+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o cestnej premávke
Zákon o cestnej premávke (8/2009)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 03.12.2008
Platnosť od: 16.01.2009
Účinnosť od: 01.02.2009
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Účinnosť od Novela Zákon
01.03.2022 508/2021  
01.01.2022 310/2021  
Hatályos 2022. március 1-től 2022. július 5-ig

Tt. 8/2009.

Törvény
A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSRŐL
és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről


Kelt: 2008. december 3.


Módosítva:
Tt. 84/2009., hatályos 2009. április 1-től
Tt. 199/2009., hatályos 2009. május 31-től
Tt. 188/2009., hatályos 2009. június 1-től
Tt. 144/2010., hatályos 2010. június 1-től
Tt. 144/2010., hatályos 2011. március 31-től
Tt. Tt. 119/2011., hatályos 2011. május 1-től
Tt. 249/2011., hatályos 2011. augusztus 1-től
Tt. 313/2011., hatályos 2011. november 1-től
Tt. 68/2012., hatályos 2012. július 1-től
Tt. 313/2011., hatályos 2012. július 1-től
Tt. 317/2012., hatályos 2012. október 15-től
Tt. 357/2012., hatályos 2013. január 1-től
Tt. 68/2012., hatályos 2013. január 19-től
Tt. 144/2010., hatályos 2013. január 19-től
Tt. 313/2011., hatályos 2013. január 19-től
Tt. 317/2012., hatályos 2013. január 19-től
Tt. 119/2011., hatályos 2013. január 19-től
Tt. 42/2013., hatályos 2013. április 1-től
Tt. 98/2013., hatályos 2013. május 1-től
Tt. 213/2013., hatályos 2013. szeptember 1-től
Tt. 180/2013., hatályos 2013. október 1-től
Tt. 388/2013., hatályos 2013. november 30-től
Tt. 290/2013., hatályos 2014. január 1-től
Tt. 474/2013., hatályos 2014. január 1-től
Tt. 388/2013., hatályos 2014. január 1-től
Tt. 488/2013., hatályos 2015. január 1-től
Tt. 430/2015., hatályos 2015. december 31-től
Tt. 387/2015., hatályos 2016. január 1-től
Tt. 430/2015., hatályos 2016. január 1-től
Tt. 311/2016., hatályos 2017. január 1-től
Tt. 106/2018., hatályos 2018. május 20-tól
Tt. 393/2019., hatályos 2019. december 1-től
Tt. 106/2018., hatályos 2020. január 1-től
Tt. 393/2019., hatályos 2020. április 1-től
Tt. 73/2020., hatályos 2020. április 9-től
Tt. 145/2021., hatályos 2021. május 1-től
Tt. 146/2021., hatályos 2021. május 1-től
Tt. 148/2021., hatályos 2021. május 15-től
Tt. 310/2021., hatályos 2022. január 1-től
Tt. 508/2021., hatályos 2022. március 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt hozta meg:


I. cikkely

ELSŐ RÉSZ
Alapvető rendelkezések

1. §
A szabályozás tárgya
A jelen törvény a közúti közlekedés szabályait, az egyének közúti közlekedéssel kapcsolatos jogait és kötelességeit, a közigazgatási szervek illetékességét a közúti közlekedés irányításának megszervezése területén, a járművezetést, a járművek nyilvántartását és a jelen törvény megszegéséből eredő bírságokat szabályozza.

2. §
Az alapfogalmak meghatározása
(1) A jelen törvény alkalmazásában közúti közlekedés alatt az autópályák, utak, helyi utak és célforgalmi1) utak (továbbiakban csak „közút”) járművezetők és gyalogosok általi használata értendő.
(2) A jelen törvény alkalmazásában a továbbiakban következő fogalommeghatározások értendők:
a) az autóbusz olyan személyszállító gépjármű, melyben a vezetőülésen kívül több mint nyolc ülőhely van,
b) a közúti közlekedés résztvevőjének elsőbbségadási kötelezettsége abban áll, miszerint köteles úgy eljárni, hogy az, aki a haladási elsőbbség jogával rendelkezik ne kényszerüljön haladási irányának vagy menetsebességének hirtelen megváltoztatására,
c) a jármű üzembentartója az a személy, aki a forgalmi engedély I. és II. részében a forgalmi tulajdonosaként van feltüntetve, vagy az a személy, aki a külföldön kiadott forgalmi engedélyben tulajdonosként van feltüntetve,
d) a villamossín-pálya a közútnak elsősorban a villamosok közlekedésére szolgáló része,
e) az útkereszteződés határa az a hely, amelyet az úttest hossztengelyére merőleges vonal képez azon a helyen, ahol az útkereszteződésben az úttest kanyarulata kezdődik,
f) a gyalogos a közúti közlekedés gyalog közlekedő résztvevője; gyalogos az a személy is, aki például szánkót, gyerekkocsit, fogyatékkal élő személyt szállító kocsit vagy kézikocsit tol vagy húz, amelyek teljes szélessége nem haladja meg a 600 mm-t, az a személy, aki sílécen, görkorcsolyán, segédmotor nélküli rolleren, gördeszkán vagy más hasonló sporteszközön, továbbá kézi, illetve elektromos meghajtású fogyatékkal élő személyt szállító kocsin közlekedik, kerékpárt, motorkerékpárt vagy segédmotoros rollert tol vagy állatot vezet,
g) a járda elsősorban a gyalogosok közlekedésére szolgáló út vagy az útnak egy része, amely az úttesttől rendszerint szintkülönbséggel vagy más módon van elhatárolva,
h) a járműszerelvény egy vagy több gépjárműből és egy vagy több pótkocsiból (vontatmányból) álló szerelvény,2)
i) az útpadka az útnak az a része, amely az úttest és az út széle között van,
j) az útkereszteződés az a hely, ahol a közutak keresztezik egymást vagy összekapcsolódnak,
k) az irányított forgalmú útkereszteződés olyan útkereszteződés, ahol a forgalmat közúti jelzőberendezés vagy a Rendőri Testület tagja (a továbbiakban csak „rendőr”), esetleg más, erre jogosult személy3) irányítja,
l) a gépjármű nem sínen közlekedő, saját motorral hajtott jármű kivéve a f) pontban szereplő eseteket és a trolibusz,
m) nem motorizált jármű a pótkocsi, az emberi vagy állati erővel mozgatott jármű kivéve a f) pontban szereplő eseteket, az önegyensúlyozó jármű, a segédmotoros roller, a segédmotorral ellátott kerékpár, amelynek hengerűrtartalma nem haladja meg a 50 cm3-t és tervezési sebessége nem haladja meg a 25 km/óra sebességet vagy a segéd villanymotorral ellátott kerékpár, melynek folyamatos névleges teljesítménye nem haladja meg a 0,25 kW-ot, és amelynek teljesítménye progresszíven csökken majd végül megszűnik, ha a jármű eléri a 25 km/óra sebességet vagy a járművezető abbahagyja a pedálozást,
n) korlátozás tilalma azt jelenti, hogy a közúti közlekedés résztvevője köteles olyan magatartást tanúsítani, hogy a közúti közlekedés más résztvevőjét semmiképpen ne akadályozza,
o) a veszélyeztetés tilalma azt jelenti, hogy a közúti közlekedés résztvevője köteles olyan magatartást tanúsítani, hogy a közúti közlekedés más résztvevőjét ne sodorja veszélybe,
p) a rendőri szerv a Rendőri testület alakulata, amelyet külön jogszabály alapján hoztak létre,4)
q) a lakhely, a Szlovák Köztársaság állampolgárának állandó lakhelye, a Szlovák Köztársaság állampolgárának átmeneti lakhelye, aki állandó jelleggel külföldön él, külföldi állampolgár állandó lakhelye vagy átmeneti lakhelye a Szlovák Köztársaság területén,
r) a közúti forgalmi akadály minden olyan akadály, ami veszélyeztetheti vagy korlátozhatja a járművek haladását és a gyalogosok mozgását,
s) az önegyensúlyozó jármű: labilis egyensúlyi állapoton alapuló olyan járműkoncepció, amelyben az egyensúly megtartásához kiegészítő irányítórendszerre van szükség,
t) a várakozás a megállásra engedélyezett időnél hosszabb ideig tartó, járművel egy helyben való tartózkodás,
u) a közúti közlekedés résztvevője az a személy, aki közvetlenül részt vesz a közúti közlekedésben,
v) a járművezető az a személy, aki járművet vezeti,
w) jármű a gépjármű, a nem motorizált jármű és a villamos,
x) az úttest az útnak az a megerősített része, amely elsősorban a gépjárművek közlekedésére szolgál,
y) a megállás, a szállított személyek gyors be- és ki szállásához vagy a rakomány gyors le- és felrakásához feltétlenül szükséges ideig tartó egyhelyben tartózkodás a járművel,
z) a jármű megállítása, a jármű haladásának, a vezető akaratától független ok miatt történő megszakítása,
aa) a korlátozott látási viszonyok olyan látási viszonyok, amelyek mellett a közúti közlekedés résztvevői sem egymást, sem az úton lévő tárgyakat nem látják elég tisztán, főként alkonyattól napkeltéig, ködben, havazásban, esőben és alagútban,
ab) a speciális gépjármű olyan gépjármű, melyet nem a közúton való közlekedésre gyártottak, amely az előírt feltételek teljesítése mellett közlekedhet a közúton; ezek elsősorban a mező- vagy erdőgazdasági traktorok, önjáró munka-, mezőgazdasági, erdőgazdasági vagy építkezési gépek.


MÁSODIK RÉSZ
A közúti közlekedés szabályai

ELSŐ FEJEZET
Alapvető kötelezettségek

3. §
A közúti közlekedés résztvevőjének általános kötelességei
(1) A közúti közlekedés résztvevője köteles betartani a jelen törvényben foglalt közúti közlekedés szabályait.
(2) A közúti közlekedés résztvevője köteles továbbá:
a) fegyelmezetten és körültekintően viselkedni, hogy ne veszélyeztesse a közúti közlekedés biztonságát és folyamatosságát, egyben köteles alkalmazkodni az út építészeti és közlekedéstechnikai állapotához, a forgalmi helyzethez és az időjárási feltételekhez, valamint saját képességeihez,
b) eleget tenni a közúti jelzés és a közúti jelzőberendezések utasításainak,
c) engedelmeskedni a rendőr utasításának, felszólításának vagy parancsának, amely összefüggésben van a közúti közlekedés biztonságának és folyamatosságának biztosítására való jogosultságával, elviselni a rendőr intézkedését, valamint követni más személyek utasításait, akiket a jelen törvény vagy külön szabályozás erre feljogosít.5)
(3) Tilos olyan műszaki eszközök és berendezések használata, amelyek lehetővé teszik olyan műszaki berendezések leleplezését vagy funkcióik befolyásolását, amelyeket a biztonságos és folyamatos közúti közlekedés felügyeletére használnak, vagy úgy elhelyezni ezeket a járművekben úgy, hogy használhatók legyenek.

4. §
A járművezető kötelességei
(1) A járművezető köteles:
a) csak olyan járművel közlekedni, amelyet közúti közlekedésre lehet használni,6)
b) magánál tartani a jelen törvényben vagy külön rendelkezésben előírt érvényes iratokat,7)
c) figyelmét teljesen a jármű vezetésének szentelni és figyelemmel kísérni a forgalmi helyzetet,
d) tekintettel lenni a speciális jelöléssel ellátott járművekre és az autósiskolák megjelölt gyakorló járműveire,8)
e) fokozottan körültekintően viselkedni a kerékpárosokkal és a gyalogosokkal, elsősorban a gyerekekkel szemben, a fogyatékkal élő személyekkel szemben, különösen azokkal szemben, akik fehér bottal járnak, valamint az idősekkel szemben,
f) elsőbbséget adni a gyalogosnak, aki az úttestre lépett és a gyalogos-átkelőhelyen halad át, eközben tilos őt veszélyeztetnie; ez nem érvényes a villamos vezetőjére,
g) kellő számú alkalmas személy segítségét igénybe venni, ha azt a közúti közlekedés biztonsága megköveteli és erre a célra kellőképpen kioktatni őket,
h) bebiztosítani a járművet és a szállított tárgyakat azok eltulajdonítása ellen, a jármű gyártója által, a járműbe szerelt berendezésekkel, amennyiben a jármű a látókörén kívül kerül,
i) a járművezetés előtt és járművezetés közben biztosítani, hogy a vezető látóterében ne legyenek olyan tárgyak, amelyek elvonhatják a figyelmét a jármű biztonságos vezetésétől.
(2) A járművezetőnek tilos:
a) gépjárművet vezetnie megfelelő vezetési jogosultság nélkül, vagy abban az időszakban, mikor a vezetői engedélyét bevonták, vagy visszatartották; ez nem érvényes, ha a tanfolyam keretében autósiskolás gépjárművet vezet külön jogszabály szerint,8a) vagy az alap képesítő tanfolyam keretében,8b) gépjárművezetésből vizsgázik, vagy gépjárművezetői szakmai jártasságból vizsgáztatják, illetve a 70. § 4. bekezdése és a 71. § 2. bekezdése alapján engedélyezték számára a járművezetést,
b) bármilyen csoportba tartozó gépjárművet vezetnie a büntetés ideje alatt, amely a gépjárművek vezetésének tilalmára vonatkozik vagy a szankció (joghátrány) ideje alatt, amely a gépjárművek vezetésének tilalmára vonatkozik,
c) járművezetés közben alkoholt vagy más tudatmódosító szert fogyasztania,9)
d) járművet vezetnie alkohol vagy más tudatmódosító szer fogyasztása után, ha az alkohol vagy más tudatmódosító szer még lehet, hogy a szervezetében található; ez nem érvényes a lakott területen közlekedő kerékpárosra, a segédmotoros roller vezetőjére és az önegyensúlyozó jármű vezetőjére továbbá a kerékpárúton közlekedő kerékpárosra, a segédmotoros roller vezetőjére és az önegyensúlyozó jármű vezetőjére, ha a szervezetében található alkohol mennyisége nem haladja meg a 0,24 milligramm etilalkohol értéket, 1 liter kilélegzett levegőre számítva, alkoholszondás ellenőrzés esetén, vagy a 0,5 gramm etilalkohol értéket a vizsgált személy tömegének 1 kilogrammjára átszámítva, gázkromatográfiás orvosi vérvizsgálat esetén,
e) járművet vezetnie gyógyszer fogyasztása után mindaddig, amíg a gyógyszer csökkentheti járművezetési képességét,
f) járművet vezetnie, ha járművezetési képességét elsősorban baleset, betegség, rosszullét vagy fáradtság korlátozza,
g) átengedni a jármű vezetését olyan személynek, aki nem felel meg a jelen törvény járművezetésre vonatkozó feltételeinek, olyan személynek, aki alkohol vagy más tudatmódosító szer befolyása alatt áll, illetve olyan személynek, kinek járművezetési képessége egyéb okokból korlátozott,
h) a járdán közlekedő gyalogosokat, a kerékpárúton közlekedő kerékpárosokat, gyalogosokat és kerékpárosokat veszélyeztetnie, a közútról történő lekanyarodás, a közútra történő kikanyarodás, megfordulás vagy hátramenet közben,
i) a kerékpáros-átkelőhelyen átkelő kerékpárosokat veszélyeztetnie,
j) rongálnia a környezetet, főleg a nyilvános zöldterületeken vagy az út menti zöldterületeken történő áthajtással,
k) a gyorsabb járművek haladását és a közúti közlekedés folyamatosságát akadályoznia,
l) a menetsebességét hirtelen csökkenteni vagy járművével hirtelen megállni, hacsak a közúti közlekedés biztonsága ezt meg nem követeli,
m) járművezetés közben telefonkészüléket vagy más telekommunikációs berendezést, audiovizuális vagy hasonló berendezést tartania a kezében vagy más módon használnia azt, kivéve, ha érintésmentes (hands-free) rendszert használ, illetve tilos más hasonló tevékenységet folytatnia, ami nem függ össze a jármű vezetésével; ez nem érvényes a Szlovák Köztársaság fegyveres erőinek (továbbiakban csak „fegyveres erők”), fegyveres biztonsági testületek, fegyveres testületek, a Katonai Rendőrség, községi rendőrség, a Tűzoltó és Műszaki Mentőszolgálat, egyéb tűzoltó egységek, a Hegyi Mentőszolgálat, a Sürgősségi Egészségügyi Szolgálat, a bányamentők, a Katonai Hírszerzés és a Szlovák Információs Szolgálat járműveinek vezetőire, feladataik teljesítése közben,
n) trágár gesztusokat használni a közúti forgalom más résztvevőivel szemben, a járműből tárgyakat kidobálni és a közúti közlekedés többi résztvevőjét vagy más személyeket zaklatni elsősorban a túlzottan nagy zajjal, porral, levegőszennyezéssel, latyak vagy sár felfröcskölésével, illetve álló jármű motorjának fölösleges járatásával,
o) közlekedésre olyan járművet használnia, amely színével és megjelölésében összetéveszthető a Rendőri Testület, a Katonai Rendőrség, az Igazságügyi Rendészet és Büntetés-végrehajtási Testület, a községi rendőrség, a Tűzoltó és Műszaki Mentőszolgálat továbbá más tűzoltó egységek járműveivel,
p) megállítani járművét gyalogátkelőhelyen, kerékpárosok átkelésének helyén vagy kerékpáros-átkelőhelyen, ha azt a közúti forgalom biztonsága nem követeli meg.
(3) A járművezető gépjárművel csak úton közlekedhet; ez nem érvényes, ha a gépjárművet külön jogszabályokkal összhangban használja:10)
a) szervezett sport, társadalmi vagy egyéb nyilvános eseménnyel kapcsolatban használja,
b) mezőgazdasági, erdei, karbantartási, építkezési vagy ipari munkákra használja,
c) vadászati jogok és halászati jogok gyakorlásával vagy azok ellenőrzésével kapcsolatban használja,
d) mentési munkálatokra használja,
e) közérdekű munkákra használja,
f) a környezetvédelem, a vasúti közlekedés, a közbiztonság, az állambiztonság és államvédelem feladatainak teljesítésére használja,
g) lakó- vagy szabadidős létesítmények megközelítésére használja,
h) ellenőrző, felügyeleti vagy kutatási tevékenységgel kapcsolatban használja vagy
i) olyan területen használja, amely a nyilvánosság számára nem hozzáférhető, a tulajdonos vagy más, arra jogosult személy jóváhagyásával.
(4) Ha a járművezető lelassítja vagy megállítja járművét a gyalogos-átkelőhely vagy kerékpáros-átkelőhely előtt, hogy lehetővé tegye a gyalogosok vagy kerékpárosok úton való átkelését, az azonos irányban haladó többi járművezető ugyancsak köteles lelassítani vagy megállítani járművét; ez nem vonatkozik a villamos vezetőjére.
(5) Ha a jármű vezetője menet közben megállapítja, hogy a jármű, a rakomány vagy a rakomány rögzítése nem teljesíti a megállapított feltételeket, köteles a hibát helyben megszüntetni. Ha ezt nem tudja megtenni, ésszerű sebességgel csak a legközelebbi olyan helyig folytathatja útját, ahol a hiba megszüntethető; ugyanakkor köteles olyan intézkedéseket tenni, hogy hibaelhárítás helyére történő haladás közben ne veszélyeztesse a közúti közlekedés biztonságát és folyamatosságát, valamint ne rongálja az utat.

5. §
Egyes járművezetők és az utasok alapvető kötelességei
(1) A PS11) kategóriájú motoros jármű vezetője, melynek legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 45 km/órát és az L12) kategóriájú motoros jármű vezetője köteles menet közben a szemét megfelelő módon védeni, elsősorban szemüveggel vagy arcvédőpajzzsal, ha ezáltal nem csökken a közlekedés biztonsága főként ködben, havazásban vagy esőben; köteles továbbá vezetés közben mindkét kezével fogni a kormányt, kivéve mikor előírt jelzést ad a jelen törvény szerint. A PS kategóriájú motoros jármű vezetője, melynek legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 45 km/órát és az L kategóriájú motoros jármű vezetője és utasa menet közben köteles a fején rendesen becsatolt, motorkerékpárosoknak készült bukósisakot viselni; ez nem érvényes olyan jármű vezetőjére és utasára, amelynek biztonsági kabinja vagy biztonsági védő kerete van, biztonsági övekkel felszerelve.
(2) A PS kategóriás motoros jármű, melynek legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 45 km/órát és az L kategóriás motoros jármű vezetőjének menet közben tilos ételt vagy italt fogyasztania és dohányoznia; ez a kötelezettség érvényes az utasukra is.
(3) A gépjármű vezetőjének, amely kötelezően fel van szerelve biztonsági ruházattal,14) kötelezően viselnie kell azt, ha a járművön kívül, az úttesten tartózkodik, mivel megállásra kényszerült, a jármű meghibásodása vagy közúti baleset következtében; ugyanakkor nem használható olyan biztonsági ruházat, amely összetéveszthető a fegyveres erők vagy fegyveres biztonsági testületek által használt biztonsági ruházattal.15)
(4) A 3500 kg legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó gépjármű vezetője, a járműszerelvény vagy a különleges gépjármű vezetője lejtmenetben mindig bekapcsolt sebességfokozattal köteles haladni; más gépjármű vezetője akkor köteles lejtmenetben bekapcsolt sebességfokozattal haladni, ha azt a közlekedés biztonsága megköveteli.
(5) A 3500 kg legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó gépjármű vezetője hegymenetben haladáskor köteles lehetővé tenni a mögötte gyorsabban haladó járművek elhaladását; ha azt a helyzet megköveteli, köteles járművét leállítani a legközelebbi parkolón mindaddig, amíg ezek a járművek elhaladnak.

6. §
A jármű üzembentartójának kötelezettségei
(1) A jármű üzembentartójának16) tilos a jármű vezetését olyan személyre bízni, aki nem teljesíti a járművezetés feltételeit, melyekről a jelen törvény vagy külön szabályozás17) rendelkezik, nem tartja magánál a jármű vezetéséhez előírt érvényes iratokat, alkohol vagy más tudatmódosító szer befolyása alatt áll, illetve olyan személyre, akinek vezetési képessége egyéb okok miatt korlátozott, vagy olyan személynek, kinek személyazonosságát nem ismeri.
(2) A jármű üzembentartójának tilos:
a) elrendelnie vagy engedélyeznie olyan jármű használatát, beleértve a jármű rakományát vagy annak rögzítését is, amely nem teljesíti az előírt feltételeket,
b) elrendelnie vagy engedélyeznie a jármű használatát, olyan úton, amelyen az ilyen jármű közlekedését korlátozzák vagy tiltják,
c) elrendelnie vagy engedélyeznie olyan jármű használatát, amely olyan műszaki eszközökkel és berendezésekkel van ellátva, amelyek lehetővé teszik olyan műszaki berendezések leleplezését vagy funkcióik befolyásolását, amelyeket a biztonságos és folyamatos közúti közlekedés felügyeletére használnak.
(3) A jármű üzembentartója köteles gondoskodni arról, hogy a jármű közlekedését kellő számú alkalmas és megfelelően kioktatott személy segítse, ha előre tudja, hogy a közúti közlekedés biztonsága ezt megköveteli.
(4) A jármű üzembentartója köteles biztosítani, hogy a jármű színe és megjelölése alapján ne legyen összetéveszthető a Rendőri Testület, a Katonai Rendőrség, az Igazságügyi Rendészet és Büntetés-végrehajtási Testület, községi rendőrség, Tűzoltó és Műszaki Mentőszolgálat vagy egyéb tűzoltó egységek járműveivel.
(5) A jármű üzembentartója köteles a közúti közlekedés biztonsága és folyamatossága ellen elkövetett szabálysértés kivizsgálásával vagy megtárgyalásával összefüggésben jogosultan eljáró szerv tudomására adni annak a személynek a személyi adatait, akire a jármű vezetését rábízta, mégpedig utónév, családi név és tartózkodási hely terjedelemben.
(6) Ha a jármű üzemben tartója jogi személy, amely működéséből kifolyólag a gépjármű vezetését más személynek engedi át köteles kimutatást vezetni a gépjármű közlekedéséről és vezetőjéről az alábbi adatokkal: a járművezető utó- és családi neve, a jármű vezetésének ideje és dátuma, a gépjármű forgalmi rendszáma és a járművezető lakhelye. Az első mondat szerinti nyilvántartást a gépjármű üzemben tartója köteles bemutatni a rendőr felszólítására, amely összefüggésben van jogosultságának foganatosításával a biztonságos és folyamatos közúti közlekedés terén; ez nem érvényes, ha a jármű üzemben tartója olyan állami szerv, amely feladata a közbiztonság, állambiztonság és államvédelem.

6.a §
A jármű birtokosának kötelezettségei
A jármű birtokosa köteles biztosítani, hogy a gépjármű üzemeltetése során be legyenek tartva a közúti közlekedés szabályai, a jelen törvény szerint, melyek előírják
a) az előzés tilalmát a 15. § 5. bek., a 35. § 3. bek. szerint, vagy az előzés tilalmát, amely közúti jelzésből vagy közúti jelzőberendezésből következik,
b) a menetsebességet a 16. § vagy a 27. § 3. bek. szerint,
c) a jármű kötelező megállítását, „Állj, adj elsőbbséget!“ jelentésű közúti jelzés vagy az „Állj!” jelentésű fényjelzés utasítására,
d) a megfordulni és tolatni tilos utasítást a 22. § 4. bek. szerint, vagy a közúti jelzésből vagy közúti jelzőberendezésből következő megfordulás tilalmát,
e) a megállás és várakozás tilalmát a 25. § szerint, vagy a közúti jelzésből vagy közúti jelzőberendezésből következő megállás és várakozás tilalmát,
f) a vasúti átjárón való áthaladás tilalmát abban az időben, amikor az tilos a 27–29. § szerint,
g) a jármű legnagyobb megengedett össztömegét, a járműszerelvény legnagyobb megengedett tömegét, a vontatott jármű legnagyobb megengedett össztömegét vagy a jármű tengelyeire eső legnagyobb megengedett tömegét az 51. § szerint,
h) a behajtás tilalmát, a kanyarodás tilalmát vagy az előírt útirányt, ami a közúti jelzésből vagy közúti jelzőberendezésből következik,
i) a közúti jelzésből vagy közúti jelzőberendezésből következő behajtás tilalmát, vagy a 12 000 kg-ot meghaladó legnagyobb megengedett teljes tömegű jármű behajtásának tilalmát, vagy a 12 000 kg-ot meghaladó legnagyobb megengedett teljes tömegű járműszerelvény behajtásának tilalmát a 39. § 4. bek. szerint,
j) köteles lehetővé tenni azon jármű számára, amely jellegzetes megkülönböztető hangjelzést használ kiegészítve megkülönböztető kék vagy piros fényjelzéssel, esetleg ezek kombinációját (a továbbiakban csak „megkülönböztető jelzés“) speciális feladataik teljesítése során (a továbbiakban csak „a haladási elsőbbség jogával rendelkező jármű“), és annak a járműnek, amelyet kísér, a biztonságos és folyamatos áthaladást a 40. § 8. bek. szerint,
k) köteles szabad teret kialakítani a járművek áthaladására (a továbbiakban csak „mentési folyosó“) a 10. § 11. bek. szerint, vagy tilos haladnia a mentési folyosóban a 10. § 11. bek. szerint.

7. §
Az autósiskola oktatójának kötelezettségei
(1) Az autósiskola oktatójára a gépjárművezető kötelezettségei vonatkoznak, miközben
a) a gépjárművezetés oktatását végzi külön jogszabály szerinti tanfolyamon,8a)
b) a gépjármű vezetésére vonatkozó Szakmai jártasság vizsgáztatását végzi (a továbbiakban csak „Szakmai jártasság“),
c) a gépjárművezetői különleges vizsgáztatás végzi,
d) a szakmai jártasság készségellenőrzését végzi vagy
e) az alapképesítését, ha a gépjárművezető nem rendelkezik a megfelelő vezetési jogosultsággal.
(2) Az autósiskola oktatójára nem vonatkoznak az 1. bekezdés szerinti kötelezettségek, ha a gépjárművezető az autósiskola oktatójának jelenléte nélkül vezeti a járművet.

8. §
A biztonsági övek és más utasbiztonsági berendezések használata
(1) A biztonsági övvel vagy más utasbiztonsági berendezéssel18) kötelezően felszerelt ülésen helyet foglaló személy köteles ezt a berendezést használni; ez nem vonatkozik a következő gépjárművezetőkre és utasaikra feladataik teljesítése közben:
a) fegyveres erők, fegyveres biztonsági testületek, fegyveres testületek, Katonai Rendőrség, községi rendőrség, Tűzoltó és Műszaki Mentőszolgálat, egyéb tűzoltó egységek, Hegyi Mentőszolgálat, Sürgősségi Egészségügyi Szolgálat, bányamentők, Katonai Hírszerzés és Szlovák Információs Szolgálat,
b) autósiskola oktatója, aki a 7. § 1. bek. szerint végzi tevékenységét,
c) 150 cm-nél alacsonyabb személy, kivéve azt a személyt, aki köteles utasbiztonsági berendezést használni, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint,18)
d) a taxiszolgálat járművezetőjére lakott területen belül, szerződéses személyszállítás esetén,
e) arra a személyre, aki egészségügyi okokból nem lehet bekötve; ennek a személynek igazolást kell felmutatnia a jármű biztonsági berendezéseinek használata alóli felmentéséről.19)
(2) Az 1. bekezdés c) és d pontjai szerinti kivétel nem vonatkozik arra a személyre, aki olyan helyen utazik a járműben, amely az ütközés következményeitől légzsákkal van védve.

MÁSODIK FEJEZET
A járművek közlekedése

9. §
A közlekedés módja
(1) A járművezető köteles az úttesten vagy útsávban jobb oldalt, az úttest vagy útsáv jobb széle mentén közlekedni; ez nem érvényes kikerülés, előzés, megfordulás és bekanyarodás esetén.
(2) A gépjárművezető csak megállás, és várakozás esetén hajthat az útpadkára, valamint akkor, ha ez a közúti akadály kikerülése vagy az előli kitérés miatt szükséges; ilyenkor köteles fokozott óvatosságot tanúsítani.
(3) A kismotorkerékpár vagy a nem motorizált jármű vezetője csak akkor közlekedhet a jobb útpadkán, ha ez által nem veszélyezteti, és nem korlátozza a gyalogosok mozgását.

10. §
Közlekedés a forgalmi sávokban
(1) Lakott területen kívül, ahol az úttesten azonos menetirányban két vagy több kijelölt forgalmi sáv van, a jobb szélső forgalmi sávban kell közlekedni. A többi forgalmi sávban a jármű csak akkor közlekedhet, ha ez a kikerülés, az előzés, a megfordulás vagy a bekanyarodás érdekében szükséges.
(2) Lakott területen kívül, ahol az úttesten azonos menetirányban három vagy több kijelölt forgalmi sáv van, a 3500 kg legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó tehergépkocsi vezetője, a 7 m-nél hosszabb járműszerelvény vezetője, a különleges gépjármű vezetője és a motorkerékpár vezetője, amelynek tervezési sebessége nem haladja meg a 45 km/órát, előzésre kizárólag az úttest jobb szélétől számított második forgalmi sávot használhatja; a többi forgalmi sávban csak akkor közlekedhet, ha ez kikerülés, megfordulás vagy kanyarodás érdekében szükséges.
(3) Lakott területen, ahol az úttesten azonos menetirányban két vagy több kijelölt forgalmi sáv van, a gépjármű vezetője bármelyik forgalmi sávban közlekedhet; ez nem érvényes a 2. bekezdésben említett jármű vezetőjére, akire lakott területen belül az 1. és 2. bekezdés előírásai érvényesek.
(4) Ha a két vagy több azonos irányú forgalmi sávra osztott közúton a forgalom sűrűsége miatt összefüggő járműoszlopok alakulnak ki, amelyekben a gépjármű csak az előtte haladó járművek sebességétől függően haladhat, a járművek párhuzamosan közlekedhetnek (a továbbiakban csak „párhuzamos közlekedés”). Párhuzamos közlekedés esetén nem minősül előzésnek, ha a járművek az egyik forgalmi sávban gyorsabban haladnak, mint a másik forgalmi sávban.
(5) Ha lakott területen belül az összes forgalmi sávban egyidejűleg közlekedő járművek akadályoznák a gyorsabban haladó járművet, a bal forgalmi sávban közlekedő járműnek minél előbb el kell hagynia ezt a sávot; ez nem érvényes akkor, ha a jármű a bal forgalmi sávot kikerülésre, elkanyarodásra, megfordulásra vagy előzésre használja.
(6) Egyik forgalmi sávból a másikba való áthajtáskor a járművezető köteles elsőbbséget adni az abban a forgalmi sávban közlekedő járművezetőnek, amelybe áthajt; közben köteles jelezni menetirányának megváltoztatását. Ott, ahol két forgalmi sáv egy forgalmi sávra szűkül anélkül, hogy nyilvánvaló lenne, melyik a folyamatos sáv, a bal forgalmi sávban haladó jármű vezetője köteles elsőbbséget adni a jobb forgalmi sávban közlekedő jármű vezetőjének; ez nem érvényes párhuzamos közlekedés esetén, mikor a jobb sávban haladó járművezető köteles lehetővé tenni a bal sávban elsőként haladó jármű vezetőjének a haladó járműoszlopba való besorolást, ha az jelzi jobbra történő irányváltását. Eközben a bal sávban haladó jármű vezetője a haladó járműoszlopba való besoroláskor nem veszélyeztetheti a jobb forgalmi sávban haladó járművezetőt.
(7) Ha az úttesten azonos menetirányban három kijelölt forgalmi sáv van, a bal forgalmi sávból a középső forgalmi sávba áthajtó járművezető köteles elsőbbséget adni a jobb forgalmi sávból a középső forgalmi sávba áthajtó járművezetőnek; hasonlóképpen kell eljárni a bal forgalmi sávokból a középső forgalmi sávokba való áthajtáskor, ha az úttesten azonos menetirányban négy vagy több kijelölt forgalmi sáv van.
(8) Ha a folyamatos forgalmi sávba való besorolásra csatlakozó sáv van kialakítva, akkor a járművezető köteles a csatlakozó sávot használni a folyamatos forgalmi sávba való besoroláskor. A járművezető a csatlakozó sávból a folyamatos forgalmi sávba való besoroláskor köteles elsőbbséget adni a folyamatos forgalmi sávban közlekedő járművezetőnek.
(9) Lakott területen nem minősül előzésnek, ha a járművek az egyik forgalmi sávban gyorsabban haladnak, mint a többi forgalmi sávban.
(10) Ha párhuzamos közlekedés esetén a közlekedést valamelyik forgalmi sávban közúti forgalmi akadály gátolja, a szabad forgalmi sávban haladó jármű vezetője köteles lehetővé tenni az abban a forgalmi sávban közlekedő első jármű vezetőjének, amelyben az akadály van, annak megkerülését, ha jelzi menetirányának megváltoztatását. Aközben az akadályt megkerülő járművezetőnek tilos veszélyeztetnie a szabad forgalmi sávban közlekedő járművezetőt. Ott, ahol két forgalmi sáv egy forgalmi sávra szűkül, a folyamatos sávban haladó járművezető, párhuzamos közlekedés esetén, köteles lehetővé tenni az első jármű vezetője számára, amelyik a folyamatos sávba besoroló sávban halad, a folyamatos sávba történő besorolást, ha az menetirányának megváltoztatását jelzi. Eközben a folyamatos sávba besoroló jármű vezetője, besoroláskor nem veszélyeztetheti a folyamatos forgalmi sávban haladó járművezetőt.
(11) Ha a közúti forgalom sűrűsége miatt álló járművek oszlopai jönnek létre az autópályán vagy egy osztott irányú úton, lakott területen kívül, legalább két forgalmi sávval azonos irányban a jármű vezetője köteles a párhuzamos közlekedés mellett olyan közlekedési manővert végrehajtani, amely lehetővé teszi a mentési folyosó létrehozását, középen a két forgalmi sáv között, azokon a szakaszokon, pedig, ahol több mint két forgalmi sáv van a bal oldali forgalmi sáv és a szomszédos forgalmi sáv között. A mentési folyosó létrehozás során a járművezető az elengedhetetlenül szükséges időre jogosult olyan helyekre is bemenni, ahová egyébként tilos, ha ezzel nem veszélyezteti a közúti közlekedés más résztvevőjét. A mentési folyosót csak a 40. § 1. bek. szerinti járművezető használhatja, vagy következményeinek, vagy más rendkívüli helyzet felszámolását biztosító jármű vezetője használhatja; más jármű vezetőjének a mentési folyosó használata tilos.
(12) Ha az úttesten nincsenek kijelölve a forgalmi sávok, az úttestnek azt a részét kell forgalmi sávnak tekinteni, amely lehetővé teszi, hogy a három- vagy többkerekű járművek egymás mögött sorban haladhassanak.

Közlekedés különleges esetekben

11. §
(1) A járdasziget vagy terelősziget mellett jobbról kell elhaladni. Balról csak akkor lehet elhaladni mellette, ha a jobbra haladásban akadály gátolja, vagy ha tekintettel a jármű vagy a rakomány méreteire, így biztonságosabb. Villamos mellett jobbról kell haladni, ha közúti jelzés nem engedélyezi a balról való haladást.
(2) Az úttest szintjén húzódó villamos sínpályára ráhajtani csak kikerülés, bekanyarodás, megfordulás, közútra való ráhajtás közben szabad, továbbá ha közúti jelzés engedi, vagy rendkívüli körülmények megkövetelik, főleg ha kevés a hely a villamos pálya és az úttest széle között. Az úttest szintje fölé emelt vagy alá süllyesztett, illetve az úttesttől más módon, főként útszegéllyel elválasztott villamos sínpályán áthajtani csak keresztirányban, mégpedig az erre kialakított helyen szabad. Eközben a járművezetőnek tilos a haladó villamost veszélyeztetnie vagy akadályoznia.
(3) Ha a villamos más sebességgel halad, mint az azonos irányban közlekedő többi jármű, ez nem minősül előzésnek.

12. §
(1) Ha a közúton fenntartott forgalmi sáv van kijelölve, a többi járműre vezetőjére, akik számára nincs fenntartva a kijelölt forgalmi sáv, megfelelően alkalmazandók a 11. § 2. bekezdésének és a 19. § 4. bekezdésének rendelkezései, s amennyiben ez a forgalmi sáv a villamos sínpályáján van kijelölve, a 19. § 5. bekezdésének rendelkezései is.
(2) A járművek vezetői, akik számára a fenntartott forgalmi sáv ki van jelölve, kötelesek a fenntartott forgalmi sávot elsődlegesen használni.
(3) Ha az autóbusz vagy a trolibusz vezetője fenntartott forgalmi sávból a szomszédos forgalmi sávba szándékozik áthajtani, az abban a forgalmi sávban haladó jármű vezetője köteles néki elsőbbséget adni. Az autóbusz vagy a trolibusz vezetője közben köteles jelezni menetirányának megváltoztatását és tilos veszélyeztetnie a többi jármű vezetőjét.
(4) Ha a fenntartott forgalmi sávban közlekedő jármű más sebességgel halad, mint az azonos irányban közlekedő többi jármű, ez nem minősül előzésnek.
(5) Ha a fenntartott forgalmi sávban a forgalmat külön fényjelzések irányítják, azok csak az ebben a forgalmi sávban közlekedő járművezetőkre vonatkoznak.
(6) Az autóbuszok és trolibuszok számára fenntartott forgalmi sávban a taxiszolgálatok járművei is közlekedhetnek, amelyek rendesen meg vannak jelölve. A taxiszolgálat járműve azonban nem korlátozhatja azon járművek haladásának folytonosságát, amelyek számra ez a forgalmi sáv fenn van tartva.

13. §
(1) Ha a tömegközlekedési jármű lakott területen olyan megállóhelyen áll meg, ahol nincs járdasziget vagy az úttest szintje fölé emelt villamos sínpályán nincs megállóhely, minden más jármű köteles megállni mögötte. Ha a megállóban több jármű van, a járművezető az utolsó mögött köteles megállni. A járművezető csak akkor folytathatja útját, ha már nem veszélyeztetik a tömegközlekedési járműre fel- és leszálló személyeket.
(2) A járművezető a tömegközlekedési jármű megállójának szakaszán köteles különös körültekintést tanúsítani és olyan sebességgel közlekedni, hogy ne veszélyeztesse a tömegközlekedési járműre fel- és leszálló személyeket.

14. §
A kikerülés
(1) Ha a járművezető megálló vagy várakozó járművet, közúti forgalmi akadályt vagy gyalogost kerül ki és megváltoztatja menetirányát, tilos veszélyeztetnie vagy korlátoznia a szembejövő járműveket; tilos veszélyeztetnie a mögötte haladó járművezetőt és a közlekedés további résztvevőit. A járművezető eközben köteles jelezni menetirányának megváltoztatását.
(2) Az álló tömegközlekedési jármű kikerülésekor a járművezetőnek figyelembe kell venni annak lehetőségét, hogy az úttestre emberek szaladhatnak ki, ezért járművével úgy kell haladnia, hogy ne veszélyeztesse őket; ugyanez vonatkozik a szembejövő jármű vezetőjére is. Külön figyelmet kell szentelnie a járművezetőnek a gyermekeket szállító autóbuszjelzéssel ellátott autóbusz kikerülésekor.

15. §
Az előzés
(1) Az előzés balról történik. Jobbról az a jármű előzhető, amely menetirányát balra változtatja meg, s az is csak akkor, ha továbbhaladásának iránya már nem kétséges. A csatlakozó vagy kanyarodósávban haladó jármű a folyamatos sávban közlekedő járművet is előzheti jobbról.
(2) Annak a járműnek a vezetője, amely előzéskor kitér menetirányából, köteles jelezni menetirányának megváltoztatását, és nem veszélyeztetheti a mögötte haladó járművezetőket.
(3) Az előzést végrehajtó járművezetőnek tilos veszélyeztetnie vagy korlátoznia azokat a járműveket, amelyek elé az előzés után besorol; eközben köteles jelezni menetirányának megváltoztatását. Előzéskor a járművezetőnek kellő oldaltávolságot kell tartania a megelőzött járműtől; eközben köteles figyelembe venni a saját járműve és a megelőzött jármű sebességét, fajtáját, az időjárási viszonyokat, a közút állapotát és jellegét. Kellő oldaltávolság kis motorkerékpár, kerékpár vagy gyalogos esetén rendszerint legalább 1 méter legfeljebb 50 km/óra megengedett sebességnél és 1,5 m egyéb esetekben.
(4) A megelőzött járművezetőnek tilos növelnie menetsebességét sem más módon akadályozni az előzés végrehajtását.
(5) A járművezetőnek nem szabad előznie,
a) ha a vezetőnek nincs szabad kilátása akkora távolságra, amekkora a biztonságos előzéshez szükséges,
b) ha nem tudna biztonságosan besorolni a jármű vagy járművek elé, amelyeket meg akar előzni,
c) ha veszélyeztetné vagy korlátozná a szemközti forgalmi sávban jövő járművezetőt, vagy veszélyeztetné a közúti közlekedés más résztvevőjét,
d) ha az előtte haladó jármű vezetője menetirány-változtatást jelez balra, és ha nem kerülhető meg jobbról az 1. bekezdés szerint, esetleg ha nem előzhető meg egy másik szabad, az úttesten azonos menet­irányban kijelölt forgalmi sávban,
e) a csatlakozó vagy kanyarodósávban; ez nem érvényes az 1. bekezdésben feltüntetett esetre,
f) az útpadkán; ez nem érvényes a jobbról történő kikerülés esetében az 1. bekezdés szerint, eközben nem szabad sem veszélyeztetnie, sem korlátoznia az útpadkán haladó gyalogost, kerékpárost vagy kismotorkerékpár vezetőjét,
g) a kereszteződésen való áthaladáskor és a kereszteződés előtti olyan távolságban, amely az előzés biztonságos befejezéséhez szükséges a kereszteződés szintje előtt; ez nem érvényes oldalkocsi nélküli motorkerékpár vagy nem motorizált jármű előzésekor,
h) a vasúti átjárón történő áthaladáskor,
i) ha előzéskor nyilvánvalóan kisebb sebességével korlátozná a mögötte haladó járművet, amely az előzést korábban kezdte,
j) a gyalogos-átkelőhelyen, a kerékpáros-átkelőhelyen és közvetlenül ezek előtt.

16. §
A menetsebesség
(1) A járművezető a menetsebességet elsősorban saját képességeinek, a jármű és a rakomány tulajdonságainak, az időjárási viszonyoknak, az útburkolat állapotának és jellegének, valamint egyéb körülményeknek megfelelően köteles megválasztani. Csak megfelelő sebességgel haladhat, hogy járművét a belátható távolságon belül meg tudja állítani.
(2) Az autóbusz és a 3 500 kg legnagyobb megengedett össztömeget meg nem haladó gépjármű vezetője legfeljebb 90 km/óra sebességgel közlekedhet. Autópályán az autóbusz vezetője legfeljebb 100 km/óra sebességgel közlekedhet, autópályán a 3 500 kg legnagyobb megengedett össztömeget meg nem haladó gépjármű vezetője legfeljebb 130 km/óra sebességgel közlekedhet.
(3) Egyéb gépjárművel, mint a 2. bekezdésben említettek, valamint a 750 kg össztömeget meghaladó pótkocsit vontató autóbusszal és a 750 kg össztömeget meghaladó pótkocsit vontató 3 500 kg legnagyobb megengedett össztömeget meg nem haladó gépjárművel a járművezető legfeljebb 90 km/óra sebességgel közlekedhet.
(4) Lakott területen a járművezető legfeljebb 50 km/óra sebességgel közlekedhet, ha lakott területen vezető autópályán közlekedik, legfeljebb 90 km/óra sebességgel.
(5) A járművezető nem lépheti túl közúti jelzéssel vagy közúti jelzőberendezéssel megszabott legnagyobb megengedett sebességet.
(6) A 2. és a 3. bekezdésben meghatározott legnagyobb megengedett sebességeket ott is tilos túllépni, ahol közúti jelzéssel vagy közúti jelzőberendezéssel nagyobb sebesség van megengedve; ez nem érvényes a pótkocsit nem vontató 3 500 kg legnagyobb megengedett össztömeget meg nem haladó gépjármű vezetőjére.
(7) A járművezető nem lépheti túl a jármű legnagyobb tervezési sebességét, járműszerelvény esetében pedig a szerelvény semelyik járművének legnagyobb tervezési sebességét.
(8) A 2–6. bekezdésekben meghatározott legnagyobb sebességeket nem kötelesek betartani a fegyveres erők, a fegyveres biztonsági testületek, a fegyveres testületek, a Katonai Rendőrség, a Katonai hírszerzés és a Szlovák Információs Szolgálat járműveinek vezetői, ha azt a különleges feladatok megkövetelik, mely feladatok körét az illetékes miniszter és a Szlovák Információs Szolgálat igazgatója határozza meg.

17. §
A követési távolság
(1) A járművezető az előtte haladó járműtől olyan követési távolságot köteles tartani, hogy sebességét időben csökkenteni tudja, illetve járművét megállítani, ha az előtte haladó járművezető csökkenti sebességét vagy megáll.
(2) A gépjármű vezetője az előtte haladó járműtől olyan követési távolságot köteles tartani, hogy az őt megelőző jármű biztonságosan be tudjon elé sorolni.
(3) Az a járművezető, aki nem akar, vagy nem tud a villamos mellett jobbról elhaladni, köteles a villamos mögött olyan távolságban haladni, hogy elehetővé tegye a többi járművezető számára a villamos melletti elhaladást.

18. §
A kitérés
Az egymással szemben közlekedő járművek vezetői, időben és a megfelelő oldaltávolságot tartva, jobbra térnek ki. Ha nem tudnak biztonságosan kitérni, az a járművezető köteles haladási elsőbbséget adni, akinek menetoldalán az akadály vagy az útszűkület van. Ha valamelyiküknek tolatnia kell, ezt az végzi el, aki számára ez könnyebb vagy kevésbé veszélyes. Ha a szembejövő villamos elől a járművezető nem tud jobbra kitérni, akkor balra tér ki előle.

19. §
A kanyarodás
(1) Kanyarodás előtt és kanyarodás közben a járművezető köteles jelezni menetirányának megváltoztatását. Kanyarodáskor a járművezető nem veszélyeztetheti a mögötte haladó járművezetőt. A járművezető köteles kanyarodáskor fokozott körültekintéssel eljárni. A kanyarodó jármű mögött haladó jármű vezetője köteles fokozott körültekintéssel eljárni és haladásával nem szabad veszélyeztetnie a kanyarodó jármű vezetőjét.
(2) Ha azt a körülmények megkövetelik, elsősorban hosszú rakomány szállítása esetén, a járművezető köteles alkalmas és megfelelően kioktatott személy segítségével biztosítani a biztonságos kanyarodást.
(3) Jobbra kanyarodás előtt a járművezető köteles járművével szorosan az úttest jobb széléhez húzódni. Ha kanyarodás előtt a jármű vagy a rakomány méretei miatt menetirányától balra kénytelen eltérni, a menetirány megváltoztatását mindig csak jobbra jelzi. Balra kanyarodás előtt a járművezető köteles járművével a menetiránya szerinti haladási sávban szorosan balra húzódni, figyelembe véve a jármű és a rakomány méreteit, valamint az úttest szélességét; ez nem érvényes kerékpáros esetén. Az egymással szemben érkező és egyaránt balra kanyarodó járművek balról kerülik ki egymást.
(4) A balra kanyarodó jármű vezetője köteles haladási elsőbbséget adni a vele szemben közlekedő gépjárműveknek és nem motorizált járműveknek, valamint a mindkét irányban közlekedő villamosoknak, a fenntartott forgalmi sávban tőle balra haladó járműveknek, a közúttal párhuzamosan haladó kerékpárosoknak és az úton átkelő gyalogosoknak. A jobbra kanyarodó gépjármű és nem motorizált jármű vezetője köteles haladási elsőbbséget adni a villamosnak, ahol a villamostól balra is szabad haladni és a fenntartott forgalmi sávban tőle jobbra haladó járműveknek.
(5) Ha a villamos keresztezi a mellette jobbra vagy balra haladó jármű menetirányát és jelzi menetirányának megváltoztatását, haladási elsőbbsége van.
(6) A jobbra kanyarodó járművezető köteles haladási elsőbbséget adni az egyenesen haladó kerékpárosnak, beleértve a közúttal párhuzamosan haladó kerékpárost; ez nem érvényes a villamos vezetőjére. Balra kanyarodás esetén a gépjármű vezetőjének nem szabad veszélyeztetnie a balra kanyarodó kerékpárost.

20. §
A kereszteződésen való áthaladás
(1) Az útkereszteződésbe „Elsőbbségadás kötelező” vagy „Állj! Elsőbbségadás kötelező” közúti jelzéssel jelölt alárendelt úton érkező jármű vezetője köteles áthaladási elsőbbséget adni a főútvonalon érkező járműveknek és a forgalom más résztvevőinek, beleértve a közúttal párhuzamosan haladó kerékpárosokat is.
(2) Ha az elsőbbségadás nem következik az 1. bekezdés rendelkezéséből, járművezető köteles áthaladási elsőbbséget adni a jobbról érkező járműnek.
(3) A járművezetőnek tilos behajtania az útkereszteződésbe, ha az útkereszteződésen túl olyan a forgalmi helyzet, hogy nem folytathatja útját, tehát az útkereszteződésben megállásra kényszerülne; ez nem érvényes, ha a járművezetőnek a járművet az útkereszteződésben az úttesten átkelő gyalogosoknak való elsőbbségadás miatt kell megállítania, vagy a 19. § 4. bekezdése szerinti balra forduláskor.
(4) Az „Állj! Elsőbbségadás kötelező” közúti jelzés utasítására a járművezető olyan helyen köteles megállítani járművét, ahonnan az útkereszteződés megfelelően belátható.
(5) Ha a körforgalom „Körforgalom” közúti jelzéssel és „Elsőbbségadás kötelező” vagy „Állj! Elsőbbségadás kötelező” közúti jelzéssel együttesen van megjelölve, a körforgalomban haladó járművezetőnek elsőbbsége van.

21. §
A közútra való ráhajtás
(1) A közút mellett fekvő területről, korlátozott hozzáférésű telephelyről, elkerített objektumból, garázsból, parkolóból, villamosfordulóból és hasonló helyekről, mezei útról, erdei útról, kerékpárútról, lakó- vagy sétálóövezetből a közútra ráhajtó jármű vezetője köteles haladási elsőbbséget adni a közúton közlekedő járműveknek.
(2) Ha azt a körülmények megkövetelik, elsősorban az elégtelen kilátás, a járművezető köteles a biztonságos ráhajtást arra alkalmas és megfelelően kioktatott személy segítségével biztosítani.
(3) A közútra ráhajtó járművet előzőleg meg kell tisztítani, hogy ne szennyezze be a közutat.

22. §
Megfordulás és tolatás
(1) A megfordulásra hasonlóképpen érvényes a 19. §; a kereszteződésben való megfordulásra a 20. § is.
(2) A járművezetőnek tolatás közben nem szabad veszélyeztetnie a közúti közlekedés többi résztvevőjét.
(3) Ha azt a körülmények megkövetelik, elsősorban az elégtelen kilátás, a járművezető köteles a biztonságos megfordulást vagy tolatást arra alkalmas és megfelelően kioktatott személy segítségével biztosítani.
(4) A járművezetőnek nem szabad megfordulnia és nem szabad tolatnia
a) a nem belátható vagy másként veszélyes helyeken, elsősorban nem belátható útkanyarulatban és annak közvetlen közelében, a nem belátható útemelkedés előtt, rajta és mögött,
b) irányított forgalmú útkereszteződésben; megfordulni szabad, ha azt közúti jelzés vagy közúti jelzőberendezés engedélyezi,
c) gyalogos-átkelőhelyen és kerékpáros-átkelőhelyen,
d) vasúti átjáróban és annak közvetlen közelében,
e) alagútban és annak közvetlen közelében,
f) egyirányú úton; azonban a járművezető tolathat, ha az feltétlenül szükséges az álló járművek közé való besoroláshoz vagy az abból való kihajtáshoz,
g) hídon.

Megállás és várakozás

23. §
(1) A járművezetőnek a járművel megállni és várakozni csak az úttest menetirány szerinti jobb oldalán, egy sorban és az út szélével párhuzamosan, szorosan az út szélén szabad, valamint egyirányú közúton az úttest jobb és bal oldalán is. Ha nincs veszélyeztetve a közúti közlekedés biztonsága és folyamatossága, a járművezető lakott területen az úttest szélére merőlegesen, esetleg ferdén is megállhat vagy várakozhat, esetleg második sorban is megállhat. Várakozás esetén, szabadon kell hagyni legalább egy-egy, legkevesebb 3 m széles forgalmi sávot, mindkét menetirányban. Megállás esetén, szabadon kell hagyni legalább egy, legkevesebb 3 m széles forgalmi sávot mindkét menetirányban.
(2) A megálló és várakozó járművezető köteles elsődlegesen a parkolóhelyet használni úgy, hogy ne akadályozza a közúti forgalom többi résztvevőjét. A megálló és várakozó járművezető köteles a parkolóhelyet a lehető legjobban kihasználni, és ügyelni arra, hogy más járművezetők számára ne tegye lehetetlenné a parkolóhelyről való kihajtást. Ugyanígy nem szabad megállnia és várakoznia olyan helyen, ahol lehetetlenné tenné más járművek számára a le- és felhajtást az útra. Ha a parkolóban ki vannak jelölve a parkolóhelyek, akkor járművezető csak azokon várakozhat.
(3) Ha olyan jármű mellett áll meg vagy várakozik a jármű vezetője, amely a 44. § 4. bekezdése szerinti, súlyos fogyatékkal élő természetes személy számára kiadott parkolóigazolvánnyal van megjelölve (a továbbiakban csak „parkolóigazolvány“), a járművezető köteles legalább 1,2 m oldaltávolságot szabadon hagyni.
(4) Ha a járművezető megállás vagy várakozás céljából az úttest szélére vagy a járda mellé hajt, köteles jelezni menetirányának megváltoztatását.
(5) A jármű vezetőjének, amely megállt vagy várakozott és ismét elindult az úttest vagy a járda széléről, nem szabad veszélyeztetnie a közúti közlekedés többi résztvevőjét; eközben köteles jelezni menetirányának megváltoztatását. A tömegközlekedési jármű vezetője számára, lakott területen belül, a többi jármű vezetője köteles lehetővé tenni a megállóból vagy a megállósávból történő kihajtást, éspedig a menetsebességük csökkentésével, esetleg a járművük megállításával; eközben az ilyen jármű vezetőjének mindenekelőtt nem szabad veszélyeztetnie az azonos irányban haladó járművek vezetőit.

24. §
(1) A jármű ajtaját kinyitni vagy oldalfalát lehajtani, továbbá a járműről leszállni vagy a járműre felszállni csak akkor szabad, ha ez nem veszélyezteti sem a le- vagy felszállók, sem a közúti közlekedés más résztvevőinek biztonságát.
(2) A járművezető, aki úgy szándékozik eltávolodni járművétől, hogy szükség esetén nem tud majd azonnal közbelépni, köteles gondoskodni róla, hogy járműve ne veszélyeztesse a közúti közlekedés biztonságát és folyamatosságát, és hogy illetéktelen személy a járművet jogtalanul ne használhassa. Ha a jármű kötelezően fel van szerelve a jogtalan használatot megakadályozó berendezéssel, a jármű vezetője köteles azt használni. A kerékkitámasztó ékekkel kötelezően felszerelt gépjármű vagy járműszerelvény vezetője köteles ezeket az ékeket használni, ha a járművet vagy járműszerelvényt elmozdulás ellen rögzíteni kell.
(3) Az elakadást jelző háromszöggel kötelezően felszerelt gépjármű vezetője köteles ezt a háromszöget használni kényszervárakozás esetén, elsősorban ha a jármű műszaki hibája vagy hibája, vagy közlekedési baleset miatt meg kell állnia és a járműve közúti forgalmi akadályt képez. A járművezető köteles a háromszöget az úttest szélén úgy elhelyezni, hogy a közeledő járművek vezetői idejében és jól láthassák, és pedig legalább 50 m távolságra a jármű mögött, autópályán pedig legalább 100 m távolságra a jármű mögött. Lakott területen belül, ha a körülmények megkövetelik, ez a távolság kisebb is lehet. Ha a gépjármű olyan különleges berendezéssel van felszerelve, amely lehetővé teszi az irányjelző lámpák vészjelző villogását, a jármű vezetőjének ezt működtetnie kell legalább addig, amíg az elakadást jelző háromszöget elhelyezi az úttesten.

25. §
(1) A járművezetőnek nem szabad megállnia és várakoznia
a) a nem belátható útkanyarulatban és közvetlen közelében,
b) a nem belátható útemelkedés előtt, rajta és mögött,
c) gyalogos-átkelőhelyen vagy kerékpáros-átkelőhelyen és előttük kevesebb, mint 5 m-es távolságban,
d) útkereszteződésben és az útkereszteződés határa előtti, illetve mögötti 5 m-es távolságon belül; ez a tilalom nem érvényes a lakott területen levő „T” alakú útkereszteződés úttorkolattal szembeni oldalára,
e) a csatlakozó- vagy kanyarodósávban,
f) a tömegközlekedési jármű megállójának azon a részén és a megállóban, amely a megállóhelyet jelölő közúti jelzéssel kezdődik, és 5 m távolságban a megállóhely jelzőoszlopa mögött ér véget, ahol nincs megállóhelyet jelölő közúti jelzés, a megállóhely jelzőoszlopa előtt 30 m-nél kisebb távolságban és 5 m távolságban mögötte; ha a megállóhely területét útburkolati jellel jelölték ki, a tilalom csak a kijelölt területre és a fel- és leszálló helyre vonatkozik,
g) a vasúti átjáróban, aluljáróban és alagútban, valamint azok előtt és mögött 15 m-nél kisebb távolságban,
h) olyan helyen, ahol a jármű eltakarná a közúti jelzőtáblát, útburkolati jelet, mely a forgalmi sávokba történő besorolás rendjét és az útkereszteződésen való áthaladás irányát jelzi vagy a jelet kiegészítő feliratot vagy a jelzőlámpákat,
i) a belső forgalmi sávban,
j) a fenntartott forgalmi sávban, kivéve azokat a járműveket, amelyek számára a fenntartott forgalmi sáv ki van jelölve, amennyiben nem a belső forgalmi sávról van szó,
k) a kerékpárúton, a kerékpársávban és a kerékpárosok védősávjában,
l) a hosszirányú folytonos vonal kezdetétől és végétől, illetve a járdasziget kezdetétől és végétől számított 5 m-en belül ott, ahol egyrészt e vonal és a megálló jármű, másrészt a járdasziget és a megálló jármű között nem maradna szabadon legalább egy, legkevesebb 3 m széles forgalmi sáv,
m) hídon,
n) közúton kívüli helynek a közútba torkolló részén, valamint a fenntartott parkolóhelyen, ha nem arról a járműről van szó, amely részére a parkolóhelyet fenntartják,
o) fizetős parkolóban, ha a járműre nincs kifizetve a parkolási díj,
p) a villamos sínpályáján,
q) a járdán, az 52. § 2. bekezdésében foglalt esetet kivéve,
r) a körforgalomban,
s) az út zöldterületein és más közösségi zöldterületeken, járdaszigeteken és elválasztó sávokon, ha az nincs közúti jelzéssel engedélyezve,
t) olyan helyen, ahol a jármű és a legközelebbi villamossín között nem maradna szabadon legalább 3,5 m széles forgalmi sáv,
u) egyéb helyeken, ahol a várakozás vagy megállás veszélyeztetné a közúti közlekedés biztonságát és folyamatosságát, vagy korlátozná a többi jármű közlekedését; főként telek be- és kijáratánál, ellátási létesítmények be- és kijáratánál vagy parkolóhelyek be- és kijáratánál.
(2) Az I. osztályú közúton és korlátozott látási viszonyok között a többi közúton is, a célforgalmi utakat kivéve, lakott területen kívül csak a kijelölt parkolóhelyeken szabad megállni és várakozni, kivéve a kényszervárakozást.

26. §
A jármű megállítása az alagútban
(1) Amennyiben a jármű alagútban hibásodik meg, aminek következtében nem képes tovább haladni, baleset történt vagy tűz ütött ki, a jármű vezetője a jármű megállítása után köteles haladéktalanul
a) leállítani a motort, és ha a jármű fűtésére független fűtőberendezést használ, akkor ezt a berendezést is,
b) megtenni a kellő intézkedéseket annak érdekében, hogy ne legyen veszélyeztetve a közúti forgalom biztonsága az alagútban; ha a körülmények azt megkövetelik, jogában áll megállítani más járműveket is,
c) a jármű megállását telefonom vagy más megfelelő módon jelenteni az alagút üzemeltetését felügyelő személynek.
(2) Az 1. bekezdésben felsorolt esetekben sem a járművezetőnek sem a szállított személynek nem szabad dohányoznia vagy nyílt lángot használnia.
(3) Az 1. bekezdésben felsorolt esetekben a járművezető és a szállított személy köteles az alagút üzemeltetését felügyelő személy utasítására elhagyni a járművet és azon a helyen gyülekezni, amely az ilyen esetekre van kijelölve, esetleg elhagyni az alagutat.
(4) Ha az nem szükséges a szállított személyeknek nem szabad kiszállniuk a járműből és az úttesten tartózkodniuk. Csak azok a személyek tartózkodhatnak az úttesten az alagútban, akik a közúti közlekedés biztonságát biztosítják és fényvisszaverő biztonsági ruházatot viselnek.
(5) Az 1. bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 2–4. bekezdésekben foglalt rendelkezések érvényesek a többi járművezetőre és szállított személyekre is.

A vasúti átjáró

27. §
(1) A vasúti átjáró előtt a járművezető köteles rendkívül óvatosan közlekedni, főként arról meggyőződni, hogy az átjárón biztonságosan áthajthat-e.
(2) A vasúti átjáró előtt a járművek olyan sorrendben sorakoznak fel egymás mögött, amilyenben érkeznek. Ha nincs szó párhuzamos közlekedésről, a járművek csak egy sorban haladhatnak át a vasúti átjárón.
(3) 50 m-rel a vasúti átjáró előtt és a vasúti átjáróban a járművezető legfeljebb 30 km/óra sebességgel haladhat; ha villog a fehér fényjelző lámpa, a jármű 50 m-rel a vasúti átjáró előtt és a vasúti átjáróban legfeljebb 50 km/óra sebességgel haladhat. A járművezetőnek emellett nem szabad feleslegesen elodáznia a vasúti átkelőhelyen való áthaladást.
(4) Ha a jármű elakad a vasúti átjáróban, a járművezető köteles eltávolítani a járművet a vasúti pályáról; ha ezt nem tudja megtenni, azonnal olyan intézkedéseket kell foganatosítania, hogy a vasúti jármű vezetője időben legyen figyelmeztetve a veszélyre.
(5) Olyan vasúti átjáró előtt, ahol „Állj! Elsőbbségadás kötelező” közúti jelzést helyeztek el, a járművezetőnek olyan helyen kell megállítania járművét, ahonnan megfelelő kilátása van a vasúti pályára.

28. §
A járművezetőnek nem szabad ráhajtania a vasúti átjáróra, ha
a) az átjárót biztosító fényjelző készülék két, felváltva villogó piros fényt adó lámpája figyelmeztető jelzést ad,
b) a vasúti átjárót biztosító berendezés szirénája, illetve csengője figyelmeztető szaggatott hangjelzést ad,
c) ha a sorompó leereszkedőben van, lezárult vagy emelkedőben van,
d) ha már látható vagy hallható a közeledő vonat vagy más vasúti jármű, illetve főként, ha már hallható a kürtölése vagy a sípolása,
e) a vasúti átkelőhelyen a biztonságos közlekedés bebiztosí­tására igénybe vett személy piros vagy sárga zászlóval kö­rözve jelzést ad, korlátozott látási viszonyok mellett piros fényt adó lámpás felső félkörívben való mozgatásával ad jelzést,
f) a vasúti átjárón és annak túlsó oldalán a forgalmi helyzet nem teszi lehetővé a biztonságos áthajtást és továbbhaladást.

29. §
(1) Ha a vasúti átkelőhelyen a biztonságos közlekedés bebiztosítására igénybe vett személy piros vagy sárga zászló vízszintes lengetésével, illetve korlátozott látási viszonyok mellett fehér fényt adó lámpás derékmagasságban történő lengőmozgatásával a vasúti átjárón való áthajtásra utasít, a járművezetőnek engedelmeskednie kell; ugyanakkor nem érvényesek a 28. § a)–d) pontjainak rendelkezései.
(2) Az 1. bekezdés, a 27. és 28. § rendelkezései értelemszerűen vonatkoznak a gyalogosra is.

30. §
A menetirány-változtatás jelzése
(1) A menetirány megváltoztatását a járművezető, a jelen törvényben felsorolt eseteken kívül, mindig köteles jelezni, mikor menetirányát megváltoztatja, abból kitér, vagy ha azt a közúti közlekedés biztonsága vagy folyamatossága megköveteli.
(2) A járművezető köteles időben irányjelzést adni az 1. bekezdés szerinti forgalmi művelet megkezdése előtt, tekintettel a közúti közlekedés körülményeire, főként a mögötte haladó járművekre és a forgalmi művelet jellegére.
(3) A járművezető az irányjelzést az irányjelző lámpákkal adja. Ha a jármű nincs felszerelve irányjelző lámpával, vagy ha a lámpa elromlott, a vezető karjának oldalirányú kinyújtásával jelzi az irányváltoztatást. A könyökben felfelé behajlított kar az ellenkező oldal irányába történő irányváltoztatást jelzi. Ha a körülmények megkövetelik, főként, ha az irányjelző lámpával vagy a karral adott irányjelzés a rakomány szélessége vagy a korlátozott látási viszonyok miatt kellőképpen nem látható, alkalmas és megfelelően kioktatott személy segítségének igénybevételével, illetve más, észlelhető módon kell irányjelzést adni. Egyébként a szándékolt forgalmi műveletet a járművezetőnek csak úgy és akkor szabad végrehajtani, ha nem veszélyezteti, és nem korlátozza vele a közúti közlekedés többi résztvevőjét.
(4) Az irányjelző lámpát a járművezető csak addig működteti, amíg menetirányt változtat, amíg menetirányától eltér, vagy amíg elfoglalja helyét abban a forgalmi sávban, amelybe áthajt. Karral irányjelzést csak a forgalmi művelet megkezdése előtt kell adni.
(5) A járművezető nem ad irányjelzést, amikor behajt a körforgalmú kereszteződésbe. A körforgalmú kereszteződésben közlekedő járművezető akkor ad irányjelzést, amikor kihajt a körforgalomból, és a 10. § 6. bekezdése szerinti esetekben.

31. §
Figyelmeztető jelzések
(1) Figyelmeztető hangjelzést a járművezetőnek csak akkor szabad adnia, ha ez szükséges a fenyegető veszély elhárítása miatt, továbbá lakott területen kívül a megelőzendő jármű vezetőjének figyelmeztetésére is.
(2) A járművezető figyelmeztető hangjelzés helyet figyelmeztető fényjelzést adhat a tompított vagy a távolsági fényszóró többszöri be- és kikapcsolásával; a megelőzendő jármű vezetőjének figyelmeztetésére szabad lakott területen belül is adni.
(3) Ha szükséges a közúti közlekedés többi résztvevőjét figyelmeztetni a fenyegető veszélyre főleg abban az esetekben, amikor hirtelen kell csökkenteni a menetsebességet, vagy meg kell állítani a járművet, a járművezető figyelmeztető fényjelzést az irányjelző lámpák vészjelző villogásával ad. Az irányjelző lámpák vészjelző villogásával adott jelzést más esetekben használni csak az 1. bekezdés szerinti feltételek mellett szabad.
(4) Figyelmeztető jelzést csak a feltétlenül szükséges időtartamban szabad adni.

A járművek kivilágítása

32. §
(1) A haladó járművet a 34. § 4. bekezdésében foglalt esetet kivéve ki kell kivilágítani tompított fényszórókkal vagy azokkal egyenértékű világítással; ez nem érvényes a nem motorizált járműre, amelynek korlátozott látási viszonyok között kell bekapcsolt lámpákkal közlekednie. Nem korlátozott látási viszonyok között a tompított fényszórók helyett használhatók a nappali menetjelző lámpák, amennyiben a jármű ez utóbbival fel van szerelve.
(2) A járművezető nem használhatja a távolsági fényszórót, ha az úttest elégségesen és összefüggően meg van világítva, vagy ha elvakíthatná a szembejövő jármű vezetőjét, az előtte haladó jármű vezetőjét vagy a közúti közlekedés más résztvevőjét, mozdony, más vasúti jármű vagy vízi jármű vezetőjét. A vasúti átjáró előtt megálló jármű vezetője a tompított fényszórót sem használhatja, ha azzal elvakíthatná a szembejövő jármű vezetőjét.
(3) Az elülső ködfényszórót és a hátsó ködlámpát a jármű vezetője csak ködben, havazásban vagy esőben használhatja.
(4) A járművezető közlekedhet parkoló vagy helyzetjelző lámpákkal kivilágítva is, ha ugyanakkor világít a tompított vagy távolsági, illetve a ködfényszóró, amennyiben a jármű ezekkel fel van szerelve.
(5) A fényszórók és lámpák világítófelületét tilos eltakarni vagy túlságosan beszennyezve használni, kivéve azokét a fényszórókét és lámpákét, amelyek használata nincs előírva.

33. §
Ha a jármű korlátozott látási viszonyok mellett lakott területen, olyan helyen várakozik, ahol forgalmi akadályt képez, vagy lakott területen kívüli úton áll, legalább az úttest közepe felé eső oldalán helyzetjelző vagy parkoló lámpával kell kivilágítani, esetleg az úttest közepe felé eső oldalán legalább egy, elölről és hátulról is látható lámpával megvilágítani, ugyanakkor ezt a lámpát tilos a jármű oldalszélétől számított 400 mm-nél távolabb elhelyezni; mindez nem érvényes a parkolókon.

34. §
A gépjárművek vontatása
(1) Gépjármű vontatásakor legfeljebb 60 km/óra sebesség­gel szabad haladni.
(2) Gépjárművet csak akkor szabad vontatni, ha kormányszerkezete és fékei hatékonyan működnek; a 4. § 1–2. bekezdésében meghatározott kötelezettségek a vontatott gépjármű vezetőjére is vonatkoznak. A vontató és a vontatott gépjármű vezetője köteles előzetesen megegyezni abban, hogy vontatás közben hogyan fognak kommunikálni.
(3) A 2. a bekezdés rendelkezései nem érvényesek akkor, ha a gépjárművet különleges berendezés, elsősorban megemelve szerviz kocsin vagy daru segítségével vontatják; ilyen esetben a vontatott jármű hátuljára fel kell szerelni a vontató jármű kivilágítására rákapcsolt hordozható fényberendezéssel.
(4) A világítóberendezések meghibásodása esetén vagy más hiba esetén, amely nem teszi lehetővé a fényberendezések használatát a vontatott járművet korlátozott látási viszonyok mellett az úttest közepe felé eső oldalán elől fehér, nem vakító fényt adó lámpával, hátul pedig legalább egy, piros fényt adó lámpával kell kivilágítani. Ezeknek a lámpáknak jól láthatóknak kell lenniük, és tilos őket a gépjármű oldalszélétől számított 400 mm-nél távolabb elhelyezni.
(5) Több gépjárművet vontatni vagy pótkocsis gépjárművet vontatni tilos; szabad azonban vontatni félpótkocsis nyerges vontatót. Pótkocsis gépjárművel nem szabad más gépjárművet vontatni. Különleges berendezés segítségével gépjárművet és autóbuszt csak utasok nélkül szabad vontatni; tehergépkocsit csak a rakterületén szállított személyek nélkül szabad vontatni. Oldalkocsi nélküli motorkerékpárt tilos vontatni és vontatásra használni.
(6) A vonóeszköz megjelölését és annak hosszát a gépjárművek vontatásakor általános érvényű jogszabály írja elő, amelyet a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma ad ki (a továbbiakban csak „belügyminisztérium“).

Az autópályán és gyorsforgalmi úton való közlekedés sajátosságai

35. §
(1) Az autópályát csak gépjárművek vezetői használhatják; a közúti forgalom más résztvevőinek tilos az autópályát használniuk. Az autópályán a gépjármű vezetőjének legkevesebb 80 km/óra sebességgel kell haladnia. Az autópálya lakott területen keresztül vezető szakaszán a gépjármű vezetőjének legkevesebb 65 km/óra sebességgel kell haladnia.
(2) A gépjármű vezetőjének az autópályára felhajtania és az autópályáról lehajtania csak az arra kijelölt helyeken szabad. Az autópálya folyamatos forgalmi sávjára való ráhajtás előtt a járművezetőnek igénybe kell vennie a csatlakozósávot. Ott, ahol nincs csatlakozósáv, a járművezetőnek elsőbbséget kell adnia a folyamatos forgalmi sávokban haladó járműveknek.
(3) Az N20) kategóriás gépjármű vezetőjének, amelynek legnagyobb megengedett össztömege meghaladja a 7500 kg-t vagy a gépjármű szerelvény vezetőjének, amelynek legnagyobb megengedett tömege meghaladja a 7500 kg-t, autópályán való haladáskor nem szabad más gépjárművet megelőznie.
(4) Az 1. bekezdés szerinti sebesség nem vonatkozik az autópályára ráhajtó és az autópályáról lehajtó gépjármű vezetőjére, párhuzamos közlekedés esetén és más esetekben, ha azt a biztonságos és folyamatos közlekedés megkívánja. Az 1. bekezdés szerinti sebesség nem vonatkozik annak a gépjárműnek a vezetőjére sem, amely az autópálya kezelését és karbantartását végzi, járművek elvontatását, életmentést végeznek, egészség- vagy vagyonvédelmi feladatokat látnak el, valamint a fegyveres erők, fegyveres biztonsági testületek és fegyveres testületek járműoszlopainak járművezetőire.
(5) Az autópályán a gépjármű vezetője köteles ez előtte haladó járműtől biztonságos követési távolságot tartani. A biztonságos követési távolság minimálisan az a távolság, amelyet a jármű 2 másodperc alatt megtesz; M3, N2 vagy N3 kategóriájú gépjármű esetében az a távolság, amit a jármű 3 másodperc alatt megtesz.

36. §
(1) A gépjármű vezetőjének az autópályán tilos:
a) a parkolóként megjelölt helyen kívül más helyen megállni és várakozni, kivéve a kényszervárakozást, mikor a járművet az útpadkára kell leállítani, ha ez nem lehetséges, akkor állhat az úttesten, ugyanakkor az ilyen járművet a vezetője köteles mindig forgalmi akadályként megjelölni,
b) megfordulni, tolatni és a középső elválasztó sávra ráhajtani, beleértve azokat a helyeket is, ahol ez a sáv megszakad.
(2) Ha a gépjármű vezetője menetközben a járműn vagy a rakományon olyan hibát észlel, amely miatt sík úton nem tudja elérni a 35. § 1. bekezdésében előírt sebességet, az autópályát a legközelebbi lehajtón el kell hagynia; ez nem érvényes, ha az autópálya legközelebbi lehajtója előtt parkoló található, ahol a járművet le kell állítania.
(3) Gépjárművet autópályán vontatni csak akkor szabad, ha ez az autópályáról való eltávolítása miatt szükséges. Járművet vontatni csak a legközelebbi parkolóig vagy lehajtóig szabad, ahol az autópályát el kell hagynia.
(4) Gépjármű vezetőjének tilos más gépjárművet megelőznie, ha előzéskor számottevően kisebb sebességével korlátozna más, az autópályán közlekedő gépjárművet.

37. §
(1) A gyorsforgalmi utat csak azon gépjárművek vezetői használhatják, melyek legnagyobb tervezési sebessége minimum 60 km/óra. A közúti közlekedés többi résztvevőjének a gyorsforgalmi utak használata tilos, kivéve a kereszteződésben vagy a más erre meghatározott helyen való átmenést vagy áthatást.
(2) Ha a gépjármű vezetője menetközben a járműn vagy a rakományon olyan hibát észlel, amely miatt sík úton nem tudja elérni a 60 km/óra sebességet, a gyorsforgalmi utat a legközelebbi lehetséges helyen el kell hagynia.
(3) A 35. § 2–5. bek. és a 36. § 1., 3. és 4. bek. rendelkezései, az autópályán való közlekedésről, érvényesek a gyorsforgalmi útra is.
(4) Ha a 35. § 1–3. bekezdései és 36. § nem rendelkeznek másként, az autópályán és gyorsforgalmi úton való közlekedésre a jelen törvény többi rendelkezése érvényes.

38. §
A téli időszakban való közlekedés sajátosságai
(1) Ha az úttesten összefüggő hóréteg, jégréteg vagy ráfagyások vannak, az M1 és N120) kategóriás gépjárműveket vezetőik a közúti közlekedésben csak akkor használhatják, ha ez a jármű minden tengelyén fel van szerelve havon való közlekedésre gyártott, Alpok-szimbólummal ellátott gumiabroncsokkal vagy „M+S”, „M.S.” vagy „M&S”20b) jelzésű gumiabroncsokkal, az M2, M3, N2 és N3 kategóriás gépjárműveket ilyen gumiabroncsokkal legalább az egyik meghajtott tengelyen kell felszerelni november 15. és március 15. közötti időszakban és azokban az esetekben, amelyek a mondat pontosvessző előtti részében vannak felsorolva.
(2) Az 1. bekezdés rendelkezése nem érvényes
a) szükségüzemmód esetén, ha a tengelyre a pótkerék vagy defekttűrő gumiabroncs van szerelve,
b) a terepjárókra,20)
c) lakott területen belül használt gépjárművekre, amelyeket szerződés alapján közérdekű feladatok teljesítésére használnak külön jogszabály szerint.22)
(3) A gépjármű vezetője az 1. bekezdésben foglalt feltétel teljesítését köteles bebiztosítani, ha az évszakra való tekintettel feltételezhető, hogy azon az útszakaszon, amelyen gépjárművével át fog haladni, az úttesten összefüggő hóréteg, jégréteg vagy ráfagyások lesznek.
(4) A jármű vezetője indulás előtt köteles eltávolítani a járműről ás a rakományról a jég- és hódarabokat, amelyek menet közben lecsúszhatnak.

39. §
Némely járműfajta közlekedésének korlátozása
(1) Autópályán, gyorsforgalmi úton és I. osztályú közúton tilos közlekedni a 7500 kg legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó gépjárművel és a 3500 kg legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó gépjárművel, amely pótkocsit húz
a) első munkaszüneti napon23) és szombaton, ha ez munkanap után következik, a július 1-től augusztus 31-ig tartó időszakban, 7.00 és 19.00 óra között,
b) vasárnap és utolsó munkaszüneti napon 0.00 és 22.00 óra között.
(2) Ha csak egy munkaszüneti nap van, amely munkanap után következik, az 1. bekezdés szerinti közlekedési tilalom ezen a napon 0.00 és 22.00 óra között érvényes.
(3) Az 1. és 2. bekezdések szerinti közlekedési tilalom nem érvényes a következőkre:
a) autóbuszok, lakóautók, a fegyveres erők, a fegyveres biztonsági testületek, a fegyveres testületek, a Katonai Rendőrség, a Tűzoltó és Műszaki Mentőszolgálat, az egyéb tűzoltó egységek, a Katonai Hírszerzés és a Szlovák Információs Szolgálat járművei,
b) az egészségügyi ellátmányt, gyógyszereket, biológiai anyagokat az egészségügyi intézetekbe szállító járművek, vagy az egészségügyi berendezések működését az egészségügyi intézetekben biztosító járművek,
c) a kombinált szállításban használt járművek, melyek hajók, vagonok vagy repülőgépek be- és kirakodásában vesznek részt,
d) az üzemanyagtöltő állomások, üzemanyagokkal való ellátására használt járművek,
e) veszélyes árukat szállító járművek,24)
f) sport és kulturális események biztosítására használt járművek,
g) humanitárius segélyt szállító járművek,
h) a belesetek és következményeik, valamint természeti katasztrófák felszámolására használt járművek,
i) az utak karbantartásával, javításával és építésével összefüggő tevékenységhez használt járművek,
j) a szükséges mezőgazdasági szezonális szállításra használt járművek,
k) élelmiszerek vagy élőállatok szállítására használt járművek,
l) a b)–k) pontokban foglalt szállításokkal összefüggésben használt járművek.
(4) A III. osztályú közúton tilos közlekedni a 12 000 kg legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó gépjárművel vagy a 12 000 kg legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó járműszerelvénnyel, kivéve azokat a tehergépjárműveket és járműszerelvényeket,
a) amelyek áru vagy más rakomány berakodását vagy kirakodását biztosítják, javító-, karbantartói szolgáltatásokat vagy kommunális és hasonló szolgáltatásokat nyújtanak a III. osztályú úton vagy olyan helyen, ahová csak III. osztályú úton lehet eljutni,
b) amelyek vezetőinek, esetleg üzembentartóinak a III. osztályú úton vagy olyan helyen, ahová csak III. osztályú úton lehet eljutni, van a székhelyük, garázsuk vagy telephelyük,
c) amelyek haladása vagy szállítása a III. osztályú úton vagy olyan helyre, ahová csak III. osztályú úton lehet eljutni, javítás, szerviz, műszaki ellenőrzés, kipufogógáz-kibocsátási vizsgálat, az adott jármű eredetiség-vizsgálata vagy fedélzeti egységének leadása okán történik,24a)
d) amelyeket a III. osztályú úton vagy olyan helyen, ahová csak III. osztályú úton lehet eljutni autósiskola oktató járműveként használnak, vagy amelyeken a Szakmai jártassági vizsgáztatás történik.
(5) A 4. bekezdés szerinti tilalom nem vonatkozik a 3. bekezdés a), b), d) és f)–k) pontjaiban felsorolt járművekre sem és a szállításra, amely e járművek használatával összefügg.
(6) A rendőr felszólítására a járművezető köteles hiteles módon igazolni a jármű használatát a 3–5. bekezdésekben foglalt célokra.
(7) A különleges gépjárművek használata a III. osztályú közutakon, helyi utakon és a célforgalmi utakon kívül tilos; ez nem érvényes
a) a rendszámtáblával kötelezően ellátott traktorokra és önjáró munkagépekre, azok áthelyezésekor a mezőgazdasági munkák elvégzése céljából,
b) a rendszámtáblával kötelezően ellátott traktorokra és önjáró munkagépekre, amelyek másmilyenek, mint az a) pontban felsoroltak, és amelyek használhatják az I. és II. osztályú utakat is azzal a kikötéssel, hogy az I. osztályú utakat nem használhatják
1. hétfőtől péntekig, a 07.00-től 09.00 óráig tartó időben és
2. pénteken, valamint munkaszüneti napokon 16.00-tól 20.00 óráig tartó időben,
c) a fegyveres erők, a fegyveres biztonsági testületek, a fegyveres testületek, a Katonai Rendőrség, a Katonai Hírszerzés és a Szlovák Információs Szolgálat különleges gépjárműveire továbbá a belesetek és következményeik, valamint természeti katasztrófák felszámolására illetve az utak karbantartásával, javításával és építésével összefüggő tevékenységhez használt különleges gépjárművekre,
d) ha a különleges gépjárművek használata különleges úthasználati engedély alapján engedélyezve van.25)
(8) Az I. osztályú utakon tilos állat vontatta járművekkel és 600 mm-nél nagyobb teljes szélességű kézikocsival közlekedni. A II. osztályú utakon tilos ilyen járművekkel közlekedni
a) 06.00-tól 09.00 óráig, 15.00-től 20.00 óráig és 23.00-tól 04.00 óráig,
b) az 1. és 2. bekezdések szerinti némely járműfajtára vonatkozó közlekedési tilalom idejében, ha az az idő nem egyezik meg az a) pont szerinti időkkel.
(9) Azon járművek használata, amelyek a 127. § 13. bek. szerint C betűt tartalmazó különleges forgalmi rendszámot kaptak, a közutakon tilos; a tilalom nem érvényes a III. osztályú utakra, a helyi utakra és a célforgalmi utakra, ha a látási viszonyok nem korlátozottak.

Megkülönböztető figyelmeztető hangjelzést vagy fényjelzést használó járművek

40. §
(1) A haladási elsőbbség jogával rendelkező (fény- és hangjelzéssel jogszerűen felszerelt) jármű vezetője nem köteles betartani a jelen törvényben előírt kötelezettségeket és tilalmakat, kivéve a 3. § 2. bek. c) pontja és a 4. § 2. bek. a)–f) pontjai szerinti kötelezettségeket, ugyanakkor köteles fokozott óvatossággal eljárni úgy, hogy a közúti közlekedés többi résztvevőjét ne veszélyeztesse.
(2) A haladási elsőbbség jogával rendelkező járművek a következők:
a) a fegyveres erők, a fegyveres biztonsági testületek, a fegyveres testületek, a Katonai Rendőrség, a Katonai Hírszerzés és a polgári védelem járművei, amelyeket az illetékes miniszter határoz meg,
b) a Tűzoltó és Műszaki Mentőszolgálat, az egyéb tűzoltó egységek, a Hegyi Mentőszolgálat, a sürgősségi egészségügyi szolgálat és a bányamentők járműveire, feladataik teljesítése során, amelyek életmentéssel, egészségvédelemmel és anyagi javak mentésével kapcsolatosak,
c) a Szlovák Információs Szolgálat járművei, melyeket a Szlovák Információs Szolgálat igazgatója határoz meg,
d) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának járművei, az alkotmányos szereplők vagy külföldi delegációk tagjainak szállításakor és az ilyen szállítással összefüggő feladatok teljesítése során,
e) a Szlovák Köztársaság Kormányának járművei, az alkotmányos szereplők vagy külföldi delegációk tagjainak szállításakor és az ilyen szállítással összefüggő feladatok teljesítése során,
f) a Szlovák Köztársaság Elnöki Irodájának járművei, az alkotmányos szereplők vagy külföldi delegációk tagjainak szállításakor és az ilyen szállítással összefüggő feladatok teljesítése során,
g) a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának elnökét szállító jármű,
h) a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnökét szállító jármű,
i) a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságának elnökét szállító jármű,
j) a Szlovák Köztársaság Számvevőszékének elnökét szállító jármű,
k) a Nemzetbiztonsági Hivatal igazgatóját szállító jármű,
l) a Szlovák Köztársaság Főügyészségének legfőbb ügyészét szállító jármű,
m) a községi rendőrség járművei, amelyeket a község határoz meg.
(3) A belügyminisztérium különleges esetekben, főleg ha azt az élet-, egészség- vagy vagyonvédelem megköveteli, írásos kérvény alapján, engedélyt adhat a megkülönböztető figyelmeztető jelzések használatára más járműveken is, mint amelyek a 2. bekezdésben fel vannak tüntetve; ilyen esetben a kék színű megkülönböztető figyelmeztető jelzés csak hordozható berendezés segítségével helyezhető el a járművön.
(4) A 3. bekezdés szerinti kérvénynek tartalmaznia kell
a) az engedélyért folyamodó jogi személy megnevezését és székhelyét,
b) a megkülönböztető figyelmeztető jelzések használatának célját és szükségességének indoklását,
c) a járművek listáját, amelyek a megkülönböztető figyelmeztető jelzést használni fogják,
d) a megkülönböztető figyelmeztető jelzések használatának területi és időbeli behatárolását.
(5) A 3. bekezdés szerinti megkülönböztető figyelmeztető jelzések használatának terjedelmét és feltételeit a belügyminisztérium a kiadott engedélyben határozza meg. A belügyminisztérium az engedélyt bármikor, indoklás nélkül is visszavonhatja, amiről annak birtokosát értesíti.
(6) A haladási elsőbbség jogával rendelkező járművet csak 21 évnél idősebb járművezető vezetheti, aki legalább kétéves jártassággal rendelkezik az adott kategóriájú gépjármű vezetésében.
(7) Az 1. és 6. bekezdések rendelkezései értelemszerűen vonatkoznak az elölről, és ha több mint három járműről van szó, akkor hátulról is kísért járművek vezetőire is, a fegyveres erők, a fegyveres biztonsági testületek, a fegyveres testületek, a Katonai Rendőrség, a Katonai Hírszerzés a Szlovák Információs Szolgálat haladási elsőbbség jogával rendelkező járművei esetében. A kísért járművön is használni kell a megkülönböztető kék vagy piros figyelmeztető fényjelzést, esetleg azok kombinációját, vagy az irányjelző lámpák vészjelző villogását lehetővé tevő berendezést, ha ezzel a jármű fel van szerelve.
(8) Más jármű vezetője köteles lehetővé tenni a haladási elsőbbség jogával rendelkező és az általa kísért járműnek a biztonságos és zavartalan elhaladást, és szükség esetén járművét meg kell állítania olyan helyen, ahol nem képez számukra akadályt. A haladási elsőbbség jogával rendelkező járművek és az általuk kísért járművek csoportjába más jármű vezetőjének besorolni tilos.
(9) Ha a forgalom sűrűsége egy irányban álló járművek oszlopát hozza létre, a haladási elsőbbség jogával rendelkező jármű vezetője használhatja az útpadkát vagy az út más részét, amely nem a járművek haladására szolgál; emellett köteles fokozott óvatosságot tanúsítani, hogy ne veszélyeztesse a közúti közlekedés többi résztvevőjét.
(10) Ha álló járművön villog a megkülönböztető kék vagy piros figyelmeztető fényjelzés, esetleg ezek kombinációja, a többi jármű vezetője köteles növelni elővigyázatosságát, csökkenteni menetsebességét, esetleg járművét meg is állítani.
(11) A haladási elsőbbség jogával rendelkező és az általa kísért járműnek üzemanyagtöltéskor elsőbbségük van; eközben nem kell használniuk a megkülönböztető figyelmeztető jelzéseiket.
(12) Csak a Rendőri Testület járművei használhatják a piros megkülönböztető figyelmeztető fényjelzést és a piros-kék megkülönböztető figyelmeztető fényjelzés kombinációját.
(13) A 2., 3. és 7. bekezdésekben felsorolt járműveken kívül, más járművet nem szabad felszerelni olyan jellegzetes hangjelzést és kiegészítésül megkülönböztető figyelmeztető fényjelzést adó berendezéssel, amelyekkel haladási elsőbbség jogával rendelkező járművek vannak felszerelve.
(14) A 2. bekezdés szerinti járművek üzembentartói határozzák meg a megkülönböztető figyelmeztető jelzések használatának feltételeit.

41. §
(1) A narancssárga színű megkülönböztető figyelmeztető fényjelzést adó berendezéssel ellátott jármű vezetője köteles ezt a fényjelzést akkor használni, ha haladásával vagy munkájával veszélyeztethetné a közúti közlekedés biztonságát vagy folyamatosságát, továbbá közúti akadály megjelölésére.
(2) Az 1. bekezdés szerinti jármű vezetője, a 3. § 2. bek. c) pontja kivételével, nem köteles betartani a közúti közlekedés szabályait, ha haladásának vagy munkatevékenységének a körülményei ezt megkövetelik; eközben fokozott óvatossággal kell eljárnia.
(3) Más jármű vezetője köteles a körülményeknek megfelelően csökkenteni menetsebességét esetleg járművét meg is állítani, ha az 1. bekezdésben feltüntetett jármű a narancssárga színű megkülönböztető figyelmeztető fényjelzést használja.
(4) A 2. bekezdés rendelkezése hasonlóképpen érvényes a fegyveres erők, a fegyveres biztonsági testületek, a fegyveres testületek vagy Szlovák Információs Szolgálat olyan járműoszlopainak járművezetőire is, amelyeket elöl és hátul narancssárga színű megkülönböztető figyelmeztető fényjelzéssel ellátott járművek kísérnek.

42. §
A narancssárga színű megkülönböztető figyelmeztető fényjelzést használó járművek körét és a megkülönböztető figyelmeztető fényjelzések és a megkülönböztető figyelmeztető hangjelzések használatának követelményeit külön jogszabály rendezi.26)

43. §
A közúti forgalmi akadály
(1) Aki közúton forgalmi akadályt okoz, köteles azt haladéktalanul eltávolítani. Ha ezt nem teszi meg, az akadályt a közútkezelő köteles haladéktalanul eltávolítani, az akadály okozójának költségére.27) Az, aki eltávolítja a közúti forgalmi akadályt, köteles haladéktalanul bebiztosítani a tárgyak és a hulladék eltávolítását is, amelyek az út átjárhatóságát korlátozzák és összefüggnek a közúti forgalmi akadállyal.
(2) Ha az, aki a közúti forgalmi akadályt okozta, azt haladéktalanul nem távolítja el, köteles azt megjelölni és jelenteni a rendőrnek; ha az akadályt az előidézője nem jelöli meg, az illetékes közútkezelő haladéktalanul köteles azt megjelölni, az akadály előidézőjének a költségére.
(3) Az akadályt úgy kell megjelölni, hogy a közúti közlekedés résztvevői idejében észlelhessék. A közúti forgalmi akadályt főként útelzárást jelző korláttal vagy villogó narancssárga figyelmeztető fénnyel, korlátozott látási viszonyok között piros fénnyel vagy fényvisszaverő piros zászlóval kell megjelölni. A hordozható figyelmeztető háromszöggel kötelezően ellátott jármű megjelölésére, a 24. § 3. bekezdése érvényes.
(4) A közútkezelő eltávolíthatja a közúton vagy járdán álló járművet, a jármű üzembentartójának költségeire, ha
a) az olyan helyen van, ahol forgalmi akadályt képez,
b) fenntartott parkolóhelyen van, amely konkrét forgalmi rendszámú jármű, fogyatékkal élő személy vagy konkrét parkolóigazolvánnyal rendelkező jármű számára van fenntartva, ha a parkolóhely nem a számára van fenntartva,
c) nincs felszerelt rendszámtáblája, de ilyen kötelezettség alá tartozik, vagy nincs rajta olvashatóan feltüntetve a tulajdonos utó- és családi neve, lakhelye, vagy az üzembentartó megnevezése és székhelyének címe látható helyen, kivételt képeznek a kétkerekű járművek, akkor is, ha az nem képez forgalmi akadályt,
d) hat hónapnál régebben alkalmatlan a közúti közlekedésre,27a) akkor is, ha nem képez forgalmi akadályt.
(5) Ha a 4. bekezdésben és a 25. §-ban feltüntetett járműről van szó, az eltávolításáról a rendőr is dönthet; az ilyen járművet az üzembentartó költségére a Rendőri Testület vagy a közútkezelő távolítja el, a rendőr döntése szerint.
(6) Ha az autópályán vagy gyorsforgalmi úton forgalmi akadályt képező járművet haladéktalanul nem távolítja el az, aki az akadályt okozta, annak azonnali, a tulajdonos költségén való eltávolításáról a rendőr vagy a közútkezelő dönt.
(7) Ha a járművet a 4. bek. d) pontja szerint távolították el, a további kezelésére arányos módon alkalmazandók a külön jogszabály27b) rendelkezései.

44. §
A jármű külön megjelölése és a parkolóigazolvány
(1) A külön megjelöléssel látható el
a) a hallássérült személy által vezetett jármű,
b) egészségügyi ellátást biztosító orvos járműve,
c) az autóbusz, amelyben gyerekek utaznak,
d) kezdő járművezető által vezetett jármű.
(2) A parkolóigazolvány használható a súlyos fogyatékkal élő személyt szállító járműben, aki teljesíti a külön jogszabály szerinti feltételeket.28)
(3) Az 1. bekezdés b) pontjában vagy a 2. bekezdésben szereplő jármű vezetője köteles eltávolítani a járműből a külön megjelölést vagy a parkolóigazolványt, ha azt nem arra a célra használja, amelyre a külön megjelölés vonatkozik.
(4) Az 1. bekezdés b) pontja szerinti jármű külön megjelölését csak olyan személy használhatja, aki ezt írásbeli kérvény alapján a lakhelye vagy átmeneti lakhelye szerinti kerületi székhelyén lévő járási hivatal vagy más erre jogosult külföldi hivatal kiadta. A parkolóigazolványt csak az a természetes személy használhatja, akinek azt a munka­, szociális és családügyi hivatal, külön jogszabály28) szerint, vagy más erre jogosult külföldi hivatal. A kerületi székhelyen lévő járási hivatal nyilvántartást vezet az 1. bekezdés b) pontja alapján kiadott megkülönböztető jelzésekről utó- és családi név, születési hely és dátum, lakhely vagy átmeneti lakhely terjedelemben, emellett köteles a Rendőri Testület kérésére információval szolgálni a kiadott külön megjelölésekről. Az illetékes munka­, szociális és családügyi hivatal köteles a Rendőri Testület kérésére információval szolgálni a kiadott parkolóigazolványokról, a következő terjedelemben: a parkolóigazolvány nyilvántartási száma, a parkolóigazolvány érvényességi határideje, a parkolóigazolványt kiadó illetéke szerv megnevezése, a személy utó- és családi neve, akinek a parkolóigazolványt kiadták. A munka­, szociális és családügyi központ elektronikus úton a Rendőri Testület rendelkezésére bocsátja parkolóigazolvány használatának ellenőrzése céljából a természetes személy adatait, aki a parkolóigazolvány birtokosa; az adatokat a következő terjedelemben bocsátják rendelkezésre: a parkolóigazolvány nyilvántartási száma és kiadásának dátuma, a parkolóigazolványt kiadó illetéke szerv megnevezése, a személy utó- és családi neve, születési dátuma, akinek a parkolóigazolványt kiadták.
(5) Az 1. bekezdés b) pontja szerinti külön megjelöléssel rendelkező jármű használatára való jogosultságot, a 4. bekezdés szerint illetékes járási hivatal által, a jármű külön megjelölésére kiadott igazolvánnyal kell igazolni.
(6) Az 1. bekezdés b) pontja szerinti külön megjelölést a járművön csak annak a személynek a szállításával kapcsolatban szabad használni, aki az 5. bekezdés szerinti igazolvány birtokosa. A parkolóigazolványt a járművön csak annak a személynek a szállításával kapcsolatban szabad használni, aki annak a birtokosa. Az 1. bekezdés b) pontja szerinti külön megjelöléssel rendelkező jármű vezetője köteles a jármű vezetésekor magánál tartani az 5. bekezdés szerinti igazolványt és a rendőr felszólítására azzal igazolni magát; ha a vezető nem az 1. bekezdés b) pontjában feltüntetett személy, elég, ha az igazolványt a szállított személy mutatja fel. Az 1. bekezdés a) pontja szerinti külön megjelölést csak akkor szabad a járművön használni, ha jármű vezetője az érintett személy.
(7) A parkoló igazolvánnyal rendelkező jármű vezetője állhat a súlyos fogyatékkal élő személyeket szállító járműveknek fenntartott helyen. Az 1. bekezdés b) pontja szerinti külön megjelöléssel rendelkező jármű vezetőjének és a parkoló igazolvánnyal rendelkező jármű vezetőjének az elengedhetetlenül szükséges ideig nem kell betartania a várakozás tilalmát. Ha az szükséges, az ilyen jármű vezetője behajthat oda is, ahová a behajtás csak közúti jelzéssel meghatározott járművek számára engedélyezett, és a gyalogos övezetbe; miközben nem szabad veszélyeztetnie a közúti közlekedés biztonságát. Ez a jogosultság nem mentesíti a járművezetőt azon kötelessége alól, hogy engedelmeskedjen a rendőr utasításának, felszólításának vagy parancsának, amely összefügg a jelent törvény szerinti jogosultságainak a gyakorlásával.
(8) A 7. bekezdés és a 23. § 3. bek. rendelkezései vonatkoznak az 1968. november 8-án, Bécsben aláírt, többször módosított „A közúti forgalomról szóló egyezmény” szerinti dokumentummal megjelölt járművekre is (a továbbiakban csak „Bécsi egyezmény“).
(9) Az 1. bekezdés szerinti külön megjelölések ábrázolását és azok elhelyezését a járművön általános érvényű jogszabály tartalmazza, melyet a belügyminisztérium ad ki.

HARMADIK FEJEZET
A személy- és áruszállítás feltételei

A személyszállítás

45. §
(1) A járművezető nem engedélyezheti, hogy a szállított személyek száma túllépje a megengedett szállítható személyek számát, és lehetőségei szerint nem szabad megengednie azt sem, hogy e személyek megszegjék előírt kötelességeiket. Minden szállított személy felel a jelen törvény szerinti kötelezettségeinek betartásáért. A gyermekek vagy olyan személyek szállításáért, akik egészségkárosodásuk miatt nem felelnek tetteikért, az őket kísérő személy felel. Ha ezek a személyek nem rendelkeznek kísérővel, a szállításukért a járművezető, vagy az általa megbízott alkalmas és megfelelően kioktatott személy felel; ez nem érvényes, ha tömegközlekedésről van szó.
(2) A szállított személyek magatartásukkal nem veszélyeztethetik a közúti közlekedés biztonságát, főleg a jármű vezetőjét, a jármű biztonságos irányításában, saját magukat a veszélyes helyeken való tartózkodással, és tárgyakat sem dobálhatnak ki a járműből.

46. §
(1) Gépjárműben vagy a pótkocsijában, amelyet személyszállításra rendszeresítettek, személyeket szállítani csak az erre a célra kialakított helyeken, a jármű megengedett hasznos terheléséig szabad, ugyanakkor a szállított személyek száma nem haladhatja meg a jármű forgalmi engedélyének I. és II. részében, valamint a jármű műszaki engedélyében engedélyezett férőhelyek számát.
(2) 12 év alatti személyt nem szabad különleges gépjárművel és L12) kategóriájú gépjárművön szállítani.
(3) A személyszállításra rendszeresített pótkocsin kívül más pótkocsiban a személyszállítás tilos kivéve a 49. § szerinti eseteket.
(4) A motorkerékpáron a szállított személyeknek oldalvást ülni tilos.

47. §
Személyszállítás tömegközlekedési járművel
(1) A tömegközlekedési jármű utasa várakozás, felszállás, utazás és leszállás közben köteles úgy viselkedni, hogy ne veszélyeztesse a közúti közlekedés biztonságát és folyamatosságát, elsősorban nem szabad az úttestre, a megálló szélére vagy a megállóhely közúti jelzéssel jelölt biztonsági területére lépnie, amíg a tömegközlekedési jármű meg nem áll. Ugyanakkor köteles eleget tenni az utasításoknak, melyeket a jármű üzembentartójának alkalmazottjától kap.
(2) A gyermekeket vagy fogyatékkal élő személyeket szállító autóbusz vezetője köteles e személyek fel- és leszállásakor használni az irányjelző lámpák vészjelző villogását lehetővé tevő berendezést.

A személyszállítás a tehergépkocsi rakterében és a traktor teherpótkocsijának rakterében

48. §
(1) A személyszállítás a tehergépkocsi rakterében csak a fegyveres erők, a fegyveres biztonsági testületek, a fegyveres testületek, a Katonai Rendőrség, a községi rendőrség, a Hegyi Mentőszolgálat tagjainak, valamint a természet őrök és a természetvédelmi szervezet alkalmazottainak28aa) szállítása esetén lehetséges, azok feladatainak teljesítése során, más személyeket csak polgári védelmi feladatok ellátása vagy természeti katasztrófa esetén lehetséges.
(2) A tehergépkocsit, amelynek rakterében az 1. bekezdés szerinti személyeket szállítják, csak 21 évnél idősebb járművezető vezetheti, aki legalább kétéves gyakorlattal rendelkezik a tehergépkocsi-vezetés terén. A szállított személyek száma nem lehet több, mint 30. A személyszállítás a tehergépkocsi pótkocsijában tilos.
(3) A tehergépkocsi rakterében szállított személyeknek menet közben nem szabad állniuk, kihajolniuk, engedniük, hogy tárgyak lógjanak ki a járműből, sem egyéb módon veszélyeztetni a közúti közlekedés biztonságát; erre az a személy ügyel, akit a szállított személyek közül a jármű üzembentartója vagy a vezetője kijelöl.

