Módosítva:

Tt. 84/2009., hatályos 2009. április 1-től

Tt. 199/2009., hatályos 2009. május 31-től

Tt. 188/2009., hatályos 2009. június 1-től

Tt. 144/2010., hatályos 2010. június 1-től

Tt. 144/2010., hatályos 2011. március 31-től

Tt. Tt. 119/2011., hatályos 2011. május 1-től

Tt. 249/2011., hatályos 2011. augusztus 1-től

Tt. 313/2011., hatályos 2011. november 1-től

Tt. 68/2012., hatályos 2012. július 1-től

Tt. 313/2011., hatályos 2012. július 1-től

Tt. 317/2012., hatályos 2012. október 15-től

Tt. 357/2012., hatályos 2013. január 1-től

Tt. 68/2012., hatályos 2013. január 19-től

Tt. 144/2010., hatályos 2013. január 19-től

Tt. 313/2011., hatályos 2013. január 19-től

Tt. 317/2012., hatályos 2013. január 19-től

Tt. 119/2011., hatályos 2013. január 19-től

Tt. 42/2013., hatályos 2013. április 1-től

Tt. 98/2013., hatályos 2013. május 1-től

Tt. 213/2013., hatályos 2013. szeptember 1-től

Tt. 180/2013., hatályos 2013. október 1-től

Tt. 388/2013., hatályos 2013. november 30-től

Tt. 290/2013., hatályos 2014. január 1-től

Tt. 474/2013., hatályos 2014. január 1-től

Tt. 388/2013., hatályos 2014. január 1-től

Tt. 488/2013., hatályos 2015. január 1-től

Tt. 430/2015., hatályos 2015. december 31-től

Tt. 387/2015., hatályos 2016. január 1-től

Tt. 430/2015., hatályos 2016. január 1-től

Tt. 311/2016., hatályos 2017. január 1-től

Tt. 106/2018., hatályos 2018. május 20-tól

Tt. 393/2019., hatályos 2019. december 1-től

Tt. 106/2018., hatályos 2020. január 1-től

Tt. 393/2019., hatályos 2020. április 1-től

Tt. 73/2020., hatályos 2020. április 9-től

Tt. 145/2021., hatályos 2021. május 1-től

Tt. 146/2021., hatályos 2021. május 1-től

Tt. 148/2021., hatályos 2021. május 15-től

Tt. 404/2021., hatályos 2021. december 1-től

Tt. 406/2021., hatályos 2021. december 1-től

Tt. 455/2021., hatályos 2021. december 31-től

Tt. 310/2021., hatályos 2022. január 1-től

Tt. 508/2021., hatályos 2022. március 1-től

Tt. 98/2022., hatályos 2022. március 31-től

Tt. 179/2022., hatályos 2022. július 1-től

Tt. 455/2021., hatályos 2022. július 6-tól

Tt. 246/2022., hatályos 2022. augusztus 1-től

Tt. 128/2021., hatályos 2023. január 1-től

Tt. 181/2021., hatályos 2023. január 1-től

Tt. 366/2022., hatályos 2023. január 1-től

Tt. 429/2022., hatályos 2023. január 2-től

Tt. 48/2023., hatályos 2023. április 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt hozta meg:

A jelen törvény a közúti közlekedés szabályait, az egyének közúti közlekedéssel kapcsolatos jogait és kötelességeit, a közigazgatási szervek illetékességét a közúti közlekedés irányításának megszervezése területén, a járművezetést, a járművek nyilvántartását és a jelen törvény megszegéséből eredő bírságokat szabályozza.

(1) A jelen törvény alkalmazásában közúti közlekedés alatt az autópályák, utak, helyi utak és célforgalmi¹⁾ utak (továbbiakban csak „közút”) járművezetők és gyalogosok általi használata értendő.

(2) A jelen törvény alkalmazásában a továbbiakban következő fogalommeghatározások értendők:

a) az autóbusz olyan személyszállító gépjármű, melyben a vezetőülésen kívül több mint nyolc ülőhely van,

b) a közúti közlekedés résztvevőjének elsőbbségadási kötelezettsége abban áll, miszerint köteles úgy eljárni, hogy az, aki a haladási elsőbbség jogával rendelkezik ne kényszerüljön haladási irányának vagy menetsebességének hirtelen megváltoztatására,

c) a jármű üzembentartója az a személy, aki a forgalmi engedély I. és II. részében a forgalmi tulajdonosaként van feltüntetve, vagy az a személy, aki a külföldön kiadott forgalmi engedélyben tulajdonosként van feltüntetve,

d) a villamossín-pálya a közútnak elsősorban a villamosok közlekedésére szolgáló része,

e) az útkereszteződés határa az a hely, amelyet az úttest hossztengelyére merőleges vonal képez azon a helyen, ahol az útkereszteződésben az úttest kanyarulata kezdődik,

f) a gyalogos a közúti közlekedés gyalog közlekedő résztvevője; gyalogos az a személy is, aki például szánkót, gyerekkocsit, fogyatékkal élő személyt szállító kocsit vagy kézikocsit tol vagy húz, amelyek teljes szélessége nem haladja meg a 600 mm-t, az a személy, aki sílécen, görkorcsolyán, segédmotor nélküli rolleren, gördeszkán vagy más hasonló sporteszközön, továbbá kézi, illetve elektromos meghajtású fogyatékkal élő személyt szállító kocsin közlekedik, kerékpárt, motorkerékpárt vagy segédmotoros rollert tol vagy állatot vezet,

g) a járda elsősorban a gyalogosok közlekedésére szolgáló út vagy az útnak egy része, amely az úttesttől rendszerint szintkülönbséggel vagy más módon van elhatárolva,

h) a járműszerelvény egy vagy több gépjárműből és egy vagy több pótkocsiból álló szerelvény,²⁾

i) az útpadka az útnak az a része, amely az úttest és az út széle között van,

j) az útkereszteződés az a hely, ahol a közutak keresztezik egymást vagy összekapcsolódnak,

k) az irányított forgalmú útkereszteződés olyan útkereszteződés, ahol a forgalmat forgalomtechnikai eszköz vagy a Rendőri Testület tagja (a továbbiakban csak „rendőr”), esetleg más, erre jogosult személy³⁾ irányítja,

l) a gépjármű nem sínen közlekedő, saját motorral hajtott jármű kivéve a f) pontban szereplő eseteket és a trolibusz,

m) nem motorizált jármű a pótkocsi, az emberi vagy állati erővel mozgatott jármű kivéve a f) pontban szereplő eseteket, az önegyensúlyozó jármű, az automatizált kézbesítő jármű,^3a) a segédmotoros roller, a segédmotorral ellátott kerékpár, amelynek hengerűrtartalma nem haladja meg a 50 cm³-t és tervezési sebessége nem haladja meg a 25 km/óra sebességet vagy a segéd villanymotorral ellátott kerékpár, melynek folyamatos névleges teljesítménye nem haladja meg a 0,25 kW-ot, és amelynek teljesítménye progresszíven csökken majd végül megszűnik, ha a jármű eléri a 25 km/óra sebességet vagy a járművezető abbahagyja a pedálozást,

n) korlátozás tilalma azt jelenti, hogy a közúti közlekedés résztvevője köteles olyan magatartást tanúsítani, hogy a közúti közlekedés más résztvevőjét semmiképpen ne akadályozza,

o) a veszélyeztetés tilalma azt jelenti, hogy a közúti közlekedés résztvevője köteles olyan magatartást tanúsítani, hogy a közúti közlekedés más résztvevőjét ne sodorja veszélybe,

p) a rendőri szerv a Rendőri testület alakulata, amelyet külön jogszabály alapján hoztak létre,⁴⁾

q) a lakhely, a Szlovák Köztársaság állampolgárának állandó lakhelye, a Szlovák Köztársaság állampolgárának átmeneti lakhelye, aki állandó jelleggel külföldön él, külföldi állampolgár állandó lakhelye vagy átmeneti lakhelye a Szlovák Köztársaság területén,

r) a forgalmi akadály minden olyan akadály, ami veszélyeztetheti vagy korlátozhatja a járművek haladását és a gyalogosok mozgását,

s) az önegyensúlyozó jármű labilis egyensúlyi állapoton alapuló olyan járműkoncepció, amelyben az egyensúly megtartásához kiegészítő irányítórendszerre van szükség,

t) a várakozás a megállásra engedélyezett időnél hosszabb ideig tartó, járművel egy helyben való tartózkodás,

u) a közúti közlekedés résztvevője az a személy, aki közvetlenül részt vesz a közúti közlekedésben,

v) a járművezető az a személy, aki járművet vezeti, vagy az a személy, aki olyan járművet felügyel, amelynek vezetése automatizált vezetési rendszerrel történik,^4a)

w) jármű a gépjármű, a nem motorizált jármű és a villamos,

x) az úttest az útnak az a megerősített része, amely elsősorban a gépjárművek közlekedésére szolgál,

y) a megállás, a szállított személyek gyors be- és ki szállásához vagy a rakomány gyors le- és felrakásához feltétlenül szükséges ideig tartó egyhelyben tartózkodás a járművel,

z) a jármű megállítása, a jármű haladásának, a járművezető akaratától független ok miatt történő megszakítása,

aa) a korlátozott látási viszonyok olyan látási viszonyok, amelyek mellett a közúti közlekedés résztvevői sem egymást, sem az úton lévő tárgyakat nem látják elég tisztán, főként alkonyattól napkeltéig, ködben, havazásban, esőben és alagútban,

ab) a különleges gépjármű olyan gépjármű, melyet nem a közúton való közlekedésre gyártottak, amely az előírt feltételek teljesítése mellett közlekedhet a közúton; ezek elsősorban a mező- vagy erdőgazdasági traktorok, önjáró munka-, mezőgazdasági, erdőgazdasági vagy építkezési gépek.

(1) A közúti közlekedés résztvevője köteles betartani a jelen törvényben foglalt közúti közlekedés szabályait.

(2) A közúti közlekedés résztvevője köteles továbbá:

a) fegyelmezetten és körültekintően viselkedni, hogy ne veszélyeztesse a közúti közlekedés biztonságát és folyamatosságát, egyben köteles alkalmazkodni az út építészeti és közlekedéstechnikai állapotához, a forgalmi helyzethez és az időjárási feltételekhez, valamint saját képességeihez,

b) eleget tenni a közúti jelzés és a forgalomtechnikai eszközök utasításainak,

c) engedelmeskedni a rendőr utasításának, felszólításának vagy parancsának, amely összefüggésben van a közúti közlekedés biztonságának és folyamatosságának biztosítására való jogosultságával, elviselni a rendőr intézkedését, valamint követni más személyek utasításait, akiket a jelen törvény vagy külön szabályozás erre feljogosít.⁵⁾

(3) Tilos olyan műszaki eszközök és berendezések használata, amelyek lehetővé teszik olyan műszaki berendezések leleplezését vagy funkcióik befolyásolását, amelyeket a biztonságos és folyamatos közúti közlekedés felügyeletére használnak, vagy úgy elhelyezni ezeket a járművekben úgy, hogy használhatók legyenek.

(4) Minden mozgó járműnek és minden mozgó járműszerelvénynek vezetővel kell rendelkeznie.

(1) A járművezető köteles:

a) csak olyan járművel közlekedni, amelyet közúti közlekedésre lehet használni,⁶⁾

b) magánál tartani a jelen törvényben vagy külön rendelkezésben előírt érvényes okmányokat,⁷⁾

c) figyelmét teljesen a jármű vezetésének szentelni és figyelemmel kísérni a forgalmi helyzetet,

d) tekintettel lenni a speciális jelöléssel ellátott járművekre és az autósiskolák megjelölt gyakorló járműveire,⁸⁾

e) fokozottan körültekintően viselkedni a kerékpárosokkal és a gyalogosokkal, elsősorban a gyerekekkel szemben, a fogyatékkal élő személyekkel szemben, különösen azokkal szemben, akik fehér bottal járnak, valamint az idősekkel szemben,

f) elsőbbséget adni a gyalogosnak, aki az úttestre lépett és a gyalogos-átkelőhelyen halad át, eközben tilos őt veszélyeztetnie; ez nem érvényes a villamos vezetőjére,

g) kellő számú alkalmas személy segítségét igénybe venni, ha azt a közúti közlekedés biztonsága megköveteli és erre a célra kellőképpen kioktatni őket,

h) bebiztosítani a járművet és a szállított tárgyakat azok eltulajdonítása ellen, a jármű gyártója által, a járműbe szerelt berendezésekkel, amennyiben a jármű a látókörén kívül kerül,

i) a járművezetés előtt és járművezetés közben biztosítani, hogy a járművezető látóterében ne legyenek olyan tárgyak, amelyek elvonhatják a figyelmét a jármű biztonságos vezetésétől.

(2) A járművezetőnek tilos:

a) gépjárművet vezetnie megfelelő vezetési jogosultság nélkül, vagy abban az időszakban, mikor a vezetői engedélyét bevonták, vagy visszatartották; ez nem érvényes, ha a tanfolyam keretében autósiskolás gépjárművet vezet külön jogszabály szerint,^8a) vagy az alap képesítő tanfolyam keretében,^8b) gépjárművezetésből vizsgázik, vagy gépjárművezetői szakmai alkalmasságból vizsgáztatják, illetve a 70. § (4) bekezdése és a 71. § (2) bekezdése alapján engedélyezték számára a járművezetést,

b) bármilyen csoportba tartozó gépjárművet vezetnie a büntetés ideje alatt, amely a gépjárművek vezetésének tilalmára vonatkozik vagy a szankció (joghátrány) ideje alatt, amely a gépjárművek vezetésének tilalmára vonatkozik,

c) járművezetés közben alkoholt vagy más tudatmódosító szert fogyasztania,⁹⁾

d) járművet vezetnie alkohol vagy más tudatmódosító szer fogyasztása után, ha az alkohol vagy más tudatmódosító szer még lehet, hogy a szervezetében található; ez nem érvényes a lakott területen közlekedő kerékpárosra, a segédmotoros roller vezetőjére és az önegyensúlyozó jármű vezetőjére továbbá a kerékpárúton közlekedő kerékpárosra, a segédmotoros roller vezetőjére és az önegyensúlyozó jármű vezetőjére, ha a szervezetében található alkohol mennyisége nem haladja meg a 0,24 milligramm etilalkohol értéket, 1 liter kilélegzett levegőre számítva, alkoholszondás ellenőrzés esetén, vagy a 0,5 gramm etilalkohol értéket a vizsgált személy tömegének 1 kilogrammjára átszámítva, gázkromatográfiás orvosi vérvizsgálat esetén,

e) járművet vezetnie gyógyszer fogyasztása után mindaddig, amíg a gyógyszer csökkentheti járművezetési képességét,

f) járművet vezetnie, ha járművezetési képességét elsősorban baleset, betegség, rosszullét vagy fáradtság korlátozza,

g) átengedni a jármű vezetését olyan személynek, aki nem felel meg a jelen törvény járművezetésre vonatkozó feltételeinek, olyan személynek, aki alkohol vagy más tudatmódosító szer befolyása alatt áll, illetve olyan személynek, kinek járművezetési képessége egyéb okokból korlátozott,

h) a járdán közlekedő gyalogosokat, a kerékpárúton közlekedő kerékpárosokat, gyalogosokat és kerékpárosokat veszélyeztetnie, a közútról történő lekanyarodás, a közútra történő kikanyarodás, megfordulás vagy hátramenet közben,

i) a kerékpáros-átkelőhelyen átkelő kerékpárosokat veszélyeztetnie,

j) rongálnia a környezetet, főleg a nyilvános zöldterületeken vagy az út menti zöldterületeken történő áthajtással,

k) a gyorsabb járművek haladását és a közúti közlekedés folyamatosságát akadályoznia,

l) a menetsebességét hirtelen csökkenteni vagy járművével hirtelen megállni, hacsak a közúti közlekedés biztonsága ezt meg nem követeli,

m) járművezetés közben telefonkészüléket vagy más telekommunikációs berendezést, audiovizuális vagy hasonló berendezést tartania a kezében vagy más módon használnia azt, kivéve, ha érintésmentes (hands-free) rendszert használ, illetve tilos más hasonló tevékenységet folytatnia, ami nem függ össze a jármű vezetésével; ez nem érvényes a Szlovák Köztársaság fegyveres erőinek (továbbiakban csak „fegyveres erők”), fegyveres biztonsági testületek, fegyveres testületek, a Katonai Rendőrség, községi rendőrség, a Tűzoltó és Műszaki Mentőszolgálat, egyéb tűzoltó egységek, a Hegyi Mentőszolgálat, a Sürgősségi Egészségügyi Szolgálat, a bányamentők, a Katonai Hírszerzés és a Szlovák Információs Szolgálat járműveinek vezetőire, feladataik teljesítése közben,

n) trágár gesztusokat használni a közúti forgalom más résztvevőivel szemben, a járműből tárgyakat kidobálni és a közúti közlekedés többi résztvevőjét vagy más személyeket zaklatni elsősorban a túlzottan nagy zajjal, porral, levegőszennyezéssel, latyak vagy sár felfröcskölésével, illetve álló jármű motorjának fölösleges járatásával,

o) közlekedésre olyan járművet használnia, amely színével és megjelölésében összetéveszthető a Rendőri Testület, a Katonai Rendőrség, az Igazságügyi Rendészet és Büntetés-végrehajtási Testület, a községi rendőrség, a Tűzoltó és Műszaki Mentőszolgálat továbbá más tűzoltó egységek járműveivel,

p) megállítani járművét gyalogos-átkelőhelyen, kerékpárosok átkelésének helyén vagy kerékpáros-átkelőhelyen, ha azt a közúti forgalom biztonsága nem követeli meg.

(3) A járművezető gépjárművel csak úton közlekedhet; ez nem érvényes, ha a gépjárművet külön jogszabályokkal¹⁰⁾ összhangban használja:

a) szervezett sport, társadalmi vagy egyéb nyilvános eseménnyel kapcsolatban használja,

b) mezőgazdasági, erdei, karbantartási, építkezési vagy ipari munkákra használja,

c) vadászati jogok és halászati jogok gyakorlásával vagy azok ellenőrzésével kapcsolatban használja,

d) mentési munkálatokra használja,

e) közérdekű munkákra használja,

f) a környezetvédelem, a vasúti közlekedés, a közbiztonság, az állambiztonság és államvédelem feladatainak teljesítésére használja,

g) lakó- vagy szabadidős létesítmények megközelítésére használja,

h) ellenőrző, felügyeleti vagy kutatási tevékenységgel kapcsolatban használja vagy

i) olyan területen használja, amely a nyilvánosság számára nem hozzáférhető, a tulajdonos vagy más, arra jogosult személy jóváhagyásával.

(4) Ha a járművezető lelassítja vagy megállítja járművét a gyalogos-átkelőhely vagy kerékpáros-átkelőhely előtt, hogy lehetővé tegye a gyalogosok vagy kerékpárosok úton való átkelését, az azonos irányban haladó többi járművezető ugyancsak köteles lelassítani vagy megállítani járművét; ez nem vonatkozik a villamos vezetőjére.

(5) Ha a járművezető menet közben megállapítja, hogy a jármű, a rakomány vagy a rakomány rögzítése nem teljesíti a megállapított feltételeket, köteles a hibát helyben megszüntetni. Ha ezt nem tudja megtenni, ésszerű sebességgel csak a legközelebbi olyan helyig folytathatja útját, ahol a hiba megszüntethető; ugyanakkor köteles olyan intézkedéseket tenni, hogy hibaelhárítás helyére történő haladás közben ne veszélyeztesse a közúti közlekedés biztonságát és folyamatosságát, valamint ne rongálja az utat.

(6) Az automatizált vezetési rendszert használó járművet felügyelő személynek az automatizált vezetési rendszer kérésére, vagy ha a körülmények úgy kívánják, e kérés nélkül, adott esetben távolról is át kell vennie a jármű vezetését; e célból figyelemmel kell kísérnie a forgalmi helyzetet.

(1) A PS¹¹⁾ kategóriájú gépjármű vezetője, melynek legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 45 km/órát és az L¹²⁾ kategóriájú gépjármű vezetője köteles menet közben a szemét megfelelő módon védeni, elsősorban szemüveggel vagy arcvédőpajzzsal, ha ezáltal nem csökken a közlekedés biztonsága főként ködben, havazásban vagy esőben; köteles továbbá vezetés közben mindkét kezével fogni a kormányt, kivéve mikor előírt jelzést ad a jelen törvény szerint. A PS kategóriájú gépjármű vezetője, melynek legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 45 km/órát és az L kategóriájú gépjármű vezetője és utasa menet közben köteles a fején rendesen becsatolt, motorkerékpárosoknak készült bukósisakot viselni; ez nem érvényes olyan jármű vezetőjére és utasára, amelynek biztonsági kabinja vagy biztonsági védő kerete van, biztonsági övekkel felszerelve.

(2) A PS kategóriás gépjármű, melynek legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 45 km/órát és az L kategóriás gépjármű vezetőjének menet közben tilos ételt vagy italt fogyasztania és dohányoznia; ez a kötelezettség érvényes az utasukra is.

(3) A gépjármű vezetőjének, amely kötelezően fel van szerelve biztonsági ruházattal,¹⁴⁾ kötelezően viselnie kell azt, ha a járművön kívül, az úttesten tartózkodik, mivel megállásra kényszerült, a jármű meghibásodása vagy közúti baleset következtében; ugyanakkor nem használható olyan biztonsági ruházat, amely összetéveszthető a fegyveres erők vagy fegyveres biztonsági testületek által használt biztonsági ruházattal.¹⁵⁾

(4) A 3 500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó gépjármű vezetője, a járműszerelvény vagy a különleges gépjármű vezetője lejtmenetben mindig bekapcsolt sebességfokozattal köteles haladni; más gépjármű vezetője akkor köteles lejtmenetben bekapcsolt sebességfokozattal haladni, ha azt a közlekedés biztonsága megköveteli.

(5) A 3 500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó gépjármű vezetője hegymenetben haladáskor köteles lehetővé tenni a mögötte gyorsabban haladó járművek elhaladását; ha azt a helyzet megköveteli, köteles járművét leállítani a legközelebbi parkolón mindaddig, amíg ezek a járművek elhaladnak.

(1) A jármű üzemeltetőjének¹⁶⁾ tilos a jármű vezetését olyan személyre bízni, aki nem teljesíti a járművezetés feltételeit, melyekről a jelen törvény vagy külön szabályozás¹⁷⁾ rendelkezik, nem tartja magánál a jármű vezetéséhez előírt érvényes okmányokat, alkohol vagy más tudatmódosító szer befolyása alatt áll, illetve olyan személyre, akinek vezetési képessége egyéb okok miatt korlátozott, vagy olyan személynek, kinek személyazonosságát nem ismeri.

(2) A jármű üzemeltetőjének tilos:

a) elrendelnie vagy engedélyeznie olyan jármű használatát, beleértve a jármű rakományát vagy annak rögzítését is, amely nem teljesíti az előírt feltételeket,

b) elrendelnie vagy engedélyeznie a jármű használatát, olyan úton, amelyen az ilyen jármű közlekedését korlátozzák vagy tiltják,

c) elrendelnie vagy engedélyeznie olyan jármű használatát, amely olyan műszaki eszközökkel és berendezésekkel van ellátva, amelyek lehetővé teszik olyan műszaki berendezések leleplezését vagy funkcióik befolyásolását, amelyeket a biztonságos és folyamatos közúti közlekedés felügyeletére használnak.

(3) A jármű üzemeltetője köteles gondoskodni arról, hogy a jármű közlekedését kellő számú alkalmas és megfelelően kioktatott személy segítse, ha előre tudja, hogy a közúti közlekedés biztonsága ezt megköveteli.

(4) A jármű üzemeltetője köteles biztosítani, hogy a jármű színe és megjelölése alapján ne legyen összetéveszthető a Rendőri Testület, a Katonai Rendőrség, az Igazságügyi Rendészet és Büntetés-végrehajtási Testület, községi rendőrség, Tűzoltó és Műszaki Mentőszolgálat vagy egyéb tűzoltó egységek járműveivel.

(5) A jármű üzemeltetője köteles a közúti közlekedés biztonsága és folyamatossága ellen elkövetett szabálysértés kivizsgálásával vagy megtárgyalásával összefüggésben jogosultan eljáró szerv tudomására adni annak a személynek a személyi adatait, akire a jármű vezetését rábízta, mégpedig utónév, családi név és lakóhely terjedelemben.

(6) Ha a jármű üzemeltetője jogi személy, amely működéséből kifolyólag a gépjármű vezetését más személynek engedi át, köteles kimutatást vezetni a gépjármű közlekedéséről és vezetőjéről az alábbi adatokkal: a járművezető utó- és családi neve, a gépjármű vezetésének ideje és dátuma, a gépjármű forgalmi rendszáma és a járművezető lakóhelye. Az első mondat szerinti nyilvántartást a jármű üzemeltetője köteles bemutatni a rendőr felszólítására, amely összefüggésben van jogosultságának foganatosításával a biztonságos és folyamatos közúti közlekedés terén; ez nem érvényes, ha a jármű üzemeltetője olyan állami szerv, amely feladata a közbiztonság, állambiztonság és államvédelem.

(7) Az automatizált kézbesítő jármű közúti forgalomban történő üzemeltetésére vonatkozó engedéllyel rendelkező jármű üzemeltetője^17a) köteles nyilvántartást vezetni az automatizált kézbesítő jármű üzemeltetéséről, amely tartalmazza a járművezető utónevét, családi nevét és lakcímét, az automatizált kézbesítő jármű felügyeletének dátumát és időpontját, valamint az automatizált kézbesítő jármű számát. Az első mondat szerinti nyilvántartást a jármű üzemeltetője a rendőr kérésére köteles bemutatni a közúti közlekedésbiztonság és a forgalomáramlás területén a hatáskörének gyakorlásával összefüggő célokból.

A jármű üzembentartója köteles biztosítani, hogy a gépjármű üzemeltetése során be legyenek tartva a közúti közlekedés szabályai, a jelen törvény szerint, melyek előírják

a) az előzés tilalmát a 15. § (5) bek., a 35. § (3) bek. szerint, vagy az előzés tilalmát, amely közúti jelzésből vagy forgalomtechnikai eszközből következik,

b) a menetsebességet a 16. § vagy a 27. § (3) bek. szerint,

c) a jármű kötelező megállítását, „Állj, adj elsőbbséget!“ jelentésű közúti jelzés vagy az „Állj!” jelentésű fényjelzés utasítására,

d) a megfordulni és tolatni tilos utasítást a 22. § (4) bek. szerint, vagy a közúti jelzésből vagy forgalomtechnikai eszközből következő megfordulás tilalmát,

e) a megállás és várakozás tilalmát a 25. § szerint, vagy a közúti jelzésből vagy forgalomtechnikai eszközből következő megállás és várakozás tilalmát,

f) a vasúti átjárón való áthaladás tilalmát abban az időben, amikor az tilos a 27–29. § szerint,

g) a jármű megengedett legnagyobb össztömegét, a járműszerelvény legnagyobb megengedett tömegét, a vontatott jármű megengedett legnagyobb össztömegét vagy a jármű tengelyeire eső legnagyobb megengedett tömegét az 51. § szerint,

h) a behajtás tilalmát, a kanyarodás tilalmát vagy az előírt útirányt, ami a közúti jelzésből vagy forgalomtechnikai eszközből következik,

i) a közúti jelzésből vagy forgalomtechnikai eszközből következő behajtás tilalmát, vagy a 12 000 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű jármű behajtásának tilalmát, vagy a 12 000 kg-ot megengedett meghaladó legnagyobb össztömegű járműszerelvény behajtásának tilalmát a 39. § (4) bek. szerint,

j) köteles lehetővé tenni azon jármű számára, amely jellegzetes megkülönböztető hangjelzést használ kiegészítve megkülönböztető kék vagy piros fényjelzéssel, esetleg ezek kombinációját (a továbbiakban csak „megkülönböztető jelzés“) speciális feladataik teljesítése során (a továbbiakban csak „a haladási elsőbbség jogával rendelkező jármű“), és annak a járműnek, amelyet kísér, a biztonságos és folyamatos áthaladást a 40. § (8) bek. szerint,

k) köteles szabad teret kialakítani a járművek áthaladására (a továbbiakban csak „mentési folyosó“) a 10. § (11) bek. szerint, vagy tilos haladnia a mentési folyosóban a 10. § (11) bek. szerint.

(1) Az autósiskola oktatójára a járművezető kötelezettségei vonatkoznak, miközben

a) a járművezetés oktatását végzi külön jogszabály szerinti tanfolyamon,^8a)

b) a gépjármű vezetésére vonatkozó szakmai alkalmasság vizsgáztatását végzi (a továbbiakban csak „szakmai alkalmasság“),

c) a gépjárművezetői különleges vizsgáztatását végzi,

d) a szakmai alkalmasság készségellenőrzését végzi vagy

e) az alapképesítését, ha a járművezető nem rendelkezik a megfelelő vezetési jogosultsággal.

(2) Az autósiskola oktatójára nem vonatkoznak az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek, ha a járművezető az autósiskola oktatójának jelenléte nélkül vezeti a járművet.

(1) A biztonsági övvel vagy más utasbiztonsági berendezéssel¹⁸⁾ kötelezően felszerelt ülésen helyet foglaló személy köteles ezt a berendezést használni; ez nem vonatkozik a 

a) fegyveres erők, fegyveres biztonsági testületek, fegyveres testületek, Katonai Rendőrség, községi rendőrség, Tűzoltó és Műszaki Mentőszolgálat, egyéb tűzoltó egységek, Hegyi Mentőszolgálat, Sürgősségi Egészségügyi Szolgálat, bányamentők, Katonai Hírszerzés és Szlovák Információs Szolgálat járműveinek vezetőire és utasaira feladataik teljesítése közben,

b) autósiskola oktatójára, aki a 7. § (1) bek. szerint végzi tevékenységét,

c) 150 cm-nél alacsonyabb személyre, kivéve azt a személyt, aki köteles utasbiztonsági berendezést használni, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint,¹⁸⁾

d) a taxiszolgálat járművezetőjére lakott területen belül, szerződéses személyszállítás esetén,

e) arra a személyre, aki egészségügyi okokból nem lehet bekötve; ennek a személynek igazolást kell felmutatnia a jármű biztonsági berendezéseinek használata alóli felmentéséről.¹⁹⁾

(2) Az (1) bekezdés c) és d pontjai szerinti kivétel nem vonatkozik arra a személyre, aki olyan helyen utazik a járműben, amely az ütközés következményeitől légzsákkal van védve.

(1) A járművezető köteles az úttesten vagy útsávban jobb oldalt, az úttest vagy útsáv jobb széle mentén közlekedni; ez nem érvényes kikerülés, előzés, megfordulás és bekanyarodás esetén.

(2) A gépjárművezető csak megállás, és várakozás esetén hajthat az útpadkára, valamint akkor, ha ez a forgalmi akadály kikerülése vagy az előli kitérés miatt szükséges; ilyenkor köteles fokozott óvatosságot tanúsítani.

(3) A kismotorkerékpár vagy a nem motorizált jármű vezetője csak akkor közlekedhet a jobb útpadkán, ha ez által nem veszélyezteti, és nem korlátozza a gyalogosok mozgását.

(1) Lakott területen kívül, ahol az úttesten azonos menetirányban két vagy több kijelölt forgalmi sáv van, a jobb szélső forgalmi sávban kell közlekedni. A többi forgalmi sávban a jármű csak akkor közlekedhet, ha ez a kikerülés, az előzés, a megfordulás vagy a bekanyarodás érdekében szükséges.

(2) Lakott területen kívül, ahol az úttesten azonos menetirányban három vagy több kijelölt forgalmi sáv van, a 3 500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi vezetője, a 7 m-nél hosszabb járműszerelvény vezetője, a különleges gépjármű vezetője és a motorkerékpár vezetője, amelynek legnagyobb tervezési sebessége nem haladja meg a 45 km/órát, előzésre kizárólag az úttest jobb szélétől számított második forgalmi sávot használhatja; a többi forgalmi sávban csak akkor közlekedhet, ha ez kikerülés, megfordulás vagy kanyarodás érdekében szükséges.

(3) Lakott területen, ahol az úttesten azonos menetirányban két vagy több kijelölt forgalmi sáv van, a jármű vezetője bármelyik forgalmi sávban közlekedhet; ez nem érvényes a (2) bekezdésben említett járművezetőre, akire lakott területen belül az (1) és (2) bekezdés előírásai érvényesek.

(4) Ha a két vagy több azonos irányú forgalmi sávra osztott közúton a forgalom sűrűsége miatt összefüggő járműoszlopok alakulnak ki, amelyekben a gépjárművezető csak az előtte haladó járművek sebességétől függően haladhat, a járművek párhuzamosan közlekedhetnek (a továbbiakban csak „párhuzamos közlekedés”). Párhuzamos közlekedés esetén nem minősül előzésnek, ha a járművek az egyik forgalmi sávban gyorsabban haladnak, mint a másik forgalmi sávban.

(5) Ha lakott területen belül az összes forgalmi sávban egyidejűleg közlekedő járművek akadályoznák a gyorsabban haladó járművet, a bal forgalmi sávban közlekedő járműnek minél előbb el kell hagynia ezt a sávot; ez nem érvényes akkor, ha a jármű a bal forgalmi sávot kikerülésre, elkanyarodásra, megfordulásra vagy előzésre használja.

(6) Egyik forgalmi sávból a másikba való áthajtáskor a járművezető köteles elsőbbséget adni az abban a forgalmi sávban közlekedő járművezetőnek, amelybe áthajt; közben köteles jelezni menetirányának megváltoztatását. Ott, ahol két forgalmi sáv egy forgalmi sávra szűkül anélkül, hogy nyilvánvaló lenne, melyik a folyamatos sáv, a bal forgalmi sávban haladó jármű vezetője köteles elsőbbséget adni a jobb forgalmi sávban közlekedő jármű vezetőjének; ez nem érvényes párhuzamos közlekedés esetén, mikor a jobb sávban haladó járművezető köteles lehetővé tenni a bal sávban elsőként haladó jármű vezetőjének a haladó járműoszlopba való besorolást, ha az jelzi jobbra történő irányváltását. Eközben a bal sávban haladó jármű vezetője a haladó járműoszlopba való besoroláskor nem veszélyeztetheti a jobb forgalmi sávban haladó járművezetőt.

(7) Ha az úttesten azonos menetirányban három kijelölt forgalmi sáv van, a bal forgalmi sávból a középső forgalmi sávba áthajtó járművezető köteles elsőbbséget adni a jobb forgalmi sávból a középső forgalmi sávba áthajtó járművezetőnek; hasonlóképpen kell eljárni a bal forgalmi sávokból a középső forgalmi sávokba való áthajtáskor, ha az úttesten azonos menetirányban négy vagy több kijelölt forgalmi sáv van.

(8) Ha a folyamatos forgalmi sávba való besorolásra csatlakozó sáv van kialakítva, akkor a járművezető köteles a csatlakozó sávot használni a folyamatos forgalmi sávba való besoroláskor. A járművezető a csatlakozó sávból a folyamatos forgalmi sávba való besoroláskor köteles elsőbbséget adni a folyamatos forgalmi sávban közlekedő járművezetőnek.

(9) Lakott területen nem minősül előzésnek, ha a járművek az egyik forgalmi sávban gyorsabban haladnak, mint a többi forgalmi sávban.

(10) Ha párhuzamos közlekedés esetén a közlekedést valamelyik forgalmi sávban forgalmi akadály gátolja, a szabad forgalmi sávban haladó jármű vezetője köteles lehetővé tenni az abban a forgalmi sávban közlekedő első jármű vezetőjének, amelyben az akadály van, annak megkerülését, ha jelzi menetirányának megváltoztatását. Aközben az akadályt megkerülő járművezetőnek tilos veszélyeztetnie a szabad forgalmi sávban közlekedő járművezetőt. Ott, ahol két forgalmi sáv egy forgalmi sávra szűkül, a folyamatos sávban haladó járművezető, párhuzamos közlekedés esetén, köteles lehetővé tenni az első jármű vezetője számára, amelyik a folyamatos sávba besoroló sávban halad, a folyamatos sávba történő besorolást, ha az menetirányának megváltoztatását jelzi. Eközben a folyamatos sávba besoroló jármű vezetője, besoroláskor nem veszélyeztetheti a folyamatos forgalmi sávban haladó járművezetőt.

(11) Ha a közúti forgalom sűrűsége miatt álló járművek oszlopai jönnek létre az autópályán vagy egy osztott irányú úton, lakott területen kívül, legalább két forgalmi sávval azonos irányban a jármű vezetője köteles a párhuzamos közlekedés mellett olyan közlekedési manővert végrehajtani, amely lehetővé teszi a mentési folyosó létrehozását, középen a két forgalmi sáv között, azokon a szakaszokon, pedig, ahol több mint két forgalmi sáv van a bal oldali forgalmi sáv és a szomszédos forgalmi sáv között. A mentési folyosó létrehozás során a járművezető az elengedhetetlenül szükséges időre jogosult olyan helyekre is bemenni, ahová egyébként tilos, ha ezzel nem veszélyezteti a közúti közlekedés más résztvevőjét. A mentési folyosót csak a 40. § (1) bek. szerinti járművezető használhatja, vagy következményeinek, vagy más rendkívüli helyzet felszámolását biztosító jármű vezetője használhatja; más jármű vezetőjének a mentési folyosó használata tilos.

(12) Ha az úttesten nincsenek kijelölve a forgalmi sávok, az úttestnek azt a részét kell forgalmi sávnak tekinteni, amely lehetővé teszi, hogy a három- vagy többkerekű járművek egymás mögött sorban haladhassanak.

(1) A járdasziget vagy terelősziget mellett jobbról kell elhaladni. Balról csak akkor lehet elhaladni mellette, ha a jobbra haladásban akadály gátolja, vagy ha tekintettel a jármű vagy a rakomány méreteire, így biztonságosabb. Villamos mellett jobbról kell haladni, ha közúti jelzés nem engedélyezi a balról való haladást.

(2) Az úttest szintjén húzódó villamos sínpályára ráhajtani csak kikerülés, bekanyarodás, megfordulás, közútra való ráhajtás közben szabad, továbbá ha közúti jelzés engedi, vagy rendkívüli körülmények megkövetelik, főleg ha kevés a hely a villamos pálya és az úttest széle között. Az úttest szintje fölé emelt vagy alá süllyesztett, illetve az úttesttől más módon, főként útszegéllyel elválasztott villamos sínpályán áthajtani csak keresztirányban, mégpedig az erre kialakított helyen szabad. Eközben a járművezetőnek tilos a haladó villamost veszélyeztetnie vagy akadályoznia.

(3) Ha a villamos más sebességgel halad, mint az azonos irányban közlekedő többi jármű, ez nem minősül előzésnek.

(1) Ha a közúton fenntartott forgalmi sáv van kijelölve, a többi járműre vezetőjére, akik számára nincs fenntartva a kijelölt forgalmi sáv, megfelelően alkalmazandók a 11. § (2) bekezdésének és a 19. § (4) bekezdésének rendelkezései, s amennyiben ez a forgalmi sáv a villamos sínpályáján van kijelölve, a 19. § (5) bekezdésének rendelkezései is.

(2) A járművek vezetői, akik számára a fenntartott forgalmi sáv ki van jelölve, kötelesek a fenntartott forgalmi sávot elsődlegesen használni.

(3) Ha az autóbusz vagy a trolibusz vezetője fenntartott forgalmi sávból a szomszédos forgalmi sávba szándékozik áthajtani, az abban a forgalmi sávban haladó jármű vezetője köteles néki elsőbbséget adni. Az autóbusz vagy a trolibusz vezetője közben köteles jelezni menetirányának megváltoztatását és tilos veszélyeztetnie a többi jármű vezetőjét.

(4) Ha a fenntartott forgalmi sávban közlekedő jármű más sebességgel halad, mint az azonos irányban közlekedő többi jármű, ez nem minősül előzésnek.

(5) Ha a fenntartott forgalmi sávban a forgalmat külön fényjelzések irányítják, azok csak az ebben a forgalmi sávban közlekedő járművezetőkre vonatkoznak.

(6) Az autóbuszok és trolibuszok számára fenntartott forgalmi sávban a taxiszolgálatok járművei is közlekedhetnek, amelyek rendesen meg vannak jelölve. A taxiszolgálat járműve azonban nem korlátozhatja azon járművek haladásának folytonosságát, amelyek számra ez a forgalmi sáv fenn van tartva.

(1) Ha a tömegközlekedési jármű lakott területen olyan megállóhelyen áll meg, ahol nincs járdasziget vagy az úttest szintje fölé emelt villamos sínpályán nincs megállóhely, minden más jármű köteles megállni mögötte. Ha a megállóban több jármű van, a járművezető az utolsó mögött köteles megállni. A járművezető csak akkor folytathatja útját, ha már nem veszélyeztetik a tömegközlekedési járműre fel- és leszálló személyeket.

(2) A járművezető a tömegközlekedési jármű megállójának szakaszán köteles különös körültekintést tanúsítani és olyan sebességgel közlekedni, hogy ne veszélyeztesse a tömegközlekedési járműre fel- és leszálló személyeket.

(1) Ha a járművezető megálló vagy várakozó járművet, forgalmi akadályt vagy gyalogost kerül ki és megváltoztatja menetirányát, tilos veszélyeztetnie vagy korlátoznia a szembejövő járműveket; tilos veszélyeztetnie a mögötte haladó járművezetőt és a közlekedés további résztvevőit. A járművezető eközben köteles jelezni menetirányának megváltoztatását.

(2) Az álló tömegközlekedési jármű kikerülésekor a járművezetőnek figyelembe kell venni annak lehetőségét, hogy az úttestre emberek szaladhatnak ki, ezért járművével úgy kell haladnia, hogy ne veszélyeztesse őket; ugyanez vonatkozik a szembejövő jármű vezetőjére is. Külön figyelmet kell szentelnie a járművezetőnek a gyermekeket szállító autóbuszjelzéssel ellátott autóbusz kikerülésekor.

(1) Az előzés balról történik. Jobbról az a jármű előzhető, amely menetirányát balra változtatja meg, s az is csak akkor, ha továbbhaladásának iránya már nem kétséges. A csatlakozó vagy kanyarodósávban haladó jármű a folyamatos sávban közlekedő járművet is előzheti jobbról.

(2) Annak a járműnek a vezetője, amely előzéskor kitér menetirányából, köteles jelezni menetirányának megváltoztatását, és nem veszélyeztetheti a mögötte haladó járművezetőket.

(3) Az előzést végrehajtó járművezetőnek tilos veszélyeztetnie vagy korlátoznia azokat a járműveket, amelyek elé az előzés után besorol; eközben köteles jelezni menetirányának megváltoztatását. Előzéskor a járművezetőnek kellő oldaltávolságot kell tartania a megelőzött járműtől; eközben köteles figyelembe venni a saját járműve és a megelőzött jármű sebességét, fajtáját, az időjárási viszonyokat, a közút állapotát és jellegét. Kellő oldaltávolság kis motorkerékpár, kerékpár vagy gyalogos esetén rendszerint legalább 1 méter legfeljebb 50 km/óra megengedett sebességnél és 1,5 m egyéb esetekben.

(4) A megelőzött járművezetőnek tilos növelnie menetsebességét sem más módon akadályozni az előzés végrehajtását.

(5) A járművezetőnek nem szabad előznie,

a) ha a vezetőnek nincs szabad kilátása akkora távolságra, amekkora a biztonságos előzéshez szükséges,

b) ha nem tudna biztonságosan besorolni a jármű vagy járművek elé, amelyeket meg akar előzni,

c) ha veszélyeztetné vagy korlátozná a szemközti forgalmi sávban jövő járművezetőt, vagy veszélyeztetné a közúti közlekedés más résztvevőjét,

d) ha az előtte haladó jármű vezetője menetirány-változtatást jelez balra, és ha nem kerülhető meg jobbról az (1) bekezdés szerint, esetleg ha nem előzhető meg egy másik szabad, az úttesten azonos menet­irányban kijelölt forgalmi sávban,

e) a csatlakozó vagy kanyarodósávban; ez nem érvényes az (1) bekezdésben feltüntetett esetre,

f) az útpadkán; ez nem érvényes a jobbról történő kikerülés esetében az (1) bekezdés szerint, eközben nem szabad sem veszélyeztetnie, sem korlátoznia az útpadkán haladó gyalogost, kerékpárost vagy kismotorkerékpár vezetőjét,

g) a kereszteződésen való áthaladáskor és a kereszteződés előtti olyan távolságban, amely az előzés biztonságos befejezéséhez szükséges a kereszteződés szintje előtt; ez nem érvényes oldalkocsi nélküli motorkerékpár vagy nem motorizált jármű előzésekor,

h) a vasúti átjárón történő áthaladáskor,

i) ha előzéskor nyilvánvalóan kisebb sebességével korlátozná a mögötte haladó járművet, amely az előzést korábban kezdte,

j) a gyalogos-átkelőhelyen, a kerékpáros-átkelőhelyen és közvetlenül ezek előtt.

(1) A járművezető a menetsebességet elsősorban saját képességeinek, a jármű és a rakomány tulajdonságainak, az időjárási viszonyoknak, az útburkolat állapotának és jellegének, valamint egyéb körülményeknek megfelelően köteles megválasztani. Csak megfelelő sebességgel haladhat, hogy járművét a belátható távolságon belül meg tudja állítani.

(2) Az autóbusz és a 3 500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépjármű vezetője legfeljebb 90 km/óra sebességgel közlekedhet. Autópályán az autóbusz vezetője legfeljebb 100 km/óra sebességgel közlekedhet, autópályán a 3 500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépjármű vezetője legfeljebb 130 km/óra sebességgel közlekedhet.

(3) Egyéb gépjárművel, mint a (2) bekezdésben említettek, valamint a 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó pótkocsit vontató autóbusszal és a 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó pótkocsit vontató 3 500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépjárművel a járművezető legfeljebb 90 km/óra sebességgel közlekedhet.

(4) Lakott területen a járművezető legfeljebb 50 km/óra sebességgel közlekedhet.

(5) A járművezető nem lépheti túl közúti jelzéssel vagy forgalomtechnikai eszközzel megszabott legnagyobb megengedett sebességet.

(6) A (2) és a (3) bekezdésben meghatározott legnagyobb megengedett sebességeket ott is tilos túllépni, ahol közúti jelzéssel vagy forgalomtechnikai eszközzel nagyobb sebesség van megengedve; ez nem érvényes a pótkocsit nem vontató 3 500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépjármű vezetőjére.

(7) A járművezető nem lépheti túl a jármű legnagyobb tervezési sebességét, járműszerelvény esetében pedig a szerelvény semelyik járművének legnagyobb tervezési sebességét.

(8) A (2)–(6) bekezdésekben meghatározott legnagyobb sebességeket nem kötelesek betartani a fegyveres erők, a fegyveres biztonsági testületek, a fegyveres testületek, a Katonai Rendőrség, a Katonai hírszerzés és a Szlovák Információs Szolgálat járműveinek vezetői, ha azt a különleges feladatok megkövetelik, mely feladatok körét az illetékes miniszter és a Szlovák Információs Szolgálat igazgatója határozza meg.

(1) A járművezető az előtte haladó járműtől olyan követési távolságot köteles tartani, hogy sebességét időben csökkenteni tudja, illetve járművét megállítani, ha az előtte haladó járművezető csökkenti sebességét vagy megáll.

(2) A gépjármű vezetője az előtte haladó járműtől olyan követési távolságot köteles tartani, hogy az őt megelőző jármű biztonságosan be tudjon elé sorolni.

(3) Az a járművezető, aki nem akar, vagy nem tud a villamos mellett jobbról elhaladni, köteles a villamos mögött olyan távolságban haladni, hogy elehetővé tegye a többi járművezető számára a villamos melletti elhaladást.

Az egymással szemben közlekedő járművek vezetői, időben és a megfelelő oldaltávolságot tartva, jobbra térnek ki. Ha nem tudnak biztonságosan kitérni, az a járművezető köteles haladási elsőbbséget adni, akinek menetoldalán az akadály vagy az útszűkület van. Ha valamelyiküknek tolatnia kell, ezt az végzi el, aki számára ez könnyebb vagy kevésbé veszélyes. Ha a szembejövő villamos elől a járművezető nem tud jobbra kitérni, akkor balra tér ki előle.

(1) Kanyarodás előtt és kanyarodás közben a járművezető köteles jelezni menetirányának megváltoztatását. Kanyarodáskor a járművezető nem veszélyeztetheti a mögötte haladó járművezetőt. A járművezető köteles kanyarodáskor fokozott körültekintéssel eljárni. A kanyarodó jármű mögött haladó jármű vezetője köteles fokozott körültekintéssel eljárni és haladásával nem szabad veszélyeztetnie a kanyarodó jármű vezetőjét.

(2) Ha azt a körülmények megkövetelik, elsősorban hosszú rakomány szállítása esetén, a járművezető köteles alkalmas és megfelelően kioktatott személy segítségével biztosítani a biztonságos kanyarodást.

(3) Jobbra kanyarodás előtt a járművezető köteles járművével szorosan az úttest jobb széléhez húzódni. Ha kanyarodás előtt a jármű vagy a rakomány méretei miatt menetirányától balra kénytelen eltérni, a menetirány megváltoztatását mindig csak jobbra jelzi. Balra kanyarodás előtt a járművezető köteles járművével a menetiránya szerinti haladási sávban szorosan balra húzódni, figyelembe véve a jármű és a rakomány méreteit, valamint az úttest szélességét. ez nem érvényes kerékpáros esetén. Az egymással szemben érkező és egyaránt balra kanyarodó járművek balról kerülik ki egymást.

(4) A balra kanyarodó jármű vezetője köteles haladási elsőbbséget adni a vele szemben közlekedő gépjárműveknek és nem motorizált járműveknek, valamint a mindkét irányban közlekedő villamosoknak, a fenntartott forgalmi sávban tőle balra haladó járműveknek, a közúttal párhuzamosan haladó kerékpárosoknak és az úton átkelő gyalogosoknak. A jobbra kanyarodó gépjármű és nem motorizált jármű vezetője köteles haladási elsőbbséget adni a villamosnak, ahol a villamostól balra is szabad haladni és a fenntartott forgalmi sávban tőle jobbra haladó járműveknek.

(5) Ha a villamos keresztezi a mellette jobbra vagy balra haladó jármű menetirányát és jelzi menetirányának megváltoztatását, haladási elsőbbsége van.

(6) A jobbra kanyarodó járművezető köteles haladási elsőbbséget adni az egyenesen haladó kerékpárosnak, beleértve a közúttal párhuzamosan haladó kerékpárost; ez nem érvényes a villamos vezetőjére. Balra kanyarodás esetén a gépjármű vezetőjének nem szabad veszélyeztetnie a balra kanyarodó kerékpárost.

(1) Az útkereszteződésbe „Elsőbbségadás kötelező” vagy „Állj! Elsőbbségadás kötelező” közúti jelzéssel jelölt alárendelt úton érkező jármű vezetője köteles áthaladási elsőbbséget adni a főútvonalon érkező járműveknek és a forgalom más résztvevőinek, beleértve a főútvonallal párhuzamosan haladó kerékpárosokat is.

(2) Ha az elsőbbségadás nem következik az (1) bekezdés rendelkezéséből, járművezető köteles áthaladási elsőbbséget adni a jobbról érkező járműnek.

(3) A járművezetőnek tilos behajtania az útkereszteződésbe, ha az útkereszteződésen túl olyan a forgalmi helyzet, hogy nem folytathatja útját, tehát az útkereszteződésben megállásra kényszerülne; ez nem érvényes, ha a járművezetőnek a járművet az útkereszteződésben az úttesten átkelő gyalogosoknak való elsőbbségadás miatt kell megállítania, vagy a 19. § (4) bekezdése szerinti balra forduláskor.

(4) Az „Állj! Elsőbbségadás kötelező” közúti jelzés utasítására a járművezető olyan helyen köteles megállítani járművét, ahonnan az útkereszteződés megfelelően belátható.

(5) Ha a körforgalom „Körforgalom” közúti jelzéssel és „Elsőbbségadás kötelező” vagy „Állj! Elsőbbségadás kötelező” közúti jelzéssel együttesen van megjelölve, a körforgalomban haladó járművezetőnek elsőbbsége van.

(1) A közút mellett fekvő területről, korlátozott hozzáférésű telephelyről, elkerített objektumból, garázsból, parkolóból, villamosfordulóból és hasonló helyekről, mezei útról, erdei útról, kerékpárútról, lakó-pihenő övezetből vagy sétálóövezetből a közútra ráhajtó jármű vezetője köteles haladási elsőbbséget adni a közúton közlekedő járműveknek.

(2) Ha azt a körülmények megkövetelik, elsősorban az elégtelen kilátás, a járművezető köteles a biztonságos ráhajtást arra alkalmas és megfelelően kioktatott személy segítségével biztosítani.

(3) A közútra ráhajtó járművet előzőleg meg kell tisztítani, hogy ne szennyezze be a közutat.

(1) A megfordulásra hasonlóképpen érvényes a 19. §; a kereszteződésben való megfordulásra a 20. § is.

(2) A járművezetőnek tolatás közben nem szabad veszélyeztetnie a közúti közlekedés többi résztvevőjét.

(3) Ha azt a körülmények megkövetelik, elsősorban az elégtelen kilátás, a járművezető köteles a biztonságos megfordulást vagy tolatást arra alkalmas és megfelelően kioktatott személy segítségével biztosítani.

(4) A járművezetőnek nem szabad megfordulnia és nem szabad tolatnia

a) a nem belátható vagy másként veszélyes helyeken, elsősorban nem belátható útkanyarulatban és annak közvetlen közelében, a nem belátható útemelkedés előtt, rajta és mögött,

b) irányított forgalmú útkereszteződésben; megfordulni szabad, ha azt közúti jelzés vagy forgalomtechnikai eszköz engedélyezi,

c) gyalogos-átkelőhelyen és kerékpáros-átkelőhelyen,

d) vasúti átjáróban és annak közvetlen közelében,

e) alagútban és annak közvetlen közelében,

f) egyirányú úton; azonban a járművezető tolathat, ha az feltétlenül szükséges az álló járművek közé való besoroláshoz vagy az abból való kihajtáshoz,

g) hídon.

(1) A járművezetőnek a járművel megállni és várakozni csak az úttest menetirány szerinti jobb oldalán, egy sorban és az út szélével párhuzamosan, szorosan az út szélén szabad, valamint egyirányú közúton az úttest jobb és bal oldalán is. Ha nincs veszélyeztetve a közúti közlekedés biztonsága és folyamatossága, a járművezető lakott területen az úttest szélére merőlegesen, esetleg ferdén is megállhat vagy várakozhat, esetleg második sorban is megállhat. Várakozás esetén, szabadon kell hagyni legalább egy-egy, legkevesebb 3 m széles forgalmi sávot, mindkét menetirányban. Megállás esetén, szabadon kell hagyni legalább egy, legkevesebb 3 m széles forgalmi sávot mindkét menetirányban.

(2) A megálló és várakozó járművezető köteles elsődlegesen a parkolóhelyet használni úgy, hogy ne akadályozza a közúti forgalom többi résztvevőjét. A megálló és várakozó járművezető köteles a parkolóhelyet a lehető legjobban kihasználni, és ügyelni arra, hogy más járművezetők számára ne tegye lehetetlenné a parkolóhelyről való kihajtást. Ugyanígy nem szabad megállnia és várakoznia olyan helyen, ahol lehetetlenné tenné más járművek számára a le- és felhajtást az útra. Ha a parkolóban ki vannak jelölve a parkolóhelyek, akkor járművezető csak azokon várakozhat.

(3) Ha olyan jármű mellett áll meg vagy várakozik a járművezető, amely a 44. § (4) bekezdése szerinti, súlyos fogyatékkal élő természetes személy számára kiadott parkolóigazolvánnyal van megjelölve (a továbbiakban csak „parkolóigazolvány“), a járművezető köteles legalább 1,2 m oldaltávolságot szabadon hagyni.

(4) Ha a járművezető megállás vagy várakozás céljából az úttest szélére vagy a járda mellé hajt, köteles jelezni menetirányának megváltoztatását.

(5) A jármű vezetőjének, amely megállt vagy várakozott és ismét elindult az úttest vagy a járda széléről, nem szabad veszélyeztetnie a közúti közlekedés többi résztvevőjét; eközben köteles jelezni menetirányának megváltoztatását. A tömegközlekedési jármű vezetője számára, lakott területen belül, a többi jármű vezetője köteles lehetővé tenni a megállóból vagy a megállósávból történő kihajtást, éspedig a menetsebességük csökkentésével, esetleg a járművük megállításával; eközben az ilyen jármű vezetőjének mindenekelőtt nem szabad veszélyeztetnie az azonos irányban haladó járművek vezetőit.

(1) A jármű ajtaját kinyitni vagy oldalfalát lehajtani, továbbá a járműről leszállni vagy a járműre felszállni csak akkor szabad, ha ez nem veszélyezteti sem a le- vagy felszállók, sem a közúti közlekedés más résztvevőinek biztonságát.

(2) A járművezető, aki úgy szándékozik eltávolodni járművétől, hogy szükség esetén nem tud majd azonnal közbelépni, köteles gondoskodni róla, hogy járműve ne veszélyeztesse a közúti közlekedés biztonságát és folyamatosságát, és hogy illetéktelen személy a járművet jogtalanul ne használhassa. Ha a jármű kötelezően fel van szerelve a jogtalan használatot megakadályozó berendezéssel, a járművezető köteles azt használni. A kerékkitámasztó ékekkel kötelezően felszerelt gépjármű vagy járműszerelvény vezetője köteles ezeket az ékeket használni, ha a járművet vagy járműszerelvényt elmozdulás ellen rögzíteni kell.

(3) Az elakadást jelző háromszöggel kötelezően felszerelt jármű vezetője köteles ezt a háromszöget használni kényszervárakozás esetén, elsősorban ha a jármű műszaki hibája vagy hibája, vagy közlekedési baleset miatt meg kell állnia és a járműve forgalmi akadályt képez. A járművezető köteles a háromszöget az úttest szélén úgy elhelyezni, hogy a közeledő járművek vezetői idejében és jól láthassák, és pedig legalább 50 m távolságra a jármű mögött, autópályán pedig legalább 100 m távolságra a jármű mögött. Lakott területen belül, ha a körülmények megkövetelik, ez a távolság kisebb is lehet. Ha a jármű olyan különleges berendezéssel van felszerelve, amely lehetővé teszi az irányjelző lámpák vészjelző villogását, a járművezetőnek ezt működtetnie kell legalább addig, amíg az elakadást jelző háromszöget elhelyezi az úttesten.

(1) A járművezetőnek nem szabad megállnia és várakoznia

a) a nem belátható útkanyarulatban és közvetlen közelében,

b) a nem belátható útemelkedés előtt, rajta és mögött,

c) gyalogos-átkelőhelyen vagy kerékpáros-átkelőhelyen és előttük kevesebb, mint 5 m-es távolságban,

d) útkereszteződésben és az útkereszteződés határa előtti, illetve mögötti 5 m-es távolságon belül; ez a tilalom nem érvényes a lakott területen levő „T” alakú útkereszteződés úttorkolattal szembeni oldalára,

e) a csatlakozó- vagy kanyarodósávban,

f) a tömegközlekedési jármű megállójának azon a részén és a megállóban, amely a megállóhelyet jelölő közúti jelzéssel kezdődik, és 5 m távolságban a megállóhely jelzőoszlopa mögött ér véget, ahol nincs megállóhelyet jelölő közúti jelzés, a megállóhely jelzőoszlopa előtt 30 m-nél kisebb távolságban és 5 m távolságban mögötte; ha a megállóhely területét útburkolati jellel jelölték ki, a tilalom csak a kijelölt területre és a fel- és leszálló helyre vonatkozik,

g) a vasúti átjáróban, aluljáróban és alagútban, valamint azok előtt és mögött 15 m-nél kisebb távolságban,

h) olyan helyen, ahol a jármű eltakarná a közúti jelzőtáblát, útburkolati jelet, mely a forgalmi sávokba történő besorolás rendjét és az útkereszteződésen való áthaladás irányát jelzi vagy a jelet kiegészítő feliratot vagy a jelzőlámpákat,

i) a belső forgalmi sávban,

j) a fenntartott forgalmi sávban, kivéve azokat a járműveket, amelyek számára a fenntartott forgalmi sáv ki van jelölve, amennyiben nem a belső forgalmi sávról van szó,

k) a kerékpárúton, a kerékpársávban és a kerékpárosok védősávjában,

l) a hosszirányú folytonos vonal kezdetétől és végétől, illetve a járdasziget kezdetétől és végétől számított 5 m-en belül ott, ahol egyrészt e vonal és a megálló jármű, másrészt a járdasziget és a megálló jármű között nem maradna szabadon legalább egy, legkevesebb 3 m széles forgalmi sáv,

m) hídon,

n) közúton kívüli helynek a közútba torkolló részén, valamint a fenntartott parkolóhelyen, ha nem arról a járműről van szó, amely részére a parkolóhelyet fenntartják,

o) fizetős parkolóban, ha a járműre nincs kifizetve a parkolási díj,

p) a villamos sínpályáján,

q) a járdán, az 52. § (2) bekezdésében foglalt esetet kivéve,

r) a körforgalomban,

s) az út zöldterületein és más közösségi zöldterületeken, járdaszigeteken és elválasztó sávokon, ha az nincs közúti jelzéssel engedélyezve,

t) olyan helyen, ahol a jármű és a legközelebbi villamossín között nem maradna szabadon legalább 3,5 m széles forgalmi sáv,

u) egyéb helyeken, ahol a várakozás vagy megállás veszélyeztetné a közúti közlekedés biztonságát és folyamatosságát, vagy korlátozná a többi jármű közlekedését; főként telek be- és kijáratánál, ellátási létesítmények be- és kijáratánál vagy parkolóhelyek be- és kijáratánál.

