Módosítva:

Tt. 330/2007., hatályos 2008. január 1-től

Tt. 643/2007., hatályos 2008. január 1-től

Tt. 215/2008., hatályos 2008. június 20-tól

Tt. 448/2008., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 466/2008., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 317/2009., hatályos 2009. november 1-től

Tt. 466/2008., hatályos 2010. január 1-től

Tt. 466/2008., hatályos 2011. január 1-től

Tt. 180/2011., hatályos 2011. július 1-től

Tt. 180/2011., hatályos 2013. január 1-től

Tt. 417/2013., hatályos 2014. január 1-től

Tt. 185/2014., hatályos 2014. július 1-től

Tt. 219/2014., hatályos 2015. január 1-től

Tt. 310/2014., hatályos 2015. január 1-től

Tt. 131/2015., hatályos 2015. július 20-tól

Tt. 175/2015., hatályos 2016. január 1-től

Tt. 378/2015., hatályos 2016. február 1-től

Tt. 91/2016., hatályos 2016. július 1-től

Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től

Tt. 351/2017., hatályos 2018. január 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt hozta meg:

(1) A jelen törvény szabályozza a gyermekek szociális jogainak védelmét és a szociális gondnokság/gyámság feltételeit a családi válsághelyzetek kialakulásának megelőzése érdekében, a gyermekek jogainak és törvénnyel védett érdekeinek biztosítását, a gyermekek és nagykorú természetes személyek lelki, testi és szociális fejlődési zavarai elmélyülésének és ismétlődésének megelőzését, valamint a szociálpatológiai jelenségek növekedésének korlátozását.

(2) A gyermekek szociális jogainak védelme intézkedések halmaza 

a) a gyermek védelmének biztosítása érdekében, mely elengedhetetlen az általános jóléte érdekében és amely a leginkább tiszteletben tartja a nemzetközi egyezménynek¹⁾ megfelelő érdekeit,

b) a gyermek nevelése és sokoldalú fejlődése biztosítására természetes családi környezetében,

c) családpótló környezet biztosítására, ha a gyermek saját családjában nem nevelkedhet.

(3) A szociális gondnokság intézkedések halmaza a gyermek vagy nagykorú természetes személy lelki, testi és szociális fejlődési zavarai kiküszöbölésének, enyhítésének vagy elmélyülése megakadályozásának érdekében, valamint segítségnyújtás a zavar és helyzet – melyben a gyermek vagy nagykorú természetes személy találtatik – súlyosságának függvényében.

A gyermekek szociálisjog-védelmét és a szociális gondnokságot azon esetben gyakorolják,

a) ha a gyermeknek

1. állandó lakhelye, átmeneti lakhelye, ideiglenes tartózkodási engedélye, tartós tartózkodási engedélye, megtűrt tartózkodási engedélye²⁾ (a továbbiakban csak „szokásos lakhely”) van, vagy ha a gyermeknek nem jelölhető ki szokásos lakhely,

2. a Szlovák Köztársaság állampolgára és más állam területén tartózkodik,

3. nem a Szlovák Köztársaság állampolgára és a Szlovák Köztársaság területén található szülői vagy más nagykorú természetes személy kísérete nélkül, akinek a gyermeket a személyes gondjaira bízhatnák (a továbbiakban csak „kísérő nélküli kiskorú”),

4. a státusa fiatalkorú a külön jogszabály értelmében,³⁾

b) ha a nagykorú természetes személy 25 éven aluli és a Szlovák Köztársaság területén szokásos lakhellyel rendelkezik (a továbbiakban csak „fiatal felnőtt”),

c) ha más felnőtt természetes személy a Szlovák Köztársaság területén szokásos lakhellyel rendelkezik.

(1) A szociális jogvédelmi intézkedéseket és szociális gondnokságot gyermek, nagykorú természetes személy, család, csoport és közösség érdekében gyakorolják elsősorban szociális munka, módszertan, technikák és eljárások közvetítésével, melyek megfelelnek a társadalomtudományok ismereteinek és a társadalom szociálpatológiai jelenségei állapotának és alakulásának.

(2) A szociális jogvédelmi intézkedések és a szociális gondnokság egymásra épülnek és kölcsönösen feltételezik egymást. Az intézkedés megválasztásakor és életbe léptetésekor előnyt élveznek a gyermek szülők általi nevelésének és általános fejlesztésének elvei, és ha ez nem lehetséges, a gyermek rokonsága kap előnyt.

(3) Elsőrendű szempont a szociálisjog-védelmi és gondnoksági intézkedések megválasztása során a gyermek érdekének legjobb érvényesítése, melynek meghatározására és elbírálására a gyermek érdekeinek külön jogszabályban^3aa) taglalt elvei vonatkoznak.

(4) A gyermekekkel végzett szociálisjog-védelmi és gondnoksági szociális munkára külön jogszabályi előírás vonatkozik.^3a)

(1) A gyermekekkel kapcsolatos szociálisjog-védelmi és gondnoksági intézkedéseket, amennyiben a jelen törvény nem rendelkezik másként,

a) a természetes családi környezetben,

b) családpótló családi környezetben,

c) nyílt környezetben,

d) a jelen törvény intézkedéseinek végrehajtására kialakított és megszervezett környezetben kerülnek végrehajtásra.

(2) Természetes családi környezet a jelen törvény céljaira a gyermek, a család vagy nagykorú természetes személy otthoni környezete. Ha megfelelő és célszerű, a jelen törvény intézkedéseit a gyermek, a család vagy nagykorú természetes személy tágabb szociális környezetében is végrehajtják, valamint olyan természetes személyek háztartásaiban is, akik velük rokoni viszonyban vagy közeli viszonyban állnak.

(3) Családpótló családi környezet a jelen törvény céljaira azon nagykorú természetes személy otthona, akinek a gyermeket a bíróság a gondjaira bízta külön jogszabályi rendelkezések szerint.⁴⁾ Családpótló családi környezet a 39. § (2) bek. szerinti természetes személy otthoni környezete és az 56. § (8) bek. szerinti természetes személy otthoni környezete is.

(4) Nyílt környezet a jelen törvény céljaira minden közterület, középület vagy közút, mely az egyének és csoportok természetes társas környezete, melyben szokásosan tartózkodik, illetve az egyének és csoportok mobil vagy állandó térbeli hátországa.

(5) Művileg kialakított és megszervezett környezet a jelen törvények szerinti intézkedések végrehajtása céljából a szociális gyermekvédelmi és gondnoksági létesítmény (a továbbiakban csak „létesítmény”).

(1) A jelen törvényben lefektetett jogok egyformán megilletnek mindenkit a külön jogszabályban⁵⁾ meghatározott egyenlő bánásmód elvével összhangban. Az egyenlő bánásmód elvével összhangban tilos a nemi, vallási vagy felekezeti alapú, házassági vagy családi állapoton alapuló, a bőrszín, a nyelv, a politikai vagy egyéb világnézet szerinti, a szakszervezeti tevékenység, a nemzeti vagy szociális származás szerinti, az egészségkárosodás, életkor, vagyoni helyzet, a nem vagy más állapot szerinti megkülönböztetés.

(2) Mindenki, aki úgy véli, hogy jogai vagy törvényesen védett érdekei sérültek a gyermekek szociális jogvédelmi és gondnoksági intézkedéseinek jelen törvény szerinti végrehajtása által az egyenlő bánásmód elvének be nem tartása miatt, külön jogszabály alapján⁵⁾ érvényesítheti jogainak védelmét a bíróságon.

A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, a Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Jogvédelmi Központ, a község, a nagyobb területi egység, a jogi személy vagy természetes személy, melynek a jelen törvény értelmében jogosítványt adtak ki (a továbbiakban csak „jogosítvánnyal bíró személy”), valamint azon jogalanyok, melyek a jelen törvény alapján a gyermekek szociális jogvédelmi és gondnoksági intézkedésit végrehajtják, kötelesek ügyelni arra, hogy ne veszélyeztessék vagy sértsék a gyermekek jogait. Minden, az első mondatban felsorolt hatóság, jogi személy és természetes személy a jelen törvényben meghatározott intézkedések végrehajtásával a gyermek védelmét és a róla való gondoskodást biztosítja, mely elengedhetetlen a jóléte és törvényben védett érdekei védelme végett, a nemzetközi egyezményekben¹⁾ elismert jogai tiszteletben tartása mellett, tekintettel a szülők, örökbefogadók, gyámok, gondnokok és olyan személyek jogaira és kötelességeire, akiknek a bíróság a gyermeket személyes gondozására bízta külön jogszabályi előírás szerint,⁴⁾ vagy nevelőszülői gondozásba adta vagy leendő örökbefogadónak a gondjaira bízta külön jogszabályi előírás szerint⁶⁾ (a továbbiakban csak „a gyermeket személyesen gondozó személy”).

(1) Mindenki köteles a gyermekvédelmi hatóság és szociális gondnoksági hatóság figyelmét felhívni a gyermek jogainak megsértésére.

(2) Ha a gyermek szociális jogvédelmének hatósága vagy a szociális gondnokság figyelmét felhívják a gyermekkel való durva és megalázó bánásmódra vagy büntetésének ilyen formáira, vagy ha a jelen törvény szerinti intézkedések foganatosítása során megállapításra kerül, hogy a szülő vagy a gyermek gondozását személyesen ellátó személy ilyesmit alkalmaz, a hatóság köteles ezek jellege és súlyossága alapján a jelen törvény valamely intézkedését foganatosítani.

(3) A jelen törvény intézkedéseinek végrehajtás során tilos a gyermek testi fenyítése bármely formájának alkalmazása és más durva vagy megalázó bánásmód vagy büntetésforma alkalmazása a gyermekkel szemben, mellyel testi vagy lelki sérülést okozhatnának neki.

(1) A gyermeknek jogában áll jogai védelme érdekében segítséget kérni a szociális jogvédelmi és gondnoksági hatóságoktól, más állami szervtől, mely külön jogszabály szerint⁷⁾ illetékes a gyermek jogainak és törvénnyel védett érdekeinek védelmére, intézményektől, a községtől, a nagyobb területi egységtől, a jogosultsággal bíró jogalanyoktól, az iskolától, az oktatási létesítménytől vagy egészségügyi ellátótól. Minden, az első mondatban felsorolt hatóság, jogi személy és természetes személy köteles a gyermeknek azonnali segítséget nyújtani élete és egészsége védelmében, intézkedni jogainak és törvényben védett érdekeinek védelmében, mégpedig az ilyen segítség közvetítésével. Ez akkor is érvényes, ha a gyermek – életkorára és értelmi fejlettségére tekintettel – nem személyesen, hanem harmadik személy közreműködésével képes csak segítséget kérni.

(2) A gyermeknek jogában áll jogai védelme érdekében a segítséget szülei vagy a személyes gondozására kijelölt személy tudta nélkül is kérni. Mindez nem érinti a szülők jogait és kötelességeit, melyek szülői jogaikból és kötelességeikből fakadnak, sem a személyes gondozásra kijelölt személy külön jogszabályi előírásokból fakadó⁴⁾ jogait és kötelességeit.

A szülőnek és azon személynek, aki személyesen gondoskodik a gyermekről, jogai és kötelességei teljesítése közben jogában áll segítséget kérni az illetékes szociális jogvédelmi és gondnoksági hatóságoktól, más állami szervtől, mely külön jogszabály szerint⁷⁾ illetékes a gyermek jogainak és törvénnyel védett érdekeinek védelmére, intézményektől, a községtől, a nagyobb területi egységtől, a jogosultsággal bíró jogalanyoktól, az iskolától, az oktatási létesítménytől vagy egészségügyi ellátótól; ezek a hatóságok és a jogosult jogalany köteles a szülőnek és a gyermekről személyesen gondoskodó személynek hatáskörei mértékében segítséget nyújtani.

(1) A családi válsághelyzetek megelőzési intézkedései a gyermekek szociális jogvédelme és a gondnokság terén főként a következők:

a) a szülői jogok és kötelességek teljesítésére irányuló, a család szerepének betöltését, a házastársi viszony rendezését és szilárdítását, a szülők és gyermekek kapcsolatát javító programok, tréningek és tevékenységek szervezése vagy kiközvetítése, a problémamegoldó képesség fejlesztése és az új helyzetekhez való alkalmazkodási képesség fejlesztése,

b) önsegítő tevékenységek szervezése a családi szerep betöltésének és a szülői képességek fejlesztése érdekében,

c) a szociálpatológiai jelenségek megelőzése érdekében szervezett programok és tevékenységek szervezése és a rajtuk való részvétel közvetítése,

d) kulturális, szakköri és egyéb tevékenységekben való részvétel közvetítése a gyermekek szabadidejének helyes eltöltése érdekében.

(2) Az 1. bekezdés a)–c) pontja szerinti intézkedéseket a 4. § szerinti környezetben végzik. Ha az 1. bek. b) pontja szerinti intézkedéseket a 4. § 1. bek. d) pontja szerinti intézményben végzik, a jelen törvény negyedik részében taglalt rendelkezések az intézkedések ezen részére nem vonatkoznak.

(3) Az 1. bekezdés szerinti intézkedések jogi személy vagy természetes személy általi szervezésére nem vonatkoznak a 77–86. § rendelkezései. Az 1. bekezdés szerinti intézkedések megszervezésével a külön jogszabály szerinti egyéb jogalanyok⁸⁾ hatáskörei nem sérülnek.

(1) A gyermekek lelki és testi fejlődésére vagy szociális fejlődésére gyakorolt negatív hatások korlátozására vagy kiküszöbölésére irányuló gyermekvédelmi és gondnoksági intézkedések elsősorban a következők:

a) segítségnyújtás, vagy segítségnyújtás közvetítése a gyermeknek, a szülőnek vagy más nagykorú természetes személynek a nevelési vagy családi problémák megoldásában a gyermek külön jogszabály szerinti⁹⁾ igényeinek érvényesítése mellett,

b) a gyermekre és a családra hatást gyakorló negatív hatások nyomon követése, keletkezésük okainak meghatározása, valamint a negatív hatások csökkentésére szolgáló intézkedések megvalósítása,

c) programok szervezése vagy a rajtuk való részvétel közvetítése a gyermek családi, iskolai problémái megoldásának segítésére, valamint családsegítés céljából a nevelési problémák, szociális problémák és egyéb családi problémák, valamint emberi kapcsolatok rendezése érdekében,

d) programok szervezése vagy a rajtuk való részvétel közvetítése a családtagjuk vagy családtagjaik által veszélyeztetett vagy más személyek által veszélyeztetett gyermekek és fiatal felnőtt személyek részére,

e) programok szervezése vagy a rajtuk való részvétel közvetítése nagykorú természetes személyek részére, akik viselkedésükkel saját családtagjaikat veszélyeztetik,

f) programok szervezése vagy a rajtuk való részvétel közvetítése a környezet negatív hatásainak csökkentésére és kiküszöbölésére, valamint a gyermekek és nagykorú személyek társadalmi kirekesztettségének megelőzése céljából a 4. § 1. bek. c) pontja szerinti környezetben.

(2) Ha a gyermek szülei válófélben vannak, szükséges

a) a gyermeknek és szüleinek szociális tanácsadást nyújtani vagy közvetíteni,

b) a gyermek szüleinek pszichológiai segítséget ajánlani a házastársi együttélés felújítás érdekében és a válás gyermekre gyakorolt negatív hatásai kiküszöbölése érdekében,

c) a gyermeknek biztosítani vagy közvetíteni a szükséges pszichológiai segítséget a válást követően is.

(3) Ha a gyermekek szociális jogvédelmét és szociális gondnokságát ellátó hatóság a jelen törvény szerinti intézkedések ellátása során megállapítja, hogy a gyermek, a szülő vagy a gyermekről személyesen gondoskodó személy segítségre szorul azon okból, mert nem képes megoldani a családi problémákat, a családi konfliktusokat, nem képes alkalmazkodni a családban kialakult új élethelyzethez, vagy ha sajátos problémával küzdő családról van szó és nem hajtható végre intézkedés az 1. bekezdés vagy a 10. § szerint, a végrehajtandó intézkedések megvalósítása vagy megvalósításának biztosítása részeként javasolja

a) a békéltetést (mediáció) mint a családi konfliktushelyzetek megoldásának elősegítőjét,

b) a szakszerű módszereket

1. a 4. § 1. bek. a) és b) pontja szerinti környezetben lévő új helyzethez való alkalmazkodásban,

2. a gyermek családi és szociális viszonyainak módosítását,

c) szakszerű módszereket az emberkereskedelem áldozataivá vált^9a) gyermekek vagy nagykorú természetes személyek megsegítésében, vagy

d) tanácsadói-pszichológiai segítséget a sajátos problémákkal küzdő vagy válsághelyzetben lévő családoknak.

(4) A 3. bekezdés a) pontja szerinti békéltetés végrehajtására vagy annak biztosítására a 77–86. § rendelkezései nem vonatkoznak. A békéltetés a jelen törvény céljaira nem külön jogszabály szerinti^9b) bíróságon kívüli vitarendező megoldás; a békéltetés végrehajtásával vagy annak biztosításával a gyermek szociális jogvédelme és szociális gondnoksága szempontjából más jogalanyok külön jogszabály^9b) szerinti jogai és kötelességei nem sérülnek.

(5) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával kapcsolatos intézkedéseket a 4. § szerinti környezetben hajtják végre, amennyiben azok a gyermek vagy nagykorú természetes személy lelki, testi és szociális fejlődését veszélyeztető negatív hatások csökkentésére és kiküszöbölésére irányulnak.

(1) Ha a gyermek érdeke megkívánja, a gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság külön jogszabályba foglalt⁴⁾ nevelési intézkedések foganatosításáról dönt, vagy az alábbi nevelési intézkedéseket foganatosítja:

a) megfelelő módon figyelmezteti a gyermeket, annak szüleit vagy a róla gondoskodó személyt, amennyiben viselkedésével veszélyezteti vagy megsérti a gyermek kedvező lelki, testi és szociális fejlődését,

b) a gyermeket az ambuláns szakellátó intézet szakdiagnosztikai vizsgálatára kötelezi, amennyiben az szükséges a megfelelő gyermekvédelmi vagy gondnoksági intézkedés foganatosításához és a diagnosztika más módon nem biztosítható,

c) kötelezi a gyermeket az ambuláns szakellátó intézeti gyógykezelésen való részvételre,

d) kötelezi a gyermeket a nevelési programon vagy szociális programon való részvételre.

(2) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság a nevelési intézkedésről kiadott határozata keretében nem emelheti ki gyermeket a szülő vagy a róla gondoskodó személy személyes gondozásából és nem rendelhet el a gyermek szülei vagy a róla gondoskodó személy számára külön jogszabályban^9c) előírt kötelességeket.

(3) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság nevelési intézkedést elrendelő határozatában kijelöli azt a jogi vagy természetes személyt vagy feljogosított jogalanyt, mely közreműködik vagy együttműködik a nevelési intézkedés végrehajtásában, valamint az időszakot, melynek leteltét követően kiértékeli a nevelési intézkedések hatásait. Ha a gyermekkel kapcsolatosan az 1. bek. d) pontja szerint rendeltek el nevelési intézkedéseket, és ha az alkalmas és célszerű, a gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság felajánlhatja a szülőnek vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyénnek a részvételt a nevelési vagy szociális programban.

(4) A gyermeknek, szülőnek vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyénnek kötelező segítséget nyújtani azon okok kiküszöbölésében, melyek miatt nevelési intézkedést foganatosítottak. Az azon okok kiküszöbölésében nyújtott segítség során, melyek miatt nevelési intézkedést foganatosítottak, a szociális munka minden módszerét, technikáját és eljárását ki kell használni, az okok jellegétől függően.

(1) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság kijelölheti az akkreditált jogalanyt, vagy jogi vagy természetes személyt – ennek a jogalanynak, jogi vagy természetes személynek az előzetes beleegyezésével –, amely/aki közreműködik vagy együttműködik a 12. § 1. bek. b)–d) pontja szerinti nevelési intézkedés végrehajtásában.

(2) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság a 12. § 1. bek. c) pontja szerinti nevelési intézkedést kizárólag az érintett szakterületen jogosultságot szerzett orvos ajánlása alapján rendelheti el.

(1) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság egyedül vagy a kijelölt jogi vagy természetes személlyel vagy kijelölt akkreditált jogalannyal együttműködve kidolgozza a gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság vagy bíróság által, a kiváltó okok szem előtt tartásával elrendelt nevelési intézkedések végrehajtási tervét, ha vele együttműködik a külön jogszabály^9d) szerinti nevelési intézkedések végrehajtásában. Ha a bíróság külön jogszabály^9c) szerint kötelességet írt elő, az első mondat szerinti nevelési intézkedési terv része a bíróság által előírt kötelesség teljesítésének módja is. A nevelési intézkedés végrehajtásának terve része a gyermekkel, a szülővel vagy a róla gondoskodó személlyel kapcsolatos szociális munka tervének.

(2) A nevelési intézkedés céljainak teljesülését rendszeresen, legalább kéthavonta egyszer kiértékelik, rendszerint a gyermek, szülei, vagy a róla gondoskodó személy jelenlétében. A nevelési intézkedés céljai kiértékelésének okait a gyermek, szülei, vagy a róla gondoskodó személy jelenléte nélkül, írásban feljegyzik a nevelési intézkedési végrehajtási tervében. Minden változást, ami a nevelési intézkedési terv végrehajtásának módjában és terjedelmében bekövetkezik, fel kell tüntetni a nevelési intézkedés végrehajtási tervében.

(3) A nevelési intézkedés céljának biztosítása során a gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság együttműködik más állami hatóságokkal, a községgel, az iskolával, az intézménnyel, amennyiben a gyermek ott került elhelyezésre, az egészségügyi szolgáltatóval, más speciális intézettel és akkreditált jogalannyal.

(1) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság kiértékeli a nevelési intézkedések hatékonyságát azon időszak leteltével, mely az elrendelésüket kimondó határozatban szerepelt.

(2) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság a nevelési intézkedéseket megszünteti, ha azok teljesítették céljukat. Azon nevelési intézkedések megszüntetését követően, melyeket a gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság vagy a bíróság elrendelt, a gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság tovább követi, hogy a nevelési intézkedések hatásai fennmaradnak-e. Ha a nevelési intézkedések végrehajtásában akkreditált jogalany működött együtt, együttműködhet az ezeket követő megfigyelésben is, mégpedig a szülővel vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyén beleegyezésével.

(3) Amennyiben a gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság által elrendelt nevelési intézkedések nem teljesítik vagy nem teljesítették a céljukat, a gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság

a) módosítja

1. az időszakot, melynek elteltével a nevelési intézkedések hatékonyságát kiértékeli,

2. a jogi személy, természetes személy vagy akkreditált jogalany személyét, mely közreműködik vagy együttműködik a nevelési intézkedések végrehajtásában, vagy

b) megszünteti a nevelési intézkedés végrehajtását és

1. más megfelelőbb nevelési intézkedés elrendeléséről dönt,

2. javasolja a bíróságnak külön jogszabály¹⁰⁾ szerinti nevelési intézkedés elrendelését, vagy

3. javasolja a bíróságnak más megfelelő, külön jogszabály¹¹⁾ szerinti intézkedés elrendelését.

(4) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság, mely együttműködik a bírósággal a külön jogszabály^9d) szerinti nevelési intézkedés végrehajtásában, figyelemmel kíséri a nevelési intézkedés célját úgy, hogy a bíróság elrendelő határozatában megadott időszak lejárta előtt tájékoztatni tudja a bíróságot a nevelési intézkedés céljának teljesüléséről.

A gyermekek szociális gondnoksági (gyámsági) ügyeit a gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság látja el a jelen törvénybe foglalt intézkedések végrehajtásával, főként és elsősorban

a) kiskorúak esetében, akik külön jogszabály³⁾ szerint egyébként bűncselekménynek számító tettet követtek el,

b) fiatalkorú bűncselekmény-elkövető esetében vagy fiatalkorú, külön jogszabály³⁾ szerinti bűncselekmény-elkövetéssel gyanúsított személy esetében,

c) szabálysértés elkövető gyermek esetében,

d) olyan gyermek esetében, aki rá negatív befolyással bíró, őt veszélyeztető csoport tagja,

e) kábítószerrel visszaélő vagy kábítószert fogyasztó gyermek esetében,

f) szerencsejátékot¹²⁾ játszó vagy szerencsejáték-függő, internetfüggő, számítógépes játékfüggő vagy egyéb játéktól függő gyermek esetében,

g) azon gyermek esetében, akinél magatartászavarok állnak fenn főként az iskolában, csoportokban, más gyermekkel, a szülőkkel vagy nagykorú személyekkel fenntartott kapcsolatokban,

h) azon gyermek esetében, akinél a magatartászavarok az iskolalátogatás hanyagolásában, otthonról vagy az elhelyezésükre szolgáló intézményből való megszökésekben mutatkoznak meg,

i) azon gyermekek estében, akiknél nem tapasztalhatók magatartási vagy viselkedési zavarok, de eseti vagy rövid távú viselkedésük súlyossága vagy aránytalansága miatt segítségre van szükségük.

(1) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság a magatartászavaros gyermekeknek nyújtott segítség során, a gyermek magatartászavara súlyosságának és élethelyzetének függvényében

a) feladatot teljesít a külön jogszabály szerinti büntető eljárásokban,¹³⁾

b) feltár és a büntetőjogi eljárási hatóságoknak és a bíróságnak jelent minden fontos tényt a fiatalkorú fejlődéséről, életének eseményeiről, melyek befolyásolhatták magatartását, a családon belüli és iskolai viszonyokról, a családi kapcsolatairól, a családi és társadalmi környezetről,

c) írásos és személyes kapcsolatot tart fenn a fiatalkorúval szabadságvesztés-büntetésének töltése, védő-javító neveltetése idején, közreműködik átnevelésében és személyes, családi, valamint szociális problémái megoldásában,

d) részt vesz a fiatalkorú felkészítésében a szabadságvesztés-büntetésből, a fogvatartásból és a védő-javító nevelésből történő elbocsátását megelőzően,

e) hatást gyakorol a fiatalkorú családi környezetére és felkészíti a családot a fiatalkorú családba való visszatérésére,

f) segíti a fiatalkorút a szabadságvesztés-büntetésből, a fogvatartásból és a védő-javító nevelésből történő elbocsátását követően, főként a családba történő visszatérése megkönnyítésében, a hivatásra való felkészülés folytatási lehetőségeinek keresésében, munkakeresésben, személyes problémái és kapcsolati problémái megoldásában,

g) segítséget és védelmet nyújt a fiatalkorúnak és feladatokat lát el a szabálysértési eljárásokban,

h) együttműködik az intézménnyel, melyben a gyermek intézeti ellátást, védő-javító nevelést kap, vagy külön jogszabály szerinti⁴⁾ nevelési intézkedéseket foganatosítanak vele kapcsolatosan, írásos és személyes kapcsolatot tart fenn az ezen intézetben elhelyezett gyermekkel,

i) ösztönzi őt drogfüggőség és egyéb függőségek gyógykezelésére, kapcsolatot tart a gyermekkel a gyógykezelés és a reszocializáció idején, valamint segíti a gyermeket a függőségét kezelő intézményből vagy a reszocializációs központból történt elbocsátását követően,

j) egyéb gyermekvédelmi és szociális gondnoksági intézkedéseket hajt végre a jelen törvény értelmében.

(2) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság együttműködik a büntetőeljárások hatóságaival feladataik teljesítése során, melyek a büntetőeljárással¹³⁾ kapcsolatosak, valamint együttműködik a külön jogszabály szerinti¹⁴⁾ próbára bocsátás és békéltetés végrehajtása során.

(3) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági intézkedéseket elsősorban

a) a gyermekkel, szülővel, a róla gondoskodó egyénnel és más, a védelmére és segítésére hatással bíró természetes személyekkel fenntartott személyes kapcsolatban,

b) a gyermek természetes családi környezetében vagy abban a nyitott környezetben látják el, ahol általában tartózkodni szokott.

(4) A gyermekkel és családjával végzett szociális munka része a gyermek bekapcsolása csoportos nevelési programokba vagy a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság által szervezett vagy közvetített ambuláns szociális csoportprogramokba. E programok célja főként a szakszerű ráhatás a gyermek viselkedési problémáinak vagy magatartászavarainak kiküszöbölése vagy enyhítése érdekében, szociális készségeinek fejlesztése a szükséges társadalmi szokások, higiéniai szokások megszerzése érdekében, valamint a gyermek szabadideje helyes eltöltésének biztosítása. Amennyiben az célszerű és megfelelő, a programon való részvétel felajánlható a szülőnek vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyénnek.

(5) Ha a gyermekek szociális gondnokságának biztosítása során más jogalanyok közreműködése is szükséges, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság koordinátori szerepet lát el. Ez nem sérti a külön jogszabály szerinti¹⁵⁾ más jogalanyok hatásköreit.

(6) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a szociális gondnoksági intézkedések ellátása során a gyermekkel végzett szociális munka terve alapján jár el.

(1) A nagykorú természetes személy felett is a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság gyakorolja a szociális gondnokságot, mégpedig leginkább

a) a szabadságvesztés-büntetésből vagy fogvatartásból való elbocsátást követően,

b) ha próbára bocsátás vagy békéltető eljárás résztvevője külön jogszabály szerint,¹⁶⁾

c) ha kábítószerrel visszaél vagy kábítószer-fogyasztó,

d) intézeti nevelés vagy védő-javító nevelés megszűntével a nagykorúság elérését követően,

e) ha elbocsátják a drogfüggőségét vagy más függőségét kezelő egészségügyi intézményből,

f) ha elbocsátják a drogfüggők reszocializációs intézményéből,

g) ha segítséget kér kedvezőtlen élethelyzete megoldásában.

(2) Külön figyelmet fordítanak a fiatal felnőtt nagykorú természetes személyek felett gyakorolt szociális gondnoksági intézkedéseknek.

(1) A nagykorú természetes személy szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság a nyújtott segítség során, a nagykorú természetes személy élethelyzetének vagy problémáinak jellege és súlyossága függvényében elsősorban

a) írásos és személyes kapcsolatot tart fenn a nagykorú természetes személlyel szabadságvesztés-büntetésének töltése, fogvatartása idején, közreműködik átnevelésében és személyes, családi, valamint szociális problémái megoldásában, főként a családi kapcsolatainak fenntartása és erősítése terén,

b) részt vesz a nagykorú természetes személy felkészítésében a szabadságvesztés-büntetésből vagy a fogvatartásból történő elbocsátását megelőzően,

c) segíti a nagykorú természetes személyt a szabadságvesztés-büntetésből vagy a fogvatartásból történő elbocsátását követően, főként a családba történő visszatérése megkönnyítésében, a munkakeresésben, lakáskeresésben, a hivatásra való felkészülés folytatási lehetőségeinek keresésében, valamint személyes problémái és kapcsolati problémái megoldásában,

d) ösztönzi a nagykorú természetes személyt a drogfüggőség és egyéb függőségek gyógykezelésére, kapcsolatot tart a nagykorú természetes személlyel a gyógykezelés és az azt követő reszocializáció idején, és támogatja a gyógykezelést és reszocializációt,

e) segíti a nagykorú természetes személyt a függőségét kezelő intézményből vagy a reszocializációs központból történt elbocsátását követően, főként a családba történő visszatérése megkönnyítésében, személyes problémái és kapcsolati problémái megoldásában, a munkakeresésben és lakáskeresésében,

f) ösztönzi a nagykorú természetes személyt az aktív munkakeresésben, valamint munkaképessége és alkalmassága megszerzésében és megtartásában,

g) speciális intézmények segítségét ajánlja és közvetíti a nagykorú természetes személynek,

h) reszocializációs programokban és más programokban való részvételt ajánl a nagykorú természetes személynek, melyeket más állami hatóságok, községek, nagyobb területi egységek és akkreditált jogalanyok szerveznek,

i) ösztönzi a nagykorú természetes személyt személy és kapcsolati problémák megoldására szakosodott önsegítő csoportok munkájában való részvételre,

j) végrehajtja a jelen törvény egyéb intézkedéseit.

(2) A nagykorú természetes személynek nyújtott segítség során a gyermekvédelmi és szociális gondnoksággal foglalkozó hatóság elsősorban a községgel és az akkreditált jogalanyokkal együttműködve jár el.

(3) A nagykorú természetes személy segítése során a gyermekvédelmi és szociális gondnoksággal foglalkozó hatóság annak természetes családi környezetében vagy abban a nyitott környezetben nyújtja az intézkedéseket, ahol általában tartózkodni szokott.

(4) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a nagykorú természetes személlyel kapcsolatos szociális gondnoksági intézkedések ellátása során a nagykorú természetes személlyel végzett szociális munka terve alapján jár el.

(1) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely a gyermekvédelmi gyám szerepet látja el külön jogszabály¹⁷⁾ értelmében, a gyermeknek, szüleinek vagy a róla személyesen gondoskodó egyénnek szociális tanácsadást és segítséget nyújt a szülő és a gyermek vagy a gyermek és a róla személyesen gondoskodó egyén, a gyermek és más gyermekek kölcsönös érdekütközése következményeinek kiküszöbölése vagy mérséklése érdekében, elsősorban a jelen törvény megfelelő intézkedésének felhasználásával.

(2) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a gyermek gyermekvédelmi gyámja szerepének ellátása során felméri a családi viszonyokat, a lakásviszonyokat és a gyermek szociális helyzetét a gyermekvédelmi gyám szerepének ellátása céljából. A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság az első mondat szerinti helyzetfelmérés során a gyermek gyermekvédelmi gyámi szerepének ellátása keretében a szülői jogok és kötelességek kiskorú gyermekkel szembeni, külön jogszabály^17a) szerinti gyakorlásának szabályozása ügyében tájékozódik, hogy képes-e mindkét szülő személyesen nevelni a gyermeket, érdekelt-e mindkét szülő a gyermek személyes gondozásában, kikéri mindkét szülő véleményét a gyermek szükségleteiről, ha mindketten személyesen gondoskodnak a gyermekről, és ezt akkor is megteszi, ha csak az egyik szülő mutat érdeklődést a gyermek mindkét szülő általi gondozása iránt, valamint elbírálja a gyermek mindkét szülő általi gondozásának lehetőségét, figyelembe véve a gyermek érdekeit, a gyermek szükségleteit és a gyermek véleményét.

(1) Ha a gyermek véleményét külön jogszabály szerint¹⁸⁾ megállapítják, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság köteles a gyermeknek megadni a szükséges segítséget az adott üggyel kapcsolatos véleményének elnyerése megkönnyítése érdekében, mégpedig megfelelő, e célra alkalmas vagy kialakított környezetben. A gyermeknek nem kell élnie a véleménymondás jogával. A gyermek külön jogszabály szerinti¹⁸⁾ véleményének megállapításához szülői egyetértésre, vagy más, a gyermekről személyesen gondoskodó személy egyetértésére nincs szükség, a vélemény ezen személyek jelenléte nélkül is beszerezhető. Arról, hogy a gyermek véleményét is kikérik, a szülőt vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyént tájékoztatni kell.

(2) Ha olyan gyermek véleményének a megállapításáról van szó, akivel kapcsolatosan gyermekvédelmi intézkedések léptek életbe gyermekvédelmi intézményben és szociális gondnokságot gyakorolnak az érdekében a 47. § 4. bek. c) pontja értelmében, a gyermek véleményének megállapítását ezen intézményben hajtják végre az intézménnyel történt előzetes megállapodás alapján.

(1) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a gyermekvédelmi gyám szerepét külön jogszabály szerint¹⁹⁾ bírósági döntés alapján látja el.

(2) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a gyermekvédelmi gyám szerepét a gyermek külön jogszabály szerinti²⁰⁾ örökbeadásához történő hozzájárulás esetében bírósági döntés alapján látja el.

(3) Ha a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságot bírósági döntéssel a gyermek örökbeadása esetére gyermekvédelmi gyámmá nevezték ki, a hozzájárulás előtt meggyőződik arról, teljesültek-e a külön jogszabály szerinti²¹⁾ feltételek, mégpedig a 23. § 2. bek. szerinti eljárással.

(1) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság összesített javaslatot terjeszt a bíróság elé a gyermek külön jogszabály szerinti²²⁾ örökbeadhatósági feltételeinek teljesüléséről.

(2) Az 1. bekezdés szerinti javaslat benyújtása előtt a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság elsősorban megállapítja

a) a gyermek családi viszonyait, lakásviszonyait és a szülők szociális helyzetét, valamint a szülők gyermek iránti érdeklődését,

b) az akadályokat, melyek a szülőket hátráltatják , hogy valódi érdeklődést mutassanak gyermekük iránt, valamint a családi és szociális viszonyaik rendezésében,

c) a község véleményét a gyermek szüleinek életmódjáról, lehetőségeiről, igyekezetéről és készségéről, hogy valós érdeklődést mutassanak gyermekük és a családi, valamint szociális viszonyaik rendezése iránt,

d) az intézmény véleményét, ha a gyermek ott van elhelyezve, a szülők gyermekkel való találkozás iránti érdeklődéséről, a szülők és a gyermek találkozásainak módjáról és időtartamáról, ezen találkozások gyermekre gyakorolt hatásairól,

e) az örökbefogadás céljainak teljesülését kizáró körülményekről a gyermek részéről, mégpedig

1. az örökbefogadás gyermek általi határozott elutasítása, ha kora és szellemi fejlettsége képessé teszik az örökbefogadás következményeinek megítélésére,

2. a gyermek kizárólagosan intézeti ellátáshoz kötött különleges gondoskodást igénylő egészségi állapota; a gyermek egészségi állapotát külön jogszabály szerinti^22a) nyilatkozattal igazolják,

3. a gyermek nagykorúsághoz közeli életkora.

(3) Az 1. bekezdés szerinti örökbefogadhatósági javaslatban a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság feltünteti a 2. bekezdés szerinti vizsgálatai eredményeit.

(4) Ha a gyermek intézetben van elhelyezve, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a 2. bekezdésben taglalt tényeket szükség szerint, de legalább hathavonta egyszer vizsgálja.