49. §
(1) A traktor teherpótkocsijának rakterében személyeket szállítani csak a 48. § 1. bek. szerinti feltételekkel lehetséges. A teherpótkocsis traktort, amelynek rakterében személyeket szállítanak, csak 21 évnél idősebb járművezető vezetheti, aki legalább kétéves gyakorlattal rendelkezik a traktorvezetés terén.
(2) A traktor teherpótkocsijának rakterében szállított személyek száma nem haladhatja meg a 15-öt; a traktor sebessége nem haladhatja meg a 20 km/órát.
(3) A traktor teherpótkocsijának rakterében szállított személyeknek menet közben a pótkocsi rakfelületén vagy a rakfelülethez rögzített üléseken kell ülniük, ugyanakkor a pótkocsi oldalfalainak megfelelően magasaknak kell lenniük, hogy a személyek menet közben ki ne essenek. A szállított személyeknek menet közben kihajolni, a pótkocsiból tárgyakat kilógatni, és a közúti közlekedés biztonságát más módon veszélyeztetni tilos.

50. §
15 évnél fiatalabb személyek a tehergépkocsi rakterében és a traktor teherpótkocsijának rakterében csak 18 évnél idősebb személy kíséretében utazhatnak.

51. §
A teherszállítás
(1) Teherszállítás esetén nem szabad túllépni a jármű legnagyobb megengedett össztömegét, a járműszerelvény legnagyobb megengedett tömegét, a vontatott jármű legnagyobb megengedett össztömegét vagy a jármű tengelyeire eső legnagyobb megengedett tömegét.
(2) A rakományt a járművön rendesen kell elhelyezni, elrendezni és úgy kell rögzíteni, hogy ne veszélyeztesse a közúti közlekedés biztonságát vagy folyamatosságát, ne szennyezze, és ne rongálja az utat és annak környékét, ne legyen túlzottan zajos, ne szennyezze a levegőt, ne takarja el a jármű fényszóróit, lámpáit és fényvisszaverőit, ne takarja el a rendszámtáblát és a megengedett legnagyobb sebesség megjelölését. A rakományt be kell biztosítani, hogy menetsebesség vagy irányváltoztatás esetén ne csússzon meg, ne dőljön el, ne essen le vagy más módon, szabadon ne mozoghasson. A nehezen észlelhető tárgyak nem nyúlhatnak túl a jármű oldalán. Az ömlesztett rakományt mindig le kell fedni úgy, hogy az ne szóródhasson az útra szállítás közben. Az N, O2, O3 és O4 kategóriájú járművön a rakomány rögzítésének teljesítenie kell a rakomány rögzítésének alapelveit, melyeket a teherszállítás ellenőrzése során ellenőriznek a közúti műszaki vizsgálat keretében külön jogszabály szerint.28ab)
(3) Elő állatok szállításakor nem szabad veszélyeztetni a járművezető és a járműben szállított személyek biztonságát, a járművön szállított állatok biztonságát sem pedig a közúti közlekedés biztonságát.
(4) Közúton a rakományt fel- és lerakni csak akkor szabad, ha azt nem lehet elvégezni a közúton kívül. A rakományt a lehető leggyorsabban kell úgy le- és felrakni, hogy a rakodás ne veszélyeztesse a közúti közlekedés biztonságát.
(5) A járművön túlnyúló rakomány megjelölésének feltételeit és módját általános érvényű jogszabály határozza meg, amelyet a belügyminisztérium ad ki.

NEGYEDIK FEJEZET
A közúti közlekedés némely résztvevőiről szóló külön rendelkezések

A gyalogosokra vonatkozó külön rendelkezések

52. §
(1) A gyalogos elsősorban a járdát köteles használni. A járda jobb oldalán kell közlekedni. Ott, ahol nincs járda vagy az járhatatlan, a bal oldali útpadkán kell közlekedni; ott, ahol nincs útpadka vagy ahol az útpadka járhatatlan, az úttest bal széléhez legközelebbi részen kell közlekedni. Ez érvényes arra a gyalogosra is, aki olyan tárgyat visz, amivel veszélyeztetné a járdán vagy az útpadkán való közlekedést.
(2) A gyalogosokon kívül a járdát a közúti közlekedés más résztvevői nem használhatják; ez nem érvényes a kerékpárosokra az 55. § 1. bek. szerint, az önegyensúlyozó járművek vezetőire az 55.a § 2. bek. szerint, ha közúti jelzéssel vagy közúti jelzőberendezéssel másként van meghatározva, vagy ha kerékpár vagy motorkerékpár megállásáról vagy várakozásáról van szó, miközben szabadon marad legalább 1,5 m szélességű összefüggő járda.
(3) A gyalogosok az útpadkán vagy az úttest szélén legfeljebb ketten egymás mellett mehetnek, ha azzal, főleg korlátozott látási viszonyok vagy sűrű forgalom mellett nem veszélyeztetik vagy korlátozzák a közúti közlekedést; ez nem érvényes azokra a személyekre, akik sílécen, görkorcsolyán, rolleren, gördeszkán vagy más hasonló sporteszközön haladnak az útpadkán vagy az út szélén, ők csak sorban, egymás mögött haladhatnak. Korlátozott látási viszonyok mellett az útpadkán vagy az úttest szélén közlekedő gyalogosnak jól látható fényvisszaverő elemeket vagy fényvisszaverő öltözetet kell viselnie.
(4) Az fogyatékkal élő személy, aki kézi vagy gépi meghajtású kerekesszék segítségével mozog, az úttest bármelyik útpadkáját vagy bármelyik szélét használhatja; ha a járdát használja, nem lépheti túl a gyaloglás sebességét.
(5) Az a személy, aki a járdán sílécen, görkorcsolyán, rolleren, gördeszkán vagy más hasonló sporteszközön közlekedik, a járda jobb felét használhatja, miközben nem szabad sem veszélyeztetnie sem korlátoznia a többi járdát használó személyt. Az a személy, aki kerékpárt vagy motorkerékpárt tol, használhatja a járdát, de csak akkor, ha nem veszélyezteti vagy korlátozza a gyalogosokat; különben a jobb útpadkát vagy az úttest jobb szélét kell használnia.
(6) Az a személy, aki a járdán sílécen, görkorcsolyán, rolleren, gördeszkán vagy más hasonló sporteszközön közlekedik, köteles figyelni a forgalmi helyzetet és nem szabad sem veszélyeztetnie sem korlátoznia a közúti közlekedés többi résztvevőjét. Ha közúti jelzéssel ki van jelölve egy út a sporteszközön közlekedők számára, ezek a személyek kötelesek ezt az utat használni.

53. §
(1) Az úton való átkelés során a gyalogos köteles elsősorban a gyalogos-átkelőhelyet, az átkelőhelyet, a felüljárót vagy az aluljárót használni. A gyalogos-átkelőhelyen és az átkelőhely jobb oldalán kell közlekedni. A gyalogos nem léphet az úttestre, ha haladási elsőbbség jogával rendelkező jármű közeledik; ha a gyalogos az úttesten tartózkodik, az ilyen járműnek, késedelem nélkül helyet kell adnia az áthaladáshoz. A gyalogos köteles a villamosnak lehetővé tenni a folyamatos áthaladást.
(2) A gyalogos-átkelőhelyen átkelő gyalogosoknak tekintettel kell lenniük a közeledő járművek vezetőire, főleg azzal, hogy nem egyenként, hanem csoportosan kelnek át. Ez érvényes azokkal a járművezetőkkel szemben is, akik ráfordulnak arra az útra, amelyen a gyalogosok átkelnek. A gyalogos nem léphet az úttestre, még a gyalogos-átkelőhely használatakor sem, ha tekintettel a közeledő járművek sebességére és távolságára nem tud az úttesten biztonságosan átkelni. A gyalogosokon kívül, a közúti közlekedés többi résztvevője számára tilos a gyalogos-átkelőhely használata, hacsak az 55.a § 2. bek. másként nem rendelkezik.
(3) A gyalogos-átkelőhelyen kívül az úttesten csak annak tengelyére merőlegesen kelhet át. A gyalogos-átkelőhelyen kívül a gyalogosoknak csak akkor szabad átkelniük az úttesten, ha tekintettel a közeledő járművek távolságára és sebességére nem kényszerítik azok vezetőit haladási irányuk vagy sebességük megváltoztatására.
(4) Mielőtt a gyalogos az úttestre lépne, meg kell győződnie arról, hogy ezt veszélytelenül megteheti-e, és ha már az úttestre lépett, nem szabad ott indokolatlanul késlekednie sem megállnia. Ez érvényes a gyalogos-átkelőhelyen és azon kívül is. A gyalogosnak nem szabad a korláton vagy más védőelemeken átmászni.

54. §
(1) A gyalogosok zárt csoportjának, főleg a fegyveres erők egységének, iskolások vagy felvonulók zárt csoportjának közlekedésére a járművezetők e törvény szerinti jogai és kötelezettségei értelemszerűen alkalmazandók.
(2) Korlátozott látási viszonyok mellett a gyalogosok zárt csoportját meg kell jelölni, elöl mindkét oldalon nem vakító fényű fehér fénnyel, hátul pedig ugyanúgy mindkét oldalon piros fénnyel. A gyalogosok zárt csoportjának vezetőjén és a leghátsó sorban haladó gyalogosokon, lakott területen kívül, korlátozott látási viszonyok mellett, biztonsági láthatósági öltözéknek kell lennie.
(3) Az 1. és 2. bekezdések rendelkezéseinek betartásáért a csoport vezetője felelős, aki csak 18 évnél idősebb személy lehet, aki erre kellően alkalmas.
(4) A gyalogosok zárt csoportja, amely legfeljebb kettes oszlopban halad, mehet a járdán is, éspedig a jobb oldalon; ugyanakkor nem kell megjelölve lennie a 2. bekezdés szerint.
(5) Gyermekek zárt csoportjára, akik még nem iskolakötelesek, a gyalogosokról szóló rendelkezések érvényesek.

55. §
A kerékpárosokra vonatkozó külön rendelkezések
(1) Kerékpárral elsősorban a kerékpárúton kell közlekedni. A kerékpárút jobb oldalán kell közlekedni. Ahol nincs kerékpárút, vagy az nem járható, a kerékpárosnak az úttest jobb szélén kell közlekednie. Ha azzal nem veszélyezteti vagy korlátozza a gyalogosokat, a jobb útpadkán is haladhat. A tíz évnél fiatalabb személyek, azon személyek, akik őket kísérik, valamint azon személyek, akik őket szállítják a 3. bekezdés szerint, közlekedhetnek a járda jobb szélén, ha azzal nem veszélyeztetik vagy korlátozzák a gyalogosokat.
(2) A kerékpárosoknak csak egyesével, egymás mögött szabad haladniuk; ez nem érvényes a kerékpárúton, földúton, erdei úton és lakóövezetben, ahol két kerékpáros mehet egymás mellett, ha ezzel nem veszélyeztetik, és nem korlátozzák a közúti közlekedés többi résztvevőjét. Legalább hat kerékpárosból álló csoport esetében közlekedhet egymás mellett két kerékpáros. A kerékpárosnak nem szabad elengedett kormánnyal közlekednie, más járműbe kapaszkodnia, kerékpározás közben másik kerékpárt, kézikocsit, kutyát vagy más állatot vezetnie, és olyan tárgyakat szállítania, amelyek megnehezítenék a kerékpár kormányzását vagy veszélyeztetnék a közúti közlekedés többi résztvevőjét. Menet közben a kerékpáros lábainak a pedálokon kell lenniük, ez nem érvényes olyan kerékpár esetében melynek meghajtását nem pedálok biztosítják.
(3) Együléses kerékpáron tilos több személynek közlekednie. 15 éven felüli személy szállíthat 10 éven aluli személyt
a) gyermek szállítására való pótülésen, amely fix lábtartóval van felszerelve,
b) gyermekek szállítására készült pótkocsiban,
c) gyermekkerékpáron, amely fixen rögzített rúddal kapcsolódik a vezető kerékpárhoz.
(4) 10 évnél fiatalabb személynek közúton, kivéve a kerékpárutat, mezei utat, erdei utat és a lakóövezetet, csak olyan 15 évnél idősebb személy felügyelete alatt szabad kerékpáron közlekednie, aki kellőképpen alkalmas, hogy a rendesen felügyeljen reá, és aki felelős a jelen törvénynek a szóban forgó személyre vonatkozó előírásainak betartásáért.
(5) A lassan haladó vagy álló járművet az ugyanabba az irányba haladó kerékpáros az úttest jobb szélén vagy az útpadkán is megelőzheti, eközben köteles fokozott óvatosságot tanúsítani; ez nem érvényes, ha a jármű vezetője menetirány-változtatást jelez jobbra.
(6) Ha megfelelő közúti jelzéssel megjelölt gyalog- és kerékpárutat létesítettek, a kerékpárosnak nem szabad a gyalogost veszélyeztetnie. Ha a gyalog- és kerékpárúton elkülönített sávok vannak a gyalogosok és a kerékpárosok részére, a gyalogosok és a kerékpárosok kötelesek csak a számukra kijelölt sávokat használni; ez nem érvényes kikerüléskor, előzéskor, elkanyarodáskor, megforduláskor, a gyalog- és kerékpárútra való felhajtáskor és lehajtáskor, ugyanakkor kölcsönösen nem szabad egymást veszélyeztetniük.
(7) A kerékpárutat a sílécen, görkorcsolyán, rolleren, gördeszkán vagy más hasonló sporteszközön közlekedő személy is használhatja, ha azzal nem korlátozza vagy veszélyezteti a kerékpárosokat.
(8) Mielőtt a kerékpáros ráhajtana a kerékpáros-átkelőhelyre, mely az útkeresztőzédesen kívül van kijelölve, meg kell arról győződnie, hogy ezt veszélytelenül megteheti-e. A kerékpárosnak csak akkor szabad átkelnie az úttesten, ha figyelembe véve a közeledő járművek sebességét és távolságát nem kényszeríti vezetőiket menetirányuk vagy sebességük megváltoztatására. A kerékpáros-átkelőhely jobb oldalán kell közlekedni.
(9) A 15 évnél fiatalabb kerékpáros, kerékpározás közben köteles a fejét rendesen rögzített bukósisakkal védeni; ez a kötelezettség vonatkozik a 3. bekezdés a) és c) pontjai szerint szállított személyekre is.

55.a §
Az önegyensúlyozó járművel és a segédmotoros rollerrel való közlekedés
(1) Az önegyensúlyozó járművet közúton, kivéve a kerékpárutat, mezei utat, erdei utat és a lakóövezetet, csak 15 évnél idősebb személynek szabad vezetnie.
(2) Az önegyensúlyozó jármű vezetőjének csak akkor szabad a járda, gyalogút vagy gyalogos-átkelőhely jobb oldalán haladnia, ha nem veszélyezteti és korlátozza a gyalogosokat, ugyanakkor nem lépheti át a gyaloglás sebességét.
(3) Az önegyensúlyozó jármű vezetője vezetőjének csak akkor szabad a kerékpársáv, kerékpárút vagy kerékpáros-átkelőhely jobb oldalán haladnia, ha nem veszélyezteti és korlátozza a kerékpárosokat.
(4) Az önegyensúlyozó jármű vezetőinek csak egyesével, egymás mögött szabad haladniuk. Az önegyensúlyozó jármű vezetője köteles menet közben mindkét kezével a kormányt tartani, kivéve azt az esetet, mikor jelzést ad a jelen törvény szerint, menet közben nem vezethet kutyát sem más állatot és nem szállíthat olyan tárgyakat, amelyek megnehezítenék a jármű vezetését vagy veszélyeztetnék a közúti közlekedés többi résztvevőjét. Az egyszemélyes önegyensúlyozó járművön több személy közlekedése nem engedélyezett.
(5) Az önegyensúlyozó jármű vezetőjének közúton vagy az úttesten történő átkelésére értelemszerűen alkalmazandó az 53. § vagy az 55. § 8. bek. A járművezető gyalogossal vagy kerékpárossal szembeni kötelességei fennállnak az önegyensúlyozó jármű és a segédmotoros roller vezetőjével szemben is.
(6) Az önegyensúlyozó járművön való közlekedésről szóló rendelkezések a segédmotoros rollerrel való közlekedésre is érvényesek.

56. §
Állat vontatta járművel és kézikocsival való közlekedés
(1) Az állat vontatta jármű hajtója nem lehet 15 évesnél fiatalabb személy. Ha a hajtó az állat vontatta jármű mellett megy, akkor köteles a jobb oldalon menni; az állat vontatta jármű elhagyása előtt köteles a járművet befékezni, és lejtőn a kerekeket kiékelni.
(2) A 600 mm teljes szélességet meghaladó kézikocsit toló vagy húzó személy köteles az úttest jobb szélén közlekedni; ha azzal nem veszélyezteti vagy korlátozza a gyalogosokat, a jobb oldali útpadkán is mehet. Korlátozott látási viszonyok mellett ezt a személyt vagy a kézikocsit baloldalt és jobboldalt bekapcsolt nem vakító, fehér fénnyel kell megjelölni, amelyet a közúti közlekedés többi résztvevője lát.

57. §
Lovaglás, állatok vezetése és hajtása
(1) A lovasra, valamint a vezetett és hajtott állatok kísérőjére értelemszerűen vonatkoznak a járművezető jelen törvény szerinti jogai és kötelezettségei.
(2) Közúton, kivéve a mezei utat és az erdei utat nem szabad lovagolnia 15 évnél fiatalabb személynek. A lovas köteles az úttest jobb oldalán menni. Ha azzal nem veszélyezteti és korlátozza a gyalogosokat, a lovas mehet a jobb útpadkán is. A lovasok csak egymás mögött, egyesével haladhatnak. A lovas csak egy állatot vezethet. Ha közúti jelzéssel ki van jelölve a lovaglóút, a lovasok kötelesek elsősorban azt használni.
(3) A kísérő legfeljebb két állatot vezethet, melyeket egymáshoz kell kötni. Az állatokat csak úgy lehet vezetni és hajtani, hogy az ne veszélyeztesse a közúti közlekedést és minél kisebb mértékben korlátozza azt. A hajtott állatokat eközben megfelelően hosszú csoportokra kell osztani és egymástól kellő távolságra elválasztani. A hajtott állatokat nem kísérhetik 15 évnél fiatalabb személyek. A kísérő személyek számának elegendőnek kell lennie az állatok irányított mozgásának biztosítására. Korlátozott látási viszonyok mellett a kísérőn láthatóan elhelyezett fényvisszaverő elemeknek kell lenniük vagy fényvisszaverő biztonsági ruházatot kell viselnie.
(4) Korlátozott látási viszonyok mellett a lovason láthatóan elhelyezett fényvisszaverő elemeknek kell lenniük vagy fényvisszaverő biztonsági ruházatot kell viselnie. Ha lovasok rendezett csoportjáról van szó, az első lovast meg kell jelölni nem vakító fényű fehér fénnyel is, az utolsó lovast pedig piros fénnyel.
(5) A lovaglásra, állatok vezetésére és hajtására a 39. § 8. bek. szerinti tiltás vonatkozik.
(6) A háziállatok közúton való szabad mozgása tilos. A háziállat tulajdonosa, tenyésztője vagy az általuk megbízott személy felel a háziállatok közúton való szabad mozgásának megakadályozásáért.

58. §
A közúton dolgozó személy
(1) Azt a személyt, aki a közúton annak karbantartásával javításával vagy építésével kapcsolatos vagy más munkálatokat végez, amelyekre jogosult, jól láthatóan meg kell jelölni. Ennek a személynek nem kell betartania a közúti közlekedés szabályainak azon rendelkezéseit, melyeket munkája jellege kizár; ugyanakkor a szükséges óvatosságot be kell tartania.
(2) Az 1. bekezdés szerinti személy megjelölését általános jogszabály határozza meg, melyet a belügyminisztérium ad ki.

59. §
A közúti közlekedés lakó-, gyalogos és iskolaövezetre vonatkozó külön rendelkezései
(1) A lakó-, gyalogos és iskolaövezetben a gyalogosok a közutat teljes szélességében használhatják, ugyanakkor nem vonatkozik rájuk az 52. §. A gyermekek közúton való játéka csak lakóövezetben engedélyezett.
(2) A gyalogos övezetbe csak azon járművek számára engedélyezett a behajtás, amelyek számára ezt a közúti jelzőssel lehetővé teszi.
(3) A lakó-, gyalogos és iskolaövezetben a járművezető legfeljebb 20 km/óra sebességgel haladhat. Eközben köteles fokozottan körültekintően eljárni a gyalogosokkal szemben, akiket nem veszélyeztethet. Ha az elkerülhetetlen, a járművezető köteles megállítani a járművet. A lakó- és gyalogos övezetben a gépjárművek parkolása tilos, hacsak közúti jelzéssel nincs másként meghatározva. Az iskolaövezetben lehet parkolni, ha ez nem korlátozza a gyalogosok mozgását.
(4) A lakó-, gyalogos és iskolaövezetben a gyalogosoknak lehetővé kell tenniük a járművek haladását. Ez érvényes azokra a gyermekekre is, akik a lakóövezetben játszanak.
(5) Ha ebben a fejezetben nincs másként meghatározva, a lakó-, gyalogos és iskolaövezetben való közlekedésre a jelen törvény egyéb rendelkezései érvényesek.

59.a §
A kerékpárúton történő közlekedésre vonatkozó külön rendelkezések
(1) A kerékpárutat a kerékpárosok a menetirányuk teljes szélességében használhatják.
(2) A kerékpárúton a kerékpáros legfeljebb 30 km/óra sebességgel közlekedhetnek.
(3) Kerékpárúton gépkocsiknak közlekedni tilos, hacsak közúti jelzéssel nincs másként meghatározva.
(4) Ha közúti jelzés lehetővé teszi gépkocsik kerékpárúton való közlekedését, a kerékpárosok velük szemben előnyt élveznek, miközben a gépkocsivezetők nem veszélyeztethetik őket és előzésük közben tőlük legalább 1,5 m oldaltávolságot kell betartaniuk. A gépkocsik megállása és várakozása – kivéve a motorkerékpárokat – a kerékpárutakon csak az erre kijelölt helyeken lehetséges.
(5) Ha az 1–4. bekezdés másként nem rendelkezik, a kerékpárúton való közlekedésre a jelen törvény további rendelkezései vonatkoznak.


ÖTÖDIK FEJEZET
A közúti közlekedés szabályozása és irányítása

Közúti jelzések és közúti jelzőberendezések

60. §
(1) A közúti közlekedésben használatosak
a) közúti jelzőtáblák,
b) útburkolati jelek,
c) közúti jelzőberendezések.
(2) A közúti közlekedés közúti jelzésekkel és közúti jelzőberendezésekkel történő szabályozása magasabb rendű a közúti közlekedés általános szabályozásánál.
(3) A rendőr és más jogosult személy utasításai magasabb rendűek közúti jelzésekből és közlekedési jelzőberendezésekből következő utasításoknál.
(4) Az ingatlan tulajdonosa köteles méltányos ellentételezés fejében eltűrni a közúti jelzés vagy a közúti jelzőberendezés és azok tartószerkezetének elhelyezését az ingatlanján.
(5) A közúti jelzéseken vagy a közúti jelzőberendezéseken és azok tartószerkezetén tilos bármit is elhelyezni, ami nem áll összefüggésben a közúti jelzésekkel vagy a közlekedési jelzőberendezéssel.
(6) A közúton és a közút melletti helyen nem szabad elhelyezni olyan dolgokat, amelyek összetéveszthetőek lehetnének a közúti jelzéssel vagy a közlekedési jelzőberendezéssel vagy azokat eltakarnák, vagy amelyek elterelnék és elvonnák a közúti közlekedés résztvevőjének figyelmét vagy elvakítanák őt.
(7) Közút melletti hely alatt értendő az a tér, amelyben a közúti jelzés vagy a közúti jelzőberendezés el van helyezve; ilyen hely az a tér is, amelyben a közúti jelzéseket vagy a közúti jelzőberendezéseket általában elhelyezik.
(8) A fényjelző készülékeket a közútkezelő tartja fenn. A fényjelző készülékek közelében nem szabad olyan fényforrásokat elhelyezni, amelyek fényei összetéveszthetőek a fényjelző készülékek fényeivel.
(9) A közúti jelzések és közúti jelzőberendezések részletes leírását, azok ábrázolását, jelentését és az közúton, valamint a közút melletti helyen való elhelyezését általános érvényű jogszabály határozza meg, amelyet a belügyminisztérium ad ki.

61. §
(1) A közúti jelzéseket és a közúti jelzőberendezéseket csak olyan mértékben és módon szabad használni, amennyire, és ahogyan azt a közúti közlekedés biztonsága és folyamatossága feltétlenül megköveteli.
(2) A közúti jelzések és a közlekedési jelzőberendezések használatát az egyes esetekben a következők határozzák meg:
a) külön jogszabály szerinti hatóság;1) a közúti jelzések használatát, amelyek a vasúti átjáróra figyelmeztetnek, és a közúti jelzés használatát, amely elsőbbségadásra utasítja a járművezetőt, ha azokat vasúti átjáró előtt akarják elhelyezni, ez a hatóság megtárgyalja a Vasúti Közlekedést Szabályozó Hivatallal,
b) A Vasúti Közlekedést Szabályozó Hivatal, azzal a hatósággal, amely egyébként a közúti jelzés használatára jogosult, a Rendőri Testület szervével és a közút kezelőjével történt tárgyalások után, ha vasúti átjárót jelölő közúti jelzésről van szó,
c) a Katonai Rendőrség a katonai létesítményekben és területeken.
(3) A rendőr vagy a katonai rendőr használhat ideiglenes közúti jelzőtáblákat és ideiglenes közúti jelzőberendezéseket, használatuk illetékes szerv általi előzetes meghatározása nélkül is, ha az szükséges feladataik teljesítése közben a közúti közlekedés biztonságának és folyamatosságának biztosításához.
(4) Az alagútkezelő28a) használhat ideiglenes közúti jelzőtáblákat és ideiglenes közúti jelzőberendezéseket, használatuk illetékes szerv általi előzetes meghatározása nélkül is, ha az a közúti közlekedés biztonságának és folyamatosságának biztosításához az alagút üzemeltetésével kapcsolatban; erről a használatról köteles haladéktalanul tájékoztatni az illetékes közútkezelő szervet és a Rendőri Testület szervét.

62. §
A közúti közlekedés irányítása
(1) A közúti közlekedést közúti jelzésekkel, közúti jelzőberendezésekkel vagy a rendőr utasításaival irányítják.
(2) Külön jogszabállyal29) megszabott keretek között a közúti közlekedés irányítására a katona is jogosult, akit a Rendőri Testület feladatainak teljesítésére rendeltek ki, vagy a katonai rendőr; a közúti közlekedés irányítására a katona is jogosult, a fegyveres erők feladatainak teljesítése közben.30)
(3) A fényjelzések, a rendőr és katonai rendőr utasításainak, a fegyveres erők feladatainak teljesítésére kirendelt katona utasításainak és a Rendőri Testületnek, a közúti közlekedés irányításával kapcsolatos feladatainak teljesítésére kirendelt katona utasításainak részleteit és azok jelentését általános érvényű jogszabály határozza meg, amelyet a belügyminisztérium ad ki.

63. §
A járművek megállítására vonatkozó jogosultság
(1) A jármű megállítására vonatkozó utasításokat jogosult adni a rendőr, az egyenruhás katonai rendőr, az egyenruhás hivatásos katona és a krízishelyzetben szolgáló katona, aki a felsőruházatán „POLÍCIA“ („RENDŐRSÉG”) megjelölést visel; a jármű megállítására vonatkozó utasításokat adni más személy is jogosult, ha azt külön jogszabály szabja meg.5)
(2) A jármű megállítására vonatkozó utasításokat jogosultak adni továbbá
a) a vezetett vagy hajtott állatok kísérője, ha azt a közúti közlekedés biztonsága megköveteli,
b) az iskolások zárt csoportjának vagy a még nem iskolaköteles gyermekek zárt csoportjának vezetője, vagy az fogyatékkal élő személyek kísérője, az úttesten való átkeléskor,
c) a közút karbantartásával, javításával vagy építésével kapcsolatos munkálatokon dolgozó személy, ha azt a közúti közlekedés biztonsága megköveteli,
d) a vasút átjáró biztonságos üzemeltetésének biztonságát ügyelő személy,
e) 18 évnél idősebb, kellően képesített személy, akit azzal írásban a Rendőri Testület szerve megbízott, meghatározva, mely esetekben állíthatja meg ez a személy a járműveket,
f) más személyek, ha ez szükséges a közúti közlekedés biztonságának és folyamatosságának biztosításához vagy életmentéshez, egészség- vagy vagyonvédelem biztosításához.
(3) A járművek megállításának részleteit általános érvényű jogszabály határozza meg, amelyet a belügyminisztérium ad ki.


HARMADIK RÉSZ
A közlekedési balesetek és a közlekedési balesetek nyilvántartása

ELSŐ FEJEZET
A közlekedési balesetek

64. §
A közlekedési baleset
(1) A közlekedési baleset a közúti közlekedés olyan eseménye, amely a jármű közlekedéséhez közvetlenül kapcsolódik, és amely során
a) haláleset vagy személyi sérülés történik,
b) megrongálódik a közút vagy közüzemi létesítmény,
c) veszélyes anyagok24) szabadulnak ki vagy
d) az érintett járművek valamelyikében, beleértve a szállított dolgokat is vagy más vagyonban akkora anyagi kár keletkezik, amely nyilvánvalóan meghaladja a Büntető Törvénykönyv szerinti nagyobb kár másfélszeresét.31)
(2) Közlekedési balesetnek minősül a 3. bekezdés szerinti káresemény is, ha
a) nem teljesül a 66. § 6. bek. szerinti kötelezettségek valamelyike,
b) az érintett jármű vezetője alkohol vagy más tudatmódosító szer befolyása alatt áll vagy megtagadta az azok fogyasztásának megállapítására szolgáló vizsgálatban való részvételt vagy
c) a káresemény résztvevői nem egyeztek meg, hogy az kinek a hibájából történt.
(3) A közúti közlekedés egyéb eseményei, melyek során a jármű közlekedéséhez közvetlenül kapcsolódva kár keletkezett, a jelen törvény alkalmazásában nem tekintendők közlekedési balesetnek. Az ilyen események káreseménynek számítanak.

65. §
A járművezető kötelességei közlekedési baleset esetén
A járművezető, aki közlekedési baleset részese lett, köteles
a) haladéktalanul megállítani a járművét,
b) tartózkodni az alkohol vagy más tudatmódosító szer fogyasztásától a baleset után mindaddig, amíg az annak megállapításának kárára lenne, hogy járművezetés előtt vagy járművezetés közben fogyasztott-e alkoholt vagy más tudatmódosító szert.

66. §
A közlekedési baleset és a káresemény résztvevőjének kötelességei
(1) A közlekedési baleset résztvevője az a személy, aki közvetlenül, aktívan vagy passzívan részt vett a közlekedési balesetben.
(2) A közlekedési baleset résztvevője köteles
a) a közlekedési balesetet a rendőrnek jelenteni,
b) képességei és lehetőségei szerint elsősegélyt nyújtani a sérült személynek és haladéktalanul hívni az egészségügyi mentőszolgálatot,
c) megtenni a szükséges intézkedéseket a közlekedési baleset által veszélyeztetett személy vagy tulajdon megmentésére,
d) a közlekedési baleset helyszínén maradni egészen a rendőr kiérkezéséig vagy erre a helyre haladéktalanul visszatérni a segítségnyújtás vagy a segélyhívás után, vagy a közlekedési baleset bejelentése után,
e) tartózkodni olyan cselekményektől, amelyek a közlekedési baleset kivizsgálásának kárára lennének, elsősorban a járművek áthelyezésétől,
f) megtenni a kellő intézkedéseket, hogy a közlekedési baleset helyszínén ne legyen veszélyeztetve a közúti közlekedés biztonsága,
g) lehetővé tenni a közúti közlekedés helyreállítását, elsősorban a tömegközlekedési járművek forgalmát,
h) a közlekedési baleset más résztvevőjének kérésére igazolni személyazonosságát,
i) haladéktalanul értesíteni azt a személyt, aki nem volt résztvevője a közlekedési balesetnek, az anyagi kárról, amelyet a közlekedési balesettel okoztak neki, és közölni vele személyes adatait; ha ez nem lehetséges, az értesítést és az informálást a Rendőri Testületen keresztül biztosítja.
(3) Ha az a sérült személy kiszabadításához vagy elsősegélyben részesítéséhez, illetve a közúti közlekedés helyreállításához szükséges, a közlekedési baleset résztvevője áthelyezheti a járműveket, azonban köteles megjelölni a járművek közúti baleset utáni helyzetét, a helyzetet és a nyomokat.
(4) A közlekedési baleset résztvevője köteles a szükséges módon együttműködni a Rendőri Testület szervével a közlekedési baleset tisztázása során, beleértve a közlekedési balesettel összefüggő dokumentumok bemutatását.
(5) A káresemény résztvevője az a személy, aki közvetlenül, aktívan vagy passzívan részt vett a káreseményben.
(6) A káresemény résztvevője köteles haladéktalanul megállítani a járművet, a személyazonosságát igazolni a káresemény más résztvevőjének, közölni a jármű biztosításának adatait, kitölteni és aláírni a keletkezett kár megtérítésének biztosítására bevezetett, külön jogszabály szerinti formanyomtatványt,31a) tartózkodni az alkohol vagy más tudatmódosító szer fogyasztásától és megtenni a kellő intézkedéseket, hogy a ne legyen veszélyeztetve a közúti közlekedés biztonsága vagy folyamatossága. Ha a káresemény résztvevője olyan személynek okozott anyagi kárt, aki nem résztvevője a káreseménynek, köteles arról ezt a személyt haladéktalanul értesíteni, valamint kitölteni vele és aláírni a keletkezett kár megtérítésének biztosítására bevezetett, külön jogszabály szerinti formanyomtatványt.31a)

MÁSODIK FEJEZET
A közlekedési balesetek nyilvántartása

67. §
(1) A közlekedési balesetek nyilvántartása a Rendőri Testület külön jogszabály szerinti információs rendszere,32) amelyet a Szlovák Köztársaság területén történt közlekedési baleseti arányokról szóló információk beszerzése és ebből a nyilvántartásból való adatszolgáltatás céljából vezetnek.
(2) A közlekedési balesetek nyilvántartásában vezetett bejegyzések céljaira
a) halott személynek tekintendő az a személy, aki a közlekedési baleset során hunyt el vagy annak következményeibe halt bele, legkésőbb a közlekedési balesetet követő 24 órán belül,
b) súlyos sérültnek tekintendő az a személy, aki a közlekedési baleset során súlyos testi sérülést szenvedett,33)
c) könnyű sérültnek tekintendő az a személy, aki a közlekedési baleset során súlyos testi sérüléstől eltérő sérülést szenvedett, kivéve az egyszeri ellátást igénylő eseteket, amelyek nem igényelnek szakellátást, vagy nem okoznak munkaképtelenséget,
d) kárnak tekintendő az a sérülés, amely a járművön vagy más vagyontárgyon keletkezett a közlekedési baleset során vagy azzal összefüggésben, amelynek nagyságát becsléssel állapítja meg a közlekedési baleset helyszíni szemléjét végző rendőr.
(3) A közlekedési balesetek nyilvántartásában a közlekedési balesetek résztvevőinek személyes adatait a következő terjedelemben vezetik: utó- és családi név, születési dátum, személyi szám, nem, állampolgárság, lakcím, a közlekedési balesetben érintett járművek adatai, a közút adatai a közlekedési baleset helyén és idején, a közlekedési baleset időbeli, helyszíni és kiegészítő adatai.
(4) A közlekedési balesetek résztvevőiről, a közlekedési balesetek nyilvántartásában nyilvántartják
a) a résztvevők állapotát és viselkedését a közlekedési baleset idején, beleértve az esetleges alkoholos vagy más tudatmódosító szer általi befolyásoltságot,
b) a járművekben való elhelyezkedésüket, a közlekedési baleset idején,
c) a biztonsági övek vagy más utasbiztonsági berendezések használatát,
d) a közlekedési baleset hatásait az életükre és egészségükre,
e) az elsősegélynyújtást,
f) a járműből való kiszabadításuk módját a közlekedési baleset után.
(5) A járművezetőről, aki közlekedési baleset résztvevője volt, a közlekedési balesetek nyilvántartásában nyilvántartják a 4. bekezdés szerinti adatokon kívül a megszerzett vezetési jogosultságok egyes kategóriát és a vezetési jogosultság megszerzésének dátumát arra a gépjárműre, amelyet vezetett.
(6) A járműről, amely közlekedési baleset résztvevője volt, a közlekedési balesetek nyilvántartásában nyilvántartják a következőket
a) a jármű fajtája,
b) az állam, amelyben a jármű nyilván van tartva,
c) márka, kereskedelmi elnevezés, típus, a jármű első nyilvántartásba vételének dátuma, a jármű forgalmi rendszáma, a jármű forgalmi engedélye I. vagy II. részének vagy a jármű műszaki engedélyének nyilvántartási száma, az utolsó műszaki vizsga dátuma és érvényességi ideje, a jármű színe, a jármű VIN azonosító száma,
d) adatok a jármű használatának módjáról és jellegéről,
e) a járműre vonatkozó pontosító adatok, például legnagyobb megengedett össztömeg, biztonsági övekkel vagy más utasbiztonsági berendezésekkel való felszereltség, ülőhelyek száma, állóhelyek száma, fekvőhelyek száma,
f) a jármű kiegészítő adatai, például túlméretes vagy veszélyes rakomány szállítása, a haladási elsőbbség jogával rendelkező járművel való közlekedés,
g) a jármű elhelyezkedése a közúton a közlekedési baleset előtt és után, beleértve a féknyomokra vonatkozó adatokat,
h) a közlekedési baleset következményei a járművön és a rakományon, beleértve a közlekedési balesettel okozott becsült kárt is,
i) a jármű biztosítójának cégnevét és a gépjármű üzemeltetésével okozott kár felelősségbiztosítása igazolásának számát (a továbbiakban csak „a felelősségbiztosítási igazolás“), a határbiztosítási kötvény számát vagy a zöldkártya számát.
(7) A közútról a közlekedési baleset helyén és idején a közlekedési balesetek nyilvántartásában nyilvántartják a következőket
a) a közút kategóriája, osztálya, számjele és a közúton található forgalmi sávok száma,
b) további pontosító adatok a közlekedési baleset helyéről, például kereszteződés megjelölése vagy a közút kilométerszelvényének száma, forgalomkorlátozott zóna,
c) a közút építési és közlekedés műszaki állapota,
d) az úttest felületének fajtája és állapota,
e) a közlekedési baleset elhelyezkedése a közúton,
f) közúti akadály.
(8) A közlekedési balesetek nyilvántartásában a következő időbeli, helyszíni és kiegészítő adatokat tartják nyilván:
a) a közlekedési baleset helye, dátuma és ideje,
b) közlekedési baleset fajtája, például ütközés mozgó járművel, parkoló járművel, szilárd akadállyal, gyalogossal, kerékpárossal vagy állattal,
c) a mozgó járművel ütközésének fajtája, például szemből, oldalról vagy hátulról,
d) a közlekedési baleset okozója,
e) a közlekedési baleset fő okai, például gyorshajtás, szabálytalan előzés, elsőbbségadás elmulasztása, helytelen vezetési mód vagy a jármű műszaki hibája,
f) időjárási feltételek a közlekedési baleset helyszínén,
g) láthatóság és látási viszonyok a közlekedési baleset helyszínén,
h) a közúti közlekedés irányítása, beleértve a legnagyobb megengedett sebességet,
i) specifikus helyek és objektumok a közlekedési baleset helyszínén,
j) a helyzet és a következmények fotódokumentációja a közlekedési baleset helyszínén,
k) a rendőr kiérkezésének ideje a közlekedési baleset helyszínére.

68. §
Adatszolgáltatás a közlekedési balesetek nyilvántartásából
(1) A közlekedési balesetek nyilvántartásából származó információkat az állami szervek, a területi önkormányzati szervek és a közútkezelők33a) rendelkezésére bocsátják, a hatáskörükbe tartozó terjedelemben. A közlekedési balesetek nyilvántartásából származó információkat a Nemzeti Közlekedési Információs Központ számára is rendelkezésre bocsátják külön jogszabály szerinti terjedelemben és módon.33b)
(2) A kívánt mértékben mindenki számára rendelkezésre bocsátják az azokról az adatokról szóló információkat, melyeket róla a közlekedési balesetek nyilvántartásában tárolnak.
(3) A közlekedési balesetek nyilvántartásából származó információkat akkor is rendelkezésre bocsátják, ha erről nemzetközi egyezmény, amelynek a Szlovák Köztársaság részese, vagy külön jogszabály rendelkezik.34)
(4) A közlekedési balesetek nyilvántartásából származó információ, amelynek tartalma minősített információk tárgyát képezi, csak külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett bocsátható rendelkezésre.35)
(5) A személy, akinek a személyes adatokat tartalmazó információt a közlekedési balesetek nyilvántartásából rendelkezésére bocsátották, ezt az információt csak arra a célra használhatja fel, amelyre azt kérvényezte, és biztosítania kell annak védelmét.35a)
(6) A közlekedési balesetek nyilvántartásából származó információkat, elektronikus formában, havonta legalább egyszer a Szlovák Biztosítók Irodája és az Egészségügyi Felügyeleti Hatóság rendelkezésére bocsátják külön jogszabály szerinti feladataik ellátásával kapcsolatban,36) éspedig a személy előzetes beleegyezése nélkül is, akit ez az információ érint.
(7) A közlekedési balesetek nyilvántartásából származó információkat a következő terjedelemben bocsátják a Szlovák Biztosítók Irodája rendelkezésére:
a) utó- és családi név vagy cégnév, lakcím vagy székhely, személyi szám vagy a jármű birtokosának illetve a jármű tulajdonosának azonosító száma,
b) utó- és családi név, a közlekedési baleset résztvevőjének lakcíme és személyi száma, ha azzal rendelkezik, vagy dátum a közlekedési baleset résztvevőjének születési dátuma, ha nem rendelkezik személyi számmal,
c) alkohol vagy más tudatmódosító szer fogyasztásáról szóló adat a járművezetők részéről, akik a közlekedési baleset résztvevői voltak,
d) a jármű márkája, kereskedelmi elnevezése, típusa, első nyilvántartásba vételének dátuma, a jármű forgalmi rendszáma, a jármű forgalmi engedélye I. vagy II. részének vagy a jármű műszaki engedélyének nyilvántartási száma, a jármű színe, a jármű VIN azonosító száma,
e) a közlekedési baleset dátuma, ideje és helye, történésének és következményeinek leírása, valamint ezek fotódokumentációja,
f) a jármű biztosítójának cégneve és a felelősség-biztosítási igazolás száma, a határbiztosítási kötvény száma vagy a zöldkártya száma,
g) a Rendőri Testület szerve, aki a közlekedési balesetet kivizsgálta, és a szám, amely alatt az ügy nyilvántartásba került.
(8) A 64. § 1. bek. a) pontja szerinti közlekedési balesetekről, a közlekedési balesetek nyilvántartásából származó információkat a következő terjedelemben bocsátják az Egészségügyi Felügyeleti Hatóság rendelkezésére:
a) utó- és családi név vagy cégnév, lakcím vagy székhely, személyi szám vagy a jármű birtokosának illetve a jármű tulajdonosának azonosító száma,
b) utó- és családi név, a közlekedési balesetben résztvevő járművezetőnek, valamint a közlekedési baleset elhunyt vagy sérült résztvevőjének lakcíme és személyi száma vagy születési dátuma,
c) alkohol vagy más tudatmódosító szer fogyasztásáról szóló adat a járművezetők részéről, akik a közlekedési baleset résztvevői voltak,
d) a jármű márkája, kereskedelmi elnevezése, típusa, a jármű forgalmi rendszáma vagy a jármű VIN azonosító száma,
e) a közlekedési baleset dátuma, ideje és helye, történésének és következményeinek leírása,
f) a jármű biztosítójának cégneve és a felelősségbiztosítási igazolás száma, a határbiztosítási kötvény száma vagy a zöldkártya száma,
g) a Rendőri Testület szerve, aki a közlekedési balesetet kivizsgálta, és a szám, amely alatt az ügy nyilvántartásba került.
(9) A Szlovák Köztársaság járműnyilvántartásába bejelentett jármű közlekedési balesete esetén a közlekedési balesetek nyilvántartásából származó információkat a következő terjedelemben bocsátják a közúti közlekedés egységes információs rendszerének35b) rendelkezésére
a) a közlekedési baleset dátuma,
b) a jármű márkája, kereskedelmi elnevezése, típusa, a jármű forgalmi rendszáma vagy a jármű VIN azonosító száma,
c) a közlekedési baleset következményei és a jármű sérülései,
d) információ arról, hogy a közlekedési baleset hatással volt-e a jármű fő biztonsági elemeire, ezek a kerekek felfüggesztései, a deformációs zónák, a légzsákok, a kormánymű vagy a fékek,
e) a jármű általi teljes megtett távolság számlálóján szereplő érték (a továbbiakban csak „kilométer-számláló“).


NEGYEDIK RÉSZ
A rendőr jogosultságai a közúti közlekedés biztonságának és folyamatosságának felügyelete során

69. §
Általános jogosultságok
(1) A rendőrnek jogában áll
a) a feltétlenül szükséges időre megtiltani a járművezetőnek a haladást vagy a menetirányt előírni, ha azt a közúti közlekedés biztonsága vagy folyamatossága megköveteli,
b) megtiltani a járművezetőnek az autópályán való közlekedést és felszólítani őt, hogy a legközelebbi kijáraton hagyja el az autópályát vagy állítsa le járművét a legközelebbi parkolón, ha a jármű nem éri el a 35. § szerinti sebességet; a tiltásról igazolást ad,
c) felszólítani a járművezetőt, a jármű vezetéséhez és forgalomban tartásához, valamint a személyek és a rakomány szállításához előírt okmányok bemutatására; ha ezek nem kerülnek bemutatásra, felszólítani a járművezetőt a jármű és annak birtokosa adatainak közlésére, a 111. § 2. bek. a), b), e) és f) pontjai szerint,
d) felszólítani a járművezetőt, hogy vesse magát alá vizsgálatnak, nem áll-e alkohol vagy más tudatmódosító szer befolyása alatt, amelyek csökkenthetik biztonságos járművezetési képességét,
e) ellenőrizni a jármű műszaki alkalmasságát, valamint felszerelésének és tartozékainak teljességét, vagy felszólítani a járművezetőt, vesse alá járművét az ilyen ellenőrzésnek, továbbá összehasonlítani a jármű forgalmi engedélyének I. és II. részében, a külföldön kiadott nyilvántartási okmányon vagy a jármű műszaki engedélyében szereplő adatokat a járművön feltüntetett adatokkal,
f) lemérni36a) a jármű méreteit és tömegét,
g) ellenőrizni, hogy a közúti közlekedés résztvevője vagy más személyek betartják-e a jelen törvény szerinti kötelességeiket,
h) műszaki eszközöket használni, hogy megakadályozza a jármű távozását a 72.a § 1. bek. szerinti bírság vagy a 72.a § 2. bek. szerinti pénzügyi garancia igazolható kifizetésének időpontjáig.
(2) A rendőr 1. bekezdés a) és c) pontjai szerinti jogosultságai vonatkoznak a katonai egyenruhában lévő, „POLÍCIA“ („RENDŐRSÉG”) megjelölést viselő katonára is és a katonai rendőrre. A rendőr 1. bekezdés d)–g) pontjai szerinti jogosultságai vonatkoznak a katonai rendőrre is, ha olyan személyekről van szó, kiknek szabálysértéseit a Katonai Rendőrség vizsgálhatja,37) ha olyan jármű vezetőjéről van szó, amely a fegyveres erők, a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériuma, vagy annak költségvetési szervezete, járulékalapú szervezete vagy a hatáskörébe tartozó állami vállalat kötelékébe tartozik, ha olyan közlekedési baleset résztvevőjéről van szó, amelyet a Katonai Rendőrség vizsgál, vagy ha olyan szabálysértés utáni káresemény résztvevőjéről van szó, amit a Katonai Rendőrség vizsgál.
(3) Az a személy, akinek a rendőr, a katonai egyenruhában lévő, „POLÍCIA“ („RENDŐRSÉG”) megjelölést viselő katona és a katonai rendőr 1. és 2. bekezdések szerinti jogosultságainak érvényesítésével kapcsolatban költségei keletkeznek, nem tarthat igényt költségtérítésre.
(4) A jelen törvény második része alóli kivételt, amely a közúti közlekedésben azonnal szükséges, a rendőr a helyszínen szükséges mértékben engedélyezhet, akkor, ha ezzel nem veszélyezteti a közúti közlekedés biztonságát.

70. §
A vezetői engedély bevonása
(1) A rendőr jogosult bevonni a Szlovák Köztársaság szervei vagy más állam szervei által kiadott vezetői engedélyt, ha
a) olyan, tevékenységet megtiltó büntetést vagy szankciót lehet kiszabni, amely a gépjárművezetés tilalmán alapszik,
b) a bíróság a járművezető részére védőgyógykezelést rendelt el, illetve a bíróság vagy más illetékes szerv a gépjárművezetés tilalmát rendelte el,
c) a Rendőri Testület szerve a Szakmai jártasság ellenőrzéséről, a gépjárművezetésre való egészségügyi alkalmasság (a továbbiakban csak „egészségügyi alkalmasság“) felülvizsgálatáról vagy a gépjárművezetésre való pszichikai alkalmasság (a továbbiakban csak „pszichikai alkalmasság“) felülvizsgálatáról határozott,
d) a vezetői engedély érvénytelen,
e) ha járművezető olyan gépjárművet vezet, amelynek vezetésére a vezetői engedélye érvénytelen a 110.a § vagy a 106.a § szerint.
(2) Az 1. bekezdésben felsorolt feltételek mellett bevonható a nemzetközi a vezetői engedély is, melyet egy másik állam szerve adott ki.
(3) Az 1. bekezdés a) pontjában felsorolt feltételek mellett a rendőr jogosult bevonni a vezetői engedélyt, egészen az ügy jogerős lezárásáig.
(4) A rendőr a vezetői engedély bevonásáról haladéktalanul igazolást ad és legkésőbb a vezetői engedély bevonását követő munkanapon elküldi a vezetői engedélyt a helyileg illetékes Rendőri Testület szervének, ahol a cselekményre sor került. Az igazolásban a rendőr legfeljebb 15 napra engedélyezheti a járművel való további közlekedést, ha ezzel nem lesz veszélyeztetve a közúti közlekedés biztonsága vagy folyamatossága; az engedély csak a Szlovák Köztársaság területén érvényes.
(5) A rendőr jogosult az 1. bekezdés a) pontja szerint akkor is eljárni, ha a járművezető a rendőrnek nem adta át ellenőrzésre a vezetői engedélyt, és haladéktalanul igazolást ad arról, hogy azt bevonta. Az igazolás kiadásával a vezetői engedély bevontnak tekintendő, akkor is, ha az a helyszínen a rendőrnek nem került átadásra. A 2–4. és 6–8. bekezdések rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
(6) Az a szerv, amely a vezetői engedély bevonásával összefüggő ügyben jár el, köteles az eljárás minden stádiumában vizsgálni a vezetői engedély bevonásának indokoltságát a közúti közlekedés biztonsága és folyamatossága szempontjából. Ha a bevonásra nincsenek okok vagy azok megszűntek, a vezetői engedélyt a járművezetőnek haladéktalanul vissza kell szolgáltatni.
(7) A Rendőri Testület szerve, a vezetői engedély bevonásának napjától számított 15 napon belül, további eljárás nélkül, határozatot ad ki a vezetői engedély bevonásáról. Amennyiben a vezetői engedély bevonására az 1. bekezdés a) pontja szerint került sor, a vezetői engedély bevonásáról szóló határozatot nem adja ki, ha a vezetői engedély bevonásától számított 15 napos határidőn belül már jogerős határozat született a tevékenységet megtiltó büntetés kiszabásáról, amely a gépjárművezetés tilalmán alapszik vagy a tevékenységet megtiltó szankció kiszabásáról, amely a gépjárművezetés tilalmán alapszik és az illetékes szerv erről tudomást szerzett. Amennyiben a vezetői engedély bevonására az 1. bekezdés b)–e) pontja szerint került sor, a vezetői engedély bevonásáról szóló határozatot nem adja ki.
(8) A vezetői engedélyt a katonai rendőr is jogosult bevonni az 1. vagy az 5. bekezdésben feltüntetett feltételek mellett, ha olyan személyekről van szó, kiknek szabálysértéseit a Katonai Rendőrség vizsgálhatja; a rendőr 4. és 5. bekezdések szerinti kötelezettségei a katonai rendőrre is vonatkoznak.
(9) Ha a bevont vezetői engedélyt idegen állam adta ki, a Rendőri Testület szerve elküldi azt a kiadó államnak.
(10) A rendőr, végrehajtási parancs alapján bevonja a Szlovák Köztársaság szerve vagy más állam szerve által kiadott vezetői engedélyt. A 4. és 5. bekezdések rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók azzal, hogy a bevont vezetői engedélyt a rendőr elküldi a birtokosának lakhelye szerint illetékes Rendőri Testület szervének.

71. §
A vezetői engedély bevonására vonatkozó külön rendelkezés
(1) A rendőr jogosult bevonni a vezetői engedélyt a 70. § 1. bek. szerinti okokon kívül akkor is, ha a gépjármű vezetője, kinek a közúti közlekedés biztonsága és folyamatossága elleni vétségért, autópálya-matrica megvásárlásának elmulasztásával elkövetett szabálysértésért, az útdíj befizetésének területén elkövetett szabálysértésért,37a) a közúti szállítás területén elkövetett szabálysértésért37b) vagy a szállítás munkaidejének szervezésére vonatkozó előírások megszegésével elkövetett szabálysértésért37c) helyszíni bírságot adott, hajlandó azt kifizetni, de ezt a helyszínen nem tudja megtenni.
(2) A rendőr a vezetői engedély bevonásáról a helyszínen igazolást ad az 1. bekezdés szerint, amelyben a további közlekedést 15 napra engedélyezi; az engedély csak a Szlovák Köztársaság területén érvényes. Az igazolásban fel kell tüntetni a megadott járművezetői jogosultság terjedelmét és a vezetői engedély visszaszerzésének módját. A szabálysértés elkövetője megkérheti a rendőrt, aki a vezetői engedélyt bevonta, hogy a bevont vezetői engedélyt továbbítsa, a lakhelye vagy tartózkodási helye szerinti Rendőri Testület szervének, annak visszajuttatása céljából; a rendőr köteles ennek a kérésnek eleget tenni.
(3) Ha a gépjármű vezetője a vezetői engedély az 1. bekezdés szerinti bevonása ideje alatt a közúti közlekedés biztonsága és folyamatossága elleni vétséget, autópálya-matrica megvásárlásának elmulasztásával elkövetett szabálysértést, az útdíj befizetésének területén elkövetett szabálysértést,37a) a közúti szállítás területén elkövetett szabálysértést37b) vagy a szállítás munkaidejének szervezésére vonatkozó előírások megszegésével elkövetett szabálysértést37c) követ el, és nincs nála a helyszíni bírság kifizetésére elegendő pénzeszköz, az ügyet nem lehet helyszíni bírságolási eljárásban rendezni.
(4) Ha a szabálysértés elkövetője igazolhatóan kifizette a helyszíni bírságot 2. bekezdés szerinti határidőre, a bevont vezetői engedélyét haladéktalanul vissza kell szolgáltatni, azt követően, hogy a Rendőri Testület szerve a bírság befizetéséről tudomást szerzett, hacsak a 8. bekezdés másként nem rendelkezik. A szabálysértés elkövetője a bevont vezetői engedély átvétele céljából köteles megjelenni a Rendőri Testület szervénél; ha külföldiről van szó, akinek nincs tartózkodási helye a Szlovák Köztársaság területén, a Rendőri Testület szerve a vezetői engedélyt elküldi a lakóhelye szerinti államba.
(5) Ha a szabálysértés elkövetője nem fizette be a kiszabott helyszíni bírságot a 2. bekezdés szerinti határidőre, a Rendőri Testület szerve további eljárás nélkül, a határidő leteltét követő 30 napon belül kiadja a vezetői engedély bevonásáról szóló határozatot és az ügyet a határozat végrehajtására továbbítja. A bevont vezetői engedélyt annak birtokosa csak a határozat végrehajtása után kapja vissza, hacsak a 8. bekezdés másként nem rendelkezik.
(6) A Rendőri Testület szerve bevonja a vezetői engedélyt és a vezetői engedély bevonásáról szóló határozatot ad ki akkor is, ha a közúti közlekedés biztonsága és folyamatossága elleni vétség elkövetője, aki azt gépjármű vezetőjeként követte el, nem fizette ki a kiszabott bírságot a szabálysértésről szóló határozatban megadott határidőre; a vezetői engedély bevonásáról igazolást adnak. A 3–5. bekezdések rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
(7) Ha a bírság kiszabásáról szóló határozatot közhasznú munkák végzésével kell végrehajtani,38) a Rendőri Testület szerve bevonja a vezetői engedélyt és kiadja a vezetői engedély bevonásáról szóló határozatot, ha a szabálysértés elkövetője a közhasznú munkákat nem végzi el a meghatározott határidőre; a vezetői engedély bevonásáról igazolást adnak. A 3–5. bekezdések rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
(8) Ha a vezetői engedélyt az 1. bekezdés vagy a 6. bekezdés szerint vonták be és a Rendőri Testület szerve megállapítja, hogy a vezetői engedély birtokosa nem fizetett ki egy másik, az 1. bekezdésben feltüntetett szabálysértésről szóló eljárásban kiszabott bírságot, a vezetői engedélyt annak birtokosa azt követően kapja haladéktalanul vissza, hogy a Rendőri Testület szerve tudomást szerez az 1. bekezdés szerinti összes bírság kifizetéséről.

72. §
A forgalmi engedély I. vagy II. részének, a külföldön kiadott nyilvántartási okmány, a műszaki engedély és a rendszámtábla bevonása
(1) A rendőr jogosult bevonni a forgalmi engedély I. vagy II. részét vagy a külföldön kiadott nyilvántartási okmányt, ha
a) a jármű alkalmatlan vagy műszakilag alkalmatlan a közúti közlekedésre, vagy a jármű üzemeltetését felfüggesztették,38a) illetve ha a járművet törölték a nyilvántartásból vagy kizárták a közúti közlekedésből,39)
b) a járművezető nem igazolta, hogy a jármű a megadott határidőn belül részt vett a műszaki ellenőrzésen vagy kipufogógáz-kibocsátási vizsgálaton,
c) a rajta feltüntetett adatokat nem lehet azonosítani,
d) fennáll a gyanú, hogy jogosulatlan módosításokat hajtottak végre rajta vagy érvénytelen,
e) megszűnt a cél, amelyre kiadták,
f) a járművön olvashatatlan vagy sérült a rendszámtábla, illetve a rendszámtábla nincs a jelen törvénnyel összhangban elhelyezve,
g) a járművezető nem mutatja fel a felelősségbiztosítás igazolását,
h) a jármű méretei meghaladják a legnagyobb megengedett méreteket és a járműnek nincs különleges úthasználati engedélye,
i) a jármű meghaladja a legnagyobb megengedett össztömeget vagy az egy tengelyére eső legnagyobb megengedett tömeget és a járműnek nincs különleges úthasználati engedélye vagy nincsenek betartva az 51. § szerinti, teherszállítási feltételek,
j) a jármű vezetője megsérti a külön jogszabály szerinti,37c) a szállítás munkaidejének szervezésére vonatkozó előírásokat,
k) a jármű nem rendelkezik kifizetett autópálya-matricával,40)
l) a jármű vezetőjével szemben élelmiszer-biztonsági rendelkezést hoztak,
m) a jármű vezetője nem fizeti ki az útdíjat vagy a jármű vezetőjét helyszíni bírsággal sújtották az útdíj befizetésének területén elkövetett szabálysértést,37a) hajlandó azt kifizetni, de ezt a helyszínen nem tudja megtenni,
n) a 3 500 kg-ot meghaladó legnagyobb megengedett össztömegű autóbusz vezetője, tehergépkocsi vezetője vagy járműszerelvény vezetője, megsérti a közúti szállításról szóló, külön jogszabály rendelkezéseit,37b)
o) a jármű vezetője nem fizeti ki a helyszínen a részleges költségtérítési hozzájárulást a közúti műszaki ellenőrzés elvégzéséért, illetve a közúti műszaki ellenőrzés keretében végrehajtott közúti műszaki ellenőrzés vagy a kipufogógáz-kibocsátási vizsgálat elvégzésének díját külön jogszabály szerint,40a) mindezt a hozzájárulás vagy díj kifizetésének idejéig.
(2) A rendőr jogosult az az 1. bekezdésben feltüntetett feltételek mellett a forgalmi rendszámot is bevonni.
(3) Ha a rendőr bevonja a forgalmi engedély I. vagy II. részét, a jármű külföldön kiadott nyilvántartási okmányát és a rendszámtáblát, a helyszínen igazolást ad erről. Az igazolásban a rendőr, legfeljebb 15 napra, engedélyezheti a járművel való további közlekedést, hacsak a rendszámtábla is nem került egyúttal bevonásra, és ha a jármű nem fogja veszélyeztetni a közúti közlekedés biztonságát vagy folyamatosságát.
(4) A rendőr köteles a bevont forgalmi engedély I. vagy II. részét, a jármű külföldön kiadott nyilvántartási okmányát és rendszámtábláját haladéktalanul átadni a Rendőri Testület szervének. Ha külföldön kiadott nyilvántartási okmányról vagy külföldön kiadott rendszámtábláról van szó, a Rendőri Testület szerve azokat a bevonást követő 15 nap leteltével elküldi annak a szervnek, amely a járművet nyilvántartja.
(5) Ha a forgalmi engedély I. vagy II. részének bevonásának okai megszűnnek, a Rendőri Testület szerve a jármű üzembentartójának kérvénye alapján visszaadja, a rendszámtáblával együtt, ha az is bevonásra került; ez nem érvényes, ha a 7. bekezdés szerinti eljárásról van szó. A Rendőri Testület szerve, a jármű üzembentartójának kérvénye alapján visszaadja a külföldön kiadott nyilvántartási okmányt és a rendszámtáblát, ha azok nem kerültek elküldésre annak a szervnek, amely azokat nyilvántartja.
(6) A rendszámtáblát a gépjárműről a rendőr szereli le, ha ezt az ő felszólítására a járművezető nem tette meg; a rendszámtábla leszerelésével kapcsolatban okozott kárt a jármű üzemben tartója állja.
(7) Ha a forgalmi engedély I. vagy II. részének bevonásának okai, melyre az 1. bekezdés a) vagy b) pontja szerint került sor, a bevonást napját követő 60 napon belül nem szűnnek meg, az ügyet átadják a járási hivatalnak.
(8) A forgalmi engedély I. vagy II. része illetve a rendszámtábla helyett, melyet az 1. bekezdés a)–c), f) és g) pontja szerint vontak be vagy külföldön vonták be, új forgalmi engedély I. vagy II. része vagy új rendszámtábla adható ki, ha azok bevonásának okai megszűntek; ez nem érvényes, ha a 7. bekezdés szerinti eljárásról van szó. Az új forgalmi engedély I. vagy II. részének vagy az új rendszámtáblának a kérvényezője, amelyek a külföldön bevontakat fogják pótolni, köteles ennek az álamnak a bevonásról kiadott tájékoztatását benyújtani, annak hitelesített, államnyelvű fordításával együtt.
(9) Az új forgalmi engedély I. vagy II. részét a 8. bekezdés szerinti forgalmi engedély I. vagy II. része helyett a jármű tulajdonosa vagy birtokosa kérvénye alapján a Rendőri Testület azon szerve adhatja ki, ahol a jármű nyilván van tartva, vagy a Rendőri Testület szerve, ahol a kérvényező kérvényezi annak kiadását.
(10) A jármű üzembentartója köteles a 9. bekezdés szerinti új forgalmi engedély I. vagy II. része kiadásának kérvényezése során leadni a 3. bekezdés szerinti igazolást.
(11) A rendőr jogosult az 1. bekezdés a), c)–e), g)–k) és o) pontja szerinti okokból bevonni a jármű műszaki engedélyét;41) a 3. bekezdés rendelkezése hasonlóképpen érvényes. A rendőr a jármű bevont műszaki engedélyét átadja a járási közlekedési hivatalnak.
(12) A forgalmi engedély I. vagy II. részét, a jármű külföldön kiadott nyilvántartási okmányát és a rendszámtáblát a katonai rendőr is bevonhatja az 1. bekezdés a)–h) és k) pontjaiban feltüntetett feltételek mellett, ha olyan személyekről van szó, kiknek szabálysértéseit a Katonai Rendőrség vizsgálhatja; A rendőr 3., 4. és 6. bekezdések szerinti kötelezettségei a katonai rendőrre is vonatkoznak.
(13) A jármű műszaki engedélyét az 1. bekezdés a), c)–e), g) és h) pontja szerinti okokból a katonai rendőr is jogosult bevonni, ha olyan személyekről van szó, kiknek szabálysértéseit a Katonai Rendőrség vizsgálhatja; a 3. bekezdés rendelkezése hasonlóképpen érvényes. A katonai rendőr a jármű bevont műszaki engedélyét átadja a járási közlekedési hivatalnak.

72.a §
A forgalmi engedély I. vagy II. részének, a külföldön kiadott nyilvántartási okmánynak, a műszaki engedélynek és a rendszámtáblának bevonására vonatkozó külön rendelkezések
(1) A rendőr jogosult bevonni a forgalmi engedély I. vagy II. részét, a jármű külföldön kiadott nyilvántartási okmányát vagy a jármű műszaki engedélyét és a rendszámtáblát, ha a jármű birtokosa a 139.a § vagy a 139.h § szerinti közigazgatási szabálysértésért, a jármű üzembentartója az útdíj befizetésének területén elkövetett közigazgatási szabálysértésért41aa) vagy a jármű üzembentartója autópálya-matrica megvásárlása területén elkövetett közigazgatási szabálysértésért41ab) kiszabott bírságot nem fizette ki
a) a 139.b § 5. bek. szerinti határidő leteltével vagy külön jogszabály41ac) szerint vagy
b) a helyszíni bírság kiszabásának helyén a 139.h § 1. bek. szerint vagy külön jogszabály szerint.41ad)
(2) A rendőr jogosult bevonni a forgalmi engedély I. vagy II. részét, a jármű külföldön kiadott nyilvántartási okmányát vagy a jármű műszaki engedélyét és a rendszámtáblát akkor is, ha a járművezetőt pénzbeli garancia letételére kötelezték a 139.h § 6.bek. szerint vagy külön jogszabály szerint41ae) és ezt a helyszínen nem tette meg.
(3) A rendőr meghatározhatja azt a legközelebbi helyet, amely alkalmas a jármű hosszú távú parkolására, tekintettel a közúti közlekedés biztonságára és folyamatosságára, megfelelő távolságban a megállítás helyétől, és utasítani a járművezetőt, hogy erre a helyre menjen.
(4) Ha az 1. bekezdésben feltüntetett bírságot igazolhatóan kifizették vagy a 2. bekezdésben feltüntetett pénzbeli garanciát igazolhatóan letették, a bevont dokumentumot és rendszámtáblát haladéktalanul visszaadják a jármű birtokosának, a jármű üzembentartójának vagy a jármű vezetőjének azt követően, hogy a Rendőri Testület szerve a bírság kifizetéséről vagy a pénzbeli garancia letételéről tudomást szerzett. A bevont dokumentum vagy rendszámtábla átvétele céljából az azokat visszaigénylő személy köteles megjelenni a Rendőri Testület szervénél.
(5) Ha a Rendőri Testület szerve megállapítja, hogy a jármű birtokosa az 1. bekezdésben feltüntetett bírságot, melyet más eljárásban szabtak ki rá, nem fizette ki vagy a 2. bekezdésben feltüntetett pénzbeli garanciát, melyet más eljárásban szabtak ki rá, nem tette le, a Rendőri Testület szerve a bevont dokumentumot és a rendszámtáblát csak az után adja vissza, hogy tudomást szerez az összes 1. bekezdés szerinti bírság befizetéséről és az összes 2. bekezdés szerinti pénzbeli garancia letételéről.
(6) Az okmányok és a rendszámtábla bevonására az 1. és 2. bekezdések szerint vonatkozik a 72. § 3. bek. első mondata és a 4–6. bek. azzal, hogy a Rendőri Testület szerve a külföldön kiadott nyilvántartási okmányt vagy a külföldön kiadott rendszámtáblát a bevonástól számított 30 nap leteltével küldi el annak a szervnek, amely a járművet nyilvántartja.
(7) Az 1. bekezdés rendelkezése nem alkalmazandó, ha a jármű birtokosa, az 1. bekezdésben feltüntetett bírság kiszabása után, igazolhatóan más személy lett.


ÖTÖDIK RÉSZ
Járművezetés

ELSŐ FEJEZET
Gépjárművezetés

Első szakasz
A vezetési jogosultság

Általános rendelkezések

73. §
(1) A vezetési jogosultság a személy azon joga, miszerint bizonyos kategóriájú gépjárművet vezethet.
(2) A vezetési jogosultság birtokosa az a személy, akinek a vezetési jogosultságot a Szlovák Köztársaságban vagy más államban megadták.
(3) A vezetési jogosultságot a Rendőri Testület szerve adja meg. A vezetési jogosultság megadásának eldöntésére azon hely szerinti Rendőri Testület szerve az illetékes, ahol a vezetési jogosultság megadásának kérvényezője (a továbbiakban csak „kérvényező“) Szakmai jártasságból vizsgázik, vagy ahol gépjárművezetésből külön vizsgát tesz. A 76. § 7. bek. és a 78. § 2. és 3. bek. szerinti vezetési jogosultság megadásának eldöntésére az autósiskola székhelye vagy kirendeltségének székhelye szerinti Rendőri Testület szerve az illetékes, ahol a kérvényező az autósiskolai speciális képzést elvégezte.41a)
(4) Az első vezetési jogosultság az a vezetési jogosultság, melyet olyan kérvényezőnek adnak, aki nem birtokol a Szlovák Köztársaságban vagy más államban kiadott vezetési jogosultságt.
(5) A további vezetési jogosultság az a vezetési jogosultság, melyet olyan kérvényezőnek adnak, aki már birtokolja az első vezetési jogosultságot.
(6) A további vezetési jogosultság nem adják ki más állam által kiadott vezetői engedély birtokosának, mint a Szlovák Köztársaság vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás más szerződött állama (a továbbiakban csak „az Európai Gazdasági Térség tagállama“).

74. §
(1) Adott kategóriájú gépjárművet csak olyan személy vezethet, aki az adott kategóriájú vezetési jogosultság birtokosa.
(2) A B kategóriájú vezetési jogosultság birtokosa, akinek a B kategóriájú vezetési jogosultságot 18. életéve betöltése előtt megadták, 18. életévének betöltéséig, de legkevesebb három hónapig, csak a járművezető melletti ülésen ülő, olyan személy jelenlétében vezethet B kategóriájú gépjárművet, aki legalább 10 éve birtokol B kategóriájú vezetési jogosultságot, és akit a törvényes képviselő kérvénye alapján ebből a célból a Rendőri Testület szerve bejegyez a járművezetők nyilvántartásába; a kísérő személyre ilyen esetben megfelelően vonatkoznak a 4. § 2. bek. a) pontja szerinti kötelezettségek. A törvényes képviselő előző mondat szerinti kérvényének tartalmaznia kell a 107. § 3. bek. d) pontja szerinti adatokat.

75. §
A gépjárművek kategóriáinak tartománya és felosztása
(1) A vezetési jogosultságok megadásának céljaira a gépjárművek a következő kategóriákra vannak felosztva: AM, A1, A2, A, B1, B, BE, C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D, DE és T.
(2) A gépjárművek AM kategóriájába tartoznak a könnyű kétkerekű L1e kategóriájú gépjárművek, melyek legnagyobb tervezési sebessége nem haladja meg a 25 km/órát, a háromkerekű L2e kategóriájú gépjárművek, melyek legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 25 km/órát és a könnyű, L6e kategóriájú négykerekű terepmotorok.
(3) A gépjárművek A1 kategóriájába tartoznak
a) az oldalkocsi nélküli vagy oldalkocsis kétkerekű gépjárművek, olyan motorral felszerelve, melyek legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 45 km/órát, és amely hengereinek lökettérfogata a motorban nem haladja meg a 125 cm3-t, továbbá teljesítmény nem nagyobb, mint 11 kW és a teljesítmény/legnagyobb megengedett össztömeg aránya nem haladja meg a 0,1 kW/kg-ot,
b) a motoros triciklik, amely járművek három szimmetrikusan elrendezett kerékkel rendelkeznek, olyan motorral felszerelve, melynek lökettérfogata nagyobb, mint 50 cm3, ha ez belső égésű motor, vagy legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 45 km/órát, és amelyek teljesítménye nem haladja meg a 15 kW-ot.
(4) A gépjárművek A2 kategóriájába tartoznak azok az oldalkocsi nélküli vagy oldalkocsis kétkerekű gépjárművek, olyan motorral felszerelve, melynek teljesítménye nem haladja meg a 35 kW-ot, a teljesítmény/legnagyobb megengedett össztömeg aránya nem haladja meg 0,2 kW/kg-ot, és amelyek nem olyan járműből származtatnak, melynek teljesítménye az övék kétszerese.
(5) A gépjárművek A kategóriájába tartoznak
a) az oldalkocsi nélküli vagy oldalkocsis kétkerekű gépjárművek, olyan motorral felszerelve, melyek legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 45 km/órát, vagy amelyek hengereinek lökettérfogata a motorban nagyobb mint 50 cm3 belső égésű motor esetében,
b) a 3. bekezdés b) pontja szerinti motoros triciklik, melyek teljesítménye meghaladja a 15 kW-ot.
(6) A gépjárművek B1 kategóriájába tartoznak a nehéz, L7e kategóriás négykerekű terepmotorok.
(7) A gépjárművek B kategóriájába tartoznak
a) az AM, A1, A2, A és T kategóriájú járműveken kívül azok a gépjárművek, melyek legnagyobb megengedett össztömege nem haladja meg a 3 500 kg-ot, és amelyeket, a járművezetőn kívül, legfeljebb nyolc személy szállítására terveztek és szántak; az ebbe a kategóriába tartozó gépjárműhöz csatlakoztatható pótkocsi is, melynek legnagyobb megengedett össztömege nem haladja meg a 750 kg-ot,
b) az a) pont szerinti pótkocsis gépjárművek, melynek legnagyobb megengedett össztömege meghaladja a 750 kg-ot, azzal a feltétellel, hogy a járműszerelvény legnagyobb megengedett össztömege nem haladja meg a 4 250 kg-ot.
(8) A gépjárművek BE kategóriájába tartoznak azok a járműszerelvények, amelyek B kategóriájú vontató járműből és pótkocsiból állnak, amelynek legnagyobb megengedett össztömege nem haladja meg a 3 500 kg-ot.
(9) A gépjárművek C1 kategóriájába tartoznak azok a gépjárművek, a D1 vagy D kategória kivételével, amelyek legnagyobb megengedett össztömege meghaladja a 3 500 kg-ot, de nem haladja meg 7 500 kg-ot, és amelyeket, a járművezetőn kívül, legfeljebb nyolc személy szállítására terveztek és szántak; az ebbe a kategóriába tartozó gépjárműhöz csatlakoztatható pótkocsi is, melynek legnagyobb megengedett össztömege nem haladja meg a 750 kg.
(10) A gépjárművek C1E kategóriájába tartoznak azok a járműszerelvények, amelyek
a) C1 kategóriájú vontató járműből és pótkocsiból állnak, melynek legnagyobb megengedett össztömege meghaladja 750 kg-ot, azzal a feltétellel, hogy e járműszerelvény legnagyobb megengedett össztömege nem haladja meg 12 000 kg-ot,
b) B kategóriájú vontató járműből és pótkocsiból állnak, melynek legnagyobb megengedett össztömege meghaladja 3 500 kg, azzal a feltétellel, hogy e járműszerelvény legnagyobb megengedett össztömege nem haladja meg 12 000 kg-ot.
(11) A gépjárművek C kategóriájába tartoznak azok a gépjárművek, a D1 vagy D kategória kivételével, amelyeket a járművezetőn kívül, legfeljebb nyolc személy szállítására terveztek és szántak, és amelyek legnagyobb megengedett össztömege meghaladja a 3 500 kg-ot; az ebbe a kategóriába tartozó gépjárműhöz csatlakoztatható pótkocsi is, melynek legnagyobb megengedett össztömege nem haladja meg a 750 kg-ot.
(12) A gépjárművek CE kategóriájába tartoznak azok a járműszerelvények, amelyek C kategóriájú gépjárműből és pótkocsiból állnak, melynek legnagyobb megengedett össztömege meghaladja 750 kg-ot.
(13) A gépjárművek D1 kategóriájába tartoznak azok a gépjárművek, amelyeket a járművezetőn kívül, legfeljebb 16 személy szállítására terveztek és szántak, és amelyek hossza nem haladja meg 8 m-t; az ebbe a kategóriába tartozó gépjárműhöz csatlakoztatható pótkocsi is, melynek legnagyobb megengedett össztömege nem haladja meg a 750 kg-ot.
(14) A gépjárművek D1E kategóriájába tartoznak D1E azok a járműszerelvények, amelyek D1 kategóriájú gépjárműből és pótkocsiból állnak, melynek legnagyobb megengedett össztömege meghaladja 750 kg-ot.
(15) A gépjárművek D kategóriájába tartoznak azok a gépjárművek, amelyeket, a járművezetőn kívül, több mint nyolc személy szállítására terveztek és szántak; az ebbe a kategóriába tartozó gépjárműhöz csatlakoztatható pótkocsi is, melynek legnagyobb megengedett össztömege nem haladja meg a 750 kg-ot.
(16) A gépjárművek DE kategóriájába tartoznak azok a járműszerelvények, amelyek D kategóriájú gépjárműből és pótkocsiból állnak, melynek legnagyobb megengedett össztömege meghaladja 750 kg-ot.
(17) A gépjárművek T kategóriájába tartoznak a mezőgazdasági traktorok és az erdei traktorok, valamint egyéb különleges gépjárművek; e kategória gépjárműveihez csatlakoztatható pótkocsi.

76. §
A vezetési jogosultságok kategóriáinak tartománya és felosztása
(1) A vezetési jogosultság a gépjárművek kategóriái szerint tagozódik.
(2) Az AM kategóriájú gépjárművek vezetésére feljogosító vezetési jogosultság megadását kérvényezőnek, az AM kategóriájú vezetési jogosultságot adják meg. Az AM kategóriájú vezetési jogosultság, AM kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel.
(3) Az A1 kategóriájú gépjárművek vezetésére feljogosító vezetési jogosultság megadását kérvényezőnek, az A1 kategóriájú vezetési jogosultságot adják meg. Az A1 kategóriájú vezetési jogosultság, A1 kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel, valamint az AM kategóriájú gépjárművekére is.
(4) Az A2 kategóriájú gépjárművek vezetésére feljogosító vezetési jogosultság megadását kérvényezőnek, az A2 kategóriájú vezetési jogosultságot adják meg. Az A2 kategóriájú vezetési jogosultság, A2 kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel, valamint az A1 és AM kategóriájú gépjárművekére is.
(5) Az A kategóriájú gépjárművek vezetésére feljogosító vezetési jogosultság megadását kérvényezőnek, az A kategóriájú vezetési jogosultságot adják meg. Az A kategóriájú vezetési jogosultság, A kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel, valamint az AM, A1 és A2 kategóriájú gépjárművekére is; a 75. § 5. bek. b) pontja szerinti gépjárművek vezetésére csak akkor jogosít fel, ha a birtokosa már elmúlt 21 éves.
(6) A B1 kategóriájú gépjárművek vezetésére feljogosító vezetési jogosultság megadását kérvényezőnek, a B1 kategóriájú vezetési jogosultságot adják meg B1. A B1 kategóriájú vezetési jogosultság, B1 kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel, valamint az AM kategóriájú gépjárművekére is.
(7) A B kategóriájú gépjárművek vezetésére feljogosító vezetési jogosultság megadását kérvényezőnek, a B kategóriájú vezetési jogosultságot adják meg. A B kategóriájú vezetési jogosultság, B kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel B, valamint az AM és B1 kategóriájú gépjárművekére is; a 75. § 7. bek. b) pontja szerinti járműszerelvény vezetésére, amelynek legnagyobb megengedett össztömege meghaladja a 3 500 kg-ot és nem haladja meg a 4 250 kg-ot, a B kategóriájú vezetési jogosultság csak a megfelelő harmonizált kóddal jogosít fel, amelyet az autósiskolás képzés elvégzése után lehet megadni41a) vagy külön gépjárművezetői vizsga letétele után. A B kategóriájú vezetési jogosultság, a megadása után két évvel feljogosít az automata sebességváltós A1 kategóriás gépjárművek vezetésére is, de csak a Szlovák Köztársaság területén. A B kategóriájú vezetési jogosultság, a Szlovák Köztársaság területén feljogosít a T kategóriás gépjárművek vezetésére is, amelyek legnagyobb megengedett össztömege nem haladja meg a 3 500 kg-ot, és járműszerelvények vezetésére, amely T kategóriájú gépjárműből és pótkocsiból áll, azzal a feltétellel, hogy a járműszerelvény legnagyobb megengedett össztömege nem haladja meg 3 500 kg-ot.
(8) A BE kategóriájú gépjárművek vezetésére feljogosító vezetési jogosultság megadását kérvényezőnek, csak akkor lehet megadni a BE kategóriájú vezetési jogosultságot, ha már a B kategóriájú vezetési jogosultság birtokosa. A BE kategóriájú vezetési jogosultság, BE kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel.
(9) A C1 kategóriájú gépjárművek vezetésére feljogosító vezetési jogosultság megadását kérvényezőnek, csak akkor lehet megadni a C1 kategóriájú vezetési jogosultságot, ha már a B kategóriájú vezetési jogosultság birtokosa. A C1 kategóriájú vezetési jogosultság, C1 kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel, valamint a T kategóriájú gépjárművekére is.
(10) A C1E kategóriájú gépjárművek vezetésére feljogosító vezetési jogosultság megadását kérvényezőnek, csak akkor lehet megadni a C1E kategóriájú vezetési jogosultság, ha már a C1 kategóriájú vezetési jogosultság birtokosa. A C1E kategóriájú vezetési jogosultság, C1E kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel, valamint a BE és T kategóriájú gépjárművekére is.
(11) A C kategóriájú gépjárművek vezetésére feljogosító vezetési jogosultság megadását kérvényezőnek, csak akkor lehet megadni a C kategóriájú vezetési jogosultságot, ha már a B kategóriájú vezetési jogosultság birtokosa. A C kategóriájú vezetési jogosultság, C kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel, valamint a C1 és T kategóriájú gépjárművekére is. A 78. § 5. bek. szerint megadott C kategóriájú vezetési jogosultság, a 21. életév betöltéséig, csak a fegyveres erők, fegyveres biztonsági testületek, fegyveres testületek, Katonai Rendőrség, Katonai Hírszerzés vagy a Tűzoltó és Műszaki Mentőszolgálat C kategóriájú gépjárműveinek vezetésére jogosít fel.
(12) A CE kategóriájú gépjárművek vezetésére feljogosító vezetési jogosultság megadását kérvényezőnek, csak akkor lehet megadni a CE kategóriájú vezetési jogosultságot, ha már a C kategóriájú vezetési jogosultság birtokosa. A CE kategóriájú vezetési jogosultság CE kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel, valamint a C1E, BE és T kategóriájú gépjárművekére is, valamint a DE gépjárművek vezetésére, ha a birtokosa a D kategóriájú vezetési jogosultságot is birtokolja. A CE kategóriájú vezetési jogosultság, a Szlovák Köztársaság területén feljogosít olyan járműszerelvény vezetésére is, amely B vagy C1 kategóriájú gépjárműből és pótkocsiból áll, ha a járműszerelvény legnagyobb megengedett össztömege meghaladja a 12 000 kg-ot.
(13) A D1 kategóriájú gépjárművek vezetésére feljogosító vezetési jogosultság megadását kérvényezőnek, csak akkor lehet megadni a D1 kategóriájú vezetési jogosultságot, ha már a B kategóriájú vezetési jogosultság birtokosa. A D1 kategóriájú vezetési jogosultság, D1 kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel, valamint a T kategóriájú gépjárművekére is.
(14) A D1E kategóriájú gépjárművek vezetésére feljogosító vezetési jogosultság megadását kérvényezőnek, csak akkor lehet megadni a D1E kategóriájú vezetési jogosultságot, ha már a D1 kategóriájú vezetési jogosultság birtokosa. A D1E kategóriájú vezetési jogosultság D1E kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel, valamint a BE és T kategóriájú gépjárművekére is.
(15) A D kategóriájú gépjárművek vezetésére feljogosító vezetési jogosultság megadását kérvényezőnek, csak akkor lehet megadni a D kategóriájú vezetési jogosultságot, ha már a B kategóriájú vezetési jogosultság birtokosa. A D kategóriájú vezetési jogosultság, D kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel, valamint a D1 és T kategóriájú gépjárművekére is. A 78. § 6. bek. szerint megadott D kategóriájú vezetési jogosultság, a 24. életév betöltéséig, csak a fegyveres erők, fegyveres biztonsági testületek, fegyveres testületek, Katonai Rendőrség, Katonai Hírszerzés vagy a Tűzoltó és Műszaki Mentőszolgálat D kategóriájú gépjárműveinek vezetésére jogosít fel.
(16) A DE kategóriájú gépjárművek vezetésére feljogosító vezetési jogosultság megadását kérvényezőnek, csak akkor lehet megadni a DE kategóriájú vezetési jogosultságot, ha már a D kategóriájú vezetési jogosultság birtokosa. A DE kategóriájú vezetési jogosultság, DE kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel, valamint a D1E, BE és T kategóriájú gépjárművekére is.
(17) A T kategóriájú gépjárművek vezetésére feljogosító vezetési jogosultság megadását kérvényezőnek, a T kategóriájú vezetési jogosultságot adják meg. A T kategóriájú vezetési jogosultság, T kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel, de csak a Szlovák Köztársaság területén.

77. §
A vezetési jogosultság megadásának feltételei
(1) A vezetési jogosultságot annak a kérvényezőnek adják meg, aki a vezetési jogosultság megadásának napjáig
a) betöltötte a jelen törvény által, a vezetési jogosultság megadásához előírt életkort,
b) a Szlovák Köztársaság területén tartózkodási hellyel rendelkezik, legkevesebb 185 napja a naptári évben, amelyben a vezetési jogosultság megadását kérvényezi; ha a naptári év január 1-től, amelyben a kérvényező a vezetési jogosultság megadását kérvényezi, még nem telt el 185 nap, a vezetési jogosultság megadásának szempontjából az a döntő, hogy ez a feltétel teljesült-e az előző naptári évben; ez nem érvényes, ha a Szlovák Köztársaság területén tanul legalább hat hónapja,
c) a Szlovák Köztársaság területén tanul legalább hat hónapja vagy hitelt érdemlően igazolja, hogy a Szlovák Köztársaság területén van a szokásos tartózkodási helye,
d) egészségügyileg alkalmas,
e) pszichikailag alkalmas,
f) külön jogszabály szerint kiadott tanúsítvánnyal rendelkezik,41b) hacsak a 76. § 7. bek., a 78. § 2. vagy 3. bek. másként nem rendelkezik,
g) a Szakmai jártasságot megszerezte,
h) bíróság vagy a Szlovák Köztársaság más illetékes szerve nem tiltotta meg számára gépjárművezetést,
i) az illetékes szerv nem írta elő számára az egészségügyi vagy pszichikai alkalmasság felülvizsgálatát vagy a Szakmai jártasság ellenőrzését,
j) teljesítette a 91. § 4. és 6. bek. és a 92. § 6. és 8. bek. szerinti kötelezettségeket, ha azok vonatkoztak rá,
k) nincs bevonva a vezetői engedélye,
l) nem vették el a vezetési jogosultságát,
m) külföldön nem tiltották meg számára a gépjárművezetést,
n) az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában kiadott vezetői engedélyét nem vették el, korlátozták, függesztették fel vagy szüntették meg az Európai Gazdasági Térség egy másik tagállamában,
o) a Szlovák Köztársaságban kiadott vezetői engedélyét nem vették el, korlátozták, függesztették fel vagy szüntették meg az Európai Gazdasági Térség egy másik tagállamában,
p) nem birtokol a Szlovák Köztársaságban vagy külföldön kiadott olyan vezetői engedélyt, amelyben megadták annak a gépjármű kategóriának vagy azzal egyenértékű kategóriának a vezetési jogosultságát, amilyen az a vezetői engedély, melynek megadását kérvényezi,
q) egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatának vetette alá magát, különös tekintettel az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőségére, és a 91. § 4. bek. szerinti szaktanácsadáson vesz részt, ha az utóbbi öt év folyamán vezetési jogosultság nélküli gépjárművezetőként, alkohol vagy más tudatmódosító szer fogyasztásával vagy az ezek megállapítására végzett vizsgálat visszautasításával megsértette a közúti közlekedés szabályait,
r) nem kérvényezte ugyanolyan kategóriájú vezetési jogosultság megadását a Rendőri Testület szervénél, amely a kérvény alapján elkezdte és nem fejezte be az eljárást ugyanabban az ügyben.
(2) Szokásos tartózkodási hely a jelen törvény olvasatában az a hely, ahol a személy minden naptári évben legkevesebb 185 napot tartózkodni szokott
a) személyes kötődései és munkahelyi kötődései okán,
b) személyes kötődései okán, melyek szoros kapcsolatot mutatnak a szóban forgó személy és a hely között, ahol tartózkodni szokott, ha a személynek nincsenek munkahelyi kötődései,
c) személyes kötődései okán, ha a személy munkahelyileg az Európai Gazdasági Térség más államához kötődik, mint a személyes kötődéseinek helye és a személyes kötődéseinek helyére rendszeresen visszatér; a rendszeres visszatérés feltételének nem kell teljesülnie, ha a személy az Európai Gazdasági Térség más államában él, mint a személyes kötődéseinek helye, azért, hogy egy bizonyos ideig tartó feladatot elvégezzen, ugyanakkor az egyetem vagy iskola látogatása nem jelenti a szokásos tartózkodási hely megváltozását.
(3) Ha a Rendőri testület szerve azt gyanítja, hogy a kérvényező nem teljesíti az 1. bekezdés szerinti feltételeket, azok felülvizsgálatára felkéri az illetékes külföldi szervet; a vezetési jogosultság megadásáról csak a kért információ megszerzése után határoz.
(4) A vezetési jogosultság megadásáról szóló kérvény a következőket tartalmazza:
a) a kérvényező utó- és családi neve, valamint születési családi neve,
b) a kérvényező születésének dátuma és helye, valamint személyi száma,
c) a kérvényező lakcíme vagy annak a helynek a címe, ahol tartózkodik,
d) információkat a kérvényezett és megadott járművezetői jogosultságokról és a vezetői engedélyről,
e) a 76. § 7. bek és 78. § 2. bek c) pontja vagy 3. bek. c) pontja szerinti külön vizsgáztatásról szóló kérvényt, ha olyan személyről van szó, aki az ilyen külön vizsgáztatást kéri,
f) az orvosi vizsgálat eredményéről szóló igazolást,
g) a kérvényező sajátkezű aláírását, a kérvényező törvényes képviselőjének utó- és családi nevét, személyi számát, ha ilyennel rendelkezik, vagy születési dátumát, ha személyi számmal nem rendelkezik, és sajátkezű aláírását, ha a kérvényező a vezetési jogosultság megadásáról szóló kérvény benyújtásának napján nem töltötte be a 18. életévét,
h) a kérvényező becsületbeli nyilatkozatát arról, hogy teljesíti a vezetési jogosultság megadásának feltételeit az 1. bekezdés c), m)–p) és r) pontjai és a 78. § 2. bek. b) pontja és a 3. bek. b) pontja szerint.
(5) A 4. bekezdés f) pontja szerinti orvosi vizsgálat eredményéről szóló igazolás a következőket tartalmazza:
a) az elbíráló orvos utó- és családi nevét, továbbá címét vagy székhelyét,
b) a járművezetői kategóriába való besorolást, az orvosi vizsgálat elvégzésének céljaira,
c) az orvosi vizsgálat eredményeit,
d) az orvosi vizsgálat elvégzésének helyét és dátumát,
e) az elbíráló orvos pecsétjét és aláírását.
(6) A vezetési jogosultság megadásának dátumának tekintendő
a) a 79. § 2. bek. szerinti Szakmai jártasság megszerzése,
b) külön vizsga letétele gépjárművezetésből a 76. § 7. bek vagy a 78. § 2. és 3. bek. szerint,
c) a 76. § 7. bek vagy a 78. § 2. és 3. bek. szerinti kérvény bejegyzése a vezetési jogosultságok jegyzőkönyvébe, ha a kérvényező az autósiskolában elvégezte a külön képzést.41a)
(7) A vezetési jogosultság megadásáról szóló tanúsítvány a következőket tartalmazza:
a) a Rendőri Testület szervéről szóló adatok, amely a vezetési jogosultság megadásáról döntést hozott,
b) a kérvényező utó- és családi neve, születésének dátuma és helye és tartózkodási helyének címe,
c) a megadott vezetési jogosultság kategóriája,
d) a vezetési jogosultság megadásának dátuma,
e) a nyilvántartási szám a vezetési jogosultságok jegyzőkönyvéből,
f) a vezetési jogosultság megadásáról szóló tanúsítvány kiadásának helye és dátuma,
g) a vizsgabiztos pecsétjének lenyomata és aláírása.
(8) A vezetési jogosultság megadásának részleteit és a vezetési jogosultság megadásáról szóló tanúsítvány mintáját általános érvényű jogszabály határozza meg, melyet a belügyminisztérium ad ki.

78. §
A vezetési jogosultság megadásához és a gépjárművek vezetéséhez szükséges életkor
(1) A vezetési jogosultság megadásához szükséges minimális életkorok a következők
a) az AM kategóriájú vezetési jogosultság kérvényezője számára 15 év,
b) az A1 és B1 kategóriájú vezetési jogosultság kérvényezője számára 16 év,
c) a B és T kategóriájú vezetési jogosultság kérvényezője számára 17 év,
d) az A2, BE, C1 és C1E kategóriájú vezetési jogosultság kérvényezője számára 18 év,
e) a C, CE, D1 és D1E kategóriájú vezetési jogosultság kérvényezője számára 21 év,
f) az A, D és DE kategóriájú vezetési jogosultság kérvényezője számára 24 év.
(2) Az A2 kategóriájú vezetési jogosultság megadható annak a kérvényezőnek is, aki
a) az A1 kategóriájú vezetési jogosultság birtokosa legalább két éve; ez nem érvényes, ha a 76. § 7. bek. szerinti A1 kategóriájú vezetési jogosultság birtokosáról van szó,
b) becsületbeli nyilatkozatban kijelenti, hogy legalább kétéves gépjárművezetői gyakorlata van a 75. § 3. bek. a) pontja szerint,
c) gépjárművezetésből külön levizsgázik vagy külön autósiskolás képzésen vesz részt,41a)
d) teljesíti a vezetési jogosultság megadásának többi feltételeit, kivéve a 77. § 1. bek. f) pontja szerinti feltételt.
(3) Az A kategóriájú vezetési jogosultság megadható annak a kérvényezőnek is, aki
a) legalább két éve birtokolja az A2 kategóriájú vezetési jogosultságot,
b) becsületbeli nyilatkozatban kijelenti, hogy legalább kétéves gyakorlata van az A2 kategóriájú gépjármű vezetésében,
c) külön levizsgázik a gépjármű vezetéséből vagy külön autósiskolás képzésen vesz részt,41a)
d) teljesíti a vezetési jogosultság megadásának további feltételeit, kivéve a 77. § 1. bek. a) és f) pontjai szerinti feltételt.
(4) Súlyosan egészségkárosodott személynek csak akkor lehet megadni a BE kategóriájú vezetési jogosultságot, ha betöltötte 17. életévét.
(5) A C kategóriájú vezetési jogosultság megadható annak a kérvényezőnek is, aki betöltötte 18. életévét és fegyveres biztonsági testület, fegyveres testület, a Tűzoltó és Műszaki Mentőszolgálat tagja vagy hivatásos katona.
(6) A D kategóriájú vezetési jogosultság megadható annak a kérvényezőnek is, aki betöltötte 21. életévét és fegyveres biztonsági testület, fegyveres testület, a Tűzoltó és Műszaki Mentőszolgálat tagja vagy hivatásos katona.

Második szakasz
Szakmai jártasság

Szakmai jártassági vizsga

79. §
(1) Szakmai jártasság alatt a közúti közlekedés szabályainak és a járművezetésnek az ismerete értendő.
(2) A kérvényező szakmai jártasságát szakmai jártassági vizsgával állapítják meg, amely a következőkből áll
a) elméleti vizsga és
b) gépjármű vezetési vizsga.
(3) A kérvényező szakmai jártasságát külön gépjármű vezetési vizsgával is ellenőrzik a 76. § 7. bek és 78. § 2. bek c) pontja vagy 3. bek. c) pontja szerint.
(4) A kérvényező szakmai jártasságot külön autósiskolás képzés elvégzésével is szerezhet a 76. § 7. bek és 78. § 2. bek c) pontja vagy 3. bek. c) pontja szerint.
(5) A szakmai jártasság megállapításáról jegyzőkönyv készül, amely a következőket tartalmazza:
a) a személy utó- és családi neve, születési családi neve,
b) a személy születésének dátuma és helye, valamint személyi száma,
c) a személy tartózkodási helyének címe,
d) a vizsgáztatás dátuma, a szakmai jártassági vizsga, a külön vizsga vagy a szakmai jártasság felülvizsgálatának egyes részeinek kiértékelése, és azok értékelésének okai,
e) a szakmai jártassági vizsga, a külön vizsga vagy a szakmai jártasság felülvizsgálatának összértékelése,
f) a vizsgabiztos pecsétjének lenyomata és aláírása.

80. §
(1) A szakmai jártassági vizsga lebonyolítását a belügyminisztérium biztosítja vizsgabiztosok segítségével.
(2) A szakmai jártassági vizsgára, és annak ismétlésére, a kérvényezőt az autósiskola jelenti be, amely a kérvényezőnek a külön jogszabály szerinti tanúsítványt kiadta.41b) A jelentkezést a Rendőri Testület helyileg illetékes szervének kell benyújtani, az autósiskola székhelye vagy kirendeltségének székhelye szerint, amely a kérvényezőnek a tanúsítványt kiadta. A szakmai jártassági vizsgára való jelentkezést a járművezetői tanfolyam befejezését követő hat hónapon belül be kell nyújtani a Rendőri testület szervének. Ha a kérvényezőt a szakmai jártassági vizsgára nem tudja bejelenteni az autósiskola, amely a kérvényezőnek a tanúsítványt kiadta, más autósiskola is bejelentheti őt. A szakmai jártassági vizsga időpontját, szervezését és lebonyolításának helyét, és az ismételt vizsgáét is, a Rendőri testület szerve határozza meg úgy, hogy arra a vizsgára való jelentkezéstől számított 30 napon belül sor kerüljön. A vizsga időpontját a Rendőri testület szerve legkevesebb öt munkanappal a megvalósulása előtt közli az autósiskolával.
(3) A szakmai jártassági vizsgára való jelentkezés, a szakmai jártassági vizsgára jelentkezett kérvényezők névsorát is tartalmazza, amelyben feltüntetik a kérvényező utó- és családi nevét, személyi számát és tartózkodási helyének címét.
(4) A szakmai jártassági vizsga előtt a kérvényező köteles igazolni személyazonosságát és a vezetési jogosultság megadására vonatkozó, 77. § 1. bek. a) és c)–f) pontjai szerinti feltételek teljesítését; különben a vizsgára nem kerül sor.
(5) A kérvényezőnek a szakmai jártassági vizsga minden részéből vizsgáznia kell, a 79. § 2. bek. szerint, hacsak a jelen törvény másként nem rendelkezik.
(6) A szakmai jártassági vizsga mindig az elméleti résszel kezdődik, a 79. § 2. bek. a) pontja szerint. Ha a kérvényező ezt a vizsgát nem teljesíti, nem folytathatja a szakmai jártassági vizsga további részeit. Ha a kérvényező a 79. § 2. bek. b) pontja szerinti vizsgán elbukik a gyakorlópályán, nem folytathatja a vizsgát a közúti forgalomban.
(7) A szakmai jártasságot nem szerzi meg az, aki a szakmai jártassági vizsga csak egy részét is nem teljesíti a 79. § 2. bek. szerint; ha a szakmai jártasság jelen törvény szerinti felülvizsgálata során a vezetési jogosultság birtokosa elbukik, elveszíti szakmai jártasságát.
(8) A kérvényezőt nem lehet további szakmai jártassági vizsgára bejelenteni, ha már be lett jelentve egy szakmai jártassági vizsgára, és még nem született döntés a vezetési jogosultság megadásáról.
(9) Az elméleti vizsga tesztkérdéseit a belügyminisztérium dolgozza ki.
(10) Az autósiskola, amely a kérvényezőt a szakmai jártassági vizsgára bejelenti, köteles a vizsga és az ismételt vizsga lebonyolításához is, járművezetői oktatót és gyakorlópályát vagy más megfelelő területet biztosítani, ahonnét a közúti forgalom ki van zárva, üzemanyaggal feltöltött oktatójárművet adni és a Rendőri testület szervének követelményei szerinti szükséges oktatási segédleteket, eszközöket, helyiségeket és további oktatójárműveket biztosítani.
(11) Arra a kérvényezőre, aki a 76. § 7. bek. vagy 78. § 2. és 3. bek. szerinti külön járművezetői vizsgát teszi le vagy a kérvényezőre, aki a 76. § 7. bek. vagy 78. § 2. és 3. bek. szerinti külön képzést végezte el az autósiskolában,41a) az 1–10. bekezdések értelemszerűen vonatkoznak.

A vizsgabiztos

81. §
(1) Vizsgabiztos lehet az a rendőr, aki
a) az adott kategóriájú vezetési jogosultság birtokosa,
b) nem áll tevékenység tilalmának büntetése hatálya alatt, amely a gépjárművezetés tilalmából áll, nem áll tevékenység tilalmának szankciója alatt, amely a gépjárművezetés tilalmából áll, nem vonták be vezetői engedélyét és nem vették el az adott kategóriára vonatkozó vezetési jogosultságát,
c) elvégezte a vizsgabiztosi szakmai felkészítést,
d) a vizsgabiztosi igazolvány kiadásához szükséges vizsgát sikeresen letette,
e) nem végez autósiskolai oktatói tevékenységet,
f) a vizsgabiztosi igazolvány birtokosa.
(2) A vizsgabiztosnak, aki a B és T kategóriájú vezetési jogosultság megadását kérvényezőket szakmai jártasságból vizsgáztatja, az 1. bekezdés szerinti feltételeken kívül
a) be kell töltenie 23. életévét és
b) legkevesebb három éve az adott kategóriájú vezetési jogosultság birtokosának kell lennie.
(3) A vizsgabiztosnak, aki a B és T kategóriáktól eltérő kategóriájú vezetési jogosultság megadását kérvényezőket szakmai jártasságból vizsgáztatja, az 1. bekezdés szerinti feltételeken kívül
a) legalább három éve kell tevékenykednie B kategóriát vizsgáztató vizsgabiztosként vagy
b) hitelt érdemlően igazolnia kell, hogy az adott kategóriájú gépjármű vezetésében legalább öt éves gyakorlattal rendelkezik.
(4) Az AM, A1, A2 és A kategóriájú vezetési jogosultsághoz szükséges szakmai jártasságából az a vizsgabiztos vizsgáztathat, aki elvégezte a vizsgabiztosi szakmai képzést e kategóriák egyikére és teljesíti a szakmai jártasságból való vizsgáztatás többi feltételeit.
(5) A C1, C, D1 és D kategóriájú vezetési jogosultsághoz szükséges szakmai jártasságából az a vizsgabiztos vizsgáztathat, aki elvégezte a vizsgabiztosi szakmai képzést e kategóriák egyikére és teljesíti a szakmai jártasságból való vizsgáztatás többi feltételeit.
(6) A BE, C1E, CE, D1E és DE kategóriájú vezetési jogosultsághoz szükséges szakmai jártasságából az a vizsgabiztos vizsgáztathat, aki elvégezte a vizsgabiztosi szakmai képzést e kategóriák egyikére és teljesíti a szakmai jártasságból való vizsgáztatás többi feltételeit.
(7) A vizsgabiztosok szakmai felkészítését és a tevékenységük feletti felügyeletet a belügyminisztérium és a Rendőri Testület biztosítja.

82. §
(1) A vizsgabiztosi igazolvány annak a személynek adható ki, aki sikeresen letette a vizsgabiztosi igazolvány kiadásához szükséges vizsgát. A vizsgabiztosi igazolvány kiadásához szükséges vizsgát az a személy teheti le, aki teljesíti a 81. § 1. bek. a)–e) pontjai szerinti feltételeket, valamint a 81. § 2. vagy 3. bek. szerinti további feltételeket is. A belügyminisztérium végzi a vizsgabiztosi igazolvány kiadásához szükséges vizsgáztatást és adja ki a vizsgabiztosi igazolványt. A vizsgabiztosi igazolvány kiadásához szükséges vizsgát vagy annak egy részét legkorábban, a sikertelen vizsgát követő hét nap elteltével lehet megismételni.
(2) A vizsgabiztosi igazolvány érvényessége öt év. A vizsgabiztos ennek a határidőnek a letelte előtt kérheti a belügyminisztériumtól a vizsgabiztosi igazolvány érvényességének meghosszabbítását. A belügyminisztérium, a vizsgabiztosi igazolvány érvényességének meghosszabbításához szükséges vizsga sikeres elvégzése után, öt évvel meghosszabbítja a vizsgabiztosi igazolvány érvényességét. A vizsgabiztosi igazolvány meghosszabbításához szükséges vizsgára az 1. bekezdés vonatkozik azzal, hogy nem kell igazolni annak a feltételnek a teljesítését, amely a vizsgabiztos szakmai felkészítésének elvégzését írja elő.
(3) A vizsgabiztosi igazolvány kiterjesztését, a vizsgabiztos kérvénye alapján lehet bővíteni. Annak a vizsgabiztosnak, aki a vizsgabiztosi igazolvány bővítését kérvényezi, teljesítenie kell a vezetési jogosultság adott kategóriájára vonatkozó szakmai jártassági vizsga teljesítésére vonatkozó feltételeket.
(4) A vizsgabiztosi igazolvány a következőket tartalmazza: nyilvántartási szám, akadémiai cím, utó- és családi név, születési hely és dátum, a vizsgabiztos tartózkodási helye, a szerv, amely az igazolványt kiadta, a kiadás dátuma, érvényesség, a megadott vezetési jogosultság tartománya, a vezetési jogosultság kategóriái, amelyekre a vizsgabiztos szakmai jártassági vizsgáztatói jogosultsága vonatkozik, az igazolványt kiadó szerv aláírása és pecsétjének lenyomata, és egyéb feljegyzések.
(5) Az a vizsgabiztos, aki a szakmai jártassági vizsgáztatást vagy a vezetési jogosultság bizonyos kategóriájának szakmai jártassági felülvizsgálatát két évig nem gyakorolta, a szakmai jártassági vizsgáztatást vagy a vezetési jogosultság ennek a kategóriájának szakmai jártassági felülvizsgálatát csak az 1. bekezdés szerinti vizsga sikeres elvégzése után végezheti.