(2) Az I. osztályú közúton és korlátozott látási viszonyok között a többi közúton is, a célforgalmi utakat kivéve, lakott területen kívül csak a kijelölt parkolóhelyeken szabad megállni és várakozni, kivéve a kényszervárakozást.

(1) Amennyiben a jármű alagútban hibásodik meg, aminek következtében nem képes tovább haladni, baleset történt vagy tűz ütött ki, a járművezető a jármű megállítása után köteles haladéktalanul

a) leállítani a motort, és ha a jármű fűtésére független fűtőberendezést használ, akkor ezt a berendezést is,

b) megtenni a kellő intézkedéseket annak érdekében, hogy ne legyen veszélyeztetve a közúti forgalom biztonsága az alagútban; ha a körülmények azt megkövetelik, jogában áll megállítani más járműveket is,

c) a jármű megállását telefonom vagy más megfelelő módon jelenteni az alagút üzemeltetését felügyelő személynek.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt esetekben sem a járművezetőnek sem a szállított személynek nem szabad dohányoznia vagy nyílt lángot használnia.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt esetekben a járművezető és a szállított személy köteles az alagút üzemeltetését felügyelő személy utasítására elhagyni a járművet és azon a helyen gyülekezni, amely az ilyen esetekre van kijelölve, esetleg elhagyni az alagutat.

(4) Ha az nem szükséges a szállított személyeknek nem szabad kiszállniuk a járműből és az úttesten tartózkodniuk. Csak azok a személyek tartózkodhatnak az úttesten az alagútban, akik a közúti közlekedés biztonságát biztosítják és fényvisszaverő biztonsági ruházatot viselnek.

(5) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a (2)–(4) bekezdésekben foglalt rendelkezések érvényesek a többi járművezetőre és szállított személyekre is.

(1) A vasúti átjáró előtt a járművezető köteles rendkívül óvatosan közlekedni, főként arról meggyőződni, hogy az átjárón biztonságosan áthajthat-e.

(2) A vasúti átjáró előtt a járművek olyan sorrendben sorakoznak fel egymás mögött, amilyenben érkeznek. Ha nincs szó párhuzamos közlekedésről, a járművek csak egy sorban haladhatnak át a vasúti átjárón.

(3) 50 m-rel a vasúti átjáró előtt és a vasúti átjáróban a járművezető legfeljebb 30 km/óra sebességgel haladhat; ha villog a fehér fényjelző lámpa, a jármű 50 m-rel a vasúti átjáró előtt és a vasúti átjáróban legfeljebb 50 km/óra sebességgel haladhat. A járművezetőnek emellett nem szabad feleslegesen elodáznia a vasúti átkelőhelyen való áthaladást.

(4) Ha a jármű elakad a vasúti átjáróban, a járművezető köteles eltávolítani a járművet a vasúti pályáról; ha ezt nem tudja megtenni, azonnal olyan intézkedéseket kell foganatosítania, hogy a vasúti jármű vezetője időben legyen figyelmeztetve a veszélyre.

(5) Olyan vasúti átjáró előtt, ahol „Állj! Elsőbbségadás kötelező” közúti jelzést helyeztek el, a járművezetőnek olyan helyen kell megállítania járművét, ahonnan megfelelő kilátása van a vasúti pályára.

A járművezetőnek nem szabad ráhajtania a vasúti átjáróra, ha

a) az átjárót biztosító fényjelző készülék két, felváltva villogó piros fényt adó lámpája figyelmeztető jelzést ad,

b) a vasúti átjárót biztosító berendezés szirénája, illetve csengője figyelmeztető szaggatott hangjelzést ad,

c) ha a sorompó leereszkedőben van, lezárult vagy emelkedőben van,

d) ha már látható vagy hallható a közeledő vonat vagy más vasúti jármű, illetve főként, ha már hallható a kürtölése vagy a sípolása,

e) a vasúti átkelőhelyen a biztonságos közlekedés bebiztosí­tására igénybe vett személy piros vagy sárga zászlóval kö­rözve jelzést ad, korlátozott látási viszonyok mellett piros fényt adó lámpás felső félkörívben való mozgatásával ad jelzést,

f) a vasúti átjárón és annak túlsó oldalán a forgalmi helyzet nem teszi lehetővé a biztonságos áthajtást és továbbhaladást.

(1) Ha a vasúti átkelőhelyen a biztonságos közlekedés bebiztosítására igénybe vett személy piros vagy sárga zászló vízszintes lengetésével, illetve korlátozott látási viszonyok mellett fehér fényt adó lámpás derékmagasságban történő lengőmozgatásával a vasúti átjárón való áthajtásra utasít, a járművezetőnek engedelmeskednie kell; ugyanakkor nem érvényesek a 28. § a)–d) pontjainak rendelkezései.

(2) Az (1) bekezdés, a 27. és 28. § rendelkezései értelemszerűen vonatkoznak a gyalogosra is.

(1) A menetirány megváltoztatását a járművezető, a jelen törvényben felsorolt eseteken kívül, mindig köteles jelezni, mikor menetirányát megváltoztatja, abból kitér, vagy ha azt a közúti közlekedés biztonsága vagy folyamatossága megköveteli.

(2) A járművezető köteles időben irányjelzést adni az (1) bekezdés szerinti forgalmi művelet megkezdése előtt, tekintettel a közúti közlekedés körülményeire, főként a mögötte haladó járművekre és a forgalmi művelet jellegére.

(3) A járművezető az irányjelzést az irányjelző lámpákkal adja. Ha a jármű nincs felszerelve irányjelző lámpával, vagy ha a lámpa elromlott, a járművezető karjának oldalirányú kinyújtásával jelzi az irányváltoztatást. A könyökben felfelé behajlított kar az ellenkező oldal irányába történő irányváltoztatást jelzi. Ha a körülmények megkövetelik, főként, ha az irányjelző lámpával vagy a karral adott irányjelzés a rakomány szélessége vagy a korlátozott látási viszonyok miatt kellőképpen nem látható, alkalmas és megfelelően kioktatott személy segítségének igénybevételével, illetve más, észlelhető módon kell irányjelzést adni. Egyébként a szándékolt forgalmi műveletet a járművezetőnek csak úgy és akkor szabad végrehajtani, ha nem veszélyezteti, és nem korlátozza vele a közúti közlekedés többi résztvevőjét.

(4) Az irányjelző lámpát a járművezető csak addig működteti, amíg menetirányt változtat, amíg menetirányától eltér, vagy amíg elfoglalja helyét abban a forgalmi sávban, amelybe áthajt. Karral irányjelzést csak a forgalmi művelet megkezdése előtt kell adni.

(5) A járművezető nem ad irányjelzést, amikor behajt a körforgalmú kereszteződésbe. A körforgalmú kereszteződésben közlekedő járművezető akkor ad irányjelzést, amikor kihajt a körforgalomból, és a 10. § (6) bekezdése szerinti esetekben.

(1) Figyelmeztető hangjelzést a járművezetőnek csak akkor szabad adnia, ha ez szükséges a fenyegető veszély elhárítása miatt, továbbá lakott területen kívül a megelőzendő jármű vezetőjének figyelmeztetésére is.

(2) A járművezető figyelmeztető hangjelzés helyet figyelmeztető fényjelzést adhat a tompított vagy a távolsági fényszóró többszöri be- és kikapcsolásával; a megelőzendő jármű vezetőjének figyelmeztetésére szabad lakott területen belül is adni.

(3) Ha szükséges a közúti közlekedés többi résztvevőjét figyelmeztetni a fenyegető veszélyre főleg abban az esetekben, amikor hirtelen kell csökkenteni a menetsebességet, vagy meg kell állítani a járművet, a járművezető figyelmeztető fényjelzést az irányjelző lámpák vészjelző villogásával ad. Az irányjelző lámpák vészjelző villogásával adott jelzést más esetekben használni csak az (1) bekezdés szerinti feltételek mellett szabad.

(4) Figyelmeztető jelzést csak a feltétlenül szükséges időtartamban szabad adni.

(1) A haladó járművet a 34. § (4) bekezdésében foglalt esetet kivéve ki kell kivilágítani tompított fényszórókkal vagy azokkal egyenértékű világítással; ez nem érvényes a nem motorizált járműre, amelynek korlátozott látási viszonyok között kell bekapcsolt lámpákkal közlekednie. Nem korlátozott látási viszonyok között a tompított fényszórók helyett használhatók a nappali menetjelző lámpák, amennyiben a jármű ez utóbbival fel van szerelve.

(2) A járművezető nem használhatja a távolsági fényszórót, ha az úttest elégségesen és összefüggően meg van világítva, vagy ha elvakíthatná a szembejövő jármű vezetőjét, az előtte haladó jármű vezetőjét vagy a közúti közlekedés más résztvevőjét, mozdony, más vasúti jármű vagy vízi jármű vezetőjét. A vasúti átjáró előtt megálló jármű vezetője a tompított fényszórót sem használhatja, ha azzal elvakíthatná a szembejövő jármű vezetőjét.

(3) Az elülső ködfényszórót és a hátsó ködlámpát a járművezető csak ködben, havazásban vagy esőben használhatja.

(4) A járművezető közlekedhet parkoló vagy helyzetjelző lámpákkal kivilágítva is, ha ugyanakkor világít a tompított vagy távolsági, illetve a ködfényszóró, amennyiben a jármű ezekkel fel van szerelve.

(5) A fényszórók és lámpák világítófelületét tilos eltakarni vagy túlságosan beszennyezve használni, kivéve azokét a fényszórókét és lámpákét, amelyek használata nincs előírva.

Ha a jármű korlátozott látási viszonyok mellett lakott területen, olyan helyen várakozik, ahol forgalmi akadályt képez, vagy lakott területen kívüli úton áll, legalább az úttest közepe felé eső oldalán helyzetjelző vagy parkoló lámpával kell kivilágítani, esetleg az úttest közepe felé eső oldalán legalább egy, elölről és hátulról is látható lámpával megvilágítani, ugyanakkor ezt a lámpát tilos a jármű oldalszélétől számított 400 mm-nél távolabb elhelyezni; mindez nem érvényes a parkolókon.

(1) Gépjármű vontatásakor legfeljebb 60 km/óra sebesség­gel szabad haladni.

(2) Gépjárművet csak akkor szabad vontatni, ha kormányszerkezete és fékei hatékonyan működnek; a 4. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott kötelezettségek a vontatott gépjármű vezetőjére is vonatkoznak. A vontató és a vontatott gépjármű vezetője köteles előzetesen megegyezni abban, hogy vontatás közben hogyan fognak kommunikálni.

(3) A 2. a bekezdés rendelkezései nem érvényesek akkor, ha a gépjárművet különleges berendezés, elsősorban megemelve szerviz kocsin vagy daru segítségével vontatják; ilyen esetben a vontatott gépjármű hátuljára fel kell szerelni a vontató jármű kivilágítására rákapcsolt hordozható fényberendezéssel.

(4) A világítóberendezések meghibásodása esetén vagy más hiba esetén, amely nem teszi lehetővé a fényberendezések használatát, a vontatott gépjárművet korlátozott látási viszonyok mellett az úttest közepe felé eső oldalán elől fehér, nem vakító fényt adó lámpával, hátul pedig legalább egy, piros fényt adó lámpával kell kivilágítani. Ezeknek a lámpáknak jól láthatóknak kell lenniük, és tilos őket a gépjármű oldalszélétől számított 400 mm-nél távolabb elhelyezni.

(5) Több gépjárművet vontatni vagy pótkocsis gépjárművet vontatni tilos; szabad azonban vontatni félpótkocsis nyerges vontatót. Pótkocsis gépjárművel nem szabad más gépjárművet vontatni. Különleges berendezés segítségével gépjárművet és autóbuszt csak utasok nélkül szabad vontatni; tehergépkocsit csak a rakterületén szállított személyek nélkül szabad vontatni. Oldalkocsi nélküli motorkerékpárt tilos vontatni és vontatásra használni.

(6) A vontatóeszköz megjelölését és annak hosszát a gépjárművek vontatásakor általános érvényű jogszabály írja elő, amelyet a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma ad ki (a továbbiakban csak „belügyminisztérium“).

(1) Az autópályát csak gépjárművek vezetői használhatják; a közúti forgalom más résztvevőinek tilos az autópályát használniuk. Az autópályán a gépjárművezető legkevesebb 80 km/óra sebességgel kell haladnia.

(2) A gépjárművezetőnek az autópályára felhajtania és az autópályáról lehajtania csak az arra kijelölt helyeken szabad. Az autópálya folyamatos forgalmi sávjára való ráhajtás előtt a járművezetőnek igénybe kell vennie a csatlakozósávot. Ott, ahol nincs csatlakozósáv, a járművezetőnek elsőbbséget kell adnia a folyamatos forgalmi sávokban haladó járműveknek.

(3) Az N²⁰⁾ kategóriás gépjármű vezetőjének, amelynek megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 7 500 kg-t vagy a járműszerelvény vezetőjének, amelynek legnagyobb megengedett tömege meghaladja a 7 500 kg-t, autópályán való haladáskor nem szabad más gépjárművet megelőznie.

(4) Az (1) bekezdés szerinti sebesség nem vonatkozik az autópályára ráhajtó és az autópályáról lehajtó gépjárművezetőre, párhuzamos közlekedés esetén és más esetekben, ha azt a biztonságos és folyamatos közlekedés megkívánja. Az (1) bekezdés szerinti sebesség nem vonatkozik arra a gépjárművezetőre sem, aki az autópálya kezelését és karbantartását végzi, járművek elvontatását, életmentést végeznek, egészség- vagy vagyonvédelmi feladatokat látnak el, valamint a fegyveres erők, fegyveres biztonsági testületek és fegyveres testületek járműoszlopainak járművezetőire.

(5) Az autópályán a gépjárművezető köteles ez előtte haladó járműtől biztonságos követési távolságot tartani. A biztonságos követési távolság az M3, N2 vagy N3 kategóriájú gépjárművek esetében legalább a gépjármű által három másodperc alatt megtett távolság, más kategóriájú gépjármű esetében a gépjármű által két másodperc alatt megtett távolság; ez nem vonatkozik a konvojban haladó gépjárművek vezetési rendszerét használó gépjárműre.²¹⁾

(1) A gépjárművezetőnek az autópályán tilos:

a) a parkolóként megjelölt helyen kívül más helyen megállni és várakozni, kivéve a kényszervárakozást, mikor a járművet az útpadkára kell leállítani, ha ez nem lehetséges, akkor állhat az úttesten, ugyanakkor az ilyen járművet a vezetője köteles mindig forgalmi akadályként megjelölni,

b) megfordulni, tolatni és a középső elválasztó sávra ráhajtani, beleértve azokat a helyeket is, ahol ez a sáv megszakad.

(2) Ha a gépjárművezető menet közben a járműn vagy a rakományon olyan hibát észlel, amely miatt sík úton nem tudja elérni a 35. § (1) bekezdésében előírt sebességet, az autópályát a legközelebbi lehajtón el kell hagynia; ez nem érvényes, ha az autópálya legközelebbi lehajtója előtt parkoló található, ahol a járművet le kell állítania.

(3) Gépjárművet autópályán vontatni csak akkor szabad, ha ez az autópályáról való eltávolítása miatt szükséges. Járművet vontatni csak a legközelebbi parkolóig vagy lehajtóig szabad, ahol az autópályát el kell hagynia.

(4) Gépjárművezetőnek tilos más gépjárművet megelőznie, ha előzéskor számottevően kisebb sebességével korlátozna más, az autópályán közlekedő gépjárművet.

(1) A gyorsforgalmi utat csak azon gépjárművek vezetői használhatják, melyek legnagyobb tervezési sebessége minimum 60 km/óra. A közúti közlekedés többi résztvevőjének a gyorsforgalmi utak használata tilos, kivéve a kereszteződésben vagy a más erre meghatározott helyen való átmenést vagy áthatást.

(2) Ha a gépjárművezető menetközben a járműn vagy a rakományon olyan hibát észlel, amely miatt sík úton nem tudja elérni a 60 km/óra sebességet, a gyorsforgalmi utat a legközelebbi lehetséges helyen el kell hagynia.

(3) A 35. § (2)–(5) bek. és a 36. § (1), (3) és (4) bek. rendelkezései, az autópályán való közlekedésről, érvényesek a gyorsforgalmi útra is.

(4) Ha a 35. § (1)–(3) bekezdései és 36. § nem rendelkeznek másként, az autópályán és gyorsforgalmi úton való közlekedésre a jelen törvény többi rendelkezése érvényes.

(1) Ha az úttesten összefüggő hóréteg, jégréteg vagy ráfagyások vannak, az M1 és N1²⁰⁾ kategóriás gépjárműveket vezetőik a közúti közlekedésben csak akkor használhatják, ha ez a jármű minden tengelyén fel van szerelve havon való közlekedésre gyártott, Alpok-szimbólummal ellátott gumiabroncsokkal vagy „M+S”, „M.S.” vagy „M&S”^20b) jelzésű gumiabroncsokkal, az M2, M3, N2 és N3 kategóriás gépjárműveket ilyen gumiabroncsokkal legalább az egyik meghajtott tengelyen kell felszerelni november 15. és március 31. közötti időszakban és azokban az esetekben, amelyek a mondat pontosvessző előtti részében vannak felsorolva.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezése nem érvényes

a) szükségüzemmód esetén, ha a tengelyre a pótkerék vagy defekttűrő gumiabroncs van szerelve,

b) a terepjárókra,²⁰⁾

c) lakott területen belül használt gépjárművekre, amelyeket szerződés alapján közérdekű feladatok teljesítésére használnak külön jogszabály szerint.²²⁾

(3) A gépjárművezető az (1) bekezdésben foglalt feltétel teljesítését köteles bebiztosítani, ha az évszakra való tekintettel feltételezhető, hogy azon az útszakaszon, amelyen gépjárművével át fog haladni, az úttesten összefüggő hóréteg, jégréteg vagy ráfagyások lesznek.

(4) A járművezető indulás előtt köteles eltávolítani a járműről ás a rakományról a jég- és hódarabokat, amelyek menet közben lecsúszhatnak.

(1) Autópályán, gyorsforgalmi úton és I. osztályú közúton tilos közlekedni a 7 500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó gépjárművel és a 3 500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó gépjárművel, amely pótkocsit húz

a) első munkaszüneti napon²³⁾ és szombaton, ha ez munkanap után következik, a július 1-től augusztus 31-ig tartó időszakban, 7.00 és 19.00 óra között,

b) vasárnap és utolsó munkaszüneti napon 0.00 és 22.00 óra között.

(2) Ha csak egy munkaszüneti nap van, amely munkanap után következik, az (1) bekezdés szerinti közlekedési tilalom ezen a napon 0.00 és 22.00 óra között érvényes.

(3) Az (1) és (2) bekezdések szerinti közlekedési tilalom nem érvényes a következőkre:

a) autóbuszok, lakóautók, a fegyveres erők, a fegyveres biztonsági testületek, a fegyveres testületek, a Katonai Rendőrség, a Tűzoltó és Műszaki Mentőszolgálat, az egyéb tűzoltó egységek, a Katonai Hírszerzés és a Szlovák Információs Szolgálat járművei,

b) az egészségügyi ellátmányt, gyógyszereket, biológiai anyagokat az egészségügyi intézetekbe szállító járművek, vagy az egészségügyi berendezések működését az egészségügyi intézetekben biztosító járművek,

c) a kombinált szállításban használt járművek, melyek hajók, vagonok vagy repülőgépek be- és kirakodásában vesznek részt,

d) az üzemanyagtöltő állomások, üzemanyagokkal való ellátására használt járművek,

e) veszélyes árukat szállító járművek,²⁴⁾

f) sport és kulturális események biztosítására használt járművek,

g) humanitárius segélyt szállító járművek,

h) a belesetek és következményeik, valamint természeti katasztrófák felszámolására használt járművek,

i) az utak karbantartásával, javításával és építésével összefüggő tevékenységhez használt járművek,

j) a szükséges mezőgazdasági szezonális szállításra használt járművek,

k) élelmiszerek vagy élőállatok szállítására használt járművek,

l) a b)–k) pontokban foglalt szállításokkal összefüggésben használt járművek.

(4) A III. osztályú közúton tilos közlekedni a 12 000 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó gépjárművel vagy a 12 000 kg megengedett legnagyobb tömeget meghaladó járműszerelvénnyel, kivéve azokat a tehergépjárműveket és járműszerelvényeket,

a) amelyek áru vagy más rakomány berakodását vagy kirakodását biztosítják, javító-, karbantartói szolgáltatásokat vagy kommunális és hasonló szolgáltatásokat nyújtanak a III. osztályú úton vagy olyan helyen, ahová csak III. osztályú úton lehet eljutni,

b) amelyek vezetőinek, esetleg üzemeltetőinek a III. osztályú úton vagy olyan helyen, ahová csak III. osztályú úton lehet eljutni, van a székhelyük, garázsuk vagy telephelyük,

c) amelyek haladása vagy szállítása a III. osztályú úton vagy olyan helyre, ahová csak III. osztályú úton lehet eljutni, javítás, szerviz, műszaki ellenőrzés, kipufogógáz-kibocsátási vizsgálat, az adott jármű eredetiség-vizsgálata vagy fedélzeti egységének leadása okán történik,^24a)

d) amelyeket a III. osztályú úton vagy olyan helyen, ahová csak III. osztályú úton lehet eljutni autósiskola oktató járműveként használnak, vagy amelyeken a szakmai alkalmassági vizsgáztatás történik.

(5) A (4) bekezdés szerinti tilalom nem vonatkozik a (3) bekezdés a), b), d) és f)–k) pontjaiban felsorolt járművekre sem és a szállításra, amely e járművek használatával összefügg.

(6) A rendőr felszólítására a járművezető köteles hiteles módon igazolni a jármű használatát a (3)–(5) bekezdésekben foglalt célokra.

(7) A különleges gépjárművek használata a III. osztályú közutakon, helyi utakon és a célforgalmi utakon kívül tilos; ez nem érvényes

a) a rendszámtáblával kötelezően ellátott traktorokra és önjáró munkagépekre, azok áthelyezésekor a mezőgazdasági munkák elvégzése céljából,

b) a rendszámtáblával kötelezően ellátott traktorokra és önjáró munkagépekre, amelyek másmilyenek, mint az a) pontban felsoroltak, és amelyek használhatják az I. és II. osztályú utakat is azzal a kikötéssel, hogy az I. osztályú utakat nem használhatják

1. hétfőtől péntekig, a 07.00-től 09.00 óráig tartó időben és

2. pénteken, valamint munkaszüneti napokon 16.00-tól 20.00 óráig tartó időben,

c) a fegyveres erők, a fegyveres biztonsági testületek, a fegyveres testületek, a Katonai Rendőrség, a Katonai Hírszerzés és a Szlovák Információs Szolgálat különleges gépjárműveire továbbá a belesetek és következményeik, valamint természeti katasztrófák felszámolására illetve az utak karbantartásával, javításával és építésével összefüggő tevékenységhez használt különleges gépjárművekre,

d) ha a különleges gépjárművek használata különleges úthasználati engedély alapján engedélyezve van.²⁵⁾

(8) Az I. osztályú utakon tilos állat vontatta járművekkel és 600 mm-nél nagyobb teljes szélességű kézikocsival közlekedni. A II. osztályú utakon tilos ilyen járművekkel közlekedni

a) 06.00-tól 09.00 óráig, 15.00-től 20.00 óráig és 23.00-tól 04.00 óráig,

b) az (1) és (2) bekezdések szerinti némely járműfajtára vonatkozó közlekedési tilalom idejében, ha az az idő nem egyezik meg az a) pont szerinti időkkel.

(9) Azon járművek használata, amelyek a 127. § (13) bek. szerint C betűt tartalmazó különleges forgalmi rendszámot kaptak, a közutakon tilos; a tilalom nem érvényes a III. osztályú utakra, a helyi utakra és a célforgalmi utakra, ha a látási viszonyok nem korlátozottak.

(1) A haladási elsőbbség jogával rendelkező (fény- és hangjelzéssel jogszerűen felszerelt) jármű vezetője nem köteles betartani a jelen törvényben előírt kötelezettségeket és tilalmakat, kivéve a 3. § (2) bek. c) pontja és a 4. § (2) bek. a)–f) pontjai szerinti kötelezettségeket, ugyanakkor köteles fokozott óvatossággal eljárni úgy, hogy a közúti közlekedés többi résztvevőjét ne veszélyeztesse.

(2) A haladási elsőbbség jogával rendelkező járművek a következők:

a) a fegyveres erők, a fegyveres biztonsági testületek, a fegyveres testületek, a Katonai Rendőrség, a Katonai Hírszerzés és a polgári védelem járművei, amelyeket az illetékes miniszter határoz meg,

b) a Tűzoltó és Műszaki Mentőszolgálat, az egyéb tűzoltó egységek, a Hegyi Mentőszolgálat, a sürgősségi egészségügyi szolgálat és a bányamentők járműveire, feladataik teljesítése során, amelyek életmentéssel, egészségvédelemmel és anyagi javak mentésével kapcsolatosak,

c) a Szlovák Információs Szolgálat járművei, melyeket a Szlovák Információs Szolgálat igazgatója határoz meg,

d) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának járművei, az alkotmányos szereplők vagy külföldi delegációk tagjainak szállításakor és az ilyen szállítással összefüggő feladatok teljesítése során,

e) a Szlovák Köztársaság Kormányának járművei, az alkotmányos szereplők vagy külföldi delegációk tagjainak szállításakor és az ilyen szállítással összefüggő feladatok teljesítése során,

f) a Szlovák Köztársaság Elnöki Irodájának járművei, az alkotmányos szereplők vagy külföldi delegációk tagjainak szállításakor és az ilyen szállítással összefüggő feladatok teljesítése során,

g) a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának elnökét szállító jármű,

h) a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnökét szállító jármű,

i) a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságának elnökét szállító jármű,

j) a Szlovák Köztársaság Számvevőszékének elnökét szállító jármű,

k) a Nemzetbiztonsági Hivatal igazgatóját szállító jármű,

l) a Szlovák Köztársaság Főügyészségének legfőbb ügyészét szállító jármű,

m) a községi rendőrség járművei, amelyeket a község határoz meg.

(3) A belügyminisztérium különleges esetekben, főleg ha azt az élet-, egészség- vagy vagyonvédelem megköveteli, írásos kérvény alapján, engedélyt adhat a megkülönböztető jelzések használatára más járműveken is, mint amelyek a (2) bekezdésben fel vannak tüntetve; ilyen esetben a kék színű megkülönböztető jelzés csak hordozható berendezés segítségével helyezhető el a járművön.

(4) A (3) bekezdés szerinti kérvénynek tartalmaznia kell

a) az engedélyért folyamodó jogi személy megnevezését és székhelyét,

b) a megkülönböztető jelzések használatának célját és szükségességének indoklását,

c) a járművek listáját, amelyek a megkülönböztető jelzést használni fogják,

d) a megkülönböztető jelzések használatának területi és időbeli behatárolását.

(5) A (3) bekezdés szerinti megkülönböztető jelzések használatának terjedelmét és feltételeit a belügyminisztérium a kiadott engedélyben határozza meg. A belügyminisztérium az engedélyt bármikor, indoklás nélkül is visszavonhatja, amiről annak birtokosát értesíti.

(6) A haladási elsőbbség jogával rendelkező járművet csak 21 évnél idősebb járművezető vezetheti, aki legalább kétéves jártassággal rendelkezik az adott kategóriájú gépjármű vezetésében.

(7) Az (1) és (6) bekezdések rendelkezései értelemszerűen vonatkoznak az elölről, és ha több mint három járműről van szó, akkor hátulról is kísért járművek vezetőire is, a fegyveres erők, a fegyveres biztonsági testületek, a fegyveres testületek, a Katonai Rendőrség, a Katonai Hírszerzés a Szlovák Információs Szolgálat haladási elsőbbség jogával rendelkező járművei esetében. A kísért járművön is használni kell a megkülönböztető kék vagy piros fényjelzést, esetleg azok kombinációját, vagy az irányjelző lámpák vészjelző villogását lehetővé tevő berendezést, ha ezzel a jármű fel van szerelve.

(8) Más jármű vezetője köteles lehetővé tenni a haladási elsőbbség jogával rendelkező és az általa kísért járműnek a biztonságos és zavartalan elhaladást, és szükség esetén járművét meg kell állítania olyan helyen, ahol nem képez számukra akadályt. A haladási elsőbbség jogával rendelkező járművek és az általuk kísért járművek csoportjába más jármű vezetőjének besorolni tilos.

(9) Ha a forgalom sűrűsége egy irányban álló járművek oszlopát hozza létre, a haladási elsőbbség jogával rendelkező jármű vezetője használhatja az útpadkát vagy az út más részét, amely nem a járművek haladására szolgál; emellett köteles fokozott óvatosságot tanúsítani, hogy ne veszélyeztesse a közúti közlekedés többi résztvevőjét.

(10) Ha álló járművön villog a megkülönböztető kék vagy piros fényjelzés, esetleg ezek kombinációja, a többi jármű vezetője köteles növelni elővigyázatosságát, csökkenteni menetsebességét, esetleg járművét meg is állítani.

(11) A haladási elsőbbség jogával rendelkező és az általa kísért járműnek üzemanyagtöltéskor elsőbbségük van; eközben nem kell használniuk a megkülönböztető jelzéseiket.

(12) Csak a Rendőri Testület járművei használhatják a piros megkülönböztető fényjelzést és a piros-kék megkülönböztető fényjelzés kombinációját.

(13) A (2), (3) és (7) bekezdésekben felsorolt járműveken kívül, más járművet nem szabad felszerelni olyan jellegzetes hangjelzést és kiegészítésül megkülönböztető fényjelzést adó berendezéssel, amelyekkel haladási elsőbbség jogával rendelkező járművek vannak felszerelve.

(14) A (2) bekezdés szerinti járművek üzemeltetői határozzák meg a megkülönböztető jelzések használatának feltételeit.

(1) A narancssárga színű megkülönböztető fényjelzést adó berendezéssel ellátott jármű vezetője köteles ezt a fényjelzést akkor használni, ha haladásával vagy munkájával veszélyeztethetné a közúti közlekedés biztonságát vagy folyamatosságát, továbbá forgalmi akadály megjelölésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jármű vezetője, a 3. § (2) bek. c) pontja kivételével, nem köteles betartani a közúti közlekedés szabályait, ha haladásának vagy munkatevékenységének a körülményei ezt megkövetelik; eközben fokozott óvatossággal kell eljárnia.

(3) Más jármű vezetője köteles a körülményeknek megfelelően csökkenteni menetsebességét esetleg járművét meg is állítani, ha az (1) bekezdésben feltüntetett jármű a narancssárga színű megkülönböztető fényjelzést használja.

(4) A (2) bekezdés rendelkezése hasonlóképpen érvényes a fegyveres erők, a fegyveres biztonsági testületek, a fegyveres testületek vagy Szlovák Információs Szolgálat olyan járműoszlopainak járművezetőire is, amelyeket elöl és hátul narancssárga színű megkülönböztető fényjelzéssel ellátott járművek kísérnek.

A narancssárga színű megkülönböztető fényjelzést használó járművek körét és a megkülönböztető fényjelzések és a megkülönböztető hangjelzések használatának követelményeit külön jogszabály rendezi.²⁶⁾

(1) Aki forgalmi akadályt okoz, köteles azt haladéktalanul eltávolítani. Ha ezt nem teszi meg, az akadályt a közútkezelő köteles haladéktalanul eltávolítani, az akadály okozójának költségére.²⁷⁾ Az, aki eltávolítja a forgalmi akadályt, köteles haladéktalanul bebiztosítani a tárgyak és a hulladék eltávolítását is, amelyek az út átjárhatóságát korlátozzák és összefüggnek a forgalmi akadállyal.

(2) Ha az, aki a forgalmi akadályt okozta, azt haladéktalanul nem távolítja el, köteles azt megjelölni és jelenteni a rendőrnek; ha az akadályt az előidézője nem jelöli meg, az illetékes közútkezelő haladéktalanul köteles azt megjelölni, az akadály előidézőjének a költségére.

(3) Az akadályt úgy kell megjelölni, hogy a közúti közlekedés résztvevői idejében észlelhessék. A forgalmi akadályt főként útelzárást jelző korláttal vagy villogó narancssárga figyelmeztető fénnyel, korlátozott látási viszonyok között piros fénnyel vagy fényvisszaverő piros zászlóval kell megjelölni. A hordozható figyelmeztető háromszöggel kötelezően ellátott jármű megjelölésére, a 24. § (3) bekezdése érvényes.

(4) A közútkezelő eltávolíthatja a közúton, beleértve a járdán vagy parkolóban álló járművet, a jármű üzemeltetőjének költségeire, ha

a) az olyan helyen van, ahol forgalmi akadályt képez,

b) fenntartott parkolóhelyen van, amely konkrét forgalmi rendszámú jármű, fogyatékkal élő személy vagy konkrét parkolóigazolvánnyal rendelkező jármű számára van fenntartva, ha a parkolóhely nem a számára van fenntartva,

c) nincs felszerelt rendszámtáblája, de ilyen kötelezettség alá tartozik, vagy nincs rajta olvashatóan feltüntetve a tulajdonos utó- és családi neve, lakóhelye, vagy az üzembentartó megnevezése és székhelyének címe látható helyen, kivételt képeznek a kétkerekű járművek, akkor is, ha az nem képez forgalmi akadályt,

d) hat hónapnál régebben alkalmatlan a közúti közlekedésre,^27a) akkor is, ha nem képez forgalmi akadályt.

(5) Ha a (4) bekezdésben és a 25. §-ban feltüntetett járműről van szó, az eltávolításáról a rendőr is dönthet; az ilyen járművet az üzemeltetője költségére a Rendőri Testület vagy a közútkezelő távolítja el, a rendőr döntése szerint.

(6) Ha az autópályán vagy gyorsforgalmi úton forgalmi akadályt képező járművet haladéktalanul nem távolítja el az, aki az akadályt okozta, annak azonnali, az ő költségén való eltávolításáról a rendőr vagy a közútkezelő dönt.

(7) Ha a járművet a (4) bek. d) pontja szerint távolították el, a további kezelésére arányos módon alkalmazandók a külön jogszabály^27b) rendelkezései.

(1) A külön megjelöléssel látható el

a) a hallássérült személy által vezetett jármű,

b) egészségügyi ellátást biztosító orvos járműve,

c) az autóbusz, amelyben gyerekek utaznak,

d) kezdő járművezető által vezetett jármű.

(2) A parkolóigazolvány használható a súlyos fogyatékkal élő személyt szállító járműben, aki teljesíti a külön jogszabály szerinti feltételeket.²⁸⁾

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában vagy a (2) bekezdésben szereplő jármű vezetője köteles eltávolítani a járműből a külön megjelölést vagy a parkolóigazolványt, ha azt nem arra a célra használja, amelyre a külön megjelölés vonatkozik.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti jármű külön megjelölését csak olyan személy használhatja, aki ezt írásbeli kérvény alapján a lakóhelye vagy átmeneti lakóhelye szerinti kerületi székhelyén lévő járási hivatal vagy más erre jogosult külföldi hivatal kiadta. A parkolóigazolványt csak az a természetes személy használhatja, akinek azt a munka­, szociális és családügyi hivatal, külön jogszabály²⁸⁾ szerint, vagy más erre jogosult külföldi hivatal. A kerületi székhelyen lévő járási hivatal nyilvántartást vezet az (1) bekezdés b) pontja alapján kiadott megkülönböztető jelzésekről utó- és családi név, születési hely és dátum, lakhely vagy átmeneti lakhely terjedelemben, emellett köteles a Rendőri Testület kérésére információval szolgálni a kiadott külön megjelölésekről. Az illetékes munka­, szociális és családügyi hivatal köteles a Rendőri Testület kérésére információval szolgálni a kiadott parkolóigazolványokról, a következő terjedelemben: a parkolóigazolvány nyilvántartási száma, a parkolóigazolvány érvényességi határideje, a parkolóigazolványt kiadó illetéke szerv megnevezése, a személy utó- és családi neve, akinek a parkolóigazolványt kiadták. A munka­, szociális és családügyi központ elektronikus úton a Rendőri Testület rendelkezésére bocsátja parkolóigazolvány használatának ellenőrzése céljából a természetes személy adatait, aki a parkolóigazolvány birtokosa; az adatokat a következő terjedelemben bocsátják rendelkezésre: a parkolóigazolvány nyilvántartási száma és kiadásának dátuma, a parkolóigazolványt kiadó illetéke szerv megnevezése, a személy utó- és családi neve, születési dátuma, akinek a parkolóigazolványt kiadták.

(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti külön megjelöléssel rendelkező jármű használatára való jogosultságot, a (4) bekezdés szerint illetékes járási hivatal által, a jármű külön megjelölésére kiadott igazolvánnyal kell igazolni.

(6) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti külön megjelölést a járművön csak annak a személynek a szállításával kapcsolatban szabad használni, aki az (5) bekezdés szerinti igazolvány birtokosa. A parkolóigazolványt a járművön csak annak a személynek a szállításával kapcsolatban szabad használni, aki annak a birtokosa. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti külön megjelöléssel rendelkező jármű vezetője köteles a jármű vezetésekor magánál tartani az (5) bekezdés szerinti igazolványt és a rendőr felszólítására azzal igazolni magát; ha a járművezető nem az (1) bekezdés b) pontjában feltüntetett személy, elég, ha az igazolványt a szállított személy mutatja fel. Az (1) bekezdés a) pontja szerinti külön megjelölést csak akkor szabad a járművön használni, ha jármű vezetője az érintett személy.

(7) A parkoló igazolvánnyal rendelkező jármű vezetője állhat a súlyos fogyatékkal élő személyeket szállító járműveknek fenntartott helyen. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti külön megjelöléssel rendelkező jármű vezetőjének és a parkoló igazolvánnyal rendelkező jármű vezetőjének az elengedhetetlenül szükséges ideig nem kell betartania a várakozás tilalmát. Ha az szükséges, az ilyen jármű vezetője behajthat oda is, ahová a behajtás csak közúti jelzéssel meghatározott járművek számára engedélyezett, és a gyalogos övezetbe; miközben nem szabad veszélyeztetnie a közúti közlekedés biztonságát. Ez a jogosultság nem mentesíti a járművezetőt azon kötelessége alól, hogy engedelmeskedjen a rendőr utasításának, felszólításának vagy parancsának, amely összefügg a jelent törvény szerinti jogosultságainak a gyakorlásával.

(8) A (7) bekezdés és a 23. § (3) bek. rendelkezései vonatkoznak az 1968. november 8-án, Bécsben aláírt, többször módosított Közúti Közlekedési egyezmény szerinti dokumentummal megjelölt járművekre is (a továbbiakban csak „Bécsi egyezmény“).

(9) Az (1) bekezdés szerinti külön megjelölések ábrázolását és azok elhelyezését a járművön általános érvényű jogszabály tartalmazza, melyet a belügyminisztérium ad ki.

(1) A járművezető nem engedélyezheti, hogy a szállított személyek száma túllépje a megengedett szállítható személyek számát, és lehetőségei szerint nem szabad megengednie azt sem, hogy e személyek megszegjék előírt kötelességeiket. Minden szállított személy felel a jelen törvény szerinti kötelezettségeinek betartásáért. A gyermekek vagy olyan személyek szállításáért, akik egészségkárosodásuk miatt nem felelnek tetteikért, az őket kísérő személy felel. Ha ezek a személyek nem rendelkeznek kísérővel, a szállításukért a járművezető, vagy az általa megbízott alkalmas és megfelelően kioktatott személy felel; ez nem érvényes, ha tömegközlekedésről van szó.

(2) A szállított személyek magatartásukkal nem veszélyeztethetik a közúti közlekedés biztonságát, főleg a járművezetőt a jármű biztonságos irányításában, saját magukat a veszélyes helyeken való tartózkodással, és tárgyakat sem dobálhatnak ki a járműből.

(1) Gépjárműben vagy a pótkocsijában, amelyet személyszállításra rendszeresítettek, személyeket szállítani csak az erre a célra kialakított helyeken, a jármű megengedett hasznos terheléséig szabad, ugyanakkor a szállított személyek száma nem haladhatja meg a jármű forgalmi engedélyének I. és II. részében, valamint a jármű műszaki engedélyében engedélyezett férőhelyek számát.

(2) 12 év alatti személyt nem szabad különleges gépjárművel és L¹²⁾ kategóriájú gépjárművön szállítani.

(3) A személyszállításra rendszeresített pótkocsin kívül más pótkocsiban a személyszállítás tilos kivéve a 49. § szerinti eseteket.

(4) A motorkerékpáron a szállított személyeknek oldalvást ülni tilos.

(1) A tömegközlekedési jármű utasa várakozás, felszállás, utazás és leszállás közben köteles úgy viselkedni, hogy ne veszélyeztesse a közúti közlekedés biztonságát és folyamatosságát, elsősorban nem szabad az úttestre, a megálló szélére vagy a megállóhely közúti jelzéssel jelölt biztonsági területére lépnie, amíg a tömegközlekedési jármű meg nem áll. Ugyanakkor köteles eleget tenni az utasításoknak, melyeket a jármű üzemeltetőjének alkalmazottjától kap.

(2) A gyermekeket vagy fogyatékkal élő személyeket szállító autóbusz vezetője köteles e személyek fel- és leszállásakor használni az irányjelző lámpák vészjelző villogását lehetővé tevő berendezést.

(1) A személyszállítás a tehergépkocsi rakterében csak a fegyveres erők, a fegyveres biztonsági testületek, a fegyveres testületek, a Katonai Rendőrség, a községi rendőrség, a Hegyi Mentőszolgálat tagjainak, valamint a természet őrök és a természetvédelmi szervezet alkalmazottainak^28aa) szállítása esetén lehetséges, azok feladatainak teljesítése során, más személyeket csak polgári védelmi feladatok ellátása vagy természeti katasztrófa esetén lehetséges.

(2) A tehergépkocsit, amelynek rakterében az (1) bekezdés szerinti személyeket szállítják, csak 21 évnél idősebb járművezető vezetheti, aki legalább kétéves gyakorlattal rendelkezik a tehergépkocsi-vezetés terén. A szállított személyek száma nem lehet több, mint 30. A személyszállítás a tehergépkocsi pótkocsijában tilos.

(3) A tehergépkocsi rakterében szállított személyeknek menet közben nem szabad állniuk, kihajolniuk, engedniük, hogy tárgyak lógjanak ki a járműből, sem egyéb módon veszélyeztetni a közúti közlekedés biztonságát; erre az a személy ügyel, akit a szállított személyek közül a jármű üzemeltetője vagy a vezetője kijelöl.

(1) A traktor teherpótkocsijának rakterében személyeket szállítani csak a 48. § (1) bek. szerinti feltételekkel lehetséges. A teherpótkocsis traktort, amelynek rakterében személyeket szállítanak, csak 21 évnél idősebb járművezető vezetheti, aki legalább kétéves gyakorlattal rendelkezik a traktorvezetés terén.

(2) A traktor teherpótkocsijának rakterében szállított személyek száma nem haladhatja meg a 15-öt; a traktor sebessége nem haladhatja meg a 20 km/órát.

(3) A traktor teherpótkocsijának rakterében szállított személyeknek menet közben a pótkocsi rakfelületén vagy a rakfelülethez rögzített üléseken kell ülniük, ugyanakkor a pótkocsi oldalfalainak megfelelően magasaknak kell lenniük, hogy a személyek menet közben ki ne essenek. A szállított személyeknek menet közben kihajolni, a pótkocsiból tárgyakat kilógatni, és a közúti közlekedés biztonságát más módon veszélyeztetni tilos.

15 évnél fiatalabb személyek a tehergépkocsi rakterében és a traktor teherpótkocsijának rakterében csak 18 évnél idősebb személy kíséretében utazhatnak.

(1) Teherszállítás esetén nem szabad túllépni a jármű megengedett legnagyobb össztömegét, a járműszerelvény legnagyobb megengedett tömegét, a vontatott jármű megengedett legnagyobb össztömegét vagy a jármű tengelyeire eső legnagyobb megengedett tömegét.

(2) A rakományt a járművön rendesen kell elhelyezni, elrendezni és úgy kell rögzíteni, hogy ne veszélyeztesse a közúti közlekedés biztonságát vagy folyamatosságát, ne szennyezze, és ne rongálja az utat és annak környékét, ne legyen túlzottan zajos, ne szennyezze a levegőt, ne takarja el a jármű fényszóróit, lámpáit és fényvisszaverőit, ne takarja el a rendszámtáblát és a megengedett legnagyobb sebesség megjelölését. A rakományt be kell biztosítani, hogy menetsebesség vagy irányváltoztatás esetén ne csússzon meg, ne dőljön el, ne essen le vagy más módon, szabadon ne mozoghasson. A nehezen észlelhető tárgyak nem nyúlhatnak túl a jármű oldalán. Az ömlesztett rakományt mindig le kell fedni úgy, hogy az ne szóródhasson az útra szállítás közben. Az N, O2, O3 és O4 kategóriájú járművön a rakomány rögzítésének teljesítenie kell a rakomány rögzítésének alapelveit, melyeket a teherszállítás ellenőrzése során ellenőriznek a közúti műszaki vizsgálat keretében külön jogszabály szerint.^28ab)

(3) Elő állatok szállításakor nem szabad veszélyeztetni a járművezető és a járműben szállított személyek biztonságát, a járművön szállított állatok biztonságát sem pedig a közúti közlekedés biztonságát.

(4) Közúton a rakományt fel- és lerakni csak akkor szabad, ha azt nem lehet elvégezni a közúton kívül. A rakományt a lehető leggyorsabban kell úgy le- és felrakni, hogy a rakodás ne veszélyeztesse a közúti közlekedés biztonságát.

(5) A járművön túlnyúló rakomány megjelölésének feltételeit és módját általános érvényű jogszabály határozza meg, amelyet a belügyminisztérium ad ki.

(1) A gyalogos elsősorban a járdát köteles használni. A járda jobb oldalán kell közlekedni. Ott, ahol nincs járda vagy az járhatatlan, a bal oldali útpadkán kell közlekedni; ott, ahol nincs útpadka vagy ahol az útpadka járhatatlan, az úttest bal széléhez legközelebbi részen kell közlekedni. Ez érvényes arra a gyalogosra is, aki olyan tárgyat visz, amivel veszélyeztetné a járdán vagy az útpadkán való közlekedést.

(2) A gyalogosokon kívül a járdát a közúti közlekedés más résztvevői nem használhatják; ez nem érvényes a kerékpárosokra az 55. § (1) bek. szerint, az önegyensúlyozó járművek vezetőire az 55.a § (2) bek. szerint, az automatizált kézbesítő járműre, ha közúti jelzéssel vagy forgalomtechnikai eszközzel másként van meghatározva, vagy ha kerékpár, segédmotoros roller vagy motorkerékpár megállásáról vagy várakozásáról van szó, miközben szabadon marad legalább 1,5 m szélességű összefüggő járda.

(3) A gyalogosok az útpadkán vagy az úttest szélén legfeljebb ketten egymás mellett mehetnek, ha azzal, főleg korlátozott látási viszonyok vagy sűrű forgalom mellett nem veszélyeztetik vagy korlátozzák a közúti közlekedést; ez nem érvényes azokra a személyekre, akik sílécen, görkorcsolyán, rolleren, gördeszkán vagy más hasonló sporteszközön haladnak az útpadkán vagy az út szélén, ők csak sorban, egymás mögött haladhatnak. Korlátozott látási viszonyok mellett az útpadkán vagy az úttest szélén közlekedő gyalogosnak jól látható fényvisszaverő elemeket vagy fényvisszaverő öltözetet kell viselnie.

(4) Az fogyatékkal élő személy, aki kézi vagy gépi meghajtású kerekesszék segítségével mozog, az úttest bármelyik útpadkáját vagy bármelyik szélét használhatja; ha a járdát használja, nem lépheti túl a gyaloglás sebességét.

(5) Az a személy, aki a járdán sílécen, görkorcsolyán, rolleren, gördeszkán vagy más hasonló sporteszközön közlekedik, a járda jobb felét használhatja, miközben nem szabad sem veszélyeztetnie sem korlátoznia a többi járdát használó személyt. Az a személy, aki kerékpárt vagy motorkerékpárt tol, használhatja a járdát, de csak akkor, ha nem veszélyezteti vagy korlátozza a gyalogosokat; különben a jobb útpadkát vagy az úttest jobb szélét kell használnia.

(6) Az a személy, aki a járdán sílécen, görkorcsolyán, rolleren, gördeszkán vagy más hasonló sporteszközön közlekedik, köteles figyelni a forgalmi helyzetet és nem szabad sem veszélyeztetnie sem korlátoznia a közúti közlekedés többi résztvevőjét. Ha közúti jelzéssel ki van jelölve egy út a sporteszközön közlekedők számára, ezek a személyek kötelesek ezt az utat használni.

(1) Az úton való átkelés során a gyalogos köteles elsősorban a gyalogos-átkelőhelyet, az átkelőhelyet, a felüljárót vagy az aluljárót használni. A gyalogos-átkelőhelyen és az átkelőhely jobb oldalán kell közlekedni. A gyalogos nem léphet az úttestre, ha haladási elsőbbség jogával rendelkező jármű közeledik; ha a gyalogos az úttesten tartózkodik, az ilyen járműnek, késedelem nélkül helyet kell adnia az áthaladáshoz. A gyalogos köteles a villamosnak lehetővé tenni a folyamatos áthaladást.

(2) A gyalogos-átkelőhelyen átkelő gyalogosoknak tekintettel kell lenniük a közeledő járművek vezetőire, főleg azzal, hogy nem egyenként, hanem csoportosan kelnek át. Ez érvényes azokkal a járművezetőkkel szemben is, akik ráfordulnak arra az útra, amelyen a gyalogosok átkelnek. A gyalogos nem léphet az úttestre, még a gyalogos-átkelőhely használatakor sem, ha tekintettel a közeledő járművek sebességére és távolságára nem tud az úttesten biztonságosan átkelni. A gyalogosokon kívül, a közúti közlekedés többi résztvevője számára tilos a gyalogos-átkelőhely használata, hacsak az 55.a § (2) bek. másként nem rendelkezik.

(3) A gyalogos-átkelőhelyen kívül az úttesten csak annak tengelyére merőlegesen kelhet át. A gyalogos-átkelőhelyen kívül a gyalogosoknak csak akkor szabad átkelniük az úttesten, ha tekintettel a közeledő járművek távolságára és sebességére nem kényszerítik azok vezetőit haladási irányuk vagy sebességük megváltoztatására.

(4) Mielőtt a gyalogos az úttestre lépne, meg kell győződnie arról, hogy ezt veszélytelenül megteheti-e, és ha már az úttestre lépett, nem szabad ott indokolatlanul késlekednie sem megállnia. Ez érvényes a gyalogos-átkelőhelyen és azon kívül is. A gyalogosnak nem szabad a korláton vagy más védőelemeken átmászni.

(1) A gyalogosok zárt csoportjának, főleg a fegyveres erők egységének, iskolások vagy felvonulók zárt csoportjának közlekedésére a járművezetők e törvény szerinti jogai és kötelezettségei értelemszerűen alkalmazandók.

(2) Korlátozott látási viszonyok mellett a gyalogosok zárt csoportját meg kell jelölni, elöl mindkét oldalon nem vakító fényű fehér fénnyel, hátul pedig ugyanúgy mindkét oldalon piros fénnyel. A gyalogosok zárt csoportjának vezetőjén és a leghátsó sorban haladó gyalogosokon, lakott területen kívül, korlátozott látási viszonyok mellett, biztonsági láthatósági öltözéknek kell lennie.

(3) Az (1) és (2) bekezdések rendelkezéseinek betartásáért a csoport vezetője felelős, aki csak 18 évnél idősebb személy lehet, aki erre kellően alkalmas.

(4) A gyalogosok zárt csoportja, amely legfeljebb kettes oszlopban halad, mehet a járdán is, éspedig a jobb oldalon; ugyanakkor nem kell megjelölve lennie a (2) bekezdés szerint.

(5) Gyermekek zárt csoportjára, akik még nem iskolakötelesek, a gyalogosokról szóló rendelkezések érvényesek.

(1) Kerékpárral elsősorban a kerékpárúton kell közlekedni. A kerékpárút jobb oldalán kell közlekedni. Ahol nincs kerékpárút, vagy az nem járható, a kerékpárosnak az úttest jobb szélén kell közlekednie. Ha azzal nem veszélyezteti vagy korlátozza a gyalogosokat, a jobb útpadkán is haladhat. A tíz évnél fiatalabb személyek, azon személyek, akik őket kísérik, valamint azon személyek, akik őket szállítják a (3) bekezdés szerint, közlekedhetnek a járda jobb szélén, ha azzal nem veszélyeztetik vagy korlátozzák a gyalogosokat.

(2) A kerékpárosoknak csak egyesével, egymás mögött szabad haladniuk; ez nem érvényes a kerékpárúton, földúton, erdei úton és lakó-pihenő övezetben, ahol két kerékpáros mehet egymás mellett, ha ezzel nem veszélyeztetik, és nem korlátozzák a közúti közlekedés többi résztvevőjét. Legalább hat kerékpárosból álló csoport esetében közlekedhet egymás mellett két kerékpáros. A kerékpárosnak nem szabad elengedett kormánnyal közlekednie, más járműbe kapaszkodnia, kerékpározás közben másik kerékpárt, kézikocsit, kutyát vagy más állatot vezetnie, és olyan tárgyakat szállítania, amelyek megnehezítenék a kerékpár kormányzását vagy veszélyeztetnék a közúti közlekedés többi résztvevőjét. Menet közben a kerékpáros lábainak a pedálokon kell lenniük, ez nem érvényes olyan kerékpár esetében melynek meghajtását nem pedálok biztosítják.

(3) Együléses kerékpáron tilos több személynek közlekednie. 15 éven felüli személy szállíthat 10 éven aluli személyt

a) gyermek szállítására való pótülésen, amely fix lábtartóval van felszerelve,

b) gyermekek szállítására készült pótkocsiban,

c) gyermekkerékpáron, amely fixen rögzített rúddal kapcsolódik a vezető kerékpárhoz.

(4) 10 évnél fiatalabb személynek közúton, kivéve a kerékpárutat, mezei utat, erdei utat és a lakó-pihenő övezetet, csak olyan 15 évnél idősebb személy felügyelete alatt szabad kerékpáron közlekednie, aki kellőképpen alkalmas, hogy a rendesen felügyeljen reá, és aki felelős a jelen törvénynek a szóban forgó személyre vonatkozó előírásainak betartásáért.

(5) A lassan haladó vagy álló járművet az ugyanabba az irányba haladó kerékpáros az úttest jobb szélén vagy az útpadkán is megelőzheti, eközben köteles fokozott óvatosságot tanúsítani; ez nem érvényes, ha a jármű vezetője menetirány-változtatást jelez jobbra.

(6) Ha megfelelő közúti jelzéssel megjelölt, gyalog- és kerékpárutat létesítettek, a kerékpárosnak nem szabad a gyalogost veszélyeztetnie. Ha a gyalog- és kerékpárúton elkülönített sávok vannak a gyalogosok és a kerékpárosok részére, a gyalogosok és a kerékpárosok kötelesek csak a számukra kijelölt sávokat használni; ez nem érvényes kikerüléskor, előzéskor, elkanyarodáskor, megforduláskor, a gyalog- és kerékpárútra való felhajtáskor és lehajtáskor, ugyanakkor kölcsönösen nem szabad egymást veszélyeztetniük.

(7) A kerékpárutat a sílécen, görkorcsolyán, rolleren, gördeszkán vagy más hasonló sporteszközön közlekedő személy is használhatja, ha azzal nem korlátozza vagy veszélyezteti a kerékpárosokat.

(8) Mielőtt a kerékpáros ráhajtana a kerékpáros-átkelőhelyre, mely az útkeresztőzédesen kívül van kijelölve, meg kell arról győződnie, hogy ezt veszélytelenül megteheti-e. A kerékpárosnak csak akkor szabad átkelnie az úttesten, ha figyelembe véve a közeledő járművek sebességét és távolságát nem kényszeríti vezetőiket menetirányuk vagy sebességük megváltoztatására. A kerékpáros-átkelőhely jobb oldalán kell közlekedni.

(9) A 15 évnél fiatalabb kerékpáros, kerékpározás közben köteles a fejét rendesen rögzített bukósisakkal védeni; ez a kötelezettség vonatkozik a (3) bekezdés a) és c) pontjai szerint szállított személyekre is.

(1) Az önegyensúlyozó járművet közúton, kivéve a kerékpárutat, mezei utat, erdei utat és a lakó-pihenő övezetet, csak 15 évnél idősebb személynek szabad vezetnie.

(2) Az önegyensúlyozó jármű vezetőjének csak akkor szabad a járda, gyalogos út vagy gyalogos-átkelőhely jobb oldalán haladnia, ha nem veszélyezteti és korlátozza a gyalogosokat, ugyanakkor nem lépheti át a gyaloglás sebességét.

(3) Az önegyensúlyozó jármű vezetője vezetőjének csak akkor szabad a kerékpársáv, kerékpárút vagy kerékpáros-átkelőhely jobb oldalán haladnia, ha nem veszélyezteti és korlátozza a kerékpárosokat.

(4) Az önegyensúlyozó jármű vezetőinek csak egyesével, egymás mögött szabad haladniuk. Az önegyensúlyozó jármű vezetője köteles menet közben mindkét kezével a kormányt tartani, kivéve azt az esetet, mikor jelzést ad a jelen törvény szerint, menet közben nem vezethet kutyát sem más állatot és nem szállíthat olyan tárgyakat, amelyek megnehezítenék a jármű vezetését vagy veszélyeztetnék a közúti közlekedés többi résztvevőjét. Az egyszemélyes önegyensúlyozó járművön több személy közlekedése nem engedélyezett.

(5) Az önegyensúlyozó jármű vezetőjének közúton vagy az úttesten történő átkelésére értelemszerűen alkalmazandó az 53. § vagy az 55. § (8) bek. A járművezető gyalogossal vagy kerékpárossal szembeni kötelességei fennállnak az önegyensúlyozó jármű és a segédmotoros roller vezetőjével szemben is.

(6) Az önegyensúlyozó járművön való közlekedésről szóló rendelkezések a segédmotoros rollerrel való közlekedésre is érvényesek.

(1) Az automatizált kézbesítő jármű vezetője csak a 18. életévét betöltött személy lehet.

(2) Az automatizált kézbesítőjármű járdákon és más olyan helyeken is közlekedhet, ahol a gyalogosok gyalogosan közlekedhetnek; ebben az esetben legfeljebb 6 km/óra sebességgel haladhat és be kell tartania a gyalogosokra vonatkozó szabályokat. Az automatizált kézbesítőjármű olyan utakon is közlekedhet, amelyeken a kerékpárosok közlekedhetnek; ebben az esetben legfeljebb 20 km/h sebességgel haladhat, és be kell tartania a kerékpárosokra vonatkozó szabályokat. Az automatizált kézbesítőjármű az úttesten legfeljebb 45 km/óra sebességgel haladhat.

(3) A járművezetőnek a gyalogos vagy kerékpáros felé fennálló kötelezettségei az automatizált kézbesítőjárműre is vonatkoznak.

(4) Az automatizált kézbesítő jármű csak zárt szállítási térben szállíthat rakományt. Az automatizált kézbesítőjármű nem szállíthat személyeket vagy állatokat.

(1) Az állat vontatta jármű hajtója nem lehet 15 évesnél fiatalabb személy. Ha a hajtó az állat vontatta jármű mellett megy, akkor köteles a jobb oldalon menni; az állat vontatta jármű elhagyása előtt köteles a járművet befékezni, és lejtőn a kerekeket kiékelni.

(2) A 600 mm teljes szélességet meghaladó kézikocsit toló vagy húzó személy köteles az úttest jobb szélén közlekedni; ha azzal nem veszélyezteti vagy korlátozza a gyalogosokat, a jobb oldali útpadkán is mehet. Korlátozott látási viszonyok mellett ezt a személyt vagy a kézikocsit baloldalt és jobboldalt bekapcsolt nem vakító, fehér fénnyel kell megjelölni, amelyet a közúti közlekedés többi résztvevője lát.

(1) A lovasra, valamint a vezetett és hajtott állatok kísérőjére értelemszerűen vonatkoznak a járművezető jelen törvény szerinti jogai és kötelezettségei.

