+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o ochrane oznamovateľov protispoločenskej činnosti
Zákon o ochrane oznamovateľov protispoločenskej činnosti (54/2019)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 30.01.2019
Platnosť od: 26.02.2019
Účinnosť od: 01.03.2019
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Žiadna história
Hatályos 2019. március 1-től

Tt. 54/2019.

Törvény

A TÁRSADALOMELLENES TEVÉKENYSÉG BEJELENTŐINEK VÉDELMÉRŐL

és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről


Kelt: 2019. január 30.


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt hozta meg:


I. cikkely
Bevezető rendelkezések

1. §
(1) Ez a törvény szabályozza
a) a munkaviszonyban álló személyeknek nyújtott védelem feltételeit a bűncselekmények vagy más társadalomellenes cselekmények bejelentésével kapcsolatban1) (a továbbiakban csak „társadalomellenes tevékenység”),
b) a személyek jogait és kötelességeit a társadalomellenes tevékenység bejelentése során
c) a Társadalomellenes Tevékenység Bejelentőit Védő Hivatal (a továbbiakban csak „hivatal”) létrehozását, jogállását és hatásköreit.
(2) A jelen törvény nem érinti a bűncselekmény bejelentésének vagy bűncselekmény megakadályozásának kötelességét.
(3) A társadalomellenes tevékenység bejelentése nem minősül a szerződésben vállalt titoktartási kötelezettség megszegésének, sem az egyedi előírások2) szerinti titoktartási kötelezettség megszegésének, ha foglalkozásból, hivatásból, állásból vagy hivatali tisztségből eredő kötelességről van szó, és az nem minősül államtitok, postai titok, kereskedelmi titok, banktitok, telekommunikációs titok, vagy adótitok védelméből fakadó titoktartási kötelezettségnek, bizalmas statisztikai adatok védelmének, nem minősül egészségügyi dokumentációból történő adatszolgáltatással kapcsolatos titoktartási kötelezettségnek, a hírszerző szolgálatok tagjai titoktartási kötelezettségének vagy a jogi szolgáltatások nyújtásai során keletkező titoktartási kötelezettségnek.

2. §
A jelen törvény céljaira
a) a bejelentő természetes személy, aki jóhiszeműen bejelentést tesz a bejelentéstételre jogosult szervnél, hivatalnál vagy munkaadónál; bejelentőnek minősül a bejelentő közeli hozzátartozója is, aki munkajogi kapcsolatban áll ugyanazzal a munkaadóval, akivel a bejelentő is, munkaadóval, amely függő viszonyban áll a bejelentő munkaadójával, vagy munkaadóval, amely a bejelentő munkaadója által van alapítva vagy létrehozva.
b) bejelentés olyan tényállás bejelentése, amelyről a természetes személy munkavégzés, állás, hivatali tisztség ellátása során, vagy közérdekű tevékenység végzése során szerzett tudomást, és amely társadalomellenes tevékenységet érint,
c) minősített bejelentés olyan bejelentés, amely hozzájárulhat vagy hozzájárult súlyos társadalomellenes tevékenység kivizsgálásához, vagy az elkövető megállapításához, vagy annak az elkövetőre való rábizonyításához, 
d) súlyos társadalomellenes tevékenység
1. az Európai Unió költségvetése megkárosításának bűncselekménye a Büntető Törvénykönyv 261–263. § alapján, közbeszerzési eljárás és nyilvános árverés eredménye befolyásolásának bűncselekménye a Büntető Törvénykönyv 266–268. § alapján, közszereplők által elkövetett bűncselekmények a Büntető Törvénykönyv 326. és 327. § alapján, vagy korrupció bűncselekménye a Büntető Törvénykönyv 328-336.b § alapján,
2. olyan bűncselekmény, amely büntetési tételének felső határát a Büntető Törvénykönyv három évnél hosszabb szabadságvesztésben állapítja meg,
3. közigazgatási szabálysértés, melyért számítással megállapított felső határú pénzbírság szabható ki, vagy
4. közigazgatási szabálysértés, melyért pénzbírság szabható ki, melynek felső határa legkevesebb 30 000 euró,
e) munkajogi viszony a munkaviszony, ehhez hasonló munkakapcsolat, közalkalmazotti jogviszony, vagy szolgálati jogviszony,
f) munkáltató olyan személy, amely legalább egy természetes személyt foglalkoztat munkajogi viszonyban
g) közhatalmi szerv
1. állami szerv, község, felsőbb területi egység
2. az állam által, törvényileg létrehozott jogi személy, és az állam, község vagy felsőbb területi egység által, egyedi előírás által létrehozott jogi személy,3)
3. az első vagy a második pontban említett jogi személyek által létrehozott jogi személy,
4. olyan jogi személy, amelyet a törvény döntési jogkörrel ruház fel a közigazgatással kapcsolatos jogok és kötelességek terén,
h) jóhiszemű cselekvés a természetes személy cselekvése, melynek során a számára fennálló körülmények, és a bejelentés idején általa birtokolt ismeretek birtokában megalapozottan vélelmezi, hogy az általa bejelentett tényállás igaz; kétségek felmerülése esetén a cselekvés mindaddig jóhiszeműnek minősül, amíg nem nyer bizonyítást ennek ellenkezője.

Védelem biztosítása büntetőeljárás során

3. §
(1) A bűncselekménynek minősülő súlyos társadalomellenes tevékenység bejelentése során védelem biztosítása iránti kérvényt a bejelentő benyújthat a bejelentéssel egyidejűleg, vagy a büntetőeljárás során; a kérvényt az ügyésznek kell benyújtani, írásban vagy szóban a jegyzőkönyvbe. Ha a védelem biztosítása iránti kérvényt a bejelentő más közhatalmi szervhez nyújtja be, az azt késedelem nélkül továbbítja az ügyésznek. 
(2) Az (1) bekezdés alapján a védelem biztosítása iránti kérvény tartalmazza az azt benyújtó bejelentő utónevét, családnevét, születési dátumát, tartózkodási helyét, munkahelyét és munkáltatója megnevezését; a kérvény tartalmazza a közeli hozzátartozó adatait is, ha a bejelentő védelmet kér azon közeli hozzátartozó számára is, aki ugyanazon munkáltatóval áll munkajogi kapcsolatban, mint a bejelentő, vagy munkajogi kapcsolatban áll olyan munkáltatóval, amely függő viszonyban áll a bejelentő munkáltatójával.

4. §
(1) Ha az ügyész megállapítja, hogy a bejelentő, aki a 3. § (1) bekezdése alapján védelem biztosítása iránti kérvényt nyújtott be, minősített bejelentést tett, haladéktalanul védelmet biztosít neki a 7. § alapján, és ezt a tényállást írásban közli a bejelentővel, a munkáltatóval és a hivatallal; a bejelentőnek ezzel az értesítéssel egyidejűleg kézbesítésre kerül egy tájékoztató is a jogairól és a kötelességeiről, amelyek a védett bejelentői státuszából adódnak. A védelem biztosításáról szóló értesítés munkáltatónak való kézbesítésével a bejelentő védett bejelentővé válik.
(2) A bejelentő a 7. § szerinti védelem biztosítása helyett kérvényezheti az ügyésztől írásbeli igazolás kiadását arról, hogy minősített bejelentést tett. Ha az ügyész megállapítja, hogy a bejelentő minősített bejelentést tett, késedelem nélkül kiállítja számára az erről szóló igazolást, a minősített bejelentés megtételéből adódó jogairól és kötelességeiről szóló tájékoztatóval egyetemben.
(3) Ha az ügyész megállapítja, hogy a bejelentő, aki a 3. § (1) bekezdése alapján védelem biztosítása iránti kérvényt nyújtott be, nem tett minősített bejelentést, erről haladéktalanul írásban tájékoztatja, a védelem megtagadása okainak megjelölésével, és a védelem megtagadása felülvizsgálatának lehetőségeivel a (4) bekezdés szerint. 
(4) A bejelentő, akinek a (3) bekezdés alapján nem biztosíttatott védelem, a (3) bekezdésben foglalt értesítés kézbesítését követő 15 napon belül önállóan, vagy a hivatal útján a felettes ügyésztől kérheti a védelem (3) bekezdés szerinti elutasításának felülvizsgálatát. A felettes ügyész a kérvény kézbesítésétől számított 15 napon belül dönt a védelem biztosításáról a 7. § alapján, és erről írásban tájékoztatja a bejelentőt, a munkáltatót és a hivatalt, vagy ugyanezen határidőn belül tájékoztatja a bejelentőt vagy a hivatalt, hogy a bejelentő nem tett minősített bejelentést.

Védelem biztosítása közigazgatási szabálysértés miatti eljárás során

5. §
(1) A közigazgatási szabálysértésnek minősülő súlyos társadalomellenes tevékenység bejelentése során védelem biztosítása iránti kérvényt a bejelentő benyújthat a bejelentéssel egyidejűleg, vagy a közigazgatási szabálysértésről lefolytatott eljárás során; a kérvényt a védelem biztosításáról írásban vagy szóban kell jegyzőkönyvbe venni annál a szervnél, amely illetékes eljárni a szabálysértés során (a továbbiakban csak „közigazgatási szerv”). Ha bejelentőnek biztosított védelem biztosítása iránti kérvényt más közhatalmi szervhez nyújtották be, az köteles haladéktalanul továbbítani azt az első mondat szerint illetékes szervnek. 
(2) Az 1 bekezdés alapján a védelem biztosítása iránti kérvény tartalmazza az azt benyújtó bejelentő utónevét, családnevét, születési dátumát, tartózkodási helyét, munkahelyét és munkáltatója megnevezését; a kérvény tartalmazza a közeli hozzátartozó adatait is, ha a bejelentő védelmet kér azon közeli hozzátartozó számára is, aki ugyanazon munkáltatóval áll munkajogi kapcsolatban, mint a bejelentő, vagy munkajogi kapcsolatban áll olyan munkáltatóval, amely függő viszonyban áll a bejelentő munkáltatójával.

6. §
(1) Ha a közigazgatási szerv megállapítja, hogy a bejelentő, aki az 5. § (1) bekezdése alapján védelem iránti kérvényt nyújtott be, minősített bejelentést tett, a bejelentőt haladéktalanul védelemben részesíti a 7. § alapján, és erről a tényállásról írásban tájékoztatja a bejelentőt, a munkáltatót és a hivatalt; a bejelentőnek ezzel az értesítéssel egyidejűleg kézbesítésre kerül egy tájékoztató is a jogairól és a kötelességeiről, amelyek a védett bejelentői státuszából adódnak. A védelem biztosításáról szóló értesítés munkáltatónak való kézbesítésével a bejelentő védett bejelentővé válik.
(2) A bejelentő a 7. § szerinti védelem biztosítása helyett kérvényezheti a közigazgatási szervtől írásbeli igazolás kiadását arról, hogy minősített bejelentést tett. Ha a közigazgatási szerv megállapítja, hogy a bejelentő minősített bejelentést tett, haladéktalanul kiállítja számára az erről szóló igazolást, a minősített bejelentés megtételéből adódó jogairól és kötelességeiről szóló tájékoztatóval egyetemben.
(3) Ha a közigazgatási szerv megállapítja, hogy a bejelentő, aki az 5. § (1) bekezdése alapján védelem biztosítása iránti kérvényt nyújtott be, nem tett minősített bejelentést, erről haladéktalanul írásban tájékoztatja, a védelem megtagadása okainak megjelölésével, és a védelem megtagadása felülvizsgálatának lehetőségeivel a (4) bekezdés szerint. 
(4) A bejelentő, akinek a (3) bekezdés alapján nem biztosíttatott védelem, a (3) bekezdésben foglalt értesítés kézbesítését követő 15 napon belül önállóan, vagy a hivatal útján a felettes közigazgatási szervnél kérheti a védelem (3) bekezdés szerinti elutasításának felülvizsgálatát. A felettes közigazgatási szerv a kérvény kézbesítésétől számított 15 napon belül dönt a védelem biztosításáról a 7. § alapján, és erről írásban tájékoztatja a bejelentőt, a munkáltatót és a hivatalt, vagy ugyanezen határidőn belül tájékoztatja a bejelentőt vagy a hivatalt, hogy a bejelentő nem tett minősített bejelentést.
(5) Ha a védelem biztosítása iránti kérvény benyújtását követően a büntető eljárás során az ügyet más szervnek adják át vagy továbbítják közigazgatási szabálysértési eljárás lefolytatására, a közigazgatási szerv a védelem biztosítását újabb, a védelem biztosítása iránti kérvény benyújtása nélkül is elbírálja.

7. §
A súlyos társadalomellenes tevékenységet bejelentő bejelentőt megillető védelem
(1) Olyan jogi intézkedések foganatosítása és munkaviszonnyal kapcsolatos határozatok kiadása a védett bejelentővel szemben, amelyekhez az nem adta beleegyezését, a munkaadó számára csak a hivatal beleegyezésével lehetséges; ha a védett bejelentő hivatásos katona, a hivatal engedélye csak abban az esetben szükséges, ha erről külön előírás rendelkezik.4) A hivatal beleegyezése nem szükséges, ha a munkajogi intézkedés által jogosultság keletkezik, vagy a munkajogi intézkedés a munkaviszony megszűnésével áll összefüggésben, olyan jogi tény következtében, amely a munkaadó elbírálásától független.5)
(2) A munkaadó a hivatalhoz nyújtja be a kérvényt elbírálásra. A kérvény tartalmazza
a) a munkaadó megnevezését,
b) a védett bejelentő utónevét, családnevét, születési dátumát, tartózkodási helyét,
c) a munkajogi intézkedés megnevezését, amelyhez a hivatal beleegyezése szükséges,
d) a munkajogi intézkedés végrehajtása szükségességének indoklását.
(3) A hivatal a munkajogi intézkedés engedélyeztetése iránti kérvényről szóló határozatának kiadása előtt lehetőséget biztosít a védett bejelentőnek, hogy megfelelő határidőben állást foglaljon a javasolt munkajogi intézkedéssel kapcsolatban.
(4) Egyszerű ügyekben, főként, ha a munkaadó kérvénye és a védett bejelentő állásfoglalása alapján lehet dönteni, a hivatal késedelem nélkül dönt az engedélyeztetésre benyújtott kérvényről. Egyéb esetekben a hivatal 30 napon belül dönt az engedélyeztetésre benyújtott kérvényről.
(5) A hivatal csak akkor engedélyezi a munkaadó védett bejelentővel szembeni munkajogi intézkedését, ha a munkaadó bizonyítja, hogy a javasolt munkajogi intézkedés nem áll oksági összefüggésben a minősített bejelentéssel, ellenkező esetben a kérvényt elutasítja.
(6) A hivatalnak a kérvény elutasításáról szóló döntésével szemben nem nyújtható be fellebbezés. 
(7) A munkaadó engedélyeztetésre irányuló kérvényének a hivatalhoz történő benyújtásától a kérvényről hozott jogerős határozat kiadásáig a külön előírás6) szerinti határidők és próbaidők szünetelnek.
(8) Az a jogi intézkedés, amelyet a hivatal nem engedélyezett, érvénytelen.