83. §
(1) A vizsgabiztos köteles
a) a szakmai jártassági vizsgáztatást, a külön vizsgáztatást és a szakmai jártasság felülvizsgálatát a jelen törvényben meghatározott feltételek szerint végezni,
b) kitölteni a vezetési jogosultságok jegyzőkönyvét, a szakmai jártasság felülvizsgálatáról szóló jegyzőkönyvet és a szakmai jártasság megállapításáról szóló feljegyzést a szakmai jártassági vizsga, a külön vizsga vagy a szakmai jártasság felülvizsgálatának valódi lefolyása szerint,
c) rendszeres kiképzésen részt venni,
d) a jelen törvény szerinti további kötelezettségeket teljesíteni.
(2) A vezetési jogosultságok jegyzőkönyve a következőket tartalmazza: a kérvényező utó- és családi neve, a kérvényező személyi száma, az igényelt vezetési jogosultság tartománya, az autósiskola megnevezése és székhelye, amelyben a járművezetői tanfolyamot vagy a külön képzést elvégezte, a szakmai jártassági vizsga végzésének dátuma, az ismételt szakmai jártassági vizsga végzésének dátuma, ha arra sir került, a szakmai jártassági vizsga minden részének eredménye, a vizsgabiztosi igazolvány száma, a vizsgabiztos aláírása és pecsétjének lenyomata.

84. §
(1) A belügyminisztérium bevonja a vizsgabiztosi igazolványt, ha a vizsgabiztos
a) már nem teljesíti a jelen törvény szerinti feltételeket vagy
b) súlyosan vagy ismételten megsértette a vizsgabiztos jelen törvény szerinti kötelezettségeit.
(2) A belügyminisztérium végzi a vizsgabiztosok rendszeres kiképzését.
(3) A vizsgabiztosi igazolvány helyett, amely elveszett, ellopták, megsérült, vagy amelyik a valóságnak nem megfelelő adatokat tartalmaz, a belügyminisztérium indokolt kérvény alapján új igazolványt ad ki, azonos érvényességgel és azonos kiterjesztéssel.
(4) A vizsgabiztosi igazolványról való döntéshozatal céljaira, a vizsgabiztosok nyilvántartását vezetik. A vizsgabiztosok nyilvántartása a Rendőri Testület külön jogszabály32) szerinti információs rendszere, amely adatokat tartalmaz a vezetési jogosultságról, a vezetői engedélyről, a vizsgabiztosi igazolványról, a szakmai felkészítésről, valamint a következő személyes adatokat: utó- és családi név, születési hely és dátum, személyi szám, állandó tartózkodási hely címe
a) a vizsgabiztosi igazolvány megadását kérvényezőkről,
b) azokról a személyekről, akik kérvényezték a vizsgabiztosi igazolvány megadását, és azt nem adták meg nekik,
c) a vizsgabiztosokról,
d) azokról a személyekről, akiktől a vizsgabiztosi igazolványt elvették.

85. §
Az általános érvényű jogszabály, amelyet a belügyminisztérium ad ki, meghatározza
a) a szakmai jártassági vizsga és a külön vizsga letételének részleteit és azok terjedelmét,
b) a szakmai jártassági vizsgára és a külön vizsgára való jelentkezési lap mintáját,
c) a vezetési jogosultság megadására vonatkozó kérvény mintáját,
d) a szakmai jártasság megállapításáról szóló feljegyzés mintáját,
e) a vezetési jogosultságok jegyzőkönyvének és a szakmai jártasság felülvizsgálatáról szóló jegyzőkönyvnek a mintáját,
f) a vizsgabiztosi igazolvány kiadását kérvényező vizsgáztatásának és az megismételt vizsgának a részleteit és azok terjedelmét,
g) a vizsgabiztosi igazolvány érvényességének meghosszabbításának és kiterjesztésének bővítésének részleteit,
h) a vizsgabiztosi igazolvány kiadását kérvényező személy szakmai felkészítésének terjedelmét,
i) a vizsgabiztos rendszeres kiképzésének részleteit,
j) a vizsgabiztosi tevékenység ellenőrzésének és értékelésének részleteit,
k) a vizsgabiztosi igazolvány mintáját.

Harmadik szakasz
Egészségügyi és pszichikai alkalmasság

86. §
Egészségügyi alkalmasság
(1) Egészségügyi alkalmasság alatt a gépjármű vezetésének testi és lelki képessége értendő.
(2) Az egészségügyi alkalmasság, a személy egészségügyi állapota alapján az alábbi feltételekhez köthető:
a) egészségügyi segédeszköz használata a gépjármű vezetése közben,
b) csak műszakilag átalakított jármű vezetésének lehetősége,
c) rendszeres orvosi ellenőrzésen való részvétel,
d) további korlátozások az orvosi vizsgálat eredményei szerint.
(3) Egészségügyileg alkalmas az, aki teljesíti az egészségügyi alkalmasságra vonatkozó minimális követelményeket.
(4) Az egészségügyi alkalmasságot orvosi vizsgálattal állapítják meg.
(5) Az egészségügyi alkalmasság elbírálásának költségeit az viseli, akinek egészségügyi alkalmasságát felmérik (a továbbiakban csak „értékelt személy“).
(6) Az egészségügyi alkalmasság minimális követelményeit és elbírálásának, kizárásának és feltételhez kötésének részleteit a belügyminisztérium által kiadott általános érvényű jogszabály határozza meg, melyet a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumával egyeztetett (a továbbiakban csak „egészségügyi minisztérium“).

87. §
Az orvosi vizsgálat
(1) Az orvosi vizsgálatot általános orvostanra szakosodott orvos végzi el, aki külön jogszabály42) szerint nyilvántartásba van véve, és általános ambuláns egészségügyi ellátást biztosít felnőttek részére, vagy gyermekgyógyászatra szakosodott orvos, aki külön jogszabály42) szerint nyilvántartásba van véve, és általános ambuláns egészségügyi ellátást biztosít gyermekek és serdülők részére (a továbbiakban csak „elbíráló orvos“).
(2) Az orvosi vizsgálatnak köteles alávetni magát
a) a kérvényező és
b) más személy, akinek ez a kötelezettsége a jelen törvényből következik.
(3) Ötévente rendszeres orvosi vizsgálatnak kötelesek alávetni magukat, majd 65. életévük betöltése után kétévente,
a) azok a járművezetők, akik a Szlovák Köztársaság vezetői engedélyének birtokosai, és akik C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriájú gépjárművet vezetnek,
b) azok a járművezetők, akik a Szlovák Köztársaság vezetői engedélyének birtokosai, és a haladási elsőbbség jogával rendelkező járművet, szállítmányozásra és taxi szolgáltatásra, valamint postai szolgáltatások biztosítására használt gépjárművet vezetnek.
(4) A többi járművezető, aki a Szlovák Köztársaság vezetői engedélyének birtokosa és betöltötte 65. életévét, köteles rendszeresen, ötévente orvosi vizsgálatnak alávetni magát.
(5) Az a személy, kinek az egészségügyi alkalmassága a 86. § 2. bek. c) pontja szerinti feltételhez kötött, köteles az elbíráló orvos által meghatározott határidőn belül alávetni magát az orvosi vizsgálatnak.
(6) A 3. és 4. bekezdések szerinti orvosi vizsgálatnak tekintendő az alkalmazott és a természetes személy – vállalkozó, aki nem alkalmaz más természetes személyeket, vizsgálata is, melyet külön jogszabály43) szerint végeztek el, ha ez a vizsgálat teljesíti a jelen törvényben meghatározott követelményeket, amelyek az egészségügyi alkalmasságra vonatkoznak.
(7) Az egészségügyi alkalmasság elbírálásának céljaira az értékelt személyek két csoportra osztandók, ahol
a) az AM, A1, A2, A, B1, B, BE és T kategóriájú vezetési jogosultság megadását kérelmezők, valamint az AM, A1, A2, A, B1, B, BE és T kategóriájú vezetési jogosultság birtokosai tartoznak az 1. csoportba,
b) a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriájú vezetési jogosultság megadását kérelmezők, valamint a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriájú vezetési jogosultság birtokosai tartoznak a 2. csoportba.
(8) Az a személy, aki a jelen törvény szerint köteles alávetni magát az orvosi vizsgálatnak, köteles az elbíráló orvosnak, az orvosi vizsgálat elvégzése előtt becsületbeli nyilatkozatot benyújtani egészségi állapotával kapcsolatban és személyazonosságát igazolni.
(9) A 8. bekezdés szerinti becsületbeli nyilatkozat a következőket tartalmazza
a) a személy utó- és családi neve,
b) a személy születési dátuma,
c) a személy tartózkodási helyének címe,
d) a vezetési jogosultságok kategóriái, amelyek megadását a személy kérvényezi,
e) a vezetési jogosultságok kategóriái, amelyeket a személy birtokolja,
f) a csoport, amelybe az értékelt személy a 7. bekezdés szerint tartozik,
g) a személy egészségi állapotával kapcsolatos nyilatkozata az egészségügyi alkalmasságával kapcsolatban, a rendszeres gyógyszer, alkohol vagy más tudatmódosító szerek fogyasztásáról,
h) a becsületbeli nyilatkozat írásának dátuma és helye, valamint a személy aláírása.
(10) Az orvosi vizsgálat elvégzésének részleteit általános érvényű jogszabály határozza meg, melyet a belügyminisztérium ad ki az egészségügyi minisztériummal való egyeztetés után.

88. §
Pszichikai alkalmasság
(1) Pszichikai alkalmasság alatt, a pszichikai képességek minimális szintjének csökkenése, torzulása vagy korlátozása nélküli gépjármű vezetési képesség értendő.
(2) Pszichikailag alkalmas az, aki teljesíti a gépjárművek vezetéséhez szükséges minimális pszichikai alkalmasság szintjét.
(3) A pszichikai alkalmasságot pszichológiai vizsgálattal bírálják el. A pszichikai alkalmasságot közlekedéspszichológia tanúsított tevékenységhez szükséges tanúsítvánnyal rendelkező pszichológus bírálja el, aki külön jogszabály42) szerint nyilvántartásba van véve, a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó járművezetők esetében a szolgálati pszichológus, aki rendelkezik a közlekedéspszichológia tanúsított tevékenységhez szükséges tanúsítvánnyal vagy a Tűzoltó és Műszaki Mentőszolgálat pszichológusa, aki rendelkezik ezzel a tanúsítvánnyal, az Igazságügyi Rendészet és Büntetés-végrehajtási Testület hatáskörébe tartozó járművezetők esetében az Igazságügyi Rendészet és Büntetés-végrehajtási Testület pszichológusa, aki rendelkezik a közlekedéspszichológia tanúsított tevékenységhez szükséges tanúsítvánnyal, továbbá a Szlovák Információs Szolgálat hatáskörébe tartozó járművezetők esetében a Szlovák Információs Szolgálat pszichológusa, aki rendelkezik a közlekedéspszichológia tanúsított tevékenységhez szükséges tanúsítvánnyal (a továbbiakban csak „elbíráló pszichológus“). Ha a pszichológiai vizsgálat eredményei alapján az értékelt személy gépjármű vezetésére nem alkalmas, a megismételt pszichológiai vizsgálatot legkorábban az utolsó pszichológiai vizsgálat napjától számított három hónap elteltével lehet elvégezni. A pszichikai alkalmasság elbírálásával kapcsolatos költségek az értékelt személyt terhelik. A pszichikai alkalmasság elbírálásával kapcsolatos költségeket az értékelt személy munkáltatója is rendezheti, ha az a foglalkozás vagy hivatás végzéséhez szükséges.
(4) A pszichikai alkalmasság az értékelt személy pszichikai állapota alapján rendszeres pszichológiai vizsgálaton való részvétel feltételéhez köthető vagy más korlátozásokhoz, pszichológiai vizsgálat eredményeitől függően. Az a személy, kinek pszichikai alkalmasságát rendszeres pszichológiai vizsgálaton való részvétel feltételéhez kötötték, köteles alávetni magát a pszichológiai vizsgálatnak, az elbíráló pszichológus által meghatározott határidőn belül.
(5) A pszichológiai vizsgálatnak köteles alávetni magát
a) a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriák vezetői engedélyének megadását kérvényező,
b) más személy, kinek ez a kötelezettsége a jelen törvényből következik.
(6) Ötévente rendszeres pszichológiai vizsgálatnak kötelesek alávetni magukat, majd 65. életévük betöltése után kétévente,
a) azok a járművezetők, akik a Szlovák Köztársaság vezetési jogosultságának birtokosai, és akik C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriájú gépjárművet vezetnek,
b) azok a járművezetők, akik a Szlovák Köztársaság vezetői engedélyének birtokosai, és a haladási elsőbbség jogával rendelkező járművet, veszélyes rakomány szállítására használt gépjárművet, szállítmányozásra és taxi szolgáltatásra, valamint postai szolgáltatások biztosítására használt gépjárművet vezetnek.
(7) Az s személy, aki a jelen törvény szerint köteles alávetni magát a pszichológiai vizsgálatnak, köteles az elbíráló pszichológusnak a pszichológiai vizsgálat elvégzése előtt becsületbeli nyilatkozatot benyújtani a pszichikai állapotával kapcsolatban és személyazonosságát igazolni.
(8) A 7. bekezdés szerinti becsületbeli nyilatkozat a következőket tartalmazza
a) a személy utó- és családi neve,
b) a személy születési dátuma,
c) a személy tartózkodási helyének címe,
d) a vezetési jogosultságok kategóriái, amelyeket a személy birtokolja,
e) a vezetési jogosultságok kategóriái, amelyekhez a személy a pszichológiai vizsgálat elvégzését kéri,
f) a cél, amelyre az e) pont szerinti járművet használni fogják,
g) a személy fizikai és pszichikai állapotával kapcsolatos nyilatkozata az egészségügyi alkalmasságával kapcsolatban, a leküzdött és folyamatban lévő betegségekről, a rendszeres gyógyszerfogyasztásáról, az aktuális fizikai és pszichikai állapotáról, és az alkohol vagy más tudatmódosító szerek fogyasztásáról közvetlenül a pszichológiai vizsgálat elvégzése előtt, továbbá a pszichológiai vizsgálat elvégzésével kapcsolatban egyébiránt,
h) a becsületbeli nyilatkozat írásának dátuma és helye, valamint a személy aláírása.
(9) A pszichikai alkalmasságra vonatkozó minimális követelményeket és elbírálásának részleteit általános érvényű jogszabály határozza meg, melyet a belügyminisztérium ad ki az egészségügyi minisztériummal való egyeztetés után.
(10) A 6. és 9. bekezdések rendelkezései nem vonatkoznak a Rendőri Testület, valamint a Tűzoltó és Műszaki Mentőszolgálat tagjaira, akik a haladási elsőbbség jogával rendelkező járművet vezetnek; az említettek kötelesek rendszeres pszichológiai vizsgálatoknak alávetni magukat abban a terjedelemben és határidőkkel, amelyeket a Szlovák Köztársaság belügyminisztere határoz meg.

89. §
(1) A 87. § 3. bek. a) pontjában felsorolt járművezetőknek, akik betöltötték 65. életévüket és a v 87. § 3. bek. b) pontjában felsorolt járművezetőknek gépjárművezetés közben maguknál kell tartaniuk az egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentumot; a rendőr felszólítására kötelesek ezzel a dokumentummal igazolni magukat. A 88. § 6. bek. a) pontjában felsorolt járművezetőknek, akik betöltötték 65. életévüket, és a 88. § 6. bek. b) pontjában felsorolt járművezetőknek gépjárművezetés közben maguknál kell tartaniuk a pszichikai alkalmasságot igazoló dokumentumot is; a rendőr felszólítására kötelesek ezzel a dokumentummal igazolni magukat. A 87. § 3. bek. felsorolt járművezetők, akik betöltötték 65. életévüket, és a 88. § 6. bek. felsorolt járművezetők, akik betöltötték 65. életévüket, két évnél nem régebbi egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentummal és pszichikai alkalmasságot igazoló dokumentummal igazolják magukat. A 87. § 3. bek. b) pontjában felsorolt járművezetők, akik nem töltötték be 65. életévüket, és a 88. § 6. bek. b) pontjában felsorolt járművezetők, akik nem töltötték be 65. életévüket, öt évnél nem régebbi egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentummal és pszichikai alkalmasságot igazoló dokumentummal igazolják magukat. Azok a járművezetők, kiknek egészségügyi alkalmassága vagy pszichikai alkalmassága a rendszeres orvosi vizsgálaton való részvétel feltételéhez kötött a 87. § 5. bek. szerint, vagy a rendszeres pszichológiai vizsgálaton való részvétel feltételéhez kötött a 88. § 4. bek. szerint, olyan egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentummal és pszichikai alkalmasságot igazoló dokumentummal igazolják magukat, amelyen fel van tüntetve, hogy meddig érvényes.
(2) A vezetési jogosultságot kérvényező egészségügyi alkalmasságát igazoló dokumentum, az 1. bekezdés első mondata szerinti járművezető egészségügyi alkalmasságát igazoló dokumentum és annak a személynek az egészségügyi alkalmasságát igazoló dokumentum, aki az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatán vett részt, a következőket tartalmazzák
a) az elbíráló orvos utó- és családi neve, címe vagy székhelye,
b) az értékelt személy utó- és családi neve, személyi száma, ha azzal rendelkezik, vagy az értékelt személy születési dátuma, ha nem rendelkezik személyi számmal,
c) a megadott vezetési jogosultság tartománya,
d) a vezetési jogosultságok kategóriái, amelyek megadását az értékelt személy kérelmezi, ha a vezetési jogosultság megadását kérelmező számára kiadott dokumentumról van szó,
e) a csoportot, amelybe az értékelt személy a 87. § 7. bek. szerint tartozik,
f) az orvosi vizsgálat eredményeit,
g) az orvosi vizsgálat helyét és dátumát,
h) az érvényesség végének dátumát, ha az értékelt személy egészségügyi alkalmassága a 86. § 2. bek. szerinti feltételhez kötött,
i) az elbíráló orvos pecsétéjének lenyomatát és aláírását,
j) a nyilvántartási számot.
(3) A vezetési jogosultságot kérvényező pszichikai alkalmasságát igazoló dokumentum, az 1. bekezdés második mondata szerinti járművezető pszichikai alkalmasságát igazoló dokumentum és annak a személynek az egészségügyi alkalmasságát igazoló dokumentum, aki az pszichikai alkalmasság felülvizsgálatán vett részt, a következőket tartalmazzák
a) az elbíráló pszichológus utó- és családi neve címe vagy székhelye,
b) az értékelt személy utó- és családi neve, személyi száma, ha azzal rendelkezik, vagy az értékelt személy születési dátuma, ha nem rendelkezik személyi számmal,
c) a megadott vezetési jogosultság tartománya,
d) a vezetési jogosultságok kategóriái, amelyek megadását az értékelt személy kérelmezi, ha a vezetési jogosultság megadását kérelmező számára kiadott dokumentumról van szó,
e) pszichológiai vizsgálat eredményeit,
f) pszichológiai vizsgálat helyét és dátumát,
g) az érvényesség végének dátumát, ha az értékelt személy pszichikai alkalmassága a 88. § 4. bek. szerinti feltételhez kötött,
h) az elbíráló pszichológus pecsétéjének lenyomatát és aláírását,
i) a nyilvántartási számot.
(4) Az 1. bekezdés szerinti dokumentumok formai követelményeit, tartalmát és mintáit általános érvényű jogszabály határozza meg, amelyet a belügyminisztérium ad ki, az egészségügyi minisztériummal való egyeztetés után.

90. §
(1) Az egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentumot, melyet a személynek a 87. § 2. bek. a) pontja a 3–6. bek. szerinti orvosi vizsgálat alapján adnak ki, az elbíráló orvos két példányban készíti el, melyből az egyik példányt kiadja az értékelt személynek , a másik példányt pedig az elbíráló orvos elküldi a Rendőri Testület szervének, amely e személy tartózkodási helye szerint illetékes, éspedig az orvosi vizsgálat elvégzésének napját követő öt munkanapon belül.
(2) A pszichikai alkalmasságot igazoló dokumentumot, melyet a személynek a 88. § 5. bek. a) pontja és 6. bek. szerinti pszichológiai vizsgálat alapján adnak ki, az elbíráló pszichológus két példányban készíti el, melyből az egyik példányt kiadja az értékelt személynek, a másik példányt pedig az elbíráló pszichológus elküldi a Rendőri Testület szervének, amely e személy tartózkodási helye szerint illetékes, éspedig a pszichológiai vizsgálat elvégzésének napját követő öt munkanapon belül.
(3) Az elbíráló orvos és az elbíráló pszichológus nyilvántartást vezetnek a kiadott egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentumokról és a pszichikai alkalmasságot igazoló dokumentumokról.
(4) Ha más orvos vagy pszichológus, mint aki az 1. bekezdésben vagy a 2. bekezdésben fel van tüntetve, a vezetési jogosultság birtokosánál a 87. § szerinti orvosi vizsgálatokon kívül olyan tényt állapít meg, amely feltételhez köti vagy kizárja az egészségügyi alkalmasságot, vagy a 88. § szerinti pszichikai vizsgálatokon kívül olyan tényt állapít meg, amely feltételhez köti vagy kizárja a pszichikai alkalmasságot, köteles ezt a tényt, legkésőbb a megállapítás napját követő öt munkanapon belül jelenteni a Rendőri Testület szervének, amely a személy tartózkodási helye szerint illetékes, akinél ezt a tényt megállapították.
(5) A 4. bekezdés szerint Rendőri Testület szervének elküldött dokumentumok a következő adatokat tartalmazzák a személyről, kinek egészségügyi alkalmassága vagy pszichikai alkalmassága feltételhez kötődik vagy kizárt
a) az orvos vagy pszichológus utó- és családi neve, címe vagy székhelye,
b) az érintett személy utó- és családi neve, személyi száma, ha azzal rendelkezik, vagy az érintett személy születési dátuma, ha nem rendelkezik személyi számmal,
c) az orvosi vizsgálat eredményei vagy a pszichológiai vizsgálat eredményei,
d) az orvosi vizsgálat vagy a pszichológiai vizsgálat elvégzésének helye és dátuma,
e) az orvos vagy pszichológus pecsétjének lenyomata és aláírása.

Negyedik szakasz
A szakmai jártasság felülvizsgálata, az egészségügyi alkalmasság és a pszichikai alkalmasság felülvizsgálata

91. §
(1) Ha megalapozottan feltételezhető, hogy változás állt be a vezetési jogosultság birtokosának szakmai jártasságában, a közúti közlekedés szabályainak ismeretét vagy a gépjármű vezetését illetően, elsősorban ha elbukott a szakmai jártassági vizsgán, amelyen egy további vezetési jogosultság megszerzéséért vett részt, vagy ha igazolhatóan, két évig vagy hosszabb ideig, nem végzett vagy nem végezhetett gépjárművezetői tevékenységet, a Rendőri Testület szerve a szakmai jártasság felülvizsgálatáról határoz
a) a 79. § 2. bek. a) pontja,
b) a 79. § 2. bek. b) pontja vagy
c) a 79. § 2. bek. szerint.
(2) Ha megalapozottan feltételezhető, hogy változás állt be a vezetési jogosultság birtokosának egészségügyi alkalmasságában vagy pszichikai alkalmasságban, elsősorban a 90. § 4. bek. szerinti bejelentős alapján, a Rendőri Testület szerve az egészségügyi alkalmasság vagy a pszichikai alkalmasság felülvizsgálatáról hoz határozatot.
(3) Ha a vezetési jogosultság birtokosa az elmúlt tizenkét hónapban, gépjárművezetőként, három alkalommal súlyosan megszegi a közúti közlekedés szabályait, a Rendőri Testület szerve határoz
a) továbbképzési tanfolyamon való részvételének kötelezettségéről,43a)
b) a szakmai jártasság felülvizsgálatáról, a 79. § 2. bek. szerint,
c) az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatáról és
d) a pszichikai alkalmasság felülvizsgálatáról.
(4) Ha a vezetési jogosultság birtokosa, gépjárművezetőként megalapozottan gyanúsítható a közúti közlekedés szabályainak megszegésével, melyet alkohol vagy más tudatmódosító szer vagy gyógyszer fogyasztásával, illetve az ennek megállapítására hivatott vizsgálat visszautasításával követett el, a Rendőri Testület szerve további eljárás nélkül határoz az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatáról, különösképpen az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőséggel kapcsolatban, pszichiátriai szakképesítéssel rendelkező orvos által, aki külön jogszabály42) szerint nyilvántartásba van véve, (a továbbiakban csak „pszichiáter“). A Rendőri Testület szerve további eljárás nélkül határoz az egészségügyi alkalmasság pszichiáter általi felülvizsgálatáról, különösképpen az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőséggel kapcsolatban, akkor is, ha a vezetési jogosultság birtokosát külföldön tiltották el a gépjárművezetéstől, a közúti közlekedés szabályainak megsértése okán, amelyek ebben az államban az alkohol vagy más tudatmódosító szer vagy gyógyszer fogyasztására érvényesek, és a Rendőri Testület szerve erről a tiltás elrendelését követő egy éven belül tudomást szerzett. A vezetési jogosultság birtokosa, a határozat kézbesítésének napjától számított 30 napon belül, köteles az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatának alávetni magát, különösképpen az alkoholtól vagy más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőséggel kapcsolatban. Ha a pszichiáter alkoholtól vagy más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőséget állapít meg, vagy az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatát javasolja, a Rendőri Testület szerve további eljárás nélkül határoz az egészségügyi alkalmasság 91. § 2. bek. szerinti felülvizsgálatáról. Ha az elbíráló orvos az orvosi vizsgálat során megállapítja, hogy járművezetésre egészségügyileg alkalmas, a Rendőri Testület szerve további eljárás nélkül határoz a szaktanácsadáson való részvétel kötelezettségéről az elbíráló pszichológusnál. Ha pszichiáter nem állapít meg alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőséget, vagy nem javasolja az egészségügy alkalmasság felülvizsgálatát, a Rendőri Testület szerve további eljárás nélkül határoz a szaktanácsadáson való részvétel kötelezettségéről az elbíráló pszichológusnál.
(5) A Rendőri Testület szerve, amely a szakmai jártasság, az egészségügyi alkalmasság és a pszichikai alkalmasság felülvizsgálatáról, a továbbképzési tanfolyamon való részvétel kötelezettségéről43a) vagy a szaktanácsadáson való részvétel kötelezettségéről határozott, megadja ezek elvégzésének határidejét, illetve a megszabott kötelezettségek teljesítéséről szóló igazolás benyújtásának határidejét, ha a vezetési jogosultság birtokosának nem vonták be vezetői engedélyét a 70. § 1. bek. c) pontja szerint; több rendelkezésnek való alávetés kötelezettsége esetén a szakmai jártasság felülvizsgálatára mindig utolsóként kerül sor. Ha a Rendőri Testület szerve a szakmai jártasság felülvizsgálatáról határozott vagy a továbbképzési tanfolyamon való részvétel kötelezettségéről, meghatározza a vezetési jogosultság kategóriáit is, amelyekből a vezetési jogosultság birtokosát vizsgáztatják, vagy amelyekből átképzési tanfolyamon kell részt vennie.
(6) A vezetési jogosultság birtokosa, akit tevékenység tilalmának büntetésével sújtottak, amely a gépjárművezetés tilalmából áll, vagy akit tevékenység tilalmának szankciójával sújtottak, amely a gépjárművezetés tilalmából áll, köteles a tevékenység tilalmának letelte után alávetni magát a szakmai jártasság felülvizsgálatának a 79. § 2. bek. a) pontja szerint; ha a gépjárművezetői tevékenységet a vezetési jogosultság birtokosa büntetés vagy szankció alapján több mint két évig nem végezhette, alá kell vetnie magát az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatának, a pszichikai alkalmasság felülvizsgálatának és a szakmai jártasság felülvizsgálatának, a 79. § 2. bek. szerint.
(7) A szakmai jártasság 6. bekezdés szerinti felülvizsgálatát a vezetési jogosultság azon kategóriájából végzik, amely annak a gépjárműnek a vezetésére jogosít fel, amellyel a közúti közlekedés szabályainak megsértését elkövették, amely alapján a tevékenység tilalmának büntetését vagy a tevékenység tilalmának szankcióját kiszabták; ha nem lehet a vezetési jogosultság kategóriáját meghatározni, a szakmai jártasság felülvizsgálatát a vezetési jogosultság megadott kategóriának tartományában végzik el.
(8) Az elbíráló orvos, az elbíráló pszichológus és a pszichiáter köteles az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatáról szóló dokumentumot, a pszichikai alkalmasság felülvizsgálatáról szóló dokumentumot, az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatáról szóló dokumentumot különös tekintettel az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőséggel kapcsolatban, és a szaktanácsadáson való részvételről szóló dokumentumot, azok megvalósulását követő öt munkanapon belül elküldeni a Rendőri Testület szervének, amely ezekről a kötelezettségekről határozatot hozott.
(9) Az elbíráló orvos, az elbíráló pszichológus és a pszichiáter nyilvántartást vezetnek a 8. bekezdés szerint kiadott dokumentumokról.
(10) A szakmai jártasság felülvizsgálatával, az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatával, a pszichikai alkalmasság felülvizsgálatával, a továbbképző tanfolyamon43a) való részvétellel és a 4. bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos költségeket az téríti meg, aki köteles alávetni magát ezeknek a kötelezettségeknek.
(11) A belügyminisztérium az egészségügyi minisztériummal való egyeztetés után általános érvényű jogszabállyal határozza meg a szaktanácsadás terjedelmét, tartalmát és további részleteit, valamint az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálat terjedelmét, tartalmát és további részleteit, különösképpen az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőséggel kapcsolatban.
(12) A belügyminisztérium az egészségügyi minisztériummal való egyeztetés után általános érvényű jogszabállyal határozza meg a következő dokumentumok formai követelményeit, tartalmát és mintáit
a) az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatáról szóló dokumentum,
b) a pszichikai alkalmasság felülvizsgálatáról szóló dokumentum,
c) az egészségügyi alkalmasság, különösképpen az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőség felülvizsgálatáról szóló dokumentum,
d) a szaktanácsadáson való részvételről szóló dokumentum.
(13) Az egészségügyi alkalmasság, különösképpen az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőség felülvizsgálatáról szóló dokumentum a következőket tartalmazza
a) a pszichiáter utó- és családi neve, címe vagy székhelye,
b) az értékelt személy utó- és családi neve, személyi száma, ha azzal rendelkezik, vagy az értékelt személy születési dátuma, ha nem rendelkezik személyi számmal,
c) a szakorvosi vizsgálat irányultságát,
d) ajánlást az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatáról szóló határozathozatalhoz,
e) a szakorvosi vizsgálat elvégzésének helyét és dátumát,
f) a pszichiáter pecsétjének lenyomatát és aláírását.
(14) A szaktanácsadáson való részvételről szóló dokumentum tartalmazza
a) az elbíráló pszichológus utó- és családi neve, címe vagy székhelye,
b) a szaktanácsadáson résztvevő személy utó- és családi neve, személyi száma, ha azzal rendelkezik, vagy a szaktanácsadáson résztvevő személy születési dátuma, ha nem rendelkezik személyi számmal,
c) a szaktanácsadáson való részvételről szóló igazolás,
d) a szaktanácsadás kezdetének és végének dátuma,
e) a kiállítás helye és dátuma,
f) az elbíráló pszichológus pecsétjének lenyomata és aláírása,
g) a nyilvántartási szám.
(15) A szakmai jártasság felülvizsgálatáról szóló dokumentum tartalmazza
a) a személy utó- és családi neve, továbbá születési családi neve,
b) a személy személyi száma, ha azzal rendelkezik, vagy a személy születési dátuma, ha nem rendelkezik személyi számmal,
c) tartózkodási helyének címe,
d) a szakmai jártasság felülvizsgálatáról szóló határozat száma és dátuma,
e) a vezetési jogosultság megadott kategóriái,
f) a szakmai jártasság felülvizsgálatának terjedelme,
g) a szakmai jártasság felülvizsgálatának dátuma,
h) a szakmai jártasság felülvizsgálatának összértékelése,
i) a vizsgabiztos pecsétjének lenyomata és aláírása.
(16) A belügyminisztérium általános érvényű jogszabállyal meghatározza a szakmai jártasság felülvizsgálatának részleteit és a szakmai jártasság felülvizsgálatáról szóló dokumentum mintáját.

91.a §
(1) A Rendőri Testület szerve további eljárás nélkül határoz a járművezetők rehabilitációs programjában való részvétel kötelezettségéről, a továbbképző tanfolyamon való részvétel kötelezettségéről és a szakmai jártasság 79. § 2. bek. szerinti felülvizsgálatának kötelezettségéről, ha a B kategóriájú vezetési jogosultság birtokosa, a B kategóriájú vezetési jogosultság megszerzését követő két éven belül, vagy a vezetési jogosultság, 92. § 8. bek. c) pontja szerinti visszaadását követő két éven belül gépjárművezetőként kétszer
a) súlyosan megsérti a közúti közlekedés szabályait vagy
b) átlépi a járművek jelen törvényben meghatározott, vagy közúti jelzésből vagy közúti jelzőberendezésből következő menetsebességét.
(2) Az 1. bekezdés szerinti időtartam nem telik, a tevékenység tilalma büntetésének letöltése alatt, amely a gépjárművezetés tilalmából áll, vagy a tevékenység tilalma szankciójának letöltése alatt, amely a gépjárművezetés tilalmából áll, a vezetői engedély 70. § szerinti bevonásának ideje alatt, a járművezetői jogosultság megvonásának ideje alatt, illetve az előzetes letartóztatás vagy a végrehajtandó szabadságvesztés büntetésének ideje alatt.
(3) Az 1. bekezdés szerinti időtartam ideje alatt nem alkalmazandó a 91. § 3. bek. rendelkezése; a 91. § 5. és 10. bek. rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
(4) Az 1. bekezdés szerinti időtartam ideje alatt a sebesség túllépését nem szükséges helyszíni bírsággal elintézni.43aa)
(5) A járművezetők rehabilitációs programját az elbíráló pszichológus végzi. Az elbíráló pszichológus köteles a járművezető rehabilitációs programjában való részvételéről szóló dokumentumot elküldeni a Rendőri Testület szervének, amely erről a kötelezettségről határozott, a dokumentum kiadásának napját követő öt munkanapon belül. Az elbíráló pszichológus a járművezetők rehabilitációs programjában való részvételéről szóló, kiadott dokumentumokról nyilvántartást vezet.
(6) Az 1. bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítésével összefüggő költségeket az viseli, aki köteles alávetni magát ezeknek a kötelezettségeknek.
(7) A járművezetők rehabilitációs programjában való részvételéről szóló dokumentum a következőket tartalmazza
a) az elbíráló pszichológus utó- és családi neve, címe vagy székhelye,
b) a járművezetők rehabilitációs programjában résztvevő személy utó- és családi neve, személyi száma, ha azzal rendelkezik, vagy a járművezetők rehabilitációs programjában résztvevő személy születési dátuma, ha nem rendelkezik személyi számmal,
c) annak igazolása, hogy a személy részt vett a járművezetők rehabilitációs programjában,
d) a járművezetők rehabilitációs programja kezdetének és befejezésének dátuma,
e) a kiállítás helye és dátuma,
f) az elbíráló pszichológus pecsétjének lenyomata és aláírása,
g) a nyilvántartási szám.
(8) A belügyminisztérium, az egészségügyi minisztériummal való egyeztetés után, általános érvényű jogszabállyal meghatározza a járművezetők rehabilitációs programjának terjedelmét, tartalmát és további részleteit, valamint járművezetők rehabilitációs programjában való részvételéről szóló dokumentum formai követelményeit, tartalmát és mintáját.

92. §
A vezetési jogosultság korlátozása és bevonása
(1) Ha orvosi vizsgálattal, pszichológiai vizsgálattal vagy a szakmai jártasság felülvizsgálatával megállapítást nyert, hogy a vezetési jogosultság birtokosa csak bizonyos feltételek betartásával alkalmas a gépjárművezetésre, a Rendőri Testület szerve úgy korlátozza a járművezetői jogosultságot, hogy az megfeleljen az illető egészségügyi alkalmasságának, pszichikai alkalmasságának vagy szakmai jártasságának. A vezetési jogosultság korlátozását kód formájában tüntetik fel a vezetői engedélyben. A járművezetői jogosultság korlátozásának feltüntetésével annak birtokosa számára megtiltják a gépjárművezetést, ha nem teljesülnek a feltételek, amelyek miatt a járművezetői jogosultságát korlátozták.
(2) A vezetési jogosultságát bevonják annak, aki
a) a szakmai jártassága elvesztése miatt nem alkalmas a gépjárművezetésre,
b) az egészségügyi alkalmassága vagy a pszichikai alkalmassága elvesztése miatt nem alkalmas a gépjárművezetésre,
c) nem vetette magát alá az elrendelt szakmai jártassági felülvizsgálatnak vagy az egészségügyi alkalmasság és a pszichikai alkalmasság felülvizsgálatának,
d) az autósiskola által kiadott bizonylattal43b) nem igazolta, hogy a meghatározott terjedelemben és a meghatározott határidőre részt vett a továbbképző tanfolyamon,
e) nem vetette magát alá az elrendelt egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatának, különösképpen az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőséggel kapcsolatban, vagy a szaktanácsadásnak,
f) a megadásának idején nem teljesítette a megadásra vonatkozó valamelyik feltételt.
(3) A vezetési jogosultságot attól is bevonják, aki gépjárművezetőként
a) öt éven belül háromszor megsérti a közúti közlekedés szabályait, melynek következtében olyan közlekedési baleset következik be, amely halálesettel végződik, vagy egészségügyi következményekkel jár,
b) öt éven belül kétszer megsérti a közúti közlekedés szabályait, alkohol vagy más tudatmódosító szer fogyasztásával vagy elutasítja az ennek megállapítására hivatott vizsgálaton való részvételt vagy
c) a 91.a § 1. bek. szerinti határidőn belül, és a 91.a § 1. bek. szerinti két cselekmény elkövetése után, újból súlyosan megszegi a közúti közlekedés szabályait vagy átlépi a járművek jelen törvényben meghatározott, vagy közúti jelzésből vagy közúti jelzőberendezésből következő menetsebességét.
(4) A vezetési jogosultság bevonásáról szóló határozattal, annak birtokosa számára, a bevonás ideje alatt tilos a gépjárművezetés, egészen annak visszaadásáig.
(5) Ha a vezetési jogosultság birtokosa, akinek bevonták vagy korlátozták vezetési jogosultságát, nem felel meg a szakmai jártassági vizsgán, következő vizsgát leghamarább a sikertelen vizsgát követő három hónap elteltével tehet.
(6) Ha az, akinek bevonták vagy korlátozták vezetési jogosultságát, igazolja vezetési jogosultság bevonása vagy korlátozása okainak megszűnését, visszakapja a vezetési jogosultságát vagy feloldják annak korlátozását, ha ezt törvényes okok nem akadályozzák. Több rendelkezésnek való alávetés kötelezettsége esetén a szakmai jártasság felülvizsgálatára mindig utolsóként kerül sor.
(7) A Rendőri Testület szerve, amely a vezetési jogosultság bevonásáról határozott, meghatározza a vezetési jogosultság kategóriát, amelyekből a vezetési jogosultság birtokosát a vezetési jogosultság visszaadásáról szóló eljárásban levizsgáztatják, vagy amelyekből továbbképző tanfolyamon kell részt vennie.
(8) Amennyiben a vezetési jogosultságot
a) a 3. bekezdés a) pontja szerint vonták be, az csak a külön jogszabály41a) szerinti továbbképző tanfolyam elvégzése, a szakmai jártasság 79. § 2. bek. szerinti felülvizsgálata, a pszichikai alkalmasság felülvizsgálata és az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálata után adható vissza,
b) a 3. bekezdés b) pontja szerint vonták be, az csak a külön jogszabály41a) szerinti továbbképző tanfolyam elvégzése, a szakmai jártasság 79. § 2. bek. szerinti felülvizsgálata, a pszichikai alkalmasság felülvizsgálata, az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálata, az egészségügyi alkalmasság pszichiáter általi felülvizsgálata, különös tekintettel az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőségre, valamint az elbíráló pszichológusnál megtartott szaktanácsadáson való részvétel után adható vissza,
c) a 3. bekezdés c) pontja szerint vonták be, az csak a pszichikai alkalmasság felülvizsgálata, az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálata és a szakmai jártasság 79. § 2. bek. szerinti felülvizsgálata után adható vissza; a szakmai jártasság felülvizsgálatát leghamarább a vezetési jogosultság bevonását követő hat hónap leteltével lehetséges.
(9) A 91. § rendelkezései nem alkalmazandók a 3. bekezdésben felsorolt esetekben.
(10) A szakmai jártasság felülvizsgálatával, az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatával, a pszichikai alkalmasság felülvizsgálatával, a továbbképző tanfolyamon való részvétellel vagy a 8. bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítésével összefüggő költségeket az viseli, akinek vezetési jogosultságát bevonták vagy korlátozták, vagy akinek az illetékes szerv határozata alapján a gépjárművezetést megtiltották.
(11) Bevonni vagy korlátozni csak azt a járművezetői jogosultságot lehet, amelyet a Szlovák Köztársaság vezetői engedélyébe jegyeztek be.
(12) A belügyminisztérium általános érvényű jogszabállyal határozza meg a bevont vezetési jogosultság visszaadásának és a korlátozások eltörlésének részleteit.

93. §
A vezetési jogosultságról való lemondás
(1) A vezetési jogosultság birtokosa lemondhat a vezetési jogosultság bizonyos kategóriájáról.
(2) A vezetési jogosultságról való lemondást a vezetési jogosultság birtokosának írásban kell bejelentenie a Rendőri Testület szervénél. A bejelentésnek tartalmaznia kell
a) a vezetési jogosultság birtokosának utó- és családi neve,
b) a vezetési jogosultság birtokosának tartózkodási helye,
c) a vezetési jogosultság birtokosának születési dátuma és helye, valamint személyi száma,
d) a vezetési jogosultság kategóriája vagy kategóriái, amelyekről a birtokos le akar mondani,
e) a vezetési jogosultság megadásának dátuma,
f) a vezetési jogosultság birtokosának hitelesített aláírása.
(3) A 2. bekezdés szerinti bejelentéshez a vezetési jogosultság birtokosa csatolja a vezetői engedélyét is, amelybe az adott vezetési jogosultság be van jegyezve.
(4) A vezetési jogosultságról való lemondás attól a naptól kezdve hatályos, mikor ezt a tényt bejelentették a Rendőri Testület szervének. A vezetési jogosultságot, melyről birtokosa lemondott, nem lehet visszaadni.

Ötödik szakasz
A vezetői engedélyek

94. §
(1) Egy személy csak egy vezetői engedély birtokosa lehet.
(2) A vezetői engedély olyan közokirat, amellyel annak birtokosa igazolja gépjárművezetői jogosultságát, a benne feltüntetett terjedelemben. A 76. § 7. bek. szerinti, A1 kategóriájú gépjárművek vezetésére való jogosultságot a vezetői engedélybe nem jegyzik be. A vezetői engedély birtokosa köteles az érvényes vezetői engedélyt magánál tartani a gépjármű vezetése során, és azt a rendőr felszólítására ellenőrzésre bemutatni; ez érvényes a 74. § 2. bek. szerinti kísérőre is.
(3) Az AM, A1, A2, A, B1, B, BE és T kategóriájú vezetői engedély érvényessége 15 év; legfeljebb azonban a 65. életév betöltéséig, hacsak az 5. bekezdés másként nem rendelkezik.
(4) A C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriájú vezetői engedély érvényessége, az egészségügyi alkalmasságról szóló dokumentum és a pszichikai alkalmasságról szóló dokumentum kiadásának dátumától számított öt év.
(5) Az AM, A1, A2, A, B1, B, BE és T kategóriájú vezetői engedély érvényessége, 63 évnél idősebb személy részére, az egészségügyi alkalmasságról szóló dokumentum kiadásának dátumától számított öt év.
(6) A vezetői engedély a következőket tartalmazza
a) birtokosának utó- és családi neve,
b) birtokosának születési dátuma és helye,
c) a vezetői engedély kiadásának dátuma,
d) a vezetői engedély érvényességi ideje,
e) a vezetői engedélyt kiadó szerv megnevezése,
f) a vezetői engedély sorozata és száma,
g) birtokosának arcképmása, melynek méretei 2 cm x 2,5 cm,
h) birtokosának aláírása,
i) a járművek kategóriáját vagy kategóriáit, melyeket a birtokos jogosult vezetni,
j) a vezetési jogosultság első megadásának dátuma, a vezetési jogosultság minden egyes kategóriájára, és a vezetői engedély érvényességének ideje, a vezetési jogosultság minden egyes kategóriájára.
(7) A vezetői engedély, kódok formájában, kiegészítő információkat vagy korlátozásokat is tartalmazhat, amelyek a vezetési jogosultság adott kategóriájára vonatkoznak, valamint egyéb feljegyzéseket.
(8) A vezetői engedély megjelenésének és mintájának részleteit, a vezetési jogosultság kódjait, amelyek a vezetői engedélyben fel vannak tüntetve, továbbá a vezetői engedély adatainak rögzítési módját általános érvényű jogszabály határozza meg, melyet a belügyminisztérium ad ki.

95. §
A vezetői engedély kiadása
(1) A vezetői engedélyt a Rendőri Testület szerve adja ki az első vagy a további megadott járművezetői jogosultság alapján.
(2) A vezetői engedély kiadását kérvényező köteles
a) benyújtani érvényes személyazonosító okmányát,
b) kitölteni a vonatkozó formanyomtatványokat, ha azok erre a célra be vannak vezetve,
c) teljesíteni a 77. § 1. bek. c) és h)–p) pontjai szerinti feltételeket,
d) alávetni magát az arcképmása és a sajátkezű aláírása rögzítésére; az arcképmás rögzítésére polgári ruházatban, fejfedő, valamint sötét lencséjű szemüveg nélkül, indokolt esetekben egészségügyi vagy vallási okokból az arcképmást fejfedőben is rögzíteni lehet, ugyanakkor ez a fejfedő nem takarhatja ki az arc egy részét oly módon, amely lehetetlenné tenné az azonosítást.
(3) A külföldön bevont vagy a 71. § szerint bevont vezetői engedély helyett új vezetői engedélyt lehet kiadni, a bevonás okai megszűnésének igazolását követően; a vezetői engedély kiadását kérvényezőnek a külföldön bevont vezetői engedély helyett kiadott dokumentummal együtt köteles benyújtani az állam tájékoztatását, amely a vezetői engedélyt bevonta, annak hitelesített államnyelvi fordításával együtt.

96. §
A vezetői engedély cseréje
(1) A Rendőri Testület szerve kicseréli a Szlovák Köztársaságban, 2013. január 19-e előtt kiadott, érvényes a vezetői engedélyt, a jelen törvény szerinti vezetői engedélyre.
(2) A vezetői engedély cseréjének kérelmezője köteles benyújtani a vezetői engedélyt, amelynek cseréjét kérelmezi, és teljesíteni a 94. § 1. bek. és a 95. § 2. bek. szerinti feltételeket.
(3) A Rendőri Testület szerve kicseréli a vezetői engedélyt, amelyben a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D vagy DE kategóriák valamelyike fel van tüntetve, ha annak birtokosa érvényes egészségügyi alkalmassági és érvényes pszichikai alkalmassági dokumentumot nyújt be, hacsak a 4. bekezdés vagy az 5. bekezdés másként nem rendelkezik.
(4) A Rendőri Testület szerve kicseréli a vezetői engedélyt, melyet 2013. január 19-e előtt adtak ki, és amelyben a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D vagy DE kategóriák valamelyike fel van tüntetve, akkor is, ha annak birtokosa nem nyújt be érvényes egészségügyi alkalmassági és érvényes pszichikai alkalmassági dokumentumot; ebben az esetben a Rendőri Testület szerve a vezetői engedélyben feltünteti a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriák érvényességének megszűnését, a vezetői engedély cseréjére vonatkozó kérvény dátumával megegyezően.
(5) A Rendőri Testület szerve kicseréli a vezetői engedélyt, melyben a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D vagy DE kategóriák valamelyike meghatározott ideig érvényes, ugyanilyen érvényességű vezetői engedélyre, mint az a csere tárgyát képező vezetői engedélyben fel van tüntetve, ha annak birtokosa nem nyújt be érvényes egészségügyi alkalmassági és érvényes pszichikai alkalmassági dokumentumot.
(6) A Rendőri Testület szerve kicseréli a vezetői engedély birtokosának vezetői engedélyét, ha az betöltötte 65. életévét, ha annak birtokosa érvényes egészségügyi alkalmassági dokumentumot nyújt be, és ha a 3. bekezdés szerinti cseréről van szó, akkor érvényes pszichikai alkalmassági dokumentumot is.
(7) A vezetői engedély cseréjére a 94. § 3–5. bek. rendelkezései vonatkoznak.
(8) A vezetői engedély cseréjének kérelmezője köteles leadni a Rendőri testület szervének, amelynél a cserét kérelmezte, a vezetői engedélyt, amelynek cseréjét kérelmezi, legkésőbb a vezetői engedély kiadásának idején.

97. §
A vezetői engedély megújítása
(1) A Rendőri Testület szerve megújítja a vezetői engedélyt, amely a 100. § 1. bek. szerint nem érvényes, és a vezetői engedélyt, ha a vezetési jogosultság valamelyik kategóriájának lejárt az érvényessége a 94. § 3–5. bek. szerint. A vezetői engedély megújításakor a Rendőri Testület szerve kiadja a vezetői engedélyt.
(2) A Rendőri Testület szerve megújítja a vezetői engedélyt, amelyben a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D vagy DE kategóriák valamelyike fel van tüntetve, ha annak birtokosa érvényes egészségügyi alkalmassági és érvényes pszichikai alkalmassági dokumentumot nyújt be, hacsak a 3. bekezdés vagy a 4. bekezdés másként nem rendelkezik.
(3) A Rendőri Testület szerve megújítja a vezetői engedélyt, melyet 2013. január 19-e előtt adtak ki, amelyben a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D vagy DE kategóriák valamelyike fel van tüntetve, akkor is, ha annak birtokosa nem nyújt be érvényes egészségügyi alkalmassági és érvényes pszichikai alkalmassági dokumentumot; ebben az esetben a Rendőri Testület szerve a vezetői engedélyben feltünteti a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriák érvényességének megszűnését, a vezetői engedély megújítására vonatkozó kérvény dátumával megegyezően.
(4) A Rendőri Testület szerve megújítja a vezetői engedélyt, amelyben a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D vagy DE kategóriák valamelyike meghatározott ideig érvényes, ugyanilyen érvényességű vezetői engedélyre, mint az a megújítás tárgyát képező vezetői engedélyben fel van tüntetve, ha annak birtokosa nem nyújt be érvényes egészségügyi alkalmassági és érvényes pszichikai alkalmassági dokumentumot.
(5) A Rendőri Testület szerve megújítja a vezetői engedély birtokosának vezetői engedélyét, ha az betöltötte 65. életévét, ha annak birtokosa érvényes egészségügyi alkalmassági dokumentumot nyújt be, és ha a 2. bekezdés szerinti megújításról van szó, akkor érvényes pszichikai alkalmassági dokumentumot is.
(6) A vezetői engedély megújítására a 94. § 3–5. bek. rendelkezései vonatkoznak.
(7) A vezetői engedély 1. bekezdés szerinti megújítása esetén a Rendőri Testület szerve elismeri a megadott vezetési jogosultság kategóriáját, ha azt jogszerű indokok nem akadályozzák.
(8) A vezetői engedély megújításának kérvényezője köteles benyújtani a vezetői engedélyt, amelynek megújítását kérvényezi; ez nem érvényes, ha a vezetői engedély a 100. § 1. bek. e) pontja szerint érvénytelen. A vezetői engedély megújításának kérvényezője köteles továbbá a 94. § 1. bek. és a 95. § 2. bek. szerinti feltételeket teljesíteni.
(9) A vezetői engedély megújításának kérvényezője köteles leadni a Rendőri testület szervének, amelynél a megújítást kérelmezte, a vezetői engedélyt, amelynek megújítását kérelmezi, legkésőbb a vezetői engedély kiadásának idején; ez nem érvényes, ha a vezetői engedély a 100. § 1. bek. e) pontja szerint nem érvényes.

97.a §
A vezetői engedély cseréje és megújítása külföldön
(1) A vezetői engedély cseréjére vonatkozó kérvényt vagy a vezetői engedély megújítására vonatkozó kérvényt, annak érvényességének lejárta miatt, elvesztése vagy eltulajdonítása miatt, vagy az utó- vagy családi név megváltozása miatt, a Szlovák Köztársaság külképviseletén is le lehet adni; a 96. és 97. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
(2) Az 1. bekezdés szerint benyújtott kérvény alapján készült vezetői engedélyt a Szlovák Köztársaság külképviseletére kézbesítik, ahol azt az a személy veszi át, aki a kérvényt benyújtotta, hozzá közel álló személy44) vagy más személy, hitelesített meghatalmazás alapján. Indokolt esetben a Szlovák Köztársaság külképviselete a vezetői engedélyt kézbesítheti a kérelmező által megadott címre, ha azt a kérelmező kéri, és igazoltan biztosítani lehet a vezetői engedély kérelmező általi átvételét.

98. §
A vezetői engedély birtokosának kötelezettségei
(1) A vezetői engedély birtokosa köteles
a) óvni a vezetői engedélyt a megsemmisüléstől, megrongálódástól, elvesztéstől, eltulajdonítástól vagy a visszaéléstől,
b) hét napon belül jelenteni a Rendőri Testület szervének a vezetői engedélyben feltüntetett személyes adatainak megváltozását, egészségügyi alkalmasságának és pszichikai alkalmasságának változását vagy kinézetének jelentős megváltozását,
c) a vezetési jogosultság korlátozásáról vagy bevonásáról szóló határozat bejelentésének napjától számított hét napon belül, leadni a Rendőri Testület szervének az érvénytelen vezetői engedélyt és nemzetközi vezetői engedélyt,
d) hét napon belül leadni a Rendőri Testület szervének az érvénytelen vezetői engedélyt, attól a naptól számítva, mikor a bíróság döntése jogerőre emelkedett, amellyel védőgyógykezelését rendelte el, illetve a bíróság vagy más illetékes szerv gépjárművezetéstől való eltiltást rendelt el számára, vagy amellyel korlátozták vagy bevonták a vezetési jogosultságát,
e) a vezetői engedély 70. § 5. bek. szerinti bevonásának napjától számított hét napon belül leadni azt a Rendőri Testület szervének,
f) leadni a Rendőri Testület szervének az érvénytelen vezetői engedélyt, a 100. § 1. bek. a)–d) pontjai, 2. bek. a), c) és d) pontjai szerint,
g) hét napon belül jelenteni a Rendőri Testület szervének a vezetői engedély megsemmisülését, elvesztését vagy eltulajdonítását,
h) a Rendőri Testület szervének felszólítására, az általa megadott határidőig megjelenni a vezetői engedélyt vagy a vezetési jogosultságot érintő ügyek elintézésére,
i) benyújtani a Rendőri Testület szervének, a vezetői engedély visszaadásáról szóló kérvénnyel együtt, azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják kiadásának vagy visszaadásának jelen törvény szerinti feltételeinek teljesítését, igazolni személyazonosságát és kitölteni a megfelelő formanyomtatványokat, ha azok erre a célra rendszeresítve vannak.
(2) A vezetési jogosultság birtokosa köteles személyesen átvenni a vezetői engedélyt, annak átvételét és a benne szereplő adatok helyességét köteles aláírásával igazolni; ez nem érvényes, ha ezzel a feladattal írásban más személyt hatalmazott fel, hitelesített sajátkezű aláírásával. A vezetői engedélyt a vezetési jogosultság birtokosához közel álló személy44) is átveheti, ugyanakkor ennek a feladatnak a teljesítéséhez nem követelmény a vezetői engedély birtokosának írásos meghatalmazása. Ha a vezetési jogosultság birtokosa, a vezetői engedély kiadásáról szóló kérvény benyújtásakor a feladat teljesítésével más személyt hatalmaz meg, és ezt a tényt feltünteti a kérvényében, és azt aláírja a Rendőri Testület szerve előtt, nem követelmény a vezetési jogosultság birtokosának hitelesített aláírása.
(3) Ha a vezetői engedély birtokosa, amelyet elvesztés vagy eltulajdonítás miatt megújítottak, ha az előző vezetői engedélyt megtalálja vagy visszaszerzi, köteles ezt az előző vezetői engedélyt haladéktalanul leadni a Rendőri Testület szervének.

99. §
A megtalált vezetői engedély
(1) Aki más személy vezetői engedélyét vagy nemzetközi vezetői engedélyét megtalálja, köteles azt haladéktalanul átadni a birtokosának, a Rendőri Testület szervének vagy egy rendőrnek; átadhatja a Katonai Rendőrség vagy a községi rendőrség tagjának is, akik biztosítják annak átadását a Rendőri Testület szervének.
(2) Ha a Rendőri Testület szervénél van a megtalált vezetői engedély vagy nemzetközi vezetői engedély, és birtokosa nem kérvényezte másik engedély kiadását, a Rendőri Testület szerve azt kérésre visszaadja annak birtokosának.

100. §
A vezetői engedély érvénytelensége
(1) A vezetői engedély érvénytelen, ha
a) lejárt az érvényessége, a 143.b § 2. vagy 3. bek. szerint,
b) jogtalanul végrehajtott változtatásokat tartalmaz,
c) a benne feltüntetett utó- vagy családi név nem felel meg a valóságnak,
d) a benne feltüntetett adatokat nem lehet azonosítani,
e) birtokosa bejelentette annak elveszítését vagy eltulajdonítását,
f) az helyett új vezetői engedélyt adtak ki, a 95. § 3. bek. szerint,
(2) A vezetői engedély érvénytelen akkor is, ha
a) annak birtokosa egy másik érvényes vezetői engedély birtokosa is, amelyet hamarább adtak ki,
b) annak birtokosa elhunyt vagy halottá nyilvánították,
c) törvényellenesen adták ki,
d) a birtokosa lemondott a vezetési jogosultságról,
e) a benne szereplő vezetési jogosultságot bevonták vagy korlátozták.
(3) A vezetői engedély érvénytelennek tekintendő arra az időre, amikor a bíróság a birtokosa számára védőgyógykezelést45) rendelt el, illetve amikor a bíróság vagy más illetékes szerv által elrendelt gépjárművezetés tilalma alatt áll.
(4) A vezetői engedély érvénytelennek tekintendő, ha nem teljesül a 89. § 1. bek., vagy a 91. § 6. bek. szerinti kötelezettség, vagy bevonták a 70. § 5. bek. szerint.

100.a §
A vezetői engedély érvénytelensége a vezetési jogosultság bizonyos kategóriájára
A vezetői engedély a vezetési jogosultság bizonyos kategóriájára érvénytelen, he letelt annak érvényességi ideje a 94. § 3., 4. vagy 5. bek. szerint.

A nemzetközi vezetői engedély

101. §
(1) Nemzetközi vezetői engedélyt a Rendőri Testület szerve csak érvényes vezetői engedély birtokosának adja ki, amelyet a Szlovák Köztársaságban adtak ki. A nemzetközi vezetői engedély kiadására a Rendőri Testület 95. § 1. bek. szerinti szerve az illetékes; a 6. bekezdés a) és b) pontjai szerinti nemzetközi vezetői engedély egyszerre kiadható.
(2) A nemzetközi vezetői engedély birtokosának személyes adatait a következő számkódok alatt jegyzik be:
1. családi név,
2. utónév,
3. születési hely,
4. születési dátum,
5. tartózkodási hely.
(3) Nemzetközi vezetői engedély nem jogosítja fel annak birtokosát gépjárművek vezetésére a Szlovák Köztársaságban, ha azt a Szlovák Köztársaságban adták ki vagy azt külföldön adták ki és annak birtokosa tartózkodási hellyel rendelkezik a Szlovák Köztársaság területén.
(4) A nemzetközi vezetői engedély érvénytelenné válik, ha birtokosa megszűnt vezetői engedély birtokosa lenni, vagy ha a vezetői engedély érvénytelen.
(5) A vezetői engedély birtokosának jelen törvényben előírt kötelezettségei értelemszerűen vonatkoznak a nemzetközi vezetői engedély birtokosára is. A nemzetközi vezetői engedély kiadásának kérvényezője köteles benyújtani arcának fényképét, amelyet polgári ruházatban, fejfedő, valamint sötét lencséjű szemüveg nélkül kell elkészíteni. Indokolt esetekben egészségügyi vagy vallási okokból olyan fényképet is be lehet nyújtani, melyet fejfedőben készítettek, ugyanakkor ez a fejfedő nem takarhatja ki az arc egy részét oly módon, amely lehetetlenné tenné az azonosítást. Az arc fényképének élesnek, retusálás nélkülinek kell lennie, melynek méretei 3,5 cm x 4,5 cm, anyaga sima, fényes félkarton, a fej arcrészének magassága az áltól a fejtetőig minimum 2 cm legyen, a háttér pedig világos. A nemzetközi vezetői engedély kiadásáról szóló kérvényt más személy is benyújthatja, ha őt ebből a célból a vezetői engedély birtokosa írásban meghatalmazta, melyen hitelesített sajátkezű aláírása szerepel. A nemzetközi vezetői engedély kiadásáról szóló kérvényt, a vezetési jogosultság birtokosához közel álló személy44) is benyújthatja, ugyanakkor ennek a feladatnak a végrehajtásához nem követelmény a vezetői engedély birtokosának írásos meghatalmazása.
(6) A Rendőri Testület szerve a nemzetközi vezetői engedélyt a következők szerint adja ki
a) az 1949. szeptember 19-én Genfben aláírt, A közúti forgalomról szóló egyezmény (a továbbiakban csak „Genfi egyezmény“) vagy
b) a Bécsi egyezmény.
(7) A Bécsi egyezmény szerint kiadott nemzetközi vezetői engedélyt, 3 éves érvényességgel adják ki, a Genfi egyezmény szerinti nemzetközi vezetői engedélyt, 1 éves érvényességgel adják ki.
(8) A nemzetközi vezetői engedély mintáját általános érvényű jogszabály határozza meg, melyet a belügyminisztérium ad ki.

Hatodik szakasz
A külföldön kiadott vezetői engedély

A gépjárművek vezetésére külföldön kiadott vezetői engedély elismerése

102. §
(1) A gépjárművek vezetéséhez a Szlovák Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban kiadott vezetői engedélyen kívül elismerik
a) az Európai Gazdasági Térség államában, 2013. január 19-ig kiadott, érvényes vezetői engedélyt,
b) az Európai Gazdasági Térség államában, 2013. január 19-e után kiadott, érvényes vezetői engedélyt, éspedig a benne feltüntetett gépjárművek vezetésére, kivéve azokat a kategóriákat, amelyeket annak birtokosa csak annak az államnak a területén vezethet, amelyik a vezetői engedélyt kiadta, és amelyek a vezetői engedélyben más betűtípussal vannak feltüntetve, mint az AM, A1, A2, A, B1, B, BE, C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriák,
c) annak az államnak az érvényes vezetői engedélyét, amely a Genfi egyezmény szerződő fele vagy a Bécsi egyezmény szerződő (a továbbiakban csak „az egyezmény állama“); a Szlovák Köztársaság Kormánya rendelettel meghatározhatja az önkormányzattal nem rendelkező területek listáját, amelyek a nemzetközi kapcsolatokban önállóan lépnek fel, és amelyeket az egyezmény államának fognak tekinteni.
(2) A Szlovák Köztársaságban a gépjárművek vezetésére elismerik a következőket is
a) érvényes nemzetközi vezetői engedély, melyet a Genfi egyezmény szerint adtak ki, ha annak kiadásától nem telt el egy év,
b) érvényes nemzetközi vezetői engedély, melyet a Bécsi egyezmény szerint adtak ki, ha annak kiadásától nem telt el három év.
(3) A 2. bekezdés b) pontjában feltüntetett nemzetközi vezetői engedély csak a megfelelő, érvényes vezetői engedéllyel együtt érvényes, amelyet az az állam adott ki, amelyik a nemzetközi vezetői engedélyt kiadta.

103. §
Az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában kiadott vezetői engedély birtokosának gépjárművezetéshez szükséges alsó korhatára megegyezik a vezetési jogosultság megadásának korhatárával, kivéve a B kategóriájú gépjárművek vezetéséhez szükséges alsó korhatárt, amely 18 év.

104. §
Az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában kiadott vezetői engedély cseréje
(1) A Rendőri Testület szerve kicseréli az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában kiadott érvényes vezetői engedélyt, a jelen törvény szerinti vezetői engedélyre.
(2) Az 1. bekezdés szerinti vezetői engedély cseréjére, a Rendőri Testületnek, a kérelmező tartózkodási helye szerinti szerve az illetékes.
(3) Ha a Rendőri Testület szerve az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában kiadott vezetői engedély cseréjekor a vezetési jogosultság legalább egy kategóriáját elismeri, amely ebben a vezetői engedélyben fel van tüntetve, kiadja az ugyanolyan vagy egyenrangú kategóriájú vezetői engedélyt. Az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában megadott vezetési jogosultság kategóriájának elismerésének feltétele, az alsó korhatár elérése a 103. § szerint. A csere tárgyát nem képezheti a nemzetközi vezetői engedély.
(4) Az Európai Gazdasági Térség államában kiadott vezetői engedély birtokosa, akinek a Szlovák Köztársaság területén tartózkodási helye van, a vezetői engedély cseréjét a tartózkodási engedély megadásától vagy nyilvántartásba vételétől számított 185 nap elteltével kérvényezheti. Az egyezmény államában, amely nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek, kiadott vezetői engedély birtokosa, akinek a Szlovák Köztársaság területén tartózkodási helye van, és aki gépjárművet akar vezetni, köteles a tartózkodási engedély megadásától vagy nyilvántartásba vételétől számított 185 nap elteltével 60 napon belül kérvényezni a tartózkodási helye szerint illetékes Rendőri Testület szervénél a vezetői engedély cseréjét.
(5) Az egyezmény államában, amely nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek, kiadott vezetői engedély, akinek birtokosa tartózkodási hellyel rendelkező személy, érvénytelen, ha annak birtokosa nem kérvényezte cseréjét a 4. bekezdés szerint.
(6) A Rendőri Testület szerve kicseréli az érvényes vezetői engedélyt, melyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki, amelyben a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D vagy DE kategóriák valamelyike fel van tüntetve, ha annak birtokosa érvényes egészségügyi alkalmassági és érvényes pszichikai alkalmassági dokumentumot nyújt be, hacsak a 7. vagy a 8. bekezdés másként nem rendelkezik.
(7) A Rendőri Testület szerve kicseréli a vezetői engedélyt, amelyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki, amelyben a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D vagy DE kategóriák valamelyike fel van tüntetve, korlátozott érvényesség nélkül akkor is, ha annak birtokosa nem nyújt be érvényes egészségügyi alkalmassági és érvényes pszichikai alkalmassági dokumentumot; ebben az esetben a Rendőri Testület szerve a vezetői engedélyben feltünteti a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriák érvényességének megszűnését a vezetői engedély cseréjére vonatkozó kérvény dátumával megegyezően.
(8) A Rendőri Testület szerve kicseréli a vezetői engedélyt, amelyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki, amelyben a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D vagy DE kategóriák valamelyike meghatározott ideig érvényes, ugyanilyen érvényességű vezetői engedélyre, mint az a csere tárgyát képező vezetői engedélyben fel van tüntetve, ha annak birtokosa nem nyújt be érvényes egészségügyi alkalmassági és érvényes pszichikai alkalmassági dokumentumot.
(9) A Rendőri Testület szerve kicseréli a vezetői engedélyt, amelyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki, a vezetői engedély birtokosának, aki betöltötte 65. életévét, ha annak birtokosa érvényes egészségügyi alkalmassági dokumentumot nyújt be, ha a 6. bekezdés szerinti cseréről van szó, akkor érvényes pszichikai alkalmassági dokumentumot is.
(10) A vezetői engedély cseréjére, melyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki, a 94. § 3–5. bek. rendelkezési vonatkoznak.
(11) A vezetői engedély cseréjének kérelmezője, melyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki, köteles benyújtani érvényes vezetői engedélyt, melyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki, és teljesíteni a 77. § 1. bek. a), c), h)–p) pontjai, a 94. § 1. bek. és a 95. § 2. bek. a), b) és d) pontjai szerinti feltételeket. Az egyezmény államában kiadott vezetői engedély cseréjének kérelmezője köteles továbbá benyújtani a vezetői engedélyt kiadó állam tájékoztatását, arról, hogy számára a vezetői engedélyt a benne szereplő járművezetői jogosítvánnyal kiadták, hitelesített államnyelvű fordításával és a vezetői engedély hitelesített fordításával együtt.
(12) Ha a Rendőri Testület szerve azt gyanítja, hogy a vezetői engedély cseréjének kérelmezője, melyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki nem teljesíti a meghatározott feltételeket, ellenőrzi ezeket a tényeket az állam illetékes szervénél, amely a vezetői engedélyt kiadta.
(13) A Rendőri Testület szerve elismeri a vezetési jogosultság kategóriáját, amely az Európai Gazdasági Térség államában kiadott vezetői engedélyben fel van tüntetve, ha ezt törvényes indokok nem akadályozzák.
(14) A Rendőri Testület szerve elismeri a vezetési jogosultság kategóriáját, amely az egyezmény államában kiadott vezetői engedélyben fel van tüntetve, ha ezt törvényes indokok nem akadályozzák, és ha a vezetési jogosultság kategóriája ugyanolyan, mint amilyet a Szlovák Köztársaságban megadnak, vagy ha tartalmával azt meghaladja.
(15) A vezetői engedély cseréjének kérelmezője, melyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki köteles leadni a Rendőri testület szervének, amelynél a cserét kérelmezte, a vezetői engedélyt, amelynek cseréjét kérvényezi, legkésőbb a vezetői engedély kiadásának idején.
(16) A Rendőri Testület szerve a kicserélt vezetői engedélyt visszaküldi az állam szervének, amely azt kiadta, a visszaküldés indokának, a csere dátumának, a Szlovák Köztársaságban kiadott vezetői engedély számának és más esetleges tényeknek a feltüntetésével, amelyek a vezetői engedély kiadásával összefüggenek.
(17) Ha olyan tények megállapítására kerül sor, amelyek az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában kiadott a vezetői engedély cseréjének akár csak egy feltételének teljesítését is kizárják, a Rendőri Testület szerve ezt a vezetői engedélyt nem cseréli ki.

105. §
Az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában kiadott vezetői engedély megújítása
(1) A Rendőri Testület szerve megújítja a vezetői engedélyt, melyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki, amely a 104. § 5. bek. vagy a 106. § 1. bek. szerint érvénytelen, és a vezetői engedélyt, amelyben a feltüntetett vezetési jogosultsági kategóriák valamelyikének lejárt az érvényessége, ugyanakkor az ilyen a vezetési jogosultság kategóriája elismerésének a feltétele, az alsó korhatár elérése a 103. § szerint.
(2) A vezetői engedély megújítására, melyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki, a 104. § 2., 3., 6–10., 12–14. és 17. bek. vonatkoznak.
(3) A vezetői engedély megújítását, melyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki, amely érvénytelen a 106. § 1. bek. e) pontja szerint, mindig megelőzi az ilyen vezetői engedély adatainak ellenőrzése a kiállító állam illetékes szervénél, különben nem lehet a vezetői engedélyt megújítani.
(4) A vezetői engedély megújításának kérvényezője, melyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki, köteles benyújtani a vezetői engedélyt, melyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki; ez nem érvényes, ha a vezetői engedély a 106. § 1. bek. e) pontja szerint érvénytelen. A kérelmező továbbá köteles teljesíteni a 77. § 1. bek. a), c), h)–p) pontjai, 94. § 1. bek. a 95. § 2. bek. a), b) és d) pontjai szerinti feltételeket. A vezetői engedély megújításának kérvényezője ezen kívül köteles továbbá benyújtani a vezetői engedélyt kiadó állam tájékoztatását, arról, hogy számára a vezetői engedélyt a benne szereplő vezetési jogosultsággal kiadták, hitelesített államnyelvű fordításával és a vezetői engedély hitelesített fordításával együtt, ha nem a 106. § 1. bek. e) pontja szerinti esetről van szó; ez nem érvényes, ha a vezetői engedély megújításához szükséges adatokat automatizált adatkereséssel le lehet ellenőrizni a 108. § 5. bek. szerint.
(5) A vezetői engedély megújításának kérvényezője, melyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki, köteles leadni a Rendőri testület szervének, amelynek a megújítási kérvényét benyújtotta, a vezetői engedélyt, amelynek megújítását kérvényezi, legkésőbb a vezetői engedély kiadásának idején; ez nem érvényes, ha a vezetői engedély a 106. § 1. bek. e) pontja szerint érvénytelen.
(6) A Rendőri Testület szerve a vezetői engedély megújítása során, melyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki, visszaküldi a vezetői engedélyt, melyet megújítottak, az állam szervének, amely azt kiadta, a visszaküldés indokának, a megújítás dátumának, és a kiadott vezetői engedély számának feltüntetésével. Ha a vezetői engedélyt a 106. § 1. bek. e) pontja szerinti érvénytelensége miatt újították meg, az állam szervét, amely azt kiadta, csak értesítik a vezetői engedély megújításának okáról, a megújítás dátumáról, a Szlovák Köztársaságban kiadott vezetői engedély számáról és egyéb esetleges tényekről, amelyek a vezetői engedély megújításával összefüggenek.

106. §
Az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában kiadott vezetői engedély érvénytelensége
(1) A vezetői engedély, melyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki, érvénytelen, ha
a) az érvényessége lejárt,
b) jogosulatlanul végrehajtott módosításokat tartalmaz,
c) az abban feltüntetett utó- vagy családi név nem felel meg a valóságnak,
d) úgy megrongálódott, hogy a benne feltüntetett adatokat nem lehet azonosítani,
e) elveszett vagy eltulajdonították.
(2) A vezetői engedély, melyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki nem érvényes továbbá, ha
a) annak birtokosa elhunyt vagy halottá nyilvánították,
b) annak birtokosa egy másik vezetői engedély birtokosa is,
c) a benne feltüntetett vezetési jogosultságot felfüggesztették, bevonták vagy megszüntették abban az államban, amely ezt a vezetői engedélyt kiadta,
d) korlátozták, felfüggesztették, bevonták vagy megszüntették abban az államban, amely azt kiadta.

106.a §
Az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában kiadott vezetői engedély érvénytelensége a vezetési jogosultság bizonyos kategóriájára
A vezetői engedély, melyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki, a vezetési jogosultság bizonyos kategóriájára érvénytelen, ha letelt a feltüntetett érvényességi ideje ennek a vezetési jogosultsági kategóriának.

106.b §
A Rendőri Testület szerve köteles tájékoztatni az Európai Gazdasági Térség államát vagy az egyezmény államát arról, hogy az említett állam által kiadott vezetői engedély birtokosát, a Szlovák Köztársaságban, a gépjárművezetéstől való eltiltással sújtották, mivel megsértette a közúti közlekedés szabályait, amelyek az alkohol, más tudatmódosító szer vagy gyógyszer fogyasztására vonatkoznak a gépjárművezetés során.

Hetedik szakasz
A járművezetők nyilvántartása

107. §
(1) A járművezetők nyilvántartása a Rendőri Testület külön jogszabály szerinti32) információs rendszere, amelyet a vezetési jogosultságokról, a vezetői engedélyekről és a nemzetközi vezetői engedélyekről való döntéshozatal és a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás céljából vezetnek.
(2) A járművezetők nyilvántartásában a vezetési jogosultságok birtokosairól a következő adatokat tartják nyilván
a) utó- és családi név, esetleg akadémiai cím,
b) személyi szám,
c) a születés dátuma és helye,
d) tartózkodási helyének címe,
e) a szabálysértésekről és bűncselekményekről szóló adatok, amelyek a közúti közlekedés szabályainak megsértésével függenek össze, a jármű vezetése során meg nem fizetett autópálya-matrica, az útdíj befizetésének elmulasztása és a szállítás munkaidejének szervezésére vonatkozó előírások megszegése,37c)
f) az autósiskolában elvégzett tanfolyamok adatai, az alapképzés adatai és a szakmai jártasság adatai,
g) az egészségügyi alkalmasság, a pszichikai alkalmasság és az egészségügyi alkalmasság adatai különös tekintettel az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőségre, a szaktanácsadásról vagy a járművezetők rehabilitációs programjáról szóló adatok, a következő terjedelemben
1. a személy utó- és családi neve, esetleg akadémiai címe, aki az egészségügyi alkalmasságról szóló dokumentumot, a pszichikai alkalmasságról szóló dokumentumot, az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatáról szóló dokumentumot, különös tekintettel az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőségre, a szaktanácsadáson való részvételről vagy a járművezetők rehabilitációs programján való részvételről szóló dokumentumot kiadta,
2. az orvosi vizsgálat elvégzésének dátumát, a pszichológiai vizsgálat elvégzésének dátumét, a szaktanácsadáson való részvételről szóló dokumentum elkészítésének dátumát vagy a járművezetők rehabilitációs programján való részvételről szóló dokumentum elkészítésének dátumát,
3. az orvosi vizsgálat, a pszichológiai vizsgálat eredményeit, az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatáról, a szaktanácsadáson való részvételről vagy a járművezetők rehabilitációs programján való részvételről szóló ajánlást,
h) az egészségügyi és pszichikai alkalmasságról szóló adatokat, a 90. § 4. bek. szerint,
i) az engedély számának adatait vagy a Közösség licencének számát,45a) ha a szabálysértést közúti fuvarozó vállalat járművének vezetője követte el,
j) a megadott vezetési jogosultságokról szóló adatokat, valamint a vezetési jogosultságok meg nem adásáról, bevonásáról, korlátozásáról vagy megszüntetéséről szóló adatokat, azok visszaadásáról vagy korlátozásaik megszüntetéséről szóló adatokat, és a vezetési jogosultságról való lemondásról szóló adatokat,
k) a vezetői engedélyekről és a nemzetközi vezetői engedélyekről szóló adatokat, a vezetői engedély bevonásáról szóló adatokat és a vezetői engedély bevonására vonatkozó végrehajtási parancsról szóló adatokat,
l) digitális formájú aláírás és arcképmás, a 95. § 2. bek. szerint,
m) a megadott autósiskolai oktatói jogosultságokról és az autósiskolai oktatói igazolvány érvényességéről szóló adatokat,
n) a mobiltelefon szám és e-mail cím, ha azokat a vezetési jogosultság birtokosa megadta; ezeket az adatokat a belügyminisztérium által nyújtott elektronikus szolgáltatásokról szóló értesítések és tájékoztatások küldése céljából tartják nyilván.
(3) A járművezetők nyilvántartásában vezetik továbbá
a) a 2. bekezdés szerinti adatokat, arról a személyről, aki kérvényezte a vezetési jogosultság megadását, de akinek ezt a jogosultságot nem adták meg,
b) a 2. bekezdés szerinti adatokat, arról a személyről, aki vezetési jogosultság nélkül vezetett gépjárművet,
c) a 2. bekezdés szerinti adatokat, arról a személyről, aki a 2. bekezdés e) pontjában feltüntetett szabálysértésektől eltérő szabálysértést követett el a közúti közlekedés szabályainak megsértésével összefüggésben,
d) a 74. § 2. bek. szerinti kísérő utó- és családi neve, valamint személyi száma,
e) a kérvényező törvényes képviselőjének utó- és családi neve, valamint személyi száma, ha azzal rendelkezik, vagy a születési dátum, ha személyi számmal nem rendelkezik, aki a vezetési jogosultság megadásáról szóló kérvény beadásának napján nem töltötte be 18. életévét.

108. §
Információszolgáltatás a járművezetők nyilvántartása számára
(1) A bíróság, amely a járművezetéssel kapcsolatban elkövetett bűncselekmény ügyében a bűnösségről határozott vagy védőgyógykezelést rendelt el,45) köteles ezt a tényt jelenteni a Rendőri Testület szervének, amely annak a személynek a tartózkodási helye szerint illetékes, akit ez érint, mégpedig legkésőbb az ügyben kiadott határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 15 napon belül. Ha olyan külföldiről van szó, akinek nincs a Szlovák Köztársaság területén tartózkodási helye, ezeket az adatokat a szankciót kirovó bíróság székhelye szerinti Rendőri Testület szervének jelentik.
(2) A szerv, amely a közúti közlekedés biztonsága és folyamatossága ellen elkövetett szabálysértés ügyében a bűnösségről határozott, köteles ezt a tényt jelenteni a Rendőri Testület szervének, amely a szabálysértés felderítésének helyszíne szerint illetékes, mégpedig legkésőbb az ügyben kiadott határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 15 napon belül; ez nem érvényes, ha ezt a tényt a járművezetők nyilvántartásába bejegyezte az a szerv, aki a bűnösségről határozott.
(3) A 2. bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell
a) a személy utó- és családi nevét, születési dátumát és személyi számát, kivéve az azt a személyt, aki nem rendelkezik személyi számmal, akit a bejelentés érint,
b) tartózkodási helyének címe,
c) a közúti közlekedés szabályai megszegésének jogi minősítése,
d) a kiszabott büntetés vagy szankció fajtája és nagysága.
(4) Az 1. és 2. bekezdésekben feltüntetett tényekről szóló adatokat a járművezetők nyilvántartásában öt évig vezetik, a szabálysértésért kiszabott szankció végrehajtásától, a bűncselekményrét kiszabott büntetés végrehajtásától és a védőgyógykezelés idejének elteltétől vagy az autósiskolai oktatói igazolvány érvényességének lejártától számítva; a közúti közlekedés szabályainak megszegéséről szóló adatokat, ha arra alkohol vagy más tudatmódosító szerfogyasztásával vagy az ezek kimutatására való vizsgálat visszautasításával került sor, 10 évig vezetik. Ha ez az idő letelik, ezeket az adatokat végleg megsemmisítik.
(5) A vezetési jogosultság megadásával vagy a vezetői engedély kiadásával összefüggő feladatok során a Rendőri Testület szerve jogosult a belügyminisztériumon keresztül automatizált keresést végezni a vezetői engedélyekről és a vezetési jogosultságokról szóló adatokban,45b) az Európai Unió más tagországainak nyilvántartásaiban, a következő adatok megadása alapján:
a) a vezetői engedély száma vagy
b) utó- és családi név, a születés dátuma és helye, a vezetői engedély birtokosának személyi száma.
(6) Az elbíráló orvos, pszichiáter vagy az elbíráló pszichológus, a 107. § 2. bek. g) pontja szerint, az adatokat az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül is elküldheti, ugyanakkor köteles a 77. § 5. bek. szerinti igazolásban szereplő adatokat vagy a 89. § 2. és 3. bek., a 91. § 13. és 14. bek. és a 91.a § 7. bek. szerinti dokumentumokat minősített elektronikus aláírással aláírni;64) a 90. § 1. és 2. bek. szerinti dokumentumot ebben az esetben csak egy példányban készíti el, amelyet odaad az értékelt személynek, a 91. § 8. bek. szerinti dokumentumot pedig nem készíti el. Az adatok elektronikus úton való elküldésének céljából az elbíráló orvos, pszichiáter vagy az elbíráló pszichológus köteles a Rendőri Testület szervénél előre kérvényezni az elektronikus szolgáltatásba történő bejegyzését.

109. §
Információszolgáltatás a járművezetők nyilvántartásából
(1) A járművezetők nyilvántartásából információkat bocsátanak az állami szervek, a városok és falvak, valamint a magasabb területi egységek rendelkezésére, hatáskörük mértékében; Szlovák Köztársaság Közlekedési, Építésügyi és Területfejlesztési Minisztériuma (a továbbiakban csak „közlekedési minisztérium“), a kerületi közúti közlekedési és közúthálózati hivatalok, a járási közlekedési hivatalok, a Katonai Rendőrség, a Katonai Hírszerzés és a Szlovák Információs Szolgálat számára ezeket az adatokat távoli, folyamatos és közvetlen hozzáféréssel biztosítják.
(2) Természetes személy számára, a kérvényezett terjedelemben adnak információt azokról az adatokról, amelyeket róla a járművezetők nyilvántartásában tárolnak.
(3) Más személyről a járművezetők nyilvántartásából csak akkor adnak információt, ha azzal, ez a személy előzetesen kifejezte egyetértését.
(4) A 2. és 3. bekezdések szerinti információról szóló kérvényt, a Rendőri Testület bármelyik szervénél be lehet nyújtani.
(5) Az az információ a járművezetők nyilvántartásából, amelynek tartalma minősített információ tárgyát képezi, csak külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett adható ki.35)
(6) Az a személy, akinek a személyes adatokat tartalmazó információt a járművezetők nyilvántartásából kiadták, ezt az információt csak arra a célra használhatja fel, amelyre azt kérvényezte, és biztosítania kell annak védelmét a visszaélésekkel és a jogosulatlan személyek hozzáférésével szemben.
(7) A belügyminisztérium lehetővé teszi az Európai Unió más tagállamai számára a járművezetők nyilvántartásához való hozzáférést, az abban való automatizált keresés céljából, a vezetői engedélyekről és a vezetési jogosultságokról45b) szóló adatokban, az alábbi adatok megadása alapján:
a) a vezetői engedély száma,
b) a vezetői engedély birtokosának utó- és családi neve, születés dátuma és helye, valamint személyi száma.
(8) A belügyminisztérium az Európai Unió más tagállama számára a következő terjedelemben biztosít adatokat a 7. bekezdés szerint
a) a vezetői engedély száma és annak állapota,
b) a vezetői engedély birtokosának utó- és családi neve és születési dátuma,
c) a szerv, amely a vezetői engedélyt kiadta,
d) a vezetői engedély kiadásának dátuma,
e) a vezetői engedély érvényességének dátuma,
f) a megadott vezetési jogosultság és annak állapota.

MÁSODIK FEJEZET
A villamos- és a trolibusz-vezetési jogosultság

110. §
(1) A villamos- vagy trolibusz-vezetői jogosultság alatt, a jelen törvény alkalmazásában, a villamos vagy a trolibusz vezetőjének külön jogosultsága értendő, külön jogszabály szerint.46)
(2) A trolibusz vezetőjének, az 1. bekezdés szerinti külön jogosultságon kívül, a 75. § szerinti megfelelő vezetési jogosultság birtokosának is kell lennie.


HATODIK RÉSZ
A járműnyilvántartás, a járművek nyilvántartása és a nyilvántartási számok

ELSŐ FEJEZET
A járműnyilvántartás

111. §
(1) A járműnyilvántartás a Rendőri Testület külön jogszabály szerinti32) információs rendszere, amelyet a járművek tulajdonosairól, a járművek birtokosairól, a járművek tulajdonosait vagy birtokosait képviselő személyekről, a jármű tulajdonosa vagy birtokosa nevében eljárni jogosult személyekről, a járművek műszaki adatairól, a kiadott dokumentumokról és rendszámtáblákról szóló információszerzés, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás céljából vezetnek.
(2) A járműnyilvántartásban a következő adatokat vezetik
a) a járműtulajdonosok és birtokosok személyes adatai, a 3. bekezdés szerinti terjedelemben, ha a jármű birtokosa vagy tulajdonosa természetes személy,
b) a jármű tulajdonosának és birtokosának megnevezése, székhelyének vagy telephelyének címe, a szervezeti egység megjelölése és elhelyezkedése, valamint statisztikai azonosítója, ha a jármű birtokosa vagy tulajdonosa jogi személy,
c) a 3. bekezdés szerinti személyes adatokat, azokról a személyekről, akik az a) pontban vagy a b) pontban feltüntetett személyeket képviselik, vagy azokról a személyekről, akik e személyek helyett eljárnak, és akik bejegyzési cselekményt hajtottak végre, valamint személyi igazolványaik számait,
d) az a), b) vagy c) pontokban feltüntetett személyek aláírásait,
e) a járművek adatait az alap műszaki leírás terjedelmében, és ha rendelkezésre állnak a harmonizált forgalmi engedély nem kötelező adatai, valamint a megfelelőségi igazolásban (COC) feltüntetett adatok, akkor ezeket az adatokat is nyilvántartják,
f) a forgalmi rendszámok, rendszámtáblák, speciális forgalmi rendszámok és speciális rendszámtáblák adatait,
g) a forgalmi engedélyek, a jármű törzskönyvek, a jármű forgalmi engedélyének I. részének és II. részének, és a speciális forgalmi rendszám odaítéléséről szóló igazolások adatait,
h) a jármű beszerzési módjának adatait,
i) az elvégzett bejegyzési cselekmények adatait,
j) a beszedett közigazgatási illetékek adatait,
k) a lefolytatott végrehajtási eljárások vagy a 118. § 4. bek. szerinti határozatok végrehajtásának adatait,
l) a járművek elvégzett műszaki ellenőrzésének, kipufogógáz-kibocsátási ellenőrzésének, eredetiségvizsgálatának, és gázüzeműre történt átalakításának műszaki adatait,47)
m) a megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások adatait és
n) a feldolgozott régi járművek adatait,
o) a jármű adatait, amelyek az Európai Bizottság számára készült megfigyeléshez és jelentéstételhez szükségesek.47a)
(3) A járműnyilvántartásban a járművek birtokosairól és a járművek tulajdonosairól, ha a jármű birtokosa vagy a jármű tulajdonosa természetes személy, továbbá azokról a személyekről, akik a járművek birtokosait vagy a járművek tulajdonosait képviselik, és azokról a személyekről, akik a járművek tulajdonosai vagy járművek birtokosai nevében eljárnak, a következő adatokat vezetik és adják ki:
a) utó- és családi név, esetleg akadémiai cím,
b) személyi szám, a születés dátuma és helye,
c) a tartózkodási hely címe, esetleg a vállalkozás székhelye,
d) a személyi igazolvány száma,
e) a mobiltelefonszám száma és az e-mail cím, ha azokat a jármű birtokosa megadta; ezeket az adatokat a belügyminisztérium által nyújtott elektronikus szolgáltatásokról szóló értesítések és tájékoztatások küldése céljából tartják nyilván.

112. §
Információszolgáltatás a járműnyilvántartás részére
(1) A közlekedési minisztérium, a jármű típusjóváhagyásakor, térítésmentesen, elektronikus formában küldi el a Rendőri Testület szervének, az adatokat a jármű alap műszaki leírásának terjedelmében.
(2) A járási hivatal térítésmentesen, elektronikus formában küldi el a Rendőri Testület szervének a forgalmi engedély II. részének kiállításakor az abban feltüntetett műszaki adatokat.
(3) A jármű gyártója és a jármű gyártójának képviselője köteles térítésmentesen, elektronikus formában elküldeni a Rendőri Testület szervének minden legyártott vagy behozott jármű forgalmi engedélye II. részének kiállításakor
a) a benne feltüntetett műszaki adatokat és
b) az Európai Bizottság számára készült megfigyeléshez és jelentéstételhez szükséges adatokat.
(4) A Szlovákiai Biztosítók Irodája köteles térítésmentesen, elektronikus formában elküldeni a Rendőri Testület szervének a járművek aktualizált adatait, melyek birtokosai kötelező gépjármű felelősségbiztosítást48) kötöttek és a járművek biztosítási eseményeinek aktualizált adatait.
(5) A Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma térítésmentesen, elektronikus formában küldi el a Rendőri Testület szervének a feldolgozott régi járművek adatait és a régi járművek feldolgozóinak adatait.49)
(6) Az eredetiségvizsgálattal megbízott műszaki szolgálat köteles térítésmentesen, elektronikus formában elküldeni a Rendőri Testület szervének a jármű eredetiségvizsgálata szakértői véleményének adatait50) és lehetővé tenni a jármű üzemeltetési nyilvántartásából származó kivonat kiadásának ellenőrzését.50a)
(7) A járművek műszaki vizsgálatával megbízott műszaki szolgálat köteles térítésmentesen, elektronikus formában elküldeni a Rendőri Testület szervének a műszaki vizsgálat során használt formanyomtatványok adatait.51) A gépjárművek légszennyezés ellenőrzésével megbízott műszaki szolgálat köteles térítésmentesen, elektronikus formában elküldeni a Rendőri Testület szervének légszennyezés ellenőrzés során használt formanyomtatványok adatait.52) A gázüzemű berendezés beszerelésével megbízott műszaki szolgálat köteles térítésmentesen, elektronikus formában elküldeni a Rendőri Testület szervének a gázüzemű berendezések beszerelése során használt formanyomtatványok adatait.53)
(8) A Szlovák Köztársaság Igazságügyi minisztériuma köteles térítésmentesen, elektronikusan hozzáférhetővé tenni a Rendőri Testület szervének a cégjegyzékben vezetett adatokat, beleértve az ebben a jegyzékben nyilvántartott változásokat, amelyek szükségesek a járműnyilvántartás vezetéséhez.
(9) A vállalkozói névjegyzékből, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül térítésmentesen hozzáférhetővé teszik a Rendőri Testület szerve számára a vállalkozói névjegyzékben vezetett adatokat, beleértve az ebben a jegyzékben nyilvántartott változásokat, amelyek szükségesek a járműnyilvántartás vezetéséhez.
(10) Ha a személy, akinek tevékenységének tárgya a Szlovák Köztársaságban vagy más államban nyilvántartott járművek eladása, vagy aki ilyen járművek eladását biztosítja, kérvényezni fogja a jármű bejelentését a járműnyilvántartásba vagy a jármű birtoklásának átruházást más személyre, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül, köteles a Rendőri Testület szervénél előre kérvényezni az elektronikus szolgáltatásba történő bejegyzését.

113. §
Információszolgáltatás a járműnyilvántartásából
(1) A járműnyilvántartásból információkat szolgáltatnak a Katonai Rendőrség, a Katonai Hírszerzés, a Szlovák Információs Szolgálat, a Szlovák Köztársaság Főügyészsége, az Igazságügyi Rendészet és Büntetés-végrehajtási Testület, a Szlovák Köztársaság Pénzügyi Igazgatósága, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a községi rendőrség, a Szlovák Köztársaság Munka, Szociális- és Családügyi Minisztériuma, a közlekedési minisztérium, a járási hivatal, a Nemzeti Autópálya Kezelő Társaság, a Nemzeti Autópálya Kezelő Társaság tevékenységének végzésével megbízott személy, a bírósági végrehajtók (a Szlovák Végrehajtói Kamarán keresztül), a közjegyzők (a Szlovák Köztársaság Közjegyzői Kamaráján keresztül), a járművek műszaki szolgálatai és a Szlovákiai Biztosítók Irodája számára, a törvényben meghatározott feladataik teljesítésével kapcsolatban; ezeket az adatokat távoli, folyamatos és közvetlen hozzáféréssel biztosítják. A járműnyilvántartásból információkat szolgáltatnak egyéb állami szervek és területi önkormányzati szerveknek is hatáskörük mértékében, a régi járművek feldolgozóink,53a) a Munka, Szociális- és Családügyi Központnak, és a munka, szociális- és családügyi hivatalnak. A járműnyilvántartásból információkat szolgáltatnak a Szlovák Köztársaság Járműipari Szövetségének, a járműgyártónak, a járműgyártó képviselőjének, az ügyvédnek és annak a személynek, aki tevékenységének tárgya a Szlovák Köztársaságban vagy más államban nyilvántartott járművek eladása, akit a Rendőri Testület szerve nyilvántartásba vett a 112. § 10. bek. szerint; ezeket az információkat csak a szükséges terjedelemben, a tevékenység tárgya szerinti feladatok teljesítésére biztosítják.
(2) A kérvényezett terjedelemben mindenki számára biztosítják az azokról az adatokról szóló írásos információkat, amelyeket róla a járműnyilvántartásban őriznek.
(3) Az 1. és 2. bekezdésekben feltüntetett személyeken kívül, más személy számára, a járműnyilvántartásból írásos vagy elektronikus formában a következő információkat biztosítják
a) a jármű birtokosának vagy a jármű tulajdonosának utó- és családi neve és tartózkodási helye, illetve megnevezése, székhelye vagy telephelye, ha ahhoz előzetes hozzájárulását adja az, akit az információ érint,
b) arról, hogy a jármű tulajdonosa ellen folyamatban van-e végrehajtói eljárás vagy határozat végrehajtása.
(4) Az 1. és 2. bekezdésekben feltüntetett személyeken kívül, más személy számára, a járműnyilvántartásból írásos vagy elektronikus formában szolgáltatnak információt, amely nem tartalmaz személyes adatokat és a jármű birtokosára és tulajdonosára vonatkozó adatokat, melyek a forgalmi engedély II. részében vannak feltüntetve.
(5) A 2. és 3. bekezdések szerinti információ kérvényét a Rendőri Testület azon szervének kell benyújtani, amely a természetes személy tartózkodási helye, illetve a jogi személy székhelye vagy telephelye szerint illetékes, akit az információ érint, a 4. bekezdés szerinti kérvényt a belügyminisztériumnak kell benyújtani.
(6) Az az információ a járműnyilvántartásából, amelynek tartalma minősített információ tárgyát képezi, csak külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett adható ki.35)
(7) Az a személy, akinek a személyes adatokat tartalmazó információt a járműnyilvántartásából kiadták, ezt az információt csak arra a célra használhatja fel, amelyre azt kérvényezte, és biztosítania kell annak védelmét a visszaélésekkel és a jogosulatlan személyek hozzáférésével szemben.
(8) A belügyminisztérium lehetővé teszi az adatok keresését az EUCARIS információs rendszerben a közlekedési minisztérium, a járási hivatal és a járművek eredetiségvizsgálatával megbízott műszaki szolgálat számára.45b)
(9) A belügyminisztérium lehetővé teszi az Európai Unió más tagországai számára az EUCARIS információs rendszeren keresztül a járműnyilvántartáshoz való hozzáférést, abból a célból, hogy abban automatizált keresést hajtsanak végre a járművek adataiban, és a járművek tulajdonosainak vagy a járművek birtokosainak adataiban, a közúti forgalom biztonsága és folyamatossága ellen elkövetett következő kihágások felderítése céljából:
a) a legnagyobb megengedett sebesség túllépése,
b) a biztonsági öv vagy más utasbiztonsági berendezés használatának mellőzése,
c) a jármű meg nem állítása a fényjelző készülék piros fényjelzésére vagy az „Állj, adj elsőbbséget!” közúti jelzőtáblából következő parancsra,
d) járművezetés alkohol befolyása alatt,
e) járművezetés más tudatmódosító szer befolyása alatt,
f) bukósisak használatának mellőzése a meghatározott járműkategóriák esetében,
g) a jármű nem engedélyezett vezetése a forgalmi sávban, vagy
h) telefonkészülék használata vagy más hasonló tevékenység végzése járművezetés közben.
(10) A belügyminisztérium lehetővé teszi az Európai Unió más tagországai számára a 9. bekezdés szerinti adatok keresését, az alábbi adatok megadása alapján:
a) a járművet nyilvántartó tagállam,
b) a jármű teljes forgalmi rendszáma,
c) a tagállam, ahol a kihágás történt,
d) a kihágás elkövetésének dátuma,
e) a kihágás elkövetésének időpontja,
f) a jármű keresésének célja, a kihágás kódján keresztül:
1. a legnagyobb megengedett sebesség túllépése,
2. járművezetés alkohol befolyása alatt,
3. a biztonsági öv vagy más utasbiztonsági berendezés használatának mellőzése,
4. a jármű meg nem állítása a fényjelző készülék piros fényjelzésére vagy az „Állj, adj elsőbbséget!” közúti jelzőtáblából következő parancsra,
5. a jármű nem engedélyezett vezetése a forgalmi sávban,
10. járművezetés tudatmódosító szer befolyása alatt,
11. bukósisak használatának mellőzése,
12. telefonkészülék szabályellenes használata vagy más hasonló tevékenység végzése járművezetés közben.
(11) A belügyminisztérium biztosítja az Európai Unió más tagországai számára a 9. bekezdés szerinti, a jármű birtokosáról, a jármű tulajdonosáról és a járműről szóló adatokat a következő terjedelemben
a) a jármű forgalmi rendszáma,
b) a jármű VIN azonosító száma,
c) az állam megjelölése, ahol a járművet nyilvántartják,
d) a jármű típusa,
e) a jármű kereskedelmi megnevezése,
f) a jármű kategóriája,
g) a jármű birtokosának megnevezése, jogi formája, székhelyének címe és statisztikai azonosítója, ha a jármű birtokosa jogi személy vagy vállalkozásra jogosult természetes személy,
h) a jármű birtokosának utó- és családi neve, születési dátuma és tartózkodási helyének címe, ha a jármű birtokosa természetes személy,
i) a jármű tulajdonosának megnevezése, jogi formája, székhelyének címe és statisztikai azonosítója, ha a jármű tulajdonosa jogi személy vagy vállalkozásra jogosult természetes személy,
j) a jármű tulajdonosának utó- és családi neve, születési dátuma és tartózkodási helyének címe, ha a jármű tulajdonosa természetes személy.
(12) A belügyminisztérium, a külön jogszabályokkal összhangban,53b) elküldi a nyilvántartott járművekre vonatkozó információkat az Európai Bizottságnak.