(2) Közúton, kivéve a mezei utat és az erdei utat nem szabad lovagolnia 15 évnél fiatalabb személynek. A lovas köteles az úttest jobb oldalán menni. Ha azzal nem veszélyezteti és korlátozza a gyalogosokat, a lovas mehet a jobb útpadkán is. A lovasok csak egymás mögött, egyesével haladhatnak. A lovas csak egy állatot vezethet. Ha közúti jelzéssel ki van jelölve a lovaglóút, a lovasok kötelesek elsősorban azt használni.

(3) A kísérő legfeljebb két állatot vezethet, melyeket egymáshoz kell kötni. Az állatokat csak úgy lehet vezetni és hajtani, hogy az ne veszélyeztesse a közúti közlekedést és minél kisebb mértékben korlátozza azt. A hajtott állatokat eközben megfelelően hosszú csoportokra kell osztani és egymástól kellő távolságra elválasztani. A hajtott állatokat nem kísérhetik 15 évnél fiatalabb személyek. A kísérő személyek számának elegendőnek kell lennie az állatok irányított mozgásának biztosítására. Korlátozott látási viszonyok mellett a kísérőn láthatóan elhelyezett fényvisszaverő elemeknek kell lenniük vagy fényvisszaverő biztonsági ruházatot kell viselnie.

(4) Korlátozott látási viszonyok mellett a lovason láthatóan elhelyezett fényvisszaverő elemeknek kell lenniük vagy fényvisszaverő biztonsági ruházatot kell viselnie. Ha lovasok rendezett csoportjáról van szó, az első lovast meg kell jelölni nem vakító fényű fehér fénnyel is, az utolsó lovast pedig piros fénnyel.

(5) A lovaglásra, állatok vezetésére és hajtására a 39. § (8) bek. szerinti tiltás vonatkozik.

(6) A háziállatok közúton való szabad mozgása tilos. A háziállat tulajdonosa, tenyésztője vagy az általuk megbízott személy felel a háziállatok közúton való szabad mozgásának megakadályozásáért.

(1) Azt a személyt, aki a közúton annak karbantartásával javításával vagy építésével kapcsolatos vagy más munkálatokat végez, amelyekre jogosult, jól láthatóan meg kell jelölni. Ennek a személynek nem kell betartania a közúti közlekedés szabályainak azon rendelkezéseit, melyeket munkája jellege kizár; ugyanakkor a szükséges óvatosságot be kell tartania.

(2) Az (1) bekezdés szerinti személy megjelölését általános jogszabály határozza meg, melyet a belügyminisztérium ad ki.

(1) A lakó-pihenő, gyalogos és iskolaövezetben a gyalogosok a közutat teljes szélességében használhatják, ugyanakkor nem vonatkozik rájuk az 52. §. A gyermekek közúton való játéka csak lakó-pihenő övezetben engedélyezett.

(2) A gyalogos övezetbe csak azon járművek számára engedélyezett a behajtás, amelyek számára ezt a közúti jelzéssel lehetővé teszi.

(3) A lakó-pihenő, gyalogos és iskolaövezetben a járművezető legfeljebb 20 km/óra sebességgel haladhat. Eközben köteles fokozottan körültekintően eljárni a gyalogosokkal szemben, akiket nem veszélyeztethet. Ha az elkerülhetetlen, a járművezető köteles megállítani a járművet. A lakó-pihenő és gyalogos övezetben a gépjárművek parkolása tilos, hacsak közúti jelzéssel nincs másként meghatározva. Az iskolaövezetben lehet parkolni, ha ez nem korlátozza a gyalogosok mozgását.

(4) A lakó-pihenő, gyalogos és iskolaövezetben a gyalogosoknak lehetővé kell tenniük a járművek haladását. Ez érvényes azokra a gyermekekre is, akik a lakó-pihenő övezetben játszanak.

(5) Ha ebben a fejezetben nincs másként meghatározva, a lakó-, gyalogos és iskolaövezetben való közlekedésre a jelen törvény egyéb rendelkezései érvényesek.

(1) A kerékpárutat a kerékpárosok a menetirányuk teljes szélességében használhatják.

(2) A kerékpárúton a járművezető legfeljebb 30 km/óra sebességgel közlekedhetnek.

(3) Kerékpárúton gépjárműveknek közlekedni tilos, hacsak közúti jelzéssel nincs másként meghatározva.

(4) Ha közúti jelzés lehetővé teszi gépjárművek kerékpárúton való közlekedését, a kerékpárosok velük szemben előnyt élveznek, miközben a gépjárművek vezetői nem veszélyeztethetik őket és előzésük közben tőlük legalább 1,5 m oldaltávolságot kell betartaniuk. A gépjárművek megállása és várakozása – kivéve a motorkerékpárokat – a kerékpárutakon csak az erre kijelölt helyeken lehetséges.

(5) Ha az (1)–(4) bekezdés másként nem rendelkezik, a kerékpárúton való közlekedésre a jelen törvény további rendelkezései vonatkoznak.

(1) A közúti közlekedésben használatosak

a) közúti jelzőtáblák,

b) útburkolati jelek,

c) forgalomtechnikai eszközök.

(2) A közúti közlekedés közúti jelzésekkel és forgalomtechnikai eszközökkel történő szabályozása magasabb rendű a közúti közlekedés általános szabályozásánál.

(3) A rendőr és más jogosult személy utasításai magasabb rendűek közúti jelzésekből és forgalomtechnikai eszközökből következő utasításoknál.

(4) Az ingatlan tulajdonosa köteles méltányos ellentételezés fejében eltűrni a közúti jelzés vagy a forgalomtechnikai eszköz és azok tartószerkezetének elhelyezését az ingatlanján.

(5) A közúti jelzéseken vagy a forgalomtechnikai eszközökön és azok tartószerkezetén tilos bármit is elhelyezni, ami nem áll összefüggésben a közúti jelzésekkel vagy a forgalomtechnikai eszközökkel.

(6) A közúton és a közút melletti helyen nem szabad elhelyezni olyan dolgokat, amelyek összetéveszthetőek lehetnének a közúti jelzéssel vagy a forgalomtechnikai eszközökkel vagy azokat eltakarnák, vagy amelyek elterelnék és elvonnák a közúti közlekedés résztvevőjének figyelmét vagy elvakítanák őt.

(7) Közút melletti hely alatt értendő az a tér, amelyben a közúti jelzés vagy a forgalomtechnikai eszköz el van helyezve; ilyen hely az a tér is, amelyben a közúti jelzéseket vagy a forgalomtechnikai eszközöket általában elhelyezik.

(8) A fényjelző készülékeket a közútkezelő tartja fenn. A fényjelző készülékek közelében nem szabad olyan fényforrásokat elhelyezni, amelyek fényei összetéveszthetőek a fényjelző készülékek fényeivel.

(9) A közúti jelzések és forgalomtechnikai eszközök részletes leírását, azok ábrázolását, jelentését és az közúton, valamint a közút melletti helyen való elhelyezését általános érvényű jogszabály határozza meg, amelyet a belügyminisztérium ad ki.

(1) A közúti jelzéseket és a forgalomtechnikai eszközöket csak olyan mértékben és módon szabad használni, amennyire, és ahogyan azt a közúti közlekedés biztonsága és folyamatossága feltétlenül megköveteli.

(2) A közúti jelzések és a forgalomtechnikai eszközök használatát az egyes esetekben a következők határozzák meg:

a) külön jogszabály szerinti hatóság;¹⁾ a közúti jelzések használatát, amelyek a vasúti átjáróra figyelmeztetnek, és a közúti jelzés használatát, amely elsőbbségadásra utasítja a járművezetőt, ha azokat vasúti átjáró előtt akarják elhelyezni, ez a hatóság megtárgyalja a Vasúti Közlekedést Szabályozó Hivatallal,

b) A Vasúti Közlekedést Szabályozó Hivatal, azzal a hatósággal, amely egyébként a közúti jelzés használatára jogosult, a Rendőri Testület szervével és a közút kezelőjével történt tárgyalások után, ha vasúti átjárót jelölő közúti jelzésről van szó,

c) a Katonai Rendőrség a katonai létesítményekben és területeken.

(3) A rendőr vagy a katonai rendőr használhat ideiglenes közúti jelzőtáblákat és ideiglenes forgalomtechnikai eszközöket, használatuk illetékes szerv általi előzetes meghatározása nélkül is, ha az szükséges feladataik teljesítése közben a közúti közlekedés biztonságának és folyamatosságának biztosításához.

(4) Az alagútkezelő^28a) használhat ideiglenes közúti jelzőtáblákat és ideiglenes forgalomtechnikai eszközöket, használatuk illetékes szerv általi előzetes meghatározása nélkül is, ha az a közúti közlekedés biztonságának és folyamatosságának biztosításához az alagút üzemeltetésével kapcsolatban; erről a használatról köteles haladéktalanul tájékoztatni az illetékes közútkezelő szervet és a Rendőri Testület szervét.

(1) A közúti közlekedést közúti jelzésekkel, forgalomtechnikai eszközökkel vagy a rendőr utasításaival irányítják.

(2) Külön jogszabállyal²⁹⁾ megszabott keretek között a közúti közlekedés irányítására a katona is jogosult, akit a Rendőri Testület feladatainak teljesítésére rendeltek ki, vagy a katonai rendőr; a közúti közlekedés irányítására a katona is jogosult, a fegyveres erők feladatainak teljesítése közben.³⁰⁾

(3) A fényjelzések, a rendőr és katonai rendőr utasításainak, a fegyveres erők feladatainak teljesítésére kirendelt katona utasításainak és a Rendőri Testületnek, a közúti közlekedés irányításával kapcsolatos feladatainak teljesítésére kirendelt katona utasításainak részleteit és azok jelentését általános érvényű jogszabály határozza meg, amelyet a belügyminisztérium ad ki.

(1) A jármű megállítására vonatkozó utasításokat jogosult adni a rendőr, az egyenruhás katonai rendőr, az egyenruhás hivatásos katona és a krízishelyzetben szolgáló katona, aki a felsőruházatán „POLÍCIA“ („RENDŐRSÉG”) megjelölést visel; a jármű megállítására vonatkozó utasításokat adni más személy is jogosult, ha azt külön jogszabály szabja meg.⁵⁾

(2) A jármű megállítására vonatkozó utasításokat jogosultak adni továbbá

a) a vezetett vagy hajtott állatok kísérője, ha azt a közúti közlekedés biztonsága megköveteli,

b) az iskolások zárt csoportjának vagy a még nem iskolaköteles gyermekek zárt csoportjának vezetője, vagy az fogyatékkal élő személyek kísérője, az úttesten való átkeléskor,

c) a közút karbantartásával, javításával vagy építésével kapcsolatos munkálatokon dolgozó személy, ha azt a közúti közlekedés biztonsága megköveteli,

d) a vasút átjáró biztonságos üzemeltetésének biztonságát ügyelő személy,

e) 18 évnél idősebb, kellően képesített személy, akit azzal írásban a Rendőri Testület szerve megbízott, meghatározva, mely esetekben állíthatja meg ez a személy a járműveket,

f) más személyek, ha ez szükséges a közúti közlekedés biztonságának és folyamatosságának biztosításához vagy életmentéshez, egészség- vagy vagyonvédelem biztosításához.

(3) A járművek megállításának részleteit általános érvényű jogszabály határozza meg, amelyet a belügyminisztérium ad ki.

(1) A közlekedési baleset a közúti közlekedés olyan eseménye, amely a jármű közlekedéséhez közvetlenül kapcsolódik, és amely során

a) haláleset vagy személyi sérülés történik,

b) használhatatlanná válik a közút vagy közüzemi létesítmény vagy

c) veszélyes anyagok²⁴⁾ szabadulnak ki.

(2) Közlekedési balesetnek minősül a (3) bekezdés szerinti káresemény is, ha

a) nem teljesül a 66. § (6) bek. szerinti kötelezettségek valamelyike,

b) az érintett jármű vezetője alkohol vagy más tudatmódosító szer befolyása alatt áll vagy megtagadta az azok fogyasztásának megállapítására szolgáló vizsgálatban való részvételt vagy

c) a káresemény résztvevői nem egyeztek meg, hogy az kinek a hibájából történt.

(3) A közúti közlekedés egyéb eseményei, melyek során a jármű közlekedéséhez közvetlenül kapcsolódva kár keletkezett, a jelen törvény alkalmazásában nem tekintendők közlekedési balesetnek. Az ilyen események káreseménynek számítanak.

A járművezető, aki közlekedési baleset részese lett, köteles

a) haladéktalanul megállítani a járművét,

b) tartózkodni az alkohol vagy más tudatmódosító szer fogyasztásától a baleset után mindaddig, amíg az annak megállapításának kárára lenne, hogy járművezetés előtt vagy járművezetés közben fogyasztott-e alkoholt vagy más tudatmódosító szert.

(1) A közlekedési baleset résztvevője az a személy, aki közvetlenül, aktívan vagy passzívan részt vett a közlekedési balesetben.

(2) A közlekedési baleset résztvevője köteles

a) a közlekedési balesetet a rendőrnek jelenteni,

b) képességei és lehetőségei szerint elsősegélyt nyújtani a sérült személynek és haladéktalanul hívni az egészségügyi mentőszolgálatot,

c) megtenni a szükséges intézkedéseket a közlekedési baleset által veszélyeztetett személy vagy tulajdon megmentésére,

d) a közlekedési baleset helyszínén maradni egészen a rendőr kiérkezéséig vagy erre a helyre haladéktalanul visszatérni a segítségnyújtás vagy a segélyhívás után, vagy a közlekedési baleset bejelentése után,

e) tartózkodni olyan cselekményektől, amelyek a közlekedési baleset kivizsgálásának kárára lennének, elsősorban a járművek áthelyezésétől,

f) megtenni a kellő intézkedéseket, hogy a közlekedési baleset helyszínén ne legyen veszélyeztetve a közúti közlekedés biztonsága,

g) lehetővé tenni a közúti közlekedés helyreállítását, elsősorban a tömegközlekedési járművek forgalmát,

h) a közlekedési baleset más résztvevőjének kérésére igazolni személyazonosságát,

i) haladéktalanul értesíteni azt a személyt, aki nem volt résztvevője a közlekedési balesetnek, az anyagi kárról, amelyet a közlekedési balesettel okoztak neki, és közölni vele személyes adatait; ha ez nem lehetséges, az értesítést és az informálást a Rendőri Testületen keresztül biztosítja.

(3) Ha az a sérült személy kiszabadításához vagy elsősegélyben részesítéséhez, illetve a közúti közlekedés helyreállításához szükséges, a közlekedési baleset résztvevője áthelyezheti a járműveket, azonban köteles megjelölni a járművek közúti baleset utáni helyzetét, a helyzetet és a nyomokat.

(4) A közlekedési baleset résztvevője köteles a szükséges módon együttműködni a Rendőri Testület szervével a közlekedési baleset tisztázása során, beleértve tisztázással összefüggő dokumentumok bemutatását.

(5) A káresemény résztvevője az a személy, aki közvetlenül, aktívan vagy passzívan részt vett a káreseményben.

(6) A káresemény résztvevője köteles haladéktalanul megállítani a járművet, a személyazonosságát igazolni a káresemény más résztvevőjének, közölni a jármű biztosításának adatait, kitölteni és aláírni a keletkezett kár megtérítésének biztosítására bevezetett, külön jogszabály szerinti formanyomtatványt,^31a) tartózkodni az alkohol vagy más tudatmódosító szer fogyasztásától és megtenni a kellő intézkedéseket, hogy a ne legyen veszélyeztetve a közúti közlekedés biztonsága vagy folyamatossága. Ha a káresemény résztvevője olyan személynek okozott anyagi kárt, aki nem résztvevője a káreseménynek, köteles arról ezt a személyt haladéktalanul értesíteni, valamint kitölteni vele és aláírni a keletkezett kár megtérítésének biztosítására bevezetett, külön jogszabály szerinti formanyomtatványt.^31a)

(1) A közlekedési balesetek nyilvántartása a Rendőri Testület külön jogszabály szerinti információs rendszere,³²⁾ amelyet a Szlovák Köztársaság területén történt közlekedési baleseti arányokról szóló információk beszerzése és ebből a nyilvántartásból való adatszolgáltatás céljából vezetnek.

(2) A közlekedési balesetek nyilvántartásában vezetett bejegyzések céljaira

a) halott személynek tekintendő az a személy, aki a közlekedési baleset során hunyt el vagy annak következményeibe halt bele, legkésőbb a közlekedési balesetet követő 30 napon belül, kivéve az öngyilkosságot,

b) súlyos sérültnek tekintendő az a személy, aki a közlekedési baleset során súlyos testi sérülést szenvedett,³³⁾

c) könnyű sérültnek tekintendő az a személy, aki a közlekedési baleset során súlyos testi sérüléstől eltérő sérülést szenvedett, kivéve az egyszeri ellátást igénylő eseteket, amelyek nem igényelnek szakellátást, vagy nem okoznak munkaképtelenséget,

d) kárnak tekintendő az a sérülés, amely a járművön vagy más vagyontárgyon keletkezett a közlekedési baleset során vagy azzal összefüggésben, amelynek nagyságát becsléssel állapítja meg a közlekedési baleset helyszíni szemléjét végző rendőr.

(3) A közlekedési balesetek nyilvántartásában a közlekedési balesetek résztvevőinek személyes adatait a következő terjedelemben vezetik: utó- és családi név, születési dátum, személyi szám, nem, állampolgárság, lakcím, a közlekedési balesetben érintett járművek adatai, a közút adatai a közlekedési baleset helyén és idején, a közlekedési baleset időbeli, helyszíni és kiegészítő adatai.

(4) A közlekedési balesetek résztvevőiről, a közlekedési balesetek nyilvántartásában nyilvántartják

a) a résztvevők állapotát és viselkedését a közlekedési baleset idején, beleértve az esetleges alkoholos vagy más tudatmódosító szer általi befolyásoltságot,

b) a járművekben való elhelyezkedésüket, a közlekedési baleset idején,

c) a biztonsági övek vagy más utasbiztonsági berendezések használatát,

d) a közlekedési baleset hatásait az életükre és egészségükre,

e) az elsősegélynyújtást,

f) a járműből való kiszabadításuk módját a közlekedési baleset után.

(5) A járművezetőről, aki közlekedési baleset résztvevője volt, a közlekedési balesetek nyilvántartásában nyilvántartják a (4) bekezdés szerinti adatokon kívül a megszerzett vezetési jogosultságok egyes kategóriát és a vezetési jogosultság megszerzésének dátumát arra a gépjárműre, amelyet vezetett.

(6) A járműről, amely közlekedési baleset résztvevője volt, a közlekedési balesetek nyilvántartásában nyilvántartják a következőket

a) a jármű fajtája,

b) az állam, amelyben a jármű nyilván van tartva,

c) márka, kereskedelmi megnevezés, típus, a jármű első nyilvántartásba vételének dátuma, a jármű forgalmi rendszáma, a jármű forgalmi engedélye I. vagy II. részének vagy a jármű műszaki engedélyének nyilvántartási száma, az utolsó műszaki vizsga dátuma és érvényességi ideje, a jármű színe, a jármű VIN azonosító száma,

d) adatok a jármű használatának módjáról és jellegéről,

e) a járműre vonatkozó pontosító adatok, például megengedett legnagyobb össztömeg, biztonsági övekkel vagy más utasbiztonsági berendezésekkel való felszereltség, ülőhelyek száma, állóhelyek száma, fekvőhelyek száma,

f) a jármű kiegészítő adatai, például túlméretes vagy veszélyes rakomány szállítása, a haladási elsőbbség jogával rendelkező járművel való közlekedés,

g) a jármű elhelyezkedése a közúton a közlekedési baleset előtt és után, beleértve a féknyomokra vonatkozó adatokat,

h) a közlekedési baleset következményei a járművön és a rakományon, beleértve a közlekedési balesettel okozott becsült kárt is,

i) a jármű biztosítójának cégnevét és a gépjármű üzemeltetésével okozott kár felelősségbiztosítása igazolásának számát (a továbbiakban csak „a felelősségbiztosítási igazolás“), a határbiztosítási kötvény számát vagy a zöldkártya számát.

(7) A közútról a közlekedési baleset helyén és idején a közlekedési balesetek nyilvántartásában nyilvántartják a következőket

a) a közút kategóriája, osztálya, számjele és a közúton található forgalmi sávok száma,

b) további pontosító adatok a közlekedési baleset helyéről, például kereszteződés megjelölése vagy a közút kilométerszelvényének száma, forgalomkorlátozott zóna,

c) a közút építési és közlekedés műszaki állapota,

d) az úttest felületének fajtája és állapota,

e) a közlekedési baleset elhelyezkedése a közúton,

f) akadály.

(8) A közlekedési balesetek nyilvántartásában a következő időbeli, helyszíni és kiegészítő adatokat tartják nyilván:

a) a közlekedési baleset helye, dátuma és ideje,

b) közlekedési baleset fajtája, például ütközés mozgó járművel, parkoló járművel, szilárd akadállyal, gyalogossal, kerékpárossal vagy állattal,

c) a mozgó járművel ütközésének fajtája, például szemből, oldalról vagy hátulról,

d) a közlekedési baleset okozója,

e) a közlekedési baleset fő okai, például gyorshajtás, szabálytalan előzés, elsőbbségadás elmulasztása, helytelen vezetési mód vagy a jármű műszaki hibája,

f) időjárási feltételek a közlekedési baleset helyszínén,

g) láthatóság és látási viszonyok a közlekedési baleset helyszínén,

h) a közúti közlekedés irányítása, beleértve a legnagyobb megengedett sebességet,

i) specifikus helyek és objektumok a közlekedési baleset helyszínén,

j) a helyzet és a következmények fotódokumentációja a közlekedési baleset helyszínén,

k) a rendőr kiérkezésének ideje a közlekedési baleset helyszínére.

(1) A közlekedési balesetek nyilvántartásából származó információkat az állami szervek, a területi önkormányzati szervek és a közútkezelők^33a) rendelkezésére bocsátják, a hatáskörükbe tartozó terjedelemben. A közlekedési balesetek nyilvántartásából származó információkat a Nemzeti Közlekedési Információs Központ számára is rendelkezésre bocsátják külön jogszabály szerinti terjedelemben és módon.^33b)

(2) A kívánt mértékben mindenki számára rendelkezésre bocsátják az azokról az adatokról szóló információkat, melyeket róla a közlekedési balesetek nyilvántartásában tárolnak.

(3) A közlekedési balesetek nyilvántartásából származó információkat akkor is rendelkezésre bocsátják, ha erről nemzetközi egyezmény, amelynek a Szlovák Köztársaság részese, vagy külön jogszabály rendelkezik.³⁴⁾

(4) A közlekedési balesetek nyilvántartásából származó információ, amelynek tartalma minősített információk tárgyát képezi, csak külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett bocsátható rendelkezésre.³⁵⁾

(5) A személy, akinek a személyes adatokat tartalmazó információt a közlekedési balesetek nyilvántartásából rendelkezésére bocsátották, ezt az információt csak arra a célra használhatja fel, amelyre azt kérvényezte, és biztosítania kell annak védelmét.^35a)

(6) A közlekedési balesetek nyilvántartásából származó információkat, elektronikus formában, havonta legalább egyszer a Szlovák Biztosítók Irodája és az Egészségügyi Felügyeleti Hatóság rendelkezésére bocsátják külön jogszabály szerinti feladataik ellátásával kapcsolatban,³⁶⁾ éspedig a személy előzetes beleegyezése nélkül is, akit ez az információ érint.

(7) A közlekedési balesetek nyilvántartásából származó információkat a következő terjedelemben bocsátják a Szlovák Biztosítók Irodája rendelkezésére:

a) utó- és családi név vagy cégnév, lakcím vagy székhely, személyi szám vagy a jármű üzembentartójának, illetve a jármű tulajdonosának azonosító száma,

b) utó- és családi név, a közlekedési baleset résztvevőjének lakcíme és személyi száma, ha azzal rendelkezik, vagy dátum a közlekedési baleset résztvevőjének születési dátuma, ha nem rendelkezik személyi számmal,

c) alkohol vagy más tudatmódosító szer fogyasztásáról szóló adat a járművezetők részéről, akik a közlekedési baleset résztvevői voltak,

d) a jármű márkája, kereskedelmi megnevezése, típusa, első nyilvántartásba vételének dátuma, a jármű forgalmi rendszáma, a jármű forgalmi engedélye I. vagy II. részének vagy a jármű műszaki engedélyének nyilvántartási száma, a jármű színe, a jármű VIN azonosító száma,

e) a közlekedési baleset dátuma, ideje és helye, történésének és következményeinek leírása, valamint ezek fotódokumentációja,

f) a jármű biztosítójának cégneve és a felelősség-biztosítási igazolás száma, a határbiztosítási kötvény száma vagy a zöldkártya száma,

g) a Rendőri Testület szerve, aki a közlekedési balesetet kivizsgálta, és a szám, amely alatt az ügy nyilvántartásba került.

(8) A 64. § (1) bek. a) pontja szerinti közlekedési balesetekről, a közlekedési balesetek nyilvántartásából származó információkat a következő terjedelemben bocsátják az Egészségügyi Felügyeleti Hatóság rendelkezésére:

a) utó- és családi név vagy cégnév, lakcím vagy székhely, személyi szám vagy a jármű üzembentartójának illetve a jármű tulajdonosának azonosító száma,

b) utó- és családi név, a közlekedési balesetben résztvevő járművezetőnek, valamint a közlekedési baleset elhunyt vagy sérült résztvevőjének lakcíme és személyi száma vagy születési dátuma,

c) alkohol vagy más tudatmódosító szer fogyasztásáról szóló adat a járművezetők részéről, akik a közlekedési baleset résztvevői voltak,

d) a jármű márkája, kereskedelmi megnevezése, típusa, a jármű forgalmi rendszáma vagy a jármű VIN azonosító száma,

e) a közlekedési baleset dátuma, ideje és helye, történésének és következményeinek leírása,

f) a jármű biztosítójának cégneve és a felelősségbiztosítási igazolás száma, a határbiztosítási kötvény száma vagy a zöldkártya száma,

g) a Rendőri Testület szerve, aki a közlekedési balesetet kivizsgálta, és a szám, amely alatt az ügy nyilvántartásba került.

(9) A Szlovák Köztársaság járműnyilvántartásába bejelentett jármű közlekedési balesete esetén a közlekedési balesetek nyilvántartásából származó információkat a járműüzemeltési nyilvántartónak^35b) a következő terjedelemben bocsátják rendelkezésére

a) a közlekedési baleset dátuma,

b) a jármű márkája, kereskedelmi megnevezése, típusa, a jármű forgalmi rendszáma vagy a jármű VIN azonosító száma,

c) a közlekedési baleset következményei és a jármű sérülései,

d) információ arról, hogy a közlekedési baleset hatással volt-e a jármű fő biztonsági elemeire, ezek a kerekek felfüggesztései, a deformációs zónák, a légzsákok, a kormánymű vagy a fékek,

e) a jármű általi teljes megtett távolság számlálóján szereplő érték (a továbbiakban csak „kilométer-számláló“).

(1) A rendőrnek jogában áll

a) a feltétlenül szükséges időre megtiltani a járművezetőnek a haladást vagy a menetirányt előírni, ha azt a közúti közlekedés biztonsága vagy folyamatossága megköveteli,

b) megtiltani a járművezetőnek az autópályán való közlekedést és felszólítani őt, hogy a legközelebbi kijáraton hagyja el az autópályát vagy állítsa le járművét a legközelebbi parkolón, ha a jármű nem éri el a 35. § szerinti sebességet; a tiltásról igazolást ad,

c) felszólítani a járművezetőt, a jármű vezetéséhez és forgalomban tartásához, valamint a személyek és a rakomány szállításához előírt okmányok bemutatására; ha ezek nem kerülnek bemutatásra, felszólítani a járművezetőt a jármű és annak üzembentartója adatainak közlésére, a 111. § (2) bek. a), b), e) és f) pontjai szerint,

d) felszólítani a járművezetőt, hogy vesse magát alá vizsgálatnak, nem áll-e alkohol vagy más tudatmódosító szer befolyása alatt, amelyek csökkenthetik biztonságos járművezetési képességét,

e) ellenőrizni a jármű műszaki alkalmasságát, valamint felszerelésének és tartozékainak teljességét, vagy felszólítani a járművezetőt, vesse alá járművét az ilyen ellenőrzésnek, továbbá összehasonlítani a jármű forgalmi engedélyének I. és II. részében, a külföldön kiadott nyilvántartási okmányon vagy a jármű műszaki engedélyében szereplő adatokat a járművön feltüntetett adatokkal,

f) lemérni^36a) a jármű méreteit és tömegét,

g) ellenőrizni, hogy a közúti közlekedés résztvevője vagy más személyek betartják-e a jelen törvény szerinti kötelességeiket,

h) műszaki eszközöket használni, hogy megakadályozza a jármű távozását a 72.a § (1) bek. szerinti bírság vagy a 72.a § (2) bek. szerinti pénzügyi garancia igazolható kifizetésének időpontjáig.

(2) A rendőr (1) bekezdés a) és c) pontjai szerinti jogosultságai vonatkoznak a katonai egyenruhában lévő, „POLÍCIA“ („RENDŐRSÉG”) megjelölést viselő katonára is és a katonai rendőrre. A rendőr (1) bekezdés d)–g) pontjai szerinti jogosultságai vonatkoznak a katonai rendőrre is, ha olyan személyekről van szó, kiknek szabálysértéseit a Katonai Rendőrség vizsgálhatja,³⁷⁾ ha olyan jármű vezetőjéről van szó, amely a fegyveres erők, a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériuma, vagy annak költségvetési szervezete, járulékalapú szervezete vagy a hatáskörébe tartozó állami vállalat kötelékébe tartozik, ha olyan közlekedési baleset résztvevőjéről van szó, amelyet a Katonai Rendőrség vizsgál, vagy ha olyan szabálysértés utáni káresemény résztvevőjéről van szó, amit a Katonai Rendőrség vizsgál.

(3) Az a személy, akinek a rendőr, a katonai egyenruhában lévő, „POLÍCIA“ („RENDŐRSÉG”) megjelölést viselő katona és a katonai rendőr (1) és (2) bekezdések szerinti jogosultságainak érvényesítésével kapcsolatban költségei keletkeznek, nem tarthat igényt költségtérítésre.

(4) A jelen törvény második része alóli kivételt, amely a közúti közlekedésben azonnal szükséges, a rendőr a helyszínen szükséges mértékben engedélyezhet, akkor, ha ezzel nem veszélyezteti a közúti közlekedés biztonságát.

(1) A rendőr jogosult bevonni a Szlovák Köztársaság szervei vagy más állam szervei által kiadott vezetői engedélyt, ha

a) olyan, tevékenységet megtiltó büntetést vagy szankciót lehet kiszabni, amely a gépjárművezetés tilalmán alapszik,

b) a bíróság a járművezető részére védőgyógykezelést rendelt el, illetve a bíróság vagy más illetékes szerv a gépjárművezetés tilalmát rendelte el,

c) a Rendőri Testület szerve a szakmai alkalmasság ellenőrzéséről, a gépjárművezetésre való egészségügyi alkalmasság (a továbbiakban csak „egészségügyi alkalmasság“) felülvizsgálatáról vagy a gépjárművezetésre való pszichikai alkalmasság (a továbbiakban csak „pszichikai alkalmasság“) felülvizsgálatáról határozott,

d) a vezetői engedély érvénytelen,

e) ha járművezető olyan gépjárművet vezet, amelynek vezetésére a vezetői engedélye érvénytelen a 110.a § vagy a 106.a § szerint.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt feltételek mellett bevonható a nemzetközi a vezetői engedély is, melyet egy másik állam szerve adott ki.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt feltételek mellett a rendőr jogosult bevonni a vezetői engedélyt, egészen az ügy jogerős lezárásáig.

(4) A rendőr a vezetői engedély bevonásáról haladéktalanul igazolást ad és legkésőbb a vezetői engedély bevonását követő munkanapon elküldi a vezetői engedélyt a helyileg illetékes Rendőri Testület szervének, ahol a cselekményre sor került. Az igazolásban a rendőr legfeljebb 15 napra engedélyezheti a járművel való további közlekedést, ha ezzel nem lesz veszélyeztetve a közúti közlekedés biztonsága vagy folyamatossága; az engedély csak a Szlovák Köztársaság területén érvényes.

(5) A rendőr jogosult az (1) bekezdés a) pontja szerint akkor is eljárni, ha a járművezető a rendőrnek nem adta át ellenőrzésre a vezetői engedélyt, és haladéktalanul igazolást ad arról, hogy azt bevonta. Az igazolás kiadásával a vezetői engedély bevontnak tekintendő, akkor is, ha az a helyszínen a rendőrnek nem került átadásra. A (2)–(4) és (6)–(8) bekezdések rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

(6) Az a szerv, amely a vezetői engedély bevonásával összefüggő ügyben jár el, köteles az eljárás minden stádiumában vizsgálni a vezetői engedély bevonásának indokoltságát a közúti közlekedés biztonsága és folyamatossága szempontjából. Ha a bevonásra nincsenek okok vagy azok megszűntek, a vezetői engedélyt a járművezetőnek haladéktalanul vissza kell szolgáltatni.

(7) A Rendőri Testület szerve, a vezetői engedély bevonásának napjától számított 15 napon belül, további eljárás nélkül, határozatot ad ki a vezetői engedély bevonásáról. Amennyiben a vezetői engedély bevonására az (1) bekezdés a) pontja szerint került sor, a vezetői engedély bevonásáról szóló határozatot nem adja ki, ha a vezetői engedély bevonásától számított 15 napos határidőn belül már jogerős határozat született a tevékenységet megtiltó büntetés kiszabásáról, amely a gépjárművezetés tilalmán alapszik vagy a tevékenységet megtiltó szankció kiszabásáról, amely a gépjárművezetés tilalmán alapszik és az illetékes szerv erről tudomást szerzett. Amennyiben a vezetői engedély bevonására az (1) bekezdés b)–e) pontja szerint került sor, a vezetői engedély bevonásáról szóló határozatot nem adja ki.

(8) A vezetői engedélyt a katonai rendőr is jogosult bevonni az (1) vagy az (5) bekezdésben feltüntetett feltételek mellett, ha olyan személyekről van szó, kiknek szabálysértéseit a Katonai Rendőrség vizsgálhatja; a rendőr (4) és (5) bekezdések szerinti kötelezettségei a katonai rendőrre is vonatkoznak.

(9) Ha a bevont vezetői engedélyt idegen állam adta ki, a Rendőri Testület szerve elküldi azt a kiadó államnak.

(10) A rendőr végrehajtási parancs alapján bevonja a Szlovák Köztársaság szerve vagy más állam szerve által kiadott vezetői engedélyt. A (4) és (5) bekezdések rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók azzal, hogy a bevont vezetői engedélyt a rendőr elküldi a birtokosának lakóhelye szerint illetékes Rendőri Testület szervének.

(11) A vezetői engedélyt akkor is bevontnak kell tekinteni, ha a végrehajtó a vezetői engedély bevonására vonatkozó parancsot adott ki^37aa) és ezt a tényt a járművezetők nyilvántartásában az e célra létrehozott elektronikus szolgáltatáson keresztül jelezte.

(1) A rendőr jogosult bevonni a vezetői engedélyt a 70. § (1) bek. szerinti okokon kívül akkor is, ha a gépjárművezető, kinek a közúti közlekedés biztonsága és folyamatossága elleni vétségért, autópálya-matrica megvásárlásának elmulasztásával elkövetett szabálysértésért, az útdíj befizetésének területén elkövetett szabálysértésért,^37a) a közúti szállítás területén elkövetett szabálysértésért^37b) vagy a szállítás munkaidejének szervezésére vonatkozó előírások megszegésével elkövetett szabálysértésért^37c) helyszíni bírságot adott, hajlandó azt kifizetni, de ezt a helyszínen nem tudja megtenni.

(2) A rendőr a vezetői engedély bevonásáról a helyszínen igazolást ad az (1) bekezdés szerint, amelyben a további közlekedést 15 napra engedélyezi; az engedély csak a Szlovák Köztársaság területén érvényes. Az igazolásban fel kell tüntetni a megadott járművezetői jogosultság terjedelmét és a vezetői engedély visszaszerzésének módját. A szabálysértés elkövetője megkérheti a rendőrt, aki a vezetői engedélyt bevonta, hogy a bevont vezetői engedélyt továbbítsa, a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti Rendőri Testület szervének, annak visszajuttatása céljából; a rendőr köteles ennek a kérésnek eleget tenni.

(3) Ha a gépjárművezető a vezetői engedély az (1) bekezdés szerinti bevonása ideje alatt a közúti közlekedés biztonsága és folyamatossága elleni vétséget, autópálya-matrica megvásárlásának elmulasztásával elkövetett szabálysértést, az útdíj befizetésének területén elkövetett szabálysértést,^37a) a közúti szállítás területén elkövetett szabálysértést^37b) vagy a szállítás munkaidejének szervezésére vonatkozó előírások megszegésével elkövetett szabálysértést^37c) követ el, és nincs nála a helyszíni bírság kifizetésére elegendő pénzeszköz, az ügyet nem lehet helyszíni bírságolási eljárásban rendezni.

(4) Ha a szabálysértés elkövetője igazolhatóan kifizette a helyszíni bírságot (2) bekezdés szerinti határidőre, a bevont vezetői engedélyét haladéktalanul vissza kell szolgáltatni, azt követően, hogy a Rendőri Testület szerve a bírság befizetéséről tudomást szerzett, hacsak a (8) bekezdés másként nem rendelkezik. A szabálysértés elkövetője a bevont vezetői engedély átvétele céljából köteles megjelenni a Rendőri Testület szervénél; ha külföldiről van szó, akinek nincs tartózkodási helye a Szlovák Köztársaság területén, a Rendőri Testület szerve a vezetői engedélyt elküldi a lakóhelye szerinti államba.

(5) Ha a szabálysértés elkövetője nem fizette be a kiszabott helyszíni bírságot a (2) bekezdés szerinti határidőre, a Rendőri Testület szerve további eljárás nélkül, a határidő leteltét követő 30 napon belül kiadja a vezetői engedély bevonásáról szóló határozatot és az ügyet a határozat végrehajtására továbbítja. A bevont vezetői engedélyt annak birtokosa csak a határozat végrehajtása után kapja vissza, hacsak a (8) bekezdés másként nem rendelkezik.

(6) A Rendőri Testület szerve bevonja a vezetői engedélyt és a vezetői engedély bevonásáról szóló határozatot ad ki akkor is, ha a közúti közlekedés biztonsága és folyamatossága elleni vétség elkövetője, aki azt gépjárművezetőként követte el, nem fizette ki a kiszabott bírságot a szabálysértésről szóló határozatban megadott határidőre; a vezetői engedély bevonásáról igazolást adnak. A (3)–(5) bekezdések rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

(7) Ha a bírság kiszabásáról szóló határozatot közhasznú munkák végzésével kell végrehajtani,³⁸⁾ a Rendőri Testület szerve bevonja a vezetői engedélyt és kiadja a vezetői engedély bevonásáról szóló határozatot, ha a szabálysértés elkövetője a közhasznú munkákat nem végzi el a meghatározott határidőre; a vezetői engedély bevonásáról igazolást adnak. A (3)–(5) bekezdések rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

(8) Ha a vezetői engedélyt az (1) bekezdés vagy a (6) bekezdés szerint vonták be és a Rendőri Testület szerve megállapítja, hogy a vezetői engedély birtokosa nem fizetett ki egy másik, az (1) bekezdésben feltüntetett szabálysértésről szóló eljárásban kiszabott bírságot, a vezetői engedélyt annak birtokosa azt követően kapja haladéktalanul vissza, hogy a Rendőri Testület szerve tudomást szerez az (1) bekezdés szerinti összes bírság kifizetéséről.

(1) A rendőr jogosult bevonni a forgalmi engedély I. vagy II. részét vagy a külföldön kiadott nyilvántartási okmányt, ha

a) a jármű alkalmatlan vagy műszakilag alkalmatlan a közúti közlekedésre, vagy a jármű üzemeltetését felfüggesztették,^38a) illetve ha a járművet törölték a nyilvántartásból vagy kizárták a közúti közlekedésből,³⁹⁾

b) a járművezető nem igazolta, hogy a jármű a megadott határidőn belül részt vett a műszaki ellenőrzésen vagy kipufogógáz-kibocsátási vizsgálaton,

c) a rajta feltüntetett adatokat nem lehet azonosítani,

d) fennáll a gyanú, hogy jogosulatlan módosításokat hajtottak végre rajta vagy érvénytelen,

e) megszűnt a cél, amelyre kiadták,

f) a járművön olvashatatlan vagy sérült a rendszámtábla, illetve a rendszámtábla nincs a jelen törvénnyel összhangban elhelyezve,

g) a járművezető nem mutatja fel a felelősségbiztosítás igazolását,

h) a jármű méretei meghaladják a legnagyobb meg¬engedett méreteket és a járműnek nincs különleges úthasználati engedélye,

i) a jármű meghaladja a megengedett legnagyobb össztömeget vagy az egy tengelyére eső legnagyobb megengedett tömeget és a járműnek nincs különleges úthasználati engedélye vagy nincsenek betartva az 51. § szerinti, teherszállítási feltételek,

j) a járművezető megsérti a külön jogszabály szerinti,^37c) a szállítás munkaidejének szervezésére vonatkozó előírásokat,

k) a jármű nem rendelkezik kifizetett autópálya-matricával,⁴⁰⁾

l) a jármű vezetőjével szemben élelmiszer-biztonsági rendelkezést hoztak,

m) a járművezető nem fizeti ki az útdíjat vagy a járművezetőt helyszíni bírsággal sújtották az útdíj befizetésének területén elkövetett szabálysértést,^37a) hajlandó azt kifizetni, de ezt a helyszínen nem tudja megtenni,

n) a 3 500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű autóbusz vezetője, tehergépkocsi vezetője vagy járműszerelvény vezetője, megsérti a közúti szállításról szóló, külön jogszabály rendelkezéseit,^37b)

o) a járművezető nem fizeti ki a helyszínen a részleges költségtérítési hozzájárulást a közúti műszaki ellenőrzés elvégzéséért, illetve a közúti műszaki ellenőrzés keretében végrehajtott közúti műszaki ellenőrzés vagy a kipufogógáz-kibocsátási vizsgálat elvégzésének díját külön jogszabály szerint,^40a) mindezt a hozzájárulás vagy díj kifizetésének idejéig.

(2) A rendőr jogosult az az (1) bekezdésben feltüntetett feltételek mellett a forgalmi rendszámot is bevonni.

(3) Ha a rendőr bevonja a forgalmi engedély I. vagy II. részét, a jármű külföldön kiadott nyilvántartási okmányát és a rendszámtáblát, a helyszínen igazolást ad erről. Az igazolásban a rendőr, legfeljebb 15 napra, engedélyezheti a járművel való további közlekedést, hacsak a rendszámtábla is nem került egyúttal bevonásra, és ha a jármű nem fogja veszélyeztetni a közúti közlekedés biztonságát vagy folyamatosságát.

(4) A rendőr köteles a bevont forgalmi engedély I. vagy II. részét, a jármű külföldön kiadott nyilvántartási okmányát és rendszámtábláját haladéktalanul átadni a Rendőri Testület szervének. Ha külföldön kiadott nyilvántartási okmányról vagy külföldön kiadott rendszámtábláról van szó, a Rendőri Testület szerve azokat a bevonást követő 15 nap leteltével elküldi annak a szervnek, amely a járművet nyilvántartja.

(5) Ha a forgalmi engedély I. vagy II. részének bevonásának okai megszűnnek, a Rendőri Testület szerve a jármű üzemeltetőjének kérvénye alapján visszaadja, a rendszámtáblával együtt, ha az is bevonásra került; ez nem érvényes, ha a (7) bekezdés szerinti eljárásról van szó. A Rendőri Testület szerve, a jármű üzemeltetőjének kérvénye alapján visszaadja a külföldön kiadott nyilvántartási okmányt és a rendszámtáblát, ha azok nem kerültek elküldésre annak a szervnek, amely azokat nyilvántartja.

(6) A rendszámtáblát a gépjárműről a rendőr szereli le, ha ezt az ő felszólítására a járművezető nem tette meg; a rendszámtábla leszerelésével kapcsolatban okozott kárt a jármű üzemeltetője állja.

(7) Ha a forgalmi engedély I. vagy II. részének bevonásának okai, melyre az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerint került sor, a bevonást napját követő 60 napon belül nem szűnnek meg, az ügyet átadják a járási hivatalnak.

(8) A forgalmi engedély I. vagy II. része illetve a rendszámtábla helyett, melyet az (1) bekezdés a)–c), f) és g) pontja szerint vontak be vagy külföldön vonták be, új forgalmi engedély I. vagy II. része vagy új rendszámtábla adható ki, ha azok bevonásának okai megszűntek; ez nem érvényes, ha a (7) bekezdés szerinti eljárásról van szó. Az új forgalmi engedély I. vagy II. részének vagy az új rendszámtáblának a kérvényezője, amelyek a külföldön bevontakat fogják pótolni, köteles ennek az álamnak a bevonásról kiadott tájékoztatását benyújtani, annak hitelesített, államnyelvű fordításával együtt.

(9) Az új forgalmi engedély I. vagy II. részét a (8) bekezdés szerinti forgalmi engedély I. vagy II. része helyett a jármű tulajdonosa vagy üzembentartója kérvénye alapján a Rendőri Testület azon szerve adhatja ki, ahol a jármű nyilván van tartva, vagy a Rendőri Testület szerve, ahol a kérvényező kérvényezi annak kiadását.

(10) A jármű üzemeltetője köteles a (9) bekezdés szerinti új forgalmi engedély I. vagy II. része kiadásának kérvényezése során leadni a (3) bekezdés szerinti igazolást.

(11) A rendőr jogosult az (1) bekezdés a), c)–e), g)–k) és o) pontja szerinti okokból bevonni a jármű műszaki engedélyét;⁴¹⁾ a (3) bekezdés rendelkezése hasonlóképpen érvényes. A rendőr a jármű bevont műszaki engedélyét átadja a járási közlekedési hivatalnak.

(12) A forgalmi engedély I. vagy II. részét, a jármű külföldön kiadott nyilvántartási okmányát és a rendszámtáblát a katonai rendőr is bevonhatja az (1) bekezdés a)–h) és k) pontjaiban feltüntetett feltételek mellett, ha olyan személyekről van szó, kiknek szabálysértéseit a Katonai Rendőrség vizsgálhatja; A rendőr (3), (4) és (6) bekezdések szerinti kötelezettségei a katonai rendőrre is vonatkoznak.

(13) A jármű műszaki engedélyét az (1) bekezdés a), c)–e), g) és h) pontja szerinti okokból a katonai rendőr is jogosult bevonni, ha olyan személyekről van szó, kiknek szabálysértéseit a Katonai Rendőrség vizsgálhatja; a (3) bekezdés rendelkezése hasonlóképpen érvényes. A katonai rendőr a jármű bevont műszaki engedélyét átadja a járási közlekedési hivatalnak.

(14) A rendőr a forgalmi engedély I. vagy II. részét a helyszínen bevonja a bírósági végrehajtó által kiállított forgalmi engedély lefoglalására vonatkozó parancs alapján.^41aaa) A (3)–(6) bekezdést értelemszerűen alkalmazandók.

(1) A rendőr jogosult bevonni a forgalmi engedély I. vagy II. részét, a jármű külföldön kiadott nyilvántartási okmányát vagy a jármű műszaki engedélyét és a rendszámtáblát, ha a jármű üzemeltetője a 139.a § vagy a 139.h § szerinti közigazgatási szabálysértésért, a jármű üzembentartója az útdíj befizetésének területén elkövetett közigazgatási szabálysértésért,^41aa) a jármű üzemeltetőjének az autópálya-matrica megfizetése terén elkövetett közigazgatási szabálysértése miatt^41ab) vagy a jármű üzemeltetőjének a túlsúlyos és túlméretes szállítás terén elkövetett közigazgatási szabálysértése miatt^41aba) kiszabott bírságot nem fizette ki

a) a 139.b § (5) bek. szerinti határidő leteltével vagy külön jogszabály^41ac) szerint vagy

b) a helyszíni bírság kiszabásának helyén a 139.h § (1) bek. szerint vagy külön jogszabály szerint.^41ad)

(2) A rendőr jogosult bevonni a forgalmi engedély I. vagy II. részét, a jármű külföldön kiadott nyilvántartási okmányát vagy a jármű műszaki engedélyét és a rendszámtáblát akkor is, ha a járművezetőt pénzbeli garancia letételére kötelezték a 139.h § (6) bek. szerint vagy külön jogszabály szerint^41ae) és ezt a helyszínen nem tette meg.

(3) A rendőr meghatározhatja azt a legközelebbi helyet, amely alkalmas a jármű hosszú távú parkolására, tekintettel a közúti közlekedés biztonságára és folyamatosságára, megfelelő távolságban a megállítás helyétől, és utasítani a járművezetőt, hogy erre a helyre menjen.

(4) Ha az (1) bekezdésben feltüntetett bírságot igazolhatóan kifizették vagy a (2) bekezdésben feltüntetett pénzbeli garanciát igazolhatóan letették, a bevont okmányt és rendszámtáblát haladéktalanul visszaadják a üzembentartójának, a jármű üzemeltetőjének vagy a jármű vezetőjének azt követően, hogy a Rendőri Testület szerve a bírság kifizetéséről vagy a pénzbeli garancia letételéről tudomást szerzett. A bevont okmány vagy rendszámtábla átvétele céljából az azokat visszaigénylő személy köteles megjelenni a Rendőri Testület szervénél.

(5) Ha a Rendőri Testület szerve megállapítja, hogy a jármű üzembentartója az (1) bekezdésben feltüntetett bírságot, melyet más eljárásban szabtak ki rá, nem fizette ki vagy a (2) bekezdésben feltüntetett pénzbeli garanciát, melyet más eljárásban szabtak ki rá, nem tette le, a Rendőri Testület szerve a bevont okmányt és a rendszámtáblát csak az után adja vissza, hogy tudomást szerez az összes (1) bekezdés szerinti bírság befizetéséről és az összes (2) bekezdés szerinti pénzbeli garancia letételéről.

(6) Az okmányok és a rendszámtábla bevonására az (1) és (2) bekezdések szerint vonatkozik a 72. § (3) bek. első mondata és a (4)–(6) bek. azzal, hogy a Rendőri Testület szerve a külföldön kiadott nyilvántartási okmányt vagy a külföldön kiadott rendszámtáblát a bevonástól számított 30 nap leteltével küldi el annak a szervnek, amely a járművet nyilvántartja.

(7) Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazandó, ha a jármű üzembentartója, az (1) bekezdésben feltüntetett bírság kiszabása után, igazolhatóan más személy lett.

(1) A vezetési jogosultság a személy azon joga, miszerint bizonyos kategóriájú gépjárművet vezethet.

(2) A vezetési jogosultság birtokosa az a személy, akinek a vezetési jogosultságot a Szlovák Köztársaságban vagy más államban megadták.

(3) A vezetési jogosultságot a Rendőri Testület szerve adja meg. A vezetési jogosultság megadásának eldöntésére azon hely szerinti Rendőri Testület szerve az illetékes, ahol a vezetési jogosultság megadásának kérvényezője (a továbbiakban csak „kérvényező“) szakmai alkalmasságból vizsgázik, vagy ahol gépjárművezetésből külön vizsgát tesz. A 76. § (7) bek. és a 78. § (2) és (3) bek. szerinti vezetési jogosultság megadásának eldöntésére az autósiskola székhelye vagy kirendeltségének székhelye szerinti Rendőri Testület szerve az illetékes, ahol a kérvényező a speciális autósiskolai képzést elvégezte.^41a)

(4) Az első vezetési jogosultság az a vezetési jogosultság, melyet olyan kérvényezőnek adnak, aki nem birtokol a Szlovák Köztársaságban vagy más államban kiadott vezetési jogosultságt.

(5) A további vezetési jogosultság az a vezetési jogosultság, melyet olyan kérvényezőnek adnak, aki már birtokolja az első vezetési jogosultságot.

(6) A további vezetési jogosultság nem adják ki más állam által kiadott vezetői engedély birtokosának, mint a Szlovák Köztársaság vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás más szerződött állama (a továbbiakban csak „az Európai Gazdasági Térség tagállama“).

(1) Adott kategóriájú gépjárművet csak olyan személy vezethet, aki az adott kategóriájú vezetési jogosultság birtokosa.

(2) A B kategóriájú vezetési jogosultság birtokosa, akinek a B kategóriájú vezetési jogosultságot 18. életéve betöltése előtt megadták, 18. életévének betöltéséig, de legkevesebb három hónapig, csak a járművezető melletti ülésen ülő, olyan személy jelenlétében vezethet B kategóriájú gépjárművet, aki legalább 10 éve birtokol B kategóriájú vezetési jogosultságot, és akit a törvényes képviselő kérvénye alapján ebből a célból a Rendőri Testület szerve bejegyez a járművezetők nyilvántartásába; a kísérő személyre ilyen esetben megfelelően vonatkoznak a 4. § (2) bek. a) pontja szerinti kötelezettségek. A törvényes képviselő előző mondat szerinti kérvényének tartalmaznia kell a 107. § (3) bek. d) pontja szerinti adatokat.

(1) A vezetési jogosultságok megadásának céljaira a gépjárművek a következő kategóriákra vannak felosztva: AM, A1, A2, A, B1, B, BE, C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D, DE és T.

(2) A gépjárművek AM kategóriájába tartoznak a könnyű kétkerekű L1e kategóriájú gépjárművek, melyek legnagyobb tervezési sebessége nem haladja meg a 25 km/órát, a háromkerekű L2e kategóriájú gépjárművek, melyek legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 25 km/órát és a könnyű, L6e kategóriájú négykerekű terepmotorok.

(3) A gépjárművek A1 kategóriájába tartoznak

a) az oldalkocsi nélküli vagy oldalkocsis kétkerekű gépjárművek, olyan motorral felszerelve, melyek legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 45 km/órát, és amely hengereinek lökettérfogata a motorban nem haladja meg a 125 cm³-t, továbbá teljesítmény nem nagyobb, mint 11 kW és a teljesítmény/megengedett legnagyobb össztömeg aránya nem haladja meg a 0,1 kW/kg-ot,

b) a motoros triciklik, amely járművek három szimmetrikusan elrendezett kerékkel rendelkeznek, olyan motorral felszerelve, melynek lökettérfogata nagyobb, mint 50 cm³, ha ez belső égésű motor, vagy legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 45 km/órát, és amelyek teljesítménye nem haladja meg a 15 kW-ot.

(4) A gépjárművek A2 kategóriájába tartoznak azok az oldalkocsi nélküli vagy oldalkocsis kétkerekű gépjárművek, olyan motorral felszerelve, melynek teljesítménye nem haladja meg a 35 kW-ot, a teljesítmény/megengedett legnagyobb össztömeg aránya nem haladja meg 0,2 kW/kg-ot, és amelyek nem olyan járműből származtatnak, melynek teljesítménye az övék kétszerese.

(5) A gépjárművek A kategóriájába tartoznak

a) az oldalkocsi nélküli vagy oldalkocsis kétkerekű gépjárművek, olyan motorral felszerelve, melyek legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 45 km/órát, vagy amelyek hengereinek lökettérfogata a motorban nagyobb mint 50 cm³ belső égésű motor esetében,

b) a (3) bekezdés b) pontja szerinti motoros triciklik, melyek teljesítménye meghaladja a 15 kW-ot.

(6) A gépjárművek B1 kategóriájába tartoznak a nehéz, L7e kategóriás négykerekű terepmotorok.

(7) A gépjárművek B kategóriájába tartoznak

a) az AM, A1, A2, A és T kategóriájú járműveken kívül azok a gépjárművek, melyek megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 3 500 kg-ot, és amelyeket, a járművezetőn kívül, legfeljebb nyolc személy szállítására terveztek és szántak; az ebbe a kategóriába tartozó gépjárműhöz csatlakoztatható pótkocsi is, melynek megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 750 kg-ot,

b) az a) pont szerinti pótkocsis gépjárművek, melynek megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 750 kg-ot, azzal a feltétellel, hogy a járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 4 250 kg-ot.

(8) A gépjárművek BE kategóriájába tartoznak azok a járműszerelvények, amelyek B kategóriájú vontató járműből és pótkocsiból állnak, amelynek megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 3 500 kg-ot.

(9) A gépjárművek C1 kategóriájába tartoznak azok a gépjárművek, a D1 vagy D kategória kivételével, amelyek megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 3 500 kg-ot, de nem haladja meg 7 500 kg-ot, és amelyeket, a járművezetőn kívül, legfeljebb nyolc személy szállítására terveztek és szántak; az ebbe a kategóriába tartozó gépjárműhöz csatlakoztatható pótkocsi is, melynek megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 750 kg.

(10) A gépjárművek C1E kategóriájába tartoznak azok a járműszerelvények, amelyek

a) C1 kategóriájú vontató járműből és pótkocsiból állnak, melynek megengedett legnagyobb össztömege meghaladja 750 kg-ot, azzal a feltétellel, hogy e járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg 12 000 kg-ot,

b) B kategóriájú vontató járműből és pótkocsiból állnak, melynek megengedett legnagyobb össztömege meghaladja 3 500 kg, azzal a feltétellel, hogy e járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg 12 000 kg-ot.

(11) A gépjárművek C kategóriájába tartoznak azok a gépjárművek, a D1 vagy D kategória kivételével, amelyeket a járművezetőn kívül, legfeljebb nyolc személy szállítására terveztek és szántak, és amelyek megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 3 500 kg-ot; az ebbe a kategóriába tartozó gépjárműhöz csatlakoztatható pótkocsi is, melynek megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 750 kg-ot.

(12) A gépjárművek CE kategóriájába tartoznak azok a járműszerelvények, amelyek C kategóriájú gépjárműből és pótkocsiból állnak, melynek megengedett legnagyobb össztömege meghaladja 750 kg-ot.

(13) A gépjárművek D1 kategóriájába tartoznak azok a gépjárművek, amelyeket a járművezetőn kívül, legfeljebb 16 személy szállítására terveztek és szántak, és amelyek hossza nem haladja meg 8 m-t; az ebbe a kategóriába tartozó gépjárműhöz csatlakoztatható pótkocsi is, melynek megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 750 kg-ot.

(14) A gépjárművek D1E kategóriájába tartoznak D1E azok a járműszerelvények, amelyek D1 kategóriájú vonójárműből és pótkocsiból állnak, melynek megengedett legnagyobb össztömege meghaladja 750 kg-ot.

(15) A gépjárművek D kategóriájába tartoznak azok a gépjárművek, amelyeket, a járművezetőn kívül, több mint nyolc személy szállítására terveztek és szántak; az ebbe a kategóriába tartozó gépjárműhöz csatlakoztatható pótkocsi is, melynek megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 750 kg-ot.

(16) A gépjárművek DE kategóriájába tartoznak azok a járműszerelvények, amelyek D kategóriájú gépjárműből és pótkocsiból állnak, melynek megengedett legnagyobb össztömege meghaladja 750 kg-ot.

(17) A gépjárművek T kategóriájába tartoznak a mezőgazdasági traktorok és az erdei traktorok, valamint egyéb különleges gépjárművek; e kategória gépjárműveihez csatlakoztatható pótkocsi.

(1) A vezetési jogosultság a gépjárművek kategóriái szerint tagozódik.

(2) Az AM kategóriájú gépjárművek vezetésére feljogosító vezetési jogosultság megadását kérvényezőnek, az AM kategóriájú vezetési jogosultságot adják meg. Az AM kategóriájú vezetési jogosultság AM kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel.

(3) Az A1 kategóriájú gépjárművek vezetésére feljogosító vezetési jogosultság megadását kérvényezőnek, az A1 kategóriájú vezetési jogosultságot adják meg. Az A1 kategóriájú vezetési jogosultság A1 kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel, valamint az AM kategóriájú gépjárművekére is.

(4) Az A2 kategóriájú gépjárművek vezetésére feljogosító vezetési jogosultság megadását kérvényezőnek, az A2 kategóriájú vezetési jogosultságot adják meg. Az A2 kategóriájú vezetési jogosultság A2 kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel, valamint az A1 és AM kategóriájú gépjárművekére is.

(5) Az A kategóriájú gépjárművek vezetésére feljogosító vezetési jogosultság megadását kérvényezőnek, az A kategóriájú vezetési jogosultságot adják meg. Az A kategóriájú vezetési jogosultság A kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel, valamint az AM, A1 és A2 kategóriájú gépjárművekére is; a 75. § (5) bek. b) pontja szerinti gépjárművek vezetésére csak akkor jogosít fel, ha a birtokosa már elmúlt 21 éves.

(6) A B1 kategóriájú gépjárművek vezetésére feljogosító vezetési jogosultság megadását kérvényezőnek a B1 kategóriájú vezetési jogosultságot adják meg. A B1 kategóriájú vezetési jogosultság B1 kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel, valamint az AM kategóriájú gépjárművekére is.