8. §
A bejelentőnek biztosított védelem megszűnése
(1) A bejelentőnek a 7. § alapján biztosított védelem megszűnik
a) a védett bejelentő védelemről való lemondásáról szóló írásbeli értesítésének hivatalba történő kézbesítésével,
b) a védett bejelentő munkaviszonyának befejezésével vagy megszűnésével,
c) a büntető eljárás vagy közigazgatási szabálysértési eljárás lezárulta után három évvel; a védelem azonban nem szűnik meg, ha a büntető eljárás az ügy más hatósághoz való továbbításával zárul,
d) ha a védett bejelentőt a minősített bejelentéssel kapcsolatban elítélik hamis vád bűncselekménye, vagy hamis tanúzás és hamis eskü bűncselekménye miatt, vagy
e) ha bebizonyosodik, hogy a minősített bejelentés nem volt jóhiszemű cselekvés, és a védelmet nyújtó szerv erről szóló értesítését kézbesítik a munkaadónak.
(2) A védelem megszűnéséről az (1) bekezdés a) pontja alapján a hivatal késedelem nélkül értesíti a munkaadót és a védelmet biztosító szervet.
(3) A védelem megszűnéséről az (1) bekezdés b) pontja alapján a munkaadó késedelem nélkül értesíti a hivatalt és a védelmet biztosító szervet.
(4) A védelem megszűnéséről az (1) bekezdés c) pontja és d pontja alapján a védelmet nyújtó szerv késedelem nélkül értesíti a hivatalt, a munkaadót és a védett bejelentőt.
(5) A védelem megszűnéséről az (1) bekezdés e) pontja alapján a védelmet biztosító szerv késedelem nélkül értesíti a hivatalt és a védett bejelentőt.

9. §
Jutalom
(1) A hivatal a minősített bejelentést tevő bejelentőnek, annak jutalom kifizetésére irányuló kérvénye alapján legfeljebb a minimálbér 50-szeresének megfelelő jutalmat adhat, amennyiben
a) büntetőeljárás során
1. benyújtották a vádindítványt,
2. benyújtották a javaslatot az egyezségről a bűnösség elismeréséről és a büntetés elfogadásáról,
3. jóváhagyták az egyezséget, és megszüntették a büntetőeljárást, vagy
4. a büntetőeljárást feltételesen megszüntették, vagy
b) közigazgatási szabálysértési eljárás során a szabálysértési határozat jogerőre emelkedett.
(2) A szerv, amely a bejelentőnek a 4. § (1) bekezdése, vagy a 6. § (1) bekezdése alapján írásbeli értesítést adott ki, vagy írásbeli igazolást a 4. § (2) bekezdése vagy a 6. § (2) bekezdése alapján, tájékoztatja a bejelentőt a vádindítvány benyújtásáról, a bűnösség elismeréséről és a büntetés elfogadásáról kötött egyezség jóváhagyásáról, az egyezség jóváhagyásáról és a büntetőeljárás megszüntetéséről, a büntetőeljárás feltételes megszüntetéséről, vagy a szabálysértési határozat jogerőre emelkedéséről az (1) bekezdés alapján.
(3) A jutalom folyósítása iránti kérvényt a bejelentő a (2) bekezdésben foglalt értesítés kézbesítésének napjától számított hat hónapon belül nyújthatja be a hivatalhoz. Az ezen határidő lejárta után beérkezett kérvényeket nem veszik figyelembe.
(4) A jutalom folyósítása iránti kérvény tartalmazza a bejelentő utónevét, családnevét, születési dátumát, tartózkodási helyét, és a kérvény indoklását; a kérvényhez a bejelentő csatolja a (2) bekezdésben foglalt értesítés másolatát.
(5) A hivatal a jutalom folyósítása iránti kérvény elbírálása során figyelembe veszi a bejelentő érdemeit a súlyosan társadalomellenes tevékenység felderítése és a bűnelkövető megállapítása során, a bejelentő elmaradt jövedelmét, a megmentett vagyon vagy visszaszolgáltatott vagyon nagyságát, ha az kiszámítható; erre a célra a hivatal kikéri az ügyész vagy az ügyben eljáró közigazgatási szerv állásfoglalását.
(6) A hivatal a kézbesítés napjától számított három hónapon belül elbírálja a jutalom folyósítása iránti kérvényt.
(7) A bejelentőnek folyósítandó jutalomra nincs jogigény. A hivatal jutalomról hozott döntésének bírósági felülvizsgálata kizárt.
(8) Az 1-től a 7-ig terjedő bekezdésekben foglaltak nem vonatkoznak a bejelentő közeli hozzátartozójára.

A bejelentések felülvizsgálatának belső rendszere

10. §
(1) Az a munkaadó, amely legkevesebb 50 munkavállalót foglalkoztat, és az a munkaadó, amely közhatalmi szerv, és legalább 5 munkavállalót foglalkoztat, köteles kijelölni szervezeti egységet vagy személyt (a továbbiakban csak felelős személy), amely a munkaadó (4)–(7) bekezdésekben, és a 11. § (1) bekezdésében foglalt feladatait ellátja; a munkaadóval kötött szerződés alapján felelős személy lehet olyan személy is, aki nem alkalmazott. A felelős személynek a megfelelő szakmai feltételekkel kell rendelkezni a jelen törvényből adódó feladatok ellátásához. Községekben és a magasabb területi egységeknél a felelős személy a főellenőr.
(2) Az (1) bekezdés szerinti munkaadó, amely közhatalmi szerv, a (8) bekezdésben foglalt feladatait, és a 11. § (4)–(7) bekezdésben foglalt, felelős személy által ellátott feladatait ellátja azon költségvetési szervek és dotációs szervek esetében is, amelyeknél fenntartói hatáskörökkel rendelkezik, azon állami vállalatok esetében is, amelyek alapítója, azon alapok esetében is, amelyeknek a kezelője, és azon 100%-os állami tulajdonrésszel rendelkező részvénytársaságok esetében is, amelyek részvényesi jogköreit gyakorolja, ha ez a jogi személy kevesebb mint 50 munkavállalót foglalkoztat; a közhatalmi szerv meghatározhatja, hogy a (4)–(7) bekezdésekben, és a 11. § (1) bekezdésében foglalt feladatoknak akkor is eleget fog tenni, ha kevesebb mint 50 munkavállalót foglalkoztat.
(3) Az (1) bekezdés szerinti munkaadó köteles lehetővé tenni, hogy a felelős személy függetlenül tudja ellátni feladatait, miközben a felelős személyt csak a munkaadó képviseleti szerveinek vagy az anyacég képviseleti szerveinek utasításai kötik, ha a felelős személy nem egyenesen a képviseleti szerv, vagy a képviseleti szerv tagja. A felelős személy egyéb feladatokat is elláthat, mint (4)–(7) bekezdésekben foglaltak és a 11. § (1) bekezdésébe foglaltak; a munkaadó köteles biztosítani, hogy ezen feladatok vagy kötelességek ne legyenek összeférhetetlenek. Az (1) bekezdés szerinti munkaadó nem szankcionálhatja a felelős személyt feladatai teljesítése miatt, ha a felelős személy szervezeti egység, nem szankcionálhatja az ide besorolt munkavállalókat. A munkaadó a felelős személy feladatai ellátása során köteles biztosítani a szükséges együttműködést; főként köteles biztosítani számára a feladata ellátáshoz szükséges eszközöket és hozzáférést a személyes adatokhoz és dokumentumokhoz. Az (1) bekezdés szerinti munkaadó szintén köteles folyamatosan biztosítani a felelős személy szakmai felkészültségének fenntartását.
(4) A felelős személy megnevezését, és a bejelentések megtételének módját a szokott és általánosan elérhető módon ismertetni kell az összes alkalmazottal, úgy, hogy a bejelentések megtételének legalább egy módja folyamatosan elérhető legyen. Az (1) bekezdés szerinti munkaadó köteles elérhetővé tenni az információkat a bejelentések belső ellenőrzési rendszeréről, tömör, érthető, világosan megfogalmazott és könnyen elérhető formában; szintén köteles megkönnyíteni a bejelentések megtételét.
(5) Az (1) bekezdés szerinti munkaadó köteles befogadni és ellenőrizni minden bejelentést, a bejelentés megtételéttől számított 90 napon belül; ezt a határidőt további 30 nappal meghosszabbíthatja, azzal, hogy a határidő meghosszabbításának tényét közli a bejelentővel, és megindokolja a meghosszabbítást. A bejelentés ellenőrzésének minősül az is, ha az ügyet továbbítják a Büntető Perrendtartás, vagy egyedi előírások7) szerinti ügyintézésre.
(6) Az (1) bekezdés szerinti munkaadó a bejelentés ellenőrzése során köteles titokban tartani a bejelentő személyazonosságát.
(7) Az (1) bekezdés szerinti munkaadó a kivizsgálás lezárult a után legfeljebb 10 nappal köteles tájékoztatni a bejelentőt a bejelentés kivizsgálásának eredményéről, és az annak alapján meghozott intézkedésekről. Ha a bejelentés kivizsgálása az ügy Büntető perrendtartás vagy egyedi előírás szerinti ügyintézésre való továbbításával zárult, a felelős személy kikéri ennek eredményét olyan mértékben, ahogy ezt az egyedi előírások lehetővé teszik, és ezek kézbesítésétől számított legfeljebb 10 napon belül tájékoztatja az eredményekről a bejelentőt.
(8) Az (1) bekezdés szerinti munkaadó köteles olyan belső előírást kiadni, melyben meghatározza a részleteit
a) a bejelentések megtételének, 
b) a bejelentések kivizsgálásának és a felelős személy jogköreinek a bejelentés kivizsgálása során, 
c) a titoktartási kötelezettségnek a bejelentő személyazonosságáról, 
d) a bejelentések nyilvántartásának a 11. § (1) bekezdése alapján, 
e) annak, milyen formában ismertetik meg a bejelentőt az általa tett bejelentés vizsgálatának eredményeivel,
f) a bejelentésben szereplő személyes adatok kezelésének.

11. §
(1) A 10. § (1) bekezdése szerinti munkaadó köteles a bejelentés kézbesítésének napjától számított legkevesebb három évig nyilvántartást vezetni a bejelentésekről a következő módon
a) a bejelentés kézbesítésének dátuma, 
b) a bejelentő utóneve, családneve és tartózkodási helye, 
c) a bejelentés tárgya
d) a bejelentés kivizsgálásának eredménye,
e) a bejelentés kivizsgálása lezárultának dátuma.
(2) Tekintettel a legújabb ismeretekre, az intézkedés végrehajtásának költségeire, és a bejelentések belső ellenőrzési rendszerének céljaira a 10. § (1) bekezdése szerinti munkavállaló köteles olyan technikai és szervezeti intézkedéseket meghozni, amelyek igazolják és biztosítják azt, hogy a bejelentések belső ellenőrzésének rendszere a jelen törvénnyel összhangban van végrehajtva.

12. §
A munkajogi intézkedések hatályának felfüggesztése
(1) Ha a bejelentő azt vélelmezi, hogy a bejelentésével összefüggésben olyan munkajogi intézkedést foganatosítottak vele szemben, amellyel nem ért egyet, a hivatalnál kérvényezheti a munkajogi intézkedés hatályának felfüggesztését, legfeljebb 15 napig, azt követően, hogy tudomást szerzett a munkajogi intézkedésről.
(2) A hivatal késedelem nélkül felfüggeszti az (1) bekezdésbe foglalt munkajogi intézkedés hatályát, ha be volt tartva az ugyanezen bekezdésben szereplő határidő, és amennyiben a munkaadó a hivatal által meghatározott, megfelelő határidőben nem bizonyítja be, hogy a munkajogi intézkedés nem áll oksági összefüggésben a bejelentéssel. A hivatal igazolást állít ki a munkajogi intézkedés hatályának felfüggesztéséről, melyet a munkaadónak és a bejelentőnek kézbesít.
(3) A (2) bekezdésbe foglalt igazolásban feltüntetik a bejelentő utónevét, családnevét, tartózkodási helyét, a munkaadó megnevezését, és a munkajogi intézkedést, amelynek a hatályát felfüggesztették. Ha a hivatal nem ért egyet az (1) bekezdés szerinti kérvénnyel, írásban értesíti tájékoztatja a bejelentőt az indokokról, amelyekre hivatkozva nem függesztette fel a munkajogi intézkedés hatályát. 
(4) A munkajogi intézkedés hatálya a (2) bekezdésbe foglalt értesítés bejelentőnek történt kézbesítésétől számítva függesztődik fel. A felfüggesztés a munkajogi intézkedést végrehajtó határozatra nézve halasztó hatályú.
(5) A hivatal a (2) bekezdésbe foglalt igazolás kézbesítésével egyidejűleg tájékoztatja a bejelentőt a bírósághoz való fordulás lehetőségéről, azonnali intézkedés elrendelése céljából, és az ebből adódó következményekről a (6) bekezdés alapján.
(6) A munkajogi intézkedés felfüggesztése 30 napig hatályos a (2) bekezdésbe foglalt igazolást bejelentőnek való kézbesítésétől számítva. Az ezen határidő alatt az azonnali intézkedés elrendelése céljából benyújtott bírósági beadványról hozott végrehajtható bírósági döntés hatályba lépésének idejéig a munkajogi intézkedés felfüggesztésének hatálya meghosszabbodik.
(7) A hivatal késedelem nélkül felfüggeszti az olyan természetes személlyel szemben hozott munkajogi intézkedés hatályát is, aki olyan tényállást hozott nyilvánosságra, amelyről foglalkozása, hivatása, állása, tisztsége, vagy közérdekű tevékenysége során szerzett tudomást, és ez a természetes személy megalapozottan vélhette, hogy a bejelentés nem vezetne a bejelentés rendes kivizsgálásához, vagy a bejelentés megtétele miatt megtorlásra számíthatna. Ez esetben az (1)–(6) bekezdésekben foglalt rendelkezések megfelelően alkalmazandók.
(8) Az (1)–(6) bekezdésekben foglalt rendelkezések a megfelelően vonatkoznak a bejelentő közeli hozzátartozójára is, valamint a felelős személyre, és azon alkalmazottakra, akik részt vesznek a felelős személy feladatainak végrehajtásában.