MÁSODIK FEJEZET
A járművek nyilvántartása

A járművek bejelentése a nyilvántartásba

114. §
(1) Minden járművet, melyről a jóváhagyó hivatal54) úgy döntött, hogy azt a Rendőri Testület szerve által nyilvántartásba kell venni, és amely eddig nem volt bejelentve a járműnyilvántartásba, be kell jelenteni a Rendőri Testület szervénél, amely a jármű birtokosának tartózkodásai helye, illetve székhelye vagy telephelyének címe szerint illetékes; azt a járművet, amelyet egy vállalat olyan szervezeti egysége fogja üzemeltetni, amely a cégjegyzékbe be van jegyezve, a Rendőri Testület azon szervénél kell a nyilvántartásba bejelenteni, amelyik e szervezeti egység helyének címe szerint illetékes.
(2) Annak a járműnek a tulajdonosa, amelyik eddig nem volt bejelentve a járműnyilvántartásba, a jármű megszerzését követő 30 napon belül köteles ezt a járművet személyesen bejelenteni; ugyanakkor feltünteti, hogy a forgalmi engedély I. részében és II. részében ki legyen bejegyezve annak birtokosaként.
(3) Ha a tulajdonos által, a 2. bekezdés szerint megadott jármű birtokosa nem azonos a jármű tulajdonosával, a jármű tulajdonosa köteles ezzel a személlyel együtt megjelenni a Rendőri Testület szervénél. Egyébként a forgalmi engedély I. részében és II. részében a jármű tulajdonosát tüntetik fel a jármű birtokosaként. Ha a jármű tulajdonosa természetes személy, aki nem teljesíti a 4. bekezdésben meghatározott, a jármű birtokosára vonatkozó feltételeket, a jármű birtokosaként, a jármű tulajdonosának törvényes képviselője kerül bejegyzésre. A jármű tulajdonosaként, a jármű dokumentációjában, csak egy személy lehet bejegyezve.
(4) A jármű birtokosa csak, 15 évesnél idősebb, természetes személy lehet, aki jog- és cselekvőképes, illetve jogi személy vagy annak cégjegyzékbe vagy más jegyzékbe bejegyzett szervezeti egysége. A jármű birtokosaként a forgalmi engedély I. részében és II. részében csak egy személy lehet feltüntetve.
(5) A Rendőri Testület szerve a járművet forgalmi rendszámmal látja el, a jármű bejelentését bejegyzi a forgalmi engedély II. részébe, és a jármű birtokosának, akit a jármű tulajdonosa a 2. bekezdés szerint megadott, kiadja a forgalmi engedély I. részét és II. részét, valamint a rendszámtáblát, hacsak ezt törvényes okok nem gátolják. A Rendőri Testület szerve a jármű megfelelőségi igazolásába COC54a) feltünteti a jármű nyilvántartásba vételét a Szlovák Köztársaságban, a forgalmi engedély II. részének sorozatát és számát, a jármű megfelelőségi igazolását COC aláírásával és pecsétjével hitelesíti és visszaadja a jármű birtokosának.
(6) Az 1. bekezdés szerinti kötelezettség nem vonatkozik az új gyártású járműre, amelyet eladásra szántak, és amelynek tulajdonosa olyan jogi személy, akinek vállalkozói tevékenységének tárgya járművek gyártása vagy eladása.
(7) A Rendőri Testület szerve csak akkor jelenti be a járművet, amelyre a gépjármű üzemeltetésével okozott kár kötelező felelősségbiztosítása vonatkozik, a járműnyilvántartásba vagy végzi el a módosítást a járműnyilvántartásban, kivéve a 116. 16. §. bek. szerinti módosítást, ha benyújtják a felelősségbiztosítási igazolást55) vagy igazolják a biztosítás megkötését.56)
(8) A Rendőri Testület szerve csak akkor jelenti be a járművet a járműnyilvántartásba, amely az Európai Unió más tagállamából származó, belföldön megszerzett, külön jogszabály szerinti57) új közlekedési eszköz, ha benyújtják az adóhivatal által kiállított igazolást az új közlekedési eszköz megszerzés utáni hozzáadottérték-adó belföldi kifizetéséről. Ezt az igazolást nem követelik meg, ha a jármű tulajdonosa benyújtja a hozzáadottérték-adó nyilvántartási igazolását és az adóhivatal igazolását arról, hogy tájékoztatta az adóhivatalt az Európai Unió más tagállamából származó új közlekedési eszköz megszerzéséről.
(9) A Rendőri Testület szerve csak akkor jelenti be a járművet a járműnyilvántartásba, amely a 136. § 1. bek. szerint az illetékes szervek külön járműnyilvántartásába volt bejelentve, ha a jármű
a) a külön járműnyilvántartásba való bejelentés során jóváhagyták a közúti forgalomban való üzemeltetését és a jármű megegyezik ezzel a jóváhagyással vagy
b) vagy utólag hagyták jóvá a közúti forgalomban való üzemeltetését, külön jogszabály szerinti.57aa)

115. §
(1) Az eddig nem nyilvántartott, befejezett jármű tulajdonosa, akinek a gyártó vagy a gyártó képviselője kiállította és kiadta a forgalmi engedély II. részét, és a 114. § 2. bek. szerint a jármű tulajdonosa által feltüntetett jármű birtokosa, kötelesek a jármű nyilvántartásba vételének személyes kérvényezésekor benyújtani a Rendőri Testület szervének a forgalmi engedély II. részét, a bejegyzési feladatok elvégzésének feltételeit igazoló dokumentumokat a 114. § szerint, igazolni személyazonosságukat és kitölteni a megfelelő formanyomtatványokat, ha azok erre a célra be vannak vezetve; ha a gyártó a járműnek kiállította a jármű megfelelőségi igazolását COC,57a) akkor a jármű megfelelőségi igazolását COC is kötelesek benyújtani. A jármű tulajdonosa igazolni a jármű tulajdonjogának megszerzésének módját.58) A Rendőri Testület szerve nyilvántartásba veszi a jármű színét a forgalmi engedély II. része szerint, amelyet a jármű gyártója vagy a jármű gyártójának képviselője adott ki, ugyanakkor a jármű színe eltérhet attól, ami a megfelelőségi igazolásban COC fel van tüntetve.
(2) Az egyenként importált jármű tulajdonosa és a 114. § 2. bek. szerint a jármű tulajdonosa által feltüntetett jármű birtokosa kötelesek benyújtani a Rendőri Testület szervének a forgalmi engedély II. részét, a bejegyzési feladatok elvégzésének feltételeit igazoló dokumentumokat a 114. § szerint, az EK típusjóváhagyás elismeréséről szóló, a jóváhagyás elismeréséről szóló vagy az egyenként importált jármű jóváhagyásáról szóló dokumentumot külön jogszabály szerint,59) amely e törvény olvasatában a jármű megszerzéséről szóló dokumentumnak tekintendő, igazolni személyazonosságát és kitölteni a megfelelő formanyomtatványokat, ha azok erre a célra be vannak vezetve. Az egyenként importált jármű tulajdonosa nem köteles benyújtani az EK típusjóváhagyás elismeréséről szóló, a jóváhagyás elismeréséről szóló vagy az egyenként importált jármű jóváhagyásáról szóló dokumentumot, ha a járási hivatal elektronikus formában elküldte e dokumentum adatait az egyenként importált jármű tulajdonosának és a Rendőri Testület szervének elektronikus postaládájába. A felsorolt dokumentumok alapján a Rendőri Testület szerve bejegyzi a jármű tulajdonosát a forgalmi engedély II. részébe; kötelesek továbbá leadni az exportáló állam rendszámtábláját, ha nem veszett el, nem tulajdonították el vagy nem adták le azt a járási hivatalnak.
(3) A jármű tulajdonosa az 1. vagy 2. bekezdésektől eltérő esetekben köteles hiteles dokumentumokkal igazolni a jármű tulajdonjoga megszerzésének módját és az ezzel összefüggő kötelezettségek teljesítését. A felsorolt dokumentumok alapján a Rendőri Testület szerve bejegyzi a jármű tulajdonosát a forgalmi engedély II. részébe.
(4) Ha a jármű több tulajdonos közös tulajdonában van, a Rendőri Testület szerve nem köteles vizsgálni, hogy a jármű tulajdonosa rendelkezik-e a többi társtulajdonos jóváhagyásával a bejegyzési feladatok elvégzésére, amelyek a jármű, járműnyilvántartásba való bejelentésével összefüggenek.
(5) Az eddig nem nyilvántartott befejezett jármű gyártója vagy gyártójának képviselője, amelyet a jármű tulajdonosa megszerezett, vagy az a jogi személy, aki gyártóval vagy gyártó képviselőjével fennálló szerződéses viszony alapján olyan járműveket árusít, amelyek még sem a Szlovák Köztársaságban sem más államban nem kerültek nyilvántartásba (a továbbiakban csak „az új jármű értékesítője“), az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül is kérvényezheti a jármű bejelentését a járműnyilvántartásba, ugyanakkor a kérvényt köteles minősített elektronikus aláírással aláírni.64) Az ilyen jármű gyártója vagy gyártójának képviselője, illetve az új jármű értékesítője köteles térítésmentesen, elektronikus formában elküldeni a Rendőri Testület szervének a jármű megszerzésének adatait, a jármű tulajdonosának és a jármű birtokosának adatait, akiket a Rendőri Testület szerve bejegyez a forgalmi engedély I. részébe és II. részébe, a jármű megfelelőségi igazolását COC, ha a jármű gyártója ezt a nyilatkozatot kiállította, a rendszámtábla fajtájának és méretének adatait, a forgalmi engedély I. részének kézbesítési helyének és módjának adatait, valamint annak a személynek az adatait, aki átveszi a forgalmi engedély II. részét és a rendszámtáblákat. Az ilyen jármű gyártója vagy gyártójának képviselője, illetve az új jármű értékesítője köteles feltüntetni a jármű nyilvántartásba vételéről szóló adatokat a jármű megfelelőségi igazolásában COC, és elküldeni azt a jármű birtokosának.
(6) Az a személy, kinek tevékenységének tárgya a Szlovák Köztársaságban vagy más államban nyilvántartott járművek eladása, és a járművek eredetiségvizsgálatát végző állomás, kérvényezheti a jármű bejelentését a járműnyilvántartásba, amelynek a járási hivatal elismerte az egyenként importált jármű EK típusjóváhagyását, elismerte a jóváhagyását vagy ezt a járművet jóváhagyta, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül, ugyanakkor köteles a kérvényt minősített elektronikus aláírással aláírni.64) Ez a személy köteles minden jármű esetében feltüntetni a jármű tulajdonosát és a jármű birtokosát, akiket a Rendőri Testület szerve bejegyez a forgalmi engedély I. részébe és II. részébe, a rendszámtábla fajtájának és méretének adatait, a forgalmi engedély I. részének kézbesítési helyének és módjának adatait, valamint annak a személynek az adatait, aki átveszi a forgalmi engedély II. részét és a rendszámtáblákat.
(7) Ha a jármű tulajdonosa feltünteti, hogy saját maga fogja kérvényezni a jármű nyilvántartásba történő bejelentését az 5. vagy a 6. bekezdés szerint, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül, az új jármű értékesítője, a járási hivatal, a járművek eredetiségvizsgálatát végző állomás vagy az a személy, kinek tevékenységének tárgya a Szlovák Köztársaságban vagy más államban nyilvántartott járművek eladása, feltünteti ezt a tényt az elektronikus szolgáltatásban, amelynek alapján a jármű tulajdonosa kérvényezheti a jármű nyilvántartásba történő bejelentését az elektronikus szolgáltatáson keresztül. Ha a jármű birtokosa mentesítve van a közigazgatási illeték fizetése alól, külön jogszabály szerint,59a) vagy a közigazgatási illeték összegének csökkentésére jogosult, külön jogszabály szerint,59b) a jármű tulajdonosa köteles az elektronikus szolgáltatásban mellékelni a közigazgatási illeték fizetése alóli mentességről szóló dokumentumot vagy a közigazgatási illeték összege csökkentésének okát igazoló dokumentumot.
(8) A Rendőri Testület szerve bejelenti az 5–7. bekezdések szerinti járművet a járműnyilvántartásba, hacsak ezt törvényes okok nem gátolják, és a kérvényezőt automatikusan értesíti ennek a változtatásnak az elvégzéséről. Ha a járművet a nyilvántartásba az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül jelentették be, a Rendőri Testület szerve a forgalmi engedély I. részét és II. részét, valamint a rendszámtáblát a jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa által meghatározott címre küldi el.
(9) A jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa a forgalmi engedély II. része és a rendszámtáblák átvételekor köteles igazolni személyazonosságát és a Rendőri Testület szervének
a) igazolni a közigazgatási illeték fizetése alóli mentességét, külön jogszabály szerint,59a)
b) igazolni a közigazgatási illeték összegének csökkentésére való jogosultságának okát, külön jogszabály szerint.59b)

116. §
A Rendőri Testület szervénél személyesen bejelentett változások a járműnyilvántartásban
(1) A jármű birtokosa köteles személyesen bejelenteni a Rendőri Testület szervének
a) a jármű birtoklásának más személyre történő átruházását,
b) a karosszéria cseréjét, a váz cseréjét, a jármű átépítését vagy azt a módosítást, amelyet a járási hivatal nyilvántartásba vett, ha nem adta ki a forgalmi engedély teljes II. részét,
c) a jármű színének tartós megváltoztatását,
d) a jármű külföldre történő kijelentését,
e) jóváhagyott vontatószerkezet bejegyzését a forgalmi engedély II. részébe vagy ennek a bejegyzésnek a megszüntetését,
f) a jóváhagyott gumiabroncsok méreteinek és fajtájának, valamint a jóváhagyott felnik méreteinek bejegyzését, ha ezt a bejegyzést nem végezte el a járási hivatal,
g) a helytelen vagy nem teljes adatok bejegyzésének törlése, amelyek a forgalmi engedély I. részében vagy II. részében vannak feltüntetve, és a helyes adatok bejegyzése ezekbe a dokumentumokba.
(2) A jármű tulajdonosa, vagy jármű, a jármű tulajdonosa által erre a feladatra meghatalmazott birtokosa köteles személyesen bejelenteni a Rendőri Testület szervének, amelyik a járművet nyilvántartja, a járműhöz fűződő tulajdonjog változását.
(3) Az 1. bekezdés a), b), d) pontjai és a 2. bekezdés szerinti tényeket a jármű birtokosa és a jármű tulajdonosa köteles attól a naptól számított 30 napon belül bejelenteni, amikor ez a tény bekövetkezett, a Rendőri Testület szervének, amelyik a járművet nyilvántartja; az 1. bekezdés c) és e)–g) pontjai szerinti tényeket a jármű birtokosa és a jármű tulajdonosa köteles attól a naptól számított 30 napon belül bejelenteni, amikor ez a tény bekövetkezett, a Rendőri Testület bármelyik szervének. A Rendőri Testület szerve az 1. bekezdés a), d) pontjai vagy a 2. bekezdés szerinti változást csak a jármű tulajdonosának jóváhagyásával vagy az illetékes szerv határozata alapján,59c) továbbá az 1. bekezdés b) pontja szerinti változást akkor jegyzi, ha a járási hivatal ezt a változást feltüntette a forgalmi engedély II. részében, és nem adta ki a forgalmi engedély teljes II. részét.60) A Rendőri Testület szerve a járműnyilvántartásban történő módosítás elvégzése előtt, az 1. bekezdés a) pontja és a 2. bekezdés szerint, ellenőrzi, hogy a jármű üzemeltetési nyilvántartásából adtak-e ki kivonatot, ha a jármű birtokosa vagy a jármű tulajdonosa feltünteti ennek a kivonatnak a számát.
(4) A jármű birtokosa köteles az 1. bekezdés a) pontja szerinti változás bejelentésekor feltüntetni a személy szükséges adatait, akit a Rendőri Testület szerve a forgalmi engedély II. részébe bejegyez, mint azt a személyt, akire a jármű birtoklását átruházták; egyúttal köteles feltüntetni a jármű tulajdonosának adatait. Ha az a személy, akire a jármű birtoklását átruházták, nincs személyesen jelen a Rendőri Testület szervénél az 1. bekezdés a) pontja szerinti változás bejelentésekor, a Rendőri Testület szerve ezt a változást csak akkor jegyzi be, ha benyújtják a személy írásos, hitelesített aláírással ellátott meghatalmazását, akire a jármű birtoklását átruházták vagy a jármű tulajdonjogának megszerzéséről szóló dokumentumot, a személy hitelesített aláírásával, akire a jármű birtoklását átruházták. Az írásos meghatalmazás benyújtásának vagy hitelesített aláírással ellátott, a jármű tulajdonjogának megszerzéséről szóló dokumentum benyújtásának kötelezettsége nem érvényes, ha a járművet a jármű birtokosához közel álló személyre44) ruházzák át, vagy ha a személy, akire a jármű birtoklását átruházták, a meghatalmazást elküldte a Rendőri Testület szervének, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül.
(5) Ha a Rendőri Testület szerve, a forgalmi engedély I. részének és II. részének vagy a rendszámtábla elvesztésének vagy eltulajdonításának bejelentése után nem adja ki az új forgalmi engedély I. részét és II. részét vagy a rendszámtáblát, ugyanúgy jár el, mint a 72. § 3. bekezdésében. Az új forgalmi engedély I. részét vagy II. részét a jármű tulajdonosának vagy a jármű birtokosának kérvénye alapján kiadhatja a Rendőri Testület szerve, amelyik a járművet nyilvántartja, vagy a Rendőri Testület szerve, amelyik azt a járműnyilvántartást vezeti, ahol a kérvényező annak kiadását kérvényezi. Ha a forgalmi engedély I. részét és II. részét vagy a rendszámtáblát megtalálták, és nem adtak ki új forgalmi engedélyt vagy új rendszámtáblát, a Rendőri Testület szerve azokat kérésre visszaszolgáltatja a jármű birtokosának vagy a jármű tulajdonosának.
(6) A jármű birtokosa az 1. bekezdés c) és d) pontjai szerinti változás bejelentésekor köteles a nyilvántartási feladatok elvégzéséhez benyújtani a szakértői véleményt a jármű eredetiségvizsgálatáról, „alkalmas“ eredménnyel, amely 15 napnál nem régebbi; a jármű külföldre történő kijelentésekor a jármű birtokosa benyújthat olyan szakértői véleményt is a jármű eredetiségvizsgálatáról, amelyben „átmenetileg alkalmas“ eredmény szerepel, és amely 15 napnál nem régebbi, ha az adatok a jármű azonosítóin olvashatók és biztonsággal meghatározhatók.61)
(7) Ha a jármű birtokosa olyan szakértői véleményt nyújt be a jármű eredetiségvizsgálatáról, amelyben „alkalmatlan“ eredmény szerepel vagy „átmenetileg alkalmas“, mivel adatok hiányoznak a jármű azonosítóiról vagy a karosszéria azon részének eltávolítása miatt, amelyen a gyártó a VIN azonosító számot elhelyezte,62) a Rendőri Testület szerve külön jogszabály szerint jár el.63)
(8) A jármű birtokosa köteles személyesen bejelenteni tartózkodási helyének, székhelyének vagy telephelyének megváltozását, attól a naptól számított 30 napon belül, amikor ez a tény bekövetkezett, a Rendőri Testület szervének, amely az új tartózkodási helye, székhelye vagy telephelye szerint illetékes; ha a tartózkodási hely, székhely vagy telephely megváltozásával kapcsoltban nem kerül sor új rendszámtábla kiadására, a jármű birtokosa ezt a változást a Rendőri Testület bármelyik szervénél bejelentheti.
(9) A jármű birtokosa a járműnyilvántartásban végrehajtandó változás bejelentésekor köteles benyújtani a forgalmi engedély I. részét és a forgalmi engedély II. részét, ha azt kiadták; ez nem érvényes, ha a forgalmi engedély I. részét vagy II. részét a 72. § 1. bek. a)–c), f) és g) pontjai szerint bevonták, ugyanakkor a jármű birtokosa igazolta a bevonás okainak megszűnését és nem adták ki az új forgalmi engedély I. részét vagy II. részét, vagy ha a forgalmi engedély I. részét vagy II. részét elveszítették vagy eltulajdonították. A forgalmi engedély I. részére vonatkozó benyújtási kötelezettség nem érvényes az 1. bekezdés a) pontja szerinti változás bejelentésekor, ha az a személy, akire a jármű birtoklását átruházták, nincs személyesen jelen a Rendőri Testület szervénél. Ezenkívül a jármű birtokosa köteles további dokumentumokat is benyújtani, amelyek igazolják a járműnyilvántartásban eszközlendő módosítás végrehajtásához szükséges feltételek teljesítését, igazolni személyazonosságát és kitölteni a megfelelő formanyomtatványt, ha azt erre a célra bevezették. Ha a jármű birtokosa jóváhagyott vontatószerkezet bejegyzését kérvényezi, köteles benyújtani a típusjóváhagyási dokumentumot és a homologizációs dokumentumot külön jogszabály szerint63b) vagy az igazolást, amelyet a jármű gyártója vagy a jármű gyártójának képviselője adott ki. Ha a jármű birtokosa a jóváhagyott gumiabroncsok méreteinek és fajtájának, valamint a jóváhagyott felnik méreteinek bejegyzését kérvényezi, köteles benyújtani az igazolást, amelyet a jármű gyártója vagy a jármű gyártójának képviselője adott ki.
(10) Ha annak a személynek, akire a jármű birtoklását átruházták, ugyanabban a járásban van a tartózkodási helye, székhelye vagy telephelye, mint a jármű eddigi birtokosának, és a személy, akire a jármű birtoklását átruházták, személyesen jelen van a Rendőri Testület szervénél, a Rendőri Testület szerve bejegyzi a változást a járműnyilvántartásba, az 1. bekezdés a) pontja szerint, és kiadja a forgalmi engedély I. részét és II. részét, hacsak ezt törvényes okok nem gátolják; ha az a személy, akire a jármű birtoklását átruházták, nincs személyesen jelen a Rendőri Testület szervénél, a Rendőri Testület szerve a 11. bekezdés szerint jár el.
(11) Ha annak a személynek, akire a jármű birtoklását átruházták, más járásban van a tartózkodási helye, székhelye vagy telephelye, mint a jármű eddigi birtokosának, a Rendőri Testület szerve bejegyzi a változást a járműnyilvántartásba, az 1. bekezdés a) pontja szerint, és a benyújtott forgalmi engedély II. részében feltünteti az elvégzett módosítás adatait, hacsak ezt törvényes okok nem gátolják.
(12) A Rendőri Testület szerve bejegyzi a változást a járműnyilvántartásba, az 1. bekezdés b), c), e)–g) pontjai és a 2. bekezdés szerint, és a jármű birtokosának kiadja a forgalmi engedély I. részét és II. részét, hacsak ezt törvényes okok nem gátolják.
(13) A Rendőri Testület szerve bejegyzi a változást a járműnyilvántartásba, az 8. bekezdés szerint, és a jármű birtokosának kiadja a forgalmi engedély I. részét és II. részét, hacsak ezt törvényes okok nem gátolják; ha a Rendőri Testület szerve olyan tartózkodási hely, székhely vagy telephely változását jegyzi be, amely más járásban van, a járműnek forgalmi rendszámot ad és kiadja a rendszámtáblát.
(14) A jármű eddigi tulajdonosa vagy az a személy, akire a jármű birtoklását átruházták, kérvényezheti a Rendőri Testület szervénél, amelyik a járművet nyilvántartja, a 116. § 1. bek. a) pontja és 2. bekezdése szerinti változás bejelentésének visszavonását; a 4. bekezdés rendelkezése értelemszerűen alkalmazandó. A Rendőri Testület szerve, amelyik a járművet nyilvántartja, kiadja az új forgalmi engedélyt, amelybe bejegyzi a jármű eddigi birtokosát és a jármű eddigi tulajdonosát. Ha az eddigi tulajdonos vagy az a személy, akire a jármű birtoklását átruházták, kérvényezi a Rendőri Testület szervénél a 116. § 1. bek. a) pontja és 2. bekezdése szerinti változás bejelentésének visszavonását, a módosítás elvégzésének napjától számított 30 nap letelte után, köteles benyújtani a jármű eredetiségvizsgálatának szakértői véleményét, „alkalmas” eredménnyel, amely 15 napnál nem régebbi.
(15) Ha a forgalmi engedély I. részét vagy II. részét vagy a rendszámtáblát a 72. § 1. bek. a)–d), f) és h)–k) pontjai szerint bevonták, a Rendőri Testület szerve végrehajtja az 1. bekezdés a) pontja, a 2. és 8. bekezdések szerinti változást, ugyanakkor sem a forgalmi engedély I. részét és II. részét, sem a rendszámtáblát nem adja ki; ez az eljárás nem érvényes, ha a 72. § 7. bekezdése szerinti eljárást alkalmazták. Ha a forgalmi engedély I. részét vagy II. részét vagy a rendszámtáblát a 72. § 1. bek. a) pontja szerint bevonták, a jármű közúti közlekedésre való alkalmatlansága vagy a jármű közúti közlekedésre való műszaki alkalmatlansága miatt, vagy a 72. § 1. bek. b) pontja szerint, a Rendőri Testület szerve elvégzi az 1. bekezdés d) pontja szerinti módosítást, ugyanakkor a rendszámtáblát nem adja ki; ez az eljárás nem érvényes, ha a 72. § 7. bekezdése szerinti eljárást alkalmazták.
(16) A jármű birtokosa köteles személyesen bejelenteni a jármű eltulajdonítását a Rendőri Testület legközelebbi szervének.
(17) A jármű birtokosának az a kötelezettsége, miszerint köteles személyesen bejelenteni a Rendőri Testület szervének az 1. bekezdés szerinti változást, nem érvényes, ha a járási hivatal elvégezte a módosítást a járműnyilvántartásban, ugyanakkor kiadta a forgalmi engedély teljes II. részét.63c)
(18) A jármű birtoklásának átruházását más személyre, az 1. bekezdés a) pontja szerint, akkor is el lehet végezni, mikor a jármű, a 119.a § szerint átmenetileg ki van vonva a nyilvántartásból vagy a jármű üzemeltetésének felfüggesztésekor.38a)

116.a §
Az elektronikus szolgáltatáson keresztül végrehajtott változások a járműnyilvántartásban
(1) A jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa kérvényezheti a 116. § 2. bekezdés szerinti módosítást az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül is, ugyanakkor köteles a kérvényét minősített elektronikus aláírással aláírni.64) A Rendőri Testület szerve elvégzi a módosítást a járműnyilvántartásban és a kérvényezőt automatizáltan értesíti ennek a módosításnak a végrehajtásáról, hacsak ezt egyéb törvényes okok nem gátolják, és ha a bejelentés előtt ki lett adva a jármű forgalmi engedélyének I. része, és erre 2010. május 31. után került sor, vagy olyan bejegyzési feladat került végrehajtásra, amelynek következtében ezt az jogosítványt ki fogják adni.
(2) A jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa kérvényezheti a 116. § 1. bek. a) pontja szerinti módosítást az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül is, ugyanakkor köteles a kérvényét minősített elektronikus aláírással aláírni.64) A jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa csak akkor kérvényezheti az első mondat szerinti módosítást, ha benyújtja annak a személynek a hitelesített aláírásával ellátott meghatalmazást, akire a jármű birtoklása átruházódik, vagy a jármű tulajdonjogának megszerzéséről szóló dokumentumot a személy hitelesített aláírásával, akire a jármű birtoklását átruházták, a módosításra bevezetett elektronikus szolgáltatás keretében, a 116. § 1. bek. a) pontja szerint; ez nem érvényes, ha a járművet a jármű birtokosához közel álló személyre44) ruházzák át, vagy ha a személy, akire a jármű birtoklása átruházódik, elküldte a meghatalmazást, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül, ugyanakkor minősített elektronikus aláírással aláírta azt.64) A Rendőri Testület szerve elvégzi a módosítást a járműnyilvántartásban és a kérvényezőt automatizáltan értesíti ennek a módosításnak a végrehajtásáról, hacsak ezt egyéb törvényes okok nem gátolják.
(3) A jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa kérvényezheti a 116. § 1. bek. c) pontja szerinti módosítást, a kiegészítő szín változásáról és a jármű speciális felszereléséről, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül is, ha a jármű a forgalmi engedélyének I. részét 2010. május 31. után adták ki, vagy olyan bejegyzési feladat került végrehajtásra, amelynek következtében ezt az jogosítványt ki fogják adni, ugyanakkor köteles a kérvényt személyes biztonsági kóddal megerősíteni.65) A Rendőri Testület szerve elvégzi a módosítást a járműnyilvántartásban és a kérvényezőt automatizáltan értesíti ennek a módosításnak a végrehajtásáról, ha megkapta a járművek eredetiségvizsgálatával megbízott műszaki szolgálattól a jármű eredetiségvizsgálaton való részvételéről szóló elektronikus információt, „alkalmas” eredménnyel, amely 15 napnál nem régebbi, és hacsak ezt egyéb törvényes okok nem gátolják.
(4) A jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa bejelentheti a forgalmi engedély I. részének és II. részének vagy a rendszámtábla elvesztését vagy eltulajdonítását, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül is, ugyanakkor köteles a kérvényt személyes biztonsági kóddal megerősíteni.65) A Rendőri Testület szerve elvégzi a módosítást a járműnyilvántartásban és a kérvényezőt automatizáltan értesíti ennek a módosításnak a végrehajtásáról, hacsak ezt egyéb törvényes okok nem gátolják.
(5) A jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa kérvényezheti a 116. § 8. bekezdés szerinti módosítást, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül is, ha a jármű a forgalmi engedélyének I. részét 2010. május 31. után adták ki, vagy olyan bejegyzési feladat került végrehajtásra, amelynek következtében ezt az jogosítványt ki fogják adni, ugyanakkor köteles a kérvényt személyes biztonsági kóddal megerősíteni.65)
(6) A járműnyilvántartásban, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül elvégzett módosításkor, a Rendőri Testület szerve a forgalmi engedély I. részét és II. részét a jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa által megadott címre küldi el. A jármű birtokosa köteles a forgalmi engedély II. részének átvételekor ez előző forgalmi engedély I. részét és II. részét átadni a futárszolgálatnak, máskülönben a forgalmi engedély I. részét és II. részét a futárszolgálat nem adja át. A forgalmi engedély I. része vagy II. része átadásának kötelezettsége nem érvényes, ha az előző forgalmi engedély I. része vagy II. része az új forgalmi engedély átvétele előtt már elveszettként vagy eltulajdonítottként van nyilvántartva.
(7) Ha a forgalmi engedély I. részét vagy II. részét vagy a rendszámtáblát a 72. § 1. bek. a)–d), f) és h)–k) pontjai szerint bevonták, a Rendőri Testület szerve elvégzi az 1., 2. és 5. bekezdések szerinti módosításokat, ugyanakkor a 116. § 10–13. bekezdései szerint jár el.
(8) Ha a Szlovák Köztársaságban nyilvántartott jármű tulajdonosa a jármű eladására szerződést kötött egy olyan személlyel, kinek tevékenységének tárgya a Szlovák Köztársaságban vagy más államban nyilvántartott járművek eladása, vagy aki e járművek eladását biztosítja, ez a személy kérvényezheti a jármű birtoklásának más személyre történő átruházását, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül, ugyanakkor köteles a kérvényt minősített elektronikus aláírással aláírni,64) a kérvényhez a jármű eladásának közvetítéséről szóló szerződést csatolni, melyet a jármű tulajdonosa aláírt, valamint a személy hitelesített aláírásával ellátott írásos meghatalmazást, akire a jármű birtoklása átruházódik, vagy a jármű tulajdonjogának megszerzéséről szóló dokumentumot, a személy hitelesített aláírásával, akire a jármű birtoklása átruházódik. A hitelesített aláírással ellátott írásos meghatalmazás vagy a jármű tulajdonjogának megszerzéséről szóló dokumentum csatolásának kötelezettsége nem érvényes, ha a járművet a jármű birtokosához közel álló személyre44) ruházzák át, vagy ha a személy, akire a jármű birtoklása átruházódik, elküldte a meghatalmazást az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül. A Rendőri Testület szerve elvégzi a módosítást a járműnyilvántartásban és a kérvényezőt automatizáltan értesíti ennek a módosításnak a végrehajtásáról, hacsak ezt törvényes okok nem gátolják.
(9) A jármű eddigi tulajdonosa vagy az a személy, akire a jármű birtoklását átruházták, kérvényezheti a 116. § 1. bek. a) pontja és 2. bekezdése szerinti változás bejelentésének visszavonását az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül is, ugyanakkor köteles a kérvényét minősített elektronikus aláírással aláírni;64) a 2. bekezdés rendelkezése értelemszerűen alkalmazandó. Ha a jármű eddigi tulajdonosa vagy az a személy, akire a jármű birtoklását átruházták, kérvényezi a Rendőri Testület szervénél a 116. § 1. bek. a) pontja és 2. bekezdése szerinti változás bejelentésének visszavonását, a módosítás elvégzésének napjától számított 30 nap letelte után, köteles benyújtani a jármű eredetiségvizsgálatának szakértői véleményét, „alkalmas” eredménnyel, amely 15 napnál nem régebbi.
(10) A jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa kérvényezheti a 116. § 1. bek. a) pontja szerinti módosítást a járművek eredetiségvizsgálatát végző állomáson is, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül, ha a bejelentés előtt ki lett adva a jármű forgalmi engedélyének I. része, és erre 2010. május 31. után került sor, vagy olyan bejegyzési feladat került végrehajtásra, amelynek következtében ezt az jogosítványt ki fogják adni, ugyanakkor a járművek eredetiségvizsgálatát végző állomás köteles a kérvényt minősített elektronikus aláírással aláírni. A jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa köteles a kérvényhez csatolni a személy hitelesített aláírásával ellátott írásos meghatalmazást, akire a jármű birtoklása átruházódik, vagy a jármű tulajdonjogának megszerzéséről szóló dokumentumot, a személy hitelesített aláírásával, akire a jármű birtoklása átruházódik. A hitelesített aláírással ellátott írásos meghatalmazás vagy a jármű tulajdonjogának megszerzéséről szóló dokumentum csatolásának kötelezettsége nem érvényes, ha a járművet a jármű birtokosához közel álló személyre ruházzák át, vagy ha a személy, akire a jármű birtoklása átruházódik, elküldte a meghatalmazást az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül. A Rendőri Testület szerve elvégzi a módosítást a járműnyilvántartásban és a kérvényezőt automatizáltan értesíti ennek a módosításnak a végrehajtásáról, hacsak ezt törvényes okok nem gátolják.

A jármű tulajdonosának és a jármű birtokosának bejegyzése

117. §
(1) A 116. § 1. bek. a) pontja szerinti változás bejelentése után az a személy, akire a jármű birtoklását átruházták, köteles személyesen kérvényezni a tartózkodási helye, székhelye vagy telephelye szerint illetékes Rendőri Testület szervénél, hogy birtokosként jegyezzék be a jármű okmányaiba, éspedig attól a naptól számított 30 napon belül, amikor a jármű birtoklását átruházták rá. Egyúttal köteles a bejegyzési feladatok elvégzéséhez benyújtani a forgalmi engedély I. részét vagy II. részét a változás bejelentésének bejegyzésével, amelyet a Rendőri Testület szerve elvégzett, valamint a jelen törvényben meghatározott, további szükséges dokumentumokat, amelyek igazolják a járműnyilvántartásban eszközlendő módosítás végrehajtásához szükséges feltételek teljesítését, igazolni személyazonosságát és kitölteni a megfelelő formanyomtatványt, ha azt erre a célra bevezették; a forgalmi engedély I. részét vagy II. részét nem kell leadni, ha az elveszett vagy eltulajdonították. Ha az a személy, akire a jármű birtoklását átruházták, a Rendőri Testület olyan szervénél kérvényezi a bejegyzést, amely nem tartja nyilván a járművet, köteles leadni a rendszámtáblát is; ez nem érvényes, ha a rendszámtábla elveszett vagy eltulajdonították.
(2) Ha az a személy, akire a jármű birtoklását átruházták, a jármű birtoklása átruházásának napjától számított 30 nap letelte után kérvényezi a Rendőri Testület szervénél, birtokosként való bejegyzését a jármű dokumentumaiba, köteles benyújtani a jármű eredetiségvizsgálatának szakértői véleményét, „alkalmas” eredménnyel, amely 15 napnál nem régebbi. Ha az a személy, akire a jármű birtoklását átruházták, nem kérvényezi a Rendőri Testület szervénél, a jármű birtoklása átruházásának napjától számított 60 nap leteltével sem birtokosként való bejegyzését a jármű dokumentumaiba, a forgalmi engedély I. részét és II. részét és a rendszámtáblát eltulajdonítottként fogják nyilvántartani.
(3) A Rendőri Testület szerve bejegyzi a jármű további tulajdonosát vagy a jármű további birtokosát a járműnyilvántartásba és a jármű birtokosának vagy a jármű tulajdonosának kiadja a forgalmi engedély I. részét és II. részét, és ha az 1. bekezdés utolsó mondata szerinti eljárásról van szó, akkor a rendszámtáblát is.
(4) A személy kötelezettsége, akire a jármű birtoklását átruházták, hogy személyesen kérvényezze a tartózkodási helye, székhelye vagy telephelye szerint illetékes Rendőri Testület szervénél birtokosként való bejegyzését a jármű dokumentumaiba nem érvényes, ha a módosítás elvégzését az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül kérvényezte.
(5) Az a személy, akire a jármű birtoklását átruházták, kérvényezheti birtokosként való bejegyzését a jármű dokumentumaiba, éspedig attól a naptól számított 30 napon belül, mikor a jármű birtoklását átruházták rá, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül is, ha a jármű a forgalmi engedélyének I. részét 2010. május 31. után adták ki, vagy olyan bejegyzési feladat került végrehajtásra, amelynek következtében ezt az jogosítványt ki fogják adni, ugyanakkor köteles a kérvényt személyes biztonsági kóddal megerősíteni.65) Ha az a személy, akire a jármű birtoklását átruházták, mentesítve van a közigazgatási illeték fizetése alól, külön jogszabály szerint,59a) vagy a közigazgatási illeték összegének csökkentésére jogosult, külön jogszabály szerint,59b) köteles az elektronikus szolgáltatásban mellékelni a közigazgatási illeték fizetése alóli mentességről szóló dokumentumot vagy a közigazgatási illeték összege csökkentésének okát igazoló dokumentumot. A Rendőri Testület szerve elvégzi a módosítást a járműnyilvántartásban és a kérvényezőt automatizáltan értesíti ennek a módosításnak a végrehajtásáról, hacsak ezt törvényes okok nem gátolják.
(6) A jármű tulajdonosának és a jármű birtokosának, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül történő bejegyzésekor, a Rendőri Testület szerve elküldi a forgalmi engedély I. részét és II. részét, valamint a rendszámtáblát arra a címre a jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa határoz meg. A jármű birtokosa köteles a forgalmi engedély II. részének és a rendszámtáblának az átvételekor az előző forgalmi engedély I. részét és II. részét, valamint a rendszámtáblát átadni a futárszolgálatnak, máskülönben a forgalmi engedély I. részét és II. részét, valamint a rendszámtáblát a futárszolgálat nem adja át. A forgalmi engedély I. részének és II. részének vagy a rendszámtábla visszaadási kötelezettsége nem érvényes, ha az előző forgalmi engedély I. része és II. része vagy a rendszámtábla, az új forgalmi engedély vagy az új rendszámtábla átvétele előtt már elveszettként vagy eltulajdonítottként van nyilvántartva.
(7) Ha a forgalmi engedély I. részét vagy II. részét vagy a rendszámtáblát a 72. § 1. bek. a)–d), f) és h)–k) pontjai szerint bevonták, a Rendőri Testület szerve elvégzi az 1–6. bekezdések szerinti módosításokat, ugyanakkor a 116. § 15. bekezdése szerint jár el.

118. §
(1) A Rendőri Testület szerve elvégzi a nyilvántartás módosításait, ha azt a forgalmi engedély I. részében vagy II. részében bejegyzett jármű tulajdonosa kérvényezi vagy a jármű tulajdonosa, aki hiteles dokumentumokkal igazolja a jármű tulajdonjoga megszerzésének módját és az ezzel összefüggő kötelezettségek teljesítését; a 116. § szerinti kötelezettségeket ebben az esetben a jármű tulajdonosa teljesíti.
(2) Arra a személyre, akire a jármű birtoklását átruházták, a jármű birtokosának jogai és kötelezettségei akkor szállnak át, mikor a Rendőri Testület szerve, a forgalmi engedély II. részébe bejegyzi a jármű birtoklásának átruházását. Ha a jármű tulajdonosa, a jármű birtokosa vagy a 116.a § 8. bekezdése szerinti személy, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül kérvényezte a jármű birtoklásának átruházását, a jármű birtokosának jogai és kötelezettségei arra a személyre, akire a jármű birtoklását átruházták, azon a napon szállnak át, mikor automatizált értesítést kap a Rendőri Testület szervétől ennek a módosításnak a végrehajtásáról.
(3) A jármű birtoklásának átruházására a 114. § 4. és 5. bekezdésének és a 115. § 4. bekezdésének rendelkezései használandóak.
(4) A Rendőri Testület szerve nem végzi el a jármű birtoklása változásának bejegyzését, a jármű külföldre történő kijelentését és a jármű tulajdonosa adatainak módosítását, ha a bírósági végrehajtó a járműnyilvántartásban az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül bejelölte, hogy a jármű tulajdonosa ellen végrehajtási eljárás van folyamatban, vagy az arra jogosult szerv értesítésének kézbesítését követően, hogy a jármű tulajdonosa ellen határozat végrehajtása van folyamatban. Ha a jármű tulajdonosa benyújtja a Rendőri Testület szervének a jármű árverésének végrehajtásáról szóló jegyzőkönyvet, külön jogszabály szerint,65aa) ezzel az eddig nyilvántartott végrehajtási eljárások vagy a határozat végrehajtása az elárverezett járművön megszűnnek.
(5) A Rendőri Testület szerve nem végzi el a jármű birtoklása változásának bejegyzését, a jármű külföldre történő kijelentését és a jármű tulajdonosa adatainak módosítását, ha a járművet lefoglalták, külön jogszabály szerint.65ab)

119. §
A jármű külföldre történő kijelentése
(1) A nyilvántartásba bejelentett jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa, köteles a jármű külföldre történő kijelentésekor a bejegyzési feladat elvégzéséhez benyújtani a forgalmi engedély I. részét, a forgalmi engedély II. részét, ha azt kiadták, a 114. § 7. bek. és a 116. § 6. bek. szerinti dokumentumokat, igazolni személyazonosságát, kitölteni a megfelelő formanyomtatványt, ha azt erre a célra bevezették, megadni a Szlovák Köztársaság területén kívüli tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező személy adatait, akit a Rendőri Testület szerve a jármű új birtokosaként és a jármű új tulajdonosaként vesz nyilvántartásba, és leadni a rendszámtáblát; a forgalmi engedély I. részét vagy II. részét vagy a rendszámtáblát nem kell leadni, ha azokat elvesztették vagy eltulajdonították.
(2) A Rendőri Testület szerve, amely a jármű birtokosának tartózkodási helye, székhelye vagy telephelye szerint illetékes, kiadja a forgalmi engedély I. részét és II. részét, amelyben a jármű birtokosaként a Szlovák Köztársaság területén kívüli tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező személy van feltüntetve, kérésre speciális forgalmi rendszámot ad a járműnek, amely a V betűt tartalmazza és kiadja a speciális rendszámtáblát, amely a V betűt tartalmazza. A Rendőri Testület szerve a kiadott dokumentumok és a V betűt tartalmazó rendszámtábla érvényességét, a jármű külföldre történő kijelentésétől számított 30 napra korlátozza.
(3) A 115. § eddig nem nyilvántartott jármű tulajdonosa, a jármű külföldre történő kijelentésekor köteles a bejegyzési feladat elvégzéséhez benyújtani a 114. § 7. bek. szerinti dokumentumokat, igazolni személyazonosságát, kitölteni a megfelelő formanyomtatványt, ha azt erre a célra bevezették, és megadni a Szlovák Köztársaság területén kívüli tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező személy adatait, akit a Rendőri Testület szerve a jármű új birtokosaként és a jármű új tulajdonosaként vesz nyilvántartásba; ilyen esetben a Rendőri Testület szerve, amely az szerint a hely szerint illetékes, ahol a járművet átvették, kiadja a forgalmi engedély I. részét és II. részét, amelyben a jármű birtokosaként a Szlovák Köztársaság területén kívüli tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező személy van feltüntetve, kérésre speciális forgalmi rendszámot ad a járműnek, amely a V betűt tartalmazza és kiadja a speciális rendszámtáblát, amely a V betűt tartalmazza. A Rendőri Testület szerve a kiadott dokumentumok és a V betűt tartalmazó rendszámtábla érvényességét, a jármű külföldre történő kijelentésétől számított 30 napra korlátozza.
(4) A Rendőri Testület szerve nem végzi el a jármű külföldre történő kijelentését, ha ezt a járművet törölték a Szlovák Köztársaság járműnyilvántartásából vagy más állam járműnyilvántartásából.
(5) A járműnyilvántartásba bejelentetett jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa, kérvényezheti a jármű külföldre történő kijelentését az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül is, ha a jármű a forgalmi engedélyének I. részét 2010. május 31. után adták ki, vagy olyan bejegyzési feladat került végrehajtásra, amelynek következtében ezt az jogosítványt ki fogják adni, ugyanakkor köteles a kérvényét minősített elektronikus aláírással aláírni.64) A Rendőri Testület szerve elvégzi a módosítást a járműnyilvántartásban és a kérvényezőt automatizáltan értesíti ennek a módosításnak a végrehajtásáról, ha megkapta a járművek eredetiségvizsgálatával megbízott műszaki szolgálattól a jármű eredetiségvizsgálaton való részvételéről szóló elektronikus információt a 116. § 6. bek. szerint, és ha ezt egyéb törvényes okok nem gátolják; ha azonban a Rendőri Testület szerve a jármű eredetiségvizsgálaton való részvételéről szóló elektronikus információt „átmenetileg alkalmas” eredménnyel kapta meg, mivel adatok hiányoznak a jármű azonosítóiról vagy a karosszéria azon részének eltávolítása miatt, amelyen a gyártó a VIN azonosító számot elhelyezte,62) a Rendőri Testület szerve automatizáltan visszajelez a kérvényezőnek, hogy a bejegyzési feladat végrehajtását törvényes okok gátolják, ugyanakkor külön jogszabály szerint jár el.63)
(6) Ha a forgalmi engedély I. részét vagy II. részét vagy a rendszámtáblát a 72. § 1. bek. a) pontja szerint bevonták a jármű közúti közlekedésre való alkalmatlansága vagy a jármű közúti közlekedésre való műszaki alkalmatlansága miatt, vagy a 72. § 1. bek. b) pontja szerint, a Rendőri Testület szerve elvégzi az 5. bekezdés szerinti módosítást, ugyanakkor a rendszámtáblát nem adja ki; ez az eljárás nem érvényes, ha a 72. § 7. bek. szerinti eljárást érvényesítették.
(7) A jármű külföldre történő kijelentésekor, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül, a Rendőri Testület szerve elküldi a forgalmi engedély I. részét és II. részét, valamint a rendszámtáblát arra a címre, amelyet a jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa határoz meg; azok átvételekor a 117. § 6. bek. szerint kell eljárni.
(8) A 116. § 6. bek. szerinti dokumentum benyújtásának kötelezettsége nem érvényes, ha a jármű külföldre történő exportja során a jármű birtokosa nem változik.

119.a §
A jármű ideiglenes kivonása a nyilvántartásból
(1) A Rendőri Testület szerve a járműnyilvántartásból ideiglenesen kivonja a járművet, ha ezt annak tulajdonosa vagy birtokosa személyesen kérvényezi; a Rendőri Testület szerve a járműnyilvántartásból ideiglenesen kivonja a járművet akkor is, ha ezt személyesen kérvényezi az a személy, akire a jármű birtoklását átruházták. A Rendőri Testület szerve a járművet legfeljebb 20 évre vonja ki a járműnyilvántartásból.
(2) A jármű tulajdonosa, a jármű birtokosa vagy az a személy, akire a jármű birtoklását átruházták, a jármű kivonása során a járműnyilvántartásból köteles kitölteni a megfelelő formanyomtatványt, ha azt erre a célra bevezették, leadni a forgalmi engedély I. részét és a forgalmi engedély II. részét, ha azt kiadták; a forgalmi engedély I. részét vagy II. részét nem kell leadni, ha azok elveszte vagy azokat eltulajdonították.
(3) A jármű tulajdonosának, a jármű birtokosának vagy annak a személynek, akire a jármű birtoklását átruházták, a Rendőri Testület szerve igazolást ad a jármű ideiglenes kivonásáról a járműnyilvántartásból.
(4) A járműnek a járműnyilvántartásból való ideiglenes kivonásának egész ideje alatt, nem szabad a járművet közúti közlekedésben üzemeltetni, a járművet nem szabad megsemmisíteni és hozzáférhetővé kell tenni a Rendőri Testület szervének; ez nem érvényes, ha a járművet külön jogszabály szerint49) feldolgozásra adták át, majd ezt követően törölték a járműnyilvántartásból. A Rendőri Testület szerve erre a kötelezettségre felhívja a jármű tulajdonosának vagy a jármű birtokosának figyelmét, a jármű nyilvántartásból való ideiglenes kivonásakor.
(5) A járműnyilvántartásból ideiglenesen kivont jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa, aki ezt a járművet az ideiglenes kivonás határidejének letelte előtt üzemeltetni akarja a közúti közlekedésben, köteles írásban kérvényezni a Rendőri Testület szervénél a jármű ismételt besorolását a járműnyilvántartásba.
(6) A Rendőri Testület szerve a jármű ismételt besorolásakor a járműnyilvántartásba visszaadja a jármű tulajdonosának vagy a jármű birtokosának a leadott a forgalmi engedély I. részét, a forgalmi engedély II. részét, valamint a rendszámtáblát. Ha a járműnek a járműnyilvántartásból való ideiglenes kivonásakor 2010. június 1. előtt kiadott forgalmi engedélye volt kiadva, a Rendőri Testület szerve kiadja az új forgalmi engedély I. részét és II. részét.
(7) A jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa a járműnyilvántartásba történt a jármű ismételt besorolása után köteles a járművet, amelynek nincs érvényes műszaki ellenőrzése, és a gépjárművet, amelynek nincs érvényes kipufogógáz-kibocsátási ellenőrzése, alávetni a járművet a rendszeres műszaki ellenőrzésnek és a gépjárművet a rendszeres kipufogógáz-kibocsátási ellenőrzésnek, ha a jármű ilyen ellenőrzésen részt venni köteles.65a) A Rendőri Testület szerve, erre a kötelezettségre felhívja a jármű tulajdonosának vagy a jármű birtokosának figyelmét, a jármű a járműnyilvántartásba való besorolásakor.
(8) A járműnyilvántartásból ideiglenesen kivont jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa köteles legkésőbb az ideiglenes kivonás határidejének leteltét követő 30 napon belül írásban kérvényezni a Rendőri Testület szervénél
a) a jármű ismételt besorolását a nyilvántartásba,
b) a jármű ideiglenes kivonásának meghosszabbítását,
c) a jármű nyilvántartásból való törlését,
d) a jármű birtoklásának átruházását más személyre,
e) a járműhöz fűződő tulajdonjog változását vagy
f) a jármű tulajdonosának vagy a jármű birtokosának bejegyzését.
(9) A járműnek a járműnyilvántartásból való ideiglenes kivonásának meghosszabbítása esetében az 1–4. bekezdéseknek megfelelően kell eljárni. A Rendőri Testület szerve elvégzi a 8. bekezdés d)–f) pontjai szerinti módosítást, hacsak ezt egyéb törvényes okok nem gátolják, ugyanakkor sem a forgalmi engedély I. részét és II. részét, sem a rendszámtáblát nem adja ki.
(10) A jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül is kérvényezheti a jármű nyilvántartásból való ideiglenes kivonását, ugyanakkor köteles a kérvényét minősített elektronikus aláírással aláírni.64) A Rendőri Testület szerve ideiglenesen kivonja a járművet a nyilvántartásbólés a kérvényezőt automatizáltan értesíti a kivonásról, hacsak ezt egyéb törvényes okok nem gátolják.

A járművek törlése a nyilvántartásból

120. §
(1) A Rendőri Testület szerve törli a nyilvántartásból azt a járművet, amely nem tartozik feldolgozási kötelezettség alá, külön jogszabály szerint,66) ha azt a tulajdonos vagy a birtokos kérvényezi; a Rendőri Testület szerve akkor is törli a nyilvántartásból ezt a járművet, ha ezt az a személy kérvényez, akire a jármű birtoklását átruházták. Ha a jármű törlését a nyilvántartásból, az első mondat szerint, nem annak tulajdonosa kérvényezte, a Rendőri Testület szerve csak a jármű tulajdonosának jóváhagyásával törli a járművet a nyilvántartásból.
(2) A jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa, amely nem tartozik feldolgozási kötelezettség alá, külön jogszabály szerint,66) köteles a jármű nyilvántartásból való törlésekor kitölteni a megfelelő formanyomtatványt, ha azt erre a célra bevezették, leadni a forgalmi engedély I. részét, a forgalmi engedély II. részét, ha azt kiadták és a rendszámtáblát, a hulladékgazdálkodási államigazgatási szerv határozatát a jármű nemlétéről, a Történelmi Járművek Nemzetközi Szövetsége (FIVA) illetékes nemzeti szervének igazolását arról, hogy a járműnek történelmi értéke van vagy lesz, vagy a múzeum igazolását, hogy a jármű a gyűjteményükbe került;66a) a forgalmi engedély I. részét vagy II. részét, illetve a rendszámtáblát nem kell leadni, ha azok elvesztek vagy azokat eltulajdonították.
(3) Ha a régi járművet feldolgozás céljából leadták, a jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa köteles a régi járművek összegyűjtését végző személynek vagy a régi járművek feldolgozójának átadni a forgalmi engedély I. részét, a forgalmi engedély II. részét, ha azt kiadták, és a rendszámtáblát; a forgalmi engedély I. részét, a forgalmi engedély II. részét, illetve a rendszámtáblát nem kell leadni, ha azok elvesztek vagy azokat eltulajdonították. A Rendőri Testület szerve törli a régi járművet a nyilvántartásból, ha a régi járművek feldolgozójától megkapta annak igazolását, hogy a járművet feldolgozásra átvette.
(4) Ha a jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa, aki a járművet olyan személyre ruházta át, akinek a tartózkodási helye vagy a székhelye az Európai Gazdasági Térség államában van, kérvényezi a jármű törlését a nyilvántartásból, a Rendőri Testület szerve csak az után törli ezt a járművet a nyilvántartásból, miután megszerezte az állam illetékes szervétől az információt, amelyik a járművet nyilvántartja. A Rendőri Testület szerve törli a járművet a nyilvántartásból a jármű birtokosának vagy a jármű tulajdonosának kérvénye nélkül is, ha megkapta az információt abból az államból, amelyik a járművet nyilvántartja.
(5) Ha a jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa, aki a járművet olyan személyre ruházta át, akinek a tartózkodási helye vagy a székhelye az Európai Gazdasági Térségen kívüli államban van, kérvényezi a jármű törlését a nyilvántartásból, köteles benyújtani az állam illetékes szervének igazolását, amelybe a járművet kivitték.
(6) Ha a jármű tulajdonosa vagy a régi jármű birtokosa olyan jármű törlését kérvényezi a nyilvántartásból, amelyet más államban kell feldolgozásra leadni, a Rendőri Testület szerve csak az után törli ezt a járművet a nyilvántartásból, miután benyújtják az írásbeli dokumentumot, amelyen fel van tüntetve a jármű külföldön való feldolgozásának oka, a dokumentum hitelesített fordításával együtt.
(7) A nyilvántartásból való törléssel a jármű elveszíti a közúti közlekedésben való üzemeltetésének jóváhagyását.
(8) A jármű, amelyet töröltek a nyilvántartásból, csak akkor jelenthető be újra a járműnyilvántartásba, ha újra jóváhagyják a közúti közlekedésben való üzemeltetését.
(9) A jármű tulajdonosának vagy a jármű birtokosának a Rendőri Testület szerve kiadja a jármű nyilvántartásból való törléséről szóló írásos igazolást.
(10) A jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa, amelynek feldolgozására nem vonatkoznak a régi járművek feldolgozásáról szóló rendelkezések külön jogszabály szerint,66b) kérvényezheti a jármű törlését a nyilvántartásból az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül is, ugyanakkor köteles a kérvényét minősített elektronikus aláírással aláírni.64) A Rendőri Testület szerve törli a járművet a nyilvántartásból és a kérvényezőt automatizáltan értesíti a törlésről, hacsak ezt egyéb törvényes okok nem gátolják.
(11) A jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa, a 10. bekezdés szerinti automatizált értesítést követő 15 napon belül köteles a Rendőri Testület szervének leadni az eredetileg kiadott forgalmi engedély I. részét, forgalmi engedély II. részét, ha azt kiadták, és a rendszámtáblát; ez nem érvényes, ha a forgalmi engedély I. részét vagy II. részét, illetve a rendszámtáblát bevonták és nem adtak ki új forgalmi engedély I. részét vagy II. részét, vagy ha a forgalmi engedély I. részét vagy II. részét leveszítették vagy eltulajdonították.
(12) A jármű tulajdonosa vagy a régi jármű birtokosa, aki a régi járművet a régi járművek összegyűjtését végző személynek vagy a régi járművek feldolgozójának leadta, kérvényezheti a jármű törlését a nyilvántartásból az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül is, ugyanakkor köteles a kérvényt személyes biztonsági kóddal megerősíteni.65) A Rendőri Testület szerve törli a járművet a nyilvántartásból és a kérvényezőt automatizáltan értesíti a törlésről, hacsak ezt egyéb törvényes okok nem gátolják.

121. §
(1) A Rendőri Testület szerve, amelyik a járművet nyilvántartja, a jármű nyilvántartásból való törléséről az illetékes szerv javaslata alapján is határozhat.67)
(2) A Rendőri Testület szerve, amelyik a járművet nyilvántartja, törli a járművet a nyilvántartásból, ha arról határoztak, hogy a járművet a közúti közlekedésből tartósan kivonják, vagy ha a járműnyilvántartásban olyan jármű található, amelynek a közúti közlekedésben való üzemeltetése nem került jóváhagyásra, vagy a közúti közlekedésben való üzemeltetésének jóváhagyása érvénytelen volt vagy megszüntették.
(3) A Rendőri Testület szerve, amelyik a járművet nyilvántartja, törli a nyilvántartásból a régi járművet, ha az illetékes hulladékgazdálkodási államigazgatási szerv határozatban megállapította, hogy a jármű régi járműnek számít.

122. §
A képviselet
(1) A jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa nevében más személy csak akkor járhat el, ha írásos meghatalmazással rendelkezik, melyet a jármű tulajdonosának vagy a jármű birtokosának hitelesített aláírása szerepel, vagy az illetékes szerv határozata alapján. Ha a jármű birtokosa nem azonos a jármű tulajdonosával, más személy a jármű birtokosa nevében csak akkor járhat el, ha ehhez a jármű tulajdonosa hitelesített aláírásával ellátott írásos meghatalmazását adta. Ha a jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa a jármű nyilvántartásba vétele kérvényének vagy a járműnyilvántartás módosítási kérvényének benyújtásakor a feladat teljesítésével más személyt hatalmaz meg, és ezt a tényt feltünteti a kérvényében, és azt aláírja a Rendőri Testület szerve előtt, nem követelmény a jármű tulajdonosának vagy a jármű birtokosának hitelesített aláírása.
(2) A jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa nevében más személy csak akkor járhat el, ha a jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa erre neki meghatalmazást adott, melyet minősített elektronikus aláírással aláírt,64) és időbélyegzővel látott el, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül, ugyanakkor a 2010. május 31. után kiadott forgalmi engedély I. részére vonatkozó feltételekről vagy a bejegyzési feladat elvégzéséről, amelynek következtében ezt az jogosítványt ki fogják adni, valamint a jármű birtokosának és a jármű tulajdonosának kötelezettségeiről szóló rendelkezések ugyanúgy érvényesek, ahogy azokról a 115–132.a § rendelkezik.

HARMADIK FEJEZET
A forgalmi rendszámok

A forgalmi rendszám

123. §
(1) Minden nyilvántartásköteles járművet forgalmi rendszámmal kell ellátni.
(2) A forgalmi rendszámot kiosztja, és a rendszámtáblát átadja a Rendőri Testület azon szerve, ahol a jármű birtokosa a járművet a járműnyilvántartásba bejelenti.
(3) A rendszámtábla a következő anyagokból készülhet
a) könnyűfémek ötvözetéből vagy
b) polikarbonát és poliészter keverékéből, amely a jármű bekapcsolt megvilágítása mellett fényt bocsát ki.
(4) A jármű birtokosa köteles a kiadott rendszámtáblát haladéktalanul rögzíteni a járművön. A rendszámtáblát nem szabad oly módon rögzíteni, amely megsérti annak épségét, és olvashatatlanná vagy lehetetlenné teszi annak azonosítását. Ha a járműhöz két rendszámtáblát adtak ki, a jármű birtokosa köteles haladéktalanul rögzíteni a járművön mindkét rendszámtáblát.
(5) A rögzített rendszámtábla nélkül, illetve olvashatatlan vagy sérült rendszámtáblával nem szabad használni a közúti közlekedésben, sem pedig az úton állva hagyni.
(6) Sem a rendszámtáblán, sem annak közelében a járművön, a Szlovák Köztársaság autójelén, illetve a CD vagy CC jelzéseken kívül nem szabad semmilyen feliratot vagy jelzést elhelyezni, amelyek gátolnák a forgalmi rendszám rendes olvashatóságát.
(7) A jármű birtokosa köteles haladéktalanul átadni a Rendőri Testület szervének rendszámtáblát, ha a jármű új forgalmi rendszámot kapott, ha a 12. bekezdés vagy a 13. bekezdés szerint rendszámtáblát kapott, vagy ha a rendszámtábla megsérült. A rendszámtábla eltulajdonítását a jármű birtokosa köteles haladéktalanul jelenteni a Rendőri Testület legközelebbi szervének.
(8) A Rendőri Testület szerve új forgalmi rendszámot oszt ki és rendszámtáblát ad ki a jármű birtokosának vagy a jármű tulajdonosának, ha azt kérvényezi.
(9) Az M, N, O és R68) kategóriájú jármű birtokosa vagy jármű tulajdonosa kérésére, ezeknek a járműveknek lehetséges olyan rendszámtáblát kiadni, amely polikarbonát és poliészter keverékéből készült és a jármű bekapcsolt megvilágítása mellett fényt bocsát ki. Ha a jármű elülső és hátsó rendszámtáblát is kap, a Rendőri Testület szerve, a jármű birtokosának vagy a jármű tulajdonosának kérésére az egyik rendszámtáblát könnyűfémek ötvözetéből elkészítve adja ki, amelyet a jármű elején kell elhelyezni, a másik rendszámtáblát pedig polikarbonát és poliészter keverékéből elkészítve, amely a jármű bekapcsolt megvilágítása mellett fényt bocsát ki, és amelyet a jármű hátulján kell elhelyezni.
(10) Ha a járművet elülső és hátsó rendszámtáblával is ellátják és csak az egyik rendszámtábla elvesztésére vagy eltulajdonítására került sor, a jármű birtokosa vagy a jármű tulajdonosa köteles átadni a Rendőri Testület szervének a másik rendszámtáblát; csak az egyik rendszámtábla sérülése esetén köteles átadni mindkét rendszámtáblát.
(11) Ha a rendszámtábla elvesztésére, eltulajdonítására vagy sérülésére került sor, a jármű birtokosa vagy a jármű tulajdonosa kérvényezheti a rendszámtábla másolatának kiadását az eredeti forgalmi rendszámmal; az eredeti forgalmi rendszámú másolat rendszámtábla kiadását a jármű birtokosa vagy a jármű tulajdonosa legfeljebb kétszer kérvényezheti. Az eredeti forgalmi rendszámú másolat rendszámtáblát egy körben elhelyezett arab számmal jelölik meg a tábla jobb felső sarkában. Az eredeti forgalmi rendszámú másolat rendszámtábla kiadását nem kérvényezheti a jármű birtokosa vagy a jármű tulajdonosa, amely speciális forgalmi rendszámot kapott a 126. § 6. bekezdése szerint.
(12) Ha a jármű már rendelkezik rendszámtáblával a 3. bekezdés a) pontja szerint, a jármű birtokosának vagy a jármű tulajdonosának kérésére új rendszámtáblát lehet kiadni az eredeti forgalmi rendszámmal, amely polikarbonát és poliészter áttetsző keverékéből készült és a jármű bekapcsolt megvilágítása mellett fényt bocsát ki.
(13) Ha a jármű már rendelkezik rendszámtáblával a 3. bekezdés b) pontja szerint, a jármű birtokosának vagy a jármű tulajdonosának kérésére új rendszámtáblát lehet kiadni az eredeti forgalmi rendszámmal, amely könnyűfémek ötvözetéből készült.
(14) A jármű birtokosa, aki az elvesztett vagy eltulajdonított rendszámtábla helyett eredeti forgalmi rendszámú új rendszámtáblát kapott vagy új forgalmi rendszámú új rendszámtáblát kapott, és az előző rendszámtábláját megtalálta vagy más módon visszaszerezte, köteles az előző rendszámtáblát haladéktalanul átadni a Rendőri Testület legközelebbi szervének.
(15) Mindenki, aki rendszámtáblát talál, köteles azt haladéktalanul átadni a Rendőri Testület legközelebbi szervének vagy egy rendőrnek.
(16) A forgalmi rendszámnak mindig jól olvashatónak kell lennie. Ha a jármű vontatószerkezettel van ellátva, amely a pótkocsi járműszerelvénybe való csatlakoztatása nélkül lehetetlenné teszi a forgalmi rendszám rendes olvashatóságát, ezt a vontatószerkezetet le kell szerelni. Ha a jármű jóváhagyott kerékpártartóval van felszerelve, amely lehetetlenné teszi a forgalmi rendszám rendes olvashatóságát, a rendszámtáblát át kell helyezni a kerékpártartó erre előírt helyére, beleértve az előírt megvilágítást is, vagy az előírt helyre a jármű forgalmi rendszámával megegyező forgalmi rendszámú rendszámtáblát kell felszerelni, amelyet a jármű birtokosa vagy a jármű tulajdonosa kérvényezhet a Rendőri Testület szervénél, ahol a járművet nyilvántartják. A kerékpártartóra rendszeresített rendszámtáblát „NOSIČ“ („TARTÓ”) felirattal jelölik meg a tábla jobb oldalán.
(17) Ha a 16. bekezdés szerinti rendszámtábla került kiadásra, a jármű birtokosa vagy a jármű tulajdonosa nem szerelheti ezt fel az eredeti rendszámtábla helyére a 4. bekezdés szerint.
(18) A jármű birtokosának vagy a jármű tulajdonosának kérésére, amelynek egyetlen energiaforrása az elektromosság, vagy a hibrid elektromos járműnek, amely külső forrásról is tölthető, ezeknek a járműveknek kiadható olyan rendszámtábla, amelyet ilyen járművek számára rendszeresítettek.
(19) A rendszámtáblák mintáit, azok méreteit, a járművön való rögzítésük helyét, kivitelezését, a rendszámtáblákon feltüntetett járások megjelölését és a járművek körét, amelyeknek ki lehet adni a megfelelő rendszámtáblát, általános érvényű jogszabály határozza meg, amelyet a belügyminisztérium ad ki.

124. §
(1) A forgalmi rendszámot betűk és számok alkotják. A forgalmi rendszám első két betűje a járást jelöli, amelyben a járművet nyilvántartják. Az első két betű után és a Szlovák Köztársaság címere után három számjegy és két betű van feltüntetve.
(2) A jármű birtokosának vagy a jármű tulajdonosának kérésére kiadható olyan forgalmi rendszám, amelyen az 1. bekezdés szerinti betűk és számok helyett a Szlovák Köztársaság címere után a következők vannak feltüntetve
a) betűk az elsőtől az ötödik helyig,
b) betűk az elsőtől a negyedik helyig és számjegy az ötödik helyen vagy
c) betűk az elsőtől a harmadik helyig és számjegyek kombinációja a negyedik és ötödik helyen.
(3) A 2. bekezdés szerinti forgalmi rendszámot nem lehet kiadni, ha a jármű birtokosa olyan forgalmi rendszám kiadását kérvényezi,
a) amelyet más járműnek már kiadtak,
b) amelyen sértő, gúnyos, megbotránkoztató vagy gyalázkodó kifejezések találhatók, vagy amelyek a járás jelével kombinálva ilyen kifejezéseket alkotnak,
c) amelyen állami szerv, politikai párt vagy politikai mozgalom megnevezése vagy megnevezésének rövidítése található, vagy amelyek a járás jelével kombinálva ilyen megnevezést vagy annak rövidítését alkotják,
d) amelynek szövege olyan mozgalmat támogat vagy népszerűsít, amely bizonyíthatóan az emberi jogok és szabadságok elnyomására irányul, illetve nemzetiségi, faji, osztály vagy vallási türelmetlenséget hirdet, vagy amely a járás jelével kombinálva ilyen szöveget alkot, vagy
e) mellékjeles betűket vagy kis betűket tartalmaz.
(4) A 2. bekezdés rendelkezése nem alkalmazandó a következő forgalmi rendszámok kiadásakor
a) pótkocsi, beleértve a motorkerékpár, a háromkerekű motorkerékpár és a négykerekű motorkerékpár pótkocsiját,
b) az állami szervek, a területi önkormányzati szervek, az állami alapok, valamint állami költségvetési szervezetek és járulékalapú szervezetek járműveit.
(5) A Rendőri Testület szerve a raktárkészletéből kiadja a rendszámtáblát, amelynek 1. bekezdés szerinti számösszetételét a jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa kérvényezte, együtt a jármű nyilvántartásba történő bejelentésének vagy a járműnyilvántartásban történő változtatás végrehajtásának kérvényével.

125. §
(1) A külképviseleti hivatalok járműveinek forgalmi rendszámát a Szlovák Köztársaság területén EE kettős betű és öt számjegy képezi.
(2) A külképviseleti hivatalok, Szlovák Köztársaság területén székelő adminisztratív és műszaki személyzetének és a diplomáciai képviselet által létrehozott kereskedelmi képviseletek járműveinek forgalmi rendszámát ZZ kettős betű és öt számjegy képezi.
(3) A Szlovák Köztársaságban székelő külképviseleti hivatalok tagjainak járműveihez, amelyek diplomáciai mentesség és kiváltságokat élveznek, a Rendőri Testület szerve a rendszámtáblával együtt kiadja a CD vagy CC betűket tartalmazó jelzést is.
(4) A CD vagy CC betűket tartalmazó jelzés mintáit és azok méreteit általános érvényű jogszabály határozza meg, amelyet a belügyminisztérium ad ki.

126. §
A speciális forgalmi rendszám
(1) A járművet speciális forgalmi rendszámmal lehet ellátni, ha ez feltétlenül szükséges a birtokosa hatáskörébe tartozó munkaköri vagy hasonló feladatok teljesítéséhez.
(2) A speciális rendszámtáblával ellátott jármű vezetője, ha az feltétlenül szükséges az 1. bekezdés szerinti feladatok teljesítéséhez, nem köteles betartani a behajtani tilos, megállni tilos és várakozni tilos közúti jelzéseket, továbbá z 59. § 2. és 3. bekezdését a járművek gyalogos övezetbe történő behajtásáról, valamint a lakó- és gyalogos övezetben való várakozásról. Ugyanakkor köteles fokozott óvatossággal eljárni úgy és nem veszélyeztetni a közúti közlekedés biztonságát.
(3) A speciális forgalmi rendszámot a következők alkotják
a) P betű és öt számjegy, melyeket a címer választ el, vagy
b) két számjegy és öt számjegy, melyeket a címer választ el.
(4) A 3. bekezdés b) pontja szerinti speciális forgalmi rendszámnak tekintendő a 6. bekezdésben felsorolt járművek forgalmi rendszáma is, mely két számjegyből és a kötőjel után öt számjegyből áll.
(5) A 3. bekezdés a) pontja szerinti speciális rendszámtáblával csak a Rendőri Testület és a belügyminisztérium járművét lehet megjelölni.
(6) A 3. bekezdés b) pontja szerinti speciális rendszámtáblával csak a fegyveres erők, a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériuma járműveit lehet megjelölni, továbbá a hatáskörébe tartozó költségvetési szervezet, járulékalapú szervezet vagy állami vállalat járműveit.
(7) A 3. bekezdés a) pontja szerinti P betű után további betű is feltüntethető. Ez a betű azonban nem lehet olyan, amellyel valamelyik járás rövidítésének jelével megegyező rövidítés jönne létre.

A különleges forgalmi rendszám

127. §
(1) A gépjármű vagy annak pótkocsija, melynek tulajdonosa egyedi járműként való jóváhagyását kérvényezi,69) amely nyilvántartás köteles és nincs kiosztott forgalmi rendszáma a 114. § 6. bekezdése szerint, amelyet kijelentettek külföldre való eladás miatt a 119. § szerint, vagy amely nem nyilvántartás köteles és történelmi vagy sportjármű, csak akkor használható a közúti közlekedésben, ha különleges forgalmi rendszámmal rendelkezik, fel van szerelve a különleges rendszámtáblája és a meghatározott dokumentumok a járművezetőnél vannak.
(2) A különleges forgalmi rendszám kioszthatja és a különleges rendszámtáblát, valamint a meghatározott dokumentumokat kiadhatja a Rendőri Testület azon szerve, amely a kérvényező tartózkodási helye, székhelye vagy telephelye szerint illetékes; a különleges rendszámtáblát, amely a V betűjelet tartalmazza, kiadhatja a Rendőri Testület azon szerve is, amely e jármű átvételének helye szerint illetékes.
(3) A különleges forgalmi rendszámot két sorba rendezett betűk és számok alkotják, kivéve a H vagy S betűt tartalmazó különleges forgalmi rendszámot, amelyen egy sorban lehetnek elrendezve.
(4) Az első sor két betűből álló jele a járást jelöli, ahol a különleges forgalmi rendszámot kiadták, kivéve a 12. bekezdés szerinti különleges forgalmi rendszámot.
(5) A második sorban az M, V, H, S, Z vagy F betű és három számjegy van feltüntetve; ha az egy sorban elrendezett különleges forgalmi rendszám, amely H vagy S betűt tartalmaz, a H vagy S betű és a három számjegy a járást jelölő két betű után van feltüntetve, ahol a különleges forgalmi rendszámot kiadták. Az M, V, H, S, Z vagy F betű után további betű is feltüntethető.
(6) Az M betűt tartalmazó különleges forgalmi rendszámot az új gyártású járműnek, az újonnan vásárolt járműnek lehet kiosztani, amely nem került nyilvántartásba, vagy próbaüzemben használt járműnek.69a)
(7) A V betűt tartalmazó különleges forgalmi rendszámot, csak a Szlovák Köztársaságból egyedi exportra szánt járműnek lehet kiosztani. A V betűt tartalmazó különleges rendszámtáblán fel kell tüntetni annak érvényességi idejét.
(8) A H betűt tartalmazó különleges forgalmi rendszámot csak veterán járműnek lehet kiosztani.69b)
(9) Az S betűt tartalmazó különleges forgalmi rendszámot csak sportjárműnek lehet kiosztani.69c)
(10) A Z betűt tartalmazó különleges forgalmi rendszámot csak PS vagy LS kategóriájú járműnek lehet kiosztani.70)
(11) Az F betűt tartalmazó különleges forgalmi rendszámot csak egyedi, korlátozott üzemeltetésű járműnek lehet kiosztani.70a) Az F betűt tartalmazó különleges rendszámtáblán fel kell tüntetni annak érvényességi idejét.
(12) Azt a különleges forgalmi rendszámot, amely első sorában C betűt, a második sorában pedig öt számjegyet tartalmaz, az 1. bekezdés szerinti egyedi járműnek, valamint a 13. bekezdés szerinti járműnek lehet kiosztani és a C betűt tartalmazó különleges rendszámtáblákat kiadni; a C betű után további betű is feltüntethető. A C betűt tartalmazó különleges rendszámtáblán fel kell tüntetni annak érvényességi idejét.
(13) A C betűt tartalmazó különleges forgalmi rendszámot olyan gépjárműnek és pótkocsinak lehet kiosztani a tulajdonosuk kérvénye alapján, amelyek nem rendelkeznek közúti közlekedésben való üzemeltetésük jóváhagyásával, külön jogszabály szerint,69) ha azokat mezőgazdasági munkákra vagy erdei munkákra használják. Az előző mondat szerinti kérvénynek a következőket kell tartalmaznia
a) a tulajdonos utó- és családi neve, születésének dátuma és helye, valamint tartózkodási helyének címe, ha természetes személyről van szó,
b) a jármű tulajdonosának megnevezése, székhelyének vagy telephelyének címe és statisztikai azonosítója, ha jogi személyről van szó, valamint annak a személynek az a) pont szerinti személyes adatait, aki ennek a jogi személynek a nevében eljár,
c) a jármű alapvető műszaki adatait, éspedig
1. a jármű márkáját, kereskedelmi megnevezését, típusát, fajtáját, kategóriáját, azonosító számát és a gyártójának cégszerű megnevezését, ha ezeket az adatokat meg lehet állapítani,
2. a jármű hosszát, szélességét, és magasságát,
d) a jármű elöl-, oldal- és hátulnézeti fényképét,
e) a kérvény indoklását, beleértve a jármű feltételezett útvonalát és a közúti közlekedésben való használatának idejét,
f) a dátumot és a kérvényező aláírását.
(14) A 13. bekezdés szerinti, C betűt tartalmazó különleges forgalmi rendszámot nem lehet kiosztani olyan járműveknek, amelyeknek megadható
a) az egyedi jármű jóváhagyása, korlátozott üzemeltetéssel, külön jogszabály szerint,70a)
b) a próbaüzem engedélyezése, külön jogszabály szerint,69a)
c) nem jóváhagyott jármű ideiglenes üzemeltetési engedélye, külön jogszabály szerint,70b)
d) egyedi jármű ismételt jóváhagyása, külön jogszabály szerint,70ba)
e) egyedi jármű utólagos jóváhagyása, külön jogszabály szerint.70bb)
(15) A különleges rendszámtáblát csak a feltétlenül szükséges időre lehet kiadni; ez nem érvényes, ha Z betűt tartalmazó különleges rendszámtáblát adnak ki. A Rendőri Testület szerve korlátozza a különleges rendszámtáblához kiadott dokumentumok érvényességét, ha az a következő betűt tartalmazza:
a) M – legfeljebb öt évre,
b) H – a Történelmi Járművek Nemzetközi Szövetségének (FIVA) illetékes nemzeti szerve által kiadott dokumentumokban feltüntetett időre, legfeljebb azonban öt évre,
c) S – a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) illetékes nemzeti szerve vagy a Nemzetközi Motor Szövetség (FIM) nemzeti szerve által kiadott dokumentumokban feltüntetett időre, legfeljebb azonban öt évre,
d) F – legfeljebb tíz évre,
e) C – legfeljebb három évre.

128. §
(1) Az M betűt tartalmazó különleges rendszámtáblákat ki lehet adni
a) a közúti közlekedésben való üzemeltetésre jóváhagyott járműveknek, ha a kiadásukat a következők kérvényezték
1. a jármű gyártója,
2. a jármű gyártójának képviselője,
3. az új jármű értékesítője,
4. középiskola, főiskola vagy más oktatási intézmény, amelyek tanulmányi programjai vagy kutatási tevékenysége a gépjárművekre irányul, vagy
5. az a jogi személy, akinek a Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériuma kutatás és fejlesztés végzésére feljogosító alkalmassági bizonyítványt adott, külön jogszabály szerint,70c) ugyanakkor a kutatás és a fejlesztés a gépjárművekre összpontosít,
b) a közúti közlekedésben való üzemeltetésre nem jóváhagyott járműveknek, ha a rendszámtábla kiadását próbaüzem engedélyének birtokosa kérvényezte.69a)
(2) A C betűt tartalmazó különleges rendszámtáblákat ki lehet adni a járási hivatal részére és a 112. § 10. bekezdése szerinti személy részére, műveleti tesztvezetések elvégzésére a műszaki ellenőrző szolgálatnál, vagy a jármű műszaki ellenőrzésének, a gépjármű kipufogógáz-kibocsátási ellenőrzésnek és a jármű eredetiségvizsgálatának elvégzésére vagy bemutató vezetésekre.
(3) A C vagy M betűt tartalmazó különleges rendszámtáblához egyúttal kiadják a különleges rendszámtáblák kezeléséről és azok kiosztásáról szóló nyilvántartás vezetéséhez szükséges formanyomtatványokat is, a különleges forgalmi rendszámot kiosztásáról szóló formanyomtatványokat, a különleges forgalmi rendszám kiosztásának bizonylatát és meghatározzák azok használatának feltételeit.
(4) A 3. bekezdésben feltüntetett formanyomtatványok és a különleges forgalmi rendszám kiosztása bizonylatának mintáit, általános érvényű jogszabály határozza meg, amelyet a belügyminisztérium ad ki.

129. §
Az, akinek a 127. § szerint kiadták a különleges rendszámtáblákat és a megfelelő formanyomtatványokat,
a) különleges rendszámtáblákat, a különleges forgalmi rendszám kiosztásának bizonylatát és a különleges forgalmi rendszámot kiosztásáról szóló formanyomtatványokat csak arra a célra használhatja, amelyre azokat meghatározták és csak a Rendőri Testület szerve által meghatározott feltételek mellett,
b) a különleges rendszámtáblákat és az azokhoz kiadott dokumentumokat csak a feltétlenül szükséges ideig használhatja; ugyanakkor erre az időre korlátozódik a különleges forgalmi rendszám kiadásáról szóló igazolás érvényessége is,
c) köteles vezetni a különleges rendszámtáblák és a járulékos dokumentumok megadásának nyilvántartását az előírt formanyomtatványokon.

130. §
(1) Az M, H, S vagy C betűt tartalmazó különleges rendszámtáblával megjelölt jármű csak akkor használható külföldi közlekedésre, ha egyúttal kiadták a forgalmi engedély I. részét is.
(2) A különleges forgalmi rendszám kiosztásának bizonylatára, valamint az ilyen jármű forgalmi engedélyének I. részére és II. részére, a forgalmi engedély I. részére és II. részére vonatkozó rendelkezések érvényesek.

131. §
(1) A jármű birtokosa, akinek az M, S vagy C betűt tartalmazó különleges rendszámtáblát, a különleges forgalmi rendszám kiosztásának bizonylatát vagy a forgalmi engedély I. részét vagy II. részét kiadták, az érvényességük lejártát követő 30 napon belül köteles azokat visszaadni annak, aki azokat kiadta.
(2) A jármű birtokosa, akinek a H betűt tartalmazó különleges rendszámtáblát kiadták H, visszaadja a Rendőri Testület szervének a különleges forgalmi rendszám kiosztásának bizonylatát vagy a forgalmi engedély I. részét vagy II. részét és a különleges rendszámtáblát az érvényességük lejártát követő 30 napon belül; a különleges rendszámtáblát nem kell visszaadnia, ha a Történelmi Járművek Nemzetközi Szövetségének (FIVA) illetékes nemzeti szerve meghosszabbította a veterán jármű igazolványának érvényességét vagy a veterán járműnek új igazolványt adott ki.

132. §
A speciális forgalmi rendszámra és a különleges forgalmi rendszámra vonatkozó közös rendelkezések
(1) A speciális forgalmi rendszámra, a különleges forgalmi rendszámra és az azokhoz kiadott dokumentumokra megfelelően alkalmazandó a 123. §.
(2) A Rendőri Testület szerve jogosult bevonni a különleges rendszámtáblát és a különleges forgalmi rendszám kiosztásának bizonylatát, illetve a forgalmi engedély I. részét vagy II. részét, ha azok használata a jelen törvénnyel ellentétes.

132.a §
A rendszámtábla és a forgalmi engedély elektronikus szolgáltatáson keresztül történő cseréje
(1) A jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa kérvényezheti a rendszámtábla, az S, H vagy Z betűt tartalmazó különleges rendszámtábla, valamint a forgalmi engedély I. részének vagy II. részének cseréjét, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül is, ha a jármű a forgalmi engedélyének I. részét 2010. május 31. után adták ki, vagy olyan bejegyzési feladat került végrehajtásra, amelynek következtében ezt az jogosítványt ki fogják adni, ugyanakkor köteles a kérvényét személyes biztonsági kóddal megerősíteni.65) A Rendőri Testület szerve végrehajtja a módosítást a járműnyilvántartásban és a kérvényezőt automatizáltan értesíti a módosítás végrehajtásáról, hacsak ezt egyéb törvényes okok nem gátolják.
(2) A jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa kérvényezheti a kerékpártartóra rendszeresített rendszámtábla kiadását, ugyanakkor köteles a kérvényét személyes biztonsági kóddal megerősíteni.65) A Rendőri Testület szerve végrehajtja a módosítást a járműnyilvántartásban és a kérvényezőt automatizáltan értesíti a módosítás végrehajtásáról, hacsak ezt egyéb törvényes okok nem gátolják.
(3) Az 1. bekezdés szerinti rendszámtábla és forgalmi engedély cseréjekor, és kerékpártartóra rendszeresített rendszámtábla kiadásakor, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül a Rendőri Testület szerve elküldi a forgalmi engedély I. részét, II. részét és a rendszámtáblát a jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa által megadott címre; azok átvétele során a 117. § 6. bekezdése szerint kell eljárni.

133. §
Az ország autójele
(1) Ha a Szlovák Köztársaságban nyilvántartott jármű külföldön található, meg kell jelölni a Szlovák Köztársaság autójelével; az Európai Gazdasági Térség államában elegendő, ha a járműre fel van szerelve a rendszámtábla, amely a bal szélén kék mezőt tartalmaz, benne 12 sárga csillaggal és a Szlovák Köztársaság megkülönböztető jelzésével.
(2) A külföldi forgalmi rendszámú járművet a közúti közlekedésben meg kell jelölni az ország autójelével, amelyben nyilvántartják, éspedig a nemzetközi szerződéssel összhangban, amelynek a Szlovák Köztársaság részese; ez nem érvényes az Európai Gazdasági Térség államában nyilvántartott járműre, ha arra fel van szerelve a rendszámtábla, amely a bal szélén kék mezőt tartalmaz, benne 12 sárga csillaggal és az állam megkülönböztető jelzésével, amelyben a járművet nyilvántartják.
(3) A Szlovák Köztársaság autójelének mintáját és annak méreteit általános érvényű jogszabály határozza meg, amelyet a belügyminisztérium ad ki.

NEGYEDIK FEJEZET
Közös rendelkezések

134. §
A dokumentumok formanyomtatványainak és a rendszámtáblák gyártása, valamint azok kezelése
A jelen törvény szerinti rendszámtáblát és a dokumentumok kitöltetlen formanyomtatványait csak jogi személy gyárthatja vagy kezelheti, a belügyminisztérium által meghatározott feltételek mellett; a dokumentumok kitöltetlen formanyomtatványait és a rendszámtáblákat az a jogi személy is kezelheti, akinek azokat a Rendőri Testület szerve a jelen törvény szerint kiadta.

135. §
Különleges kötelezettségek
(1) Ha a jelen törvény másként nem rendelkezik, mindenki köteles saját költségén megjelenni a járművet, vagy a dokumentumait és a rendszámtáblát érintő ügyek elintézésére, melyeket a jelen törvény szerint adtak ki, és szükség szerint köteles a járművel együtt megjelenni, hogy lehetővé tegye a kilométer-számlálón kijelzett érték ellenőrzését, ha azzal a jármű fel van szerelve, és lehetővé tenni a jármű dokumentumaiban feltüntetett adatok összehasonlítását közvetlenül a járművön szereplő adatokkal, éspedig a Rendőri Testület szervének felszólítására is, az általa megadott határidőn belül és megadott helyen.
(2) A járművön, amely nem nyilvántartás-köteles, a közúti közlekedésben való üzemeltetése alatt, olvashatóan fel kell tüntetni a jármű birtokosának utó- és családi nevét, valamint tartózkodási helyét vagy megnevezését és székhelyét, kivéve a kétkerekű járműveket és azok pótkocsijait.

136. §
Az egyes járművekre vonatkozó különleges rendelkezések
(1) A jelen törvény hatodik részének rendelkezései, kivéve a 126. § és a 132. § 1. bek. nem vonatkoznak a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériumának, valamint a hatáskörébe tartozó költségvetési szervezetnek, járulékalapú szervezetnek vagy állami vállalatnak járműveire, a fegyveres erők, a Katonai Hírszerzés járműveire, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának és költségvetési szervezeteinek, valamint járulékalapú szervezeteinek kiválasztott járműveire, a tűzoltó egységek5a) járműveire, melyeket a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma és azok tulajdonosai között létrejött megállapodás alapján határoztak meg, az Igazságügyi Rendészet és Büntetés-végrehajtási Testület és a Szlovák Információs Szolgálat járműveire, amelyek saját járműveiknek a forgalmi rendszámot, a rendszámtáblát és a megfelelő dokumentumokat kiosztják, ugyanakkor hasonló jogosultságokkal rendelkeznek, mint a Rendőri Testület szerve. Az előző mondat szerinti szerveknek a rendszámtáblákat és a megfelelő kitöltetlen dokumentumokat a belügyminisztérium adja ki, kivéve a speciális rendszámtáblákat a 126. § 3. bek. b) pontja szerint.
(2) A külképviseleti hivatalok, diplomaták, hivatásos konzulok és további személyek járműveinek, akik a Szlovák Köztársaságban való működésük ideje alatt a nemzetközi jog szerinti kiváltságokkal és immunitással élnek, a forgalmi rendszámot kioszthatja és a rendszámtáblát, valamint a forgalmi engedély I. részét és II. részét a belügyminisztérium is kiadhatja, ugyanakkor hasonló jogosultságokkal rendelkezik, mint a Rendőri Testület szerve.
(3) Ha a 30 évnél régebbi jármű tulajdonosa vagy jármű birtokosa a nyilvántartási feladat végrehajtásakor kérvényezi az eredeti forgalmi engedély visszaadását, a Rendőri Testület szerve feltünteti ezen a dokumentumon annak érvénytelenségét és visszaadja a jármű tulajdonosának vagy a jármű birtokosának.


HETEDIK RÉSZ
A kötelességszegésért való felelősség

137. §
(1) A jelen törvényben foglalt kötelezettségek megszegése a közúti közlekedés biztonságáról és folyamatosságáról szóló általános érvényű jogszabályok megszegésének tekintendő.
(2) A közúti közlekedés szabályainak súlyos megszegésének számít
a) alkohol vagy más tudatmódosító szer hatása alatt történő vezetés; ez nem érvényes, ha kerékpárosról van szó a 4. § 2. bek. d) pontja szerint,
b) alkohol vagy más tudatmódosító szer fogyasztását megállapító vizsgálaton való részvétel elutasítása,
c) a közúti közlekedés szabályainak olyan megsértése, melynek következtében közlekedési balesetre kerül sor, amely során másnak testi sérülést okoz vagy más vagyonában kárt okoz, vagy nem teljesíti a közlekedési baleset vagy káresemény résztvevőjének kötelezettségeit,
d) vezetés gyógyszer fogyasztása után, amely csökkentheti a járművezető biztonságos járművezetésre való képességét,
e) olyan jármű használata, amelynél túllépték a legnagyobb megengedett össztömegét, a járműszerelvény legnagyobb megengedett tömegét, a vontatott jármű legnagyobb megengedett össztömegét vagy a jármű tengelyeire eső legnagyobb megengedett tömegét,
f) a jármű meg nem állítása, a rendőr vagy más arra jogosult személy ÁLLJ! utasítása ellenére, vagy a fényjelző készülék piros „Állj!” jelzése ellenére,
g) behajtás vagy áthajtás a vasúti átjárón, mikor az tilos,
h) elsőbbségadás elmulasztása,
i) a rendőr utasításának, felszólításának vagy parancsának figyelmen kívül hagyása, jogosultságának gyakorlásával kapcsolatban, a közúti közlekedés biztonsága és folyamatossága feletti felügyelete során,
j) az út ellenkező irányba vezető részén való közlekedés, ha azt a közúti közlekedés helyzete nem indokolja,
k) a haladási elsőbbség jogával rendelkező jármű biztonságos és folyamatos haladásának akadályozása vagy a mentési folyosó jogtalan használata,
l) rendszámtábla nélküli vagy olyan rendszámtáblájú jármű vezetése, amely kialakításával vagy a járművön való elhelyezésével nem felel meg a jelen törvénynek, vagy olyan rendszámtáblájú jármű vezetése, amelyet nem ennek a járműnek osztottak ki,
m) olyan jármű vezetése, amelyet kizártak a közúti közlekedésből, vagy olyan járműé, amelynek üzemeltetését a közúti közlekedésben nem hagyták jóvá, vagy olyan járműé, amelyet a nyilvántartásból töröltek,
n) más jármű megelőzése, ha az tilos,
o) gépjármű vezetése a megfelelő vezetési jogosultság nélkül, kísérő személy nélkül a 74. § 2. bek. szerint, vagy a vezetői engedély bevonásának ideje alatt; ez nem érvényes, ha a személy a tanfolyam keretében autósiskolás gépjárművet vezet külön jogszabály szerint,8a) vagy az alap képesítő tanfolyam keretében,8b) gépjárművezetésből vizsgázik, vagy gépjárművezetői szakmai jártasságból vizsgáztatják, illetve a 70. § 4. bekezdése és a 71. § 2. bekezdése alapján engedélyezték számára a járművezetést,
p) megszegte a 3. § 3. bek., 4. § 3. bek., 9. § 2. bek. vagy a § 25 1. bek. g) pontja szerinti kötelezettségét,
q) megállás és várakozás a fogyatékkal élő személy számára fenntartott parkolóhelyen, ha nem olyan járműről van szó, amely számára a parkolóhelyet fenntartják,
r) a gyalogos veszélyeztetése, aki az úttestre lépett és a gyalogos-átkelőhelyen halad át,
s) a gyalogos veszélyeztetése a járdán, a lekanyarodáskor, a közútra történő kihajtáskor, megforduláskor vagy hátramenet közben,
t) a kerékpáros veszélyeztetése, aki a kerékpáros-átkelőhelyen halad át,
u) a kerékpáros veszélyeztetése kikerüléskor vagy előzéskor,
v) az autósiskola oktatója kötelezettségeinek megsértése a 7. § szerint,
w) a kísérő személy kötelezettségeinek megszegése a 74. § 2. bek. szerint,
x) gépjármű vezetése a 91. § 6. bekezdése szerinti kötelezettség teljesítése előtt,
y) a jármű jogosulatlan felszerelése olyan berendezéssel, amely lehetővé teszi a jellegzetes megkülönböztető hangjelzés vagy a megkülönböztető figyelmeztető fényjelzés használatát, amelyekkel haladási elsőbbség jogával rendelkező járművek vannak felszerelve, vagy a jellegzetes megkülönböztető hangjelzés vagy a megkülönböztető figyelmeztető fényjelzés használata, amelyekkel haladási elsőbbség jogával rendelkező járművek vannak felszerelve,
z) olyan jármű vezetése, melynek műszaki állapotában veszélyes hibák vannak,71aa) vagy olyan jármű vezetése, melynek rakománya rögzítésében veszélyes hibák vannak,71ab)
aa) bármilyen kategóriájú gépjármű vezetése, a tevékenység tilalma büntetésének ideje alatt, amely a gépjárművezetés tilalmából áll, vagy a tevékenység tilalma szankciójának ideje alatt, amely a gépjárművezetés tilalmából áll.

A közigazgatási szabálysértések

138. §
(1) A Rendőri Testület szerve 3 500 euróig terjedő bírságot szab ki arra a jogi személyre vagy természetes személyre – vállalkozóra, aki
a) elrendeli vagy megengedi, hogy közlekedésre olyan járművet használjanak, amely – a rakományt is beleértve – nem teljesíti a jelen törvényben vagy külön jogszabályban6) meghatározott, közúti közlekedésre vonatkozó feltételeket,
b) a jármű vezetőjének vagy üzemeltetőjének tudta nélkül a szállítmány berakodásakor túllépi a jármű legnagyobb megengedett össztömegét, a járműszerelvény legnagyobb megengedett tömegét, a vontatott jármű legnagyobb megengedett össztömegét vagy a jármű tengelyeire eső legnagyobb megengedett tömegét vagy megsérti a rakomány berakodására és rögzítésére vonatkozó külön kötelezettségeket,71ac)
c) elrendeli vagy megengedi, hogy a jármű olyan úton haladjon, amelyen ennek a járműnek a közlekedése korlátozott vagy tilos,
d) nem távolítja el közúti közlekedési akadályt,
e) olyan személyre bízza a jármű vezetését, aki nem teljesíti az annak vezetésére meghatározott feltételeket, nem tartja magánál a jármű vezetéséhez szükséges dokumentumokat, alkohol vagy más tudatmódosító szer hatása alatt áll vagy akinek járművezetési képessége más módon csökkentett,
f) nem biztosítja, hogy a jármű közlekedését kellő számú alkalmas és megfelelően kioktatott személy segítse, ha előre tudja, hogy a közúti közlekedés biztonsága ezt meg fogja követelni,
g) elrendeli vagy megengedi a jármű jogosulatlan felszerelését olyan berendezéssel, amely lehetővé teszi a jellegzetes megkülönböztető hangjelzés vagy a megkülönböztető figyelmeztető fényjelzés használatát, amelyekkel haladási elsőbbség jogával rendelkező járművek vannak felszerelve, illetve elrendeli vagy megengedi az ilyen jellegzetes megkülönböztető hangjelzés, a megkülönböztető figyelmeztető fényjelzés vagy a megkülönböztető figyelmeztető narancssárga fényjelzés jogtalan használatát,
h) elrendeli vagy megengedi, hogy a közlekedésre olyan járművet használjanak, amely színe és megjelölése alapján összetéveszthető a 6. § 4. bek. szerinti járművekkel,
i) a közúti közlekedés biztonsága és folyamatossága ellen elkövetett szabálysértésről szóló eljárással kapcsolatban, a szabálysértést tisztázni vagy megtárgyalni jogosult szervvel nem közli annak a személynek a személyes adatait, utó- és családi név, valamint lakcím terjedelemben, akire a jármű vezetését rábízta,
j) megsérti a Rendőri Testület szerve által kiadott dokumentumok és rendszámtáblák vezetéséről, megőrzéséről vagy kimutatásaik benyújtásáról, illetve kezeléséről szóló megszabott vagy meghatározott feltételeket,
k) nem teljesíti a 43. § szerinti kötelezettségét,
l) megszegi, vagy nem teljesíti a 60. § szerinti kötelezettségét,
m) nem teljesíti a 90. § szerinti kötelezettségét,
n) nem teljesíti a 91. § 8. és 9. bek. és a 91a. § 5. bek. szerinti kötelezettségét,
o) nem teljesíti a 114. § 2. bek., a 116. § 3. és 8. bek., a 117. § 1. bek., a 119.a § 8. bek. és a 131. § szerinti kötelezettségét,
p) nem teljesíti a 143. § 15. bek. szerinti kötelezettségét.
(2) A Rendőri Testület szerve 7 000 euróig terjedő bírságot szab ki arra a jogi személyre vagy természetes személyre – vállalkozóra, aki az 1. bekezdés szerinti kötelezettségeinek valamelyikét újra megszegi, a bírság kiszabásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül.
(3) A belügyminisztérium 17 000 euróig terjedő bírságot szab ki arra a jogi személyre vagy természetes személyre – vállalkozóra, aki megsérti a rendszámtáblák gyártásának vezetéséről, megőrzéséről vagy kimutatásaik benyújtásáról, illetve kezeléséről szóló feltételeket, amelyek gyártásához vagy kezeléséhez a belügyminisztérium engedélye szükséges, vagy arra a személyre, aki a jelen törvény szerint kiadott rendszámtáblákat gyártja vagy azokkal engedély nélkül manipulál.
(4) Ha több cselekménnyel egy vagy több közigazgatási szabálysértést követtek el, az 1–3. bekezdések szerint, minden cselekményt külön kell megtárgyalni.
(5) Ha kétségtelen, hogy a jogi személy vagy a természetes személy – vállalkozó az 1. bekezdés szerinti közigazgatási szabálysértést elkövette, a közigazgatási szerv további eljárás nélkül kiadhatja a közigazgatási szabálysértési bírság kiszabásának végzését. A végzésnek ugyanolyan alaki kellékei vannak, mint a határozatnak. A végzést nem lehet nyilvános rendelettel kézbesíteni.
(6) Az 5. bekezdésben feltüntetett személy, a kézbesítés napjától számított 15 napon belül a végzés ellen kifogást nyújthat be a közigazgatási szervnél, amely a végzést kiadta. A kifogás időben történő benyújtásával a végzés hatályát veszti és a közigazgatási szerv folytatja az eljárást. Az 5. bekezdésben feltüntetett személyre nem lehet magasabb szankciót kiszabni, mint az a végzésben szerepelt, hacsak a közigazgatási szabálysértés megtárgyalásakor nem állapítanak meg újabb lényeges tényállást.
(7) Az a végzés, amely ellen az 5. bekezdésben feltüntetett személy nem nyújtott be időben kifogást, a bírság kiszabásáról szóló jogerős határozat joghatásaival bír.

138.a §
(1) A közigazgatási szabálysértések nyilvántartása a Rendőri Testület információs rendszere, külön jogszabály szerint,32) amelyet a 138. § szerinti közigazgatási szabálysértésekről való döntéshozatal céljából vezetnek.
(2) A közigazgatási szabálysértések nyilvántartásában az alábbi adatokat vezetik
a) az eljárás résztvevőjéről a következő terjedelemben
1. akadémiai cím, utó- és családi név, személyi szám, ha azzal rendelkezik, vagy születési dátuma és helye, ha nem rendelkezik személyi számmal, tartózkodási helyének címe, esetleg kézbesítési cím, állampolgársága, a személyi igazolvány adatai, aláírás, ha természetes személyről van szó,
2. akadémiai cím, utó- és családi név, személyi szám, ha azzal rendelkezik, vagy születési dátuma és helye, ha nem rendelkezik személyi számmal, tartózkodási helyének címe, esetleg kézbesítési cím, aláírás, cégnév, statisztikai azonosító, ha azzal rendelkezik, a vállalkozás helye és a telephely címe, állampolgársága, ha természetes személyről – vállalkozóról van szó,
3. megnevezés, a székhely vagy telephely címe, a szervezeti egység megjelölése és annak elhelyezkedése, valamint statisztikai azonosító, esetleg kézbesítési cím, ha jogi személyről van szó,
b) a jogi képviselőről, törvényes képviselőről, meghatalmazottról, gondnokról, szociális munkásról, bejelentőről, tanúról, tolmácsról, szakértőről, a jármű birtokosáról vagy a jármű tulajdonosáról a következő terjedelemben
1. akadémiai cím, utónév és családi név, tartózkodási helyének címe, esetleg kézbesítési cím, a személyi igazolvány adatai, aláírás, ha természetes személyről van szó,
2. akadémiai cím, utónév és családi név, aláírás, cégnév, statisztikai azonosító, ha azzal rendelkezik, a vállalkozás helye és a telephely címe, esetleg kézbesítési cím, ha természetes személyről – vállalkozóról van szó,
3. megnevezés, a székhely vagy telephely címe, a szervezeti egység megjelölése és annak elhelyezkedése a statisztikai azonosító, esetleg kézbesítési cím, ha jogi személyről van szó,
c) a közigazgatási szabálysértésről a következő terjedelemben
1. a közigazgatási szabálysértés elkövetésének helye, dátuma és ideje,
2. a közigazgatási szabálysértés megjelölése, beleértve a törvény vonatkozó rendelkezését,
3. a cselekmény leírása és az elkövetés következménye,
4. a közigazgatási szabálysértés elkövetéséről szóló bizonyíték adatai,
d) a közigazgatási szabálysértés elintézéséről a következő terjedelemben
1. az ügy elintézésének módja,
2. a kiszabott bírság, beleértve annak kifizetésének adatait,
3. a szerv megjelölése és székhelye, amely a közigazgatási szabálysértést intézte,
4. a közigazgatási szabálysértésről szóló eljárásban fontos dátumok,
5. a határozat nyilvántartási száma,
6. a közigazgatási szabálysértéssel összefüggő cselekményekről, beadványokról, határozatokról és intézkedésekről szóló információk,
e) a tárgyról, amely fontos a közigazgatási szabálysértésről szóló eljáráshoz, a következő terjedelemben
1. rövid leírás, forgalmi rendszám,
2. a tulajdonos és birtokos adatai az a) pont szerint,
3. a jármű adatai.
(3) A Rendőri Testület szerve, amely a közigazgatási szabálysértésért járó bírság kiszabásáról döntött, haladéktalanul bejegyzi ezt a tényt a közigazgatási szabálysértések nyilvántartásába.
(4) A közigazgatási szabálysértések nyilvántartásából az információkat az állami szervek és a területi önkormányzati szervek rendelkezésére bocsátják, azok hatáskörének megfelelően.
(5) Mindenkinek, a kérvényezett terjedelemben rendelkezésére bocsátják azokat az információkat, melyeket róla a közigazgatási szabálysértések nyilvántartásában feldolgoznak.
(6) A 4. és 5. bekezdésekben feltüntetett személyektől eltérő személyeknek, csak akkor bocsátják rendelkezésükre az információkat a közigazgatási szabálysértések nyilvántartásából, ha azt előzőleg jóváhagyta az, akit az információ érint.
(7) Az 5. és 6. bekezdések szerinti információkról szóló kérvényt a Rendőri Testület bármelyik szervének be lehet nyújtani.
(8) Az információt a közigazgatási szabálysértések nyilvántartásából, melynek tartalma minősített információnak számít, csak külön jogszabályban35) meghatározott feltételek mellett lehet kiadni.
(9) Az a személy, akinek a személyes adatokat tartalmazó információt a közigazgatási szabálysértések nyilvántartásából kiadták, ezt az információt csak arra a célra használhatja fel, amelyre azt kérvényezte, és biztosítania kell annak védelmét a visszaélésekkel és a jogosulatlan személyek hozzáférésével szemben.
(10) A 2. bekezdés szerinti adatokat a közigazgatási szabálysértések nyilvántartásában öt évig vezetik, a közigazgatási szabálysértésért járó bírság kifizetésétől számítva; a jelzett határidő lejárta után ezeket az adatokat véglegesen megsemmisítik.

139. §
A bírságok kiszabása
(1) A bírság kiszabásakor figyelembe kell venni a jogellenes tevékenység súlyosságát, következményeit és időtartamát.
(2) A bírságot attól a naptól számított két évig lehet kiszabni, mikor a bírság kiszabására illetékes szerv a kötelezettségszegésről tudomást szerzett, legkésőbb azonban öt éven belül, mikor a kötelezettségszegésre sor került.
(3) A bírság kifizetése attól a naptól számított 15 napon belül esedékes, amikor a kiszabásáról szóló határozat jogerőre emelkedett.
(4) A bíráságok az állami költségvetés bevételét képezik.