(7) A B kategóriájú gépjárművek vezetésére feljogosító vezetési jogosultság megadását kérvényezőnek, a B kategóriájú vezetési jogosultságot adják meg. A B kategóriájú vezetési jogosultság, B kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel B, valamint az AM és B1 kategóriájú gépjárművekére is; a 75. § (7) bek. b) pontja szerinti járműszerelvény vezetésére, amelynek legnagyobb megengedett össztömege meghaladja a 3 500 kg-ot és nem haladja meg a 4 250 kg-ot, a B kategóriájú vezetési jogosultság csak a megfelelő harmonizált kóddal jogosít fel, amelyet az autósiskolás képzés elvégzése után lehet megadni^41a) vagy külön gépjárművezetői vizsga letétele után. A B kategóriájú vezetési jogosultság a megadása után két évvel feljogosít az olyan alternatív üzemanyaggal hajtott,^41af) pótkocsi nélküli, áruszállításra szánt gépjármű vezetésére is a Szlovák Köztársaság területén, amelynek megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 4 250 kg-t, ha a 3 500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tömegét a meghajtórendszerének az azonos méretű, robbanómotorral szerelt gépjárművek meghajtórendszeréhez viszonyított többlettömege okozza, valamint az ilyen járműhöz viszonyítva a teherbíróképessége nem nagyobb. A B kategóriájú vezetési jogosultság, a megadása után két évvel feljogosít a 75. § (3) bek. a) pont szerinti automata sebességváltós gépjárművek vezetésére is, de csak a Szlovák Köztársaság területén. A B kategóriájú vezetési jogosultság a Szlovák Köztársaság területén feljogosít a 75. § (3) bek b) pontja és az (5) bek. b) pontja szerinti gépjárművek vezetésére is; a 75. § (5) bek. b) pontja szerinti gépjárművek vezetésére csak akkor jogosít fel, ha birtokosa betöltötte 21. életévét. A B kategóriájú vezetési jogosultság a Szlovák Köztársaság területén feljogosít a T kategóriás gépjárművek vezetésére is, amelyek legnagyobb megengedett össztömege nem haladja meg a 3 500 kg-ot, és járműszerelvények vezetésére, amely T kategóriájú gépjárműből és pótkocsiból áll, azzal a feltétellel, hogy a járműszerelvény legnagyobb megengedett össztömege nem haladja meg 3 500 kg-ot.

(8) A BE kategóriájú gépjárművek vezetésére feljogosító vezetési jogosultság megadását kérvényezőnek, csak akkor lehet megadni a BE kategóriájú vezetési jogosultságot, ha már a B kategóriájú vezetési jogosultság birtokosa. A BE kategóriájú vezetési jogosultság BE kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel.

(9) A C1 kategóriájú gépjárművek vezetésére feljogosító vezetési jogosultság megadását kérvényezőnek, csak akkor lehet megadni a C1 kategóriájú vezetési jogosultságot, ha már a B kategóriájú vezetési jogosultság birtokosa. A C1 kategóriájú vezetési jogosultság C1 kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel, valamint a T kategóriájú gépjárművekére is.

(10) A C1E kategóriájú gépjárművek vezetésére feljogosító vezetési jogosultság megadását kérvényezőnek, csak akkor lehet megadni a C1E kategóriájú vezetési jogosultság, ha már a C1 kategóriájú vezetési jogosultság birtokosa. A C1E kategóriájú vezetési jogosultság, C1E kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel, valamint a BE és T kategóriájú gépjárművekére is.

(11) A C kategóriájú gépjárművek vezetésére feljogosító vezetési jogosultság megadását kérvényezőnek, csak akkor lehet megadni a C kategóriájú vezetési jogosultságot, ha már a B kategóriájú vezetési jogosultság birtokosa. A C kategóriájú vezetési jogosultság, C kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel, valamint a C1 és T kategóriájú gépjárművekére is. A 78. § (5) bek. szerint megadott C kategóriájú vezetési jogosultság, a 21. életév betöltéséig, csak a fegyveres erők, fegyveres biztonsági testületek, fegyveres testületek, Katonai Rendőrség, Katonai Hírszerzés vagy a Tűzoltó és Műszaki Mentőszolgálat C kategóriájú gépjárműveinek vezetésére jogosít fel a Szlovák Köztársaság területén. A 78. § (7) bek. szerint megadott C kategóriájú vezetési jogosultság, a 21. életév betöltéséig, C kategóriájú gépjárművek vezetésére csak akkor jogosít fel, ha birtokosa egyben gépjárművezetői képesítési igazolványt^41ag) is birtokol.

(12) A CE kategóriájú gépjárművek vezetésére feljogosító vezetési jogosultság megadását kérvényezőnek, csak akkor lehet megadni a CE kategóriájú vezetési jogosultságot, ha már a C kategóriájú vezetési jogosultság birtokosa. A CE kategóriájú vezetési jogosultság CE kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel, valamint a C1E, BE és T kategóriájú gépjárművekére is, valamint a DE gépjárművek vezetésére, ha a birtokosa a D kategóriájú vezetési jogosultságot is birtokolja. A CE kategóriájú vezetési jogosultság, a Szlovák Köztársaság területén feljogosít olyan járműszerelvény vezetésére is, amely B vagy C1 kategóriájú gépjárműből és pótkocsiból áll, ha a járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 12 000 kg-ot. A 78. § (7) bek. szerint megadott CE kategóriájú vezetési jogosultság a 21. életév betöltéséig CE kategóriájú gépjárművek vezetésére csak akkor jogosít fel, ha birtokosa egyben gépjárművezetői képesítési igazolványt is birtokol.

(13) A D1 kategóriájú gépjárművek vezetésére feljogosító vezetési jogosultság megadását kérvényezőnek, csak akkor lehet megadni a D1 kategóriájú vezetési jogosultságot, ha már a B kategóriájú vezetési jogosultság birtokosa. A D1 kategóriájú vezetési jogosultság, D1 kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel, valamint a T kategóriájú gépjárművekére is.

(14) A D1E kategóriájú gépjárművek vezetésére feljogosító vezetési jogosultság megadását kérvényezőnek, csak akkor lehet megadni a D1E kategóriájú vezetési jogosultságot, ha már a D1 kategóriájú vezetési jogosultság birtokosa. A D1E kategóriájú vezetési jogosultság D1E kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel, valamint a BE és T kategóriájú gépjárművekére is.

(15) A D kategóriájú gépjárművek vezetésére feljogosító vezetési jogosultság megadását kérvényezőnek, csak akkor lehet megadni a D kategóriájú vezetési jogosultságot, ha már a B kategóriájú vezetési jogosultság birtokosa. A D kategóriájú vezetési jogosultság, D kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel, valamint a D1 és T kategóriájú gépjárművekére is. A 78. § (6) bek. szerint megadott D kategóriájú vezetési jogosultság, a 24. életév betöltéséig, csak a fegyveres erők, fegyveres biztonsági testületek, fegyveres testületek, Katonai Rendőrség, Katonai Hírszerzés vagy a Tűzoltó és Műszaki Mentőszolgálat D kategóriájú gépjárműveinek vezetésére jogosít fel a Szlovák Köztársaság területén. A 78. § (8) bek. szerint megadott D kategóriájú vezetési jogosultság a 24. életév betöltéséig D kategóriájú gépjárművek vezetésére csak akkor jogosít fel, ha birtokosa egyben gépjárművezetői képesítési igazolványt is birtokol; ha birtokosa egyben gyorsított alapképzésről^41ah) szóló tanúsítványt is birtokol, a 23. életév betöltéséig csak menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben használt D kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel, ha az autóbusz-járat útvonalának hossza nem haladja meg az 50 km-t.

(16) A DE kategóriájú gépjárművek vezetésére feljogosító vezetési jogosultság megadását kérvényezőnek, csak akkor lehet megadni a DE kategóriájú vezetési jogosultságot, ha már a D kategóriájú vezetési jogosultság birtokosa. A DE kategóriájú vezetési jogosultság, DE kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel, valamint a D1E, BE és T kategóriájú gépjárművekére is. A 78. § (8) bek. szerint megadott DE kategóriájú vezetési jogosultság a 24. életév betöltéséig DE kategóriájú gépjárművek vezetésére csak akkor jogosít fel, ha birtokosa egyben gépjárművezetői képesítési igazolványt is birtokol; ha birtokosa egyben gyorsított alapképzésről szóló tanúsítványt is birtokol, a 23. életév betöltéséig csak menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben használt DE kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel, ha az autóbusz-járat útvonalának hossza nem haladja meg az 50 km-t.

(17) A T kategóriájú gépjárművek vezetésére feljogosító vezetési jogosultság megadását kérvényezőnek, a T kategóriájú vezetési jogosultságot adják meg. A T kategóriájú vezetési jogosultság, T kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel, de csak a Szlovák Köztársaság területén.

(1) A vezetési jogosultságot annak a kérvényezőnek adják meg, aki a vezetési jogosultság megadásának napjáig

a) betöltötte a jelen törvény által, a vezetési jogosultság megadásához előírt életkort,

b) a Szlovák Köztársaság területén tartózkodási hellyel rendelkezik, legkevesebb 185 napja a naptári évben, amelyben a vezetési jogosultság megadását kérvényezi; ha a naptári év január 1-től, amelyben a kérvényező a vezetési jogosultság megadását kérvényezi, még nem telt el 185 nap, a vezetési jogosultság megadásának szempontjából az a döntő, hogy ez a feltétel teljesült-e az előző naptári évben; ez nem érvényes, ha a Szlovák Köztársaság területén tanul legalább hat hónapja,

c) a Szlovák Köztársaság területén tanul legalább hat hónapja vagy hitelt érdemlően igazolja, hogy a Szlovák Köztársaság területén van a szokásos tartózkodási helye,

d) egészségügyileg alkalmas,

e) pszichikailag alkalmas,

f) külön jogszabály szerint kiadott tanúsítvánnyal rendelkezik,^41b) hacsak a 76. § (7) bek., a 78. § (2) vagy (3) bek. másként nem rendelkezik,

g) a szakmai alkalmasságot megszerezte,

h) bíróság vagy a Szlovák Köztársaság más illetékes szerve nem tiltotta meg számára gépjárművezetést,

i) az illetékes szerv nem írta elő számára az egészségügyi vagy pszichikai alkalmasság felülvizsgálatát vagy a szakmai alkalmasság ellenőrzését,

j) teljesítette a 91. § (4) és (6) bek. és a 92. § (6) és (8) bek. szerinti kötelezettségeket, ha azok vonatkoztak rá,

k) nincs bevonva a vezetői engedélye,

l) nem vették el a vezetési jogosultságát,

m) külföldön nem tiltották meg számára a gépjárművezetést,

n) az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában kiadott vezetői engedélyét nem vették el, korlátozták, függesztették fel vagy szüntették meg az Európai Gazdasági Térség egy másik tagállamában,

o) a Szlovák Köztársaságban kiadott vezetői engedélyét nem vették el, korlátozták, függesztették fel vagy szüntették meg az Európai Gazdasági Térség egy másik tagállamában,

p) nem birtokol a Szlovák Köztársaságban vagy külföldön kiadott olyan vezetői engedélyt, amelyben megadták annak a gépjármű kategóriának vagy azzal egyenértékű kategóriának a vezetési jogosultságát, amilyen az a vezetői engedély, melynek megadását kérvényezi,

q) egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatának vetette alá magát, különös tekintettel az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőségére, és a 91. § (4) bek. szerinti szaktanácsadáson vesz részt, ha az utóbbi öt év folyamán vezetési jogosultság nélküli gépjárművezetőként, alkohol vagy más tudatmódosító szer fogyasztásával vagy az ezek megállapítására végzett vizsgálat visszautasításával megsértette a közúti közlekedés szabályait,

r) nem kérvényezte ugyanolyan kategóriájú vezetési jogosultság megadását a Rendőri Testület szervénél, amely a kérvény alapján elkezdte és nem fejezte be az eljárást ugyanabban az ügyben,

s) rendelkezik az alapképzést nyújtó tanfolyam elvégzéséről szóló igazolással,^41c) ha a 78. § (7) vagy (8) bek. úgy rendelkezik.

(2) Szokásos tartózkodási hely a jelen törvény olvasatában az a hely, ahol a személy minden naptári évben legkevesebb 185 napot tartózkodni szokott

a) személyes kötődései és munkahelyi kötődései okán,

b) személyes kötődései okán, melyek szoros kapcsolatot mutatnak a szóban forgó személy és a hely között, ahol tartózkodni szokott, ha a személynek nincsenek munkahelyi kötődései,

c) személyes kötődései okán, ha a személy munkahelyileg az Európai Gazdasági Térség más államához kötődik, mint a személyes kötődéseinek helye és a személyes kötődéseinek helyére rendszeresen visszatér; a rendszeres visszatérés feltételének nem kell teljesülnie, ha a személy az Európai Gazdasági Térség más államában él, mint a személyes kötődéseinek helye, azért, hogy egy bizonyos ideig tartó feladatot elvégezzen, ugyanakkor az egyetem vagy iskola látogatása nem jelenti a szokásos tartózkodási hely megváltozását.

(3) Ha a Rendőri testület szerve azt gyanítja, hogy a kérvényező nem teljesíti az (1) bekezdés szerinti feltételeket, azok felülvizsgálatára felkéri az illetékes külföldi szervet; a vezetési jogosultság megadásáról csak a kért információ megszerzése után határoz.

(4) A vezetési jogosultság megadásáról szóló kérvény a következőket tartalmazza:

a) a kérvényező utó- és családi neve, valamint születési családi neve,

b) a kérvényező születésének dátuma és helye, valamint személyi száma,

c) a kérvényező lakcíme vagy annak a helynek a címe, ahol tartózkodik,

d) információkat a kérvényezett és megadott járművezetői jogosultságokról és a vezetői engedélyről,

e) a 76. § (7) bek és 78. § (2) bek. c) pontja vagy (3) bek. c) pontja szerinti külön vizsgáztatásról szóló kérvényt, ha olyan személyről van szó, aki az ilyen külön vizsgáztatást kéri,

f) az orvosi vizsgálat eredményéről szóló igazolást,

g) a kérvényező sajátkezű aláírását, a kérvényező törvényes képviselőjének utó- és családi nevét, személyi számát, ha ilyennel rendelkezik, vagy születési dátumát, ha személyi számmal nem rendelkezik, és sajátkezű aláírását, ha a kérvényező a vezetési jogosultság megadásáról szóló kérvény benyújtásának napján nem töltötte be a 18. életévét,

h) a kérvényező becsületbeli nyilatkozatát arról, hogy teljesíti a vezetési jogosultság megadásának feltételeit az (1) bekezdés c), m)–p) és r) pontjai és a 78. § (2) bek. b) pontja és a (3) bek. b) pontja szerint.

(5) A (4) bekezdés f) pontja szerinti orvosi vizsgálat eredményéről szóló igazolás a következőket tartalmazza:

a) az elbíráló orvos utó- és családi nevét, továbbá címét vagy székhelyét,

b) a járművezetői kategóriába való besorolást, az orvosi vizsgálat elvégzésének céljaira,

c) az orvosi vizsgálat eredményeit,

d) az orvosi vizsgálat elvégzésének helyét és dátumát,

e) az elbíráló orvos pecsétjét és aláírását.

(6) A vezetési jogosultság megadásának dátumának tekintendő

a) a 79. § (2) bek. szerinti szakmai alkalmasság megszerzése,

b) külön vizsga letétele gépjárművezetésből a 76. § (7) bek vagy a 78. § (2) és (3) bek. szerint,

c) a 76. § (7) bek vagy a 78. § (2) és (3) bek. szerinti kérvény bejegyzése a vezetési jogosultságok jegyzőkönyvébe, ha a kérvényező elvégezte a speciális autósiskolai képzést.^41a)

(7) A vezetési jogosultság megadásáról szóló tanúsítvány a következőket tartalmazza:

a) a Rendőri Testület szervéről szóló adatok, amely a vezetési jogosultság megadásáról döntést hozott,

b) a kérvényező utó- és családi neve, születésének dátuma és helye és lakcíme,

c) a megadott vezetési jogosultság kategóriája,

d) a vezetési jogosultság megadásának dátuma,

e) a nyilvántartási szám a vezetési jogosultságok jegyzőkönyvéből,

f) a vezetési jogosultság megadásáról szóló tanúsítvány kiadásának helye és dátuma,

g) a vizsgabiztos pecsétjének lenyomata és aláírása.

(8) A vezetési jogosultság megadásának részleteit és a vezetési jogosultság megadásáról szóló tanúsítvány mintáját általános érvényű jogszabály határozza meg, melyet a belügyminisztérium ad ki.

(1) A vezetési jogosultság megadásához szükséges minimális életkorok a következők

a) az AM kategóriájú vezetési jogosultság kérvényezője számára 15 év,

b) az A1 és B1 kategóriájú vezetési jogosultság kérvényezője számára 16 év,

c) a B és T kategóriájú vezetési jogosultság kérvényezője számára 17 év,

d) az A2, BE, C1 és C1E kategóriájú vezetési jogosultság kérvényezője számára 18 év,

e) a C, CE, D1 és D1E kategóriájú vezetési jogosultság kérvényezője számára 21 év,

f) az A, D és DE kategóriájú vezetési jogosultság kérvényezője számára 24 év.

(2) Az A2 kategóriájú vezetési jogosultság megadható annak a kérvényezőnek is, aki

a) az A1 kategóriájú vezetési jogosultság birtokosa legalább két éve; ez nem érvényes, ha a 76. § (7) bek. szerinti A1 kategóriájú vezetési jogosultság birtokosáról van szó,

b) becsületbeli nyilatkozatban kijelenti, hogy legalább kétéves gépjárművezetői gyakorlata van a 75. § (3) bek. a) pontja szerint,

c) gépjárművezetésből külön levizsgázik vagy speciális autósiskolai képzésen vesz részt,^41a)

d) teljesíti a vezetési jogosultság megadásának többi feltételeit, kivéve a 77. § (1) bek. f) pontja szerinti feltételt.

(3) Az A kategóriájú vezetési jogosultság megadható annak a kérvényezőnek is, aki

a) legalább két éve birtokolja az A2 kategóriájú gépjárműre vonatkozó vezetési jogosultságot,

b) becsületbeli nyilatkozatban kijelenti, hogy legalább kétéves gyakorlata van az A2 kategóriájú gépjármű vezetésében,

c) külön levizsgázik a gépjármű vezetéséből vagy speciális autósiskolai képzésen vesz részt,^41a)

d) teljesíti a vezetési jogosultság megadásának további feltételeit, kivéve a 77. § (1) bek. a) és f) pontjai szerinti feltételt.

(4) Súlyosan egészségkárosodott személynek csak akkor lehet megadni a BE kategóriájú vezetési jogosultságot, ha betöltötte 17. életévét.

(5) A C kategóriájú vezetési jogosultság megadható annak a kérvényezőnek is, aki betöltötte 18. életévét és fegyveres biztonsági testület, fegyveres testület, a Tűzoltó és Műszaki Mentőszolgálat tagja vagy hivatásos katona.

(6) A D kategóriájú vezetési jogosultság megadható annak a kérvényezőnek is, aki betöltötte 21. életévét és fegyveres biztonsági testület, fegyveres testület, a Tűzoltó és Műszaki Mentőszolgálat tagja vagy hivatásos katona.

(7) A C és CE kategóriájú vezetési jogosultság megadható a 18. életévét betöltő kérelmezőnek is, ha befejezte az alapképzést nyújtó tanfolyamot.^41d)

(8) A D és DE kategóriájú vezetési jogosultság megadható a 21. életévét betöltő kérelmezőnek is, ha befejezte az alapképzést nyújtó tanfolyamot.^41e)

(1) Szakmai alkalmasság alatt a közúti közlekedés szabályainak és a járművezetésnek az ismerete értendő.

(2) A kérvényező szakmai alkalmasságát szakmai alkalmassági vizsgával állapítják meg, amely a következőkből áll

a) elméleti vizsga és

b) gépjárművezetői vizsga.

(3) A kérvényező szakmai alkalmasságát külön gépjárművezetői vizsgával is ellenőrzik a 76. § (7) bek és 78. § (2) bek c) pontja vagy (3) bek. c) pontja szerint.

(4) A kérvényező szakmai alkalmasságot speciális autósiskolai képzés elvégzésével is szerezhet a 76. § (7) bek és 78. § (2) bek c) pontja vagy (3) bek. c) pontja szerint.

(5) A szakmai alkalmasság megállapításáról jegyzőkönyv készül, amely a következőket tartalmazza:

a) a személy utó- és családi neve, születési családi neve,

b) a személy születésének dátuma és helye, valamint személyi száma,

c) a személy lakcíme,

d) a vizsgáztatás dátuma, a szakmai alkalmassági vizsga, a külön vizsga vagy a szakmai alkalmasság felülvizsgálatának egyes részeinek kiértékelése, és azok értékelésének okai,

e) a szakmai alkalmassági vizsga, a külön vizsga vagy a szakmai alkalmasság felülvizsgálatának összértékelése,

f) a vizsgabiztos pecsétjének lenyomata és aláírása.

(1) A szakmai alkalmassági vizsga lebonyolítását a belügyminisztérium biztosítja vizsgabiztosok segítségével.

(2) A szakmai alkalmassági vizsgára, és annak ismétlésére, a kérvényezőt az autósiskola jelenti be, amely a kérvényezőnek a külön jogszabály szerinti tanúsítványt kiadta.^41b) A jelentkezést a Rendőri Testület helyileg illetékes szervének kell benyújtani, az autósiskola székhelye vagy kirendeltségének székhelye szerint, amely a kérvényezőnek a tanúsítványt kiadta. A szakmai alkalmassági vizsgára való jelentkezést a járművezetői tanfolyam befejezését követő hat hónapon belül be kell nyújtani a Rendőri testület szervének. Ha a kérvényezőt a szakmai alkalmassági vizsgára nem tudja bejelenteni az autósiskola, amely a kérvényezőnek a tanúsítványt kiadta, más autósiskola is bejelentheti őt. A szakmai alkalmassági vizsga időpontját, szervezését és lebonyolításának helyét, és az ismételt vizsgáét is, a Rendőri testület szerve határozza meg úgy, hogy arra a vizsgára való jelentkezéstől számított 30 napon belül sor kerüljön. A vizsga időpontját a Rendőri testület szerve legkevesebb öt munkanappal a megvalósulása előtt közli az autósiskolával.

(3) A szakmai alkalmassági vizsgára való jelentkezés, a szakmai alkalmassági vizsgára jelentkezett kérvényezők névsorát is tartalmazza, amelyben feltüntetik a kérvényező utó- és családi nevét, személyi számát és lakcímét.

(4) A szakmai alkalmassági vizsga előtt a kérvényező köteles igazolni személyazonosságát és a vezetési jogosultság megadására vonatkozó, 77. § (1) bek. a), c)–f), q) és s) pontjai szerinti feltételek teljesítését; különben a vizsgára nem kerül sor.

(5) A kérvényezőnek a szakmai alkalmassági vizsga minden részéből vizsgáznia kell, a 79. § (2) bek. szerint, hacsak a jelen törvény másként nem rendelkezik.

(6) A szakmai alkalmassági vizsga mindig az elméleti résszel kezdődik, a 79. § (2) bek. a) pontja szerint. Ha a kérvényező ezt a vizsgát nem teljesíti, nem folytathatja a szakmai alkalmassági vizsga további részeit. Ha a kérvényező a 79. § (2) bek. b) pontja szerinti vizsgán elbukik a gyakorlópályán, nem folytathatja a vizsgát a közúti forgalomban.

(7) A szakmai alkalmasságot nem szerzi meg az, aki a szakmai alkalmassági vizsga csak egy részét is nem teljesíti a 79. § (2) bek. szerint; ha a szakmai alkalmasság jelen törvény szerinti felülvizsgálata során a vezetési jogosultság birtokosa elbukik, elveszíti szakmai alkalmasságát.

(8) A kérvényezőt nem lehet további szakmai alkalmassági vizsgára bejelenteni, ha már be lett jelentve egy szakmai alkalmassági vizsgára, és még nem született döntés a vezetési jogosultság megadásáról.

(9) Az elméleti vizsga tesztkérdéseit a belügyminisztérium dolgozza ki.

(10) Az autósiskola, amely a kérvényezőt a szakmai alkalmassági vizsgára bejelenti, köteles a vizsga és az ismételt vizsga lebonyolításához is, járművezetői oktatót és gyakorlópályát vagy más megfelelő területet biztosítani, ahonnét a közúti forgalom ki van zárva, üzemanyaggal feltöltött oktatójárművet adni és a Rendőri testület szervének követelményei szerinti szükséges oktatási segédleteket, eszközöket, helyiségeket és további oktatójárműveket biztosítani.

(11) Arra a kérvényezőre, aki a 76. § (7) bek. vagy 78. § (2) és (3) bek. szerinti külön gépjárművezetői vizsgát teszi le vagy a kérvényezőre, aki a 76. § (7) bek. vagy 78. § (2) és (3) bek. szerinti speciális autósiskolai képzést végezte el,^41a) az (1)–(10) bekezdések értelemszerűen vonatkoznak.

(1) Vizsgabiztos lehet az a rendőr, aki

a) az adott kategóriájú vezetési jogosultság birtokosa,

b) nem áll tevékenység tilalmának büntetése hatálya alatt, amely a gépjárművezetés tilalmából áll, nem áll tevékenység tilalmának szankciója alatt, amely a gépjárművezetés tilalmából áll, nem vonták be vezetői engedélyét és nem vették el az adott kategóriára vonatkozó vezetési jogosultságát,

c) elvégezte a vizsgabiztosi szakmai felkészítést,

d) a vizsgabiztosi igazolvány kiadásához szükséges vizsgát sikeresen letette,

e) nem végez autósiskolai oktatói tevékenységet,

f) a vizsgabiztosi igazolvány birtokosa.

(2) A vizsgabiztosnak, aki a B és T kategóriájú vezetési jogosultság megadását kérvényezőket szakmai alkalmasságból vizsgáztatja, az (1) bekezdés szerinti feltételeken kívül

a) be kell töltenie 23. életévét és

b) legkevesebb három éve az adott kategóriájú vezetési jogosultság birtokosának kell lennie.

(3) A vizsgabiztosnak, aki a B és T kategóriáktól eltérő kategóriájú vezetési jogosultság megadását kérvényezőket szakmai alkalmasságból vizsgáztatja, az (1) bekezdés szerinti feltételeken kívül

a) legalább három éve kell tevékenykednie B kategóriát vizsgáztató vizsgabiztosként vagy

b) hitelt érdemlően igazolnia kell, hogy az adott kategóriájú gépjármű vezetésében legalább öt éves gyakorlattal rendelkezik.

(4) Az AM, A1, A2 és A kategóriájú vezetési jogosultsághoz szükséges szakmai alkalmasságból az a vizsgabiztos vizsgáztathat, aki elvégezte a vizsgabiztosi szakmai képzést e kategóriák egyikére és teljesíti a szakmai alkalmasságból való vizsgáztatás többi feltételeit.

(5) A C1, C, D1 és D kategóriájú vezetési jogosultsághoz szükséges szakmai alkalmasságból az a vizsgabiztos vizsgáztathat, aki elvégezte a vizsgabiztosi szakmai képzést e kategóriák egyikére és teljesíti a szakmai alkalmasságból való vizsgáztatás többi feltételeit.

(6) A BE, C1E, CE, D1E és DE kategóriájú vezetési jogosultsághoz szükséges szakmai alkalmasságból az a vizsgabiztos vizsgáztathat, aki elvégezte a vizsgabiztosi szakmai képzést e kategóriák egyikére és teljesíti a szakmai alkalmasságból való vizsgáztatás többi feltételeit.

(7) A vizsgabiztosok szakmai felkészítését és a tevékenységük feletti felügyeletet a belügyminisztérium és a Rendőri Testület biztosítja.

(1) A vizsgabiztosi igazolvány annak a személynek adható ki, aki sikeresen letette a vizsgabiztosi igazolvány kiadásához szükséges vizsgát. A vizsgabiztosi igazolvány kiadásához szükséges vizsgát az a személy teheti le, aki teljesíti a 81. § (1) bek. a)–e) pontjai szerinti feltételeket, valamint a 81. § (2) vagy (3) bek. szerinti további feltételeket is. A belügyminisztérium végzi a vizsgabiztosi igazolvány kiadásához szükséges vizsgáztatást és adja ki a vizsgabiztosi igazolványt. A vizsgabiztosi igazolvány kiadásához szükséges vizsgát vagy annak egy részét legkorábban, a sikertelen vizsgát követő hét nap elteltével lehet megismételni.

(2) A vizsgabiztosi igazolvány érvényessége öt év. A vizsgabiztos ennek a határidőnek a letelte előtt kérheti a belügyminisztériumtól a vizsgabiztosi igazolvány érvényességének meghosszabbítását. A belügyminisztérium, a vizsgabiztosi igazolvány érvényességének meghosszabbításához szükséges vizsga sikeres elvégzése után, öt évvel meghosszabbítja a vizsgabiztosi igazolvány érvényességét. A vizsgabiztosi igazolvány meghosszabbításához szükséges vizsgára az (1) bekezdés vonatkozik azzal, hogy nem kell igazolni annak a feltételnek a teljesítését, amely a vizsgabiztos szakmai felkészítésének elvégzését írja elő.

(3) A vizsgabiztosi igazolvány kiterjesztését, a vizsgabiztos kérvénye alapján lehet bővíteni. Annak a vizsgabiztosnak, aki a vizsgabiztosi igazolvány bővítését kérvényezi, teljesítenie kell a vezetési jogosultság adott kategóriájára vonatkozó szakmai alkalmassági vizsga teljesítésére vonatkozó feltételeket.

(4) A vizsgabiztosi igazolvány a következőket tartalmazza: nyilvántartási szám, akadémiai cím, utó- és családi név, születési hely és dátum, a vizsgabiztos lakóhelye, a szerv, amely az igazolványt kiadta, a kiadás dátuma, érvényesség, a megadott vezetési jogosultság tartománya, a vezetési jogosultság kategóriái, amelyekre a vizsgabiztos szakmai alkalmassági vizsgáztatói jogosultsága vonatkozik, az igazolványt kiadó szerv aláírása és pecsétjének lenyomata, és egyéb feljegyzések.

(5) Az a vizsgabiztos, aki a szakmai alkalmassági vizsgáztatást vagy a vezetési jogosultság bizonyos kategóriájának szakmai alkalmassági felülvizsgálatát két évig nem gyakorolta, a szakmai alkalmassági vizsgáztatást vagy a vezetési jogosultság ennek a kategóriájának szakmai alkalmassági felülvizsgálatát csak az (1) bekezdés szerinti vizsga sikeres elvégzése után végezheti.

(1) A vizsgabiztos köteles

a) a szakmai alkalmassági vizsgáztatást, a külön vizsgáztatást és a szakmai alkalmasság felülvizsgálatát a jelen törvényben meghatározott feltételek szerint végezni,

b) kitölteni a vezetési jogosultságok jegyzőkönyvét, a szakmai alkalmasság felülvizsgálatáról szóló jegyzőkönyvet és a szakmai alkalmasság megállapításáról szóló feljegyzést a szakmai alkalmassági vizsga, a külön vizsga vagy a szakmai alkalmasság felülvizsgálatának valódi lefolyása szerint,

c) rendszeres kiképzésen részt venni,

d) a jelen törvény szerinti további kötelezettségeket teljesíteni.

(2) A vezetési jogosultságok jegyzőkönyve a következőket tartalmazza: a kérvényező utó- és családi neve, a kérvényező személyi száma, az igényelt vezetési jogosultság tartománya, az autósiskola megnevezése és székhelye, amelyben a járművezetői tanfolyamot vagy a speciális képzést elvégezte, a szakmai alkalmassági vizsga végzésének dátuma, az ismételt szakmai alkalmassági vizsga végzésének dátuma, ha arra sir került, a szakmai alkalmassági vizsga minden részének eredménye, a vizsgabiztosi igazolvány száma, a vizsgabiztos aláírása és pecsétjének lenyomata.

(1) A belügyminisztérium bevonja a vizsgabiztosi igazolványt, ha a vizsgabiztos

a) már nem teljesíti a jelen törvény szerinti feltételeket vagy

b) súlyosan vagy ismételten megsértette a vizsgabiztos jelen törvény szerinti kötelezettségeit.

(2) A belügyminisztérium végzi a vizsgabiztosok rendszeres kiképzését.

(3) A vizsgabiztosi igazolvány helyett, amely elveszett, ellopták, megsérült, vagy amelyik a valóságnak nem megfelelő adatokat tartalmaz, a belügyminisztérium indokolt kérvény alapján új igazolványt ad ki, azonos érvényességgel és azonos kiterjesztéssel.

(4) A vizsgabiztosi igazolványról való döntéshozatal céljaira, a vizsgabiztosok nyilvántartását vezetik. A vizsgabiztosok nyilvántartása a Rendőri Testület külön jogszabály³²⁾ szerinti információs rendszere, amely adatokat tartalmaz a vezetési jogosultságról, a vezetői engedélyről, a vizsgabiztosi igazolványról, a szakmai felkészítésről, valamint a következő személyes adatokat: utó- és családi név, születési hely és dátum, személyi szám, állandó lakóhelyének címe

a) a vizsgabiztosi igazolvány megadását kérvényezőkről,

b) azokról a személyekről, akik kérvényezték a vizsgabiztosi igazolvány megadását, és azt nem adták meg nekik,

c) a vizsgabiztosokról,

d) azokról a személyekről, akiktől a vizsgabiztosi igazolványt elvették.

Az általános érvényű jogszabály, amelyet a belügyminisztérium ad ki, meghatározza

a) a szakmai alkalmassági vizsga és a külön vizsga letételének részleteit és azok terjedelmét,

b) a szakmai alkalmassági vizsgára és a külön vizsgára való jelentkezési lap mintáját,

c) a vezetési jogosultság megadására vonatkozó kérvény mintáját,

d) a szakmai alkalmasság megállapításáról szóló feljegyzés mintáját,

e) a vezetési jogosultságok jegyzőkönyvének és a szakmai alkalmasság felülvizsgálatáról szóló jegyzőkönyvnek a mintáját,

f) a vizsgabiztosi igazolvány kiadását kérvényező vizsgáztatásának és az megismételt vizsgának a részleteit és azok terjedelmét,

g) a vizsgabiztosi igazolvány érvényességének meghosszabbításának és kiterjesztésének bővítésének részleteit,

h) a vizsgabiztosi igazolvány kiadását kérvényező személy szakmai felkészítésének terjedelmét,

i) a vizsgabiztos rendszeres kiképzésének részleteit,

j) a vizsgabiztosi tevékenység ellenőrzésének és értékelésének részleteit,

k) a vizsgabiztosi igazolvány mintáját.

(1) Egészségügyi alkalmasság alatt a gépjármű vezetésének testi és lelki képessége értendő.

(2) Az egészségügyi alkalmasság, a személy egészségügyi állapota alapján az alábbi feltételekhez köthető:

a) egészségügyi segédeszköz használata a gépjármű vezetése közben,

b) csak műszakilag átalakított jármű vezetésének lehetősége,

c) rendszeres orvosi ellenőrzésen való részvétel,

d) további korlátozások az orvosi vizsgálat eredményei szerint.

(3) Egészségügyileg alkalmas az, aki teljesíti az egészségügyi alkalmasságra vonatkozó minimális követelményeket.

(4) Az egészségügyi alkalmasságot orvosi vizsgálattal állapítják meg.

(5) Az egészségügyi alkalmasság elbírálásának költségeit az viseli, akinek egészségügyi alkalmasságát felmérik (a továbbiakban csak „értékelt személy“).

(6) Az egészségügyi alkalmasság minimális követelményeit és elbírálásának, kizárásának és feltételhez kötésének részleteit a belügyminisztérium által kiadott általános érvényű jogszabály határozza meg, melyet a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumával egyeztetett (a továbbiakban csak „egészségügyi minisztérium“).

(1) Az orvosi vizsgálatot általános orvostanra szakosodott orvos végzi el, aki külön jogszabály⁴²⁾ szerint nyilvántartásba van véve, és általános ambuláns egészségügyi ellátást biztosít felnőttek részére, vagy gyermekgyógyászatra szakosodott orvos, aki külön jogszabály⁴²⁾ szerint nyilvántartásba van véve, és általános ambuláns egészségügyi ellátást biztosít gyermekek és serdülők részére (a továbbiakban csak „elbíráló orvos“).

(2) Az orvosi vizsgálatnak köteles alávetni magát

a) a kérvényező és

b) más személy, akinek ez a kötelezettsége a jelen törvényből következik.

(3) Ötévente rendszeres orvosi vizsgálatnak kötelesek alávetni magukat, majd 65. életévük betöltése után kétévente,

a) azok a járművezetők, akik a Szlovák Köztársaság vezetői engedélyének birtokosai, és akik C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriájú gépjárművet vezetnek,

b) azok a járművezetők, akik a Szlovák Köztársaság vezetői engedélyének birtokosai, és a haladási elsőbb¬ség jogával rendelkező járművet, szállítmányozásra és taxiszolgáltatásra, valamint postai szolgáltatások biztosítására használt gépjárművet vezetnek.

(4) A többi járművezető, aki a Szlovák Köztársaság vezetői engedélyének birtokosa és betöltötte 65. életévét, köteles rendszeresen, ötévente orvosi vizsgálatnak alávetni magát.

(5) Az a személy, kinek az egészségügyi alkalmassága a 86. § (2) bek. c) pontja szerinti feltételhez kötött, köteles az elbíráló orvos által meghatározott határidőn belül alávetni magát az orvosi vizsgálatnak.

(6) A (3) és (4) bekezdések szerinti orvosi vizsgálatnak tekintendő az alkalmazott és a vállalkozó természetes személy, aki nem alkalmaz más természetes személyeket, vizsgálata is, melyet külön jogszabály⁴³⁾ szerint végeztek el, ha ez a vizsgálat teljesíti a jelen törvényben meghatározott követelményeket, amelyek az egészségügyi alkalmasságra vonatkoznak.

(7) Az egészségügyi alkalmasság elbírálásának céljaira az értékelt személyek két csoportra osztandók, ahol

a) az AM, A1, A2, A, B1, B, BE és T kategóriájú vezetési jogosultság megadását kérelmezők, valamint az AM, A1, A2, A, B1, B, BE és T kategóriájú vezetési jogosultság birtokosai tartoznak az 1. csoportba,

b) a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriájú vezetési jogosultság megadását kérelmezők, valamint a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriájú vezetési jogosultság birtokosai tartoznak a 2. csoportba.

(8) Az a személy, aki a jelen törvény szerint köteles alávetni magát az orvosi vizsgálatnak, köteles az elbíráló orvosnak, az orvosi vizsgálat elvégzése előtt becsületbeli nyilatkozatot benyújtani egészségi állapotával kapcsolatban és személyazonosságát igazolni.

(9) A (8) bekezdés szerinti becsületbeli nyilatkozat a következőket tartalmazza

a) a személy utó- és családi neve,

b) a személy születési dátuma,

c) a személy lakcíme,

d) a vezetési jogosultságok kategóriái, amelyek megadását a személy kérvényezi,

e) a vezetési jogosultságok kategóriái, amelyeket a személy birtokolja,

f) a csoport, amelybe az értékelt személy a (7) bekezdés szerint tartozik,

g) a személy egészségi állapotával kapcsolatos nyilatkozata az egészségügyi alkalmasságával kapcsolatban, a rendszeres gyógyszer, alkohol vagy más tudatmódosító szerek fogyasztásáról,

h) a becsületbeli nyilatkozat írásának dátuma és helye, valamint a személy aláírása.

(10) Az orvosi vizsgálat elvégzésének részleteit általános érvényű jogszabály határozza meg, melyet a belügyminisztérium ad ki az egészségügyi minisztériummal való egyeztetés után.

(1) Pszichikai alkalmasság alatt, a pszichikai képességek minimális szintjének csökkenése, torzulása vagy korlátozása nélküli gépjármű vezetési képesség értendő.

(2) Pszichikailag alkalmas az, aki teljesíti a gépjárművek vezetéséhez szükséges minimális pszichikai alkalmasság szintjét.

(3) A pszichikai alkalmasságot pszichológiai vizsgálattal bírálják el. A pszichikai alkalmasságot közlekedéspszichológia tanúsított tevékenységhez szükséges tanúsítvánnyal rendelkező pszichológus bírálja el, aki külön jogszabály⁴²⁾ szerint nyilvántartásba van véve, a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó járművezetők esetében a szolgálati pszichológus, aki rendelkezik a közlekedéspszichológia tanúsított tevékenységhez szükséges tanúsítvánnyal vagy a Tűzoltó és Műszaki Mentőszolgálat pszichológusa, aki rendelkezik ezzel a tanúsítvánnyal, az Igazságügyi Rendészet és Büntetés-végrehajtási Testület hatáskörébe tartozó járművezetők esetében az Igazságügyi Rendészet és Büntetés-végrehajtási Testület pszichológusa, aki rendelkezik a közlekedéspszichológia tanúsított tevékenységhez szükséges tanúsítvánnyal, továbbá a Szlovák Információs Szolgálat hatáskörébe tartozó járművezetők esetében a Szlovák Információs Szolgálat pszichológusa, aki rendelkezik a közlekedéspszichológia tanúsított tevékenységhez szükséges tanúsítvánnyal (a továbbiakban csak „elbíráló pszichológus“). Ha a pszichológiai vizsgálat eredményei alapján az értékelt személy gépjármű vezetésére nem alkalmas, a megismételt pszichológiai vizsgálatot legkorábban az utolsó pszichológiai vizsgálat napjától számított három hónap elteltével lehet elvégezni. A pszichikai alkalmasság elbírálásával kapcsolatos költségek az értékelt személyt terhelik. A pszichikai alkalmasság elbírálásával kapcsolatos költségeket az értékelt személy munkáltatója is rendezheti, ha az a foglalkozás vagy hivatás végzéséhez szükséges.

(4) A pszichikai alkalmasság az értékelt személy pszichikai állapota alapján rendszeres pszichológiai vizsgálaton való részvétel feltételéhez köthető vagy más korlátozásokhoz, pszichológiai vizsgálat eredményeitől függően. Az a személy, kinek pszichikai alkalmasságát rendszeres pszichológiai vizsgálaton való részvétel feltételéhez kötötték, köteles alávetni magát a pszichológiai vizsgálatnak, az elbíráló pszichológus által meghatározott határidőn belül.

(5) A pszichológiai vizsgálatnak köteles alávetni magát

a) a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriájú gépjárművek vezetői engedélyének megadását kérvényező,

b) más személy, kinek ez a kötelezettsége a jelen törvényből következik.

(6) Ötévente rendszeres pszichológiai vizsgálatnak kötelesek alávetni magukat, majd 65. életévük betöltése után kétévente,

a) azok a járművezetők, akik a Szlovák Köztársaság vezetési jogosultságának birtokosai, és akik C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriájú gépjárművet vezetnek,

b) azok a járművezetők, akik a Szlovák Köztársaság vezetői engedélyének birtokosai, és a haladási elsőbbség jogával rendelkező járművet, veszélyes rakomány szállítására használt gépjárművet, szállítmányozásra és taxi szolgáltatásra, valamint postai szolgáltatások biztosítására használt gépjárművet vezetnek.

(7) Az s személy, aki a jelen törvény szerint köteles alávetni magát a pszichológiai vizsgálatnak, köteles az elbíráló pszichológusnak a pszichológiai vizsgálat elvégzése előtt becsületbeli nyilatkozatot benyújtani a pszichikai állapotával kapcsolatban és személyazonosságát igazolni.

(8) A (7) bekezdés szerinti becsületbeli nyilatkozat a következőket tartalmazza

a) a személy utó- és családi neve,

b) a személy születési dátuma,

c) a személy lakcíme,

d) a vezetési jogosultságok kategóriái, amelyeket a személy birtokolja,

e) a vezetési jogosultságok kategóriái, amelyekhez a személy a pszichológiai vizsgálat elvégzését kéri,

f) a cél, amelyre az e) pont szerinti járművet használni fogják,

g) a személy fizikai és pszichikai állapotával kapcsolatos nyilatkozata az egészségügyi alkalmasságával kapcsolatban, a leküzdött és folyamatban lévő betegségekről, a rendszeres gyógyszerfogyasztásáról, az aktuális fizikai és pszichikai állapotáról, és az alkohol vagy más tudatmódosító szerek fogyasztásáról közvetlenül a pszichológiai vizsgálat elvégzése előtt, továbbá a pszichológiai vizsgálat elvégzésével kapcsolatban egyébiránt,

h) a becsületbeli nyilatkozat írásának dátuma és helye, valamint a személy aláírása.

(9) A pszichikai alkalmasságra vonatkozó minimális követelményeket és elbírálásának részleteit általános érvényű jogszabály határozza meg, melyet a belügyminisztérium ad ki az egészségügyi minisztériummal való egyeztetés után.

(10) A (6) és (9) bekezdések rendelkezései nem vonatkoznak a Rendőri Testület, valamint a Tűzoltó és Műszaki Mentőszolgálat tagjaira, akik a haladási elsőbbség jogával rendelkező járművet vezetnek; az említettek kötelesek rendszeres pszichológiai vizsgálatoknak alávetni magukat abban a terjedelemben és határidőkkel, amelyeket a Szlovák Köztársaság belügyminisztere határoz meg.

(1) A 87. § (3) bek. a) pontjában felsorolt járművezetőknek, akik betöltötték 65. életévüket és a v 87. § (3) bek. b) pontjában felsorolt járművezetőknek gépjárművezetés közben maguknál kell tartaniuk az egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentumot; a rendőr felszólítására kötelesek ezzel a dokumentummal igazolni magukat. A 88. § (6) bek. a) pontjában felsorolt járművezetőknek, akik betöltötték 65. életévüket, és a 88. § (6) bek. b) pontjában felsorolt járművezetőknek gépjárművezetés közben maguknál kell tartaniuk a pszichikai alkalmasságot igazoló dokumentumot is; a rendőr felszólítására kötelesek ezzel a dokumentummal igazolni magukat. A 87. § (3) bek. felsorolt járművezetők, akik betöltötték 65. életévüket, és a 88. § (6) bek. felsorolt járművezetők, akik betöltötték 65. életévüket, két évnél nem régebbi egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentummal és pszichikai alkalmasságot igazoló dokumentummal igazolják magukat. A 87. § (3) bek. b) pontjában felsorolt járművezetők, akik nem töltötték be 65. életévüket, és a 88. § (6) bek. b) pontjában felsorolt járművezetők, akik nem töltötték be 65. életévüket, öt évnél nem régebbi egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentummal és pszichikai alkalmasságot igazoló dokumentummal igazolják magukat. Azok a járművezetők, kiknek egészségügyi alkalmassága vagy pszichikai alkalmassága a rendszeres orvosi vizsgálaton való részvétel feltételéhez kötött a 87. § (5) bek. szerint, vagy a rendszeres pszichológiai vizsgálaton való részvétel feltételéhez kötött a 88. § (4) bek. szerint, olyan egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentummal és pszichikai alkalmasságot igazoló dokumentummal igazolják magukat, amelyen fel van tüntetve, hogy meddig érvényes.

(2) A vezetési jogosultságot kérvényező egészségügyi alkalmasságát igazoló dokumentum, az (1) bekezdés első mondata szerinti járművezető egészségügyi alkalmasságát igazoló dokumentum és annak a személynek az egészségügyi alkalmasságát igazoló dokumentum, aki az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatán vett részt, a következőket tartalmazzák

a) az elbíráló orvos utó- és családi neve, címe vagy székhelye,

b) az értékelt személy utó- és családi neve, személyi száma, ha azzal rendelkezik, vagy az értékelt személy születési dátuma, ha nem rendelkezik személyi számmal,

c) a megadott vezetési jogosultság tartománya,

d) a vezetési jogosultságok kategóriái, amelyek megadását az értékelt személy kérelmezi, ha a vezetési jogosultság megadását kérelmező számára kiadott dokumentumról van szó,

e) a csoportot, amelybe az értékelt személy a 87. § (7) bek. szerint tartozik,

f) az orvosi vizsgálat eredményeit,

g) az orvosi vizsgálat helyét és dátumát,

h) az érvényesség végének dátumát, ha az értékelt személy egészségügyi alkalmassága a 86. § (2) bek. szerinti feltételhez kötött,

i) az elbíráló orvos pecsétéjének lenyomatát és aláírását,

j) a nyilvántartási számot.

(3) A vezetési jogosultságot kérvényező pszichikai alkalmasságát igazoló dokumentum, az (1) bekezdés második mondata szerinti járművezető pszichikai alkalmasságát igazoló dokumentum és annak a személynek az egészségügyi alkalmasságát igazoló dokumentum, aki az pszichikai alkalmasság felülvizsgálatán vett részt, a következőket tartalmazzák

a) az elbíráló pszichológus utó- és családi neve címe vagy székhelye,

b) az értékelt személy utó- és családi neve, személyi száma, ha azzal rendelkezik, vagy az értékelt személy születési dátuma, ha nem rendelkezik személyi számmal,

c) a megadott vezetési jogosultság tartománya,

d) a vezetési jogosultságok kategóriái, amelyek megadását az értékelt személy kérelmezi, ha a vezetési jogosultság megadását kérelmező számára kiadott dokumentumról van szó,

e) pszichológiai vizsgálat eredményeit,

f) pszichológiai vizsgálat helyét és dátumát,

g) az érvényesség végének dátumát, ha az értékelt személy pszichikai alkalmassága a 88. § (4) bek. szerinti feltételhez kötött,

h) az elbíráló pszichológus pecsétéjének lenyomatát és aláírását,

i) a nyilvántartási számot.

(4) Az (1) bekezdés szerinti dokumentumok formai követelményeit, tartalmát és mintáit általános érvényű jogszabály határozza meg, amelyet a belügyminisztérium ad ki, az egészségügyi minisztériummal való egyeztetés után.

(1) Az egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentumot, melyet a személynek a 87. § (2) bek. a) pontja a (3)–(6) bek. szerinti orvosi vizsgálat alapján adnak ki, az elbíráló orvos két példányban készíti el, melyből az egyik példányt kiadja az értékelt személynek , a másik példányt pedig az elbíráló orvos elküldi a Rendőri Testület szervének, amely e személy lakóhelye szerint illetékes, éspedig az orvosi vizsgálat elvégzésének napját követő öt munkanapon belül.

(2) A pszichikai alkalmasságot igazoló dokumentumot, melyet a személynek a 88. § (5) bek. a) pontja és (6) bek. szerinti pszichológiai vizsgálat alapján adnak ki, az elbíráló pszichológus két példányban készíti el, melyből az egyik példányt kiadja az értékelt személynek, a másik példányt pedig az elbíráló pszichológus elküldi a Rendőri Testület szervének, amely e személy lakóhelye szerint illetékes, éspedig a pszichológiai vizsgálat elvégzésének napját követő öt munkanapon belül.

(3) Az elbíráló orvos és az elbíráló pszichológus nyilvántartást vezetnek a kiadott egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentumokról és a pszichikai alkalmasságot igazoló dokumentumokról.

(4) Ha más orvos vagy pszichológus, mint aki az (1) bekezdésben vagy a (2) bekezdésben fel van tüntetve, a vezetési jogosultság birtokosánál a 87. § szerinti orvosi vizsgálatokon kívül olyan tényt állapít meg, amely feltételhez köti vagy kizárja az egészségügyi alkalmasságot, vagy a 88. § szerinti pszichikai vizsgálatokon kívül olyan tényt állapít meg, amely feltételhez köti vagy kizárja a pszichikai alkalmasságot, köteles ezt a tényt, legkésőbb a megállapítás napját követő öt munkanapon belül jelenteni a Rendőri Testület szervének, amely a személy lakóhelye szerint illetékes, akinél ezt a tényt megállapították.

(5) A (4) bekezdés szerint Rendőri Testület szervének elküldött dokumentumok a következő adatokat tartalmazzák a személyről, kinek egészségügyi alkalmassága vagy pszichikai alkalmassága feltételhez kötődik vagy kizárt

a) az orvos vagy pszichológus utó- és családi neve, címe vagy székhelye,

b) az érintett személy utó- és családi neve, személyi száma, ha azzal rendelkezik, vagy az érintett személy születési dátuma, ha nem rendelkezik személyi számmal,

c) az orvosi vizsgálat eredményei vagy a pszichológiai vizsgálat eredményei,

d) az orvosi vizsgálat vagy a pszichológiai vizsgálat elvégzésének helye és dátuma,

e) az orvos vagy pszichológus pecsétjének lenyomata és aláírása.

(1) Ha megalapozottan feltételezhető, hogy változás állt be a vezetési jogosultság birtokosának szakmai alkalmasságában, a közúti közlekedés szabályainak ismeretét vagy a gépjármű vezetését illetően, elsősorban ha elbukott a szakmai alkalmassági vizsgán, amelyen egy további vezetési jogosultság megszerzéséért vett részt, vagy ha igazolhatóan, két évig vagy hosszabb ideig, nem végzett vagy nem végezhetett gépjárművezetői tevékenységet, a Rendőri Testület szerve a szakmai alkalmasság felülvizsgálatáról határoz

a) a 79. § (2) bek. a) pontja,

b) a 79. § (2) bek. b) pontja vagy

c) a 79. § (2) bek. szerint.

(2) Ha megalapozottan feltételezhető, hogy változás állt be a vezetési jogosultság birtokosának egészségügyi alkalmasságában vagy pszichikai alkalmasságban, elsősorban a 90. § (4) bek. szerinti bejelentős alapján, a Rendőri Testület szerve az egészségügyi alkalmasság vagy a pszichikai alkalmasság felülvizsgálatáról hoz határozatot.

(3) Ha a vezetési jogosultság birtokosa az elmúlt tizenkét hónapban, gépjárművezetőként, három alkalommal súlyosan megszegi a közúti közlekedés szabályait, a Rendőri Testület szerve határoz

a) továbbképző tanfolyamon való részvételének kötelezettségéről,^43a)

b) a szakmai alkalmasság felülvizsgálatáról, a 79. § (2) bek. szerint,

c) az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatáról és

d) a pszichikai alkalmasság felülvizsgálatáról.

(4) Ha a vezetési jogosultság birtokosa, gépjárművezetőként megalapozottan gyanúsítható a közúti közlekedés szabályainak megszegésével, melyet alkohol vagy más tudatmódosító szer vagy gyógyszer fogyasztásával, illetve az ennek megállapítására hivatott vizsgálat visszautasításával követett el, a Rendőri Testület szerve további eljárás nélkül határoz az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatáról, különösképpen az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőséggel kapcsolatban, pszichiátriai szakképesítéssel rendelkező orvos által, aki külön jogszabály⁴²⁾ szerint nyilvántartásba van véve, (a továbbiakban csak „pszichiáter“). A Rendőri Testület szerve további eljárás nélkül határoz az egészségügyi alkalmasság pszichiáter általi felülvizsgálatáról, különösképpen az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőséggel kapcsolatban akkor is, ha a vezetési jogosultság birtokosát külföldön eltiltották a gépjárművezetéstől alkohol, más tudatmódosító szer vagy gyógyszer fogyasztása okán vagy alkohol vagy más tudatmódosító szer fogyasztását megállapító vizsgálaton való részvétel elutasítása okán, és a Rendőri Testület szerve erről a tiltás elrendelését követő egy éven belül tudomást szerzett. A vezetési jogosultság birtokosa, a határozat kézbesítésének napjától számított 30 napon belül, köteles az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatának alávetni magát, különösképpen az alkoholtól vagy más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőséggel kapcsolatban. Ha a pszichiáter alkoholtól vagy más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőséget állapít meg, vagy az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatát javasolja, a Rendőri Testület szerve további eljárás nélkül határoz az egészségügyi alkalmasság 91. § (2) bek. szerinti felülvizsgálatáról. Ha az elbíráló orvos az orvosi vizsgálat során megállapítja, hogy járművezetésre egészségügyileg alkalmas, a Rendőri Testület szerve további eljárás nélkül határoz a szaktanácsadáson való részvétel kötelezettségéről az elbíráló pszichológusnál. Ha pszichiáter nem állapít meg alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőséget, vagy nem javasolja az egészségügy alkalmasság felülvizsgálatát, a Rendőri Testület szerve további eljárás nélkül határoz a szaktanácsadáson való részvétel kötelezettségéről az elbíráló pszichológusnál.

(5) A Rendőri Testület szerve, amely a szakmai alkalmasság, az egészségügyi alkalmasság és a pszichikai alkalmasság felülvizsgálatáról, a továbbképző tanfolyamon való részvétel kötelezettségéről^43a) vagy a szaktanácsadáson való részvétel kötelezettségéről határozott, megadja ezek elvégzésének határidejét, illetve a megszabott kötelezettségek teljesítéséről szóló igazolás benyújtásának határidejét, ha a vezetési jogosultság birtokosának nem vonták be vezetői engedélyét a 70. § (1) bek. c) pontja szerint; több rendelkezésnek való alávetés kötelezettsége esetén a szakmai alkalmasság felülvizsgálatára mindig utolsóként kerül sor. Ha a Rendőri Testület szerve a szakmai alkalmasság felülvizsgálatáról határozott vagy a továbbképző tanfolyamon való részvétel kötelezettségéről, meghatározza a vezetési jogosultság kategóriáit is, amelyekből a vezetési jogosultság birtokosát vizsgáztatják, vagy amelyekből továbbképző tanfolyamon kell részt vennie.

(6) A vezetési jogosultság birtokosa, akit tevékenység tilalmának büntetésével sújtottak, amely a gépjárművezetés tilalmából áll, vagy akit tevékenység tilalmának szankciójával sújtottak, amely a gépjárművezetés tilalmából áll, köteles a tevékenység tilalmának letelte után alávetni magát a szakmai alkalmasság felülvizsgálatának a 79. § (2) bek. a) pontja szerint; ha a gépjárművezetői tevékenységet a vezetési jogosultság birtokosa büntetés vagy szankció alapján több mint két évig nem végezhette, alá kell vetnie magát az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatának, a pszichikai alkalmasság felülvizsgálatának és a szakmai alkalmasság felülvizsgálatának, a 79. § (2) bek. szerint.

(7) A szakmai alkalmasság (6) bekezdés szerinti felülvizsgálatát a vezetési jogosultság azon kategóriájából végzik, amely annak a gépjárműnek a vezetésére jogosít fel, amellyel a közúti közlekedés szabályainak megsértését elkövették, amely alapján a tevékenység tilalmának büntetését vagy a tevékenység tilalmának szankcióját kiszabták; ha nem lehet a vezetési jogosultság kategóriáját meghatározni, a szakmai alkalmasság felülvizsgálatát a vezetési jogosultság megadott kategóriának tartományában végzik el.

(8) Az elbíráló orvos, az elbíráló pszichológus és a pszichiáter köteles az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatáról szóló dokumentumot, a pszichikai alkalmasság felülvizsgálatáról szóló dokumentumot, az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatáról szóló dokumentumot különös tekintettel az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőséggel kapcsolatban, és a szaktanácsadáson való részvételről szóló dokumentumot, azok megvalósulását követő öt munkanapon belül elküldeni a Rendőri Testület szervének, amely ezekről a kötelezettségekről határozatot hozott.

(9) Az elbíráló orvos, az elbíráló pszichológus és a pszichiáter nyilvántartást vezetnek a (8) bekezdés szerint kiadott dokumentumokról.

(10) A szakmai alkalmasság felülvizsgálatával, az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatával, a pszichikai alkalmasság felülvizsgálatával, a továbbképző tanfolyamon^43a) való részvétellel és a (4) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos költségeket az téríti meg, aki köteles alávetni magát ezeknek a kötelezettségeknek.

(11) A belügyminisztérium az egészségügyi minisztériummal való egyeztetés után általános érvényű jogszabállyal határozza meg a szaktanácsadás terjedelmét, tartalmát és további részleteit, valamint az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálat terjedelmét, tartalmát és további részleteit, különösképpen az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőséggel kapcsolatban.

(12) A belügyminisztérium az egészségügyi minisztériummal való egyeztetés után általános érvényű jogszabállyal határozza meg a következő dokumentumok formai követelményeit, tartalmát és mintáit

a) az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatáról szóló dokumentum,

b) a pszichikai alkalmasság felülvizsgálatáról szóló dokumentum,

c) az egészségügyi alkalmasság, különösképpen az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőség felülvizsgálatáról szóló dokumentum,

d) a szaktanácsadáson való részvételről szóló dokumentum.

(13) Az egészségügyi alkalmasság, különösképpen az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőség felülvizsgálatáról szóló dokumentum a következőket tartalmazza

a) a pszichiáter utó- és családi neve, címe vagy székhelye,

b) az értékelt személy utó- és családi neve, személyi száma, ha azzal rendelkezik, vagy az értékelt személy születési dátuma, ha nem rendelkezik személyi számmal,

c) a szakorvosi vizsgálat irányultságát,

d) ajánlást az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatáról szóló határozathozatalhoz,

e) a szakorvosi vizsgálat elvégzésének helyét és dátumát,

f) a pszichiáter pecsétjének lenyomatát és aláírását.

(14) A szaktanácsadáson való részvételről szóló dokumentum tartalmazza

a) az elbíráló pszichológus utó- és családi neve, címe vagy székhelye,

b) a szaktanácsadáson résztvevő személy utó- és családi neve, személyi száma, ha azzal rendelkezik, vagy a szaktanácsadáson résztvevő személy születési dátuma, ha nem rendelkezik személyi számmal,

c) a szaktanácsadáson való részvételről szóló igazolás,

d) a szaktanácsadás kezdetének és végének dátuma,

e) a kiállítás helye és dátuma,

f) az elbíráló pszichológus pecsétjének lenyomata és aláírása,

g) a nyilvántartási szám.