A hivatal

13. §
(1) A hivatal az államigazgatás független szerveként, országos hatáskörrel létesül, mely védi a bejelentők jogait és jogos érdekeit a társadalomellenes tevékenység bejelentése során.
(2) A hivatal költségvetési szerv. Költségvetés tervezetét az Általános Államkincstári Jelentés fejezeteként terjesztik be. A hivatal jóváhagyott költségvetését a naptári év folyamán kizárólag a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban csak “nemzeti tanács”).
(3) A hivatal székhelye Pozsony.
(4) A hivatal feladatai végrehajtásához a székhelyén kívüli kirendeltségeket hozhat létre és szüntethet meg, és meghatározhatja területi illetékességüket. 
(5) A hivatal szervezeti felépítését a hivatal szervezeti és működési szabályzata szabályozza részletesen, melyet a hivatal elnöke ad ki.
(6) A hivatal
a) dönt a védelem ügyeiben a 7. és a 12. § alapján,
b) ellenőrzi a jelen törvény betartását; az ellenőrzés végrehajtására az ellenőrző tevékenység végzésének általános szabályai vonatkoznak, egyedi előírás szerint,8)
c) ellenőrzi
1. a védelem biztosításáról hozott rendelkezéseket és a védelem végrehajtását,
2. a módot, ahogyan a munkaadó a bejelentővel viselkedett a bejelentés megtételét követően, és
3. a bejelentések belső ellenőrzési rendszeréről hozott rendelkezések betartását,
d) tájékoztatja az illetékes hivatalt a munkavállaló szankcionálásának gyanújáról a társadalomellenes tevékenység bejelentésével összefüggésben,
e) elmélyíti a tudatosságot a nyilvánosság és a munkaadók körében a társadalomellenes tevékenység bejelentéséről, és a bejelentőknek nyújtott védelemről,
f) tanácsadást biztosít a munkaadóknak a 10. § 8 bekezdése szerinti belső irányelvek kidolgozásához, és betartatási mechanizmusához,
g) tanácsadást és konzultációkat biztosít a társadalomellenes tevékenység bejelentésével kapcsolatban,
h) szakmai állásfoglalásokat és módszertani iránymutatást ad ki a bejelentő védelmével kapcsolatos ügyekben
i) biztosítja a felelős személyek gyakorlati felkészítését és továbbképzését
j) együttműködik az állami szervekkel a jogi előírások előkészítése során, és az államigazgatás központi szervei számára előterjeszti kezdeményezéseit a jogszabályok módosítására, saját megállapításai és ismeretei alapján,
k) együttműködik a Szlovák Nemzeti Emberjogi Központtal és civil szervezetekkel a bejelentők védelmének ügyeiben,
l) együttműködik az Európai Unió és más országok hasonló intézményeivel és szervezeteivel,
m) ellát más feladatokat, ha azt a jelen törvény vagy egyedi előírás elrendeli.
(7) A hivatal rendszeresen kiértékeli, és webhelyén közzéteszi a társadalomellenes tevékenység bejelentésével, és a jelen törvény által biztosított védelemmel kapcsolatos információkat, közzéteszi a jelen törvény 6 bekezdésének h) pontja szerinti információkat, szakcikkeket, jogi és egyéb dokumentumokat, és olyan információkat, amelyek a társadalomellenes tevékenység bejelentésével és a jelen törvény által nyújtott védelemmel kapcsolatosak.
(8) A hivatal feladatainak ellátása során jogosult
a) kérelmezni a szükséges dokumentáció, feljegyzések, és más iratok bemutatását, és megismerkedni azok tartalmával,
b) magyarázatot kérni, és felülvizsgálni a bejelentések kivizsgálásának módját és hatékonyságát,
c) figyelmeztetni a közhatalmi szervek vezető képviselőit a bejelentések nem elégséges, vagy helytelen módon történő kezelésére, és kérelmezni a jóvátételt,
d) figyelmeztetni a munkaadót, hogy a tervezett munkajogi intézkedéssel megsértheti a jelen törvény rendelkezéseit,
e) intézkedéseket javasolhat a munkaadónak a jelen törvénnyel való összhang kialakítására.
(9) Ha a (8) bekezdésebe foglalt jogosultságok érvényesítését egyedi előírás szabályozza, akkor a hivatal ezeket csak az ezen egyedi előírásokkal összhangban érvényesítheti.
(10) A közigazgatási szabálysértési ügyekben, amelyek során a 6. § (1) bekezdése alapján védelmet biztosítottak, a hivatal résztvevőként van jelen. Szintén résztvevőként van jelen olyan közigazgatási szabálysértési ügyekben, amelyek esetében minősített bejelentés történt, ha ezt kérelmezi. A hivatal jogosult részt venni a közigazgatási szabálysértési eljárás minden cselekményében, amelyen a bejelentőnek joga vagy kötelessége részt venni. 
(11) A hivatal a bírósági eljárásról szóló általános előírások értelmében jogosult részt venni az eljárásban, ha a peres felek egyike a bejelentő.
(12) A közhatalmi szerveknek a szükséges mértékben együttműködést kell tanúsítani a hivatallal feladatai ellátása során.
(13) A hivatal minden évben március végéig jelentést terjeszt a nemzeti tanács elé a tevékenységéről, és a bejelentők védelmének helyzetéről az előző évben; a jelentést a hivatal a webhelyén teszi közzé. E jelentés részei főként a hivatal működéséből adódó ismeretek, javaslatok és ajánlások a megállapított hiányosságok jóvátételére. Ha a hivatal elnöke arra utaló tényállást állapít meg, hogy a bejelentők jogainak veszélyeztetése vagy megsértése súlyos mértékű, vagy több bejelentőt érint, rendkívüli jelentést terjeszthet a nemzeti tanács elé, melynek része lehet az arra irányuló javaslat is, hogy a jelentést tárgyalják meg a nemzeti tanács következő ülésén.
(14) A hivatalnak címzett bejelentéseket a hivatal késedelem nélkül továbbítja az illetékes szervnek. Ha a bejelentő kérelmezi személyazonosságának titokban tartását, a hivatal a bejelentő adatai nélkül továbbítja a bejelentést. 
(15) Amennyiben a bejelentővel, a bejelentő közeli hozzátartozójával, vagy vállalkozásukkal szemben a közhatalom gyakorlása során olyan intézkedések történnek, amelyek során feltételezhető, hogy a bejelentéssel kapcsolatos büntetésről van szó, a hivatal jogosult az intézkedéseket foganatosító közhatalmi szervtől adott határidőben tájékoztatást kérni ezen intézkedések megalapozottságáról és indokoltságáról. A közhatalmi szerv felülvizsgálja az intézkedés jogosultságát és indokoltságát, és, ha szükséges, intézkedik a jóvátételről, a felülvizsgálat eredményeiről és az elfogadott intézkedésekről tájékoztatja a hivatalt. Ha a közhatalmi szerv nem teljesíti a második mondatban foglalt kötelességeit, a hivatal erről a tényállásról tájékoztatja a felettes szervet; ha a közhatalmi szervnek nincs felettes szerve, a hivatal ezeket az információkat a Szlovák Köztársaság Kormánya (a továbbiakban csak “kormány”) elé terjeszti.
(16) A (15) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha nem a bejelentővel vagy közeli hozzátartozójával, hanem más személlyel szemben történnek a közhatalom gyakorlása során olyan intézkedések, amelyek során feltételezhető, hogy a társadalomellenes tevékenység bejelentésével kapcsolatos büntetésről van szó.

14. §
A hivatal elnöke
(1) A hivatal élén az elnök áll, aki felelős a hivatal működéséért. A hivatal elnökét a nemzeti tanács választja és hívja vissza a kormány által javasolt jelöltek közül a 15. § (4) bekezdése alapján.
(2) A hivatal elnökének hivatali ideje hét év. Ugyanaz a személy csak egy alkalommal lehet megválasztva a hivatal elnökének.
(3) A hivatal elnökévé csak az választható, aki
a) a Szlovák Köztársaság állampolgára,
b) cselekvőképes,
c) feddhetetlen,
d) mesterfokozatú végzettséggel rendelkezik,
e) nem tagja politikai pártnak vagy mozgalomnak,
f) a megválasztása előtti öt évben nem töltött be köztársasági elnöki, parlamenti képviselői, európai parlamenti képviselői, kormánytagi, más központi államigazgatási szervben, vagy országos hatáskörrel rendelkező államigazgatási szervben elnöki, vezetői, igazgatói vagy alelnöki, államtitkári, emberjogi biztosi, kabinetfőnöki, megyefőnöki vagy polgármesteri tisztséget, és
g) eddigi magánéleti, közéleti és szakmai működésével garanciát jelent arra, hogy tisztségét rendesen, tisztességesen és felelősen fogja végezni.
(4) E törvény céljaira nem minősül feddhetetlennek az, akit jogerősen elítéltek szándékosan elkövetett bűncselekmény, vagy bűncselekmény minősített esete, közfeladati helyzettel visszaélés bűncselekménye, vesztegetés elfogadásának bűncselekménye, vesztegetés bűncselekménye, befolyással üzérkedés bűncselekménye miatt, az sem, akinek ezen bűncselekmények miatti büntethetősége elévült, vagy akit mentesítettek az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. A feddhetetlenséget hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni. A feddhetetlenség bizonyításának céljaira a természetes személy átadja a bizottságnak (16. §) a hatósági erkölcsi bizonyítvány igényléséhez szükséges adatokat.9) A harmadik mondat szerinti adatokat a bizottság késedelem nélkül, elektronikus formában, az elektronikus kommunikációs csatornákon keresztül elküldi a Szlovák Köztársaság Főügyészségére. 
(5) A hivatal elnöki tisztsége összeférhetetlen a (3) bekezdés f) pontjában foglalt tisztségekkel, a bírói és ügyészi tisztséggel, a Szlovák Nemzeti Bank Banktanácsa, képviseleti szerv tagságával, jogi személy vezető szervében, felügyeleti szervében vagy ellenőrző szervében viselt tagsággal, a közgyűlést és a taggyűlést leszámítva, se politikai párt vagy politikai mozgalom tagságával. A hivatal elnöke nem léphet fel politikai párt vagy politikai mozgalom nevében, és nem járhat el az érdekükben.
(6) A hivatal elnöki tisztsége véget ér:
a) a hivatali idő leteltével
b) a tisztségről való lemondással
c) a tisztségből való visszahívással
d) elhalálozással vagy halottá nyilvánítással.
(7) A hivatal elnökét a nemzeti tanács hívja vissza a kormány javaslatára, ha:
a) elvesztette feddhetetlenségét,
b) korlátozták cselekvőképességét,
c) ha az (5) bekezdés szerinti összeférhetetlenség feltételét a továbbiakban nem teljesíti,
d) legalább hat egymást követő hónapon keresztül nem látja el a tisztségét.
(8) A nemzeti tanács felfüggesztheti az elnök tisztségét, ha büntetőeljárást indítottak vele szembe a tisztségéből fakadóan.
(9) A hivatal elnökét a parlamenti képviselőével azonos havi fizetés illeti meg, azon hónap első napjától számítva, amelyben meg volt választva. A hivatal elnökét a tisztségéből fakadó elengedhetetlen kiadások, és más személyes kiadásai fedezésére a fizetése 50%-ának megfelelő átalánydíj-térítés illeti meg. Az átalánydíj-térítési jogosultság a tisztség gyakorlása megkezdésének napjától keletkezik, és a tisztség betöltése befejezésének napjával szűnik meg. Az átalánydíjat egész összegben állapítják meg, egész euróra felkerekítve. A hivatal elnökének fizetését és átalánydíj-térítését a Szlovák Köztársaság Kormánya állapítja meg.
(10) A hivatal elnökére nem vonatkoznak a jutalmazásra vonatkozó egyedi előírások,10) kivéve azon egyedi előírások rendelkezéseit,11) amelyek az elnök fizetésére a megfelelően vonatkoztatandók.

15. §
Nyilvános meghallgatás
(1) A kormány csak a nyilvános meghallgatást és a bizottsági értékelést követően javasolhat a nemzeti tanácsnak jelölteket a hivatal élére.
(2) A bizottság a kinevezését követő legfeljebb 15 napon belül felhívást tesz közzé a jelentkezésről a hivatal elnöki tisztségére a Szlovák Rádió és Televízió adásában, a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalának (a továbbiakban csak “kormányhivatal”) webhelyén, és legalább egy országos terjesztésű napilapban. A felhívást nem lehet 30 napnál rövidebb időre közzétenni. A felhívásban a bizottság meghatározza, a 14. § (3) bekezdésébe foglalt, a hivatal elnökére vonatkozó feltételek teljesítésének igazolásához milyen iratokat kell benyújtani, és az életrajz struktúráját, amelyet a jelöltség iránt érdeklődőnek be kell nyújtani; az életrajz kötelező melléklete legalább két referencia a jelöltségre pályázó munkatársaitól, vagy közéleti személyiségektől, a jelöltség indoklására. Az életrajzot, a referenciákat és az indoklást a bizottság a kormányhivatal webhelyén adja közre, legfeljebb öt munkanappal a hivatal elnöki tisztségének betöltésére kiírt felhívás lejártát követően. 
(3) A nyilvános meghallgatásra legfeljebb a hivatal elnöki tisztségének betöltésére irányuló felhívás lejártát követő 30 napon belül kerül sor. A bizottság a nyilvános meghallgatásra minden érdeklődőt meghív, aki teljesíti a 14. § (3) bekezdésében foglalt, a hivatal elnöki tisztségének ellátásához szükséges feltételeket, és a meghatározott határidőben benyújtotta az életrajzát a szükséges mellékletekkel; azon érdeklődőt, aki nem teljesíti a törvényi feltételeket, vagy aki nem nyújtotta be az életrajzát és a szükséges mellékleteket, a bizottság nem hívja meg a nyilvános meghallgatásra, és erről értesíti őt. A bizottság legalább hét nappal a nyilvános meghallgatás kezdete előtt meghívja a jelöltség iránt érdeklődőt a nyilvános meghallgatásra, megjelölve a nyilvános meghallgatás dátumát, helyszínét, óráját; ugyanezen határidőben a kormányhivatal webhelyén közzéteszi a nyilvános meghallgatás dátumát, helyszínét és óráját, és a kérdések témaköreit, amelyeket a nyilvános meghallgatáson fel fognak tenni a bejelentkezett érdeklődőknek. A nyilvános meghallgatást úgy kell megrendezni, hogy a bejelentkezett jelöltség iránt érdeklődő személyeknek a jelenlévő kormánytagok, parlamenti képviselők, és a nyilvánosság képviselői is tehessenek fel kérdéseket, kizárólag olyan kérdéseket tehetnek fel, amelyek a hivatal működését érintik, a hivatal elnöki tisztsége betöltésének megalapozottságát ellenőrzik, vagy a vezetői képességekre irányulnak. A nyilvános meghallgatást élőben közvetítik a kormányhivatal webhelyén, és a nyilvános meghallgatás teljes felvételét közzéteszik, legfeljebb a következő munkanapon, a kormányhivatal webhelyén.
(4) A bizottság a nyilvános meghallgatást követő legfeljebb 15 napon belül értékeli a jelöltség iránt érdeklődőket, és a kormánynak két érdeklődőt javasol, akik a legjobb értékelést kapták. A kormány elé terjesztett anyagnak része a nyilvános meghallgatás jegyzőkönyve is, mely tartalmazza legalább az értékelés módját, minden érdeklődő értékelését, és a sorrendjüket az értékelés alapján; a bizottság által beterjesztett anyagot a kormányhivatal a webhelyén teszi közzé.