(5) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság haladék nélkül köteles javaslatot benyújtani a bíróságnak a gyermek örökbeadhatósága feltételeinek teljesüléséről, legkésőbb az azt követő munkanapon, amikor megállapította, hogy

a) teljesült a gyermek örökbeadhatásának külön jogszabály szerinti^22b) feltétele,

b) a 2. bekezdés a)–d) pontja szerinti vizsgálat eredményei arról a tényről tanúskodnak, hogy a gyermek szülei nem mutattak valódi érdeklődést a gyermek iránt és a valódi érdeklődés kimutatásában semmilyen komoly akadály nem gátolta őket,

c) a gyermek részéről nem állnak fenn olyan körülmények, amelyek kizárják az örökbefogadás céljának teljesülését.

A község, melynek területén a gyermek megszokott lakhelye van és amely bírósági döntés alapján vagyonkezelői gyámságot lát el külön jogszabály²³⁾ értelmében, együttműködik az intézménnyel, melyben a gyermek elhelyezésre került, és a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatósággal, amennyiben az kedvező és célszerű a gyermek vagyona védelmének szempontjából.

(1) A község, melynek területén a gyermek megszokott lakhelye van és amely bírósági döntés alapján gyámságot lát el külön jogszabály²⁴⁾ értelmében, köteles a gyermekről szóló külön jogszabály szerinti²⁵⁾ jelentés benyújtása előtt beszerezni

a) az egészségügyi dokumentációt vezető²⁶⁾ egészségügyi szolgáltatótól a tájékoztatást a gyermek egészségi állapotáról, beleértve a gyermekről kiadott legutóbbi jelentés óta eltelt időszakban nyújtott egészségügyi ellátásokat,

b) a tájékoztatást a gyermek iskolalátogatásáról vagy hivatásra való felkészüléséről, beleértve az elért iskolai eredményeket,

c) a gyermekvédelmi és gyámsági hatóság állásfoglalását a gyermekvédelmi és gyámsági intézkedésekről, ha ilyenekre sor került,

d) az intézet állásfoglalását, ha a gyermek intézetben van,

e) a bíróság által kért tájékoztatókat.

(2) Ha a gyermek intézetben került elhelyezésre, a község együttműködik a gyámsági tisztség ellátásában ezzel az intézettel.

(3) Ha a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság bírósági döntés alapján a kíséret nélküli kiskorú gyámjának tisztségét is ellátja és a kíséret nélküli kiskorú a jelen törvény szerint alapított intézetben került elhelyezésre, a gyermekvédelmi és gondnoksági hatóság együttműködik ezzel az intézettel.

(1) A gyermekvédelmi és gondnoksági hatóság gyermekvédelmi és gyámsági intézkedéseket hajt végre úgy, hogy a gyermek életének, egészségének és kedvező lelki, testi és szociális fejlődésének védelme folyamatosan biztosítva legyen.

(2) A gyermekvédelmi és gondnoksági hatóság megteremti a feltételeket a gyermekvédelmi és gyámsági intézkedések végrehajtására, amennyiben a gyermekkel való törődés megoldása nem tűr halasztást.

(1) Ha a gyermek teljesen gondoskodás nélkül marad, vagy ha az élete, egészsége vagy kedvező lelki, testi és szociális fejlődése komoly veszélybe kerül vagy sérül, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, melynek körzetében a gyermek él, köteles haladéktalanul indítványt benyújtani a bíróságnak külön jogszabály szerinti²⁸⁾ haladéktalan intézkedések elrendelése érdekében, biztosítani a gyermek alapvető létszükségleteinek kielégítését és felvételét a gyermekotthonba az 51. § 2. bekezdése szerint vagy krízisközponti elhelyezését a 62. § 2. bek. szerint; a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság köteles biztosítani a gyermek felvételét a gyermekotthonba az 51. § 2. bek. értelmében vagy elhelyezését a krízisközpontban a 62. § 2. bek. szerint akkor is, ha még nem nyújtott be indítványt a bíróságnak külön jogszabály szerinti²⁸⁾ haladéktalan intézkedések elrendelése érdekében, de a bíróság erre felkéri.

(2) Az 1. bekezdés szerinti haladéktalan intézkedés elrendelésének indítványában a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság feltünteti a természetes személyt vagy jogi személyt, akit/amelyet a gyermek ideiglenes gondozására javasol, miközben a gyermek családi és rokoni kapcsolatainak fenntartását is szem előtt tartja. Jogi személyre tett javaslat esetén a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság elbírálja a gyermek elsődlegesen krízisközponti átmeneti gondoskodásra bízásának lehetőségét és alkalmasságát.

(3) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság együttműködik a bírósággal a gyermeknek a gondozására bíróság által kijelölt természetes személynek vagy jogi személynek történő átadásában; az átadásnak a gyermek életkorának és észbeli fejlettségi fokának megfelelően kell megvalósulnia.

(4) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a bíróság halaszthatatlan intézkedése által ideiglenesen természetes vagy jogi személy gondozására bízott gyermek családi viszonyainak alakítása céljából, elsősorban a községgel és az akkreditált jogalannyal együttműködve intézkedéseket hoz a gyermek családi kapcsolatainak rendezése érdekében.

(5) Ha a 4. bekezdés szerinti intézkedésekkel nem érhető el a gyermek családi kapcsolatainak rendezése, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a 33–44. § rendelkezései szerint jár el.

(1) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a Szlovák Köztársaság külföldi diplomáciai kirendeltségének (a továbbiakban csak „külképviseleti hivatal”) vagy a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának értesítése alapján intézkedéseket hoz annak biztosítása érdekében, hogy

a) a gyermek, akinek szokásos lakhelye a Szlovák Köztársaság területén van és más állam területén tartózkodik szülői, rokoni vagy a gyermekről személyesen gondoskodó más személy kísérete nélkül, akire a nemzetközi egyezmény nem vonatkozik,²⁹⁾ a Szlovák Köztársaság területére hazatérjen,

b) a Szlovák Köztársaság állampolgárának más ország területén született és más ország területén elhagyott gyermek áthelyezésre kerüljön a Szlovák Köztársaság területére,

(2) A gyermek szülőjének, a gyermek rokonának vagy annak a személynek, aki személyesen gondoskodik a gyermekről segítségnyújtás jár, hogy a gyermeket más állam területén személyese gondoskodásba vehesse.

(3) Ha a gyermek szülője, rokona vagy a róla személyesen gondoskodó személy más állam területén nem tudja a gyermeket személyes gondozásba átvenni, a gyermek Szlovák Köztársaság területére való hazatérésére vagy áthelyezésére szolgáló intézkedéseket a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság hatja végre.

(4) A gyermeket a Szlovák Köztársaság területére való hazatérésekor vagy áthelyezésekor a gyermek szülőjének, a róla személyesen gondoskodó személynek vagy az intézeti ellátását, a halaszthatatlan intézkedést vagy nevelési intézkedést végrehajtó intézménynek kell átvennie.

(5) Ha egyértelmű, hogy a gyermeket a Szlovák Köztársaság területére való hazatérésekor vagy áthelyezésekor a gyermek szülője vagy a róla személyesen gondoskodó személy nem veszi át, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság különleges jogszabály szerint³⁰⁾ jár el.

(6) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság értesíti a külképviseleti hivatalt az intézkedésekről, melyeket elfogadott a gyermek Szlovák Köztársaság területére való hazatérésének vagy áthelyezésének biztosítása érdekében, valamint a természetes személyt vagy jogi személyt, aki/amely külföldön a gyermeket átveszi. Egyidejűleg bejelenti, hogy mely természetes vagy jogi személy veszi át a gyermeket a Szlovák Köztársaság területére történő hazatérése után.

(7) A költségeket, melyek a gyermek Szlovák Köztársaság területére való hazatérésével vagy áthelyezésével kapcsolatosan keletkeztek, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság téríti meg, ha azt nem fizette ki a szülő, a gyermekről személyesen gondoskodó személy vagy intézet.

(8) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, melynek kiadásai keletkeztek a gyermek Szlovák Köztársaság területére való hazatérésének biztosításával kapcsolatosan, a költségeit a gyermek szülőjétől, a róla személyesen gondoskodó személytől vagy intézettől hajtja be, melyben a gyermeket intézeti gondoskodást vagy védő nevelést elrendelő bírósági döntés alapján elhelyezték a Szlovák Köztársaság területéről történt távozása előtt. Ha a 7. bekezdés szerinti költségeket az intézet térítette, melyben a gyermeket a Szlovák Köztársaság területéről történt távozása előtt halaszthatatlan intézkedést³⁰⁾ vagy védő nevelést elrendelő bírósági döntés¹⁰⁾ alapján elhelyezték, az intézet a költségeket a gyermek szülőjétől vagy a róla személyesen gondoskodó személytől hajtja be.

(1) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság

a) külön jogszabály szerint³⁰⁾ jár el, ha a kísérő nélküli kiskorú nem bízható rokon vagy más olyan természetes személy személyes gondoskodására, akivel közeli kapcsolatban áll, vagy indítványt nyújt be a bíróságnak külön jogszabály szerint²⁸⁾ halaszthatatlan intézkedés elrendelésére és végrehajtja a halaszthatatlan intézkedéseket a gyermek érdekében mindaddig, míg a kísérő nélküli kiskorúnak nem jelölnek ki gyámot külön jogszabályi rendelkezés²⁴⁾ alapján vagy a kijelölt gyám a tisztségét át nem veszi,

b) értesíti azon ország külképviseleti hatóságát, melyben a kísérő nélküli kiskorú szokásos tartózkodási helye van a kísérő nélküli kiskorú visszatérése vagy áthelyezése érdekében meghozott intézkedésekről és kéri a kísérő nélküli kiskorú visszatérést vagy áthelyezését abba az országba, ahol a szokásos tartózkodási helye van, amennyiben egyértelmű, hogy a szokásos tartózkodási hely biztonságos ország³¹⁾ és ha nem vonatkozik rá nemzetközi egyezmény²⁹⁾ rendelkezése,

c) javasolja azon ország külképviseleti hatóságának, melyben a kísérő nélküli kiskorúnak nincs szokásos tartózkodási helye és amelyben a szülője vagy a róla személyesen gondoskodó személy található, a családegyesítést, valamint tájékoztat a családegyesítés érdekében meghozott intézkedésekről,

d) nyilatkozatot bocsát ki külön jogszabályi rendelkezés szerint,²⁷⁾ ha nem lehetséges a b) vagy c) pont szerint eljárni, vagy a kíséret nélküli kiskorú kérésére,

e) biztosítja a kíséret nélküli kiskorú elhelyezését a jelen törvény szerinti intézményben és teljesíti külön jogszabályból²⁷⁾ fakadó kötelességeit,

f) együttműködik a Nemzetközi Menekültügyi Szervezettel a kíséret nélküli kiskorú kibocsátó országba való visszatérésének biztosítása érdekében vagy a kíséret nélküli kiskorú harmadik országba történő kiutazásának biztosítása érdekében, amennyiben a kíséret nélküli kiskorú a visszatérés iránt nem mutatott érdeklődést.

(2) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság intézkedik a kíséret nélküli kiskorú esetében a Szlovák Köztársaság területén való tartózkodása teljes időtartamában az ellátásáról a kibocsátó országa kultúrájának, nyelvének, felekezetének és hagyományainak megfelelően.

(3) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság részt vesz a kíséret nélküli kiskorú szüleinek vagy más családtagjainak felkutatásában a kíséret nélküli kiskorú családegyesítése céljából.

(4) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság

a) biztosítja a kíséret nélküli kiskorúnak, annak kérésére a jogi segítségnyújtást,

b) biztosítja a kíséret nélküli kiskorúnak a külön jogszabály szerinti^31a) jogi segítségnyújtást.

(1) Ha a bíróság intézeti ellátást, halaszthatatlan intézkedést vagy nevelési intézkedést rendelt el, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság biztosítja a gyermek szüleivel vagy a róla személyesen gondoskodó személlyel, valamint a bírósági határozatban kijelölt intézettel – melyben az intézeti ellátás, a halaszthatatlan intézkedés vagy nevelési intézkedés megvalósul – együttműködve (a továbbiakban csak „a bírósági határozat végrehajtására kijelölt intézet”) a gyermek elhelyezését.

(2) A gyermek bírósági határozat végrehajtására kijelölt intézetben történő elhelyezése előtt, legkésőbb a gyermek ezen intézetbe érkezésének napján a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság biztosítja az intézetnek a bírósági határozat végrehajtásához

a) a bíróság határozatát az intézeti gondozásról, a védő nevelésről, halaszthatatlan intézkedésről vagy nevelési intézkedésről,

b) a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,

c) a gyermek személyes helyzetéről és családi körülményeiről készült szociális jelentést; a szociális jelentés tartalmazza a 34. § 3. bek. taglalt tényeket,

d) a külön jogszabály szerinti felülvizsgálati jelentést a gyermek egészségkárosultságáról,³²⁾ ha ilyen kiadásra került.

(3) A gyermek bírósági határozat végrehajtására kijelölt intézetben történő elhelyezése előtt a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság segítséget nyújt a családból való távozás megkönnyítéséhez és feldolgozásához. A gyermeknek életkorához és észbeli fejlettségéhez mérten a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság elsősorban tájékoztatást nyújt a bírósági határozatot végrehajtó intézetről, arról, hogy vihet-e magával személyes holmikat, a bírósági határozatot végrehajtó intézetben gyakorolható jogairól és kötelességeiről, valamint a szüleivel, törvényes képviselőjével, más közeli személlyel és a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatósággal szembeni rendszeres személyes és írásbeli kapcsolattartási lehetőségéről.

(4) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság biztosítja a gyermeknek, akit bírósági határozatot végrehajtó intézetben helynek el az egészség-biztosítotti igazolványt, amennyiben azzal nem rendelkezik.

(5) Ha a gyermek bírósági határozat végrehajtására kijelölt intézetben történő elhelyezése nem hajtható végre a szülővel vagy a róla személyesen gondoskodó személlyel együttműködve, a bírósági határozat végrehajthatóságától számított hét napon belül a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság javaslatot nyújt be a bíróságnak a határozat végrehajtása céljából.

(6) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság javaslatot tehet a bíróságnak a testvérek különböző bírósági határozatot végrehajtó intézetben történő elhelyezésére, amennyiben ezt a gyermek egészségi állapota a felülvizsgáló szakorvos vagy pszichológus illetékes szakágban kiadott szakvéleménye vagy a külön jogszabály szerinti a gyermek egészségkárosultságáról kiadott szakvélemény³²⁾ alapján megköveteli. Ha a bíróság határozata alapján a testvérek bírósági határozatot végrehajtó különböző intézetekben kerültek elhelyezésre testvérek, vagy ha a bírósági határozat alapján kijelölt intézményben elhelyezett gyermek testvére vagy testvérei természetes családi környezetükben vagy nevelőszülői gondoskodásban vannak, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság intézkedéseket tesz a testvéri kapcsolatok fenntartása és fejlesztése érdekében.

A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely kíséret nélküli kiskorút helyez el bírósági határozatot végrehajtó intézetben, biztosítja ennek a kíséret nélküli kiskorúnak legkésőbb az intézeti elhelyezés napján

a) a bíróság határozatát a halaszthatatlan intézkedésről,

b) az útiokmányokat, ha azokkal a kíséret nélküli kiskorú rendelkezik,

c) az orvos által meghatározott kiterjedésű felülvizsgálati eredményeket, beleértve a diagnosztikai és laboratóriumi vizsgálatokét, az oltásokat és megelőző intézkedéseket, melyeket a közegészség-védelmi hatóság előír.³³⁾

(1) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság nyilvántartást vezet bírósági határozatot végrehajtó intézetben elhelyezett gyermekekről, mégpedig vezeti a családi és utónevüket, születésük dátumát, lakhelyüket, a bírósági végzés számjelét, a gyermek bírósági határozatot végrehajtó intézetben történő elhelyezésének időpontját, amennyiben a gyermeknek vannak testvérei, a bírósági határozatot végrehajtó intézet az ő tartózkodási helyüket is nyilvántartja, vezeti a gyermek családból történt kiemelésének okát, a gyermek más, a más bírósági határozatot végrehajtó intézetbe történő áthelyezésének időpontját akár bírósági döntés alapján, akár az érintett intézettel történt megállapodás alapján került rá sor, valamint a gyermek törvényes képviselője értesítésének a dátumát is, ha az áthelyezésre egyezség alapján került sor.

(2) Ha a gyermek érdekét szolgálja, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság indítványozhatja a bíróságon a gyermek más bírósági határozatot végrehajtó intézetben történő elhelyezését. Az első mondat szerinti indítványban feltünteti a bírósági határozat végrehajtására szolgáló intézetet, melybe a gyermek áthelyezését javasolja, figyelembe véve a gyermek testvéri és családi kapcsolatait, hogy a változás ne akadályozza a családi viszonyok rendezését és a családi és testvéri kapcsolattartást.

(3) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a bírósági határozatot végrehajtó intézettel, a községgel és a természetes családi környezetben fennálló viszonyok rendezésének elősegítésére akkreditált jogalannyal együttműködve kidolgozza a gyermek családjával végrehajtandó szociális munka tervét, melynek része a gyermek lelki, testi és szociális fejlődésének nyomonkövetése is. E célból hat hónaponként legalább egyszer meglátogatja a gyermeket a bírósági határozatot végrehajtó intézetben.

(4) A község legalább hat havonta egyszer jelentést terjeszt a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság elé a gyermek szüleinek szociális helyzetéről. Az első mondat szerinti jelentésnek részét képezi a gyermek családi körbe való visszatérési lehetőségének kiértékelése és azon lehetőség jelentése, hogy a gyermek a szülővel nem azonos más természetes személy gondjaira bízható (a továbbiakban csak „személyes gyermekvédelmi gondoskodás”) külön jogszabályi rendelkezés szerint,³⁴⁾ vagy nevelőszülői gondoskodásba kerülhet.

(5) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság legalább egyszer hat havonta jelentést terjeszt a bíróság elé azon intézkedések hatékonyságáról, melyeket azon okok kiküszöbölése érdekében foganatosítottak, melyek az intézeti gondoskodás elrendeléséhez vezettek, és tájékoztatja a bíróságot az intézeti gondoskodás megszüntetésének lehetőségéről, vagy a gyermek személyes gyermekvédelmi gondoskodásba, nevelőszülői gondoskodásba adásának vagy örökbefogadásának lehetőségéről. Ha a gyermek elhelyezésére bíróság által kiadott nevelési intézkedési határozat szerint került sor a bírósági határozatot végrehajtó intézetben, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a nevelési intézkedés hatékonyságát úgy figyeli, hogy azon határidő letelte előtt, melyet a bíróság a határozatban feltüntetett, tájékoztassa a bíróságot, hogy a nevelési intézkedések teljesítették-e a céljukat.

(6) Ha a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság megállapítja, hogy a bírósági határozatot végrehajtó intézetben a gyermek élete, egészsége vagy kedvező lelki, testi és szociális fejlődése veszélyben van vagy veszélybe kerülhet, a 2. bekezdés vagy a 27. § szerint jár el.

(1) Ha a szülők nem biztosítják vagy nem tudják biztosítani a gyermekről való személyes gondoskodást és a gyermek nem helyezhető személyes gyermekvédelmi gondoskodásba, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság nevelőszülői gondoskodást vagy örökbefogadást³⁵⁾ (a továbbiakban csak „családpótló gondoskodást”) közvetít neki.

(2) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, melyet a gyermek külön jogszabály szerinti³⁶⁾ családpótló gondoskodásának megszervezésére kijelöltek (a továbbiakban csak „ a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság”), vagy az intézmény, ha a gyermek ott került elhelyezésre, köteles a családpótló gondoskodás közvetítésére ráutalt gyermeknek biztosítani a szociális tanácsadást, a tájékoztatást a családpótló gondoskodás kihatásairól és a pszichológiai gondoskodást (a továbbiakban csak „a gyermek felkészítése”) a korának és értelmi képességeinek megfelelő módon. A gyermek felkészítését a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság vagy a 6. bekezdés szerint kiértesített akkreditált jogalany vagy az intézet, ahol a gyermek elhelyezésre került, az 1. bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése után haladéktalanul végrehajtja. A gyermek felkészítése nem szükséges, ha az a gyermek alacsony életkorára való tekintettek nem célszerű.

(3) Ha a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság ismer olyan természetes személyt, aki a gyermekkel szoros viszonyban áll, meghívhatja az ilyen személyt, ha azt jónak látja a gyermek családpótló gondoskodásra való előkészítéséhez.

(4) A gyermek családpótló gondoskodásra való felkészítéséről a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság vagy az intézmény családpótló gondoskodásra való felkészítési jelentést dolgoz ki. A gyermek családpótló gondoskodásra való felkészítéséről szóló jelentés tartalmazza főként a tájékoztatást a gyermeknek nyújtott szociális tanácsadósról, a családpótló gondoskodás következményeiről, szempontjainak és véleményének figyelembe vételéről, valamint a javasolt családpótló gondoskodás formájáról. Ha gyermek örökbefogadásának előkészítéséről van szó és ehhez szükséges a gyermek egyetértése az örökbefogadással, tartalmazza a gyermek írásos egyetértő hozzájárulását is.⁴⁾ Az intézmény vagy az akkreditált jogalany, mely a gyermek felkészítését végrehajtja, a gyermek felkészítéséről szóló jelentés legkésőbb 30 nappal a gyermek felkészítése megkezdésének napjától számítva kézbesíti a 34. § 1. bekezdése szerint a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak és az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak. Ha a gyermek felkészítése a megkezdéstől számított 30 napon belül nem fejeződik be, az intézmény vagy az akkreditált jogalany írásban tájékoztatja ezen szerveket a felkészítés elmaradásának okairól és a felkészítés befejezésének várható időpontjáról. Ha a felkészítés elmaradásának oka a gyermek nagyon alacsony életkora, de az 1. bekezdés szerinti feltételek teljesültek, az intézmény, ahol a gyermek elhelyezésre került, haladéktalanul írásos tájékoztatást küld a 34. § 1. bekezdése értelmében a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak és az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak, hogy a gyermek felkészítése nem valósult meg az alacsony életkora miatt; ez a tájékoztatás a családpótló gondoskodás közvetítése szempontjából a gyermek felkészítésének végrehajtásával egyenértékű. Ez az eljárás vonatkozik arányos mértékben a gyermek felkészítését ellátó kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságra is.

(5) Ha a gyermek nincs felkészítve a családpótló gondoskodás közvetítésére a felkészítés befejeztével sem, a családpótló gondoskodásra való felkészítésről szóló jelentésben fel kell tüntetni e tény sajátos okait a gyermek aktualizált felkészítési lehetőségeinek véleményezésével együtt. A 23. § 2. bekezdése e) pontja szerinti indokok felülvizsgálatára is ugyanez vonatkozik.

(6) Ha a családpótló gondoskodást, valamely gyermekvédelmi intézkedést igénylő gyermeknek a jelen törvény értelmében akkreditált jogalany közvetíti, melynek képviselője, esetleg alkalmazottja a gyermek ismerőse, a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a gyermek felkészítését ennek az akkreditált jogalanynak kínálja fel. Ha az akkreditált jogalany két héten nem mutat szándékot arra, hogy a gyermeket fel akarja készíteni, a gyermek felkészítését a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság vagy az intézmény hajtja végre, melyben a gyermek elhelyezésre került.

(7) Ha a gyermek intézményben van elhelyezve, a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság megállapodik a gyermek felkészítésének folyamatáról az intézménnyel és az akkreditált jogalannyal. Ha az első mondat szerint nem lehet megállapodni a gyermek felkészítéséről, azt az intézmény valósítja meg.

(8) Az akkreditált jogalanynak, kivéve az intézetet, melyben a gyermek elhelyezésre került, a gyermek felkészítéséhez jogosítvánnyal kell rendelkeznie. A gyermek akkreditált jogalany általi felkészítésére a 2–4. bekezdés rendelkezései egyaránt vonatkoznak.

(9) Családpótló gondoskodás közvetítése a jelen törvény céljaira

a) nyilvántartás vezetése a gyermekekről, akiknek családpótló gondoskodást kell közvetíteni,

b) a nevelőszülői vagy örökbefogadási kérelmet benyújtó természetes személyek nyilvántartásának vezetése, a családpótló gondoskodást kérelmezők felvétele a jegyzékbe (a továbbiakban csak „kérelmezők jegyzéke”),

c) a természetes személy felkészítése, minősítése és ajánlása a b) pont szerinti kérelmezők jegyzékébe történő felvételre,

d) döntés a nevelőszülőség vagy örökbefogadás iránt érdeklődő természetes személy felvételéről a kérelmezők jegyzékébe,

e) a kérelmezők jegyzékének vezetése,

f) személyes kapcsolat felvételének közvetítése a családpótló gondoskodást igénylő gyermek és a nevelőszülőség vagy örökbefogadás iránt érdeklődő kérelmező (a továbbiakban csak „kérelmező”) között.

(10) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság vagy az intézet, ahol a gyermeket elhelyezték, illetve az akkreditált jogalany a gyermeknek, akinek családpótló gondoskodást közvetíttek a jelen törvény értelmében, valamint a természetes személynek, akinek mint nevelőszülőnek a gondjaira bízták a gyermeket, szükség szerint és a beleegyezésükkel segítséget és szociális tanácsadást nyújt a családpótló gondoskodás céljai elérésének megkönnyítése érdekében.

(11) A természetes személy, akinek személy gondoskodására bíztak gyermeket, vagy a természetes személy, aki kérvényezte gyermek személyes gondoskodásba vételét, családpótló gondoskodási felkészítést kérhet. Az ilyen természetes személy családpótló gondoskodási felkészítését a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság végzi. E személy felkészítésére 38. § 4. bek. a) pontja vonatkozik. A természetes személy első mondat szerinti felkészítését végezheti akkreditált jogalany is, mely családpótló gondoskodásra való felkészítésre jogosult.

(1) A gyermekek nyilvántartását, akiknek családpótló gondoskodást kell nyújtani, a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság vezeti. Ebbe a nyilvántartásba haladéktalanul, legkésőbb a gyermek családpótló gondoskodásra való felkészültségéről kézbesített jelentés beérkezésétől számított 30. napon bejegyzi a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a gyermeket, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság által beszerzett írásos dokumentumok alapján, együttműködve az intézettel, ha a gyermek ott került elhelyezésre és az akkreditált jogalannyal, ha az végezte a gyermek felkészítését. Az írásos dokumentumok tartalmazzák

a) a bírósági határozatot az intézeti gondoskodás elrendeléséről vagy a külön jogszabály szerinti³⁰⁾ azonnali beavatkozásról,

b) a bírósági határozatot, hogy a gyermek örökbe adható, ha ez kiadásra került,

c) a szociális jelentést a gyermek helyzetéről,

d) a jelentést a gyermek egészségi állapotáról,

e) a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; ha a születési anyakönyvi kivonat beszerzése nehezen leküzdhető akadályt jelent, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság írásos indoklást csatol azon okokról, melyek miatt a születési anyakönyvi kivonat nem mellékelhető és a gyermek születési anyakönyvi kivonatát később csatolja,

f) a képi és hangfelvételeket a gyermek életének fontos eseményeiről,

g) a gyermek két hónapnál nem régebbi fényképét,

h) a szakvéleményt a gyermek egészségkárosultságáról külön jogszabályi rendelkezés értelmében,³²⁾ ha ilyen kiadásra került,

i) a jelentést a gyermek családpótló gondoskodásra való felkészítéséről, melynek részét képezi a gyermek érzelmi viszonya a testvéreivel.

(2) Ha teljesül a külön jogszabály szerinti feltétel^36a) vagy ha olyan gyermekről van szó, akit a szülést követően az anya az egészségügyi intézményben hagyott,^36b) vagy ha egyik szülő kiléte sem ismert,^36c) a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a gyermek 3. bekezdés a) pontja szerinti alapvető adatait, a dokumentumok 1. bekezdés d) és g) pontja szerinti részeit megküldi az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak, mégpedig legkésőbb az azt a napot követő első munkanapon, amikor tudomására jutott ez a tény. A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság az első mondat szerinti alapvető kellékeket tartalmazó dokumentum kézbesítésének napján bejegyzi ezt a gyermeket azon gyermekek nyilvántartásába, akiknek családpótló gondoskodást kell közvetíteni. Az egyéb kellékeket az írásbeli dokumentumhoz a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság folyamatosan kézbesíti.

(3) A gyermekről szóló szociális jelentés tartalmazza

a) a gyermek alapvető adatait,

b) az alapvető adatokat a szüleiről, kivéve a külön jogszabály szerinti eseteket,⁴⁾ az alapvető adatokat a nagyszülőkről, a testvérekről és más személyekről, akikhez a gyermek kötődik,

c) a tájékoztatást a gyermek lelki, testi és szociális fejlődéséről és a fejlettség aktuális állapotáról, a gyermek szokásairól és életének fontos eseményeiről,

d) az okokat, melyek miatt elvételre került a szülőktől,

e) a tájékoztatást a gyermek családi viszonyai rendezésének lehetőségéről.

(4) Alapvető adat a családpótló gondoskodásra felkészítendő gyermekről a gyermek utóneve, családi neve, születésének dátuma és helye, lakcíme, személyi száma, állampolgársága és nemzetisége.

(5) Alapvető adatokat a gyermek szüleiről, a nagyszüleiről, a testvéreiről és más személyekről, akikhez a gyermek kötődik, a családpótló gondoskodásra való felkészítés közvetítése céljából ezen személyek utóneve, családi neve, születésének dátuma és helye, lakcíme, személyi száma, állampolgársága és nemzetisége. Ezen személyek alapvető adatainak megszerzése az első mondat szerint nem sérti a külön jogszabály⁴⁾ rendelkezéseit.

(1) A nevelőszülőség vagy örökbefogadás iránt érdeklődő természetes személyek nyilvántartásba vételi kérvényeinek jegyzékét a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság vezeti.

(2) A kérvényezők jegyzékébe történő felvételi kérelem a természetes személy azon személyi adatait tartalmazza, aki szeretne nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni, mégpedig az utó- és családi nevét, a születése dátumát és helyét, a lakcímét, a személyi számát, valamint más, a büntetés-nyilvántartás másolatának kikéréséhez külön jogszabály szerint szükséges adatokat.^36d)

(3) A kérvényhez mellékelni kell

a) a kérdőívet,

b) a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy egészségi állapotáról szóló jelentést,

c) a bizonylatot a vagyoni helyzetéről, annak igazolása érdekében, hogy megvannak a szükséges vagyoni feltételek a család gazdasági-ellátó szerepének biztosításához.

(4) A természetes személyről, aki nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá szeretne válni, írásos dokumentációt vezetnek, mely tartalmazza

a) a 2. és 3. bekezdés szerinti kérvényt,

b) a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy büntetés-nyilvántartási regiszterének másolatát, melyet az érintett gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak adnak ki külön jogszabály^36e) értelmében,

c) a jelentést a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy lakáskörülményeiről, családi viszonyairól és szociális helyzetéről,

d) a község véleményét a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy és családja életmódjáról,

e) a természetes személy belegyező nyilatkozatát, hogy a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság megvizsgálhatja, nem állt-e be változás az írásbeli dokumentációban és a kérvényben szereplő perdöntő feltételekben.

(5) A büntetés-nyilvántartási regiszter másolatának gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság általi beszerzésére külön jogszabály^36e) rendelkezései vonatkoznak.

(6) A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy jegyzékbe vételi eljárását felfüggeszti, amennyiben

a) a büntetés-nyilvántartási regiszter másolatának adatai alapján a természetes személy nem alkalmas családpótló gondoskodás végzésére a 39. § 4. bekezdése szerint,

b) a természetes személy nem alkalmas családpótló gondoskodás végzésére az egészségi állapota miatt,

c) a természetes személy nem végzi el a családpótló gondoskodásra való felkészítést a kérvényezők jegyzékébe való felvételi kérelme benyújtásától számított egy éven belül, vagy

e) a bíróság külön jogszabály^36f) alapján dönt

1. a természetes személy szülői jogainak felfüggesztéséről és ezen személy szülői jogainak gyakorlása a kérelmezők nyilvántartásába való bejegyzéséről folyó eljárás során fel van függesztve, vagy

2. a természetes személy szülői jogainak korlátozásáról, vagy

3. a természetes személy szülői jogaitól való megfosztásáról.

(7) Ha a természetes személy államközi örökbefogadást³⁷⁾ kérvényez, az írásos dokumentáció a 4. bekezdésben taglalt kellékeken kívül fényképet, képes és hangos anyagot is tartalmaz erről a természetes személyről és családi környezetéről.

(8) A természetes személynek, aki nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá szeretne válni, az összes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, a község, a kerület (megye) vagy az akkreditált jogalany, mely a családpótló gondoskodásra való felkészítést végzi minden szükséges tájékoztatást megad a kérelmezők jegyzékébe történő felvételi kérvény benyújtásához.

(9) Ha a kérelmező, aki személyes kapcsolatot alakított ki a gyermekkel, akinek családpótló gondoskodást kell közvetíteni, más gyermekkel való személyes kapcsolatteremtés iránt is érdeklődik, ismételten bejegyezhető a kérelmezők jegyzékébe az 1–8. bekezdések értelmében, amennyiben a bíróság mint leendő örökbefogadónak⁶⁾ a gondjaira bízta a gyermeket, akivel személyes kapcsolatot alakított ki, vagy mint nevelőszülőnek, ha a gyermeknek, akivel személyes kapcsolatot alakított ki, a gondozásba vételi folyamata megkezdődött. A családpótló gondoskodásra való felkészítésre a 49. § rendelkezései vonatkoznak.

(1) A családpótló gondoskodásra való felkészítést végző jogalany a jelen törvény céljaira a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, valamint az akkreditált jogalany, mely családpótló gondoskodásra való felkészítést végez.

(2) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, valamint az akkreditált jogalany, mely családpótló gondoskodásra való felkészítést végez, a gyermekotthon, a község, a kerület (megye) tájékoztatja a természetes személyt, aki nevelőszülő vagy örökbefogadó kíván lenni arról a lehetőségről, hogy választhat a családpótló gondoskodásra való felkészítést végző jogalanyok közül.

(1) Ha a természetes személy, aki nevelőszülő vagy örökbefogadó kíván lenni, a családpótló gondoskodásra való felkészítésre akkreditált jogalanyt választott ki, az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság átadja ennek az akkreditált jogalanynak a felkészítés céljából szükséges iratokat a 35. § 3. bek. a) pontja szerint.

(2) A nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy felkészítése a családpótló gondoskodásra a családpótló gondoskodásra való felkészítést végző jogalany és a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy között megkötött írásos szerződés alapján történik. A házastársak, akik nevelőszülők vagy örökbefogadók kívánnak lenni, a szerződést a családpótló gondoskodásra való felkészítést végző jogalannyal közösen kötik meg. A szerződés megkötésére csak a 39. § 4. bekezdése szerinti feltétel teljesülésének ellenőrzése után kerülhet sor.

(3) A 2. bekezdés szerinti szerződésnek része

a) a személyi adatok, külön jogszabály szerinti védelméről szóló nyilatkozat,³⁸⁾

b) a cél, melyre az adatok felhasználhatók,

c) a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy beleegyezése személyi adatainak kezelésébe családpótló gondoskodásra való felkészítés közvetítése céljából azon jogalanyok által, melyek családpótló gondoskodás közvetítésében vesznek részt a jelen törvény szerint.

(1) A családpótló gondoskodásra való felkészítés céljából az e tevékenységet végző jogalany a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy felkészítése érdekében munkacsoportot hoz létre (a továbbiakban csak „csoport”). A csoport legalább egy tagjának mesterfokú pszichológia tanszakos felsőoktatási képzettséggel kell rendelkeznie.

(2) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság képviselője, amennyiben nem tagja az 1. bekezdés szerinti csoportnak, részt vesz a 4. bekezdés a) pont 1 alpontja szerinti felkészítésben és a felkészítés zárórészén.

(3) A nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy felkészítése legalább 26 óra terjedelemben valósul meg

a) egyéni formában,

b) csoportos formában,

c) az egyéni és csoportos forma kombinációjában.

(4) A nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy felkészítése tartalmilag

a) alapvető információnyújtásból áll elsősorban

1. a családpótló gondoskodásról,

2. a gyermek fejlődéséről és szükségleteiről,

3. a gyermek jogairól a családpótló gondoskodás során, beleértve jogait a testvérkapcsolatai fenntartására és fejlesztésére,

4. a gyermek szüleinek jogairól és kötelességeiről,

b) a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy családpótló gondoskodásra való alkalmasságának elbírásából.

(5) A jogalany, mely családpótló gondoskodásra való felkészítést végez, a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy felkészítésének befejeződése után zárójelentést dolgoz ki a felkészítésről, melyet az érintett személlyel is ismertet. A családpótló gondoskodásra való felkészítésről szóló zárójelentésnek részét képezi a természetes személy jellemzése, a természetes személy gyermeknevelési alkalmasságának véleményezése, a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy érdeklődésének indokai, a házastársi kapcsolat szilárdsága és a családi környezet stabilitása. A zárójelentés a 35. § 4. bek. szerinti írásos dokumentumgyűjtemény (akta) részét képezi.

(6) Azon természetes személy esetében, aki már nevelőszülő vagy örökbefogadó, a felkészítés feltétele teljesültnek tekintendő.

(1) A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság dönt, a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy kérelmezők jegyzékébe való bejegyzéséről 15 napon belül azt követően, hogy megkapta a személy családpótló gondoskodásra való felkészítéséről szóló zárójelentést.

(2) A kérelmezők nyilvántartásába a teljeskörű jogi cselekvőképességgel bíró természetes személy jegyezhető be, akinek családpótló gondoskodásra való alkalmasságát is felülvizsgálták.

