gyermekvédelemről és a nemzetközi örökbefogadásokban való együttműködésről (kihirdetve a Tt. 380/2001. sz. alatt)

36) A Tt. 453/2003. sz., a szociális, családügyi, foglalkoztatási szolgáltatási államigazgatási szervekről és más törvénymódosításokról szóló törvénye 5. §-ának 8. bek.

36a) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 102. §-ának 1. bek. c) pontja

36b) A Tt. 576/2004. sz. törvénye 11. §-ának 10. bek.

36c) A Tt. 576/2004. sz. törvénye 11. §-ának 11. bek.

36d) A Tt. 330/2007. sz., a bűnügyi nyilvántartásról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 13. § 4. bek. a) pontja a későbbi jogszabályok szerint.

36e) ) A Tt. 330/2007. sz. törvénye

36f) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 38. §-a

37) Egyezmény a gyermekvédelemről és a nemzetközi örökbefogadásokban való együttműködésről (kihirdetve a Tt. 380/2001. sz. alatt)

38) A Tt. 428/2002. sz., a személyi adatok védelméről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint

38a) A Büntető törvénykönyv 92. és 93. §-a

38aa) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 45. §-ának 4. bek. és 50. §-ának 1. bek. a Tt. 175/2015. sz. törvénye értelmében

39) A Tt. 36/2005. sz. törvénye

Peren kívüli polgári peres eljárásrend

40) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 37. § 2. bek. d) pontja a Tt. 175/2005. sz. törvénye értelmében

41) A Tt. 448/2008. sz., a szociális szolgáltatásokról szóló törvénye és a Tt. 455/1991. sz., iparostörvényének módosítása a későbbi módosítások értelmében

42) A Tt. 601/2003. sz., a létminimumról és egyes törvényi változásokról szóló törvénye 2. §-ának c) pontja a későbbi módosítások értelmében

43) A Tt. 600/2003. sz., a családi pótlékról és a Tt. 461/2003. sz., a szociális biztosításról szóló törvénymódosítása a későbbi módosítások értelmében

44) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 101. és 102. § a Tt. 175/2015. sz. törvénye értelmében

45) A Tt. 199/1994. sz. törvénye a pszichológusi tevékenységről és a Szlovák Pszichológusok Kamarájáról a Tt. 578/2004. sz. törvénye értelmében

45a) A Tt. 417/2013. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint

45b) A Tt. 595/2003. sz., a jövedelemadóról szóló törvényének 5. és 6. §-a a későbbi módosítások szerint

45c) A Tt. 601/2003. sz. törvénye 2. §-ának a) pontja a későbbi módosítások szerint45d) A Tt. 417/2013. sz. törvénye 10. § 2. bek. a) pontja

45e) A Tt. 552/2003. sz. törvénye a közérdekű munkavégzésről a későbbi módosítások szerint

45f) A Tt. 576/2004. sz. törvényének 7. § 8. bek. és 10.a §-a a későbbi módosítások szerint

A Tt. 577/2004. sz., a kötelező egészségbiztosításból fedezett egészségügyi ellátásról szóló és az egészségügyi ellátással kapcsolatos térítésekről szóló törvénye 3. §-ának 15. bek., a későbbi módosítások szerint

A Tt. 578/2004. sz. törvényének 31. §-a a későbbi módosítások szerint

A Tt. 581/2004. sz., az egészségbiztosítókról, az egészségügyi felügyeletről és egyes más törvényi módosításokról szóló törvénye 7.a §-a és 8. §-a 10. bek. a későbbi módosítások szerint

46) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. sz., a községekről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint

48) Pl. Egyezmény a jogkörökről, döntésjogról, a kölcsönös elismerésről és végrehajtásról a szülői jogok és kötelességek terén a gyermekek védelme érdekében (kihirdetve: Tt. 344/2002.)

A Tanács (EK) 2003. november 27-ei rendelete a bírósági joghatóságról és az ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról házassági ügyekben és a szülői jogokkal és kötelességekkel kapcsolatos ügyekben, mely megszünteti az (EK) 1347/2000. sz. rendeletét (K., EU L 338, 2003. 12. 23.), az (EK) tanácsának 2116/2004. sz., 2004. december 2-án kelt rendeletébe foglalt változások és módosítások értelmében (K., EU L 367, 2004. 12. 14.)

49) A Tt. 343/2015. sz., a közbeszerzésről és egyes más törvények módosításáról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint

49a) A Tt. 540/2001. sz., az állami statisztikáról szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében

50) Pl. a Büntető törvénykönyv, a büntetőperes eljárásrend, a Polgári peres eljárásrend, a Peren kívüli polgári eljárásrend és a Közigazgatási rendtartás

52) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 60. és 102. §-ának 3. bek.

53) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 94. §-ának 1. bek

54) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 96. §-a

55) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 38. és 39. §-a

57) A külügyminiszter 33/1959. sz. hirdetménye a Tartásdíj külföldi behajtásáról szóló egyezményről

A külügyminiszter 14/1974. sz. hirdetménye A gyermektartással kapcsolatos döntések elismeréséről és végrehajthatóságáról szóló egyezményről

A külügyminiszter 132/1976. sz. hirdetménye a Tartási kötelezettségről szóló döntések elismeréséről és végrehajthatóságáról szóló egyezményről

A nemzetközi gyermekrablások polgárjogi szempontjairól szóló egyezmény (kihirdetve: Tt. 119/2001. sz. alatt)

Európai egyezmény a gyermekekről való gondoskodás és a gyermekekről való gondoskodás megújítása terén hozott ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról (kihirdetve: Tt. 366/2001. sz. alatt)

Egyezmény a gyermekvédelemről és nemzetközi örökbefogadásról (kihirdetve: Tt. 380/2001. sz. alatt)

Egyezmény a jogkörökről, döntésjogról, a kölcsönös elismerésről és végrehajtásról a szülői jogok és kötelességek terén a gyermekek védelme érdekében (kihirdetve: Tt. 344/2002.)