16. §
A bizottság
(1) A bizottságnak öt tagja van. Egy-egy tagját a köztársasági elnök, a kormány, az emberjogi biztos, a Köztisztviselői Tanács, és a kormány nem kormányzati szervekért és a polgári társadalom fejlesztéséért felelős tanácsadó szerve nevezi ki. A bizottság tagjául csak azt lehet kinevezni, aki eddigi magánéleti, közéleti és szakmai életbeli működésével garanciát jelent arra, hogy tisztségét rendesen, tisztességesen, felelősen és pártatlanul fogja ellátni. 
(2) A köztársasági elnök, az emberjogi biztos, a Köztisztviselői Tanács, és a kormány nem kormányzati szervekért és a polgári társadalom fejlesztéséért felelős tanácsadó szerve a hivatal elnöke hivatali idejének lejárta előtt hat hónappal köteles a kormánnyal közölni a bizottságba általuk nevezett tagot; a beterjesztésnek része a bizottsági tag strukturált életrajza is. Ha a bizottsági tag kinevezésére jogosult jogi személy az előző mondatban foglalt határidő lejártát követően tíz nappal sem nevezi meg a jelöltjét, a hiányzó bizottsági tagot a kormány nevezi ki, késedelem nélkül. A bizottsági tagok névsorát az életrajzukkal együtt a kormányhivatal a webhelyén teszi közzé, legkésőbb a bizottsági tag kormánynak történő beterjesztését követő munkanapon.
(3) Ha a hivatal elnökének tisztsége más módon szűnik meg, mint a hivatali idő letelte által, akkor az 1 bekezdés szerinti, bizottsági tagokat kinevezni hivatott jogi személyek kötelesek a hivatal elnöke tisztségének megszűnése utáni 30 napon belül kinevezni a bizottsági tagokat, és erről a kormányt tájékoztatni; a 2 bekezdésben foglaltak a megfelelően alkalmazandók. 
(4) A bizottság tagjainak tisztsége kinevezés útján keletkezik; a bizottsági tagsági tisztség a hivatal elnökének nemzeti tanács általi megválasztását követően szűnik meg. 
(5) A bizottság tevékenységét az elnök irányítja, akit a bizottság tagjai egymás közül választanak. Távolmaradása esetén az elnököt az általa írásban megbízott bizottsági tag helyettesíti.
(6) A bizottsági tagság társadalmi tisztség. A bizottsági tagot a tisztség betöltésével kapcsolatos útiköltség térítése illeti meg,12) amelyet a kormányhivatal biztosít.
(7) A bizottság szakmai, szervezési, személyi, adminisztratív és műszaki tevékenységével kapcsolatos feladatokat a kormányhivatal látja el.
(8) A bizottsági döntés érvényességéhez az összes bizottsági tag szavazatainak egyszerű többsége szükséges. A részleteket a bizottság által az álláspályázat előtt lefolytatandó folyamatokról, a bizottsági tárgyalásokról, a jelentkezett érdeklődők értékelésének módjáról, a bizottsági döntésekről, a bizottsági üléseken való részvételről a tárgyalási rend tartalmazza, amelyet a bizottság fogad el; a tárgyalási rendet a bizottság a kormány webhelyén teszi közzé, legfeljebb egy munkanappal annak elfogadását követően.
(9) Ha a kormány a 15. § (4) bekezdése szerinti jelölteket 30 napon belül sem fogadja el, a bizottság új felhívást tesz közzé az érdeklődők jelentkezéséről a hivatal elnöki tisztségére. A bizottság új felhívást tesz közzé akkor is, ha a nemzeti tanács nem választja meg a hivatal elnökét.

17. §
A hivatal alelnöke
(1) A hivatal elnökét a hivatal alelnöke helyettesíti, akit a hivatal elnöke nevez ki és hív vissza. A hivatal alelnöke távolléte idején helyettesíti a hivatal elnökét, és ha a hivatal elnökének tisztsége nincs betöltve, akkor az elnök jogköreinek és kötelességeinek megfelelő mértékben. A hivatal elnöke más esetekre is megbízhatja a hivatal alelnökét a jogköreinek és kötelességeinek megfelelő mértékű helyettesítéssel.
(2) A hivatal alelnökére vonatkozik a 14. § (3) bekezdése, a 4 bekezdés első és második mondata, az (5) és a (6) bekezdés.
(3) Feddhetetlenségének igazolására a természetes személy átadja a hivatalnak az erkölcsi bizonyítvány kikéréséhez szükséges adatokat. Az első mondat szerinti adatokat a bizottság késedelem nélkül, elektronikus formában, az elektronikus kommunikációs csatornákon keresztül elküldi a Szlovák Köztársaság Főügyészségére, az erkölcsi bizonyítvány kiállításának céljaira.

Közigazgatási szabálysértések

18. §
(1) Szabálysértést követ el, aki
a) a bejelentővel szemben a hivatal beleegyezése nélkül hajt végre munkajogi intézkedést, ha ehhez a hivatal beleegyezése szükséges, vagy szankcionálja a bejelentőt a bejelentés megtételével összefüggésben, vagy
b) megszegi a bejelentővel szembeni titoktartási kötelezettségét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szabálysértésért a hivatal 2 000 euróig terjedő bírságot szabhat ki.
(3) A bírságok az állami költségvetésbevételét képezik. 
(4) A szabálysértésekre, és a szabálysértési ügyekben való eljárásokra a szabálysértésekről szóló általános előírás vonatkozik.13)

19. §
(1) A munkaadóra, aki nem teljesíti a 10. § vagy a 11. § szerinti kötelességei valamelyikét, a hivatal 20 000 euróig terjedő bírságot szabhat ki.
(2) A bírság kiszabása során a hivatal figyelembe veszi a jogellenes intézkedés súlyosságát, módját, időtartamát és következményeit, és figyelembe veszi a kötelességek ismételt megszegését, és azt, hogy ezzel a cselekvéssel megsértettek-e más kötelességeket.
(3) A bírságot legfeljebb egy éven belül lehet kiszabni, attól a naptól számítva, hogy a hivatal tudomást szerzett a kötelességek megszegéséről, de legfeljebb három éven belül attól a naptól számítva, hogy a kötelességek megszegésére sor került.
(4) A bírságok az állami költségvetésjövedelmét képezik.

Közös rendelkezések

20. §
(1) A bejelentő, aki minősített bejelentést tett, és az, akivel szemben felfüggesztették a munkajogi intézkedést, jogosult jogsegélyre egyedi előírás alapján.14)
(2) A különös méltánylást érdemlő esetekben a hivatal megtérítheti a bejelentő ügyvédre vagy más jogi képviselőre fordított költségeit, ha ez szükséges volt a bejelentés megtételével kapcsolatban.

21. §
(1) A hivatal a 7. és a 12. § alapján biztosítandó védelem megítéléséhez szükséges tényállás kivizsgálásához a munkafelügyelet együttműködését kérheti. A munkafelügyeletet az együttműködés nyújtása során az egyedi előírás szerinti15) jogosultságok illetik meg, mint a munkafelügyelet ellenőrzése során.
(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködés nyújtása során mindenkinek olyan kötelezettségei vannak, mint a munkafelügyeleti ellenőrzés során.16)
(3) A természetes személyre, vagy a jogi személy nevében eljárni jogosult személyre, aki a meghatározott határidőben nem teljesíti a (2) bekezdésbe foglalt kötelezettségeit, a munkafelügyelet 500 euróig terjedő rendbírság szabhat, ismételten is, ha a kötelességét a módosított határidőn belül sem teljesíti.
(4) A munkafelügyelet a rendbírságot a kötelességszegés napjától számított egy éven belül róhatja ki.
(5) A rendbírságok az állami költségvetés bevételét képezik.
(6) A Nemzeti Munkafelügyelet, és a munkafelügyelet az (1)–(3) bekezdésekben foglaltak céljaira a személyes adatokat az egyedi előírásnak megfelelően kezeli,17) az érintett személyek beleegyezése nélkül.

22. §
(1) A hivatal a feladatai ellátásához szükséges mértékben jogosult kezelni a személyes adatokat. 
(2) Ha egy közhatalmi szerv a társadalomellenes tevékenység bejelentésére telefonvonalat létesít, az erre a telefonvonalra beérkező hívásokat köteles rögzíteni; a rögzítés tényéről a közhatalmi szerv köteles előre tájékoztatni a bejelentőt.
(3) A közhatalmi szerv nyilvántartást vezet a (2) bekezdés szerinti telefonhívások felvételeiről, és a rögzítéstől számított három évig nem felülírható elektronikus hordozón őrzi meg azokat.

23. §
(1) A Szlovák Információs Szolgálatra, a Katonai Hírszerzésre, és a Nemzetbiztonsági Hivatalra és e testületek tagjaira csak az 1., 2., 10., és 11. § vonatkozik. A Szlovák Információs Szolgálat és a Katonai Hírszerzés esetében a 10. § (7) bekezdéséből adódó kötelességek gyakorlása nem veszélyeztetheti a hírszerző szolgálatok érdekeit.
(2) E törvény betartását a Szlovák Információs Szolgálat, a Katonai Hírszerzés és a Nemzetbiztonsági Hivatal által a nemzeti tanács ellenőrzi, egyedi előírás alapján.18)

24. §
(1) Az e törvény szerinti eljárásra nem vonatkozik a közigazgatási eljárási törvény, kivéve a beleegyezés 7. § szerint adására, a 19. § szerinti szabálysértési eljárásra és a rendbírság 21. § szerinti kiszabására.
(2) Az ügyész munkaadónak címzett 4. § (1) bekezdése szerinti értesítésének, a közigazgatási szerv munkaadónak címzett 6. § (1) bekezdése szerinti értesítésének, az ügyész vagy a közigazgatási szerv munkaadónak címzett 8. § (5) bekezdése szerinti értesítésének és a munkajogi intézkedés hatályának 12. § (2) bekezdése szerinti felfüggesztéséről szóló igazolásának kézbesítésére a közigazgatási eljárási törvény 26. §-a vonatkozik.

25. §
Átmeneti rendelkezések
(1) Az e törvény alapján biztosított védelem kiterjed arra a természetes személyre is, aki e törvény hatályba lépése előtt tett bejelentést, és e törvény értelmében kérvényezte a védelem biztosítását.
(2) A Tt. 307/2014. sz., a társadalomellenes tevékenységgel összefüggő intézkedésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, a Tt. 125/2016. sz. törvénye által módosított törvénye alapján biztosított védelem továbbra is tart, azzal, hogy az e törvény szerinti védelmet a munkafelügyelet a hivatal elnökének nemzeti tanács által történt megválasztását követő hatodik naptári hónap végéig biztosítja.
(3) A 2019. február 28. előtt megkezdett, és jogerősen le nem zárult eljárásokra a Tt. 307/2014. sz., a társadalomellenes tevékenységgel összefüggő intézkedésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló. a Tt. 125/2016 sz. törvénye által módosított törvénye vonatkozik.
(4) A 16. § (1) bekezdése szerinti jogi személy e törvény hatályba lépésétől számított 15 napon belül tájékoztatja a kormányt az általa kinevezett bizottsági tagról. 
(5) E törvény hatályba lépésétől a hivatal elnökének nemzeti tanács által történt megválasztásától számított hatodik naptári hónap végéig a 13. § (6) bekezdésének a)–d), f) és g) pontjaiba foglalt feladatokat a munkafelügyelet látja el.
(6) E törvény hatályba lépésétől a hivatal elnökének nemzeti tanács által történt megválasztásától számított hatodik naptári hónap végéig a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma dönt a jutalom folyósításáról a 9. § alapján.
(7) Azon beleegyezés iránti kérvényeket, amelyeket nem dolgoztak fel, és amelyek azon naptári hónap végig kerültek benyújtásra, amelyben letelt a hivatal elnökének nemzeti tanács általi megválasztásától számított hat hónap, a hivatal dolgozza fel e törvény értelmében, azon hónap első naptári napjától számítva, amely azt a naptári hónapot követi, amelyikben eltelt a hat hónap a hivatal elnökének nemzeti tanács általi megválasztásától.
(8) A hivatal elnökének nemzeti tanács általi megválasztásától számított hatodik hónap végéig a kormányhivatal segíti a hivatal elnökét a hivatal adminisztrációval, szervezéssel, technikai és tárgyi bebiztosításával kapcsolatos tevékenységek terén.
(9) A 10. § (1) bekezdése szerinti munkaadó köteles a Tt. 307/2014. sz., a társadalomellenes tevékenységgel összefüggő intézkedésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, a Tt. 125/2016 sz. törvénye által módosított törvénye szerint a beadványok belső kivizsgálási rendszerét összhangba hozni e törvénnyel, 2019. szeptember 30-áig.

26. §
Megszüntető rendelkezések
Megszűnik a Tt. 307/2014. sz., a társadalomellenes tevékenységgel összefüggő intézkedésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, a Tt. 125/2016 sz. törvénye által módosított törvénye.


X. cikkely
A jelen törvény 2019. március 1-jén lép hatályba.

Andrek Kiska s.k.
Andrej Danko s.k.
Peter Pellegrini s.k.