(3) A nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy családpótló gondoskodásra való alkalmasságának elbírása a kérelmezők jegyzékébe történő felvétel céljaira a következőkből áll:

a) a 65. § 3. és 4. bekezdése szerinti dokumentumok,

b) az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság által megállapított további ügydöntő tények.

(4) A nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy nem alkalmas családpótló gondoskodás nyújtására, ha

a) szándékosan elkövetett bűncselekményért jogerősen több mint egyéves időtartamú feltétel nélküli szabadságvesztés-büntetésre ítélték, s ez még akkor is érvényes, ha a bűncselekményért kirótt büntetésének nyilvántartását törölték, vagy ha már külön jogszabály szerint^38a) úgy tekintenek rá, mintha ilyen cselekményért soha nem ítélték volna el, vagy

b) szándékosan elkövetett, valamely élet- és egészségellenes, szabadságjog vagy emberi méltóság ellenes, család és ifjúság elleni, más jogok és szabadságjogok elleni, emberiesség elleni bűncselekményért jogerősen elítélték, vagy ha elítélték valamilyen terrorcselekmény vagy az extrémizmus valamely formája miatt, s ez még akkor is érvényes, ha a bűncselekményért kirótt büntetésének nyilvántartását törölték, vagy ha már külön jogszabály szerint^38a) úgy tekintenek rá, mintha ilyen cselekményért soha nem ítélték volna el.

(5) A kérelmezők jegyzékébe történő felvételről szóló határozatnak tartalmaznia kell a természetes személy jegyzékbe vételének napját és a kérelmező kötelezését minden, a gyermekkel való személyes kapcsolatfelvétel közvetítése és a családpótló gondoskodás közvetítése szempontjából ügydöntő tény bejelentésére a keletkezéstől számított 15 napon belül.

(6) A természetes személy kérelmezők jegyzékébe történő felvételről szóló határozat jogerőre emelkedésének időpontjától a kérelmező besorolható a gyermekkel való személyes kapcsolatfelvétel közvetítésének folyamatába, melyhez családpótló gondoskodás közvetítése szükséges.

(7) Az 1–5. bekezdés rendelkezései a 35. § 9. bek. szerinti természetes személyre is vonatkoznak.

(1) A családpótló gondoskodásra való felkészítést felfrissítik, ha az ilyen felkészítés lezárását követően a kérelmező életviszonyai megváltoznak, ha a lezárást követően két év telik el, ha a kérelmező nevelőszülő, örökbefogadó vagy 35. § 9. bek. szerinti személy. A családpótló gondoskodásra való felkészítés frissítésének időtartamára a csoport tesz javaslatot.

(2) A családpótló gondoskodásra való felkészítés frissítéséről a jogalany, mely ezt a felkészítést végzi, jelentést dolgoz ki. A felkészítés frissítéséről szóló jelentés része a vélemény a kérelmező családpótló gondoskodásra való alkalmasságáról, ha a frissítő felkészítésen olyan természetes személy vett részt, aki nevelőszülő vagy örökbefogadó vagy 35. § 9. bek. szerinti személy.

(1) A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság törli a kérelmezőt a kérelmezők jegyzékéből

a) a bíróság örökbefogadásról vagy nevelőszülői gondoskodásba adásról szóló jogerős döntését követően,

b) a kérelmező kérésére.

(2) A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság törli a kérelmezőt a kérelmezők jegyzékéből, ha

a) komoly tényeket tár fel a kérelmezőnél, melyek ellentétben állnak a családpótló gondoskodás céljaival,

b) a kérelmező a gyermekkel való személyes kapcsolatfelvétel közvetítése és a családpótló gondoskodás közvetítése szempontjából döntően fontos tényeket nem jelent be a 39. § 5. bekezdése értelmében,

c) a kérelmező megsértette a 42. § 3. bekezdésének rendelkezéseit,

d) a kérelmezőt felkészítés frissítéséről szóló jelentés alkalmatlannak nyilvánítja a családpótló gondoskodásra,

e) a kérelmező a felszólítást követően, az annak kézbesítésétől számított 30 napon belül sem kezdi meg a családpótló gondoskodásra való felkészítése frissítését a 40. § értelmében.

(1) A kérelmező besorolása a gyermekkel való személyes kapcsolatteremtést közvetítő folyamatba, melynek célja a családpótló gondoskodás közvetítése, a kérelmezők jegyzékébe felvett kérelmezők sorrendjét követi. A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a kérelmezők sorrendjét módosíthatja, ha az a gyermek érdekét szolgálja. A sorrend módosítását a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak indokolnia kell. Az indoklást csatolni kell a kérelmező aktájához.

(2) A gyermekkel való személyes kapcsolatteremtés kiközvetítése előtt a kérelmezőnek minden tájékoztatást meg kell kapnia a gyermekről, amely fontos lehet a számára a gyermek családpótló gondoskodásba vétele szempontjából, meg kell kapnia a gyermekről szóló szociális jelentést, a gyermek fényképeit, a képi és hangfelvételeket. A szociális jelentés része a 34. § 4. bek. szerinti összes adat.

(3) A kérelmező tájékoztatást a gyermekről, beleértve a 34. § 4. bek. szerinti adatokról csak a gyermekorvosnak adhat, valamint annak a jogalanynak, amely a családpótló gondoskodásra való felkészítését végzi, amennyiben erre szüksége van a gyermek családpótló gondoskodásba vételéről szóló döntése meghozatalához.

(4) A gyermekkel való személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésére a kérelmező és a gyermek között csak a kérelmező beleegyezésével kerülhet sor.

(5) A kérelmező felkérheti a jogalanyt, mely a családpótló gondoskodásra való felkészítését végezte, a gyermekkel való személyes kapcsolatteremtés segítésére; az ilyen jogalany képviselője jelen lehet a kérelmező és a gyermek személyes kapcsolatfelvételén.

(6) A kérelmező gyermekkel való személyes kapcsolatteremtésének a gyermek életkorának, észbeli fejlettségi fokának, szükségleteinek és lehetőségeinek megfelelő mértékben és módon kell megvalósulnia, a gyermeknek ismerős és megfelelő környezetben, mely alkalmas a kérelmező gyermekkel való személyes kapcsolatteremtésének kiközvetítésére. A kérelmező gyermekkel való személyes kapcsolatteremtése előtt a gyermeknek az életkorának, észbeli fejlettségi fokának megfelelő segítséget kell nyújtani a gyermek és a – kapcsolatteremtés közvetítéséhez hozzájáruló – kérelmező közötti kapcsolatteremtés megkönnyítésére. E célból a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság az intézmény rendelkezésére bocsátja a 35. § 4. bek. c) pontja szerinti jelentést. A kérelmező gyermekkel való személyes kapcsolatteremtésének előkészítésére is vonatkoznak a 39. § 2. bek. rendelkezései.

(7) A kérelmező és a gyermek személyes kapcsolatfelvételéről a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság vagy az intézmény, amennyiben a gyermek ott került elhelyezésre, jelentést dolgoz ki, melyet ismertet a kérelmezővel és a gyermekkel is, az életkorához és szellemi fejlettségéhez mért módon. A kérelmező és a gyermek személyes kapcsolatfelvételéről szóló jelentés tartalmazza

a) a kérelmező és a gyermek személyes kapcsolatfelvételéről szóló pszichológiai értékelést, beleértve a kapcsolat alakulásának kilátásait,

b) a kérelmező hozzájárulását a jelentés bíróságnak és a jelen törvény szerint családpótló gondoskodás közvetítésében résztvevő jogalanyoknak történő átadásához.

(8) Ha a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermek nyilvántartási jegyzékbe vételekor megállapítja, hogy a kérvényezőt nem tartja nyilván a gyermekkel való személyes kapcsolatteremtés közvetítésére váró személyek jegyzékében, olyan akkreditált jogalanyt von be a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésének folyamatába, mely a területileg illetékes körzetben működik, mégpedig legkésőbb két héten belül azt a napot követően, hogy a gyermeket a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermeket nyilvántartásába felvették. Az első mondat szerinti akkreditált jogalanynak feljogosítással kell rendelkeznie kérelmező családpótló gondoskodásra való előkészítésére és gyermekkel való személyes kapcsolatteremtésének közvetítésére az adott gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatósági azon területi illetékességének vonatkozásában, melyben a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermeket a nyilvántartásában vezetik.

(9) A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékben vezeti a gyermeket, a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésének céljából a 8. bekezdésben taglalt akkreditált jogalanynak rendelkezésére bocsátja a gyermekről szóló szociális jelentést, kép- és hanganyagot, a gyermek fényképét és a gyermek egészségi állapotáról szóló jelentést. A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság kötelessége családpótló gondoskodás közvetítésére azt követően is fennáll, hogy a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésének folyamatába akkreditált jogalanyt vont be, ezt a tényt a 8. bekezdés szerinti akkreditált jogalanynak tudomására hozza.

(10) Ha az akkreditált jogalany megkeresi a kérvényezők jegyzékében szereplő kérelmezőt és az egyetért a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésével, ezt a tényt jelenti az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak, mely a gyermeket a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékben vezeti.

(11) Az akkreditált jogalany személyi adatokat a gyermekről csak az azon illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnál a kérvényezők jegyzékébe felvett kérelmezőnek nyújthat, ahol a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek jegyzékében a gyermeket nyilvántartják.

(12) A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékben vezeti a gyermeket, megállapodik a kérelmezővel, aki hozzájárult a gyermekkel való személyes kapcsolatfelvételhez, valamint az akkreditált jogalannyal a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítésének további lépéseiben, és minden szükséges cselekményt végrehajt a többi akkreditált jogalany vonatkozásában, mely a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítésében szerepet kapott.

(13) Az intézet, melyben a gyermek elhelyezésre került, az akkreditált jogalanynak, annak írásbeli kérvényére, kiegészítést és frissítést nyújt a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítéséhez szükséges információk vonatkozásában.

(1) Ha a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékben vezeti a gyermeket, a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítését nem kezdi meg két héten belül azt a napot követően, amikor a gyermeket felvette a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek jegyzékébe, felkéri a többi illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságot a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésére. Az első mondatban szereplő határidő lerövidíthető, ha a gyermek érdeke úgy kívánja.

(2) A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékben vezeti a gyermeket, a többi illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság elé terjeszti a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésének céljából a gyermek aktáját, mely tartalmazza

a) a gyermekről szóló szociális jelentést,

b) a jelentést a gyermek egészségi állapotáról,

c) a gyermek fényképét,

d) a gyermekről készült kép- és hanganyagot.

(3) Ha bármelyik kijelölt gyermekvédelmi és gyámhatóság megállapítja, hogy kérelmezőinek nyilvántartásában olyan kérvényezőt vezet, aki besorolható a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítésének folyamatába, legkésőbb a ténymegállapítást követő munkanapon jelenti ezt annak az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak, mely a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékben vezeti a gyermeket, és a hozzájárulását kéri a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítéséhez.

(4) Az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékben vezeti a gyermeket, haladéktalanul, legkésőbb a 3. bekezdés szerinti egyetértési kérelem kézbesítését követő munkanapon értesíti az érintett gyermekvédelmi és gyámhatóságot, mely a 3. bekezdés szerinti kérelmet benyújtotta, hogy egyetért a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtéssel. Amennyiben nem ért egyet a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtéssel, feltünteti az elutasítás indokait.

(5) A gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítésére ez esetben is a 42. § rendelkezései vonatkoznak.

(6) Ha az 1. bekezdés szerint felkért illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság megállapítja, hogy a kérelmezők nyilvántartásában nem tartja nyilván a kérelmezőt, akit be lehet vonni a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítésének folyamatába, a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítésének folyamatába, az érintett gyermekvédelmi és gyámhatóság körzetében területileg illetékes akkreditált jogalanyt von be, melynek jogosultsága van a családpótló gondoskodásra való felkészítésre, valamint a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítésére, mégpedig legkésőbb két héten belül azt követően, hogy megkapta a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítéséről szóló, az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságnak címzett kérvényt.

(7) Az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a 6. bekezdésben taglalt akkreditált jogalany elé terjeszti a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésének céljából a gyermekről szóló szociális jelentést, a jelentést a gyermek egészségi állapotáról, a gyermek fényképét, a gyermekről készült kép- és hanganyagot. Az akkreditált jogalany információkat a gyermekről csak az érintett gyermekvédelmi és gyámhatóság kérelmezőinek nyilvántartásában szereplő azon kérelmezőnek nyújthat, akit a hatóság a 6. bekezdés értelmében a közvetítési folyamatba besorolt. Az akkreditál jogalany gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítéséhez szükséges adatszolgáltatására a 42. § 13. és 14. bekezdése egyaránt vonatkozik.

(8) Ha az akkreditált jogalany felkeresi a kérelmezők nyilvántartásába besorolt kérelmezőt, aki egyetértését fejezi ki a gyermekkel való személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésével, jelenti ezt a tényt az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak, mely őt a 6. bekezdés szerinti közvetítési folyamatba bekapcsolta. E tény akkreditált jogalany általi bejelentését követően a 3–5. bekezdés szerint kell eljárni.

(9) Ha az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékben vezeti a gyermeket, egyetért a gyermek és a kérelmező közötti személyes kapcsolatfelvétel kiközvetítésével, az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság megállapodik a kérelmezővel, aki egyetértett a gyermekkel való személyes kapcsolatteremtéssel és az akkreditált jogalannyal a gyermek és a kérelmező közti kapcsolatteremtés további menetéről, és minden szükséges teendőt megtesz a többi akkreditált jogalany irányában.

(1) Ha a bírósági döntés alapján örökbefogadható gyermeknek a Szlovák Köztársaság területén nem lehetséges kérelmezővel való személyes kapcsolatteremtést közvetíteni, az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékben vezeti a gyermeket, aktát készít a gyermekről nemzetközi örökbefogadás közvetítésének céljából, melyet a nemzetközi egyezmények és az Európai Unió jogszabályai (74. §) végrehajtására kijelölt gyermekvédelmi és gyámhatóság elé terjeszt legkésőbb hat hónapon belül azt követően, hogy a gyermeket bejegyezte a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartásába.

(2) A gyermek nemzetközi örökbefogadás közvetítését megcélzó aktája tartalmazza

a) a gyermekről szóló szociális jelentést,

b) a gyermek egészségi állapotáról szóló jelentést,

c) a bírósági döntést a gyermek örökbeadhatóságáról,

d) az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság igazolását a nemzetközi egyezmény³⁷⁾ általi feltétel teljesültségéről,

e) a bíróság határozatát az intézeti gondoskodás elrendeléséről,

f) a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, mely az akta benyújtásának napjától számítva nem régebbi két hónapnál,

g) két hónapnál nem régebbi két fényképet,

h) kép- és hanganyagot a gyermekről.

(3) A nemzetközi egyezmények és az Európai Unió jogszabályai (74. §) végrehajtására kijelölt gyermekvédelmi és gyámhatóság a gyermek aktájának felülvizsgálatát követően bejegyzi a gyermeket azon gyermekek nyilvántartásába, akiknek nemzetközi örökbefogadás közvetíthető; a nyilvántartás tartalmazza a gyermek 34. §. 4. bek. szerinti alapvető adatait.

(4) Ha a nemzetközi egyezmények és az Európai Unió jogszabályai (74. §) végrehajtására kijelölt gyermekvédelmi és gyámhatóság megállapítja, hogy a fogadóállamok örökbefogadást kérelmezőinek nyilvántartásában vezet olyan kérelmezőt, aki besorolható a gyermekkel való személyes kapcsolatteremtési eljárásba, haladéktalanul, legkésőbb a következő munkanapon jelenti ezt az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságnak, mely a gyermeket a családpótló gondoskodást igénylő gyermekek nyilvántartásában vezeti, és a nemzetközi egyezmény³⁷⁾ szerint jár el.

(5) A gyermek bejegyzésével azon gyermekek nyilvántartásába, akinek nemzetközi örökbefogadás közvetíthető, az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság 42. és 43. §-ban rögzített eljárási kötelességei nem változnak.

(6) A nemzetközi egyezmények és az Európai Unió jogszabályai (74. §) végrehajtására kijelölt gyermekvédelmi és gyámhatóság jelentést küld a gyermek új külföldi családi környezetbe történt beillesztéséről és az örökbefogadási határozatot jelenti az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságnak, mely a gyermeket nyilvántartásában vezeti a 34. § értelmében. Az első mondat szerinti jelentés kizárólag csak az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságnak szól.

(1) Ha a gyermekvédelmi és gyámhatóság a jelen törvény értelmében végzett intézkedései során megállapítja, hogy a gyermekről személyesen gondoskodó természetes személy, a nevelőszülő vagy a gyám, akinek a gyermeket családpótló gondoskodás végett a gondjaira bízták, szakszerű segítségre szorul a gyermek családpótló környezetének biztosításában, javasolja, hogy az érintett személynek

a) szociális vagy szakmai tanácsadást nyújtsanak vagy biztosítsanak,

b) intézkedést hajtsanak végre vagy biztosítsanak

1. a nevelési problémák vagy családi problémák megoldásának megkönnyítése céljából,

2. a gyermek törvényes jogainak érvényesítése érdekében.

(2) A gyermekvédelmi és gyámhatóság folyamatosan figyeli a személyes családpótló gondoskodást vagy nevelőszülői gondoskodást, és hat hónaponta legalább egyszer jelentést tesz a bíróságnak a személyes családpótló gondoskodás vagy nevelőszülői gondoskodás minőségéről, beleértve a tájékoztatást, hogy a szülők személyes gondoskodásukba vehetik-e a kiskorú gyermeket; ez nem érvényes, ha a gyermek a bíróság tudomásával, külön jogszabályi rendelkezés^38aa) értelmében külföldön tartózkodik.

(1) A jelen törvény szerinti intézkedéseket olyan intézetekben hajtják végre, mint a gyermekotthonok, a kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonai, a krízisközpontok, a drogfüggők és egyéb függőségben szenvedők reszocializációs központjai (a továbbiakban csak „reszocializációs központok”), valamint más, a jelen törvény intézkedései végrehajtására létesített intézetek.

(2) A jelen törvény szerint intézkedéseket, ha a törvény másképp nem rendelkezik, olyan intézetekben hajtják végre, melyeket az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság, a község, a megye vagy az akkreditált jogalany hozott létre.

(3) A község és a megye főként önkormányzati jogkörei gyakorlásaként hozhat létre intézeteket. E célokat a község és a megye biztosíthatja akkreditált jogalanyokon, jogi személyeken vagy természetes személyeken keresztül a 71. § 1. bek. e) pontja szerint.

(4) A megye a területi körzetében található községeknek az önkormányzati hatásköreik megvalósítása céljából tájékoztatást nyújt a területi körzetében működő akkreditált jogalanyokról.

(5) Ha a község vagy a megye a 49., 50., 62. és 63. § értelmében intézményt hoz létre, rá is az akkreditált jogalanyra vonatkozó feddhetetlenségi feltételek érvényesek minden alkalmazott vonatkozásában, aki hivatását a gyerekekkel közvetlen kapcsolatba kerülve végzi, de a szakmai alkalmasság, valamint a munkamódszerek és formák végrehajtásának dokumentálásában is (79. §).

(6) Ha ellenőrző tevékenység során megállapították, hogy a 49., 50., 62. és 63. § szerinti intézmény, melyet község, megye vagy akkreditált jogalany létesített, nem felel meg a jelen törvényben lefektetett feltételeknek és a 91. és 92. § szerint meghozott intézkedések nem vezetnek eredményre, a gyermekvédelmi és gyámhatóság a 32. § 2. és 6. bekezdése szerint jár el. A gyermekvédelmi és gyámhatóság egyidejűleg intézkedéseket foganatosít annak megakadályozása érdekében, hogy bírósági döntés alapján ebben az intézetben helyezzenek el gyermekeket.

(1) Ha a gyermek és nagykorú felnőtt kedvező lelki, testi és szociális fejlődése szempontjából előnyös, a 49., 50., 62. és 63. § szerinti intézményekben egyéb módszerek, technikák és eljárások alkalmazása nem tilos.

(2) Külön jogszabály szerinti⁸⁾ egyéb jogalanyok hatáskörei nem változnak.

(1) Minden intézetnek nevet kell viselnie, melyből egyértelmű a tevékenysége tárgya és szakiránya, és amennyiben az megfelelő és célszerű, a célcsoportja is. Az intézet nyilvános megjelölése nem kötelező.

(2) Ha a jelen törvény másként nem rendelkezik, a 3. bekezdésben feltüntetett munkamódszerek, technikák és eljárások, valamint gondoskodás megválaszthatók és kombinálhatók úgy, hogy az intézet az alapítási célját teljesíthesse.

(3) Az intézmény alapítási céljának biztosítása

a) főként

1. a 3. § szerinti szociális munkával,

2. szakszerű diagnosztikával,

3. krízisfeldolgozás segítésével,

4. speciális szociális tanácsadással,

5. neveléssel,

6. iskolai tanításra való felkészülés segítésével,

7. gyógyító-nevelő gondoskodással,

8. pszichológiai gondoskodással,

9. speciális pedagógiai gondoskodással,

10. reszocializációval és reszocializációs programokkal,

11. üdülési tevékenységgel,

12. rehabiltációs tevékenységgel,

13. munkaterápriával történik,

b) főként a következők feltételeinek megteremtésével történik:

1. ételkészítés,

2. szakköri tevékenység,

3. kulturális tevékenység,

4. munkavégzési érvényesülés,

5. értéktárgyak megőrzése,

c) főként bebiztosítja

1. a pszichoterápiát,

2. az étkezést,

3. egészségügyi ellátást,

4. a képzést és a hivatásra való felkészítést,

5. a pszichológiai gondozást,

d) gondoskodásnyújtással, elsősorban

1. a lakhatás,

2. az étkezés,

3. a kiszolgáló tevékenységek,

4. a személyes felszereltség terén.

(4) Az intézmény tevékenységét az alapítási céljainak megfelelően végzi,

a) ambuláns formában,

b) egész napos vagy meghatározott napszakos formában,

c) bentlakásos formában.

(5) Ha ez a törvény másként nem rendelkezik, a 4. bekezdés szerinti tevékenységi formák az igényeknek és céloknak megfelelően kombinálhatók.

(6) Ha az intézmény alapítási céljának teljesülét szolgálja a 3. bekezdés szerinti tevékenységek valamelyikének egy alkalommal történő vagy rövid távú nyújtása, az más jogi személy vagy természetes személy által is biztosítható, amennyiben az megfelel a szakmai követelményeknek; ez nem vonatkozik azokra a tevékenységekre, melyeket az intézet a 49. § 4., az 50. § 1., a 62. § 2., 6., 8. és 9., valamint a 63. § 3. és 7. bekezdése szerint végez.

(7) Az intézet szakmai munkája színvonalának növelése érdekében az intézet kidolgozza és végrehajtja a továbbképzési programját. A továbbképzési programnak része a program biztosításának módja is.

(8) Az intézet lakhatást is biztosít, ha bentlakásos formában biztosítja céljai teljesülését.

(9) A lakhatás a jelen törvény céljaira a lakóhelyiség, a lakóhelyiség tartozékai és a közös helyiségek, az üzemeltető berendezések, a lakással kapcsolatos felszerelések és dologi teljesítések használatát jelenti.

(10) Az étkeztetés a jelen törvény céljaira étkezés biztosítása az egészséges táplálkozás elveivel összhangban, az étkezési egységek szerint a gyermekek és nagykorú természetes személyek életkorának és egészségi állapotának megfelelően.

(11) Személyes felszereltség a jelen törvény céljaira a gyermekotthonban élő gyermeknek és fiatal felnőttnek nyújtott ruházat, lábbeli, higiéniai kellék, a tanszerek és egyéb, személyi szükségleteket szolgáló dolgok.

(12) Kiszolgáló tevékenység a jelen törvény céljaira a takarítás, a mosás, a vasalás, a fehérnemű és felsőruházat karbantartása.

(13) Az étkeztetést, beleértve annak biztosítási módját, a lakhatást és a rábízottaknak nyújtott gondoskodás többi részletét abban az intézetben, amelyet a célok végrehajtása érdekében a község vagy a megye alapított a jelen törvény szerint, általános érvényű rendeletben a község vagy a megye szabályozza, ha ez a törvény másként nem rendelkezik.

(14) Az intézet, mely megszűnt vagy alapítási célját megszűnt teljesíteni, köteles megtenni a szükséges lépéseket az intézet ügyfeleinek ellátásáért, ha más módon nem került sor az ügyfelek megsegítésének és védelmének biztosítására.

A 45. § 1. bek. szerinti intézeti ápolási gondoskodás nyújtását, nyújtásának feltételeit, a 45. § 1. bek. szerinti ápolási gondoskodás intézetek részére történő térítésének terjedelmét és feltételeit, valamint a 45. § 1. bek. szerinti intézeti ápolási gondoskodás nyújtásáról szóló szerződések megkötését külön jogszabályok^38b) szabályozzák.

(1) Az intézetek tevékenységüket térítésmentesen végzik.

(2) Ha ez a törvény másként nem rendelkezik, térítést csak a 47. § 3. bekezdés d) pontjának első-harmadik alpontja szerint nyújtott gondoskodásért szabnak ki.

(3) Ha a 49. § szerinti intézetben és az egészéves bentlakásos szociális gyermekotthonban³²⁾ intézeti gondoskodást elrendelő bírósági döntést hajtanak végre, vagy ha a fiatal felnőttnek vagy más nagykorú természetes személynek a jelen törvény értelmében nyújtanak gondoskodást, a nyújtott gondoskodásért járó térítés megállapításánál a 2. bekezdés szerint járnak el.

(4) Ha a gyermekotthonban, krízisközpontban és reszocializációs központban azonnali intézkedést elrendelő bírósági döntést hajtanak végre, nevelési intézkedésről szóló bírósági döntést hajtanak végre, vagy gyermekvédelmi és gyámhatóság nevelési intézkedésről szóló határozatát hajtják végre, térítési díjat a gyermekre, a gyermek szüleire vagy a személyre, aki a gyermekről személyesen gondoskodik, nem vetnek ki; ez nem érvényes, ha a reszocializációs intézetben a gyermeket azonnali intézkedést elrendelő bírósági döntéssel helyezték el és a javaslatot az elrendelésre nem a gyermekvédelmi és gyámhatóság nyújtotta be. Ha a gyermeknek lábbelit, ruhát kell biztosítani, a reszocializációs központ megegyezhet a szülővel vagy a személlyel, aki a gyermekről személyesen gondoskodik, a lábbeli és ruházat költségeinek megtérítéséről; ezek a kiadások nem számíthatók be a 89. § 3. és 13. bekezdése szerinti tényleges költségek kimutatásába.

(5) A gyermekotthon egészségügyi gondoskodás nyújtható a 47.a § értelmében, valamint egyéb tevékenységek a 47. § 3. bek. szerint.

(6) Akkreditált jogalany által létrehozott intézetben nyújtott gondoskodás térítési díjáról az alapító dönt a gyermek szülőjével vagy a gyermekről személyesen gondoskodó személlyel vagy a nagykorú természetes személlyel kötött megállapodás alapján.

(7) Ha a község, a megye vagy az akkreditált jogalany által alapított intézetben intézeti gondoskodást elrendelő bírósági döntést, azonnali intézkedést elrendelő bírósági döntést vagy nevelési intézkedést elrendelő bírósági, illetve gyermekvédelmi és gyámhatósági határozatot hajtanak végre, a térítési díjakat a 2. és 5. bekezdés szerint állapítják meg.

(1) A gyermekotthon intézeti gondoskodást, azonnali intézkedést vagy nevelési intézkedést elrendelő bírósági határozat³⁹⁾ céljainak végrehajtására létrehozott és megszervezett környezet.

(2) A gyermekotthon ideiglenes helyettesíti a gyermek természetes vagy családpótló családi környezetét.

(3) Az intézeti gondoskodás a nagykorúság elérésével ér véget, a fiatal nagykorú kérheti a gyermekotthon gondoskodását önállósulása eléréséig, legfeljebb 25. életéve betöltéséig. Önállósulás alatt a jelen törvény céljaira az önálló lakhatás és önfenntartás elérésének képessége értendő.

(4) A gyermekotthon az indokok alapján, melyek miatt a bíróság intézeti gondoskodást, azonnali beavatkozást vagy nevelési intézkedést rendelt el, a 47. § 3. bek. a) pontja első és harmadik, ötödik–tizenkettedik alpontja, a b) pont második, harmadik és ötödik alpontja, a c) pont második–negyedik alpontja, a d) pont és a 4. bek. c) pontja szerint jár el.

(5) A gyermekotthonban egészségügyi ellátás nyújtható a 47.a § szerint, valamint egyéb ellátások a 47. § 3. bek. szerint.

(6) Ha a gyermek egészségi állapota megköveteli, vagy az indok, mely alapján a gyermek gyermekotthonba került, a gyermekotthon feltételeket teremt iskola létesítésére a gyermek tankötelezettségének teljesítése és hivatásra való felkészítése céljából, vagy megteremti a gyermek egyéni képzésének feltételeit.

(1) A kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonára, melyben kísérő nélküli kiskorúakat helyeznek el külön jogszabály²⁸⁾ szerint azonnali intézkedést elrendelő bírósági döntéssel, a 49., 51–56. és 58–60. § rendelkezései vonatkoznak, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik.

(2) A kíséret nélküli kiskorúk gyermekotthonában a bírósági döntés végrehajtása során figyelembe kell venni a gyermek előző neveltetését és tiszteletben kell tartani a kulturális és felekezeti másságát.

(3) A kíséret nélküli kiskorúk gyermekotthona orvosi vizsgálatot biztosít a 31. § c) pontja által előírtak szerint, amennyiben az elhelyezés előtt a kíséret nélküli kiskorú vonatkozásában nem került csatolásra a 31. § c) pontja szerinti irat.

(4) A kíséret nélküli kiskorúk gyermekotthona megteremti a feltételeket a szlovák nyelv külön jogszabály⁴⁰⁾ szerinti oktatására.

(5) A kíséret nélküli kiskorúk gyermekotthona köteles megállapítani, amennyiben azt a gyermek életkora és értelmi fejlettsége lehetővé teszi, a gyermek véleményét mindazon tényekről, amelyek vele kapcsolatosak, főként megállapítani a gyermek véleményét az áthelyezéséről, a családjával való egyesítéséről, a kiinduló országába való visszatéréséről, a menedékjog megadásáról vagy kiegészítő védelem nyújtásáról, mégpedig mindezt még az áthelyezését, a családjával való egyesítését, a kiinduló országába való visszafordítását, vagy a menedékkérelmi nyilatkozatának vagy kiegészítő védelmi nyilatkozatának benyújtását megelőzően. A gyermek véleményének első mondat szerinti megállapítása céljából a kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthona olyan nyelven beszélő tolmácsot biztosít, melyet a gyermek megért.

(6) A kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthona megteremti a feltételeket a beszélgetéshez és a kísérő nélküli kiskorú részvételéhez a menedékkérelmi eljárás során.²⁷⁾

(1) A gyermekotthonban gyermeket

a) intézeti gondoskodást elrendelő jogerős bírósági döntés alapján,

b) külön jogszabály³⁰⁾ szerinti azonnali intézkedést kimondó bírósági döntés alapján,

c) nevelési intézkedést⁴¹⁾ elrendelő bírósági döntés alapján helyezhetnek el.

(2) Sürgős esetben, különösen, ha a gyermek teljesen törődés nélkül maradt vagy az élete és egészsége került veszélybe, felvehető a gyermek a gyermekotthonba a 30. § 2. bek.-be foglalt iratok nélkül is; ezeket az iratokat a gyermekvédelmi és gyámhatóság köteles utólag beszerezni.

(3) Gyermekotthon alapítható mint

a) gyermekotthon,

b) gyermekközpont.

(1) A gyermekotthonban intézeti gondoskodás, azonnali intézkedés és nevelési intézkedés valósul meg

a) a gyermekotthon alkalmazottjának otthoni környezetében (a továbbiakban csak „hivatásos nevelőszülői család”), ahol meghatározott számú gyermeknek nyújtanak gondoskodást gyermekotthon által biztosított családi házban vagy lakásban, vagy az alkalmazott tulajdonában, társtulajdonában lévő családi házban vagy lakásban, bérleményében vagy társbérleményében; a gyermekotthon által a gyermek vagy fiatal felnőtt költségeire a nevelőszülői családnak folyósított összeg a gyermek életkorát követve legfeljebb a létminimum háromszorosa lehet,⁴²⁾

b) önálló diagnosztikai csoportokban, melyekben szakszerű diagnosztikát végeznek (a továbbiakban csak „önálló diagnosztikai csoport”), önálló csoportokban vagy speciális önálló csoportokban meghatározott számú gyermeknek, önálló étkeztetéssel, gazdálkodással és elkülönített költségvetéssel, önálló családi házban vagy lakásban, vagy a gyermekotthon elkülönített részében; a gyermekekről nevelők és a gyermekotthon alkalmazottai gondoskodnak.

(2) Az intézeti elhelyezési határozat és azonnali intézkedés végrehajtása során a nevelőszülői családban történő elhelyezés előnyt élvez az önálló csoportokban vagy speciális önálló csoportokban történő elhelyezéssel szemben. Ha nem lehetséges az első mondat értelmében eljárni, a bírósági döntés végrehajtásában a hivatásos nevelőszülői családban és gyermekotthonok önálló csoportjaiban történő elhelyezés előnyt élvez a gyermekközpontok önálló csoportjaiban történő elhelyezéssel szemben.

(3) A létesítményben, amely nem különálló családi ház vagy különálló lakás, csoportok hozhatók létre az 53. § 4. bek. szerint úgy, hogy a gyermekek összlétszáma ne haladja meg a 40 főt.

(4) A gyermekotthon a gyermeknek vagy a kiskorú felnőttnek, aki eltartott gyermeknek számít^42a) a hivatásos nevelőszülői családban alapfelszerelést nyújt és megtéríti az egészségi állapotával, életkorával, speciális szükségleteivel, sporttevékenységével kapcsolatos további költségeket. A gondoskodás feltételei, főként a 33. § 9. bek. f) pontja, a 47. § 7. bek. és a 49. § 6. bek. szerinti eljárások biztosításának módja a munkáltató és munkavállaló által megkötött szerződés részét képezi.

(1) Az intézeti gondoskodás, az azonnali intézkedés és nevelési intézkedés az 52. § 1. bek. a) pontja értelmében elsősorban olyan gyermeknél alkalmazandó, aki

a) átmenetileg, a gyermek körülményeinek rendezéséhez szükséges időre kivételre került a szülői gondoskodásból, vagy gyermekotthonba került az 51. § 2. bek. szerint,

b) szakdiagnosztika eredményei alapján gyógyító-nevelő gondoskodásra szorul, vagy külön jogszabály^22a) szerinti nyilatkozat alapján különleges törődést igényel egészségi állapota miatt,

c) fokozott törődést igényel szakdiagnosztikai vélemény alapján viselkedészavarok miatt,

d) fokozott törődést igényel szakdiagnosztikai vélemény alapján drogfüggőség vagy más függőség miatt,

e) fokozott törődést igényel szakdiagnosztikai vélemény alapján, mert kínzás, szexuális visszaélés áldozata lett, vagy olyan bűncselekmény áldozata, mely veszélyezteti kedvező lelki fejlődését, testi fejlődését és szociális fejlődését, vagy megalapozott gyanú áll fenn, hogy ilyen bűncselekményt követtek el vele szemben.

(2) A gyermekotthon köteles a gyermekotthonban úgy megteremteni a feltételeket, hogy minden három éven aluli gyermek, aki felvételre került, legkésőbb négyhetes diagnosztikai ellátást követően hivatásos nevelőszülői családba kerüljön; ez nem érvényes annak a gyermeknek az esetében, aki egészségi állapota miatt különleges törődést igényel speciális csoportban a 4. bekezdés c) pontjának ötödik alpontja szerint, a 4. bekezdés e) pontjában taglalt gyermek esetében, vagy ha ez a gyermek érdekeit szolgálja a testvérkapcsolatok megőrzése végett.

(3) Ha a gyermek gyermekotthonból áthelyezésre kerül hivatásos nevelőszülői családba vagy más, a bírósági döntés végrehajtására szolgáló intézetbe, a gyermekotthon megteremti annak a feltételeit, hogy a gyermek megismerkedhessen a nevelőszülőkkel és elősegíti a nevelői kapcsolatfelvételt a gyermek és a nevelőszülők között.

(4) Az intézeti gondoskodást, azonnali intézkedést és nevelési intézkedést az 52. § 1. bek. b) pontja értelmében végrehajthatják

a) különálló diagnosztikai csoportban a szakdiagnózis felállításához feltétlenül szükséges ideig, legfeljebb azonban tizenkét hétig; ez nem érvényes, ha a nevelési intézkedés időtartamát a bíróság meghatározta,

b) önálló csoportban,

c) speciális önálló csoportban azon esetben, ha ez nem hajtható végre az a) vagy b) pont szerint, mégpedig

1. viselkedészavaros gyermekek esetében, akik szakdiagnosztika alapján igényelnek törődést,

2. drogfüggő vagy más függőségekben szenvedő gyermekek esetében az egészségügyi szolgáltató ajánlásában megjelölt gyógykezelés végéig,

3. a kínzás, szexuális visszaélés miatt fokozott törődést igénylő gyermekek esetében, vagy olyan gyermek esetében, aki bűncselekmény áldozata, mely veszélyezteti kedvező lelki fejlődését, testi fejlődését és szociális fejlődését,

4. a kísérő nélküli kiskorúak esetében, akik fokozott törődést igényelnek nyelvi, kulturális és felekezeti másságuk miatt,

5. külön jogszabályban^22a) szabályozottak szerinti nyilatkozat szerint lelki zavarban szenvedő, mentálisan sérült, testileg sérült, érzelemzavaros, kombinált fejlődési zavarokban szenvedő gyermekek esetében, és olyan gyermekek esetében, akinek egészségi állapota kizárólag bentlakásos formában nyújtott gondoskodást tesz lehetővé külön jogszabályok^22a) értelmében,

d) fiatal felnőttek önálló csoportja esetében,

e) kiskorú anyák és gyermekeik önálló csoportja esetében; a kiskorú anyákra és gyermekeikre az 57. § rendelkezései nem vonatkoznak.