A jármű birtokosának közigazgatási szabálysértéseiről szóló külön rendelkezések

139.a §
(1) A jármű birtokosára, aki megsértette kötelezettségét a 6.a § a) pontja szerint, a Rendőri Testület szerve 249 euró bírságot szab ki.
(2) A jármű birtokosára, aki megsértette kötelezettségét a 6.a § b) pontja szerint, a Rendőri Testület szerve 798 euró bírságot szab ki, ha a sebességet több mint 10 km/órával túllépték, a 6.a § g) pontja szerinti tömeg mérésének helyszínén, amelyet közúti jelzés vagy közlekedési berendezés jelöl.
(3) A jármű birtokosára, aki lakott területen megsértette kötelezettségét a 6.a § b) pontja szerint, a Rendőri Testület szerve a következő bírságot szabja ki, hacsak a 2. bekezdés másként nem rendelkezik:
a) 15 euró, ha a sebességet 6–10 km/órával lépték túl,
b) 39 euró, ha a sebességet 11–15 km/órával lépték túl,
c) 66 euró, ha a sebességet 16–20 km/órával lépték túl,
d) 96 euró, ha a sebességet 21–25 km/órával lépték túl,
e) 141 euró, ha a sebességet 26–30 km/órával lépték túl,
f) 201 euró, ha a sebességet 31–35 km/órával lépték túl,
g) 270 euró, ha a sebességet 36–40 km/órával lépték túl,
h) 342 euró, ha a sebességet 41–45 km/órával lépték túl,
i) 402 euró, ha a sebességet 46–50 km/órával lépték túl,
j) 471 euró, ha a sebességet 51–55 km/órával lépték túl,
k) 540 euró, ha a sebességet 56–60 km/órával lépték túl,
l) 600 euró, ha a sebességet 61–65 km/órával lépték túl,
m) 699 euró, ha a sebességet 66–70 km/órával lépték túl,
n) 798 euró, ha a sebességet több mint 70 km/órával lépték túl.
(4) A jármű birtokosára, aki lakott területen kívül megsértette kötelezettségét a 6.a § b) pontja szerint, a Rendőri Testület szerve a következő bírságot szabja ki, hacsak a 2. bekezdés másként nem rendelkezik:
a) 30 euró, ha a sebességet 11–15 km/órával lépték túl,
b) 42 euró, ha a sebességet 16–20 km/órával lépték túl,
c) 66 euró, ha a sebességet 21–25 km/órával lépték túl,
d) 99 euró, ha a sebességet 26–30 km/órával lépték túl,
e) 162 euró, ha a sebességet 31–35 km/órával lépték túl,
f) 201 euró, ha a sebességet 36–40 km/órával lépték túl,
g) 270 euró, ha a sebességet 41–45 km/órával lépték túl,
h) 342 euró, ha a sebességet 46–50 km/órával lépték túl,
i) 402 euró, ha a sebességet 51–55 km/órával lépték túl,
j) 471 euró, ha a sebességet 56–60 km/órával lépték túl,
k) 540 euró, ha a sebességet 61–65 km/órával lépték túl,
l) 600 euró, ha a sebességet 66–70 km/órával lépték túl,
m) 699 euró, ha a sebességet 71–75 km/órával lépték túl,
n) 798 euró, ha a sebességet több mint 75 km/órával lépték túl.
(5) A jármű birtokosára, aki megsértette kötelezettségét a 6.a § c) pontja szerint, a Rendőri Testület szerve a következő bírságot szabja ki:
a) 99 euró, ha megsértette kötelezettségét, hogy az „Állj, adj elsőbbséget!“ közúti jelzés utasítására megállítsa a járművet,
b) 300 euró, ha megsértette kötelezettségét az „Állj!“ jelentésű jelzésre megállítsa a járművet.
(6) A jármű birtokosára, aki megsértette kötelezettségét a 6.a § d) pontja szerint, a Rendőri Testület szerve 99 euró bírságot szab ki.
(7) A jármű birtokosára, aki megsértette kötelezettségét a 6.a § e) pontja szerint, a Rendőri Testület szerve vagy a község a következő bírságot szabja ki:
a) 198 euró, ha megsértette kötelezettségét a 25. § 1. bek. g) pontja szerint vagy megsértette a megállás és várakozás tilalmát, a fogyatékkal élő személy számára fenntartott parkolóhelyen,
b) 78 euró, ha a 6.a § e) pontja szerinti más kötelezettségét sértette meg, mint az az a) pontban fel van tüntetve.
(8) A jármű birtokosára, aki megsértette kötelezettségét a 6.a § f) pontja szerint, a Rendőri Testület szerve 300 euró bírságot szab ki.
(9) A jármű birtokosára, aki megsértette kötelezettségét a 6.a § g) pontja szerint, a Rendőri Testület szerve a következő bírságot szabja ki:
a) 99 euró, ha a tömeg 10 % alatt volt túllépve,
b) 231 euró, ha a tömeg 10 % – 15 % volt túllépve,
c) 342 euró, ha a tömeg 15 % – 20 % volt túllépve,
d) 450 euró, ha a tömeg 20 % – 25 % volt túllépve,
e) 570 euró, ha a tömeg 25 % – 30 % volt túllépve,
f) 681 euró, ha a tömeg 30 % – 35 % volt túllépve,
g) 798 euró, ha a tömeg több mint 35 %-kal volt túllépve.
(10) A jármű birtokosára, aki megsértette kötelezettségét a 6.a § h) pontja szerint, a Rendőri Testület szerve 99 euró bírságot szab ki.
(11) A jármű birtokosára, aki megsértette kötelezettségét a 6.a § i) pontja szerint, a Rendőri Testület szerve 2 000 euró bírságot szab ki. Az első mondat szerinti bírság kétszeresét szabja ki a Rendőri Testület szerve annak, aki újra megsérti a 6.a § i) pontja szerinti kötelezettségeit, mégpedig a bírság kiszabásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül.
(12) A jármű birtokosára, aki megsértette kötelezettségét a 6.a § j) pontja szerint, a Rendőri Testület szerve 300 euró bírságot szab ki.
(13) A jármű birtokosára, aki megsértette kötelezettségét a 6.a § k) pontja szerint, a Rendőri Testület szerve a következő bírságot szabja ki:
a) 99 euró, ha megsértette a mentési folyosó kialakítására vonatkozó kötelezettségét,
b) 300 euró, ha megsértette a mentési folyosóban való közlekedés tilalmát.

139.b §
(1) Ha egy cselekménnyel a 6.a § szerinti kötelezettségek közül több megszegésére is sor került, a bírság összegét a legszigorúbban büntetendő kötelezettségszegés szerint határozzák meg. Ha több cselekménnyel a 6.a § szerinti kötelezettségek közül egy vagy több megszegésére is sor került, minden cselekményt külön kell megtárgyalni.
(2) A jármű birtokosának közigazgatási szabálysértését csak akkor lehet megtárgyalni, ha azt műszaki eszközökkel rögzítették, amelyeket a Rendőri Testület használ vagy felhasznál. A 139.a § 7. bekezdése szerinti közigazgatási szabálysértést akkor is meg lehet tárgyalni, ha azt műszaki eszközökkel rögzítették, amelyeket a község vagy a községi rendőrség használ vagy felhasznál.
(3) A jogi személy felelőssége a jármű birtokosának közigazgatási szabálysértéséért nem szűnik meg a jogi személy elleni csődeljárás indításával, annak felszámolás alá vonásával, megszüntetésével vagy vagyonfelügyelet elrendelésével.
(4) A bírságot a 6.a § szerinti kötelezettség megszegésétől számított két évig lehet kiszabni.
(5) A bírság kifizetése attól a naptól számított 15 napon belül esedékes, amikor a kiszabásáról szóló végzés jogerőre emelkedett. Ha a végzés kézbesítésének napjától számított 15 napon belül, a kiszabott bírság összegének kétharmada a határozatban feltüntetett bankszámlán jóváírásra kerül, a bírság teljes egészében kiegyenlítettnek tekintendő.
(6) A 139.d § szerinti határozattal kiszabott bírságot és a 139.d § 8. bek. szerinti eljárás költségeit bankszámlára történő átutalással kell rendezni; ez nem érvényes a bírság rendőrnek történő fizetésekor a 139.h § szerinti esetekben.
(7) A bírságok az állami költségvetés bevételét képezik, kivéve a község által kirótt bírságokat, azok a község bevételét képezik.
(8) Ha a 139.c § 4. bek. szerinti adatok kikeresésével a Rendőri Testület szerve nem állapítja meg a jármű birtokosának adatait, a 6.a § szerinti kötelezettség megszegésével kapcsolatban a jármű birtokosának, a jármű tulajdonosa tekintendő.

139.c §
(1) A Rendőri Testület szerve vagy a község felfüggeszti az ügyet, ha
a) nem lehet megállapítani, ki a jármű birtokosa, vagy a birtokos személyét helytelenül határozták meg,
b) a jármű birtokosa a nemzetközi jog szerinti kiváltságokat és immunitást élvez,
c) a közúti közlekedés szabályainak megsértését helytelenül vagy nem teljesen értékelték ki,
d) a 6.a § szerinti kötelezettség megszegéséért viselendő felelősség megszűnt,
e) a 6.a § szerinti kötelezettség megszegésének idején a gépjárművet vagy a rendszámtáblát eltulajdonították,
f) a járművezető személyazonosságát a 139.e § 2. bek. szerint állapították meg,
g) a 16. § 8. bek. szerinti járműről van szó.
(2) Az ügy felfüggesztéséről határozatot nem adnak ki. Az ügy felfüggesztéséről a jármű birtokosát nem értesítik; ez nem érvényes, ha az 1. bekezdés g) pontja szerinti felfüggesztésről van szó.
(3) Ha a Rendőri Testület szerve vagy a község megállapítja a 6.a § szerinti kötelezettség megszegését és az ügyet az 1. bekezdés b) pontja szerint felfüggesztik, haladéktalanul értesíti erről a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumát. A Rendőri Testület szerve elküldi a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának a 139.f § 2. bek. szerinti elérhető adatokat; a bizonyíték helyettesíthető a megismerhetése módjának feltüntetésével.
(4) A jármű birtokosának vagy a jármű tulajdonosának meghatározása céljából, amely az Európai Unió más tagállamában van nyilvántartva, a Rendőri Testület szerve jogosult automatikus keresést végrehajtani a jármű, annak birtokosa vagy tulajdonosa adatairól a 113. § 9–11. bek, szerinti módon és terjedelemben. 

139.d §
(1) Ha a Rendőri Testület szerve megállapítja a 6.a § szerinti kötelezettség megszegését vagy a község megállapítja a 6. § e) pontja szerinti jogsértést és nincs ok az ügy felfüggesztésére, haladéktalanul további eljárás nélkül kiadják a bírság kiszabásáról szóló végzést. A végzésnek ugyanolyan alaki kellékei vannak, mint a határozatnak, hacsak a 10. bekezdés másként nem rendelkezik. A végzéssel együtt, elküldi a jármű birtokosának, a 6.a § szerinti kötelezettség megszegéséről készült a bizonyítékot is, vagy annak módját, ahogyan a jármű birtokosa elé tárható a bizonyíték, a jármű birtokosa közigazgatási szabálysértésének elkövetéséről. Ha olyan jármű birtokosáról vagy jármű tulajdonosáról van szó, amely az Európai Unió más tagállamában van nyilvántartva, a végzést az Európai Unió tagállamának egyik hivatalos nyelvén küldi el, amelyben a járművet nyilvántartják; az a végzés, amelyet ismételt kézbesítés után sem sikerült kézbesíteni a jármű birtokosának vagy a jármű tulajdonosának, a kézbesítetlen küldemény visszajutásának napjával, a Rendőri Testület szervéhez, kiadatlannak tekintendő. A végzést nem lehet nyilvános rendelettel kézbesíteni.
(2) A jármű birtokosa, a végzés kézbesítésének napjától számított 15 napon belül, a végzés ellen kifogást nyújthat be a közigazgatási szervnél, amely a végzést kiadta.
(3) A Rendőri Testület szerve vagy a község elutasítja a kifogást, ha
a) az nem tartalmazza az előírt alaki kellékeket,
b) a 7. bekezdés szerint volt benyújtva, és nem tartalmazza a járművezető 7. bekezdés szerinti adatait,
c) a bírságot már kifizették.
(4) A kifogás elutasításáról a jármű birtokosát értesítik.
(5) A kifogás benyújtásával, amelyet nem utasítottak el a 3. bekezdés szerint, a végzés hatályát veszti és a Rendőri Testület 1. bekezdés szerinti szerve továbbítja az ügyet a Rendőri Testület illetékes szervének, amely folytatja a jármű birtokosa közigazgatási szabálysértéséről szóló eljárást, hacsak a 6. bekezdés vagy a 7. bekezdés másként nem rendelkezik; ha a község által kiadott végzésről van szó, a jármű birtokosa közigazgatási szabálysértéséről szóló eljárást a község folytatja, hacsak a 6. bekezdés vagy a 7. bekezdés másként nem rendelkezik.
(6) Ha a kifogás benyújtása után a Rendőri Testület 1. bekezdés szerinti szerve, a Rendőri Testület illetékes szerve vagy a község megállapítja a 139.c § 1. bek. szerinti okokat, az eljárást leállítja. Az eljárás leállításáról szóló határozta ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(7) Ha a jármű birtokosa, a végzés elleni kifogásában feltünteti a gépjármű vezetőjének adatait, aki a gépjárművet a közúti közlekedés szabályainak megszegése idején vezette, utónév, családi név, születési idő és tartózkodási hely címe terjedelemben, a Rendőri Testület 1. bekezdés szerinti szerve vagy a község a jármű birtokosa elleni közigazgatási szabálysértési eljárást felfüggeszti, és az ügyet külön jogszabály szerinti eljárásra továbbítja.71a) Ha a külön jogszabály szerinti71a) eljárásban az illetékes szerv, a külön jogszabályban71a) meghatározott határidőre megállapítja, hogy nem lehet megállapítani az arról tanúskodó tényeket, miszerint a cselekményt egy konkrét személy követte el, a cselekményt nem lehet megtárgyalni, a cselekményt nem a vádlott követte el, vagy a cselekmény elkövetését, amelyről az eljárás folyik, nem lehetett a vádlottra rábizonyítani, az ügyben nem hoz döntést külön jogszabály szerint,71a) és az ügyet továbbítja a Rendőri Testület 1. bekezdés szerinti szervének vagy a községnek, amelyek folytatják a jármű birtokosa elleni közigazgatási szabálysértési eljárást; egyébként a Rendőri Testület 1. bekezdés szerinti szerve a jármű birtokosa elleni közigazgatási szabálysértési eljárást leállítja. Az eljárás leállításáról szóló határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(8) A jármű birtokosát, akit a 2. bekezdés szerinti kifogás benyújtása után a közigazgatási szabálysértésért megbírságoltak a 139.a § szerint, a Rendőri Testület illetékes szerve vagy a község arra kötelezi, hogy térítse meg az államnak vagy a községnek a közigazgatási szabálysértés megtárgyalásával összefüggő költségeit, 30 euró összegben. Különös figyelmet érdemlő okokból, részlegesen vagy teljes egészében, el lehet tekinteni az eljárás költségeinek kötelező megtérítésétől. Az eljárás költségeinek megtérítése az állami költségvetés bevételének számít.; ha az eljárás költségeinek viselésére való kötelezettséget a község rótta ki, a költségek megtérítése a község bevételét képezi.
(9) A végzés, a kifogás benyújtására adott határidő eredménytelen leteltével vagy a 4. bekezdés szerinti értesítés bejelentésnek napjával jogerőre emelkedik.
(10) Az 1. bekezdés szerinti végzés, az eljárás leállításáról szóló, 6. és 7. bekezdések szerinti határozat és az eljárás felfüggesztéséről szóló, 7. bekezdés szerinti határozat a hivatalos bélyegző lenyomata helyett, a hivatalos bélyegző nyomtatott lenyomatát tartalmazhatja és a jogosult személy aláírása helyett, a jogosult személy aláírásának hasonmását. A jármű birtokosa közigazgatási szabálysértésének aktáját csak elektronikus formában lehet vezetni.
(11) A jelen rendelkezés szerint a község határozata ellen fellebbezni a Rendőri Testület illetékes szervénél lehet.
(12) A jármű birtokosának közigazgatási szabálysértéséről szóló eljárást és döntéshozatalt, vagy a rögzítésével és megtárgyalásával összefüggő egyes cselekményeket a község a községi rendőrség által is megvalósíthatja.

139.e §
(1) A járművezető cselekményéről szóló, külön jogszabály szerinti71a) eljárást, amelyre a 6.a § szerinti kötelezettség megszegésének következtében került sor a jármű birtokosa által, nem lehet megkezdeni vagy a már megkezdett eljárást folytatni, jármű birtokosa közigazgatási szabálysértése eljárásának ideje alatt, amely a 6.a § szerinti kötelezettség megszegése miatt folyik; ez nem érvényes, ha a 139.d § 7. bek. szerint az eljárást felfüggesztették.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti gépjármű vezetőjének személyazonosságát a jármű birtokosának közigazgatási szabálysértési eljárásának megkezdése előtt megállapították, a járművezető elleni eljárást külön jogszabály szerint71a) folytatják le; a jármű birtokosának közigazgatási szabálysértéséről szóló eljárás ebben az esetben nem megengedett.
(3) A határozat jogerőre emelkedése után, amellyel a jármű birtokosára bírságot szabtak ki a jármű birtokosának közigazgatási szabálysértéséért, nem lehet megkezdeni a külön jogszabály szerinti71a) eljárást, a közúti közlekedés szabályainak megsértése miatt, amelyre a 6.a § szerinti kötelezettség megsértése miatt került sor; ha az eljárást már megkezdték, az illetékes szerv az eljárást leállítja.

139.f §
(1) A járművek birtokosai közigazgatási szabálysértéseinek nyilvántartása a Rendőri Testület külön jogszabály szerinti32) információs rendszere, járművek birtokosainak közigazgatási szabálysértéseiről való döntéshozatal céljából vezetnek, a 139.a § szerint.
(2) A járművek birtokosai közigazgatási szabálysértéseinek a következő adatokat vezetik
a) a jármű birtokosáról, aki megsértette a 6.a § szerinti kötelezettségét, a 111. § 2. bek. a) pontja vagy b) pontja szerinti terjedelemben,
b) a gépjárműről, amellyel megsértették a 6.a § szerinti kötelezettséget, és annak rendszámáról a 111. § 2. bek. e) pontja és f) pontja szerinti terjedelemben,
c) a jogi képviselőről, törvényes képviselőről, meghatalmazottról, gondnokról a következő terjedelemben
1. akadémiai cím, utónév és családi név, tartózkodási helyének címe, esetleg kézbesítési cím, a személyi igazolvány adatai, aláírás, ha természetes személyről van szó,
2. akadémiai cím, utónév és családi név, aláírás, cégnév, statisztikai azonosító, ha azzal rendelkezik, a vállalkozás helye és a telephely címe, esetleg kézbesítési cím, ha természetes személyről – vállalkozóról van szó,
3. megnevezés, a székhely vagy telephely címe, a szervezeti egység megjelölése és annak elhelyezkedése a statisztikai azonosító, esetleg kézbesítési cím, ha jogi személyről van szó,
d) a járművezetőről a 139.h § szerinti terjedelemben
1. akadémiai cím, utónév és családi név,
2. tartózkodási helyének címe, esetleg kézbesítési cím,
3. személyigazolványának adatai,
4. a bankszámla adatai, ahová a készpénzgarancia visszafizetésre kerül,
e) a jármű birtokosának közigazgatási szabálysértéséről a következő terjedelemben
1. a jármű birtokosa közigazgatási szabálysértésének elkövetésének helye, dátuma és ideje,
2. a jármű birtokosa közigazgatási szabálysértésének megjelölése, beleértve a törvény vonatkozó rendelkezését,
3. a cselekmény leírása és elkövetésének következményei,
4. adatok a jármű birtokosának közigazgatási szabálysértésének elkövetésének bizonyítékairól,
f) a jármű birtokosának közigazgatási szabálysértésének elintézéséről a következő terjedelemben
1. az ügy elintézésének módja,
2. a kiszabott bírság, beleértve annak kifizetésének adatait,
3. a szerv megjelölése és székhelye, amely a jármű birtokosának közigazgatási szabálysértését intézte,
4. a jármű birtokosának közigazgatási szabálysértésről szóló eljárás fontos dátumai,
5. a határozat nyilvántartási száma,
6. a jármű birtokosának közigazgatási szabálysértésével összefüggő cselekményekről, beadványokról, határozatokról és intézkedésekről szóló információk.
(3) A Rendőri Testület szerve vagy a község, amely bírság kiszabásáról döntött a jármű birtokosának közigazgatási szabálysértéséért, haladéktalanul bejegyzi az 1. bekezdés szerinti adatokat és cselekményeket a járművek birtokosai közigazgatási szabálysértéseinek nyilvántartásába.
(4) A járművek birtokosai közigazgatási szabálysértéseinek nyilvántartásából az információkat az állami szervek és a területi önkormányzati szervek rendelkezésére bocsátják, azok hatáskörének megfelelően.
(5) Mindenkinek, a kérvényezett terjedelemben, írásban rendelkezésére bocsátják azokat az információkat, melyeket róla a járművek birtokosai közigazgatási szabálysértéseinek nyilvántartásában nyilvántartanak.
(6) A 4. és 5. bekezdésekben feltüntetett személyektől eltérő személyeknek, csak akkor bocsátják rendelkezésükre az információkat a járművek birtokosai közigazgatási szabálysértéseinek nyilvántartásából, ha azt előzőleg jóváhagyta az, akit az információ érint.
(7) Az 5. és 6. bekezdések szerinti információkról szóló kérvényt a Rendőri Testület azon szervének lehet benyújtani, amely annak a természetes személynek a tartózkodási helye vagy a jogi személynek a székhelye szerint illetékes, akit az információ érint.
(8) Az információt a járművek birtokosai közigazgatási szabálysértéseinek nyilvántartásából, melynek tartalma minősített információnak számít, csak külön jogszabályban35) meghatározott feltételek mellett lehet kiadni.
(9) Az a személy, akinek a személyes adatokat tartalmazó információt a járművek birtokosai közigazgatási szabálysértéseinek nyilvántartásából kiadták, ezt az információt csak arra a célra használhatja fel, amelyre azt kérvényezte, és biztosítania kell annak védelmét a visszaélésekkel és a jogosulatlan személyek hozzáférésével szemben.
(10) A 2. bekezdés szerinti adatokat a járművek birtokosai közigazgatási szabálysértéseinek nyilvántartásában öt évig vezetik, a jármű birtokosának közigazgatási szabálysértésért járó bírság kifizetésétől számítva; a jelzett határidő lejárta után ezeket az adatokat véglegesen megsemmisítik.

139.g §
A jármű birtokosa a természetes személlyel vagy jogi személlyel szemben, akire a gépjárművet a 6.a § szerinti kötelezettség megszegése idején rábízta, jogosult az általa kifizetett bírság vagy annak egy részének megtérítésére, amelyet a jármű birtokosának közigazgatási szabálysértéséről szóló határozat alapján fizetett.

139.h §
A jármű birtokosának közigazgatási szabálysértéséről szóló helyszíni bírságolási eljárás
(1) A jármű birtokosának közigazgatási szabálysértéséért a rendőr helyszíni bírságolási eljárásban szabhat ki bírságot, ha a közúti közlekedés biztonsága és folyamatossága feletti felügyelet során megállapítja, hogy a járművel a múltban a jármű birtokosa megszegte a 6.a § szerinti kötelezettségét, és ekkor nem lehetett megállapítani a jármű vagy birtokosának adatait a 139.f § 2. bek. a) és b) pontja szerint, vagy a végzés kiadatlannak tekintendő a 139.d § 1. bek. szerint, és a jármű birtokosa vagy a járművezető hajlandó a helyszíni bírságot kifizetni.
(2) Az 1. bekezdés szerinti helyszíni bírságolási eljárásban, a 139.a § szerinti bírság kétharmadának összegét szabják ki bírságként.
(3) Az 1. bekezdés szerinti helyszíni bírságolási eljárás ellen nincs helye jogorvoslatnak, nem újítható meg és nem lehet fellebbezési eljáráson kívül felülvizsgálni.
(4) A bírságszelvényeket a belügyminisztérium adja ki. A bírságszelvényekre a következő adatokat jegyzik fel
a) a jármű és annak birtokosa,
b) a bírságszelvényt átvevő személy,
c) a cselekmény,
d) a kiszabott bírság összege.
(5) Ha a jármű birtokosa vagy a járművezető nem tudja a bírságot a helyszínen kifizetni, átadják neki a ki nem fizetett bírságszelvényt 4. bekezdés szerinti adatokkal, valamint a tájékoztatással a bírság kifizetésének módjáról, kifizetésének határidejéről és a bírság ki nem fizetésének következményeiről. A bírságszelvény átvételét a jármű birtokosa vagy vezetője aláírásával igazolja.
(6) Ha a jármű birtokosának közigazgatási szabálysértését nem lehet helyszíni bírságolási eljárásban megoldani, a rendőr jogosult a jármű birtokosára vagy vezetőjére készpénzgarancia letétbe helyezésének kötelezettségét kiszabni, a 139.a § szerinti bírság összegében; ez nem érvényes, ha a jármű birtoklása a 6.a § szerinti kötelezettség megszegése után igazolhatóan más személyre lett átruházva. A rendőr a jármű birtokosának vagy vezetőjének a készpénzgarancia letétbe helyezéséről igazolást ad, amely tartalmazza a készpénzgarancia letétbe helyezése kötelezettségének okát, annak összegét és a bankszámla adatait, amelyre a készpénzgarancia visszafizetésre kerül.
(7) A készpénzgaranciát elkobozzák az állam javára, ha
a) a járművezető nem mutat fel hitelt érdemlő dokumentumot a jármű birtokosáról és a járműről a 139.f § 2. bek. a) és b) pontja szerint,
b) más okból, mint az 139.c § 1. bek. fel van tüntetve, nem lehetett megkezdeni az eljárást a jármű birtokosának közigazgatási szabálysértéséről,
c) más okból, mint az 139.c § 1. bek. fel van tüntetve, a 6.a § szerinti kötelezettség megszegésével kapcsolatos bírságot nem szabták ki, vagy
d) a 6.a § szerinti kötelezettség megszegésével kapcsolatban kiszabott bírságot nem egyenlítették ki, a határozat jogerőre emelkedését követő három hónapon belül, amellyel azt kiszabták.
(8) A rendőr, akinek a járművezető felmutatja a 7. bekezdés a) pontja szerinti dokumentumot, ezeket az adatokat haladéktalanul elküldi a Rendőri Testület szervének, amely illetékes a jármű birtokosának közigazgatási szabálysértéséről szóló eljárás lefolytatására.
(9) A készpénzgarancia 7. bekezdés d) pontja szerinti elkobzásával, a 6.a § szerinti kötelezettség megszegésével kapcsolatban kiszabott bírság kiegyenlítettnek tekintendő.
(10) A készpénzgaranciát, amelyet nem koboznak el az állam javára, haladéktalanul visszautalják.
(11) Az átvett készpénzgaranciákat egy önálló számlán gyűjtik össze,72) amelyről azok visszautalása vagy elkobzása is megvalósul.


NYOLCADIK RÉSZ
Közös, átmeneti és záró rendelkezések

140. §
Kivételek
(1) Rendkívüli és elkerülhetetlen esetekben, valamint azzal a feltétellel, hogy ezzel nem veszélyeztetik a közúti közlekedés biztonságát, kivétel engedélyezhető
a) a 35. § 1. bek. és a 39. § 1., 2., 4., 7–9. bek. rendelkezései alól; a kivétel engedélyében meg kell határozni használatának feltételeit, időbeli és területi érvényességét és más esetleges korlátozásokat, 
b) a behajtani tilos, megállni tilos, várakozni tilos, más tilalom, forgalomkorlátozott zónát, gyalogos övezetet, lakóövezetet és iskola övezetet jelölő közúti jelzés alól.
(2) Az 1. bekezdés szerinti kivételt a Rendőri Testület szerve engedélyezi; ha ez a kivétel átnyúlik a kerület határán, akkor a belügyminisztérium engedélyezi.
(3) A belügyminisztérium az 1. bekezdés szerinti feltételekkel az egész Szlovák Köztársaság területére érvényes kivétel általános engedélyét is kiadhatja.
(4) Az 1. bekezdés a) pontja szerinti kivételt legfeljebb egy évre lehet engedélyezni. Az 1. bekezdés b) pontja szerinti kivételt legfeljebb öt vére lehet engedélyezni.
(5) A 2. bekezdés szerinti kivétel engedélyezésének kérvényét legkésőbb 15 nappal az engedélyt érintő szállítás megkezdése előtt kell kézbesíteni a szervnek. A kivétel engedélyezésének kérvénye a következőket tartalmazza
a) a természetes személy utó- és családi neve, valamint tartózkodási helyének címe vagy a jogi személy megnevezése és székhelye,
b) a területi hatályát vagy az útvonalat, amerre a jármű mozogni fog,
c) az időszakot, amelyre a kivétel szükséges,
d) a kivétel célját és indoklását,
e) a járművek jegyzékét, amelyekre a kivétel vonatkozni fog, rendszámuk és birtokosuk, fajtájuk, gyári megjelölésük és típusuk feltüntetésével.
(6) A jármű vezetője köteles a kivétel engedélyezési dokumentumát a járműben jól látható helyen elhelyezni. A kivétel engedélyezését meg lehet szüntetni, ha a kivételt a meghatározott feltételekkel ellentétesen használták, ha megszűnt az ok, amelyre engedélyezték, ha az érvényessége lejárt, vagy ha az szükséges a közúti közlekedés biztonsága és folyamatossága miatt.
(7) a kivétel engedélyezéséről és megszüntetéséről a 2. bekezdésben feltüntetett szerv határoz, figyelembe véve a közlekedés-biztonsági helyzetet. Az engedély kérvényezője nem jogosult kár megtérítésére, amely őt az engedély elutasításával vagy megszüntetésével éri.
(8) A járművek és személyek körét, akiknek az 1. bekezdés b) pontja szerinti kivétel engedélyezhető, általános érvényű jogszabály határozza meg, amelyet a belügyminisztérium ad ki.

140.a §
Érintett szerv
Ha a területrendezési eljárás, építési eljárás vagy használatbavételi eljárás olyan reklámépítményt érint, ami befolyásolhatja a közúti közlekedés biztonságát és folyamatosságát, az ilyen eljárásokban a közúti közlekedést biztonságát és folyamatosságát védő érintett szerv a Rendőri Testület, vagy a belügyminisztérium, ha autópályáról van szó.

141. §
A közigazgatási eljárási törvénnyel való kapcsolat
(1) Ha a jelen törvény másként nem rendelkezik, a jelen törvény szerinti eljárásra a közigazgatási eljárási törvény vonatkozik.
(2) Ha a vezetési jogosultság megadását kérvényezőnek teljes mértékben teljesítik a kérését, határozat helyett a vezetési jogosultság megadásáról szóló tanúsítványt adják ki, a 77. § 7. bek. szerint.
(3) Ha a vezetői engedély cseréjét és a vezetői engedély megújítását kérelmezőnek teljes mértékben megfelel, a határozat helyett a vezetői engedélyt adják ki.
(4) Ha a jármű nyilvántartásba vételét vagy a járműnyilvántartásban végrehajtandó módosítást kérvényezőnek teljes mértékben megfelel, a határozat helyett a kérvényezőnek a megfelelő dokumentumokat adják ki, és ha az szükséges, a rendszámtáblát is.
(5) A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya a következő határozatok ellen
a) a vezetői engedély bevonásáról a 70. § 7. bek. és a 71. § 5–7. bek. szerint, 
b) a vezetési jogosultság megadásáról,
c) a vezetési jogosultság elvételéről,
d) a vezetési jogosultság korlátozásáról,
e) a vezetési jogosultság megszüntetéséről,
f) az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatáról, az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatáról különös tekintettel az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőség viszonylatában és a szaktanácsadáson való részvétel kötelezettségéről,
g) a pszichikai alkalmasság felülvizsgálatáról és a járművezetők rehabilitációs programjában való részvétel kötelezettségéről,
h) a szakmai jártasság felülvizsgálatáról,
i) a továbbképzési tanfolyamon való részvétel kötelezettségéről.43a)
(6) A közigazgatási eljárási törvény nem alkalmazandó a következő esetekben
a) a 40. § 3. bek. szerinti engedély kiadása,
b) közúti akadály eltávolítása,
c) a jármű külön megjelölésének kiadása,
d) a közúti jelzések és a közlekedési berendezések meghatározása a jelen törvény szerint,
e) a járművek megállításáról szóló megbízás kiadása,
f) a rendőr jogosultságainak gyakorlása a közúti közlekedés biztonsága és folyamatossága feletti felügyelet ellátása során,
g) a vezetői engedély bevonása a 70. § 1., 2., 5. és 8. bek. és a 71. § 1. bek. szerint,
h) a forgalmi engedély I. részének vagy II. részének, a jármű műszaki engedélyének, külföldön kiadott nyilvántartási okmányának és a rendszámtábla bevonása,
i) a vizsgabiztos igazolványának kiadása és annak visszavonása,
j) a vezetési jogosultságról való lemondás,
k) az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálata, a pszichikai alkalmasság felülvizsgálata, a szakmai jártasság felülvizsgálata, a továbbképzési tanfolyamon való részvétel, az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálata különös tekintettel az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőség viszonylatában és a szaktanácsadáson való részvétel, a 92. § 8. bek. b) pontja szerint,
l) a vezetési jogosultság visszaadása vagy a vezetési jogosultság korlátozásának megszüntetése,
m) a vezetői engedély megújítása,
n) a vezetői engedély cseréje,
o) a C betűt tartalmazó, különleges rendszámtábla kiosztása, a 127. § 13. bek. szerint,
p) az ügy felfüggesztése a 139.c § szerint,
q) kivétel engedélyezése, a 140. § szerint,
r) a jármű nyilvántartásból való törlése, a 120. § 3. bek. szerint,
s) készpénzgarancia letétbe helyezési kötelezettségének elrendelése a 139.h § 6. bek. szerint.
(7) A 138–139.e § szerinti eljárásokban az eljárás résztvevőjének kérésére, aki jogi személy, vagy annak jóváhagyásával a közigazgatási szerv továbbíthatja az ügyet egy másik, ugyanolyan szintű illetékes közigazgatási szervhez, annak rendezése céljából, amelynek körzetében található 
a) az eljárás résztvevőjének székhelye, szervezeti egysége vagy telephelye, illetve
b) az eljárás résztvevőjét képviselő személy állandó lakhelye vagy átmeneti lakhelye.

142. §
A nemzetközi szerződésekkel való kapcsolat
Ha a nemzetközi szerződés, amelynek a Szlovák Köztársaság részese, a jelen törvénytől eltérő rendelkezéseket tartalmaz, akkor a nemzetközi szerződés rendelkezései érvényesek.

143. §
Átmeneti rendelkezések
(1) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa, közúti közlekedésről szóló 315/1996 sz. törvényének 127. § szerint megadott kivételek érvényben maradnak az azokban feltüntetett időpontig.
(2) Az 1. bekezdésben feltüntetett törvény szerinti eljárásra, melyet 2009. február 1. előtt kezdtek meg és jogerősen nem fejeztek be, az eddigi előírások vonatkoznak.
(3) Az 1997. április 1-től kiadott rendszámtáblák érvényben maradnak.
(4) Az eredeti forgalmi rendszámú másolat rendszámtábla 123. § 11. bek. szerinti kiadását nem kérvényezheti a jármű birtokosa vagy a jármű tulajdonosa, amelynek az eddigi előírások szerint különleges, a járás rövidítése után az első helyen X betűt tartalmazó forgalmi rendszám volt kiosztva.
(5) A jármű műszaki engedélyére, forgalmi engedélyének I. részére és II. részére, melyet 2009. február 1. előtt adtak ki, a 116. § 1., 2., 4., 5., 9. és 11. bek., a 117. § 1., 2., 7. és 8. bek., a 118. § 1. bek. és a 119. § 1. bek. szerinti, a forgalmi engedély I. részére és II. részére vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.
(6) A Rendőri Testület szerve törli a régi járművet a nyilvántartásból, ha a jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa legkésőbb 2009. október 31-ig becsületbeli nyilatkozatot nyújt be arról, hogy ez a jármű fizikailag már nem létezik; a becsületbeli nyilatkozatban feltünteti a jármű megsemmisítésének módját.
(7) Az egészségügyi alkalmasságról és a pszichikai alkalmasságról szóló dokumentumok, melyeket az eddigi előírások szerint adtak ki, a jelen törvény szerint kiadott dokumentumoknak tekintendők.
(8) Azok a járművezetők, akik az eddigi előírások szerint nem voltak kötelesek alávetni magukat a pszichológiai vizsgálatnak, és a jelen törvény szerint kötelesek annak alávetni magukat, először 2010. május 31-ig kötelesek alávetni magukat a pszichológiai vizsgálatnak.
(9) A pszichikai alkalmasságot 2011. május 31-ig az a pszichológus is elbírálhatja, aki klinikai pszichológia specializációval rendelkezik, de nincs közlekedéspszichológiai képesítése.
(10) A 2009 február 1. előtt megadott vezetési jogosultságok érvényben maradnak.
(11) Az 1993. január 1-től kiadott vezetői engedélyek érvényben maradnak. Az eddigi előírások szerinti vezetői engedélyeket, a raktárkészletek kimerüléséig adják ki.
(12) Az eddigi előírások szerint kiadott nemzetközi vezetői engedélyek érvényben maradnak, míg érvényességük tart. Az eddigi előírások szerinti nemzetközi vezetői engedélyeket, a raktárkészletek kimerüléséig adják ki.
(13) A járművek, eddigi előírások szerint kiadott, külön megjelölései érvényben maradnak.
(14) A vezetési jogosultság terjedelmének korlátozása, amely az eddigi előírások szerint fel van tüntetve a vezetői engedélyben, érvényben marad.
(15) Az illetékes közútkezelő szerv, 2019. december 31-ig biztosítja a már kihelyezett közúti jelzések és közlekedési berendezések összehangolását a jelen törvényben meghatározott feltételekkel; a közúton és a közút mellett elhelyezett egyéb dolgok összehangolását azok tulajdonosa biztosítja.
(16) A szakmai jártassági vizsgák elvégzésére vonatkozó megbízások, melyeket a jelen törvény hatályba lépése előtt adtak ki, a bennük feltüntetett ideig érvényben maradnak.

143.a §
Átmeneti rendelkezés a 2010. június1-től hatályos szabályozásokhoz
A pszichikai alkalmasságot 2020. december 31-ig a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó járművezetők esetében a szolgálati pszichológus is vagy a Tűzoltó és Műszaki Mentőszolgálat pszichológusa, akinek nincs közlekedéspszichológiai végzettsége, az Igazságügyi Rendészet és Büntetés-végrehajtási Testület pszichológusa, akinek nincs közlekedéspszichológiai végzettsége, a Szlovák Információs Szolgálat járművezetőinél pedig a Szlovák Információs Szolgálat pszichológusa is, akinek nincs közlekedéspszichológiai végzettsége.

143.b §
Átmeneti rendelkezés a 2013. január 19-től hatályos szabályozásokhoz
(1) A 2013. január 19. előtt megadott vezetési jogosultságok teljes mértékben érvényesek maradnak, és a jelen törvény szerint a következőképpen jogosítanak fel a gépjárművek egyes kategóriáinak vezetésére:
a) az eddigi AM kategóriájú vezetési jogosultság, az AM kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel,
b) az eddigi A1 alkategóriájú vezetési jogosultság, az A1 és AM kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel,
c) az eddigi A kategóriájú vezetési jogosultság, a motor teljesítmények 25 kW-ig terjedő korlátozásával, az A2, A1 és AM kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel,
d) az eddigi A kategóriájú vezetési jogosultság, az A, A2, A1 és AM kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel,
e) az eddigi B1 alkategóriájú vezetési jogosultság, a B1 és AM kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel,
f) az eddigi B kategóriájú vezetési jogosultság, a B, B1 és AM kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel,
g) az eddigi B+E kategóriájú vezetési jogosultság, a B, BE, B1 és AM kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel,
h) az eddigi C1 alkategóriájú vezetési jogosultság, a C1, B, B1, AM és T kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel,
i) az eddigi C1+E alkategóriájú vezetési jogosultság, a C1E, C1, BE, B, B1, AM és T kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel C1E, C1, BE, B, B1, AM és T, valamint a D1E kategóriájú gépjárművek vezetésére, ha a birtokosa egyben az eddigi D1 alkategóriájú vezetési jogosultság birtokosa,
j) az eddigi C kategóriájú vezetési jogosultság, a C, C1, B, B1, AM és T kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel,
k) az eddigi C+E kategóriájú vezetési jogosultság, a CE, C, C1E, C1, BE, B, B1, AM és T kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel, valamint a DE kategóriájú gépjárművek vezetésére DE, ha a birtokosa egyben az eddigi D kategóriájú vezetési jogosultság birtokosa,
l) az eddigi D1 alkategóriájú vezetési jogosultság, a D1, C, C1, B, B1, AM és T kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel,
m) az eddigi D1+E alkategóriájú vezetési jogosultság, a D1E, D1, CE, C, C1E, C1, BE, B, B1, AM és T kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel,
n) az eddigi D kategóriájú vezetési jogosultság, a D, D1, C, C1, B, B1, AM és T kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel,
o) az eddigi D+E kategóriájú vezetési jogosultság, a DE, D, D1E, D1, CE, C, C1E, C1, BE, B, B1, AM és T kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel,
p) az eddigi T kategóriájú vezetési jogosultság, a T kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel, de csak a Szlovák Köztársaság területén,
q) az eddigi A/50 kategóriájú vezetési jogosultság, az AM kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel.
(2) Az 1993. január 1. és 2004 április 30. között kiadott vezetői engedélyek 2023. december 31-ig érvényesek.
(3) A 2004. május 1. és 2013. január 18. között kiadott vezetői engedélyek 2032. december 31-ig érvényesek.
(4) A 2013. január 19. előtt kiadott vezetői engedélyek birtokosai, akik C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriájú gépjárművet vezetnek, kötelesek a gépjármű vezetése közben kötelesek maguknál tartani az egészségügyi alkalmasságról szóló dokumentumot és a pszichikai alkalmasságról szóló dokumentumot, a 89. § 2. és 3. bek. szerint; a rendőr felszólítására kötelesek ezt a dokumentumot bemutatni. Az első mondat szerinti dokumentumok öt évnél nem lehetnek régebbiek.
(5) Azok a járművezetők, akik 2013. január 19. előtt kiadott vezetői engedélyek birtokosai, kötelesek rendszeres orvosi vizsgálaton részt venni, legkorábban a 65. életévük betöltése előtt két hónappal, és legkésőbb a 65. életévük betöltése után két hónappal, majd rendszeresen minden öt évben. Ezek a járművezetők kötelesek a gépjármű vezetése közben kötelesek maguknál tartani az egészségügyi alkalmasságról szóló dokumentumot és a pszichikai alkalmasságról szóló dokumentumot, a 89. § 2. bek. szerint, amely nem lehet öt évnél régebbi; a rendőr felszólítására kötelesek ezt a dokumentumot bemutatni.
(6) A vizsgabiztosok 2013. január 19. előtt kiadott igazolványai, a bennük feltüntetett ideig érvényben maradnak.

143.c §
Átmeneti rendelkezés a 2011. november 1-től hatályos szabályozásokhoz
A 92. § 3. bek. rendelkezése arra a személyre vonatkozik, aki 2011. november 1. előtt megsértette a közúti közlekedés 92. § 3. bek. feltüntetett szabályait, ha a közúti közlekedés 92. § 3. bek. feltüntetett szabályait 2011. november 1. után ismételten megszegte.

143.d §
Átmeneti rendelkezés a 2014. január 1-től hatályos szabályozásokhoz
Azok a járművek, amelyek bejelentés kötelesek a járműnyilvántartásba, és amelyeket 2013. december 31. előtt átmenetileg kivontak a közúti üzemeltetésből, 2014 január 1-től, a jelen törvény szerint, a nyilvántartásból átmenetileg kivont járműveknek tekintendők.

143.e §
Átmeneti rendelkezés a 2016. január 1-től hatályos szabályozásokhoz
(1) A 2015. december 31-ig hatályos előírások szerinti vezetési jogosultság megadásáról szóló kérvényeket, 2016. június 30-ig lehet használni.
(2) Ha az a személy, akire a jármű birtoklását 2015. december 31-ig ruházták át, 2016. június 30-ig sem kérvényezi a Rendőri Testület szervénél, hogy a jármű okmányaiba birtokosként bejegyezzék, a forgalmi engedély I. része, II. része és a rendszámtáblák eltulajdonítottként lesznek nyilvántartva.
(3) Az a személy, akire a jármű birtoklását 2015. december 31-ig ruházták, köteles a jármű okmányaiba birtokosként való bejegyezésének kérvényezésekor benyújtani a forgalmi engedély I. részét is, ha azt a forgalmi engedély II. részéhez kiadták.
(4) A nyilvántartásból átmenetileg kivont jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa, amelynek átmeneti kivonási határideje 2015. december 31-ig lejárt, köteles 2016. február 29-ig írásban kérvényezni a Rendőri Testület szervénél a jármű ismételt nyilvántartásba vételét, a jármű átmeneti kivonását a nyilvántartásból, a jármű birtoklásának más személyre történő átruházását vagy a jármű törlését a nyilvántartásból.

143.f §
Átmeneti rendelkezés a 2019. december 1-től hatályos szabályozásokhoz
A 91.a § 1. bek. rendelkezése arra a személyre vonatkozik, akinek vezetési jogosultságát 2019. december 1-ig adták meg.

143.g §
A COVID–19 megbetegedés által kiváltott krízishelyzettel összefüggő átmeneti rendelkezések
(1) A belügyminisztérium a különleges helyzet, a vészhelyzet vagy a rendkívüli állapot ideje alatt, melyet a COVID–19 megbetegedéssel összefüggésben hirdettek ki (a továbbiakban csak „krízishelyzet“), a szükséges mértékben korlátozhatja a vezetői engedélyek, nemzetközi vezetői engedélyek kiadásáról szóló kérvények és a járműnyilvántartással összefüggő kérvények átvételét.
(2) A vezetési jogosultság megadásáról szóló kérvényen lévő orvosi vizsgálati eredmény igazolásának érvényessége, az egészségügyi alkalmasságról szóló dokumentum és a pszichikai alkalmasságról szóló dokumentum érvényessége, a vezetői engedély érvényessége, beleértve a vezetési jogosultság kategóriájának érvényességét, a különleges forgalmi rendszámú rendszámtábla és a különleges forgalmi rendszámú rendszámtáblához kiadott dokumentum érvényessége, amely a krízishelyzet alatt lejárt vagy le fog járni
a) a krízishelyzet kihirdetésétől 2020. április 30-ig, meghosszabbodik – a krízishelyzet megszüntetésétől számított egy hónappal,
b) 2020. május 1. és 2020. május 31. között, meghosszabbodik – a krízishelyzet megszüntetésétől számított két hónappal,
c) 2020. június 1. és 2020. június 30. között, meghosszabbodik – a krízishelyzet megszüntetésétől számított három hónappal,
d) 2020. július 1-től a krízishelyzet visszavonásáig, meghosszabbodik – a megszüntetéstől számított négy hónappal.
(3) A szakmai jártassági vizsgával vagy a külön vizsgával összefüggő határidők, a 91. § szerinti határozatokban meghatározott határidők és a 91. § 4. bek. harmadik mondata szerinti határidő a krízishelyzet alatt nem telnek.
(4) A krízishelyzet ideje alatt a vezetési jogosultság birtokosára nem érvényes a 87. § 4. bek. szerinti kötelezettség, és az egyezmény államában kiadott a vezetői engedély birtokosára a 104. § 4. bek. szerinti kötelezettség. Az, aki nem teljesítette az előző mondta szerinti kötelezettségét
a) a krízishelyzet kihirdetésétől 2020. április 30-ig, köteles azt teljesíteni a krízishelyzet megszüntetését követő egy hónapon belül,
b) 2020. május 1. és 2020. május 31. között, köteles azt teljesíteni a krízishelyzet megszüntetését követő két hónapon belül,
c) 2020. június 1. és 2020. június 30. között, köteles azt teljesíteni a krízishelyzet megszüntetését követő három hónapon belül,
d) 2020. július 1-től a krízishelyzet visszavonásáig, köteles azt teljesíteni a megszüntetést követő négy hónapon belül.
(5) A krízishelyzet ideje alatt nem érvényesek a jármű tulajdonosára, a jármű birtokosára és arra a személyre, akire a jármű birtoklását átruházták, a hatodik rész második fejezete és a 131. § szerinti kötelezettségek. A jármű tulajdonosa, a jármű birtokosa vagy az a személy, akire a jármű birtoklását átruházták, ha nem teljesítette az előző mondat szerinti kötelezettségét
a) a krízishelyzet kihirdetésétől 2020. április 30-ig, köteles azt teljesíteni a krízishelyzet megszüntetését követő egy hónapon belül,
b) 2020. május 1. és 2020. május 31. között, köteles azt teljesíteni a krízishelyzet megszüntetését követő két hónapon belül,
c) 2020. június 1. és 2020. június 30. között, köteles azt teljesíteni a krízishelyzet megszüntetését követő három hónapon belül,
d) 2020. július 1-től a krízishelyzet visszavonásáig, köteles azt teljesíteni a megszüntetést követő négy hónapon belül.
(6) A jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa nem köteles leadni a kiadott forgalmi engedély I. részét és a forgalmi engedély II. részét, a jármű nyilvántartásból való ideiglenes kivonásakor az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül a krízishelyzet ideje alatt. Ha a járművet, a krízishelyzet ideje alatt ideiglenesen kivonták a nyilvántartásból, a jármű ismételt nyilvántartásba vétele, az ideiglenes kivonás határidejének lejárta előtt, a közigazgatási illeték fizetése alól mentesítve van.

143.i §
Átmeneti rendelkezés a 2021. május 1-től hatályos módosításokhoz
A község az adatok és cselekmények 139.f § 3. bek. szerinti bejegyzését a járművek birtokosai közigazgatási szabálysértéseinek nyilvántartásába csak az erre a célra szolgáló elektronikus szolgáltatás bevezetését követően végzi el. A minisztérium 60 nappal az elektronikus rendszer bevezetését megelőzően közzéteszi a webhelyén az elektronikus rendszer bevezetésének dátumát, valamint az elektronikus rendszerhez való csatlakozás hardveres és szoftveres követelményeit.

143.j §
2021. május 1-től hatályos átmeneti rendelkezés
A pszichikai alkalmasságot 2022. december 31-ig a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó járművezetők esetében a szolgálati pszichológus is vagy a Tűzoltó és Műszaki Mentőszolgálat pszichológusa, akinek nincs közlekedéspszichológiai végzettsége, az Igazságügyi Rendészet és Büntetés-végrehajtási Testület pszichológusa, akinek nincs közlekedéspszichológiai végzettsége, a Szlovák Információs Szolgálat járművezetőinél pedig a Szlovák Információs Szolgálat pszichológusa is, akinek nincs közlekedéspszichológiai végzettsége.

144. §
Ha az eddigi jogszabályokban a „gépjárművek számára fenntartott út” kifejezés szerepel, az alatt „gyorsforgalmi út“ értendő.

145. §
A jelen törvénnyel átvételre kerülnek, az Európai Unió, mellékletben feltüntetett, kötelező érvényű jogi aktusai.

146. §
Hatályon kívül helyezés
Hatályát veszti:
1. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 315/1996 sz. törvénye a közúti közlekedésről, módosítva a Tt. 359/2000 sz. törvényével, a Tt. 405/2000 sz. törvényével, a Tt. 223/2001 sz. törvényével, a Tt. 381/2001 sz. törvényével, a Tt. 441/2001 sz. törvényével, a Tt. 490/2001 sz. törvényével, a Tt. 73/2002 sz. törvényével, a Tt. 396/2002 sz. törvényével, a Tt. 660/2002 sz. törvényével, a Tt. 247/2003 sz. törvényével, a Tt. 430/2003 sz. törvényével, a Tt. 450/2003 sz. törvényével, a Tt. 510/2003 sz. törvényével, a Tt. 534/2003 sz. törvényével, a Tt. 121/2004 sz. törvényével, a Tt. 174/2004 sz. törvényével, a Tt. 579/2004 sz. törvényével, a Tt. 725/2004 sz. törvényével, a Tt. 69/2005 sz. törvényével, a Tt. 91/2005 sz. törvényével, a Tt. 93/2005 sz. törvényével, a Tt. 558/2005 sz. törvényével, a Tt. 571/2005 sz. törvényével, a Tt. 572/2005 sz. törvényével, a Tt. 224/2006 sz. törvényével, a Tt. 25/2007 sz. törvényével, a Tt. 335/2007 sz. törvényével, a Tt. 86/2008 sz. törvényével, a Tt. 445/2008 sz. törvényével és a Tt. 447/2008 sz. törvényével
2. A Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának 164/1997 sz. rendelete, a gépjárművezetés egészségügyi alkalmasságáról, módosítva a Tt. 111/2007 sz. rendeletével
3. A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának 225/2004 sz. rendelete, amellyel végrehajtják a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának, közúti közlekedésről szóló többször módosított, törvényének némely rendelkezéseit, módosítva a 227/2006 sz. rendelettel és a 226/2007 sz. rendelettel


VII. cikkely
A jelen törvény 2009 február 1. lép hatályba, kivéve az I. cikkely 112. § 7. bek. és 116. § 10. bek., amelyek 2011. március 31. lépnek hatályba, az I. cikkely 71. § 7. bek. és a III. cikkely 88.a § 17. pontját, amelyek 2011. január 1. lépnek hatályba és az I. cikkely 102. § 3. bek., amely 2011. március 29. lép hatályba.


Ivan Gašparovič s. k.
Pavol Paška s. k.
Robert Fico s. k.


1) A Tt. többször módosított 135/1961 sz., közutakról szóló törvénye (közúti törvény).
2) A Tt. 106/2018 sz., a járművek közúti forgalomban való üzemeltetéséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 2. § 2. bek. d) pontja.
3) A Tt. 124/1992 sz., a Katonai Rendőrségről szóló törvényének 3. § 1. bek. i) pontja, módosítva a Tt. 240/2005 sz. törvényével.
4) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 171/1993 sz., a Rendőri Testületről szóló törvényének 4. § 2. bek.
5) Például 8. § 1. bek. f) pontja a Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított 564/1991 sz., a községi rendőrségről szóló törvényének 3. § 1. bek. h) pontja, a Tt. 124/1992 sz. törvénye, módosítva a Tt. 240/2005 sz. törvényével.
6) A Tt. 106/2018 sz. törvénye.
7) Például a Tt. többször módosított 56/2012 sz., a közúti közlekedésről szóló törvénye, a többször módosított Tt. 381/2001 sz., gépjárműhasználattal kapcsolatos kárra vonatkozó kötelező felelősségbiztosításról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 18. §, a Tt. 106/2018 sz. törvényének 39. § 6. és 7. bek., 44. § 12. és 13. bek., 69. § 2. és 7. bek., 111. § 10. bek. és 120. § 9. bek., a Tt. 280/2006 sz., a kötelező alapképzésről és egyes gépjárművezetők rendszeres kiképzéséről szóló törvényének 12. §.
8) A Tt. 93/2005 sz., az autósiskolákról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 21. § 1. bek. a) pontja.
A Szlovák Köztársaság Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztériumának 45/2016 sz. rendeletének 6. §, a Tt. 93/2005 sz., az autósiskolákról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének végrehajtásáról.
8a) A Tt. többször módosított 93/2005 sz. törvényének 2. § 1. bek.
8b) A Tt. többször módosított 280/2006 sz. törvényének 4. §.
9) A Büntető Törvénykönyv 130. § 5. bek.
10) Például a Tt. többször módosított 543/2002 sz., a természet és a táj védelméről szóló törvénye, a Tt. többször módosított 326/2005 sz., az erdőkről szóló törvénye.
11) A Tt. 106/2018 sz., a járművek közúti forgalomban való üzemeltetéséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 4. § 6. bek. a) pontja.
12) Az Európai Parlament és a Tanács 168/2013/EU hatályos rendeletének 4. cikkelye (2013. január 15.) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60, 2013. 3. 2.).
14) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 44. § 14. bek.
A Szlovák Köztársaság Közlekedési és Építésügyi Minisztériumának 134/2018 sz. rendeletének 25. § 1. bek. b) pontja, amely meghatározza a járművek közúti közlekedésben történő üzemeltetésének részleteit.
15) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 171/1993 sz. törvényének 81. § 2. bek.
16) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 2. § 23. bek.
17) Például a Tt. többször módosított 56/2012 sz. törvénye.
18) A Szlovák Köztársaság Kormányának 554/2006 sz. rendelete, a biztonsági övek és a gyermek utasbiztonsági berendezések kötelező használatáról, bizonyos kategóriájú járművekben.
19) A Szlovák Köztársaság Kormányának 554/2006 sz. rendeletének 6. §.
20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendeletének 4. cikkelye (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151, 2018. 6. 14.).
20b) A 134/2018 sz. rendelet 14. § 5. bek. b) és c) pontja.
22) A Tt. 56/2012 sz. törvényének 21. §.
23) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 241/1993 sz., az állami ünnepekről, munkaszüneti napokról és emléknapokról szóló törvényének 2. §, módosítva a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 201/1996 sz. törvényével.
24) A Tt. 56/2012 sz. törvényének 34. §.
24a) A Tt. 474/2013 sz., a kijelölt közútszakaszok használatáról és az útdíjszedésről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 11. §.
25) A Tt. többször módosított 135/1961 sz. törvényének 8. §.
26) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 51. §.
27) A Tt. többször módosított 135/1961 sz. törvényének 9. §.
27a) A Tt. 106/2018. sz. törvény 44. § 2. bek.
27b) A Tt. 79/2015 sz., a hulladékról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 67. § 3–9. bek. a későbbi módosítások értelmében.
28) A Tt. 447/2008 sz., a súlyos egészségkárosodás pénzügyi kompenzálásáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 17. és 55. §.
28a) A Szlovák Köztársaság Kormányának 344/2006 sz., a közúthálózatban található alagutak minimális biztonsági követelményeiről szóló rendeletének 4. § 1. bek.
28aa) A Tt. többször módosított 543/2002 sz. törvényének 65. § 1. bek. k) pontja.
28ab) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 67. §.
29) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 171/1993 sz. törvényének 70. §.
30) A Tt. többször módosított 321/2002 sz. a Szlovák Köztársaság fegyveres erőiről szóló törvényének 2. és 4. §.
31) A Büntető Törvénykönyv 125. §.
31a) A Tt. többször módosított 381/2001 sz., gépjárműhasználattal kapcsolatos kárra vonatkozó kötelező felelősségbiztosításról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 11. § 2. bek.
32) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 171/1993 sz. törvényének 69. §.
33) A Büntető Törvénykönyv 123. § 3. bek.
33a) A Tt. többször módosított 135/1961 sz. törvényének 3.d § 5. bek.
33b) A Tt. 317/2012 sz., a közúti közlekedés intelligens közlekedési rendszereiről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 5. § 5. és 9. bek.
34) Például a Tanács 93/704/EU sz. határozata (1993. november 30.) a közúti balesetekre vonatkozó közösségi adatbázis létrehozásáról (EK HL L 329, 1993. 12. 30.).
35) A Tt. többször módosított 215/2004 sz., a minősített adatok védelméről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye.
35a) A Tt. 122/2013 sz., a személyes adatok védelméről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 19. §.
35b) A Tt. többször módosított 387/2015 sz., a közúti közlekedés egységes információs rendszeréről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye.
36) A Tt. többször módosított 381/2001 sz. törvénye.
A Tt. 581/2004 sz., az egészségbiztosítókról és az egészségügyi ellátás felügyeletéről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 77.d §, módosítva a Tt. 250/2011 sz. törvényével.
36a) A Tt. 157/2018 sz., a metrológiáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 11. § 1. bek. d) pontja.
37) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított 372/1990 sz., a szabálysértésekről szóló törvényének 58. § 3. bek.
37a) A Tt. többször módosított 474/2013 sz. törvényének 27. §.
37b) A Tt. többször módosított 56/2012 sz., a közúti közlekedésről szóló törvényének 49. §.
37c) A Tt. 462/2007 sz., a közlekedésben résztvevők munkaidejének megszervezéséről, valamint a Tt. 125/2006 sz., a munkaügyi felügyeletről szóló törvényének módosításáról és kiegészítéséről, továbbá a Tt. 82/2005 sz., az illegális munkáról és az illegális alkalmazásról szóló törvényének módosításáról és kiegészítéséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 38. §, módosítva a Tt. 309/2007 sz. törvényével, módosítva a Tt. 435/2008 sz. törvényével.
38) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított 372/1990 sz. törvényének 88.a §.
38a) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 47. §.
39) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 54–56. §.
40) A Tt. 488/2013 sz., az autópálya-matricáról és egyes törvények módosításáról szóló törvényének.
40a) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 60. § 7. és 10. bek.
41) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 39. § 1–3. bek.
41a) A többször módosított Tt. 93/2005 sz. törvényének 2. § 1. bek. b) pontja.
41aa) A Tt. többször módosított 474/2013 sz. törvényének 28. §.
41ab) 10.a § A Tt. 488/2013 sz. törvényének módosítva a Tt. 266/2016 sz. törvényének
41ac) A többször módosított Tt. 474/2013 sz. törvényének 29. § 9. bek.
A Tt. 488/2013 sz. törvényének 11. § 7. bek., módosítva a Tt. 106/2018 sz. törvényével.
41ad) A Tt. 474/2013 sz. törvényének 33. § 1. bek., módosítva a Tt. 393/2019 sz. törvényével.
A Tt. 488/2013 sz. törvényének 15. § 1. bek., módosítva a Tt. 393/2019 sz. törvényével.
41ae) A Tt. 474/2013 sz. törvényének 33. § 6. bek., módosítva a Tt. 393/2019 sz. törvényével.
A Tt. 488/2013 sz. törvényének 15. § 6. bek., módosítva a Tt. 393/2019 sz. törvényével.
41b) A Tt. többször módosított 93/2005 sz. törvényének 6. § 1. bek. e) pontja.
42) A Tt. többször módosított 581/2004 sz. törvényének 20. § 1. bek. e) pont ötödik alpontja.
43) A Tt. 355/2007 sz., a közegészség védelméről, támogatásáról és fejlesztéséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 30. §, módosítva a Tt. 140/2008 sz. törvényével.
43a) A Tt. 93/2005 sz. törvényének 2. § 1. bek. b) pontja, módosítva a Tt. 144/2010 sz. törvényével.
43aa) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított 372/1990 sz. törvényének 22. § 4. bek.
43b) A Tt. 93/2005 sz. törvényének 6. § 1. bek. f) pontja.
44) A Polgári Törvénykönyv 116. §.
45) A Büntető Törvénykönyv 73. §.
45a) A Tt. 56/2012 sz., a közúti közlekedésről szóló törvényének 5. §.
45b) Az Európai Gépjármű és Vezetői Engedély Információs Rendszerről szóló szerződés (EUCARIS) (a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának 17/2011 sz. értesítése).
46) A Tt. 513/2009 sz. a sín-, trolibusz és drótkötélpályákról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 25. §, módosítva a Tt. 432/2013 sz. törvényével.
47) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 70. § 1. bek. b)–e) pontja.
47a) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/956 hatályos rendelete (2018. június 28.) az új nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának nyomon követéséről és bejelentéséről, I. melléklet A rész. (HL L 173, 2018. 7. 9.).
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/631 rendelete (2019. április 17.) az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó CO2 kibocsátási előírások meghatározásáról, valamint a 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (átdolgozott változat), I. melléklet A rész. (HL L 111, 2019. 4. 25.).
48) A Tt. többször módosított 381/2001 sz. törvényének 25. § 2. bek. a)–c) pontja.
49) A Tt. 79/2015 sz. törvényének 60–68. § a későbbi módosítások értelmében.
50) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 126. § 4. bek.
50a) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 48. §.
51) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 110. § 7. bek.
52) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 119. § 7. bek.
53) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 132. § 3. bek.
53a) A Tt. 79/2015 sz. törvényének 60. § 13. bek.
53b) Az (EU) 2018/956. rendelet 4. cikkelye.
Az (EU) 2019/631 rendelet 7. cikkely 2. és 3. bek.
54) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 136. § 2. bek. a) pontja és § 138 a) pontja.
54a) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 2. § 18. bek.
55) A Tt. 381/2001 sz. törvényének 17. §.
56) A Tt. 381/2001 sz. törvényének 14. § 1. bek.
57) A Tt. többször módosított 222/2004 sz., a hozzáadott értékadóról szóló törvényének 11. § 12. bek.
57a) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 12. §.
57aa) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 31. §.
58) Például a többször módosított Polgári Törvénykönyv 588. és 658. §, a Kereskedelmi Törvénykönyv 409. §, a Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított 323/1992 sz., a közjegyzőkről és a közjegyzői tevékenységről szóló törvényének 46–64. § (Közjegyzői törvény).
59) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 29. § 8. bek. a) pontja.
59a) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 145/1995 sz., közigazgatási illetékekről szóló törvénye, a közigazgatási illetékek tarifatáblázatának 65. tétele alóli mentesség.
59b) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 145/1995 sz. törvénye, a közigazgatási illetékek tarifatáblázatának 65. tételére vonatkozó megjegyzés első pontja.
59c) Például a Polgári Perrendtartás 212. §, a Polgári nemperes eljárásról szóló törvénykönyv 203. §.
60) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 34. § 15. bek., 35. § 9. bek., 36. § 8. és 12. bek. és 37. § 6. bek.
61) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 126. § 4. bek.
A Szlovák Köztársaság Közlekedési és Építésügyi Minisztériumának 139/2018 sz. rendeletének 38. § 2. bek. b) pontja vagy d) pontja, amelyek meghatározzák az eredetiségvizsgálat részleteit.
62) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 126. § 4. bek.
A 139/2018 sz. rendelet 38. § 1. bek. d) pontja.
63) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 171/1993 sz. törvényének 21. § 1. bek.
63b) A külügyminiszter 176/1960 sz. rendelete a Gépjárművek berendezései és alkatrészei jóváhagyása egységes feltételeinek, valamint a jóváhagyások kölcsönös elismerésének elfogadására vonatkozó megállapodásról.
63c) A Tt. többször módosított 725/2004 sz. törvényének 101. § c) pont negyedik alpontja.
64) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU hatályos rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 3. cikkely, 12. bek. (HL L 257, 2014. 8. 28.).
65) A Tt. 224/2006 sz., a személyi igazolványokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 4.b §, módosítva a Tt. 49/2012 sz. törvényével.
65a) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 45. § 1. bek. b) pontja.
65aa) A Tt. többször módosított 527/2002 sz., az önkéntes árverésekről, és a Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított 323/1992 sz., a közjegyzőkről és a közjegyzői tevékenységről szóló törvényének (Közjegyzői törvény) kiegészítéséről szóló törvénye.
65ab) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 171/1993 sz. törvényének 21. §.
66) A Tt. 79/2015 sz. törvénye negyedik rész ötödik szakasza.
66a) A Tt. 206/2009 sz., a múzeumokról és galériákról, valamint a kulturális értékkel bíró tárgyak védelméről, és a Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított 372/1990 sz. szabálysértésekről szóló törvényének módosításáról szóló törvényének 9. §.
66b) A Tt. 79/2015 sz. törvényének 60. § 1., 5. és 6. bek.
67) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 171/1993 sz. törvényének 21. § 2. bek.
68) Az Európai Parlament és a Tanács 167/2013/EU hatályos rendelete (2013. február 5.) a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, 4. cikkely (HL L 60, 2013. 3. 2.).
Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikkelye.
69) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 25–27., 29–31. és 43. §.
69a) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 49. §.
69b) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 2. § 2. bek. i) pontja.
69c) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 2. § 2. bek. j) pontja.
70) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 4. § 6. bek. a) pontja és 7. bek.
70a) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 26. §.
70b) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 50. §.
70ba) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 30. §.
70bb) 31. § A Tt. 106/2018 sz. törvényének 31. §.
70c) A Tt. többször módosított 172/2005 sz., a kutatás és fejlesztés állami támogatásának megszervezéséről és a Tt. többször módosított 575/2001 sz., a kormány és a központi államigazgatási szervezetek tevékenységéről szóló törvényének kiegészítéséről szóló törvényének 26.a §.
71a) Például a Tt. többször módosított 372/1990 sz. törvénye, a Tt. 385/2000 sz., a bírákról és ülnökökről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 115. §, a Tt. 154/2001 sz., az ügyészekről és ügyészjelöltekről szóló törvényének 187. §.
71aa) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 63. §.
71ab) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 67. § 2. bek.
71ac) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 69. §.
72) A Tt. többször módosított 523/2004 sz., a közigazgatás költségvetési alapelvekről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 22. § 4. bek.


A Tt. 8/2009. sz. törvény melléklete

AZ EURÓPAI UNIÓTÓL ÁTVETT KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ JOGI AKTUSOK JEGYZÉKE
1. A Tanács 91/439/EGK irányelve (1991. július 29.) a vezetői engedélyekről (Különkiadás HL, fej. 7/köt. 1; EK HL L 237, 1991. 8. 24.) módosítva a Tanács 94/72/EK irányelvével (1994. december 19.) (Különkiadás HL, fej. 7/köt. 2; EK HL L 337, 1994. 12. 24.), a Tanács 96/47/EK irányelvével (1996. július 23.) (Különkiadás HL, fej. 7/köt. 2; EK HL L 235, 1996. 9. 17.), a Tanács 97/26/EK irányelvével (1997. június 2.) (Különkiadás HL, fej. 7/köt. 3; EK HL L 150, 1997. 6. 7.), a Tanács 2000/56/EK irányelvével (2000. szeptember 14.) (Különkiadás HL, fej. 7/köt. 5; EK HL L 237, 2000. 9. 21.), az Európai Parlament és a Tanács 2003/59/EK irányelvével (2000. július 15.) (Különkiadás HL, fej. 7/köt. 7; HL L 226, 2003. 9. 10.), az Európai Parlament és a Tanács (EK) 1882/2003 rendeletével (2003. szeptember 29.) (Különkiadás HL, fej. 1/köt. 4; HL L 284, 2003. 10. 31.) és a Tanács 2006/103/EK irányelvével (2006. november 20.) (HL L 363, 2006. 12. 20.).
2. Az Európai Parlament és a Tanács 2006/126/EK irányelve ( 2006. december 20. ) a vezetői engedélyekről (HL L 403., 2006.12.30.)
3. 3. A tanács 1999/37/EK irányelve (1999. április 29.) a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról (különkiadás HL, fej. 07/köt. 004) módosítva a Tanács 2003/127/EK irányelvével (2003. december 23.) (HL L 10, 2004. 1. 16.) és a Tanács 2006/103/EK irányelve (2006. november 20.) (HL L 363, 2006. 12. 20.).
4. Az Európai Parlament és a Tanács 2008/96/EK irányelve (2008. november 19.) a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről (HL L 319., 2008.11.29.)
5. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/413 irányelve (2015. március 11.) a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről (HL L 68., 2015.3.13.)
6. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/46/EU irányelve (2014. április 3. ) a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló 1999/37/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 127., 2014.4.29.)
Časová verzia účinná od 1. marca 2022 do 5. júla 2022

8/2009 Z. z.

Zákon
O CESTNEJ PREMÁVKE
a o zmene a doplnení niektorých zákonov


z 3. decembra 2008


Zmena:
84/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2009
199/2009 Z. z. s účinnosťou od 31. mája 2009
188/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. júna 2009
144/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. júna 2010
144/2010 Z. z. s účinnosťou od 31. marca 2011
119/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. mája 2011
249/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. augusta 2011
313/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 2011
68/2012 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2012
313/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2012
317/2012 Z. z. s účinnosťou od 15. októbra 2012
357/2012 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2013
68/2012 Z. z. s účinnosťou od 19. januára 2013
144/2010 Z. z. s účinnosťou od 19. januára 2013
313/2011 Z. z. s účinnosťou od 19. januára 2013
317/2012 Z. z. s účinnosťou od 19. januára 2013
119/2011 Z. z. s účinnosťou od 19. januára 2013
42/2013 Z. z. s účinnosťou od 01. apríla 2013
98/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. mája 2013
213/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2013
180/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. októbra 2013
388/2013 Z. z. s účinnosťou od 30. novembra 2013
290/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2014
474/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2014
388/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2014
488/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2015
430/2015 Z. z. s účinnosťou od 31. decembra 2015
387/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2016
430/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2016
311/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2017
106/2018 Z. z. s účinnosťou od 20. mája 2018
393/2019 Z. z. s účinnosťou od 1. decembra 2019
106/2018 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2020
393/2019 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2020
73/2020 Z. z. s účinnosťou od 9. apríla 2020
145/2021 Z. z. s účinnosťou od 1. mája 2021
146/2021 Z. z. s účinnosťou od 1. mája 2021
148/2021 Z. z. s účinnosťou od 15. mája 2021
310/2021 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2022
508/2021 Z. z. s účinnosťou od 1. marca 2022


Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:


Čl. I

PRVÁ ČASŤ
Základné ustanovenia

§ 1
Predmet úpravy
Tento zákon upravuje pravidlá cestnej premávky, práva a povinnosti osôb v súvislosti s cestnou premávkou, pôsobnosť orgánov verejnej správy na úseku organizácie riadenia cestnej premávky, vedenie vozidiel, evidenciu vozidiel a správne delikty za porušenie tohto zákona.

§ 2
Vymedzenie základných pojmov
(1) Cestnou premávkou na účely tohto zákona sa rozumie užívanie diaľnic, ciest, miestnych komunikácií a účelových komunikácií1) (ďalej len „cesta“) vodičmi vozidiel a chodcami.
(2) Na účely tohto zákona sa ďalej rozumie
a) autobusom motorové vozidlo na dopravu osôb, ktoré má okrem miesta pre vodiča viac ako osem miest na sedenie,
b) dať prednosť v jazde povinnosť účastníka cestnej premávky počínať si tak, aby ten, kto má prednosť v jazde, nemusel náhle zmeniť smer alebo rýchlosť jazdy,
c) držiteľom vozidla osoba zapísaná v osvedčení o evidencii časť I a časť II ako držiteľ osvedčenia, alebo takáto osoba zapísaná v osvedčení o evidencii vydanom v cudzine,
d) električkovým koľajovým pásom časť cesty určená predovšetkým na premávku električky,
e) hranicou križovatky miesto, ktoré tvorí kolmica na os vozovky v mieste, kde sa pre križovatku začína zakrivenie vozovky,
f) chodcom účastník cestnej premávky pohybujúci sa pešo; chodcom je aj osoba, ktorá napríklad tlačí alebo ťahá sánky, detský kočík, vozík pre osoby so zdravotným postihnutím alebo ručný vozík s celkovou šírkou nepresahujúcou 600 mm, osoba, ktorá sa pohybuje na lyžiach, korčuliach, kolobežke bez pomocného motorčeka, skejtborde alebo obdobnom športovom vybavení, pomocou mechanického alebo elektrického vozíka pre osoby so zdravotným postihnutím, a osoba, ktorá tlačí bicykel, motocykel alebo kolobežku s pomocným motorčekom, alebo vedie zviera,
g) chodníkom komunikácia alebo časť cesty určená pre chodcov, ktorá je spravidla oddelená od vozovky výškovo alebo iným spôsobom,
h) jazdnou súpravou súprava zložená z jedného alebo z viacerých motorových vozidiel a z jedného alebo viacerých prípojných vozidiel,2)
i) krajnicou časť cesty od kraja vozovky po kraj cesty,
j) križovatkou miesto, v ktorom sa cesty pretínajú alebo spájajú,
k) križovatkou s riadenou premávkou križovatka, na ktorej je premávka riadená dopravnými zariadeniami alebo príslušníkom Policajného zboru (ďalej len „policajt“), prípadne inou oprávnenou osobou,3)
l) motorovým vozidlom nekoľajové vozidlo poháňané vlastným motorom s výnimkou prípadu podľa písmena f) a trolejbus,
m) nemotorovým vozidlom prípojné vozidlo, vozidlo pohybujúce sa pomocou ľudskej sily alebo zvieracej sily s výnimkou prípadov podľa písmena f), samovyvažovacie vozidlo, kolobežka s pomocným motorčekom a bicykel vybavený pomocným motorčekom so zdvihovým objemom valcov nepresahujúcim 50 cm3 s konštrukčnou rýchlosťou neprevyšujúcou 25 km h-1 alebo bicykel vybavený pomocným elektrickým motorčekom s trvalým menovitým výkonom do 0,25 kW, ktorého výkon sa progresívne znižuje a nakoniec sa preruší, keď vozidlo dosiahne rýchlosť 25 km h-1 alebo keď vodič prestane šliapať do pedálov,
n) neobmedzením povinnosť účastníka cestnej premávky počínať si tak, aby inému účastníkovi cestnej premávky neprekážal,
o) neohrozením povinnosť účastníka cestnej premávky počínať si tak, aby inému účastníkovi cestnej premávky nevzniklo nijaké nebezpečenstvo,
p) orgánom Policajného zboru útvar Policajného zboru zriadený podľa osobitného predpisu,4)
q) pobytom trvalý pobyt občana Slovenskej republiky, prechodný pobyt občana Slovenskej republiky trvalo žijúceho v zahraničí, trvalý pobyt cudzinca alebo prechodný pobyt cudzinca na území Slovenskej republiky,
r) prekážkou cestnej premávky všetko, čo môže ohroziť alebo obmedziť jazdu vozidiel a pohyb chodcov,
s) samovyvažovacím vozidlom vozidlo založené na vnútornej nestabilnej rovnováhe, ktoré na zachovanie svojej rovnováhy potrebuje pomocný riadiaci systém,
t) státím uvedenie vozidla do pokoja na dlhšie, ako je čas dovolený na zastavenie,
u) účastníkom cestnej premávky osoba, ktorá sa priamo zúčastňuje cestnej premávky,
v) vodičom osoba, ktorá vedie vozidlo,
w) vozidlom motorové vozidlo, nemotorové vozidlo a električka,
x) vozovkou spevnená časť cesty určená predovšetkým na premávku motorových vozidiel,
y) zastavením uvedenie vozidla do pokoja na čas nevyhnutne potrebný na urýchlené nastúpenie alebo na vystúpenie prepravovaných osôb alebo na urýchlené naloženie alebo na zloženie nákladu,
z) zastavením vozidla prerušenie jazdy z dôvodu nezávislého od vôle vodiča,
aa) zníženou viditeľnosťou viditeľnosť, pri ktorej sa účastníci cestnej premávky dostatočne zreteľne navzájom nevidia, ani keď nevidia predmety na ceste, najmä od súmraku do svitania, za hmly, sneženia, dažďa a v tuneli,
ab) zvláštnym motorovým vozidlom motorové vozidlo vyrobené na iné účely než na prevádzku na cestách, ktoré po splnení ustanovených podmienok možno prevádzkovať v cestnej premávke; ide najmä o poľnohospodárske traktory a lesné traktory, samohybné pracovné, poľnohospodárske, lesné alebo stavebné stroje.


DRUHÁ ČASŤ
Pravidlá cestnej premávky

PRVÁ HLAVA
Základné povinnosti

§ 3
Všeobecné povinnosti účastníka cestnej premávky
(1) Účastník cestnej premávky je povinný dodržiavať pravidlá cestnej premávky ustanovené v tomto zákone.
(2) Účastník cestnej premávky je ďalej povinný
a) správať sa disciplinovane a ohľaduplne tak, aby neohrozil bezpečnosť alebo plynulosť cestnej premávky, pritom je povinný prispôsobiť svoje správanie najmä stavebnému, dopravno-technickému stavu cesty, situácii v cestnej premávke, poveternostným podmienkam a svojim schopnostiam,
b) poslúchnuť pokyn vyplývajúci z dopravnej značky alebo dopravného zariadenia,
c) poslúchnuť pokyn, výzvu alebo príkaz policajta súvisiaci s výkonom jeho oprávnení pri dohľade nad bezpečnosťou a plynulosťou cestnej premávky, strpieť výkon jeho oprávnení, ako aj pokyny iných osôb, ktoré na to oprávňuje tento zákon alebo osobitný predpis.5)
(3) Používanie technických prostriedkov a zariadení, ktorých činnosť umožňuje odhalenie alebo ovplyvňovanie funkcií technických prostriedkov používaných pri plnení úloh na úseku výkonu dohľadu nad bezpečnosťou a plynulosťou cestnej premávky alebo ich umiestnenie vo vozidle spôsobom, ktorý umožňuje ich použitie, je zakázané.

§ 4
Povinnosti vodiča
(1) Vodič je povinný
a) použiť na jazdu len vozidlo, ktoré možno prevádzkovať v cestnej premávke,6)
b) mať pri sebe platné doklady predpísané týmto zákonom alebo osobitným predpisom,7)
c) venovať sa plne vedeniu vozidla a sledovať situáciu v cestnej premávke,
d) brať ohľad na vozidlo označené osobitným označením a na označené výcvikové vozidlo autoškoly,8)
e) dbať na zvýšenú opatrnosť voči cyklistom a chodcom, najmä deťom, osobám so zdravotným postihnutím, osobitne voči osobám, ktoré používajú bielu palicu, a starým osobám,
f) dať prednosť chodcovi, ktorý vstúpil na vozovku a prechádza cez priechod pre chodcov, pritom ho nesmie ohroziť; to neplatí pre vodiča električky,
g) pribrať potrebný počet spôsobilých osôb, ak to vyžaduje bezpečnosť cestnej premávky, a na ten účel ich náležite poučiť,
h) zabezpečiť vozidlo a prepravované veci proti odcudzeniu prostriedkami montovanými do vozidla jeho výrobcom, ak sa vzdiali od vozidla mimo jeho dohľadu,
i) zabezpečiť pred jazdou a počas jazdy, aby sa vo výhľadovom poli vodiča nenachádzali predmety, ktoré môžu odvádzať pozornosť od bezpečného vedenia vozidla.
(2) Vodič nesmie
a) viesť motorové vozidlo bez príslušného vodičského oprávnenia, v čase jeho odobratia alebo počas zadržania vodičského preukazu; to neplatí, ak vedie motorové vozidlo autoškoly v kurze podľa osobitného predpisu,8a) vedie motorové vozidlo v kurze základnej kvalifikácie,8b) podrobuje sa skúške z vedenia motorového vozidla, preskúšaniu odbornej spôsobilosti z vedenia motorového vozidla alebo má povolenú jazdu podľa § 70 ods. 4 a § 71 ods. 2,
b) viesť motorové vozidlo akejkoľvek skupiny počas trvania trestu zákazu činnosti spočívajúceho v zákaze vedenia motorových vozidiel alebo počas trvania sankcie zákazu činnosti spočívajúcej v zákaze vedenia motorových vozidiel,
c) požiť počas vedenia vozidla alkohol alebo inú návykovú látku,9)
d) viesť vozidlo v takom čase po požití alkoholu alebo inej návykovej látky, keď sa alkohol alebo iná návyková látka ešte môžu nachádzať v jeho organizme; toto neplatí pre cyklistu, vodiča kolobežky s pomocným motorčekom a vodiča samovyvažovacieho vozidla jazdiaceho v obci a pre cyklistu, vodiča kolobežky s pomocným motorčekom a vodiča samovyvažovacieho vozidla jazdiaceho po cestičke pre cyklistov, ak množstvo alkoholu v jeho organizme nepresiahne hodnotu 0,24 miligramu etanolu na liter vydýchnutého vzduchu pri vyšetrení dychovou skúškou prístrojom alebo 0,5 gramu etanolu na kilogram hmotnosti vyšetrovanej osoby pri lekárskom vyšetrení zo vzorky krvi plynovou chromatografiou,
e) viesť vozidlo po požití lieku v čase, keď liek môže znížiť jeho schopnosť viesť vozidlo,
f) viesť vozidlo, ak jeho schopnosť viesť vozidlo je znížená najmä úrazom, chorobou, nevoľnosťou alebo únavou,
g) odovzdať vedenie vozidla osobe, ktorá nespĺňa podmienky na vedenie vozidla ustanovené týmto zákonom, osobe, ktorá je pod vplyvom alkoholu alebo inej návykovej látky, alebo osobe, ktorej schopnosť viesť vozidlo je inak znížená,
h) ohroziť chodcov na chodníku, cyklistov na cestičke pre cyklistov, chodcov a cyklistov pri odbočovaní, pri vchádzaní na cestu a pri otáčaní alebo pri cúvaní,
i) ohroziť cyklistov prechádzajúcich cez priechod pre cyklistov,
j) poškodzovať životné prostredie, najmä jazdou po verejnej zeleni alebo cestnej zeleni,
k) prekážať v jazde rýchlejšie idúcim vozidlám a obmedzovať plynulosť cestnej premávky,
l) znížiť náhle rýchlosť jazdy alebo náhle zastaviť, ak to nevyžaduje bezpečnosť cestnej premávky,
m) počas vedenia vozidla držať v ruke alebo iným spôsobom obsluhovať telefónny prístroj alebo iné telekomunikačné, audiovizuálne alebo obdobné zariadenie okrem použitia systému „voľné ruky“ alebo vykonávať inú obdobnú činnosť, ktorá nesúvisí s vedením vozidla; to neplatí pre vodiča vozidla ozbrojených síl Slovenskej republiky (ďalej len „ozbrojené sily“), ozbrojených bezpečnostných zborov, ozbrojených zborov, Vojenskej polície, obecnej polície, Hasičského a záchranného zboru, ostatných hasičských jednotiek, Horskej záchrannej služby, záchrannej zdravotnej služby, banskej záchrannej služby, Vojenského spravodajstva a Slovenskej informačnej služby pri plnení svojich úloh,
n) používať hanlivé gestá voči ostatným účastníkom cestnej premávky, vyhadzovať z vozidla predmety a obťažovať ostatných účastníkov cestnej premávky ani iné osoby najmä nadmerným hlukom, prachom, znečisťovaním ovzdušia, rozstrekovaním kaluží, blata alebo zbytočným ponechaním motora stojaceho vozidla v chode,
o) použiť na jazdu vozidlo, ktoré svojím farebným vyhotovením a označením sa dá zameniť s vozidlom Policajného zboru, Vojenskej polície, Zboru väzenskej a justičnej stráže, obecnej polície, Hasičského a záchranného zboru alebo ostatných hasičských jednotiek,
p) zastaviť vozidlo na priechode pre chodcov mieste na prechádzanie alebo na priechode pre cyklistov, ak to nevyžaduje bezpečnosť cestnej premávky.
(3) Vodič smie motorové vozidlo použiť len na cestách; to neplatí, ak sa motorové vozidlo v súlade s osobitnými predpismi10) použije
a) v súvislosti s organizovaným športovým, spoločenským alebo iným verejným podujatím,
b) na pôdohospodárske, lesné, údržbárske, stavebné alebo priemyselné práce,
c) v súvislosti s výkonom poľovníckeho práva a rybárskeho práva alebo ich kontrolou,
d) na záchranné práce,
e) na práce vo verejnom záujme,
f) na plnenie úloh spojených s ochranou životného prostredia, železničnej dopravy, verejného poriadku, bezpečnosťou štátu a obranou štátu,
g) na prepravu do obytného alebo rekreačného zariadenia,
h) v súvislosti s kontrolnou, inšpekčnou alebo prieskumnou činnosťou alebo
i) v priestore, ktorý nie je verejne prístupný, so súhlasom jeho vlastníka alebo inej oprávnenej osoby.
(4) Ak vodič zníži rýchlosť jazdy alebo ak zastaví vozidlo pred priechodom pre chodcov alebo pred priechodom pre cyklistov, aby umožnil prejsť cez cestu chodcom alebo cyklistom, vodiči ostatných vozidiel idúcich rovnakým smerom sú takisto povinní znížiť rýchlosť jazdy alebo zastaviť vozidlo; to neplatí pre vodiča električky.
(5) Ak vodič počas jazdy zistí, že vozidlo, náklad alebo upevnenie nákladu nespĺňajú ustanovené podmienky, je povinný chybu odstrániť na mieste. Ak to nemôže urobiť, smie v jazde pokračovať primeranou rýchlosťou len do najbližšieho miesta, kde možno chybu odstrániť; pritom musí urobiť také opatrenia, aby sa počas jazdy na takéto miesto neohrozila bezpečnosť a plynulosť cestnej premávky a aby sa nepoškodila cesta.

§ 5
Povinnosti niektorých vodičov a spolujazdcov
(1) Vodič motorového vozidla kategórie PS11) s najväčšou konštrukčnou rýchlosťou prevyšujúcou 45 km h-1 a vodič motorového vozidla kategórie L12) je počas jazdy povinný vhodným spôsobom chrániť si zrak najmä okuliarmi alebo ochranným štítom, ak sa tým nezníži bezpečnosť jazdy, najmä v hmle, pri snežení alebo v daždi; je tiež povinný počas jazdy oboma rukami držať riadidlá s výnimkou prípadu, keď dáva znamenie podľa tohto zákona. Vodič motorového vozidla kategórie PS s najväčšou konštrukčnou rýchlosťou prevyšujúcou 45 km h-1 a vodič motorového vozidla kategórie L a jeho spolujazdec sú tiež povinní počas jazdy používať na hlave riadne upevnenú ochrannú prilbu určenú pre motocyklistov; to neplatí pre vodiča vozidla vybaveného bezpečnostnou kabínou alebo ochranným bezpečnostným rámom, ktoré je vybavené bezpečnostnými pásmi, a jeho spolujazdca.
(2) Vodič motorového vozidla kategórie PS s najväčšou konštrukčnou rýchlosťou prevyšujúcou 45 km h-1 a vodič motorového vozidla kategórie L nesmú počas jazdy jesť, piť ani fajčiť; táto povinnosť sa vzťahuje aj na ich spolujazdca.
(3) Vodič motorového vozidla, ktoré je povinne vybavené bezpečnostným odevom,14) je povinný mať bezpečnostný odev oblečený, ak sa zdržiava na vozovke mimo vozidla počas núdzového státia, najmä pri prerušení jazdy pre chybu na vozidle alebo v dôsledku dopravnej nehody; pritom nemožno použiť taký bezpečnostný odev, ktorý je zameniteľný s bezpečnostnými odevmi používanými ozbrojenými silami alebo ozbrojenými bezpečnostnými zbormi.15)
(4) Vodič motorového vozidla s najväčšou prípustnou celkovou hmotnosťou prevyšujúcou 3 500 kg a vodič jazdnej súpravy alebo zvláštneho motorového vozidla sú povinní jazdiť zo svahu vždy so zaradeným rýchlostným stupňom; vodič iného motorového vozidla je povinný jazdiť zo svahu so zaradeným rýchlostným stupňom, ak to vyžaduje bezpečnosť jazdy.
(5) Vodič motorového vozidla s najväčšou prípustnou celkovou hmotnosťou prevyšujúcou 3 500 kg je pri jazde do svahu povinný umožniť prejazd rýchlejších vozidiel idúcich za ním; ak si to situácia vyžaduje, je povinný aj odstaviť vozidlo na najbližšom parkovisku, a to až do prejazdu týchto vozidiel.

§ 6
Povinnosti prevádzkovateľa vozidla
(1) Prevádzkovateľ vozidla16) nesmie zveriť vedenie vozidla osobe, ktorá nespĺňa podmienky na jeho vedenie ustanovené týmto zákonom alebo osobitným predpisom,17) nemá pri sebe platné doklady ustanovené na vedenie vozidla, je pod vplyvom alkoholu alebo inej návykovej látky, osobe, ktorej schopnosť na vedenie je inak znížená, alebo osobe, ktorej totožnosť nepozná.
(2) Prevádzkovateľ vozidla nesmie
a) prikázať ani dovoliť, aby sa na jazdu použilo vozidlo, ktoré vrátane nákladu alebo jeho upevnenia nespĺňa ustanovené podmienky,
b) prikázať ani dovoliť, aby sa na jazdu použilo vozidlo na takej ceste, na ktorej má takéto vozidlo obmedzenú alebo zakázanú jazdu,
c) prikázať ani dovoliť, aby sa na jazdu použilo vozidlo vybavené technickými prostriedkami a zariadeniami, ktorých činnosť umožňuje odhalenie alebo ovplyvňovanie funkcií technických prostriedkov používaných pri plnení úloh na úseku výkonu dohľadu nad bezpečnosťou a plynulosťou cestnej premávky.
(3) Prevádzkovateľ vozidla je povinný zabezpečiť, aby sa na jazdu pribral potrebný počet spôsobilých a náležite poučených osôb, ak je mu vopred známe, že to bude vyžadovať bezpečnosť cestnej premávky.
(4) Prevádzkovateľ vozidla je povinný zabezpečiť, aby sa farebné vyhotovenie a označenie vozidla nedalo zameniť s farebným vyhotovením a označením vozidiel Policajného zboru, Vojenskej polície, Zboru väzenskej a justičnej stráže, obecnej polície, Hasičského a záchranného zboru alebo ostatných hasičských jednotiek.
(5) Prevádzkovateľ vozidla je povinný v súvislosti s konaním o priestupku proti bezpečnosti a plynulosti cestnej premávky orgánu oprávnenému objasňovať alebo prejednať priestupok oznámiť osobné údaje osoby, ktorej zveril vedenie vozidla, v rozsahu meno, priezvisko a adresa pobytu.
(6) Ak je prevádzkovateľom vozidla právnická osoba, ktorá v rámci svojej činnosti zveruje motorové vozidlo inej osobe, je povinná viesť o prevádzke motorového vozidla a jeho vodičovi evidenciu s údajmi o mene a priezvisku vodiča, dátume a čase vedenia motorového vozidla, evidenčnom čísle motorového vozidla a adrese pobytu vodiča. Evidenciu podľa prvej vety je prevádzkovateľ vozidla povinný na výzvu policajta predložiť na účely spojené s výkonom jeho oprávnení na úseku bezpečnosti a plynulosti cestnej premávky; to sa nevzťahuje na prevádzkovateľa vozidla, ktorým je štátny orgán plniaci úlohy na úseku ochrany verejného poriadku, bezpečnosti štátu a obrany štátu.

§ 6a
Povinnosti držiteľa vozidla
Držiteľ vozidla je povinný zabezpečiť, aby pri prevádzkovaní motorového vozidla boli dodržiavané pravidlá cestnej premávky podľa tohto zákona, ktoré ustanovujú
a) zákaz predchádzania podľa § 15 ods. 5, § 35 ods. 3 alebo zákaz predchádzania vyplývajúci z dopravnej značky alebo dopravného zariadenia,
b) rýchlosť jazdy podľa § 16 alebo § 27 ods. 3,
c) povinnosť zastaviť vozidlo na príkaz dopravnej značky „Stoj, daj prednosť v jazde!“ alebo na signál so znamením „Stoj!“,
d) zákaz otáčania a cúvania podľa § 22 ods. 4 alebo zákaz otáčania vyplývajúci z dopravnej značky alebo dopravného zariadenia,
e) zákaz zastavenia a státia podľa § 25 alebo zákaz zastavenia alebo státia vyplývajúci z dopravnej značky alebo dopravného zariadenia,
f) prejazd cez železničné priecestie v čase, keď je to zakázané podľa § 27 až 29,
g) najväčšiu prípustnú celkovú hmotnosť vozidla, najväčšiu prípustnú hmotnosť jazdnej súpravy, najväčšiu prípustnú celkovú hmotnosť prípojného vozidla alebo najväčšiu prípustnú hmotnosť pripadajúcu na nápravu vozidla podľa § 51,
h) zákaz vjazdu, zákaz odbočovania alebo prikázaný smer jazdy vyplývajúci z dopravnej značky alebo dopravného zariadenia,
i) zákaz vjazdu vozidla vyplývajúci z dopravnej značky alebo dopravného zariadenia alebo zákaz jazdy vozidla s najväčšou prípustnou celkovou hmotnosťou vozidla prevyšujúcou 12 000 kg alebo jazdnej súpravy s najväčšou prípustnou celkovou hmotnosťou prevyšujúcou 12 000 kg podľa § 39 ods. 4,
j) povinnosť umožniť vozidlu, ktoré používa typické zvukové znamenie doplnené zvláštnym výstražným modrým svetlom alebo červeným svetlom, prípadne ich kombináciou (ďalej len „zvláštne výstražné znamenie“) pri plnení špeciálnych úloh (ďalej len „vozidlo s právom prednostnej jazdy“), a vozidlu, ktoré sprevádza, bezpečný a plynulý prejazd podľa § 40 ods. 8,
k) povinnosť vytvoriť voľný priestor na prejazd vozidiel (ďalej len „záchranárska ulička“) podľa § 10 ods. 11 alebo zákaz jazdy v záchranárskej uličke podľa § 10 ods. 11.

§ 7
Povinnosti inštruktora autoškoly
(1) Inštruktor autoškoly má povinnosti vodiča pri vykonávaní
a) výcviku na vedenie vozidla v kurze podľa osobitného predpisu,8a)
b) skúšky z odbornej spôsobilosti na vedenie motorového vozidla (ďalej len „odborná spôsobilosť“),
c) osobitnej skúšky z vedenia motorového vozidla,
d) preskúšania odbornej spôsobilosti alebo
e) základnej kvalifikácie, ak vodič nie je držiteľom príslušného vodičského oprávnenia.
(2) Na inštruktora autoškoly sa nevzťahujú povinnosti podľa odseku 1, ak vodič vedie vozidlo bez prítomnosti inštruktora autoškoly.

§ 8
Používanie bezpečnostných pásov a iných zadržiavacích zariadení
(1) Osoba sediaca na sedadle povinne vybavenom bezpečnostným pásom alebo iným zadržiavacím zariadením18) je povinná toto zariadenie použiť; to neplatí pre
a) vodiča vozidla ozbrojených síl, ozbrojených bezpečnostných zborov, ozbrojených zborov, Vojenskej polície, obecnej polície, Hasičského a záchranného zboru, ostatných hasičských jednotiek, Horskej záchrannej služby, záchrannej zdravotnej služby, banskej záchrannej služby, Vojenského spravodajstva, Slovenskej informačnej služby a prepravované osoby, ak si to vyžaduje plnenie ich úloh,
b) inštruktora autoškoly, ktorý vykonáva činnosť podľa § 7 ods. 1,
c) osobu s telesnou výškou menšou ako 150 cm s výnimkou osoby, ktorá je povinná používať zadržiavacie zariadenie podľa podmienok ustanovených v osobitnom predpise,18)
d) vodiča vozidla taxislužby pri zmluvnej preprave osôb v obci,
e) osobu, ktorá nemôže byť pripútaná zo zdravotných dôvodov; takáto osoba sa musí preukázať osvedčením o oslobodení od použitia bezpečnostných systémov vozidla.19)
(2) Výnimka podľa odseku 1 písm. c) a d) sa nevzťahuje na osobu, ktorá sa prepravuje na mieste, ktoré je chránené pred účinkami nárazu vozidla airbagom.

DRUHÁ HLAVA
Jazda vozidlami

§ 9
Spôsob jazdy
(1) Vodič je povinný na vozovke alebo v jazdnom pruhu jazdiť vpravo pri pravom okraji vozovky alebo jazdného pruhu; to neplatí pri obchádzaní, predchádzaní, otáčaní alebo odbočovaní.
(2) Na krajnicu smie vodič motorového vozidla vojsť len pri zastavení a státí alebo pri obchádzaní a vyhýbaní sa prekážke cestnej premávky; pritom je povinný dbať na zvýšenú opatrnosť.
(3) Vodič malého motocykla alebo vodič nemotorového vozidla smie jazdiť po pravej krajnici, len ak tým neohrozí a neobmedzí pohyb chodcov.

§ 10
Jazda v jazdných pruhoch
(1) Mimo obce na ceste s dvoma alebo s viacerými jazdnými pruhmi vyznačenými na vozovke v jednom smere jazdy sa jazdí v pravom jazdnom pruhu. V ostatných jazdných pruhoch sa smie jazdiť, ak je to potrebné na obchádzanie, predchádzanie, otáčanie alebo na odbočovanie.
(2) Mimo obce na ceste s troma alebo s viacerými jazdnými pruhmi vyznačenými na vozovke v jednom smere jazdy smie vodič nákladného automobilu s najväčšou prípustnou celkovou hmotnosťou presahujúcou 3 500 kg, vodič jazdnej súpravy, ktorej celková dĺžka presahuje 7 m, vodič zvláštneho motorového vozidla a vodič motocykla s najväčšou konštrukčnou rýchlosťou do 45 km h-1 použiť na predchádzanie výhradne druhý jazdný pruh od pravého okraja vozovky; v ostatných jazdných pruhoch smie jazdiť, ak je to potrebné na obchádzanie, otáčanie alebo na odbočovanie.
(3) V obci na ceste s dvoma alebo s viacerými jazdnými pruhmi vyznačenými na vozovke v jednom smere jazdy smie vodič vozidla použiť na jazdu ktorýkoľvek jazdný pruh; to neplatí pre vodiča uvedeného v odseku 2, na ktorého sa vzťahujú pri jazde v obci odseky 1 a 2.
(4) Ak je na ceste s dvoma a alebo s viacerými jazdnými pruhmi v jednom smere jazdy taká hustá premávka, že sa utvoria súvislé prúdy vozidiel, v ktorých vodič motorového vozidla môže jazdiť len takou rýchlosťou, ktorá závisí od rýchlosti vozidiel idúcich pred ním, vozidlá môžu ísť súbežne vedľa seba (ďalej len „súbežná jazda“). Pri súbežnej jazde sa nepovažuje za predchádzanie, ak vozidlá idú v jednom z jazdných pruhov rýchlejšie ako vozidlá v inom jazdnom pruhu.
(5) Ak by vozidlá idúce v obci súčasne vo všetkých jazdných pruhoch bránili v jazde rýchlejšie idúcemu vozidlu, vodič, ktorý jazdí v ľavom jazdnom pruhu, je povinný ho čo najskôr uvoľniť; to neplatí, ak vodič používa ľavý jazdný pruh na obchádzanie, odbočovanie, otáčanie alebo predchádzanie.
(6) Vodič pri prechádzaní z jedného jazdného pruhu do druhého jazdného pruhu je povinný dať prednosť v jazde vodičovi jazdiacemu v jazdnom pruhu, do ktorého prechádza; pritom je povinný dávať znamenie o zmene smeru jazdy. Tam, kde sa dva jazdné pruhy zbiehajú do jedného jazdného pruhu tak, že nie je zrejmé, ktorý z nich je priebežný, vodič jazdiaci v ľavom jazdnom pruhu je povinný dať prednosť v jazde vodičovi v pravom jazdnom pruhu; to neplatí pri súbežnej jazde, keď vodič idúci v pravom jazdnom pruhu je povinný umožniť vodičovi prvého vozidla v ľavom jazdnom pruhu zaradenie sa do kolóny idúcich vozidiel, ak ten dáva znamenie o zmene smeru jazdy vpravo. Vodič jazdiaci v ľavom jazdnom pruhu pri zaraďovaní sa do kolóny idúcich vozidiel pritom nesmie ohroziť vodiča jazdiaceho v pravom jazdnom pruhu.
(7) Na ceste s troma jazdnými pruhmi vyznačenými na vozovke v jednom smere jazdy je vodič prechádzajúci z ľavého jazdného pruhu do stredného jazdného pruhu povinný dať prednosť v jazde vodičovi prechádzajúcemu do stredného jazdného pruhu z pravého jazdného pruhu; takýto postup sa vzťahuje primerane pri prechádzaní z ľavých jazdných pruhov do stredných jazdných pruhov na ceste so štyrmi alebo s viacerými jazdnými pruhmi vyznačenými na vozovke v jednom smere jazdy.
(8) Ak je na zaraďovanie do priebežného jazdného pruhu zriadený pripájací pruh, je vodič povinný pred zaradením sa do priebežného jazdného pruhu použiť tento pruh. Vodič pri zaraďovaní z pripájacieho pruhu do priebežného pruhu je povinný dať prednosť v jazde vodičovi idúcemu v priebežnom pruhu.
(9) V obci sa nepovažuje za predchádzanie, keď vozidlá v jednom jazdnom pruhu idú rýchlejšie ako v inom jazdnom pruhu.
(10) Ak je pri súbežnej jazde v niektorom jazdnom pruhu prekážka cestnej premávky, vodič vozidla idúceho vo voľnom jazdnom pruhu je povinný umožniť vodičovi prvého vozidla nachádzajúceho sa v jazdnom pruhu, v ktorom je prekážka, jej obídenie, ak ten dáva znamenie o zmene smeru jazdy. Vodič obchádzajúci prekážku pritom nesmie ohroziť vodiča jazdiaceho vo voľnom jazdnom pruhu. Tam, kde sa jazdné pruhy v jednom smere jazdy zbiehajú, vodič idúci v priebežnom jazdnom pruhu je pri súbežnej jazde povinný umožniť vodičovi prvého vozidla nachádzajúceho sa v jazdnom pruhu, ktorý sa zaraďuje do priebežného jazdného pruhu, preradenie do priebežného jazdného pruhu, ak ten dáva znamenie o zmene smeru jazdy. Vodič pri zaraďovaní sa do priebežného jazdného pruhu pritom nesmie ohroziť vodiča jazdiaceho v priebežnom jazdnom pruhu.
(11) Pri hustote cestnej premávky, ktorá vyvolá vznik kolóny stojacich vozidiel na diaľnici alebo na smerovo rozdelenej ceste mimo obce s najmenej dvomi jazdnými pruhmi v jednom smere jazdy, je vodič vozidla povinný pri súbežnej jazde vykonať taký jazdný úkon, ktorý umožní vytvorenie záchranárskej uličky v strede medzi dvomi jazdnými pruhmi a v úsekoch s viac ako dvomi jazdnými pruhmi medzi ľavým jazdným pruhom a k nemu priliehajúcim jazdným pruhom. Pri vytváraní záchranárskej uličky je na nevyhnutne potrebný čas vodič vozidla oprávnený vojsť aj na miesta, kde je to inak zakázané, ak tým neohrozí iného účastníka cestnej premávky. Záchranársku uličku môže použiť len vodič vozidla podľa § 40 ods. 1 alebo vodič vozidla zabezpečujúci odstránenie následkov dopravnej nehody alebo inej mimoriadnej udalosti; vodičovi iného vozidla je použitie záchranárskej uličky zakázané.
(12) Ak jazdné pruhy nie sú na vozovke vyznačené, jazdným pruhom sa rozumie časť vozovky dovoľujúca jazdu vozidiel s troma a viacerými kolesami v jazdnom prúde za sebou.

Jazda v mimoriadnych prípadoch

§ 11
(1) Pozdĺž nástupného ostrovčeka alebo ochranného ostrovčeka sa jazdí vpravo. Vľavo sa smie jazdiť len vtedy, ak jazde vpravo bráni prekážka alebo ak je to bezpečnejšie s ohľadom na rozmery vozidla alebo nákladu. Pozdĺž električky sa jazdí vpravo, ak nie je dopravnou značkou povolená jazda vľavo.
(2) Na električkový koľajový pás v úrovni vozovky sa smie vojsť len pri obchádzaní, odbočovaní, otáčaní, vchádzaní na cestu, alebo ak to dovoľuje dopravná značka alebo ak to vyžadujú mimoriadne okolnosti, najmä ak nie je medzi električkovým koľajovým pásom a okrajom vozovky dostatok miesta. Električkový koľajový pás zvýšený nad úroveň vozovky alebo znížený pod jej úroveň, alebo ktorý je od vozovky inak oddelený, najmä obrubníkom, smie sa prechádzať len priečne, a to na mieste prispôsobenom na to. Pritom vodič nesmie ohroziť ani obmedziť električku v jazde.
(3) Ak ide električka inou rýchlosťou ako ostatné vozidlá idúce rovnakým smerom, nejde o vzájomné predchádzanie.

§ 12
(1) Ak je na vozovke vyznačený vyhradený jazdný pruh, platí pre vodičov vozidiel, pre ktorých nie je vyhradený jazdný pruh určený, primerane § 11 ods. 2 a § 19 ods. 4; ak je vyhradený jazdný pruh vyznačený na električkovom koľajovom páse, aj § 19 ods. 5.
(2) Vodiči vozidiel, pre ktorých je vyhradený jazdný pruh určený, sú povinní vyhradený jazdný pruh použiť prednostne.
(3) Ak vodič autobusu alebo trolejbusu vychádza z vyhradeného jazdného pruhu do priľahlého jazdného pruhu, vodič jazdiaci v tomto pruhu je povinný mu dať prednosť v jazde. Vodič autobusu alebo trolejbusu je pritom povinný dávať znamenie o zmene smeru jazdy a nesmie ohroziť vodičov ostatných vozidiel.
(4) Ak ide vozidlo vo vyhradenom jazdnom pruhu inou rýchlosťou ako ostatné vozidlá idúce rovnakým smerom, nejde o vzájomné predchádzanie.
(5) Ak sa premávka vo vyhradenom jazdnom pruhu riadi osobitnými svetelnými signálmi, riadi sa nimi len vodič jazdiaci v tomto jazdnom pruhu.
(6) Vo vyhradenom jazdnom pruhu pre autobusy alebo trolejbusy smú jazdiť aj vozidlá taxislužby, ktoré sú riadne označené. Vozidlo taxislužby pritom nesmie obmedzovať plynulosť jazdy vozidiel, pre ktoré je tento vyhradený jazdný pruh určený.