1) A Tt. többször módosított 583/2008 sz. törvénye a bűncselekmények és más társadalomellenes tevékenység megelőzéséről, 3. § b) és c) pontok.
2) Például a Tt. 124/1992 törvénye a Katonai Rendőrségről 10. § 2 bekezdés, Tt. 164/2008 sz. törvénye által módosított Tt. 10/1996 törvénye az ellenőrzésről az államigazgatásban, 11. § (2) bekezdés k) pont.
3) A Tt. többször módosított 523/2004. sz. törvénye a közigazgatási szervek és intézmények költségvetési szabályairól, 21. §.
A Tt. 583/2004 sz. törvénye a területi önkormányzatok költségvetési szabályairól, 1. § (3) bekezdés
4) A Tt. 281/2015 sz. törvénye a hivatásos katonák állami szolgálatáról, 6. § (4) bekezdés
5) Például a Tt. a többször módosított 311/2001 sz. törvénye a Munka törvénykönyvéről, 55. § (2) és (4) bekezdés, 60. § (1) bekezdés a), c) és d) 1-3 pontja, a Tt. 73/1998 sz. törvénye a Rendőri Testület, Szlovák Információs Szolgálat, a Szlovák Köztársaság Büntetés-végrehajtási Testülete és a Vasúti Rendőrség tagjainak állami szolgálatáról, 192 § (1) bekezdés f) és g) pont, a Tt. többször módosított 315/2001 sz. törvénye a Tűzoltó és Műszaki Mentő Testületről, 60. § (1) bekezdés, a Tt. többször módosított 55/2017 sz. törvénye az állami szolgálatról, 64. § (2) és (5) bekezdés, 65., 66., 72., 75. § (1) bekezdés a) pont, 82. §.
6) Például a Tt. a többször módosított 311/2001 sz. törvénye a Munka törvénykönyvéről, 45. §, a Tt. többször módosított 73/1998 sz. törvénye, 57. §, a Tt. 55/2017 sz. törvénye, 52. § (1) bekezdés és 78. § (1) és (2) bekezdés
7) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tgy. 372/1990. sz. törvénye a szabálysértésekről, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított, Tt. 10/1996. sz. törvénye.
8) A Tt. többször módosított, 10/1996 sz. törvényének 8-13. §.
9) A Tt. 330/2007 sz. törvénye a bűnügyi nyilvántartóról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről, 13. § (4) bekezdés
10) A Tt. többször módosított 55/2017 sz. törvény 124-154. §, 156., 157 és 159. §
11) A Tt. 55/2017 sz. törvény 155., 158. és 160. §
12) A Tt. 283/2002. sz. törvénye az útiköltség-térítésről
13) A Szlovák Nemzeti Tanács 372/1990 sz. többször módosított törvénye
14) A Tt. 327/2005 sz. törvénye az anyagi szükséghelyzetben levő személyeknek nyújtandó jogsegélyről és a 586/2003. számú törvény az ügyvédségről, valamint az iparszerű vállalkozásról szóló, többször módosított 455/1991 sz. törvénye módosításáról a Tt. 8/2005 és a Tt 307/2014 sz. törvénye által módosítva, 24.f és 24.g §.
15) A Tt. 125/2006 sz. törvény a munkafelügyeletről és a Tt. 82/2005 sz. törvény az illegális munkáról és illegális foglalkoztatásról kiegészítéséről és módosításáról, 12. § (1) bekezdés
16) A Tt 125/2006 sz. törvénye, 16. §
17) A Tt. 125/2006 sz. törvénye, 17. §
18) A Tt. 350/1996 sz. törvénye a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának tanácskozási rendjéről a Tt. 215/2004 sz. törvénye által módosítva, 60 §.
Časová verzia účinná od 1. marca 2019

54/2019

Zákon

O OCHRANE OZNAMOVATEĽOV PROTISPOLOČENSKEJ ČINNOSTI

a o zmene a doplnení niektorých zákonov


z 30. januára 2019


Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:


Čl. I
Úvodné ustanovenia

§ 1
(1) Tento zákon upravuje
a) podmienky poskytovania ochrany osobám v pracovnoprávnom vzťahu v súvislosti s oznamovaním kriminality alebo inej protispoločenskej činnosti1) (ďalej len „protispoločenská činnosť“),
b) práva a povinnosti osôb pri oznamovaní protispoločenskej činnosti a
c) zriadenie, postavenie a pôsobnosť Úradu na ochranu oznamovateľov protispoločenskej činnosti (ďalej len „úrad“).
(2) Týmto zákonom nie je dotknutá povinnosť oznámenia trestného činu alebo prekazenia trestného činu.
(3) Oznamovanie protispoločenskej činnosti sa nepovažuje za porušenie zmluvnej povinnosti zachovávať mlčanlivosť ani za porušenie povinnosti zachovávať mlčanlivosť podľa osobitných predpisov,2) ak ide o povinnosť vyplývajúcu z výkonu zamestnania, povolania, postavenia alebo funkcie a nejde o povinnosť mlčanlivosti v súvislosti s ochranou utajovaných skutočností, poštového tajomstva, obchodného tajomstva, bankového tajomstva, telekomunikačného tajomstva alebo daňového tajomstva, ochranou dôverných štatistických údajov, nejde o povinnosť mlčanlivosti v súvislosti s poskytovaním a sprístupňovaním údajov zo zdravotnej dokumentácie, o povinnosť mlčanlivosti príslušníkov spravodajských služieb alebo o povinnosť mlčanlivosti pri poskytovaní právnych služieb.

§ 2
Na účely tohto zákona sa rozumie
a) oznamovateľom fyzická osoba, ktorá v dobrej viere urobí oznámenie orgánu príslušnému na prijatie oznámenia, úradu alebo zamestnávateľovi; za oznamovateľa sa považuje aj blízka osoba oznamovateľa, ktorá je v pracovnoprávnom vzťahu k tomu istému zamestnávateľovi ako oznamovateľ, k zamestnávateľovi, ktorý je závislou osobou vo vzťahu k zamestnávateľovi oznamovateľa alebo k zamestnávateľovi, ktorý je založený alebo zriadený zamestnávateľom oznamovateľa,
b) oznámením uvedenie skutočností, o ktorých sa fyzická osoba dozvedela v súvislosti s výkonom svojho zamestnania, povolania, postavenia alebo funkcie alebo v súvislosti s činnosťou vo verejnom záujme a ktoré sa týkajú protispoločenskej činnosti,
c) kvalifikovaným oznámením oznámenie, ktoré môže prispieť alebo prispelo k objasneniu závažnej protispoločenskej činnosti alebo k zisteniu alebo k usvedčeniu jej páchateľa,
d) závažnou protispoločenskou činnosťou
1. trestný čin poškodzovania finančných záujmov Európskej únie podľa § 261 až 263 Trestného zákona, trestný čin machinácií pri verejnom obstarávaní a verejnej dražbe podľa § 266 až 268 Trestného zákona, trestné činy verejných činiteľov podľa § 326 až 327a Trestného zákona alebo trestné činy korupcie podľa § 328 až 336b Trestného zákona,
2. trestný čin, za ktorý Trestný zákon ustanovuje trest odňatia slobody s hornou hranicou trestnej sadzby prevyšujúcou tri roky,
3. správny delikt, za ktorý možno uložiť pokutu s hornou hranicou určenou výpočtom, alebo
4. správny delikt, za ktorý možno uložiť pokutu s hornou hranicou vo výške najmenej 30 000 eur,
e) pracovnoprávnym vzťahom pracovný pomer, obdobný pracovný vzťah, štátnozamestnanecký pomer alebo služobný pomer,
f) zamestnávateľom osoba, ktorá zamestnáva najmenej jednu fyzickú osobu v pracovnoprávnom vzťahu,
g) orgánom verejnej moci
1. štátny orgán, obec, vyšší územný celok,
2. právnická osoba zriadená zákonom a právnická osoba zriadená štátom, obcou alebo vyšším územným celkom podľa osobitného predpisu,3)
3. právnická osoba založená osobou uvedenou v prvom bode alebo v druhom bode,
4. právnická osoba, ktorej zákon zveruje právomoc rozhodovať o právach a povinnostiach v oblasti verejnej správy,
h) konaním v dobrej viere konanie fyzickej osoby, ktorá vzhľadom na okolnosti, ktoré sú jej známe, a vedomosti, ktoré v čase oznámenia má, sa odôvodnene domnieva, že uvádzané skutočnosti sú pravdivé; v pochybnostiach sa konanie považuje za konanie v dobrej viere, dovtedy, kým sa nepreukáže opak.

Poskytnutie ochrany v rámci trestného konania

§ 3
(1) Žiadosť o poskytnutie ochrany pri oznámení závažnej protispoločenskej činnosti, ktorá je trestným činom, môže podať oznamovateľ zároveň s oznámením alebo počas trestného konania; žiadosť sa podáva prokurátorovi písomne alebo ústne do zápisnice. Ak sa žiadosť o poskytnutie ochrany oznamovateľovi podá inému orgánu verejnej moci, ten ju bezodkladne postúpi prokurátorovi.
(2) Žiadosť o poskytnutie ochrany podľa odseku 1 obsahuje meno, priezvisko, dátum narodenia a pobyt oznamovateľa, ktorý podáva žiadosť, miesto výkonu jeho práce a označenie jeho zamestnávateľa; žiadosť obsahuje aj údaje o blízkej osobe, ak je v pracovnoprávnom vzťahu k tomu istému zamestnávateľovi ako oznamovateľ alebo je v pracovnoprávnom vzťahu k zamestnávateľovi, ktorý je závislou osobou vo vzťahu k zamestnávateľovi oznamovateľa a oznamovateľ žiada o ochranu aj pre túto blízku osobu.

§ 4
(1) Ak prokurátor zistí, že oznamovateľ, ktorý podal žiadosť o poskytnutie ochrany podľa § 3 ods. 1, urobil kvalifikované oznámenie, bezodkladne mu poskytne ochranu podľa § 7 a túto skutočnosť písomne oznámi oznamovateľovi, zamestnávateľovi a úradu; oznamovateľovi sa spolu s týmto oznámením doručí aj poučenie o právach a povinnostiach, ktoré mu vyplývajú z postavenia chráneného oznamovateľa. Doručením oznámenia o poskytnutí ochrany zamestnávateľovi sa oznamovateľ stáva chráneným oznamovateľom.
(2) Oznamovateľ môže namiesto ochrany podľa § 7 požiadať prokurátora o vydanie písomného potvrdenia o tom, že urobil kvalifikované oznámenie. Ak prokurátor zistí, že oznamovateľ urobil kvalifikované oznámenie, bezodkladne mu vydá o tom potvrdenie spolu s poučením o právach a povinnostiach, ktoré mu vyplývajú v súvislosti s urobením kvalifikovaného oznámenia.
(3) Ak prokurátor zistí, že oznamovateľ, ktorý podal žiadosť o poskytnutie ochrany podľa § 3 ods. 1, neurobil kvalifikované oznámenie, bezodkladne mu písomne oznámi túto skutočnosť s uvedením dôvodov neposkytnutia ochrany a s poučením o možnosti preskúmať neposkytnutie ochrany podľa odseku 4.
(4) Oznamovateľ, ktorému sa podľa odseku 3 neposkytla ochrana, môže do 15 dní od doručenia oznámenia podľa odseku 3 požiadať sám alebo prostredníctvom úradu nadriadeného prokurátora, aby preskúmal dôvody neposkytnutia ochrany podľa odseku 3. Nadriadený prokurátor do 15 dní od doručenia žiadosti rozhodne o poskytnutí ochrany podľa § 7 a túto skutočnosť písomne oznámi oznamovateľovi, zamestnávateľovi a úradu, alebo v tejto lehote oznámi oznamovateľovi alebo úradu, že oznamovateľ neurobil kvalifikované oznámenie.

Poskytnutie ochrany v rámci konania o správnom delikte

§ 5
(1) Žiadosť o poskytnutie ochrany pri oznámení závažnej protispoločenskej činnosti, ktorá je správnym deliktom, môže podať oznamovateľ zároveň s oznámením alebo počas konania o správnom delikte; žiadosť o poskytnutie ochrany sa podáva písomne alebo ústne do zápisnice orgánu, ktorý je príslušný na konanie o správnom delikte (ďalej len „správny orgán“). Ak sa žiadosť o poskytnutie ochrany oznamovateľovi podá inému orgánu verejnej moci, ten ju bezodkladne postúpi orgánu príslušnému podľa prvej vety.
(2) Žiadosť o poskytnutie ochrany podľa odseku 1 obsahuje meno, priezvisko, dátum narodenia a pobyt oznamovateľa, ktorý podáva žiadosť, miesto výkonu jeho práce a označenie jeho zamestnávateľa; žiadosť obsahuje aj údaje o blízkej osobe, ak je v pracovnoprávnom vzťahu k tomu istému zamestnávateľovi ako oznamovateľ alebo je v pracovnoprávnom vzťahu k zamestnávateľovi, ktorý je závislou osobou vo vzťahu k zamestnávateľovi oznamovateľa a oznamovateľ žiada o ochranu aj pre túto blízku osobu.

§ 6
(1) Ak správny orgán zistí, že oznamovateľ, ktorý podal žiadosť o poskytnutie ochrany podľa § 5 ods. 1, urobil kvalifikované oznámenie, bezodkladne oznamovateľovi poskytne ochranu podľa § 7 a túto skutočnosť písomne oznámi oznamovateľovi, zamestnávateľovi a úradu; oznamovateľovi sa spolu s oznámením doručí aj poučenie o právach a povinnostiach, ktoré oznamovateľovi vyplývajú z postavenia chráneného oznamovateľa. Doručením tohto oznámenia zamestnávateľovi sa oznamovateľ stáva chráneným oznamovateľom.
(2) Oznamovateľ môže namiesto ochrany podľa § 7 požiadať správny orgán o vydanie písomného potvrdenia o tom, že urobil kvalifikované oznámenie. Ak správny orgán zistí, že oznamovateľ urobil kvalifikované oznámenie, bezodkladne oznamovateľovi vydá o tom potvrdenie spolu s poučením o právach a povinnostiach, ktoré mu vyplývajú v súvislosti s urobením kvalifikovaného oznámenia.
(3) Ak správny orgán zistí, že oznamovateľ, ktorý podal žiadosť o poskytnutie ochrany podľa § 5 ods. 1, neurobil kvalifikované oznámenie, bezodkladne oznamovateľovi písomne oznámi túto skutočnosť s uvedením dôvodov neposkytnutia ochrany a s poučením o možnosti preskúmať neposkytnutie ochrany podľa odseku 4.
(4) Oznamovateľ, ktorému sa podľa odseku 3 neposkytla ochrana, môže do 15 dní od doručenia oznámenia podľa odseku 3 požiadať sám alebo prostredníctvom úradu nadriadený správny orgán, aby preskúmal dôvody neposkytnutia ochrany podľa odseku 3. Nadriadený správny orgán do 15 dní od doručenia žiadosti rozhodne o poskytnutí ochrany podľa § 7 a túto skutočnosť písomne oznámi oznamovateľovi, zamestnávateľovi a úradu, alebo v tejto lehote oznámi oznamovateľovi alebo úradu, že oznamovateľ neurobil kvalifikované oznámenie.
(5) Ak sa v trestnom konaní odovzdá alebo postúpi vec inému orgánu na konanie o správnom delikte po podaní žiadosti o poskytnutie ochrany, správny orgán posúdi poskytnutie ochrany aj bez podania ďalšej žiadosti o poskytnutie ochrany.

§ 7
Ochrana oznamovateľa pri oznamovaní závažnej protispoločenskej činnosti
(1) Zamestnávateľ môže urobiť právny úkon alebo vydať rozhodnutie v pracovnoprávnom vzťahu (ďalej len „pracovnoprávny úkon“) voči chránenému oznamovateľovi, na ktorý nedal súhlas, len so súhlasom úradu; voči chránenému oznamovateľovi, ktorým je profesionálny vojak, sa súhlas úradu vyžaduje, len ak tak ustanovuje osobitný predpis.4) Súhlas úradu sa nevyžaduje, ak sa pracovnoprávnym úkonom priznáva nárok alebo ak ide o pracovnoprávny úkon súvisiaci so skončením pracovnoprávneho vzťahu, ktorý je dôsledkom právnej skutočnosti, ktorá nezávisí od posúdenia zamestnávateľa.5)
(2) Zamestnávateľ podáva žiadosť o udelenie súhlasu úradu. Žiadosť o udelenie súhlasu obsahuje
a) označenie zamestnávateľa,
b) meno, priezvisko, dátum narodenia a pobyt chráneného oznamovateľa,
c) označenie pracovnoprávneho úkonu, na ktorý sa žiada súhlas úradu,
d) odôvodnenie potreby vykonania pracovnoprávneho úkonu.
(3) Úrad pred vydaním rozhodnutia o žiadosti o udelenie súhlasu umožní chránenému oznamovateľovi vyjadriť sa v primeranej lehote k navrhovanému pracovnoprávnemu úkonu.
(4) V jednoduchých veciach, najmä ak možno rozhodnúť len na základe žiadosti zamestnávateľa a vyjadrenia chráneného oznamovateľa, úrad rozhodne o žiadosti o udelenie súhlasu bezodkladne. V ostatných veciach rozhodne úrad do 30 dní odo dňa doručenia žiadosti o udelenie súhlasu.
(5) Úrad udelí súhlas s navrhovaným pracovnoprávnym úkonom zamestnávateľa voči chránenému oznamovateľovi, len ak zamestnávateľ preukáže, že navrhovaný pracovnoprávny úkon nemá žiadnu príčinnú súvislosť s kvalifikovaným oznámením, inak žiadosť o udelenie súhlasu zamietne.
(6) Proti rozhodnutiu úradu o žiadosti o udelenie súhlasu nemožno podať odvolanie.
(7) Od podania žiadosti zamestnávateľa o udelenie súhlasu úradu do právoplatného rozhodnutia o žiadosti o udelenie súhlasu zamestnávateľovi lehoty a skúšobné doby podľa osobitných predpisov6) neplynú.
(8) Právny úkon, na ktorý úrad neudelil súhlas, je neplatný.