(5) A hivatásos nevelőszülői családban a gyermekekről házaspárok gondoskodnak, akik a gyermekotthon alkalmazottai, vagy olyan természetes személy, aki a gyermekotthon alkalmazottja. Ha a törődést a gyermekotthon egyetlen alkalmazottja biztosítja, az ilyen személy házastársára a 39. § 4. bek. és 11. bek. b) pontja egyformán vonatkozik.

(6) Házastársak a gondoskodást hivatásos nevelőszülői családban, mely önálló házban vagy lakásban működik, amely a gyermekotthon különálló része, csak akkor biztosíthatják, ha mindketten a gyermekotthon alkalmazottai.

(7) Fiatal felnőtt az intézeti gondoskodás befejeződését követően a nagykorúság elérése után önálló csoportban, speciális önálló csoportban a 4. bek. c) pontjának első–harmadik, valamint ötödik alpontja szerint vagy hivatásos nevelőszülői családban akkor tartózkodhat, ha ezt kérvényezi, és ha ez lehetséges és célszerű. A fiatal felnőtt a tartózkodás feltételeiről írásban megállapodik a gyermekotthonnal. Az írásos megállapodásnak része az önállósulásra való felkészülés konkrét terve, melyet az 55. § 2. bek. értelmében dolgoznak ki a fiatal felnőttre szabva.

(8) Az önálló csoportban, speciális önálló csoportban vagy hivatásos nevelőszülői családban a meghatározott gyermeklétszám csak indokolt esetben és az alapító beleegyezésével léphető túl.

(9) Intézeti gondozást, azonnali intézkedést és nevelési intézkedést hivatásos nevelőszülői családban csak olyan természetes személy végezhet, aki teljesíti a szakképesítés feltételeit, hogy legalább teljeskörű középiskolai végzettséggel rendelkezik, a külön jogszabályban⁴³⁾ előírt speciális szakképesítési feltételeket, és legalább teljeskörű középiskolai végzettséggel rendelkezik, és elvégezte a hivatásos családpótló gondoskodás végzésére való 40 órás felkészítőt, vagy legalább teljeskörű középiskolai végzettséggel rendelkezik és elvégezte a hivatásos családpótló gondoskodás végzésére való 60 órás felkészítőt.

(10) Az 1. bekezdés d) pontjában taglalt gyermek esetében intézeti gondoskodást, azonnali intézkedést és nevelési intézkedést hivatásos nevelőszülői családban csak olyan természetes személy végezhet, akinek mesterfokú felsőszintű végzettsége van és teljesíti a külön jogszabály szerinti⁴³⁾ különleges szakképzettségi feltételeket és elvégezte a hivatásos családpótló gondoskodásra való legalább 40 órás felkészítőt.

(11) A hivatásos családpótló gondoskodás végzésére való felkészítés lényege

a) az alapvető információnyújtás

1. a családpótló gondoskodásról,

2. a gyermek lelki, testi és szociális fejlődéséről, valamint a gyermek szükségleteiről,

3. az intézeti gondozásban lévő gyermek jogairól,

b) a gyermekekkel és fiatal felnőttekkel való nevelőmunkában szükséges gyakorlati készségek begyakorlása,

c) a felkészítés írásos értékelése; az írásos értékelés tartalma elsősorban

1. a természetes személy törekvésének értékelése az a) pont szerint információk megszerzésére és az együttműködésének értékelése a b) pont szerinti gyakorlatokon a hivatásos családpótló gondoskodásra való felkészülésben,

2. a természetes személy hivatásos családpótló gondoskodás végzésére való motivációjának feltüntetése,

3. a következtetés feltüntetése, hogy a természetes személy elvégezte-e vagy nem végzete el a hivatásos családpótló gondoskodásra való felkészítést.

(12) Intézeti gondoskodást, azonnali intézkedést és nevelési intézkedést hivatásos nevelőszülői családban olyan természetes személy is végezhet, aki teljesíti a külön jogszabály szerinti^43a) különleges szakképzettségi feltételeket, ha mesterfokú felsőszintű végzettsége van, amennyiben az 1. bek. c) és d) pontja szerinti gyermekről van szó, vagy a 93. § 9. bek. feltüntetett természetes személy, aki

a) gyermekekről gondoskodott vagy gyermekotthonban szociális munkát végzett megszakítás nélkül legalább három éven keresztül, és

b) elvégezte a 11. bekezdés a) pontja szerinti és b) pontja szerinti előkészítő egyes részeit legalább nyolc óra terjedelemben.

(13) A 12. bekezdés b) pontja szerinti felkészítést a területileg illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság végzi, vagy bármely más gyermekvédelmi és gyámhatóság természetes személy foglalkoztató a gyermekotthonnal megállapodva, vagy akkreditált jogalany végzi, akinek jogosultsága van hivatásos családpótló gondoskodásra való felkészítésre a 11. bek. szerint, a természetes személyt foglalkoztató gyermekotthonnal megállapodva; az előkészítésre változatlan mértékben vonatkoznak az 53. § 11. bek. c) pontjának rendelkezései.

(1) A gyermekotthonban intézeti nevelést, azonnali intézkedést és nevelési intézkedést hajtanak végre hivatásos nevelőszülői családban az 52. § 1. bek. a) pontja szerint és önálló csoportban az 53. § 4. bek. a), b), d) és e) pontja szerint, önálló családi házakban vagy önálló lakásokban, melyek társasházakban találhatók. A gyermekotthon egy családi házában vagy egy lakásában csak egy önálló csoport vagy egy diagnosztikai csoport létesíthető, és amennyiben a gyermekotthonban a gyermekek szükségleteinek megfelelő feltételek vannak rá, egy speciális önálló csoport is létrehozható.

(2) A gyermekközpontban intézeti nevelést, azonnali intézkedést és nevelési intézkedést hajtanak végre az 52. § 1. bekezdése szerint. A gyermekközpont elsősorban olyan gyermekek teremti meg a feltételeket, akiknek gondozása önálló diagnosztikai csoportban vagy speciális önálló csoportban történő ellátást igényel, amennyiben az nem valósítható meg az 1. bekezdés szerint.

(1) Az 53. § a) pontja szerinti diagnosztikai csoportokat az alkalmas módon és a célnak megfelelően hozzák létre

a) a gyermek hivatásos nevelőszülői családba, önálló csoportba, speciális csoportba való besorolása,

b) a gyermek más intézetbe történő áthelyezésének javaslása érdekében.

(2) A gyermek gondozását egy-egy önálló diagnosztikai csoportban diagnosztikai tevékenységre képzett szakalkalmazottak és a gyermekotthon más alkalmazottai biztosítják. A diagnosztikai tevékenységre képzett szakalkalmazottak megválasztása során figyelembe kell venni a diagnosztikai tevékenység végzéséhez szükséges szakirányokat.

(3) Az önálló diagnosztikai csoport elsősorban

a) szakszerű diagnosztikát végez,

b) diagnosztikai jelentést dolgoz ki a gyermekről azon célból, hogy az önálló diagnosztikai csoportban töltött időt követően egyéni fejlesztési tervet készíthessenek a gyermek számára.

(4) Ha a szakszerű diagnózis megállapítására vagy a szakszerű diagnosztika elvégzésére diagnosztikai tevékenységet kell biztosítani, melyet a gyermekotthon önálló diagnosztikai csoportjának szakalkalmazottai nem tudnak elvégezni, más szakemberekkel is elvégeztethetők.

(5) A gyermek hivatásos nevelőszülői családban, önálló csoportban vagy speciális önálló csoportban való elhelyezésekor tiszteletben kell tartani a testvéri kötelékeket és a szülői kapcsolatokat.

(6) Ha a gyermeket hivatásos nevelőszülői családba, önálló csoportba vagy speciális önálló csoportba sorolják be, szakszerű diagnosztikát és diagnosztikai tevékenységeket a gyermekotthon szakalkalmazottai vagy más szakemberek végzik. A szakszerű diagnosztikára és diagnosztikai tevékenységek végzésére az 1–5. bekezdések rendelkezései egyaránt vonatkoznak.

(7) Ha a szakdiagnosztika eredményei vagy a szakdiagnosztika köztes eredményei azt mutatják, hogy a három éven aluli gyermeket speciális önálló csoportban kell elhelyezni az 53. § 4. bek. c) pontjának ötödik alpontja értelmében, vagy hogy a gyermeket a lelki zavarral bíró gyermekek speciális csoportjában kell elhelyezni, vagy a gyermeknek különleges törődésre van szüksége kizárólag bentlakásos formában, a gyermekotthon felkéri a munka-, szociális és családügyi hivatalt, melynek körzetében a székhelye van, a külön jogszabály szerinti^22a) különleges gondoskodás elbírálására.

(1) A gyermekotthon kidolgozza a gyermek egyéni személyiségfejlesztési tervét, melynek része elsősorban a gyermekkel végzett nevelő munka terve, a gyermekkel és családjával végzett szociális munka terve, melyet a községgel és a gyermekvédelmi és gyámhatósággal vagy az akkreditált jogalannyal együttműködve készít el. A gyermek egyéni személyiségfejlesztési tervének, valamint a gyermek családjával végzett szociális munka tervének a 32. § 3. bek. szerint összhangban kell állnia és egymáshoz kell kapcsolódnia. A gyermek egyéni személyiségfejlesztési tervének része a terv teljesítésének rendszeres időpontokban történő kiértékelése és annak módja. A gyermekkel végzett nevelési munkát legalább havonta egyszer értékelik. A gyermek egyéni személyiségfejlesztési tervének teljesítését legalább félévente egyszer értékelik.

(2) A gyermek egyéni személyiségfejlesztési tervének része a gyermek szükségleteinek és életkorának megfelelő önállóságra nevelésének terve is, melyet legkésőbb egy évvel a gyermek nagykorúságának elérése előtt foglal bele a gyermekotthon a gyermek egyéni személyiségfejlesztési tervébe.

(3) Az 59. § 1. bek. f) pontja szerinti intézeti gondoskodás befejeztével a gyermekotthon a fiatal felnőtt bevonásával kidolgozza annak önállósulási tervét, melynek részét képezi a lakhatás biztosításának feltételezett módja is. A fiatal felnőttel együtt kidolgozott önállósodási tervezetben feltüntetik távozásakor feltüntetik a fiatal felnőtt javaslatait a 69. § 2. bek. első mondata szerint.

(4) Az önállósulást előkészítő, 2. és 3. bekezdésben taglalt terv tartalmazza a község által a fiatal felnőttnek a 75. § 1. bek. e) pontjának negyedik alpontja szerint nyújtható segítség lehetőségeit az intézeti gondoskodást követően.

(1) A gyermekotthon megteremti a gyermek és szülei találkozásának feltételeit. A gyermeknek és szüleinek a gyermekotthon, a gyermekvédelmi és gyámhatóság és a község segítséget nyújt a találkozási folyamat megkönnyítésében, kölcsönös kapcsolataik fejlesztésében és a gyermek családi viszonyainak rendezésében.

(2) A gyermekotthon megállapodik a szülőkkel és a véleményét megfogalmazni képes gyermekkel a találkozók helyéről, idejéről, időtartamáról és módjáról, a gyermek szükségleteinek és a szülők képességeinek és lehetőségeinek szem előtt tartásával.

(3) Ha a gyermek érdekei elengedhetetlenné teszik, a gyermekotthon meghatározhatja, hogy a szülő a gyermekkel

a) csak a gyermekotthon gyermek számára ismert alkalmazottja jelenlétében,

b) csak a gyermekotthonban, az e célnak megfelelően létrehozott helyen,

c) a gyermekotthonban, az annak székhelyét jelentő község területén,

d) más megfelelő vagy a szülő-gyermek találkozók céljából létrehozott helyen találkozhat.

(4) A gyermek és szülei kapcsolatának rendezése érdekében a gyermekotthon feltételeket teremt a szülők gyermekotthoni tartózkodásához. A gyermekotthon írásban megállapodik a szülőkkel gyermekotthoni tartózkodásuk feltételeiről.

(5) Ha az célszerű és jó, a gyermekotthon a gyermek egyéni személyiségfejlesztési tervével összhangban lehetővé teheti a gyermek tartózkodását a szüleinél.

(6) A gyermekotthon legalább három nappal a gyermek szüleihez való távozása előtt jelenti a gyermekvédelmi és gyámhatóságnak a szülőknél való tartózkodás időpontját, helyszínét és időtartamát, hogy a gyermekvédelmi és gyámhatóság friss információkat adhasson a gyermekotthonnak a családi környezetről, amennyiben az a gyermek érdekében szükséges.

(7) A gyermek csak a gyermekotthon beleegyezésével tartózkodhat a gyermekotthonon kívül, erről személyes nyilvántartás készül, melyben feltüntetik a gyermek gyermekotthonból való távozásának és visszatérésének időpontját , a gyermeket átvevő természetes személy személyi adatait, mégpedig az utónevét és családi nevét, lakcímét, születésének dátumát és a gyermekkel való tartózkodásának helyét. A gyermekotthon figyelemmel kíséri a gyermekotthonon kívüli tartózkodás gyermek testi, lelki és szociális fejlődésére gyakorolt hatását.

(8) A gyermeknek joga van találkozni a nagyszüleivel, a testvéreivel és azokkal a természetes személyekkel, akik hozzá közelállnak. Az 1–7. bekezdés rendelkezései ez esetben is érvényben maradnak. Ha az első mondat szerinti természetes személy szeretné, hogy a gyermek ismétlődően, rövidtávúan a gyermekotthon kívül tartózkodjon a 7. bek. szerint, a természetes személy köteles elvégezni az informatív tanácsadást legalább három óra időtartamban. Az informatív tanácsadás fő célja a tájékoztatás a családpótló gondoskodásról és a gyermek jogairól. Az informatív tanácsadást a gyermekotthon, az érintett személy szokásos lakhelyének gyermekvédelmi és gyámhatósága vagy akkreditált jogalany végzi, melynek jogosultsága van hivatásos családpótló gondoskodásra való felkészítésre az 53. § 11. bekezdése értelmében. Az informatív tanácsadás elvégzéséről írásos feljegyzés készül, mely a gyermek gyermekotthon által vezetett aktájának része. A gyermekvédelmi és gyámhatósága és az akkreditált jogalany a második mondat szerinti informatív tanácsadást a gyermekotthonnal megállapodva végzik.

(9) A gyermekotthon a gyermekvédelmi és gyámhatósággal és a községgel megállapodva kezdeményezheti a bíróságon az intézeti gondoskodás megszüntetését.

(10) Ha a fiatal felnőtt hivatására készül, a gyermekotthon biztosítja számára az étkezést a napi étkezési egység összege meghatározott részének kifizetésével azon időszak étkezési egységének megfelelően, amikor a gyermekotthonon kívül tartózkodik.

(11) A gyermekotthon folyamatosan vizsgálja, hogy a gyermeknél teljesültek-e a külön jogszabály szerinti⁴⁴⁾ örökbefogadás feltételei, és haladéktalanul, legkésőbb a teljesülésüket követő első munkanapon értesíti az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságot erről a tényről.

(12) A gyermekotthon megteremti a feltételeket a kísérő nélküli kiskorú és az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosa Hivatala képviselőjének és a Nemzetközi Migrációs Szervezet képviselőjének találkozójához a különleges jogszabály szerinti²⁷⁾ eljárás céljából, valamint jogi tanácsadás biztosítása céljából a 29. § 4. bek. a) pontja értelmében. Az 1–8., 10. és 11. bekezdés rendelkezései a kísérő nélküli kiskorúakra arányos mértékben vonatkoznak.

(1) A gyermekotthon megteremtheti a feltételeket a terhes nő tartózkodásához terhessége hatodik hónapjának kezdetétől, valamint a nő szülését követően neki és gyermekének, legfeljebb a gyermek tizenkét hónapos koráig. A szükséges intézkedések meghozatala céljából a gyermekotthon együttműködik a gyermekvédelmi és gyámhatósággal.

(2) A gyermekotthon az 1. bekezdés szerinti a terhes nőnek, a gyermek anyjának és gyermekének lakást, étkezést és kiszolgáló tevékenységeket biztosít; a gondoskodás és tartózkodás nyújtásának feltételeiről a gyermekotthon írásos megállapodást köt.

(3) A gyermekotthon megteremtheti a feltételeket a gyermekotthonban az 51. § 1. bek. szerint elhelyezett gyermekkel, szüleivel és a vele rokoni viszonyban álló személyekkel végzendő szakszerű munkamódszerekhez, melyek megkövetelik a szülők és a gyermekkel rokoni viszonyban álló személyek ideiglenes, vagy rövid távú, ismétlődő gyermekotthoni tartózkodását. Ha a családdal végzett szakmunka részeként családdal végzett szociális munka is megvalósul, a természetes személynek, aki azt végzi, mesterfokú felsőszintű végzettséggel kell rendelkeznie szociális munka szakirányon vagy külföldi felsőoktatási intézmény által kiadott okirattal kell rendelkeznie ilyen felsőfokú végzettségről.

(4) Ha a gyermekotthon megteremti a feltételeket a 3. bekezdés szerint szakszerű munkamódszerek végzéséhez, a szülőknek vagy a gyermekkel rokoni viszonyban álló személyeknek a lakhatást és ételkészítési lehetőséget nyújt. A lakhatás és tartózkodás nyújtásának feltételeiről a gyermekotthon írásos megállapodást köt ezekkel a természetes személyekkel. Ha a szülők vagy a gyermekkel rokoni viszonyban álló személyek tartózkodása idején a gyermek ezekkel a személyekkel együtt van elhelyezve, a gyermekotthon a gyermek étkeztetésére hozzájárulást nyújt a 64. § szerint.

(5) A gyermekotthon megteremtheti a feltételeket a nagykorú természetes személy tartózkodásának meghosszabbításához, ha róla a gyermekotthonban gondoskodtak, a 25. életéve betöltéséig a 49. § 3. bek. értelmében, amennyiben ez a személy folyamatosan a hivatására való felkészüléssel kapcsolatos tanulmányokat végez. Az első mondat szerinti tartózkodás ideje nem lehet több 24 hónapnál. A hivatásra való felkészüléssel kapcsolatos folyamatos tanulmányokat más jogszabály szerint^42a) bírálják el.

(6) A tartózkodás meghosszabbításának feltételeit és a tartózkodási térítési díj összegének nagyságát a gyermekotthon és az 5. bekezdés szerinti nagykorú természetes személy írásos szerződésben rögzíti. A térítési díj nagyságára a 61. § 6. bekezdése és 7. bekezdésének első és harmadik mondati egyaránt vonatkozik.

(1) Ha a gyermek engedély nélkül elhagyja a gyermekotthont, a gyermekotthon köteles ezt a tényt azonnali hatállyal jelenteni a legközelebbi rendőrségi alakulatnak, a gyermek szüleinek, a bíróságnak, mely az intézeti gondoskodást, az azonnali intézkedést vagy nevelési intézkedést elrendelte, valamint a gyermekvédelmi és gyámhatóságnak; ha a gyermek menedékkérő, a gyermekotthon köteles e tényt jelenteni a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának is.

(2) Ha a gyermekotthon lehetővé tette a gyermeknek a gyermekotthonon kívüli tartózkodást és a gyermek a megadott időpontig a gyermekotthonba nem tért vissza, a gyermekotthon köteles azonnal, legkésőbb a 24 órán belül felszólítani a gyermek szülőjét vagy a 56. § 8. bek. szerinti személyt, hogy biztosítsa a gyermek visszatérését a gyermekotthonba 24 órán belül. Ha a gyermek a megadott időben nem tér vissza a gyermekotthonba, a gyermekotthon az 1. bekezdés szerint jár el.

(1) Az intézeti gondoskodás, az azonnali intézkedés vagy nevelési intézkedés befejeződik, ha

a) a bíróság jogerős végzéssel megszünteti az intézeti gondoskodást,

b) letelik az azonnali intézkedés időszaka,

c) letelik az időtartam, melyre a nevelési intézkedést elrendelték,

d) az illetékes hatóság jogerősen dönt a gyermek ideiglenes elhelyezéséről annál a természetes személynél, aki nevelőszülő akar lenni, vagy a bíróság jogerős végzésével, mellyel a gyermeket a leendő örökbefogadók gondjaira bízza,

e) a bíróság jogerős végzésével a gyermeket családpótló gondoskodásra konkrét személyre vagy nevelőszülők gondoskodására bízza, vagy a gyermek jogerősen örökbefogadásra kerül,

f) nagykorúvá válik.

(2) Ha a gyermekotthonban kísérő nélküli kiskorút helyeztek el, a bírósági határozat végrehajtása megszűnik akkor is, ha

a) biztosítják a kísérő nélküli kiskorú és szülei, vagy a róla személyesen gondoskodó személy egyesítését,

b) biztosítják a kísérő nélküli kiskorú visszatérését a kibocsátó országba,

c) a gyermek nagykorúvá válik.

(3) A gyermeket az 1. bekezdés a)–e) pontja szerinti gyermekotthoni intézeti nevelést, azonnali intézkedést és nevelési intézkedést követő távozáskor gyermekotthon csak a szülőnek vagy a gyermekről személyesen gondoskodó személynek adható ki.

(4) A gyermekotthon a fiatal felnőtt beleegyezésével fenntartja vele a kapcsolatot a gyermekotthonból való távozását követően is és tanácsokkal segíti az önállósulását.

(5) Az egészségkárosult fiatal felnőttnek, aki egészségi állapota miatt önálló életvitelre nem képes, az intézetből a nagykorúság elérését követő távozásakor a gyermekotthon a községgel és megyével, valamint a gyermekvédelmi és gyámhatósággal vagy akkreditált jogalannyal együttműködve védett lakhatást vagy más, külön jogszabály szerint³²⁾ alapított intézeti elhelyezést biztosít, mely olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyek megfelelnek a szükségleteinek, amennyiben ilyen szolgáltatásokra rászorul.

(6) Ha a gyermekotthonban bírósági határozat alapján elhelyezett kísérő nélküli kiskorút érintő döntés végrehajtása a nagykorúság elérésével szűnik meg,

a) a fiatal felnőttre nem vonatkoznak a jelen törvény gyermekotthonban élő fiatal felnőtteket érintő rendelkezései, amennyiben a Szlovák Köztársaságban megtűrt tartózkodási státusa van egyéb okból, mint abból, hogy a magánéletének és családi életének tiszteletben tartása ezt megköveteli és a gyermekotthonban elhelyezésre került a fiatal felnőtt testvére is, vagy ha emberkereskedelem áldozata, ha a b) pont másként nem rendelkezik,

b) a fiatal felnőttekre vonatkozó rendelkezések erre a fiatal felnőttre is vonatkoznak

1. menedékkérelme elbírálásának időszakában,

2. megtűrt tartózkodási státus iránti kérelmének elbírálása időszakában, vagy

3. az emberkereskedelemmel összefüggő bűncselekmény feltárása során a büntetőeljárásban résztvevő hatóságok döntéshozatalára megszabott határidőben.

(1) A gyermekotthon írásos dokumentációt (aktát) vezet a gyermekről, mely tartalmazza

a) a bíróság határozatát az intézeti gondoskodás, azonnali intézkedés vagy nevelési intézkedés elrendeléséről,

b) a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,

c) bizonyítványait,

d) a szociális jelentést a gyermekről,

e) a diagnosztikai jelentést a gyermekről,

f) a gyermek egészségi állapotáról szóló jelentést,

g) a gyermek életét felölelő fotódokumentációt,

h) a gyermek életének fontos eseményeiről készült kép- és hangfelvételeket,

i) egyéb, az intézeti gondoskodás, azonnali intézkedés vagy nevelési intézkedés céljai teljesítésének szempontjából fontos információkat,

j) a feljegyzéséket a gyermek lelki, testi és szociális fejlődéséről,

k) a feljegyzéseket a szülők látogatásairól és egyéb látogatásokról,

l) a gyermek egyéni személyiségfejlesztési tervét.

(2) A gyermek aktájának 1. bek. a)–l) pontjai szerinti részeit folyamatosan frissítik.

(3) A gyermekotthon a kísérő nélküli kiskorúról aktát vezet az 1. bekezdés a), d) és i)–l) pontjai értelmében.

(1) A 47. § 3. bek. d) pont második alpontja értelmében az elrendelt intézeti gondoskodás során a gyermeknek nyújtott törődésért térítési díjat határoznak meg. Az intézeti gondoskodás térítési díját a szülő fizeti a bíróság által megszabott tartásdíjból. Ha a bíróság által kiszabott tartásdíj összege nagyobb, mint az intézeti gondoskodás meghatározott térítési díja, a különbözet a gyermeket illeti meg megtakarítás létrehozásával, melyet a gyermek számára nyitott önálló személyi számlán vagy betétkönyvön helyeznek el. Ha a bíróság által kiszabott tartásdíj összege kisebb, mint az intézeti gondoskodás meghatározott térítési díja, a különbözet kifizetésére a szülőket nem kötelezik.

(2) Ha a gyermek árvasági járadékot vagy szolgálati árvajáradékot kap mindkét elhalt szülője után, a szolgáltatásnyújtás térítési díja az árvasági járadékok összege, legfeljebb a minimális tartásdíj^44a) összege. Ha a gyermek árvasági járadékot vagy szolgálati árvajáradékot kap egyik elhalt szülője után, a másik elhalt szülő után pedig nem keletkezett jogcíme árvajáradékra vagy szolgálati árvajáradékra, a szolgáltatásnyújtás térítési díja az árvasági vagy szolgálati árvajáradék összege, legfeljebb a minimális tartásdíj^44a) összege. Ha a gyermek árvasági járadékot vagy szolgálati árvajáradékot kap egyik elhalt szülője után, a szolgáltatásnyújtás térítési díja a bíróság által a másik szülőre kiszabott tartásdíj; az 1. bekezdés rendelkezései érvényesülnek.

(3) Ha a gyermek árvasági járadékának összege nagyobb, mint az intézeti gondoskodás meghatározott térítési díja, az árvajáradék és a térítési díj közti különbözet a gyermeket illeti meg megtakarítás létrehozásával, melyet a gyermek számára nyitott önálló személyi számlán vagy betétkönyvön helyeznek el.

(4) A gyermeknek a szülő, a gyermekotthon törvényes képviselője, vagyonkezelő gondnoka vagy gyámja nyit személyi számlát vagy betétkönyvet, A gyermek számláján lévő eszközöknek a kezeléséhez bírósági beleegyezés szükséges.

(5) A gyermekotthonban, mely az 56. § 4. bek. és 57. §-a szerint teremtette meg a feltételeket, térítés fejében nyújtanak gondoskodást a 47. § 3. bek. d) pontjának második alpontja szerint.

(6) A fiatal felnőtt, aki gondoskodást kérvényezett, a 47. § 3. bek. d) pontjának első és második alpontja szerint fizet térítést; önkéntes katonai felkészülés, rendszeres gyakorlat vagy a Szlovák Köztársaság hadseregében teljesített szolgálat idejére a fiatal felnőttre térítési díjat nem szabnak ki.

(7) A fiatal felnőtt gyermekotthoni lakhatásért legfeljebb a külön jogszabály szerinti⁴²⁾ létminimum összegének 30%-át fizeti. Ha a fiatal felnőtt árvasági járadékot vagy szolgálati árvajáradékot kap, a térítési díjára a 2. bekezdés rendelkezései vonatkoznak. Ha a fiatal felnőtt szociális segélyt kap külön jogszabály szerinti^44b) pótlékkal, a 6. bekezdés szerint fizet térítési díjat, legfeljebb a segély nagyságának összegében.

(8) Ha a szülő tartási kötelessége a fiatal felnőttel szemben fennáll, az 1. bekezdés rendelkezései is érvényesek.

(9) A be nem fizetett térítési díj vagy annak része állami követelés, amennyiben a gyermekotthoni gondoskodást a gyermekvédelmi és gyámhatóság által létesített intézmény nyújtja. Az első mondat szerinti állami követelésre nem vonatkozik a nyilvánosságra hozatali kötelesség a Lejárt Állami Követelések Központi Nyilvántartójában.^44ba)

(1) A krízisközpont a jelen törvény értelmében biztosítja

a) a jelen törvénybe foglalt intézkedések végrehajtását a gyermek törvényes képviselőjével vagy a nagykorú személlyel kötött megállapodás alapján, ha a gyermek, a család vagy a nagykorú természetes személy válságos élethelyzetbe kerül,

b) a bíróság külön jogszabály szerinti⁴¹⁾ nevelési intézkedést elrendelő határozatának végrehajtását,

c) a bíróság külön jogszabály szerinti³⁰⁾ azonnali intézkedést elrendelő határozatának végrehajtását,

d) nevelési intézkedés végrehajtását a 12–15. § szerint.

(2) A krízisközpont tevékenységét a 47. § 4. bek. c) pontja szerint végzi, ha 1. bek. b) és c) pontja szerinti bírósági határozat végrehajtását biztosítja; a gyermek felvételére sürgős esetekben az 51. § 2. bekezdése vonatkozik.

(3) A krízisközpont az azonnali intézkedést hivatásos nevelőszülői családban is végrehajthatja. A hivatásos nevelőszülői család a gyermeknek a saját természetes családi környezetében nyújt gondoskodást. A krízisközpont alkalmazottai, aki hivatásos nevelőszülői családban gondoskodnak a gyermekről, kötelesek megfelelni az 53. § 9. és 10. bek. szerinti feltételeknek. A krízisközpont gyermeknek a saját természetes családi környezetében gondozást nyújtó alkalmazottjának házastársa köteles megfelelni az 39. § 4. bek. szerinti feltételeknek.

(4) A 47. § 4. bek. a) pontja szerinti intézkedés végrehajtásához nincs szükség a szülő, a gyermeket személyesen gondozó személy, vagy az őt ellátó intézet hozzájárulására.

(5) A krízisközpont a 47. § 3. bek. a) pontjának első–negyedik, hetedik és nyolcadik alpontjai szerint végzi tevékenységét, s ha bentlakásos formában dolgozik, a 47. § 3. bek. a) pontjának ötödik és hatodik alpontja, c) pontjának harmadik és negyedik, valamint d) pontjának első–harmadik alpontjai szerint is.

(6) A krízisközpont egyéni kríziskezelési tervet dolgoz ki, melynek részét képezik a gyermekkel, a fiatal felnőttel, a családdal és az érintett személyek közeli hozzátartozóival végzett munka módszerei. Az első mondat szerinti terv része az iskolával való együttműködés módja és a tankötelezettségét be nem fejezett gyermek törvényes képviselőjének rendszeres tájékoztatásának módja, ha a krízisközpont a munkáját a 47. § 4. bek. c) pontja szerint végzi. Az egyéni kríziskezelési terv teljesítését írásban értékelik. Ha gyermek kerül krízishelyzetbe, a krízisközpont az első mondat szerinti egyéni kríziskezelési terv teljesítését írásban értékeli a gyermekvédelmi és gyámhatóság közreműködésével.

(7) A krízisközpont írásban kidolgozza a krízisközpont programját, mely tartalmazza főként a célcsoportokat, a krízisközpont szakirányultságát, ha a krízisközpont bizonyos fajta krízishelyzetekben nyújtott segítségre szakosodott vagy bizonyos életkorú gyermekek csoportjára, a krízisközpontba való felvétel feltételeit, a krízisközpont munkamódszereit, eljárásait, szakképzettségi garanciáit, az ügyfelek jogait és kötelességeit, a későbbi szakmai tanácsadási kínálatot a válsághelyzetek áthidalásához, és a férőhelyek számát, ha a kríziskezelést bentlakásos formában végzi. A természetes személyek védelme és biztonsága érdekében a krízisközpont nem teszi közzé (nyilvánossá) a programját.

(8) Ha a krízisközpontban bírósági határozat kerül végrehajtásra az 1. bek. b) és c) pontja szerint, a krízisközpont írásos aktát vezet, mely tartalmazza a 30. § 2. és 4. bekezdése szerinti iratokat, és gondoskodást nyújt a 47. § 3. bek. d) pontjának negyedik alpontja szerint is. Ha a gyermek a krízisközpont engedélye nélkül a krízisközponton kívül tartózkodik, a krízisközpont az 58. § szerint jár el. Ha a gyermek a krízisközpont engedélyével a krízisközponton kívül tartózkodik, a krízisközpont az 56. § 6. és 7. bekezdése szerint jár el.

(9) Ha a krízisközpontban bírósági határozat kerül végrehajtásra az 1. bek. b) és c) pontja szerint, a krízisközpont a gyermeknek, aki rövid ideig a krízisközponton kívül tartózkodik a krízisközpont engedélyével szülei meglátogatása vagy a róla személyesen gondoskodó személy meglátogatása miatt, akik gondoskodásából a gyermeket bírósági határozattal kiemelték, egyéni kríziskezelési terve teljesítése érdekében étkezési támogatást nyújthat a napi étkezési egység azon része összegében, mely megfelel az időszaknak, amikor a gyermek a krízisközponton kívül tartózkodik.

(1) Reszocializációs központot a jelen törvény értelmében a gyermekek és nagykorú felnőtt személyek belső képességeinek mozgósítása céljából hoznak létre, hogy leküzdjék drogfüggőségük vagy egyéb függőségeik lelki, testi és szociális következményeit és hogy visszakerüljenek természetes életkörnyezetükbe.

(2) A reszocializációs központban

a) szakszerű segítséget kizárólag addiktológus^44c) vagy pszichiáter^44c) ajánlására nyújtanak, valamint az 5. bekezdés szerint reszocializációs programba történő felvétel követelményeinek teljesítése után

1. felnőtt természetes személynek,

2. gyermeknek a törvényes képviselőjével vagy a róla személyesen gondoskodó személlyel, vagy a bírósági határozatot végrehajtó intézettel – ahol a gyermek elhelyezésre került intézeti elhelyezést elrendelő bírósági döntéssel – történt megállapodás alapján,

b) nevelési intézkedést⁴¹⁾ elrendelő bírósági határozatot hajtanak végre,

c) azonnali intézkedést³⁰⁾ elrendelő bírósági határozatot hajtanak végre, amennyiben nevelési intézkedés⁴¹⁾ elrendelésére javaslatot nyújtottak be.

(3) Ha a 2. bekezdés a) pontja első alpontja szerinti nagykorú természetes személy gyermek szülője, a reszocializációs központ feltételt teremthet a gyermek ezen szülővel való tartózkodására.

(4) A reszocializációs központ tevékenységét a 47. § 3. bek. a) pontja első, negyedik, nyolcadik, tizedik, tizenkettedik és tizenharmadik alpontja, a b) pont második–negyedik alpontja, a c) pont első és második alpontja értelmében végzi.

(5) A 47. § 3. bek. a) pont tizedik alpontja szerinti reszocializációs program mindenképpen tartalmazza a célcsoportokat, a létszámkapacitást, a felvételi feltételeket, a reszocializációs program időtartamát, munkamódszereit, munkafolyamatait, szakmai biztosítását, a 2. bekezdésben taglalt személyek jogait és kötelességeit, valamint a tartózkodás utáni szakszerű segítség kínálatát. A reszocializációs program írásban kerül kidolgozásra és nyilvánosan elérhető.

(6) Étkezésnyújtásnak számít a reszocializációs központban a munkaterápia keretében folyó ételkészítés is.

(7) A reszocializációs központ a 2. bekezdésben taglalt személyekkel közösen egyéni reszocializációs tervet dolgoz ki, melynek része a gyermek vagy felnőtt személy adaptációs időszakának meghatározása, a családdal és a közeli hozzátartozókkal végzett munka módszere, az iskolával való együttműködés és a gyermek törvényes képviselőjének rendszeres tájékoztatási módja, ha tankötelezettségét be nem fejezett gyermeknek nyújtanak szakszerű segítséget. Az egyéni reszocializációs folyamat részleteit a reszocializációs központ feljegyzi és értékeli legalább havonta egyszer a gyermek vagy a nagykorú személy bevonásával, és háromhavonta egyszer a 90. § 4. bek. szerint illetékes gyermekvédelmi és gyámhatósággal és a 2. bek. a) pontja második alpontja szerinti bírósági határozatot végrehajtó intézettel.

(8) A reszocializációs központban a drogfüggők vagy más függőségben szenvedők reszocializálása rendszerint nyolchónapos bentlakásos formában történik.

(9) A reszocializációs központ a 4. bekezdésben taglalt tevékenységek mellett

a) végez tevékenységeket a 47. § 3. bek. a) pontjának hatodik alpontja szerint, ha tankötelezettségét be nem fejezett gyermeknek nyújt szakszerű segítséget,

b) végez tevékenységeket a 47. § 3. bek. a) pontjának hetedik alpontja szerint, ha gyermeknek nyújt szakszerű segítséget,

c) írásos akták vezet a 30. § 2. és 4. bekezdése szerint és az 58. § szerint jár el, ha a 2. bek. b) és c) pontja szerinti bírósági határozatot hajt végre vagy szakszerű segítséget nyújt 2. bek. a) pontjának második alpontja szerint intézettel kötött kölcsönös megállapodás alapján.

(10) Ha az 1. bekezdés szerinti gyermek vagy a felnőtt személy humán immunhiányt okozó vírussal fertőzött vagy humán immunhiányt okozó vírus kiváltotta betegségben szenved, a reszocializációs központ a kezelőorvossal megállapodást köt komplex egészségügyi ellátásának biztosításáról.

(1) Annak érdekében, hogy a gyermek és szülei vagy a róla személyesen gondoskodó személy, akinek gondoskodásából a bíróság határozattal kiemelte és gyermekotthonban helyezte el, a kapcsolatukat rendezhessék és fenntarthassák, valamint a családi viszonyok rendezésének támogatására

a) a község útiköltség-támogatást nyújthat,

b) a gyermekotthon étkeztetési támogatást nyújthat.