§ 13
(1) Za vozidlom pravidelnej verejnej dopravy osôb, ktoré zastavilo v obci na zastávke bez nástupného ostrovčeka alebo bez nástupišťa na zvýšenom električkovom koľajovom páse, vodič iného vozidla je povinný zastaviť vozidlo. Ak je na zastávke viac vozidiel, vodič je povinný zastaviť vozidlo za posledným z nich. Vodič smie pokračovať v jazde, ak neohrozí osobu, ktorá nastupuje do vozidla pravidelnej verejnej dopravy osôb alebo z neho vystupuje.
(2) Vodič je povinný v úseku zastávky pravidelnej verejnej dopravy osôb dbať na zvýšenú opatrnosť a jazdiť primeranou rýchlosťou tak, aby neohrozil osobu vystupujúcu z vozidla pravidelnej verejnej dopravy osôb alebo do neho nastupujúcu.

§ 14
Obchádzanie
(1) Vodič, ktorý pri obchádzaní vozidla, ktoré zastavilo alebo stojí, prekážky cestnej premávky alebo chodca vybočuje zo smeru svojej jazdy, nesmie ohroziť ani obmedziť vodiča protiidúceho vozidla; nesmie ohroziť ani vodiča idúceho za ním, ani iného účastníka cestnej premávky. Vodič je pritom povinný dávať znamenie o zmene smeru jazdy.
(2) Vodič je povinný pri obchádzaní stojaceho vozidla pravidelnej verejnej dopravy osôb prihliadnuť na možnosť vbehnutia osôb na vozovku a jazdu prispôsobiť tak, aby neboli ohrozené; to platí aj pre vodiča vozidla jazdiaceho v protismere. Osobitnú pozornosť musí vodič venovať, ak ide o autobus označený ako autobus prepravujúci deti.

§ 15
Predchádzanie
(1) Predchádza sa vľavo. Vpravo sa predchádza vozidlo, ktoré mení smer jazdy vľavo a ak už nie je pochybnosť o ďalšom smere jeho jazdy. Pri jazde v pripájacom jazdnom pruhu alebo v odbočovacom jazdnom pruhu sa smie vpravo predchádzať aj vozidlo idúce v priebežnom jazdnom pruhu.
(2) Vodič, ktorý pri predchádzaní vybočuje zo smeru svojej jazdy, je povinný dávať znamenie o zmene smeru jazdy, pričom nesmie ohroziť vodičov jazdiacich za ním.
(3) Vodič nesmie pri predchádzaní ohroziť ani obmedziť vodiča vozidla, pred ktoré sa po predídení zaraďuje; pritom je povinný dávať znamenie o zmene smeru jazdy. Pri predchádzaní musí vodič zachovávať dostatočný bočný odstup od predchádzaného vozidla; pritom je povinný prihliadať najmä na rýchlosť, druh svojho i predchádzaného vozidla, poveternostné podmienky a stav a povahu vozovky. Dostatočný bočný odstup pri predchádzaní vodiča malého motocykla, cyklistu alebo chodca je spravidla najmenej 1 m pri najvyššej dovolenej rýchlosti do 50 km . h-1 a 1,5 m v ostatných prípadoch.
(4) Vodič predchádzaného vozidla nesmie zvyšovať rýchlosť jazdy ani inak brániť predchádzaniu.
(5) Vodič nesmie predchádzať,
a) ak nemá pred sebou rozhľad na takú vzdialenosť, ktorá je potrebná na bezpečné predchádzanie,
b) ak by sa nemohol bezpečne zaradiť pred vozidlo alebo pred vozidlá, ktoré chce predísť,
c) ak by ohrozil alebo obmedzil vodiča jazdiaceho v protismere, alebo ohrozil iného účastníka cestnej premávky,
d) ak vodič pred ním idúceho vozidla dáva znamenie o zmene smeru jazdy vľavo a ak ho nemožno predísť vpravo podľa odseku 1, prípadne ak ho nemožno predísť v ďalšom voľnom jazdnom pruhu vyznačenom na vozovke v tom istom smere jazdy,
e) cez pripájací alebo odbočovací jazdný pruh; to neplatí pre prípad uvedený v odseku 1,
f) po krajnici; to neplatí pri predchádzaní vpravo podľa odseku 1, pritom nesmie ohroziť ani obmedziť chodca idúceho po krajnici a cyklistu alebo vodiča malého motocykla jazdiaceho po krajnici,
g) pri jazde cez križovatku a v takej vzdialenosti pred križovatkou, ktorá nie je dostatočná na bezpečné dokončenie predchádzania pred úrovňou križovatky; to neplatí pri predchádzaní motocykla bez postranného vozíka alebo nemotorového vozidla,
h) pri jazde cez železničné priecestie,
i) ak by pri predchádzaní svojou výrazne nižšou rýchlosťou obmedzil za ním idúce vozidlo, ktoré začalo úkon predchádzania skôr,
j) na priechode pre chodcov, priechode pre cyklistov a bezprostredne pred nimi.

§ 16
Rýchlosť jazdy
(1) Vodič je povinný rýchlosť jazdy prispôsobiť najmä svojim schopnostiam, vlastnostiam vozidla a nákladu, poveternostným podmienkam, stavu a povahe vozovky a iným okolnostiam, ktoré možno predvídať. Vodič smie jazdiť len primeranou rýchlosťou, aby bol schopný zastaviť vozidlo na vzdialenosť, na ktorú má rozhľad.
(2) Vodič autobusu a vodič motorového vozidla s najväčšou prípustnou celkovou hmotnosťou neprevyšujúcou 3 500 kg smie jazdiť rýchlosťou najviac 90 km h-1. Na diaľnici vodič autobusu smie jazdiť rýchlosťou najviac 100 km h-1 a vodič motorového vozidla s najväčšou prípustnou celkovou hmotnosťou neprevyšujúcou 3 500 kg rýchlosťou najviac 130 km h-1.
(3) Vodič iného motorového vozidla, ako sa uvádza v odseku 2, ako aj vodič autobusu s prípojným vozidlom, ktorého najväčšia prípustná celková hmotnosť prevyšuje 750 kg, a vodič motorového vozidla s najväčšou prípustnou celkovou hmotnosťou neprevyšujúcou 3 500 kg s prípojným vozidlom, ktorého najväčšia prípustná celková hmotnosť prevyšuje 750 kg, smú jazdiť rýchlosťou najviac 90 km h-1.
(4) Vodič smie v obci jazdiť rýchlosťou najviac 50 km h-1, a ak ide po diaľnici v obci najviac 90 km h-1.
(5) Vodič nesmie prekročiť najvyššiu dovolenú rýchlosť jazdy vozidiel určenú dopravnou značkou alebo dopravným zariadením.
(6) Najvyššie dovolené rýchlosti ustanovené v odsekoch 2 a 3 nemožno prekročiť, ani ak je dopravnou značkou alebo dopravným zariadením dovolená vyššia rýchlosť; to neplatí pre vodiča motorového vozidla s najväčšou prípustnou celkovou hmotnosťou neprevyšujúcou 3 500 kg bez prípojného vozidla.
(7) Vodič nesmie prekročiť najväčšiu konštrukčnú rýchlosť vozidla, a ak ide o jazdnú súpravu, ani najväčšiu konštrukčnú rýchlosť nijakého z vozidiel súpravy.
(8) Najvyššie dovolené rýchlosti ustanovené v odsekoch 2 až 6 nie sú povinní dodržiavať vodiči vozidiel ozbrojených síl, ozbrojených bezpečnostných zborov, ozbrojených zborov, Vojenskej polície, Vojenského spravodajstva a Slovenskej informačnej služby, ak to vyžaduje plnenie osobitných úloh, ktorých okruh určí príslušný minister a riaditeľ Slovenskej informačnej služby.

§ 17
Vzdialenosť medzi vozidlami
(1) Vodič je povinný za vozidlom idúcim pred ním dodržiavať takú vzdialenosť, aby mohol včas znížiť rýchlosť jazdy, prípadne zastaviť vozidlo, ak vodič vozidla jazdiaceho pred ním zníži rýchlosť jazdy alebo zastaví.
(2) Vodič motorového vozidla je povinný dodržiavať za vozidlom idúcim pred ním takú vzdialenosť, aby sa predchádzajúce vozidlo mohlo pred neho bezpečne zaradiť.
(3) Vodič, ktorý nechce alebo nemôže prejsť pozdĺž električky vpravo, je povinný jazdiť za ňou v takej vzdialenosti, aby umožnil prejazd pozdĺž električky ostatným vodičom.

§ 18
Vyhýbanie
Vodiči protiidúcich vozidiel sa vyhýbajú vpravo, včas a v dostatočnej miere. Ak sa nemôžu bezpečne vyhnúť, prednosť v jazde je povinný dať ten vodič, na ktorého strane jazdy je prekážka alebo zúžená vozovka. Ak jeden z nich musí cúvať, urobí to ten, pre ktorého je to ľahšie alebo menej nebezpečné. Ak sa vodič nemôže vyhnúť protiidúcej električke vpravo, vyhýba sa jej vľavo.

§ 19
Odbočovanie
(1) Pred odbočovaním a počas odbočovania je vodič povinný dávať znamenie o zmene smeru jazdy. Vodič pri odbočovaní nesmie ohroziť vodiča idúceho za ním. Vodič je povinný pri odbočovaní dbať na zvýšenú opatrnosť. Vodič vozidla idúceho za vozidlom, ktoré odbočuje, musí dbať na zvýšenú opatrnosť a svojou jazdou nesmie ohroziť vodiča odbočujúceho vozidla.
(2) Ak to vyžadujú okolnosti, najmä pri preprave dlhého nákladu, vodič musí zaistiť bezpečné odbočenie pomocou spôsobilej a náležite poučenej osoby.
(3) Pred odbočovaním vpravo vodič je povinný zaradiť sa čo najbližšie k pravému okraju vozovky. Ak pritom musí s ohľadom na rozmery vozidla alebo nákladu vybočiť zo smeru svojej jazdy vľavo, vždy dáva len znamenie o zmene smeru jazdy vpravo. Pred odbočovaním vľavo vodič je povinný zaradiť sa čo najďalej vľavo v časti vozovky určenej pre jeho smer jazdy s ohľadom na rozmery vozidla alebo nákladu a šírku vozovky; to neplatí pre cyklistu. Ak vodiči protiidúcich vozidiel odbočujú vľavo, vyhýbajú sa vľavo.
(4) Vodič odbočujúci vľavo je povinný dať prednosť v jazde protiidúcim motorovým vozidlám i nemotorovým vozidlám, električkám idúcim v oboch smeroch, vozidlám idúcim vo vyhradenom jazdnom pruhu po jeho ľavej strane, cyklistom idúcim súbežne s cestou a chodcom prechádzajúcim cez vozovku. Vodič motorového vozidla i nemotorového vozidla odbočujúci vpravo je povinný dať prednosť v jazde električke, ak je povolená jazda pozdĺž električky vľavo a vozidlu idúcemu vo vyhradenom jazdnom pruhu po jeho pravej strane.
(5) Električka, ktorá križuje smer jazdy vozidla idúceho po jej pravej alebo po jej ľavej strane a dáva znamenie o zmene smeru jazdy, má prednosť v jazde.
(6) Vodič odbočujúci vpravo je povinný dať prednosť v jazde cyklistovi idúcemu rovno, vrátane cyklistu idúceho súbežne s cestou; to neplatí pre vodiča električky. Pri odbočovaní doľava vodič motorového vozidla nesmie ohroziť cyklistu odbočujúceho vľavo.

§ 20
Jazda cez križovatku
(1) Vodič, ktorý prichádza do križovatky po vedľajšej ceste označenej dopravnou značkou „Daj prednosť v jazde“ alebo „Stoj, daj prednosť v jazde“, je povinný dať prednosť v jazde vozidlám a ostatným účastníkom cestnej premávky prichádzajúcim po hlavnej ceste vrátane cyklistov idúcich súbežne s hlavnou cestou.
(2) Ak prednosť v jazde nevyplýva z odseku 1, vodič je povinný dať prednosť v jazde vozidlu prichádzajúcemu sprava.
(3) Vodič nesmie vojsť na križovatku, ak mu situácia nedovoľuje pokračovať za križovatkou v jazde, takže by bol nútený zastaviť vozidlo na križovatke; to neplatí, ak vodič musí zastaviť vozidlo v križovatke z dôvodu dávania prednosti chodcom prechádzajúcim cez vozovku alebo pri odbočovaní doľava podľa § 19 ods. 4.
(4) Na príkaz dopravnej značky „Stoj, daj prednosť v jazde!“ vodič je povinný zastaviť vozidlo na takom mieste, odkiaľ má na križovatku náležitý rozhľad.
(5) Ak je kruhový objazd označený dopravnou značkou „Kruhový objazd“ spolu s dopravnou značkou „Daj prednosť v jazde!“ alebo „Stoj, daj prednosť v jazde!“, vodič v kruhovom objazde má prednosť.

§ 21
Vchádzanie na cestu
(1) Pri vchádzaní na cestu z pozemku ležiaceho vedľa cesty, areálu s obmedzeným prístupom, oploteného objektu, garáže, parkoviska, obratiska električiek a podobných miest, z poľnej cesty, z lesnej cesty, z cestičky pre cyklistov, z obytnej zóny alebo z pešej zóny vodič je povinný dať prednosť v jazde vozidlu idúcemu po ceste.
(2) Ak to vyžadujú okolnosti, najmä nedostatočný rozhľad, vodič je povinný zaistiť bezpečný vjazd na cestu pomocou spôsobilej a náležite poučenej osoby.
(3) Vozidlo vchádzajúce na cestu musí byť vopred očistené, aby neznečisťovalo cestu.

§ 22
Otáčanie a cúvanie
(1) Pri otáčaní platí obdobne § 19; pri otáčaní na križovatke aj § 20.
(2) Vodič nesmie pri cúvaní ohroziť ostatných účastníkov cestnej premávky.
(3) Ak to vyžadujú okolnosti, najmä nedostatočný rozhľad, vodič je povinný zaistiť bezpečné otáčanie alebo cúvanie pomocou spôsobilej a náležite poučenej osoby.
(4) Vodič sa nesmie otáčať a nesmie cúvať
a) na neprehľadných alebo na inak nebezpečných miestach, najmä v neprehľadnej zákrute a v jej tesnej blízkosti, pred neprehľadným vrcholom stúpania cesty, na ňom a za ním,
b) na križovatke s riadenou premávkou; otáčať sa smie, ak to dovoľuje dopravná značka alebo dopravné zariadenie,
c) na priechode pre chodcov, na mieste na prechádzanie alebo na priechode pre cyklistov,
d) na železničnom priecestí a v jeho tesnej blízkosti,
e) v tuneli a v jeho tesnej blízkosti,
f) na jednosmernej ceste; vodič však smie cúvať, ak je to nevyhnutne potrebné najmä na zaradenie do radu stojacich vozidiel alebo na vyjdenie z neho,
g) na moste.

Zastavenie a státie

§ 23
(1) Vodič smie zastaviť a stáť len vpravo v smere jazdy v jednom rade a rovnobežne s okrajom cesty, čo najbližšie k okraju cesty a na jednosmernej ceste vpravo i vľavo. Ak nie je ohrozená bezpečnosť a plynulosť cestnej premávky, vodič smie v obci zastaviť a stáť kolmo, prípadne šikmo na okraj cesty alebo zastaviť v druhom rade. Pri státí musí zostať voľný aspoň jeden jazdný pruh široký najmenej 3 m pre každý smer jazdy. Pri zastavení musí zostať voľný aspoň jeden jazdný pruh široký najmenej 3 m pre oba smery jazdy.
(2) Pri zastavení a státí je vodič povinný prednostne použiť parkovisko tak, aby neobmedzoval ostatných účastníkov cestnej premávky. Pri zastavení a státí vodič je povinný čo najlepšie využiť parkovacie miesto a nesmie znemožniť ostatným vodičom vyjdenie z parkovacieho miesta. Rovnako nesmie zastaviť a stáť na mieste, kde by znemožnil vjazd a výjazd vozidiel. Ak sú na parkovisku vyznačené parkovacie miesta, vodič smie stáť len na nich.
(3) Pri zastavení a státí vedľa vozidla s parkovacím preukazom pre fyzickú osobu so zdravotným postihnutím (ďalej len „parkovací preukaz“) podľa § 44 ods. 4 vodič je povinný ponechať bočný odstup najmenej 1,2 m.
(4) Ak vodič, ktorý chce zastaviť alebo stáť, zachádza na okraj cesty alebo chodníka, je povinný dávať znamenie o zmene smeru jazdy.
(5) Vodič vozidla, ktoré zastavilo alebo stálo a opäť vychádza od okraja cesty alebo od chodníka, nesmie ohroziť ostatných účastníkov cestnej premávky; pritom je povinný dávať znamenie o zmene smeru jazdy. Vodičovi vozidla pravidelnej verejnej dopravy osôb sú v obci vodiči ostatných vozidiel povinní umožniť vyjdenie zo zastávky alebo zo zastávkového pruhu, a to znížením rýchlosti jazdy, prípadne i zastavením vozidla; vodič takéhoto vozidla pritom nesmie ohroziť najmä vodičov vozidiel idúcich rovnakým smerom.

§ 24
(1) Otvárať dvere alebo bočné steny vozidla, ako aj nastupovať do vozidla alebo vystupovať z neho sa smie len vtedy, ak tým nie je ohrozená bezpečnosť nastupujúcich osôb alebo vystupujúcich osôb ani iných účastníkov cestnej premávky.
(2) Vodič, ktorý sa chce vzdialiť od vozidla tak, že nebude môcť okamžite zasiahnuť, je povinný urobiť také opatrenia, aby vozidlo nemohlo ohroziť bezpečnosť a plynulosť cestnej premávky a aby ho nemohla neoprávnene použiť iná osoba. Ak je vozidlo povinne vybavené zariadením proti neoprávnenému použitiu, vodič je povinný ho použiť. Vodič motorového vozidla alebo jazdnej súpravy povinne vybavených zakladacími klinmi je povinný ich použiť, ak treba zabezpečiť vozidlo alebo súpravu proti pohybu.
(3) Vodič vozidla, ktoré je povinne vybavené prenosným výstražným trojuholníkom, je povinný tento trojuholník použiť počas núdzového státia, najmä pri prerušení jazdy pre chybu na vozidle alebo na náklade alebo v dôsledku dopravnej nehody, ak také vozidlo tvorí prekážku cestnej premávky. Vodič je povinný trojuholník umiestniť na okraji vozovky tak, aby ho prichádzajúci vodiči včas a zreteľne videli, a to vo vzdialenosti najmenej 50 m za vozidlom a na diaľnici najmenej 100 m za vozidlom. V obci môže byť táto vzdialenosť, ak to vyžadujú okolnosti, kratšia. Ak je vozidlo vybavené osobitným zariadením, ktoré umožňuje výstražnú funkciu smerových svietidiel, vodič je povinný ho použiť aspoň v čase, kým umiestni trojuholník na vozovke.

§ 25
(1) Vodič nesmie zastaviť a stáť
a) v neprehľadnej zákrute a v jej tesnej blízkosti,
b) pred neprehľadným vrcholom stúpania cesty, na ňom a za ním,
c) na priechode pre chodcov, na mieste na prechádzanie alebo na priechode pre cyklistov a vo vzdialenosti kratšej ako 5 m pred nimi,
d) na križovatke a vo vzdialenosti kratšej ako 5 m pred hranicou križovatky a 5 m za ňou; tento zákaz neplatí v obci na križovatke tvaru „T“ na náprotivnej strane vyúsťujúcej cesty,
e) na pripájacom alebo na odbočovacom pruhu,
f) na zastávke vozidla pravidelnej verejnej dopravy osôb a priľahlom nástupišti v úseku, ktorý sa začína dopravnou značkou pre zastávku a končí sa 5 m za označníkom zastávky, a tam, kde taká dopravná značka nie je, vo vzdialenosti kratšej ako 30 m pred označníkom zastávky a 5 m za ním; ak je priestor zastávky vyznačený príslušnou vodorovnou dopravnou značkou, platí tento zákaz len pre vyznačený priestor a priľahlé nástupište,
g) na železničnom priecestí, v podjazde a v tuneli a vo vzdialenosti kratšej ako 15 m pred nimi a 15 m za nimi,
h) na mieste, kde by vozidlo zakrývalo zvislú dopravnú značku, vodorovnú dopravnú značku vyznačujúcu spôsob radenia do jazdných pruhov a určený smer jazdy cez križovatku alebo vyjadrujúcu doplňujúci údaj nápisom alebo svetelné signály,
i) na vnútornom jazdnom pruhu,
j) na vyhradenom jazdnom pruhu okrem vozidla, pre ktoré je vyhradený jazdný pruh určený, a ak nejde o vnútorný jazdný pruh,
k) na cestičke pre cyklistov, cyklistickom pruhu a na ochrannom pruhu pre cyklistov,
l) vo vzdialenosti kratšej ako 5 m od začiatku a 5 m od konca pozdĺžnej súvislej čiary alebo nástupného ostrovčeka tam, kde by medzi touto čiarou alebo nástupným ostrovčekom a vozidlom nezostal voľný aspoň jeden jazdný pruh široký najmenej 3 m,
m) na moste,
n) pred vjazdom na cestu alebo na vyhradenom parkovisku, ak nejde o vozidlo, pre ktoré je parkovisko vyhradené,
o) na platenom parkovisku, ak vozidlo nemá zaplatený poplatok za parkovanie,
p) na električkovom koľajovom páse,
q) na chodníku okrem prípadu podľa § 52 ods. 2,
r) na kruhovom objazde,
s) na cestnej zeleni a verejnej zeleni, na ostrovčekoch a deliacich pásoch, ak to nie je dovolené dopravnou značkou,
t) na mieste, kde by medzi vozidlom a najbližšou električkovou koľajnicou nezostal voľný jazdný pruh široký najmenej 3,5 m,
u) na iných miestach, kde zastavenie alebo státie môže ohroziť bezpečnosť a plynulosť cestnej premávky alebo obmedziť jazdu vozidiel; osobitne na miestach vjazdov alebo výjazdov z pozemkov, vjazdov a výjazdov z objektov určených na zásobovanie alebo parkovacích miest.
(2) Na cestách I. triedy a za zníženej viditeľnosti aj na ostatných cestách s výnimkou účelových komunikácií je mimo obce zakázané zastavenie a státie na inom mieste než na mieste označenom ako parkovisko s výnimkou núdzového státia.

§ 26
Zastavenie vozidla v tuneli
(1) Ak pri jazde vozidla v tuneli vznikne porucha vozidla, pre ktorú sa toto vozidlo stane nepojazdným, alebo ak vznikne dopravná nehoda vrátane požiaru, je vodič po zastavení vozidla povinný bezodkladne
a) vypnúť motor, a ak je na vykurovanie vozidla použité nezávislé kúrenie, vypnúť aj toto kúrenie,
b) vykonať vhodné opatrenia, aby nebola ohrozená bezpečnosť cestnej premávky v tuneli; ak to okolnosti vyžadujú, je oprávnený zastavovať iné vozidlá,
c) oznámiť telefonicky alebo iným vhodným spôsobom zastavenie vozidla v tuneli osobe vykonávajúcej dohľad nad prevádzkou tunela.
(2) V prípadoch uvedených v odseku 1 nesmie vodič a prepravovaná osoba fajčiť alebo manipulovať s otvoreným ohňom.
(3) Vodič alebo prepravovaná osoba sú v prípadoch uvedených v odseku 1 povinní na pokyn osoby vykonávajúcej dohľad nad prevádzkou tunela opustiť vozidlo a sústrediť sa do miest na to určených, prípadne tunel opustiť.
(4) Ak to nie je nevyhnutné, prepravované osoby nesmú z vozidla vystupovať a pohybovať sa po vozovke. Také osoby sa môžu pohybovať po vozovke v tuneli len v súvislosti so zaisťovaním bezpečnosti cestnej premávky, ak majú na sebe reflexný bezpečnostný odev.
(5) Ustanovenia odseku 1 písm. a) a b) a odsekov 2 až 4 sa vzťahujú aj na ostatných vodičov a prepravované osoby.

Železničné priecestie

§ 27
(1) Pred železničným priecestím vodič je povinný počínať si mimoriadne opatrne, najmä sa presvedčiť, či môže bezpečne prejsť cez železničné priecestie.
(2) Vozidlá pred železničným priecestím sa radia za sebou v poradí, v ktorom prišli. Ak nejde o súbežnú jazdu, smú vozidlá prechádzať cez železničné priecestie len v jednom jazdnom prúde.
(3) Vo vzdialenosti 50 m pred železničným priecestím a pri jeho prechádzaní vodič je povinný jazdiť rýchlosťou najviac 30 km h-1; ak na priecestnom zabezpečovacom zariadení svieti prerušované biele svetlo, vodič je povinný 50 m pred železničným priecestím a pri jeho prechádzaní jazdiť rýchlosťou najviac 50 km h-1. Vodič pritom nesmie zbytočne predlžovať čas prechádzania železničného priecestia.
(4) Ak dôjde k zastaveniu vozidla na železničnom priecestí, vodič je povinný odstrániť vozidlo zo železničnej trate; ak tak nemôže urobiť, musí bezodkladne vykonať také opatrenia, aby bol vodič koľajového vozidla pred nebezpečenstvom včas varovaný.
(5) Pred železničným priecestím, pri ktorom je umiestnená dopravná značka „Stoj, daj prednosť v jazde!“, vodič je povinný zastaviť vozidlo na takom mieste, z ktorého má náležitý rozhľad na trať.

§ 28
Vodič nesmie vchádzať na železničné priecestie, ak
a) sa dáva výstraha dvoma červenými striedavo prerušovanými svetlami priecestného zabezpečovacieho zariadenia,
b) sa dáva výstraha prerušovaným zvukom húkačky alebo zvončeka priecestného zabezpečovacieho zariadenia,
c) sa spúšťajú, ak sú spustené alebo ak sa zdvíhajú závory,
d) už vidieť alebo počuť prichádzajúci vlak alebo iné dráhové vozidlo alebo ak počuť najmä jeho húkanie alebo pískanie,
e) osoba pribratá na zaistenie bezpečnej prevádzky železničného priecestia dáva znamenie na zastavenie vozidla krúžením červenou alebo žltou zástavkou a za zníženej viditeľnosti krúžením červeným svetlom v hornom polkruhu,
f) situácia na železničnom priecestí alebo za ním nedovoľuje, aby ho bezpečne prešiel a pokračoval v jazde.

§ 29
(1) Ak osoba pribratá na zaistenie bezpečnej prevádzky železničného priecestia dáva pokyn na jazdu cez železničné priecestie vodorovným kývaním ruky s červenou alebo so žltou zástavkou a za zníženej viditeľnosti bielym svetlom cez stred tela, vodič je povinný ju poslúchnuť; pritom neplatí § 28 písm. a) až d).
(2) Ustanovenia odseku 1 a § 27 a 28 sa primerane vzťahujú aj na chodca.

§ 30
Znamenie o zmene smeru jazdy
(1) Znamenie o zmene smeru jazdy vodič je povinný dávať okrem prípadov uvedených v tomto zákone vždy aj pri zmene smeru jazdy, vybočovaní z neho alebo ak to vyžaduje bezpečnosť alebo plynulosť cestnej premávky.
(2) Vodič je povinný dávať znamenie o zmene smeru jazdy včas pred začatím jazdného úkonu podľa odseku 1, a to s ohľadom na okolnosti cestnej premávky, najmä na vozidlá idúce za ním a na povahu jazdy.
(3) Znamenie o zmene smeru jazdy sa dáva smerovými svietidlami. Ak nimi vozidlo nie je vybavené alebo ak majú poruchu, dáva sa znamenie upažením. Rukou ohnutou v lakti hore sa dáva znamenie o zmene smeru jazdy na opačnú stranu. Ak to vyžadujú okolnosti, najmä ak znamenie dávané smerovými svietidlami alebo rukou nie je dostatočne viditeľné najmä pre šírku nákladu alebo za zníženej viditeľnosti, musí dávať znamenie spôsobilá a náležite poučená osoba alebo sa musí použiť iný zreteľný spôsob. Inak vodič smie zamýšľaný jazdný úkon uskutočniť len vtedy a takým spôsobom, aby neboli ohrození ani obmedzení iní účastníci cestnej premávky.
(4) Znamenie o zmene smeru jazdy dávané smerovými svietidlami vodič ponechá len v čase, kým mení smer jazdy, vybočuje z neho alebo kým vozidlo nezaujme miesto v jazdnom pruhu, do ktorého prechádza. Znamenie o zmene smeru jazdy rukou sa dáva len pred začatím jazdného úkonu.
(5) Znamenie o zmene smeru jazdy vodič nedáva pri vjazde do kruhového objazdu. Pri jazde po kruhovom objazde vodič dáva znamenie o zmene smeru jazdy, ak z takej križovatky vychádza, a v prípadoch podľa § 10 ods. 6.

§ 31
Výstražné znamenie
(1) Vodič smie dávať zvukové výstražné znamenie len vtedy, ak je to potrebné na odvrátenie hroziaceho nebezpečenstva, a mimo obce aj na upozornenie vodiča predchádzaného vozidla.
(2) Vodič smie namiesto zvukového výstražného znamenia dávať svetelné výstražné znamenie prerušovaným zapínaním stretávacích svetlometov alebo diaľkových svetlometov; na upozornenie vodiča predchádzaného vozidla ho smie dávať aj v obci.
(3) Ak je nevyhnutné upozorniť ostatných účastníkov cestnej premávky na hroziace nebezpečenstvo, najmä v prípadoch, keď je potrebné náhle znížiť rýchlosť jazdy alebo zastaviť vozidlo, vodič dáva svetelné výstražné znamenie zapnutím výstražnej funkcie smerových svietidiel. Funkciu výstražných smerových svietidiel možno v iných prípadoch použiť len za podmienok podľa odseku 1.
(4) Výstražné znamenie sa smie použiť len v nevyhnutne potrebnom čase.

Osvetlenie vozidla

§ 32
(1) Vozidlo musí mať okrem prípadu uvedeného v § 34 ods. 4 počas jazdy rozsvietené stretávacie svetlomety alebo im na roveň postavené osvetlenie; to neplatí pre nemotorové vozidlo, ktoré musí mať rozsvietené svietidlá počas zníženej viditeľnosti. Za nezníženej viditeľnosti môžu byť na vozidle namiesto stretávacích svetlometov rozsvietené denné prevádzkové svietidlá, ak je nimi vozidlo vybavené.
(2) Vodič nesmie použiť diaľkové svetlomety, ak je vozovka dostatočne a súvisle osvetlená alebo ak by mohol byť oslnený vodič protiidúceho vozidla, vodič vozidla idúceho pred ním alebo iný účastník cestnej premávky, strojvedúci vlaku alebo vodič iného dráhového vozidla, alebo vodič plavidla. Pri zastavení vozidla pred železničným priecestím vodič nesmie použiť ani stretávacie svetlomety, ak by nimi mohol oslniť vodiča vozidla v protismere.
(3) Predné svetlomety do hmly a zadné svietidlá do hmly vodič smie použiť len za hmly, sneženia alebo za dažďa.
(4) Vodič smie jazdiť aj s parkovacími alebo obrysovými svietidlami, ak má súčasne rozsvietené stretávacie svetlomety alebo diaľkové svetlomety, alebo predné svetlomety do hmly, ak je nimi vozidlo vybavené.
(5) Činná plocha svetlometov a svietidiel nesmie byť zakrytá alebo nadmerne znečistená s výnimkou svetlometov a svietidiel, ktoré nie sú predpísané.

§ 33
Vozidlo stojace za zníženej viditeľnosti v obci na mieste, kde tvorí prekážku cestnej premávky, alebo na ceste mimo obce musí mať aspoň na strane privrátenej k stredu cesty rozsvietené parkovacie alebo obrysové svietidlá, prípadne musí byť osvetlené na strane privrátenej k stredu cesty aspoň jedným svietidlom viditeľným spredu i zozadu, pričom toto svietidlo nesmie byť umiestnené ďalej ako 400 mm od bočného obrysu vozidla; to neplatí na parkovisku.

§ 34
Vlečenie motorového vozidla
(1) Pri vlečení motorového vozidla sa smie jazdiť rýchlosťou najviac 60 km h-1.
(2) Motorové vozidlo sa smie vliecť len vtedy, ak má účinné riadenie a brzdy; povinnosti podľa § 4 ods. 1 a 2 sa vzťahujú aj na vodiča vlečeného motorového vozidla. Vodiči vlečeného a vlečného motorového vozidla sú povinní vopred sa dohodnúť na spôsobe dorozumievania počas jazdy.
(3) Ustanovenie odseku 2 neplatí, ak je motorové vozidlo vlečené pomocou osobitného zariadenia, najmä pomocou vyslobodzovacieho podvozka alebo žeriava; v takom prípade musí byť vlečené motorové vozidlo vybavené vzadu prenosným osvetlením vozidla s napojením na vlečné vozidlo.
(4) Pri poruche osvetlenia alebo inej poruche nedovoľujúcej použitie osvetlenia musia byť na vlečenom motorovom vozidle za zníženej viditeľnosti rozsvietené svietidlá na strane k stredu vozovky vpredu bielym neoslňujúcim svetlom a vzadu aspoň jedným červeným svetlom. Tieto svietidlá musia byť dobre viditeľné a nesmú byť umiestnené ďalej ako 400 mm od bočného obrysu motorového vozidla.
(5) Vlečenie viacerých motorových vozidiel alebo vlečenie motorového vozidla s prívesom je zakázané; smie sa však vliecť motorové vozidlo s návesom. Za motorovým vozidlom s prívesom sa nesmie vliecť iné motorové vozidlo. Motorové vozidlo vlečené pomocou osobitného zariadenia, autobus a trolejbus sa smú vliecť len bez prepravovaných osôb; nákladný automobil sa smie vliecť len bez osôb prepravovaných v jeho ložnom priestore. Motocykel bez postranného vozíka sa nesmie vliecť ani použiť ako vlečné vozidlo.
(6) Označenie spojnice a jej dĺžku pri vlečení motorových vozidiel ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo vnútra“).

Osobitosti premávky na diaľnici a ceste pre motorové vozidlá

§ 35
(1) Diaľnicu môžu používať len vodiči motorových vozidiel; iným účastníkom cestnej premávky je používanie diaľnice zakázané. Na diaľnici smie vodič motorového vozidla jazdiť rýchlosťou najmenej 80 km h-1. V úseku diaľnice prechádzajúcom cez obec smie vodič motorového vozidla jazdiť rýchlosťou najmenej 65 km h-1.
(2) Vodič motorového vozidla smie na diaľnicu vchádzať a z diaľnice vychádzať len na miestach na to určených. Pred vjazdom do priebežných jazdných pruhov na diaľnici je vodič povinný použiť pripájací jazdný pruh. Tam, kde pripájací jazdný pruh nie je, vodič je povinný dať prednosť v jazde vozidlám idúcim v priebežných jazdných pruhoch.
(3) Vodič motorového vozidla kategórie N,20) ktorého najväčšia prípustná celková hmotnosť presahuje 7 500 kg, alebo vodič jazdnej súpravy, ktorej najväčšia prípustná hmotnosť presahuje 7 500 kg, nesmie pri jazde po diaľnici predchádzať iné motorové vozidlo.
(4) Rýchlosť jazdy podľa odseku 1 sa nevzťahuje na vodiča motorového vozidla vchádzajúceho na diaľnicu, vychádzajúceho z diaľnice, pri súbežnej jazde a v iných prípadoch, ak je to potrebné z hľadiska bezpečnosti a plynulosti cestnej premávky. Rýchlosť jazdy podľa odseku 1 sa nevzťahuje ani na vodiča motorového vozidla použitého pri vykonávaní činností spojených so správou a údržbou diaľnice, s odťahovaním vozidiel a činností spojených so záchranou života, zdravia a majetku a na vodičov kolóny vozidiel ozbrojených síl, ozbrojených bezpečnostných zborov a ozbrojených zborov.
(5) Vodič motorového vozidla je na diaľnici povinný za vozidlom idúcim pred ním dodržiavať bezpečnú vzdialenosť. Bezpečná vzdialenosť je minimálne taká vzdialenosť, ktorú vozidlo prejde za dve sekundy; ak ide o motorové vozidlo kategórie M3, N2 alebo N3, vzdialenosť, ktorú prejde za tri sekundy.

§ 36
(1) Vodičovi motorového vozidla je na diaľnici zakázané
a) zastavenie a státie na inom mieste než na mieste označenom ako parkovisko s výnimkou núdzového státia, keď vozidlo musí stáť na krajnici, a ak to nie je možné, na vozovke, pričom také vozidlo musí vodič vždy označiť ako prekážku cestnej premávky,
b) otáčanie, cúvanie a vchádzanie na stredný deliaci pás vrátane miest, kde je pás prerušený.
(2) Ak vodič motorového vozidla počas jazdy zistí na vozidle alebo na náklade chybu, pre ktorú nemožno dosiahnuť na rovine rýchlosť podľa § 35 ods. 1, musí diaľnicu opustiť na najbližšom výjazde; to neplatí, ak sa pred výjazdom z diaľnice nachádza parkovisko, kde musí vozidlo odstaviť.
(3) Vlečenie motorového vozidla je dovolené len vtedy, ak je to nevyhnutné na jeho odstránenie z diaľnice. Vozidlo sa smie vliecť len k najbližšiemu parkovisku alebo výjazdu, kde musí diaľnicu opustiť.
(4) Vodič motorového vozidla nesmie predchádzať iné motorové vozidlo, ak by pri predchádzaní svojou výrazne nižšou rýchlosťou obmedzil iné motorové vozidlo idúce po diaľnici.

§ 37
(1) Cestu pre motorové vozidlá môžu používať len vodiči motorových vozidiel s najväčšou konštrukčnou rýchlosťou najmenej 60 km · h-1. Iným účastníkom cestnej premávky je používanie cesty pre motorové vozidlá zakázané okrem prechádzania alebo prejazdu iných účastníkov cestnej premávky v križovatke alebo na inom mieste na to určenom.
(2) Ak vodič motorového vozidla počas jazdy zistí na vozidle alebo na náklade chybu, pre ktorú nemožno dosiahnuť na rovine rýchlosť najmenej 60 km · h-1, musí cestu pre motorové vozidlá opustiť na najbližšom možnom mieste.
(3) Ustanovenia o premávke na diaľnici uvedené v § 35 ods. 2 až 5 a § 36 ods. 1, 3 a 4 platia aj na ceste pre motorové vozidlá.
(4) Ak nie je v odsekoch 1 až 3 a § 35 a 36 uvedené inak, platia pre premávku na diaľnici a na ceste pre motorové vozidlá ostatné ustanovenia tohto zákona.

§ 38
Osobitosti premávky v zimnom období
(1) Ak sa na vozovke nachádza súvislá snehová vrstva, ľad alebo námraza, vodič motorového vozidla kategórie M1 a N120) môže také vozidlo použiť v cestnej premávke, len ak je toto vozidlo na všetkých nápravách vybavené pneumatikami na jazdu na snehu označené horským symbolom alebo pneumatikami s označením „M+S“, „M.S“ alebo „M&S“;20b) motorové vozidlá kategórie M2, M3, N2 a N3 musia byť vybavené takými pneumatikami aspoň na jednej z hnacích náprav v čase od 15. novembra do 31. marca a v prípadoch, ktoré sú uvedené v časti vety pred bodkočiarkou.
(2) Ustanovenie odseku 1 neplatí
a) pri núdzovom dojazde, ak je na náprave namontovaná náhradná pneumatika alebo pneumatika na núdzový dojazd,
b) pre terénne motorové vozidlo,20)
c)pre motorové vozidlo používané v obci v súvislosti s plnením úloh na základe zmluvy o výkone vo verejnom záujme podľa osobitného predpisu.22)
(3) Vodič motorového vozidla je povinný zabezpečiť splnenie podmienky podľa odseku 1, ak vzhľadom na ročné obdobie možno predpokladať, že na trase, ktorou bude s motorovým vozidlom prechádzať, bude sa na vozovke nachádzať súvislá snehová vrstva, ľad alebo námraza.
(4) Vodič vozidla je pred jazdou povinný odstrániť z vozidla a z nákladu kusy ľadu a snehu, ktoré by sa počas jazdy mohli uvoľniť.

§ 39
Obmedzenie jazdy niektorých druhov vozidiel
(1) Na diaľnici, na ceste pre motorové vozidlá a na ceste I. triedy je zakázaná jazda motorovým vozidlám s najväčšou prípustnou celkovou hmotnosťou prevyšujúcou 7 500 kg a motorovým vozidlám s najväčšou prípustnou celkovou hmotnosťou prevyšujúcou 3 500 kg s prípojným vozidlom
a) v prvý deň pracovného pokoja23) a v sobotu, ak táto nasleduje po pracovnom dni v období od 1. júla do 31. augusta v čase od 07.00 do 19.00 hodín,
b) v nedeľu a v posledný deň pracovného pokoja v čase od 00.00 do 22.00 hodín.
(2) Ak ide o jeden deň pracovného pokoja, ktorý nasleduje po pracovnom dni, zákaz jazdy podľa odseku 1 platí v tento deň v čase od 00.00 do 22.00 hodín.
(3) Zákaz jazdy podľa odsekov 1 a 2 neplatí pre
a) autobusy, obytné automobily, vozidlá ozbrojených síl, ozbrojených bezpečnostných zborov, ozbrojených zborov, Vojenskej polície, Hasičského a záchranného zboru, ostatných hasičských jednotiek, Vojenského spravodajstva a Slovenskej informačnej služby,
b) vozidlá použité na prepravu zdravotníckeho materiálu, liečiv a biologického materiálu do zdravotníckeho zariadenia alebo na zabezpečenie prevádzky zdravotníckych prístrojov v zdravotníckych zariadeniach,
c) vozidlá použité v kombinovanej doprave, na nakládku a vykládku lodí, železničných vagónov alebo lietadiel,
d) vozidlá použité na zásobovanie čerpacích staníc pohonnými látkami,
e) vozidlá prepravujúce nebezpečné veci,24)
f) vozidlá použité na zabezpečovanie športových a kultúrnych podujatí,
g) vozidlá použité na prepravu humanitárnej pomoci,
h) vozidlá použité na odstraňovanie havárií a ich následkov, ako aj pri živelných pohromách,
i) vozidlá použité pri výkone činnosti spojenej s údržbou, opravami a výstavbou ciest,
j) vozidlá použité na nevyhnutnú poľnohospodársku sezónnu prepravu,
k) vozidlá použité na prepravu potravín alebo na prepravu živých zvierat,
l) prepravu, ktorá súvisí s použitím vozidiel podľa písmen b) až k).
(4) Na ceste III. triedy je zakázaná jazda nákladným motorovým vozidlám s najväčšou prípustnou celkovou hmotnosťou presahujúcou 12 000 kg alebo jazdným súpravám s najväčšou prípustnou hmotnosťou presahujúcou 12 000 kg, okrem nákladných motorových vozidiel a jazdných súprav,
a) ktoré zabezpečujú nakládku alebo vykládku tovaru alebo iného nákladu, opravárenské, údržbárske služby alebo komunálne a podobné služby na ceste III. triedy alebo na mieste, ku ktorému je prístup len po ceste III. triedy,
b) ktorých vodiči, prípadne prevádzkovatelia, majú na ceste III. triedy alebo na mieste, ku ktorému je prístup len po ceste III. triedy, sídlo, garáž alebo prevádzku,
c) ktorých jazda alebo preprava po ceste III. triedy alebo na miesto, ku ktorému je prístup len po ceste III. triedy je vykonávaná z dôvodu opravy, servisu, technickej kontroly, emisnej kontroly, kontroly originality predmetného vozidla alebo odovzdania palubnej jednotky,24a)
d) ktoré sa na ceste III. triedy alebo na mieste, ku ktorému je prístup len po ceste III. triedy používajú ako výcvikové vozidlá autoškoly alebo na ktorých sa vykonáva skúška z odbornej spôsobilosti.
(5) Zákaz jazdy podľa odseku 4 neplatí ani pre vozidlá uvedené v odseku 3 písm. a), b), d) a f) až k) a prepravu, ktorá súvisí s použitím týchto vozidiel.
(6) Vodič je povinný na výzvu policajta hodnoverným spôsobom preukázať použitie vozidla na účely uvedené v odsekoch 3 až 5.
(7) Používanie zvláštnych motorových vozidiel na cestách je s výnimkou ciest III. triedy, miestnych komunikácií a účelových komunikácií zakázané; to neplatí
a) pre traktory a pracovné stroje samohybné povinne opatrené tabuľkou s evidenčným číslom pri ich presune na vykonávanie pôdohospodárskych prác,
b) pre traktory a pracovné stroje samohybné povinne opatrené tabuľkou s evidenčným číslom iné, ako sú uvedené v písmene a), ktoré môžu používať aj cesty I. a II. triedy s tým, že cesty I. triedy nemôžu používať
1. v pondelok až piatok v čase od 07.00 do 09.00 hodín a
2. v piatok a v dňoch pracovného pokoja v čase od 16.00 do 20.00 hodín,
c) pre zvláštne motorové vozidlá ozbrojených síl, ozbrojených bezpečnostných zborov, ozbrojených zborov, Vojenskej polície, Vojenského spravodajstva a Slovenskej informačnej služby a zvláštne motorové vozidlá použité na odstraňovanie havárií a ich následkov, pri živelných pohromách, pri výkone činnosti spojenej s údržbou, opravami a výstavbou ciest,
d) ak je používanie zvláštnych motorových vozidiel dovolené na základe povolenia na zvláštne užívanie ciest.25)
(8) Na ceste I. triedy je zakázaná jazda záprahovým vozidlám a ručným vozíkom s celkovou šírkou väčšou ako 600 mm. Na ceste II. triedy je takýmto vozidlám zakázaná jazda
a) v čase od 06.00 do 09.00 hodín, od 15.00 do 20.00 hodín a od 23.00 do 04.00 hodín,
b) v čase zákazu jazdy niektorých druhov vozidiel podľa odsekov 1 a 2, ak tento čas nie je rovnaký s časmi podľa písmena a).
(9) Používanie vozidiel, ktorým bolo pridelené zvláštne evidenčné číslo obsahujúce písmeno C podľa § 127 ods. 13, je na cestách zakázané; zákaz neplatí na cestách III. triedy, miestnych komunikáciách a účelových komunikáciách za nezníženej viditeľnosti.

Vozidlá so zvláštnymi výstražnými zvukovými znameniami alebo svetlami

§ 40
(1) Vodič vozidla s právom prednostnej jazdy nie je povinný dodržiavať povinnosti a zákazy ustanovené týmto zákonom okrem povinností podľa § 3 ods. 2 písm. c) a § 4 ods. 2 písm. a) až f), pričom je povinný dbať na potrebnú opatrnosť tak, aby iných účastníkov cestnej premávky neohrozil.
(2) Vozidlá s právom prednostnej jazdy sú vozidlá
a) ozbrojených síl, ozbrojených bezpečnostných zborov, ozbrojených zborov, Vojenskej polície, Vojenského spravodajstva a civilnej ochrany obyvateľstva, ktoré určí príslušný minister,
b) Hasičského a záchranného zboru, ostatných hasičských jednotiek, Horskej záchrannej služby, záchrannej zdravotnej služby a banskej záchrannej služby pri plnení úloh spojených so záchranou života a zdravia osôb alebo materiálnych hodnôt,
c) Slovenskej informačnej služby, ktoré určí riaditeľ Slovenskej informačnej služby,
d) Národnej rady Slovenskej republiky pri preprave ústavných činiteľov alebo členov zahraničných delegácií a pri plnení úloh spojených s takou prepravou,
e) vlády Slovenskej republiky pri preprave ústavných činiteľov alebo členov zahraničných delegácií a pri plnení úloh spojených s takou prepravou,
f) Kancelárie prezidenta Slovenskej republiky pri preprave ústavných činiteľov alebo členov zahraničných delegácií a pri plnení úloh spojených s takou prepravou,
g) Ústavného súdu Slovenskej republiky pri preprave jeho predsedu,
h) Najvyššieho súdu Slovenskej republiky pri preprave jeho predsedu,
i) Najvyššieho správneho súdu Slovenskej republiky pri preprave jeho predsedu,
j) Najvyššieho kontrolného úradu Slovenskej republiky pri preprave jeho predsedu,
k) Národného bezpečnostného úradu pri preprave jeho riaditeľa,
l) Generálnej prokuratúry Slovenskej republiky pri preprave generálneho prokurátora,
m) obecnej polície, ktoré určí obec.
(3) Ministerstvo vnútra môže v osobitných prípadoch, najmä ak je to potrebné na ochranu života, zdravia alebo majetku, na základe písomnej žiadosti vydať povolenie na používanie zvláštnych výstražných znamení aj na iných vozidlách, ako sú uvedené v odseku 2; v takom prípade môže byť zvláštne výstražné svetlo modrej farby umiestnené na vozidle len pomocou prenosného zariadenia.
(4) Žiadosť podľa odseku 3 musí obsahovať
a) názov a sídlo právnickej osoby, ktorá o povolenie žiada,
b) účel a zdôvodnenie nevyhnutnosti používania zvláštnych výstražných znamení,
c) zoznam vozidiel, ktoré budú zvláštne výstražné znamenie používať,
d) územný a časový rozsah používania zvláštnych výstražných znamení.
(5) Rozsah a podmienky používania zvláštnych výstražných znamení podľa odseku 3 určí ministerstvo vnútra vo vydanom povolení. Ministerstvo vnútra môže povolenie kedykoľvek zrušiť, a to i bez udania dôvodu, o čom vyrozumie jeho držiteľa.
(6) Vozidlo s právom prednostnej jazdy smie viesť len vodič starší ako 21 rokov, ktorý má vo vedení motorového vozidla príslušnej skupiny najmenej dvojročnú prax.
(7) Ustanovenia odsekov 1 a 6 platia obdobne aj pre vodičov vozidiel sprevádzaných vpredu, a ak ide o viac ako tri vozidlá, aj vzadu vozidlami ozbrojených síl, ozbrojených bezpečnostných zborov, ozbrojených zborov, Vojenskej polície, Vojenského spravodajstva a Slovenskej informačnej služby s právom prednostnej jazdy. Na sprevádzanom vozidle musí byť použité aj zvláštne výstražné svetlo modrej alebo červenej farby, prípadne ich kombinácia alebo osobitné zariadenie umožňujúce výstražnú funkciu smerových svietidiel, ak je nimi vozidlo vybavené.
(8) Vodič iného vozidla je povinný vozidlu s právom prednostnej jazdy a vozidlu, ktoré sprevádza, umožniť bezpečný a plynulý prejazd, a ak je to potrebné, aj zastaviť vozidlo na takom mieste, aby im neprekážalo. Do skupiny vozidiel tvorenej vozidlami s právom prednostnej jazdy a vozidlami, ktoré sprevádzajú, sa vodič iného vozidla nesmie zaraďovať.
(9) Ak hustota cestnej premávky v jednom smere jazdy vyvolá vznik kolóny stojacich vozidiel, vodič vozidla s právom prednostnej jazdy môže použiť krajnicu alebo inú časť cesty, ktorá nie je určená na jazdu vozidiel; pritom je povinný dbať na zvýšenú opatrnosť tak, aby neohrozil iných účastníkov cestnej premávky.
(10) Ak na stojacom vozidle svieti zvláštne výstražné svetlo modrej alebo červenej farby, prípadne ich kombinácia, musí vodič iného vozidla zvýšiť opatrnosť, znížiť rýchlosť jazdy, prípadne zastaviť vozidlo.
(11) Vozidlo s právom prednostnej jazdy a vozidlo, ktoré sprevádza, majú pri čerpaní pohonných látok prednosť; pritom nemusia používať zvláštne výstražné znamenie.
(12) Len vozidlo Policajného zboru môže používať zvláštne výstražné svetlo červenej farby a kombináciu zvláštneho výstražného svetla červenej a modrej farby.
(13) Iné vozidlo, ako je uvedené v odsekoch 2, 3 a 7, nesmie byť vybavené zariadením umožňujúcim používanie typického zvukového znamenia alebo zvláštneho výstražného svetla ustanovených pre vozidlá s právom prednostnej jazdy.
(14) Prevádzkovatelia vozidiel podľa odseku 2 určia podmienky na používanie zvláštnych výstražných znamení.

§ 41
(1) Vodič vozidla vybaveného zvláštnym výstražným svetlom oranžovej farby je povinný toto svetlo používať, ak by mohol svojou jazdou alebo pracovnou činnosťou ohroziť bezpečnosť alebo plynulosť cestnej premávky alebo na označenie prekážky cestnej premávky.
(2) Vodič vozidla podľa odseku 1 nie je povinný dodržiavať tie pravidlá cestnej premávky okrem § 3 ods. 2 písm. c), pri ktorých to povaha jeho jazdy alebo činnosti vyžaduje; pritom musí dbať na potrebnú opatrnosť.
(3) Vodič iného vozidla je povinný podľa okolností znížiť rýchlosť jazdy alebo aj zastaviť vozidlo, ak vozidlo uvedené v odseku 1 používa zvláštne výstražné svetlo oranžovej farby.
(4) Ustanovenie odseku 2 platí obdobne aj pre vodičov kolóny vozidiel ozbrojených síl, ozbrojených bezpečnostných zborov, ozbrojených zborov alebo Slovenskej informačnej služby vpredu i vzadu sprevádzanej vozidlami používajúcimi zvláštne výstražné svetlo oranžovej farby.

§ 42
Okruh vozidiel používajúcich zvláštne výstražné svietidlo oranžovej farby a požiadavky na zvláštne výstražné svietidlá a zvláštne zvukové výstražné znamenia upravuje osobitný predpis.26)

§ 43
Prekážka cestnej premávky
(1) Kto spôsobil prekážku cestnej premávky, je povinný ju bezodkladne odstrániť. Ak to neurobí, je povinný ju bezodkladne odstrániť na jeho náklady správca cesty.27) Ten, kto odstráni prekážku cestnej premávky, je povinný bezodkladne zabezpečiť aj odstránenie predmetov a odpadov prekážajúcich v zjazdnosti na ceste, ktoré s prekážkou cestnej premávky súvisia.
(2) Ak ten, kto prekážku cestnej premávky spôsobil, ju bezodkladne neodstráni, je povinný ju označiť a oznámiť to policajtovi; ak prekážku neoznačí, príslušný správca cesty je povinný ju bezodkladne označiť na náklady jej pôvodcu.
(3) Prekážka cestnej premávky sa označí tak, aby ju účastníci cestnej premávky mohli včas spozorovať. Prekážka cestnej premávky sa označuje najmä zábranou na označenie uzávierky, výstražným svetlom oranžovej farby, za zníženej viditeľnosti aj červeným svetlom alebo reflexnou červenou zástavkou. Na označenie vozidla, ktoré je povinne vybavené prenosným výstražným trojuholníkom, platí § 24 ods. 3.
(4) Správca cesty môže odstrániť vozidlo stojace na ceste vrátane chodníka na náklady jeho prevádzkovateľa, ak je
a) na mieste, kde tvorí prekážku cestnej premávky,
b) na vyhradenom parkovisku pre vozidlo s konkrétnym evidenčným číslom vozidla, pre osobu so zdravotným postihnutím alebo pre vozidlo s konkrétnym parkovacím preukazom, ak také parkovisko nie je preň určené,
c) bez pripevnenej tabuľky s evidenčným číslom, ak podlieha evidenčnej povinnosti, alebo je bez čitateľného vyznačenia mena, priezviska a adresy pobytu alebo názvu a sídla držiteľa vozidla na viditeľnom mieste s výnimkou dvojkolesových vozidiel, aj keď netvorí prekážku cestnej premávky,
d) nespôsobilé na prevádzku v cestnej premávke27a) dlhšie ako šesť mesiacov aj keď netvorí prekážku cestnej premávky.
(5) Ak ide o vozidlo uvedené v odseku 4 a v § 25, môže o jeho odstránení rozhodnúť aj policajt; také vozidlo odstráni na náklady jeho prevádzkovateľa Policajný zbor alebo správca cesty podľa rozhodnutia policajta.
(6) Ak vozidlo tvoriace prekážku cestnej premávky na diaľnici alebo na ceste pre motorové vozidlá bezodkladne neodstráni ten, kto prekážku spôsobil, o okamžitom odstránení vozidla na jeho náklady rozhodne policajt alebo správca cesty.
(7) Ak bolo vozidlo odstránené podľa odseku 4 písm. d), na ďalšie nakladanie s ním sa primerane použijú ustanovenia osobitného predpisu.27b)

§ 44
Osobitné označenie vozidla a parkovací preukaz
(1) Osobitné označenie sa môže používať na
a) vozidle vedenom osobou so sluchovým postihnutím,
b) vozidle lekára pri poskytovaní zdravotnej starostlivosti,
c) autobuse, ktorým sa prepravujú deti,
d) vozidle vedenom vodičom začiatočníkom.
(2) Parkovací preukaz sa môže používať na vozidle prepravujúcom fyzickú osobu s ťažkým zdravotným postihnutím, ktorá spĺňa podmienky podľa osobitného predpisu.28)
(3) Vodič vozidla podľa odseku 1 písm. b) alebo podľa odseku 2 je povinný osobitné označenie alebo parkovací preukaz odstrániť z vozidla, ak sa nepoužíva na účel, na ktorý je určený.
(4) Osobitné označenie na vozidle podľa odseku 1 písm. b) môže používať iba osoba, ktorej ho na základe písomnej žiadosti vydal okresný úrad v sídle kraja príslušný podľa miesta jej trvalého pobytu alebo prechodného pobytu alebo iný oprávnený orgán v zahraničí. Parkovací preukaz môže používať iba fyzická osoba, ktorej ho vydal úrad práce, sociálnych vecí a rodiny podľa osobitného predpisu28) alebo iný oprávnený orgán v zahraničí. Príslušný okresný úrad v sídle kraja vedie evidenciu vydaných osobitných označení podľa odseku 1 písm. b) v rozsahu meno, priezvisko, dátum a miesto narodenia a trvalý alebo prechodný pobyt, pričom je povinný poskytnúť Policajnému zboru na jeho žiadosť informácie o vydaných osobitných označeniach. Príslušný úrad práce, sociálnych vecí a rodiny je povinný poskytnúť Policajnému zboru na jeho žiadosť informácie o vydaných parkovacích preukazoch v rozsahu evidenčné číslo parkovacieho preukazu, dátum skončenia platnosti parkovacieho preukazu, názov príslušného orgánu, ktorý parkovací preukaz vyhotovil, meno a priezvisko osoby, ktorej bol parkovací preukaz vydaný. Ústredie práce, sociálnych vecí a rodiny poskytuje Policajnému zboru elektronicky na účely kontroly použitia parkovacieho preukazu údaje o fyzickej osobe, ktorá je držiteľom parkovacieho preukazu; údaje sa poskytujú v rozsahu evidenčné číslo a dátum vydania parkovacieho preukazu, názov príslušného orgánu, ktorý parkovací preukaz vydal, meno, priezvisko a dátum narodenia osoby, ktorej bol parkovací preukaz vydaný.
(5) Oprávnenie na používanie osobitného označenia na vozidle podľa odseku 1 písm. b) sa preukazuje preukazom osobitného označenia vozidla vydaného okresným úradom príslušným podľa odseku 4.
(6) Osobitné označenie podľa odseku 1 písm. b) sa smie na vozidle používať len v súvislosti s prepravou osoby, ktorá je držiteľom preukazu podľa odseku 5. Parkovací preukaz sa smie na vozidle používať len v súvislosti s prepravou osoby, ktorá je jeho držiteľom. Vodič vozidla označeného osobitným označením podľa odseku 1 písm. b) je povinný pri vedení vozidla mať pri sebe preukaz podľa odseku 5 a na výzvu policajta sa ním preukázať; ak vodičom nie je osoba uvedená v odseku 1 písm. b), stačí, ak sa takým preukazom preukáže prepravovaná osoba. Osobitné označenie podľa odseku 1 písm. a) sa smie na vozidle používať, len ak je takou osobou vodič vozidla.
(7) Vodič vozidla s parkovacím preukazom môže stáť na mieste vyhradenom pre vozidlá prepravujúce osoby s ťažkým zdravotným postihnutím. Vodič osobitne označeného vozidla podľa odseku 1 písm. b) a vodič vozidla s parkovacím preukazom nemusí po nevyhnutne potrebný čas dodržiavať zákaz státia. Ak je to nevyhnutné, môže vodič takéhoto vozidla vchádzať aj tam, kde je dopravnou značkou vjazd povolený len vymedzenému okruhu vozidiel, a do pešej zóny; pritom nesmie ohroziť bezpečnosť cestnej premávky. Týmto oprávnením nie je dotknutá povinnosť vodiča uposlúchnuť pokyn, výzvu alebo príkaz policajta súvisiaci s výkonom jeho oprávnení podľa tohto zákona.
(8) Ustanovenia odseku 7 a § 23 ods. 3 sa vzťahujú aj na vozidlá označené dokladom podľa Dohovoru o cestnej premávke podpísaného 8. novembra 1968 vo Viedni v znení neskorších predpisov (ďalej len „Viedenský dohovor“).
(9) Vyobrazenie osobitných označení podľa odseku 1 a ich umiestnenie na vozidle ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo vnútra.

TRETIA HLAVA
Podmienky prepravy osôb a nákladu

Preprava osôb

§ 45
(1) Vodič nesmie dovoliť, aby sa prekročil povolený počet prepravovaných osôb, a podľa svojich možností nesmie pripustiť ani porušenie povinností ustanovených týmto osobám. Každá prepravovaná osoba zodpovedá za dodržiavanie svojich povinností podľa tohto zákona. Za prepravu detí alebo osôb, ktoré pre poruchu zdravia nezodpovedajú za svoje konanie, zodpovedá osoba, ktorá ich sprevádza. Ak také osoby nemajú sprievod, za ich prepravu zodpovedá vodič alebo ním poverená spôsobilá a náležite poučená osoba; to neplatí, ak ide o pravidelnú verejnú dopravu osôb.
(2) Prepravované osoby nesmú svojím správaním ohrozovať bezpečnosť cestnej premávky najmä obmedzovaním vodiča v bezpečnom ovládaní vozidla, zotrvaním na miestach, kde by boli ohrozené, a vyhadzovaním predmetov z vozidla.

§ 46
(1) V motorovom vozidle alebo jeho prípojnom vozidle, ktoré je určené na prepravu osôb, smú sa na miestach na to vyhradených prepravovať osoby len do prípustnej užitočnej hmotnosti vozidla, pritom počet prepravovaných osôb nesmie byť vyšší, ako je počet miest uvedených v osvedčení o evidencii časť I a časť II alebo v technickom osvedčení vozidla.
(2) Osoba mladšia ako 12 rokov sa nesmie prepravovať vo zvláštnom motorovom vozidle a na motorovom vozidle kategórie L.12)
(3) V inom prípojnom vozidle ako vo vozidle, ktoré je určené na prepravu osôb, je preprava osôb s výnimkou prípadov podľa § 49 zakázaná.
(4) Bočné sedenie osôb prepravovaných na motocykli je zakázané.

§ 47
Preprava osôb vozidlom pravidelnej verejnej dopravy osôb
(1) Cestujúci vozidlom pravidelnej verejnej dopravy osôb je povinný správať sa pri čakaní, nastupovaní, počas jazdy a pri vystupovaní tak, aby neohrozoval bezpečnosť ani plynulosť cestnej premávky, najmä nesmie vstupovať na vozovku, okraj nástupišťa alebo do bezpečnostného priestoru nástupišťa zastávky vyznačeného dopravnou značkou, a to až do zastavenia vozidla pravidelnej verejnej dopravy osôb. Pritom je povinný poslúchnuť pokyny zamestnanca prevádzkovateľa takého vozidla.
(2) Vodič autobusu prepravujúceho deti alebo osoby so zdravotným postihnutím je povinný počas ich nastupovania a vystupovania použiť osobitné zariadenie umožňujúce výstražnú funkciu smerových svietidiel.

Preprava osôb 
v ložnom priestore nákladného automobilu a v ložnom priestore nákladného prívesu traktora

§ 48
(1) Prepravovať osoby v ložnom priestore nákladného automobilu možno len pri preprave príslušníkov ozbrojených síl, ozbrojených bezpečnostných zborov, ozbrojených zborov, Vojenskej polície obecnej polície, Horskej záchrannej služby, členov stráže prírody a zamestnancov organizácie ochrany prírody28aa) pri plnení ich úloh a iných osôb pri plnení úloh civilnej ochrany obyvateľstva alebo pri živelnej pohrome.
(2) Nákladný automobil, v ktorého ložnom priestore sa prepravujú osoby podľa odseku 1, smie viesť len vodič starší ako 21 rokov, ktorý má vo vedení nákladného automobilu najmenej dvojročnú prax. Počet prepravovaných osôb nesmie byť vyšší ako 30. Preprava osôb v prípojnom vozidle nákladného automobilu je zakázaná.
(3) Osoby prepravované v ložnom priestore nákladného automobilu nesmú počas jazdy stáť, vykláňať sa, nechať vyčnievať predmety z vozidla ani inak ohrozovať bezpečnosť cestnej premávky; dbá na to osoba, ktorú z prepravovaných osôb určí prevádzkovateľ vozidla alebo vodič.

§ 49
(1) Prepravovať osoby v ložnom priestore nákladného prívesu traktora je možné len za podmienok podľa § 48 ods. 1. Traktor s nákladným prívesom, v ktorého ložnom priestore sa prepravujú osoby, smie viesť len vodič starší ako 21 rokov, ktorý má vo vedení traktora najmenej dvojročnú prax.
(2) Počet prepravovaných osôb v ložnom priestore nákladného prívesu traktora nesmie byť vyšší ako 15; rýchlosť jazdy traktora nesmie prekročiť 20 km h-1.
(3) Osoby prepravované v ložnom priestore nákladného prívesu traktora musia počas jazdy sedieť na podlahe alebo na sedadlách pripevnených o podlahu, pričom steny prívesu musia byť dostatočne vysoké, aby osoby počas jazdy nevypadli. Prepravované osoby sa nesmú počas jazdy vykláňať, nesmú nechať vyčnievať predmety z prívesu ani inak ohrozovať bezpečnosť cestnej premávky.

§ 50
Osoby mladšie ako 15 rokov sa smú prepravovať v ložnom priestore nákladného automobilu a nákladného prívesu traktora len v sprievode osoby staršej ako 18 rokov.

§ 51
Preprava nákladu
(1) Pri preprave nákladu sa nesmie prekročiť najväčšia prípustná celková hmotnosť vozidla, najväčšia prípustná hmotnosť jazdnej súpravy, najväčšia prípustná celková hmotnosť prípojného vozidla ani najväčšia prípustná hmotnosť pripadajúca na nápravy vozidla.
(2) Náklad musí byť na vozidle riadne umiestnený, rozložený a upevnený, aby neohrozoval bezpečnosť a plynulosť cestnej premávky, neznečisťoval ani nepoškodzoval cestu ani jej okolie, nespôsoboval nadmerný hluk, neznečisťoval ovzdušie a nezakrýval svetlomety a svietidlá vozidla, odrazové sklá, tabuľku s evidenčným číslom a vyznačenie najvyššej povolenej rýchlosti. Náklad musí byť zabezpečený tak, aby pri zmene rýchlosti jazdy alebo zmene smeru jazdy vozidla sa nezošmykol, neprevrátil, nespadol alebo sa inak voľne nepohyboval. Predmety, ktoré možno ľahko prehliadnuť, nesmú prečnievať po strane vozidla. Sypký materiál musí byť vždy zakrytý tak, aby sa zabránilo jeho vysypávaniu na cestu počas jazdy. Upevnenie nákladu na vozidle kategórie N, O2, O3 a O4 musí spĺňať základné zásady upevnenia nákladu, ktoré sa kontrolujú pri kontrole prepravy nákladu v rámci cestnej technickej kontroly podľa osobitného predpisu.28ab)
(3) Pri preprave živých zvierat nesmie byť ohrozená bezpečnosť vodiča a prepravovaných osôb, bezpečnosť prepravovaných zvierat ani bezpečnosť cestnej premávky.
(4) Nakladanie a skladanie nákladu na ceste je dovolené len vtedy, ak to nemožno urobiť mimo cesty. Náklad sa musí zložiť a naložiť čo najrýchlejšie a tak, aby nebola ohrozená bezpečnosť cestnej premávky.
(5) Podmienky a spôsob označovania nákladu prečnievajúceho vozidlo ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo vnútra.

ŠTVRTÁ HLAVA
Osobitné ustanovenia o niektorých účastníkoch cestnej premávky

Osobitné ustanovenia o chodcoch

§ 52
(1) Chodec je povinný používať predovšetkým chodník. Po chodníku sa chodí vpravo. Tam, kde chodník nie je alebo kde je neschodný, chodí sa po ľavej krajnici; tam, kde nie je krajnica alebo kde je krajnica neschodná, chodí sa čo najbližšie pri ľavom okraji vozovky. To platí aj pre chodca, ktorý nesie predmet, ktorým by mohol ohroziť premávku na chodníku alebo na krajnici.
(2) Iní účastníci cestnej premávky než chodci nesmú chodník používať; to neplatí pre cyklistov podľa § 55 ods. 1, pre vodičov samovyvažovacieho vozidla podľa § 55a ods. 2, ak dopravnou značkou alebo dopravným zariadením je určené inak alebo ak ide o zastavenie alebo státie bicykla alebo motocykla, pri ktorom ostane súvislá voľná šírka chodníka najmenej 1,5 m.
(3) Chodci smú ísť po krajnici alebo po okraji vozovky najviac dvaja vedľa seba, ak tým najmä za zníženej viditeľnosti alebo za zvýšenej premávky neohrozia alebo neobmedzia cestnú premávku; to neplatí pre osoby, ktoré sa pohybujú po krajnici alebo po okraji vozovky na lyžiach, korčuliach, kolobežke, skejtborde alebo na obdobnom športovom vybavení, ktoré sa môžu pohybovať len v rade za sebou. Za zníženej viditeľnosti musí mať chodec idúci po krajnici alebo po okraji vozovky na sebe viditeľne umiestnené reflexné prvky alebo oblečený reflexný bezpečnostný odev.
(4) Osoba so zdravotným postihnutím, ktorá sa pohybuje pomocou ručného alebo motorového vozíka určeného pre ňu, smie používať ktorúkoľvek krajnicu alebo ktorýkoľvek okraj vozovky; ak použije chodník, nesmie prekročiť rýchlosť chôdze.
(5) Osoba, ktorá sa pohybuje po chodníku na lyžiach, korčuliach, kolobežke, skejtborde alebo na obdobnom športovom vybavení, smie používať pravú stranu chodníka, pričom nesmie ohroziť ani obmedziť ostatné osoby používajúce chodník. Osoba, ktorá tlačí bicykel alebo motocykel, smie použiť chodník, len ak neohrozí ani neobmedzí chodcov; inak musí použiť pravú krajnicu alebo pravý okraj vozovky.
(6) Osoba, ktorá sa pohybuje po chodníku na lyžiach, korčuliach, kolobežke, skejtborde alebo na obdobnom športovom vybavení, je povinná sledovať situáciu v cestnej premávke a nesmie ohrozovať alebo obmedzovať iných účastníkov cestnej premávky. Ak je dopravnou značkou určená cestička pre osoby pohybujúce sa na športovom vybavení, tieto osoby sú povinné takúto cestičku použiť.

§ 53
(1) Pri prechádzaní cez cestu je chodec povinný prednostne použiť priechod pre chodcov, miesto na prechádzanie, nadchod alebo podchod. Na priechode pre chodcov a na mieste na prechádzanie sa chodí vpravo. Chodec nesmie vstupovať na vozovku, ak prichádza vozidlo s právom prednostnej jazdy; ak sa chodec nachádza na vozovke, musí takémuto vozidlu bez meškania uvoľniť priestor na prejazd. Chodec je povinný umožniť električke plynulý prejazd.
(2) Chodci, ktorí prechádzajú cez priechod pre chodcov, musia brať ohľad na vodičov prichádzajúcich vozidiel najmä tým, že neprechádzajú jednotlivo, ale v skupinách. To platí aj voči vodičom odbočujúcim na cestu, cez ktorú chodci prechádzajú. Chodec nesmie vstupovať na vozovku, a to ani pri použití priechodu pre chodcov, ak vzhľadom na rýchlosť a vzdialenosť prichádzajúcich vozidiel nemôže cez vozovku bezpečne prejsť. Iným účastníkom cestnej premávky ako chodcom je používanie priechodu pre chodcov zakázané, ak v § 55a ods. 2 nie je ustanovené inak.
(3) Mimo priechodu pre chodcov sa smie cez vozovku prechádzať len kolmo na jej os. Chodci smú prechádzať cez vozovku mimo priechodu pre chodcov, len ak s ohľadom na vzdialenosť a rýchlosť jazdy prichádzajúcich vozidiel nedonútia ich vodičov na zmenu smeru alebo rýchlosti jazdy.
(4) Pred vstupom na vozovku sa chodec musí presvedčiť, či tak môže urobiť bez nebezpečenstva, a len čo vstúpi na vozovku, nesmie sa tam bezdôvodne zdržiavať ani zastavovať. To platí na priechode pre chodcov i mimo neho. Chodec nesmie prekonávať zábradlie ani iné zábrany.

§ 54
(1) Pre organizovaný útvar chodcov, najmä útvar ozbrojených síl, útvar školskej mládeže alebo pre sprievod, primerane platia práva a povinnosti vodičov podľa tohto zákona.
(2) Za zníženej viditeľnosti musí byť organizovaný útvar chodcov označený vpredu po oboch stranách neoslňujúcim bielym svetlom a vzadu takisto po oboch stranách červeným svetlom. Vedúci útvaru chodcov a chodci idúci v poslednom rade v smere chôdze musia mať mimo obce za zníženej viditeľnosti oblečený reflexný bezpečnostný odev.
(3) Za dodržiavanie ustanovení odsekov 1 a 2 zodpovedá vedúci útvaru, ktorým môže byť len osoba staršia ako 18 rokov, ktorá je na to dostatočne spôsobilá.
(4) Organizovaný útvar chodcov idúci najviac v dvojstupe smie ísť po chodníku, a to vpravo; pritom nemusí byť označený podľa odseku 2.
(5) Pre organizovanú skupinu detí, ktoré nepodliehajú povinnej školskej dochádzke, platia ustanovenia o chodcoch.

§ 55
Osobitné ustanovenia o cyklistoch
(1) Na bicykli sa jazdí predovšetkým po cestičke pre cyklistov. Po cestičke pre cyklistov sa jazdí vpravo. Kde cestička pre cyklistov nie je alebo nie je zjazdná, jazdí sa pri pravom okraji vozovky. Ak sa tým neohrozujú ani neobmedzujú chodci, smie sa jazdiť po pravej krajnici. Osoby mladšie ako desať rokov, osoby, ktoré ich sprevádzajú, a osoby, ktoré ich vezú podľa odseku 3, smú jazdiť po pravej strane chodníka, ak tým neohrozujú ani neobmedzujú chodcov.
(2) Cyklisti smú jazdiť len jednotlivo za sebou; to neplatí pri jazde po cestičke pre cyklistov, poľnej ceste, lesnej ceste a v obytnej zóne, kde smú jazdiť dvaja cyklisti vedľa seba, ak tým neobmedzujú a neohrozujú ostatných účastníkov cestnej premávky. V skupine najmenej šiestich cyklistov môžu jazdiť dvaja cyklisti vedľa seba. Cyklista nesmie jazdiť bez držania riadidiel, držať sa iného vozidla, viesť počas jazdy druhý bicykel, ručný vozík, psa ani iné zviera a voziť predmety, ktoré by sťažovali vedenie bicykla alebo ohrozovali iných účastníkov cestnej premávky. Pri jazde musí mať cyklista nohy na pedáloch, to neplatí, ak ide o bicykel, ktorého pohon nezabezpečujú pedále.
(3) Na jednomiestnom bicykli nie je dovolená jazda viacerým osobám. Osoba staršia ako 15 rokov môže viezť osobu mladšiu ako 10 rokov
a) na pomocnom sedadle na prepravu dieťaťa s pevnými opierkami na nohy,
b) v prívesnom vozíku určenom na prepravu detí,
c) na detskom bicykli pevne spojeným tyčou s vodiacim bicyklom.
(4) Osoba mladšia ako 10 rokov smie na ceste s výnimkou cestičky pre cyklistov, poľnej cesty, lesnej cesty a obytnej zóny jazdiť na bicykli len pod dohľadom osoby staršej ako 15 rokov, ktorá je dostatočne spôsobilá, aby na ňu riadne dozerala, a ktorá zodpovedá za dodržiavanie povinností podľa tohto zákona touto osobou.
(5) Pomaly idúce alebo stojace vozidlo môže cyklista idúci rovnakým smerom predchádzať aj po pravej strane vozovky alebo krajnici, pritom je povinný dbať na zvýšenú opatrnosť; to neplatí, ak vodič takého vozidla dáva znamenie o zmene smeru jazdy doprava.
(6) Ak je zriadená cestička pre chodcov a cyklistov označená príslušnou dopravnou značkou, cyklista nesmie ohroziť chodca. Ak cestička pre chodcov a cyklistov má oddelené pruhy pre chodcov a cyklistov, sú chodci a cyklisti povinní použiť len pruh pre nich určený; to neplatí pri obchádzaní, predchádzaní, odbočovaní, otáčaní, pri vchádzaní na cestičku pre chodcov a cyklistov a vychádzaní z nej, pričom sa nesmú vzájomne ohroziť.
(7) Cestičku pre cyklistov môže použiť aj osoba pohybujúca sa na lyžiach, korčuliach, kolobežke, skejtborde alebo na obdobnom športovom vybavení, ak tým neobmedzí ani neohrozí cyklistov.
(8) Pred vjazdom na priechod pre cyklistov, ktorý je vyznačený mimo križovatky, sa cyklista musí presvedčiť, či tak môže urobiť bez nebezpečenstva. Cyklista môže prechádzať cez vozovku, len ak s ohľadom na vzdialenosť a rýchlosť jazdy prichádzajúcich vozidiel nedonúti ich vodičov k zmene smeru alebo rýchlosti jazdy. Na priechode pre cyklistov sa jazdí vpravo.
(9) Cyklista mladší ako 15 rokov je povinný počas jazdy na bicykli chrániť si hlavu riadne upevnenou ochrannou prilbou; táto povinnosť sa vzťahuje aj na prepravované osoby podľa odseku 3 písm. a) a c).

§ 55a
Jazda na samovyvažovacom vozidle a na kolobežke s pomocným motorčekom
(1) Samovyvažovacie vozidlo smie na ceste s výnimkou cestičky pre cyklistov, poľnej cesty, lesnej cesty a obytnej zóny viesť len osoba staršia ako 15 rokov.
(2) Vodič samovyvažovacieho vozidla smie jazdiť po pravej strane chodníka, cestičky pre chodcov alebo priechodu pre chodcov, len ak neohrozí a neobmedzí chodcov, pričom nesmie prekročiť rýchlosť chôdze.
(3) Vodič samovyvažovacieho vozidla smie jazdiť po pravej strane vyhradeného jazdného pruhu pre cyklistov, cestičky pre cyklistov alebo priechodu pre cyklistov, len ak neohrozí a neobmedzí cyklistov.
(4) Vodiči samovyvažovacích vozidiel smú jazdiť len jednotlivo za sebou. Vodič samovyvažovacieho vozidla je povinný počas jazdy oboma rukami držať riadidlá s výnimkou prípadu, keď dáva znamenie podľa tohto zákona, nesmie viesť počas jazdy psa ani iné zviera a voziť predmety, ktoré by sťažovali vedenie vozidla alebo ohrozovali iných účastníkov cestnej premávky. Na jednomiestnom samovyvažovacom vozidle nie je dovolená jazda viacerým osobám.
(5) Na prechádzanie vodiča samovyvažovacieho vozidla cez cestu alebo cez vozovku sa primerane vzťahuje § 53 alebo § 55 ods. 8. Povinnosti vodiča voči chodcovi alebo cyklistovi platia aj voči vodičovi samovyvažovacieho vozidla a vodičovi kolobežky s pomocným motorčekom.
(6) Ustanovenia o jazde na samovyvažovacom vozidle platia aj na jazdu na kolobežke s pomocným motorčekom.

§ 56
Jazda so záprahovým vozidlom a ručným vozíkom
(1) Pohoničom záprahového vozidla nesmie byť osoba mladšia ako 15 rokov. Ak pohonič ide vedľa záprahového vozidla, je povinný ísť po pravej strane; pred opustením záprahového vozidla je povinný vozidlo zabrzdiť a na svahu podložiť kolesá.
(2) Osoba, ktorá tlačí alebo ťahá ručný vozík s celkovou šírkou väčšou ako 600 mm, je povinná ísť pri pravom okraji vozovky; ak sa tým neohrozujú ani neobmedzujú chodci, smie ísť po pravej krajnici. Za zníženej viditeľnosti musí byť táto osoba alebo vozík označený na ľavej strane a pravej strane zapnutým neoslňujúcim bielym svetlom viditeľným ostatnými účastníkmi cestnej premávky.

§ 57
Jazda na zvieratách, vedenie a hnanie zvierat
(1) Pre jazdca na zvierati a pre sprievodcu vedených a hnaných zvierat primerane platia práva a povinnosti vodiča podľa tohto zákona.
(2) Na ceste s výnimkou poľnej cesty a lesnej cesty nesmie ísť na zvierati osoba mladšia ako 15 rokov. Jazdec je povinný ísť pri pravom okraji vozovky. Ak sa tým neohrozujú ani neobmedzujú chodci, jazdec smie ísť po pravej krajnici. Jazdci na zvieratách smú ísť len jednotlivo za sebou. Jazdec smie viesť len jedno zviera. Ak je dopravnou značkou určená cesta pre jazdcov pohybujúcich sa na zvierati, tí sú povinní prednostne použiť takúto cestu.
(3) Sprievodca smie viesť najviac dve zvieratá, ktoré musia byť navzájom priviazané. Zvieratá sa smú viesť a hnať len tak, aby premávka na ceste nebola ohrozovaná a aby bola čo najmenej obmedzovaná. Hnané zvieratá sa pritom musia rozdeliť na vhodne dlhé skupiny a oddeliť od seba dostatočne veľkými medzerami. Hnané zvieratá nesmú sprevádzať osoby mladšie ako 15 rokov. Počet sprevádzajúcich osôb musí byť dostatočný na zabezpečenie usmerneného pohybu zvierat. Za zníženej viditeľnosti sprievodca musí mať na sebe viditeľne umiestnené reflexné prvky alebo oblečený reflexný bezpečnostný odev.
(4) Za zníženej viditeľnosti jazdec na zvierati musí mať na sebe viditeľne umiestnené reflexné prvky alebo oblečený reflexný bezpečnostný odev. Ak ide o útvar jazdcov, prvý jazdec musí byť označený aj neoslňujúcim bielym svetlom a posledný jazdec červeným svetlom.
(5) Na jazdu na zvierati, vedenie a hnanie zvierat sa vzťahuje zákaz podľa § 39 ods. 8.
(6) Voľný pohyb domácich zvierat je na ceste zakázaný. Majiteľ domáceho zvieraťa, jeho chovateľ alebo nimi poverená osoba zodpovedá za zabezpečenie domáceho zvieraťa proti voľnému pohybu po ceste.

§ 58
Osoba vykonávajúca prácu na ceste
(1) Osoba, ktorá vykonáva na ceste prácu spojenú s jej údržbou, opravou alebo výstavbou alebo inú pracovnú činnosť, na ktorú je oprávnená, musí byť zreteľne označená. Takáto osoba nemusí dodržiavať tie ustanovenia pravidiel cestnej premávky, pri ktorých to povaha vykonávanej práce vylučuje; pritom musí dbať na potrebnú opatrnosť.
(2) Označenie osoby podľa odseku 1 ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo vnútra.

§ 59
Osobitné ustanovenia o cestnej premávke v obytnej zóne, pešej zóne a školskej zóne
(1) V obytnej zóne, pešej zóne a školskej zóne chodci smú používať cestu v celej jej šírke, pričom sa na nich nevzťahuje § 52. Hry detí na ceste sú dovolené len v obytnej zóne.
(2) Do pešej zóny je povolený vjazd len vozidlám, ktorým to umožňuje dopravná značka.
(3) V obytnej zóne, pešej zóne a školskej zóne vodič smie jazdiť rýchlosťou najviac 20 km h-1. Pritom je povinný dbať na zvýšenú ohľaduplnosť voči chodcom, ktorých nesmie ohroziť. Ak je to nevyhnutné, vodič je povinný zastaviť vozidlo. V obytnej zóne a pešej zóne je státie motorových vozidiel zakázané, ak dopravnou značkou nie je určené inak. V školskej zóne možno stáť, ak tým nie je obmedzený pohyb chodcov.
(4) V obytnej zóne, pešej zóne a školskej zóne chodci sú povinní umožniť vozidlám jazdu. To platí aj pre deti, ktoré sa hrajú v obytnej zóne.
(5) Ak v tejto hlave nie je ustanovené inak, platia pre premávku v obytnej zóne, pešej zóne a školskej zóne ostatné ustanovenia tohto zákona.

§ 59a
Osobitné ustanovenia o cestnej premávke na bicyklovej ceste
(1) Bicyklovú cestu môžu cyklisti používať v celej šírke určenej pre ich smer jazdy.
(2) Na bicyklovej ceste vodič smie jazdiť rýchlosťou najviac 30 km · h-1.
(3) Motorovým vozidlám je jazda na bicyklovej ceste zakázaná, ak dopravnou značkou nie je určené inak.
(4) Ak je dopravnou značkou umožnená jazda na bicyklovej ceste vodičom vozidiel, cyklisti majú pred nimi prednosť, pričom tí ich nesmú ohroziť a predchádzať ich môžu iba pri dodržaní bočného odstupu najmenej 1,5 m. Zastavenie a státie motorových vozidiel okrem motocyklov je na bicyklovej ceste povolené len na vyznačených miestach.
(5) Ak v odsekoch 1 až 4 nie je ustanovené inak, platia pre premávku na bicyklovej ceste ostatné ustanovenia tohto zákona.

PIATA HLAVA
Úprava a riadenie cestnej premávky

Dopravné značky a dopravné zariadenia

§ 60
(1) V cestnej premávke sa používajú
a) zvislé dopravné značky,
b) vodorovné dopravné značky,
c) dopravné zariadenia.
(2) Úprava cestnej premávky vykonaná dopravnými značkami a dopravnými zariadeniami je nadradená všeobecnej úprave cestnej premávky.
(3) Pokyny policajta a pokyny inej oprávnenej osoby sú nadradené pokynom vyplývajúcim z dopravných značiek a dopravných zariadení.
(4) Vlastník nehnuteľnosti je povinný za primeranú náhradu strpieť umiestnenie dopravnej značky alebo dopravného zariadenia a ich nosnej konštrukcie na svojej nehnuteľnosti.
(5) Na dopravných značkách alebo na dopravných zariadeniach a ich nosnej konštrukcii je zakázané umiestňovať čokoľvek, čo nesúvisí s dopravnou značkou alebo s dopravným zariadením.
(6) Na ceste a na mieste pri ceste sa nesmú umiestňovať veci, ktoré by mohli viesť k zámene s dopravnou značkou alebo s dopravným zariadením alebo by ich zakrývali, alebo ktoré by rozptyľovali a upútavali pozornosť účastníka cestnej premávky, alebo ho oslňovali.
(7) Miestom pri ceste sa rozumie priestor, v ktorom je umiestnená dopravná značka alebo dopravné zariadenie; takýmto miestom je aj priestor, v ktorom sa dopravné značky alebo dopravné zariadenia spravidla umiestňujú.
(8) Svetelné signalizačné zariadenia udržiava správca cesty. V blízkosti svetelných signalizačných zariadení sa nesmú umiestňovať svetelné zdroje, ktorých svetlá by mohli viesť k zámene so svetlami svetelných signalizačných zariadení.
(9) Podrobnosti o dopravných značkách a dopravných zariadeniach, ich vyobrazenie, význam a umiestňovanie na ceste a na mieste pri ceste ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo vnútra.

§ 61
(1) Dopravné značky a dopravné zariadenia sa smú používať len v takom rozsahu a takým spôsobom, ako to nevyhnutne vyžaduje bezpečnosť a plynulosť cestnej premávky.
(2) Použitie dopravných značiek a dopravných zariadení v jednotlivých prípadoch určuje
a) orgán podľa osobitného predpisu;1) použitie dopravných značiek, ktoré upozorňujú na železničné priecestie, a dopravnej značky, ktorá prikazuje vodičovi dať prednosť v jazde, ak sa má umiestniť pred železničným priecestím, tento orgán prerokuje aj s Úradom pre reguláciu železničnej dopravy,
b) Úrad pre reguláciu železničnej dopravy po prerokovaní s orgánom, ktorý by inak bol oprávnený určiť použitie dopravnej značky, s orgánom Policajného zboru a so správcom cesty, ak ide o dopravnú značku označujúcu železničné priecestie,
c) Vojenská polícia vo vojenských objektoch a priestoroch.
(3) Policajt alebo vojenský policajt môže použiť dočasné zvislé dopravné značky a dočasné dopravné zariadenia aj bez predchádzajúceho určenia ich použitia príslušným orgánom, ak je to potrebné na zaistenie bezpečnosti a plynulosti cestnej premávky pri plnení svojich úloh.
(4) Správca tunela28a) môže použiť dočasné zvislé dopravné značky a dočasné dopravné zariadenia aj bez predchádzajúceho určenia ich použitia príslušným orgánom, ak je to potrebné na zaistenie bezpečnosti a plynulosti cestnej premávky v súvislosti s prevádzkou tunela; o tomto použití je povinný bezodkladne informovať príslušný cestný správny orgán a orgán Policajného zboru.

§ 62
Riadenie cestnej premávky
(1) Cestná premávka je riadená dopravnými značkami, dopravnými zariadeniami alebo pokynmi policajta.
(2) V rozsahu ustanovenom osobitným predpisom29) je oprávnený riadiť cestnú premávku aj vojak povolaný na plnenie úloh Policajného zboru alebo vojenský policajt; riadiť cestnú premávku je oprávnený aj vojak pri plnení úloh ozbrojených síl.30)
(3) Podrobnosti o svetelných signáloch a pokynoch policajta, vojenského policajta, vojaka pri plnení úloh ozbrojených síl a vojaka povolaného na plnenie úloh Policajného zboru pri riadení cestnej premávky a ich význam ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo vnútra.

§ 63
Oprávnenie na zastavovanie vozidiel
(1) Dávať pokyny na zastavenie vozidla je oprávnený policajt, vojenský policajt v rovnošate, profesionálny vojak a vojak mimoriadnej služby v rovnošate s vonkajším označením „POLÍCIA“; dávať pokyny na zastavenie vozidla je oprávnená aj iná osoba, ak to ustanovuje osobitný predpis.5)
(2) Dávať pokyny na zastavenie vozidla sú ďalej oprávnení
a) sprievodca vedených alebo hnaných zvierat, ak to vyžaduje bezpečnosť cestnej premávky,
b) vedúci organizovaného útvaru školskej mládeže alebo organizovanej skupiny detí, ktoré nepodliehajú povinnej školskej dochádzke, alebo sprievodca osôb so zdravotným postihnutím pri prechádzaní cez vozovku,
c) osoba vykonávajúca prácu na ceste spojenú s jej údržbou, opravou alebo s výstavbou, ak to vyžaduje bezpečnosť cestnej premávky,
d) osoba pribratá na zaistenie bezpečnej prevádzky železničného priecestia,
e) dostatočne spôsobilá osoba staršia ako 18 rokov, ktorú na to písomne poveril orgán Policajného zboru s určením prípadov, v ktorých môže taká osoba zastavovať vozidlá,
f) iné osoby, ak je to nevyhnutné na zaistenie bezpečnosti a plynulosti cestnej premávky alebo na zaistenie ochrany života, zdravia alebo majetku osôb.
(3) Podrobnosti o zastavovaní vozidiel ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo vnútra.


TRETIA ČASŤ
Dopravné nehody a evidencia dopravných nehôd

PRVÁ HLAVA
Dopravné nehody

§ 64
Dopravná nehoda
(1) Dopravná nehoda je udalosť v cestnej premávke, ktorá sa stane v priamej súvislosti s premávkou vozidla a pri ktorej
a) sa usmrtí alebo zraní osoba,
b) sa poškodí cesta alebo všeobecne prospešné zariadenie,
c) uniknú nebezpečné veci24) alebo
d) na niektorom zo zúčastnených vozidiel vrátane prepravovaných vecí alebo na inom majetku vznikne hmotná škoda zrejme prevyšujúca jedenapolnásobok väčšej škody podľa Trestného zákona.31)
(2) Za dopravnú nehodu sa považuje aj škodová udalosť podľa odseku 3, ak
a) nie je splnená niektorá z povinností podľa § 66 ods. 6,
b) je vodič zúčastneného vozidla pod vplyvom alkoholu alebo inej návykovej látky alebo sa odmietol podrobiť vyšetreniu na zistenie ich požitia alebo
c) sa účastníci škodovej udalosti nedohodli na jej zavinení.
(3) Ostatné udalosti v cestnej premávke, pri ktorých vznikla škoda v priamej súvislosti s premávkou vozidla, sa na účely tohto zákona nepovažujú za dopravnú nehodu. Takéto udalosti sú škodovou udalosťou.

§ 65
Povinnosti vodiča pri dopravnej nehode
Vodič, ktorý sa zúčastnil na dopravnej nehode, je povinný
a) bezodkladne zastaviť vozidlo,
b) zdržať sa požitia alkoholu alebo inej návykovej látky po nehode v čase, keď by to bolo na ujmu zistenia, či pred jazdou alebo počas jazdy požil alkohol alebo inú návykovú látku.

§ 66
Povinnosti účastníka dopravnej nehody a škodovej udalosti
(1) Účastník dopravnej nehody je osoba, ktorá sa priamo aktívne alebo pasívne zúčastnila na dopravnej nehode.
(2) Účastník dopravnej nehody je povinný
a) ohlásiť dopravnú nehodu policajtovi,
b) poskytnúť podľa svojich schopností a možností zranenej osobe prvú pomoc a bezodkladne privolať záchrannú zdravotnú službu,
c) urobiť potrebné opatrenia na záchranu osoby alebo majetku ohrozeného dopravnou nehodou,
d) zotrvať na mieste dopravnej nehody až do príchodu policajta alebo sa na toto miesto bezodkladne vrátiť po poskytnutí alebo privolaní pomoci, alebo po ohlásení dopravnej nehody,
e) zdržať sa konania, ktoré by bolo na ujmu vyšetrenia dopravnej nehody, najmä premiestnenia vozidiel,
f) urobiť vhodné opatrenia, aby nebola ohrozená bezpečnosť cestnej premávky na mieste dopravnej nehody,
g) umožniť obnovenie cestnej premávky, najmä premávky vozidiel pravidelnej verejnej dopravy osôb,
h) preukázať svoju totožnosť na požiadanie iného účastníka dopravnej nehody,
i) bezodkladne upovedomiť osobu, ktorá nie je účastníkom dopravnej nehody, o hmotnej škode, ktorá jej bola spôsobená dopravnou nehodou, a oznámiť jej svoje osobné údaje; ak to nie je možné, upovedomenie a oznámenie zabezpečí prostredníctvom Policajného zboru.
(3) Ak je to nevyhnutné na uvoľnenie alebo na ošetrenie zranenej osoby alebo na obnovenie cestnej premávky, účastník dopravnej nehody môže premiestniť vozidlá, pritom je však povinný vyznačiť postavenie vozidiel po dopravnej nehode, situáciu a stopy.
(4) Účastník dopravnej nehody je povinný poskytnúť orgánu Policajného zboru potrebnú súčinnosť pri objasňovaní dopravnej nehody vrátane predloženia dokladov, ktoré s tým súvisia.
(5) Účastník škodovej udalosti je osoba, ktorá sa priamo aktívne alebo pasívne zúčastnila na škodovej udalosti.
(6) Účastník škodovej udalosti je povinný bezodkladne zastaviť vozidlo, preukázať svoju totožnosť inému účastníkovi škodovej udalosti, poskytnúť údaje o poistení vozidla, vyplniť a podpísať tlačivo zavedené na zabezpečenie náhrady vzniknutej škody podľa osobitného predpisu,31a) zdržať sa požitia alkoholu alebo inej návykovej látky a urobiť vhodné opatrenia, aby nebola ohrozená bezpečnosť alebo plynulosť cestnej premávky. Ak účastník škodovej udalosti spôsobil hmotnú škodu osobe, ktorá nie je účastníkom škodovej udalosti, je povinný o tom túto osobu bezodkladne upovedomiť a vyplniť s ňou a podpísať tlačivo zavedené na zabezpečenie náhrady vzniknutej škody podľa osobitného predpisu.31a)

DRUHÁ HLAVA
Evidencia dopravných nehôd

§ 67
(1) Evidencia dopravných nehôd je informačný systém Policajného zboru podľa osobitného predpisu,32) ktorý sa vedie na účely získavania informácií o stave dopravnej nehodovosti na území Slovenskej republiky a poskytovania údajov z tejto evidencie.
(2) Na účely vedenia záznamov v evidencii dopravných nehôd sa považuje za
a) usmrtenú osobu osoba, ktorá zomrela pri dopravnej nehode alebo na jej následky najneskôr do 24 hodín po dopravnej nehode,
b) ťažko zranenú osobu osoba, ktorá pri dopravnej nehode utrpela ťažkú ujmu na zdraví,33)
c) ľahko zranenú osobu osoba, ktorá pri dopravnej nehode utrpela inú ujmu na zdraví ako ťažkú, okrem prípadov jednorazového ošetrenia, ktoré si nevyžaduje odborné ošetrenie alebo práceneschopnosť,
d) škodu ujma, ktorá vznikla na vozidle alebo na inom majetku pri dopravnej nehode alebo v súvislosti s ňou, ktorej výšku určí odhadom policajt, ktorý vykonáva obhliadku miesta dopravnej nehody.
(3) V evidencii dopravných nehôd sa vedú osobné údaje o účastníkoch dopravných nehôd v rozsahu meno, priezvisko, dátum narodenia, rodné číslo, pohlavie, štátne občianstvo, adresa pobytu, údaje o vozidlách zúčastnených na dopravnej nehode, údaje o ceste v mieste a čase dopravnej nehody, časové, lokačné a doplňujúce údaje o dopravnej nehode.
(4) O účastníkoch dopravnej nehody sa v evidencii dopravných nehôd eviduje
a) ich stav a správanie v čase dopravnej nehody vrátane prípadného ovplyvnenia alkoholom alebo inou návykovou látkou,
b) ich umiestnenie vo vozidlách v čase dopravnej nehody,
c) použitie bezpečnostných pásov alebo iných zadržiavacích zariadení,
d) následky dopravnej nehody na ich živote a zdraví,
e) poskytnutie prvej pomoci,
f) spôsob ich vyslobodenia z vozidla po dopravnej nehode.
(5) O vodičovi, ktorý bol účastníkom dopravnej nehody, sa v evidencii dopravných nehôd evidujú okrem údajov podľa odseku 4 aj udelené skupiny vodičských oprávnení a dátum udelenia vodičského oprávnenia na motorové vozidlo, ktoré viedol.
(6) O vozidle zúčastnenom na dopravnej nehode sa v evidencii dopravných nehôd eviduje
a) druh vozidla,
b) štát, v ktorom je vozidlo evidované,
c) značka, obchodný názov, typ, dátum prvej evidencie vozidla, evidenčné číslo vozidla, evidenčné číslo osvedčenia o evidencii časť I alebo časť II alebo technického osvedčenia vozidla, dátum vykonania poslednej pravidelnej technickej kontroly a jej platnosť, farba vozidla, identifikačné číslo vozidla VIN,
d) údaje o spôsobe a druhu využívania vozidla,
e) spresňujúce údaje o vozidle, napríklad najväčšia prípustná celková hmotnosť, vybavenie bezpečnostnými pásmi alebo inými zadržiavacími zariadeniami, počet miest na sedenie, počet miest na státie, počet lôžok,
f) doplňujúce údaje o vozidle, napríklad preprava nadrozmerného alebo nebezpečného nákladu, jazda s právom prednostnej jazdy,
g) postavenie vozidla na ceste pred dopravnou nehodou a po nej vrátane údajov o brzdných stopách,
h) následky dopravnej nehody na vozidle a náklade vrátane odhadu škody spôsobenej dopravnou nehodou,
i) obchodné meno poisťovateľa vozidla a číslo potvrdenia o poistení zodpovednosti za škodu spôsobenú prevádzkou motorového vozidla (ďalej len „potvrdenie o poistení zodpovednosti“), číslo potvrdenia o hraničnom poistení alebo číslo zelenej karty.
(7) O ceste v mieste a čase dopravnej nehody sa v evidencii dopravných nehôd eviduje
a) kategória, trieda, číselné označenie cesty a počet jazdných pruhov na ceste,
b) ďalšie spresňujúce údaje o mieste dopravnej nehody, napríklad označenie križovatky alebo kilometrovník cesty, zóny s obmedzením cestnej premávky,
c) stavebný a dopravno-technický stav cesty,
d) druh a stav povrchu vozovky,
e) situovanie dopravnej nehody na ceste,
f) prekážka.
(8) V evidencii dopravných nehôd sa evidujú tieto časové, lokačné a doplňujúce údaje:
a) miesto, dátum a čas dopravnej nehody,
b) druh dopravnej nehody, napríklad zrážka s idúcim vozidlom, zaparkovaným vozidlom, pevnou prekážkou, chodcom, cyklistom alebo so zvieraťom,
c) druh zrážky idúcich vozidiel, napríklad čelná, bočná alebo zozadu,
d) zavinenie dopravnej nehody,
e) hlavné príčiny dopravnej nehody, napríklad neprimeraná rýchlosť jazdy, nesprávne predchádzanie, nedanie prednosti v jazde, nesprávny spôsob jazdy alebo technická porucha vozidla,
f) poveternostné podmienky v mieste dopravnej nehody,
g) viditeľnosť a rozhľadové pomery v mieste dopravnej nehody,
h) riadenie cestnej premávky vrátane najvyššej dovolenej rýchlosti,
i) špecifické miesta a objekty v mieste dopravnej nehody,
j) fotodokumentácia situácie a následkov na mieste dopravnej nehody,
k) doba príchodu policajta na miesto dopravnej nehody.

§ 68
Poskytovanie údajov z evidencie dopravných nehôd
(1) Informácie z evidencie dopravných nehôd sa poskytujú štátnym orgánom, orgánom územnej samosprávy a správcom ciest33a) v rozsahu ich pôsobnosti. Informácie z evidencie dopravných nehôd sa poskytujú aj Národnému dopravnému informačnému centru v rozsahu a spôsobom podľa osobitného predpisu.33b)
(2) Každému sa v požadovanom rozsahu poskytne informácia o údajoch, ktoré sa o ňom uchovávajú v evidencii dopravných nehôd.
(3) Informácia z evidencie dopravných nehôd sa poskytne aj vtedy, ak to ustanovuje medzinárodná zmluva, ktorou je Slovenská republika viazaná, alebo osobitný predpis.34)
(4) Informácia z evidencie dopravných nehôd, ktorej obsah je predmetom utajovaných skutočností, sa môže poskytnúť len za podmienok ustanovených v osobitnom predpise.35)
(5) Osoba, ktorej sa informácia obsahujúca osobné údaje z evidencie dopravných nehôd poskytla, smie takú informáciu použiť len na účely, na ktoré ju žiadala, a musí zabezpečiť jej ochranu.35a)
(6) Informácie z evidencie dopravných nehôd sa poskytujú v elektronickej forme najmenej raz za mesiac Slovenskej kancelárii poisťovateľov a Úradu pre dohľad nad zdravotnou starostlivosťou v súvislosti s plnením ich úloh podľa osobitného predpisu,36) a to aj bez predchádzajúceho súhlasu osoby, ktorej sa taká informácia týka.
(7) Informácie z evidencie dopravných nehôd sa poskytujú Slovenskej kancelárii poisťovateľov v tomto rozsahu:
a) meno a priezvisko alebo obchodné meno, adresa pobytu alebo sídla, rodné číslo alebo identifikačné číslo držiteľa vozidla a vlastníka vozidla,
b) meno a priezvisko, adresa pobytu a rodné číslo účastníka dopravnej nehody, ak ho má pridelené, alebo dátum narodenia účastníka dopravnej nehody, ak rodné číslo nemá pridelené,
c) údaj o požití alkoholu alebo inej návykovej látky vodičmi vozidiel, ktorí sa zúčastnili na dopravnej nehode,
d) značka, obchodný názov, typ, dátum prvej evidencie vozidla, evidenčné číslo vozidla, evidenčné číslo osvedčenia o evidencii časť I alebo časť II alebo technického osvedčenia vozidla, farba vozidla, identifikačné číslo vozidla VIN,
e) dátum, čas, miesto, opis priebehu, príčin a následkov dopravnej nehody a ich fotodokumentácia,
f) obchodné meno poisťovateľa vozidla a číslo potvrdenia o poistení zodpovednosti, číslo potvrdenia o hraničnom poistení alebo číslo zelenej karty,
g) orgán Policajného zboru, ktorý dopravnú nehodu vyšetroval, a číslo, pod ktorým bola vec zaevidovaná.
(8) O dopravných nehodách podľa § 64 ods. 1 písm. a) sa poskytujú Úradu pre dohľad nad zdravotnou starostlivosťou informácie z evidencie dopravných nehôd v tomto rozsahu:
a) meno a priezvisko alebo obchodné meno, adresa pobytu alebo sídla, rodné číslo alebo identifikačné číslo držiteľa vozidla a vlastníka vozidla,
b) meno a priezvisko, adresa pobytu a rodné číslo alebo dátum narodenia vodiča, ktorý bol účastníkom dopravnej nehody, a usmrteného alebo zraneného účastníka dopravnej nehody,
c) údaj o požití alkoholu alebo inej návykovej látky vodičmi vozidiel, ktorí sa zúčastnili na dopravnej nehode,
d) značka, obchodný názov, typ, evidenčné číslo vozidla alebo identifikačné číslo vozidla VIN,
e) dátum, čas, miesto, opis priebehu, príčin a následkov dopravnej nehody,
f) obchodné meno poisťovateľa vozidla a číslo potvrdenia o poistení zodpovednosti, číslo potvrdenia o hraničnom poistení alebo číslo zelenej karty,
g) orgán Policajného zboru, ktorý dopravnú nehodu vyšetroval, a číslo, pod ktorým bola vec zaevidovaná.
(9) Informácie z evidencie dopravných nehôd sa v prípade dopravnej nehody vozidla prihláseného do evidencie vozidiel v Slovenskej republike poskytujú do jednotného informačného systému v cestnej doprave;35b) informácie sa poskytujú v tomto rozsahu
a) dátum dopravnej nehody,
b) značka, obchodný názov, typ vozidla, evidenčné číslo vozidla a identifikačné číslo vozidla VIN,
c) následky a poškodenie vozidla po dopravnej nehode,
d) informácia o tom, či dopravná nehoda mala vplyv na hlavné bezpečnostné prvky vozidla, ktorými sú zavesenie kolies, deformačné zóny, systémy airbagov, riadenie alebo brzdy,
e) zobrazovaná hodnota počítadla celkovej prejdenej vzdialenosti (ďalej len „odometer“) vozidla.