§ 8
Zánik ochrany oznamovateľa
(1) Ochrana oznamovateľa poskytovaná podľa § 7 zaniká
a) doručením písomného oznámenia chráneného oznamovateľa o vzdaní sa ochrany úradu,
b) skončením alebo zánikom pracovnoprávneho vzťahu chráneného oznamovateľa,
c) uplynutím troch rokov od skončenia trestného konania alebo konania o správnom delikte; ochrana však nezaniká, ak sa trestné konanie skončí postúpením veci inému orgánu,
d) odsúdením chráneného oznamovateľa za trestný čin krivého obvinenia alebo za trestný čin krivej výpovede a krivej prísahy v súvislosti s urobením kvalifikovaného oznámenia, alebo
e) doručením písomného oznámenia orgánu, ktorý poskytol ochranu, zamestnávateľovi, ak sa preukáže, že kvalifikované oznámenie nie je konaním v dobrej viere.
(2) Zánik ochrany podľa odseku 1 písm. a) úrad bezodkladne písomne oznámi zamestnávateľovi a orgánu, ktorý poskytol ochranu.
(3) Zánik ochrany podľa odseku 1 písm. b) zamestnávateľ bezodkladne písomne oznámi úradu a orgánu, ktorý poskytol ochranu.
(4) Zánik ochrany podľa odseku 1 písm. c) alebo písm. d) orgán, ktorý poskytol ochranu, bezodkladne písomne oznámi úradu, zamestnávateľovi a chránenému oznamovateľovi.
(5) Zánik ochrany podľa odseku 1 písm. e) orgán, ktorý poskytol ochranu, bezodkladne písomne oznámi úradu a chránenému oznamovateľovi.

§ 9
Odmena
(1) Úrad môže poskytnúť oznamovateľovi, ktorý urobil kvalifikované oznámenie na základe jeho žiadosti o poskytnutie odmeny, odmenu až do výšky 50-násobku minimálnej mzdy, ak
a) v trestnom konaní
1. bola podaná obžaloba,
2. bol podaný návrh na schválenie dohody o uznaní viny a prijatí trestu,
3. bol schválený zmier a zastavené trestné stíhanie alebo
4. trestné stíhanie bolo podmienečne zastavené, alebo
b) v správnom konaní nadobudlo právoplatnosť rozhodnutie o spáchaní správneho deliktu.
(2) Orgán, ktorý oznamovateľovi vydal písomné oznámenie podľa § 4 ods. 1 alebo § 6 ods. 1 alebo písomné potvrdenie podľa § 4 ods. 2 alebo § 6 ods. 2, oznámi oznamovateľovi podanie obžaloby, schválenie dohody o uznaní viny a prijatí trestu, schválenie zmieru a zastavenie trestného stíhania, podmienečné zastavenie trestného stíhania alebo nadobudnutie právoplatnosti rozhodnutia podľa odseku 1.
(3) Žiadosť o poskytnutie odmeny môže podať oznamovateľ úradu do šiestich mesiacov odo dňa doručenia oznámenia podľa odseku 2. Na žiadosti o poskytnutie odmeny podané po tejto lehote sa neprihliada.
(4) Žiadosť o poskytnutie odmeny obsahuje meno, priezvisko, dátum narodenia a pobyt oznamovateľa a odôvodnenie žiadosti; k žiadosti oznamovateľ priloží kópiu oznámenia podľa odseku 2.
(5) Úrad pri rozhodovaní o žiadosti o poskytnutie odmeny zohľadní mieru zásluh oznamovateľa na objasnení závažnej protispoločenskej činnosti, zistení jej páchateľa, ušlý zárobok oznamovateľa a rozsah uchráneného majetku alebo vráteného majetku, ak ho možno vyčísliť; na ten účel si úrad vyžiada stanovisko prokurátora alebo správneho orgánu, ktorý vo veci konal.
(6) Úrad rozhodne o žiadosti o poskytnutie odmeny do troch mesiacov odo dňa jej doručenia.
(7) Na poskytnutie odmeny oznamovateľovi nie je právny nárok. Preskúmanie rozhodnutia úradu o odmene súdom je vylúčené.
(8) Ustanovenia odsekov 1 až 7 sa nevzťahujú na blízku osobu oznamovateľa.

Vnútorný systém preverovania oznámení

§ 10
(1) Zamestnávateľ, ktorý zamestnáva najmenej 50 zamestnancov, a zamestnávateľ, ktorý je orgánom verejnej moci, ktorý zamestnáva najmenej 5 zamestnancov, je povinný určiť organizačnú zložku alebo osobu (ďalej len „zodpovedná osoba“), ktorá plní úlohy zamestnávateľa podľa odsekov 4 až 7 a § 11 ods. 1; na základe zmluvy so zamestnávateľom môže byť zodpovednou osobou aj osoba, ktorá nie je zamestnancom. Zodpovedná osoba musí mať odborné predpoklady na plnenie úloh podľa tohto zákona. V obci a vo vyššom územnom celku je zodpovednou osobou hlavný kontrolór.
(2) Zamestnávateľ podľa odseku 1, ktorý je orgánom verejnej moci, plní úlohu podľa odseku 8 a prostredníctvom zodpovednej osoby plní úlohy podľa odsekov 4 až 7 a § 11 ods. 1 aj vo vzťahu k rozpočtovej organizácii a príspevkovej organizácii, ktoré sú v jeho zriaďovateľskej pôsobnosti, vo vzťahu k štátnemu podniku, ktorého je zakladateľom, vo vzťahu k fondu, ktorý je v jeho správe, a vo vzťahu k akciovej spoločnosti so 100 % majetkovou účasťou štátu, ku ktorej vykonáva akcionárske práva, ak táto právnická osoba zamestnáva menej ako 50 zamestnancov; orgán verejnej moci môže určiť, že bude plniť úlohy podľa odsekov 4 až 7 a § 11 ods. 1 aj vtedy, ak táto právnická osoba zamestnáva najmenej 50 zamestnancov.
(3) Zamestnávateľ podľa odseku 1 je povinný umožniť zodpovednej osobe nezávislé plnenie jej úloh, pričom zodpovedná osoba je viazaná len pokynmi štatutárneho orgánu zamestnávateľa alebo štatutárneho orgánu materskej spoločnosti, ak nie je zodpovednou osobou priamo štatutárny orgán alebo člen štatutárneho orgánu. Zodpovedná osoba môže plniť aj iné úlohy a povinnosti ako podľa odsekov 4 až 7 a § 11 ods. 1; zamestnávateľ je povinný zabezpečiť, aby žiadna z týchto iných úloh alebo povinností neviedla ku konfliktu záujmov. Zamestnávateľ podľa odseku 1 nesmie zodpovednú osobu postihovať za výkon jej úloh; ak je zodpovednou osobou organizačná zložka, nesmie postihovať zamestnancov, ktorí sú do nej zaradení. Zamestnávateľ podľa odseku 1 je povinný poskytnúť zodpovednej osobe pri plnení jej úloh potrebnú súčinnosť; najmä je povinný jej poskytnúť dostatočné prostriedky potrebné na plnenie týchto úloh a prístup k osobným údajom a dokumentom. Zamestnávateľ podľa odseku 1 je tiež povinný priebežne zabezpečovať udržiavanie odborných predpokladov zodpovednej osoby.
(4) Označenie zodpovednej osoby a spôsoby podávania oznámení musia byť zverejnené a pre všetkých zamestnancov prístupné obvyklým a bežne dostupným spôsobom tak, že najmenej jeden spôsob podávania oznámení musí byť prístupný nepretržite. Zamestnávateľ podľa odseku 1 je povinný sprístupniť informácie o vnútornom systéme preverovania oznámení v stručnej, zrozumiteľnej, jasne formulovanej a ľahko dostupnej forme; je tiež povinný uľahčovať podávanie oznámení.
(5) Zamestnávateľ podľa odseku 1 je povinný prijať a preveriť každé oznámenie do 90 dní od jeho prijatia; túto lehotu môže predĺžiť o ďalších 30 dní s tým, že predĺženie oznámi oznamovateľovi s uvedením dôvodov predĺženia. Za preverenie oznámenia sa považuje aj postúpenie veci na vybavenie podľa Trestného poriadku alebo osobitných predpisov.7)
(6) Zamestnávateľ podľa odseku 1 je povinný pri preverovaní oznámení zachovávať mlčanlivosť o totožnosti oznamovateľa.
(7) Zamestnávateľ podľa odseku 1 je povinný oznámiť oznamovateľovi výsledok preverenia oznámenia a opatrenia, ak sa prijali na základe preverenia oznámenia, do desiatich dní od preverenia oznámenia. Ak bolo preverenie oznámenia skončené postúpením veci na vybavenie podľa Trestného poriadku alebo osobitných predpisov, zodpovedná osoba si vyžiada výsledok vybavenia v rozsahu, ako to umožňuje osobitný predpis a do desiatich dní od doručenia tohto výsledku s ním oboznámi aj oznamovateľa.
(8) Zamestnávateľ podľa odseku 1 je povinný vydať vnútorný predpis, v ktorom určí podrobnosti o
a) podávaní oznámení,
b) preverovaní oznámení a oprávneniach zodpovednej osoby pri preverovaní oznámení,
c) zachovaní mlčanlivosti o totožnosti oznamovateľa,
d) evidovaní oznámení podľa § 11 ods. 1,
e) oboznamovaní oznamovateľa s výsledkom preverenia jeho oznámenia,
f) spracúvaní osobných údajov uvedených v oznámení.

§ 11
(1) Zamestnávateľ podľa § 10 ods. 1 je povinný najmenej počas troch rokov odo dňa doručenia oznámenia viesť evidenciu oznámení v rozsahu
a) dátum doručenia oznámenia,
b) meno, priezvisko a pobyt oznamovateľa,
c) predmet oznámenia,
d) výsledok preverenia oznámenia,
e) dátum skončenia preverenia oznámenia.
(2) S ohľadom na najnovšie poznatky, náklady na vykonanie opatrení a účel vnútorného systému preverovania oznámení je zamestnávateľ podľa § 10 ods. 1 povinný prijať vhodné technické a organizačné opatrenia na zabezpečenie a preukázanie toho, že vnútorný systém preverovania oznámení sa vykonáva v súlade s týmto zákonom.

§ 12
Pozastavenie účinnosti pracovnoprávneho úkonu
(1) Ak sa oznamovateľ domnieva, že v súvislosti s oznámením bol voči nemu urobený pracovnoprávny úkon, s ktorým nesúhlasí, môže požiadať úrad do 15 dní odo dňa, keď sa dozvedel o pracovnoprávnom úkone, o pozastavenie účinnosti tohto pracovnoprávneho úkonu.
(2) Úrad bezodkladne pozastaví účinnosť pracovnoprávneho úkonu podľa odseku 1, ak bola dodržaná lehota podľa odseku 1 a ak zamestnávateľ v primeranej lehote určenej úradom nepreukáže, že pracovnoprávny úkon nemá príčinnú súvislosť s oznámením. Úrad vydá potvrdenie o pozastavení účinnosti pracovnoprávneho úkonu a doručí ho zamestnávateľovi a oznamovateľovi.
(3) V potvrdení podľa odseku 2 sa uvedie meno, priezvisko, dátum narodenia a pobyt oznamovateľa, označenie zamestnávateľa a pracovnoprávny úkon, ktorého účinnosť je pozastavená. Ak úrad nevyhovie žiadosti podľa odseku 1, písomne oznámi oznamovateľovi dôvody, pre ktoré nepozastavil účinnosť pracovnoprávneho úkonu.
(4) Pozastavenie účinnosti pracovnoprávneho úkonu sa začína dňom doručenia potvrdenia podľa odseku 2 oznamovateľovi. Rozhodnutiu, ktoré je pracovnoprávnym úkonom, sa pozastavením účinnosti odkladá vykonateľnosť.
(5) Úrad oznamovateľa pri doručení potvrdenia podľa odseku 2 písomne poučí o možnosti podať na súd návrh na nariadenie neodkladného opatrenia a s tým spojených následkoch podľa odseku 6.
(6) Pozastavenie účinnosti pracovnoprávneho úkonu sa skončí uplynutím 30 dní od doručenia potvrdenia podľa odseku 2 oznamovateľovi. Doručením návrhu na nariadenie neodkladného opatrenia na súd počas tejto lehoty sa trvanie pozastavenia účinnosti pracovnoprávneho úkonu predlžuje až do nadobudnutia vykonateľnosti rozhodnutia súdu o tomto návrhu.
(7) Úrad bezodkladne pozastaví aj účinnosť pracovnoprávneho úkonu urobeného voči fyzickej osobe, ktorá zverejnila skutočnosti o protispoločenskej činnosti, o ktorých sa dozvedela v súvislosti s výkonom svojho zamestnania, povolania, postavenia, funkcie alebo činnosťou vo verejnom záujme, ak sa táto fyzická osoba mohla oprávnene domnievať, že urobenie oznámenia by neviedlo k riadnemu prešetreniu oznámenia alebo by urobenie oznámenia mohlo viesť k jej postihu. Ustanovenia odsekov 1 až 6 sa použijú primerane.
(8) Ustanovenia odsekov 1 až 6 sa primerane vzťahujú aj na blízku osobu oznamovateľa, na zodpovednú osobu a na zamestnancov, ktorí sa podieľajú na plnení úloh zodpovednej osoby.