(2) A gyermek szüleinek vagy annak a személynek, aki róla személyesen gondoskodik és akik külön jogszabály szerint⁴⁵⁾ a község lakosai, a község támogatást nyújthat abba a gyermekotthonba való elutazáshoz, ahol a gyermek elhelyezésre került. Ha a község az első mondat szerint támogatást folyósít, a támogatás folyósításának feltételeit, formáját és részleteit általános érvényű helyi rendeletben szabályozza. A tájékoztatást az utazási támogatás célszerűségéről a község a gyermek 55. § szerinti egyéni személyiségfejlesztési tervéből kapja meg.

(3) A gyermeknek, aki a gyermekotthon engedélyével a gyermekotthonon kívül tartózkodik szülei meglátogatása vagy a róla személyesen gondoskodó személy vagy az 56. § 8. bek. szerinti személy meglátogatása céljából, a gyermekotthon támogatást folyósít a napi étkezési hozzájárulás összegének azon része mértékében, mely a gyermekotthonon kívüli tartózkodás időszakának megfelel.

(4) A 3. bekezdés szerinti étkeztetési hozzájárulás a gyermekotthon folyósítja, ha a szülő vagy a gyermekről személyesen gondoskodó személy őszinte érdeklődést mutat a gyermekkel való kapcsolat rendezésére és fenntartására, és kellő igyekezet fejt ki családi viszonyai, lakásviszonyai és szociális körülményei rendezésére annak érdekében, hogy a gyermekről személyesen gondoskodhasson.

(5) A 4. bekezdésben taglalt szülő vagy gyermekről személyesen gondoskodó személy érdeklődését közösen bírálja el a gyermekvédelmi és gyámhatóság, a község, melynek területén a 3. bekezdés szerint a gyermekotthon engedélyével a gyermek tartózkodik, és a gyermekotthon , ahol elhelyezésre került. A szülő vagy a gyermekről személyesen gondoskodó személy érdeklődésének elbírálására a gyermekvédelmi és gyámhatóság akkreditált jogalanyt is meghívhat, amennyiben az a gyermek szüleivel vagy a róla személyesen gondoskodó személlyel dolgozik.

(6) A szülőknek, a gyermekről személyesen gondoskodó személynek vagy az 56. §. bek. szerinti személyeknek az 1. bekezdés szerint nyújtott támogatások célszerűségét a gyermekvédelmi és gyámhatóság, a község és a gyermekotthon, ahol a gyermek elhelyezésre került, közösen bírálja el. Az első mondat szerinti támogatások célszerűségének elbírálására a gyermekvédelmi és gyámhatóság akkreditált jogalanyt is meghívhat, amennyiben az a gyermek szüleivel vagy a róla személyesen gondoskodó személlyel dolgozik.

(7) Ha a gyermekotthon megállapítja, hogy az étkezésre nyújtott hozzájárulást nem a megadott célra használják fel, dönthet úgy, hogy a továbbiakban már nem folyósítja.

(1) Ha a szülő vagy gyermekről személyesen gondoskodó személy azon község lakosa, ahol a gyermek szokásos lakhelye van, és gyermek az intézeti gondoskodást elrendelő bírósági határozaton alapuló gyermekotthoni elhelyezését megelőzően bizonyíthatóan legalább egy éven át a községben tartózkodott, a község pénzforrásokat különít el költségvetéséből a gyermek családi viszonyainak rendezésére és helyreállítására, beleértve a gyermek lakásviszonyait és szociális viszonyait is.

(2) Ha nem lehetséges vagy nem célravezető az 1. bekezdés szerinti természetes személyek családi viszonyainak rendezésére és helyreállítására pénzt fordítani, a község az elkülönített pénzeszközöket olyan természetes személy felkutatására fordíthatja, akinek a gyermek személyes gondjaira bízható, és családpótló környezet kialakításának támogatására fordíthatja azt.

(3) A gyermek családi viszonyainak rendezésére és helyreállítására fordított minimális havi összeg legalább a 89. § 3. bek. szerint meghatározott összeg 10%-ának egytizenkettede minden megkezdett naptári hónap után, melyben a gyermeknek gyermekotthoni ellátást nyújtottak.

(4) A gyermek családi viszonyainak rendezésére és helyreállítására összességégében elkülönített összeg felhasználási módját a község általános érvényű helyi rendeletben szabályozza.

(5) A 3. bekezdés szerint meghatározott, a gyermek családi viszonyainak rendezésére és helyreállítására fordított minimális havi összeget a község a gyermeknek jövendő önállósodása megkönnyítésére (a továbbiakban csak „megtakarítás képzésére”) folyósítja, amennyiben a gyermekotthoni elhelyezését követően egy éven belül nem rendeződtek a családi viszonyai vagy nem újultak meg a családi kapcsolatai és a község

a) nem teljesítette 1. bekezdés szerinti kötelességét vagy nem használta fel a pénzeszközöket a 2. bekezdés értelmében, és

b) bizonyíthatóan legalább egy éven át a gyermek a gyermekotthoni elhelyezését megelőzően nem tette meg az 1. bekezdés szerinti természetes személyek érdekében a 10. § 1. bek. a) és c) pontja vagy a 11. § 1. bek. taglalta intézkedések valamelyikét a gyermek vagy családja nevelési vagy családi problémái súlyosságának megfelelően.

(6) Az 1. bekezdés szerinti kötelességek teljesítését vagy az elkülönített pénzeszközök 2. bekezdés szerinti felhasználását, valamint az 5. bekezdés b) pontja szerinti feltételek teljesítését a község a gyermek gyermekotthon által, a 75. § 1. bek. k) pontja szerint vezetett egyéni személyiségfejlesztési tervébe tett bejegyzéssel bizonyítja. E tény kiértékelésének folyománya a gyermek aktájának részét képezi.

(7) A 6. bekezdés szerinti kötelesség teljesítésének elbírálásakor az 5. bek. b) pontja szerinti feltétel teljesültnek számít, ha

a) az 1. bekezdés szerinti természetes személyek bizonyíthatóan elutasították a község által felkínált segítséget egy éven át a gyermek a gyermekotthoni elhelyezését megelőzően, vagy

b) a községnek a gyermek és családja gyermekvédelmi és gyámhatóság által vezetett aktája szerint, bizonyíthatóan nem volt tudomása arról, hogy szükséges a 10. § 1. bek. a) és c) vagy a 11. § 1. bek. szerinti intézkedések valamelyikének végrehajtása a gyermek és családja érdekében legalább egy évvel a gyermek azonnali intézkedést elrendelő bírósági határozattal³⁰⁾ történt gyermekotthoni elhelyezését megelőzően.

(8) A község az intézeti gondoskodás ideje alatt havonta utalja el megtakarítás képzését célzó támogatását a gyermek személyi számlájára vagy betétkönyvére, melyet a gyermekotthon vagy a vagyonkezelő gyám^45a) nyitott meg a számára, egészen az intézeti gondoskodás jogerős bírói döntéssel való megszüntetéséig vagy az intézeti gondoskodásnak a gyermek nagykorúságával való befejeztéig, vagy a gyermek családpótló környezetbe történő áthelyezéséig.⁴⁾ A gyermek személyi számláján vagy betétkönyvén lévő pénzeszközök kezeléséhez bírósági hozzájárulás szükséges. A minimális havi megtakarítási támogatás összegének meghatározására a 3. bekezdés rendelkezései vonatkoznak. A község a megtakarítás képzését célzó támogatást attól a naptári hónaptól kezdődően utalja át, amelyben a gyermekotthon, ahol a gyermek elhelyezésre került, bejelenti, hogy a gyermeknek személyi számlát vagy takarékbetétkönyvet nyitott.

(9) Az 1. bekezdés szerinti határidő múlásának kezdete szempontjából a gyermek intézeti elhelyezése napjának számít a gyermek gyermekotthonba való belépésének napja.

(10) Az 1. bekezdés szerinti határidő múlásának kezdete szempontjából a gyermek intézeti belépése napjának számít

a) az azonnali intézkedést elrendelő bírósági határozat³⁰⁾ szerinti belépés, ha a bíróság intézeti gondoskodást rendelt el a gyermeknek és egyidejűleg kijelölte a gyermekotthont, ahol a gyermeket el kell helyezni,

b) a nevelési intézkedést elrendelő bírósági határozat¹⁰⁾ szerinti belépés, ha a bíróság a nevelési intézkedés hatékonyságát kiértékelve úgy döntött, hogy intézeti gondoskodást rendel el és egyidejűleg kijelölte a gyermekotthont, ahol a gyermeket el kell helyezni.

(1) A gyermeknek, akit gyermekotthonban vagy kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonában helyeztek el azonnali intézkedést vagy intézeti elhelyezést elrendelő bírósági döntéssel, zsebpénz és dologi ajándék/adomány jár.

(2) A dologi adomány és a zsebpénz annak a gyermeknek is jár, akit kríziskezelő központban helyeztek el azonnali intézkedést elrendelő bírósági döntéssel. A zsebpénz és dologi adományok folyósítására azon gyermek esetében, akit azonnali intézkedés alapján reszocializációs központban helyeztek el, a 67. és 68. § rendelkezései nem vonatkoznak.

(3) Zsebpénz jár annak a fiatal felnőttnek is, akiről gyermekotthonban gondoskodnak, ha a jövendő hivatására készül.

(4) Az 59. § 1. bek. f) pontja és 2. bek. c) pontja szerinti fiatal felnőttnek önállósodása megkönnyítését segítő támogatás jár; ez nem vonatkozik az 59. § 5. bek. szerinti fiatal felnőttre.

(1) A gyermek szociális fejlődésének irányítása céljából havi zsebpénzt kap a gyermek életkora szerint, legfeljebb a külön jogszabály szerinti létminimum⁴²⁾ összegének 50%-a összegében.

(2) A zsebpénz felhasználásáról a gyermek dönt; a gyermeknek meg kell kapnia az életkorát és észbeli fejlettségét szem előtt tartó szükséges segítséget.

(3) Amennyiben az helyes és célszerű, a gyermeknek folyósítható a havi zsebpénz részletekben is, vagy a gyermek beleegyezésével a zsebpénzét vagy annak egy részét időszakosan meg is őrizhetik.

(4) Kivételes esetben nevelési célzattal a gyermeknek nyújtható alacsonyabb összegű zsebpénzt, mint a meghatározott összeg. A különbséget a kifizetett és a gyermeknek az 1. bekezdés szerint járó összeg között a csökkentett összegű zsebpénz folyósítását követő hónapban fizetik ki.

(5) A gyermekotthon, a kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthona és a krízisközpont a havi zsebpénz összegét úgy folyósítja, hogy csökkenti azt minden olyan napra átszámított összeggel, amikor a gyermek szándékosan és engedély nélkül a gyermekotthonon, a kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonán és a krízisközponton kívül tartózkodott az 58. § értelmében.

(6) A zsebpénz 3. vagy 4. bekezdés szerinti folyósításakor a gyermeknek az életkorához mért módon el kell magyarázni, miért kapja a zsebpénzt több részletben vagy kisebb összegben, és életkori-szellemi fejlettségi foka mértékében lehetővé kell tenni számára, hogy véleményt mondjon a zsebpénz ilyen folyósítási módjáról.

(7) A gyermekotthon, a kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthona és a krízisközpont köteles kiértékelni, hogy a 3. és 4. bekezdés szerint folyósított zsebpénz elérte-e a célját. Értékelését ismertetnie kell a gyermekkel.

(8) A gyermek beleegyezésével a zsebpénzből megtakarítás képezhető. A gyermek belegyezését a megtakarítás-képzésbe az életkorának és szellemi fejlettségének megfelelő módon kell megszerezni.

A gyermeknek és a fiatal felnőttnek élete jelentős eseményei alkalmával, így születés- és névnapján, a gyermek és fiatal felnőtt életében fontos vallási eseményekkor, iskolai sikerek, sportsikerek és a társadalmi élet más területein elért sikerek esetén tárgyi jutalom jár, a naptári év folyamán legfeljebb a külön jogszabály szerinti létminimum⁴²⁾ összegének nagyságában.

(1) Az intézeti gondoskodás nagykorúság elérését követő befejeződésekor a fiatal felnőttnek a gondoskodást nyújtó gyermekotthonból való távozáskor egyszeri támogatást nyújtanak önálló életének megkönnyítése céljából.

(2) A gyermekotthon az önálló életvitel megkönnyítését célzó támogatást pénzben nyújtja a fiatal felnőtt által javasolt módon. Ha az célszerű, a község 75. § 1. bek. e) pontja alapján megtett javaslatára a fiatal felnőtt lakhatásának (otthonteremtésének) bebiztosítására, lakberendezésére vagy más célokra is, melyek növelik a fiatal felnőtt önálló életviteli képességeit, a gyermekotthon dönthet a fiatal felnőtt önállósulását segítő támogatás dologi formában történő nyújtása vagy kombinált nyújtása mellett, vagy más módon nyújthatja a pénzügyi támogatást, mint azt a fiatal felnőtt javasolja. A dologi támogatást vagy a kombinált dologi-pénzbeli támogatást a fiatal felnőtt önálló életvitelének megkönnyítésére a gyermekotthon hatályos határozat alapján nyújtja.

(3) Az önálló életvitel megkönnyítését célzó támogatás a fiatal felnőttnek legfeljebb a külön jogszabály szerinti létminimum⁴²⁾ 15-szörös összegében folyósítják és legkorábban a fiatal felnőtt gyermekotthonból való távozásának napján fizetik ki.

(4) Az önálló életvitel megkönnyítését célzó támogatás a fiatal felnőttnek nem jár, ha a fiatal felnőttnek az intézeti gondoskodást követően gyermekek szociális otthonában vagy felnőttek szociális otthonában,³²⁾ vagy speciális intézetben^45b) nyújtanak ellátást, vagy ha a fiatal felnőtt nem nyújtott be támogatás iránti kérelmet legkésőbb a gyermekotthonból való távozása napján azon okból, hogy az 59. § 1. bek. f) pontja szerinti intézeti gondoskodás befejeződése idején a gyermekotthon engedélye nélkül a gyermekotthon kívül tartózkodott.

(1) A fiatalkorúak³⁾ és nagykorú természetes személyek szabadságvesztés-büntetésből vagy fogvatartásból történt elbocsátásukat követő reszocializációjának megkönnyítése céljából reszocializációs támogatás nyújtható elsősorban a személyi okmányok és alapvető személyes szükségletek beszerzésére.

(2) Reszocializációs támogatást nyújtanak

a) a Szlovák Köztársaság állampolgárának vagy a Szlovák Köztársaság területén külön jogszabály²⁷⁾ értelmében állandó tartózkodási hellyel bíró külföldinek szabadságvesztés-büntetésből vagy fogvatartásból történt elbocsátását követő, ha azt a Szlovák Köztársaság területén töltötte le,

b) a Szlovák Köztársaság állampolgárának, akinek állandó lakhelye van a Szlovák Köztársaság területén, amennyiben szabadságvesztés-büntetését vagy fogvatartását bizonyíthatóan a Szlovák Köztársaság területén kívül töltötte le, mégpedig a Szlovák Köztársaság területére való visszatérését követően.

(3) Reszocializációs támogatást nyújtanak, ha a szabadságvesztés-büntetés vagy fogvatartás több mint 30 egymást követő napon át tartott és a 2. bekezdés szerinti állampolgár vagy külföldi személy a szokásos tartózkodási helyének gyermekvédelmi és gyámhatóságához fordul segítségért a társadalmi életbe való beilleszkedésben a szabadságvesztés-büntetésből vagy fogvatartásból történt elbocsátását követő nyolc munkanapon belül.

(4) A reszocializációs támogatás összege a külön jogszabályban⁴⁶⁾ meghatározott létminimum összegének legfeljebb 40%-a lehet. Az ugyanazon, 2. bekezdés szerinti állampolgárnak vagy külföldinek egy naptári éven belül nyújtott reszocializációs támogatás együttes összege nem haladhatja meg az első mondatban meghatározott összeget.

(5) A reszocializációs támogatás nyújtásakor figyelembe veszik a szabadságvesztés-büntetésből vagy fogvatartásból történt elbocsátáskor külön jogszabály⁴⁷⁾ értelmében kifizetett letétben lévő és egyéb pénzösszegeket.

(6) A reszocializációs támogatást készpénzben, tárgyiasult formában vagy kombinált formában nyújtják.

(1) A gyermekvédelmi és gyámsági intézkedéseket

a) állami hatóságok hajtják végre, így

1. a minisztérium,

2. a gyermekvédelmi és gyámhatóság,

3. a Nemzetközi Gyermekvédelmi és Ifjúságvédelmi Központ,

b) a község ,

c) a nagyobb területi egység (megye),

d) az akkreditált jogalany,

e) a 10. § értelmében gyermekvédelmet és gyámságot gyakorló jogi vagy természetes személy,

f) a 73. § 4. bek. b) pontja értelmében intézkedési joggal bíró, önálló szociális munkási gyakorlatot végző szociális munkás hajtja végre.

(2) A gyermekvédelmi és gyámhatóság hatóságai a Munka-, Szociális és Családügyi Központ , valamint a munka-, szociális és családügyi hivatalok.

(3) A Nemzetközi Gyermekvédelmi és Ifjúságvédelmi Központ a Szlovák Köztársaság területén jogköröket gyakorló államigazgatási hatóság. Székhelye Pozsonyban van. A Nemzetközi Gyermekvédelmi és Ifjúságvédelmi Központot a munka-, szociális és családügyi miniszter (a továbbiakban csak „miniszter”) által kinevezett és visszahívható igazgató irányítja és a munkájáért is ő felel.

A minisztérium mint a gyermekvédelem és gyámság központi államigazgatási hatósága

a) kidolgozza a gyermekvédelem és gyámság, valamint szociális prevenció koncepcióját,

b)igazgatja, ellenőrzi és módszertanilag irányítja az államigazgatás végrehajtását a gyermekvédelem és gyámság területén, valamint a Nemzetközi Gyermekvédelmi és Ifjúságvédelmi Központban,

c) dönt az akkreditációk megadásáról, érvényességük meghosszabbításáról, az akkreditáció módosításáról és megszüntetéséről,

d) teljesíti a nemzetközi egyezményekből és az Európai Unió jogszabályaiból⁴⁸⁾ eredő feladatokat,

e) vezeti és frissíti az akkreditált jogalanyok jegyzékét és azon természetes személyek jegyzékét, akik elvégezték a szociális munka vagy tanácsadói munka területével kapcsolatos felügyelők akkreditált szakmai felkészítőjét (a továbbiakban csak „felügyelők jegyzékét”),

f) ellenőrzi a jelen törvény szerint végzett intézkedések színvonalát,

g) biztosítja a nemzetközi együttműködést a gyermekvédelem és gyámság területén,

h) koordinálja a gyermekvédelmi és gyámsági állami hatóságok, községek, megyék, akkreditált jogalanyok és más, jogi személyek és a gyermekvédelem és gyámság területén dolgozó természetes személyek tevékenységét.

(1) A Munka-, Szociális és Családügyi Központ mint gyermekvédelmi és gyámügyi államigazgatási hatóság

a) igazgatja, ellenőrzi és módszertanilag irányítja az államigazgatás végrehajtását a munka-, szociális és családügyi hivatalokban, a gyermekvédelem és gyámság, valamint a pszichológiai tanácsadói szolgáltatások területén,

b) kidolgozza a gyermekvédelem és szociális gyámság koncepcióját, a szociálpatológiai jelenségek megelőzésének koncepcióját a kerületek területére lebontva, valamint a bírósági határozatok végrehajtása biztosításának tervezetét az intézményekben, összhangban a minisztériumi koncepciók céljaival,

c) gyermekotthont és kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonát alapít, ellenőriz és irányít módszertanilag, jóváhagyja ezen gyermekotthonok belső szervezési rendjét,

d) kijelöli a fő célokat a bírósági határozatok végrehajtása biztosításának terén az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságok területi körzeteiben lévő intézetekben, valamint szervezési biztosításuk módozatait, és jóváhagyja a fő célokat és azok szervezési biztosításának módját az illetékes 3. bekezdés szerinti gyermekvédelmi és gyámhatóságok részére és az illetékes 2. bekezdés szerinti gyermekvédelmi és gyámsági hatóságok részére legkésőbb a következő naptári év május hónapjának 31-éig, illetve ezeken a fő célokon belül intézkedéseket, módszereket, technikákat, eljárásokat határozhat meg, amelyek végrehajtását az e) pont értelmében ezeknek a gyermekvédelmi és gyámsági hatóságoknak biztosítja,

e) elbírálja a 2. bekezdés szerinti gyermekvédelmi és gyámhatóságok kérvényeinek indokait és jóváhagyja e hatóság területi körzetében a fő célok módosításait,

f) közbeszerzést hirdet meg külön jogszabály⁴⁹⁾ szerint,

g) honlapján közzéteszi az elmúlt évi átlagos folyó költségek 89. § 3. bek. szerint meghatározott összegét egy gyermekotthoni férőhely és egy, a kísérő nélküli fiatalkorúak gyermekotthoni férőhelyének vonatkozásában,

h) másodfokon eljár és döntéseket hoz a gyermekvédelmi és gyámsági ügyekben, melyekről alapfokon a munka-, szociális és családügyi hivatal, az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság, a gyermekotthon és a kísérő nélküli fiatalok gyermekotthona dönt,

i) részt vesz a nemzetközi egyezményekből és nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségek teljesítésében,

j) koordinálja a kerületek egyes területi körzetein belül a munka-, szociális és családügyi hivatalok, községek, nagyobb területi egységek (megyék), akkreditált jogalanyok és más, a gyermekvédelemben és gyámügyben működő jogi és természetes személyek tevékenységét,

k) koordinálja a kísérő nélküli kiskorúaknak nyújtott segítséget,

l) lépéseket tesz a gyermek 28. § 1. bek. szerinti területre való visszatérésének vagy áthelyezésének biztosítása érdekében,

m) jelenti a külföldi külképviseleti hivatalnak a gyermek Szlovák Köztársaság területére való biztonságos visszatérése vagy áthelyezése érdekében meghozott intézkedéseket,

n) lépéseket tesz a 29. § 1. bek. b) és c) pontja szerint a kísérő nélküli kiskorú érdekében,

o) részt vesz regionális projektek kidolgozásában és megvalósításában, melyek célja a szociálpatológiai jelenségek megelőzése, valamint a gyermek és nagykorú természetes személyek ellen elkövetett erőszak megelőzése és kiküszöbölése,

p) koordinálja a munka-, szociális és családügyi hivatalok tevékenységét a nemzeti tervek megszabta feladatok teljesítésében, és szociális megelőző, gyermekvédelmi és gyámügyi programok teljesítésében,

r) részt vesz az esélyegyenlőségi és antidiszkriminációs intézkedések megvalósításában,

s) szervezi és biztosítja a gyermekvédelmi és gyámhatóságok alkalmazottainak szakképzését a gyermekvédelem és gyámügyek, valamint a felügyelet területén,

t) feldolgozza a statisztikai adatokat és adminisztratív forrásokat^49a) a gyermekvédelem és gyámügyek területéről,

u) a szociális ügyek és munkaügyi szolgáltatások egységes informatikai rendszerén belül üzemelteti és fejleszti az adatgyűjtés, adatfeldolgozás és információátadás összekapcsolt egységes rendszerét, ugyanígy nyomon követi a családpótló családi gondoskodás közvetítése terén zajló folyamatokat,

v) feladatokat teljesít a bírósági határozatok végrehajtásának biztosításában az intézetekben, mégpedig

1. pénzügyi támogatást nyújt a 89. § értelmében,

2. folyamatosan figyeli a férőhelyek számának alakulását és kidolgozza róluk az áttekintést a gyermekotthonok és a kísérő nélküli fiatalok gyermekotthonai esetében, a krízisközpontokban és a nagyobb területi egységek, községek vagy akkreditált jogalanyok által alapított reszocializációs központokban, melyekben bírósági határozatot hajtanak végre illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságok területi körzetében a célból, hogy meghatározza az intézeti gondoskodást, azonnali intézkedést és külön jogszabály szerinti¹⁰⁾ nevelési intézkedést elrendelő bírósági határozatok végrehajtási tervének biztosítási módját az intézetekben (a továbbiakban csak „bírósági határozat végrehajtásának biztosítása az intézetekben”),

3. az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságokkal, valamint és a területi körzetekben illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságokkal és a nagyobb területi egységekkel együttműködve kidolgozza a bírósági határozatok végrehajtása regionális szükségleteinek áttekintését a területi körzetekben illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságok intézeteiben az elkövetkező naptári év vonatkozásában legkésőbb április 30-áig,

4. a d) pont szerinti prioritások alapján kidolgozza és közzéteszi a bírósági határozatok végrehajtása biztosításának tervét az intézetekben, melynek részét képezi az intézeti férőhelyek kellő számának összes feltétele és szervezési módszertani biztosítása a bírósági határozatok végrehajtásához, beleértve az intézet szakosodását és a speciális kríziskezelő központ szakirányát, férőhelyszámát és a szükséges férőhelyek 53. § szerinti szakosodását, melyet a nagyobb területi egység (megye), község vagy akkreditált jogalany által alapított intézetben biztosítani kell a területi körzetekben illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságok részére legkésőbb a naptári év június 30-áig a következő naptári év vonatkozásában,

5. kidolgozza és közzéteszi a bírósági határozatok végrehajtása biztosításának módját legkésőbb a naptári év október 31-éig a következő naptári év vonatkozásában,

5. szerződést köt pénzügyi támogatás nyújtásáról a 89. § értelmében a nagyobb területi egységgel, a községgel és az akkreditált jogalannyal, valamint ellenőrzi a szerződéses feltételek betartását,

7. kézbesíti a szerződéses feltételek javaslatát a nagyobb területi egységnek, községnek és akkreditált jogalanynak a folyó költségvetési év január 31-éig,

8. frissíti és biztosítja az információk szabad elérhetőségét a 26. § szerinti folyamatos gyermekvédelem biztosítása érdekében,

w) további, a jelen törvényben és külön jogszabályokban⁵⁰⁾ kirótt feladatokat lát el.

(2) A munka-, szociális és családügyi hivatal

a) dönt

1. nevelési intézkedés elrendeléséről és annak megszüntetéséről a 12–15. § értelmében,

2. a reszocializációs támogatásról,

b) ellátja

1. a 16. és 17. § szerinti gyámügyi intézkedések teendőit gyermekek esetében,

2. a külön jogszabály szerinti¹⁷⁾ pártfogói felügyelő szerepét,

3. a külön jogszabály szerinti⁵²⁾ pártfogó szerepét,

4. a kísérő nélküli kiskorú gyámjának szerepét,

5. a pártfogói felügyelő szerepét külön jogszabály értelmében³⁾ büntetőperes eljárásban,

6. a szükséges teendőket a gyermek 28. § 3–5. és 8. bekezdése szerinti külföldről való hazatérése vagy áthelyezése érdekében,

7. felkészíti a természetes személyt, aki nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá akar válni, a családpótló gondoskodásra és a családpótló gondoskodás professzionális végzésére, valamint tájékoztató tanácsadást nyújt az 56. § 8. bek. szerint,

8. a 33. § 10. és 11. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedéseket,

9. a 18. és 19. § szerinti gyámügyi intézkedéseket,

10. a pszichológiai tanácsadó szolgáltatásokat gyermek, nagykorú természetes személy és család esetében, a pszichológiai tanácsadó szolgáltatásokat a 11. § 3. bek. d) pontja szerint,

c) biztosítja

1. a gyermek életének, egészségének és kedvező fejlődésének folyamatos védelmét,

2. a lelki segélynyújtást a 11. § 2. bek. b) és c) pontja értelmében,

d) javaslatot nyújt be a bíróságnak

1. azonnali intézkedés elrendelésére külön jogszabály értelmében,³⁰⁾

2. apaság megállapítására külön jogszabály szerint,⁵³⁾

3. apaság kizárására külön jogszabály szerint,⁵⁴⁾

4. az örökbefogadás feltételei teljesüléséről szóló eljárás megindítására,²¹⁾

5. intézeti nevelés elrendelése vagy intézeti nevelés megszüntetése céljából,

6. nevelési intézkedés bírósági elrendelése vagy nevelési intézkedés bírósági megszüntetése céljából,

7. a szülői jogokba és kötelességekbe való beavatkozás⁵⁵⁾ végrehajtása céljából,

e) az a hatóság,

1. amely a bírósági határozatot végrehajtó intézeteknek benyújtja a 30. és 31. § szerinti iratokat,

2. amellyel megállapodva a bírósági határozatot végrehajtó intézet indítványt nyújthat be az intézeti gondoskodás vagy nevelési intézkedés megszüntetésére,

3. mely koordinátori szerepet tölt be, ha arra szükség van, a gyermekre vonatkozó gyámsági intézkedések végrehajtásában vagy a kínzásnak, szexuális visszaélésnek kitett és elhanyagolt gyermekek megsegítésében, vagy azok esetében, akiknél fennáll a kínzás, szexuális visszaélés vagy elhanyagolás megalapozott gyanúja, vagy akik emberkereskedelem^9a) áldozatává váltak, a kísérő nélküli kiskorú helyzetének kiértékelésekor vagy a kísérő nélküli kiskorú érdekében alkalmazandó intézkedések kiválasztásakor és végrehajtásakor más jogalanyokkal együttműködve,

4. mely a gyermekeknek, családoknak és nagykorú természetes személyeknek szakszerű segítséget közvetít specializált intézmények által, és részt vesz a község, a nagyobb területi egység vagy akkreditált jogalany által szervezett programokban és tevékenységekben,

5. amely végrehajtja vagy biztosítja a 11. § 3. bek. a)–c) pontja és a 17. § 4. bek. szerinti intézkedéseket,

6. amely behajtja a gyermek 28. § 8. bek. szerinti hazatérésével vagy áthelyezésével kapcsolatos költségeket,

7. amely megírja és a bíróságnak benyújtja az indítványokat és a gyermek tartásával és nevelésével kapcsolatos javaslatokat,

8. amely vezeti a gyermek, a nagykorú természetes személy és a család aktáját, mellyel kapcsolatban intézkedéseket hajt végre a jelen törvény szerint, valamint az akták nyilvántartását is,

9. mely kidolgozza a fő feladatokat az intézkedések végrehajtása terén és a javaslatot ezek végrehajtásának biztosítására az elkövetkező naptári év vonatkozásában, s az 1. bekezdés szerinti gyermekvédelmi és gyámhatóság elé terjeszti legkésőbb április 30-áig,

10. mely a következő naptári év vonatkozásában legkésőbb június 30-áig kidolgozza és nyilvánosságra hozza az 1. bek. d) pontja szerinti fő feladatok alapján a területi körzetébe tartozó végrehajtandó intézkedéseket, melyeknek részét képezi azon a feltételek és szervezési módok biztosítása is, melyet akkreditált jogalanyok vagy önálló praxist folytató szociális munkások végeznek, valamint a 11. § 3. bek. a) pontja szerinti békéltetők (mediátorok); az intézkedések végrehajtási tervének kidolgozásakor az érintett nagyobb területi egységgel és a területi körzetében található községekkel együttműködve jár el,

11. amely kidolgozza a végzendő szociális munka tervét a gyermekre, szüleire és azon személyekre vonatkozóan, akik személyesen gondoskodnak a gyermekről,

12. amely kidolgozza a nevelési intézkedés tervét a 14. § 1. bek. szerint,

13. amely kidolgozza a szociális munka tervét a azon gyermek családjával, akit a 32. §. 3. bek. szerinti bírósági intézkedés végrehajtása okán intézetben helyeztek el,

14. amely kidolgozza a nagykorú természetes személlyel végzendő szociális munka tervét,

15. amely meghatározza és közzéteszi a 4. bek. szerinti területi körzetében az intézkedések végrehajtását szolgáló projektek részletes feltételeit és jóváhagyási eljárásait, közzéteszi a projektek benyújtásának felhívásait és a jóváhagyja ezeket a projekteket,

16. amely 1. bekezdés szerinti gyermekvédelmi és gyámhatóság elé terjeszti a területi körzet jóváhagyott fő feladatainak módosítási kérelmét és annak indoklását,

17. mely beszerzi, összegyűjti, feldolgozza, megőrzi az adatokat a statisztikák készítéséhez és az adminisztratív forrásokat^49a) a gyermekvédelem és gyámügy területéről,

18. amely szerződést köt pénzügyi hozzájárulás kiutalásáról gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végrehajtásához az 5. bekezdés értelmében,

19. amely együttműködik az 1. bekezdés szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatósággal bírósági határozatok intézeti végrehajtása biztosítása regionális szükségletei áttekintésének kidolgozásában és a bírósági határozatok intézeti végrehajtása bebiztosítási tervének kidolgozásában, a 3. bekezdés szerinti illetékes gyermekvédelmi és gyámhatósággal pedig a fő feladatok tervének elkészítésében a családpótló gondoskodás közvetítése, a családpótló pótszülői gondoskodásra való felkészítés és hivatásos nevelőszülői felkészítés terén, ha szükséges és célszerű ezeket a felkészítéseket akkreditált jogalany által végezni a fő feladatok részeként a családpótló családi gondoskodás területén,

20. amely a nemzetközi egyezmények és az Európai Unió jogi rendelkezéseinek végrehajtására kijelölt hatóság elé terjeszti az írásos dokumentumokat a gyermekek nemzetközi egyezmények és európai uniós jogszabályi rendelkezések szerinti jogvédelméről,

f) szakértő csoportok hoz létre (38. §)

g) nyilatkozatot tesz közzé külön jogszabály²⁷⁾ értelmében,

h) kidolgozza és végrehajtja a gyermekvédelem és gyámügy terén végrehajtott intézkedések felülvizsgálati programját, saját hatáskörben a 93. § 8. bek. szerint,

i) további, a jelen törvénnyel és külön előírásokkal⁵⁰⁾ kirótt feladatokat lát el.

(3) Az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság a 2. bekezdésben meghatározott hatáskörökön kívül

a) dönt

1. a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni akaró természetes személy bejegyzéséről a kérvényezők nyilvántartásába,

2. a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni akaró természetes személy be nem jegyzéséről a kérvényezők nyilvántartásába,

3. a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni akaró természetes személy kérvényezők nyilvántartásába történő bejegyzési eljárásának leállításáról a 35. § 6. bek. értelmében,

4. a kérvényező nyilvántartásból való kivételéről,

b) koordinálja a segítségnyújtást és szociális tanácsadást a családpótló családi gondoskodás és személyes pótszülői gondoskodás célja teljesítésének megkönnyítése érdekében,

c) ellenőrzi az n) pont szerinti szerződés feltételeinek teljesülését,

d) végrehajtja

1. a gyermek felkészítését a családpótló gondoskodásra,

2. a szükséges intézkedéseket a 43. § értelmében, ha a gyermeknek, akinek családpótló gondoskodást kellene közvetíteni, nem közvetíthető ki személyes kapcsolatfelvétel a kérvényezővel,

e) nyilvántartást vezet a gyermekekről, akiknek családpótló gondoskodást kell közvetíteni,

f) nyilvántartja a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személyek kérvényeit,

g) személyes kapcsolatfelvételt közvetít a családpótló gondoskodást igénylő gyermek és a kérvényező között, miközben együttműködik a többi érintett gyermekvédelmi és gyámhatósággal és akkreditált jogalannyal,

h) koordinálja a személyes kapcsolatfelvétel közvetítését a családpótló gondoskodást igénylő gyermek és a kérvényező között, együttműködve a többi érintett gyermekvédelmi és gyámhatósággal és akkreditált jogalannyal, ha a közvetítést nem saját területi körzetén belül biztosítja,

i) a nemzetközi egyezmények és az Európai Unió jogi rendelkezéseinek végrehajtására kijelölt hatóság elé terjeszti az írásos dokumentumokat a 44. § 2. bek. értelmében,

j) pénzeszközöket nyújt a 89. § szerint,

k) kidolgozza és végrehajtja a gyermekvédelem és gyámügy terén végrehajtott intézkedések felülvizsgálati programját, saját hatáskörben a 93. § 8. bek. szerint,

l) a területi körzetébe tartozó többi gyermekvédelmi és gyámhatósággal, valamint az érintett nagyobb területi egységgel együtt kidolgozza a fő feladatok tervét a családpótló gondoskodás közvetítése területén a területi körzet vonatkozásában az elkövetkező naptári évre, és azt az 1. bekezdés szerinti gyermekvédelmi és gyámhatóság elé terjeszti legkésőbb április 30-áig,

m) kidolgozza és közzéteszi az 1. bek. d) pontja szerint a családpótló gondoskodás közvetítésének bebiztosítási tervét,

n) szerződést köt az akkreditált jogalannyal pénzügyi támogatás nyújtásáról,

o) a jelen törvénnyel és különleges jogszabályokkal⁵⁰⁾ meghatározott egyéb feladatokat teljesít a családpótló gondoskodás területén.

(4) A gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a jelen törvényben megszabott feltételek mellett biztosíthatja

a) a 11. § 2. bek. és 3. bek. a)–c) pontja, a 12. § 1. bek. b) és d) pontja, a 17. § 4. bek., a 33. § 9. bek. c) pontja, a 44.a § 1. bek. szerinti intézkedések végrehajtását, vagy nevelési intézkedések végrehajtását külön jogszabály^9d) értelmében vagy a 14. § 1. bek. második mondata szerinti kötelesség végrehajtását akkreditált jogalany által vagy akkreditált jogalannyal együttműködve,

b) a 11. § 3. bek. b) pontja, a 12. § 1. bek. d) pontja szerinti intézkedések végrehajtását, szociális tanácsadás nyújtását a 44.a § 1. bek. b) pontja szerint, vagy a 14. § 1. bek. második mondatában előírt kötelességeket önálló szociális munkási gyakorlatot folytató szociális munkás által.