58) A Tanács (EK) 2201/2003. sz., 2003. november 23-án kelt rendelete

59) A külügyminiszter 33/1959. sz. hirdetménye a Tartásdíj külföldi behajtásáról szóló egyezményről

A külügyminiszter 14/1974. sz. hirdetménye A gyermektartással kapcsolatos döntések elismeréséről és végrehajthatóságáról szóló egyezményről

A külügyminiszter 132/1976. sz. hirdetménye a Tartási kötelezettségről szóló döntések elismeréséről és végrehajthatóságáról szóló egyezményről

60) A nemzetközi gyermekrablások polgárjogi szempontjairól szóló egyezmény (kihirdetve: Tt. 119/2001. sz. alatt)

Európai egyezmény a gyermekekről való gondoskodás és a gyermekekről való gondoskodás megújítása terén hozott ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról (kihirdetve: Tt. 366/2001. sz. alatt)

Egyezmény a gyermekvédelemről és nemzetközi örökbefogadásról (kihirdetve: Tt. 380/2001. sz. alatt)

61) Egyezmény a jogkörökről, döntésjogról, a kölcsönös elismerésről és végrehajtásról a szülői jogok és kötelességek terén a gyermekek védelme érdekében (kihirdetve: Tt. 344/2002.)

62) Pl. a Tt. 97/1963. sz. törvénye a nemzetközi magánjogról és eljárási jogról a későbbi módosítások értelmében, a Polgári peres eljárás 95. § 1. bek., a Peren kívüli polgári eljárási rendtartás 12. §-ának 1. bek.

64) Egyezmény a gyermekvédelemről és nemzetközi örökbefogadásról (kihirdetve: Tt. 380/2001. sz. alatt)

65) Az Egyezmény a gyermekvédelemről és nemzetközi örökbefogadásról (kihirdetve: Tt. 380/2001. sz. alatt) 29. cikkelye

66) Az Egyezmény a gyermekvédelemről és nemzetközi örökbefogadásról (kihirdetve: Tt. 380/2001. sz. alatt) 17. cikkelye

67) Pl. a Tt. 36/2005. sz. törvénye, Polgári perrendtartás, Peren kívüli polgári eljárási rendtartás és Közigazgatási eljárási rendtartás

68) A munka törvénykönyve 136. §-ának 1. bek.

69) A Tt. 283/2002. sz., az útiköltség-térítésről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint

70) A Tt. 523/2004. sz. törvénye a közigazgatás költségvetési szabályairól és egyes más törvényi változásokról, a későbbi módosítások szerint

71) A Tt. 71/1976. sz. törvénye a közigazgatási eljárásról a későbbi módosítások szerint

72) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 10/1996. sz. törvénye az államigazgatás ellenőrzéséről a későbbi módosítások szerint

A Tt. 502/2001. sz. törvénye a pénzügyi ellenőrzésről és belső könyvvizsgálatról és más törvényi módosításokról a Tt. 618/2004. sz. törvényének megfogalmazásában

73) A Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 296/2010. sz., az egészségügyi hivatás végzésére feljogosító szakmai alkalmasságról, az egészségügyi alkalmazottak továbbképzéséről, a szakspecializációk rendszeréről és az engedélyhez kötött munkatevékenységek rendszeréről szóló rendeletének 2., 17 – 19. §-a.

74) A Tt. 317/2009. sz. törvényének 12. és 16. §-a

74a) Pl. a Tt. 36/2005. sz. törvényének 25. és 45. §-a a későbbi módosítások szerint

74b)A Tt. 576/2004. sz. törvényének 12. §-a a későbbi módosítások szerint

74c) Tt. 211/2000. sz. törvénye az információkhoz való szabad hozzáférésről és más törvényi módosításokról (infotörvény) a későbbi módosítások szerint

74d) Pl. a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 10/1996. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint

74e) A Polgári Perrendtartás 179.b §-a a Tt. 175/2015. sz. törvényének megfogalmazásában

75) A Tt. 312/2001. sz. törvénye az állami szolgálati jogviszonyról és más törvényi módosításokról a későbbi módosítások szerint

76) A Tt. 195/1998. sz. törvényének 84. §-a a későbbi módosítások szerint

77) A Tt. 195/1998. sz. törvénye 29. §-a 1. bek., 2. bek. első mondata, 3–19. bek., 43. §-a 1. bek. a későbbi módosítások szerint

78) Pl. a Tt. 528/2008. sz., az Európai Közösság támogatási alapjaiból nyújtott segélyről és támogatásról szóló törvényének 18. §-a

79) A Tt. 71/1976. sz. törvényének 20. §-a

1. Az Európai Parlament és Tanács 2013/32/EU sz., 2013. június 26-án kelt irányelve a nemzetközi védelem nyújtásáról és visszavonásáról (átdolgozott változat) (EU K., L 180, 2013. 6. 29.)

2. Az Európai Parlament és Tanács 2013/33/EU sz., 2013. június 26-án kelt irányelve, mely meghatározza a nemzetközi védelmet kérők fogadásának szabályait (átdolgozott változat) (EU K., L 180, 2013. 6. 29.)