Úrad

§ 13
(1) Zriaďuje sa úrad ako nezávislý orgán štátnej správy s celoštátnou pôsobnosťou, ktorý chráni práva a oprávnené záujmy oznamovateľov pri oznamovaní protispoločenskej činnosti.
(2) Úrad je rozpočtovou organizáciou. Návrh rozpočtu sa predkladá ako súčasť kapitoly Všeobecná pokladničná správa. Schválený rozpočet úradu môže znížiť v priebehu kalendárneho roku len Národná rada Slovenskej republiky (ďalej len „národná rada“).
(3) Sídlom úradu je Bratislava.
(4) Úrad na plnenie svojich úloh môže zriaďovať a zrušovať detašované pracoviská mimo svojho sídla a určovať územný obvod ich pôsobnosti.
(5) Podrobnosti o organizácii úradu upraví organizačný poriadok úradu, ktorý vydá predseda úradu.
(6) Úrad
a) rozhoduje vo veciach ochrany podľa § 7 a 12,
b) kontroluje uplatňovanie tohto zákona; na výkon kontroly sa vzťahujú základné pravidlá kontrolnej činnosti podľa osobitného predpisu,8)
c) kontroluje
1. dodržiavanie ustanovení o poskytnutí ochrany a výkone ochrany,
2. spôsob, akým sa zamestnávateľ správal k oznamovateľovi v čase po podaní oznámenia a
3. dodržiavanie ustanovení o vnútornom systéme preverovania oznámení,
d) oznamuje príslušným orgánom podozrenie z postihu zamestnanca v súvislosti s oznámením protispoločenskej činnosti,
e) zvyšuje povedomie verejnosti a zamestnávateľov o oznamovaní protispoločenskej činnosti a o poskytovaní ochrany oznamovateľom,
f) poskytuje poradenstvo zamestnávateľom pri vypracovávaní vnútorného predpisu podľa § 10 ods. 8 a mechanizmu jeho dodržiavania,
g) poskytuje poradenstvo a konzultácie v súvislosti s oznamovaním protispoločenskej činnosti,
h) vydáva odborné stanoviská a metodické usmernenia vo veciach ochrany oznamovateľov,
i) zabezpečuje praktickú odbornú prípravu a školenia zodpovedných osôb,
j) spolupracuje so štátnymi orgánmi pri tvorbe právnych predpisov a predkladá ústredným orgánom štátnej správy podnety na ich zmenu na základe vlastných zistení a poznatkov,
k) spolupracuje so Slovenským národným strediskom pre ľudské práva a mimovládnymi organizáciami vo veciach ochrany oznamovateľov,
l) spolupracuje s obdobnými inštitúciami a organizáciami Európskej únie a iných krajín,
m) plní iné úlohy, ak tak ustanovuje tento zákon alebo osobitné predpisy.
(7) Úrad pravidelne vyhodnocuje a na svojom webovom sídle zverejňuje informácie, ktoré sa týkajú oznamovania protispoločenskej činnosti a poskytovania ochrany podľa tohto zákona, zverejňuje dokumenty podľa odseku 6 písm. h), odborné články, právne a iné dokumenty a informácie, ktoré sa týkajú oznamovania protispoločenskej činnosti a poskytovania ochrany podľa tohto zákona.
(8) Úrad je pri plnení svojich úloh oprávnený
a) požadovať predloženie potrebnej dokumentácie, záznamov a iných dokladov a oboznamovať sa s ich obsahom,
b) požadovať vysvetlenia a preskúmať spôsob a účinnosť vybavenia oznámenia,
c) upozorňovať vedúcich predstaviteľov orgánov verejnej moci na nedostatočné alebo nesprávne vybavenie oznámenia a žiadať o nápravu,
d) upozorniť zamestnávateľa, že plánovaným pracovnoprávnym úkonom môže porušiť ustanovenia tohto zákona,
e) odporučiť zamestnávateľovi opatrenia na zabezpečenie súladu s týmto zákonom.
(9) Ak je uplatnenie oprávnenia podľa odseku 8 upravené v osobitnom predpise, úrad ich môže uplatniť len v súlade s týmto osobitným predpisom.
(10) Úrad má v konaní o správnom delikte, v ktorom sa poskytla ochrana podľa § 6 ods. 1, postavenie zúčastnenej osoby. Úrad má postavenie zúčastnenej osoby aj v konaní o správnom delikte, v ktorom bolo urobené kvalifikované oznámenie, ak o to požiada. Úrad má právo zúčastniť sa na každom úkone konania o správnom delikte, na ktorom má právo alebo povinnosť zúčastniť sa oznamovateľ.
(11) Úrad je oprávnený zúčastniť sa konania podľa všeobecných predpisov o konaní pred súdmi, ak je jednou zo sporových strán oznamovateľ.
(12) Orgán verejnej moci poskytuje úradu pri plnení jeho úloh potrebnú súčinnosť.
(13) Úrad predkladá národnej rade každoročne do konca marca správu o svojej činnosti a o stave ochrany oznamovateľov za predchádzajúci rok; správu zverejňuje úrad na svojom webovom sídle. Súčasťou tejto správy sú najmä poznatky z činnosti úradu a návrhy a odporúčania na nápravu zistených nedostatkov. Ak predseda úradu zistí skutočnosti nasvedčujúce, že ohrozovanie alebo porušovanie práv oznamovateľa je závažné alebo sa týka väčšieho počtu oznamovateľov, môže predložiť národnej rade mimoriadnu správu, ktorej súčasťou môže byť aj návrh, aby bola prerokovaná na najbližšej schôdzi národnej rady.
(14) Oznámenie adresované úradu úrad bezodkladne postúpi príslušnému orgánu. Ak oznamovateľ požiada o utajenie svojej totožnosti, úrad postúpi oznámenie bez uvedenia údajov o totožnosti oznamovateľa.
(15) Ak sa vo vzťahu k oznamovateľovi, blízkej osobe oznamovateľa alebo ich podnikaniu uskutočňujú v súvislosti s výkonom verejnej moci opatrenia, pri ktorých možno predpokladať, že ide o postih v súvislosti s oznámením, úrad je oprávnený požiadať orgán verejnej moci, ktorý uskutočnil tieto opatrenia, aby v určenej lehote zaujal stanovisko k oprávnenosti a dôvodnosti týchto opatrení. Orgán verejnej moci preskúma oprávnenosť a dôvodnosť opatrení, ak je to potrebné, prijme opatrenia na nápravu a výsledok preskúmania a prijaté opatrenia oznámi úradu. Ak orgán verejnej moci nesplní povinnosti podľa druhej vety, úrad predloží informáciu o tejto skutočnosti nadriadenému orgánu; ak orgán verejnej moci nemá nadriadený orgán, úrad predloží takúto informáciu na rokovanie vlády Slovenskej republiky (ďalej len „vláda“).
(16) Podľa odseku 15 sa postupuje aj vtedy, ak sa opatrenia pri výkone verejnej moci, o ktorých možno predpokladať, že ide o postih v súvislosti s oznámením protispoločenskej činnosti, uskutočňujú voči inej osobe, ako je oznamovateľ alebo blízka osoba oznamovateľa.

§ 14
Predseda úradu
(1) Na čele úradu je predseda, ktorý zodpovedá za činnosť úradu. Predsedu úradu volí a odvoláva národná rada spomedzi kandidátov navrhnutých vládou podľa § 15 ods. 4.
(2) Funkčné obdobie predsedu úradu je sedem rokov. Tá istá osoba môže byť zvolená za predsedu úradu len raz.
(3) Za predsedu úradu možno zvoliť len toho, kto
a) je štátnym občanom Slovenskej republiky,
b) je spôsobilý na právne úkony v plnom rozsahu,
c) je bezúhonný,
d) má vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa,
e) nie je členom politickej strany ani politického hnutia,
f) posledných päť rokov pred zvolením nevykonával funkciu prezidenta Slovenskej republiky (ďalej len „prezident“), poslanca národnej rady, poslanca Európskeho parlamentu, člena vlády, predsedu, vedúceho, riaditeľa alebo podpredsedu ostatného ústredného orgánu štátnej správy alebo orgánu štátnej správy s celoštátnou pôsobnosťou, štátneho tajomníka, verejného ochrancu práv, generálneho tajomníka služobného úradu, predsedu samosprávneho kraja, primátora alebo starostu a
g) svojím doterajším pôsobením v osobnom, verejnom a profesijnom živote dáva záruku, že bude svoju funkciu vykonávať riadne, čestne a zodpovedne.
(4) Za bezúhonného sa na účely tohto zákona nepovažuje ten, kto bol právoplatne odsúdený za úmyselný trestný čin a v prípade obzvlášť závažného zločinu, trestného činu zneužívania právomoci verejného činiteľa, trestného činu prijímania úplatku, trestného činu podplácania a trestného činu nepriamej korupcie aj ten, komu bolo odsúdenie za takýto trestný čin zahladené alebo na ktorého sa hľadí, akoby nebol pre takýto trestný čin odsúdený. Bezúhonnosť sa preukazuje odpisom registra trestov. Na účel preukázania bezúhonnosti fyzická osoba poskytne komisii (§ 16) údaje potrebné na vyžiadanie odpisu registra trestov.9) Údaje podľa tretej vety komisia bezodkladne zašle v elektronickej podobe prostredníctvom elektronickej komunikácie Generálnej prokuratúre Slovenskej republiky na vydanie odpisu registra trestov.
(5) Funkcia predsedu úradu je nezlučiteľná s výkonom funkcie podľa odseku 3 písm. f), s výkonom funkcie sudcu, prokurátora, člena Bankovej rady Národnej banky Slovenska, štatutárneho orgánu, s členstvom v riadiacom orgáne, dozornom orgáne alebo kontrolnom orgáne právnickej osoby okrem valného zhromaždenia a členskej schôdze, ani s členstvom v politickej strane alebo v politickom hnutí. Predseda úradu nesmie vystupovať v mene politickej strany alebo politického hnutia alebo pôsobiť v ich prospech.
(6) Výkon funkcie predsedu úradu sa skončí
a) uplynutím funkčného obdobia,
b) vzdaním sa funkcie,
c) odvolaním z funkcie,
d) smrťou alebo vyhlásením za mŕtveho.
(7) Predsedu úradu odvolá národná rada na návrh vlády, ak
a) stratil bezúhonnosť,
b) mu bola obmedzená spôsobilosť na právne úkony,
c) prestal spĺňať podmienku nezlučiteľnosti podľa odseku 5 alebo
d) nevykonáva svoju funkciu najmenej šesť po sebe nasledujúcich mesiacov.
(8) Národná rada môže pozastaviť výkon funkcie predsedovi, ak bolo proti nemu začaté trestné stíhanie v súvislosti s výkonom jeho funkcie.
(9) Predsedovi úradu patrí mesačne plat vo výške platu poslanca národnej rady, začínajúc prvým dňom mesiaca, v ktorom bol zvolený. Predsedovi úradu patrí mesačne paušálna náhrada na pokrytie nevyhnutných výdavkov za služby a iných osobných výdavkov súvisiacich s vykonávaním funkcie v sume 50 % platu. Nárok na paušálnu náhradu vzniká odo dňa začatia vykonávania funkcie a zaniká dňom skončenia vykonávania funkcie. Paušálna náhrada sa určuje pevnou sumou zaokrúhlenou na celé euro nahor. Plat a paušálnu náhradu predsedovi úradu určuje vláda Slovenskej republiky.
(10) Na predsedu úradu sa nevzťahujú ustanovenia o odmeňovaní podľa osobitného predpisu10) okrem ustanovení o odmeňovaní podľa osobitného predpisu,11) ktoré sa na plat predsedu použijú primerane.

§ 15
Verejné vypočutie
(1) Vláda môže národnej rade navrhnúť kandidátov na predsedu úradu len po ich verejnom vypočutí a po ich hodnotení komisiou.
(2) Komisia zverejní výzvu na prihlásenie záujemcov o kandidatúru na predsedu úradu do 15 dní od svojho vymenovania prostredníctvom vysielania Rozhlasu a televízie Slovenska, na webovom sídle Úradu vlády Slovenskej republiky (ďalej len „úrad vlády“) a najmenej v jednom denníku celoštátnej periodickej tlače. Výzva nesmie byť zverejnená kratšie ako 30 dní. Vo výzve komisia určí, aké doklady preukazujúce splnenie podmienok podľa § 14 ods. 3 na predsedu úradu je potrebné zaslať a štruktúru životopisu, ktorý musí záujemca o kandidatúru priložiť; prílohou k životopisu musia byť najmenej dve písomné referencie od spolupracovníkov záujemcu o kandidatúru alebo osobností spoločenského života a zdôvodnenie kandidatúry. Životopis, referencie a odôvodnenie zverejní komisia na webovom sídle úradu vlády do piatich pracovných dní od skončenia výzvy na prihlásenie kandidátov na predsedu úradu.
(3) Verejné vypočutie sa uskutoční do 30 dní od skončenia výzvy na prihlásenie záujemcov o kandidatúru na predsedu úradu. Na verejné vypočutie pozve komisia každého záujemcu o kandidatúru, ktorý spĺňa podmienky podľa § 14 ods. 3 na predsedu úradu a predložil v určenej lehote svoj životopis so všetkými prílohami; záujemcu, ktorý nespĺňa zákonné podmienky alebo ktorý nepredložil v určenej lehote svoj životopis so všetkými prílohami, komisia na verejné vypočutie nepozve, o čom ho upovedomí. Komisia pozve záujemcu o kandidatúru na verejné vypočutie najmenej sedem dní pred jeho začatím s uvedením dátumu, miesta a hodiny verejného vypočutia; v tejto lehote zároveň na webovom sídle úradu vlády zverejní dátum, miesto a hodinu verejného vypočutia a tematické okruhy otázok, ktoré bude na verejnom vypočutí klásť prihláseným záujemcom. Verejné vypočutie sa uskutočňuje tak, aby možnosť klásť otázky prihláseným záujemcom o kandidatúru mali aj prítomní členovia vlády, poslanci národnej rady a zástupcovia verejnosti, pričom môže ísť len o otázky týkajúce sa pôsobnosti úradu, otázky, ktoré majú za cieľ overiť predpoklady pre výkon funkcie predsedu úradu alebo otázky smerujúce k overeniu riadiacich schopností. Verejné vypočutie je vysielané naživo na webovom sídle úradu vlády a celý záznam z verejného vypočutia sa najneskôr nasledujúci pracovný deň zverejní na webovom sídle úradu vlády.
(4) Komisia vyhodnotí prihlásených záujemcov o kandidatúru do 15 dní od verejného vypočutia a navrhne vláde dvoch záujemcov, ktorí boli v hodnotení najúspešnejší. Súčasťou materiálu predloženého vláde na schválenie je zápisnica z verejného vypočutia, ktorá obsahuje najmenej spôsob hodnotenia, hodnotenie všetkých prihlásených záujemcov a ich výsledné poradie podľa hodnotenia; materiál predložený komisiou úrad vlády zverejní na svojom webovom sídle.