(5) A 2. és 3. bekezdésben taglalt gyermekvédelmi és gyámhatóság a jelen törvényben lefektetett feltételek mellett szervezésileg biztosítja a 4. bekezdés szerinti intézkedések végrehajtását akkreditált jogalanyoknak és önálló szociális munkási gyakorlatot folytató szociális munkásoknak meghirdetett projektpályázatok által is, ha a 11. § 3. bek. b)–d) pontja és a 17. § 4. bek. szerinti intézkedések végrehajtását, a 14. § 1. bek. második mondata vagy a 44.a§ 1. bek. szerint nevelési intézkedésnek minősülő intézkedések végrehajtását, családpótló családi nevelést közvetítő intézkedés és 4. § 2. és 3. bek. szerinti intézkedés végrehajtását biztosítja; az ilyen felhívások közzétételére a különleges előírás⁴⁹⁾ nem vonatkozik.

A Nemzetközi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központ kijelölt hatóság a nemzetközi egyezményekből⁵⁷⁾ és az Európai Unió jogilag kötelező rendelkezéseiből⁵⁸⁾ eredő feladatok végrehajtására, vagyis

1. teljesíti átvevő szerv és átutaló szerv feladatait a tartás behajtása területén a nemzetközi egyezmények⁵⁹⁾ értelmében,

2. teljesíti a központi hatóság feladatait a nemzetközi egyezmények⁶⁰⁾ és az Európai Unió jogi aktusai⁵⁸⁾ értelmében,

3. bizonylatokat ad ki a nemzetközi egyezmények⁶¹⁾ szerint,

4. további feladatokat teljesít a gyermekvédelem területén nemzetközi vonatkozásban különleges jogszabályok szerint,⁶²⁾

5. együttműködik a szerződéses államok külföldi átvevő és átutaló hatóságaival, a külföldi szerződéses államok központi szerveivel, a külképviseleti hivatalokkal, a központi államigazgatási szervekkel, bankokkal, külföldi bankok kihelyezett részlegeivel, a helyi államigazgatási hatóságokkal, a területi önkormányzati szervekkel és akkreditált jogalanyokkal.

(1) A község önkormányzati jogköreinek gyakorlása során

a) végrehajt

1. intézkedéseket, melyek célja a gyermekek és 10. § szerinti nagykorú felnőtt személyek lelki, testi és szociális fejlődészavarai kialakulásának megelőzése,

2. intézkedéseket a 11. § 1. bek. szerint,

b) szervez

1. nevelési programokat vagy szociális programokat azoknak a gyermekeknek, akik esetében a gyermekvédelmi és gyámhatóság vagy a bíróság nevelési intézkedéseket rendelt el,

2. programokat a veszélyeztetett gyermekek és nagykorú természetes személyek és családok megsegítésére a 11. § 1. bek. c)–e) pontja értelmében a 4. § szerinti környezetben,

3. reszocializációs programokat,

c) együttműködik

1. a gyermekvédelmi és gyámhatóság vagy bíróság által kirótt nevelési intézkedések végrehajtásában,

2. a segítségnyújtásban azon gyermekek esetében, akiknek a gyermekvédelmi és gyámhatóság jóléti gondnokságot nyújt, és részt vesz a gyermekkel végzett szociális munka kidolgozásában és megvalósításában,

3. a gyermek családi viszonyainak rendezése és megújítása folyamatában pénzügyi támogatást nyújt a 64. és 65. § értelmében,

d) biztosítja

1. a gyermek szülőjének vagy a róla személyesen gondoskodó személynek a juttatást az intézménybe való útiköltségre a 64. § 1. bek. a) pontja értelmében,

2. tájékoztatást a természetes személynek, aki nevelőszülő vagy örökbefogadó akar lenni a kérvényezők nyilvántartásába való bejegyzési kérvény benyújtásának szükségességéről és a családpótló nevelésre való felkészítést végző jogalanyokról,

3. a statisztikai adatokat a gyermekvédelem és gyámügyek területéről az állami gyermekvédelmi és gyámhatóságoknak a statisztikai adatok és adminisztratív források^49a) feldolgozása céljából,

4. a pénzeszközöket a 65. § szerint,

e) segítséget nyújt

1. a gyermeknek sürgős esetben, különösen, ha élete, egészsége vagy kedvező lelki, testi és szociális fejlődése forog veszélyben,

2. a gyermeknek vagy nagykorú természetes személynek, akit családtagja vagy más természetes személy magatartása veszélyeztet,

3. a gyermek és szülei kölcsönös kapcsolatainak fenntartásában és rendezésében és a gyermek családi viszonyainak rendezésében, ha a gyermeket intézeti gondozásba, halaszthatatlan intézkedés vagy nevelési intézkedés alá vonták,

4. a fiatal felnőttnek a helyettesítő személyes gondoskodás, a nevelőszülői gondoskodás vagy intézeti gondoskodás befejeződése után lakhatás és munkahely biztosításában,

f) együttműködik

1. az állami gyermekvédelmi és gyámhatósággal a gyermek és családja családi körülményeinek, lakáskörülményeinek és szociális helyzetének felmérésében gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések megtétele céljából,

2. az intézettel a fiatal felnőtt önállósodásának biztosításában,

g) feltételeket teremt a közösségi munkához,

h) a lakosság igényei szerint intézményt alapít a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végrehajtásának céljaira a 4950., 62. és 63. § értelmében és jelenti a gyermekvédelmi és gyámhatóságnak a 73. § 1. bek. értelmében az ezen intézményekben bírósági határozat végrehajtására kijelölt férőhelyek számát,

i) olyan természetes személyeket kutat fel, akikre gyermek gondozása bízható,

j) véleményt mond azon természetes személy életmódjáról, aki nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá akar válni, valamint a családjáról a 35. § 4. bek. d) pontja szerint,

k) nyilvántartást vezet a gyerekekről, családokról és nagykorú személyekről, akik részére gyermekvédelmi és gyámügyi tevékenységet végez,

l) további, jelen törvény és különleges jogszabályok⁵⁰⁾ szerinti feladatokat teljesít.

(2) A község az 1. bekezdés c) pontjának első és második alpontja, a d) pontja, az e) pontjának első és negyedik alpontja, az f) pontja, a g) pontja, a j)–l) pontja kivételével az önkormányzati hatásköröket akkreditált jogalany vagy jogi személy és természetes személy által is gyakorolhatja, ha a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedés végzését nem kötik az ezen törvény szerinti akkreditációhoz.

A nagyobb területi egység önkormányzati hatásköreinek gyakorlása során

a) biztosítja területén a gyermekjogok és a törvénnyel védett gyermeki érdekek védelmét célzó szociális programok kidolgozását és teljesítését a szociálpatológiai jelenségek megelőzése és növekedésének korlátozása érdekében,

b) területe vonatkozásában elemzéseket dolgoz ki a gyermekekre és családokra ható kedvezőtlen befolyásokról, a szociálpatológiai fejlődési irányvonalakról,

c) megteremti a feltételeket

1. a 10. és 11. §-ban taglalt intézkedések megszervezéséhez,

2. a kedvező lelki fejlődés, testi fejlődés és szociális fejlődés biztosításához, a szülői jogok és kötelességek gyakorlásához, valamint a jelen törvény és különleges jogszabály⁴⁾ szerinti nevelési intézkedések végrehajtásához,

3. területén élő lakosság igényei szerint a gyermeknek, nagykorú természetes személyeknek és családoknak nyújtandó segítséghez, ha azok válsághelyzetbe kerülnek,

4. a területén élő lakosok felkészítéséhez, ha nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá szeretnének válni, családpótló családi gondoskodást szeretnének nyújtani és ha hivatásos családpótló gondoskodást szeretnének végezni,

5. a 33. § 10. bek. szerinti gyermekjogi és gyámügyi intézkedések végrehajtásához,

6. reszocializásiós programok szervezéséhez a területén élő drogfüggő és más függőségekben szenvedő lakosok, a szabadságvesztés-büntetésből szabadult lakosok, a drogfüggők reszocializációs intézetéből elbocsátott lakosok részére,

7. a 4. § 4. és 5. bekezdése szerinti környezetben végrehajtandó intézkedésekhez a területén élő lakosok igényei szerint,

d) vezeti területén a jelen törvény szerint alapított intézetek nyilvántartását,

e) az 50., 62. és 63. § értelmében intézményeket alapít és ellenőriz, valamint más intézményeket is a területileg érintett lakosság szükségletei szerint a 45–48. § értelmében és intézményeket hozhat létre a 49. § értelmében, valamint jelenti az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságnak a 73. § 3. bek. szerint az ezen intézményekben bírósági határozatok végrehajtására szolgáló férőhelyek számát,

f) folyósítja

1. a községeknek, akkreditált jogalanyoknak, jogi személyeknek és természetes személyeknek a 71. § 1. bek. e) pontja értelmében a jelen törvény szerinti intézkedések végrehajtásához a pénzügyi támogatásokat,

2. a statisztikai adatokat a gyermekvédelem végrehajtásával kapcsolatosan az állami gyermekvédelmi és gyámügyi szerveknek a statisztikai adatok és adminisztrációs források^49a) feldolgozása céljából, valamint adatokat továbbít az intézetek nyilvántartásaiból,

g) együttműködik a községekkel, a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságokkal, az akkreditált jogalanyokkal és más jogi és természetes személyekkel, melyek a gyermekvédelem és gyámügyek területén működnek a jelen törvény értelmében a szociálpatológiai jelenségek megelőzése és növekedésének korlátozása terén,

h) egyéb feladatokat lát el a jelen törvény és különleges jogszabályok⁵⁰⁾ értelmében.

(1) Jelen törvény szerinti intézkedéseket végrehajthat vagy végrehajtásukban különböző módszerek, technikák és eljárások végzésével részt vehet megítélt akkreditáció alapján természetes személy vagy jogi személy is, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik. A 10. § szerinti intézkedések végrehajtásához akkreditációra nincs szükség.

(2) Akkreditáció nem adható ki a 72. §, a 73. § 1. bek., 2. bek. a) pontja, b) pontjának első–hatodik, kilencedik és tizedik alpontja, c) pontja, d) pontja, e) pontjának első–negyedik, hatodik–tizenötödik alpontja, g)–i) pontja, 3. bek. a), c), e), f) pontja, h)–n) pontja szerinti intézkedések végzésére, melyeket saját hatáskörben az állami gyermekvédelmi és gyámhatóságok végeznek, valamint a 74. § szerinti intézkedésekre. Akkreditáció nem adható ki békéltetés végzésére, sem szupervízori tevékenységre.

(3) Akkreditált jogalany a jelen törvény szerinti tevékenységeket nem végezheti nyereségszerzés céljából.

Az akkreditált jogalany a nemzetközi örökbefogadás közvetítése során ellátja

a) a fogadó állam feladatát, melyek főként a következők:

1. szociális jelentés a nemzetközi örökbefogadás kérvényezőjéről és annak beterjesztése a Nemzetközi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központhoz,

2. tanácsadást nyújt a nemzetközi örökbefogadás kérvényezőjének a nemzetközi örökbefogadás megvalósulása előtt és a nemzetközi örökbefogadás megvalósulása után,

3. segítséget nyújt a nemzetközi örökbefogadás kérvényezőjének a nemzetközi örökbefogadás megkönnyítése céljából,

4. folyó jelentés kidolgozása a nemzetközi örökbefogadási folyamatról, az örökbefogadás előtti gondoskodás lefolyásáról, ha az a Szlovák Köztársaság területén történik, valamint a nemzetközi örökbefogadás befejezésére hozott intézkedésekről, s ezeket a kibocsátó állam központi hatósága vagy a Nemzetközi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központ elé terjeszti, amennyiben a kibocsátó állam ezt megköveteli,

5. rendszeres jelentéseket készít a gyermekről a Szlovák Köztársaság területére történt áthelyezését követően a kibocsátó állam központi hatósága részére,

6. válaszol a kibocsátó állam központi hatóságának megalapozott kérvényére vagy a kibocsátó állam rendesen akkreditált jogalanyainak kérdéseire, melyek a konkrét nemzetközi örökbefogadással kapcsolatosak külön jogszabályi előírások³⁷⁾ értelmében,

b) a kibocsátó állam feladatait, melyek leginkább a következők:

1. a gyermek nemzetközi örökbefogadás közvetítésére szolgáló aktájának elkészítése és annak benyújtása a Nemzetközi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központnak,

2. bizonyítás előterjesztése arról, hogy a belegyezéseket a nemzetközi egyezményekkel⁶⁴⁾ összhangban szerezték meg,

3. elbírálni a gyermek iratanyaga és a kérvényezők iratanyaga alapján, hogy a gyermek államközi örökbefogadása szolgálja legjobban a gyermek érdekeit, melyről jelentést dolgoznak ki,

4. intézkedések meghozatala a nemzetközi örökbefogadás kérvényezői és a gyermek szülei személyes találkozásának megakadályozása érdekében mindaddig, míg nem teljesülnek a nemzetközi egyezményekbe⁶⁵⁾ foglalt követelmények,

5. nemzetközi egyezmény⁶⁶⁾ szerinti beleegyezés megszerzése az örökbefogadás kérelmezőitől,

6. intézkedések meghozatala a gyermek fogadó államba való belépésének biztosítására és a gyermek fogadó államban való tartózkodásának biztosítására,

7. javaslat előterjesztése a beleegyezés megadására a Nemzetközi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központnak, hogy a nemzetközi örökbefogadás megvalósulhat.

(1) Az akkreditáció megítélését kérvényezőnek (a továbbiakban csak „az akkreditáció kérvényezője”), amennyiben természetes személy, az alábbi feltételek teljesülését kell igazolnia:

a) teljeskörű jogi cselekvőképesség,

b) feddhetetlenség és szakmai alkalmasság,

c) a természetes személyek szakmai alkalmasságát, ha munkajogviszonyban vannak vagy lesznek, vagy más szerződéses jogviszonyú más természetes személyek alkalmasságát, ha hivatásukat az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban végzik vagy fogják végezni,

d) a c) pont szerinti természetes személyek feddhetetlenségét,

e) az állandó lakhelyet vagy átmeneti lakhelyet a Szlovák Köztársaság területén,²⁾ ha külföldiről van szó,

f) a munkaformák és –módszerek, valamint végrehajtásuk írásos dokumentálását,

g) a fogadó állam illetékes hatóságainak előzetes hozzájárulását az együttműködéshez nemzetközi örökbefogadás közvetítésében, ha a kérvényező 78. § szerinti intézkedések végzésére kér akkreditációt,

h) a dologi-műszaki felszerelés meglétét az intézkedések végrehajtásához, melyekre akkreditációt kérvényezett és a finanszírozás módját vagy feltételezett módját,

i) a helyiségek tulajdonjogát vagy használati jogát, melyekben az intézkedéseket, melyekre akkreditációt kérvényezett, majd végrehajtják, kivéve a 4. § 1. bek. a)–c) pontja szerinti intézkedéseket,

j) igazolást a helyiségek – melyekben az intézkedéseket, melyekre akkreditációt kérvényezett – megfelelő higiénés feltételeiről,

k) írásban kidolgozott szupervíziós program és a szupervíziós program keretében végzett, akkreditációs kérvény tárgyát képező intézkedések biztosítási módja; a 93. § 8. bek. szerinti szupervíziós programra ugyanez vonatkozik,

l) az akkreditáció 85. § szerinti megvonására nem került sor ötéves időszakon át az akkreditációs kérelem benyújtását megelőzően; e feltétel igazolására elegendő a feltétel minisztérium általi hitelesítése.

(2) Az akkreditáció kérvényezője, ha jogi személy, az 1. bekezdés c), d), f) és l) pontjába foglalt feltételek mellett köteles igazolni a következő feltételek teljesülését is:

a) székhelye vagy leányvállalatának székhelye a Szlovák Köztársaság területén található,

b) munkajogviszonyban alkalmaz felelős képviselőt, aki megfelel a feddhetetlenségi és szakmai alkalmassági követelményeknek,

c) feddhetetlen.

(3) A felelős képviselő természetes személy, aki felel a megszerzett akkreditációban szereplő intézkedések, módszerek, technikák és eljárások szakszerű végrehajtásáért. A természetes személy mint felelős képviselő csak egyetlen akkreditált jogalannyal vagy egyetlen akkreditációt kérvényező jogalannyal állhat munkajogviszonyban.

(4) Nem feddhetetlen az 1. bekezdés b) és d) pontja, valamint a 2. bekezdés b) és c) pontja szerinti követelmények szempontjából az a személy, akit jogerősen elítéltek szándékos bűncselekményért vagy család és ifjúság elleni hanyagságból elkövetett bűncselekményért a Büntető Törvénykönyv 204–211. §-a értelmében, s még akkor sem, ha az említett bűncselekményért történt elítélését eltörölték, vagy ha már külön jogszabály^38a) alapján úgy tekintenek rá, mint aki ilyen cselekményért elítélve nem volt. A feddhetetlenséget a bűnügyi nyilvántartás másolatával igazolják. A feddhetetlenség feltételének teljesülését a minisztérium vizsgálja.^36d)

(5) A szakmai alkalmasság az 1. bek. b) és c), valamint 2. bekezdés b) pontja értelmében, ha ez a törvény másként nem rendelkezik,

a) felsőfokú tanulmányok elvégzése az érintett humán, szociális vagy pedagógia szakirányon a végzett tevékenység jellegének megfelelően és legalább hároméves, teljes munkaidőben végzett gyakorlat az intézkedésnek, módszernek, technikának és eljárásnak megfelelően; szakmai alkalmasság az 1. bekezdés b) és 2. bekezdés b) pontja értelmében mesterszintű felsőfokú tanulmányok elvégzése az érintett humán, szociális vagy pedagógia szakirányon a végzett tevékenység jellegének megfelelően és legalább ötéves , teljes munkaidőben végzett gyakorlat az intézkedésnek, módszernek, technikának és eljárásnak megfelelően,

b) középfokú tanulmányok elvégzése az érintett szakirányon a végzett tevékenység jellegének megfelelően és legalább hároméves, teljes munkaidőben végzett gyakorlat az intézkedésnek, módszernek, technikának és eljárásnak megfelelően,

c) ezen törvény és a végrehajtásához kiadott általános érvényű jogi előírások ismerete,

d) a nemzetközi magánjog különleges előírásainak ismerete a nemzetközi örökbefogadás területén, ha 78. § e) pontja szerinti intézkedések végzéséről van szó,

e) a gyermekvédelem, a kedvezőtlen társadalmi jelenségek keletkezési okainak és elmélyülése megelőzési elveinek ismerete annak függvényében, mire igénylik az akkreditációt,

f) az általános érvényű jogi előírások⁶⁷⁾ ismerete az akkreditáció tárgyát képező tevékenységek vonatkozásában.

(1) Az akkreditációs eljárás az írásos kérvény minisztériumnak történt kézbesítése napján kezdődik.

(2) Az akkreditáció kérvényezőjének kérvénye, ha az természetes személy, tartalmazza az utónevét, családi nevét, állandó lakhelyének címét, az akkreditáció kérvényezőjének, a felelős személynek és minden olyan természetes személynek a személyi számát, akit az akkreditáció kérvényezője alkalmaz és akik a tevékenységeket, módszereket, technikákat és eljárásokat végezni fogják, és további, külön jogszabályok^36d) szerinti adatokat, melyek az összes természetes személy büntetés-nyilvántartási másolatának kikéréséhez szükségesek, valamint más meghatározott, az akkreditációs folyamathoz szükséges kellékeket.

(3) Az akkreditáció kérvényezőjének kérvénye, ha az jogi személy, tartalmazza az üzleti nevét vagy elnevezését, székhelyét, azonosító számát, a jogi személy jogi formáját, a természetes személy vagy természetes személyek, akik a vezető szervet képezik, és a felelős személy személyi számát, valamint azon természetes személyek személyi számát is, akiket az akkreditáció kérvényezője alkalmaz és akik a tevékenységeket, módszereket, technikákat és eljárásokat végezni fogják, és további, külön jogszabályok^36d) szerinti adatokat, melyek ahhoz szükségesek, hogy a felelős képviselő és az összes, az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatba kerülő természetes személy büntetés-nyilvántartási másolatának kérvényét benyújthassák, valamint más meghatározott, az akkreditációs folyamathoz szükséges kellékeket.

(1) Az akkreditáció megadásáról, érvényességének meghosszabbításáról, tartalmának módosításáról és az akkreditáció megszüntetéséről a minisztérium dönt az akkreditációs bizottság véleményének meghallgatását követően.

(2) Az akkreditációs bizottságot a miniszter hozza létre mint az akkreditációs kérvények elbírálásának, az akkreditáció érvényessége meghosszabbításának és az akkreditáció megszüntetésének tanácsadó testületét.

(3) Az akkreditációs bizottság elnökből, alelnökökből és további tagokból áll (a továbbiakban csak „bizottsági tag”), akiket a miniszter nevez ki és hív vissza az állami hatóságok, községek, nagyobb területi egységek képviselőből, elméleti és gyakorlati szakemberekből. Az egyetemek és főiskolák legalább három fővel képviseltetik magukat.

(4) Az akkreditációs bizottság tagjainak tevékenysége közérdekű tevékenység.⁶⁸⁾ Az akkreditációs bizottság tagjának munkáltatója munkabér-térítéses munkaszüneti napot ad, melyet a munkáltatónak a minisztérium megtérít. Az útiköltséget a minisztérium téríti meg külön jogszabály⁶⁹⁾ értelmében; a közlekedés módját az akkreditációs bizottság elnöke határozza meg.

(1) Az akkreditációs bizottság az akkreditációs kérvényről az alábbiak szerint mond véleményt:

a) az akkreditációs kérvényben szereplő tények megállapítása és hitelesítése szerint,

b) a 79. § 5. bek.-ben előírt szakmai alkalmasság hitelesítése szerint, mégpedig

1. a benyújtott iratok elbírálásával a 79. § 5. bek. a) és b) pontja értelmében,

2. a 79. § 5. bek. c)–f) pontja szerinti ismeretek meglétének szóbeli megállapításával.

(2) A 79. § 5. bek. c)–f) pontja szerinti ismereteket a természetes személy kérvényező, vagy a jogi személy kérvényezőt képviselő felelős személy esetében vizsgálják beszélgetés formájában.

(3) Az akkreditációs bizottság, ha azt az akkreditációs kérvényben jelzett intézkedés, módszer, eljárás vagy technika jellege megköveteli, felkéri a jogi személyt vagy természetes személyt az iratok kiegészítésére további szakismeretek meglétéről, melyek a tevékenység végzéséhez szükségesek.

(4) Az akkreditációs bizottság javasolhatja a szakmai gyakorlat teljesültségének elismerését, amennyiben nem felelős képviselőről van szó és ha azt a tevékenység jellege lehetővé teszi.

(5) Az akkreditációs bizottság 79. § 5. bek. c)–f) pontja szerinti ismereteket 79. § 1. bek. b) pontja szerinti természetes személyek esetében is vizsgálhatja.

(6) Az akkreditáció kérvényezőjének tudásvizsgálatáról az akkreditációs bizottság jegyzőkönyvet készít.

(1) Az akkreditáció megítéléséről szóló határozat tartalmazza

a) a természetes személy utó- és családi nevét, vagy a jogi személy üzleti megnevezését vagy elnevezését,

b) az akkreditált jogalany felelős képviselőjének utó- és családi nevét,

c) az intézkedéseket, módszereket, technikákat és eljárásokat, melyekre az akkreditációt kiállították, végrehajtásuknak formáját és helyét,

d) az ügyfelek célcsoportját,

e) az intézet összférőhely-számát és a bírósági határozatok bentlakásos formában történő végrehajtásához meghatározott férőhelyszámot,

f) az akkreditáció érvényességének időtartamát.

(2) Az akkreditáció maximális érvényességi ideje öt év, ha ez a törvény másként nem rendelkezik. Az akkreditált jogalany legkésőbb az érvényességi határidő előtti 90. napon benyújtott kérvénye alapján az akkreditáció érvényessége további öt évvel meghosszabbítható.

(3) A 78. § szerinti feladatok végzésére feljogosító akkreditáció érvényessége legfeljebb három év. Az akkreditált jogalany legkésőbb az érvényességi határidő előtti 90. napon benyújtott kérvénye alapján az akkreditáció érvényessége további három évvel meghosszabbítható.

(4) A 2. és 3. bekezdés szerint benyújtott kérvényekre is vonatkoznak a 80. § 2. és 3. bekezdésének rendelkezései. A kérvénynek része a döntő tényekben bekövetkezett változások elírása, főként a 79. § szerinti feltételek változásai, melyek meghosszabbítási kérvényben szereplő akkreditáció hatálya idején álltak be. Az akkreditáció meghosszabbításának kérvényezője csak a minisztérium írásbeli felszólítását követően köteles bizonyítani a 79. § szerinti feltételek vagy a 79. § szerinti feltételek valamelyikének teljesítését. Ha az akkreditációs bizottságnak az akkreditáció meghosszabbítását kérő kérvény, a benne feltüntetett tények és megállapítások hitelességének megállapítása után nem támad kétsége az akkreditáció meghosszabbítása feltételeinek teljesüléséről, nem kell végrehajtania a szakmai alkalmasság felülvizsgálatát a 82. § 1. bek. b) pontja szerint.

(5) Az akkreditált jogalany köteles

a) biztosítani a személyi adatok külön jogszabály³⁸⁾ szerinti védelmét,

b) nyolc napon belül bejelenteni minden változást, különösképpen a 79. § szerinti feltételekben bekövetkezetteket,

c) felelősségbiztosítási szerződést kötni az akkreditált tevékenység végzésével más személyeknek okozott károkkal kapcsolatosan.

(6) A minisztérium nyilvántartást vezet az akkreditált jogalanyokról és rendszeresen, legalább havonta egyszer frissíti ezt a jegyzéket. Az akkreditált jogalanyok jegyzéke nyilvánosan elérhető és az 1. bekezdés szerinti adatokat tartalmazza.

Az akkreditáció megszűnik

a) az akkreditáció érvényessége lejáratának napjával,

b) az akkreditáció érvényessége lejáratának napjával, ha az akkreditált jogalany kevesebb mint 90 nappal az érvényességi határidő lejárta előtt kérte az akkreditáció meghosszabbítását,

c) az akkreditált jogalany akkreditáció megszüntetését kérő írásos kérvényének kézbesítése napjával, vagy

d) az akkreditációt birtokló természetes személy halálával vagy jogi személy megszűnésével.

(1) A minisztérium megszünteti az akkreditációt, ha

a) az akkreditált jogalany, annak törvényes képviselői, a felelős személy vagy más alkalmazottjai, vagy tevékenységi módja, végrehajtott intézkedései, módszerei, technikái és eljárásai, melyekre az akkreditációt megkapta, veszélyeztetik a gyermek életét és egészségét, kedvező lelki, testi és szociális fejlődését, vagy a gyermek élete, egészsége, kedvező lelki, testi és szociális fejlődése veszélybe kerülhet,

b) az akkreditált jogalany akkreditált tevékenysége megkezdése előtt nem kötött felelősségbiztosítási szerződést az akkreditált tevékenység intézkedései, módszerei, technikái és eljárásai végzésével más személyeknek okozott károkkal kapcsolatosan és a biztosítás nem áll fenn a kiadott akkreditáció teljes érvényességi időszakában,

c) az akkreditált jogalany olyan, jelen törvény szerinti intézkedést végez, melyre nem szerzett akkreditációt,

d) az akkreditált jogalany nem a 83. § 5. bek. a) pontja szerint jár el.

(2) A minisztérium megkezdheti az akkreditáció megszüntetési eljárását, ha

a) megalapozott kétségek merülnek fel arra vonatkozóan, hogy az akkreditált jogalany nem teljesíti a 79. § szerinti feltételek valamelyikét,

b) komoly, az ezen törvény szerinti intézkedések végrehajtásával kapcsolatos tényeket jelentettek neki, főleg a jelen törvény megsértéséről tanúskodó tényeket és a 7. § 3. bek.-vel és a 73. § 2. bek. c) pontjával kapcsolatos megállapításokat,

c) a 91. és 92. § szerinti ellenőrző tevékenység során komoly hiányosságokra derült fény, vagy ismétlődtek a hiányosságok, vagy nem teljesítették a kötelességeket,

d) az akkreditált jogalany nem jelentette be a 83. § 5. bek. b) pontja szerint a döntő tényekben beállt változásokat.

(3) Az 1. bek. a), d) és e) pontjai szerint 

Az akkreditált jogalany köteles megtenni a szükséges lépéseket ügyfelei biztonsága érdekében, ha az akkreditációja megszűnik vagy megszüntetésre kerül és az ügyfeleknek más módon nem nyújtottak segítséget és védelmet.

(1) A jelen törvény intézkedéseit a 71. § 1. bek. a) pontja szerinti államigazgatósági hatóságok hajtják végre térítésmentesen, amennyiben ez a törvény másként nem rendelkezik.

(2) A jelen törvény szerinti intézkedések finanszírozását az állami költségvetés, a község költségvetése, a nagyobb területi egység költségvetése, az akkreditált jogalany költségvetése és a 71. § 1. bek. e) pontja szerinti jogalany költségvetése biztosítja; a 71. § 1. bek. d) és e) pontja szerinti jogalanyok esetében a gondoskodásért nyújtott térítési díjból és a befizetett szerződéses térítési díjból is.

(3) A község és a nagyobb területi egység a jelen törvény szerinti intézkedéseket finanszírozhatja más községekkel, jogi és természetes személyekkel⁴⁵⁾ társított eszközökből is.

(4) A költségvetési szervezetek és a támogatott szervezetek társíthatják eszközeiket a jelen törvény szerinti intézkedések finanszírozására külön jogszabály⁷⁰⁾ rendelkezése értelmében.

(5) A minisztérium a jelen törvény szerinti intézkedések támogatására dotációt nyújthat a községeknek, nagyobb területi egységeknek, akkreditált jogalanyoknak, jogi és a 71. § 1. bek. e) pontjában taglalt természetes személyeknek.

(1) A nagyobb területi egység pénzügyi támogatást nyújthat akkreditált jogalanynak, jogi és a 71. § 1. bek. e) pontjában taglalt természetes személyeknek a jelen törvény szerinti intézkedések végrehajtásához, ha az összhangban áll a nagyobb területi egység lakosságának szükségleteivel.

(2) A nagyobb területi egység pénzügyi támogatást csak akkor nyújthat a községnek olyan intézményre, amelyet a község alapított, ha az intézmény nem kapott pénzügyi támogatást.

(3) A község pénzügyi támogatást nyújthat akkreditált jogalanynak, jogi és a 71. § 1. bek. e) pontjában taglalt természetes személyeknek a jelen törvény szerinti intézkedések végrehajtásához.

(4) Az 1–3. bekezdés szerinti jogalanyoknak nyújtott pénzügyi támogatás feltételeit a nagyobb területi egység és a község általános érvényű rendeletben határozza meg úgy, hogy a pénzügyi támogatás következő költségvetési évre vonatkozó feltételeit legkésőbb április 30-áig közzétételre kerüljenek.

(1) A nagyobb területi egység, a község, az akkreditált jogalany, amennyiben gyermekotthonnak, kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonának, krízisközpontnak vagy reszocializációs központnak az alapítója, a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak a naptári év szeptember 30-áig bejelenti

a) az ezen intézetekben külön jogszabály szerinti¹⁰⁾ bírói határozattal elrendelt intézeti gondoskodás, azonnali intézkedés és nevelési intézkedés végrehajtására kijelölt férőhelyek számát a következő naptári év vonatkozásában; ha az akkreditált jogalany az előző naptári évinél több férőhelyet kérvényez, az értesítéshez csatolja az akkreditáció módosításáról kiadott határozat másolatát,

b) az 51. § 3. bek. szerinti szervezeti felépítést, beleértve a szervezeti szerkezet szétírását és az 53. § szerinti férőhelyeket a következő naptári év vonatkozásában, valamint a gyermekek és fiatal felnőttek számát a folyó naptári év augusztus 31-éig, ha gyermekotthoni férőhelyeket jelent be,

c) a tevékenységét bentlakásos formában végző krízisközpont ilyen célú férőhelyeinek számát, a krízisközpont szakirányultságát, ha a krízisközpont bizonyos válsághelyzetekben nyújtott segítségre vagy ha gyermekek egy bizonyos korcsoportjára szakosodott.

(2) A 73. § 1. bek. szerinti illetékes gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a területi hatáskörére vonatkozó bírósági határozatok végrehajtása bebiztosításának tervében jóváhagyott fő feladataival összhangban biztosítja a meghatározott számú férőhelyet az akkreditált jogalanyok által alapított gyermekotthonokban és kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonaiban pénzügyi támogatás nyújtásával. A pénzügyi támogatás céljából az 1. bekezdés szerinti férőhelyszámba beleszámítanak azok a helyek is, melyek fiatal felnőttel vagy 53. § 4. bek. e) pontja szerinti gyermekkel vannak vagy lesznek elfoglalva.

(3) Az akkreditált jogalanyok által alapított gyermekotthonok és kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonai a bírósági határozatok végrehajtásának támogatására a pénzügyi támogatást a kimutatott tényleges költségek szerint kapják, legfeljebb azonban az átlagos folyó költségek összegében minden egyes férőhelyre, melyet a bírósági határozatok végrehajtása bebiztosításának tervében átlagos folyó költségként egy-egy férőhelyre meghatároztak az összes, 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság által alapított gyermekotthon és kísérő nélküli gyermekek gyermekotthona vonatkozásában meghatároztak az előző naptári évben.

(4) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságok és az akkreditált jogalanyok szerződést kötnek az akkreditált jogalanyok által alapított gyermekotthonoknak és kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonainak a bírósági határozatok végrehajtására nyújtott pénzügyi hozzájárulásról.

(5) Ha a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak nagyobb összférőhely-számot jelentenek be az akkreditált jogalanyok által alapított gyermekotthonokban vagy kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonaiban, mint amennyit a 73. § 1. bek. v) pontjának negyedik alpontja meghatároz, a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság abban a gyermekotthonban vagy kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonában biztosítja a szükséges férőhelyszámot, amely megfelel a bírósági határozatok végrehajtása bebiztosításának fő feladatai tervében meghatározott feltételeknek. A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság az 52. § 2. bek. értelmében jár el.

(6) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a jelen törvényben lefektetett feltételek mellett pénzügyi támogatást nyújt a nagyobb területi egységnek, a községnek és az akkreditált jogalanynak bírósági határozat végrehajtásához az általa alapított krízisközpontban és reszocializációs központban.

(7) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a pénzügyi támogatást bírósági határozat végrehajtásához krízisközpontnak azon férőhelyek száma alapján nyújtja, amelyek bírósági határozat végrehajtására vannak kijelölve, legfeljebb azonban a bentlakásos krízisközpont tevékenysége végrehajtásához megszabott férőhelyek számának 25%-a mértékében, ha

a) ezek a helyek bírósági határozat, bíróság által elrendelt azonnali intézkedés vagy nevelési intézkedés végrehajtására vannak kijelölve külön jogszabály¹⁰⁾ értelmében,

b) a krízisközpont szakirányultsága vagy szakosodása révén összhangban áll a bírósági határozatok végrehajtása biztosításának tervében megfogalmazott fő feladatokkal.

(8) A pénzügyi támogatást a nagyobb területi egységnek, a községnek és az akkreditált jogalanynak a szerződéses krízisközponti helyek után a 3. bekezdés szerint megállapított nagyságban folyósítják; ha az összhangban áll a fő célokkal és a bírósági határozat végrehajtása terve alapján szükséges, a 7. bekezdés szerinti férőhelyek mértéke növelhető, legfeljebb 25%-kal.

(9) A krízisközponti férőhelyek száma, melyekre a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a pénzügyi támogatást bírósági határozat végrehajtásának biztosításához, legfeljebb a férőhelyek 50%-a lehet a bentlakásos formában tevékenykedő krízisközpont összes férőhelyéből, amennyiben ezek a helyek bírósági határozat, bíróság által elrendelt azonnali intézkedés vagy nevelési intézkedés végrehajtására vannak kijelölve külön jogszabály¹⁰⁾ értelmében.

(10) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság szerződést köt a nagyobb területi egységgel, a községgel vagy az akkreditált jogalannyal pénzügyi támogatás nyújtásáról bírósági határozat végrehajtásához a krízisközpontban, amely folyamatosan bírósági határozat végrehajtását szolgáló férőhelyeket tart fenn a krízisközpontban a megkötött szerződés érvényességi ideje alatt.

(11) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság reszocializációs központ esetében a pénzügyi támogatást a nagyobb területi egységnek, a községnek és az akkreditált jogalanynak bírósági határozatot végrehajtó külön jogszabály¹⁰⁾ szerinti nevelési intézkedéshez és azonnali intézkedéshez nyújtja – ha az azonnali intézkedés kiadásának javaslatát a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság terjesztette be – a reszocializációs központban végrehajtott azonnali intézkedések és nevelési intézkedések alapján. A reszocializációs központtól nem követelik meg az e célra szolgáló, bejelentett férőhelyszám 1. bekezdés szerinti folyamatos elkülönítését.

(12) A reszocializációs központok és krízisközpontok jegyzékét, melyekben bírósági határozat hajtható végre a következő naptári évben a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság dolgozza ki és hozza nyilvánosságra a folyó naptári év december 31-éig.

(13) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság reszocializációs központ esetében a pénzügyi támogatást a nagyobb területi egységnek, a községnek és az akkreditált jogalanynak a reszocializációs központban a 11. bek. értelmében végrehajtott azonnali intézkedések és nevelési intézkedések alapján nyújtja a 3. bekezdésben meghatározott nagyságban.

(14) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság szerződésben rögzíti a nagyobb területi egységgel, a községgel vagy az akkreditált jogalannyal a reszocializációs központi, bírósági határozat végrehajtására szolgáló pénzügyi támogatás nyújtásának feltételeit a 11. bekezdés szerint, a nevelési vagy azonnali intézkedés végrehajtásának megkezdése előtt, mellyel a bíróság a gyermeknek krízisközponti tartózkodást rendelt el.

(15) A gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság az akkreditált jogalanynak pénzügyi támogatást nyújt a jelen törvény szerinti intézkedések, módszerek, technikák és eljárások végrehajtására, összhangban a 73. § 2. bek. e) pontja tizedik alpontja és a 73. § 3. bek. m) pontja szerinti intézkedés-végrehajtási tervvel. Az első mondatban szereplő akkreditált jogalany kiválasztására külön jogszabály⁴⁹⁾ vonatkozik, kivéve a 73. § 5. bek. szerinti intézkedés biztosítását.