(15) A szakmai alkalmasság felülvizsgálatáról szóló dokumentum tartalmazza

a) a személy utó- és családi neve, továbbá születési családi neve,

b) a személy személyi száma, ha azzal rendelkezik, vagy a személy születési dátuma, ha nem rendelkezik személyi számmal,

c) lakóhelyének címe,

d) a szakmai alkalmasság felülvizsgálatáról szóló határozat száma és dátuma,

e) a vezetési jogosultság megadott kategóriái,

f) a szakmai alkalmasság felülvizsgálatának terjedelme,

g) a szakmai alkalmasság felülvizsgálatának dátuma,

h) a szakmai alkalmasság felülvizsgálatának összértékelése,

i) a vizsgabiztos pecsétjének lenyomata és aláírása.

(16) A belügyminisztérium általános érvényű jogszabállyal meghatározza a szakmai alkalmasság felülvizsgálatának részleteit és a szakmai alkalmasság felülvizsgálatáról szóló dokumentum mintáját.

(1) A Rendőri Testület szerve további eljárás nélkül határoz a járművezetők rehabilitációs programjában való részvétel kötelezettségéről, a továbbképző tanfolyamon való részvétel kötelezettségéről és a szakmai alkalmasság 79. § (2) bek. szerinti felülvizsgálatának kötelezettségéről, ha a B kategóriájú vezetési jogosultság birtokosa, a B kategóriájú vezetési jogosultság megszerzését követő két éven belül, vagy a vezetési jogosultság, 92. § (8) bek. c) pontja szerinti visszaadását követő két éven belül gépjárművezetőként kétszer

a) súlyosan megsérti a közúti közlekedés szabályait vagy

b) átlépi a járművek jelen törvényben meghatározott, vagy közúti jelzésből vagy forgalomtechnikai eszközből következő menetsebességét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti időtartam nem telik, a tevékenység tilalma büntetésének letöltése alatt, amely a gépjárművezetés tilalmából áll, vagy a tevékenység tilalma szankciójának letöltése alatt, amely a gépjárművezetés tilalmából áll, a vezetői engedély 70. § szerinti bevonásának ideje alatt, a járművezetői jogosultság megvonásának ideje alatt, illetve az előzetes letartóztatás vagy a végrehajtandó szabadságvesztés büntetésének ideje alatt.

(3) Az (1) bekezdés szerinti időtartam ideje alatt nem alkalmazandó a 91. § (3) bek. rendelkezése; a 91. § (5) és (10) bek. rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

(4) Az (1) bekezdés szerinti időtartam ideje alatt a sebesség túllépését nem szükséges helyszíni bírsággal elintézni.^43aa)

(5) A járművezetők rehabilitációs programját az elbíráló pszichológus végzi. Az elbíráló pszichológus köteles a járművezető rehabilitációs programjában való részvételéről szóló dokumentumot elküldeni a Rendőri Testület szervének, amely erről a kötelezettségről határozott, a dokumentum kiadásának napját követő öt munkanapon belül. Az elbíráló pszichológus a járművezetők rehabilitációs programjában való részvételéről szóló, kiadott dokumentumokról nyilvántartást vezet.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítésével összefüggő költségeket az viseli, aki köteles alávetni magát ezeknek a kötelezettségeknek.

(7) A járművezetők rehabilitációs programjában való részvételéről szóló dokumentum a következőket tartalmazza

a) az elbíráló pszichológus utó- és családi neve, címe vagy székhelye,

b) a járművezetők rehabilitációs programjában résztvevő személy utó- és családi neve, személyi száma, ha azzal rendelkezik, vagy a járművezetők rehabilitációs programjában résztvevő személy születési dátuma, ha nem rendelkezik személyi számmal,

c) annak igazolása, hogy a személy részt vett a járművezetők rehabilitációs programjában,

d) a járművezetők rehabilitációs programja kezdetének és befejezésének dátuma,

e) a kiállítás helye és dátuma,

f) az elbíráló pszichológus pecsétjének lenyomata és aláírása,

g) a nyilvántartási szám.

(8) A belügyminisztérium, az egészségügyi minisztériummal való egyeztetés után, általános érvényű jogszabállyal meghatározza a járművezetők rehabilitációs programjának terjedelmét, tartalmát és további részleteit, valamint járművezetők rehabilitációs programjában való részvételéről szóló dokumentum formai követelményeit, tartalmát és mintáját.

(1) Ha orvosi vizsgálattal, pszichológiai vizsgálattal vagy a szakmai alkalmasság felülvizsgálatával megállapítást nyert, hogy a vezetési jogosultság birtokosa csak bizonyos feltételek betartásával alkalmas a gépjárművezetésre, a Rendőri Testület szerve úgy korlátozza a járművezetői jogosultságot, hogy az megfeleljen az illető egészségügyi alkalmasságának, pszichikai alkalmasságának vagy szakmai alkalmasságának. A vezetési jogosultság korlátozását kód formájában tüntetik fel a vezetői engedélyben. A járművezetői jogosultság korlátozásának feltüntetésével annak birtokosa számára megtiltják a gépjárművezetést, ha nem teljesülnek a feltételek, amelyek miatt a járművezetői jogosultságát korlátozták.

(2) A vezetési jogosultságát bevonják annak, aki

a) a szakmai alkalmassága elvesztése miatt nem alkalmas a gépjárművezetésre,

b) az egészségügyi alkalmassága vagy a pszichikai alkalmassága elvesztése miatt nem alkalmas a gépjárművezetésre,

c) nem vetette magát alá az elrendelt szakmai alkalmassági felülvizsgálatnak vagy az egészségügyi alkalmasság és a pszichikai alkalmasság felülvizsgálatának,

d) az autósiskola által kiadott bizonylattal^43b) nem igazolta, hogy a meghatározott terjedelemben és a meghatározott határidőre részt vett a továbbképző tanfolyamon,

e) nem vetette magát alá az elrendelt egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatának, különösképpen az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőséggel kapcsolatban, vagy a szaktanácsadásnak,

f) a megadásának idején nem teljesítette a megadásra vonatkozó valamelyik feltételt.

(3) A vezetési jogosultságot attól is bevonják, aki gépjárművezetőként

a) öt éven belül háromszor megsérti a közúti közlekedés szabályait, melynek következtében olyan közlekedési baleset következik be, amely halálesettel végződik, vagy egészségügyi következményekkel jár,

b) öt éven belül kétszer megsérti a közúti közlekedés szabályait, alkohol vagy más tudatmódosító szer fogyasztásával vagy elutasítja az ennek megállapítására hivatott vizsgálaton való részvételt vagy

c) a 91.a § (1) bek. szerinti határidőn belül, és a 91.a § (1) bek. szerinti két cselekmény elkövetése után, újból súlyosan megszegi a közúti közlekedés szabályait vagy átlépi a járművek jelen törvényben meghatározott, vagy közúti jelzésből vagy forgalomtechnikai eszközből következő menetsebességét.

(4) A vezetési jogosultság bevonásáról szóló határozattal, annak birtokosa számára, a bevonás ideje alatt tilos a gépjárművezetés, egészen annak visszaadásáig.

(5) Ha a vezetési jogosultság birtokosa, akinek bevonták vagy korlátozták vezetési jogosultságát, nem felel meg a szakmai alkalmassági vizsgán, következő vizsgát leghamarább a sikertelen vizsgát követő három hónap elteltével tehet.

(6) Ha az, akinek bevonták vagy korlátozták vezetési jogosultságát, igazolja vezetési jogosultság bevonása vagy korlátozása okainak megszűnését, visszakapja a vezetési jogosultságát vagy feloldják annak korlátozását, ha ezt törvényes okok nem akadályozzák. Több rendelkezésnek való alávetés kötelezettsége esetén a szakmai alkalmasság felülvizsgálatára mindig utolsóként kerül sor.

(7) A Rendőri Testület szerve, amely a vezetési jogosultság bevonásáról határozott, meghatározza a vezetési jogosultság kategóriát, amelyekből a vezetési jogosultság birtokosát a vezetési jogosultság visszaadásáról szóló eljárásban levizsgáztatják, vagy amelyekből továbbképző tanfolyamon kell részt vennie.

(8) Amennyiben a vezetési jogosultságot

a) a (3) bekezdés a) pontja szerint vonták be, az csak a külön jogszabály^41a) szerinti továbbképző tanfolyam elvégzése, a szakmai alkalmasság 79. § (2) bek. szerinti felülvizsgálata, a pszichikai alkalmasság felülvizsgálata és az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálata után adható vissza,

b) a (3) bekezdés b) pontja szerint vonták be, az csak a külön jogszabály^41a) szerinti továbbképző tanfolyam elvégzése, a szakmai alkalmasság 79. § (2) bek. szerinti felülvizsgálata, a pszichikai alkalmasság felülvizsgálata, az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálata, az egészségügyi alkalmasság pszichiáter általi felülvizsgálata, különös tekintettel az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőségre, valamint az elbíráló pszichológusnál megtartott szaktanácsadáson való részvétel után adható vissza,

c) a (3) bekezdés c) pontja szerint vonták be, az csak a pszichikai alkalmasság felülvizsgálata, az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálata és a szakmai alkalmasság 79. § (2) bek. szerinti felülvizsgálata után adható vissza; a szakmai alkalmasság felülvizsgálatát leghamarább a vezetési jogosultság bevonását követő hat hónap leteltével lehetséges.

(9) A 91. § rendelkezései nem alkalmazandók a (3) bekezdésben felsorolt esetekben.

(10) A szakmai alkalmasság felülvizsgálatával, az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatával, a pszichikai alkalmasság felülvizsgálatával, a továbbképző tanfolyamon való részvétellel vagy a (8) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítésével összefüggő költségeket az viseli, akinek vezetési jogosultságát bevonták vagy korlátozták, vagy akinek az illetékes szerv határozata alapján a gépjárművezetést megtiltották.

(11) Bevonni vagy korlátozni csak azt a járművezetői jogosultságot lehet, amelyet a Szlovák Köztársaság vezetői engedélyébe jegyeztek be.

(12) A belügyminisztérium általános érvényű jogszabállyal határozza meg a bevont vezetési jogosultság visszaadásának és a korlátozások eltörlésének részleteit.

(1) A vezetési jogosultság birtokosa lemondhat a vezetési jogosultság bizonyos kategóriájáról.

(2) A vezetési jogosultságról való lemondást a vezetési jogosultság birtokosának írásban kell bejelentenie a Rendőri Testület szervénél. A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a vezetési jogosultság birtokosának utó- és családi neve,

b) a vezetési jogosultság birtokosának lakóhelye,

c) a vezetési jogosultság birtokosának születési dátuma és helye, valamint személyi száma,

d) a vezetési jogosultság kategóriája vagy kategóriái, amelyekről a birtokos le akar mondani,

e) a vezetési jogosultság megadásának dátuma,

f) a vezetési jogosultság birtokosának hitelesített aláírása.

(3) A (2) bekezdés szerinti bejelentéshez a vezetési jogosultság birtokosa csatolja a vezetői engedélyét is, amelybe az adott vezetési jogosultság be van jegyezve.

(4) A vezetési jogosultságról való lemondás attól a naptól kezdve hatályos, mikor ezt a tényt bejelentették a Rendőri Testület szervének. A vezetési jogosultságot, melyről birtokosa lemondott, nem lehet visszaadni.

(1) Egy személy csak egy vezetői engedély birtokosa lehet.

(2) A vezetői engedély olyan közokirat, amellyel annak birtokosa igazolja gépjárművezetői jogosultságát a benne feltüntetett terjedelemben. A 76. § (7) bek. szerinti, A1 kategóriájú gépjárművek vezetésére való jogosultságot a vezetői engedélybe nem jegyzik be. A vezetői engedély birtokosa köteles az érvényes vezetői engedélyt magánál tartani a gépjármű vezetése során, és azt a rendőr felszólítására ellenőrzésre bemutatni; ez érvényes a 74. § (2) bek. szerinti kísérőre is.

(3) Az AM, A1, A2, A, B1, B, BE és T kategóriájú vezetői engedély érvényessége 15 év; legfeljebb azonban a 65. életév betöltéséig, hacsak az (5) bekezdés másként nem rendelkezik.

(4) A C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriájú vezetői engedély érvényessége, az egészségügyi alkalmasságról szóló dokumentum és a pszichikai alkalmasságról szóló dokumentum kiadásának dátumától számított öt év.

(5) Az AM, A1, A2, A, B1, B, BE és T kategóriájú vezetői engedély érvényessége, 63 évnél idősebb személy részére, az egészségügyi alkalmasságról szóló dokumentum kiadásának dátumától számított öt év.

(6) A vezetői engedély a következőket tartalmazza

a) birtokosának utó- és családi neve,

b) birtokosának születési dátuma és helye,

c) a vezetői engedély kiadásának dátuma,

d) a vezetői engedély érvényességi ideje,

e) a vezetői engedélyt kiadó szerv megnevezése,

f) a vezetői engedély sorozata és száma,

g) birtokosának arcképmása, melynek méretei 2 cm x 2,5 cm,

h) birtokosának aláírása,

i) a járművek kategóriáját vagy kategóriáit, melyeket a birtokos jogosult vezetni,

j) a vezetési jogosultság első megadásának dátuma, a vezetési jogosultság minden egyes kategóriájára, és a vezetői engedély érvényességének ideje, a vezetési jogosultság minden egyes kategóriájára.

(7) A vezetői engedély, kódok formájában, kiegészítő információkat vagy korlátozásokat is tartalmazhat, amelyek a vezetési jogosultság adott kategóriájára vonatkoznak, valamint egyéb feljegyzéseket.

(8) A vezetői engedély megjelenésének és mintájának részleteit, a vezetési jogosultság kódjait, amelyek a vezetői engedélyben fel vannak tüntetve, továbbá a vezetői engedély adatainak rögzítési módját általános érvényű jogszabály határozza meg, melyet a belügyminisztérium ad ki.

(1) A vezetői engedélyt a Rendőri Testület szerve adja ki az első vagy a további megadott járművezetői jogosultság alapján.

(2) A vezetői engedély kiadását kérvényező köteles

a) benyújtani érvényes személyazonosító okmányát,

b) kitölteni a vonatkozó formanyomtatványokat, ha azok erre a célra be vannak vezetve,

c) teljesíteni a 77. § (1) bek. c) és h)–p) pontjai szerinti feltételeket,

d) alávetni magát az arcképmása és a sajátkezű aláírása rögzítésére; az arcképmás rögzítésére polgári ruházatban, fejfedő, valamint sötét lencséjű szemüveg nélkül, indokolt esetekben egészségügyi vagy vallási okokból az arcképmást fejfedőben is rögzíteni lehet, ugyanakkor ez a fejfedő nem takarhatja ki az arc egy részét oly módon, amely lehetetlenné tenné az azonosítást.

(3) A külföldön bevont vagy a 71. § szerint bevont vezetői engedély helyett új vezetői engedélyt lehet kiadni, a bevonás okai megszűnésének igazolását követően; a vezetői engedély kiadását kérvényezőnek a külföldön bevont vezetői engedély helyett kiadott dokumentummal együtt köteles benyújtani az állam tájékoztatását, amely a vezetői engedélyt bevonta, annak hitelesített államnyelvi fordításával együtt.

(1) A Rendőri Testület szerve kicseréli a Szlovák Köztársaságban, 2013. január 19-e előtt kiadott, érvényes a vezetői engedélyt, a jelen törvény szerinti vezetői engedélyre.

(2) A vezetői engedély cseréjének kérelmezője köteles benyújtani a vezetői engedélyt, amelynek cseréjét kérelmezi, és teljesíteni a 94. § (1) bek. és a 95. § (2) bek. szerinti feltételeket.

(3) A Rendőri Testület szerve kicseréli a vezetői engedélyt, amelyben a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D vagy DE kategóriák valamelyike fel van tüntetve, ha annak birtokosa érvényes egészségügyi alkalmassági és érvényes pszichikai alkalmassági dokumentumot nyújt be, hacsak a (4) bekezdés vagy az (5) bekezdés másként nem rendelkezik.

(4) A Rendőri Testület szerve kicseréli a vezetői engedélyt, melyet 2013. január 19-e előtt adtak ki, és amelyben a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D vagy DE kategóriák valamelyike fel van tüntetve, akkor is, ha annak birtokosa nem nyújt be érvényes egészségügyi alkalmassági és érvényes pszichikai alkalmassági dokumentumot; ebben az esetben a Rendőri Testület szerve a vezetői engedélyben feltünteti a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriák érvényességének megszűnését, a vezetői engedély cseréjére vonatkozó kérvény dátumával megegyezően.

(5) A Rendőri Testület szerve kicseréli a vezetői engedélyt, melyben a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D vagy DE kategóriák valamelyike meghatározott ideig érvényes, ugyanilyen érvényességű vezetői engedélyre, mint az a csere tárgyát képező vezetői engedélyben fel van tüntetve, ha annak birtokosa nem nyújt be érvényes egészségügyi alkalmassági és érvényes pszichikai alkalmassági dokumentumot.

(6) A Rendőri Testület szerve kicseréli a vezetői engedély birtokosának vezetői engedélyét, ha az betöltötte 65. életévét, ha annak birtokosa érvényes egészségügyi alkalmassági dokumentumot nyújt be, és ha a (3) bekezdés szerinti cseréről van szó, akkor érvényes pszichikai alkalmassági dokumentumot is.

(7) A vezetői engedély cseréjére a 94. § (3)–(5) bek. rendelkezései vonatkoznak.

(8) A vezetői engedély cseréjének kérelmezője köteles leadni a Rendőri testület szervének, amelynél a cserét kérelmezte, a vezetői engedélyt, amelynek cseréjét kérelmezi, legkésőbb a vezetői engedély kiadásának idején.

(1) A vezetői engedély cseréjére vonatkozó kérvényt vagy a vezetői engedély megújítására vonatkozó kérvényt, annak érvényességének lejárta miatt, elvesztése vagy eltulajdonítása miatt, vagy az utó- vagy családi név megváltozása miatt, a Szlovák Köztársaság külképviseletén is le lehet adni; a 96. és 97. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

(2) Az (1) bekezdés szerint benyújtott kérvény alapján készült vezetői engedélyt a Szlovák Köztársaság külképviseletére kézbesítik, ahol azt az a személy veszi át, aki a kérvényt benyújtotta, hozzá közel álló személy⁴⁴⁾ vagy más személy, hitelesített meghatalmazás alapján. Indokolt esetben a Szlovák Köztársaság külképviselete a vezetői engedélyt kézbesítheti a kérelmező által megadott címre, ha azt a kérelmező kéri, és igazoltan biztosítani lehet a vezetői engedély kérelmező általi átvételét.

(1) A vezetői engedély birtokosa köteles

a) óvni a vezetői engedélyt a megsemmisüléstől, megrongálódástól, elvesztéstől, eltulajdonítástól vagy a visszaéléstől,

b) hét napon belül jelenteni a Rendőri Testület szervének a vezetői engedélyben feltüntetett személyes adatainak megváltozását, egészségügyi alkalmasságának és pszichikai alkalmasságának változását vagy kinézetének jelentős megváltozását,

c) a vezetési jogosultság korlátozásáról vagy bevonásáról szóló határozat bejelentésének napjától számított hét napon belül, leadni a Rendőri Testület szervének az érvénytelen vezetői engedélyt és nemzetközi vezetői engedélyt,

d) hét napon belül leadni a Rendőri Testület szervének az érvénytelen vezetői engedélyt, attól a naptól számítva, mikor a bíróság döntése jogerőre emelkedett, amellyel védőgyógykezelését rendelte el, illetve a bíróság vagy más illetékes szerv gépjárművezetéstől való eltiltást rendelt el számára, vagy amellyel korlátozták vagy bevonták a vezetési jogosultságát,

e) a vezetői engedély 70. § (5) bek. vagy (11) bek. szerinti bevonásának napjától számított hét napon belül leadni azt a Rendőri Testület szervének,

f) leadni a Rendőri Testület szervének az érvénytelen vezetői engedélyt, a 100. § (1) bek. a)–d) pontjai, (2) bek. a), c) és d) pontjai szerint,

g) hét napon belül jelenteni a Rendőri Testület szervének a vezetői engedély megsemmisülését, elvesztését vagy eltulajdonítását,

h) a Rendőri Testület szervének felszólítására, az általa megadott határidőig megjelenni a vezetői engedélyt vagy a vezetési jogosultságot érintő ügyek elintézésére,

i) benyújtani a Rendőri Testület szervének, a vezetői engedély visszaadásáról szóló kérvénnyel együtt, azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják kiadásának vagy visszaadásának jelen törvény szerinti feltételeinek teljesítését, igazolni személyazonosságát és kitölteni a megfelelő formanyomtatványokat, ha azok erre a célra rendszeresítve vannak.

(2) A vezetési jogosultság birtokosa köteles személyesen átvenni a vezetői engedélyt, annak átvételét és a benne szereplő adatok helyességét köteles aláírásával igazolni; ez nem érvényes, ha ezzel a feladattal írásban más személyt hatalmazott fel, hitelesített sajátkezű aláírásával. A vezetői engedélyt a vezetési jogosultság birtokosához közel álló személy⁴⁴⁾ is átveheti, ugyanakkor ennek a feladatnak a teljesítéséhez nem követelmény a vezetői engedély birtokosának írásos meghatalmazása. Ha a vezetési jogosultság birtokosa, a vezetői engedély kiadásáról szóló kérvény benyújtásakor a feladat teljesítésével más személyt hatalmaz meg, és ezt a tényt feltünteti a kérvényében, és azt aláírja a Rendőri Testület szerve előtt, nem követelmény a vezetési jogosultság birtokosának hitelesített aláírása.

(3) Ha a vezetői engedély birtokosa, amelyet elvesztés vagy eltulajdonítás miatt megújítottak, ha az előző vezetői engedélyt megtalálja vagy visszaszerzi, köteles ezt az előző vezetői engedélyt haladéktalanul leadni a Rendőri Testület szervének.

(1) Aki más személy vezetői engedélyét vagy nemzetközi vezetői engedélyét megtalálja, köteles azt haladéktalanul átadni a birtokosának, a Rendőri Testület szervének vagy egy rendőrnek; átadhatja a Katonai Rendőrség vagy a községi rendőrség tagjának is, akik biztosítják annak átadását a Rendőri Testület szervének.

(2) Ha a Rendőri Testület szervénél van a megtalált vezetői engedély vagy nemzetközi vezetői engedély, és birtokosa nem kérvényezte másik engedély kiadását, a Rendőri Testület szerve azt kérésre visszaadja annak birtokosának.

(1) A vezetői engedély érvénytelen, ha

a) lejárt az érvényessége, a 143.b § (2) vagy (3) bek. szerint,

b) jogtalanul végrehajtott változtatásokat tartalmaz,

c) a benne feltüntetett utó- vagy családi név nem felel meg a valóságnak,

d) a benne feltüntetett adatokat nem lehet azonosítani,

e) birtokosa bejelentette annak elveszítését vagy eltulajdonítását,

f) az helyett új vezetői engedélyt adtak ki, a 95. § (3) bek. szerint,

(2) A vezetői engedély érvénytelen akkor is, ha

a) annak birtokosa egy másik érvényes vezetői engedély birtokosa is, amelyet hamarább adtak ki,

b) annak birtokosa elhunyt vagy halottá nyilvánították,

c) törvényellenesen adták ki,

d) a birtokosa lemondott a vezetési jogosultságról,

e) a benne szereplő vezetési jogosultságot bevonták vagy korlátozták.

(3) A vezetői engedély érvénytelennek tekintendő arra az időre, amikor a bíróság a birtokosa számára védőgyógykezelést⁴⁵⁾ rendelt el, illetve amikor a bíróság vagy más illetékes szerv által elrendelt gépjárművezetés tilalma alatt áll.

(4) A vezetői engedély érvénytelennek tekintendő, ha nem teljesül a 89. § (1) bek., vagy a 91. § (6) bek. szerinti kötelezettség, vagy bevonták a 70. § (5) bek. vagy (11) bek. szerint.

A vezetői engedély a vezetési jogosultság bizonyos kategóriájára érvénytelen, he letelt annak érvényességi ideje a 94. § (3), (4) vagy (5) bek. szerint.

(1) Nemzetközi vezetői engedélyt a Rendőri Testület szerve csak érvényes vezetői engedély birtokosának adja ki, amelyet a Szlovák Köztársaságban adtak ki. A nemzetközi vezetői engedély kiadására a Rendőri Testület 95. § (1) bek. szerinti szerve az illetékes; a (6) bekezdés a) és b) pontjai szerinti nemzetközi vezetői engedély egyszerre kiadható.

(2) A nemzetközi vezetői engedély birtokosának személyes adatait a következő számkódok alatt jegyzik be:

1. családi név,

2. utónév,

3. születési hely,

4. születési dátum,

5. lakóhely szerinti község.

(3) Nemzetközi vezetői engedély nem jogosítja fel annak birtokosát gépjárművek vezetésére a Szlovák Köztársaságban, ha azt a Szlovák Köztársaságban adták ki vagy azt külföldön adták ki és annak birtokosa tartózkodási hellyel rendelkezik a Szlovák Köztársaság területén.

(4) A nemzetközi vezetői engedély érvénytelenné válik, ha birtokosa megszűnt vezetői engedély birtokosa lenni, vagy ha a vezetői engedély érvénytelen.

(5) A vezetői engedély birtokosának jelen törvényben előírt kötelezettségei értelemszerűen vonatkoznak a nemzetközi vezetői engedély birtokosára is. A nemzetközi vezetői engedély kiadásának kérvényezője köteles benyújtani arcának fényképét, amelyet polgári ruházatban, fejfedő, valamint sötét lencséjű szemüveg nélkül kell elkészíteni. Indokolt esetekben egészségügyi vagy vallási okokból olyan fényképet is be lehet nyújtani, melyet fejfedőben készítettek, ugyanakkor ez a fejfedő nem takarhatja ki az arc egy részét oly módon, amely lehetetlenné tenné az azonosítást. Az arc fényképének élesnek, retusálás nélkülinek kell lennie, melynek méretei 3,5 cm x 4,5 cm, anyaga sima, fényes félkarton, a fej arcrészének magassága az áltól a fejtetőig minimum 2 cm legyen, a háttér pedig világos. A nemzetközi vezetői engedély kiadásáról szóló kérvényt más személy is benyújthatja, ha őt ebből a célból a vezetői engedély birtokosa írásban meghatalmazta, melyen hitelesített sajátkezű aláírása szerepel. A nemzetközi vezetői engedély kiadásáról szóló kérvényt, a vezetési jogosultság birtokosához közel álló személy⁴⁴⁾ is benyújthatja, ugyanakkor ennek a feladatnak a végrehajtásához nem követelmény a vezetői engedély birtokosának írásos meghatalmazása.

(6) A Rendőri Testület szerve a nemzetközi vezetői engedélyt a következők szerint adja ki

a) az 1949. szeptember 19-én Genfben aláírt, A közúti forgalomról szóló egyezmény (a továbbiakban csak „Genfi egyezmény“) vagy

b) a Bécsi egyezmény.

(7) A Bécsi egyezmény szerint kiadott nemzetközi vezetői engedélyt, 3 éves érvényességgel adják ki, a Genfi egyezmény szerinti nemzetközi vezetői engedélyt, 1 éves érvényességgel adják ki.

(8) A nemzetközi vezetői engedély mintáját általános érvényű jogszabály határozza meg, melyet a belügyminisztérium ad ki.

(1) A gépjárművek vezetéséhez a Szlovák Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban kiadott vezetői engedélyen kívül elismerik

a) az Európai Gazdasági Térség államában, 2013. január 19-ig kiadott, érvényes vezetői engedélyt,

b) az Európai Gazdasági Térség államában, 2013. január 19-e után kiadott, érvényes vezetői engedélyt, éspedig a benne feltüntetett gépjárművek vezetésére, kivéve azokat a kategóriákat, amelyeket annak birtokosa csak annak az államnak a területén vezethet, amelyik a vezetői engedélyt kiadta, és amelyek a vezetői engedélyben más betűtípussal vannak feltüntetve, mint az AM, A1, A2, A, B1, B, BE, C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriák,

c) annak az államnak az érvényes vezetői engedélyét, amely a Genfi egyezmény szerződő fele vagy a Bécsi egyezmény szerződő (a továbbiakban csak „az egyezmény állama“); a Szlovák Köztársaság Kormánya rendelettel meghatározhatja az önkormányzattal nem rendelkező területek listáját, amelyek a nemzetközi kapcsolatokban önállóan lépnek fel, és amelyeket az egyezmény államának fognak tekinteni.

(2) A Szlovák Köztársaságban a gépjárművek vezetésére elismerik a következőket is

a) érvényes nemzetközi vezetői engedély, melyet a Genfi egyezmény szerint adtak ki, ha annak kiadásától nem telt el egy év,

b) érvényes nemzetközi vezetői engedély, melyet a Bécsi egyezmény szerint adtak ki, ha annak kiadásától nem telt el három év.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában feltüntetett nemzetközi vezetői engedély csak a megfelelő, érvényes vezetői engedéllyel együtt érvényes, amelyet az az állam adott ki, amelyik a nemzetközi vezetői engedélyt kiadta.

Az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyez¬mény államában kiadott vezetői engedély birtokosának gépjárművezetéshez szükséges alsó korhatára megegyezik a vezetési jogosultság megadásának korhatárával, kivéve a B kategóriájú gépjárművek vezetéséhez szükséges alsó korhatárt, amely 18 év.

(1) A Rendőri Testület szerve kicseréli az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában kiadott érvényes vezetői engedélyt, a jelen törvény szerinti vezetői engedélyre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vezetői engedély cseréjére, a Rendőri Testületnek, a kérelmező lakóhelye szerinti szerve az illetékes.

(3) Ha a Rendőri Testület szerve az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában kiadott vezetői engedély cseréjekor a vezetési jogosultság legalább egy kategóriáját elismeri, amely ebben a vezetői engedélyben fel van tüntetve, kiadja az ugyanolyan vagy egyenrangú kategóriájú vezetői engedélyt. Az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában megadott vezetési jogosultság kategóriájának elismerésének feltétele, az alsó korhatár elérése a 103. § szerint. A csere tárgyát nem képezheti a nemzetközi vezetői engedély.

(4) Az Európai Gazdasági Térség államában kiadott vezetői engedély birtokosa, akinek a Szlovák Köztársaság területén lakóhelye van, a vezetői engedély cseréjét a tartózkodási engedély megadásától vagy nyilvántartásba vételétől számított 185 nap elteltével kérvényezheti. Az egyezmény államában, amely nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek, kiadott vezetői engedély birtokosa, akinek a Szlovák Köztársaság területén lakóhelye van, és aki gépjárművet akar vezetni, köteles a tartózkodási engedély megadásától vagy nyilvántartásba vételétől számított 185 nap elteltével 60 napon belül kérvényezni a lakóhelye szerint illetékes Rendőri Testület szervénél a vezetői engedély cseréjét.

(5) Az egyezmény államában, amely nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek, kiadott vezetői engedély, akinek birtokosa tartózkodási hellyel rendelkező személy, érvénytelen, ha annak birtokosa nem kérvényezte cseréjét a (4) bekezdés szerint.

(6) A Rendőri Testület szerve kicseréli az érvényes vezetői engedélyt, melyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki, amelyben a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D vagy DE kategóriák valamelyike fel van tüntetve, ha annak birtokosa érvényes egészségügyi alkalmassági és érvényes pszichikai alkalmassági dokumentumot nyújt be, hacsak a (7) vagy a (8) bekezdés másként nem rendelkezik.

(7) A Rendőri Testület szerve kicseréli a vezetői engedélyt, amelyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki, amelyben a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D vagy DE kategóriák valamelyike fel van tüntetve, korlátozott érvényesség nélkül akkor is, ha annak birtokosa nem nyújt be érvényes egészségügyi alkalmassági és érvényes pszichikai alkalmassági dokumentumot; ebben az esetben a Rendőri Testület szerve a vezetői engedélyben feltünteti a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriák érvényességének megszűnését a vezetői engedély cseréjére vonatkozó kérvény dátumával megegyezően.

(8) A Rendőri Testület szerve kicseréli a vezetői engedélyt, amelyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki, amelyben a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D vagy DE kategóriák valamelyike meghatározott ideig érvényes, ugyanilyen érvényességű vezetői engedélyre, mint az a csere tárgyát képező vezetői engedélyben fel van tüntetve, ha annak birtokosa nem nyújt be érvényes egészségügyi alkalmassági és érvényes pszichikai alkalmassági dokumentumot.

(9) A Rendőri Testület szerve kicseréli a vezetői engedélyt, amelyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki, a vezetői engedély birtokosának, aki betöltötte 65. életévét, ha annak birtokosa érvényes egészségügyi alkalmassági dokumentumot nyújt be, ha a (6) bekezdés szerinti cseréről van szó, akkor érvényes pszichikai alkalmassági dokumentumot is.

(10) A vezetői engedély cseréjére, melyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki, a 94. § (3)–(5) bek. rendelkezési vonatkoznak.

(11) A vezetői engedély cseréjének kérelmezője, melyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki, köteles benyújtani érvényes vezetői engedélyt, melyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki, és teljesíteni a 77. § (1) bek. a), c), h)–p) pontjai, a 94. § (1) bek. és a 95. § (2) bek. a), b) és d) pontjai szerinti feltételeket. Az egyezmény államában kiadott vezetői engedély cseréjének kérelmezője köteles továbbá benyújtani a vezetői engedélyt kiadó állam tájékoztatását, arról, hogy számára a vezetői engedélyt a benne szereplő járművezetői jogosítvánnyal kiadták, hitelesített államnyelvű fordításával és a vezetői engedély hitelesített fordításával együtt.

(12) Ha a Rendőri Testület szerve azt gyanítja, hogy a vezetői engedély cseréjének kérelmezője, melyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki nem teljesíti a meghatározott feltételeket, ellenőrzi ezeket a tényeket az állam illetékes szervénél, amely a vezetői engedélyt kiadta.

(13) A Rendőri Testület szerve elismeri a vezetési jogosultság kategóriáját, amely az Európai Gazdasági Térség államában kiadott vezetői engedélyben fel van tüntetve, ha ezt törvényes indokok nem akadályozzák.

(14) A Rendőri Testület szerve elismeri a vezetési jogosultság kategóriáját, amely az egyezmény államában kiadott vezetői engedélyben fel van tüntetve, ha ezt törvényes indokok nem akadályozzák, és ha a vezetési jogosultság kategóriája ugyanolyan, mint amilyet a Szlovák Köztársaságban megadnak, vagy ha tartalmával azt meghaladja.

(15) A vezetői engedély cseréjének kérelmezője, melyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki köteles leadni a Rendőri testület szervének, amelynél a cserét kérelmezte, a vezetői engedélyt, amelynek cseréjét kérvényezi, legkésőbb a vezetői engedély kiadásának idején.

(16) A Rendőri Testület szerve a kicserélt vezetői engedélyt visszaküldi az állam szervének, amely azt kiadta, a visszaküldés indokának, a csere dátumának, a Szlovák Köztársaságban kiadott vezetői engedély számának és más esetleges tényeknek a feltüntetésével, amelyek a vezetői engedély kiadásával összefüggenek.

(17) Ha olyan tények megállapítására kerül sor, amelyek az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában kiadott a vezetői engedély cseréjének akár csak egy feltételének teljesítését is kizárják, a Rendőri Testület szerve ezt a vezetői engedélyt nem cseréli ki.

(1) A Rendőri Testület szerve megújítja a vezetői engedélyt, melyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki, amely a 104. § (5) bek. vagy a 106. § (1) bek. szerint érvénytelen, és a vezetői engedélyt, amelyben a feltüntetett vezetési jogosultsági kategóriák valamelyikének lejárt az érvényessége, ugyanakkor az ilyen a vezetési jogosultság kategóriája elismerésének a feltétele, az alsó korhatár elérése a 103. § szerint.

(2) A vezetői engedély megújítására, melyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki, a 104. § (2), (3), (6)–(10), (12)–(14) és (17) bek. vonatkoznak.

(3) A vezetői engedély megújítását, melyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki, amely érvénytelen a 106. § (1) bek. e) pontja szerint, mindig megelőzi az ilyen vezetői engedély adatainak ellenőrzése a kiállító állam illetékes szervénél, különben nem lehet a vezetői engedélyt megújítani.

(4) A vezetői engedély megújításának kérvényezője, melyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki, köteles benyújtani a vezetői engedélyt, melyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki; ez nem érvényes, ha a vezetői engedély a 106. § (1) bek. e) pontja szerint érvénytelen. A kérelmező továbbá köteles teljesíteni a 77. § (1) bek. a), c), h)–p) pontjai, 94. § (1) bek. a 95. § (2) bek. a), b) és d) pontjai szerinti feltételeket. A vezetői engedély megújításának kérvényezője ezen kívül köteles továbbá benyújtani a vezetői engedélyt kiadó állam tájékoztatását, arról, hogy számára a vezetői engedélyt a benne szereplő vezetési jogosultsággal kiadták, hitelesített államnyelvű fordításával és a vezetői engedély hitelesített fordításával együtt, ha nem a 106. § (1) bek. e) pontja szerinti esetről van szó; ez nem érvényes, ha a vezetői engedély megújításához szükséges adatokat automatizált adatkereséssel le lehet ellenőrizni a 108. § (5) bek. szerint.

(5) A vezetői engedély megújításának kérvényezője, melyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki, köteles leadni a Rendőri testület szervének, amelynek a megújítási kérvényét benyújtotta, a vezetői engedélyt, amelynek megújítását kérvényezi, legkésőbb a vezetői engedély kiadásának idején; ez nem érvényes, ha a vezetői engedély a 106. § (1) bek. e) pontja szerint érvénytelen.

(6) A Rendőri Testület szerve a vezetői engedély megújítása során, melyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki, visszaküldi a vezetői engedélyt, melyet megújítottak, az állam szervének, amely azt kiadta, a visszaküldés indokának, a megújítás dátumának, és a kiadott vezetői engedély számának feltüntetésével. Ha a vezetői engedélyt a 106. § (1) bek. e) pontja szerinti érvénytelensége miatt újították meg, az állam szervét, amely azt kiadta, csak értesítik a vezetői engedély megújításának okáról, a megújítás dátumáról, a Szlovák Köztársaságban kiadott vezetői engedély számáról és egyéb esetleges tényekről, amelyek a vezetői engedély megújításával összefüggenek.

(1) A vezetői engedély, melyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki, érvénytelen, ha

a) az érvényessége lejárt,

b) jogosulatlanul végrehajtott módosításokat tartalmaz,

c) az abban feltüntetett utó- vagy családi név nem felel meg a valóságnak,

d) úgy megrongálódott, hogy a benne feltüntetett adatokat nem lehet azonosítani,

e) elveszett vagy eltulajdonították.

(2) A vezetői engedély, melyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki nem érvényes továbbá, ha

a) annak birtokosa elhunyt vagy halottá nyilvánították,

b) annak birtokosa egy másik vezetői engedély birtokosa is,

c) a benne feltüntetett vezetési jogosultságot felfüggesztették, bevonták vagy megszüntették abban az államban, amely ezt a vezetői engedélyt kiadta,

d) korlátozták, felfüggesztették, bevonták vagy megszüntették abban az államban, amely azt kiadta.

A vezetői engedély, melyet az Európai Gazdasági Térség államában vagy az egyezmény államában adtak ki, a vezetési jogosultság bizonyos kategóriájára érvénytelen, ha letelt a feltüntetett érvényességi ideje ennek a vezetési jogosultsági kategóriának.

A Rendőri Testület szerve köteles tájékoztatni az Európai Gazdasági Térség államát vagy az egyezmény államát arról, hogy az említett állam által kiadott vezetői engedély birtokosát, a Szlovák Köztársaságban, a gépjárművezetéstől való eltiltással sújtották, mivel megsértette a közúti közlekedés szabályait, amelyek az alkohol, más tudatmódosító szer vagy gyógyszer fogyasztására vonatkoznak a gépjárművezetés során.

(1) A járművezetők nyilvántartása a Rendőri Testület külön jogszabály szerinti³²⁾ információs rendszere, amelyet a vezetési jogosultságokról, a vezetői engedélyekről és a nemzetközi vezetői engedélyekről való döntéshozatal és a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás céljából vezetnek.

(2) A járművezetők nyilvántartásában a vezetési jogosultságok birtokosairól a következő adatokat tartják nyilván

a) utó- és családi név, esetleg akadémiai cím,

b) személyi szám,

c) a születés dátuma és helye,

d) lakóhelyének címe,

e) a szabálysértésekről és bűncselekményekről szóló adatok, amelyek a közúti közlekedés szabályainak megsértésével függenek össze, a jármű vezetése során meg nem fizetett autópálya-matrica, az útdíj befizetésének elmulasztása és a szállítás munkaidejének szervezésére vonatkozó előírások megszegése,^37c)

f) az autósiskolában elvégzett tanfolyamok adatai, az alapképzés adatai és a szakmai alkalmasság adatai,

g) az egészségügyi alkalmasság, a pszichikai alkalmasság és az egészségügyi alkalmasság adatai különös tekintettel az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőségre, a szaktanácsadásról vagy a járművezetők rehabilitációs programjáról szóló adatok, a következő terjedelemben

1. a személy utó- és családi neve, esetleg akadémiai címe, aki az egészségügyi alkalmasságról szóló dokumentumot, a pszichikai alkalmasságról szóló dokumentumot, az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatáról szóló dokumentumot, különös tekintettel az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőségre, a szaktanácsadáson való részvételről vagy a járművezetők rehabilitációs programján való részvételről szóló dokumentumot kiadta,

2. az orvosi vizsgálat elvégzésének dátumát, a pszichológiai vizsgálat elvégzésének dátumét, a szaktanácsadáson való részvételről szóló dokumentum elkészítésének dátumát vagy a járművezetők rehabilitációs programján való részvételről szóló dokumentum elkészítésének dátumát,

3. az orvosi vizsgálat, a pszichológiai vizsgálat eredményeit, az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatáról, a szaktanácsadáson való részvételről vagy a járművezetők rehabilitációs programján való részvételről szóló ajánlást,

h) az egészségügyi és pszichikai alkalmasságról szóló adatokat, a 90. § (4) bek. szerint,

i) az engedély számának adatait vagy a Közösség licencének számát,^45a) ha a szabálysértést közúti fuvarozó vállalat járművének vezetője követte el,

j) a megadott vezetési jogosultságokról szóló adatokat, valamint a vezetési jogosultságok meg nem adásáról, bevonásáról, korlátozásáról vagy megszüntetéséről szóló adatokat, azok visszaadásáról vagy korlátozásaik megszüntetéséről szóló adatokat, és a vezetési jogosultságról való lemondásról szóló adatokat,

k) a vezetői engedélyekről és a nemzetközi vezetői engedélyekről szóló adatokat, a vezetői engedély bevonásáról szóló adatokat és a vezetői engedély bevonására vonatkozó végrehajtási parancsról szóló adatokat,

l) digitális formájú aláírás és arcképmás, a 95. § (2) bek. szerint,

m) a megadott autósiskolai oktatói jogosultságokról és az autósiskolai oktatói igazolvány érvényességéről szóló adatokat,

n) a mobiltelefon szám és e-mail cím, ha azokat a vezetési jogosultság birtokosa megadta; ezeket az adatokat a belügyminisztérium által nyújtott elektronikus szolgáltatásokról szóló értesítések és tájékoztatások küldése céljából tartják nyilván.

(3) A járművezetők nyilvántartásában vezetik továbbá

a) a (2) bekezdés szerinti adatokat, arról a személyről, aki kérvényezte a vezetési jogosultság megadását, de akinek ezt a jogosultságot nem adták meg,

b) a (2) bekezdés szerinti adatokat, arról a személyről, aki vezetési jogosultság nélkül vezetett gépjárművet,

c) a (2) bekezdés szerinti adatokat, arról a személyről, aki a (2) bekezdés e) pontjában feltüntetett szabálysértésektől eltérő szabálysértést követett el a közúti közlekedés szabályainak megsértésével összefüggésben,

d) a 74. § (2) bek. szerinti kísérő utó- és családi neve, valamint személyi száma,

e) a kérvényező törvényes képviselőjének utó- és családi neve, valamint személyi száma, ha azzal rendelkezik, vagy a születési dátum, ha személyi számmal nem rendelkezik, aki a vezetési jogosultság megadásáról szóló kérvény beadásának napján nem töltötte be 18. életévét.

(1) A bíróság, amely a járművezetéssel kapcsolatban elkövetett bűncselekmény ügyében a bűnösségről határozott vagy védőgyógykezelést rendelt el,⁴⁵⁾ köteles ezt a tényt jelenteni a Rendőri Testület szervének, amely annak a személynek a lakóhelye szerint illetékes, akit ez érint, mégpedig legkésőbb az ügyben kiadott határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 15 napon belül. Ha olyan külföldiről van szó, akinek nincs a Szlovák Köztársaság területén tartózkodási helye, ezeket az adatokat a szankciót kirovó bíróság székhelye szerinti Rendőri Testület szervének jelentik.

(2) A szerv, amely a közúti közlekedés biztonsága és folyamatossága ellen elkövetett szabálysértés ügyében a bűnösségről határozott, köteles ezt a tényt jelenteni a Rendőri Testület szervének, amely a szabálysértés felderítésének helyszíne szerint illetékes, mégpedig legkésőbb az ügyben kiadott határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 15 napon belül; ez nem érvényes, ha ezt a tényt a járművezetők nyilvántartásába bejegyezte az a szerv, aki a bűnösségről határozott.

(3) A (2) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a személy utó- és családi nevét, születési dátumát és személyi számát, kivéve az azt a személyt, aki nem rendelkezik személyi számmal, akit a bejelentés érint,

b) lakcíme,

c) a közúti közlekedés szabályai megszegésének jogi minősítése,

d) a kiszabott büntetés vagy szankció fajtája és nagysága.

(4) Az (1) és (2) bekezdésekben feltüntetett tényekről szóló adatokat a járművezetők nyilvántartásában öt évig vezetik, a szabálysértésért kiszabott szankció végrehajtásától, a bűncselekményrét kiszabott büntetés végrehajtásától és a védőgyógykezelés idejének elteltétől vagy az autósiskolai oktatói igazolvány érvényességének lejártától számítva; a közúti közlekedés szabályainak megszegéséről szóló adatokat, ha arra alkohol vagy más tudatmódosító szerfogyasztásával vagy az ezek kimutatására való vizsgálat visszautasításával került sor, 10 évig vezetik. Ha ez az idő letelik, ezeket az adatokat végleg megsemmisítik.

(5) A vezetési jogosultság megadásával vagy a vezetői engedély kiadásával összefüggő feladatok során a Rendőri Testület szerve jogosult a belügyminisztériumon keresztül automatizált keresést végezni a vezetői engedélyekről és a vezetési jogosultságokról szóló adatokban,^45b) az Európai Unió más tagállamainak nyilvántartásaiban, a következő adatok megadása alapján:

a) a vezetői engedély száma vagy

b) utó- és családi név, a születés dátuma és helye, a vezetői engedély birtokosának személyi száma.

(6) Az elbíráló orvos, pszichiáter vagy az elbíráló pszichológus, a 107. § (2) bek. g) pontja szerint, az adatokat az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül is elküldheti, ugyanakkor köteles a 77. § (5) bek. szerinti igazolásban szereplő adatokat vagy a 89. § (2) és (3) bek., a 91. § (13) és (14) bek. és a 91.a § (7) bek. szerinti dokumentumokat minősített elektronikus aláírással aláírni;⁶⁴⁾ a 90. § (1) és (2) bek. szerinti dokumentumot ebben az esetben csak egy példányban készíti el, amelyet odaad az értékelt személynek, a 91. § (8) bek. szerinti dokumentumot pedig nem készíti el. Az adatok elektronikus úton való elküldésének céljából az elbíráló orvos, pszichiáter vagy az elbíráló pszichológus köteles a Rendőri Testület szervénél előre kérvényezni az elektronikus szolgáltatásba történő bejegyzését.

(1) A járművezetők nyilvántartásából információkat bocsátanak az állami szervek, a Szlovák Végrehajtói Kamarán keresztül a bírósági végrehajtók, a városok és falvak, valamint a magasabb területi egységek rendelkezésére, hatáskörük mértékében; Szlovák Köztársaság Közlekedési Minisztériuma (a továbbiakban csak „közlekedési minisztérium“), a kerületi közúti közlekedési és közúthálózati hivatalok, a járási közlekedési hivatalok, a Szlovák Végrehajtói Kamarán keresztül a bírósági végrehajtók, a Katonai Rendőrség, a Katonai Hírszerzés és a Szlovák Információs Szolgálat számára ezeket az adatokat távoli, folyamatos és közvetlen hozzáféréssel biztosítják.

(2) Természetes személy számára, a kérvényezett terjedelemben adnak információt azokról az adatokról, amelyeket róla a járművezetők nyilvántartásában tárolnak.

(3) Más személyről a járművezetők nyilvántartásából csak akkor adnak információt, ha azzal, ez a személy előzetesen kifejezte egyetértését.

(4) A (2) és (3) bekezdések szerinti információról szóló kérvényt, a Rendőri Testület bármelyik szervénél be lehet nyújtani.

(5) Az az információ a járművezetők nyilvántartásából, amelynek tartalma minősített információ tárgyát képezi, csak külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett adható ki.³⁵⁾

(6) Az a személy, akinek a személyes adatokat tartalmazó információt a járművezetők nyilvántartásából kiadták, ezt az információt csak arra a célra használhatja fel, amelyre azt kérvényezte, és biztosítania kell annak védelmét a visszaélésekkel és a jogosulatlan személyek hozzáférésével szemben.

(7) A belügyminisztérium lehetővé teszi az Európai Unió más tagállamai számára a járművezetők nyilvántartásához való hozzáférést, az abban való automatizált keresés céljából, a vezetői engedélyekről és a vezetési jogosultságokról^45b) szóló adatokban, az alábbi adatok megadása alapján:

a) a vezetői engedély száma,

b) a vezetői engedély birtokosának utó- és családi neve, születés dátuma és helye, valamint személyi száma.

(8) A belügyminisztérium az Európai Unió más tagállama számára a következő terjedelemben biztosít adatokat a (7) bekezdés szerint

a) a vezetői engedély száma és annak állapota,

b) a vezetői engedély birtokosának utó- és családi neve és születési dátuma,

c) a szerv, amely a vezetői engedélyt kiadta,

d) a vezetői engedély kiadásának dátuma,

e) a vezetői engedély érvényességének dátuma,

f) a megadott vezetési jogosultság és annak állapota.

(1) A villamos- vagy trolibusz-vezetői jogosultság alatt, a jelen törvény alkalmazásában, a villamos vagy a trolibusz vezetőjének külön jogosultsága értendő, külön jogszabály szerint.⁴⁶⁾

(2) A trolibusz vezetőjének, az (1) bekezdés szerinti külön jogosultságon kívül, a 75. § szerinti megfelelő vezetési jogosultság birtokosának is kell lennie.

(1) A járműnyilvántartás a Rendőri Testület külön jogszabály szerinti³²⁾ információs rendszere, amelyet a járművek tulajdonosairól, a járművek üzembentartóiról, a járművek tulajdonosait vagy üzembentartóit képviselő személyekről, a jármű tulajdonosa vagy üzembentartója nevében eljárni jogosult személyekről, a járművek műszaki adatairól, a kiadott dokumentumokról és rendszámtáblákról szóló információszerzés, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás céljából vezetnek.

(2) A járműnyilvántartásban a következő adatokat vezetik

a) a járműtulajdonosok és üzembentartók személyes adatai, a (3) bekezdés szerinti terjedelemben, ha a jármű üzembentartója vagy tulajdonosa természetes személy,

b) a jármű tulajdonosának és üzembentartójának megnevezése, székhelyének vagy telephelyének címe, a szervezeti egység megjelölése és elhelyezkedése, valamint statisztikai azonosítója, ha a jármű üzembentartója vagy tulajdonosa jogi személy,

c) a (3) bekezdés szerinti személyes adatokat, azokról a személyekről, akik az a) pontban vagy a b) pontban feltüntetett személyeket képviselik, vagy azokról a személyekről, akik e személyek helyett eljárnak, és akik bejegyzési cselekményt hajtottak végre, valamint személyi igazolványaik számait,

d) az a), b) vagy c) pontokban feltüntetett személyek aláírásait,

e) a járművek adatait az alap műszaki leírás terjedelmében, és ha rendelkezésre állnak a harmonizált forgalmi engedély nem kötelező adatai, valamint a megfelelőségi igazolásban (COC) feltüntetett adatok, akkor ezeket az adatokat is nyilvántartják,

f) a forgalmi rendszámok, rendszámtáblák, különleges forgalmi rendszámok és különleges rendszámtáblák adatait,

g) a forgalmi engedélyek, a jármű törzskönyvek, a jármű forgalmi engedélyének I. részének és II. részének, és a különleges forgalmi rendszám odaítéléséről szóló igazolások adatait,

h) a jármű beszerzési módjának adatait,

i) az elvégzett bejegyzési cselekmények adatait,

j) a beszedett közigazgatási illetékek adatait,

k) a lefolytatott végrehajtási eljárások vagy a 118. § (4) bek. szerinti határozatok végrehajtásának adatait,

l) a járművek elvégzett műszaki ellenőrzésének, kipufogógáz-kibocsátási ellenőrzésének, eredetiségvizsgálatának, és gázüzeműre történt átalakításának műszaki adatait,⁴⁷⁾

m) a megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások adatait és

n) a feldolgozott régi járművek adatait,

o) a jármű adatait, amelyek az Európai Bizottság számára készült megfigyeléshez és jelentéstételhez szükségesek,^47a)

p) a 140. § (1) bek. b) pontja szerint engedélyezett kivételeket.

(3) A járműnyilvántartásban a járművek üzembentartóiról és a járművek tulajdonosairól, ha a jármű üzembentartója vagy a jármű tulajdonosa természetes személy, továbbá azokról a személyekről, akik a járművek üzembentartóit vagy a járművek tulajdonosait képviselik, és azokról a személyekről, akik a járművek tulajdonosai vagy járművek üzembentartói nevében eljárnak, a következő adatokat vezetik és adják ki:

a) utó- és családi név, esetleg akadémiai cím,

b) személyi szám, a születés dátuma és helye,

c) lakcíme, esetleg a vállalkozás székhelye,

d) a személyi igazolvány száma,

e) a mobiltelefonszám száma és az e-mail cím, ha azokat a jármű üzembentartója megadta; ezeket az adatokat a belügyminisztérium által nyújtott elektronikus szolgáltatásokról szóló értesítések és tájékoztatások küldése céljából tartják nyilván.

(1) A közlekedési minisztérium, a jármű típusjóváhagyásakor, térítésmentesen, elektronikus formában küldi el a Rendőri Testület szervének, az adatokat a jármű alap műszaki leírásának terjedelmében.

(2) A járási hivatal térítésmentesen, elektronikus formában küldi el a Rendőri Testület szervének a forgalmi engedély II. részének kiállításakor az abban feltüntetett műszaki adatokat.

(3) A jármű gyártója és a jármű gyártójának képviselője köteles térítésmentesen, elektronikus formában elküldeni a Rendőri Testület szervének minden legyártott vagy behozott jármű forgalmi engedélye II. részének kiállításakor

a) a benne feltüntetett műszaki adatokat és

b) az Európai Bizottság számára készült megfigyeléshez és jelentéstételhez szükséges adatokat.

(4) A Szlovákiai Biztosítók Irodája köteles térítésmentesen, elektronikus formában elküldeni a Rendőri Testület szervének a járművek aktualizált adatait, melyek üzembentartói kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást⁴⁸⁾ kötöttek és a járművek biztosítási eseményeinek aktualizált adatait.

(5) A Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma térítésmentesen, elektronikus formában küldi el a Rendőri Testület szervének a feldolgozott régi járművek adatait és a régi járművek feldolgozóinak adatait.⁴⁹⁾

(6) Az eredetiségvizsgálattal megbízott műszaki szolgálat köteles térítésmentesen, elektronikus formában elküldeni a Rendőri Testület szervének a jármű eredetiségvizsgálata szakértői véleményének adatait⁵⁰⁾ és lehetővé tenni a jármű üzemeltetési nyilvántartásából származó kivonat kiadásának ellenőrzését.^50a)

(7) A járművek műszaki vizsgálatával megbízott műszaki szolgálat köteles térítésmentesen, elektronikus formában elküldeni a Rendőri Testület szervének a műszaki vizsgálat során használt formanyomtatványok adatait.⁵¹⁾ A gépjárművek légszennyezés ellenőrzésével megbízott műszaki szolgálat köteles térítésmentesen, elektronikus formában elküldeni a Rendőri Testület szervének légszennyezés ellenőrzés során használt formanyomtatványok adatait.⁵²⁾ A gázüzemű berendezés beszerelésével megbízott műszaki szolgálat köteles térítésmentesen, elektronikus formában elküldeni a Rendőri Testület szervének a gázüzemű berendezések beszerelése során használt formanyomtatványok adatait.⁵³⁾

(8) A Szlovák Köztársaság Igazságügyi minisztériuma köteles térítésmentesen, elektronikusan hozzáférhetővé tenni a Rendőri Testület szervének a cégjegyzékben vezetett adatokat, beleértve az ebben a jegyzékben nyilvántartott változásokat, amelyek szükségesek a járműnyilvántartás vezetéséhez.

(9) A vállalkozói névjegyzékből, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül térítésmentesen hozzáférhetővé teszik a Rendőri Testület szerve számára a vállalkozói névjegyzékben vezetett adatokat, beleértve az ebben a jegyzékben nyilvántartott változásokat, amelyek szükségesek a járműnyilvántartás vezetéséhez.

(10) Ha a személy, akinek tevékenységének tárgya a Szlovák Köztársaságban vagy más államban nyilvántartott járművek eladása, vagy aki ilyen járművek eladását biztosítja, kérvényezni fogja a jármű bejelentését a járműnyilvántartásba a jármű üzembentartásának változását, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül, köteles a Rendőri Testület szervénél előre kérvényezni az elektronikus szolgáltatásba történő bejegyzését.

(11) A bírósági végrehajtó a jármű forgalmi engedélyének visszatartására vonatkozó végzést a Rendőri Testület szervének az e célra létrehozott elektronikus szolgáltatás útján küldi el vagy törli; az elektronikus adatküldés céljából a bírósági végrehajtó köteles a Rendőri Testület szervénél előzetesen kérvényezni az elektronikus szolgáltatásba történő bejegyzését.

(1) A járműnyilvántartásból információkat szolgáltatnak a Katonai Rendőrség, a Katonai Hírszerzés, a Szlovák Információs Szolgálat, a Szlovák Köztársaság Főügyészsége, az Igazságügyi Rendészet és Büntetés-végrehajtási Testület, a Szlovák Köztársaság Pénzügyi Igazgatósága, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a községi rendőrség, a Szlovák Köztársaság Munka, Szociális- és Családügyi Minisztériuma, a közlekedési minisztérium, a járási hivatal, a Nemzeti Autópálya Kezelő Társaság, a Nemzeti Autópálya Kezelő Társaság tevékenységének végzésével megbízott személy, a bírósági végrehajtók (a Szlovák Végrehajtói Kamarán keresztül), a közjegyzők (a Szlovák Köztársaság Közjegyzői Kamaráján keresztül), a járművek műszaki szolgálatai és a Szlovákiai Biztosítók Irodája számára, a törvényben meghatározott feladataik teljesítésével kapcsolatban; ezeket az adatokat távoli, folyamatos és közvetlen hozzáféréssel biztosítják. A járműnyilvántartásból információkat szolgáltatnak egyéb állami szervek és területi önkormányzati szerveknek is hatáskörük mértékében, a régi járművek feldolgozóink,^53a) a Munka, Szociális- és Családügyi Központnak, és a munka, szociális- és családügyi hivatalnak. A járműnyilvántartásból információkat szolgáltatnak a Szlovák Köztársaság Járműipari Szövetségének, a járműgyártónak, a járműgyártó képviselőjének, ügyvédnek és annak a személynek, aki tevékenységének tárgya a Szlovák Köztársaságban vagy más államban nyilvántartott járművek eladása, akit a Rendőri Testület szerve nyilvántartásba vett a 112. § (10) bek. szerint; ezeket az információkat csak a szükséges terjedelemben, a tevékenység tárgya szerinti feladatok teljesítésére biztosítják.

(2) A kérvényezett terjedelemben mindenki számára biztosítják az azokról az adatokról szóló írásos információkat, amelyeket róla a járműnyilvántartásban őriznek.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben feltüntetett személyeken kívül, más személy számára, a járműnyilvántartásból írásos vagy elektronikus formában a következő információkat biztosítják

a) a jármű üzembentartójának vagy a jármű tulajdonosának utó- és családi neve és tartózkodási helye, illetve megnevezése, székhelye vagy telephelye, ha ahhoz előzetes hozzájárulását adja az, akit az információ érint,

b) arról, hogy a jármű tulajdonosa ellen folyamatban van-e végrehajtói eljárás vagy határozat végrehajtása.