ŠTVRTÁ ČASŤ
Oprávnenia policajta pri dohľade nad bezpečnosťou a plynulosťou cestnej premávky

§ 69
Všeobecné oprávnenia
(1) Policajt je oprávnený
a) zakázať vodičovi jazdu na nevyhnutne potrebný čas alebo mu prikázať smer jazdy, ak to vyžaduje bezpečnosť alebo plynulosť cestnej premávky,
b) zakázať vodičovi jazdu po diaľnici a vyzvať ho, aby opustil diaľnicu na najbližšom výjazde alebo vozidlo odstavil na parkovisku, ak vozidlo nedosahuje rýchlosť podľa § 35; o zákaze vydá policajt potvrdenie,
c) požadovať od vodiča predloženie dokladov ustanovených na vedenie a premávku vozidla a na dopravu osôb a nákladu; ak nebudú predložené, požadovať od vodiča oznámenie údajov o vozidle a jeho držiteľovi podľa § 111 ods. 2 písm. a), b), e) a f),
d) vyzvať vodiča, aby sa podrobil vyšetreniu, či nie je ovplyvnený alkoholom alebo inou návykovou látkou, alebo liekmi, ktoré môžu znížiť jeho schopnosť bezpečne viesť vozidlo,
e) kontrolovať technickú spôsobilosť vozidla a úplnosť jeho výstroja a výbavy alebo vyzvať vodiča, aby sa podrobil takejto kontrole, ako aj porovnať údaje uvádzané v osvedčení o evidencii časti I alebo časti II, evidenčnom doklade vydanom v cudzine alebo technickom osvedčení vozidla s údajmi na vozidle,
f) merať36a) rozmery a hmotnosti vozidla,
g) kontrolovať dodržiavanie povinností účastníka cestnej premávky alebo iných osôb podľa tohto zákona,
h) použiť technické prostriedky na zabránenie odjazdu vozidla do času preukázateľného uhradenia pokuty podľa § 72a ods. 1 alebo peňažnej záruky podľa § 72a ods. 2.
(2) Oprávnenia policajta podľa odseku 1 písm. a) a c) sa vzťahujú aj na vojaka vo vojenskej rovnošate s vonkajším označením „POLÍCIA“ a na vojenského policajta. Oprávnenia policajta podľa odseku 1 písm. d) až g) sa vzťahujú na vojenského policajta, ak ide o osoby, ktorých priestupky môže objasňovať Vojenská polícia,37) ak ide o vodiča vozidla ozbrojených síl, Ministerstva obrany Slovenskej republiky, rozpočtovej organizácie, príspevkovej organizácie alebo štátneho podniku v jeho pôsobnosti, ak ide o účastníka dopravnej nehody, ktorú objasňuje Vojenská polícia, alebo ak ide o účastníka škodovej udalosti, ktorej predchádzal priestupok, ktorý objasňuje Vojenská polícia.
(3) Osoba nemá nárok na úhradu nákladov, ktoré jej vzniknú v súvislosti s uplatňovaním oprávnení policajta, vojaka vo vojenskej rovnošate s vonkajším označením „POLÍCIA“ alebo vojenského policajta podľa odsekov 1 a 2.
(4) Výnimku z druhej časti tohto zákona, ktorá je v cestnej premávke okamžite potrebná, môže povoliť policajt na mieste samom v nevyhnutnej miere a za predpokladu, že sa tým neohrozí bezpečnosť cestnej premávky.

§ 70
Zadržanie vodičského preukazu
(1) Policajt je oprávnený zadržať vodičský preukaz vydaný orgánom Slovenskej republiky alebo orgánom iného štátu, ak
a) možno uložiť trest alebo sankciu zákazu činnosti spočívajúcu v zákaze vedenia motorového vozidla,
b) má vodič súdom uložené ochranné liečenie alebo súdom alebo iným príslušným orgánom uložený zákaz viesť motorové vozidlo,
c) orgán Policajného zboru rozhodol o preskúšaní odbornej spôsobilosti, preskúmaní zdravotnej spôsobilosti na vedenie motorového vozidla (ďalej len „zdravotná spôsobilosť“) alebo o preskúmaní psychickej spôsobilosti na vedenie motorového vozidla (ďalej len „psychická spôsobilosť“),
d) je vodičský preukaz neplatný,
e) vodič vedie motorové vozidlo, na ktorého vedenie je jeho vodičský preukaz neplatný podľa § 100a alebo § 106a.
(2) Za podmienok uvedených v odseku 1 možno zadržať aj medzinárodný vodičský preukaz vydaný orgánom iného štátu.
(3) Za podmienok uvedených v odseku 1 písm. a) je policajt oprávnený zadržať vodičský preukaz až do právoplatného skončenia veci.
(4) Policajt bezodkladne vydá o zadržaní vodičského preukazu potvrdenie a najneskôr v nasledujúci pracovný deň po zadržaní vodičského preukazu zašle vodičský preukaz orgánu Policajného zboru príslušnému podľa miesta, kde sa skutok stal. V potvrdení môže policajt povoliť ďalšiu jazdu s vozidlom najviac na 15 dní, ak takou jazdou nebude ohrozená bezpečnosť alebo plynulosť cestnej premávky; povolenie platí len na území Slovenskej republiky.
(5) Policajt je oprávnený postupovať podľa odseku 1 písm. a) aj vtedy, ak vodič nepredložil policajtovi ku kontrole vodičský preukaz, o čom mu bezodkladne vydá potvrdenie o jeho zadržaní. Vydaním potvrdenia sa považuje vodičský preukaz za zadržaný, aj keď tento nebol policajtovi na mieste predložený. Ustanovenia odsekov 2 až 4 a 6 až 8 sa použijú primerane.
(6) Orgán, ktorý koná vo veci súvisiacej so zadržaním vodičského preukazu, je povinný v každom štádiu konania skúmať odôvodnenosť zadržania vodičského preukazu z hľadiska bezpečnosti a plynulosti cestnej premávky. Ak dôvody zadržania nie sú alebo pominuli, musí byť vodičský preukaz vodičovi bezodkladne vrátený.
(7) Orgán Policajného zboru bez ďalšieho konania vydá do 15 dní odo dňa zadržania vodičského preukazu rozhodnutie o zadržaní vodičského preukazu. Rozhodnutie o zadržaní vodičského preukazu zadržaného podľa odseku 1 písm. a) sa nevydáva, ak v lehote do 15 dní od zadržania vodičského preukazu už bolo právoplatne rozhodnuté o uložení trestu zákazu činnosti spočívajúceho v zákaze vedenia motorového vozidla alebo sankcie zákazu činnosti spočívajúcej v zákaze vedenia motorového vozidla a príslušný orgán sa o tom dozvedel. Rozhodnutie o zadržaní vodičského preukazu zadržaného podľa odseku 1 písm. b) až e) sa nevydáva.
(8) Vodičský preukaz je oprávnený zadržať aj vojenský policajt za podmienok uvedených v odseku 1 alebo odseku 5, ak ide o osoby, ktorých priestupky môže objasňovať Vojenská polícia; povinnosti policajta podľa odsekov 4 a 5 sa vzťahujú aj na vojenského policajta.
(9) Ak zadržaný vodičský preukaz vydal cudzí štát, orgán Policajného zboru ho zašle štátu jeho vydania.
(10) Policajt zadrží vodičský preukaz vydaný orgánom Slovenskej republiky alebo orgánom iného štátu na základe exekučného príkazu. Ustanovenia odsekov 4 a 5 sa použijú primerane s tým, že zadržaný vodičský preukaz policajt zašle orgánu Policajného zboru príslušnému podľa miesta pobytu jeho držiteľa.

§ 71
Osobitné ustanovenie o zadržaní vodičského preukazu
(1) Policajt je oprávnený zadržať vodičský preukaz okrem dôvodov podľa § 70 ods. 1 aj vtedy, ak vodič motorového vozidla, ktorému je v blokovom konaní za priestupok proti bezpečnosti a plynulosti cestnej premávky, za priestupok spáchaný nezaplatením úhrady diaľničnej známky, za priestupok spáchaný na úseku výberu mýta,37a) za priestupok spáchaný na úseku cestnej dopravy37b) alebo za priestupok spáchaný porušením predpisov na úseku organizácie pracovného času v doprave37c) uložená pokuta, je ochotný ju zaplatiť, ale nemôže tak urobiť na mieste.
(2) Policajt na mieste vydá o zadržaní vodičského preukazu podľa odseku 1 potvrdenie, v ktorom povolí ďalšiu jazdu na 15 dní; povolenie platí len na území Slovenskej republiky. V potvrdení musí byť uvedený rozsah udeleného vodičského oprávnenia a spôsob vrátenia vodičského preukazu. Páchateľ priestupku môže požiadať policajta, ktorý vodičský preukaz zadržal, aby zadržaný vodičský preukaz postúpil orgánu Policajného zboru v mieste jeho pobytu alebo v mieste, kde sa zdržiava, na účely jeho vrátenia; policajt je povinný tejto žiadosti vyhovieť.
(3) Ak sa vodič motorového vozidla počas zadržania vodičského preukazu podľa odseku 1 dopustí priestupku proti bezpečnosti a plynulosti cestnej premávky, priestupku spáchaného nezaplatením úhrady diaľničnej známky, priestupku na úseku výberu mýta,37a) priestupku na úseku cestnej dopravy37b) alebo priestupku spáchaného porušením predpisov na úseku organizácie pracovného času v doprave37c) a nemá pri sebe finančné prostriedky na zaplatenie uloženej blokovej pokuty, vec nemožno prejednať v blokovom konaní.
(4) Ak páchateľ priestupku preukázateľne zaplatil uloženú blokovú pokutu v lehote podľa odseku 2, zadržaný vodičský preukaz sa mu bezodkladne vráti po tom, čo sa orgán Policajného zboru o zaplatení pokuty dozvedel, ak nie je v odseku 8 ustanovené inak. Páchateľ priestupku je na účely prevzatia zadržaného vodičského preukazu povinný dostaviť sa na orgán Policajného zboru; ak ide o cudzinca, ktorý nemá pobyt na území Slovenskej republiky, orgán Policajného zboru zašle vodičský preukaz štátu jeho pobytu.
(5) Ak páchateľ priestupku nezaplatil uloženú blokovú pokutu v lehote podľa odseku 2, orgán Policajného zboru bez ďalšieho konania vydá do 30 dní od uplynutia tejto lehoty rozhodnutie o zadržaní vodičského preukazu a postúpi vec na výkon rozhodnutia. Zadržaný vodičský preukaz sa vráti jeho držiteľovi až po výkone rozhodnutia, ak nie je v odseku 8 ustanovené inak.
(6) Orgán Policajného zboru zadrží vodičský preukaz a vydá rozhodnutie o zadržaní vodičského preukazu aj vtedy, ak páchateľ priestupku proti bezpečnosti a plynulosti cestnej premávky, ktorého sa dopustil ako vodič motorového vozidla, nezaplatil uloženú pokutu v lehote určenej v rozhodnutí o priestupku; o zadržaní vodičského preukazu sa vydá potvrdenie. Ustanovenia odsekov 3 až 5 sa použijú primerane.
(7) Ak sa rozhodnutie o uložení pokuty vykonáva výkonom verejnoprospešných prác,38) orgán Policajného zboru zadrží vodičský preukaz a vydá rozhodnutie o zadržaní vodičského preukazu, ak páchateľ priestupku nevykoná verejnoprospešné práce v určenej lehote; o zadržaní vodičského preukazu sa vydá potvrdenie. Ustanovenia odsekov 3 až 5 sa použijú primerane.
(8) Ak bol vodičský preukaz zadržaný podľa odseku 1 alebo odseku 6 a orgán Policajného zboru zistí, že držiteľ vodičského preukazu nezaplatil pokutu uloženú mu v inom konaní o priestupku uvedenom v odseku 1, vodičský preukaz sa vráti jeho držiteľovi bezodkladne po tom, čo sa orgán Policajného zboru dozvie o zaplatení všetkých pokút podľa odseku 1.

§ 72
Zadržanie osvedčenia o evidencii časť I alebo časť II, evidenčného dokladu vydaného v cudzine, technického osvedčenia vozidla a tabuľky s evidenčným číslom
(1) Policajt je oprávnený zadržať osvedčenie o evidencii časť I alebo časť II alebo evidenčný doklad od vozidla vydaný v cudzine, ak
a) je vozidlo nespôsobilé alebo technicky nespôsobilé na cestnú premávku alebo prevádzka vozidla je pozastavená,38a) alebo ak vozidlo bolo vyradené z evidencie alebo z cestnej premávky,39)
b) vodič nepreukázal, že vozidlo bolo v ustanovenej lehote podrobené technickej kontrole alebo emisnej kontrole,
c) údaje v ňom uvedené nie je možné identifikovať,
d) je podozrenie, že sa v ňom neoprávnene urobili zmeny alebo že je neplatné,
e) pominul účel, na ktorý bolo vydané,
f) je na vozidle nečitateľná alebo poškodená tabuľka s evidenčným číslom alebo táto tabuľka nie je umiestnená v súlade s týmto zákonom,
g) vodič nepredloží potvrdenie o poistení zodpovednosti,
h) vozidlo presahuje najväčšie prípustné rozmery a vozidlo nemá povolenie na zvláštne užívanie ciest,
i) vozidlo presahuje najväčšiu prípustnú celkovú hmotnosť alebo najväčšiu prípustnú hmotnosť pripadajúcu na nápravu a vozidlo nemá povolenie na zvláštne užívanie ciest alebo nie sú dodržané podmienky prepravy nákladu podľa § 51,
j) vodič vozidla poruší ustanovenia osobitného predpisu37c) o organizácii pracovného času v doprave,
k) vozidlo nemá zaplatenú úhradu diaľničnej známky,40)
l) bolo vodičovi vozidla uložené opatrenie na úseku bezpečnosti potravín,
m) vodič vozidla neuhradí mýto alebo je vodičovi vozidla v blokovom konaní za priestupok na úseku výberu mýta37a) uložená pokuta, je ochotný ju zaplatiť, ale nemôže tak urobiť na mieste,
n) vodič autobusu, vodič nákladného automobilu alebo vodič jazdnej súpravy s najväčšou prípustnou celkovou hmotnosťou presahujúcou 3 500 kg poruší ustanovenia osobitného predpisu37b) o cestnej doprave,
o) vodič vozidla neuhradil na mieste príspevok na čiastočnú úhradu nákladov na vykonanie cestnej technickej kontroly alebo úhradu za vykonanie technickej kontroly alebo emisnej kontroly v rámci cestnej technickej kontroly podľa osobitného predpisu,40a) a to až do doby uhradenia príspevku alebo úhrady.
(2) Policajt je oprávnený za podmienok ustanovených v odseku 1 zadržať aj tabuľku s evidenčným číslom.
(3) Policajt na mieste vydá o zadržaní osvedčenia o evidencii časť I alebo časť II, evidenčného dokladu od vozidla vydaného v cudzine a o zadržaní tabuľky s evidenčným číslom potvrdenie. V potvrdení môže policajt povoliť ďalšiu jazdu s vozidlom najviac na 15 dní, len ak nie je súčasne zadržaná aj tabuľka s evidenčným číslom a ak takou jazdou nebude ohrozená bezpečnosť alebo plynulosť cestnej premávky.
(4) Policajt je povinný bezodkladne odovzdať zadržané osvedčenie o evidencii časť I alebo časť II, evidenčný doklad od vozidla vydaný v cudzine a zadržanú tabuľku s evidenčným číslom orgánu Policajného zboru. Ak ide o evidenčný doklad vydaný v cudzine alebo o tabuľku s evidenčným číslom vydanú v cudzine, orgán Policajného zboru ich po uplynutí 15 dní od ich zadržania zašle orgánu, ktorý vozidlo eviduje.
(5) Ak dôvody zadržania osvedčenia o evidencii časť I alebo časť II pominú, orgán Policajného zboru ho na základe žiadosti prevádzkovateľa vozidla vráti spolu s tabuľkou s evidenčným číslom, ak bola zadržaná; to neplatí, ak ide o postup podľa odseku 7. Orgán Policajného zboru na základe žiadosti prevádzkovateľa vozidla vráti aj evidenčný doklad vydaný v cudzine a tabuľku s evidenčným číslom, ak neboli zaslané orgánu, ktorý ich eviduje.
(6) Tabuľku s evidenčným číslom z motorového vozidla demontuje policajt, ak tak vodič neurobil na jeho výzvu sám; škodu spôsobenú v súvislosti s demontovaním tabuľky s evidenčným číslom znáša prevádzkovateľ vozidla.
(7) Ak dôvody zadržania osvedčenia o evidencii časť I alebo časť II podľa odseku 1 písm. a) alebo b) nepominú ani do 60 dní odo dňa jeho zadržania, vec sa postúpi okresnému úradu.
(8) Za osvedčenie o evidencii časť I alebo časť II alebo tabuľku s evidenčným číslom zadržanú podľa odseku 1 písm. a) až c), f) a g) alebo zadržanú v cudzine možno vydať nové osvedčenie o evidencii časť I alebo časť II alebo tabuľku s evidenčným číslom, ak dôvody na ich zadržanie pominuli; to neplatí, ak ide o postup podľa odseku 7. Žiadateľ o vydanie nového osvedčenia o evidencii časti I alebo časti II alebo novej tabuľky s evidenčným číslom, ktoré sú náhradou za ich zadržanie v cudzine, je povinný predložiť informáciu tohto štátu o zadržaní spolu s jej osvedčeným prekladom do štátneho jazyka.
(9) Nové osvedčenie o evidencii časť I alebo časť II za osvedčenie o evidencii časť I alebo časť II podľa odseku 8 môže na základe žiadosti vlastníka vozidla alebo držiteľa vozidla vydať orgán Policajného zboru, kde je vozidlo evidované, alebo orgán Policajného zboru, kde si žiadateľ podá žiadosť o jeho vydanie.
(10) Prevádzkovateľ vozidla je povinný pri žiadosti o vydanie nového osvedčenia o evidencii časť I alebo časť II podľa odseku 9 odovzdať potvrdenie podľa odseku 3.
(11) Policajt je oprávnený z dôvodov podľa odseku 1 písm. a), c) až e), g) až k) a o) zadržať technické osvedčenie vozidla;41) ustanovenie odseku 3 platí obdobne. Policajt odovzdá zadržané technické osvedčenie vozidla okresnému úradu dopravy.
(12) Osvedčenie o evidencii časť I alebo časť II, evidenčný doklad od vozidla vydaný v cudzine a tabuľku s evidenčným číslom je oprávnený zadržať aj vojenský policajt za podmienok uvedených v odseku 1 písm. a) až h) a k), ak ide o osoby, ktorých priestupky môže objasňovať Vojenská polícia; povinnosti policajta podľa odsekov 3, 4 a 6 sa vzťahujú aj na vojenského policajta.
(13) Technické osvedčenie vozidla je oprávnený zadržať aj vojenský policajt z dôvodov podľa odseku 1 písm. a), c) až e), g) a h), ak ide o osoby, ktorých priestupky môže objasňovať Vojenská polícia; ustanovenie odseku 3 platí obdobne. Vojenský policajt odovzdá zadržané technické osvedčenie vozidla okresnému úradu dopravy.

§ 72a
Osobitné ustanovenia o zadržaní osvedčenia o evidencii časť I alebo časť II, evidenčného dokladu vydaného v cudzine, technického osvedčenia vozidla a tabuľky s evidenčným číslom
(1) Policajt je oprávnený zadržať osvedčenie o evidencii časť I alebo časť II, evidenčný doklad od vozidla vydaný v cudzine alebo technické osvedčenie vozidla a tabuľku s evidenčným číslom, ak pokuta uložená za správny delikt držiteľa vozidla podľa § 139a alebo § 139h, za správny delikt prevádzkovateľa vozidla na úseku výberu mýta41aa) alebo za správny delikt prevádzkovateľa vozidla na úseku úhrady diaľničnej známky41ab) nebola zaplatená
a) po lehote podľa § 139b ods. 5 alebo podľa osobitného prepisu41ac) alebo
b) na mieste vydania bloku na pokutu podľa § 139h ods. 1 alebo podľa osobitného predpisu.41ad)
(2) Policajt je oprávnený zadržať osvedčenie o evidencii časť I alebo časť II, evidenčný doklad od vozidla vydaný v cudzine alebo technické osvedčenie vozidla a tabuľku s evidenčným číslom aj vtedy, ak bola vodičovi uložená povinnosť zložiť peňažnú záruku podľa § 139h ods. 6 alebo podľa osobitného predpisu41ae) a neurobil tak na mieste.
(3) Policajt môže určiť najbližšie miesto, ktoré je vhodné na dlhodobejšie státie vozidla s ohľadom na bezpečnosť a plynulosť cestnej premávky v primeranej vzdialenosti od miesta zastavenia, a prikázať vodičovi jazdu na toto miesto.
(4) Ak je pokuta uvedená v odseku 1 preukázateľne zaplatená alebo peňažná záruka uvedená v odseku 2 preukázateľne zložená, zadržaný doklad a tabuľka s evidenčným číslom sa bezodkladne vrátia držiteľovi vozidla, prevádzkovateľovi vozidla alebo vodičovi vozidla po tom, čo sa orgán Policajného zboru o zaplatení pokuty alebo zložení peňažnej záruky dozvedel. Na účely prevzatia zadržaného dokladu alebo tabuľky s evidenčným číslom je osoba, ktorá žiada o ich vrátenie, povinná dostaviť sa na orgán Policajného zboru.
(5) Ak orgán Policajného zboru zistí, že držiteľ vozidla nezaplatil pokutu uloženú mu v inom konaní uvedenom v odseku 1 alebo nezložil peňažnú záruku v inom konaní uvedenom v odseku 2, orgán Policajného zboru vráti zadržaný doklad a tabuľku s evidenčným číslom až potom, čo sa dozvie o zaplatení všetkých pokút podľa odseku 1 a zložení všetkých peňažných záruk podľa odseku 2.
(6) Na zadržanie dokladov a tabuľky s evidenčným číslom podľa odsekov 1 a 2 sa vzťahuje § 72 ods. 3 prvá veta a ods. 4 až 6 s tým, že orgán Policajného zboru zašle evidenčný doklad vydaný v cudzine alebo tabuľku s evidenčným číslom vydanú v cudzine orgánu, ktorý vozidlo eviduje, po uplynutí 30 dní od ich zadržania.
(7) Ustanovenie odseku 1 sa nepoužije, ak bola držba vozidla po uložení pokuty uvedenej v odseku 1 preukázateľne prevedená na inú osobu.


PIATA ČASŤ
Vedenie vozidiel

PRVÁ HLAVA
Vedenie motorových vozidiel

Prvý oddiel
Vodičské oprávnenie

Všeobecné ustanovenia

§ 73
(1) Vodičské oprávnenie je právo osoby viesť motorové vozidlo určitej skupiny.
(2) Držiteľ vodičského oprávnenia je osoba, ktorej bolo v Slovenskej republike alebo v inom štáte udelené vodičské oprávnenie.
(3) Vodičské oprávnenie udeľuje orgán Policajného zboru. Na rozhodovanie o udelení vodičského oprávnenia je príslušný orgán Policajného zboru podľa miesta, kde žiadateľ o udelenie vodičského oprávnenia (ďalej len „žiadateľ“) skladá skúšky z odbornej spôsobilosti alebo vykoná osobitnú skúšku z vedenia motorového vozidla. Na rozhodovanie o udelení vodičského oprávnenia podľa § 76 ods. 7 a § 78 ods. 2 a 3 je príslušný orgán Policajného zboru podľa sídla autoškoly alebo sídla jej prevádzky, kde žiadateľ absolvoval osobitný výcvik v autoškole.41a)
(4) Prvé vodičské oprávnenie je vodičské oprávnenie udelené žiadateľovi, ktorý nie je držiteľom vodičského oprávnenia udeleného v Slovenskej republike alebo v inom štáte.
(5) Ďalšie vodičské oprávnenie je vodičské oprávnenie udelené žiadateľovi, ktorý je držiteľom prvého vodičského oprávnenia.
(6) Ďalšie vodičské oprávnenie sa neudeľuje držiteľovi vodičského preukazu vydaného iným štátom, ako je Slovenská republika alebo iný zmluvný štát Dohody o Európskom hospodárskom priestore (ďalej len „štát Európskeho hospodárskeho priestoru“).

§ 74
(1) Motorové vozidlo určitej skupiny smie viesť len osoba, ktorá je držiteľom vodičského oprávnenia príslušnej skupiny.
(2) Držiteľ vodičského oprávnenia skupiny B, ktorému bolo vodičské oprávnenie skupiny B udelené pred dovŕšením veku 18 rokov, môže do dovŕšenia veku 18 rokov, najmenej však tri mesiace, viesť motorové vozidlo skupiny B len v prítomnosti osoby sediacej na mieste spolujazdca vedľa vodiča, ktorá je držiteľom vodičského oprávnenia skupiny B najmenej 10 rokov a ktorú na tento účel zapíše orgán Policajného zboru do evidencie vodičov na žiadosť zákonného zástupcu; osoba spolujazdca má v takom prípade primerane povinnosti podľa § 4 ods. 2 písm. a) až e). Žiadosť zákonného zástupcu podľa predchádzajúcej vety musí obsahovať údaje podľa § 107 ods. 3 písm. d).

§ 75
Rozsah a členenie skupín motorových vozidiel
(1) Na účely udeľovania vodičských oprávnení sa motorové vozidlá členia na skupiny AM, A1, A2, A, B1, B, BE, C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D, DE a T.
(2) Do skupiny motorových vozidiel skupiny AM patria ľahké dvojkolesové motorové vozidlá kategórie L1e s najväčšou konštrukčnou rýchlosťou vyššou ako 25 km h-1, trojkolesové motorové vozidlá kategórie L2e s najväčšou konštrukčnou rýchlosťou vyššou ako 25 km h-1 a ľahké štvorkolky kategórie L6e.
(3) Do skupiny motorových vozidiel A1 patria
a) dvojkolesové motorové vozidlá bez postranného vozíka alebo s postranným vozíkom vybavené motorom s najväčšou konštrukčnou rýchlosťou vyššou ako 45 km h-1, ktorých zdvihový objem valcov motora nepresahuje 125 cm3 a výkon nie je väčší ako 11 kW a pomer výkon/najväčšia prípustná celková hmotnosť nepresahuje 0,1 kW/kg,
b) motorové trojkolky, ktorými sú vozidlá s tromi symetricky usporiadanými kolesami, vybavené motorom, ktorý má zdvihový objem väčší ako 50 cm3, ak je to spaľovací motor, alebo s najvyššou konštrukčnou rýchlosťou vyššou ako 45 km/h-1, ktorých výkon nepresahuje 15 kW.
(4) Do skupiny motorových vozidiel A2 patria dvojkolesové motorové vozidlá bez postranného vozíka alebo s postranným vozíkom vybavené motorom s výkonom nepresahujúcim 35 kW, s pomerom výkon/najväčšia prípustná celková hmotnosť nepresahujúcim 0,2 kW/kg, ktoré nie sú odvodené od vozidla s viac ako dvojnásobkom ich výkonu.
(5) Do skupiny motorových vozidiel A patria
a) dvojkolesové motorové vozidlá bez postranného vozíka alebo s postranným vozíkom vybavené motorom, ktorých najväčšia konštrukčná rýchlosť je viac ako 45 km h-1 alebo ktorých zdvihový objem valcov motora je väčší ako 50 cm3 v prípade spaľovacieho motora,
b) motorové trojkolky podľa odseku 3 písm. b) s výkonom presahujúcim 15 kW.
(6) Do skupiny motorových vozidiel skupiny B1 patria ťažké štvorkolky kategórie L7e.
(7) Do skupiny motorových vozidiel B patria
a) motorové vozidlá okrem vozidiel skupiny AM, A1, A2, A a T, ktorých najväčšia prípustná celková hmotnosť nepresahuje 3 500 kg a ktoré sú konštruované a určené na prepravu najviac ôsmich osôb okrem vodiča; k motorovému vozidlu tejto skupiny smie byť pripojené prípojné vozidlo s najväčšou prípustnou celkovou hmotnosťou nepresahujúcou 750 kg,
b) motorové vozidlá podľa písmena a) s prípojným vozidlom, ktorého najväčšia prípustná celková hmotnosť presahuje 750 kg za predpokladu, že najväčšia prípustná celková hmotnosť jazdnej súpravy nepresahuje 4 250 kg.
(8) Do skupiny motorových vozidiel BE patria jazdné súpravy pozostávajúce z ťažného vozidla skupiny B a prípojného vozidla, ktorého najväčšia prípustná celková hmotnosť nepresahuje 3 500 kg.
(9) Do skupiny motorových vozidiel skupiny C1 patria motorové vozidlá okrem skupiny D1 alebo D, ktorých najväčšia prípustná celková hmotnosť presahuje 3 500 kg a nepresahuje 7 500 kg, ktoré sú konštruované a určené na prepravu najviac ôsmich osôb okrem vodiča; k motorovému vozidlu tejto skupiny môže byť pripojené prípojné vozidlo s najväčšou prípustnou celkovou hmotnosťou nepresahujúcou 750 kg.
(10) Do skupiny motorových vozidiel C1E patria jazdné súpravy pozostávajúce z ťažného vozidla
a) skupiny C1 a prípojného vozidla, ktorého najväčšia prípustná celková hmotnosť presahuje 750 kg za predpokladu, že najväčšia prípustná celková hmotnosť tejto jazdnej súpravy nepresahuje 12 000 kg,
b) skupiny B a prípojného vozidla, ktorého najväčšia prípustná celková hmotnosť presahuje 3 500 kg za predpokladu, že najväčšia prípustná celková hmotnosť tejto jazdnej súpravy nepresahuje 12 000 kg.
(11) Do skupiny motorových vozidiel skupiny C patria motorové vozidlá okrem skupiny D1 alebo D, ktoré sú konštruované a určené na prepravu najviac ôsmich osôb okrem vodiča a ktorých najväčšia prípustná celková hmotnosť presahuje 3 500 kg; k motorovému vozidlu tejto skupiny môže byť pripojené prípojné vozidlo s najväčšou prípustnou celkovou hmotnosťou nepresahujúcou 750 kg.
(12) Do skupiny motorových vozidiel CE patria jazdné súpravy zložené z motorového vozidla skupiny C a prípojného vozidla, ktorého najväčšia prípustná celková hmotnosť presahuje 750 kg.
(13) Do skupiny motorových vozidiel skupiny D1 patria motorové vozidlá, ktoré sú konštruované a určené na prepravu najviac 16 osôb okrem vodiča a ktorých dĺžka nepresahuje 8 m; k motorovému vozidlu tejto skupiny môže byť pripojené prípojné vozidlo s najväčšou prípustnou celkovou hmotnosťou nepresahujúcou 750 kg.
(14) Do skupiny motorových vozidiel D1E patria jazdné súpravy zložené z ťažného vozidla skupiny D1 a prípojného vozidla, ktorého najväčšia prípustná celková hmotnosť presahuje 750 kg.
(15) Do skupiny motorových vozidiel D patria motorové vozidlá, ktoré sú konštruované a určené na prepravu viac ako ôsmich osôb okrem vodiča; k motorovému vozidlu tejto skupiny smie byť pripojené prípojné vozidlo s najväčšou prípustnou celkovou hmotnosťou nepresahujúcou 750 kg.
(16) Do skupiny motorových vozidiel DE patria jazdné súpravy zložené z motorového vozidla skupiny D a prípojného vozidla, ktorého najväčšia prípustná celková hmotnosť presahuje 750 kg.
(17) Do skupiny motorových vozidiel T patria poľnohospodárske traktory a lesné traktory, ako aj iné zvláštne motorové vozidlá; k motorovému vozidlu tejto skupiny smie byť pripojené prípojné vozidlo.

§ 76
Rozsah a členenie skupín vodičského oprávnenia
(1) Vodičské oprávnenie sa člení podľa skupín motorových vozidiel.
(2) Žiadateľovi o udelenie vodičského oprávnenia na vedenie motorových vozidiel skupiny AM sa udeľuje vodičské oprávnenie skupiny AM. Vodičské oprávnenie skupiny AM oprávňuje viesť motorové vozidlá skupiny AM.
(3) Žiadateľovi o udelenie vodičského oprávnenia na vedenie motorových vozidiel skupiny A1 sa udeľuje vodičské oprávnenie skupiny A1. Vodičské oprávnenie skupiny A1 oprávňuje viesť motorové vozidlá skupiny A1, ako aj motorové vozidlá skupiny AM.
(4) Žiadateľovi o udelenie vodičského oprávnenia na vedenie motorových vozidiel skupiny A2 sa udeľuje vodičské oprávnenie skupiny A2. Vodičské oprávnenie skupiny A2 oprávňuje viesť motorové vozidlá skupiny A2, ako aj motorové vozidlá skupiny A1 a AM.
(5) Žiadateľovi o udelenie vodičského oprávnenia na vedenie motorových vozidiel skupiny A sa udeľuje vodičské oprávnenie skupiny A. Vodičské oprávnenie skupiny A oprávňuje viesť motorové vozidlá skupiny A, ako aj motorové vozidlá skupiny AM, A1 a A2; motorové vozidlá podľa § 75 ods. 5 písm. b) oprávňuje viesť, len ak je jeho držiteľ starší ako 21 rokov.
(6) Žiadateľovi o udelenie vodičského oprávnenia na vedenie motorových vozidiel skupiny B1 sa udeľuje vodičské oprávnenie skupiny B1. Vodičské oprávnenie skupiny B1 oprávňuje viesť motorové vozidlá skupiny B1, ako aj motorové vozidlá skupiny AM.
(7) Žiadateľovi o udelenie vodičského oprávnenia na vedenie motorových vozidiel skupiny B sa udeľuje vodičské oprávnenie skupiny B. Vodičské oprávnenie skupiny B oprávňuje viesť motorové vozidlá skupiny B, ako aj motorové vozidlá skupiny AM a B1; jazdnú súpravu podľa § 75 ods. 7 písm. b), ktorej najväčšia prípustná celková hmotnosť presahuje 3 500 kg a nepresahuje 4 250 kg, oprávňuje viesť len vodičské oprávnenie skupiny B s príslušným harmonizovaným kódom, ktoré možno udeliť po absolvovaní osobitného výcviku v autoškole41a) alebo po zložení osobitnej skúšky z vedenia motorového vozidla. Vodičské oprávnenie skupiny B po dvoch rokoch od jeho udelenia oprávňuje viesť aj motorové vozidlá skupiny A1 s automatickou prevodovkou, a to len na území Slovenskej republiky. Vodičské oprávnenie skupiny B oprávňuje viesť na území Slovenskej republiky aj motorové vozidlá skupiny T, ktorých najväčšia prípustná celková hmotnosť nepresahuje 3 500 kg a jazdnú súpravu pozostávajúcu z motorového vozidla skupiny T a prípojného vozidla za predpokladu, že najväčšia prípustná celková hmotnosť jazdnej súpravy nepresahuje 3 500 kg.
(8) Žiadateľovi o udelenie vodičského oprávnenia na vedenie motorových vozidiel skupiny BE možno udeliť vodičské oprávnenie skupiny BE, len ak už je držiteľom vodičského oprávnenia skupiny B. Vodičské oprávnenie skupiny BE oprávňuje viesť motorové vozidlá skupiny BE.
(9) Žiadateľovi o udelenie vodičského oprávnenia na vedenie motorových vozidiel skupiny C1 možno udeliť vodičské oprávnenie skupiny C1, len ak už je držiteľom vodičského oprávnenia skupiny B. Vodičské oprávnenie skupiny C1 oprávňuje viesť motorové vozidlá skupiny C1, ako aj motorové vozidlá skupiny T.
(10) Žiadateľovi o udelenie vodičského oprávnenia na vedenie motorových vozidiel skupiny C1E možno udeliť vodičské oprávnenie skupiny C1E, len ak už je držiteľom vodičského oprávnenia skupiny C1. Vodičské oprávnenie skupiny C1E oprávňuje viesť motorové vozidlá skupiny C1E, ako aj motorové vozidlá skupiny BE a T.
(11) Žiadateľovi o udelenie vodičského oprávnenia na vedenie motorových vozidiel skupiny C možno udeliť vodičské oprávnenie skupiny C, len ak už je držiteľom vodičského oprávnenia skupiny B. Vodičské oprávnenie skupiny C oprávňuje viesť motorové vozidlá skupiny C, ako aj motorové vozidlá skupiny C1 a T. Vodičské oprávnenie skupiny C udelené podľa § 78 ods. 5 oprávňuje do dovŕšenia veku 21 rokov viesť len motorové vozidlá skupiny C používané ozbrojenými silami, ozbrojeným bezpečnostným zborom, ozbrojeným zborom, Vojenskou políciou, Vojenským spravodajstvom alebo Hasičským a záchranným zborom.
(12) Žiadateľovi o udelenie vodičského oprávnenia na vedenie motorových vozidiel skupiny CE možno udeliť vodičské oprávnenie skupiny CE, len ak už je držiteľom vodičského oprávnenia skupiny C. Vodičské oprávnenie skupiny CE oprávňuje viesť motorové vozidlá skupiny CE, ako aj motorové vozidlá skupiny C1E, BE a T a tiež motorové vozidlá skupiny DE, ak je jeho držiteľ držiteľom vodičského oprávnenia skupiny D. Vodičské oprávnenie skupiny CE oprávňuje viesť na území Slovenskej republiky aj jazdnú súpravu zloženú z ťažného vozidla skupiny B alebo C1 a prípojného vozidla, ak najväčšia prípustná celková hmotnosť jazdnej súpravy presahuje 12 000 kg.
(13) Žiadateľovi o udelenie vodičského oprávnenia na vedenie motorových vozidiel skupiny D1 možno udeliť vodičské oprávnenie skupiny D1, len ak už je držiteľom vodičského oprávnenia skupiny B. Vodičské oprávnenie skupiny D1 oprávňuje viesť motorové vozidlá skupiny D1, ako aj motorové vozidlá skupiny T.
(14) Žiadateľovi o udelenie vodičského oprávnenia na vedenie motorových vozidiel skupiny D1E možno udeliť vodičské oprávnenie skupiny D1E, len ak už je držiteľom vodičského oprávnenia skupiny D1. Vodičské oprávnenie skupiny D1E oprávňuje viesť motorové vozidlá skupiny D1E, ako aj motorové vozidlá skupiny BE a T.
(15) Žiadateľovi o udelenie vodičského oprávnenia na vedenie motorových vozidiel skupiny D možno udeliť vodičské oprávnenie skupiny D, len ak už je držiteľom vodičského oprávnenia skupiny B. Vodičské oprávnenie skupiny D oprávňuje viesť motorové vozidlá skupiny D, ako aj motorové vozidlá skupiny D1 a T. Vodičské oprávnenie skupiny D udelené podľa § 78 ods. 6 oprávňuje do dovŕšenia veku 24 rokov viesť len motorové vozidlá skupiny D používané ozbrojenými silami, ozbrojeným bezpečnostným zborom, ozbrojeným zborom, Vojenskou políciou, Vojenským spravodajstvom alebo Hasičským a záchranným zborom.
(16) Žiadateľovi o udelenie vodičského oprávnenia na vedenie motorových vozidiel skupiny DE možno udeliť vodičské oprávnenie skupiny DE, len ak už je držiteľom vodičského oprávnenia skupiny D. Vodičské oprávnenie skupiny DE oprávňuje viesť motorové vozidlá skupiny DE, ako aj motorové vozidlá skupiny D1E, BE a T.
(17) Žiadateľovi o udelenie vodičského oprávnenia na vedenie motorových vozidiel skupiny T sa udeľuje vodičské oprávnenie skupiny T. Vodičské oprávnenie skupiny T oprávňuje viesť motorové vozidlá skupiny T, a to len na území Slovenskej republiky.

§ 77
Podmienky na udelenie vodičského oprávnenia
(1) Vodičské oprávnenie sa udelí žiadateľovi, ktorý k dátumu udelenia vodičského oprávnenia
a) dosiahol vek ustanovený týmto zákonom na udelenie vodičského oprávnenia,
b) má na území Slovenskej republiky pobyt v trvaní najmenej 185 dní v kalendárnom roku, v ktorom požiada o udelenie vodičského oprávnenia; ak od 1. januára kalendárneho roka, v ktorom žiadateľ požiada o udelenie vodičského oprávnenia, neuplynulo 185 dní, je na udelenie vodičského oprávnenia rozhodujúce, či sa táto podmienka splnila v predchádzajúcom kalendárnom roku; to neplatí, ak študuje na území Slovenskej republiky aspoň šesť mesiacov,
c) študuje na území Slovenskej republiky aspoň šesť mesiacov alebo dôveryhodne preukáže, že na území Slovenskej republiky má zvyčajné bydlisko,
d) je zdravotne spôsobilý,
e) je psychicky spôsobilý,
f) má vydané osvedčenie podľa osobitného predpisu,41b) ak v § 76 ods. 7, § 78 ods. 2 alebo ods. 3 nie je ustanovené inak,
g) získal odbornú spôsobilosť,
h) nemá súdom alebo iným príslušným orgánom Slovenskej republiky uložený zákaz činnosti viesť motorové vozidlo,
i) nemá príslušným orgánom uloženú povinnosť podrobiť sa preskúmaniu zdravotnej alebo psychickej spôsobilosti alebo preskúšaniu odbornej spôsobilosti,
j) splnil povinnosti podľa § 91 ods. 4 a 6 a § 92 ods. 6 a 8, ak im podliehal,
k) nemá zadržaný vodičský preukaz,
l) nemá odobraté vodičské oprávnenie,
m) nepodlieha v cudzom štáte zákazu činnosti viesť motorové vozidlo,
n) nemá vodičský preukaz vydaný iným štátom Európskeho hospodárskeho priestoru odobratý, obmedzený, pozastavený alebo zrušený v inom štáte Európskeho hospodárskeho priestoru,
o) nemá vodičský preukaz vydaný Slovenskou republikou odobratý, obmedzený, pozastavený alebo zrušený v inom štáte Európskeho hospodárskeho priestoru,
p) nie je držiteľom vodičského preukazu vydaného Slovenskou republikou alebo cudzím štátom s udeleným vodičským oprávnením tej skupiny motorových vozidiel, akej je vodičský preukaz, o ktorého vydanie žiada, alebo rovnocennej skupiny,
q) sa podrobil preskúmaniu zdravotnej spôsobilosti osobitne vo vzťahu k závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva a odbornému poradenstvu podľa § 91 ods. 4, ak v priebehu posledných piatich rokov ako vodič motorového vozidla bez vodičského oprávnenia porušil pravidlá cestnej premávky požitím alkoholu alebo inej návykovej látky alebo odmietnutím podrobiť sa vyšetreniu na ich zistenie,
r) nepredložil žiadosť o udelenie vodičského oprávnenia rovnakej skupiny na orgán Policajného zboru, ktorý na jej základe začal a neskončil konanie v rovnakej veci.
(2) Zvyčajným bydliskom na účely tohto zákona je miesto, kde sa osoba zvyčajne zdržiava najmenej 185 dní v každom kalendárnom roku
a) z dôvodu jej osobných väzieb a pracovných väzieb,
b) z dôvodu osobných väzieb preukazujúcich úzke spojenie medzi touto osobou a miestom, kde sa zdržiava, ak osoba nie je pracovne viazaná,
c) z dôvodu jej osobných väzieb, ak osoba je pracovne viazaná v inom štáte Európskeho hospodárskeho priestoru ako v mieste osobných väzieb a do miesta osobných väzieb sa pravidelne vracia; podmienka pravidelného návratu nemusí byť splnená, ak osoba žije v inom štáte Európskeho hospodárskeho priestoru ako v mieste osobných väzieb preto, aby vykonávala úlohu určitého trvania, pričom navštevovanie univerzity alebo školy neznamená zmenu zvyčajného bydliska.
(3) Ak má orgán Policajného zboru podozrenie, že žiadateľ nespĺňa podmienky podľa odseku 1, požiada o ich preverenie príslušný orgán cudzieho štátu; o udelení vodičského oprávnenia rozhodne až po získaní požadovanej informácie.
(4) Žiadosť o udelenie vodičského oprávnenia obsahuje
a) meno, priezvisko a rodné priezvisko žiadateľa,
b) dátum a miesto narodenia a rodné číslo žiadateľa,
c) adresu pobytu žiadateľa alebo miesta, kde sa zdržiava,
d) informáciu o požadovaných a udelených vodičských oprávneniach a o vydanom vodičskom preukaze,
e) žiadosť o vykonanie osobitnej skúšky podľa § 76 ods. 7 a § 78 ods. 2 písm. c) alebo ods. 3 písm. c), ak ide o osobu, ktorá žiada o vykonanie takej osobitnej skúšky,
f) potvrdenie o výsledku lekárskej prehliadky,
g) vlastnoručný podpis žiadateľa a meno, priezvisko, rodné číslo, ak ho má pridelené, alebo dátum narodenia, ak rodné číslo nemá pridelené, a vlastnoručný podpis zákonného zástupcu žiadateľa, ktorý v deň podania žiadosti o udelenie vodičského oprávnenia nedosiahol vek 18 rokov,
h) čestné vyhlásenie žiadateľa o splnení podmienok na udelenie vodičského oprávnenia podľa odseku 1 písm. c), m) až p) a r) a § 78 ods. 2 písm. b) a ods. 3 písm. b).
(5) Potvrdenie o výsledku lekárskej prehliadky podľa odseku 4 písm. f) obsahuje
a) meno, priezvisko a adresu alebo sídlo posudzujúceho lekára,
b) zaradenie do skupiny vodičov na účely vykonávania lekárskej prehliadky,
c) závery lekárskej prehliadky,
d) miesto a dátum vykonania lekárskej prehliadky,
e) odtlačok pečiatky a podpis posudzujúceho lekára.
(6) Za dátum udelenia vodičského oprávnenia sa považuje dátum
a) získania odbornej spôsobilosti podľa § 79 ods. 2,
b) vykonania osobitnej skúšky z vedenia motorového vozidla podľa § 76 ods. 7 alebo § 78 ods. 2 a 3,
c) zaevidovania žiadosti podľa § 76 ods. 7 alebo § 78 ods. 2 a 3 v protokole vodičských oprávnení, ak žiadateľ absolvoval osobitný výcvik v autoškole.41a)
(7) Osvedčenie o udelení vodičského oprávnenia obsahuje
a) údaje o orgáne Policajného zboru, ktorý rozhodol o udelení vodičského oprávnenia,
b) meno, priezvisko, dátum a miesto narodenia a adresu pobytu žiadateľa,
c) skupinu udeleného vodičského oprávnenia,
d) dátum udelenia vodičského oprávnenia,
e) evidenčné číslo z protokolu vodičských oprávnení,
f) miesto a dátum vydania osvedčenia o udelení vodičského oprávnenia,
g) odtlačok pečiatky a podpis skúšobného komisára.
(8) Podrobnosti o udeľovaní vodičského oprávnenia a vzor osvedčenia o udelení vodičského oprávnenia ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo vnútra.

§ 78
Vek na udelenie vodičského oprávnenia a vedenie motorových vozidiel
(1) Minimálny vek na udelenie vodičského oprávnenia je
a) 15 rokov pre žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia skupiny AM,
b) 16 rokov pre žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia skupiny A1 a B1,
c) 17 rokov pre žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia skupiny B a T,
d) 18 rokov pre žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia skupiny A2, BE, C1 a C1E,
e) 21 rokov pre žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia skupiny C, CE, D1 a D1E,
f) 24 rokov pre žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia skupiny A, D a DE.
(2) Vodičské oprávnenie skupiny A2 možno udeliť aj žiadateľovi, ktorý
a) je držiteľom vodičského oprávnenia skupiny A1 najmenej dva roky; to neplatí, ak ide o držiteľa vodičského oprávnenia skupiny A1 podľa § 76 ods. 7,
b) čestne vyhlási, že má najmenej dvojročnú prax vo vedení motorového vozidla podľa § 75 ods. 3 písm. a),
c) vykoná osobitnú skúšku z vedenia motorového vozidla alebo absolvuje osobitný výcvik v autoškole,41a)
d) splní ostatné podmienky na udelenie vodičského oprávnenia okrem podmienky podľa § 77 ods. 1 písm. f).
(3) Vodičské oprávnenie skupiny A možno udeliť aj žiadateľovi, ktorý
a) je držiteľom vodičského oprávnenia skupiny A2 najmenej dva roky,
b) čestne vyhlási, že má najmenej dvojročnú prax vo vedení motorového vozidla skupiny A2,
c) vykoná osobitnú skúšku z vedenia motorového vozidla alebo absolvuje osobitný výcvik v autoškole,41a)
d) splní ostatné podmienky na udelenie vodičského oprávnenia okrem podmienky podľa § 77 ods. 1 písm. a) a f).
(4) Osobe s ťažkým zdravotným postihnutím možno udeliť vodičské oprávnenie skupiny BE, ak dovŕšila vek 17 rokov.
(5) Vodičské oprávnenie skupiny C možno udeliť aj žiadateľovi, ktorý dovŕšil vek 18 rokov a je príslušníkom ozbrojeného bezpečnostného zboru, ozbrojeného zboru, Hasičského a záchranného zboru alebo profesionálnym vojakom.
(6) Vodičské oprávnenie skupiny D možno udeliť aj žiadateľovi, ktorý dovŕšil vek 21 rokov a je príslušníkom ozbrojeného bezpečnostného zboru, ozbrojeného zboru, Hasičského a záchranného zboru alebo profesionálnym vojakom.

Druhý oddiel
Odborná spôsobilosť

Skúška z odbornej spôsobilosti

§ 79
(1) Odbornou spôsobilosťou sa rozumie ovládanie pravidiel cestnej premávky a vedenia vozidla.
(2) Odborná spôsobilosť žiadateľa sa zisťuje skúškou z odbornej spôsobilosti, ktorá sa skladá z
a) teoretickej skúšky a
b) skúšky z vedenia motorových vozidiel.
(3) Odborná spôsobilosť žiadateľa sa zisťuje aj osobitnou skúškou z vedenia motorových vozidiel podľa § 76 ods. 7, § 78 ods. 2 písm. c) alebo ods. 3 písm. c).
(4) Odborná spôsobilosť žiadateľa sa získava aj absolvovaním osobitného výcviku v autoškole podľa § 76 ods. 7, § 78 ods. 2 písm. c) alebo ods. 3 písm. c).
(5) O zisťovaní odbornej spôsobilosti sa vyhotovuje záznam, ktorý obsahuje
a) meno, priezvisko a rodné priezvisko osoby,
b) dátum a miesto narodenia a rodné číslo osoby,
c) adresu pobytu osoby,
d) dátum vykonania, hodnotenie jednotlivých častí skúšky z odbornej spôsobilosti, osobitnej skúšky alebo preskúšania odbornej spôsobilosti a dôvody ich hodnotenia,
e) celkové hodnotenie skúšky z odbornej spôsobilosti, osobitnej skúšky alebo preskúšania odbornej spôsobilosti,
f) odtlačok pečiatky a podpis skúšobného komisára.

§ 80
(1) Skúšku z odbornej spôsobilosti zabezpečuje ministerstvo vnútra prostredníctvom skúšobných komisárov.
(2) Na skúšku z odbornej spôsobilosti, a to aj opakovanej, prihlasuje žiadateľa autoškola, ktorá žiadateľovi vydala osvedčenie podľa osobitného predpisu.41b) Prihláška sa podáva orgánu Policajného zboru podľa sídla autoškoly alebo sídla jej prevádzky, ktorá žiadateľovi vydala osvedčenie. Prihláška na skúšku z odbornej spôsobilosti sa podáva orgánu Policajného zboru do šiestich mesiacov od ukončenia vodičského kurzu. Ak žiadateľa nemôže na skúšku z odbornej spôsobilosti prihlásiť autoškola, ktorá žiadateľovi vydala osvedčenie, môže ho prihlásiť iná autoškola. Termín, organizáciu a miesto vykonania skúšky z odbornej spôsobilosti, a to aj opakovanej, určuje orgán Policajného zboru tak, aby sa vykonala do 30 dní odo dňa prihlásenia na skúšku. Termín skúšky oznámi orgán Policajného zboru autoškole najmenej päť pracovných dní pred jej vykonaním.
(3) Prihláška na skúšku z odbornej spôsobilosti obsahuje aj menný zoznam žiadateľov prihlásených na skúšku z odbornej spôsobilosti, ktorý obsahuje meno, priezvisko, rodné číslo a adresu pobytu žiadateľa.
(4) Pred vykonaním skúšky z odbornej spôsobilosti je žiadateľ povinný preukázať svoju totožnosť a splnenie podmienok na udelenie vodičského oprávnenia podľa § 77 ods. 1 písm. a) a c) až f); inak sa skúška nevykoná.
(5) Žiadateľ sa musí podrobiť všetkým častiam skúšky z odbornej spôsobilosti podľa § 79 ods. 2, ak tento zákon neustanovuje inak.
(6) Skúška z odbornej spôsobilosti sa vždy začína teoretickou skúškou podľa § 79 ods. 2 písm. a). Ak žiadateľ na tejto skúške neprospeje, nemôže pokračovať v ďalších častiach skúšky z odbornej spôsobilosti. Ak žiadateľ pri skúške podľa § 79 ods. 2 písm. b) neprospeje na autocvičisku, nemôže pokračovať v skúške v cestnej premávke.
(7) Odbornú spôsobilosť nezíska ten, kto nezloží čo len jednu z častí skúšky z odbornej spôsobilosti podľa § 79 ods. 2; ak pri preskúšaní odbornej spôsobilosti podľa tohto zákona neprospeje držiteľ vodičského oprávnenia, odbornú spôsobilosť stratí.
(8) Žiadateľa nemožno prihlásiť na ďalšiu skúšku z odbornej spôsobilosti, ak už bol prihlásený na skúšku z odbornej spôsobilosti a ešte nebolo rozhodnuté o udelení vodičského oprávnenia.
(9) Otázky na skúšobné testy na teoretickú skúšku vypracúva ministerstvo vnútra.
(10) Autoškola, ktorá prihlasuje žiadateľa na skúšku z odbornej spôsobilosti, je povinná na vykonanie skúšky, a to aj opakovanej, zabezpečiť osobu oprávnenú vykonávať výcvik z vedenia vozidiel a autocvičisko alebo inú vhodnú plochu s vylúčením cestnej premávky, poskytnúť výcvikové vozidlo aj s pohonnými látkami a podľa požiadavky orgánu Policajného zboru aj potrebné učebné pomôcky, prostriedky, priestory a ďalšie výcvikové vozidlá.
(11) Pre žiadateľa o vykonanie osobitnej skúšky z vedenia motorového vozidla podľa § 76 ods. 7 alebo § 78 ods. 2 a 3 alebo žiadateľa, ktorý absolvoval osobitný výcvik v autoškole41a) podľa § 76 ods. 7 alebo § 78 ods. 2 a 3 sa primerane vzťahujú odseky 1 až 10.

Skúšobný komisár

§ 81
(1) Skúšobným komisárom môže byť policajt, ktorý
a) je držiteľom vodičského oprávnenia príslušnej skupiny,
b) nemá uložený trest zákazu činnosti spočívajúci v zákaze vedenia motorových vozidiel, nemá uloženú sankciu zákazu činnosti spočívajúcu v zákaze vedenia motorových vozidiel, zadržaný vodičský preukaz ani odobraté vodičské oprávnenie príslušnej skupiny,
c) absolvoval odbornú prípravu skúšobného komisára,
d) úspešne vykonal skúšku na vydanie preukazu skúšobného komisára,
e) nevykonáva činnosť inštruktora v autoškole,
f) je držiteľom preukazu skúšobného komisára.
(2) Skúšobný komisár na vykonávanie skúšok z odbornej spôsobilosti žiadateľov o udelenie vodičského oprávnenia skupiny B a T musí okrem podmienok podľa odseku 1
a) dosiahnuť vek 23 rokov a
b) byť držiteľom vodičského oprávnenia príslušnej skupiny najmenej tri roky.
(3) Skúšobný komisár na vykonávanie skúšok z odbornej spôsobilosti žiadateľov o udelenie vodičského oprávnenia iných skupín ako B a T musí okrem podmienok podľa odseku 1
a) vykonávať činnosť skúšobného komisára na skupinu B najmenej tri roky alebo
b) dôveryhodne preukázať, že má vodičskú prax vo vedení motorového vozidla príslušnej skupiny v trvaní najmenej päť rokov.
(4) Skúšku z odbornej spôsobilosti na skupiny vodičského oprávnenia AM, A1, A2 a A môže vykonávať skúšobný komisár, ktorý absolvoval odbornú prípravu skúšobného komisára pre jednu z týchto skupín a splní ostatné podmienky na vykonávanie skúšok z odbornej spôsobilosti.
(5) Skúšku z odbornej spôsobilosti na skupiny vodičského oprávnenia C1, C, D1 a D môže vykonávať skúšobný komisár, ktorý absolvoval odbornú prípravu skúšobného komisára pre jednu z týchto skupín a splní ostatné podmienky na vykonávanie skúšok z odbornej spôsobilosti.
(6) Skúšku z odbornej spôsobilosti na skupiny vodičského oprávnenia BE, C1E, CE, D1E a DE môže vykonávať skúšobný komisár, ktorý absolvoval odbornú prípravu skúšobného komisára pre jednu z týchto skupín a splní ostatné podmienky na vykonávanie skúšok z odbornej spôsobilosti.
(7) Odbornú prípravu skúšobných komisárov a dohľad nad ich činnosťou zabezpečuje ministerstvo vnútra a Policajný zbor.

§ 82
(1) Preukaz skúšobného komisára možno vydať osobe, ktorá úspešne vykonala skúšku na vydanie preukazu skúšobného komisára. Skúšku na vydanie preukazu skúšobného komisára môže vykonať osoba, ktorá spĺňa podmienky podľa § 81 ods. 1 písm. a) až e), ako aj ďalšie podmienky podľa § 81 ods. 2 alebo 3. Ministerstvo vnútra vykonáva skúšku na vydanie preukazu skúšobného komisára a vydáva preukaz skúšobného komisára. Skúšku na vydanie preukazu skúšobného komisára alebo jej časť možno opakovať najskôr po siedmich dňoch odo dňa neúspešného vykonania skúšky.
(2) Platnosť preukazu skúšobného komisára je päť rokov. Skúšobný komisár môže pred uplynutím tejto lehoty požiadať ministerstvo vnútra o predĺženie platnosti preukazu skúšobného komisára. Ministerstvo vnútra predĺži platnosť preukazu skúšobného komisára o päť rokov po úspešnom absolvovaní skúšky na predĺženie platnosti preukazu skúšobného komisára. Na skúšku na predĺženie platnosti preukazu skúšobného komisára sa vzťahuje odsek 1 s tým, že sa nepreukazuje splnenie podmienky absolvovania odbornej prípravy skúšobného komisára.
(3) Rozsah preukazu skúšobného komisára možno rozšíriť na základe žiadosti skúšobného komisára. Skúšobný komisár, ktorý žiada o rozšírenie preukazu skúšobného komisára, musí splniť podmienky na vykonávanie skúšok z odbornej spôsobilosti príslušnej skupiny vodičského oprávnenia.
(4) Preukaz skúšobného komisára obsahuje evidenčné číslo, titul, meno, priezvisko, dátum a miesto narodenia, miesto pobytu skúšobného komisára, orgán, ktorý vydal preukaz, dátum vydania, platnosť, rozsah udeleného vodičského oprávnenia, skupiny vodičského oprávnenia, na ktoré je skúšobný komisár oprávnený vykonávať skúšky z odbornej spôsobilosti, podpis a odtlačok pečiatky orgánu, ktorý preukaz vydal, a iné záznamy.
(5) Skúšobný komisár, ktorý nevykonával skúšky z odbornej spôsobilosti alebo preskúšanie odbornej spôsobilosti určitej skupiny vodičského oprávnenia počas dvoch rokov, môže vykonávať skúšky z odbornej spôsobilosti alebo preskúšanie odbornej spôsobilosti tejto skupiny vodičského oprávnenia až po úspešnom vykonaní skúšky podľa odseku 1.

§ 83
(1) Skúšobný komisár je povinný
a) vykonávať skúšky z odbornej spôsobilosti, osobitné skúšky a preskúšania odbornej spôsobilosti podľa podmienok ustanovených týmto zákonom,
b) vyplniť protokol vodičských oprávnení, protokol o preskúšaní odbornej spôsobilosti a záznam o zisťovaní odbornej spôsobilosti podľa skutočného priebehu skúšky z odbornej spôsobilosti, osobitnej skúšky alebo preskúšania odbornej spôsobilosti,
c) zúčastniť sa pravidelného výcviku,
d) plniť ďalšie povinnosti podľa tohto zákona.
(2) Protokol vodičských oprávnení obsahuje meno a priezvisko žiadateľa, rodné číslo žiadateľa, rozsah požadovaného vodičského oprávnenia, názov a sídlo autoškoly, v ktorej absolvoval vodičský kurz alebo osobitný výcvik, dátum vykonania skúšky z odbornej spôsobilosti, dátum vykonania opakovanej skúšky z odbornej spôsobilosti, ak sa vykonala, výsledok každej časti skúšky z odbornej spôsobilosti, číslo preukazu skúšobného komisára, podpis a odtlačok pečiatky skúšobného komisára.

§ 84
(1) Ministerstvo vnútra odoberie preukaz skúšobného komisára, ak skúšobný komisár
a) prestal spĺňať podmienky podľa tohto zákona alebo
b) závažným spôsobom alebo opakovane porušil povinnosti skúšobného komisára podľa tohto zákona.
(2) Ministerstvo vnútra vykonáva pravidelný výcvik skúšobného komisára.
(3) Za preukaz skúšobného komisára, ktorý bol stratený, odcudzený, poškodený alebo ktorý obsahuje údaje nezodpovedajúce skutočnosti, vydá ministerstvo vnútra na základe odôvodnenej žiadosti nový preukaz s rovnakou platnosťou a s rovnakým rozsahom.
(4) Na účely rozhodovania o preukaze skúšobného komisára sa vedie evidencia skúšobných komisárov. Evidencia skúšobných komisárov je informačným systémom Policajného zboru podľa osobitného predpisu,32) ktorý obsahuje údaje o vodičskom oprávnení, vodičskom preukaze, preukaze skúšobného komisára, odbornej príprave a osobné údaje v rozsahu meno, priezvisko, dátum a miesto narodenia, rodné číslo, adresa trvalého pobytu
a) o žiadateľoch o udelenie preukazu skúšobného komisára,
b) o osobách, ktoré žiadali o udelenie preukazu skúšobného komisára a ten im nebol udelený,
c) o skúšobných komisároch,
d) o osobách, ktorým bol preukaz skúšobného komisára odobratý.

§ 85
Všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo vnútra, ustanoví
a) podrobnosti o vykonávaní skúšky z odbornej spôsobilosti a osobitnej skúšky a o ich rozsahu,
b) vzor prihlášky na skúšku z odbornej spôsobilosti a osobitnú skúšku,
c) vzor žiadosti o udelenie vodičského oprávnenia,
d) vzor záznamu o zisťovaní odbornej spôsobilosti,
e) vzor protokolu vodičských oprávnení a protokolu o preskúšaní odbornej spôsobilosti,
f) podrobnosti o vykonávaní skúšky žiadateľa o vydanie preukazu skúšobného komisára, o opakovanej skúške a o ich rozsahu,
g) podrobnosti o predĺžení platnosti preukazu skúšobného komisára a rozšírení jeho rozsahu,
h) rozsah odbornej prípravy žiadateľa o vydanie preukazu skúšobného komisára,
i) podrobnosti o pravidelnom výcviku skúšobného komisára,
j) podrobnosti o kontrole a hodnotení činnosti skúšobného komisára,
k) vzor preukazu skúšobného komisára.

Tretí oddiel
Zdravotná a psychická spôsobilosť

§ 86
Zdravotná spôsobilosť
(1) Zdravotnou spôsobilosťou sa rozumie telesná schopnosť a duševná schopnosť viesť motorové vozidlo.
(2) Zdravotná spôsobilosť môže byť na základe zdravotného stavu osoby podmienená
a) použitím zdravotníckej pomôcky pri vedení motorového vozidla,
b) možnosťou viesť len technicky upravené vozidlo,
c) pravidelným podrobovaním sa lekárskej prehliadke,
d) inými obmedzeniami podľa záverov lekárskej prehliadky.
(3) Zdravotne spôsobilý je ten, kto spĺňa minimálne požiadavky na zdravotnú spôsobilosť.
(4) Zdravotná spôsobilosť sa posudzuje lekárskou prehliadkou.
(5) Náklady spojené s posudzovaním zdravotnej spôsobilosti uhrádza ten, koho zdravotná spôsobilosť sa posudzuje (ďalej len „posudzovaná osoba“).
(6) Minimálne požiadavky na zdravotnú spôsobilosť a podrobnosti o jej posudzovaní, vylúčení a podmienení ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo vnútra po dohode s Ministerstvom zdravotníctva Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo zdravotníctva“).

§ 87
Lekárska prehliadka
(1) Lekársku prehliadku vykonáva lekár so špecializáciou v špecializačnom odbore všeobecné lekárstvo, ktorý je registrovaný podľa osobitného predpisu42) a poskytuje všeobecnú ambulantnú zdravotnú starostlivosť pre dospelých, alebo lekár so špecializáciou v špecializačnom odbore pediatria, ktorý je registrovaný podľa osobitného predpisu42) a poskytuje všeobecnú ambulantnú zdravotnú starostlivosť pre deti a dorast (ďalej len „posudzujúci lekár“).
(2) Lekárskej prehliadke je povinný podrobiť sa
a) žiadateľ a
b) iná osoba, ktorej taká povinnosť vyplýva podľa tohto zákona.
(3) Pravidelným lekárskym prehliadkam každých päť rokov a po dosiahnutí veku 65 rokov každé dva roky sú povinní podrobiť sa
a) vodiči, ktorí sú držiteľmi vodičského preukazu Slovenskej republiky a ktorí vedú motorové vozidlo skupiny C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D a DE,
b) vodiči, ktorí sú držiteľmi vodičského preukazu Slovenskej republiky a ktorí vedú vozidlo s právom prednostnej jazdy, motorové vozidlo využívané na zasielateľstvo a taxislužbu a na poskytovanie poštových služieb.
(4) Ostatní vodiči, ktorí sú držiteľmi vodičského preukazu Slovenskej republiky a ktorí dovŕšili vek 65 rokov, sú povinní podrobiť sa pravidelným lekárskym prehliadkam každých päť rokov.
(5) Osoba, ktorej zdravotná spôsobilosť je podmienená podľa § 86 ods. 2 písm. c), je povinná podrobiť sa lekárskej prehliadke v lehote určenej posudzujúcim lekárom.
(6) Za lekársku prehliadku podľa odsekov 3 a 4 sa považuje aj prehliadka zamestnanca a fyzickej osoby – podnikateľa, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby, vykonaná podľa osobitného predpisu,43) ak táto prehliadka spĺňa požiadavky na zdravotnú spôsobilosť ustanovené týmto zákonom.
(7) Na účely posudzovania zdravotnej spôsobilosti sa posudzované osoby rozdeľujú do dvoch skupín, pričom
a) žiadatelia o udelenie vodičského oprávnenia skupiny AM, A1, A2, A, B1, B, BE a T a držitelia vodičského oprávnenia skupiny AM, A1, A2, A, B1, B, BE a T patria do skupiny 1,
b) žiadatelia o udelenie vodičského oprávnenia skupiny C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D a DE a držitelia vodičského oprávnenia skupiny C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D a DE patria do skupiny 2.
(8) Osoba, ktorá je podľa tohto zákona povinná podrobiť sa lekárskej prehliadke, je povinná posudzujúcemu lekárovi pred vykonaním lekárskej prehliadky predložiť čestné vyhlásenie k jej zdravotnému stavu a preukázať svoju totožnosť.
(9) Čestné vyhlásenie podľa odseku 8 obsahuje
a) meno a priezvisko osoby,
b) dátum narodenia osoby,
c) adresu pobytu osoby,
d) skupiny vodičských oprávnení, o ktorých udelenie osoba žiada,
e) skupiny vodičských oprávnení, ktorých je osoba držiteľom,
f) skupinu, do ktorej posudzovaná osoba patrí podľa odseku 7,
g) vyhlásenie osoby k jej zdravotnému stavu vo vzťahu k zdravotnej spôsobilosti, k pravidelnému užívaniu liekov, k užívaniu alkoholu alebo iných návykových látok,
h) dátum a miesto spísania čestného vyhlásenia a podpis osoby.
(10) Podrobnosti o vykonávaní lekárskej prehliadky ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo vnútra po dohode s ministerstvom zdravotníctva.

§ 88
Psychická spôsobilosť
(1) Psychickou spôsobilosťou sa rozumie schopnosť viesť motorové vozidlo bez zníženia, narušenia alebo obmedzenia minimálnej úrovne psychických schopností.
(2) Psychicky spôsobilý je ten, kto spĺňa minimálnu úroveň psychickej spôsobilosti na vedenie motorových vozidiel.
(3) Psychická spôsobilosť sa posudzuje psychologickým vyšetrením. Psychickú spôsobilosť posudzuje psychológ s certifikátom na certifikovanú činnosť dopravná psychológia, ktorý je registrovaný podľa osobitného predpisu,42) u vodičov v pôsobnosti ministerstva vnútra služobný psychológ s certifikátom na certifikovanú činnosť dopravná psychológia alebo psychológ Hasičského a záchranného zboru s takým certifikátom, u vodičov v pôsobnosti Zboru väzenskej a justičnej stráže psychológ Zboru väzenskej a justičnej stráže s certifikátom na certifikovanú činnosť dopravná psychológia a u vodičov v pôsobnosti Slovenskej informačnej služby psychológ Slovenskej informačnej služby s certifikátom na certifikovanú činnosť dopravná psychológia (ďalej len „posudzujúci psychológ“). Ak na základe záveru psychologického vyšetrenia osoba nie je spôsobilá na vedenie motorového vozidla, možno následné psychologické vyšetrenie vykonať najskôr po uplynutí troch mesiacov odo dňa posledného psychologického vyšetrenia. Náklady spojené s posudzovaním psychickej spôsobilosti hradí posudzovaná osoba. Náklady spojené s posudzovaním psychickej spôsobilosti môže uhradiť aj zamestnávateľ posudzovanej osoby, ak je to potrebné na výkon zamestnania alebo povolania.
(4) Psychická spôsobilosť môže byť na základe psychického stavu posudzovanej osoby podmienená pravidelným podrobovaním sa psychologickému vyšetreniu alebo inými obmedzeniami podľa záverov psychologického vyšetrenia. Osoba, ktorej psychická spôsobilosť je podmienená pravidelnému podrobovaniu sa psychologickému vyšetreniu, je povinná podrobiť sa psychologickému vyšetreniu v lehote určenej posudzujúcim psychológom.
(5) Psychologickému vyšetreniu je povinný podrobiť sa
a) žiadateľ o udelenie vodičského oprávnenia skupiny C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D a DE,
b) iná osoba, ktorej taká povinnosť vyplýva podľa tohto zákona.
(6) Pravidelným psychologickým vyšetreniam každých päť rokov a po dosiahnutí veku 65 rokov každé dva roky sú povinní podrobiť sa
a) vodiči, ktorí sú držiteľmi vodičského preukazu Slovenskej republiky a ktorí vedú motorové vozidlo skupiny C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D a DE,
b) vodiči, ktorí sú držiteľmi vodičského preukazu Slovenskej republiky a ktorí vedú vozidlo s právom prednostnej jazdy, motorové vozidlo využívané na prepravu nebezpečných vecí, motorové vozidlo využívané na zasielateľstvo a taxislužbu a na poskytovanie poštových služieb.
(7) Osoba, ktorá je podľa tohto zákona povinná podrobiť sa psychologickému vyšetreniu, je povinná posudzujúcemu psychológovi pred vykonaním psychologického vyšetrenia predložiť čestné vyhlásenie k jej psychickému stavu a preukázať svoju totožnosť.
(8) Čestné vyhlásenie podľa odseku 7 obsahuje
a) meno a priezvisko osoby,
b) dátum narodenia osoby,
c) adresu pobytu osoby,
d) skupiny vodičských oprávnení, ktorých je osoba držiteľom,
e) skupiny vodičských oprávnení, ku ktorým osoba žiada vykonať psychologické vyšetrenie,
f) účel, na ktorý má byť vozidlo podľa písmena e) využívané,
g) vyhlásenie osoby k jej fyzickému a psychickému stavu vo vzťahu k psychickej spôsobilosti, k prekonaným a prebiehajúcim ochoreniam, k pravidelnému užívaniu liekov, k aktuálnemu fyzickému a psychickému stavu a k užitiu alkoholu alebo iných návykových látok bezprostredne pred vykonaním psychologického vyšetrenia a k ostatne vykonanému psychologickému vyšetreniu,
h) dátum a miesto spísania čestného vyhlásenia a podpis osoby.
(9) Minimálne požiadavky na psychickú spôsobilosť a podrobnosti o jej posudzovaní ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo vnútra po dohode s ministerstvom zdravotníctva.
(10) Ustanovenia odsekov 6 a 9 sa nevzťahujú na príslušníkov Policajného zboru a Hasičského a záchranného zboru, ktorí vedú vozidlá s právom prednostnej jazdy; títo príslušníci sú povinní podrobiť sa pravidelným psychologickým vyšetreniam v rozsahu a lehotách určených ministrom vnútra Slovenskej republiky.

§ 89
(1) Vodiči uvedení v § 87 ods. 3 písm. a), ktorí dovŕšili vek 65, rokov a vodiči uvedení v § 87 ods. 3 písm. b) musia mať pri vedení motorového vozidla pri sebe doklad o zdravotnej spôsobilosti; na výzvu policajta sú povinní sa takýmto dokladom preukázať. Vodiči uvedení v § 88 ods. 6 písm. a), ktorí dovŕšili vek 65 rokov, a vodiči uvedení v § 88 ods. 6 písm. b) musia mať pri vedení motorového vozidla pri sebe aj doklad o psychickej spôsobilosti; na výzvu policajta sú povinní takýmto dokladom sa preukázať. Vodiči uvedení v § 87 ods. 3, ktorí dovŕšili vek 65 rokov, a vodiči uvedení v § 88 ods. 6, ktorí dovŕšili vek 65 rokov, sa preukazujú dokladom o zdravotnej spôsobilosti a dokladom o psychickej spôsobilosti nie starším ako dva roky. Vodiči uvedení v § 87 ods. 3 písm. b), ktorí nedovŕšili vek 65 rokov, a vodiči uvedení v § 88 ods. 6 písm. b), ktorí nedovŕšili vek 65 rokov, sa preukazujú dokladom o zdravotnej spôsobilosti a dokladom o psychickej spôsobilosti nie starším ako päť rokov. Vodiči, ktorých zdravotná spôsobilosť alebo psychická spôsobilosť je podmienená pravidelným podrobovaním sa lekárskej prehliadke podľa § 87 ods. 5 alebo pravidelným podrobovaním sa psychologickému vyšetreniu podľa § 88 ods. 4, sa preukazujú dokladom o zdravotnej spôsobilosti alebo dokladom o psychickej spôsobilosti s vyznačenou dobou platnosti.
(2) Doklad o zdravotnej spôsobilosti žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia, doklad o zdravotnej spôsobilosti vodiča podľa odseku 1 prvej vety a doklad o zdravotnej spôsobilosti osoby, ktorá sa podrobila preskúmaniu zdravotnej spôsobilosti, obsahuje
a) meno, priezvisko a adresu alebo sídlo posudzujúceho lekára,
b) meno, priezvisko, rodné číslo posudzovanej osoby, ak ho má pridelené, alebo dátum narodenia posudzovanej osoby, ak rodné číslo nemá pridelené,
c) rozsah udeleného vodičského oprávnenia,
d) skupiny vodičských oprávnení, o ktorých udelenie posudzovaná osoba žiada, ak ide o doklad pre žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia,
e) skupinu, do ktorej posudzovaná osoba patrí podľa § 87 ods. 7,
f) závery lekárskej prehliadky,
g) miesto a dátum lekárskej prehliadky,
h) dátum uplynutia platnosti, ak je zdravotná spôsobilosť osoby podmienená podľa § 86 ods. 2,
i) odtlačok pečiatky a podpis posudzujúceho lekára,
j) evidenčné číslo.
(3) Doklad o psychickej spôsobilosti žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia, doklad o psychickej spôsobilosti vodiča podľa odseku 1 druhej vety a doklad o psychickej spôsobilosti osoby, ktorá sa podrobila preskúmaniu psychickej spôsobilosti, obsahujú
a) meno, priezvisko a adresu alebo sídlo posudzujúceho psychológa,
b) meno, priezvisko, rodné číslo posudzovanej osoby, ak ho má pridelené, alebo dátum narodenia posudzovanej osoby, ak rodné číslo nemá pridelené,
c) rozsah udeleného vodičského oprávnenia,
d) skupiny vodičských oprávnení, o ktorých udelenie posudzovaná osoba žiada, ak ide o doklad pre žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia,
e) závery psychologického vyšetrenia,
f) miesto a dátum vykonania psychologického vyšetrenia,
g) dátum uplynutia platnosti, ak je psychická spôsobilosť osoby podmienená podľa § 88 ods. 4,
h) odtlačok pečiatky a podpis posudzujúceho psychológa,
i) evidenčné číslo.
(4) Náležitosti, obsah a vzory dokladov podľa odseku 1 ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo vnútra po dohode s ministerstvom zdravotníctva.

§ 90
(1) Doklad o zdravotnej spôsobilosti vydaný osobe na základe lekárskej prehliadky podľa § 87 ods. 2 písm. a) a ods. 3 až 6 vyhotovuje posudzujúci lekár v dvoch výtlačkoch, pričom jeden výtlačok sa vydáva posudzovanej osobe a druhý výtlačok zašle posudzujúci lekár orgánu Policajného zboru príslušnému podľa miesta pobytu tejto osoby, a to do piatich pracovných dní odo dňa vykonania lekárskej prehliadky.
(2) Doklad o psychickej spôsobilosti vydaný osobe na základe psychologického vyšetrenia podľa § 88 ods. 5 písm. a) a ods. 6 vyhotovuje posudzujúci psychológ v dvoch výtlačkoch, pričom jeden výtlačok sa vydáva posudzovanej osobe a druhý výtlačok zašle posudzujúci psychológ orgánu Policajného zboru príslušnému podľa miesta pobytu tejto osoby, a to do piatich pracovných dní odo dňa vykonania psychologického vyšetrenia.
(3) Posudzujúci lekár a posudzujúci psychológ vedú evidenciu vydaných dokladov o zdravotnej spôsobilosti a dokladov o psychickej spôsobilosti.
(4) Iný lekár alebo psychológ, ako je uvedený v odseku 1 alebo odseku 2, ktorý u držiteľa vodičského oprávnenia zistí skutočnosť podmieňujúcu alebo vylučujúcu zdravotnú spôsobilosť mimo lekárskych prehliadok podľa § 87 alebo skutočnosť podmieňujúcu alebo vylučujúcu psychickú spôsobilosť mimo psychologických vyšetrení podľa § 88, je povinný najneskôr do piatich pracovných dní odo dňa zistenia oznámiť túto skutočnosť orgánu Policajného zboru príslušnému podľa miesta pobytu osoby, u ktorej bola táto skutočnosť zistená.
(5) Písomnosti zaslané orgánu Policajného zboru podľa odseku 4 obsahujú údaje o osobe, ktorej zdravotná spôsobilosť alebo psychická spôsobilosť je podmienená alebo vylúčená v rozsahu
a) meno, priezvisko a adresa alebo sídlo lekára alebo psychológa,
b) meno, priezvisko, rodné číslo dotknutej osoby, ak ho má pridelené, alebo dátum narodenia dotknutej osoby, ak rodné číslo nemá pridelené,
c) závery lekárskej prehliadky alebo závery psychologického vyšetrenia,
d) miesto a dátum vykonania lekárskej prehliadky alebo psychologického vyšetrenia,
e) odtlačok pečiatky a podpis lekára alebo psychológa.

Štvrtý oddiel
Preskúšanie odbornej spôsobilosti, preskúmanie zdravotnej spôsobilosti a psychickej spôsobilosti

§ 91
(1) Ak možno dôvodne predpokladať, že nastala zmena odbornej spôsobilosti držiteľa vodičského oprávnenia v ovládaní pravidiel cestnej premávky alebo vo vedení motorového vozidla, najmä ak neprospel na skúške z odbornej spôsobilosti na udelenie ďalšieho vodičského oprávnenia alebo ak preukázateľne nevykonával alebo nemohol vykonávať činnosť vedenia motorového vozidla dva roky a viac, orgán Policajného zboru rozhodne o preskúšaní odbornej spôsobilosti podľa
a) § 79 ods. 2 písm. a),
b) § 79 ods. 2 písm. b) alebo
c) § 79 ods. 2.
(2) Ak možno dôvodne predpokladať, že nastala zmena zdravotnej spôsobilosti alebo psychickej spôsobilosti držiteľa vodičského oprávnenia, najmä na základe oznámenia podľa § 90 ods. 4, orgán Policajného zboru rozhodne o preskúmaní zdravotnej spôsobilosti alebo psychickej spôsobilosti.
(3) Ak držiteľ vodičského oprávnenia v posledných dvanástich mesiacoch ako vodič motorového vozidla trikrát závažným spôsobom poruší pravidlá cestnej premávky, orgán Policajného zboru rozhodne o
a) povinnosti podrobiť sa doškoľovaciemu kurzu,43a)
b) preskúšaní odbornej spôsobilosti podľa § 79 ods. 2,
c) preskúmaní zdravotnej spôsobilosti a o
d) preskúmaní psychickej spôsobilosti.
(4) Ak je držiteľ vodičského oprávnenia ako vodič motorového vozidla dôvodne podozrivý z porušenia pravidiel cestnej premávky požitím alkoholu, inej návykovej látky alebo lieku alebo odmietnutím podrobiť sa vyšetreniu na ich zistenie, orgán Policajného zboru bez ďalšieho konania rozhodne o preskúmaní zdravotnej spôsobilosti osobitne vo vzťahu k závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva lekárom so špecializáciou v špecializačnom odbore psychiatria, ktorý je registrovaný podľa osobitného predpisu,42) (ďalej len „psychiater“). Orgán Policajného zboru bez ďalšieho konania rozhodne o preskúmaní zdravotnej spôsobilosti osobitne vo vzťahu k závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva psychiatrom aj vtedy, ak bol držiteľovi vodičského oprávnenia uložený v cudzom štáte zákaz činnosti viesť motorové vozidlo z dôvodu porušenia pravidiel cestnej premávky tohto štátu týkajúcich sa požitia alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva a orgán Policajného zboru sa o tom dozvedel do jedného roka od uloženia zákazu činnosti. Držiteľ vodičského oprávnenia je povinný podrobiť sa preskúmaniu zdravotnej spôsobilosti osobitne vo vzťahu k závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva do 30 dní odo dňa doručenia rozhodnutia. Ak psychiater zistí závislosť od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva, alebo odporúča preskúmať zdravotnú spôsobilosť, orgán Policajného zboru bez ďalšieho konania rozhodne o preskúmaní zdravotnej spôsobilosti podľa § 91 ods. 2. Ak posudzujúci lekár pri lekárskej prehliadke zistí, že je zdravotne spôsobilý viesť vozidlo, orgán Policajného zboru bez ďalšieho konania rozhodne o povinnosti podrobiť sa odbornému poradenstvu u posudzujúceho psychológa. Ak psychiater nezistí závislosť od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva, alebo neodporúča preskúmať zdravotnú spôsobilosť, orgán Policajného zboru bez ďalšieho konania rozhodne o povinnosti podrobiť sa odbornému poradenstvu u posudzujúceho psychológa.
(5) Orgán Policajného zboru, ktorý rozhodol o preskúšaní odbornej spôsobilosti, o preskúmaní zdravotnej spôsobilosti, o preskúmaní psychickej spôsobilosti, o povinnosti podrobiť sa doškoľovaciemu kurzu43a) alebo o povinnosti podrobiť sa odbornému poradenstvu, určí lehotu na ich vykonanie a lehotu na predloženie potvrdenia o splnení uložených povinností, ak držiteľovi vodičského oprávnenia nebol zadržaný vodičský preukaz podľa § 70 ods. 1 písm. c); pri povinnosti podrobiť sa viacerým opatreniam sa preskúšanie odbornej spôsobilosti vykoná vždy ako posledné. Ak orgán Policajného zboru rozhodol o preskúšaní odbornej spôsobilosti alebo o povinnosti podrobiť sa doškoľovaciemu kurzu, určí aj skupiny vodičského oprávnenia, z ktorých bude držiteľ vodičského oprávnenia preskúšaný alebo z ktorých sa podrobí doškoľovaciemu kurzu.
(6) Držiteľ vodičského oprávnenia, ktorému bol uložený trest zákazu činnosti spočívajúci v zákaze vedenia motorových vozidiel alebo ktorému bola uložená sankcia zákazu činnosti spočívajúca v zákaze vedenia motorových vozidiel, je povinný po uplynutí zákazu činnosti podrobiť sa preskúšaniu odbornej spôsobilosti podľa § 79 ods. 2 písm. a); ak činnosť vedenia motorového vozidla držiteľ vodičského oprávnenia na základe takého trestu alebo sankcie nesmel vykonávať dva roky a viac, musí sa podrobiť preskúmaniu zdravotnej spôsobilosti, preskúmaniu psychickej spôsobilosti a preskúšaniu odbornej spôsobilosti podľa § 79 ods. 2.
(7) Preskúšanie odbornej spôsobilosti podľa odseku 6 sa vykonáva z tej skupiny vodičského oprávnenia, ktorá oprávňuje na vedenie motorového vozidla, ktorým bolo spáchané porušenie pravidiel cestnej premávky, na základe ktorého bol uložený trest zákazu činnosti alebo sankcia zákazu činnosti; ak nemožno skupinu vodičského oprávnenia určiť, preskúšanie odbornej spôsobilosti sa vykoná v rozsahu udelených skupín vodičského oprávnenia.
(8) Posudzujúci lekár, posudzujúci psychológ a psychiater sú povinní zaslať doklad o preskúmaní zdravotnej spôsobilosti, doklad o preskúmaní psychickej spôsobilosti, doklad o preskúmaní zdravotnej spôsobilosti osobitne vo vzťahu k závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva a doklad o podrobení sa odbornému poradenstvu orgánu Policajného zboru, ktorý rozhodol o týchto povinnostiach, do piatich pracovných dní od ich uskutočnenia.
(9) Posudzujúci lekár, posudzujúci psychológ a psychiater vedú evidenciu dokladov vydaných podľa odseku 8.
(10) Náklady spojené s preskúšaním odbornej spôsobilosti, s preskúmaním zdravotnej spôsobilosti, s preskúmaním psychickej spôsobilosti, s podrobením sa doškoľovaciemu kurzu43a) a s plnením povinností podľa odseku 4 uhrádza ten, kto je povinný podrobiť sa takejto povinnosti.
(11) Ministerstvo vnútra po dohode s ministerstvom zdravotníctva ustanoví všeobecne záväzným právnym predpisom rozsah, obsah a ďalšie podrobnosti o odbornom poradenstve a podrobnosti o preskúmaní zdravotnej spôsobilosti osobitne vo vzťahu k závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva.
(12) Ministerstvo vnútra po dohode s ministerstvom zdravotníctva ustanoví všeobecne záväzným právnym predpisom náležitosti, obsah a vzory dokladu o
a) preskúmaní zdravotnej spôsobilosti,
b) preskúmaní psychickej spôsobilosti,
c) preskúmaní zdravotnej spôsobilosti osobitne vo vzťahu k závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva,
d) podrobení sa odbornému poradenstvu.
(13) Doklad o preskúmaní zdravotnej spôsobilosti osobitne vo vzťahu k závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva obsahuje
a) meno, priezvisko a adresu alebo sídlo psychiatra,
b) meno, priezvisko, rodné číslo posudzovanej osoby, ak ho má pridelené, alebo dátum narodenia posudzovanej osoby, ak rodné číslo nemá pridelené,
c) zameranie odborného vyšetrenia,
d) odporúčanie rozhodnúť o preskúmaní zdravotnej spôsobilosti,
e) miesto a dátum vykonania odborného vyšetrenia,
f) odtlačok pečiatky a podpis psychiatra.
(14) Doklad o podrobení sa odbornému poradenstvu obsahuje
a) meno, priezvisko a adresu alebo sídlo posudzujúceho psychológa,
b) meno, priezvisko, rodné číslo osoby, ktorá sa podrobila odbornému poradenstvu, ak ho má pridelené, alebo dátum narodenia osoby, ktorá sa podrobila odbornému poradenstvu, ak rodné číslo nemá pridelené,
c) potvrdenie o podrobení sa osoby odbornému poradenstvu,
d) dátum začiatku a konca odborného poradenstva,
e) miesto a dátum vyhotovenia,
f) odtlačok pečiatky a podpis posudzujúceho psychológa,
g) evidenčné číslo.
(15) Doklad o preskúšaní odbornej spôsobilosti obsahuje
a) meno, priezvisko a rodné priezvisko osoby,
b) rodné číslo osoby, ak ho má pridelené, alebo dátum narodenia osoby, ak rodné číslo nemá pridelené,
c) adresu pobytu,
d) číslo a dátum rozhodnutia o preskúšaní odbornej spôsobilosti,
e) skupiny udeleného vodičského oprávnenia,
f) rozsah preskúšania odbornej spôsobilosti,
g) dátum preskúšania odbornej spôsobilosti,
h) celkové hodnotenie preskúšania odbornej spôsobilosti,
i) odtlačok pečiatky a podpis skúšobného komisára.
(16) Ministerstvo vnútra ustanoví všeobecne záväzným právnym predpisom podrobnosti o preskúšaní odbornej spôsobilosti a vzor dokladu o preskúšaní odbornej spôsobilosti.

§ 91a
(1) Orgán Policajného zboru bez ďalšieho konania rozhodne o povinnosti podrobiť sa rehabilitačnému programu pre vodičov, doškoľovaciemu kurzu a o preskúšaní odbornej spôsobilosti podľa § 79 ods. 2, ak držiteľ vodičského oprávnenia skupiny B do dvoch rokov od udelenia vodičského oprávnenia skupiny B alebo od vrátenia vodičského oprávnenia podľa § 92 ods. 8 písm. c) ako vodič motorového vozidla dvakrát
a) poruší pravidlá cestnej premávky závažným spôsobom alebo
b) prekročí rýchlosť jazdy vozidiel ustanovenú týmto zákonom alebo vyplývajúcu z dopravnej značky alebo dopravného zariadenia.
(2) Lehota podľa odseku 1 neplynie počas výkonu trestu zákazu činnosti spočívajúceho v zákaze vedenia motorových vozidiel, sankcie zákazu činnosti spočívajúcej v zákaze vedenia motorových vozidiel, zadržania vodičského preukazu podľa § 70, odobratia vodičského oprávnenia alebo počas výkonu väzby, alebo nepodmienečného trestu odňatia slobody.
(3) Počas plynutia lehoty podľa odseku 1 sa nepoužije ustanovenie § 91 ods. 3; ustanovenia § 91 ods. 5 a 10 sa použijú primerane.
(4) Prekročenie rýchlosti počas plynutia lehoty podľa odseku 1 sa nemusí vybaviť v blokovom konaní.43aa)
(5) Rehabilitačný program pre vodičov vykonáva posudzujúci psychológ. Posudzujúci psychológ je povinný zaslať doklad o podrobení sa rehabilitačnému programu pre vodičov orgánu Policajného zboru, ktorý rozhodol o tejto povinnosti, do piatich pracovných dní od jeho vydania. Posudzujúci psychológ vedie o vydaných dokladoch o podrobení sa rehabilitačnému programu pre vodičov evidenciu.
(6) Náklady spojené s plnením povinností podľa odseku 1 uhrádza ten, kto je povinný podrobiť sa týmto povinnostiam.
(7) Doklad o podrobení sa rehabilitačnému programu pre vodičov obsahuje
a) meno, priezvisko a adresu alebo sídlo posudzujúceho psychológa,
b) meno, priezvisko, rodné číslo osoby, ktorá sa podrobila rehabilitačnému programu pre vodičov, ak ho má pridelené, alebo dátum narodenia osoby, ktorá sa podrobila rehabilitačnému programu pre vodičov, ak rodné číslo nemá pridelené,
c) potvrdenie o podrobení sa osoby rehabilitačnému programu pre vodičov,
d) dátum začiatku a konca rehabilitačného programu pre vodičov,
e) miesto a dátum vyhotovenia,
f) odtlačok pečiatky a podpis posudzujúceho psychológa,
g) evidenčné číslo.
(8) Ministerstvo vnútra po dohode s ministerstvom zdravotníctva ustanoví všeobecne záväzným právnym predpisom rozsah, obsah a ďalšie podrobnosti o rehabilitačnom programe pre vodičov a náležitosti, obsah a vzor dokladu o podrobení sa rehabilitačnému programu pre vodičov.

§ 92
Obmedzenie a odobratie vodičského oprávnenia
(1) Ak sa lekárskou prehliadkou, psychologickým vyšetrením alebo preskúšaním odbornej spôsobilosti zistilo, že držiteľ vodičského oprávnenia je spôsobilý viesť motorové vozidlo len za dodržania určitých podmienok, orgán Policajného zboru obmedzí vodičské oprávnenie tak, aby zodpovedalo jeho zdravotnej spôsobilosti, psychickej spôsobilosti alebo odbornej spôsobilosti. Obmedzenie vodičského oprávnenia sa vyznačí vo vodičskom preukaze vo forme kódu. Vyznačením obmedzenia vodičského oprávnenia sa jeho držiteľovi zakazuje viesť motorové vozidlo, ak nie sú splnené podmienky, pre ktoré mu bolo vodičské oprávnenie obmedzené.
(2) Vodičské oprávnenie sa odoberie tomu, kto
a) nie je spôsobilý viesť motorové vozidlo pre stratu odbornej spôsobilosti,
b) nie je spôsobilý viesť motorové vozidlo pre stratu zdravotnej spôsobilosti alebo psychickej spôsobilosti,
c) sa nepodrobil nariadenému preskúšaniu odbornej spôsobilosti alebo preskúmaniu zdravotnej spôsobilosti a psychickej spôsobilosti,
d) osvedčením43b) vydaným autoškolou nepreukázal, že sa v určenom rozsahu a v určenej lehote podrobil doškoľovaciemu kurzu,
e) sa nepodrobil nariadenému preskúmaniu zdravotnej spôsobilosti osobitne vo vzťahu k závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva alebo odbornému poradenstvu,
f) v čase jeho udelenia nespĺňal niektorú z podmienok na jeho udelenie.
(3) Vodičské oprávnenie sa odoberie aj tomu, kto ako vodič motorového vozidla
a) v priebehu posledných piatich rokov trikrát poruší pravidlá cestnej premávky, v ktorého dôsledku vznikne dopravná nehoda s následkom na živote alebo zdraví,
b) v priebehu posledných piatich rokov dvakrát poruší pravidlá cestnej premávky požitím alkoholu alebo inej návykovej látky alebo sa odmietne podrobiť vyšetreniu na ich zistenie alebo
c) v lehote podľa § 91a ods. 1 a po spáchaní dvoch skutkov podľa § 91a ods. 1 sa dopustí ďalšieho porušenia pravidla cestnej premávky závažným spôsobom alebo prekročenia rýchlosti jazdy vozidiel ustanovenej týmto zákonom alebo vyplývajúcej z dopravnej značky alebo dopravného zariadenia.
(4) Rozhodnutím o odobratí vodičského oprávnenia sa jeho držiteľovi počas odobratia vodičského oprávnenia zakazuje viesť motorové vozidlo až do času jeho vrátenia.
(5) Ak držiteľ vodičského oprávnenia, ktoré bolo odobraté alebo obmedzené, neprospeje na skúške z odbornej spôsobilosti, ďalšiu skúšku môže vykonať najskôr po uplynutí troch mesiacov od vykonania neúspešnej skúšky.
(6) Ak ten, komu bolo odobraté alebo obmedzené vodičské oprávnenie, preukáže pominutie dôvodov na odobratie alebo obmedzenie vodičského oprávnenia, vodičské oprávnenie sa vráti alebo sa zruší jeho obmedzenie, ak tomu nebránia zákonné dôvody. Pri povinnosti podrobiť sa viacerým opatreniam sa preskúšanie odbornej spôsobilosti vykoná ako posledné.
(7) Orgán Policajného zboru, ktorý rozhodol o odobratí vodičského oprávnenia, určí skupiny vodičského oprávnenia, z ktorých bude držiteľ vodičského oprávnenia v konaní o vrátenie vodičského oprávnenia preskúšaný alebo z ktorých sa podrobí doškoľovaciemu kurzu.
(8) Vodičské oprávnenie odobraté podľa
a) odseku 3 písm. a) možno vrátiť až po absolvovaní doškoľovacieho kurzu podľa osobitného predpisu,41a) preskúšaní odbornej spôsobilosti podľa § 79 ods. 2, preskúmaní psychickej spôsobilosti a preskúmaní zdravotnej spôsobilosti,
b) odseku 3 písm. b) možno vrátiť až po absolvovaní doškoľovacieho kurzu podľa osobitného predpisu,41a) preskúšaní odbornej spôsobilosti podľa § 79 ods. 2, preskúmaní psychickej spôsobilosti, preskúmaní zdravotnej spôsobilosti, preskúmaní zdravotnej spôsobilosti osobitne vo vzťahu k závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva psychiatrom a podrobení sa odbornému poradenstvu u posudzujúceho psychológa,
c) odseku 3 písm. c) možno vrátiť až po preskúmaní psychickej spôsobilosti, preskúmaní zdravotnej spôsobilosti a preskúšaní odbornej spôsobilosti podľa § 79 ods. 2; preskúšanie odbornej spôsobilosti možno vykonať najskôr po uplynutí šiestich mesiacov od odobratia vodičského oprávnenia.
(9) Ustanovenia § 91 sa nepoužijú v prípadoch uvedených v odseku 3.
(10) Náklady spojené s preskúšaním odbornej spôsobilosti, preskúmaním zdravotnej spôsobilosti, preskúmaním psychickej spôsobilosti, s podrobením sa doškoľovaciemu kurzu alebo s plnením povinností podľa odseku 8 uhrádza ten, komu bolo vodičské oprávnenie odobraté alebo obmedzené alebo komu sa na základe rozhodnutia príslušného orgánu uložil zákaz viesť motorové vozidlo.
(11) Odobrať alebo obmedziť možno len vodičské oprávnenie zaznamenané vo vodičskom preukaze Slovenskej republiky.
(12) Ministerstvo vnútra ustanoví všeobecne záväzným právnym predpisom podrobnosti o vrátení odobratého vodičského oprávnenia a o zrušení jeho obmedzenia.

§ 93
Vzdanie sa vodičského oprávnenia
(1) Držiteľ vodičského oprávnenia sa môže vzdať vodičského oprávnenia určitej skupiny.
(2) Vzdanie sa vodičského oprávnenia musí držiteľ vodičského oprávnenia písomne oznámiť orgánu Policajného zboru. Oznámenie musí obsahovať
a) meno a priezvisko držiteľa vodičského oprávnenia,
b) adresu pobytu držiteľa vodičského oprávnenia,
c) dátum a miesto narodenia a rodné číslo držiteľa vodičského oprávnenia,
d) skupinu alebo skupiny vodičského oprávnenia, ktorých sa ich držiteľ chce vzdať,
e) dátum udelenia vodičského oprávnenia,
f) osvedčený podpis držiteľa vodičského oprávnenia.
(3) K oznámeniu podľa odseku 2 držiteľ vodičského oprávnenia priloží aj vodičský preukaz, v ktorom je príslušné vodičské oprávnenie vyznačené.
(4) Vzdanie sa vodičského oprávnenia je účinné odo dňa oznámenia tejto skutočnosti orgánu Policajného zboru. Vodičské oprávnenie, ktorého sa jeho držiteľ vzdal, nemožno vrátiť.

Piaty oddiel
Vodičské preukazy

§ 94
(1) Osoba môže byť držiteľom len jedného vodičského preukazu.
(2) Vodičský preukaz je verejnou listinou, ktorou jej držiteľ preukazuje oprávnenie viesť motorové vozidlá v rozsahu v ňom uvedenom. Oprávnenie viesť motorové vozidlá skupiny A1 podľa § 76 ods. 7 sa do vodičského preukazu nezaznamenáva. Držiteľ vodičského preukazu je povinný mať platný vodičský preukaz pri vedení motorového vozidla pri sebe a na výzvu policajta ho predložiť na kontrolu; to platí aj pre osobu spolujazdca podľa § 74 ods. 2.
(3) Platnosť vodičského preukazu pre skupiny AM, A1, A2, A, B1, B, BE a T je 15 rokov; najviac však do dovŕšenia veku 65 rokov, ak v odseku 5 nie je ustanovené inak.
(4) Platnosť vodičského preukazu pre skupiny C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D a DE je päť rokov od dátumu vydania dokladu o zdravotnej spôsobilosti a dokladu o psychickej spôsobilosti.
(5) Platnosť vodičského preukazu pre skupiny AM, A1, A2, A, B1, B, BE a T osoby staršej ako 63 rokov je päť rokov od dátumu vydania dokladu o zdravotnej spôsobilosti.
(6) Vodičský preukaz obsahuje
a) meno a priezvisko držiteľa,
b) dátum a miesto narodenia držiteľa,
c) dátum vydania vodičského preukazu,
d) dátum skončenia platnosti vodičského preukazu,
e) názov orgánu vydávajúceho vodičský preukaz,
f) sériu a číslo vodičského preukazu,
g) podobu tváre držiteľa s rozmermi 2 cm x 2,5 cm,
h) podpis držiteľa,
i) skupinu alebo skupiny vozidiel, ktoré je držiteľ oprávnený viesť,
j) dátum prvého udelenia vodičského oprávnenia pre každú skupinu vodičského oprávnenia a dátum uplynutia platnosti vodičského preukazu pre každú skupinu vodičského oprávnenia.
(7) Vodičský preukaz môže obsahovať aj doplnkové informácie alebo obmedzenia vo forme kódov vzťahujúce sa na príslušnú skupinu vodičského oprávnenia a ďalšie záznamy.
(8) Podrobnosti o vyobrazení a vzor vodičského preukazu, kódy vodičského oprávnenia, ktoré sa uvádzajú vo vodičskom preukaze, a spôsob zaznamenávania údajov do vodičského preukazu ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo vnútra.

§ 95
Vydanie vodičského preukazu
(1) Vodičský preukaz vydá orgán Policajného zboru na základe udeleného prvého alebo ďalšieho vodičského oprávnenia.
(2) Žiadateľ o vydanie vodičského preukazu je povinný
a) predložiť platný doklad svojej totožnosti,
b) vyplniť príslušné tlačivá, ak sú na tento účel zavedené,
c) spĺňať podmienky podľa § 77 ods. 1 písm. c) a h) až p),
d) podrobiť sa nasnímaniu podoby tváre a vlastnoručného podpisu; nasnímanie podoby tváre sa vykoná v občianskom odeve, bez prikrývky hlavy a bez okuliarov s tmavými sklami, v odôvodnených prípadoch je možné zo zdravotných alebo z náboženských dôvodov nasnímať podobu tváre s prikrývkou hlavy, pričom táto prikrývka nesmie zakrývať tvárovú časť spôsobom, ktorý by znemožňoval identifikáciu.
(3) Za vodičský preukaz zadržaný v cudzine alebo zadržaný podľa § 71 možno vydať nový vodičský preukaz po preukázaní pominutia dôvodov jeho zadržania; žiadateľ o vydanie vodičského preukazu náhradou za vodičský preukaz zadržaný v cudzine je povinný predložiť informáciu štátu, ktorý vodičský preukaz zadržal, spolu s jej osvedčeným prekladom do štátneho jazyka.

§ 96
Výmena vodičského preukazu
(1) Orgán Policajného zboru vymení platný vodičský preukaz vydaný v Slovenskej republike pred 19. januárom 2013 za vodičský preukaz podľa tohto zákona.
(2) Žiadateľ o výmenu vodičského preukazu je povinný predložiť vodičský preukaz, o ktorého výmenu žiada, a splniť podmienky podľa § 94 ods. 1 a § 95 ods. 2.
(3) Orgán Policajného zboru vymení vodičský preukaz, v ktorom je vyznačená niektorá zo skupín C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D alebo DE, ak jeho držiteľ predloží platný doklad o zdravotnej spôsobilosti a platný doklad o psychickej spôsobilosti, ak v odseku 4 alebo odseku 5 nie je ustanovené inak.
(4) Orgán Policajného zboru vymení vodičský preukaz vydaný pred 19. januárom 2013, v ktorom je vyznačená niektorá zo skupín C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D alebo DE, aj vtedy, ak jeho držiteľ nepredloží platný doklad o zdravotnej spôsobilosti a platný doklad o psychickej spôsobilosti; v takom prípade orgán Policajného zboru vyznačí ukončenie platnosti vodičského preukazu pre skupiny C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D a DE zhodne s dátumom žiadosti o výmenu vodičského preukazu.
(5) Orgán Policajného zboru vymení vodičský preukaz s vyznačenou platnosťou pre niektorú zo skupín C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D alebo DE za vodičský preukaz s platnosťou rovnakou, ako je vyznačená vo vodičskom preukaze, ktorý je predmetom výmeny, ak jeho držiteľ nepredloží platný doklad o zdravotnej spôsobilosti a platný doklad o psychickej spôsobilosti.
(6) Orgán Policajného zboru vymení vodičský preukaz držiteľovi vodičského preukazu, ktorý dovŕšil vek 65 rokov, ak jeho držiteľ predloží platný doklad o zdravotnej spôsobilosti, a ak ide o výmenu podľa odseku 3, aj platný doklad o psychickej spôsobilosti.
(7) Na výmenu vodičského preukazu sa vzťahujú ustanovenia § 94 ods. 3 až 5.
(8) Žiadateľ o výmenu vodičského preukazu je povinný odovzdať orgánu Policajného zboru, na ktorom si podal žiadosť o výmenu, vodičský preukaz, o ktorého výmenu žiada, a to najneskôr v čase vydania vodičského preukazu.