(16) A 15. bek. szerinti akkreditált jogalanynak a pénzügyi támogatást az intézkedések, módszerek, technikák és eljárások végrehajtása tényleges költségeinek összegében folyósítják a jelen törvény értelmében, legfeljebb azonban a szerződésben megállapított összegben.

(17) Az önálló gyakorlatot folytató szociális munkás mediációs (békéltető) tevékenységének és jelen törvény szerinti intézkedéseinek pénzügyi támogatására egyaránt vonatkoznak a 15. és 16. bekezdés rendelkezései.

(1) A gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végzésére nem vonatkoznak a közigazgatási eljárás⁷¹⁾ általános szabályai, ha ezen törvény másként nem rendelkezik.

(2) A nevelési intézkedésekről, a kérvényezők jegyzékébe történő felvételről, a kérvényezők jegyzékéből való törlésről, a gondoskodásért az 56. § 4. bek. és az 57. § szerint fizetendő térítésről, a reszocializációs támogatásról, az akkreditáció kiadásáról, az akkreditáció érvényessége meghosszabbításáról, az akkreditáció módosításáról és megszűntetéséről, a bírságokról, az étkezési támogatás meg nem adásáról, a fiatal felnőtt önálló életvitelét segítő tárgyi juttatásról, a fiatal felnőtt önálló életvitelét segítő kombinált juttatásról, a fiatal felnőtt önálló életvitelét segítő, a fiatal felnőtt által javasolt módtól eltérő másfajta pénzügyi juttatás meghatározásáról, a fiatal felnőtt önálló életvitelét segítő juttatásról megtagadásáról szól eljárásokra a közigazgatási eljárásról szól törvény 1–25., 27–59., 61., 69. és 85. §-ai vonatkoznak.

(3) Az intézet illetékes döntést hozni az étkezési hozzájárulás megtagadásáról és a fiatal felnőtt önálló életvitelét segítő támogatás megtagadásáról, a fiatal felnőtt önálló életvitelét segítő támogatás tárgyi formában történő nyújtásáról, a fiatal felnőtt önálló életvitelét segítő támogatás kombinált formában történő nyújtásáról, a fiatal felnőtt önálló életvitelét segítő támogatás más módozatú pénzügyi támogatásáról, mint azt a fiatal felnőtt javasolta. Az étkezési hozzájárulás 62. § 9. bek. szerinti nyújtására nem vonatkoznak a közigazgatási eljárás általános érvényű rendelkezései.⁷¹⁾

(4) A helyileg illetékes munka-, szociális és családügyi hivatalt azon munka-, szociális és családügyi hivatal székhelye szerint határozzák meg, amelynek körzetében

a) a gyermek szokásos lakhelye található,

b) a gyermek csak bizonyos időben tartózkodik és nevelése és étkeztetése nem tűr halasztást,

c) a kíséret nélküli kiskorú tartózkodik,

d) a nagykorú felnőtt személy szokásos lakhelye található.

(5) A helyileg illetékes nagyobb területi egységet azon nagyobb területi egység székhelye szerint határozzák meg, amelynek területén a 71. § 1. bek. e) pontja szerinti akkreditált jogalany, a jogi személy vagy a természetes személy gyermekvédelmi vagy gyámügyi tevékenységet végez.

(6) Az 1–3. bekezdések szerinti eljárások során a gyermeknek – ha képes saját véleménye megfogalmazására – biztosítani kell a meghallgatás jogát minden eljárásban, amely őt érinti. A gyermek nem köteles az első mondatban taglalt jogával élni. A gyermek véleményének kellő figyelmet kell szentelni korának és fejlettségi fokának megfelelően. A gyermekkel meg kell adni

a) a tájékoztatást véleménymondási jogáról, véleménye meghallgatásának okairól és annak hatásáról az eljárásban,

b) a szükséges segítséget a tárggyal kapcsolatos véleménye megállapításának folyamatában.

(1) A jelen törvény szerinti intézkedések végrehajtását a 10. § 1. bek. szerinti intézkedés kivételével a minisztérium ellenőrzi. Más hatóságok külön jogszabályok szerinti ellenőrzési jogköreit ez a rendelkezés nem befolyásolja.

(2) Az ellenőrző tevékenység során megállapítják a jelen törvény, más általános érvényű jogszabályok, a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező gyermekjogi területet érintő nemzetközi egyezmények és európai uniós jogi aktusok betartását.

(3) Az ellenőrzés végrehajtása során különleges előírások⁷²⁾ szerint járnak el.

(4) Az ellenőrzés végrehajtásának szándékos megakadályozása, a külön jogszabály⁷³⁾ szerinti kötelességek teljesítésének szándékos elmulasztása és a jelen törvény be nem tartása miatt a minisztérium bírságot szabhat ki.

(1) A minisztérium arra a jogalanyra, melyben ellenőrzést végzett, 30 eurótól 300 euróig terjedő bírságot szabhat ki ellenőrzés végrehajtásának szándékos megakadályozása, a külön jogszabály⁷³⁾ szerinti kötelességek teljesítésének szándékos elmulasztása miatt. A bírság ismételten is kiszabható, ha a kötelességet a megszabott határidőig sem teljesítik, legfeljebb 300 euró összegben.

(2) A minisztérium arra a jogalanyra, melyben ellenőrzést végzett, 1 650 euróig terjedő bírságot szabhat ki a jelen törvény be nem tartása miatt. Ha a minisztérium a bírság kirovását elrendelő határozatában határidőt szab meg a feltárt hiányosságok kiküszöbölésére, s a jogalany a megadott határidőben ezt nem teljesíti, a bírság ismételten kiszabható.

(3) Az 1. és 2. bekezdés szerinti bírság összegének meghatározásakor figyelembe veszik a feltárt hiányosságok és elmulasztott kötelességek súlyosságát, azok mértékét és következményeit, az esetleges ismétlődő hiányosságokat és kötelességmulasztást, vagy több kötelesség elmulasztását.

(4) Az 1. és 2. bekezdés szerinti bírság azon naptól számított egy éven belül szabható ki, amikor a minisztérium megállapította, hogy a feltárt hiányosságok vagy kötelességszegések a megadott határidő végéig nem lettek kiküszöbölve, legkésőbb három éven belül attól a naptól számítva, melyen a feltárt hiányosságokat ki kellett volna küszöbölni.

(5) A bírságból származó bevételek az állami költségvetés bevételei.

(1) A 12 15. §, a 20. §, a 22. § 2. és 3. bek., a 23. §, a 25. § 2. bek. a) pontja, b) pontjának ötödik alpontja és d) pontjának második és harmadik alpontja szerinti intézkedéseket csak olyan természetes személyek hajthatják végre, akik felsőfokú végzettséget szereztek szociális munka, pszichológia, jog, szociális szolgáltatások és tanácsadás, közpolitika és közigazgatás szakirányon vagy pedagógiai szakirányú tanszakokon, vagy ilyen honosított képesítésük van külföldi felsőoktatási intézményben megszerzett végzettségről.

(2) Családpótló családi nevelést, gyámságot gyermeknek, a 73. § 2. bek. e) pontjának harmadik alpontja szerinti intézkedés koordinálását és megvalósítását a jelen törvény céljaira csak olyan természetes személyek végezhetik, akik teljesítik a szakmai alkalmassági feltételeket külön jogszabály szerinti,^3a) szociális munkás által végzett szociális munka végzésére.

(3) Nagykorúak szociális gondnokságát a 73. § 2. bek. b) pontjának kilencedik alpontja szerint a jelen törvény értelmében csak olyan természetes személyek láthatják el, akik teljesítik a szakmai alkalmassági feltételeket külön jogszabály szerinti,^3a) szociális munkás által végzett szociális munka végzésére, vagy felsőfokú képesítést szereztek felnőttoktatás (andragogika) szakirányon vagy ilyen honosított képesítésük van külföldi felsőoktatási intézményben megszerzett végzettségről.

(4) Pszichológia segítséget és pszichológiai ellátást gyermekvédelmi és gyámsági célokra csak olyan természetes személyek nyújthatnak, akik felsőfokú képzettséget szereztek pszichológia szakirányon vagy ilyen honosított képesítésük van külföldi felsőoktatási intézményben megszerzett végzettségről.

(5) Gyógypedagógiai ellátást a jelen törvény céljaira csak pszichológus vagy gyógypedagógus nyújthat.

(6) Az intézet pedagógia alkalmazottjára vagy szakalkalmazottjára⁷⁴⁾ külön jogszabályi előírás^43a) vonatkozik.

(7) Békéltetést (mediáció) a gyermekvédelmi és gyámügyekben felmerült viták rendezése érdekében csak olyan természetes személy végezhet, aki elvégezte a békéltetőket felkészítő akkreditált szakképzést.

(8) Szupervízori programot gyermekvédelmi és gyámügyekben csak olyan természetes személy végezhet, aki elvégezte a szupervízorokat felkészítő akkreditált szakképzést szociális munka vagy tanácsadói munka területén.

(9) Intézeti szociális munkát csak olyan természetes személyek végezhetnek, akik megfelelnek a szociális munka asszisztensei által végzett szociális munka, külön jogszabály szerinti^3a) szakmai alkalmassági feltételeknek. Koordinátori feladatot a gyermekkel, a nagykorú személlyel vagy a családdal végzett munka egyéni tervének kidolgozásában csak olyan természetes személy láthat el, aki megfelel a szociális munka asszisztensei által végzett szociális munka, külön jogszabály szerinti^3a) szakmai alkalmassági feltételeknek.

(10) A gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja, aki a 20. § 2. bek. szerinti helyzetfelmérést készíti, írásos feljegyzést készít a helyzetfelmérésről. Ennek az írásos feljegyzésnek része a gyermekvédelmi és gyámhatóság válsággondnoki szerepe ellátására tett eljárási javaslat, mely a feltárt tényekből indul ki. Az írásos feljegyzés a 73. § 2. bek. e) pontjának nyolcadik alpontja szerinti akta része.

(11) Az akkreditált jogalany köteles statisztikai adatokat szolgáltatni gyermekvédelmi és gyámügyi tevékenysége azon területéről, melyre akkreditácója vonatkozik az állami gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságoknak statisztikai adatfeldolgozások és adminisztratív források képzése céljából.

(12) Ha a gyermekvédelmi és gyámintézkedéseket pszichoterápiai módszerek útján kell biztosítani, a pszichoterápiát a megadott keretek közt a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések részeként csak szakmailag alkalmas természetes személyek végezhetik. A szakmai alkalmasságot a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések részeként végzett pszichoterápia nyújtásához mesterfokú, felsőoktatási intézményben a meghatározott szakirányon megszerzett okirattal vagy külföldi felsőoktatási intézmény által kiadott, honosított okirattal, valamint a szociális munka vagy tanácsadói munka területén végzendő pszichoterápia gyakorlására felkészítő akkreditált szakképzés elvégzését igazoló okirattal bizonyítják. A gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések részeként végzett pszichoterápia végzésének kereteit, a tanszakok jegyzékét és a szociális munka vagy tanácsadói munka területén végzendő pszichoterápia gyakorlására felkészítő akkreditált szakképzés tartalmi kereteit általános érvényű előírás szabályozza, melyet a minisztérium ad ki.

(1) A szupervízorok nyilvántartását a minisztérium vezeti. A nyilvántartásba a minisztérium kérvénye alapján bejegyzi a természetes személyt, amennyiben

a) teljeskörű jogi cselekvőképességgel bír,

b) mesterfokú végzettséget szerzett felsőoktatási intézményben vagy külföldi felsőoktatási intézmény által kiadott, honosított okirata van,

c) feddhetetlen és

d) okiratot szerzett a szupervízorokat felkészítő akkreditált, legalább 240 órás szakképzésben szociális munka vagy tanácsadói munka területén.

(2) A szupervízorok nyilvántartásába való felvételi kérvény tartalmazza a bejegyzést kérő természetes személy utó- és családi nevét, levelezési címét és telefonszámát vagy más elérhetőségét, melyen az érdeklődőnek a szupervízori programról részletesebb tájékoztatást adnak.

(3) A kérvény melléklete a diploma vagy az 1. bek. b) pontja szerinti okirat hitelesített másolata, a három hónapnál nem régebbi büntetés-nyilvántartási kivonat és az 1. bek. d) pontja szerinti okirat hiteles fénymásolata. A szupervízorok nyilvántartásába való felvételi kérvény tartalmazhat további, 120 szónál nem hosszabb tájékoztatást a bejegyzést kérő természetes személy szakmai alkalmasságáról és tapasztalatairól, főkent a szupervízori programokban eltöltött gyakorlati idejéről, szupervízori programok végzése idején.

(4) A szupervízorok nyilvántartásába történő bejegyzés céljaira feddhetetlen az a természetes személy, aki jogerősen nem ítéltek el szándékos bűncselekményért. A feddhetetlenséget a szupervízorok nyilvántartásába történő bejegyzési kérelem benyújtási napjától számított három hónapnál nem régebbi büntetés-nyilvántartási kivonattal igazolják.

(5) A kérvény adatainak helyességéért és valósságáért a szupervízorok nyilvántartásába történő bejegyzést kérvényező természetes személy felel.

(6) A szupervízorok nyilvántartásába történő bejegyzésre a közigazgatási rendtartás⁷¹⁾ általános szabályai nem vonatkoznak.

(7) Ha az 1–4. bekezdés szerinti feltételek teljesülnek, a minisztérium a kérvény beérkezésétől számított öt munkanapon belül bejegyzi a kérvényezők nyilvántartásába a természetes személyt.

(8) Ha az 1–4. bekezdés szerinti feltételek teljesültek, a kérvényre úgy tekintenek, mintha be sem nyújtották volna és minisztérium erről írásban értesíti a kérvényezőt a beérkezés napjától számított nyolc napon belül.

(9) A természetes személyt a szupervízorok nyilvántartásában a jegyzékbe való felvétel napjától számított öt éven át vezetik.

(10) A minisztérium törli a szupervízorok nyilvántartásából azt a természetes személyt, aki

a) írásban kéri a törlést,

b) meg lett fosztva jogi cselekvőképességétől vagy korlátozva lett jogi cselekvőképességében,

c) szándékos bűncselekményért jogerősen el lett ítélve,

d) öt éven át nyilvántartásban szerepelt a 9. bek. értelmében,

e) elhalálozott vagy holttá lett nyilvánítva.

(11) A szupervízorok jegyzéke a minisztérium honlapján nyilvánosan elérhető. A szupervízorok jegyzéke tartalmazza a 2. bekezdés szerinti adatokat és a tanulmányi programot, melyen a szupervízorok jegyzékében szereplő természetes személy felsőfokú végzettséget szerzett az 1. bekezdés b) pontja szerint, és tartalmazhat további információkat a 3. bekezdés második mondata értelmében. Igazolást arról, hogy a természetes személyt vezetik a szupervízorok nyilvántartásában a minisztérium csak e személy kérésére ad ki.

(12) A természetes személy ismételt felvételére a szupervízorok nyilvántartásába az 1–11. bekezdés rendelkezései egyformán vonatkoznak.

(1) A gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végrehajtása céljából jogosult

a) személyesen kivizsgálni a környezetben a 4. § 1. bek. a) és b) pontja szerint azt az információt, hogy a gyermek élete, egészsége veszélynek lehet kitéve, vagy embertelen vagy rossz bánásban részesül ( a továbbiakban csak „a gyermek helyzetének vizsgálata”),

b) személyesen kivizsgálni a gyermek neveléséről, egészségéről, étkeztetéséről és sokoldalú fejlődéséről való gondoskodást, vagy személyesen kivizsgálni a gyermek 4. § 1. bek. a), b) és d) pontja szerinti környezetben való helytelen viselkedésének okait, elsősorban a gyermek meglátogatásával és a vele való elbeszélgetéssel, a szülőjének, vagy a vele rokoni viszonyban lévő más személynek a meglátogatásával,

c) személyesen meggyőződni a 4. § szerinti környezet alkalmasságáról a gyermek nevelésének és sokoldalú fejlesztésének biztosítására, főként akkor, amikor az ilyen vizsgálat azért szükséges, hogy a gyermek tartózkodhat-e ebben a környezetben a jövőben,^74a)

d) személyesen megállapítani vagy kivizsgálni a gyermek életét, egészségét, testi és lelki fejlődését és szociális fejlődését nyílt terepen érő rossz hatásokról szóló információkat,

e) információkat beszerezni az iskolában, az oktatási intézményben, az általános gyermek- és ifjúsági egészségügyi szolgáltató rendelőjében,^74b) vagy más személynél a gyermek nevelésének és sokoldalú fejlődésének biztosítottságáról; ez a jogosultság arányos mértékben vonatkozik a gyermeknek a 33. § 9. bek. b) pontja szerint nevelést és sokoldalú fejlődést biztosító természetes személlyel vagy a gyermekkel rokoni (közeli) viszonyban lévő természetes személlyel kapcsolatos információk beszerzésére is,

f) berendelni a gyermeket, a szülőjét, más, róla személyesen gondoskodó személyt, a 33. § 9. bek. b) pontja szerinti természetes személyt, aki a gyermekkel rokoni viszonyban van, vagy más természetes személyt, aki tájokoztatást adhat a gyermek környezetéről,

g) még a jelenlévő természetes személy beleegyezése nélkül is képi felvételt, hangfelvételt, audiovizuális felvételt készíteni, ha az szükséges annak bizonyítására, hogy a gyermek élete, egészsége veszélynek van kitéve, vagy hogy a gyermek embertelen vagy rossz bánásban részesül,

h) még a jelenlévő természetes személy beleegyezése nélkül is hangfelvételt készíteni a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végrehajtásának bemutatása céljából.

(2) Az 1. bekezdés a)–c) pontja szerinti jogkörök lakásban vagy más, lakásként szolgáló létesítményben vagy hozzá tartozó térségben (a továbbiakban csak „lakóhely”) akkor gyakorolhatók, ha a lakóhelyre való belépést a benne tartózkodó nagykorú személy engedélyezi; ez nem érvényes akkor, ha a gyermekvédelmi és gyámhatóság a 93.g § szerint jár el. Az első mondat szerinti jogosultságot olyan módon kell gyakorolni, mely nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges elengedhetetlen mértéket és amely megfelel a gyermek életkorának, szellemi fejlettségi fokának és a helyzet súlyosságának, melyben a gyermek van.

(3) Az 1. bekezdés a)–d) pontja szerinti jogkörök végrehajtásáról a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja írásos feljegyzést készít. Az írásos feljegyzés része az okok feltüntetése, melyek miatt a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja jogosultságaival élt.

(1) A 93.b § 1. bek. g) és h) pontja szerinti képi felvétel, hangfelvétel, audiovizuális felvétel készítéséről, illetve ennek az okairól a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja köteles előre tájékoztatni a jelenlevő természetes személyeket. Ha a gyermek jelen van a gyermekvédelmi és gyámhatóság intézkedésénél, a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja az életkorának és szellemi fejlettségének megfelelő módon elmagyarázza neki a képi felvétel, hangfelvétel, audiovizuális felvétel készítésének okait és a felvételek későbbi felhasználásának feltételeit is.

(2) Ha a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja képi felvételt, hangfelvételt, audiovizuális felvételt fog készíteni jogköreinek gyakorlásáról a 93.b § 1. bek. a)–c) pontja értelmében a 4. § 1. bek. a) és b) pontja szerinti környezetben, ezt a tájékoztatást még azt megelőzően meg kell adni, hogy a jelenlevő természetes személy lehetővé teszi a jogosultságai végrehajtását; a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja képi felvételt, hangfelvételt, audiovizuális felvételt előzetes tájékoztatás nélkül csak akkor készíthet, ha jogkörei gyakorlása során olyan körülményekre bukkan, amelyek arról tanúskodnak, hogy a gyermek élete, egészsége veszélyben forog vagy embertelen és rossz bánásmódnak van kitéve.

(3) A gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja hangfelvételt készít

a) a 4. § 1. bek. a) és b) pontja szerinti környezetben végrehajtott intézkedés lefolyásáról, ha a lakóhelyen jelenlévő nagykorú természetes személy ezt kéri,

b) a gyermek véleményének külön jogszabály¹⁸⁾ szerinti megállapításáról.

(4) A 93.b § 1. bek. g) és h) pontja szerinti képfelvétel, az audiovizuális felvétel és hangfelvétel külön jogszabály^74c) értelmében nem nyilvános. A gyermekvédelmi és gyámhatóság az első mondat szerinti felvételt csak a büntetőjogi eljárásban részt vevő hatóságnak, a bíróságnak és külön jogszabályban^74d) rögzített célra más hatóságnak bocsátja rendelkezésére.

(5) A képfelvétel, az audiovizuális felvétel és hangfelvétel megrongálódásáról a gyermekvédelmi és gyámhatóság, mely a rongálódást megállapította, hivatalos feljegyzést készít, melyben rögzíti a megrongálódás dátumát vagy a megrongálódás megállapításának dátumát, valamint a sérülés bekövetkezésének körülményeit; a sérült felvétel továbbra is az akta részét képezi.

(6) Ha a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedést hajt végre 4. § szerinti környezetben, nem áll jogában 93.b § 1. bek. g) és h) pontja szerinti jogköreinek gyakorlását más személy által készített képfelvétellel, audiovizuális felvétellel és hangfelvétellel helyettesíteni.

A gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja 93.b § 1. bek. a)–c) pontja szerinti jogköreinek gyakorlása során a gyermekvédelmi és gyámhatóság írásos megbízásával igazolja magát, mely tartalmazza

a) az alkalmazott utó- és családi nevét,

b) az alkalmazott beosztását,

c) a gyermekvédelmi és gyámhatóság nevét és székhelyét,

d) a gyermekvédelmi és gyámhatóság igazgatójának utó- és családi nevét és aláírását,

e) a gyermekvédelmi és gyámhatóság hivatali bélyegzőjének lenyomatát.

A szülő és más, a gyermekről személyesen gondoskodó személy köteles

a) lehetővé tenni a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottjának jogosultságai gyakorlását és megfelelő információkat és okiratokat nyújtani neki a gyermekvédelmi és gyámintézkedések végrehajtásának céljaira,

b) a gyermekvédelmi és gyámhatóság kérésére személyesen együttműködni a hatósággal a gyermek jogainak és törvénnyel védett érdekeinek védelmében,

c) személyesen megjelenni a gyermekvédelmi és gyámhatóság idézésében megjelölt helyen, és amennyiben a gyermekvédelmi és gyámhatóság idézése azt feltünteti, biztosítani a gyermek részvételét is.

(1) Ha a gyermekvédelmi és gyámhatóság olyan információkkal rendelkezik, melyek arról tanúskodnak, hogy a gyermek élete, egészsége veszélyben van vagy embertelen és rossz bánásmódnak van kitéve, s ez nem vizsgálható ki a 93.b § 1. bek b)–f) pontja szerint, illetve a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottjának nem teszik lehetővé a gyermek helyzetének vizsgálatát, a gyermekvédelmi és gyámhatóság javaslatot tehet a bíróságon a lakóhelyre való belépés engedélyezésére a gyermek helyzetének külön jogszabály^74e) szerinti felülvizsgálata céljából (a továbbiakban csak „engedélyezési indítvány”); a 27. § rendelkezése ezzel nem sérülnek.

(2) A gyermekvédelmi és gyámhatóság köteles az engedélyezési indítvány benyújtása előtt értesíteni – akárcsak szóban is – a szülőt vagy más, a gyermekről személyesen gondoskodó személyt, hogy engedélyezési indítványt nyújt be. Ha ez lehetetlen vagy nem célszerű, a gyermekvédelmi és gyámhatóság ezt a tényt az engedélyezési indítványban feltünteti.

(3) Az engedélyezési indítványban a gyermekvédelmi és gyámhatóság feltünteti

a) az okot, mely miatt a gyermek helyzetét felül kell vizsgálni,

b) az információ forrását, mely alapján a 93.b § 1. bek. a)–f) pontja szerinti jogosultsága gyakorlásához vezetett,

c) a 93.b § 1. bek. a)–f) pontja szerint kihasznált jogosultságait vagy ezek ki nem használásának indokait,

d) a további fontos, számára ismert tényeket a gyermek helyzetéről,

e) a lakóhely 1. bekezdés szerinti azonosító adatait.

(1) Ha a bíróság engedélyezi a gyermekvédelmi és gyámhatóságnak a lakóhelyre való belépést a gyermek helyzetének kivizsgálása céljából ( a továbbiakban csak „belépést a lakóhelyre”), a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja jogosult a Rendőri Testület tagjának ( a továbbiakban csak „rendőr”) kíséretében belépni a lakóhelyre és felülvizsgálni a gyermek helyzetét.

(2) A gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottjával együtt jogosult a lakóhelyre belépni a a gyermekvédelmi és gyámhatóság által meghívott természetes személy is, ha azzal ez a természetes személy egyetért. A gyermekvédelmi és gyámhatóság meghívja az iskola képviselőjét, az oktatási intézmény képviselőjét, az általános gyermek- és ifjúsági orvost, akivel szerződéses viszonyban áll ambuláns általános ellátás nyújtásáról,^74b) az akkreditált jogalany alkalmazottját, ha akkreditált jogalany nyújtja a gyermeknek valamely gyermekvédelmi és gyámsági intézkedést, vagy más természetes személyt, aki segíthet a gyermek helyzetének felmérésében. Nem lehet meghívott természetes személy az, aki a lakóhelyre való belépésével vagy a gyermek helyzetének felmérésében a saját érdekeit érvényesíthetné. Meghívott természetes személy biztosításához elég a szóbeli vagy elektronikus felkérés, a kérvény utólagos papír alapú változatának kézbesítésével.

(3) A Rendőri Testület részlege a gyermekvédelmi és gyámhatóság kérésére védelmet nyújt a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottjának és a meghívott természetes személynek a lakóhelyre való, bíróság által engedélyezett belépésben és a gyermek helyzetének felmérésében.

(4) A gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja felszólíthatja a rendőrt vagy a meghívott természetes személyt, hogy a gyermek helyzetének kivizsgálása során ne kísérjék őt, ha a gyermek érdekeit ez szolgálja leginkább.

(5) A gyermekvédelmi és gyámhatóság köteles a lakóhelyre való, bíróság által engedélyezett belépést megelőzően

a) igazolni önmagát a lakóhelyen tartózkodó természetes személynek a bírósági engedéllyel,

b) röviden elmagyarázni a bírósági engedély célját, és

c) felszólítani a lakóhelyen tartózkodó nagykorú természetes személyt a gyermek helyzete kivizsgálásának lehetővé tételére.

(6) Ha megalapozottan feltételezhető, hogy a gyermek a lakóhelyen tartózkodik, de nem tették lehetővé a gyermek helyzetének felülvizsgálatát, a gyermekvédelmi és gyámhatóság biztosítja a lakóhely kinyitását informatikai rendszerekből kiválasztott kulcsszolgáltató segítségével. Ha a lakóhelyen tartózkodó természetes személynek bírósági engedély bemutatásával nem lehet igazolni a kilétet a lakás kinyitását megelőzően, a gyermekvédelmi és gyámhatóság ezzel az engedéllyel közvetlenül a lakás kinyitását és lakásba való belépést követően igazolja magát a lakásban tartózkodó természetes személynek.

(7) A gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja, a rendőr és a meghívott természetes személy a bírósági engedéllyel történő lakásba való belépéskor és a gyermek helyzetének vizsgálatakor köteles tiszteletben tartani az ott lakók becsületét és emberi méltóságát, nem avatkozhat be az ott lakó személyek alapvető jogaiba és szabadságjogaiba a gyermek helyzetének felméréséhez elengedhetetlenül szükséges mérték felett, s e jogosultságának végzését azonnal be kell fejeznie, amint az a célját elérte.

(8) A gyermekvédelmi és gyámhatóság köteles audiovizuális felvételt biztosítani a lakóhelyre bírósági engedély alapján történő belépésről és a gyermek állapotának kivizsgálásáról; a jelenlévő személyek beleegyezésére nincs szükség.

(9) A gyermekvédelmi és gyámhatóság a lakóhely elhagyását követően

a) biztosítja a lakóhely bezárását, ha azt a lakóhelyen lévő természetes személy nem tudja megtenni,

b) haladéktalanul értesítést küld a lakóhelyre bírósági engedély alapján történő belépésről a lakóhely tulajdonosának, ha az nem volt jelen a lakásban.

(10) Ha a gyermekvédelmi és gyámhatóság biztosította a lakóhely bezárását, a 9. bekezdés b) pontja szerinti értesítésnek része az időpont és helyszín megjelölése, ahol a lakóhely kulcsai átvehetők.

(11) A gyermekvédelmi és gyámhatóság köteles írásos jelentést kézbesíteni a bíróságnak a lakóhelyre bírósági engedély alapján történő belépésről legkésőbb 20 munkanapon belül a lakóhely lezárásától vagy a bírósági engedély érvényességének lejártától számítva.

(1) Az egészségügyi szolgáltatók, az egészségbiztosítók, a bíróságok, az büntetés-végrehajtási és igazságügyi őrség intézetei, a Szociális Biztosító, a büntetőeljárások szervei, az iskolák, oktatási intézmények, járási hivatalok, egyéb államigazgatási hatóságok, a községek és nagyobb területi egységek (megyék) kötelesek együttműködni a gyermekvédelmi és gyámhatóságokkal, valamint a jelen törvény szerint meghozott bírósági határozatok végrehajtására létesített intézményekkel a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végrehajtásában. Ugyanilyen kötelességei vannak a gyermekvédelmi és gyámhatóságoknak, az egészségügyi szolgáltatóknak, az egészségbiztosítóknak, a bíróságoknak, a büntetés-végrehajtási és igazságügyi őrség intézeteinek, a Szociális Biztosítónak, a büntetőeljárások szerveinek, az iskoláknak, oktatási intézményeknek, járási hivataloknak, egyéb államigazgatási hatóságoknak a községekkel és nagyobb területi egységekkel (megyék) szemben a jelen törvény szerinti önkormányzati jogköreik végrehajtásának megfelelő mértékben.

(2) A gyermekvédelmi és gyámhatóságok a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések gyakorlása során együttműködnek a községekkel, a nagyobb területi egységekkel, az akkreditált jogalanyokkal, egyházakkal, vallási közösségekkel és más, e téren működő jogi és természetes személyekkel.

(3) Az 1. bekezdésben feltüntetett személyek kötelesek a gyermekvédelmi és gyámhatóság kérésére térítésmentesen tájékoztatást nyújtani a gyermekről való gondoskodás színvonalának megállapítása céljából.

(4) A 3. bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség nem érinti az állami hatóságok és 1. bekezdés szerint más személyek kötelességeit,⁵⁰⁾ ha fennáll a gyermek kínzásának, a vele való visszaélésnek vagy elhanyagolásának a gyanúja.

(5) A 73. § 2. bek. e) pontjának harmadik alpontja szerinti koordináció céljaira az 1. bekezdésben feltüntetett személyek, a bíróság és a rendőr – aki a büntetőeljárás hatósága^74f) – kivételével, kötelesek együttműködni a gyermek helyzetének kiértékelésére irányuló eljárásokban és a gyermek helyzetének megoldását célzó eljárásokban a gyermekvédelmi és gyámhatósággal.

A jelen törvény azon rendelkezései, amelyek a saját családjukban nem nevelhető gyermekek egyenrangú pótkörnyezetének biztosítását szabályozzák, azokra a gyermekekre is vonatkoznak, akik egészéves bentlakásos szociális otthonban³²⁾ lettek elhelyezve bírósági döntés alapján.

Az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság, község vagy nagyobb területi egység, a jelen törvény feladatait végrehajtó akkreditált jogalany alkalmazottja köteles a titoktartásra azon tényeket illetően, melyeket a jelen törvény szerinti intézkedések végrehajtása során ismert meg, ha a törvény másképpen nem rendelkezik. Tájékoztatást csak abban az esetben ad, ha a tények elhallgatása a gyermek és a nagykorú természetes személyek életét és egészségét veszélyeztetné, vagy ha ez a kötelessége külön jogszabályi rendelkezések³⁾ szerint.

(1) Ha a gyermekvédelmi és gyámhatóságnak bejelentést tesznek a gyermek jogainak megsértéséről, köteles a bejelentő kilétét titokban tartani, ha a bejelentő ezt kéri; ez nem érvényes, ha a gyermekvédelmi és gyámhatóság büntetőeljárási hatóságnak, bíróságnak vagy más, külön jogszabályban meghatározott szervnek^74d) nyújt tájékoztatást. A gyermekvédelmi és gyámhatóság titokban tarthatja a bejelentő kilétét, ha az a bejelentés tartalmának kivizsgálása céljából elengedhetetlen.

(2) Ha a gyermekvédelmi és gyámhatóságnak ismétlődően jelentenek be tényeket, melyek a 93.b § szerinti jogosultságai gyakorlásával nem nyertek bizonyítást, az ilyen bejelentéseket nem kell tovább vizsgálnia, s erről a bejelentőt tájékoztatja.

(3) Ha a bejelentő annak az eljárásnak résztvevője, melyben a gyermekvédelmi és gyámhatóság a gyermek kríziskezelő gondnokának szerepét látja el, a gyermekvédelmi és gyámhatóság azonnali hatállyal továbbítja ezt a tájékoztatást az illetékes bíróságnak.

Az általános érvényű jogszabály, melyet a minisztérium kibocsát, meghatározza

a) a gyermekek és fiatal felnőttek létszámát az 53. § szerinti hivatásos nevelőszülői családban, a gyermek és fiatal felnőtt költségeinek térítését a hivatásos nevelőszülői családban és az 52. § 1. bek. a) pontja szerint a nevelőszülői családban vezetett kiadások nyilvántartásának részleteit,

b) a gyermekek és fiatal felnőttek létszámát és az alkalmazottak létszámát az önálló diagnosztikai csoportokban, az önálló csoportokban, a speciális önálló csoportokban és a fiatal felnőttek önálló csoportjaiban, az 53. § 4. bek. e) pontja szerinti kiskorú gyermekes anyák önálló csoportjaiban, a részleteket az alapfelszereltségről és további felszerelésekről az 52. § 4. bek. értelmében, a részleteket az étkeztetésről és a lakásért fizetett térítési díjról a gyermekotthonban a 61. § értelmében, valamint az értéktárgyak megőrzését a 47. § 3. bek. b) pontjának ötödik alpontja értelmében,

c) a zsebpénz nagyságát, a tárgyi jutalom és támogatások értékét a 66–70. § értelmében,

d) az akkreditációs kérvény benyújtásának, tartalmi kellékeinek részleteit és a szakmai alkalmasság és szaktudás felülvizsgálatának részleteit a 79., 80. és 82. § értelmében,

e) a dotáció nyújtásának mértékét és részleteit a 87. § 5. bek. alapján.

E törvénnyel beépülnek a jogrendbe az Európai Unió kötelező jogi rendelkezései, melyeket a 2. sz. melléklet tartalmaz.

(1) Azon alkalmazottak jogai és kötelességei a munkajogi kapcsolatokban, akik 2005. augusztus 31-éig közérdekű munkát végeztek az Egyének, Párok és Családok Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központjában ( a továbbiakban csak „Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központ”) és munkavégzésük helye a pozsonyi székhelyű Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központ volt, 2055. szeptember 1-jétől a Munka-, Szociális és Családügyi Központra szállnak át.

(2) Azon alkalmazottak jogai és kötelességei a munkajogi kapcsolatokban, akik 2005. augusztus 31-éig közérdekű munkát végeztek a Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központban és munkavégzésük helye a Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központ igazgatósága, területi munkahelye és a területi munkahelyek munkahelye, az igazgatóság és területi munkahelye volt, 2055. szeptember 1-jétől azokra a munka-, szociális és családügyi hivatalokra szállnak át, amelyek területi körzetében ezek a munkahelyek találhatók.

(3) Az állami vagyon kezelése, melyet 2005. augusztus 31-éig a pozsonyi székhelyű Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központ végzett és amely a feladatai teljesítésére szolgált, 2005. szeptember 1-jével a Munka-, Szociális és Családügyi Központra száll át. Az állami vagyon kezelése, melyet 2005. augusztus 31-éig a pozsonyi székhelyű Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központ végzett és amely a munkahelyei és területi munkahelyei feladatainak teljesítésére szolgált, 2055. szeptember 1-jétől azokra a munka-, szociális és családügyi hivatalokra szállnak át, amelyek területi körzetében a Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központ igazgatóságának és a Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központ területi munkahelyeinek munkahelyei találhatók.

(4) A Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központ által 2005. augusztus 31-éig megkötött szerződésekből fakadó jogok és kötelességek 2005. szeptember 1-jével a Munka-, Szociális és Családügyi Központra szállnak át.

(1) Az állami alkalmazott, aki 2005. augusztus 31-én megfelelt a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végzéséhez támasztott külön jogszabály⁷⁵⁾ szerinti képzettségi feltételeknek, a jelen törvény szerinti képzettségi követelményeknek is megfelel.

(2) Ha az intézeti gondoskodást, azonnali intézkedést és nevelési intézkedést hivatásos nevelőszülői családban biztosította olyan intézet alkalmazottja, aki megfelelt a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végzéséhez támasztott a képzettségi feltételeknek, a jelen törvény szerinti képzettségi követelményeknek is megfelel.

(1) A gyermekről, nagykorú természetes személyről és családról 2005. augusztus 31-éig vezetett, gyermekvédelmet és gyámügyeket érintő nyilvántartást és iratanyagot a gyermekvédelmi és gyámhatóságnak, a községnek és más, gyermekvédelmet és gyámságot ellátó jogalanyoknak 2006. március 31-éig ki kell egészíteniük és hozzá kell alakítaniuk a jelen törvény követelményeihez.