(4) Az (1) és (2) bekezdésekben feltüntetett személyeken kívül, más személy számára, a járműnyilvántartásból írásos vagy elektronikus formában szolgáltatnak információt, amely nem tartalmaz személyes adatokat és a jármű üzembentartójára és tulajdonosára vonatkozó adatokat, melyek a forgalmi engedély II. részében vannak feltüntetve, kivéve a 111. § (2) bek. p) pontja szerinti adatokat.

(5) A (2) és (3) bekezdések szerinti információ kérvényét a Rendőri Testület azon szervének kell benyújtani, amely a természetes személy lakóhelye, illetve a jogi személy székhelye vagy telephelye szerint illetékes, akit az információ érint, a (4) bekezdés szerinti kérvényt a belügyminisztériumnak kell benyújtani.

(6) Az az információ a járműnyilvántartásából, amelynek tartalma minősített információ tárgyát képezi, csak külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett adható ki.³⁵⁾

(7) Az a személy, akinek a személyes adatokat tartalmazó információt a járműnyilvántartásából kiadták, ezt az információt csak arra a célra használhatja fel, amelyre azt kérvényezte, és biztosítania kell annak védelmét a visszaélésekkel és a jogosulatlan személyek hozzáférésével szemben.

(8) A belügyminisztérium lehetővé teszi az adatok keresését az EUCARIS információs rendszerben a közlekedési minisztérium, a járási hivatal és a járművek eredetiségvizsgálatával megbízott műszaki szolgálat számára.^45b)

(9) A belügyminisztérium lehetővé teszi az Európai Unió más tagállamai számára az EUCARIS információs rendszeren keresztül a járműnyilvántartáshoz való hozzáférést abból a célból, hogy abban automatizált keresést hajtsanak végre a járművek adataiban és a járművek tulajdonosainak vagy a járművek üzembentartóinak adataiban, a közúti forgalom biztonsága és folyamatossága ellen elkövetett következő kihágások felderítése céljából:

a) a legnagyobb megengedett sebesség túllépése,

b) a biztonsági öv vagy más utasbiztonsági berendezés használatának mellőzése,

c) a jármű meg nem állítása a fényjelző készülék piros fényjelzésére vagy az „Állj, adj elsőbbséget!” közúti jelzőtáblából következő parancsra,

d) járművezetés alkohol befolyása alatt,

e) járművezetés más tudatmódosító szer befolyása alatt,

f) bukósisak használatának mellőzése a meghatározott járműkategóriák esetében,

g) a jármű nem engedélyezett vezetése a forgalmi sávban, vagy

h) telefonkészülék használata vagy más hasonló tevékenység végzése járművezetés közben.

(10) A belügyminisztérium a (9) bekezdés szerint lehetővé teszi az Európai Unió más tagállamai számára adatok keresését, az alábbi adatok megadása alapján:

a) a járművet nyilvántartó tagállam,

b) a jármű teljes forgalmi rendszáma,

c) a tagállam, ahol a kihágás történt,

d) a kihágás elkövetésének dátuma,

e) a kihágás elkövetésének időpontja,

f) a jármű keresésének célja, a kihágás kódján keresztül:

1. a legnagyobb megengedett sebesség túllépése,

2. járművezetés alkohol befolyása alatt,

3. a biztonsági öv vagy más utasbiztonsági berendezés használatának mellőzése,

4. a jármű meg nem állítása a fényjelző készülék piros fényjelzésére vagy az „Állj, adj elsőbbséget!” közúti jelzőtáblából következő parancsra,

5. a jármű nem engedélyezett vezetése a forgalmi sávban,

10. járművezetés tudatmódosító szer befolyása alatt,

11. bukósisak használatának mellőzése,

12. telefonkészülék szabályellenes használata vagy más hasonló tevékenység végzése járművezetés közben.

(11) A belügyminisztérium a (9) bekezdés szerint biztosítja az Európai Unió más tagállamai számára a jármű üzembentartójáról, a jármű tulajdonosáról és a járműről szóló adatokat a következő terjedelemben

a) a jármű forgalmi rendszáma,

b) a jármű VIN azonosító száma,

c) az állam megjelölése, ahol a járművet nyilvántartják,

d) a jármű márkája,

e) a jármű kereskedelmi megnevezése,

f) a jármű kategóriája,

g) a jármű üzembentartójának megnevezése, jogi formája, székhelyének címe és statisztikai azonosítója, ha a jármű üzembentartója jogi személy vagy vállalkozásra jogosult természetes személy,

h) a jármű üzembentartójának utó- és családi neve, születési dátuma és lakcíme, ha a jármű üzembentartója természetes személy,

i) a jármű tulajdonosának megnevezése, jogi formája, székhelyének címe és statisztikai azonosítója, ha a jármű tulajdonosa jogi személy vagy vállalkozásra jogosult természetes személy,

j) a jármű tulajdonosának utó- és családi neve, születési dátuma és lakcíme, ha a jármű tulajdonosa természetes személy.

(12) A belügyminisztérium, a külön jogszabályokkal összhangban,^53b) elküldi a nyilvántartott járművekre vonatkozó információkat az Európai Bizottságnak.

(13) A belügyminisztérium lehetővé teszi az Európai Unió más tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő felének számító állam számára az EUCARIS információs rendszeren keresztül a járműnyilvántartáshoz való hozzáférést a járművek adataiban és a járművek tulajdonosainak vagy üzembentartóinak adataiban való automatizált keresés végrehajtása okán abból a célból, hogy az útdíjfizetés elmulasztásának kihágását felderítse, amely útdíjat a használó köteles megtéríteni az adott út, híd, alagút vagy komp használatáért az Európai Unió más tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő felének számító állam jogszabályai szerint.

(14) A belügyminisztérium a (13) bekezdés szerinti államok részére lehetővé teszi a keresést az alábbi adatok megadása alapján:

a) a jármű adatai,

b) a járművet nyilvántartó tagállam,

c) a jármű teljes forgalmi rendszáma,

d) az útdíjfizetés elmulasztásáról szóló adat,

e) a tagállam, amelynek területén az útdíjfizetés elmulasztása történt,

f) az esemény dátuma,

g) az esemény időpontja.

(15) A belügyminisztérium biztosítja a (13) bek. szerinti államok részére a jármű üzembentartójáról, a jármű tulajdonosáról és a járműről szóló adatokat a következő terjedelemben:

a) a jármű forgalmi rendszáma,

b) a jármű VIN azonosító száma,

c) az állam megjelölése, amelyben a jármű nyilván van tartva,

d) a jármű márkája,

e) a jármű kereskedelmi megnevezése,

f) a jármű kategóriája,

g) a jármű EURO kibocsátási osztálya,

h) a jármű üzembentartójának megnevezése, jogi formája, székhelyének címe és statisztikai azonosítója, ha a jármű üzembentartója jogi személy vagy vállalkozásra jogosult természetes személy,

i) a jármű birtokosának utó- és családi neve, születési dátuma és lakcíme, ha a jármű birtokosa természetes személy,

j) a jármű tulajdonosának megnevezése, jogi formája, székhelyének címe és statisztikai azonosítója, ha a jármű tulajdonosa jogi személy vagy vállalkozásra jogosult természetes személy,

k) a jármű tulajdonosának utó- és családi neve, születési dátuma és lakcíme, ha a jármű tulajdonosa természetes személy.

(1) Minden járművet, melyről a jóváhagyó hivatal⁵⁴⁾ úgy döntött, hogy azt a Rendőri Testület szerve által nyilvántartásba kell venni, és amely eddig nem volt bejelentve a járműnyilvántartásba, be kell jelenteni a Rendőri Testület szervénél, amely a jármű üzembentartójának lakhelye, illetve székhelye vagy telephelyének címe szerint illetékes; azt a járművet, amelyet egy vállalat olyan szervezeti egysége fogja üzemeltetni, amely a cégjegyzékbe be van jegyezve, a Rendőri Testület azon szervénél kell a nyilvántartásba bejelenteni, amelyik e szervezeti egység helyének címe szerint illetékes.

(2) Annak a járműnek a tulajdonosa, amelyik eddig nem volt bejelentve a járműnyilvántartásba, a jármű megszerzését követő 30 napon belül köteles ezt a járművet személyesen bejelenteni; ugyanakkor feltünteti, hogy a forgalmi engedély I. részében és II. részében ki legyen bejegyezve annak üzembentartójaként.

(3) Ha a tulajdonos által, a (2) bekezdés szerint megadott jármű üzembentartója nem azonos a jármű tulajdonosával, a jármű tulajdonosa köteles ezzel a személlyel együtt megjelenni a Rendőri Testület szervénél. Egyébként a forgalmi engedély I. részében és II. részében a jármű tulajdonosát tüntetik fel a jármű üzembentartójaként. Ha a jármű tulajdonosa természetes személy, aki nem teljesíti a (4) bekezdésben meghatározott, a jármű üzembentartójára vonatkozó feltételeket, a jármű üzembentartójaként, a jármű tulajdonosának törvényes képviselője kerül bejegyzésre. A jármű okmányaiban a jármű tulajdonosként csak egy személy lehet bejegyezve.

(4) A jármű üzembentartója csak 15 évesnél idősebb, természetes személy lehet, aki jog- és cselekvőképes, illetve jogi személy vagy annak cégjegyzékbe vagy más jegyzékbe bejegyzett szervezeti egysége. A jármű üzembentartójaként a forgalmi engedély I. részében és II. részében csak egy személy lehet feltüntetve.

(5) A Rendőri Testület szerve a járművet forgalmi rendszámmal látja el, a jármű bejelentését bejegyzi a forgalmi engedély II. részébe, és a jármű üzembentartójának, akit a jármű tulajdonosa a (2) bekezdés szerint megadott, kiadja a forgalmi engedély I. részét és II. részét, valamint a rendszámtáblát, hacsak ezt törvényes okok nem gátolják. A Rendőri Testület szerve a jármű megfelelőségi igazolásába COC^54a) feltünteti a jármű nyilvántartásba vételét a Szlovák Köztársaságban, a forgalmi engedély II. részének sorozatát és számát, a jármű megfelelőségi igazolását COC aláírásával és pecsétjével hitelesíti és visszaadja a jármű üzembentartójának.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség nem vonatkozik az új gyártású járműre, amelyet eladásra szántak, és amelynek tulajdonosa olyan jogi személy, akinek vállalkozói tevékenységének tárgya járművek gyártása vagy eladása.

(7) A Rendőri Testület szerve csak akkor jelenti be a járművet, amelyre a gépjármű üzemeltetésével okozott kár kötelező felelősségbiztosítása vonatkozik, a járműnyilvántartásba vagy végzi el a módosítást a járműnyilvántartásban, kivéve a 116. § (11) bek. szerinti módosítást, ha benyújtják a felelősségbiztosítási igazolást⁵⁵⁾ vagy igazolják a biztosítás megkötését.⁵⁶⁾

(8) A Rendőri Testület szerve csak akkor jelenti be a járművet a járműnyilvántartásba, amely az Európai Unió más tagállamából származó, belföldön megszerzett, külön jogszabály szerinti⁵⁷⁾ új közlekedési eszköz, ha benyújtják az adóhivatal által kiállított igazolást az új közlekedési eszköz megszerzés utáni hozzáadottérték-adó belföldi kifizetéséről. Ezt az igazolást nem követelik meg, ha a jármű tulajdonosa benyújtja a hozzáadottérték-adó nyilvántartási igazolását és az adóhivatal igazolását arról, hogy tájékoztatta az adóhivatalt az Európai Unió más tagállamából származó új közlekedési eszköz megszerzéséről.

(9) A Rendőri Testület szerve csak akkor jelenti be a járművet a járműnyilvántartásba, amely a 136. § (1) bek. szerint az illetékes szervek külön járműnyilvántartásába volt bejelentve, ha a jármű

a) a külön járműnyilvántartásba való bejelentés során jóváhagyták a közúti forgalomban való üzemeltetését és a jármű megegyezik ezzel a jóváhagyással vagy

b) vagy utólag hagyták jóvá a közúti forgalomban való üzemeltetését, külön jogszabály szerinti.^57aa)

(1) Az eddig nem nyilvántartott, befejezett jármű tulajdonosa, akinek a gyártó vagy a gyártó képviselője kiállította és kiadta a forgalmi engedély II. részét, és a 114. § (2) bek. szerint a jármű tulajdonosa által feltüntetett jármű üzembentartója, kötelesek a jármű nyilvántartásba vételének személyes kérvényezésekor benyújtani a Rendőri Testület szervének a forgalmi engedély II. részét, a bejegyzési feladatok elvégzésének feltételeit igazoló dokumentumokat a 114. § szerint, igazolni személyazonosságukat és kitölteni a megfelelő formanyomtatványokat, ha azok erre a célra be vannak vezetve; ha a gyártó a járműnek kiállította a jármű megfelelőségi igazolását COC,^57a) akkor a jármű megfelelőségi igazolását COC is kötelesek benyújtani. A jármű tulajdonosa igazolni a jármű tulajdonjogának megszerzésének módját.⁵⁸⁾ A Rendőri Testület szerve nyilvántartásba veszi a jármű színét a forgalmi engedély II. része szerint, amelyet a jármű gyártója vagy a jármű gyártójának képviselője adott ki, ugyanakkor a jármű színe eltérhet attól, ami a megfelelőségi igazolásban COC fel van tüntetve.

(2) Az egyenként importált jármű tulajdonosa és a 114. § (2) bek. szerint a jármű tulajdonosa által feltüntetett jármű üzembentartója kötelesek benyújtani a Rendőri Testület szervének a forgalmi engedély II. részét, a bejegyzési feladatok elvégzésének feltételeit igazoló dokumentumokat a 114. § szerint, az EK típusjóváhagyás elismeréséről szóló, a jóváhagyás elismeréséről szóló vagy az egyenként importált jármű jóváhagyásáról szóló dokumentumot külön jogszabály szerint,⁵⁹⁾ amely e törvény olvasatában a jármű megszerzéséről szóló dokumentumnak tekintendő, igazolni személyazonosságát és kitölteni a megfelelő formanyomtatványokat, ha azok erre a célra be vannak vezetve. Az egyenként importált jármű tulajdonosa nem köteles benyújtani az EK típusjóváhagyás elismeréséről szóló, a jóváhagyás elismeréséről szóló vagy az egyenként importált jármű jóváhagyásáról szóló dokumentumot, ha a járási hivatal elektronikus formában elküldte e dokumentum adatait az egyenként importált jármű tulajdonosának és a Rendőri Testület szervének elektronikus postaládájába. A felsorolt dokumentumok alapján a Rendőri Testület szerve bejegyzi a jármű tulajdonosát a forgalmi engedély II. részébe; kötelesek továbbá leadni az exportáló állam rendszámtábláját, ha nem veszett el, nem tulajdonították el vagy nem adták le azt a járási hivatalnak.

(3) A jármű tulajdonosa az (1) vagy (2) bekezdésektől eltérő esetekben köteles hiteles dokumentumokkal igazolni a jármű tulajdonjoga megszerzésének módját és az ezzel összefüggő kötelezettségek teljesítését. A felsorolt dokumentumok alapján a Rendőri Testület szerve bejegyzi a jármű tulajdonosát a forgalmi engedély II. részébe.

(4) Ha a jármű több tulajdonos közös tulajdonában van, a Rendőri Testület szerve nem köteles vizsgálni, hogy a jármű tulajdonosa rendelkezik-e a többi társtulajdonos jóváhagyásával a bejegyzési feladatok elvégzésére, amelyek a jármű, járműnyilvántartásba való bejelentésével összefüggenek.

(5) Az eddig nem nyilvántartott befejezett jármű gyártója vagy gyártójának képviselője, amelyet a jármű tulajdonosa megszerezett, vagy az a jogi személy, aki gyártóval vagy gyártó képviselőjével fennálló szerződéses viszony alapján olyan járműveket árusít, amelyek még sem a Szlovák Köztársaságban sem más államban nem kerültek nyilvántartásba (a továbbiakban csak „az új jármű értékesítője“), az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül is kérvényezheti a jármű bejelentését a járműnyilvántartásba, ugyanakkor a kérvényt köteles minősített elektronikus aláírással aláírni.⁶⁴⁾ Az ilyen jármű gyártója vagy gyártójának képviselője, illetve az új jármű értékesítője köteles térítésmentesen, elektronikus formában elküldeni a Rendőri Testület szervének a jármű megszerzésének adatait, a jármű tulajdonosának és a jármű üzembentartójának adatait, akiket a Rendőri Testület szerve bejegyez a forgalmi engedély I. részébe és II. részébe, a jármű megfelelőségi igazolását COC, ha a jármű gyártója ezt a nyilatkozatot kiállította, a rendszámtábla fajtájának és méretének adatait, a forgalmi engedély I. részének kézbesítési helyének és módjának adatait, valamint annak a személynek az adatait, aki átveszi a forgalmi engedély II. részét és a rendszámtáblákat. Az ilyen jármű gyártója vagy gyártójának képviselője, illetve az új jármű értékesítője köteles feltüntetni a jármű nyilvántartásba vételéről szóló adatokat a jármű megfelelőségi igazolásában COC, és elküldeni azt a jármű üzembentartójának.

(6) Az a személy, kinek tevékenységének tárgya a Szlovák Köztársaságban vagy más államban nyilvántartott járművek eladása, és a járművek eredetiségvizsgálatát végző állomás, kérvényezheti a jármű bejelentését a járműnyilvántartásba, amelynek a járási hivatal elismerte az egyenként importált jármű EK típusjóváhagyását, elismerte a jóváhagyását vagy ezt a járművet jóváhagyta, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül, ugyanakkor köteles a kérvényt minősített elektronikus aláírással aláírni.⁶⁴⁾ Ez a személy köteles minden jármű esetében feltüntetni a jármű tulajdonosát és a jármű üzembentartóját, akiket a Rendőri Testület szerve bejegyez a forgalmi engedély I. részébe és II. részébe, a rendszámtábla fajtájának és méretének adatait, a forgalmi engedély I. részének kézbesítési helyének és módjának adatait, valamint annak a személynek az adatait, aki átveszi a forgalmi engedély II. részét és a rendszámtáblákat.

(7) Ha a jármű tulajdonosa feltünteti, hogy saját maga fogja kérvényezni a jármű nyilvántartásba történő bejelentését az (5) vagy a (6) bekezdés szerint, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül, az új jármű értékesítője, a járási hivatal, a járművek eredetiségvizsgálatát végző állomás vagy az a személy, kinek tevékenységének tárgya a Szlovák Köztársaságban vagy más államban nyilvántartott járművek eladása, feltünteti ezt a tényt az elektronikus szolgáltatásban, amelynek alapján a jármű tulajdonosa kérvényezheti a jármű nyilvántartásba történő bejelentését az elektronikus szolgáltatáson keresztül. Ha a jármű üzembentartója mentesítve van a közigazgatási illeték fizetése alól, külön jogszabály szerint,^59a) vagy a közigazgatási illeték összegének csökkentésére jogosult, külön jogszabály szerint,^59b) a jármű tulajdonosa köteles az elektronikus szolgáltatásban mellékelni a közigazgatási illeték fizetése alóli mentességről szóló dokumentumot vagy a közigazgatási illeték összege csökkentésének okát igazoló dokumentumot.

(8) A Rendőri Testület szerve bejelenti az (5)–(7) bekezdések szerinti járművet a járműnyilvántartásba, hacsak ezt törvényes okok nem gátolják, és a kérvényezőt automatikusan értesíti ennek a változtatásnak az elvégzéséről. Ha a járművet a nyilvántartásba az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül jelentették be, a Rendőri Testület szerve a forgalmi engedély I. részét és II. részét, valamint a rendszámtáblát a jármű tulajdonosa vagy a jármű üzembentartója által meghatározott címre küldi el.

(9) A jármű tulajdonosa vagy a jármű üzembentartója a forgalmi engedély II. része és a rendszámtáblák átvételekor köteles igazolni személyazonosságát és a Rendőri Testület szervének

a) igazolni a közigazgatási illeték fizetése alóli mentességét, külön jogszabály szerint,^59a)

b) igazolni a közigazgatási illeték összegének csökkentésére való jogosultságának okát, külön jogszabály szerint.^59b)

(1) A jármű üzembentartója köteles személyesen bejelenteni a Rendőri Testület szervének

a) a jármű üzembentartásának változását,

b) a karosszéria cseréjét, a váz cseréjét, a jármű átépítését vagy azt a módosítást, amelyet a járási hivatal nyilvántartásba vett, ha nem adta ki a forgalmi engedély teljes II. részét,

c) a jármű színének tartós megváltoztatását,

d) a jármű külföldre történő kijelentését,

e) jóváhagyott vontatószerkezet bejegyzését a forgalmi engedély II. részébe vagy ennek a bejegyzésnek a megszüntetését,

f) a jóváhagyott gumiabroncsok méreteinek és fajtájának, valamint a jóváhagyott felnik méreteinek bejegyzését, ha ezt a bejegyzést nem végezte el a járási hivatal,

g) a helytelen vagy nem teljes adatok bejegyzésének törlése, amelyek a forgalmi engedély I. részében vagy II. részében vannak feltüntetve, és a helyes adatok bejegyzése ezekbe a dokumentumokba.

(2) A jármű tulajdonosa, vagy az általa erre a feladatra meghatalmazott üzembentartója köteles személyesen bejelenteni a Rendőri Testület szervének, amelyik a járművet nyilvántartja, a járműhöz fűződő tulajdonjog változását.

(3) A jármű üzembentartója és a jármű tulajdonosa köteles az (1) és (2) bekezdésben említett tényeket a tény bekövetkezésétől számított 30 napon belül bejelenteni a Rendőri Testület bármely szervének. A Rendőri Testület szerve az (1) bekezdés a), d) pontjai vagy a (2) bekezdés szerinti változást csak a jármű tulajdonosának jóváhagyásával vagy az illetékes szerv határozata alapján,^59c) továbbá az (1) bekezdés b) pontja szerinti változást akkor jegyzi, ha a járási hivatal ezt a változást feltüntette a forgalmi engedély II. részében, és nem adta ki a forgalmi engedély teljes II. részét.⁶⁰⁾ A Rendőri Testület szerve a járműnyilvántartásban történő módosítás elvégzése előtt, az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés szerint, ellenőrzi, hogy a jármű üzemeltetési nyilvántartásából adtak-e ki kivonatot, ha a jármű üzembentartója vagy a jármű tulajdonosa feltünteti ennek a kivonatnak a számát.

(4) A jármű üzembentartója a jármű üzembentartásának megváltozását bejelentve köteles megadni a jármű új üzembentartójának és tulajdonosának szükséges adatait. Ha az a személy, akire a jármű üzembentartását átruházták, nincs személyesen jelen a Rendőri Testület szervénél az (1) bekezdés a) pontja szerinti változás bejelentésekor, a Rendőri Testület szerve ezt a változást csak akkor végzi, ha benyújtják a személy írásos, hitelesített aláírással ellátott meghatalmazását, akire a jármű üzembentartását átruházták vagy a jármű tulajdonjogának megszerzéséről szóló dokumentumot, a személy hitelesített aláírásával, akire a jármű üzembentartását átruházták. Az írásos meghatalmazás benyújtásának vagy hitelesített aláírással ellátott, a jármű tulajdonjogának megszerzéséről szóló dokumentum benyújtásának kötelezettsége nem érvényes, ha a járművet a jármű üzembentartójához közel álló személyre⁴⁴⁾ ruházzák át, vagy ha a személy, akire a jármű üzembentartását átruházták, a meghatalmazást elküldte a Rendőri Testület szervének, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül.

(5) Ha a Rendőri Testület szerve, a forgalmi engedély I. részének és II. részének vagy a rendszámtábla elvesztésének vagy eltulajdonításának bejelentése után nem adja ki az új forgalmi engedély I. részét és II. részét vagy a rendszámtáblát, ugyanúgy jár el, mint a 72. § (3) bekezdésében. Az új forgalmi engedély I. részét vagy II. részét a jármű tulajdonosának vagy a jármű üzembentartójának kérvénye alapján kiadhatja a Rendőri Testület szerve, amelyik a járművet nyilvántartja, vagy a Rendőri Testület szerve, amelyik azt a járműnyilvántartást vezeti, ahol a kérvényező annak kiadását kérvényezi. Ha a forgalmi engedély I. részét és II. részét vagy a rendszámtáblát megtalálták, és nem adtak ki új forgalmi engedélyt vagy új rendszámtáblát, a Rendőri Testület szerve azokat kérésre visszaszolgáltatja a jármű üzembentartójának vagy a jármű tulajdonosának.

(6) A jármű üzembentartója az (1) bekezdés c) és d) pontjai szerinti változás bejelentésekor köteles a nyilvántartási feladatok elvégzéséhez benyújtani a szakértői véleményt a jármű eredetiségvizsgálatáról, „alkalmas“ eredménnyel, amely 15 napnál nem régebbi; a jármű külföldre történő kijelentésekor a jármű üzembentartója benyújthat olyan szakértői véleményt is a jármű eredetiségvizsgálatáról, amelyben „átmenetileg alkalmas“ eredmény szerepel, és amely 15 napnál nem régebbi, ha az adatok a jármű azonosítóin olvashatók és biztonsággal meghatározhatók.⁶¹⁾

(7) Ha a jármű üzembentartója olyan szakértői véleményt nyújt be a jármű eredetiségvizsgálatáról, amelyben „alkalmatlan“ eredmény szerepel vagy „átmenetileg alkalmas“, mivel adatok hiányoznak a jármű azonosítóiról vagy a karosszéria azon részének eltávolítása miatt, amelyen a gyártó a VIN azonosító számot elhelyezte,⁶²⁾ a Rendőri Testület szerve külön jogszabály szerint jár el.⁶³⁾

(8) A jármű üzembentartója a járműnyilvántartásban végrehajtandó változás bejelentésekor köteles benyújtani a forgalmi engedély I. részét és a forgalmi engedély II. részét, ha azt kiadták; ez nem érvényes, ha a forgalmi engedély I. részét vagy II. részét a 72. § (1) bek. a)–c), f) és g) pontjai szerint bevonták, ugyanakkor a jármű üzembentartója igazolta a bevonás okainak megszűnését és nem adták ki az új forgalmi engedély I. részét vagy II. részét, vagy ha a forgalmi engedély I. részét vagy II. részét elveszítették vagy eltulajdonították. A forgalmi engedély I. részére vonatkozó benyújtási kötelezettség nem érvényes az (1) bekezdés a) pontja szerinti változás bejelentésekor, ha az a személy, akire a jármű üzembentartását átruházták, nincs személyesen jelen a Rendőri Testület szervénél. Ezenkívül a jármű üzembentartója köteles további dokumentumokat is benyújtani, amelyek igazolják a járműnyilvántartásban eszközlendő módosítás végrehajtásához szükséges feltételek teljesítését, igazolni személyazonosságát és kitölteni a megfelelő formanyomtatványt, ha azt erre a célra bevezették. Ha a jármű üzembentartója jóváhagyott vontatószerkezet bejegyzését kérvényezi, köteles benyújtani a típusjóváhagyási dokumentumot és a homologizációs dokumentumot külön jogszabály szerint^63b) vagy az igazolást, amelyet a jármű gyártója vagy a jármű gyártójának képviselője adott ki. Ha a jármű üzembentartója a jóváhagyott gumiabroncsok méreteinek és fajtájának, valamint a jóváhagyott felnik méreteinek bejegyzését kérvényezi, köteles benyújtani az igazolást, amelyet a jármű gyártója vagy a jármű gyártójának képviselője adott ki.

(9) A Rendőri Testület szerve az (1) és (2) bekezdés szerinti jármű forgalmi engedélyének változását nyilvántartásba veszi, és a jármű üzembentartója részére kiállítja a forgalmi engedély I. és II. részét, hacsak törvényes okok nem akadályozzák.

(10) Ha a forgalmi engedély I. részét vagy II. részét vagy a rendszámtáblát a 72. § (1) bek. a)–d), f) és h)–k) pontjai szerint bevonták, a Rendőri Testület szerve végrehajtja az (1) bekezdés a), g) pontja, amennyiben a jármű üzembentartójának vagy tulajdonosának adataiban bekövetkezett változásról van szó, és a (2) bekezdés szerinti változást, ugyanakkor sem a forgalmi engedély I. részét és II. részét, sem a rendszámtáblát nem adja ki; ez az eljárás nem érvényes, ha a 72. § (7) bekezdése szerinti eljárást alkalmazták. Ha a forgalmi engedély I. részét vagy II. részét vagy a rendszámtáblát a 72. § (1) bek. a) pontja szerint bevonták, a jármű közúti közlekedésre való alkalmatlansága vagy a jármű közúti közlekedésre való műszaki alkalmatlansága miatt, vagy a 72. § (1) bek. b) pontja szerint, a Rendőri Testület szerve elvégzi az (1) bekezdés d) pontja szerinti módosítást, ugyanakkor a rendszámtáblát nem adja ki; ez az eljárás nem érvényes, ha a 72. § (7) bekezdése szerinti eljárást alkalmazták.

(11) A jármű üzembentartója köteles személyesen bejelenteni a jármű eltulajdonítását a Rendőri Testület legközelebbi szervének.

(12) A jármű üzembentartójának az a kötelezettsége, miszerint köteles személyesen bejelenteni a Rendőri Testület szervének az (1) bekezdés szerinti változást, nem érvényes, ha a járási hivatal elvégezte a módosítást a járműnyilvántartásban, ugyanakkor kiadta a forgalmi engedély teljes II. részét.^63c)

(13) A jármű üzembentartásának változását pontja szerint, akkor is el lehet végezni, mikor a jármű, a 119.a § szerint átmenetileg ki van vonva a nyilvántartásból vagy a jármű üzemeltetésének felfüggesztésekor.^38a)

(14) A jármű üzembentartásának megváltozása esetén a jármű rendszámtábláit akkor is megtartják, ha az új tulajdonos lakóhelyének, székhelyének, telephelyének vagy szervezeti egységének címe a Rendőri Testület egy másik szervének illetékességi területén található.

(15) Ha a jármű üzembentartásának megváltozásakor a jármű új üzembentartója személyesen jelenik meg a Rendőri Testület szervénél, a jármű korábbi üzembentartója köteles a Rendőri Testület szervének átadni a forgalmi engedély I. és II. részét; a forgalmi engedély I. vagy II. részét nem kell átadni, ha az elveszett vagy ellopták.

(16) Ha a jármű új üzembentartója a jármű üzembentartásának megváltozásakor nem jelenik meg személyesen a Rendőri Testület szervénél, a jármű jelenlegi üzemben tartója köteles a forgalmi engedély II. részét a Rendőri Testületnek átadni. A Rendőri Testület a forgalmi engedély I. és II. részét a jármű tulajdonosa vagy birtokosa által megadott címre küldi meg; az átvételkor a 116.a § (6) bekezdése szerint kell eljárni.

(17) A jármű üzembentartásának megváltozása, a jármű külföldre történő értékesítése, a jármű nyilvántartásból való törlése vagy a rendszámtábla cseréje esetén a jármű korábbi tulajdonosa megtarthatja a rendszámtáblákat; erről a tényről köteles értesíteni a Rendőri Testületet.

(18) Ha a jármű üzembentartásának megváltozásakor a jármű korábbi tulajdonosa megtartotta a rendszámtáblákat és a jármű új tulajdonosa személyesen jelenik meg a Rendőri Testület szervénél, a jármű korábbi tulajdonosa köteles a Rendőri Testületnek átadni a forgalmi engedély I. és II. részét; a forgalmi engedély I. vagy II. részét nem kell átadni, ha az elveszett vagy ellopták. A Rendőri Testület szerve új forgalmi rendszámot rendel a járműhöz; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha az új tulajdonos már megtartotta egy másik jármű rendszámtábláit, amelyeknek a szóban forgó járműhöz való rendelését kérelmezi.

(19) Ha a jármű üzembentartásának megváltozásakor a jármű korábbi tulajdonosa megtartotta a rendszámtáblákat és a jármű új tulajdonosa nem jelenik meg személyesen a Rendőri Testület szervénél, a jármű korábbi tulajdonosa köteles átadni a Rendőri Testületnek a forgalmi engedélyt II. részét. A Rendőri Testület szerve új forgalmi rendszámot rendel a járműhöz; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha az új tulajdonos már megtartotta egy másik jármű rendszámtábláit, amelyeknek a szóban forgó járműhöz való rendelését kéri. A Rendőri Testület szerve a forgalmi engedély I. részét, II. részét és adott esetben a rendszámtáblát a jármű tulajdonosa vagy üzembentartója által megadott címre küldi; az átvételkor a 116.a § (6) bekezdése szerint kell eljárni.

(1) A jármű tulajdonosa vagy a jármű üzembentartója kérvényez¬heti a 116. § (2) bekezdés szerinti módosítást az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül is, ugyanakkor köteles a kérvényét minősített elektronikus aláírással aláírni.⁶⁴⁾ A Rendőri Testület szerve elvégzi a módosítást a járműnyilvántartásban és a kérvényezőt automatizáltan értesíti ennek a módosításnak a végrehaj¬tásáról, hacsak ezt egyéb törvényes okok nem gátolják, és ha a bejelentés előtt ki lett adva a jármű forgalmi engedélyének I. része, és erre 2010. május 31. után került sor, vagy olyan bejegyzési feladat került végrehajtásra, amelynek következtében ezt az jogosítványt ki fogják adni.

(2) A jármű tulajdonosa vagy a jármű üzembentartója kérvényezheti a 116. § (1) bek. a) pontja szerinti módosítást az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül is, ugyanakkor köteles a kérvényét minősített elektronikus aláírással aláírni.⁶⁴⁾ A jármű tulajdonosa vagy a jármű üzembentartója csak akkor kérvényezheti az első mondat szerinti módosítást, ha benyújtja annak a személynek a hitelesített aláírásával ellátott meghatalmazást, akire a jármű üzembentartása átruházódik, vagy a jármű tulajdonjogának megszerzéséről szóló dokumentumot a személy hitelesített aláírásával, akire a jármű üzembentartását átruházták, a módosításra bevezetett elektronikus szolgáltatás keretében, a 116. § (1) bek. a) pontja szerint; ez nem érvényes, ha a járművet a jármű üzembentartójához közel álló személyre⁴⁴⁾ ruházzák át, vagy ha a személy, akire a jármű üzembentartása átruházódik, elküldte a meghatalmazást, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül, ugyanakkor minősített elektronikus aláírással aláírta azt.⁶⁴⁾ A Rendőri Testület szerve elvégzi a módosítást a járműnyilvántartásban és a kérvényezőt automatizáltan értesíti ennek a módosításnak a végrehajtásáról, hacsak ezt egyéb törvényes okok nem gátolják.

(3) A jármű tulajdonosa vagy a jármű üzembentartója kérvényezheti a 116. § (1) bek. c), e) és f) pontja szerinti módosítást, a kiegészítő szín változásáról és a jármű különleges felszereléséről, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül is, ha a jármű a forgalmi engedélyének I. részét 2010. május 31. után adták ki, vagy olyan bejegyzési feladat került végrehajtásra, amelynek következtében ezt az jogosítványt ki fogják adni, ugyanakkor köteles a kérvényt személyes biztonsági kóddal megerősíteni.⁶⁵⁾ A Rendőri Testület szerve elvégzi a 116. § (1) bek. c) pontja szerinti módosítást és a kérvényezőt automatizáltan értesíti ennek a módosításnak a végrehajtásáról, ha megkapta a járművek eredetiségvizsgálatával megbízott műszaki szolgálattól a jármű eredetiségvizsgálaton való részvételéről szóló elektronikus információt, „alkalmas” eredménnyel, amely 15 napnál nem régebbi, és hacsak ezt egyéb törvényes okok nem gátolják. Ha a jármű üzembentartója a 116. § (1) bekezdésének e) vagy f) pontja szerinti módosítást kérelmezi, a 116. § (8) bekezdése szerinti dokumentumot vagy igazolást kell csatolnia.

(4) A jármű tulajdonosa vagy a jármű üzembentartója bejelentheti a forgalmi engedély I. részének és II. részének vagy a rendszámtábla elvesztését vagy eltulajdonítását, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül is, ugyanakkor köteles a kérvényt személyes biztonsági kóddal megerősíteni.⁶⁵⁾ A Rendőri Testület szerve elvégzi a módosítást a járműnyilvántartásban és a kérvényezőt automatizáltan értesíti ennek a módosításnak a végrehajtásáról, hacsak ezt egyéb törvényes okok nem gátolják.

(5) A jármű tulajdonosa vagy a jármű üzembentartója kérvényezheti a 116. § (1) bek. g) pontja szerinti módosítást, ha a jármű üzembentartójának vagy tulajdonosának adatai megváltoztak, szerinti módosítást, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül is, ha a jármű a forgalmi engedélyének I. részét 2010. május 31. után adták ki, vagy olyan bejegyzési feladat került végrehajtásra, amelynek következtében ezt az jogosítványt ki fogják adni, ugyanakkor köteles a kérvényt személyes biztonsági kóddal megerősíteni.⁶⁵⁾

(6) A járműnyilvántartásban, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül elvégzett módosításkor, a Rendőri Testület szerve a forgalmi engedély I. részét és II. részét a jármű tulajdonosa vagy a jármű üzembentartója által megadott címre küldi el. A jármű üzembentartója köteles a forgalmi engedély II. részének átvételekor ez előző forgalmi engedély I. részét és II. részét átadni a futárszolgálatnak, máskülönben a forgalmi engedély I. részét és II. részét a futárszolgálat nem adja át. A forgalmi engedély I. része vagy II. része átadásának kötelezettsége nem érvényes, ha az előző forgalmi engedély I. része vagy II. része az új forgalmi engedély átvétele előtt már elveszettként vagy eltulajdonítottként van nyilvántartva.

(7) Ha a forgalmi engedély I. részét vagy II. részét vagy a rendszámtáblát a 72. § (1) bek. a)–d), f) és h)–k) pontjai szerint bevonták, a Rendőri Testület szerve elvégzi az (1), (2) és (5) bekezdések szerinti módosításokat, ugyanakkor a 116. § (10) bekezdés szerint jár el.

(8) Ha a Szlovák Köztársaságban nyilvántartott jármű tulajdonosa a jármű eladására szerződést kötött egy olyan személlyel, kinek tevékenységének tárgya a Szlovák Köztársaságban vagy más államban nyilvántartott járművek eladása, vagy aki e járművek eladását biztosítja, ez a személy kérvényezheti a jármű üzembentartásának változását, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül, ugyanakkor köteles a kérvényt minősített elektronikus aláírással aláírni,⁶⁴⁾ a kérvényhez a jármű eladásának közvetítéséről szóló szerződést csatolni, melyet a jármű tulajdonosa aláírt, valamint a személy hitelesített aláírásával ellátott írásos meghatalmazást, akire a jármű üzembentartása átruházódik, vagy a jármű tulajdonjogának megszerzéséről szóló dokumentumot, a személy hitelesített aláírásával, akire a jármű üzembentartása átruházódik. A hitelesített aláírással ellátott írásos meghatalmazás vagy a jármű tulajdonjogának megszerzéséről szóló dokumentum csatolásának kötelezettsége nem érvényes, ha a járművet a jármű üzembentartójához közel álló személyre⁴⁴⁾ ruházzák át, vagy ha a személy, akire a jármű üzembentartása átruházódik, elküldte a meghatalmazást az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül. A Rendőri Testület szerve elvégzi a módosítást a járműnyilvántartásban és a kérvényezőt automatizáltan értesíti ennek a módosításnak a végrehajtásáról, hacsak ezt törvényes okok nem gátolják.

(9) A jármű tulajdonosa vagy a jármű üzembentartója kérvényezheti a 116. § (1) bek. a) pontja szerinti módosítást a járművek eredetiségvizsgálatát végző állomáson is, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül, ha a bejelentés előtt ki lett adva a jármű forgalmi engedélyének I. része, és erre 2010. május 31. után került sor, vagy olyan bejegyzési feladat került végrehajtásra, amelynek következtében ezt az jogosítványt ki fogják adni, ugyanakkor a járművek eredetiségvizsgálatát végző állomás köteles a kérvényt minősített elektronikus aláírással aláírni. A jármű tulajdonosa vagy a jármű üzembentartója köteles a kérvényhez csatolni a személy hitelesített aláírásával ellátott írásos meghatalmazást, akire a jármű üzembentartása átruházódik, vagy a jármű tulajdonjogának megszerzéséről szóló dokumentumot, a személy hitelesített aláírásával, akire a jármű üzembentartása átruházódik. A hitelesített aláírással ellátott írásos meghatalmazás vagy a jármű tulajdonjogának megszerzéséről szóló dokumentum csatolásának kötelezettsége nem érvényes, ha a járművet a jármű üzembentartójához közel álló személyre ruházzák át, vagy ha a személy, akire a jármű üzembentartása átruházódik, elküldte a meghatalmazást az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül. A Rendőri Testület szerve elvégzi a módosítást a járműnyilvántartásban és a kérvényezőt automatizáltan értesíti ennek a módosításnak a végrehajtásáról, hacsak ezt törvényes okok nem gátolják.

(10) Ha a jármű korábbi tulajdonosa a jármű üzembentartásának megváltozásakor megtartotta a jármű rendszámtábláit, a Rendőri Testület szerve új forgalmi rendszámot rendel a járműhöz; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha az új tulajdonos már megtartotta egy másik jármű rendszámtábláit, amelyeknek a szóban forgó járműhöz való rendelését kéri. A Rendőri Testület szerve a forgalmi engedély I. részét, II. részét, valamint adott esetben a rendszámtáblát a jármű tulajdonosa vagy üzembentartója által megadott címre küldi; az átvétel a (6) bekezdésnek megfelelően történik.

(1) A Rendőri Testület szerve elvégzi a nyilvántartás módosításait, ha azt a forgalmi engedély I. részében vagy II. részében bejegyzett jármű tulajdonosa kérvényezi vagy a jármű tulajdonosa, aki hiteles dokumentumokkal igazolja a jármű tulajdonjoga megszerzésének módját és az ezzel összefüggő kötelezettségek teljesítését; a 116. § szerinti kötelezettségeket ebben az esetben a jármű tulajdonosa teljesíti.

(2) Ha a jármű tulajdonosa, a jármű üzembentartója vagy a 116.a § (8) bekezdésében említett személy a jármű üzembentartásának megváltoztatását az erre a célra létrehozott elektronikus szolgáltatáson keresztül kérte, a jármű üzembentartójának jogai és kötelezettségei a változás végrehajtásáról a Rendőri Testület szerve részére küldött automatizált értesítés időpontjában szállnak át a jármű új üzembentartójára.

(3) A jármű üzembentartásának változására a 114. § (4) és (5) bekezdésének és a 115. § (4) bekezdésének rendelkezései használandóak.

(4) A Rendőri Testület szerve nem végzi el a jármű üzembentartása változásának bejegyzését, a jármű külföldre történő kijelentését és a jármű tulajdonosa adatainak módosítását, ha a bírósági végrehajtó a járműnyilvántartásban az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül bejelölte, hogy a jármű tulajdonosa ellen végrehajtási eljárás van folyamatban, vagy az arra jogosult szerv értesítésének kézbesítését követően, hogy a jármű tulajdonosa ellen határozat végrehajtása van folyamatban. Ha a jármű tulajdonosa benyújtja a Rendőri Testület szervének a jármű árverésének végrehajtásáról szóló jegyzőkönyvet, külön jogszabály szerint,^65aa) ezzel az eddig nyilvántartott végrehajtási eljárások vagy a határozat végrehajtása az elárverezett járművön megszűnnek.

(5) A Rendőri Testület szerve nem végzi el a jármű üzembentartásának változását, a jármű külföldre történő kijelentését és a jármű tulajdonosa adatainak módosítását, ha a járművet lefoglalták, külön jogszabály szerint.^65ab)

(1) A nyilvántartásba bejelentett jármű tulajdonosa vagy a jármű üzembentartója, köteles a jármű külföldre történő kijelentésekor a bejegyzési feladat elvégzéséhez benyújtani a forgalmi engedély I. részét, a forgalmi engedély II. részét, ha azt kiadták, a 114. § (7) bek. és a 116. § (6) bek. szerinti dokumentumokat, igazolni személyazonosságát, kitölteni a megfelelő formanyomtatványt, ha azt erre a célra bevezették, megadni a Szlovák Köztársaság területén kívüli tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező személy adatait, akit a Rendőri Testület szerve a jármű új üzembentartójaként és a jármű új tulajdonosaként vesz nyilvántartásba, és leadni a rendszámtáblát; a forgalmi engedély I. részét vagy II. részét vagy a rendszámtáblát nem kell leadni, ha azokat elvesztették vagy eltulajdonították. A rendszámtáblákat akkor sem kell leadni, ha a 116. § (17) bekezdése szerinti eljárásról van szó.

(2) A Rendőri Testület szerve, amely a jármű üzembentartójának lakóhelye, székhelye vagy telephelye szerint illetékes, kiadja a forgalmi engedély I. részét és II. részét, amelyben a jármű üzembentartójaként a Szlovák Köztársaság területén kívüli tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező személy van feltüntetve, kérésre különleges forgalmi rendszámot ad a járműnek, amely a V betűt tartalmazza és kiadja a különleges rendszámtáblát, amely a V betűt tartalmazza. A Rendőri Testület szerve a kiadott dokumentumok és a V betűt tartalmazó különleges rendszámtábla érvényességét, a jármű külföldre történő kijelentésétől számított 30 napra korlátozza.

(3) A 115. § eddig nem nyilvántartott jármű tulajdonosa, a jármű külföldre történő kijelentésekor köteles a bejegyzési feladat elvégzéséhez benyújtani a 114. § (7) bek. szerinti dokumentumokat, igazolni személyazonosságát, kitölteni a megfelelő formanyomtatványt, ha azt erre a célra bevezették, és megadni a Szlovák Köztársaság területén kívüli tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező személy adatait, akit a Rendőri Testület szerve a jármű új üzembentartójaként és a jármű új tulajdonosaként vesz nyilvántartásba; ilyen esetben a Rendőri Testület szerve, amely az szerint a hely szerint illetékes, ahol a járművet átvették, kiadja a forgalmi engedély I. részét és II. részét, amelyben a jármű üzembentartójaként a Szlovák Köztársaság területén kívüli tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező személy van feltüntetve, kérésre különleges forgalmi rendszámot ad a járműnek, amely a V betűt tartalmazza és kiadja a különleges rendszámtáblát, amely a V betűt tartalmazza. A Rendőri Testület szerve a kiadott dokumentumok és a V betűt tartalmazó különleges rendszámtábla érvényességét, a jármű külföldre történő kijelentésétől számított 30 napra korlátozza.

(4) A Rendőri Testület szerve nem végzi el a jármű külföldre történő kijelentését, ha ezt a járművet törölték a Szlovák Köztársaság járműnyilvántartásából vagy más állam járműnyilvántartásából.

(5) A járműnyilvántartásba bejelentetett jármű tulajdonosa vagy a jármű üzembentartója, kérvényezheti a jármű külföldre történő kijelentését az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül is, ha a jármű a forgalmi engedé¬lyének I. részét 2010. május 31. után adták ki, vagy olyan bejegyzési feladat került végrehajtásra, amelynek követ¬keztében ezt az jogosítványt ki fogják adni, ugyanakkor köteles a kérvényét minősített elektronikus aláírással aláírni.⁶⁴⁾ A Rendőri Testület szerve elvégzi a módosítást a járműnyilvántartásban és a kérvényezőt automatizáltan értesíti ennek a módosításnak a végrehajtásáról, ha megkapta a járművek eredetiségvizsgálatával megbízott műszaki szolgálattól a jármű eredetiségvizsgálaton való részvételéről szóló elektronikus információt a 116. § (6) bek. szerint, és ha ezt egyéb törvényes okok nem gátolják; ha azonban a Rendőri Testület szerve a jármű eredetiség¬vizsgálaton való részvételéről szóló elektronikus információt „átmenetileg alkalmas” eredménnyel kapta meg, mivel adatok hiányoznak a jármű azonosítóiról vagy a karosszéria azon részének eltávolítása miatt, amelyen a gyártó a VIN azonosító számot elhelyezte,⁶²⁾ a Rendőri Testület szerve automatizáltan visszajelez a kérvénye¬zőnek, hogy a bejegyzési feladat végrehajtását törvényes okok gátolják, ugyanakkor külön jogszabály szerint jár el.⁶³⁾

(6) Ha a forgalmi engedély I. részét vagy II. részét vagy a rendszámtáblát a 72. § (1) bek. a) pontja szerint bevonták a jármű közúti közlekedésre való alkalmatlansága vagy a jármű közúti közlekedésre való műszaki alkalmatlansága miatt, vagy a 72. § (1) bek. b) pontja szerint, a Rendőri Testület szerve elvégzi az (5) bekezdés szerinti módosítást, ugyanakkor a rendszámtáblát nem adja ki; ez az eljárás nem érvényes, ha a 72. § (7) bek. szerinti eljárást érvényesítették.

(7) A jármű külföldre történő kijelentésekor, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül, a Rendőri Testület szerve elküldi a forgalmi engedély I. részét és II. részét, valamint a rendszámtáblát arra a címre, amelyet a jármű tulajdonosa vagy a jármű üzembentartója határoz meg; azok átvételekor a 116.a § (6) bek. szerint kell eljárni.

(8) A 116. § (6) bek. szerinti dokumentum benyújtásának kötelezettsége nem érvényes, ha a jármű külföldre történő exportja során a jármű üzembentartója nem változik.

(1) A Rendőri Testület szerve a járműnyilvántartásból ideiglenesen kivonja a járművet, ha ezt annak tulajdonosa vagy üzembentartója személyesen kérvényezi; a Rendőri Testület szerve a járműnyilvántartásból ideiglenesen kivonja a járművet akkor is, ha ezt személyesen kérvényezi az a személy, akire a jármű üzembentartását átruházták. A Rendőri Testület szerve a járművet legfeljebb 20 évre vonja ki a járműnyilvántartásból.

(2) A jármű tulajdonosa, a jármű üzembentartója vagy az a személy, akire a jármű üzembentartását átruházták, a jármű kivonása során a járműnyilvántartásból köteles kitölteni a megfelelő formanyomtatványt, ha azt erre a célra bevezették, leadni a forgalmi engedély I. részét és a forgalmi engedély II. részét, ha azt kiadták; a forgalmi engedély I. részét vagy II. részét nem kell leadni, ha azok elveszte vagy azokat eltulajdonították.

(3) A jármű tulajdonosának, a jármű üzembentartójának vagy annak a személynek, akire a jármű üzembentartását átruházták, a Rendőri Testület szerve igazolást ad a jármű ideiglenes kivonásáról a járműnyilvántartásból.

(4) A járműnek a járműnyilvántartásból való ideiglenes kivonásának egész ideje alatt, nem szabad a járművet közúti közlekedésben üzemeltetni, a járművet nem szabad megsemmisíteni és hozzáférhetővé kell tenni a Rendőri Testület szervének; ez nem érvényes, ha a járművet külön jogszabály szerint⁴⁹⁾ feldolgozásra adták át, majd ezt követően törölték a járműnyilvántartásból. A Rendőri Testület szerve erre a kötelezettségre felhívja a jármű tulajdonosának vagy a jármű üzembentartójának figyelmét, a jármű nyilvántartásból való ideiglenes kivonásakor.

(5) A járműnyilvántartásból ideiglenesen kivont jármű tulajdonosa vagy a jármű üzembentartója, aki ezt a járművet az ideiglenes kivonás határidejének letelte előtt üzemeltetni akarja a közúti közlekedésben, köteles írásban kérvé¬nyezni a Rendőri Testület szervénél a jármű ismételt besorolását a járműnyilvántartásba.

(6) A Rendőri Testület szerve a jármű ismételt besorolásakor a járműnyilvántartásba visszaadja a jármű tulajdonosának vagy a jármű üzembentartójának a leadott a forgalmi engedély I. részét, a forgalmi engedély II. részét, valamint a rendszámtáblát. Ha a járműnek a járműnyilvántartásból való ideiglenes kivonásakor 2010. június 1. előtt kiadott forgalmi engedélye volt kiadva, a Rendőri Testület szerve kiadja az új forgalmi engedély I. részét és II. részét.

(7) A jármű tulajdonosa vagy a jármű üzembentartója a járműnyilvántartásba történt a jármű ismételt besorolása után köteles a járművet, amelynek nincs érvényes műszaki ellenőrzése, és a gépjárművet, amelynek nincs érvényes kipufogógáz-kibocsátási ellenőrzése, alávetni a járművet a rendszeres műszaki ellenőrzésnek és a gépjárművet a rendszeres kipufogógáz-kibocsátási ellenőrzésnek, ha a jármű ilyen ellenőrzésen részt venni köteles.^65a) A Rendőri Testület szerve, erre a kötelezettségre felhívja a jármű tulajdonosának vagy a jármű üzembentartójának figyelmét, a jármű a járműnyilvántartásba való besorolásakor.

(8) A járműnyilvántartásból ideiglenesen kivont jármű tulajdonosa vagy a jármű üzembentartója köteles legkésőbb az ideiglenes kivonás határidejének leteltét követő 30 napon belül írásban kérvényezni a Rendőri Testület szervénél

a) a jármű ismételt besorolását a nyilvántartásba,

b) a jármű ideiglenes kivonásának meghosszabbítását,

c) a jármű nyilvántartásból való törlését,

d) a jármű üzembentartásának megváltozását,

e) a járműhöz fűződő tulajdonjog változását vagy

f) a jármű tulajdonosának vagy a jármű üzembentartójának bejegyzését.

(9) A járműnek a járműnyilvántartásból való ideiglenes kivonásának meghosszabbítása esetében az (1)–(4) bekezdéseknek megfelelően kell eljárni. A Rendőri Testület szerve elvégzi a (8) bekezdés d)–f) pontjai szerinti módosítást, hacsak ezt egyéb törvényes okok nem gátolják, ugyanakkor sem a forgalmi engedély I. részét és II. részét, sem a rendszámtáblát nem adja ki.

(10) A jármű tulajdonosa vagy a jármű üzembentartója, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül is kérvényezheti a jármű nyilvántartásból való ideiglenes kivonását, ugyanakkor köteles a kérvényét minősített elektronikus aláírással aláírni.⁶⁴⁾ A Rendőri Testület szerve ideiglenesen kivonja a járművet a nyilvántartásbólés a kérvényezőt automatizáltan értesíti a kivonásról, hacsak ezt egyéb törvényes okok nem gátolják.

(11) A Rendőri Testület szerve ideiglenesen kivonja a járművet a nyilvántartásból, ha külön jogszabály^65ab) szerinti értesítést kapott a jármű lefoglalásáról. A Rendőri Testület szerve visszasorolja a járművet a nyilvántartásba, ha értesítést kapott a jármű lefoglalásának megszűnéséről.

(1) A Rendőri Testület szerve törli a nyilvántartásból azt a járművet, amely nem tartozik feldolgozási kötelezettség alá, külön jogszabály szerint,⁶⁶⁾ ha azt a tulajdonos vagy a üzembentartó kérvényezi; a Rendőri Testület szerve akkor is törli a nyilvántartásból ezt a járművet, ha ezt az a személy kérvényez, akire a jármű üzembentartását átruházták. Ha a jármű törlését a nyilvántartásból, az első mondat szerint, nem annak tulajdonosa kérvényezte, a Rendőri Testület szerve csak a jármű tulajdonosának jóváhagyásával törli a járművet a nyilvántartásból.

(2) A jármű tulajdonosa vagy a jármű üzembentartója, amely nem tartozik feldolgozási kötelezettség alá, külön jogszabály szerint,⁶⁶⁾ köteles a jármű nyilvántartásból való törlésekor kitölteni a megfelelő formanyomtatványt, ha azt erre a célra bevezették, leadni a forgalmi engedély I. részét, a forgalmi engedély II. részét, ha azt kiadták és a rendszámtáblát, a hulladékgazdálkodási államigazgatási szerv határozatát a jármű nemlétéről, a Történelmi Járművek Nemzetközi Szövetsége (FIVA) illetékes nemzeti szervének igazolását arról, hogy a járműnek történelmi értéke van vagy lesz, vagy a múzeum igazolását, hogy a jármű a gyűjteményükbe került;66a) a forgalmi engedély I. részét vagy II. részét, illetve a rendszámtáblát nem kell leadni, ha azok elvesztek vagy azokat eltulajdonították.

(3) Ha a régi járművet feldolgozás céljából leadták, a jármű tulajdonosa vagy a jármű üzembentartója köteles a régi járművek összegyűjtését végző személynek vagy a régi járművek feldolgozójának átadni a forgalmi engedély I. részét, a forgalmi engedély II. részét, ha azt kiadták, és a rendszámtáblát; a forgalmi engedély I. részét, a forgalmi engedély II. részét, illetve a rendszámtáblát nem kell leadni, ha azok elvesztek vagy azokat eltulajdonították. A Rendőri Testület szerve törli a régi járművet a nyilvántartásból, ha a régi járművek feldolgozójától megkapta annak igazolását, hogy a járművet feldolgozásra átvette.

(4) Ha a jármű tulajdonosa vagy a jármű üzembentartója, aki a járművet olyan személyre ruházta át, akinek a tartózkodási helye vagy a székhelye az Európai Gazdasági Térség államában van, kérvényezi a jármű törlését a nyilvántartásból, a Rendőri Testület szerve csak az után törli ezt a járművet a nyilvántartásból, miután megszerezte az állam illetékes szervétől az információt, amelyik a járművet nyilvántartja. A Rendőri Testület szerve törli a járművet a nyilvántartásból a jármű üzembentartójának vagy a jármű tulajdonosának kérvénye nélkül is, ha megkapta az információt abból az államból, amelyik a járművet nyilvántartja.

(5) Ha a jármű tulajdonosa vagy a jármű üzembentartója, aki a járművet olyan személyre ruházta át, akinek a tartózkodási helye vagy a székhelye az Európai Gazdasági Térségen kívüli államban van, kérvényezi a jármű törlését a nyilvántartásból, köteles benyújtani az állam illetékes szervének igazolását, amelybe a járművet kivitték.

(6) Ha a jármű tulajdonosa vagy a régi jármű üzembentartója olyan jármű törlését kérvényezi a nyilvántartásból, amelyet más államban kell feldolgozásra leadni, a Rendőri Testület szerve csak az után törli ezt a járművet a nyilvántartásból, miután benyújtják az írásbeli dokumentumot, amelyen fel van tüntetve a jármű külföldön való feldolgozásának oka, a dokumentum hitelesített fordításával együtt.

(7) A nyilvántartásból való törléssel a jármű elveszíti a közúti közlekedésben való üzemeltetésének jóváhagyását.

(8) A jármű, amelyet töröltek a nyilvántartásból, csak akkor jelenthető be újra a járműnyilvántartásba, ha újra jóváhagyják a közúti közlekedésben való üzemeltetését.

(9) A jármű tulajdonosának vagy a jármű üzembentartójának a Rendőri Testület szerve kiadja a jármű nyilvántartásból való törléséről szóló írásos igazolást.

(10) A jármű tulajdonosa vagy a jármű üzembentartója, amelynek feldolgozására nem vonatkoznak a régi járművek feldolgozásáról szóló rendelkezések külön jogszabály szerint,^66b) kérvényezheti a jármű törlését a nyilvántartásból az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül is, ugyanakkor köteles a kérvényét minősített elektronikus aláírással aláírni.⁶⁴⁾ A Rendőri Testület szerve törli a járművet a nyilvántartásból és a kérvényezőt automatizáltan értesíti a törlésről, hacsak ezt egyéb törvényes okok nem gátolják.

(11) A jármű tulajdonosa vagy a jármű üzembentartója, a (10) bekezdés szerinti automatizált értesítést követő 15 napon belül köteles a Rendőri Testület szervének leadni az eredetileg kiadott forgalmi engedély I. részét, forgalmi engedély II. részét, ha azt kiadták, és a rendszámtáblát; ez nem érvényes, ha a forgalmi engedély I. részét vagy II. részét, illetve a rendszámtáblát bevonták és nem adtak ki új forgalmi engedély I. részét vagy II. részét, vagy ha a forgalmi engedély I. részét vagy II. részét leveszítették vagy eltulajdonították.

(12) A jármű tulajdonosa vagy a régi jármű üzembentartója, aki a régi járművet a régi járművek összegyűjtését végző személynek vagy a régi járművek feldolgozójának leadta, kérvényezheti a jármű törlését a nyilvántartásból az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül is, ugyanakkor köteles a kérvényt személyes biztonsági kóddal megerősíteni.⁶⁵⁾ A Rendőri Testület szerve törli a járművet a nyilvántartásból és a kérvényezőt automatizáltan értesíti a törlésről, hacsak ezt egyéb törvényes okok nem gátolják.

(13) A rendszámtáblákat nem kell leadni, ha a 116. § (17) bekezdése szerinti eljárásról van szó. Ha egy olyan járművet, amely a külön jogszabály⁶⁶⁾ alapján feldolgozásra kerül, törölnek a nyilvántartásból és a 116. § (17) bekezdése szerinti eljárást alkalmazzák, a jármű üzembentartója köteles a jármű feldolgozásra történő átadása előtt értesíteni a Rendőri Testület szervét.