§ 16
Komisia
(1) Komisia má päť členov. Po jednom členovi komisie vymenúva prezident, vláda, verejný ochranca práv, Rada pre štátnu službu a poradný orgán vlády v oblasti mimovládnych organizácií a rozvoja občianskej spoločnosti. Za člena komisie možno vymenovať len toho, kto svojím doterajším pôsobením v osobnom, verejnom a profesijnom živote dáva záruku, že bude svoju funkciu vykonávať riadne, čestne, zodpovedne a nestranne.
(2) Prezident, verejný ochranca práv, Rada pre štátnu službu a poradný orgán vlády v oblasti mimovládnych organizácií a rozvoja občianskej spoločnosti sú povinní oznámiť vláde nimi vymenovaného člena komisie najneskôr šesť mesiacov pred uplynutím funkčného obdobia predsedu úradu; súčasťou predloženia je aj štruktúrovaný životopis člena komisie. Ak osoba oprávnená vymenovať člena komisie neoznámi vláde vymenovaného člena komisie ani do desiatich dní od uplynutia lehoty podľa predchádzajúcej vety, chýbajúceho člena komisie vymenuje bezodkladne vláda. Zoznam členov komisie spolu s ich životopismi zverejní úrad vlády na svojom webovom sídle najneskôr nasledujúci pracovný deň po predložení člena komisie vláde.
(3) Ak výkon funkcie predsedu úradu zanikne inak ako uplynutím funkčného obdobia, osoby oprávnené vymenovať člena komisie podľa odseku 1 sú povinné vymenovať a oznámiť vláde členov komisie do 30 dní od zániku výkonu funkcie predsedu úradu; odsek 2 sa vzťahuje primerane.
(4) Člen komisie sa ujíma svojej funkcie vymenovaním; funkcia členovi komisie zanikne zvolením predsedu úradu národnou radou.
(5) Činnosť komisie riadi jej predseda, ktorého si zvolia členovia komisie spomedzi seba. Predsedu komisie počas jeho neprítomnosti zastupuje ním písomne poverený člen komisie.
(6) Funkcia člena komisie je čestná funkcia. Členovi komisie patrí náhrada preukázaných cestovných výdavkov12) spojených s výkonom funkcie, ktorú poskytuje úrad vlády.
(7) Úlohy spojené s odborným, organizačným, personálnym, administratívnym a technickým zabezpečením činnosti komisie plní úrad vlády.
(8) Na platnosť rozhodnutia komisie je potrebná nadpolovičná väčšina hlasov všetkých členov komisie. Podrobnosti o postupe komisie pred výberovým konaním, rokovaní komisie, spôsobe hodnotenia prihlásených záujemcov, rozhodovaní komisie, o účasti na jej zasadnutiach upravuje rokovací poriadok, ktorý schvaľuje komisia; rokovací poriadok komisia zverejní na webovom sídle úradu vlády najneskôr nasledujúci pracovný deň po jeho schválení.
(9) Ak vláda do 30 dní od predloženia návrhu podľa § 15 ods. 4 neschváli záujemcov predložených komisiou, komisia zverejní novú výzvu na prihlásenie záujemcov o kandidatúru na predsedu úradu. Komisia zverejní novú výzvu aj vtedy, ak národná rada nezvolí predsedu úradu.

§ 17
Podpredseda úradu
(1) Predsedu úradu zastupuje podpredseda úradu, ktorého vymenúva a odvoláva predseda úradu. Podpredseda úradu zastupuje predsedu úradu v čase jeho neprítomnosti a keď funkcia predsedu úradu nie je obsadená v rozsahu jeho práv a povinností. Podpredsedu úradu môže predseda úradu poveriť aj v iných prípadoch, aby ho zastupoval v rozsahu jeho práv a povinností.
(2) Na podpredsedu úradu sa vzťahujú ustanovenia § 14 ods. 3, ods. 4 prvá a druhá veta, ods. 5 a 6.
(3) Na účel preukázania bezúhonnosti fyzická osoba poskytne úradu údaje potrebné na vyžiadanie odpisu registra trestov. Údaje podľa prvej vety úrad bezodkladne zašle v elektronickej podobe prostredníctvom elektronickej komunikácie Generálnej prokuratúre Slovenskej republiky na vydanie odpisu registra trestov.

Správne delikty

§ 18
(1) Priestupku sa dopustí ten, kto
a) urobí voči oznamovateľovi pracovnoprávny úkon bez súhlasu úradu, ak sa súhlas vyžaduje, alebo postihne oznamovateľa v súvislosti s podaním oznámenia, alebo
b) poruší povinnosť zachovávať mlčanlivosť o totožnosti oznamovateľa.
(2) Za priestupok podľa odseku 1 môže úrad uložiť pokutu do 2 000 eur.
(3) Pokuty sú príjmom štátneho rozpočtu.
(4) Na priestupky a ich prejednávanie sa vzťahuje všeobecný predpis o priestupkoch.13)

§ 19
(1) Zamestnávateľovi, ktorý si nesplní niektorú z povinností podľa § 10 alebo § 11, úrad môže uložiť pokutu do 20 000 eur.
(2) Úrad pri ukladaní pokuty prihliada na závažnosť, spôsob, trvanie a následky protiprávneho konania a prihliadne aj na opakované porušenie povinnosti a na to, že sa týmto konaním porušili viaceré povinnosti.
(3) Pokutu možno uložiť do jedného roka odo dňa, keď sa úrad dozvedel o porušení povinnosti, najneskôr však do troch rokov odo dňa, keď k porušeniu povinnosti došlo.
(4) Pokuty sú príjmom štátneho rozpočtu.

Spoločné ustanovenia

§ 20
(1) Oznamovateľ, ktorý urobil kvalifikované oznámenie, a ten, voči komu bola pozastavená účinnosť pracovnoprávneho úkonu, majú právo na poskytnutie právnej pomoci podľa osobitného predpisu.14)
(2) V prípadoch hodných osobitného zreteľa môže úrad za oznamovateľa uhradiť náklady na advokáta alebo iného právneho zástupcu, ak ho potreboval v súvislosti s urobením oznámenia.

§ 21
(1) Úrad pri zisťovaní skutočností dôležitých na poskytnutie ochrany podľa § 7 a 12 môže požiadať o súčinnosť inšpektorát práce. Inšpektor práce má pri poskytovaní súčinnosti oprávnenia podľa osobitného predpisu15) ako pri výkone inšpekcie práce.
(2) Každý má pri poskytovaní súčinnosti podľa odseku 1 povinnosti ako pri výkone inšpekcie práce.16)
(3) Fyzickej osobe a osobe oprávnenej robiť právne úkony za právnickú osobu, ktoré v určenej lehote nesplnili povinnosti podľa odseku 2, inšpektorát práce môže uložiť poriadkovú pokutu do 500 eur, a to aj opakovane, ak povinnosť nesplnili ani v dodatočnej lehote.
(4) Poriadkovú pokutu môže inšpektorát práce uložiť do jedného roka odo dňa nesplnenia povinnosti.
(5) Poriadkové pokuty sú príjmom štátneho rozpočtu.
(6) Národný inšpektorát práce a inšpektorát práce na účely podľa odsekov 1 až 3 spracúvajú osobné údaje v rozsahu ustanovenom osobitným predpisom17) bez súhlasu dotknutých osôb.

§ 22
(1) Úrad je oprávnený spracúvať osobné údaje v rozsahu potrebnom na plnenie jeho úloh.
(2) Ak si orgán verejnej moci zriadi na oznamovanie protispoločenskej činnosti telefónnu linku, hovory na túto linku je povinný zaznamenávať; o zaznamenávaní hovoru je orgán verejnej moci povinný oznamovateľa vopred informovať.
(3) Orgán verejnej moci vedie evidenciu zvukových záznamov hovorov podľa odseku 2 a uchováva ich tri roky od zaznamenania na elektronickom neprepisovateľnom nosiči.

§ 23
(1) Na Slovenskú informačnú službu, Vojenské spravodajstvo a Národný bezpečnostný úrad a ich príslušníkov sa vzťahujú len § 1, 2, 10 a 11. Pri plnení povinností podľa § 10 ods. 7 Slovenskou informačnou službou a Vojenským spravodajstvom nesmie byť ohrozený záujem spravodajskej služby.
(2) Dozor nad dodržiavaním tohto zákona vo vzťahu k Slovenskej informačnej službe, Vojenskému spravodajstvu a Národnému bezpečnostnému úradu vykonáva národná rada podľa osobitného predpisu.18)

§ 24
(1) Na konanie podľa tohto zákona sa nevzťahuje správny poriadok okrem konania o udelenie súhlasu úradu podľa § 7, konania o správnych deliktoch podľa § 19 a konania o uložení poriadkovej pokuty podľa § 21.
(2) Na doručovanie oznámenia prokurátora zamestnávateľovi podľa § 4 ods. 1, oznámenia správneho orgánu zamestnávateľovi podľa § 6 ods. 1, oznámenia prokurátora alebo správneho orgánu zamestnávateľovi podľa § 8 ods. 5 a potvrdenia o pozastavení účinnosti pracovnoprávneho úkonu podľa § 12 ods. 2 sa vzťahuje § 26 správneho poriadku.

§ 25
Prechodné ustanovenia
(1) Ochrana podľa tohto zákona sa poskytuje aj fyzickej osobe, ktorá urobila oznámenie pred účinnosťou tohto zákona a podala žiadosť o poskytnutie ochrany podľa tohto zákona.
(2) Ochrana poskytnutá podľa zákona č. 307/2014 Z. z. o niektorých opatreniach súvisiacich s oznamovaním protispoločenskej činnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 125/2016 Z. z. trvá aj naďalej s tým, že ochranu podľa tohto zákona poskytuje inšpektorát práce do konca kalendárneho mesiaca, v ktorom uplynie šesť mesiacov od zvolenia predsedu úradu národnou radou.
(3) Na konania začaté a právoplatne neskončené do 28. februára 2019 sa vzťahuje zákon č. 307/2014 Z. z. o niektorých opatreniach súvisiacich s oznamovaním protispoločenskej činnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 125/2016 Z. z.
(4) Osoba podľa § 16 ods. 1 oznámi vláde vymenovaného člena komisie do 15 dní od nadobudnutia účinnosti tohto zákona.
(5) Od nadobudnutia účinnosti tohto zákona do konca kalendárneho mesiaca, v ktorom uplynie šesť mesiacov od zvolenia predsedu úradu národnou radou, plní inšpektorát práce úlohy podľa § 13 ods. 6 písm. a) až d), f) a g).
(6) Od nadobudnutia účinnosti tohto zákona do konca kalendárneho mesiaca, v ktorom uplynie šesť mesiacov od zvolenia predsedu úradu národnou radou, rozhoduje Ministerstvo spravodlivosti Slovenskej republiky o poskytnutí odmeny podľa § 9.
(7) Žiadosť o udelenie súhlasu, ktorá nebola vybavená, podanú do konca kalendárneho mesiaca, v ktorom uplynie šesť mesiacov od zvolenia predsedu úradu národnou radou, vybaví od prvého dňa kalendárneho mesiace nasledujúceho po kalendárnom mesiaci, v ktorom uplynulo šesť mesiacov od zvolenia predsedu úradu národnou radou úrad podľa tohto zákona.
(8) Od zvolenia predsedu úradu národnou radou do konca kalendárneho mesiaca, v ktorom uplynie šesť mesiacov od zvolenia predsedu úradu národnou radou, úrad vlády napomáha predsedovi úradu pri plnení jeho úloh súvisiacich s administratívnym, organizačným, technickým a materiálnym zabezpečením činnosti úradu.
(9) Zamestnávateľ podľa § 10 ods. 1 je povinný zosúladiť vnútorný systém vybavovania podnetov podľa zákona č. 307/2014 Z. z. o niektorých opatreniach súvisiacich s oznamovaním protispoločenskej činnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 125/2016 Z. z. s týmto zákonom do 30. septembra 2019.

§ 26
Zrušovacie ustanovenie
Zrušuje sa zákon č. 307/2014 Z. z. o niektorých opatreniach súvisiacich s oznamovaním protispoločenskej činnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení čl. CLXVIII zákona č. 125/2016 Z. z.


Čl. X
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. marca 2019.

Andrej Kiska v. r.
Andrej Danko v. r.
Peter Pellegrini v. r.


1) § 3 písm. b) a c) zákona č. 583/2008 Z. z. o prevencii kriminality a inej protispoločenskej činnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
2) Napríklad § 10 ods. 2 zákona č. 124/1992 Zb. o Vojenskej polícii, § 11 ods. 2 písm. k) zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 10/1996 Z. z. o kontrole v štátnej správe v znení zákona č. 164/2008 Z. z.
3) § 21 zákona č. 523/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
§ 1 ods. 3 zákona č. 583/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách územnej samosprávy a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
4) § 6 ods. 4 zákona č. 281/2015 Z. z. o štátnej službe profesionálnych vojakov a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
5) Napríklad § 55 ods. 2 a 4, § 60, § 63 ods. 1 písm. a), c) a d) prvý až tretí bod, § 68 ods. 1 písm. a) zákona č. 311/2001 Z. z. Zákonník práce v znení neskorších predpisov,§ 192 ods. 1 písm. f) a g) zákona č. 73/1998 Z. z. o štátnej službe príslušníkov Policajného zboru, Slovenskej informačnej služby, Zboru väzenskej a justičnej stráže Slovenskej republiky a Železničnej polície v znení neskorších predpisov, § 60 ods. 1 zákona č. 315/2001 Z. z. o Hasičskom a záchrannom zbore v znení neskorších predpisov, § 64 ods. 2 a 5, § 65, 66, 72, § 75 ods. 1 písm. a) a § 82 zákona č. 55/2017 Z. z. o štátnej službe a zmene a doplnení niektorých zákonov.
6) Napríklad § 45 Zákonníka práce v znení neskorších predpisov, § 57 zákona č. 73/1998 Z. z. v znení neskorších predpisov, § 52 ods. 1 a § 78 ods. 1 a 2 zákona č. 55/2017 Z. z.
7) Napríklad zákon Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 10/1996 Z. z. v znení neskorších predpisov.
8) § 8 až 13 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 10/1996 Z. z. v znení neskorších predpisov.
9) § 13 ods. 4 zákona č. 330/2007 Z. z. o registri trestov a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
10) § 124 až 154, § 156, 157 a 159 zákona č. 55/2017 Z. z. v znení neskorších predpisov.
11) § 155, 158 a 160 zákona č. 55/2017 Z. z.
12) Zákon č. 283/2002 Z. z. o cestovných náhradách v znení neskorších predpisov.
13) Zákon Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. v znení neskorších predpisov.
14) § 24f a 24g zákona č. 327/2005 Z. z. o poskytovaní právnej pomoci osobám v materiálnej núdzi a o zmene a doplnení zákona č. 586/2003 Z. z. o advokácii a o zmene a doplnení zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov v znení zákona č. 8/2005 Z. z. v znení zákona č. 307/2014 Z. z.
15) § 12 ods. 1 zákona č. 125/2006 Z. z. o inšpekcii práce a o zmene a doplnení zákona č. 82/2005 Z. z. o nelegálnej práci a nelegálnom zamestnávaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
16) § 16 zákona č. 125/2006 Z. z. v znení neskorších predpisov.
17) § 17 zákona č. 125/2006 Z. z. v znení neskorších predpisov.
18) § 60 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 350/1996 Z. z. o rokovacom poriadku Národnej rady Slovenskej republiky v znení zákona č. 215/2004 Z. z.