(2) Ha a természetes személy, aki nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá akar válni, a 2055. augusztus 31-éig hatályos előírások szerint teljesítette a közte és a gyermek közötti személyes kapcsolat közvetítésének feltételeit, melynek célja családpótló gondoskodás biztosítása, és 2005. augusztus 31-én vezetik a nevelőszülőségre vagy örökbefogadásra alkalmas állampolgárok jegyzékében, bejegyzésre kerül a jelen törvény szerinti kérelmezők nyilvántartásába is.

(3) Ha a természetes személy 2005. szeptember 1-je előtt érdeklődött a nevelőszülőség vagy örökbefogadás iránt, de 2055. augusztus 31-éig nem került be a nevelőszülőségre vagy örökbefogadásra alkalmas állampolgárok jegyzékébe a 2005. augusztus 31-én hatályos jogszabály szerint, a családpótló gondoskodás közvetítése során a jelen törvény szerint kell eljárni.

(4) A gyermekotthon, a krízisközpont és a reszocializációs központ, melyet a 2005. augusztus 31-éig hatályos törvény alapján hoztak létre mint szociális intézetet, a jelen törvény szerint alapított intézetnek minősül; az intézet alapítója köteles biztosítani az intézet céljának jelen törvény szerinti teljesítését.

(5) Ha a 2005. augusztus 31-éig hatályos törvény alapján létrehozott gyermekotthon, a krízisközpont és a reszocializációs központ alapítója természetes vagy jogi személy, mely szociális segítséget nyújtott a 2005. augusztus 31-ig hatályos előírások szerint, köteles kérni a jelen törvény szerinti akkreditáció kiadását legkésőbb 2006. május 31-éig. 2006. május 31-éig ez az alapító a jelen törvény értelmében akkreditált jogalanynak tekintendő és így vezetik az akkreditált jogalanyok 83. § 5. bek. szerinti nyilvántartásban. Ha az első mondatban taglalt jogalany kéri az akkreditáció kiadását, akkreditált jogalanynak tekintendő a jelen törvény értelmében egészen az akkreditáció megadási bizonylatának vagy az akkreditáció megtagadásáról szóló írásos bizonylat kézbesítéséig.

(6) A jogi vagy természetes személy, amely/aki 2055. augusztus 31-éig külön jogszabály alapján⁷⁶⁾ engedélyezett szociális segítséget nyújtott olyan intézkedések végzésével, melyek tartalmilag megfelelnek a jelen törvénynek, köteles kérni a jelen törvény szerinti akkreditáció kiadását legkésőbb 2006. május 31-éig. 2006. május 31-éig az első mondatban taglalt jogi vagy természetes személy a jelen törvény értelmében akkreditált jogalanynak tekintendő és így vezetik az akkreditált jogalanyok 83. § 5. bek. szerinti nyilvántartásban. Ha az első mondatban taglalt jogi vagy természetes személy kéri az akkreditáció kiadását, akkreditált jogalanynak tekintendő a jelen törvény értelmében egészen az akkreditáció megadási bizonylatának vagy az akkreditáció megtagadásáról szóló írásos bizonylat kézbesítéséig.

(7) A 2055. augusztus 31-éig külön jogszabály alapján⁷⁶⁾ engedélyt kérő jogi és természetes személyek kérvényéről, ha az ügyükben még nem született jogerős döntés, 2005. augusztus 31-e után a 2005. augusztus 31-éig hatályos jogszabály szerint döntenek.

(8) Ha a község, a jogi vagy természetes személy 2005. augusztus 31-e után 6. bekezdés szerinti intézkedéseket hajt végre és teljesítette a 2005. augusztus 31-éig hatályos jogszabály szerinti finanszírozási támogatásnyújtás feltételeit, annak merítése során és elszámolásakor és 2006. május 31-éig a 2005. augusztus 31-éig hatályos jogszabály szerint jár el.

(9) A gyermekotthon alapítója a gyermekotthonban feltételeket teremt és biztosít

a) 2006. december 31-éig úgy, hogy 2007. január 1-jétől minden egy éven aluli gyermek a gyermekotthoni elhelyezést követően és a diagnosztikai központ önálló csoportjában történt elhelyezést követően kizárólag hivatásos nevelőszülői családba kerüljön, kivéve azt a gyermeket, akinek egészségi állapota különleges és fokozott gondoskodást és törődést igényel önálló speciális csoportban,

b) 2008. december 31-éig úgy, hogy 2009. január 1-jétől minden három éven aluli gyermek a gyermekotthoni elhelyezést követően és a diagnosztikai központ önálló csoportjában történt elhelyezést követően kizárólag hivatásos nevelőszülői családba kerüljön, kivéve azt a gyermeket, akinek egészségi állapota különleges és fokozott gondoskodást és törődést igényel önálló speciális csoportban.

(10) A gyermekek egészéves bentlakásos szociális otthonai az intézeti gondoskodást elrendelő határozat alapján felveszik a gyermekeket 2008. december 31-éig. A gyermekvédelmi és gyámhatóságok biztosítják az összes, intézeti nevelés elrendelésével bíró egészségkárosult gyermek felvételét és megteremtik ennek a feltételeit a jelen törvény szerint alapított intézetekben.

(11) Ha a nevelőszülői gondoskodást nyújtó intézet 2005. augusztus 31-éig nevelőszülői gondoskodást nyújt a 2005. augusztus 31-éig hatályos törvény alapján gyermekeknek, akiket jogerős bírósági határozattal nevelőszülői gondoskodásba helyeztek vagy akiket átmenetileg olyan személy gondoskodásába helyeztek, aki nevelőszülővé akar válni, az intézet 2005. szeptember 1-jétől a nevelőszülői gondoskodás okainak megszűnéséig azon gyermekek esetében, akiknek az intézet ilyen gondoskodást nyújtott 2005. augusztus 31-éig, a 2005. augusztus 31-ig hatályos jogszabály⁷⁷⁾ szerint jár el. 2005. szeptember elsejétől ezek az intézetek a jelen törvény szerint alapított intézetnek tekintendők egészen a megszűnésükig. A 79–86. § rendelkezései ezen intézményekre nem vonatkoznak.

(12) Az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság pénzügyi támogatást nyújt a nagyobb területi egységnek (megye) az általa alapított intézetekben a 12. bekezdés szerint nyújtott intézeti nevelőszülői ellátás költségeinek fedezésére, valamint a külön jogszabály szerinti³²⁾ szociális szolgáltatások költségeinek a fedezésére azoknak a nevelőszülői ellátást nyújtó intézeteknek, melyekkel szerződést kötött. A pénzeszközöket a következő naptári évre az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság a nagyobb területi egység folyó év október 31-ig benyújtott kérvénye alapján folyósítja. A pénzeszközök nyújtásáról az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság szerződést köt a nagyobb területi egységgel. A támogatási összeg nagyságának megállapításáról külön jogszabály rendelkezik.³²⁾ A pénzügyi támogatás nyújtásával a 12. bekezdés szerint intézeti nevelőszülői ellátás költségeinek fedezésére a nagyobb területi egység külön jogszabály szerint³²⁾ jogkörei nem sérülnek.

(13) A nagyobb területi egység, a község és az akkreditált jogalany, amennyiben krízisközpont alapítója a 62. § vagy reszocializációs központ alapítója a 63. § szerint, 2005. szeptember 30-ig jelenti az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságnak a külön jogszabály⁵⁶⁾ szerinti azonnali intézkedést vagy nevelési intézkedést elrendelő bírósági határozatok végrehajtására meghatározott férőhelyek számát az elkövetkező naptári évre vonatkozóan a területi körzet intézeti ellátási és bírósági határozat-végrehajtási fő feladatainak kidolgozása céljából.

(14) Az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság a 73. § 2. és 3. bekezdése értelmében 2005. október 31-ig kidolgozza a fő feladatok tervét és biztosításának módját a 73. § 2. bek. e) pontjának kilencedik és tizenkettedik alpontja értelmében, és 2005. december 15-ig a jóváhagyott fő irányelvek alapján kidolgozza a 73. § 2. bek. e) pontjának tizedik alpontja és a 73. § 3. bek. m) pontja szerinti terveket.

(15) A gyermekvédelmi és gyámhatóság a 73. § 1. bek. értelmében 2005. november 15-ig jóváhagyja a 73. § 1. bek. d) pontja szerinti fő irányelveket.

(16) Ha a jelen törvény hatálybalépéséig bírósági határozatot hajtanak végre olyan gyermekotthonban, amelyet a jelen törvény szerint akkreditált jogalanynak számító jogi személy vagy természetes személy alapított, az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság pénzügyi támogatást nyújt neki a 2006. évre a jelen törvény értelmében a 2005. november 30-ig benyújtott írásos kérvénye alapján.

(17) Ha bírósági határozatot hajtanak végre kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonában, amelyet a jelen törvény szerint akkreditált jogalanynak számító jogi személy vagy természetes személy alapított, az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság pénzügyi támogatást nyújt neki a 2006. évre a jelen törvény értelmében a 2005. augusztus 31-e után benyújtott írásos kérvénye alapján. A pénzügyi támogatás ebben az esetben előlegként is folyósítható, 2005. szeptemberétől kezdődően, leghamarabb attól a naptól fogva, amikor az írásbeli kérelmet benyújtották; e pénzügy támogatás folyósítására nem vonatkoznak a 8. bek. rendelkezései.

(18) A Tt. 195/1998. sz., a szociális segélyezésről szóló törvényének és későbbi módosításainak rendelkezései, melyek a megelőző szociális gyermekvédelmet, a nagykorú polgár megelőző szociális védelmét, a gyermekvédelmet, a családpótló gondoskodás megszervezését, a szociális tanácsadást, a gyermekotthonok, krízisközpontok és reszocializációs központok működését szabályozzák, 2005. szeptember 1-jétől nem vonatkoznak a jelen törvény értelmében végzett gyermekvédelemre és gyámügyekre.

(19) A gyermek családi viszonyainak helyreállítását és rendezését célzó, 64. § szerinti pénzügyi támogatási kötelezettség, a gyermek 64. § szerinti megtakarításainak képzésére fordítandó támogatás kötelezettsége azon esetekre vonatkozik, amikor a gyermek gyermekotthonban került elhelyezésre intézeti elhelyezést elrendelő jogerős bírósági döntés alapján 2005. december 31-ét követően.

(20) A nagyobb területi egységek és községek pénzügyi eszközeinek célirányos megkötése a 89. § 4. bek. értelmében a 2006–2008-as költségvetési évekre vonatkozik.

(21) A pénzügyi támogatás 89. § szerinti nyújtásának feltételeit a 2006-os évre a nagyobb területi egység és a község úgy határozza meg, hogy azok legkésőbb 2005. november 30-án ki legyenek hirdetve.

A gyermekotthonok alapítói 2012. december 31-éig biztosítják és megteremtik a feltételeket, hogy 2013. január 1-jétől abban a létesítményben, mely nem önálló családi ház vagy önálló lakás, a gyermekek csoportonként összlétszáma ne haladja meg a 40 főt. Ha a gyermekotthonban 2008. december 31-éig intézeti gondoskodást, azonnali gondoskodást vagy nevelési intézkedést nyújtottak speciális önálló csoportokban az 53. § 2. bek. c) pontjának első és hatodik alpontja értelmében a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint, az első mondatban meghatározott gyermeklétszám túlléphető, ha a gyermekotthon 2009. január 1-jét követően intézeti gondoskodást, azonnali gondoskodást vagy nevelési intézkedést nyújtottak speciális önálló csoportokban az 53. § 2. bek. c) pontjának ötödik alpontja értelmében 2009. január 1-jétől; az első mondat szerinti létesítményben előnyt élvez az intézeti gondoskodás, azonnali gondoskodás vagy nevelési intézkedés speciális önálló csoportokban az 53. § 2. bek. c) pontjának ötödik alpontja értelmében.

Ha 2008. december 31-én a gyermekotthon családi házának két önálló lakásegységében legfeljebb két önálló csoport vagy speciális önálló csoport van elhelyezve, az egy önálló csoport megalakításának vagy speciális önálló csoport megalakításának 53.a § 1. bek. szerinti követelménye 2009. január 1-jétől teljesítettnek tekintendő.

A 2008. december 31-ig vezetett, gyermekvédelmet és gyámügyeket érintő nyilvántartást és aktákat a gyermekekről, nagykorú természetes személyekről és családokról a gyermekvédelmi és gyámhatóság, a nagyobb területi egység, a község, az intézetek és akkreditált jogalanyok kiegészítik és felülbírálják a 2009. január 1-jétől hatályos törvény értelmében legkésőbb 2009. március 31-éig.

(1) A gyermeknek, akinek 2007. december 31-éig intézeti elhelyezést elrendelő bírósági határozat alapján jogigénye keletkezett megtakarítás képzésére a 2008. december 31-éig hatályos törvény értelmében, ezt a támogatást 2008. december 31-e után is folyósítják a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint.

(2) Az intézeti elhelyezést elrendelő bírósági határozat alapján elhelyezett gyermeknek a családi viszonyai rendezésére és helyreállítására folyósított pénzügyi segély felhasználása és nyújtása során a 2009. január 1-jétől hatályos törvény 65. § szerint járnak el.

(1) Az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság 2009. évre nyújtott pénzügyi támogatása a gyermekotthonok, a kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthoni és krízisközpontok férőhelyeinek biztosítása céljából a 2008. december 31-éig hatályos törvény értelmében történik. Az első mondat szerinti pénzügyi támogatást a 2009. január 1-jétől hatályos törvény 89. § 3. bek. szerinti összegben nyújtják.

(2) Az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság 2009. évre nyújtott pénzügyi támogatása a reszocializációs központok szükséges férőhelyeinek biztosítása céljából a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint történik, mégpedig a 2008. december 31-éig bejelentett reszocializációs intézeti férőhelyek számának megfelelően.

A reszocializációs intézetek jegyzékét, melyekben 2009-ben bírósági határozat hajtható végre, a gyermekvédelmi és gyámhatóság dolgozza ki és hozza nyilvánosságra a 73. § 1. bek. értelmében 2009. január 31-éig.

(1) A munka-, szociális és családügyi hivatal és az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság felülvizsgálják a fő célkitűzéseket és a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerinti intézkedések végrehajtásának szükségességét. Ha változásokat kell végrehajtani a 2009. évre jóváhagyott fő irányelvekben, a munka-, szociális és családügyi hivatal és az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság 2009. február 28-áig a Munka-, Szociális és Családügyi Központ elé terjeszti a módosítási kérelmet a 2009-es évre a területi hatáskörében jóváhagyott fő irányelvei vonatkozásában, valamint ennek az indoklását. A Munka-, Szociális és Családügyi Központ elbírálja az indokokat és az első mondat szerinti hatóság területi hatáskörére vonatkozóan jóváhagyja a fő irányelvek módosítását 2009. március 31-éig. Ha az irányelvek módosítását jóváhagyták, a munka-, szociális és családügyi hivatal és az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság kidolgozza a bebiztosításuk tervét a 73. § 3. bek. m) pontja szerint a jóváhagyást követő 15 napon belül, majd a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint jár el.

(2) Ha a 2009-re jóváhagyott fő irányelvekben nem hajtottak végre változásokat, a munka-, szociális és családügyi hivatal, az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság, valamint a gyermekvédelmi és gyámhatóság a 2009. évi fő irányelvek biztosításakor a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint jár el.

(1) Az akkreditációs kérvényekről, melyekről 2008. december 31-éig nem született jogerős döntés, 2009. január 1-jét követően a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint döntenek.

(2) Az akkreditált jogalany, akinek a 2008. december 31-éig hatályos törvény értelmében adták meg az akkreditációt, akkreditált jogalanynak tekintendő a 2009. január 1-jétől hatályos törvény értelmében.

Ha az intézetben 2009. január 1-jén olyan természetes személy végez szociális munkát, aki ezt a szociális munkát 2008. december 31-éig is végezte, a szociális munka végzéséhez szükséges szakképzettségi feltételek az esetében a 2009. január 1-jétől hatályos törvény értelmében teljesültnek tekintendők.

(1) Az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság 2011. június 30-áig megkötött szerződéseiből⁷⁸⁾ fakadó jogok és kötelezettségek, melyek a gyermekotthonok és kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonainak alapítói jogköreihez kötődnek, illetve az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság gyermekotthonokkal és kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonaival kapcsolatos hatásköreit érintik, valamint az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság bírósági határozat végrehajtását gyermekvédelmi intézeti elhelyezéssel biztosító tevékenységére vonatkoznak a 2011. június 30-áig hatályos törvény értelmében, 2001. július 1-jétől a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámhatóságra szállnak át.

(2) A 2011. június 30-ig keletkezett gyermekvédelmi és gyámügyi jogviszonyok résztvevőinek jogai és kötelességei a gyermekotthonok és kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonai alapítói jogköreinek átruházásából, valamint az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság bírósági határozat végrehajtását gyermekvédelmi intézeti elhelyezéssel biztosító tevékenységéből fakadóan 2011. július 1-jével az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságról a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámhatóságra szállnak át a delimitációs jegyzőkönyvek alapján, melyeket az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság kötött meg a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámhatósággal.

(3) A szociális ügyek terén állami szolgálati jogviszonyban lévő alkalmazottakra vonatkozó, a gyermekotthonok és kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonai alapítói jogköreit, valamint az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság bírósági határozat végrehajtását gyermekvédelmi intézeti elhelyezéssel biztosító tevékenységéből fakadó, a 2011. június 30-áig hatályos törvény szerinti jogok és kötelességek 2001. július 1-jétől az eddigi állami közszolgálati hatóságról – az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságról – az állami közszolgálati hivatalra, azaz a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságra szállnak át.

(4) Ha a kijelölt gyermekvédelmi és gyámhatóság 2011. június 30-ig nem zárta le az eljárást olyan ügyekben, melyekben alapfokon gyermekotthonok és kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonai jártak el és hoztak döntést, 2011. június 30-a után az ügyet⁷⁹⁾ eljárás és döntéshozatal céljából továbbküldi a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak.

(5) A családpótló gondoskodásra való felkészítést, mely 2011. június 30-áig nem zárult le, 2011. június 30-a után a 2011. június 30-áig hatályos törvény szerint fejezik be. A 2011. június 30-áig lezárult, hivatásos családpótló gondoskodásra való felkészítések a 2011. július 1-jétől hatály törvény értelmében megvalósult hivatásos családpótló gondoskodásra való felkészítésnek minősülnek. A természetes személy, aki elvégezte a hivatásos családpótló gondoskodásra való felkészítést 2010. január 1-je és 2011. június 30-a között, 2011. december 31-éig kérheti a jogalanynál, melynél a felkészítést elvégezte, a felkészítés 2011. július 1-től hatályos törvény szerinti kiegészítését.

(6) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a nagyobb területi egységnek pénzeszközöket nyújt azon intézeti nevelőszülői gondoskodás kiadásainak fedezetére a 100. § 11. bek. értelmében, amellyel szerződést kötött pénzügyi támogatás nyújtásáról a szociális szolgáltatások költségeinek fedezésére a 2008. december 31-éig hatályos törvény alapján. A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a következő naptári évre a nagyobb területi egység október 30-ig benyújtott kérvénye alapján folyósít pénzügyi támogatást. A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság szerződést köt a nagyobb területi egységgel a pénzügyi támogatások folyósításáról. A pénzügyi támogatás nagyságára a 2008. december 31-éig hatályos törvény rendelkezései vonatkoznak. A pénzeszközök nyújtása a nagyobb területi egységeknek az intézeti nevelőszülői gondoskodás kiadásainak fedezetére a 100. § 11. bek. értelmében, nem befolyásolja a nagyobb területi egységeknek a 2008. december 31-ig hatályos törvény szerinti jogköreit. A 100. § 12. bek. rendelkezéseit 2011. július 1-jét követően nem alkalmazzák.

(7) Ha az állami alkalmazott 2011. június 30-ig megfelelt a képzettségi követelményeknek, melyeket a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végrehajtóval szemben támasztottak a 93. § 1. bek. szerint, a 2011. július 1-jétől hatályos törvény szerinti intézkedések végrehajtóval szemben támasztott képzettségi követelmények teljesültnek tekintendők.

(8) A gyermekotthonok alapítói kötelesek biztosítani és megteremteni a feltételeket 2011. december 31-éig a gyermekotthonban úgy, hogy 2012. január 1-jétől minden hat éven aluli gyermek a gyermekotthoni elhelyezést követően, legkésőbb a diagnosztikai vizsgálatokat követően hivatásos nevelőszülői családba kerüljön, kivéve azokat a gyermekeket, akiknek az egészségi állapota bizonyíthatóan speciális önálló csoportban való elhelyezést igényel az 53. § 4. bek. c) pontja vagy az 53. § 4. bek. e) pontja szerint, vagy ha a gyermeknek ez az érdeke a testvérkapcsolatok megőrzése szempontjából. A különleges törődés szükségességének bizonyítására az 54. § 7. bek. első mondata szintén vonatkozik.

Ha a 45. § 1. bek. szerinti létesítménynek nincs olyan természetes személy alkalmazottja, aki megfelel a 47.a § 4. bek. szerinti követelményeknek, a felelős személy tevékenységét ebben az intézetben olyan természetes személy is végezheti, aki mesterfokú felsőszintű végzettséget szerzett ápolói szakirányon, ötéves szakmai gyakorlattal bír és szakmailag alkalmas speciális munkatevékenységek végzésére pszichiátria szakterületén, legtovább azonban 2017. július 1-jéig.

(1) Ha a gyermekvédelmi és gyámhatóság 73. § 1. bek. d) pontja szerint jóváhagyott fő feladatainak része a 2016-os évre a 17. § 4. bek. szerinti nevelési-üdülési csoportos program is – a 2015. december 31-ig hatályos jogszabály értelmében –, ennek a fő feladatnak a biztosítására a 2015. december 31-ig hatályos törvény vonatkozik.

(2) Az akkreditáció odaítélésének eljárása, mely 2015. december 31-ig nem zárult le, a 2016. január 1-jétől hatályos törvény szerint kerül lezárásra.

A 2016. július 1-je előtt megkezdett eljárásban, mely nem zárult le jogerősen, a 2016. június 30-ig hatályos törvények szerint kell eljárni.

Ez a törvény 2005. szeptember 1-jén lép hatályba, kivéve a 88. és 89. §-t, mely 2006. január 1-jén lép hatályba.

1) Gyermekjogi Egyezmény (kihirdetve: Tt. 104/1991. sz. alatt)

2) A Tt. 48/2002. sz. idegenrendészeti törvénye a későbbi módosítások értelmében

3) Büntető törvénykönyv

3a) A Tt. 219/2014. sz., a szociális munkáról és egyes, a szociális és családvédelem területén kifejtett szaktevékenységek végzésének feltételeiről szóló törvénye és más törvényi módosítások

3aa) A Tt. 36/2005. sz., a családról szóló törvénye és más törvényi változások 5. cikkelye a 175/2015. sz. megfogalmazásában

4) A Tt. 36/2005. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint

5) A Tt. 365/2004. sz. törvénye az egyenlő bánásmód érvényesítéséről egyes területeken és a diszkrimináció elleni védelemről szóló törvénye és más törvényi módosítások (antidiszkriminációs törvény)

6) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 103. §-a

7) Pl. az SZK Nemzeti Tanácsának Tt. 171/1993. sz., a Rendőri Testületről szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében

8) Pl. az SZK Nemzeti Tanácsának Tt. 279/1993. sz., az iskolai létesítményekről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint

9) Pl. az SZK Nemzeti Tanácsának Tt. 599/2003. sz., az anyagi szükséghelyzetben történő segélyezésről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint, a Tt. 36/2005. sz. törvénye

9a) A Büntető törvénykönyv 179., 180. és 367. §-a

9b) A Tt. 420/2004. sz., a békéltetésről (mediáció) szóló törvénye és más törvényi módosítások

9c) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 37. §-ának 4. bek., a Tt. 175/2015. sz. törvénye megfogalmazásában

9d) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 37. §-ának 2. bek., a Tt. 175/2015. sz. törvénye megfogalmazásában

10) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 37. §-ának 3. bek.

11) Pl. a Tt. 36/2005. sz. törvényének 44. §-a

12) A Tt. 171/2005. sz., a hazárdjátékokról szóló törvénye és más törvénymódosítások

13) Büntető törvénykönyv, Büntetőperes eljárás

14) A Tt. 550/2003. sz., a békéltető és mediációs hivatalnokokról szóló törvénye és más törvényi módosítások

15) Pl. a Tt. 550/2003. sz. törvénye, a 279/1993. sz. törvénye a későbbi módosítások értelmében

16) Büntető törvénykönyv

Büntetőperes eljárás

A Tt. 550/2003. sz. törvénye

17) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 31. §-a

17a) Pl. Tt. 36/2005. sz. törvényének 24. §-a a Tt. 217/2010. sz. törvénye értelmében

18) A peren kívüli polgári eljárás rendtartásának 38. §-a

19) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 39. §-ának 3. bek., 57. §-ának 4. bek. és 60. §-a

20) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 102. §-ának 3. bek.

21) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 102. §-ának 1. bek.

22) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 102. §-ának 4. bek.

22a) A Tt. 447/2008. sz., a súlyosan egészségkárosultak pénzügyi kompenzációjáról szóló törvény 11. §-a

22b) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 102. §-ának 1. bek. b) és c) pontja

23) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 33. §-ának 3. bek.

24) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 57. §-ának 3. bek.

25) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 58. §-ának 2. bek.

26) A Tt. 576/2004. sz., az egészségügyi ellátásról, az egészségügyi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos szolgáltatásokról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint

27) A Tt. 480/2002. sz., a menedékjogról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint

28) A peren kívüli polgári eljárás rendtartásának 365. §-a

29) A Nemzetközi Gyermekrablások Polgárjogi Vetületeiről Szóló Egyezmény (kihirdetve: Tt. 119/2001. sz. alatt)

30) A peren kívüli polgári eljárás rendtartásának 360. és 369. §-a

31) A Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 719/2002. sz. rendelete, mely a biztonságok harmadik országok és biztonságos kibocsátó országok listáját tartalmazza a Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 288/2004. sz. rendelete megfogalmazásában

31a) A Tt. 327/2005. sz., az anyagi szükséghelyzetben élő személyek segélyezéséről szóló törvénye és a Tt. 586/2003. sz., az ügyvédi szolgáltatásokról szóló törvényének módosítása és kiegészítése, valamint a Tt. 455/1991. sz., az iparszerű vállalkozásokról (iparostörvény) a későbbi módosítások szerint, a Tt. 8/2005. sz. törvénye szerinti megfogalmazásban

32) A Tt. 447/2008. sz. törvénye

33) Az SZK NT Tt. 272/1994. sz., az emberi egészségvédelemről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint

34) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 44. §-ának 3. bek. b) pontja, 45–47. §-a

35) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 44. §-ának 3. bek. b) pontja, 48–53. §-a, 97–110. §-a

Egyezmény a gyermekvédelemről és a nemzetközi örökbefogadásokban való együttműködésről (kihirdetve a Tt. 380/2001. sz. alatt)

36) A Tt. 453/2003. sz., a szociális, családügyi, foglalkoztatási szolgáltatási államigazgatási szervekről és más törvénymódosításokról szóló törvénye 5. §-ának 8. bek.

36a) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 102. §-ának 1. bek. c) pontja

36b) A Tt. 576/2004. sz. törvénye 11. §-ának 10. bek.

36c) A Tt. 576/2004. sz. törvénye 11. §-ának 11. bek.

36d) A Tt. 330/2007. sz., a büntetés-nyilvántartásról szóló törvénye és más törvényi módosítások, 10. § 4. bek.

36e) ) A Tt. 330/2007. sz. törvénye

36f) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 38. §-a

37) Egyezmény a gyermekvédelemről és a nemzetközi örökbefogadásokban való együttműködésről (kihirdetve a Tt. 380/2001. sz. alatt)

38) A Tt. 428/2002. sz., a személyi adatok védelméről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint

38a) A Büntető törvénykönyv 92. és 93. §-a

38aa) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 45. §-ának 4. bek. és 50. §-ának 1. bek. a Tt. 175/2015. sz. törvénye értelmében

38b) A Tt. 576/2004. sz. törvényének 7. §-ának 8. bek. és 10.a §-a a későbbi jogszabályok értelmében.

A Tt. 577/2004. sz., az kötelező egészségbiztosítási járulékból fedezett egészségügyi ellátás tartalmáról és az egészségügyi szolgáltatások költségeinek térítéséről szóló törvénye 3. §-ának 15. bek. a későbbi jogszabályok értelmében

A Tt. 578/2004. sz., az egészségügyi szolgáltatókról, az egészségügyi alkalmazottakról, az egészségügyi kamarákról és egyes más törvényi változásokról szóló törvénye 31. §-a a későbbi jogszabályok értelmében.

A Tt. 581/2004. sz., az egészségbiztosítókról, az egészségügyi felügyeletről és más törvénymódosításokról szóló törvénye 7.a §-ának és 8. §-ának 10. bek. későbbi jogszabályok értelmében.

39) A Tt. 36/2005. sz. törvénye

Peren kívüli polgári peres eljárásrend

40) A Tt. 245/2008. sz., a köznevelésről és közoktatásról szóló törvény (közoktatási törvény) és más törvénymódosítások, 146. § 3. bekezdés

41) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 37. §-a

42) A Tt. 601/2003. sz. törvénye a létminimumról és más törvénymódosításokról, 2. § c) pont

42a) A Tt. 600/2003. sz. törvénye a családi pótlékról és a Tt. 461/2003. sz., a szociális biztosításról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint

43) A Szlovák Köztársaság Oktatási minisztériumának Tt. 437/2009. sz. hirdetménye, mely rögzíti a pedagógia alkalmazottak és szakalkalmazottak különböző kategóriájával szemben támasztott képzettségi és speciális képzettségi követelményeket

43a) A Tt. 317/2009. sz., a pedagógia alkalmazottakról és szakalkalmazottakról szóló törvénye és más törvénymódosítások

44) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 101. és 102. §-a

44a) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 62. §-a

44b) A Tt. 599/2003. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint.

44ba) A Tt. 374/2014. sz. törvénye az állami követelésekről és más törvénymódosítások

44c) A Tt. 599/2003. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint

45) Az SZK Nemzeti Tanácsának Tt. 369/1990. sz., a községekről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint

45a) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 33. és 34. §-a

45b) A Tt. 448/2008. sz., a szociális szolgáltatásokról szóló törvényének 39. §-a, valamint a a Tt. 455/1991. sz., az iparszerű vállalkozásokról (iparostörvény) a későbbi módosítások szerint

46) A Tt. 601/2003. sz. törvénye 2. §-ának a) pontja

47) Az SZK Nemzeti Tanácsának Tt. 156/1993. sz., a fogvatartás végrehajtásáról szóló törvénye

A Tt. 59/1965. sz., a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásáról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint

48) Pl. Egyezmény a jogkörökről, döntésjogról, a kölcsönös elismerésről és végrehajtásról a szülői jogok és kötelességek terén a gyermekek védelme érdekében (kihirdetve: Tt. 344/2002.)

A Tanács (EK) 2003. november 27-ei rendelete a bírósági joghatóságról és az ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról házassági ügyekben és a szülői jogokkal és kötelességekkel kapcsolatos ügyekben, mely megszünteti az (EK) 1347/2000. sz. rendeletét (K., EU L 338, 2003. 12. 23.), az (EK) tanácsának 2116/2004. sz., 2004. december 2-án kelt rendeletébe foglalt változások és módosítások értelmében (K., EU L 367, 2004. 12. 14.)

49) A Tt. 523/2003. sz. törvénye a közbeszerzésről és a Tt. 575/2001. sz., a kormány és a központi államigazgatás tevékenységének szerkezeti felépítéséről szóló törvényének módosítása a későbbi változások értelmében

49a) A Tt. 540/2001. sz., az állami statisztikáról szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében

50) Pl. a Büntető törvénykönyv, a büntetőperes eljárásrend, a Polgári peres eljárásrend, a Peren kívüli polgári eljárásrend és a Közigazgatási rendtartás

52) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 60. és 102. §-ának 3. bek.

53) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 94. §-ának 1. bek

54) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 96. §-a

55) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 38. és 39. §-a

57) A külügyminiszter 33/1959. sz. hirdetménye a Tartásdíj külföldi behajtásáról szóló egyezményről

A külügyminiszter 14/1974. sz. hirdetménye A gyermektartással kapcsolatos döntések elismeréséről és végrehajthatóságáról szóló egyezményről

A külügyminiszter 132/1976. sz. hirdetménye a Tartási kötelezettségről szóló döntések elismeréséről és végrehajthatóságáról szóló egyezményről

A nemzetközi gyermekrablások polgárjogi szempontjairól szóló egyezmény (kihirdetve: Tt. 119/2001. sz. alatt)

Európai egyezmény a gyermekekről való gondoskodás és a gyermekekről való gondoskodás megújítása terén hozott ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról (kihirdetve: Tt. 366/2001. sz. alatt)

Egyezmény a gyermekvédelemről és nemzetközi örökbefogadásról (kihirdetve: Tt. 380/2001. sz. alatt)

Egyezmény a jogkörökről, döntésjogról, a kölcsönös elismerésről és végrehajtásról a szülői jogok és kötelességek terén a gyermekek védelme érdekében (kihirdetve: Tt. 344/2002.)

58) A Tanács (EK) 2201/2003. sz., 2003. november 23-án kelt rendelete

59) A külügyminiszter 33/1959. sz. hirdetménye a Tartásdíj külföldi behajtásáról szóló egyezményről

A külügyminiszter 14/1974. sz. hirdetménye A gyermektartással kapcsolatos döntések elismeréséről és végrehajthatóságáról szóló egyezményről

A külügyminiszter 132/1976. sz. hirdetménye a Tartási kötelezettségről szóló döntések elismeréséről és végrehajthatóságáról szóló egyezményről

60) A nemzetközi gyermekrablások polgárjogi szempontjairól szóló egyezmény (kihirdetve: Tt. 119/2001. sz. alatt)

Európai egyezmény a gyermekekről való gondoskodás és a gyermekekről való gondoskodás megújítása terén hozott ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról (kihirdetve: Tt. 366/2001. sz. alatt)

Egyezmény a gyermekvédelemről és nemzetközi örökbefogadásról (kihirdetve: Tt. 380/2001. sz. alatt)

61) Egyezmény a jogkörökről, döntésjogról, a kölcsönös elismerésről és végrehajtásról a szülői jogok és kötelességek terén a gyermekek védelme érdekében (kihirdetve: Tt. 344/2002.)

62) Pl. a Tt. 97/1963. sz. törvénye a nemzetközi magánjogról és eljárási jogról a későbbi módosítások értelmében, a Polgári peres eljárás 95. § 1. bek., a Peren kívüli polgári eljárási rendtartás 12. §-ának 1. bek.

64) Egyezmény a gyermekvédelemről és nemzetközi örökbefogadásról (kihirdetve: Tt. 380/2001. sz. alatt)

65) Az Egyezmény a gyermekvédelemről és nemzetközi örökbefogadásról (kihirdetve: Tt. 380/2001. sz. alatt) 29. cikkelye

66) Az Egyezmény a gyermekvédelemről és nemzetközi örökbefogadásról (kihirdetve: Tt. 380/2001. sz. alatt) 17. cikkelye

67) Pl. a Tt. 36/2005. sz. törvénye, Polgári perrendtartás, Peren kívüli polgári eljárási rendtartás és Közigazgatási eljárási rendtartás

68) A munka törvénykönyve 136. §-ának 1. bek.

69) A Tt. 283/2002. sz., az útiköltség-térítésről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint

70) A Tt. 523/2004. sz. törvénye a közigazgatás költségvetési szabályairól és egyes más törvényi változásokról, a későbbi módosítások szerint

71) A Tt. 71/1976. sz. törvénye a közigazgatási eljárásról a későbbi módosítások szerint

72) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 10/1996. sz. törvénye az államigazgatás ellenőrzéséről a későbbi módosítások szerint

A Tt. 502/2001. sz. törvénye a pénzügyi ellenőrzésről és belső könyvvizsgálatról és más törvényi módosításokról a Tt. 618/2004. sz. törvényének megfogalmazásában

73) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 10/1996. sz. törvénye 12. §-ának 2–4. bek. és 16. §-a a későbbi módosítások szerint

74) A Tt. 317/2009. sz. törvényének 12. és 16. §-a

74a) Pl. a Tt. 36/2005. sz. törvényének 25. és 45. §-a a későbbi módosítások szerint

74b)A Tt. 576/2004. sz. törvényének 12. §-a a későbbi módosítások szerint

74c) Tt. 211/2000. sz. törvénye az információkhoz való szabad hozzáférésről és más törvényi módosításokról (infotörvény) a későbbi módosítások szerint

74d) Pl. a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 10/1996. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint

74e) A Polgári Perrendtartás 179.b §-a a Tt. 175/2015. sz. törvényének megfogalmazásában

74f) A Büntető törvénykönyv 10. §-ának 8–10. bek. a későbbi módosítások értelmében

75) A Tt. 312/2001. sz. törvénye az állami szolgálati jogviszonyról és más törvényi módosításokról a későbbi módosítások szerint

76) A Tt. 195/1998. sz. törvényének 84. §-a a későbbi módosítások szerint

77) A Tt. 195/1998. sz. törvénye 29. §-a 1. bek., 2. bek. első mondata, 3–19. bek., 43. §-a 1. bek. a későbbi módosítások szerint

78) Pl. a Tt. 528/2008. sz., az Európai Közösság támogatási alapjaiból nyújtott segélyről és támogatásról szóló törvényének 18. §-a

79) A Tt. 71/1976. sz. törvényének 20. §-a

1. Az Európai Parlament és Tanács 2013/32/EU sz., 2013. június 26-án kelt irányelve a nemzetközi védelem nyújtásáról és visszavonásáról (átdolgozott változat) (EU K., L 180, 2013. 6. 29.)

2. Az Európai Parlament és Tanács 2013/33/EU sz., 2013. június 26-án kelt irányelve, mely meghatározza a nemzetközi védelmet kérők fogadásának szabályait (átdolgozott változat) (EU K., L 180, 2013. 6. 29.)