§ 97
Obnovenie vodičského preukazu
(1) Orgán Policajného zboru obnoví vodičský preukaz, ktorý je neplatný podľa § 100 ods. 1, a vodičský preukaz, v ktorom uplynula platnosť vyznačená pre niektorú skupinu vodičského oprávnenia podľa § 94 ods. 3 až 5. Pri obnovení vodičského preukazu orgán Policajného zboru vydá vodičský preukaz.
(2) Orgán Policajného zboru obnoví vodičský preukaz, v ktorom je vyznačená niektorá zo skupín C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D alebo DE, ak jeho držiteľ predloží platný doklad o zdravotnej spôsobilosti a platný doklad o psychickej spôsobilosti, ak v odseku 3 alebo 4 nie je ustanovené inak.
(3) Orgán Policajného zboru obnoví vodičský preukaz vydaný pred 19. januárom 2013, v ktorom je vyznačená niektorá zo skupín C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D alebo DE, aj vtedy, ak jeho držiteľ nepredloží platný doklad o zdravotnej spôsobilosti a platný doklad o psychickej spôsobilosti; v takom prípade orgán Policajného zboru vyznačí ukončenie platnosti vodičského preukazu pre skupiny C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D a DE zhodne s dátumom žiadosti o obnovenie vodičského preukazu.
(4) Orgán Policajného zboru obnoví vodičský preukaz s vyznačenou platnosťou pre niektorú zo skupín C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D alebo DE za vodičský preukaz s platnosťou rovnakou, ako je vyznačená vo vodičskom preukaze, ktorý je predmetom obnovy, ak jeho držiteľ nepredloží platný doklad o zdravotnej spôsobilosti a platný doklad o psychickej spôsobilosti.
(5) Orgán Policajného zboru obnoví vodičský preukaz držiteľovi vodičského preukazu, ktorý dovŕšil vek 65 rokov, ak jeho držiteľ predloží platný doklad o zdravotnej spôsobilosti, a ak ide o obnovenie podľa odseku 2, aj platný doklad o psychickej spôsobilosti.
(6) Na obnovenie vodičského preukazu sa vzťahujú ustanovenia § 94 ods. 3 až 5.
(7) Pri obnovení vodičského preukazu podľa odseku 1 orgán Policajného zboru uzná skupinu udeleného vodičského oprávnenia, ak tomu nebránia zákonné dôvody.
(8) Žiadateľ o obnovenie vodičského preukazu je povinný predložiť vodičský preukaz, o ktorého obnovenie žiada; to neplatí, ak je vodičský preukaz neplatný podľa § 100 ods. 1 písm. e). Žiadateľ o obnovenie vodičského preukazu je ďalej povinný splniť podmienky podľa § 94 ods. 1 a § 95 ods. 2.
(9) Žiadateľ o obnovenie vodičského preukazu je povinný odovzdať orgánu Policajného zboru, na ktorom si podal žiadosť o obnovenie, vodičský preukaz, o ktorého obnovenie žiada, a to najneskôr v čase vydania vodičského preukazu; to neplatí, ak je vodičský preukaz neplatný podľa § 100 ods. 1 písm. e).

§ 97a
Výmena a obnovenie vodičského preukazu v cudzine
(1) Žiadosť o výmenu vodičského preukazu alebo žiadosť o obnovenie vodičského preukazu z dôvodu uplynutia jeho platnosti, z dôvodu jeho straty alebo odcudzenia alebo z dôvodu zmeny mena alebo priezviska možno podať aj na zastupiteľskom úrade Slovenskej republiky v zahraničí; ustanovenia § 96 a 97 sa vzťahujú primerane.
(2) Vodičský preukaz vyhotovený na základe žiadosti podanej podľa odseku 1 sa doručí na zastupiteľský úrad Slovenskej republiky v zahraničí, na ktorom si ho prevezme osoba, ktorá žiadosť podala, jej blízka osoba44) alebo iná osoba na základe osvedčenej plnej moci. V odôvodnenom prípade môže zastupiteľský úrad Slovenskej republiky v zahraničí vodičský preukaz doručiť na adresu určenú žiadateľom, ak o to žiadateľ požiada a možno preukázateľne zabezpečiť prevzatie vodičského preukazu žiadateľom.

§ 98
Povinnosti držiteľa vodičského preukazu
(1) Držiteľ vodičského preukazu je povinný
a) chrániť vodičský preukaz pred zničením, poškodením, stratou, odcudzením alebo zneužitím,
b) oznámiť orgánu Policajného zboru do siedmich dní zmenu svojich osobných údajov uvedených vo vodičskom preukaze, zmenu zdravotnej spôsobilosti a psychickej spôsobilosti alebo podstatnú zmenu svojej podoby,
c) odovzdať orgánu Policajného zboru neplatný vodičský preukaz a medzinárodný vodičský preukaz do siedmich dní odo dňa oznámenia rozhodnutia, ktorým sa mu obmedzilo alebo odobralo vodičské oprávnenie,
d) odovzdať orgánu Policajného zboru neplatný vodičský preukaz do siedmich dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia, ktorým mu súd uložil ochranné liečenie alebo mu súd alebo iný príslušný orgán uložil zákaz činnosti viesť motorové vozidlo alebo ktorým sa mu obmedzilo alebo odobralo vodičské oprávnenie,
e) odovzdať orgánu Policajného zboru vodičský preukaz do siedmich dní odo dňa jeho zadržania podľa § 70 ods. 5,
f) odovzdať orgánu Policajného zboru neplatný vodičský preukaz podľa § 100 ods. 1 písm. a) až d), ods. 2 písm. a), c) a d),
g) oznámiť orgánu Policajného zboru do siedmich dní zničenie, stratu alebo odcudzenie vodičského preukazu,
h) dostaviť sa na vyzvanie orgánu Policajného zboru v ním určenej lehote na vybavenie záležitostí týkajúcich sa vodičského preukazu alebo vodičského oprávnenia,
i) predložiť orgánu Policajného zboru spolu so žiadosťou o vrátenie vodičského preukazu doklady preukazujúce splnenie podmienok na jeho vydanie alebo na vrátenie podľa tohto zákona, preukázať svoju totožnosť a vyplniť príslušné tlačivá, ak sú na tento účel zavedené.
(2) Držiteľ vodičského oprávnenia je povinný osobne prevziať vodičský preukaz, jeho prevzatie a správnosť údajov potvrdiť svojím podpisom; to neplatí, ak na tento úkon písomne splnomocnil inú osobu s osvedčeným vlastnoručným podpisom. Prevziať vodičský preukaz môže aj osoba blízka44) držiteľovi vodičského oprávnenia, pričom na tento úkon sa nevyžaduje písomné plnomocenstvo držiteľa vodičského preukazu. Ak držiteľ vodičského oprávnenia pri podaní žiadosti o vydanie vodičského preukazu splnomocní na vykonanie úkonu inú osobu a túto skutočnosť uvedie do žiadosti a podpíše pred orgánom Policajného zboru, nevyžaduje sa osvedčený podpis držiteľa vodičského oprávnenia.
(3) Ak držiteľ vodičského preukazu, ktorý bol obnovený z dôvodu straty alebo odcudzenia, svoj predchádzajúci vodičský preukaz nájde alebo získa späť, je povinný tento predchádzajúci vodičský preukaz bezodkladne odovzdať orgánu Policajného zboru.

§ 99
Nájdený vodičský preukaz
(1) Kto nájde vodičský preukaz alebo medzinárodný vodičský preukaz inej osoby, je povinný ho bezodkladne odovzdať jeho držiteľovi, orgánu Policajného zboru alebo policajtovi; môže ho odovzdať aj príslušníkovi Vojenskej polície alebo príslušníkovi obecnej polície, ktorí zabezpečia jeho odovzdanie orgánu Policajného zboru.
(2) Ak orgán Policajného zboru má nájdený vodičský preukaz alebo medzinárodný vodičský preukaz a jeho držiteľ nepožiadal o vydanie ďalšieho preukazu, orgán Policajného zboru ho na požiadanie vráti jeho držiteľovi.

§ 100
Neplatnosť vodičského preukazu
(1) Vodičský preukaz je neplatný, ak
a) uplynula jeho platnosť podľa § 143b ods. 2 alebo 3,
b) obsahuje neoprávnene vykonané zmeny,
c) meno alebo priezvisko v ňom uvedené nezodpovedajú skutočnosti,
d) údaje v ňom uvedené nie je možné identifikovať,
e) držiteľ nahlási jeho stratu alebo odcudzenie,
f) za tento bol vydaný nový vodičský preukaz podľa § 95 ods. 3.
(2) Vodičský preukaz je neplatný aj vtedy, ak
a) jeho držiteľ je držiteľom aj iného platného vodičského preukazu, ktorý bol vydaný skôr,
b) jeho držiteľ zomrel alebo bol vyhlásený za mŕtveho,
c) bol vydaný v rozpore so zákonom,
d) sa jeho držiteľ vzdal vodičského oprávnenia,
e) vodičské oprávnenie v ňom uvedené sa odobralo alebo obmedzilo.
(3) Vodičský preukaz sa považuje za neplatný v čase, v ktorom má jeho držiteľ súdom uložené ochranné liečenie45) alebo v ktorom má súdom alebo iným príslušným orgánom uložený zákaz činnosti viesť motorové vozidlo.
(4) Vodičský preukaz sa považuje za neplatný, ak nie je splnená povinnosť podľa § 89 ods. 1, alebo § 91 ods. 6 alebo ak je zadržaný podľa § 70 ods. 5.

§ 100a
Neplatnosť vodičského preukazu pre skupinu vodičského oprávnenia
Vodičský preukaz pre určitú skupinu vodičského oprávnenia je neplatný, ak uplynula jeho platnosť podľa § 94 ods. 3, 4 alebo 5.

Medzinárodný vodičský preukaz

§ 101
(1) Medzinárodný vodičský preukaz vydá orgán Policajného zboru len držiteľovi platného vodičského preukazu, ktorý bol vydaný v Slovenskej republike. Príslušný na vydanie medzinárodného vodičského preukazu je orgán Policajného zboru podľa § 95 ods. 1; medzinárodný vodičský preukaz podľa odseku 6 písm. a) a b) môže byť vydaný súčasne.
(2) Osobné údaje o držiteľovi medzinárodného vodičského preukazu sa zapisujú pod nasledujúcimi číselnými kódmi:
1. priezvisko,
2. meno,
3. miesto narodenia,
4. dátum narodenia,
5. obec pobytu.
(3) Medzinárodný vodičský preukaz neoprávňuje jeho držiteľa na vedenie motorových vozidiel v Slovenskej republike, ak bol vydaný v Slovenskej republike alebo ak bol vydaný v cudzine a jeho držiteľ má pobyt na území Slovenskej republiky.
(4) Neplatný je ten medzinárodný vodičský preukaz, ktorého držiteľ prestal byť držiteľom vodičského preukazu alebo ktorého vodičský preukaz je neplatný.
(5) Povinnosti držiteľa vodičského preukazu ustanovené týmto zákonom sa primerane vzťahujú aj na držiteľa medzinárodného vodičského preukazu. Žiadateľ o vydanie medzinárodného vodičského preukazu je povinný predložiť fotografiu tváre, ktorá musí byť vyhotovená v občianskom odeve, bez prikrývky hlavy a bez okuliarov s tmavými sklami. V odôvodnených prípadoch je možné zo zdravotných alebo náboženských dôvodov predložiť fotografiu tváre s prikrývkou hlavy, pričom táto prikrývka nesmie zakrývať tvárovú časť spôsobom, ktorý by znemožňoval jeho identifikáciu. Fotografia tváre musí byť ostrá, neretušovaná s rozmermi 3,5 cm x 4,5 cm, vyhotovená na hladkom, lesklom polokartóne, s výškou tvárovej časti hlavy minimálne 2 cm od brady po temeno, so svetlým pozadím. Podať žiadosť o vydanie medzinárodného vodičského preukazu môže aj iná osoba, ak ju na tento úkon písomne splnomocnil držiteľ vodičského preukazu s osvedčeným vlastnoručným podpisom. Podať žiadosť o vydanie medzinárodného vodičského preukazu môže aj osoba blízka44) držiteľovi vodičského oprávnenia, pričom na tento úkon sa nevyžaduje písomné plnomocenstvo držiteľa vodičského preukazu.
(6) Orgán Policajného zboru vydáva medzinárodný vodičský preukaz podľa
a) Dohovoru o cestnej premávke podpísaného 19. septembra 1949 v Ženeve (ďalej len „Ženevský dohovor“) alebo
b) Viedenského dohovoru.
(7) Medzinárodný vodičský preukaz podľa Viedenského dohovoru sa vydáva s platnosťou na 3 roky a medzinárodný vodičský preukaz podľa Ženevského dohovoru sa vydáva s platnosťou na 1 rok.
(8) Vzor medzinárodného vodičského preukazu ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo vnútra.

Šiesty oddiel
Vodičský preukaz vydaný v cudzine

Uznávanie vodičského preukazu vydaného v cudzine na vedenie motorových vozidiel

§ 102
(1) Na vedenie motorových vozidiel v Slovenskej republike sa okrem vodičského preukazu vydaného v Slovenskej republike uznáva aj
a) platný vodičský preukaz vydaný v štáte Európskeho hospodárskeho priestoru pred 19. januárom 2013,
b) platný vodičský preukaz vydaný v štáte Európskeho hospodárskeho priestoru od 19. januára 2013, a to na vedenie v ňom vyznačených skupín motorových vozidiel, okrem tých skupín, ktoré môže jeho držiteľ viesť len na území štátu, ktorý vodičský preukaz vydal, a ktoré sú vo vodičskom preukaze vyznačené odlišným typom písma ako skupiny AM, A1, A2, A, B1, B, BE, C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D a DE,
c) platný vodičský preukaz štátu, ktorý je zmluvnou stranou Ženevského dohovoru alebo zmluvnou stranou Viedenského dohovoru (ďalej len „štát dohovoru“); vláda Slovenskej republiky môže nariadením ustanoviť zoznam nesamosprávnych území, ktoré v medzinárodných vzťahoch vystupujú samostatne a ktoré sa budú považovať za štát dohovoru.
(2) Na vedenie motorových vozidiel sa v Slovenskej republike uznáva aj
a) platný medzinárodný vodičský preukaz vydaný podľa Ženevského dohovoru, ak od jeho vydania neuplynul jeden rok,
b) platný medzinárodný vodičský preukaz vydaný podľa Viedenského dohovoru, ak od jeho vydania neuplynuli tri roky.
(3) Medzinárodný vodičský preukaz uvedený v odseku 2 písm. b) je platný len spolu s príslušným platným vodičským preukazom vydaným štátom, ktorý vydal medzinárodný vodičský preukaz.

§ 103
Minimálny vek na vedenie motorových vozidiel držiteľa vodičského preukazu vydaného v štáte Európskeho hospodárskeho priestoru alebo v štáte dohovoru je zhodný s vekom na udelenie vodičského oprávnenia okrem minimálneho veku na vedenie motorového vozidla skupiny B, ktorý je 18 rokov.

§ 104
Výmena vodičského preukazu vydaného v štáte Európskeho hospodárskeho priestoru alebo v štáte dohovoru
(1) Orgán Policajného zboru vymení platný vodičský preukaz vydaný v štáte Európskeho hospodárskeho priestoru alebo vydaný v štáte dohovoru za vodičský preukaz podľa tohto zákona.
(2) Príslušný na výmenu vodičského preukazu podľa odseku 1 je orgán Policajného zboru podľa miesta pobytu žiadateľa.
(3) Ak orgán Policajného zboru pri výmene vodičského preukazu vydaného v štáte Európskeho hospodárskeho priestoru alebo vydaného v štáte dohovoru uzná aspoň jednu skupinu vodičského oprávnenia vyznačenú v tomto vodičskom preukaze, vydá vodičský preukaz rovnakej alebo rovnocennej skupiny. Podmienkou pre uznanie skupiny vodičského oprávnenia udeleného v štáte Európskeho hospodárskeho priestoru alebo v štáte dohovoru je dosiahnutie minimálneho veku podľa § 103. Predmetom výmeny nesmie byť medzinárodný vodičský preukaz.
(4) Držiteľ vodičského preukazu vydaného v štáte Európskeho hospodárskeho priestoru, ktorý má na území Slovenskej republiky pobyt, môže o výmenu vodičského preukazu požiadať po 185 dňoch od udelenia alebo registrovania pobytu. Držiteľ vodičského preukazu vydaného v štáte dohovoru inom, ako je štát Európskeho hospodárskeho priestoru, ktorý má na území Slovenskej republiky pobyt a ktorý chce viesť motorové vozidlo, je povinný do 60 dní po uplynutí 185 dní od udelenia alebo registrovania pobytu požiadať orgán Policajného zboru príslušný podľa miesta pobytu o výmenu vodičského preukazu.
(5) Vodičský preukaz vydaný v štáte dohovoru inom ako je štát Európskeho hospodárskeho priestoru, ktorého držiteľom je osoba s pobytom, je neplatný, ak jeho držiteľ nepožiadal o jeho výmenu podľa odseku 4.
(6) Orgán Policajného zboru vymení platný vodičský preukaz vydaný v štáte Európskeho hospodárskeho priestoru alebo v štáte dohovoru, v ktorom je vyznačená niektorá zo skupín C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D alebo DE, ak jeho držiteľ predloží platný doklad o zdravotnej spôsobilosti a platný doklad o psychickej spôsobilosti, ak v odseku 7 alebo 8 nie je ustanovené inak.
(7) Orgán Policajného zboru vymení vodičský preukaz vydaný v štáte Európskeho hospodárskeho priestoru alebo v štáte dohovoru, v ktorom je vyznačená niektorá zo skupín C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D alebo DE bez obmedzenej platnosti aj vtedy, ak jeho držiteľ nepredloží platný doklad o zdravotnej spôsobilosti a platný doklad o psychickej spôsobilosti; v takom prípade orgán Policajného zboru vyznačí ukončenie platnosti vodičského preukazu pre skupiny C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D a DE zhodne s dátumom žiadosti o výmenu vodičského preukazu.
(8) Orgán Policajného zboru vymení vodičský preukaz vydaný v štáte Európskeho hospodárskeho priestoru alebo v štáte dohovoru s vyznačenou platnosťou pre niektorú zo skupín C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D alebo DE za vodičský preukaz s platnosťou rovnakou, ako je vyznačená vo vodičskom preukaze, ktorý je predmetom výmeny, ak jeho držiteľ nepredloží platný doklad o zdravotnej spôsobilosti a platný doklad o psychickej spôsobilosti.
(9) Orgán Policajného zboru vymení vodičský preukaz vydaný v štáte Európskeho hospodárskeho priestoru alebo v štáte dohovoru držiteľovi vodičského preukazu, ktorý dovŕšil vek 65 rokov, ak jeho držiteľ predloží platný doklad o zdravotnej spôsobilosti, a ak ide o výmenu podľa odseku 6, aj platný doklad o psychickej spôsobilosti.
(10) Na výmenu vodičského preukazu vydaného v štáte Európskeho hospodárskeho priestoru alebo v štáte dohovoru sa vzťahujú ustanovenia § 94 ods. 3 až 5.
(11) Žiadateľ o výmenu vodičského preukazu vydaného v štáte Európskeho hospodárskeho priestoru alebo v štáte dohovoru je povinný predložiť platný vodičský preukaz vydaný v štáte Európskeho hospodárskeho priestoru alebo v štáte dohovoru a splniť podmienky podľa § 77 ods. 1 písm. a), c), h) až p),§ 94 ods. 1 a § 95 ods. 2 písm. a), b) a d). Žiadateľ o výmenu vodičského preukazu vydaného v štáte dohovoru je ďalej povinný predložiť informáciu štátu, ktorý vodičský preukaz vydal, o tom, že mu bol vydaný vodičský preukaz s vodičským oprávnením v ňom uvedeným spolu s jej osvedčeným prekladom do štátneho jazyka a osvedčeným prekladom vodičského preukazu.
(12) Ak má orgán Policajného zboru podozrenie, že žiadateľ o výmenu vodičského preukazu vydaného v štáte Európskeho hospodárskeho priestoru alebo v štáte dohovoru nespĺňa ustanovené podmienky, overí tieto skutočnosti na príslušnom orgáne štátu, ktorý vydal vodičský preukaz.
(13) Orgán Policajného zboru uzná skupinu vodičského oprávnenia vyznačenú vo vodičskom preukaze vydanom v štáte Európskeho hospodárskeho priestoru, ak tomu nebránia zákonné dôvody.
(14) Orgán Policajného zboru uzná skupinu vodičského oprávnenia vyznačenú vo vodičskom preukaze vydanom v štáte dohovoru, ak tomu nebránia zákonné dôvody, ak je rovnaká ako skupina vodičského oprávnenia udeľovaného v Slovenskej republike alebo ak ju svojím rozsahom presahuje.
(15) Žiadateľ o výmenu vodičského preukazu vydaného v štáte Európskeho hospodárskeho priestoru alebo v štáte dohovoru je povinný odovzdať orgánu Policajného zboru, na ktorom si podal žiadosť o výmenu, vodičský preukaz, o výmenu ktorého žiada, a to najneskôr v čase vydania vodičského preukazu.
(16) Orgán Policajného zboru vráti vymenený vodičský preukaz orgánu štátu, ktorý ho vydal, s uvedením dôvodu jeho vrátenia, dátumu jeho výmeny, čísla vydaného vodičského preukazu Slovenskej republiky a iných prípadných skutočností, ktoré s výmenou vodičského preukazu súvisia.
(17) Ak sa zistili skutočnosti vylučujúce splnenie čo i len jednej podmienky na výmenu vodičského preukazu vydaného v štáte Európskeho hospodárskeho priestoru alebo v štáte dohovoru, orgán Policajného zboru takýto vodičský preukaz nevymení.

§ 105
Obnovenie vodičského preukazu vydaného v štáte Európskeho hospodárskeho priestoru alebo v štáte dohovoru
(1) Orgán Policajného zboru obnoví vodičský preukaz vydaný v štáte Európskeho hospodárskeho priestoru alebo v štáte dohovoru, ktorý je neplatný podľa § 104 ods. 5 alebo § 106 ods. 1, a vodičský preukaz, v ktorom uplynula platnosť vyznačená pre niektorú skupinu vodičského oprávnenia, pričom podmienkou na uznanie skupiny takého vodičského oprávnenia je dosiahnutie minimálneho veku podľa § 103.
(2) Na obnovenie vodičského preukazu vydaného v štáte Európskeho hospodárskeho priestoru alebo v štáte dohovoru sa vzťahuje § 104 ods. 2, 3, 6 až 10, 12 až 14 a 17.
(3) Obnoveniu vodičského preukazu vydaného v štáte Európskeho hospodárskeho priestoru alebo v štáte dohovoru, ktorý je neplatný podľa § 106 ods. 1 písm. e), vždy predchádza preverenie údajov o takomto vodičskom preukaze na príslušnom orgáne štátu, ktorý ho vydal, inak nemožno vodičský preukaz obnoviť.
(4) Žiadateľ o obnovenie vodičského preukazu vydaného v štáte Európskeho hospodárskeho priestoru alebo v štáte dohovoru je povinný predložiť vodičský preukaz vydaný v štáte Európskeho hospodárskeho priestoru alebo v štáte dohovoru; to neplatí, ak je vodičský preukaz neplatný podľa § 106 ods. 1 písm. e). Žiadateľ je ďalej povinný splniť podmienky podľa § 77 ods. 1 písm. a), c), h) až p), § 94 ods. 1 a § 95 ods. 2 písm. a), b) a d). Žiadateľ o obnovenie vodičského preukazu je okrem toho povinný predložiť informáciu štátu, ktorý vodičský preukaz vydal, o tom, že mu bol vydaný vodičský preukaz s vodičským oprávnením v ňom uvedeným spolu s jej osvedčeným prekladom do štátneho jazyka a osvedčený preklad vodičského preukazu, ak nejde o prípad podľa § 106 ods. 1 písm. e); to neplatí, ak údaje potrebné na obnovenie vodičského preukazu možno preveriť automatizovaným vyhľadávaním údajov podľa § 108 ods. 5.
(5) Žiadateľ o obnovenie vodičského preukazu vydaného v štáte Európskeho hospodárskeho priestoru alebo v štáte dohovoru je povinný odovzdať orgánu Policajného zboru, na ktorom si podal žiadosť o obnovenie, vodičský preukaz, o ktorého obnovenie žiada, a to najneskôr v čase vydania vodičského preukazu; to neplatí, ak je vodičský preukaz neplatný podľa § 106 ods. 1 písm. e).
(6) Orgán Policajného zboru pri obnovení vodičského preukazu vydaného v štáte Európskeho hospodárskeho priestoru alebo v štáte dohovoru vráti vodičský preukaz, ktorý bol obnovený, orgánu štátu, ktorý ho vydal, s uvedením dôvodu jeho vrátenia, dátumu jeho obnovenia a čísla vydaného vodičského preukazu. Ak bol vodičský preukaz obnovený z dôvodu jeho neplatnosti podľa § 106 ods. 1 písm. e), orgán štátu, ktorý ho vydal, sa len upovedomí o dôvode obnovenia vodičského preukazu, dátume jeho obnovenia, čísle vydaného vodičského preukazu v Slovenskej republike a iných prípadných skutočnostiach, ktoré s obnovením vodičského preukazu súvisia.

§ 106
Neplatnosť vodičského preukazu vydaného v štáte Európskeho hospodárskeho priestoru alebo v štáte dohovoru
(1) Vodičský preukaz vydaný v štáte Európskeho hospodárskeho priestoru alebo v štáte dohovoru je neplatný, ak
a) uplynula jeho platnosť,
b) obsahuje neoprávnene vykonané zmeny,
c) meno alebo priezvisko v ňom uvedené nezodpovedajú skutočnosti,
d) je poškodený tak, že údaje v ňom uvedené nie je možné identifikovať,
e) je stratený alebo odcudzený.
(2) Vodičský preukaz vydaný v štáte Európskeho hospodárskeho priestoru alebo v štáte dohovoru je ďalej neplatný, ak
a) jeho držiteľ zomrel alebo bol vyhlásený za mŕtveho,
b) jeho držiteľ je držiteľom aj iného vodičského preukazu,
c) vodičské oprávnenie v ňom uvedené je pozastavené, odobraté alebo zrušené v štáte, ktorý tento vodičský preukaz vydal,
d) bol obmedzený, pozastavený, odobratý alebo zrušený v štáte, ktorý ho vydal.

§ 106a
Neplatnosť vodičského preukazu vydaného v štáte Európskeho hospodárskeho priestoru alebo v štáte dohovoru pre skupinu vodičského oprávnenia
Vodičský preukaz vydaný v štáte Európskeho hospodárskeho priestoru alebo v štáte dohovoru pre určitú skupinu vodičského oprávnenia je neplatný, ak uplynula platnosť vyznačená pre túto skupinu vodičského oprávnenia.

§ 106b
Orgán Policajného zboru je povinný informovať štát Európskeho hospodárskeho priestoru alebo štát dohovoru o tom, že držiteľovi vodičského preukazu vydaného týmto štátom bol v Slovenskej republike uložený zákaz činnosti viesť motorové vozidlo z dôvodu porušenia pravidiel cestnej premávky týkajúcich sa požitia alkoholu, inej návykovej látky alebo lieku pri vedení motorového vozidla.

Siedmy oddiel
Evidencia vodičov

§ 107
(1) Evidencia vodičov je informačný systém Policajného zboru podľa osobitného predpisu,32) ktorý sa vedie na účely rozhodovania o vodičských oprávneniach, vodičských preukazoch a o medzinárodných vodičských preukazoch a poskytovania údajov z tejto evidencie.
(2) V evidencii vodičov sa vedú o držiteľoch vodičského oprávnenia údaje v rozsahu
a) meno, priezvisko, prípadne titul,
b) rodné číslo,
c) dátum a miesto narodenia,
d) adresa pobytu,
e) údaje o priestupkoch a trestných činoch súvisiacich s porušením pravidiel cestnej premávky, pri vedení vozidla, s nezaplatením úhrady diaľničnej známky, s výberom mýta a s porušením predpisov na úseku organizácie pracovného času v doprave,37c)
f) údaje o absolvovaní kurzov v autoškole, údaje o základnej kvalifikácii a údaje o odbornej spôsobilosti,
g) údaje o zdravotnej spôsobilosti, psychickej spôsobilosti, zdravotnej spôsobilosti osobitne vo vzťahu k závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva, odbornom poradenstve alebo o rehabilitačnom programe pre vodičov, v rozsahu
1. meno, priezvisko, prípadne titul osoby, ktorá vydala doklad o zdravotnej spôsobilosti, doklad o psychickej spôsobilosti, doklad o preskúmaní zdravotnej spôsobilosti osobitne vo vzťahu k závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva, doklad o podrobení sa odbornému poradenstvu alebo doklad o podrobení sa rehabilitačnému programu pre vodičov,
2. dátum vykonania lekárskej prehliadky, dátum vykonania psychologického vyšetrenia, dátum vyhotovenia dokladu o podrobení sa odbornému poradenstvu alebo dátum vyhotovenia dokladu o podrobení sa rehabilitačnému programu pre vodičov,
3. závery lekárskej prehliadky, psychologického vyšetrenia, odporúčanie rozhodnúť o preskúmaní zdravotnej spôsobilosti, absolvovanie odborného poradenstva alebo absolvovanie rehabilitačného programu pre vodičov,
h) údaje o zdravotnej a psychickej spôsobilosti zaslané podľa § 90 ods. 4,
i) údaje o čísle povolenia alebo číslo licencie Spoločenstva,45a) ak sa priestupku dopustí vodič vozidla podniku cestnej dopravy,
j) údaje o udelených vodičských oprávneniach a údaje o neudelení, odobratí, obmedzení alebo zrušení vodičských oprávnení, o ich vrátení alebo zrušení ich obmedzení, a o vzdaní sa vodičského oprávnenia,
k) údaje o vodičských preukazoch a o medzinárodných vodičských preukazoch, údaje o zadržaní vodičského preukazu a údaje o exekučnom príkaze na zadržanie vodičského preukazu,
l) podpis a podoba tváre v digitálnej forme podľa § 95 ods. 2,
m) údaje o udelených inštruktorských oprávneniach a platnosti inštruktorského preukazu,
n) číslo mobilného telefónu a emailová adresa, ak ich držiteľ vodičského oprávnenia poskytol; tieto údaje sa vedú na účely zasielania notifikácií a informovania o elektronických službách poskytovaných ministerstvom vnútra.
(3) V evidencii vodičov sa ďalej vedú
a) údaje podľa odseku 2 o osobe, ktorá žiadala o udelenie vodičského oprávnenia a ktorej sa toto oprávnenie neudelilo,
b) údaje podľa odseku 2 o osobe, ktorá bez vodičského oprávnenia viedla motorové vozidlo,
c) údaje podľa odseku 2 o osobe, ktorá sa dopustila priestupku súvisiaceho s porušením pravidiel cestnej premávky iného ako uvedeného v odseku 2 písm. e),
d) meno, priezvisko a rodné číslo osoby spolujazdca podľa § 74 ods. 2,
e) meno, priezvisko a rodné číslo, ak má pridelené, alebo dátum narodenia, ak rodné číslo nemá pridelené, zákonného zástupcu žiadateľa, ktorý v deň podania žiadosti o udelenie vodičského oprávnenia nedosiahol vek 18 rokov.

§ 108
Poskytovanie informácií pre evidenciu vodičov
(1) Súd, ktorý rozhodol o vine za spáchaný trestný čin v súvislosti s vedením vozidla alebo uložil ochranné liečenie,45) je povinný túto skutočnosť oznámiť orgánu Policajného zboru príslušnému podľa miesta pobytu osoby, ktorej sa to týka, a to najneskôr do 15 dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia v takej veci. Ak ide o cudzinca, ktorý nemá na území Slovenskej republiky pobyt, takéto údaje sa oznámia orgánu Policajného zboru podľa sídla súdu, ktorý sankciu uložil.
(2) Orgán, ktorý rozhodol o vine za spáchaný priestupok proti bezpečnosti a plynulosti cestnej premávky, je povinný túto skutočnosť oznámiť orgánu Policajného zboru príslušnému podľa miesta objasnenia priestupku, a to najneskôr do 15 dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia v takej veci; to neplatí, ak túto skutočnosť evidoval v evidencii vodičov orgán, ktorý rozhodol o vine.
(3) Oznámenie podľa odseku 2 musí obsahovať
a) meno, priezvisko, dátum narodenia a rodné číslo osoby s výnimkou takej osoby, ktorá nemá rodné číslo pridelené, ktorej sa oznámenie týka,
b) adresu pobytu,
c) právnu kvalifikáciu porušenia pravidiel cestnej premávky,
d) druh a výšku trestu alebo sankcie, ktorá bola uložená.
(4) Údaje o skutočnostiach uvedených v odsekoch 1 a 2 sa vedú v evidencii vodičov päť rokov od vykonania sankcie za priestupok, od vykonania trestu za spáchaný trestný čin a od uplynutia doby ochranného liečenia alebo od skončenia platnosti inštruktorského preukazu; údaje o porušení pravidiel cestnej premávky požitím alkoholu alebo inej návykovej látky alebo odmietnutím podrobiť sa vyšetreniu na ich zistenie sa vedú 10 rokov. Po uplynutí tejto doby sa tieto údaje natrvalo zničia.
(5) Pri úkonoch spojených s udelením vodičského oprávnenia alebo vydaním vodičského preukazu je orgán Policajného zboru oprávnený prostredníctvom ministerstva vnútra vykonávať automatizované vyhľadávanie údajov o vodičských preukazoch a vodičských oprávneniach45b) v evidenciách iných členských štátov Európskej únie na základe zadania týchto údajov:
a) číslo vodičského preukazu alebo
b) meno, priezvisko, dátum a miesto narodenia, rodné číslo držiteľa vodičského preukazu.
(6) Posudzujúci lekár, psychiater alebo posudzujúci psychológ môže zasielať údaje podľa § 107 ods. 2 písm. g) aj prostredníctvom elektronickej služby zavedenej na tento účel, pričom je povinný údaje v potvrdení podľa § 77 ods. 5 alebo v doklade podľa § 89 ods. 2 a 3, § 91 ods. 13 a 14 a § 91a ods. 7 podpísať kvalifikovaným elektronickým podpisom;64) doklad podľa § 90 ods. 1 a 2 sa v takom prípade vyhotovuje len v jednom výtlačku, ktorý sa vydá posudzovanej osobe, a doklad podľa § 91 ods. 8 sa nevyhotovuje. Na účely elektronického zasielania údajov je posudzujúci lekár, psychiater alebo posudzujúci psychológ povinný vopred požiadať orgán Policajného zboru o zaevidovanie do elektronickej služby.

§ 109
Poskytovanie informácií z evidencie vodičov
(1) Informácie z evidencie vodičov sa poskytujú štátnym orgánom, obciam a vyšším územným celkom v rozsahu ich pôsobnosti; Ministerstvu dopravy, výstavby a regionálneho rozvoja Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo dopravy“), krajským úradom pre cestnú dopravu a pozemné komunikácie, okresným úradom dopravy, Vojenskej polícii, Vojenskému spravodajstvu a Slovenskej informačnej službe sa tieto údaje poskytujú diaľkovým, nepretržitým a priamym prístupom.
(2) Fyzickej osobe sa v požadovanom rozsahu poskytne informácia o údajoch, ktoré sa o nej uchovávajú v evidencii vodičov.
(3) O inej osobe sa z evidencie vodičov poskytne informácia, ak s tým táto osoba vopred vyslovila súhlas.
(4) Žiadosť o informáciu podľa odsekov 2 a 3 sa podáva ktorémukoľvek orgánu Policajného zboru.
(5) Informácia z evidencie vodičov, ktorej obsah je predmetom utajovanej skutočnosti, sa môže poskytnúť len za podmienok ustanovených v osobitnom predpise.35)
(6) Osoba, ktorej sa informácia obsahujúca osobné údaje z evidencie vodičov poskytla, smie takú informáciu použiť len na účely, na ktoré ju žiadala, a musí zabezpečiť jej ochranu pred zneužitím a pred jej sprístupnením neoprávnenej osobe.
(7) Ministerstvo vnútra umožňuje iným členským štátom Európskej únie prístup do evidencie vodičov s cieľom vykonávať automatizované vyhľadávanie údajov o vodičských preukazoch a vodičských oprávneniach45b) na základe zadania týchto údajov:
a) číslo vodičského preukazu,
b) meno, priezvisko, dátum a miesto narodenia, rodné číslo držiteľa vodičského preukazu.
(8) Ministerstvo vnútra poskytuje inému členskému štátu Európskej únie podľa odseku 7 údaje v rozsahu
a) číslo vodičského preukazu a jeho stav,
b) meno, priezvisko a dátum narodenia držiteľa vodičského preukazu,
c) orgán, ktorý vydal vodičský preukaz,
d) dátum vydania vodičského preukazu,
e) dátum platnosti vodičského preukazu,
f) udelené vodičské oprávnenie a jeho stav.

DRUHÁ HLAVA
Oprávnenie na vedenie električky a trolejbusu

§ 110
(1) Oprávnením na vedenie električky alebo trolejbusu sa na účely tohto zákona rozumie osobitné oprávnenie vodiča električky alebo trolejbusu podľa osobitného predpisu.46)
(2) Vodič trolejbusu musí byť okrem osobitného oprávnenia podľa odseku 1 aj držiteľom príslušného vodičského oprávnenia podľa § 75.


ŠIESTA ČASŤ
Evidencia vozidiel, evidovanie vozidiel a evidenčné čísla

PRVÁ HLAVA
Evidencia vozidiel

§ 111
(1) Evidencia vozidiel je informačný systém Policajného zboru podľa osobitného predpisu,32) ktorý sa vedie na účely získavania informácií o vlastníkoch vozidiel, držiteľoch vozidiel, osobách, ktoré zastupujú vlastníkov vozidiel alebo držiteľov vozidiel, osobách oprávnených konať za vlastníka vozidla alebo za držiteľa vozidla, technických údajov vozidiel, vydaných dokladoch, tabuľkách s evidenčným číslom a poskytovania údajov z tejto evidencie.
(2) V evidencii vozidiel sa vedú
a) osobné údaje v rozsahu podľa odseku 3 o vlastníkoch vozidiel a držiteľoch vozidiel, ak držiteľom vozidla alebo vlastníkom vozidla je fyzická osoba,
b) názov, adresa sídla alebo prevádzkarne, označenie organizačnej zložky a jej umiestnenie a identifikačné číslo vlastníka vozidla a držiteľa vozidla, ak je držiteľom vozidla alebo vlastníkom vozidla právnická osoba,
c) osobné údaje v rozsahu podľa odseku 3 o osobách, ktoré zastupujú osoby uvedené v písmene a) alebo písmene b), alebo o osobách, ktoré konajú za tieto osoby a ktoré uskutočnili evidenčný úkon, a čísla ich preukazov totožnosti,
d) podpisy osôb uvedených v písmenách a), b) alebo c),
e) údaje o vozidlách v rozsahu základného technického opisu, a ak sú k dispozícii nepovinné údaje z harmonizovaného osvedčenia o evidencii a údaje uvádzané v osvedčení o zhode COC, vedú sa aj tieto údaje,
f) údaje o evidenčných číslach, tabuľkách s evidenčnými číslami, zvláštnych evidenčných číslach a o tabuľkách so zvláštnymi evidenčnými číslami,
g) údaje o osvedčeniach o evidencii, technických preukazoch vozidiel, osvedčeniach o evidencii časť I a časť II vozidla a o osvedčeniach o pridelení zvláštnych evidenčných čísel,
h) údaje o spôsobe nadobudnutia vozidiel,
i) údaje o vykonaných evidenčných úkonoch,
j) údaje o vybraných správnych poplatkoch,
k) údaje o vedených exekučných konaniach alebo výkonoch rozhodnutí podľa § 118 ods. 4,
l) údaje o vykonaných technických kontrolách vozidiel, emisných kontrolách vozidiel, kontrolách originality vozidiel a o montážach plynových zariadení technickými službami,47)
m) údaje o uzavretých povinných zmluvných poisteniach zodpovednosti za škodu spôsobenú prevádzkou motorového vozidla a
n) údaje o spracovaných starých vozidlách,
o) údaje o vozidle potrebné na monitorovanie a oznamovanie Európskej komisii.47a)
(3) V evidencii vozidiel sa o držiteľoch vozidiel a vlastníkoch vozidiel, ak je držiteľom vozidla alebo vlastníkom vozidla fyzická osoba, a o osobách, ktoré zastupujú držiteľov vozidiel alebo vlastníkov vozidiel, a o osobách, ktoré konajú za vlastníkov vozidiel alebo držiteľov vozidiel, vedú a z nej poskytujú tieto osobné údaje:
a) meno, priezvisko, prípadne titul,
b) rodné číslo, dátum a miesto narodenia,
c) adresa pobytu, prípadne miesto podnikania,
d) číslo preukazu totožnosti,
e) číslo mobilného telefónu a emailová adresa, ak ich držiteľ vozidla poskytol; tieto údaje sa vedú na účely zasielania notifikácií a informovania o elektronických službách poskytovaných ministerstvom vnútra.

§ 112
Poskytovanie informácií pre evidenciu vozidiel
(1) Ministerstvo dopravy bezodplatne zasiela v elektronickej forme orgánu Policajného zboru pri udelení typového schválenia vozidla údaje v rozsahu základného technického opisu vozidla.
(2) Okresný úrad bezodplatne zasiela v elektronickej forme orgánu Policajného zboru pri vystavení osvedčenia o evidencii časť II technické údaje v ňom uvádzané.
(3) Výrobca vozidiel a zástupca výrobcu vozidiel je povinný bezodplatne v elektronickej forme orgánu Policajného zboru pri vystavení osvedčenia o evidencii časť II pre každé vozidlo, ktoré vyrobil alebo doviezol, zasielať
a) technické údaje v ňom uvádzané a
b) údaje potrebné pre monitorovanie a oznamovanie Európskej komisii.
(4) Slovenská kancelária poisťovateľov je povinná bezodplatne v elektronickej forme zasielať orgánu Policajného zboru aktualizované údaje o vozidlách, ktorých držitelia uzavreli povinné zmluvné poistenie zodpovednosti za škodu spôsobenú prevádzkou motorového vozidla48) a aktualizované údaje o poistných udalostiach vozidiel.
(5) Ministerstvo životného prostredia Slovenskej republiky bezodplatne zasiela v elektronickej forme orgánu Policajného zboru údaje o spracovaných starých vozidlách a údaje o spracovateľoch starých vozidiel.49)
(6) Poverená technická služba kontroly originality je povinná bezodplatne v elektronickej forme zasielať orgánu Policajného zboru údaje z odborného posudku o kontrole originality vozidla50) a umožniť overenie poskytnutia výpisu z registra prevádzkových záznamov vozidiel.50a)
(7) Poverená technická služba technickej kontroly vozidiel je povinná bezodplatne v elektronickej forme zasielať orgánu Policajného zboru údaje z tlačív používaných pri technických kontrolách.51) Poverená technická služba emisnej kontroly motorových vozidiel je povinná bezodplatne v elektronickej forme zasielať orgánu Policajného zboru údaje z tlačív používaných pri emisných kontrolách.52) Poverená technická služba montáže plynových zariadení je povinná bezodplatne v elektronickej forme zasielať orgánu Policajného zboru údaje z tlačív používaných pri montážach plynových zariadení.53)
(8) Ministerstvo spravodlivosti Slovenskej republiky je povinné bezodplatne elektronicky sprístupniť orgánu Policajného zboru údaje vedené v obchodnom registri vrátane evidovaných zmien v tomto registri, ktoré sú potrebné na vedenie evidencie vozidiel.
(9) Zo živnostenského registra sa prostredníctvom elektronickej služby zavedenej na tento účel bezodplatne sprístupňujú orgánu Policajného zboru údaje vedené v živnostenskom registri vrátane evidovaných zmien v tomto registri, ktoré sú potrebné na vedenie evidencie vozidiel.
(10) Ak osoba, ktorej predmetom činnosti je predaj vozidiel evidovaných v Slovenskej republike alebo v inom štáte alebo ktorá zabezpečuje predaj takýchto vozidiel, bude žiadať o prihlásenie vozidla do evidencie vozidiel alebo prevod držby vozidla na inú osobu prostredníctvom elektronickej služby zavedenej na tento účel, je povinná vopred požiadať orgán Policajného zboru o zaevidovanie do elektronickej služby.

§ 113
Poskytovanie informácií z evidencie vozidiel
(1) Informácie z evidencie vozidiel sa poskytujú, Vojenskej polícii, Vojenskému spravodajstvu, Slovenskej informačnej službe, Generálnej prokuratúre Slovenskej republiky, Zboru väzenskej a justičnej stráže, Finančnému riaditeľstvu Slovenskej republiky, Národnému bezpečnostnému úradu, obecnej polícii, Ministerstvu práce, sociálnych vecí a rodiny Slovenskej republiky, ministerstvu dopravy, okresnému úradu Národnej diaľničnej spoločnosti, osobe poverenej výkonom činností Národnej diaľničnej spoločnosti, súdnym exekútorom prostredníctvom Slovenskej komory exekútorov, notárom prostredníctvom Notárskej komory Slovenskej republiky, technickým službám vozidiel a Slovenskej kancelárii poisťovateľov v súvislosti s plnením ich úloh ustanovených zákonom; tieto údaje sa poskytujú diaľkovým, nepretržitým a priamym prístupom. Informácie z evidencie vozidiel sa poskytujú aj iným štátnym orgánom a orgánom územnej samosprávy v rozsahu ich pôsobnosti, spracovateľom starých vozidiel,53a) Ústrediu práce, sociálnych vecí a rodiny a úradu práce, sociálnych vecí a rodiny. Informácie z evidencie vozidiel sa poskytujú aj Zväzu automobilového priemyslu Slovenskej republiky, výrobcovi vozidiel, zástupcovi výrobcu vozidiel, advokátovi a osobe, ktorej predmetom činnosti je predaj vozidiel evidovaných v Slovenskej republike alebo v inom štáte, ktorú orgán Policajného zboru zaevidoval podľa § 112 ods. 10; takéto informácie sa poskytujú len v rozsahu nevyhnutnom na plnenie úloh podľa predmetu ich činnosti.
(2) Každému sa v požadovanom rozsahu poskytne písomná informácia o údajoch, ktoré sa o ňom uchovávajú v evidencii vozidiel.
(3) Inej osobe, ako je uvedené v odsekoch 1 a 2, sa poskytne informácia z evidencie vozidiel v písomnej alebo elektronickej forme o
a) mene, priezvisku a pobyte alebo o názve, sídle alebo prevádzkarni držiteľa vozidla alebo vlastníka vozidla, ak s tým vopred vysloví súhlas ten, koho sa informácia týka,
b) tom, či sa proti vlastníkovi vozidla vedie exekučné konanie alebo výkon rozhodnutia.
(4) Inej osobe, ako je uvedené v odsekoch 1 a 2, sa poskytne informácia z evidencie vozidiel v písomnej alebo elektronickej forme, ktorá neobsahuje osobné údaje a údaje o držiteľovi a vlastníkovi vozidla uvádzané v osvedčení o evidencii časť II.
(5) Žiadosť o informáciu podľa odsekov 2 a 3 sa podáva orgánu Policajného zboru príslušnému podľa miesta pobytu fyzickej osoby alebo sídla alebo prevádzkarne právnickej osoby, ktorej sa informácia týka a žiadosť podľa odseku 4 sa podáva ministerstvu vnútra.
(6) Informácia z evidencie vozidiel, ktorej obsah je predmetom utajovanej skutočnosti, sa môže poskytnúť len za podmienok ustanovených v osobitnom predpise.35)
(7) Osoba, ktorej sa informácia obsahujúca osobné údaje z evidencie vozidiel poskytla, smie takú informáciu použiť len na účely, na ktoré ju žiadala, a musí zabezpečiť jej ochranu pred zneužitím a pred jej sprístupnením neoprávnenej osobe.
(8) Ministerstvo vnútra umožňuje vyhľadávanie údajov v informačnom systéme EUCARIS ministerstvu dopravy, okresnému úradu a poverenej technickej službe kontroly originality vozidiel.45b)
(9) Ministerstvo vnútra umožňuje iným členským štátom Európskej únie prostredníctvom informačného systému EUCARIS prístup do evidencie vozidiel s cieľom vykonávať automatizované vyhľadávanie údajov o vozidlách a údajov o vlastníkoch vozidiel alebo držiteľoch vozidiel na účely objasňovania týchto deliktov proti bezpečnosti a plynulosti cestnej premávky:
a) prekročenie najvyššej dovolenej rýchlosti,
b) nepoužitie bezpečnostného pásu alebo iného zadržiavacieho zariadenia,
c) nezastavenie vozidla na červený svetelný signál na svetelnom signalizačnom zariadení alebo na príkaz vyplývajúci z dopravnej značky „Stoj, daj prednosť v jazde!“,
d) vedenie vozidla pod vplyvom alkoholu,
e) vedenie vozidla pod vplyvom inej návykovej látky,
f) nepoužitie ochrannej prilby na ustanovených kategóriách vozidiel,
g) nedovolené vedenie vozidla v jazdnom pruhu, alebo
h) používanie telefónneho prístroja alebo vykonávanie inej obdobnej činnosti počas vedenia vozidla.
(10) Ministerstvo vnútra umožňuje iným členským štátom Európskej únie vyhľadávanie údajov podľa odseku 9 na základe zadania týchto údajov:
a) členský štát evidencie vozidla,
b) úplné evidenčné číslo vozidla,
c) členský štát deliktu,
d) dátum spáchania deliktu,
e) čas spáchania deliktu,
f) účel vyhľadania vozidla prostredníctvom kódu deliktu:
1. prekročenie najvyššej dovolenej rýchlosti,
2. vedenie vozidla pod vplyvom alkoholu,
3. nepoužitie bezpečnostného pásu alebo iného zadržiavacieho zariadenia,
4. nezastavenie vozidla na červený svetelný signál na svetelnom signalizačnom zariadení alebo na príkaz vyplývajúci z dopravnej značky „Stoj, daj prednosť v jazde!“,
5. nedovolené vedenie vozidla v jazdnom pruhu,
10. jazda pod vplyvom návykovej látky,
11. nepoužitie ochrannej prilby,
12. nedovolené použitie telefónneho prístroja alebo vykonávanie inej obdobnej činnosti počas vedenia vozidla.
(11) Ministerstvo vnútra poskytuje inému členskému štátu Európskej únie podľa odseku 9 údaje o držiteľovi vozidla, vlastníkovi vozidla a vozidle v rozsahu
a) evidenčné číslo vozidla,
b) identifikačné číslo vozidla VIN,
c) označenie štátu, v ktorom je vozidlo evidované,
d) značka vozidla,
e) obchodný názov vozidla,
f) kategória vozidla,
g) názov, právna forma, adresa sídla a identifikačné číslo držiteľa vozidla, ak je držiteľom vozidla právnická osoba alebo fyzická osoba oprávnená na podnikanie,
h) meno, priezvisko, dátum narodenia a adresa pobytu držiteľa vozidla, ak je držiteľom vozidla fyzická osoba,
i) názov, právna forma, adresa sídla a identifikačné číslo vlastníka vozidla, ak je vlastníkom vozidla právnická osoba alebo fyzická osoba oprávnená na podnikanie,
j) meno, priezvisko, dátum narodenia a adresa pobytu vlastníka vozidla, ak je vlastníkom vozidla fyzická osoba.
(12) Ministerstvo vnútra zasiela informácie o evidovaných vozidlách Európskej komisii v súlade s osobitnými predpismi.53b)

DRUHÁ HLAVA
Evidovanie vozidiel

Prihlasovanie vozidiel do evidencie

§ 114
(1) Každé vozidlo, o ktorom schvaľovací úrad54) rozhodol, že musí byť evidované orgánom Policajného zboru, a ktoré doteraz nebolo prihlásené do evidencie vozidiel, musí byť prihlásené na orgáne Policajného zboru príslušnom podľa miesta pobytu alebo sídla držiteľa vozidla alebo adresy jeho prevádzkarne; vozidlo, ktoré má byť prevádzkované organizačnou zložkou podniku, ktorá sa zapisuje do obchodného registra, musí byť prihlásené do evidencie na orgáne Policajného zboru príslušnom podľa adresy umiestnenia tejto organizačnej zložky.
(2) Vlastník vozidla, ktoré doteraz nebolo prihlásené do evidencie vozidiel, je povinný osobne toto vozidlo prihlásiť do 30 dní po jeho nadobudnutí; pritom uvedie, kto má byť zapísaný v osvedčení o evidencii časť I a časť II ako jeho držiteľ.
(3) Ak držiteľ vozidla uvedený vlastníkom podľa odseku 2 nie je totožný s vlastníkom vozidla, vlastník vozidla je povinný dostaviť sa na orgán Policajného zboru aj s touto osobou. Inak sa v osvedčení o evidencii časť I a časť II ako jeho držiteľ zapíše vlastník vozidla. Ak je vlastníkom vozidla fyzická osoba, ktorá nespĺňa podmienky ustanovené pre držiteľa vozidla v odseku 4, ako držiteľ vozidla sa zapíše zákonný zástupca vlastníka vozidla. Ako vlastník vozidla smie byť v dokladoch vozidla zapísaná len jedna osoba.
(4) Držiteľom vozidla smie byť len fyzická osoba staršia ako 15 rokov, ktorá je spôsobilá na právne úkony, alebo právnická osoba alebo jej organizačná zložka zapísaná do obchodného registra alebo iného registra. Ako držiteľ vozidla smie byť v osvedčení o evidencii časť I a časť II zapísaná len jedna osoba.
(5) Orgán Policajného zboru pridelí vozidlu evidenčné číslo, prihlásenie vozidla zaznamená do osvedčenia o evidencii časti II a držiteľovi vozidla uvedenému vlastníkom vozidla podľa odseku 2 vydá osvedčenie o evidencii časť I a časť II a tabuľku s evidenčným číslom, ak tomu nebránia zákonné dôvody. Orgán Policajného zboru do osvedčenia o zhode vozidla COC54a) uvedie dátum evidencie vozidla v Slovenskej republike, sériu a číslo osvedčenia o evidencii časti II, osvedčenie o zhode vozidla COC potvrdí podpisom a pečiatkou a vráti ho držiteľovi vozidla.
(6) Povinnosť podľa odseku 1 sa nevzťahuje na novovyrobené vozidlo, ktoré je určené na predaj, ktorého vlastníkom je právnická osoba s predmetom podnikateľskej činnosti výroba alebo predaj vozidiel.
(7) Orgán Policajného zboru prihlási vozidlo, na ktoré sa vzťahuje povinné zmluvné poistenie zodpovednosti za škodu spôsobenú prevádzkou motorového vozidla, do evidencie vozidiel alebo vykoná zmenu v evidencii vozidiel okrem zmeny podľa § 116 ods. 16 len po predložení potvrdenia o poistení zodpovednosti55) alebo preukázaní uzavretia poistenia.56)
(8) Orgán Policajného zboru prihlási vozidlo, ktoré je novým dopravným prostriedkom podľa osobitného predpisu57) nadobudnutým v tuzemsku z iného členského štátu Európskej únie, do evidencie vozidiel len po predložení potvrdenia vydaného daňovým úradom o zaplatení dane z pridanej hodnoty v tuzemsku z nadobudnutia nového dopravného prostriedku. Toto potvrdenie sa nevyžaduje, ak vlastník vozidla predloží osvedčenie o registrácii pre daň z pridanej hodnoty a potvrdenie daňového úradu o tom, že informoval daňový úrad o nadobudnutí nového dopravného prostriedku z iného členského štátu Európskej únie.
(9) Orgán Policajného zboru prihlási vozidlo do evidencie vozidiel, ktoré bolo prihlásené v osobitnej evidencii vozidiel príslušných orgánov podľa § 136 ods. 1, len ak vozidlo
a) pri prihlásení vozidla do osobitnej evidencie vozidiel bolo schválené na prevádzku v cestnej premávke a vozidlo sa zhoduje s týmto schválením alebo
b) bolo dodatočne schválené na prevádzku v cestnej premávke podľa osobitného predpisu.57aa)

§ 115
(1) Vlastník dosiaľ neevidovaného dokončeného vozidla, ktorému výrobca alebo zástupca výrobcu vystavil a vydal osvedčenie o evidencii časť II, a držiteľ vozidla uvedený vlastníkom vozidla podľa § 114 ods. 2 sú pri osobnom podaní žiadosti o zaevidovanie vozidla povinní predložiť orgánu Policajného zboru osvedčenie o evidencii časť II, doklady preukazujúce splnenie podmienok na vykonanie evidenčných úkonov podľa § 114, preukázať svoju totožnosť a vyplniť príslušné tlačivá, ak sú na tento účel zavedené; ak k vozidlu výrobca vystavil osvedčenie o zhode vozidla COC,57a) sú povinní predložiť aj osvedčenie o zhode vozidla COC. Vlastník vozidla je povinný preukázať spôsob nadobudnutia vlastníctva vozidla.58) Orgán Policajného zboru zaeviduje farbu vozidla podľa osvedčenia o evidencii časť II, ktoré vydal výrobca vozidla alebo zástupca výrobcu vozidla, pričom farba vozidla môže byť iná, ako je uvedená v osvedčení o zhode vozidla COC.
(2) Vlastník jednotlivo dovezeného vozidla a držiteľ vozidla uvedený vlastníkom vozidla podľa § 114 ods. 2 sú povinní predložiť orgánu Policajného zboru osvedčenie o evidencii časť II, doklady preukazujúce splnenie podmienok na vykonanie evidenčných úkonov podľa § 114, doklad o uznaní typového schválenia ES, uznaní schválenia alebo o schválení jednotlivo dovezeného vozidla podľa osobitného predpisu,59) ktorý sa na účely tohto zákona považuje za doklad o nadobudnutí vozidla, preukázať svoju totožnosť a vyplniť príslušné tlačivá, ak sú na tento účel zavedené. Vlastník jednotlivo dovezeného vozidla nie je povinný predložiť doklad o uznaní typového schválenia ES, uznaní schválenia alebo o schválení jednotlivo dovezeného vozidla, ak okresný úrad zaslal údaje z tohto dokladu v elektronickej podobe do elektronickej schránky vlastníkovi jednotlivo dovezeného vozidla a orgánu Policajného zboru. Na základe týchto dokladov orgán Policajného zboru zapíše vlastníka vozidla do osvedčenia o evidencii časť II; taktiež sú povinní odovzdať tabuľku s evidenčným číslom zo štátu dovozu, ak nebola stratená, odcudzená alebo ju neodovzdali okresnému úradu.
(3) Vlastník vozidla v iných prípadoch ako podľa odseku 1 alebo 2 je povinný hodnovernými dokladmi preukázať spôsob nadobudnutia vlastníctva vozidla a plnenie s tým súvisiacich povinností. Na základe týchto dokladov orgán Policajného zboru zapíše vlastníka vozidla do osvedčenia o evidencii časť II.
(4) Ak je vozidlo v spoluvlastníctve viacerých vlastníkov, orgán Policajného zboru nemá povinnosť skúmať, či má vlastník vozidla súhlas ostatných spoluvlastníkov na vykonanie úkonov súvisiacich s prihlásením vozidla do evidencie vozidiel.
(5) Výrobca alebo zástupca výrobcu dosiaľ neevidovaného dokončeného vozidla, ktoré nadobudol vlastník vozidla, alebo právnická osoba, ktorá na základe zmluvného vzťahu s výrobcom alebo zástupcom výrobcu predáva vozidlá, ktoré ešte neboli evidované v Slovenskej republike ani v inom štáte (ďalej len „predajca nového vozidla“), môže požiadať o prihlásenie vozidla do evidencie vozidiel prostredníctvom elektronickej služby zavedenej na tento účel, pričom je povinný žiadosť podpísať kvalifikovaným elektronickým podpisom.64) Výrobca alebo zástupca výrobcu takého vozidla alebo predajca nového vozidla je povinný bezodplatne v elektronickej forme zasielať orgánu Policajného zboru údaje o nadobudnutí vozidla, údaje o vlastníkovi vozidla a držiteľovi vozidla, ktorých orgán Policajného zboru zapíše do osvedčenia o evidencii časť I a časť II, osvedčenie o zhode vozidla COC, ak k vozidlu výrobca toto osvedčenie vystavil, údaje o druhu a rozmere tabuľky s evidenčným číslom, mieste a spôsobe doručenia osvedčenia o evidencii časť I a o osobe, ktorá prevezme osvedčenie o evidencii časť II a tabuľky s evidenčným číslom. Výrobca alebo zástupca výrobcu takého vozidla alebo predajca nového vozidla je povinný vyznačiť údaje o zaevidovaní vozidla do osvedčenia o zhode vozidla COC a zaslať ho držiteľovi vozidla.
(6) Osoba, ktorej predmetom činnosti je predaj vozidiel evidovaných v Slovenskej republike alebo v inom štáte, a pracovisko kontroly originality vozidiel môže požiadať o prihlásenie vozidla do evidencie vozidiel, ktorému okresný úrad uznal typové schválenie ES jednotlivo dovezeného vozidla, uznal schválenie alebo schválil takéto vozidlo, prostredníctvom elektronickej služby zavedenej na tento účel, pričom je povinná žiadosť podpísať kvalifikovaným elektronickým podpisom.64) Takáto osoba je povinná pre každé vozidlo uviesť vlastníka vozidla a držiteľa vozidla, ktorých orgán Policajného zboru zapíše do osvedčenia o evidencii časť I a časť II, údaje o druhu a rozmere tabuľky s evidenčným číslom, mieste a spôsobe doručenia osvedčenia o evidencii časť I a o osobe, ktorá prevezme osvedčenie o evidencii časť II a tabuľky s evidenčným číslom.
(7) Ak vlastník vozidla uvedie, že bude sám žiadať o prihlásenie vozidla do evidencie podľa odseku 5 alebo odseku 6 prostredníctvom elektronickej služby zavedenej na tento účel, predajca nového vozidla, okresný úrad, pracovisko kontroly originality vozidiel alebo osoba, ktorej predmetom činnosti je predaj vozidiel evidovaných v Slovenskej republike alebo v inom štáte, vyznačí túto skutočnosť v elektronickej službe, na základe čoho môže vlastník vozidla požiadať o prihlásenie vozidla do evidencie prostredníctvom elektronickej služby. Ak je držiteľ vozidla oslobodený od platenia správneho poplatku podľa osobitného predpisu59a) alebo má nárok na zníženie výšky správneho poplatku podľa osobitného predpisu,59b) vlastník vozidla je povinný v elektronickej službe priložiť doklad o oslobodení od platenia správneho poplatku alebo doklad preukazujúci dôvod zníženia výšky správneho poplatku.
(8) Orgán Policajného zboru prihlási vozidlo podľa odsekov 5 až 7 do evidencie vozidiel, ak tomu nebránia zákonné dôvody, a žiadateľovi automatizovane oznámi vykonanie tejto zmeny. Orgán Policajného zboru pri prihlásení vozidla do evidencie prostredníctvom elektronickej služby zavedenej na tento účel zasiela osvedčenie o evidencii časť I, časť II a tabuľku s evidenčným číslom na adresu určenú vlastníkom vozidla alebo držiteľom vozidla.
(9) Vlastník vozidla alebo držiteľ vozidla je pri prevzatí osvedčenia o evidencii časť II a tabuliek s evidenčným číslom povinný preukázať svoju totožnosť a orgánu Policajného zboru
a) preukázať oslobodenie od platenia správneho poplatku podľa osobitného predpisu,59a)
b) preukázať dôvod zníženia výšky správneho poplatku podľa osobitného predpisu.59b)

§ 116
Zmeny v evidencii vozidiel oznamované osobne na orgáne Policajného zboru
(1) Držiteľ vozidla je povinný osobne oznámiť orgánu Policajného zboru
a) prevod držby vozidla na inú osobu,
b) výmenu karosérie, výmenu rámu, prestavbu vozidla alebo zmenu, ktorú zaevidoval okresný úrad, ak nevydal úplné osvedčenie o evidencii časť II,
c) trvalú zmenu farby vozidla,
d) odhlásenie vozidla do cudziny,
e) zápis schváleného spájacieho zariadenia do osvedčenia o evidencii časti II alebo zrušenie takéhoto zápisu,
f) zápis schválených rozmerov a druhu pneumatík a schválených rozmerov ráfikov, ak tento zápis nevykonal okresný úrad,
g) zrušenie zápisu nesprávnych alebo neúplných údajov uvádzaných v osvedčení o evidencii časť I alebo časť II a zápis správnych údajov do týchto dokladov.
(2) Vlastník vozidla alebo držiteľ vozidla splnomocnený na tento úkon vlastníkom vozidla je povinný osobne oznámiť orgánu Policajného zboru, ktorý vozidlo eviduje, zmenu vlastníckeho práva k vozidlu.
(3) Skutočnosti podľa odseku 1 písm. a), b), d) a odseku 2 je držiteľ vozidla a vlastník vozidla povinný oznámiť do 30 dní odo dňa, keď táto skutočnosť nastala, orgánu Policajného zboru, kde je vozidlo evidované; skutočnosti podľa odseku 1 písm. c) a e) až g) je držiteľ vozidla a vlastník vozidla povinný oznámiť do 30 dní odo dňa, keď táto skutočnosť nastala, ktorémukoľvek orgánu Policajného zboru. Orgán Policajného zboru zapíše zmenu podľa odseku 1 písm. a), d) alebo odseku 2 len so súhlasom vlastníka vozidla alebo na základe rozhodnutia príslušného orgánu59c) a zmenu podľa odseku 1 písm. b) zapíše, ak okresný úrad vyznačil túto zmenu v osvedčení o evidencii časť II a nevydal úplné osvedčenie o evidencii časť II.60) Orgán Policajného zboru pred vykonaním zmeny v evidencii vozidiel podľa odseku 1 písm. a) a odseku 2 preverí, či z registra prevádzkových záznamov vozidiel bol poskytnutý výpis, ak držiteľ vozidla alebo vlastník vozidla uvedie číslo tohto výpisu.
(4) Držiteľ vozidla je povinný pri oznámení zmeny podľa odseku 1 písm. a) uviesť potrebné údaje o osobe, ktorú orgán Policajného zboru zapíše do osvedčenia o evidencii časť II ako osobu, na ktorú sa držba vozidla previedla; zároveň je povinný uviesť údaje o vlastníkovi vozidla. Ak osoba, na ktorú sa držba vozidla previedla, nie je osobne prítomná na orgáne Policajného zboru pri oznámení zmeny podľa odseku 1 písm. a), orgán Policajného zboru túto zmenu zapíše len po predložení písomného plnomocenstva s osvedčeným podpisom osoby, na ktorú sa držba vozidla previedla alebo dokladu o nadobudnutí vlastníckeho práva k vozidlu s osvedčeným podpisom osoby, na ktorú sa držba vozidla previedla. Povinnosť predloženia písomného plnomocenstva alebo dokladu o nadobudnutí vlastníckeho práva k vozidlu s osvedčeným podpisom neplatí, ak sa vozidlo prevádza na osobu blízku44) držiteľovi vozidla alebo ak osoba, na ktorú sa držba vozidla previedla, zaslala orgánu Policajného zboru plnomocenstvo prostredníctvom elektronickej služby zavedenej na tento účel.
(5) Ak orgán Policajného zboru po oznámení straty alebo odcudzenia osvedčenia o evidencii časť I, časť II alebo tabuľky s evidenčným číslom nevydáva nové osvedčenie o evidencii časť I, časť II alebo tabuľku s evidenčným číslom, postupuje rovnako ako v § 72 ods. 3. Nové osvedčenie o evidencii časť I alebo časť II môže na základe žiadosti vlastníka vozidla alebo držiteľa vozidla vydať orgán Policajného zboru, kde je vozidlo evidované, alebo orgán Policajného zboru, ktorý vedie evidenciu vozidiel, kde si žiadateľ podá žiadosť o jeho vydanie. Ak bolo osvedčenie o evidencii časť I, časť II alebo tabuľka s evidenčným číslom nájdené a nebolo vydané nové osvedčenie alebo nová tabuľka s evidenčným číslom, orgán Policajného zboru ich na požiadanie vráti držiteľovi vozidla alebo vlastníkovi vozidla.
(6) Držiteľ vozidla pri oznámení zmeny podľa odseku 1 písm. c) a d) je povinný na vykonanie evidenčných úkonov predložiť odborný posudok o kontrole originality vozidla s výsledkom „spôsobilé“ nie starší ako 15 dní; pri oznámení odhlásenia vozidla do cudziny držiteľ vozidla môže predložiť aj odborný posudok o kontrole originality vozidla s výsledkom „dočasne spôsobilé“ nie starší ako 15 dní, ak sú údaje na identifikátoroch vozidla čitateľné a bezpečne určiteľné.61)
(7) Ak držiteľ vozidla predloží odborný posudok o kontrole originality vozidla s výsledkom „nespôsobilé“ alebo „dočasne spôsobilé“ z dôvodu chýbajúcich údajov na identifikátoroch vozidla alebo z dôvodu odstránenia tej časti karosérie, na ktorej výrobca umiestnil identifikačné číslo VIN,62) orgán Policajného zboru postupuje podľa osobitného predpisu.63)
(8) Držiteľ vozidla je povinný osobne oznámiť zmenu miesta svojho pobytu, sídla alebo prevádzkarne do 30 dní odo dňa, keď táto skutočnosť nastala, orgánu Policajného zboru príslušnému podľa miesta svojho nového pobytu, sídla alebo prevádzkarne; ak sa v súvislosti so zmenou miesta pobytu, sídla alebo prevádzkarne nevydáva nová tabuľka s evidenčným číslom, držiteľ vozidla môže túto zmenu oznámiť na ktoromkoľvek orgáne Policajného zboru.
(9) Držiteľ vozidla pri oznámení zmeny v evidencii vozidiel je povinný predložiť osvedčenie o evidencii časť I a osvedčenie o evidencii časť II, ak bolo vydané; to neplatí, ak bolo osvedčenie o evidencii časť I alebo časť II zadržané podľa § 72 ods. 1 písm. a) až c), f) a g), pričom držiteľ vozidla preukázal pominutie dôvodov na ich zadržanie a nebolo vydané nové osvedčenie o evidencii časť I alebo časť II, alebo ak bolo osvedčenie o evidencii časť I alebo časť II stratené alebo odcudzené. Povinnosť predložiť osvedčenie o evidencii časť I neplatí pri oznámení zmeny podľa odseku 1 písm. a), ak osoba, na ktorú sa držba vozidla previedla, nie je osobne prítomná na orgáne Policajného zboru. Okrem toho je držiteľ vozidla povinný predložiť ďalšie doklady preukazujúce splnenie podmienok na vykonanie zmeny v evidencii vozidiel, preukázať svoju totožnosť a vyplniť príslušné tlačivo, ak je na tento úkon zavedené. Ak držiteľ vozidla žiada o zápis schváleného spájacieho zariadenia, je povinný predložiť doklad o jeho typovom schválení doklad o homologizácii podľa osobitného predpisu63b) alebo potvrdenie, ktoré vydal výrobca vozidla alebo zástupca výrobcu vozidla. Ak držiteľ vozidla žiada o zápis schválených rozmerov a druhu pneumatík a schválených rozmerov ráfikov, je povinný predložiť potvrdenie, ktoré vydal výrobca vozidla alebo zástupca výrobcu vozidla.
(10) Ak osoba, na ktorú sa držba vozidla previedla, má adresu pobytu, sídla alebo prevádzkarne v rovnakom okrese ako doterajší držiteľ vozidla a osoba, na ktorú sa držba vozidla previedla, je osobne prítomná na orgáne Policajného zboru, orgán Policajného zboru zaeviduje zmenu v evidencii vozidiel podľa odseku 1 písm. a) a vydá osvedčenie o evidencii časť I a časť II, ak tomu nebránia zákonné dôvody; ak osoba, na ktorú sa držba vozidla previedla, nie je osobne prítomná na orgáne Policajného zboru, orgán Policajného zboru postupuje podľa odseku 11.
(11) Ak osoba, na ktorú sa držba vozidla previedla, má adresu pobytu, sídla alebo prevádzkarne v inom okrese ako doterajší držiteľ vozidla, orgán Policajného zboru zaeviduje zmenu v evidencii vozidiel podľa odseku 1 písm. a) a do predloženého osvedčenia o evidencii časť II vyznačí údaje o vykonanej zmene, ak tomu nebránia zákonné dôvody.
(12) Orgán Policajného zboru zaeviduje zmenu v evidencii vozidiel podľa odseku 1 písm. b), c), e) až g) a odseku 2 a držiteľovi vozidla vydá osvedčenie o evidencii časť I a časť II, ak tomu nebránia zákonné dôvody.
(13) Orgán Policajného zboru zaeviduje zmenu v evidencii vozidiel podľa odseku 8 a držiteľovi vozidla vydá osvedčenie o evidencii časť I a časť II, ak tomu nebránia zákonné dôvody; ak orgán Policajného zboru eviduje zmenu z iného okresu pobytu, sídla alebo prevádzkarne, pridelí vozidlu evidenčné číslo a vydá tabuľku s evidenčným číslom.
(14) Doterajší vlastník vozidla alebo osoba, na ktorú sa držba vozidla previedla, môže požiadať orgán Policajného zboru, ktorý vozidlo eviduje, o zrušenie oznámenia zmeny podľa § 116 ods. 1 písm. a) a ods. 2; ustanovenie odseku 4 sa vzťahuje primerane. Orgán Policajného zboru, ktorý vozidlo eviduje, vydáva nové osvedčenie o evidencii, do ktorého zapisuje doterajšieho držiteľa vozidla a vlastníka vozidla. Ak doterajší vlastník alebo osoba, na ktorú sa držba vozidla previedla, požiada orgán Policajného zboru o zrušenie oznámenia zmeny podľa § 116 ods. 1 písm. a) alebo ods. 2, po 30 dňoch odo dňa vykonania tejto zmeny je povinný predložiť odborný posudok o kontrole originality vozidla s výsledkom „spôsobilé“ nie starší ako 15 dní.
(15) Ak bolo osvedčenie o evidencii časť I alebo časť II alebo tabuľka s evidenčným číslom zadržaná podľa § 72 ods. 1 písm. a) až d), f) a h) až k), orgán Policajného zboru vykoná zmenu podľa odseku 1 písm. a), odseku 2 a 8, pričom osvedčenie o evidencii časť I, časť II ani tabuľku s evidenčným číslom nevydáva; tento postup neplatí, ak bol uplatnený postup podľa § 72 ods. 7. Ak bolo osvedčenie o evidencii časť I alebo časť II alebo tabuľka s evidenčným číslom zadržaná podľa § 72 ods. 1 písm. a) z dôvodu nespôsobilosti vozidla alebo technickej nespôsobilosti vozidla na cestnú premávku, alebo podľa § 72 ods. 1 písm. b), orgán Policajného zboru vykoná zmenu podľa odseku 1 písm. d), pričom tabuľku s evidenčným číslom nevydáva; tento postup neplatí, ak bol uplatnený postup podľa § 72 ods. 7.
(16) Držiteľ vozidla je povinný osobne oznámiť odcudzenie vozidla najbližšiemu orgánu Policajného zboru.
(17) Povinnosť držiteľa vozidla osobne oznámiť orgánu Policajného zboru zmenu podľa odseku 1 neplatí, ak okresný úrad vykonal zmenu v evidencii vozidiel, pričom vydal úplné osvedčenie o evidencii časť II.63c)
(18) Prevod držby vozidla na inú osobu podľa odseku 1 písm. a) je možné vykonať aj pri dočasnom vyradení vozidla z evidencie podľa § 119a alebo pri pozastavení prevádzky vozidla.38a)

§ 116a
Zmeny v evidencii vozidiel prostredníctvom elektronickej služby
(1) Vlastník vozidla alebo držiteľ vozidla môže požiadať o zmenu podľa § 116 ods. 2 aj prostredníctvom elektronickej služby zavedenej na tento účel, pričom je povinný žiadosť podpísať kvalifikovaným elektronickým podpisom.64) Orgán Policajného zboru vykoná zmenu v evidencii vozidiel a žiadateľovi automatizovane oznámi vykonanie tejto zmeny, ak tomu nebránia iné zákonné dôvody a ak bolo vozidlu pred oznámením zmeny vydané osvedčenie o evidencii časť I po 31. máji 2010 alebo bol vykonaný evidenčný úkon, v dôsledku ktorého bude takéto osvedčenie vydané.
(2) Vlastník vozidla alebo držiteľ vozidla môže požiadať o zmenu podľa § 116 ods. 1 písm. a) aj prostredníctvom elektronickej služby zavedenej na tento účel, pričom je povinný žiadosť podpísať kvalifikovaným elektronickým podpisom.64) Vlastník vozidla alebo držiteľ vozidla môže požiadať o zmenu podľa prvej vety len po priložení plnomocenstva s osvedčeným podpisom osoby, na ktorú sa držba vozidla prevádza, alebo dokladu o nadobudnutí vlastníckeho práva k vozidlu s osvedčeným podpisom osoby, na ktorú sa držba vozidla previedla, v rámci elektronickej služby zavedenej na zmenu podľa § 116 ods. 1 písm. a); to neplatí, ak sa vozidlo prevádza na osobu blízku44) držiteľovi vozidla alebo ak osoba, na ktorú sa držba vozidla prevádza, zaslala plnomocenstvo prostredníctvom elektronickej služby zavedenej na tento účel, pričom ho podpísala kvalifikovaným elektronickým podpisom.64) Orgán Policajného zboru vykoná zmenu v evidencii vozidiel a žiadateľovi automatizovane oznámi vykonanie tejto zmeny, ak tomu nebránia iné zákonné dôvody.
(3) Vlastník vozidla alebo držiteľ vozidla môže požiadať o zmenu podľa § 116 ods. 1 písm. c), o zmenu doplnkovej farby a zvláštnej výbavy vozidla aj prostredníctvom elektronickej služby zavedenej na tento účel, ak bolo vozidlu vydané osvedčenie o evidencii časť I po 31. máji 2010 alebo bol vykonaný evidenčný úkon, v dôsledku ktorého bude takéto osvedčenie vydané, pričom je povinný žiadosť potvrdiť bezpečnostným osobným kódom.65) Orgán Policajného zboru vykoná zmenu v evidencii vozidiel a žiadateľovi automatizovane oznámi vykonanie tejto zmeny, ak prijal z poverenej technickej služby kontroly originality vozidiel elektronickú informáciu o podrobení vozidla kontrole originality vozidla s výsledkom „spôsobilé“ nie staršiu ako 15 dní a ak tomu nebránia iné zákonné dôvody.
(4) Vlastník vozidla alebo držiteľ vozidla môže oznámiť stratu alebo odcudzenie osvedčenia o evidencii časti I, časti II alebo tabuľky s evidenčným číslom aj prostredníctvom elektronickej služby zavedenej na tento účel, pričom je povinný žiadosť potvrdiť bezpečnostným osobným kódom.65) Orgán Policajného zboru vykoná zmenu v evidencii vozidiel a žiadateľovi automatizovane oznámi vykonanie tejto zmeny, ak tomu nebránia iné zákonné dôvody.
(5) Vlastník vozidla alebo držiteľ vozidla môže požiadať o zmenu podľa § 116 ods. 8 aj prostredníctvom elektronickej služby zavedenej na tento účel, ak bolo vozidlu vydané osvedčenie o evidencii časť I po 31. máji 2010 alebo bol vykonaný evidenčný úkon, v dôsledku ktorého bude takéto osvedčenie vydané, pričom je povinný žiadosť potvrdiť bezpečnostným osobným kódom.65)
(6) Pri vykonaní zmeny v evidencii vozidiel prostredníctvom elektronickej služby zavedenej na tento účel orgán Policajného zboru zasiela osvedčenie o evidencii časť I a časť II na adresu určenú vlastníkom vozidla alebo držiteľom vozidla. Držiteľ vozidla je povinný pri prevzatí osvedčenia o evidencii časť II predchádzajúce osvedčenie o evidencii časť I a časť II odovzdať doručovacej službe, inak mu osvedčenie o evidencii časť I a časť II doručovacia služba neodovzdá. Povinnosť odovzdania osvedčenia o evidencii časť I alebo časť II neplatí, ak je predchádzajúce osvedčenie časť I alebo časť II pred prevzatím nového osvedčenia evidované ako stratené alebo odcudzené.
(7) Ak bolo osvedčenie o evidencii časť I alebo časť II alebo tabuľka s evidenčným číslom zadržaná podľa § 72 ods. 1 písm. a) až d), f) a h) až k), orgán Policajného zboru vykoná zmenu podľa odsekov 1, 2 a 5, pričom postupuje podľa § 116 ods. 10 až 13.
(8) Ak vlastník vozidla evidovaného v Slovenskej republike uzatvoril zmluvu na predaj vozidla s osobou, ktorej predmetom činnosti je predaj vozidiel evidovaných v Slovenskej republike alebo v inom štáte alebo ktorá zabezpečuje predaj takýchto vozidiel, takáto osoba môže požiadať o prevod držby vozidla na inú osobu prostredníctvom elektronickej služby zavedenej na tento účel, pričom je povinná žiadosť podpísať kvalifikovaným elektronickým podpisom,64) k žiadosti priložiť zmluvu o sprostredkovaní predaja vozidla podpísanú vlastníkom vozidla a písomné plnomocenstvo s osvedčeným podpisom osoby, na ktorú sa držba vozidla prevádza, alebo doklad o nadobudnutí vlastníctva vozidla s osvedčeným podpisom osoby, na ktorú sa držba vozidla prevádza. Povinnosť priloženia písomného plnomocenstva alebo dokladu o nadobudnutí vlastníctva vozidla s osvedčeným podpisom neplatí, ak sa vozidlo prevádza na osobu blízku44) držiteľovi vozidla alebo ak osoba, na ktorú sa držba vozidla prevádza, zaslala plnomocenstvo prostredníctvom elektronickej služby zavedenej na tento účel. Orgán Policajného zboru vykoná zmenu v evidencii vozidiel a žiadateľovi automatizovane oznámi vykonanie tejto zmeny, ak tomu nebránia zákonné dôvody.
(9) Doterajší vlastník vozidla alebo osoba, na ktorú sa držba vozidla previedla, môže požiadať o zrušenie oznámenia zmeny podľa § 116 ods. 1 písm. a) a ods. 2 aj prostredníctvom elektronickej služby zavedenej na tento účel, pričom je povinný žiadosť podpísať kvalifikovaným elektronickým podpisom;64) ustanovenie odseku 2 sa vzťahuje primerane. Ak doterajší vlastník vozidla alebo osoba, na ktorú sa držba vozidla previedla, požiada orgán Policajného zboru o zrušenie oznámenia zmeny podľa § 116 ods. 1 písm. a) alebo ods. 2, po 30 dňoch odo dňa vykonania tejto zmeny je povinný predložiť odborný posudok o kontrole originality vozidla s výsledkom „spôsobilé“ nie starší ako 15 dní.
(10) Vlastník vozidla alebo držiteľ vozidla môže požiadať o zmenu podľa § 116 ods. 1 písm. a) aj na pracovisku kontroly originality vozidiel prostredníctvom elektronickej služby zavedenej na tento účel, ak bolo vozidlu pred oznámením zmeny vydané osvedčenie o evidencii časť I po 31. máji 2010 alebo bol vykonaný evidenčný úkon, v dôsledku ktorého bude také osvedčenie vydané, pričom pracovisko kontroly originality vozidiel je povinné žiadosť podpísať kvalifikovaným elektronickým podpisom. Vlastník vozidla alebo držiteľ vozidla je povinný k žiadosti priložiť písomné plnomocenstvo s osvedčeným podpisom osoby, na ktorú sa držba vozidla prevádza, alebo doklad o nadobudnutí vlastníctva vozidla s osvedčeným podpisom osoby, na ktorú sa držba vozidla prevádza. Povinnosť priloženia písomného plnomocenstva alebo dokladu o nadobudnutí vlastníctva vozidla s osvedčeným podpisom neplatí, ak sa vozidlo prevádza na osobu blízku držiteľovi vozidla alebo ak osoba, na ktorú sa držba vozidla prevádza, zaslala plnomocenstvo prostredníctvom elektronickej služby zavedenej na tento účel. Orgán Policajného zboru vykoná zmenu v evidencii vozidiel a žiadateľovi automatizovane oznámi vykonanie tejto zmeny, ak tomu nebránia zákonné dôvody.

Zápis vlastníka vozidla a držiteľa vozidla

§ 117
(1) Po oznámení zmeny podľa § 116 ods. 1 písm. a) je osoba, na ktorú sa držba vozidla previedla, povinná osobne požiadať orgán Policajného zboru príslušný podľa miesta svojho pobytu, sídla alebo prevádzkarne o zápis do dokladov vozidla ako držiteľ, a to do 30 dní odo dňa, keď sa na ňu držba vozidla previedla. Pritom je povinná na vykonanie evidenčných úkonov predložiť osvedčenie o evidencii časť I alebo časť II so zápisom o oznámení zmeny, ktorý vykonal orgán Policajného zboru, a ďalšie potrebné doklady ustanovené týmto zákonom preukazujúce splnenie podmienok na vykonanie zmeny v evidencii vozidiel, preukázať svoju totožnosť a vyplniť príslušné tlačivo, ak je na tento účel zavedené; osvedčenie o evidencii časť I alebo časť II sa neodovzdáva, ak bolo stratené alebo odcudzené. Ak osoba, na ktorú sa držba vozidla previedla, žiada o zápis orgán Policajného zboru, na ktorom nie je vozidlo evidované, je povinná odovzdať aj tabuľku s evidenčným číslom; to neplatí, ak bola tabuľka s evidenčným číslom stratená alebo odcudzená.
(2) Ak osoba, na ktorú sa držba vozidla previedla, požiada orgán Policajného zboru po 30 dňoch odo dňa, keď sa na ňu previedla držba vozidla, o zápis do dokladov vozidla ako držiteľ, je povinná predložiť odborný posudok o kontrole originality vozidla s výsledkom „spôsobilé“ nie starší ako 15 dní. Ak osoba, na ktorú sa držba vozidla previedla, nepožiada orgán Policajného zboru o zápis do dokladov vozidla ako držiteľ ani po 60 dňoch odo dňa, keď sa na ňu držba vozidla previedla, osvedčenie o evidencii časť I, časť II a tabuľky s evidenčným číslom sa evidujú ako odcudzené.
(3) Orgán Policajného zboru zaeviduje zápis ďalšieho vlastníka vozidla alebo držiteľa vozidla v evidencii vozidiel a držiteľovi vozidla alebo vlastníkovi vozidla vydá osvedčenie o evidencii časť I a časť II, a ak ide o postup podľa odseku 1 poslednej vety, aj tabuľku s evidenčným číslom.
(4) Povinnosť osoby, na ktorú sa držba vozidla previedla, osobne požiadať orgán Policajného zboru príslušný podľa miesta svojho pobytu, sídla alebo prevádzkarne o zápis do dokladov vozidla ako držiteľ neplatí, ak požiadala o vykonanie zmeny prostredníctvom elektronickej služby zavedenej na tento účel.
(5) Osoba, na ktorú sa držba vozidla previedla, môže požiadať o zápis do dokladov vozidla ako držiteľ, a to do 30 dní odo dňa, keď sa na ňu previedla držba vozidla, aj prostredníctvom elektronickej služby zavedenej na tento účel, ak bolo vozidlu vydané osvedčenie o evidencii časť I po 31. máji 2010 alebo bol vykonaný evidenčný úkon, v dôsledku ktorého bude takéto osvedčenie vydané, pričom je povinná žiadosť potvrdiť bezpečnostným osobným kódom.65) Ak je osoba, na ktorú sa držba vozidla previedla, oslobodená od platenia správneho poplatku podľa osobitného predpisu59a) alebo má nárok na zníženie výšky správneho poplatku podľa osobitného predpisu,59b) je povinná v elektronickej službe priložiť doklad o oslobodení od platenia správneho poplatku alebo doklad preukazujúci dôvod zníženia výšky správneho poplatku. Orgán Policajného zboru vykoná zmenu v evidencii vozidiel a žiadateľovi automatizovane oznámi vykonanie tejto zmeny, ak tomu nebránia zákonné dôvody.
(6) Pri zápise vlastníka vozidla a držiteľa vozidla prostredníctvom elektronickej služby zavedenej na tento účel orgán Policajného zboru zasiela osvedčenie o evidencii časť I, časť II a tabuľky s evidenčným číslom na adresu určenú vlastníkom vozidla alebo držiteľom vozidla. Držiteľ vozidla je povinný pri prevzatí osvedčenia o evidencii časť II a tabuľky s evidenčným číslom predchádzajúce osvedčenie o evidencii časť I, časť II a tabuľku s evidenčným číslom odovzdať doručovacej službe, inak mu osvedčenie o evidencii časť I a časť II a tabuľku s evidenčným číslom doručovacia služba neodovzdá. Povinnosť odovzdania osvedčenia o evidencii časť I, časť II alebo tabuľky s evidenčným číslom neplatí, ak je predchádzajúce osvedčenie časť I, časť II alebo tabuľka s evidenčným číslom pred prevzatím nového osvedčenia alebo novej tabuľky s evidenčným číslom evidované ako stratené alebo odcudzené.
(7) Ak bolo osvedčenie o evidencii časť I alebo časť II alebo tabuľka s evidenčným číslom zadržaná podľa § 72 ods. 1 písm. a) až d), f) a h) až k), orgán Policajného zboru vykoná zmenu podľa odsekov 1 až 6, pričom postupuje podľa § 116 ods. 15.

§ 118
(1) Orgán Policajného zboru vykoná zmeny v evidencii, ak o to požiada vlastník vozidla zapísaný v osvedčení o evidencii časť I alebo časť II alebo vlastník vozidla, ktorý hodnovernými dokladmi preukáže spôsob nadobudnutia vlastníctva vozidla a plnenie s tým súvisiacich povinností; povinnosti podľa § 116 v tomto prípade plní vlastník vozidla.
(2) Na osobu, na ktorú sa držba vozidla previedla, prechádzajú práva a povinnosti držiteľa vozidla vykonaním zápisu prevodu držby vozidla do osvedčenia o evidencii časť II orgánom Policajného zboru. Ak vlastník vozidla, držiteľ vozidla alebo osoba podľa § 116a ods. 8 požiadala o prevod držby vozidla prostredníctvom elektronickej služby zavedenej na tento účel, na osobu, na ktorú sa držba vozidla previedla, prechádzajú práva a povinnosti držiteľa vozidla dňom automatizovaného oznámenia vykonania tejto zmeny orgánom Policajného zboru.
(3) Na prevod držby vozidla sa použijú ustanovenia § 114 ods. 4 a 5 a § 115 ods. 4.
(4) Orgán Policajného zboru nevykoná zápis o zmene držby vozidla, odhlásenie vozidla do cudziny a zmenu údajov o vlastníkovi vozidla, ak súdny exekútor vyznačil v evidencii vozidiel prostredníctvom elektronickej služby zavedenej na tento účel, že sa proti vlastníkovi vozidla vedie exekučné konanie, alebo po doručení oznámenia od oprávneného orgánu, že sa proti vlastníkovi vozidla vedie výkon rozhodnutia. Ak vlastník vozidla predloží orgánu Policajného zboru zápisnicu o vykonaní dražby vozidla podľa osobitného predpisu,65aa) doterajšie evidované exekučné konania alebo výkon rozhodnutia na vydraženom vozidle sa rušia.
(5) Orgán Policajného zboru nevykoná zápis o zmene držby vozidla, odhlásenie vozidla do cudziny a zmenu údajov o vlastníkovi vozidla, ak je vozidlo zaistené podľa osobitného predpisu.65ab)

§ 119
Odhlásenie vozidla do cudziny
(1) Vlastník vozidla alebo držiteľ vozidla prihláseného do evidencie je pri odhlásení vozidla do cudziny povinný na vykonanie evidenčného úkonu predložiť osvedčenie o evidencii časť I, osvedčenie o evidencii časť II, ak bolo vydané, doklady podľa § 114 ods. 7 a § 116 ods. 6, preukázať svoju totožnosť, vyplniť príslušné tlačivo, ak je na tento účel zavedené, uviesť potrebné údaje o osobe s pobytom alebo so sídlom mimo územia Slovenskej republiky, ktorú orgán Policajného zboru zaeviduje ako nového držiteľa vozidla a nového vlastníka vozidla, a odovzdať tabuľku s evidenčným číslom; osvedčenie o evidencii časť I alebo časť II alebo tabuľka s evidenčným číslom sa neodovzdávajú, ak boli stratené alebo odcudzené.
(2) Orgán Policajného zboru príslušný podľa miesta pobytu, sídla alebo prevádzkarne držiteľa vozidla vydá osvedčenie o evidencii časť I a časť II, v ktorom je ako držiteľ vozidla uvedená osoba s pobytom alebo so sídlom mimo územia Slovenskej republiky, na požiadanie pridelí vozidlu zvláštne evidenčné číslo obsahujúce písmeno V a vydá tabuľku so zvláštnym evidenčným číslom obsahujúcim písmeno V. Orgán Policajného zboru obmedzí platnosť vydaných dokladov a tabuľky so zvláštnym evidenčným číslom obsahujúcim písmeno V do 30 dní od odhlásenia vozidla do cudziny.
(3) Vlastník dosiaľ neevidovaného vozidla podľa § 115 je pri odhlásení vozidla do cudziny povinný na vykonanie evidenčného úkonu predložiť doklady podľa § 114 ods. 7, preukázať svoju totožnosť, vyplniť príslušné tlačivo, ak je na tento účel zavedené a uviesť potrebné údaje o osobe s pobytom alebo so sídlom mimo územia Slovenskej republiky, ktorú orgán Policajného zboru zaeviduje ako nového držiteľa vozidla a nového vlastníka vozidla; v takom prípade orgán Policajného zboru príslušný podľa miesta, kde bolo vozidlo prevzaté, vydá osvedčenie o evidencii časť I a časť II, v ktorom je ako držiteľ vozidla uvedená osoba s pobytom alebo so sídlom mimo územia Slovenskej republiky, na požiadanie pridelí vozidlu zvláštne evidenčné číslo obsahujúce písmeno V a vydá tabuľku so zvláštnym evidenčným číslom obsahujúcim písmeno V. Orgán Policajného zboru obmedzí platnosť vydaných dokladov a tabuľky so zvláštnym evidenčným číslom obsahujúcim písmeno V do 30 dní od odhlásenia vozidla do cudziny.
(4) Orgán Policajného zboru nevykoná odhlásenie vozidla do cudziny, ak toto vozidlo bolo vyradené z evidencie vozidiel Slovenskej republiky alebo z evidencie vozidiel iného štátu.
(5) Vlastník vozidla alebo držiteľ vozidla prihláseného do evidencie vozidiel môže požiadať o odhlásenie vozidla do cudziny aj prostredníctvom elektronickej služby zavedenej na tento účel, ak bolo vozidlu vydané osvedčenie o evidencii časť I po 31. máji 2010 alebo bol vykonaný evidenčný úkon, v dôsledku ktorého bude takéto osvedčenie vydané, pričom je povinný žiadosť podpísať kvalifikovaným elektronickým podpisom.64) Orgán Policajného zboru vykoná zmenu v evidencii vozidiel a žiadateľovi automatizovane oznámi vykonanie tejto zmeny, ak prijal z poverenej technickej služby kontroly originality vozidla elektronickú informáciu o podrobení vozidla kontrole originality vozidla podľa § 116 ods. 6, a ak tomu nebránia iné zákonné dôvody; ak však orgán Policajného zboru prijal informáciu o podrobení vozidla kontrole originality vozidla s výsledkom „dočasne spôsobilé“ z dôvodu chýbajúcich údajov na identifikátoroch vozidla alebo z dôvodu odstránenia tej časti karosérie, na ktorej výrobca umiestnil identifikačné číslo VIN,62) orgán Policajného zboru žiadateľovi automatizovane spätne oznámi, že vykonaniu evidenčného úkonu bránia zákonné dôvody, pričom postupuje podľa osobitného predpisu.63)
(6) Ak bolo osvedčenie o evidencii časť I alebo časť II alebo tabuľka s evidenčným číslom zadržaná podľa § 72 ods. 1 písm. a) z dôvodu nespôsobilosti vozidla alebo technickej nespôsobilosti vozidla na cestnú premávku, alebo podľa § 72 ods. 1 písm. b), orgán Policajného zboru vykoná zmenu podľa odseku 5, pričom tabuľku s evidenčným číslom nevydáva; tento postup neplatí, ak bol uplatnený postup podľa § 72 ods. 7.
(7) Pri odhlásení vozidla do cudziny prostredníctvom elektronickej služby zavedenej na tento účel orgán Policajného zboru zasiela osvedčenie o evidencii časť I, časť II a tabuľku s evidenčným číslom na adresu určenú vlastníkom vozidla alebo držiteľom vozidla; pri ich prevzatí sa postupuje podľa § 117 ods. 6.
(8) Povinnosť predloženia dokladu podľa § 116 ods. 6 neplatí, ak sa pri vývoze vozidla do cudziny nemení držiteľ vozidla.

§ 119a
Dočasné vyradenie vozidla z evidencie
(1) Orgán Policajného zboru dočasne vyradí vozidlo z evidencie vozidiel, ak o to jeho vlastník alebo držiteľ osobne požiada; orgán Policajného zboru dočasne vyradí vozidlo z evidencie vozidiel aj vtedy, ak o to osobne požiada osoba, na ktorú sa držba vozidla previedla. Orgán Policajného zboru vyradí vozidlo z evidencie vozidiel najviac na 20 rokov.
(2) Vlastník vozidla, držiteľ vozidla alebo osoba, na ktorú sa držba vozidla previedla, je pri dočasnom vyradení vozidla z evidencie vozidiel povinná vyplniť príslušné tlačivo, ak je na tento účel zavedené, odovzdať osvedčenie o evidencii časť I a osvedčenie o evidencii časť II, ak bolo vydané; osvedčenie o evidencii časť I alebo časť II sa neodovzdávajú, ak boli stratené alebo odcudzené.
(3) Vlastníkovi vozidla, držiteľovi vozidla alebo osobe, na ktorú sa držba vozidla previedla, orgán Policajného zboru vydá potvrdenie o dočasnom vyradení vozidla z evidencie vozidiel.
(4) Počas celej doby dočasného vyradenia vozidla z evidencie vozidiel vozidlo nesmie byť prevádzkované v cestnej premávke, vozidlo nesmie byť zničené a musí byť prístupné orgánu Policajného zboru; to neplatí, ak vozidlo bolo podľa osobitného predpisu49) odovzdané na spracovanie a následne bolo vyradené z evidencie vozidiel. Orgán Policajného zboru na túto povinnosť upozorní vlastníka vozidla alebo držiteľa vozidla pri dočasnom vyradení vozidla z evidencie.
(5) Vlastník vozidla alebo držiteľ vozidla dočasne vyradeného z evidencie vozidiel, ktorý chce také vozidlo prevádzkovať v cestnej premávke pred uplynutím lehoty skončenia dočasného vyradenia vozidla, je povinný písomne požiadať orgán Policajného zboru o opätovné zaradenie vozidla do evidencie vozidiel.
(6) Orgán Policajného zboru pri opätovnom zaradení vozidla do evidencie vozidiel vráti vlastníkovi vozidla alebo držiteľovi vozidla odovzdané osvedčenie o evidencii časť I, osvedčenie o evidencii časť II a tabuľku s evidenčným číslom. Ak bolo vozidlu pri dočasnom vyradení z evidencie vozidiel vydané osvedčenie o evidencii pred 1. júnom 2010, orgán Policajného zboru vydáva nové osvedčenie o evidencii časť I a časť II.
(7) Vlastník vozidla alebo držiteľ vozidla po opätovnom zaradení vozidla do evidencie vozidiel je povinný vozidlo, ktoré nemá platnú technickú kontrolu vozidla a motorové vozidlo, ktoré nemá platnú emisnú kontrolu motorového vozidla, podrobiť vozidlo technickej kontrole pravidelnej a motorové vozidlo emisnej kontrole pravidelnej, ak vozidlo takej kontrole podlieha.65a) Orgán Policajného zboru na túto povinnosť upozorní vlastníka vozidla alebo držiteľa vozidla pri zaradení vozidla do evidencie vozidiel.
(8) Vlastník vozidla alebo držiteľ vozidla dočasne vyradeného z evidencie, je povinný najneskôr do 30 dní od uplynutia lehoty dočasného vyradenia písomne požiadať orgán Policajného zboru o
a) opätovné zaradenie vozidla do evidencie,
b) predĺženie dočasného vyradenia vozidla z evidencie,
c) vyradenie vozidla z evidencie,
d) prevod držby vozidla na inú osobu,
e) zmenu vlastníckeho práva k vozidlu alebo
f) zápis vlastníka vozidla alebo držiteľa vozidla.
(9) Pri predĺžení lehoty dočasného vyradenia vozidla z evidencie vozidiel sa primerane postupuje podľa odsekov 1 až 4. Orgán Policajného zboru vykoná zmenu podľa odseku 8 písm. d) až f), ak tomu nebránia iné zákonné dôvody, pričom osvedčenie o evidencii časť I, časť II ani tabuľku s evidenčným číslom nevydáva.
(10) Vlastník vozidla alebo držiteľ vozidla môže požiadať o dočasné vyradenie vozidla z evidencie aj prostredníctvom elektronickej služby zavedenej na tento účel, pričom je povinný žiadosť podpísať kvalifikovaným elektronickým podpisom.64) Orgán Policajného zboru vyradí vozidlo dočasne z evidencie a žiadateľovi automatizovane oznámi vyradenie, ak tomu nebránia iné zákonné dôvody.

Vyraďovanie vozidiel z evidencie

§ 120
(1) Orgán Policajného zboru vyradí vozidlo z evidencie, ktoré nepodlieha spracovaniu podľa osobitného predpisu,66) ak o to jeho vlastník alebo držiteľ požiada; orgán Policajného zboru vyradí také vozidlo z evidencie aj vtedy, ak o to požiada osoba, na ktorú sa držba vozidla previedla. Ak o vyradenie vozidla z evidencie podľa prvej vety nepožiadal jeho vlastník, orgán Policajného zboru vyradí vozidlo z evidencie len so súhlasom vlastníka vozidla.
(2) Vlastník vozidla alebo držiteľ vozidla, ktoré nepodlieha spracovaniu podľa osobitného predpisu,66) je pri vyradení vozidla z evidencie povinný vyplniť príslušné tlačivo, ak je na tento účel zavedené, odovzdať osvedčenie o evidencii časť I, osvedčenie o evidencii časť II, ak bolo vydané a tabuľku s evidenčným číslom, rozhodnutie orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva o neexistencii vozidla, potvrdenie príslušného národného orgánu Medzinárodnej organizácie historických vozidiel FIVA o tom, že vozidlo má alebo bude mať historickú hodnotu, alebo potvrdenie múzea o nadobudnutí vozidla do zbierok;66a) osvedčenie o evidencii časť I alebo časť II alebo tabuľka s evidenčným číslom sa neodovzdávajú, ak boli stratené alebo odcudzené.
(3) Ak bolo staré vozidlo odovzdané na spracovanie, vlastník vozidla alebo držiteľ vozidla je povinný osobe vykonávajúcej zber starých vozidiel alebo spracovateľovi starých vozidiel odovzdať osvedčenie o evidencii časť I, osvedčenie o evidencii časť II, ak bolo vydané, a tabuľku s evidenčným číslom; osvedčenie o evidencii časť I, osvedčenie o evidencii časť II alebo tabuľka s evidenčným číslom sa neodovzdávajú, ak boli stratené alebo odcudzené. Orgán Policajného zboru vyradí staré vozidlo z evidencie, ak obdržal od spracovateľa starých vozidiel potvrdenie o prevzatí vozidla na spracovanie.
(4) Ak vlastník vozidla alebo držiteľ vozidla, ktoré previedol na osobu s pobytom alebo sídlom v štáte Európskeho hospodárskeho priestoru, žiada o vyradenie takého vozidla z evidencie, orgán Policajného zboru vyradí také vozidlo z evidencie až po získaní informácie príslušného orgánu štátu, ktorý vozidlo eviduje. Orgán Policajného zboru vyradí vozidlo z evidencie aj bez žiadosti držiteľa vozidla alebo vlastníka vozidla, ak prijal informáciu zo štátu, ktorý vozidlo eviduje.
(5) Ak vlastník vozidla alebo držiteľ vozidla, ktoré previedol na osobu s pobytom alebo sídlom v štáte inom ako je štát Európskeho hospodárskeho priestoru, žiada o vyradenie takého vozidla z evidencie, je povinný predložiť potvrdenie príslušného orgánu štátu, do ktorého bolo vozidlo vyvezené.
(6) Ak vlastník vozidla alebo držiteľ starého vozidla žiada vyradiť z evidencie vozidlo, ktoré má byť odovzdané na spracovanie v inom štáte, orgán Policajného zboru vyradí také vozidlo z evidencie iba po predložení písomného dokladu s uvedením dôvodu spracovania vozidla v inom štáte spolu s jeho osvedčeným prekladom.
(7) Vyradením z evidencie vozidlo stráca schválenie na prevádzku v cestnej premávke.