(1) A Rendőri Testület szerve, amelyik a járművet nyilvántartja, a jármű nyilvántartásból való törléséről az illetékes szerv javaslata alapján is határozhat.⁶⁷⁾

(2) A Rendőri Testület szerve, amelyik a járművet nyilvántartja, törli a járművet a nyilvántartásból, ha arról határoztak, hogy a járművet a közúti közlekedésből tartósan kivonják, vagy ha a járműnyilvántartásban olyan jármű található, amelynek a közúti közlekedésben való üzemeltetése nem került jóváhagyásra, vagy a közúti közlekedésben való üzemeltetésének jóváhagyása érvénytelen volt vagy megszüntették.

(3) A Rendőri Testület szerve, amelyik a járművet nyilvántartja, törli a nyilvántartásból a régi járművet, ha az illetékes hulladékgazdálkodási államigazgatási szerv határozatban megállapította, hogy a jármű régi járműnek számít.

(1) A jármű tulajdonosa vagy a jármű üzembentartója nevében más személy csak akkor járhat el, ha írásos meghatalmazással rendelkezik, melyet a jármű tulajdonosának vagy a jármű üzembentartójának hitelesített aláírása szerepel, vagy az illetékes szerv határozata alapján. Ha a jármű üzembentartója nem azonos a jármű tulajdonosával, más személy a jármű üzembentartója nevében csak akkor járhat el, ha ehhez a jármű tulajdonosa hitelesített aláírásával ellátott írásos meghatalmazását adta. Ha a jármű tulajdonosa vagy a jármű üzembentartója a jármű nyilvántartásba vétele kérvényének vagy a járműnyilvántartás módosítási kérvényének benyújtásakor a feladat teljesítésével más személyt hatalmaz meg, és ezt a tényt feltünteti a kérvényében, és azt aláírja a Rendőri Testület szerve előtt, nem követelmény a jármű tulajdonosának vagy a jármű üzembentartójának hitelesített aláírása.

(2) A jármű tulajdonosa vagy a jármű üzembentartója nevében más személy csak akkor járhat el, ha a jármű tulajdonosa vagy a jármű üzembentartója erre neki meghatalmazást adott, melyet minősített elektronikus aláírással aláírt,⁶⁴⁾ és időbélyegzővel látott el, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül, ugyanakkor a 2010. május 31. után kiadott forgalmi engedély I. részére vonatkozó feltételekről vagy a bejegyzési feladat elvégzéséről, amelynek következtében ezt az jogosítványt ki fogják adni, valamint a jármű üzembentartójának és a jármű tulajdonosának kötelezettségeiről szóló rendelkezések ugyanúgy érvényesek, ahogy azokról a 115–132.a § rendelkezik.

(1) Minden nyilvántartásköteles járművet forgalmi rendszámmal kell ellátni.

(2) A forgalmi rendszámot kiosztja, és a rendszámtáblát átadja a Rendőri Testület azon szerve, ahol a jármű üzembentartója a járművet a járműnyilvántartásba bejelenti.

(3) A rendszámtábla a következő anyagokból készülhet

a) könnyűfémek ötvözetéből vagy

b) polikarbonát és poliészter keverékéből, amely a jármű bekapcsolt megvilágítása mellett fényt bocsát ki.

(4) A jármű üzembentartója köteles a kiadott rendszámtáblát haladéktalanul rögzíteni a járművön. A rendszámtáblát nem szabad oly módon rögzíteni, amely megsérti annak épségét, és olvashatatlanná vagy lehetetlenné teszi annak azonosítását. Ha a járműhöz két rendszámtáblát adtak ki, a jármű üzembentartója köteles haladéktalanul rögzíteni a járművön mindkét rendszámtáblát; ez nem érvényes, ha a 116. § (17) bekezdése szerinti eljárásról van szó. Ha a 116. § (17) bekezdése szerinti eljárást alkalmazták, a rendszámtábla birtokosa köteles a rendszámtáblát elvesztés vagy lopás ellen védeni; ha a forgalmi rendszámot már nem kívánja más járműhöz rendelni, a rendszámtáblát haladéktalanul átadja a Rendőri Testület legközelebbi szervének. A rendszámtáblát a jogosult legfeljebb egy évig tarthatja meg anélkül, hogy azt más járműhöz rendelnék; ezen időszak után a rendszámtáblát nem lehet más járműhöz rendelni, és ha ezen időszakon belül nem rendelik hozzá, vagy nem adják le, elveszettként kell nyilvántartásba venni.

(5) A rögzített rendszámtábla nélkül, illetve olvashatatlan vagy sérült rendszámtáblával nem szabad használni a közúti közlekedésben, sem pedig az úton állva hagyni.

(6) Sem a rendszámtáblán, sem annak közelében a járművön, a Szlovák Köztársaság autójelén, illetve a CD vagy CC jelzéseken kívül nem szabad semmilyen feliratot vagy jelzést elhelyezni, amelyek gátolnák a forgalmi rendszám rendes olvashatóságát.

(7) A jármű üzembentartója köteles haladéktalanul átadni a Rendőri Testület szervének rendszámtáblát, ha a jármű új forgalmi rendszámot kapott, ha a (12) bekezdés vagy a (13) bekezdés szerint rendszámtáblát kapott, vagy ha a rendszámtábla megsérült. A rendszámtábla eltulajdonítását a jármű üzembentartója köteles haladéktalanul jelenteni a Rendőri Testület legközelebbi szervének; a rendszámtábla leadására vonatkozó kötelezettség nem érvényes a 116. § (17) bekezdése szerinti eljárás esetén.

(8) A Rendőri Testület szerve új forgalmi rendszámot oszt ki és rendszámtáblát ad ki a jármű üzembentartójának vagy a jármű tulajdonosának, ha azt kérvényezi. A Rendőri Testület szerve forgalmi rendszámot rendel olyan járműhöz, amelynek a jármű üzembentartója már megtartotta egy másik jármű rendszámtábláját, ha a jármű üzembentartója ezt kéri. Ha a jármű üzembentartója a forgalmi rendszám kiadását a Rendőri Testület olyan szervénél kérte, amely nem adta ki a korábbi forgalmi rendszámot, a Rendőri Testület szerve a forgalmi engedély I. és II. részét és a rendszámtáblát a jármű üzembentartója által megadott címre küldi meg; annak átvételekor a 116.a § (6) bekezdésében meghatározottak szerint kell eljárni.

(9) Az M, N, O és R⁶⁸⁾ kategóriájú jármű üzembentartója vagy jármű tulajdonosa kérésére, ezeknek a járműveknek lehetséges olyan rendszámtáblát kiadni, amely polikarbonát és poliészter keverékéből készült és a jármű bekapcsolt megvilágítása mellett fényt bocsát ki. Ha a jármű elülső és hátsó rendszámtáblát is kap, a Rendőri Testület szerve, a jármű üzembentartójának vagy a jármű tulajdonosának kérésére az egyik rendszámtáblát könnyűfémek ötvözetéből elkészítve adja ki, amelyet a jármű elején kell elhelyezni, a másik rendszámtáblát pedig polikarbonát és poliészter keverékéből elkészítve, amely a jármű bekapcsolt megvilágítása mellett fényt bocsát ki, és amelyet a jármű hátulján kell elhelyezni.

(10) Ha a járművet elülső és hátsó rendszámtáblával is ellátják és csak az egyik rendszámtábla elvesztésére vagy eltulajdonítására került sor, a jármű üzembentartója vagy a jármű tulajdonosa köteles átadni a Rendőri Testület szervének a másik rendszámtáblát; csak az egyik rendszámtábla sérülése esetén köteles átadni mindkét rendszámtáblát.

(11) Ha a rendszámtábla elvesztésére, eltulajdonítására vagy sérülésére került sor, a jármű üzembentartója vagy a jármű tulajdonosa kérvényezheti a rendszámtábla másolatának kiadását az eredeti forgalmi rendszámmal; az eredeti forgalmi rendszámú másolat rendszámtábla kiadását a jármű üzembentartója vagy a jármű tulajdonosa legfeljebb kétszer kérvényezheti. Az eredeti forgalmi rendszámú másolat rendszámtáblát egy körben elhelyezett arab számmal jelölik meg a tábla jobb felső sarkában. Az eredeti forgalmi rendszámú másolat rendszámtábla kiadását nem kérvényezheti a jármű üzembentartója vagy a jármű tulajdonosa, amely speciális forgalmi rendszámot kapott a 126. § (6) bekezdése szerint.

(12) Ha a jármű már rendelkezik rendszámtáblával a (3) bekezdés a) pontja szerint, a jármű üzembentartójának vagy a jármű tulajdonosának kérésére új rendszámtáblát lehet kiadni az eredeti forgalmi rendszámmal, amely polikarbonát és poliészter áttetsző keverékéből készült és a jármű bekapcsolt megvilágítása mellett fényt bocsát ki.

(13) Ha a jármű már rendelkezik rendszámtáblával a (3) bekezdés b) pontja szerint, a jármű üzembentartójának vagy a jármű tulajdonosának kérésére új rendszámtáblát lehet kiadni az eredeti forgalmi rendszámmal, amely könnyűfémek ötvözetéből készült.

(14) A jármű üzembentartója, aki az elvesztett vagy eltulajdonított rendszámtábla helyett eredeti forgalmi rendszámú új rendszámtáblát kapott vagy új forgalmi rendszámú új rendszámtáblát kapott, és az előző rendszámtábláját megtalálta vagy más módon visszaszerezte, köteles az előző rendszámtáblát haladéktalanul átadni a Rendőri Testület legközelebbi szervének.

(15) Mindenki, aki rendszámtáblát talál, köteles azt haladéktalanul átadni a Rendőri Testület legközelebbi szervének vagy egy rendőrnek.

(16) A forgalmi rendszámnak mindig jól olvashatónak kell lennie. Ha a jármű vontatószerkezettel van ellátva, amely a pótkocsi járműszerelvénybe való csatlakoztatása nélkül lehetetlenné teszi a forgalmi rendszám rendes olvashatóságát, ezt a vontatószerkezetet le kell szerelni. Ha a jármű jóváhagyott kerékpártartóval van felszerelve, amely lehetetlenné teszi a forgalmi rendszám rendes olvashatóságát, a rendszámtáblát át kell helyezni a kerékpártartó erre előírt helyére, beleértve az előírt megvilágítást is, vagy az előírt helyre a jármű forgalmi rendszámával megegyező forgalmi rendszámú rendszámtáblát kell felszerelni, amelyet a jármű üzembentartója vagy a jármű tulajdonosa kérvényezhet a Rendőri Testület szervénél, ahol a járművet nyilvántartják. A kerékpártartóra rendszeresített rendszámtáblát „NOSIČ“ („TARTÓ”) felirattal jelölik meg a tábla jobb oldalán.

(17) Ha a (16) bekezdés szerinti rendszámtábla került kiadásra, a jármű üzembentartója vagy a jármű tulajdonosa nem szerelheti ezt fel az eredeti rendszámtábla helyére a (4) bekezdés szerint.

(18) A jármű üzembentartójának vagy a jármű tulajdonosának kérésére, amelynek egyetlen energiaforrása az elektromosság, vagy a hibrid elektromos járműnek, amely külső forrásról is tölthető, ezeknek a járműveknek kiadható olyan rendszámtábla, amelyet ilyen járművek számára rendszeresítettek.

(19) A jármű üzembentartójának, a jármű tulajdonosának vagy a jármű nyilvántartásba vételét kérelmező személynek a kérelmére egy másik járműhöz korábban kiadott forgalmi rendszám is kiadható, ha a rendszámtáblát a nyilvántartásba vételi művelettel összefüggésben a Rendőri Testület szerve, a régi járművek begyűjtésére jogosult személy vagy a régi járművek feldolgozója megsemmisítette; ha egy járműre két rendszámtáblát adnak ki, mindkét rendszámtábla megsemmisítése feltétele az ilyen forgalmi rendszám kiadásának.

(20) A rendszámtáblák mintáit, azok méreteit, a járművön való rögzítésük helyét, kivitelezését, a rendszámtáblákon feltüntetett adatok megjelölését és a járművek körét, amelyeknek ki lehet adni a megfelelő rendszámtáblát, általános érvényű jogszabály határozza meg, amelyet a belügyminisztérium ad ki.

(1) A forgalmi rendszámot betűk és számok alkotják. Az első két betű után és a Szlovák Köztársaság címere után három számjegy és két betű van feltüntetve.

(2) A jármű üzembentartójának vagy tulajdonosának kérésére olyan forgalmi rendszám is kiadható, amelyben az első két helyen betűk szerepelnek, és a Szlovák Köztársaság címerét az (1) bekezdésben említettektől eltérő betűk, számjegyek vagy betűk és számjegyek kombinációja követi; ez nem érvényes, ha ez 125. § szerinti rendszámot, különleges rendszámot vagy speciális rendszámot eredményezne.

(3) A (2) bekezdés szerinti forgalmi rendszámot nem lehet kiadni, ha a jármű üzembentartója olyan forgalmi rendszám kiadását kérvényezi,

a) amelyet más járműnek már kiadtak,

b) amelyen sértő, gúnyos, megbotránkoztató vagy gyalázkodó kifejezések találhatók, vagy ilyen kifejezéseket alkotnak,

c) amelyen állami szerv, politikai párt vagy politikai mozgalom megnevezése vagy megnevezésének rövidítése található, vagy amelyek ilyen megnevezést vagy annak rövidítését alkotják,

d) amelynek szövege olyan mozgalmat támogat vagy népszerűsít, amely bizonyíthatóan az emberi jogok és szabadságok elnyomására irányul, illetve nemzetiségi, faji, osztály vagy vallási türelmetlenséget hirdet, vagy ilyen szöveget alkot, vagy

e) mellékjeles betűket vagy kis betűket tartalmaz.

(4) A (2) bekezdés rendelkezése nem alkalmazandó a következő forgalmi rendszámok kiadásakor

a) pótkocsi, beleértve a motorkerékpár, a háromkerekű motorkerékpár és a négykerekű motorkerékpár pótkocsiját,

b) az állami szervek, a területi önkormányzati szervek, az állami alapok, valamint állami költségvetési szervezetek és járulékalapú szervezetek járműveit.

(5) A Rendőri Testület szerve a raktárkészletéből kiadja a rendszámtáblát, amelyet a jármű tulajdonosa vagy a jármű üzembentartója kérvényezte, együtt a jármű nyilvántartásba történő bejelentésének vagy a járműnyilvántartásban történő változtatás végrehajtásának kérvényével.

(1) A külképviseleti hivatalok járműveinek forgalmi rendszámát a Szlovák Köztársaság területén EE kettős betű és öt számjegy képezi.

(2) A külképviseleti hivatalok, Szlovák Köztársaság területén székelő adminisztratív és műszaki személyzetének és a diplomáciai képviselet által létrehozott kereskedelmi képviseletek járműveinek forgalmi rendszámát ZZ kettős betű és öt számjegy képezi.

(3) A Szlovák Köztársaságban székelő külképviseleti hivatalok tagjainak járműveihez, amelyek diplomáciai mentesség és kiváltságokat élveznek, a Rendőri Testület szerve a rendszámtáblával együtt kiadja a CD vagy CC betűket tartalmazó jelzést is.

(4) A CD vagy CC betűket tartalmazó jelzés mintáit és azok méreteit általános érvényű jogszabály határozza meg, amelyet a belügyminisztérium ad ki.

(1) A járművet speciális forgalmi rendszámmal lehet ellátni, ha ez feltétlenül szükséges a üzembentartója hatáskörébe tartozó munkaköri vagy hasonló feladatok teljesítéséhez.

(2) A speciális rendszámtáblával ellátott jármű vezetője, ha az feltétlenül szükséges az (1) bekezdés szerinti feladatok teljesítéséhez, nem köteles betartani a behajtani tilos, megállni tilos és várakozni tilos közúti jelzéseket, továbbá z 59. § (2) és (3) bekezdését a járművek gyalogos övezetbe történő behajtásáról, valamint a lakó-pihenő és gyalogos övezetben való várakozásról. Ugyanakkor köteles fokozott óvatossággal eljárni úgy és nem veszélyeztetni a közúti közlekedés biztonságát.

(3) A speciális forgalmi rendszámot a következők alkotják

a) P betű és öt számjegy, melyeket a címer választ el, vagy

b) két számjegy és öt számjegy, melyeket a címer választ el.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti speciális forgalmi rendszámnak tekintendő a (6) bekezdésben felsorolt járművek forgalmi rendszáma is, mely két számjegyből és a kötőjel után öt számjegyből áll.

(5) A (3) bekezdés a) pontja szerinti speciális rendszámtáblával csak a Rendőri Testület és a belügyminisztérium járművét lehet megjelölni.

(6) A (3) bekezdés b) pontja szerinti speciális rendszámtáblával csak a fegyveres erők, a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériuma járműveit lehet megjelölni, továbbá a hatáskörébe tartozó költségvetési szervezet, járulékalapú szervezet vagy állami vállalat járműveit.

(7) A (3) bekezdés a) pontja szerinti P betű után további betű is feltüntethető.

(1) A gépjármű vagy annak pótkocsija, melynek tulajdonosa egyedi járműként való jóváhagyását kérvényezi,⁶⁹⁾ amely nyilvántartás köteles és nincs kiosztott forgalmi rendszáma a 114. § (6) bekezdése szerint, amelyet kijelentettek külföldre való eladás miatt a 119. § szerint, vagy amely nem nyilvántartás köteles és történelmi vagy sportjármű, csak akkor használható a közúti közlekedésben, ha különleges forgalmi rendszámmal rendelkezik, fel van szerelve a különleges rendszámtáblája és a meghatározott dokumentumok a járművezetőnél vannak.

(2) A különleges forgalmi rendszám kioszthatja és a különleges rendszámtáblát, valamint a meghatározott dokumentumokat kiadhatja a Rendőri Testület azon szerve, amely a kérvényező lakóhelye, székhelye vagy telephelye szerint illetékes; a különleges rendszámtáblát, amely a V betűjelet tartalmazza, kiadhatja a Rendőri Testület azon szerve is, amely e jármű átvételének helye szerint illetékes.

(3) A különleges forgalmi rendszámot két sorba rendezett betűk és számok alkotják, kivéve a H vagy S betűt tartalmazó különleges forgalmi rendszámot, amelyen egy sorban lehetnek elrendezve.

(4) Az első sornak egy betűpárt kell tartalmaznia; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a (12) bekezdés szerinti különleges forgalmi rendszámról van szó.

(5) A második sorban az M, V, H, S, Z vagy F betű és három számjegy van feltüntetve; ha az egy sorban elrendezett különleges forgalmi rendszám, amely H vagy S betűt tartalmaz, a H vagy S betű és a három számjegy az első két betű után két betű után van feltüntetve. Az M, V, H, S, Z vagy F betű után további betű is feltüntethető.

(6) Az M betűt tartalmazó különleges forgalmi rendszámot az új gyártású járműnek, az újonnan vásárolt járműnek lehet kiosztani, amely nem került nyilvántartásba, vagy próbaüzemben használt járműnek.^69a)

(7) A V betűt tartalmazó különleges forgalmi rendszámot, csak a Szlovák Köztársaságból egyedi exportra szánt járműnek lehet kiosztani. A V betűt tartalmazó különleges rendszámtáblán fel kell tüntetni annak érvényességi idejét.

(8) A H betűt tartalmazó különleges forgalmi rendszámot csak veterán járműnek lehet kiosztani.^69b)

(9) Az S betűt tartalmazó különleges forgalmi rendszámot csak sportjárműnek lehet kiosztani.^69c)

(10) A Z betűt tartalmazó különleges forgalmi rendszámot csak PS vagy LS kategóriájú járműnek lehet kiosztani.⁷⁰⁾

(11) Az F betűt tartalmazó különleges forgalmi rendszámot csak egyedi, korlátozott üzemeltetésű járműnek lehet kiosztani.^70a) Az F betűt tartalmazó különleges rendszámtáblán fel kell tüntetni annak érvényességi idejét.

(12) Azt a különleges forgalmi rendszámot, amely első sorában C betűt, a második sorában pedig öt számjegyet tartalmaz, az (1) bekezdés szerinti egyedi járműnek, valamint a (13) bekezdés szerinti járműnek lehet kiosztani és a C betűt tartalmazó különleges rendszámtáblákat kiadni; a C betű után további betű is feltüntethető. A C betűt tartalmazó különleges rendszámtáblán fel kell tüntetni annak érvényességi idejét.

(13) A C betűt tartalmazó különleges forgalmi rendszámot olyan gépjárműnek és pótkocsinak lehet kiosztani a tulajdonosuk kérvénye alapján, amelyek nem rendelkeznek közúti közlekedésben való üzemeltetésük jóváhagyásával, külön jogszabály szerint,⁶⁹⁾ ha azokat mezőgazdasági munkákra vagy erdei munkákra használják. Az előző mondat szerinti kérvénynek a következőket kell tartalmaznia

a) a tulajdonos utó- és családi neve, születésének dátuma és helye, valamint lakcíme, ha természetes személyről van szó,

b) a jármű tulajdonosának megnevezése, székhelyének vagy telephelyének címe és statisztikai azonosítója, ha jogi személyről van szó, valamint annak a személynek az a) pont szerinti személyes adatait, aki ennek a jogi személynek a nevében eljár,

c) a jármű alapvető műszaki adatait, éspedig

1. a jármű márkáját, kereskedelmi megnevezését, típusát, fajtáját, kategóriáját, azonosító számát és a gyártójának cégszerű megnevezését, ha ezeket az adatokat meg lehet állapítani,

2. a jármű hosszát, szélességét, és magasságát,

d) a jármű elöl-, oldal- és hátulnézeti fényképét,

e) a kérvény indoklását, beleértve a jármű feltételezett útvonalát és a közúti közlekedésben való használatának idejét,

f) a dátumot és a kérvényező aláírását.

(14) A (13) bekezdés szerinti, C betűt tartalmazó különleges forgalmi rendszámot nem lehet kiosztani olyan járműveknek, amelyeknek megadható

a) az egyedi jármű jóváhagyása, korlátozott üzemeltetéssel, külön jogszabály szerint,^70a)

b) a próbaüzem engedélyezése, külön jogszabály szerint,^69a)

c) nem jóváhagyott jármű ideiglenes üzemeltetési engedélye, külön jogszabály szerint,^70b)

d) egyedi jármű ismételt jóváhagyása, külön jogszabály szerint,^70ba)

e) egyedi jármű utólagos jóváhagyása, külön jogszabály szerint.^70bb)

(15) A különleges rendszámtáblát csak a feltétlenül szükséges időre lehet kiadni; ez nem érvényes, ha Z betűt tartalmazó különleges rendszámtáblát adnak ki. A Rendőri Testület szerve korlátozza a különleges rendszámtáblához kiadott dokumentumok érvényességét, ha az a következő betűt tartalmazza:

a) M – legfeljebb öt évre,

b) H – a Történelmi Járművek Nemzetközi Szövetségének (FIVA) illetékes nemzeti szerve által kiadott dokumentumokban feltüntetett időre, legfeljebb azonban öt évre,

c) S – a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) illetékes nemzeti szerve vagy a Nemzetközi Motor Szövetség (FIM) nemzeti szerve által kiadott dokumentumokban feltüntetett időre, legfeljebb azonban öt évre,

d) F – legfeljebb tíz évre,

e) C – legfeljebb három évre.

(1) Az M betűt tartalmazó különleges rendszámtáblákat ki lehet adni

a) a közúti közlekedésben való üzemeltetésre jóváhagyott járműveknek, ha a kiadásukat a következők kérvényezték

1. a jármű gyártója,

2. a jármű gyártójának képviselője,

3. az új jármű értékesítője,

4. középiskola, főiskola vagy más oktatási intézmény, amelyek tanulmányi programjai vagy kutatási tevékenysége a gépjárművekre irányul, vagy

5. az a jogi személy, akinek a Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériuma kutatás és fejlesztés végzésére feljogosító alkalmassági bizonyítványt adott, külön jogszabály szerint,^70c) ugyanakkor a kutatás és a fejlesztés a gépjárművekre összpontosít,

b) a közúti közlekedésben való üzemeltetésre nem jóváhagyott járműveknek, ha a rendszámtábla kiadását próbaüzem engedélyének birtokosa kérvényezte.^69a)

(2) A C betűt tartalmazó különleges rendszámtáblákat ki lehet adni a járási hivatal részére és a 112. § (10) bekezdése szerinti személy részére, műveleti tesztvezetések elvégzésére a műszaki ellenőrző szolgálatnál, vagy a jármű műszaki ellenőrzésének, a gépjármű kipufogógáz-kibocsátási ellenőrzésnek és a jármű eredetiségvizsgálatának elvégzésére vagy bemutató vezetésekre.

(3) A C vagy M betűt tartalmazó különleges rendszámtáblához egyúttal kiadják a különleges rendszámtáblák kezeléséről és azok kiosztásáról szóló nyilvántartás vezetéséhez szükséges formanyomtatványokat is, a különleges forgalmi rendszámot kiosztásáról szóló formanyomtatványokat, a különleges forgalmi rendszám kiosztásának bizonylatát és meghatározzák azok használatának feltételeit.

(4) A (3) bekezdésben feltüntetett formanyomtatványok és a különleges forgalmi rendszám kiosztása bizonylatának mintáit, általános érvényű jogszabály határozza meg, amelyet a belügyminisztérium ad ki.

Az, akinek a 127. § szerint kiadták a különleges rendszámtáblákat és a megfelelő formanyomtatványokat,

a) különleges rendszámtáblákat, a különleges forgalmi rendszám kiosztásának bizonylatát és a különleges forgalmi rendszám kiosztásáról szóló formanyomtatványokat csak arra a célra használhatja, amelyre azokat meghatározták és csak a Rendőri Testület szerve által meghatározott feltételek mellett,

b) a különleges rendszámtáblákat és az azokhoz kiadott dokumentumokat csak a feltétlenül szükséges ideig használhatja; ugyanakkor erre az időre korlátozódik a különleges forgalmi rendszám kiadásáról szóló igazolás érvényessége is,

c) köteles vezetni a különleges rendszámtáblák és a járulékos dokumentumok megadásának nyilvántartását az előírt formanyomtatványokon.

(1) Az M, H, S vagy C betűt tartalmazó különleges rendszámtáblával megjelölt jármű csak akkor használható külföldi közlekedésre, ha egyúttal kiadták a forgalmi engedély I. részét is.

(2) A különleges forgalmi rendszám kiosztásának bizonylatára, valamint az ilyen jármű forgalmi engedélyének I. részére és II. részére, a forgalmi engedély I. részére és II. részére vonatkozó rendelkezések érvényesek.

(1) A jármű üzembentartója, akinek az M, S vagy C betűt tartalmazó különleges rendszámtáblát, a különleges forgalmi rendszám kiosztásának bizonylatát vagy a forgalmi engedély I. részét vagy II. részét kiadták, az érvényességük lejártát követő 30 napon belül köteles azokat visszaadni annak, aki azokat kiadta.

(2) A jármű üzembentartója, akinek a H betűt tartalmazó különleges rendszámtáblát kiadták H, visszaadja a Rendőri Testület szervének a különleges forgalmi rendszám kiosztásának bizonylatát vagy a forgalmi engedély I. részét vagy II. részét és a különleges rendszámtáblát az érvényességük lejártát követő 30 napon belül; a különleges rendszámtáblát nem kell visszaadnia, ha a Történelmi Járművek Nemzetközi Szövetségének (FIVA) illetékes nemzeti szerve meghosszabbította a veterán jármű igazolványának érvényességét vagy a veterán járműnek új igazolványt adott ki.

(1) A speciális forgalmi rendszámra, a különleges forgalmi rendszámra és az azokhoz kiadott dokumentumokra megfelelően alkalmazandó a 123. §.

(2) A Rendőri Testület szerve jogosult bevonni a különleges rendszámtáblát és a különleges forgalmi rendszám kiosztásának bizonylatát, illetve a forgalmi engedély I. részét vagy II. részét, ha azok használata a jelen törvénnyel ellentétes.

(1) A jármű tulajdonosa vagy a jármű üzembentartója kérvényezheti a rendszámtábla, az S, H vagy Z betűt tartalmazó különleges rendszámtábla, valamint a forgalmi engedély I. részének vagy II. részének cseréjét, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül is, ha a jármű a forgalmi engedélyének I. részét 2010. május 31. után adták ki, vagy olyan bejegyzési feladat került végrehajtásra, amelynek következtében ezt az jogosítványt ki fogják adni, ugyanakkor köteles a kérvényét személyes biztonsági kóddal megerősíteni.⁶⁵⁾ A Rendőri Testület szerve végrehajtja a módosítást a járműnyilvántartásban és a kérvényezőt automatizáltan értesíti a módosítás végrehajtásáról, hacsak ezt egyéb törvényes okok nem gátolják.

(2) A jármű tulajdonosa vagy a jármű üzembentartója kérvényez¬heti a kerékpártartóra rendszeresített rendszámtábla kiadását, ugyanakkor köteles a kérvényét személyes biz¬tonsági kóddal megerősíteni.⁶⁵⁾ A Rendőri Testület szerve végrehajtja a módosítást a járműnyilvántartásban és a kérvényezőt automatizáltan értesíti a módosítás végrehajtásáról, hacsak ezt egyéb törvényes okok nem gátolják.

(3) Az (1) bekezdés szerinti rendszámtábla és forgalmi engedély cseréjekor, és kerékpártartóra rendszeresített rendszámtábla kiadásakor, az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül a Rendőri Testület szerve elküldi a forgalmi engedély I. részét, II. részét és a rendszámtáblát a jármű tulajdonosa vagy a jármű üzembentartója által megadott címre; azok átvétele során a 116.a § (6) bekezdése szerint kell eljárni.

(1) Ha a Szlovák Köztársaságban nyilvántartott jármű külföldön található, meg kell jelölni a Szlovák Köztársaság autójelével; az Európai Gazdasági Térség államában elegendő, ha a járműre fel van szerelve a rendszámtábla, amely a bal szélén kék mezőt tartalmaz, benne 12 sárga csillaggal és a Szlovák Köztársaság megkülönböztető jelzésével.

(2) A külföldi forgalmi rendszámú járművet a közúti közlekedésben meg kell jelölni az ország autójelével, amelyben nyilvántartják, éspedig a nemzetközi szerződéssel összhangban, amelynek a Szlovák Köztársaság részese; ez nem érvényes az Európai Gazdasági Térség államában nyilvántartott járműre, ha arra fel van szerelve a rendszámtábla, amely a bal szélén kék mezőt tartalmaz, benne 12 sárga csillaggal és az állam megkülönböztető jelzésével, amelyben a járművet nyilvántartják.

(3) A Szlovák Köztársaság autójelének mintáját és annak méreteit általános érvényű jogszabály határozza meg, amelyet a belügyminisztérium ad ki.

A jelen törvény szerinti rendszámtáblát és az okmányok kitöltetlen formanyomtatványait csak jogi személy gyárthatja vagy kezelheti, a belügyminisztérium által meghatározott feltételek mellett; okmányok kitöltetlen formanyomtatványait és a rendszámtáblákat az a jogi személy is kezelheti, akinek azokat a Rendőri Testület szerve a jelen törvény szerint kiadta.

(1) Ha a jelen törvény másként nem rendelkezik, mindenki köteles saját költségén megjelenni a járművet, vagy az okmányait és a rendszámtáblát érintő ügyek elintézésére, melyeket a jelen törvény szerint adtak ki, és szükség szerint köteles a járművel együtt megjelenni, hogy lehetővé tegye a kilométer-számlálón kijelzett érték ellenőrzését, ha azzal a jármű fel van szerelve, és lehetővé tenni a jármű okmányaiban feltüntetett adatok összehasonlítását közvetlenül a járművön szereplő adatokkal, éspedig a Rendőri Testület szervének felszólítására is, az általa megadott határidőn belül és megadott helyen.

(2) A járművön, amely nem nyilvántartás-köteles, a közúti közlekedésben való üzemeltetése alatt, olvashatóan fel kell tüntetni a jármű üzembentartójának utó- és családi nevét, valamint tartózkodási helyét vagy megnevezését és székhelyét, kivéve a kétkerekű járműveket és azok pótkocsijait.

(1) A jelen törvény hatodik részének rendelkezései, kivéve a 126. § és a 132. § (1) bek. nem vonatkoznak a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériumának, valamint a hatáskörébe tartozó költségvetési szervezetnek, járulékalapú szervezetnek vagy állami vállalatnak járműveire, a fegyveres erők, a Katonai Hírszerzés járműveire, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának és költségvetési szervezeteinek, valamint járulékalapú szervezeteinek kiválasztott járműveire, a tűzoltó egységek^5a) járműveire, melyeket a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma és azok tulajdonosai között létrejött megállapodás alapján határoztak meg, az Igazságügyi Rendészet és Büntetés-végrehajtási Testület és a Szlovák Információs Szolgálat járműveire, amelyek saját járműveiknek a forgalmi rendszámot, a rendszámtáblát és a megfelelő okmányokat kiosztják, ugyanakkor hasonló jogosultságokkal rendelkeznek, mint a Rendőri Testület szerve. Az előző mondat szerinti szerveknek a rendszámtáblákat és a megfelelő kitöltetlen okmányokat a belügyminisztérium adja ki, kivéve a speciális rendszámtáblákat a 126. § (3) bek. b) pontja szerint.

(2) A külképviseleti hivatalok, diplomaták, hivatásos konzulok és további személyek járműveinek, akik a Szlovák Köztársaságban való működésük ideje alatt a nemzetközi jog szerinti kiváltságokkal és immunitással élnek, a forgalmi rendszámot kioszthatja és a rendszámtáblát, valamint a forgalmi engedély I. részét és II. részét a belügyminisztérium is kiadhatja, ugyanakkor hasonló jogosultságokkal rendelkezik, mint a Rendőri Testület szerve.

(3) Ha a 30 évnél régebbi jármű tulajdonosa vagy jármű üzembentartója a nyilvántartási feladat végrehajtásakor kérvényezi az eredeti forgalmi engedély visszaadását, a Rendőri Testület szerve feltünteti ezen az okmányon annak érvénytelenségét és visszaadja a jármű tulajdonosának vagy a jármű üzembentartójának.

(1) A jelen törvényben foglalt kötelezettségek megszegése a közúti közlekedés biztonságáról és folyamatosságáról szóló általános érvényű jogszabályok megszegésének tekintendő.

(2) A közúti közlekedés szabályainak súlyos megszegésének számít

a) alkohol vagy más tudatmódosító szer hatása alatt történő vezetés; ez nem érvényes, ha kerékpárosról van szó a 4. § (2) bek. d) pontja szerint,

b) alkohol vagy más tudatmódosító szer fogyasztását megállapító vizsgálaton való részvétel elutasítása,

c) a közúti közlekedés szabályainak olyan megsértése, melynek következtében közlekedési balesetre kerül sor, amely során másnak testi sérülést okoz vagy más vagyonában kárt okoz, vagy nem teljesíti a közlekedési baleset vagy káresemény résztvevőjének kötelezettségeit,

d) a járművek jelen törvényben meghatározott, vagy közúti jelzésből vagy forgalomtechnikai eszközből következő menetsebességének átlépése lakott területen legalább 50 km/órával vagy lakott területen kívül legalább 60 km/órával,

e) telefonkészülék vagy más telekommunikációs berendezés, audiovizuális vagy hasonló berendezés járművezetés közbeni kézben tartása vagy más módon való használata, kivéve az érintésmentes (hands-free) rendszert, illetve más hasonló tevékenység folytatása, ami nem függ össze a jármű vezetésével,

f) vezetés gyógyszer fogyasztása után, amely csökkentheti a járművezető biztonságos járművezetésre való képességét,

g) olyan jármű használata, amelynél túllépték a megengedett legnagyobb össztömegét, a járműszerelvény megengedett legnagyobb tömegét, a vontatott jármű megengedett legnagyobb össztömegét vagy a jármű tengelyeire eső legnagyobb megengedett tömegét,

h) a jármű meg nem állítása, a rendőr vagy más arra jogosult személy ÁLLJ! utasítása ellenére, vagy a fényjelző készülék piros „Állj!” jelzése ellenére,

i) behajtás vagy áthajtás a vasúti átjárón, mikor az tilos,

j) elsőbbségadás elmulasztása,

k) a rendőr utasításának, felszólításának vagy parancsának figyelmen kívül hagyása, jogosultságának gyakorlásával kapcsolatban, a közúti közlekedés biztonsága és folyamatossága feletti felügyelete során,

l) az út ellenkező irányba vezető részén való közlekedés, ha azt a közúti közlekedés helyzete nem indokolja,

m) a haladási elsőbbség jogával rendelkező jármű biztonságos és folyamatos haladásának akadályozása vagy a mentési folyosó jogtalan használata,

n) rendszámtábla nélküli vagy olyan rendszámtáblájú jármű vezetése, amely kialakításával vagy a járművön való elhelyezésével nem felel meg a jelen törvénynek, vagy olyan rendszámtáblájú jármű vezetése, amelyet nem ennek a járműnek osztottak ki,

o) olyan jármű vezetése, amelyet kizártak a közúti közlekedésből, vagy olyan járműé, amelynek üzemeltetését a közúti közlekedésben nem hagyták jóvá, vagy olyan járműé, amelyet a nyilvántartásból töröltek,

p) más jármű megelőzése, ha az tilos,

q) gépjármű vezetése a megfelelő vezetési jogosultság nélkül, kísérő személy nélkül a 74. § (2) bek. szerint, vagy a vezetői engedély bevonásának ideje alatt; ez nem érvényes, ha a személy a tanfolyam keretében autósiskolás gépjárművet vezet külön jogszabály szerint^8a) vagy az alap képesítő tanfolyam keretében,^8b) gépjárművezetésből vizsgázik, vagy gépjárművezetői szakmai alkalmasságból vizsgáztatják, illetve a 70. § (4) bekezdése és a 71. § (2) bekezdése alapján engedélyezték számára a járművezetést,

r) megszegte a 3. § (3) bek., 4. § (3) bek., 9. § (2) bek. vagy a § 25 (1) bek. g) pontja szerinti kötelezettségét,

s) megállás és várakozás a fogyatékkal élő személy számára fenntartott parkolóhelyen, ha nem olyan járműről van szó, amely számára a parkolóhelyet fenntartják,

t) a gyalogos veszélyeztetése, aki az úttestre lépett és a gyalogos-átkelőhelyen halad át,

u) a gyalogos veszélyeztetése a járdán, a lekanyarodáskor, a közútra történő kihajtáskor, megforduláskor vagy hátramenet közben,

v) a kerékpáros veszélyeztetése, aki a kerékpáros-átkelőhelyen halad át,

w) a kerékpáros veszélyeztetése kikerüléskor vagy előzéskor,

x) az autósiskola oktatója kötelezettségeinek megsértése a 7. § szerint,

y) a kísérő személy kötelezettségeinek megszegése a 74. § (2) bek. szerint,

z) gépjármű vezetése a 91. § (6) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítése előtt,

aa) a jármű jogosulatlan felszerelése olyan berendezéssel, amely lehetővé teszi a jellegzetes megkülönböztető hangjelzés vagy a megkülönböztető fényjelzés használatát, amelyekkel haladási elsőbbség jogával rendelkező járművek vannak felszerelve, vagy a jellegzetes megkülönböztető hangjelzés vagy a megkülönböztető figyelmeztető fényjelzés használata, amelyekkel haladási elsőbbség jogával rendelkező járművek vannak felszerelve,

ab) olyan jármű vezetése, melynek műszaki állapotában veszélyes hibák vannak,^71aa) vagy olyan jármű vezetése, melynek rakománya rögzítésében veszélyes hibák vannak,^71ab)

ac) bármilyen kategóriájú gépjármű vezetése, a tevékenység tilalma büntetésének ideje alatt, amely a gépjárművezetés tilalmából áll, vagy a tevékenység tilalma szankciójának ideje alatt, amely a gépjárművezetés tilalmából áll.

(1) A Rendőri Testület szerve 3 500 euróig terjedő bírságot szab ki arra a jogi személyre vagy vállalkozó természetes személyre, aki

a) elrendeli vagy megengedi, hogy közlekedésre olyan járművet használjanak, amely – a rakományt is beleértve – nem teljesíti a jelen törvényben vagy külön jogszabályban⁶⁾ meghatározott, közúti közlekedésre vonatkozó feltételeket,

b) a jármű vezetőjének vagy üzemeltetőjének tudta nélkül a szállítmány berakodásakor túllépi a jármű megengedett legnagyobb össztömegét, a járműszerelvény megengedett legnagyobb tömegét, a vontatott jármű megengedett legnagyobb össztömegét vagy a jármű tengelyeire eső megengedett legnagyobb tömegét vagy megsérti a rakomány berakodására és rögzítésére vonatkozó külön kötelezettségeket,^71ac)

c) elrendeli vagy megengedi, hogy a jármű olyan úton haladjon, amelyen ennek a járműnek a közlekedése korlátozott vagy tilos,

d) nem távolítja el forgalmi akadályt,

e) olyan személyre bízza a jármű vezetését, aki nem teljesíti az annak vezetésére meghatározott feltételeket, nem tartja magánál a jármű vezetéséhez szükséges dokumentumokat, alkohol vagy más tudatmódosító szer hatása alatt áll vagy akinek járművezetési képessége más módon csökkentett,

f) nem biztosítja, hogy a jármű közlekedését kellő számú alkalmas és megfelelően kioktatott személy segítse, ha előre tudja, hogy a közúti közlekedés biztonsága ezt meg fogja követelni,

g) elrendeli vagy megengedi a jármű jogosulatlan felszerelését olyan berendezéssel, amely lehetővé teszi a jellegzetes megkülönböztető hangjelzés vagy a megkülönböztető fényjelzés használatát, amelyekkel haladási elsőbbség jogával rendelkező járművek vannak felszerelve, illetve elrendeli vagy megengedi az ilyen jellegzetes megkülönböztető hangjelzés, a megkülönböztető fényjelzés vagy a megkülönböztető narancssárga fényjelzés jogtalan használatát,

h) elrendeli vagy megengedi, hogy a közlekedésre olyan járművet használjanak, amely színe és megjelölése alapján összetéveszthető a 6. § (4) bek. szerinti járművekkel,

i) a közúti közlekedés biztonsága és folyamatossága ellen elkövetett szabálysértésről szóló eljárással kapcsolatban, a szabálysértést tisztázni vagy megtárgyalni jogosult szervvel nem közli annak a személynek a személyes adatait, utó- és családi név, valamint lakcím terjedelemben, akire a jármű vezetését rábízta,

j) megsérti a Rendőri Testület szerve által kiadott dokumentumok és rendszámtáblák vezetéséről, megőrzéséről vagy kimutatásaik benyújtásáról, illetve kezeléséről szóló megszabott vagy meghatározott feltételeket,

k) nem teljesíti a 43. § szerinti kötelezettségét,

l) megszegi, vagy nem teljesíti a 60. § szerinti kötelezettségét,

m) nem teljesíti a 90. § szerinti kötelezettségét,

n) nem teljesíti a 91. § (8) és (9) bek. és a 91a. § (5) bek. szerinti kötelezettségét,

o) nem teljesíti a 114. § (2) bek., a 116. § (3) bek., a 119.a § (8) bek. és a 131. § szerinti kötelezettségét,

p) nem teljesíti a 143. § (15) bek. szerinti kötelezettségét.

(2) A Rendőri Testület szerve 7 000 euróig terjedő bírságot szab ki arra a jogi személyre vagy vállalkozó természetes személyre, aki az (1) bekezdés szerinti kötelezettségeinek valamelyikét újra megszegi, a bírság kiszabásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül.

(3) A belügyminisztérium 17 000 euróig terjedő bírságot szab ki arra a jogi személyre vagy vállalkozó természetes személyre, aki megsérti a rendszámtáblák gyártásának vezetéséről, megőrzéséről vagy kimutatásaik benyújtásáról, illetve kezeléséről szóló feltételeket, amelyek gyártásához vagy kezeléséhez a belügyminisztérium engedélye szükséges, vagy arra a személyre, aki a jelen törvény szerint kiadott rendszámtáblákat gyártja vagy azokkal engedély nélkül manipulál.

(4) Ha több cselekménnyel egy vagy több közigazgatási szabálysértést követtek el, az (1)–(3) bekezdések szerint, minden cselekményt külön kell megtárgyalni.

(5) Ha kétségtelen, hogy a jogi személy vagy a vállalkozó természetes személy az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szabálysértést elkövette, a közigazgatási szerv további eljárás nélkül kiadhatja a közigazgatási szabálysértési bírság kiszabásának végzését. A végzésnek ugyanolyan alaki kellékei vannak, mint a határozatnak. A végzést nem lehet nyilvános rendelettel kézbesíteni.

(6) Az (5) bekezdésben feltüntetett személy, a kézbesítés napjától számított 15 napon belül a végzés ellen kifogást nyújthat be a közigazgatási szervnél, amely a végzést kiadta. A kifogás időben történő benyújtásával a végzés hatályát veszti és a közigazgatási szerv folytatja az eljárást. Az (5) bekezdésben feltüntetett személyre nem lehet magasabb szankciót kiszabni, mint az a végzésben szerepelt, hacsak a közigazgatási szabálysértés megtárgyalásakor nem állapítanak meg újabb lényeges tényállást.

(7) Az a végzés, amely ellen az (5) bekezdésben feltüntetett személy nem nyújtott be időben kifogást, a bírság kiszabásáról szóló jogerős határozat joghatásaival bír.

(1) A közigazgatási szabálysértések nyilvántartása a Rendőri Testület információs rendszere, külön jogszabály szerint,³²⁾ amelyet a 138. § szerinti közigazgatási szabálysértésekről való döntéshozatal céljából vezetnek.

(2) A közigazgatási szabálysértések nyilvántartásában az alábbi adatokat vezetik

a) az eljárás résztvevőjéről a következő terjedelemben

1. akadémiai cím, utó- és családi név, személyi szám, ha azzal rendelkezik, vagy születési dátuma és helye, ha nem rendelkezik személyi számmal, lakcíme, esetleg kézbesítési cím, állampolgársága, a személyazonosító okmány adatai, aláírás, ha természetes személyről van szó,

2. akadémiai cím, utó- és családi név, személyi szám, ha azzal rendelkezik, vagy születési dátuma és helye, ha nem rendelkezik személyi számmal, lakcíme, esetleg kézbesítési cím, aláírás, cégnév, statisztikai azonosító, ha azzal rendelkezik, a vállalkozás helye és a telephely címe, állampolgársága, ha vállalkozó természetes személyről van szó,

3. megnevezés, a székhely vagy telephely címe, a szervezeti egység megjelölése és annak elhelyezkedése, valamint statisztikai azonosító, esetleg kézbesítési cím, ha jogi személyről van szó,

b) a jogi képviselőről, törvényes képviselőről, meghatalmazottról, gondnokról, szociális munkásról, bejelentőről, tanúról, tolmácsról, szakértőről, a jármű üzembentartójáról vagy a jármű tulajdonosáról a következő terjedelemben

1. akadémiai cím, utónév és családi név, lakcíme, esetleg kézbesítési cím, a személyazonosító okmány adatai, aláírás, ha természetes személyről van szó,

2. akadémiai cím, utónév és családi név, aláírás, cégnév, statisztikai azonosító, ha azzal rendelkezik, a vállalkozás helye és a telephely címe, esetleg kézbesítési cím, ha vállalkozó természetes személyről van szó,

3. megnevezés, a székhely vagy telephely címe, a szervezeti egység megjelölése és annak elhelyezkedése a statisztikai azonosító, esetleg kézbesítési cím, ha jogi személyről van szó,

c) a közigazgatási szabálysértésről a következő terjedelemben

1. a közigazgatási szabálysértés elkövetésének helye, dátuma és ideje,

2. a közigazgatási szabálysértés megjelölése, beleértve a törvény vonatkozó rendelkezését,

3. a cselekmény leírása és az elkövetés következménye,

4. a közigazgatási szabálysértés elkövetéséről szóló bizonyíték adatai,

d) a közigazgatási szabálysértés elintézéséről a következő terjedelemben

1. az ügy elintézésének módja,

2. a kiszabott bírság, beleértve annak kifizetésének adatait,

3. a szerv megjelölése és székhelye, amely a közigazgatási szabálysértést intézte,

4. a közigazgatási szabálysértésről szóló eljárásban fontos dátumok,

5. a határozat nyilvántartási száma,

6. a közigazgatási szabálysértéssel összefüggő cselekményekről, beadványokról, határozatokról és intézkedésekről szóló információk,

e) a tárgyról, amely fontos a közigazgatási szabálysértésről szóló eljáráshoz, a következő terjedelemben

1. rövid leírás, forgalmi rendszám,

2. a tulajdonos és üzembentartó adatai az a) pont szerint,

3. a jármű adatai.

(3) A Rendőri Testület szerve, amely a közigazgatási szabálysértésért járó bírság kiszabásáról döntött, haladéktalanul bejegyzi ezt a tényt a közigazgatási szabálysértések nyilvántartásába.

(4) A közigazgatási szabálysértések nyilvántartásából az információkat az állami szervek és a területi önkormányzati szervek rendelkezésére bocsátják, azok hatáskörének megfelelően.

(5) Mindenkinek, a kérvényezett terjedelemben rendelkezésére bocsátják azokat az információkat, melyeket róla a közigazgatási szabálysértések nyilvántartásában feldolgoznak.

(6) A (4) és (5) bekezdésekben feltüntetett személyektől eltérő személyeknek, csak akkor bocsátják rendelkezésükre az információkat a közigazgatási szabálysértések nyilvántartásából, ha azt előzőleg jóváhagyta az, akit az információ érint.

(7) Az (5) és (6) bekezdések szerinti információkról szóló kérvényt a Rendőri Testület bármelyik szervének be lehet nyújtani.

(8) Az információt a közigazgatási szabálysértések nyilvántartásából, melynek tartalma minősített információnak számít, csak külön jogszabályban³⁵⁾ meghatározott feltételek mellett lehet kiadni.

(9) Az a személy, akinek a személyes adatokat tartalmazó információt a közigazgatási szabálysértések nyilvántartásából kiadták, ezt az információt csak arra a célra használhatja fel, amelyre azt kérvényezte, és biztosítania kell annak védelmét a visszaélésekkel és a jogosulatlan személyek hozzáférésével szemben.

(10) A (2) bekezdés szerinti adatokat a közigazgatási szabálysértések nyilvántartásában öt évig vezetik, a közigazgatási szabálysértésért járó bírság kifizetésétől számítva; a jelzett határidő lejárta után ezeket az adatokat véglegesen megsemmisítik.

(1) A bírság kiszabásakor figyelembe kell venni a jogellenes tevékenység súlyosságát, következményeit és időtartamát.

(2) A bírságot attól a naptól számított két évig lehet kiszabni, mikor a bírság kiszabására illetékes szerv a kötelezettségszegésről tudomást szerzett, legkésőbb azonban öt éven belül, mikor a kötelezettségszegésre sor került.

(3) A bírság kifizetése attól a naptól számított 15 napon belül esedékes, amikor a kiszabásáról szóló határozat jogerőre emelkedett.

(4) A bíráságok az állami költségvetés bevételét képezik.

(1) A jármű üzembentartójára, aki megsértette kötelezettségét a 6.a § a) pontja szerint, a Rendőri Testület szerve 249 euró bírságot szab ki.

(2) A jármű üzembentartójára, aki megsértette kötelezettségét a 6.a § b) pontja szerint, a Rendőri Testület szerve 798 euró bírságot szab ki, ha a sebességet több mint 10 km/órával túllépték, a 6.a § g) pontja szerinti tömeg mérésének helyszínén, amelyet közúti jelzés vagy forgalomtechnikai eszköz jelöl.

(3) A jármű üzembentartójára, aki lakott területen megsértette kötelezettségét a 6.a § b) pontja szerint, a Rendőri Testület szerve a következő bírságot szabja ki, hacsak a (2) bekezdés másként nem rendelkezik:

a) 15 euró, ha a sebességet 6–10 km/órával lépték túl,

b) 39 euró, ha a sebességet 11–15 km/órával lépték túl,

c) 66 euró, ha a sebességet 16–20 km/órával lépték túl,

d) 96 euró, ha a sebességet 21–25 km/órával lépték túl,

e) 141 euró, ha a sebességet 26–30 km/órával lépték túl,

f) 201 euró, ha a sebességet 31–35 km/órával lépték túl,

g) 270 euró, ha a sebességet 36–40 km/órával lépték túl,

h) 342 euró, ha a sebességet 41–45 km/órával lépték túl,

i) 402 euró, ha a sebességet 46–50 km/órával lépték túl,

j) 471 euró, ha a sebességet 51–55 km/órával lépték túl,

k) 540 euró, ha a sebességet 56–60 km/órával lépték túl,

l) 600 euró, ha a sebességet 61–65 km/órával lépték túl,

m) 699 euró, ha a sebességet 66–70 km/órával lépték túl,

n) 798 euró, ha a sebességet több mint 70 km/órával lépték túl.

(4) A jármű üzembentartójára, aki lakott területen kívül megsértette kötelezettségét a 6.a § b) pontja szerint, a Rendőri Testület szerve a következő bírságot szabja ki, hacsak a (2) bekezdés másként nem rendelkezik:

a) 30 euró, ha a sebességet 11–15 km/órával lépték túl,

b) 42 euró, ha a sebességet 16–20 km/órával lépték túl,

c) 66 euró, ha a sebességet 21–25 km/órával lépték túl,

d) 99 euró, ha a sebességet 26–30 km/órával lépték túl,

e) 162 euró, ha a sebességet 31–35 km/órával lépték túl,

f) 201 euró, ha a sebességet 36–40 km/órával lépték túl,

g) 270 euró, ha a sebességet 41–45 km/órával lépték túl,

h) 342 euró, ha a sebességet 46–50 km/órával lépték túl,

i) 402 euró, ha a sebességet 51–55 km/órával lépték túl,

j) 471 euró, ha a sebességet 56–60 km/órával lépték túl,

k) 540 euró, ha a sebességet 61–65 km/órával lépték túl,

l) 600 euró, ha a sebességet 66–70 km/órával lépték túl,

m) 699 euró, ha a sebességet 71–75 km/órával lépték túl,

n) 798 euró, ha a sebességet több mint 75 km/órával lépték túl.

(5) A jármű üzembentartójára, aki megsértette kötelezettségét a 6.a § c) pontja szerint, a Rendőri Testület szerve a következő bírságot szabja ki:

a) 99 euró, ha megsértette kötelezettségét, hogy az „Állj, adj elsőbbséget!“ közúti jelzőtábla utasítására megállítsa a járművet,

b) 300 euró, ha megsértette kötelezettségét, hogy az „Állj!“ jelentésű jelzésre megállítsa a járművet.

(6) A jármű üzembentartójára, aki megsértette kötelezettségét a 6.a § d) pontja szerint, a Rendőri Testület szerve 99 euró bírságot szab ki.

(7) A jármű üzembentartójára, aki megsértette kötelezettségét a 6.a § e) pontja szerint, a Rendőri Testület szerve vagy a község a következő bírságot szabja ki:

a) 198 euró, ha megsértette kötelezettségét a 25. § (1) bek. g) pontja szerint vagy megsértette a megállás és várakozás tilalmát, a fogyatékkal élő személy számára fenntartott parkolóhelyen,

b) 78 euró, ha a 6.a § e) pontja szerinti más kötelezettségét sértette meg, mint az az a) pontban fel van tüntetve.

(8) A jármű üzembentartójára, aki megsértette kötelezettségét a 6.a § f) pontja szerint, a Rendőri Testület szerve 300 euró bírságot szab ki.

(9) A jármű üzembentartójára, aki megsértette kötelezettségét a 6.a § g) pontja szerint, a Rendőri Testület szerve a következő bírságot szabja ki:

a) 99 euró, ha a tömeg 10 % alatt volt túllépve,

b) 231 euró, ha a tömeg 10 % – 15 % volt túllépve,

c) 342 euró, ha a tömeg 15 % – 20 % volt túllépve,

d) 450 euró, ha a tömeg 20 % – 25 % volt túllépve,

e) 570 euró, ha a tömeg 25 % – 30 % volt túllépve,

f) 681 euró, ha a tömeg 30 % – 35 % volt túllépve,

g) 798 euró, ha a tömeg több mint 35 %-kal volt túllépve.

(10) A jármű üzembentartójára, aki megsértette kötelezettségét a 6.a § h) pontja szerint, a Rendőri Testület szerve 99 euró bírságot szab ki.

(11) A jármű üzembentartójára, aki megsértette kötelezettségét a 6.a § i) pontja szerint, a Rendőri Testület szerve 2 000 euró bírságot szab ki. Az első mondat szerinti bírság kétszeresét szabja ki a Rendőri Testület szerve annak, aki újra megsérti a 6.a § i) pontja szerinti kötelezettségeit, mégpedig a bírság kiszabásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül.

(12) A jármű üzembentartójára, aki megsértette kötelezettségét a 6.a § j) pontja szerint, a Rendőri Testület szerve 300 euró bírságot szab ki.

(13) A jármű üzembentartójára, aki megsértette kötelezettségét a 6.a § k) pontja szerint, a Rendőri Testület szerve a következő bírságot szabja ki:

a) 99 euró, ha megsértette a mentési folyosó kialakítására vonatkozó kötelezettségét,

b) 300 euró, ha megsértette a mentési folyosóban való közlekedés tilalmát.

(1) Ha egy cselekménnyel a 6.a § szerinti kötelezettségek közül több megszegésére is sor került, a bírság összegét a legszigorúbban büntetendő kötelezettségszegés szerint határozzák meg. Ha több cselekménnyel a 6.a § szerinti kötelezettségek közül egy vagy több megszegésére is sor került, minden cselekményt külön kell megtárgyalni.

(2) A jármű üzembentartójának közigazgatási szabálysértését csak akkor lehet megtárgyalni, ha azt műszaki eszközökkel rögzítették, amelyeket a Rendőri Testület használ vagy felhasznál. A 139.a § (7) bekezdése szerinti közigazgatási szabálysértést akkor is meg lehet tárgyalni, ha azt műszaki eszközökkel rögzítették, amelyeket a község vagy a községi rendőrség használ vagy felhasznál.

(3) A jogi személy felelőssége a jármű üzembentartójának közigazgatási szabálysértéséért nem szűnik meg a jogi személy elleni csődeljárás indításával, annak felszámolás alá vonásával, megszüntetésével vagy vagyonfelügyelet elrendelésével.

(4) A bírságot a 6.a § szerinti kötelezettség megszegésétől számított két évig lehet kiszabni.

(5) A bírság kifizetése attól a naptól számított 15 napon belül esedékes, amikor a kiszabásáról szóló végzés jogerőre emelkedett. Ha a végzés kézbesítésének napjától számított 15 napon belül, a kiszabott bírság összegének kétharmada a határozatban feltüntetett bankszámlán jóváírásra kerül, a bírság teljes egészében kiegyenlítettnek tekintendő.

(6) A 139.d § szerinti határozattal kiszabott bírságot és a 139.d § (8) bek. szerinti eljárás költségeit bankszámlára történő átutalással kell rendezni; ez nem érvényes a bírság rendőrnek történő fizetésekor a 139.h § szerinti esetekben.

(7) A bírságok az állami költségvetés bevételét képezik, kivéve a község által kirótt bírságokat, azok a község bevételét képezik.

(8) Ha a 139.c § (4) bek. szerinti adatok kikeresésével a Rendőri Testület szerve nem állapítja meg a jármű üzembentartójának adatait, a 6.a § szerinti kötelezettség megszegésével kapcsolatban a jármű üzembentartójának, a jármű tulajdonosa tekintendő.

(1) A Rendőri Testület szerve vagy a község felfüggeszti az ügyet, ha

a) nem lehet megállapítani, ki a jármű üzembentartója, vagy az üzembentartó személyét helytelenül határozták meg,

b) a jármű üzembentartója a nemzetközi jog szerinti kiváltságokat és immunitást élvez,

c) a közúti közlekedés szabályainak megsértését helytelenül vagy nem teljesen értékelték ki,

d) a 6.a § szerinti kötelezettség megszegéséért viselendő felelősség megszűnt,

e) a 6.a § szerinti kötelezettség megszegésének idején a gépjárművet vagy a rendszámtáblát eltulajdonították,

f) a járművezető személyazonosságát a 139.e § (2) bek. szerint állapították meg,

g) a 16. § (8) bek. szerinti járműről van szó.

(2) Az ügy felfüggesztéséről határozatot nem adnak ki. Az ügy felfüggesztéséről a jármű üzembentartóját nem értesítik; ez nem érvényes, ha az (1) bekezdés g) pontja szerinti felfüggesztésről van szó.

(3) Ha a Rendőri Testület szerve vagy a község megállapítja a 6.a § szerinti kötelezettség megszegését és az ügyet az (1) bekezdés b) pontja szerint felfüggesztik, haladéktalanul értesíti erről a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumát. A Rendőri Testület szerve elküldi a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának a 139.f § (2) bek. szerinti elérhető adatokat; a bizonyíték helyettesíthető a megismerhetése módjának feltüntetésével.

(4) A jármű üzembentartójának vagy a jármű tulajdonosának meghatározása céljából, amely az Európai Unió más tagállamában van nyilvántartva, a Rendőri Testület szerve jogosult automatikus keresést végrehajtani a jármű, annak üzembentartója vagy tulajdonosa adatairól a 113. § (9)–(11) bek. szerinti módon és terjedelemben. 

(1) Ha a Rendőri Testület szerve megállapítja a 6.a § szerinti kötelezettség megszegését vagy a község megállapítja a 6. § e) pontja szerinti jogsértést és nincs ok az ügy felfüggesztésére, haladéktalanul további eljárás nélkül kiadják a bírság kiszabásáról szóló végzést. A végzésnek ugyanolyan alaki kellékei vannak, mint a határozatnak, hacsak a (10) bekezdés másként nem rendelkezik. A végzéssel együtt, elküldi a jármű üzembentartójának, a 6.a § szerinti kötelezettség megszegéséről készült a bizonyítékot is, vagy annak módját, ahogyan a jármű üzembentartója elé tárható a bizonyíték, a jármű üzembentartója közigazgatási szabálysértésének elkövetéséről. Ha olyan jármű üzembentartójáról vagy jármű tulajdonosáról van szó, amely az Európai Unió más tagállamában van nyilvántartva, a végzést az Európai Unió tagállamának egyik hivatalos nyelvén küldi el, amelyben a járművet nyilvántartják; az a végzés, amelyet ismételt kézbesítés után sem sikerült kézbesíteni a jármű üzembentartójának vagy a jármű tulajdonosának, a kézbesítetlen küldemény visszajutásának napjával, a Rendőri Testület szervéhez, kiadatlannak tekintendő. A végzést nem lehet nyilvános rendelettel kézbesíteni.

(2) A jármű üzembentartója, a végzés kézbesítésének napjától számított 15 napon belül, a végzés ellen kifogást nyújthat be a közigazgatási szervnél, amely a végzést kiadta.

(3) A Rendőri Testület szerve vagy a község elutasítja a kifogást, ha

a) az nem tartalmazza az előírt alaki kellékeket,

b) a (7) bekezdés szerint volt benyújtva, és nem tartalmazza a járművezető (7) bekezdés szerinti adatait,

c) a bírságot már kifizették.

(4) A kifogás elutasításáról a jármű üzembentartóját értesítik.

(5) A kifogás benyújtásával, amelyet nem utasítottak el a (3) bekezdés szerint, a végzés hatályát veszti és a Rendőri Testület (1) bekezdés szerinti szerve továbbítja az ügyet a Rendőri Testület illetékes szervének, amely folytatja a jármű üzembentartója közigazgatási szabálysértéséről szóló eljárást, hacsak a (6) bekezdés vagy a (7) bekezdés másként nem rendelkezik; ha a község által kiadott végzésről van szó, a jármű üzembentartója közigazgatási szabálysértéséről szóló eljárást a község folytatja, hacsak a (6) bekezdés vagy a (7) bekezdés másként nem rendelkezik.

(6) Ha a kifogás benyújtása után a Rendőri Testület (1) bekezdés szerinti szerve, a Rendőri Testület illetékes szerve vagy a község megállapítja a 139.c § (1) bek. szerinti okokat, az eljárást leállítja. Az eljárás leállításáról szóló határozta ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(7) Ha a jármű üzembentartója, a végzés elleni kifogásában feltünteti a gépjármű vezetőjének adatait, aki a gépjárművet a közúti közlekedés szabályainak megszegése idején vezette, utónév, családi név, születési idő és lakcíme terjedelemben, a Rendőri Testület (1) bekezdés szerinti szerve vagy a község a jármű üzembentartója elleni közigazgatási szabálysértési eljárást felfüggeszti, és az ügyet külön jogszabály szerinti eljárásra továbbítja.^71a) Ha a külön jogszabály szerinti71a) eljárásban az illetékes szerv, a külön jogszabályban^71a) meghatározott határidőre megállapítja, hogy nem lehet megállapítani az arról tanúskodó tényeket, miszerint a cselekményt egy konkrét személy követte el, a cselekményt nem lehet megtárgyalni, a cselekményt nem a vádlott követte el, vagy a cselekmény elkövetését, amelyről az eljárás folyik, nem lehetett a vádlottra rábizonyítani, az ügyben nem hoz döntést külön jogszabály szerint,^71a) és az ügyet továbbítja a Rendőri Testület (1) bekezdés szerinti szervének vagy a községnek, amelyek folytatják a jármű üzembentartója elleni közigazgatási szabálysértési eljárást; egyébként a Rendőri Testület (1) bekezdés szerinti szerve a jármű üzembentartója elleni közigazgatási szabálysértési eljárást leállítja. Az eljárás leállításáról szóló határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(8) A jármű üzembentartóját, akit a (2) bekezdés szerinti kifogás benyújtása után a közigazgatási szabálysértésért megbírságoltak a 139.a § szerint, a Rendőri Testület illetékes szerve vagy a község arra kötelezi, hogy térítse meg az államnak vagy a községnek a közigazgatási szabálysértés megtárgyalásával összefüggő költségeit, 30 euró összegben. Különös figyelmet érdemlő okokból, részlegesen vagy teljes egészében, el lehet tekinteni az eljárás költségeinek kötelező megtérítésétől. Az eljárás költségeinek megtérítése az állami költségvetés bevételének számít.; ha az eljárás költségeinek viselésére való kötelezettséget a község rótta ki, a költségek megtérítése a község bevételét képezi.

(9) A végzés, a kifogás benyújtására adott határidő eredménytelen leteltével vagy a (4) bekezdés szerinti értesítés bejelentésnek napjával jogerőre emelkedik.

(10) Az (1) bekezdés szerinti végzés, az eljárás leállításáról szóló, (6) és (7) bekezdések szerinti határozat és az eljárás felfüggesztéséről szóló, (7) bekezdés szerinti határozat a hivatalos bélyegző lenyomata helyett, a hivatalos bélyegző nyomtatott lenyomatát tartalmazhatja és a jogosult személy aláírása helyett, a jogosult személy aláírásának hasonmását. A jármű üzembentartója közigazgatási szabálysértésének aktáját csak elektronikus formában lehet vezetni.

(11) A jelen rendelkezés szerint a község határozata ellen fellebbezni a Rendőri Testület illetékes szervénél lehet.

(12) A jármű üzembentartójának közigazgatási szabálysértéséről szóló eljárást és döntéshozatalt, vagy a rögzítésével és megtárgyalásával összefüggő egyes cselekményeket a község a községi rendőrség által is megvalósíthatja.

(1) A járművezető cselekményéről szóló, külön jogszabály szerinti^71a) eljárást, amelyre a 6.a § szerinti kötelezettség megszegésének következtében került sor a jármű üzembentartója által, nem lehet megkezdeni vagy a már megkezdett eljárást folytatni, jármű üzembentartója közigazgatási szabálysértése eljárásának ideje alatt, amely a 6.a § szerinti kötelezettség megszegése miatt folyik; ez nem érvényes, ha a 139.d § (7) bek. szerint az eljárást felfüggesztették.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti gépjárművezető személyazonosságát a jármű üzembentartójának közigazgatási szabálysértési eljárásának megkezdése előtt megállapították, a járművezető elleni eljárást külön jogszabály szerint^71a) folytatják le; a jármű üzembentartójának közigazgatási szabálysértéséről szóló eljárás ebben az esetben nem megengedett.

(3) A határozat jogerőre emelkedése után, amellyel a jármű üzembentartójára bírságot szabtak ki a jármű üzembentartójának közigazgatási szabálysértéséért, nem lehet megkezdeni a külön jogszabály szerinti^71a) eljárást, a közúti közlekedés szabályainak megsértése miatt, amelyre a 6.a § szerinti kötelezettség megsértése miatt került sor; ha az eljárást már megkezdték, az illetékes szerv az eljárást leállítja.

(1) A járművek üzembentartói közigazgatási szabálysértéseinek nyilvántartása a Rendőri Testület külön jogszabály szerinti³²⁾ információs rendszere, járművek üzembentartóinak közigazgatási szabálysértéseiről való döntéshozatal céljából vezetnek, a 139.a § szerint.

(2) A járművek üzembentartói közigazgatási szabálysértéseinek a következő adatokat vezetik

a) a jármű üzembentartójáról, aki megsértette a 6.a § szerinti kötelezettségét, a 111. § (2) bek. a) pontja vagy b) pontja szerinti terjedelemben,

b) a gépjárműről, amellyel megsértették a 6.a § szerinti kötelezettséget, és annak rendszámáról a 111. § (2) bek. e) pontja és f) pontja szerinti terjedelemben,

c) a jogi képviselőről, törvényes képviselőről, meghatalmazottról, gondnokról a következő terjedelemben

1. akadémiai cím, utónév és családi név, lakcíme, esetleg kézbesítési cím, a személyazonosító okmány adatai, aláírás, ha természetes személyről van szó,

2. akadémiai cím, utónév és családi név, aláírás, cégnév, statisztikai azonosító, ha azzal rendelkezik, a vállalkozás helye és a telephely címe, esetleg kézbesítési cím, ha vállalkozó természetes személyről van szó,

3. megnevezés, a székhely vagy telephely címe, a szervezeti egység megjelölése és annak elhelyezkedése a statisztikai azonosító, esetleg kézbesítési cím, ha jogi személyről van szó,

d) a járművezetőről a 139.h § szerinti terjedelemben

1. akadémiai cím, utónév és családi név,

2. lakcíme, esetleg kézbesítési cím,

3. személyazonosító okmányának adatai,

4. a bankszámla adatai, ahová a készpénzgarancia visszafizetésre kerül,

e) a jármű üzembentartójának közigazgatási szabálysértéséről a következő terjedelemben

1. a jármű üzembentartója közigazgatási szabálysértésének elkövetésének helye, dátuma és ideje,

2. a jármű üzembentartója közigazgatási szabálysértésének megjelölése, beleértve a törvény vonatkozó rendelkezését,

3. a cselekmény leírása és elkövetésének következményei,

4. adatok a jármű üzembentartójának közigazgatási szabálysértésének elkövetésének bizonyítékairól,

f) a jármű üzembentartójának közigazgatási szabálysértésének elintézéséről a következő terjedelemben

1. az ügy elintézésének módja,

2. a kiszabott bírság, beleértve annak kifizetésének adatait,

3. a szerv megjelölése és székhelye, amely a jármű üzembentartójának közigazgatási szabálysértését intézte,

4. a jármű üzembentartójának közigazgatási szabálysértésről szóló eljárás fontos dátumai,

5. a határozat nyilvántartási száma,

6. a jármű üzembentartójának közigazgatási szabálysértésével összefüggő cselekményekről, beadványokról, határozatokról és intézkedésekről szóló információk.

(3) A Rendőri Testület szerve vagy a község, amely bírság kiszabásáról döntött a jármű üzembentartójának közigazgatási szabálysértéséért, haladéktalanul bejegyzi az (1) bekezdés szerinti adatokat és cselekményeket a járművek üzembentartói közigazgatási szabálysértéseinek nyilvántartásába.

(4) A járművek üzembentartói közigazgatási szabálysértéseinek nyilvántartásából az információkat az állami szervek és a területi önkormányzati szervek rendelkezésére bocsátják, azok hatáskörének megfelelően.

(5) Mindenkinek, a kérvényezett terjedelemben, írásban rendelkezésére bocsátják azokat az információkat, melyeket róla a járművek üzembentartói közigazgatási szabálysértéseinek nyilvántartásában nyilvántartanak.

(6) A (4) és (5) bekezdésekben feltüntetett személyektől eltérő személyeknek, csak akkor bocsátják rendelkezésükre az információkat a járművek üzembentartói közigazgatási szabálysértéseinek nyilvántartásából, ha azt előzőleg jóváhagyta az, akit az információ érint.

(7) Az (5) és (6) bekezdések szerinti információkról szóló kérvényt a Rendőri Testület azon szervének lehet benyújtani, amely annak a természetes személynek a lakóhelye vagy a jogi személynek a székhelye szerint illetékes, akit az információ érint.

(8) Az információt a járművek üzembentartói közigazgatási szabálysértéseinek nyilvántartásából, melynek tartalma minősített információnak számít, csak külön jogszabályban³⁵⁾ meghatározott feltételek mellett lehet kiadni.

(9) Az a személy, akinek a személyes adatokat tartalmazó információt a járművek üzembentartói közigazgatási szabálysértéseinek nyilvántartásából kiadták, ezt az információt csak arra a célra használhatja fel, amelyre azt kérvényezte, és biztosítania kell annak védelmét a visszaélésekkel és a jogosulatlan személyek hozzáférésével szemben.

(10) A (2) bekezdés szerinti adatokat a járművek üzembentartói közigazgatási szabálysértéseinek nyilvántartásában öt évig vezetik, a jármű üzembentartójának közigazgatási szabálysértésért járó bírság kifizetésétől számítva; a jelzett határidő lejárta után ezeket az adatokat véglegesen megsemmisítik.

A jármű üzembentartója a természetes személlyel vagy jogi személlyel szemben, akire a gépjárművet a 6.a § szerinti kötelezettség megszegése idején rábízta, jogosult az általa kifizetett bírság vagy annak egy részének megtérítésére, amelyet a jármű üzembentartójának közigazgatási szabálysértéséről szóló határozat alapján fizetett.

(1) A jármű üzembentartójának közigazgatási szabálysértéséért a rendőr helyszíni bírságolási eljárásban szabhat ki bírságot, ha a közúti közlekedés biztonsága és folyamatossága feletti felügyelet során megállapítja, hogy a járművel a múltban a jármű üzembentartója megszegte a 6.a § szerinti kötelezettségét, és ekkor nem lehetett megállapítani a jármű vagy üzembentartójának adatait a 139.f § (2) bek. a) és b) pontja szerint, vagy a végzés kiadatlannak tekintendő a 139.d § (1) bek. szerint, és a jármű üzembentartója vagy a járművezető hajlandó a helyszíni bírságot kifizetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti helyszíni bírságolási eljárásban, a 139.a § szerinti bírság kétharmadának összegét szabják ki bírságként.

(3) Az (1) bekezdés szerinti helyszíni bírságolási eljárás ellen nincs helye jogorvoslatnak, nem újítható meg és nem lehet fellebbezési eljáráson kívül felülvizsgálni.

(4) A bírságszelvényeket a belügyminisztérium adja ki. A bírságszelvényekre a következő adatokat jegyzik fel

a) a jármű és annak üzembentartója,

b) a bírságszelvényt átvevő személy,

c) a cselekmény,

d) a kiszabott bírság összege.

(5) Ha a jármű üzembentartója vagy a járművezető nem tudja a bírságot a helyszínen kifizetni, átadják neki a ki nem fizetett bírságszelvényt (4) bekezdés szerinti adatokkal, valamint a tájékoztatással a bírság kifizetésének módjáról, kifizetésének határidejéről és a bírság ki nem fizetésének következményeiről. A bírságszelvény átvételét a jármű üzembentartója vagy vezetője aláírásával igazolja.

(6) Ha a jármű üzembentartójának közigazgatási szabálysértését nem lehet helyszíni bírságolási eljárásban megoldani, a rendőr jogosult a jármű üzembentartójára vagy vezetőjére készpénzgarancia letétbe helyezésének kötelezettségét kiszabni, a 139.a § szerinti bírság összegében; ez nem érvényes, ha a jármű üzembentartása a 6.a § szerinti kötelezettség megszegése után igazolhatóan más személyre lett átruházva. A rendőr a jármű üzembentartójának vagy vezetőjének a készpénzgarancia letétbe helyezéséről igazolást ad, amely tartalmazza a készpénzgarancia letétbe helyezése kötelezettségének okát, annak összegét és a bankszámla adatait, amelyre a készpénzgarancia visszafizetésre kerül.

(7) A készpénzgaranciát elkobozzák az állam javára, ha

a) a járművezető nem mutat fel hitelt érdemlő dokumentumot a jármű üzembentartójáról és a járműről a 139.f § (2) bek. a) és b) pontja szerint,

b) más okból, mint az 139.c § (1) bek. fel van tüntetve, nem lehetett megkezdeni az eljárást a jármű üzembentartójának közigazgatási szabálysértéséről,

c) más okból, mint az 139.c § (1) bek. fel van tüntetve, a 6.a § szerinti kötelezettség megszegésével kapcsolatos bírságot nem szabták ki, vagy

d) a 6.a § szerinti kötelezettség megszegésével kapcsolatban kiszabott bírságot nem egyenlítették ki, a határozat jogerőre emelkedését követő három hónapon belül, amellyel azt kiszabták.

(8) A rendőr, akinek a járművezető felmutatja a (7) bekezdés a) pontja szerinti dokumentumot, ezeket az adatokat haladéktalanul elküldi a Rendőri Testület szervének, amely illetékes a jármű üzembentartójának közigazgatási szabálysértéséről szóló eljárás lefolytatására.

(9) A készpénzgarancia (7) bekezdés d) pontja szerinti elkobzásával, a 6.a § szerinti kötelezettség megszegésével kapcsolatban kiszabott bírság kiegyenlítettnek tekintendő.

(10) A készpénzgaranciát, amelyet nem koboznak el az állam javára, haladéktalanul visszautalják.

(11) Az átvett készpénzgaranciákat egy önálló számlán gyűjtik össze,⁷²⁾ amelyről azok visszautalása vagy elkobzása is megvalósul.

(1) Rendkívüli és elkerülhetetlen esetekben, valamint azzal a feltétellel, hogy ezzel nem veszélyeztetik a közúti közlekedés biztonságát, kivétel engedélyezhető

a) a 35. § (1) bek. és a 39. § (1), (2), (4), (7)–(9) bek. rendelkezései alól; a kivétel engedélyében meg kell határozni használatának feltételeit, időbeli és területi érvényességét és más esetleges korlátozásokat, 

b) a behajtani tilos, megállni tilos, várakozni tilos, korlátozott várakozási övezetet, várakozási övezetet, gyalogos övezetet, lakó-pihenő övezetet és iskolaövezetet jelölő közúti jelzés alól.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kivételt a Rendőri Testület szerve engedélyezi; ha ez a kivétel átnyúlik a kerület határán, akkor a belügyminisztérium engedélyezi.

(3) A belügyminisztérium az (1) bekezdés szerinti feltételekkel az egész Szlovák Köztársaság területére érvényes kivétel általános engedélyét is kiadhatja.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kivételt legfeljebb egy évre lehet engedélyezni. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kivételt legfeljebb öt vére lehet engedélyezni.

(5) A (2) bekezdés szerinti kivétel engedélyezésének kérvényét legkésőbb 15 nappal az engedélyt érintő szállítás megkezdése előtt kell kézbesíteni a szervnek. A kivétel engedélyezésének kérvénye a következőket tartalmazza

a) a természetes személy utó- és családi neve, valamint lakcíme vagy a jogi személy megnevezése és székhelye,

b) a területi hatályát vagy az útvonalat, amerre a jármű mozogni fog,

c) az időszakot, amelyre a kivétel szükséges,

d) a kivétel célját és indoklását,

e) a járművek jegyzékét, amelyekre a kivétel vonatkozni fog, rendszámuk és üzembentartójuk, fajtájuk, gyári megjelölésük és típusuk feltüntetésével.

(6) A jármű vezetője köteles a kivétel engedélyezési dokumentumát a járműben jól látható helyen elhelyezni; ez nem érvényes, ha az (1) bek. b) pontja szerinti engedély helyett csak értesítést adtak ki a kivételről és adatbejegyzésről a 111. § (2) bek. p) pontja szerint. A kivétel engedélyezését meg lehet szüntetni, ha a kivételt a meghatározott feltételekkel ellentétesen használták, ha megszűnt az ok, amelyre engedélyezték, ha az érvényessége lejárt, vagy ha az szükséges a közúti közlekedés biztonsága és folyamatossága miatt.

(7) a kivétel engedélyezéséről és megszüntetéséről a (2) bekezdésben feltüntetett szerv határoz, figyelembe véve a közlekedés-biztonsági helyzetet. Az engedély kérvényezője nem jogosult kár megtérítésére, amely őt az engedély elutasításával vagy megszüntetésével éri.

(8) A járművek és személyek körét, akiknek az (1) bekezdés b) pontja szerinti kivétel engedélyezhető, általános érvényű jogszabály határozza meg, amelyet a belügyminisztérium ad ki.

Ha a területrendezési eljárás, építési eljárás vagy használatbavételi eljárás olyan reklámépítményt érint, ami befolyásolhatja a közúti közlekedés biztonságát és folyamatosságát, az ilyen eljárásokban a közúti közlekedést biztonságát és folyamatosságát védő érintett szerv a Rendőri Testület, vagy a belügyminisztérium, ha autópályáról van szó.

(1) Ha a jelen törvény másként nem rendelkezik, a jelen törvény szerinti eljárásra a közigazgatási eljárási törvény vonatkozik.

(2) Ha a vezetési jogosultság megadását kérvényezőnek teljes mértékben teljesítik a kérését, határozat helyett a vezetési jogosultság megadásáról szóló tanúsítványt adják ki, a 77. § (7) bek. szerint.

(3) Ha a vezetői engedély cseréjét és a vezetői engedély megújítását kérelmezőnek teljes mértékben megfelel, a határozat helyett a vezetői engedélyt adják ki.

(4) Ha a jármű nyilvántartásba vételét vagy a járműnyilvántartásban végrehajtandó módosítást kérvényezőnek teljes mértékben megfelel, a határozat helyett a kérvényezőnek a megfelelő dokumentumokat adják ki, és ha az szükséges, a rendszámtáblát is.

(5) A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya a következő határozatok ellen

a) a vezetői engedély bevonásáról a 70. § (7) bek. és a 71. § (5)–(7) bek. szerint, 

b) a vezetési jogosultság megadásáról,

c) a vezetési jogosultság elvételéről,

d) a vezetési jogosultság korlátozásáról,

e) a vezetési jogosultság megszüntetéséről,

f) az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatáról, az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatáról különös tekintettel az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőség viszonylatában és a szaktanácsadáson való részvétel kötelezettségéről,

g) a pszichikai alkalmasság felülvizsgálatáról és a járművezetők rehabilitációs programjában való részvétel kötelezettségéről,

h) a szakmai alkalmasság felülvizsgálatáról,

i) a továbbképző tanfolyamon való részvétel kötelezettségéről.^43a)

(6) A közigazgatási eljárási törvény nem alkalmazandó a következő esetekben

a) a 40. § (3) bek. szerinti engedély kiadása,

b) forgalmi akadály eltávolítása,

c) a jármű külön megjelölésének kiadása,

d) a közúti jelzések és a közlekedési berendezések meghatározása a jelen törvény szerint,

e) a járművek megállításáról szóló megbízás kiadása,

f) a rendőr jogosultságainak gyakorlása a közúti közlekedés biztonsága és folyamatossága feletti felügyelet ellátása során,

g) a vezetői engedély bevonása a 70. § (1), (2), (5) és (8) bek. és a 71. § (1) bek. szerint,

h) a forgalmi engedély I. részének vagy II. részének, a jármű műszaki engedélyének, külföldön kiadott nyilvántartási okmányának és a rendszámtábla bevonása,

i) a vizsgabiztos igazolványának kiadása és annak visszavonása,

j) a vezetési jogosultságról való lemondás,

k) az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálata, a pszichikai alkalmasság felülvizsgálata, a szakmai alkalmasság felülvizsgálata, a továbbképző tanfolyamon való részvétel, az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálata különös tekintettel az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőség viszonylatában és a szaktanácsadáson való részvétel a 92. § (8) bek. b) pontja szerint,

l) a vezetési jogosultság visszaadása vagy a vezetési jogosultság korlátozásának megszüntetése,

m) a vezetői engedély megújítása,

n) a vezetői engedély cseréje,

o) a C betűt tartalmazó, különleges rendszámtábla kiosztása a 127. § (13) bek. szerint,

p) az ügy felfüggesztése a 139.c § szerint,

q) kivétel engedélyezése a 140. § szerint,

r) a jármű nyilvántartásból való törlése a 120. § (3) bek. szerint,

s) készpénzgarancia letétbe helyezési kötelezettségének elrendelése a 139.h § (6) bek. szerint.

(7) A 138–139.e § szerinti eljárásokban az eljárás résztvevőjének kérésére, aki jogi személy, vagy annak jóváhagyásával a közigazgatási szerv továbbíthatja az ügyet egy másik, ugyanolyan szintű illetékes közigazgatási szervhez, annak rendezése céljából, amelynek körzetében található 

a) az eljárás résztvevőjének székhelye, szervezeti egysége vagy telephelye, illetve

b) az eljárás résztvevőjét képviselő személy állandó lakhelye vagy átmeneti lakhelye.

Ha a nemzetközi szerződés, amelynek a Szlovák Köztársaság részese, a jelen törvénytől eltérő rendelkezéseket tartalmaz, akkor a nemzetközi szerződés rendelkezései érvényesek.

(1) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa, közúti közlekedésről szóló 315/1996 sz. törvényének 127. § szerint megadott kivételek érvényben maradnak az azokban feltüntetett időpontig.

(2) Az (1) bekezdésben feltüntetett törvény szerinti eljárásra, melyet 2009. február 1. előtt kezdtek meg és jogerősen nem fejeztek be, az eddigi előírások vonatkoznak.

(3) Az 1997. április 1-től kiadott rendszámtáblák érvényben maradnak.

(4) Az eredeti forgalmi rendszámú másolat rendszámtábla 123. § (11) bek. szerinti kiadását nem kérvényezheti a jármű üzembentartója vagy a jármű tulajdonosa, amelynek az eddigi előírások szerint különleges, a járás rövidítése után az első helyen X betűt tartalmazó forgalmi rendszám volt kiosztva.

(5) A jármű műszaki engedélyére, forgalmi engedélyének I. részére és II. részére, melyet 2009. február 1. előtt adtak ki, a 116. § (1), (2), (4), (5) és (8) bek., a 118. § (1) bek. és a 119. § (1) bek. szerinti, a forgalmi engedély I. részére és II. részére vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.

(6) A Rendőri Testület szerve törli a régi járművet a nyilvántartásból, ha a jármű tulajdonosa vagy a jármű üzembentartója legkésőbb 2009. október 31-ig becsületbeli nyilatkozatot nyújt be arról, hogy ez a jármű fizikailag már nem létezik; a becsületbeli nyilatkozatban feltünteti a jármű megsemmisítésének módját.

(7) Az egészségügyi alkalmasságról és a pszichikai alkalmasságról szóló dokumentumok, melyeket az eddigi előírások szerint adtak ki, a jelen törvény szerint kiadott dokumentumoknak tekintendők.

(8) Azok a járművezetők, akik az eddigi előírások szerint nem voltak kötelesek alávetni magukat a pszichológiai vizsgálatnak, és a jelen törvény szerint kötelesek annak alávetni magukat, először 2010. május 31-ig kötelesek alávetni magukat a pszichológiai vizsgálatnak.

(9) A pszichikai alkalmasságot 2011. május 31-ig az a pszichológus is elbírálhatja, aki klinikai pszichológia specializációval rendelkezik, de nincs közlekedéspszichológiai képesítése.

(10) A 2009 február 1. előtt megadott vezetési jogosultságok érvényben maradnak.

(11) Az 1993. január 1-től kiadott vezetői engedélyek érvényben maradnak. Az eddigi előírások szerinti vezetői engedélyeket, a raktárkészletek kimerüléséig adják ki.

(12) Az eddigi előírások szerint kiadott nemzetközi vezetői engedélyek érvényben maradnak, míg érvényességük tart. Az eddigi előírások szerinti nemzetközi vezetői engedélyeket, a raktárkészletek kimerüléséig adják ki.

(13) A járművek, eddigi előírások szerint kiadott, külön megjelölései érvényben maradnak.

(14) A vezetési jogosultság terjedelmének korlátozása, amely az eddigi előírások szerint fel van tüntetve a vezetői engedélyben, érvényben marad.

(15) Az illetékes közútkezelő szerv, 2019. december 31-ig biztosítja a már kihelyezett közúti jelzések és közlekedési berendezések összehangolását a jelen törvényben meghatározott feltételekkel; a közúton és a közút mellett elhelyezett egyéb dolgok összehangolását azok tulajdonosa biztosítja.

(16) A szakmai alkalmassági vizsgák elvégzésére vonatkozó megbízások, melyeket a jelen törvény hatályba lépése előtt adtak ki, a bennük feltüntetett ideig érvényben maradnak.

A pszichikai alkalmasságot 2020. december 31-ig a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó járművezetők esetében a szolgálati pszichológus is vagy a Tűzoltó és Műszaki Mentőszolgálat pszichológusa, akinek nincs közlekedéspszichológiai végzettsége, az Igazságügyi Rendészet és Büntetés-végrehajtási Testület pszichológusa, akinek nincs közlekedéspszichológiai végzettsége, a Szlovák Információs Szolgálat járművezetőinél pedig a Szlovák Információs Szolgálat pszichológusa is, akinek nincs közlekedéspszichológiai végzettsége.

(1) A 2013. január 19. előtt megadott vezetési jogosultságok teljes mértékben érvényesek maradnak, és a jelen törvény szerint a következőképpen jogosítanak fel a gépjárművek egyes kategóriáinak vezetésére:

a) az eddigi AM kategóriájú vezetési jogosultság, az AM kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel,

b) az eddigi A1 alkategóriájú vezetési jogosultság, az A1 és AM kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel,

c) az eddigi A kategóriájú vezetési jogosultság, a motor teljesítmények 25 kW-ig terjedő korlátozásával, az A2, A1 és AM kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel,

d) az eddigi A kategóriájú vezetési jogosultság, az A, A2, A1 és AM kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel,

e) az eddigi B1 alkategóriájú vezetési jogosultság, a B1 és AM kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel,

f) az eddigi B kategóriájú vezetési jogosultság, a B, B1 és AM kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel,

g) az eddigi B+E kategóriájú vezetési jogosultság, a B, BE, B1 és AM kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel,

h) az eddigi C1 alkategóriájú vezetési jogosultság, a C1, B, B1, AM és T kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel,

i) az eddigi C1+E alkategóriájú vezetési jogosultság, a C1E, C1, BE, B, B1, AM és T kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel C1E, C1, BE, B, B1, AM és T, valamint a D1E kategóriájú gépjárművek vezetésére, ha a birtokosa egyben az eddigi D1 alkategóriájú vezetési jogosultság birtokosa,

j) az eddigi C kategóriájú vezetési jogosultság, a C, C1, B, B1, AM és T kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel,

k) az eddigi C+E kategóriájú vezetési jogosultság, a CE, C, C1E, C1, BE, B, B1, AM és T kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel, valamint a DE kategóriájú gépjárművek vezetésére DE, ha a birtokosa egyben az eddigi D kategóriájú vezetési jogosultság birtokosa,

l) az eddigi D1 alkategóriájú vezetési jogosultság, a D1, C, C1, B, B1, AM és T kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel,

m) az eddigi D1+E alkategóriájú vezetési jogosultság, a D1E, D1, CE, C, C1E, C1, BE, B, B1, AM és T kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel,

n) az eddigi D kategóriájú vezetési jogosultság, a D, D1, C, C1, B, B1, AM és T kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel,

o) az eddigi D+E kategóriájú vezetési jogosultság, a DE, D, D1E, D1, CE, C, C1E, C1, BE, B, B1, AM és T kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel,

p) az eddigi T kategóriájú vezetési jogosultság, a T kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel, de csak a Szlovák Köztársaság területén,

q) az eddigi A/50 kategóriájú vezetési jogosultság, az AM kategóriájú gépjárművek vezetésére jogosít fel.

(2) Az 1993. január 1. és 2004 április 30. között kiadott vezetői engedélyek 2023. december 31-ig érvényesek.

(3) A 2004. május 1. és 2013. január 18. között kiadott vezetői engedélyek 2032. december 31-ig érvényesek.

(4) A 2013. január 19. előtt kiadott vezetői engedélyek birtokosai, akik C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriájú gépjárművet vezetnek, kötelesek a gépjármű vezetése közben kötelesek maguknál tartani az egészségügyi alkalmasságról szóló dokumentumot és a pszichikai alkalmasságról szóló dokumentumot, a 89. § (2) és (3) bek. szerint; a rendőr felszólítására kötelesek ezt a dokumentumot bemutatni. Az első mondat szerinti dokumentumok öt évnél nem lehetnek régebbiek.

(5) Azok a járművezetők, akik 2013. január 19. előtt kiadott vezetői engedélyek birtokosai, kötelesek rendszeres orvosi vizsgálaton részt venni, legkorábban a 65. életévük betöltése előtt két hónappal, és legkésőbb a 65. életévük betöltése után két hónappal, majd rendszeresen minden öt évben. Ezek a járművezetők kötelesek a gépjármű vezetése közben kötelesek maguknál tartani az egészségügyi alkalmasságról szóló dokumentumot és a pszichikai alkalmasságról szóló dokumentumot, a 89. § (2) bek. szerint, amely nem lehet öt évnél régebbi; a rendőr felszólítására kötelesek ezt a dokumentumot bemutatni.

(6) A vizsgabiztosok 2013. január 19. előtt kiadott igazolványai, a bennük feltüntetett ideig érvényben maradnak.

A 92. § (3) bek. rendelkezése arra a személyre vonatkozik, aki 2011. november 1. előtt megsértette a közúti közlekedés 92. § (3) bek. feltüntetett szabályait, ha a közúti közlekedés 92. § (3) bek. feltüntetett szabályait 2011. november 1. után ismételten megszegte.

Azok a járművek, amelyek bejelentés kötelesek a járműnyilvántartásba, és amelyeket 2013. december 31. előtt átmenetileg kivontak a közúti üzemeltetésből, 2014 január 1-től, a jelen törvény szerint, a nyilvántartásból átmenetileg kivont járműveknek tekintendők.

(1) A 2015. december 31-ig hatályos előírások szerinti vezetési jogosultság megadásáról szóló kérvényeket, 2016. június 30-ig lehet használni.

(2) Ha az a személy, akire a jármű üzembentartását 2015. december 31-ig ruházták át, 2016. június 30-ig sem kérvényezi a Rendőri Testület szervénél, hogy a jármű okmányaiba üzembentartóként bejegyezzék, a forgalmi engedély I. része, II. része és a rendszámtáblák eltulajdonítottként lesznek nyilvántartva.

(3) Az a személy, akire a jármű üzembentartását 2015. december 31-ig ruházták, köteles a jármű okmányaiba üzembentartóként való bejegyezésének kérvényezésekor benyújtani a forgalmi engedély I. részét is, ha azt a forgalmi engedély II. részéhez kiadták.

(4) A nyilvántartásból átmenetileg kivont jármű tulajdonosa vagy a jármű üzembentartója, amelynek átmeneti kivonási határideje 2015. december 31-ig lejárt, köteles 2016. február 29-ig írásban kérvényezni a Rendőri Testület szervénél a jármű ismételt nyilvántartásba vételét, a jármű átmeneti kivonását a nyilvántartásból, a jármű üzembentartásának más személyre történő átruházását vagy a jármű törlését a nyilvántartásból.

A 91.a § (1) bek. rendelkezése arra a személyre vonatkozik, akinek vezetési jogosultságát 2019. december 1-ig adták meg.

(1) A belügyminisztérium a különleges helyzet, a vészhelyzet vagy a rendkívüli állapot ideje alatt, melyet a COVID–19 megbetegedéssel összefüggésben hirdettek ki (a továbbiakban csak „krízishelyzet“), a szükséges mértékben korlátozhatja a vezetői engedélyek, nemzetközi vezetői engedélyek kiadásáról szóló kérvények és a járműnyilvántartással összefüggő kérvények átvételét.

(2) A vezetési jogosultság megadásáról szóló kérvényen lévő orvosi vizsgálati eredmény igazolásának érvényessége, az egészségügyi alkalmasságról szóló dokumentum és a pszichikai alkalmasságról szóló dokumentum érvényessége, a vezetői engedély érvényessége, beleértve a vezetési jogosultság kategóriájának érvényességét, a különleges rendszámtábla és a különleges rendszámtáblához kiadott dokumentum érvényessége, amely a krízishelyzet alatt lejárt vagy legkésőbb 2022. augusztus 31-ig le fog járni, 2023. június 30-ig meghosszabbodik.

(3) A szakmai alkalmassági vizsgával vagy a külön vizsgával összefüggő határidők, a 91. § szerinti határozatokban meghatározott határidők és a 91. § (4) bek. harmadik mondata szerinti határidő a krízishelyzet alatt, de legkésőbb 2022. augusztus 31-ig nem telnek.

(4) A krízishelyzet ideje alatt, de legkésőbb 2022. augusztus 31-ig, a vezetési jogosultság birtokosára nem érvényes a 87. § (4) bek. szerinti kötelezettség, és az egyezmény államában kiadott a vezetői engedély birtokosára a 104. § (4) bek. szerinti kötelezettség. Az, aki nem teljesítette az előző mondta szerinti kötelezettségét, köteles azt teljesíteni 2023. június 30-ig.

(5) A krízishelyzet ideje alatt nem érvényesek a jármű tulajdonosára, a jármű birtokosára és arra a személyre, akire a jármű birtoklását átruházták, a hatodik rész második fejezete és a 131. § szerinti kötelezettségek. A jármű tulajdonosa, a jármű birtokosa vagy az a személy, akire a jármű birtoklását átruházták, ha nem teljesítette az előző mondat szerinti kötelezettségét, köteles azt teljesíteni 2023. június 30-ig, hacsak ez a kötelezettsége meg nem szűnt.

(6) A jármű tulajdonosa vagy a jármű birtokosa nem köteles leadni a kiadott forgalmi engedély I. részét és a forgalmi engedély II. részét, a jármű nyilvántartásból való ideiglenes kivonásakor az erre a célra bevezetett elektronikus szolgáltatáson keresztül a krízishelyzet ideje alatt, legkésőbb 2022. augusztus 31-ig. Ha a járművet, a krízishelyzet ideje alatt ideiglenesen kivonták a nyilvántartásból, a jármű ismételt nyilvántartásba vétele, az ideiglenes kivonás határidejének lejárta előtt, a közigazgatási illeték fizetése alól mentesítve van.

A 2022. december 31-ig hatályos rendelkezéseknek megfelelő rendszámmal ellátott rendszámtáblákat a készletek kimerüléséig kell kiadni.

A község az adatok és cselekmények 139.f § (3) bek. szerinti bejegyzését a járművek üzembentartói közigazgatási szabálysértéseinek nyilvántartásába csak az erre a célra szolgáló elektronikus szolgáltatás bevezetését követően végzi el. A minisztérium 60 nappal az elektronikus rendszer bevezetését megelőzően közzéteszi a webhelyén az elektronikus rendszer bevezetésének dátumát, valamint az elektronikus rendszerhez való csatlakozás hardveres és szoftveres követelményeit.

A pszichikai alkalmasságot 2022. december 31-ig a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó járművezetők esetében a szolgálati pszichológus is vagy a Tűzoltó és Műszaki Mentőszolgálat pszichológusa, akinek nincs közlekedéspszichológiai végzettsége, az Igazságügyi Rendészet és Büntetés-végrehajtási Testület pszichológusa, akinek nincs közlekedéspszichológiai végzettsége, a Szlovák Információs Szolgálat járművezetőinél pedig a Szlovák Információs Szolgálat pszichológusa is, akinek nincs közlekedéspszichológiai végzettsége.

2023. szeptember 30-ig korlátozott várakozási övezeten vagy várakozási övezeten kívül 2 800 kg legnagyobb megengedett össztömeget nem meghaladó jármű megállhat vagy várakozhat az úttal szomszédos járda szélén  akkor is – miközben szabadon marad legalább 1,5 m szélességű összefüggő járda –, ha közúti jelzéssel vagy forgalomtechnikai eszközzel nincs meghatározva. Az első mondat szerinti megállás vagy várakozás esetén a járdára felhajtani vagy róla lehajtani csak a megállás vagy várakozás helyén lehet, miközben nem hajthat át a parkolásgátló akadályokon.

Ha az eddigi jogszabályokban a „gépjárművek számára fenntartott út” kifejezés szerepel, az alatt „gyorsforgalmi út“ értendő.

A jelen törvénnyel átvételre kerülnek, az Európai Unió, mellékletben feltüntetett, kötelező érvényű jogi aktusai.

Hatályát veszti:

1. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 315/1996 sz. törvénye a közúti közlekedésről, módosítva a Tt. 359/2000 sz. törvényével, a Tt. 405/2000 sz. törvényével, a Tt. 223/2001 sz. törvényével, a Tt. 381/2001 sz. törvényével, a Tt. 441/2001 sz. törvényével, a Tt. 490/2001 sz. törvényével, a Tt. 73/2002 sz. törvényével, a Tt. 396/2002 sz. törvényével, a Tt. 660/2002 sz. törvényével, a Tt. 247/2003 sz. törvényével, a Tt. 430/2003 sz. törvényével, a Tt. 450/2003 sz. törvényével, a Tt. 510/2003 sz. törvényével, a Tt. 534/2003 sz. törvényével, a Tt. 121/2004 sz. törvényével, a Tt. 174/2004 sz. törvényével, a Tt. 579/2004 sz. törvényével, a Tt. 725/2004 sz. törvényével, a Tt. 69/2005 sz. törvényével, a Tt. 91/2005 sz. törvényével, a Tt. 93/2005 sz. törvényével, a Tt. 558/2005 sz. törvényével, a Tt. 571/2005 sz. törvényével, a Tt. 572/2005 sz. törvényével, a Tt. 224/2006 sz. törvényével, a Tt. 25/2007 sz. törvényével, a Tt. 335/2007 sz. törvényével, a Tt. 86/2008 sz. törvényével, a Tt. 445/2008 sz. törvényével és a Tt. 447/2008 sz. törvényével

2. A Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának 164/1997 sz. rendelete, a gépjárművezetés egészségügyi alkalmasságáról, módosítva a Tt. 111/2007 sz. rendeletével

3. A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának 225/2004 sz. rendelete, amellyel végrehajtják a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának, közúti közlekedésről szóló többször módosított, törvényének némely rendelkezéseit, módosítva a 227/2006 sz. rendelettel és a 226/2007 sz. rendelettel

A jelen törvény 2009. február 1. lép hatályba, kivéve az I. cikkely 112. § (7) bek. és 116. § (10) bek., amelyek 2011. március 31. lépnek hatályba, az I. cikkely 71. § (7) bek. és a III. cikkely 88.a § 17. pontját, amelyek 2011. január 1. lépnek hatályba és az I. cikkely 102. § (3) bek., amely 2011. március 29. lép hatályba.

1) A Tt. többször módosított 135/1961 sz., közutakról szóló törvénye (közúti törvény).

2) A Tt. 106/2018 sz., a járművek közúti forgalomban való üzemeltetéséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 2. § (2) bek. d) pontja.

3) A Tt. 124/1992 sz., a Katonai Rendőrségről szóló törvényének 3. § (1) bek. i) pontja, módosítva a Tt. 240/2005 sz. törvényével.

3a) a Tt. 429/2022. sz. törvényével módosított, 106/2018. sz. törvény 4. § (8) bek. h) pontja. 

4) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 171/1993 sz., a Rendőri Testületről szóló törvényének 4. § (2) bek.

4a) a Tt. 429/2022. sz. törvényével módosított 106/2018. sz. törvény 2. § (2) bek. ae) pontja.

5) Például 8. § (1) bek. f) pontja a Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított 564/1991 sz., a községi rendőrségről szóló törvényének 3. § (1) bek. h) pontja, a Tt. 124/1992 sz. törvénye, módosítva a Tt. 240/2005 sz. törvényével.

6) A Tt. 106/2018 sz. törvénye.

7) Például a Tt. többször módosított 56/2012 sz., a közúti közlekedésről szóló törvénye, a többször módosított Tt. 381/2001 sz., gépjárműhasználattal kapcsolatos kárra vonatkozó kötelező felelősségbiztosításról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 18. §, a Tt. 106/2018 sz. törvényének 39. § (6) és (7) bek., 44. § (12) és (13) bek., 69. § (2) és (7) bek., 111. § (10) bek. és 120. § (9) bek., a Tt. 280/2006 sz., a kötelező alapképzésről és egyes járművezetők rendszeres kiképzéséről szóló törvényének 12. §.

8) A Tt. 93/2005 sz., az autósiskolákról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 21. § (1) bek. a) pontja.

A Szlovák Köztársaság Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztériumának 45/2016 sz. rendeletének 6. §, a Tt. 93/2005 sz., az autósiskolákról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének végrehajtásáról.

8a) A Tt. többször módosított 93/2005 sz. törvényének 2. § (1) bek.

8b) A Tt. többször módosított 280/2006 sz. törvényének 4. §.

9) A Büntető Törvénykönyv 130. § (5) bek.

10) Például a Tt. többször módosított 543/2002 sz., a természet és a táj védelméről szóló törvénye, a Tt. többször módosított 326/2005 sz., az erdőkről szóló törvénye.

11) A Tt. 106/2018 sz., a járművek közúti forgalomban való üzemeltetéséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 4. § (6) bek. a) pontja.

12) Az Európai Parlament és a Tanács 168/2013/EU hatályos rendeletének 4. cikkelye (2013. január 15.) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60, 2013. 3. 2.).

14) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 44. § (14) bek.

A Szlovák Köztársaság Közlekedési és Építésügyi Minisztériumának 134/2018 sz. rendeletének 25. § (1) bek. b) pontja, amely meghatározza a járművek közúti közlekedésben történő üzemeltetésének részleteit.

15) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 171/1993 sz. törvényének 81. § (2) bek.

16) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 2. § (23) bek.

17) Például a Tt. többször módosított 56/2012 sz. törvénye.

17a) a Tt. 429/2022. sz. törvényével módosított 106/2018. sz. törvény 52. §-a.

18) A Szlovák Köztársaság Kormányának 554/2006 sz. rendelete, a biztonsági övek és a gyermek utasbiztonsági berendezések kötelező használatáról, bizonyos kategóriájú járművekben.

19) A Szlovák Köztársaság Kormányának 554/2006 sz. rendeletének 6. §.

20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendeletének 4. cikkelye (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151, 2018. 6. 14.).

20b) A 134/2018 sz. rendelet 14. § (5) bek. b) és c) pontja.

21) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2144 rendelete (2019. november 27.) a gépjárműveknek és pótkocsijaiknak, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek az általános biztonság, továbbá az utasok és a veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében történő típusjóváhagyásáról, az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 78/2009/EK, a 79/2009/EK és a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 631/2009/EK, a 406/2010/EU, a 672/2010/EU, az 1003/2010/EU, az 1005/2010/EU, az 1008/2010/EU, az 1009/2010/EU, a 19/2011/EU, a 109/2011/EU, a 458/2011/EU, a 65/2012/EU, a 130/2012/EU, a 347/2012/EU, a 351/2012/EU, az 1230/2012/EU és az (EU) 2015/166 bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről, 3. cikkely 24. bek. (HL L 325, 2019.12.16.).

22) A Tt. 56/2012 sz. törvényének 21. §.

23) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 241/1993 sz., az állami ünnepekről, munkaszüneti napokról és emléknapokról szóló törvényének 2. §, módosítva a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 201/1996 sz. törvényével.

24) A Tt. 56/2012 sz. törvényének 34. §.

24a) A Tt. 474/2013 sz., a kijelölt közútszakaszok használatáról és az útdíjszedésről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 11. §.

25) A Tt. többször módosított 135/1961 sz. törvényének 8. §.

26) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 51. §.

27) A Tt. többször módosított 135/1961 sz. törvényének 9. §.

27a) A Tt. 106/2018. sz. törvény 44. § (2) bek.

27b) A Tt. 79/2015 sz., a hulladékról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 67. § (3)–(9) bek. a későbbi módosítások értelmében.

28) A Tt. 447/2008 sz., a súlyos egészségkárosodás pénzügyi kompenzálásáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 17. és 55. §.

28a) A Szlovák Köztársaság Kormányának 344/2006 sz., a közúthálózatban található alagutak minimális biztonsági követelményeiről szóló rendeletének 4. § (1) bek.

28aa) A Tt. többször módosított 543/2002 sz. törvényének 65. § (1) bek. k) pontja.

28ab) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 67. §.

29) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 171/1993 sz. törvényének 70. §.

30) A Tt. többször módosított 321/2002 sz. a Szlovák Köztársaság fegyveres erőiről szóló törvényének 2. és 4. §.

31a) A Tt. többször módosított 381/2001 sz., gépjárműhasználattal kapcsolatos kárra vonatkozó kötelező felelősségbiztosításról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 11. § (2) bek.

32) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 171/1993 sz. törvényének 69. §.

33) A Büntető Törvénykönyv 123. § (3) bek.

33a) A Tt. többször módosított 135/1961 sz. törvényének 3.d § (5) bek.

33b) A Tt. 317/2012 sz., a közúti közlekedés intelligens közlekedési rendszereiről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 5. § (5) és (9) bek.

34) Például a Tanács 93/704/EU sz. határozata (1993. november 30.) a közúti balesetekre vonatkozó közösségi adatbázis létrehozásáról (EK HL L 329, 1993. 12. 30.).

35) A Tt. többször módosított 215/2004 sz., a minősített adatok védelméről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye.

35a) A Tt. 122/2013 sz., a személyes adatok védelméről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 19. §.

35b) A Tt. 106/2018. sz. többször módosított törvényének 48. §-a.

36) A Tt. többször módosított 381/2001 sz. törvénye.

A Tt. 581/2004 sz., az egészségbiztosítókról és az egészségügyi ellátás felügyeletéről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 77.d §, módosítva a Tt. 250/2011 sz. törvényével.

36a) A Tt. 157/2018 sz., a metrológiáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 11. § (1) bek. d) pontja.

37) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított 372/1990 sz., a szabálysértésekről szóló törvényének 58. § (3) bek.

37a) A Tt. többször módosított 474/2013 sz. törvényének 27. §.

37aa) A végrehajtási rendtartás 43.a § (1) bekezdés b) pontja.

37b) A Tt. többször módosított 56/2012 sz., a közúti közlekedésről szóló törvényének 49. §.

37c) A Tt. 462/2007 sz., a közlekedésben résztvevők munkaidejének megszervezéséről, valamint a Tt. 125/2006 sz., a munkaügyi felügyeletről szóló törvényének módosításáról és kiegészítéséről, továbbá a Tt. 82/2005 sz., az illegális munkáról és az illegális alkalmazásról szóló törvényének módosításáról és kiegészítéséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 38. §, módosítva a Tt. 309/2007 sz. törvényével, módosítva a Tt. 435/2008 sz. törvényével.

38) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított 372/1990 sz. törvényének 88.a §.

38a) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 47. §.

39) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 54–56. §.

40) A Tt. 488/2013 sz., az autópálya-matricáról és egyes törvények módosításáról szóló törvényének.

40a) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 60. § (7) és (10) bek.

41) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 39. § (1)–(3) bek.

41a) A többször módosított Tt. 93/2005 sz. törvényének 2. § (1) bek. b) pontja.

41aa) A Tt. többször módosított 474/2013 sz. törvényének 28. §.

41aaa) A végrehajtási rendtartás 43.a § (1) bekezdés d) pontja.

41ab) 10.a § A Tt. 488/2013 sz. törvényének módosítva a Tt. 266/2016 sz. törvényének

41aba) a Tt. 135/1961 sz. törvényének 22.d §, módosítva a Tt. 181/2022 törvényével

41ac) a Tt. 135/1961 sz. törvényének 22.e § (14) bek., módosítva a Tt. 181/2022 törvényével. 

A Tt. többször módosított 474/2013 sz. törvényének 29. § (9) bek. 

A Tt. 488/2013 sz. törvényének 11. § (7) bek., módosítva a Tt. 106/2018 sz. törvényével.

41ad) a Tt. 135/1961 sz. törvényének 22.g § (1) bek., módosítva a Tt. 181/2022 törvényével. 

A Tt. 474/2013 sz. törvényének 33. § (1) bek., módosítva a Tt. 393/2019 sz. törvényével. 

A Tt. 488/2013 sz. törvényének 15. § (1) bek., módosítva a Tt. 393/2019 sz. törvényével.

41ae) a Tt. 135/1961 sz. törvényének 22.g § (6) bek., módosítva a Tt. 181/2022 törvényével. 

A Tt. többször módosított 474/2013 sz. törvényének 33. § (6) bek. 

A Tt. 488/2013 sz. törvényének 15. § (6) bek., módosítva a Tt. 393/2019 sz. törvényével.

41af) A Tt. 134/2018. sz. rendelete 1. § (1) bek. h) pontja.

41ag) A Tt. többször módosított, 280/2006. sz. törvényének 11. §

41ah) A Tt. 280/2006. sz. törvénye 7. § (3) bek.

A Tt. 488/2013 sz. törvényének 15. § (6) bek., módosítva a Tt. 393/2019 sz. törvényével.

41b) A Tt. többször módosított 93/2005 sz. törvényének 6. § (1) bek. e) pontja.

41c) A Tt. 387/2015. sz. törvényével módosított Tt. 280/2006. sz. törvénye 4. §. (5) bek.

41d) A Tt. 387/2015. sz. törvényével módosított Tt. 280/2006. sz. törvénye 3. § (4) bek. a) pontjának első alpontja.

41e) A Tt. 387/2015. sz. törvényével módosított Tt. 280/2006. sz. törvénye 3. § (5) bek. a) pontjának első alpontja és c) és d) pontjai.

42) A Tt. többször módosított 581/2004 sz. törvényének 20. § (1) bek. e) pont ötödik alpontja.

43) A Tt. 355/2007 sz., a közegészség védelméről, támogatásáról és fejlesztéséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 30. §, módosítva a Tt. 140/2008 sz. törvényével.

43a) A Tt. 93/2005 sz. törvényének 2. § (1) bek. b) pontja, módosítva a Tt. 144/2010 sz. törvényével.

43aa) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított 372/1990 sz. törvényének 22. § (4) bek.

43b) A Tt. 93/2005 sz. törvényének 6. § (1) bek. f) pontja.

44) A Polgári Törvénykönyv 116. §.

45) A Büntető Törvénykönyv 73. §.

45a) A Tt. 56/2012 sz., a közúti közlekedésről szóló törvényének 5. §.

45b) Az Európai Gépjármű és Vezetői Engedély Információs Rendszerről szóló szerződés (EUCARIS) (a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának 17/2011 sz. értesítése).

46) A Tt. 513/2009 sz. a sín-, trolibusz és drótkötélpályákról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 25. §, módosítva a Tt. 432/2013 sz. törvényével.

47) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 70. § (1) bek. b)–e) pontja.

47a) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/956 hatályos rendelete (2018. június 28.) az új nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának nyomon követéséről és bejelentéséről, I. melléklet A rész. (HL L 173, 2018. 7. 9.).

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/631 rendelete (2019. április 17.) az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó CO2 kibocsátási előírások meghatározásáról, valamint a 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (átdolgozott változat), I. melléklet A rész. (HL L 111, 2019. 4. 25.).

48) A Tt. többször módosított 381/2001 sz. törvényének 25. § (2) bek. a)–c) pontja.

49) A Tt. 79/2015 sz. törvényének 60–68. § a későbbi módosítások értelmében.

50) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 126. § (4) bek.

50a) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 48. §.

51) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 110. § (7) bek.

52) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 119. § (7) bek.

53) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 132. § (3) bek.

53a) A Tt. 79/2015 sz. törvényének 60. § (13) bek.

53b) Az (EU) 2018/956. rendelet 4. cikkelye.

Az (EU) 2019/631 rendelet 7. cikkely 2. és (3) bek.

54) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 136. § (2) bek. a) pontja és § 138 a) pontja.

54a) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 2. § (18) bek.

55) A Tt. 381/2001 sz. törvényének 17. §.

56) A Tt. 381/2001 sz. törvényének 14. § (1) bek.

57) A Tt. többször módosított 222/2004 sz., a hozzáadott értékadóról szóló törvényének 11. § (12) bek.

57a) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 12. §.

57aa) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 31. §.

58) Például a többször módosított Polgári Törvénykönyv 588. és 658. §, a Kereskedelmi Törvénykönyv 409. §, a Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított 323/1992 sz., a közjegyzőkről és a közjegyzői tevékenységről szóló törvényének 46–64. § (Közjegyzői törvény).

59) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 29. § (8) bek. a) pontja.

59a) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 145/1995 sz., közigazgatási illetékekről szóló törvénye, a közigazgatási illetékek tarifatáblázatának 65. tétele alóli mentesség.

59b) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 145/1995 sz. törvénye, a közigazgatási illetékek tarifatáblázatának 65. tételére vonatkozó megjegyzés első pontja.

59c) Például a Polgári Perrendtartás 212. §, a Polgári nemperes eljárásról szóló törvénykönyv 203. §.

60) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 34. § (15) bek., 35. § (9) bek., 36. § 8. és (12) bek. és 37. § (6) bek.

61) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 126. § (4) bek.

A Szlovák Köztársaság Közlekedési és Építésügyi Minisztériumának 139/2018 sz. rendeletének 38. § (2) bek. b) pontja vagy d) pontja, amelyek meghatározzák az eredetiségvizsgálat részleteit.

62) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 126. § (4) bek.

A 139/2018 sz. rendelet 38. § (1) bek. d) pontja.

63) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 171/1993 sz. törvényének 21. § (1) bek.

63b) A külügyminiszter 176/1960 sz. rendelete a Gépjárművek berendezései és alkatrészei jóváhagyása egységes feltételeinek, valamint a jóváhagyások kölcsönös elismerésének elfogadására vonatkozó megállapodásról.

63c) A Tt. többször módosított 725/2004 sz. törvényének 101. § c) pont negyedik alpontja.

64) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU hatályos rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 3. cikkely, (12) bek. (HL L 257, 2014. 8. 28.).

65) A Tt. 224/2006 sz., a személyi igazolványokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 4.b §, módosítva a Tt. 49/2012 sz. törvényével.

65a) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 45. § (1) bek. b) pontja.

65aa) A Tt. többször módosított 527/2002 sz., az önkéntes árverésekről, és a Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított 323/1992 sz., a közjegyzőkről és a közjegyzői tevékenységről szóló törvényének (Közjegyzői törvény) kiegészítéséről szóló törvénye.

65ab) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 171/1993 sz. törvényének 21. §.

66) A Tt. 79/2015 sz. törvénye negyedik rész ötödik szakasza.

66a) A Tt. 206/2009 sz., a múzeumokról és galériákról, valamint a kulturális értékkel bíró tárgyak védelméről, és a Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított 372/1990 sz. szabálysértésekről szóló törvényének módosításáról szóló törvényének 9. §.

66b) A Tt. 79/2015 sz. törvényének 60. § (1), (5) és (6) bek.

67) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 171/1993 sz. törvényének 21. § (2) bek.

68) Az Európai Parlament és a Tanács 167/2013/EU hatályos rendelete (2013. február 5.) a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, 4. cikkely (HL L 60, 2013. 3. 2.).

Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikkelye.

69) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 25–27., 29–31. és 43. §.

69a) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 49. §.

69b) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 2. § (2) bek. i) pontja.

69c) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 2. § (2) bek. j) pontja.

70) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 4. § (6) bek. a) pontja és (7) bek.

70a) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 26. §.

70b) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 50. §.

70ba) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 30. §.

70bb) 31. § A Tt. 106/2018 sz. törvényének 31. §.

70c) A Tt. többször módosított 172/2005 sz., a kutatás és fejlesztés állami támogatásának megszervezéséről és a Tt. többször módosított 575/2001 sz., a kormány és a központi államigazgatási szervezetek tevékenységéről szóló törvényének kiegészítéséről szóló törvényének 26.a §.

71a) Például a Tt. többször módosított 372/1990 sz. törvénye, a Tt. 385/2000 sz., a bírákról és ülnökökről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 115. §, a Tt. 154/2001 sz., az ügyészekről és ügyészjelöltekről szóló törvényének 187. §.

71aa) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 63. §.

71ab) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 67. § (2) bek.

71ac) A Tt. 106/2018 sz. törvényének 69. §.

72) A Tt. többször módosított 523/2004 sz., a közigazgatás költségvetési alapelvekről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 22. § (4) bek.

1. Az Európai Parlament és a Tanács 2006/126/EK irányelve ( 2006. december 20. ) a vezetői engedélyekről (HL L 403., 2006.12.30.)

2. A Tanács 1999/37/EK irányelve (1999. április 29.) a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról (EK HL L 138, 1999. 6. 1.; EU HL L 7. fej. 4. kötet – különkiadás) módosítva a Tanács 2003/127/EK irányelvével (EU HL L 10, 2004. 1. 16.; EU HL L 7. fej. 4. kötet – különkiadás) és a Tanács 2006/103/EK 2006. november 20-án kelt irányelve (EU HL L363, 20. 12. 2006.).

3. Az Európai Parlament és a Tanács 2008/96/EK irányelve (2008. november 19.) a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről (HL L 319., 2008.11.29.)

4. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/413 irányelve (2015. március 11.) a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről (HL L 68., 2015.3.13.)

5. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/46/EU irányelve (2014. április 3. ) a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló 1999/37/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 127., 2014.4.29.)

6. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/520 irányelve (2019. március 19.) az Unión belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról és az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről (átdolgozás) (HL L 91., 2019.3.29.)

7. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/645 irányelve (2018. április 18.) az egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről szóló 2003/59/EK irányelv és a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK irányelv módosításáról (HL L 112., 2018.5.2.)